GYENGÉNLÁTÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA,

EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNYE

ÉS DIÁKOTTHONA

1147 BUDAPEST, MISKOLCI ÚT 77. Tel./fax: 252-90-15 www.gyengenlatok.hu

Módszertani útmutató

ÉNEK - ZENE

Gyengénlátó, aliglátó tanulót integráltan nevelı

pedagógusoknak

Készítette: Hódi Marianna

1. A módszertani ajánlás célja .................................................................................... 3
2. Az aliglátó, gyengénlátó tanulók befogadásának tantervi szabályozása................. 4
2. 1. A látássérülés megismerése, hatása az ének-zene oktatás tervezésére ....... 5
2. 2. A látássérülés befolyásolhatja a gyermek mozgásfejlıdését.......................... 6
2. 3. A látássérülés befolyásolhatja a tanulással kapcsolatos kompetenciákat ...... 8
2. 4. A gyermek személyiségfejlıdésében megnyilvánuló eltérés (önállóság
kialakulása, nevelési problémák)............................................................................. 8
3. Az ének-zene tantárgy céljai és feladatai................................................................ 9
3.1. Az ének-zene tantárgy kompenzáló szerepe a látássérült gyermekek
fejlıdésében .......................................................................................................... 10
3.2. Mely területekre van legerıteljesebb hatással a zenei készségfejlesztés? .... 10
4. Fejlesztési követelmények .................................................................................... 12
4.1. A követelmény támasztás általános alapelvei az ének-zene tantárgy tanítása
során: .................................................................................................................... 12
4.2. A zenei készség és képesség fejlesztés javasolt elvárásai, a továbbhaladás
javasolt feltételei: ................................................................................................... 13
5. Témakörök, tartalmak ........................................................................................... 14
6. Értékelés ............................................................................................................... 14
Az ének-zene tantárgyban a látássérült tanuló értékelése a zenei írás-olvasás
kivételével hasonlóan történhet, mint ép látású társaié............................................. 15
6.1. A lehetséges problémás területek elbírálásának szempontjai: ...................... 15
7. Taneszközök és használatuk az ének-zene órán ................................................. 16
8. Módszertani ajánlások .......................................................................................... 19
8.1. A zenei jelrendszer elsajátításának módja: ................................................... 19
8. 2. A látást igénybe vevı feladatok idıigénye:................................................... 20
8. 3. A szolmizációs kézjelek elsajátításának módja: ........................................... 20
8. 4. Daltanulás hallás után, daltanulás kottaképrıl, az olvasó gyakorlatok
feldolgozása: ......................................................................................................... 21
8. 5. Zenei rögtönzés............................................................................................. 21
8. 6. Sikerélmény az ének-zene órán ................................................................... 21
8. 7. Tanórán kívüli nevelési alkalmak................................................................... 22
8. Befejezés .............................................................................................................. 22
Módszertani útmutató Ének Zene

„A ritmus fegyelmet, határozottságot, koncentrációt,

beidegzı képességet fejleszt. A dallam az érzés világát
nyitja meg. Az erıfok változása és a hangszín
hallószervünk élesítıje. Az ének oly sokoldalú mőködés,
hogy testnevelı hatása is felmérhetetlen, ha valakinek a
léleknevelés nem volna fontos."
Kodály Zoltán

1. A módszertani ajánlás célja

Világunkat, mely számtalan formában van hatással ránk, érzékszerveink útján

fogadjuk be. A látás a megismerı tevékenység, az információszerzés legfontosabb
eszköze. A gyengénlátó, aliglátó gyerekek vizuális információi nemcsak
mennyiségükben kevesebbek, de minıségükben is megváltozottak. Számukra
nehezebbé válik környezetünk megismerése, az ıket érı vizuális ingerhatások,
közöttük a mővészetek nem mindennapos csodájának érzékelése. Az ı életükbıl
sem hiányozhat azonban a teljesség, a harmónia, amelyet a mőalkotások értı
élvezete ad meg.
A zenei hatások, mivel akusztikus síkon jutnak kifejezésre, a látássérült
tanulók számára is maradéktalanul befogadhatók. Azonban az ének-zene tantárgy
tevékenységformái, követelményei között találunk olyan területeket, melyek
teljesítése a látássérülés miatt akadályokba ütközik, ezért a gyermek a sikeres
oktatás-nevelés érdekében speciális segítségnyújtást igényel.
A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról sajátos
nevelési igényő tanulónak (SNI) nevezi azt a gyermeket, aki speciális szükségletei
miatt (mint a látássérülés is) megkülönböztetett helyzetben van a többségi általános
iskolában. A törvény hangsúlyozza, hogy e gyermekek a sajátos nevelési igényeik
miatt nem kerülhetnek osztálytársaikhoz képest hátrányos helyzetbe. Habár egyre
több azoknak az iskoláknak a száma, amelyek nyitottak az új szakmai és környezeti
kihívásokra, készek az SNI gyermekek befogadásra, a látássérült gyermekek
tanítása terén egyáltalán nincs, vagy csak kevés szakmai tapasztalattal, módszertani
háttérrel rendelkeznek, így a gyermek ének-zene órákon való foglalkoztatása nem jár
az elvárható sikerrel.

3
Módszertani útmutató Ének Zene

Módszertani ajánlásunk célja, hogy

• az ének-zene tantárgy lehetıségein belül konkrét módszertani segítséget
nyújtsunk az általános iskolában ének-zenét tanító kollégáknak, hogyan
vonják be a látássérült (aliglátó, gyengénlátó) gyermeket a mindennapos
zenei tevékenységekbe,
• segítsük a kollégák problémaérzékenységének, módszertani kultúrájának
bıvülését,
• a látássérült gyermek oktatás-nevelésével kapcsolatosan új pedagógiai
készségeik alakulhassanak ki.

Elsısorban azokhoz a tanárokhoz szólunk, akik ének-zene tantárgyat tanítanak

azokban az osztályokban, ahol gyengénlátó, aliglátó gyermek tanul integrált/inkluzív
keretek között. Szeretnénk megszólítani azokat a kollégákat is, akik a tanulók
szabadidıs tevékenységében bármilyen zenei foglalkozást vezetnek: hangszeres
játék, zenehallgatás, hangverseny látogatás, egyszerő hangszerek készítése.

2. Az aliglátó, gyengénlátó tanulók befogadásának tantervi

szabályozása

A Nemzeti Alaptanterv (továbbiakban NAT) a sajátos nevelési igényő tanulók iskolai

oktatásának is alapdokumentuma. Javasoljuk, hogy a NAT-ot alapként használva, a
kerettantervre épülı helyi pedagógiai és tantárgyi programokba, tanmeneteke
építsék be a látássérült gyermek sajátos nevelési igényeihez igazodó célokat,
feladatokat, tevékenységeket. A dokumentumok elkészítéséhez „A Sajátos
nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve” címő 2/2005. (III.1.) OM
rendelet (továbbiakban Irányelvek) nyújt segítséget.
Az Irányelvek hangsúlyozza, hogy a sajátos nevelési igényő tanulók különbözı
pedagógiai színtereken folyó sikeres oktatása-nevelése többek között a
sérülésspecifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazásán múlik.
Ahhoz, hogy az optimális módszert, oktatási stratégiát ki tudjuk választani,
elengedhetetlen a tanuló sérülésének megismerése, a fejlesztı tevékenységeknek
és fejlesztési követelményeknek a lehetséges fejlıdés üteméhez való igazítása az
órai tervezésen belül is. Az Irányelvek több, a NAT–ban és a Kerettantervben

4
Módszertani útmutató Ének Zene

meghatározottaktól való eltérést tesz lehetıvé a látássérült tanulók oktatása-

nevelése területén.
Milyen gyakorlati feladatokat jelent az Irányelvek a figyelembe vétele az ének-
zene tanár számára?

