P6.sz. #1. Kóta Béla. 2007.01.22.

/14:20:10

Kezdés: 2004. július 2. 22:26

„Ha pedig egyszerre több mesterség feltalálásáról van szó, amelyek közül némelyek
az életszükségletekre, mások pedig a szemlélődő élet örömeire vonatkoznak, az
utóbbiak föltalálóit mindig bölcsebbnek tartjuk az előbbieknél, m e r t a z ő
tudományuk nem a haszonra irányul.” ARISZTOTELÉSZ.

Kóta Béla:

Az egyenletszerkesztőt telepíteni kell.

A PIRAMISOK TANULSÁGA

A listaelválasztó pontosvessző (;)

A tizedesjel vessző …………. (,)
Matematikai visszafoglaló.

) Figyelmeztetés! (
! Az anyag Halmazelmélet mentes !
A matematikai bizonyítások megértéshez általános iskolai
végzettség ajánlott, lehetőleg nappali tagozaton.
Tankönyv: Matematika általános iskola 8. osztály. Alapszint.
A kiegészítésben néhány levezetés szintje meghaladja az
ipari- és mezőgazdasági technikumokban 1954-től tanított
matematikát.
A tizedesjel (,) a listaelválasztó (;)
Az egyenletszerkesztőt telepíteni kell!
– 2004 –
 P6.sz. #2. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

1. TARTALOM:
1. TARTALOM:....................................................................................................................2
1.1 Ábrák: ...........................................................................................................................4
1.2 Bevezetés ......................................................................................................................5
1.3 Esettanulmány az algebrai módszerről .........................................................................6
2. MATEMATIKAI ALAPOK .............................................................................................9
2.1 A számolás kialakulása .................................................................................................9
2.1.1 A számnév .............................................................................................................9
2.1.2 A számolás kezdetei ..............................................................................................9
2.2 A görög és egyiptomi matematika jellemzői ..............................................................10
2.3 Általánosítás és elvonatkoztatás .................................................................................12
2.4 Alapműveletek ............................................................................................................12
2.4.1 Összeadás és kivonás ..........................................................................................12
2.4.2 Szorzás ................................................................................................................12
2.4.3 Osztás ..................................................................................................................12
2.5 Az ógörög matematika fejezetei .................................................................................13
2.5.1 A valódi osztók....................................................................................................13
2.5.2 A matematikai arányelmélet és a váltakozva kivonás.........................................14
2.5.3 Figurális számok .................................................................................................15
2.5.4 12. Újszövetségi kitérő........................................................................................16
3. GEOMETRIAI BEMELEGÍTÉS....................................................................................17
3.1 A szögek......................................................................................................................17
3.2 A háromszög szögeinek összege.................................................................................18
3.3 A háromszögek jellemzői. ..........................................................................................19
3.3.1 A háromszögek hasonlósága. ..............................................................................19
3.3.2 Az arányosság értelmezése hasonló derékszögű háromszögekkel......................19
3.4 A téglalap és a négyzet. ..............................................................................................20
3.5 THALÉSZ tétele. ........................................................................................................21
4. A PITHAGORASZ TÉTEL ............................................................................................23
4.1 A PITHAGORASZ tétel terület lefedéses bizonyítása...............................................23
4.2 A PITHAGORASZ tétel, ahogy én tanultam 1954-ben. ............................................24
4.3 EUKLEIDÉSZ bizonyítása a mértani középértékekkel..............................................26
4.4 eukleidész: Elemek, i. 47. tétel. ..................................................................................27
4.5 Módszertani megjegyzések.........................................................................................27
4.6 A PITHAGORASZ tétel, ahogy én bizonyítanám 2004-ben......................................28
4.7 A kibővített thalész kör...............................................................................................29
5. A NÉGYZET ÁTLÓJA...................................................................................................31
5.1 Páros - Páratlan bizonyítás..........................................................................................31
5.2 Váltakozva kivonás.....................................................................................................32
5.2.1 Az oldal kivonása az átlóból. ..............................................................................33
5.2.2 Az átló maradékának kivonása az oldalból. ........................................................34
5.3 A négyzet területének megkettőzése...........................................................................35
5.3.1 SZÓKRATÉSZ és a FIÚ párbeszéde ..................................................................36
5.3.2 TAN-ulság...........................................................................................................38
5.3.3 Hogyan kettőzném meg én a négyzet területét....................................................38
5.4 Az ARANYMETSZÉS...............................................................................................40
6. A PIRAMIS.....................................................................................................................44
6.1 A probléma felvetése ..................................................................................................44
6.1.1 Az egyiptomi tudomány fejlettsége.....................................................................44
6.1.2 Geometriai alapfogalmak (Hajós György nyomán) ............................................46
 P6.sz. #3. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

6.2 A KHEOPSZ — más néven a NAGY piramis ...........................................................48

6.2.1 A méretarányok értelezésére irányuló spekulációk és cáfolatok. .......................48
6.3 A KHEOPSZ Piramis méretei ....................................................................................50
6.3.1 Részletezés ..........................................................................................................50
6.3.2 Tudományosan vizsgálható feltételezések. .........................................................52
6.3.3 A REND--Rakás..................................................................................................55
6.3.4 Összehasonlító értékelés .....................................................................................56
6.4 A KHEOPSZ Piramis számai .....................................................................................64
6.4.1 Cáfolatok .............................................................................................................65
6.4.2 Azért foglalkozunk a KHEOPSZ Piramis matematikájával, mert: .....................66
7. A 3-4-5 SZÁMHÁRMAS ÉS A DERÉKSZÖG.............................................................69
7.1 A cáfolás lélektana......................................................................................................69
7.2 A feltalálás és felismerés művészete...........................................................................69
7.3 Az ellentmondások kísérjenek utunkon!.....................................................................70
7.3.1 A tudománytörténeti vitakérdés: .........................................................................70
7.3.2 A cáfolatok ..........................................................................................................70
7.3.3 A cáfolatok értékelése .........................................................................................71
7.4 A 3-4-5 beláttatása ......................................................................................................73
7.4.1 Megvilágosodás szemben egy csempézett fallal .................................................73
7.4.2 A sakktábla módszer. ..........................................................................................74
7.5 Mit bizonyít a többi 22 piramis...................................................................................76
7.6 Tanulságok:.................................................................................................................78
7.6.1 miért ?..................................................................................................................78
8. KIEGÉSZÍTÉS................................................................................................................80
8.1 A Gyök(2) közelítése törttel.......................................................................................80
8.1.1 Felismerés............................................................................................................80
8.1.2 Egy gyökközelítési módszer................................................................................80
8.1.3 A 2 hatványozási algoritmusa ..........................................................................81
8.1.4 A 2 négyzetre–emelési algoritmusa .................................................................81
8.1.5 Általánosított gyökvonási algoritmus..................................................................81
8.1.6 NEWTON érintő módszere.................................................................................82
8.2 A sakktáblából diophantosz .......................................................................................83
9. TÁBLÁZATOK ..............................................................................................................86
10. IDÉZETGYŰJTEMÉNY ................................................................................................91
10.1 HÉRODOTOSZ (Kr.e. 484): A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚ. Ford: Muraközy
Gyula. EURÓPA k.1989 .....................................................................................................91
10.1.1 PYTHAGORASZ (Kr.e. VI.sz.): ......................................................................92
10.1.2 DÉMOKRITOSZ (Kr.e. 460): ..........................................................................92
10.2 PLATON (Kr.e. 427 - 347) EURÓPA 1984. ..........................................................92
10.2.1 Állam.................................................................................................................92
10.3 ARISZTOTELÉSZ (Kr.e. 384 - 322): Metafizika ..................................................92
10.4 EUKLIDÉSZ (Kr.e. 300 körül): Elemek.................................................................93
10.5 STRABÓN (Kr.e. 64): GEÓGRAPHIKA. Ford: Dr. Földy József. GONDOLAT k.
1977 94
10.6 VITRUVIUS: Tíz könyv az építészetről. Képzőművészeti Kiadó,
Budapest 1988. Fordította: Gulyás Dénes. Átdolgozta: Marosi Ernő..................................94
10.7 APULEIUS (Kr.u. 124): A mágiáról. Virágoskert. Ford: Détshy Mihály.
MAGYAR HELIKON k. 1974 ............................................................................................95
10.8 Woody ALLEN. ......................................................................................................96
11. IRODALOM ...................................................................................................................97
—• —
 P6.sz. #4. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

1.1 ÁBRÁK:
1. ábra: A számok pitagoraszi osztályozása. .................................................................................11
2. ábra: Figurális számok...............................................................................................................16
3. ábra: A szög értelmezése. ..........................................................................................................18
4. ábra: A háromszög szögeinek összege. .....................................................................................18
5. ábra: A háromszögek osztályozása- ..........................................................................................19
6. ábra: Hasonló általános háromszögek. ......................................................................................19
7. ábra: Arányosság hasonló derékszögű háromszögekben...........................................................20
8. ábra: A derékszögű háromszög származtatása. .........................................................................21
9. ábra: A Thalész háromszög szögei. ...........................................................................................23
10. ábra: A Pitagorasz tétel „lefedéses” bizonyítása. ....................................................................23
11. ábra: A magasságvonal............................................................................................................24
12. ábra: Magasságvonalak a háromszögben. ...............................................................................25
13. ábra: A derékszögű háromszög felosztása...............................................................................25
14. ábra: EUKLEIDÉSZ bizonyítása. ..........................................................................................26
15. ábra: A PITAGORASZ tétel nekem........................................................................................28
16. ábra: A háromszög felosztása. .................................................................................................29
17. ábra: A kibővített Thalész háromszög. ....................................................................................30
18. ábra: Az egységnégyzet átlója. ................................................................................................31
19. ábra: Átló/oldal váltakozva kivonása. .....................................................................................33
20. ábra. Szimmetrizált kivonási szerkesztés. ...............................................................................34
21. ábra: A négyzet kettőzés levezetése. .......................................................................................39
22. ábra: A négyzet területének kettőzése tőlem. ..........................................................................39
23. ábra: Az Aranymetszés aránya. ...............................................................................................40
24. ábra: Aranymetszés I. változat. ...............................................................................................41
25. ábra: Képszerkesztés. ..............................................................................................................42
26. ábra: Aranymetszés II. változat. ..............................................................................................42
27. ábra: A szabályos ötszög. ........................................................................................................43
28. ábra: Aranymetszés a szabályos ötszögben.............................................................................43
29. ábra: A KHEOPSZ piramis. ....................................................................................................44
30. ábra: A gúla méretei. ...............................................................................................................47
31. ábra: A gúla palástja. ...............................................................................................................47
32. ábra: Az alapélek méreteltérései..............................................................................................51
33. ábra: A számított tengelymagasságok eltérései. ......................................................................55
34. ábra: Az aranymetszés területegyenlősége..............................................................................58
35. ábra: Az aranymetszéssel szerkesztett Piramis........................................................................59
36. ábra: Az aranymetszés illeszkedése a Piramishoz...................................................................60
37. ábra: A szárszög az aranymetszésben......................................................................................61
38. ábra: Oldalháromszög szerkesztése.........................................................................................62
39. ábra: Földrajzi tájolás. .............................................................................................................63
40. ábra: A Kheopsz Piramis számai. ............................................................................................65
41. ábra: A 3-4-5 oldalú háromszög. .............................................................................................70
42. ábra: Euklidészi szerkesztések. ...............................................................................................72
43. ábra: Csempe minta. ................................................................................................................73
44. ábra: A 3-4-5 háromszög származtatása..................................................................................74
45. ábra: Sakktábla módszer..........................................................................................................75
46. ábra: Piramis szabványok. .......................................................................................................77
47. ábra: Platóni háromszög. .........................................................................................................78
48. ábra: Newton érintő módszere.................................................................................................82
49. ábra: Diophantoszi háromszög. ...............................................................................................84
 P6.sz. #5. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

1.2 BEVEZETÉS
A történelemi múltban időnként előfordult egy-két olyan korszak, amely figyelemre méltó szellemi és
anyagi alkotásokat hagyományozott miránk: A Felvilágosodás, A Reneszánsz, A Római Köztársaság, Az
Athéni Demokrácia, Az Alexandriai Iskola, Az Egyiptomi Ó-birodalom. A matematika fejlődése az
egyiptomi ó-birodalomtól kezdve követhető az ógörögökön át a középkori arab és európai kultúráig. E
tudomány elvontságának köszönhetjük, hogy a módszerei és eredményei objektíven összehasonlíthatók.
Fejlődését követve 5000 év mélységébe merülve, beleláthatunk a kor embereinek gondolatvilágába.
Gyakorlati alkalmazását monumentális alkotások tanúsítják. Az antik módszerek tanulmányozása bizonyítja,
hogy mire volt képes az alkotó ember — amikor hagyták… … …hogy mire lenne képes az alkotó ember —
ha hagynák.
A kezdet az Egyiptomi Ó-birodalom. A piramisok méretei és az arányai a szerény matematikai
eszköztár magas szintű alkalmazására utalnak. Ez a tudásszint jelenti a következtetések korlátját, ezért az
értékelésben csak a régészeti leletekkel tudománytörténetileg összeegyeztethető matematikát használunk.
Gyakorlatilag a négy számtani alapműveletet és a képzőművészeti ábrázolásokról ismert szerkesztéseket.
Az ó-birodalom teljesítményének méltó értékeléséhez az anyag első részében néhány matematika
történeti tényre emlékeztetünk, majd – visszafelé haladva – azokat a matematikai összefüggéseket vezetjük
le, melyek a piramisok méreteiből kiolvashatók.

1. TARTALOM:....................................................................................................................2
2. MATEMATIKAI ALAPOK .............................................................................................9
3. GEOMETRIAI BEMELEGÍTÉS....................................................................................17
4. A PITHAGORASZ TÉTEL ............................................................................................23
5. A NÉGYZET ÁTLÓJA...................................................................................................31
6. A PIRAMIS.....................................................................................................................44
7. A 3-4-5 SZÁMHÁRMAS ÉS A DERÉKSZÖG.............................................................69
8. KIEGÉSZÍTÉS................................................................................................................80

Időrendi vázlat:
ÓGÖRÖG matematikusok:
PTOLEMAIOSZ Kr.u. 150,
EUKLEIDÉSZ Kr.e. 300 körül,
PLATÓN Kr.e. 429 - 348,
ZÉNON Kr.e. 450 körül,
PITAGORASZ Kr.e. VI. sz.,
THALÉSZ Kr.e. 624? - 546?,

EGYIPTOM — Piramisok kora:

Középbirodalom Kr.e. 2070 - 1790,
I. átmeneti kor Kr.e. 2270 - 2070,
Ó-birodalom Kr.e. 2700 - 2270.

FAKULTATÍV PROGRAM:
Beiratkozás az Alexandriai Könyvtárba, utána részvétel
ANTONIUS és KLEOPATRA lakomáján
az „Utánozhatatlan Életűek Társaságában”.

K i s t ü r e l m e t ! Az időpontokat most egyeztetjük.

 P6.sz. #6. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

1.3 ESETTANULMÁNY AZ ALGEBRAI MÓDSZERRŐL

Figyeljünk, mert az anyagban algebrai levezetések lesznek. Az értelmezésben segít egy megtörtént
eset újragondolása.
Kb. 20 évvel ezelőtt megkeresett egy Dolgozók Iskolájába járó nőrokonom, mert kíváncsi volt hogy
miért kapott elégtelent az egyenletmegoldására. A feladatot megpróbálom emlékezetből rekonstruálni.
Jellegét tekintve valami ilyesmit kellett megoldani:
10y + 1 8y – 1
=
7 5
A dolgozó-tanuló a tanult módszereket használta:
Mivel mindkét oldalon egy tört szerepel – először „keresztbeszorzással” eltávolította a nevezőket:
50y + 5 = 56y – 7
Előjelcserével az egyik oldalra átvitte az ismeretlent tartalmazó tagokat, a másik oldalra az ismerteket:
12 = 6y
Az ismeretlen együtthatójával egyszerűsítve megkapta az megoldást:
2 = y
A tanár(NŐ) értékelése:

„ELÉGTELEN, mert ÉN úgy tanítottam, hogy y = 2,

nem pedig úgy, hogy 2 = y !!!”
A tanárnő öngólt rúgott, mert...

H a így n em t et szik … …a kkor fordít sa m eg

a pa pír t !
2=y
2=y
V agy álljon fejre !
Tisztelt Hölgyeim ! — az ...
Algebra.
A szó az arab «al gebr»–ből (gabar annyi mint restaurare) származik, amely
Mohammed ben Musa Alkhvarizmi
arab matematikusnak 820-ban megjelent «Algebr v' al mukabala» című
munkájában szerepel és ott azt a műveletet jelenti, amelynek a segítségével valamely
egyenlet adott tagja egyik oldalról a másikra megváltoztatott előjellel átvihető.
A megoldásban ezek az átviteli műveletek hibátlanok voltak, viszont a „Csináld utánam!” tanítási módszer a
t á n c i s k o l á b a való. A műszaki és természettudományokban a dogmatizmus közveszélyes. A
Természet Titkait csak szikla-szilárd alapon állva lehet megismerni. Szerencsénkre ezt az alapot a dél-itáliai
ELEA filozófusai 2400 évvel mielőttünk már lefektették.
 P6.sz. #7. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

A Legendás Hármas, a Gondolat Óriásai; P A R M E N I D É S Z , Z É N Ó N , M E L I S S Z O S Z ;

kinyilatkoztatták a két legfontosabb princípiumot:
A LÉTEZÖ VAN,
A LÉTEZŐ AZONOS ÖNMAGÁVAL.
Ezért, ha nem csak tanulni vagy tanítani, hanem t u d n i is akarjuk az algebrát, akkor mindig ezekből kell
kiindulni, majd ide illik visszaérkezni.
Az én időmben a „MÉRLEG ELV”-vel szemléltették az egyenlet tulajdonságait. Egy kétkarú
laboratórium mérleget a tányérokba rakott hulladék vasdarabokkal kiegyensúlyoztak. Ezután a mérleg
továbbra is egyensúlyban marad, ha a két egyforma súlyt rátesznek a két tányérra, vagy ha két egyforma
súlyt levesznek a tányérokról. Ez a szemlélet kizárólag dimenzió nélküli számokra igaz. Ha a szám mögött
nem áll dimenzió, akkor az darab. A LEHEL piacon a kofamérleg egyik tányérjába tett lecsókolbászt ki lehet
egyensúlyozni a másik tányérba rakott tulipánhagymákkal. Csak a mérleg két tányérjára ható súlyerők
lesznek egyenlők — de (ez) a kolbász nem szaporítható dugványozással!.
Az egyenlőségjel azért van, mert a jel két oldalán álló kifejezéseket önmagával azonos, egyugyanazon
létezőnek tekintjük, melyeknek csak a megjelenési formája különbözik. Lásd:
sertés = disznó, 11 óra után 30 perc = 12 óra előtt 30 perc, vagy féltizenkettő.
Az egyenlet mindkét oldalán ugyanaz a szám áll, tehát mindkét oldallal ugyanaz a számtani művelet
elvégezhető, mert az egyenlőség fennmarad. (Kivétel a gyökvonás, mert páros gyökkitevőnél az eredmény
előjele ± kétértelmű.) Ez megoldási módszer terjedelmesebb annál, mint amikor a tagokat ellenkező
művelettel visszük át az egyenlet másik oldalára, viszont sokkal áttekinthetőbb. A kiinduló egyenlet:
10y + 1 8y – 1
7 = 5
Szorozzuk először mindkét oldalt 7-tel:
56 y – 7
10y + 1 = 5
Szorozzuk másodszor mindkét oldalt 5-tel:
50y + 5 = 56y – 7
Adjunk minkét oldalhoz 7-et:
50y + 12 = 56y
Vonjunk le mindkét oldalból 50 y-t:
12 = 6y
Osszuk el minkét oldal 6-tal:
2 = y
Ez az eredmény idáig helyes, de csak:
„ez csak ELÉGSÉGES, mert a levezetés nincs befejezve,”
Mivel: 2=y
szorozzuk mindkét oldalt –1-el: –2 = –y,
adjunk mindkét oldalhoz y-t: y – 2 = 0,
adjunk mindkét oldalhoz 2-t: y=2
„ez már KÖZEPES, mert még nem találtuk meg a Végső Igazságot,”
 P6.sz. #8. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

Mivel: 2=y
helyettesítsük be 2 helyére y-t: y=y
...és mivel: 2=y
helyettesítsük be y helyére a 2-t: 2=2
„itt a JÓ, ahol a létező azonos önmagával,”
Összefoglalva, a teljes megoldás:

2 = y y = 2

y = y 2 = 2
ez már „JELES”, de még nincs vége.
Oldjuk meg most újra az egyenletet az y = 2 értének behelyettesítésével. Minden lépés arról szól, hogy
ugyanaz a szám azonos önmagával. Vegyük az eredeti egyenletet:
10y + 1 8y – 1
=
7 5
Behelyettesítve y helyébe a 2-t:
10 × 2 + 1 8 × 2 – 1
= 3 = 3 =
7 5
Szorozzuk először mindkét oldalt 7-tel:
56 × 2 – 7
10 × 2 + 1 = 21 = 21 = 5
Szorozzuk másodszor mindkét oldalt 5-tel:
50 × 2 + 5 = 105 = 105 = 56 × 2 – 7
Adjunk minkét oldalhoz 7-et:
50 × 2 + 12 = 112 = 112 = 56 × 2
Vonjunk le mindkét oldalból 50 × 2-t:
12 = 12 = 12 = 6 × 2
Osszuk el minkét oldal 6-tal:
2 = 2 = 2 = 2
A szofisták még tovább mentek; mert legyen:
2 = 2
Vonjunk ki mindkét oldalból 2-t:

0 = 0
K I T Ű N Ő . E z a V é g s ő I g a z s á g . Ahogy GORGIASZ már Kr.e.428-ban kinyilatkoztatta:
„SEMMI SEM LÉTEZIK;...”
 P6.sz. #9. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

Süket Ürességben némán üvölt a Csend!

Tükörbe néz a Semmi;
”…nem látszom, — tehát vagyok !”

— EMBEREEEK!!! Átereszt a tömítés, — SZÖKIK A VÁKUUM! —

Nekünk már a nulla nem semmi, hanem valami más, mert:

0 0 = 1, 01 = 0
— •—

2. MATEMATIKAI ALAPOK
2.1 A SZÁMOLÁS KIALAKULÁSA

2.1.1 A számnév
Mivel elvont gondolkodásunk nyelvi kategóriákra épül ezért felidézzük a nyelvi számfogalmat. A
magyar nyelv szótanában és mondattanában:
„A számnév ([nomen] numerale) jelzői, állítmányi vagy szám-, illetve
számállapot-határozói szerepet játszó, kevéssé toldalékolható, személyek,
tárgyak, dolgok mennyiségét kifejező, vagy a sorban elfoglalt helyét
megjelölő szótári szó; …”
„A számnévnek mind mondatbeli felhasználhatósága, mind alaktani
viselkedése emlékeztet a melléknévére. A számnév a mondatban
többnyire mennyiség és minőségjelző, de lehet értelmező, sőt névszói
állítmány is.”
A Magyar Nyelv Könyve
Főszerk: JÁSZÓ ANNA
TREZOR KIADÓ Bp. 1991.

„A számnév állapothatározó szó, a mondatban melléknév vagy jelző”;

• de ennél több, mert feltételezi a jelzett tárgy, fogalom, személy, dolog, izé, micsoda,
hogyishívják stb. LÉTEZÉSÉT - LÉTEZÉSMÓDJÁT - HIÁNYÁT.

2.1.2 A számolás kezdetei

Az emberi civilizációk többsége fejlődése során eléri azt a szintet amikor a számolás a fennmaradás-
fejlődés feltételéve válik.
Feltűnő, hogy…
• földrajzilag elszigetelt civilizációkban, mint Egyiptom, Mezopotámia, Kína, Közép-
Amerika, egymástól függetlenül kialakulnak a számrendszerek, a geometria, a
csillagászat és naptárkészítés módszerei,
 P6.sz. #10. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

• a legrégebbi írásos forrásokból a korabeli matematika viszonylag magas színvonalára

következtetünk,
• a történelmi nagy birodalmak évezredekig tartó virágzásának feltétele az átfogó
szervezettség,
• még fejlettebb (elit) tudomány gyakorlati alkalmazását sejtetik a monumentális
épületek, utak, hidak, öntözőrendszerek.

A számlálás igénye akkor jelentkezik, amikor az egyének a javakat tartósan birtokolják, és a közösség eljut
olyan anyagi szintre amikor e javakat szervezetten osztják el. A földművelőnek be kell osztani vetésnél a
vetőmagot, aratásnál a termést a következő betakarításig. A termelés ciklikussága miatt a növény-
termesztéshez és az istállózott állattenyésztéshez nélkülözhetetlen a naptár.
Ekkor beleütköztünk az oszthatóság problémájába: vannak korlátlanul osztható dolgok, pl. a gabona, a
széna, a tej, meg az áldás. Mások oszthatatlanok, mert nem lehet részekre osztani egy birkát, legfeljebb a
pörköltet, vagy egy részekre osztott gyümölcsfából tűzifa lesz. Az egyik legrégibb természettudományos
lelet egy Közép-Afrikában kiásott, kb. 12000 éves csontnyél. Ezen három sávban több karcolássorozat
látszik: a harmadik sorban minden szám törzsszám.
7 5 5 10 8 4 6 3
9 19 21 11
19 17 13 11.
„Nos, világos, hogy az az ember, aki ezt készítette, nemcsak számlálni tudott, hanem
szorozni és osztani is, mivel erre a csontdarabra a törzsszámokat karcolta rá.”
J.D. BERNAL: A fizika fejlődése Einsteinig.
Gondolat K, Kossuth K. 1977.

... az ember, aki ezt készítette nyilván felismerte, hogy a vannak olyan számok, amelyeket nem lehet az
egynél nagyobb e g y e n l ő r é s z e k r e ! osztani.
Viszont ma is élnek az Amazonas vidéki egyenlítői esőerdőkben olyan elszigetelt, kis létszámú indián
- törzsnek még nem nevezhető - nagycsaládok, melyek tagjai csak kettőig tudnak számolni. Az életükhöz
szükséges javak bőségben rendelkezésükre állnak. A napi szükségletüket gyűjtögetéssel szerzik meg. A
közösségben nincs elosztás, készletezés. Az esőerdőben évszakok sincsenek - a saját életkorukat sem tudják.

2.2 A GÖRÖG ÉS EGYIPTOMI MATEMATIKA JELLEMZŐI

Az ókori matematika töretlen fejlődési útja az egyiptomi archaikus kortól (Kr.e. 3000) az Alexandriai
Könyvtár végső elpusztításáig (Kr.u. 390) tart.
2500 évvel ezelőtt az ógörögök néhány nemzedéke – előzmények nélkül? – a mai napig csodált
filozófiai, természettudományos és művészi eredményeket ért el. PITAGORASZ és tanítványai színes
kavicsokból kezdtek szabályos alakzatokat kirakni, homokba karcolt vonalakat szerkesztettek és kezdetleges
hangszereiken harmóniákat kerestek. Meg akarták érteni a világot, tapasztalatikat logikával ok – okozati
láncba rendezték. A tiszta logikai kapcsolatok természetének megismerése és általánosítása vezetett a
matematikához. A bizonyítás nélkül elfogadott princípiumokat és a belőlük levezethető tételeket
különválasztották. A szigorú logikai szabályoknak megfelelő levezetésekkel alakították a matematikát
deduktív tudománnyá. A tapasztalataikat alapján felismert törvényszerűségeket beillesztették világképükbe
és kiterjesztették az emberi gondolkodásra is. A „GÖRÖG CSODA” alapozta meg a nyugati féltekén a mi
kultúránkat.
Az ógörög matematika elvont tudomány volt. A filozófusok csak az „ISTENI” egész számokkal
foglalkoztak. A töredék egységeket átengedték a kereskedőknek és kézműveseknek. A filozófiában szentnek
tekintették az arányo kat. „LOGOSZ”-nak nevezték; további jelentése „gondolkodás”, „értelem”,
„világtörvény”, — meg még vagy két oldal az ógörög szótárban.
PITAGORASZ és iskolája a indította el a Kr.e. VI. században a természetes számok és a zenei hangok
tulajdonságainak vizsgálatát. Megalapozták a számok és arányok elméletét, a geometriát és a számmisztikát.
ARISZTOTELÉSZ szerint világmagyarázatukban a számokból indultak ki, PLATÓN szerint a csillagászatot
 P6.sz. #11. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

és a zenét testvér-tudománynak nyilvánították. A pitagoreusok a zenei harmóniák számszerűsíthető

törvényeinek kutatásával kívánták megismerni a világ harmóniáját, ami szerintük a zenével összefüggő
arányokban közvetlenül megnyilvánul; úgy tanították, hogy a létezők a számok utánzása következtében
vannak.
• „A számok elemei egyúttal minden létező valóságnak is elemei, és az egész égi
világrend harmónia és szám.”
• „Minden létező alapja a matematika.”
• „A szám minden létező alapja - a számok elemei az összes létezők elemei — az egész
Ég Harmónia és Szám - Őselem.”
• „Az a szép amiben matematikailag megfogható arányosság van.”
• „Az 1 az isteni egység, a 2 (páros) női szám, a 3 (páratlan) férfi…, az 5 = 2 + 3 a
házasság jelképe.”

A matematikát a pitagoreusok az 1. ábra szerint rendszerezték:

M ATEM ATIK A
Az anyagi világ általános összefüggéseiből
-- mennyiségek, formák, stb --
elvont fogalmakat alkotó és logikai elemzéssel
általános törvényeket megállapító tudomány.

Diszkrét Folytonos

Aritmetika Zene Geometria Csillagászat

1. ábra: A számok pitagoraszi osztályozása.

