Tabularium

TABULARIUM
OTORHINOLARYNGOLOGIAE
Z. Szabó dr., László
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

TABULARIUM OTORHINOLARYNGOLOGIAE
Z. Szabó dr., László
Publication date 2002

Szerzői jog © 2002 Melania Kiadói Kft.

Tartalom
1. BEVEZETÉS .................................................................................................................................. 1
1. .............................................................................................................................................. 1
2. HALLÁSVIZSGÁLATOK ............................................................................................................ 3
1. Klasszikus hallásvizsgálatok ................................................................................................. 3
1.1. Hangvilla-vizsgálatok ............................................................................................... 3
1.2. Élőbeszéd vizsgálatok ............................................................................................... 3
2. Szubjektív audiometria .......................................................................................................... 3
3. Objektív audiometria ............................................................................................................. 4
3.1. Definíció ................................................................................................................... 4
3.2. Az objektív hallásvizsgálat tárgykörébe tartozó módszerek ..................................... 4
3.3. A hallórendszer különböző objektív audiometriai eljárásokkal vizsgált részei ........ 5
3.4. Az objektív hallásvizsgáló módszerek alkalmazási területe ..................................... 5
3.5. Az acusticus kiváltott potenciálok képzeletbeli együttes ábrázolása ........................ 6
3.6. Az agytörzsi acusticus kiváltott potenciálok feltételezett generátorhelyei ............... 7
3.7. A retrocochlearis laesio jelei BERA vizsgálat során ................................................ 7
4. A nagyothallás differenciáldiagnosztikája ............................................................................ 8
4.1. Ép fültükri kép .......................................................................................................... 8
4.2. Kóros fültükri kép ..................................................................................................... 8
5. A fülzúgás differenciáldiagnosztikája ................................................................................... 9
5.1. Légzéssel, pulsussal szinkron ................................................................................... 9
5.2. Légzéssel, pulsussal nem szinkron ........................................................................... 9
6. A nagyothalló gyermek ....................................................................................................... 10
7. Műtéti rehabilitatio .............................................................................................................. 11
7.1. Vezetéses bántalmakban ......................................................................................... 11
7.2. Kétoldali belsőfül eredetű siketség esetén .............................................................. 11
7.3. Kétoldali VIII. agyideg betegség okozta siketségben (pl. Recklinghausen kór) ..... 11
8. Hallókészülékes rehabilitatio .............................................................................................. 11
8.1. Eszközei .................................................................................................................. 11
8.2. Gyermekkorban ...................................................................................................... 12
8.3. Felnőttkorban .......................................................................................................... 12
3. EGYENSÚLYSZERVI VIZSGÁLATOK ................................................................................... 13
1. Az egyes vestibularis vizsgálatok ....................................................................................... 13
1.1. Az anamnesis speciális szempontjai ....................................................................... 13
1.2. A vestibulospinalis reflexek vizsgálata ................................................................... 13
1.3. A spontán nystagmus vizsgálata ............................................................................. 13
1.4. A cervicalis nystagmus vizsgálata .......................................................................... 14
1.5. Helyzeti ingerlés: lassú helyzetváltoztatás .............................................................. 14
1.6. Helyezési nystagmus vizsgálata: gyors helyzetváltoztatás ..................................... 14
1.7. Termikus ingerlés ................................................................................................... 14
1.8. Forgatásos ingerlés ................................................................................................. 15
1.9. Követési teszt, saccadicus szemmozgások vizsgálata ............................................. 15
1.10. Optokinetikus nystagmus ...................................................................................... 15
1.11. Electronystagmographia ....................................................................................... 15
1.12. Vestibularis index ................................................................................................. 15
1.13. További vizsgálatok a vestibularis diagnosztikában ............................................. 15
2. A peripheriás és centralis eredetű szédülés differenciáldiagnosztikája ............................... 16
3. A pozicionális vertigo differenciáldiagnózisa ..................................................................... 16
4. A pozícionális nystagmus típusai ........................................................................................ 17
4.1. Helyzeti nystagmus ................................................................................................. 17
4.2. Helyezési nystagmus .............................................................................................. 17
5. Gyermekkori szédülés ......................................................................................................... 18
4. A KÜLSőFÜL BETEGSÉGEI ..................................................................................................... 20
1. Felosztás .............................................................................................................................. 20
2. Fejlődési rendellenességek .................................................................................................. 20
3. Sérülések ............................................................................................................................. 20
4. Gyulladások ........................................................................................................................ 21
iii
TABULARIUM
5. Jóindulatú daganatok ........................................................................................................... 21

6. Praecancerosisok ................................................................................................................. 21
7. Malignus daganatok ............................................................................................................ 21
8. A HALLÓJÁRAT BETEGSÉGEI ...................................................................................... 22
9. Fejlődési rendellenességek .................................................................................................. 22
10. Szerzett atresia .................................................................................................................. 23
11. Sérülések ........................................................................................................................... 23
12. Gyulladások ...................................................................................................................... 23
13. Idegentestek ...................................................................................................................... 24
14. Jóindulatú daganatok ......................................................................................................... 25
15. Malignus daganatok .......................................................................................................... 25
5. A DOBHÁRTYA ELTÉRÉSEI ................................................................................................... 26
1. A dobhártyakép eltéréseinek lehetséges okai ...................................................................... 26
6. A KÖZÉPFÜL BETEGSÉGEI ..................................................................................................... 27
1. A KÖZÉPFÜL FEJLőDÉSI RENDELLENESSÉGEI felosztás ......................................... 27
2. A dobhártya fejlődési rendellenességei (ritkák) .................................................................. 27
3. A hallócsontok fejlődési rendellenességei .......................................................................... 27
4. A KÖZÉPFÜL HEVENY GYULLADÁSAI ...................................................................... 28
4.1. Aerootitis, barootitis ............................................................................................... 28
4.2. Otitis media catarrhalis acuta simplex .................................................................... 28
4.3. Otitis media catarrhalis acuta serosa ....................................................................... 29
4.4. Otitis media acuta purulenta ................................................................................... 29
5. A KÖZÉPFÜL IDÜLT GYULLADÁSAI (OTITIS MEDIA CHRONICA) ...................... 29
5.1. Idült hurutos középfülgyulladás (otitis media catarrhalis chronica) ....................... 30
5.1.1. Nomenklatura: (Megnevezési alternatívák) ............................................... 30
5.1.2. Kialakulás .................................................................................................. 30
5.1.3. Panaszok .................................................................................................... 30
5.1.4. Tünetek (stádiumfüggőek) ......................................................................... 31
5.1.5. Vizsgálatok ................................................................................................. 31
5.1.6. Kezelés ....................................................................................................... 31
5.2. Idült gennyes középfülgyulladás (otitis media suppurativa chronica) .................... 32
5.3. Idült gennyes mesotympanalis középfülgyulladás (otitis media suppurativa chronica
mesotympanalis) ............................................................................................................ 32
5.3.1. Kialakulás .................................................................................................. 32
5.3.2. Panaszok .................................................................................................... 32
5.3.3. Tünetek ...................................................................................................... 32
5.3.4. Vizsgálatok ................................................................................................. 33
5.3.5. Konzervatív helyi kezelés .......................................................................... 33
5.3.6. Műtéti kezelés ............................................................................................ 34
5.4. tábla Idült gennyes epitympanalis cholesteatomás középfülgyulladás (otitis media
suppurativa cholesteatomatosa chronica) ...................................................................... 34
5.4.1. Kialakulás .................................................................................................. 34
5.4.2. Számos patomechanismust ismerünk ahogyan ez a hámbevándorlás
bekövetkezhet: ..................................................................................................... 34
5.4.3. Panaszok .................................................................................................... 35
5.4.4. Tünetek ...................................................................................................... 35
5.4.5. Vizsgálatok ................................................................................................. 35
5.4.6. Kezelés ....................................................................................................... 35
6. A GENNYES KÖZÉPFÜLGYULLADÁSOK SZÖVőDMÉNYEI ................................... 36
6.1. A csecsnyúlvány gyulladása (mastoiditis) .............................................................. 36
6.2. A csecsnyúlvány heveny gyulladása (mastoiditis acuta) ........................................ 36
6.2.1. Kialakulás .................................................................................................. 37
6.2.2. Panaszok .................................................................................................... 37
6.2.3. Tünetek ...................................................................................................... 37
6.2.4. Vizsgálatok ................................................................................................. 37
6.2.5. Kezelés ....................................................................................................... 38
6.3. A csecsnyúlvány idült gyulladása (mastoiditis chronica) ....................................... 38
6.3.1. Kialakulás .................................................................................................. 38
6.3.2. Panaszok .................................................................................................... 38
6.3.3. Tünetek ...................................................................................................... 38
iv
TABULARIUM
6.3.4. Vizsgálatok ................................................................................................. 38

6.4. Piramiscsúcs gennyedés (petrositis) ....................................................................... 38
6.4.1. Kialakulás .................................................................................................. 38
6.4.2. Panaszok .................................................................................................... 38
6.4.3. Tünetek ...................................................................................................... 38
6.4.4. Vizsgálatok ................................................................................................. 39
6.4.5. Kezelés ....................................................................................................... 39
6.5. Az arcideg bénulása (paresis nervi facialis) ............................................................ 39
6.5.1. Kialakulás .................................................................................................. 39
6.5.2. Panaszok .................................................................................................... 39
6.5.3. Tünetek ...................................................................................................... 39
6.5.4. Vizsgálatok ................................................................................................. 39
6.5.5. Kezelés ....................................................................................................... 40
6.6. A belsőfül gyulladása (labyrinthitis) ....................................................................... 40
6.6.1. Kialakulás .................................................................................................. 40
6.6.2. Fajtái .......................................................................................................... 40
6.7. Körülírt (circumscript) labyrinthitis ........................................................................ 40
6.7.1. Kialakulás .................................................................................................. 40
6.7.2. Panaszok .................................................................................................... 40
6.7.3. Tünetek ...................................................................................................... 40
6.7.4. Vizsgálatok ................................................................................................. 40
6.7.5. Kezelés ....................................................................................................... 41
6.8. Diffúz labyrinthitis ................................................................................................. 41
6.8.1. Kialakulás .................................................................................................. 41
6.8.2. Panaszok .................................................................................................... 41
6.8.3. Tünetek ...................................................................................................... 41
6.8.4. Vizsgálatok ................................................................................................. 41
6.8.5. Kezelés ....................................................................................................... 41
6.9. Koponyaüregi (intracranialis) szövődmények ........................................................ 41
6.10. Sinusphlebitis, sinusthrombosis (otogen sepsis) ................................................... 42
6.10.1. Kialakulás ................................................................................................. 42
6.10.2. Panaszok .................................................................................................. 42
6.10.3. Tünetek .................................................................................................... 42
6.10.4. Vizsgálatok ............................................................................................... 43
6.10.5. Kezelés ..................................................................................................... 43
6.11. Epiduralis tályog (abscessus epiduralis) ............................................................... 43
6.11.1. Kialakulás ................................................................................................. 43
6.11.2. Panaszok .................................................................................................. 43
6.11.3. Tünetek .................................................................................................... 43
6.11.4. Vizsgálatok ............................................................................................... 43
6.11.5. Kezelés ..................................................................................................... 44
6.12. Subduralis tályog (abscessus subduralis) .............................................................. 44
6.12.1. Kialakulása ............................................................................................... 44
6.12.2. Panaszok .................................................................................................. 44
6.12.3. Tünetek .................................................................................................... 44
6.12.4. Kezelés ..................................................................................................... 44
6.13. Gennyes agyhártyagyulladás (meningitis purulenta) ............................................ 44
6.13.1. Kialakulás ................................................................................................. 44
6.13.2. Panaszok .................................................................................................. 45
6.13.3. Tünetek .................................................................................................... 45
6.13.4. Vizsgálatok ............................................................................................... 45
6.13.5. Kezelés ..................................................................................................... 45
6.14. Agytályog (abscessus cerebri) .............................................................................. 45
6.14.1. Kialakulás ................................................................................................. 45
6.14.2. Panaszok .................................................................................................. 46
6.14.3. Tünetek .................................................................................................... 46
6.14.4. Vizsgálatok ............................................................................................... 46
6.14.5. Kezelés ..................................................................................................... 46
6.15. Kisagy tályog (abscessus cerebelli) ...................................................................... 47
6.15.1. Kialakulás ................................................................................................. 47
v
TABULARIUM
6.15.2. Panaszok .................................................................................................. 47

6.15.3. Tünetek .................................................................................................... 47
6.15.4. Vizsgálatok ............................................................................................... 47
6.16. Otogen arachnitis pontocerebellaris ...................................................................... 47
6.16.1. Kialakulás ................................................................................................. 47
6.16.2. Panaszok .................................................................................................. 47
6.16.3. Tünetek .................................................................................................... 48
6.16.4. Vizsgálatok ............................................................................................... 48
6.16.5. Kezelés ..................................................................................................... 48
6.17. Koponyán kívüli szövődmények .......................................................................... 48
6.18. Subperiostealis tályog ........................................................................................... 48
6.18.1. Kialakulás ................................................................................................. 48
6.18.2. Panaszok .................................................................................................. 48
6.18.3. Tünetek .................................................................................................... 48
6.18.4. Vizsgálatok ............................................................................................... 49
6.18.5. Kezelés ..................................................................................................... 49
6.19. Bezold tályog ........................................................................................................ 49
6.19.1. Kialakulás ................................................................................................. 49
6.19.2. Panaszok .................................................................................................. 49
6.19.3. Tünetek .................................................................................................... 49
6.19.4. Vizsgálatok ............................................................................................... 49
6.19.5. Kezelés ..................................................................................................... 49
7. OTOSCLEROSIS ............................................................................................................... 49
7.1. Otosclerosis ............................................................................................................ 50
7.1.1. Kialakulás .................................................................................................. 50
7.1.2. Panaszok .................................................................................................... 50
7.1.3. Tünetek ...................................................................................................... 50
7.1.4. Vizsgálatok ................................................................................................. 50
7.1.5. Kezelés ....................................................................................................... 51
7. PERIPHERIÁS ARCIDEGBÉNULÁS ........................................................................................ 52
1. A nervus facialis anatómiája ............................................................................................... 52
2. A nervus facialis funkciója .................................................................................................. 53
3. A peripheriás arcidegbénulás klinikai tünetei .................................................................... 53
4. A peripheriás arcidegbénulás leggyakoribb okai ............................................................... 54
5. Az arcideg sérülésének fokozatai (Sunderland után) .......................................................... 54
6. Az arcideg sérülésének fokozatai (Sunderland után) .......................................................... 55
7. Topikus diagnosztika .......................................................................................................... 55
8. Funkcionális diagnosztika ................................................................................................... 56
9. Terápiás alapelvek ............................................................................................................... 56
8. A BELSőFÜL ÉS BELSő HALLÓJÁRAT BETEGSÉGEI ......................................................... 58
1. Fejlődési rendellenességekkel együtt járó és öröklődő idegi halláscsökkenések ................ 58
1.1. Külső hallójárati malformatióval ............................................................................ 58
1.2. Szemészeti eltéréssel .............................................................................................. 58
1.3. Vesebetegséggel együttjáró .................................................................................... 59
1.4. Pajzsmirigy betegséggel együttjáró ........................................................................ 59
1.5. Integumentary betegség .......................................................................................... 59
1.6. Vázrendszeri károsodások ...................................................................................... 59
1.7. Mucopolysaccharidosissal együttjáró ..................................................................... 60
1.8. Chromosoma rendellenesség .................................................................................. 60
2. Fertőző betegségeket követő acut idegi jellegű halláscsökkenések .................................... 60
3. Ototoxicus gyógyszerek/vegyszerek okozta idegi halláscsökkenések ................................ 61
4. Acut traumás idegi halláscsökkenések ................................................................................ 62
5. Belsőfül otosclerosis ........................................................................................................... 63
6. Immun betegségek okozta halláscsökkenések .................................................................... 64
6.1. Systhemás autoimmun betegségek ......................................................................... 64
6.2. Primaer autoimmun belsőfül betegségek ................................................................ 65
6.3. Szerzett immundeficiens syndroma ........................................................................ 65
7. Vascularis és haematologiai eltérések okozta idegi jellegű halláscsökkenések .................. 65
7.1. Érelzáródások ......................................................................................................... 65
7.2. Vertebrobasilaris arteriák elzáródása ...................................................................... 65
vi
TABULARIUM
7.3. Rheologia eltérések ................................................................................................. 66

7.4. Egyéb keringés-befolyásoló betegségek ................................................................. 66
8. Presbyacusis ........................................................................................................................ 66
9. Cochlearis implantatio ........................................................................................................ 67
9.1. Definíció ................................................................................................................. 67
9.2. Indikáció ................................................................................................................. 67
9.3. Kontraindikáció ...................................................................................................... 67
9.4. A cochlearis implantatum részei és működése ....................................................... 67
9.5. A cochlearis implantatio folyamata ........................................................................ 68
9.6. A cochlearis implantatióval kapcsolatos szövődmények ........................................ 68
9.7. A cochlearis implantatio előtti műtéti kivizsgálás algoritmusa .............................. 68
9.8. A belsőfül-eredetű nagyothallás, illetve süketség okai ........................................... 69
10. Törések .............................................................................................................................. 70
11. Labyrinth-commotio ......................................................................................................... 71
12. Perilymphás fistula ............................................................................................................ 72
13. Ménière-betegség .............................................................................................................. 73
14. Vertebrobasilaris insufficientia ......................................................................................... 74
14.1. TIA (Transitoricus Ischaemiás Attack): 72 órán belül megszűnő góctünetek ...... 74
14.2. Wallenberg-syndroma ........................................................................................... 75
15. Neuronitis vestibularis ...................................................................................................... 76
16. A belső hallójárat térfoglaló folyamatai, daganatai ........................................................... 77
16.1. Terápia .................................................................................................................. 78
16.2. .............................................................................................................................. 78
17. Centralis hallászavarok ..................................................................................................... 79
17.1. Definíció ............................................................................................................... 79
17.2. Anatómia .............................................................................................................. 80
17.3. Etiológia ............................................................................................................... 80
17.4. Klinikai tünetek .................................................................................................... 80
17.5. Audiológiai diagnózis ........................................................................................... 80
17.6. Egyéb jellegű diagnosztikai eljárások ................................................................... 81
17.7. Differenciáldiagnózis ............................................................................................ 81
17.8. Terápia .................................................................................................................. 81
18. Sclerosis multiplex ............................................................................................................ 81
9. AZ ORR ÉS ORRGARAT MEGBETEGEDÉSEI ....................................................................... 83
1. A külső orr betegségei ......................................................................................................... 83
2. Orrvérzés ............................................................................................................................. 83
2.1. Az orrvérzés okai .................................................................................................... 84
2.2. Terápia .................................................................................................................... 84
3. Az orrsövény betegségei ..................................................................................................... 85
4. Rhinitis ................................................................................................................................ 85
4.1. Definíció ................................................................................................................. 85
4.2. Rhinitisek differenciáldiagnosztikája ..................................................................... 86
4.3. Diagnosztikai módszerek ........................................................................................ 86
4.4. Diagnosztikai algoritmus gátolt orrlégzésben ......................................................... 87
4.5. Rhinitisek terápiás algoritmusa ............................................................................... 87
4.6. A rhinitis súlyossága szerinti felosztás ................................................................... 87
4.7. Hogyan hatnak az egyes gyógyszercsoportok az alapvető tünetekre ...................... 88
4.8. A rhinitis terápiájának lépcsőzetes elve .................................................................. 88
4.9. Nem-sedativ, második generációs antihistaminok .................................................. 89
4.10. Nasalis steroidkészítmények ................................................................................. 89
5. Az orr specifikus gyulladásai .............................................................................................. 90
6. Orrtumorok .......................................................................................................................... 91
6.1. Diagnózis ................................................................................................................ 92
6.2. Terápia .................................................................................................................... 92
7. Orrcsonttörés ....................................................................................................................... 92
7.1. Kialakulás ............................................................................................................... 92
7.2. Panaszok ................................................................................................................. 92
7.3. Tünetek ................................................................................................................... 92
7.4. Vizsgálatok ............................................................................................................. 92
7.5. Kezelés ................................................................................................................... 92
vii
TABULARIUM
8. Orrgarat-betegségek ............................................................................................................ 92
8.1. Diagnózis ................................................................................................................ 93
8.2. Terápia .................................................................................................................... 93
10. AZ ORRMELLÉKÜREGEK BETEGSÉGEI ............................................................................ 95
1. AZ ORRMELLÉKÜREG GYULLADÁSA ....................................................................... 95
1.1. Orrmelléküreg-gyulladásokról általában ................................................................ 95
1.2. A rostasejtek gyulladása (sinusitis ethmoidealis) ................................................... 96
1.3. Az arcüreg gyulladása (sinusitis maxillaris) ........................................................... 97
1.4. Orr- és melléküreg polypositás ............................................................................... 99
1.5. Gyermekek és csecsemők melléküreg gyulladása .................................................. 99
1.6. Homloküreg gyulladás .......................................................................................... 101
1.7. Az iköböl gyulladása (sinusitis sphenoidalis) ....................................................... 102
1.8. FESS (functionalis endoscopos melléküreg sebészet) .......................................... 103
1.9. Az orrmelléküreg-gyulladások szövődményei ..................................................... 105
1.10. Az orrmelléküregek törései ................................................................................. 106
11. A SZÁJÜREG, A TOROK ÉS A SZÁJGARAT KÓRKÉPEI ................................................. 108
1. A szájüreg és a garat differenciáldiagnózisa ..................................................................... 108
2. A szájnyálkahártya színelváltozásai .................................................................................. 108
3. Fejlődési rendellenességek és sérülések ............................................................................ 109
3.1. Fejlődési rendellenességek ................................................................................... 109
3.2. Sérülések ............................................................................................................... 109
4. A szájüreg gyulladásos megbetegedései ........................................................................... 110
5. Acut tonsillitisek ............................................................................................................... 110
5.1. Etiológia ............................................................................................................... 110
5.2. Terápia .................................................................................................................. 111
6. Chronicus tonsillitisek ....................................................................................................... 111
6.1. Etiológia ............................................................................................................... 111
6.2. Terápia .................................................................................................................. 112
7. A tonsilla mint chronicus góc ............................................................................................ 112
7.1. Definíció ............................................................................................................... 112
7.2. Kórképek, ahol a tonsillák chronicus gócként szerepelhetnek .............................. 112
8. Pharyngitis acuta és chronica ............................................................................................ 112
9. Benignus hám eredetű (epithelialis) daganatok ................................................................. 113
10. Benignus kötőszövet és támasztószövet eredetű (mesenchymalis) daganatok ................ 113
11. Benignus vegyes daganatok ............................................................................................ 114
12. Daganatszerű elváltozások .............................................................................................. 114
13. Daganatmegelőző állapotok a szájüregben és a szájgaratban .......................................... 114
13.1. Definíció ............................................................................................................. 114
14. A szájüreg malignus daganatai ........................................................................................ 116
14.1. Pathologia ........................................................................................................... 116
14.2. Terápiás lehetőségek ........................................................................................... 117
15. A szájgarat malignus daganatai ....................................................................................... 117
15.1. Pathologia ........................................................................................................... 118
15.2. Terápiás lehetőségek ........................................................................................... 118
16. A garat neurológiai betegségei ........................................................................................ 119
16.1. Processus styloideus elongatus ........................................................................... 119
16.2. ............................................................................................................................ 119
16.3. N. glossopharyngeus (IX.) neuralgiája ............................................................... 119
16.4. N. vagus (X.) neuralgiája .................................................................................... 119
16.5. Motoros garatbénulás ......................................................................................... 119
16.6. A garat egyéb neurológiai megbetegedései ........................................................ 120
16.7. A garatnyálkahártya érzészavarai ....................................................................... 120
16.8. Processus styloideus elongatus ........................................................................... 120
12. A NYÁLMIRIGYEK BETEGSÉGEI ...................................................................................... 121
1. Diagnózis .......................................................................................................................... 121
1.1. Anamnézis ............................................................................................................ 121
1.2. Fizikális vizsgálat ................................................................................................. 121
1.3. Műszeres vizsgálatok ............................................................................................ 121
1.4. .............................................................................................................................. 121
2. Nyálkövesség .................................................................................................................... 121
viii
TABULARIUM
2.1. Tünet: étkezéskor hirtelen növekedés, fájdalom láz nélkül, féloldali ................... 121
3. Gyulladások ...................................................................................................................... 122
3.1. Vírus eredetűek ..................................................................................................... 122
3.2. Bacterialis eredetűek ............................................................................................. 122
3.3. Chronicus gyulladások ......................................................................................... 122
3.4. .............................................................................................................................. 122
4. Immun sialoadenitisek ...................................................................................................... 122
4.1. Allergiás sialoadenitis ........................................................................................... 122
4.2. Myoepithelialis autoimmun sialoadenitis ............................................................. 122
4.3. .............................................................................................................................. 123
4.4. Epitheloid sejtes sialoadenitis ............................................................................... 123
4.5. .............................................................................................................................. 123
5. Sialoadenosisok ................................................................................................................. 123
5.1. Ok: ........................................................................................................................ 123
6. Nem gyulladásos epithelialis elváltozások ........................................................................ 123
6.1. .............................................................................................................................. 124
7. Nem tumoros szöveti proliferatiók .................................................................................... 124
7.1. Cysták ................................................................................................................... 124
8. Tumorok ............................................................................................................................ 124
8.1. Kiindulási hely ...................................................................................................... 124
8.2. Szövettani szerkezet ............................................................................................. 124
9. Malignus tumorok malignitási foka .................................................................................. 125
9.1. Tünetek ................................................................................................................. 125
9.2. Diagnózis .............................................................................................................. 125
9.3. Terápia: műtét ....................................................................................................... 125
13. A GÉGE ÉS HYPOPHARYNX MEGBETEGEDÉSEI ........................................................... 127
1. A gége és hypopharynx elváltozásainak diagnosztikája. Tünetek és vizsgáló eljárások ... 127
1.1. Tünetek ................................................................................................................. 127
1.2. Vizsgáló eljárások ................................................................................................. 127
2. A gége fejlődési rendellenességei ..................................................................................... 128
2.1. Neurogen szűkületek ............................................................................................ 128
3. A gége sérülései ................................................................................................................ 129
3.1. Külső trauma ........................................................................................................ 129
3.2. Belső trauma ......................................................................................................... 130
4. A gége gyulladásos betegségei .......................................................................................... 130
5. A gége degenerativ elváltozásai ........................................................................................ 132
5.1. Laryngitis chronica, hyperplastica ........................................................................ 132
5.2. Reinke-oedema ..................................................................................................... 133
5.3. Polypus chordae vocalis ....................................................................................... 133
5.4. Leukoplakia (pachydermia vagy keratosis) chordae vocalis ................................ 133
5.5. Virchow-féle pachydermia (contact ulcus) ........................................................... 134
6. A gége jóindulatú daganatai .............................................................................................. 134
6.1. Papilloma laryngis ................................................................................................ 134
6.2. Chondroma ........................................................................................................... 134
6.3. .............................................................................................................................. 135
6.4. Haemangioma ....................................................................................................... 135
6.5. A gége cysticus elváltozásai, laryngocele ............................................................. 135
7. A gége rosszindulatú daganatai ......................................................................................... 136
7.1. Carcinoma planocellulare laryngis ....................................................................... 136
7.2. TNM és stádium beosztás (Union Internationale Centre le Cancer 1992) ............ 136
7.3. A különböző kiindulású tumorok TNM klasszifikációja ...................................... 136
7.4. A gégerák kezelése ............................................................................................... 137
7.5. A nyaki nyirokcsomó metastasis .......................................................................... 138
7.6. A gége egyéb rosszindulatú daganatai .................................................................. 139
8. A gége érzés- és mozgászavarai, szerzett szűkületei ......................................................... 140
8.1. A gége érzészavarai (hypaesthesia, anaesthesia) .................................................. 140
8.2. A gége mozgászavarai .......................................................................................... 140
8.3. Topicus diagnostica .............................................................................................. 140
8.4. A hangszalag bénulások kezelése ......................................................................... 140
8.5. A gége szerzett heges szűkületei .......................................................................... 141
ix
TABULARIUM
9. A hypopharynx sérülései ................................................................................................... 142

9.1. Vegyi anyagok okozta sérülések .......................................................................... 142
9.2. Terápia .................................................................................................................. 142
9.3. Idegentest: ............................................................................................................. 142
9.4. .............................................................................................................................. 142
9.5. .............................................................................................................................. 142
10. A hypopharynx gyulladásos betegségei .......................................................................... 143
11. Gastro-oesophagealis reflux betegség (GORB) .............................................................. 143
12. Diverticulum hypopharyngis – Zenker diverticulum ...................................................... 143
13. A hypopharynx daganatai ............................................................................................... 144
13.1. A hypopharynx jóindulatú daganatai .................................................................. 144
13.2. A hypopharynx rosszindulatú daganatai ............................................................. 144
13.3. TNM beosztás (Union Internationale Contre le Cancer 1992) ........................... 145
13.4. A hypopharynx rák kezelése ............................................................................... 145
13.5. ............................................................................................................................ 146
13.6. A hypopharynx egyéb rosszindulatú daganatai .................................................. 146
14. A hypopharynx neurológiai betegségei ........................................................................... 146
14.1. A hypopharynx érző és mozgató beidegzése ...................................................... 146
14. A NYAK BETEGSÉGEI, NYAKI TERIMÉK DIFFERENCIÁLDIAGNÓZISA ................... 148
1. A nyak betegségei – összefoglalás .................................................................................... 148
1.1. Fejlődési rendellenességek ................................................................................... 148
1.2. Gyulladásos eredetű betegségek ........................................................................... 148
1.3. Benignus tumorok ................................................................................................. 149
1.4. Malignus tumorok ................................................................................................. 149
2. Fejlődési rendellenességek ................................................................................................ 149
2.1. .............................................................................................................................. 149
3. A nyak gyulladásos betegségei ......................................................................................... 150
3.1. Acut lymphadenitis ............................................................................................... 150
3.2. Chronicus lymphadenitis ...................................................................................... 151
3.3. Spatium parapharyngeum gyulladás ..................................................................... 151
3.4. Spatium sublingualis gyulladás (Ludwig angina) ................................................. 151
4. A pajzsmirigy gyulladásos megbetegedései (thyreoiditisek) ............................................ 152
4.1. Subacut thyreoiditis .............................................................................................. 152
4.2. Hashimoto thyreoiditis ......................................................................................... 152
5. Glomus caroticum tumor ................................................................................................... 153
6. Nyaki traumák ................................................................................................................... 153
7. Nyirokcsomó metastasisok ................................................................................................ 154
8. Ismeretlen primaer tumor .................................................................................................. 154
9. Metastasisra gyanús nyaki terime kivizsgálási sémája ...................................................... 155
10. A pajzsmirigy daganatai .................................................................................................. 156
10.1. A pajzsmirigy malignus daganatai ...................................................................... 157
11. Lymphomák .................................................................................................................... 157
15. A NYELőCSő ÉS LÉGCSő MEGBETEGEDÉSEI ................................................................. 159
1. Nyelőcsőbetegségek fül-orr-gégészeti vonatkozásai ......................................................... 159
2. Nyelőcsőbetegségek .......................................................................................................... 159
3. A nyelőcsőbetegségek által okozott tünetek ..................................................................... 160
4. A nyelőcsőbetegségek vizsgálata ...................................................................................... 160
5. Endoscopia (oesophagoscopia) ......................................................................................... 161
6. A merev oesophagoscop alkalmazásának javallatai .......................................................... 161
6.1. Merev oesophagoscopia előnyei ........................................................................... 161
6.2. A helyi érzéstelenítésben, merev oesophagoscoppal végzett vizsgálat hátrányai . 162
7. A flexibilis endoscop (gastroscop) alkalmazásának javallatai .......................................... 162
7.1. A flexibilis endoscop (gastroscop) előnyei ........................................................... 162
7.2. A flexibilis endoscop (gastroscop) negatívumai ................................................... 162
8. Oesophagoscopia ellenjavallatai ....................................................................................... 162
9. A fül-orr-gégészetre kerülő leggyakoribb nyelőcsőbetegségek ........................................ 163
10. Nyelőcső idegentestek ..................................................................................................... 163
10.1. Nyelőcső idegentest esetén szükséges tennivalók .............................................. 163
10.2. ............................................................................................................................ 164
11. Nyelőcső szűkületek ........................................................................................................ 164
x
TABULARIUM
11.1. A nyelőcsőtágítók ............................................................................................... 165

11.2. ............................................................................................................................ 165
11.3. A merev oesophagoscopon keresztül történő tágítás korlátai ............................. 166
11.4. Nyelőcső szűkület ............................................................................................... 166
12. Nyelőcső perforatio ......................................................................................................... 166
12.1. Nyelőcső perforatiót okozhat .............................................................................. 166
12.2. ............................................................................................................................ 167
13. GERD által okozott panaszok ......................................................................................... 167
14. Zenker diverticulum ........................................................................................................ 168
15. Nyelőcsőtumor ................................................................................................................ 168
15.1. Nyelőcsőcarcinomára hajlamosító előzmények .................................................. 168
15.2. Nyelőcsőtumorok tünetei .................................................................................... 168
15.3. Nyelőcsőtumor gyanú esetén szükséges vizsgálatok .......................................... 168
16. A légcső megbetegedései ................................................................................................ 168
17. Légúti betegségek ............................................................................................................ 169
17.1. Légúti betegségek tünetei ................................................................................... 169
17.2. A hangszalag nívója alatti légúti- és általános megbetegedések, melyek ........... 169
18. A légutak vizsgálati lehetőségei ...................................................................................... 169
19. A trachea és a bronchusok endoscopos vizsgálatának eszközei ...................................... 170
19.1. Bronchoscopia gégészeti indikációi .................................................................... 170
16. FONIÁTRIA ............................................................................................................................. 171
1. Funkcionális hangképzési zavarok .................................................................................... 171
1.1. Definíció ............................................................................................................... 171
1.2. Típusai .................................................................................................................. 171
2. Phonoponosis .................................................................................................................... 171
2.1. Definíció ............................................................................................................... 171
2.2. Panaszok ............................................................................................................... 171
2.3. Tünetek ................................................................................................................. 171
2.4. Kezelés ................................................................................................................. 171
3. Juvenilis dysphonia ........................................................................................................... 171
3.1. Definíció ............................................................................................................... 171
3.2. Panaszok ............................................................................................................... 171
3.3. Tünetek ................................................................................................................. 172
3.4. Kezelés ................................................................................................................. 172
4. Psychogen dysphonia ........................................................................................................ 172
4.1. Definíció ............................................................................................................... 172
4.2. Kezelés ................................................................................................................. 172
5. Psychogen aphonia ............................................................................................................ 172
5.1. Definíció ............................................................................................................... 172
5.2. Kezelés ................................................................................................................. 172
5.3. Differenciáldiagnózis ............................................................................................ 172
6. Dysphagia (Nyelészavarok) .............................................................................................. 172
6.1. Definíció ............................................................................................................... 172
6.2. Tünetek ................................................................................................................. 172
6.3. Kezelés ................................................................................................................. 173
7. Gégedaganat miatti operatív beavatkozások utáni hangrehabilitatio ................................ 173
8. Hangszalagbénulás phoniatriai vonatkozásai .................................................................... 173
8.1. Tünetek ................................................................................................................. 173
8.2. Kezelés ................................................................................................................. 173
9. Kétoldali nervus recurrens bénulás ................................................................................... 174
9.1. Kezelés: ................................................................................................................ 174
10. Egyéb phoniatriai kórképek ............................................................................................ 174
10.1. Velopharyngealis insufficientia .......................................................................... 174
10.2. Kezelés ............................................................................................................... 174
17. Appendix .................................................................................................................................. 175
xi
A táblázatok listája
2.1. ..................................................................................................................................................... 3
2.2. ..................................................................................................................................................... 5
3.1. ................................................................................................................................................... 16
3.2. ................................................................................................................................................... 16
3.3. ................................................................................................................................................... 18
3.4. ................................................................................................................................................... 19
4.1. ................................................................................................................................................... 20
4.2. ................................................................................................................................................... 20
4.3. ................................................................................................................................................... 21
4.4. ................................................................................................................................................... 21
4.5. ................................................................................................................................................... 21
4.6. ................................................................................................................................................... 22
4.7. ................................................................................................................................................... 22
4.8. ................................................................................................................................................... 23
4.9. ................................................................................................................................................... 23
4.10. ................................................................................................................................................. 23
4.11. ................................................................................................................................................. 24
4.12. ................................................................................................................................................. 25
4.13. ................................................................................................................................................. 25
5.1. ................................................................................................................................................... 26
6.1. ................................................................................................................................................... 27
6.2. ................................................................................................................................................... 27
6.3. ................................................................................................................................................... 27
6.4. ................................................................................................................................................... 28
6.5. ................................................................................................................................................... 28
6.6. ................................................................................................................................................... 29
6.7. ................................................................................................................................................... 29
7.1. ................................................................................................................................................... 53
7.2. ................................................................................................................................................... 53
7.3. ................................................................................................................................................... 54
7.4. ................................................................................................................................................... 54
7.5. ................................................................................................................................................... 55
7.6. ................................................................................................................................................... 55
7.7. ................................................................................................................................................... 56
7.8. ................................................................................................................................................... 56
8.1. ................................................................................................................................................... 58
8.2. ................................................................................................................................................... 58
8.3. ................................................................................................................................................... 58
8.4. ................................................................................................................................................... 59
8.5. ................................................................................................................................................... 59
8.6. ................................................................................................................................................... 59
8.7. ................................................................................................................................................... 59
8.8. ................................................................................................................................................... 60
8.9. ................................................................................................................................................... 60
8.10. ................................................................................................................................................. 60
8.11. ................................................................................................................................................. 61
8.12. ................................................................................................................................................. 62
8.13. ................................................................................................................................................. 63
8.14. ................................................................................................................................................. 64
8.15. ................................................................................................................................................. 65
8.16. ................................................................................................................................................. 65
8.17. ................................................................................................................................................. 65
8.18. ................................................................................................................................................. 66
8.19. ................................................................................................................................................. 66
8.20. ................................................................................................................................................. 66
8.21. ................................................................................................................................................. 67
xii
TABULARIUM
8.22. ................................................................................................................................................. 69
8.23. ................................................................................................................................................. 70
8.24. ................................................................................................................................................. 71
8.25. ................................................................................................................................................. 71
8.26. ................................................................................................................................................. 71
8.27. ................................................................................................................................................. 72
8.28. ................................................................................................................................................. 73
8.29. ................................................................................................................................................. 74
8.30. ................................................................................................................................................. 74
8.31. ................................................................................................................................................. 75
8.32. ................................................................................................................................................. 76
8.33. ................................................................................................................................................. 77
8.34. ................................................................................................................................................. 78
8.35. ................................................................................................................................................. 81
9.1. ................................................................................................................................................... 83
9.2. ................................................................................................................................................... 84
9.3. ................................................................................................................................................... 85
9.4. ................................................................................................................................................... 86
9.5. ................................................................................................................................................... 87
9.6. ................................................................................................................................................... 88
9.7. ................................................................................................................................................... 89
9.8. ................................................................................................................................................... 89
9.9. ................................................................................................................................................... 90
9.10. ................................................................................................................................................. 91
9.11. ................................................................................................................................................. 92
10.1. ................................................................................................................................................. 95
10.2. ................................................................................................................................................. 96
10.3. ................................................................................................................................................. 97
10.4. ................................................................................................................................................. 97
10.5. ................................................................................................................................................. 99
10.6. ................................................................................................................................................. 99
10.7. ............................................................................................................................................... 100
10.8. ............................................................................................................................................... 102
10.9. ............................................................................................................................................... 102
10.10. ............................................................................................................................................. 103
10.11. ............................................................................................................................................. 105
10.12. ............................................................................................................................................. 106
11.1. ............................................................................................................................................... 108
11.2. ............................................................................................................................................... 108
11.3. ............................................................................................................................................... 110
11.4. ............................................................................................................................................... 110
11.5. ............................................................................................................................................... 110
11.6. ............................................................................................................................................... 111
11.7. ............................................................................................................................................... 112
11.8. ............................................................................................................................................... 112
11.9. ............................................................................................................................................... 113
11.10. ............................................................................................................................................. 113
11.11. ............................................................................................................................................. 114
11.12. ............................................................................................................................................. 114
11.13. ............................................................................................................................................. 114
11.14. ............................................................................................................................................. 116
11.15. ............................................................................................................................................. 116
11.16. ............................................................................................................................................. 117
11.17. ............................................................................................................................................. 117
11.18. ............................................................................................................................................. 118
11.19. ............................................................................................................................................. 119
12.1. ............................................................................................................................................... 124
12.2. ............................................................................................................................................... 125
13.1. ............................................................................................................................................... 128
13.2. ............................................................................................................................................... 130
xiii
TABULARIUM
13.3. ............................................................................................................................................... 132

13.4. ............................................................................................................................................... 134
13.5. ............................................................................................................................................... 135
13.6. ............................................................................................................................................... 136
13.7. ............................................................................................................................................... 137
13.8. ............................................................................................................................................... 138
13.9. ............................................................................................................................................... 139
13.10. ............................................................................................................................................. 140
13.11. ............................................................................................................................................. 141
13.12. ............................................................................................................................................. 141
13.13. ............................................................................................................................................. 141
13.14. ............................................................................................................................................. 141
13.15. ............................................................................................................................................. 145
14.1. ............................................................................................................................................... 149
14.2. ............................................................................................................................................... 150
14.3. ............................................................................................................................................... 151
14.4. ............................................................................................................................................... 151
14.5. ............................................................................................................................................... 151
14.6. ............................................................................................................................................... 152
14.7. ............................................................................................................................................... 152
14.8. ............................................................................................................................................... 153
14.9. ............................................................................................................................................... 153
14.10. ............................................................................................................................................. 154
14.11. ............................................................................................................................................. 154
14.12. ............................................................................................................................................. 157
14.13. ............................................................................................................................................. 157
14.14. ............................................................................................................................................. 157
15.1. ............................................................................................................................................... 159
15.2. ............................................................................................................................................... 161
15.3. ............................................................................................................................................... 164
15.4. ............................................................................................................................................... 165
15.5. ............................................................................................................................................... 166
15.6. ............................................................................................................................................... 166
15.7. ............................................................................................................................................... 168
15.8. ............................................................................................................................................... 169
15.9. ............................................................................................................................................... 170
15.10. ............................................................................................................................................. 170
xiv
1. fejezet - BEVEZETÉS
1.
Magyarországon az egészségügyi ellátásban – a mai fogalmak szerint – a minőségbiztosítás az 1990-es években
honosodott meg és indult gyorsabb fejlődésnek.
A minőség azonban nem új fogalom az egészségügyben. Komoly előzményei vannak a szakma történetében és
hazai fejlődésében egyaránt. Már az ókori orvoslásban megtalálhatók a minőségbiztosítás elemei.
Ilyen irányú céltudatos tevékenység a XIX. sz. közepén a kórházi ápolásban jött létre, míg az orvosi
tevékenység területén az 1910-es években az Egyesült Államokban tették meg az első lépéseket.
Az Amerikai Sebészeti Társaság 1915-ben kezdeményezte a kórházi standardizációs program kidolgozását.

