Szakképzés és gazdaság kapcsolata

DUEN-TKK-220

2022.09.13

Dr. Budai Gábor

budaig@uniduna.hu
 Dátumok

13. 2022.11.08: 15:00-16:45 (Előadás)

1. 2022.09.06: 15:00-16:45 (Előadás)
14. 2022.11.08: 17:00-18:45 (Gyakorlat)
2. 2022.09.06: 17:00-18:45 (Gyakorlat)
15. 2022.11.15: 15:00-16:45 (Előadás)
3. 2022.09.13: 15:00-16:45 (Előadás)
16. 2022.11.15: 17:00-18:45 (Gyakorlat)
4. 2022.09.13: 17:00-18:45 (Gyakorlat)
17. 2022.11.22: 15:00-16:45 (Előadás)
5. 2022.09.27: 15:00-16:45 (Előadás)
18. 2022.11.22: 17:00-18:45 (Gyakorlat)
6. 2022.09.27: 17:00-18:45 (Gyakorlat)
19. 2022.11.29: 15:00-16:45 (Előadás) Esszé
7. 2022.10.04: 15:00-16:45 (Előadás) leadás
8. 2022.10.04: 17:00-18:45 (Gyakorlat)
20. 2022.11.29: 17:00-18:45 (Gyakorlat) PPT
9. 2022.10.11: 15:00-16:45 (Előadás) ZH előadás
10. 2022.10.11: 17:00-18:45 (Gyakorlat) 21. 2022.12.06: 15:00-16:45 (Előadás) ZH
11. 2022.10.18: 15:00-16:45 (Előadás) 22. 2022.12.06: 17:00-18:45 (Gyakorlat)
12. 2022.10.18: 17:00-18:45 (Gyakorlat)
Gazdaság és szakképzés

1993-2013
 Gazdaság és szakképzés
A gazdaságban
• a munkahelyi struktúra,
• a foglalkozási struktúra és
• a szakképzettségi struktúra
egymást fejlesztő (dialektikus) kapcsolatban vannak.

A gazdaság fejlődésének függvénye, hogy hogyan illeszkedik a

szakképzettségi struktúra a foglalkozási és munkahelyi
struktúrához.
 „Megnőtt az érettségit adó középiskolák iránti
érdeklődés”

9. számú ábra: A középfokú szakképzés átrendeződése:

Az adott évben középfokon beiskolázottak megoszlása megfelelő iskolatípusok szerint
(%)Forrás: Kertesi és Varga, (2005: 651-652)
 Optimális szakképzettségi szint

• Akár túlképzünk, akár alulképzünk, mindkettő káros az optimális

gazdaságfejlődésre.
• Emberi tőke elmélete: Minél többet költünk az oktatásra, annál fejlettebb lesz a
gazdaság (tehát a befektetés megtérül)
• Ez csak egy határig igaz!
• Káros is lehet: Pl. munkaerő elvándorlás.
 A gazdasági fejlődés hatása

•A gazdaság hat a szakképzésre. (A gazdaság igényt formál a szakképzett

munkaerőre, ezzel irányt mutat a szakképzés fejlesztéséhez és biztosítja a
szakképzés hátterét.)
•A szakképzés is hat a gazdaság fejlődésére. (A végzettek szakmai
képzettségének összetételével, a képzés színvonalával gyakorolhat hatást a
gazdaság fejlődésére.)
 Az oktatás alapvető gondja
hogy milyen módon képes alkalmazkodni a modern kor kihívásaihoz:
• a technológia
• az információcsere
• az emberi kapcsolatok
világméretűvé válásához (globalizációjához).

A gyors gazdasági és technológiai változások időszakában nehéz

meghatározni előre a gazdaság szakemberigényeit.

Life-long Learning.
A képzés és a munkaerőpiac kölcsönhatása

• Megváltozott foglalkozás-szerkezetek
• A technikai eszközök és technológiák az I. ipari forradalmat
követően nagymértékű változáson mentek keresztül.
• Az utóbbi néhány évtizedet vizsgálva felerősödni látszik az a
folyamat, amely azt mutatja, hogy egyre inkább nő a szellemi
teljesítmény és csökken az izomerő aránya.
 Információs társadalom és oktatás

• Az információs („tudásalapú”) társadalom hatása a szakmai

kvalifikációk és kompetenciák megváltozatására.
 Generációk Ipar
Veteránok
Első ipari forradalom
(1920-1945) 1760-1820
Baby boom gőzgépek
( 1946-1964) Második ipari forradalom
1880-1920
X-generáció
szerelőszalagok
(1965-1980) Harmadik ipari forradalom
Y-generáció 1940-1990
(1980-1995) robotika
Negyedik ipari forradalom
Z-generáció
2010-2040
(1995- 2010) digitalizáció
Alfa generáció információs hálózat
(2010- )
 A foglalkozások százalékos arányának változása a szükséges képzettség
függvényében

