BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA

KÜLKERESKEDELMI KAR
Nemzetközi Gazdálkodás Szak
Levelező tagozat
Külgazdasági Vállalkozás szakirány

A FEDEZETI ÜGYLETEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA

Készítette: Lévai Péter

Budapest, 2011
1. Tartalomjegyzék

1. Tartalomjegyzék ................................................................................................................ 3
2. Táblázatok jegyzéke .......................................................................................................... 5
3. Ábrák jegyzéke .................................................................................................................. 6
4. Bevezető ............................................................................................................................ 7
5. A külkereskedelmi ügylet.................................................................................................. 9
5.1. A nemzetközi kereskedelem fejlődése ....................................................................... 9
5.2. A világgazdaság fejlődése ........................................................................................ 10
5.3. A külkereskedelmi ügylet fogalma, típusai .............................................................. 11
5.4. A külkereskedelmi ügylet folyamatai....................................................................... 11
5.5. A nemzetközi kereskedelem standardizálása ........................................................... 12
5.6. A Bécsi Vételi Egyezmény....................................................................................... 13
5.7. A nemzetközi kereskedelmi feltételek...................................................................... 13
5.8. A kombinált fuvarozás.............................................................................................. 15
5.9. A konténer fogalma .................................................................................................. 16
5.10. Szállítmányozó igénybevétele ................................................................................ 16
6. Kockázat .......................................................................................................................... 18
6.1. Ügyleti szintű kockázatok ........................................................................................ 18
6.2. Üzletpolitikai kockázatok ......................................................................................... 20
6.3. Kockázatok kezelése................................................................................................. 20
7. A Tőzsde.......................................................................................................................... 22
7.1. A koncentrált piacok kialakulása.............................................................................. 22
7.2. Tőzsdei ügyletek....................................................................................................... 23
7.2.1. Azonnali (prompt) ügyletek............................................................................... 23
7.2.2. Határidős (termin) ügyletek............................................................................... 24
7.2.2.1. A Forward ügylet........................................................................................ 25
7.2.2.2. A Futures ügylet ......................................................................................... 26
7.2.2.3. Az opciós ügylet ......................................................................................... 27
7.2.3. Spekulációs ügylet............................................................................................. 30
7.2.4. Arbitrázs (arbitrage) ügylet ............................................................................... 30
7.2.5. A Fedezeti ügylet............................................................................................... 30
7.2.5.1. A fedezeti ügylet eszközei:......................................................................... 31
7.3. A devizapiac ............................................................................................................. 32

3
 7.4. Internetes Kockázatkezelés....................................................................................... 33
7.5. SaxoTrader bemutatása............................................................................................. 34
8. Az alapügylet................................................................................................................... 35
8.1. EXW Walton, KY..................................................................................................... 36
8.2. DAP Budapest .......................................................................................................... 36
8.3. A fizetési módok meghatározása.............................................................................. 36
8.4. Az árfolyamkockázat viselője .................................................................................. 38
9. A kalkulációs alapadatok beszerzése............................................................................... 39
9.1. A piacon elérhető betéti kamatok összehasonlítása.................................................. 39
9.2. SaxoTrader a gyakorlatban....................................................................................... 40
10. A felhasználható fedezeti módok összehasonlítása ....................................................... 45
10.1. Az árfolyamon végbemenő változások vizsgálata.................................................. 45
10.2. Az USD/HUF árfolyam .......................................................................................... 48
10.3. Vizsgálati környezet meghatározása ...................................................................... 49
10.4. A számításokhoz felhasznált képletek meghatározása ........................................... 50
10.5. Az aktuális árfolyam rögzítése ............................................................................... 52
10.6. Határidős árfolyam használata................................................................................ 54
10.7. Devizavételi opció vétele........................................................................................ 55
10.8. A legkedvezőbb fedezeti eszköz meghatározása.................................................... 56
10.9. Árengedmények...................................................................................................... 58
10.10. Kiegészítés az opciós eszközökhöz ...................................................................... 60
10.11. Fedezeti ügylet használata a fizetendő vámteher összegére ................................. 61
11. További eszközök az árfolyamkockázat csökkentésre .................................................. 63
11.1. Értékállandósági záradék ........................................................................................ 63
11.2. Árfolyambiztosítás.................................................................................................. 64
12. Összefoglalás ................................................................................................................. 65
13. Irodalomjegyzék ............................................................................................................ 67
14. Függelék ........................................................................................................................ 69

4
2. Táblázatok jegyzéke

1. táblázat: A gyakorlati példában bemutatott fizetési határidők. ................................38

2. táblázat: Különböző cégektől beszerzett, az ügylettel kapcsolatos alapadatok........39
3. táblázat: Magyarországi kereskedelmi bankok vállalati lekötött forint betéti
ajánlatai.....................................................................................................................39
4. táblázat: Magyarországi kereskedelmi bankok vállalati lekötött deviza betéti
ajánlatai.....................................................................................................................40
5. táblázat: Az USD/HUF határidős árfolyamai a SaxoTrader rendszerében. .............41
6. táblázat: A különböző lejárati dátumokhoz tartozó opciós árfolyamok és díjak a
SaxoTrader rendszerében. ........................................................................................43
7. táblázat: USD/HUF devizapáron elvégzett alapstatisztika eredménye. ...................45
8. táblázat: 2011. október 28-ra érvényes USD/HUF eladási árfolyamok. ..................53
9. táblázat: A különböző fedezeti módszerek összehasonlítása DAP paritás esetén....57
10. táblázat: A különböző fedezeti módszerek összehasonlítása EXW paritás esetén 30
napra. ........................................................................................................................57
11. táblázat: A különböző fedezeti módszerek összehasonlítása EXW paritás esetén 75
napra. ........................................................................................................................57
12. táblázat: A DAP és az EXW paritásokhoz tartozó legkedvezőbb megoldások
összehasonlítása........................................................................................................58
13. táblázat: A korábban meghatározott legkedvezőbb, illetve az árengedménnyel
kalkulált fedezeti eszközök összehasonlítása. ..........................................................60

5
3. Ábrák jegyzéke

1. ábra: Incoterms 2010-es ajánlása..............................................................................14

2. ábra: Határidős devizavásárlás a SaxoTrader rendszerében.....................................41
3. ábra: Deviza Opciós kereskedés a SaxoTrader rendszerében. .................................42
4. ábra: A negatív-pozitív árfolyamváltozások aránya a vizsgált időtávokon..............47
5. ábra: Az 5%-t meghaladó árfolyam-emelkedések aránya a teljes sokaság illetve a
pozitív változások esetén. .........................................................................................48
6. ábra: Az USD/HUF devizapár mozgása 2010. november 1. és 2011. október 31.
között. .......................................................................................................................49

6
4. Bevezető

Alfred Marshall1 óta tudjuk, hogy normális körülmények között valaminek az árát a
kereslet és a kínálat alakulása határozza meg. Minél magasabb az ára egy adott árunak,
annál többet kínálnak, s annál kevesebbet keresnek belőle. Ezt az elvet első alkalmazója
után Marshall keresztnek hívjuk.
A hagyományos piacokon az áru fizikailag is gazdát cserélt, így a vevői oldalon csupán
olyanok jelentek meg, akiknek valóban szükségük volt a termékre akár saját felhasználás,
akár továbbértékesítés céljából. A koncentrált piacok kialakulásával megjelentek a
különböző értékpapírok, amelyek az adásvétel tárgyát helyettesítették. Mivel innentől
kezdve egy esetleges vásárlás során nem kellett fizikailag is átvenni, szállítani, illetve
tárolni a megszerzett árut, megjelentek azok a vevők, akik a kereslet csökkenése idején
alacsonyabb áron vásároltak arra számítva, hogy később, amikor a kereslet megnő az adott
áru iránt, haszonnal tudják azt értékesíteni. Ezek a „kvázi” kereskedők a spekulánsok.
A Marshall-kereszt törvényszerűsége a tőzsdei piacokon is érvényesül, amennyiben
fönnállnak az úgynevezett „normális” körülmények. A történelemben számos példát
találhatunk rá, hogy milyen hatással lehetnek a különböző piacokra a külső körülmények.
Az egyik, ha nem a legismertebb ezek közül Nathan Rothschild londoni bankár története,
aki a legenda szerint postagalambjai révén elsőként értesült Napóleon waterloo-i
vereségéről. Merész húzással ellenben azt a hírt kezdte terjeszteni a londoni tőzsdén, hogy
az angolok vereséget szenvedtek. A hír hatására az angol államkötvények ára zuhanni
kezdett. Ekkor ő a pánikot kihasználva jóval áron alul felvásárolta a kötvényeket. Mikor
megérkezett Londonba a csata valós kimenetelének híre, az elértéktelenedett
államkötvények ára újra a magasba szökött, ami „mesés” hasznot hozott Rothschild-nak. A
történet jól mutatja, hogy a piac működését hogyan képesek befolyásolni a
kereslet/kínálaton túl a külső körülmények. A spekulánsok tehát nemcsak a piacokat,
hanem a külső körülményeket is figyelik.
A mai globalizálódó világban, ahol az egyes gazdasági régiókat a multinacionális cégek
hálózatai egyre szorosabban kötik össze, még inkább nyilvánvaló, hogy a különböző
gazdasági, politikai hírek mennyire alkalmasak arra, hogy a koncentrált piacok trendjeit
befolyásolják. Ennek következtében a nemzetközi kereskedelemben résztvevő vállalatok

1
Alfred Marshall (1842-1924) a cambridge-i egyetem közgazdaságtan professzora volt. Főműve, az 1890-
ben megjelent The Principles of Economics. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Alfred_Marshall
(2011.08.25.)

7
egyre nagyobb figyelmet fordítanak a külső tényezők folyamatos, olykor előjel nélküli
piaci körülmények változásából eredő kockázatok kezelésére. Az említett hatások
természetesen a devizapiacokat sem kerülik el, ami a nemzetközi adásvételi szerződésekre
lehet hatással, amennyiben a szerződő felek valamelyikének (esetenként akár mindkét
félnek) a saját hazai fizetőeszközétől eltérő pénznemben kerül sor a szerződéskötésre.
Ilyenkor ez a fél ki van téve az esetleges árfolyamváltozás kockázatának. Ma már a
pénzügyi piacon több különböző módszer is létezik ennek a kockázatnak a kezelésére.

Célmeghatározás

Ilyen gazdasági környezetben felértékelődik azoknak az eszközöknek a szerepe, amelyek

képesek tompítani, vagy esetleg teljesen kiszűrni ezeket a kockázatokat. Dolgozatom célja
egy átfogó elméleti áttekintést követően egyrészről egy konkrét, az Amerikai Egyesült
Államokból Magyarországra irányuló külkereskedelmi ügyleten keresztül bemutatni, hogy
milyen lehetőségei vannak egy külkereskedőnek a devizaárfolyam-mozgások
kockázatának kivédésére, másrészről számításokat végezni ezeknek az eszközöknek a
felhasználásával, majd a kapott eredmények figyelembevételével kiválasztani az ügylet
szempontjából a legköltségkímélőbb megoldást.

8
5. A külkereskedelmi ügylet

Dolgozatom első részében röviden áttekintem a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos

fontosabb alapfogalmakat, amelyeket a dolgozatom későbbi részében is fel fogok
használni.

5.1. A nemzetközi kereskedelem fejlődése

Mióta az emberek nem csak saját igényeik kielégítésére termelnek, hanem azért is, hogy a
feleslegeikért más terméket kapjanak cserébe, azóta beszélhetünk kereskedelemről. A
kereskedelemnek azt a fajtáját, amelynek során két termék pénz közbeiktatása nélkül cserél
gazdát, cserekereskedelemnek más szóval barternek nevezzük.
A kereskedelemnek ez a korai fajtája azonban igen sok problémát hordozott magában,
hiszen két különböző termék nagyon nehezen összehasonlítható, így könnyen belátható,
hogy az a kereskedő, aki szarvasmarhát vitt a piacra csere céljából, és mondjuk
történetesen kalapácsra lett volna szüksége, milyen nehéz helyzetben volt. Ez a módszer
tehát nem volt túlságosan hatékony. Az idő múlásával kialakultak cserearányok, majd még
később megjelent a pénz is, mint közvetítőeszköz. Innentől kezdve a termékek ára nem egy
másik termékben fejezték ki, hanem pénzben. A pénz megjelenését tekinthetjük a modern
kereskedelem kialakulásának első mozzanataként is.
Nemzetközi kereskedelem alatt értjük azt a folyamatot, amikor olyan termékek cserélnek
gazdát, amelyeket két különböző országban állítottak elő. Exportról beszélünk, ha az
országból kifele irányuló árumozgásra gondolunk, ezzel szemben import az, ha az áru
országba történő behozataláról van szó. Ha a nemzetközi kereskedelemben résztvevő
ország hivatalos fizetőeszköze különböző, szükséges a különböző fizetőeszközök
egymáshoz viszonyított értékének kifejezése. Ez az adott pénznemek árfolyama.
A külkereskedelmi mérleg az ország egy időszak (például 1 év) alatt lebonyolított
exportjának és importjának egyenlege. A külkereskedelmi mérleg akkor aktív, ha az export
meghaladja az importot, és illetve akkor passzív, ha az import nagyobb, mint az export.

9
5.2. A világgazdaság fejlődése

Amikor világgazdaságról beszélünk, nem csupán a nemzetközi kereskedelemre gondolunk,

hanem vele együtt a nemzetállamok közötti gazdasági kapcsolatok összességét is értjük.
Kialakulásának kezdete a XV-XVI. századra tehető, amikor Nyugat-Európában megindult
a nemzetállamok kialakulása és ugyaninnen kiindulva kezdetét vette az úgynevezett nagy
felfedezések korszaka.
Az ipari forradalom hatásának következtében a kereskedelemben felhasznált
fuvareszközök kapacitásának és hatótávolságának növekedése révén az idők folyamán a
világgazdaság térben folyamatosan bővült, mert egyre több ország kapcsolódott be a
gazdasági vérkeringésbe. A világgazdaság első korszaka az úgynevezett gyarmati típusú
nemzetközi munkamegosztás volt. Később megindult a termelési tényezők nemzetközi
áramlása is. A XIX. század közepétől felerősödött a tőkekivitel folyamata, amin a XX.
század második felétől a multinacionális vállalatok kialakulása alapult. Napjainkban már -
ha még némileg korlátozott formában is - lehetővé vált a másik alapvető termelési tényező,
a munkaerő szabad áramlása is.
Napjainkban a világgazdaság lényegében a világméretű áru- és szolgáltatáspiacot,
tőkepiacot és munkaerőpiac komplex rendszerét foglalja magában. Ezek fejlődésével,
illetve a multinacionális vállalatok és a hatalmas nemzetközi tőzsdék megjelenésével mára
lényegében már nemzetállamok feletti viszonyok jöttek létre.
A fenti összefüggések következtében a világgazdaságban bekövetkező változások minden
országra hatást gyakorolnak. A nagy gazdasági világválság (a tőkés világ 1929–33 közötti
túltermelési válsága2) például a szoros kapcsolatok miatt szinte minden, a világgazdaság
vérkeringésébe bekapcsolt országban gondokat okozott. Természetesen, ha a
világgazdaságban kedvezően alakul a konjunktúra, ez minden ország számára kedvező
lehetőségeket jelenthet. Összességében kijelenthető, hogy ha egy ország a
világgazdasághoz történő csatlakozás mellett dönt, az rengeteg előnnyel járhat számára,
feltéve, hogy a gazdasága elég rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a változó
világhoz és a kihívásokhoz3.

2
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_gazdas%C3%A1gi_vil%C3%A1gv%C3%A1ls%C3%A1g
(2011.10.18.)
3
Forrás: http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/15het/foldrajz/foci15.html (2011.08.10.)

10
5.3. A külkereskedelmi ügylet fogalma, típusai

A külkereskedelmi ügyletnek legalább két szereplője van: az eladó, vagyis az exportőr és a

vevő, vagyis az importőr. A külkereskedelmi ügylet deviza-külföldiek között jön létre
(mindketten különböző országok gazdasági szereplői). A devizakülföldi és a devizabelföldi
kifejezések a devizajog szerinti megkülönböztetést jelentik. Eszerint nem az
állampolgárság, hanem a lakóhely, illetve a telephely a megkülönböztetés kritériuma4.

A külkereskedelmi ügylet tárgya lehet:

- különféle áruval összefüggő adásvétel, csere, bérlet, raktározás, bizományba vétel,
illetve az opciós jogok adása vagy megszerzése ezekre a tevékenységekre;
- vállalkozási tevékenység;
- anyagi értéket képviselő jog átruházása, annak hasznosítására vagy bizományba
vételére vagy adására vonatkozó megállapodás;
- nemzetközi termelési és kereskedelmi együttműködés és szakosítás;
- külföldi gazdasági vállalkozás;
- külföldiek kereskedelmi tevékenysége.

Az adásvételi ügylet tekinthető a külkereskedelmi ügyletek alaptípusának, amelynek

folyamán az ügylet egyik résztvevője arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott árut
szállít vagy szolgáltatást nyújt, az ügylet másik résztvevője pedig vállalja ennek átvételét,
illetve az ellenérték kifizetését. Az ügylet első szereplőjét eladónak, a másodikat vevőnek
nevezzük5.
Az adásvétel akkor tekinthető külkereskedelmi ügyletnek, ha a szerződő felek egyike
külföldi (devizakülföldi). Hogy a külkereskedelmi ügylet exportnak vagy importnak
minősül-e csupán nézőpont kérdése.