A görögök tudományát a sötét középkorban az arabok mentették át. A ma ismert szövegeket arab nyelvről
kellett rekonstruálni és visszafordítani és ógörögre.
A mai kényelmes és hatékony aritmetikai módszereink viszonylag későn - a középkor végén -
alakultak ki; amikor Európában elterjedt a helyiértékes rendszer arab számokkal, a nulla és a tizedes tört. Az
ókori számrendszerekben az összeadás és kivonás, de főleg a szorzás és osztás sokkal bonyolultabb és
nehézkesebb művelet volt. Már az ókori Egyiptomból és Mezopotámiából ismerünk a számolás
megkönnyítésére igen elmésen szerkesztett táblázatokat. A táblázatok szerkesztése közben ismerhették fel a
„Valódi osztó” fogalmát. A valódi osztók vizsgálata több fontos matematikai összefüggés felismerését
segítette. Ma a pitagoreusoktól eredeztetjük a:
• a PITAGORASZ tételt,
• a négyzet kettőzését,
• az Aranymetszést.

A görögöknél a matematika az idealista filozófia alapja volt, a mérnöki tudományok, mint a gyakorlati
földmérés (geo-metria) viszont a mesterségek körébe taroztak. A kezdeteket tanulmányozva azonban úgy
tűnik, hogy az alapproblémák és a fogalmak egy részét Egyiptomból vették át.
Az egyiptomiak tudománya teljesen mérnöki volt, a gyakorlati feladatok megoldását szolgálta. A
matematikai eszköztáruk — a számrendszer, számítási módszerek, geometria - alig haladták meg a négy
 P6.sz. #12. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

alapművelet és a vonalzós elemi szerkesztések szintjét. A piramisok méreteiben és a szakrális épületek

tájolásában elért pontosságuk méltó az alkotások isteni rendeltetéséhez.
Az ókorban a tudományt áthatotta a számmisztika és az asztrológia. Egyes kitüntetett számokat,
méreteket és arányokat szentnek tekintettek. A görögök és egyiptomiak csak a természetes számokat
ismerték: 1, 2, 3, 4,… sok (a nullánál nagyobb pozitív egész számok). Az egységnél kisebb mennyiséget
közönséges törtekkel fejezték ki. Fontos különbség:
• a görög matematikában a törtet a számláló és nevező arányának tekintették; a tört-
számokat a kézművesek és a kereskedők körébe utalták,
• az egyiptomiak törtszámítási segédtáblázatai korábbi átdolgozásokról és
rendszerezésről tanúskodnak.

2.3 ÁLTALÁNOSÍTÁS ÉS ELVONATKOZTATÁS

A számlálást feltétele a nyelvben a számnevek kialakulása. Egy csoport megszámolása lényegében
egyenkénti összeadás; pl. egy öttagú csoportnál:
1+1+1+1+1=5
megfelel:
1+1=2; 2+1=3; 3+1=4; 4+1=5.
A számnevek és a számlálás csak a számok nagyságrendi viszonyait tudatosítják;
• a hat eggyel nagyobb, mint öt és eggyel kisebb, mint hét,
• a hetvenöt sokkal nagyobb, mint a tizenhárom, és sokkal kisebb, mint
négyszázhuszonnégy.

Számlálásnál - összeadásnál, kivonásnál, szorzásnál - a számnevek mennyiségjelzők, hasonlóak a „sok -

kevés”, „nagy - kicsi”, „korai - késői” jelzőkhöz. Itt még a számok egyedi tulajdonságai elmosódnak, mint a
többi jelzőnél: „hideg-meleg”, „halvány-színes”, „szép-csúnya”.
A számlálás elvonatkoztat és megkülönböztet. Egyértelmű hogy, „az erdőben ötszáz fa van”, de -
tudjuk - nincs két egyforma fa. „A házkutatás során több száz lopott holmit foglaltak le” - Hol? - Mit?

2.4 ALAPMŰVELETEK

2.4.1 Összeadás és kivonás

Az összeadás és kivonás lényegileg az egyenkénti számlálás kiterjesztése. A t e r m é s z e t e s
számok körében az összeadandók tetszőleges nagyságúak; a kivonásnál a kivonandó kisebb a
kisebbítendőnél. (Európában csak a XII.-XV. században kezdték a negatív számokat használni).

2.4.2 Szorzás
A szorzás az összeadás kiterjesztése, a szorzótényezők nagysága tetszőlegesek:
3 × 5 = 5 + 5 + 5 = 15 vagy 5 × 3 = 3 + 3 + 3 + 3 + 3 = 15

2.4.3 Osztás
Az osztás minőségileg más probléma. Az összeadás, kivonás, szorzás mindig elvégezhető – az osztás
viszont nem. Vannak osztható és oszthatatlan dolgok és számok. Az osztás a kivonás kiterjesztése; a
hányados azt fejezi ki, hogy az osztót hányszor lehet kivonni az osztandóból:
A fenti két osztás végrehajtható, mert a 15-ben az 5 és a 3 maradék nélkül megvan. Próbáljuk meg a
15-öt 4-gyel osztani:

A 15-öt nem lehet 4 egyenlő egész számra osztani, mert a 15 nem egész számú többszöröse a 4-nek:
3 × 4 = 12 kisebb, 4 × 4 = 16 viszont nagyobb mint 15.
 P6.sz. #13. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

A törzsszámokat, mint pl. a 13-at csak eggyel lehetne osztani ez azonban nem osztás hanem
„leszámlálás”.

15 : 5 = 3 15 : 3 = 5
15 – 5 = 10 (1) 15 – 3 = 12 (1)
10 – 5 = 5 (2) 12 – 3 = 9 (2)
5 – 5 = 0 (3) 9 – 3 = 6 (3)
6 – 3 = 3 (4)
3 – 3 = 0 (5)

15 : 4 = 3+3/4 :
15 – 4 = 11 (1)
11 – 4 = 7 (2)
7 – 4 = 3 (3)
3 < 4 3/4 tört

— •—

2.5 AZ ÓGÖRÖG MATEMATIKA FEJEZETEI

2.5.1 A valódi osztók

Egy adott természetes szám valódi osztói sajátmagán kívül mindazok a természetes számok,
amelyekkel maradék nélkül osztható. Az önmagával osztás triviális: „a létező azonos önmagával”.
A törzsszámok csak eggyel (és önmagukkal) oszthatók; az ókorban ezeket tekintették a
legfontosabbaknak; latinos nevük PRIM (elsődleges). Az oszthatóságot szemléltető 1 . t á b l á z a t
tartalmazza az első 50 szám valódi osztóit és az osztók összegeit.
…és ettől robbant a bomba …
mert kiderült, hogy a számokat a nagyságukon kívül egy sereg egyedi-belső tulajdonságuk is
megkülönbözteti: törzsszám, valódi osztók és összegeik, figurális jellemzők; — megszületett a
„Matematikai Gumicsont”.
A pitagoreusok rájöttek, hogy a szám fogalma sokkal komplexebb, mint amit a nyelvtani
mennyiségjelző szám(név) jelent, pl. a 6 nagyobb, mint 5, de kisebb, mint 7. Minden szám egyedi – csak rá
jellemző belső t u l a j d o n s á g o k k a l rendelkezik:
• Minden osztható számhoz elválaszthatatlanul hozzátartozik egy másik szám is: a
valódi osztóinak összege.
• Az oszthatatlan törzsszámok látszólag teljesen szabálytalanul oszlanak el, de
hasonlóan szabálytalan eloszlást mutatnak a valódi osztók is.

Az egyszerűség kedvéért nevezzük a valódi osztók összegét „ v o n z a t ” -nak. Az 1 , 2 t á b l á z a t b a n

látható, hogy a
a 6 vonzata 6 = 1 + 2 + 3,
a 28 vonzata is 28 = 1 + 2 + 4 + 7 + 14.
 P6.sz. #14. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

Az ilyen számokat melyek egyenlők saját valódi osztóik összegével (saját maguk vonzatai) TÖKÉLETES
számoknak nevezték. További tökéletes szám: 496, 8128.
Találtak olyan számpárokat, amelyek közül az első szám vonzata a második szám - a második szám
vonzata viszont az első szám. E számpárok mintegy kicserélik egy másközt valódi osztóik összegét: „ahogy
két barát kicseréli a lelkét”. A kölcsönös összefüggésre utalva ezeket a számokat BARÁTSÁGOS
számoknak nevezték:
220 ÕÖ 284, 1184 ÕÖ 1210, 2620 ÕÖ2924.
A sok osztóval rendelkező számokat SZIMPATIKUSnak nevezték, pl.: 12.
A mellékelt 2 . t á b l á z a t a pitagoraszi osztályozás keretében tartalmazza az első tökéletes és
barátságos számokat. Ezeket a számokat a pitagoreusok, majd PLATON és EUKLEIDÉSZ a harmónia
jelképeinek tekintették. A görögök az egyiptomiakat tekintették tanítómestereiknek. A csatolt idézet-
gyűjtemény és a tárgyi bizonyítékok is azt sugallják, hogy a görögök a számelméletnek ezt a részét
Egyiptomból vették át.

2.5.2 A matematikai arányelmélet és a váltakozva kivonás.

Munkakérdés:
• Miért osztotta PITAGORASZ 12 részre a kánont?
Mikor PITAGORASZ a zenei harmóniák számszerűsíthető arányait kereste egy húrt feszített ki egy mérőléc
(kánon) felett. A húrt különböző pontokon leszorítva pengette. Amikor sikerült kvart, kvint és az oktáv
hangközöket előállítani a kánonon megjelölte az adott hangokat eredményező leszorítási pontokat.
Mi/Ma a húrhosszak közötti arányosságot a „ l e g n a g y o b b k ö z ö s o s z t ó ” módszerével
számítanánk ki (törzstényezőkre bontás). Az ógörögök viszont az arányosságot – a közös mérték(egység)et –
v á l t a k o z v a k i v o n á s s a l határozták meg.
„Ha van két nem egyenlő számunk, a kisebbet váltakozva mindig kivonjuk a nagyobból, és a maradék sosem
osztja a megelőző számot, míg csak nem az egység a maradék, akkor az eredeti számok relatív prímek.”
EUKLEIDÉSZ Elemek VII.1.
1. példa. 2. példa

243 - 198 = 45 153 - 118 = 35

198 - 45 = 153 118 - 35 = 83
153 - 45 = 108 83 - 35 = 48
108 - 45 = 63 48 - 35 = 13
63 - 45 = 18 35 - 13 = 22
45 - 18 = 27 22 - 13 = 9
27 - 18 = 9 13 - 9 = 4
18 - 9 = 9 9 - 4 = 5
9 - 9 = 0 5 - 4 = 1
4 - 1 = 3
3 - 1 = 2
2 - 1 = 1
1 - 1 = 0
Két szám közül a nagyobb legyen a kisebbítendő, a kisebb a kivonandó. A kivonás után megmarad a
kivonandó és a különbség. Ezek újabb számpárt alkotnak. A műveletet addig folytatjuk, amíg a két szám
egyenlő nem lesz. Ez a közös mérték(egység); a legnagyobb közös osztó. Ha a közös mérték 1, akkor a két
szám relatív prím.
 P6.sz. #15. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

A váltakozva kivonást két számpárral szemléltetjük: 1. példa: 243 és 198, 2. Példa: 153 és 118.
Az első példában a közös mérték a legnagyobb közös osztó: 9. (243=27×9; 198=22×9)
A második példában a 153 és a 118 relatív prímek, mert a közös mérték 1. (153=153×1; 118=118×1)
A váltakozva kivonás kettőnél több számra is kiterjesztették.

„Keressük meg három adott nem relatív prímszám legnagyobb közös osztóját!”
EUKLEIDÉSZ Elemek VII.3.
Mi viszont négyét! ...
... mert a harmóniai arányokhoz négy szám legnagyobb közös osztóját kell meghatározni. Teljesen
h a s -számokbol kiindulva t e g y ü k f e l , hogy az alaphang, a kvart, a kvint és az oktáv hangközökhöz
tartozó húrhosszúság rendre:
84, 63, 56, 42 hosszegység.
A 3 . t á b l á z a t b a n lépésenként levezetett váltakozva kivonás szerint a négy szám közös egysége 7.
A hangközök közös egységgel számított aránya tehát:
12, 9, 8, 6.
Válasz a munkakérdésre, hogy miért osztotta PITAGORASZ 12 részre a kánont???...
... azért, mert így jött ki!
PLÁTON teremtésmítoszában; a TIMAIOSZ-ban a Világ-Teremtés sarokszámainak pontosan a Pitagoraszi
félhangok arányait teszi meg (részletesebben a mellékelt idézetekben):
„A kötelékek között pedig az a legszebb, amely önmagát és az összekötött dolgokat a legjobban
eggyé teszi; a természettől fogva az arányosság az, amely ezt a legszebben teljesíti.”
A váltakozva kivonásnál az összemérendő szakaszoktól függően más és más a közös mérték, az egy(ség). A
pitagoreusok nem is tekintették igazi számnak az egyet, hanem Istennel azonosították. Az egység
ingatagsága volt a Matematika-Csillagászat-Zene örök törvényein alapuló világképükben az első válságtünet.

2.5.3 Figurális számok

A figurális számok felfedezését a pitagoreusoknak tulajdonítják, mert ők a számokat kavicsokkal
szemléltették ( 2. ábra) .
Megpróbáltak különböző számú kavicsból szabályos alakzatokat kirakni. Azokat a számokat amelyekből
sikerült egy adott az alakzat kirakása, figurális számoknak nevezték. Például:
— a négyzet : 1, 4, 9, 16, 25; — a háromszög 1, 3, 6, 10, 15 … darab kavicsból rakható ki.
A 2. ábra figurális számait az alakzatokról nevezték el:
- Vonal (minden szám),
- Gnómóm-napóra (a páratlan számok),
- Téglalap (minden nem törzsszám),
- Négyzet, (a négyzet számok)
- Háromszög (a számok összege 1-től…),
- Ötszög,
- Köb (a köb számok)
.......számok.
Minden nem törzsszám téglalapszám, — illetve — törzsszámot nem lehet téglalap elrendezésben
kirakni. Figyelemreméltó, hogy a téglalapszámok közül is kitüntették az
(n + 1)×n = n2 + n Ö 2×1, 3×2, 4×3, 5×4, 6×5
alakúakat, melyeknél a téglalap két oldala között egységnyi a különbség. M i é r t ? . . .
 P6.sz. #16. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

vonal
Kóta Béla
2004
napóra téglalap háromszög
gnomóm

négyzet köb ötszög

2. ábra: Figurális számok.

.. Azért mert a pitagoraszi a harmóniai arányokban az alaphang, a kvart, a kvint és az oktáv hangközökhöz
tartozó húrhosszúság közös egységgel számított aránya: 1 2 , 9 , 8 , 6 . Viszonyítsuk ezeket az
alaphanghoz:
12 4 12 3 12 2
9 = 3 ⇔ ⇔
8 = 2 6 = 1
A törtek többi hangközben is az (n + 1)/n alakú téglalapszámok oldalarányainak felelnek meg.
Hangköz Arány
Oktáv 2/1
Kvint 3/2
Kvart 4/3
Nagyterc 5/4
Kisterc 6/5

A figurális számsorozatok összehasonlításával több fontos számelméleti törvényt ismertek fel. A szabályos
elrendezés a világ harmóniájának jelképe. A számok figurális jellemzői ugyanolyan egyediek, mint az
oszthatósággal megismert vonzatok; tovább bővítik a számmisztika értelmezési tartományát. A 2 .
t á b l á z a t b a n összeállítottuk az 1.- 16.-ig terjedő számok oszthatósági, a figurális jellemzőit is.

2.5.4 12. Újszövetségi kitérő

Az Újszövetség a görögök megtérítésére - ógörög nyelven íródott. A János Evangéliuma elmondja a
Tiberias-tavi csodálatos halfogást.
János 21.5
„Jézus megszólította őket: »Fiaim, nincs valami ennivalótok?« »Nincs« -
felelték. Erre azt mondta nekik: »Vessétek ki a bárka jobb oldalán a hálót, s ott
majd találtok.« ”
 P6.sz. #17. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

János 21.11
„Péter visszament, és partra vonta a hálót, amely tele volt nagy hallal,
szám szerint százötvenhárommal, s bár ennyi volt benne, nem szakadt el a
háló.”
A s z á z ö t v e n h á r o m osztható hárommal, mert számjegyeinek összege is hárommal osztható:
153 számjegyeinek összege: 1 + 5 + 3 = 9
— osztható hárommal: 153 : 3 = 51
51 számjegyeinek összege: 5 + 1 = 6
— szintén osztható hárommal; 51 : 3 = 17
A 17 törzsszám, tehát 3 × 3 × 17 = 153
Ezenkívül a 153 háromszögszám is, mert az 1-től 17-ig tartó
számsor összege: 1 + 2 + 3 + 4 +… …+ 16 + 17 = 153
A 1 5 3 a 1 7 - ik háromszögszám és legnagyobb törzstényezője is 1 7 ; ez már több, mint véletlen egybeesés!
(Megtalálható még: Sain Márton: Nincs királyi út. id.m.)

2.5.4.1 A TETRAKTÜSZ
A negyedik háromszögszám a 10 = 1 + 2 + 3 + 4. A 10 a mágikus négyesség: a TETRAKTÜSZ. A görögök
a látható Bolygók számát is kiegészítették 10-re („EllenFöld”).

1
12
123
1234
A mágikus négyességben is megjelenik a három legfontosabb konszonancia: az oktáv (2:1), a kvint (3:2) és a
kvart (4:3).

3. GEOMETRIAI BEMELEGÍTÉS.
A következő geometriai szerkesztésekre tekintettel célszerű átismételni néhány geometriai alapfogalmat,
alaptételt és szerkesztést. Ilyen pl. a szögek értelmezése, a THALÉSZ, tétel mert összekapcsolja a téglalapot
a négyzetet és a derékszögű háromszöget. A THALÉSZ tételre vezetjük vissza több tézis bizonyításait.

3.1 A SZÖGEK.
A fok-perc-másodperc egységeken alapuló szögmérést a Kr.e. 2. században vezették be az ógörög
csillagászok; HIPPARKHOSZ, HYPSZIKLÉSZ. Tőlük vette át a Kr.u. 2. században az ókori csillagászat
rendszerezője PTOLEMAIOSZ. Az egységrendszer a mezopotámiai 60-as számrendszerre utal: t e l j e s
kör = 360°, 1° = 60’, 1´ = 60˝.
a szög szárai által közbezárt ív hossza
α° = 360 × a teljes kőr ívhosza
Az ógörögök a derékszöget tartották „igazi szög”-nek: orthé-gónia, rectus-angulus (lat). Ehhez
viszonyították a szöget: 30° = 1/3 derékszög, 60° = 2/3-, 180° = 2 egész derékszög.
Egyiptomban az építészek a falak dőlésszögét függőónnal és derékszög vonalzóval mérték. A dőlés
mértéke a škd (szeked); — az egységnyi függőleges távolságon mérhető vízszintes elhajlás (dőlés). A
trigonometriában ez a vízszintessel bezárt emelkedési szög cotangense lenne.
 P6.sz. #18. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

A szög fokban kifejezett mértéke egy adott sugarú körnél:

R
α°

Kóta Béla
2002

3. ábra: A szög értelmezése.

3.2 A HÁROMSZÖG SZÖGEINEK ÖSSZEGE.

A háromszög három oldala a - b - c , a velük szemben fekvő szögek α − β − γ . Az általános háromszög
szögeinek összege:

α + β + γ = 180°
A törvényt a 4. ábra szemlélteti. Fektessünk egymásra két egyenlőközű párhuzamos vonalakból álló rácsot.
A keresztezési metszéspontok kitűzik a harmadik egyenlőközű vonalrácsot. A három vonalrács keresztező
vonalai egymással érintkező egybevágó háromszögeket határolnak. Az érintkező csúcsoknál minden három
szomszédos szög 180°-ot ad, — hat darab szomszédos szög 360°-ot.

α γ β
β

γ β γ
α α

α + β + γ = 180° Kóta Béla

2002

4. ábra: A háromszög szögeinek összege.

Derékszögű háromszögben az egyik (γ) szög mindig 90°, a másik két hegyesszög összege:

α + β = 90°
 P6.sz. #19. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

3.3 A HÁROMSZÖGEK JELLEMZŐI.

A háromszögeket a szögeikkel jellemezzük. A jellemző szög lehet hegyes-, derék- vagy tompaszög, —
de legalább két szög mindig hegyesszög.
Derékszögű háromszögben a két befogó derékszögű, , — a befogók az átfogóval mindig hegyesszöget
zárnak be.

αα αα αα
c c c
b b b
ββ γ ββ 900 ββ γ
a a a
hegyesszögű derékszögű tompaszögű

5. ábra: A háromszögek osztályozása-

3.3.1 A háromszögek hasonlósága.

A háromszögek hasonlóságának kritériuma:
• két általános háromszög akkor hasonló, ha két szögük egyenlő, (6. ábra)
• két derékszögű háromszög hasonló, ha egy-egy hegyesszögük egyenlő. (7. ábra)

α
z
c α
y
b
β γ β γ
a x

P ⇒ arány
α
x = P×a z
y = P×b α
y
c b
z = P×c γ γ
β a
x

6. ábra: Hasonló általános háromszögek.

3.3.2 Az arányosság értelmezése hasonló derékszögű

háromszögekkel.
Legyen két számpár: a ; b , x ; y . A két számpár arányos, ha: x = P × a ; y = P × b , ahol P az
arányossági tényező. A két egyenlőség hányadosa:
 P6.sz. #20. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

y P×b b
= = = … = tg(β)
x P×a a

y
b
β a β
x

y b
= = Κ = tg ( β )
x a y
b
β a
x

7. ábra: Arányosság hasonló derékszögű háromszögekben.

Az arányosságot hasonló derékszögű háromszögekkel szemléltetjük (7. ábra) . A számpárok hosszával

szerkesztjük a derékszögű háromszögek befogóit. A befogók hányadosai és a derékszögű háromszögek
szögei egyenlők.

3.4 A TÉGLALAP ÉS A NÉGYZET.

A téglalap és a négyzet sarkai derékszögűek. A derékszög a legfontosabb szög a természetben, mert a
függőleges és a vízszintes irány egymásra merőleges. A függőleges a nehézségi erő iránya. A nyugalomban
levő folyadékok felszíne vízszintes. A stabilitás megköveteli a függőlegesre tengely körül kiegyenlített
tömegeloszlást.
Bármely négyzet vagy téglalap tetszőleges számú kisebb négyzetre vagy téglalapra osztható.
Célszerűségből a téglalap és a négyzet alak az ember által alakított anyagi világban mindenütt megjelenik:
• termőföldek kijelölése,
• házak alaprajza,
• ajtók, ablakok,
• építőkövek, téglák, burkolólapok oldalai,
• bútoroktól a textil és papírárúkig a használati tárgyak végtelen sora...

A tervezés, kitűzés és mérés elméleti megalapozásához fel kellett tárni, hogy milyen összefüggés van a
derékszögű háromszög oldalainak hosszúsága között. Ez az összefüggés jellemzi a négyzet oldalainak és
átlóinak viszonyát is.
A négyzet és a téglalap négy egyenes vonallal határolt síkidom. (8. ábra) Mind a négy sarkukban a
oldalak derékszögben találkoznak, ezért két-két szemben fekvő oldaluk egyenlő hosszúságú és párhuzamos.
A négyzet és a téglalap a hossz- és keresztirányú tengelyre tengelyszimmetrikus, a középpontjukra
központ- (centrál) szimmetrikus. Az átlók a körülírt kör átmérői.
 P6.sz. #21. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

A négyzet minden oldala egyenlő hosszú: a . Az átlók a négyzetet egyenlőszárú-derékszögű háromszögekre

osztják. A négyzet területe a 2 .
A téglalapot két rövidebb, és két hosszabb párhuzamos oldal határolja: a és b . Területe a × b . A c
hosszúságú átló a téglalapot két egybevágó, de fordított állású derékszögű háromszögre osztja, melyeknek
befogói a és b , átfogójuk c . Másképpen — minden a b c derékszögű háromszög egy a b oldalú
téglalap fele. Területe a × b / 2 .

3.5 THALÉSZ TÉTELE.

Vegyünk egy a és b oldalú téglalapot (8. ábra). A téglalap mind a hossz-, mind a keresztirányú
tengelyére t e n g e l y s z i m m e t r i k u s . Ugyanakkor a középpontjára c e n t r á l i s a n i s
s z i m m e t r i k u s . A két átló a téglalap középpontjában metszi egymást. Az átlók fele a körülírt kör
sugara. A szimmetriák miatt a középponttal megrajzolható a körülírható kör, amelyik minden sarokponton
átmegy (baloldali alsó rajz).
Két szomszédos a és b oldal, mint befogó és a végpontjukat összekötő átló, mint c átfogó — kiad
egy derékszögű háromszöget (jobboldali alsó rajz). Innen belátható, hogy a derékszögű háromszög
derékszögű csúcsa mindig rajta van azon a körön melynek az átfogó az átmérője. A THALÉSZ tétel
kimondja, hogy: „a félkörön nyugvó kerületi szög mindig derékszög”.
THALÉSZ ismerte fel, hogy a háromszög szögeinek összege 180°. A 9. ábra szerkesztésében a két körbe írt
egyenlőszárú háromszög szögeinek összegzéséből is kijön a THALÉSZ tétel.

a a

Kóta Béla. 2004.

b α b
c a
a a
β
b

8. ábra: A derékszögű háromszög származtatása.

• Lariscsev: 1680.
Egy kolhoz 800 q rozsot és 300 q zabot kétszerre szolgáltatott be az államnak. Előszörre
háromszor annyi rozsot adtak be mint zabot, másodszorra pedig kétszer annyi rozsot, mint
zabot. Hány q zabot szolgáltattak be előszörre?
P6.sz. #22. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10
 P6.sz. #23. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

α/2 + (90 − α/2) = 90

α/2
90−α/2
R

α/2 180−α α 90−α/2

R Kóta Béla. 2002.
R

9. ábra: A Thalész háromszög szögei.

4. A PITHAGORASZ TÉTEL
A PITHAGORASZ tétel több bizonyítása ismert. A tétel fontosságára tekintettel itt összefoglaljuk a
három legismertebbet. Továbbá külön ennek a fejezetnek a teljessé tételéért saját kútfejemből merítve
levezetek egy negyedik és egy ötödik bizonyítást is.

4.1 A PITHAGORASZ TÉTEL TERÜLET LEFEDÉSES

BIZONYÍTÁSA.
A tétel legegyszerűbb szemléletes geometriai bizonyítása a terület lefedéses módszer. Az előzőekben
beláttattuk, hogy a téglalapot (és négyzetet) az átlója két egybevágó, derékszögű háromszögre osztja.

α b a
b a

b a
α β

c
β
b2
c

c
c

c2
α

α
b

α
β
a

β α b a β
c

c
a2
b

c c
a
b α β a
b α
β
a

10. ábra: A Pitagorasz tétel „lefedéses” bizonyítása.

Legyen egy a b c oldalú derékszögű háromszög. Szerkesszünk két a + b oldalhosszúságú

négyzetet. Ezek területe:

(a + b) 2 = a 2 + 2ab + b 2
 P6.sz. #24. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

Legyen egy a b c oldalú derékszögű háromszög. Szerkesszünk két a + b oldalhosszúságú négyzetet.

Ezek területe:

(a + b) 2 = a 2 + 2ab + b 2
Az egyenletben a 2 a b terület megfelel két db a b oldalú téglalap, vagy négy db a b befogójú derékszögű
háromszög területének, mert:
ab
4 * 2 = 2 * ab

A 10. ábra baloldali négyzetéből a 4 db a b befogójú derékszögű háromszög lefed a 2 a b területet.

Fedetlenek maradnak az a 2 és b 2 négyzetek.
A háromszögek átrendezésével kapjuk a jobb oldali négyzetet. Ebben f e d e t l e n egy c oldalú
négyzet, melynek terület c 2 . A területegyenlőségből megkapjuk a PITHAGORASZ tételt:

a2 + b2 = c2
A tétel az ábrából közvetlenül, ránézésre is belátható. Ez a bizonyítás szerepel az 1998-ban kiadott:
„MATEMATIKA általános iskola 8. osztály. ALAPSZINT” tankönyvben.

4.2 A PITHAGORASZ TÉTEL, AHOGY ÉN TANULTAM 1954-BEN.

A bizonyításhoz szükségünk lesz a háromszög magasságvonalára. A magasságvonal fogalma a fizikai
szemléletből ered.
Vegyünk egy általános háromszöget. Állítsuk ezt a háromszöget függőleges síkba úgy, hogy az egyik,
„alsó” oldala egy vízszintes alapvonalra (alapsíkra) támaszkodjon. A „felső” csúcspontból leeresztett
függőón kijelöli az ebből a csúcspontbók kiinduló magasságvonalat, mely merőleges a vízszintes
alapvonalra. Általánosságban: egy adott csúcsponthoz tartozó magasságvonal a csúcsponton átmenő és a
szemben fekvő oldalt merőlegesen metsző egyenes. (11. ábra)

m m
Kóta Béla. 2002.

11. ábra: A magasságvonal.

Hegyesszögű általános háromszögben az oldalak és az A , B , C csúcspontokból induló magasságvonalak

összesen hat derékszögű háromszöget jelölnek ki metsz ki. (12. ábra) (Tompaszögűben is!…??)
A derékszögű háromszögben két magasságvonal e g y - b e - e - s i k a befogókkal. A harmadik
magasságvonal, amelyik a „ C ” derékszögű csúcspontból indul, merőleges az átfogóra. Ez a magasságvonal
az eredeti háromszöget két H A S O N L Ó derékszögű rész-háromszögre osztja, és a derékszöget is α és β
szögre osztja: 9 0 ° = α + β . A magasságvonal talppontja a c átfogót osztja egy x és egy c - x
szakaszra.
 P6.sz. #25. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

C
B β α
A

α β
A B
Kóta Béla. 2002.

12. ábra: Magasságvonalak a háromszögben.

C
B
a b α a
h
x
α A α c-x x B
C h P c P
B
C Kóta Béla
2004.

b
h
c a

α c-x α b
A P A C

13. ábra: A derékszögű háromszög felosztása.

