Antos János

Vajon minek köszönhetően nem merült feledésbe a mai napig rétyi Antos János
neve és tettei 200 év távlatából? Míg legjobb barátjáról, a szintén 48-as hős és
magasabb rangú Forró Elekről viszonylag kevés információ maradt fennt, addig
Antos Jánosról akárki könnyen rengeteg információt, mi több legendákat lelhet fel.
Ezek közül csak egyet említenék most meg, amely alapjául szolgáló
eseményeknek nem is Antos János volt a hőse. Habár Fehér Jánosné tanárnő
Abonyból úgy ír Antos Jánosról, hogy a kolozsvári csatában is – mely 1848
karácsonyán zajlott le – kitüntette magát és a csata során találkozott báró Radák
Katával, mindez nem így történt. Antos János éppen akkor a szikszói csatára készült
több mint300 km-re Kolozsvártól, így a történettel ellentétben ölében nem hozhatta ki
a barónőt a felgyújtott város egyik égő házából, megmentve annak életét és a Radák
vagyont. A valóságban mindezt – és még ennél sokkal többet is – Forró Elek vitte
végbe, aki így elnyerte a család életreszóló barátságát, ha Rhadák Kata szerelmét nem
is. Ez, ahogy látni fogjuk a későbbiekben, Antos Jánosnak sikerült, kiváló erényeinek
köszönhetően .
Antos János személyiségének kialakulásában nagy szerepet játszott székely
primori származása, református szellemben való neveltetése és nem utolsó sorban a
nagyenyedi kollégium hatása. Mai napig példaértékű emberként emlékezünk rá,
hiszen minden téren törekedett az alapos képzettség elsajátítására, így honvéd
tisztkent kiváló helyzetfelismerő és gyors cselekvő-készséggel rendelkezett.
Életrajzírói szerint bátor vezetői talentummal bírt, saját katonáival, később a
bebörtönzött honvédekkel és hadiözvegyekkel , emberséges és áldozatkész volt, nagy
összegeket költve e célre. Nemesi származása ,es kesobbi anyagi jolete ellennere sem
, sem vált gőgössé, mindig közvetlen maradt székely rokonaival, régi ismerőseivel,
csakúgy mint az abonyi polgarokkal es a kornyek reformatus hiveivel. Buzgó
református és önzetlenül adakozó emberként vezető tisztséget töltött be a tiszántúli
egyházmegyében és az abonyi eklésziában. Jelentős emlékírói munkája is ismeretes,
az 1848-'49-es történelmi lapokban jelentett meg írásait. Nem utolsó sorban, élete
alkonyán sokat tett a 48-as emlékek és egyéb jelentős régészeti értékek,avar emlekek,
megőrzéséért.
De hogyan is kezdődött el ennek a kiváló férfinek az életpályája, ha már erényei
felsorolása során kitértünk annak néhány jelentős mozzanatára? Antos János Rétyen –
a ma is álló Antos-kúriában – született 1819. július 25-én, Antos József királyi
pénztárnok és pávai Vajna Anna nyolc gyermeke közül a negyedikként. A háromszéki
református nemesek példáját követve édesapja vármegyei, vagy akár országos
hivatalok ellátására és katonatiszti pályára szánta fiait. Közülük a legidősebb, József
az előbbi egyik legmagasabb fokára emelkedett, amikor a magyarorszagi
számvevőszék vezetőjévé vált Budapesten. A többi testvér közül, István öccse még
németországi tanulmányútra is kijutott pályája során.
Antos János sem katonai pályát képzelt el az 1825-től 1838-ig tartó nagyenyedi
tanulmányai után, hiszen először jogi egyetemre iratkozott. Azonban édesapja
nyomására még ugyanabban az évben a második székely ezredbe lép, mint ezredi
hadapród, majd hamarosan (1842-ben) hadnaggyá léptetik elő. Együtt katonáskodik a
nála 3 évvel kisebb Ferenc öccsével, aki a nagyenyedi kollégium és a kézdivásárhelyi
katonai iskola után, 1839-től hadfi, 1846-tól alhadnagy, 1847-ben hadnagy a 15.
határőrezredben. Mindketten részt vesznek az 1848-'49-es szabadságharcban, mint
jelentős katonatisztek, de különböző hadszíntereken.