2. 1. A látássérülés megismerése, hatása az ének-zene oktatás tervezésére

A látássérülés okai igen sokfélék, a gyerekek látóképessége,

látásteljesítménye számtalan lehetıséget rejt magában.1 Lehet, hogy az integráltan
tanuló látássérült gyermekre az alább kifejtettek közül több jellemzıt is találunk, de
az is lehet, hogy sérülése kevésbé súlyos, így jól be tud illeszkedni az osztály
mindennapi munkájába. Az osztályfınök segítségét kérve tájékozódhatunk a
gyermek látóképességének jellemzıirıl, illetve magunk is megfigyelhetjük a tanuló
ének-zene órai munkáját, empatikusan rákérdezhetünk a legfontosabb jellemzıkre,
problémáira.2
Távoli látás praktikus megítélése:
Milyen távolságról tud a gyermek a tábláról dolgozni, igényel-e nagyobb mérető
táblai betőalakítást, erısebb krétanyomatékot, vastagabb vonalvezetést? Milyen
távolságról látja az ötvonalas táblára írt kottaképet?
Látja-e, és milyen távolságról, milyen fényviszonyok között a szolmizációs
kézjeleket?
Általában megengedjük a látássérült gyermeknek, hogy közel menjen a táblához,
szabadon változtassa a helyét a táblai munka, film,- diavetítés során, írásvetítı,
kivetítı használatakor.
Közeli látás praktikus megítélése:
Adott mérető formákat, hangjegyeket, betőkottát, képeket milyen távolságról ismer
fel? Idısebb gyermeknél hogyan befolyásolja a közeli látása a zenei olvasást-írást?
(Optimális hangjegyméret megtalálása, el tudja-e helyezni pontosan a hangjegyeket
az ötvonalon, milyen az írásképe, olvashatósága, áttekinthetısége.)

1
Bıvebben: Paraszkay Sára: Közelrıl nézve – a gyengénlátó gyermek (Budapest, 2006.)
2
A SNI tanulóról készült szakvélemény az iskola irattárában megtalálható, tartalmazza a pedagógusok számára
is fontos információkat. Ezek értelmezéséhez a Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai
Módszertani Intézménye és Diákotthona integrációs tanárai segítenek.

5
Módszertani útmutató Ének Zene

Az alábbi kérdések megválaszolása az órai szemléltetés megkönnyítésére szolgál:

Pl. Hangszer bemutatása képek alapján, zeneszerzık képe, kották, partitúrák
bemutatásakor.
Van-e a gyermeknek különleges fényigénye? Erıs helyi megvilágítással jobban
lát? Vagy fényt elkerülı magatartást mutat?
Vannak-e olyan színek, amelyeket nem ismer fel, vagy kever?
Mennyire fontos számára az erıs kontraszt a tárgyak, képek érzékelésében? Csak
a háttértıl erısen elütı színő, kontúrozással készült képeket ismeri fel?
Mennyire sérült a gyermek látótere?
Gyakran nekimegy szokatlan helyen lévı tárgyaknak, valamely irányból felé nyújtott
tárgyat, mozdulatot nem vesz észre?
Használ-e a gyermek optikai, vagy elektronikus segédeszközt? (nagyító,
távcsıszemüveg, olvasó televízió)
Mivel az ének-zene órákon gyakran fordul elı mozgásos játék, feladat, a tervezésnél
figyelembe kell vennünk, hogy a tanulónak lehet olyan szembetegsége, melynek
terhelésekor veszélybe kerülhet a maradéklátása.
Az alább felsorolt szembetegségek esetén tilos:
nagy zökkenéssel járó ugrások, a fejet érı rázkódások (labdajátékok kemény
labdával)
huzamosabb ideig tartó és erıltetett kilégzéssel járó játékok (léggömb, gumimatrac
felfújása, fúvós hangszereken való játék)
nehéz tárgy, vagy társ cipelése (pl.: szék rakodása, „Gólya viszi a fiát” játék)
A nagyfokú rövidlátás (myopia major gradis)
Az ideghártya (retina) elváltozásai (retinopathiak), a már egyszer bekövetkezett, de
mőtétileg korrigált retinaleválás (ablatio retinae)
Szemlencseficam (luxatio lentis)
A koraszülöttek jellemzı szemészeti elváltozásainak súlyos fokozatai (ROP IV-V:-
retinopathia prematurorum)
3
A zöldhályog (glaucoma)

2. 2. A látássérülés befolyásolhatja a gyermek mozgásfejlıdését

3
Kónya Kata: A gyengénlátó gyermekek mozgásáról „Ne felejts!” dosszié, kézirat Gyengénlátók
Általános Iskolája EGYMI

6
Módszertani útmutató Ének Zene

Az általános mozgásképesség, nagy mozgások:

Több gyengénlátó, aliglátó kisgyereknél megfigyelhetı a mozgásos passzivitás. A
gyermek nem látja jól környezetét, akadályokba ütközhet, ez visszaveti természetes
kíváncsiságát. Énekórán azt tapasztaljuk, hogy nehezen vonható be a mozgásos
játékokba, motiválatlanság (a vizuális ingerek elégtelensége) következtében, nem
használja megfelelıen az egyszerő ritmus hangszereket sem, nem tudja utánozni a
bemutatott mozdulatokat, fogásokat.
Gyakran fordul elı, hogy a gyermek nem látja megfelelıen az arckifejezést, nem tud
tekintetével kapcsolatot teremteni, súlyosan sérült a metakommunikációs készsége.
A térérzékelése sajátos módon fejlıdik; testsémájának kialakulása a vizuális kontroll
és a szem-kéz koordinálatlansága miatt bizonytalan. Az elsı osztályban megszokott
dalos játékok mozgásformáit nem, vagy csak ügyetlen mozdulatokkal képes
végrehajtani. Nemcsak a mozgás, hanem a légzés egyenletessége is sérülhet. Már
az elsı daltanulások során feltőnhet a gyermek kifulladó, kapkodó légzése,
légszomjból fakadó kifáradása, mely funkciók a légzı gyakorlatok hatására
jelentısen fejlıdhetnek.
Hangverseny látogatás szervezésekor ügyeljünk arra, hogy a gyermek - a számára
szokatlan helyen - még inkább segítségre szorul a tájékozódásban,
helyváltoztatásban.

