GYERMEKJOGOK

A Gyermekjogi Egyezmény egy olyan nemzetközi megállapodás, ami azért jött létre

1989-ben, hogy a világ minden országában ugyanazokat a gyerekjogokat tartsák be.
Magyarország 1991-ben aláírta az egyezményt, ezért nálunk is ezek a gyerekjogok
vesznek körül és védenek téged.

Az egyezmény 3 nagyon fontos pillérre épül:

 a gondoskodás-ellátás,
 a védelem és
 a részvétel joga.

A gyerekek ellátása, táplálása, tanítása, testi-lelki védelme minden társadalom

kiemelt feladata. A gondozás és ellátás azt is jelenti, hogy a gyerekek is
hozzáférhetnek különféle erőforrásokhoz, de olyanokat is megkaphatnak általa, mint
a szeretet, az önbecsülés, a tudás, és a bennük rejlő képességek kibontakoztatása.

A védelem nemcsak a szülők dolga, hanem mindenki másé is, aki a gyerekekkel

kapcsolatba kerül, így a családnak, a kisközösségnek, az intézményeknek és
szakembereknek, de a törvényeket alkotóknak is figyelnie és védenie kell a
gyerekeket.

A részvétel aktív cselekvésen (hogy például részt vegyél a téged érintő döntések

meghozatalában) túl azt is jelenti, hogy a gyerekek megnyilvánulhatnak,
egyénenként és csoportban is, elmondhatják véleményüket, kifejezhetik érzéseiket.

A világon ma 196 ország fogadta el a Gyermekjogi Egyezményt (csak az Amerikai

Egyesült Államok nem), azonban a Föld különböző részein nagyon eltérő feltételek
és életkörülmények vannak, amelyek alapvetően meghatározzák a gyerekek (és a
felnőttek) életét és lehetőségeit. Alapvető jogaik azonban mégis minden gyermeket
azonos módon illetnek meg, arra való tekintet nélkül, hogy hol és milyen
körülmények között él, milyen nemzetiségű, milyen nyelven beszél, milyen a bőrszíne
vagy a vallása, hogy fiú-e vagy lány, vagy esetleg valamilyen fogyatékossággal él.

Gyermekjogok

1. cikk – A gyermek meghatározása: mindenki, aki 18 éven aluli, gyermeknek

számít. Az itt felsorolt jogok minden gyermeket megilletnek.

2. cikk – A megkülönböztetés tilalma: ezek a jogok mindenkit ugyanúgy

megilletnek, mindegy,
hogy ki vagy, hol élsz, milyen nyelven beszélsz, mi a vallásod, fiú vagy lány vagy,
fogyatékossággal élsz vagy sem, szegény vagy gazdag vagy; mindegy, hogy mit
csinál vagy hisz a családod. Tilos a megkülönböztetés!
3. cikk – A gyermek legjobb (legfőbb) érdeke: minden téged érintő helyzetben a
felnőtteknek olyan döntést kell hozniuk, ami NEKED a legjobb. Amikor a felnőttek
döntéseket hoznak, figyelembe kell venniük azt, hogy a döntéseik hogyan hatnak a
gyerekekre. Az államnak garantálnia kell a gyermekek biztonságát és azt, hogy a
biztonságukat szolgáló intézmények és szolgáltatások jó minőségűek legyenek.

4. cikk – Az Egyezmény végrehajtása: az államnak minden tőle telhetőt meg kell

tennie, hogy ebben az Egyezményben foglalt összes jog minden gyermeket
megillessen Magyarországon.

5. cikk – Szülői iránymutatás és a gyermek kibontakozó képességei: az

államnak lehetővé kell tennie, hogy a család és a közösségek tanítsák meg neked,
milyen jogaid vannak, és hogyan élhetsz velük.

6. cikk – Az élethez, az életben maradáshoz, és a fejlődéshez való jog: Jogod

van ahhoz, hogy teljes életet élj, és fejleszd a képességeidet.

7. cikk – Anyakönyvezés, név, állampolgárság és jog a szülők ismeretéhez és

gondoskodásához: Jogod van ahhoz, hogy nevet és állampolgárságot kapj. Az
államnak
anyakönyvbe kell vennie minden gyermeket. Jogod van ahhoz, hogy ismerd a
szüleidet, és hogy
ők gondoskodjanak rólad.

