ELIM OMNIS: SKORPI�K FOGS�G�BAN

Vakok Elektronikus K�nyvt�ra

Jav�totta, t�rdelte: Dr. Kiss Istv�n; 2004.

Augusztus k�zep�n sohasem tapasztalt h�hull�m

szakadt a v�rosra. Hajnalban m�r olyan forr�n
t�z�tt a nap, mintha eg�sz �jjel, le sem nyugodott
volna. Amikor Brakker professzort a gondolkod�
robot k�m�letesen fel�bresztette, a h�m�r�k higany-
sz�la a legfels� �rt�k hat�r�nak k�zel�be emelke-
dett.
Am�g a professzor k�sz�l�d�tt, hal�nt�k�ra er�-
s�tette az elektronikus eml�keztet�t, amely eg�sz
napi teend�it j�l az agy�ba v�ste. Tev�kenys�g�nek
f� pill�re a tervezett agy�t�ltet�si m�t�t, mmden
ma�s ek�r�l forgott. A professzor p�rbesz�dre kap-
csolta a szerkezetet.
- H�nyadik is? - k�rdezte.
- A tizenkettedik - felelte kis serceg�ssel a beren-
dez�s.
- A statisztika?
- Kiv�l�. Mind�ssze k�t hal�leset, �m azok sem
min�s�thet�k orvosi m�hib�nak.
Kikapcsolta a g�pet, gondolkozni pr�b�lt a maga
erej�b�l. Furcsa volt a g�p seg�ts�ge n�lk�l, a puszta
k�pzelet�vel �sszerakni egy k�pet. A m�t�tekre el�g
j�l eml�kezett. Az els� id�kben csup�n a t�l�l�sre
helyezt�k a hangs�lyt. Igen nagy k�r�ltekint�ssel
v�geztek mindenfajta beavatkoz�st. Gond maradt
azonban, hogy �t�ltet�s ut�n az egy�nis�g alapjai-
ban megv�ltozott. Az �t�ltetett idegk�zpontok a
3
donor tulajdons�gait hordozt�k, s mag�nak a be-
tegnek is meglepet�seket szerzett, ha olyasmit, illet-
ve olyasf�lek�ppen cselekedett, amit, illetve aho-
gyan azel�tt sohasem tett volna. Akadt a betegek
k�z�tt, akit nem zavart a szem�lyis�gv�lt�s, �r�lt
annak, hogy �lhet. Eml�kezett viszont Frunk m�r-
n�kre. aki k�ptelen volt �j �nW ag�val egy�tt l�tez-
ni. Folytatni k�v�nta kor�bbi munk�j�t, ez�rt be-
iratkozott a m�szaki egyetemre, �s m�sodszorra is
diplom�t kapott. A donor adotts�gaib�l er�szakos-
s�~ot �r�k�lt, meglehet�sen �sszef�rhetetlen�l vi-
se�kedett, s b�r a munk�j�t nagyra becs�lt�k, ker�l-
t�k a t�rsas�g�t. Egy eldugott helyre, a f�v�rost�l
t�vol �p�lt k�s�rleti int�zetbe osztott�k be, ahol
kedve �s hangulata szerint kutathatott. S hogy mi�rt
�ppen � jutott Brakker esz�be? Mert a m�rn�k esete
er�szakolta ki a fordulatot. Keserves k�nl�d�sok
uta�n v�gre siker�lt az "agy�talak�t�" l�trehoz�sa.
Ebben a szerkezetben r�gzitett�k a m�t�t el�tti �lla-
potot, a beteg sz�m�ra legfontosabb adatokat, tud-
nival�kat. M�t�t ut�n ezt az adathalmazt fokozato-
san bet�pl�lt�k az �t�ltetett agyba. Ilyen m�don j�
eredm�nyeket siker�lt felmutatniuk, �s el�rt�k,
ho~~v a szem�lyis�g jegyei a legkev�sb� v�ltoztak.
� professzor egyed�l volt a h�zban, feles�ge �s
l�nya a tengerparton �d�lt. �gy besz�lt�k meg,
hogyha a mai m�t�ttel v�gez, legal�bb n�h�ny �r�ra
odasz�guld, hogy kif�jhassa mag�t. Persze, ha sike-
r�l. Mert a tizenkettedik t�tje igen nagy volt : az
orsz�got korm�nyz� katonai junta f�n�k�t kellett
oper�lnia. Sz�mot vetett pillanatnyi �llapot�val.
Bels� fesz�lts�g�t norm�lisnak �rezte, a kudarc le-
het�s�ge nem foglalkoztatta. Vil�gosan, tiszt�n tu-
dott gondolkozni. Megmozgatta az ujjait: akad�ly-
talanul engedelmeskedtek.
Befejezte a k�sz�l�d�st, kiss� felh�zta a red�nyt,
�s kipillantott a kertbe. Nem akart hinni a szem�-
nek : a gyep tele volt bokrokkal. "Mi az �rd�g
4
t�rt�nhetett?" - dohogott mag�ban. Egy pillanatra
megh�kkent, mert arra gondolt, hogy �rz�kszervi
csal�d�sj�tszik vele. De nem! A l�tv�ny egy�rtelm�
volt. "K�zelebbr�l is megn�zem" - gondolta. Ki-
nyitotta a h�z ajtaj�t, �s kil�pett. A legk�zelebbi
bokor megmozdult, a l�ba el� v�nszorgott, s az
�gak k�z�l egy megviselt, ver�t�kt�l csillog�, k�v�r
arc b�mult r�.
- J� reggelt, professzor �r! K�rem, ne vegye zakla-
t�snak, hogy ideiglenesen a kertj�be telep�lt�nk. Bo-
cs�nat, elfelejtettem bemutatkozni. Samuel Quick
vagyok, a biztons�gi szolg�lat vezet�je.
A professzorriak nevethetn�kje t�madt, olyan
mulats�gosnak l�tszott a testes alak, ahogyan km-
l�dva igyekezett bokorruh�j�t�l megszabadulni.
Azt�n a helyzetet felm�rve elkomorodott.
- Mi a fen�t keresnek az �n kertemben? Felsz�l�-
tom, hogy embereivel egy�tt azonnal t�nj�k el!
- Sajnos, nem tehetem - n�zett r� pimasz szo-
morkod�ssal a f�n�k. - Parancsunk van az �n �rz�-
s�re!
- Mit�l akarnak �rizni?
- Professzor �r, �n a junta fej�n hajt v�gre agy-
�t�ltet�s_t. Lehet, hogy valakiknek �ppen az az �rdeke,
h�gy a m�t�t rie siker�lj�n. Megkis�reihetik �nt
kikapcsolni. K�rem, ne nehez�ts�k egym�s dolg�t,
tegye, amit k�v�nok �nt�l.
- Indulok a klinik�ra. Rem�lem, ez ellen nincs
kifog�sa - mondta d�h�sen a professzor, �s a gar�zs
fel� tartott.
- Hova megy, uram? - k�rdezte Quick. - Amott,
az a rozsdasz�n� g�pkocsi v�r �nre.
- De �n a magam kocsij�ban szeretek utazni.
- Sajnos, lehetetlen, hiszen az �n kocsija a jav�t�-
ban van.
- Ne bolond�tson meg! Tegnap este magam ve-
zettem a gar�zsba. ~
- Mit tegyek, hogy higgyen nekem? - sir�nkozott
r
a biztons�gi f�n�k. - Tudtam, hogy nem lesz k�ny-
ny� dolgom, �m ennyi makacss�gra nem sz�m�tot-
tam.
A professzor a gar�zshoz ment, kinyitotta az aj-
t�t. A helyis�g csakugyan �res volt, a g�pkocsinak
semmi nyoma.
- Gazemberek ! - d�nny�gte a fogai k�z�tt. D�-
h�sen cs�rtetett vissza a h�zba. Mag�hoz vette a
t�sk�j�t. �lt�z�ke egy sortnadr�g �s egy k�nny�,
ny�ri ing volt, de az embertelen h�s�gben m�g ezt
is nehezen lehetett elviselni.
- Menj�nk - mondta mogorv�n a f�n�knek. -
Ha m�r az aut�mat ellopt�k, mit tehetek.
Be�lt az idegen g�pkocsiba, amelynek ablakait
s�r�n lef�gg�ny�zt�k, belsej�ben szemnyugtat� f�l-
hom�ly fogadta.
A biztons�gi f�n�k jelt adott, a kocsi megl�dult,
s hallatszott, hogy motorosok k�s�rik.
A professzor h�trad�lt behunyta a szem�t. Arra
gondolt, hogy tal�n jobb is �gy, nem kell mag�t a
k�zleked�s izgalmaival f�rasztania. Hirtelen fel-
riadt. A l�b�ra valami hideg, ny�lk�s test k�szott.
- K�gy� ! K�gy� tekeredik r�m ! - ki�ltott fel r�-
m�lten.
Quick cseppet sem lep�d�tt meg. El�rehajolt,
ujj�val megb�kte a sof�r h�t�t.
- Hallja, Joe? Nem megmondtam mag�nak,
hogy az aut�ban ne hurcol�ssza Bessyt?!
- Mit csin�ljak, f�n�k? Ha meghall~a, hogy nyi-
tom a kocsi ajtaj�t, kim�szik a vack�b�l, �s bek�-
szik. Annyira szeret aut�zni.
- M�g hogy meghallja ! Micsoda ostobas�g ez !
- d�rm�g�tt a professzor. - A k�gy�k s�ketek !
- Ez, �gy l�tszik, kiv�tel - mondta Quick. -
Egy�bk�nt nem kell f�lnie, Bessy nem harap, nem
m�rgez.
- �rvendek. Az�rt, ha megk�rhetem, vegye le
6
r�lam, mert m�r az arcom k�r�l ny�jtogatja a nyel-
v�t !
- Rendben - mondta a sof�r. Meg�lltak, Joe
kisz�llt, lefejtette a professzor test�r�l a r�ngat�z�
h�ll�t, �s a csomagtart�ba z�rta.
- Alaposan felzaklattak - jegyezte meg szemre-
h�ny�an a professzor. - M�t�t el�tt nem a legjobb
tr�fa!
- Igaza van, professzor �r - hagyta r� a f�n�k.
- Joe, m�g egyszer el� ne forduljon ilyesmi ! - feddte
meg a sof�rt.
Nemsok�ra meg�rkeztek a klinik�ra. A profesz-
szor megh�kkenve tapasztalta, hogy a folyos�kat
idegenek serege lepte el.
- Kik ezek az emberek? - k�rdezte m�rgesen.
- Ne t�r�dj�k vel�k, uram - mondta szuszogva
Quick.
- Ezek mind a maga beosztottai?
- Mondtam m�r: �gyet se vessen r�juk! Itt van-
nak. h�t itt vannak! A katona nem tehet m�st: oda
megy, ahov� a parancs sz�l�tja!
- Ide hallgasson - fordult fel� a professzor -, ha
a maguk ostoba int�zked�sei miatt valami baj t�rt�-
nik, �n mag�t megny�zatom ! Rem�lem, az oper�l�
csoport tagjait nem cser�ltette ki rend�r�kre!
- Nem, uram. Esk�sz�m, a m�t�be egyetlen em-
beremet sem rendeltem. Csak a m�t� ajtaj�ig �gye-
l�nk.
Az orvosok, �pol�k m�r t�relmetlen�l v�rt�k a
professzort. A helyettese agg�d� arccal fogadt�.
- L�tod, mi van itt? - k�rdezte. - Az el�bb ki-
mentem a mosd�ba, egyszer csak m�ly s�hajt�st
hallok. K�r�ln�zek; lehets�ges, hogy az egysze~n�-
lyes f�lk�ben van m�g valaki? H�t volt! A szell�z�
cs�v�ben rejt�zk�d�tt egy ember, aki azt�n a h�v�-
somra kidugta a fej�t, �s szidta a f�n�k�t, hogy
�ppen �t osztotta be a legkellemetlenebb helyre.
- Sz�rny� - mondta a professzor. - Kezdj�k a
7
r
bemosakod�st! - A mosd� el�tt �llva a leveg�be
szimatolt. - Mi ez az er�s hagymaszag?
- A biztons�gi szolg�lat emberei f�z�csk�znek
- mondta az egyik m�t�s. - N�ha napokig, hetekig
nem mehetnek haza, mindenf�le h�ztart�si eszk�zt
cipelnek magukkal, �s f�znek. Engem is k�n�ltak
paprik�s krumplival.
- De h�t ez elk�peszt�! - h�borodott fel a pro-
fesszor. - T�nkreteszik a klinik�t ! - Meghagyta,
hogy azonnal keress�k meg Quicket. A biztons�gi
f�n�k azonban felsz�v�dott, nem akadtak a nyo-
m�ra.
F�l t�z t�jban a csoport �ssze�lt m�g egy utols�
megbesz�l�sre, t�z �ra el�tt �t perccel bevonultak a
m�t�be, pontban t�zkor beg�rd�tett�k a beteget, s
a m�t� ajtajai becsuk�dtak.
A professzorb�l egyszerre kiszaladt minden fel-
gy�lemlett fesz�lts�g, elfelejtette a reggeli kellemet-
lens�geket, csak a m�t�tre �sszpontositott. Amikor
megkezdte a koponyatet� elt�vol�t�s�t, frissnek, pi-
hentnek �rezte mag�t.
A f�r�sz a megszokott dallamot duruzsolta. R�-
videsen felt�rult a beteg agy, v�r�mlenyekkel �s
gyilkos sz�nd�k� daganatokkal. Karny�jt�snyira,
egy kisebb asztalon, �ttetsz� dobozban ott fek�dt
a donor friss agya, ritka sz�p p�ld�ny. Tekerv�nyei-
be m�r napok �ta bet�pl�lt�k a legfontosabb tudni-
val�kat, hogy ha a m�t�t ut�n a p�ciens fel�bred,
min�l kevesebb er�fesz�t�ssel tal�lja meg r�gi �nj�t.
K�vetkezett a m�t�t �r�kig tart�, legk�nyesebb
szakasza: a r�gi agyvel� kiv�tele. a hozz� csatlako-
z� idegsz�lak s�rtetlen kibont�sa �s megjel�l�se,
hogy valamennyi a megfelel� m�k�d�si hely�re
csatlakozz�k. Rendk�v�li figyelmet ig�nyl�, f�rasz-
t� beavatkoz�s. Ezt a m�veletet mindenkor maga a
professzor v�gezte, �ppen �gy az �j agy behelyez�s�t
is. Az idegp�ly�k bek�t�s�t helyettes�re bizta, �
csup�n ellen�rizte a kapcsol�d�sok hib�tlans�g�t.
8
D�lhez k�zeledtek a m�t� �r�inak mutat�i, ami-
kor a professzor a beteg agynak k�r�lbel�l a fel�n
m�r elv�gta az idegv�gz�d�seket, k�l�nb�z� sz�n�
csipeszekkel r�gz�tve a szervezet m�k�d�s�t ir�ny�-
t� sz�lakat. Mag�ban �sszegezve a munk�t, el�ge-
detten b�lintott munkat�rsai fel�. F�rads�got sem
�rzett, noha hossz� ideje �llt megg�rnyedve a beteg
kopony�ja felett.
Ekkor v�ratlan dolog t�rt�nt.
Kialudtak a m�t�l�mp�k f�nyei, meg�llt a sz�v-
motor, els�t�t�ltek az �letfolyamatokat jelz� beren-
dez�sek. Annyi idej�k sem volt, hogy felki�ltsanak,
amikor ism�t �let k�lt�z�tt a g�pekbe, a l�mp�kba.
Brakker valami rosszat sejtett. Sz�lt az egyik n�v�r-
nek, pr�b�lja megtudni, mi t�rt�nt. A n� telefonon
keresett �sszek�ttet�st a k�ls� folyos�val, ahol �p-
pen Quick vette fel a kagyl�t. A biztons�giak f�n�-
ke - reszketve az �t�lt izgalmakt�l - mag�ba ros-
kadva, dadogva sz�molt be az esem�nyekr�l.
