Objektív tények a gát izmait erősítő módszerekről és

gyakorlatokról

Irtl Melinda (buddhista tanító, jógaoktató, KIT tréner)

és
Dr. Kovács Zoltán (nőgyógyász, természetgyógyász)

http://www.termeszetesnogyogyaszat.hu/

A cikk írásának célja:

A medencefenék és a gát izmait erősítő gyakorlatok történeti hátterének rövid összefoglalása.

A KIT életmód és egészségvédő program és a leggyakrabban „Kegel gyakorlatok”-ként
titulált egyéb medencefenék illetve gátizom erősítő gyakorlatok objektív, informatív
bemutatása. A hasonlóságok és a különbségek összevetése a háttér, a cél, a metódus, a hatás,
és az eredmények tekintetében. Támogató szándékú személyes gondolatok a Magyarországi
viszonyok rendezéséhez. Célok és lehetőségek.

Tartalom:

I. Bevezetés:
a., A medencefenék és a gát izmait erősítő gyakorlatok történeti háttere
b., Dr Kegel törekvései
c., A KIT születése

II. Tárgyalás:
Hasonlóságok és különbségek rövid áttekintése
a.háttér, elnevezés, cél
b.módszer
c.hatások, eredmények

III. Összefoglalás
IV. Zárszó
V. Felhasznált Irodalom:

I. Bevezetés:

A medencefenék izmait erősítő gyakorlatok ma már az orvostudomány által széles körben

ismert, elfogadott, népszerű, non-invazív [1], az elmúlt 50 év során leginkább az urológia, a
nőgyógyászat és az andrológia területén alkalmazott terápiás módszer. Különféle betegségek
kezelésére alkalmas a kismedencei szervek süllyedéseitől a stressz inkontinenciáig [2,3], bár a
módszertana nemzetközi protokoll szerint a mai napig kidolgozatlan és minden szakterület a

1
saját szempontjait figyelembe véve (urológia, proktológia, szexológia) próbálja specializálni a
konkrét gyakorlati technikákat.

Szerencsére egy magyar egészségtanár (Kriston Andrea) lelkes kutatásai és közel 20 éves
szakmai tapasztalatai alapján, Magyarországon rendelkezésünkre áll egy könnyen
elsajátítható, összefoglaló rendszer. A medencealapi izmokat fejlesztő illetve az alhasi
szerveket érintő, életmód, életvitel, funkció, izom és kötőszöveti sajátosságokat is szem előtt
tartó oktatási módszertan, az ú.n. KRISTON INTIM TORNA [4] mára hazánkban és a
környező országokban is egyre népszerűbb és a szakorvosok által támogatott program (Lásd
az uro-ginekológiai társaság, támogató nyilatkozata).

a., A medencefenék és a gát izmait erősítő gyakorlatok történeti háttere

A medencealapi izmokra ható gyakorlatok már évezredek óta az általános, egyetemes tudás
részét képezték. Különféle etnikai csoportoknál és népi törzseknél (Thaiföld, Kína, Japán,
India, Dél-Afrika) a mindennapi életbe beépült rítusokként (például, mint szülés utáni
regenerációs, rehabilitációs technika), spirituális fejlődést segítő eszközként (pl. hatha-jóga,
kundaliní-yoga, hindu-tantra, tantrikus buddhizmus, taoizmus) avagy éppen egy, a szexuális
kultúrát színesítő praktikaként (japán gésa tradíció, thai szex-turizmusban foglalkoztatott
„mutatványos lányok”) hagyományozódott nemzedékről nemzedékre. Az eltérő célt kitűző és
a különböző kivitelezésű gyakorlatokban egyetlen közös elem tehát a gát területén tudatosan
működtethető harántcsíkolt izmok aktivizálása.

A XX.sz. elejétől, már az orvostudomány (T.H. Van de Velde, Masters&Johnson) és a

természetgyógyászat gyakorlatához közel álló filozófiai iskolák (antropozófia, mazdadznan,
jóga) is felfigyeltek a medencealapi izmokkal végzett gyakorlatok terápiás jelentőségére. Az
1930-as évektől kezdődően újabb és újabb tudományos értekezések láttak napvilágot a nyitott
szemléletű orvosok (Nygaard IE., Dumoulin C., Balmforth JR, Harvey MA. stb.) kutatási
eredményei alapján (az interneten keresztül hozzáférhető, nemzetközi, orvosi cikk-tárból -
„pubmed.com”- könnyen letölthető a legtöbbjük összefoglalója).

Az orvostudományban a mai napig nem létezik hivatalos, nemzetközi standard a módszertan

és az alkalmazás tekintetében, a kutatások során így különféle típusú istrukciók, eltérő
ismétlésszám és időtartam alkalmazása figyelhető meg adott kutató által meghatározott
intervencióként. [2], [5], [6], [7], [8]. (Természetesen az elmúlt 50 évben világszerte
foglalkoztatta a nőket a gyakorlatok tökéletesítésének a lehetősége és a különböző célok
szerint jól megkülönböztethető különféle jogvédett módszerek jöttek létre, mint például a
Kriston Intim Torna vagy az Aviva-torna, Cantienica stb.).

b., Kegel törekvései

A medencealapi gyakorlatokat a nemzetközi szakirodalmak egy része hivatalosan 1948-ra

datálja, amikor Dr. Arnold Kegel felhívta a figyelmet a gyakorlatok jelentőségére a
nőgyógyászati urológia gyakorlatában (fő koncepciója a medencealapi izmok funkcionális
helyreállítása volt) [9].