 P6.sz. #26. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

Jelöljük a magasságvonal talppontját „ P ” -vel. A magasságvonal az eredeti ABC háromszöget két

derékszögű rész-háromszögre — C P B és A P C – osztja. Az eredeti és a két részháromszög

Az eredeti és a kimetszett háromszögek hasonlóak — ezért...;

az α szög koszinusza az az α szög szinusza az
A C B és A P C háromszögben: A C B és C P B háromszögben:
b c-x x a
cos( α ) = c = b sin( α ) = a = c

Szorozzuk meg mindkét egyenlet mindkét oldalát c-vel:

c 2 - cx cx
b = b a = a

Szorozzuk meg az egyenlet mindkét oldalát b-vel: Szorozzuk meg az egyenlet mindkét oldalát a-val:

b 2 = c 2 - cx cx = a 2
Helyettesítsük be a jobboldali egyenletből cx -et a baloldaliba:

b2 = c2 - a2
Átrendezve, vagy az egyenlet mindkét oldalához hozzáadva a 2 -et:

a2 + b2 = c2
h a s o n l ó ! ! ! (13. ábra)

4.3 EUKLEIDÉSZ BIZONYÍTÁSA A MÉRTANI KÖZÉPÉRTÉKEKKEL

Vegyünk egy a b c oldalú derékszögű háromszöget. Szerkesszük meg az a b befogók
metszéspontjából induló magasságvonalat. A magasságvonal a c átfogót c a és c b szakaszra osztja.

β α
b a
h

α cb ca β
c P Kóta Béla
2002

c = ca + cb

14. ábra: EUKLEIDÉSZ bizonyítása.

 P6.sz. #27. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

Az előzőekben igazoltuk, hogy az eredeti háromszög és a magasságvonal által kivágott részháromszögek

hasonlók. A hasonlóságok alapján EUKLEIDÉSZ három mértani középérték tételt állított fel:
1. Magasságtétel az „ m ” magasságra:

m ca
tg( α ) = c = m , átrendezve m 2 = c a ×c b
b
2. Befogótétel az „ a ” befogóra:

a ca
sin( α ) = c = a , átrendezve a 2 = c×c a

3. Befogótétele a „ b ” befogóra:

b cb
cos( α ) = c = b , átrendezve b 2 = c×c b

Adjuk össze a két befogó négyzetét, figyelembe véve, hogy; c a + c b = c

a 2 + b 2 = c×c a + c× c b = c×(c a + c b ) = c 2 .

4.4 EUKLEIDÉSZ: ELEMEK, I. 47. TÉTEL.

„A derékszögű háromszögekben a derékszöggel szemközti oldalra emelt
négyzet egyenlő a derékszöget közrefogó oldalakra emelt négyzetek
összegével.”
Ez a bizonyítás kizárólag mazochistáknak ajánlott. (Megtalálható még: Sain Márton: Nincs királyi út. id.m.)

4.5 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

Abban a levezetésben amit nekem tanítottak először tisztázni kellett a magasságvonal fogalmát. A
derékszögű háromszögbe bele kellett szerkeszteni a magasságvonalat és be kellet vezetni az x
segédváltozót. Ezek után lehetett kinyilvánítani az eredeti és a részháromszögek hasonlóságát. A hasonlóság
alapján lehetett felállítani két egyenletet, amelyek tartalmazzák az x segédváltozót. Végül az x
segédváltozót behelyettesítéssel eltüntetve és megkapjuk a PITAGORASZ tétel egyenletét.
Az EUKLEIDÉSZI levezetéshez is szükséges a magasságvonal és még két segédváltozó is: c a és
c b . Ezeken kívül fel kellet állítani három mértani középértéktételt. Az „Elemek” I. 47. Tétel bizonyítása,
mint fent:
Ezeket a levezetéseket a magasságvonal, a segédváltozók és a középértéktételek feleslegesen
túlbonyolítják és sértik az OCCAM elvet.
William of OCCAM (OCKHAM) *1275. +1347.
Egy időben a Pápa tanácsadója volt és a Bajor királyi udvarban halt meg. Munkásságából később NEWTON
is sokat merített. Lefektette a skolasztika egyik legfontosabb alaptételét, melyet "Occam borotvája" (Occam's
razor) névvel is illetnek:
• "entia non sunt multiplicanda praeter necessiatem"
• "beings ought not to be multiplied except out of necessity"
• "Non sunt multiplicanda entia praeter necessiatem"

• "a létezők nem szaporítandók meg a szükségleten túl"

• "a létezők számát nem szabad feleslegesen szaporítani"

A történelmi tapasztalatok szerint a dolgok a bonyolulttól az egyszerű felé fejlődnek: nyelvek,

írásrendszerek, számolás, stb. Bonyolult és áttekinthetetlen bizonyításokat, levezetéseket könnyedén össze
 P6.sz. #28. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

lehet csapni. Az egyszerűsítés és áttekinthetőség érdekében el kell szakadni a korábbi sablonoktól ami
viszont már komoly erőfeszítést igényel. M o s t v i s z o n t i d e j e , h o g y P I T A G O R A S Z
istállóját kiganajozzuk!

4.6 A PITHAGORASZ TÉTEL, AHOGY ÉN BIZONYÍTANÁM 2004-

BEN.
Vegyünk egy a b c oldalú derékszögű háromszöget. Rajzoljunk a c átfogóval, mint sugárral kört, amelynek
középpontja a c átfogó és az a befogó metszéspontja. ( 15. ábra)

R=c

c b
a
c+a c-a
b c−a
= (= tg δ )
c+a b
c δ
Kóta Béla. 2004. b
δ c+a c-a

15. ábra: A PITAGORASZ tétel nekem.

Hosszabbítsuk meg az a befogót a mindkét irányban a körívig. Ez lesz a c sugarú kör 2 c hosszúságú
átmérője.
A b befogó;
• merőleges az átmérőre,
• felső végpontja a köríven van,
• alsó végpontja az átmérőt c + a és c - a szakaszokra osztja.

K ö s s ü k ö s s z e az átmérő jobb- és baloldali végpontját a b befogónak a köríven levő felső

végpontjával. A THALÉSZ tétel szerint kapunk egy derékszögű háromszöget.
A b befogó a THALÉSZ háromszöget két hasonló derékszögű háromszögre osztja. A két háromszög
merőleges szárú ezért δ szög mindkét háromszögben megjelenik. Írjuk fel a δ szöggel szemben fekvő és a
szög melletti befogók hányadosát (a δ szög tangensét):
b c - a
[= tan( δ )]
c + a = b
E N N Y I ! E z m á r a P I T A G O R A S Z t é t e l , de menjünk tovább. Szorozzuk meg mindkét
oldalt (c + a) -val
 P6.sz. #29. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

(c - a)(c + a)
b = b
Szorozzuk meg mindkét oldalt b - vel, és szorozzuk össze a jobboldali zárójeles tagokat:

b 2 = (c - a)(c + a) = c 2 - ca + ca - a 2 = c 2 - a 2
Adjunk az oldalakhoz a 2 – et.:

a2 + b2 = c2
Itt a PITAGORASZ tétel, mint a THALÉSZ tétel folyománya, felesleges trutymók nélkül. A
lényeg a háromszögek hasonlósága! S E magasságvonal, S E segédváltozó, S E mértani
középérték, S E magasságtétel, S E befogótétel, D E ! …

„Ez még nem a Vég, ez csak a Kezdet, — a Vég Kezdete…”

(Winston CHURCHILL)
… mert itt még valami további összefüggés sejlik. Ma a bolygók konstellációja is kedvező előjelekre utal;
vágjunk bele a Nagy Egyesítésbe!

4.7 A KIBŐVÍTETT THALÉSZ KÖR

Ismételjük át:
• A téglalap centrálisan szimmetrikus, az átlók a körülírt kör átmérői.
• Az átló két egybevágó derékszögű háromszögre osztja a téglalapot; az átló egyben a
háromszögek átfogója is.
• A derékszögű csúcspontból induló magasságvonal az egész háromszöget két
rész-háromszögre osztja.
• A derékszögű részháromszögek egymáshoz is és az eredeti háromszöghöz is
hasonlók!
A magasságot jelölje h . A magasságvonal a c átfogót is két szakaszra osztja: x és y . Fejezzük ki ezeket a
méreteket a háromszög oldalaival.

b α a
h
α y x
c
16. ábra: A háromszög felosztása.

x a a2
sin(α) = a = c ⇒ átrendezve ⇒ x = c

y b b2
cos(α) = b = ⇒ átrendezve ⇒ y = c
c
 P6.sz. #30. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

h b a×b
cos(α) = a = c ⇒ átrendezve ⇒ h = c

b a×b α a
b
2
c a
2

α c c
c Kóta Béla. 2004.

17. ábra: A kibővített Thalész háromszög.

Állítsuk fel a c átfogó egyenlőségét:

a 2 b2
c + c = c
A mindkét oldalt szorozzuk c –vel.

a2 + b2 = c2

—•—

• Lariscsev*: 1167.
A Szovjetunió népgazdaságának helyreállítási terve szerint 1950-ben a gabonatermés
átlagának hektáronként 4,6 q-val magasabbnak kell lennie, mint a forradalom előtti
Oroszország átlagtermése.

A Szocialista Munka Hősei már 1948-ban háromszor annyi termést gyüjtöttek be egy
hektárról, mint amennyit a terv 1950-re irányzott elő, és 28,6 q-val többet, mint
amennyi a forradalom előtti Oroszország átlagtemése volt. Állapítsuk meg a
hektáronkénti átlagtermés nagyságát a forradalom előtti Oroszországban, a terv
szerint 1950-ben és a Szocialista Munka Hőseinél.
 P6.sz. #31. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

5. A NÉGYZET ÁTLÓJA

A négyzetet az átló két szimmetrikus egyenlőszárú derékszögű háromszögre osztja. Ezekben a négyzet
oldalai a befogók, az átló az átfogó. Legyen a négyzet oldalainak hossza a . A c átfogó hossza a
PITHAGORASZ tétellel számítható:

c = a2 + a2 = 2 × a2 = 2 × a

Egységnyi oldalú négyzet oldalainak hossza 1 . A c átfogó hossza ( 18. ábra) :

c = 12 + 12 = 2 × 12 = 2

12 + 12 = 1
= 2 × 12 =
= 2⇒ 1 2 1

18. ábra: Az egységnégyzet átlója.

A négyzet átlójának és oldalainak aránya 2 . Amikor a pitagoreusok ezt az arányt is természetes

számokkal akarták kifejezni r o b b a n t e g y ú j a b b b o m b a !

5.1 PÁROS - PÁRATLAN BIZONYÍTÁS

A matematika történeti művekben a négyzet oldalának és átlójának összemérhetetlenségét egy tömör —
logikai beláttató — módszerrel bizonyítják. Mi viszont egyszer ebben a(z) „77777” életben végre
szabatos algebrai levezetéssel e g y e n k é n t tegyük meg a bizonyítás lépéseit.
Próbáljuk felírni a 2 -t két relatív prímszám hányadosaként. Jelöljük a számlálót s z -szel, a nevezőt n v -
vel:
sz
= 2 .
nv
Négyzetre emelve, majd átrendezve:

sz 2
= 2 ⇒ sz 2 = 2×nv 2
nv 2
Emlékezzünk meg arról, hogy; minden természetes szám megkétszerezve páros számot ad: 2 x , 2 y ,
minden páros számot követő szám páratlan: 2 x + 1 , 2 y + 1 .
 P6.sz. #32. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

Vizsgáljuk meg az s z 2 = 2 n v 2 összefüggést a számláló és a nevező páros-páratlan kombinációival,

hogy lehet e egy négyzetszám kétszerese is négyzetszám ?...

számláló páratlan nevező páratlan

sz = 2x + 1 nv = 2y + 1
sz = 4x + 2x + 1
2 2 nv2 = 4y2 + 4y + 1
sz2 <> 2nv2
4x2 + 2x + 1 <> 8y2 + 8y + 2
4x2 + 2x <> 8y2 + 8y + 1
páros <> páratlan
számláló páratlan nevező páros
sz = 2x + 1 nv = 2y
sz2 = 4x2 + 2x + 1 nv2 = 4y2
sz2 <> 2nv2
4x2 + 2x + 1 <> 8y2
páratlan <> páros
számláló páros nevező páratlan
sz = 2x nv = 2y + 1
sz = 4x
2 2 nv2 = 4y2 + 4y + 1
sz2 <> 2nv2
4x2 <> 8y2 + 8y + 2
2x2 <> 4y2 + 4y + 1
páros <> páratlan
számláló páros nevező páros
sz = 2x nv = 2y
a számláló és a nevező nem relatív prím,
mindkettő osztható kettővel.

Válasz a munkakérdésre:
• N E M ! . . . ... mert a számláló és nevező minden páros páratlan kombinációja
ellentmondásra vezetett.

5.2 VÁLTAKOZVA KIVONÁS

A pitagoreusok megpróbálták az Eukleidészi váltakozó kivonással kiszámítani a négyzet oldalának és
átlójának arányát. (A váltakozva kivonásnál mindig a nagyobb szám a kisebbítendő, a kisebb a kivonandó. A
kivonás után a kisebbítendőt elhagyjuk, és a műveletet a kivonandóval és a különbséggel megismételjük.
Ebben a fejezetben néhány esetben a különbséget maradék-nak nevezzük.)
Ebben a feladatban célszerűen három kivonási műveletet tekintünk egy ciklusnak:
• Először az átlóból vonjuk le az oldalt, a különbség itt „átlószám”.
• Másodszor az oldalból vonjuk le kétszer az átló maradékát, a különbség itt
„oldalszám”.
 P6.sz. #33. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

a. b.
D C D C
1 1
2×45° 4×22,5°

Kóta Béla. 2004.

1
2
P 1 P 1

2−
−11

A B A B

tan (45° / 2 ) = tan (22,5° ) = 2 − 1

c. d.
D C D C
1 1
4×22,5° 4×22,5°

1 1
2−
−11 2−
−11
1 1

2 −1
3− 2* 2
A B A B
2−
−11 3 − 2* 2 2−
−11

1− 2× ( )
2 −1 = 3 − 2 × 2
19. ábra: Átló/oldal váltakozva kivonása.

Induljunk ki az egységnyi oldalú négyzetből ( 19. ábra/ a ): az átló az oldalakkal 45°-os szöget zár be és a
négyzetet két egybevágó, egyenlőszárú derékszögű háromszögre osztja,
az oldalak hosszúsága 1 , az átló hossza 2 = 1,4142135624

5.2.1 Az oldal kivonása az átlóból.

Először az eukleidészi algoritmusnak megfelelően a nagyobb átlóból vonjuk ki a kisebb oldalt.
• A négyzet jobb felső C sarkát középpontnak tekintve húzzunk az oldallal mint
sugárral körívet. ( 19. ábra/ a )
 P6.sz. #34. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

• A körív az átlóból a P metszéspontban levágja az P A maradékot: 2 - 1 . ( 19.

ábra/ b )
• Húzzunk a körív és az átló P metszéspontján át (az átlóra merőleges) a körívet érintő
egyenest. ( 19. ábra/ b / c )
• Az érintő és az átló maradéka a négyzet bal alsó sarkából levág egy egyenőszárú derékszögű
háromszöget. . ( 19. ábra/c szürkével árnyalt terület.)
• Ezt a levágott háromszöget az átló maradéka két egybevágó egyenlőszárú degékszögű
háromszögre felezi. A befogóinak hossza egyenlő az átló maradékával: 2 - 1 .

Az átló maradéka „átlószám”! A továbbiakban ez lesz majd a k i v o n a n d ó .

5.2.2 Az átló maradékának kivonása az oldalból.

Figyeljük meg, hogy az átló P pontját metsző érintőn kívül — a négyzet oldalai közül az AB és az AD oldal
is érintője a körívnek..
Az érintő szakaszok lehatárolják a négyzet jobb felső maradék részét. Ez a terület – a szimmetriának
köszönhetően – négy egybevágó derékszögű háromszögre osztható. A háromszögek hosszabbik befogója 1 ,
rövidebb befogók egyenlők az átló maradékával: 2 - 1 . A C pontnál találkozó kisebbik hegyesszögek
2 2 , 5 ° -osak, innen:

tan (90°/4 ) = tan (22,5° ) = 2 - 1

A kivonandó, az átló maradéka a B és D pontokban egybeesik a négyzet AB és BD oldalával.
• Vonjuk ki kétszer az átló maradékát az oldal(ak)ból:
1 - 2× ( 2 - 1 ) = 3 - 2× 2
Ez az első „váltakozva kivonásdi” ciklus eredménye (19. ábra/d):
a kiinduló négyzet egségnyi hosszúságu oldala = 1
a kivonási ciklus után maradó = 3 - 2× 2 = 0,17157288

Kóta Béla. 2004.

20. ábra. Szimmetrizált kivonási szerkesztés.

 P6.sz. #35. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

Még szemléletesebb, ha a szerkesztést négyszeres centrális szimmetriában rendezzük el... ...és meg szebb
is! (20. ábra)

• „Csak az a vég! — csak azt tudnám feledni! — ”

Mi viszont n e f e l e d j ü k ! , hogy a kisebb, maradék négyzettel ismételve az eljárást, a ciklus a
V É G T E L E N S É G I G ismételhető.
A példákban ellentmondásra vezetett az a kiinduló feltételezés, hogy a négyzetben az átló és oldalak az
aránya természetes számok hányadosával kifejezhető. A számadatoktól eltekintve eddig jutottak el a
pitagoreusok:
• „ A pitagoreusok igazi dogmatikusok módjára oldották meg a tények szembekerülését
világnézetükkel: a t é n y e k e t i g y e k e z t e k e l t i t k o l n i . Azt a társukat, aki mégis
elárulta a titkot, megölték.”
• [FILEP László]

• „...Mert, mint mondottuk, az ember rendszerint azon kezdi, hogy csodálkozik, hogy
valami úgy van, ahogy van. Így csodálatosak az automaták mindazok előtt, akik még
nem ismerik az okaikat, — hasonlóképpen a napnak fordulói, vagy az, hogy a négyzet
átmérője nem mérhető össze [nem mérhető meg] az oldalakkal, vagy a négyzet
átmérőjének és oldalai arányának az irracionalitása.
• Mert csodálatosnak tünhetik fel mindenki előtt, ha valami a legkisebb mértékegységgel
föl nem mérhető. Azonban <mindennek> az ellenkezőjére és jobbra kell a közmondás
szerint fordulnia, miként ezekben a kérdésekben is, hogyha tanulás útján elsajátítottuk
a dolgokat, mert semmin sem csodálkoznék annyira a mértanhoz értő, mint ha az
átmérő összemérhető volna.”
• [ARISZTOTELÉSZ: Metafizika]

A mának szóló tanulságokat a K I E G É S Z Í T É S : „ A G y ö k ( 2 ) k ö z e l í t é s e t ö r t t e l ”

fejezetében állítottuk össze.
—•—

5.3 A NÉGYZET TERÜLETÉNEK MEGKETTŐZÉSE

PLATÓN (Kr.e. 427-347): MENÓN c. dialógusának 82a.- 86e. fejezetében SZÓKRATÉSZ (Kr.e.
469-399) és MENÓN az erények tanulhatóságát és taníthatóságát vitatják. A vita kiindulópontja
SZÓKRATÉSZ egy állítása:
• „én aki azt mondom, hogy nincs tanítás, csupán visszaemlékezés...”
Az ember lelke a születés előtt az ideák világában él. Az érzékek feletti — igazi tanulás visszaemlékezés az
ideák világában látottakra. Ezt a tudást a lélek megtartja a ciklikus újjászületések során. Célszerűen feladott
kérdésekkel bárkiben felébreszthető a visszaemlékezés. Bizonyításul SZÓKRATÉSZ egy MENÓN házában
élő — görögül értő és alapfokon számolni tudó — fiatal rabszolgát csupán kérdések feltevésével rávezet egy
bonyolult geometriai törvényszerűség felismerésére.
A geometria egyik őspéldája az egy adott ‘szabályos’ négyzetnél kétszer nagyobb területű négyzet
szerkesztése. KERÉNYI GRÁCIA irodalmi fordítása nyilván tökéletes, de az ógörög forrás az elmúlt 2400
évben az átmásolások közben romlott. A szöveg az elveszett ábrákra utal. PLATÓN korában hiányoztak az
egységes geometriai fogalmak: hosszúság, terület, sík, négyzet, kocka... „AZ ÉRTHETŐSÉG most is
MINDENEKELŐTT” — ezért a geometriai műveletekre koncentrálva és néhány fogamat átneveztünk:
• eredeti négyzet; az amelynek a területét meg kell kétszerezni,
• növelt négyzet; a kétszeres területű négyzet,
• kocka; az 1 * 1 láb = 1 láb egységnyi területű négyzet.
 P6.sz. #36. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

A szerkesztést a Kr.e. I. században élt VITRUVIUS PLATÓN-nak tulajdonítja:

• „Először pedig Platón sok igen hasznos tétele közül idézek egyet úgy, ahogyan ő
kifejtette. Ha van egy egyenlő oldalú, négyzet alakú telek vagy föld, s ezt meg kell
kétszerezni, mivel olyan fajta számra lenne szükség, amelyet szorzással nem találunk
meg, vonalak pontos szerkesztésével találhatunk rá.”

5.3.1 SZÓKRATÉSZ és a FIÚ párbeszéde

A párbeszédes bizonyítás az alábbi lépésekbe foglalható össze:
1. SZÓKRATÉSZ megkérdezi a FIÚ-t: „...tudod e, hogy ez egy négyszög?”
FIÚ: „Igen, tudom.”
2. SZ: „Tehát van olyan négyszög, melynek összes oldalai, ezek itt, egyelők, mind a négy?”
F: „Van hát.”
3. SZ: „S ugye ezek a közepét átvágó vonalak is egyenlők?”
F: „Igen.”
4. SZ: Megkérdezi, hogy hány láb területe lenne egy olyan négyzetnek, melynek minden oldala
két láb? De először a területszámítás alapjait tisztázza.
5. SZ: Összeilleszt két 1 láb területű „kockát”: Kétszer egy: 2 * 1 = 2 láb.
+ =
6. SZ: Kétszer két „kockából” áll össze a kiindulásul választott eredeti négyzetet.
„És mennyi kétszer két láb. Számítsd ki és mondd meg.” +
F: „Négy, SZÓKRATÉSZ.” 2 * 2 = 4 láb lesz az eredeti négyzet területe =
— amit meg kell kétszerezni.
+
7. SZ: A 2 * 2 láb oldalú eredeti négyzetek területe egyenként 4 láb.
A két négyzet területe összesen kétszer négy: 2 * 4 = 8 láb.
„Nos hát, próbáld megmondani nekem, mekkora ennek minden 8
egyes oldala?”

8. F: „Világos SZÓKRATÉSZ, hogy kétszerese.” (4 láb)

SZ: Most beláttatja, hogy a gondolatmenet hibás, mert az oldal megkétszerezése a
területet négyszerezi. A rajzon is 2 * 2 = 4, azaz négy eredeti négyzet látszik és 4 *
4 = 16 kocka. A növelt négyzet területe 16 láb. Sokkal több, mint a megkívánt 8
?láb.
A kétszeres területű négyzet oldala tehát nagyobb 2 lábnál és kisebb 4 lábnál.
„Próbáld hát megmondani, mit gondolsz, mekkora.”

9. F: „Három láb hosszú.”

SZ: Figyelmezteti, hogy ez sem jó, mert most a terület 3 * 3 = 9 1
láb, ami eggyel több, mint a megkövetelt 8 láb.
9 8

» ! Itt megállt az ész ! «

10. SZ: Újra megkétszerezi az oldalt. Visszautal az előbbi 8. pontban
bizonyított tényre — a négyzet oldalának kétszerezése a területet
megnégyszerezi: 2 * 2 = 4. Az eredeti négyzetben van 4 láb, a 3 4
megnövelt terület 4 * 4 = 16 láb. Ez most pont kétszer annyi,
mint a megkövetelt 8 láb.
1 1 2
 P6.sz. #37. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

11. SZ: „Nemde ez az egyik saroktól a másikig érő vonal

kétfelé vágja a síkok mindegyikét?” Berajzolja az egyik
saroktól a másikig érő vonalakat, melyek kettévágják a
négyzetek mindegyikét. Kívül van a négy eredeti
négyzet fele és belül marad a négy eredeti négyzet
másik fele. Vágjuk le az átlók mentén a növelt négyzet
kívül maradó sarkait. A belül maradó négy db fél-
négyzet összesen kitesz
4 × 1/2 = 2 eredeti négyzetet, tehát az eredeti négyzet kétszeresét.
12. SZ: E-l-m-a-g-y-a-r-á-z-z-a (elgörögözi) az átló fogalmát: „Ezt pedig átlónak
nevezik a tudósok. Az átló felezi a síkot.”
Pontosabban: Az átló a saroktól-sarokig húzott olyan ferde vonal amelyik a
kockát és a négyzetet is félbevágja = felezi.

Nyitva marad az egész dialógus alapkérdése, mert ebből a levezetésből c s a k az nem

következik, hogy „a tanulás visszaemlékezés”. A párbeszéd 1. - 9. pontig fikció.
Dramaturgiailag feszültebbé teszi a cselekményt, de valószerűtlenül mesterkélt. A FIÚ
aki állítólag ért ógörögül és tudja a kis-egyszeregyet — csak SZÓKRATÉSZ
kérdéseitől emlékszik vissza arra, hogy a 16 és a 9 nem egyenlő 8-cal. Gondolkodás
nélkül rávág két rossz feleletet:
• 1 * 1 = 1; kisebb, mint 8,
• 2 * 2 = 4; szintén kisebb, mint 8,
• 3 * 3 = 9; nagyobb, mint 8,
• 4 * 4 = 16; sokkal nagyobb 8-nál...

…ahelyett, hogy mérlegelne: „mintha valahol 2 és 3 között lehetne!”

Ilyen találgatós fordított BAR-KOCHBA játék akkor jogos, ha a keresett végeredmény egy
természetes szám, vagy arány. Célszerűen irányított kérdésekkel és igen-nem válaszokkal a Q u a l a -
L u m p u r i N e m i b e t e g G o n d o z ó telefonszámára is rá lehet találni. A páciens itt nem az
emlékeiben vájkál, hanem a számegyenesen ugrál.
PLATÓN is tudta azt amire a PITAGOREUSOK már több, mint 100 évvel korábban rájöttek, hogy
egy adott területű négyzet és a kétszeres területű négyzet oldalainak mérőszámai közül csak az egyik lehet
természetes szám. Ha egy négyzet oldalhossza = a , akkor a kétszeres területű négyzet oldalhossza
2 × a . A gyök-kettes arányszám irracionális; görög neve „ a r r h é t o n ” : magyarul
„ k i m o n d h a t a t l a n ” ! (Mi sem tudjuk kimondani, mert végtelen tizedes-törttel közelítjük.)
A továbblépéshez a 11.-12. pontban — kérdezgetés, rávezetés és beláttatás h e l y e t t
SZÓKRATÉSZ-nek először meg kellett TA-NÍ-TA-NI az átló fogalmát és tulajdonságait. Ez után egy
ábrán m e g s z e r k e s z t i a kétszeres területű négyzetet és megkérdezi a fiút:
13. SZÓKRATÉSZ: Melyik vonal az oldala?
FIÚ: Ez.
Itt már szó sincs egy konkrét mérőszámról, vagy
természetes számok arányáról. Idézzük fel a 7. pontban
feltett kérdést: „Nos hát, próbáld megmondani nekem, +
mekkora ennek minden egyes oldala?” A FIÚ nem
mondja meg, hogy mekkora az oldal, hanem rámutat a
SZÓKRATÉSZ szerkesztésén az egyik vonalra:
EZ
» EZ « ……………….E Z -ért nem kell
visszamenni az ideák világába!
 P6.sz. #38. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

5.3.2 TAN-ulság
Az átlagember gyermekkorban a z a n y a n y e l v é n e k s p o n t á n elsajátítása közben majd az
általános iskola alsó tagozatában együtt tanulja a szavakat és a hozzájuk tartozó képeket és ezek fogalmi
kapcsolatát: egyenes, görbe, pont, vonal, négyszög, stb.
• „Tanulni, tanulni, tanulni!” (Vlagyimir Iljics LENIN)
Vannak olyan Népek akik nem tehetnek arról, hogy Ők nem Magyarok. Nekik sajnos a Sors különös
kegyetlensége folytán idegen nyelveken kell elszenvedni a fogalmi gondolkodást. Magyarban viszont
tárgyasan ragozunk és tárgyiasan gondolkodunk. Nálunk elkülönül a cselekvés alanya és tárgya, az ok és a
következmény.
• Mi azt az ételt szeretjük „amelyik étel az, ami a NEVE.” (KÁDÁR János)
És nekünk minden dolog „az ami a NEVE!” Azt kell TAN-ulni amit vagy nem tudunk — vagy
elfelejtettünk. Mi arra emlékezünk vissza amit a TAN-ár a TAN-órán TAN-ított, amit a TAN-könyvben
olvastunk vagy amit saját magunk átéltünk. És újra meg újra TAN-ulunk, mert a még A VILÁG
GONDOLATI TÉRKÉPE — a matematika — is folyamatosan átalakul. Meg mi is!