A m�t�sn� feld�ltan jelentette.
- A biztons�gi f�n�k azt mondta: ismeretlen ok-
b�l megszakadt az �ramszolg�ltat�s. Jelenleg a saj�t
berendez�seinkre kapcsoltak az automat�k. �gy
mondta : "Valami nagy diszn�s�got l�t a dolog-
ban !"
- K�z�lje vele, hogy azonnal �rtes�tse az �ram-
szolg�ltat� k�zpontot!
� kellemetlen �s veszed�lmes k�zj�t�k ut�n a
professzor igyekezett minden zavar� k�r�lm�nyt
kikapcsolni, �s csak a m�t�tre �sszpontos�tam.
Gondolatai azonban minduntalan elkalandoztak, s
valami bizonytalans�gi �rz�s k�nozta. Agya mintha
egy-egy pillanatra kihagyott volna. A legnagyobb
cr�fesz�t�s �s �nfegyelem �r�n siker�lt el�rnie, hogy
hibatlanul fejtette ki a beteg agyvel�t. R�gen �r�lt
olyan felszabadultan, mint most, amikor a donor
agy�t behelyezte a beteg koponya�reg�be, s helyet-
tese �tvehette a m�t�t ir�nyt�sat.
9
r
David Lench, az �ramszolg�ltat� k�zpont �gyeletes
vezet�je igencsak elcsod�lkozott, amikor Quick sze-
m�lyesen telefon�lt neki az �zemzavarr�l. Alig
emelte fel a kagyl�t, amikor a h�zi vonal is cs�rg�tt.
s munkat�rsai s�lyos zavart jeleztek.
- Tudja-e m�r a hiba ok�t? - k�rdezte Quick.
- Ne gondolja, uram, hogy �t perc alatt fel tu-
dom der�teni!
- Pedig percekben kell gondolkoznia, ha tov�bb-
ra is az �ramszolg�ltat�ban k�v�n dolgozni!
- A m�szerek azt mutatj�k: valahol a vonalon
er�szakos szak�t�s t�rt�nt. Kivizsg�ljuk, uram, �s
az eredm�nnyel majd jelentkezem.
A telefon ism�t jelzett, azt�n a k�vetkez� percek-
ben egym�s ut�n �rkeztek a h�v�sok : v�rosszerte
nagy riadalmat keltett a v�ratlan �ramsz�net. Ahol
nem m�k�dtek h�zi forr�sok, ott meg�llt az �let.
Lench lesz�lt a k�szenl�ti csoporthoz, hogy k�t sze-
rel�t azonnal �ltessenek helikopterbe, �s vizsg�lj�k
v�gig a vonalat.
Az els� bejelent�st k�vet� tizen�t percen bel�l a
helikopter a leveg�be emelkedett.
Walker �s Hoopy, a k�t szerel� �lvezettel figyelte
az alattuk elter�l� ta�j sz�ps�~eit. Ameddig a szem
ell�tott, gabonat�bl�k z�ldellt�k, s az �de sz�ntenger-
ben - mint leb�rhatatlan �ri�sok - �lltak a hatalmas
t�vvezet�koszlopok, karjukkal magasba emelve hu-
zalterh�ket.
Walker vezette a g�pet, Hoopy kiss� k�nyelembe
rin~~,ut;ma`~~it. Olykor m�r-m�r elfeled~keztek �t-
juk c�lj;�r�l. s ti~~yelm�ket egy-egy sz�p folv�kanyar
vagy a z�ldell�~erd� l�tv�nya k�t�tte le. y
- Mi van, fi�k, mi�rt hallgattok? - recsegett a
hallgat�ban Lench hangja.
- M�g semmit sem l�tunk, f�n�k !
- Hol j�rtok?
- �t kilom�terre az orsz�ghat�rt�l.
- V�rom a jelent�st!
10
P�r perc m�lva el�b�k t�rult a hegy. Walker
lassan felemelte a g�pet. Fenn, a gerincen h�z�dott
az orsza�~~han�r. A he~~y d�li oldal�n �thatolhatatlan
erd�, melynek s�r�j�t sz�les irt�s szak�totta meg.
Ott "meneteltek" az oszlopok. S akkor megpillan-
tott�k a hat�ron bel�li "egyes sz�m�t". Jobban
mondva: nem pillanthatt�k meg, mert az oszlop
kid�lve hevert a f�ld�n, s�r� f�stbe burkoltan, s
valami ismeretlen fekete k�dgomolyag mozgott k�-
r�l�tte lomh�n, mint zs�km�nya k�r�l a j�llakott
oroszl�n.
- Rep�lj f�l�be - mondta izgatottan Hoopy.
Walker odakorm�nyozta a helikoptert. Alig re-
p�ltek azonban p�r percig, amikor rettenetes h�
has�tott az arcukba, s a g�pet nagy er� l�kte t�vo-
labbra. Walker k�ts�gbeesetten pr�b�lt kikecme-
regni a vesz�lyes z�n�b�l. Hosszas k�zdelem ut�n
siker�lt csak od�bb korm�nyoznia a g�pet, s a fe-
nyeget� ismeretlent�l t�volabb landolhattak. J� da-
rabig csak �ltek, mozdulni sem tudtak.
Lench jelentkez�se riasztotta �ket. Rem�g� han-
gon sz�moltak be tapasztalataikr�l.
- Meg�r�ltek, fi�k? - harsogott Lench. - Mi az,
hogy ismeretlen er�'? Mi az, hogy nem tudjuk?
Szedj�k �ssze rriagukat, �s jelentsenek! De ne a
k�pzelet�kre b�zz�k, hanem a szem�kkel l�ss�k, mi
van!
Kik�sz�l�dtak a g�pb�l, �s elindultak a titokza-
tos t�meg ir�ny�ba. K�r�lbel�l sz�z m�terre k�ze-
l�thett�k meg, amikor valami sohasem �rzett b�z
facsarta az orrukat, �gette a torkukat, kapkodva
szedt�k a leveg�t, gyomruk felfordult, �klendezni
kezdtek. A k�vetkez� pillanatban Hoopy elvesz�tet-
te az eszm�let�t. Walker t�volabbra h�zta �s lefek-
tette a f�re. � maga is sz�delgett, �m szerencs�j�re,
nem �jult el. Visszav�nszorgott a helikopterhez,
amedynek r�di�ja harsogva k�zvet�tette Lench t�-
relmetlen ord�toz�s�t.
11
- Hol a fen�ben kujtorogtak? K�ptelenek arra
,
hogy norm�lisan jelentsenek? Ki vannak r�gva!
�rtik ?
- De f�n�k - sz�lt bele Walker -, Hoopy �jultan
fekszik. Megk�zel�tett�k azt a ronda valamit, olyan
h�t �s b�zt �raszt maga k�r�l, hogy az elviselhetet-
len. Mag�nak s�rg�sen ide kell j�nnie! Hozzon
embereket, g�z�larcokat, h�v�d� ruh�kat.
- Mit besz�l?
- Olyasmit fog l�tni, amin elcsod�lkozik !
- Biztosan �szn�l van?
- Biztosan, uram. Ismerhet j� p�r �ve!
- Rendben - hagyta j�v� Lench. - Azonnal indu-
lunk!
K�zben Hoopy is mag�hoz t�rt, a helikopter �r-
ny�k�ban �ld�g�lt, f�jt a feje, keze, l�ba remegett.
Walker t�vcs�veket szedett el�, kell� messzes�gb�l
pr�b�lt�k kik�mlelni, mi t�rt�nhetett. A l�tv�nyt�l
hideg futkosott a h�tukon. Egy huszon�t m�teres
oszlop fek�dt a f�ld�n. Iszonyatos er� t�phette ki
betontalapzat�b�l. Az ismeretlen - amelyet csup�n
foltokban l�thattak - v�gtagjaival tartotta az oszlo-
pot, �s hatalmasakat harapott az ac�lb�l. Minden
harap�st m�ly morg�ssal k�s�rt. Hallani lehetett a
f�m t�r�s�t, majd a rettenetes sz�j�regben �rl� fo-
gak csikorg� zaj�t, ahogyan a r�m szinte porig z�z-
ta. N�ha kit�totta sz�jny�l�s�t, s messzire hat� h�-
�s b�zsugarat lehelt ki mag�b�l, azt�n folytatta a
"lakma�roza�st". A szerel�k elh�lve b�mult�k. �szre
sem vett�k az id� m�l�s�t, egyszer csak meghallot-
t�k a k�zeled� helikopterek hangj�t. Lench �s k�s�-
rete szint�n a r�m f�l� rep�lt, s �ket is ugyanaz az
er� tasz�totta messzebbre, hogy csaknem lezuhan-
tak. Amikor kisz�lltak, Lench holts�padt arccal
t�molygott a szerel�kh�z. Meg�rkeztek a k�l�nle-
gesen felszerelt emberek is, kirakodt�k a kell�keket.
Lench a f�ldre hasalva t�vcs�vezte a r�met. A l�t-
v�ny alaposan megviselte.
12
- Azt hiszem, az a leghelyesebb, ha egyel�re csu-
p�n sz�k k�rben tudjuk a val�s�got, �s nem cs�d�-
t�nk ide senkit. - Intett az embereknek. - �lt�zze-
nek be, �s k�s�relj�k meg k�zelebbr�l is szem�gyre
venni.
N�gyen �lt�tt�k fel a k�l�nlegesen h�t� overallt
s a g�z�larcot. �vatosan kezdtek a tetthelyhez k�ze-
l�teni. Alig haladtak azonban n�h�ny m�tert, egy-
szeriben elv�g�dtak, majd p�r perces mozdulatlan-
s�g ut�n n�gyk�zl�b k�sztak visszafel�.
Kapkodva szabad�tott�k meg �ket a maszkokt�l
�s a ruh�kt�l. Hossz� id�be telt, am�g visszanyert�k
besz�dk�szs�g�ket. Egybehangz�n �ll�tott�k, hogy
a sz�rnyeteg b�z�t a g�z�larc sem k�pes kisz�rni, s
a h��ll� �lt�z�kben is �gy �rezt�k, mintha ruh�tla-
nul a t�zbe vetett�k volna �ket. Lench intett nekik,
hogy pihenj�k ki magukat.
Mag�ban �sszegezte a helyzete~: Az biztos, hogy
az ismeretlen er�vel pillanatnyilag k�ptelenek szem-
besz�llni. El�bb alaposan meg kell ismerni. Itt tar-
tott, amikor a helikopter fel�l r�m�lt ki�lt�s hallat-
szott. Walker t�molygott el�be.
- N�zze, f�n�k - zokogta keservesen -, v�letlen�l
megl�ttam az arcomat a helikopter ajtaj�ban... az
arcom. . .
Lench r�pillantott �s megd�bbent. A f�rfi arc�n
v�res bar�zd�k h�z�dtak, mintha valaki �les t�rrel
szabdalta volna �ssze. Vagy mintha oroszl�n k�rme
sz�ntotta volna v�gig. Alig fogta fel a l�tv�ny sz�r-
ny�s�g�t, amikor a m�sik szerel� is odarohant,
ugyancsak az arc�ra mutogatva. �rthet� felindult-
s�gukban neki akartak menni Lenchnek, a t�bbiek
azonban - nagy er�fesz�t�sek �r�n - lefogt�k �ket.
- Szerencs�tlenek - mormolta Lench. Utas�t�st
adott, hogy a k�t embert azonnal sz�ll�ts�k k�rh�z-
ba. Az esetet kezelj�k titokban, az orvosok is csak
s,z�k k�rben tudjanak r�la. Vigy�zzanak, hogy az
�js�g�r�k semmit meg ne szimatoljariak.
13
A k�t szerel�t hord�gyra fektett�k, �s berakt�k a
helikopterbe. Amikor felsz�lltak �s elt�ntek a l�t�-
t�rb�l, Lench visszat�rt a leshelyre. T�vcs�v�vel j�l
l�tta, hogy a sz�rnyeteg �temesen harapta, �r�lte
fogai k�z�tt az ac�loszlopot. K�vetkezetesen ment
v�gig rajta. "�gy m�k�dik, mint egy pontos m�szer
- gondolta. A r�g�s sebess�g�b�l k�vetkeztetve na-
ponta egy oszlopot fogyaszthat el, vagyis sz�z m�-
tert halad el�re. H�sz nap, am�g lejut a hegyr�l,
addig el kell puszt�tanunk!" - Lench kihozatta a
helikopterb�l a felvev�kamer�t, s a leshelyr�l k�sz�-
tett n�h�ny felv�telt a sz�rnyr�l.
- Tal�n a fot�k Plemz�se k�zelebb visz a megol-
d�shoz - mondta az embereinek. Azt�n intett, hogy
induljanak hazafel�.
Valamennyien g�pre sz�lltak, s egym�s ut�n a
leveg�be emelkedtek. Most m�r �vatosak voltak,
messzire elker�lt�k a r�m hat�sugar�t.
Brakker professzor ellen�rizte az idegv�gz�d�sek
bekapcsol�s�t. Asszisztensei �sszeszedt�k a csipe-
szeket s egy�b eszk�z�ket. Amikor ez is megt�rt�nt,
� maga ragasztotta vissza a koponymm~t ,m~,il �
k�l�nleges anyaggal, amelyet hossz� �vek sor�n
erre a c�lra k�s�rletezett ki. El�gedett volt a m�t�t
lefoly�s�val, el�rel�that�an semmif�le vesz�lyt�l
nem kellett tartaniuk.
Befejezv�n a m�t�tet, a beteget egy tol�kocsira
cs�sztatt�k, �s kitolt�k az ellen�rz�szob�ba, ahol
minden testr�sz�t valamilyen m�szerrel k�t�tt�k
�ssze.
Quick megv�rta a m�t�b�l t�voz� professzort.
- Minden rendben?
- Igen.
- Pedig volt n�h�ny pillanat, amikor azt hittem,
v�ge.
- Az �ramkimarad�sra ,gondolt?
14
- Igen.
- Rem�lem, az�ta kinyomoztatta, mi t�rt�nt !
- V�rom a jelent�st az eloszt�k�zpontb�l.
A professzor bossz�san legyintett.
- Persze, a szok�sos szolg�lati �t! Engem viszont
nyugtalan�t a dolog. �gy �rzem, nem v�letlen.
A folyos�n a biztons�gi szolg�lat egyik embere
sietett fel�j�k.
- F�n�k - sz�l�totta meg Quicket -, s�rg�s jelen-
tenival�m van. - Elhallgatott, �s felt�n�en a pro-
fesszorra n�zett.
- Mondja csak nyugodtan - intett Quick.
- Egy r�di�lead�st fogtunk, amely szerint a f�
�ramsz�ll�t� vonal egyes sz�m� oszlop�t ismeretlen
tettesek kiszak�tott�k a hely�b�l, �s feldarabolt�k.
- Micsoda? - n�zett r� elk�pedve a f�n�k.
A h�rhoz� nagy k�nban pislogott.
- Az �zenet nem eg�szen �gy sz�lt, esak nem
akartam, hogy komolytalannak tartson. Valami is-
meretlen l�nyr�l besz�ltek, amely a kiszak�tott osz-
lopot megeszi.
- Nah�t, ez m�r t�l zavaros - dohogott Quick. -
Azonnal k�ssenek �ssze az �ramszolg�ltat�val!
A professzor szob�j�ba mentek, ott v�rtak a kap-
csol�sra. Sok id�be telt, am�g a vonal t�ls� v�g�n
Lench jelentkezett.
- K�rtem �nt, hogy azonnal jelentsen ! - csattant
fel Quick.
- Most �rkezt�nk vissza a helysz�nr�l, addig nem
tudhattam a val�s�got.
- Nos?
- Azt hiszem, okosabb volna, ha bef�radna ide,
a k�zpontba. Vagy menjek �n �t magukhoz?
- Nem, �n megyek !
Letette a kagyl�t, �s t�n�dve n�zett a profesz-
szorra.
