Egy szabadon választott ifjúsági irodalmi mű bemutatása elsősorban amellett érvelve,

hogy a mű megfelel a választott korosztály életkori sajátosságainak, és a diákokat

foglalkoztató problémákra korszerű, erkölcsi, illetve izgalmas poétikai válaszokat ad

Suzanne Collins: Az éhezők viadala

Szakirodalom:
Arató László: Védőbeszéd a ponyva mellett (Pedagógiai folyóiratok, 2016/2)
Fenyő D. György: Mire való az irodalomtanítás? (Iskolakultúra, 2. évfolyam, 16. szám, 1992)

Miért vonzó az ifjúsági irodalom a középiskolások, kamaszok számára? Egyrészt mert olyan
szereplők, hősök jelennek meg ezekben a művekben, akikkel könnyű azonosulni az életkor,
élethelyzet, konfliktusok stb. kapcsán. Az ifjúsági irodalom megfejtése a diákok részéről nem
igényel felnőtt - szülő vagy tanár - segítséget, önmaguk is elboldogulnak vele. Az sem
elhanyagolható szempont, hogy ezek a könyvek otthonosabbá, kényelmesebbé teszik az
olvasást a kamaszok számára, pláne ha tanárként nem csak a tanterv végigrágása, hanem az
olvasóvá nevelés is fontos célunk.

Sokszor felmerülő probléma mind a tanárokban, mind a szülőkben, hogy a fiatalok között
népszerű regények gagyik, nem értik, hogy miért az aktuális tiniregényt olvassák a gyerekek,
és miért nem a Kétévi vakációt. Erre adhatunk olyan választ, hogy egy bestsellerben is
narrációs sémák jelennek meg, amelyeken a diákok megtapasztalhatják és begyakorolhatják
az alapvető epikai formák, műfogások alkalmazását. Ez természetesen kapcsolódik a mai
kompetencia célú oktatáshoz, mivel a kompetencia átvihető, alkalmazható tudást jelent,
amelyet máskor, máshogy és más körülmények között is képesek vagyunk alkalmazni. A
bestsellerekből megszerezhető, térelrendezésre, időszerkezetre, információadagolásra,
késleltetésre, feszültségfokozásra, elbeszélői nézőpontra, archetípusokra vonatkozó tudás
ilyen (ez konkrét idézet az Arató cikkből). Azaz a bestsellerek, vagy éppen
“ponyvaregények” olvasása előkészíti a magasabb szintű irodalomértést. Összességében tehát
irodalmi ismereteket és kompetenciákat nem csak klasszikusokon keresztül lehet tanítani,
hanem akár ifjúsági bestsellereken is.

Az általam választott regény Suzanne Collins Az éhezők viadala című műve, amely
szerintem bevihető és jól tanítható középiskolában, 7-9. osztály között bármikor, talán a

1
legideálisabb a 13-14 éves korosztály, de ez természetesen nagyban függ a tanított osztálytól,
az ő specifikus érdeklődési körüktől. A kamaszkor tulajdonképpen állandó (testi, lelki,
szellemi) változás. A kamaszokra általánosan igaz, hogy folyamatosan tájékozódási pontokat,
erkölcsi értékeket, mintákat keresnek, az irodalom pedig önmaga újra és újra felkínálja azt a
lehetőséget, hogy a benne megjelenő erkölcsi értékekre irányítsuk figyelmünket.

A történet Panemben, az USA romjain felépülő diktatórikus államban játszódik, ahol az

abszolút hatalommal bíró Kapitólium irányít. Panem 12 körzetre van osztva a szerint, hogy
milyen termelésre vagy gyártásra specializálódtak az adott körzetben élők. A körzetek
nagyobb részében az emberek nyomorognak és éheznek. A lakosság nagyobb része
nyomorban éli mindennapjait, ráadásul a hatalom minden évben emlékezteti polgárait, hogy
bármikor rendelkezhetnek gyermekeik élete felett: aratás napján az Éhezők Viadalának
nevezett rituális verseny keretein belül körzetenként kisorsolnak egy 12 és 18 év közötti lányt
és fiút, akiknek egy modern gladiátorjátékban kell megküzdeniük egymással. A verseny
végén csak egy tinédzser maradhat életben, rá dicsőség és gazdagság vár. A viadalt a tv
élőben adja és kötelező megnéznie minden lakosnak: a tv-t nem lehet kikapcsolni.