Ettől kezdve, neve után számos esetben “Kegel módszer”-ként utalnak szinte minden
medencealapi gyakorlatra (hibásan!). Sokszor még olyanokra is, amelyek az általa
alkalmazott alapelvekkel akár szöges ellentétben állnak (tamponhasználat, gyakorlási
testhelyzet stb.).

2
Amíg a tudományos cikkek sokszor csupán elfelejtik, vagy mellőzik a korai irodalmakra való
utalást, addig a populáris, népszerűsítő, „fél-tudományos” írások gyakran kizárólagosságot
tulajdonítanak Kegel-nek, mint a medencealapi gyakorlatok feltalálója lásd a nemzetközi
internetes enciklopédia oldalain (wikipedia)

Természetesen Kegel-t megelőzően és halálát követően is számos szakembert foglalkoztatott

a gát-izmok funkcionális egészségének szerepe, jelentősége, hatékony fejlesztése és a
kismedencei szerveket védő életviteli tényezők feltárása (Dr. Joshua Davies, New York-i
orvos már 1932-ben javasolta a gyakorlatok klinikai alkalmazásátés T.H. Van de Velde -
szexológus- már az 1930-as évek elején számos cikkben foglalkozott a szexuálterápiás
vonatkozásokkal [10]).

Mivel a legtöbb szakirodalom megfeledkezik a Kegel előtti úttörő munkát végző orvosok,
anatómusok eredményeiről és módszereiről, így sajnálatos alapot teremtenek a medencealapi
gyakorlatok eredetének vitatásához vagy akár személyes szakmai féltékenységből eredő jogi
vitákhoz is (lásd a Kriston Intim Torna Magyarországi speciális jogi helyzete, melyben a
világon egyedül állóan használt korábban alkalmazott „Intim Torna” megnevezést éppen
Kegelre hivatkozva perelte el bírósági úton a Magyar Gyógytornászok Társasága). Az
igazsághoz tartozik, hogy maga Dr.Kegel, a biofeedback alkalmazásának egyik úttörőjeként,
az általa eredetileg alkalmazott gyakorlatok kisajátítására senkit sem ösztönzött, sőt
személyesen hívta fel a figyelmet ezek kultúr-antropológiai vonatkozására [9]!

De ki is volt valójában Kegel?

Arnold H. Kegel (1894–1976) egy amerikai (Kaliforniai) nőgyógyász orvos, aki évtizedeket
töltött a medencealapi izmok funkcionális vizsgálatával, fellépett a túlzottan elterjedt
gátmetszés (epiziotómia) és a hüvelybemenetet mesterségesen szűkítő plasztikai műtétek
ellen. A különféle eredetű izom atrófiás folyamatok hatékony visszafordítását a rendszeres,
felügyelet mellett végzendő izom-kontrakciós gyakorlatokban látta, azonban a mozgás-tanulás
hatékonysága sok esetben megkérdőjeleződött és számos esetben kudarcba fulladt.

Férfi lévén az alkalmazott gyakorlati instrukciók eléggé általánosak voltak (pl. „szorítson”,
„húzza fel” [9], [11] stb) és a női test megélésének személyes tapasztalatának hiányában
inkább egy külső segédeszközt (mozgástanulást elősegítő feedback és egyben mérő eszköz),
egy vaginális manométert fejlesztett ki, az úgynevezett „Perineométer”-t, hogy a hozzá
forduló pácienseket segítse.

Akkori nézete szerint a következőket fogalmazta meg az egyéb eszközök kapcsán: „Nem
gondoskodik az izomösszehúzásra való ösztönzésről, és nem biztosít passzív gyakorlást sem.
A segédeszköz megszerkesztése ama nézet megfontolásával készült, hogy minden vibráló,
masszírozó szerkezet meghiúsíthatja a célt és bizonyíthatóan ártalmas, káros és haszontalan; a
perineális izomfunkciók védelme és épségének helyreállításában pedig semmi sem
alapvetőbb, mint a páciens saját erejéből végzett, irányított gyakorlása ([9] p245, [11]).

(Eme megállapítás kapcsán viszont érdemes elgondolkoznunk azon a tényen, hogy ma

magyarországon és a világ számos részén a Kegel óta már sokadszor felvetett szempontok
ellenére mégis a drágább és kevésbé emberibb elektro-stimulációs kezelések gyakran nagyobb
támogatást élveznek az egészségbiztosítási rendszerekben, mint az egyszerűen megtanulható
gyakorlatok.)

3
Munkássága során számos alkalommal módosította a gyakorlatok ismétlésszámát és az
instrukciókat a pácienseken végzett megfigyelései alapján. Ezen fellelkesülve azonban a mai
követők önállóan kreálnak a neve alatt végtelen számú gyakorlatokat (még zenei
szerzemények is születnek a vagináról és a dalt énekelve ritmikus, izom össze-húzásokra
buzdítanak J). Mivel a „névadó” már nem él, így nincs lehetőségünk megkérdezni, hogy vajon
minden gyakorlattal és módszerrel egyetért-e amihez a nevét sokszor jogosulatlanul, tehát
visszaélve használják.