- �r�l�k, hogy nem esett p�nikba.
- M�t�t k�zben mindenre fel kell k�sz�ln�nk. Ha
15
r
k�rhetn�k valamit mag�t�l... Rendelje vissza az
embereit, legfeljebb h�rmat-n�gyet tartson itt. Nem
akarom, hogy a klinik�b�l ist�ll� legyen.
- Meglesz - b�lintott a f�n�k. Azt�n Quick elb�-
cs�zott, kocsiba sz�llt, �s az �ramszolg�ltat� k�z-
pontj�ba hajtatott.
Quick rosszkedv�en hallgatta Lench besz�mol�j�t.
- L�tom, nem hiszi el, amit mondok. A fot�k
tal�n meggy�zik. Most h�vj�k el�, r�gt�n behozz�k.
Kis id� m�lva j�tt is a laboros. Gondterheltnek
l�tszott.
- Baj van - mondta leverten Lenchnek. - A fil-
men semmi sem l�tszik.
- H�t az meg hogyan lehet?
- �gy fest, mintha ki�gett�k volna !
- Ez az! - ki�ltott fel Lench. - H�t �s b�zt �raszt!
Megk�zel�thetetlen, lef�nyk�pezhetetlen! K�sz�-
n�m, elmehet - mondta a laborosnak. Azt�n Quick-
hez fordult. - T�bornok �r, azt aj�nlom, rep�lj�nk
ki egy�tt a helysz�nre.
Negyed�r�n bel�l h�rom helikopter sz�llt fel �s
kanyarodott a hegyek ir�ny�ba.
A s�r�lteket sz�ll�t� g�pek f�kat hajl�t� l�g�rv�nye-
ket kavarva �rtek f�ldet a k�rh�z udvar�n. A beteg-
sz�ll�t�k tol�kocsikkal v�rakoztak. A k�s�r�k leta-
karta�k a szerel�k arc�t, amely mostanra m�r alak-
talan h�smassz�v� esett sz�t. A k�t f�rfi nehezen
l�legzett, s eszm�letlen volt. Most m�r az elk�l�n�-
t�be vitt�k �ket, szigor�an meghagyva, hogy �lla-
potukr�l, s�r�l�s�k k�r�lm�nyeir�l idegeneket ne
ta�j�koztassanak.
Amikor ao orvosok leemelt�k az arcokat takar�
kend�ket, maguk is visszah�k�ltek. A sebek a sze-
m�k l�tt�ra burj�noztak. El�sz�r kel�shez hasonl�
16
g�cok keletkeztek, majd v�lamif�le bels� nyom�sra
megdagadtak, azt�n kirepedt a b�r, s a ny�l�sb�l
kellemetlen szag� v�lad�k folyt ki. Tehetetlen�l
szeml�lt�k a folyamatot. V�g�l �gy d�nt�ttek : la-
borat�riumban vizsg�lj�k meg a v�lad�kot, h�tha
ismert bakt�riumokat fedeznek fel benne. Addig is
fert�tlen�t�szerrel kezelt�k a s�r�ltek arc�t, lemos�s
ut�n porral hintett�k be.
A laborat�riumi vizsg�lat, sajnos, nem vitt el�bb-
re. M�lt az id�, az orvosok elkeseredetten szeml�l-
t�k a k�t ember szenved�s�t. A s�r�ltek sz�ja beda-
gadt, t�pl�l�suk lehetetlenn� v�lt. Inf�zi�kkal pr�-
balt�k �ket �letben tartani. K�zben nemzetk�zi
konzult�ci�kat is folytattak, de a t�v�l�ncon leadott
k�pek �s a hozz�juk f�z�tt magyar�zat alapj�n a
betegs�get sehol sem siker�lt azonos�tani.
A s�r�ltek l�gz�se egyre nehezedett, mivel a kifa-
kad� sebek sz�k�tett�k az orr- �s sz�jny�l�st. S a k�t
f�rfi imm�r menthetetlennek l�tszott. Tal�n negyed-
�r�ik lehettek h�tra.' Akkor a betegszob�ba kap-
csoltak egy telefonh�v�st. Recseg� f�rfihang sz�lalt
meg a vonal t�ls� v�g�r�l.
- K�r minden er�fesz�t�s�rt ! Figyelmeztetem ma-
gukat, mindenki �gy j�r, aki a dolgaimba bele�ti az
orr�t! .
- Kivel besz�lek? - k�rdezte a f�orvos.
- Fontos ez? - k�rdezte vissza a hang, �s nevetett.
- A k�t szerel� meg fog halni. �s maguk legfeljebb
assziszt�lhatnak hozz�. Hamarosan sz�zak arca
torzul el ugyanezzel a k�rral fert�z�tten. Nincs me-
nekv�s! Ha felfedezn�k az ellenszer�t, az sem baj.
K�szenl�tben �ll m�g tucatnyi egy�b v�rus.
- Hall�! - ki�ltott k�ts�gbeesetten a f�orvos -,
nem zavarja, hogy emberek �let�r�l van sz�? Ember
Illtlga 1S!
' A hang �lesen nevetett.
- Ilyesmivel pr�b�l meghatni? Ne er�lk�dj�k! Az
17
ember sz�momra legfeljebb eszk�z, amelyet a ma-
gam c�ljaira hasznos�tok.
- Hall� ! Hall� ! Legal�bb annyit �ruljon el. . .
Egy kattan�s minden tov�bbi rem�nyt elv�gott.
- A f�orvos cs�ggedten sz�molt be a t�bbieknek
a besz�lget�sr�l.
- Sajnos, semmit sem tehet�nk - �llap�totta meg
szomor�an.
N�h�ny perc m�lva elkezd�d�tt a k�t szerel�
hal�ltus�ja. Test�k minden r�sz�n megjelentek a
kel�sek, szinte �n�ll� �letet �lve dagadtak, duzzad-
tak, fakadtak el. H�nytat�an b�z�s v�lad�kot bo-
cs�tottak ki magukb�l. Azt�n a s�rg�sv�r�s folyam
hirtelen megfeketedett. A k�t f�rfi egy darabig h�-
r�gve l�legzett, majd egyszerre megsz�nt a sz�rcs�-
g� hang a sz�juk k�r�l. Be�llt a hal�l. Az orvosokat
a feleslegess�g �rz�se b�n�totta. A f�orvos is tan�cs-
talan volt egyel�re. Arra adott utas�t�st, hogy a k�t
holttestet v�d�maszkba burkolva t�vol�ts�k el, �s
hely�ket a leger�sebb fert�tlen�t� elj�r�ssal tiszt�t-
s�k meg. Mindegyik�kben megfordult a gondolat :
mi lesz vel�k, ha az ismeretlen k�r fert�z�...
Lench �s Quick az �jszak�t a hegyen t�lt�tte, t�voli
leshely�kr�l figyelve a sz�rnyeteg viselked�s�t. K�-
r�lbel�l �jf�l el�tt egy-m�sf�l �r�val elcsendes�lt a
morg�, szuszog� zaj, s a t�zet ok�d� sz�j sem ny�lt-
csuk�dott. A hold tele k�ppel vil�g�tott, s amennyi-
re kivehet� volt, az oszlopb�l egyetlen darab sem
maradt. Azt is l�tt�k, hogy a hatalmas t�meg meg-
mozdul, �s iszony� lassan k�szni kezd a k�vetkez�
oszlop fel�. K�zben meg�llt, �s gurgul�z�, f�jtat�
hangokat hallatott.
- A salakot er�lteti ki mag�b�l - suttogta Quick.
Iszonyatos b�zfelh� sz�llt f�l�b�k, felkavarodott
a gyomruk.
- Menj�nk t�volabb - javasolta Lench.
18
M�lyeket l�legezve igyekeztek t�dej�ket kitiszt�-
tani, �m a kellemetlen szag sok�ig tel�tette az orru-
kat.
Egy id� m�lva elfoglalt�k leshely�ket. A sz�r-
nyeteg ism�t mozgott, rettent� lomh�n vonszolva
hatalmas t�meg�t. �r�kba telt, am�g a k�vetkez�
oszlopig el�rt. Akkor meg�llt, a f�ldre lapult �s
elcsendesedett.
- Elaludt - mondta izgatottan Quick. - Mi lenne,
ha az embereim megrohamozn�k?
- Csak n�h�ny h�si halottal t�bb - mondta sz�-
razon Lench. - Keveset tudunk r�la ahhoz, hogy a
megsemmis�t�s�re gondolhatn�nk!
- Teh�t megv�r~uk, am�g v�gigmegy a vonalon?
- Nem. De k�t-h�rom nap beletelik.
- Most akartam szabads�gra menni - s�hajtotta
Quick. - Els� �zben a saj�t nyaral�mba!
- �n is hasonl�r�l �br�ndoztam mondta
Lench. - Szint�n �gy terveztem : h�t v�g�re kiszaba-
dulok a v�rosi forr�s�gb�l.
- Annak l�ttek !
- Egy�bk�nt mihez akar kezdeni ebben az �gy-
ben ~
~()..~~,I~iv mok ~;Tv szak�rt�bizotts�got. Meg kell
hat�roznunk, hogy J�l�l�nnyel vagy robottal k�sz-
k�d�nk-e.
- Vagy a kett� �sszeh�zas�t�s�val.
- Gondolja? Az a legf�lelmetesebb!
Elf�radtak. Tal�n valamennyit szund�tottak is.
Egyszer csak arra �bredtek, hogy a sz�rnyeteg
fel�l szuszog�s, kapar�sz�s hallatszik. A dereng�s-
ben j�l l�thatt�k, amint a rettenetes t�meg fel�gas-
kodik, megragadja az oszlopot, majd iszony�t
ny�gve, a s�lyos �p�tm�nyt kiszak�tja a f�ldb�l.
Azt�n lefekteti, majd maga is mell� �l, let�r egy
darabot az oszlopb�l, a sz�j�hoz emeli �s beleharap.
Megkezd�d�tt ugyanaz a folyamat, amelyet el�z�
nap �szleltek. Figyel�s k�zben Quick �nk�ntelen�l
19
felki�ltott : �gy l�tta, emberalak suhant el a sz�rnye-
teg m�g�tt. Izgalm�ban felugrott, el�vigy�zatlanul
el�reszaladt n�h�ny l�p�st, amikor iszonyatos l�k�s
d�nt�tte le a l�b�r�l �gy, hogy eszm�let�t vesz�tette.
Lench emberei rohantak �rte, nagy nehezen vissza-
vonszolt�k a biztons�gosabb leshelyre.
Csak hossz� id� m�lva t�rt mag�hoz. Lench szo-
rongva figyelte : vajon a tasz�t�s nem okozott-e s�r�-
l�st a biztons�gi f�n�k�n. Egyel�re semmi nem
l�tszott.
- Hogy �rzi mag�t? - �rdekl�d�tt Lench.
- K�pzelheti - mondta keserny�sen Quick. - Vi-
gy�zatlan voltam. Tudja, egy emberalakot l�ttam
elsuhanni a r�m m�g�tt. Felt�telezem, hogy terem-
t�je �s �ltet�je volt. Es ett�l agyamba tolult a v�r...
- Meg�rtem - mondta Lench. - Tal�n visssza
kellene menn�nk �s tan�cskoznunk.
- Rendben. �rs�gben itt hagyom n�h�ny megb�z-
hat� emberemet. - Quick int�zkedett, szigor�an
meghagyta, hogy a sz�rnyeteget senki se pr�b�lja
megk�zel�teni. T�volabbr�l figyelve jegyezz�k fel
minden megnyilv�nul�s�t. Sajnos, film- vagy f�ny-
k�pfelv�telekben nem b�zhattak, �gy l�tszik, a
monstrumb�l kisug�rz� h� kedvez�tlen�l hat a film
�rz�kenys�g�re.
Ezut�n g�pbe sz�lltak �s elrep�ltek.
Brakker hazafel� k�sz�l�d�tt. Miel�tt a klinik�t
elhagyta, bement a frissen oper�lt p�cienshez, ala-
posan megvizsg�lta �llapot�t, utas�t�sokat adott az
�gyeletesnek. M�r a t�sk�j�t csatolta, amikor esz�- ~
be villant, hogy reggel nem a saj�t kocsij�n �rkezett
a klinik�ra. Felemelte a kagyl�t, hogy taxit rendel-
jen, amikor kopogtak. A biztons�gi szolg�lat egyik
embere l�pett be, �s jelentette, hogy a professzor
kocsij�t kihozt�k a szervizb�l, a h�z el�tt, a megszo-
kott hely�n �ll.
20
- A f�n�ke hol van? - k�rdezte Brakker.
- Nem tudom. Valahov� s�rg�sen elrep�lt.
- K�sz�n�m - mondta a professzor.
Indulni akart, amikor megsz�lalt a telefon.
Az �ramszolg�ltat� v�llalat k�rh�z�b�l Corry
f�orvos jelentkezett. Brakkerrel �vfolyamt�rsak
voltak, �s bar�tok. Szakmai �gyekben gyakran for-
dultak egym�shoz v�lem�ny�rt.
- Nem tartalak fel? - k�rdezte Corry.
- Hazafel� k�sz�ltem, de r��rek. A feles�gem �s
a l�nyom a tengerparton �d�l.
- Bocs�ss meg, de rendk�v�li eset t�rt�nt. D�l-
ut�n besz�ll�tottak hozz�nk k�t f�rfit, az �ramszol-
g�ltat� szerel�it. A d�lel�tti �ramkimarad�s felder�-
t�s�n �s megsz�ntet�s�n dolgoztak, s a helysz�nr�l
valami eg�szen furcsa �llapotban ker�ltek vissza.
Eszm�let�ket vesztett�k, arcukat, majd eg�sz test�-
ket kel�sek bor�tott�k, amelyek �lland�an kifakad-
tak �s v�lad�kot termeltek. V�g�l olyanok lettek,
mintha megf�tt volna rajtuk a h�s. Megfeketedtek.
Azt�n be�llt a hal�l. K�zben egy ismeretlen telefo-
n�l� bejelentette, hogy ez az eg�sz az � m�ve, s hogy
ezzel a k�rral m�g sokszor fogunk tal�lkozni.
- Csakugyan rendk�v�li.
- Valami titkot sejtek - mondta Corry. - Sem a
r�di�, sem a telev�zi� nem sz�l az �ramsz�netr�l, az
okair�l, �s az �js�gok is hallgatnak.
- De mi okozhatta a szerel�k s�r�l�s�t?
- Nem tudjuk. Megvizsg�ltuk a v�lad�kot, a v�-
r�ket, de semmif�le ismert k�rokoz�t nem fedez-
t�nk fel.
- �rd�gi - mondta Brakker. - Majd megk�s�re-
lek besz�lni a biztons�gi f�n�kkel, h�tha mond va-
lamit.
Elb�cs�zott Corryt�l, lement az udvarra, megke-
reste a kocsij�t. Val�ban a szokott helyen �llt, fris-
sen lemosva.
Otthonr�l felh�vta Quick hivatal�t, de azt mond-
21
r
t�k, hogy a f�n�k valahol "terepen" van, val�sz�n�-
leg csak m�snap t�r haza.
Brakker belenvu~~odott �s elindult a f�rd�szoba�-
ha. f~ telefonja viszont h�v�st jelzett.
f~ kagvl�ban a l�ny:a hangja.
- J�l vtl~y. apLls`? Alland�an emleget�nk. hogy
b�rod azt a sz�rny� k�nikul�t.
- Ne agg�djatok, kib�rom.
- kIogyan siker�lt a legut�bbi m�t�ted`?
- K�sz�n�m, remek�l. Anya ho;~y~ van?
- Pihet~ a ll�s�gt�l. Mert a forr�s�g itt is �rezhet�.
- Cs�koltatom.
- K�sz. paia. Az a�m. myjdnem clfelejtettem: d�l-
ut�n egy f�rfi j�rt n�lunk, azt mondta, j�l ismer
t�~~ed. valamikor nl�t�tted.
- Kicsoda`?
