Két fontos társadalmi csoport:

1. patríciusok (előkelők, vezető társadalmi réteg, nekik van csak polgárjoguk eleinte,
így ők tölthetnek be hivatalokat, övék a föld)
2. plebejusok (kereskedők, kézművesek, földművesek, nincsenek politikai jogaik,
nincsen polgárjoguk)

(Mi kellett Athénban a polgárjoghoz?

● föld, születés, életkor
Milyen jogokkal és kötelezettségekkel járt a polgárjog Rómában?
● szavazati jog
● katonáskodás
● adófizetés
)

A köztársaságkori Rómát a patríciusok irányították: csak ők viselhettek hivatalokat és ők

voltak a senatus tagjai
A hódítások sikeréhez szükség volt a plebejusok támogatására, így hosszú küzdelemben
kivívták jogegyenlőségüket.

Plebejusok célja: jogegyenlőség a patríciusokkal → több évszázados harcban sikerül

kivívniuk
● sikerük legfontosabb oka: a hadsereg alapját jelentő nehézfegyverzetű
gyalogos katonák plebejusok voltak → Rómának SZÜKSÉGE VOLT RÁJUK a
hódító háborúihoz
● katonáskodásért cserébe politikai jogokat és polgárjogot kaptak

Állomásai
● néptribunus tisztség létrehozása (évente választják őket, a plebejusok érdekeit védik
és különleges jogokkal rendelkeztek - vétó, személyük szent és sérthetetlen)
● saját plebejus népgyűlés létrehozása (területi egységenként küldték el képviselőiket)
● törvények írásba foglalása → a törvények már nem tettek különbségek patríciusok és
plebejusok között

(→ innentől kezdve a származás helyett már a vagyon számított → vagyoni alapon osztották
5 csoportba Róma lakóit
● ez a beosztás lett a katonáskodás alapja
● 1. osztály: lovasság és nehézfegyverzetű gyalogosok (két legnagyobb erő))

(→ létrejött a jogegyenlőség a patríciusok és plebejusok között: új nemesség alakult

ki összeolvadásukból = NOBILITAS
→ megkezdődött a patríciusok és a vagyonos plebejusok összeolvadása
● két új réteg jött létre:
1. senatori rend = nemesség, ők birtokolták a fő hatalmi pozíciókat,
nagybirtokuk van
2. lovagrend = kereskedelmet uralják)
Itália meghódítása

Róma a Kr. e. IV. és III. században meghódította egész Itáliát.

Divide et impera - módszer: ha az ellenfelek közül egyeseknek ígérünk bizonyos

előnyt, míg másoknak nem, ezáltal az ellenfelek sorai megbonthatóak, az
ellenfelek külön-külön könnyebben legyőzhetőek, illetve ellenőrzés alatt
tarthatóak.

A pun háborúk

Róma vs. Karthágó

● pun háborúk
● Róma győz → Földközi-tenger Ny-i medencéjét is uralma alá hajtotta
1. pun háború (oka: Szicíliánál Róma terjeszkedése már Karthágó érdekeit
sértette, Róma győz, Szicília = 1. provincia + hadisarc)
2. pun háború (punok elfoglalták Hispániát és rajta keresztül É felől törtek rá
Rómára → vezető: Hannibál, stratégiája: Rómát Itáliában kell legyőzni,
Hispánia → majd Pireneusok, átkelés az Alpokon, cannae-i csata: győz - de
nem ostromolja meg Rómát

Róma hadvezére: Cornelius Scipio átkel Afrikába maga után csalva Hannibált
→ zámai csatában Hannibál vereséget szenvedett → Karthágó végleg
elveszítette nagyhatalmi státuszát)
3. pun háború (már tét nélküli, Kathágót végleg legyőzik)
innentől: hanyatló hellenisztikus államok meghódítása (Makedónia provincia, Achaia
provincia = Hellász)

provincia: tartomány, az Itálián kívüli, meghódított területek, lakói adót fizettek Rómának

A hódítások társadalmi hatásai

- óriási területű birodalom jött létre

- provinciákat szerveztek
- óriási mennyiségben kerültek rabszolgák Rómába → ők lettek az olcsó munkaerő =
RABSZOLGAMUNKA ALKALMAZÁSA

PARASZTOK VÁLSÁGA ÉS TÖNKREMENETELE

→ kisparaszti gazdaságok vs. rabszolgamunkát alkalmazó nagybirtokok → a versenyben rengeteg
parasztcsalád tönkrement és elvesztette a földjét
→ a parasztok e mellett a provinciákból beáramló olcsó gabona miatt a piacról is kiszorultak, az
emberek az olcsóbb provinciákból importált gabonát vették
→ a 2. pun háborúban Hannibál hadai ezrével pusztították el a parasztok földjeit és gazdaságait
→ ahogyan nőtt a birodalom, úgy lett a parasztok számára egyre nehezebb a katonáskodás:
messzi földön harcoltak, ami miatt nem tudták megművelni a földjeiket
→ eladósodott, földjüket vesztett parasztok Rómába költöztek megélhetést keresni →
belőlük alakul ki egy új társadalmi réteg: ANTIK PROLETARIÁTUS (műhelyekben
dolgoztak, alkalmi munkát végeztek, ők alkották a tömeget, akiket egy kis pénzért, vagy
kedvezményért cserében bárki felhasználhatott politikai céljai érdekében)

A PARASZTOK VÁLSÁGA TÁRSADALMI ÉS KATONAI PROBLÉMA → Rómában csak az

katonáskodhatott, akinek földje volt

senatori rend vs. lovagrend → kiéleződő ellentétek → polgárháború: optimaták

(senatori rend) vs. néppárt (lovagrend)

senatori rend: köztársasági hagyományok védelmezői

lovagrend: a nép védelmezői
→ valójában mindkét rend célja a hatalom
→ harcuk során folyamatosan áthágták a köztársaság szabályait pl. több évre töltötték be a hivatalokat

Hadseregreform

- parasztok tönkrementek (nincs földjük, nem tudják magukat felfegyverezni) → egyre

kevesebb ember katonáskodik
- motivációjukat is elveszítik: idegen földön már nem ugyanazzal a lelkesedéssel és
morállal harcoltak
A Marius-féle reform:
- zsoldos hadsereg létrehozása
- parasztok helyett a vagyontalan római polgárokat alkalmazta
- szolgálati idő: 16 év
- kapnak: felszerelést, zsoldot, ellátást
- aki leszolgálta a 16 évet az földet kapott
- harcászati újítások: rendszeres kiképzés + új egységek létrehozása: légiók, tagjai
római legionáriusok
1 légió kb. 6000 fős
alapfelszerelésük kb. 20-30 kg volt

egyforma fegyverzet
felszerelés: rövid kard, rövid tőr, hajító lándzsa/dárda,testpáncél, pajzs, sisak