További szomorú tény, hogy a sokszor akár jó szándékú törekvésekből (fiziológiás, és

funkcionális anatómiai tudást mellőző egyszerűségből fakadó), mára már az anatómusok és az
orvosok által is, joggal megmosolygott táj-anatómiai fogalom is keletkezett ú.n.: „Kegel izom
néven” J. A kérdés már csak az maradt, hogy vajon melyikre is gondoltak a lelkes névadók, a
m. pubococcygeus, m. transversus perinei profundus, m. bulbospongiosus, m. levator ani stb.
– a különböző típusú mozgásokban résztvevő - izmok közül? (A túlbuzgóság persze itt még
nem ér véget, így a funkcionális anatómusok munkásságáról teljességgel megfeledkezve, néha
még a pubococcygeus izom akaratlagos működtetésének felfedezőjeként is titulálják Kegel-t.)

c. A Kit Születése

A fentebb vázolt általános nemzetközi körkép alapján talán joggal örülhetünk, hogy
hazánkban nem csupán a probléma specifikus és „ad hoc” összeálított végtelen számú,
gyakran vitatott megalapozottságú gyakorlatok variációi állnak a rendelkezésünkre.
Lehetőségünk van a medencealapi izmok védelmét szolgáló kidolgozott gyakorlati
módszertant elsajátítani melyben a gyakorlatok és az ezekhez társuló (csaknem azonos
jelentőségű!!!) életviteli tanácsok szerteágazó, egészségvédő aspektusait is megismerhetjük.

A Magyarországon mára már jól ismertté vált és népszerű KIT program kidolgozója Kriston
Andrea, diplomás egészségtanár, 1964-ben született, két gyermek édesanyja. A saját
gyakorlati és oktatási élmények tapasztalatait összegezve 1986 óta foglalkozik a gát-izmokat
fejlesztő gyakorlatsorok és az alhasi szerveket védő életmódi program oktatásával. Számos
szakmai konferencián és vitafórumon tartott előadást és közel 10 éven keresztül dolgozott
közvetlen együttműködésben a budapesti Rókus kórház uro-ginekológiai szakrendelését
vezető orvosokkal.

Lelkes, odaadó munkája révén az elmúlt 20 év során több ezer nő illetve a férfi program
kidolgozása nyomán most már szerencsére több száz férfi is sikeresen sajátította el a KIT-et
az általános életminőség és a testi-lelki egészség felé tett fontos lépéseként.

A módszer egyszerűen, bárki számára elsajátítható és nem igényel semmiféle direkt fizikai
kontaktust a tréner és a tanítvány között (például a hüvelyi tapintás vizsgálat) vagy feedback
eszközalkalmazást, ahogyan azok az egyéb (pl. Kegel) módszerek esetén kötelezően
elvégzendőek.

A gáti izomgyengeségből eredő betegségek sok esetben társulnak szégyenérzettel és erősebb

szemérmességgel a páciensek részéről, így ez a megközelítés gyakran a távolságtartóbb,
személyes intimitás szféráját tiszteletben tartóbb volta miatt könnyebben elfogadható.
Mindenki a „megmérettetés félelme” nélkül, teljes önbizalommal indulhat el így a saját
fejlődésének útján. A módszer sikere legnagyobb részben a helyes mozgástanulást segítő

4
tematikus, fokozatosan építkező gyakorlatsorban és a pszichés tényezőket figyelembe vevő,
fogalmi asszociációk, vizuális, mentális képek alkalmazásában rejlik.

(„Mint pedagógus tudatosan építettem fel és alkalmazom az oktatási módszereket. Elsősorban

arra kell tekintettel lenni, hogy „szégyennel fedett testrészen” dolgozunk, alacsony
vezéreltségű, gyenge izmokkal. Olyan módszerek kidolgozására volt ezért szükség, amelyek
szemkontroll nélkül is alkalmazhatóak. Ennek érdekében a strukturális gyengeségből
kialakuló elváltozások megszűntetésére például bonyolultnak tűnő gyakorlatokat
alkalmazunk. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a helytelenül megtanított gyakorlatok
egészségügyi károkat okoznak! Idézet: Kriston Andrea nyilatkozatából)

Természetesen a KIT is dinamikusan fejlődik, az egyéb, orvostudományokhoz kapcsolodó

technikákhoz hasonlóan. Az apró fejlesztések, csiszolások a mélyülő tapasztalatoknak, a
lelkes tanítványoknak és a támogató szakmai visszajelzéseknek és együttműködésnek
köszönhető.

II. Tárgyalás:

Hasonlóságok és különbségek rövid áttekintése

a. háttér, cél, elnevezés

A medencealapi gyakorlatok hatásáról készített tanulmányok és a különféle nemzetközi

„trendek” kialakulásának a háttere és célja általában nem egyöntetű, hiszen minden esetben az
egyéni motiváltság és/vagy az adott orvosi szakterületen való jártasság illetve a korábbi
kutatási irányok és eredmények formálta és formálja a mai napig ezeket. Erre jó példa
Masters&Johnson, mint szexuál-terápiás megközelítés [12], vagy akár maga Kegel is, aki az
1940-es évek elejétől kísérletezett és kutatott a női, medencealapi izmok gyengeségéből eredő
betegségek helyreállító (restorative) kezelésével kapcsolatban.