Antos János második székely ezredének mozgósított zászlóaljával 1848 április
26-án indul el Magyarország irányába arra az útra, amely teljesen megváltoztatja
élete további lefolyását, ugyanis innentől számíthatjuk igazán a katonai és társadalmi
pályájának emelkedését.Kellett e tortenelmi pillanat hogy ez a nagy egyeniseg
kitudjon bontakozni . Előbb Alsó-Fehér vármegyében vesz részt fegyveres
ütközetben, majd 1848 augusztus folyamán a szeged-verbászi táborba rendelik és
később a szerb felkelők ellen harcol Szenttamásnál. Szeptember végén...
...
...
...
…
...
...
...
A fegyverletetel mas helyen eri a ket tetvert Ferenc ornagyi rangban van mikor
Zsibonal leteszi a fegyvert .Utana 1 evig bujkal , majd kisebb buntetessel megussza.
10 evig visszavonultan el Retyen , majd Sepsisszentgyorgy fojegyzoje es a kiegyezes
utan az itteni helyorseg elso parancsnoka, nyugdijba vonulasaig ,Rikan beluli
Honvedegylet tagja .Notlen marad. 1876 hal meg .Az o halala altal megurul a
retyAntos kuria.Retyen van eltemetve .
Antos Janosnak a Rhadák családdal való ismeretségét elősegítette az öccse,
Ferenc kolozsvári katonai szolgálata, aki báró Rhadák Istvánné gróf Rhédey Klárától
egy honvéd zászlót kap, amely az igen vitéz 11. zászlóalj lobogója lesz. Ezt a
szabadságharc csatái során Antos János hősies küzdelmek árán védelmezi. A
fegyverletételkor Ferenc öccse, a Bach-korszakban báró Rhadák Kata rejtegeti, végül
Antos János a budapesti Nemzeti Múzeumnak adományozza.
A honvéd alezredes és a bárónő szerelme János az aradi börtönben töltött több
mint egy éve alatt mélyült el, miközben Kata és az édesanyja az ő valamint Forró
Elek és honvédtársaik kiszabadításán fáradoztak. Erre a celra a már amúgy is
megfogyatkozott családi vagyonból (ugyanis a forradalom során már egy mázsa
ezüstöt ajánlottak fel a haza megvédésére) tetemes anyagi áldozatot hoztak. Végül
Antos János 1851-ben szabadul és még abban az évben feleségül veszi báró Radák
Katát.
Házassága révén anyósává válik gróf Rhédey Klára dúsgazdag kolozsvári úrnő,
aki gróf Teleki Sámuel kancellár unokája, gróf Rhédey Ádám erdélyi kincstárnok és
főispán lánya, gróf Mikó Imre sógornője. Apósa, báró Rhadák István és felesége a
kolozsvári kéttornyú templom alapítója, több értékes ingatlan tulajdonosa. Rhédey
Klára ezeknek az ingatlanoknak a bérbeadásából fedezi jótékonysági akcióit, árva
lányok segítését. Az anyos 1868-as halála után Antos János és felesége megöröklik
ezen ingatlanok egy részét, amelyeket majd legnagyobb lányukra az 1852 szuletett
Antos Klara de Retyre hagynak. Ezeket a család később eladja, de így ma
Kolozsváron nemcsak Rhédey, Rhadák, hanem Antos nevű házak is vannak.
Egyikben ma a Dr. Dominic Stanca 2-es számú nőgyógyászati klinika müködik.
Antos János és báró Rhadák Kata házasságát az após sem ellenezte, tekintettel,
hogy Rhadák Polli nevű huga szerelmi öngyilkos lett 1803 ban ,egy eltiltott rangon
aluli hazassag miatt . A fiatal pár Abonyban telepedik le és modern gazdálkodásba
kezdenek az öröklött földeken.Katonai palyara sohasem ter vissza csak mint
nyugalomba vonult Honvedegylettag .Emellett anyósa haláláig sokat tartozkodnak
Kolozsváron és időnként Háromszékre is hazalátogatnak. Antos János 1906-ban ,
felesége 1897-ben ,a tobb mint 30 evig naluk lako Foro Elek 1893 hunyt el.
Valamennyien az Abonyi temetoben nyugszanak,sirjaik zarandok helyek. Antos
János,Foro Elek es Rhadák Kata emlékét ma fontos utcák őrzik Abonyban. Rhadák
Katáról könyvet is írtak... Az utolsó Rhadák cimmel .