8. cikk – A személyazonosság megőrzése: Az államnak tiszteletben kell tartania a

nevedet,
állampolgárságodat és a családi kapcsolataidat. Ezek olyan jogok, amiket senki nem
vehet el
tőled. Ha mégis ilyen történik, segítséget kell kapnod a személyazonosságod (pl. a
neved)
leggyorsabb visszakapásához.

9. cikk – A szülőktől való elválasztás: Nem szakíthatnak el a szüleidtől. Csak

akkor lehet kiemelni egy gyereket a családjából, ha az az ő érdekében történik (pl.
bántják, vagy nem törődnek vele). Jogod van kapcsolatot tartani mindkét szülőddel,
akkor is, ha nem élnek együtt.

10. cikk – Be- vagy kiutazás az országokba családegyesítés céljából: Ha

valamelyik szülődtől távol, egy másik országban élsz, jogod van ahhoz, hogy
szabadon meglátogassátok egymást. Az államoknak hagynia kell, hogy ha akarjátok,
összeköltözzetek, és együtt éljetek.
11. cikk – Gyermekek törvényellenes külföldre utaztatása és ott tartása: Az
államnak meg kell akadályoznia a gyerekek Magyarországról való jogtalan elvitelét.
Jogtalan elvitel például az, ha elrabolnak, ha ismerős, vagy akár az egyik szülőd visz
el külföldre úgy, hogy a másik szülőd nem tud erről.

12. cikk – A gyermek véleményének tiszteletben tartása: Minden téged érintő

ügyben jogod van elmondani a véleményedet. A felnőtteknek meg kell hallgatniuk
téged, és meg kell fontolniuk, amit mondtál.

13. cikk – Jog a véleménynyilvánítás szabadságára: Minden gyereket megillet a

szólásszabadság. Jogod van nyilvánosság előtt elmondani a véleményedet és
ötleteidet, valamint megismerni mások ötleteit és véleményét.

14. cikk – A gyermek joga a gondolat-, lelkiismeret és

vallásszabadsághoz: Jogod van ahhoz, hogy azt gondold, amit akarsz, és hogy
csatlakozz egy valláshoz addig, amíg az nem sérti mások jogait. Szüleidnek
segítenie kell abban, hogy megtanuld, mi a különbség jó és rossz között.

15. cikk – A gyermek szabad egyesülési és békés gyülekezési joga: Jogod van

ahhoz, hogy más gyerekekkel találkozz, barátkozz. Jogod van arra is, hogy együtt
klubot vagy szervezetet alapítsatok, vagy akár csatlakozzatok egyhez, addig, amíg
ez nem árt másoknak.

16. cikk – A gyermek magánélethez való joga: Jogod van a magánélethez. Senki

nem terjeszthet rólad és a családodról hazugságot, és senki nem nézhet bele a
levelezésedbe vagy mehet be a lakásotokba engedély nélkül.

17. cikk – A gyermek joga a megfelelő tájékoztatáshoz: Az egészséged és jóléted

előmozdítása érdekében jogod van ahhoz, hogy a rádióból, a televízióból, újságból,
könyvekből, az internetről vagy máshonnan információt szerezz. A felnőtteknek
segíteniük kell abban, hogy olyan információt kapj, mely nem árt neked.

18. cikk – A szülők közös felelőssége a gyermekek legjobb

érdekében: Elsősorban a szüleid vagy gondviselőid dolga, hogy gondoskodjanak
rólad és felneveljenek. Nevelésedkor azt kell tenniük, ami neked a legjobb. Az
államnak mindent meg kell tennie, hogy segítse a szülőket és gondviselőket,
különösen, ha dolgoznak. Nevelésed és gondozásod szüleid közös felelőssége.

19. cikk – Védelem az erőszak minden formájától: Az államnak biztosítania kell a

védelmed és azt, hogy senkinek nem szabad megütnie, vagy más módon bántania
téged. A felnőtteknek óvnia kell a gyerekeket mindenféle erőszaktól, bántalmazástól
vagy elhanyagolástól. A gyerekeket senki, még saját szüleik sem üthetik meg, vagy
bánthatják.

20. cikk – A családjuktól megfosztott gyermekek: Ha nincsenek szüleid, vagy ha

nem vagy biztonságban szüleidnél, különleges védelemhez és segítséghez van
jogod.

21. cikk – Örökbefogadás: Örökbefogadáskor a felnőtteknek a gyerekek érdekeit

kell nézni és azt, hogy nekik mi a legjobb.

