Szalagfékek

A szalagfékek rendszerezése

A szalagfékeket az egyszerű szerkezet, a kis helyszükséglet és a viszonylag nagy fékezőnyomaték

jellemzi. Hátránya viszont a fékezett tengely jelentős hajlító igénybevétele. Helyettük ezért egyre
inkább a kétpofás vagy az elektromos fékek kerülnek beépítésre. Szalagfékeknél a féktárcsa palástját
fékbetéttel ellátott hajlékony acélszalag fogja körül, amelynek végei csuklóhoz és a fékkarhoz
kötöttek. A fékezőkar lenyomásával, amelyet súly-, rugó-, vagy kézi erő vezérel, a szalagot a
féktárcsára feszítjük. A tárcsa felületén ébredő súrlódóerő fékezi a forgást és a fékszalagban növeli a
húzóerőt. Az ébredő súrlódóerők összege a szalagvégeken ébredő húzóerők különbségével egyenlő.

Fékek csoportosítása

A szalagfékeknél a szalagvég-megfogás szerint háromféle szerkezet különböztethető meg: az

egyszerű-, a különbözeti- (differenciál) és az összegszalagfék. 

1. Egyszerű szalagfék – a szalag egyik vége egy fix ponthoz van kötve, amíg a másik vége a működtető
fékkarhoz.
2. Differenciál szalagfék (különbözeti szalagfék) – A szalag mindkét vége egy szögemeltyűhöz van
erősítve. Egyik pont mozgása közben rá akarja szorítani a szalagot a fékdobra, viszont a másik pont
akarja lazítani azt, ezért nevezik differenciálféknek ezt a típust. A különbözeti szalagfék azonos
fékezőnyomatékot kisebb fékezőerővel hoz létre, mint az egyszerű szalagfék. Ügyelni kell az
önzárásra, csak az egyik forgásirányban használható.

3. Összeg-szalagfék – a szalag mindkét vége egy szögemeltyűhöz van erősítve. A szerkezet azonban
olyan, hogy az egyik pont a szalagot rá akarja szorítani a fékdobra, de a másik pontnak is ugyanez a
törekvése, tehát erősíti az előző pont hatását. A fékezőerő, illetve a fékezőnyomaték a forgásiránytól
független.
Az egyszerű szalagfékek méretezése:

P
 a fékezőnyomaték meghatározása: M f =B [Nm]
2 πn
B biztonsági tényező
Mf
F S=
 a tárcsa és a szalag között ébredő súrlódó erő: D [N]
2
 a szalag ágakban ébredő erők különbsége: F S=T 1−T 0 [N]
T1
 a szalag ágakban ébredő erők hányadosa: ε =
T0
ɛ áthúzási fok vagy feszültségi viszonyszám, ha nincs megadva
ε =e μβ
ahol β radiánban kell behelyettesíteni
µ a súrlódási tényező a féktárcsa ás a fékszalag között
 az előző egyenletrendszert T0-ra és T1-re meg kell oldani
fejezzük ki a 2. egyenletből T1-et: T 1=ε ×T 0
helyettesítsük vissza az 1. egyenletbe: F S=ε ×T 0−T 0=T 0 × ( ε−1 )
FS
fejezzük ki T0-t: T 0=
ε−1
 a fékkarra ható erők nyomatéki egyenlete az ’A’ pontra:

∑ M A =¿ T 1 ×0+ T 0 ×a−F × b=0 ¿

 az előző egyensúlyi egyenletből fejezzük ki a féksúlyt, F-et:
 T 0 ×a
F=
b
Az erők és a távolságok jelölése a különböző feladatokban, lehet ettől eltérő.