Tíz gyerekük született, ebből hat fiú és négy lány. Klára lányuk 1852-ben,
legfiatalabb lányuk, Mária, 1868-ban születik, két gyermekük pedig már
csecsemőkorban elhalálozik. György és Ádám fiaikat, bécsi diplomata-képző
egyetemre járatják, ahol valószínűleg TBC-ben betegednek meg és fiatalon
elhunynak. Míg György már 24 évesen elhalálozik, addig Ádám még megéri, hogy
konzul legyen az indiai Bombay-ben és 38 évesen évesen utód nélkül szenderül jobb-
létre. István és János fiaitól születnek ugyan unokák, de ezek lányunokák, így az
Antos név velük kihal.
Antos János olyan mintagazdaságot hagyott az utódaira, hogy azok
Magyarország igen jelentős, gazdag családjaiba tudtak bekerülni. Így István fia báró
Laffert Máriával köt házasságot és egyetlen lányukra, Ilonára – aki viseli a rétyi
előnevet – olyan vagyon száll, hogy az 1930-as években Rákoskeresztúr egy részét,
Rákoskertet alapítja meg, földjei felparcellázása és vasútállomás létesítése révén.
János fiának Valéria nevű lánya Aradra, seprődi Czárán Jánoshoz megy hozzá,
így bekerül a gazdag Arad megyei örmény kereskedő családba, amelyikből Czárán
Gyula neves földrajztudós is származik, az Erdélyi Kárpát Egyesület nagy alakja,
példaképe.
Anna lánya gróf Aladár Pongrác de Szentmiklós és Óvár felesége lesz, a legenda
szerint ez a Pongrác grófi család a főszereplője a Különös házasság című Mikszáth
regénynek. A gyermekük később a Jármi családba kerül be.
A legfiatalabb lányuknak, Máriának lesz a 5 gyereke lesz Bajczai Beliczey
Tibortól. Közülük Mária Katalin beházasodik a Békés megyei Geist de Csákó
családba és lányuk, Mária Lujza Vásárhelyi Dezső felesége lesz. Ez a házaspár 1942-
ben a Kállai miniszterelnök menyének, Vásárhelyi Verának a menyaszonynak
tanujakent az évtized egyik alom esküvőjén a Breda majorban vesznek reszt . Antos
János e dédunokája aki a ket vilaghaboru kozott a roman hatar kozeleben lakott , a
legfelsőbb magyarországi körökbe kerul . Sajnos, a háború minden dédunokáját
menekülésre kényszerített, így a szépunoka, Vásárhelyi Orsolya már Kanadában nő
fel, hiába látogat haza 2000-ben, a lányával már angolul kell beszéljen.
Szerencsére egy erdélyi ág is marad egy darabig, ugyanis lányuk, Klára Antos de
Réty , Bethlen Gergely grófnak lett a felesége. A házasságból két lány születik, Klára
és Éva. Előbbi Bornemissza báróné lesz, a marosillyei Bethlen Gábor -féle kastély
úrnője és bukaresti es svajci osztrák-magyar nagykövetné az első világháború körül.
Gyerekeik, azaz Antos János dédunokái viszont már Angliában és Németországban
telepedtek le.
Ennek a nagy embernek sajnos talán egyetlen leszármazottja sem él a Kárpát-
medencében és nagyon kevesen beszélik még a magyar nyelvet. Nem is érdeklődtek
az ősi családi fészek után, kivéve egy, az oldalági rétyi és pávai Székely családból
származó rokon, dr. Székely Tibor jogász, Budapestről, aki a négy és fél méteres
családfát kibővítette.
Az elmúlt 200 év sajnos rávilágít arra a tényre, hogy egy nemzet ,vagy egy nagy
család fennmaradásához néha sok gyerek sem elég. Hiába volt Antos Jánosnak sok
testvére, 10 gyereke, 11 unokája, s ma talán 200 év elteltével sincs több leszármazott,
mint ahány gyereke volt. Habár egész Háromszékről a rétyi Antos név kihalt, de
szerencsére Antos János Anna nevű lánytestvére a hatolykai Pócsa családban sok
utódot hozott a vilagra és közülük sokan talan ma is itt élnek.
Antos János, ha leszármazottjai révén nem is, de kisebb-nagyobb adományai
révén, mint a rétyi egyháznak adományozott földek és a ma nevét viselő rétyi iskola
számára megalapított (egykori) ösztöndíj és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti
Múzeumnak adományozott világhírű avar lelet révén szelleme fennmaradt
napjainkig.
Bemutatnek egy par szemlelteto anyagot amely kapcsolodik az Antos csaladhoz .
Koszonom a meghalgatast !