5.4. A külkereskedelmi ügylet folyamatai

A külkereskedelmi ügylet szereplőinek jogait és kötelességeit a külkereskedelmi szerződés

egyértelműen tartalmazza, ezért fontos a gondosan előkészített, körültekintően

4
Balázs - Constantinovits - Mádi – Sipos: Külkereskedelmi ismeretek (1993.)
5
Bendigné - Mikolay - Simon - Törzsök: A külkereskedelmi ügylet (1992.)

11
megfogalmazott szerződés. „Valamennyi külkereskedelmi szerződés gazdasági kérdéseket
fogalmaz meg jogi formában, így jogi és üzleti megközelítésben egyaránt tárgyalható”6.
Az adásvételi ügylet rendszerint három fázisra bontható:
- a szerződéskötés (ügylet) előkészítése: ide sorolható minden olyan, az ügylettel
kapcsolatos tevékenység, amely a szerződés megkötését célozza és eredményezi
- a szerződéskötés: a szerződés feltételeinek megfogalmazása, jogok és
kötelezettségek rögzítése
- a szerződés teljesítése, azaz az ügylet lebonyolítása: azoknak a tevékenységeknek
az összessége, amelyek eredményeképpen a szerződés feltételei teljesülnek.

5.5. A nemzetközi kereskedelem standardizálása

A közlekedési, illetve kommunikációs eszközök folyamatos fejlesztése amellett, hogy

lerövidítette a távolságokat a nemzetközi kereskedelemben, az árutovábbítás költségeit is
csökkentette. Ennek következtében egyre több áru nemzetközi kereskedelme vált
kifizetődővé, ami a nemzetközi kereskedelem robbanásszerű volumennövekedéséhez
vezetett. A megnövekedett kereskedelmi forgalom rámutatott arra, hogy a különböző
országok eltérő jogi, gazdasági szabályozása jelentősen megnehezíti a külkereskedelmi
ügyletek lebonyolítását, mintegy kikényszerítve az államközi szabályozási folyamatok
megindítását.
A létrejött nemzetközi egyezmények egymástól eltérő megközelítésben befolyásolják a
nemzetközi kereskedelmet. Egyik csoportjuk arra lehet példa, hogy a nemzetközi
egyezmények miként szabnak kereteket a kötelezően betartandó normák
megfogalmazásával a külkereskedelembe történő állami beavatkozások számára (GATT,
WTO7). Az egyezmények egy másik csoportja a szerződést ratifikáló országok egyeztetett,
vagy közös fellépését tartalmazza a gazdaság-, illetve kereskedelempolitika területén. Jó
példák ezekre a különböző integrációs megállapodások. A harmadik csoportba tartoznak
azok az egyezmények, amelyek a nemzetközi egységes jogok megalkotásával járulnak
hozzá a nemzetközi kapcsolatok fejlődéséhez. Ilyenek többek között a váltó- és csekkjogi

6
Bendigné - Mikolay - Simon - Törzsök: A külkereskedelmi ügylet (1992.) (81.o.)
7
GATT: General Agreement on Tariffs and Trade – Nemzetközi Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény
(1947.), később WTO: World Trade Organisation – Kereskedelmi Világszervezet (1995.). Benczes - Bernek -
Blahó - Csaba - Kacsirek - Losoncz - Majoros - Mészáros - Szentes: Világgazdaságtan (2008.)

12
egyezmények, a faktoringról és pénzügyi lízingről kötött egyezmények, vagy akár
említhetnénk a fuvarjogról, illetve adásvételről szóló nemzetközi egyezményeket is.

5.6. A Bécsi Vételi Egyezmény

A különböző államokban telephellyel rendelkező felek között létrejövő szerződésekre

vonatkozó jog és jogegyesítési folyamatban fontos állomást jelent az 1980-ban Bécsben
megkötött, és 1988-bam hatályba lépett Bécsi Vételi Egyezmény az áruk nemzetközi
adásvételéről.
Maga az egyezmény akkor alkalmazandó, ha a szerződő felek országai az egyezményhez
csatlakoztak, vagy ha a nemzetközi magánjog szabályai valamely egyezményhez
csatlakozott állam jogának alkalmazásához vezetnek, vagy ha a szerződő felek az
egyezmény használatát a szerződésben külön kikötötték.
Az egyezmény csupán az adásvétellel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket szabályozza,
úgymint a szerződés megkötését, valamint az eladónak illetve a vevőnek a szerződésből
származó jogait és kötelezettségeit. Nem tárgyalja a szerződés érvényességét, nem
szabályozza sem a termékfelelősség, sem a tulajdonjog átszállásának kérdéseit. Fontos
tulajdonsága, hogy az egyezmény engedi az általa nem szabályozott területeken az egyes
nemzeti jogok szabályozását8.

5.7. A nemzetközi kereskedelmi feltételek

A külkereskedelmi ügyletben fontos annak tisztázása, hogy a szerződő felek közül kinek a
feladata az árunak az elfuvaroztatása és az ezzel kapcsolatos tevékenységek ellátása vagy
megszervezése, kit terhelnek a mindezekkel összefüggő költségek, és hogy ki viseli a
kárveszélyt. A külkereskedelmi szerződés azon feltételét, amely e kérdéseket válaszolja
meg, szokás fuvarparitásnak nevezni. A fuvarparitás szabályozására számos szerződési
kikötést (klauzulát, trade termet) alakított ki a kereskedői gyakorlat. E szerződési feltételek
olyan rövidítések formájában jelennek meg, amelyek világos jelentéssel és tartalommal
bírnak. Ezek az úgynevezett típusfeltételek, szokványok.
A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC9) a gyakorlatban kialakult kikötéseket
összegyűjtötte, értelmezte, és ajánlás jelleggel közzétette. Ez az Incoterms, amelyet először

8
Sándorné Új Éva: Nemzetközi Elszámolások, (2004.)
9
ICC: International Chamber of Commerce. Forrás: http://www.icc.co.hu (2011.09.05.)

13
1936-ban adtak ki. Az első kiadást több módosítás, illetve kiegészítés követte. A legutolsó
ezek közül a 2010-es változat (1. ábra).

1. ábra.
Incoterms 2010-es ajánlása.

Forrás: http://robert.courtiau.pagesperso-orange.fr/LA_DOUANE.htm

Meg kell azonban említenünk, hogy ezek a szokványok nem jogszabályok, így nem
évülnek el, csupán avulnak, azaz ma is érvényes az 1936-os Incoterms is10.
A szerződő felek szemszögéből megkülönböztetünk közeli és távoli fuvarparitásokat.
Eszerint valamelyik fél szemszögéből közeli az a paritás, amely a fuvarozási útvonal
egészét tekintve egy hozzájuk közelebbi földrajzi pontot jelöl a teljesítés helyeként. A
távoli klauzulák jelentése értelemszerűen fordított.
Azt, hogy a partnerek milyen fuvarparitásban állapodnak meg, több tényező is
befolyásolhatja. A vevő szemszögéből megközelítve a fuvarparitás megválasztásának
szempontjai lehetnek például a következők:

- Árszempont: adott paritás értelmében a szerződő feleket terhelő költségek és

kockázatok az árképzésben kalkulációs tényezőként jelennek meg. A vevőnek az
10
Sándorné Új Éva: Nemzetközi Elszámolások, (2004.)

14
 EXW vagy FOB paritáson létrejövő ügylet eredményez kedvezőbb vételárat.
Természetesen ilyenkor számolnia kell a felmerülő fuvarozási és egyéb
költségekkel is.
- Devizaszempont: amennyiben a vevőnek előnye származik abból, hogy az ügylet
költségének egy részét (például fuvarozással kapcsolatos költségek, vám) az
alapügylet devizájától eltérő devizában is kiegyenlítheti, akkor érdemes egy távoli
klauzulát választania.
- Alkalmassági, „kényelmi” szempont: ha a vevőnek nincsenek megfelelő
árutovábbítási ismeretei vagy megfelelő összeköttetései, célszerű a közeli paritás
választása, ilyenkor ugyanis az eladó kötelessége, hogy az árut a szerződésben
meghatározott rendeltetési helyre eljuttassa.
- Finanszírozási szempont: a vevő szemszögéből a távoli paritás az ár miatt
kedvezőbb lehet, de egyben azzal a hátránnyal is jár, hogy a vételár kiegyenlítése
hamarabb lesz esedékes, mint egy közeli klauzula esetén lenne. Ez a gyakorlatban
azt jelenti, hogy még azelőtt fizetnie kell, mielőtt az általa vásárolt áru hasznot
hozna számára11.

A dolgozatban vizsgált példához én a is a 2010-es ajánlást használtam fel.

5.8. A kombinált fuvarozás

Az általam vizsgált külkereskedelmi ügylet tulajdonságai miatt többféle fuvarozási mód

igénybevétele szükséges (magyarországi cég importja az Amerikai Egyesült Államokból).
Az ilyen árutovábbítást kombinált fuvarozásnak nevezzük. „A kombinált fuvarozás egy
olyan kiemelt formája az árucsere-forgalomnak, amelynél a komplett egységrakományok
(ezek főleg konténerek, csereszekrények, nyerges-pótkocsik, vagy komplett kamionok) a
lebonyolítási útvonalat legalább két (vagy ennél több) különböző fuvarozási ághoz tartozó
(közút-vasút/vasút-tenger) fuvareszközzel teszik meg.12”

11
Mikolay - Gilyán - Márton - Bendigné - Tátrai - Huczka: Gyakorlati külkereskedelem, (2007.)
12
Potocska János: Szállítmányozási szakismeretek 4. (1996.) (7.o.)

15
5.9. A konténer fogalma

A konténer nem tekinthető önálló fuvareszköznek, sokkal inkább egységrakomány

képzésére alkalmas csomagolódoboz (a normál konténer angol megnevezése BOX =
doboz), amely arra szolgál, hogy védje az árut a külső behatásoktól, illetve egyszerűsítse a
különböző fuvareszközök közötti átrakásokat. Standardizált méretei miatt (a konténerek
szabványosításával foglalkozó szervezet az ISO), egyszerűsíti a nagymennyiségű
egységrakományok tárolását az erre a célra kialakított konténerdepókban, illetve a
vonalhajók raktárterében történő elhelyezést. Könnyen belátható, hogy ezen tulajdonságai
miatt jelentős forrás-megtakarítást (idő, energia) jelent a fuvarozók illetve szállítmányozók
számára. Ezzel összefüggésben az árutovábbítás ideje is lerövidül, ami a külkereskedők
számára jelent előnyöket.
Az egymástól eltérő konténerek kapacitására, illetve teljesítményének egységes mérésére
egy nemzetközileg elfogadott fogalmat, a TEU-t (TEU: az angol Twenty Foot Equivalent
Unit = húsz lábnak megfelelő egység13) használják.

5.10. Szállítmányozó igénybevétele

Szállítmányozó az a vállalkozó, aki megbízás alapján valamely küldemény továbbításához

szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára
megköti, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégzi jutalék
ellenében14.
Szállítmányozó igénybevétele akkor célszerű, ha az árutovábbítás költségét viselő fél nem
rendelkezik megfelelő tapasztalatokkal az áru egyik földrajzi helyről a másikra történő
elfuvaroztatásával kapcsolatban. Ilyen esetben a szállítmányozó szakértelmének, illetve
kapcsolatrendszerének igénybevétele jelentős megtakarítást eredményezhet, valamint
lehetővé teszi számukra, hogy a szakértelmüket az értékesítési, illetve beszerzési
feladatokra fordíthassák.
Példánkban EXW paritás esetén merül fel a vevő szemszögéből árutovábbítási
kötelezettség. Ezekben a számításokban a vételár és az árutovábbítással kapcsolatos
költségek külön egységekként jelennek meg a számításokban, hiszen a vevőnek külön

13
Potocska János: Szállítmányozási szakismeretek 4. (1996.)
14
Ptk. XLIII. Fejezet, A szállítmányozás. Forrás: http://www.hunicorn.hu/dokumentumok/PTK.pdf
(2011.10.25)

16
keletkezik fizetési kötelezettsége egyrészről az eladó, másrészről a fuvarozást megszervező
szállítmányozó felé.
A szállítmányozó által megadásra kerülő árajánlat komplett egységrakománnyal
kapcsolatos fuvarozási és egyéb költségeket tartalmazza. Az árajánlatot 1 TEU egységre
értelmezte a szállítmányozó. A gyakorlatban minden méretű konténeregységet
átszámolnak TEU számítási egységre. Ennek megfelelően a 30’-as konténer = 1,5 TEU.

17
6. Kockázat

A következőkben a külkereskedelmi ügyletekkel kapcsolatban előforduló kockázatokat

tekintem át.
„Kockázat a várt (kalkulált) eredménytől való eltérés lehetősége valamely esemény
(kockázati esemény) következtében. A kockázatot meg kell különböztetni a
bizonytalanságtól”15.
A kockázat kifejezést akkor használják, amikor a dolog pontos jövőbeni kimenetele nem
ismert, de a lehetséges alternatívák felsorolhatók, és ezen lehetséges alternatívák esélye is
ismert. Amennyiben a jövő alternatíváit és azok esélyét nem ismerjük, bizonytalanságról
beszélünk.
A kockázatok között megkülönböztetünk alapvető, partikuláris, tiszta és spekulatív
kockázatokat.
- Alapvető kockázatról akkor beszélhetünk, ha azok nem, vagy csak igen csekély
mértékben befolyásolhatók. A külkereskedő szempontjából ilyen a politikai vagy az
árfolyamkockázat.
- Partikuláris kockázat esetén a jövőbeni esemény részben befolyásolható.
- Tiszta kockázatnál a nyereség esélye kizárt, a jövőbeni ismeretlen esemény
bekövetkezése esetén csakis veszteséggel számolhatunk.
- Spekulatív kockázatról akkor beszélhetünk, ha a valamely esemény bekövetkezése
pozitív vagy negatív kimenetelű egyaránt lehet.

A külkereskedő tevékenysége során különféle kockázatokkal szembesülhet. Ezek között

megkülönböztetünk ügyleti szintű és üzletpolitikai kockázatokat.

6.1. Ügyleti szintű kockázatok

Az ügyleti szintű kockázatok közül elsőként az árukockázatot említem meg. A vevőnek

kára keletkezhet abból, ha a hírneve sérül a rosszminőségű áru szállítása miatt, vagy ha a
megvásárolt árut egyáltalán nem tudja értékesíteni. Ide sorolható a szerződés pillanatában
áruval még nem rendelkező eladónak azon kockázata, hogy a megfelelő áru hiányában
nem lesz képes határidőre szerződésszerűen szállítani. A fuvarozás során esetlegesen

15
Mikolay - Gilyán - Márton - Bendigné - Tátrai - Huczka: Gyakorlati külkereskedelem, (2007.) (255.o.)

18
bekövetkező sérülések kockázata egyaránt terhelheti az eladót, illetve a vevőt attól
függően, hogy milyen fuvarparitást alkalmaznak az árutovábbítás során.

Az árkockázat a szerződéskötés és a teljesítés ideje közötti időszakban a piacon

esetlegesen bekövetkező árváltozások miatt felmerülő veszteségek kockázata mindkét fél
számára. Ide sorolható még az eladó azon kockázata, hogy a kialkudott vételár nem fedezi
majd az ügylettel kapcsolatos összes költségét, és ebből adódóan az ügylet az ő számára
veszteséggel zárul.

Az árfolyamkockázat mindkét szerződő felet érintheti. Lényege, hogy a szerződésben

meghatározott deviza és a hazai fizetőeszköz közötti árfolyamban kedvezőtlen változás
következik be. Az eladónak akkor keletkezik árfolyamvesztesége, ha az elszámolás
valutájában értékcsökkenés következik be, azaz saját hazai fizetőeszköze felértékelődik.
Ezzel szemben a vevőnek akkor adódik árfolyamvesztesége, ha a hazai fizetőeszköze
leértékelődik az elszámolási devizával szemben.

A kereskedelmi (partner) kockázat lényege, hogy a szerződő felek valamelyike nem,

vagy nem szerződésszerűen teljesít. Az exportőr számára ilyen a nem-fizetés veszélye,
vagy az a lehetőség, hogy a partnere valamilyen indokkal nem fogadja a teljesítést (például
nem veszi át az árut). Az importőr számára ezzel szemben az jelent kockázatot, ha a
partnere késedelmesen vagy hibásan teljesít.

A politikai kockázatról elmondható, hogy teljes körű, mert egy adott ország összes
kereskedőjét és azok külföldi partnereit egyszerre érhetik a káresemények. A kockázatok
mértékét az adott ország belső viszonyai és a nemzetkőzi helyzet alapvetően
meghatározzák. A politikai kockázatok két fő csoportra oszthatóak: beszélhetünk
egyrészről az állami intézkedések kockázatairól (például vámok vagy adók emelése,
engedélyek visszavonása vagy megtagadása, transzfer moratórium, importtilalom),
másrészről különböző politikai eseményekről (sztrájk, forradalom, háború), amelyek
ellehetetlenítik a külkereskedelmi tevékenységet.

A természeti kockázat azon kockázatok gyűjtőneve, amelyek a természeti folyamatok

kiszámíthatatlanságából illetve elháríthatatlanságából adódnak. Ezek a kockázatok is két
csoportba oszthatóak: az első csoportba tartoznak a természeti csapások, katasztrófák

19
(tűzvész, áradás, lavina, tornádó vihar), a másodikba pedig a fuvarozással együtt járó,
úgynevezett klimatikus kockázatok (szélsőséges hőmérsékleti értékek, pára, nedvesség).

6.2. Üzletpolitikai kockázatok

A piaci kockázat a termékek eladhatóságának és a költségek megtérülésének kockázata.