Ennek folyományaként 1952-ben alakult meg a közös kórházi akkreditációs bizottság, mai nevén JCAHO: Joint
Commission on the Accreditation of Healthcare Organisations.
A kórházi akkreditációs rendszer elterjedt a világ fejlett országaiban. A WHO Európai Regionális Irodája
jelentős szerepet játszott abban, hogy az 1980-as években Európában is tért hódított az egészségügyi
minőségbiztosítás.
Mint említettük, a magyar egészségügyben is messzire nyúlnak vissza azok a tevékenységek, melyek a
betegellátás minőségének javítására törekedtek. A kliniko-pathológiai konferenciák, a perinatalis mortalitás
rendszeres értékelése, a betegek dokumentációinak vezetése, diagnosztikus és terápiás protokollok készítése és
sok más elem is ezt célozta.
Az 51/1968 (Eü.K.19.) EüM utasítás a gyógyító-megelőző ellátás országos intézeteinek szervezetéről és

működéséről, valamint az intézetekben működő szakmai kollégiumokról, a 6/1989 (III.22.) SZEM rendelet a
szakmai kollégiumokról és az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről hivatalosan is megfogalmazták, hogy
protokollokat, azaz módszertani leveleket, szakmai iránymutatásokat, szakmai módszertani irányelveket, helyi
eljárás leírásokat kell készíteni, és értékelni kell ezek végrehajtását.
A protokoll, eljárás leírás meghatározott egészségügyi ellátás, kezelés, beavatkozás elvégzéséhez szükséges
események és tevékenységek rendszerezett listája.
Az eljárás leírások legegyszerűbb formái a helyi protokollok. Ezek a mindennapos tevékenységeket rögzítik,
útmutatást adnak a betegek ellátásához, az adminisztrációs teendőkhöz és rögzítik a felelősségi szinteket.
Magasabb szintet képviselnek a szakmai kollégiumok és országos intézetek által kiadott módszertani levelek.
Ezeket a szakma elismert képviselői készítik, figyelembe véve széleskörű elméleti ismereteiket és sok éves
gyakorlati tapasztalataikat
A legrészletesebb útmutatót az evidenciákon alapuló szakmai irányelvek adják. Ezek abban különböznek a
módszertani levelektől, hogy a szakirodalom szisztematikus értékelésén, a lehetséges előnyök és ártalmak
áttekintésén túlmenően hatékonysági vizsgálatokat és beteg preferenciákat is figyelembe vesznek az ajánlások
megfogalmazásakor. A szakmai irányelvek elfogadása konszenzus konferenciákon történik.
Jelen kiadvány a leggyakoribb fül-orr-gégészeti megbetegedések és vizsgálatok gyűjteménye. Az egyes

fejezetek sajátos ötvözetét képezik a tankönyvi ismeretek rövid összefoglalásának és a modern szemléletű
protokollok, eljárás leírások, folyamat leírások követelményeinek megfelelő tevékenységi sorok áttekintésének.
Helyenként algoritmusok segítik a könnyebb, gyorsabb tájékozódást.
A könyvet hasznosan forgathatják orvostanhallgatók, szakorvos jelöltek, de tapasztalt szakorvosoknak is

segítségére lehet.
Felhasználható továbbá a kiadvány minden intézményben a saját minőségügyi rendszer kiépítése és

működtetése során a helyi eljárás leírásokhoz, folyamat leírásokhoz, valamint standardok képzéséhez.
1
BEVEZETÉS
A felállított dokumentált követelményrendszer segítségével a folyamat stabilizálható, reprodukálható, ennek

következtében mindig ugyanaz a minőség nyújtható.
A minőségbiztosítás garanciavállalás, elsősorban az ellátottak felé, a szabályozott folyamatokkal a betegek

elvárásai, jogai egyértelműbben teljesíthetők. Emellett a betegek tájékoztatására is szolgálhatnak.
A standardok a minőség fejlesztésének alapját is képezik. Első lépésként az érintettekkel meg kell ismertetni a
követelményrendszert, ezt követően a folyamatba be kell építeni, majd ellenőrízni, hogy a tevékenységek a
szabályozásnak megfelelően történtek-e. Az ellenőrzések egyben annak kiderítését is szolgálják, hogy mit
csinálunk jól és mi az, amit javítani kell. A protokollok, folyamat leírások sokat segítenek mindennapi
munkánkban is. Hozzájárulnak a diagnosztikus és terápiás tevékenységek folyamatainak optimalizálásához.
Támpontot, egyben jogi védelmet is jelentenek, ha ezek szerint végezzük és dokumentáljuk munkánkat.
Segítenek a „szükséges” és „lehetséges” közti döntések meghozatalában, ezzel a költség-eredményes
megoldások alkalmazásában.
A tabularium szervesen kapcsolódik a Fül-orr-gégészeti Szakmai Kollégium által 1998-ban kiadott fül-orr-
gégészeti szakmai irányelvekhez és algoritmusokhoz. Ezek együttesen jó alapját képezhetik az evidenciákon
alapuló szakmai irányelvek kidolgozásának. A bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek nagyban
hozzájárulhatnak a hatékony gyógyításhoz. Ezen irányelvek kidolgozásához, elterjedéséhez és alkalmazásához
széles körű együttműködés és konszenzus szükséges az egészségügy valamennyi szereplője között, beleértve a
betegeket, orvosokat, szakdolgozókat, egészségügyi vezetőket és finanszírozókat.
2
2. fejezet - HALLÁSVIZSGÁLATOK
1. Klasszikus hallásvizsgálatok
1.1. Hangvilla-vizsgálatok
Talpas hangvillával (mély hangú)
Lég-és csontvezetéses hallás vizsgálata
Weber-teszt: A két fül csontvezetéses küszöbének összehasonlítása (homlokon vagy fejtetőn).
Rinne-teszt: Lég-és csontvezetés összehasonlítása (hallójáratnyílás előtt, illetve a csecsnyúlványon).
Schwabach-teszt: A vizsgáló személy csontvezetéses hallását hasonlítja öszsze a vizsgált személyével.
Gellé-teszt: Speciális csontvezetéses hangvillavizsgálat a hangvezető rendszer működésének megítélésére.
Bing-teszt: Abszolút és relatív csontvezetés vizsgálata (nyitott és zárt hallójárat mellett).
1.2. Élőbeszéd vizsgálatok

Súgott és társalgó beszéd (sb), illetve (tb) kiabáló beszéd (kb) vizsgálatok.
Rezerv levegővel különböző magasságú magánhangzós szavakkal 6 m-ről kezdve, közeledve a beteghez, az
ellenoldal kikapcsolásával. Ha a fülkagyló melletti súgott beszéd sem érthető, társalgó, illetve kiabáló beszédet
használunk.
2.1. táblázat -
Sb Tb Küszöb Újabb beosztás
Ép hallás 20-6 m ± 10 dB 25 dB-ig nem
jelentős
Mérsékelt 4-1 m 5m 10-30 dB 20-45 dB enyhe
Közepes 1m 4-1 m 30-60 dB 40-55 dB közepes
Nagyfokú – 1m 60-90 dB 55-70 dB kifejezett
v. nagyfokú
Siket Kiabáló beszédet 90 dB felett
csak részben érti 70-90 dB súlyos
90 dB felett
siketséggel határos,
ill. siket
2. Szubjektív audiometria
Csendes kamrában hitelesített műszerekkel, a beteg aktív közreműködésével végzett lég- és csontvezetéses
hallásvizsgálat 125 és 8 000 Hz frekvenciaszélesség 0-120 dB dinamika-tartomány értékek között
(hallástartomány) spec. magas hang audiometria: 10 000 Hz felett.
Tisztahang audiometria (sinusos tiszta hangokkal) hallásküszöb meghatározása (0 dB).
dB=két intenzitás viszonyának 10-es alapú logaritmusa.
Jelzés légvezetés: jobboldal: piros o; baloldal: kék x
3
HALLÁSVIZSGÁLATOK
csontvezetés: kék
maszkolás:
mérési határ: ↓
Vezetéses halláscsökkenés jó csont, rossz légvezetés – hangvezető rendszer bántalmai (nagy csont-lég köz).
Idegi halláscsökkenés csont- légvezetés együtt fut – Corti szerv szőrsejtjei hallóideg, hallópályák, hallókéreg,
betegségei (csont-lég köz 10 dB-en belül).
Kombinált halláscsökkenés a fenti kettő kombinációja.
Beszédaudiometria (szám és szópróba).
Speciális, úgynevezett küszöbfeletti vizsgálatok.
Kellemetlenségi küszöb meghatározása.
Legkellemesebb tartomány meghatározása.
Fenti vizsgálatok jelentősége a differenciáldiagnosztikában, illetve a hallókészülékrendelés előtt igen nagy.
3. Objektív audiometria
3.1. Definíció
Objektívnek azokat az audiológiai eljárásokat nevezzük, amelyek alkalmazásával a beteg aktív közreműködése
nélkül nyerünk információt.
3.2. Az objektív hallásvizsgálat tárgykörébe tartozó módszerek

Reflexen alapuló hallásvizsgáló eljárások
a. Orientatiós reflexek (audiokinetikus reakciók)
b. Klasszikus pavlovi feltételes reflexeken alapuló hallásvizsgálatok
c. Vegetativ funkciók változásán alapuló módszerek
d. Egyszerű reflexeken alapuló audiometriai módszerek
• Fülkagylóreflex
• Otogen pupillareflex
• Auro-palpebralis reflex
• Stapediusreflex
Acusticus válaszon alapuló hallásvizsgáló eljárások: otoacusticus emissio (OAE)
a. Spontán OAE (SOAE)
b. Kiváltott OAE (Evoked OAE, EOAE)
• Transiens EOAE (TEOAE)
• Stimulus frekvencia emissio (SFOAE)
• Distorsiós kombinációs hangemissio (DPOAE)
Acusticus kiváltott potenciál audiometria: elektromos válasz audiometria Acusticus kiváltott potenciál
audiometria: elektromos válasz audiometria
4
HALLÁSVIZSGÁLATOK
a. Electrocochleographia (ECochG)
b. Agytörzsi kiváltott potenciál audiometria (Brainstem Evoked Response Audiometry, BERA)
c. kérgi kiváltott válasz (Cortical Evoked Response Audiometry, CERA)
• Korai kérgi kiváltott potenciálok (Middle Latency Response, MLR)
• Késői (lassú) kérgi kiváltott potenciálok (Long Latency Response)
• Össze nem illési negativitas potenciál (Mismatch Negativity, MMN)
• P300 cognitiv kiváltott potenciál (P300 Cognitive Auditory Evoked Potential)
• Igen késői kiváltott válasz (Contingent Negative Variation, CNV)
3.3. A hallórendszer különböző objektív audiometriai eljárásokkal

vizsgált részei
3.4. Az objektív hallásvizsgáló módszerek alkalmazási területe

2.2. táblázat -
Vizsgálat Módszer Mire ad választ?
Tympanometria Vezetéses halláscsökkenések
Dobüregi nyomás mérése differenciáldiagnózisa, fülkürt-
funkció vizsgálata, dobüregi
Feltétel: perforatiomentes folyadékgyülem diagnózisa,
dobhártya dobhártya állapotának vizsgálata
Stapediusreflex Objektív halláskimutatás, objektív
Acustico-facialis reflexiv vizsgálata recruitment kimutatás,
hallócsontláncolati fixatio vagy
Feltétel: perforatiomentes megszakadás kimutatása, n. facialis
dobhártya, ép dobüregi nyomás paresis topodiagnosztikája,
retrocochlearis laesiók korai
diagnózisa
TEOAE Nem invasiv, objektív információ a
Click vagy tone-burst ingerlésre belsőfül működéséről, hallásszűrés
fellépő „múló” válasz, delayed újszülötteken és kisgyermekeken,
OAE cochlearis/retrocochlearis laesiók
differenciáldiagnózisa
Feltétel: ép középfülfunkció, 30-40
dB HL-nél kisebb halláscsökkenés
5
HALLÁSVIZSGÁLATOK
DPOAE Objektív küszöbmérés 40 dB HL-ig

Két, egymáshoz közelálló 0,5-8 kHz között, a cochlea erősítő
frekvenciájú hanggal történő funkciójának vagy diszfunkciójának
vizsgálat célzott vizsgálata, szőrsejt laesio
korai felismerése
Feltétel: ép középfülfunkció, 30-40
dB HL-nél kisebb halláscsökkenés
EcochG Hallásküszöb meghatározása,
Transtympanalis, ill. meatalis recruitment kimutatása (Menière-
elektróda segítségével click-inger, betegség differenciál diagnózisa),
tone burst vagy tone-pip retrocochlearis laesio kimutatása
alkalmazásával regisztrált
potenciálok
Előny: altatásban vizsgálható,

pontos kép a peripheriáról
Hátrány: invasiv
BERA Objektív hallásküszöb meghatározás,
Acusticus agytörzsi kiváltott válasz cochlearis/retrocochlearis laesiók
vizsgálat differenciáldiagnózisa (acusticus
tumor és agytörzsi elváltozások
Előny: altatásban vizsgálható, diagnosztikája), recruitment
noninvasiv, megbízható vizsgálat, kimutatás
mely az agytörzs funkcionális
állapotáról is tájékoztat
Hátrány: hallásküszöb-mérés esetén

az objektív küszöböt csak 2000-
4000 Hz közt ha-tározza meg
MLR Korai kérgi kiváltott válasz Frekvencia-specifikus hallásküszöb
vizsgálat vizsgálat a mély hangok területén
CERA Hallórendszer egészét frekvencia-
Késői kérgi kiváltott válasz specifikusan vizsgálja
vizsgálat
Hátrány: tudatállapot befolyásolja

MMN Figyelemtől független „kakukk- Diszkriminációs képesség vizsgálata,
tojás” potenciál, mely egy objektív beszédaudiometria, centralis
ingersorozatba nem illő stimulus hallászavarok diagnosztikája,
adásakor jelenik meg cochlearis implantált betegek
rehabilitációjának elősegítése
P300 Cognitiv, figyelemtől és feladattól Cochlearis implantált betegek
függő acusticus kiváltott válasz cognitiv és diszkriminációs
képességeinek vizsgálata, centralis
hallászavarok kimutatása,
neuropsychiatriai betegségek
vizsgálata
CNV Electrophysiologiai eszközökkel Diszkriminációs képesség vizsgálata,
regisztrált feltételes reflex objektív beszédaudiometria
vizsgálat, mely a kéreg egészének
működését igényli
3.5. Az acusticus kiváltott potenciálok képzeletbeli együttes

ábrázolása
6
HALLÁSVIZSGÁLATOK
3.6. Az agytörzsi acusticus kiváltott potenciálok feltételezett

generátorhelyei
I. Nervus cochlearis
II. Nucleus cochlearis
III. Oliva superior magcsoport
IV. Lemniscus lateralis
V. Colliculus inferior
VI. Corpus geniculatum mediale
VII. Radiatio thalamo-corticalis
3.7. A retrocochlearis laesio jelei BERA vizsgálat során

Az V. hullám latenciája a normális átlaghoz képest 0,6 ms-nál nagyobb mértékben csúszik.
Az V. hullám latenciája az ellenoldalhoz képest több, mint 0,5 ms-ot késik.
Az I-V. csúcsok közötti latencia (interpeak latency, IPL) a normális átlaghoz képest 0,5 ms-mal hosszabb.
Az I-V. IPL megnyúlása az ellenoldalihoz képest (interpeak latency distance, IPLD) nagyobb, mint 0,3 ms.
Az V-ös és az I-es hullám amplitúdójának aránya kisebb, mint 1 (csecsemőknél az érési folyamat befejeződése
előtt physiologiás lehet).
A subjectiv hallásküszöb és a BERA-val nyert hallásküszöb közti különbség nagyobb, mint 20 dB (2-4 kHz!).
Az egyes hullámok egymást követően hiányoznak. Extrém esetben csak cochlearis mikrofonpotenciál (cochlear
microphonic potential, CM) regisztrálható, Jewett-hullámok nem. TEOAE és DPOAE birtokában a CM helyett
az OAE kimutathatósága is kórjelző hiányzó Jewett-hullámok esetén.
A görbék ismételhetősége azonos technikai körülmények közt feltűnően rossz.
7
HALLÁSVIZSGÁLATOK
Az V-ös hullám regisztrálhatatlanná válik, ha az inger ismétlési frekvenciáját 100/s-re növeljük.
Az intenzitás-latencia görbén nagyfokú jobbratolódás figyelhető meg.
4. A nagyothallás differenciáldiagnosztikája
Családi és speciális fülészeti anamnesis (gyógyszerek, zaj, tinnitus, drog) korrekt fül-orr-gégészeti status
endoscopiával, részletes audiometriai és otoneurológiai vizsgálatok (OAE, BERA, ENG).
Belgyógyászati vizsgálat (vérnyomás, vércukor, süllyedés, vírus serologia, rheologia).
Neurológiai, szemészeti és fogászati vizsgálatok
Képalkotó diagnosztika (CT, MR) – orrmelléküregek, orrgarat, kisagy-hídszöglet, belsőhangvezető, nyaki

gerinc
4.1. Ép fültükri kép

Vezetéses halláscsökkenés:hallócsontláncolat működési zavar → műtét.
Veleszületett idegi halláscsökkenés:szubjektív és objektív hallásvizsgálatok OAE, BERA, hallókészülék,

cochlearis implantatio, hallásnevelés
Presbyacusis:értágító, vitaminok, hallókészülék
Zajártalom:zajcsökkentés, zajvédelem, értágítók, vitaminok
Egyéb idegi típusú halláscsökkenések:OAE, BERA, otoneurológia
4.2. Kóros fültükri kép

Vezetéses halláscsökkenés
8
HALLÁSVIZSGÁLATOK
5. A fülzúgás differenciáldiagnosztikája
Anamnesist és vizsgálatokat 4. szakasz - A nagyothallás differenciáldiagnosztikája
5.1. Légzéssel, pulsussal szinkron

Ép fültükri kép
Kóros fültükri kép
5.2. Légzéssel, pulsussal nem szinkron

Ép fültükri kép
9
HALLÁSVIZSGÁLATOK
Kóros fültükri kép
Barotrauma → dobhártya perforatio → további kivizsgálás → konzervatív terápia, műtét
6. A nagyothalló gyermek
A veleszületett és perinatalis nagyothallás, illetve siketség együttesen az újszülöttek kb. 2-3 ezrelékében fordul
elő.
A lakosság kb. 10%-a szenved nagyothallásban.
Halláskárosodás gyanúja esetén részletes anamnesis felvétel (családi, terhességi, születési és azt követő
időszak). Fokozott figyelem fordítandó a gyermek fejlődésével járó korai zavarokra: dallamtalan gagyogás,
beszédfejlődési zavar, beszédhibák óvódás, iskolás korban, fokozott indulati-érzelmi törekvések, kitörések,
figyelmetlenség, túl mozgékonyság. A beszédfejlődést befolyásoló tényezők a hallásromlás mértéke,
kialakulásának ideje, a környezet hatása, a gyermek érzelmi szintje.
A szülők felvilágosítása csak a megfelelő pozitív eredmények birtokában történjék. A gyermek részére
közgyógyellátás, felemelt családi pótlék jár a 40 dB-t meghaladó kétoldali idegi halláskárosodásban.
Az orvos- , gyógypedagógus,- asszisztens team irányításával foglalkozzék a szülő a gyermekkel, minden

tevékenység hangkísérettel, a hang megnyílvánulásának pozitív megerősítésével történjék. Beszédre orientálás
jelentősége, figyelem irányítása zörejekre, hangokra. Szájról olvasás tanítása a beszédmegértésre irányítás
segítésének céljából.
A gyermek elhelyezése megfelelő oktatási formában (óvoda, iskola) a hallás, a beszéd, az értelmi fejlettség
alapján, később állapottól függően integrált oktatásba való bevonás. Utazó tanárok munkájának jelentősége.
Pályaválasztási tanácsadás.
Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szerepe (Bp. XIV. Cinkotai út 157. a korai
felismerésben és elhelyezésben, illetőleg az oktatási intézmény módosításában).
Szűrés, praeventio jelentősége: kötelező szűrés megvalósítása objektív módszerekkel (OAE, BERA) még az
újszülött hazabocsájtása előtt, gyanú esetén további vizsgálatok, ellenőrzések.
10
HALLÁSVIZSGÁLATOK
Hallókészülékes rehabilitatiót gyermekkorban 7. szakasz - Műtéti rehabilitatio
Hallókészülékkel nem rehabilitálható végleges kétoldali siketségben vagy ahhoz közeli állapotban műtéti
beavatkozás – cochlearis implantatio (orvos-gyógypedagógus-szülő team munkája) lásd megfelelő fejezetben.
Nem végleges nagyothallás – műtéttel gyógyítható vezetéses típusú halláscsökkenésben – 7. szakasz - Műtéti
rehabilitatio
7. Műtéti rehabilitatio
7.1. Vezetéses bántalmakban
Gyermekkorban: nagyothallás oka
• Orrgarati folyamat, fülkürt működési zavara, középfülfolyamat
• Adenotomia, paracentesis, ventilatiós tubus, esetleg mastoidectomia (lásd még részletesen megfelelő
fejezetekben)
• Heveny középfülgyulladás szövődménnyel
• Idült cholesteatomás v. nem cholesteatomás középfülgyulladás sanatio, helyreállítás (tympanoplastica),

szövődménnyel – azonnali műtét
• Veleszületett fejlődési zavarok (microtia, atresia)
• Láncolati működészavar
Felnőttkorban: nagyothallás oka
• Orr-orrgarati folyamat (túlélő – orrmandulaszövet, orrgarat tumor) egy- vagy kétoldali fülkürt-működészavar
orrgarati endoscopia, anyagvétel, ventilatiós tubus, terápia a szövettan eredményétől függően (lásd
részletesen még megfelelő fejezetekben)
• Septumdeviatio megoldása
• Idült cholesteatomás, vagy nem cholesteatomás középfülgyulladás sanatio, helyreállítás (tympanopl.)

szövődménnyel – azonnali műtét
• Láncolati működészavar
7.2. Kétoldali belsőfül eredetű siketség esetén

Ha a hallókészülék rehabilitatio eredménytelen → cochlearis implantatio
7.3. Kétoldali VIII. agyideg betegség okozta siketségben (pl.

Recklinghausen kór)
Agytörzsi implantatio
Fentiekben lásd külön fejezetben
8. Hallókészülékes rehabilitatio
8.1. Eszközei
Analóg, digitálisan programozott és valódi digitális készülékek tartozékaikkal, újabban ún. középfül
implantatumok, lég- és csontvezetéses típusok, dobozos, szemüvegszárba épített, fülmögötti készülékek,
speciális erősítő rendszerek, valamint a nagyothallók életvitelét megkönnyítő eszközök.
11
HALLÁSVIZSGÁLATOK
8.2. Gyermekkorban
Veleszületett, vagy peri-, illetve postnatalis korban szerzett felfogásos halláscsökkenésben, siketségben
légvezetéses készülék, vezetéses bántalomban (pl. kétoldali veleszületett atresiában a műtét elvégzéséig a
beszédfejlődés megindulásához csontvezetéses készülék (lásd egyéb fejezetben)).
Diagnosztizálásában alsó korhatár nincs, subjectiv és objectiv módszerekkel (otoacusticus emissio, agytörzsi
potenciál, hallási magatartás), illesztékvétel, mindkét fülre – gyanú esetén próbakészülék – esetleg csere – vagy
elhagyás – végleges készülék.
Hallásnevelés szülőkkel együtt gyógypedagógus, psychologus irányításával. (Egyéb részleteket 6. szakasz - A

nagyothalló gyermek.)
8.3. Felnőttkorban
Tisztahang küszöb, beszédérthetőség, kellemetlenségi küszöb meghatározása után elsősorban beszédmegértési
zavar esetén (kétoldali felfogásos – esetleg egyoldali felfogásos halláscsökkenésben) a jobban halló fülre, illetve
stereo ellátás egyéni illesztékkel. Megfelelő tanácsadásokkal, speciális foglalkozásokkal a psychés zavarok,
beilleszkedési problémák leküzdésére.
Többszöri fülműtét utáni fülfolyással társult vezetéses bántalomban csontvezetéses (pl. szemüvegszárba épített)
hallásjavító készülék
12
3. fejezet - EGYENSÚLYSZERVI
VIZSGÁLATOK
1. Az egyes vestibularis vizsgálatok
A vestibularis vizsgálatot mindig megelőzi a fizikális fül-orr-gégészeti és az audiológiai vizsgálat.
1.1. Az anamnesis speciális szempontjai

A szédülés jellege: forgás, dőlés, imbolygásérzés, járásbizonytalanság, gyengeségérzés, ájulásérzés
Mióta áll fenn, mennyi ideig tart egy rosszullét, milyen gyakran ismétlődik
A szédülést provokálja-e fej- vagy testmozgás, kötődik-e valamilyen tevékenységhez, testi vagy szellemi
kifáradáshoz, étkezéshez
Kíséri-e hányinger, hányás, fülzúgás, halláspanasz, fejfájás, látás elhomályosulás, szívpanasz,

vérnyomásingadozás, beszédzavar, érzészavar
Légúti infekcióra utaló eltérés van-e
Koponyasérülés, nyaki gerinc trauma előfordult-e
Dohányzás, alkohol-, kábítószer fogyasztás, mérgező anyagokkal, gázokkal való contactus, gyógyszerszedési
szokások
Egyéb, a beteg által ismert, esetleg kezelt betegségei
1.2. A vestibulospinalis reflexek vizsgálata

Bárány-féle félremutatási reakció
Orr-ujjhegy kísérlet
Romberg-próba, nehezített Romberg-próba
Unterberger teszt
Vakjárás
Az alsó végtagi testreflexek objektíven mérhetők posturograph vagy craniocorpograph segítségével
1.3. A spontán nystagmus vizsgálata

A nystagmus alapos megfigyelése csak Bartels- vagy Frenzel-szemüveg, illetve nystagmograph segítségével
lehetséges. Szabad szemmel állapítjuk meg a szemmozgászavarokat és a fixatio hatását a nystagmusra: gátolja
vagy fokozza a nystagmus intenzitását.
A nystagmus irányának megállapítása előre, oldalra (ne legyen 30 foknál több a kitérés nagysága), felfelé és
lefelé tekintéskor. Nagyon érzékeny pozíció a felfelé-oldalra tekintés is.
A nystagmus fokozatai
I. fokú: a nystagmus csak a gyors fázis irányába tekintve látható

II. fokú: a gyors fázis irányába és előre tekintve is látható
III. fokú: mindhárom horizontális síkban, tehát a lassú fázis irányába tekintve is látható
13
EGYENSÚLYSZERVI
VIZSGÁLATOK
A nystagmus frekvenciája szerint lehet: szapora, mérsékelt, lassú amplitúdója szerint lehet: kis, közepes,
nagy. A frekvencia és amplitúdó együttesen határozza meg az intenzitást. Nystagmograph (electro-, fotoelectro-,
video-) igénybevételével a nystagmushullám pontos mennyiségi és minőségi jellemzői megállapíthatók.
1.4. A cervicalis nystagmus vizsgálata

Fejfordítási teszt: lassú fejfordítás oldalra, 20 sec-os megfigyelési idő. Mégjobb, ha a fejet rögzítjük és a beteg
testét fordítjuk el a forgatható székben 60 fokkal. Következő helyzet a fej oldalra hajtása.
Fejcsóválási nystagmus: horizontálisan és verticalisan 5-ször határozottan megrázzuk a beteg fejét. A fellépő
nystagmus lehet cervicalis eredetű de peripheriás vagy centralis vestibularis eredetű is.
1.5. Helyzeti ingerlés: lassú helyzetváltoztatás

Pozíciók
Hanyatt fekvés a fej egyenes helyzetben majd jobbra és balra fordítva

Jobb oldalon fekvés
Bal oldalon fekvés
Fekvés lógó fejjel
1.6. Helyezési nystagmus vizsgálata: gyors helyzetváltoztatás

Vizsgáló asztalon ülve a fejet jobbra elfordítjuk majd a beteget hirtelen lefektetjük úgy, hogy feje lelógjon az
asztal végén.
30 sec. várakozás vagy a nystagmus lezajlása után gyors felülés továbbra is elfordított fejjel.
Ugyanez a mozgássorozat balra fordított fejjel.
Ülő helyzetből lefektetés lógó fejjel majd felültetés.
Amennyiben valamelyik helyzetben nystagmus lép fel az adott poziciót háromszor ismételjük. A megfelelő
fejhelyzet és a beteg biztonságérzetének biztosítása érdekében a vizsgáló két kezébe fogva tartja a beteg fejét.
1.7. Termikus ingerlés

Az endolympha lehűtéséhez vagy felmelegítéséhez használhatunk vizet vagy levegőt. Hideg ingert jelent a
chloraethyles vatta is.
Standard módszer: 400 ml 30 °C-os és 44 °C-os víz (Hallpike)
Egyszerűbb eljárás: 100 ml hasonló hőmérsékletű vízzel
Ha nincs reakció, 20 °C-os vízzel ismételjük az ingerlést.
A levegőbefúvás előnye, hogy dobhártya perforatio esetén is elvégezhető, de speciális műszert igényel.
A beteg elhelyezése: fekvő helyzet a beteg feje 30°-kal megemelve, vagy esetleg ülve a fej 60°-kal hátrahajtva.
Az egyes ingerlések között kb. 10 perc várakozás szükséges. A hideg inger ellenoldali a meleg azonos oldali
nystagmust vált ki.
A reakció mértékét a frekvencia, az amplitúdó, a lassú fázis szögsebessége esetleg az időtartama alapján lehet
kifejezni.
Mindkét fül hideg és meleg ingerlése után kiszámíthatjuk az ívjárat paresist és a nystagmus iránytúlsúlyt.
A spontán nystagmus jelenlétében végezve az ingerlést a reakció megnyilvánulhat a spontán nystagmus

felélénkülésében, csökkenésében, teljes leállásában vagy ellentétes irányú nystagmus kialakulásában.
14
EGYENSÚLYSZERVI
VIZSGÁLATOK
A reakciók eredményét calorigramnak nevezett diagrammon rögzíthetjük.
1.8. Forgatásos ingerlés

Mivel mindkét horizontális ívjárat egyszerre ingerlődik, bár ellenkező előjellel, az egyes ívjáratok funkciójának
megítélése nem lehetséges.
Az egész vestibularis rendszer összehangolt működésére és a peripheriás funkciózavar centralis compensatiójára

következtethetünk a forgatásos reakcióból.
A nystagmus rögzítése nélkül csak a postrotatoros reakció értékelhető.
A gyorsulási és lassulási fázist időben szét kell választani, hogy a kialakuló vestibularis reakció lezajlodjon.
1.9. Követési teszt, saccadicus szemmozgások vizsgálata

A szemmozgató rendszer funkciójának vizsgálatához kapcsolódik, electronystagmographfal rögzítve.
1.10. Optokinetikus nystagmus

Fajtái: foveoretinalis és foveolaris OKN
Főleg központi idegrendszeri zavarok diagnosztikájában ajánlott
1.11. Electronystagmographia
A corneoretinalis potenciálingadozások regisztrálása a nystagmus dokumentálása érdekében. A görbéből
megállapítjuk a nystagmus irányát, amplitúdóját, frekvenciáját, lassú és gyors fázisának szögsebességét.
A hullámok alaki eltérései, egyenetlenségei, szünetképződés stb. fontos differenciáldiagnosztikai jelek.
A legújabb nystagmographok számítógéppel kiegészítve készülnek, így a kiértékelés nagyon egyszerűen megy
végbe, valamint az adattárolás is megoldott.
1.12. Vestibularis index

A teljes vestibularis vizsgálat elvégzése után megalkothatjuk a vestibularis indexet, ami magában foglalja a
szédülésérzés súlyosságát, a spontán nystagmus nagyságát, a vestibulospinalis reflex pontatlanságának fokát a
caloricus és postrotatoros reakciók oldalkülönbségének mértékét. Az index alkalmas a betegség súlyosságának
megítélésére, a folyamat követésére, a stádium meghatározására, a terápia eredményének kifejezésére.
1.13. További vizsgálatok a vestibularis diagnosztikában

Neurológiai vizsgálat: centralis laesiók gyanúja esetén
Szemészeti vizsgálat: főleg látászavar, szemmozgászavar esetén
Képalkotó eljárások:
Schüller felvétel
Stenvers felvétel
Koponya CT és MR
Nyaki gerinc felvétel vagy MR
Doppler vizsgálat: főleg az a. vertebralisok és az agyi erek keringésének ismerete lehet fontos
Vérnyomásmérés, Schellong-teszt, EKG
A nagyon alapos anamnesis és a vizsgálati lelet alapján felmerülő további igények felsorolásától eltekintünk,
ezek az adott helyzetből következnek.
15
EGYENSÚLYSZERVI
VIZSGÁLATOK
2. A peripheriás és centralis eredetű szédülés

differenciáldiagnosztikája
A vestibularis rendszer peripheriás szakasza a labyrinthust, a n. vestibularis superiort és inferiort, valamint az
agytörzsi vestibularis magvakat foglalja magába. A vestibularis magvak laesiói is peripheriás tüneteket okoznak.
Azonban a magvak isolált károsodásai nagyon ritkák, inkább centralis tünetekkel társulva észlelhetők. A
centralis vestibularis zavar tünetei igen színesek lehetnek a laesio helyének megfelelőn neurológiai tünetekkel
társulva.
A peripheriás laesiók képe a betegség stádiumától is függ: acut, subacut, compensált stádium, remissio.
3.1. táblázat -
Tünet Peripheriás zavar Centralis zavar
Szédülés Heves, systhemás, forgó jellegű Általában kevésbé heves, nem
vagy dőlésérzés systhemás szédülés, egyensúlyzavar,
járás-zavar, ataxia
Spontán nystagmus Tekintés irányú, verticalis,
Horizonto-rotatoros horizontális, dissociált, különleges
nystagmusformák, rebound-
Iránytartó nystagmus
Pozícionális nystagmus Peripheriás típusú helyzeti vagy Centralis típusú helyzeti vagy
helyezési nystagmus, BPPN helyezési nystagmus
Félremutatás A spontán nystagmussal ellentétes Aspontán nystagmussal azonos
irányba irányba
Romberg próba Dőlés a sp. nystagmussal ellentétes Dőlés a spontán nystagmussal
irányba azonos irányba
Vakjárásv Kitérés a spontán nystagmussal Kitérés a spontán nystagmussal
ellentétes irányba azonos irányba vagy cerebellaris
ataxia
Caloricus reakció Egy vagy két oldali csökkenés vagy Fokozott reakció, csökkent reakció
teljes kiesés, lehet átmeneti izgalmi mindkét oldalon, hideg-meleg
állapot, a fixatio gátolja dissociatio, ritmuszavar, kis hullámú
szapora reakció, egyenetlenség,
szünetképződés, a fixatiogátlás
hiányzik
Forgatásos ingerlés Acut stádiumban nystagmus Iránytúlsúly, nagy frekvenciájú, kis
iránytúlsúly. Compensált állapotban amplitudójú reakció
symmetricus reakciók
Tekintő mozgások Épek, leszámítva a heves spontán Kórosak
nystagmus hatását
Optokineticus nystagmus Jól kiváltható, a spontán nystagmus Kóros: iránytúlsúly, hullám-
ráépülését leszámítva deformitások, kiesés
További neurológiai tünetek Hiányoznak Kimutathatók
3. A pozicionális vertigo differenciáldiagnózisa

3.2. táblázat -
A vizsgált tulajdonság Peripheriás laesio acut stádium Centralis laesio
Szédülés Igen kifejezett Enyhe
Összefüggés a szédülés és a Szoros Laza
nystagmus intenzitása között
16
EGYENSÚLYSZERVI
VIZSGÁLATOK
A nystagmus intenzitása Nagy Különböző

A nystagmus tartama BPPN: 30 sec alatt, de helyzeti Inkább hosszú
nystagmusnál 60 sec-nál hosszabb
Latencia BPPN: jól mérhető, más Ritkán van
pozícionális nystagmusnál ritkán
van
A nystagmus iránya BPPN: irányt váltó, más esetekben Gyakran iránytváltó
iránytartó a spontán nystagmusnak
megfelelően
A nystagmus hullám Egyenletes Egyenletes vagy egyenetlen de lehet
dissociált is
A nystagmus viszonya a pozíciók BPPN: csak a típusos pozícióban Több pozícióban látható
számához látható, más helyzeti nystagmus
szinte minden pozícióban fellép
A nystagmus síkja Főként horizonto-rotatoros, BPPN- Gyakran verticalis, de bármilyen
nél előfordulhat rotatoros esetleg lehet
verticalis is
A nystagmus viselkedése ülő BPPN: irányt váltó nystagmus majd Átmehet spontán nys-tagmusba
helyzetben megszűnik. A helyzeti nystagmus
átmegy spontán nystagmusba
Reprodukálhatóság BPPN: kimerül, más esetekben Jól reprodukálható
ismételhető
A nystagmus lefolyása Intenzitása hetek alatt fokozatosan Változatlan intenzitású
csökken
4. A pozícionális nystagmus típusai

4.1. Helyzeti nystagmus
Iránytartó helyzeti nystagmus: minden testhelyzetben azonos irányú, felülés után átmehet spontán
nystagmusba. Oka lehet peripheriás vagy centralis vestibularis laesio is.
Szabályszerűen iránytváltó helyzeti nystagmus: a testhelyzettől függő divergáló vagy convergáló nystagmus.
Toxicus károsodások, alcohol hatására lép fel.
Szabálytalanul iránytváltó helyzeti nystagmus: a különböző testhelyzetekben változó irányú nystagmus

látható. Nyúltvelői károsodások állnak a háttérben.
4.2. Helyezési nystagmus

Transitoricus helyezési nystagmus: 5-30 másodpercig tart. Lehet iránytartó vagy iránytváltó is. Peripheriás
vestibularis megbetegedések compensatiós vagy remissiós stádiumában iránytartó helyezési nystagmus
keletkezik, illetve latens spontán nystagmus manifestálódhat.
Benignus paroxysmalis pozícionális nystagmus vagy vertigo (BPPN vagy BPPV)
Jellemzői:
Bizonyos fejmozgás, testmozgás után heves, forgó jellegű szédülés, hányinger.

A panaszok gyakran ágyban fekve, megforduláskor lépnek fel.
A roham időtartama 30 másodpercnél rövidebb.
Néhány másodperces latencia után lép fel az érintett ívjáratra jellemző irányú nystagmus roham. A hátsó
félkörös ívjárat canalithiasisa esetén az alul levő fül felé kifelé rotáló, felfelé és befelé irányuló, dissociált
nystagmus. Az elülső ívjárat canalithiasisánál befelé rotáló, lefelé és befelé irányul. A horizontális ívjárat
canalithiasisára horizontális geotrop nystagmusjellemző.
Felülés után a nystagmus iránya megfordul.
17
EGYENSÚLYSZERVI
VIZSGÁLATOK
A nystagmus és a szédülés intenzitása jól korrelál, crescendo-decrescendo lefolyású.

Ismétlésnél a roham kimerül.
Caloricus reakció megtartott.
Oka: valamelyik félkörös ívjárat canalithiasisa esetleg cupulolithiasis
Terápia: pozícionális manőverek (Epley, Sémont), vestibularis tréning
5. Gyermekkori szédülés
A gyermekkori szédülés okai localisatio szerint
3.3. táblázat -
Labyrinth
Fejlődési rendellenesség: Michel, Mondini-Alexander,
Bing-Siebenmann, Scheibe típusú rendellenesség,
Alport syndroma, Usher syndroma, Pendred syndroma
stb.
Otitis media chr., mastoiditis
Labyrinthitis
Canalithiasis, commotio labyrinthi
Os temporale törés
Tumor
Ototoxicus gyógyszerek: gentamycin, neomycin
Vírusfertőzéshez társuló cochleovestibularis laesio

Belső hallójárat Tumor, törés
Kisagy-hídszöglet
Tumor
Genuin cholesteatoma, arachnodealis cysta

Agytörzs
Contusio
Meningoencephalitis
Tumor
Benignus paroxysmalis vertigo (?)

Kisagy
Friedreich-ataxia
Contusio
Cerebellitis, abscessus
Tumor
Cervicalis gerinc
Klippel-Feil syndroma
Sérülés
Sajátos gyermekkori kórkép a benignus paroxysmalis vertigo
18
EGYENSÚLYSZERVI
VIZSGÁLATOK
3.4. táblázat -
Életkor 4-10 év
A szédülés időtartama Néhány mp – egy-két perc
Lefolyása Rohamszerű
Kísérő tünetei Lesápadás, hányinger, verejtékezés, fejfájás, hasfájás,
látászavar, esetleg hallászavar
A rohamok gyakorisága Változó
Prognózis Jó, spontán gyógyul
Etiológa Ismeretlen, feltételezhető keringési zavar a hátsó
scalában, későbbi életkorban migrain alakulhat ki
Vestibularis lelet Nehezen objektivizálható: caloricus hypaesthesia lehet
Differenciáldiagnózis
Pozícionális vertigo, cupulolithiasis, canalithiasis
Ménière-betegség
Perilympha fistula
Labyrinthus fistula
Terápia Observatio, esetleg tüneti kezelés
19
4. fejezet - A KÜLSőFÜL
BETEGSÉGEI
1. Felosztás
2. Fejlődési rendellenességek
4.1. táblázat -
Jellemzők Tünetek Terápia
Anotia Kozmetikai defectus, Epithesis, sebészi pótlás
hallászavar, ha hallójárati
atresiával társul
Microtia Kozmetikai defectus Epithesis, sebészi
korrekció
Macrotia Kozmetikai defectus Sebészi korrekció
Choloboma lobuli Kozmetikai defectus Sebészi korrekció
auriculae
Elálló fülkagyló Kozmetikai defectus Sebészi korrekció
Periauricularis sipoly Váladékozás a sipoly Sebészi eltávolítás
nyílásán át
Periauricularis cysta Terime növekedés Sebészi eltávolítás
3. Sérülések
4.2. táblázat -
20
A KÜLSőFÜL BETEGSÉGEI

Fagyás Vérellátási zavar, a kiserek Kezdetben fájdalom, livid Sebellátás, anticoagulans
thrombosisa elszíneződés, később kezelés
érzéketlenség, elhalás
Mechanikai sérülés Szakítás, repedés, harapás, Változatos sérülés-forma, Sebészi ellátás, tetanus,
vágás vérzés antibiotikum
Othaematoma Bevérzés a porc és a Duzzanat, fluktuáció, Punctio, incisio
porchártya közé nagyobb mennyiségű nyomókötés
bevérzésnél kékes-lilás (recidivahajlam), definitív
szín műtét (Hermann)
4. Gyulladások
4.3. táblázat -
Perichondritis Fertőzés. A porchártya és A fülkagyló fájdalmas, Antibiotikum
a porc gyulladása. Ha a megvastagszik, oedemás, (anaerobokra is),
gyulladásos izzadmány vérbő. Sipoly is párakötés, incisio,
elemeli a porchártyát kialakulhat. necrectomia
→porcelhalás.
Orbánc Streptococcus pyogenes Éles határú, vörös, feszes, Penicillin
beta haemolyticus duzzadt, esetleg vizenyős
fertőzés. bőr
Kültakaró gyulladásai Fertőzés. Piercing. A különböző Bőrgyógyászati elveknek
bőrgyógyászati megfelelő kezelés
kórképeknek megfelelő
5. Jóindulatú daganatok
4.4. táblázat -
Chondrodermatitis Ismeretlen eredetű Fájdalmas vagy viszkető, Sebészi eltávolítás,
nodularis chronica perichondrium burjánzás néhány mm-s csomó cryotherapia
helicis (Winkler)
Atheroma Faggyúmirigy Puha, növekedő, Teljes sebészi eltávolítás
kivezetőnyílása elzáródik fájdalmatlan terime. Ha
inficiálódik vérbő, vaskos
falú és fájdalmas lesz
6. Praecancerosisok
4.5. táblázat -
Cornu cutaneum Hyperkeratoticus terime Sebészi eltávolítás
Keratoma senile Lapos, sárgásbarnás Sebészi eltávolítás
terime. Spinalioma
indulhat ki belőle.
7. Malignus daganatok
21
4.6. táblázat -
Basalioma Felhányt szélű, fekélyes Sebészi excisio
csomó
Adenocarcinoma Idegenszövet, váladékozás Sebészi eltávolítás
Carcinoma Fájdalom, vérzékeny Sebészi eltávolítás
planocellulare sarjak
Melanoma malignum Gyorsan növekedő, Sebészi eltávolítás,
fájdalmatlan, sötét színű cytostaticum, irradiatio
terime. Pigmentált naevus
gyors növekedése
melanomára gyanús.
Sarcoma Ritka Idegenszövet, általában ép Sebészi eltávolítás,
hámmal fedett cytostaticum, irradiatio
8. A HALLÓJÁRAT BETEGSÉGEI
4.7. táblázat -
Szűkület Öntisztulási zavarok Sebészi korrekció
tisztíthatósági problémák
Atresia
Kétoldali esetben
csontos A hallójárat teljes hiánya, hallókészülékkel ellátás
változatos középfül csecsemőkorban. Az egyik
rendellenességekkel társul érintett fül korai sebészi
korrekciója (1 éves kor)
Idegi hallászavar esetén szóbajön a beszédfejlődés
műtét nem jön szóba és a hallókészülék viselés
segítésére
Rendkívül ritka Sebészi korrekció
lágyrész
22
10. Szerzett atresia

4.8. táblázat -
Lágyrész Sérülések, műtétek, Sebészi korrekció. A
chronicus fülfolyás talaján műtéti megoldás sok
alakulhat ki nehézséget rejt
11. Sérülések
4.9. táblázat -
Marószerek Foglalkozási ártalom, Hámsérülés, fájdalom
orvosi beavatkozás Fájdalomcsillapítás
Hámosító, illetve steroid

kenőcs, Burow tampon
Benzin Foglalkozási ártalom, Elpusztul a hallójárat bőre Fájdalomcsillapítás,
orvosi beavatkozás és a dobhártya, erős steroid kenőcs, Burow
fájdalom tampon
Koponyaalapi törés Közlekedési baleset Vérömleny, repedés a
hallójárat bőrén, Steril fülészeti szívó
lépcsőképződés, használható csak, ha
liquorrhoea. Ha a vizsgálat szükséges
középfület is érinti:
haematotympanon, Azonnali műtét, ha
hallásromlás. chronicus, gennyes
középfülgyulladás van
jelen
Idegentest Eltávolítás módjai:
Hallászavar, fájdalom fülmosás, szívó,
idegentesthorog, csipesz
Vérzés
Chronicus esetben
gyulladást fenntarthat
12. Gyulladások
(Hajlamosító tényezők: diabetes mellitus, immundeprimált állapotok. Elősegítik: bizonyos foglalkozások,
szokások. Por, víz, nedvesség, allergia.)
4.10. táblázat -
Otitis externa Fájdalom, viszketés, Tisztítás, antibiotikus
circumscripta seu Fertőzés duzzanat, hallászavar, kenőcs, Burow tampon
furunculosa váladékozás
Folliculitis
Furunculus
Sérülés
23
Otitis externa diffusa Nedvesség, hám- Tisztítás, antibiotikus

maceratio, sérülés, Fájdalom, viszketés, kenőcs, Burow tampon,
fertőzés duzzanat, hallászavar, systhemás antibiotikum,
váladékozás enyhe esetekben
antibiotikum/steroid
Esetleg láz tartalmú fülcsepp
Perichondritissel
szövődhet
Otitis externa mycotica Chronicus irritatio, Viszketés, váladékozás, Rendszeres tisztítás, helyi
gombás superinfekcióval hallászavar és systhemás
antimycoticumok,
hónapokig tartó kezelés
szükséges lehet
Otitis externa Foglalkozási allergia pl.: Szárazság, viszketés, Steroid kenőcs,
ekzematosa liszt, vegyszer hámlás, hám- hajlamosító tényező
megvastagodás, vérbőség, felderítése
felül-fertőzés esetén
váladékozás
Otitis externa maligna Diabetes, immundeprimált Elhúzódó váladékozás, Necrectomia,
állapot granulatio, fájdalom nem ciprofloxacin, cukor-
gyakori egyensúly megteremtése
Otitis externa Influenza vírus,
haemorrhoica Haemophilus influenzae A hallójárat bőrén sötét Szárazon tartás
sárgás, kékes, általában
bevérzett tartalmú bullák Antibiotikum per os
jelennek meg
Fájdalom, láz, hallászavar,

a bullák felszakadása
esetén váladékozás,
superinfekció
Myringitis granulosa
Nedvesség, hám-pusztulás, Váladékozás Tisztítás, edzőszerek
granulatio (AgNO3, trichlorecetsav),
Másodlagos halló- steroid és antibiotikum
Postoperativ állapotokban járatgyulladás tartalmú kenőcs
a vékony (secundaer) hám
miatt gyakoribb Műtéti kezelés
Myringitis bullosa Csak a hámréteget érintő
Fertőzés bullaszerű előemelkedés, Szárazon tartás
benne halvány vagy
Influenza vírus sárgás, kékes folyadék, Antibiotikum
esetleg vér
Haemophilus influenzae,
Mycoplasma
Otitis externa
haemorrhoicához
csatlakozhat
13. Idegentestek
4.11. táblázat -
Bármi előfordulhat, ami Eltávolítás módjai:
belefér a lumenbe Hallászavar, fájdalom. fülmosás, szívó,
24
idegentesthorog, csipesz
Vérzés
Chronicus esetben
gyulladást fenntarthat
Rovarok Zajélmény, fájdalom Szívó, fülmosás, a rovar
elpusztítása pl. olajos
folyadékkal
Cerumen Öntisztuló mechanizmus Hallászavar, Fülmosás, szívó,
gátlása, helytelen tisztítási dugultságérzés, idegentesthorog
szokások, nedvesség teltségérzés, viszketés
Keratosis obturans Fokozott szaruképződés, a Fokozott hámlás, Rendszeres eltávolítás
hámmigratio zavara hallászavar,
dugultságérzés,
teltségérzés, viszketés
14. Jóindulatú daganatok

4.12. táblázat -
Ceruminoma Általában ép hámmal Sebészi eltávolítás
borított terime
Recidivahajlam
Osteoma Irritativ tényezők, víz Hallójárati szűkület, Sebészi eltávolítás
öntisztulási zavar,
recidiváló gyulladások
Exostosis Körülírt forma, lehet Csak extrém esetben okoz Microchirurgiai megoldás
egyszeres és többszörös tüneteket Migratiós zavar,
hallásromlás
Hyperostosis Diffúz forma Csak extrém esetben okoz Microchirurgiai megoldás
tüneteket Migratiós zavar,
hallásromlás
15. Malignus daganatok

