Vízóra minıségellenırzés – H4

1. A vízórák
A háztartási vízfogyasztásmérık tulajdonképpen kis turbinák: a mérın átáramló víz
egy lapátozással ellátott kereket forgat meg.

A kerék által megtett fordulatok száma arányos az átáramlott víz térfogatával, így ha
a forgó lapátkerékhez több áttételen keresztül egy számlálót csatlakoztatunk, akkor –
kalibrálás után– mérhetı az átáramlott víztérfogat.
Két típusuk ismert: 1. léteznek nedvesen futó vízórák, ahol az egész mérıeszközt
kitölti a folyadék, és 2. szárazon futó vízmérı órák, ez utóbbiaknál csak a turbina van
a vízben, ennek tengelye többnyire mágneses tengelykapcsolóval csatlakozik a
számláló egységhez. A mérés során ez utóbbi típusú vízórával dolgozunk, ennek
általános felépítését mutatja az 1. ábra.

A számláló háza
A lapátkerék középen a
mágneses tengelykapcsolóval
A kerékház, amelyen a kiömlı-
és beömlınyílás is van

1. ábra: Szárazon futó vízmérı óra általános felépítése

A vízórákat alkalmazásuk szerint vízszintes és függıleges beépítéső csoportokba;

pontosságuk szerint A, B és C osztályokba sorolják.

A vízórák stacionárius üzemvitelre vonatkozó pontossági elıírásai az ISO 4046

szabvány szerint a következık: a minimális (Qmin) és trend (Qtrend) térfogatáram
között, vagyis kis térfogatáramoknál ± 5 %, a trend és a maximális (Qmax)
térfogatáram között ± 2 % a megengedett hibahatár. A vízóra állandósult állapotra
vonatkozó kalibrálási görbéje általában olyan, mint amit a 2. ábra mutat. A különbözı
pontossági osztályok esetén a jellemzı (Qmin, Qtrend és Qmax) térfogatáramok
számítása a névleges (Qnévl) térfogatáram függvényében – a fent említett
szabványban – adott.
 6%

5%

4%

3%

2%

1%
Hiba [%]

0%

-1%

-2%

-3%

-4%

-5%

-6%

Qmin Qtrend Qnévl Qmax

Térfogatáram [m3/h]

2. ábra: Jellemzı vízóra stacionárius kalibrálási görbe

2. A mérés célja
A mérés célja egy Qnévl=1,5 m3/h névleges térfogatáramú, vízszintes beépítéső, B
pontossági osztályú lakás vízfogyasztásmérı óra stacionárius kalibrálási görbéjének
felvétele, és ez alapján a vízóra minısítése.

3. A mérıberendezés leírása
A 3. ábrán mutatjuk be a mérıberendezés vázlatát.

3. ábra
A városi vízhálózatból egy tolózáron és egy szelepen keresztül áramlik a víz a
mérıberendezéshez. A mérendı víztérfogatot három, sorosan beépített vízmérı
órával (VM1, VM2 és VM3) mérjük. Az SZ1 jelő fojtószelep és az SZ2 jelő gömbcsap
szolgálnak az egyes mérendı térfogatáramok beállítására, az SZ1 a nagyobb, az
SZ2 a kisebb térfogatáramok finom beállítására alkalmas. A T2 csap zárásával a
köbözıtorony felé irányíthatjuk a vizet; a torony két egymás fölé épített, különbözı
mérető tartályból áll (V1 és V2). A köbözés után a víz a T2 csap nyitásával
engedhetı az M jelő medencébe.

4. A mérés menete
A szivattyú bekapcsolását az oktató végzi. A gömbcsapon vagy a fojtószelepen az
oktató utasításainak megfelelıen beállítjuk a kívánt értéket. A vízóra az átáramlott
térfogatot méri. A térfogatáram megállapításához szükség van két leolvasott állapot
között az eltelt idı mérésére, erre stoppert használunk. A T2 csap zárt állapotában, a
vízmérı óra számlálójának kerek (egész liter) állapotában elindítjuk a stoppert, az
indítás pillanatában a vízóra által mutatott értéket rögzítjük (Velıtt). Elindítjuk a
köbözést, kisebb térfogatáram mérése esetén az alsó, nagyobb esetén a felsı
tartályt használjuk. Rögzítjük, hogy melyik tartályt használtuk (∆V1 vagy ∆V2), ill.
∆tköböz értékét, amit természetesen egy másik hallgató egy másik stopperrel mért. A
tartály telítıdését megakadályozandó a köbözés után nyitjuk a T2 csapot. Ugyancsak
egész liter értéknél leállítjuk a „vízóra stopperét”, táblázatba írjuk a vízóra által
mutatott térfogatot és az eltelt idıt (Vután és ∆tvízóra).
A vizsgált mérınk a mérıberendezésbeli vízszintes beépítésnél a „B” pontossági
osztály elıírásait teljesíti, ezek minimális térfogatárama az ISO 4064-es szabvány
alapján 0,02*Qnévl= 0,03 m3/h, a trend térfogatáram értéke 0,08*Qnévl=0,12 m3/h, a
maximális térfogatáram pedig a névleges kétszerese: 3 m3/h. A mérést 8 pontban
elvégezzük, úgy, hogy a vízóra méréshatárában minél szélesebb tartományban,
egyenletesen elosztva legyenek mérési pontok. Ehhez a beépített gömbcsap ill.
szelep megfelelı beállításait megadtuk (lásd táblázat). Az eredményeket
táblázatosan foglaljuk össze.
 gömbcsap/
Ssz. ∆V1 ∆V2 ∆tköböz Qköböz Velıtt Vután ∆tvízóra Qvízóra Hiba
szelep
l l s m3/h m3 m3 s m3/h %
1 G ~ 15° 2,55
2 G ~ 30° 2,55
3 G ~ 45° 2,55
4 Sz 10 22,96
5 Sz 20 22,96
6 Sz 35 22,96
7 Sz 60 22,96
Minden
8 22,96
nyitva

Kiszámoljuk a köbözéssel és a vízórával megállapított térfogatáramokat (Qköböz,

Qvízóra). A köbözést pontos térfogatáram mérésnek tekintve a következı
összefüggésekkel meghatározzuk a hiba értékét.

∆V 1 ∆V 2
Qköböz = vagy
∆tköböz ∆t köböz
Vután − Velött
Qvízóra =
∆tvízóra
Qvízóra − Qköböz
hiba =
Qköböz

A jegyzıkönyvben rögzítse a mért értékek táblázatát, a kiszámolt térfogatáram és

hibaszázalék értékeket. Elıre (felkészülésként otthon!) készítse el a hibahatárokat
tartalmazó diagramot, melynek vízszintes tengelyén logaritmikus léptékben veszi fel
a térfogatáramot. (Ehhez használja a köv. oldalon található diagram alapot!) Ebben a
diagramban ábrázolja a vízóra hibáját a térfogatáram függvényében.
Minısítse a kapott mérési eredmény alapján a vízórát, és nyilatkozzon annak
beépíthetıségérıl.
Rögzítse a mérıberendezésbe épített mőszerek, eszközök adatait.