Peldatar Termeles Uj 2007 093059

Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék
Példatár
Készítette: Dr. Koltai Tamás

Dr. Sebestyén Zoltán
Kelemen Tamás
Kalló Noémi
Tatay Viola
2007 Budapest
Tartalomjegyzék:
1 Elırejelzés .......................................................................................................................... 3
2 Kapacitásszámítás ............................................................................................................ 10
3 Készletgazdálkodás .......................................................................................................... 17
4 Termeléstervezés .............................................................................................................. 23
5 Termékösszetétel .............................................................................................................. 25
6 MRP (Anyagszükséglet-tervezés) .................................................................................... 31
7 Sorállás ............................................................................................................................. 38
8 Mintapéldák...................................................................................................................... 42
9 Eredmények...................................................................................................................... 59
2
1 Elırejelzés
1.1 feladat
Egy non-stop üzlet tulajdonosa szeretné elıre tudni a dobozostej-fogyasztást. A

tejfogyasztás adatai ismertek az év elsı három hónapjára. Készítsen elırejelzést áprilistól
októberig exponenciális simítással, ha az egyes hónapokra készített elırejelzés után
megismerjük az igény tényleges értékét is. Ezek áprilistól októberig ugyancsak az alábbi
táblázatban adottak. Legyen α=0,2 és az áprilisi elsı elırejelzéshez használja az F3=137
kezdı értéket.
Hónap Igény
Január 130
Február 135
Március 137
Április 142
Május 143
Június 149
Július 156
Augusztus 154
Szeptember 161
Október 160
Értékelje az elırejelzési módszert a követı jellel, ha nem volt megfelelı a módszer, tegyen
javaslatot az elırejelzési modell változtatására!
1.2 feladat
A megfigyelt heti igény egy alkatrész után egy nyolchetes idıszakon keresztül a következı:
14, 9, 28, 32, 33, 7, 29, 25.
a) 3 heti mozgó átlagot használva készítse el az egy lépéses elırejelzést az 5, 6, 7, és 8-ik

hétre!
b) Tételezzünk fel egy exponenciális simítású modellt, amelynél a simítási konstans 0,4.
Készítse el ismét az elırejelzést az 5, 6, 7, és 8-ik hétre! (A módszer inicializálásához
használja a mozgó átlaggal 4-ik hétre elıre jelzett értéket.)
c) Hasonlítsa össze a két módszer eredményét az átlagos abszolút eltérés segítségével!
d) Exponenciális simítást alkalmazva mennyi a hatodik hét végén a 12-ik hétre elıre
jelzett igény?
3
1.3 feladat
Egy vállalat terméke iránt a tényleges és az elıre jelzett igény 8 héten keresztül a következı
módon alakult:
Hét Becsült igény Tényleges igény
1 140 137
2 140 133
3 140 150
4 140 160
5 140 180
6 150 170
7 150 185
8 150 205
Készítse el a nyolc hónap adatait tartalmazó követıjel diagrammot és értékelje az

alkalmazott elırejelzési modellt!
1.4 feladat
Egy vállalat termékei iránt az elızı kilenc hónapban az igény a következı módon alakult:
Hónap Igény
Január 110
Február 130
Március 150
Április 170
Május 160
Június 180
Július 140
Augusztus 130
Szeptember 140
a) Készítse el a három hónap adatait figyelembe vevı elırejelzést áprilistól szeptemberig

mozgó átlaggal!
b) Készítse el a három hónap adatait figyelembe vevı elırejelzést áprilistól szeptemberig

exponenciális simítással! Legyen α=0.1 és Fmárcius=150 a kiindulási elırejelzés!
c) Hasonlítsa össze a két módszer pontosságát az átlagos abszolút eltérés segítségével és a

jobbik módszerrel készítse el az elırejelzést októberre!
4
1.5 feladat
A Napkelte Sütıipari Vállalat fánkokat forgalmaz egy élelmiszer üzletláncon keresztül.

Hibás elırejelzés miatt túltermelést illetve alultermelést tapasztaltak. A táblázat adatai
mutatják a fánk iránti igényeket az elmúlt négy hét során. A fánkokat mindig a következı
napra készítik, azaz a vasárnapi termelést hétfıi eladásra, a hétfıi termelést a keddi napra stb.
A sütöde szombaton bezár, így a pénteki termeléssel kell kielégíteni a szombati és a vasárnapi
igényeket is.
4 hete 3 hete 2 hete Utolsó héten
Hétfı 2200 2400 2300 2400
Kedd 2000 2100 2200 2200
Szerda 2300 2400 2300 2500
Csütörtök 1800 1900 1800 2000
Péntek 1900 1800 2100 2000
Szombat 2800 2700 3000 2900

Vasárnap
a) Készítsen elırejelzést a következı hétre – heti szinten – mozgó átlaggal (N=4)!
b) A sütöde szintén tervezi a kenyér termeléséhez hozzávalók vásárlását. Ha a kenyér

iránti igény elırejelzése az elmúlt hétre 22000 cipó volt ,a tényleges igény azonban
csak 14000, mi lenne a pékség elırejelzése erre a hétre exponenciális simítást
alkalmazva, ha a simítási konstans 0,1?
c) A b) pontban készült elırejelzést alkalmazva tegyük fel, hogy kiderült, hogy ennek a
hétnek a tényleges igénye 22500 cipó. Mi lesz az új elırejelzés a következı hétre?
1.6 feladat
Az alábbi táblázattal adott egy termék iránt a tényleges és az elıre jelzett igény:
Hét Elırejelzés Aktuális igény

1 1500 1550
2 1400 1500
3 1700 1600
4 1750 1650
5 1800 1700
Készítse el a követıjel diagrammot és értékelje az alkalmazott elırejelzési modellt!
5
1.7 feladat
Két évre visszamenıleg negyed évenként adott egy termék iránti, trenddel és szezonalítással
is rendelkezı igény az alábbi táblázatban. A vállalat Winters modellt kíván alkalmazni az
igény elırejelzésére, amihez a következı simítási konstansokat határozták meg: α=0,2 β=0,1
γ=0,1.
Negyedév Igény
-7 10
-6 20
-5 26
-4 17
-3 12
-2 23
-1 30
0 22
a) Végezze el a Winters modell alkalmazásához szükséges inicializálást! A

trendkomponenst az éves átlagos igény növekedése alapján inicializálja!
b) Készítsen elırejelzést a következı év négy negyedévére.
c) Megtudjuk, hogy a következı év elsı negyedévének igénye 16 lett. Módosítsa az év

következı három negyedévére készített elırejelzést Winters modellel. (A szezonalítási
együtthatók normalizálásától most eltekintünk.)
d) Tegyük fel, hogy ismert minden negyedév igénye: 16, 33, 34, 26. Jelezze elıre a
másfél év múlva esedékes igényt. (A szezonalítási együtthatók normalizálásától most
eltekintünk.)
1.8 feladat
Egy biztosító társaság információs adatbázisa tartalmazza a karambolok (x) és a

biztosításkötések (y) számát havi bontásban. A társaság szeretné tudni, hogy van-e lineáris
kapcsolat a karambolok és biztosításkötések között.
x 4 17 3 21 10 8 4 9 13 12 2 6 15 8 19
y 13 47 24 41 29 33 28 38 46 32 14 22 26 21 50
6
a) Ellenırizze a lineáris kapcsolatot a korrelációs együttható segítségével!
b) Amennyiben lineáris kapcsolat áll fenn a két adatsor között, mik lesznek az egyenlet
együtthatói?
c) Ha x=20, akkor 90,1%-os valószínőséggel y értéke mely intervallumba esik?
1.9 feladat
Értékelje az alábbi követıjel-sorozatokat! Mi lehet az elırejelzés során (esetlegesen)

felmerülı hiba oka? A vállalat jelenleg Winters módszert alkalmaz az igény elırejelzésére.
Milyen más módszert ajánlana, illetve hogyan módosítaná az elırejelzés paramétereit a
pontosabb elırejelzés érdekében?
a) 4; 3,5; 2; 1,5; 1; 0; -1; -2; -3,5; -3,8

b) 0; 0,1; 0,2; -0,1; 0,2; -0,2; 0,1; 0,3; 0,2; -0,1
c) -1; 2; 3
d) 5; 6; 4; 2; -1; -4; 1; 3; -7; 4
e) -1; 1; 3; -1,5; 0,5; 2; -0,5; 1; 1,5
f) 2; 2,1; 2,2; 1,9; 2,2; 1,8; 1,9; 2,3; 2,2; 1,9
1.10 feladat
Két évre visszamenıleg harmadévenként adott egy termék iránti, trenddel és szezonalítással
is rendelkezı igény az alábbi táblázatban. A konstans kezdeti értéke (a 0. harmadévben) 11,
simítási konstansa 0,2; a trend komponens kezdeti értéke 2, simítási konstansa 0,2; a
szezonalítási együttható kezdeti értékei c-2=0,7, c-1=1,4, c0=0,9, simítási konstansa 0,1.
Harmadév Igény
1 10
2 21
3 17
4 14
5 31
6 21
a.) Készítsen elırejelzést a következı év három harmadévére a 6. harmadévbıl Winters

modellel. (A szezonalítási együtthatók normalizálásától eltekintünk.)
b.) Megtudjuk, hogy a következı év elsı harmadévének igénye 21 lett. Módosítsa az év

következı két harmadévére készített elırejelzést.
c.) Jelezze elıre a 7. harmadévbıl a két év múlva esedékes igényt.
7
1.11 feladat
Egy vállalat termékei iránt az elızı 8 hónapban az igény a következı módon alakult:
Hónap Igény
Január 137
Február 133
Március 150
Április 160
Május 182
Június 168
Július 185
Augusztus 205
a.) Készítse el az elırejelzést áprilistól augusztusig exponenciális simítással! Legyen

α=0,2 és Fmárcius=150 a kiindulási elırejelzés!
b.) Készítse el az 5 hónap adatait tartalmazó követıjel diagrammot!
c.) Értékelje az alkalmazott elırejelzési modellt!
1.12 feladat
Egy vállalat termékei iránt az igény a következı módon alakult:
Hónap Igény
Január 280
Február 250
Március 260
a) Készítsen elırejelzést januártól áprilisig a Holt módszerrel! Legyen α=0.2 és β=0.3.

Az iniciáláshoz használja az Sdecember=210 és Gdecember=20 induló értékeket!
b) Az elızı pontban kiszámított elırejelzéseket felhasználva határozza meg a követı jel
értékeit januártól márciusig!
c) Készítse el a követıjel diagrammot és a követıjel alakulása alapján értékelje az
alkalmazott elırejelzési modellt.
d) elırejelzést március végén az augusztusi várható igényrıl!
8
1.13 feladat
Egy vállalat termékei iránt az igény a következı módon alakult:
Hónap Igény
Január 450
Február 480
Március 350
Április 370
a.) Készítsen elırejelzést januártól májusig a Holt módszerrel! Legyen α=0.4 és β=0.5.
Az iniciáláshoz használja az Sdecember=500 és Gdecember= 100 induló értékeket!
b.) Az elızı pontban kiszámított elırejelzéseket felhasználva határozza meg a követı

jel értékeit januártól áprilisig.
c.) Készítse el a követıjel diagrammot és a követıjel alakulása alapján értékelje az

d.) Mekkora lesz az április végén készített július havi elırejelzés?
1.14 feladat
Egy vállalat termékei iránti féléves igény 1998-tól a következı módon alakult:
Hónap Igény
1998. I. félév 300
1998. II. félév 200
1999. I. félév 400
A menedzsment úgy gondolja, hogy az igény az elsı félévben rendszerint alacsonyabb a

második félévi igénynél, és emellett tendenciáját tekintve növekvı jellegő.
a.) Készítsen elırejelzést 1998 I. félévétıl, 1999 I. félévének végéig a Winters modellel!
Legyen α=0,2, β=0,5, és γ=0,4. Az iniciáláshoz használja az S1997II. félév=200 és G1997 II.
félév=50 induló értékeket! Az szezonalítási együtthatók becsült kezdeti értékei legyenek
cI. félév=1,5 és cII. félév=0,5.
b.) Az elızı pontban kiszámított elırejelzéseket felhasználva határozza meg a követı jel
értékeit 1998 I. félévétıl, 1999 I. félévéig! (A szezonalítási konstansok normalizálása
most elhanyagolható)
c.) Készítse el a követıjel diagrammot és a követıjel alakulása alapján értékelje az

d.) Készítsen elırejelzést 1999 I. félévének végén a 2000 II. félévében várható igényrıl!
9
2 Kapacitásszámítás
2.1 feladat
Egy számítógépeket összeszerelı üzem a következı öt évre kíván kapacitáselemzést

végezni. Az elmúlt néhány évben a termék iránti igény növekedett, és ha az elırejelzéseknek
megfelelıen alakul a térség gazdasági helyzete, akkor további jelentıs növekedés várható. A
vállalat vezetıi három alternatíva közül választhatnak. Az elsı lehetıség a meglévı üzem
kapacitásának bıvítése. A második lehetıség a termelés áthelyezése egy másik nagyobb
kapacitású üzembe. Végül az utolsó alternatíva, hogy nem bıvítik a kapacitást, megvárják,
hogy az optimista elırejelzések beigazolódnak-e. A kapacitás bıvítése illetve a termelés
áthelyezése nem kíván hosszú idıt, így az gyakorlatilag idı- és nyereségveszteség nélkül
megvalósítható. Ha az üzem kivár, akkor az elsı év után újragondolhatja a helyzetet és
bıvítheti a meglévı kapacitást. Egy évnél tovább azonban ezzel a döntéssel sem várhat, mert
utána a jelentkezı konkurencia kiszorítja a piacról.
Az igény jelentıs növekedésének valószínősége 55%.
Ha az igény jelentısen nı akkor a termelés áthelyezésével az éves nyereség 195000 ezer
forintra becsülhetı. Ha a termelés áthelyezik a nagyobb kapacitású üzembe és az igény nem
nı jelentısen, akkor az éves nyereség várhatóan csak 115000 ezer forint lesz.
A meglévı kapacitás bıvítése az igény jelentıs növekedése esetén évi 190000 ezer forint
nyereséget eredményezne. Ha az igény jelentısen nem nı, akkor a nyereség 100000 ezer
forint körül alakulna.
Ha marad a meglévı kapacitás, akkor az igény jelentıs növekedése esetén a nyereség
170000 ezer forintra becsülhetı, egyébként pedig 105000 ezer forint körül alakul.
A jelenlegi kapacitás bıvítési költségét 87000 ezer forintra becsülik.
A termelésnek a nagyobb kapacitású üzembe történı áthelyezése 210000 ezer forintba
kerülne.
Ha az igény növekedése miatt az elsı év után a kapacitásbıvítés mellett döntenek, akkor
annak költsége ugyancsak 87000 ezer forint lenne.
A termelési költség mindhárom változat esetén ugyanakkora.
a) Készítse el a kapacitásbıvítési probléma döntési fáját
b) Határozza meg a legjobb döntési alternatívát!
2.2 feladat
Egy szolgáltató vállalat naponta átlagosan 100 vevı igényét szeretné teljesíteni. Minden
alkalmazott óránként 3 vevıt tud kiszolgálni. Minden vevıhöz a közvetlen kiszolgálás mellett
mintegy 40 percnyi adminisztrációs tevékenység is kapcsolódik. Az alkalmazottak idejük
20%-át egyéb tevékenységgel töltik (megbeszélések, értekezletek, stb.). A munkaidı a hét öt
munkanapján 9.00-tól 16.00-ig tart egy óra ebédidı közbeiktatásával délben.
a) Hány alkalmazottat kellene a vállalatnak felvennie?
b) Mennyi a rendszer kapacitáskihasználása?
c) Azon a napon amikor a vállalat 90 vevıt szolgál ki mekkora a hatékonyság?
10
2.3 feladat
Egy berendezés egy héten öt napig dolgozik, naponta egy, nyolcórás mőszakban. Amikor a
berendezés dolgozik 100 darabot képes óránként legyártani. Hasznos idıalapjából 10% a
karbantartási, valamint átállási idı. Az egyik vizsgált héten a berendezés kibocsátása 3000 db
volt. Számítsa ki a következı jellemzıket:
a) Tervezési kapacitás
b) Effektív kapacitás
c) Hatékonyság
d) Kapacitás kihasználás
2.4 feladat
Egy töltısor 1 literes üvegpalackokba tölt üdítıitalt, azt felcímkézi és 12 üvegbıl álló
rekeszekbe csomagolja. A rendszer a következı mőveleti helyekbıl áll (napi 12 órával
számoljon):
• két töltıgép, amelyeknek mindegyike 100 litert képes percenként 1 literes