Míg a korábban említett személyeknek egyértelműen, addig Kegelnek viszont egyáltalán nem
a szexuál terápia volt a gyakorlatok alkalmazásának motivációs háttere (ahogyan azt gyakorta
félreérthetően, marketing fogásként hirdetik az internetes sláger oldalak) hanem a főként
hüvelyi szülés utáni, izomgyengeségből eredő akaratlan vizeletvesztés (stressz-inkontinencia)
műtéti eljárás nélkül való gyógyítási lehetősége!

Ahogyan a motiváció, a háttér és a cél tekintetében is, úgy nemzetközi általánosságban az

elnevezések terén szintén a sokféleség jellemző.

Valójában Dr. Kegel óta nincs specializált, általánosan elfogadott terminus a gyakorlatok
különféle variációira, melyet a nőgyógyászok, urológusok, proktológusok, neurológusok,
gyógytornászok, nővérek és szülésznők széles körben alkalmaznak. Már a megfelelő
megnevezési formát sem egyszerű kiválasztani a “medencefenék izmok fizio-terápiája”,
“medencealapi rehabilitáció”, “medencefenék izmok újra-tanítása” vagy “medencealapi
tréning” nevek közül [13]. Talán, a legprecízebb megfogalmazás lehetne: a “medencefenék
izmok gyengeségéből, funkciononális és koordinációs problémáiból eredő betegségek
prevenciója és rehabilitációja”. [14]

5
A komplikált forma miatt azonban a tudományos kutatások egyszerűen a “Kegel” vagy a
PFME (Pelvic Floor Muscle Exercise) megnevezést alkalmazzák az intervencióként használt
gyakorlatsorok megjelölésére. A Magyarországon, a témában végzett kutatások és megjelent
cikkek, a nemzetközi gyakorlathoz hasonlatosan számos különböző elnevezést és módszert
alkalmaznak.

Ma hazánkban a KIT (KRISTON INTIM TORNA), a maga tematikus, standard módszerével

jelenleg az egyik legjobban nyomon követhető rendszer, mely szakított a nemzetközi
hagyománnyal és egyértelmű megkülönböztető névvel jelölte magát, hogy kifejezésre jusson
a szigorú elveket betartó, mégis az egyéni szempontokat is figyelemmel kísérő tematika
alkalmazása.

A Magyarországon kifejlesztett medencealapi izmokat és alhasi szerveket védő program

(korábban egyszerűen Intim Tornaként ismert), ma „KIT” program kialakulása elsősorban
személyes motiváción alapult. A bevezetőben már ismertetett fejlesztő (Kriston Andrea)
figyelmét a női torna csoportokba járó hölgyek hívták fel a gáti izomzat gyengeségéből eredő
mindennapi nehézségek, kényelmetlenségek és szégyenbetegségek nagyszámú előfordulására.
A másik motivációs tényező pedig nem sokkal később jelent meg közvetlen tapasztalat
formájában.

Első gyermekének megszületésekor, a természetes, normál lefolyású szülést követően

személyesen élt meg a korábban hallott „tünetek”-ből néhányat. Így a belső ösztönzéstől
hajtottan, lelkes kísérletezés után átélhette az önerőből való teljes gyógyulás élményét, illetve
a medencealapi izmok fejlesztésével elért egyéb területekre való pozitív kihatásokat is (női
öntudat, önbizalom, szexualitás stb.). Ettől kezdve minden energiát és lelkesedését a módszer
fejlesztésébe, a tanításba és a kutatásba fektette (és fekteti ma is)!

Férjével, Ruzsonyi Péterrel 1990-ben megírták első könyvüket a témában „Intim Torna”
címen [15]. A nagysikerű könyv többszörös kiadást élt meg, majd 2004-ben új köntösben és
már az új elnevezés alatt (KIT) került fel a könyvesboltok polcára [4] a módszerről és sajátos
női-egészség szemléletmódról szóló remekmű, hogy minél több emberhez eljusson a
mindennapjainkat érintő preventív szemléletmód, melynek férfiaknak szóló változata
reményeink szerint szintén hamarosan hozzáférhető lesz az érdeklődők számára.

A férfiaknak szóló könyv gondolata a fenti sorok tükrében talán meglepően hangzik elsőre, de
éppen ez az egyik fontos megkülönböztető aspektusa a KIT-nek az általánosan alkalmazott
módszerektől, hiszen itt nem csupán rehabilitációs, re-edukációs, hanem preventív
szempontok is megjelennek és nem csupán a nőket, de a férfiakat és a gyermekeket is érintő
tünetekre és problémákra is fókuszál. Eme széles perspektívájú törekvés tudományosan
megalapozott voltát a nemzetközi szakirodalmak is alátámasztják.