A felelősségi kockázatról akkor beszélünk, ha az eladott árunak esetleges káros hatásai
merülnek föl.
A kamatkockázat is egyfajta üzletpolitikai kockázat, amely a felvett hitelek kedvezőtlen
alakulását jelenti (például devizahitelek esetén az árfolyamváltozás).
A mai világgazdasági környezetben fontos megemlíteni a likviditási kockázatot, amely
egy vállalkozás folyamatos fizetőképességére vonatkozik.
Az országkockázat a partnerországokra vonatkozik, annak stabilitását illetve
fizetőképességét jellemzi.

Ahhoz, hogy a lehetséges kockázatokat a külkereskedelmi ügylet szereplője hatékonyan

kezelni tudja, nem elég a kockázati tényezők felismerése, szükséges azok egymásra, és az
ügylet kimenetelére vonatkozó hatásainak becslése, illetve ezeknek a hatásoknak a
kiértékelése. A kockázatelemzés elvégzése után kerülhetnek meghatározásra a kockázatok
kezeléséhez felhasználható eszközök.

6.3. Kockázatok kezelése

A külkereskedelmi ügyletekben résztvevő felek elemi érdeke, hogy az esetlegesen

felmerülő kockázatokat valamilyen módon elkerüljék, vagy ha erre nincs mód, a lehető
legnagyobb mértékben csökkentsék. A kockázatok kezelésére két alapvető módot
ismerünk: egyfelől beszélhetünk a kockázat prevencióról másrészt a kockázatok
csökkentéséről.

6.4. Kockázatok megelőzése

A kockázatok megelőzésének egyik legalapvetőbb eszköze a körültekintő szerződéskötés.

Üzletkötés előtt érdemes minél több információt gyűjtenünk leendő partnerünkről
(céginformáció, likviditás, piaci megítélés), a megvásárolni kívánt áruról vagy

20
szolgáltatásról. A gondos szerződés-előkészítés, a felek jogainak és kötelezettségeinek, a
szerződés tárgyának pontos meghatározása is alkalmas a kockázatok megelőzésére.
Például az európai közúti fuvarozóktól gyakran kérnek a megbízóik igazolást a CMR16
biztosítás meglétéről, amely a fuvarozás folyamán esetlegesen felmerülő káreseményekre
nyújt fedezetet.

6.5. Kockázatok csökkentése

Egy felelős vállalat feltehetőleg mindent elkövet, hogy az őt fenyegető kockázatokat

megelőzze, mégis előfordulhat, hogy kockázatokat kell vállalnia. Az ilyen kockázatok
esetén a legfontosabb cél azok lehető legnagyobb mértékben történő csökkentése. Erre
három alapvető módszer létezik:

A kockázat megosztásának lényege, hogy a felmerülő kockázat több azonos ügylet között
oszlik meg. Feltételezésünk szerint az ügyletek egy bizonyos része sikert eredményez, a
fennmaradó része pedig veszteséget, könnyen belátható, hogy így kisebb veszteség érhet
minket, mint egyetlen nagyobb volumenű ügylet esetén.

A kockázat kompenzációja azt jelenti, hogy a különböző ügyleteket úgy kombináljuk

egymással, hogy az egyik ügyleten elszenvedett nyereség kompenzálja a másik ügyleten
elkönyvelt veszteséget. A tőzsdei kereskedés folyamán alkalmazott fedezeti ügyletek is
ezen az elven működnek.

Végül a kockázat áthárítása abból áll, hogy az esetlegesen felmerülő kockázatot a

gazdasági szereplők között megosztjuk. Ilyen szereplő lehet a bank, a biztosító, a
kereskedelmi partner vagy akár az állam is. Ennek a leggyakoribb módszerei a
szerződésekben megfogalmazott záradékok vagy a különböző biztosítások17.

Dolgozatom későbbi részében a külkereskedelmi ügyletben jelen lévő kockázatok közül az

árfolyamkockázattal foglalkozom részletesebben.

16
CMR: Egyezmény a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről (Convention relative au contrat de
transport international de marchandises par route). Forrás: http://cmrbiztositas.hu/cmr-biztositas (2011.11.2.)
17
Constantinovits – Sipos: Külkereskedelmi technika – Külpiaci kockázat, (2003.)

21
7. A Tőzsde

A tőzsdék olyan szervezett piacok, amelyek szervezettségük által koncentrálják a keresletet

és a kínálatot, ahol a helyettesíthető tömegáruk (beleértve az értékpapírokat is) kereskedése
szigorúan előírt szabályok szerint történik. A tőzsdék helyszínt biztosítanak a
kereskedéshez, s emellett a résztvevők számára rendkívül szigorú, speciális, csak a
tőzsdére jellemző szabályokat alkotnak. A megkötött üzletek realizálását a tőzsdék
intézményesen szavatolják18.

7.1. A koncentrált piacok kialakulása

A tőzsdék korábban olyan piacokként működtek, ahol az áruk készfizetés ellenében

fizikailag is gazdát cseréltek. Az áruforgalom volumenének és az árkockázat
növekedésével a kontraktusban résztvevő felek olyan határidős szerződések kidolgozására
törekedtek, amelyek egy bizonyos árufajta előre meghatározott jövőbeli időpontban történő
szállítására vonatkozott.
A tőzsdék úgy tudták egyszerűsíteni és felgyorsítani az üzletkötést, hogy tőzsdei
típusszerződéseket alakítottak ki, amelyekben szabványosították a minőséget, mennyiséget,
a fizetési feltételeket, a szállítási határidőt, a fuvarparitást és az adásvétel egyéb feltételeit.
Ezek az úgynevezett tőzsdei szokványok. Mivel ezeket a szokványokat a tőzsdei szereplők
feltételek nélkül elfogadták, nem volt szükség az áruk minőségének ellenőrzésére minden
egyes üzletkötésnél, emellett a szerződés részleteinek hosszadalmas tárgyalása is
feleslegessé vált, hiszen a tőzsdei szokványok már tartalmazták ezeket. Ez azt
eredményezte, hogy az üzletkötés felgyorsult, illetve lehetőség nyílt arra, hogy a
kereskedők úgy kössenek üzletet, hogy az áru fizikailag nem volt jelen a
szerződéskötéskor. Ezzel párhuzamosan kialakult az áruk szokványosítása.
Tőzsdecikké a minőségileg jól specifikálható, egységesíthető, tömegesen előforduló,
helyettesíthető, jól tárolható és szállítható áruk válhatnak. Ezek az úgynevezett
helyettesíthető tömegáruk. Hagyományosan ilyenek az egyes mezőgazdasági illetve ipari
tömegtermékek, úgymint a búza, kukorica, napraforgó, valamint az ipari fémek között az
alumínium, a réz vagy a különböző nemesfémek. Az idők folyamán a pénzpiac egyes

18
Mikolay - Gilyán - Márton - Bendigné - Tátrai - Huczka: Gyakorlati külkereskedelem, (2007.)

22
termékeinek is megindult a tőzsdei kereskedése (devizák, értékpapírok). Mára a különböző
típusú termékek forgalmazása elkülönült egymástól, és szakosodott áru-, és értéktőzsdéken
folyik a kereskedés a vevők és az eladók között. A szokványosítás és a tőzsde intézménye
által nyújtott biztonság lehetővé teszi, hogy ne csupán azonnali szállítással lehessen árut
vásárolni, vagy eladni, hanem későbbi határidőre is.
Összefoglalva a tőzsdei kontraktusok olyan szokványosított szerződések, ahol minden
feltétel (minőség, határidő, teljesítés helye) előre szabályozott. Az egyetlen változó
tényező az ár, amely a vevő és eladó közötti megállapodás eredményeképpen alakul ki19.

7.2. Tőzsdei ügyletek

A koncentrált piacok folyamatos fejlődésének köszönhetően a XXI. századra a tőzsdei

műveletek számos típusa alakult ki. A két legáltalánosabban használt csoportosításuk a
következő:

- Az esedékesség szerint az ügyletek lehetnek:

- Prompt (azonnal esedékes),
- Termin (későbbi időpontban esedékes, határidős).
- Az üzletkötők kockázatához fűződő viszonya alapján az ügyletek lehetnek:
- Spekulációs,
- Arbitrage,
- Fedezeti (hedge)20.

7.2.1. Azonnali (prompt) ügyletek

Ezek lényege, hogy a szerződéskötés és a teljesítés egyidejűleg történik meg. A

gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a felek 2-5 napon belül teljesítik kötelezettségeiket. Az
eladónak ezen az időn belül kell az árut/értékpapírt a vevő rendelkezésére bocsátania, a
vevőnek pedig ezzel egy időben kell az ellenértéket kiegyenlítenie az eladó felé. Az
ügyletek elszámolásának lebonyolítására a legtöbb tőzsdén központi értéktár működik. Ez
egyrészről a papírok tárolását, másrészről mozgatását illetve a tulajdon átruházását segíti.

19
Mikolay - Gilyán - Márton - Bendigné - Tátrai - Huczka: Gyakorlati külkereskedelem, (2007.)
20
Száz János: Tőzsdei opciók vételre és eladásra, Tanszék Kft., (1999.)

23
Azonnali ügyletet azok kötnek, akik árut vásárolnának, vagy befektetési lehetőséget
keresnek (vételi szándék), illetve azok is, akik árut adnának el, vagy tőkebefektetéseiket
készpénzre szeretnék váltani (eladási szándék). Ezeknek az ügyleteknek tárgya lehet fizikai
áru, értékpapír vagy akár deviza is.

7.2.2. Határidős (termin) ügyletek

Ezeknél az ügyleteknél mind a két szereplő egy, az üzletkötés során pontosan

meghatározott későbbi időpontban köteles teljesíteni. Különlegessége abban rejlik, hogy a
vevőnek a kötés napján jegyzett határidős árfolyamon kell teljesítenie, nem pedig a
későbbi időpontban esedékes azonnali (prompt) árfolyamon.
Másképp megfogalmazva a határidős ügylet nem más, mint jelenlegi szerződésben
megfogalmazott feltételek mellett jövőbeni teljesítésre vonatkozó megállapodás.
Természetesen az ilyen ügyleteket is kötelező teljesíteni lejáratkor, ami azt jelenti, hogy
egyik fél sem gondolhatja meg magát, nem teheti függővé az üzlet realizálását az árak
alakulásától.
A határidős piacok új lehetőségeket nyitnak a kereskedésben. Fontos tulajdonságuk, hogy
segítségükkel lehetőségünk nyílik kereskedni olyan dolgokkal, amelyek a megállapodás
időpontjában még nincsenek a birtokunkban.
A határidős ügyletekben rejlő lehetőségek természetesen a spekulációra is jó lehetőséget
teremtenek. Az árak időbeli és/vagy földrajzi hely szerinti változása teszi érdekeltté az
ilyen ügyletekben a spekulánsokat. Mivel azok száma, akik az árak esése ellen keresnek
fedezeti lehetőségeket, ritkán egyezik meg azok számával, akik az ár emelkedése ellen
akarják biztosítani magukat, szükség van más piaci szereplőkre is. A spekulánsok tudják ez
esetben biztosítani a piac likviditását21. Ma már a határidős ügyletek nagy része spekulatív
ügylet.
A kereskedés tárgya lehet fizikai áru, értékpapír illetve deviza, sőt akár valamely
részvényindex is. Az ügyletek teljesítési időpontjait az egyes tőzsdék egymástól eltérően
határozhatják meg.

21
Mikolay - Gilyán - Márton - Bendigné - Tátrai - Huczka: Gyakorlati külkereskedelem, (2007.)

24
A határidős piacok feladatai:

- Kockázatkezelés: a különböző üzletmentekből származó kockázatok csökkentése

(fedezeti ügylet)
- Árfeltárás: a határidős ár egyfajta előrejelzést mutat a piac általános várakozásáról
az adott árak, árfolyamok jövőbeli alakulását illetően
- A tőkeáttétel felnagyító hatása: kis összegű tőkével nagy összegű erőforrások
mozgatására van lehetőség, ugyanis az ügylet létrehozásához szükséges letét csak
töredéke a piacon elfoglalt pozíció összegének. A letétek általában a pozíció 10%-a
alatt vannak.

Attól függően, hogy a határidős ügyletek a tőzsdén vagy azon kívül jönnek létre,
megkülönböztetünk forward illetve futures ügyleteket.
A határidős ügyletek különleges változata a tőzsdei kereskedés tárgyát is képező opciós
ügylet. Tárgya gyakorlatilag bármely áruféleség lehet, természetesen a tőzsdén bizonyos
megszorításokkal.

7.2.2.1. A Forward ügylet

A forward szerződés egy eszköz eladására vagy megvételére vonatkozó megállapodás

előre meghatározott áron, egy bizonyos jövőbeni időpontban. Általában nem képezik
tőzsdei kereskedés tárgyát (az ilyen ügyleteket az úgynevezett másodlagos piacokon kötik
OTC22), mivel nem szabványosított, egyedi ügyletekről van szó. Ezek előnye a
rugalmasság, hátrányuk viszont az alacsony likviditás (pénzzé tehetőség, eladhatóság),
valamint a tőzsdén kívüli kereskedés okozta nagyobb kockázat. Az alacsony likviditásból
kifolyólag az ügyletek túlnyomó része tényleges fizikai szállítással és nem pénzbeli
elszámolással realizálódik.
Az egyik fél (vevő) long (vételi) pozíciót vesz fel és vállalja, hogy az alapul szolgáló
eszközt megvásárolja egy meghatározott jövőbeli időpontban, egy előre meghatározott
áron. A másik fél (eladó) short (eladási) pozíciót foglal el, s vállalja, hogy ugyanazon
időpontban és áron eladja az eszközt. A forward kontraktusban meghatározott ár az
elszámoló ár. Ezt kötéskor úgy választják meg, hogy a kontraktus értéke mindkét fél

22
OTC: Over The Counter - Másodlagos (tőzsdén kívüli vagy származtatott) értékpapírpiac. Forrás:
http://globalfx.fxdirekt.net/hu/kereskedes/szoszedet.html (2011.11.06.)

25
számára nulla legyen (az elszámoló ár egyenlő az adott lejáratra éppen érvényes jövőbeli
határidős árral), vagyis egyik pozíció felvétele sem jár költségekkel.

A szerződésben előre rögzített feltételeket lejáratkor veszik figyelembe. A short pozícióban

álló fél (eladó) leszállítja az árut a long pozíció birtokosának (vevő) a szerződésben
meghatározott összegért, amely nem más, mint az elszámoló ár. A forward kontraktus
értéke viszont az adott áru piaci árától függ. Mivel kötéskor az éppen érvényes lejáratkori
határidős piaci árat veszik elszámoló árnak, a kontraktus értéke ekkor nulla. Később
pozitív vagy negatív értéket egyaránt felvehet, attól függően, hogy az adott eszköz
lejáratkori határidős árában (ún. forward ár) milyen változás következik be. Például, ha az
eszköz lejáratkori határidős ára a kötést követően nő, akkor a long pozíció értéke pozitív
lesz (a piaci árnál kevesebbért veheti majd meg az árut – nyeresége várható), míg a short
pozícióé negatív (az árut a piaci ár alatt adhatja majd el – vesztesége várható). Végül a
kontraktus lejáratkori értékét, azaz a long és a short pozíció tényleges hasznát, illetve
veszteségét az akkor érvényes prompt árfolyam fogja meghatározni.
Az eszköz egységére jutó megtérülés a long forward pozíció esetében a lejáratkori prompt
ár és az elszámoló ár különbsége, mivel a kontraktus birtokosa (vevő) a szerződés
értelmében köteles megvásárolni a prompt ár értékű eszközt az elszámoló áron. Ezzel
szemben az eszköz egységére eső megtérülés short forward pozíció esetén az elszámoló ár
és a lejáratkori prompt ár különbsége, mivel a kontraktus birtokosa (eladó) köteles a
prompt ár értékű eszközt elszámoló áron értékesíteni. Mindezeket figyelembe véve a
megtérülések lehetnek negatívak, illetve pozitívak. Mivel a forward kontraktusnak nincsen
semmilyen díja, így a megtérülések egyben a felek az összes nyereségét, illetve veszteségét
is adják. Más szóval a határidős ügylet a megállapodó felek között mindig zérus összegű,
vagyis amit az egyik fél nyer, azt a másik fél elveszíti.

7.2.2.2. A Futures ügylet

A futures szerződés technikailag nagyon hasonlít a forward ügylethez. A legfőbb eltérés

az, hogy a futures kontraktusokat a tőzsdéken használják, ebből adódóan ezek sokkal
inkább szabványosítottak, mint a forward ügyletek. A tőzsdei alkalmazásuk természetesen
nagyon likviddé teszi őket. Ebből az is következik, hogy az ügyletek teljesítése döntőrészt
nem is fizikai szállítással, hanem pénzbeli elszámolással történik.

26
A kontraktusok résztvevői többnyire nem ismerik egymást, így a teljesítést maga a tőzsde
garantálja klíringházak közvetítésével. Ebből kifolyólag az efféle ügyletek
biztonságosabbak, mint a forward kötések, amelyeknél az esetleges (nem jellemző) nem
teljesítés vesztesége közvetlenül a másik felet terheli, s a követelés csak a polgári peres
eljárásban érvényesíthető.
Ahogy azt már említettem, a futures szerződések a tőzsdei kereskedés miatt
szabványosítottak: csak meghatározott termékekre, lejáratokra, mennyiségekre köthetők
üzletek; szigorúan meghatározott a kereskedés és az elszámolás rendje is. A (határidős)
futures ár is a tőzsdén alakul ki a kereslet és a kínálat törvényei szerint: ha több befektető
akar long, mint short pozíciót felvenni az ár megemelkedik, ha a fordítottja történik, az ár
csökken. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amíg a forward árat a kontraktusban szereplő
árura vonatkozó kereslet és kínálat, addig a futures árat pedig magára a kontraktusra
vonatkozó kereslet és kínálat határozza meg. A futures árakat a tőzsdén jegyzik.
A futures ügylet abban is különbözik a forward ügylettől, hogy itt nem határoznak meg
konkrét lejárati napot, hanem csak egy bizonyos lejárati időszakot, amikor a nyitott
pozíciókat le kell zárni (a szerződést teljesíteni kell). A teljesítési időszakon belül (pl. adott
év decembere) a short pozíció birtokosa tetszőleges „szállítási” időpontot megadhat.
A forward és a futures ügyletek long és short pozícióinak megtérülését (veszteségek,
nyereségek) rendszerint az áru lejáratkori árának függvényében szokták diagramban
ábrázolni.