üvegpalackokba tölteni. ,A karbantartás napi egy órát vesz igénybe.
• három címkézı berendezés, amelyek mindegyike óránként 3000 üveget cimkéz fel. A napi
karbantartási idıigény gépenként 30 perc.
• egy csomagoló mőveleti hely, ahol a berendezés 10000 rekeszt készít naponta.
a) Mekkora a sor tervezési kapacitása?
b) Mekkora a sor effektív kapacitása?
c) Ha a sor az effektív kapacitáson dolgozik, mekkora az egyes mőveleti helyek

kihasználtsága?
d) Azon a napon amikor a sor 70000 üveget gyártott, mekkora volt az egyes mőveleti
helyek hatékonysága?
2.5 feladat
Egy forgácsoló üzem hetente 1000 darabot szeretne gyártani egy tengelyfajtából. A
terméket egy olyan forgácsoló gépen gyártják, amely átlagosan 10 darabot tud elkészíteni
óránként. Az üzem jelenleg egy, nyolcórás mőszakban dolgozik a hét öt munkanapján.
Kapacitáshiány esetén azonban fontolgatják a mőszakszám növelését, vagy a túlórázást. Az
üzem gépeinek várható kihasználtsága 80%. Hány gépre van szükség a kívánt darabszám
legyártásához? Hány gépre lenne akkor szükség, ha két mőszakban dolgoznának, vagy ha fél
órát túlóráznának az üzemben?
11
2.6 feladat
Egy gépipari vállalat gépjármő alkatrészek összeszerelését tervezi. Az új termék várható

élettartama 10 év. Két lehetıség között választhatnak. Vagy most építenek egy nagy
kapacitású üzemet, vagy most egy kisebb kapacitással indulnak, és ha a kereslet megnı, akkor
két év múlva lehetıség lesz az üzem kapacitásának bıvítésére.
A döntéshez rendelkezésre álló információk a következık:
a) A nagy üzemcsarnok telepítése 300 millió Ft-os beruházást igényel.

b) A kis üzem telepítése olcsóbb, az 130 millió Ft-ba kerül.
c) Ha az igény nagy, akkor a nagy üzem évi 100 millió Ft nyereséget termelne.
d) Ha az igény alacsony, akkor a nagy üzem nyeresége a magas fix költségek miatt csak 10
millió Ft.
e) Ha az igény alacsony, akkor a kis üzem nyeresége évi 4 millió Ft.
f) Nagy igény esetén a kis üzem második évi bıvítésének költsége 220 millió Ft.
g) Ha az igény magas és a kis kapacitású üzemet nem bıvítjük, akkor az, az elsı két évben
évi 45 millió Ft utána pedig évi 30 Ft nyereséget termelne.
h) Ha a kis kapacitású üzemet két év után kibıvítjük és az igény nagy marad, akkor az évi
nyereség 70 millió Ft lesz.
i) Ha két év után a kis kapacitású üzemet kibıvítjük, de az igény lecsökken, akkor a
nyereség csak évi 5 millió Ft.
j) A marketing osztály a következı elırejelzési adatokat szolgáltatta a döntéshez:
• A 10 éven keresztüli nagy kereslet esélye 60%.
• Két évig magas kereslet és utána alacsony kereslet esélye 10%.
• A 10 éven keresztül alacsony kereslet esélye 30%.
Milyen kapacitású üzemet célszerő építeni?
2.7 feladat
Egy vállalat menedzsmentje azt fontolgatja, hogy a termékei iránti növekvı kereslet miatt új
üzemet létesítsen. El kell dönteniük, hogy egy nagy vagy egy kis kapacitású új üzemet
létesítsenek-e. Az igény nagymértékő növekedésének valószínősége 0,6, míg az alacsony
igény valószínősége 0,4. Ha kis kapacitású üzemet építenek és az igény nagymértékben
megnı, akkor az üzem kapacitása bıvíthetı. Ha nagy kapacitású üzemet építenek és az igény
nem nı, akkor reklámkampánnyal élénkíthetı az igény. A reklámkampány kedvezı
alakulásának valószínősége 0,7, sikertelenségének valószínősége pedig 0,3.
a) Ha a menedzsment a kis kapacitású üzem építése mellett dönt és az igény nagymértékő

növekedése következik be, akkor a várható éves nyereség 220000 eFt.
b) Ha a menedzsment a kis kapacitású üzem építése mellett dönt és az igény nagymértékő
növekedését látva a menedzsment a kapacitást kibıvíti, akkor, akkor a várható éves
nyereség 270000 eFt
c) Ha a menedzsment a nagy kapacitású üzem építése mellett dönt és az igény
nagymértékben nı, akkor a várható éves nyereség 400000 eFt.
d) Ha az igény alacsony, akkor a kis kapacitású üzem éves nyeresége pedig 200000 eFt.
e) Ha az igény alacsony de a nagy kapacitású üzem épült, akkor az éves nyereség 40000
eFt.
12
f) Ha a reklámkampány sikeres, akkor az éves nyereség 180000 eFt-tal nı az eredetileg
becsülthöz képest.
g) Ha a reklámkampány sikertelen, akkor az éves nyereség csak 20000eFt-tal nı az
eredetileg becsülthöz képest.
h) A reklámkampány becsült költsége 50000 eFt.
Készítse el a kapacitásbıvítési probléma döntési fáját! Határozza meg az éves nyereséget

maximalizáló döntési alternatívát!
2.8 feladat
Egy kereskedelmi vállalat új telephelyének beruházásakor el szeretné dönteni, hogy kis

vagy nagymérető üzletet építsen. A nagymérető üzlet költsége 300000eFt, a kis méretőé pedig
80000eFt. Elırejelzések alapján az új helyen az igény várható alakulása kicsi és nagy is lehet,
40% és 60%-os valószínőséggel. Ha kis kapacitású épületet építenek, a cég menedzsere
határozhat a bıvítés megvalósításáról, melynek költsége 60000eFt. (bıvítési döntés esetén
270000eFt, a döntés elvetése esetén 223000eFt a bevétel). Ha egy kis kapacitású egységet
építenek és az igény is alacsony, nincsen ok a bıvítésre, ekkor a bevétel mértéke 200000eFt.
Amennyiben a nagy kapacitású üzlet építése mellett határoznak, és az igény alacsonynak
bizonyul, akkor vagy nem történik semmi (40000eFt), vagy a helyi médiában hirdetésekkel
próbálják a fogyasztást elısegíteni, melynek költsége 80000eFt. A reklámra való reagálás
lehet mérsékelt, de lehet jelentıs is, 30% és 70%-os valószínőséggel. A cégnek a mérsékelt
reagálás 20000eFt, a jelentıs 220000eFt bevételt jelent. Végül, ha egy nagy üzletet építenek
és az igény is magasnak bizonyul, 800000eFt a lehetséges bevétel.
Döntési fával elemezze a beruházási alternatívákat és határozza meg a haszon várható

értékét maximalizáló döntést!
2.9 feladat
Egy forgácsolószerszámokat gyártó üzem kapacitáselemzést szeretne végezni a következı

öt évre. A vállalat menedzsmentje 2 alternatíva közül választhat. Az elsı lehetıség a meglévı
kapacitás bıvítése, a másik pedig, hogy a vezetıség döntésével egy évig kivár és a kialakuló
piaci kereslet alapján újragondolja helyzetét. A kapacitás bıvítése nem igényel hosszú idıt,
így gyakorlatilag idı- és nyereségveszteség nélkül megoldható. Mindkét alternatíva esetén a
piac háromféleképpen reagálhat:
a) Nagy kereslet alakul ki a vállalat termékei iránt, melynek valószínősége 50 %.

b) Egy átlagos igény jelentkezik a termékcsalád iránt 30%-os valószínőséggel.
c) A piac alacsony kereslettel reagál a vállalat kínálatára, ennek valószínősége 20%.
• A jelenlegi kapacitás bıvítésének költsége 40000 ezer forint.

• A meglévı kapacitás bıvítése az igény jelentıs növekedése esetén évi 160000 ezer forint
nyereséget eredményezne.
• Kapacitásbıvítés esetén, ha az igény átlagos szinten marad, akkor a menedzsment
választhat két lehetıség közül:
13
a) nem avatkozik be, ez esetben az éves nyereség 95000 ezer forintra becsülhetı,
b) reklámkampányba kezd az elsı év elején, melynek költsége 25000 ezer forint.
Sikeres reklámkampány esetén - ennek valószínősége 65% - évente 175000 ezer
forint nyereség realizálható, ellenkezı esetben az éves profit mértéke csak 65000
ezer forint.
• Kapacitásbıvítés mellett kialakult alacsony igény esetén a vezetıség vagy egy igen
intenzív reklámhadjáratot indít még az elsı év elején 60000 ezer forintos költségvetéssel,
vagy nem avatkozik be a kialakult helyzetbe. Ha nem tesznek semmit, akkor évi 70000
ezer forint nyereséget tudnak termelni. Sikeres reklámozással az éves profit 200000 ezer
forint, sikertelen reklám esetén 90000 ezer forint lesz. A sikeres reklámkampány
valószínősége 70%.
• Ha marad a meglévı kapacitás, akkor az igény jelentıs növekedése esetén az éves
nyereség 120000 ezer forintra becsülhetı; alacsony kereslet esetén évi 50000 ezer forint
körül alakul. Végül átlagos kereslet esetén évi 85000 ezer forint nyereség realizálható.
• Ha a menedzsment kivár és nagy kereslet alakul ki a termékcsalád iránt, akkor az elsı év
végén a vezetıség választhat: vagy bıvíti az üzemet 45000Ft-ért, vagy nem változtat az
üzem kapacitásán.
• Kivárás esetén átlagos kereslet mellett a vezetıség dönthet az elsı év végén:
a.) nem avatkozik be,
b.) bıvítik az üzem kapacitását, ez esetben évente 115000 ezer forint nyereséget
becsülnek,
c.) végül reklámozás mellett dönthetnek, melynek költsége 20000 ezer forint. Sikeres
reklámkampány bekövetkezési valószínősége 65%, ekkor az éves nyereség 50000 ezer
forinttal nı az eredetileg becsülthöz képest. Sikertelen reklámkampány esetén az éves
profit 30000 ezer forinttal csökken az eredetileg becsülthöz képest.
Készítse el a kapacitásbıvítési probléma döntési fáját! Határozza meg a legnagyobb profitot

realizáló döntési alternatívát!
2.10 feladat
Egy üzem hetente 5 napot dolgozik, napi két mőszakban. Egy mőszakban átlagosan 7 órán
keresztül folyik közvetlen termelı tevékenység. Az üzemben egy új termék megjelenésekor a
tanulási hatást a kapacitástervezésnél figyelembe veszik. Megfigyelték, hogy egy hasonló
terméknél az elsı darab elkészítéséhez 200 percre, míg a 100-ik darab elkészítéséhez 29.6
percre volt szükség. A menedzsment úgy gondolja, hogy az új terméknél is hasonló tanulási
hatás várható.
a.) Határozza meg az új terméknél használni kívánt tanulási rátát, ha az elsı darab
elkészítésének ideje ennél a terméknél is 200 percre becsülhetı!
b.) Az elsı hónapban összesen hány darabot tudnak legyártani az új termékbıl (Átlagosan
havi négy munkahéttel számoljon!)?
c.) Határozza meg az elsı hónap mind a négy hetére külön-külön a legyártható
mennyiséget, ha teljes kapacitáskihasználás mellett dolgoznak.
14
2.11 feladat
Egy kereskedelmi vállalat menedzsmentje azt fontolgatja, hogy a termékek iránti növekvı
kereslet miatt egy új raktárt telepít. El kell dönteniük, hogy egy nagy vagy egy kis kapacitású
raktár épüljön-e. Az igény nagymértékő növekedésének valószínősége 0,7, míg az alacsony
igény valószínősége 0,3. Ha nagy kapacitású raktárt építenek és az igény nem nı, akkor
esetleg reklámkampánnyal élénkíthetı a kereslet. A reklámkampány kedvezı alakulásának
valószínősége 0,5, sikertelenségének valószínősége ugyancsak 0,5.
a.) Ha a menedzsment a kis kapacitású raktár építése mellett dönt és az igény nagymértékő
növekedése következik be, akkor a várható éves nyereség 25000 eFt.
b.) Ha a menedzsment a nagy kapacitású raktár építése mellett dönt és az igény
nagymértékben nõ, akkor a várható éves nyereség 30000 eFt.
c.) Ha az igény alacsony, akkor a kis kapacitású raktár éves nyeresége 20000 eFt.
d.) Ha az igény alacsony de nagy kapacitású raktár épült, akkor az éves nyereség 6000 eFt.
e.) Ha a reklámkampány sikeres, akkor az éves nyereség 9000 eFt-tal nı az eredetileg
f.) Ha a reklámkampány sikertelen, akkor az éves nyereség csak 1000 eFt-tal nı az eredetileg
g.) A reklámkampány becsült költsége 6000 eFt.
a.) Készítse el a kapacitásbıvítési probléma döntési fáját!

b.) Határozza meg az éves nyereséget maximalizáló döntési változatot!
c.) Hogyan változtatna a döntésen, ha egy olcsóbb ajánlatot tevı reklámozással foglalkozó
vállalat ugyanezt az eredményt igérve olcsóbban, 1000 eFt-ért, vállalná a
reklámkampány lebonyolítását. Válaszát számítással indokolja!
2.12 feladat
Egy számítógépeket összeszerelı üzem gyártási kapacitásának a bıvítése érdekében egy

új berendezés vásárlását fontolgatja. A berendezésbıl három különbözı kapacitású szerezhetı
be, kis-, közepes-, és nagykapacitású gép. Az új berendezéssel egy új, korszerő áramkört
tudnának gyártani, azonban az új termék iránti igény nem ismert pontosan.
Ha a vállalat egy nagy kapacitású berendezést vásárol, és az új termék iránti igény
magas lesz, akkor a várható nyereség 150 millió forint körül alakul. Ha a piac kedvezıtlenül
fogadja a terméket, akkor a nagy kapacitású gép beszerzése 75 millió forintos veszteséget
jelent.
Ha a vállalat a közepes kapacitású berendezést vásárolja meg, akkor kedvezı piaci
fogadtatás esetén a nyereség 90 millió forint lesz. Ebben az esetben a kedvezıtlen piaci
fogadtatás 20 millió forint veszteséget jelent.
A kis kapacitású gép vásárlása kedvezı piaci fogadtatás esetén 50 millió forint
nyereséget hozna, a kedvezıtlen piaci fogadtatás esetén viszont a veszteség 5 millió forint.
További lehetıség még, hogy a vállalat nem vásárol új berendezést. Ekkor se nyereség,
se veszteség nem éri, akármilyen is legyen az új termék fogadtatása.
A vállalat éppen most fejezet be egy piackutatást, amelynek eredménye alapján 40%
valószínősége van a kedvezı piaci fogadtatásnak és 60% valószínősége van a kedvezıtlen
piaci fogadtatásnak.
15
a.) Készítse el a kapacitásbıvítési probléma döntési fáját!
b.) Tegyen javaslatot a nyereség várható értékét maximalizáló döntési változatra!
c.) A menedzsment szeretné tudni, hogy az optimális döntés mennyire érzékeny a piaci
viszonyok megítélésére. Határozza meg, hogy a kedvezı piaci fogadtatás
valószínőségének milyen értékeire lesz a b.) pontban javasolt döntés a legkedvezıbb!
2.13 feladat
Egy gyártósor a következı elrendezéssel és megbízhatósági adatokkal rendelkezik. A

kibocsátás soronként:
xA=10000db/év
xB=15000db/év
R=0,8 R=0,95
RA R=0,9 R=0,9
R=0,8
R=0,85
R=0,9
R=0,9 R=0,95 RE
R=0,85 R=0,9 R=0,9