Kézügyesség fejlettsége (finom motorika)

A látássérült gyerekek egy részénél a szem-kéz koordináció fejletlensége
akadályozza a finom mozgások pontos indítását, irányítását és fékezését, ezért a
gyermek minden kézi tevékenységében ügyetlen lehet.
Az ilyen gyermekek már óvodás korban kerülik a rajzolgatást és a pontos
illesztést igénylı konstrukciós játékokat. Az íróeszköz helyes tartásának
megtanulása is nehéz lehet számukra. Kézcsontjaik fejletlenek, kézizmaik gyengék,
ezért az eszközöket erılködve, görcsösen tartják. Hangjegyírásuk szabálytalan,
remegı vonalvezetéső, vagy éppen durva nyomatékú, nem áttekinthetı. A különbözı
hangszereken való játék megtanulása, a szabályos mozgások kivitelezése
nehézséget jelenthet számukra.
(Paraszkay 1994.)4

4
Paraszkay Sára: Közelrıl nézve - a gyengénlátó gyermek (Bp. 2006.)

7
Módszertani útmutató Ének Zene

2. 3. A látássérülés befolyásolhatja a tanulással kapcsolatos kompetenciákat

A látássérülés a tanulást, emlékezést, a gondolkodási és a verbális funkciókat

kevésbé, vagy egyáltalán nem érinti. Azonban az alaklátás, a formaészlelés, a
nagyság, a szín pontos felismerése, differenciált megkülönböztetése sérülhet.
A látássérülés ezeket a funkciókat részben, vagy teljesen, maradandóan
károsíthatja. Az aliglátó, gyengénlátó tanuló nehezen tájékozódik az ötvonalas
kottában, nem tudja megkülönböztetni a hangjegyeket, nehezen differenciálja a
ritmusjeleket, a kottaírás gondot jelent számára. Lassabb tempóban dolgozik, a
feladatlapot, olvasógyakorlatot, kottát nagyítva igényli.

2. 4. A gyermek személyiségfejlıdésében megnyilvánuló eltérés (önállóság

kialakulása, nevelési problémák)

A gyengénlátó gyermeket esetleg jellemzı negatív személyiségvonások nem

közvetlenül a látássérülés hatására alakulnak ki, hanem a család, az iskola, a
környezet helytelen magatartására jöhetnek létre, erısödhetnek meg.
Minél súlyosabb a látás sérülése, minél jobban észrevehetı a gyermeken,
(diszharmonikus mozgás, jellegzetes sérült látószervek, torzult arckifejezés,
pigmenthiányos bır, fehér haj) annál nagyobb feszültséget kelt a környezetében. Az
osztálytársak hajlamosak a megkülönböztetésre, a gyermek pedig egyre
visszahúzódóbbá válik, vagy éppen agresszivitással válaszol.
A pedagógus és a gyerek kapcsolatának milyensége meghatározza a gyerek
tanuláshoz való viszonyát és az osztályban elfoglalt helyzetét. Annak a gyermeknek,
aki megfelel a tanár elvárásainak, és dicséretet kap, növekszik az önbizalma, és
belsı motivációi tovább ösztönzik az elismert teljesítményre. Sikeres, vonzóvá válik a
többiek számára, keresik barátságát, szociális helyzete az osztályban pozitívan
alakul. A tanuló úgy érzi, hogy a tanárban megbízhat, és társai is elfogadják
gyengeségeivel együtt.
Az ének-zene óra különösen alkalmas arra, hogy a látássérült gyermek kitőnjön
társai közül. A zene személyes élményt, lelkiekben való gazdagodást, az érzelmek
mély átélését nyújtja. Felkelti a gyengénlátó gyermek önkifejezési vágyát,
alkotókedvét. Aktív módon foglalkoztatja hallását, memóriáját, gondolkodását,
fantáziáját, motorikus készségeit. Sok esetben életcélként is állhat a tanuló elıtt.

8
Módszertani útmutató Ének Zene

A gyermek sokoldalú megsegítése, a nyitott, elfogadó, szeretetteljes, hiteles

megközelítése az alapja a kölcsönös bizalom kialakulásának.

Összefoglalva; az „Irányelvek” lehetıvé teszik a tanár számára, hogy a látássérült

tanuló sajátosságait megismerve, azokat figyelembe véve:
• a tananyag feldolgozásánál módosítsa a tantárgyi tartalmakat (pl.
kézjelrıl való szolmizációs jelek tanulásának elhagyása, minimalizálása,
illetve a hallás utáni tanulás túlsúlya),
• egyéni haladási ütemet, differenciált, individuális módszereket
használjon (több idı az egyes feladatok elvégzésére, készségek
kialakulásához, egyéni segítségnyújtás a zenei írás-olvasáshoz)
• lehetıséget teremtsen az órai munka során a speciális segédeszközök
használatára (nagyító, távcsıszemüveg, olvasó televízió)
• megvalósítsa az értékelés, minısítés, és a követelmények egyénre
szabott formáit, tartalmait.

3. Az ének-zene tantárgy céljai és feladatai

Az „Ének-zene tantárgy 1-8. évfolyam” cél és feladatrendszere az aliglátó,

gyengénlátó tanulók esetében is megegyezik a NAT-ban és a Kerettantervben
meghatározottakkal.
A látássérülés ténye azonban a zenei készség, - képességfejlesztı
tevékenység kiemelt fontosságát teszi szükségessé. A zene és a zenélés által
kiváltott pszichológiai-fiziológiai hatások pozitívan befolyásolják a gyermekek
intellektuális és emocionális fejlıdését (dr. Barkóczi Ilona - dr. Pléh Csaba).5 Ezért az
ének-zenét tanító pedagógusnak felelıssége nagyrészt abban áll, hogy mennyire
tudja kiaknázni a tantárgy fejlesztı hatását.

5
K. Udvari Katalin: „Psalmus Humanus” Püski Bp. 2002. 16-20.o.

9
Módszertani útmutató Ének Zene

3.1. Az ének-zene tantárgy kompenzáló szerepe a látássérült gyermekek

fejlıdésében
A zenei készségek és képességek kisiskolás korban elsısorban hangadásban
és mozgásban nyilvánulnak meg. A zenei elemek sokszori és változatos gyakorlása
pozitív hatással van a tanulási képességeket meghatározó, fejlesztendı területekre.
A zene eszközeivel a teljes személyiséget fejlesztjük, úgy, hogy figyelembe vesszük
a kisiskolás gyermek életkori sajátosságait. A mozgást, a sajáttest élményt
összekapcsolva a hangzás, ritmus, a dalok világával, mozgásos, több érzékszerven
keresztül történı tapasztalati utat járunk be. Az alsó tagozatos gyermekek képi
gondolkodása, szenzomotoros hangsúlyozottságú tanulása közel áll a zenei
élménynyújtáson keresztül történı fejlesztéshez.