7.2.2.3. Az opciós ügylet

A gyakorlatban az opciós ügyleteknek két alapvető típusa különböztethető meg:

- CALL (vételi) opció. Az CALL tulajdonosa (long call pozíció) jogosult (de nem
köteles) arra, hogy megvegyen egy adott eszközt a szerződésben meghatározott
áron (kötési árfolyam), egy előre meghatározott időpontban, illetve időpont előtt.
Ezzel egyidejűleg az opció kiírója (short call pozíció) kötelezettséget vállal arra,
hogy eladja az adott árut a kötési árfolyamon, amennyiben az opció tulajdonosa
élni kíván vételi jogával.

- PUT (eladási) opció: A PUT opció tulajdonosának joga, de nem kötelessége, hogy
eladjon egy adott eszközt a szerződésben meghatározott áron (kötési árfolyam), egy

27
 előre meghatározott időpontban, illetve időpont előtt. Az opció kiírójának (short put
pozíció) kötelessége, hogy megvegye az adott árut a kötési árfolyamon,
amennyiben az opció tulajdonosa élni kíván eladási jogával23.

Az opciós ügyletek között megkülönböztetünk európai, illetve amerikai típusú opciókat.

Lényeges eltérés a két opciófajta között, hogy amíg az európai opció esetén csak a
szerződés lejáratakor gyakorolható az opciós jog, addig az amerikai típusú opció esetén ez
a jog a szerződés lejártáig bármely időpontban gyakorolható24. „A fix lejárati időpont miatt
az európai típusú opciós elemzése könnyebb, rendszerint ebből vezetik le a bizonytalan
lejáratú amerikai típusú opciók értékelését”25. Az opció rugalmasabb felhasználása miatt
a gyakorlatban többnyire amerikai típusú opciókat alkalmaznak.
Az opciós szerződés csak a kiíró félnek jelent kötelezettséget, az opció tulajdonosának
ezzel szemben lehetőség, ami azt jelenti, hogy szabadon dönthet arról, hogy él-e vételi
vagy eladási jogával. Az ügylet ezen tulajdonsága az, amely alapvetően megkülönbözteti a
forward, illetve a futures ügylettől, amelynek során a kontraktus mind a két résztvevője
kötelezettséget vállalt. A másik fontos különbség az, hogy az opciós ügyleteknél a
tulajdonos díjat fizet az opció kiírójának szerződéskötéskor. Ezzel mintegy „megvásárolja”
a jogot, hogy eladjon vagy vásároljon. Abban az esetben, ha az opció felhasználására nem
kerül sor, ez a díj megegyezik a tulajdonos veszteségével, illetve a kiíró nyereségével.
Amennyiben az opciót érvényesítik, a kontraktus résztvevőinek esetleges nyereségének
illetve veszteségének kiszámítása már összetettebb feladat, amely az alábbiak szerint
elvégezhető:

Long call: - maximális nyereség = lejáratkori ár – kötési árfolyam – opciós díj,

- maximális veszteség = opciós díj,
Short call:- maximális nyereség = kötési árfolyam – lejáratkori ár + opciós díj,
- maximális veszteség = opciós díj,
Long put: - maximális nyereség = kötési árfolyam – lejáratkori ár – opciós díj,
- maximális veszteség = opciós díj,
Short put:- maximális nyereség = lejáratkori ár – kötési árfolyam + opciós díj,
- maximális veszteség = opciós díj.

23
Horváth András: Jegyzet a haladó tőzsdetanfolyamhoz, (2009.)
24
Bodie – Kane – Marcus: Befektetések, (2005.)
25
Forrás: http://penzugy.infodoboz.com/cikk/tozsdei-ugyletek/ (2011.08.16.)

28
Long call opció esetén, ha a lejáratkori ár magasabb a kötési árfolyamnál, az opció
vevőjének célszerű élnie vételi jogával, hiszen ilyenkor a kötési árfolyamon megvásárolt
árut/részvényt a magasabb lejáratkori áron tudja értékesíteni. Ha a bevétel kevesebb, mint a
korábban kifizetett opciós díj, az ügylet veszteséggel zárult. Amennyiben a két összeg
megegyezik, az opció vevőjének sem nyeresége, sem vesztesége nem keletkezett.
Nyereség akkor realizálódik, amikor a bevétel meghaladja az opcióra kifizetett díj
összegét. Az opció vevőjének szempontjából a legkedvezőtlenebb az a körülmény, amikor
a lejáratkori ár alacsonyabb a kötési árfolyamnál, ilyenkor realizálja a legnagyobb
veszteségét, melynek nagysága a kifizetett opciós díjjal egyezik meg. A további három
opciós ügylet (long put, short call, short put) is hasonló módon működik kisebb
eltérésekkel. Mivel dolgozatomban nem az opciós ügyletek összehasonlítását tűztem ki
célul, ezek részletes bemutatásától most eltekintek.
Attól függően, hogy a jelenlegi prompt árfolyam mellett veszteséggel, nyereséggel vagy
megközelítőleg zérus eredménnyel lehetne az opciós jogot érvényesíteni, a pozíciónak
három féle állapota lehet:

- ITM: in the money – piacinál jobb,

- ATM: at the money – piaccal egyező
- OTM: out of the money – piacnál rosszabb26

Egy vételi opció például akkor ITM, ha a lehívási árfolyam alacsonyabb, mint az aktuális
prompt árfolyam, tehát ha az opció felhasználásával a piaci árnál kedvezőbb áron
vásárolhatunk. OTM opció díja minden esetben alacsonyabb, mint az ITM opcióé. Ez azzal
magyarázható, hogy az OTM opció az ügylet létrejöttének pillanatában gyakorlatilag
értéktelen, hiszen ha a vevő élne a vételi jogával, a prompt árfolyamnál magasabb áron
vásárolna. Amiért mégis történik ilyen jellegű üzletkötés, az azzal magyarázható, hogy a
vevő bízik abban, hogy az opció lejáratáig az árfolyamban számára kedvező változás
következik be, és a korábban megvásárolt OTM pozíciója az idő múlásával ITM opcióvá
módosul.

26
Horváth András: Jegyzet a haladó tőzsdetanfolyamhoz, (2009.)

29
7.2.3. Spekulációs ügylet

A spekulánsok (traders) az árfolyam- és kamatszintekkel, azok relatív változásával, illetve

azokkal kapcsolatos várakozásaik alapján határidős és opciós kontraktusokat kötnek.
Ezeket jelentős kockázatvállalással nagy profitok szerzésére használják fel.
A határidős piacok bekapcsolásával számtalan spekulatív ügyletkötési forma alakult ki.

7.2.4. Arbitrázs (arbitrage) ügylet

Az arbitrazsőrök kockázat-semlegesek, úgy kötnek határidős kontraktusokat, hogy eközben

kockázatuk se nem nő, se nem csökken. Amíg a spekulánsok az időbeli, addig az
arbitrazsőrök a helybeli, a különböző tőzsdék azonos „árufajtáiban” fennálló, egy időben
való jegyzéseinek anomáliáit használják ki. Az arbitrázs főleg a devizaárfolyamokra és a
kamatlábakra irányul, fenntartva egyúttal azok összhangját27.

7.2.5. A Fedezeti ügylet

A fedezeti ügyletkötők (hedger) elsődleges célja a kockázatok csökkentése illetve a

veszteségek lehetséges elkerülése. A határidős piacot arra használják, hogy más ügyleteik
keretében kalkulált hasznukat lefedezzék, illetve annak realizálását biztosítsák. Az
árfolyam-, illetve a kamatkockázatból adódó veszteségek elkerülése érdekében az eredeti
pozíciójukkal ellentétes határidős ügyletet kötnek. Ezzel azt érik el, hogy az
árfolyam/kamat változása már nem egyoldalúan érinti őket, hanem egyszerre kedvezően és
hátrányosan. A hedge üzlet ez alapján megfelelő eszköz arra, hogy az ügyletkötő az eredeti
ügyletével kapcsolatban esetlegesen felmerülő árfolyam-, vagy kamatváltozásokból adódó
veszteségeket elkerülhesse.

A fedezeti ügylet formái:

- Vételi (long) hedge: kötésére akkor kerül sor, ha pl. az importőrt/vevőt későbbi
időpontban szükséges deviza vásárlásakor, vagy jövőben tervezett értékpapír
vásárlásakor árfolyam-emelkedés fenyegeti.

27
Száz János: Tőzsdei opciók vételre és eladásra (1999.)

30
 - Eladási (short) hedge: alkalmazása akkor célszerű, ha pl. a jövőben szabad
devizával rendelkező exportőrt, vagy a jövőben eladni szándékozó értékpapír-
tulajdonost az árfolyam csökkenése fenyegeti.

A dolgozatomban vizsgált ügyletet a magyarországi vevő szempontjából vizsgálom, akinek

az esetleges árfolyam-emelkedés jelentene veszteséget. Ez ellen a vételi hedge jelent
megoldást.

7.2.5.1. A fedezeti ügylet eszközei:

A fedezeti ügyletnek három alapvető eszközét különböztethetjük meg.

- Forward piaci fedezeti ügylet: az eredeti – későbbi időpontban realizálódó –

ügyletet a határidős piacon bonyolítják le, forward ügyletkötés (eladás vagy vétel
termin árfolyamon) keretében.
- Futures piaci fedezeti ügylet: hasonló az előzőhöz. A gond csak az, hogy a tőzsdei
szabványok (főképp a kötött teljesítési időszakok) miatt nem mindig lehetséges az
ügyletek igény szerinti kivitelezése. Ennek kiküszöbölésére többlépcsős megoldást
vezettek be: vétel vagy eladás (termin ügylet, termin árfolyamon), eladás vagy vétel
(a termin ügylet visszavásárlása, viszonteladása lejáratkori prompt árfolyamon),
vétel vagy eladás (prompt ügylet, prompt árfolyamon). A határidős ügylet
megkötésével nyitják a pozíciót, amelyet esedékességkor a futures piacon
megkötött ellenügylet zár le. Ezt követi a prompt ügylet a prompt piacon. A prompt
árfolyam változékonyságának kockázatát a prompt és a termin árfolyam
különbsége változékonyságának kisebb kockázatára mérséklik28.
- Opciós fedezeti ügylet: opcióvásárlás és jövőbeni prompt ügylet egyben. Vételi
hedge esetén call, eladásinál pedig put opciót vásárol az üzletkötő. Akkor
alkalmazzák, ha nem biztos, hogy létrejön a fedezni kívánt pozíció (például
bizonytalan az importüzlet, amikor devizát kell beszerezni). Előnye a másik két
ügylettel szemben, hogy a vevő elállhat vételi szándékától, ilyenkor az opciós díj
szerződéskötéskor kifizetett összege jelenti számára a veszteséget29.

28
Bodie – Kane – Marcus: Befektetések, (2005.)
29
Brealey-Myers: Modern Vállalati Pénzügyek, (2005.)

31
7.3. A devizapiac

A köznapi szóhasználatban néha nehezen érzékelhető a deviza és valuta közötti különbség.

Amíg a deviza idegen pénznemre történő számlakövetelést, addig a valuta egy másik
ország kézzelfogható fizetőeszközét jelenti30. A nemzetközi devizapiac (angolul foreign
exchange, ebből származik a Forex, FX elnevezés) az a piac, ahol a devizakereslet/kínálat
találkozik egymással. „Sok tekintetben a devizapiacok állnak a legközelebb a tökéletes piac
elméletéhez, aminek forrása a hatalmas forgalom, a piac rendkívüli likviditása, a szereplők
magas száma, földrajzi szétszórtsága, a kereskedési idő (hétvégék kivételével napi 24 óra),
az árfolyamokat befolyásoló tényezők sokfélesége és a magas elérhető haszonkulcs.31”

A devizapiacon - hasonlóan más koncentrált piacokhoz - a szereplők prompt illetve termin

ügyleteket köthetnek egymással. Érdekesnek tekinthető, hogy az üzletkötések döntő része
úgynevezett ROQ32 üzletkötés. Ennél az üzletkötési fajtánál a kezdeményező fél árkéréssel
fordul az árjegyző partneréhez, aki megadja mind a vételi „bid”, mind az eladási „ask”
árakat. Ezek birtokában a vevő dönti el, hogy szeretne-e üzletet kötni a megadott
feltételekkel33.

Egy adott deviza (hivatkozási deviza) ára egy másik devizában (a hivatkozott devizában)
kifejezve adja meg magát az árfolyamot. A devizaváltás mindig egy meghatározott
árfolyamon történik. Az üzletkötő a devizapiacon mindig egyfajta devizát bocsát áruba egy
másik devizáért cserébe. Az árfolyam meghatározását és a másik féllel való közlését jelenti
a jegyzés. A jegyzett ár tehát mindig egy bizonyos devizapárra vonatkozik. Egy jegyzett ár
mindig konkrét üzleti ajánlat vételre vagy eladásra az azt jegyző banktól.

Magánszemélyek brókerek vagy bankok igénybevételével kereskedhetnek a devizapiacon.

Egyre több külföldi és hazai bróker kínál virtuális kereskedelmi felületet, amelyek révén
ma már az Interneten keresztül kereskedhetünk a devizapiacon.

30
Baka – Balogh – Bánfi – Kürthy – Ligeti – Polgár – Sulyok-Pap – Surányi – Száz – Varga: Pénzügytan,
(2007.)
31
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_devizapiac (2011.09.15.)
32
ROQ: Request on Quote - árkérésen alapuló működő üzletkötés. Forrás:
http://www.equilor.hu/devizapiac_sajatossagai.php (2011.09.18.)
33
Forrás: http://www.equilor.hu/devizapiac_sajatossagai.php (2011.09.18.)

32
7.4. Internetes Kockázatkezelés

A globalizálódó világ vívmányai között az informatika és az Internet térnyerése jelentős

hatással volt a külkereskedelmi kapcsolatokra. Mára a vevők internetes felületeken
adhatják le megrendeléseiket, amire az automatizált rendszer a rendelkezésre álló
raktárkészlet ellenőrzése után, emberi beavatkozás nélkül készít mindenre kitérő ajánlatot,
amelyet e-mail formájában juttat el a vevő számára. A nagyvállalatok igényeire tervezett
komplex integrált ügyviteli és termelésirányítási programok ma már képesek arra, hogy
változtatások nélkül, csupán a program paramétereinek megfelelő beállításával irányítsák
egy tetszőleges nagyvállalat teljes gazdálkodását a számviteltől a gyártósorok
irányításáig34.
Ezek a változások jelentősen felgyorsították a gazdasági, illetve külkereskedelmi
folyamatokat, ami új kihívásokat jelent a kockázatkezelés területén is. Könnyen belátható
ugyanis, hogy a folyamatok felgyorsulása miatt a piaci pozíciók, körülmények is gyorsan
változnak, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy ami a tegnapi napon még jó üzletnek
tűnt, az a mai napra már rossz üzletté vált.
A kor elvárásaival lépést tartva a deviza-, vagy részvénykereskedés is átlépte a tőzsdék
épületeinek falait. Az Interneten jelenlévő brókercégek segítségével ma már akadály
nélkül, a saját fotelunkban ülve vásárolhatjuk meg egy számunkra szimpatikus amerikai
cég részvényeit. Ezzel magyarázható, hogy napjainkban egyre többen kerülnek kapcsolatba
a különböző koncentrált piacokkal vagy passzív, vagy aktív formában.
Ezek az új eszközök a kockázatkezelés területén is új lehetőségeket eredményeztek, hiszen
ha egy külkereskedő úgy dönt, hogy védekezik az árfolyamváltozás kockázata ellen,
számos internetes brókercég között válogathat, akik széleskörű szolgáltatásokat nyújtanak
a pénzügyi piacon. Szerződéskötés esetén a brókercég biztosítja ügyfele számára a
szoftvert vagy Internetes felületet, amin az ügyfél saját maga foglalkozhat
devizakereskedelemmel. Ilyen szolgáltatásokat nyújt többek között az InteractiveBrokers, a
Metatrader, az Oanda illetve a SaxoTrader. Részletesebben a SaxoTrader-t ismertetem,
mert ezt használtam föl a munkám során.

34
Forrás: http://www.mfor.hu/cikkek/Az_SAP_rendszer_rovid_bemutatasa.html (2011.09.18.)

33
7.5. SaxoTrader bemutatása

A Saxo Bank egy globális befektetési bank, amely a nemzetközi pénzügyi piacon kínálja
elektronikus kereskedelemmel és befektetésekkel összefüggő szolgáltatásait
magánszemélyek és cégek részére egyaránt. Internetes kezelői felületein az ügyfelek FX
(foreign exchange market), CFDs (contract for difference), ETFs (exchange traded fund),
részvény, határidős illetve opciós termékekkel kereskedhetnek, emellett professzionális
portfolió-, és tőkekezeléssel áll ügyfelei rendelkezésére. A Saxo Bank a kezdetektől fogva
nagy hangsúlyt helyez a technikai megoldásokra, mert véleménye szerint ez az
alapfeltétele a versenyképes elektronikus kereskedelemnek. Emellett nagy hangsúlyt fektet
az ügyfelek adatvédelmére és a valós idejű adatfeldolgozásra. A széleskörű igények
kielégítésére három egymástól különböző kezelői felületen teszi lehetővé a kereskedést,
úgymint a böngésző-alapú SaxoWebTrader, a számítógépre letölthető SaxoTrader illetve
az okostelefonokon használható SaxoMobileTrader. Én a számításaim elvégzéséhez a
számítógépre letölthető verziót használtam fel35.

