D r.

U t a s i Z o l t á n

TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDI EKE Földrajz és

K ö r nye z e t t u d o m á ny i

TÉRBEN Intézet
u t a z o 74 @ g m a i l . c o m
ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ
 TARTALOM

 Tájékozódás az időben
 Napi idő meghatározása
 Naptárak

 A térképészet története

 A térképi ábrázolás
 A földfelszíni pontok felmérése
 Vetületi ábrázolás
 Térképi tartalom (különös tekintettel a domborzatra) ábrázolása

 Távérzékelés

 Térinformatika
 A NAP HOSSZA

 Mennyi ideig tart egy nap?

 A nap időtartama a Nap két delelése
(legmagasabb égbolti helyzete) között
eltelt idő.
 A Föld nagyjából 361°-ot fordul ennyi
idő alatt. Ennek oka, hogy a Föld
kering a Nap körül, így 360° fordulás
után a Nap nem ugyanabban az
irányban látszik, úgymond még „utána
kell fordulnia”, s mivel az év hossza
365,25 nap, ebből következik, hogy
egy nap alatt valamivel kevesebb, mint
1°-ot halad előre pályáján, tehát
ennyivel kell többet fordulni a Földnek.
 A NAP HOSSZA

 Mennyi ideig tart egy nap ?

 Az eltérő keringési sebesség miatt (Kepler törvénye – naptávolban
lassabban, napközelben gyorsabban haladnak az égitestek) az év
során változik a nap hossza.
 A Föld forgásának állandó lassulása miatt is növekszik a nap hossza.
 Mindezek miatt a nap hossza ±15 percet változhat az év során.
 A NAP HOSSZA

 A köznapi életben nagy problémát jelentene, ha a valós

időtartamot kellene használni, ezért egyfajta középértéket
használunk.

 Másrészt az egyszerűbb számítási feladatok során

eltekinthetünk ettől az „utána fordulástól”, úgy vehetjük, hogy
a Föld 24 óra alatt fordul 360 °-ot. A forgás iránya pozitív,
azaz nyugatról kelet felé, ezért látjuk a Napot ellenkező
irányba haladni az égbolton.
 Ennek megfelelően 1 óra alatt 15°-ot, 4 perc alatt 1°-ot fordul a Föld.
 A NAPPAL HOSSZA

 Mivel a Nap delelésmagassága, valamint látóhatár fölött

megtett pályája folyamatosan változik az év során, így a
nappal hossza is változik: a téli napfordulótól a nyári
napfordulóig nő, majd a következő téli napfordulóig ismét
csökken (a déli féltekén fordítva).
 A nappal hosszának alakulása:
 Az Egyenlítőn állandó napéjegyenlőség van.
 Az Egyenlítőtől a pólusokig egyre nagyobb a különbség a téli, illetve
nyári nappal hossza között (a pólusokon fél éves az éjszaka és a
nappal).
 Magyarországon a változás átlagosan 4 perc naponta, ami azt jelenti,
hogy (kerekítve) december 22-én 8 óra, június 22-én 16 óra a nappal
időtartama.
A NAPPAL HOSSZA

A Nap látszólagos pályája

 A NAPI IDŐ MEGHATÁROZÁSA

 Amennyiben mindenki a saját hosszúsági körének megfelelő

helyi időt használná, az a köznapi életben zűrzavart okozna.
 Pl. Magyarország legnyugatibb és legkeletibb pontja között kb. 5 ° a
hosszúságkülönbség, ami 20 perc időkülönbséget jelent.