1. számú ábra: A foglalkozások százalékos arányának változása a szükséges képzettség függvényében

Forrás: Bay Gábor: Digitális alapkészségek a digitális korban, in Szak- és Felnőttképzés, II. Évfolyam,
2013. 11-12. szám, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Budapest, 2013
 Az iskolai végzettség hozama, 1986 és 2002

2. Számú ábra: Az iskolai végzettség hozama, 1986 és 2002

Forrás: Kézdi Gábor: Nem csupán a rendszerváltás következménye: A szakiskolai képzés hanyatló hozadékai
mögött álló okok Magyarországon. In: Fazekas K. (ed.) (2008): Közoktatás, iskolai tudás és munkapiaci siker.
Budapest : MTA Közgazdaságtudományi Intézet, (KTI Könyvek; No 9.). pp. 73–94.
 Az oktatás, mint az emberi tőkébe történő beruházás

megtérülés vizsgálható:

- az egyén szempontjából (egyéni megtérülése – private returns);

- a társadalom szempontjából (társadalmi megtérülés – social
returns);
- az állam szempontjából (fiskális megtérülés - fiscal returns);
- valamint a vállalatok szempontjából, amennyiben az oktatásba
beleértjük a munka melletti, a munka közbeni képzést, tanulást is.

Az érettségi utáni továbbtanulás (humántőke-beruházás) jelentős hozamot

eredményez (az iskolai végzettség hozama).
A szellemi tőke képződésének költsége-hozama (Nappali tagozaton)

Forrás: T.W. Schultz: Beruházás az emberi tőkébe alapján saját szerkesztés

A szellemi tőke képződésének költsége-hozama (Nappali tagozaton)

Forrás: T.W. Schultz: Beruházás az emberi tőkébe alapján saját szerkesztés

 A pályaválasztási döntés segítése

A társadalmi életbe történő zökkenőmentes beilleszkedés szerencsés esetben a pályaválasztási

tanácsadás igénybevételével kezdődik.

Liskó Ilona szerint a pályaválasztási döntést az iskolakínálaton kívül általában a következő tényezők
befolyásolják:

- a gyerek érdeklődése;

- a gyerek képességei és felkészültsége;

- a szülők aspirációi.
 A rendszerváltás után
1993. évi LXXXVI. törvény a szakképzésről:
• iskolák pedagógiai programjainak a piaci viszonyokhoz való
igazítása
• Új kapcsolatrendszer iskola és munkaerőpiac között
• 2 +2-es szakiskolai képzés
• kisiparosok bekapcsolása a szakképzésbe
• Képzési követelmények leírása: SZVK → OKJ létrehozása
• Tantervi követelmények, modularitás
• Vizsgakövetelmények és vizsgáztatási rendszer
• Bizonyítványok elismerése Unión belül
 Munkanélküliségi ráta Magyarországon
(1993-2013)

5. számú ábra: Munkanélküliségi ráta Magyarországon (1993-2013)

Forrás: KSH. Magyarország. A változások tükrében. Budapest, 2010. Saját szerkesztés
 Magyarország szakképzésének jellemzése

- A 80-as évek oktatáspolitikáját az jellemezte, hogy a középfokú oktatásban a

felvételi keretszámokat központilag határozták meg, a tervgazdaság
működéséhez igazítva, vagyis ezeket nem a munkaerőpiaci kereslet, hanem a
sajátos, bürokratikus módon meghatározott kínálat alapján szabályozták.

- Korlátozták az érettségit és felsőfokú végzettséget adó képzések keretszámait,

és nagy részben a szakmunkás képzés irányába terelték az előbbi irányokban
továbbtanulók nagy részét.
 Magyarország szakképzése 1993-2000

• A 1993-ban a parlament három új törvényt fogadott el: az alap- és középfokú

oktatásra, a szakképzésre és a felsőoktatásra vonatkozóan. (1993. évi LXXIX
Törvény a közoktatásról; 1993. évi LXXVI. Törvény a szakképzésről (A
törvényt az Országgyűlés az 1993. július 12-i ülésnapján fogadta el.)