3.2. Mely területekre van legerıteljesebb hatással a zenei készségfejlesztés?

A látássérült gyerekek egy része bátortalan, túlzottan óvatos, hiányozhat belılük a

lendület. Testtartásuk feszes, görcsös, nem érzik a tér mélységét. Egy-egy feladat
megoldásánál szokatlanul nagy erıfeszítés látszik rajtuk.
Mozgáskoordinációjukra fejlesztı hatással van: a dalos és ritmusjátékok során
a ritmikai elemek, szünetek, tempóérzékelése, ütemhangsúIy, 2-es, 3-as, 4-es
lüktetés, motívumhangsúly, sorhangsúly érzékeltetése a különbözı járásformákkal,
egyensúlyozó mozgásokkal, hintázó mozgásokkal, guggolás, lábujj-sarokállás,
féllábon állás - szökdelés, tárgy egyensúlyozása, forgások, tánclépések. A test
koordináció, különös tekintettel a szem-kéz, szem-láb, kéz-láb, szem-kéz-láb
koordinációjára, a különbözı mozgásformákban, zajkeltı eszközök és a
ritmushangszerek használata során aktivizált testrészek megnevezésével, a jobb-bal
oldal tudatos használatával ügyesedik.
A mondókák ritmizálása járással, ritmus kísérettel, a ritmushangszereken való
játék mind a nagymozgásokra, mind a téri észlelés, téri tájékozódás, térbeli
viszonyok közötti tájékozódás fejlıdésére jótékony hatással van.
A dinamikai érzék, a hangmagasság-, hangszín-, dallamérzék, a belsı hallás, a
tonalitásérzék összefüggésben áll a vizuális észleléssel, a szemmozgással,
szemfixációval, a differenciált vizuális észlelés: vizuális ritmus, vizuális memória,
alaklátás, formaállandóság fejlıdésével. Az auditív információk pontos észlelése
és megkülönböztetése már elıre vetíti a keresztcsatornák (interszenzoros

10
Módszertani útmutató Ének Zene

koordináció) látás-hallás, hallás-mozgás, látás-mozgás, hallás-tapintás, látás-

tapintás, mozgás-tapintás, valamint mindezek tetszıleges többszörös kombinációi,
vagyis: a látott, hallott, tapintott információk összekapcsolását. A hallásfigyelem
fejlıdése létfontosságú a látássérült gyermek számára.
Zenei memória, improvizáció, az érzelmek, hangulatok kifejezéséhez szükséges
a verbalitás, a rövidtávú vizuális és verbális emlékezet, a figyelem, melyek a
zenei tevékenységek során finomodnak.
Az eredményes anyanyelvi képzés feltétele:
- az auditív érzékenység,
- a vokális gyakorlottság,
- az intonációs készség,
- ritmusérzék,
- hangsúly-differenciálás,
- érzelmi fogékonyság, és
- a kreativitás, mely kompetenciák fıszereplık az ének-zene órákon.
A mondókák tanulása, ritmizálása, és a daltanulás során fejlıdik a magyaros
beszédhangsúly, hanglejtés, tiszta artikuláció, helyes hangképzés, és
levegıvétel, valamint növekszik a vitálkapacitás. Ügyesednek a
beszédszerveik, javul a szótagolásuk pontossága, és bıvül a gyermekek
szókincse.
Matematika területén a ritmusjátékok a növekedés-csökkenés, ellentétek,
sorozatok, számosság, a dallami elemek megfigyelése az azonosság, különbözıség
fogalmainak kialakulását segítik. A 3-4. osztályban a ritmusértékek megismerése
(egész, fél, negyed, nyolcad, 5. osztályban a tizenhatod érték) a törtek tanulását
könnyítik meg.
A zenei készségek, képességek fejlesztése során új idegi kapcsolatok létesülnek,
mélyül a bevésés, kialakulnak és erısödnek a gondolkodási mőveletek az analízis-
szintézis, analógiás gondolkodás, majd a felsı tagozatban az elvonatkoztatás.
Megszilárdul a feladat-megértési és megoldási képesség, memória, ismeretanyag
rendszerezı képessége és nem utolsó sorban javul a kreativitás, és a fantázia.
Az együttes játék, zenei élmény átélése során finomodik a társakhoz való viszony,
fejlıdik az alkalmazkodó képesség, beilleszkedı képesség, empátia, tolerancia,
szabálytudat. Az érzelmi, akarati funkciók érettebbé válnak; pl. a feladattartás,

11
Módszertani útmutató Ének Zene

feladattudat, viselkedés feladathelyzetben; késleltetésre, vagy gátoltságra való

reakció, a tudatos figyelem, az önfegyelem, a monotónia-tőrés.
A ritmusnak, dallamnak szerepe van az izomzat ellazulásában, oldódik a szorongás,
létrejön a sikerélmény.
Megállapítható, hogy a zenei készségek, képességek fejlesztése elınyösen hat az
egész személyiség sokoldalú és harmonikus fejlıdésére. Az énekórán számtalan
alkalom teremtıdik a felszabadult, vidám közös éneklésre, zenei játékok játszására,
a zene megszerettetésére, befogadására, élvezésére és gyakorlására.
A gazdag feladatválaszték lehetıséget nyújt a differenciálásra, az egyéni
fejlesztésre, a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra is úgy, hogy a gyermekek
számára mindez csupán játék, zenei élmény. (Kovács Barbara)6

4. Fejlesztési követelmények

4.1. A követelmény-támasztás általános alapelvei az ének-zene tantárgy

tanítása során:
• Az ép értelmi képességekkel rendelkezı gyengénlátó, aliglátó gyermek
számára a látássérülés megnehezítheti - egy-egy esetben
megakadályozhatja - egy részterület teljesítését, de a zenei készségek,
képességek kialakítása elé lényegegében nem állít akadályt. Rájuk is
érvényesek a NAT-ban és a Kerettantervben meghatározott
követelmények - néhány módosítással.
• A látássérült tanulók adottságai és lehetıségei, fejlıdési ütemük nagyon
eltérıek lehetnek, ezért megkívánják a differenciált követelmények
támasztását.
• A követelmények alkalmazkodjanak a gyermek egyéni adottságaihoz,
sikerélményt nyújtsanak, legyenek húzóerejőek, de teljesítésük ne haladja
meg képességeiket, ne frusztrálja ıket.
• A síkban való zenei írás-olvasás elsajátítását a látásteljesítmény határozza
meg. (A tehetséges tanulók, valószínőleg a család támogatásával
hangszeres zenét fognak tanulni, ahol szükségessé válhat a Braille

6
K. Udvari Katalin: „Psalmus Humanus” Püski Bp. 2002. 33-49.o.

12
Módszertani útmutató Ének Zene

kottaírás megtanulása.) Azoktól a tanulóktól, akik látóképességük miatt az

optimálisra nagyított ötvonalas kottaképben sem tudnak vizuálisan
tájékozódni, nem kérhetjük a tantervi követelmények ezirányú teljesítését!
• A zenei készségek kialakítása során vannak olyanok, melyek az ép látású
gyermekek esetében különösebb fejlesztés nélkül is kialakulnak, a
látássérülteknél azonban alapvetı fontosságú célzott fejlesztésük. (Lásd:
Az ének-zene tantárgy kompenzáló szerepe címő fejezetet)
• A követelményeket egyénileg határozzuk meg, figyelembe véve a gyermek
látássérülésének mértékét, egyéb, csatlakozó sérülését (pl.
mozgáskoordinációs zavar), és önmagához mért fejlıdését.