5.3.3 Hogyan kettőzném meg én a négyzet területét

Most 2002-ben ennek a fejezetnek a kedvéért elfelejtem a mértani középarányos fogalmát. Egyedül,
saját kútfejemből merítve, kizárólag intuitív felismerés és logikai elemzés útján levezetek egy a négyzet
területét kettőző szerkesztést. (A módszer biztosan létezik, de én eddig még nem találkoztam vele. Az elemi
geometriában EUKLEIDÉSZ után egyébként sem lehet új szerkesztést feltalálni.)
Indulásként megpróbálom felírni a területek egyenlőségét. Legyen az eredeti négyzet oldalhosszúsága
a, területe a2. A kétszeres területű négyzet oldala b, területe b2, vagyis:
b 2 = 2a 2 ...vagy... b*b = 2a*a
Eddig sikerült!
Most visszaemlékezem arra, hogy a síkgeometriában az oldalak szorzatai (a területek) helyett az oldalak
arányaival (hányadosaival) számolunk. Tüntessük el a négyzeteket. Először osszuk mindkét oldalt 2a-val:

b2
= a ,
2a
majd osszuk mindkét oldalt b-vel:
b a
2a = b .
Szerkesszünk a két törttel egy-egy derékszögű háromszöget, legyen a számláló a függőleges befogó, a
nevező a vízszintes befogó:

Az Emberi Gondolat Történetének Nagy Pillanata ez!

...mert az egyenlőségjel két oldalán ugyanaz az arány áll, ezért a háromszögek hasonlóak. (Az
általános iskolánál magasabb végzettségűeknek ez az arány a jelölt szögek tangense.) És ráadásul még mind
a két háromszögben van egy-egy b hosszúságú befogó is. (21. ábra)
Döntsük a jobboldali háromszöget 90°-kal jobbra, majd illesszük a két háromszög b oldalait össze.
Emlékezzünk vissza (oda) egy THALÉSZ kört az egyesített háromszög köré.

» Kész «
 P6.sz. #39. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

b
a
b
a a
b = 2× a
2 2

b a
=
2× a b
b

b
Kóta Béla
2004

a a
a
21. ábra: A négyzet kettőzés levezetése.

Az a oldalú négyet megkettőzése — szerintem: (22. ábra):

• mérjük fel egymás után
háromszor az a szakaszt,
• szerkesszünk a 3 a hosszú
egyenessel, mint átmérővel
kört,

b
• emeljünk merőlegest két
s z o m s z é d o s a szakasz
csatlakozási pontjára,
• a merőleges vonalnak az
átmérő és a körív közötti
szakasza lesz a kétszeres
a a a
területű négyzet b oldala. Kóta Béla 2004 b

22. ábra: A négyzet területének kettőzése tőlem.

• Lariscsev: 3000.
Egy mértani sorozat hányadosa :
1+ 5
2
Bizonyítsuk be, hogy a második elemtől kezdve a sorozat minden eleme egyenlő a két
vele szomszédos elem különbségével.
 P6.sz. #40. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

5.4 AZ ARANYMETSZÉS
EUKLEIDÉSZ (Kr.e. 300 körül): E l e m e k V I . 3 . Definíció.
• „Azt mondjuk egy szakaszról, hogy folytonos arányban van felosztva, ha a
nagyobb szelet úgy aránylik a kisebbhez, mint a teljes szakasz a nagyobbik
szelethez.”
Az aranymetszés arányai felfedezhetők a természetben, számos műalkotásban és megjelennek a
formatervezésben.

b b+a
= (= tan α ) a
a b

Kóta Béla 2004

b b
α α b
a
α b

b
α
b

a
23. ábra: Az Aranymetszés aránya.
 P6.sz. #41. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

Legyen a nagyobb szakasz b , a kisebb szakasz a — ekkor az algebrai összefüggés:

b b+a a
= = 1 +
a b b

Jelöljük az arányszámot q -val:

b
q = a

Behelyettesítve q -t; átrendezés után három algebrai összefüggést; és végül egy másodfokú egyenletet
kapunk:
1 1
q = 1 + q ⇐⇒ q2 = q + 1 ⇐⇒ q = q – 1
q2 – q – 1 = 0
A másodfokú egyenlet pozitív gyöke lesz az aranymetszés arányszáma:

b 5 + 1
a = q = = 1,618033989
2
Az arány reciproka:

a 1 2 ⎛ 5 – 1⎞ 5 - 1
× ⎜ ⎟=
b q =
= = q – 1 = 0,618033989
5 + 1 ⎝ 5 – 1⎠ 2
Induljunk ki újra az alapegyenletből. A számlálók és a nevezők legyenek két hasonló derékszögű háromszög
befogói ( 23. ábra f e l s ő h á r o m s z ö g e k ) :
b b+a
q = a = b (= tg α )

Mint az előző fejezetben: „Döntsük a jobboldali háromszöget 90°-kal jobbra, majd illesszük a két háromszög
b oldalait össze. Emlékezzünk vissza (oda) egy THALÉSZ kört az egyesített háromszög köré.” (23. ábra alsó
háromszögek).

Kóta Béla 2004

a b a

24. ábra: Aranymetszés I. változat.

 P6.sz. #42. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

Az összeillesztett háromszögek köré THALÉSZ-kör szerkeszthető. A kör középpontja a vízszintes b -

szakaszt felezi
Emeljünk négyzeteket a vízszintes a és b szakaszokra. ( 24. ábra)
A 25. ábra a képszerkesztés elvét mutatja.

Kóta Béla 2004

25. ábra: Képszerkesztés.

A 24. ábra szerkesztésével egyenértékű, ha a körív középpontját vízszintesen jobbra és balra eltoljuk a b -
négyzet alsó sarkaihoz ( 26. ábra) :

Kóta Béla 2004

b b

b/2 b/2
a a

26. ábra: Aranymetszés II. változat.

Figyeljük meg, hogy a körívek sugarai mindig olyan téglalapok átlói melynek oldalaránya 1:2 vagy 2:1.
Az aranymetszés szemléletes példája a p e n t a g r a m m a ( 27. ábra. ) : a szabályos ötszögbe rajzolt
csillagötszög. (A körbe rajzolt csillagötszög neve pentaculum.)
Az ötszög tetején két hasonló tompaszögű egyenlőszárú háromszöget lehet kijelölni (28. ábra):
A kisebbik befogóinak (szárainak) hossza a , az átfogó b . A nagyobbik befogóinak (szárainak) hossza b ,
az átfogó b + a .
 P6.sz. #43. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

72°

Kóta Béla 2004 108°

54° 54°
3×36° 3×36°

27. ábra: A szabályos ötszög.

b+a b
q= =
b a
b b
b a
a a
b a

b+a
Kóta Béla 2004

a a
b
28. ábra: Aranymetszés a szabályos ötszögben.

A szabályos ötszög és az aranymetszés kapcsolatát az alsó a a b egyenlőszárú háromszög áttolásával is

szemléltethetjük. Az a a b és a b b ( b + a ) háromszögek hasonlók: az átfogóik és a befogóik aránya
egyenlő (28. ábra.):
b:a = (b+a):b
—•—
 P6.sz. #44. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

6. A PIRAMIS
6.1 A PROBLÉMA FELVETÉSE
A legrégibb egyiptomi piramisok építéséről eddig szinte semmilyen írásos és tárgyi emlékünk nem
volt. A hallomásokon alapuló áttételes és ellentmondásos közlések sokkal később keletkezetek. Az
építmények mérete, kivitelezésük tökéletessége világcsoda számba megy, de az építés célját és módját érintő
számos kérdés rejtélyes és nehezen értelmezhető. A figyelem elsősorban a legnagyobb és legtökéletesebb,
K H E O P S Z fáraónak tulajdonított Nagy Piramisra irányul. A GÍZA-i piramisok mellet MARC LEHNER
és ZAKI HAWASS most tárják fel a bányagödröket és az építők felvonulási- és lakóterületét. Ezek az
ásatások és a „Királynő-kamra” szellőzőcsatornáiban talált ajtók (és az ajtók mögötti agyagdugók) felnyitása
várhatóan sok részletet tisztáznak. A méretek, a külső és belső arányok értelmezése azonban örök szellemi
kihívás marad.

A KHEOPSZ

Király kamra Nagy Galéria

Felvezető
folyosó
Királynő kamra

Kóta Béla. 2002.

Alsó kamrához

29. ábra: A KHEOPSZ piramis.

6.1.1 Az egyiptomi tudomány fejlettsége.

A földmérők feladata volt az öntözőművek tervezése és karbantartása, a Nílus áradása után a
termőföldek határainak újra kitűzése. Komoly tudományos hátteret feltételez a masztabák, piramisok,
templomok alapjainak kitűzése, csillagászati tájolása. A központosított hatalom; az adók beszedése, a papi
rend(?) és a hadsereg ellátása pontos nyilvántartásokat igényelt. Az Ó-birodalom idejéből fennmaradt
templomi szolgálati beosztások rovatolt papiruszai a mai ügyviteli nyomtatványokra emlékeztetnek.
Az írásos forrásokban gyakorlati feladatok megoldására szolgáló számolási és szerkesztési
módszereket találunk. Egyiptomban nem jutottak el a tudományban elvont fogalmakat alkotó, logikai
elemzéssel általános törvényeket megállapító szintre.
 P6.sz. #45. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

Ne feledjük, hogy KHEOPSZ uralkodása (Kr.e. 2545) ugyanannyi idővel előzi meg az ógörög
matematika fénykorát, mint az a mi korunkat. Viszont 4500 évig KHEOPSZ piramisa volt a világ
legnagyobb építménye. Csak a Krisztus utáni 1960-as években haladta meg a SATURN holdrakéták CAPE-
CANAVERAL-i szerelőcsarnoka. Az első matematikai tárgyú mezopotámiai agyagtáblák is későbbiek a
gízai piramisoknál. A kevés későbbi forrás az átlagot képviseli, a tudomány csúcsát képviselő elit ennél
sokkal magasabb szintre juthatott.
A legfontosabb hiteles írásos források:
• RHIND papirusz,
• moszkvai papirusz,
• kahuni papirusz,
• londoni bőrtekercs, stb.

E források a négy alapművelet és a törtszámok ismeretét bizonyítják. A szorzás ismételt kétszerezésen, az

osztás ismételt felezésen alapult. (Ez a módszer egészen a középkorig - az arab számíráson alapuló
algoritmus elterjedéséig - használatban volt.) Az osztási maradékot egység számlálójú törzstörtek összegére
bontottak. Ennek technikáját a RHIND papirusz elején található táblázatból ismerjük, amelyben a 2
számlálójú törtek felbontását állították össze. Ez a szorzás és osztás részműveleteit segítette. „Néha még a
végeredmény pontosságát is feláldozták, hogy szebbnek látszó, elemi törtekben kifejezett értékeket
kapjanak.” (NEUGEBAUER) A számadatok táblázatos rendszerezése kiforrott módszer volt, amit a
csillagászati és naptári ábrázolásokon ma is megcsodálhatunk.

Az egyiptomi könyök hossza.

inch foot mm eltérés

Skinner 1875:
1 Elephantine 20,625 1,71875 523,875 0,378343
2 Memphis 20,47291 1,706075833 520,011914 -3,484743
3 Turin 20,57869 1,714890833 522,698726 -0,797931
4 Another 20,61806 1,718171667 523,698724 0,202067
5 -"- 20,65843 1,721535833 524,724122 1,227465
6 - " - Karnak 20,650 1,720833333 524,51 1,013343
7 - " - Newton 20,604 1,717 523,3416 -0,155057
8 - " - French 1799 20,61113988 1,71759499 523,522953 0,026296
9 French 1799 Napoleoni expedíció (metrikus) 523,524 0,027343
Torinói múzeum: fa mérőlécek (J.Bernal)
10 I.Amenhotep-mérőléc 20,61023622 1,71751969 523,50000 0,003343
11 -"- minisztere-mérőléc 20,66929134 1,72244094 525,00000 1,503343
921453 mm = 4*440 könyök (Cole 1925)
12 Kheopsz alapkerületből 20,61231657 1,71769305 523,55284 0,056184

13 A méretek átlaga mm 523,4966567 0,000000

14 A méretek szórása mm 1,2715891

A forrás eredeti számait bekereteztük. Kóta Béla. 2004.

 P6.sz. #46. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

Meg tudtak oldani elsőfokú egyenleteket. A területszámítási feladatoknál a négyzetgyökvonással

egyenértékű gyökkeresést használták. A forrásokban háromszög, gúla, csonka gúla számítási feladatok
találhatók. A szöget nem a szárak közötti ív mértékével, hanem a mai fogalmaink szerinti tangens-
cotangensnek megfelelő dőléssel — škd mérték. (Ennek a későbbi levezetések során igen fontos
következményei lesznek.)
A könyök hosszúság mértékegységét a régészeti leletekből becsülhetjük.
1 könyök = 7 tenyér = 28 ujj.
A mérőléceken a legfinomabb beosztás 1/16 ujj = 1,2 mm.
Az ismert adatokat a fenti táblázatban foglaltuk össze.. Figyelemre méltó, hogy a fáraók és tisztviselőik
mérőléceket is vittek a túlvilágra. Történelmük évezredei során a mértéket gondosan megőrizték, mert a 12
adat szórása 1,27 mm.
Mi a továbbiakban a könyököt a KHEOPSZ piramis alapkerületéből számítjuk ki. Az eddigi legpontosabb
felmérésből (Cole 1925.) az alapkerület 921453 mm., az alapélek névleges hossza 440 könyök. Innen a
könyök:
921453
= 523,553 mm
4×440
Ez a méret +56 mikronnal tér el a 12 adat átlagától és +53 mikronnal I. AMENHOTEP Torinóban őrzött
mérőlécétől.
Ezzel az egységgel számolva az alsó kamrába levezető folyosó teljes hossza 2 0 0 k ö n y ö k !
Egyiptomban a reprezentatív falfestményeken és domborműveken az istenábrázolások arányait
kanonikus szabályok rögzítették. Az alakok mintáit négyzethálós papiruszra rajzolták. A festmény vagy
dombormű helyére először előrajzolták a végleges méretre felnagyított négyzethálót. Az alakok körvonalait a
mintakönyv alapján berajzolták a fali hálózatba. Ez a módszer biztosította az arányos nagyítást. (Ma is
használják tűzfalakra festett óriás reklámgrafikák előrajzolásához.) Feltártak a szerkesztés fázisában
félbehagyott domborműveket (és szobrokat is) melyeken megmaradt a méretarányos nagyítás érdekében
előrajzolt négyzetháló [EGGEBRECHT]. Ismerünk kockás papiruszra szerkesztett tervrajzokat.
[VILÍMKOVÁ] Ebből a négyzethálós nagyítási technikából következtethetünk a hasonlóság és az
arányosság ismeretére. A NAPÓLEON-i expedíció a mai gyakorlatnak megfelelő méretvonalas és
méretszámos műszaki rajzot is talált.
Tudomásul vesszük, hogy a trigonometrikus szögfüggvényeket PTOLEMAIOSZ (Kr.u. 150) korában
kezdték használni. Az itt közölt levezetésekben a szögfüggvények kizárólag a szemléletességet és a
tömörebb fogalmazást segítik. Az egyiptomiak az emelkedést vagy lejtést az egy adott függőleges szakaszon
mérhető vízszintes irányú d ő l é s s e l jellemezték. A škd (szeked) a vízszintessel bezárt szög
cotangensének felel meg. Mi ebben az anyagban az e m e l k e d é s s e l — a vízszintessel bezárt α szög
tangensével számolunk.

6.1.2 Geometriai alapfogalmak (Hajós György nyomán)

A piramist négyzet alapú, szabályos gúlának tekintjük. A gúla csúcsa az alapnégyzet középpontjában az
alapra emelt merőlegesen van, ezt nevezzük tengelynek és ennek hossza a piramis magassága:
• a gúla magassága = h.

A gúla alaplapnégyzetének oldalai a gúla alapélei. Az alapnégyzet sarkait a csúcsponttal összekötő élek
pedig a gúla sarokélei. A 30. ábra jelöléseivel:
• az alapél hossza = 2a,
• a félalapél hossza = a,
• az alapnégyzet átlója = 2d,
• a félátló hossza = d.
 P6.sz. #47. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

A gúla oldallapjai egyenlőszárú háromszög alakúak. Az oldallapok szimmetria tengelye a csúcspontból — a

szárak metszéspontjából — indul és merőleges az alapélre. Ez a szimmetriatengely az oldallap
magasságvonala; a gúla oldalmagassága:
• az oldalmagasság = c.

h = tengely magasság
c = oldal magasság
d = fél átló
a = fél alapél
α = oldal meredekség

c h
c
a a
d a
a Kóta Béla 2004

a a
30. ábra: A gúla méretei.

c = oldal magasság

δ δ
a = fél alapél
δ = szárszög

c
c
a
a Kóta Béla 2004

a a
31. ábra: A gúla palástja.

Ha a gúlát az ábrán látható módon a függőleges tengelyen átmenő és valamelyik alapvonalra merőleges
síkkal metsszük, akkor a függőleges tengely, a vízszintes alapsík és a ferde oldallap metszésvonalai által
határolt derékszögű háromszög: A P i r a m i s h á r o m s z ö g .
 P6.sz. #48. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

A Piramisháromszög jellemzői:
• a vízszintes befogó a félalapél = a,
• a függőleges befogó a magasság = h,
• az átfogó az oldalmagasság = c,
• az oldalfal emelkedése = α.

A gúla négy egyenlőszárú háromszög alakúak oldallapja, együttesen alkotja a gúla palástját. ( 31. ábra) Az
előbbiek szerint; az egyenlőszárú háromszögek alapvonalai a gúla alapélei, a háromszögek szárai a gúla
sarokélei. A szárak a gúla csúcsánál találkoznak. A köztük levő szög a szárszög:
• a szárszög = δ.

MAHLER Ede szerint: A gúla mindegyik jellemző méretének az

óegyiptomi nyelvben saját, egyedi neve volt!

6.2 A KHEOPSZ — MÁS NÉVEN A NAGY piramis

Munkakérdések:
• Miért csak a KHEOPSZ piramis matematikájával foglalkozunk ?
• Mennyi matematikát tudtak a piramisépítők ?

6.2.1 A méretarányok értelezésére irányuló spekulációk és

cáfolatok.
A méretek és arányok tekintetében az ókori hagyományokra támaszkodó források is homályosak;
H É R O D O T O S Z (ie.484 - ie.426) és S T R A B Ó N (ie.64 - ie.7) egyiptomi papok és tolmácsok
közléseire hivatkoznak (hagyatkoznak):
• „Mintegy százezer ember dolgozott úgy, hogy háromhavonként váltották egymást...
...Magának a piramisnak az építése húsz évig tartott. A piramis alapja négyszög, minden
oldala nyolc plethron hosszú, s ugyanekkora a magassága is. Az egész simára csiszolt és
jól összeillesztett kövekből épült, amelyek közül egy sem rövidebb harminc lábnál.”
HÉRODOTOSZ: A görög-perzsa háború. 163.old.
ford: Muraközy Gyula. EURÓPA 1989.
• „Ha a várostól 40 stadionnal tovább megyünk, egy sziklás magaslatot találunk, amelyen
sok piramis van: ezek a királyoknak a sírjai; három nagyon tekintélyes közülük, s kettőt
ezek közül a világ hét csodája közé számítanak. Az alakjuk négyszögletes, magasságuk
egy stadionnyi, s ez a magasság valamivel nagyobb, mint az egyes oldalak hossza. Az
oldalaknak kb. a középmagasságában van egy kimozdítható kő: ha ezt kiemeljük,
kanyargós folyosó vezet a koporsóig.”
STRABóN: Geógraphika. 827-828.old.
ford: Dr. Földy József. GONDOLAT 1977.
Mindkét közlés meglehetősen felületes, ami elég sajnálatos, mert a maguk idejében a szerzők megbízhatóbb
forrásokból is tájékozódhattak volna.
A N A P Ó L E O N egyiptomi expedíciójával kezdődő tudományos felmérések adataiból a Nagy
Piramis méretarányainak magyarázatára több feltételezés született. A kevés adat, a hiányos források
félreértelmezése és az építők tudásszintjének túlbecsülése az áltudományos spekulációknak kedvez:
• Az építők a jövőbe láttak; a méretekbe bekódolták az emberi történelem
fordulópontjainak dátumait.
• Ismerték a Naprendszer méreteit, mert a piramis 146,7 m-es magasságának
egymilliárdszorosa közelítőleg egyenlő a 149,5 millió km-es Föld - Nap távolsággal.
 P6.sz. #49. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

• A hosszúságot m é t e r b e n mérték, mert az alapél hossza 231 méter = 21*11 = 3*77

= 3*7*11....”Isteni” számok szorzataként is kifejezhető. (UFÓMAGAZIN 1994/1.)

6.2.1.1 Módszertani megjegyzések

A piramis geometriájának kutatását megpróbálják a „hivatalos” tudósok és az áltudományos
spekulánsok mérkőzésének beállítani. Tipikus csúsztatás a spekulátumok belecsempészése a tudományos
vizsgálatokba.
• Nem fogadjuk el, hogy a Naprendszer méreteit bekódolták a Piramisba. Mihez kezdtek volna az
egyiptomiak, ha tudják a Nap-Föld távolságot?
• A történelem fordulópontjait sem érdemes kiolvasni. Valakik úgyis mindig megjövendölik a múltat!
Mihez kezdtek volna az egyiptomiak, ha ismerték volna a jövőt? Nem lottóztak. A Fenséges Jelenben
éltek. Amit a jövőről tudni akartak az benne van a Halottak Könyvében.
• Ha a Földönkívüliek építették a piramisokat, akkor viszont lekéstek —a Kárpótlási Jegyeikkel már csak a
sivatagra licitálhatnak!
Az áltudományos nézeteket cáfoló, tudományosan megalapozott bírálatok mellett a témával foglalkozó
szerzők többsége a legkönnyebben járható utat - a mindent letagadni - módszerét választja. Kedvelt
tudományos csúsztatás, amikor az ókorban még nem létezett, mai matematikai módszereket kérnek számon
olyan feladatokon, melyek matematika nélkül is közvetlenül megoldhatók. A KHEOPSZ Piramis
matematikájáról járatos nézeteket az ÉRTÉKELÉS c. fejezetekben idézzük.
Számos, – az egyiptomi tudomány lejáratására irányuló próbálkozással találkozhatunk, de vigyázat:
A makrovilágban minden konkrét tárgy valós számokban kifejezett mérete, méretaránya
cáfolható. Nincs is „pontos” méret, mert minden fizikai tárgy mérete állandóan változik. —
Az építmény természetes alakváltozásokat szenved; a hőmérséklet ingadozása ciklikus
méretváltozást okoz, súlyerő hatására az építőanyag rugalmasan és képlékenyen
deformálódik, az altalaj süllyed. — Csak a tizedesjegyek számát kell odáig fokozni,
ameddíg a sokadik jegyben megjelenjen a hiba. A mikrovilágban lehet hivatkozni a
határozatlansági relációra.
A cáfolásra számtalan példát találhatunk, most a cáfolatok tagadása következik; példák az igazolás
módszertanára.
A Nagy piramis nyers tömege a fáraó hatalmát, alattvalói erőfeszítését, szervezőképességét
dicsőíti:
• 210 rétegben felrakott 2 250 000 db kőtömbből építették,
• térfogata 2 300 000 m3,
• tömege 6 500 000 t,
• a simára csiszolt és kb. 120 000 darabból összeillesztett mészkőburkolatának felülete
86 000 m2 (15 katasztrális hold).

Az arányok értelmezése érdektelen volna, ha a gúla oldalfalai 45° vagy 60°-ban emelkednének, de az 51° és
52° közötti emelkedés már magyarázatra szorul. Feltételezhetünk még valami rejtett jelentést, megfejthető
számmisztikai üzenetet is. A Fáraók kettős lényéből az isteni rész közvetít a földi emberek és az Istenek
között. „Lépcsőt ácsoltak számára, felmegy azon az égbe...” Azok ott, akik a mindennapi élet dolgaiban és a
vallási szertartásokban szigorúan ragaszkodnak a hagyományokhoz és a kanonizált előírásokhoz, minden
tevékenységüket a túlbiztosítás jellemezte, nem úgy fogják felépíteni négy és félezer évre a világ legnagyobb
építményét, hogy a méretarányokat és ezzel a külső megjelenést is csak a véletlenre bíznák.

—•—
 P6.sz. #50. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

6.3 A KHEOPSZ PIRAMIS MÉRETEI

A jelenleg elfogadott legpontosabb felmérést J . H . C O L E végezte 1925-ben [közli: EDWARDS és
DR. MEDGYESI PÁL]. Az alapnégyzet olyan szabályos, hogy minden méretet milliméterben adunk meg.

Égtáj Alapél h ossz ir án y Sar ok-szög szög-

eltér . h iba h iba
mm mm ´ ˝ ° ´ ˝ ˝
É 230 251,000 + 12 2 28
É-K 90 3 2 182
K 230 391,000 + 12 5 30
D-K 89 56 27 -213
D 230 454,000 + 40 1 57
D-Ny 90 0 33 33
Ny 230 357,000 + 60 2 30
É-Ny 89 59 58 -2
Ker ü let p= 921 453,000 + 124 h iba össz.= 0
Alapél p/4 = 230 363,250
Fél alapél p/8 = a = 115 181,625
Kön yök p/(8*220) = 523,553 Kóta Béla. 2002.

Magasság H= 146 729,000

Kön yök H/280 = 524,032

Az építők a sarokpontokat a vízszintezett alapsíkon előre kijelölték. A bejárat 18 m magasan, a Király Kamra
- King’s Chamber - 42,28 m ≈ 81 könyök magasan van. (Enc.Britannica.)

6.3.1 Részletezés
A mai tudomány elfogadja Paul RIEPPEL adatait: az alapél hossza 2 * 2 2 0 , a gúla tengelymagassága
2 8 0 , az oldalháromszög magassága (oldalmagasság) közelítőleg 3 5 6 könyök. A feltevést a piramis
méretei és a mérőlécek összevetésével igazoljuk.
A könyök hossza a piramis kerületéből számítva:
1 k ö n y ö k = 9 2 1 4 5 3 / ( 8 * 2 2 0 ) = 523,553 mm.
♦ S z á z a d milliméterre egyezik I. AMENHOTEP mérőlécének 523,5 mm-es hosszával !
Ellenőrzésképpen számoljunk a magassággal is:
1 k ö n y ö k = 1 4 6 7 2 9 / 2 8 0 = 524,032 mm.
♦ Ez viszont a két meglévő mérőléc mérete között van: 523,5 < 524,032 < 525,0.
Az átlagos irányeltérés 3’ 6”. Az irányeltérések mind a négy oldalon az óramutató járásával ellentétes irányú
elfordulást mutatnak. Negyvenöt évszázaddal ezelőtt az építők pontosan tűzték ki az Észak-Déli és Kelet-
Nyugati irányokat. Az eltérés a kontinensvándorlás következménye; — az Afrikai Kontinens észak felé
mozog és közben a megadott irányban (balra) elfordul. Az elfordulás időbeli lefolyása összeillik a geofizikai
adatokkal. Az átlagos eltéréshez képest a közepes irányhiba ±72” (±1’ 12”).
 P6.sz. #51. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

A 32. ábra az alapélek méreteit mutatja. Az 5 mm-lépésközű milliméterskálán látható, hogy az

alapélek hosszeltérései egy arasz (255 mm) széles sávban szóródnak.
A PALOTÁS: MÉRNÖKI KÉZIKÖNYV-ben az építőipari hosszmérés várható középhibái 230,4 m
hosszúságra vonatkoztatva:
• lécmérésnél: ±3,8 — ± 57,8 mm,
• szalagmérésnél: ±5,1 — ±146,8 mm.

A hosszméretek és szögek a mai építőipari tűréseket közelítik. Később még ennél is sokkal pontosabb
alapkitűzésű piramisokat építettek..

230 200 230 300 230 400 230 500

K
D
É Ny

230 200 230 300 Kóta Béla. 2002. 230 400 230 500

32. ábra: Az alapélek méreteltérései.

A legbizonytalanabb adat a magasság, mert a burkolat lepusztulása miatt ezt a falak dőléséből és megmaradt
szegély-burkolókövek alakjából becsülték meg. Szerencsénkre a kőfaragók tized milliméter pontossággal
dolgoztak.
„The few remaining casing-blocks at the foot of the Great
Pyramid offer the best examples of such jointing hitherto discovered;
the credit for being the first to bring their excellence to the notice of
the modern world belongs to Petrie, who wrote of them: 'Several
measures where taken of the thickness of the joints in the casing-
stones. The mean thickness of the joints of the north-eastern casing-
stones is 0.02 inches, and therefore the mean variation of the
cutting of the stone from the straight line and from a true square is
but 0.01 on a length of 75 inches up the face, an amount of accuracy
equal to the most modern opticians' straight-edges of such a length.
 P6.sz. #52. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

Though the stones were brought as close as 1/50 inch,

or, in fact, in contract, the mean opening of the joint was but 1/100
inch.”

EDWARDS: The Pyramids of Egypt. 275-276. o.

Penguin Books Ltd, HARMONDSWORTH, MIDDLESEX. 1972.

75, inch = 1905 mm

0,02 (1/50) inch = 0,508 mm
0,01 (1/100) inch = 0,254 mm

6.3.2 Tudományosan vizsgálható feltételezések.

A feltételezések közül elsősorban azokat vizsgáljuk, amelyek megfeleltethetők annak a színvonalnak
amit a hiteles források alapján az egyiptomiak matematikai és geometriai módszereiről tudunk. Értékelünk
olyan összefüggést is melynek levezetése meghaladja az elfogadott tudásszintet, viszont „benne van” a
Piramis méreteiben.
1. Körkerület [4/PI]:
Az alapnégyzet kerülete egyenlő a magassággal azonos sugarú kör kerületével. A John TAYLOR által 1864-
ben felállított elmélet feltételezi a PI ismeretét.
2. Sarokél emelkedés [9/10]:
A piramis magassága úgy aránylik az alapnégyzet átlójának feléhez, mint 9:10-hez. NEUBURGER, Albert:
Die Technik des Altertums, Leipzig 1919.
NEUBURGER könyve Vojtech ZAMAROVSKY szerint a „ k o h o l m á n y o k é s b a d a r s á g o k
t á k o l m á n y a ” . (A felséges piramisok. 330. Oldal. MADÁCH, BRATISLAVA. 1981.)
3. Oldallap emelkedés [14/11]:
Az alapél hossza 2*220, a tengelymagasság 280, az oldalmagasság közelítőleg 356 könyök. Paul RIEPPEL
1953-as publikációja szerint a pithagoreusok mágikus számai.
Az oldallap emelkedése 14/11 helyett az egyiptomiak ennek reciprokával a 11/14 (škd) dőléssel számoltak.
Bontsuk fel a dőlést egyiptomi módra törzstörtekre:
11 1 1 1 3 1
14 = 2 + 4 + 28 = 4 + 28 könyök.
R e m e k ; eszerint egy könyök emelkedésnél az oldalfal dőlése három tenyér és egy ujj.