Végül néhány szó az elnevezésről. A KIT (Kriston Intim Torna) már elnevezésében is jól
megkülönböztethető és módszertanában jól behatárolható illetve nyomon követhető, ami nagy
segítséget nyújt a szakmai részekben kevésbé tájékozott érdeklődők számára. A jelenlegi
elnevezés egy hosszas jogi vita lezárásaként született, mivel a korábban Kriston Andrea által a
köztudatba bevezetett „Intim Torna” kifejezést más szakmai csoport is sajátjaként kívánta
tudni az általuk alkalmazott egyéb gyakorlat és módszertan megnevezésére.

(Érdekes megemlíteni hogy a bírósági per kezdetén 2002-ben Az interneten az „Altavista” a

„Google” és a „Jahoo” programokkal végzett keresés sem angol, német sem francia nyelven

6
megadott „intim torna” kifejezésre nem ért el találatot. Ebből valószínűsíthető, hogy egyik
nyelven sem szerepelt szakirodalomban, illetve újságcikkben az Intim Torna név. Eredetibb és
célra mutatóbb elnevezést nem találva inkább elperelték az ötletet. / -szerz.vélemény - A
jogalapot a Magyarországon jelenleg is gyakran tapasztalható stiláris pontatlanságok adták,
hiszen számos esetben használták és használják szinonim fogalmakként az „intim torna”, a
„medencefenék reedükáció”, a „gátreedükáció” és a „perineális reedükáció”, illetve a
„medence-gáttorna” kifejezéseket a „Kegel” vagy egyéb módszerek alkalmazása kapcsán.).

A KIT hosszú évek során felmutatott eredményeit és a módszertan standard tartalmát így ma
egyszerűen a fejlesztő (Kriston Andrea) neve teszi megkülönböztethetővé a bármilyen egyéb
ismereteket és gyakorlatokat oktató személyek programjaitól. Ma Magyarországon a KIT
elnevezést jogosan csupán a speciális képzésen illetve a folyamatos továbbképzésben is részt
vevő és sikeres vizsgát tett trénerek használhatják ami egyben garancia is a minőségre és a
tudományosan igazolt hatékonyságra.

Az egyes konzervatív szemléletet előnyben részesítő gyógytornász társaság felől az elmúlt

években számos esetben támadás érte a programot. Néhány esetben a rehabilitációs
tevékenységre kizárólagos jogot formálni kívánó gyógytornász személyek (csupán
néhányan!), erősebb befolyással bírtak a szakorvosok és az egészségügyben dolgozók felé a
saját programjukat előtérbe helyezve és megkérdőjelezve a jogosultságot a rehabilitációs
tevékenységről.

b. Módszer:

Az alábbiakban a Kegel által alkalmazott; a ma „Kegel módszer” név alatt futó programok és
a KIT módszertani különbségeinek rövid összefoglalója látható.

Módszer Kriston Intim Torna Kegel /eredeti

Tartalom az alhasi szerveket védő a gát izomzatának gyengeségéből eredő
és a medencealapi funkcionális problémák műtét nélküli kezelésére
izmokat erősítő, kidolgozott rehabilitációs gyakorlata
komplett, átfogó
preventív és
önrehabilitációs egészség
program

Célcsoport Egészséges, Izomgyengeségből eredő betegség tünettel

izomgyengeségre, vagy rendelkező Nők
ebből eredő betegségre
utaló „tünettel bíró”,
műtét előtt álló vagy akár
műtéten átesett Nők,
férfiak, gyermekek
Időtartam Női program 10 óra, férfi Egy-két felügyelt gyakorlás a páciens manométer
program 10 óra, gyermek otthoni használatának elsajátítása érdekében
program egyénre szabott
a képességek és az
életkorhoz igazodva
A módszer Tanulása szakképzett Tanulása orvosi, de legalábbis szakképzett
Elsajátítása tréneri felügyelet mellett, személy felügyeletével történik. A vizuális, a

7
 egy gondosan felépített manuális és a feedback készülék (perineometer)
algoritmus szerint együttes alkalmazásával, ahogyan azt Kegel 3
történik. lépésben meghatározta!
[16]
Eszközök Lépcsőzetesen felépített, Egyszerű instrukció, vizuális kontroll, a vizsgáló
egyszerű instrukciók, általi kézzel történő hüvelyi tapintás ellenőrzés,
fogalmi asszociációk, majd a manométer (hüvelybe helyezett mérő
vizuális képzetek, otthoni eszköz) alkalmazása, az erőkifejtés a páciens és a
manuális önvizsgálat, az vizsgáló személy által való közös nyomon
elsajátítást követően követésére (természetesen az otthoni gyakorlásnál
személyre szabott otthon már csak az eszközhasználat az előírt lépés)
egyénileg végezhető
gyakorlatsor
Alkalmazott Önállóan, segédeszköz Kegel világosan kijelentette, hogy három lépésből
technikák illetve manuális belső áll módszere. „Első lépés, a páciens lithotómiás
ellenőrzés és közvetlen (kőmetsző) pózban való külső megfigyelése.„
vizuális kontroll nélkül „Második lépés a hüvelyi vizsgálat, amely lágyan,
végzendő erő, egy ujjal végrehajtandó.”
állóképesség, kontroll és A harmadik lépés (a legfontosabb) „a
gyorsaságfejlesztő Perineometer 5-10 (csak kizárólag) helyes
gyakorlattípusok. Ezek összehúzást követően helyeztetik be és mind az
részletesebb leírásai orvos, mind a beteg nézi a manométert hogy
megtalálhatóak a feljegyezhetőek legyenek az erőfeszítések
könyvben, bár fontos, eredményei.”
hogy a KIT [16]
szemléletében az egyéni
állapotnak megfelelő
gyakorlás és az egészségi
állapot, élethelyzet
specifikus testhelyzetek
kulcs fontosságúak a
hatékonysághoz. A
gyakorlatsorok és a
testhelyzetek
módosulnak a
várandósság, az aranyér,
a szervi süllyedések,
magas vérnyomás és még
számos esetben. A helyes
tréning összeállítása
pedig az oktató
felelőssége az állapot
felmérés alapján.
Időtartam, A reggeli keringés- és Napi egy teljes óra, vagy 3X20 perc, vagy 300
ismétlésszám tónusfokozó program kontrakció (nem említi sehol az egy összehúzásra
naponta kb 2-5 percet vonatkozó időtartamot, de matematikai
vesz igénybe. számítások alapján ez átlagosan 6mp szorítás,
A személyi fejlesztő 6mp lazítással kiegészítve lehetséges)
tréning pedig kb 10-15
perc/ nap. A gyakorlatsor