4.2. A zenei készség és képesség fejlesztés javasolt elvárásai, a továbbhaladás

javasolt feltételei:
• A közelre nagyon rosszul látó, különleges segédeszközökkel olvasó
gyengénlátó/aliglátó gyermektıl nem várható el a látó tanulók
kottaírásának, olvasásának tempója. A látássérülés és a gyermek
képességei ismeretében egyéni követelménytámasztás kialakítására van
szükség. A differenciált elvárásba a többletidı biztosítását, és az egyéni
segítségnyújtás mértékét is számítsuk bele. Amennyiben a gyengénlátó
tanuló fizikailag és pszichikailag terhelhetı, kellıen szorgalmas,
ambiciózus, akkor a többletidı megadásával és az optikai segítség
használatával teljesíteni tudja a kompetencia terület elvárásait.
• A gyengénlátó tanulók nagy részénél a "tetszetıs" íráskép (bető kotta,
ritmusjelek) helyett meg kell elégedni, - és meg is kell követelni - az
áttekinthetı, rendezett, olvasható írásképet, amelyet saját adottságainak
megfelelı betőméretben és taneszközökkel (pl.: vastagabb rosttoll)
produkál. Kézírásának önmaga számára való olvashatóságát is
önkorrekcióval biztosítsa.
• A könyvtár használatának önállóságát, a helyesírási szótár, egyéb forrá-
sok, lexikonok, enciklopédiák használatát a gyengénlátó gyermek
látóképessége határozza meg. A jártasság szintje mindenképpen
megkövetelhetı.

13
Módszertani útmutató Ének Zene

• Törekedjen a látássérült gyermek mind a mozgásában, mind a

mimikájában szándékai kifejezésére. Használja a beszéd és dallami
moduláció differenciáit, gondolatai, érzelmei kifejezésére.
• Rendelkezzék kialakult szabálytudattal, feladattartással, kulturált és
önfegyelemmel bíró viselkedéssel a feladathelyzetekben, (különösen a
lazább tevékenységekben: dalos játékok, improvizációs feladatok,
ritmushangszerekkel való játék) tudatos, irányított figyelemmel, és a zenei
tartalmak befogadására való késztetéssel.
• Rendelkezzék olyan erıs motivációval, amely képessé teszi az
erıfeszítésekre. Bízzék képességeinek fejleszthetıségében. Reális
feladatokra vállalkozzék. Legyen kész a másnak való segítségadásra és a
mástól való segítség elfogadására is.

5. Témakörök, tartalmak

Megegyeznek az Ének-zene 1-8. évfolyam NAT-ban és a Kerettantervben

meghatározottakkal. A tantárgy témaköreinek, és a témakörökön belüli anyagrészek
arányát a megszokott módon tervezhetjük a látássérült gyermek számára is.
A zenehallgatásra, zeneirodalmi ismeretekre fordítsunk nagyobb figyelmet az
aliglátó, gyengénlátó tanulók esetében. Egészítsük ki ismereteiket néhány mondatos
korrajzzal, és kapcsolódjunk más tantárgyak anyagához is (történelem, magyar).
Látási nehézségeik miatt a tanulók általában kevesebbet olvasnak éplátású
társaiknál, így nagyobb szükségük van a kiegészítésekre, az összefüggések
megláttatására.

6. Értékelés

A látássérült tanulók értékelése is a Helyi Pedagógiai Programban rögzített kimeneti

elvárások alapján, a tantárgyi értékelésen belül történik. A tantestület tagjai az
„Irányelvek” szemléletében a látássérült tanulóra, egyénre szabottan mérlegeljék a
sérülés indokolta módosításokat, engedményeket. Amely területeken nem
szükségesek az eltérések, ott az iskolai HPP követelményei, kimeneti elvárásai a
gyengénlátó, aliglátó gyermekekre is legyenek érvényesek.

14
Módszertani útmutató Ének Zene

Az ének-zene tantárgyban a látássérült tanuló értékelése a zenei írás-olvasás

kivételével hasonlóan történhet, mint ép látású társaié.

6.1. Az elbírálás szempontjai:

• A látássérülés ténye, állapota milyen mértékben befolyásolja a tanuló zenei
ismeretszerzését, zenei alaptevékenységeit, és hogyan aránylik adottságaihoz
igyekezete, megfelelni akarása
• a gyermek önmagához mért egyéni fejlıdése
• az órai munkába való bekapcsolódása, aktivitása
• rendszeres felkészülése, önfegyelme
• zenei adottságaihoz mért teljesítménye
Ajánlatos a tanuló 5. osztályba lépésekor tájékozódni az addig használt munka,
és tevékenységformákról. Amennyiben a látássérült gyermek nagyon bizonytalan a
zenei írás-olvasás területén, nem kívánhatjuk meg tıle, hogy a felsı tagozatban
bevezetésre kerülı új elemeket (zenei ábécé, hangközök, hangnemek, módosító
jelek használatát) alkalmazás szintjén tudja. Ekkor elégedjünk meg felismerésükkel.
Szintén nem tudjuk megkövetelni a folyamatos lapról olvasást pl. az olvasó
gyakorlatok esetében.
A zenei nevelés területe nemcsak a zenei készségek, hanem a
magatartásmódok, személyiség összetevık, attitődök alakulását is magában foglalja,
melyekrıl csak folyamatos, szóbeli és írásbeli szöveges értékelést alkalmazva
tudunk a gyermek és szülei számára visszajelzést adni.
A pedagógus értékelı magatartása sose maradhat el. Az értékelés hangvétele
pozitív, elıremutató, formáló legyen, az elfogadás érzelmi támaszát nyújtó,
határozott hangvételő. A sikertelenség okát is mindig beszéljük meg, úgy, hogy az
ugródeszka legyen a következı jó megoldáshoz.
A kisiskolás kortól kezdıdıen fokozatosan alakítsuk a gyermek önellenırzési,
önelemzési és önértékelési képességét. Ez a folyamat a látássérült gyermeknél
idıigényesebb, aprólékosabb lehet. A folyamat meggyorsítására, - hogy a csoportba
ezen a téren is mielıbb beilleszkedjen -, adjunk neki elıre részletes, reá szabott
szempontrendszert, melyet sajátosságai alapján fokozatosan építünk fel.