22. cikk – Menekült gyermekek: A más országokból Magyarországra menekültként

érkező gyermekek (akik hazája nem volt elég biztonságos) ugyanolyan fontosak,
őket is ugyanolyan védelem, és jogok illetik meg, mint a magyar gyerekeket.

23. cikk – A fogyatékossággal élő gyermekek jogai: Ha fogyatékkal élsz, jogod

van a különleges gondoskodáshoz és segítséghez, azért, hogy teljes életet élhess.

24. cikk – A gyermek joga az egészséghez és az egészségügyi

szolgáltatásokhoz: Jogod van az egészséges élethez. Ez azt jelenti, hogy pl. orvosi
ellátást és gyógyszereket kell kapnod, ha beteg vagy. A szüleidnek igyekezniük kell
úgy táplálni és gondozni téged, hogy ne legyél beteg. A gazdagabb országokban
élőknek segíteniük kell a szegényebb országban élőket, hogy ez megvalósulhasson.

25. cikk – A gyermek joga az elhelyezés időszakos felülvizsgálatához: Ha nem a

saját családodban nevelkedsz, hanem például gyerekotthonban vagy
nevelőszülőknél, akkor rendszeresen ellenőrizni kell, hogy jól vagy és jó helyen vagy.

26. cikk – A gyermek joga a szociális biztonsághoz: Ha szegényebb családban

élsz, az államnak támogatnia és segítenie kell a családod.

27. cikk – A gyermek joga a megfelelő életszínvonalhoz: Jogod van ahhoz, hogy

mindent megkapj, ami a jóllétedhez és fejlődésedhez szükséges. Ez azt jelenti, hogy
a felnőtteknek gondoskodniuk kell arról, hogy legyen pl. ételed, ruháid és lakhelyed.
Ha szüleid ezeket nem engedhetik meg maguknak, az államnak kell segítenie.

28. cikk – A gyermek joga az oktatáshoz: Jogod van a tanuláshoz! Az államnak

ingyenes és kötelező alapfokú iskolákat kell fenntartania. A tanárok az iskolákban
csak úgy fegyelmezhetnek, hogy nem sértik meg az ebben az Egyezményben
felsorolt jogaidat, sem a méltóságod.
29. cikk – Az oktatás céljai: Az oktatásnak olyannak kell lennie, hogy fejlessze a
személyiségedet, a tehetséged és a képességeidet. Meg kell tanítaniuk téged a saját
jogaidra, és mások jogainak és kultúrájának tiszteletére. Fel kell készíteniük minden
gyermeket arra, hogy békés életet éljenek és vigyázzanak a környezetükre.

30. cikk – A kisebbségi és őslakos gyermekek: Ha egy kisebbségi csoporthoz

tartozol, jogod van a saját kultúrád, nyelved és vallásod gyakorlásához.

31. cikk – A gyermek joga a szabadidőhöz, a játékhoz és a kultúrához: Jogod

van játszani, pihenni, kulturális vagy művészeti tevékenységekben való részvételhez!

32. cikk – Gyermekmunka tilalma: Az államnak védenie kell téged minden

munkától, amely a tanulmányaidat, az egészséged vagy a fejlődésed veszélyezteti.
Ha diákmunkát végzel, nem használhatnak ki téged, és tisztességes fizetést kell
kapnod.

33. cikk – A gyerekek és a kábítószerrel való visszaélés: Védelem illet meg téged

mindenféle tiltott kábítószer fogyasztásától, terjesztésétől, és a drogkereskedelemtől.

34. cikk – A gyermekek szexuális kizsákmányolása: Védelem illet meg a

szexuális kizsákmányolástól és bántalmazástól, beleértve a prostitúciót és a
pornográfiát. Ez azt jelenti, hogy senkinek nincs joga olyasmit tenni a testeddel, amit
te nem akarsz (például megérinteni a testedet). Felnőttek nem kényszeríthetnek
gyerekeket arra, hogy pénzért szexeljenek, és nem készíthetnek képet vagy filmet
arról, hogy gyerekek szexuálisan érintkeznek.

35. cikk – Az elrablástól, eladástól és emberkereskedelemtől való védelem: Az

államnak védenie kell attól, hogy elraboljanak, eladjanak vagy más országba
vigyenek és ott kizsákmányoljanak.

36. cikk – Védelem a kizsákmányolás más formáival szemben: Jogod van a

védelemhez. Semmilyen módon nem szabad téged kihasználni, vagy
kizsákmányolni, mert ez veszélyezteti a jóllétedet és az egészséges fejlődésedet.

