Víz sőrőségének mérése - H6

1. A mérés célja

A mérés célja a víz sőrőségének meghatározása, illetve a mérés hibájának becslése. A

mérés elsı felében eltérı vízmennyiségek térfogatát és tömegét mérjük, majd az összetartozó
pontpárokból sőrőséget számolunk. Kiszámítjuk az egyes sőrőségekbıl adódó átlagértéket és
becslést adunk a mérés pontosságára.
A mérés második részében a víz sőrőségét egy kifejezetten folyadékok sőrőségmérésére
kifejlesztett eszköz, az areométer segítségével határozzuk meg. A mért értékeket átlagoljuk,
és hibabecslést végzünk. Végezetül összehasonlítjuk a két mérési módszer pontosságát.

2. A mérıberendezés leírása

A mérıberendezés vázlata az 1. ábrán látható: az „M” jelő digitális kijelzıvel ellátott

konyhai mérleg segítségével az „E” jelő mérıedénybe növekvı vízmennyiséget öntve
feljegyezzük a mért tömeget és leolvasott a víztérfogatot.

1. ábra

A sőrőséget minden egyes mérési pontban a fizikából jól ismert képlettel számolhatjuk:
m
ρ=
V

3. Konfidencia intervallum becslése

A fent ismertetett mérési és számítási módszer eredményeként megkapott sőrőség a

pontos értéknek egy közelítése. Mi valójában a sőrőség várható értékét szeretnénk
meghatározni (M[ρ] ). Mivel a várható értéket nem tudjuk kiszámítani véges méréssorozat
adataiból ezért becslést kell adnunk rá. A várható érték torzítatlan becslése a mérési pontokból
számított átlag. A véletlen hibákból adódóan a sőrőség átlagértéke ingadozik a várható érték
körül, amit kifejezhetünk az alábbi egyenlıtlenséggel:

ρ − a ≤ M [ρ ] ≤ ρ + a ,
ahol „a” a konfidencia intervallum sugara. Szeretnénk megadni egy olyan intervallumot az
átlagérték körül, amelybe adott valószínőséggel beleesik a várható érték:

P(ρ − a ≤ M [ρ ] ≤ ρ + a ) = p ,

ahol „p” a szignifikancia szint. A fenti összefüggést átformáljuk a következı alakra:

 
 
 N M [ρ ] − ρ N
P − a ⋅ * ≤ ≤ a⋅ *  = p
sρ s ρ* sρ
 
 N 

Bevezetjük az alábbi jelöléseket:

M [ρ ] − ρ N
η* = ; λSt = a ⋅
s *ρ s ρ*
N

Az η* változó Student eloszlást követ, ahol λSt függ a szignifikancia szinttıl és a szabadsági
foktól:
λSt = λSt ( p, N − 1)

λSt értékét Student-eloszlás táblázatból kiolvasva (lásd melléklet) meghatározható a

konfidencia-intervallum sugara:
s ρ*
a = λ St ⋅
N

Ahhoz, hogy a fenti összefüggésbıl meghatározhassuk a konfidencia intervallum sugarát, ki

kell számítanunk a sőrőségmérés korrigált tapasztalati szórását is:

N
1
⋅ ∑ (ρ i − ρ )
2
s ρ* =
N − 1 i =1

A fentiek alapján meg tudjuk adni a sőrőségmérés konfidencia intervallumát:

ρ ±a

A mérés során p = 95 %-os és p = 99%-os szignifikancia szintekre határozzuk meg a

sőrőségmérés konfidencia intervallumát.
Az átlagos sőrőségbıl számítsuk ki az átlagos fajtérfogatot:
1
v=
ρ

A fajtérfogat korrigált tapasztalati szórását a következı módszerrel határozhatjuk meg:

Amennyiben adott egy y = f ( x ) függvénykapcsolat, az y mennyiség szórása az
 2
*2 df ( x )  *2
s =
y  ⋅ sx
 dx 

összefüggéssel számítható, amely esetünkben a

2 2 *
*  d 1  *2  1  *2 s ρ
s = 
v  ⋅ s ρ =  − 2  ⋅ s ρ = 2
 dρ ρ   ρ  ρ
alakot ölti. Átrendezve a kapott egyenletet a következı alakhoz jutunk:
*
sv* s ρ
=
v ρ
A fenti egyenlet azt fejezni ki, hogy a fajtérfogat relatív szórása megegyezik a sőrőség relatív
szórásával, azaz a reciprok képzéssel kapott mennyiséget ugyanolyan relatív pontossággal
ismerjük, mint az eredeti mennyiséget.