15
Módszertani útmutató Ének Zene

7. Taneszközök és használatuk az ének-zene órán

Az aliglátó, gyengénlátó tanulók az írásos anyagok kivételével az énekórán használt
taneszközöket ép éplátású társaikhoz hasonlóan alkalmazzák a tanítás-tanulás
folyamatában.
A tanulók számára elıkészített írásos anyagok kiválasztásánál fontos, hogy a
tankönyv igazodjon a helyi tantervhez, világos nyelvezető, áttekinthetı szerkezető
legyen. A gyengénlátók számára a válogatás során figyelembe kell venni:
- a könyv betőméretét,
- a benne található ötvonalas kották, betőkották méretét, színezését, típusát,
- a szövegben alkalmazott színeket,
- a lap fényvisszaverı tulajdonságát.
A differenciált óraszervezéshez gyakran kell készítenünk egyéni feladatlapokat a
látássérült tanuló számára. Általában Ariel betőtípus 14 -16-os mérete,
kisebbeknek a 18-as méret félkövér formában már megfelelı a szöveges
feladatokhoz. A betőméret kérdésében azonban az érintett gyerek
látásteljesítménye a mérvadó.7 Az ötvonalas kottaméret és a hangjegyek
nagysága, a vonalak vastagsága (ritmusjelek) a gyermek igénye szerint
változhatnak.
A munkalap kialakításánál lényegében három tényezınek van különleges
jelentısége az aliglátó, gyengénlátó gyermek szempontjából: az írásnak, a
kontrasztnak és a szerkezetnek.
Az írás
Egy írás olvashatósága
- a betőmérettıl,
- a betőtípustól (dılt, zsinórírás, ékezetek stb.),
- a betővastagságtól,
- a sortávolságtól,
- a betőtávolságtól függ.
A megfelelı típusú írás kiválasztásánál a látássérült gyermek egyén látási és tanulási
viszonyait kell figyelembe venni.

7
A Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Diákotthona
szaktanára e kérdésekben tanácsot ad.

16
Kontrasztok
- Az alak és a háttér megfelelı kontrasztja javítja a felismerhetıséget. (fekete-
fehér)
- A fényérzékenység és a színtévesztési zavarok szükségessé tehetik a
kontraszt eltérı kialakítását. Pl. színes alapon színes betők felismerése, jól
láthatósága nem biztosított a színtévesztık számára.
Szerkezet
A jól szerkesztett munkalap jellemzıi:
- jó optikai tagoltság,
- a munkalap feldolgozása szempontjából különösen jelentıs szakaszok
kiemelése (pl. elegendı üres területek, amelyekben a tanulónak dolgoznia
kell),
- azonos munkafolyamatoknál azonos kialakítás (pl. a szövegbe beillesztendı
szavak mindig a munkalap azonos pontján jelennek meg),
- az egyes feladatok egyértelmő optikai elhatárolása. (FLUSS projekt)8

Speciális szemléltetı eszközök:

• élénk, kontrasztos színő, a gyermek igényétıl függı mérető (ritmuskártyák,
betőkotta kártyák (ld: Melléklet)
• szélesebb vonaltávú és erısebb vonalvastagságú hangjegyfüzet szükség
szerint más méretben az alsó tagozatos és más méretben a felsı tagozatosok
számára (ld: Melléklet)
• fénymásolt és nagyított kottarészletek, feladatlapok, olvasógyakorlatok (ld:
Melléklet)9
• éles kontúrozással készült képek, színes képek
Adaptált eszközök:
Gyakran fordul elı, hogy parányi módosítással az általánosan használt
taneszközökkel is tud a gyermek dolgozni. Például a posztóból készült dallamkirakó
tábla öt vonalának megvastagítása (a varrás, vastag fonállal történı
megerısítésével), már alkalmas taneszközzé válik a látássérült gyermek számára is.

8
FLUSS – Továbbképzési tanfolyam látássérült gyermekeket integráló pedagógusoknak 2003.
Würzburg, Bentheim www.sfs-schleswig.de

9
A mellékletek Valentin Zsófia gyógypedagógiai tanár és Hódi Marianna ének-zene tanár munkái
Módszertani útmutató Ének Zene

Csúsztatható hangsor tábla fehér alapon fekete jelzéseinek megerısítése alkoholos

filctollal szintén jól használhatóvá teszi ezt az eszközt.

Ritmushangszerek használata:
A látássérült gyermekek bármelyik, ének-zene órán használatos hangszeren való
játékot el tudják sajátítani. Azonban a látás sérülése miatt a tanár bemutató
mozgását nem látják pontosan, a hangszer megszólaltatásához szükséges helyes
tartás megfigyelése akadályokba ütközik. Ezért nagyon fontos, hogy az új hangszer
megismerésekor azt kaphassa kézbe, emelhesse közel a szeméhez, tapinthassa
meg, próbálhassa ki a megszólaltatási módokat.
A helyes testtartást, kéztartást, a hangszer játék közbeni elhelyezését személyesen
is mutassuk meg, ha szükséges testi kontaktussal is érzékeltessük (fogjuk meg
közben a kezét, vállát stb.) a megfigyelendı, elsajátítandó mozgásformát. Például
egy egyszerő tornadobbal is elıfordulhat, hogy a gyermek a testéhez szorítja, lefogja
a rezonáló felületet, nem találja meg az ideális hangzáshoz való kéz-, ujjtartást, a
megfelelı ütési erıt, görcsösen tartja, éles eszközzel ütögeti.

Képek, fóliák:
A pedagógus által bemutatott, felmutatott képeket, ábrákat, modelleket, maketteket
adjuk a gyengénlátó gyermek kezébe, mert csak közelebbrıl tudjuk a jól láthatóság
feltételét biztosítani.
Fontos a vizuális oktatóeszközök használatakor a szemléltetés és a tanári
magyarázat szinkronja. Ezért a tanórai szituációban lépjünk a látássérült gyermek
mellé, mutassunk rá újra a megfigyelendıkre, mikor az osztálynak szóló magyarázat
után ı egyénileg is megkapja a szemléltetı eszközt. Hatékony, ha a szemléltetı
képek, hosszabb ideig az osztályban maradhatnak, hogy a gyengénlátó, aliglátó
tanuló többször is tanulmányozhassa azokat.
A bevésést, az önálló tanulást segíti a tanár tömör, logikusan felépített táblai vázlata,
írásvetítı fóliája. A pedagógusnak gondoskodnia kell róla, hogy közlése valóban
eljusson a tanulóhoz. Engedje közel a tanulót a táblához, illetve vegye figyelembe,
hogy írásvetítı használatakor a sötét teremben a gyengénlátó tanuló nem tud a
füzetébe írni.

18
Módszertani útmutató Ének Zene

A felsı tagozatos zeneirodalmi ismeretek tanításakor igen nagy segítség számukra

egy-egy zeneszerzı életének vázlatos leírása, egy-egy zenei korszak jellemzıinek
kiemelése vázlatszerően, melyet kézbe is adunk.
Követeljük meg, hogy az így megkapott anyagokat győjtse össze, ırizze meg.
Számítógép használata:
A különbözı nagyítóprogramok (Zoom Text, Supernova, Magic) és a képernyıolvasó
szoftverek pl.(Jaws) segítségével a látássérültek számára is hozzáférhetı a
számítógépes technika világa. A multimédiás zenei adathordozók, hangos szótárak,
elektronikus hangos könyvek, Manó-muzsika színesítheti a zenei tevékenységet.