35
Forrás: http://www.saxobank.com/about-us/saxo-bank (2011.09.19.)

34
8. Az alapügylet

A kereskedelmi ügylet tárgya egy tengerentúli import az USA-ból. A megvásárolni kívánt

áru mennyisége indokolja, hogy az árut komplett rakományként kezeljék az árutovábbítás
során. Amennyiben darabáruról beszélünk, ez a tengerentúli fuvarozás során minden
esetben konténeres árutovábbítást jelent. Példámban az áru egy úgynevezett 20’
konténerben kerül elhelyezésre. A magyarországi vevő 2011. november 30-ai budapesti
átvétellel kíván megrendelést adni az amerikai eladónak. A szállítmányozó 33 napos transit
time-ot (az az idő, amely ahhoz szükséges, hogy a szállítmányozó a konténert az eladó
telephelyétől az érkezési pontig eljuttassa) adott meg, amely azt jelenti, hogy a konténert
legkésőbb október 28-ig a szállítmányozó rendelkezésére kell bocsátani. További két nap
szükséges az eladó raktárából az indulási kikötőbe történő fuvaroztatáshoz. Ezen felül az
eladó 15 napos lead time-ot ad meg (az eladó által megadott minimális idő, amely a
megrendeléstől az áru szállítására történő előkészítéséig szükséges) az adott áru
megrendelése esetén. Mindezeket összegezve arra az eredményre jutottam, hogy az áru
kívánt határidőn történő átvételéhez a megrendelést legkésőbb október 14-ig el kell küldeni
az eladónak.
A minél jobb szemléltetés érdekében választottam egy induló, illetve egy érkezési
klauzulát. Az kiválasztott induló klauzula (EXW Walton, KY, Ex Works, gyárból) esetén
az eladó a telephelyén teljesít (ez a földrajzi hely egyben a költség-illetve a
kockázatmegosztás helye is), amikor az árut a vevő (vagy annak megbízottja)
rendelkezésére bocsátotta. Jól látszik, hogy az eladót semmiféle fuvarozással kapcsolatos
költség nem terheli, megállapodás hiányában az sem tartozik a kötelezettségei közé, hogy
az árut a vevő által biztosított fuvareszközbe berakja (a vevő kifejezett kérésére vállalhatja,
hogy a vevő költségére és kockázatára az árut berakodja a fuvareszközbe). Az eladó viseli
a mérlegelés és minőségvizsgálat költségeit, mivel ezek szükségesek az áru rendelkezésre
bocsátásához. Az exportáláshoz szükséges okmányok beszerzése is a vevő feladatai közé
tartozik, de külön kérésre az eladónak segítséget kell nyújtania ezek megszerzéséhez.
Ezzel szemben a kiválasztott érkezési klauzula (DAP Budapest, delivered at place,
helyszíni kiszállítás) esetén az eladó akkor teljesíti a szállítást, amikor a meghatározott
célállomáson a vevő rendelkezésére bocsátja a beérkező szállítóeszközből kirakodható
árut. A megjelölt helyre történő kiszállítás összes költségét és kockázatát az eladó viseli
(megállapodás hiányában az eladó nem jogosult a szállítási szerződés alapján az áru
célállomáson történő kirakodása során felmerült esetleges költségei megtérítését követelni

35
a vevőtől). Az import okmányok beszerzése a vevő feladata, továbbá ő köteles az
importvámot megfizetni.
A rövid leírás is jól érzékelteti, hogy a két kiválasztott fuvarparitás a külkereskedelmi
ügylethez kötődő költség-, illetve kockázatmegosztás szempontjából a két lehetséges
végletet jelöli (valójában az érkezési klauzulák közül a DDP jelentené a végletet, hiszen
ebben az esetben a feladót terhelné az importvám, illetve a további importtal kapcsolatos
költségek megtérítésének kötelezettsége is).

8.1. EXW Walton, KY

EXW paritás esetén a vevőnek a vételár, illetve a vám megfizetésén kívül az eladó
telephelye és a rendeltetési hely közötti árutovábbítással kapcsolatban felmerülő
költségeket is viselnie kell. A külkereskedelmi ügylet tárgyát képező adásvételi szerződés
eladója azon a napon teljesít, amikor telephelyén az árut a vevő által megbízott
szállítmányozónak átadja. Ezzel egy időben a vevőnek fizetési kötelezettsége keletkezik.
Példámban az adásvételi szerződésben meghatározott fizetési határidő 30 nap. Az eltérő
fizetési határidők miatt az eladó, illetve a szállítmányozó felé keletkező fizetési
kötelezettségekre külön számításokat végeztem.

8.2. DAP Budapest

DAP paritás esetén a vevőnek csak az eladóval szemben keletkezik fizetési kötelezettsége,
ennek időpontja 2011. november 30. Innentől kell számítani a 30 napos fizetési határidőt.
Ennek értelmében az adásvételi ügyletben kialkudott vételárat december 30-ig kell
kiegyenlítenie az eladó felé. A továbbiakban ezeket a határidőket használom fel a
különböző fedezeti ügyletek összehasonlításánál.

8.3. A fizetési módok meghatározása

A külkereskedelmi szerződés talán legfontosabb tartalmi kelléke a fizetés módjának

meghatározása, hiszen ez határozza meg, hogy a vevő hogyan köteles kiegyenlíteni a
vételárat. A 2008-as gazdasági világválságot követően talán még nagyobb hangsúlyt
fektetnek a külkereskedelmi cégek a külkereskedelmi ügyletek ezen pontjaira. Nem
mindegy ugyanis például, hogy az eladó mennyi idővel a szerződésszerű teljesítés után

36
milyen átfutással jut a pénzéhez, másképp megfogalmazva, hogy mennyi ideig hitelezi
meg a vételárat a vevőnek.
A vevő szemszögéből pedig azért fontos, hogy előre ismerje azt a határidőt, amikorra
rendelkezésére kell hogy álljon a vételárnak megfelelő pénzösszeg, azaz mennyi ideje van
az áru továbbértékesítésére, ha tőketartalékai nem fedezik a vételárat.
Ezért az eladók a fizetési határidők lerövidítésére törekednek, amíg a vevők ezzel
ellentétesen próbálják befolyásolni a megállapodást. Amennyiben a vevő és az eladó
azonos vagy közel azonos piaci erőt képviselnek (egyikük kereskedelmi tevékenysége
sincs függésben a másiktól), eltérő eszközökkel tudják befolyásolni a pénzügyi teljesítés
idejét. Az eladók esetenként árcsökkentéssel is ösztönözhetik partnereiket a határidő előtti
teljesítésre, amit általában százalékos formában adnak meg (skontó). A vevőknek ezzel
szemben egy hosszú távú szerződési ajánlattal (keretszerződés) érhetnek el kedvező
szerződési feltételeket.
Amennyiben az egyik fél monopolhelyzetben van a másik félhez képest (a piaci
erőviszonyok a két fél között jelentős torzulást mutatnak), a nagyobb piaci erőfölénnyel
rendelkező cég rákényszerítheti szerződéses feltételeit a kisebbik félre. Ebben az esetben
kisebb piaci súllyal rendelkező cég általában nem képes befolyásolni a kereskedelmi
szerződés jelentősebb pontjait.
A korábban bemutatott két klauzula szerinti megosztásban az alábbi fizetési módokat
mutatom be:

Induló klauzula, EXW Walton, KY Amerikai Egyesült Államok:

- azonnali fizetés
- 30 napos fizetési határidő a vételárra (a szállítmányozónak történő átadástól számítva)
- 45 napos fizetési határidő a szállítmányozási díjra (az áru leszállítási dátumától számítva)
Érkezési klauzula, DAP Budapest:
- azonnali fizetés
- 30 napos fizetési határidő a vételárra (az áru kézbesítésének dátumától számítva)

A fizetési határidők felhasználásával a meghatároztam azokat a dátumokat, amikor a

vevőnek fizetési kötelezettségeit teljesítenie kell, amihez devizára van szüksége. Ezeket az
1. táblázat tartalmazza.

37
 1. táblázat.
A gyakorlati példában bemutatott fizetési határidők.

EXW Walton, KY Határidők

Vételár megfizetésének határideje: 2011. november 28.
Szállítmányozói díj megfizetésének határideje 2012. január 15.
Importvám megfizetésének határideje: 2011. november 30.
DAP Budapest
Vételár megfizetésének határideje: 2011. december 30.
Importvám megfizetésének határideje: 2011. november 30.

Importvám fizetési kötelezettség mindkét esetben akkor keletkezik, mikor az áru az

érkezési ország vámraktárába megérkezik. Mivel az áru kiadásának feltétele a vám
megfizetése, így annak fizetési határideje megegyezik az áru kézbesítésének határidejével.

8.4. Az árfolyamkockázat viselője

Ahogy azt már korábban említettem, a hagyományos külkereskedelmi ügylet deviza-

külföldiek között jön létre, vagyis mindketten különböző országok gazdasági szereplői,
ezért még az ajánlatkérési időszakban tisztázásra kell kerülnie, hogy a szolgáltatás vagy
adásvétel milyen devizában kerül kiegyenlítésre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy
legalább az ügylet egyik szereplője (kivéve például az eurózóna tagállamai közötti
ügyleteket) deviza vásárlására vagy eladására kényszerül. A külkereskedelmi ügylet azon
szereplője, aki a telephelye szerinti hivatalos fizetőeszköztől eltérő devizában köt üzletet,
két lehetőség előtt áll: vagy hagyja magát kitenni a devizapiacon állandóan végbemenő
árfolyamváltozások kockázatának, amely lehet ránézve pozitív, de lehet negatív is, vagy
bebiztosíthatja magát ezekkel szemben.
A példámban az árfolyamkockázatnak kitett fél a magyarországi vevő, aki egy amerikai
céggel köt szerződést, és megállapodásuk értelmében vállalja, hogy az áru ellenértékét
amerikai dollárban egyenlíti ki az eladó felé. Továbbá amerikai dollárban kíván elszámolni
minden, az ügylettel kapcsolatban felmerülő egyéb költséget (pl. spedíciós költség). Jól
látható, hogy a szerződés megkötésének pillanatától az amerikai dollár magyar forinthoz
viszonyított árfolyamának (USD/HUF) változása hordozza a kockázatot a vevő számára.
Az eladónak ezzel szemben semmilyen árfolyamkockázattal nem kell számolnia, hiszen az
ügylet a telephelye szerinti fizetőeszközben köttetett.

38
9. A kalkulációs alapadatok beszerzése

Mivel a dolgozatomban a különböző fizetési módok összehasonlítását is célul tűztem ki,

ezért nagyon fontos a valóságos alapadatokkal történő kalkulációk elkészítése.
A különböző fizetési feltételekhez tartozó árakat egy létező amerikai exportőr bocsátotta
rendelkezésemre. A különböző fizetési módok során felmerülő árutovábbítási költségekre
egy piacvezető szállítmányozási cégtől kértem árajánlatot. Ezeket a 2. táblázatban
gyűjtöttem össze.

2. táblázat.
Különböző cégektől beszerzett, az ügylettel kapcsolatos alapadatok.
Vételár EXW Walton, KY paritás esetén 43 681 USD
Spedíciós költség EXW Walton, KY paritás esetén 3 925 USD
Vételár DAP Budapest paritás esetén 47 321 USD

9.1. A piacon elérhető betéti kamatok összehasonlítása

A fedezeti ügyletek összehasonlításához szükséges számítások elvégzéséhez forint illetve

deviza lekötött betétekre vonatkozó kamatlábakra is szükségem van. A kereskedő
szempontjából legoptimálisabb fedezeti eszköz meghatározásához a banki piacon
megtalálható betéti kamatok közül a legkedvezőbbet veszem igénybe. Ennek
meghatározására a 3. és 4. táblázatban összegyűjtöttem a különböző ajánlatokat.

3. táblázat.
Magyarországi kereskedelmi bankok vállalati lekötött forint betéti ajánlatai.
Forint betét Lekötés időtartama (nap)
30 60 75
Budapest Bank 3,65% 3,75% 3,85%
Erste Bank 3,90% 4,25% 4,55%
MKB 3,80% 4,06% 4,51%
OTP 1,90% 3,65% 3,75%
Raiffeisen Bank 3,70% 3,90% 4,10%
Forrás: www.budapestbank.hu; www.erste.hu; www.mkb.hu; www.raiffeisen.hu;
www.otp.hu

39
A forint lekötött betétekre vonatkozó ajánlatok közül az Erste Bankét találtam a
legkedvezőbbnek, így azt fogom felhasználni a kalkulációk során.

4. táblázat.
Magyarországi kereskedelmi bankok vállalati lekötött deviza betéti ajánlatai
(EBKM36).
Deviza betét (USD) Lekötés időtartama (nap)
30 60 75
Budapest Bank 0,25% 0,25% 0,25%
Erste Bank 0,06% 0,09% 0,12%
MKB 0,13% 0,15% 0,17%
OTP* 0,09% 0,09% 0,09%
Raiffeisen Bank 0,10% 0,10% 0,15%
Forrás: www.budapestbank.hu; www.erste.hu; www.mkb.hu; www.otp.hu,
www.raiffeisen.hu
*Az OTP honlapján a vállalkozói devizabetétek esetén a bank nem tüntetett föl EBKM-et,
ezért a Vállalkozói Megtakarítási Számlához tartozó EBKM-et használtam föl.
A forintbetétekre vonatkozó ajánlatoktól eltérően a devizabetétek tekintetében a Budapest
Bank ajánlata bizonyult a legkedvezőbbnek.

9.2. SaxoTrader a gyakorlatban

A jövőbeni árfolyamokra épülő fedezeti ügyletekkel kapcsolatos számítások elvégzéséhez

szükséges adatok megszerzésére a Saxo Bank által működtetett devizakereskedői felületet
használtam fel. Maga a cég egy Interneten működő befektetési bank, és szolgáltatásait a
tőzsdén kívül nyújtja (OTC). Mivel a különböző fizetési módokhoz különböző fizetési
határidők tartoznak, a szükséges adatokat külön kell meghatároznom minden korábban már
meghatározott dátumhoz.
Elsőként határidős árfolyamokat gyűjtöttem össze (OTC piac esetén ez az úgynevezett
forward ügylet). Ezek megmutatják, hogy a fuvarozás nulladik napján (az a nap, amikor az
áru elhagyja az eladó raktárát) milyen jövőbeni árfolyamon van lehetőségünk

36
EBKM: Egységesített betéti kamatlábmutató. „számításánál a kamatösszegben csak a
ténylegesen kifizetendő (jóváírandó) összeg vehető figyelembe.” E mutató segítségével
összevethetők az egyes bankok által kínált betétek tényleges éves hozamai. Forrás:
http://www.pszaf.hu/data/cms1594599/pszafhu_amirefigyeljen_ebkmszamitas.pdf
(2011.11.20.)

40
devizavásárlásra a jövőbeni a fizetési határidőkre. Ezt a „határidős üzletkötés” ablakban
tehetem meg (2. ábra).

2. ábra
Határidős devizavásárlás a SaxoTrader rendszerében.

Forrás: SaxoTrader
Az adatok lekérdezéséhez szükséges a kívánt devizaárfolyam (kereszt mező) illetve a
pontos dátum (értéknap mező) megadása. A kép alján látható „Bid” illetve „Ask” gombok
segítségével adhatunk el, illetve vásárolhatunk devizát határidős árfolyamon. A két gomb
közötti szám az úgynevezett spread37 (marzs). Határidős árfolyamon történő kereskedés
esetén, a megadott adatok alapján, a piac határozza meg az árfolyamot. Ezután már csak a
vevő döntésén múlik, hogy megszületik-e a kontraktus vagy sem. Az 5. táblázat
tartalmazza a különböző határidőkre kapott eredményeket.

5. táblázat
Az USD/HUF határidős árfolyamai a SaxoTrader rendszerében.

Dátum Határidős árfolyam (USD/HUF)

2011. november 28. 215,56

2011. december 30. 216,27
2012. január 16. 216,65
Forrás: Saját gyűjtés (SaxoTrader. 2011. Október 28.)
Miután végeztem a határidős árfolyamokkal, rátértem az opciókkal kapcsolatos adatok
összegyűjtésére, amihez a SaxoTraderben megtalálható opciós kereskedésre alkalmas
felületet használtam fel (3. ábra).

37
Spread: a bid és az ask közötti különbözet, ami a kereskedés költsége. Forrás:
http://globalfx.fxdirekt.net/hu/kereskedes/szoszedet.html (2011.11.06.)

41
 3. ábra.
Deviza Opciós kereskedés a SaxoTrader rendszerében.