37. cikk – Kínzás, megalázó bánásmód és szabadságtól való megfosztás: Még

ha valami rosszat teszel is, és törvényt szegsz, akkor sincs senkinek nincs joga
ahhoz, hogy úgy büntessen, hogy azzal fájdalmat okozzon vagy megalázzon. Nem
zárhatnak börtönbe, kivéve, ha nincs más megoldás és akkor is, csak a legrövidebb
időre. Ilyenkor jogod van a különleges bánásmódra és arra, hogy a családod
rendszeresen látogathasson.
38. cikk – A fegyveres konfliktusban érintett gyermekek védelme: Jogod van a
védelemhez és ahhoz, hogy háború idején megvédjenek. 15 éves korod alatt nem
vehetsz részt a háborúban, nem sorozhatnak be katonának vagy küldhetnek
harcolni.

39. cikk – A gyermekkorú áldozatok rehabilitációja: Ha bántalmaztak,

elhanyagoltak vagy rosszul bántak veled, jogod van a különleges gondoskodáshoz
és védelemhez és ahhoz, hogy visszakapd az egészséged.

40. cikk – A fiatalkorúakat megillető igazságszolgáltatás alkalmazása: Jogod

van a védelemhez és az igazságos bánásmódhoz, ha bűncselekmény elkövetésével
vádolnak. A rendőröknek, jogászoknak, bíróknak tisztelettel kell bánniuk veled, és
meg kell arról győződniük, hogy mindent értesz, ami veled történik. Ha törvényt
szegtél, akkor is számos megoldásnak kell lennie arra, hogy a társadalom jó tagjává
válj.

41. cikk – A hatályos emberi jogi rendelkezések tiszteletben tartása: Ha egy

országban a szabályok még jobban védenek téged, mint ez az Egyezmény, akkor
azokat kell figyelembe venni.

42. cikk – Az Egyezmény széles körű megismertetése: Minden felnőttnek és

gyereknek tudomást kell szereznie erről az Egyezményről. Neked és a felnőtteknek
is joguk van ahhoz, hogy a gyermekjogokról a lehető legtöbb ismeretet szerezzenek.

43 – 54. cikk – Az Egyezmény működése: Ezek a cikkek írják le, hogy mit kell
tennie az államnak, az ENSZ-nek (beleértve az UNICEF-et) és más szervezeteknek,
hogy a gyerekek minden joga érvényesüljön.

SZEMÉLYEK JOGAI
AZ EMBER MINT JOGALANY
ELSŐ RÉSZ
A JOGKÉPESSÉG
I. CÍM
A JOGKÉPESSÉG KEZDETE ÉS MEGSZŰNÉSE
2:1. § [A jogképesség]
(1) Minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek.
(2) A jogképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.
2:2. § [A jogképesség kezdete]
(1) A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától illeti meg.
(2) A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot
kell tekinteni; bizonyítani lehet, hogy a fogamzás korábbi vagy későbbi időpontban
történt. A születés napja a határidőbe beleszámít.
2:3. § [A magzat gyámja]
(1) A gyámhatóság – kérelemre vagy hivatalból – gyámot rendel a magzat részére,
ha ez a magzat jogainak megóvása érdekében szükséges.
(2) Gyám rendelését a magzat szülője, nagyszülője, az ügyész és a jegyző kérheti.
2:4. § [A jogképesség megszűnése]
A jogképesség a halállal szűnik meg.