- Frunk m�rn�k. Te mentetted me_~ az �let�t.
- Sz�val �t�ltet�ses.
- I ~en.
- R�mlik valami. Azt hiszem, az � esete nyom�n
dol~~oztuk ki az agy�talak�t� berendez�st... Es ho-
`~yan jutott hozz�tok? Csak �gy beesett`?
- Azt mondta. hogv a kapun olvasta a n�vt�bl�t.
�s arra gondolt, hogy megl�togat.
- Mit akart'?
- Elmondta, hogy j�l van, semmif�le idegen ha-
t~�st nem �szlel. N�ha zsibbad a bal karja, de azt ki
lehet b�rni... Azt�n eml�tette. hogy valami vil�gra
szc�lc� szabadalmon dolgozik, amely - ha megval�-
sul - �r�kk� eml�kezetess� teszi a nev�t.
- Kifejtette. hogy mir�l van sz�?
- Nem. K�rdeztem t�le, de csak mosolygott. El-
lenben me~h�vott benn�nket a h�z�ba.
- Mindh�rmunkat`?
- Azt hiszem, annak �r�lne a le~jobban, ha csak
c'.11 111e11nek.
- Nem aj�nlom, kisl�nyom. Az eff�le transzplan-
ta�ltak kisz�m�thatatlanok. Kezel�j�kk�nt, term�-
22
szetesen tartom vel�k a kapcsolatot, de mag�nem-
berk�nt nem bar�tkozom vel�k. Mit mondtatok
neki'?
- Azt, hogy te is itt vagy a h�t v�g�n, �s h�rmas-
ban majd eld�ntj�k.
- Mire �?
- ;,�, a professzor �r bizony�ra f�radt lesz, alig-
ha hihet�, hogy �ppen az �n t�rsas�gomra v�gyik."
A vonal t�ls� v�g�r�l zs�rt�l�d� hang hallat-
szott.
- Mi van? - k�rdezte a professzor.
- Anya akar veled besz�lni. Mondtam, hogy m�g
egy perc, �s �tadom, de nem v�r.
- Hall�, �des - hallatszott az asszony hangja, alig
pal�stolhat� izgalommal. - Eve elhallgatott vala-
mit, amit okvetlen�l tudnod kell. - Az asszony
m�lyet s�hajtott. - Itt volt ez a m�rn�k, a kocsija
kint �llt a h�z el�tt. A szomsz�d kisfia k�v�ncsis�g-
b�l kinyitotta a csomagtart� fedel�t. Az anyja meg-
l�tta, odaszaladt, hogy a gyereket elr�ncigalja on-
nan. Akkor pillantotta meg a csomagtart� sz�ll�t-
m�ny�t. .
- Csak nem egy hulla, mint az olcs� krimikben?
- tr�f�lkozott Brakker.
- Nem. Csak tucatnyi dr�tketrec, mindegyikben
k�t-h�rom j�l megtermett skorpi�. Mit sz�lsz hoz-
z�?
- D�bbenetes.
- M�g szerencse, hogy ut�lag tudtam meg. Az-
�ta, ha a f�ld�n megmozdul egy �rny�k, elfog a
retteg�s. Azt l�tom, hogy a lak�sban minden�tt
skorpi�k ny�zs�gnek.
- Ne t�r�dj vele. Rem�lem, a megh�v�st vissza-
utas�tottad?
- Mondtam, hogy te elfoglalt vagy... majd meg-
besz�lj�k. Veled mi van? Neh�z volt a m�t�t?
- El�gg�. Az agy tele volt rosszindulat� dagana-
tokkal, s f�ltem, hogy az idegek nem s�r�ltek-e.
23
A m�t�t k�zben r�ad�sul, egy id�re �s v�ratlanul
megsz�nt az �ramszolg�ltat�s. Az automata azon-
nal �tkapcsolt a h�zi berendez�sre, de �gy is vesz�tet-
t�nk csaknem t�z m�sodpercet.
- Mi t�rt�nhetett?
- Nem tudom. Semmif�le t�j�koztat�st nem ad-
tak ki. A biztons�gi szolg�lat emberei m�ssal foglal-
koztak. P�ld�ul a. klinika minden sark�ban ny�-
zs�gtek.
- �rdekes, most, hogy visszagondolok a vend�-
g�nkre, valami olyasmit mondott, hogy a f�pa-
rancsnok �lete az � akarat�t�l f�gg.
- Ezt hogyan �rthette?
- �n is megk�rdeztem t�le. Azt mondta : ami�ta
�t�ltet�st hajtottak v�gre rajtam, a h�la �rz�se telje-
sen idegen sz�momra, de a bossz��ll�sban �r�m�-
met lelem.
- Ez nagyon sok ember �letprogramja.
- Lehet. De nekem furcsa volt. Rem�lem, nem
j�n el t�bbsz�r. Noha - �gy vettem �szre - Eve
tetszik neki.
- Joan, azt tan�csolom, miel�bb gyertek haza.
- Mi�rt?
- Nem tudom. Rosszat sejtek.
- Rendben van. Megmondom Eve-nek is, hogy
ez a k�v�ns�god.
A professzor letette a kagyl�t, �s elgondolkozott.
Vajon mi k�sztette Frunk m�rn�k�t a l�togat�sra? '
"
Mit akart azzal mondani, hogy t�le f�gg a f�pa-
rancsnok �lete? �s mit akar Eve-t�l?" Ezek a k�rd�-
sek sok�ig nyugtalan�tott�k, k�ptelen volt elaludni.
Kora hajnalban azt�n megnyugodott. G�pkocsi ka-
nyarodott a h�z el� : meg�rkezett a feles�ge �s a
l�nya.
A h�z egyszerre megtelt �lettel. Brakker �lvezte az
�v�i t�rsas�g�t, er� �s kedv k�lt�z�tt bele.
- Ne haragudjatok, hogy hazah�vtalak bennete-
24
ket, de cseppet sem tetszik nekem Frunk fecseg�se,
a skorpi�kr�l nem is besz�lve.
- Igazad van, apu - mondta a l�nya. - Bennem
sem keltett rokonszenvet.
Egy�tt reggeliztek, majd a professzor elindult a
klinik�ra. Els� �tja a frissen oper�lt f�parancsnok-
hoz vezetett. A m�szerek tan�s�ga szermt az �jsza-
k�t nyugalomban t�lt�tte, vesz�lyhelyzet nem mu-
tatkozott. Az �gyeletes orvosok is kedvez� jelent�st
adtak.
A professzor m�r �ppen indulni k�sz�lt, amikor egy
�pol�n� sikoltozva robbant be a szob�ba. Arc�n
megd�bbent� r�m�let l�tszott.
- Mi t�rt�nt? - k�rdezte a professzor. A n�v�r
k�ptelen volt egy �sszef�gg� mondatot kiny�gni.
- A csap... v�r... a mosdat�shoz a v�z... v�r...
- Szedje �ssze mag�t! - sz�lt r� er�lyesen Brak-
ker. - Ne felejtse el, hogy nek�nk sokszor nem a
legkellemesebb l�tv�nyt is el kell viseln�nk !
- A beteg mosdat�s�hoz akartam vizet venni...
megnyitottam a csapot, �s v�z helyett v�r folyt bel�-
le.
Valamennyi�ket megdermesztette a f�lelem.
A professzorra szegez�d�tt minden tekintet: mit
csin�l, hogyan d�nt.
A telefon cs�rg�se riasztotta �ket.
- �nt keresik - adta �t a hallgat�t Brakkernek az
egyik orvos.
- Hall� - sz�lt bele. - T�volr�l a feles�ge feld�lt
hangja hallatszott.
- Azonnal haza kellj�nn�d! K�pzeld, zuhanyoz-
ni k�sz�ltem, megnyitom a csapot, �s v�r folyt bel�-
le ! R�mes ! Akkor�t sik�tottam, hogy szeg�ny
Eve-et hal�lra r�misztettem!
- Bizonyos, hogy v�r . . . ? - k�rdezte Brakker.
- Igen!
25
- J�l van, majd ut�nan�zek ! - Sz�lt a helyettes�-
nek, hogy vegye �t az ir�ny�t�st. - Haza kell men-
nem. M�sf�l �r�n bel�l visszaj�v�k. Ami pedig a
v�rt illeti : kivizsg�ltatom az �gyet a biztons�giak-
kal.
Brakker pr�b�lta megnyugtatni a feles�g�t �s a l�-
ny�t.
- Ostoba tr�f�lkoz�sr�l van sz� - mondta. - Va-
laki sz�rakozik vel�nk. - Brakker nem eml�tette,
hogy a klinik�n hasonl� jelens�get tapasztaltak,
mag�ban azonban nyugtalans�got �rzett. Kiment a
f�rd�szob�ba, megnyitotta a csapot. El�sz�r val�-
ban v�res v�z folyt, azt�n kitisztult. Hossz� id�ig
figyelte, �m szerencs�re a v�r nem t�rt vissza.
- J� volna, ha ma nem menn�tek sehov� sem, �s
nem fogadn�tok senkit ! - hagyta meg a feles�g�nek.
- Nekem mennem kell a klinik�ra.
A telefon az ajt�b�l sz�l�totta vissza.
Quick f�radt hangj�t hallotta:
- Ne haragudj�k, professzor �r, v�ls�gst�bot �ll�-
tottunk �ssze, amelynek - ut�lagos engedelm�vel -
�n is tagja. Ma d�lut�n h�romkor �ssze�l�nk. K�l-
d�m a kocsit!
- De h�t mir�l van sz�?
- Bocs�sson meg, itt bent mindenr�l t�j�koztat-
juk. - �s Quick letette a kagyl�t.
A hatalmas sz�rke kocsi pontban h�romnegyed h�-
romkor a klinika el� g�rd�lt. Brakker be�lt a h�ts�
�l�sre, �vatoss�gb�l azonban meggy�jtotta a l�m-
p�t, �s alaposan k�r�ln�zett, nem rejt�zik-e k�gy�
az �l�s alatt, de semmi gyan�sat nem �szlelt.
Hamarosan be�rkeztek a biztons�gi szolg�lat
k�zpontj�ba. Egyenruh�s �r vezette fel a t�rgyal�-
terembe. '
26
Quick �dv�z�lte a megjelenteket, azt�n bemutat-
ta a bizotts�g tagjait. Egy komor, sov�ny f�rfi a
korm�nyt k�pviselte, �llamtitk�ri rangban. Mellette
Lench f~o~Tlalt helvet. azn�n a hadsereg vez�rkari
f�n�ke �lt, majd Corpy �s Brakker professzor, v�-
g�l Endat m�rn�k, a m�szaki egyctem r~ktora z�rta
a sort.
Quick r�szletesen besz�molt a tapasztalatokr�l, s
akik m�g nem j�rtak a helysz�nen, d�bbenten hall-
gatt�k. A vez�rkari f�n�k meg is jegyezte, hogy a
dolog hihetetlennek l�tszik, s�t minden k�pzeletet
fel�lm�l. Azonnal felder�t�ket k�ld a helysz�nre, �s
rem�li, ho~y megtal�lj�k a megsemmis�t�s m�dj�t.
Quick cwato~s~�~~ra intett. besza�molt a k�t szerel�
f�jdalmas hal�l�r�l. Ehhez csatlakozva Corpy pro-
fesszor elmondta, hogy egy ismeretlen telefon�l�
kil�t�sba helyezte: r�videsen t�megek pusztulnak el
a titokzatos k�rban. A m�szaki egyetem rektora
t�j�koztat� besz�mol�t k�rt Quickt�l �s Lencht�l,
majd .elgondolkozott.
- �rd~~~~i k�s�rletr�l v~lll Szo - mondta azut�n. -
Magam is szeretn�m megtekinteni. Az elmondot-
takb�l �gy v�lem, eleven szervezet �s robot eddig
ismeretlen h�zas�t�s�b�l keletkezett r�mmel �llunk
szemben. Fenn�llhat a vesz�ly, hogy az �l� szervezet
elleni int�zked�seinket a robot k�z�mb�s�theti - �s
viszont. Ezzel kapcsolatban eml�kszem egy �vfo-
Ivamt�rsamra, aki k�r�lbel�l h�sz �ve foglalkozott
a kombin�ci� lehet�s�g�vel.
- Nos - emelte fel a fej�t az �llamtitk�r -, ez
rendk�v�l fontos bejelent�s volt. Megtudhatn�nk az
illet� nev�t'?
-- Frank Frunk - mondta a rektor.
Brakker professzor izgatottan sz�lt k�zbe.
- A p�ciensem volt. Annyit hallottam r�la, hogy
�sszef�rhetetlens�ge miatt egy t�volabbi kutat�int�-
zetbe osztott�k be.
- Igen. � az - mondta Endat.
27
- Megtudhatn�nk r�la valamit b�vebben `? - k�r-
dezte az �llamtitk�r.
- �vek �ta nem tal�lkoztam vele - mondta a
rektor. - Hallottam, hogy agy�t�ltet�sen esett �t, s
hogy volt egy fontos tal�lm�nya, amelyet a kor-
m�ny elutas�tott. Igen veszedelmesnek nyilv�n�tot-
t�k a szakemberek, f�k�nt az�rt, mert senki sem
tudta kisz�m�tani a hat�s�t. Hallottam, hogy emiatt
elkeseredett, �s fogadkozott, hogy - noha rengeteg
p�nzt em�szt fel - mindenk�ppen val�ra v�ltja.
- Mi volt ennek a l�nyege?
- Valami puszt�t� erej� szerkezetr�l volt sz�.
A korm�ny azonban �gy v�lte, hogy kifejleszt�s�t
a szomsz�dos orsz�gok fenyeget�snek v�lhetn�k, �s
ez�rt el�lltak a kivitelez�st�l.
- Lehet, hogy Frunk m�gis megcsin�lta?
- Aligha. Tudn�llik rengeteg munk�ba ker�l,
el��ll�t�sa sok-sok embert k�v�n.
- Meg kell tal�lnunk Frunkot - mondta Quick.
- Tegnap Homokos-parton, a tengern�l volt -
mondta Brakker. - A feles�gemet �s a l�nyomat
l�togatta meg.
- Hogyan? �n�k kapcsolatban vannak vele? -
k�rdezte az �llamtitk�r.
- Sz� nincs r�la! - tiltakozott a professzor. -
V�letlen�l botlott bele a nyaral�nkba. Miut�n meg-
tudtam, a csal�domat azonnal visszah�vtam.
- Veszedelmes embernek tartja?
- Csak �rzem, hogy valami nincs rendben k�r�-
l�tte. Meghat�rozott bizony�t�kaim azonban nin-
csenek.
- Eml�kszik, professzor �r, a m�t�t k�r�lm�nyei-
re? Meg tudn� mondani, hogy a donort�l vett agy-
vel� mennyiben befoly�solta Frunk jellem�t?
- Ennek alaposan ut�na kellene n�znem a feljegy-
z�seimben. Annv_ it mondhatok: � volt az utols�
pa�ciensem. akit eml�kezetkezel�s n�lk�l bocs�tot-
tunk el. Vagyis mindent el�lr�l kellett kezdenie.
28
- Megk�rhetem, hogy r�szletesen sz�moljon be
r�la, mondjuk, holnap?
- Term�szetesen.
Lench m�g bejelentette, hogy a f�v�ros �ramell�-
t�s�t m�s vonalra kapcsolt�k, �gy zavarokra egyel�-
re nem kell sz�m�tani.
Ezzel a bizotts�g be is fejezte munk�j�t. Brakker
hazat�rt. Feles�ge �s l�nya �zenetet hagyott, hogy
bev�s�rolni mentek. A professzor a fej�t cs�v�lta.
"K�nnyelm�sk�dnek - gondolta. - Pedig k�rtem
�ket, hogy ne mozduljanak ki a h�zb�l!" Azt�n
hal�nt�k�ra h�zta az eml�keztet�t, �s a k�sz�l�ket
Frunk k�dsz�m�ra kapcsolta. R�vid id�n bel�l a
k�sz�l�k m�r sorolta is az adatokat. A professzor
az �r�sr�gz�t�h�z csatolta, s nemsok�ra olvashat�
volt Frunk eset�nek teljes k�pe.