RB R=0,9 R=0,95
a) Mekkora sorok eredı (RA, RB, RE) megbízhatóságai?
b) Mi lesz a teljes sor eredı várható kibocsátása?
16
3 Készletgazdálkodás
3.1 feladat
Egy üzem egyik terméke iránt az igény 18000 darab évente és állandónak tekinthetı. A
terméket gyártó berendezés átállításának költsége 50000 Ft. A sor egyenletes ütemben 150
darabot gyárt naponta. A gyártás költsége 300 Ft/darab. A készlettartási ráta 25%. Tételezzük
fel, hogy a nyomda évente 360 munkanapot dolgozik.
a) Határozza meg az optimális gyártási sorozatnagyságot!
b) Ha a termelés elıkészítésnek 22 napra van szüksége a rendelés beérkezése és a gyártás

indítása között, mekkora készletszintnél kell a rendelést feladni?
c) Optimális rendelési politika alkalmazása mellett mekkora lesz a teljes költség?
d) Ha a gyártósor termelékenysége a kétszeresére nı, mennyivel változik a maximális

készletszint optimális értéke?
3.2 feladat
Egy termék iránt az éves igény normál eloszlást követ 36000 darab/év várható értékkel és
1800 darab/év szórással. A termék beszerzési költsége 75 Ft/db. A készlettartási ráta 24% egy
évre. A rendelési költség 1000 Ft rendelésenként. A menedzsment kívánalmai szerint a
készlet kifogyásának valószínősége egy évben kisebb kell hogy legyen 5%-nál.
a) Folyamatos készletvizsgálati modellt feltételezve, mekkora az optimális rendelési

tételnagyság, a biztonsági készlet, valamint a rendelési készletszint, ha az utánrendelési idı
32 nap?
b) Mekkora lesz a biztonsági készlet, ha az utánrendelési idı a felére csökken?
c) Hasonlítsa össze az a) és b) pontban kapott biztonsági készleteket és magyarázza meg a

különbséget!
d) Mekkora az a) pontban számolt készletezési politika teljes költsége?
3.3 feladat
Egy nyomda könyveket készít nagykereskedelmi vállalatok részére. A termék iránti igény
állandónak tekinthetı és értéke 7200 darab évente. Egy darab könyv gyártási költsége 1450
Ft/db. A készlettartási ráta 18% évente. A nyomdagépek átállításának költsége a szóban forgó
termék gyártására 15000 Ft-ra becsülhetı. A használt nyomdagép 25000 db gyártására képes
évente. A rendelés feladása és a gyártás indítása között 15 nap telik el. Tételezzük fel, hogy a
nyomda évente 360 munkanapot dolgozik.
17
a) Mekkora az optimális gyártási tételnagyság?
b) Mekkora az optimális maximális készletszint?
c) Milyen készletszintnél kell feladni a rendelést a gyártás indítására?
d) Mekkora az optimális készletezési politika teljes költsége?
3.4 feladat
Egy cipıbolt egy fekete elegáns cipıbıl átlagosan 500 darabot ad el negyedévente. Az
igény állandónak tekinthetı. A rendelés feladásának költsége 3000 Ft. A készlettartási ráta
20%. A szállító a következı proporcionális mennyiségi árkedvezményt nyújtja:
Rendelési mennyiség Ft/pár
0 - 99 3600
100 - 199 3200
200 - 299 3000
300 vagy több 2800
A bolt jelenlegi beszerzési politikája szerint 500 darabos tételeket rendelnek.
a) Mekkora az optimális rendelési tételnagyság?
b) A jelenlegi rendelési politikához képest mennyi megtakarítást jelentene az optimális

rendelési politika alkalmazása?
3.5 feladat
Egy nagy autókarosszéria-szerelı üzem 1250 lökhárítót szerel fel évente, amelyek közül
18% import autókhoz szükséges. Az összes importált autóhoz szükséges mennyiséget egy
helyi beszállítótól vásárolják 1850 forintos egységáron. A készlettartási ráta évente 25%. A
rendelési költség 2800 forint. Évente 360 munkanappal számoljon.
a) Határozza meg az importált lökhárítók gazdaságos rendelési tételnagyságát, valamint a

rendelések között eltelt idıt.
b) Ha az utánrendelési idı 6 hét, mekkora az utánrendelési készletszint?
c) Jelenleg az üzem évente egyszer rendel. Mennyit takarít meg az üzem, ha az optimális
rendelési tételnagyság szerint rendel?
18
3.6 feladat
Egy üzem egyik fontos terméke egy speciális mérımőszer, amely iránt az igény becsült
értéke 300 darab évente. Az utánrendelési idı alatt az igény normális eloszlást követ,
amelynek várható értéke 15 darab, szórása pedig 6 darab. A termék beszerzési ára 20 eFt/db,
az éves készlettartási ráta 15%, a rendelési és szállítási költség együttesen 50 eFt. A
végtermékraktárban folyamatos készletvizsgálati rendszert alkalmaznak.
a.) Mekkora az optimális gyártási tételnagyság?
b.) Ha a raktár évente átlagosan kettınél többször nem akar kifogyni a készletekbıl,
mekkora raktárkészletnél kell feladnia a rendelést az üzem felé?
c.) Mekkora a mérımőszerbıl tartott biztonsági készlet és annak készlettartási költsége?
d.) Mekkora a meghatározott készletezési politika teljes költsége?
3.7 feladat
Egy adott terméket forgalmazó vállalat a következı proporcionális mennyiségi diszkontot

nyújtja partnerének:
Rendelési mennyiség Egységár
0 - 399 $2,2
400 - 699 $2,0
700 - $1,8
A termék iránti éves igény 10000 db. A rendelési költség $5.5 és a készlettartási ráta 20%
évente.
b) Mekkora a teljes költség optimális értéke?
3.8 feladat
Egy üzem az egyik beszállítója által gyártott speciális csavart használ gyártmányaihoz. A
csavarok iránti igény átlagosan 3000 darab havonta. A rendelés és szállítás költsége
együttesen 5000 Ft rendelési tételenként. A csavar beszerzési ára 960 Ft, a vállalatnál
alkalmazott készlettartási ráta 34% egy évre.
19
A havi igény szórása 300 darab. Feltételezzük, hogy az igény normális eloszlású
valószínőségi változó. Az üzemvezetés a termelés biztonsága érdekében úgy határozta meg
készletgazdálkodási rendszer biztonságát, hogy hiány csak átlagosan három évente egyszer
lehet. Évente 360 munkanappal számoljon.
b) Mekkora az utánrendelési készletszint, ha az utánrendelési idı 7 nap?
c) Hogyan alakulnak az elıbbi paraméterek, ha a vezetés az összes igény 97%-t kívánja

raktárról kielégíteni?
3.9 feladat
Egy termék iránt az éves igény normál eloszlást követ 72000 darab/év várható értékkel és
3000 darab/év szórással. A termék beszerzési költsége 200 Ft/db. A készlettartási ráta 25%
egy évre. A rendelési költség 2500 Ft rendelésenként. A menedzsment kívánalmai szerint a
készlet kifogyásának valószínősége egy évben kisebb kell hogy legyen 8%-nál. Évente 360
munkanappal számoljon.
a) Folyamatos készletvizsgálati modellt feltételezve, mekkora az optimális rendelési

tételnagyság, a biztonsági készlet, valamint a rendelési készletszint, ha az
utánrendelési idı 45 nap?
b) Mekkora lesz a biztonsági készlet, ha az utánrendelési idı 30 napra csökken?
c) Hasonlítsa össze az a) és b) pontban kapott biztonsági készleteket és magyarázza meg

a különbséget!
d) Mekkora az a) pontban számolt készletezési politika teljes költsége?
3.10 feladat
Egy csomagoló üzem, a csomagoláshoz szükséges egyik alapanyagból átlagosan 3000

darabot rendel évente. Az igény állandónak tekinthetı. A rendelés feladásának költsége 2500
Ft. A készlettartási ráta 25%. A szállító a következı proporcionális mennyiségi
árkedvezményt nyújtja:
Rendelési mennyiség Ft/egység
1-199 1600
200-399 1400
400-599 1200
600- 1000
Az üzem jelenlegi beszerzési politikája szerint 500 darabos tételeket rendelnek.
20
b) A jelenlegi rendelési politikához képest mennyi megtakarítást jelentene az optimális

c) Hányszor rendel az üzem évente, ha az optimális politikát alkalmazza?
d) Ábrázolja a teljes költségfüggvényt, tőntesse fel a proporcionális kedvezmény

határait és a hozzájuk tartozó költségeket!
3.11 feladat
Egy viszonteladónak az egyik termékbıl átlagosan 2000 darabra van szüksége évente.
Igénye állandónak tekinthetı. A rendelés feladásának költsége 2000 Ft. A készlettartási ráta
20%. A termék ára 2000 Ft, ám a szállító az 1500. darabtól kezdıdıen 1900 Ft proporcionális
mennyiségi árkedvezményt nyújtja. Évente 360 munkanappal számoljon.
Jelenlegi beszerzési politikája szerint 1000 darabos tételeket rendel.
a) Mekkora az optimális rendelési tételnagyság, hányszor rendel az üzem évente

optimális esetben, mekkora az átlagos készletszint?
b) Mekkora az éves készlettartási költség?
c) A jelenlegi rendelési politikához képest mennyi megtakarítást jelentene az optimális
d) Ábrázolja a teljes költségfüggvényt, tőntesse fel a proporcionális kedvezmény határait
és a hozzájuk tartozó költségeket!
3.12 feladat
Egy élelmiszeripari vállalat egyik terméke iránt az igény 12000 tonna évente és állandónak
tekinthetı. A terméket gyártó berendezés átállításának költsége 5000 Ft. A gyártósor
egyenletes ütemben 16000 tonnát tud gyártani évente ebbıl a termékbıl. A gyártás költsége
1000 Ft/tonna. Az éves készlettartási ráta 12%. Tételezzük fel, hogy a vállalat évente 360
munkanapot dolgozik.
a.) Folyamatos beszállítást feltételezve határozza meg az optimális gyártási

sorozatnagyságot!
b.) Ha az utánrendelési idı 1 hónap, mekkora készletszintnél kell a rendelést feladni?
c.) Optimális rendelési politika alkalmazása mellett mekkora lesz a teljes költség?
d.) Jelenleg a vállalat az év elején legyártja az összes szükséges mennyiséget, így az év
további részében gyártókapacitása más termékek gyártására áll rendelkezésre. Mennyi
megtakarítást jelentene ehhez képest az optimális politika alkalmazása?
e.) Milyen gyártási költségnél lenne optimális a d.) pontban említett jelenleg alkalmazott
politika?
21
3.13 feladat
Legyen egy termék iránt jelentkezı igény normális eloszlású melynek évi várható értéke
3600 darab, szórása 245 darab. A rendelési költség 12000 Ft. Egy darab beszerzési költsége
2500 Ft, az éves készlettartási ráta 60%. A menedzsment átlagosan évi háromszori hiány
kialakulását tartja elfogadhatónak. Számoljunk közelítıleg évi 360 munkanappal.
a.) Határozza meg az optimális rendelési tételnagyság értékét!

b.) Ha az utánrendelési idı 15 nap, mekkora lesz a biztonsági készletszint, valamint az
utánrendelési készletszint nagysága?
c.) Határozza meg az elızı pontokban meghatározott rendelési politikához tartozó teljes
költség értékét!
d.) Tételezzük fel, hogy a menedzsment megvizsgálva a kapott eredményt, soknak tartja a
biztonsági készletre fordított összeget, és elıírja annak felére csökkentését. Évente
átlagosan milyen gyakran alakulna ki hiány ebben az esetben?
3.14 feladat
Egy cipıbolt egy fekete elegáns cipıbıl átlagosan 500 párat ad el negyedévente. Az igény
állandónak tekinthetı. A rendelés feladásának költsége 3000 Ft. Az éves készlettartási ráta
20%. A szállító a következı proporcionális árkedvezményt nyújtja:
Rendelési mennyiség Ft/egység
1-99 3600
100-199 3200
200-299 3000
300 vagy több 2800
A bolt jelenlegi beszerzési politikája szerint 500 darabos tételeket rendelnek.
a.) Mekkora az optimális rendelési tételnagyság?

b.) A jelenlegi rendelési politikához képest mennyi megtakarítást jelentene az optimális
3.15 feladat
Egy termék iránt jelentkezı igény egy évben átlagosan 3600 darab. A rendelési költség
12000 Ft. Egy darab beszerzési költsége 2500 Ft, az éves készlettartási ráta 60%. A szállító
azonban árengedményt ajánl a vásárlónak amely szerint, ha a rendelt mennyiség 700 darabnál
nagyobb, akkor az eredeti árból 20 %-ot enged a 700 darab feletti mennyiségre. Számoljunk
közelítıleg évi 360 munkanappal.
a.) Határozza meg az optimális rendelési tételnagyságot!

b.) Mekkora lenne az optimális rendelési tételnagyság, ha az eladó nem 20%, hanem csak
4% árkedvezményt ajánlana a 700 darab feletti vásárlásokra.
c.) Mekkora lenne az optimális rendelési tételnagyság, ha a 4% árkedvezmény már 200
darab feletti mennyiségekre járna?
22
4 Termeléstervezés
4.1 feladat
Egy termék iránti igény, valamint a meghatározott biztonsági készlet a következı öt

hónapban az alábbi táblázatban található:
Hónap 1 2 3 4 5
Igény 50 45 190 220 150
Biztonsági készlet 10 5 15 20 10
A terméket két telephelyen gyártják. Az egyes telephelyeken a gyártási költségek, valamint

a gyártási kapacitások a következık:
Gyártási költség Gyártási kapacitás

Telephely
(Ft/darab) (darab/hó)
1 1000 80
2 1500 120
A készlettartási költség 200 Ft/darab/hó. A raktár kapacitása 60 darab/hó.
Készítse el az optimális termelési tervet!
4.2 feladat
Egy termék iránt az igény, valamint a gyártási és raktározási költségadatok az elkövetkezı

négy hónapban a következı módon alakulnak:
Sorozat indítás
Igény Készlet tartási költség Gyártási költség
Hónap költsége
(darab/hó) (Ft/darab/hó) (Ft/db)
(Ft/sorozat)
1 80 500 2 5
2 170 500 2 5
3 60 500 2 5
4 120 500 2 5
a) Készítse el a négy hónap optimális termelési tervét!
b) Mennyi az optimális termelési terv teljes költsége?
c) Mekkora sorozatindítási költség esetén lesz minden hónapban az éppen

aktuális igény legyártása optimális?
23
4.3 feladat
Egy gyártási folyamat termelési tervének öt hónapra való összeállításához a következı

adatok állnak rendelkezésre:
Gyártási Gyártási
Igény Készlettartási költség
Hónap költség kapacitás
(darab) (eFt/darab/hó)
(eFt/darab) (darab)
1 40 10 2 120
2 80 10 2 120
3 100 20 2 120
4 120 20 2 120
5 120 30 2 120
I0=0, I5=0
Készítse el táblázatos módszerrel az optimális termelési tervet! (Tételezzük fel, hogy nincs
raktározási korlát.)
Készítse el táblázatos módszerrel az optimális termelési tervet feltételezve, hogy a

raktározási kapacitás 60 darab/hó!
24
5 Termékösszetétel
5.1 feladat
Egy üzem két terméket gyárt. A gyártáshoz szükséges kapacitások és piaci korlátok, a termék-
erıforrás együtthatók valamint a termékek fajlagos fedezetei a következık:
Gyártási erıforrás korlátok:
Kapacitás
gó/db Termék 1 Termék 2
gó/idıszak
Erıforrás 1 1 2 2000
Piaci korlátok (darab/idıszak):
Termék 1 Termék 2
Minimum 50 1200
Maximum - -
Termékek fajlagos fedezete (eFt/db):
Termék 1 Termék 2
Fajlagos fedezet 2 3
a) Határozza meg az optimális termékszerkezetet (gyártási programot) és a fedezet

optimális értékét!
b) Hogyan változna az optimális termékszerkezet és a fedezet optimális értéke, ha a

második termék fajlagos fedezete c2=5–re módosulna?
c) Hogyan változna az optimális termékszerkezet és a fedezet optimális értéke, ha

termékek fajlagos fedezete c1=4 és c2=1–re módosulna?
d) Mi történne akkor, ha termékek fajlagos fedezete c1=7 és c2=4–re módosulna?
e) Mi történne abban az esetben, ha termékek fajlagos fedezete c1=-1 és c2=1–re

módosulna?
f) Mi történne akkor, ha termékek fajlagos fedezete c1=1 és c2=-1–re módosulna?
25
5.2 feladat
Egy üzem két terméket gyárt. A gyártáshoz szükséges kapacitások és piaci korlátok, a
termék-erıforrás együtthatók valamint a termékek fajlagos fedezetei a következık:
Kapacitás
gó/idıszak
Erıforrás 1 0.4 0.5 400
Erıforrás 2 0.2 0.5 300
Erıforrás 3 0.4 0.4 480
Termék 1 Termék 2
Minimum 250 -
Maximum - 700
Termékek fajlagos fedezete (Ft/db):
Termék 1 Termék 2

b) Határozza meg az “Erıforrás 1“ árnyékárát valamint annak érvényességi tartományát!
c) Határozza meg a “Termék 1” fajlagos fedezetének az optimális megoldáshoz tartozó