8. Módszertani ajánlások
8.1. A zenei jelrendszer elsajátításának módja:
A zenei jelrendszer megismertetése speciálisan elkészített segédleteket, és
módszertani eljárást igényel.
A gyengénlátó, aliglátó tanulók gyakran összekeverik a kis alaki különbségeket
mutató zenei jeleket (negyed és nyolcad szünet), az apróbb részleteket nem veszik
észre (pont a pontozott ritmusokban), az ötvonalas kottát nem differenciálják
pontosan (sort ugranak).
A zenei jelrendszer tanításának alapelve, hogy kezdetben nagymérető
szemléltetést alkalmazzunk, mert így megmutatkoznak az ábrázolt hangjegyek,
ritmusok és egyéb zenei szimbólumok karakterisztikus jegyei, a csekély különbségek
is észrevehetıkké válnak. Ezek után fokozatosan csökkentsük a nagyítás
méretét, míg meg nem találjuk a legideálisabb, a tanuló által legjobban látható
kottaképet. Ekkor a jól ismert forma részlete is emlékezetbe idézi a helyes vizuális
képet, illetve a bekövetkezı gondolati mőveletek (felidézés, analízis- szintézis)
megerısítik ıt a felismerésben. A nagyított méret azonban nem mehet az
áttekinthetıség rovására.
Megfelelı nagyítással eredményesen lehet
- 3. osztályban a nyolcad érték jelét,
- 5. osztályban a violin kulcs,
- 6. osztályban a módosító jelek írását, elhelyezését tanítani.
Szükség szerinti 3-5 centiméteres nagyságú jelet rajzolunk a látássérült tanuló
számára, melyet ı többször átír, egyre csökkenı méretben, majd megpróbálja

19
Módszertani útmutató Ének Zene

önállóan alakítani és végül elhelyezni a vonalrendszeren a tanult zenei jelet. (ld:

Melléklet)

8. 2. A látást igénybe vevı feladatok idıigénye:

Az „Irányelvek” lehetıvé teszi, hogy a sérült tanuló több idıt kapjon egy-egy feladat
megoldásához. Ez tanórai viszonylatban ne legyen több 3-5 percnél. Gyakran
érezzük úgy, hogy az ének-zenei készségek fejlesztése csoportos tevékenység, és
míg a látássérült tanuló egy feladattal bíbelıdik, osztály tovább haladása vonzóbb
volna számára.
A többlet idıt, az „engedményt” úgy is felhasználhatjuk, hogy nem az osztállyal
azonos tevékenység végzésére kap több idıt, hanem neki pl. két sor helyett elég
egyet lekottáznia. Így a látássérült tanuló jobban együtt tud haladni az osztállyal, és
nem érzi magát oly mértékő megkülönböztetett helyzetben.
Elıfordulhat olyan látásromlás is, mikor az aliglátó, gyengénlátó tanuló számára más
feladatot kell adnunk, míg az osztály ötvonalas kottával dolgozik. Általában a
ritmusjelek elsajátítása nem okoz problémát, tehát ez alatt az idı alatt ı leírhatja egy
ismert dal ritmusát, kiegészíthet ritmusfeladatokat, hibavadászatot tarthat. A
zenetörténeti jellegő ismereteit is bıvítheti egyéni munkával: rövid
forrásszemelvényeket olvashat, humoros történeteket, anekdotákat zeneszerzıkrıl,
melyekrıl kiselıadás formájában beszámolhat az osztálytársainak.

8. 3. A szolmizációs kézjelek elsajátításának módja:

Több aliglátó, gyengénlátó gyermek csak távolról nem látja megfelelıen a
szolmizációs kézjeleket. Érdemes közelebb hívni ıt, hogy - a ritmushangszerek
bemutatásánál leírt módon-, egyénileg is megfigyelhesse a helyes kéztartásokat. A
kézjelek segítı funkciójáról nem mondhatunk le. A hangok térbeli helyzetének és
magassági viszonyainak érzékeltetése, a hangköztávolságok felismerése,
reprodukálása a mozgásos formában, a dallami elemek, dalok memorizálásának
megkönnyítése a hallásos – vizuális - mozgásos érzékelı, észlelıcsatornák
összekapcsolását teszik lehetıvé. Ez a komplexitás hihetetlenül nagy fejlesztı erıvel
rendelkezik. Fıleg az utószolmizálásra tudunk támaszkodni. Ügyeljünk arra, hogy
az osztály számára mutatott kézjeleknél is közel helyezkedjünk a gyermekhez.
Számítsunk azonban arra, hogy mivel közelrıl sem mindig pontos a vizuális
megfigyelı képessége, vizuális memóriája tartóssága, a kézjelek helyes tartását,

20
Módszertani útmutató Ének Zene

mozdulatainak térbeli helyzetét folyamatosan korrigálnunk kell majd az iskolai évek

során.

8. 4. Daltanulás hallás után, daltanulás kottaképrıl, az olvasó gyakorlatok

feldolgozása:
A dalokat zömmel hallás után tanítsuk, és sok gyakorlással segítsük emlékezetben
tartásukat, mivel a gyermek nem tudja a nyomtatott kottaképet követni, belezavarodik
a dalszöveg olvasásába. A többszólamú kottában való tájékozódást segítenünk kell
egyéni instrukciókkal, esetleg kiemelt jelzésekkel.
Ettıl függetlenül alkalmazhatjuk a kottaképrıl való daltanulás módszerét is, de ebben
az esetben idıt kell adnunk a kottában való tájékozódásra, esetleg egy-egy
nehezebb dallamfordulat szolmizációjának beírásával, dallami támpontok
bejelölésével. Az olvasó gyakorlatoknál hasonló eljárást kövessünk.

8. 5. Zenei rögtönzés
Az improvizáció a megismert zenei jelenségek újraalkotásának játékos módja.
Gazdagítja a tanuló képzeletét, növeli alkotókedvét, segíti a zenei készségek
megszilárdulását, és a látássérülteknél oly fontos hallásfigyelem, auditív emlékezet
fejlıdését. Ha mozgásos improvizációt szervezünk, a mozdulatok
összerendezettségét, harmonikusságát segítjük elı. A belsı rendezı elveken nyugvó
tudatos rögtönzéshez az alkotó elemek biztos tudása, elsajátítása szükséges, hogy
elkerüljük az „itt és most, éppen ami eszembe jut” szellemő improvizációt.
A látássérült gyermekeket csak személyes gátoltságuk, visszahúzódó, szorongó
attitődjük gátolhatja a „megszólalásban”. Bátorítsuk, ösztönözzük ıket, dicsérjük
apróbb megnyilvánulásaikat is, mert e tevékenység hozzásegítheti ıket, hogy
egyenrangú zenei társként szerepelhessenek az osztályközösségen belül. Ezzel
növelhetik szociális kompetenciájukat, helyzetüket, önbizalmukat, sikeresek
lehetnek.

