Anyagyilkosság

 Mi az a novella? A novella rövid, tömör, prózai mű, kevés cselekményt mond,

kevés helyszínen játszódik, kevés időt ölel fel, kevés szereplős,
általában váratlan fordulattal zárul és befejezett egész történetet mond el.
Mindez mennyiben igaz erre a novellára? Valóban rövid, sűrített, kevés esemény van, de
azok erőteljesen hatnak a befogadóra; a mű pár napot ölel fel, kevés szereplő van benne; a
befejezést lehet váratlannak nevezni, de ugyanakkor a cím előrevetíti a végkifejletet, de
még így is sokkoló.

 Cím: témajelölő; nem az a kérdés, hogy mi fog történni, hanem az, hogy hogyan, mikor és
miért

 A mű általános üzenete: Talán az, hogy mennyire fontos a szülői minta a szocializációban;
egy gyermek/fiatal még sokszor hoz rossz döntéseket, főleg akkor, ha nem áll mellette
valaki, aki elmondja neki, mi helyes, mi nem.

 Szereplők jellemzése: Anya- feltehetően fiatal (30-as éveiben jár), még nem élte ki magát,
viszonyt kezd egy nála fiatalabb férfivel, ezt a testiség vezérli főleg, nem az érzelmek; fiai
iránt szinte alig táplál pozitív érzelmeket; alapszükségleteiket ellátja (eteti, ruházza őket), de
érzelmi hátteret nem ad; könnyűvérű, még nem érett az anyaságra, korán lett anya; férje
halála miatt magára maradt a gyerekekkel, s ezzel a helyzettel nem tudott mit kezdeni; nem
tudjuk, miért nem szereti a fiait (apjukat látja bennük, s ez fáj neki?); egy ponton elhangzik a
novellában, hogy fiaitól fél

 Witman-fiúk: brutálisak, elfajzottak, bestiálisak; kezdetben csak kisebb, majd nagyobb

állatokat kínoznak, kísérleteznek rajtuk (macska, kutya); végül embert ölnek (anyjukat);
nincsenek szociális kapcsolataik (barátaik); egymással beszélnek csak, akkor is
szűkszavúan; nincs az életükben sem apai minta, sem anyai; magukra vannak hagyva, azt
csinálnak, amit akarnak, nincs kontroll; éretten, felnőttesen gondolkodnak sok szempontból,
feladataikat elvégzik (iskola), de ők ,,magasztosabb célokat” tűznek maguk elé; alapvetően
nem az ő felelősségük, hogy ilyenek lettek, a szülői minta nagyon fontos a korai években,
ami itt erősen hiányos

 Irén (prostituált): naiv, egyszerű lány; egyfajta anyapótló a fiúk szemében, s ezzel tudat alatt
tisztában is van; nem fél, tart a fiúktól, kisgyerekeknek látja őket; a műben ő a vágyott idea,
a tiltott gyümölcs (mivel felnőtt és prostituált is).

 Színek: A műben a sötét színek, főleg a fekete a domináns: a gyerekeknek fekete a szeme;
padlásokra, kéményekbe másznak; régi ládákban kutatnak; este vadásznak; maga a téma is
sötét, fekete; piszkos, kihalt a ház, alig laknak benne, piszkos az udvar is, ahogy a gyerekek
lelke is.

 Feszültségfokozás: a műben folyamatosan emelkedik a feszültségérzet, ahogy haladunk

előre: legszembetűnőbb azon keresztül, ahogy a fiúk egyre merészebbek: először macska,
aztán kutya az áldozat, a tetőponton pedig emberáldozat.

 Helyszín: 3 helyszín: otthon-bérház-utca (mindhárom fontos szerepet játszik a

szocializációjukban; otthon: rossz/semmilyen minta; bérház: a vágyak kiélésének színhelye,
a szeretet helye; utca: a hely, ahol magukra maradtak, s egyrészt bármit megtehetnek,
 másrészt alkalmaznak az utca törvényeihez; az iskola mint fontos szocializációs helyszín
nem játszik szerepet az életükben, bejárnak, mert kell, de ennyi.