4.13. táblázat -
Carcinoma Fájdalom, vérzékeny Sebészi eltávolítás
planocellulare sarjak
Adenocarcinoma A hallójárat bőrének Váladékozó terime Sebészi eltávolítás
mirigyeiből indulhat ki. Pl.
ceruminoma
malignisálódása
Malignus lymphoma Idegenszövet Cytostaticum
Ritka
Parotisból kiindulva
terjedhet a hallójáratra
Rhabdomyo-sarcoma Gyermekkorban, Általában hámmal borított, Cytostaticum, sebészi
újszülöttkorban gyakori vérzékeny, polypszerű eltávolítás, irradiatio
képlet
25
5. fejezet - A DOBHÁRTYA
ELTÉRÉSEI
1. A dobhártyakép eltéréseinek lehetséges okai
5.1. táblázat -
Dobhártya Egyéb jellemzők Lehetséges kórképek
Ép Gyöngyházfényű, fénylő, tükröző, –
fényreflexkúp a helyén
Behúzódott Fényreflexkúp szakadozott Otitis media catarrhalis acuta
simplex. Barootitis.
Behúzódott, matt Fényreflexkúp nincs, enyhe, fehéres Otitis media catarrhalis acuta
elszíneződés simplex. Otitis media catarrhalis
acuta serosa/purulenta (incipiens
stádium).
Matt, folyadéknívó Enyhe szürkés, rózsaszín Otitis media catarrhalis acuta serosa.
elszíneződés Otitis media suppurativa acuta
(incipiens stádium).
Elődomborodó, vérbő Matt, erezett, szürkésfehér, sárga Otitis media suppurativa acuta
(kifejlett stádium)
Glue ear Szürkés, kékes, matt, sötétedő, Otitis media catarrhalis chronica
retrahált
Bullosus Halovány, sárgás, vagy vörös-kékes Myringitis bullosa
bullák
Kék színnel áttűnő tartalom Haematotympanon, otitis media
catarrhalis chronica serosa,
mastoiditis chronica
Vörös, kékes-vörös Pulsatio! Glomus jugulare vagy tympanicum
tumor
Valódi perforatio Otitis media suppurativa non
cholesteatomatosa
Hámzsákszájadék Otitis media chronica suppurativa
cholesteatomatosa
26
6. fejezet - A KÖZÉPFÜL
BETEGSÉGEI
1. A KÖZÉPFÜL FEJLőDÉSI RENDELLENESSÉGEI
felosztás
Ritkák. Lehetnek enyhe, illetve közepes súlyosságúak. A súlyos rendellenességek általában a csontos hallójárati
atresiához társulnak. E fejezetben csak az enyhe fokú zavarokkal foglalkozunk. Feloszthatjuk társult és izolált
megjelenésű formákra. Általában vezetéses hallászavart okoznak, mely műtéttel korrigálható. Féloldali esetben
a sebészi beavatkozás iskoláskor előtt, kétoldali rendellenességnél a beszédfejlődés megindulása előtt indikált.
Műtéti ellenjavallat esetén, kétoldali zavaroknál hallókészülékkel történő ellátás szükséges.
6.1. táblázat -
Izoláltak Társultak
Dobhártya Fülkagylóhiánnyal vagy alaki deformitással
Hallócsontok Hallójárathiánnyal vagy szűkülettel
Fülkürt Fenti kettővel együttesen
Izmok Belsőfül rendellenességekkel
Arcideg
Egyéb structurák
Műtéti indikációt csak a dobhártya és hallócsontok izolált vagy társult rendellenességei képeznek, a belsőfül
rendellenességek kivételével.
2. A dobhártya fejlődési rendellenességei (ritkák)

6.2. táblázat -
Ok Következmény Sebészi kezelés
Alaki deformitások, kisebb területű Megváltozott rezgőképesség Lehetséges
dobhártya
Rostos réteg fejlődési zavarai Megváltozott rezgőképesség Lehetséges
Heges rögzülések Megváltozott rezgőképesség Lehetséges
3. A hallócsontok fejlődési rendellenességei

6.3. táblázat -
Anatómia Ok Vezetéses hallászavar Sebészi kezelés
Stapes
Talpfixatio + Javasolt
Szárhiány + Javasolt
Teljes superstructura hiány + Javasolt
27
A KÖZÉPFÜL BETEGSÉGEI
Fejhiány + Javasolt
Torzulás + Javasolt
Üllő
Processus lenticularis + Javasolt
hiány
+ Javasolt
Hosszú szár hiány
+ Javasolt
Rövid szár hiány
+ Javasolt
Teljes üllő hiány
+ Javasolt
Kombinált zavarok
+ Javasolt
Torzulás
Kalapács
Fejdeformitás + Javasolt
Csontos rögzülés az atticus + Javasolt

falához
+ Javasolt
Torzulás
+ Javasolt
Manubriumhiány
+ Javasolt
A dobhártya rostos
rétegéhez való csatlakozás
zavara
Egymással kombinált Javasolt
rendellenességek +
Fülkagylóhiánnyal vagy Javasolt
alaki deformitással +
Hallójárathiánnyal vagy + Javasolt
szűkülettel kombinált
esetek
Belsőfül zavarokkal - Nem lehetséges
kombinált
rendellenességek
4. A KÖZÉPFÜL HEVENY GYULLADÁSAI

4.1. Aerootitis, barootitis
6.4. táblázat -
Etiológia Tünetek Dobhártya eltérés Kezelés
Drasztikus nyomás- Fájdalom, hallászavar, Behúzódás, secretum, Utazás előtt is depletiós
változás, pl.: repülőgépen dugultság, fülzúgás folyadéknívó, bevérzés orrcsepp, fülkürt torna,
utazás, búvárkodás, katéteres átfújás
hegymászás, síelés,
fülkürtműködési zavar
4.2. Otitis media catarrhalis acuta simplex

6.5. táblázat -
28

Hallászavar, dugultság, Depletiós orrcsepp,
Fülkürt orrgarati részének teltségérzés, fülzúgás A dobhártya matt, Valsalva manőver,
nyálkahártya duzzanata (enyhe) fájdalom fénytelen lehet, behúzódott Politzer-féle átfúvás,
katéterezés
A háttérben heveny A fényreflexkúp eltolódik,
orrüregi vagy felszakadozhat, eltűnhet
epipharyngealis gyulladás
lehet
4.3. Otitis media catarrhalis acuta serosa

6.6. táblázat -
Fülkürt működési zavar Fülnyomás érzés, Depletiós orrcsepp,
heveny viralis, bacterialis hallászavar, dugultság, A dobhártya matt, Valsalva manőver,
fertőzés vagy allergiás fülzúgás, folyadékmozgás fénytelen, szürkés lehet, a Politzer-féle átfúvás,
faktor jelenléte fényreflexkúp eltűnik katéterezés
következtében
Behúzódott, mögötte
folyadéknívó, secretum
4.4. Otitis media acuta purulenta

6.7. táblázat -
Fülfájdalom, Erezett, vérbő, matt, Paracentesis, depletiós
Döntő faktor a fertőzés, a csecsemőknél a fül felé vaskos, vizenyős, fellazult, orrcsepp, antibiotikum
folyamat alakulásában kapkodás, hőemelkedés, elődomborodó, mögötte
azonban szerepe van a láz, hallászavar, fülfolyás, kezdetben áttetsző, később
fülkürtműködésnek és rossz közérzet, sápadtság, sárgásan, szürkésfehéren
szervezet étvágytalanság áttűnő váladék
védekezőképességének
Csecsemők hányásakor
regurgitatio a fülkürtön
keresztül
Az egyes betegségek között éles határ nem vonható. A táblázat a legjellemzőbb állapotokat emeli ki. A
fertőzéses (viralis, bacterialis) eredetű kórképek a fenti jellemzőket az eltelt idő függvényében felvehetik.
Valójában a kórfolyamat dinamikájától függő egyes, kiragadott, legjellemzőbb állapotokról van szó.
5. A KÖZÉPFÜL IDÜLT GYULLADÁSAI (OTITIS MEDIA

CHRONICA)
Felosztás
29
5.1. Idült hurutos középfülgyulladás (otitis media catarrhalis

chronica)
5.1.1. Nomenklatura: (Megnevezési alternatívák)
Idült hurutos középfülgyulladás
Idült középfülhurut
Idült tubahurut (catarrhus tubae auditivae chronica)
5.1.2. Kialakulás
Oka a fülkürtműködés zavara. A fülkürt nyálkahártyája, főleg az orrgarati szájadék környékén megduzzad.
Emiatt a fülkürt nyeléskor nem nyílik meg, nem jut levegő a dobüregbe és mastoideum sejtrendszerébe. E
térségből a levegő (előbb az oxygen, ezt követően a nitrogén is), a nyálkahártyán át felszívódik és az
üregrendszerben vákuum keletkezik. Ennek eredményeként a külső légnyomás a dobhártyát benyomja a
dobüreg felé, az egyre inkább megfeszül és egyre nagyobb mértékben veszíti el rezgőképességét. (1. stádium)
Amennyiben a fülkürt működészavara tartósan fennáll, a középfül nyálkahártyájának ereiből savó lép ki, és tölti
fel a dobüreg és mastoid – sejtrendszer térségét. Ezekben az esetekben különös gonddal kell keresnünk az
eredendő okot, mert a fülbetegség gyógyulása csak ennek megszüntetése után érhető el. A betegség előfordulása
az esetek 98-99%-ában gyermekeknél észlelhető, és a fenntartó ok legnagyobb gyakorisággal az orrgarati
mandula túltengése. A felnőttkori savós középfülgyulladás csaknem mindig orrgarati rosszindulatú daganat
következménye, ezért jelentősége igen komoly. (2. stádium)
Amennyiben a heveny savós középfülhurut észrevétlen marad, mert a gyermek nem jelzi hallásromlását, a
szülőknek nem tűnik fel, hogy a gyermek igyekszik szájról olvasni, vagy a felismert heveny hurutos savós
középfülgyulladás kezelése nem megfelelő, és a fülkürt működészavara is tartós, a középfül folyadékgyüleme
megmarad. Az eredendő okokat a heveny hurutos savós középfülgyulladás kapcsán már tárgyaltuk. A savó az
idő előrehaladtával egyre sűrűbbé, előbb mézszerűvé, majd kocsonyássá válik. Végül kötőszöveti sejtek
vándorolnak a fokozatosan pusztuló nyálkahártyából a dobüregi tartalomba, az kötőszövetesen átalakul, vagyis
gyakorlatilag egy hegképződmény jön létre, mely miatt a dobüreg megszűnik, a dobhártya a dobüreg belső
falához hegesedik. A többször ismétlődő, vagy tartósan fennálló savós középfülgyulladás másik súlyos
következménye lehet, hogy a vákuum okozta feszüléstől a dobhártya középső, rugalmas kötőszöveti rétege
elpusztul, és egy laza, atrophiás hártya marad vissza, mely elveszíti rezgőképességét és emiatt a hallásromlás
maradandóvá válik. (3. stádium)
További következmény lehet a dobüreg, illetve a középfül üregrendszerének egészére kiterjedő gyulladásos
szövetburjánzás, az ún. cholesteringranuloma, amely már csak kizárólag műtéttel gyógyítható.
Az idült hurutos savós középfülgyulladás az előbbiektől eltérő egyéb következményeket is maga után vonhat. A
dobhártya “behúzottság” oly nagy mértékű lehet, hogy az betüremkedik a középfül mélyebb üregrészeibe, öblöt
képezve. Ez már a chronicus suppurativ középfülgyulladások egyik vállfaja, melyet ott tárgyalunk.
5.1.3. Panaszok
30
Teltségérzet a fül mélyében
Enyhe fülfájdalom
Esetleg fülzúgás
Folyadékmozgás érzete a fülben
5.1.4. Tünetek (stádiumfüggőek)

A dobhártya behúzódottsága
A dobhártyán folyadéknívót jelző fonalvékony enyhén ívelt vonal észlelése, mely a fejhelyzet szerint változik.
A dobhártya erezettsége
A dobhártya vaskossága
A dobhártya fényevesztettsége
A dobhártya mérsékelt elődomborodása
A dobhártya atrophiája
A dobhártya a promontorialis falra lefekszik
A dobhártya letapad
A tisztahang audiometriás vizsgálattal változó nagyságrendű vezetéses típusú hallásromlás, mely lehetséges,
hogy a fejhelyzet változtatására nagyságrendjében változik
A tympanometriás vizsgálattal egyenes, balra kissé felfelé tartó vagy vízszintes tympanogram
Tubaátfuvásra légbuborékok megjelenése a dobhártya belfelszínén
Tubaátfúvásra a dobhártya pozíciójának megváltozása
5.1.5. Vizsgálatok
Szükséges
Részletes anamnesis
A beteg észrevétlen megfigyelése (nem olvas-e szájról)
Egyszerű fültükri vizsgálat
Fültükri vizsgálat operációs mikroszkóppal
Fültükri vizsgálat Brünings-féle pneumaticus fültölcsérrel
Hangvillavizsgálat
A fülkürt átfúvása
Tisztahang küszöbaudiometria
Tympanometria
Elülső és hátsó orrtükrözés
Orrmelléküreg rtg felvétel (Caldwell és Velin)
Kiegészítő
Orr- és orrgarati endoscopia

Arcüregi endoscopia
CT
5.1.6. Kezelés
Orrüregi sanatio
31
Orrgarati sanatio
Melléküreg sanatio
Paracentesis
A dobüregi folyadék leszívása
Ventil-tubus behelyezése a paracentesis nyílásba
Ismétlődő esetekben mastoidectomia
A dobhártya nagyfokú atrophiája esetén annak megerősítése temporalis aponeurosissal underlaid technikával
A dobhártya letapadása esetén mastoidectomia és myringoplastica
Felnőtt betegnél próbaexcisio az orrgarati elváltozásból, malignitas esetén irradiatio. A fülfolyamat ellátása a
fentiekben részletezett módon történik.
5.2. Idült gennyes középfülgyulladás (otitis media suppurativa

chronica)
Felosztás
5.3. Idült gennyes mesotympanalis középfülgyulladás (otitis

media suppurativa chronica mesotympanalis)
5.3.1. Kialakulás
Egyes esetekben – sajnálatos módon elég gyakran – a heveny gennyes középfülgyulladás nem gyógyul meg,
chronicussá válik. Nem ismertek pontosan azok a faktorok, melyek ezt előidézik, egy azonban bizonyos, a nem
kezelt, vagy helytelenül kezelt heveny gennyes középfülgyulladás nagy valószínűséggel idültté válik.
5.3.2. Panaszok
Hallásromlás
Váladékürülés a hallójáratból
Teltségérzet a fülben
5.3.3. Tünetek
32
A dobhártya maradandó centralis perforatiója. (centralis perforatiónak nevezzük, ha annak szélei nem érik el a
dobhártya szélét).
Vezetéses típusú hallásromlás. Küszöbaudiometriás vizsgálattal a csont-légköz esetenként változó

nagyságrendű.
Intermittáló fülfolyás. Esetenként és időszakonként változóan lehet a fül száraz vagy váladékos.
Előrehaladott állapotokban a perforatión át látható dobüregi nyálkahártya lehet vaskos.
Más állapotokban a nyálkahártya atrophiás
Lehet a nyálkahártya heges
Kialakulhatnak a dobhártya-maradványban mész, vagy hyalinplaque-ok.
A dobüregi nyálkahártyából sarjak, vagy polypok képződhetnek.
A folyamat huzamos fennállása esetén a belsőfül toxicus károsodása miatt perceptiós hallásromlás is létrejön.
5.3.4. Vizsgálatok
Szükséges
Egyszerű fültükri vizsgálat

Fültükri vizsgálat operációs mikroszkóppal
Hangvillavizsgálat
Tisztahang küszöbaudiometria
Az orr és orrgarat (endoscopos) vizsgálata
Fülkürtátfúvás
5.3.5. Konzervatív helyi kezelés

A hallójárati és dobüregi váladék rendszeres leszívása operációs mikroszkóp alatt.
Bórsavpor befúvása a dobüregbe és a hallójáratba.
Antibiotikum tartalmú fülcsepp alkalmazása és enyhe nyomással a dobüregbe, illetve azon át a tubába történő
bejuttatása.
Allergiás esetekben steroid és antihistamin tartalmú fülcseppek alkalmazása.
A konzervatív kezelés a mesotympanalis idült középfülgyulladást nem gyógyítja meg, csupán a fülfolyás
megszüntetésére alkalmas. Fennmarad a perforatio és a hallásromlás.
Emiatt a konzervatív kezelés csupán a műtéti terápia előkészítésére ajánlott.
A fülfolyamat konzervatív kezelése esetén is elengedhetetlen az orr-orrgarati és melléküreg betegségek

konzervatív vagy műtéti sanatiója.
33
5.3.6. Műtéti kezelés

A műtéti kezelés célja
A gyulladásos szövetek, képződmények maradványállapotok eltávolítása.

A dobhártya reconstructiója, ezáltal zárt légtartó dobüreg kialakítása.
Szükség esetén a károsodott hallócsontláncolati rendszer pótlása, működőképes hangátviteli rendszer felépítése.
Lehetőség szerint a teljes értékű halláshoz közelítő hallás létrehozása.
A műtéti kezelés technikája
Az idült gennyes mesotympanalis, középfülgyulladás korszerű műtéti tevékenységeinek összességét, melyek az

előbbiekben részletezett célok megvalósítását hivatottak elérni tympanoplasticának nevezzük.
A gyulladásos szövetek, képződmények maradványállapotok eltávolítását szolgálja a mastoidectomia, mely a
mastoid megbetegedett sejtrendszerének maradéktalan eltávolítását jelenti. Ki kell irtani a sarjakat, polypokat,
hegeket, mész, vagy hyalinképződményeket, a destruált hallócsontok maradványait.
A dobhártyaperforatio szegélyét ki kell metszeni a jó regeneráció biztosítása érdekében. A dobhártyát a
musculus temporalis külfelszínéről nyert aponeurosis lebenyével pótoljuk, melyet a dobhártyamaradvány
belfelszínéhez adaptálunk.
A hallócsontláncolat hiányát interpositumok elhelyezésével pótoljuk. Amennyiben a stapes ép, a stapesfej és a
dobhártya közé helyezzük a pótlást, melyet rövid columellának nevezünk. Amennyiben a stapes
superstructurája is elpusztult, az interpositum a stapestalp és a dobhártya közé kerül. Ez a hosszú columella. A
legjobbak a tapasztalatok a temporalis csont corticalis állományából képzett columellákkal.
A csont-légköz megszüntetésére a lehető legjobb hallás elérésre irányuló szándékok az eredményes dobhártya
és hallócsont pótlással valósíthatók meg.
5.4. tábla Idült gennyes epitympanalis cholesteatomás

középfülgyulladás (otitis media suppurativa cholesteatomatosa
chronica)
5.4.1. Kialakulás
A cholesteatomás középfülgyulladás azáltal jön létre, hogy elszarusodó laphám kerül rendellenes helyére,
nevezetesen a középfül térségébe.
5.4.2. Számos patomechanismust ismerünk ahogyan ez a hámbevándorlás

bekövetkezhet:
A leggyakoribb módozat az u.n. invaginatio. Idézzük vissza a hurutos savós középfülgyulladás fejezetben
leírtakat. Amennyiben ez a gyulladás gyógykezelés hiányában, vagy nem kielégítő kezelés mellett maradandóvá
válik, továbbfejlődésének egyik eshetősége, hogy az elvékonyodott, atrophiás dobhártya a dobüreg, majd a
mastoid sejtrendszer térségébe beöblösödik. Ez az öböl fokozatosan mélyül, majd idővel zsákszerű
képződménnyé válik. Mivel pedig ez a zsák, mint az egykori dobhártya szövetállományának képződmény
elszarusodó laphámból áll, természetesen folyamatosan hámladékot termel. Ez a creatin tömeg a hámzsákban
felgyülemlik, hiszen a külvilág, azaz a hallójárat felé csupán kis nyílás, kis szájadék (azaz kis perforatio) köti
össze. Ez a folyamat kezdetben nem gennyedő u.n. száraz cholesteatoma. A hallójárat felől azonban a hámzsák
creatin tartalma előbb-utóbb felülfertőződik és suppurativ otitisszé válik.
Az idül gennyes mesotympanalis középfülgyulladás perforatiójának szélén át a dobhártya külfelszíni
elszarusodó laphám rétege átfordul és a dobhártyamaradvány belfelszínén, majd a dobüreg felszín tova kúszik.
Így alakul ki az immigratiós cholesteatoma.
Az idült gennyes mesotympanalis középfülgyulladás huzamos fennállása esetén a folyamatosan irritált dobüregi
nyálkahártya köb- és hengerhám rétege elfajul és elszarusodó laphámmá alakul át. Ez a metaplasiás
cholesteatoma.
Az embryonalis életben a kialakuló temporalis térség szövetvándorlási történései közben elszarusodó
laphámsejtek, vagy szigetek szakadhatnak le és elkeverednek rendellenesen a tájék mesodermájába. Ezekből
később cholesteatomás gyöngyök alakulnak ki. Egy részük növekedvén betör a középfül üregrendszerébe, majd
onnan a hallójáratba. Ez a genuin, vagy congenitalis cholesteatoma.
Fejlődési rendellenességként, vagy később a születés után folyamatos hallójárati irritatio hatására elszarusodó
hámsejtek, vagy hámcsapok nyomulhatnak be a dobüregbe, ott cholesteatomát képezve. (Aimi, illetve Rüldi-
34
féle cholesteatoma.)
A cholesteatoma egyik legfőbb jellemzője a kialakulási módtól függetlenül az intenzív csontdestruciv hatás.
5.4.3. Panaszok
Hallásromlás
Időszakos bűzös váladékürülés a hallójáratból
Teltségérzet a fülben
Lehet azonban a folyamat hosszú időn át teljesen tünetmentes
5.4.4. Tünetek
A dobhártyán (rendszerint hátsó-felső quadranson, vagy Shrapnell-hártyán) látható a cholesteatomás zsák
szájadéka, a perforatio, melyen át gyöngyházfényű cholesteatomás massza ürül.
A szájadékot gyakran barnaszínű száraz pörk fedi
A szájadékon át több esetben polyp előtüremkedése figyelhető meg
Lehet a fül száraz, vagy váladékozó
A váladék nem nyákos, hanem törmelékes, jellegzetesen bűzös
A küszöbaudiometriás vizsgálattal egyénileg változó nagyságrendű vezetéses hallásromlás állapítható meg.
5.4.5. Vizsgálatok
Az idült gennyes mesotympanalis középfülgyulladás fejezetben leírtakkal azonosak.
5.4.6. Kezelés
Kizárólag sebészi
A műtéti kezelés célja is azonos a mesotympanalis középfülgyulladás műtéti gyógykezelésének céljaival.
A sebészi kezelés technikája
Lényegileg ezekben az esetekben is követi a mesotympanalis középfülgyulladás műtéti kezelésének

metodikáját. Néhány speciális eltérésre fel kell hívnunk a figyelmet.
A cholestetatomás zsák elszarusodó hámfalát tökéletesen el kell távolítani. Amennyiben hámsejt, vagy
hámsziget marad vissza lezártan a középfülben, abból újból cholesteatoma (residualis) fejlődik ki.
A leggondosabbb műtéti tevékenység ellenére is maradhatnak vissza észrevétlen hámmaradványok a
dobüregben.
Ezért az idült gennyes cholestatomás középfülgyulladás műtéti kezelését tanácsos programozott “kétüléses”
technikával végezni, vagyis az első műtétnél történjék meg a cholesteatoma eltávolítása a perforatio zárása, azaz
zárt légtartó dobüreg kialakítása, az előre tervezett második műtétnél (kb 6. hónap elteltével) a középfül
revíziója és a hallócsontláncolat pótlása.
Különösen fontos a kétüléses műtét azokban az esetekben amelyekben zárt technikát alkalmaztunk, vagyis
megőriztük a hallójárat és a középfül integritását.
Amennyiben a cholesteatoma az atticus és/vagy az antrum, mastoideum térségében helyezekedik el, de a meso-
hypotympanis üregrész ép, és a hám eltávolítása maradéktalanul nem valósítható meg, nyitott technikát kell
alkalmaznunk. Ennek lényege, hogy eltávolítjuk a csontos hallójárat hátsó-felső falát, valamint a lateralis
atticusfalat, miáltal szélesen egybenyitjuk, közös üreggé képezzük a hallójárat, az atticus és a mastoid térségét.
Ez az üreg a hallójáratbemeneten át kontrollálható. Egyidejűleg zárt légtartó dobüreget alakítunk ki a meso- és
hypotympanon térségéből, mely a nyitott technikás üreggel nem kommunikál, a fülkürtön át szellőzik. Ezt a
perforatio zárásával, dobhártyapótlással érjük el. Ez a dobhártya azonban nem a csontos dobkereten rögzül,
hiszen azt a hátsó két quadrans területén eltávolítottuk, hanem a prominentia nervi facialison. Ez a dobüreg
tehát nem teljes mélységű, hanem u.n. lapos, tubotympanalis dobüreg. Ilyen esetekben egy ülésben megoldható
35
a hallócsontláncolat pótlása.
Amennyiben a cholesteatoma a középfül egészét elfoglalja, betüremkedik a hypotympanum recessusaiba és a
tubába, radicalis fülműtétet kell végeznünk. Ez az előbbiekben leírt nyitott technikától annyiban tér el, hogy
nem alakítunk ki lapos dobüreget, nem pótoljuk a dobhártyát, ellenkezőleg, még a dobhártyamaradványt is
eltávolítjuk. Ezáltal a hallójáratbemeneten át ellenőrizhető üreggé alakítjuk a hallójárat, a mastoideum és a
dobüreg mindhárom szintjének térségét. Természetesen hallócsontláncolati pótlás nem történik, de eltávolítjuk a
hallócsontmaradványokat is a stapes megkímélésével.
6. A GENNYES KÖZÉPFÜLGYULLADÁSOK
SZÖVőDMÉNYEI
Különböző szövődmények kialakulhatnak mind heveny, mind idült gennyes középfülgyulladásból.
A halántékcsonton belüli (endotemporalis) szövődmények
6.1. A csecsnyúlvány gyulladása (mastoiditis)
6.2. A csecsnyúlvány heveny gyulladása (mastoiditis acuta)
36
6.2.1. Kialakulás
Az esetek többségében heveny gennyes középfülgyulladás szövődménye, de társulhat idült gennyes
középfülgyulladáshoz is, különösen annak heveny exacerbatiójához.
A heveny gennyes középfülgyulladásnak része a mastoidsejtek nyálkahártyájának gyulladása is. Ez azonban

csak a nyálkahártyára localisálódik, és az aditus drainage jó.
A heveny mastoiditisben a mastoidsejtek csontfalaiban osteomyelitis alakul ki, és rendszerint az aditus erősen
beszűkül vagy elzáródik, gennygyülem, gennypangás lép fel.
A heveny mastoiditis rendszerint a heveny otitis fennállásának 3-4. hetében jön létre.
6.2.2. Panaszok
A heveny középfülgyulladás kezdeti szakaszát követően a beteg fülfájdalma mérséklődik vagy megszűnik,
közérzete feljavul. Heveny mastoiditis létrejöttekor ezek a panaszok visszatérnek.
Míg a heveny otitis kezdeti időszakában a fájdalmat a beteg a fül mélyébe localisálja, heveny mastoiditisben
főleg a fülmögötti tájékra.
A fülfolyás fokozódik
6.2.3. Tünetek
A fültükri képben a dobhártya belövellt, részletek nem ítélhetők meg.
A perforatión át pulsálva ürül a genny.
A dobhártya hátsó-felső quadransa gyakran csőrszerűen kiemelkedik és ennek csúcsán van a perforatio.
A hallójárat belső harmadában a hátsó felső falszakasz bőre duzzadt, oedemás, erősen belövellt, (süppedés) a
közeli mastoidsejtek gyulladásának következtében.
A fülkagyló positiója nem változik, vagy csak mérsékelten emelkedik el.
A mastoideum fölött a bőr lehet enyhén duzzadt, és hyperaemiás.
A retroauricularis tájékon heves nyomásérzékenység, nyomási fájdalom jelentkezik.
A beteg lázas, a lázmenet continuous.
A beteg általános állapota rossz, bágyadt, elesett.
Az rtg képen (Schüller-felvétel) a mastoid sejtrendszer intenzíven fedett, csontbeolvadás, esetleg sequestratio
látható.
A küszöbaudiometriás vizsgálat nagyfokú vezetéses hallásromlást jelez.
6.2.4. Vizsgálatok
Szükséges
Fültájéki inspectio
A retroauricularis tájék tapintási és nyomásvizsgálata
Fültükri vizsgálat operációs mikroszkóp alatt
Rtg. felvétel (Schüller)
Küszöbaudiometria
Kiegészítő
Bacterologiai vizsgálat
37
CT
6.2.5. Kezelés
Műtéti (mastoidectomia) intratrachealis narcosisban
Társított antibiotikus kezelés
A heveny mastoiditist kizárólagos antibiotikus kezeléssel megkísérelni gyógyítani tilos, műhiba. A

továbbiakban részletezendő szövődmények többsége ugyanis heveny mastoiditisből alakul ki.
A mastoidectomia a csecsnyúlvány összes sejtjeinek maradéktalan kitakarítását jelenti a mastoideumot határoló

ép corticalis csontfalakig. A korrekt mastoidectomia elvégzése után az üreget elöl a hallójárat csontfala és n.
facialist rejtő csontszakasz, felül a tegmen, hátul a sinus sigmoideus csontfala és kis-agyi durát fedő Citelli
háromszög, alul a csúcs megtartott része, határolja. A mélyben látható a horizontális ívjárat. Az atticus irányába
vezető aditust fel kell tágítani. Az ide benyúló incus kímélendő.
6.3. A csecsnyúlvány idült gyulladása (mastoiditis chronica)

Az idült középfülgyulladás részjelensége.
6.3.1. Kialakulás
A hosszantartó középfülgyulladás a mastoid sejtrendszerében is fennáll. A folyamatos irritatio hatására
csontátépülés zajlik, a sejtek részben megszűnnek, részben zárványszerűvé válnak.
6.3.2. Panaszok
A folyamat panaszokat nem okoz
6.3.3. Tünetek
Az idült mastoiditis tünetmentes
6.3.4. Vizsgálatok
Mint chronicus középfülgyulladás esetén.
Rtg. a Schüller felvételen részleges vagy teljes pneumatisatiós gátlás mutatkozik.
Az antrum és a megmaradt sejtek fedettek.
6.4. Piramiscsúcs gennyedés (petrositis)

6.4.1. Kialakulás
Heveny, vagy larvált mastoiditisből alakul ki. (Larvált mastoiditis leggyakrabban az incorrect antibiotikus
kezelés, esetenként mucosus otitis következménye.)
Praedisponáló tényező a kiterjedt pneumatisatio, mely mint anatómiai variáns ismert. Ilyen esetekben a
pyramiscsontban a labyrinthcapsulát is légtartó sejtek veszik körül egészen a foramen lacerumig.
6.4.2. Panaszok
Rendkívül erős halántéktáji fájdalom
Bőséges otorrhoea
Szemmozgás-zavar, kettőslátás
6.4.3. Tünetek
38
Mint heveny mastoiditisben
Gradenigo-syndroma
A heveny mastoiditis tünetei

A heves halántéktáji fájdalom a n.trigeminus érintettsége miatt
A n. abducens bénulása
6.4.4. Vizsgálatok
Mint heveny mastoiditis esetén
Stenvers-felvétel
CT (ezeken beolvadás látható a pyramiscsúcsban)
6.4.5. Kezelés
Műtéti. Bármelyik ismert műtétet választjuk is technikailag mindegyik rendkívül nehéz és bonyolult.
6.5. Az arcideg bénulása (paresis nervi facialis)

6.5.1. Kialakulás
Otitis media suppurativa acuta okozhatja.
Heveny mastoiditis további szövődménye lehet.
Az idült gennyes mesotympanalis otitishez szövődhet.
Okozhatja idült gennyes cholesteatomás középfülgyulladás.
A kiváltó folyamatok más-más mechanizmus szerint tangálják az ideget.
6.5.2. Panaszok
A beteg nem tudja mozgatni az érintett oldali arcfél izomzatát.
Nem képes a szemhéjakat zárni.
A musculus orbicularis oris érintettsége miatt a folyadék kifolyik a szájból.
Szájszárazságot panaszol.
Ízérzési zavart észlelhet.
6.5.3. Tünetek
Az arcfél részleges, vagy teljes bénulása.
A könnyelválasztás rendszerint zavartalan.
Ptosis
A submandibularis és submaxillaris mirigyek kivezetőcsöveinek szájadékain nyálürülés nem látható.
A nyelvfél ízérzése elvész.
6.5.4. Vizsgálatok
Mint a heveny és idült gennyes középfülgyulladásoknál.
39
Magassági diagnosztika
6.5.5. Kezelés
Mint a kiváltó betegség kezelése.
Az egyszerű heveny középfülgyulladáshoz társuló facialis bénulás műtéti feltárást ebből következőleg nem
igényel.
Az összes többi facialisbénulást okozó fülbetegség gyógyítása műtéti.
Fel kell keresni és szabaddá tenni a nervus facialis érintett szakaszát.
6.6. A belsőfül gyulladása (labyrinthitis)

6.6.1. Kialakulás
Labyrinthitis számos ok miatt alakulhat ki
A koponyaüregi gyulladás terjed a belső fülre (descendáló fertőzés).

A középfül üregrendszeréből hatol be a fertőzés a labyrinthusba. (ascendáló fertőzés)
A behatolás útja
Vérereken át
Nyirokutakon át
Direkt módon (legtöbbször cholesteatoma)
6.6.2. Fajtái
Körülírt (cirumscipt)
Az egész labyrinthra kiterjedő (diffúz)
Serosus
Purulens
6.7. Körülírt (circumscript) labyrinthitis

6.7.1. Kialakulás
Rendszerint cholesteatoma usurálja a horizontális ívjárat csontfalát. Labyrinthfistula képződik. Minden esetben
serosus.
6.7.2. Panaszok
Időszakos vagy tartós forgó jellegű szédülésérzet.
6.7.3. Tünetek
Folyamatosan fennálló tünetek esetén a labyrinth izgalmi tünetegyüttes észlelése (lásd Otoneurológiai fejezet).
Időszakosan jelentkező tünetek elsősorban provokációs jellegűek, a középfülre gyakorolt nyomásfokozás váltja
ki, mely áttevődik a labyrinth folyadéktereire.
6.7.4. Vizsgálatok
Mint az acut és idült középfülgyulladások esetén.
Otoneurológiai complex vizsgálatok
40
6.7.5. Kezelés
A szövődményt okozó kórfolyamat adequat kezelése
A fistula ellátása (alternatív)
Nem nyúlunk műtétileg a fistulatájékhoz.

Leemeljük a fistuláról a cholesteatoma mátrixát és apró csontlemezzel fedjük a sipolyt.
6.8. Diffúz labyrinthitis

6.8.1. Kialakulás
Valamely középfülgyulladásból származó fertőzés a vérerek, nyirokedények útján vagy direkt úton (pl.
pyramiscsont törés következtében) jut be a labyrinthusba.
A labyrinthitis kezdetben serosus
Csak nagyon ritkán marad savós jellegű, többnyire gennyes belsőfülgyulladás alakul ki.
6.8.2. Panaszok
Szövődményt okozó betegséggel járó panaszok.
Forgó jellegű szédülésérzés.
Csillapíthatatlan hányinger, hányás.
Serosus labyrinthitisnél fokozott zajérzékenység.
Purulens labyrinthitisnél halláskiesés és fülzúgás.
6.8.3. Tünetek
Serosus labyrinthitisnél izgalmi vestibularis tünetegyüttes
Purulens belsőfülgyulladásnál kiesési vestibularis tünetek
Serosus esetben audiológiailag a kellemetlenségi és fájdalomküszöb kisebb hangerőnél észlelhető.
Purulens folyamatnál teljes halláskiesés
6.8.4. Vizsgálatok
Mint a circumscript labyrinhitisnél
6.8.5. Kezelés
A labyrinth megnyitása, esetleg széles feltárása
Intenzív antibiotikus kezelés, mely részben a labyrinthitis meggyógyítását, részben a rendkívül gyakorisággal
bekövetkező további szövődmények kivédését célozza.
Ezek
Purulens meningitis
Epi- vagy subduralis tályog
Kisagytályog
6.9. Koponyaüregi (intracranialis) szövődmények
41
6.10. Sinusphlebitis, sinusthrombosis (otogen sepsis)

6.10.1. Kialakulás
A középfül heveny, vagy idült gyulladásából származó fertőzés terjed a környező sinusok valamelyikére.
A fertőzés csontdehystentiákon, vérereken vagy direkt módon jut el a venás öblökbe.
Fertőződhet a sinus petrosus superior, a sinus petrosus inferior, rajtuk keresztül a sinus cavernosus,
leggyakrabban azonban a sinus sigmoideus.
A fertőzés következtében fibrin válik ki a sinus falára, majd fali thrombus képződik, mely a lument egyre
szűkíti, végül is elzárja.
A thrombus fertőzött, abból tályog alakul ki.
A thrombus leszakadhat. A következmény tüdőembolia, vagy multiplex tüdőtályog.
A sinusthrombosist megelőző vagy kísérő állapot a perisinosus tályog, mely a koponyacsontfal és a sinusfal
között alakul ki
A sinusthrombosis septicus állapot.
6.10.2. Panaszok
A szövődményt okozó fülbetegséggel járó panaszok.
Erőteljes fejfájás
Hidegrázás
6.10.3. Tünetek
A középfülgyulladás tünetei
Intermittáló lázmenet
Hidegrázás
Pangásos papilla
A nyakon fájdalmas köteg tapintható, ha a vena jugularis internában is kialakul a thrombophlebitis.
42
A beteg általános állapota nagyon rossz (septicus állapot)
6.10.4. Vizsgálatok
Mint a középfülgyulladásoknál
Szemfenék vizsgálat
Neurológiai vizsgálatok
Koponya és hallószervi CT
6.10.5. Kezelés
A középfülgyulladás műtéti szanálása (mastoidectomia vagy radicalis fülműtét).
A sinus sigmoideus feltárása az ép szakaszig a határos csontfal elvételével.
Ezzel megszüntetjük a perisinuosus tályogot.
A sinus punctiója
Obliteráló thrombus esetén a sinusfal felnyitása az ép szakaszig.
A további teendőkre alternatív megoldások ismertek.
A sinus megszüntetése az ép szakasz durafala és a csontágy közé elhelyezett tamponnal.

Thrombectomia, ezáltal recanalisatio és falon ejtett metszés fedése szabad izomlebennyel.
A leszakadás veszélye miatt a vena jugularis ligaturája a vena facialis beszájadzása fölött.
Szélesspectrumú, nagy dózisú antibiotikus terápia.
Az agyi oedema kivédésére (különösen gyermekeknél) dehydrálás.
6.11. Epiduralis tályog (abscessus epiduralis)

6.11.1. Kialakulás
Gennyes középfülgyulladásból származó fertőzés terjed az intracraniumba.
A terjedés a vérereken keresztül vagy a gyulladás következtében létrejött csontdestructión át történik.
A tályog a csont és a dura között képződik.
6.11.2. Panaszok
A betegnek rendszerint nincs több panasza, mint amit a gennyes középfülgyulladás okoz.
Felkeltheti a gyanút a koponya mélyébe localisált fájdalom.
6.11.3. Tünetek
Nincsenek jellemző tünetek
A perforatión át nagymennyiségű pulsálva ürülő genny terelheti a gyanút epiduralis tályog irányába.
Mint a szövődményt kiváltó fülbetegség esetén
Diagnózist a műtéti lelet biztosítja
43
6.11.5. Kezelés
Műtéti, mastoidectomia vagy radicalis fülműtét
Az üreg kialakítása után a tályogfalat alkotó csonlemezt (tegment) el kell távolítani.
Tartós drainage
6.12. Subduralis tályog (abscessus subduralis)

6.12.1. Kialakulása
Acut vagy idült gennyes középfülgyulladásból történik a fertőződés.
A tályog a dura és az arachnoidea között alakul ki.
Gyorsan jönnek létre multiplex tályogok.
6.12.2. Panaszok
Láz
Egyre nagyobb fokú fejfájás
Zavart tudat
Izgalmi állapot
6.12.3. Tünetek
Középfülgyulladás tünetei
Agynyomás fokozódás
Pangásos papilla
Cerebralis és cerebellaris góctünetek
Coma
6.12.4. Kezelés
A szövődményt okozó középfülgyulladás műtéti szanálása.
Az intracranialis szövődmény ideggyógyászati, idegsebészeti kezelése.
6.13. Gennyes agyhártyagyulladás (meningitis purulenta)

6.13.1. Kialakulás
Leggyakrabban idült gennyes középfülgyulladás szövődménye.
Okozhatja heveny gennyes középfülgyulladás is.
Közvetlenül a középfülből vándorol a fertőzés az intracraniumba a vérerek, vagy nyirokerek mentén, esetleg
contact úton.
Leggyakrabban egy korábban kialakult szövődmény a közvetlen fertőző forrás.
Elsősorban a gennyes labyrinthitis, a subduralis tályog, és gyakran a heveny mastoiditis a meningitist megelőző
szövődmény.
44
6.13.2. Panaszok
Heves fejfájás
A gennyes fülfolyás
Testszerte hyperaesthesia
6.13.3. Tünetek
Magas láz
Tarkókötöttség
Az arc és a testizomzat contractiója
Szapora pulsus
Cheyne-Stokes típusú légzés
Psychés nyugtalanság, ingerlékenység, aluszékonyság, tudatzavar, delirium
Szűk pupilla
Papillitis
Oculomotorius, trochlearis, abducens bénulás
A liquornyomás emelkedik
A liquor zavaros, a sejtszám emelkedett, fehérje, leukocyták és baktériumok mutathatók ki.
A Pándy, Nonne-Appelt reakciók pozitívak
Kernig tünet
Mint a gennyes középfülgyulladások esetén
CT
Szemészeti vizsgálatok
Neurológiai vizsgálatok
Liquor-vizsgálat
6.13.5. Kezelés
A fülészeti góc azonnali szanálása
Intenzív antibiotikus kezelés
Az agyoedema csökkentése
A meningitis kezelése neurológus feladata
6.14. Agytályog (abscessus cerebri)

6.14.1. Kialakulás
A suppurativ chronicus otitis szövődményeként alakul ki.
45
Az esetek döntő többségében cholesteatomás chronicus otitishez szövődik.
Leggyakoribb fertőződési út a kisvenák thrombophlebitisén át vezet.
A contact fertőzés a tegmen destructióját követően a durán át történik.
A tályog mindig a góc közelében alakul ki ezért leggyakoribb a temporalis lebenyben. (Körner-szabály)
6.14.2. Panaszok
Erős fejfájás
Hányinger, hányás
Nyugtalanság
Aluszékonyság
Anamnesticus aphasia
6.14.3. Tünetek
Az agytályog lefolyásában 4 szakaszt különböztetünk meg
Kezdeti szak
Lappangási szak
Manifest szakasz
Terminalis szak
A tünetek az egyes szakaszokban változnak
Az objectiválható panaszok észlelése
Az intracranialis nyomásfokozódás
Pangásos papilla
A tályog localisatiójától függő góctünetek
Mint a középfülgyulladásoknál
Szemészeti vizsgálat
Neurológiai vizsgálat
CT, MR
6.14.5. Kezelés
A fülészeti gócbetegség szanálása
A tályog megnyitható a fülműtéti üreg felől
Folyamatos drainálás
A tályog kezelhető idegsebészeti műtéti beavatkozással.
Multiplex tályogok esetén kizárólagosan idegsebészi beavatkozás jön szóba.
Masszív antibiotikus kezelés
46
6.15. Kisagy tályog (abscessus cerebelli)

6.15.1. Kialakulás
Heveny vagy idült gennyes középfülgyulladás szövődménye.
Kialakulhat a kisvenák thrombophebitisének közvetítésével.
Contact úton
Leggyakrabban azonban közbülső szövődmény eredményeként, főleg labyrinthitis, sinus thrombophlebitis.
6.15.2. Panaszok
Egyensúlyzavar, szédülés, ataxia
Fejfájás
6.15.3. Tünetek
A fülbetegség tünetei
Romberg vizsgálatkor dőlés
Ataxiás járás, esetleg járásképtelenség
Adiadochokynesis
Orr-ujjpróbánál tévesztés
Térd-sarok próbánál tévesztés
Fogaskerék tünet
Durahullámú, azonos oldalra irányuló nystagmus
Részletes fülészeti vizsgálat
Az előbbiekben részletezett tünetek kimutatásához szükséges vizsgálatok elvégzése.
CT
Mind a temporalis, mind a kisagyi tályogok 4. terminalis szakaszában a tályog betör az agykamrákba, ami
halálos kimenetelt jelent.
6.16. Otogen arachnitis pontocerebellaris

6.16.1. Kialakulás
A lágy agyhártya nem gennyes gyulladása.
A purulens középfülgyulladás toxicus hatására alakul ki.
A cysternában fibrin válik ki, majd pseudocysták keletkeznek.
6.16.2. Panaszok
Rendszerint éjjel fellépő tarkótáji fejfájás.
Retrocochlearis hallásromlás.
47
Szédülés, bizonytalan egyensúlyzavar.
6.16.3. Tünetek
Kevert típusú hallásromlás
Többirányú spontán nystagmus
Kifejezett kisagyi tünetek
Pangásos papilla
A gócbetegség tisztázásához szükséges vizsgálatok
Szemészeti vizsgálat
Neurológiai vizsgálat
Otoneurológiai vizsgálat
CT, MR
6.16.5. Kezelés
A gócbetegség műtéti szanálása
A hátsó scala durájának szabaddá tétele
Sorozatos liquor punctio
6.17. Koponyán kívüli szövődmények
6.18. Subperiostealis tályog

6.18.1. Kialakulás
A heveny mastoiditisben elpusztul a csecsnyúlvány corticalis csontlemeze, (osteomyelitis) és a mastoid
gennygyüleme a retroauricularis tájék lágyrészei alá tör be elemelve a tájék csontozatát fedő periosteumot.
6.18.2. Panaszok
Mint a heveny mastoiditisnél
6.18.3. Tünetek
A retroauricularis tájék nagyfokú duzzanata
48
A tájék bőre feszes, erősen belövellt
A fülkagyló eláll
A fültájék inspectiója
6.18.5. Kezelés
Mastoidectomia
Nyitott sebkezelés
6.19. Bezold tályog