De k�zben megcs�rrent a telefon.
- Hall� - sz�lt bele Brakker.
- Eve kisasszonyt keresem - mondta a hang.
- A l�nyom nincs itthon.
- �, sz�val a professzor �rral besz�lek !
- �n vagyok. Szabad megk�rdeznem, kihez van
szerencs�m?
- Frunk m�rn�k vagyok. Eml�kszik m�g r�m,
professzor �r?
- Nagyon j�l eml�kszem.
- Az a helyzet, hogy megtetszett a l�nya. �gy
vettem �szre, �n sem vagyok k�z�mb�s neki. Rem�-
lem, nem ellenzi, hogy tal�lkozzunk?
- Nem sz�lok bele a l�nyom �gyeibe. � maga
k�pes d�nteni.
- Akkor, ha megengedi, megl�togatom.
- Mikor?
- M�g ma. Voltak�ppen a tengerparti nyaral�-
jukban k�v�ntam felkeresni, de hirtelen hazautaz-
tak.
- Megvolt r� az okuk.
- Bizony�ra.
29
:
- Sajnos, nem tudom, mikor j�nnek haza.
- Ha mondjuk... kilencre odamegyek, akkor m�r
hizon~ ~�ra otthon lesz.
- Nem gondolja, hogy az egy kicsit k�s�i id�-
IOOII t ~?
-- �. �n �jszakai ember vagyok, �s rem�lem, hogy
h�sz-harminc percet �n�k is kib�rnak.
- J~jj�n. De...
- I ~~en'?
- .A skorpi�it hagyja otthon.
- R�luk is tud'?
- Tudok.
Frunk nevetett. - Nem viszem �ket magammal.
De, ho~y t�j�koztassam: k�s�rleteket v�gzek vel�k.
-- ~lin k�s�rletezik?
-- Egycle~re nem besz�lek r�la senkinek. De ha
Siker�l, lehet. hogy az orvostudom�ny is r�szes�l
hcl�le.
- Ha ilven bizallnatlan velem szemben is, hogy-
llo`~~ a m�t�tnek al�vetette mag�t?
-y�lnem kellett. hogy az elk�pzel�seimet val�ra
v�lthassam. Me~~ kell mutatnom, hogy a tal�lm�-
nyom �letk�pes!~
- Az emberis�g haszn�ra vagy k�r�ra tal�lt fel
va.lamit?
- ~'~tt�l fiyg, ki honnan n�zi. A magam szem-
pontjab�l el�gt�tel azok�rt a sebek�rt. amelyeket
a�rtatlanul kaptam. Kik�z�s�tettek.
- Vajon mi�rt?
-- Irigys�gb�l.
- Sz�val bossz�t forral !
- Me~~b�nt.etem azokat, akik ellenem dolgoztak,
akik elutas�tottak.
- Mif�le b�ntet�st sz�n nekik?
- Majd megtudj�k! Professzor �r, azt aj�nlom
,
fejezz�k be a besz�lget�st, ha �n�kh�z megyek,
szcm�lyesen f~olytathatjuk.
30
Ahogy letette a kagyl�t, a professzor azonnal
Quicket t�rcs�zta.
- Frunk m�rn�k idej�n hozz�nk ma este kilenc
�r�ra.
- �ri�si - mondta Quick. - Azt hiszem, ha elbe-
sz�lget�nk vele, a fick� tud n�h�ny �rdekes dolgot
mondani. Ott lesz�nk - mondta a biztons�gi f�n�k.
- Legyenek nagyon �vatosak - mondta a pro-
fesszor. - �s m�g valami. Nem is mondtam �nnek,
ma d�lut�n a klinik�n meg az otthonomban is, v�r
folyt a v�zcsapb�l.
- Micsoda?
- Ahogyan mondtam.
- �s ezt mire v�li?
- A gonosz er�nek, amely egyel�re k�nye-kedve
szerint j�tszik vel�nk.
Brakker idegesen j�rk�lt fel �s al� a lak�sban. H�t
�ra t�jban me~j�tt a csal�dja.
- Ugye, k�rtelek benneteket, hogy ne menjetek el
hazulr�l !
- Halaszthatatlan bev�s�rl�sok. . . - mondta a fe-
les�ge.
Eve �t�lelte az apja v�ll�t.
- Ne haragudj, papa. Vigy�ztunk magunkra.
Brakker besz�molt a Frunkkal folytatott besz�l-
get�sr�l.
- F�lek att�l az embert�l - mondta Eve.
- �n sem sz�vesen egyeztem bele. Rem�lem, mi-
el�tt a h�zba l�p, a biztons�giak r�teszik a kez�ket.
Nyolc �ra ut�n Quick �s emberei jelezt�k, hogy
meg�rkeztek, azt�n elrejt�ztek a kertben. Fesz�lt
v�rakoz�sban teltek a percek. Kilenc �ra el�tt aut�
f�kezett a h�z el�tt. Meg�llt, vezet�je kikapcsolta a
motort, azt�n csak �lt mozdulatlanul. A biztons�-
giak egy darabig figyelt�k, azt�n el��vakodtak rej-
tekhely�kr�l, �s k�r�lvett�k az aut�t. N�h�nyan
eg�szen k�zelre mer�szkedtek, �s felt�pt�k a kocsi
ajtaj�t. Elk�ped�s�kben k�v� dermedtek. A kor-
31
m�ny m�g�tt ember form�j� robot �lt, mereven
n�zett el�re. Belsej�b�l kopog�s g�phang sz�lalt
meg.
- Frunk m�rn�k robotja vagyok. �hajtanak t�-
lem valamit? Szem�lyes megb�zottk�nt tov�bb�tom
�zeneteiket. K�rem, mondj�k meg Brakker profesz-
szornak, hogy Frunk nem ilyen vend�gl�t�sra sz�-
m�tott. K�rem, besz�ljenek. Ot percig tart�zkodom
itt, azt�n tov�bbmegyek. De ne k�vessenek, mert
akkor felrobbantom magam!
K�zben a professzor�k is kij�ttek a h�zb�l.
- Mi t�rt�nt? - k�rdezte Brakker.
- Frunk helyett egy robot �rkezett - mondta
Quick. - M�g nem tudjuk, mit kezdj�nk vele.
- Frunk m�rn�k megb�zottja vagyok - kezdte
�jra a g�phang. - Brakker professzornak �zenem :
t�ls�gosan �tl�tsz� volt a csapda. Majd elj�v�k
m�skor, amikor biztons�gban �rezhetem magam.
�s most vigy�zzanak, ind�tok.
A motor felb�g�tt �s a kocsi m�r csaknem nekil�-
dult, amikor a biztons�gi szolg�lat egyik embere
odaugrott, felt�pte az ajt�t, �s k�zvetlen k�zelr�l
g�ppisztolysorozatot eresztett a robot gerinc�nek
utols� csigoly�j�ba. A motor le�llt, a sof�r el�rebu-
kott �s nem mozdult. Quick embere szapor�n r�n-
gatta ki a robot test�b�l ki�gaz� huzalcsatlakoz�so-
kat, majd felnyitotta a kocsi csomagtart�j�t.
A hangosan ketyeg� robbant� �raszerkezet muta-
t�ja p�r perccel a deton�ci� id�pontja el�tt �llt meg.
- Kis h�j�n valamennyien elsz�lltunk - mondta
Quick. Kezet ny�jtott a robot megsemmis�t�j�nek.
- Gratul�lok.
- K�sz�n�m - mondta az embere.
- Honnan tudta...?
- Foglalkozom robottechnik�val. Egy amerikai
professzor k�nyv�ben olvastam a "gerinces" robo-
tokr�l, amelyeknek ir�ny�t� k�zpontj�t az utols�
csigoly�ban helyezik el, mivel az a r�sz�k �ltal�ban
32
kev�sb� van kit�ve k�ros�t� beavatkoz�snak. Ha a
robotra r�l�nek, a fej�t vagy a mellkas�t veszik
c�lba. A gerinc v�g�re nem gondolnak. Eszembe
jutott, megpr�b�ltam. Szerencs�re siker�lt. Csinos
mennyis�g�, nagy erej� robban�szert �p�tettek a
kocsiba.
- A robotot sz�ll�ts�k be az egyetemre, �rtes�ts�k
Endat m�rn�k�t, hogy alaposan elemezze a szerke-
zetet. Nagyon vigy�zzanak r�, �jjel-nappal �rizz�k!
- utas�totta beosztottait Quick. - Azt�n Brakkerhez
fordult. - Mit gondol, professzor �r, ki figyelmeztet-
hette Frunkot? Vagy csak megsejtette, hogy v�runk
r� ?
- Nem tudom. De a fick� az �rd�ggel cimbor�l,
annyi bizonyos. Azt hiszem, a robot elvesz�t�se �rz�-
kenyen �rinti, �s v�rhat�an tesz valamit.
- Sz�vesen hagyn�k �rs�get a h�za k�r�l - mond-
ta a f�n�k.
- Tal�n azzal ingerelj�k.
- Gondolkozz�k rajta.
�jszaka jelentett�k Quicknek~, hogy a sz�rnyeteg
felfalta a m�sodik oszlopot is, �s a harmadik fel�
vonszolja hatalmas t�meg�t. Most m�r teh�t biztos-
nak l�tszott, hogy napi egy oszlop elpuszt�t�s�ra
programozt�k be.
� vez�rkari f�n�k a szemle ut�n megfogadta,
hogy legfeljebb az �t�dik oszlopig juthat el az isme-
retlen, addigra megsemmis�tik. M�g az �jszaka fo-
lyam�n k�l�nleges alakulatok indultak a hegyekbe
a vez�rkari f�n�k k�zvetlen ir�ny�t�s�val.
Endat m�rn�k - a lehet�s�gekhez k�pest - alaposan
megvizsg�lta a sz�rnyet. Meger�s�d�tt benne a tu-
dat, hogy �l�l�ny-robot kombin�ci�val van dolguk.
A r�mb�l �rad� er�s b�z �s �get� h�s�g arra mutat,
hogy valamif�le ismeretlen v�d�r�teg veszi k�r�l,
amely b�rmif�le ellener� r�hat�s�t megg�tolja. El-
33
k�pzelhet�, hogy k�z�ns�ges l�ved�kekkel nem
semmis�thet� meg. K�l�nleges kamer�kkal k�sz�tet-
tek r�la felv�teleket, �s visszaj�tsz�skor �r�mmel
l�tt�k, hogy a k�pek megmaradtak, elemezhet�k
voltak. Endat b�zott benne, hogy k�t napon bel�l
alapos t�j�koztat�st dolgozhat ki a vez�rkar sz�m�-
ra. Miel�tt visszarep�lt volna a hegyekb�l, r�di�te-
lefonon jelentkezett Quick, �s besz�molt a robot
elfog�s�r�l. Arra k�rte a m�rn�k�t, hogy soron
k�v�l , boncolja fel" a robotot, abban a hitben, hogy
a szerkezet alapos megismer�se k�zelebb viszi �ket
a megold�shoz.
Endat lelkesen fogadta a feladatot. S noha eg�sz
�jszaka dolgozott, nem �rzett f�radts�got. A heli-
kopter�llom�sr�l a saj�t kocsij�n hajtott haza.
Amikor bel�pett a hom�lyos el�t�rbe, egy f�rfira lett
figyelmes, aki a lak�k n�vt�bl�j�t tanulm�nyozta.
- Kit keres? - k�rdezte el�z�kenyen.
- Bocs�nat, �n keres Endat m�rn�k. �gy tudja,
ebben a h�zban lak.
- Mi�rt keresi? - �rdekl�d�tt Endat.
- R�gi bar�tt�l hoz neki �dv�zl�gy.
- Tal�n �dv�zlet.
- I~gen, igen, az.
- En vagyok Endat - mutatkozott be a m�r-
n�k. - Menj�nk fel a lak�somba.
A m�rn�k le�ltette a vend�get, itallal k�n�lta.
Negyven �v k�r�linek l�tszott, az arc�t bor�t� s�r�
szak�ll elfedte von�sait.
- H�t akkor halljam, mif�le �zenet �s kit�l.
- Frunk m�rn�k �zen, �s sokat �dv�z�l.
- Frunk? - Endat egy pillanatra megh�kkent, de
igyekezett meglepet�s�t pal�stolni. - Mi van vele?
Es hol dolgozik~ .
- Odahagyta az int�zetet, saj�t laborat�riumnak
k�s�rletez. Rengeteg van k�l�nleges elk�pzel�s. Azt
mondogatja folyton : ebben orsz�gban k�t igazi
nagy fe~ van : Endat- �s Frunk. Ha Endat hozz�m
34
�llna, vil�gszabadalmak t�meg�t sz�lethetn�nk. �s
k�rdez, hogy a m�rn�k �r mivel foglalkoz.
- Maga mellette dolgozik?
- �n kicsit. Ap�m volt valamikor Frunk t�rsa.
�n csak p�r h�t tapasztaltam n�la.
- Maga k�lf�ldi?
- Igen. Sajnos rosszul mondom a szavakat. Bo-
cs�nat.
- Semmi baj.
- De a m�rn�k �r mag�r�l m�g nem semmit sem
mond.
- Mit mondhatn�k? Rengeteg munk�t ad az
egyetem, saj�t kedvemre nem sokat dolgozhatom.
Sz�val nincs semmi rendk�v�li, ami Frunk bar�to-
mat �rdekelhetn�. - �szt�ne azt s�gta, hogy a ro-
bot�gyr�l ne �ruljon el semmit. Tekintete tal�lko-
zott a szak�llas szem�vel. Megborzongott, mintha
�ram�t�s �rte volna. - Mondja meg a bar�tomnak,
l�togasson meg. � a maga ura, k�nnyebben gazd�l-
kodik az idej�vel.
- Megmondhat. De Frunk nagyon befoglalt. Ta-
l�lm�nyon dolgozik. Egyes�ti az �l� szervezet �s a
robottechnika. Elpuszt�thatatlan l�nyeket hoz a vi-
l�gra.
- Hogy mondta? - Endat felkapta a fej�t. Azt�n
k�z�mb�s arcot igyekezett mag�ra er�ltetni. Saj-
n�lta, hogy hirtelen �rdekl�d�s�vel el�rulta mag�t.
Latta a vend�g szem�n, hogy nem k�v�natos ter�let-
re t�vedt. - Ezt is a laborat�riumban csin�lja?
- Ott.
- Ha megmondja, fel�rom a c�m�t. �rdekel a ro-
bottechnika. Az �gyetemi hallgat�k is �rdekl�dnek
ira�nta. Ha megh�v, elmehetek hozz�.
- Frunk m�rn�k �rnak igen sok harc kellett,
hogy elismerj�k. De a miniszter elutas�totta. A ma-
~~a erej�b�l megcsin�l minden, amire nem t�mogat-
t�k. Azt mondja: egyetlen ember ismeri az � tal�l-
m�ny�t, Endat m�rn�k. Csak � k�pes felismerni.
35
Ha Endat m�rn�k megtal�lna egy Frunk-robotot,
r�gt�n tudna mindent. �s Frunk azt is tudja, hogy
Endat nem el�ruln� a j� bar�tot.
Endat burkolt felsz�l�t�st �rzett a szak�llas sza-
vaiban. Nem tudta, mit mondjon erre. �gy hallat-
szott, mintha Frunk tudn�, hogy �t k�rt�k feI a
robot "boncol�s�ra". - Voltak�ppen r�gen elsza-
kadtunk egym�st�l - mondta kit�r�en. - De az�rt
valamikor tal�lkozhatunk. Majd egyeztetj�k az
id�nket. Mondja meg a m�rn�k �rnak, hogy �dv�z-
l�m, �s rem�lem, hogy rendk�v�li tal�lm�nya vala-
mennyi�nk haszn�ra v�lik.
A vend�g fel�llt.