 Az elbeszélő (narrátor): T/3 személyű, objektív (tárgyilagos); még a legbrutálisabb részeket

is tényszerűen közli; a narrátor csak megfigyelő, aki tájékoztat az eseményekről, nem
szerepe a véleménymondás, az értékítélet, ezt az olvasóra bízza.

 Időszerkezet: alapvetően lineáris (egyenes vonalban előrehaladó), bár a kezdet retrospektív

(a múltba visszatekintő)

 Stílus: Realista - a valóság és a valós társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet. Azt
akarja megmutatni, hogy milyen a világ valójában. Az írónak száraz, fegyelmezett stílusa
van. Naturalista - realizmus erősebb formája bemutatja a durvább részleteket is.

 Motívumok: gyász és annak feldolgozása; apa elvesztése; a gyermeki testben újjászülető

gonosz motívuma; a prostituált, mint a tiltott gyümölcs motívuma (Biblia); anyagyilkosság
motívuma;

 Aktualitás: a műnek van aktualitása, számos ilyen true crime dokumentumfilmet lehet
megtalálni a streaming-platformokon (Netflix); a megfelelő szülői minta hiánya sokszor
eredményez tragikus felnőtt, emberi sorsokat (drogfüggők, gyilkosok, tolvajok – sajnos a
gyermekotthonokból kikerülők többsége ilyen, ezt mutatják a statisztikák; a gyerekek
magatartásbeli mintázata a sorozatgyilkosok mintázatát mutatja (állatokkal kezdik
általában).

A Kis Emma

 Mi az a novella? Ez a műmennyiben teljesíti a novella követelményeit?

A novella rövid, tömör, prózai mű, kevés cselekményt mond,
kevés helyszínen játszódik, kevés időt ölel fel, kevés szereplős,
általában váratlan fordulattal zárul és befejezett egész történetet mond el.
Valóban rövid, sűrített, kevés esemény van, de azok erőteljesen hatnak a befogadóra; a mű pár napot
ölel fel, kevés szereplő van benne; a befejezést lehet váratlannak nevezni, de ugyanakkor a cím
előrevetíti a végkifejletet, de még így is sokkoló.

 Cím: névcím; egy név szerepel a címben, a cselekmény középpontjában ez a személy áll.

 A mű általános üzenete: A gyermekek, ha nem kapnak megfelelő nevelést, jó szociális

mintákat (otthon, az iskolában vagy egyéb tereken), akkor akár tragikus dolgokat is
művelhetnek; nem azért, mert kegyetlenek, hanem azért, mert kíváncsiak, s még nincs meg
bennük az a képesség, hogy felfogják, amit tesznek rossz, s következményei vannak, amik
visszafordíthatatlanok is lehetnek.

 Szereplők jellemzése: Emma- külsőleg nagyon szép, szőke hajű, szürke szemű kislány,
akiért minden fiú bolondul; a maga gyermeki módján kacér, a fiúk számára elérhetetlen;
naiv, átlagos gyermek, kíváncsi ő is; bár ő a címfőszereplő, mégsem ő a legfontosabb
karakter. Az elbeszélő: nem tudjuk meg a nevét; nem rossz gyerek, de ő is megy a tömeggel,
bár belül sokszor érzi, mi az, ami még belefér, s mi az, ami túlzás, nem tud nemet mondani
adott helyzetben (Zöldi brutális megverése; Emma megölése; de pl. Zöldi verése után
elmeséli a szüleinek, mi történt, mire ők ki is veszik az iskolából; a többséget testesíti meg,
mindenki így viselkedik az osztályban, korosztályában ilyen helyzetekben); Gábor: az
 elbeszélő bátyja, valószínűleg ő sem a velejéig romlott karakter, hiszen gyerekekről
beszélünk, de felelősségtudata nincs, illetve az empátia is hiányzik belőle; példát akar
mutatni öccsének sok helyzetben bátorságban, merészségben; Irma: átlagos kislány; ami a
megdöbbentő benne is és a többi lányszereplőben az, hogy a brutalitásokban részt vesznek, s
élvezik, nem éreznek felelősséget, empátiát ők sem; Szladek: tanár; borzalmas pedagógus,
csak a fizikai fenyítésben hisz, s abban is csak a végletekben; rossz mintát ad a diákoknak,
azt tanítja nekik kimondatlanul is, hogy: ,,aki tiszteletlen, engedetlen, azt meg kell büntetni.”