 Megoldás:
 Egységes világidő használata (GMT – Greenwich Median Time, illetve
az UTC – Universal Time Coordinated). Probléma, hogy a szokásos,
napszakhoz kötött tevékenységek más időpontra esnek (pl. déli 12
órakor a Távol-Keleten még éjszaka van).
 Zónaidő: a Földet 24 darab, 15° szélességű sávra osztották,
amelyben azonos az idő – ezek az időzónák. Az időzóna közepén
haladó meridiánhoz képest számítjuk az időt.
 IDŐZÓNÁK

 Az időzónába sorolás elvei

 Az adott ország abba az időzónába tartozik, melyben területének
egésze vagy nagy része fekszik.
 Amennyiben nagy területű az ország, két eset lehetséges:
 Az ország időzónákra osztása a belső határok mentén (pl. Oroszország,
Amerikai Egyesült Államok).
 Egy időzóna kiterjesztése az egész országra (pl. Kína).
 Dekrementális idő: különleges esetekben a helyi idő nem egész órával
tér el a greenwich-itől (pl. Irán, Dél-Ausztrália).
 Politikai és gazdasági okok miatt adott ország vagy terület
csatlakozhat más időzónához (pl. Franciaország, Oroszország
Kalinyingrádi területe).

 Dátumválasztó: a 180° hosszúság mentén jelölté ki, nevezik

hétfő – vasárnap vonalnak is. Kelet felé átlépve egy napot
visszalépünk (elveszítünk), nyugat felé haladva egy napot
előreugrunk (nyerünk).
IDŐZÓNÁK
 NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS

 Általában március utolsó vasárnapjától október utolsó

vasárnapjáig tart. (Azaz a téli félévben a Napnak megfelelő az
időszámítás. Márciusban előre, októberben „visszatekerjük” az órát.)
 Célja az energiatakarékosság.
 Például június 22-én a Nap 4 órakor kel és 20 órakor nyugszik, ezért hozzáadnak egy
órát (nyári időszámítás), hogy este egy órával később kelljen csak világítani.
 NAPTÁRAK

 Alapprobléma: a naptárkészítésre alkalmas, periodikus

égbolti jelenségek időtartamai egymásnak nem egész számú
többszörösei:
 Nap napi járása (24h) → nap
 Nap éves járása (365,24 nap) → év
 Hold járása (29,5 nap) → hónap
 Kivétel: a hét mesterséges, nincs az előbbiekhez hasonló alapja
(eredete: Mezopotámiában a 7 „bolyongó” égitest tiszteletére 7 nap – némely
nyelvben még ma is felfedezhető, pl. az angolban Monday, Saturday, Sunday.)
 A naptáraknak ezeket a töredékidőket kell valahogyan
kezelni.
 A naptárak célja eredetileg a mezőgazdasági munkák
szervezése, később az államigazgatás.
 NAPTÁRAK

 Az általunk is használt ún. Gergely -naptár a régi római

naptáron alapszik, mely több, jelentős reformon esett át.
 A régi római naptárban (Kr. e. 8. század) még csak tíz hónap volt
(márciustól decemberig, a telet kihagyták), a hónapok hossza az
időjárásnak megfelelően változott.
 Első reform (Kr. e. 7. vagy 5. század):
 12 hónapos év (de marad a márciusi évkezdet).
 A hónapok 30 és 29 naposak (holdhónapok).
 A kimaradó 11 nap miatt két évente plusz egy hónap
 Julis Caesar reformja (Kr. e. 46):
 30 és 31 napos hónapok, február marad 29 napos
 4 évente szökőév (mivel az év nagyjából 365 és ¼ napig tart)
 Probléma: 128 évenként egy nap elcsúszás.
 NAPTÁRAK

 Augustus és utódai reformjai:

 Július és augusztus is 31 napos (mindkettőt a cézárokról nevezték el),
ezért februárból elvettek egy napot, szeptembertől pedig megcserélték a
hónapok hosszát.

 Nicea – zsinat (325)

 Az elcsúszást észrevették, a hiányzó 4 napot eltüntették, de a hiba okát
nem javították, ezért az újraképződött.

 XIII. Gergely pápa reformja (1582)

 A késés miatt 10 napot ugrottak a naptárban.
 A hiba okát javították: a néggyel osztható évek szökőévek, a kerek százas
évek viszont nem, kivéve a 400-zal is oszthatókat.
 Kezdetben csak a katolikus országokban vezették be (Magyarországon
1588-ban), legkésőbb a görögkeletieknél (ortodoxoknál) (pl.
Oroszországban 1918-ban)
 NAPTÁRAK

 Problémák:

 A hét napjai elcsúsznak a dátumhoz képest évente egy napot

(szökőévben kettőt) – hiszen 52 hét csak 364 nap. Ez a fix dátumú
ünnepeknél jelenleg is szervezési nehézségeket okoz.