- Megmond. - Kezet ny�jtott.
Endat megfogta a kez�t: j�ghideg volt a b�re,
aka�r egy halott�. Apr� sz�r�st �rzett, azt gondolta,
az idegen k�rme �rt a tenyer�hez. Becsukta l�toga-
t�ja m�g�tt az ajt�t. �r�asztal�hoz �lt, kiteregette
a jegyzeteit. Alaposan tanulm�nyozni akarta a sz�r-
nyetegr�l szerzett ismereteit. �gy v�lte, az idegen
n�h�ny elejtett szava is hozz�seg�ti a megold�shoz.
Tal�n f�l �ra telt el, amikor �rezte, hogy az apr�
sz�r�s k�rny�k�n �g a b�re. Megn�zte a tenyer�t,
semmi elv�ltoz�st nem tapasztalt. A sz�ve vadul
kalapa�lt. F�lretette az iratokat. "F�radt vagyok -
~=ondolta. - M�giscsak kell valamennyit aludnom."
�z �r�asztalra borult, becsuk�dott a szeme.~
K�zvetlen mellette megsz�lalt a telefon, de azt
m�r nem hallotta.
- Nos`? - t�relmetlenkedett Quick.
- Sajnos, az otthoni sz�ma sem felel - mondta a
titka�rn�.
- �s az egyetemen sincs.
- Nem is jelezte, hogy k�s�bb megy be.
- �ll�ts�k ki a kocsimat ! - mondta Quick. Mag�-
hoz vette egyik ember�t. �s elindnltak Endat lak�-
Sel l'~l . .
Felmentek az emeletre, de percekig hi�ba cs�n-
gettek. Akkor a f�n�k lek�ldte az ember�t a h�zfel-
�gyel�h�z.
Quick bemutatkozott, 'megmutatta az igazolv�-
nv�t.
y- Mikor l�tta utolj�ra a m�rn�k urat?-k�rdezte.
- Ma reggel. Valahonnan �rkezett.
- Egyed�l volt`?
- Igen. De az el�t�rben tal�lkozott egy szak�llas
f�rf val, hallottam, hogy besz�lgettek n�h�ny mon-
datot. azt�n egy�tt mentek fel.
- Mif�le embernek l�tszott az az idegen?
-- Ami felt�n� volt : idegen akcentussal besz�lt.
Valahogyan �gy: �n keres Endat m�rn�k, �gy tudja,
itt lak. Vagy hasonl�k�ppen.
- Ki tudja nyitni az ajt�t?
- Igen.
- Pr�b�lja meg.
A h�zmester odahajolt a z�rhoz. - Benne van a
kulcs.
- Az�rt csak pr�b�lja meg!
- Sajnos, nem megy. Hozok szersz�mokat, �s
felfesz�tj�k.
K�zben t�bb lak� is k�v�ncsiskodva kin�zett, �m
Quick er�lyesen intett, hogy h�z�djanak vissza.
A h�zmester kinyitotta az ajt�t. Bel�ptek a lak�s-
ba, s r�bukkantak Endatra. Mereven az asztalra
borulva fek�dt. Halott volt.
Quick kiss� idegesen sz�lt az orvosra. - A hal�l
ok�t kell s�rg�sen'megtudnom!
- Persze - mondta nyugalommal a doktor. -
Semmif�le k�ls�relmi nyomot nem l�tok, a bonco-
l�st meg kell v�rnunk.
- Csin�lj�tok min�l el�bb!
- Elvihetik a holttestet - enged�lyezte Quick.
37
Elmentek valamennyien, csak Quick �s az embere
maradt a lak�sban.
- I'r�b�ljuk elk�pzelni - mondta a f�n�k -, En-
dat haza�r, az el�t�rben megl�t egv idegent, aki a
lak�k n�vt�bl�j�t b�ng�szi. Megk�rdezi t�le: kit ke-
res. Mire az illet� - �ll�t�lag idegen akcentussal -- azt
mondja: Endat m�rn�k�t. Mondja neki, hogy az �n
vagyok. Azt�n besz�lgettek m�g valamir�l, majd
egy�tt felj�ttek a lak�sba. Hogy itt mi t�rt�nt'? Nos.
ezt hom�ly fedi. Felt�telezhetj�k, hogy az illet� b�-
k�sen t�vozott. A h�zigazda bez�rta uta�na az ajt�t,
majd az asztalra borult �s meghalt. Er�szakos csele-
kedetre a helysz�n nem utal. M�gis abban �z ir�n.v-
ban kell elindulnunk, hogy a l�togat� megjelen�se
�s a m�rn�k hal�la k�z�tt szoros okozati �sszef�g-
g�s van. V�rjunk csak! Endat megb�z�st kapott
t�l�nk az elfogott robot tanulm�nvoz�s�ra �s a
hegyekben gar�zd�lkod� r�m felder�t�s�re. �s ez a
mi szak�rt�nk Frunk ismer�se. Az �rd�gbe is! Le-
het, hogy m�g egy sz�rnyeteg t�madt, amely nem a
t�vvezet�koszlopokat, hanem a m�rn�k�ket fogja
felfalni'?
Quick m�g egyszer alaposan k�r�ln�zett. �tla-
pozta Endat feljegyz�seit. Ezek az �r�sok a laikus
sz�m�ra j�form�n semmit sem �rultak el. Csup�n
mennyis�g�ket �s a pap�rokon olvashat� sz�mada-
tokat tekintve azonban igen alaposnak l�tszottak.
Arra mutattak, hogy Endat lelk�smeretesen bele-
mer�lt a t�m�ba, s k�zelj�rhatott a rejt�ly megold�-
s�hoz. Quick akkor m�g nem tudta, ho~~y vala-
mennyi feljegyz�s hamis, Endat val�di jegyzeteit
gyilkosa mag�val vitte... '
Visszamentek a k�zpontba. A szob�j�ban jelen-
t�sek v�rt�k. A hadsereg felder�tette a sz�rnyeteg
t�meg�t, tev�kenys�g�t, mozg�sk�rlet�t. M�szeres
vizsg�latok alapjan nem tartj�k kiz�rtnak, hogy
belsej�ben nukle�ris robban�t�ltetek rejt�zhetnek,
amelyek felrobban�sa s�lyos k�rokat okozhat.
38
A t�z�rs�gi t�mad�s kock�zat�t teh�t senki sem
merte v�llalni. A vez�rkari f�n�k Endat v�lem�ny�-
ben b�zott. S amikor megtudta, hogy egyel�re isme-
retlen k�r�lm�nyek k�z�tt meghalt, tajt�kzott a
d�ht�l. Felel�ss�gre vonta Quicket, mi�rt nem gon-
doskodott a m�rn�k �rizet�r�l. Gondolhatta volna,
hogy els�sorban � van �letvesz�lyben !
R�viddel ezut�n megsz�lalt az asztal�n a k�l�n-
leges vonalra kapcsolt telefon. Rekedt hang hallat-
szott.
- T�bornok �r, Endatot ak�rhogyan �rizhett�k
volna, �n utol�rem. �s akire eddig kimondtam a
hala�los �t�letet, nem menek�lt meg!
- Hall�! Kicsoda maga, �s hogyan kapcsol�dott
a vonalamba?
- Rejt�lyes, mi? - nevetett a hang. - A k�zelj�v�-
ben egyre t�bb hasonl� rejt�lyre kell figyelni�k.
K�sz�ljenek fel!
- Hall�! Mi�rt nem mutatkozik be? Gy�va alak!
- Azt hiszi, ki�nekli cs�r�mb�l a sajtot? Hogy �n
ki vagyok, cseppet sem fontos. Volt id�, amikor
fontos lett volna, hogy ismerjenek. Elismerjenek!
Most m�r l�nyegtelen. �gysem tal�lkozik velem
szem�lyesen, legfeljebb a teremtm�nyeimmel. Azt is
tudom, hogy mik�zben besz�l�nk, utas�t�st adott:
der�ts�k fel a h�v�t. Nos, k�zl�m �nnel, hogy r�di�-
telefonon besz�ltem, ak�rhonnan! Visszhall�sra!
A t�bornok a legharap�sabb �llapotban volt,
amikor a titk�ra bejelentette, hogy egy �js�g�r�
k�v�n vele besz�lni.
- M�r csak ez hi�nyzott! Besz�ljen vele, h�tha el
tudja k�ldeni.
- Ez nem olyan fajta.
- Az �rd�gbe is! Fogadnom kell, k�l�nben meg-
l�dul a fant�zi�juk. Az hi�nyzik m�g, hogy ez a
dolog id�nek el�tte kitud�dj�k! H�tha f�lre tudom
vezetni!
39
Eve Brakker elm�ly�lten olvasta az �js�got. Mindig
b�szkes�g �s boldogs�g t�lt�tte el, valah�nyszor
apja sikeres m�t�tjeir�l sz�moltak .be. Rajong�ssal
szerette az apj�t, �s f�ltette is. T�l sokat dolgozott,
egy-egy agy�t�ltet�s el�k�sz�t�se �s lebonyol�t�sa -
Eve szerint - legal�bb �t �vvel �regb�tette. A pro-
fesszort azonban nem lehetett f�kezni vagy let�r�teni
a maga v�lasztotta �tr�l. Eve rendk�v�l becs�lte,
hogy eg�sz �let�t egy nagy �gy szolg�lat�ra rendelte.
A vil�gon els�k�nt � v�gzett agy�t�ltet�st, ami pe-
dig a sikert illeti, m�g mindig vil�gels�k�nt tarthat-
ta�k sz�mon.
Eve egy kellemes pressz� kertj�ben h�s�lt a f�k
a�rny�k�ban. Nagy �lvezettel forgatta az �js�got,
�jra meg �jra v�gigolvasta az apj�r�l sz�l� r�szeket.
Azt�n tov�bblapozott, s az egyik oldalon szem�be
t�nt egy meglehet�sen nagy m�ret� hirdet�s. "Tu-
dom�nyos k�s�rlethez keresek jelentkez�ket. Nem
vesz�lytelen, de az �tlagos t�zszeres�t keresheti meg,
r�vid id� alatt."
- J� napot, Brakker kisasszony - k�sz�nt r� va-
laki.
Eve �sszerezzent, �lt�b�l feln�zett. Ismer�snek
tetsz� arc tekintett vissza r�.
- L�tom, �ppen a hirdet�semet olvassa - mondta
az idegen. S hogy a l�ny erre sem sz�lt, megk�rdez-
te: - Eml�kszik m�g r�m?
- Bocs�sson meg, �yy l�tszik, kihagy az agyam...
- Az agya ! No hiszen ! Mag�nak azt�n igaz�n
nincs mit�l f�lnie! A professzor �r b�rmikor rendbe
hozhatja.
A la�nyba belehas�tott a felismer�s. "A skorpi�s
cmber!" - gondolta, s az iszony �rny�ka futott v�gig
az arc�n.
- Frunk m�rn�k vagyok. Eml�kszik? A tenger-
parton. .
- Igen - ny�gte ki nehezen Eve.
- Le�lhetek az asztal�hoz?
40
Eve nemet akart mondani, de igent mondott.
Maga sem �rtette. �gy sz�lt bel�le a hang, mintha
magnetofont szereltek volna a tork�ba, s � azt
mondja, amit a szalagra r�gz�tettek.
- A seb�szet, k�l�n�sen, amit az �desapja m�vel,
csod�latos, szenz�ci�s. De van m�s tudom�ny is. -
Elhallgatott, v�rakoz�ssal n�zett a l�nyra, az �rdek-
l�d�snek legal�bb morzs�j�t szerette volna. �m Eve
k�z�mb�sen tekintett r�. - Sz�val l�teznek - foly-
tatta -, �gy gondolom, nem �rtana, ha maga is
megismerkedn�k vele... Mondjuk, az �n k�s�rle-
teimmel. Volna hozz� kedve?
- Nem tud�m, mivel k�s�rletezik.
- �, ezt bonyolult volna itt most elmondani. Ha
viszont velem j�n, �s megtekinti, szempillant�s alatt
bel�tja az eg�szet. Nos, mehet�nk?
Eve ism�t nemet gondolt, s m�gis, b�tortalanul
igent b�lintott. Nem tudta felfogni, mi t�rt�nt vele.
Engedelmesen ment Frunk oldal�n. A felszolg�l�
udvariasan odak�sz�nt, �s mag�ban csod�lkozott,
hogy Eve nem vette �szre.
A pressz� el�tt hatalmas, halv�nyk�k kocsi �llt.
A m�rn�k kinyitotta a h�ts� ajt�t, �s beseg�tette a
l�nyt. Azt�n � is be�lt, ind�tott, s a kocsi nagyot
l�dulva fordult ki a f��tra.
- Hosszadalmas utaz�s lesz - mondta a m�r-
n�k -, de meg�ri. �g�rhetem.
- Sajnos, semmit sem �rtek a m�szaki tudom�-
nyokhoz - mondta cs�ndesen Eve.
- Meg fogja tanulni! - nevetett Frunk. - Annyira
megkedveli, hogy ott sem akarja hagyni a h�zamat!
- Ezt hogyan �rti? - t�madt fel a l�nyban a f�le-
lem.
- �gy, ahogyan mondtam. De t�lem nem kell
f�lnie. Sohasem felejtem el, hogy �j �letemet az �n
�desapj�t�l kaptam. B�r azt is megmondom, hogy
a m�t�t nem siker�lt t�k�letesen. N�ha megb�nul a
bal karom, �s szem�lyis�gt�veszt�s is el�fordul.
41
- Az mit jelent?
- Csin�lok valamit, amit nem akarok. Az agyam
m�st parancsol, mint amit a v�gtagok m�velnek.
- Arra gondoltam - mondta cs�ndesen Eve -,
telefon�lnom kellene a sz�leimnek. Nem tudj�k, hol
vagyok.
- Majd megtudj�k! - nevetett g�nyosan Frunk.
Beletaposott a g�zba, a kocsi megiramodott.
- De k�rem. . . - pr�b�lkozott Eve -, �lljunk meg
valahol.
- Hagyja abba a nyafog�st. Mostant�l fogva azt
teszi, amit �n mondok !
Quick savany� arccal olvasta a boncol�si jegyz�-
k�nyvet. Endat hal�l�nak k�r�lm�nyeit nem sike-
r�lt tiszt�zni. Az orvosok sz�vel�gtelens�gre gyana-
kodnak, a jelek legal�bbis arra mutatnak. Igen �m,
de a boncol�skor azt tapasztalt�k, hogy a m�rn�k
sz�ve eg�szs�ges, a koszor�erek tiszt�k, rugalmasak.
A boncol�orvos leverten �lt Quick szob�j�ban.
- Kell itt lennie valami rejt�lynek - mondta.
- Rem�lem, alaposan megvizsg�lt�tok - mondta
Quick.
- Millim�terr�l millim�terre. Sehol semmi nyom.
Sem a sz�vetekben, sem a v�rben nincs m�rgez�sre
utal� nyom.
- Pedig az er�szakos hal�l a val�sz�n�bb - mond-
ta Quick. - Endat nek�nk dolgozott, m�ghozz�
jelent�s �gyben. Az oszlopfal� sz�rnyeteg titk�t
pr�b�lta felder�teni. K�nnyen lehet, hogy annyi is-
meretet gy�jt�tt �ssze, amennyivel m�r k�zel j�rha-
tott a megold�shoz.
- Sajn�lom - mondta az orvos. - Ha k�v�nod,
konz�liumot is �sszeh�vhatok.
- Ugyan m�r, nem ma ismert�k meg egym�st!
Az orvos t�vozott.