A regényt egyrészt felhasználható arra, hogy a diákok korosztályukhoz közelálló történet

kapcsán megismerkedjenek a disztópia (negatív utópia) fogalmával. Ez már csak azért is
lehet fontos, mert bár Collins regénye 2008-ban jelent meg (azaz egyre kevésbé “mai”), az
utópikus könyvek, filmek, sorozatok folyamatosan, sőt talán egyre nagyobb mennyiségben
özönlik el könyvesboltokat, streaming oldalakat. Elég csak a nemrégiben futott Nyerd meg az
életed című sorozatra gondolni, ami a Netflix legnézettebb sorozata lett és számos
hasonlóságot mutat Az éhezők viadalával. Nem baj, ha a gyerek tisztában van a disztópia
fogalmával, működésével, mielőtt megnéz egy hasonló sorozatot, de persze az sem probléma,
ha a megnézése után találkozik a téma irodalmi ábrázolásával, a kölcsönhatás,
összehasonlítás mindenképp adott.
Innen könnyű átkapcsolni a regény műfaji besorolására, még ha ezt nem is a legszigorúbban
véve gondolom. A diákoknak egyrészt hamar fel fog tűnni, hogy nem egy műfajba lehet csak
besorolni a művet, tanárként inkább afelé érdemes vezetni őket, hogy merjenek a szorosan
vett irodalmi kategóriákon kívül gondolkodni: a könyv ugyanis alkalmazza a valóságshow,
akcióregény, gladiátorregény, szerelmi történet, lányregény műfaji jegyeit, ezeket a
kategóriákat érdemes megemlíteni a mű kapcsán. Legszigorúbban véve a posztapokaliptikus
utópiaként, azaz egyszerűbben megfogalmazva negatív utópiaként szokás besorolni, de

2
mindenképpen fennáll a műfaji keveredés. Azt gondolom, hogy műfaji kategorizálás
szempontjából is jó mű Az éhezők viadala: be lehet rajta mutatni azt, hogy a műfaji keret
nem feltétlenül egy merev, rögzített kategória, hanem sok esetben kifejezetten rugalmas,
sokféle is lehet. Ez szintén megalapozhatja, hogy a későbbi olvasás élményeknél a diákok
nyitottabban tudjanak gondolkodni a műfajiság témakörében. Továbbá a műfajnál maradva,
szintén fontos, hogy a fiatalokat leginkább a regény az, ami képes beszívni, ez
hatványozódik, ha folytatásos regényekről van szó (lsd. Harry Potter): érdemes várni a
következő részre, ha az első bejött a gyereknek, akkor biztosan kíváncsi a következőre. Az
éhezők viadala is folytatásos: trilógia, plusz létezik egy előzményrész is.

Visszatérve a valóságshow besoroláshoz, illetve ahhoz a gondolathoz, hogy a mű kapcsolódik

mai trendekhez akár a filmek világában, érdemes megemlíteni Arató László gondolatát, aki
szerint a legsikeresebb mai ifjúsági regények multimediális kontextusban születnek, azaz a
globális popkultúra a vonatkozási keretük. Ez a globalitás az ifjúsági regények
témaválasztásánál is megjelenhet: általában (legalábbis Az éhezők viadala mindenképp)
olyan univerzális témákról szól mint az önkeresés, barátság, szerelem, család, halál. Arató
szerint a mai diákok ebben a globális, multimediális szöveghálózatban élnek, így olvasóvá
nevelésükben (ami jó esetben az irodalomtanítás célja) érdemes figyelembe venni ezt a
hálózatot: a szövegeket, médiákat, kulturális gyakorlatokat. A diákok ebben a világban
léteznek, ha növelni szeretnénk magyartanárként az irodalomtanuláshoz, olvasáshoz való
affinitásukat, akkor ezt a hálózatot, világot integrálni kell a magyartanításba.