Forrás: SaxoTrader
Hasonlóan a határidős devizavásárláshoz, az opciók esetén is szükséges az ügylet tárgyát
képező devizapár illetve a lejárati dátum megadása. Ezen kívül a kívánt árfolyamot (strike)
és az opció típusát (Vanilla opció38) is be kell állítanunk ahhoz, hogy az opciós díjakat a
program feltűntesse. A „Bid” illetve az „Ask” gombok segítségével eladhatunk (opció
kiírása) vagy vásárolhatunk az opciós piacon. A feltüntetett értékek a megadott
paraméterekhez tartozó opciós prémiumokat jelzik (eladás esetén kapjuk, vétel esetén
fizetjük a prémiumot). A kedvezőbb opciós árfolyam megtalálásának céljából 205-215
USD/HUF árfolyamsávban kérdeztem le az ajánlatokat, mégpedig kettő forintos lépcsők
használatával. A kapott eredményeket a 6. táblázat tartalmazza.

38
Vanilla opció: az opciós piacon elérető legegyszerűbb szerződés mindenféle speciális kitétel nélkül. Forrás:
http://financial-dictionary.thefreedictionary.com/Vanilla+Option (2011.11.13.)

42
 6. táblázat.
A különböző lejárati dátumokhoz tartozó opciós árfolyamok és díjak a SaxoTrader
rendszerében.
Lejárati dátum: 2011. november 28.
Opciós (strike) Opciós díj
Nullás szint
árfolyam (USD/HUF) (HUF)
205,00 12,20 217,20
207,00 10,71 217,71
209,00 9,38 218,38
211,00 8,20 219,20
213,00 7,18 220,18
215,00 6,29 221,29
Lejárati dátum: 2011. december 30.
Opciós (strike) Opciós díj
Nullás szint
árfolyam (USD/HUF) (HUF)
205,00 14,62 219,62
207,00 13,37 220,37
209,00 12,22 221,22
211,00 11,24 222,24
213,00 10,30 223,30
215,00 9,44 224,44
Lejárati dátum: 2012. január 16.
Opciós (strike) Opciós díj
Nullás szint
árfolyam (USD/HUF) (HUF)
205,00 15,64 220,64
207,00 14,44 221,44
209,00 13,34 222,34
211,00 12,34 223,34
213,00 11,41 224,41
215,00 10,58 225,58
Forrás: Saját gyűjtés (SaxoTrader. 2011. Október 28.)

43
A harmadik oszlop tartalmazza az úgynevezett „nullás szint” értékeket, amelyeket a strike
árfolyamok és az opciós díjak összegeként kaphatunk meg. Ez tekinthető egy amerikai
dollár tényleges árának az opció igénybevétele esetén. Megvizsgálva az egyes dátumokhoz
tartozó étékeket arra a következtetésre jutottam, hogy mindegyik esetben a 205 HUF-os
árfolyamhoz tartozó opciós ügylet jelenti a legkedvezőbb megoldást, ezért a számítások
elvégzése során ezeket fogom fölhasználni.
Érdemes megfigyelnünk a táblázatban, hogy a hosszabb a futamidőhöz magasabb opciós
díj tartozik. Ennek oka, hogy minél hosszabb a futamidő, annál később kell a lehívási
árfolyamnak megfelelő összeget megfizetni –ami kamatnyereséget jelent -, illetve nagyobb
lehetőség van arra, hogy az árfolyam kedvezően alakuljon39 .

39
Száz János: Tőzsdei opciók vételre és eladásra, (1999.)

44
10. A felhasználható fedezeti módok összehasonlítása

A kövezőkben egy valós példán mutatom be, hogyan használhatók a fedezeti eszközök a
külkereskedelmi ügyletek során felmerülő árfolyamkockázatok csökkentésére. Emellett a
példán keresztül kalkulációk segítségével összehasonlítok egy indulási, illetve egy érkezési
klauzulát és a köztük lévő különbségek nyújtotta előnyöket/hátrányokat. Továbbá
bemutatom, hogy hogyan alakulnak ezek a különbségek különböző fizetési módok esetén.

10.1. Az árfolyamon végbemenő változások vizsgálata

A megrendelés leadása illetve a fizetési határidő között jelentős árfolyammozgások is

végbemehetnek. Ezek a változások egyaránt lehetnek negatív, illetve pozitív előjelűek is. A
vevőnek csak a negatív irányú árfolyamváltozás kedvező, hiszen ilyenkor kedvezőbb áron
juthat hozzá a vételár megfizetéséhez szükséges devizához. Ezzel szemben amennyiben az
árfolyamváltozás pozitív irányú, a vevő szempontjából „drágul” az import, hiszen a
kedvezőtlen árfolyamváltozás többletköltséget okoz számára.
Annak céljából, hogy megtudjam, miként viselkedik az USD/HUF árfolyam 30, 60 illetve
75 napos időtávon, számításokat végeztem, amelyhez a Magyar Nemzeti Bank (MNB)
hivatalos devizaárfolyamait használtam (lásd Függelék). A vizsgált időszak 2010.
november 1-től 2011. október 31-ig terjedt. Ezekre az adatokra a Microsoft Excel
statisztikai modulja segítségével leíró statisztikát készítettem, melyet a 7. táblázat
tartalmaz.
7. táblázat.
USD/HUF devizapáron elvégzett alapstatisztika eredménye.
USD/HUF árfolyam
Minimum 177,69
Maximum 225,88
Tartomány 48,19
Medián 195,02
Módusz 207,73
Várható érték 197,09
Szórás 11,50
Darabszám 255

45
A statisztikai vizsgálathoz felhasznált sokaság 255 elemből állt. Az adott időszak alatt a
legalacsonyabb árfolyam 177,69 HUF (2011. május 5.), míg a legmagasabb 225,88 HUF
volt (2011. október 4.), ami 48,19 HUF széles tartományban mozgott. Az árfolyamok
átlaga 197,11 HUF, szórása 11,52 HUF volt a vizsgált időszakban.

Ezt követően a változásokat külön-külön megvizsgáltam 30, 60 és 75 napos időtávon. A

számítások elvégzése után az alábbi következésekre jutottam (a pozitív változás árfolyam-
emelkedést, a negatív változás ezzel szemben árfolyamcsökkenést jelent):

30 napos időtáv esetén (vizsgált elemek száma 234):

- az időszak valamennyi vizsgált elemén történt árfolyamváltozás, amely 50,43%-
ban pozitív, 49,57%-ban negatív irányú volt (4. ábra)
- a pozitív irányú változások 30,77%-a esetén az eltérés meghaladta az 5%-ot, ez a
teles sokaságra vetítve 15,38% volt (5. ábra)
- a legkisebb árfolyam-emelkedés 0,01% volt 2011. február 1. és március 2. között,
amely 0,02 Ft-os változást jelent
- a legnagyobb árfolyam-emelkedés 15,38% volt 2011. szeptember 6. és október 5.
között, amely 29,89 Ft-os változást jelent
- a negatív irányú változások 21,55%-a esetén az eltérés meghaladta az 5%-ot
- a legkisebb árfolyamcsökkenés 0,03% volt 2010. december 16. és 2011. január 17.
között, amely 0,06 Ft-os változást jelent
- a legnagyobb árfolyamcsökkenés 8,89% volt 2011. január 10. és február 8. között,
amely 19,24 Ft-os változást jelent

60 napos időtáv esetén (vizsgált elemek száma 213):

- az időszak valamennyi vizsgált elemén történt árfolyamváltozás, amely 49,77%-
ban pozitív, 50,23%-ban negatív irányú volt (4. ábra)
- a pozitív irányú változások 50,94%-a esetén az eltérés meghaladta az 5%-ot, ez a
teles sokaságra vetítve 25,35% volt (5. ábra)
- a legkisebb árfolyam-emelkedés 0,03% volt 2011. június 24. és augusztus 23.
között, amely 0,06 Ft-os változást jelent
- a legnagyobb árfolyam-emelkedés 17,05% volt 2011. augusztus 8. és október 10.
között, amely 32,67 Ft-os változást jelent

46
 - a negatív irányú változások 60,19%-a esetén az eltérés meghaladta az 5%-ot
- a legkisebb árfolyamcsökkenés 0,02% volt 2011. március 29. és május 27. illetve
2011. június 28. és augusztus 25. között, amely 0,03 Ft-os változást jelent
- a legnagyobb árfolyamcsökkenés 10,64% volt 2011. február 24. és április 28.
között, amely 21,17 Ft-os változást jelent

75 napos időtáv esetén (vizsgált elemek száma 202):

- az időszak valamennyi vizsgált elemén történt árfolyamváltozás, amely 46,04%-
ban pozitív, 53,96%-ban negatív irányú volt (4. ábra)
- a pozitív irányú változások 51,61%-a esetén az eltérés meghaladta az 5%-ot, ez a
teles sokaságra vetítve 23,76% volt (5. ábra)
- a legkisebb árfolyam-emelkedés 0,13% volt 2011. május 23. és augusztus 5. között,
amely 0,25 Ft-os változást jelent
- a legnagyobb árfolyam-emelkedés 21,25% volt 2011. július 22. és október 5.
között, amely 39,30 Ft-os változást jelent
- a negatív irányú változások 54,55%-a esetén az eltérés meghaladta az 5%-ot
- a legkisebb árfolyamcsökkenés 0,08% volt 2010. május 24. és augusztus 8. között,
amely 0,16 Ft-os változást jelent
- a legnagyobb árfolyamcsökkenés 12,33% volt 2011. január 10. és március 28.
között, amely 26,67 Ft-os változást jelent.

4. ábra.
A negatív-pozitív árfolyamváltozások aránya a vizsgált időtávokon.

47
 5. ábra.
Az 5%-t meghaladó árfolyam-emelkedések aránya a teljes sokaság illetve a pozitív
változások esetén.

A lefolytatott számítások kimutatták, hogy az esetek 48,61%-ban a vevő szempontjából

kedvezőtlen árfolyamváltozás következett be, amelynek 43,04%-a meghaladja az 5%-os
eltérést. Ez egy 50 000 USD értékű ügylet esetén legalább 2500 USD többletköltséget
jelent a vevő számára (meg kell említenem, hogy az esetek 51,38%-ában a kedvező
árfolyamváltozás következett be, amelynek 44,31%-a meghaladta az 5%-ot.)
A statisztika alapján elmondható, hogy minden üzletkötés esetén közel 50%-os
valószínűsége van a jövőbeni kedvezőtlen árfolyam-alakulásnak.
Amennyiben a vevő szeretné kiküszöbölni az árfolyamváltozás esetleges negatív hatásait,
lehetősége van különböző fedezeti ügyletek alkalmazására.

10.2. Az USD/HUF árfolyam

Az árfolyamok szemléltetésére régóta használnak különböző diagramokat. Ezek között

manapság az egyik legelterjedtebb a japán gyertya diagram, amely „4 adatot jelenít meg
(nyitó, záró ár, maximum, minimum). A nyitó és a záró ár egy testet (gyertyát) képez a
diagramon. A test színe tájékoztatást ad arról, hogy az adott időszakon belül emelkedést

48
vagy esést mutat-e az elmozdulás”40. A 6. ábrán az USD/HUF devizapár árfolyammozgása
látható 2010. november 1. és 2011. október 31. között.

6. ábra.
Az USD/HUF devizapár mozgása 2010. november 1. és 2011. október 31. között.

Forrás: SaxoTrader. (2011.11.01.)

10.3. Vizsgálati környezet meghatározása

Működési elvük miatt a különböző fedezeti eszközök között megtalálhatóak tőkeigényesek

illetve kevésbé tőkeigényesek is. A nagyobb variációs lehetőségek érdekében a számolások
során azt feltételeztem, hogy a vevő cég a megrendelés napján szabadon rendelkezik az
adásvételi szerződéssel kapcsolatos összes költség kiegyenlítéséhez szükséges tőkével.
Emellett a kalkulációk elvégzése során eltekintek minden tranzakciós, illetve banki
költségtől, így leegyszerűsítve az összehasonlítást.
Emellett megoldást kell találnom az eltérő fizetési határidők miatt fellépő anomáliára.
Pénzügytanilag ugyanis nem összehasonlítható két eltérő napon rendelkezésre álló tőke,
mert a mai dollár befektethető és kamatozik. Ennek a problémának a kiküszöbölésére

40
Forrás: http://markers.hu/nezet_menu (2011.10.31.)

49
jelenérték számítást alkalmazom (A jelenérték számítás elve szerint a későbbi bevétel
jelenértékét egy 1-nél kisebb diszkonttényezővel történő szorzás útján kaphatjuk meg41).

10.4. A számításokhoz felhasznált képletek meghatározása

Korábban meghatároztam, hogy a különböző fedezeti megoldásokat a jelenértékszámítás

elvével hasonlítom össze. A határidős árfolyamok és opciós díjak ismeretében könnyen
megállapítható, hogy a jövőben milyen költségeket jelentenek a különböző megoldások.
Ezeket azonban még diszkontálnom42 kell, hogy az összegek jelenértékét megkapjam. A
következőkben meghatározom azokat a képleteket, amelyeket a különböző fedezeti
ügyletekkel kapcsolatos számítások során alkalmazni fogok.
Prompt árfolyamon történő vásárlás esetén:

Jelenben szükséges pénzösszeg For int ban

= Lekötött devizabetét
Pr ompt devizaárfolyam

Az osztás elvégzése után megkapjuk azt a devizaösszeget, amit leköthetünk bankunknál a

pénzügyi teljesítés határidejéig. A lekötött devizabetét összegéből a vételárat úgy kapjuk
meg, ha megnöveljük az időszakra minket megillető kamattal:

(
Lekötött devizabetét * 1 + Devizabetét kamata = Vételár )

Miután a második egyenletet a „lekötött devizabetétre” rendeztem, a két egyenletet

egyenlővé tettem:

Jelenben szükséges pénzösszeg For int ban  Vételár 

=  
Pr ompt devizaárfolyam (
 1 + Devizabetét kamata  )

Ezt az egyenletet a „jelenben szükséges pénzösszeg forintban” tételre rendezve,

megkaptam azt az egyenletet, amelyet a prompt árfolyamos számítások során alkalmaznom
kell:

41
Brealey-Myers: Modern Vállalati Pénzügyek, (2005.)
42
Diszkontálás: egy jövőbeli érték a pénz időérték kifejező diszkontráta segítségével korábbi időpontra
történő elszámolása. Forrás: http://globalfx.fxdirekt.net/hu/kereskedes/szoszedet.html (2011.11.06.)

50
 Vételár 
  * Pr ompt árfolyam = Jelenben szükséges pénzösszeg For int ban
 1 + Devizabetét kamata 

Ezután következett a határidős és az opciós fedezeti eszközökhöz tartozó egyenlet

meghatározása. A két egyenlet annyiban tér el egymástól, hogy az opciós eszköz esetén az
opciós díjat is figyelembe kell venni a számítások során.
Jövőbeni árfolyamon történő vásárlás esetén:

A szorzás után megkapott „jövőben szükséges pénzösszegnek” meg kell egyeznie azzal a
pénzösszeggel, amelyet úgy kapunk meg, ha a szerződés megkezdésekor a megfelelő
forintbetétet lekötünk. Ez a forint betét a fedezeti ügylet költségének jelenértékével
egyezik meg:

A két egyenletet egyenlővé téve és a szükséges átrendezéseket elvégezve megkapjuk a

felhasználandó képletet (a lekötött betét megegyezik a „jelenben szükséges pénzösszeg
forintban” tétellel):

Illetve ebből az opciós díjjal kiegészített képlet:

Vételár * opciós devizaárfolyam

+ Vételi opció díja = Jelenben szükséges pénzösszeg For int ban
1 + For int betét kamata

A továbbiakban a fenti három egyenletet fogom felhasználni számításaim elvégzéséhez.

51
10.5. Az aktuális árfolyam rögzítése

Ha a vevő úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi devizaárfolyam megfelelő számára és pénzügyi
eszközei lehetővé teszik, dönthet úgy, hogy prompt árfolyamon megvásárolja azt a
devizamennyiséget, amely a külkereskedelmi ügylettel kapcsolatban vállalt kötelezettségei
teljesítéséhez szükséges. Ennek a módszernek nagy hátránya, hogy tőkeigényes, mivel az
árfolyam garantálásához a szerződés megkötésétől a fizetési határidőkig a vételárnak
megfelelő devizát kell tartalékolnia a vevőnek.
A konkrét külkereskedelmi ügylet folyamán az aktuális árfolyamot arra a napra
értelmezem, amikor az eladó értesíti a vevőt, hogy az árut a szerződésnek megfelelően az
árutovábbítással megbízott közreműködőnek (fuvarozó, szállítmányozó) átadta. Az
értesítés tartalmazza a végleges mennyiséget, illetve vételárat. A példámban ez a nap 2011.
október 28. volt. Az erre a napra megadott hivatalos MNB árfolyam 212,23 USD/HUF
volt. Számításokat először ezzel a teoretikus árfolyammal végeztem el.

MNB középárfolyamon számítva

 DAP vételár 
  * Pr ompt árfolyam =
 1 + Devizabetét Kamata 

 
 47321 USD  USD
  * 212,23 = 10038753 HUF
 1 + 0,0025 * 60  HUF
 
 360 

 EXW vételár 
  * Pr ompt árfolyam =
 1 + Devizabetét Kamata 

 
 43681 USD  USD
  * 212,23 = 9268487,70 HUF
 1 + 0,0025 * 30  HUF
 
 360 

52
 Spediciós költség 
  * Pr ompt árfolyam =
 1 + Devizabetét Kamata 

 
 3925USD  USD
  * 212,23 = 832569,1 HUF
 1 + 0,0025 * 75  HUF
 
 360 

Ezután megismételtem a számításokat egy valós, a pénzügyi piacon elérhető árfolyammal

is. Az erre a napra érvényes piaci USD/HUF eladási árfolyamokat a 8. táblázat tartalmazza.

