Professional Documents
Culture Documents
Esettanulmány Kezdő
Esettanulmány Kezdő
hu nyomán)
Hihetetlen olcsón, alig 24,5 milliárd forintból meg tudja rendezni Magyarország a 2017-es
vizes világbajnokságot – ezzel az ígérettel vágtak neki a szervezők két éve a vizes vb
előkészítésének. Az utóbbi években folyamatosan változott a 2017-es budapesti vizes
világbajnokság költsége, összességében 130,6 milliárd forint lehet a rendezvény teljes
költsége. A fejlesztések kapcsán Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter kiemelte, hogy
a 92 milliárdos fejlesztési tétel legnagyobb része, mintegy 85 milliárd forint akkor is
megvalósult volna, ha Magyarország nem rendez világbajnokságot, „így ezek közvetve
számítanak hozzá az esemény költségeihez”. Persze a beruházásokat nem részletezte, a
két összeg közti 7 milliárdos keretbe sorolható például a Batthyány téren épülő műugró
torony, de azt például nem tudni, hogy a „semmibe vezető gyalogos-kerékpáros híd a Rákos-
patakon” közvetlen vagy közvetett költségnek minősül-e. A legnagyobb beruházás a Duna
Aréna, aminek 41,637 milliárdos költségét nem sorolják a közvetlen kiadások közé.
Jogos kérdés, hogy ebből mennyi jön vissza. Seszták Miklós elmondása szerint a
szervezőbizottság mintegy 7-10 milliárd forintos közvetlen bevétellel kalkulált, ehhez jönnek
még a közvetett bevételek, mint például a szurkolók költései, a felpörgő turizmus vagy a
szállodákban eltöltött vendégéjszakák. Vagyis a világbajnokság bevételeinek egy része
nehezen számszerűsíthető, de az szinte biztosra vehető, hogy a 130 milliárdos számla még
ezekkel a „ködös” előnyökkel együtt sem egyenlítődik ki, és a 45 milliárd forintnyi közvetlen
kiadás megtérülése is minimum kérdéses.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint megérte létrehozni a nagy állami
tankönyvellátó rendszert. Hangsúlyozta: a tankönyvek kiadásának állami kézbe vételével évi
20-30 százalékos árcsökkenést értek el, így vált lehetővé, hogy 2017. szeptember 1-jétől
ingyenes az összes tankönyv Magyarországon az első kilenc évfolyamon.
A miniszter úgy fogalmazott: szabadpiaci árak esetén erre nem lenne lehetőség, a nagy
állami tankönyvellátó rendszer létrehozása vezetett oda, hogy nem kell fizetni a
tankönyvekért. Ez a háromgyermekes családoknál több mint 40 ezer, a kétgyermekeseknél
több mint 30 ezer forint megtakarítást jelent, ez a családoknál marad - tette hozzá. A
miniszter kitért arra, hogy a magyar állam teljes felelősséget vállal nemcsak a közoktatás
fenntartásáért, hanem a működtetéséért is, nemcsak a tartalmi, hanem a technikai ügyekért
is.
Tényekkel igazolható, hogy a tankönyvek kiadásának állami kézbe vételével nem értünk el
20-30 százalékos árcsökkenést, mindössze annyi történt, hogy az állami kiadó
tankönyveinek árában nem jelenik meg minden költség - írja közleményében a
Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ).
Azonban a TANOSZ szerint a miniszter nem fogalmazott pontosan, amikor azt mondta,
hogy nem kell fizetni a tankönyvekért. A tankönyvekért ma valójában többet kell fizetni, mint
a rendszerváltás óta valaha. A különbség mindössze annyi, hogy ezt ma minden magyar
adófizető fizeti, még a legszegényebbek is, ezen felül még az Európai Unió adófizetői is
hozzájárulnak néhány hazai oktatásfejlesztési projekten keresztül - írják.
Azt írják: a szabadpiaci áraknak, a nagy állami tankönyvellátó rendszernek és a tankönyvek
ingyenességének semmi köze egymáshoz, Európa számos országában egyáltalán nincs
állami tankönyvkiadás, mégis térítésmentesek a tankönyvek (például Finnországban,
Franciaországban vagy Hollandiában). Hozzáteszik: „a felvilágosultabb” államokban régen
tudják, hogy a tankönyvek természetesen nem „ingyenesek”, még akkor sem, ha nem kell
fizetni érte.
A TANOSZ szerint a szociálpolitikai szempontokat nem az árban kell érvényesíteni, hanem a
szociális juttatásokban. Megjegyezték még, hogy a tankönyvi ingyenesség (egy csapásra
kilenc évfolyamig) valamennyi diákra történő kiterjesztése csak a jobb módúak pénztárcáját
könnyíti, az oktatás minőségét nem javítja, és évente 5-6 milliárd forintot von el az
esélyegyenlőtlenségek enyhítésére is lehetőséget adó forrásokból.
4. BÍZZ A MÁSIKBAN!
A dánok bíznak egymásban, és bíznak az államban is (oda merik adni a fizetésük felét). A
szupermarketben nincsenek biztonsági őrök, mert mindenki tudja, az áruért fizetni illik. A
dánok bíznak és biztonságban érzik magukat, nem félnek attól, hogy kijátsszák vagy
becsapják őket.
Ugyan nem nagyon reklámozzák, de idén is lehet ingyen nyelvet tanulni a szakképzési
centrumokban. A képzésekre augusztus 31-ig lehet jelentkezni. A tanfolyamok ugyan "Kis-
és középvállalkozások ügyvezetője I.", illetve "Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II."
néven futnak, de nagyrészt angol vagy német oktatást jelentenek. Az egy éves OKJ-s
képzések nappali vagy esti tagozatokon indulnak. A részt vevők az idegen nyelv mellett az
összesen 500 órás kurzus 30 százalékában informatikai ismereteket, 10 százalékában pedig
közgazdasági, vállalatirányítási ismereteket is tanulhatnak.
A tanfolyamokra szinte bárki jelentkezhet, nem kell sem bt., sem kft. ügyvezetőjének lenni.
Az I-es szinten elég az alapfokú iskolai végzettség és bármilyen szakképesítés, a II-es
szinten az érettségi vagy a szakközépiskolai érettségi. Természetesen diplomával is lehet
jelentkezni, korhatár nincs.
Tantárgy 1 2 3 4 5
Gazdasági alapismeretek
Ügyviteli alapismeretek
Statisztika
Pénzügy
Számvitel
Adózás
Nyelv (német/angol)
Tantárgy 1 2 3 4 5
Gazdasági alapismeretek
Ügyviteli alapismeretek
Statisztika
Pénzügy
Számvitel
Adózás
Nyelv (német/angol)
Tantárgy 1 2 3 4 5
Gazdasági alapismeretek
Ügyviteli alapismeretek
Statisztika
Pénzügy
Számvitel
Adózás
Nyelv (német/angol)
Tantárgy 1 2 3 4 5
Gazdasági alapismeretek
Ügyviteli alapismeretek
Statisztika
Pénzügy
Számvitel
Adózás
Nyelv (német/angol)