A CSELEKVŐKÉPESSÉG
III. CÍM
A CSELEKVŐKÉPESSÉG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
2:8. § [A cselekvőképesség]
(1) Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét e törvény vagy a
bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza.
(2) Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.
(3) A cselekvőképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.
2:9. § [A cselekvőképtelen állapot]
(1) Semmis annak a személynek a jognyilatkozata, aki a jognyilatkozat megtételekor
olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen
hiányzik.
(2) A cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozat – a végintézkedés kivételével –
a cselekvőképtelenség miatt nem semmis, ha tartalmából és megtételének
körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat megtétele a fél
cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna.
IV. CÍM
A KISKORÚSÁG MIATTI KORLÁTOZOTT CSELEKVŐKÉPESSÉG ÉS
CSELEKVŐKÉPTELENSÉG
2:10. § [A kiskorúság]
(1) Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a
házasságkötéssel nagykorúvá válik.
(2) Ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt
szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja, a
házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszűnik.
(3) A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése nem
érinti.
2:11. § [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú]
Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és
nem cselekvőképtelen.
2:12. § [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozata]
(1) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez – ha
e törvény eltérően nem rendelkezik – törvényes képviselőjének hozzájárulása
szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga
dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről.
(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének
közreműködése nélkül
a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó
kisebb jelentőségű szerződéseket;
c) rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget
vállalhat;
d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és
e) ajándékozhat a szokásos mértékben.
(3) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak ígért vagy adott
ingyenes juttatást a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság
a törvényes képviselő visszautasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, a határozat a
törvényes képviselő elfogadó nyilatkozatát pótolja.
(4) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is
tehet jognyilatkozatot, kivéve azokat, amelyeknél jogszabály a korlátozottan
cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg, vagy amelyek a korlátozottan
cselekvőképes kiskorú munkával szerzett jövedelmére vonatkoznak. A törvényes
képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során
a korlátozott cselekvőképességű kiskorú véleményét figyelembe kell vennie.
2:13. § [A cselekvőképtelen kiskorú]
Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.
2:14. § [A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata]
(1) A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes
képviselője jár el.
(2) A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen kiskorú által kötött
és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi
életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel.
(3) A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata
megtétele során az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú
véleményét – korának és érettségének megfelelően – figyelembe kell vennie.
2:15. § [A gyámhatóság jóváhagyása a kiskorú törvényes képviselőjének
jognyilatkozatához]
(1) A kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozata a gyámhatóság
jóváhagyásával érvényes
a) a kiskorút megillető tartásról történő lemondás;
b) a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő
kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozat és a külön is visszautasítható
vagyontárgyak öröklésének visszautasítása;
c) a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlana tulajdonjogának
átruházása vagy megterhelése;
d) a kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezés; vagy
e) a kiskorú jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű
vagyontárgyáról való rendelkezés
esetén.
(2) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a kiskorú ingatlanvagyonának
megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az
ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor.
(3) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a jognyilatkozat érvényességét
bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírálták.
2:16. § [A kiskorú ellenérték nélküli kötelezettségvállalása]
Semmis a kiskorú törvényes képviselőjének olyan jognyilatkozata, amellyel – a
kiskorú vagyona terhére – ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték
nélkül kötelezettséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. Ezt a
rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a törvényes képviselőnek a korlátozottan
cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatához való hozzájárulására is.
2:17. § [A kiskorú jognyilatkozatának relatív semmissége]
A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképességen vagy cselekvőképtelenségen
alapuló semmisségre annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége
korlátozott vagy hiányzik.
2:18. § [A kiskorú cselekvőképességének korlátozása gondnokság alá
helyezéssel]
(1) A bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének betöltése után a nagykorúakra
irányadó szabályok szerint cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó
gondnokság alá helyezheti.
(2) A gondnokság alá helyezést a kiskorú törvényes képviselője is kérheti.
(3) Ha a bíróság kiskorút helyez a cselekvőképességet teljesen korlátozó
gondnokság alá, a gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú
már az ítélet jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik.
V. CÍM
A NAGYKORÚ CSELEKVŐKÉPESSÉGÉNEK KORLÁTOZÁSA
2:19. § [A cselekvőképesség részleges korlátozása]
(1) Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság
ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.
(2) A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a
nagykorút helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális
zavara következtében – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben
csökkent, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi
kapcsolataira tekintettel – meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése
indokolt.
(3) A cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletben a bíróságnak meg kell
határoznia azokat a személyi, illetve vagyoni jellegű ügycsoportokat, amelyekben a
cselekvőképességet korlátozza.
(4) A cselekvőképesség részlegesen sem korlátozható, ha az érintett személy
jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő más módon biztosítható.
(5) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy minden olyan ügyben
önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, amely nem tartozik abba az ügycsoportba,
amelyben cselekvőképességét a bíróság korlátozta.
2:20. § [A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy
jognyilatkozata]
(1) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személynek a bíróság
ítéletében meghatározott ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozatának
érvényességéhez gondnokának hozzájárulása szükséges. Ha a
cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy cselekvőképessé válik,
maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről.
(2) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka közötti
vitában a gyámhatóság dönt.
(3) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a bíróság ítéletében
meghatározott ügycsoportok tekintetében a gondnoka hozzájárulása nélkül
a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó
kisebb jelentőségű szerződéseket;
c) rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott hányadával; annak erejéig
kötelezettséget is vállalhat;
d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és