érvényességi tartományát!
5.3 feladat
Termék erıforrás mátrix (gó/db):
Termék 1 Termék 2 Kapacitás

(P1) (P2) (gó/idıszak)
Erıforrás 1 (R1) 1 1 1200
Erıforrás 2 (R2) 1 2 1600
26
Piaci korlátok (db/idıszak):
Xmin 200 100
Xmax 1000 -
Termékek fajlagos fedezetei (Ft/db):
Termék 1 Termék 2

b) Határozza meg az “Erıforrás 1“ és “Erıforrás 2“ árnyékárait valamint azok

érvényességi tartományait!
c) Határozza meg a “Termék 1” fajlagos fedezetének az optimális megoldáshoz tartozó

5.4 feladat
Kapacitás
gó/idıszak
Termék 1 Termék 2
Minimum 50 50
Maximum 200 -
27
Termék 1 Termék 2

b) Határozza meg az “Erıforrás 2“ árnyékárát valamint érvényességi tartományát!
c) Ábrázolja a fajlagos fedezet optimális megoldáshoz tartozó érvényességi tartományt

(célfüggvény együtthatók érzékenysége – c1,c2)!
5.5 feladat
Kapacitás
gó/idıszak
Erıforrás 1 0.5 2 1600
Termék 1 Termék 2
Minimum 200 150
Maximum 1200 900
Termék 1 Termék 2
a.) Határozza meg az optimális termékszerkezetet (gyártási programot) és a fedezet

b.) Határozza meg a Termék 2 fajlagos fedezetének az optimális megoldáshoz tartozó
c.) Határozza meg az Erıforrás 1 árnyékárát, valamint annak érvényességi tartományát!
d.) Az Erıforrás 1 kapacitása 100 gépórával lecsökken karbantartás miatt. Mekkora
veszteség éri emiatt az üzemet?
28
5.6 feladat
Kapacitás
gó/idıszak
Erıforrás 1 2,5 1,5 3000
Termék 1 Termék 2
Minimum 100 50
Maximum 750 700
Termék 1 Termék 2

c.) Határozza meg az Erıforrás 3 árnyékárát és érvényességi tartományát!
d.) Lehetıség kínálkozik az Erıforrás 3 kapacitásának 100 gépórával való bıvítésére. A
bıvítés költsége 50000 Ft lenne. Érdemes a bıvítést végrehajtani? Válaszát számítással
indokolja!
5.7 feladat
Kapacitás
gó/idıszak
29
Termék 1 Termék 2
Minimum - -
Maximum 150 200
Termékek fajlagos fedezetei (eFt/db):
Termék 1 Termék 2

c.) Határozza meg mindkét erıforrás árnyékárát és azok érvényességi tartományait!
d.) Lehetıség kínálkozik az Erıforrás 1 kapacitásának 300 gépórával való bıvítésére. A
bıvítésnek a vizsgált idıszakra esı költsége 13000 eFt lenne. Érdemes a bıvítést
végrehajtani? Válaszát számítással indokolja!
30
6 MRP (Anyagszükséglet-tervezés)
6.1 feladat
Anyagszükséglet tervezési rendszert (MRP) alkalmazunk egy két fajta komponensbıl

készülı végtermék készletgazdálkodásánál. Az A végtermék elkészítéséhez szükség van öt
darab B és két darab C komponensre. Egy darab C-hez szintén szükség van két darab B
komponensre. A készletinformációk az év elején a következı módon alakulnak:
Rendelhetı Utánrendelési idı

Készlet
tételnagyság (hónap)
100 db-os
A - 1
csomagok
B 3000 nincs korlát 1
C 100 min. 500 db 1
A végtermék éves termelési programja öt hónapra, havi bontásban a következı:

Hónap: 1 2 3 4 5
Igény: 120 130 80 120 170
Egy adott hónapra megrendelt tétel mindig a hónap elején érkezik meg. A készletet minél
hamarabb igyekszünk felhasználni.
a) A tételt-tételre politikát alkalmazva készítse el a végtermék és komponenseinek rendelési

ütemtervét.
b) Határozza meg a B komponens rendelési ütemtervet akkor, ha a gyártási kapacitáskorlátot

figyelembe kell venni! Mekkora többletköltséget jelent a kapacitáskorlát megléte?
Számoljon a következı adatokkal:
Gyártási kapacitás: 500 db/hó
Készlettartási költség: 40 Ft/db/hó
Rendelési költség: 60 000 Ft
6.2 feladat

készülı végtermék készletgazdálkodásánál. Az A végtermék elkészítéséhez szükség van két
darab B és két darab C komponensre. Egy darab C-hez szintén szükség van egy darab B-

Készlet
tételnagyság (hét)
A 20 nincs korlát 1
B - nincs korlát 2
C - minimum 200 2
31
A végtermék éves termelési programja öt hétre, heti bontásban a következı:
Hét: 1 2 3 4 5
Igény: 95 50 75 125 100
Egy adott hétre megrendelt tétel mindig a hét elején érkezik meg. A készletet minél hamarabb
igyekszünk felhasználni. (Számoljon évi 52 munkahéttel!)
ütemtervét!
b) A legkisebb összes költség politikát alkalmazva határozza meg a B komponens rendelési

ütemtervét! Számoljon a következı adatokkal:
Rendelési költség: 5000 Ft
Beszerzési költség: 1000 Ft/db
Heti készlettartási ráta: 0.5%
c) A komponens periódus (PPB) szabályt alkalmazva határozza meg a B komponens

rendelési ütemtervét! Számoljon a fenti adatokkal.
6.3 feladat

készülı végtermék készletgazdálkodásánál. Az A végtermék elkészítéséhez szükség van egy
Utánrendelési idı
Készlet
(hét)
A - 1
B - 1
C - 2

Hét: 1 2 3 4 5
Igény: 20 50 80 50 100

ütemtervét.
b) A legkisebb egység költség politikát alkalmazva határozza meg a B komponens rendelési

ütemtervét! Számoljon a következı adatokkal:
Rendelési költség: 50000 Ft
Készlettartási költség: 200 Ft/db/hét
c) Mennyivel változik meg a b) pontban kapott rendelési ütemterv eredményeként a

komponensek raktározásának összes költsége? Értékelje a kapott eredményt!
32
6.4 feladat

készülı végtermék készletgazdálkodásánál. Az A végtermék elkészítéséhez szükség van két

Készlet
tételnagyság (hét)
A 50 nincs korlát 1
B - nincs korlát 1
C 100 minimum 250 2

Hét: 1 2 3 4 5
Igény: 150 100 150 100 150
ütemtervét!
b) Az optimális rendelési tételnagyság (EOQ) politikát alkalmazva határozza meg a B

komponens rendelési ütemtervét! Számoljon a következı adatokkal:
Beszerzési költség: 5 000 Ft/db
Heti készlettartási ráta: 0,5 %
6.5 feladat
Egy termék elıállításához 4 alkatrészre van szükség: 2 db B, 1 db C, 3 db D és 2 db E

jelzésőre. A C és D jelzéső alkatrészek tovább bonthatóak további alkatrészekre: 1 db D
alkatrészhez 2 db C jelzéső alkatrészt kell felhasználni; 1 db C alkatrész elkészítéséhez 1 db B
és 2 db E alkatrész szükséges.
a) Rajzolja fel a termék komponens-hierarchiáját (alsó szintő kódolással is)!
b) A végtermékre az elkövetkezı 6 hónapra a következı értékesíthetı mennyiségeket

jelezték elıre: 100; 120; 150; 160; 120; 140 darab. A B és E jelzéső alkatrészeket
önmagában is értékesíti a vállalat, ezekre fix kereslet mutatkozik, minden hónapban 100-
100 darab adható el. Készítse el a végtermék és komponenseinek rendelési ütemtervét a
következı táblázatokban található raktárkészlet- és rendelési adatok alapján!
Biztonsági Lekötött Várt
Komponens Raktárkészlet
készlet mennyiség beérkezés
A 100 0 30 0
B 100 0 100 0
C 400 50 150 100
D 0 0 0 100
E 200 50 0 350
33
Ütemezési Rendelhetı Utánrendelési
Komponens
szabály mennyiség idı
A FP (2 hó) min. 200 db 1 hó
B LFL nincs megkötés 2 hó
C FQ (1200 db) nincs megkötés 1 hó
D LFL nincs megkötés 1 hó
E LFL 500 db-os csomag 1 hó
6.6 feladat
Anyagszükséglet tervezési rendszert (MRP) alkalmazunk egy kétfajta komponensbıl

készülı végtermék készletgazdálkodásánál. Az A végtermék elkészítéséhez szükség van
három darab A1 és két darab A2 komponensre. Egy darab A1 komponenshez szükség van egy
darab A2 komponensre. Az A2 komponensbıl 200 db biztonsági készletet kell tartani,
továbbá a 3. és 6. hónapban 500-500 darabos független igény jelezhetı elıre ebbıl a
komponensbıl a gyár negyedéves karbantartására. A készlet-, költség- és rendelési
információk a vizsgált idıszak elején a következı módon alakulnak:
Rendelési/ Utánrendelési
Raktár Készlettartási Rendelhetı
Termék átállási idı
-készlet költség tételnagyság
költség (hónap)
A 0 216 eFt 210 Ft/hó minimum 200 db 2
A1 0 130 eFt 200 Ft/hó nincs korlát 1

A2 200 120 eFt 150 Ft/hó nincs korlát 1
A végtermék termelési programja a következı hat hónapra, havi bontásban a következı:
Hónap 1 2 3 4 5 6
Igény 1000 600 0 900 900 800
Készítse el a végtermék és komponenseinek rendelési ütemtervét figyelembe véve, hogy a

végterméknél a menedzsment tételt tételre (LFL) szabályt, az A1 komponensnél legkisebb
periódusköltség (LPC, Silver Meal) heurisztikát és az A2 komponensnél Groff tételnagyság-
képzési szabályt kíván alkalmazni!
6.7 feladat
Anyagszükséglet-tervezési rendszert (MRP) alkalmazunk egy termék

készletgazdálkodásánál. A termék komponenshierarchiáját a következı ábra tartalmazza.
34
A
C(1) D(3) E(2) F(2) G(2)
B(1) G(2) C(2) B(3) G(6) B(2)
B(4) E(2) G(1)
Az anyagszükséglet-tervezés eredményeként ismert az A, B, C, D, E és F komponensek

rendelési ütemterve. A tervezett rendelésfeladásokat a következı táblázattartalmazza.
Hét
-4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5
Tervezett rendelésfeladás (A) 20 30 10 40 20 30
Tervezett rendelésfeladás (B) 1440 3160 2600 3950 3630 3920 1880 570
Tervezett rendelésfeladás (C) 120 200 90 250 160 200 30
Tervezett rendelésfeladás (D) 60 90 30 120 60 90
Tervezett rendelésfeladás (E) 80 160 100 180 160 160 60
A G komponens iránt a 0. és az 5. hónapban 250-250 darabos független igény is jelentkezik.
a) Az optimális rendelési tételnagyság (EOQ) politikát alkalmazva határozza meg a G

komponens rendelési ütemtervét! Számoljon a következı adatokkal:
Beszerzési költség: 5 000 Ft/db
Heti készlettartási ráta: 0,5 %
Utánrendelési idı: 1 hónap
b) Határozza meg a G komponens rendelési ütemtervét a periódus rendelési tételnagyság

(POQ) politikát alkalmazva is! Számoljon a fenti adatokkal!
c) Melyik politika adja az alacsonyabb teljes költségő ütemtervet? Mivel indokolható ez?
6.8 feladat
Hat hétre szeretnénk meghatározni egy termék optimális rendelési ütemtervét. Az igény a
vizsgált hat héten rendre 50, 200, 100, 150, 250 és 100 darab. A jelenlegi beszállítónál a
rendelési költség 300 000 Ft, egy termék egy heti tárolási költsége 2 500 Ft. A 3. hét végén
azonban a vállalat áttér a termék házon belüli gyártására (a 4. héttıl kezdıdıen már a vállalat
gyártja a terméket). A készlettartási költség így alacsonyabb, mint korábban volt, az átállási
költség azonban meghaladja a korábbi rendelési költséget. Ennek megfelelıen az átállási
költség 500 000 Ft-ra nı, egy termék egy heti tárolásának költsége pedig 2 000 Ft-ra csökken.
Határozza meg a termék optimális rendelési/gyártási ütemtervét a vizsgált hat hétre!
35
6.9 feladat
Négy hónapra szeretnénk meghatározni egy termék optimális rendelési ütemtervét. Az igény a
vizsgált négy hónapban rendre 50, 25, 20 és 30 darab. Minden olyan hónapban, amikor
rendelünk, felmerül egy egyszeri rendelési költség, amelynek értéke 50 000 Ft. Egy darab
termék egy havi tárolásának költsége 1 000 Ft.
a) Határozza meg a termék optimális rendelési ütemtervét!