8. táblázat.
2011. október 28-ra érvényes USD/HUF eladási árfolyamok.
Eladási árfolyam
Pénzintézet
(HUF)
Budapest Bank 213,85
Erste Bank 215,18
MKB Bank 213,91
OTP Bank 216,67
Raiffeisen Bank 213,22
Forrás: www.budapestbank.hu; www.erste.hu; www.mkb.hu; www.faiffeisen.hu;
www.otp.hu
A legkedvezőbb eladási árfolyamot a Raiffeisen Bank kínálta az adott napra (213,22
USD/HUF), így a számításokban a fenti képleteknek megfelelően azt használom fel.

 
 47321 USD 
  * 213,22 USD = 10085581,29 HUF
 1 + 0,0025 * 60  HUF
 
 360 

 
 43681 USD 
  * 213,22 USD = 9311722,88 HUF
 1 + 0,0025 * 30  HUF
 
 360 

53
 
 3925 USD 
  * 213,22 USD = 836452,85 HUF
 1 + 0,0025 * 75  HUF
 
 360 

10.6. Határidős árfolyam használata

Másik megoldás, amikor a vevő a határidős devizapiacon vásárolja meg a számára

szükséges devizát. Természetesen ezeket a vásárlásokat célszerű úgy időzíteni, hogy azok
egybeessenek a külkereskedelmi ügylettel kapcsolatban vállalt fizetési kötelezettségek
határidejével. Ennek a megoldásnak előnye, hogy a vevőnek csak a pénzügyi teljesítés
napján kell rendelkeznie a devizavásárláshoz szükséges tőkével. Az a tulajdonsága, hogy
az importőr már az ügylet megkötésekor ismeri a határidős devizaárfolyamot,
tervezhetőbbé teszi számára az üzleti folyamatokat.

- Üzletkötés DAP paritáson 30 napos fizetési határidővel

47321 USD * 216,27 USD

HUF = 10162130,91 HUF
 60 
1 + 0,0425 * 
 360 

- Üzletkötés EXW paritáson 30 napos fizetési határidővel a termék vételárára

43681 USD * 215,56 USD

HUF = 9385373,90 HUF
30
1 + 0,039 *
360

54
 - Üzletkötés EXW paritáson 45 napos fizetési határidővel a spedíciós költségekre

3925 USD * 216,65 USD

HUF = 842366,32 HUF
75
1 + 0,0455 *
360

A határidős árfolyamon történő devizavásárlás nagy hátránya, hogy a vevő kötelezettséget

vállal arra, hogy az adott napon devizát vásárol adott árfolyamon. Ez magában még
természetesen nem hátrány, de ezt akkor is meg kell tennie, ha a jövőbeni prompt
árfolyamon történő devizavásárlás kedvezőbb lenne számára a külkereskedelmi ügylettel
kapcsolatos tartozásainak kiegyenlítésére.

10.7. Devizavételi opció vétele

Egy újabb lehetőség az árfolyamkockázat kivédésére, ha a külkereskedelmi ügylettel

kapcsolatban felmerülő devizafizetési kötelezettségei teljesítéséhez szükséges deviza
összegére a vevő vételi pozíciót vásárol. Amennyiben az árfolyam a vevő számára
kedvezőtlenül változik, élhet vételi jogával, és az abban meghatározott árfolyamon
vásárolhat devizát az opció kiírójától. A határidős devizavásárláshoz hasonlóan a vevőnek
csak pénzügyi teljesítés napján kell rendelkeznie a devizavásárláshoz szükséges tőkével.
Előnye a határidős vásárlással szemben, hogy a vevő az árfolyam mozgásától függően
döntheti el, hogy él-e a vételi jogával. Hátránya ellenben, hogy a vevőnek az opciós jog
vásárlása mindenképpen költséget jelent, függetlenül attól, hogy lehívja-e a vételi jogát
vagy sem.

- Üzletkötés DAP paritáson 30 napos fizetési határidővel

DAP vételár * Opciós devizaárfolyam

+ Vételi opció díja =
1 + For int betét kamata

55
47321 USD * 205 USD
HUF + 14,62 HUF * 47321 = 10324407,29 HUF
 60 
1 +  0,0425 * 
 360 

- Üzletkötés EXW paritáson 30 napos fizetési határidővel a termék vételárára

EXW vételár * opciós devizaárfolyam

+ vételi opció díja =
1 + For int betét kamata

43681 USD * 205USD

HUF + 12,2 HUF * 43681 = 9458505,01 HUF
 30 
1 +  0,039 * 
 360 

- Üzletkötés EXW paritáson 45 napos fizetési határidővel a spedíciós költségekre

Spediciós költség * Opciós devizaárfolyam

+ Vételi opció díja =
1 + For int betét kamata

3925 USD * 205USD

HUF + 15,64 * 3925 = 858456,45 HUF
 75 
1 + 0,0455 * 
 360 

10.8. A legkedvezőbb fedezeti eszköz meghatározása

A devizaárfolyamok folyamatos változásából adódóan EXW paritás esetén célszerű a

különböző fizetési határidőket külön-külön is megvizsgálni. Előfordulhat ugyanis, hogy
amíg például 30 napos fizetési határidő esetén a határidős vásárlás jelenti a legkedvezőbb
megoldást, addig a 60 napos fizetési határidő esetén a vételi pozíció használata a
legcélszerűbb.
Elsőként a DAP paritással megvalósuló üzletkötésekre vonatkozó számítások eredményeit
hasonlítottam össze. A kapott eredményeket a 9. táblázat tartalmazza.

56
 9. táblázat.
A különböző fedezeti módszerek összehasonlítása DAP paritás esetén.
Módszer Jelenérték (HUF)
Prompt árfolyamon történő vásárlás 10085581,29
Határidős árfolyamon történő vásárlás 10162130,91
Opciós ügylet használata 10324407,29

Az eredmények összehasonlítása után arra a következtetésre jutottam, hogy a DAP

paritáshoz tartozó megoldások közül a prompt árfolyamon történő árfolyamvásárlás a
legkedvezőbb a vevő számára.
A következőkben áttértem az EXW paritáshoz tartozó számításokra. Először a 30 napos
határidőhöz tartozó vételárra vonatkozó eredményeket vetettem össze a 10. táblázatban.

10. táblázat.
A különböző fedezeti módszerek összehasonlítása EXW paritás esetén 30 napra.
Módszer Jelenérték (HUF)
Prompt árfolyamon történő vásárlás 9311722,88
Határidős árfolyamon történő vásárlás 9385373,90
Opciós ügylet használata 9458505,01

Az eredmények összevetése után, hasonlóan a DAP paritás esetén, a prompt árfolyam

használata a legkedvezőbb megoldás a vevő szempontjából kockázatai csökkentésére.
Végül a 11. táblázatban összehasonlítottam az EXW paritáshoz tartozó 75 napos
számításokat.

11. táblázat.
A különböző fedezeti módszerek összehasonlítása EXW paritás esetén 75 napra.
Módszer Jelenérték (HUF)
Prompt árfolyamon történő vásárlás 836452,85
Határidős árfolyamon történő vásárlás 842366,32
Opciós ügylet használata 858456,45

57
Az eredmények itt is azt mutatták, hogy az azonnali árfolyamon történő devizavásárlás
eredményezi a legkedvezőbb megoldást.
Végül összehasonlítottam a különböző paritásokhoz tartozó legkedvezőbb ajánlatokat.
Ehhez előbb még szükség van az EXW paritáshoz tartozó rész-számítások (30 napos
áruérték, illetve 75 napos spedíciós költség) összegzésére, hogy megkapjuk az ügylet teljes
költségét:

836452 HUF + 9311722,88 HUF = 10148175,73 HUF

Ezután következhet az összehasonlítás a 12. táblázatban.

12. táblázat.
A DAP és az EXW paritásokhoz tartozó legkedvezőbb megoldások összehasonlítása.
Fizetési mód Jelenérték (HUF)
DAP Budapest 10085581,29
EXW Walton, KY 10148175,73

Az eredmények végső összehasonlítása után arra a következtetésre jutottam, hogy a

vizsgált példa esetén úgy kapjuk a legkedvezőbb megoldást, ha DAP paritáson kerül
megkötésre a külkereskedelmi ügylet és a fedezeti lehetőségek közül a prompt árfolyamos
módszert alkalmazzuk.
Ebből azonban nem vonható le általános következtetés arra, hogy melyik fedezeti eszköz a
legoptimálisabb egy importügylet folyamán felmerülő árfolyamkockázat enyhítésére,
ugyanis mindig az adott ügylet részletei határozzák meg, hogy melyik fedezeti eszköz a
legkedvezőbb. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden esetet külön-külön kell
vizsgálnunk, hogy az arra legmegfelelőbb megoldást megtalálhassuk.

10.9. Árengedmények

Az árengedményeknek két fő csoportját különböztethetjük meg. Az egyik csoportba

tartoznak azok, amelyek esetén az eladó az árengedmény figyelembe vételével számláz,
amely értelmében a vevő eleve kevesebbet fizet, míg a másik esetben az eladó a már

58
kifizetett vételár egy részét utólag visszafizeti a vevőnek. Az árengedményeket általában
rabattnak nevezik, de gyakran bonifikációnak akkor, ha visszatérítés-jellegűek43.

Esetünkben a fizetési árengedmény más néven skontó lehetőségét mérlegelhetjük, melyet a

hitelben való eladásra kalkulált, tehát kamatot tartalmazó árból kaphat a vevő, azzal a
feltétellel, hogy a számla kiállításától számított bizonyos időn belül fizet.
Könnyen belátható, hogy a vevő szemszögéből az árfolyamkockázat kiküszöbölésére
használható ez az eszköz, hiszen a fizetés prompt árfolyamon történik, és így a későbbi
árfolyamváltozások kockázata elkerülhető. Hátránya, hogy csupán akkor alkalmazható, ha
a vevő rendelkezik a fizetéshez szükséges tőkével (természetesen kedvező ajánlat esetén
rövidlejáratú hitel felvételének lehetősége is mérlegelhető).
Az általam vizsgált példában az eladó 30 napos fizetési határidőt határozott meg,
kiegészítve azzal, hogy amennyiben a vevő 10 napon belül eleget tesz fizetési
kötelezettségének, 1 %-os kedvezményt biztosít számára.

[EXW vételár * (1 − Árengedmény mértéke)]* Pr ompt árfolyam =

[43681USD * (1 − 0,01)]* 213,22 USD HUF = 9220526,10 HUF

Ehhez még hozzáadódik az EXW paritás esetén felmerülő speditőr költségekre vonatkozó
összeg.

9220526,10 HUF + 836452,85 HUF = 10056978,95 HUF

Ha a kapott eredményt összevetjük a DAP paritáshoz tartozó prompt árfolyamos értékkel

(13. táblázat), láthatjuk, hogy a skontó igénybevételével további költségcsökkenést
érhetünk el.

43
Mikolay - Gilyán - Márton - Bendigné - Tátrai - Huczka: Gyakorlati külkereskedelem, (2007.)

59
 13. táblázat.
A korábban meghatározott legkedvezőbb, illetve az árengedménnyel kalkulált fedezeti
eszközök összehasonlítása.
Fizetési mód Jelenérték (HUF)
DAP Budapest 10085581,29
EXW Walton, KY (skontó) 10056978,95

Az eredmények birtokában kijelenthető, hogy a vevőnek érdemes élni az eladó által

nyújtott árengedmény lehetőségével, mivel így 28602,34 Forintot takaríthat meg az
ügyleten.

10.10. Kiegészítés az opciós eszközökhöz

Bár a számítások során az eredmények azt mutatták, hogy a vételi jogot biztosító opciós
fedezeti ügyletek a legköltségesebbek a vevő számára, működési elvük miatt úgy éreztem,
hogy ki kell egészítenem a korábban kapott eredményeket.
Amennyiben a vevő a prompt árfolyamos illetve a határidős fedezeti módok valamelyikét
választja, a későbbiekben már nincs választási lehetősége, hogy a megadott árfolyamon
vásárol-e devizát vagy sem. Ugyanakkor opció esetén dönthet úgy, hogy nem él opciós
jogával. Ezt akkor célszerű megtennie, ha a pénzügyi teljesítés időpontjában a prompt
árfolyam alacsonyabb az opció felhasználásával elérhető árfolyamnál. Ha például a DAP
paritáshoz tartozó opciós egyenletet egyenlővé tesszük a legkedvezőbb eredménnyel
(prompt árfolyam DAP Budapest), és az opciós árfolyam helyére X-t írunk, egy egyszerű
egyenletrendezés után meghatározható az a jövőbeni árfolyam, amely esetén már az opciós
fedezeti ügylet jelentené a legkedvezőbb megoldást.

47321 USD * X USD

HUF + 14,62 HUF * 47321 = 10085581,29 HUF
 60 
1 +  0,0425 * 
 360 

  60  
(10085581,29 HUF − 14,62 HUF * 47321) * 1 +  0,0425 *  
  360 
X USD <
HUF 47321 USD

60
X USD < 199,9173
HUF

A számítások elvégzése után kijelenthető, hogy amennyiben a fizetési határidő napján a

prompt árfolyam 199,91 USD/HUF vagy ennél alacsonyabb lenne, akkor a pozíciós
fedezeti ügylet jelentené a gazdaságilag legkedvezőbb megoldást.
Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a szerződéskötés és a pénzügyi teljesítés közötti
időszakban a devizaárfolyam jelentősen csökken. Ilyenkor a vevő dönthet úgy, hogy
lekötött tőkéjét fölszabadítja, és prompt árfolyamon devizát vásárol. Ezzel ugyan elesik a
betéti kamattól, viszont a kedvező árfolyam miatt mégis költségcsökkenést érhet el. Mivel
előre nem meghatározható, hogy milyen időpontban csökken az árfolyam a vevő
szempontjából elfogadható szintre, ezért a számításban nem kalkuláltam semmilyen betéti
kamattal. Így azt az árfolyamot kapom meg, amelyik bekövetkezése esetén kamatbevétel
elvesztése mellett is a legkedvezőbb eredményt jelenti.

(10085581,29 HUF − 14,62 HUF * 47321)

X USD <
HUF 47321 USD

X USD < 198,5111

HUF

Természetesen a döntés meghozatalakor a jövőbeni prompt árfolyamok nem ismertek, így

ezt spekulációnak kell tekintenünk.

10.11. Fedezeti ügylet használata a fizetendő vámteher összegére

Mikor egy külkereskedő külföldről vásárol árut, amelyet később a hazai piacon kíván
értékesíteni, vámfizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetendő vámösszeg a vevő hazai
fizetőeszközében kerül meghatározásra, számításának alapja pedig az áru vámértéke, ami
nem minden esetben egyezik meg az ügyleti értékkel, mivel esetenként kiigazításokat kell
végezni a helyes összeg megállapításához. Azokat a tényezőket, amelyek a vevőt terhelik,
de a fizetendő árban nem szerepelnek (például fuvarköltség, biztosítási díj, közvetítői
jutalék), az ügyleti értékhez hozzá kell adni, így kapjuk meg a helyes vámértéket44.

44
Mikolay - Gilyán - Márton - Bendigné - Tátrai - Huczka: Gyakorlati külkereskedelem, (2007.)

61
A vizsgált külkereskedelmi ügyletben ügyleti érték, illetve a fuvarparitás megválasztásától
függően megjelenő szállítmányozói költség amerikai dollárban került megadásra, ami azt
jelenti, hogy a magyarországi vevő számára az esetleges árfolyamváltozás ebben az
esetben is kockázatot jelenthet.
Természetesen a bemutatott fedezeti eszközök ennek a kockázatnak a kivédésére is
alkalmasak, amennyiben ismerjük a fizetendő vám összegét és a fizetés pontos dátumát. A
vám meghatározásához szükségünk van az árura vonatkozó vámtételre (ami egy
százalékban kifejezett érték), melynek segítségével a vámérték összegéből a megfizetendő
vám összege határozható meg. Ez az információ az Internetről is beszerezhető az
úgynevezett TARIC45 rendszer segítségével.
Importvám-fizetési kötelezettség mindig akkor keletkezik, mikor az áru a fogadó ország
területére érkezik, ami a vizsgált példa esetén november 30-a. Függetlenül a választott
fuvarparitástól ez az a dátum, amit a fedezeti ügyletekkel történő számításokhoz
használnunk kell.
A korábban bemutatott fedezeti eszközök használata esetén a vevő hozzájuthat a vám
USD-ban kifejezett összegével azonos mennyiségű devizához. Mivel a vámösszeg és a
vámfizetés céljából vásárolt deviza forintra történő átváltása azonos napon történik, így az
átváltáshoz használt árfolyamok megközelítőleg azonosak lesznek, így ezzel a módszerrel
az árfolyamváltozás kockázata kiküszöbölhető.

45
A TARIC-rendszer: az EU-n kívüli országokba, illetve harmadik országokból az Unióba irányuló
kereskedelmi forgalom egységes uniós használati tarifája, amely az Unió összes tarifális
kereskedelempolitikai intézkedését (vámtétel, tarifális kedvezmények, piacvédelmi szabályok) tartalmazza.
Forrás: http://www.rovidites.hu/index.php?action=rovid&id=86700&keresettrov=TARIC (2011.11.06.)

62
11. További eszközök az árfolyamkockázat csökkentésre

Léteznek még különleges lehetőségek, amelyek alkalmasak az árfolyamváltozásból eredő

kockázatok csökkentésére. Meg kell említenem, hogy ezek olyam speciális eszközök,
amelyek nem használhatóak minden ügylet során.