8. 6. Sikerélmény az ének-zene órán

A gyerekek szívesen vesznek részt az énekórán. Akik gond nélkül veszik az
akadályokat, teljesítik a követelményeket, sok dicséretet, pozitív megerısítést
kapnak pedagógusaiktól. Növekszik a tanulási kedvük, erısödik az önértékelésük. A
teljesítményzavarral küzdı látássérült gyermek problémáit bármennyire is

21
Módszertani útmutató Ének Zene

tapintatosan kezeli a tanár, a gyermek és osztálytársai számára is érzékelhetıvé

válnak egy idı után. A nem megfelelı módszerek használatával szinte
reflektorfénybe állítjuk a gyenge pontjait. A tanuló hiába próbálja meg energiáit a
feladatra összpontosítani, mivel gyenge eredményeket hoz csak létre, ez kevés,
vagy semmiféle sikerrel nem jár számára. A hibák, az ügyetlenkedések a felnıtt
rosszallását vonják maguk után. A rendszeres kudarc szükségszerően juttatja el a
gyerekeket az alacsony szintő önértékeléshez, önbizalmuk elvesztéshez.
A zene érzelmi hatásánál fogva megmozgatja, örömet ad, sikert hozó teljesítményre
és a nehézségeik leküzdésére sarkallja tanítványainkat. A látássérült tanuló
problémáival tisztában kell lennünk, mert csak így tudjuk számára a megfelelı
fejlesztést adni. İt viszont, ne a negatívumokkal, a számára megoldhatatlannak tőnı
feladatokkal szembesítsük, hanem a jó megoldásokkal, a pozitívumokkal, az adott
területen való haladással motiváljuk. A személyiséget fejlesztı energiák a
sikerélménybıl táplálkoznak. A zenei tevékenység során pedig a lehetıségek
gazdag tárházára lelhetünk.

8. 7. Tanórán kívüli nevelési alkalmak

A még átlagos zenei képességekkel megáldott látássérült gyermek is keresi az a
tanítási órán kívüli lehetıségeket a zenei élmények átélésére. Használjuk ki
lelkesedését az énekkari munkában, zenei szakkörök részvételében, a hangszeres
játék tanulásában.

8. Befejezés
„Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint
részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi
tanulóval való együtt haladása tekinthetı…” (Irányelvek)
A kollégák elhatározása, hogy aliglátó, gyengénlátó gyermeket oktatnak-nevelnek,
nem elég. A személyes pedagógiai sikerhez szükséges a toleráns, empátia gazdag
odafordulás a sérült gyermek felé, a megújulás vállalása a szakmai kompetenciák
területén; mely magában foglalja az ismereteket a speciális szükségletekrıl,
módszertani eljárásokról, és a kellı rugalmasságot a napi tanítási gyakorlatban.

22
Felhasznált és javasolt irodalom:
• Barangolás a zene világában szerk. dr. Balázsné Szőcs Judit OVIZUÁL, Bp.
2005 Bánki Vera - Bálványos Huba: Differenciálás a mővészeti nevelésben
OKKER 2002.
• FLUSS – Továbbképzési tanfolyam látássérült gyermekeket integráló
pedagógusoknak 2003. Würzburg, Bentheim www.sfs-schleswig.de
• K. Udvari Katalin: „Psalmus Humanus” Püski Bp. 2002.
• Kónya Kata: A gyengénlátó gyermekek mozgásáról Ne felejts! - dosszié
kézirat Gyengénlátók Általános Iskolája EGYMI
• Kıpatakiné Mészáros Mária- Singer Péter: Mórszertani Kaleidoszkóp az
együttnevelés gyakorlatához OKI, Bp. 2005.
• Ötletek tanítóknak az adaptív tanulásszervezéshez 2. OKI Bp.2006.
• Paraszkay Sára: Közelrıl nézve a gyengénlátó gyermek Bp. 2006.
• Sáry László: Kreatív zenei gyakorlatok Jelenkor Kiadó Pécs, 2000.
Mellékletek:
Tananyag: A nyolcad hang írása, elhelyezése a vonalrendszeren

1. feladatlap
Célja: A nyolcad ritmusérték jelének megtanítása, a hang „zászlójának” alakítása álló
helyzetben.
Feladat:
• A hang „zászlójának” megfigyelése nagy méretben, a hasonlóság észrevétele
az „s” bető formálásával.
• Az írás mozdulatának kialakítása átírással nagy méretben.
• A nyolcad hang ritmusértékének írása kisebb méretbe. Mindig a gyermek
látóképességének megfelelı nagyságra kicsinyítem le, ha szükséges, két
lépésben.
• A nyolcad hang gyakorlása hangjegy fejjel is.

2. feladatlap
Célja: A nyolcad ritmusérték jelének megtanítása, a hang „zászlójának” alakítása
fordított helyzetben, a harmadik vonal feletti hangok elhelyezésére.
Feladat:
• A hang „zászlójának” megfigyelése nagy méretben, összehasonlítása az álló
formával. a hangjegyírás szabályának ismétlése: a harmadik vonal feletti
hangok szárát a hangjegy feje elıtt lefelé húzzuk.
• A fordított „zászló” írása átírással nagy méretben.
• A nyolcad hang ritmusértékének írása kisebb méretbe. (Mindig a gyermek
látóképességének megfelelı nagyságra kicsinyítem le, ha szükséges két
lépésben.)
• A nyolcad hang gyakorlása hangjegy fejjel is.

3. feladatlap
Célja: A nyolcad ritmusértékő hangjegy elhelyezése a vonalrendszeren. A harmadik
vonal alatti hangok szárát felfelé húzzuk.
Feladat:
• A nyolcad hangjegy elhelyezkedésének megfigyelése a vonalközben és a
vonalon.
• Önálló hangjegyírás, a megkezdett sor folytatása a megfigyeltek
alkalmazásával nagy méretben.
• Önálló hangjegyírás, a megkezdett sor folytatása kisebb méretben.

4. feladatlap
Célja: A nyolcad hang elhelyezése a vonalrendszeren. A harmadik vonal feletti
hangok szárát lefelé húzzuk.
Feladat:
• A nyolcad hangjegy elhelyezkedésének megfigyelése a vonalközben és a
vonalon. A hangjegyírás szabályának ismétlése: a harmadik vonal feletti
hangok szárát a hangjegy feje elıtt lefelé húzzuk.
• Önálló hangjegyírás, a megkezdett sor folytatása a megfigyeltek
alkalmazásával nagy méretben.
• Önálló hangjegyírás, a megkezdett sor folytatása kisebb méretben.
Módszertani útmutató Ének Zene

5. feladatlap
Célja: A nyolcad hang szünet jelének írása.
Feladat:
• A jel megfigyelése nagy méretben, összehasonlítása a negyed hang
szünetével.
• A szünetjel átírása nagy méretben.
• Önálló írása nagy méretben.
• Önálló írása kisebb méretben.

25
Módszertani útmutató Ének Zene

26
Módszertani útmutató Ének Zene

27
Módszertani útmutató Ének Zene

28
Módszertani útmutató Ének Zene

29
Módszertani útmutató Ének Zene

30
Módszertani útmutató Ének Zene

31
Módszertani útmutató Ének Zene

32
Módszertani útmutató Ének Zene

Ritmus kártyák és vastagított vonalazású posztó hangjegykirakó tábla

(A budapesti gyengénlátók iskolája tanárának, Valentin Zsófiának a munkája)

33
Módszertani útmutató Ének Zene

Ritmus - és dallamkártyák, kártyák a dalok felismeréséhez

(Valentin Zsófia munkája)

34
Módszertani útmutató Ének Zene

A tábla képe

35