6.19.1. Kialakulás
A mastoideum gennygyüleme a mastoidcsúcson tör át, és bekerül a musculus sternocleoidomastoideus
fasciahüvelyébe.
6.19.2. Panaszok
Mint a heveny mastoideitisnél
Fejmozgások korlátozottsága
Nyaki fájdalom
6.19.3. Tünetek
Torticollis
Erőteljes duzzanat a fejbiccentő izom lefutása mentén
Heves nyomási fájdalom
Mint a heveny mastoidetisnél
A nyak inspectiója és tapintása
6.19.5. Kezelés
Mastoidectomia
A tályog széles megnyitása
Nyitott sebkezelés
A heveny és idült gennyes középfülgyulladásokból főleg a heveny mastoiditisekből egyéb irányú áttörések is
előfordulnak. Ilyenek a zygomaticus ívből áttörő praeauricularis tályog, kialakulhat paravertebralis,
preaevertebralis, parapharyngealis és peritonsillaris tályog is. Ezeket észlelve gondolnunk kell esetleges otogen
eredetre.
7. OTOSCLEROSIS
49
7.1. Otosclerosis
Az otocapsula örökletes, rendellenes csontképződésből származó megbetegedése.
7.1.1. Kialakulás
A pathologiás csontfolyamat örökletes. A betegség dominans, autosomalis módon öröklődik. Etiológiája még
ma sem teljesen tisztázott. Feltételezett és részben bizonyított tényezők lehetnek autoimmun reakciók,
metabolikus változások. A otocapsula egészséges csontszövetében, vagy embryonalis porcszigetmaradványai
mentén megjelenő és felszaporodó osteoclastok lysosomalis hydrolase enzimjeinek aktiválódása miatt
csontreseptio jön létre, és ezzel egyidejűleg csontújdonképződés lép fel. Az új csont szerkezetileg különbözik az
otocapsula csontállományának csontfelépítésétől, kezdetben spongiosus, majd scleroticus. Az újcsontképződés
gócokban jelenik meg. Panaszokat, tüneteket a betegség csak akkor okoz, ha a stapes talpára is ráterjed
valamelyik góc, és azt egyre merevebben fixálja, fokozatosan, egyre nagyobb mértékben gátolva a talp
mozgásképességét, vagy ha a gócok tömege károsítja a Corti-szervet. Ez utóbbi ritka manifesztáció: tisztán
perceptiós hallásromlást okoz. Az etiológiailag multifaktoriás perceptiós hallásromlások csoportjában az
otoscleroticus eredet nehezen bizonyítható. Ezért csak a stapes talpát fixáló otosclerosissal foglalkoznak.
7.1.2. Panaszok
Progrediáló hallásromlás
A hallásromlás kezdetben egyoldali
A betegek 95%-ában fellép a másik oldali hallásromlás is
Paracusis. A beteg környezeti zajban jobban hall, minden csendes közegben
Fülzúgás, mely a hallásromlást követően csak később jelentkezik
7.1.3. Tünetek
Legfőbb tünet a hallásromlás
A dobhártya ép, de azon áttűnik a dobüreg hypervascularisált nyálkahártyájának vörös színe, emiatt az rózsaszín
A hallásromlás kezdetben tisztán vezetéses típusú. A hangvillavizsgálatok és az audiogramon a 4000 Hz

hangmagasságon csipke jelenik meg (Carhart-csipke)
A beszédérthetőség jó
Tympanometriás vizsgálattal a stopedius-reflex hiánya (megszűnése) mutatható ki
7.1.4. Vizsgálatok
Fültükri vizsgálat
A fül operációs-mikroszkópos vizsgálata
A dobhártya mozgathatóságának vizsgálata
Hangvilla vizsgálatok. A C3-as hangvillával a Rinne-vizsgálat pozitív
Küszöb audiometria. A csontlégköz a folyamat előrehaladtától függően változó nagyságú
Beszédaudiometria. Jó beszédértés
Tympanometria. Stapedius-reflex vizsgálata. A reflex nem váltható ki
Katéteres tubaátfújás. Az audiometriás görbe nem változik
CT szükségtelen. Csak egyes esetekben mutathatók ki nagyobb otosclerotikus gócok
50
7.1.5. Kezelés
Az otosclerosis kialakulását megakadályozni nem tudjuk, preventiója nincs
Az otosclerosist meggyógyítani nem tudjuk
Az otosclerosis okozta stapestalp-fixatio által létrejött vezetéses típusú hallásromlás műtétileg megszüntethető.
Teljes értékű, vagy azt megközelítő hallás érhető el a műtéttel, vagyis a csont-légköz megszüntethető
A műtéti kezelésnek két módszere ajánlható:
Stapedectomia. A stapes egészét eltávolítjuk és azt mobilis prothesissel pótoljuk. A talp pótlására gelatin-
szivacsot fasciát, vagy zsírszövetet használhatunk, a szuperstrukturát az incus hosszú szárára erősített vékony
fémhuzallal (tantal) vagy az incushoz csatlakoztatott csont-columellával helyettesítjük.
Stapedotomia. A stapes-superstacturát eltávolítjuk. A talp közepén, vagy hátsó területén kis nyílást (0,6-0,8
mm) ejtünk. Az incus hosszú szárára dróthurok segítségével egy e célra gyártott kis dugattyút függesztünk,
melyet a talp furatába helyezünk. (Piston-technika)
51
7. fejezet - PERIPHERIÁS
ARCIDEGBÉNULÁS
1. A nervus facialis anatómiája
piros: motoros; zöld: sensoros (ízérző); kék: parasympathicus secretomotoros rostok
1. Az arcideg motoros magja
2. Az ideg belső térde
3. A n. abducens magja
4. Belső hallójárat
5. Ggl. geniculi
6. N. stapedius
7. Foramen stylomastoideus
8. Nucl. tractus solitarii
9. Chorda tympani
10. N. lingualis
52
PERIPHERIÁS
ARCIDEGBÉNULÁS
11. Ízérző rostok a nyelv elülső 2/3-ához
12. Nucl. salivatorius superior
13. N. petrosus major
14. Ggl. pterygopalatinum
15. Az orrfőüreg és a szájpad kis nyálmirigyei
16. Könnymirigy
17. Ggl. submandibulare
18. Gl. submandibularis
19. Gl. sublingualis
20. Ggl. trigeminale Gasseri
2. A nervus facialis funkciója

7.1. táblázat -
Rostcsoportok Célszerv, funkció
Motoros rostok (nucl. originis nervi facialisból)
Mimikai izmok, retroauricularis izmok, platysma, m.
digastricus hátsó hasa
M. stylohyoideus
M. stapedius
Parasympathicus secretoros rostok
Könnymirigy
1. nucl. salivatorius sup. – n. intermedius – n. petrosus
major – ggl. pterygopalatinum – gl. lacrimalis Gl. submandibularis és sublingualis, az orr és a szájpad
kis nyálmirigyei
2. nucl. salivatorius sup. – n. intermedius – chorda
tympani – ggl. submandibulare – gl.
submandibularis és sublingualis
Érző rostok
Ízérzés közvetítése a nyelv elülső 2/3-áról
1. nyelv elülső 2/3-ának ízérző végkészülékei – chorda
tympani – ggl. geniculi – n. intermedius – nucl. A külső hallójárat hátsó falának részbeni érző
tractus solitarii beidegzése
2. sensibilis rostok a külső hallójárat hátsó falának

bőréhez
3. A peripheriás arcidegbénulás klinikai tünetei 1

7.2. táblázat -
Rostcsoportok Tünetek
Motoros rostok
Azonos oldali mimikai izmok részleges vagy teljes
1
A tünetek a sérülés magasságától függően változnak. A teljes klinikai tünetegyüttes csak akkor jelentkezik, ha magasan, a ggl. geniculi
fölött van a laesio (7. szakasz - Topikus diagnosztika).
53
PERIPHERIÁS
ARCIDEGBÉNULÁS
bénulása, lagophthalmus, Bell-tünet
„hyperacusis” (m. stapedius bénulása)

Parasympathicus secretoros rostok
Könnyelválasztás csökkenése, cornea kiszáradása,
fokozott könnyezés (ha a laesio a ggl. geniculi alatt
van, a cornea kiszáradása a könnyelválasztás
physiologiás ingere)
Nyálelválasztás csökkenése (mérhető, a beteg nem

érzékeli)
Érző rostok
Ízérzés csökkenése (mérhető, a beteg többnyire nem
érzékeli)
A külső hallójárat hátsó falának érzékenysége csökken

(acusticus neurinoma – Hitselberger-jel!)
4. A peripheriás arcidegbénulás leggyakoribb okai 2

7.3. táblázat -
Pozitív otoscopos lelet Negatív otoscopos lelet
Otitis media acuta** Extratemporalis tumor vagy sérülés*
Mastoiditis* Neurinoma (acusticus vagy facialis)*
Cholesteatoma* Meningitis (primaer)**
Tbc* Sclerosis multiplex**
Herpes zoster oticus*** Lues**
Bázisfractura*** Lyme-kór**
Műtéti trauma* Melkersson-Rosenthal-syndroma***
Bell-bénulás***
A *-gal jelzett kórképek kezelése egyértelműen műtéti,

**: konzervatív kezelést igényelnek. ***-gal jelzett
esetekben a terápia alternatív: ha a funkcionalis
diagnostica (9. szakasz - Malignus tumorok malignitási
fokalásd XII.8. tábla) jó prognózist jelez (viszonylag
rövid regeneratiós időre számíthatunk és
maradványtünetek kialakulása nem várható), a kezelés
konzervatív, ellenkező esetben (rossz prognózis:
hosszú, hónapokig elhúzódó regeneratiós folyamat és
várhatóan defectusok kialakulása) műtéti beavatkozás
jön szóba.
5. Az arcideg sérülésének fokozatai (Sunderland után)

7.4. táblázat -
A sérülés típusa, foka Morphologiai jellemző Regeneratio jellemzője Várható maradvány-
tünetek
2
A piros színnel jelzett kórképek kezelése egyértelműen műtéti, a feketével írtak konzervatív kezelést igényelnek. A kék színnel jelzett
esetekben a terápia alternatív: ha a funkcionalis diagnostica (8. szakasz - Tumorok) jó prognózist jelez (viszonylag rövid regeneratiós időre
számíthatunk és maradványtünetek kialakulása nem várható), a kezelés konzervatív, ellenkező esetben (rossz prognózis: hosszú, hónapokig
elhúzódó regeneratiós folyamat és várhatóan defectusok kialakulása) műtéti beavatkozás jön szóba.
54
PERIPHERIÁS
ARCIDEGBÉNULÁS
Neurapraxia Segmentalis Egyszerű remyelinisatio −

demyelinisatio
Axonotmesis Az axon megszakad, A regenerálódó axonok az −
Waller-féle degeneratio; a eredeti szervhez jutnak
kötőszövetes elemek vissza
intaktak
Endoneurotmesis Az axon és az Partialis reinnervatio, +
endoneurium elpusztul, rostkeveredés – a
Waller-féle degeneratio; a regenerálódó rostok nem
perineurium intakt az eredeti helyükre jutnak
vissza
Perineurotmesis Az axon, endoneurium, Partialis reinnervatio, ++
perineurium megszakad, rostkeveredés
Waller-féle degeneratio;
az epineurium intakt
Az ideg continuitásának Az epineurium is Partialis reinnervatio, +++
totalis megszakadása megszakad rostkeveredés,
neuromaképződés
6. Az arcideg sérülésének fokozatai (Sunderland

után)3
7.5. táblázat -
Maradványtünet típusa Klinikai tünetek Ok
Maradvány-paresis A mimikai izmok reinnervatiója Az axonok csak részben
nem teljes, mozgáskor az arc regenerálódnak a Waller-féle
asymmetriája észlelhető degeneratio után
Synkinesisek A mimikai izmok mozgásakor nem Rostkeveredés a regeneratio során
kívánt izomcsoportok húzódnak
össze (pl. mosolygáskor beszűkül a
szemrés)
Secundaer spasmus A pillacsapással szinkron Rostkeveredés: a m. orbicularis
villanásszerű rángások futnak át az oculit beidegző rostok szétszóródnak
arcon a mimikai izomzaton
Autonom synkinesis Íz-ingerek hatására az érintett oldali Rostkeveredés: az eredetileg a
(gustolacrimalis reflex, szemből könnyezés nyálmirigyeket beidegző rostok a
„krokodil-köny-nyezés”) könnymirigyhez jutnak
Contracturák A mimikai izmok contracturája, Centralis mechanismusok?
sokszor a szemrés erős
beszűkülésével
7. Topikus diagnosztika
7.6. táblázat -
Laesio helye Cochleo Könnyelválasztás Stapedius reflex Ízérzés-küszöb
vestibularis tünetek (Schirmer test) (acusticus (electro-
(audiologia impedantia mérése) gustometria)
otoneurologia)
Meatalis Vannak Csökken Kiesik Emelkedik
segmentum
3
A maradványtünetek semmilyen terápiás módszerrel nem befolyásolhatóak
55
PERIPHERIÁS
ARCIDEGBÉNULÁS
labyrinth-
segmentum
Tympanalis Nincsenek Normális Kiesik Emelkedik
segmentum
Mastoidealis Nincsenek Normális Kiváltható Emelkedik
segmentum
A chorda tympani Nincsenek Normális Kiváltható Normális
kilépése alatti
szakasz
8. Funkcionális diagnosztika
7.7. táblázat -
Teszt Leírás Értékelés
Nerve excitability test (NET)
Ingerlés: percutan, 1 msec-os Jó prognózis: oldalkülönbség <3,5
négyszög-impulzusokkal. mA
Küszöb: legkisebb áramerősség, Rossz prognózis: oldalkülönbség

mely rángást vált ki a mimikai >3,5 mA
izmokban.
Electro-neuronographia (ENoG)
Ingerlés: percutan, supra- Jó prognózis: degeneratiós arány
maximális intenzitású, 0,2 msec-os <50%
négyszög-impulzusokkal.
Kétséges a prognózis 50-90%-os
A mimikai izmokról elvezetett degeneratiós érték között
summatiós akciós potenciál
amplitudóját mérjük. A két oldalt Rossz prognózis: degeneratiós arány
öszszehasonlítva fejezzük ki a >90%
degenerált rostok arányát.
Electro-myographia (EMG) Akaratlagos aktivitásra generálódó
akciós potenciálok elvezetése a Fibrillatiós potenciálok (10-14
mimikai izmokról tűelektróda nappal a bénulás kialakulása után):
segítségével. idegrost degeneratio.
Akciós potenciálok a bénulás kezdeti

szakában: nem következett be totalis
degeneratio.
Nagy, polyphasisos potenciálok a

regeneratiós szakban: reinnervatiós
jel (6-12 héttel az akaratlagos
mozgások megjelenése előtt!).
Elektromos csend (régebbi bénulás

esetén): izom-fibrosis.
9. Terápiás alapelvek
7.8. táblázat -
Konzervatív kezelés Sebészi kezelés Adjuváns kezelés
A kiváltó ok gyógyszeres kezelése A laesio helyének műtéti feltárása Cornea-védelem: műkönny, óraüveg-
56
PERIPHERIÁS
ARCIDEGBÉNULÁS
és a károsító tényező sebészi kötés, blepharorrhaphia

A primaer vagy secundaer oedema kiiktatása
kezelése steroidok A mimikai izomzat atrophiájának
(pharmacodynamiás decompressio) Az ideg reconstructiója megakadályozása a reinnervatióig:
selectiv ingeráram-terápia
A primaer vagy secundaer A primaer vagy secundaer oedema
ischaemia kezelése (pentoxyphyllin) okozta compressio műtéti Az ideg regeneratiójának
megszüntetése (a csontos csatorna elősegítése: B1-vitamin
feltárása)
57
8. fejezet - A BELSőFÜL ÉS BELSő
HALLÓJÁRAT BETEGSÉGEI
CENTRALIS COCHLEOVESTIBULARIS BETEGSÉGEK
1. Fejlődési rendellenességekkel együtt járó és

öröklődő idegi halláscsökkenések
8.1. táblázat -
Rendellenesség Audiológiai tünet Vestibularis tünet Általános tünet Progressio
1.1. Külső hallójárati malformatióval

8.2. táblázat -
Vourman-Vourman Enyhe, v. közepes Ritkán, kétoldali Bilateralis auralis és Hallásromlás
syndroma fokú basocochlearis hyporeactivitas cervicalis fistula fokozatos progressio
halláscsökkenés
1.2. Szemészeti eltéréssel

8.3. táblázat -
Usher syndroma Kétoldali idegi Kétoldali Retinitis pigmentosa, Hallás nem romlik,
halláscsökkenés hyporeactivitas kétoldali farkas- látás romlik
vakság, látászavar,
látótér kiesés,
migrain
Refsum syndroma Asymmetricus Spinocerebellaris Retinitis pigmentosa,
basocochlearis ataxia szürkületi vakság, Hallás: enyhe
halláscsökkenés látótér beszűkülés, romlás
cataracta,
polyneuritis, Látás: enyhe romlás
ichthyosis, anosmia
Polyneuritis:
epizódokban romlik
Hallgren syndroma Súlyos kétoldali Nystagmus, Retinitis pigmentosa,
veleszületett vestibulocerebellaris szürkületi vakság, Hallás: változatlan
halláscsökkenés ataxia látótér beszűkülés,
cataracta, Látás: jelentős
oligophrenia, romlás
kyphosis, növekedési
retardatio Ataxia: jelentős
romlás
Alström syndroma Progressiv kétoldali Tekintés irányú Retina és látóideg
pancochlearis nystagmus pigmentatiós zavar, Hallás: fokozatosan
hallásvesztés látóideg atrophia, romlik
strabismus, obesitas,
hypogenitalismus, Látás: romlik,
vesezavar megvakulás, diabetes
mellitus,
veseelégtelenség
58
A BELSőFÜL ÉS BELSő
Laurence-Moon- Kétoldali nem Nincs Retinitis pigmentosa,

Biedl syndroma specifikus idegi ptosis, iris coloboma, Hallásromlás
jellegű epicanthus,
halláscsökkenés strabismus, mentalis Látásromlás
retardáltság, vakságig
szívrendellenesség
1.3. Vesebetegséggel együttjáró

8.4. táblázat -
Alport syndroma Progressiv, kétoldali, Kétoldali Nephritis, Hallás és
idegi jellegű, hyporeactivitas veseelégtelenség, látásromlás
pancochlearis haematuria, cataracta
halláscsökkenés,
recruitment
1.4. Pajzsmirigy betegséggel együttjáró

8.5. táblázat -
Pendred syndroma Súlyos kétoldali Gyakran kétoldali Euthyreoid struma, Struma már
halláscsökkenés, hyporeactivitas enzimopathia gyermekkorban,
süketség hallás romolhat
1.5. Integumentary betegség

8.6. táblázat -
Waardenburg Veleszületett Kétoldali vestibularis Iris, bőr és haj Nincs
syndroma kétoldali hyporeactivitas pigmentatiós zavar,
halláscsökkenés lapos orrhát,
brachydactylia,
syndactylia,
fogászati eltérések,
cardialis zavarok,
genitalis dysplasia
1.6. Vázrendszeri károsodások

8.7. táblázat -
Crouzon syndroma Kétoldali Egyoldali v. Arckoponya
pancochlearis kevert kétoldali anomaliák, Hallásromlás
típusú hyporeactivitas szemészeti
halláscsökkenés anomaliák Látásromlás
hypertelorismus, vakságig
exophthalmus,
strabismus, n.
opticus atrophia
Marfan syndroma Egy- v. kétoldali Egy- v. kétoldali Arachnodactylia, Nincs
vezetéses, kevert v. hyporeactivitas ectopia lentis, szív és
idegi jellegű tüdő rend-
halláscsökkenés ellenességek,
szembénulások,
paralyticus
59
dysphagia, mimika
zavar
Albers-Schönberg Kétoldali kevert, Nincs Facial paralysis,
syndroma progressiv látásromlás Hallásromlás
halláscsökkenés osteosclerosis
Látásromlás
vakságig
Paget syndroma Egy- v. kétoldali Egy- v. kétoldali A koponyát és a
kevert típusú hyporeactivitas végtagokat Hallás és osteitis.
halláscsökkenés deformáló osteitis
Progressio az élet
során
Van der Hoevede Lassan progrediáló, Nincs Kék sclera, csont Hallásromlás
Kleyn syndroma kevert törékenység, fokozatosan
halláscsökkenés, fogászati eltérések progrediál
stapes fixatio
1.7. Mucopolysaccharidosissal együttjáró

8.8. táblázat -
Hunter syndroma Kétoldali nem Nincs Általános fejlődési Hallásromlás
specifikus idegi retardáltság, fokozatosan
jellegű mucopolysaccharido progrediál
halláscsökkenés, sis, chronicus rhinitis
vezetéses zavar is
lehetséges
Scheie syndroma Kétoldali, progressiv Hyporeactivitas Mentalis retardatio, Hallásromlás
kevert típusú arc deformitás, kéz fokozatosan
halláscsökkenés és láb deformitás progrediál
1.8. Chromosoma rendellenesség

8.9. táblázat -
Chri-du-chat Súlyos kétoldali Nincs Súlyos mentalis és Nincs
syndroma kevert motoros fejlődési
halláscsökkenés, v. zavar,
süketség microencephalia,
súlyos szemészeti
malformatio, rövid
nyak, síró hang
Turner syndroma Kétoldali Nincs Alacsonyan ülő Nincs
mediocochlearis fülek, myopathiás
idegi arc, rövid nyak,
halláscsökkenés sexualis
infantilismus
2. Fertőző betegségeket követő acut idegi jellegű

halláscsökkenések
8.10. táblázat -
Fő tünetek Diagnózis Differenciáldiagnózis
Meningo-encephalitis, Fejfájás, hirtelen láz, Pancochlearis,
60
meningitis kétoldali halláscsökkenés, symmetricus

vertigo, beszédzavar halláscsökkenés, süketség,
recruitment lehet pozitív,
stapedius reflex hiányzik,
nem specifikus tinnitus,
vertigo
Zoster oticus Unilateralis Magas frekvenciákon Idiopathiás hirtelen
halláscsökkenés v. idegi halláscsökkenés, halláscsökkenés,
süketség, vertigo, facialis vestibularis érintettség, parainfluenza vírus,
paresis, herpeses vesiculák spontán nystagmus influenza vírus, coxsackie
a fülön, fájdalom vírus, enterovirus,
adenovirus
Mumps Mumps vírus, parotitis, Complett idegi jellegű Egyéb vírus okozta
neuronitis statoacustica hallás csökkenés, v. halláscsökkenések
süketség (sokszor
féloldali)
Syphilis Kétoldali hallás Pancochlearis Ménière betegség,
csökkenés, vertigo, halláscsökkenés, acusticus neurinoma
tinnitus recruitment
Toxoplasmosis Nem specifikus Toxoplasma gondii, Egyéb toxicus idegi
hallásromlás, ataxia, humoralis antitestek jellegű hallásromlások
rohamokban vertigo
Lyme betegség Acut vagy rohamosan Borrelia burgdorferi, Egyéb toxicus idegi
jelentkező kétoldali pancochlearis jellegű hallásromlások
halláscsökkenés, tinnitus halláscsökkenés, süketség,
recruitment
Typhus 90%-ban kétoldali idegi Reversibilis pancochlearis
jellegű halláscsökkenés, hallásromlás, recruitment
láz, fejfájás, hasi panaszok nincs
Rubeola Terhes nő első Cytomegalovirus, Herpes
trimesterében rubeola, Ellenanyagszint mérése. simplex vírus
kétoldali idegi jellegű
halláscsökkenés Kétoldali idegi jellegű
halláscsökkenés.
Cochleosaccularis
károsodás
3. Ototoxicus gyógyszerek/vegyszerek okozta idegi

halláscsökkenések
8.11. táblázat -
Mechanizmus Gyógyszer név Tünetek Mechanizmus
Aminoglycosidok Gentamycin, tobramycin, Kétoldali, progressiv idegi Basocochlearis külső
amikacin jellegű halláscsökkenés v. szőrsejt, támasztósejt,
halláskiesés, állandó idegrost, ganglion
küszöbemelkedés, tinnitus, károsodás. A belső
vestibularis tünetek szőrsejtek ellenállóbbak,
utriculus, saccus, crista
ampullaris sejtkárosodás
Diuretikumok Ethacrin sav, furosemid Átmeneti v. végleges, Oedema a cochleán belül,
kétoldali, idegi jellegű stria vascularis
halláscsökkenés, tinnitus, elvékonyodása és
vestibularis tünetek ritkák degeneratiója.
61
Legkifejezettebb a basalis
regióban. Ionpumpa
károsodás
Salicylatok Aspirin, Colfarit Átmeneti, kétoldali, Cochlearis mikrofon- és
pancochlearis, idegi cochlearis akciós potenciál
jellegű halláscsökkenés, csökken, spontán és
tinnitus, vertigo, kiváltott otoacusticus
recruitment emmissio ↓
Cytostaticus gyógyszerek Cyclophosphamid, Állandó idegi jellegű, Külső szőrsejt, Hensen
cisplatin, vinblastin basocochlearis sejt, Deiters sejt,
halláscsökkenés, tinnitus, ganglionsejt, hallóideg
vestibularis tünetek károsodás, crista és
macula károsodás
Anti-tuberculoticumok Streptomzicin, Rifampicin Kétoldali idegi jellegű Basocochlearis külső
halláscsökkenés, tinnitus szőrsejt károsodás
előfordulhat, vertigo
Munkahelyi ártalmak Aminobenzol, ólom, Hányinger, hányás, Szőrsejt károsodás a
fluorin, szénmonoxid, fejfájás, kétoldali, idegi cochleában, ill. a
nitrobenzol, higany, jellegű halláscsökkenés, vestibulumban
széndisulfid, arzén vertigo, tinnitus
4. Acut traumás idegi halláscsökkenések

8.12. táblázat -
Tünet Ok Diagnózis
Dörej ártalom Kétoldali halláscsökkenés, Egyszeri, v. ismétlődő 3 és 6 kHz közötti,
tinnitus, szúró fájdalom a hangimpulsus (70-80 dB, asymmetricus, idegi
fülben 1-3 ms) jellegű halláscsökkenés
Robbanás trauma Kétoldali szúró fájdalom, Nagynyomású acusticus Dobhártya perforatio,
azonnali kétoldali hullám, (160-190 dB >3 társulhat
halláscsökkenés, tinnitus ms) hallócsontláncolati
megszakadással, kevert
típusú halláscsökkenés, 4
kHz-es zajcsipke,
recruitment
Acut zajkárosodás Kétoldali, idegi jellegű Több percig tartó zajhatás Basocochlearis
halláscsökkenés (130 dB-160 dB) halláscsökkenés, 4 kHz-es
zajcsipke, recruitment
Acusticus baleset Egyoldali idegi jellegű Közepes intenzitású Féloldali magas hangokra
halláscsökkenés, tinnitus, zajhatás, sympathicus terjedő, idegi jellegű
keringészavarral idegrendszeri halláscsökkenés,
érintettséggel (90-120 dB) zajcsipke, tinnitus,
recruitment
Tompa fejsérülés törés Egyoldali, v. kétoldali Tompa ütés a koponyán Basocochlearis
nélkül halláscsökkenés, tinnitus, halláscsökkenés, tinnitus
vertigo, fejfájás, általános
agyrázkódásos tünetek
Os temporale haránt Egyoldali süketség, Traumás koponya-sérülés Egyoldali complett
törése vertigo, egyoldali halláskiesés, egyoldali
vestibularis dysfunctio tinnitus, facial paresis
Kerekablak ruptura Egyoldali fluctuáló Sebészi v. traumás Azonos oldali idegi jellegű
halláscsökkenés, kerekablak ruptura, halláscsökkenés,
progressio, süketség, acusticus trauma, dominálóan mély
vertigo, tinnitus barotrauma, mechanikus frekvencia érintettség,
62
trauma recruitment
Barotrauma Acut halláscsökkenés Hirtelen nyomásváltozás Kevert típusú
vertigo, otalgia halláscsökkenés,
recruitment, vertigo,
tinnitus
Elektromos shock Acut egyoldali v.kétoldali Villámcsapás, áramütés Centralis, retrolabyrinth,
hallás-csökkenés, vertigo, labyrinth tünetek
tinnitus
5. Belsőfül otosclerosis
8.13. táblázat -
Történelmi áttekintés
Valsalva XVIII. század első leírás
Toynnbee 1857 a satpes csontos ankylozisának leírása
Politzer 1893 histologia igazolása és az otosclerosis

név adása
Etiológia Multifactoriális eredet, familiáris hajlam, autosomális,
dominans öröklődés, 40 %-os manifestatio, terhesség
alatti progressio, már gyermekkorban elkezdődhet, de
leggyakrabban fiatal felnőttkorban okoz csak tünetet.
Pathomechanismus
Hormon háztartás és csont metabolismus
rendellenessége, lysosoma rendellenességek a labyrint
csontos tokjában, a mesenchymalis sejtek növekedett
enzim aktivitása, enzimatikus collagenoslysis és csont-
remobilisatio.
Víruseredet (?), kanyaró vírus

Histologia A beteg csont porosus, spongiosus és kevés calciumot
tartalmaz, osteospongiosis. Az osteoclastok által
okozott destructio és a csontresorptio együttesen
jelentkezik. A lebontott csontok helyén fibrosus szövet
alakul ki és új embryonalis típusú csontszövet látható a
gócokban.
Panaszok, anamnesis Lassan fokozódó halláskárosodás, kezdetben az egyik,
majd mindkét fülben. Paracusis (zajban jobb hallás),
állandó, egyre fokozódó fülzúgás (75 %), enyhe
szédülés, egyensúlyzavarok (25-30 %), gyakori családi
előfordulás, terhesség.
Fő tünetek
Ép dobhártya, a promontorium vascularisáltsága miatt
flamingó, vagy „Schwartze-tünet”.
Hangvilla audiometria: vezetéses halláskárosodás (80

%), kevert típusú halláskárosodás (15 %), tisztán idegi
jellegű halláskárosodás (5 %), Carhart-csipke 2 kHz-
nél, pozitív Gellé-próba.
Tympanometria: „A” típusú audiogram
Multifrekvenciás tympanometria: a középfül

resonantia frekventiája a magasabb értékek fele tolódik
el. Stapedius reflex nem mérhető.
63
Differenciáldiagnózis Seromucotympanum, kalapács-fixatio, incus-fixatio, az

incudomalleolaris ízület ankylosisa, tympanosclerosis,
asepticus incus-necrosis, a hallócsontláncolat
posttraumás fixatiója vagy megszakadása, a halló-
csontláncolat fejlődési rendellenessége, Warden-burg-
syndroma, Paget-kór, osteogenesis imperfecta,
dobüregi occult cholesteatoma.
Terápia
Műtéti kezelés
• Stapedectomia: A stapes teljes eltávolítása és

különböző anyagú prothesis behelyezése.
• Stapedetomia: A stapes talpán fúrt lyukba helyezzük

a prothesist.
Gyógyszeres kezelés: Natrium-fluorid, ipriflavon D-

vita-min, calcium készítmények.
Prognózis Minél fiatalabban manifestalódik, annál rosszabb. A
műtét csak tüneti megoldás. Ismételt hallásromlás,
progressio valószínűsíthető.
6. Immun betegségek okozta halláscsökkenések

6.1. Systhemás autoimmun betegségek
8.14. táblázat -
Cogan syndroma
Auditoros és vestibularis dysfunctio.
Idegi jellegű halláscsökkenés egy vagy kétoldali,

vertigo, nausea, hányinger, tinnitus.
Szemészeti károsodások is gyakoriak.

Polyarteritis nodosa
Necrotisáló vasculitis a kis- és közepes arteriákban.
Súlyvesztés, anorexia, láz, arthritis, neuropathia,

hypertonia, vesekárosodás, hasi fájdalom.
Egy vagy kétoldali idegi jellegű halláscsökkenés lassú

vagy rapid progressióval.
Együtt járhat facialis paresissel.

Polychondritis
Az ízületek összetett, gyulladásos reakciója.
A fül porcok az elsőként érintett porcok.
Szemészeti tünetek.
Egyéb autoimmun betegségekkel kombinálódhat,

vezetéses és idegi jellegű, vagy kevert típusú
halláscsökkenés.
Az idegi jellegű halláscsökkenés hirtelen és gyors

progressióval jár.
64
Vestibularis tünetek gyakoriak.

Wegener granulomatosis
Necrotisáló granulomatosus vasculitis.
Tüdő, légúti és veseérintettség.
Vezetéses vagy idegi jellegű halláscsökkenés.

Egyéb autoimmun betegségek
Scleroderma, arteritis temporalis, systhemás lupus
erythematosus.
Sarcoidosis, Vogt-Koyanagi-Harada syndroma, idegi

jellegű halláscsökkenés társulhat.
6.2. Primaer autoimmun belsőfül betegségek

8.15. táblázat -
Csak a fület érintő autoimmun betegség Kétoldali, immunsuppressiv szerekre reagáló idegi
jellegű halláscsökkenés, vestibularis tünetek, Ménière
betegséget utánzó tünetek. A shock protein 70 család
tagja (HSP70) a 68 kilodalton protein kimutatható a
belsőfülből.
6.3. Szerzett immundeficiens syndroma

8.16. táblázat -
AIDS Idegi jellegű halláscsökkenés, bacterialis
felülfertőződésre való hajlam, syphilis, cryptococcus
meningitis.
7. Vascularis és haematologiai eltérések okozta idegi

jellegű halláscsökkenések
7.1. Érelzáródások
8.17. táblázat -
A. cochlearis communis elzáródása Complett labyrinth kiesés, teljes hallás-kieséssel,
ellenkező oldalra irányuló nystagmus, rossz prognózis.
A. vestibularis anterior elzáródás A labyrinthus kiesése a saccus maculájának kivételével
(az a. vestibulocochlearis látja el vérrel), ellenoldali
nystagmus, hallászavar nincs.
A. spiralis modiolaris (a. cochlearis propriae) Hirtelen halláskiesés a mély és közepes frekvenciákon.
elzáródása A magas frekvenciák érintetlenek (a basalis kanyarulat
vérellátásáért az a. vestibulocochlearis cochlearis ága
felelős). Vestibularis tünetek nincsenek.
A. vestibulocochlearis elzáródása Acut magas frekvenciákra terjedő idegi jellegű
halláscsökkenés, egyensúlyzavar, verticalis nystagmus,
saccus maculájának a kiesése.
7.2. Vertebrobasilaris arteriák elzáródása
65
8.18. táblázat -
A. cerebelli anterior inferior (AICA) elzáródása Wallenberg syndroma: idegi jellegű halláskiesés, acut
szédülés, hányinger, hányás, arcidegbénulás, azonos
oldali arcfájdalom és hőérzetkiesés, ipsilateralis
Horner syndroma, fejfájás, ataxia.
7.3. Rheologia eltérések

8.19. táblázat -
Waldenström macroglobulinaemia Plasmasejt eltérés, magas IgM synthesis és plasma-
concentratio. Emelkedett vér viscositas, ischaemiás
laesiók. Progressiven romló idegi jellegű
halláscsökkenés.
Cryoglobulinaemia Immuncomplex betegség, testhőmérsékleten solubilis,
alacsony hőmérsékleten praecipitált immun-
komplexek a vérben. Progressiv idegi jellegű
halláscsökkenés, glomerulonephritis, vasculitis,
arthritis.
Sarlósejtes anaemia Fokozott gyakoriság idegi jellegű, progressiven romló
halláscsökkenéssel.
Leukaemiák, lymphomák Gyakran társul progressiven romló idegi jellegű
halláscsökkenéssel.
7.4. Egyéb keringés-befolyásoló betegségek

8.20. táblázat -
Cardiopulmonalis bypass Fokozott veszély idegi jellegű hirtelen
halláscsökkenésre, embolisatióra való hajlam, csökkent
perfusio a belsőfülben.
Vascularis loop a kisagy-hídszögletben Idegi jellegű halláscsökkenés, tinnitus, vertigo,
Ménière betegség, intermittáló neurológia tünetek,
trigeminalis neuralgia, féloldali arc spasmus.
Migraine Fejfájás, látásromlás, hallásromlás, fülzúgás, tinnitus.
Basilaris migrain Apicocochlearis, fluctuáló idegi hallásromlás,
vestibularis tünetek, vertigo, tinnitus.
>
8. Presbyacusis
Az öregedéssel természetesen együtt járó fokozódó nagyothallás, kialakulásában más betegség valószínűleg
nem szerepel. Az életkor meghosszabbodásával nő a száma, ma a nagyothallók kb. 22%-át teszi ki.
Oka: középfül ízületek, izmok funkciócsökkenése, dobhártya rugalmasságának csökkenése, a Corti szerv
szőrsejtjeinek számbeli csökkenése, ganglionsejtek degeneratiója, a központi idegrendszer és a hallókéreg
„öregedése” hormonális változások, vérellátási zavarok, belső hallójárat hyperostosisa, környezeti ártalmak (pl.
zaj, vegyszerek).
Tünetei: 20-30 év után kezdődő magas hangveszteség.
50-60 év körül beszédmegértési zavar is fellép, a mélyebb frekvenciák is romlanak.
66
A hallásküszöb romlásához a szőrsejtek működészavarával járó kóros hangosságfokozódás is társulhat.

Fülzúgással is kombinálódhat.
Időskori agyi funkcióváltozás, nagyothallás okozta psychés változás beilleszkedési problémákat eredményezhet.
Kezeléseagyi keringés javítása
Differenciáldiagnózis: lásd még egyéb fejezeteket
9. Cochlearis implantatio
9.1. Definíció
A cochlearis implantatio során olyan elektronikus eszközt építünk be a közép- és a belsőfülbe, mely a külső
hangforrásból érkező különböző frekvenciájú hangok acusticai energiáját közvetlenül a hallóideghez továbbított
elektromos stimulusokká alakítja. A cochlearis implantatum a középfül hangvezető apparátusának, valamint a
receptorsejtek mechano-elektronikus transducer rendszerének megkerülésével kapcsolatot teremt a külvilág
hangforrásai és a központi idegrendszer között. A cochlearis implantatum célja a belsőfül működésének
helyettesítése, a hanginger kódolása és az elektromos impulzusok továbbítása a hallóideghez.
9.2. Indikáció
Kétoldali belsőfül-eredetű süketség vagy olyan súlyos kétoldali belsőfül-eredetű halláscsökkenés, mely a
rendelkezésre álló nagy teljesítményű hallókészülékekkel nem – vagy kevésbé hatékonyan – javítható, mint
cochlearis implantatióval.
9.3. Kontraindikáció
A cochlearis implantatio 70-es években történt bevezetése óta a kontraindikációk köre folyamatosan szűkül. Mai
álláspont szerint néhány kivétellel (pl.: egyes belsőfül fejlődési rendellenességek, kétoldali teljes fokú labyrinth
ossificatio, hallóideg aplasia, aktív purulens középfülbetegség, kooperáció teljes hiánya) mindenkinél
elvégezhető a műtét, akinél a fenti indikáció fennáll. Bizonyos esetekben – amikor a cochlearis implantatio
kontraindikált – szóba jöhet az agytörzsi implantatio.
9.4. A cochlearis implantatum részei és működése

1. Mikrofon, mely a külvilág hangingereit felfogja.
2. Beszédprocesszor, mely a mikrofonból jövő jeleket feldolgozza.
3. Adó transmitter tekercs, mely a bőrön keresztül nagyfrekvenciájú rádióhullámok formájában leadja a jeleket
a beültetett vevő felé.
4. Vevő elektromágneses tekercs, mely az adó által sugárzott rádióhullámokat visszaalakítja kis frekvenciájú
elektromos jelekké és az elektródákhoz továbbítja.
5. A kerekablakon vagy a cochleostomán át a belsőfülbe bevetett elektródák, melyek az elektromos

impulzusokat a felsőbb hallópályák felé továbbítják.
8.21. táblázat -
Extracochlearis implantatum Egycsatornás Analóg
Kerekablak implantatum Többcsatornás (8, 12, 16, 22, 24) Digitalis

elektródák
67
Intracochlearis implantatum Continuous interleaved sampling

(CIS)
Advanced combined encoder (ACE)
Simultaneous analog strategy (SAS)
9.5. A cochlearis implantatio folyamata
A betegek felosztása a süketség kialakulásának a beszéd megtanulásához viszonyított időpontja szerint
Prelingualis (congenitalis vagy szerzett) (3 éves kor előtt megsüketült betegek)
Perilingualis (3-5 éves korban megsüketült betegek)
Postlingualis (5 éves kor után megsüketült betegek)
9.6. A cochlearis implantatióval kapcsolatos szövődmények

A szervezet idegentest-reakciójával kapcsolatos szövődményk: az implantatum részleges vagy teljes kilökődése,
lebeny-necrosis, suppuratio.
Sebészi szövődmények: facialis-paresis, perilympha-fistula, cholesteatoma.
Implantatummal kapcsolatos szövődmények.
9.7. A cochlearis implantatio előtti műtéti kivizsgálás algoritmusa
68
9.8. A belsőfül-eredetű nagyothallás, illetve süketség okai

8.22. táblázat -
Praenatalis Perinatalis Postnatalis
69
Genetikus Magzati asphyxia Fertőző betegségek
Michel-syndroma Koraszülés meningitis

Mondini-syndroma mumps
Scheibe-syndroma Erythroblastosis foetalis cytomegalovirus
Waardenburg-syndroma morbilli
Usher-syndroma herpes zoster
Refsum-syndroma scarlatina
Alport-syndroma lues
Pendred-syndroma tuberculosis
13-as chromosoma trisomia
18-as chromosoma trisomia Traumák
Szerzett Toxicus károsodások
• fertőző betegség • ototoxicus szerek
• rubeola embryopathia • endogen toxinok
• congenitalis syphilis • diabetes mellitus
• toxoplasmosis • chronicus nephritis
• mumps • myxoedema
• cytomegalovirus • ipari mérgek
• herpes zoster Vascularis károsodások
• toxicus anyagok Menière-betegség
• ototoxicus antibiotikum Otosclerosis
• thalidomid Daganatok
• egyéb tényezők Idiopathiás
• anyai diabetes
• irradiatio
• hypoxia
10. Törések
A koponyaalapi törések mintegy 45%-ában érintett a pyramis. Rhinoliquorrhoea, ill. otoliquorrhoea a
koponyatraumák 2-9%-ában fordul elő.
8.23. táblázat -
Tünetek Vérzés vagy liquorcsorgás a fülből,
esetleg orrból Halláscsökkenés
Szédülés, nystagmus
Arcidegbénulás Vérzés az
orrgaratból
Pathogenesis Direkt törés kis felületre ható
nagyerejű erőbehatás
következtében. Indirect repedéses
törés nagy felületre ható külső
erőbehatás következtében.
70
Fajtái Pyramis hosszanti törés a pyramis Pyramis haránttörés – a pyramis

tengelyével párhuzamos, – tengelyét keresztezi, ráterjedhet a
általában a középfülre is terjed labyrinthblockra vagy a belső
hallójáratra
Tünetei Haematotympanum, vérzés, néha Ép külső hallójárat, intakt dobhártya
liquorcsorgás a külső hallójáratból, haematotympanummal, süketség,
küszöbképződés a hallójárat szédülés, nystagmus az ellenoldalra,
csontos falán, dobhártyasérülés, facialis paresis (50%)
vezetéses típusú halláscsökkenés,
facialis paresis (20-25 %)
A mélységi terjedéstől függően mindkét esetben megnyílhat a liquortér és liquorsipoly keletkezhet. A

haránttörésnél észlelt liqorcsorgás a tubán keresztül az orrgaratból figyelhető meg.
8.24. táblázat -
Diagnózis Otoscopos lelet, hallás-, vestibularis- és facialis-
funkció vizsgálata, Rtg-felvétel (Schüller, Stenvers,
Mayer) CT, későbbiekben gustometria, Schirmer-test,
EMG
Terápia Ágynyugalom, B-vitaminok adása, és otogen
meningitis kivédése céljából prophylacticusan széles
spectrumú antibiotikus ke-zelés. Ha egészséges fület
ért a sérülés, műtétet csak akkor végzünk, ha a vérzés
tömeges. Liquorcsorgás esetén rendszeres
lumbalpunctiót, sz.sz. tartós lumbalis draint
alkalmazunk. Amenyyiben a konzervatív kezelés
eredménytelen, az általános állapot rendezése után
műtéti exploratio és a sipoly zárása indokolt.
Amennyiben a beteg polytraumatisált, interdisciplinaris ellátása szükséges.
8.25. táblázat -
Szövődmények Korai Késői
Otoanthritis Chronicus otitis media
Labyrinthitis Késői meningitis
Meningitis Epiduralis tályog
Otogen agytályog
Posttraumás cholesteatoma
>
11. Labyrinth-commotio
8.26. táblázat -
Pathogenesis
A koponyára ható nagyerejű külső erőbehatás
következtében fellépő belsőfül-funkciózavar.
Microsérülések a labyrinthcapsulában, ill.

mechanikusan kiváltott microcirculatiós zavar
71
következményes degenerativ elváltozásokkal a

cochleovestibularis receptorokban.
Tünetek
Fülzúgás
Egy- vagy kétoldali perceptiós típusú halláscsökkenés,

recruitment jelenséggel
Szédülés, egyensúlyzavar
Nystagmus
Diagnózis
Negatív fültükri kép, negatív rtg-lelet
Basocochlearis típusú perc. küszöbveszteség,

recruitment, beszédaudiometria
Tympanometria
Otoacusticus emissio kiváltása, OAE
BAEP
Vestibularis provokációs nystagmus, ritkábban spontán

nystagmus
Terápia
Parenteralis értágító terápia
Per os keringésjavítók
Antivertiginosus terápia, vitaminok
12. Perilymphás fistula

8.27. táblázat -
Pathogenesis
A belsőfül folyadéktereire ható mechanikus behatás
következtében megnő a perilymphatérben a nyomás –
membránsérülés jön létre, ill. fistula alakul ki
Barotrauma következtében jön létre a membránsérülés

(búvárkodás, repülés)
Congenitalis fejlődési rendellenesség
Iatrogen, pl. stapesoperatio következtében alakulhat ki
Spontán eredet is ismert

Tünetek
Hirtelen hallásromlás, zömmel perceptiós típusú,
fluctuálhat, recruitment
Tinnitus
Vestibularis tünetek: positionalis nystagmus, szédülés,

hányinger, hányás, ataxia
Diagnózis
Fizikális vizsgálat
72
Fistulatünet vizsgálata (nem mindig pozitív)
Audiometria, küszöb és küszöbfeletti vizsgálatok
Küszöbaudiometria positionalis provokáció előtt és

után
ECochG
OAE
Vestib. vizsgálatok, ENG
Explorativ tympanotomia, intraop. ECochG

Terápia Műtéti ellátás, a fistula lefedése kis izomdarabbal,
újabban fibrin glue-, ill. autológ vérrel, minél előbb a
jobb functionalis eredmény eléréséért.
13. Ménière-betegség
8.28. táblázat -
Általános ismertetés Hirtelen fellépő, heves forgó jellegű szédüléssel,
fluctuáló halláscsökkenéssel, tinnitussal és a fülben
érzett nyomásérzéssel járó roham
Etiológia Tisztázatlan
Pathogenesis Endolymphaticus hydrops kialakulása fokozott
endolympha produkció vagy csökkent felszívódás
miatt
Oldaliság Túlnyomó részt egyoldali, de lehet kétoldali is,
asynchron fellépéssel
Lefolyás Egy-egy roham néhány óráig tart, szabálytalan
időközökben ismétlődik Progrediáló halláscsökkenés,
permanens tinnitus, tartós egyensúlyzavar állhat fenn
Előfordulása Főleg 30-50 életév között
Vizsgálati eredmények Otoscopia: normál dobhártyakép Audiogramm: mély
hangú perceptiós típusú halláscsökkenés Küszöb
feletti vizsgálatok: recruitment kimutatható ECochG:
a summatiós akciós potenciálhoz képest magas
summatiós potenciál Vestibularis lelet: roham elején
átmeneti izgalmi, alatta kieséses nystagmus az ép
oldalra, a roham után rövid ideig a beteg oldalra
irányuló „gyógyulási” nystagmus. Ismétlődő rohamok
után caloricus hypaesthesia vagy anaesthesia.
Radiológiai eltérés, vírusellenes antitest titer
emelkedés a serumban nincs Glycerin-teszt: pozitív
Differenciáldiagnózis Neuronitis n. vestibularis, benignus paroxysmalis
positionalis nystagmus Lermoyez-syndroma: átmeneti
hallásjavulás a roham alatt Acut cochleovestibularis
laesio Kisagy-hídszögleti tumor Sclerosis multiplex
Recidiváló subarachnoidealis vérzés Wallenberg
syndroma
Terápia roham alatt Ágynyugalom, enyhe sedálás Antivertiginosum:
dimenhydrinat Microcirculatio javítás: Rheomacrodex,
HAES oldat Diureticum megfontolható Antiemeticum,
ha a hányás kifejezett Betahistin Étrendi
73
megszorítások: só, zsírszegény étkezés

Terápia a rohamok között Fenntartó kezelés betahistinnel Microcirculatio
javítása: vinpocetin, pyracetam, pentoxyphyllin
Intratympanalis gentamycinnel kémiai
labyrinthectomia szigorú javallat
Sebészi kezelés Saccotomia, neurectomia n. vestibularis,
labyrinthectomia
14. Vertebrobasilaris insufficientia

Az arteria vertebralisok felelnek az agyi keringés kb. 30%-áért. A két art. vertebralis és a belőlük kialakult art.
basilaris és ágrendszerük látja el a kisagy, az agytörzs, az occipitalis kéreg és a thalamus egy részét.
8.29. táblázat -
Pathogenesis Ezen erek stenosisa/occlusiója, ill. steal-
mechanismusok (pl.: subclavian steal, internal steal)
keringészavarhoz vezetnek ellátási területükön. A
végágak elzáródása infarctusok kialakulásához vezet.
Befolyásoló tényez az erek congenitalis hypoplasiája,
cerv. spondylosis (uncovertebr. arthrosis), atheroscle-
rosis.
14.1. TIA (Transitoricus Ischaemiás Attack): 72 órán belül

megszűnő góctünetek
8.30. táblázat -
Tünetek
Vertigo
Fejfájás
Amaurosis fugax
Kett slátás
Általában symmetricus eloszlású végtagzsibbadás vagy

gyengeség
Végtag és/vagy törzsataxia
Szédülés gyakoribb, mint a hallászavar

Diagnózis
Physicalis vizsgálat
BAEP
Vestib. calor. vizsgálat (ENG, PENG)
Nyaki provokációs próbák (Causse nystagmus),

helyzeti és helyezési próbák (Lage és Lagerung)
Optokineticus vizsgálat
Carotis/vertebralis Doppler, TCD
74
Nyaki Rtg-felvételek, functionalis is
Koponya CT/MR
MRA (cerv. és koponya is)
Cardialis Echo (embolisatio kizárására)
14.2. Wallenberg-syndroma
8.31. táblázat -
Pathogenesis Az art. cerebelli inf. post. vagy az art. vertebralis
occlusiója következtében kialakuló ischaemia
(dorsolateralis medulla oblongata syndroma).
Tünetek
Vertigo, nystagmus
Horner-tünetcsoport (miosis, ptosis, enophthalmus)
Nyelészavar (ipsilat. lágyszájpad renyheség)
Dysphonia (ipsilat. n. recurrens-paresis)
Dysarthria
Dissociált és keresztezett érzészavar
Ipsilateralis törzsataxia és végtagataxia
Vegetativ tünetek
Diagnózis l. vert. bas. insuff.!
Differenciál-diagnózis
Hátsó koponyagödör tumorai
AV-malformatiók
Aneurysmák
Basalis impressio
Arnold-Chiari malformatio
Encephalitis
Cholesteatoma
Sclerosis multiplex, stb.