•A kilencvenes évek elejére kialakult helyzetet a pályaválasztás előtt álló

fiatalok számának folyamatos csökkenése is súlyosbította.
 Ratkó korszak

Ratkó Anna 1949 és 1953 közötti népjóléti, majd

egészségügyi miniszterségének, illetve tágabban az 1950
és 1956 közötti félévtizednek a népesedéspolitikára utaló
elnevezése.
Az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt a
természetes szaporodás üteme ezekben az években
jelentősen nőtt.
A terhességmegszakítás tilalmát 1956 júniusában oldották
fel, a gyermektelenségi adót pedig az 1956-os forradalom
után törölték el. Az ebben a félévtizedben született
generációt Ratkó-gyerekeknek hívják.
 A Ratkó-gyerekek és unokák Magyarország korfáján

6. Számú ábra: Magyarország korfája, 2005

 Élveszületések és a 14 évesek száma, (1990-2013)

7. Számú ábra: Élveszületések és a 14 évesek száma, (1990-

2013)
Forrás: Fehérvári-Híves, 2015:12
Az óvodás gyermekek és a tanulók számának alakulása a nappali
képzésben (1990-2009)

8. Számú ábra: Az óvodás gyermekek és a tanulók számának alakulása a

nappali képzésben (1990-2009)
Forrás: Statisztikai tükör, Oktatási adatok, 2009/2010
A tanulólétszám alakulása a középfokú
oktatásban iskolatípusonként

26

Forrás: Országos adatok: Oktatási és Kulturális Minisztérium statisztikái, Statisztikai tükör. Dunaújváros
adatai: KLIK Dunaújvárosi Tankerülete
 Lemorzsolódás középfokon

- Az iskola, az oktatás bizonyos értelemben vett outputját tükrözik a tanulói teljesítmények.

- Az Európa 2020 stratégia célkitűzése: A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni.

11. számú ábra: A lemorzsolódók százalékaránya iskolatípusonként (1990/1991-1998/1999)

Forrás: OM Oktatás statisztikai tájékoztatók, 1990/1991-1999/2000.

 Tankötelezettség felső korhatára
14 év 15 év 16 év 17 év 18 év

Horvátország Albánia Egyesült Királyság Litvánia Belgium

Koszovó Ausztria Bulgária Macedónia Hollandia

Törökország Bosznia-Hercegovia Dánia Moldova Németország

Ciprus Észtország Ukrajna

Csehország Finnország Oroszország

Görögország Franciaország

íÍország Izland

Liechtenstein Lengyelország Magyarország

Luxemburg Lettország

Montenegró Málta

Portugália Norvégia

Svájc Olaszország

Szerbia Románia

Szlovénia San Marino

Szlovákia

Spanyolország

Svédország
 Magyarország munkaerőpiacának jellemzése

• Az átalakuló gazdaság munkaerőpiacra gyakorolt hatása Magyarországon

•A rendszerváltás előtti időszakban tudatosan felépített nagyipar, egy

mesterségesen generált ”versenypiacot” hozott létre, amelynek összeomlása
1989-ben számos gazdasági és ezzel párhuzamosan szakképzési problémát is
szült.
Az átalakuló gazdaság munkaerőpiacra gyakorolt hatása
Magyarországon

•A rendszerváltás következményeként a hazai nagyüzemek nagy részét

felszámolták vagy privatizálták.
•A kilencvenes évek elején a hazai munkaerőpiacot a foglalkoztatás és a
gazdasági aktivitás drámai csökkenése, a munkanélküliség ugrásszerű
növekedése, a főbb szektorok és foglalkozási ágak közötti átrendeződés
jellemezte.
• KKV-k szerepe felértékelődött
 A munkanélküliség negatív hatásai

• Azok, akik munkanélkülivé váltak már 1989. január 1. óta részesülhettek

segélyben. A kilencvenes években háromféle segélyt biztosított az állam az
igénylőknek:

• 1. Munkanélküli járadék;
• 2. Jövedelempótló támogatás;
• 3. Pályakezdők munkanélküli segélye.
A szakképzés támogatása és annak változásai

„Az 1993. évi jogi szabályozás a szakképzési hozzájárulás

alapját a törvény a számviteli törvény fogalomrendszerével
összhangban differenciáltan határozta meg. A szakképzési
hozzájárulás mértéke pedig a hozzájárulási alap 1,5 százaléka,
az agrártevékenységet is folytató esetében 1,1 százaléka (bruttó
kötelezettség) volt.” (Bagics, 1996:115)
 Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

• 1993-ban a szakképzési törvény hatályba lépésével a korábbi képzési jegyzéket

felváltotta az átfogóbb, a magyar szakképzés minden területét lefedő Országos
Képzési Jegyzék (OKJ).
• Az Országos Képzési Jegyzék 1993-ban összesítette és egységes rendszerbe
foglalta a különböző szakmajegyzékekben szereplő, az állam által elismert
megszerezhető szakképesítéseket.
 ISCED

• International Standard Classification of Education

• Nemzetközi szabvány az oktatás és képzés rendszerezéséhez
• Besorolás: Oktatási szint, Fizikai vagy szellemi munkakörről van-e
szó, Oktatási rendszerben való továbbhaladásra vagy a
munkaerőpiacra való kilépésre jogosít-e, szakképesítés tanulmányi
területe műszaki, ipari stb.
Köszönöm a figyelmet!

Dr. Budai Gábor

budaig@uniduna.hu