e) ajándékozhat a szokásos mértékben.
(4) Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy érdekeinek
védelme, károsodástól való megóvása azonnali intézkedést igényel, a gondnok a
hozzájárulását igénylő ügyekben önállóan eljárhat, az érintett személy helyett
jognyilatkozatot tehet. Erről a cselekvőképességében részlegesen korlátozott
személyt és a gyámhatóságot késedelem nélkül tájékoztatnia kell.
2:21. § [A cselekvőképesség teljes korlátozása]
(1) Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen
korlátozó gondnokság alá helyezett.
(2) A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút
helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara
következtében – tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt – egyéni körülményeire,
valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – gondnokság alá helyezése
indokolt.
(3) A bíróság a cselekvőképességet abban az esetben korlátozhatja teljesen, ha az
érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő módon vagy a
cselekvőképesség részleges korlátozásával nem biztosítható.
2:22. § [A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata]
(1) A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el.
(2) A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen nagykorú által
kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a
mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel.
(3) A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes cselekvőképtelen nagykorú
kívánságát az őt érintő jognyilatkozata megtétele előtt meg kell hallgatnia és
lehetőség szerint figyelembe kell vennie.
2:23. § [A gyámhatóság jóváhagyásának szükségessége]
(1) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka
jognyilatkozatának, továbbá a cselekvőképtelen nagykorú gondnoka
jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a
jognyilatkozat a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy
cselekvőképtelen nagykorú
a) tartására;
b) öröklési jogviszony alapján őt megillető jogára vagy terhelő kötelezettségére;
c) nem tehermentes ingatlanszerzésére, ingatlana tulajdonjogának átruházására
vagy bármely módon történő megterhelésére;
d) gyámhatóságnak átadott vagyonára; vagy
e) a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget meghaladó értékű
vagyontárgyára
vonatkozik.
(2) A cselekvőképességében a vagyoni ügyeit érintően korlátozott személy és a
gondnoka közös kérelmére a gyámhatóság kivételesen indokolt esetben
hozzájárulhat az érintett személy vagyona terhére
a) az érintett személy leszármazója önálló háztartásának alapításához,
fenntartásához vagy más fontos célja eléréséhez, ha a támogatás mértéke a
leszármazó – a hozzájárulás időpontjában fennálló állapot és érték szerinti –
törvényes örökrészének felét nem haladja meg; vagy
b) ingyenes juttatáshoz, jogokról ellenérték nélküli lemondáshoz vagy közcélra
történő felajánláshoz, ha a jogügylet az érintett személy megélhetését nem
veszélyezteti.
(3) A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat a cselekvőképtelen
nagykorú gondnoka kérelmére az érintett személy leszármazója önálló
háztartásának alapításához, fenntartásához vagy más fontos célja eléréséhez az
érintett személy vagyona terhére, ha a támogatás mértéke a leszármazó – a
hozzájárulás időpontjában fennálló állapot és érték szerinti – törvényes örökrészének
felét nem haladja meg.
(4) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a cselekvőképességében
részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú ingatlantulajdonának
megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az
ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor.
(5) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a jognyilatkozat érvényességét
bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírálták.
2:24. § [A cselekvőképességében részlegesen korlátozott és a
cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozatának relatív semmissége]
A cselekvőképesség részleges korlátozásán és a cselekvőképtelenségen alapuló
semmisségre annak érdekében lehet hivatkozni, aki a cselekvőképességében
részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen.
SZEMÉLYISÉGI JOGOK
XI. CÍM
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK
2:42. § [A személyiségi jogok általános védelme]
(1)[2] Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között
személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való –
bármilyen módon, illetve eszközzel történő – kapcsolattartás és a jóhírnév
tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki
ne gátolja.
(2) Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles
tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.
(3) Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.
2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]
A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
f) a névviseléshez való jog megsértése;
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
2:44. §[3] [Közéleti szereplő személyiségi jogának védelme]
A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő
személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi
méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.
2:45. § [A becsülethez és jóhírnévhez való jog]
(1) A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi
megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában
indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás.
(2) A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és
e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben
tüntet fel.
2:46. § [A magántitokhoz való jog]
(1) A magántitok védelme kiterjed különösen a levéltitok, a hivatásbeli titok és az
üzleti titok oltalmára.
(2) A magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan
megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel
való közlése.
2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)]
(1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy
az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen
hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás,
amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való
közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy
piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével
kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.
(2) Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon
rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret,
tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a
jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik
mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal
szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló
ismerethez
a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy
b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás
vizsgálata és elemzése útján
jutott hozzá.
(3) Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti
titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban
jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg.
2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog]
(1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett
személy hozzájárulása szükséges.
(2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az
elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről
készült felvétel esetén.
2:49. § [Névviseléshez való jog]
(1) Irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet
felvett névvel is lehet folytatni, ha ez nem jár mások lényeges jogi érdekének
sérelmével.
(2) Ha az irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó
tevékenységet folytató személy neve összetéveszthető a már korábban is hasonló
tevékenységet folytató személy nevével, az érintett személy kérelmére a név – e
tevékenység gyakorlása során – megkülönböztető toldással vagy elhagyással
használható.
2:50. § [Kegyeleti jog]
(1) Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó
vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített.
(2) A kegyeleti jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös
kérheti. Több örökös esetén az elvont vagyoni előny az örökösöket a hagyatékból
való részesedésük arányában illeti meg.