 A mozgóünnepek időpontja jelentősen eltér az egymást követő

években. Ezek olyan – zömmel egyházi – ünnepek, melyeket égbolti
jelenségekhez kötöttek. Legismertebb a húsvét: a tavaszi
napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap a
húsvétvasárnap, így március 22 és április 25 közötti időpontok
lehetségesek.
 (Megjegyzés: az ortodox vallási ünnepeket a régi naptárak szerint számolják, így
azok időpontjai eltérnek a nyugati kereszténység által tartott időpontoktól)
 A TÉRKÉPÉSZET TÖRTÉNETE

 A térben való tájékozódás igénye egyidős az emberiséggel.

 Az őskor térképszerű ábrázolásai nem maradhattak fenn.

 Az ókorból már maradtak fenn ábrázolások (anyagedényeken,

papiruszon, pergamenen, stb.)

 A térképeknek két típusa alakult ki már a kezdetekben is:

 Topográfiai térkép: nagyobb területet kisebb részletességgel, de
tartalmi teljességre törekedve ábrázol. Elsősorban katonai,
kereskedelmi célú.
 Kataszteri térkép: kisebb területet nagyobb részletességgel ábrázol.
Célja a birtoknyilvántartás, tartalmi tekintetben hiányos.
A KEZDETEK: AZ ELSŐ ÓKORI TÉRKÉPEK

 Csak hozzávetőleges pontosságúak

 Kettős perspektívájúak: a felül - és az oldalnézet keveredik
(domborzatábrázolás problémája)

Ókori egyiptomi térkép

 HELLÉN TÉRKÉPÉSZET

 Eratoszthenész (Kr. e. 276 -194):

a Föld méretének
meghatározása

 Alapelv: a nyári napfordulón Syene-ben

(ma: Asszuán) a Nap merőlegesen
delel. Ugyanekkor egy vele azonos
hosszúságon lévő városban (Alexandria)
megmérve a Nap delelésmagasságát, a
két érték különbsége a Föld kerületén
mért szögtávolságot adja meg.
 Eredmények: 7°12' ívhossz, azaz
50X5000 stadion = 39690km
 Hibák:
 Alexandria és Syene nem azonos
meridiánon fekszik
 Valódi szélességkülönbségük
7°7'
 A stadion hossza csak
feltételezés
 Összegezve: a jó eredmény csak a
hibák szerencsés kombinációja
 HELLÉN TÉRKÉPÉSZET

 Klaudiosz Ptolemaiosz (90-161): a modern térképészeti elvek

megalkotója
 Alapelvei:
 A pontok koordinátáit méréssel határozta meg.
 A pontokat vetületben ábrázolta.
 Fő műve a Földrajzi Segédlet, az ez alapján készült
világtérképnek két nagy hibája van:
 A helymeghatározás nehézségei miatt nyugat – keleti irányban
erősen elnyújtott.
 A „Nagy Déli Kontinens” elképzelése (mivel úgymond a Földnek
egyensúlyban kell lenni).
 Munkássága a középkorig meghatározó volt.
HELLÉN TÉRKÉPÉSZET

Ptolemaiosz világtérkép e
 KÖZÉPKOR

 Visszalépés: a lapos, korong alakú Föld ideája egyházi

dogmává vált.
 KÖZÉPKOR

 A távolsági kereskedelem (főként a levantei) nem tudta

használni a „hivatalos” térképet, ezért készültek hajózás
számára a Földközi-tenger vidékét nagy részletességgel
ábrázoló portolántérképek („kikötőtérkép”).
 A NAGY FÖLDRAJI FELFEDEZÉSEK KORA

 Paolo dal Pozzo Toscanelli (1397-1483): újraszerkesztette

Ptolemaiosz térképét (kiegészítve az időközben megismert új
területekkel) – átvéve annak hibáit is. Ez alapján Cristoforo
Colombo nyugat felé indulva kereste Indiát, mivel úgy hitte,
hogy az Atlanti-óceán nem túl széles (1492).
 ÚJKOR