4. Oldalmagasság 356 könyök: h = 3562 – 2202

A 220-280-356 n e m pitagoraszi számhármas. A PITHAGORASZ tétellel számított oldalmagasság:
c = 2202 + 2802 = 356,089876295 könyök (> 356 könyök)
Tekintsük az oldalmagasságot és a fél alapélt hosszát kerek számnak, ekkor a piramis tengelymagassága:
h = 3562 – 2202 = 279,885690953 könyök (< 280 könyök)
5. Aranymetszés [AM]:
A gúla egy-egy oldalának felülete egyenlő a magasság négyzetével. Ezt az állítást, amely az aranymetszés
arányaira vezet Friedrich RÖDER 1854-55-ben jelentette meg Drezdában.

6.3.2.1 Hogyan cáfol egy matematikus

A matematikus megpróbálja a kiinduló feltételezések számadatait egymás ellen kijátszani.
 P6.sz. #53. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

A mért alapkerületből és a becsült magasságból kiszámítja a PI közelítő értékét:

p 921 453
PI ≈ 2×h = 2×146 729 = 3,139982553

Kiszámítja a PI-t a 280 könyök magasságból és a 4*440 könyök kerületből:

p 4×440 22
PI ≈ 2×h = 2×280 = 7 = 3,142857143

Kiszámítja a PI-t az aranymetszésből:

32
PI ≈ = 3,144605511
1 + 5
Hivatkozik a RHIND-papíruszra ahol a PI:
2
⎛16 ⎞
PI ≈ ⎜ 9 ⎟ = 3,160493827
⎝ ⎠
Fenti közelítéseket összehasonlítja PI pontos értékével:
PI = 3,141592653
Mivel már a második-harmadik tizedesben eltérés van, DR. MEDGYESI PÁL kijelenti, hogy:
• „a mért vagy kikövetkeztethető adatokból sem a jó PI-közelítés, sem az aranymetszés
nem következik; ami tehát adott, az gyenge bizonyítéka volna egy magas kultúrának.”

6.3.2.2 Hogyan bizonyít a mérnök

• Albert SPEER (fegyverkezési miniszter 1942–45): Hitler bizalmasa voltam.
”…éppen mi, műszakiak vagyunk arra hivatottak, hogy a jövő problémáit megoldjuk.”
• meg a múltét is !…(–K_–)
A MÉRNÖK visszaemlékezik, hogy amikor — 4500 évvel KHEOPSZ után — technikumba járt a
műhelyi tolómérőkbe bevésett műszaki adatok között a PI = 22/7 szerepelt. És ez műszakilag tökéletesen
megfelelt. A piramis konkrét műszaki alkotás ezért a MÉRNÖK nem a számok tizedesjegyeit hasonlítja
össze, hanem a méreteket, mégpedig a magasságét.
Induljunk ki a kerületből:
p = 921 453,000 mm.
A f é l a l a p é l hossza a kerület nyolcadrésze:
p 921 453,000
a = 8 = = 115 181,625 mm.
8
Ezzel a félalapél hosszal mind az öt hipotézis szerint számítsuk ki a piramis magasságát!
0. A mért magasság [Cole]:
h = 146 729,000 mm.
1. Körkerület [4/PI]:
A feltételezés szerint a magassággal, mint sugárral szerkesztett kör kerülete egyenlő az alapnégyzet
kerületével. A számításban a PI 9-jegyre pontos értékét használjuk:

PI = 3,141 592 654

 P6.sz. #54. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

Az egyiptomiak természetesen nem ezzel számoltak. Itt csak a számított magasságértékek összetartását
érzékeltetjük:
2×h×PI = 8×a
Innen a magasság:
4
h = PI a = 146 653,800 mm.

2. Sarokél emelkedés [9/10]:

A félátló a PITHAGORASZ tételből:

d = a2 + a2 = 2×a
Innen a magasság:
9 9
h = 10 d = 10 2×a = 146 602,275 mm.

3. Oldallap emelkedés [14/11]:

Az odallap emelkedése magasság és a félalapél hosszának aránya:
280 14
h = 220 a = 11 a = 146 594,795 mm.

4. Oldalmagasság 356 könyök.

Szintén a magasságértékek összetartásának érzékeltetésére számoltuk ki a tengelymagasságot a c = 356
könyök oldalmagassággal. Az oldalmagasság legyen kereken 356 könyök, a félalapél 220 könyök. A piramis
tengelymagassága:

356 2 – 220 2
h = 220 a = 146 534,949 mm.

5. Aranymetszés [AM]:
Friedrich RÖDER feltételezése szerint a Nagy Piramis tengelymagasságának négyzete egyenlő egy oldallap
felületével:

h2
h 2 = a×c innen c = a

A derékszögű Piramisháromszögre felírható a PITHAGORASZ tétel, amibe behelyettesítjük a

tengelymagasság négyzetét ( h 2 ) :

c 2 = a 2 + h 2 = a 2 + a×c
Írjuk fel átrendezve az oldalmagasság másodfokú egyenletet:

c 2 - a×c - a 2 = 0
Az oldalmagasság:

5 + 1 h2
c = a =
2 a
Fejezzük ki a tengelymagasságot:

5 + 1
h = a = 146 513,290 mm.
2
 P6.sz. #55. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

146 750
146 729,000 - Cole/Edwards

146 700

146 653,800 - 4/PI

146 650

146 602,275 - √2*9/10

146 600 146 594,795 - 14/11

146 550
146 534,949 - √ (3562 - 2202)

146 513,290 - AranyMetsz.

146 500

33. ábra: A számított tengelymagasságok eltérései.

6.3.3 A REND--Rakás
REND-ezzük táblázatba és ábrázoljuk méretarányosan a számított magasságokat; és mutassuk ki a
különbségeket.
 P6.sz. #56. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

Mérnöki módszerrel igazoltuk, hogy a mérések alapján becsült és az öt különböző feltételezés alapján
számított magasságok egy arasznál kisebb terjedelemben szóródnak. A KHEOPSZ piramis teljes magasságát
Budapesten a Sas-heggyel érzékeltethetjük. Ehhez képest a számított magasságok eltérései a mérnöki
gyakorlatban elhanyagolhatók. Az adatok alapján hogy N E M L E - H E T E L - D Ö N - T E - N I ,
hogy az építők melyik számítás szerint tervezték a piramist.

jel magasság különbség különbség max.

mm mm mm
Cole 146 729,000
75,200
4/PI 146 653,800
51,525
√2×9/10 146 602,275
7,480 215,710
14/11 146 594,795
59,846
√(3562-2202) 146 534,949
21,659
Arany Metsz. 146 513,290

De azt sem lehet kimondani, hogy melyik szerint NEM!

6.3.4 Összehasonlító értékelés

A továbbiakban már csak a Piramis méreteivel alátámasztható feltételezésekkel foglalkozunk.
2. Sarokél emelkedés [9/10], 3. Oldallap emelkedés [14/11]:
E két feltételezés összetartozik, mert a számított tengelymagasságok különbsége:

7,5 mm = hét és fél milliméter !;

a relatív eltérés 0,000 05 ÷
÷ 1 : 20 000, egy/húszezred-rész.
A NÉGYZET ÁTLÓJA fejezetben leírtak szerint egy négyzetnél az oldal és az átló hosszmérete közül
valamelyik — de legalább az egyik — irracionális szám.
Matematikailag lehetetlen olyan négyzetalapú, szabályos gúlát szerkeszteni úgy, hogy az oldallap
emelkedése és az oldalél emelkedése is természetes számok hányadosának feleljen meg; — legalább az
egyik törtben meg kell jelenni irracionális számnak. A tervezőknek viszont sikerült olyan arányt találni,
amelynél egy/húszeredrész eltéréssel mindkét emelkedés egyszerű egész számok hányadosa.
A „ k o h o l m á n y o k n a k é s b a d a r s á g o k n a k e z a t á k o l m á n y a ” a négyzet
átlójával kapcsolatos felismeréseket sejtet.
Az oldallap emelkedése a h -tengelymagasság és az a -félalapél hányadosa:
h 280 14
a = 220 = 11
 P6.sz. #57. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

Az oldalél emelkedése a h -magasság és a d -félátló hányadosa, a k o h o l m á n y o k é s

b a d a r s á g o k t á k o l m á n y a szerint 9/10. (Vegyük figyelembe, hogy a félátló a félalapél 2 -
szöröse):
h h 9
≈ 10
d = 2×a
Fejezzük ki ebből az egyenletből is a h / a -oldallap emelkedést:
h 9 14
2× 10 ≈ 11
a =
Innen a 2 közelítő értéke:
10 14 140
2 ≈ 9 × 11 = = 1,414141414
99
Az eltérés a pontos értéktől:
140
2 – 99 = 0,000072148. A relatív hiba: 0,000051017 ≈ 5 × 10 -5

A mellékelt 4 / 1 . t á b l á z a t szerint a ilyen jó törtközelítést a IX.-rendű javítás eredményez.

1. Fokozatosan javított közelítés
közel. száml. nev. száml./nev. száml./nev. - GYÖK(2)
... ... ... ... ...
IX 140 99 1,41414141414141 -0,0000721482316810

A NÉGYZET ÁTLÓJA fejezetben bizonyítottuk, hogy egy négyzetszám kétszerese n e m lehet

négyzetszám. A vizsgált esetben:

140 2 = 19600 ≠ 19602 = 2×99 2

Gratulálunk! Ez majdnem sikerült!!!
3. Oldallap emelkedés [14/11] és a PI [22/7]:
Számítsuk ki a PI-t a 1 4 / 1 1 -es oldalemelkedésből, ahol a félalapél 2 2 0 -, a tengelymagasság 2 8 0
könyök. A feltételezés szerint a magassággal, mint sugárral szerkesztett kör kerülete egyenlő az alapnégyzet
kerületével:
2×h×PI ≈ 8×a
Fejezzük ki PI-t:
8×a 8×220 22
PI ≈ 2×h = 2×280 = 7 = 3,142857143

A közelítő és a pontos érték különbsége:

22
A relatív hiba: 0,000402499 ≈ 4 × 10 -4
7 – PI = 0,001264489.
„a mért vagy kikövetkeztethető adatokból sem a jó PI-közelítés, sem az aranymetszés
nem következik...” DR. MEDGYESI PÁL: id.m.
• A PI ≈ 22/7 közelítése valóban „nem következik”, hanem
BENNE VAN a Piramisban.
 P6.sz. #58. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

5. Aranymetszés [AM]:
E feltételezés szerint a Nagy Piramis magasságának négyzete egyenlő egy oldallap felületével. (34.
ábra) A területegyenlőség és a PITHAGORASZ tétel a piramis-háromszögben:
2×a×c
h2 = = a×c ⇐⇔⇒ c2 = a2 + h2
2

2 a×c
h = h× h = 2× = a×c
2
c2 = a 2 + h2 h
h
h
a c h
a a Kóta Béla.
2004.

a a a
34. ábra: Az aranymetszés területegyenlősége.

Az oldalmagasság és a félalapél aránya:

c 5 + 1 ⎛ 5 – 1⎞ 2
= × ⎜ ⎟=
a 2 ⎝ 5 – 1⎠ 5 – 1
Az oldalmagasság, mint körív a függőleges felezővonalon kimetszi a piramis tengelymagasságát. A 35. ábra
mutatja piramis méreteinek összefüggéseit az aranymetszés szerint.
Illesszük a Piramisháromszöget az ARANYMETSZÉS 26. ábra szerinti szerkesztéséhez. Figyelemreméltó,
hogy a bejárati felvezető folyosó és a Nagy-Galéria emelkedése 1/2 körüli, — az alsó kamrához vezető
folyosó lejtése
–1/2. Az emelkedés szöge:
arc tg(1/2) = 26° 33´ 54,18˝
 P6.sz. #59. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

2 2
5 5
Kóta Béla. 2004.

5 −1 5 −1

2 5 +1
= =q
5 −1 2

35. ábra: Az aranymetszéssel szerkesztett Piramis.

Az 1/2-es emelkedés az ARANYMETSZÉS szerkesztésében kardinális. Több piramisban is ilyen a folyosók

emelkedése, lejtése. A belső folyosók meglehetősen illeszkednek a szerkesztővonalakhoz. (36. ábra) Ez
sejtet valamit, de a számított méretek eltérnek.
A 35. ábra szerkesztésén látható, hogy a generáló négyzet oldalhosszúsága egyenlő a c ≈ 3 5 6 k ö n y ö k
oldalmagassággal. A Király kamra magassága ennek negyedrésze: c/4 ≈ 89 könyök ≈ 46,6 m. A kamra a
valóságban 42,28 m magasan van.. Ekkora eltérésre nincs magyarázat, …

…viszont van valami más !…

Mi lenne ha ? …

• Lariscsev: 962.
Egy sztahanovista munkás pénzjutalmat kapott. A jutalom negyedrészén
kölcsönkötvényt vásárolt, a fennmaradt pénz egyötödét üdülésre fordította, és még
mindig maradt 1200 rubelje. Hány rubel jutalmat kapott?
 P6.sz. #60. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

c c
h
Kóta Béla. 2004.

26,5°

a a
h 5 +1
= q=
a 2

36. ábra: Az aranymetszés illeszkedése a Piramishoz.

Mi lenne ha ? …
. . . k i s z á m í t a n á n k az oldallap δ szárszögét. (37. ábra) Az oldallap egyenlőszárú
háromszög, alapja a félalapél kétszerese: 2 * a , magassága az oldalmagasság: c . Írjuk fel a fél szárszög
tangensét:

⎛δ ⎞ a 5 – 1 1
tg ⎜2 ⎟ = c = 2 = q.
⎝ ⎠
Mivel a trigonometriában egy α szög kétszeresének tangense;
2× tg α
tg (2×α ) = ;
1 – tg 2 α
A teljes szárszög tangense (Most tapossunk bele az algebrába !):

5-1
2× 2 5 – 1 4× 5 – 4
tg δ = 2 = =
5 – 2× 5 +1 4 – 6 + 2× 5
= 2
⎛ 5–1 ⎞ 1 –
1 – ⎜ ⎟ 4
⎝ 2 ⎠

HáÁT eEz KEeEeTTtŐőŐőőőő´´´´ = 2.

Micsoda véletlen!
 P6.sz. #61. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

δ
2 2
5 5
Kóta Béla. 2004.

5 −1 5 −1
⎛δ⎞ 5 −1 1
tan⎜ ⎟ = =
⎝2⎠ 2 q

37. ábra: A szárszög az aranymetszésben.

Az egyiptomiak az ívfok beosztás helyett a szögek mérésére a tangens-cotangens arányt használták. Eddig
tudtuk, hogy a Kheopsz piramisnál a belső folyosók emelkedése — lejtése ± 1:2, a többi piramisnál is
előszeretettel alkalmazták ezt a szöget. Most viszont kiszámítottuk, hogy...

Az olyan négyzetalapú szabályos gúlánál, melynél az (egyenlőszárú)

oldalháromszög területe egyenlő a magasság négyzetével; az
oldalháromszög szárszögének tangense 2:1 (kettő).
A δ szárszögre talált trigonometriai összefüggés:
⎛ 5-1 ⎞
2×arc tg ⎜ 2 ⎟ = arc tg (2 ) (= 63° 26' 5,82")
⎝ ⎠
Fordítsuk meg a szerkesztés menetét. Szorgalmi feladat:
• „Szerkesszünk olyan négyzetalapú szabályos gúlát, melynél az (egyenlőszárú)
oldalháromszögek szárszögének tangense legyen 2:1. (38. ábra).

Hagyjuk el a szögek megnevezéseit, mert az oldalháromszög az egyenlőszárú háromszögek hasonlóságából

is megszerkeszthető.
 P6.sz. #62. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

δ
δ/2 δ/2
Kóta Béla.
2004.
c
180−δ 180−δ

δ/2 δ δ δ/2

a a
t an (δ) = 2

38. ábra: Oldalháromszög szerkesztése.

Az aranymetszés feltételezése belefér a Piramis méreteibe, de mai ismereteink szerint meghaladta az

óegyiptomiak tudásszintjét; a szigorú bizonyításhoz másodfokú egyenletet kell megoldani. Nem tudjuk
bizonyítani azt sem, hogy képesek lettek volna egy ilyen szerkesztésekre, illetve ismerhették e az algebrai és
a geometriai módszer összefüggését?
Ha nem is igaz, akkor is szép !
A szárszög a talajszintről nézve csak torzítottan látszik. A téli napfordulón viszont a Nap felől nézve
torzítatlan. Az oldalháromszög alakja és a szárszög újra ráirányítja a figyelmet a csillagászati tájolásra.

6.3.4.1 Földrajzi tájolás.

A piramis elhelyezkedését a földrajzi meridiánon a 39. ábra mutatja. A felmérések szerint a piramis
alapéleinek iránya csaknem pontosan megfelel a négy világtájnak.
Most! mind a 4 alapél tájolási eltérése az óramutató járásával ellentétes irányú szögelfordulás. Az
eltérések átlaga 3' 6˝. Elismerjük, hogy az eredeti kitűzés pontos volt; a hibát a 4500 év alatt lejátszódó pólus
és kontinensvándorlás okozta. A méreteknél rámutattunk, hogy az óramutató járásával ellentétes
szögelfordulás iránya megegyezik az afrikai tábla rotációjával.
Az ókorban nem ismerték a légköri fénytörést - a refrakciót. A refrakció figyelmen kívül hagyva a
látszólagos +30°-os szélességi kör átmegy a KHEOPSZ piramis alapnégyzetén.
 P6.sz. #63. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

A piramis feltételezett építési idején az α-Draconis (Thuban) volt a sarkcsillag. Ez a Kr.e. 2781-ben
kezdődő Szothisz (Szíriusz) periódus kezdetén néhány évszázadig 89°55´ deklinációban mindössze 5 ívperc
eltéréssel - gyakorlatilag pontosan az északi pólusban helyezkedett el. A jelenlegi sarkcsillag a Polaris sokkal
pontatlanabb irányjelző, mert deklinációja 89°13´ - így most 47´-cel tér el az északi pólustól.

α-Draconis: Thuban

30°
Egyenlítő →
23,5°
Baktérítő
Nap
Kóta Béla. 2004.

39. ábra: Földrajzi tájolás.

A gízai szélességen a téli napforduló körül - amikor a Nap a legalacsonyabban delel - a delelő
NAPISTEN kb. ≈ 2° „túllendüléssel” merőlegesen látja a piramis déli oldalháromszögének síkját. A
Napisten tehát lát egy egyenlőszárú háromszöget 2 tangensű szárszöggel, ami az egyiptomiak szemében az
egyik legszabályosabb síkidom lehetett. Emlékezzünk !!!, az obeliszkeket a fáraók „ajándékba adták a
Napnak”. A piramisok és az obeliszkek tetején levő piramidonokat tükröző aranyötvözettel borították., mint
most a CONCORDE téri obeliszket Párizsban.
Ezt a sejtést a refrakció és a földtengely precessziójának beszámításával pontosítani kell.
—•—
 P6.sz. #64. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

6.4 A KHEOPSZ PIRAMIS SZÁMAI

Vizsgáljuk meg, hátha a számok pitagoraszi osztályozásának nyomai kimutathatók e a KHEOPSZ Piramis
méreteiben? Induljunk ki Paul RIEPPEL adataiból: az alapél hossza 2 × 2 2 0 = 4 4 0 , a gúla
tengelymagassága 2 8 0 , az oldalháromszög magassága (oldalmagasság) közelítőleg 3 5 6 könyök. Ezt a
feltevést a piramis méreteinek összevetése a mérőlécekkel igazolja.
A piramis könyökben megadott fő méretei:
♦ a fél alapél hossz 220
♦ a teljes alapél hossza 2×220 = 440
♦ a tengelymagasság 280
♦ az oldalmagasság 356

Vegyük elő a 2 . t á b l á z a t eredeti forrását:

• „A természetes számok Pythagoraszi osztályozása.” Kóta Béla. 1995.
kiegészítve 2004.
Ez az eredeti adatbázis 1 - 10 000-ig tartalmazza a számok jellemzőit. A mérőszámok összefüggéseit a valódi
osztók összegeiben — a vonzatokban — találjuk meg. A táblázat érintett sorai:

Szám. Val.o. Valódi osztók.

összeg
220 284 1 2 4 5 10 11 20 22 44 55 110.
274 140 1 2 137.
280 440 1 2 4 5 7 8 10 14 20 28 35 40 56 70 140.
284 220 1 2 4 71 142.
356 274 1 2 4 89 178.
440 640 1 2 4 5 8 10 11 20 22 40 44 55 88 110 220.
554 280 1 2 277.

A mérőszámok között öt összefüggést találtunk (eddig):

1. A fél alapélhossz 220 könyök 220
2. A fél alapélhossz 220 a 284 barátságos száma 284
3. A tengelymagasság 280 vonzata a teljes alapélhossz: 2×220 = 440
4. Az oldalmagasság 356 vonzata = 274
5. A 274 és a tengelymagasság 280 összege: 280 + 274 = 554
6. Innen az 554 vonzata a magasság = 280

A táblázat és a 40. ábra a piramis méretszámait és összefüggéseiket mutatja.

A 220-280-356 a legjobban alátámasztott feltevés. Bizonyítja ezt a: méretek, mérőlécek összehasonlítása, az
oldallap- és oldaléldőlésből valamint a PITHARORASZ tétellel számított magasságok egybeesése.
A méretekben benne van: a PI = 22/7 közelítés, melynek pontossága 1:2500, és az 1:20000 pontosságú
2 = 140/99 közelítés. Az óegyiptomi elittől elvárható tudásszint bőven elégséges volt az alapvető
összefüggések felismeréséhez. Ehhez nem a mai értelemben vett matematikai zsenialitásra volt szükség,
hanem egy szorzótáblára és szorgalomra.
 P6.sz. #65. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

jel magasság különbség különbség max.

mm mm mm
√2×9/10 146 602,275
7,480
14/11 146 594,795 67,326
59,846
√(356 -220 ) 146 534,949
2 2

Valódi osztók
összege
356
280
356 356 Aritmetikai
művelet

220 220 274

440

284
Kóta Béla. 1972-2004.

+ 554

220 ×2/ 440 280

40. ábra: A Kheopsz Piramis számai.

6.4.1 Cáfolatok
Idézzük először a KHEOPSZ Piramis matematikájáról és az óegyiptomiak tudásszintjéről jelenleg járatos
nézeteket.
DR. MEDGYESI PÁL: Matematikatörténeti mendemondák
A Cheops-piramis matematikája
Természet Világa. 104.k. 1973. 12. sz. 540-543.
 P6.sz. #66. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

• „... az egyiptomi tudomány magas fokáról szóló elképzelést - nem támogatja semmiféle
tudománytörténeti dokumentum. Például a Cheops-piramis „matematikája” azért nem
támogathatja, mert a mért vagy kikövetkeztethető adatokból sem a jó PI-közelítés, sem
az aranymetszés nem következik; ami tehát adott, az gyenge bizonyítéka volna egy
magas kultúrának...
... Legtermészetesebb magyarázat az, hogy a 11/14 ujjnyi škd fentebb igen egyszerűen
megindokolt alkalmazásának egyszerű — és véletlen! — következménye az is, hogy a
2a/m-re a ∏-hez közeli érték jön ki, vagy az aranymetszés közelítő fennállása, — minden
„titkos” háttér és a modern gondolkodásmódnak, valamint eredményeknek az ókorba
való visszavetítése nélkül.”
...végül idézi van der WAERDEN-t:
• „Sokszor állítják azt, hogy a piramisok méreteiben matematikai vagy csillagászati
igazságok rejtőznek; ennek bizonyítékául azonban mindig azt hozzák fel, hogy bizonyos
számok, melyeket ezekből a méretekből számítottak ki, a modern tudományból vett,
bizonyos számokkal megegyeznek. Nekem úgy tűnik, hogy az ilyen megegyezések
semmit sem bizonyítanak.”

LUDVIK SOUCEK: A betlehemi csillag nyomában.

MADÁCH, BRATISLAVA. 1973.
• „... eddigi ismereteink szerint komoly kétségeink vannak az iránt is, hogy a piramisok
építői ismerték a Ludolf-féle számot legalább olyan megközelítőleg, ahogy a 22/7 tört
kifejezi...
...Flinders Petrie... megállapította, hogy másodpercekben vagy éppen tized
másodpercekben kifejezett pontosságról szó sem lehet, és a piramis oldalfalainak
hajlásszöge már a percekben is 51°49’ és 51°53’ közt ingadozik. A 4 szögpercnyi eltérés
persze már eleve kizárja annak a valószínűségét, hogy ismerték a PI számot öt
tizedeshelyre, s ellenkezőleg, jogossá teszi azt a feltételezést, hogy véletlen egyezésről
van szó, amely az építés elvének köszönhető. Hasonló összefüggéseket találnánk ugyanis
a gyerekek játékkockáiból épített piramisokon is...
...Az ilyen képzelgéseket egy lépés választja el a szándékos koholmányoktól. (Piazzi)
Smyth például kijelenti, hogy a piramis négy ferde síkjának mindegyike egyenlő a
magasság négyzetével... Képtelenség! Ha az alapél pontosan 1, akkor a magasság
0,40528, a felület 0,40474, ezt pedig Smyth mint csillagász játszva kiszámíthatta volna!”
Ennek az anyagnak a megírására pontosan a fentebb idézett tagadások és csúsztatások késztettek. Foglaljuk
össze a feltételezések közül azokat, amelyek a Piramis méreteiből levezethetők. Első munkakérdés:
• Miért csak a KHEOPSZ piramis matematikájával foglalkozunk ?

6.4.2 Azért foglalkozunk a KHEOPSZ Piramis matematikájával,

mert:
1. A KHEOPSZ piramis 230 m-es alapéleinek hosszeltérései egy 250 mm-es (egy arasz) hibasávban
szóródnak. A hiba 1 : 9 2 0 .
2. Az oldalaknak az égtájakhoz viszonyított átlagos irányhibája az alap 3´6˝ elfordulásához képest
+ 1´12˝.
3 . A sarokszögek átlagos eltérése a derékszögtől 1 ´ 4 7 , 5 ˝
4 . Az építészetileg becsült és az öt matematikai-geometriai hipotézis alapján számított magasságértékek
eltérései egy 216 mm-es sávban szóródnak. A relatív eltérés 1 : 6 8 0 .
5 . A legvalószínűbb RIEPPEL feltételezése, hogy a félalapél = 220, magasság = 280, oldalmagasság
közelítőleg ≈ 356 könyök, amit Piramis felmérése és a fennmaradt korabeli mérőlécek tized-milliméterre
 P6.sz. #67. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

igazolnak. Ezek nem pitagoraszi számhármasok, de ha a kerek 356 könyökből számítjuk a magasságot a
közelítésből adódó magasságeltérés 60 mm — 1 : 2 4 4 3 .
6 . Ha a magassággal, mint sugárral szerkesztett kör kerületét egyenlőnek tekintjük a Piramis
alapkerületével, akkor a 8×220 könyök alapkerületből és a 280 könyök magasságból visszaszámított
közelítő PI ≈ 22/7. A közelítés pontosságára jellemző, hogy a pontos PI-vel számított magasság csak 59
mm-rel tér el a közelítőtől. A relatív eltérés 1 : 2 4 8 4 .
7. Nincs olyan szabályos négyzetalapú gúla melynél az oldallap és az oldalél emelkedését is természetes
számok hányadosa lenne. De a 280/220 = 14/11 arányú oldallap emelkedésnél az oldalél emelkedése
9/10 hányadossal közelíthető. A két emelkedéssel számított magasságok különbsége 7,5 mm. A relatív
eltérés 1 : 1 9 6 0 0 . Ugyanekkora relatív eltérésű az innen visszaszámított 2 ≈ 140/99 közelítésnek is.
8. Ha a magassággal, mint oldallal szerkesztett négyzet területe egyenlő egy oldalháromszög területével,
akkor az oldalmagasság és a félalapél aránya megfelel az Aranymetszésnek. Ebből adódik, hogy az
oldalháromszög szárszögének tangense 2 . Ez az összefüggés magasabb matematikai színvonalat
feltételez mint amit az óegyiptomi forrásokból ismerünk. Ennek ellenére feltűnő az építők által
kitüntetett 1:2 és a 2:1 tangensű szögek alkalmazása és a szerkesztővonalak illeszkedése a belső
szerkezethez.
9. A mérőszámok között öt összefüggést találtunk (eddig):
A. A fél alapélhossz 220 könyök 220.
B. A fél alapélhossz 220 a 284 barátságos száma 284.
C. A tengelymagasság 280 vonzata a teljes alapélhossz = 440.
D. Az oldalmagasság 356 vonzata = 274.
E. A 274 és a tengelymagasság 280 összege: 280 + 274 = 554.
F. Innen az 554 vonzata a magasság = 280.

Ezek az eredmények alátámasztják HÉRODOTOSZ, STRABÓM, APULEIUS állításait, hogy t.i.