Quick telefon�lt a gar�zsba kocsi�rt. Endat lak�-
42
s�ba k�sz�lt kimenni, hogy m�g egyszer alaposan
k�r�lszimatoljon. B�r eddig semmi �rdemlegeset
nem fedezett fel, �m h�tha m�gis... Tapasztalatb�l
tudta, hogy a hc�tha a nyomoz� sz�m�ra az �dv�s-
s�g kapuja. A l�pcs�n ballagott fel az emeletre,
abban a rem�nyben, hogy gyalogl�s k�zben rendezi
gondolatait. Meg�llt a lak�s ajtaja el�tt, megvizs-
g�lta a hat�s�gi pecs�tet. �rintetlen volt. Kinyitotta
az ajt�t, bel�pett. �vatosan l�pkedve ben�zett vala-
mcnnyi helyis�gbe. Legtov�bb az �r�asztaln�l vizs-
g�l�dott. Lapozgatta Endat jegyzeteit, �m a r�vid�-
t�sekb�l �s a felv�zolt �br�kb�l semmit sem �rtett.
Csup�n sejtette, hogy Endat sok mindent tudhatott.
Lepillantott a padl�ra, s hirtelen egy c�dula �tl�tt
a szem�be. Felvette, megn�zte. Kusza bet�kkel ez
volt r��rva: "a k�z t�ske". T�bbsz�r is elolvasta,
azt�n a t�rc�j�ba tette. Visszament a hivatal�ba,
el�vette a c�dul�t, hosszan tanulm�nyozta. Endat
�r�sa lehet. H�vatta az �r�sszak�rt�t, �s soron k�v�li
vizsg�latot k�rt. R�videsen meg is kapta a v�laszt :
k�ts�gtelen�l Endat k�z�r�sa. Telefon�lt a boncol�-
orvosnak, megk�rte, j�jj�n fel a szob�j�ba. Az or-
vosnak is megmutatta az �r�st.
- Tal�n ez lehet a titok kulcsa - mondta Quick.
- Valami par�nyi sz�r�s a teny�ren, �s be�ll a hal�l.
- Elk�pzelhet� - mondta az orvos -, de hov� lett
a befecskendezett m�reg?
- L�tezhet olyan szer, amely nem hagy nyomot?
- Eddig nem tudok r�la.
- Ezt sem szabad figyelmen k�v�l hagynunk !
- Megvizsg�lom m�g egyszer, k�l�n�sen a tenye-
r�t - mondta t�voz�ban az orvos.
Eve fel�bredt. Kinyitotta a szem�t, s lassan eszm�lve
pr�b�lt t�j�koz�dni. Hom�lyosan eml�kezett, hogy
egy g�pkocsiban �lt, amely �r�kig futott vele. Azt�n
meg�rkeztek egy h�zhoz, valamit besz�lgettek is...
43
de kivel? Persze, Frunk m�rn�kkel! Azt�n mi t�r-
t�nhetett?
Tapogat�zott maga k�r�l. F�gg��gyban fek�dt,
k�r�lbel�l k�t m�ternyire a padl�t�l. Rajta volt a
ruh�ja, s�rtetlen�l, csak a l�b�r�l hi�nyzott a cip�.
Feltehet�en a m�rn�k fektette a f�gg��gyba. Aho-
gyan visszaeml�kezett, k�m�letesen b�nt vele, m�g
csak c�lz�st sem tett arra, hogy vissza akar �lni a
hatalm�val.
Elford�totta a fej�t. T�gas szob�ban fek�dt. Az
ajt�k, az ablakok t�rva-nyitva voltak, csup�n keret-
re fesz�tett sz�nyogh�l�k v�dt�k a ny�l�sokat. Cs�-
b�t� k�zelben telefonk�sz�l�k k�n�lta mag�t. Egye-
l�re nem mozdult. Hossz� ideig v�rt, s amikor �gy
v�lte, egyed�l van, elhat�rozta, hogy felkel, hazate-
lefon�l, azt�n kimegy a h�zb�l, �s elindul... Mind-
egy, hogy merre, csak innen t�volra.
Oldalra fordult, hogy a f�gg��gyb�l kik�sz�l�d-
hass�k. Lepillantott a padl�ra, �s felsikoltott.
A szob�ban hemzsegtek a skorpi�k. Eve megl�tta
a cip�j�t a f�gg��gy oszlopa mellett a f�ld�n, azon
is m�szk�ltak az undok f�rgek. Tudat�ba has�tott
a felismer�s: csapd�ba esett! Persze hogy t�rva-
nyitva ajt�-ablak, meg a telefon is l�tsz�lag �rizet-
len... Frunk val�s�gos v�d�sereget szervezett,
amely minden m�sn�l megb�zhat�bban szolg�lja.
Ha emberek �rizn�k a h�z�t, azokat meg lehetne
vesztegetni, azokra lehetne hatni, de a skorpi�k nem
ismernek k�l�nbs�get ember �s ember k�z�tt.
Nem volt mit tennie, v�rakozott. Mozdulatlanul
fek�dt, mert �gy �rezte, a veszedelmes f�rgek �szre-
vett�k �t, s m�r felfel� m�sznak a f�gg��gy oszlo-
pain, egyik-m�sik m�r a b�r�n rakosgatja sz�r�s
l�bait. Viszket�st �rzett, de nem mert a karj�hoz
ny�lni.
Motorz�g�s szak�totta meg a cs�ndet. A kocsi a
h�z el�tt f�kezett, csik�rogva. Kis id� m�lva Frunk
jelent meg az ajt�ban, s a l�nyra pillantott. '
44
- Fel�bredt? �s nem k�v�nt sem s�t�lni, sem tele-
fon�lni? - G�nyos hangja ingerelte a l�nyt, �m
m�gis hallgatott.
Frunk valami szerkezetet vett el� a zseb�b�l. Eve
nem tudta meg�llap�tani, hogy szemmel l�thatatlan
f�nyjelet vagy az emberi f�l sz�m�ra hallhatatlan
hangot bocs�tott-e ki, mindenesetre a skorpi�k eg~
csom�ba futottak, �s Frunk egy p�lca seg�ts�g�vel
egy t�gas ketrecbe terelte valamennyi�ket. M�g k�-
r�ln�zett, nem maradt-e egy v�letlen�l szabadon.
Megn�zte Eve cip�j�t is.
- Nos, felkelhet, ha akar - mondta k�nnyed�n.
- Ahogyan meg�g�rtem, bevezetem a laborat�riu-
momba. Parancsoljon. - L�pcs�s �llv�nyt tolt a
f�gg��gy mell�. Eve kik�sz�l�dott a h�l�b�l. K�z-
ben riadtan n�zegetett k�r�l, mert v�ltozatlanul �gy
�rezte, a skorpi�k a k�zel�ben m�szk�lnak: Lem�-
szott a padl�ra, kez�be vette a cip�j�t, s miel�tt
felh�zta, alaposan kir�zta. Frunk mereven n�zte a
l�nyt.
- Erre parancsoljon - mutatott egy ajt�ra. S mert
Eve nem mozdult, er�lyesebben sz�lt r�. - Nem
hallotta, mit mondtam?! Erre induljon!
A l�ny k�ts�gbeesetten n�zett r�.
- Mi�rt nem maga megy el�re?
- Itt csak �n k�rdezhetek! - mondta goromb�n a
f�rfi. - Tess�k, nyissa ki az ajt�t, �s menjen! Egy
ajt�t csak k�pes kinyitni!
Eve b�tortalanul lenyomta a kilincset.
T�gas helyis�gbe jutottak. A falak ment�n minde-
n�tt polcok sorakoztak, rajtuk m�anyag tart�lyok,
k�l�nb�z� sz�n� folyad�kokkal.
- Ez a vegyszerrakt�r - mondta a h�ta m�g�tt
Frunk. - Ezeknek a folyad�koknak csak egy �lta-
lam ismert kever�ke �lteti biorobotjaimat. Err�l
nem �rdemes t�bbet mondanom. Nyissa ki a k�vet-
kez� ajt�t!
Eve m�r nem ellenkezett. Agya sebesen m�k�-
45
d�tt, a szabadul�s es�lyeit latolgatta. Sejtette, hogy
Frunk nem fogja elengedni, �sszef�gg�st v�lt felfe-
dezni a,~ � elrabl�sa �s az apj�nak tulajdon�tott
m�t�ti hiba k�z�tt. Abban sem volt biztos, hogy
Frunk nem lesi-e ki a gondolatait is. Lopva f�rk�sz-
te a m�rn�k arc�t, vajon el�rulja-e, hogy a gondola-
taiba is belel�t.
Kinyitotta az ajt�t. �s hirtelen visszah�k�lt. Kes-
keny k�zfolyos�ra l�pett, amely alatt t�bb emeletnyi
m�lys�g t�tongott. K�z�pen - �llv�nyokt�l k�r�l-
fogva - hatalmas alak bontakozott ki. Mintha egy
�ri�sira n�velt embert l�tott volna, ar�nytalanul
nagy fejjel, term�szetellenesen megny�jtot,t �llka-
poccsal. T�tott sz�j�ban roppant fogazat, amely a
legkem�nyebb ac�lt is k�pes volt elmorzsolni.
- Tal�lm�nyom a m�sodik biorobot. - Frunl~
b�szk�n n�zett a l�nyra.
Eve �szint�n csod�lta a m�vet, noha sejtette,
hogy Frunk legkev�sb� sem az emberis�g haszn�ra
k�v�nja m�k�dtetni.
- Egyed�l csin�lta? - k�rdezte �rdekl�d�ssel.
- Voltak seg�t�im. A kivitelez�sben.
- �s nem f�l, hogy el�rulj�k a titk�t?
- De, igen! - mondta Frunk. Ijeszt� f�ny villant
a szem�ben.
A l�ny megborzongott. V�rakoz�ssal n�zett a
f�rfira.
Frunk vigyorgott. - "R�besz�ltem" �ket, hogy
hallgassanak! - mondta gunyorosan. Egy k�vetke-
z� ajt�hoz l�pett �s kinyitotta. - Ide n�zzen! Itt
vannak a seg�t�im!
Eve odan�zett, �s ijedt�ben nagyot sikoltott. Egy
�vegmedenc�ben, z�ldes sz�n� folyad�kban mezte-
len holttestek fek�dtek.
- Ezek csak haszontalan �letek - mondta Frunk.
- Fel�ldoztam �ket egy magasabb rend� l�t�rt !
Nemcsak az erej�ket vettem ig�nybe, de a v�r�ket
is. Robotjaim r�szben emberv�rrel m�k�dnek! -
46
Frunk becsukta az ajt�t. - Biztons�gra van sz�ks�-
gem. Mindenkit meg kell semmis�tenem, aki bepil-
lantott a m�helyem titkaiba.
Eve borzongva n�zett r�.
- Azt akarja mondani, hogy �n is...
Frunk nevetett.
- Bizony, Brakker kisasszony ! �n k�l�n�sen
nagy k�rt okozna nekem, ha kiszabadulna!
- De ember ! �n nem szabad akaratomb�l j�ttem
ide! Minek hozott el, ha ennyire f�lti a tal�lm�ny�t?
- Sajnos, nem kiv�telezhetek! Ezt megtanultam
m�s tud�sok k�s�rleteib�l is! J�rjon k�rbe a folyo-
s�n, n�zze meg, micsoda zseni�lis alkot�s ! �s k�p-
zelje : karny�jt�snyira vagyok a biorobotok term�-
szetes szaporod�s�nak megold�s�t�l. F�l �v, vagy
egy �v, �s az eg�sz f�ldet ellepik az �n teremtm�-
nyeim !
Eve remeg� l�bbal botork�lt a k�rfolyos�n. Le-
n�zett a sz�d�t� m�lys�gbe, �s egy pillanatra esz�be
villant: legjobb volna leugornia, megel�zni a r�
v�r� sz�rny�s�geket.
Frunk a nyom�ban volt, magyar�zott.
- Hasznos seg�t�im voltak, egyiket-m�sikat saj-
n�ltam is, de meg kellett v�lnom t�l�k. Az emberek
megb�zr~atatlanok !
- Az el�bb azt mondta: haszontalan �letek!
- �gy is van. Bizonyos szakaszokban azonban
r�juk szorultam.
- Mit csin�lt vel�k?
- F�jdalommentesen iktattam ki �ket. Egy k�z-
fog�s, apr� sz�r�s a teny�rben. Fel sem t�nik. R�vi-
desen f�radts�g, elesetts�g �rz�se. Azt�n a hal�l.
A boncol�s nem �llap�t meg semmit. Sz�vb�nul�sra
gyanakszanak, �m a sz�v erei felt�n�en �pek. A m�-
reg nem mutathat� ki, a szervezet teljesen felbontja
�s mag�ba olvasztja. K�zvetlen�l hal�luk el�tt le-
vettem az �sszes v�r�ket, mert - ahogyan m�ndtam
- biorobotjaimnak igen sok v�rre van sz�ks�g�k.
47
Frunk rengeteget magyar�zott, r�szletesen ismer-
tette a biorobotok m�k�d�s�nek elv�t, felhaszn�l�-
suk lehet�s�geit. Azt�n r�t�rt m�r m�k�d� teremt-
m�ny�nek ismertet�s�re.
- Tegnap �gy�kkal pr�b�lkoztak ellene. Lepe-
regtek r�la a l�ved�kek. D�hk�zpontj�t a maxim�-
lis er�re kapcsoltam. �sszet�rt k�t �gy�t, �rv�ny�-
be csalta, azt�n f�ldh�z csapta a f�l�be sz�ll� heli-
koptert, �s fokoz�d� h�- �s b�zkibocs�t�s�val leg-
al�bb sz�z embert megfert�z�tt vagy megsebes�tett.
- �s mindez mag�nak �r�m�t szerez? - k�rdezte
borzongva Eve.
- Tetszik a b�tors�ga - mondta elismer�ssel
Frunk. - M�g nem fordult el�, hogy valaki ilyesmi-
r�l faggatott volna, de legkev�sb�, hogy �n sz�ba
�lltam volna vele. Nos, hogy a k�rd�s�re feleljek :
engem t�bbsz�r�sen is kik�z�s�tettek. Nem vagyok
az a fajta, aki csak �gy belenyugszik a kudarcokba.
Megb�ntetem �ket.
- Esetleg azokat is, akik nem �rtottak mag�nak?
- Nincs id�m v�logatni. De most m�r induljunk
vissza! - utas�totta a l�nyt.
A f�gg��gyas szob�ba mentek.
- Sajnos. nines t�bb id�m, fel kell t�ltenem a
robotomat - mondta Frunk. Kiment, �s Eve l�tta,
hogy hatalmas m�anyag tart�lyokat cipel a kocsij�-
hoz. Azt�n besz�llt az aut�ba, �s ind�tott. M�r a
kapun t�l volt, amikor Eve tudat�ra �bredt, hogy
nem engedte ki a skorpi�kat. Az ajt�k �s az ablakok
v�ltozatlanul nyitva voltak. A l�ny habozott. �sz-
t�ne azt s�gta: menek�lj�n, s ha nem tudja is, hol
van, el�bb-ut�bb majd csak tal�lkozik valakivel,
aki �tba igaz�tja. Az esze azonban meg�ll�totta.
Frunk nem az a fajta, aki a fontos dolgokr�l megfe-
ledkezik. �s f�leg nem k�n�lja f�l szinte t�lc�n a
lehet�s�get! Le�lt a szob�ban, a telefonhoz sem
ny�lt. Nem kellett sok�ig v�rakoznia, meghallotta
a visszat�r� g�pkocsi z�g�s�t. Az ajt�ban hamaro-
48
san megjelent Frunk. K�rbepillantott, �s elismer�n
vigyorgott a l�nyra.
- L�m, okos volt. Kezdem mag�t csod�lni. J�l
tette, hogy nem k�s�rletezett ostoba kalandokkal.
Nem jutna messzire, �rrobotjaim k�ny�rtelen�l
visszahozn�k. Ott van egy csomag az asztalon,
bontsa fel �s fogyassza el. Bizony�ra meg�hezett.
A skorpi�kat nem engedem ki. B�zom mag�ban.
Megdics�rem az�rt is, hogy nem kapta fel a telefont.
Lehet, hogy a v�g�n m�g megkedvelem?
A l�ny �nk�ntelen�l megborzongott.