Terápia
Agyi keringés- és anyagcsere-javító terápia
Sz. sz. anticoagulatio
Vér-viscositas javítása
Térszűkítő, friss, nagykiterjedésű infarctus esetén

dehydrálás
75
Tüneti kezelés
Ritkábban műtét (art. vertebralis decompressiója,

bypass-műtétek)
15. Neuronitis vestibularis

8.32. táblázat -
Szinonimák
Neuropathia vestibularis
Neuritis vestibularis
Acut isolált egy oldali vestibularis laesio

Általános ismertetés
Hirtelen fellép forgó jellegű szédülés, hányinger,
hányás
Horizonto-rotatoros spontán nystagmus az ép oldalra
Dőlés a beteg oldal felé
Egy oldali caloricus hypaesthesia vagy anaesthesia
Halláscsökkenés, tinnitus, neurológiai tünetek hiánya

Etiológia Valószínűleg neurotrop vírusfertőzés de
microcirculatiós zavar sem zárható ki
Pathomechanismus
Acut féloldali labyrinthfunkció csökkenés vagy
Teljes kiesés a horizontális és anterior ívjárat paresise

miatt
Előfordulása Minden életkorban de 30-60 év között gyakoribb
Vizsgálati eredmények
Otoscopia: normál dobhártyakép
Audiogramm: normál hallás
Spontán vestibularis tünetek: horizonto-rotatoros

kiesési nystagmus az ép oldalra, d lés és félremutatás a
beteg oldalra
Caloricus ingerlés: egyik oldali csökkent vagy hiányzó

ingerelhetőség
Schüller, Stenvers, CT felvétel: negatív
Neurológiai vizsgálat: negatív
Labor: szerológiai vizsgálatok vírusfertőzés,

toxoplasmosis, borreliosis, lues bizonyítására
Differenciáldiagnózis
Labyrinthitis, kerekablak membran ruptura, Méniére-
betegség
Benignus paroxysmalis pozícionális vertigo
Labyrinth-contusio, pyramis törés
76
Acusticus neurinoma, agydaganat
Migrain
Sclerosis multiplex, vertebrobasilaris insufficientia,

sub-arachnoidealis vérzés
Nyaki gerinc degeneratív elváltozásai
Toxinok: aminoglycosidok, alcohol

Terápia
Az acut szakban tüneti kezelés a szédülés és hányinger
csökkentésére
Az elvesztett folyadék pótlása
A microcirculatio javítása szóba jöhet
Bizonyított infectio esetén oki kezelés, ha van
Korai mobilisálás, a sedativumok kerülése
Vestibularis tréning
Prognózis
Gyógyulás 1 -6 héten belül
Lehet teljes labyrinthfunctio visszatérés vagy

maradandó functio csökkenés de jó compensatio
mellett, ezáltal a beteg panaszmentessé válik
16. A belső hallójárat térfoglaló folyamatai, daganatai

8.33. táblázat -
Acusticus neurinoma
(legtöbbször vestibularis
schwannoma)
Az agydaganatok 7-10%-a, a hátsó

scala daganatok 42%-a,
leggyakoribb a 30-50 éves
életkorban.
Pathogenesis Jóindulatú daganat a n. vestibularis
intrameatalis vagy ahhoz közeli
szakaszán a Schwann-sejtekből
indul ki, körülírt, tokos, nem
infiltrálja a környező agyállományt.
A daganat növekedése
következtében comprimálja a
meatusban helyet foglaló ér-
idegképleteket, a meatusból kinőve
a pontocerebellaris cisternába
terjed, további növekedéssel
agytörzsi compressiót okozhat. A
daganat mérete nem egyenesen
arányos a tünetek fokával,
befolyásoló tényező a localisatio is
(medialis, lateralis).
77
Tünetek Otologiai Neurológiai
Tinnitus Peripheriás facialis paresis
Halláscsökkenés (idegi típusú) Arczsibbadás
Szédülés Fejfájás (tarkótáji)
Egyensúlyzavar Nyelészavar, rekedtség
Látászavar, pangás
Diagnózis
Otoneurológiai kivizsgálás
(physicalis vizsgálat után küszöb és
küszöbfeletti audiometria,
beszédaudiometria, stapedius-
reflex, -fáradás, Hitselberger tünet,
Schirmer-test, gustometria,
trigeminusfunkció, vestib.
vizsgálatok, ENG, PENG)
BAEP (agytörzsi acusticus kiváltott

válasz vizsgálat)
Stenvers-felvétel
CT, MR vizsgálat (kontrasztos!)

Differenciáldiagnózis Egyéb schwannoma (n. facialis, n.
trigeminus, n. glossopharyngeus
stb. ) meningeoma, cholesteatoma,
recessus lateralis plexuspapilloma,
haemangioma, cysta, metastasis stb.
16.1. Terápia
16.2.
8.34. táblázat -
Indicatio Előnyei
Translabyrinthaer behatolás
Nagyobb tumorok esetén kb. 2 cm- A cerebellum érintetlen
ig, ha a tumor a meatus internust
csak kismértékben haladja meg – a A n. facialis jól identificálható, így a
hallásfunkció gyenge vagy kiesett radicalis tumoreltávolítás
garantáltabb
N. VIII-as dissectio – kezelhetetlen
vertigo esetén Alacsony morbiditás, mortalitas
(0,4-1,0%)
78
Temp. törések bizonyos eseteiben a

n. facialis decompressiója
Középső scala behatolás
(transtemporalis extraduralis 8 mm-10 mm-nél kisebb, Alacsony morbiditas és mortalitas
behatolás) intrameatalis, lateralis ac.
neurinomák, ha a hallásfunkció Megmaradhat a hallás és az
hasznos (a hallásküszöb nem egyensúly funkció a n. facialist
rosszabb 40 dB-nél, ill. a érintő folyamatok műtéteinél
discriminatiós ráta eléri a 80%-ot)
A meatus internus lateralis részéből
N. facialis supra-labyrinthaer, ggl. is eltávolítható a tumor, nagyobb a
geniculi környéki neurinomák, radicalitás
haemangiomák stb. eltávolítása
Therapia resistens vertigók esetén

vestibularis neurectomia végzése
Suboccipitalis, retrosigmoidealis Bármilyen méretű ac. neurinoma
behatolás (Bucy) Nagy, >2,5 cm-nél ac. Neurinomák eltávolítására alkalmas,
eltávolítása megmaradhat a hallásfunkció is
1 cm-nél kisebb ac. neurinomák

esetén, amennyiben hasznos még a
hallásfunkció, ilyenkor a BAEP és
az EMG intraop. Monitorozása
hasznos segítség a funkciók
megőrzésében
Képalkotók (CT, MR) alapján
Stereotaxiás sugársebészet meghatározott helyre irányított
egyszeri nagydózisú, célzott
(Gamma-kés vagy linearis besugárzás (photonokkal – linearis
gyorsítóra /LINAC/ alapozott accelerator – LINAC vagy minden
rendszer) egyéb irány felé leárnyékolt,
focusált cobalt 60 gamma-
sugárzással Gamma-Knife)
Indicatio Előnyei
2,5-3,0 cm-nél kisebb daganatok Mortalitas: 0

esetén
Morbiditas: <5%
Idős, vagy „poor risk” betegeken
Kisebb megterhelés
Kétoldali tumoroknál
Ambuláns beavatkozás
Ha a beteg egyetlen halló fülének
megfelelő oldali a daganat
A stereotaxiás sugársebészet módszerével az esetek 80%-ban a tumornövekedés megállítható, ill. tumorméret-

csökkenés érhető el – lényeges sebészi rizikó nélkül.
A stereotaxiás sugársebészet ma már analóg értékű beavatkozás a jól végzett microsebészettel. A beteggel
ismertetni kell a terápiás lehetőségeket, amelyek ismeretében hozza meg döntését.
17. Centralis hallászavarok

17.1. Definíció
A hallópálya agytörzsi és hallókéreg közötti szakaszának laesiói által okozott betegségek.
79
17.2. Anatómia
Afferens hallópálya: már a II. neuronköteg is kettéoszlik, keresztezett pályák!
nucleus cochlearis: információk csoportosítása, erősítése, átkódolása

olíva superior: irányhallás
colliculus inferior: acusticus jelfeldolgozás további finomítása
corpus geniculatum mediale: auditoros átkapcsoló állomás
hallókéreg: complex hangok identifikálása és analysise
Efferens hallópálya: olíva superiorból indul ki, külső szőrsejt motilitást szabályoz.
17.3. Etiológia
Agytörzs: infarctus, glioma, sclerosis multiplex, magicterus
Cortex: cerebrovascularis betegségek, stroke, tumor, trauma
Diffúz laesiók: meningitis, toxicus okok, perifériás pathologiás elváltozások következtében kialakult deprivatio,
biológiai öregedés okozta degeneratív folyamatok
17.4. Klinikai tünetek

A beszédhallásküszöb lényegesen nagyobb intenzitáson mérhető, mint a beszédfrekvenciák átlaga (jelentős
diszkrepancia a tisztahang-küszöb és a beszédmegértés közt).
Az egytagú szavakkal mért beszédmegértés görbéje jelentős mértékben ellaposodott.
Súlyos fokú diszkriminációs veszteség észlelhető.
Adaptációs vizsgálatok során szokatlanul nagy eltérés észlelhető.
Békésy-audiometriával mért folyamatos hang görbéje legalább 20 dB-lel a szaggatott hang küszöbe alatt fut.
17.5. Audiológiai diagnózis

Egyoldali centralis laesio nem okoz jelentős küszöbemelkedést, kimutatása csak nehezített körülmények közt
történő beszédvizsgálatokkal lehetséges.
1. Tisztahangokkal végzett vizsgálatok
• Irányhallás vizsgálata
• Hallási reakcióidő meghatározása
• Tisztahang-összegződési vizsgálat
2. Nehezített beszédvizsgálatok
• Torzított beszédvizsgálat Bocca szerint
• monauralis: csonkított, szaggatott, szótagfelcserélés, gyorsított, megnyújtott
• binauralis: szakaszonként váltakozó, zavaró beszéd, beszédhang összegzés
• Beszédhang összegződési vizsgálat Matzker szerint
• Megkülönböztetési vizsgálat Feldmann szerint (dichoticus diszkriminációs teszt)
3. Agykérgi potenciálok vizsgálata (ERA: CNV, P300, MMN) 3. szakasz - Objektív audiometria
80
17.6. Egyéb jellegű diagnosztikai eljárások

Koponya CT, nyaki nagyerek ultrahangos duplex scan vizsgálata, transcranialis Doppler vizsgálat, angiographia,
MR, MR-angiographia, SPECT, PET, laborvizsgálatok.
17.7. Differenciáldiagnózis
Simulatio, aggravatio, psychogen hallászavarok.
17.8. Terápia
A betegség terápiája az etiológia függvénye s elsősorban neurologus, idegsebész,psychiater és psychologus
hatáskörébe tartozik. Az audiológus feladatamindenekelőtt a perifériás és centralis zavar elkülönítése, s utóbbi
esetben abetegség lokalizációjának elősegítése. Terápiásan fül-orr-gégészetileg elsősorbanmicrocirculatiót
javító, agyi véráramlást fokozó, a károsodott neurotransmissiótelősegítő neuroprotektív hatású infúziók adása
javasolt!
18. Sclerosis multiplex

8.35. táblázat -
Pathogenesis A központi idegrendszer shubokban jelentkező
betegsége, amelynek morphologiai alapja a
myelinhüvely oligodendroglia-rendszerének
degeneratiója
Tünetek
Rendszerint fiatal korban kezdődik (15-30 évesig).
• Motoros: paresis
• Érző: zsibbadás
• Kisagyi: ataxia, intentiós tremor,

dysdiadochokinesis, dysmetriás mozgás
• Agytörzsi, agyideg: látászavar, neuritis

retrobulbaris, szem-mozgászavarok, n.V-ös
neuralgia, n.VII-s paresis, vertigo
• Autonom: széklet-, vizeletürítési zavar
• Psychés: sexualis zavarok, stb.

Diagnózis
Liquorvizsgálat (oligoclonalis gammopathia), kiváltott
válasz vizsgálatok (VEP, BAEP, SEP, MEP)
MR vizsgálat
Terápia
Shub: steroid lökéskezelés, ACTH
Chronicus: betaferon, immunsuppressio,

plasmapheresis
Tüneti: antivertiginosus, physicotherapia stb.

Lefolyás, prognózis
Shubokban zajló „remitting-relapsing”
Secundaer progressiv
81
5 év alatt ítélhető meg a prognózis.
82
9. fejezet - AZ ORR ÉS ORRGARAT
MEGBETEGEDÉSEI
1. A külső orr betegségei
9.1. táblázat -
Fejlődési rendellenességek
Complett v. részleges hiány
Ritka, rendszerint együtt jár egyéb craniofacialis

anomaliával
Hasadékzáródási rendellenességek
Nasolabialis cysta: csak lágyszövet laesio
Globulomaxillaris cysta: csontdestructióval jár

Atresia introitus nasi
Orrnyílásokat záró hámcsap felszívódásának hiánya.
Az orr-és orrmelléküregek jól kifejlettek.
Encephalocele, meningoencephalocele
Paramedialisan az orrgyök és a szemzug között
Alaris collapsus
Az orrszárnyak vázának gyengesége, az
orrszárnyemelő izom hypofunkciója, a nervus facialis
bénulása
Kozmetikai deformitások
Ferde, kampós, lapos, nyeregorr stb.
Sérülések Mechanikai
Lágyrész sérülések
Insolatio Fagyás
Orr csontos vázának sérülései
A kettő kombinációja
Részleges defectusok
Teljes orrhiány
Acut vagy chronicus

Gyulladások
Furunculus. Különösen veszélyes! (Venás úton
intracranialis terjedés, sinus cavernosus thrombosis.)
Rosacea
Rhinophyma (elephantiasis, cystadenofibroma)
Acne rosacea végstádiuma
Tumorok 6. szakasz - Orrtumorok
2. Orrvérzés
Az orr arteriás vérellátása
A. carotis externa: a. maxillaris, a. incisiva, a. sphenopalatina

A. carotis interna: a. ophthalmica, a. ethmoidealis anterior et posterior
83
AZ ORR ÉS ORRGARAT
MEGBETEGEDÉSEI
Az orrvérzés leggyakoribb helye: locus Kiesselbachii (a. facialis, a. incisiva, a.nasopalatina, a. ethmoidealis
ant.)
2.1. Az orrvérzés okai

9.2. táblázat -
Localis okok Általános okok
Trauma Infekciók
Ujjal Viralis
Eszközzel (intubatio) Bacterialis
Sebészi trauma Parazitás
Barotrauma
Arckoponyacsont törés
Basisfractura
Idegentest Vascularis
Vitaminhiány (C és P)
Osler-Weber-Rendu kór
Hypertonia
Arteriosclerosis
Septumperforatio Vérképzőszervi
Leukaemia
Aplasticus anaemia
Lymphomák
Aneurysmák Véralvadási
Haemophiliák
von Willebrand betegség
Máj és vesebetegségek
Myelosuppressiv
chemotherapia
Anticoagulans terápia hiba
Gyógyszermellékhatás
(salicylat)
Tumorok
2.2. Terápia
Elülső orrvérzés
Orrszárnyak összeszorítása decongestanssal átitatott vatta bevezetése után, coagulatio: edzőszerekkel,

electrocoagulatio. (Egyidejűleg contralateralisan tilos coagulálni.)
Hátsó orrvérzés
Endoscoppal: electro-, cryo-, lézercoagulatio Belloqc-tampon, Foley catheter, a. maxillaris ligatura
84
AZ ORR ÉS ORRGARAT
MEGBETEGEDÉSEI
Ismétlődő súlyos orrvérzés esetén arteriographia javasolt.
3. Az orrsövény betegségei
9.3. táblázat -
Kórkép Etiológia Tünetek, szövődmények Terápia
Deviatio septi nasi
Fejlődési zavar Gátolt orrlégzés Műtéti
Trauma Gyakori acut v. chronicus • Klasszikus Killian

szerinti septum-resectio
Rhinitis
• Septumplastica
Fejfájás
Szájlégzés, gyakori garat-

gége gyulladás
Ismétlődő melléküreg
gyulladások
Fractura septi nasi Trauma
Vérzés Műtéti
Septumhaematoma • Repositio, rögzítés

(tampon)
Gátolt orrlégzés
Haematoma septi nasi
Trauma Gátolt orrlégzés Műtéti
Sebészi trauma Septumduzzanat • Incisio
• Réteges orrtamponálás
Perforatio septi nasi
Rhinitis sicca anterior Gátolt orrlégzés Konzervatív terápia
(orrkenőcs)
Iatrogen (műtét) Pörkösödés
Műtéti zárás
Granulomás folyamatok Vérzés
Obturator
Alapbetegségtől függő
kezelés
Vérző septum polypus
Ismeretlen Gátolt orrlégzés Műtéti
Rhinosporidiosis Vérzés • Sebészi excisio
• Electrocoagulatio
Tumorok
Gátolt orrlégzés Műtéti excisio
Véres-gennyes orrfolyás Irradiatio
Foetor ex nasi Cytostaticum
4. Rhinitis
4.1. Definíció
85
AZ ORR ÉS ORRGARAT
MEGBETEGEDÉSEI
Az orrnyálkahártya orrfolyással, tüsszögéssel, orrdugulással, orrviszketéssel kísértgyulladása, melyben a fenti

tünetek közül legalább egy, hetente több naponkeresztül, napi egy vagy több órán át fennáll.
4.2. Rhinitisek differenciáldiagnosztikája

9.4. táblázat -
Tünet Viralis Bacterialis SARa PARb Idiopathiás
Vizes orrfolyás +++ − +++ ++ +/++
Sűrű/sárgás − +++ − − −
orrfolyás
Tüsszögés +++ + +++ ++ +/−
Orrviszketés + − +++ +/− +/−
Gátolt orrlégzés ++/+++ +++ ++/+++ +++ ++/+++
Könnyezés/szem + − ++/+++ − −
viszk.
Láz/elesettség ++ +/− − − −
a
SAR – szezonális allergiás rhinitis;
b
PAR – perennialis allergiás rhinitis
SAR – szezonális allergiás rhinitis; PAR – perennialis allergiás rhinitis
4.3. Diagnosztikai módszerek

Alapvizsgálatok (A): minden esetben elvégzendő (egyértelmű pollenosisban akezelés beállítása után is
lehetséges).
Anamnesis
Bőrpróba (prick teszt)
Fül-orr-gégészeti vizsgálat
Summatiós orrmelléküreg-felvétel
Speciális/kiegészítő vizsgálatok (S): diagnosztikai nehézségek és/vagy nemmegfelelő terápiás hatás esetén
elsősorban perennialis allergiás és nem allergiásrhinitisben, tartósan gátolt orrlégzésben szükséges.
Orrváladék vizsgálat (S1): cytokin és mediator tartalom; bacteriologia; cytologia
86
AZ ORR ÉS ORRGARAT
MEGBETEGEDÉSEI
IgE vizsgálat (serum, orrváladék) (S2): össz-IgE, specifikus IgE

Nasalis provokációs teszt (S3)
Nasalis légzésfunkció (S4): rhinomanometria; csúcsáramlásmérés (NPIF)
Nasalis geometriai vizsgálat (S5): acusticus rhinometria
Mucociliaris funkciós vizsgálat (S6): mucociliaris clearance; ciliaris csapásszám (CBF)
Orr- és melléküreg endoscopia (S7): merev és/vagy fiberoscopos
Képalkotó vizsgálatok (S8): CT, MR
4.4. Diagnosztikai algoritmus gátolt orrlégzésben
4.5. Rhinitisek terápiás algoritmusa
4.6. A rhinitis súlyossága szerinti felosztás

9.5. táblázat -
Fokozat
Enyhe Kevés, a beteg számára nem terhelő, sokszor naponta
csak egy-két óránál rövidebb ideig tartó – döntően –
irritativ jellegű, korai fázis tünetek, amelyek ugyan
betegségtudattal járnak, de sokszor kezelés nélkül
87
AZ ORR ÉS ORRGARAT
MEGBETEGEDÉSEI
tolerálhatóak.
Közepes Több, a beteg számára zavaró, általában naponta két
óránál tovább fennálló, dominálóan gátolt orrlégzéssel
járó tünetek, amelyek a napi tevékenységet és az alvást
érezhető mértékben befolyásolják. Kifejezett mértékű
betegségtudat és az életminőség romlása jellemzi.
Súlyos Folyamatosan fennálló tünetek, amelyek a napi
tevékenységet és az alvást lehetetlenné teszik. Komoly
betegségtudat és nagymértékű életminőség-romlás
jellemzi.
4.7. Hogyan hatnak az egyes gyógyszercsoportok az alapvető

tünetekre
9.6. táblázat -
Név Viszketés, Orrfolyás Szemtünetek Orrdugulás Szaglászavar
tüsszögés
Chromoglycatok + + – + –
Oralis antihist. ++ ++ ++ + –
Nasalis antihist. ++ ++ +/− + –
Vasoconstrictor − – – '++++ +/−
ok
Helyi steroidok '+++ '+++ ++ '+++ +
Oralis steroidok '+++ '+++ '+++ '+++ ++
Ipratropium br. – ++ – – –
4.8. A rhinitis terápiájának lépcsőzetes elve
88
AZ ORR ÉS ORRGARAT
MEGBETEGEDÉSEI
4.9. Nem-sedativ, második generációs antihistaminok

9.7. táblázat -
Hatóanyag Gyári név
Acrivastin Semprex (3x8 mg)
Astemizol Hismanal (1x10 mg)
Cetirizin Zyrtec (1x10 mg)
Ebastin Kestin
Fexofenadin Telfast (1x120 mg)
Loratadin Claritine (1x10 mg)
Mizolastin Mizollen (1x10 mg)
Terfenadin Caradonel, Teldane (2x60 vagy 1x120 mg)
Helyi antihistaminok
Azelastin Allergodil (2x1-1 puff)
Levocabastin Livostin (2x2-2 puff)
4.10. Nasalis steroidkészítmények

9.8. táblázat -
Hatóanyag Gyári név
Betamethason Aldecin (4x1-1 befújás)
Budesonid
Rhinocort Aqua (1-2x2-2 befújás)
89
AZ ORR ÉS ORRGARAT
MEGBETEGEDÉSEI
Turbuhaler (1x1-1 beszippantás)

Fluticasone Flixonase (1-2x2-2 befújás)
Mometason Nasonex (1-2x2-2 befúvás)
Triamcinolon acetonid Nasocort
5. Az orr specifikus gyulladásai

9.9. táblázat -
Kórkép Kórokozó Tünetek Terápia
Mycobacterium Anti-tuberculoticus terápia
Tuberculosis tuberculosis Lupus: gümők a bőr
irharétegében
Bőr tbc (lupus)
Súlyos lágyrész pusztulás,
Nyálkahártya tbc torzító hegesedéssel
Csontos váz érintetlen
Tuberculomák a
nyálkahártyán
Treponema pallidum Penicillin, ill. egyéb
Lues Súlyos nátha antibiotikus terápia
• Újszülöttkori (coryza Nyeregorr (csontos váz is

syphilitica) pusztul)
• Veleszületett, de
elhúzódó forma
Rhinoscleroma v. Klebsiella
scleroma respiratorium rhinoscleromatis v. Sarjszövet burjánzás Streptomycin
filtrálható vírus (?)
Torzító hegesedés, Doxycyclin
szűkülettel
Lepra Mycobacterium leprae WHO javaslat: dapson,
Halványvörös, lapos clofazimin, rifampin
beszűrődések a bőrben
Facies leonina
Malleus Malleomyces mallei Heveny forma Megelőzés: lovak

(Pfeifferella mallei) szűrővizsgálatával
Takonykór (foglalkozási • Bűzös, gennyes
betegség) (Fertőzött lovak váladéka orrfolyás Antibiotikumok,
ép nyálkahártyán keresztül sulfonamidok
is fertőz.) • Bőrön gennyes pustulák chloramphenicol
kombinált alkalmazása
• Porcon, csonton
elgennyedő csomók
• Pneumonia exitus
Idült forma
• Enyhe tünetekkel,
éveken át fennállhat,
csak mallein próbával
90
AZ ORR ÉS ORRGARAT
MEGBETEGEDÉSEI
diagnosztizálható
Gombás fertőzések: 1. Actinomyces 1. Induratio a 1. Penicillin, aureomycin

(baktérium!) szövetekben, sipolyok,
1. Actinomycosis pus 2. Itraconazol
2. H. capsulatum Amphotericin B
2. Histoplasmosis 2. Gümők, nyálkahártya
3. Rhinosporidium seeberi ulceratiók az orrban 3. Sebészi excisio
3. Rhinosporidiosis
3. Vérző polypus a
septum elülső részén,
acut rhinitissel
Megelőzés:
Parazitás fertőzések 1. L. brasiliensis 1. A csípés helyén papula, phlebotomusok irtásával
köztigazda: fekély, hegesedés antimon készítmények (?)
1. Leishmaniasis Phlebotomus (vérszívó
(Nyálkahártya légy) 2. Összefolyó
leishmaniasis) szövetroncsolódás,
2. R. kinealyi (főként nomaszerű kép
2. Rhinosporidiosis India, Ceylon)
3. Morzsolódó, könnyen
vérző granulomák,
polypok
6. Orrtumorok
9.10. táblázat -
Benignus
1.4. szakasz - Orr- és melléküreg Angioma (haemangioma,
polypositás lymphangioma), Osler-Weber-Rendu
kór
Papilloma, invert-papilloma
Angiofibroma juvenile
Lymphoma v. lymphadenoma
Neurinoma, neurofibroma,
Adenoma Schwannoma, meningeoma
Osteoma Rhinophyma
Ewing tumor Naevusok
Benignus óriássejtes daganat

Malignus
Basalsejtes carcinoma Aestesioblastoma
Laphámcarcinoma Olfactorius neuroblastoma
Adenocarcinoma Malanoma malignum
Sarcoma Rhabdomyosarcoma
Cylindroma Osteosarcoma
Fibrosarcoma Chondrosarcoma
Lymphosarcoma Histiocytoma
Malignus teratoma
91
AZ ORR ÉS ORRGARAT
MEGBETEGEDÉSEI
6.1. Diagnózis
Külső orr megtekintése, rhinoscopia anterior, rhinoscopia posterior, orrendoscopia.
CT, MRI, próbaexcisio, szövettan.
6.2. Terápia
Műtéti excisio(endoscopos úton vagy külső feltárásból), selectiv intraarterialis cytostaticus kezelés,érdús
daganatok eseténembolisatio, brachytherapia, irradiatio.
7. Orrcsonttörés
7.1. Kialakulás
A csontos orrvázat ért, főleg tompa, ritkán nagyerejű éles erőművi behatás.
A behatolás lehet szemközti, vagy oldalirányú.
7.2. Panaszok
Fájdalom
Orrvérzés
Torzulás
7.3. Tünetek
Alaki deformitás, az orrgyök és orrhát benyomódása, vagy oldalirányú dislocatiója.
Nem minden esetben.
Az orr duzzanata
Esetenként külső lágyrész-sérülés
Orrvérzés
7.4. Vizsgálatok
Az orrváz manualis, tapintási vizsgálata. Érzékelhető a csontdislocatió és crepitatio.
Orrtükrözés
Orrprofil rtg vizsgálat. Ábrázolható a csontelmozdulás.
7.5. Kezelés
Dislocatio nélküli orrcsonttőrés esetén a teendő az orrvérzés megszüntetése, réteges tamponnal.
Dislocatióval járó esetekben az elmozdult csontvégeket az orrüregbe vezetett eszközzel reponáljuk. Az orrüreget
tamponáljuk, az orrvázra rögzítő kötést helyezünk (gipsz, Stencmassza).
Külfelszíni lágyrész-sérülés esetén sebtoalett és varrat.
8. Orrgarat-betegségek
9.11. táblázat -
92
AZ ORR ÉS ORRGARAT
MEGBETEGEDÉSEI
Choanalis atresia
Meningocele
Torz külsőfül képletek
Bursa epipharyngis
Idegentestek Orrüregből, mesopharynxból v. a lágyszájpadon
áthatolva
Tonsilla pharyngea hyperplasiája Vegetatio adenoides
Gyulladások
Acut: epipharyngitis acuta, adenoiditis acuta
Chronicus: epipharyngitis chronica adenoiditis

chronica
Thornwald disease (bursa epipharyngis chronicus

gyulladása)
Specifikus: tbc
Retropharyngealis abscessus Agyalapi, fül vagy csigolyafolyamatok
Benignus tumorok
Retrochoanalis polyp
Chondroma
Fibroma juvenile
Chordoma
Craniopharyngeoma
Meningeoma
Malignus tumorok
Laphámcarcinoma
Lymphoepithelialis carcinoma
Sarcoma
Lymphoma
8.1. Diagnózis
Rejtett helyzetű terület, csak indirect tükrözéssel vagy endoscoppal vizsgálható.
A fülkürthurut első jele lehet valamely pathologiás epipharynx folyamatnak!
Az epipharynx a fejbiccentő izom hátsó éle mentén fekvő nyirokcsomólánc primaer területe. Acut vagy
chronicus gyulladását, ill. metastatisáló tumorainak jelenlétét az említett nyirokcsomók duzzanata jelzi.
8.2. Terápia
Megbetegedéstől függő
Antibiotikum
Műtét
93
AZ ORR ÉS ORRGARAT
MEGBETEGEDÉSEI
Superselectiv intraarterialis cytostaticuskezelés vagyáltalános cytostaticus kezelés.
Irradiatio: localis vagy külső
94
10. fejezet - AZ ORRMELLÉKÜREGEK
BETEGSÉGEI
1. AZ ORRMELLÉKÜREG GYULLADÁSA
1.1. Orrmelléküreg-gyulladásokról általában
10.1. táblázat -
Meghatározás
A melléküreg acut és chronicus gyulladása,
leggyakrabban acut rhinitishez társul. Keletkezhet
azonban különösen az arcüreg esetében dentogen úton,
sérülés következményeként, fürdésnél bekerült
szennyezett víztől, esetleg barotraumaként vagy
haematogen úton is. Az acut gyulladás a nyálkahártya
oedemás duzza-natával, kezdetben mucosus, később
pedig gennyes váladékképződéssel jár. Leggyakrabban
az arcüreg és a rostasejtek betegszenek meg, a
homloküreg-gyulladás viszonylag ritka, az iköböl
gyulladása pedig a legritkább.
A chronicus sinusitis kritériumai (felnőtt):
• 8 hétig fennálló tünetek és jelek
vagy
• 4 alkalommal acut sinusitis 1 éven belül, ami

legalább 10 napig tart, valamint,
• hosszan tartó elváltozások a CT képen az acut

fertőzést követő kezelés után 4 héttel
Szükséges vizsgálatok
Kopogtatás, tapintás (pofák, az arcüreg facialis fala,
homloküregek elülső és alsó fala)
Röntgen: Waters-Caldwell felvétel
Fül-orr-gégészeti vizsgálat
Egyes esetekben szükséges vizsgálatok
Bacteriologiai mintavétel (kórokozó és resistentia)
CT
UH
Allergia teszt (Prick-teszt, intranasalis provokáció)
Arcüreg endoscopia
Interdisciplinaris vizsgálatok (fül-orr-gégész,

szájsebész, fogorvos)
Terápia
Konzervatív
Acut sinusitis esetén:
95
AZ ORRMELLÉKÜREGEK
BETEGSÉGEI
• Orrcsepp
• Mucolyticum
• Antibiotikum
• Antiphlogisticum
• Helyi meleg
• Inhalatio
• Gyermekeknél: orrszívás
Aspergillus sinusitisnél: Amphotericin B systhemásan
Allergiás sinusitisnél:
• Antihistamin
• Glycocorticoid
• Hyposensibilisálás
Röntgentologiailag persistáló kép vagy retentiós

tünetek esetén: arcüreg punctio
Műtéti indikációk
Eredménytelen konzervatív terápia esetén, asthma
bronchialéval szövődött, vagy anélküli chronicus
sinusitisnél, gombás infekciónál, arcüreg-, orrpolyp
esetén endoscopos vagy endonasalis mikroszkópos
műtét.
A sinusitis minden szövődménye esetén
Mucocele
Tumor gyanúja
Oro-antralis fistula
1.2. A rostasejtek gyulladása (sinusitis ethmoidealis)

10.2. táblázat -
Meghatározás A rostasejtek acut és chronicus gyulladása, ritkán
isolált, leggyakrabban arcüreg-gyulladáshoz társul
Formái
Acut
Chronicus – a chronicus rhinitis-szel megegyező

tünetek
Diagnózis Gyakran fájdalom nélkül zajlik, fájdalom a belső
szemzugban keletkezhet, nehezített orrlégzés, duzzadt
középső orrkagyló, kagyló alatt genny látható.
Polyposus formánál: kisebb-nagyobb polypok a
középső orrkagyló alatt.
Endoscopia
96
BETEGSÉGEI
CT
Terápia
Konzervatív
• Orrcsepp
• Localis meleg
• Antibiotikum
Műtéti
• FESS
• Jansen-Winkler, Moore
Konzervatív kezelésre nem gyógyuló esetek
Polyposus forma
Szövődmények
1.3. Az arcüreg gyulladása (sinusitis maxillaris)

10.3. táblázat -
Meghatározás Az arcüreg acut és chronicus gyulladása, a melléküreg
betegségek közül a leggyakoribb
Formái
Acut
Chronicus
Dentalis eredetű
Serosus
Seromucosus
Mucosus
Mucopurulens
Purulens
Eves
10.4. táblázat -
Tünetek
Acut Fájdalom gyakran a fogakban, az
arcüreg elülső falán nyomási és
• fogeredetű kopogtatási érzékenység, a nervus
infraorbitalis kilépési nyomán
• gennyes érzékeny.
• polyposus-serosus Leggyakrabban a molarisok
granulómáiból ered, ritkán a
Chronicus praemolarisokból. Fog extractiónál,
97
BETEGSÉGEI
gyökérmaradványokból, arcüreg
megnyitása extractio alkalmával,
foggyökércsúcson levő granuloma –
rendkívül bűzös szag. Kevert
baktérium flóra, periostitis,
empyema.
Gyakran egyoldali bőséges

gennyürüléssel jár.
Polypok az orrban, orrgaratban,

arcüregben.
Tompa fejfájás, orrdugulás, fokozott

váladékozás az orrgarat felé.
Rhinoscopia anterior
Orr-endoscopia
Röntgen: Waters-Caldwell felvétel
CT
UH
Egyes esetekben szükséges
vizsgálatok Arcüreg punctio során az öblítő
folyadékból bacteriologia
Fogászati-szájsebészeti vizsgálat
(fogröntgen)
MRI
Terápia
Acut konzervatív Antibiotikum
• fogeredetű Orrcsepp
• gennyes Localis meleg
• polyposus-serosus Ágynyugalom
Acut műtéti A beteg fog extractiója
• fogeredetű Arcüreg öblítés
Chronicus műtéti Orrcsepp
Antiallergicumok
Arcüreg öblítés
3-6 öblítés után FESS
FESS
Periostitis, osteomyelitis esetén Luc-

Caldwell, ill. Jansen-Winkler műtét
FESS
Konzervatív kezelésre (3-6 öblítés
98
BETEGSÉGEI
után) nem gyógyuló esetek
Recidiváló sinusitisek
Chronicus sinusitis
Polyposus-serosus forma
Periostitis
Osteomyelitis
1.4. Orr- és melléküreg polypositás

10.5. táblázat -
Meghatározás Az orrpolypok az orr- és melléküregei
nyálkahártyájának sajátos szöveti reakciói, az
orrmelléküregek nyálkahártyájának oedemás
prolapsusai, melynek kialakulásában mind a gyulladás,
mind az allergia szerepet játszhat.
Diagnózis
Rhinoscopia anterior-posterior
Endoscopia
Sinuscopia
CT
Egyes esetekben szükséges vizsgálatok
Allergologiai vizsgálat
Rhinomanometria
Gátolt orrlégzés
Recidiváló sinusitisek
Garat felé csorgó váladékozás
Fejfájás
Szaglászavar
Tuba működési zavarok
Sino-bronchialis syndroma
Asthma
Terápia
FESS
Localis v. általános steroid
1.5. Gyermekek és csecsemők melléküreg gyulladása

10.6. táblázat -
Meghatározás A melléküregek acut és chronicus gyulladása, rhino-
pharyngitisek velejárója
99
BETEGSÉGEI
Eltérés a felnőttekhez képest A röntgen- és CT-felvételen látható elváltozás nem

egyedüli kritériuma a betegségnek. Negatív eredményű
arcüregöblítés sem zárja ki a melléküreg-gyulladást.
Kisgyermekeknél elég gyakori a váladékozással nem
járó, ún. száraz mellék-üreggyulladás. Homloküreg és
az iköböl gyulladása legkorábban 10 éves korban
jelentkezik. A felnőttektől eltérő anatómiai
viszonyok. A chronicus sinusitis kritériumai:
• 12 hétig fennálló tünetek és jelek vagy
• 6 alkalommal acut sinusitis 1 éven belül, ami

legalább 10 napig tart valamint
• hosszan tartó elváltozások a CT képen az acut

fertőzést követő kezelés után 4 héttel
Hajlamosító tényezők Orr-melléküregek nyálkahártyája viszonylag vastag, a
kivezető nyílások szűkek, az adenoid vegetatio miatt
gátolt orrlégzés, a gyermekkori endocrin zavarok
kapcsán megváltozott nyálkahártya, az allergiás
reakcióra való fokozott hajlam, gyakori fertőzéses
ártalmak.
10.7. táblázat -
Formái
Acut Csak nagyobb gyermekeknél fordul
elő. Öt éves kor alatt a
Heveny arcüreg-, homloküreg homloküregek még fejletlenek.
gyulladás
Már néhány nappal a születés után is
Ethmoiditis acuta kialakulhat.
Csecsemőkori felsőállcsont Rendkívül veszélyes megbetegedés

osteomyelitis az első három életévben fordul elő.
Hajlamosító tényező A maxilla processus alveolusának

sérüléseiből vagy fogcsíra
Chronicus gennyedésből alakul ki.
Idült orrmelléküreg-gyulladások 2-7 éves korban előforduló
rhinopharyngitisek része.
Idült rostasejt-gyulladás Orrdugulás, bőséges nyákos-gennyes
váladékképződés, fájdalom
rendszerint nincs, időnként
hőemelkedés, bágyadtság, gyakori az
éjszaka fellépő heves köhögési
roham.
Rhinitissel, rhinopharyngitis
chronicával jár együtt.
Kialakulásában az allergiának lehet
szerepe.
Tünetek
Heveny arcüreg-, homloküreg Tünetei azonosak a felnőttkori
gyulladás betegséggel.
Ethmoiditis acuta Hirtelen magas láz, hidegrázás, korai

tünet az alsó szemhéj oedema, és az
Csecsemőkori felsőállcsont orrgyök fájdalmas duzzanata. Az
100
BETEGSÉGEI
osteomyelitis orrnyálkahártya belövellt, duzzadt,

az orrjáratokban sok a gennyes
Idült orrmelléküreg-gyulladások váladék. Csecsemőknél a betegség
alapja a heveny rhinitis.
Idült rostasejt-gyulladás Kisgyermekeknél rendszerint csak az
elülső rostasejtek betegszenek meg.
Már kezdetben septicus kép. Magas

intermittáló láz, alsó-, és felső-
szemhéj-oedema, protrusio, az arc
hyperaemiája és duzzanata.
Orrváladékozás és az orrdugulás a
legfeltünőbb, idősebb gyermekeknél
homlok- vagy arctáji fájdalmak,
étvágytalanság, elhúzódó köhögés,
rekedtség, lefogyás, a nyaki
nyirokmirigyek duzzanata,
secundaer anaemia, idült kötőhártya
gyulladás, ismétlődő orrvérzések
Orrkagylók duzzadtak, belövelltek,

tapintható nyaki nyirokcsomó,
olykor az egész légzőrendszer idült
hurutja, bronchiectasia kíséri.
Terápia
Heveny arcüreg-, homloküreg Konzervatív kezelés
gyulladás
Antibiotikum
Ethmoiditis acuta
Arcüreg punctio
Csecsemőkori felsőállcsont
osteomyelitis Erélyes antibiotikus és decongestiv
kezelés
Chronicus
Beolvadás esetén FESS vagy külső
Idült arcüreg-gyulladás feltárás
Idült rostasejt-gyulladás Incisio
A genny lebocsájtása
Nagy adag, lehetőleg célzott

antibiotikus kezelés
Szükség esetén adenotomia
FESS
Antiallergiás kezelés
Roborálás
Szükség esetén adenotomia
FESS
Antiallergiás kezelés
Roborálás
1.6. Homloküreg gyulladás

101
BETEGSÉGEI
10.8. táblázat -
Meghatározás A homloküreg acut és chronicus
gyulladása, ritkán isolált,
rendszerint rostasejt, arcüreg-
gyulladás, pansinusitis része.
Tünetek Fájdalom a homlokon és a
szemben. A foramen supraorbitale
rendkívül nyomásérzékeny. Lehet
felsőszemhéj duzzanat.
Klinikai kép
Orrendoscopia
CT
Röntgenfelvétel
Egyes esetekben szükséges MRI
vizsgálatok
Terápia
Konzervatív Antibiotikum
Műtéti Orrcsepp
Depletio
Localis meleg
FESS
Jansen-Ritter-Uffenorde-műtét
Radicalis homloküreg-műtét (Riedl-

műtét)
A konzervatív terápia elégtelen
Szövődmények
Ostitis
Osteomyelitis
1.7. Az iköböl gyulladása (sinusitis sphenoidalis)

10.9. táblázat -
Meghatározás A sphenoidalis sinus acut és
chronicus gyulladása, ritkán isolált
Diagnóyis
Fájdalom fejtetőn, tarkótájon
Gennycsorgás: felső orrjáratban,

garatfalon
Endoscopia
CT
102
BETEGSÉGEI
Terápia
Konzervatív Orrcsepp
Műtéti Antibiotikum
FESS – transethmoidalis, isolált

gyulladás esetén transnasalis
feltárás
Transmaxillaris (Jansen-Winkler)
Rhinotomia lateralis (Moore)
Transseptalis
Konzervatív terápiára nem
gyógyuló esetek
Szövődmények
Isolált gyulladás
1.8. FESS (functionalis endoscopos melléküreg sebészet)