 Gerhard Mercator (1512-1594): az atlasz szülőatyja

 Atlaszát egységes elvek szerint készítette
 Szögtartó hengervetületet készített a hajózás számára

Részlet Mercator atlaszá ból

 A MAGYARORSZÁGI TÉRKÉPÉSZET
KEZDETEI
 Lázár deák (1528): meglepően pontos térkép (el kell forgatni)
 AZ OSZTRÁK BIRODALOM ÁTFOGÓ
KATONAI FELMÉRÉSEI (18-19. SZÁZAD)
 AZ OSZTRÁK BIRODALOM ÁTFOGÓ
KATONAI FELMÉRÉSEI (18-19. SZÁZAD)
 A TÉRKÉPÉSZET ALAPVETÉSEI

 A térképészet alapproblémája: hogyan

lehet a közel gömb alakú Földet
gyűrődés nélkül kiteríteni síkba? A
válasz: nem lehetséges, a cél a minél
kisebb torzulás (gyűrődés) elérése. A
felhasználás céljától, az ábrázolt
területtől függően ez sokféleképpen
meg lehet valósítani, ezért van olyan
sokféle Földábrázolás. Egyik sem jobb
vagy rosszabb a másiknál, mindig a
cél határozza meg a választott
ábrázolásmódot.

 Következő probléma a domborzat

ábrázolása – erre is többféle
megoldás született.
 A TÉRKÉPÉSZET ALAPVETÉSEI

 A térképkészítés folyamata

 1. A földfelszíni pontok felmérése.

 2. A pontok síkban történő ábrázolása – vetületszerkesztés.

 3. A térkép tartalmának megrajzolása (domborzat, felszínborítottság,

stb.).
 A FÖLDRAJZI FOKHÁLÓZAT

 Egy pont földfelszíni helyzetét

két érték határozza meg:
 Horizontális (vízszintes) pozíció:
szélesség (φ) és hosszúság (λ)
 Vertikális (függőleges) pozíció:
tengerszintfeletti magasság
 Elvileg mindkettő abszolút érték, a
valóságban nem, de számításaink
során ezen a szinten ettől
eltekinthetünk.
 A FÖLDFELSZÍNI PONTOK FELMÉRÉSE

 Milyen alakú a Föld?

 Gömb: mozdulatlan, homogén eloszlás esetén a gravitáció ezt a
formát hozná létre – ez csak elméleti forma, mivel a valóságban
egyik feltétel sem teljesül.
 Ellipszoid: homogén, de forgó (nem rugalmatlan) test a pólusnál
belapul, az egyenlítőnél kiemelkedik (Newton -ellipszoid). Ez már
közelíti a valóságot, de az inhomogén tömegeloszlás miatt nem
szabályos.
 Geoid: geofizikai szintfelszín, vagyis az a szint, ahol azonos a
gravitáció értéke. Ez alapján szabálytalan a forma, az ún. geoid. A
geoid az ellipszoidhoz képest ± 150 méterrel térhet el.
 Mivel a geoidot lényegében lehetetlen síkba átszámítani,
ezért a földfelszíni pontokat egy elméleti ellipszoidra vetítik, s
ezt „terítik ki”.
 A FÖLDFELSZÍNI PONTOK FELMÉRÉSE

 A domborzat magassága – tengerszint

 A tengerek, óceánok szintje elvileg a geoidot követi, a valóságban

azonban eltér ettől a vízháztartás különbsége miatt.
 Negatív vízháztartás esetén (meleg klíma, kevés beleömlő folyó – pl. a
Földközi-tenger rendszere) a vízszint alacsonyabb lesz, a világóceán felől a
pótlás nem történik meg azonnal (pl. a Gibraltári -szoroson az Amazonas
vízhozamának tízszerese ömlik be a Földközi -tengerbe).
 Pozitív vízháztartás esetén (hideg klíma, sok tápláló folyó – pl. Balti-
tenger) a vízszint magasabb lesz, a többlet a tengerszorosokon (pl. dán
szorosok) csak fokozatosan távozik.