THALÉSZ, PITAGORASZ, DEMOKRITOSZ, PLATON, EUDOXOSZ Egyiptomban tanulták a
matematika elemeit.
A h o g y TUTANHAMON múmiáját négy aranyozott fából készült szentély, egy homokkő
szarkofág, két múmiaformájú aranyozott fakoporsó, egy színarany koporsó, egy
aranymaszk és 143 amulett védte,
ú g y a KHEOPSZ piramist is becsületesen lebiztosították építői,
a k i k nemcsak birtokában voltak a piramis építéséhez szükséges ismereteknek, hanem fel
is építették azt.
A z o k , akik szerint ez a 8+5=13 összefüggés véletlen egybeesés — lekéstek, mert ezen a
héten (2002. dec. 12.) 2.540.000.000,00 Ft (kétmilliárd ötszáznegyven–millió) az 5-ös
lottó főnyereménye.
A z o k , akik szerint bármely tetszőlegesen kiválasztott építményen lehetne találni hasonló
összefüggéseket; — a kiválasztást kezdjék a Marx téri felüljáróval (most Nyugati
tér).
A z a g y e r e k meg fogjon 600 kiló játékkockát és építsen belőle 1 méter magas piramist
50 mikron pontossággal.
Válasz a második munkakérdésre:
• Mennyi matematikát tudtak a piramisépítők ?

• Keveset, de azt nagyon !

M i m e g vegyünk elő még további 22 piramist azért, hogy senki se fanyalogjon, amiért
csak a KHEOPSZ piramis matematikájával foglalkozunk;
 P6.sz. #68. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

• De előbb még jön…

 P6.sz. #69. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

7. A 3-4-5 SZÁMHÁRMAS ÉS A DERÉKSZÖG.

A munkakérdés a tudománytörténet botrányköve:
• Kellett e a zsinórfeszítőknek a PITHAGORASZ tétel ?

7.1 A CÁFOLÁS LÉLEKTANA

A tudományok történetében számos eset fordult elő amikor a tények helyes értékelését és az igazság
kiderítését az ellenérdekű felek minden eszközzel megpróbálták akadályozni. Amikor egy alkotó-kereső
elme rájön egy új és konkrét tényekkel alátámasztott összefüggésre, bizton számíthat a támadásra.
A cáfolatok rendszerint a téma felületes ismeretről tanúskodnak. Egy tétel szembeni hiteles ellenérvek
összeállítása sokkal nagyobb erőfeszítést követel, mint magának a tételnek a kidolgozása. Könnyebb a
tekintélyre vagy hitre hivatkozni, amikor pl. elő akarják írni, hogy mit NE tudhassanak az egyiptomi
piramisépítők.
A támadások okai:
• anyagi és hatalmi érdek,
• szakmai féltékenység,
• hivatásbeli és/vagy magánéleti sikertelenség miatti irigység – bosszúvágy,
• örökletesen korlátolt személyiség,
• elvonási tünetek,
• aggkór (szenilitás).
• erkölcsi beszámíthatatlanság (moral insanity)
• csak…

Miután GALILEI és utána mindenki, aki a távcsővel az égre nézett láthatta a Hold krátereit, a napfoltokat és
a Jupiter holdjait, ellenfelei megpróbálták a tényeket letagadni. GALILEI a hatalom fenyegetésének hatására
megtagadta eredményeit — amelyeket a csillagászat, térképészet és a navigáció;
• nem tagadott,
• nem igazolt,
— hanem —
• használt!

Heinrich SCHLIEMANN a helyszínen kiásta Mükénét és Tróját, közben az ellenfelei az egyetemi

katedrákon továbbra is költői képzelgésének tartották az egész HOMÉROSZ-i világot.
BOLYAI Jánost saját apja, BOLYAI Farkas is megpróbálta lebeszélni hogy „a semmiből egy ujj más
világot” teremtsen; —az abszolút geometriát.
∗ A kalandorok átkutatták Latin-Amerikát és nem találták Eldorádót.
∗ DE azok sem találták meg akik nem is keresték.
∗ DE ettől még az otthon maradóknak nem lett igazuk!
—K’—

7.2 A FELTALÁLÁS ÉS FELISMERÉS MŰVÉSZETE.

Amikor ARKHIMÉDÉSZ (Kr.e. 287-212) fürdés közben saját testén tapasztalta, hogy „minden
vízbemártott test annyit veszt a súlyából; amennyi az általa kiszorított víz súlya” — kiugrott a kádból,
meztelenül kifutott az utcára és „HEUREKA” (megtaláltam) kiáltásokkal ünnepelte a róla elnevezett törvény
felfedezését. (A fajsúly mérésével leleplezte az ötvöst, aki a HIERON király koronájára kiutalt arany egy
részét megprivatizálta és ezüsttel pótolta.) Innen ered a feltalálás-rájövés fogalma a;
• Heurisztika, feltalálási mód, utasítás arra nézve, hogyan lehet metodikai úton valamit
feltalálni; tudományos kutatásoknál a megtalálás, a feltalálás módja; az alkalmazott
logika egyik része. (Pallas Lexikon 1897.)
 P6.sz. #70. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

A felismerés másik módja az:

• Intuitio (lat.) a. m. szemlélet; a filozófiában ama felfogás neve, hogy közvetlenül (úgy
mint a szemmel a külső dolgokat) ismerhetünk meg érzékfölötti dolgokat (belső
szemlélet). A köznyelvben is használjuk, ha bizonyos bonyolódottabb viszonyok igazságát
egyszerre, mintegy közvetlenül látjuk át. Mondhatni, hogy minden nagy fölfedezés,
gondolat csirája ily I. A nagy tehetségben megvan az I. ereje: Ebből: intuitív, közvetlenül
megismerő, belsőleg szemlélő; intuitív igazság, melyhez ily módon jutottunk. (Pallas)
Tegyünk hozzá még kettőt;
• A belelátás-beláttatás példája a képzőművészet. A
szobrász, aki a nyers márványtömbben látja a kész
szobrot, amit majd a felesleges márvány levésésével 5 4
fog kiszabadítani. A festő, aki az üres vásznon már
látja a képet.
4
• A kiválasztás-kiszűrés képessége teszi lehetővé,
hogy egy rendezetlen, kaotikus halmazban
3
felismerjük a szabályos struktúrákat. Pl. egy 3
monoton üzemi zajban a ventilátorok sivításából
kihallgassuk az AIDA II. felvonását: bevonulási 2 2
induló, balettzene, stb.
Cáfolni csak az adott állítást tökéletesen kizáró okok és feltételek
feltárásával lehet. A mi mai algebrai és aritmetikai módszereink a
1 Kóta Béla. 2002.
90°
1
középkorban alakultak ki. A régiek ezek nélkül is megtalálták a
számukra fontos tételek bizonyítását.
1 2 3
A legnagyobb erőfeszítést az igényli, hogy bele tudjuk élni
magunkat a korabeli gondolkodási sémákba. Pl. az ókorban csak 41. ábra: A 3-4-5 oldalú háromszög.
alapműveletekkel és természetes számokkal számoltak. A számokat,
arányokat, méreteket szentnek tekintették. A megmaradt egyiptomi matematikai tárgyú papiruszok korabeli
„általános iskolai” tanpéldák. Az építmények és képzőművészeti alkotások viszont egy sokkal magasabb
szintű elit tudomány létét sejtetik.

7.3 AZ ELLENTMONDÁSOK KÍSÉRJENEK UTUNKON!

7.3.1 A tudománytörténeti vitakérdés:

Használhatták e az ókori Egyiptomban derékszögek kitűzésénél a 3-4-5 oldalú háromszöget, és
biztosak lehettek e abban, hogy ez a háromszög valóban derékszögű? (Ezt a háromszöget egy 12 egyenlő
hosszú szakaszra osztott zsinórral szokták kijelölni. 41. ábra)

7.3.2 A cáfolatok
Contra pincipia negantem disputari non potest (lat.) a. m. aki az alapelveket tagadja, azzal nem
lehet vitatkozni, azaz előbb meg kell győződnünk róla, hogy azon egy alapon állunk az ellenféllel; a
vita alapjául szolgáló elvekben megegyezünk, s csak azután vitatkozhatunk valamely tárgy fölött.
DR. MEDGYESI PÁL: Matematikatörténeti mendemondák (id.m.)
Az óegyiptomi matematikáról a piramisépítéssel kapcsolatban.
• »... Biztosra vehető, hogy a Püthagorasz-tételt nem ismerték, a derékszög kitűzése az
építészetben - szemben a rendkívül elterjedt nézettel - Hufu idejében nem ezen tétel
alapján történt, még a 3-4-5-ös derékszögű háromszöget sem használták fel - vízszintes
és ráállított függőleges másképp is (függőón, vízszint) megszerkeszthető - és
matematikai ismeretek nélküli primitívek is használtak derékszöget.«
 P6.sz. #71. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

• »... A kétségtelenül hatalmas építészeti tehetség nem jelent okvetlenül magas

matematikai ismereteket; a nagy római építész Vitruvius (i.e. 1. sz.) például egyáltalán
nem vonta be a matematikát munkájába; így tehát a fejlett építészet sem érv.«
A szerző hivatkozik még Bartel Leendert van der WAERDEN (*1903-) művére is.
B. L. van der WAERDEN: Egy tudomány ébredése. GONDOLAT, Bp. 1977.
"KÖNYVÜNK CÉLKITŰZÉSEI" c. fejezetében szembeszáll Moritz CANTOR (1829-1920)
matematikatörténész egy állításával. ("Geschichte der Matematik")
• »Hány mende-monda forog közszájon, mint "közismert tény"! Hogy csak egy példát
említsünk, majdnem minden ilyen tárgyú könyvben megtalálható az a kijelentés, hogy
az egyiptomiak a 3, 4, 5 egységnyi oldalú derékszögű háromszöget ismerték, és
felhasználták derékszög szerkesztésére. Mit ér ez a kijelentés? Semmit! Min alapul? Két
tényen és CANTOR egy következtetésén. A tények: az egyiptomi templomok
alapkőletételénél "zsinórfeszítőket*" alkalmaztak, s a templomok és piramisok alapjánál
a szögek többnyire nagy pontossággal 90°-osak. CANTOR ebből arra következtetett,
hogy a derékszögeket a zsinórfeszítőknek kellett szerkeszteniök, és ő (CANTOR) nem
tud más módszert elképzelni, amellyel zsinór kifeszítése útján derékszög volna
szerkeszthető, mint hogy 3, 4, 5 egységnyi hosszúságú kötéldarabokból alkotnak
háromszöget**. Az egyiptomiaknak tehát ismerniök kellett ezt a háromszöget.«
• »Hát nem elképesztő? Nem az, hogy CANTOR ezt a hipotézist felállította, hanem, hogy
az ismételt átmásolások következtében általánosan elfogadott "ténnyé" válhatott! Pedig
valóban így történt.«
* harpedonaptoszok
** Holott a középiskolában tanult eukleidészi szerkesztés (Elemek I, 12) nagyon jól elvégezhető
kifeszített zsinórokkal!
SAIN MÁRTON: Matematikatörténeti ABC. Tankönyvkiadó, Bp. 1978.
A háromszög címszóban:
• »Az egyiptomi Rhind-papiruszon (i. e. 2000 körül) találhatunk egyenlő szárú
háromszöget és derékszögű háromszöget... ...E papiruszon látható az 52 = 32 + 42
egyenlőség, de semmi nyoma, hogy ennek geometriai jelentést adtak volna. Viszont a
babiloniaiak i. e. 2000 táján már kétségtelenül ismerték a Pitagorasz tételt.«
A Pitagorasz-tétel címszóban:
• »Az egyiptomi Rhind-papiruszon (i.e. 2000 körül) találkozunk a 3, 4, 5 oldalú derékszögű
háromszöggel, de semmi nyoma annak, hogy az ilyen méretű háromszög esetében
kimondták volna a tételt. Valószínű, az ókori egyiptomi építészeti bravúrok és talán egy
kicsit a késői utódok híresztelése nyomán terjedt el, hogy i. e. 2000 táján az egyiptomi
papok derékszögszerkesztésre (csomózott kötél) is felhasználták már a Pitagorasz-
tételt.«

7.3.3 A cáfolatok értékelése

VITRUVIUS: Tíz könyv az építészetről c. műve a kor színvonalának megfelelően foglakozik a
mértékek és arányok építészeti szerepével:
• Az Ötödik könyv, Negyedik fejezete Arisztoxenosz harmóniatanának összefoglalása.
• A Kilencedik könyv Előszava tárgyalja Platón négyzetkettőzését, a Pitagoraszi
derékszög szerkesztést 3-4-5 oldalú háromszöggel, Arkhimédész tételét,
Eratoszthenész mezolábiumát, stb. (PLATÓN-ra hivatkozva VITRUVIUS szerint a
derékszögelő eszköz háromszögben összeillesztett lécekből állhatott.)
 P6.sz. #72. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

•
A Kilencedik könyv Elsőtől-Nyolcadik fejezete összefoglalja a csillagászat korabeli
ismereteit, a csillagászati tájolást és a napórák szerkesztését.
MEDGYESI szerint viszont: "egyáltalán nem vonta be a matematikát munkájába".

Van der WAERDEN az idézet lábjegyzetében utal a középiskolában tanult euklideszi szerkesztésekre (42.
ábra);

EUKLIDÉSZ I. 12. Tétel EUKLIDÉSZ I. 11. Tétel

F
FD = FE

Kóta Béla. 2002.

D
CD = CE
C
G E
A H B A D C E B

42. ábra: Euklidészi szerkesztések.

Elemek I, 12 Tétel.
"Bocsássunk adott végtelen egyenesre rajta kívül adott pontból merőleges egyenest!"
Ez a hivatkozás a feladat tökéletes félreértelmezése, vagy szándékos csúsztatás. Célszerűbb lett volna a
megelőző tételre hivatkozni:
Elemek I, 11 Tétel.
"Húzzunk adott egyeneshez adott pontjából derékszögben egyenest"
De még ez is egy tetszőlegesen hosszú egyenes egy adott belső pontjára állít merőlegest.
I l y e n módszereket o l y a n o k ajánlanak, akik soha az életben nem dolgoztak terepen. A gyakorlati
feladat egy adott egyenes szakasz VÉGPONTJÁBÓL kiinduló merőleges irányának kitűzése, és nem
középiskolás füzetben, hanem a terepen, ahol a földmérőnek a szerkesztések elvégzésére nem állt
rendelkezésére korlátlan hely;
• mert a földalatti üregben vagy a piramisban kőfalak vették körül,
• mert a szabadban féllábbal az öntözőcsatorna partján vagy a 20 méter magas pilon
tetején egyensúlyozott,
• és nem várhatta el, hogy ha már a piramis alatt 50 000 négyzetméter sziklát sík
felszínűre véstek, a szerkesztő vonalak kifutása érdekében a gízai fennsíkot töltsék
fel és egyengessék el még vagy 100 000 négyzetméteren.

A SAIN MÁRTON idézetben a témába vágó legfontosabb részlet a Rhind-papiruszra vonatkozik:

• »látható az 52 = 32 + 42 egyenlőség, de semmi nyoma, hogy ennek geometriai jelentést

adtak volna.«
Éppen EZT kívánjuk megvizsgálni; hogy k e l l e t t e az egyenlőségnek geometriai jelentést adni?
A geometriai jelentéshez k e l l e t e ez az egyenlőség?
 P6.sz. #73. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

7.4 A 3-4-5 BELÁTTATÁSA

Az itt bejáratott két bizonyítás Matematika-Mentes! A belátáshoz szükséges mértani alapismeretek minden
óegyiptomi szakmunkástól elvárhatók.
Azoknak akkor és ott nem tételeket kellet levezetni, hanem fel kellett ismerni, hogy ez a 3-
4-5 oldalarányú háromszög valóban derékszögű.
Akiknél a sírépítő és kőfaragó munkások falujában a leánygyermekek is iskolába jártak.
Ahol az írni-olvasni tudás általánosabb volt, mint nálunk 50 évvel ezelőtt.
Ahogyan a piramisok és halotti templomok alapját csillagászati pontossággal tudták
kitűzni — ugyanúgy képesek voltak az alábbi két példához hasonló összefüggések
felismerésére.

7.4.1 Megvilágosodás szemben egy csempézett fallal

A 6 . f e j e z e t b e n már utaltunk az egyiptomiak négyzethálós tervezési és arányos nagyítási
technikájára. Éppen ezért mi is helyezkedjünk el valamilyen négyzethálós mintázattal szemben; legyen ez
egy soronként félosztással eltolva csempézett fal. Meredjünk összpontosított figyelemmel a falra. Lelki
szemeinkkel láttassunk a hálózat jellegzetes csomópontjain átmenő köröket.
Tekintsünk egy olyan kört, amely két egymással érintkező felső és alsó csempe sarkai köré írható.
Ekkor majdnem, mint a PRÓFÉTÁK KÖNYVÉBEN...
...megjelenik a Falon – Az Írás helyett – a 43. ábra.

4
R=5
3
2
1
1 2 3 4 5

Kóta Béla. 2004.

43. ábra: Csempe minta.

 P6.sz. #74. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

Legyen a csempék mérete 4×4 egység. Ekkor a kör sugara 5 egység és egyben 3 – 4 egység befogójú
derékszögű háromszög átfogója is.

Az ábra jobb oldalán beszerkesztett húr kijelöl egy külső háromszöget. Nagyítsuk ki a jobb felső
körszegmenset. A 4 6 - 4 7 . á b r á k a kinagyított körszegmensek a belátáshoz szükséges részleteket
szemléltetik.

5 5
Kóta Béla. 2004.
4 4
3 3
R=5 R=5
2 2
1 1
0 ω 0 ω
-1 0 1 2 3 4 5 -1 0 1 2 3 4 5
4 ⎛ω ⎞ 1
tan(ω ) = ⇔ tan⎜ ⎟ =
3 ⎝2⎠ 2

44. ábra: A 3-4-5 háromszög származtatása.

Egy további fontos összefüggés azonban most is kiderült. Az ábrán látható kisebb szög; (26° 33´ 54,18˝)
melynek tangense 1/2. Ez a szög m á r m e g i n t az Aranymetszés szerkesztésének kiindulása és ilyen
meredek a KHEOPSZ Piramisban a felvezető folyosó és a Nagy Galéria. A nagyobbik szög ennek
k é t s z e r e s e (53° 7´ 48,37˝) és tangense 4/3. És már megint egy véletlen:
2×arc tg(1/2) = arc tg(4/3)
Ezzel be is fejezhetnénk, mert az összefüggés közvetlen rátekintéssel is belátható, de még csak most…
…JÖN!, JÖN!, JÖN!
7.4.2 A sakktábla módszer.
A négyzethálós beosztású volt a sakkhoz hasonló játék a „szenet” táblája. A 3×10 mezős táblán 2×4
vagy 2×5 figurával játszottak. TUTANHAMON sírjában három szenet-játékasztalt találtak. II.RAMSZESZ
feleségét NOFERTARI-t is fölfestették (a falra) szenet játék közben.
Mi viszont a pitagoreusok módjára karcoljunk egy 11×9-es négyzethálót a homokba és szedjünk 12 kavicsot.
Tekintsük ezt egy 11×9 kockájú sakktáblának, a kavicsokat „ló”-nak (huszárnak):
1) Induljon egy ló (huszár) az A4 kockáról 3 lóugrással a G1 mezőre.
2) A G1 mezőről 4 lóugrással menjen a K9 sarok kockába. Világos e, hogy ennek ennek a két
lépéssorozatnak az iránya merőleges???!
3) A K9-ről 5 lóugrással térjen vissza a kiinduló A4 mezőre.
 P6.sz. #75. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

van der WAERDEN szavaival:

• » H á t n e m e l k é p e s z t ő ! « . A ló (huszár) útja kirajzolja a 3-4-5 oldalarányú
derékszögű háromszöget.
Ebben a példában a sakk lóugrásaival haladtunk; az előre és oldalt mozgás iránya 2:1 vagy 1:2. Más
arányokat választva az összes pitagoraszi számhármas kisakkozható. A K I E G É S Z Í T É S második
részében sakkjátszma elemzéséből levezetjük a pitagoraszi számhármasokat előállító DIOPHANTOSZ-i
egyenleteket.
Válasz a munkakérdésre: Kellett e a zsinórfeszítőknek a PITAGORASZ-tétel?

NEM.
• ...és azért nem kellett geometriai jelentést adni az 52 = 32 + 42 egyenlőségnek, mert egy
négyzethálóra való puszta rátekintéssel beláthatták, hogy a 3-4-5 oldalarányú
háromszög derékszögű. A bizonyításhoz SEM aritmetika, SEM algebra, SEM
eukleidészi szintű geometriai tudás NEM kellett. Elég volt annyi forma és arányérzék
amennyit a szabályos mértani idomokat (piramis, obeliszk) szentnek tartó kultúrában
nyilvánvaló.

9 4
8 1
7 2 3
6 3
5 4 2
4 5
3 1 1
2 2
1 3 Kóta Béla. 2004.

A B C D E F G H I J K

45. ábra: Sakktábla módszer.

• Lariscsev: 1152.
1940-ben a Szovjetunióban 10,8 millió tonnával több vasat olvasztottak ki, mint a
forradalom előtti Oroszországban 1913-ban. A Szovjetunió népgazdaságának helyreállítási
terve szerint 1950-ben a nyersvastermelésnek 30%-kal nagyobbnak kell lennie, mint 1940-
ben, és 15,3 millió tonnával nagyobbnak, mint 1913-ban. Határozzuk meg a
nyersvastermelés nagyságát 1913-ban, 1940-ben, és a terv szerint 1950-ben.
 P6.sz. #76. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

—•—

7.5 MIT BIZONYÍT A TÖBBI 22 PIRAMIS

Az 5 . t á b l á z a t időrendi sorrendben tartalmazza az értékelhető 23 szabályos gúla alakú piramis
méreteit. A könyök hosszát a „KHEOPSZ Piramis méretei” fejezetben számítottuk ki.
A táblázatok oszlopai:
din. Dinasztia
fár. Hányadik fáraó
Név Fáraó/Piramis neve
oldalszög α Az oldallap emelkedés szöge °´˝
alapél a+a az alapnégyzet élhossza m
Magasság
mért H a mért (becsült) magasság m
szám. h a fél alapélből az emelkedéssel számított magasság = a×tan(α) m
emelkedés tan(α) az oldalszög tangense

Méretek
a fél alapélhossz könyök
h tengely magasság könyök
c oldal magasság könyök
d félátló könyök
Az emelkedést közelítő tört
tört sz számláló
tört nv nevező
hiba az emelkedéssel és a törttel számított magasság különbsége: milli-
a×(sz/nv) – h méter!

Az időrendi táblázat már sejtet valamiféle szabályosságot. Az összefüggések felismerésében ismét segít a ...
REND !
RENDEZZÜK SORAINKAT a táblázatban a tan (α) emelkedés szerint és...
. . . i s m é t m e g j e l e n i k A z Í r á s , de most nem a falon, hanem a 6 . t á b l á z a t b a n .
A 23-ból 8 (nyolc) piramist építettek 3-4-5 oldalú piramisháromszöggel: 53° 7´ 48,37˝ oldaldőléssel. (46.
ábra)

• Lariscsev: 1094.
Egy sztahanovista munkás háromszor akkora pénzösszeget kapott, mint társa, aki átlagos
2
munkás. Miután 100 rubelt kölcsönadott társának, 13 -szor annyi pénze maradt, mint
amennyi a társának lett. Mennyi pénzt kapott mindegyik?
 P6.sz. #77. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

3:4:5 aránnyal, de különböző 75-100-125 könyök

méretekkel típusméretekkel.
1. Khephrén-Hafré Iszeszi-Dzsedkaré
2. Uszerkaf Teti
3. Noferirkaré I.Pepi-Meriré
4. – I.Merenré
5. – II.Pepi-Noferkaré

3:4:5 arány 75-100-125 könyök

5× 5× 125 125
4× 100

3× 3× 75 75
Kephrén-Hafré Iszeszi-Dzsedkaré
Uszerkaf Teti
Noferirkaré I. Pepi-Meriré
I. Merenré
II. Pepi-Noferkaré

46. ábra: Piramis szabványok.

A típustervi méretek egyiptomi könyökben:

a fél alapél 75 = 3 ×25,
a magasság 100 = 4 ×25,
az oldalmagasság 125 = 5 ×25.

• Exakt (lat.), oly fogalom, mely világos, határozott, befejezett. Minthogy ily fogalmak
leginkább a matematikában fordulnak elő, továbbá a fizikában, mely részben a
matematikán alapul, részben pedig a pontos mennyiségü meghatározásra alkalmas
(mérhető) tárgyakkal foglalkozik, leginkább ezeket a tudományokat s általában a
külső természettel foglalkozókat nevezzük exaktnak. Hasonlókép beszélünk E.
módszerekről, eljárásokról, sőt E. emberekről is, akik teendőiket pontosan és
korrektül végzik.
 P6.sz. #78. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

PLUTARKHOSZ az egyiptomiaknak tulajdonítja a 3-4-5 arány ismeretét (Iszisz és Oszirisz. Ford.: W.

Salgó Ágnes. Európa K. Bp. 1986) :

„Valószínűnek tartjuk, hogy az egyiptomiak a mindenség természetét a legszebb

háromszöghöz hasonlítják. Megfigyelhetjük ezt Platónnál is, aki az Állam-ban ezt az
alakzatot alkalmazza a házasság
leírásában. Ennek a háromszögnek a
magassága három, az alapja négy, az
átfogója pedig öt egység, ami négyzetre

Oszirisz
emelve ugyanannyi, mint a másik két Hó
befogó négyzete. A magasság a férfiassal, az ro
alap a nőiséggel, az átfogó pedig az sz
ivadékkal hasonlítható össze. Ugyanígy
Osziriszt a kezdetnek, Isziszt az átvevő
elemnek, Hóroszt pedig a beteljesülésnek
kell tekinteni. A három ugyanis az első
páratlan és tökéletes szám, a négy négyzete
a páros kettőnek, az öt viszont részint az
Iszisz
apához, részint az anyához hasonlít, mert 47. ábra: Platóni háromszög.
háromból és kettőből tevődik össze; a
minden (a görög panta) is a penté-ből (öt) képzett szó, és a „számolás”-t is „ötösével
számítás”-nak (pempaszaszthai) mondják. Az öt négyzete ugyanannyi egység, mint
ahány betűje van az egyiptomiaknak, és ahány évet élt Ápisz...”

7.6 TANULSÁGOK:
• A felmért 23 piramis mindegyikében matematikai üzenet van.
• 8 piramist építettek 3-4-5 aránnyal.
• a 8-ból 5 piramis mérete 75-100-125 könyök.
• Egyiptomban használhattak csomózott kötelet derékszögek kitűzéshez.
• A zsinórfeszítőknek nem kellett a PITHAGORASZ tétel.
• A pitagoraszi számhármasokat a görögök megismerhették Egyiptomban.
• Sem a görögök sem az egyiptomiak nem olvasták az idézett cáfolatokat. (Jól szórakoztak volna.)

7.6.1 miért ?
• „...Természetes tehát, hogy aki a közönséges érzékleteken túl először talál ki még
valamilyen mesterséget, azt az emberek csodálják, nemcsak azért, mert hasznos a
találmánya, hanem azért is, mert ő maga bölcsnek és a többi között kiválónak
mutatkozik. Ha pedig egyszerre több mesterség feltalálásáról van szó, amelyek közül
némelyek az életszükségletekre, mások pedig a szemlélődő élet örömeire vonatkoznak,
az utóbbiak föltalálóit mindig bölcsebbnek tartjuk az előbbieknél, m e r t a z ő
t u d o m á n y u k n e m a h a s z o n r a i r á n y u l . Így érthető, hogy csak mikor az
ilyesmi már mind készen volt, akkor találták föl azokat a tiszta tudományokat, amelyek
sem a gyönyörűségre, sem az életszükségletekre nem vonatkoznak és pedig először
azokon a helyeken, ahol volt az embereknek ráérő idejük. Ezért fejlődtek ki pl. a
matematikai szakismeretek először Egyptomban, mert ott volt elég szabad ideje a papi
törzsnek.”
ARISTOTELES: Metafizika.
Ford.: Halasy-Nagy József. Bp. 1936.
• Üzenet ARISTOTELES-nek: R Á É R Ő I D Ő n i n c s , a z t s z a k í t a n i k e l l !
 P6.sz. #79. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

Ezzel a témával 30 évvel ezelőtt kezdtem el foglalkozni. Az akkori eszközök:

• egy logarléc,
• egy kurblis – fogaskerekes számológép,
• egy 7-jegyű logaritmustábla.

A téma feldolgozása átívelt az informatikai – tudományos-technikai forradalom hazai korszakán, és

felbecsülhetetlen segítséget nyújtott e fejlődés követésében.

A dolgozattal adózni kívánok a legtöbb ösztönzést adó tudománytörténész

SZABÓ ÁRPÁD (1913 – 2001) akadémikus
életművének.

• Megszakítva: 2007. január 22./ 14:20

•

Kóta Béla.
1074. Rákóczi út 74-76. 2. 11.
T: 3-429-673.

—•—

• Lariscsev: 2140.
Platonov és Szahnov a Szocialista Munka Hősei. 1947-ben Platonov 775 q, Szahnov
pedig 610 q búzát gyüjtött be. Platonov brigádjának a területe 5 hektárral nagyobb
volt, mint Szahnov brigádjáé, és Szahnovnál egy hektáron 0,5 q-val kisebb volt a
termés, mint Platonovnál. Határozzuk meg Szahnov és Platonov földterületének
méretét, és mindkét terület termését egy hektáron.

• Ribnyikov: A matematika története (1968):

Meghatározott profilú külföldi lapokban gyakran található tudósítás különböző
„elektronikus agyak” feltalálásáról, amelyek állítólag tökéletesen helyettesíteni
tudják az úgynevezett „intelligens munkások” munkáját is. Ez az állítás
túlnyomórészt szociális indítékokat takar, és az a célja, hogy a kizsákmányolt dolgozó
embereket elrettentse és fokozottabb engedelmességre bírja.
 P6.sz. #80. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

8. KIEGÉSZÍTÉS

Ennek a fejezetnek a megértéséhez az én időmben, (1958) az egyetem I. tanévében

tanított matematika szükséges.
Ajánlott még: szakérettségi + Vörösakadémia Pártösztöndíjjal.

8.1 A GYÖK(2) KÖZELÍTÉSE TÖRTTEL

• Munkakérdés: Meddig lehet eljutni az ógörög váltakozva kivonási módszer mai algebrai
továbbgondolásával ?... ...mert a váltakozva kivonás egy új, közelítő négyzetgyökvonási
módszert sejtet.