8
 egyes feladatainak
ismétlésszáma változó,
átlagban 4-8X. A
napközben végzendő
kiegészítő keringés- és
tónusfokozó gyakorlatok
mennyisége pedig igény
és állapot szerint
változhat.
Testhelyzetek Az elsajátítás és az A manométer használata miatt a fekvő
otthoni gyakorlás közötti testhelyzetet részesíti előnyben.
differenciált struktúra.
Alapvetően nem-terhelt
testhelyzeteket preferál.
Az álló, ülő gyakorlást
nem támogatja.
Egyéb Nem javasolt a Nem javasolt a tampon használat (kimondottan
észrevételek rendszeres tiltja a kezelésben résztvevők számára)
tamponhasználat!
Eredmények A programon elsajátított Kegel 30-93%
ismeretek és gyakorlatok (a nagy szórás a különböző számú és típusú
10 heti alkalmazása vizsgálati alany és a változó eredményeknek
132% hüvelyi szorítóerő köszönhető)
növekedést mutatott.
(az erő, állóképesség, A tudományos kutatási eredmények nehezen
gyorsaság fejlődésre értelmezhetőek, mert a Kegel gyakorlati előírásait
vonatkozó eredmények a szigorúan követő kutatóorvosok sokszor a
módszer feltalálójánál módszer-azonos területen (inkontinencia) is eltérő
állnak rendelkezésre a eredményeket érnek el, mivel a vizsgált csoport
szakértők számára) nyomon követésének az időtartama változó (1-2
hónaptól [17]) akár 10-15 éves tanulmány [18] is
A mérési metódus készült már az egyéb szakterületek eredményei
edzéselméletileg pedig minden esetben, önmaguk viszonylatában
alátámasztott, a vizsgálati értelmezendőek a hatékonyság szempontjából.
mérések mögött pontosan
meghatározott
ismétlésszám és
időintervallum áll.
Jelenleg hosszú távú
nyomon követési
vizsgálatok még nem
zajlanak.

c. Hatás, eredmények:

Konkrét hatásokról, eredményekről és hatékonyságról jelenleg sem a Kegel, sem az egyéb

módszerek tekintetében nem lehet matematikai, számszaki összehasonlítást végezni, hiszen
maga az alkalmazott technika, az intervenció időtartama, az előírt mennyiség és a méréshez

9
használt eszközök is eltérőek, így az eredmények csak önmagukban és nem egymáshoz való
viszonyukban értelmezhetőek. (Ilyen eredmények születtek például Kegel, Nygaard, Harvey,
Isherwood és sok más kutató által a műtéti eredményesség megőrzés, szülés utáni
rehabilitáció, az inkontinencia kezelés és számos más területek kapcsán stb.).

A máig elvégzett és jövőben tervezett kutatások ösztönzése és segítése érdekében azonban

álljon az alábbiakban néhány közérdekű információ és észrevétel.

A medencealapi izmokkal végzett gyakorlatok vizsgálatára különböző klinikai módszerek

léteznek (eltérő vizsgálati célok alapján pl. hatékonyságuk mérésre vagy a pontos izom
funkció, erő, állóképesség feltérképezésre) úgymint: ultrahang, elektromiográf készülék,
vaginális tapintás, vizuális kontroll, perineometer, MRI [19], [20], [21]. Speciális aspektusok
vizsgálatára alkalmas berendezések fejlesztése természetesen folyamatosan zajlik ma is a
világ minden táján, azért hogy egyre pontosabb és megbízhatóbb legyen az objektív mérés.

A kutatásoknál minden esetben rendkívül fontos, a vizsgálandó aspektus (pl, a vizsgált szervi
funkció vagy az edzésmódszertani szempontok szerint) és az ehhez leghatékonyabb eszköz
pontos meghatározása és összeegyeztetése.