Fogyatékosság
A hazai jogszabályok területén a fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) tekinthető
alapdokumentumnak.
A FOGYATÉKOS SZEMÉLYT MEGILLETŐ JOGOK

Környezet

5. § (1) A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá

érzékelhető és biztonságos épített környezetre. * 
(2) Az (1) bekezdésben foglalt jog vonatkozik különösen a közlekedéssel és az
épített környezettel kapcsolatos tájékozódási lehetőségekre.

Kommunikáció

6. § *  A fogyatékos személy számára biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés

lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz,
amelyek a fogyatékos személyeket megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott
szolgáltatásokkal kapcsolatosak.
7. § (1) *  A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a
közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi
segítés feltételeit.
(2) *  Az információs társadalom nyújtotta lehetőségek erősítik az
esélyegyenlőséget a fogyatékos személyek számára. A fogyatékos személyt az
információs esélyegyenlőség megilleti az információs társadalmi szolgáltatások
igénybevételekor.

Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés  * 

7/A. § *  (1) *  A fogyatékos személy számára - figyelembe véve a különböző

fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit - biztosítani kell a
közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést.
(2) A közszolgáltatások engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályok szerinti
hatósági eljárás során az egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának érvényesülését
biztosítani kell.
7/B. § *  (1)-(2) * 
(3) *  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján elkészített
köznevelés-fejlesztési tervben meg kell határozni, hogy az állam által nyújtott
közszolgáltatások esetén milyen módon kerülnek megvalósításra az egyenlő esélyű
hozzáférés feltételei.
(4) * 
(5) A 4. § fa)-fc) alpontjában meghatározott közszolgáltatások egyenlő esélyű
hozzáférhetővé tételének megteremtését az európai uniós társfinanszírozással
megvalósuló fejlesztések támogatják.
7/C. § *  A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása
érdekében a fogyatékos személy az önálló életvitelét segítő kutyáját - külön
jogszabályban meghatározottak szerint - beviheti a közszolgáltatást nyújtó szerv,
intézmény, szolgáltató mindenki számára nyitva álló területére.
Közlekedés

8. § A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek,

utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is -
alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre.
9. § A közlekedésében jelentősen akadályozott fogyatékos személy közlekedését -
az indulási helytől a célállomásig történő - szállítást végző hálózat működtetésével is
lehet biztosítani.
10. § Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos
személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű
parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni.

Támogató szolgálat, segédeszköz

11. § A fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt
szükségleteinek megfelelő támogató szolgálat igénybevételét, továbbá
segédeszközt. Az árhoz nyújtott támogatással beszerezhető segédeszközök körét és
a támogatás módját, valamint mértékét külön jogszabály határozza meg.