 Ezek miatt más tengerszinthez mérve más lesz egy pont

tengerszintfeletti magassága.
 A FÖLDFELSZÍNI PONTOK FELMÉRÉSE

 A Magyarországon használatos tengerszintek (alapszintek):

 1960 előtt és 1990 után (azaz aktuálisan is) a legközelebbi
tengerhez, az Adriai-tengerhez (Trieszt) történik a viszonyítás.
 1960 – 1990 között szovjet nyomásra a Balti-tenger (Szentpétervár)
szintjét használtuk.
 Az Adriai-tenger negatív vízháztartású, így szintje 67 cm -rel van
alacsonyabban, mint a Balti-tenger, ezért a mutatnak a magasságok
nagyobb értéket jelenlegi térképeinken (Kékes: 1014 vagy 1015 m –
attól függ, melyik tengerhez mérjük).
 A FÖLDFELSZÍNI PONTOK FELMÉRÉSE

 Műszerek: napjainkban a műholdas helymeghatározási

módszerek használatosak
 Története: a katonai igények hívták életre, gyors és pontos módszerre
volt szükség
 Jelenleg a következő országok, országcsoportok rendelkeznek
működőképes globális rendszerrel:
 Amerikai Egyesült Államok: GPS
 Oroszország: Glonass
 Kína: Beidou
 Európai Unió: Galileo
 A FÖLDFELSZÍNI PONTOK FELMÉRÉSE

 A műholdas helymeghatározás elvi alapjai

 A rendszer három részből áll:
 Bázisállomások: a Föld felszínén, lehetőség szerint az Egyenlítő
közelében létesültek. Céljuk a műholdakkal való kapcsolattartás
(órajel, illetve a pályaadatok korrekciója).

 Műhold: a teljes lefedettséghez 24 darabra van szükség, melyek

20200 km magasan, az Egyenlítővel 60°-ot bezáró pályán
mozognak, így minden keringési periódus során a földfelszín más -
más pontja felett haladnak el.

 Vevőkészülék: a földfelszínen vagy kis magasságban (alsó

légkörben) használt eszközök veszik a műholdak jeleit.
 A FÖLDFELSZÍNI PONTOK FELMÉRÉSE

 A műholdas helymeghatározás elvi alapjai

 A rendszer minden tagjában pontos órák vannak (legkevésbé pontos
a vevőkészülékben), mely ugyanazt az időt mutatja (UTC).
 Bizonyos – nagyon rövid – időközönként minden műhold kibocsájt
egy jelsorozatot egy csak rá jellemző frekvencián. A kibocsájtások
időpontjait a rendszer minden tagja ismeri.
 A kibocsájtott jel rövidhullámú, csak egyenes vonalban terjed (ezért
nem lehet zárt vagy fedett térben használni). A kibocsájtás után
bizonyos elteltével a jel megérkezik a vevőkészülékhez, az detektálja.
 A kibocsájtás és detektálás között eltelt időből a vevőkészülék meg
tudja határozni a műhold távolságát. Ez alapján a műholdhoz képest
meghatározható egy gömbfelület, melyen a készülékünk található.
 A FÖLDFELSZÍNI PONTOK FELMÉRÉSE