b) A rendelési költség milyen értékeinél lenne gazdaságos mindig éppen csak annyit
rendelni, amennyi egy adott hónapban szükséges?
c) Jelenleg havonta rendelik meg az egyes hónapokra szükséges mennyiségeket.
Mennyivel kedvezıbb ennél a gyakorlatnál az optimális rendelési politika alkalmazása?
6.10 feladat
Hat hónapra szeretnénk meghatározni egy termék optimális rendelési ütemtervét. Az igény a
vizsgált hat hónapban rendre 150, 100, 150, 200, 250 és 150 darab. Havi készlettartási rátánk
5 %. Jelenlegi beszállítónknál a rendelési költség 120 000 Ft, egy termék beszerzési költsége
5 000 Ft. A 2. hónap végén azonban beszállítót váltunk (a 3. hónaptól kezdıdıen már az új
beszállítótól rendelünk). Az új beszerzési költség alacsonyabb, mint a korábbi volt, a
rendelési költség azonban meghaladja a korábbit. Ennek megfelelıen a rendelési költség
150 000 Ft-ra nı, egy termék beszerzési költsége pedig 4 000 Ft-ra csökken. Határozza meg a
termék optimális rendelési ütemtervét a vizsgált hat hónapra!
6.11 feladat
Anyagszükséglet-tervezési rendszert (MRP) alkalmazva egy végtermék

készletgazdálkodásánál az egyik vizsgált komponensre LFL tételnagyság-képzési szabályt
alkalmazva a következı rendelési ütemtervet kaptuk.
Hét 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Tervezett
20 20 50 60 10 0 60 70 30 50
rendelésbeérkezés
Határozza meg a komponens gyártási ütemtervét (az 1-10. heti tervezési idıtartamon belül)
akkor, ha a gyártás során kapacitáskorlátot kell figyelembe venni! A tételcsúsztatást mind
elölrıl hátrafelé, mind hátulról elırefelé végezze el! Mekkora többletköltséget jelent a
kapacitáskorlát megléte a két esetben? Számoljon a következı adatokkal:
Gyártási kapacitás: 40 db/hét
Készlettartási költség: 250 Ft/db/hét
Átállási költség: 80 000 Ft
36
6.12 feladat
Anyagszükséglet tervezési rendszert (MRP) alkalmazva egy végtermék

készletgazdálkodásánál az egyik vizsgált komponensre a következı rendelési ütemtervet
kaptuk.
Hét 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Tervezett
500 200 700 500 500 800 200 100 300 600
rendelésbeérkezés
A komponenssel kapcsolatos rendelési és készlettartási költségek nagyságát a menedzsment

túl magasnak tartja, így elıírja annak csökkentését. A komponens rendelésének
átütemezésekor azonban figyelembe kell venni, hogy a rendelkezésre álló kapacitás hetente
1 000 darab ilyen komponens gyártását teszi csak lehetıvé. A vizsgált komponens gyártási
költsége 3 500 Ft/db, a rendelési költség 30 000 Ft/rendelés, a készlettartási ráta 5 % hetente.
Készítse el a komponens rendelésének ütemezését a kapacitáskorlátot figyelembe vevı
költségcsökkentı heurisztikát alkalmazva (a rendelések átütemezését az utolsó idıszaktól
visszafelé haladva végezze)!
37
7 Sorállás
7.1 feladat
Egy kis bolt egyetlen pénztárához óránként átlagosan 15 vevı érkezik. A beérkezési
folyamat Poisson eloszlást követ. Az egyetlen vevı kiszolgálásához szükséges idı egy 5
perces várható értékő exponenciális eloszlással írható le. Átlagosan hány vevı tartózkodik a
boltban?
7.2 feladat
Egy bank egyik szolgáltatását egy erre a célra elkülönített ablaknál lehet igénybe venni.
Óránként átlagosan 10 ügyfél igényli a szolgáltatást. Az ügyfelek érkezése Poisson
folyamatnak tekinthetı. A kiszolgálási idı exponenciális eloszlású valószínőségi változó. Az
átlagos kiszolgálási idı ügyfelenként 4 perc.
a) Mekkora az ablaknál dolgozó alkalmazott kapacitáskihasználása?
b) Átlagosan mennyit kell várniuk a vevıknek, amíg az ablaknál sorra kerülnek?
c) A tapasztalatok szerint a vevık átlagosan 4 percnél többet nem szeretnek várakozni a

sorban. Ezért sokan, amikor látják a sort, inkább távoznak. Átlagosan hány ügyfelet
veszít a bank óránként a lassú kiszolgálás miatt?
d) Hány százalékkal kellene csökkenteni a kiszolgálási idıt ahhoz, hogy hosszú

várakozás miatt ne veszítsen ügyfelet a bank?
e) Hány percre csökkenne a sorban eltöltött átlagos várakozási idı, ha két ablaknál
szolgálnák ki a szolgáltatásra egyetlen sorban várakozó ügyfeleket?
7.3 feladat
Egy szervizben a téli idıszak elején a téli gumik cseréjét egy külön a szerviz mellé telepített
sátorban végzi egy jól szervezett csapat. A délelıtt óránként átlagosan 8 gépkocsi érkezik
gumicserére. A gépkocsik érkezése Poisson folyamatnak tekinthetı. A gépkocsinkénti
gumicsere ideje exponenciális eloszlású valószínőségi változó, melynek várhatóértéke 6 perc.
a) Ideje mekkora részében dolgozik a gumicserét végzı csapat?
b) Átlagosan mennyit idı alatt végeznek (az érkezéstı számítva) a gumicserével a

gépkocsik?
c) A gumicserére érkezı gépkocsik úgy vélik, hogy ha átlagosan háromnál több autó
található a sátornál (várakozva, illetve éppen kiszolgálva), akkor túlságosan sokat kell
várakozni. Mi a valószínősége annak, hogy ügyfelek a hosszú sor miatt elégedetlenkedni
fognak?
38
d) A szerviz úgy gondolja, hogy jobb elkerülni a vevık bosszankodását a hosszú
várakozás miatt, ezért mindig azt tanácsolják annak a gépkocsinak, amelyik negyediknek
várakozna, hogy inkább jöjjön vissza máskor. Hány percre csökken ekkor a gumicsere
átlagos ideje?
e) Mennyi lesz ebben az esetben a gumicserét végzı csoport kapacitáskihasználása?
7.4 feladat
Egy üzem termékeit az üzemhez kapcsolódó csomagolórészleg csomagolja szállítható

dobozokba. A mőveletet jelenleg kézzel végzik az ott dolgozó munkások. A csomagolási
folyamat során, amíg egy terméket be nem fejeznek, addig a többi csomagoláshoz érkezı
termék várakozik. Egyszerre tehát csak egyetlen termékkel foglalkozik a csomagoló részleg,
Átlagosan óránként 12 csomagolási feladat érkezik a részleghez. A csomagok érkezése
Poisson folyamatnak tekinthetı. Egy csomagolási feladat végrehajtásának átlagos ideje 4
perc, és a csomagolási idı exponenciális eloszlású valószínőségi változónak tekinthetı.
Egyetlen, napi 8 órás mőszakban dolgoznak a csomagolórészlegben.
a) Egy nap során mennyi idın keresztül nem folyik munka a csomagoló részlegben?
b) Mekkora jelenleg a csomagolási folyamat átfutási ideje (várakozás és csomagolás)?
c) Átlagosan mekkora készlet halmozódik fel a csomagolórészleg elıtt a várakozás

miatt?
d) A csomagolórészleg elıtt 5 darab termék tárolására van lehetıség. Mi a valószínősége

annak, hogy nem lesz elegendı hely a várakozó termékek tárolására?
e) A menedzsment fontosnak tartja, hogy a csomagolás miatt ne szenvedjen késlekedést

az áru kiszállítása. A csomagolási tevékenység ideje ugyan nem változtatható, de a
munka jobb szervezésével a csomagolási idı szórása a felére csökkenthetı. Hány
percre csökken ennek hatására a csomagolási folyamat átfutási ideje?
f) A csomagolási idı szórásának csökkentése után hogyan alakul a kapacitáskihasználás?
7.5 feladat
Egy üzem két fontos nagy értékő berendezésének beállítását egyetlen erre a munkára
specializálódott karbantartó munkás végzi. Egy berendezéshez a munkást átlagosan óránként
háromszor hívják. Az óránkénti hívások gyakorisága Poisson eloszlású valószínőségi változó.
A beállítás átlagos ideje 15 perc és a beállítási idı exponenciális eloszlású valószínőségi
változónak tekinthetı.
a) Ha egy berendezés beállítást igényel akkor átlagosan mennyi idıre esik ki a

termelésbıl?
b) Mekkora a karbantartó munkás kapacitáskihasználása?
39
c) Mekkora annak valószínősége, hogy a beállításigény jelentkezésekor várni kell a
munkásra?
d) Hogyan alakulna a beállítás miatti termeléskiesés átlagos ideje, ha két szerelı végezné
a munkát úgy, hogy mindegyik kizárólag egyetlen meghatározott gépért felelıs?
e) Két munkás alkalmazásakor mekkora lesz a munkások kapacitáskihasználása?
7.6 feladat
Egy virágkereskedésbe félóránként átlagosan 2 vevı érkezik. Az üzletben dolgozó egyetlen

alkalmazott óránként átlagosan 6 vevıt képes kiszolgálni. A vevık beérkezési és kiszolgálási
folyamata egyaránt Poisson eloszlású. A kis üzletben egyidejőleg csak 1 vevı fér.
Amennyiben egy vevı nem fér be az üzletbe, akkor a környék valamelyik más virágboltját
keresi fel.
A raktár területének csökkentésével az üzlet alapterülete megnövelhetı, hogy az üzletben
akár 3 vevı is tartózkodhasson. Az átalakítás költsége 220 000 Ft. Mennyi idı alatt térülne
meg ez a beruházás, ha virágkereskedésnek egy vevın átlagosan 1 000 Ft haszna van? A
virágüzlet napi 8 órán át tart nyitva.
7.7 feladat
Egy újságárus stand alkalmazottja az utóbbi idıben a vevıi igények megnövekedését

tapasztalta. A nyitvatartási idı nagy részében ugyanis hosszú sorok kígyóznak a stand elıtt.
A közelben nem található másik újságárus, ezért vevık nem pártolnak el az újságostól,
azonban egyre elégedetlenebbek a hosszú várakozás miatt. Ennek megfelelıen az alkalmazott
egy új munkatárs felvételét javasolta a tulajdonosnak.
A vevık kiszolgálása jelenleg érkezési sorrendben történik, ami így is maradna a
továbbiakban. Az új alkalmazott felvétele esetén az éppen soron következı vevıt a szabad
árusok egyike, illetve az éppen felszabaduló újságos szolgálná ki.
Mekkora bért fizethet maximálisan a tulajdonos az új alkalmazottnak, ha tudja, hogy a
vevık 10 percnyi (a sorban történı) várakozás miatt keletkezı elégedetlensége 50 Ft
veszteségnek feleltethetı meg? A vevık beérkezési és kiszolgálási idıköze egyaránt
exponenciális eloszlású valószínőségi változók. Az átlagos beérkezési idıköz 5 perc, egy
vevı kiszolgálása átlagosan 4 percet vesz igénybe. Az újságosstand napi 12 órán át tart nyitva
átlagosan 30 napon egy hónapban.
7.8 feladat
Egy M/M/1 modellel leírható sorállási rendszert alkotó esztergagép esetében a

munkadarabok rendszerben töltött átlagos várakozási ideje 30 perc. A gép idejének 25%-ában
nem dolgozik, mert vár a munkadarabok megérkezésére.
a) Mennyivel csökkenne a munkadarabok rendszerben töltött átlagos várakozási ideje, ha

nagyobb szabályozással a kiszolgálási idı szórását a jelenlegi érték negyedre tudnák
csökkenteni?
40
b) Mennyivel csökkenne a munkadarabok rendszerben töltött átlagos várakozási ideje, ha
nagyobb szabályozással a kiszolgálási idı szórását teljes mértékben meg tudnák
szüntetni?
7.9 feladat
Egy pizzéria kétféle vevıi csoporttal rendelkezik: a helyben fogyasztó vevık mellett
házhozszállítást is vállal. Természetesen a helyben fogyasztó vevık kiszolgálása elsıbbséget
élvez a házhozszállítást igénylıkéhez képest. A konyhán ennek megfelelıen elıre veszik a
helyi rendeléseket, de azokat csak akkor kezdik meg, ha az éppen folyó pizzakészítés már
befejezıdött.
A pizzériában 3 szakács dolgozik. Óránként 3 vevı rendel a helyszínen, és 5 vevı igényel
házhozszállítást. Az igények beérkezése Poisson eloszlást követ. Egy pizza elkészítésének
átlagos ideje 20 perc, a kiszolgálási idı exponenciális eloszlást követ. A felszolgáláshoz
szükséges átlagos idı 3 perc, a házhozszállítás idıszükséglete átlagosan 20 perc.
Mennyi ideig várakoznak átlagosan a helyben fogyasztó, illetve a házhozszállítást igénylı
vevık a pizzáikra?
7.10 feladat
Egy sürgısségi betegellátást nyújtó osztályon 8 orvos dolgozik, egy sérültet 2 orvos
közösen kezel. Munkájuk során könnyő, súlyos és életveszélyes sérülteket látnak el. A
súlyosabb sérüléssel érkezı betegek ellátása természetesen elsıbbséget élvez (egy már
megkezdett könnyebb sérülés kezelését akár abba is hagyják, amennyiben súlyosabb eset
érkezik). Az osztályra óránként átlagosan 20 beteg érkezik. Ezek 70%-a könnyő, 25%-a
súlyos és 5%-a életveszélyes sérült. Egy beteg ellátása átlagosan 10 percet vesz igénybe.
Átlagosan mennyi ideig kell várakozniuk a különbözı típusú sérülésekkel érkezı
betegeknek ellátásuk megkezdéséig?
41
8 Mintapéldák
1.2 feladat
a)
1 t−N 1
Ft = ⋅ ∑ Di = ⋅ (Dt −1 + Dt − 2 + K + Dt − N )
N i =t −1 N
1 1
F5 = ⋅ (D2 + D3 + D4 ) = ⋅ (9 + 28 + 32 ) = 23
3 3
1 1
F6 = ⋅ (D3 + D4 + D5 ) = ⋅ (28 + 32 + 33) = 31
3 3
1 1
F7 = ⋅ (D4 + D5 + D6 ) = ⋅ (32 + 33 + 10 )7 = 24
3 3
1 1
F8 = ⋅ (D5 + D6 + D7 ) = ⋅ (33 + 7 + 29 ) = 23
3 3
b)
1 1
Inicializálás: F4 = ⋅ (D1 + D2 + D3 ) = ⋅ (14 + 9 + 28) = 17
3 3
Ft = α ⋅ Dt −1 + (1 − α ) ⋅ Ft −1
F5 = α ⋅ D4 + (1 − α ) ⋅ F4 = 0,4 ⋅ 32 + (1 − 0,4 ) ⋅ 17 = 23
F6 = α ⋅ D5 + (1 − α ) ⋅ F5 = 0,4 ⋅ 33 + (1 − 0,4 ) ⋅ 23 = 27
F7 = α ⋅ D6 + (1 − α ) ⋅ F6 = 0,4 ⋅ 7 + (1 − 0,4 ) ⋅ 27 = 19
F8 = α ⋅ D7 + (1 − α ) ⋅ F7 = 0,4 ⋅ 29 + (1 − 0,4 ) ⋅ 19 = 23
c)
MA(3) Exp(0,4)
Hét Dt
Ft et Ft et
1 14
1 t
2 9 ÁAEt = ∑ ei
T i =t −T +1
3 28
1
4 32
ÁAE8, MA = ⋅ ( − 10 + 24 + − 5 + − 2 ) = 10,25
4
5 33 23 -10 23 -10 1
ÁAE8,exp = ⋅ ( − 10 + 20 + − 10 + − 2 ) = 10,5
6 4
7 31 24 27 20
7 29 24 -5 19 -10
8 25 23 -2 23 -2
A mozgó átlaggal kapott elırejelzés átlagos abszolút hibája kisebb, így ez alkalmasabb a
vizsgált igény elırejelzésére.
42
d)
Exponenciális simítás (és mozgó átlag) alkalmazása esetén feltételezzük, hogy az igény egy
konstans érték körül véletlenszerően ingadozik. Elırejelzésünk tehát azon a feltevésen
alapszik, hogy az igény konstans jellegő, így azt csak új információk képesek befolyásolni.
Az igény konstans jellegébıl fakadóan egy adott idıszakból az egy és több lépéses
elırejelzéseknek meg kell egyezniük. Azaz
Ft −1,t + τ = Ft
F6,12 = F6, 7 = F7 = 19
1.5 feladat
a)
Az elmúlt négy hét heti teljes igényei az egyes hetek napi igényeinek összege:
D1 = 2200 + 2000 + 2300 + 1800 + 1900 + 2800 = 13000
D2 = 13300
D3 = 13700
D4 = 14000
A heti igény elırejelzése:

1 t−N 1
Ft = ⋅ ∑ Di = ⋅ (Dt −1 + Dt − 2 + K + Dt − N )
N i =t −1 N
1 1
F5 = ⋅ (D1 + D2 + D3 + D4 ) = ⋅ (13000 + 13300 + 13700 + 14000 ) = 13500
4 4
b)
F4=22000; D4=21000; α=0,1
F5 = α ⋅ D4 + (1 − α ) ⋅ F4 = 0,1 ⋅ 14000 + 0,9 ⋅ 22000 = 21200
c)
F5=21200; D5=22500; α=0,1
F6 = α ⋅ D5 + (1 − α ) ⋅ F5 = 0,1 ⋅ 22500 + 0,9 ⋅ 21200 = 22370
1.8 feladat
a)
N
1  N   N 
∑ xi ⋅ y i −
i =1
⋅  ∑ xi  ⋅  ∑ yi 
N  i =1   i =1 
r= = 0,7968
2 2
N
1  N
 N
1  N

∑x
i =1
2
i − ⋅  ∑ xi  ⋅
N  i =1 
∑y
i =1
2
i − ⋅  ∑ yi 
N  i =1 
A korrelációs együttható viszonylag értéke alapján elfogadható, hogy a két változó között
lineáris kapcsolat áll fenn.
43
b)
N
1  N   N 
∑x
i =1
i ⋅ yi − ⋅  ∑ xi  ⋅  ∑ y i 
N  i =1   i =1 
Meredekség: b = 2
= 1,5454
N
1  N

∑
i =1
xi2 − ⋅  ∑ xi 
N  i =1 
1 N b N
Metszet: a= ⋅ ∑ y i − ⋅ ∑ xi = 15,376
N i =1 N i =1
A karambolok (x) és biztosításkötések (y) közötti kapcsolatot leíró egyenlet:

yˆ = 15,376 + 1,5454 ⋅ x
c)
x=20 esetén y várható értéke: yˆ = 15,376 + 1,5454 ⋅ 20 = 46,2846
x=20 esetén y szórása:

  1 N  
2
  1 N  
2
  xúj − ⋅ ∑ xi   N   xúj − ⋅ ∑ xi  
1
s yúj = s y| x ⋅ 1 + + 
 N i =1   [ yi − (a + b ⋅ xi )]2 1
⋅ 1+ + 
 N i =1  
2 2
 N 2 
= ∑ N −2  N 2 
=
N
1  N
 i =1
N
1  N

 ∑ xi − ⋅  ∑ x i  
2  ∑ xi2 − ⋅  ∑ xi  
 i =1 N  i =1    i =1 N  i =1  
= 52,7157 ⋅ 1,2644 = 66,6553 → s yúj = 8,1643
ŷ normális eloszlású valószínőségi változó (a fenti paraméterekkel). 90,1%-os becslési

intervallum esetén a becslési intervallumon kívülre esés valószínősége:
1 − 0,901
P{z ≥ x} = = 0,0495
2
A standard normális eloszlás eloszlásfüggvényének táblázata alapján z=1,65 e valószínőség
esetén.
Ebbıl a becslési intervallum felsı határa meghatározható:
x − µ yˆ felsı − yˆ
z= =
σ s yúj
yˆ felsı = yˆ + z ⋅ s yúj = 59,7557
Kihasználva a normális eloszlás szimmetriáját yˆ alsó = 32,8135 -re adódik.
Ha x=20, akkor tehát y értéke 90,1%-os valószínőséggel 32,8135 és 59,7557 közé esik.
44
2.9 feladat
5: nem avatkozik be: 5 ⋅ 95 = 475 reklámozás

reklámozás: 0, 65 ⋅ 5 ⋅175 + 0, 35 ⋅ 5 ⋅ 65 − 25 = 657,5
6: nem avatkozik be: 5 ⋅ 70 = 350 intenzív reklám

Intenzív reklámhadjárat: 0, 7 ⋅ 5 ⋅ 200 + 0,3 ⋅ 5 ⋅ 90 − 60 = 775
15: bıvít: 4 ⋅160 − 45 = 595 bıvít

nem bıvít: 4 ⋅120 = 480
16: nem avatkozik be: 4 ⋅ 85 = 340

bıvít: 4 ⋅115 − 40 = 420 bıvít
reklám: 0, 65 ⋅ 4 ⋅ ( 85 + 50 ) + 0,35 ⋅ 4 ⋅ ( 85 − 30 ) − 20 = 408
1: bıvítés: 0,5 ⋅ 5 ⋅160 + 0,3 ⋅ 657, 5 + 0, 2 ⋅ 775 − 40 = 712, 25

kivárás: 0,5 ⋅ (120 + 600 ) + 0,3 ⋅ ( 85 + 420 ) + 0, 2 ⋅ 5 ⋅ 50 = 561,5 bıvít
A bıvítés a kedvezıbb alternatíva. Átlagos és kicsi igény esetén is érdemes reklámozni.
45
2.10 feladat
a.) A tanulási ráta meghatározása:
Y {1} = a ⋅ 1b = 200 → a = 200

Y {100} = 200 ⋅ 100b = 29,6 → 100b = 0,148 → b ⋅ Ln{100} = Ln{0,148} → b = −0,41487
L = 2 − 0, 4148 ≅ 0,75
b.) A havi gyártható mennyiség:
A havi rendelkezésre álló idı 4 hét·5 nap·2 mőszak·7 óra·60 perc=16800 perc. Ezt elosztva az
elsı darab elkészítéséhez szükséges idıvel kapjuk a tanulási görbe táblázatban megkeresendı
értéket (16800/200=84). A függelék I. táblázatában ezen értéknél a 0,75 tanulási ráta
oszlopban 800 szerepel, tehát a havi gyártható mennyiség 800 db.
c.) A heti gyártható mennyiségek a következı táblázat segítségével számolhatók:
Kumulált
Kumulált idı/200 mennyiség Mennyiség
(Táblázatból)
1 1 hét·5 nap·2 mősz.·7 óra·60 perc /200 perc=21 80 db 80 db
Megjegyezzük, hogy e feladat más módon is megoldható. Ha azt feltételezzük, hogy a napi
elsı és második mőszak között nem érvényesül a tanulási hatás, akkor a tanulás
szempontjából a két mőszakot függetlennek kell tekinteni. Ebben az esetben, a heti
rendelkezésre álló idı kétszer 2100 perc. A két mőszakra külön-külön számolt mennyiség
összege pedig a tanulási görbe táblázat alapján az elsı héten 2·25=50 darab. Hasonlóan
számolhatók a további hetek értékei is.
46
3.1 feladat
a.) Optimális gyártási sorozatnagyság:
2 AD P 2 ⋅ 50000 ⋅ 18000 54000

EOQ = ⋅ = ⋅ = 6000 db
vr P − D 300 ⋅ 0,25 54000 − 18000
b.) Rendelési készletszint:
EOQ 6000 1
TEOQ = = = év = 120 nap
D 18000 3
EOQ 6000 1
t1 = = = év = 40 nap
P 54000 9
L ≤ TEOQ és L ≤ t 2
18000
s = D⋅L = ⋅ 22 = 1100 db
360
c.) Teljes költség az optimális esetben:
D Q  D
TK {6000} = Dv + A + vr 1 − =
Q 2  P 
18000 6000  18000 
= 1800 ⋅ 300 + 50000 ⋅ + ⋅ 300 ⋅ 0,25 ⋅ 1 − = 5700 eFt
6000 2  54000 
d.) Költségnövekedés a nem optimális politika miatt:
I max = ( P − D ) ⋅ t1 = (150 − 50) ⋅ 40 = 4000 db
p * = 108000 db/év
2 AD P 2 ⋅ 50000 ⋅ 18000 108000
EOQ * = ⋅ = ⋅ = 5366 db
vr P − D 300 ⋅ 0,25 108000 − 18000
EOQ * 5366
t1* = *
= ⋅ 360 = 18 nap
P 108000
*
I max = ( P * − D ) ⋅ t1* = 4472 db
*
∆I max − ∆I max = 472 db
3.6 feladat
a.) Optimális rendelési tételnagyság:
2 AD 2 ⋅ 50 ⋅ 300
EOQ = = = 100 db
vr 20 ⋅ 0,15
47
b.) Rendelési készletszint (Gyak=2):
EOQ 100
P{u > s} ≤ ⋅ Gyak = ⋅ 2 = 0,666 ⇒ Táblázatból : z = −0,43
D 300
ss = z ⋅ σ L = −0,43 ⋅ 6 = −2,58 ≈ −2 darab
s = µ L + ss = 15 − 2 = 13 darab
c.) A biztonsági készlet: ss = z ⋅ σ L = − 0, 43 ⋅ 6 = − 2,58 ≈ − 2 darab

A biztonsági készlet költsége: ss ⋅ v ⋅ r = −2 ⋅ 20 ⋅ 0,15 = −6 eFt
d.) A készletezési politika teljes költsége:
D Q 
TK {Q, ss} = Dv + A +  + ss  ⋅ vr =
Q 2 
300  100 
= 300 ⋅ 20 + 50 ⋅ + − 2  ⋅ 20 ⋅ 0,15 = 6000 + 144 + 150 = 6294 eFt
100  2 
3.14 feladat
a.) Az optimális rendelési tételnagyság számítása:
2 AD 2 ⋅ 3000 ⋅ 2000
EOQ = = = 129,099 ≈ 129 db
v0 r 3600 ⋅ 0,2
2 AD 2 ⋅ 3000 ⋅ 2000
EOQ1( d ) = = = 136,93 ≈ 137 db
v1 r 3200 ⋅ 0,2
2 AD 2 ⋅ 3000 ⋅ 2000
EOQ2( d ) = = = 141,41 ≈ 141 db
v2 r 3000 ⋅ 0,2
2 AD 2 ⋅ 3000 ⋅ 2000
EOQ2( d ) = = = 146,37 ≈ 146 db
v2 r 2800 ⋅ 0,2
Az elsı diszkont küszöb az eredeti árhoz tartozó optimumnál kisebb, ezért jobb 137 darabot
rendelni 3200 Ft/db áron, mint 129 darabot rendelni 3600 Ft/db áron. A két legkisebb árhoz
tartozó optimumok nem rendelhetık meg a hozzájuk tartozó áron a diszkontküszöbök értékei
miatt, ezért rendelési tételként a következı három érték jöhet szóba: 137 db, 200 db, 300 db.
A válsztás a teljes költségfüggvény értéke alapján lehetséges:
D Q 2000 137
TK {137,3200} = Dv + A + vr = 2000 ⋅ 3,2 + 3 ⋅ + ⋅ 3,2 ⋅ 0,2 = 6487,636 eFt
Q 2 137 2
D Q 2000 200
TK {200,3000} = Dv + A + vr = 2000 ⋅ 3,0 + 3 ⋅ + ⋅ 3,0 ⋅ 0,2 = 6090 eFt
Q 2 200 2
D Q 2000 300
TK {300,2800} = Dv + A + vr = 2000 ⋅ 2,8 + 3 ⋅ + ⋅ 2,8 ⋅ 0,2 = 5704 eFt
Q 2 300 2
Az optimális rendelési tételnagyság tehát 300 db.
48
b.) Költségnövekedés a nem optimális politika miatt:
D Q
TK {500,2800} = Dv + A + vr =
Q 2
2000 500
= 2000 ⋅ 2,8 + 3 ⋅ + ⋅ 2,8 ⋅ 0,2 = 5752 eFt
500 2
∆TK = 5705 − 5752 = 48 eFt
49
4.2 feladat
Elıször azt vizsgáljuk, hogy elvileg megoldható-e a feladat. Ehhez azt kell tenni, hogy
kiszámítjuk az összesen elıállítható mennyiséget, és összehasonlítjuk az összes igénnyel:
Gyárthatóság: 5*80 db. + 5*120 db. = 1000 db.
Összes igény: 60+50+205+240+160 = 715 db.
Mint látjuk, a kívánt mennyiség elméletileg legyártható. Ebbıl nem következik, hogy
ténylegesen megoldható a feladat, hiszen lehetséges, hogy az igények és a kapacitások olyan
szerencsétlenül kombinálódnak, hogy egy adott idıszak igényét egy jóval korábbi
periódusban lehetne csak legyártani, viszont nincs annyi raktárkapacitás, hogy a felhasználás
idıpontjáig el tudjuk tárolni.
Az adott gyártási kapacitást tekintve két lehetıségünk van:
1. ha az adott idıszak gyártási kapacitása nagyobb vagy egyenlı az adott idıszakban
felmerülı igénynél, akkor természetesen legyártható az igényelt mennyiség, és így
nem kell készletezési költséget vállalnunk.
2. ha az adott idıszak gyártási kapacitása kisebb, mint az adott idıszakban felmerülı
igény, akkor csak a kapacitásunk által legyártható mennyiséget tudjuk elkészíteni, a
többit valamelyik korábbi periódusra kell átütemeznünk. Természetesen minél
közelebbi periódusban való elıállítás a cél, hogy minél kevesebb készlettartási költség
merüljön fel.
1 2 3 4 5 Összesen
Telephely 60 50 205 240 160 715
Elırehozott 40 a 4.-rıl 40 a 4.-rıl
+ 5 a 3. ról
1 (80 60 80 80 80 80 380
db./hó)
2 (120 0 15 120 120 80 335
db./hó)
Gyártás 60 95 200 200 160 715
Raktár 0 45 40 0 0
(max. 60
db.)
Teljes költség:
380 db. * 1000 Ft./db. + 335 db. * 1500 Ft./db. + 45 db. * 200 Ft./db. + 40 db. * 200 Ft./db.
= 899.500 Ft.
Amit így kapunk, az egy megengedett megoldás, de nem biztos, hogy optimális is. Ha
megnézzük a gyártási és készletezési költségeket, akkor azt látjuk, hogy olcsóbb akár 2 hétig
is készletezni, mint a 2-es telephelyen gyártani. Emiatt a 2. periódusban a 2. telephelyen
gyártandó 15 db. -ot olcsóbb elırehozni az 1. periódusra, és inkább az 1. telephelyen
legyártani. Természetesen ilyenkor azt is meg kell vizsgálni, hogy elegendı-e a hely a
raktározandó mennyiséghez, de ez a mi esetünkben így van.
1 2 3 4 5 Összesen
Telephely 60 50 205 240 160 715
Elırehozott 10 a 4.-rıl 30 a 4.-rıl 40 a 4.-rıl
+ 5 a 3. -
ról
1 (80 75 80 80 80 80 395
50
db./hó)
2 (120 0 0 120 120 80 320
db./hó)
Gyártás 75 80 200 200 160 715
Raktár 15 45 45 0 0 105
(max. 60
db.)
Teljes költség: 395 db. * 1000 Ft./db. + 320 db. * 1500 Ft./db. + 15 db. * 200 Ft./db. + 45 db.
* 200 Ft./db. + 45 db. * 200 Ft./db. = 896.000 Ft.
Még érdemes megvizsgálni, hogy a 2. telephelyen a 3. periódusban gyártott 120 db.-ból, az