10.10. táblázat -
Meghatározás Olyan szemlélet módot jelent, amely az orr- és mellék-
üregrendszer pathophysiologiájának újabb ismeretein
alapul és magába foglalja az endoscopos diagnosztikát
és az endoscopos sebészi tevékenységet.
Indikációk
A melléküregek chronicus recurráló fertőzései
Ethmoiditis chronica polyposa
Gátolt orrlégzés
Fejfájás
Garat felé csurgó váladékozás
Hyposmia, anosmia
Mucocele
Retentiós cysták
Sinus mycosisok
Orbitalis komplikációk
Luc-Caldwell vagy Lothrop műtét utáni panaszok
Tuba dysfunctiók
Allergia, asthma kezelésében adjuváns műtét
Mucoviscidosis
Könnycsorgás
103
BETEGSÉGEI
Relatív kontraindikációk
A sinus frontalis lateralis recessusában elhelyezkedő
elváltozások
A sinus frontalis ostiumának csontelváltozások vagy

hegek által létrejött szűkületei
Kontraindikációk
Malignus tumorok
Homlokcsont ostitise vagy osteomyelitise
Sinus frontalis, sinus maxillaris eredetű intracranialis

komplikációk
Szükséges vizsgálatok CT
Egyes esetekben szükséges vizsgálatok MRI
Műtéti típusok
Infundibulotomia
Ethmoidectomia
Transethmoidalis sphenoidotomia
Isolált sphenoiditis esetén transnasalis sphenoidotomia
Endoscopos sinus frontalis feltárás
Transethmoidalis sinus maxillaris feltárás
Endoscopos cysta, idegen test, fogcsíra eltávolítás

transnasalis és transcanin úton
Határterületek:
• Nervus opticus feltárás
• Elülső koponya-gödör dura sérüléseinek ellátása
• Endoscopos, endonasalis DCR
• Orbita decompressiós műtét

Szövődmények
Enyhe:
• Synechia
• Transfusiót nem igénylő vérzés
• Lamina papiracea sérülés
Középsúlyos:
• Transfusiót igénylő vérzés
• Spontán megszűnő liquor csorgás
• Szövethiánnyal járó dura sérülés
• Diplopia
• Orbitalis haematoma
• Kettős látás
104
BETEGSÉGEI
• Meningitis
Súlyos:
• Nervus opticus sérülés
• Arteria carotis interna sérülés
• Vakság
Gyermekkori FESS
Általános elv: a minimal invasivitas
Diagnosztika: kerülni kell a fogcsírák sértésével járó

beavatkozásokat
Terápia: az életkorból adódó anatómiai viszonyoknak

megfelelő minimal invasiv sebészi beavatkozás
1.9. Az orrmelléküreg-gyulladások szövődményei

10.11. táblázat -
Meghatározás Tünetek Szövődmény Terápia
Orbitalis Csaknem Microabscessusok
komplikációk valamennyi Felsőszemhéj kialakulása, orbita Antibiotikum
melléküreg- duzzanat-oedema, tályog, meningitis,
gyulladás protrusio chemosis, sinus cavernosus Műtét
következtében szemmozgás- thrombosis
kialakulhat. képtelenség
Leggyakrabban a
rostasejtek, a Exophthalmus,
homloküreg, és az bulbusra localisált
arcüreg gyulladását fájdalmak (főleg
követően. szemmozgáskor),
ptosis, diplopia, a
funduson retinalis
venák thrombosisa,
mydriasis, a
látásélesség
csökkenése,
protrusio bulbi
Intracranialis Csaknem Extraduralis vagy Extraduralis vagy
szövődmények valamennyi subduralis tályog, subduralis tályog, Antibiotikum
melléküreg- sinus cavernosus, sinus cavernosus,
gyulladás sinus longitudinalis sinus longitudinalis Műtét
következtében thrombosis, thrombosis,
kialakulhat. encephalitis, encephalitis,
Leggyakrabban a homloküreg homloküreg
homloküreg, a abscessus, meningitis abscessus, meningitis
rostasejtek, és az tünetei
iköböl gyulladását
követően.
Sinus cavernosus A hátsó rosta-sejtek, Magas láz, rossz Meningitis,
thrombosis iköböl idült közérzet, azonos agytályog, exitus Antibiotikum
gyulladásának oldali szemfájás,
exacerbatiojánál, diffúz fejfájás, szem- Műtét
leggyakrabban héjoedema, chemosis
azonban az arc, orr – később a másik
105
BETEGSÉGEI
vagy felső ajkak oldalon is

fertőzésének (ophthalmoplegia
következtében alakul externa, interna)
ki. szemfenéki venák
kitágulása,
sensorium tiszta,
meningitis
Rhinogen Hátsó rostasejtek Fejtetői fájás, látótér Vakság
retrobulbaris sinus sphenoidalis kiesés, látászava FESS
nervus opticus komplikációja lehet.
neuritis Külső feltárás,
antibiotikum
Mucocele Az orrmelléküreg Lassan fejlődik, Arcdeformitás Műtét
gömbszerű tágulata, bizonytalan fejfájás,
mely a benne kettős látás
felgyülemlő serosus,
mucosus, váladék
nyomása
következtében alakul
ki. Leggyakrabban a
homloküregben,
rostasejtekben, és a
sinus maxillarisban
jön létre. Előidézője
a melléküreg
kivezetőnyílásának
gyulladása, sérülése,
vagy osteoma okozta
elzáródása.
Pyocele Másodlagos fertőzés Lassan fejlődik, Arcdeformitás, Műtét
következtében a bizonytalan fejfájás, góctünetek
mucocele tartalma kettős látás
gennyessé válik.
1.10. Az orrmelléküregek törései

Megjegyzés: A tünetek közül csak azokat a klinikai tünetek említjük az alábbiakban, amelyek alapján az érintett
terület sérülésének gyanúja felmerül. Minden esetben szükséges orrendoscopia, rtg., CT, esetleg MRI.
Esetenként szemész, ideggyógyász, idegsebész, szájsebész együttműködése szükséges.
10.12. táblázat -
Lokalizáció Tünetek és diagnózis Terápia
Sinus frontalis törések: Lokális laceratio Sebellátás, antibiotikum,

megfigyelés
Mellső fali: Látható deformitás
Műtét
• dislocatio nélkül Liquorrhoea
Megfigyelés
• dislocatióval
Sebészi ellátás
Hátsó fali:
• dislocatio nélkül
• dislocatióval
Sinus sphenoidalis (rendszerint
basisfractura része) Fejfájás Antibiotikum
106
BETEGSÉGEI
Vérzés Műtét
Pulsáló exophthalmus Vasopressin
Diabetes insipidus (hypophysis

sérülés)
Sinus ethmoidealis
Subcutan emphysema Konzervatív
Periorbitalis suffusio Műtét
Orrvérzés
Liquorrhoea
Szaglászavar
Lapos orrgyök (telecanthus)
Epiphora
Canalis opticus dislocált törése Decompressiós műtét (mérsékelt
Látászavar siker)
Vakság
Sinus maxillaris Periorbitalis oedema enophthalmus, 2 mm alatti enophthalmus és szabad

kettőslátás szemmozgás esetén konzervatív,
Isolált törések: egyébként műtét
M. rectus inf. Becsípődése
Felső fali („blow out”) Kis dislocatio érzészavar nélkül
Lépcsőképződés a margo konzervatív
Mellső fal és margo infraorbitalis infraorbitalison
Egyébként műtét
Os zygomaticum törésével N. V/2 érzészavar
kombinált Műtét, kiemelés külső vagy belső
Arcbesüppedés rögzítéssel
Kétoldali törések
Arcduzzanat, „asztalfiók” tünet: Szájsebészi ellátás
LeFort I. v. Guerin felső fogsor mozgatható törésvonal;
a processus alveolaris felett halad
LeFort II. Műtéti ellátás
Arcduzzanat
Középső arcrész impressiója
Törésvonal: az orbiták alsó falán

halad keresztül
LeFort III. Műtéti ellátás
Arckoponya és koponya-alap
elválása „tányérarc”
Basisfracturával kombinálódhat,
endocranialis sérülések tünetei
uralják a képet
107
11. fejezet - A SZÁJÜREG, A TOROK
ÉS A SZÁJGARAT KÓRKÉPEI
1. A szájüreg és a garat differenciáldiagnózisa
11.1. táblázat -
Szájzár
Fog- vagy állcsontgyulladás: dentitio, arthritis, tályog
Trauma: állkapocs, járomív törése, hegesedések
Izomgörcs: epilepsia, meningitis, tetanus
Tumorok: állkapocs érintettsége, resectio utáni állapot

Foetor ex ore
Lokális okok: fogak, gingiva, szájüreg, garat
gyulladásai, csökkent nyálelválasztás →pangás
→infekció
Általános okok: dohányzás, alcohol, ketosis (éhezés),

diabetes, uraemia, bronchiectasia, gyógyszer
Dysphagia
Gyulladások: glossitis, pharyngitis, tonsillitis
Abscessusok: peritonsillaris, retropharyngealis,

szájfenéki
Idegi megbetegedés: nn. IX., X., XII. kiesése,

neuralgiája
Passzázs zavar: idegentest, tumor, diverticulum,

stenosis
Fejlődési rendellenességek: csont- lágyrészcysták,

fistulák
Egyéb: nyaki gerinc spondylosisa, bőrbetegség

(scleroderma pemphigus, urticaria) belbetegségek
(vashiányos anaemia, tetanus, hypokalaemia, vitiumok,
struma, vitaminhiány)
Globus pharyngeus Gastro-oesophagealis reflux, motoros beidegzés
(sphincter működés) zavara, psychés tényezők,
idegentest, chronicus gyulladás, daganatok (postcricoid
regio!), pajzsmirigy eredet
2. A szájnyálkahártya színelváltozásai
11.2. táblázat -
Szín Valószínű diagnózis
Sápadt Anaemia
Kék Pulmonalis pangás
Intenzív piros Polycythaemia vera, reaktív polyglobulia
108
A SZÁJÜREG, A TOROK ÉS A
SZÁJGARAT KÓRKÉPEI
Fehéres, száraz A-vitamin hiány

Szürkés-ibolyakék foghús Argyrosis
Foltos hyperpigmentatio Fogamzásgátlók, Addison-kór
Ibolyakék Jobb szívfél elégtelenség
Sárga Icterus, cardialis májpangás, megaloblastosis
Lakkozott piros ajak Májinsufficientia
>
3. Fejlődési rendellenességek és sérülések

3.1. Fejlődési rendellenességek
A nyelv fejlődési rendellenességei
Hasított nyelv
Micro- és aglossia (kicsi nyelv vagy a nyelv teljes hiánya)
Macroglossia (nagy nyelv)
Ankyloglossia (lenőtt nyelv)
Az ajak, az állcsont, illetve a szájpadlás hasadékképződései
1. Ajakhasadék
• Egyoldali vagy kétoldali
• Complett vagy incomplett
2. Szájpadhasadék
• A foramen incisivumhoz viszonyítva
• Primaer (anterior)
• Secundaer (posterior)
• Egyoldali vagy kétoldali
• Complett vagy incomplett
3. Submucosus szájpadhasadék
3.2. Sérülések
Égési és marási sérülések
Forró víz, savak, lúgok okozzák

Tünetek: fájdalom, nyáladzás, nyelészavar, hólyagképződés, oedema
Terápia: lúg: → ecet itatása, sav: → bicarbonat itatása, jegelés, antibiotikumok, steroidok adása, egy héten belül
fiberoscopia
Idegentestek a szájüregben és a szájgaratban
Tünetek: nyelési nehezítettség és fájdalom

Kivizsgálás: rtg., nyelési próba, esetenként laryngoscopia, endoscopia
Terápia: eltávolítás fogóval
Nyálkahártyasérülések a szájüregben és a szájgaratban
Idegentest, éles szélű táplálék → spontán gyógyulás
109
Lőtt, szúrt, vágott, traumás sérülés esetén: többrétegű varrat

Darázs, méh, rovarcsípés tisztázandó! → sz.sz. steroid adása
4. A szájüreg gyulladásos megbetegedései

11.3. táblázat -
A szájnyálkahártya dermatosisokat kísérő A nyelv gyulladásos megbetegedései
gyulladásai
Pemphigus Banalis glossitis
Erythema exsudativum multiforme Allergiás glossitis
Lichen ruber planus Egyéb gyulladások
• Lingua geographica
• Lingua plicata fissurata
Szájfenék phlegmone, szájfenék abscessus, angina

Ludovici
5. Acut tonsillitisek
5.1. Etiológia
Vírusok: influenza, parainfluenza, adeno-, entero-, rhinovirusok
Baktériumok:
Streptococcus β-haemolyticus, Streptococcus pneumoniae

Haemophilus influenzae, anaerob kórokozók
Gyermekkorban gyakoriak → érésben lévő immunrendszer
Az acut tonsillitis főként a torokmandulákat érintő megbetegedés
11.4. táblázat -
Prodromalis tünetek Praedominans tünetek Ritka tünetek
Láz Torokfájás Trismus
Rossz közérzet Irradiáló fülfájdalom Nyáladzás
Fejfájás Lymphadenitis colli Gyereknél: hányás és hasi fájdalom
Nyelési fájdalom
Beszéd megváltozik
Megnagyobbodott jugulo-
digastricus nyirokcsomók
Hyperaemia, oedema, genny a

cryptákban
11.5. táblázat -
110
Klinikai megjelenési formák Komplikációk
Angina tonsillaris (tonsillitis follicularis, tonsillitis Lokális

lacunaris, tonsillitis confluens)
• Légúti obstructio
Angina lingualis (tonsillitis lingualis)
• Tályogképződés
Herpangina (angina herpetica)
• Acut otitis media
Scarlat angina
• Recurrens acut tonsillitis (chronicus tonsillitis)
Diphtheria
Általános
Angina specifica (angina luetica)
• Sepsis
Angina tuberculotica (tonsillatuberculosis)
• Meningitis
Angina monocytotica (mononucleosis inf.)
• Acut rheumás láz
Angina agranulocytica
• Acut glomerulonephritis
Angina ulceromembranacea (Plaunt-Vincent)
Soor, candidiasis
5.2. Terápia
Penicillin V (erythromycin), láz-és fájdalomcsillapító, bő folyadékbevitel
6. Chronicus tonsillitisek
6.1. Etiológia
Aerob, anaerob, vegyes flóra egyaránt okozhatja (legtöbbször Streptococcus β-haemolyticus)
Detritus retentio a tonsilla cryptákban, „cryptaabscessusok”, toxinok keringésbe jutása, gócbetegség
11.6. táblázat -
Klinikai megjelenési formák Tonsillitis chronica tünetei
Tonsillitis chronica hypertrophica Ismétlődő acut tonsillitisek (2-3/év)
Tonsillitis chronica atrophica Enyhe kaparó, égő érzés a torokban
Minimális nyelési nehezítettség
Foetor ex ore
Submandibularis nyirokcsomó duzzanat
Fáradékonyság (időnként)
Subfebrilitas (időnként)
Étvágytalanság (időnként)
Meghűlési hajlam
111
6.2. Terápia
Tonsillectomia
7. A tonsilla mint chronicus góc

7.1. Definíció
Góc alatt olyan lokális torpid gyulladásos elváltozásokat értünk, ahol avirulens kórokozók vagy genny
retineálódhatnak és ahonnan időnként toxinok és kórokozók juthatnak a keringésbe más szervek acut vagy
chronicus fertőzését okozva
7.2. Kórképek, ahol a tonsillák chronicus gócként szerepelhetnek

11.7. táblázat -
Glomerulonephritis Alopecia areata
Endo-, myo-, pericarditis Polyserositis
Pustulosus plantaris et palmaris Iritis
Eruptiv psoriasis Iridocyclitis
Urticaria chronica Tartós subfebrilitas
Ideg gyulladásos betegségei, chorea minor Recidiváló thrombangitis
8. Pharyngitis acuta és chronica

11.8. táblázat -
Pharyngitis acuta Pharyngitis chronica
Etiológia
A hátsó garatfal nyirokszöveteinek Garatnyálkahártya funkcionalis
vírusinfekciója, melyhez acut gyengesége, irritatio, dohányzás,
tonsillitis is társulhat. alcohol, gátolt orrlégzés
Bacterialis is lehet A-vitaminosis, chronicus betegségek

(vese, szív, tüdő), endocrin okok,
diabetes
Klinikai megjelenési formák
Angina pharyngica, adenoiditis Pharyngitis chronica simplex
acuta, tonsillitis pharyngica
Pharyngitis chronica hyperplastica
Angina lateralis (pharyngitis
lateralis) Pharyngitis chronica sicca
Acut tonsillitiseket rendszerint Bursitis pharyngealis

kísérő acut pharyngitisek
Pharyngitis ulceromembranacea
(Plaunt-Vincent angina)
Pharyngo-oesophagitis (Plummer-
Vinson syndroma)
Tünetek Kaparó égő érzés, köhögési inger, Erős subjectiv panaszok,
nyelési- és fülfájdalom, láz jelentéktelen lokális lelet
112
Terápia Tüneti, antibiotikum, fájdalom- és Kiváltó ok megszüntetése, egyébként

lázcsillapítás, folyadékbevitel tüneti
9. Benignus hám eredetű (epithelialis) daganatok

11.9. táblázat -
Papilloma
Szájnyálkahártya hámjának kifelé burjánzó daganata
Oka: human papillomavirus (HPV) vagy DNS vírus

Condyloma acuminatum
Oralis, anogenitalis nyálkahártyán és hámfelszíneken
fordul elő
HPV vírus okozza, immunhiányos állapotokban

(AIDS) gyakori
Molluscum contagiosum
Kölesnyi papula formájában főleg fiatalokon
jelentkezik
Szájüregben, bőrön, nyálkahártyán előforduló,

víruseredetű elváltozás
Focalis epithelialis hyperplasia (Heck-betegség)
Kiemelkedő focalis szájüregi epithelialis papulaként
jelentkezik
Okként felmerül vírusfertőzés (HPV), mechanikus

irritatio
Adenoma Szájnyálkahártya nyálmirigyeinek benignus daganata
Naevus pigmentosus Bőrön és szájnyálkahártyán előforduló melanin
tartalmú anyajegyek
10. Benignus kötőszövet és támasztószövet eredetű

(mesenchymalis) daganatok
11.10. táblázat -
Fibroma Szájüregben gyakori, valószínűleg mechanikai
sérülések okozzák
Lipoma Szájüregben, szájgaratban ritka, főleg idős korban
fordul elő
Myxoma Lassan növekvő, ismeretlen eredetű daganat
Haemangioma Véredényekből indul ki, születéskor vagy
csecsemőkorban jelentkezik
Haemangio-pericitoma Véredények pericytáiból kiinduló ritka daganat
Lymphangioma A nyelv nyirokereiből indul ki, az élet első két
évtizedében jelentkezik
Leiomyoma Az arteriák tunica mediájának arteriáiból származik
Rhabdomyoma Harántcsíkolt izomeredetű, főleg a szájfenéken
jelentkező daganat
Schwannoma (neurilemmoma, neurofibroma) Perifériás idegek hüvelyének Schwann sejtjeiből indul
ki
113
Traumás neuroma Idegsérülést követő submucosus fájdalmas

csomócskák
Granularis sejtes myoblastoma Fiataloknál, főleg a nyelvben előforduló Schwann
sejtes tumor
11. Benignus vegyes daganatok

11.11. táblázat -
Angiolipoma Véredények és zsírszövet együttes burjánzása
Angiokeratoma Capillarisok és felszínes hám együttes daganata
12. Daganatszerű elváltozások

11.12. táblázat -
Papillomatosis palati Rosszul illeszkedő, laza, kivehető fogpótlások okozzák
Hyperplasia fibrosa (granuloma fissuratum) Rosszul illeszkedő prothesisek vestibularis széle
mentén alakul ki
Óriássejtes epulis Óriássejtes gingiva granuloma, oka trauma vagy
chronicus gyulladás
Granuloma pyogenicum Chronicus gyulladásos sarjszövet a fogíny szélén
Fasciitis nodularis Gyorsan növekvő fájdalmas submucosus elváltozás
Juvenilis agressiv fibromatosis Agresszív, mandula környéki kötőszövetes burjánzás
Nyelvgyöki struma Ductus thyreoglossus kivezetőnyílásának megfelelően
helyezkedik el
Osteochondroma Nyelv hátsó harmadában előforduló 1 cm átmérőjű
kemény tumor
Ranula Nyálmirigyek kivezetőcsövének elzáródása okozza
Epidermoid, ill. dermoid cysták Üres, illetve a bőr járulékos elemeit tartalmazó cysták
13. Daganatmegelőző állapotok a szájüregben és a

szájgaratban
13.1. Definíció
Daganatmegelőző elváltozásnak tekintjük azokat az alábbi morphologiai jelenségeket, amelyek talaján a daganat
kialakulhat.
• Hyperplasia simplex
• Dysplasia (enyhe, közepes, vagy súlyos fokú)
• In situ carcinoma
11.13. táblázat -
Nyálkahártya-elváltozások a szájüregben és a
szájgaratban Leukoplakia
• Fehér, letörölhetetlen plaque a nyálkahártyán
• Ok: dohányzás, alcohol, vas- és vitaminhiány,
114
candidiasis
• Terápia: oki tényező megszüntetése, excisio,

cryotherapia
Lichen ruber planus
• Fehér, faágszerű papulák a nyálkahártyán
• Ok: autoimmunitás(?), psychés
• Konzervatív kezelés: steroid, antibiotikum,

vitaminok
• Excisio vagy cryotherapia: malignitas gyanújánál
Erythroplakia
• Vörös foltozottság, hátterében hámdysplasia, in situ

vagy invasiv carcinoma lehet
• Terápia : széles kimetszés
Lupus erythematodes discoides
• Autoimmun eredetű, hyperkeratotycus erythemás

laesiók
Sideropenia
• Atrophiás glossitis vashiány esetén
Submucosus fibrosis
• Ismeretlen eredetű diffúz kötőszövetes

megvastagodás
Candidiasis
• Tejfehér, kerek, később összefolyó lerakódások
• Terápia : antimycoticumok, bóraxglicerines

ecsetelés
Ajak-elváltozások
Cheilitis chronica actinica (cheilitis solaris)
• Napfény-expositiót követő alsó ajak elváltozás
Cheilitis glandularis
• Kis nyálmirigyek idült gyulladása
Keratoacanthoma
• Laphámrákhoz hasonló, néha spontán is gyógyulhat

Nyelv-elváltozások
Glossitis syphilitica
• Chronicus gyulladás késői syphilisben

Az állcsontok daganat megelőző állapotai
Paget-kór (ostitis deformans)
115
• Ismeretlen eredetű, chronicus, progressiv

csontbetegség
Fibrosus dysplasia
• Feltehetően mesenchymalis érési zavar
14. A szájüreg malignus daganatai

11.14. táblázat -
Százalékos megoszlás regiók szerint TNM rendszer
Ajkak belső oldalai: 16% Tis: carcinoma in situ
Szájfenék: 35% T1: a tumor <2 cm
Pofa nyálkahártya: 2% T2: a tumor >2 cm, de <4 cm
Nyelv elülső kétharmada: 36% T3: a tumor >4 cm
Alsó és felső gingiva: 6% T4: kiterjedt tumor, csont, izom, bőr infiltratióval
Kemény szájpadlás: 3%
Retromolaris tájék: 2%
14.1. Pathologia
Szövettani megoszlás
• 90%: laphámcarcinoma
• 10% adenoid cysticus cc., mucoepidermoid tumor, sarcoma, melanoma
Incidencia:változó
• Nyugat Európa: 2%
• India: 40% (bagórágás!)
Hajlamosító tényezők
• Dohányzás (pipázás!)
• Alcohol
• Májcirrhosis
• Elhanyagolt szájhigiéne
• Férfi-nő arány 2:1; főleg a 60-70 éves korosztály érintett
11.15. táblázat -
Klinikai tünetek Kivizsgálás
Fájdalom (fűszer, alcohol csíp!) Orthopantomogram: alsó alveolusok érintettsége
116
Vérző fekély CT: mandibula érintettsége
Foetor ex ore MRI: lágyszöveti terjedés
Fülfájdalom UH vezérelt tűbiopszia: N0 nyak, de pozitív MRI

esetében
Nehezített beszéd és nyelés
Mellkas rtg./CT: metastasisok
Fogsor viselése akadályozott
Áltatásos vizsgálat: szövettan, nyak, szájüreg
Nyaki nyirokcsomó: első tünet lehet (30%) áttapintása, második primaer tumor kizárása, pontos
kiterjedés, ill. stádium megállapítás, műtéti terv
14.2. Terápiás lehetőségek

Palliativ kezelés
• Előrehaladt primaer tumor, távoli áttét esetén
• Rossz általános állapot, idős kor, intercurrens betegség esetén
Telecobalt irradiatio
• 6500 cGy, fractionaltan 4-5 hétigT1-T2 tumorok esetén
• 10 000 cGyadható nyelvszéli daganatokra (interstitialis implant)
• Komplikációk: xerostomia, mucositis, mandibula osteonecrosis
Sebészi megoldás
11.16. táblázat -
Műtét Reconstructio
Transoralis excisio (T1-T2 tumorok) Primaer zárás, félvastag bőr
Partialis glossectomia Szabad radialis alkarlebeny
Hemi-/total glossectomia Pectoralis major myocutan lebeny
Kis, alveolust érintő tumor excisiója Marginalis/partialis mandibulectomia
Mandibula resectio+lágyrész excisio Osteocutan szabad radialis alkarlebeny
Nyaki nyirokcsomók
• Tapintható nyirokcsomók →radicalis nyaki block dissectio
• N0 nyak: T1 → wait and see; T2-T4 → wait and see vagy electiv nyaki block dissectioesetlegelectiv nyaki
irradiatio
15. A szájgarat malignus daganatai

11.17. táblázat -
Százalékos megoszlás regiók szerint TNM rendszer
Nyelvgyök, valleculák, lingualis epiglottis felszín: Tis carcinoma in situ
117
20%
T0: nincs tumor
Lágyszájpad és uvula: 26%
T1: a tumor <2 cm
Hátsó garatfal: 11%
T2: a tumor >2 cm <4 cm
Tonsillák, szájpadívek, glossotonsillaris barázda: 43%
T3: a tumor >4 cm
T4: kiterjedt, a nyak bőrét és a pterygoideus izmokat

infiltráló tumor
15.1. Pathologia
90% laphámcarcinoma, férfi-nő arány: 5:1; második primaer tumor gyakorisága: 30%
5% non-Hodgkin lymphoma (főként a nyelvgyökön és a garatmandulákon)
2%: kis nyálmirigy eredetű tumor (főként adenoid cysticus cc.)
3% egyéb (pl. rhabdomyosarcoma)
11.18. táblázat -
Klinikai tünetek Kivizsgálás
Torok- és fülfájdalom MRI: lágyszövetek, nyaki nyirokcsomók érintettsége
Nehezített nyelés és beszéd Tűbiopszia: tapintható nyirokcsomókból
Kifekélyesedett vagy exophyt tumor, mely néha UH/CT vezérelte tűbiopszia: csak MRI-vel észlelhető
vérezik nyirokcsomókból
Tapintható nyaki nyirokcsomó első jel lehet 20% Panendoscopia: második primaer tumor keresése,
szövettan, műtéti terv
Szájzár (előrehaladt tumornál)
15.2. Terápiás lehetőségek

Palliativ kezelés
• Előrehaladt primaer tumor, távoli áttét esetén
• Rossz általános állapot, idős kor, intercurrens betegség esetén
Cytostaticus kezelés
• „High grade” és „medium grade” non-Hodgkin lymphoma (CHOP séma)
• „Low grade” non-Hodgkin lymphoma (chlorambucil)
Telecobalt irradiatio
• Körülírt lymphomák
• T1- és T2 laphámcarcinomák. Postoperative: T3-T4 laphámcarcinomák
• Chemoradiotherapia részeként előrehaladt laphámcarcinomáknál → tumor kissebbítés → műtét ismételt

mérlegelése
Sebészi megoldás
118
11.19. táblázat -
Műtét Reconstructio
Paramedian mandibulotomia (lateralis szájgarat Pectoralis major myocutan lebeny vagy szabad
tumorok) radialis alkarlebeny
Partialis mandibulectomia lágyrész excisio Osteocutan radialis szabad lebeny vagy osteocutan
fibula lebeny
Lateralis pharyngotomia (nyelvgyök tumorok)
Pectoralis major myocutan lebeny
Total glossolaryngectomia (vallecula és előrehaladt
nyelvgyöki tumorok) Szabad radialis alkarlebeny vagy nyelezett temporalis
fascia lebeny
Lágyszájpad részleges excisiója
„Gastric pull-up”
Pharyngo-laryngo-oesophagectomia (kiterjedt hátsó
garatfali tumorok)
Nyaki nyirokcsomók
• Tapintható nyirokcsomók → radicalis nyaki block dissectio
• N0 nyak: T1 → wait and see, T2-T4 → wait and see vagy electiv nyaki block dissectioesetleg electiv nyaki
irradiatio
16. A garat neurológiai betegségei

16.1. Processus styloideus elongatus
16.2.
Egyoldali neuralgia/dysphagia a tonsilla palatina területén
Oka: a nn. IX., X., XI., XII. és a carotis mechanikus irritációja
Terápia: műtét
16.3. N. glossopharyngeus (IX.) neuralgiája

Féloldali nyelv-garattáji szaggató fájdalom, nyálfolyás, kényszerfejtartás
Nyelés, rágás, beszéd, ásítás provokálhatja
Terápia: tbl. Stazepin vagy műtéti idegátmetszés
16.4. N. vagus (X.) neuralgiája

N. laryngeus superior neuralgia: nyelvcsont hosszú szarv környéke fáj
Ramus auricularis neuralgia: mastoid körüli, ill. suboccipitalis fájdalom
Terápia: lokális meleg vagy műtéti idegátmetszés
16.5. Motoros garatbénulás

Garatreflex hiánya, félrenyelés, lágyszájpad bénulás
Oka: foramen jugularae syndroma, bulbaris/pseudobulbaris paralysis
119
Terápia: tápszonda/percutan endoscopos gastrostomia (tracheotomia)
16.6. A garat egyéb neurológiai megbetegedései

Garatfűző izmok görcse: fájdalom, nyáladzás kíséretében (hysteria)
Pharyngoplegia okai: agytumor, syphilis, vírusfertőzés, sclerosis multiplex
Palatalis myoclonus oka: garat-, gége-, szem- és rekeszizmok ritmikus görcse
16.7. A garatnyálkahártya érzészavarai

Hyperaesthesia: descendáló hurut, alcohol-nicotin abusus, neurosis miatt
Anaesthesia:
Centralis ok: syphilis, tumor, sclerosis multiplex, syringobulbia

Peripheriás ok: nn. IX., X., XI., XII-re nyomást kifejtő folyamatok
16.8. Processus styloideus elongatus

Tapia syndroma
Avellis syndroma
Vernet syndroma
Jackson syndroma
Collet-Sycard syndroma
Villaret syndroma
120
12. fejezet - A NYÁLMIRIGYEK
BETEGSÉGEI
1. Diagnózis
1.1. Anamnézis
Duzzanat: hirtelen, lassan
Bőrpír
Fájdalom
Gyors növekedés
Láz
Életkor, nem
Arcidegbénulás
1.2. Fizikális vizsgálat

Általános fül-orr-gége vizsgálat (fej-nyak tapintási lelet, epipharynx, gége, hajas fejbőr, szájüreg)
1.3. Műszeres vizsgálatok

Non invasiv vizsgálatok:
Endoscopia
Röntgen vizsgálatok (sialographia csak nyálkiválasztás vizsgálatára, tumor diagnosztikára nem alkalmas!)
CT, MRI (csont, ill. lágyrészek vizsgálata)
Ultrahang
Thermographia, scintigraphia
Invasiv vizsgálatok:
Sialochemia
Lymphographia
Angiographia
Aspiratiós cytologia (UH vagy CT vezérelve is)
1.4.
A mindennapi gyakorlatban az UH és az aspiratiós cytologia a legalkalmasabb, CT és MRI csak malignus tumor
gyanúja esetén indokolt.
2. Nyálkövesség
2.1. Tünet: étkezéskor hirtelen növekedés, fájdalom láz nélkül,
féloldali
Vizsgálat: UH, rtg., sz.sz. aspiratiós cytologia
Terápia:
121
A NYÁLMIRIGYEK
BETEGSÉGEI
Nyáltermelés fokozása,
Izomrelaxansok (napi 2x50-150 mg tolperison)
Excisio, ha a kő a kivezetőcsőben van
Nyálmirigy eltávolítás multiplex kövesség esetén
3. Gyulladások
3.1. Vírus eredetűek
Ok: parotitis epidemica, coxsackie-, cytomegalo-, AIDS vírus
Tünet: kétoldali duzzanat, fájdalom, elesettség, láz
Vizsgálat: tapintás, anamnesis, sz.sz. cytologia, serologia
Terápia: ágynyugalom, láz-, fájdalomcsillapítás, szövődmények megelőzése (orchitis, féloldali

halláscsökkenés!)
3.2. Bacterialis eredetűek

Ok: idős, elesett beteg, gyakran nagy műtétek után
Tünet: egyoldali, rendszerint parotistáji, fájdalmas duzzanat, láz, elesettség, fájdalom, septicus állapot,
kivezetőcsőből pus exprimálható
Vizsgálat: tapintás, punctio, UH, bacteriologiai leoltás
Terápia: célzott antibiotikus terápia, párakötés, sz.sz. incisio
3.3. Chronicus gyulladások

Ok: ismeretlen, autoimmun folyamat feltételezhető. Gyermekkorban a chronicus felsőlégúti gyulladások okozta
nyirokcsomó megnagyobbodások szerepet játszhatnak.
Tünet: kétoldali, parotistáji duzzanat, mely étkezéskor megnövekszik, fájdalmassá válik, superinfectio esetén
vérbő duzzanat látható.Tapintásra kétoldali, érzékeny duzzanat tapintható. Szövettanilag három fázisa ismeretes.
Az első kettő reversibilis, az utolsó, harmadik fázis irreversibilis hegesedést mutat, ekkor már csak a nyálmirigy
eltávolítása jöhet szóba.
Vizsgálat: fájdalmas, kétoldali, diffúz duzzanat, nyálvezetékből nyákos, vagy gennyes váladék exprimálható.
UH: jellegzetes UH kép. Aspiratiós cytologia: chronicus gyulladás. Baktérium leoltás. Felsőlégúti status?
Terápia: célzott antibiotikus kezelés, felsőlégúti status rendezése (adeno-tonsillectomia, orrlégzés rendezése,
szájstatus stb.)
3.4.
3. stádiumban parotidectomia, gyermekkori forma pubertáskorban spontán regrediál
4. Immun sialoadenitisek
4.1. Allergiás sialoadenitis
Rendkívül ritka, a nyálmirigy duzzanatát ételek, gyógyszerek okozhatják, az allergén megszűnésével a panaszok
is megszűnnek.
4.2. Myoepithelialis autoimmun sialoadenitis

(szinonímák: Sjögren betegség, Mikulitz betegség, benignus lymphoepithelialis laesio)
122
A NYÁLMIRIGYEK
BETEGSÉGEI
4.3.
Ok: autoimmun folyamat
Tünet: kétoldali, fájdalmas, kemény duzzanat a parotisban, mely változó intenzitású, gyakran a
submandibularis nyálmirigyet is érinti.
Keratoconjunctivitis sicca
Xerostomia
Rheumatoid arthritis
Esetleg lupus erythematodes, scleroderma, polymyositis stb. Az esetek 5-10%-ában átmehet malignus non-
Hodgkin lymphomába, ezért rendkívül fontos az állandó kezelés, terápia resistens esetben a radicalis műtét.
Vizsgálatok: tapintás, aspiratiós cytologia, UH, autoimmun vizsgálatok
Terápia: izomrelaxansok, antirheumatoid kezelés, immunosuppressiv terápia, sz.sz. steroid kezelés.

Amennyiben a konzervatív kezelés hatástalan (az esetek 15-20%-ában), kötelező a nyálmirigyek eltávolítása az
arcideg megkímélésével, a malignizálódás veszélye miatt. A beteg műtét után is állandó ellenőrzésre, kezelésre
szorul!
4.4. Epitheloid sejtes sialoadenitis

(szinonímák: Heerfordt syndroma, Boeck sarcoidosis)
4.5.
Ok: autoimmun betegség
Tünet: egyoldali, kemény, fájdalmas duzzanat, mely étkezéstől függő gyakori a pulmonalis manifestatio, ill.
agyidegbénulások
Vizsgálatok: aspiratiós cytologia, mellkas rtg. UH
Terápia: permanens steroid kezelés, amennyiben hatástalan, s egyéb szervi manifestatio nincs – a nyálmirigy
eltávolítása
5. Sialoadenosisok
Kétoldali, fájdalmatlan parotis duzzanat, mely étkezéstől független, fájdalmatlan, nagyságát nem változtatja.
5.1. Ok:
ismeretlen, általában endocrinologiai betegségekhez társul:
Diabetes mellitus
Hypophysis dysfunkció
Oligomenorrhoea, amenorrhoea (leggyakoribb)
Hypothyreosis
Vegetativ idegrendszer betegségei
Vizsgálatok: alapbetegség vizsgálata, aspiratiós cytologia, UH
Terápia: beta sympatholythicum, alapbetegség kezelése, de a duzzanat általában ezekre nem változik.
Esztétikai okok miatt parotidectomia szóbajön.
6. Nem gyulladásos epithelialis elváltozások

Mucoviscidosis
123
A NYÁLMIRIGYEK
BETEGSÉGEI
Nyálmirigy atrophia
Necrotisáló sialometaplasia (nyálmirigy infarctus)
Oncocytaer metaplasia
6.1.
Vizsgálatok: aspiratiós cytologia, UH, alapbetegség vizsgálata
Terápia: intenzív panasz esetén a nyálmirigy eltávolítása
7. Nem tumoros szöveti proliferatiók

7.1. Cysták
Retentiós cysták – ha a nyálelfolyás akadályozott, gyulladás, nyálkő, vagy tumor miatt.
Congenitalis branchiogen cysták
Praeauricularis, cervicalis congenitalis fistulák általában 1-2 cm-es, vak tasakban végződnek, de ritkán a külső
hallójárat mellett az arcideg törzse alá futva a peritonsillaris térig terjedhetnek.
Terápia: a cysták, fistulák műtéti eltávolítása. Fontos a radicalis műtét, mert a recidivák esetén nagy az arcideg
sérülésének veszélye.
8. Tumorok
Rendkívül ritkák (hazánkban évente mintegy 400 primaer tumor, melyből 80-100 malignus).
8.1. Kiindulási hely

12.1. táblázat -
Parotis 0,8 Ebből malignus 20%
Submandibularis nyálmirigy 5-10% Ebből malignus 45%
Sublingualis nyálmirigy 0,01 Ebből malignus 90%
Kis nyálmirigyek (felső lég- és 0,1 Ebből malignus 45%
emésztőutak nyh.)
Bonyolult anatómiai viszonyok (koponyaalap, parapharyngealis tér, fossa pterygopalatina, nyaki képletek,
külső- és középfül).
8.2. Szövettani szerkezet

Epithelialis tumorok
Benignus adenomák
Vegyes tumor (mixo-chondro-basalioma) – leggyakoribb, főleg nőkön Warthin tumor (cystadenoma papillare
lyphomatosum) – férfiakon
Egyéb benignus tumorok: basalsejtes adenoma, nyálvezeték adenoma, oncocytoma, világossejtes adenoma
Malignus tumorok
Acinus sejtes cc.

Adenoid cysticus cc.
Mucoepidermoid cc.
124
A NYÁLMIRIGYEK
BETEGSÉGEI
Adenocc.
Nyálvezeték cc.
Planocellularis cc.
Cc. in tumore mixto
Anaplasticus cc.
Egyéb malignus epithelialis tumorok
Nem epithelialis tumorok
Benignusak
Malignusak (sarcomák)
Malignus lymphomák
Másodlagos tumorok (direkt terjedés a környezetből, illetve távoli metastasisok)
9. Malignus tumorok malignitási foka

12.2. táblázat -
Mal.f. Differenci Tok Tok+intilt invasio Cell. Nyirokér Vérér Ideg
áltság r. atypia invasio
1. Jól diff. + − − − − − −
2. Rel. jól + + − +− +− − +−
diff.
3. Rosszul − − + + + + +
diff.
4. Anaplastic − − + +++ +++ +++ +++
us
9.1. Tünetek
Benignus tumor, alacsony mal. f. tumor: lassan nő, tünetmentes
Magasabb mal. f. tumor: fájdalom, gyors növekedés, idegbénulások
9.2. Diagnózis
Aspiratiós cytologia, UH, sz.sz. CT, MRI
9.3. Terápia: műtét

Radikalitást a tumor kiterjedése, malignitási foka, stádiuma, szövettani szerkezete határozza meg
Próbaexcisio, enucleatio TILOS!
Subtotalis parotidectomia
Benignus tumor, alacsony mal. fokú tumor

Totalis parotidectomia az arcideg megkímélésével
Benignus tumor, malignus tumor az arcidegtől távol, perineuralis invasio nincs

Radicalis parotidectomia arcideg resectióval
Malignus tumor perineuralis invasióval

Arcideg reconstructio
Ha lehet, mindig, kivéve: preop. arcidegbénulás, koponyaalapi residualis tumor, recidiv, magas malignitási fokú
125
A NYÁLMIRIGYEK
BETEGSÉGEI
tumor
Prophylacticus block dissectio
Magas malignitási fokú tumor, lymphaticus, perineuralis invasióval

Postoperativ irradiatio
1. mal. fok: nem szükséges

2. mal. fok: szovettani lelet függvényében
3-4. mal. fok: mindig
126
13. fejezet - A GÉGE ÉS
HYPOPHARYNX MEGBETEGEDÉSEI
1. A gége és hypopharynx elváltozásainak
diagnosztikája. Tünetek és vizsgáló eljárások
1.1. Tünetek
A gége és a hypopharynx elváltozásai a három fő funkciót érintik: légzés, hangképzés,nyelés.
A panaszok ennek megfelelően nem betegség, hanem szervspecifikusak
Nehézlégzés, fulladás elsősorban az inspiriumban, ritkán az inspiriumban és az exspiriumban is

Rekedtség, erőltetett hangképzés, levegős hang, aphonia
Idegentestérzés, „globus érzés”
Fájdalom: nyeléstől független vagy nyelési fájdalom (üres nyeléskor vagy evés közben, esetleg a kettő együtt),
kisugárzó fájdalom nyelési akadályozottság, teljes nyelési képtelenség.
1.2. Vizsgáló eljárások

Anamnesis
Jó anamnesis fél diagnózis
Fizikális vizsgálat
Indirect tükrözés, külső tapintás
Kóros hangfenomének megfigyelése
Endoscopia
Direkt laryngomicroscopia
Direkt hypopharyngoscopia (merev eszközzel – ITN; fiberoscoppal – loc. anaesth.)
Szövettani vizsgálat
Műtéti specimen vagy
Biopsziával nyert anyag (LASER beavatkozás előtt az anyag károsodása miatt mintavétel szükséges!)
Hagyományos röntgen diagnosztika
Gége- és trachealégsáv felvétel (jelentősége csökkent)
Nyelési rtg.
Modern képalkotók
UH, CT, MRI, PET
Hangképzés vizsgálata
Stroboscopia
Acusticus hangelemzés
127
A GÉGE ÉS HYPOPHARYNX
MEGBETEGEDÉSEI
Laryngo-myographia (EMG)
2. A gége fejlődési rendellenességei

13.1. táblázat -
Fejlődési Tünet Diagnózis Terápia Megjegyzés
rendellenesség
Porcos váz anomáliái
Laryngomalatia Inspiratoricus Endoscopia, CT, Lehetőleg várakozás, Gégeváz
dyspnoe, stridor „cat MRI tracheotomia csak megerősödésével
cry” syndroma ritkán indokolt spontán gyógyulás
lehet (leggyakoribb
fejl. rendellenesség)
Porcdeformitások, Súlyos légzési Endoscopia, CT, Tracheotomia Későbbi
porchiányok probléma MRI reconstructiós
kísérlet
Gége hasadékai, Táplálék aspiratio, Endoscopia, nyelési Műtét Ritka kórkép
laryngo-tracheo- pneumonia rtg.
oesoph. fistula
Lágyrész anomáliák
Cysta, laryngocele Inspiratoricus stridor Indirect tükrözés, EMC-incisio Cysta supraglott. loc.
endoscopia CT, MRI laryngocele esetén
külső műtét is
szükséges lehet
Gége atresia Teljes atresia „kék Endoscopia Tracheotomia Súlyos vagy az
gyermek” élettel
összeegyeztethetetle
n kórkép
Diaphragma laryngis Dyspnoe, sírás Endoscopia CT, MRI EMC+laser Esetek 75%-ában
gyenge, sipító v. EMC+szilikon ék glotticus loc.
aphonia behelyezés endo- mértéke különböző
extralaryngealis
öltéssel a
pajzsporcon át
rögzítve. Súlyosabb
esetben thyreotomia
hegkimetszés,
interpositum
Subglotticus stenosis Pseudocroup szerű Endoscopia CT, MRI A gyűrűporc lumene
tünetek, tiszta sírás, a Tracheotomia szűk (3,5 mm alatt),
kilégzés is nehezített 3-4 éves korra
Külső műtét csak spontán javulhat
súlyos esetben, 3.
életév után
Haemangiomák, Dyspnoe, stridor Endoscopia 2-3 éves korig
lymphangiomáka Konzervatív: steroid spontán
visszafejlődés
Laser vagy várható
cryochirurgia (lymphangiomák
nyaki hygroma
részeként)
a
A korábban alkalmazott sugárkezelés, sclerotisatio, radium kezelés nem javasolt!
2.1. Neurogen szűkületek
128
MEGBETEGEDÉSEI
Ok: a nervus vagus sérülése az ideglefutás bármely szakaszán az agyi magvaktól a nyaki- és mellkasi szakaszon
át a gégéig.
Egyoldali
Ok: leggyakrabban mellkasi vascularis fejlődési rendellenesség
Nervus vagus
Érző és mozgató beidegzési zavar, a hangszalag intermedier állásban
Nervus recurrens
Csak mozgató beidegzési zavar, a hangszalag paramedian állásban
Kétoldali
Ok: szinte mindig centralis eredetű, egyéb agyideg tünetekkel
Diagnózis: indirect és direkt gégevizsgálat; az ok kiderítése szükséges
Terápia: az ok ismeretében:
Spontán gyógyulási esély

Műtét
Az egyéb fejlődési rendellenesség miatt műtét ellenére fatalis lehet
3. A gége sérülései
Tünetek: stridor, rekedtség, köhögés fájdalom, subcutan emphysema, suffusio nyelési panasz,
mozgáskorlátozottság a hangszalagban, ill. aryporcban kiszélesedett gége
Diagnózis: gégetükri kép, endoscopia, UH, CT, MRI
3.1. Külső trauma

Tompa, éles
Commotio laryngis – shock
Porc fractura
Laryngo-trachealis disruptio (főleg gyermekkorban)
Oedema
Suffusio, haematoma
Ary-porc dyslocatio
Perichondritis
Terápia: Konzervatív!
A légutak átjárhatóságának biztosítása.
Vérzéscsillapítás.
Primaer reconstructio, fertőzés kivédése.
Súlyos sérülés, porcsérülés esetén a műtét során mindent megőrizni amit lehet!
129
MEGBETEGEDÉSEI
Trauma műtéti kezelése csonkító műtétet nem indokol!
3.2. Belső trauma

Kémiai, hő, idegentest (iatrogen-intubatio)
Azonnali
Ny.h. sérülés
Ary-porc luxatio
Trachea ruptura
Korai
Oedema
Ulceratio
Infectio
Késői
Granuloma
Chondritis
Diaphragma
Subglotticus stenosis
Interarytenoid synechia
Ankylosis (cricoarytenoid ízületi)
Perichondritis
Terápia:Konzervatív!
Endolaryngealis laser beavatkozás.
Endolaryngealis arytenoidectomia a hangszalag endo-extralaryngealis kiöltésével a pajzsporcon át.
Endolaryngealis tágító ék behelyezés és rögzítése a fenti módon.
Külső feltárású gégetágító műtét.
Trachea harántresectio.
4. A gége gyulladásos betegségei

13.2. táblázat -
Kórkép Tünetek Diagnózis Terápia
Acut laryngitis
Laryngitis acuta simplex Rekedtség, köhögés, Tünetek és indirect Gyógyszeres:
(virus v. bact.) fájdalom, láz önmagában gégetükri kép – gyulladt gyulladáscsökkentők,
v. laryngo- nyálkahártya oedemacsökkentők,
tracheobronchitis antibiotikum, köhögés-
részeként csillapítók
Laryngitis subglott. seu Be- és kilégzés hangos és Tünetek és indirect
pseudocroup nehezített, ugató köhögés, gégetükri kép Gyógyszeres:
cyanosis, fulladás érzés gyulladáscsökkentők,
oedema-csökkentők,
steroid, O2 belégzés,
sedativum
Ritkán intubatio, esetleg
130
MEGBETEGEDÉSEI
tracheotomia
Epiglottitis acuta – Fájdalom, gombócos hang, Tünetek, indirect gégetükri
phlegmonosa magas láz, belégzési kép: hurkaszerű, vérbő Gyógyszeres:
nehezítettség oedemás epiglottis, antibiotikum, oedema,
helyenként sárgásan áttűnő gyulladáscsökkentők,
steroid, párakötés
Tályog incisiója
Gégetükri kép Gyógyszeres: a kiváltó ok
Oedema laryngis Gyulladásos folyamat szerint: antibiotikum,
részjelensége gyulladáscsökkentők,
• gyulladásos oedema oedema csökkentők,
Felnőtt korban is egyre steroid
• subglotticus oedema gyakoribb
• Quincke oedema Allergiás eredetű gombóc

érzés, nyelési
nehezítettség, nehézlégzés
Herpes laryngis A garat vírusos Panaszok, gégetükri kép Gyógyszeres: gyulladás-
gyulladásos betegségéhez és oedemacsökkentők,
társul virus ellenes szerek
Herpes zoster laryngis Fájdalom, láz, rekedtség Gyógyszeres: gyulladás-
Gégetükri kép: és oedema-csökkentők,
virus ellenes szerek
• vesiculák a n. laryngeus
superior által beidegzett
területen
• herpes vagalis:
vesiculák mellett a
gégefél
mozgáskorlátozottsága
Chronicus laryngitisek
Laryngitis chronica Rekedtség, köhécselés, Tünetek és gége-tükri kép: Orrlégzési akadály
simplex et sicca tapadós váladék, gombóc vérbő, száraz ny.h. tapadós megszüntetése, alkohol,
és kaparó érzés, enyhe nyák nicotin elhagyása, irritáló
fájdalom tényezők kerülése, 3 héten
túl fennálló panaszok
esetén alapos gégészeti
kivizsgálás
chronicus specifikus
gyulladások
Laryngitis tuberculosa Rekedtség, fájdalom, Tünetek, laryngo-
nyelési és fülbe sugárzó microscopia biopszia – Általában
fájdalom, amely a histol. vizsg. – tüdőfolyamathoz társul
szokásos gyulladás elleni monochorditis – interary
kezelésre nem javul térben – epiglottison Pulmonológiai vizsg.,
antituberculoticus th.
Laryngitis syphilitica Lokalizációtól függő Gégetükri kép – gyanú
esetén serologiai vizsg. Nagyon ritka, isolált
gégebetegség nem fordul
elő
Előírás szerinti th.