8.1.1 Felismerés
Ismételjük meg az ismételt kivonási eljárást!
1 . kiindulás: 1= 1.
2 . ciklus: 1 – 2 × ( 2 – 1) = 3 – 2 × 2 = 0,171573
3 . ciklus: (3 – 2 2)×(3 – 2 2) = 1 7 – 1 2 2 = 0,029437

Figyeljük csak meg a 2-3. ciklus együtthatóit:

Ciklus Együtthatók Hányados Hányados négyzete
2. 3 2 3/2 = 1,5 32/22 = 2,25
3. 17 12 17/12 = 1,416667 172/122 = 2,006944
Mintha a ciklusok ismétlésével az együtthatók hányadosa a 2 -höz közelítene...

8.1.2 Egy gyökközelítési módszer

Induljunk ki a ( 2 – 1) kifejezésből. Ennek értéke 0,414214 — tehát kisebb, mint egy. Ha egynél
kisebb kifejezést ismételten önmagával szorozunk (hatványozzuk) vagy négyzetre emelgetjük, — a
magasabb hatványok értéke a 0 -hoz tart. Csak diplomásoknak:
p
Lim ( 2 – 1) ⇒ 0
p ⇒ ∞
A számítási ciklus indítása:

I. 2 – 1 = 2 – 1

II. ( 2 – 1) × ( 2 – 1) = 3 – 2 2

III. (3 – 2 2) × ( 2 – 1) = 5 2 – 7
 P6.sz. #81. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

Táblázatosan:
lépés Y X Hiba
I 1 ∗√2 -1 = 0,414213562
II -2 ∗√2 3 = 0,171572875
III 5 ∗√2 -7 = 0,071067812
IV -12 ∗√2 17 = 0,029437252
V 29 ∗√2 -41 = 0,012193309
VI -70 ∗√2 99 = 0,005050634
VII 169 ∗√2 -239 = 0,002092041
VIII -408 ∗√2 577 = 0,000866552

Ebből már levezethető a hatványozási algoritmus.

8.1.3 A 2 hatványozási algoritmusa

Jelöljük az i –edik ciklusban az együtthatókat X i és Y i –vel, ekkor a kifejezés és a közelítés:
Xi
Yi× 2 – Xi ⇒ 0 ⇐⇔⇒ 2 ≈ Y
i
A következő i + 1 –edik ciklushoz szorozzuk meg a baloldali kifejezést 2 – 1 –gyel:

(Y i × 2 – X i ) ( 2 – 1) = –(X i + Y i ) 2 + (X i + 2 Y i )
Ebből már látható az együtthatók képzési szabálya:
X i + 1 = Xi + 2 Yi ⇐⇔⇒ Y i + 1 = Xi + Yi
Az algoritmus a fenti táblázatból is kiolvasható.

8.1.4 A 2 négyzetre–emelési algoritmusa

Az ismételt négyzetre–emeléssel a közelítés lényegesen hatékonyabb lesz.

(Y i × 2 – X i ) 2 = – 2 X i Y i × 2 + (X i 2 + 2 Y i 2 )
Az együtthatók:

X i+1 = X i 2 + 2 Y i 2 ⇐⇔⇒ Y i + 1 = 2 XiYi

Az eljárások bármilyen természetes számra is általánosíthatók.
A 4 . t á b l á z a t b a n összehasonlítjuk a közelítő módszereket:
• a 4 . / 1 . táblázat növekvő nagyságrendben minden olyan törtet tartalmaz melyeknél
a (fokozatos) közelítés javul,
• a 4 . / 2 . táblázat az itt levezetett szorzás–hatványozás módszerrel számított
közelítéseket mutatja,
• a 4 . / 3 . táblázat az ismételt négyzetreemelés.

8.1.5 Általánosított gyökvonási algoritmus

Közelítsük egy tetszőleges U szám négyzetgyökét természetes számok hányadosával:
X
U ≈ Y ⇒ Y× U ≈ X ⇒ Y× U – X ≈ 0
 P6.sz. #82. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

Y× U – X = H ⇐ vagy ⇒ X – Y× U = –H
A kiinduláshoz X és Y értékét úgy válasszuk meg, hogy a hiba abszolút értéke egynél kisebb legyen:
0 < |H| < 1.
Jelöljük az i –edik közelítési lépésben a két együttható X i és Y i –vel:

Yi× U – Xi = Hi
A következő, i + 1 –edik lépésben emeljük négyzetre a kifejezés mindkét oldalát:

Yi2× U – 2 XiYi U + Xi2 = Hi2

Átrendezve:

X i 2 + Y i 2 ×U – 2 X i Y i U = H i 2
Az X i + 1 és Y i + 1 együtthatók:

X i+1 = X i 2 + Y i 2 ×U ⇐⇔⇒ Y i+1 = 2 X i Y i

• Ez bizony a N E W T O N é r i n t ő módszere lesz.

8.1.6 NEWTON érintő módszere

Legyen a függő változó v, a független változó u négyzetgyöke:

v = u ⇐⇔⇒ v2 = u

v
vi
vi+1
v= u
v2 = u

u
U ui+1 ui

48. ábra: Newton érintő módszere.

A görbe érintőjének meredeksége a függvény differenciálhányadosa (48. ábra):

d 1 1
v' = du u = = 2 v
2× u
 P6.sz. #83. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

Írjuk fel az érintő meredekségét az i –edik lépésben az u i ; v i pontban:

1 v i – v i+1
2 vi = ui – U

Mivel u i = v i 2 ;— helyettesítsük u i –t a v i négyzetével:

1 v i – v i+1
2 vi =
vi2 – U

Átrendezéssel fejezzük ki v i + 1 –et az egyenletből. Az i + 1 –edik lépésben a közelítés:

vi2 + U vi U
vi+1 = = +
2 vi 2 2 vi
Ez az N E W T O N féle közelítő gyökvonási módszer, amit 30 éve a FACIT, TRIUMPHATOR, ODHNER,
MESKO márkájú fogaskerekes számológépeken kurbliztunk.
Közelítsük ismét az U szám négyzetgyökét természetes számok hányadosával:

X Xi
v = U ≈ Y ⇒ vi = Y
i
Helyettesítsük be a törtet indexelve a Newtoni gyökképletbe:

Xi2
+ U
Xi+1 Yi2 X i 2 + Y i 2 ×U
v i+1 = = Xi =
Yi+1 2 XiYi
2 Y
i
Itt pedig visszaköszönnek a pitagoraszi váltakozva kivonásból felvezetett egyenletek:

X i+1 = X i 2 + Y i 2 ×U ⇐⇔⇒ Y i+1 = 2 X i Y i

Válasz a munkakérdésre:
• A pitagoraszi váltakozva kivonás a mai algebrai módszerrel továbbfejlesztve ugyanarra
az algoritmusra vezet, mint két évezreddel később a differenciálszámítás.

8.2 A SAKKTÁBLÁBÓL DIOPHANTOSZ

A sakktábla módszer általánosításával minden Pitagoraszi Számhármas meghatározható. Ezek olyan
természetes számok, melyek kielégítik a PITAGORASZ tételt.

a2 + b2 = c2
A valódi Pitagoraszi Számhármasok relatív prímek — nincs közös osztójuk.
A Számhármasokat előállító DIOPHANTOSZ-i egyenletrendszer hagyományos, algebrai-
számelméleti levezetése megtalálható például Ja. I. PERELMAN: Szórakoztató algebra. c. művében. A
sakktábla módszer geometriai általánosítása ugyanerre az eredményre vezet, — csak sokkal szemléletesen és
egyszerűbben.
• Legyen egy a , b befogójú és c átfogójú derékszögű háromszög; az oldalak aránya:
a<b<c.
• A b oldallal szemközti nagyobbik hegyesszög; β jellemzi a „ló”-ugrásának
ferdeségét (a törvényes sakkban ez 2 : 1 vagy 1 : 2 ).
 P6.sz. #84. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

• A β szög felét nevezzük δ -nak: δ = β / 2 .

• Legyen y = s i n δ , x = c o s δ .
• Szerkesszük meg az a b c derékszöget úgy, hogy a befogók iránya δ szöget zárjon be
a függőleges és vízszintes tengelyekkel.
• Foglaljuk téglalap alakú keretbe a háromszöget. Jelöljük be a kereten a háromszög
oldalainak vetületeit (49. ábra):

cx
y/x = tg δ
δ
δ = β/2 δ
cy
c
b bx

Kóta Béla. 2004.

β
ay a
δ
ax by
49. ábra: Diophantoszi háromszög.

A keret párhuzamos oldalainak egyenlőségéből DIOPHANTOSZ-i határozatlan egyenletrendszert kapunk:

ax + by = cx (vízszintes)
ay + cy = bx (függőleges)
Páronként írjuk fel a háromszög oldalainak arányait:
x2 + y2 c
=
2xy b
c x2 + y2
= 2
a x – y2
2xy b
=
x2 – y2 a

y
Az arányokból kifejezzük a minden Pitagoraszi Számhármast x = tg δ ; β = 2 δ
előállító egyenleteket:
----------------------
c = x2 + y2
b = 2xy
a = x – y2
2
 P6.sz. #85. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

Kiindulásul válasszunk két természetes számot: x > y , és az egyenletek kiadják a három pitagoraszi
számot. Érvényesült az OCCAM elv, mert sikerült a DIOPHANTOSZ-i egyenlet levezetéséből egy rakás
számelméleti trutymót kihányni.
Egészségünkre !

»EndOfText«

• Lariscsev: 2215.
Egy kolhoz a termésnek a tervben megjelölt határidőre való betakarításhoz két brigádot
állított be. Az első brigád, amely egy 400 hektár területű táblán dolgozott, 2 nappal a
határidő előtt fejezte be a begyűjtést, a másik pedig egy 900 hektár területű táblán két
nappal a határidő lejárta után lett kész. Ha az első brigád ugyanannyi napot dolgozott
volna, mint a második, a második pedig annyit, mint az első, akkor mindegyik egyforma
mennyiséget gyűjtött volna be. Állapítsuk meg a termés begyűjtésének tervben megjelölt
időtartamát, és mindegyik brigád napi teljesítményét.
 P6.sz. #86. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

9. TÁBLÁZATOK

1. táblázat. A valódi osztók és összegeik

szám

össz
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

1 x · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · ·
2 1 x · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · 1
3 1 · x · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · 1
4 1 2 · x · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · 3
5 1 · · · x · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · 1
6 1 2 3 · · x · · · · · · · · · · · · · · · · · · · 6
7 1 · · · · · x · · · · · · · · · · · · · · · · · · 1
8 1 2 · 4 · · · x · · · · · · · · · · · · · · · · · 7
9 1 · 3 · · · · · x · · · · · · · · · · · · · · · · 4
10 1 2 · · 5 · · · · x · · · · · · · · · · · · · · · 8
11 1 · · · · · · · · · x · · · · · · · · · · · · · · 1
12 1 2 3 4 · 6 · · · · · x · · · · · · · · · · · · · 16
13 1 · · · · · · · · · · · x · · · · · · · · · · · · 1
14 1 2 · · · 7 · · · · · · x · · · · · · · · · · · 10
15 1 · 3 · 5 · · · · · · · · · x · · · · · · · · · · 9
16 1 2 · 4 · · · 8 · · · · · · · x · · · · · · · · · 15
17 1 · · · · · · · · · · · · · · · x · · · · · · · · 1
18 1 2 3 · · 6 · · 9 · · · · · · · · x · · · · · · · 21
19 1 · · · · · · · · · · · · · · · · · x · · · · · · 1
20 1 2 · 4 5 · · · · 10 · · · · · · · · · x · · · · · 22
21 1 · 3 · · · 7 · · · · · · · · · · · · · x · · · · 11
22 1 2 · · · · · · · · 11 · · · · · · · · · · x · · · 14
23 1 · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · x · · 1
24 1 2 3 4 · 6 · 8 · · · 12 · · · · · · · · · · · x · 36
25 1 · · · 5 · · · · · · · · · · · · · · · · · · · x 6
26 1 2 · · · · · · · · · · 13 · · · · · · · · · · · · 16
27 1 · 3 · · · · · 9 · · · · · · · · · · · · · · · · 13
28 1 2 · 4 · · 7 · · · · · · 14 · · · · · · · · · · · 28
29 1 · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · 1
30 1 2 3 · 5 6 · · · 10 · · · · 15 · · · · · · · · · · 42
31 1 · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · 1
32 1 2 · 4 · · · 8 · · · · · · · 16 · · · · · · · · · 31
33 1 · 3 · · · · · · · 11 · · · · · · · · · · · · · · 15
34 1 2 · · · · · · · · · · · · · · 17 · · · · · · · · 20
35 1 · · · 5 · 7 · · · · · · · · · · · · · · · · · · 13
36 1 2 3 4 · 6 · · 9 · · 12 · · · · · 18 · · · · · · · 55
37 1 · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · 1
38 1 2 · · · · · · · · · · · · · · · · 19 · · · · · · 22
39 1 · 3 · · · · · · · · · 13 · · · · · · · · · · · · 17
40 1 2 · 4 5 · · 8 · 10 · · · · · · · · · 20 · · · · · 50
41 1 · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · 1
42 1 2 3 · · 6 7 · · · · · · 14 · · · · · · 21 · · · · 54
43 1 · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · 1
44 1 2 · 4 · · · · · · 11 · · · · · · · · · · 22 · · · 40
45 1 · 3 · 5 · · · 9 · · · · · 15 · · · · · · · · · · 33
46 1 2 · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · 23 · · 26
47 1 · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · 1
48 1 2 3 4 · 6 · 8 · · · 12 · · · 16 · · · · · · · 24 · 76
49 1 · · · · · 7 · · · · · · · · · · · · · · · · · · 8
50 1 2 · · 5 · · · · 10 · · · · Kóta Béla. 2002. · · · · · 25 43
 P6.sz. #87. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

2. táblázat. A számok pitagoraszi osztályozása

Szám jelleg
háromszög
négyzet
téglalap
ötszög
köb
Négyzetösszeg
Köbösszeg
Fibonacci
Prim
Tökéletes
Barátságos
Kóta Béla. 2002.
Tökéletes számok
Sz. h n t ö k N K F P T B Σ Vo «-Valódi osztók.
0 F P T 0 1.
1 h n ö k N K F P T 1 1.
6 h t T 6 1 2 3.
28 h T 28 1 2 4 7 14.
496 h T 496 1 2 4 8 16 31 62 124 248.
Barátságos számok
Sz. h n t ö k N K F P T B Σ Vo «-Valódi osztók.
220 B 284 1 2 4 5 10 11 20 22 44 55 110.
284 B 220 1 2 4 71 142.
1184 B 1210 1 2 4 8 16 32 37 74 148 296 592.
1210 B 1184 1 2 5 10 11 22 55 110 121 242 605.
Természetes számok
Sz. h n t ö k N K F P T B Σ Vo «-Valódi osztók.
0 F P T 0 1.
1 h n ö k N K F P T 1 1.
2 t F P 1 1 2.
3 h F P 1 1.
4 n 3 1 2.
5 ö N F P 1 1.
6 h t T 6 1 2 3.
7 P 1 1.
8 k F 7 1 2 4.
9 n K 4 1 3.
10 h 8 1 2 5.
11 P 1 1.
12 t ö 16 1 2 3 4 6.
13 F P 1 1.
14 N 10 1 2 7.
15 h 9 1 3 5.
16 n 15 1 2 4 8.
 P6.sz. #88. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

3. táblázat. Váltakozva kivonás

Alaphang Kvart Kvint Oktáv

Húrhosszúság
84 63 56 42

84 63 56 42
42 42 42 42
42 21 14 0
0 21 28
0 14
14
0

42 21
14 14
28 7
14 7
14 0
0

14
7
7 <-= ez a közös EGYSÉG
0

Az egységben kifejezett hossz arányok

(84/7)= (63/7)= (56/7)= (42/7)=
12 9 8 6
1 3/4 2/3 1/2
A hang rezgésszámok arányai
Kóta Béla. 2004.
 P6.sz. #89. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

4. táblázat. A GYÖK(2) közelítése törttel

A GYÖK(2) közelítése törttel

1. Fokozatosan javított közelítés
közel. száml. nev. száml./nev. száml./nev. - GYÖK(2)
I 1 1 1,00000000000000 -0,4142135623730950
II 3 2 1,50000000000000 0,0857864376269049
III 4 3 1,33333333333333 -0,0808802290397619
IV 7 5 1,40000000000000 -0,0142135623730952
V 17 12 1,41666666666667 0,0024531042935716
VI 24 17 1,41176470588235 -0,0024488564907421
VII 41 29 1,41379310344828 -0,0004204589248193
VIII 99 70 1,41428571428571 0,0000721519126192
IX 140 99 1,41414141414141 -0,0000721482316810
X 239 169 1,41420118343195 -0,0000123789411426
XI 577 408 1,41421568627451 0,0000021239014147
XII 816 577 1,41421143847487 -0,0000021238982251
XIII 1393 985 1,41421319796954 -0,0000003644035520
pontos GYÖK(2) = 1,41421356237310

2. Ismételt szorzás
közel. száml. nev. száml./nev. száml./nev. - GYÖK(2)
I 1 1 1,00000000000000 -0,4142135623730950
II 3 2 1,50000000000000 0,0857864376269049
III 7 5 1,40000000000000 -0,0142135623730952
IV 17 12 1,41666666666667 0,0024531042935716
V 41 29 1,41379310344828 -0,0004204589248193
VI 99 70 1,41428571428571 0,0000721519126192
VII 239 169 1,41420118343195 -0,0000123789411426
VIII 577 408 1,41421568627451 0,0000021239014147
IX 1393 985 1,41421319796954 -0,0000003644035520
pontos GYÖK(2) = 1,41421356237310

3. Ismételt négyzetreemelés.
közel. száml. nev. száml./nev. száml./nev. - GYÖK(2)
I 1 1 1,00000000000000 -0,4142135623730950
II 3 2 1,50000000000000 0,0857864376269049
III 17 12 1,41666666666667 0,0024531042935716
IV 577 408 1,41421568627451 0,0000021239014147
V 665857 470832 1,41421356237469 0,0000000000015947
pontos GYÖK(2) = 1,41421356237310 Kóta Béla. 2004.
 P6.sz. #90. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

5. táblázat. Piramisok időrendben

din. fár. Név oldalszög alapél magasság emelkedés méretek tört
1 könyök --» méter = m mért szám. könyökben (h / a) hiba
0,523552841 o , ,, a+a H h tan() a h c d sz / nv mm

III. 5 Hui (Huni) 51 50 33 147,0 93,5 93,5 1,272715 140 179 227 199 14 / 11 0,919
IV. 1 Sznofru tört-alul 54 27 44 183,5 128,4 1,399995 175 245 302 248 7 / 5 0,474
IV. 2 Sznofru tört-felül 43 22 105,0 0,0 0,944552 17 / 18
IV. 3 Sznofru Vörös 43 22 220,0 104,0 103,9 0,944552 210 198 289 297 17 / 18 -11,783
IV. 4 Kheopsz-Hufu 51 50 35 230,0 146,0 146,4 1,272740 220 280 356 311 14 / 11 -1,484
IV. 6 Khephrén-Hafré 53 7 48 214,5 143,5 143,0 1,333328 205 273 341 290 4 / 3 0,532
IV. 7 Menkauré-Mükerinosz 51 20 25 105,0 65,5 65,6 1,250004 100 125 161 142 5 / 4 -0,202
V. 1 Uszerkaf 53 7 48 73,5 49,0 49,0 1,333328 70 94 117 99 4 / 3 0,182
V. 2 Szahuré 50 11 40 78,5 47,0 47,1 1,200001 75 90 117 106 6 / 5 -0,026
V. 3 Noferirkaré 53 7 48 105,0 70,0 70,0 1,333328 100 134 167 142 4 / 3 0,261
V. 6 Neuszerré 51 50 35 81,0 51,5 51,5 1,272740 77 98 125 109 14 / 11 -0,522
V. 8 Iszeszi-Dzsedkaré 53 7 48 78,5 52,5 52,3 1,333328 75 100 125 106 4 / 3 0,195
V. 9 Unisz-Unasz 56 18 35 57,5 43,0 43,1 1,499988 55 82 99 78 3 / 2 0,343
VI. 1 Teti 53 7 48 78,5 52,5 52,3 1,333328 75 100 125 106 4 / 3 0,195
VI. 3 I.Pepi-Meriré 53 7 48 78,5 52,5 52,3 1,333328 75 100 125 106 4 / 3 0,195
VI. 4 I.Merenré 53 7 48 78,5 52,5 52,3 1,333328 75 100 125 106 4 / 3 0,195
VI. 5 II.Pepi-Noferkaré 53 7 48 78,5 52,5 52,3 1,333328 75 100 125 106 4 / 3 0,195
XII. 1 I.Amenemhat 54 27 44 78,5 55,0 54,9 1,399995 75 105 129 106 7 / 5 0,203
XII. 2 I.Szeszósztrisz-Szenuszert 49 23 55 105,0 61,0 61,2 1,166663 100 117 154 142 7 / 6 0,204
XII. 4 II.Szeszósztrisz-Szenuszert 42 35 106,0 48,0 48,7 0,919010 101 93 137 143
XII. 5 III.Szeszósztrisz-Szenuszert 56 18 35 105,0 78,5 78,7 1,499988 100 150 181 142 3 / 2 0,626
XII. 6 III.Amenemhat (Dahsúr) 57 15 50 105,0 81,5 81,7 1,555503 100 156 185 142 14 / 9 2,773
XII. 7 III.Amenemhat (Havara) 48 45 100,0 58,0 57,0 1,140281 96 109 145 135
XIII. 20 Hendzser-Uszerkaré 55 52,5 37,0 37,5 1,428148 50 72 87 71 10 / 7 11,115
Kóta Béla 2001.

6. táblázat. Piramisok oldaldőlés szerint

din. fár. Név oldalszög alapél magasság emelkedés méretek tört
1 könyök --» méter = m mért szám. könyökben (h / a) hiba
0,523552841 o , ,, a+a H h tan() a h c d sz / nv mm

XII. 4 II.Szeszósztrisz-Szenuszert 42 35 106,0 48,0 48,7 0,919010 101 93 137 143

IV. 2 Sznofru tört-felül 43 22 105,0 0,0 0,944552 17 / 18
IV. 3 Sznofru Vörös 43 22 220,0 104,0 103,9 0,944552 210 198 289 297 17 / 18 -11,783
XII. 7 III.Amenemhat (Havara) 48 45 100,0 58,0 57,0 1,140281 96 109 145 135
XII. 2 I.Szeszósztrisz-Szenuszert 49 23 55 105,0 61,0 61,2 1,166663 100 117 154 142 7 / 6 0,204
V. 2 Szahuré 50 11 40 78,5 47,0 47,1 1,200001 75 90 117 106 6 / 5 -0,026
IV. 7 Menkauré-Mükerinosz 51 20 25 105,0 65,5 65,6 1,250004 100 125 161 142 5 / 4 -0,202
III. 5 Hui (Huni) 51 50 33 147,0 93,5 93,5 1,272715 140 179 227 199 14 / 11 0,919
IV. 4 Kheopsz-Hufu 51 50 35 230,0 146,0 146,4 1,272740 220 280 356 311 14 / 11 -1,484
V. 6 Neuszerré 51 50 35 81,0 51,5 51,5 1,272740 77 98 125 109 14 / 11 -0,522
IV. 6 Khephrén-Hafré 53 7 48 214,5 143,5 143,0 1,333328 205 273 341 290 4 / 3 0,532
V. 1 Uszerkaf 53 7 48 73,5 49,0 49,0 1,333328 70 94 117 99 4 / 3 0,182
V. 3 Noferirkaré 53 7 48 105,0 70,0 70,0 1,333328 100 134 167 142 4 / 3 0,261
V. 8 Iszeszi-Dzsedkaré 53 7 48 78,5 52,5 52,3 1,333328 75 100 125 106 4 / 3 0,195
VI. 1 Teti 53 7 48 78,5 52,5 52,3 1,333328 75 100 125 106 4 / 3 0,195
VI. 3 I.Pepi-Meriré 53 7 48 78,5 52,5 52,3 1,333328 75 100 125 106 4 / 3 0,195
VI. 4 I.Merenré 53 7 48 78,5 52,5 52,3 1,333328 75 100 125 106 4 / 3 0,195
VI. 5 II.Pepi-Noferkaré 53 7 48 78,5 52,5 52,3 1,333328 75 100 125 106 4 / 3 0,195
IV. 1 Sznofru tört-alul 54 27 44 183,5 128,4 1,399995 175 245 302 248 7 / 5 0,474
XII. 1 I.Amenemhat 54 27 44 78,5 55,0 54,9 1,399995 75 105 129 106 7 / 5 0,203
XIII. 20 Hendzser-Uszerkaré 55 52,5 37,0 37,5 1,428148 50 72 87 71 10 / 7 11,115
V. 9 Unisz-Unasz 56 18 35 57,5 43,0 43,1 1,499988 55 82 99 78 3 / 2 0,343
XII. 5 III.Szeszósztrisz-Szenuszert 56 18 35 105,0 78,5 78,7 1,499988 100 150 181 142 3 / 2 0,626
XII. 6 III.Amenemhat (Dahsúr) 57 15 50 105,0 81,5 81,7 1,555503 100 156 185 142 14 / 9 2,773
Kóta Béla 2001.
 P6.sz. #91. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

10. IDÉZETGYŰJTEMÉNY
10.1 HÉRODOTOSZ (KR.E. 484): A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚ.
FORD: MURAKÖZY GYULA. EURÓPA K.1989
39. old.
74. ... Dúlt a háború anélkül, hogy egyik a másik fölébe kerekedett volna, amikor is a hatodik évben
egy ütközet alkalmával a nappal éjszakává változott. A milétoszi Thalész előre megjósolta az iónoknak, hogy
a nap eltűnik majd, sőt az évét is megmondta, amelyben azután a jelenség valóban bekövetkezett. Mikor a
lüdek és a médek látták, hogy a nappal éjszakává változik, abbahagyták a harcot, s mindkét oldalon hajlottak
már a békekötésre.
-585. május 28.
69. old.
75. ... Mikor Kroiszosz a Halüsz folyóhoz ért, szerintem a ma is álló hídon vezette át seregét, de a
hellének közül sokan azt állítják, hogy a milétoszi Thalész segítségével kelt át a sereg a folyón. Kroiszosz
ugyanis hasztalan törte a fejét, hogy miként vigye át seregét a vízen, amelyen akkoriban még nem voltak
meg a mostani hidak, amikor állítólag a seregben vonuló Thalész azt a megoldást találta, hogy a folyót,
amely a seregtől balra folyt, ennek jobb oldalára vezeti, éspedig a következő módon. A tábor felső végétől
kiindulva hold alakú, mély medret ásatott, úgy, hogy a folyó a táborozó sereg mögött folyjon el, s miután a
víz egy része a régi mederből ebbe a csatornába ömlik majd, a sereget megkerülve térjen vissza régi
medrébe. S mivel a folyó ily módon két ágra szakadt, itt is, ott is át lehetett rajta gázolni. Egyesek azt állítják,
hogy a régi meder ki is száradt, de ezt én nem tartom valószínűnek, mert akkor vajon hogyan mehettek át
rajta visszatérőben?
85. old.
170. ... De bölcs tanács volt az is, amelyet a phoinikai származású milétoszi Thalész adott az
iónoknak, még szerencsétlenségük előtt. Ő azt javasolta, hogy szervezzenek ión tanácsot, mégpedig
Teószban - mert Teósz Ióniának éppen a közepén fekszik -, a többi város lakosságának pedig olyan hatóságai
legyenek, mintha mindegyik külön közösséget alkotna.
141. old.
82. Az egyiptomiak határozták meg azt is, hogy az egyes hónapok és napok mely isteneknek vannak
szentelve, hogy milyen lesz az ember sorsa születésének napja alapján, hogyan fog meghalni, s mi történik
vele. Ezeket a hagyományokat aztán a költészettel foglalkozó hellének fel is használták.
152. old.
109. A hagyomány szerint a király az ország egész területét felosztotta az egyiptomiak közt, úgy, hogy
mindegyiküknek egyforma nagyságú, négyszög alakú területet juttatott. Innen szerezte jövedelmét is, mert
elrendelte, hogy a telkek után évenként adót kell fizetni. Ha valakinek a földjéből a folyam egy részt
elmosott, az a király elé járult és bejelentette. Ő aztán felügyelőket és földmérőket küldött ki, akik
megállapították, hogy mennyivel lett kisebb a föld, és ennek arányában szabták meg az adót. Azt hiszem,
innen ered a földmérés tudománya, amit a hellének is átvettek tőlük. Mert a napórát, a napóra mutatóját s a
napnak felosztását tizenkét részre a hellének a babülóniaiaktól vették át.
171. old.
142. Hát eddig az időpontig mesélték el az egyiptomiak és a papok az ország történetét. Kimutatásuk
szerint az első királytól az utolsóig, Héphaisztosz főpapjáig háromszáznegyvenegy emberöltő telt el, s éppen
ennyi a királyok, valamint a főpapok száma is. Háromszáz emberöltő tízezer évet tesz ki, mert három
emberöltő százat, s a háromszázhoz járuló negyvenegy nemzedék pedig ezerháromszáznegyven esztendőre
rúg: ez összesen tizenegyezer-háromszáznegyven esztendő. Azt állítják, hogy ez alatt az idő alatt egyetlen
isten sem jelent meg emberi alakban, de nem történt ilyesmi a korábbi és a későbbi egyiptomi királyok
uralkodása idején sem. Elbeszélésük szerint ez alatt az idő alatt a nap négyszer változtatta meg pályáját,
kétszer kelt fel ott, ahol most lenyugszik, s kétszer nyugodott le ott, ahol most felkél. Mindez azonban nem
 P6.sz. #92. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

hozott változást Egyiptomra sem a földekben, sem a folyam hozamában, sem a betegségekben, sem a halál
módjaiban.