 A műholdas helymeghatározás elvi alapjai

 A helymeghatározáshoz elvileg legalább három műhold
jele szükséges, mivel vevőkészülékünk az így
meghatározott gömbfelületek metszéspontjában
található.
 A műholdak pozíciója (földrajzi koordinátái) a jel
kibocsátásakor ismert, így ezen koordinátákból és
távolságértékekből határozza meg a vevőkészülék a
saját pozícióját.
 A műholdas helymeghatározás tehát passzív rendszer,
azaz a vevőkészülék nem küld vissza jelet a műholdra!
(Ellentétben pl. a radarral.)
 Mivel a bázisállomásokon és a műholdakon nagy
pontosságú atomórák vannak, a rendszer leggyengébb
eleme a vevőkészülék, melynek órája nem olyan pontos
– ez a mérés pontatlanságát okozza. Ezért szükséges
minél több műhold egyidejű érzékelése, mert így
úgymond a hiba kiátlagolható.
 A FÖLDFELSZÍNI PONTOK SÍKBA
VETÍTÉSE
 Az előzőekben ismertetett okok miatt ( geoid) a földfelszíni
pontokat először egy ellipszoidra vonatkoztatják, s ezt terítik
ki síkba.
 A folyamatot vetítésnek vagy leképezésnek nevezzük, az
eredmény pedig a vetület.
 A vetületek tehát torzítanak, ennek mértékét, jellemzőit
három értékkel határozunk meg:
 Távolság
 Terület
 Irány (szög)
 A három érték közül vagy mindhárom torzul (ekkor mindegyik
kevésbé), vagy az egyikre nézve arányos, míg a másik kettőre
nézve erősen torzul (így beszélhetünk távolságtartó,
területtartó, illetve szögtartó vetületről).
 A FÖLDFELSZÍNI PONTOK SÍKBA
VETÍTÉSE
 A felület, amelyre vetítünk, sík, vagy síkba gyűrődés nélkül
kiteríthető felület. Ez alapján megkülönböztetünk sík -, henger-
és kúpvetületet.
 A FÖLDFELSZÍNI PONTOK SÍKBA
VETÍTÉSE
 A torzulás fogalma nehezen elképzelhető, mivel nem látjuk
„távolról” a Földet. Ezért szemléletes, ha a vetítési szabályok
alapján valamilyen jól ismert test vetületét készítjük el.
 A FÖLDFELSZÍNI PONTOK SÍKBA
VETÍTÉSE
 Mindezek miatt nincs tehát „tökéletes” térkép, mindig a
felhasználás célja dönti el a választott vetülettípust.

Mollweide vetülete
A FÖLDFELSZÍNI PONTOK SÍKBA
VETÍTÉSE

WGS 84
A FÖLDFELSZÍNI PONTOK SÍKBA
VETÍTÉSE

AutaGr aph
 A TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁS

 Az előzőekben ismertetett módon létrejövő síkbéli pontokból

térképet kell szerkeszteni.
 A domborzat megjelenítése nehéz feladat, mivel folyamatos
eloszlású értékről van szó (azaz nincs „megjelölve” a
földfelszínen, hogy mit kell ábrázolni, szemben pl. egy épület
oldalaival).
 A domborzatábrázolás lehetőségei:
 Csíkozás
 Domborzatárnyékolás (általában nem önállóan használják)
 Magassági színezés (színfokozatos ábrázolás)
 Szintvonal
 Digitális domborzatmodell
 DOMBORZATÁBRÁZOLÁS

 Csíkozás: a lejtéssel párhuzamos csíkok, a vastagságuk és

sűrűségük arányos a lejtőszöggel.
 DOMBORZATÁBRÁZOLÁS

 Magassági színezés: magassági övezetenként különböző

színek használata.
 DOMBORZATÁBRÁZOLÁS

 A szintvonal az azonos magasságú pontokat összekötő vonal.

A magasságkülönbség állandó, ez az ún. alapszintvonalköz.
 DOMBORZATÁBRÁZOLÁS

 Digitális domborzatmodell: közvetve (papírtérképből

kiindulva) vagy közvetlenül (terepi felméréssel) nyert
adatokból virtuális domborzatmodell hozható létre.
 TÁVÉRZÉKELÉS

 Távérzékelés: az érzékelő műszer és a vizsgált objektum nincs

közvetlen kapcsolatban.

 A távérzékelés különböző magasságokból történhet:

 Földfelszínről (pl. LIDAR)
 Légkörből (repülőgépek, drónok)
 Világűrből (műholdak)
 TÁVÉRZÉKELÉS

 A műholdak pályája a felhasználás céljától függ:

 Földközeli pálya (160-2000 km)
 Közepes magasságú pálya (2000-35768 km)
 Nagy magasságú pálya (35768 km felett)
 Geostacionárius pálya: az Egyenlítő felett 35768 km magasságban a
műhold szögsebessége megegyezik a Földével, azaz mindig
ugyanazon földfelszíni pont felett látszódik.
 TÁVÉRZÉKELÉS