 Motívumok:

 Az elbeszélő: a feszültség forrása a tárgyilagos stílusban rejlik; Csáth célja ezzel

egyértelmű: sokkolni az olvasót; nincsenek hosszú, többszörösen összetett mondatok, rövid,
egyszerű mondatok állítások hangzanak el.

 A narrátor nem értelmezi az elhangzottakat, az eseményeket, nem mond véleményt, csak

leír; neki nem feladata értékítéletet mondania az események felett, ez az olvasó feladata.
Ezek a novellák többnyire külső nézőpontot érvényesítenek, nem fontos annyira, hogy mi
játszódik le a szereplők lelkében, tudatában, a lényeg, a hangsúly azon van. Amit tesznek, s
amit tesznek, az borzalmas!

 Időszerkezet: 1; A fő szöveget keretbe foglalja egy nyitó és egy záró rész, amelyben az
eseményeket közlő elbeszélő elhatárolja magát az eseményektől azáltal, hogy leírja, mindez
nem vele történt meg, a történetet egy naplóban találta. A szereplők azóta felnőttek, valaki
katona lett (Gábor), valaki már özvegyasszony (Irma), vagyis hosszú évekkel ezelőtt történt
mindez, amikor még gyerekek voltak a szereplők.
2; A cselekmény lineáris időrendben halad előre, szeptemberben kezdődik (iskolakezdés), és
nagyjából október végén, november közepén fejeződik be, ősz végén.

 Helyszín: Iskola (rossz mintaképzés); otthon (nehéz eldönteni, milyen mintákat kapnak a
szülőktől, az pozitív, hogy egyből kivették a gyermeket az iskolából, amikor megtudták, mi
történt; ugyanakkor a gyerekek sokat vannak egyedül, magukban, kontroll nélkül.) Padlás:
hasonló helyszín, mint az Anyagyilkosságban (sötét, poros, ellenőrizetlen, ahol el lehet
bújni); ez is egyfajta boszorkánykonyha, itt is kísérleteznek a gyerekek (először állatokat
kínoznak, aztán Emmát a tetőponton)

 Stílus: alapvetően naturalista és realista mint az Anyagyilkosságban

 Feszültségkeltés: A műben folyamatosan nő a feszültség; már maga a keretszöveggel indít:

aki a naplót írta, öngyilkos lett; az édesanyja nemrégiben halt meg; az osztályban
mindennapos a testi fenyítés a tanár részéről; a gyerekek félnek a veréstől, a kínzástól, de
vonzza is őket, kíváncsiak is rá, főleg, ha nem elszenvedői, hanem okozói a tettnek; az
elbeszélő kiszakad megszokott közegéből (elszakad Emmától és iskolájától); az akasztás
motívuma megjelenik egy újságcikkben; akasztófa készítése és az első akasztás (kutya); a
lányokat is bevonják; a lányok élvezik; játéknak tekintik a dolgot, mint a labdázást

 Felnőttes viselkedés: a gyerekek a műben felnőttes dolgokat próbálnak ki, felnőttekként

viselkednek sok helyzetben, de ez csak másolás, nincs mögötte valódi élettapasztalat (nem is
lehet...); éretlenek, fejletlenek, nem érzik tetteik súlyát: az elbeszélő rögtön elhatározza,
hogy feleségül veszi majd a kis Emmát; 2. a pincében titokban lányokkal csókolóznak,
pedig csak másodikosok; 3. a parasztfiúk a példaképek az osztályban, mert ők kemények,
merészek, közülük is kitűnik Zöldi, aki 4-5 évvel idősebb mindenkinél és bicskát hord
 magánál; 4. az akasztás során felnőttek által használt kifejezéseket használnak