10.1.1 PYTHAGORASZ (Kr.e. VI.sz.):

"Minden dolog lényege a szám... "

10.1.2 DÉMOKRITOSZ (Kr.e. 460):

"Vonalak szerkesztésében bizonyításokkal senki sem múlt felül, még az egyiptomiak úgynevezett
zsinórfeszítői sem."

10.2 PLATON (KR.E. 427 - 347) EURÓPA 1984.

10.2.1 Állam
... az örökké létezőnek, nem pedig a valamikor keletkezőnek és elmúlónak a megismerése céljából művelik a
mértant.

SZÓKRATÉSZ: Hát azt megfigyelted e már, hogy akiknek tehetségük van a számtanhoz, azok úgyszólván
minden tanulmányban igen éleseszűek; a nehézfejűek pedig, ha semmi egyéb hasznuk nem lesz is belőle,
annyit bizonyára elérnek, hogy élesebb lesz a felfogásuk, mint azelőtt volt?
GLAUKON: Így is van.
332.-333. old.
35.b.
S így kezdte el az osztást. Először egy részt vett el az egészből, ezután vette ennek a kétszeresét, a
harmadik rész pedig másfélszerese volt a másodiknak és háromszorosa az elsőnek; a negyedik kétszerese a
másodiknak, az ötödik pedig háromszorosa a harmadiknak, a hatodik nyolcszorosa az elsőnek, végül a
hetedik huszonhétszerese az elsőnek.
36.a.
Azután pedig kitöltötte a kétszeres és háromszoros intervallumokat, további részekké vágván el az
eredeti keverékből és tévén középre közéjük; úgyhogy mindegyik intervallumban két középtag van: az egyik
az, amely kültagjainak egyikét annak ugyanazon törtrészével haladja meg, mint amekkora törtrészével a
másik kültag őt meghaladja;
36.b.
A másik középtag pedig az, mely ugyanazzal a számmal haladja meg az egyik kültagot, mint
amennyivel haladja őt meg a másik. A középarányosok e kötelékei folytán az előbbi intervallumokban olyan
intervallumok keletkeznek, melyeknek arányai 3:2, 4:3, 9:8; s ekkor a 9:8 intervallumával töltötte ki az
összes 4:3 viszonyú intervallumokat, úgyhogy mindegyikben megmaradt egy rész, s ennek a megmaradt rész
intervallumának határoló tagjai szám szerint úgy aránylanak egymáshoz, mint 256:243. Így aztán a
vegyületet, amelyből ezeket a részeket levágta, teljesen fölhasználta már.

10.3 ARISZTOTELÉSZ (KR.E. 384 - 322): METAFIZIKA

(PYTHAGORASZ) „A számok elemei egyúttal minden létező valóságnak is elemei, és az egész égi
világrend harmónia és szám.”
(PLATÓN) „Lehetetlen ugyanis, hogy az egyetemes meghatározás valami érzékelhető dologra vonatkozzék,
hiszen ezek állandóan változnak.”
(PYTHAGORASZ) Mert már a pithagoreusok úgy tanították, hogy a létezők a számok utánzása
következtében vannak.
 P6.sz. #93. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

38.-40.old.
(Tudomány) Legszabatosabbak viszont azok a tudományok, amelyek különösen a végső alapelvek
tudományai. A kevesebb elvből kiinduló tudományok ugyanis szabatosabbak, mint azok amelyek még egyéb
bővülést is szenvednek; így pl. az aritmetika szabatosabb, mint a geometria.
...
Hogy azonban ennek a tudománynak nem alkotás a célja, az kiviláglik már a legrégibb bölcselkedők
példájából. Az emberek ugyanis most is, meg régen is a csodálkozás következtében kezdtek filozofálni.
Kezdetben a hozzájuk legközelebb eső csodálatos dolgokon álmélkodtak el, majd lassankint tovább mentek
ezen az úton és nagyobb dolgok felől is kezdtek kérdéseik lenni, így pl. a Holdnak változásai felől, a Napnak
és a csillagoknak járása és a mindenség keletkezése felől. A kételkedő és csodálkozó ember pedig
tudatlannak érzi magát, — ezért a mítoszkedvelő is valahogyan filozófus, mert a mítosz is csodálatos
eredményekből áll, — s mivel azért filozofál, hogy a tudatlanságból kiszabaduljon, világos, hogy az első
filozófusok is a tudományt a tudás kedvéért keresték, s nem a belőle fakadó más egyéb haszonért. Ezt
különben maga a tény is bizonyítja. A t u d á s n a k e z a f a j t á j a u g y a n i s a k k o r
kezdődött, amikor már az élet kényelmére és élvezetére szükséges
d o l g o k c s a k n e m m i n d m e g v o l t a k . Világos tehát, hogy ezt a tudományt nem valami más
haszonért keressük, hanem azért, mert ahogy szabadnak azt az embert mondjuk, aki önmagáért van és nem
másért, úgy a tudományok közül is egyedül ez a szabad, mert egyedül ez van önmagáért...
Ha tehát ezt a tudományt megszereztük, épp az ellenkező állapotba kell bennünket juttatnia, mint
amelyben a kutatás kezdődni szokott. Mert, mint mondottuk, az ember rendszerint azon kezdi, hogy
csodálkozik, hogy valami úgy van, ahogy van. Így csodálatosak az automaták mindazok előtt, akik még nem
ismerik az okaikat, — hasonlóképpen a napnak fordulói, vagy az, hogy a négyzet átmérője nem mérhető
össze [nem mérhető meg] az oldalakkal, vagy a négyzet átmérőjének és oldalai arányának az
irracionalitása.
Mert csodálatosnak tünhetik fel mindenki előtt, ha valami a legkisebb mértékegységgel föl nem
mérhető. Azonban <mindennek> az ellenkezőjére és jobbra kell a közmondás szerint fordulnia, miként
ezekben a kérdésekben is, hogyha tanulás útján elsajátítottuk a dolgokat, mert semmin sem csodálkoznék
annyira a mértanhoz értő, mint ha az átmérő összemérhető volna.
...
(A matematika szépségéről) Mivel pedig a jó és a szép különböző dolgok, — a jó ugyanis mindig csak a
cselekvésben rejlik, a szép azonban a mozdulatlan dolgokban is megvan, — ezért nincs igazuk azoknak akik
azt mondják, hogy a matematikai tudományok semmit sem állítanak a szépről vagy a jóról. Mert beszélnek
róla és különös előszeretettel mutatnak rá. Ha nem is nevezik néven őket, műveiket és összefüggésüket
felmutatják, < s ekkor nem lehet azt mondani >, hogy nem beszélnek róluk.
A szépnek legfőbb formái a rend, arányosság, elhatároltság, s a matematikai tudományok főleg ezeket
tárják fel. S mivel ezek; t.i. a rend és az elhatároltság sok más dolog okainak látszanak, nyilvánvaló, hogy a
matematikai tudományok egy olyasféle okról is beszélnek, mint ahogy bizonyos módon ok a szépség is.

10.4 EUKLIDÉSZ (KR.E. 300 KÖRÜL): ELEMEK

VII.1. Ha van két nem egyenlő számunk, a kisebbet váltakozva mindig kivonjuk a nagyobból, és a maradék
sosem osztja a megelőző számot, míg csak nem az egység a maradék, akkor ezek a számok relatív prímek.
VII.2. Keressük meg két adott nem relatív prímszám legnagyobb közös osztóját...
VII.3. Keressük meg három adott nem relatív prímszám legnagyobb közös osztóját...
 P6.sz. #94. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

10.5 STRABÓN (KR.E. 64): GEÓGRAPHIKA. FORD: DR. FÖLDY

JÓZSEF. GONDOLAT K. 1977
670. old. (Samos)
16. ... Polykrates ... Mint mondják, Pythagoras is az ő uralma alatt élt, mikor azonban látta a
tyrannosuralom fejlődését, elhagyta a várost és tanulási vágytól vezérelve Egyiptomba és Babylónba ment,
amikor pedig onnan visszajött és látta, hogy a tyrannosuralom még megvan, Itáliába hajózott s ott fejezte be
életét. Polykratésről ennyi elegendő.
782. old. (Phoinikia)
24. A sidóniakat sokféle szép művészet mestereinek tisztelik, mint ezt a költő* is bizonyítja; azonkívül
bölcs vizsgálódók az astronómia és az aritmetika terén, amihez a gyakorlati számolás és az éjszakai hajózás
adta az alapot. Ugyanígy az egyiptomiaknak tulajdonítják a geometria föltalálását a földnek fölméréséből,
amire a Nílus kényszeríti őket, minthogy áradásaival elmossa a határokat. Ez a tudomány tehát az általános
hiedelem szerint az egyiptomiaktól származott át a hellénekhez, az astronómia és az aritmetika pedig a
phoinixektől; most azonban minden egyéb tudományt a legteljesebb mértékben lehet átvenni ezekből a
városokból. Ha hitelt adhatnak Poseidóniosnak, az atomok régi tana is egy sidónitól, a trójai háború előtt élő
Mokhostól származik...
826. old. (Egyiptom)
29. ... Itt tehát úgy mutogatták a papok házait, mint Platón és Eudoxos lakásait. Platónnal együtt
ugyanis eljött ide Eudoxos is, s 13 évet töltöttek itt a papokkal együtt, mint némelyek állítják. A papok
ugyanis kitüntek az égi jelenségek tudományában, de titkolózók és zárkózottak voltak, idővel és
szolgálatkészségükkel azonban mégis annyira megnyerték jóindulatukat, hogy közölték velük vizsgálódásaik
egyes részeit, legnagyobb részét azonban mégis titokban tartották ezek a barbárok. Azt tanították, hogy a
nappalok és az éjszakák váltakozó szakaszai 365 nappal az év idejének kitöltésére szolgálnak; eddig a
helléneknél ismeretlen volt az év, amint több más is, amíg az újabb astrologosok át nem vették a papok
iratait hellén fordításban. És még most is átveszik ezeknek a tanításait, valamint a khaldaiosokét is.
*Homéros.

10.6 VITRUVIUS: TÍZ KÖNYV AZ ÉPÍTÉSZETRŐL.

KÉPZŐMŰVÉSZETI KIADÓ, BUDAPEST 1988.
FORDÍTOTTA: GULYÁS DÉNES. ÁTDOLGOZTA: MAROSI ERNŐ.

Kilencedik könyv. Előszó. 212.-214. old.

4. Először pedig P l a t ó n sok igen hasznos tétele közül idézek egyet úgy, ahogyan ő kifejtette. Ha
van egy egyenlő oldalú, négyzet alakú telek vagy föld, s ezt meg kell kétszerezni, mivel olyan fajta számra
lenne szükség, amelyet szorzással nem találunk meg, vonalak pontos szerkesztésével találhatunk rá. Ezt így
bizonyíthatjuk. A négyzetes telek, amelynek hossza és szélessége tíz láb, 100 négyzetláb területű. Ha tehát
meg kell kétszereznünk 200 négyzetlábra, s továbbra is egyenlő oldalúra kell csinálnunk, azt kell keresnünk,
mekkora legyen ennek a négyzetnek az oldala, hogy abból 200 négyzetláb feleljen meg a terület
megkettőzésének. Ezt pedig számmal senki nem képes megtalálni. Mert, ha a 14-et vennénk, megszorozva
196-ot kapunk, ha 15-öt, 225 lábat.
5. Mivel tehát ez nem fejezhető ki számmal, abban a négyzetben amelynek hossza és szélessége 10
láb, az egyik saroktól a másikig húzzuk meg az átlót, hogy két egyenlő nagyságú háromszögre osszuk,
amelyek egyenként ötven-ötven négyzetláb területűek. Az átlóvonal hosszúságával rajzoljunk egyenlő oldalú
négyzetet. Így amilyen nagy, ötven négyzetlábas két háromszög volt kijelölve a kisebb négyzetben az
átlóvonallal, a nagyobb négyzetben az ugyanilyen nagyságú és ugyanannyi lábat kitevő négy háromszög
keletkezik. Ezt a fajta kettőzési szerkesztési eljárást P l a t ó n alakította ki úgy, ahogyan a lap alján az ábra
mutatja. (A rajzok elvesztek.)
6. Továbbá P ü t h a g o r a s z megmutatta, hogyan kell derékszögmértéket a mesteremberek fogásai
nélkül, az ő találmánya szerint készíteni, és amit a derékszöget készítő kézművesek nagy vesződséggel is alig
 P6.sz. #95. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

képesek valódi derékszöggé formálni, azt az ő tanaiból nyert elvekkel és módszerekkel hibátlanul lehet
megvalósítani. Mert ha három lécet veszünk, s közülük az egyik 3, a másik 4, a harmadik 5 láb hosszúságú,
és ezeket egymással összeillesztjük, hogy legvégeikkel háromszög alakban érintsék egymást, hibátlan
derékszöget alkotnak. Ha pedig ezeknek a lécek hosszúságával egyenként egyelő oldalú négyzeteket
szerkesztünk, akkor a három láb széles négyzet területe 9, a négyesé 16, az ötösé 25 négyzetláb lesz.
7. Így amennyit a három és a négy láb oldalú két négyzet területe négyzetlábban számolva kitesz,
ugyanakkora számot ad az az egy is amelyiket öt lábbal szerkesztettünk. Azt mondják hogy
P ü t h a g o r a s z amikor ezt felfedezte, nem kételkedett afelől hogy ebben a felfedezésben a múzsák
vezették, nagy-nagy hálát adott, és állatokat áldozott nekik...

10.7 APULEIUS (KR.U. 124): A MÁGIÁRÓL. VIRÁGOSKERT.

FORD: DÉTSHY MIHÁLY. MAGYAR HELIKON K. 1974
145-146. old.
15 (Samos szigete és Pythagoras)
... Egyesek azt állítják, hogy Pythagoras ez idő tájt Cambyses király foglyaként Egyiptomba hajózott,
és ott mesterei lettek a perzsa mágusok, legfőképpen pedig Zoroaster, minden titkos isteni tan atyamestere.
Utóbb aztán a crotoniak uralkodója, egy bizonyos Gillus váltotta ki. Elterjedtebb az a hagyomány, hogy
tanulmányok kedvéért, önként ment Egyiptomba, s ott a papoktól sajátította el a hihetetlen erejű szent
tanításokat, a számok csodálatos összefüggéseit és a geometria oly elmés törvényeit. De még ezek a
tudományok sem elégítették ki szellemét, és csakhamar a chaldeusokat, majd pedig a brahmanokat - ezek
bölcs emberek, India lakói -, a brahmanok közül is a gymnosophistákat kereste fel. A chaldeusok tanították a
csillagászat tudományát, a bolygó istenségek megszabott pályáját, és a kettő sokféle hatását az emberek
születésekor, továbbá az emberek gyógyítására földön, égen és tengeren nagy költséggel felkutatott
orvosságokat. A brahmanoknak köszönheti viszont filozófiájának nagy részét: hogyan fejlesszük elménket,
hogyan eddzük testünket, hány részből tevődik össze a lélek, és hány alakban tér vissza az élet, aztán milyen
megtorlás vagy jutalom vár érdemük szerint a halottak szellemére.
161. old.
18 (A carthagóiak és Aesculapius isten dicsérete)
... A miletusi Thales, az emlékezetes hét bölcs közül alighanem a legjelesebb - hiszen a görögöknél a
geometria első művelője, a természet dolgainak legélesebb szemű kutatója és a csillagoknak legtapasztaltabb
vizsgálója volt -, vékony vonalakkal a legnagyobb igazságokra lelt. Megmagyarázta az idő körforgását, a
szelek fúvását, a csillagok járását, a mennydörgés dübörgő tüneményét, az égitestek ívelő pályáját, a nap
évenkénti visszafordulását, hasonlóan a születő holdnak is a dagadását, meg a vénülőnek a leapadását, és
hogy mi okozza a fogyatkozását. S bizony már hajlott öregkorára írta meg isteni felismerését a nap
természetéről. Ezt nemcsak tanulmányoztam, hanem kísérletekkel is igazoltam, hányszorosát teszi ki a nap
nagyságának az a körpálya, amelyet bejár. Ahogy mesélik, Thales friss felfedezését elmagyarázta a pirenei
Mandrolytusnak, s ez annyira megörült ennek a merőben új és meglepő felismerésnek, hogy nyomban
felszólította, kérjen tőle bármilyen nagy jutalmat, akivel ezt az óriási horderejű tanítását meghálálhatná.
"Nekem jutalmul annyi is elég lesz - válaszolta a bölcs Thales -, hogyha bárkinek is előadod ezt, amit tőlem
tanultál, nem vallod magadénak az érdemet, hanem szerzőjeként senki mást, csak engem fogsz hirdetni."
Valóban szép és ilyen bölcshöz méltó örök tandíj. Hiszen ezzel a tandíjjal adózunk Thalesnek mindannyian,
mind a mai napig s ezután is mindig, akik megismertük mennyei tudományát.

Giordano BRUNO (1548-1600)

„... miután láttuk, hogyan szoktak csökönyös és tudatlan emberek vitatkozni,
ha rossz modorúak, annak is szemtanúi vagyunk, hogyan szoktak többnyire az ilyen
vitatkozások végződni; bármily óvatosak mások a vitatkozásban, ők azt, amit érvekkel
bebizonyítani nem képesek, sőt maguk sem tudnak megérteni, egy gúnyos mosollyal,
egy nevetéssel, szerénységnek látszó rosszindulattal és az udvariasság formáiba
burkolódzó megvetésnek egyéb fogásaival próbálják érvényre juttatni, s
 P6.sz. #96. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

mindenképpen nyilvánvaló tudatlanságukat nemcsak takargatni, de ellenfelük fejére

ráolvasni igyekszenek; mert hiszen nem azért bocsátkoznak vitába, hogy megtalálják
vagy keressék az igazságot, hanem hogy mindenáron győztesek legyenek s az
ellentétes fölfogás tudósabb és serényebb védelmezőiként tündököljenek. Az ilyeneket
kerülje mindenki, aki nem bízik nagyon saját türelmében.”

Jaroslav Hasek: Svejk. Ford: Réz Ádám. Kozmosz Bp 1977.

1.köt. 141.-142.
... — volt egyszer Vlasimban egy esperes, és amikor ennek megszökött az öreg házvezetőnője egy legénnyel
meg a pénzével, akkor egy takarítónőt fogadott. És ez az esperes öreg fejjel elkezdte tanulmányozni Szent
Ágostont, akire azt mondják, hogy a szentatyák közé tartozik, és azt olvasta nála, hogy aki az
ellenlábasokban* hisz, az el van kárhozva. Erre hívja a takarítónőjét és mondja neki:
„Ide hallgasson, maga egyszer azt mondta nekem, hogy a maga fia géplakatos, és hogy
kivándorolt Ausztráliába. Akkor pedig az ellenlábasok között van, és Szent
Ágoston kimondta, hogy aki az ellenlábasokban hisz, annak el kell kárhoznia.”
„Főtisztelendő úr, kérem, mondja erre az a nő, de hiszen az én fiam levelet és pénzt is
küld nekem Ausztráliából.”
„Az az ördög szemfényvesztése - mondta az esperes úr -, Szent Ágoston szerint nincs is
semmilyen Ausztrália, magát csak az Antikrisztus hitegeti.”
Vasárnap aztán a nyilvánosság előtt kiátkozta ezt az asszonyt, és azt kiabálta, hogy Ausztrália nem létezik.
Úgyhogy a templomból egyenesen a bolondokházába vitték.
*Ellenlábasok vagy antipódusok: akik a földgömb ellenkező részein laknak, lábukkal tehát egymással
átellenben állnak.

10.8 WOODY ALLEN.

„Utáltam és bántam minden napot, amelyet az iskolában kellett töltenem. Azt akartam, hogy
tanítsanak meg írni-olvasni, és aztán hagyjanak békén”

SZABÓ Dénes: Kriminológia tegnap és ma. Magyar Tudomány. 1995/1.

„A Miatyánk angol változata mindössze 5 6 szót tartalmaz, a Tízparancsolat már 2 9 7 - et, az
Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat 3 0 0 szóból áll, viszont az Európai Közösség összesen 2 6 9 1 1 szóval
szabályozza a kacsatojás exportját.”
_ . _
 P6.sz. #97. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

11. IRODALOM

0)
DESCRIPTON DE L'EGYPTE
PUBLIÉE PAR LES ORDRES DE SA MAJESTÉ L'EMPEREUR:
NAPOLÉON LE GRAND
A PARIS DE L'IMPRIMÉ IMPÉRIALÉ: M. DCCC. IX.
Benedikt Taschen Verlag GmbH. Köln, 1994.
1) J. RALSTON SKINNER:
• The Source of Measures. (Key to the Hebrew-Egyptian Mystery.)
Robert Clark Publishing Co.,
NY. – London. 1875 - 1876.
2) KŐRÖSI LÁSZLÓ:
• Egyiptom művészete.
WODIANER F. és FIAI. Csász. És Kir. udvari könyvkereskedése,
Bp. 1898.
3) MAHLER EDE:
• Az egyiptomiak mathematikai és astronomiai ismeretei.
Mathematikai és Phisikai Lapok. XIII. 1904.
4) MAHLER EDE:
• Ókori Egyiptom.
Magyar Tudományos Akadémia, Bp. 1909.
5) PECZ VILMOS szerk.:
• Ókori Lexikon.
Franklin Társulat, Bp. 1904.
6) ARISTOTELES:
• Metafizika.
Az Akadémia Filozófiai Könyvtára, Bp. 1936.
7) ANDAI PÁL:
• A mérnöki alkotás története.
MŰSZAKI, Bp. 1959.
8) PAULYS REALENCYCLOPEDIE:
• Der Classischen Altertums-Wissenschaft.
Alfred DRUCKENMÜLLER, STUTTGART. 1959.
9) ENCYCLOPÆDIA BRITANNICA (1968)
10) RIBNYIKOV:
• A matematika története.
Tankönyvkiadó, Bp. 1968.
11) FODOR SÁNDOR:
• Arab legendák a piramisokról.
Körösi Csoma Kiskönyvtár 10.: AKADÉMIAI, Bp. 1971.
12) FLORICA T. CÎMPAN:
• A π története.
ALBATROSZ, Cluj. 1971.
13) EDWARDS:
• The Pyramids of Egypt.
Penguin Books Ltd, HARMONDSWORTH, MIDDLESEX. 1972.
14) VÁRKONYI NÁNDOR:
• Sziriat oszlopai.
 P6.sz. #98. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

MAGVETŐ, Bp. 1972.

15) LUDVIK SOUCEK:
• A betlehemi csillag nyomában.
MADÁCH, BRATISLAVA. 1973.
16) MICHALOWSKI:
• PIRAMISOK és masztrabák.
CORVINA, Bp. 1973.
17) DR. MEDGYESI PÁL:
• Matematikatörténeti mendemondák: A Cheops-piramis matematikája.
TERMÉSZET VILÁGA. 104.k. 1973. 12. sz. 540-543.
18) APULEIUS:
• A mágiáról. Virágoskert.
MAGYAR HELIKON, Bp. 1974
19) Ja. I. PERELMAN:
• Szórakoztató algebra.
GONDOLAT, Bp. 1975
20) STRABÓN:
• Geógraphika. ford: Dr Földy József.
GONDOLAT, Bp. 1977.
21) van der WAERDEN:
• Egy tudomány ébredése.
GONDOLAT, Bp. 1977.
22) BERNAL:
• A fizika fejlődése Einsteinig.
GONDOLAT, KOSSUTH, Bp. 1977.
23) VILÍMKOVÁ:
• Starověký Egypt.
MLADÁ FRONTA, PRAHA. 1977.
24) SAIN MÁRTON:
• Matematikatörténeti ABC.
Tankönyvkiadó, Bp. 1978.
25) SZABÓ ÁRPÁD:
• A görög matematika kibontakozása.
MAGVETŐ, Bp. 1978.
26) KERESZTY ANDRÁS:
• Kairói levél - Japán piramis.
NÉPSZABADSÁG, Bp. 1978. május 16., kedd. 6. old.
27) (Schweizer Illustrierte):
• Japán álpiramis a Szaharában.
MAGYARORSZÁG, 1978/29. 16.old.
28) KÁKOSY LÁSZLÓ:
• Ré fiai.
GONDOLAT, Bp. 1979.
29) DOBROVITS ALADÁR válogatott tanulmányai II:
• Snofru piramisépítkezésének jelentősége.
Apollo Könyvtár 8.: AKADÉMIAI, Bp. 1979.
30) SZABÓ R. JENŐ:
• Egyiptom.
PANORÁMA, Bp. 1979.
31) SCHALK Gyula:
• Csillagászat és régészet.
Csillagászati Évkönyv az 1982. évre: Gondolat, Bp. 1981
 P6.sz. #99. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

32) VOJTECH ZAMAROVSKY:

• A felséges piramisok.
MADÁCH, BRATISLAVA. 1981.
33) FALUS RÓBERT:
• Az aranymetszés legendája.
MAGVETŐ, Bp. 1982.
34) EUKLIDÉSZ:
• Elemek. ford: Mayer Gyula.
GONDOLAT, Bp. 1983.
35) PLATON ÖSSZES MŰVEI I.:
• MENÓN. ford: Kerényi Grácia.
EURÓPA, Bp. 1984.
36) BAINES, J. MÁLEK:
• Az ókori Egyiptom atlasza.
HELIKON, Bp. 1984.
37) ARNE EGGEBRECHT:
• Das ALTE ÄGYPTEN.
C. BERTELSMANN, MÜNCHEN. 1984.
38) FRANZ CARL ENDRES, ANNEMARIE SCHIMMEL:
• Das Mysterium der Zahl.
Eugen DIEDRICHS, Köln 1984.
39) OTTO NEUGEBAUER:
• Egzakt tudományok az ókorban.
GONDOLAT, Bp. 1984.
40) PALOTÁS LÁSZLÓ (szerk.):
• Mérnöki Kézikönyv.
MŰSZAKI, Bp. 1984-1985.
41) PLUTARKHOSZ:
• Izisz és Oszirisz.
EURÓPA, Bp. 1986.
42) SAIN MÁRTON:
• Nincs királyi út.
GONDOLAT, Bp. 1986.
43) A. ROSALIE DAVID:
• Az Egyiptomi Birodalmak.
HELIKON, Bp. 1986.
44) ROBERT LAWLOR:
• SACRED GEOMETRY. Phylosophy and Practice.
THAMES AND HUDSON, 1982.: Reprinted 1987.
45) VITRUVIUS:
• Tíz könyv az építészetről.
KÉPZŐMŰVÉSZETI, Bp. 1988.
46) CRC:
• Handbook of Chemistry and Physics. 68-th edition.
: CRC Press Inc. Boca Raton, Florida.
47) HÉRODOTOSZ:
• A görög-perzsa háború. ford: Muraközy Gyula.
EURÓPA, Bp. 1989.
48) HAJÓS GYÖRGY:
• Bevezetés a geometriába.
TANKÖNYVKIADÓ, Bp. 1991.
 P6.sz. #100. Kóta Béla. 2007.01.22./14:20:10

49) ERICH von DÄNIKEN:

• A Szfinx szemei.
ÉDESVÍZ, Bp. 1992.
50) SZŐKE MIKLÓS ÁRPÁD:
• A Nagy Piramis rejtélye.
HÁTTÉR, Bp. 1992.
51) B.M.:
• Színek, számok és a Nagy Piramis.
ÚJ ELIXÍR magazin, Bp. 1993/4 (50.)sz. 33-36. o.
52) SZŐKE MIKLÓS ÁRPÁD:
• Földünk egyik rejtélye. A Nagy Piramis.
UFÓ magazin, Bp. 1993/10. 32-33. o.
53) DAVID ROBERTS, KENNETH GARRET:
• Egypt's Old Kingdom; Age of Pyramids.
NATIONAL GEOGRAPHIC, Vol.187, N§.1: 1995. jan. 2-43. o.
54) MARTIN GARDNER:
• Kettő négyzetgyöke = 1,414 213 562 373 095...
Matematika. TERMÉSZET VILÁGA. III. Különszám.
129.évf. 1998. 93-96.
55) A. R. D. MATHIAS:
• Bourbaki tévútjai.
Matematika. TERMÉSZET VILÁGA. III. Különszám.
129.évf. 1998. 121-126.
56) ALBERTO SILIOTTI:
• Egyiptomi Piramisok.
GABO, Bp. 1998.
57) FILEP LÁSZLÓ:
• A matematika két nagy válsága.
TERMÉSZET VILÁGA. 130.k. 1999. 1. sz. 21-24.
58) TOM SIEGFRIED:
• Feynman a túlvilágról a paranormális ellen.
TERMÉSZET VILÁGA. 130.k. 1999. 3. sz. 141.

Előadások:
1) DEÁK SZILVIA: Egyiptom.
• Új Akropolisz Filozófiai Iskola: (sorozat 1993-1994.)
2) DR. LUKÁCS BÉLA: Piramisokba rejtett világ? (valóság és számmisztika.)
• Budapesti Ismeretterjesztő Társulat. KOSSUTH KLUB1994. ápr. 13.
3) DEÁK SZILVIA: Az egyiptomi nyelv és a hieroglif írás.
• Új Akropolisz Filozófiai Iskola. 1998 máj. 15-16.
TV műsorok:
1) Der Flucht des Pharao.: LOTOS Film. ZDF 1986.
• TERRA X serie. 3SAT 1996. máj. 11. 14:30-15:15
2) SCHÄTZE DER WELT - ERBE DER MENSCHHEIT.
• 3SAT (sorozat).
3) JOHN ROMER: Ancient Lives (Egyiptomi hétköznapok)
• Central Independent Television for CHANNEL FOUR 1984. SPEKTRUM TV 1998.
aug.
4) HANCOCK und R. BAUVAL: Das Geheimnis der Pyramide.
• DIE GROSSEN RÄTSEL serie. WDR 1996. 3SAT 2000. ápr. 30.
_._