11.1. Értékállandósági záradék

Az értékállandósági záradék a hausse-baisse klauzulák gondolatmenete szerint működik,

amelyeket arra használnak, hogy a szerződéskötés és a fizetés időpontjai közötti
árváltozásokat érvényre juttassák a fizetendő összegben a szerződésben szereplő árhoz
viszonyítva. Valutazáradék alkalmazásakor a partnerek abban állapodnak meg, hogy a
szerződéses árat elszámoláskor olyan arányban növelik vagy csökkentik, ahogy a fizetés
pénznemének árfolyama egy célszerűen kiválasztott, stabilnak vélt valutához képest
változott a szerződéskötés időpontjától a fizetés időpontjára46.
A vizsgált külkereskedelmi ügylet magyar vevőjének szempontjából a Forint valutazáradék
alkalmazása lenne a legmegfelelőbb. Ilyenkor ugyanis teljesen függetlenítené magát az
USD/HUF devizapár árfolyamváltozásának kockázatától, hiszen ha az árfolyamban
változás történne (akár növekedés akár csökkenés), a záradék értelmében a vételár is
hasonló mértékben változna, azaz a két változás eredője zérus lenne. Problémát csupán az
jelent, hogy Magyarország hivatalos fizetőeszköze a pénzügyi piac megítélése szerint nem
tekinthető stabil valutának. Ha azonban sikerül olyan, az eladó által is stabilnak tekintett
devizát találnunk, amelynek árfolyamával a forint árfolyama megközelítőleg együtt
mozog, alkalmazhatjuk a valutazáradékot az árfolyamkockázat csökkentésének
eszközeként. Európai Uniós tagságunk illetve szoros gazdasági kapcsolataink miatt az
Eurót tekinthetjük erre alkalmas devizának.

46
Mikolay - Gilyán - Márton - Bendigné - Tátrai - Huczka: Gyakorlati külkereskedelem, (2007.)

63
11.2. Árfolyambiztosítás

A Magyar Nemzeti Bank 2001-ben kiszélesítette a Forint intervenciós sávját (az a sáv,
„amelyben a forint ingadozhatott, mielőtt 2008. február 26-án – a Magyar Nemzeti Bank
és a kormány közös döntése alapján – Magyarország lebegő árfolyamrendszerre tért
át”47), amelynek értelmében a hazai valuta árfolyama nagymértékben ingadozhatott
anélkül, hogy az MNB-nek beavatkozási kötelezettsége lett volna az árfolyam védelmében.
Ez a lépés lényegesen megnövelte a külkereskedők kockázatát, mivel a szerződéskötés és a
pénzügyi teljesítés közötti időpontokban jelentősen változhat a forint árfolyama.
Az árfolyamváltozások kockázatának kivédésére, az árbevétel, valamint a pénzforgalom
tervezhetővé és biztonságossá tételére alkalmazhatóak a Mehib-nél (Magyar Exporthitel
Biztosító Zrt.) köthető különböző árfolyamkockázat-biztosítási módozatok, amelyek tárgya
lehet külkereskedelmi szerződésből eredő EUR-ban vagy USD-ben keletkező
devizakövetelések forintban kifejezett ellenértéke48. Jól látható, hogy az árfolyam-
biztosítás eszköze kizárólag export ügyletek esetén vehető igénybe, azaz az import
ügyletek során felmerülő árfolyamkockázat kiküszöbölésére az árfolyamkockázatnak kitett
hazai partnernek más megoldásokat kell keresnie kockázatainak csökkentésére.

47
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/A_forint_%C3%A1rfolyams%C3%A1vja (2011.09.10)
48
Forrás: http://www.mehib.hu (20.11.10.15.)

64
12. Összefoglalás

Dolgozatom első részében elméleti áttekintést készítettem a célkitűzésemben

megfogalmazott témával kapcsolatban. Ezt követően egy valós adatokra épülő példán
keresztül mutattam be a különböző fedezeti módokat, amelyeket akkor alkalmazhatunk, ha
az árfolyamváltozás miatt esetlegesen fellépő kockázatainkat kívánjuk csökkenteni.

A mai felgyorsult és globalizálódó gazdasági világban a cégek a profitmaximalizálásra

törekednek. Mindig új és új lehetőségeket keresnek bevételeik növelésére. Ennek elérése
céljából gyakran olyan üzletekbe is belevágnak, amelyek bár magasabb bevételt ígérnek,
többnyire jóval magasabb kockázatot is hordoznak. Ilyen légkörben a kockázatkezelés
szerepe még inkább felértékelődik a felelős döntéshozók szemében.
Napjainkban egy külkereskedőnek sokfajta kockázattal kell szembenéznie munkája során.
Ilyenek többek közt az árukockázat, árkockázat, politikai kockázat vagy az
árfolyamkockázat. A kockázatok többségének csökkentésére manapság már rengeteg
módszer létezik (például különböző biztosítások, fizetési megállapodások, stb). Én az
árfolyamváltozás kockázatának csökkentésére felhasználható lehetőségeket mutattam be
dolgozatomban.
A vizsgált alapügylet egy amerikai exportőr és magyarországi vevője között létrejövő
fiktív ügylet volt. A szerződésben meghatározott elszámolási deviza a dollár volt, ami azt
jelentette, hogy árfolyamkockázata csak a vevőnek volt, hiszen az eladó saját országának
valutájában kötött üzletet.
A különböző módszerek összehasonlításához szükséges volt az úgynevezett vizsgálati
környezet meghatározására. A számítások elvégzése során azt feltételeztem, hogy a vevő
az ügylet megkötésének pillanatában rendelkezik a szükséges pénzügyi forrásokkal, illetve
eltekintettem a különböző banki illetve egyéb költségektől. Ezután összegyűjtöttem a
vizsgálatok elvégzéséhez szükséges adatokat és információkat.
Külön számításokat végeztem DAP Budapest és EXW Walton fuvarparitáson megvalósuló
szerződések esetére. A két különböző esetben eltérő fizetési határidők és eltérő költségek
jelentkeztek, amelyek a paritások különbözőségéből adódtak.
A különböző fizetési módok és fedezeti megoldások összehasonlítása után arra a
következésre jutottam, hogy a vizsgált példában – amennyiben az árkedvezményes
megoldást nem veszem figyelembe - a DAP Budapest paritáshoz tartozó, prompt

65
árfolyamon történő devizavásárlásra épülő módszer a legkedvezőbb a magyarországi vevő
számára.
Ezután részletesebben foglalkoztam azzal a szélesebb mozgástérrel, amelyet az opciók
tulajdonsága biztosít a vevő számára. Kiszámoltam azt az elméleti jövőbeni prompt
árfolyamot, amelynek bekövetkezése esetén az opció pénzügyileg kedvezőbb megoldássá
válna a vevő számára.

Bár a számítások nem ezt igazolták, úgy gondolom, hogy a mai gazdasági környezetben az
opciós fedezeti eszköz jelenti a legelőnyösebb megoldást, mivel a többi eszközzel
ellentétben nem köti le az igénybevevő tőkéjét az ügylet teljes idejére, mivel csak a lejárati
napon kell a devizát megvásárolnia. Az üzletkötés és a pénzügyi teljesítés időpontja között
a tőke szabadon felhasználható.
A dolgozat alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a gazdasági döntések
meghozatalához számos tényezőt figyelembe kell venni ahhoz, hogy vállalatunk számára a
legmegfelelőbb megoldást megtaláljuk. Sok cég ezt felismerve már egyre nagyobb
figyelmet fordít a tevékenységével összefüggő kockázatok kezelésére.

66
13. Irodalomjegyzék

Baka Istvánné – Balogh László – Bánfi Tamás – Kürthy Gábor – Ligeti Sándor – Polgár
Éva Katalin – Sulyok-Pap Márta – Surányi György – Száz János – Varga József:
Pénzügytan (Tanszék Kft., Budapest, 2007.)

dr. Balázs Lívia – dr. Constanovits Milán – dr. Mádi Csaba – dr. Sipos Zoltán:
Külkereskedelmi ismeretek I. (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993.)

Bendigné dr. Csáky Hayna – dr. Mikolay Lászlóné – dr. Simon Lenke – dr. Törzsök Éva:
A külkereskedelmi ügylet (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1992.)

Benczes István – Bernek Ágnes – Blahó András – Csaba László – Kacsirek László –
Losoncz Miklós – Majoros Pál – Mészáros Ádám – Szentes Tamás: Világgazdaságtan
(Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008.)

Brealey – Myers: Modern vállalati pénzügyek (Panem Könyvkiadó, Budapest, 2005.)

Constantinovits Milán – Sipos Zoltán: Külkereskedelmi technika – Külpiaci kockázat

(Aula Kiadó, Budapest, 2003.)

Horváth András: Jegyzet a haladó tőzsdetanfolyamhoz (2009.)

Mikolay Lászlóné – Gilyán György – Márton Tibor – Bendigné dr. Csánky Hayna –
Huczka Daisy: Gyakorlati külkereskedelem (Szókratész Külgazdasági Akadémia,
Budapest, 2007.)

Potocska János: Szállítmányozási szakismeretek 4. (1996.)

Sándorné Új Éva: Nemzetközi Elszámolások (Perfekt Kiadó, Budapest, 2004.)

Száz János: Tőzsdei opciók vételre és eladásra (Tanszék Kft., Budapest, 1999.)

Zvi Bodie – Alex Kane – Alan J. Marcus: Befektetések (Aula Kiadó, Budapest, 2005.)

67
Internetes források

http://www.budapestbank.hu
http://cmrbiztositas.hu/cmr-biztositas
http://www.equilor.hu/devizapiac_sajatossagai.php
http://www.erste.hu
http://financial-dictionary.thefreedictionary.com/Vanilla+Option
http://globalfx.fxdirekt.net/hu/kereskedes/szoszedet.html
http://www.hunicorn.hu/dokumentumok/PTK.pdf
http://www.icc.co.hu
http://markers.hu/nezet_menu
http://www.mehib.hu
http://www.mfor.hu/cikkek/Az_SAP_rendszer_rovid_bemutatasa.html
http://www.mkb.hu
http://www.otp.hu
http://penzugy.infodoboz.com/cikk/tozsdei-ugyletek/
http://www.pszaf.hu/data/cms1594599/pszafhu_amirefigyeljen_ebkmszamitas.pdf
http://www.raiffeisen.hu
http://www.rovidites.hu/index.php?action=rovid&id=86700&keresettrov=TARIC
http://robert.courtiau.pagesperso-orange.fr/LA_DOUANE.htm
http://www.saxobank.com/about-us/saxo-bank
http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/15het/foldrajz/foci15.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_forint_%C3%A1rfolyams%C3%A1vja
http://hu.wikipedia.org/wiki/Alfred_Marshall
http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_gazdas%C3%A1gi_vil%C3%A1gv%C3%A1ls%C3%A
1g
http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_devizapiac

68
14. Függelék

Az MNB hivatalos USD/HUF középárfolyama 2010.11.02-2011.10.31.

Dátum USD Dátum USD Dátum USD Dátum USD

2010.11.02 193,82 2010.12.14 205,78 2011.01.26 200,55 2011.03.09 196,70
2010.11.03 193,62 2010.12.15 207,30 2011.01.27 200,37 2011.03.10 197,07
2010.11.04 190,78 2010.12.16 207,73 2011.01.28 198,14 2011.03.11 198,46
2010.11.05 193,96 2010.12.17 205,00 2011.01.31 200,31 2011.03.16 196,18
2010.11.08 197,32 2010.12.20 207,76 2011.02.01 197,53 2011.03.17 195,02
2010.11.09 197,64 2010.12.21 209,88 2011.02.02 194,86 2011.03.18 194,49
2010.11.10 198,23 2010.12.22 209,85 2011.02.03 195,88 2011.03.21 191,67
2010.11.11 201,24 2010.12.23 210,49 2011.02.04 198,11 2011.03.22 190,04
2010.11.12 202,46 2010.12.27 211,63 2011.02.07 197,41 2011.03.23 190,06
2010.11.15 202,79 2010.12.28 210,79 2011.02.08 197,13 2011.03.24 190,21
2010.11.16 203,28 2010.12.29 212,58 2011.02.09 198,69 2011.03.25 188,45
2010.11.17 205,12 2010.12.30 211,37 2011.02.10 200,07 2011.03.28 189,70
2010.11.18 201,62 2010.12.31 208,65 2011.02.11 201,72 2011.03.29 189,34
2010.11.19 200,28 2011.01.03 209,87 2011.02.14 201,95 2011.03.30 189,49
2010.11.22 198,60 2011.01.04 206,29 2011.02.15 200,77 2011.03.31 186,98
2010.11.23 201,91 2011.01.05 208,74 2011.02.16 199,95 2011.04.01 187,96
2010.11.24 206,88 2011.01.06 210,83 2011.02.17 198,75 2011.04.04 187,52
2010.11.25 208,02 2011.01.07 213,41 2011.02.18 198,67 2011.04.05 187,23
2010.11.26 211,22 2011.01.10 216,37 2011.02.21 198,50 2011.04.06 184,58
2010.11.29 211,93 2011.01.11 215,68 2011.02.22 201,00 2011.04.07 184,94
2010.11.30 218,76 2011.01.12 211,83 2011.02.23 198,94 2011.04.08 183,54
2010.12.01 214,72 2011.01.13 209,26 2011.02.24 198,88 2011.04.11 183,12
2010.12.02 211,10 2011.01.14 206,42 2011.02.25 197,50 2011.04.12 184,40
2010.12.03 210,21 2011.01.17 207,67 2011.02.28 197,05 2011.04.13 184,24
2010.12.06 210,43 2011.01.18 203,21 2011.03.01 195,77 2011.04.14 184,12
2010.12.07 207,73 2011.01.19 202,47 2011.03.02 197,55 2011.04.15 184,88
2010.12.08 210,00 2011.01.20 202,38 2011.03.03 195,66 2011.04.18 186,29
2010.12.09 210,19 2011.01.21 203,51 2011.03.04 195,50 2011.04.19 187,60
2010.12.10 209,29 2011.01.24 202,27 2011.03.07 193,46 2011.04.20 182,37
2010.12.13 210,28 2011.01.25 202,83 2011.03.08 194,61 2011.04.21 180,50

69
 Dátum USD Dátum USD Dátum USD Dátum USD
2011.04.22 181,73 2011.06.10 182,50 2011.07.29 189,27 2011.09.15 208,95
2011.04.26 181,03 2011.06.14 183,14 2011.08.01 186,09 2011.09.16 207,71
2011.04.27 180,02 2011.06.15 185,21 2011.08.02 189,91 2011.09.19 211,56
2011.04.28 177,71 2011.06.16 189,56 2011.08.03 191,47 2011.09.20 213,19
2011.04.29 177,79 2011.06.17 189,46 2011.08.04 190,64 2011.09.21 212,47
2011.05.02 178,09 2011.06.20 189,18 2011.08.05 193,48 2011.09.22 216,01
2011.05.03 178,63 2011.06.21 186,31 2011.08.08 191,60 2011.09.23 213,28
2011.05.04 178,57 2011.06.22 185,60 2011.08.09 193,12 2011.09.26 215,24
2011.05.05 177,69 2011.06.23 187,79 2011.08.10 190,87 2011.09.27 213,85
2011.05.06 182,75 2011.06.24 187,63 2011.08.11 192,92 2011.09.28 211,57
2011.05.09 182,93 2011.06.27 189,64 2011.08.12 192,44 2011.09.29 213,09
2011.05.10 183,90 2011.06.28 188,05 2011.08.15 189,09 2011.09.30 215,65
2011.05.11 182,74 2011.06.29 186,40 2011.08.16 187,83 2011.10.03 221,14
2011.05.12 187,64 2011.06.30 183,39 2011.08.17 188,01 2011.10.04 225,88
2011.05.13 186,31 2011.07.01 182,13 2011.08.18 188,10 2011.10.05 224,27
2011.05.16 189,55 2011.07.04 181,86 2011.08.19 191,23 2011.10.06 220,89
2011.05.17 189,17 2011.07.05 182,79 2011.08.22 189,24 2011.10.07 221,72
2011.05.18 187,63 2011.07.06 184,60 2011.08.23 187,69 2011.10.10 216,21
2011.05.19 188,71 2011.07.07 184,78 2011.08.24 188,67 2011.10.11 217,52
2011.05.20 186,20 2011.07.08 183,68 2011.08.25 188,02 2011.10.12 213,14
2011.05.23 193,23 2011.07.11 187,85 2011.08.26 188,79 2011.10.13 212,32
2011.05.24 191,76 2011.07.12 193,68 2011.08.29 187,73 2011.10.14 211,09
2011.05.25 191,56 2011.07.13 191,34 2011.08.30 188,39 2011.10.17 209,84
2011.05.26 190,00 2011.07.14 188,96 2011.08.31 187,82 2011.10.18 218,09
2011.05.27 189,31 2011.07.15 191,55 2011.09.01 190,98 2011.10.19 213,92
2011.05.30 187,58 2011.07.18 193,79 2011.09.02 193,13 2011.10.20 216,43
2011.05.31 185,19 2011.07.19 191,02 2011.09.05 196,07 2011.10.21 218,05
2011.06.01 185,06 2011.07.20 190,61 2011.09.06 194,38 2011.10.24 214,76
2011.06.02 184,78 2011.07.21 188,56 2011.09.07 195,69 2011.10.25 213,31
2011.06.03 183,21 2011.07.22 184,97 2011.09.08 195,93 2011.10.26 214,52
2011.06.06 181,18 2011.07.25 187,47 2011.09.09 201,58 2011.10.27 215,62
2011.06.07 180,61 2011.07.26 185,04 2011.09.12 207,75 2011.10.28 212,23
2011.06.08 181,30 2011.07.27 184,68 2011.09.13 209,05 2011.10.31 216,12
2011.06.09 181,59 2011.07.28 185,95 2011.09.14 210,13

70