Scleroma laryngis Rekedtség, köhögés, Endoscopia: Antibiotikum, szükség
fokozódó stridor, az orr laryngomicroscopia, esetén tracheotomia
scleromás tüneteivel tracheoscopia: kékesvörös
csomók, később lument
131
MEGBETEGEDÉSEI
szűkítő elváltozás –
biopszia, szövettani
vizsgálat, kórokozó
kimutatása
Wegener granulomatosis Nehézlégzés, köhögés Endoscopia: Gyógyszeres: steroid,
és letalis midline laryngomicroscopia, immunsuppressiv th.
granulomatosis biopszia – szövettani sugárkezelés
vizsgálat – atypusos gran.
szövet, necrosis
Sarcoidosis Nehézlégzés Endoscopia:
laryngomicroscopia, Steroid
granulomatosus és
hegesedő forma, biopszia Laser kezelés
– szövettani vizsgálat
Arthritis Rekedtség, nehézlégzés, Gégetükri kép: az arytáji Rheumatoid arthritis
crycoarythenoidealis esetleg nyelési zavar ny.h. duzzanata, részeként fordul elő,
gyulladása, kannaporc rheumatologiai kezelés,
deformitás, adductios állás szükség esetén
endolaryngealis műtét
vagy tracheotomia
5. A gége degenerativ elváltozásai

5.1. Laryngitis chronica, hyperplastica
A kórkép átmenetet képez a chronicus gyulladás és a degenerativ gégeelváltozások között – a nyálkahártyán
végbemenő elváltozások:
Nyálkahártya hyperaemia
Lymphocytás beszűrődés
Fibrosis
Nyáktermelő mirigyek hyperplasiája
Nyálkahártya megvastagodás
Metaplasia
Nyáktermelő mirigyek atrophiája
13.3. táblázat -
Supraglotticus megjelenés Glotticus megjelenés
A hangszalagokon tumorra emlékeztető, de nem
Dysphonia plicae ventricularis exulceralt szövetszaporulat, ami mindkét oldalon
megjelenik
Morgagni tasak prolapsusa
Tünet: chronicus laryngitis tünetei
Diagnózis:
Anamnesis – gátolt orrlégzés, ismétlődő felső légúti hurut, dohányzás, alkohol abusus, hang megerőltetése,
irritáló gázok, gőzök belégzése
Gégetükri kép – egyenetlen gégenyálkahártya, nem exulcerált, néha daganat gyanúját kelti, általában
symmetricus
Terápia:
Konzervatív: feltételezhető kórokok kiküszöbölése, A-vitamin
132
MEGBETEGEDÉSEI
Műtéti: laryngomicrochirurgiai – excisio
5.2. Reinke-oedema
Mindkét hangszalag elülső kétharmadának (pars ligamentosa) submucosus, gyulladás mentes, részben szervült
oedemája. A túltengő elváltozás lazán, lebenyszerűen flotal. Nagysága igen különböző lehet.
Tünet: rekedtség, extrém nagy elváltozás esetében nehézlégzés
Diagnózis: gégetükri kép – a hangszalagok pars ligamentosajának vizenyősen áttűnő, különböző mértékű
duzzanata
Terápia: Laryngomicrochirurgia (hagyományos vagy laser)
A nyálkahártya behasítása, az oedema leszívása vagy a túltengő szervült elváltozás eltávolítása. Az elülső
commissura, ill. a hangszalag szabad széle ne sérüljön!
5.3. Polypus chordae vocalis

A hangszalagpolyp a leggyakoribb „új képződmény” a gégében, amely degenerativ elváltozásnak tekinthető.
Tünet: rekedtség
Diagnózis: gégetükri kép – általában az egyik hangszalagon, az elülső és középső harmad határán pendularis
vagy szélesebb alapú képlet
Terápia: Laryngomicrochirurgia (hagyományos vagy laser) – eltávolítás
5.4. Leukoplakia (pachydermia vagy keratosis) chordae vocalis

Az egyik vagy mindkét hangszalagon megjelenő fehér felrakódás, amely enyhe esetben füstszerű, kifejezettebb
formában vaskos, néha tumor gyanúját keltő elváltozás.
Oka a nyálkahártya többrétegű el nem szarusodó laphámjának elszarusodása.
Az elváltozás súlyosságát a hám mélyebb rétegeiben észlelt elváltozás: a dysplasia mértéke és az atypia
megjelenése alapján állapítja meg a pathologus.
Praecarcinomás elváltozásnak tekintendő!
Szövettani felosztás:
I. Leukoplakia dysplasia nélkül
II. Leukoplakia dysplasiával, atypiával (dysplasia: az epithel structuralis változása, atypia: a sejt érésgátlásának
következménye)
1. Enyhe fokú: az elszarusodás mellett a hám basalis rétegeiben dysplasia, atypia
2. Közepes fokú: a dysplasia eléri a stratum spinosumot, atypia
3. Súlyos fokú: a dysplasia a hám minden rétegére kiterjed, a basal membran ép, atypia
III. Carcinoma in situ (intraepithelialis carcinoma)
Tünet: rekedtség
Diagnózis: gégetükri kép – füstszerű vagy vaskos fehéres felrakódás egyik vagy mindkét hangszalagon
Laryngomicrochirurgia – az eltávolított anyag szövettani vizsgálata
Terápia: Kezdetben konzervatív! Dohányzási tilalom. Nagy adag A-vitamin szedése két hónapon át.
Laryngomicrochirurgia: hangszalagi decorticatio (hagyományos sebészi vagy laser).
133
MEGBETEGEDÉSEI
5.5. Virchow-féle pachydermia (contact ulcus)

A hangszalagok elülső kétharmadán lévő leukoplakiától el kell különíteni a hangszalagok hátsó harmadán lévő,
proc. vocalisnak megfelelően kétoldalon kialakuló elváltozást. Az egyik oldalon hyperkeratoticus felrakódás,
vele szemben kis fekély látható. Oka valószínűleg rossz hangképzési technika, hangerőltetés.
Tünet: rekedtség
Diagnózis: gégetükri kép
Terápia: enyhébb esetben phoniatriai kezelés, A-vitamin, súlyosabb esetben laryngomicrochirurgia – de mivel
az okot nehéz megszüntetni, a kiújulás esélye nagy.
6. A gége jóindulatú daganatai

6.1. Papilloma laryngis
Etiológia: vírus eredetű megbetegedésnek tartjuk. Elektronmikroszkópos vizsgálattal, hybridisatióval és
polymerase láncreakcióval kimutatható a 6, 11-es humán Papova virus jelenléte.
13.4. táblázat -
Juvenilis Adultus
Klinikailag eltérő megjelenés és viselkedés
Élénkvörös, szemölcsös, bolyhos Szemölcsös, szürkésfehér, tömött, fibrosus
Multiplex Solitaer
Érintésre vérzékeny növedék Kocsányos vagy szélesalapú
Bármely régióban előfordul Általában a hangszalagokon fordul elő
Kiújulása miatt áthúzódik a felnőttkorra is a betegség Malignisálódásra hajlamos
Tünet: rekedtség, légzési nehézség
Diagnózis: gégetükri kép, endoscopia – biopszia – szövettani vizsgálat
Terápia:
Műtéti – laryngomicrochirurgia laserrel
Gyógyszeres: vírusellenes szerek, interferon-α
6.2. Chondroma
Lassan növő, hyalinporcból álló daganat. Leggyakrabban a gyűrűporc ívének vagy pecsétjének lumen felé néző
felszínéről indul ki. Subglotticus lokalizációjú.
Recidiva hajlam. Malignizálódhat!
Tünet: rekedtség, fokozódó nehézlégzés (a gyűrűporc hátsó felszínéről kiinduló tumor nyelési nehézséget
okozhat)
Diagnózis:
Gégetükri kép, endoscopia: ép nyálkahártyával fedett, gömbölyded, dudoros felszínű terime
Modern képalkotók: UH, CT, MRI
134
MEGBETEGEDÉSEI
Terápia: műtéti – a tumor enucleatiója megengedett!
6.3.
Valódi fibromák
Lipoma
Leiomyoma, rhabdomyoma
Neurilemmoma (schwannoma)
Neurofibroma (Recklinghausen-kór)
Abrikoszov tumor (granular cell tumor)
Tünetek: szervspecificusak
Diagnózis: gégetükri kép, endoscopia
Terápia: sebészi – csonkító műtét nem indokolt
6.4. Haemangioma
Felnőttkori cavernosus haemangioma laser vagy cryotherapiát tehet szükségessé
6.5. A gége cysticus elváltozásai, laryngocele

13.5. táblázat -
Egyszerű cysták Laryngokele
Belső Külső
A kis nyálmirigyek kivezető A Morgagni tasak szájadékának A membrana thyrohyoidea rostjai
járatának elzáródása okozza, beszűkülése miatt „gége légsérv” között kiboltosul a nyakon
általában a supraglotticus regióban alakul ki
észlelhető, ép nyálkahártyával
fedett, folyadék tartalmú
(Amíg légtartó, nagysága
változtatható Valsalva manőverrel
vagy külső nyomásra kinyomható a
levegő a sérvből)
Tünet: dyscomfort érzés – Dyscomfort érzés, idegentest érzés, Az előbbieken kívül tapintható
általában melléklelet nehézlégzés terime a nyakon
Gégetükri kép: ép nyálkahártyával Az álhangszalagot, A belső laryngocele jellemző
fedett sárgásan áttűnő képlet pharyngoepiglotticus redőt, gégetükri kép mellett, a nyakon
feldomborító, ép nyálkahártyával tapintható rugalmas terimeként
fedett elváltozás jelenik meg
Bennéke mindkét esetben levegő,
vagy folyadék
Diagnózis: gégetükri kép, Gégetükri kép, endoscopia, UH, Gégetükri kép, endoscopia, tapintási
endoscopia CT, MRI lelet UH, CT, MRI
Terápia: általában melléklelet! Laryngomicrochyrurgia Külső feltárású műtét során a
Eltávolítása ritkán indokolt – laryngocelét minél tovább követve
laryngomicrochyrurgia resecálni és elvarrni
Kombinált (belső-külső) kele esetén
külső műtét
135
MEGBETEGEDÉSEI
7. A gége rosszindulatú daganatai

7.1. Carcinoma planocellulare laryngis
Epidemiológia: A gége rosszindulatú daganatainak 98%-a laphámrák. A férfi:nő arány 20:1. A WHO 1992-
1994-re vonatkozó adatai szerint a gégerákhalálozásban Magyarország az első helyen áll Franciaország és
Horvátország előtt. 9,5/100 000 a férfi lakosságra és 0,7/100 000 a női lakosságra vonatkozó halálozási ráta.
Etiológiai tényezők: a dohányzás és az alkoholfogyasztás emelendők ki
Tünetek: rekedtség, dysphagia, idegentest érzés, nyelési panasz, nyelési fájdalom, fülbe sugárzó fájdalom,
nehézlégzés
Diagnózis:
Gégetükri kép, endoscopia – biopszia – szövettani vizsgálat, külső tapintás, gége configuratio, crepitatio, nyaki
nyirokcsomó UH, CT, MRI (Tekintettel az utóbbi években mind nagyobb arányban előforduló felső lég- és
táputi kettős tumorokra a mellkas CT vizsgálata és a panendoscopia elvégzése javasolt.)
Prognózist befolyásoló tényezők:localisatio, TNM, stádium, grading, szövettani prognosztikai faktorok (p53
expressio, DNS tartalom paraméterei, humán papilloma virus, ill. oestrogen és progesteron receptorok
kimutatása). A szövettani prognosztikai faktorok a mindennapi gyógyító munka megtervezésében ma még nem
jelentenek valódi segítséget – a kutatások jelentősége azonban nagy.
A daganat kiindulás helyének és kiterjedésének meghatározása – a gége regiói és alrégiói
A gége regiói
13.6. táblázat -
Supraglotticus Glotticus Subglotticus
Alregiók
Hangszalagok síkjától 10 mm-re
1. Suprahyoid epiglottis 1. Hangszalagok kezdődő és a gyűrű-porc alsó széléig
terjedő terület
2. Aryepiglotticus redő 2. Elülső commissura
3. Infrahyoid epiglottis 3. Hátsó commissura (interary tér)
4. Álhangszalagok
5. Morgagni tasak
7.2. TNM és stádium beosztás (Union Internationale Centre le

Cancer 1992)
T – a primaer tumor kiterjedése (T0, T1, T2, T3, T4)
N – a regionalis ny.cs. metastasis hiánya vagy léte, ill. kiterjedése (N0, N1, N2, N3)
M – távoli áttétek hiánya vagy jelenléte (M0, M1)
T/pT, N/pN, M/pM – közötti különbség: a tumorok klinikai, ill. patológiai klasszifikációja a klinikai
klasszifikációhoz figyelembe vehetők az endoscopia, biopszia, tűbiopszia, CT, MRI, UH, PET, angiographia,
nuclearis medicina nyújtotta információk.
7.3. A különböző kiindulású tumorok TNM klasszifikációja

A primaer tumor kiterjedése (T)
136
MEGBETEGEDÉSEI
Supraglotticus
T1 – A tumor a supraglotticus regio egy alrégiójára terjed, jól mozgó hangszalagok

T2 – A tumor a supraglotticus regio több alregiójára terjed, jól mozgó hangszalagok
T3 – A tumor a gégére korlátozódik, hangszalag-fixáltsággal, és/vagy ráterjed a postcricoid (retrocricoid)
regióra, a sinus piriformis medialis falára vagy a praeepiglotticus páholyra
T4 – A tumor infiltrálja a porcot, túlterjed a gége porcos vázán, és/vagy más szövetekre terjed (pl. oropharynx,
nyaki lágyrészek stb.)s
Glotticus
• T1 – A tumor a glotticus regióra korlátozódik, mozgás megtartott
T1a – A tumor az egyik hangszalagra korlátozódik

T1b – A tumor mindkét hangszalagot érinti
• T2 – A tumor meghaladja a glotticus régiót: supraglotticus vagy subglotticus terjedés ép mozgással vagy
mozgáskorlátozottsággal
• T3 – A tumor a gégére korlátozódik az egyik vagy mindkét hangszalag fixált
• T4 – A tumor infiltrálja a porcot, túlterjed a gége porcos vázán, és/vagy más szövetekre terjed (pl.
oropharynx, nyaki lágyrészek stb.)
Subglotticus
T1 – A tumor a subglotticus regióra korlátozódik

T2 – Egy vagy mindkét hangszalag érintett, ép vagy korlátozott mozgással
T3 – A tumor a gégére korlátozódik, az egyik vagy mindkét hangszalag fixált
T4 – A tumor infiltrálja a porcot, áttör a gégén és/vagy más szövetekre terjed
Nyaki nyirokcsomók (N)
• N0 – Nyirokcsomó érintettségnek nincs jele
• N1 – Solitaer azonos oldali nyirokcsomó metastasis, maximum 3 cm-es átmérő-vel
• N2
N2a – Solitaer azonos oldali nyirokcsomó, amely nagyobb mint 3 cm, de kisebb mint 6 cm átmérőjű
N2b – Multiplex azonos oldali nyirokcsomók, amelyek átmérője kisebb mint 6 cm
N2c – Kétoldali vagy ellenoldali nyirokcsomók 6 cm-nél kisebb átmérővel
• N3 – A nyirokcsomók átmérője nagyobb mint 6 cm.
7.4. A gégerák kezelése

13.7. táblázat -
Kezelési mód
Lokalizáció Sebészi Sugárterápia
Supraglotticus
T1-T2-es Terápiás céllal (sikertelenség esetén
Endolaryngealis laser műtét az előbbi sebészi kezelés
(elsősorban a supraglotticus elvégezhető)
marginalis gégetumoroknál)
Supraglotticus horizontális
gégeresectio
137
MEGBETEGEDÉSEI
T3-as
Endolaryngealis laser műtét A megfelelő sebészi beavatkozás
(hazánkban nem alkalmazzuk) alternatívájaként, amennyiben a
beteg, kora vagy egyéb betegsége
Kiterjesztett – hangszalagra és miatt partialis műtétre nem alkalmas,
arytájra – supraglotticus seu vagy a teljes gégeeltávolításba nem
subtotalis gégeresectio egyezik bele.
Supracricoid subtotalis (Sikertelenség esetén laryngectomia

laryngectomia cricohyoido seu elvégezhető)
cricohyoido-epiglottopexiával
Laryngectomia
T4-es
Supraglotticus horizontális Postoperativ sugárkezelés
gégeresectio nyelvgyökre és/vagy
az oldalsó garatfalra kiterjesztve Palliativ sugárkezelés, amennyiben a
beteg műtétre nem alkalmas vagy
Laryngectomia a nyelvgyökre nem egyezik bele
és/vagy az oldalsó garatfalra
kiterjesztve (Sikertelenség esetén az előbbi
sebészi kezelés elvégezhető)
Megjegyzés
A kezelési mód megválasztásánál a daganat ablasticus eltávolítása és a minél jobb funkcionális eredmény
biztosítása a cél. A legjobb funkcionális eredményt a sugárkezelés biztosítja, ennek indikációs köre azonban a
supraglotticus kiindulású daganatok esetében korlátozott. Az endolaryngealis laser műtétek tracheotomia nélkül
végezhetők. A külső feltárású partialis műtétek esetében általában 3 héten át szükséges a tracheostoma, ill. a
mesterséges enteralis táplálás biztosítása.
A teljes gégeeltávolítás után a nyelési funkció zavartalan, de a beszédfunkció súlyosan károsodik, és maradandó
tracheostoma viseléssel jár.
7.5. A nyaki nyirokcsomó metastasis

A gégerákok több mint 50%-át kitevő supraglotticus kiindulású gégetumorok a diagnózis felállításakor az esetek
30-40%-ban manifest nyirokcsomó metastasissal járnak.
A nyaki nyirokrégiók ellátása a kezelés fontos része
Klinikailag N0 nyak esetén: sebészi kezelés során electiv nyaki dissectiót végezhetünk
Sugárkezelés esetén a nyaki régiók is ellátásra kerülnek – ez egyenértékű az electiv dissectióval
Műtéti kezelés során manifest nyirokcsomó metastasis radikális nyaki blockdissectiót tesz szükségessé –
postoperativ sugárkezelés is szóba jön
Sugárkezelt betegen teljes remissiót mutató primaer tumor esetén a persistáló nyaki metastasis radikális nyaki
block-dissectióval megoldható.
Glotticus
13.8. táblázat -
T1a – Egyik hangszalag érintett Endolaryngealis laser Terápiás célú sugárkezelés
chordectomia
T1b – mindkét hangszalag érintett Terápiás célú sugárkezelés (az elülső
Endolaryngealis laser műtét commissurát is magába foglaló
(válogatott esetekben) tumorok gyógyeredménye rosszabb)
138
MEGBETEGEDÉSEI
Frontolateralis resectio
Antero-frontalis resectio
T2-es transglotticus tumor Terápiás célú sugárkezelés
(hangszalag, Morgagni tasak, Hemilaryngectomia (a klasszikus (válogatott esetekben)
álhangszalag) műtéttől eltérően a gyűrűporc
érintetlen marad)
Subtotalis laryngectomia
cricohyoido- vagy crico-
hyoidoepiglottopexiával
T3-as Laryngectomia
A laryngectomia alternatívájaként
szóbajön
Residualis vagy recidiv tumor esetén

laryngectomia
T4-es Laryngectomia vagy kiterjesztett Palliativ céllal
laryngectomia
Megjegyzés:A glotticus tumorok gyógyeredményei a legjobbak a gégedaganatok közül. A glotticus tumorok

esetében a nyaki nyirokcsomó metastasis ritkább. Manifest metastasis esetén radicalis nyaki block-dissectio
indokolt. Subglotticus terjedés esetén a paratrachealis nyirokcsomóláncolat sugárkezelése feltétlen szükséges.
Az ún. stoma recidiva legtöbbször paratrachealis nyirokcsomó metastasis.
Az endolaryngealis laser beavatkozás mind elterjedtebb a glotticus tumorok kezelésében. Tracheotomiára csak
kivételes esetben van szükség a laser műtét után.
Subglotticus
13.9. táblázat -
Laryngectomia vagy kiterjesztett
T1-es (gyakorlatilag nem kerül laryngectomia Postoperativ sugárkezelés
felismerésre)
Palliativ sugárkezelés
T2-4-es
7.6. A gége egyéb rosszindulatú daganatai

Adenoid cysticus carcinoma
Terápia: sebészi, postoperativ irradiatio
Lymphoreticularis daganatok
Terápia:radiochemotherapia (Műtét nem!)
Fibro-, lipo-, chondrosarcoma, synovialis sarcoma
Terápia: sebészi – a tumor eltávolítása –szervmegtartó műtétmegengedett!
Leiomyosarcoma, rhabdomyosarcoma
Terápia: radikális műtét
Megjegyzés:
A postoperativ radiochemotherapia a szövettani típustól függően mérlegelendő
139
MEGBETEGEDÉSEI
A helyi kiújulás gyakori
A gége laphámrákjával ellentétben általában haematogen úton adnak áttétet
8. A gége érzés- és mozgászavarai, szerzett

szűkületei
8.1. A gége érzészavarai (hypaesthesia, anaesthesia)
Ok: A n. laryngeus superior vagy a n. vagus (sérülés, compressio, tumoros infiltráció) nyúltvelői agyi magvak
(vérzés, érspasmus, sclerosis multiplex, virus infekció stb.) károsodása.
Tünet: köhögési, öklendezési reflex csökkenése, félrenyelés, aspiratio. Az érzészavarhoz mozgászavar is

társulhat.
Diagnózis: gégetükri képben a károsodott érző beidegzés tünete a nyál beszippantása a gégébe
8.2. A gége mozgászavarai

13.10. táblázat -
Izom eredetű Ideg eredetű
Ok: gyulladás a gége nyálkahártya gyulladásával Ok: azonos az előbbivel

együtt
Tünet: Tünet:
Internus bénulás – a hangszalagok között orsó alakú N. recurrens bénulás – hangszalag paramedian állása
rés marad
N. vagus bénulás – intermedier állás
Transversus bénulás – a hangszalagok pars
cartilagineaja között háromszög alakú rés marad N. vagus bénulás – végstádiuma cadaver állás (az
előbbin kívül a m. vocalis inactivitási atrofiájával)
Myastenia gravis – ideg-izom ingerület átvezetés
zavara Féloldali bénulás – kisfokú rekedtség, a hang
fáradékony
Kétoldali bénulás – kifejezett inspiratoricus dyspnoe
A hang rekedt, különösen ha a két izom bénulása együtt lép fel
8.3. Topicus diagnostica

Nuclearis laesiók (nucl. ambigus)
Ha a medulla oblongata egyéb magi laesiójával együtt fordul elő, akkor associalt gégebénulásról beszélünk: IX.,
X., XI.
Extracranialis
Foramen jugulare: n. vagus laesio
N. laryngeus superior eredése alatt: n. recurrens mindkét oldalon sérülhet a nyaki szakaszon bal oldalon az
eltérő lefutás miatt a felső mediastinumban is (nyelőcső tu., trachea tu., felső mediastinum nyirokcsomói stb.)
8.4. A hangszalag bénulások kezelése
140
MEGBETEGEDÉSEI
Féloldali– phoniatriai kezelés
Kétoldali
• Lehet reversibilis (8 hónapon belül visszatér a mozgás) Műtét: szükség esetén endolaryngealis hangréstágító
műtét
Reversibilis endo-extralaryngealis lateralisatio– kiöltés és rögzítés a pajzsporc lemezen át. Urgens

tracheotomia kiváltható!
Irreversibilis (8 hónapon túl sem tér vissza a mozgás) Műtét:
13.11. táblázat -
Endolaryngealis műtét Pajzsporc kímélő műtét Gégelument megnyitó műtét
Endolaryngealis arytenoidectomia King – pajzsporc hátsó széle Réthi I. – laryngofissio,
és latero-fixatio (laserrel is lehet) mentén hatol be, mobilizálja az arytenoidectomia, abductor izmok
aryporcot és kiölti Schobel – az eltáv. Későbbi módosítás:
ízületet ne nyitja meg, kiölti az laterofixaló Réthi II. – laryngofissio
aryporcot Pajzsporcot részlegesen és laminotomia (az interarytenoid
resecaló műtét Kelly – a pajzsporc izmok kiirtása, a lument Mikulitz
lemezen négyszögletes nyílást tamponnal tartja szét) Számos
készít, ezen át végzi el az módosítás ismert, főleg a
arytenoidectomiát és a laterofixatiot laminotomia után behelyezett
interpositumok szerint
8.5. A gége szerzett heges szűkületei

Ok: rendszerint direkt endolaryngealis sérülés – tartós intubatio
Helye
13.12. táblázat -
Commissura anterior hegei Hátsó commissura hegesedése Subglotticus stenosis
Diagnózis
13.13. táblázat -
Gégetükri kép, endoscopia Endoscopia – gyakran ráterjed a
Gégetükri kép: aryporc fixált tracheara
„pseudoparalysis”
Electromyographia
Terápia
13.14. táblázat -
Laryngomicrochirurgia: hegek Hasonló a kétoldali n. recurrens
átvágása (laser), silicon ék, ill. megoldásához Laryngomicrochyrurgia:
különböző idomok endolaryngealis
behelyezése és rögzítése • Hegek kiirtása (laser)
• Stent behelyezés
Külső feltárás
• Resectio, end to end anastomosis
141
MEGBETEGEDÉSEI
• Reconstructio szövetpótlással
• Tágítók alkalmazása
9. A hypopharynx sérülései
Külső sérülése: rendszerint a gége sérüléseivel együtt fordulnak elő (4. szakasz - Rhinitis)
9.1. Vegyi anyagok okozta sérülések

A nyelőcső, esetleg a gyomor sérüléseivel együtt
Vegyi anyag jellege
Az anyag mennyisége
Tünetek: heves fájdalom, bőséges nyáladzás, nyelési képtelenség
Diagnózis: anamnesis, megtekintés eszközös vizsgálat kerülendő
Fiberoscopia napok múlva
Merev eszközös vizsgálat később
9.2. Terápia
A vegyi anyag közömbösítése
Shocktalanítás
Fájdalomcsillapítás: helyi és általános
Folyadékbevitel, táplálás:
Szükség esetén parenteralisan

Enteralis mesterséges táplálás (jejunostoma)
Antibiotikum, steroid
9.3. Idegentest:
Ritkább mint a nyelőcsőben (pl.: csont idegentest, halszálka, prothesis stb.)
Tünetek: szúró fájdalom, idegentest érzés, öklendezés, véres köpet
9.4.
Diagnózis:
Indirect gégetükri kép
Nyelési rtg. felvétel – felszívódó kontrasztanyaggal
Endoscopia – merev eszközzel az eltávolítás biztosítására
9.5.
Terápia:
142
MEGBETEGEDÉSEI
Eltávolítás
Az idegentest, vagy a beavatkozás okozta sérülés konzervatív kezelése, esetleg néhány napos szondatáplálás
10. A hypopharynx gyulladásos betegségei

A garat hasonló elváltozásaival együtt fordul elő, annak részjelensége (5. szakasz - Az orr specifikus
gyulladásai)
11. Gastro-oesophagealis reflux betegség (GORB)

Az utóbbi időben mind több eset kerül felismerésre és kezelésre. Ennek oka lehet az előfordulás gyakoriságának
növekedése, de gyakrabban gondolunk a betegségre, és a megfelelő diagnózis és kezelés után a betegek tünet és
panaszmentessé válnak.
Panaszok
Oesophagealis panaszok: gyomorégés, regurgitatio, dysphagia, hátba sugárzó fájdalom, mellkasi fájdalom
Fül-orr-gégészeti panaszok: gombóc érzés, rekedtség, nyelési fájdalom, köhögés, krákogás, fulladás érzés
Diagnózis
• Anamnesis és panaszok alapján gondolni kell a GORB-ra
• Gégetükri kép: laryngitis posterior
• Az interary tér és a retrocricoid ny.h. gyulladt granulatiós szövet
• Virchow-féle pachydermiához hasonló kép
Endoscopia: oesophago-gastroscopia
Szükség esetén egyéb vizsgálatok – de ez már a gastroenterologus hatáskörébe tartozik
Terápia: gyógyszeres (gastroenterologus feladata)
A betegek kezelése és további kontroll vizsgálata a gastroenterologus feladata, megfelelő kezelésre a gégészeti
panaszok megszűnnek.
12. Diverticulum hypopharyngis – Zenker diverticulum

A hypopharynx – nyelőcső határon hátul a középvonalban a m. constrictor pharyngis inferior és a m.
cricopharyngeus széttartó rostjai között egy háromszög alakú területen a fal elvékonyodik, a ny.h.-t nem
támasztja izomréteg. Ez a praedilectiós helye a Zenker-diverticulumnak.
Tünetek
Dysphagia (76%)
(lásd még részletesen megfelelő fejezetekben)
Emésztetlen étel regurgitatiója (80%)
Hangos nyelés (42%)
Halitosis (51%)
Köhögés (30%)
Súlyvesztés (több mint 0,5 kg fél év alatt) 14%
Aspiratio – pulmonalis complicatio (0-20%)
Diagnózis
Nyelési rtg. felvétel

Oesophagoscopia
143
MEGBETEGEDÉSEI
(CT – a diagnózis és a műtéti indicatio felállításához fölösleges)
Terápia: Műtét
Diverticulopexia – önmagában vagy cricopharyngealis myotomiával

Diverticulectomia – önmagában vagy criopharyngealis myotomiával
Endoscopos úton a küszöb, ill. a közös fal átvágása laserrel
A műtét után 2-7 napon át parenteralis vagy szondatáplálás javasolt.
Az idős kor, cardio-respiratoricus megbetegedés nem contraindicatiója a műtétnek, sőt relatív indicatiót képez.
13. A hypopharynx daganatai

13.1. A hypopharynx jóindulatú daganatai
Hasonló mint a gégében – 7. szakasz - Orrcsonttörés
13.2. A hypopharynx rosszindulatú daganatai

Carcinoma planocellulare hypopharyngis
Epidemiológia és etiológia: a szervezet összes rosszindulatú daganatának kb. 1,0-3,5%-a a hypopharynxtumor,

döntő többségük laphámrák. A nyaki áttétek gyakorisága kb. 70%. A szájüregi és garattumorok halálozási
aránya az elmúlt 30 évben kb. ötszörösére emelkedett hazánkban.
Etiológiai tényezők: dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozási szokások
Tünetek: dysphagia, nyelési fájdalom, fülbe sugárzó fájdalom, rekedtség, nyelési nehezítettség. Gyakori első
tünet a nyakon tapintható terime.
Diagnózis:
Indirect tükrözés, endoscopia – biopszia – szövettani vizsgálat
UH, CT, MRI
Ismeretlen primaer tumor nyaki metastasisa esetén gyakran a hypopharynxban van a primaer elváltozás – PET
Panendoscopia és mellkasi CT a gyakori második primaer tumor, ill. tüdő metastasis felismerésére
A hypopharynx carcinomák prognózisa rosszabb mint a gégerákoké. Ennek több oka van:
Hypopharynx tumor a constrictor izomzatban akadálytalanul terjed tovább, nincsenek kötőszöveti barrierek,
amelyek gátat szabnának a tumor terjedésének
Nagy metastatisáló képesség
Korai, kis kiterjedésű tumor első jele lehet a nyaki nyirokcsomó áttét
Gyakoribb a távoli metastasis
Egyebekben lásd a gégecarcinoma prognózisát befolyásoló tényezőket (8. szakasz - Orrgarat-betegségek)
A hypopharynx alrégiói és azok határai:
• Retrocricoid vagy postcricoid regio – az aryporc magasságától a gyűrűporc alsó széléig
• Sinus piriformis
• Medialisan az aryepiglotticus redőtől lefelé a gége külső oldala
• Elől és lateralisan a pharyngoepiglotticus redőtől lefelé a nyelőcső bemenetig. Falát a pajzsporc belső
felszíne és a membrana thyrohyoidea képezi, valamint a m. constrictor pharyngis medius és inferior.
144
MEGBETEGEDÉSEI
• Hátsó fal – a vallecula alapjának a szintjétől a crycoarythenoidealis ízület szintjéig
13.3. TNM beosztás (Union Internationale Contre le Cancer 1992)

A classificatio ismérveit és a nyaki nyirokcsomók beosztását lásd 8. szakasz - Orrgarat-betegségek
A primaer tumor kiterjedése szerint (mindhárom alrégióra vonatkozóan)
T1 – a tumor a hypopharynx egy alrégiójára korlátozódik
T2 – a tumor a hypopharynx több alrégióját érinti, vagy egy szomszédos régióra (mesopharynx, gége) terjed
anélkül, hogy fixálná a gégefelet
T3 – az előbbi kiterjedés a gégefél fixáltságával
T4 – a tumor beszűri a környező structurákat (Pl.: nyaki lágyrész, pajzsmirigy, gégeporc)
13.4. A hypopharynx rák kezelése

13.15. táblázat -
Kezelési mód
Lokalizáció Sebészi Sugárterápia
Sinus piriformis tumor
A tumor kiterjedésétől függően ma
már több szervmegtartó műtéti 1. Partialis pharyngectomia Kisméretű T1-es tumornál terápiás
megoldás elfogadott (lateralis pharyngotomiából) célú sugárkezelés indikálható
2. Partialis pharyngectomia Valamennyi műtéti megoldás után

supraglotticus gégeresectióval postoperativ sugárkezelés javasolt
3. Partialis pharyngectomia
verticalis partialis
laryngectomiával
hemipharyngola-ryngectomiával
laryngectomiával
6. Totalis pharyngo/laryngectomia
PM lebeny vagy jejunum szabad
transplantatum a
reconstructióhoz
7. Totalis pharyngolaryngectomia
oesophagus exstirpatióval,
gyomor vagy colon
transpositióval
Postcricoid vagy retrocricoid tumor
T1 Laryngectomia Terápiás céllal a műtét
alternatívájaként (Sikertelenség
esetén laryngectomia)
T2-4 Laryngectomia partialis Postoperativ sugárkezelés
pharyngectomiával
Hátsó fali tumor
145
MEGBETEGEDÉSEI
Kisméretű T1
Endoscopos laser excisio Terápiás célú irradiatio
Partialis pharyngectomia lateralis Postoperativ sugárkezelés

pharyngotomiából reconstructio
nélkül vagy félvastag bőrrel fedve
13.5.
Megjegyzés
Kisméretű T1-es tumoroknál a sugárkezelés terápiás céllal is indikálható. Sikertelenség esetén a tervezett műtét
elvégezhető.
Nagyobb tumornál, amennyiben a beteg nem egyezik bele a műtétbe, sugárkezelés javasolt. Sikertelenség esetén
a műtét elvégezhető.
A sugárterápiát mint postoperativ kezelést minden esetben szükségesnek tartjuk a hypopharynx tumorok ismert
rosszabb prognózisa miatt.
A chemotherapia inductiv, adjuváns, ill. palliativ kezelésként egyéni elbírálás alapján alkalmazott.
A nyaki nyirokrégiók ellátása klinikailag N0 nyak esetén sugárterápia vagy electiv block-dissectio. Manifest
nyirokcsomó metastasis esetén nyaki block-dissectio és postoperativ sugárkezelés.
13.6. A hypopharynx egyéb rosszindulatú daganatai

Lásd gége egyéb rosszindulatú daganatainál: 8. szakasz - Orrgarat-betegségek
14. A hypopharynx neurológiai betegségei

14.1. A hypopharynx érző és mozgató beidegzése
Afferens: n. V/2., n. IX., n. X.
Efferens: n. IX., n.X., n. XII.
N. vagus (X.) neuralgia
A n. laryngeus superior neuralgiája heves, rohamszerű fájdalom, puctum maximum a n. laryngeus superior
belépésénél a membrana thyrohyoideán át.
Globus hystericus seu nervosus
Idegentestérzés a garatban gyulladás vagy egyéb látható eltérés nélkül, ami szorító érzéssel is társulhat a
nyakon. Fájdalom a nyak középvonalában a gyűrűporc magasságában. Vegetativ dysfunctio.
Oesophagus spasmus „felső achalasia”
A m. cricopharyngeus spasmusa
Dysphagia, nyelési nehézség
Dysphagiával járó egyéb neurológiai kórképek
Guillain-Barré tünetegyüttes
Dysphagia syringobulbia
Amyotrophiás lateralsclerosis
146
MEGBETEGEDÉSEI
Pseudobulbaris paralysis
IX., X., XI. agyidegek bénulása (egyéb ok miatt)
Hagyományos röntgen diagnosztika gége- és trachealégsáv felvétel (jelentősége csökkent) nyelési rtg. Modern
képalkotók UH, CT, MRI, PET
147
14. fejezet - A NYAK BETEGSÉGEI,
NYAKI TERIMÉK
DIFFERENCIÁLDIAGNÓZISA
1. A nyak betegségei – összefoglalás
A nyak betegségei lehetnek fejlődési rendellenességek, gyulladásos eredetűek, sérülés okozta állapotok és
daganatos betegségek.
A nyaki terimék differenciáldiagnózisa.
1.1. Fejlődési rendellenességek

Branchialis cysta
Ductus thyreoglossus cysta
Dermoid cysta
Thymus cysta
Teratoma
Haemangioma
Laryngocele
Lymphaticus malformációk
Fibromatosis colli
1.2. Gyulladásos eredetű betegségek

Acut lymphadenitis
Chronicus lymphadenitis
Mononucleosis
Toxoplasmosis
Actinomycosis
Macskakarmolás betegség
Leptospirosis
Lymphadenitis tuberculosa
Lues
AIDS
Nyálmirigyek gyulladásos betegségei
Pajzsmirigy gyulladásos betegségei
148
A NYAK BETEGSÉGEI, NYAKI
TERIMÉK
Spatium parapharyngeum gyulladás
Spatium sublingualis gyulladás
1.3. Benignus tumorok

Fibroma
Lipoma
Rhabdomyoma
Neurogen tumorok
Pajzsmirigy cysta, adenoma
Nyálmirigy cysta, adenoma
Glomus caroticum tumor
1.4. Malignus tumorok

Liposarcoma
Rhabdomyosarcoma
Fibrosarcoma
Malignus neurogen tumorok
Pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy tumorai
Nyálmirigy rosszindulatú tumorai
Leukaemia
Lymphoma
Melanoma
Nyaki nyirokcsomó metastasisok
2.1.
14.1. táblázat -
Medialis nyaki cysta
Általános jellemző Legtöbbször a nyak középvonalában, a nyelvcsont
magasságában elhelyezkedő terime, mely a ductus
thyreoglossus maradványa.
Kivizsgálás Inspectio, palpatio, általános fül-orr-gégészeti
vizsgálat, nyaki UH, pajzsmirigy scintigraphia,
aspiratiós tűbiopszia, labor vizsgálatok.
Differenciáldiagnózis Reaktív nyirokcsomó, abscedáló nyirokcsomó,
pajzsmirigy tumor
Terápia Műtéti eltávolítás, a recidiva esélye nagymértékben
csökken, ha a nyelvcsont középső harmadát is
149
TERIMÉK
eltávolítjuk.
Lateralis nyaki cysta
Általános jellemző
A lateralis nyaki cysták a II, III, és IV-ik branchialis ív
fejlődési maradványai. A második branchialis ív
fejlődési zavaraként létrejött cysta a m.
sternocleidomastoideus előtt helyezkedik el, járata a
carotis rendszerétől és a IX., X., XII. agyidegektől
lateralisan halad, majd mediál felé fordulva a carotis
interna és externa között futva a fossa tonsillarisban
végződik. A harmadik branchialis ív eredetű cysta
elhelyezkedése az előzővel megegyező, járata a carotis
interna mögött és a XII. agyideg mellett elhaladva
átfúrja a thyreohioid membrant és a sinus
piriformisban végződik. A negyedik branchialis ív
eredetű belső cysta járata a sinus piriformis felső
pólusától a pajzsmirigy felső pólusáig húzódik,
gyakran recidiváló nyaki abscessus vagy thyreoiditis
képében jelentkezik.
Jellemző rájuk hogy időközönként felülfertőződnek,

abscedálódnak, méretüket változtatják. Nemritkán
felnőttkorban kerülnek diagnosztizálásra.
Kivizsgálásuk Általános fül-orr-gége vizsgálat, nyaki ultrahang,
fistula esetén szondázás után kontrasztanyaggal történő
feltöltés, nyaki rtg.
Differenciáldiagnózis Isolált nyirokcsomó hyperplasia, dermoid cysta,
glomus tumor, abscedáló nyirokcsomó, malignus
lymphoma, nyirokcsomó metastasis.
Terápia Totalis exstirpatio, aktuális felülfertőződés esetén
antibiotikum, a cysta incisiója, későbbi műtét.
3. A nyak gyulladásos betegségei

3.1. Acut lymphadenitis
14.2. táblázat -
Általános jellemzők
Viralis, vagy bacterialis fertőzés következtében
kialakult egy vagy kétoldali nyirokcsomó
megnagyobbodás.
Leggyakoribb okok: nem specifikus fertőző

betegségek a felső légutak, illetve a fej-nyak regióban.
Specifikus fertőző betegségek (mononucleosis, tbc,
diphtheria, borreliosis).
Tünetek Fájdalom, láz, nyelési nehezítettség.
Komplikációk Abscessus, phlegmone, sepsis.
Kivizsgálás Általános fül-orr-gége vizsgálat, laborvizsgálatok,
serologiai vizsgálat, nyaki ultrahang, tűbiopszia, sz.sz.
nyirokcsomó eltávolítás.
Differenciáldiagnózis Lateralis nyaki cysta, abscedáló nyaki nyirokcsomó,
nyaki phlegmone, szájfenéki phlegmone, malignus
lymphoma, nyirokcsomó tbc, AIDS, sialadenitis,
tularaemia, actinomycosis, carcinoma metastasis.
150
TERIMÉK
Terápia Antibiotikum, lázcsillapító, kiváltó oknak megfelelő
specifikus kezelés.
Műtéti teendő Abscedáló nyirokcsomó esetén és diagnosztikus célból
tűbiopszia, nyirokcsomó eltávolítás.
3.2. Chronicus lymphadenitis