Megoszlanak a vélemények abban a témában, hogy szükség van-e ebben a korosztályban

külön lány, illetve fiúregényeket adni az osztályban. Az éhezők viadala főhőse, Katniss
karaktere szerintem mindkét nem számára alkalmas az azonosulásra, mivel mindkét nem
személyiségjegyeivel rendelkezik, de ez általában jellemzi a regény karaktereit. Az apja
hiányában ő gondoskodik a családja megélhetéséről, felvállalja a versenyt a húga kedvéért,
vadászik, piacra jár, jól bánik a szerszámokkal és a fegyverekkel. A legtöbb tulajdonsága
azonban univerzális, tehát se nem tipikusan lányos, se nem tipikusan fiús, ami miatt
szerintem könnyű vele azonosulni mindkét nem számára. Mindneképpen egy erős karakter,
viszont nem szuperhős, hanem nagyon is emberi: vannak rossz tulajdonságai, hoz rossz
döntéseket. Bár nagyon független, de mégis szüksége van előbb Gale, majd Peeta segítségére
is. Összességében olyan karakter, akit sokféleképpen lehet megfogni: átlagos tinédzser,
reality-hős stb. A műfajiság kérdéséhez hasonlóan Katniss figurája is többféle jelentésszinten

3
értelmezhető, így sokféle olvasó számára kínál kapcsolódási, illetve azonosulási pontot. Az
biztos, hogy nem mindenki számára lesz egyértelműen pozitív hős, viszont karaktere biztosan
jó kiindulópont egy magyarórai vitának, jellemzésnek.

Természetesen a regényben jelen van a szerelem is, méghozzá egy “szerelmi háromszög”: a
mű egyik kérdése, hogy vajon kibe szerelmes Katniss a két fiú - Gale és Peeta - közül. Olyan
kérdéseket mozgósíthat a mű szereplőinek viszonyrendszere mint pl. mi a különbség barátság
és szerelem között, van-e fix határa a barátságnak fiú-lány között (pl. Gale-Katniss)?, Katniss
és Peeta között milyen érzelmek vannak? mennyiben tettetés és mennyiben valódi egyik és
másik fél részéről? milyen érzelmeket mutatnak ki a szereplők egymás felé? Katniss
érzéketlensége és Peeta érzelmessége hogyan elemezhető, mi a hátterük? Hogyan alakíthatja
az ember saját sorsának alakulását? A rendkívüli helyzetekben mit jelenthet a barátság, a
bizalom, egymás segítése vagy éppen akadályozása?
A kamasz-olvasók ezekre a kérdésekre igen érzékeny reakciókat is adhatnak, szerintem a
könyv egyik erőssége, hogy nem igazán hagyja hidegen az olvasót, valamilyen reakcióra (sok
esetben negatívat) készteti az embert, ezeket a reakciókat pedig remekül fel lehet dolgozni
magyarórán akár csoportfeladat, vita, esszé stb. keretein belül.
A regény kapcsán felmerülő kérdések utat nyitnak az diákok (olvasók) önismerete felé is,
olyan témákról lehet órán beszélni fiktív karakterek kapcsán, amiről amúgy saját magu(n)k
kapcsán nem feltétlen beszélnénk. Ide kapcsolódik a nézőpontváltás képessége is, ami egyre
fontosabb nevelési cél (nem csak) magyarórán. Arató László szerint is az ifjúsági lektűr
fontos lépés a nézőpontfelvétel gyakorlásához, az idegen megértéséhez, hiszen itt még
könnyű a lépés megtétele.

Érdekes órai beszédtéma lehet a megfigyeltség alatt állás, nézőknek játszás kérdése is:
hogyan számolnak el az egyes szereplők (főleg Peeta és Katniss) a szerepjáték erkölcsi
következményeivel, hogyan hat rájuk a tettetés, egyáltalán ki tettet és mit? Érdekes lehet
továbbá a média működése a diktatórikus Panemben: ennek megbeszélése fejlesztheti a
fiatalok kritikai képességét, lehetőség arra, hogy beszéljünk a mai világ médiájának
működéséről, visszásságairól, előnyeiről, hátrányairól. A felelősségvállalás és az
áldozatszerep végigkíséri a regény cselekményét, csakúgy, mint a gyerekek és felnőttek
viszonya. Katniss felelős a családjáért: apja meghalt, anyja depressziós, így nincs mögötte
támogató felnőtt háttér, . Amikor a húgát kiválasztják, tulajdonképpen feláldozza magát érte

4
azzal, hogy elmegy helyette. A viadalon pedig új kapcsolati háló alakul ki a fiatalok között:
Katniss pl. szövetkezik Rute-val, mivel a kislány hasonlít a húgára, Primre.

Összességében egy komplex, sok szempontból rétegzett regény Az éhezők viadala: jó

kérdésfeltevésekkel remekül alkalmazható magyarórai elemzésre.