elsı periódus elsı telephelyére átütemezünk 5 db. –ot.
1 2 3 4 5 Összesen
Telephely 60 50 205 240 160 715
Elırehozott 10 a 4.-rıl 30 a 4.-rıl 40 a 4.-rıl
+ 10 a 3. -
ról
1 (80 80 80 80 80 80 400
db./hó)
2 (120 0 0 115 120 80 315
db./hó)
Gyártás 80 80 200 200 160 715
Raktár 20 50 40 0 0 110
(max. 60
db.)
Teljes költség: 400 db. * 1000 Ft./db. + 315 db. * 1500 Ft./db. + 20 db. * 200 Ft./db. + 50 db.
* 200 Ft./db. + 40 db. * 200 Ft./db. = 894.500 Ft.
Ez utóbbi megoldás adja a legalacsonyabb összköltséget, emiatt ezt a megoldást választjuk.
51
5.1 feladat
Célfüggvény 2x1+3x2
E1 x1+2x2 ≤ 2000
E2 x1+x2 ≤ 1200
E3 2x1+x2 ≤ 2000
E4 3x1+x2 ≤ 3000
x1 alsó piaci korlátja x1 ≥ 50
x1 felsı piaci korlátja x1 ≤ 1200
x1 , x 2 ≥ 0
52
a.) Az optimális megoldás a P3 pontban van, tehát x1=400 db/id és x2=800 db/id,
FP3=2*400+3*800=3200 Ft/id
Az optimális megoldást úgy kapjuk, hogy a célfüggvénnyel párhuzamos egyenest az

operációs tér Origótól legtávolabb esı pontjáig toljuk el. Ilyen meredekségek mellett a
célfüggvény a P3 pontban veszi fel a legmagasabb értékét.
A megoldás a meredekségekkel ellenırizhetı. A P3 pont az E1 és E2 metszetében
található, a célfüggvény meredeksége pedig valóban a két erıforrást reprezentáló egyenesek
meredekségei között helyezkedik el.
mE2 ≤ mCF ≤ mE1
-1 ≤ -(2/3) ≤ -(1/2)
b.) Az optimális megoldás átkerül a P4 pontba, tehát x1=50 db/id és x2=975 db/id,
FP4=4975 Ft/id
c.) Az optimális megoldás átkerül a P1 pontba, tehát x1=1000 db/id és x2=0 db/id,
FP1=4000 Ft/id
d.) Az optimális megoldás ismét a P4 pontban található, tehát x1=800 db/id és x2=400 db/id,
FP4=7200 Ft/id
e.) Ilyenkor az elsı terméken (Termék 1) negatív a fajlagos fedezet. A modell az elsı
termékbıl a lehetı legkevesebb gyártását javasolja úgy, hogy mindeközben a fedezet a
legmagasabb legyen. A célfüggvénnyel párhuzamos egyenes meredeksége pozitív lesz. Az
optimális megoldás a P5 pontban van, tehát x1=50 db/id és x2=975 db/id,
FP4=925 Ft/id
f.) Az optimális megoldás a P1 pontba kerül, tehát x1=1000 db/id és x2=0 db/id,
FP4=1000 Ft/id
53
6.6 feladat
a)
Komponens-hierarchia:
A
B(2) C(1) D(3) E(2)
B(1) E(2) C(2)
Alsó színtő kódolással:

0. szint A
1. szint D(3)
2. szint C(1) C(2)
3. szint B(2) B(1) E(2) E(2)
b)
Hónap
-4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6
Bruttó igény (A) 100 120 110 130 120 140
Rendelkezésre álló mennyiség 70 70 70 70 70 70 0 0 0 0 0
Nettó igény 30 120 110 130 120 140
Tervezett rendelésbeérkezés 200 0 240 0 260 0
Tervezett rendelésfeladás 200 0 240 0 260 0
Bruttó igény (D) 600 0 720 0 780 0
Rendelkezésre álló mennyiség 100 100 100 100 100 0 0 0 0 0
Nettó igény 500 0 720 0 780 0
Tervezett rendelésbeérkezés 500 0 720 0 780 0
Tervezett rendelésfeladás 500 0 720 0 780 0 0
Bruttó igény (C) 1000 200 1440 240 1560 260
Rendelkezésre álló mennyiség 300 300 300 300 500 300 60 1020 660 400
Nettó igény 700 0 1140 180 540 0
Tervezett rendelésbeérkezés 1200 0 1200 1200 1200
Tervezett rendelésfeladás 1200 0 1200 1200 1200 0
Bruttó igény (B) 1200 0 1600 1300 1780 100 620 100 100
Nettó igény 1200 0 1600 1300 1780 100 620 100 100
Tervezett rendelésbeérkezés 1200 0 1600 1300 1780 100 620 100 100
Tervezett rendelésfeladás 1200 0 1600 1300 1780 100 620 100 100
Bruttó igény (E) 2400 0 2800 2500 2980 100 620 100 100
Nettó igény 1900 0 2700 2200 2680 0 400 0 100
Tervezett rendelésbeérkezés 2000 0 3000 2500 3000 500 500
Tervezett rendelésfeladás 2000 0 3000 2500 3000 0 500 0 500 0
54
6.9 feladat
Optimális megoldást csak a Wagner-Whitin algoritmus ad.
D1=50; D2=25; D3=20; D4=30

A1= A2= A3 =A4=50 eFt
i1= i2= i3= i4=i=1 eFt
t =1 j = 1 K (1) = A1 = 50 eFt
KKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKK
t=2 j = 1 K (2) = A1 + i ⋅ D2 = 50 + 25 = 75 eFt
t=2 j = 2 K (2 ) = K (1) + A2 = 50 + 50 = 100 eFt
t =3 j = 1 K (3) = A1 + i ⋅ (D2 + 2 ⋅ D3 ) = 50 + 65 = 115 eFt
t =3 j = 2 K (3) = K (1) + A2 + i ⋅ D3 = 50 + 50 + 20 = 120 eFt
t =3 j = 3 K (3) = K (2 ) + A3 = 75 + 50 = 125 eFt
t=4 j = 1 K (4) = A1 + i ⋅ (D2 + 2 ⋅ D3 + 3 ⋅ D4 ) = 50 + 155 = 205 eFt
t=4 j = 2 K (4 ) = K (1) + A2 + i ⋅ (D3 + 2 ⋅ D4 ) = 50 + 50 + 80 = 180 eFt
t=4 j = 3 K (4) = K (2 ) + A3 + i ⋅ D4 = 75 + 50 + 30 = 155 eFt
t=4 j = 4 K (4 ) = K (3) + A4 = 115 + 50 = 165 eFt
A rendelési ütemterv:
Q1=D1+D2=75; Q2=0; Q3=D3+D4=50; Q4=0
b)
t = 1 2 ⋅ A ≤ A + 25 ⇒ A ≤ 25
t = 2 2 ⋅ A ≤ A + 20 ⇒ A ≤ 20
t = 3 2 ⋅ A ≤ A + 30 ⇒ A ≤ 30
c)
Havi rendelés költsége ( 4 rendelési költség, készlettartási költség nincs): Khavi=4·50=200 eFt
Optimális ütemterv költsége: KWW=155 eFt
Az optimális ütemterv alkalmazása 45 eFt megtakarítását teszi lehetıvé.
55
7.1 feladat
M/M/1 modellel írható le a kiszolgáló rendszer. λ= 15 vevı/óra, µ=60/5=12 vevı/óra
A kis boltba tehát több vevı érkezik óránként, mint amennyit ott ki tudnak szolgálni (λ>µ).
Ennek következtében a várakozó sor, a rendszerben tartózkodók száma folyamatosan nı. Nem
létezik egyensúlyi állapota a rendszernek, így az egyensúlyi helyzetre vonatkozó
összefüggések nem alkalmazhatóak.
(A rendszerben tartózkodók átlagos számát a vevık átlagos türelmetlensége fogja
meghatározni. A türelmetlen vevık miatt ugyanis a tényleges (effektív) beérkezési ráta
alacsonyabb lesz az eredetinél. Egészen addig fog csökkeni, míg a vevık által elfogadható
várakozással járó egyensúlyi állapot ki nem alakul.)
7.8 feladat
Jelenlegi rendszer
λ
Az üres rendszer valószínősége: P0 = 1 − = 0,25
µ
1
A rendszerben töltött átlagos várakozási idı: t R = = 30 perc
µ−λ
1 1µ 1µ 1 30
tR = = = = = óra λ λ
µ − λ µ µ − λ µ 1 − λ µ P0 60 P0 = 1 − = 1 − = 0,25
µ 8
1µ 1
= λ
0,25 2 0,75 =
8
1 λ = 6 munkadarab/óra
1µ=
8
µ = 8 munkadarab/óra
a)
Az exponenciális eloszlás tulajdonsága, hogy várható értéke és szórása megegyezik
(σexp=1/µ). Mivel jelen esetben a kiszolgálási idınek csak a szórása csökken, ez a feltétel nem
fog teljesülni, tehát s kiszolgálási idı nem exponenciális eloszlású. A kiszolgálási idı várható
értékének és szórásának ismeretében M/G/1 modell alkalmazható. Jelen esetben
σ=1/(4·µ)=1/32.
2 2 2
λ2 ⋅ σ 2 + (λ / µ ) 6 2 ⋅ (1 32 ) + (6 / 8) 9 256 + 36 64 153
nS = = = =
2 ⋅ (1 − λ / µ ) 2 ⋅ (1 − 6 / 8) 12 128
nS 153 128 51
tS = = =
λ 6 256
1 51 1 83 1245
t R = tS + = + = óra = perc ≈ 19,4531 perc
µ 256 8 256 64
Tehát 30-19,4531=10,5469 perccel csökkenne a munkadarabok rendszerben töltött átlagos várakozási
ideje.
Megjegyzés: A rendszer leírható egy w=16 paraméterő M/Ew/1 modellel is, Erlang eloszlás esetén
(
ugyanis σ = 1 µ ⋅ w . )
56
b)
Ha a kiszolgálási idınek nincs szórása, akkor az konstans, tehát az M/D/1 modell alkalmazható a
rendszer leírására.
λ2 62 36 9
nS = = = =
2 ⋅ µ ⋅ (µ − λ ) 2 ⋅ 8 ⋅ (8 − 6 ) 32 8
nS 9 8 3
tS = = =
λ 6 16
1 3 1 5 75
t R = tS + = + = óra = perc = 18,75 perc
µ 16 8 16 4
Tehát 30-18,75=11,25 perccel csökkenne a munkadarabok rendszerben töltött átlagos várakozási ideje.
Megjegyzés: A rendszer leírható egy σ=0 paraméterő M/G/1 modellel is.
7.10 feladat
A sürgısségi osztály alkotott sorállási rendszer egy abszolút prioritást alkalmazó M/M/k=4 (a
8 orvos egyidejőleg 4 beteget képes ellátni párokban dolgozva) alkot. 3 prioritási osztály
különíthetı el (Z=3). Az életveszélyes (zéletveszélyes=1), súlyos (zsúlyos=2) és könnyő (zkönnyő=3)
sérültek beérkezési rátái rendre a következık: λ(1)=20·0,05=1, λ(2)= 20·0,25=5, λ(3)= 20·0,7=14
beteg/óra. A kiszolgálási ráta µ=60/10=6 beteg/óra.
z=1→ M/M/k=4, λ =λ(1)=1, µ=6

1 1 1 4968
P0( 1 ) = = = =
k −1
(λ / µ ) n
(λ / µ)k  k ⋅µ  3
(1 / 6) n
(1 / 6)4  4⋅6  1531 1 24 5869
∑
n =0 n!
+
k!
⋅  
 k ⋅µ − λ 
∑
n =0 n!
+
4!
⋅ 
 4 ⋅ 6 −1
+ ⋅
1296 31104 23
k 4
nS(1) =
(λ / µ ) ⋅ [λ / (k ⋅ µ )] ⋅ P = (1 / 6) ⋅ [1 / (4 ⋅ 6)] ⋅ 4968 = 1 31104 ⋅ 4968 = 1
2 0 2
k!⋅[1 − λ / (k ⋅ µ )] 4!⋅[1 − 1 / (4 ⋅ 6 )] 5869 529 24 5869 809922
nS(1) 1 10 600
tS(1) = = óra = perc = másodperc ≈ 0,0044 másodperc
λ 809922 134987 134987
z=2 → M/M/k=4, λ =λ(1)+ λ(2)=6, µ=6

1 1 1 18
P0(1, 2) = = = =
k −1
(λ / µ) n
( k
λ / µ)  k ⋅ µ  3
(6 / 6) n 4
8
(6 / 6) ⋅  4 ⋅ 6  + ⋅ 1 4 49
∑
n =0 n!
+
k!
⋅  
 k ⋅µ − λ 
∑
n =0 n!
+   3 24 3
4!  4 ⋅ 6 − 6 
k 4
nS(1, 2) =
(λ / µ ) ⋅ [λ / (k ⋅ µ )] ⋅ P = (6 / 6) ⋅ [6 / (4 ⋅ 6)] ⋅ 18 = 1 4 ⋅ 18 = 1
2 0 2
k!⋅[1 − λ / (k ⋅ µ )] 4!⋅[1 − 6 / (4 ⋅ 6 )] 49 27 2 49 147
nS(1, 2 ) 1 147 1 10 200
tS(1, 2 ) = = = óra = perc = másodperc ≈ 4,0816 másodperc
λ 6 882 147 49
200 1 ⋅ 600 134987 + 5 ⋅ tS( 2 ) 32391000
= ⇒ tS( 2) = = 4,8971 másodperc
49 1+ 5 6614363
z=3 → M/M/k=4, λ =λ(1)+ λ(2)+ λ(3)=20, µ=6

1 1 1 27
P0(1, 2,3) = = = =
k −1
(λ / µ)n + (λ / µ)k ⋅  k ⋅µ  3
(20 / 6)n + (20 / 6)4 ⋅  4⋅6  1301 1250 1267
∑
n =0 n! k!  k ⋅ µ − λ 
 
∑
n =0 n! 4!

 6 − 20 
4 ⋅
 81
+
243
⋅6
57
nS(1, 2,3) =
(λ / µ )k ⋅ [λ / (k ⋅ µ )] ⋅ P = (20 / 6)4 ⋅ [20 / (4 ⋅ 6)] ⋅ 27 = 25000 243 ⋅ 27 = 12500
2 0 2
k!⋅[1 − λ / (k ⋅ µ )] 4!⋅[1 − 20 / (4 ⋅ 6)] 1267 23 1267 3801
nS(1, 2) 12500 3801 625 12500 750000
tS(1, 2,3) = = = óra = perc = 9,8659 perc = másodperc
λ 20 3801 1267 1267
750000 1 ⋅ 600 134987 + 5 ⋅ 32391000 6614363 + 14 ⋅ tS( 3)
= ⇒ tS(3) = 843,8929 másodperc = 14,0649 perc
1267 1 + 5 + 14
Az életveszélyes és a súlyos sérültek általában azonnal sorra kerülnek (az elıbbieknek 0,0044,
az utóbbiaknak 4,8971 másodpercet kell várniuk átlagosan), a könnyő sérültek átlagosan 14
percig várakoznak.
58
9 Eredmények
9.1 Elırejelzés:
1. F(EXP) = {137, 138, 139, 141, 144, 146, 149}; KJt = {-1, -2, -3, -4, -5, -6, -7};
szisztematikus alulbecslés, pl. Holt módszer pozitív trenddel
2. a) MA(3) = {23, 31, 24, 23}; b) F(EXP) = {23, 27, 19, 23}; c) ÁAE(MA) = 10,25,
ÁAE(EXP) = 10,5, a mozgó átlag jobb; d) 19
3. KJt = {1, 2, 0, -2, -3,75, -4,8, -5,963; -7,158}, szisztematikus alulbecslés
4. a) MA(3) = {130, 150, 160, 170, 160, 150}; b) F(EXP) = {150, 152, 152,8, 155,52,
153,968, 151,5712}; c) ÁAE(MA) = 23,333, ÁAE(EXP) = 17,709, az exponenciális
simítás jobb, Foktóber(EXP) = 150,4141
5. a) 13500, b) 21200, c) 22370
6. KJt = {-1, -2, -0,6, 0,5714, 1,6667}, szisztematikus felülbecslés
7. a) 14,12, 27,54, 35,44, 24,38, b) 28,314, 36,497, 25,195, c) 37,94
8. a) r=0,7968; b) a=15,376, b=1,5454; c) 32,8135≤y≤59,7557
9. a) szisztematikus alulbecslés, trend túlbecslése, kezdeti érték vagy simítási konstans
módosítása; b) jó elırejelzés; c) kevés adat; d) túlzott ingadozás és kontrollhatár túllépése,
helytelen paraméterértékek, kezdeti értékek vagy simítási konstansok módosítása; e)
szezonalítás rossz kezelése, ezen paraméterek felülvizsgálata; f) felülbecslés,
trendkomponens túl magas értéke, e paraméter kezdeti értékének vagy simítási
konstansának módosítása
10. a) 18,3138, 39.,2319, 272303; b) 40,5101, 26,1692 c) 28,6556
11. a) F(EXP) = {150, 152, 158, 160, 165}; b) KJt = {-1, -2, -3, -4, -5}; c) szisztematikus
alulbecslés.
12. a.) 230; 263; 282.2; 298.96; b.) -1; -1.174; -0.5038; c.) A kevés adat alapján jónak tekinthetı, mert
az elfogadott sávon belül van és nem mutat szisztematikus hibát.; d.) 382.411
13. a.) 400, 330, 330, 282, 278,8; b.) -1, -2, -3, -4; c.) szisztematikus alábecslés; d.) 202
14. a.) 375; 142,5; 510.3; b.) 1; 0.264; 1.579 d.) 277
9.2 Kapacitásszámítás
1. Nem érdemes bıvíteni, sem most, sem egy év múlva.