14.3. táblázat -
Általános jellemzők Persistáló fájdalmatlan nyirokcsomók a nyak egyik
vagy mindkét oldalán.
Kiváltó ok Felsőlégutak nem specifikus chr. fertőzése, vagy
specifikus nyirokcsomó gyulladás (mycobacterium,
brucella, protozoon).
Kivizsgálás Általános fül-orr-gége vizsgálat, laborvizsgálatok,
szerológiai vizsgálatok, tuberculin próba,
mikrobiológia vizsgálatok, nyaki ultrahang, mellkas
rtg., tűbiopszia.
Differenciáldiagnózis Nyirokcsomó hyperplasia, sarcoidosis, nyirokcsomó
tuberculosis, nyirokcsomó metastasis,
lymphoproliferativ betegségek, AIDS, branchiogen
cysta, lipoma, neurofibroma, glomus tumor, chr.
sialadenitis, actinomycosis, tularaemia,
macskakarmolás betegség.
Terápia A kiváltó oknak megfelelő
Műtéti indikáció Abscedáló nyirokcsomó, diagnosztikus célból
tűbiopszia, nyirokcsomó eltávolítása
3.3. Spatium parapharyngeum gyulladás

14.4. táblázat -
Általános jellemzők A parapharyngealis tér infekciói rendszerint secundaer
fertőzések. A primaer forrás a garat, a külső hallójárat,
fogak vagy a parotis gyulladásos megbetegedései.
Klinikai kép Láz, fájdalom a nyak, garat, gége területén, nyaki
terime mely bedomborodik a garat felé, trismus.
Differenciáldiagnózis Peritonsillaris abscessus, acut lymphadenitis,
nyirokcsomó metastasis, primaer malignus nyaki
tumor
Terápia Antibiotikum, incisio, drainage.
3.4. Spatium sublingualis gyulladás (Ludwig angina)

14.5. táblázat -
Általános jellemző Leggyakrabban az alsó praemolaris, molaris fogak
vagy a tonsillák primaer gyulladása terjed rá a
sublingualis spatiumra. A folyamatot a szájfenéki regio
gyorsan kifejlődő és progrediáló oedemája jellemzi,
melyet a nyelv dislocatiója, nyelési és légzési
nehezítettség kísér. A beteg lázas, elesett állapotú,
gyakran alakul ki trismus.
Terápia Széles spektrumú antibiotikum, a kiváltó ok szanálása,
151
TERIMÉK
abscessus kialakulása esetén incisio, drainage. Légzés
folyamatos monitorizálása, szükség esetén intubatio
vagy tracheotomia.
4. A pajzsmirigy gyulladásos megbetegedései

(thyreoiditisek)
4.1. Subacut thyreoiditis
14.6. táblázat -
Általános jellemző A pajzsmirigy heveny feltehetően vírus által okozott
gyulladása.
Klinikai kép Nyaki fájdalom, egyre fokozódó nyomásérzékenység
és hőemelkedés, a pajzsmirigy asymmetricusan
megnagyobbodott.
Diagnózis Nyaki ultrahang, scintigraphia, laborvizsgálatok.
Terápia Nagy dózisú aspirin, nonsteroid gyulladásgátló.
Súlyos és elhúzódó esetekben corticosteroid.
4.2. Hashimoto thyreoiditis

14.7. táblázat -
Általános jellemzők
A pajzsmirigy autoimmun eredetű, lymphocytás
beszűrődéssel járó chronicus gyulladása.
A családi anamnesisben gyakori a pajzsmirigy

betegség és chromosoma anomalia. A primaer
hypothyreosis leggyakoribb oka.
Klinikai tünetek Tapintáskor fájdalmatlan megnagyobbodott
pajzsmirigy található. A betegek gombócérzésről
panaszkodnak. Sokszor más autoimmun kórképek
társulnak.
Diagnózis Nyaki ultrahang, pajzsmirigy scintigraphia, tűbiopszia,
laborvizsgálatok, pajzsmirigy hormon és
immunserologiai vizsgálatok.
Terápia Egész életen át tartó pajzsmirigy hormon substitutio.
(L-Thyroxin 75-150 microgramm/nap)
Euthyreoid golyva
Általános jellemző A pajzsmirigy olyan megnagyobbodása, mely nem jár
együtt klinikai és laboratóriumi eltérésekkel.
Klinikai kép Symmetricusan megnagyobbodott, sima felszínű
pajzsmirigy.
Kivizsgálás Indirect laryngoscopia, nyaki UH, pajzsmirigy
scintigraphia, labor vizsgálatok, tűbiopszia.
Differenciáldiagnózis Medialis nyaki cysta, malignus lymphoma,
nyirokcsomó metastasis.
Basedow-kór
Általános jellemző A hyperthyreosishoz golyva, exophthalmus vagy
praetibialis myxoedema valamelyike is társul. A
hyperthyreosis leggyakoribb oka. Hátterében
152
TERIMÉK
autoimmun folyamat áll.
Klinikai kép Struma, tachycardia, tremor, fokozott izzadás, fogyás,
thyreotoxicus crisis.
Kivizsgálás Fül-orr-gégészeti vizsgálat, nyaki UH, pajzsmirigy
scintigraphia, pajzsmirigy hormonok meghatározása,
immunológiai vizsgálatok, mellkas rtg., nyaki CT,
MR, tűbiopszia.
Terápia Belgyógyászati (jód, thyreostaticus szerek, beta-
blockolók, radioaktív natrium-jodid) és sebészi
kezelés.
Differenciáldiagnózis Medialis nyaki cysta, malignus lymphoma,
nyirokcsomó metastasis, pajzsmirigy tumor
5. Glomus caroticum tumor

14.8. táblázat -
Általános jellemzés A glomus caroticum tumor a carotis bifurcatióban
elhelyezkedő diszkrét, lassan növekvő tömött tapintatú
elváltozás, amely nagyfokú vascularitást mutat. A
carotist övező paraganglionaris sejtekből indul ki,
szövettani megjelenése hasonló a glomus jugulare,
glomus vagale, glomus tympanicum szövettani
képéhez. A tumor egyes esetekben catecholaminokat
termel. Malignisatio, metastasis ritkán fordul elő.
Kivizsgálás Nyaki CT, MRI, angiographia, tűbiopszia.
Differenciáldiagnózis Carotis aneurysma, lateralis nyaki cysta, malignus
lymphoma, nyirokcsomó metastasis.
Terápia Műtéti eltávolítás (a tumor sugárresistens).
6. Nyaki traumák
14.9. táblázat -
Általános ismertetés
A nyak traumái leggyakrabban sport vagy közlekedési
balesetek kapcsán fordulnak elő. Mechanizmusuk
szerint lehetnek tompa és áthatoló sérülések.
Tompa erőbehatások a gégeporcok, a pharynx, trachea

sérülését okozhatják. A társuló tünetek: a rekedtség,
aphonia, gyorsan kifejlődő subcutan emphysema,
súlyosabb esetekben hirtelen jelentkező dyspnoe,
cyanosis, asphyxia.
Áthatoló sérülések: fő veszély a nagy nyaki erek

sérülése. Tünetek: gyorsan kialakuló nyaki
haematoma, compressiós tünetek, dyspnoe, cyanosis,
shock, nyelési nehezítettség. Gégét és garatot is érintő
áthatoló sérülésnél asphyxia, vérköpés.
Terápia
Légutak azonnali biztosítása, intubatio, tracheotomia.
Nyaki seb feltárása, sérült erek ellátása, gégeporc

sérülése esetén gége rekonstrukciója
153
TERIMÉK
Kivizsgálás
Ap. és lateralis mellkasi rtg., nyaki érsérülés esetén a
praeoperativ angiographiának nincs szerepe.
Fontos szabály: a nyaki sérüléseket sohase véljük

felületesnek. Amennyiben ér, gége vagy garatsérülés
legkisebb gyanúja is felvetődik, a seb electiv feltárása
kötelező.
7. Nyirokcsomó metastasisok
14.10. táblázat -
Általános jellemzők A felnőttkori nyaki persistáló nyirokcsomók
egyharmada metastaticus eredetű, melyek 85%-ban a
fej-nyak regio beleértve a pajzsmirigy, primaer
rosszindulatú daganataiból származnak. 10%-ot
képeznek a távoli áttétek, melyek a tüdő, gyomor-
béltractus, urogenitalis tractus és emlő eredetűek. A
nyirokcsomó metastasisok kb. 5%-ában ismeretlen a
primaer tumor helye. A nyirokcsomó metastasisok
gyakran első tünetei a naso-meso-hypopharynx, illetve
a gége primaer rosszindulatú tumorainak. E regiók a
primaer nyirok elvezetésüknek megfelelően a nyak
jellemző területeire adnak metastasist. A felső
jugularis regio metastasisa a nasopharynxból vagy a
hátsó garatfal tumoraiból, a középső jugularis regióé az
oropharynx, nyelv, gége vagy hypopharynx
tumoraiból, az alsó jugularis regio metastasisai a
gégéből, hypopharynxból bronchusokból vagy a
pajzsmirigyből származhatnak. A supraclavicularis
regio metastasisa gyomor, tüdő, genitalis tractus vagy
emlő eredetűek. A primaer tumor mérete független a
metastasis nagyságától. A metastasis szövettani
vizsgálata alapján következtetni lehet a primaer tumor
helyére. A fej-nyak regio tumorai főleg laphám
eredetűek, adenomacarcinoma metastasisa származhat
a pajzsmirigy, nyálmirigy, a gyomor-béltractus, tüdő,
prostata, emlő primaer tumoraiból. A nyirokcsomó
metastasis esetenkénti lokalis fájdalom, dyscomfort
érzésen kívül panaszt nem okoz.
Terápia Primaer tumor keresés. A primaer tumor és a nyaki
metastasis lehetőleg egy ülésben és egy blockban való
eltávolítása.
Kivizsgálás Általános fül-orr-gége vizsgálat, panendoscopia (naso-
meso-hypopharynx, larynx, oesophagus, trachea,
tüdő), orrmelléküreg, mellkas rtg., nyaki, hasi
ultrahang, CT, MRI, pajzsmirigy részletes vizsgálata,
laborvizsgálatok, tűbiopszia, sz.sz. vakbiopszia
(Waldayer gyűrű, tonsillák, nyelv hátsó kétharmada)
urológiai vizsgálat, belgyógyászati vizsgálat.
Differenciáldiagnózis Malignus lymphoma. Lymphoproliferativ betegségek,
specifikus és nem specifikus nyirokcsomó gyulladás.
8. Ismeretlen primaer tumor

14.11. táblázat -
154
TERIMÉK
Általános jellemzők Az esetek 5%-ában a legrészletesebb kivizsgálás után

sem derül fény a primaer tumor helyére. Ebben az
esetben a metastasis sebészi kezelése (nyaki dissectio),
illetve a kombinált sebészi és irradiatiós kezelés az
elfogadott. Fokozott figyelmet kell fordítani a beteg
követésére. A 3 hónaponkénti kontrollvizsgálatok
során részletes fül-orr-gégészeti vizsgálat,
panendoscopia radiológiai és labor vizsgálatok
elvégzése szükséges. A metastasis szöveti képe
segítséget nyújthat az occult tumor lokalizációjához.
Laphámcarcinoma esetében fokozott figyelmet
fordítunk az epi-, meso-, és hypopharynx, a gége, a
nyelvgyök vizsgálatára. Amennyiben a histologia
mirigy eredetű tumorra utal, a gastrointestinalis,
urogenitalis tractuson kívül a pajzsmirigy, az emlők, a
nyálmirigyek és a prostata vizsgálata elengedhetetlen.
9. Metastasisra gyanús nyaki terime kivizsgálási

sémája
155
TERIMÉK
10. A pajzsmirigy daganatai
156
TERIMÉK
14.12. táblázat -
Általános jellemzők A pajzsmirigyben található csomók nagyrésze
jóindulatú elváltozás. Az izotópos vizsgálattal
kimutatott forró göbök csak ritkán mutatnak
malignitást. Carcinoma lehetőségét valószínűsítő
tényezők a beteg életkora, neme, a soliter csomó
jelenléte, hideg göb, hirtelen növekedés, csontkemény
resistentia. A pajzsmirigy carcinomának négy típusa
létezik. Papillaris-, follicularis-, anaplasticus és
medullaris carcinoma.
10.1. A pajzsmirigy malignus daganatai

14.13. táblázat -
A daganat Gyakoriság Terjedési mód Diagnózis Prognózis Kezelés
típusa
Papillaris cc. 60-70% Nyirokrendszer Tűbiopszia, Relative jó 1,5 cm alatt
izotóp vizsgálat, lebeny+ isthmus
serum resectio, hormon
thyreoglobulin substitutio
Follicularis cc. 0,15 Haematogen Tűbiopszia, A papillarisnál Subtotalis
izotóp vizsgálat, rosszabb thyreoidectomia,
serum radiojódkezelés,
thyreoglobulin hormon
substitutio
Anaplasticus cc. 0,1 Haematogen+nyir Tűbiopszia, Rossz Total
okrendszer izotóp vizsgálat thyreoidectomia
Medullaris cc. Sporadicus vagy Nyirokrendszer Tűbiopszia, Relative jó Total
familiaris izotóp vizsgálat, thyreoidectomia
serum calcitonin
meghatározás
11. Lymphomák
14.14. táblázat -
Általános jellemzők A lymphomák a reticuloendothelialis rendszerből és a
nyirokszövetből kiinduló daganatok heterogen
csoportja. Leggyakoribb típusai a Hodgkin-kór és a
non-Hodgkin lymphoma. Fül-orr-gégészeti
szempontból a nyakra lokalizálódó lymphomáknak
differenciáldiagnosztikus jelentőségük van.
Klinikai tünetek Nyaki vagy mediastinalis lymphadenopathia lázzal
vagy láz nélkül, súlyvesztés, éjszakai izzadás,
hepatosplenomegalia.
Diagnózis Nyirokcsomó biopszia (Sternberg-Reed sejtek –
Hodgkin-kór, tipizálás – immunhistochemiai
módszerek) labor, haematologiai vizsgálat.
Differenciáldiagnózis Mononucleosis infectiosa, cytomegalovírus fertőzés,
toxoplasmosis, leukaemia, tbc, sarcoidosis, carcinoma
metastasis.
Terápia A lymphoma típusától függően radiotherapia,
kombinált chemotherapia, autolog csontvelő vagy
157
TERIMÉK
peripheriás őssejt transplantatio jön szóba.
158
15. fejezet - A NYELőCSő ÉS LÉGCSő
MEGBETEGEDÉSEI
1. Nyelőcsőbetegségek fül-orr-gégészeti vonatkozásai
A nyelőcső vizsgálatát és kezelését ma már főleg a gastroenterologusok és a nyelőcsősebészek végzik, a fül-orr-
gégészek tevékenysége a korábbi évtizedekhez képest lényegesen csökkent. A nyelőcsőbetegek egy jelentős
részét azonban még mindig a fül-orr-gégészek látják el. Ezért a nyelőcsőbetegségeket, az általuk okozott
panaszokat, a nyelőcső vizsgálatának lehetőségeit és a hagyományos merev oesophagoscoppal történő
beavatkozásokat minden fülorr-gégésznek ismernie kell.
2. Nyelőcsőbetegségek
15.1. táblázat -
Veleszületett brachyoesophagus
Veleszületett strictura
Nyelőcső duplicatio
Atresia
Nyelőcső idegentest Fém, étel: csont, magok, nagy falat stb.
Gyulladások
Irritativ (alcohol, dohány)
Pepticus
Corrosiv
Infekciók (gombás, viralis, bacterialis)

Tónus és motilitas zavarok
Achalasia
Cricopharyngealis achalasia
Diffúz spasmusok
Diverticulumok
Zenker
Tractiós
Epiphrenicus
Stricturák
Corrosiv sérülés után
Pepticus eredetűek
Schatzki-gyűrű
Műtét után
Sérülés után
Pemphigus, ill. pemphigoid miatt
159
A NYELőCSő ÉS LÉGCSő
MEGBETEGEDÉSEI
Plummer-Vinson-syndroma
Veleszületett (fejlődési rendellenesség)
Idiopathiás
Tracheo-oesophagealis sipoly
Sérülés
Műtét (mellkasi, vagy endoscopos)
Daganat
Benignus tumorok
Papilloma
Fibroma
Myoma
Haemangioma
Malignus tumorok Carcinoma
3. A nyelőcsőbetegségek által okozott tünetek

Nehezített nyelés
Fájdalmas nyelés
Jugulumban érzett nyomásérzés
Idegentest érzés
Retrosternalis fájdalom vagy égés
Köhögés (pl. GERD, Zenker diverticulum által okozott éjszakai köhögés)
A nyelőcsőbetegségek által okozott panaszok miatt a betegek gyakran először a fül-orr-gégészt keresik fel.
4. A nyelőcsőbetegségek vizsgálata
Anamnesis
Fül-orr-gégészeti fizikális vizsgálat – a nyak áttapintását is beleértve!
Röntgen vizsgálatok
Oldalirányú nyaki lágyrész felvétel

Nyelés rtg.
2 irányú mellkas rtg.
Endoscopia
Merev oesophagoscoppal
Flexibilis endoscoppal
Ultrahangos endoscopia
Nyomásmérés
pH monitorozás
160
MEGBETEGEDÉSEI
5. Endoscopia (oesophagoscopia)
Javallatok
15.2. táblázat -
Diagnosztikus Terápiás
Organicus betegség gyanúja Idegentest eltávolítás
Szövettani mintavétel Tágító kezelés
Bacteriologiai mintavétel Sclerotisáló kezelés
Diverticulum megoldása
Stent behelyezés
Laser kezelés
Afterloading behelyezés
Cryotherapia
A fül-orr-gégész az eszközös vizsgálatok közül általában a merev oesophagoscoppal végezhető beavatkozásokat

végzi.
6. A merev oesophagoscop alkalmazásának javallatai

A nyelőcsőbemenet és a nyelőcső felső szakaszának vizsgálata, beleértve az esetleges szövettani mintavételt
Idegentest eltávolítása
Tágító kezelés
Stent behelyezés
Benignomák eltávolítása
Az általános anaesthesia és relaxatio előnyei merev oesophagoscoppal történő beavatkozások (idegentest

eltávolítás, tágító kezelés) alatt:
Csökken a sérülés valószínűsége

A nyelőcsőbemenet jobban feltárható és vizsgálható
Kényelmesebb és veszélytelenebb a beteg számára, és előnyösebb az orvos szempontjából is
Nincs aspiratio
Megszűnik a stress hatás miatti cardiorespiratoricus szövődmény lehetősége
A beteg biztonságban van: monitorozva van (EKG, tensio, vér oxygenisatio, lélegeztetés)
6.1. Merev oesophagoscopia előnyei

Stabil az endoscopos kép
Jól vizsgálható a nyelőcsőbemenet és környéke, és a nyelőcső felső szakasza
Tág nyitott munkacsatorna
Szívás, nyelőcsőmosás lehetőségei kitűnőek
A fogók mérete és fajtái idegentest eltávolítására igen jók
161
MEGBETEGEDÉSEI
6.2. A helyi érzéstelenítésben, merev oesophagoscoppal végzett

vizsgálat hátrányai
A beteg nyugtalan, mozoghat
A nyelőcsőbemenet spasticus, ezért nehezebb feltárni
Ezek miatt nagyobb a sérülés veszélye
7. A flexibilis endoscop (gastroscop) alkalmazásának

javallatai
Nyelőcső teljes hosszának vizsgálata, különösen a cardia környéki betegségek
Accidentalisan idegentest eltávolítás
Sclerotisáló kezelés
Tágító kezelés
Laser kezelés
Diverticulum megoldása
Stent behelyezés
Tumoreltávolítás válogatott esetekbe
7.1. A flexibilis endoscop (gastroscop) előnyei

Kíméletes
A nyelőcsőfal jól vizsgálható
Nagyon jó a képminőség. A korszerű eszközök már képrögzítést is lehetővé tesznek.
A cardia és környékének vizsgálata csak gastroscoppal lehetséges
Olyankor is alkalmazható, amikor a merev endoscop nem
A gyomor és a duodenum a nyelőcsővel együtt, egyidőben vizsgálható
A vizsgálat felületi érzéstelenítésben, ambulanter is végezhető
Alacsony perforatiós ráta
7.2. A flexibilis endoscop (gastroscop) negatívumai

A nyelőcső falának mozgása, és az eszköz tulajdonságai miatt instabil az endoscopos kép
A nyelőcsőbemenet és nyelőcső nyaki szakasza – különösen ezen regio betegsége esetében – nehezen ítélhető
meg
A kis méretű fogók használhatósága korlátozott
A szívó csatorna szűk, könnyen eldugul, és emiatt javíttatni kell
A munka csatorna szűk
8. Oesophagoscopia ellenjavallatai
162
MEGBETEGEDÉSEI
Abszolút contraindicatio: friss sérülés
Relatív contraindicatiók
Súlyos belgyógyászati betegség

Nagyfokú gerincdeformitás (pl. előrehaladott Bechterew-kór)
Shock
9. A fül-orr-gégészetre kerülő leggyakoribb

nyelőcsőbetegségek
Nyelőcső idegentest
Nyelőcsőszűkület (benignus, malignus)
GERD által okozott panaszok
Zenker diverticulum
Nyelőcsőtumor
10. Nyelőcső idegentestek

A nyelőcsőben előforduló idegentestek legtöbbször megakadt ételdarabok, esetleg gyógyszer, lenyelt fogpótlás,
szájba vett tárgyak: pl. szög, gombostű, gyermekkorban különböző játékok lehetnek.
Nyelőcső idegentestek leggyakoribb elakadási helyei
Nyelőcsőbemenet
II. physiologiás szűkület
Cardia
Heges nyelőcsőszűkület
Tumoros szűkület
Nyelőcső idegentest által okozott tünetek
Idegentest érzés
Szúró fájdalom (állandóan, vagy csak nyeléskor)
Nehezített nyelés, vagy nyelésképtelenség
A betegek általában érzik, hogy valami megakadt a nyelőcsőben. Az elakadás magasságát megközelítőleg jelzik.
10.1. Nyelőcső idegentest esetén szükséges tennivalók

• Anamnesis felvétel
• Milyen étel akadt el (csont, mag, fém)?
• Mikor?
• Van-e valamilyen ismert nyelőcsőbetegsége (szűkület, daganat)?
• Volt valamilyen nyelőcsőműtéte?
• Ismert betegségei (scleroderma, diverticulum)?
163
MEGBETEGEDÉSEI
• Volt-e már nyelőcsőtükrözése?
• A vizsgálati helyre érkezés előtt volt-e már valamilyen vizsgálat, történt-e valamilyen beavatkozás?
• Elvégzendő vizsgálatok
• Fül-orr-gégészeti fizikális vizsgálat. Különös tekintettel a pharynx laryngoscopos vizsgálatára, és a nyak

megtapintására
• Oldal irányú nyaki lágyrész rtg. felvétel
• Látható-e rtg. árnyékot adó idegentest (csont, fém stb.)
• Levegő árnyék a nyaki lágyrészek között
• Nyelés rtg. vizsgálat vízoldékony kontrasztanyaggal
• Látszik-e szűkület, vagy egyéb formai eltérés a nyelőcsövön
• Körül rajzol-e idegentestet a kontrasztanyag
• A kontrasztanyag elakad-e valahol a nyelőcsőben, vagy a gyomorba jut
• Kontrasztanyag kilépés van-e? (sérülést okozhat maga az idegentest, a beteg saját tevékenysége pl.
önszondázás, előttünk dolgozó orvos beavatkozása)
10.2.
Nyelőcső idegentest sorsa
Hányással kiürülhet
Nyeléssel spontán a gyomorba juthat
Endoscoppal eltávolítják
Nyelőcső műtét során eltávolítják
A nyelőcső idegentestet legtöbbször endoscoppal távolítjuk el. Az idegentest kivétele merev vagy flexibilis
endoscop segítségével történik. Hegyes, szúrós idegentestet merev endoscopba behúzva vagy a flexibilis
endoscophoz csatlakoztatott védő felszereléssel kell eltávolítani.
Nyelőcső idegentest esetében tilos
Etetni a beteget
Bougierozni
A rtg. vizsgálat során báriumos kontrasztanyagot használni
11. Nyelőcső szűkületek

Nyelőcső szűkületek okai és tünetei
15.3. táblázat -
Okok Tünetek
GERD →Strictura Retrosternalis égő fájdalom, szűkület esetében:
nehezített nyelés
Marószer sérülés (nem friss) Nehezített nyelés
Mechanikus sérülés (beleértve a nyelőcsőműtéteket is) Nehezített nyelés
Idült nyelőcsőgyulladások (pl.: pemphigoid, ill. Nehezített nyelés, retrosternalis égő fájdalom
pemphigus)
Nasogastricus szonda tartós alkalmazása Nehezített nyelés
164
MEGBETEGEDÉSEI
Plummer-Vinson syndroma Nehezített nyelés

Schatzki gyűrű Nehezített nyelés
Nyelőcső szűkületek kezelése
Bármilyen szűkület esetében az első választás a műtét, ha a beteg általános állapota megengedi. Ha a beteg
általános állapota miatt a műtét nagy kockázattal jár, akkor indokolt a tágító kezelés.
Tágító kezelés javallatai
• Nyelőcső műtét helyett
• Nyelőcső műtét mellett
• Kiegészítésként
• A műtét elvégzéséig
• Nyelőcső műtét után, ha az anastomosis szűkül
• Malignus nyelőcsőbetegség esetén palliatióként
• Nyelőcsőszűkületet kísérő aspiratiós pneumonia esetében
A nyelőcsőtágítás mindig gastroenterologiai kivizsgálás után, nyelőcsősebész javaslatára történhet.
A tágító kezelést csak a megfelelő tárgyi és személyi feltételek birtokában, és elérhető mellkas sebészet mellett
szabad végezni.
11.1. A nyelőcsőtágítók
15.4. táblázat -
Bougie típusúak Ballon tágítók
Vezető nélkül Vezető dróttal Endoscopon át
Vezető dróttal
Eder-Pustow
Celestin
Savary-Gilliard
A két legbiztonságosabb tágítási mód: Savary-Gilliard és a ballontágítás.
Törekedni kell a legalább 40-45 Ch tágasság elérésére, hogy a beteg táplálása kielégítő legyen.
Tágító kezelés után kötelező a rtg. kontroll és a rendszeres hőmérőzés szükséges.
Az ún. „vakon” történő tágítás tilos!!
11.2.
A tágító kezelés lehetséges szövődményei
Perforatio
Vérzés
Bacteriaemia: következménye láz
Aspiratiós pneumonia
165
MEGBETEGEDÉSEI
A tágító eszköz hibájából adódó szövődmények 1
11.3. A merev oesophagoscopon keresztül történő tágítás

korlátai
Az eszköz belvilága megszabja az alkalmazható legnagyobb bougie-t, a bougie vége sérülést okozhat.
A többszörös vagy hosszú szakaszra terjedő szűkület tágítására nem alkalmazható.
Az éles, szúrós nyelőcsőidegentesteket biztonságosabb, gyorsabb és kíméletesebb merev oesophagoscopon át

eltávolítani, mint flexibilis endoscoppal.
A merev oesophagoscopiát célszerű általános anaesthesiában és relaxatióban végezni.
Merev oesophagoscoppal történt beavatkozás után mindig kell kontroll nyelés röntgen, szövődmény gyanúja
esetén azonnal!
Vannak olyan betegségek és beavatkozások, melyek emiatt továbbra is a fül-orrgégésznél maradtak. Akik nem
szívesen használnak merev oesophagoscopot. A fül-orr-gégészek azonban hagyományosan merev
oesophagoscoppal dolgoznak.
11.4. Nyelőcső szűkület

15.5. táblázat -
Okok Tünetek Terápia
Reflux Nehezített nyelés, retrosternalis égő Ha a beteg általános állapota

fájdalom megengedi, az első választás a műtét
Oesophagitis →strictura
Nehezített nyelés Ha a beteg általános állapota miatt a
Marószer sérülés (nem friss) műtét nagy kockázattal jár, tágító
Nehezített nyelés kezelés javasolt
Mechanikus sérülés (beleértve a
nyelőcsőműtéteket is) Nehezített nyelés, retrosternalis égő
fájdalom
Idült nyelőcsőgyulladások, pl.:
pemphigoid, ill. pemphigus Nehezített nyelés
Nasogastricus szonda tartós Nehezített nyelés

alkalmazása
Nehezített nyelés
Plummer-Wilson syndroma
Schatzki gyűrű
12. Nyelőcső perforatio

12.1. Nyelőcső perforatiót okozhat
15.6. táblázat -
Külső sérülés
Baleset
Mellkasi műtét
1
pl. a vezető letört végének bennmaradása, vezető drót feltekeredése stb. A legveszélyesebb szövődmény a perforatio.
166
MEGBETEGEDÉSEI
Idegentest
Hegyes idegentest önmaga
Idegentest eltávolítás
Nyelőcső betegségei
Pepticus fekély
Boerhaave-syndroma
Endoscopos beavatkozások
Endoscopos vizsgálat
Szövettani mintavétel
Idegentest eltávolítás
Tágító kezelés
12.2.
Nyelőcső perforatio tünetei:
Fájdalom
Hidegrázás, láz
Rossz általános állapot
Collapsus hajlam
Teendők nyelőcső perforatio gyanú esetén
Azonnali röntgen vizsgálat
Oldal irányú nyaki lágyrész felvétel

2 irányú mellkas felvétel
Nyelés rtg. vízoldékony kontrasztanyaggal
Legszigorúbb carentia
Antibiotikus kezelés (széles spektrumú, gram-negatív és anaerob kórokozók ellen is hasson!)
Mellkas sebészeti konzílium, ill. azonnali áthelyezés mellkassebészetre
13. GERD által okozott panaszok

Gastrooesophagealis refluxhoz (GERD) társuló gégészeti panaszok
Köhögés
Rekedtség
Globus érzés
Torok- és égésfájdalom
Torokkaparás
Hátsó garatfalon csurgó váladék
Rohamokban jelentkező laryngospasmus
Hangfáradékonyság
GERD-t kísérő gégetükri kép
Retrocricoid oedema
Vérbőség a gége hátsó területén
Hangszalag oedema
167
MEGBETEGEDÉSEI
Contact ulcus vagy contact granuloma
GERD igazolásához szükséges vizsgálatok
Báriumos nyelés rtg.

24 órás pH monitorozás
Oesophagogastroscopia
14. Zenker diverticulum

15.7. táblázat -
Tünetek Vizsgálat Terápia
Nyelés rtg. Műtéta
Idegentest érzés a jugulumban
Éjszakai köhögés
Dysphagia
A Zenker diverticulum megoldható külső feltárásból és endoscoposan. A tractiós diverticulumokkal nincs teendő. Epiphrenicus
a
diverticulum megoldása nyelőcső sebészre tartozik.
15. Nyelőcsőtumor
15.1. Nyelőcsőcarcinomára hajlamosító előzmények
Dohányzás
Alcohol, főleg tömény alcohol fogyasztás
Barret oesophagus
Régi corrosiv sérülés
15.2. Nyelőcsőtumorok tünetei

Fokozódó dysphagia
Köhögés
Rekedtség
15.3. Nyelőcsőtumor gyanú esetén szükséges vizsgálatok

Fül-orr-gégészeti fizikális vizsgálat
Nyelési rtg.
Mellkas rtg.
Endoscopos vizsgálat + szövettani mintavétel
Tracheo-bronchoscopia
A nyelőcsőtumorok kezelése nyelőcsősebészetre tartozik.
16. A légcső megbetegedései
168
MEGBETEGEDÉSEI
A bronchusok vizsgálatát régen a fül-orr-gégészek végezték, de az elmúlt évtizedekben a bronchus betegségek

vizsgálatára és kezelésére új szakma alakult: a bronchologia. Ma már a fül-orr-gégészekre legtöbbször csak a
légúti idegentest eltávolítása és a légutak leszívása, valamint a trachea betegségek diagnosztikája és kezelése
maradt.
17. Légúti betegségek

Gyulladás
Idegentest
Szűkület
Tracheomalacia
Tracheacompressio
Tracheooesophagealis sipoly
Bronchiectasia
Tumor
17.1. Légúti betegségek tünetei

Nehézlégzés/stridor
Köhögés
Haemoptoe
Cyanosis
Rekedtség
17.2. A hangszalag nívója alatti légúti- és általános

megbetegedések, melyek
15.8. táblázat -
1. köhögést okoznak 2. haemoptoet okoznak
Asthma Trachea vagy bronchus tumor
Substernalis struma Idegentest
Légúti idegentest Tbc
Szívbetegségek Alvadásgátló szedése
Bronchus tumor Arteriosclerosis
Tracheába tört nyelőcső tumor Cardialis decompensatio
Mediastinalis térfoglaló folyamat
ACE gátlók szedése
18. A légutak vizsgálati lehetőségei
169
MEGBETEGEDÉSEI
15.9. táblázat -
Képalkotó vizsgálatok Histologiai vizsgálatok Endoscopos vizsgálatok
Mellkas felvétel Cytologiai vizsgálat Laryngotracheoscopia
Mellkasi CT Szövettani mintavétel Bronchoscopia
MRI Transbronchialis tűbiopszia Mediastinoscopia
Transoesophagealis ultrahang
Bronchographia
19. A trachea és a bronchusok endoscopos

vizsgálatának eszközei
Merev bronchoscop+optikák+lélegeztető rendszer
Bronchofiberoscopok
A merev bronchoscopok előnyei
• Nagy biopsziás anyagot lehet venni
• Optimális a lélegeztetés lehetősége
• Jó szívás biztosítható
19.1. Bronchoscopia gégészeti indikációi

15.10. táblázat -
Diagnosztikus Terápiás
Elhúzódó köhögés Váladék retentio leszívása
Haemoptoe Idegentest eltávolítása
Inspiratoricus nehézlégzés Laser kezelés
Szövettani mintavétel Brachytherapia
Bacteriologiai anyagvétel Cryotherapia
Idegentest gyanú Electrocauterisatio
Hangszalagbénulás Stent behelyezés
Fistula zárás
Vérzéscsillapítás
170
16. fejezet - FONIÁTRIA
1. Funkcionális hangképzési zavarok
1.1. Definíció
A kórkép jellemzője a hangszín megváltozása (általában rekedtség), valamint a hang dinámiájának, a gége
terhelhetőségének csökkenése, a gége primaer structuralis eltérése nélkül. Mindezt általában paresthesiás
panaszok kísérik.
1.2. Típusai
Phonoponosis
Juvenilis dysphonia
Psychogen dysphonia
Psychogen aphonia
2. Phonoponosis
2.1. Definíció
Helytelen hanghasználat, a phonatiós apparátus túlzott igénybevétele következtében kialakult hangképzési
zavar.
2.2. Panaszok
Fokozatosan kialakuló, megváltozott, rekedt hang, pihentetés után panaszmentesség, krákogási és nyelési
kényszer, gombócérzés, idegentestérzés, fájdalom érzése a nyakon, torokszárazság, köhögés.
2.3. Tünetek
Megváltozott, általában rekedt hang, de nem aphoniás. Kemény hangindítás, közel normál hangterjedelem,
hangtartás kissé rövidült, hangerő fokozása korlátozott. Csökkent, feszes articulatiós mozgások, szabálytalan,
feszes thoracalis légzés. Az arc, nyelv, álkapocs, nyak feszes, telt nyaki venák beszéd alatt. Gége: erős feszítés
miatt az álhangszalagok elődomborodnak, a hangszalagok szabad széle vérbő, kifejlődhet hangszalagcsomó,
széli oedema, ill. a hátsó harmadban hangrészáródási elégtelenség.
2.4. Kezelés
Hangterápia, ill. ún. kemény hangszalagcsomó műtéti eltávolítása.
3. Juvenilis dysphonia
3.1. Definíció
Gyermekkorban helytelen hanghasználat, a phonatiós apparátus túlzott igénybevétele következtében kialakult
hangképzési zavar.
3.2. Panaszok
Rekedtség, a hang mélyülése, krákogás.
171
FONIÁTRIA
3.3. Tünetek
Érdes, mély hangfekvésű, rekedt hang. Krákogási kényszer. Kemény hangindítás. Gyors beszédritmus, pontatlan
articulatio, szabálytalan, feszes thoracalis légzés. Az arc, nyelv, álkapocs, nyak feszes, telt nyaki venák beszéd
alatt.
Gége: vizenyősen fellazult hangszalagok, hangszalagcsomó, hangrészáródási elégtelenség.
3.4. Kezelés
Hangterápia, ill. ún. kemény hangszalagcsomó műtéti eltávolítása.
4. Psychogen dysphonia
4.1. Definíció
Psychogen okból hangterheléstől függetlenül kialakuló, változó mértékű, sok esetben súlyos rekedtség.
Gégében structuralis eltérés nem észlelhető.
4.2. Kezelés
Hangterápia psychotherapiával kiegészítve.
5. Psychogen aphonia
5.1. Definíció
Lelki okból hirtelen kialakult hangtalanság.
5.2. Kezelés
Hangterápia psychotherapiával kiegészítve.
5.3. Differenciáldiagnózis
Organicus gégebetegségek okozta dysphonia
Spasmodicus dysphonia: az extrapyramidalis rendszer betegsége, a craniocervicalis dystoniák közé soroljuk.
Jellemzői: a hangképző apparátus extrém fokú görcse során préselt, nyögésre emlékeztető, skandáló hangadás
jön létre, amit hangmegtörések, préselten aphoniás szakaszok jellemeznek. A beteg úgy érzi, mintha
fojtogatnák. A gégetükri képre a hangszalagok túladductiója jellemző.
Kóros mutatio: mutatiós fistulahang, incomplett mutatio, mutatio tarda, mutatio prolongata, perverz mutatio.
Endocrin eredetű hangképzési zavarok: hypophysis megbetegedések, pajzsmirigy-, mellékpajzsmirigy
betegségek, mellékvese és gonad eredetű hangbetegségek.
6. Dysphagia (Nyelészavarok)
6.1. Definíció
Dysphagia fogalma alatt a táplálék oralis előkészítésének, illetve oralis, pharyngealis és oesophagealis
transportjának zavarát értjük. A laesio helye szerint megkülönböztetünk oropharyngealis és oesophagealis
dysphagiát. Az oropharyngealis dysphagiának leggyakoribb okai: ischaemiás agyi történés, agyi trauma, fej-
nyak területi daganatok műtéti és sugárkezelése utáni állapot.
6.2. Tünetek
Félrenyelés, aspiratiós pneumonia (akár a nyál félrenyelése miatt), dehydratio, malnutritio, és szociális isolatio.
172
FONIÁTRIA
6.3. Kezelés
A.
• A konzervatív terápia lehetőségeiből kiemelendők a compensatoricus metodusok:
• Tartásváltoztatások: a bolus megfelelő irányba terelése céljából:
• Fej lehajtása; rotálása a károsodott oldal irányába; fej billentése a jobban működő oldal felé; fej hátra
hajtása; oldalra fekvés: a jobban működő oldal irányába.
• Nyeléstechnikák: egyrészt a légutak védelmét a légutak különböző szintű elzárásával, másrészt a bolus
transportját segítik.
• Erőteljes nyelés:akaratlagos, erőteljes nyeléssel préselődik a nyelvgyök a garathoz.
• Supraglotticus nyelés:akaratlagos légzés visszatartás a nyelés alatt, utána krákogás és köhögés, majd
utánnyelés.
• Super-supraglotticus nyelés:a légzés visszatartása után erőteljes préselés (hasprés segíti) a nyelés során.
• Mendelsohn-manőver:a gége magas positióban tartása, mellyel a felső oesophagus sphincter nyitása jön
létre.
• Restitutiós terápia: aktív izomgyakorlatoka nyelésfunkció normalizálására.
• Adaptáló eljárások: dietetikus tanácsadás, prothesisek, speciális táplálékfelvételt segítő eszközökhasználata.
B.Műtéti: hangrészárás javítása a hangszalag medializálásával,a tápcsatorna és a légutak separatiója, total

laryngectomia.
7. Gégedaganat miatti operatív beavatkozások utáni

hangrehabilitatio
Chordectomia, hemilaryngectomia után az esetleges hangrészárási elégtelenség javítására hangterápia végzése.
Supraglotticus gégeresectio után a hangképzés nem érintett.
Total laryngectomia során a hangrehabilitatio módjai: oesophagus póthangképzés kialakítása, hangprothesis

implantatiója, ill. ún. Servox-hangprothesis (electrolarynx) használata.
8. Hangszalagbénulás phoniatriai vonatkozásai

Kiemelten fontos az etiológia tisztázása.
Centralis bénulás: ritkán fordul elő.
Perifériás asszociált bénulás (Avellis-syndroma, Vernet-syndroma, Schmidtsyndroma, Collet-Siccard-syndroma,

Tapia-syndroma, Villanet-syndroma, Garcin-syndroma)
Perifériás egyoldali n. laryngeus inferior bénulás: a hangszalag median vagy paramedian állásban rögzült. N.
laryngeus superior et inferior laesio esetén a hangszalag intermedier állásban rögzült.
8.1. Tünetek
Rekedtség, monotonia, korlátozott dynamia, hangterjedelem beszűkülése, phonatiós dyspnoe, a hangtartás
megrövidülése, félrenyelés (elsősorban folyadékot), elégtelen effectusú köhögés.
8.2. Kezelés
173
FONIÁTRIA
Konzervatív: hangterápia (Gutzmann-szerint), electrotherapia, etiológiától függően steroid, antibiotikum,

vitaminok adása.
Műtéti: különböző hangszalag medialisaló beavatkozások.
9. Kétoldali nervus recurrens bénulás

Elsődleges tünet a légzési nehezítettség.
9.1. Kezelés:
Szabad légút biztosítása, majd definitív esetben hangréstágító műtét elvégzése, postoperativ hangterápia.
10. Egyéb phoniatriai kórképek

10.1. Velopharyngealis insufficientia
(szájpad-elégtelenség): a szájpad és a garat izomzata nem hozza létre száj és az orrgarat közti optimális zárat.
10.2. Kezelés
műtéti, logopédiai, neurológiai.
Megkésett beszédfejlődés, dyslalia, dadogás, hadarás, logoneurosis, aphasia, dysarthria.
Ezen speciális kórképek vizsgálata és kezelése interdisciplinaris feladat, phoniater, logopédus, neurológus,
orthodontus, gyermekorvos, radiológus, psychologus közreműködését igényli.
174
17. fejezet - Appendix
175

Tabularium

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Tabularium

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

TABULARIUM

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Publication date 2002

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

5. Jóindulatú daganatok ........................................................................................................... 21

6.3.4. Vizsgálatok ................................................................................................. 38

6.15.2. Panaszok .................................................................................................. 47

7.3. Rheologia eltérések ................................................................................................. 66

9. A hypopharynx sérülései ................................................................................................... 142

11.1. A nyelőcsőtágítók ............................................................................................... 165

13.3. ............................................................................................................................................... 132

Az Amerikai Sebészeti Társaság 1915-ben kezdeményezte a kórházi standardizációs program kidolgozását.

Az 51/1968 (Eü.K.19.) EüM utasítás a gyógyító-megelőző ellátás országos intézeteinek szervezetéről és

Jelen kiadvány a leggyakoribb fül-orr-gégészeti megbetegedések és vizsgálatok gyűjteménye. Az egyes

Helyenként algoritmusok segítik a könnyebb, gyorsabb tájékozódást.

A könyvet hasznosan forgathatják orvostanhallgatók, szakorvos jelöltek, de tapasztalt szakorvosoknak is

Felhasználható továbbá a kiadvány minden intézményben a saját minőségügyi rendszer kiépítése és

A felállított dokumentált követelményrendszer segítségével a folyamat stabilizálható, reprodukálható, ennek

A minőségbiztosítás garanciavállalás, elsősorban az ellátottak felé, a szabályozott folyamatokkal a betegek

Lég-és csontvezetéses hallás vizsgálata

Weber-teszt: A két fül csontvezetéses küszöbének összehasonlítása (homlokon vagy fejtetőn).

Rinne-teszt: Lég-és csontvezetés összehasonlítása (hallójáratnyílás előtt, illetve a csecsnyúlványon).

Schwabach-teszt: A vizsgáló személy csontvezetéses hallását hasonlítja öszsze a vizsgált személyével.

Gellé-teszt: Speciális csontvezetéses hangvillavizsgálat a hangvezető rendszer működésének megítélésére.

Bing-teszt: Abszolút és relatív csontvezetés vizsgálata (nyitott és zárt hallójárat mellett).

1.2. Élőbeszéd vizsgálatok

Tisztahang audiometria (sinusos tiszta hangokkal) hallásküszöb meghatározása (0 dB).

dB=két intenzitás viszonyának 10-es alapú logaritmusa.

Jelzés légvezetés: jobboldal: piros o; baloldal: kék x

Kombinált halláscsökkenés a fenti kettő kombinációja.

Beszédaudiometria (szám és szópróba).

Speciális, úgynevezett küszöbfeletti vizsgálatok.

Kellemetlenségi küszöb meghatározása.

Legkellemesebb tartomány meghatározása.

Fenti vizsgálatok jelentősége a differenciáldiagnosztikában, illetve a hallókészülékrendelés előtt igen nagy.

3.2. Az objektív hallásvizsgálat tárgykörébe tartozó módszerek

a. Orientatiós reflexek (audiokinetikus reakciók)

b. Klasszikus pavlovi feltételes reflexeken alapuló hallásvizsgálatok

c. Vegetativ funkciók változásán alapuló módszerek

d. Egyszerű reflexeken alapuló audiometriai módszerek

Acusticus válaszon alapuló hallásvizsgáló eljárások: otoacusticus emissio (OAE)

a. Spontán OAE (SOAE)

b. Kiváltott OAE (Evoked OAE, EOAE)

• Transiens EOAE (TEOAE)

• Stimulus frekvencia emissio (SFOAE)

• Distorsiós kombinációs hangemissio (DPOAE)

b. Agytörzsi kiváltott potenciál audiometria (Brainstem Evoked Response Audiometry, BERA)

c. kérgi kiváltott válasz (Cortical Evoked Response Audiometry, CERA)

• Korai kérgi kiváltott potenciálok (Middle Latency Response, MLR)

• Késői (lassú) kérgi kiváltott potenciálok (Long Latency Response)

• Össze nem illési negativitas potenciál (Mismatch Negativity, MMN)

• P300 cognitiv kiváltott potenciál (P300 Cognitive Auditory Evoked Potential)

• Igen késői kiváltott válasz (Contingent Negative Variation, CNV)

3.3. A hallórendszer különböző objektív audiometriai eljárásokkal

3.4. Az objektív hallásvizsgáló módszerek alkalmazási területe

DPOAE Objektív küszöbmérés 40 dB HL-ig

Előny: altatásban vizsgálható,

Hátrány: hallásküszöb-mérés esetén

Hátrány: tudatállapot befolyásolja

3.5. Az acusticus kiváltott potenciálok képzeletbeli együttes

3.6. Az agytörzsi acusticus kiváltott potenciálok feltételezett

II. Nucleus cochlearis

III. Oliva superior magcsoport

IV. Lemniscus lateralis