 Aktualitás: szülők felelőssége a nevelésben; milyen ingerek érik a gyerekeket, s ezeket

hogyan dolgozzák fel (média, internet, társkeresők, alkalmazások, játékok stb.); online-
offline világ veszélyei

Filmes eszközök

 Adaptáció: Könyvből készült filmváltozat vagy színházi darab, mely akár nagy mértékben
is eltérhet az eredeti műtől.

 Szász János készített filmet az Anyagyilkosságból, Witman fiúk címen.

 A film azonban nemcsak ezt a novellát használta fel, hanem találhatók benne utalások,
szereplők, motívumok más novellákból is (A béka, A kis Emma, A sebész stb.)

 A film egy havas tájjal indít; temetőbe visznek szekéren egy halottat, a film ekkor még
fekete-fehér

 A következő jelenetben a kép színesbe vált át; Látjuk a két Witman fiút, a kamera külön-
külön mutatja őket premier plánban.

 A filmben az apa még él - bár haldoklik -, a könyvben ekkor már halott; Szász fontosnak
érezte bemutatni a halál hatását, a gyász fontosságát, ami alapvető hatással lehetett a
gyermekek lelkivilágára.

 Az anya itt is érzelemmentes, csupán alapvető feladatait ellátó egyén (főz rájuk, ruházza
őket; a gyerekek is magázzák őt)

 Azt anya szeretője a filmben idősebb, mint a könyvben

 Az ellentétek fontosak a filmben: a sötét és a világos, fehér (havas táj) színek

dominálnak a filmben (jó-rossz), illetve a belső felvételek pasztellszínűek, aminek
melegséget kellene árasztania, de itt mégsem ezt érezzük, a melegség csak az enteriőrt hatja
át, a fiúk rideg közegben élnek

 Míg Csáthnál a két kiskamasz ugyanolyan eltökélt, a filmben a fiatalabb fiú, Ernő az
emberség jeleit mutatva azt kéri bátyjától, hogy engedjék el a madarat. Szász ebben a
jelenetben is az ellenpontozás eszközével él. Miközben János részletesen elmeséli, hogyan
kínozzák majd meg a baglyot, barátságos, barnás fényben fürdik a padlás, és kellemes,
elégikus zene szól.

 A filmben sok a lassú lefolyású jelenet, az állókép, a rövid, tömör mondatok, amik a
feszültségkeltés eszközei.

 A filmben magyarázatot kapunk arra, miért a bagollyal kezdték meg a fiúk

kísérletezésüket: a bagoly a temetésen uhuzásával megzavarja a búcsúztatást; a szeme
olyan, mint az apjuké

 A filmben nem a képi ábrázolás okozza a feszültséget a nézőben, hanem a hanghatások;

 csak a háttérből halljuk a szenvedő állatok hangjait; a sejtetés néha sokkal hatásosabb, mint
a folyamat ábrázolása.

 Hasonló a két alkotásban a halálesztétika: a halál az élet velejárója, nem kell félni tőle; az
emberi test csodálatos, ennek megismerése ugyanannyira motiváló a gyerekeknek, mint
maga a kínzás

 Mindkét műben a gyermekek magukra vannak hagyva, ösztönlények, akik a pusztítás és a

szexualitás útján fedezik, értelmezik a világot

 Miért ilyenek a fiúk? Csáthnál a fiúk azért ilyenek, mert: meghalt az apjuk; Szász János
filmjében: azért, mert meghalt az apjuk, illetve a poroszos iskolarendszer miatt főleg (illetve
anya szeretet, érzelmek nélküli nevelése miatt, ami a novellában is jelen van)

 Csáthnál a bűnelkövetés a fontos, Szász János filmjében pedig a miértek (válasz: a

társadalom erre szocializálta a fiatalokat, ez a norma)