2. a) 21 alkalmazott; b) 79,4%; c) 89,3%
3. a) 4000 db/hét; b) 3600 db/hét; c) 83,3%; d) 75%
4. a) 108000 üveg/nap; b) 103500 üveg/nap; c) töltıgépek:71,9%, címkézı gépek: 95,8%;
csomagoló:86,25%; d) töltıgépek: 53%, címkézés: 67,6%, csomagoló: 58,3%
5. 4 gép, S=2 esetén 2 gép, H=8,5h esetén 3 gép
6. Nagy kapacitású üzemet kell építeni.
7. Nagy üzemet célszerő létesíteni. Ha a jövıben kedvezıtlenül alakul az igény, akkor
megéri reklámkampánnyal élénkíteni a keresletet.
8. A legkedvezıbb a nagy üzem építése. Ha az igény alacsonynak bizonyul, érdemes
hirdetésekkel ösztönözni a fogyasztást.
59
9. A bıvítés a kedvezıbb alternatíva. Átlagos és kicsi igény esetén is érdemes reklámozni.
10. a) 0.75; b) 800; c) 80, 170, 240, 310
11. b) A kis raktár jobb; c) a nagyüzemet érdemes megépíteni, és utána kampányt csinálni, ha kell.
12. b) közepes kapacitású berendezést érdemes venni; c) 27.3%≤ az igény kedvezı alakulásának
valószínősége ≤ 47,8%
13. a) RE=984; b) 22118;
9.3 Készletgazdálkodás
1. a) 6000 db; b) 1100 db; c) 5700eFt; d) 472db
2. a) EOQ=2000 db, ss=1487db, s=2687 db; b) ss=1051 db; d) 2762,766eFt
3. a) 1079 db; b) 767 db; c) 300 db; d) 10640349Ft
4. a) 300 db; b) 48eFt;
5. a) EOQ=53 db, TEOQ=84,8 nap; b) 27 db; c) 30686 Ft
6. a.) 100 db b.) 13 db c.) -6 eFt/év d.) 6294 eFt/év
7. a) EOQ= 700 db; b) 18204,57 $
8. a) EOQ=1050,21 db; b) s=1039 db; c) s=1034,7 ≈ 1035 db
9. a) EOQ=2683, ss=2927,4db, s=3887,4db; b) ss=2390db; d) TK=14680,534eFt
10. a) EOQ=600; b) 602500Ft; c) 5
11. a)EOQ=141,42, 14,14 rendelés évente, 70,71 átlagos készletszint; b) 28284; c) 147431Ft
12. .) 2000 tonna; b.) 333 tonna; c.) 12060 eFt; d.) 125 eFt; e.) 27,78 Ft/tonna
13. .) 240db b.) ss=42 db, s=192 db c.) 9423 eFt/év d.) átlagosan 5 hiány lesz évente
14. a.) 300 db b.) 48 eFt
15. a.) 1474 db b.) 240 db c.) 400 db
9.4 Termeléstervezés
1. gyártás: (80, 80, 200, 200, 160), raktár: (20, 50, 40, 0, 0)
2. a) gyártás (310, 0, 0, 120), raktár: (230, 60, 0, 0); b) 3730 Ft; c) gyártás indítás költsége<=120 Ft
3. gyártás: (120, 120, 100, 120, 120), raktár: (80, 120, 120, 120, 0); kapacitáskorlátnál a gyártás:
(100, 80, 100, 120, 60) és a raktár: (60, 60, 60, 60, 0)
9.5 Termékösszetétel
1. a) X1=400, X2=800, Fopt=3200; b) X1=50, X2=975, Fopt=4975; c) X1=1000, X2=0, Fopt=4000;

d) X1=800, X2=400, Fopt=7200; e) X1=50, X2=975, Fopt=4975; f) X1=1000, X2=0, Fopt=1000
2. a) X1=500, X2=400, Fopt=155000; b) 350, 350≤bE1≤500; c) 80≤ c1≤160
3. a) X1=800, X2=400, Fopt=260000; b) 70, 900≤bE1≤1300 és 110 1400≤bE1≤2200; c) 145≤ c1≤290
4. a) X1=180, X2=80, Fopt=780; b) 0,6, 550≤bE1≤657,14; c) 2≤ c1≤4,5, 2≤ c2≤4,5
5. a) X1=800, X2=600, Fopt=360000; b) 200≤ c2≤600; c) 150, 1200≤bE1≤2000; d) 150eFt veszteség
6. a) X1=500, X2=300, Fopt=640000; b) 320≤ c1≤∞; c) 240, 200≤bE3≤1500; d) nem érdemes(24e<50e)
7. a) X1=150, X2=250, Fopt=25000; b) 0≤ c2≤300; c) 50e, 150≤bE1≤450; d) nem érdemes bıvíteni
60
9.6 MRP
1. a) A: (0;200), (1;100), (2;100), (3;100), (4;200); C: (-1;500), (0;0), (1;500), (2;0), (3;500)
B: (-2;0), (-1;0), (0;500), (1;500), (2;1500), (3;1000)
b) B: (-3;500), (-2;500), (-1;500), (0;500), (1;500), (2;500), (3;500); 440 eFt
2. a) A: (0;75), (1;50), (2;75), (3;125), (4;100); C: (-2;200), (-1;200), (0;0), (1;250), (2;200);
B: (-4;200), (-3;200), (-2;150), (-1;350), (0;350), (1;250), (2;200)
b) B: (-4;550), (-3;0), (-2;0), (-1;950), (0;0), (1;0), (2;200)
c) B: (-4;550), (-3;0), (-2;0), (-1;950), (0;0), (1;0), (2;200)
3. a) A: (0;20), (1;50), (2;80), (3;50), (4;100); C: (-2;40), (-1;100), (0;160), (1;100), (2;200);
B: (-3;40), (-2;100), (-1;180), (0;150), (1;280), (2;50), (3;100)
b) B: (-3;320), (-2;0), (-1;0), (0;430), (1;0), (2;150), (3;0)
c) 32 000 Ft-tal csökken
4. a) A: (0;100), (1;100), (2;150), (3;100), (4;150); C: (-2;250), (-1; 250), (0; 250), (1; 250), (2; 250);
B: (-3;250), (-2;250), (-1;450), (0;450), (1;550), (2;200), (3;300)
b) EOQ= 1296≈1300 darab; B: (-3;1300), (-2;0), (-1;0), (0;1300), (1;0), (2;0), (3;0)
5. b) A: (0;200), (1;0), (2;240), (3;0), (4;260), (5;0);
D: (-1;500), (0;0), (1;720), (2;0), (3;780), (4;0), (5;0);
C: (-2;1200), (-1;0), (0;1200), (1;1200), (2;1200), (3;0);
B: (-4;1200), (-3;0), (-2;1600), (-1;1300), (0;1780), (1;100), (2;620), (3;100), (4;100);
E: (-3;2000), (-2;0), (-1;3000), (0;2500), (1;3000), (2;0), (3;500), (4;0), (5;500);
6. A: (0;100), (1;100), (2;150), (3;100), (4;150);
A1: (-2;600), (-1;750), (0;1350), (1;0), (2;1200), (3;0);
A2: (-3;1750), (-2;0), (-1;2350), (0;0), (1;2950), (2;0), (3;0), (4;0), (5;500)
7. a) G: (-3;2795), (-2;0), (-1;2795), (0;0), (1;2795), (2; 0), (3;0), (4;0);
b) G: (-3;3000), (-2;0), (-1;0), (0;4520), (1;0), (2; 0), (3;580), (4;0)
c) POQ politika esetén 157 200 Ft-tal alacsonyabb; az EOQ szabály nem egy meghatározott
számú idıszak teljes igényét rendeli meg, így többlet készlettartási költséget okoz
8. (1;50), (2;200), (3;250), (4;0), (5;350), (6;0)
9. a) (1;75), (2;0), (3;50), (4;0); b) 20 000 Ft vagy annál alacsonyabb
c) 45 000 Ft megtakarítás lehetséges az optimális ütemtervvel
10. (1;250), (2;0), (3;350), (4;0), (5;400), (6;0)
11. Elölrıl és hátulról végezve a tételcsúsztatást azonos sorrend adódik: (1;30), (2;40), (3;40), (4;40),
(5;20), (6;40), (7;40), (8; 40), (9;40), (10;40)
A kapacitáskorlát 112 000 Ft többletköltséget okoz.
12. (1;700), (2; 0), (3;700), (4;500), (5;800), (6;800), (7;0), (8; 0), (9;900), (10;0)
9.7 Sorállás
1. Nem értelmezhetı, a rendszer nem kerül egyensúlyi állapotba.

2. a) 0,667; b) 8 perc; c) 2,5 ügyfél/óra; d) 17,75%; e) 0,5 perc
3. a) 0,8; b) 30 perc; c) 0,4096; d) 11,11 perc; e) 0,6612
4. a) a mőszak 20%-ában (1,6 óra), egy teljes nap során 17,6 órán át; b) 20 perc; c) 3,2
darab; d) 0,2097; e) 14 perc; f) 0,8 változatlan marad
5. a) 21,43 perc; b) 0,7241; c) 0,41385; d) 15 perc; e) 0,4286
6. 25 nap alatt térülne meg
7. 259 200 Ft-ot fizethet havonta maximálisan
8. a) 10,5469 perccel; b) 11,25 perccel
61
9. A helyben fogyasztó vevık átlagosan félórát 30,975 percet, a házhozszállítást igénylık
átlagosan 90,1563 percet várakoznak.
10. Az életveszélyes betegek 0,0044, a súlyos sérültek 4,8971 másodpercig, a könnyő esetek
átlagosan 14 percig várakoznak.
62

Peldatar Termeles Uj 2007 093059

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Peldatar Termeles Uj 2007 093059

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

Készítette: Dr. Koltai Tamás

6 MRP (Anyagszükséglet-tervezés) .................................................................................... 31

Egy non-stop üzlet tulajdonosa szeretné elıre tudni a dobozostej-fogyasztást. A

a) 3 heti mozgó átlagot használva készítse el az egy lépéses elırejelzést az 5, 6, 7, és 8-ik

c) Hasonlítsa össze a két módszer eredményét az átlagos abszolút eltérés segítségével!

Hét Becsült igény Tényleges igény

Készítse el a nyolc hónap adatait tartalmazó követıjel diagrammot és értékelje az

a) Készítse el a három hónap adatait figyelembe vevı elırejelzést áprilistól szeptemberig

b) Készítse el a három hónap adatait figyelembe vevı elırejelzést áprilistól szeptemberig

c) Hasonlítsa össze a két módszer pontosságát az átlagos abszolút eltérés segítségével és a

A Napkelte Sütıipari Vállalat fánkokat forgalmaz egy élelmiszer üzletláncon keresztül.

4 hete 3 hete 2 hete Utolsó héten

Hétfı 2200 2400 2300 2400

Kedd 2000 2100 2200 2200

Szerda 2300 2400 2300 2500

Csütörtök 1800 1900 1800 2000

Péntek 1900 1800 2100 2000

Szombat 2800 2700 3000 2900

a) Készítsen elırejelzést a következı hétre – heti szinten – mozgó átlaggal (N=4)!

b) A sütöde szintén tervezi a kenyér termeléséhez hozzávalók vásárlását. Ha a kenyér

Hét Elırejelzés Aktuális igény

Készítse el a követıjel diagrammot és értékelje az alkalmazott elırejelzési modellt!

a) Végezze el a Winters modell alkalmazásához szükséges inicializálást! A

b) Készítsen elırejelzést a következı év négy negyedévére.

c) Megtudjuk, hogy a következı év elsı negyedévének igénye 16 lett. Módosítsa az év

Egy biztosító társaság információs adatbázisa tartalmazza a karambolok (x) és a

c) Ha x=20, akkor 90,1%-os valószínőséggel y értéke mely intervallumba esik?

Értékelje az alábbi követıjel-sorozatokat! Mi lehet az elırejelzés során (esetlegesen)

a) 4; 3,5; 2; 1,5; 1; 0; -1; -2; -3,5; -3,8

a.) Készítsen elırejelzést a következı év három harmadévére a 6. harmadévbıl Winters

b.) Megtudjuk, hogy a következı év elsı harmadévének igénye 21 lett. Módosítsa az év

c.) Jelezze elıre a 7. harmadévbıl a két év múlva esedékes igényt.

a.) Készítse el az elırejelzést áprilistól augusztusig exponenciális simítással! Legyen

b.) Készítse el az 5 hónap adatait tartalmazó követıjel diagrammot!

c.) Értékelje az alkalmazott elırejelzési modellt!

Egy vállalat termékei iránt az igény a következı módon alakult:

a) Készítsen elırejelzést januártól áprilisig a Holt módszerrel! Legyen α=0.2 és β=0.3.

Egy vállalat termékei iránt az igény a következı módon alakult:

b.) Az elızı pontban kiszámított elırejelzéseket felhasználva határozza meg a követı

c.) Készítse el a követıjel diagrammot és a követıjel alakulása alapján értékelje az

d.) Mekkora lesz az április végén készített július havi elırejelzés?

1998. I. félév 300

1998. II. félév 200

1999. I. félév 400

A menedzsment úgy gondolja, hogy az igény az elsı félévben rendszerint alacsonyabb a

c.) Készítse el a követıjel diagrammot és a követıjel alakulása alapján értékelje az

Egy számítógépeket összeszerelı üzem a következı öt évre kíván kapacitáselemzést

a) Készítse el a kapacitásbıvítési probléma döntési fáját

b) Határozza meg a legjobb döntési alternatívát!

a) Hány alkalmazottat kellene a vállalatnak felvennie?

b) Mennyi a rendszer kapacitáskihasználása?

c) Azon a napon amikor a vállalat 90 vevıt szolgál ki mekkora a hatékonyság?

• két töltıgép, amelyeknek mindegyike 100 litert képes percenként 1 literes

a) Mekkora a sor tervezési kapacitása?

b) Mekkora a sor effektív kapacitása?

c) Ha a sor az effektív kapacitáson dolgozik, mekkora az egyes mőveleti helyek

Egy gépipari vállalat gépjármő alkatrészek összeszerelését tervezi. Az új termék várható

A döntéshez rendelkezésre álló információk a következık:

a) A nagy üzemcsarnok telepítése 300 millió Ft-os beruházást igényel.

Milyen kapacitású üzemet célszerő építeni?

a) Ha a menedzsment a kis kapacitású üzem építése mellett dönt és az igény nagymértékő