Amint azt fentebb az összefoglalóban láthattuk, az eredmények számos esetben jelentős

eltéréseket mutatnak, köszönhetően annak a ténynek, hogy mindezidáig nem született olyan
szisztematikus kutatási standard protokoll, amelyet a témában érdekelt orvos kutatók
alkalmazhatnának. (Véleményem szerint nem csupán arról van szó, hogy megállapítható
legyen az alkalmazott gyakorlatsor típusa, ismétlésszám,

Dr Perry, amerikai orvos és Kegel lelkes követője mérhetetlen energiát fektetett bele a mai
napig, hogy erre az áldatlan állapotra felhívja a szakértő kollégái figyelmét. A nemzetközi
inkontinencia társaság honlapján pedig összefoglaló cikket is találhatunk a máig elkövetett
kutatás módszertani tévedésekkel kapcsolatban (az objektív és szubjektív mérési
módszerekről, a null-hipotézis helytelen megállapításairól, a figyelmen kívül hagyott kognitív
faktorokról, a helytelenül alkalmazott ANOVA, SPSS és egyéb statisztikai programokról).
Forrás: www.incontinet.com

Természetesen a KIT sem minden esetben és nem minden állítás tekintetében tud még
protokoll szerint végrehajtott, tudományos kísérleti eredményeket felmutatni, de a KIT
program fejlesztője és a trénerek egyöntetű törekvése szintén eme hiányosság pótlása,
szakértők és szakorvosok bevonásával. A KIT program alkalmazása során az elmúlt években,
hatalmas számú kérdőíves és mérőműszeres vizsgálati anyag gyűlt össze, melynek
rendszerezése, értékelése folyamatosan zajlik. Természetesen némely nehezen nyomon
követhető területen (pl. pszichológiai vonatkozások) a mai napig is csupán a programot
elsajátító, gyakorlók felől való tapasztalatok és eredmények alapján levont konzekvenciák
szolgálnak eredményül.

Tény azonban, hogy a fejlesztő megfigyelései nem kizárólag szubjektívek és cseppet sem
megalapozatlanok, hiszen minden egyes témában rendelkezésünkre áll a nemzetközi kutatási
eredmények tárháza, amelyek a hasonló módszereket vizsgálva, a publikált eredményeikkel
mára már a KIT programjában szereplő minden egyes állítást és kijelentést tényszerűen
igazolni és alátámasztani látszanak (www.pubmed.com)!

10
Mindezen túl, komoly fejlesztő munka folyik jelen pillanatban egy speciális mérő műszer
fejlesztésére és majdani szabadalmaztatásra, mely új és fontos szempontokat figyelembe véve
igyekszik majd a tudományos igazolási eljárásokat és ezzel talán a témában kutató
szakorvosok munkáját is segíteni a jövőben.

Hál Isten, az idő a KIT kidolgozóját támogatja és amit egykor merészen, a gyakorlók
tapasztalatira építve úttörőként fogalmazott meg az ma már tudományosan bizonyított
kijelentéssé érett olyan esetekben is ahol magának a fejlesztőnek nem volt módjában a
bizonyítási eljárás kidolgozása (életmódi aspektusok, felhasználási területek, pozíciók).

III. Összefoglalás:

Reményeink szerint a fenti cikkből kirajzolódik, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi
gyakorlatban ma még sok a jó szándékú félreértés, a tisztázatlan kérdés és felderítetlen terület
vagy akár a hibás alkalmazás és a hibás hipotézis. Az érintettek vagy akár az egyéb területen
dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók, számos esetben jutnak félrevezető, hiányos (vagy
akár egészségkárosító!) információkhoz a különböző médiákon, interneten stb. keresztül.

A témában való jártasság nélkül pedig, szinte lehetetlen kiszűrni ezen információk
hitelességét, megbízhatóságát. A különféle, rendszerezetlen medencealapi izmokat erősítő
programok klinikai alkalmazása esetén pedig a legfőbb hiányosság talán, hogy nem
egyértelmű a végrehajtandó gyakorlatsor, nem személyre szabott, egyéni állapotnak megfelelő
stb. (kivétel a KIT amely ebben nagyon fontos, szinte példa értékű szemléletet hozott be).

A gyakorlatok eredményessége szintén változó, de objektív mérések nélkül a hatékonyság

nehezen mérhető vagy összehasonlítható. Minden program esetén elmondható azonban az,
hogy az eredmények elérése főként a saját motiváción alapulnak (vagyis, hogy csináljuk-e
avagy nem!).

Érdemes tudni a KIT-ről:

• A KIT speciális egészségvédő programja és személyre szabott gyakorlatai, a hivatalosan

képzett tréner által közvetítve - azonos eredményességet garantál.

• A módszert hivatalosan nem tanítják ma egyik egészségügyi intézményben sem (a

gyógytornász szakokat beleértve, ahol az oktatási programokban és tankönyvekben
minimális információk találhatóak a témáról).

• A Kriston Intim Torna módszert kiképzés nélkül alkalmazók - az érintett rászorulók

jóhiszeműségét kihasználva - komoly egészségrontást okozhatnak.
• A Kriston Intim Torna Trénerek társasága szakmai felelősséget vállal és egységes
színvonalat biztosít a módszer elsajátítására. A végzett trénerek rendszeres
továbbképzésben vesznek részt, hogy nyomon követhessék a kapcsolódó
orvostudományokban folyó előrelépéseket és kutatási eredményeket.