 A távérzékelés lehet:
 Aktív: a műszer jelet bocsájt ki, mely visszaverődik a vizsgálandó
objektumról, ezt detektálja.
 Passzív: csak az objektum által kibocsájtott sugárzást detektálja
 TÁVÉRZÉKELÉS

 A sugárzás detektálása lehet:

 Pánkromatikus: a teljes érzékelt spektrumról egy felvétel készül (pl.
digitális fotó, illetve az emberi szem is így működik).
 Hiper-, illetve multispektrális felvételek: a sugárzást sávokra
(csatornákra) bontják, ezeken külön-külön történik a felvételkészítés
(ugyanarról a területről, ugyanabban az időben). Jellemzői:
 3 sáv felhasználásával készül az ún. hamis színes felvétel
 Előnye: olyan jelenségek is kimutathatók, melyek hagyományos fotón nem
láthatók.

pánkromatikus
(valódi színek)

hiperspektrális
(hamis színes)
 TÁVÉRZÉKELÉS

 A távérzékelés felhasználási területei nagyon sokrétűek,

néhány példa:
 Meteorológia: a geostacionárius pályán lévő műholdak folyamatosan
figyelik egy nagy terület légköri állapotát.
 Felszínborítottság: a különböző felszínborítottsági formák sugárzási
tartománya különböző. Megfelelő sávok használatával pontos képet
lehet alkotni ezek állapotáról, pl. a növényzet, talaj, vizek, stb.
állapotáról.
 Környezeti katasztrófák monitorozása: pl. erdőtüzek, földrengések.
 TÉRINFORMATIKA

 A térinformatika jóval több, mint a

számítógépes térképszerkesztés,
mivel itt a térképi objektumokhoz
adatok kapcsolhatók, azokkal
műveletek végezhetők (pl.
autónavigáció).
 A térinformatikai rendszerekben
először a valóság elemeit tartalom
alapján rétegekre (layer) osztják. Az
egy területre jutó rétegek száma
elvileg végtelen.
 A térképi objektumok tárolása
kétféle adatrendszerben történhet:
raszteres (pl. digitális fotó) és
vektoros (pl. útvonaltervező
programok úthálózata).
 TÉRINFORMATIKA

 A térinformatika gyakorlatilag az élet minden területén

alkalmazható hasznos eszköz, néhány példa:
 Domborzat-, illetve felszín alatti kőzetrétegek digitális modellje
felhasználható a mezőgazdaság (pl. lejtés jellemzői), építészet,
bányászat, hidrológia (pl. árvizek, felszín alatti vizek), stb. területén.
 Távérzékelt adatokból becslések és modellek számítása (pl.
termésbecslés).
 Települési és térségi infrastruktúra adatainak kezelése (ingatlan -
nyilvántartás, közművek, telekommunikáció, stb.).
 Közlekedésszervezés (navigáció, TMC – Traffic Message Control, stb.).
 Üzleti szféra (telephely kiválasztása, konkurencia elemzése, stb.)
 ÉRETTSÉGI MINTAPÉLDA

 Egy térképen a távolságokat a valósághoz képest 2500 -szor

kisebbnek ábrázolták. A térképlap oldalai 25 centiméteresek .

 1 . Adja meg, hogy mekkora a térkép méretaránya!

 M: 1:2500

 2. Számítsa ki, hány méter hosszú a valóságban az a kerítés,

amellyel bekeríthető a térképlapon ábrázolt terület!
 A kerítés teljes hossza a térképen 100 cm (4x25 cm).
 A valóságban ez 250000 cm (2500 x 100 cm), azaz 2,5 km.
 ÉRDEKES LINKEK

 Arcanum – Mapire (történelmi topográfiai és kataszteri

térképek): https://www.arcanum.hu/hu/mapire /
 MÁV-START térkép (vonatok aktuális helyzete):
http://vonatinfo.mav -start.hu/
 HASZNOS LINKEK

 NKP tankönyv (interaktív feladatokkal):

https://www.nkp.hu/tankonyv/foldrajz_9/tartalomjegyzek
 Érettségi feladatsorok:
https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/feladatsorok
 Sulinet Tudásbázis:
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz
Köszönöm a figyelmet!