III. Fejezet
AZ ESÉLYEGYENLŐSÍTÉS CÉLTERÜLETEI

Egészségügy

12. § (1) A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során - az 1997. évi CLIV.
törvénnyel összhangban - figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó
szükségleteire.
(2) A fogyatékos személy számára biztosítani kell - a fogyatékosságával
összefüggésben - az állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez
szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást. A fogyatékos személyeket
ellátók speciális képzésének és továbbképzésének lehetőségét biztosítani kell.
(3) A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során törekedni kell arra, hogy az
ellátás segítse elő a rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését, továbbá, hogy ne
erősítse a betegségtudatát.
(4) *  Az orvos - vagy az általa megbízott egyéb egészségügyi dolgozó - a kiskorú
személy fogyatékosságának megállapításakor a szülőt (gyámot) haladéktalanul
tájékoztatja az igénybe vehető ellátásokról és fejlesztési lehetőségekről. Az ezzel
kapcsolatos tájékoztató kiadásáról a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter
gondoskodik.

Oktatás, képzés

13. § (1) *  A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és

életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai
nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, szakképzésben,
felnőttképzésben, továbbá felsőoktatásban vegyen részt a vonatkozó
jogszabályokban meghatározottak szerint.
 (2) Abban az esetben, ha az - az e célra létrehozott szakértői és rehabilitációs
bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint - a fogyatékos személy
képességeinek kibontakoztatása céljából előnyös, a fogyatékos személy az óvodai
nevelésben és oktatásban a többi gyermekkel, tanulóval együtt - azonos óvodai
csoportban, illetve iskolai osztályban - vesz részt.
(3) *  A kiskorú fogyatékos személyt megilleti az a jog, hogy fejlesztése késedelem
nélkül megkezdődjön, amint fogyatékosságát megállapították.
14. § A fogyatékos személy óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását ellátó
óvodát és iskolát a szülő választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság
véleménye alapján.

Foglalkoztatás

15. § (1) A fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett
foglalkoztatásra jogosult.
(2) A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez
szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök,
berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek
fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető.
(3) *  A munkáltató a fogyatékos személy munkához jutásának elősegítése
érdekében - a felvételi eljárás során - köteles biztosítani az egyenlő eséllyel
hozzáférhető környezetet.
(4) *  A munkáltatót a (3) bekezdésben foglalt kötelezettség abban az esetben
terheli, amennyiben
a) a megüresedett álláshelyet nyilvánosan meghirdette,
b) az álláshelyre a fogyatékos személy oly módon jelentkezett, hogy jelezte a
meghallgatáshoz szükséges speciális igényeit, és
c) azok biztosítása a munkáltató számára nem jelent aránytalanul nagy terhet.
Aránytalanul nagy tehernek minősül az, ha a kötelezettség teljesítése a munkáltató
működését ellehetetleníti.
16. § *  Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás
keretében nem megvalósítható, úgy számára a munkához való jogát lehetőség
szerint biztosítani kell. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat
foglalkoztató akkreditált munkáltatókat és a fejlesztő foglalkoztatást végző
foglalkoztatókat a központi költségvetés - jogszabályban meghatározottak szerint -
támogatásban részesíti.

Lakóhely, közösségbe való befogadás, önálló életvitel  * 

17. § *  (1) A fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes

körülményeinek megfelelő - családi, lakóotthoni, intézményi - lakhatási forma
megválasztásához.
(2) A fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó, 50 főnél nagyobb
férőhelyszámú szociális intézmények kiváltására a (3)-(5) bekezdésben foglaltak
szerint kerül sor.
(3) 2013. december 31-éig legalább 1500 fő fogyatékos és pszichiátriai beteg
személynek ellátást nyújtó intézményi férőhely kiváltásához az európai uniós
társfinanszírozással megvalósuló fejlesztési programok nyújtanak támogatást.
 (4) *  A (3) bekezdés szerint kiváltásra nem kerülő intézményi férőhelyek kiváltására
a Kormány által meghatározott rendben kerül sor.
(5) A kiváltást a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a Fogyatékossággal élő
személyek jogairól szóló egyezmény 19. cikkében meghatározottak
figyelembevételével kell végrehajtani.

Kultúra, sport

18. § (1) A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési,

kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását.
(2) A fogyatékos személy számára - sportolási lehetőségeinek megteremtéséhez -
a sportolási célú, szabadidős intézmények használatát hozzáférhetővé kell tenni.
(3) *  A fogyatékos személyek szabadidő- és tömegsportját a Magyar Olimpiai
Bizottság támogatja, a fogyatékos személyek verseny- és élsportjának támogatása a
központi költségvetésből történik.

IV. Fejezet
A REHABILITÁCIÓ

A rehabilitációhoz való jog