• A KIT nem csupán „torna”, hanem egy Test-tudat fejlesztő tréning, mely során az
agykéregben hozunk létre a meghatározott mozgásprogram elvégzésére ideg-izom
kapcsolatot

11
A program külön kidolgozott nők, férfiak, gyerekek, mentálisan és fizikálisan legyengült
állapotban lévők, illetve műtéten átesett betegek számára. Mindezen túl létrejött a kismamákat
a szülésben és az azt követő felépülésben segítő programot ”Gólyatréning” néven és egy
szexuális életet segítő tréning is a „Gésák titka” néven. Az elnevezések szintén saját szellemi
termékek és mint ilyenek a Magyar Szabadalmi Hivatalban jogvédelmet élvező
megnevezések. Az KIT-re épülő - egész testet is karbantartó, de a hasi szerveket óvó -
kondicionáló program elnevezése pedig „Testreform”, melyről a szerző nemrégiben szintén
könyvet jelentetett meg (Sanoma kiadó, 2006).

A világon számos kutatócsoport foglalkozik a KIT tanfolyamokon felvetett rehabilitációs

vagy prevenciós lehetőségekkel (fekális inkontinencia, férfi merevedési zavarok, prosztata
gyulladások, méhsüllyedés, stressz inkontinencia, szülésre való felkészülés [22], [23], [24],
[25], [26] azonban sajnálatosan a kutatócsoportok között nincs, vagy csak igen ritkán van
szoros együttműködés. Ebből kifolyólag nemzetközi szinten nem áll rendelkezésre olyan KIT-
hez hasonló oktatási program, fórum vagy szervezet az érintettek részére, ahol mindezen
aspektusokról azonos helyen és időben szerezhetnének információkat és ismereteket.

Az információáramlás és az egyes területek kapcsolatának továbbfejlesztése fontos feladat a

magyar és a nemzetközi egészségügy viszonylatában, hiszen a téma sokoldalú megközelítése
újabb felhasználási területek felé nyithat kapukat, ezáltal segítve az ember központú,
holisztikus gyógyászati szemléletmód fejlődését.

Fontosnak tartjuk, hogy azok az úttörő emberek és a munkásságuk, akik a medencealapi

izmok gyengeségéből eredő betegségek megismerésén illetve ezek nem-műtéti úton való
gyógyítási lehetőségeinek a feltárásán fáradoztak és fáradoznak ma is, azok méltó helyen
állhassanak a köztudatban. Ehhez természetesen olyan alapvető dolgok szükségesek, mint
például Kegel emlékének a tisztelete.

A ma sajnálatosan „Kegel” néven végtelen számú, ismeretlen eredetű és vitatott hatású

gyakorlat fut. Etikus és méltányos lenne az Ő nevét felhasználó szakemberek részéről,
minimálisan az általa kifejlesztett módszer helyes és pontos alkalmazása (mindenképpen
valamilyen feedback készüléket igényel), vagy változtatások esetén saját önálló névvel
illetése.

Természetesen ugyan ez érvényes a Kriston Andrea által fejlesztett és kidolgozott KIT

programra is, mely esetében ugyancsak szerencsés lenne a jogszerű névhasználat, mely
egyben azt a tiszteletet is kifejezhetné rejtetten, hogy ma Magyarországon rendelkezünk egy
olyan medencealapi izmok védelmét, fejlesztését, erősítését segítő komplett átfogó
egészségvédő programmal (HUNGARICUM-mal), amely a világ számos táján folyó
évtizedes kutatási munkákat summázza, és egészíti ki új aspektusokkal.

IV. Zárszó:

Az egykori egyszerű „INTIM TORNA” elnevezés változása „KIT”-re, természetesen egy

rejtett pozitív aspektust is felvet, így tulajdonképpen az egykori ellenséges törekvéseket, jogi
vitákat (melyeket soha sem a módszert kidolgozó kezdeményezett a múltban) tekinthetjük
segítő megnyilvánulásnak a sorstól, hiszen támogatták azt a folyamatot, hogy a KIT
felemelkedhessen az egyszerű „intim izmok tornáztatása” kategóriából. Jól látható, hogy a
módszer jóval többről szól és az életvitelünk, életszemléletünk, a társas kapcsolataink, és az

12
önismeretünk fejlődésében egyaránt hasznos segítséget nyújthat, ahogyan a fenti cikkből ez
reményeink szerint is körülrajzolódott. Ha bármelyik téma felkeltette az érdeklődését,
forduljon bizalommal a kérdéseivel és észrevételeivel a módszer kidolgozójához.

Szívből kívánok mindenkinek eredményes gyakorlást, örömteli és boldog életet, amelyben

egészségünk, erőnk és energiánk növekedése a mások segítésére és boldoggá tételére is
képessé tesz!!!

V. Felhasznált Irodalom:

[1] Strohbehn. K., Normal Pelvic Floor Anatomy. 1998 Dec;25(4):683-705.

[2] Nygaard I. Efficacy of pelvic floor muscle exercises in women with stress, urge, and
mixed urinary incontinence. Am J. Obstet Gynecol 1996;174:120-5.
[3]

13