4. Mérés areométerrel

Egy adott folyadék sőrőségét közvetlenül is megmérhetjük, erre szolgáló

mérıeszköz az ún. areométer (más nevén hidrométer). Ilyen mőszer látható a 2.
árbán. Az areométerek mőködési elve Archimédesz törvényén alapul: a mőszerre
ható felhajtóerı megegyezik a reá ható súlyerıvel. A felhajtóerı a következı
összefüggéssel számítható:
FV = ρ foly ⋅ V ⋅ g

Amennyiben változik a folyadék sőrősége, úgy az areométer által kiszorított

víztérfogat nagysága is változik, tehát a mőszer eltérı mértékben merül a
folyadékba. Ezt a jelenséget kihasználva tudjuk mérni - kalibrálás után- egy
tetszıleges folyadék sőrőségét. Az areométerek igen szők méréstartományban
mőködnek, ezért általában egy 20 darabból álló areométer sorozatot használunk,
amely sorozat tagjai különbözı méréshatárral rendelkeznek.

Ha behelyezzük a megfelelı méréshatárral rendelkezı areométert egy vízzel

megtöltött mérıpohárba, akkor a víz felszínén leolvasva a skálát megkapjuk a víz
sőrőségét.

Megjegyzés: az areométereknek léteznek speciális változatai is, ilyenek a teljesség

igénye nélkül a különbözı sav- és lúgmérık, a cukor- és sótartalommérık illetve a
szeszfokmérık.
2. Ábra
5. A mérés menete

A mérés elsı felében egy konyhai mérleg és egy mérıedény segítségével fogjuk
meghatározni a víz sőrőségét. Ehhez kapcsoljuk be a mérleget és nullázzuk le a kijelzıt.
Mérjük meg elsıként a mérıpohár üres tömegét és jegyezzük fel ezt az értéket (m0). Ezután
öntsünk vizet a mérıpohárba és olvassuk le a víz térfogatát (V). Mérjük meg a vízzel
megtöltött mérıpohár tömegét (m). A mérıpohárban levı víz mennyiségét változtatva
vegyünk fel összesen 10 mérési pontot. Fontos: az elsı mérési pontban mérjük meg a víz
hımérsékletét és mint egyszer mért mennyiséget jegyezzük fel!
 A mérés második részét az egész csoport közösen végzi. Megtöltünk egy mérıpoharat
vízzel, majd minden hallgató egyénileg megméri areométer segítségével a víz sőrőségét. A
kapott eredményeket a hallgatók összediktálják.

6. A mérés kiértékelése

A mérési adatok rögzítéséhez készítsük elı a következı két táblázatot:

Sorszám m m - m0 V ρ (ρ - ρÁtl)2
[g] [g] [ml] [kg/m^3] [(kg/m^3)^2]
1.
2.
…
10.
ρÁtl ∑
1. Táblázat

Sorszám ρ (ρ - ρÁtl)2
[kg/m^3] [(kg/m^3)^2]
1.
2.
…
10.
ρÁtl ∑
2. Táblázat

Az elsı táblázatban minden mérési ponthoz számítsuk ki a sőrőség értékét. Az így kapott
sőrőségeknek vegyük az átlagértékét. Ezután végezzük el a konfidencia intervallum becslését
a fentiekben leírtak alapján (p=95% és p=99% szignifikancia szintekre egyaránt!). Számoljuk
ki a fajtérfogat átlagos értékét és korrigált tapasztalati szórását.
Az areométerrel mért sőrőségekbıl is számítunk átlagot és itt is elvégezzük a konfidencia
intervallum becslését. Hasonlítsuk össze a két mérésbıl kapott sőrőség pontosságát!

Melléklet

Student eloszlás táblázat

Szabasági fok (n-1)

2 3 4 5 6 7 8 9 10
0,99 9,92 5,84 4,60 4,03 3,71 3,50 3,36 3,25 3,17
0,98 6,96 4,54 3,75 3,36 3,14 3,00 2,90 2,82 2,76
Valószínőség

0,97 5,64 3,90 3,30 3,00 2,83 2,71 2,63 2,57 2,53
0,96 4,85 3,48 3,00 2,76 2,61 2,52 2,45 2,40 2,36
0,95 4,30 3,18 2,78 2,57 2,45 2,36 2,31 2,26 2,23
0,94 3,90 2,95 2,60 2,42 2,31 2,24 2,19 2,15 2,12
0,93 3,58 2,76 2,46 2,30 2,20 2,14 2,09 2,06 2,03
0,92 3,32 2,61 2,33 2,19 2,10 2,05 2,00 1,97 1,95