- Ne f�ljen, nem �gy �rtettem. Engem nem �rde-
kelnek a n�k. Nem vesz�thetem el a fejemet. Csak
a biorobotjaimmal foglalkozom. - Az �r�j�ra pil-
lantott. - Ism�t mennem kell. Hajnal t�jban meg~�-
v�k. Ha f�radt, m�sszon fel a f�gg��gyba, �s pihen-
jen. Ott nem kell a skorpi�kt�l tartania. Az oszlo-
pokat ugyanis olyan anyaggal kentem be, amit ezek
a f�rgek nem kedvelnek. - Hirtelen megfordult �s
t�vozott.
Amikor Quick a professzort�l �rtes�lt Eve elt�n�s�-
r�l, azonnal elrendelte a nyomoz�st. Emberei sz�t-
sz�ledtek, s egyik�knek siker�lt is egy haszn�lhat�
�rtes�l�st beszereznie. Eljutott ugyanis abba a
pressz�ba, ahol utolj�ra l�tt�k a l�nyt. A felszolg�l�
eml�kezett Eve-re, s�t arra, hogy egy k�z�pkor�
f�rfival t�vozott. A f�rfi akkor l�pett be, amikor a
l�ny m�rj� ideje ott �lt �s �js�got olvasott. Egyene-
sen odament hozz�, megsz�l�totta. Val�sz�n�leg r�-
gebbi ismer�s�k lehettek. Egy darabig besz�lgettek,
azt�n egy�tt elmentek. A felszolg�l� �gy eml�ke-
zett, hogy a l�ny �nk�nt t�vozott a f�rfival, semmi-
f�le er�szak jel�t nem l�tta.
Amikor Brakker professzor err�l �rtes�lt, k�ts�g-
beesetten felki�ltott :
49
- Ez csak Frunk lehetett ! - R�ki�ltott Quickre :
- Keress�k meg!
- Bocs�nat - riiond'ta a biztons�gi f�n�k -, na-
pok �ta egyebet sem tesz�nk, mint erre az emberre
vad�szunk. �gy elt�nt, mintha sohasem l�tezett
volna !
- Mi lesz a l�nyommal?
- Szerintem t�szk�nt tartja, valamit k�rni fog
cser�be.
- Maga �gy besz�l err�l a dologr�l, mintha holmi
�zletr�l volna sz� !
- �n a val�s�got mondom. Tapasztalataim alap-
j�n k�vetkeztetek arra, mit v�rhatunk. Jobban sze-
retn�, ha �m�tan�m?
- Valahol csak van az az ember!
Kopogtak. Quick egyik beosztottja l�pett be, irat-
csomagot ny�~tott �t a f�n�k�nek. Qmck belepil-
lantott az iratokba, azt�n azt mondta Brakkernek :
- Az ut�bbi hetekben nyolcan t�ntek el. Az els�
bejelent� egy technikus �desapja volt. T�le tudtuk
meg, hogy a fia �js�ghirdet�sre jelentkezett. Azt�n,
ahogyan a t�bbi esetre is f�ny der�lt, minduntalan
belebotlottunk ebbe a hirdet�sbe.
- �s mit siker�lt kider�teni�k?
A hirdet�s �gy sz�lt :
Keresek n�tlen m�szeripari technikusokat,
igen j�l fizetett, bentlak�ssal v�llalhat�
munk�ra. F�l �v t�voll�t.
- �s azut�n, hogy a hirdet�sre jelentkeztek, nem
mentek haza?
- De, igen. �m nem voltak hajland�k besz�lni.
Csup�n annyit mondtak, hogy a p�nzaj�nlat rend-
k�v�li f�l �v alatt megalapozhatj�k eg�sz h�tral�v�
�let�ket. K�z�lt�k, hogy az alatt levelet sem �rhat-
nak, a c�m�ket sem k�z�lhetik. Azt�n, ahogyan
50
letelt a f�l �v, �s nem t�rtek vissza, jelentett�k elt�n�-
s�ket.
- Maga mire gondol? - k�rdezte Brakker.
- V�ltozatlanul Frunkot �rzem a dolgok h�tter�-
ben. A sz�rnyetegek el��ll�t�sa igen nagy munk�t
ig�nyel, nem gy�zn� egyed�l... Felfogad embere-
ket. . .
- Azt�n? Mi lesz vel�k azt�n? Egy �r�lt elme
k�ny�re-kedv�re j�tszik az �let�kkel!
- Magam is hajlok azt hinni, hogy soha t�bb�
nem t�rnek vissza.
- �s a l�nyom?
- Gondolom, szem�lyes vonzalom lehet, na-
gyobb biztons�gban l�tom, mint a t�bbieket.
- Egy elmebeteg szem�lyes vonzalmai !
- T�relm�t k�rem, professzor �r. Egyet�rtek �n-
nel, de enn�l t�bbet egyel�re k�ptelen vagyok �g�rni.
A leg�gyesebb beosztottjaimat �ll�tottam az �gyre.
Arra k�rem. ha az �js�g�r�k v�letlen�l megszima-
toln�nak valamit, ne nyilatkozz�k!
Csengett a telefon.
- Hall� - sz�lt bele Quick. Hallgatta a m�sik
oldalr�l besz�l�t, s k�zben intett a professzornak,
hogy v�rjon. Azt�n letette a kagyl�t, �s Brakkerra
n�zett. - Er�snek kell lennie, professzor �r - mond-
ta komoran.
- Csak nem esett baja a l�nyomnak?
- Nem. Trag�di�r�l egyel�re sz� sincs. Csak be-
k�vetkezett az, amit meg�reztem.
Kopogtak.
- Tess�k - sz�lt Quick.
Egy nyomoz� behozta a V�rosi �js�g legfrissebb
k�l�nkiad�s�t. A c�mlapon Eve hatalmas f�nyk�pe.
�s a sz�veg :
Ismeretlen telefon�l� h�vta fel szerkeszt�s�g�nket,
�s k�z�lte, hogy h�z�ban vend�geskedik Eve Brak-
ker, a vil�gh�r� agyseb�sz l�nya. Biorobotjai�rt cse-
51
r�be h�vta meg, mivel nagyszer� tal�lm�ny�t meg
akarj�k semmis�teni. Ez a m�k�d� biorobot egy�b-
k�nt eredeti c�lj�nak megfelel�en halad a f�v�ros
fel�, �s ott majd kimutatja haragj�t. Amennyiben az
elpuszt�t�s�ra szervezett m�veletekkel felhagynak,
rem�ny Iehet Brakker kisasszony hazat�r�s�re. Ha
viszont folytatj�k a t�mad�sokat, Eve Brakker �lete
is vesz�lyben foroghat...
- Sz�rny� ! - t�rt ki a professzor.
- Ezek t�lz�sok - mondta Quick.
- Igen, de egy elmebeteg t�lz�sai.
- Megk�s�relj�k behat�rolni, honnan �rkezett a
h�v�s.
- Medd� pr�b�lkoz�s! Ez az ember nem �rulja
el mag�t ! �s m�g ahhoz is van b�tors�ga, hogy
bes�t�ljon a v�ros egyik legforgalmasabb pressz�j�-
ba, �s onnan rabol~a el a l�nyomat!
- Sajn�lom, professzor �r. Dolgozunk tov�bbra
is, ha valamit megtudok, �rtes�tem.
Brakker elb�cs�zott. Quick lesz�lt a nyomkere-
s�knek, hogy pr�b�ljanak ut�nan�zni a telefonh�-
v�snak.
N�h�ny �ra m�lva jelentett�k, hogy eredm�nyte-
len�l kutattak. Egyben azt is tudatt�k vele, hogy a
v�rosban p�nik t�rt ki. A lakoss�g egy r�sze f�lel-
m�ben �sszecsomagolt, eg�sz g�pkocsikarav�nok
indultak el a tengerpart fel�. Az �js�g�r�k a bizton-
s�gi szolg�latot ostromolj�k inform�ci��rt. A r�di�
�s a telev�zi� a korm�ny felel�ss�g�t emlegeti. Mi�rt
hallgatnak a vesz�lyr�l? - k�rdezik minduntalan.
A vez�rkari f�n�k felh�vta a Tl�rosi �js�g f�szer-
keszt�j�t.
- Megk�rtem, hogy az �gyet kezelje bizalmasan.
Most, a cikk�k nyom�n kit�rt a p�nik, az emberek
megf�kezhetetlenek !
- K�teless�gem a val�s�got meg�rni !
- Akkor mi�rt nem pr�b�l a teljes val�s�gr�l
52
meggy�z�dni? Mi magunk is nagyon keveset tu-
dunk r�la, pedig k�szk�d�nk a biorobot-sz�rnye-
teggel. Feleslegesen izgatj�k az embereket!
- Mit kellett volna tenn�nk; `��Y�kor a telefon�l�
k�z�lte, hogy a professzor l�nya a h�z�ban "vend�-
geskedik". Meg�g�rte, hogy m�g jelentkezik, �s be-
sz�mol a l�ny �llapot�r�l.
- R�gz�ts�k a telefonokat!
- Megpr�b�ltuk, �m furcsa m�don a szalag �re-
sen maradt. Pedig szab�lyosan r�kapcsoltuk a k�-
sz�l�kre.
- �rd�g ez az ember! - faka~lt ki a vez�rkari
f�n�k. - T�ncoltat benn�nket, azt�n kics�szik a
kez�nk k�z�l!
- Nagyon k�rem, t�bornok �r, enged�lyezze,
hogy az embereim a helyszinre mehessenek, �s be-
sz�moljanak a l�tottakr�l. N�veln� a bizalmat, s
tal�n a p�niknak is g�tat szabhatn�nk.
A t�bornok elgondolkozott. Val�ban : mi�rt kell
ezt a nagyon s�lyos terhet n�h�nyuknak cipelni�k?
Mi�rt ne oszthatn�k meg a t�megekkel? - Rendben
van, enged�lyezem. De a t�rgyilagoss�g a maga
felel�ss�ge. B�rmif�le hamis h�r k�zl�s�t szigor�an
megtoroljuk !
- K�sz�n�m, t�bornok �r - mondta a f�szer-
keszt�. - Tartjuk magunkat a meg�llapod�sunk-
hoz. A feh�rr�l meg�rjuk, hogy feh�r, a feket�r�l,
hogy fekete. Rem�lem, az ellenkez�j�t �n sem k�-
v�nja.
- Term�szetesen, nem.
Eve egyed�l volt a h�zban, �vatos, k�r�ltekint�
l�ptekkel j�rk�lt a szob�ban. Tekintete �hatatlanul
is folyton a telefonk�sz�l�kre t�vedt, de a cs�b�t�st
ez id�ig siker�lt lek�zdenie. Eddig legal�bbis - a
j�zan esz�re hallgatva.
Megtanulhatta, hogy amit Frunk szinte el�be t�-
53
lal, ahhoz nem szabad k�zel�tenie. Az is lehet, hogy
a telefon mellett rejtette el a skorpi�it. Aki fel-
emeli a besz�l�t, a saj�t hal�l�t emeli a f�l�hez.
Kiment a h�zb�l. A bej�rati ajt� �s a magas ker�t�s-
fal k�z�tti betonutat k�r�lbel�l k�tharmad r�sz�n�l
s�rga vonal v�gta kett�. Frunk elejtett szavaib�l
Eve sejtette. hogy ez a hat�rvonal sem l�phet� �t
b�ntetlen�l. K�r�lpillantott. Egy ak�chus�ng t�-
maszkodott a h�z fal�nak. Eve felemelte, �s �tdobta
a sa�rga vonalon. Abban a pillanatban s�rl�d�, kat-
tan� zajok hallatszottak a kert s�r�j�b�l. F�mka-
rok ny�ltak ki a hus�ng fel�, villan�snyi id� alatt
megragadt�k, bilincsbe szor�tott�k. Az~�n le�lltak.
Eve megborzongott. "Ha nem figyeltem volna
Frunk szavaira, �s �tl�pem a vonalat, most �n vol-
n�k a hus�ng hely�ben!" Vajon meddig tartj�k bi-
lincsben? Nyilv�n addig, am�g a h�z ura vissza nem
t�r, �s fel nem oldja.
Eve visszament a szob�ba. Ism�t apr�l�kosan
k�r�ln�zett, nem szabadult-e ki v�letlen�l egy skor-
pi�. Kinyitotta a Frunk �ltal otthagyott �telesl�d�t.
Evett, ivott, s noha undorodott a k�rnyezett�l, �let-
v�gya legy�zte viszolyg�s�t. Pihenni nem volt ked-
ve. Benyitott a folyad�krakt�rba, n�zegette a polco-
kon kann�kban sorakoz� sz�nes leveket. Bement a
nagy terembe is. K�rbej�rt a gal�ri�n, alaposan
szem�gyre vette a nemsok�ra megelevened� bioro-
botot. Frunk szerint a teremt�s utols� szakasz�ba
jutottak : a r�szben emberv�rb�l k�sz�lt folyad�kot
kell a robot �rrendszer�be bet�ltenie, s m�ris teljes�-
ti l�trehoz�j�nak minden parancs�t. A harmadik
ajt�t, amely m�g�tt Frunk �ldozatainak tetem�t
t�rolta, nem nyitotta ki. Csak az ajt� k�zel�be
ment, de m�r ott is �rezte az �that� vegyszerszagot.
Lassan kih�tr�lt, becsukta maga m�g�tt az ajt�t.
"Frunk hat ember v�r�t sz�nja a robotj�ba, s lehet,
hogy �n is k�z�tt�k leszek" - gondolta elkeseredve.
Valamit s�rg�sen tennie kellene. �m, am�g r�j�n,
54
hogy mit. Frunk felfedi a gondolatait. Az arc�r�l is
k�pes leolvasni sz�nd�kait. Frunk eml�tette, hogy a
bal keze id�nk�nt megb�nul. Ezt tal�n kihaszn�l-
hatn�. De hogyan? Vajon abban az �llapot�ban
annyira legy�ng�l, hogy sebezhet�v� v�lik?
Itt tartott a gondolatsorban, amikor Frunk meg-
�rkezett. G�pkocsija brummogva kanyarodott a
h�z el�, f�nycs�v�ja a falra vet�lt. Azt�n meg�llt a
motor, �s csend lett. Frunk hamarosan bel�pett a
szob�ba. K�r�lpillantott, de semmif�le rendellenes-
s�get nem fedezett fel. Rosszkedv�nek l�tszott.
- Nos, k�rbej�rt a h�zban? - k�rdezte gunyoro-
san. - Figyelmeztetem, hogy az igazat mondja, mert
�gyis leleplezem, ha hazudik!
- K�rbej�rtam - mondta elsz�ntan a l�ny.
- A temet�szob�ban is j�rt?
- Oda nem mentem be.
- L�tja, nekem az a kedvenc tart�zkod�si he-
lyem. Teljesen �p szervezetek, csup�n a v�r�ket csa-
poltam le. El�sz�r arra gondoltam : el�getem �ket.
Azt�n eszembe �tl�tt, hogy a szerveiket esetleg va-
lamikor m�g hasznos�thatom. Kisebb biorobotok-
kal is megpr�b�lkozom. - V�ratlanul durv�bb lett
a hangja. - L�ttam a hus�ngot a kerti �ton. Maga
haj�totta oda, ugye? Sz�val foglalkoztatja a sz�k�s
gondolata. Tegyen le r�la ! Ebb�l a h�zb�l elevenen
csak �n t�vozhatom! Meg�rtette?
Hirtelen elhallgatott, f�lelt. Helikopterek z�g�sa
hallatszott. Sebesen k�zeledtek, azt�n elsz�lltak a
h�z f�l�tt, olyan alacsonyan, hogy megrezegtett�k
az ablak�vegeket. Egy-k�t perc m�lva �jabb hull�m
�rkezett. Frunk eg�szen elv�ltozott. Arc�t el�nt�tte
a v�r. �kl�t a magasba emelve fenyeget�z�tt.
- Az �tkozottak! Valamit sejtenek! Lehet, hogy
hib�ztam? - Azt�n a l�nyra n�zett, vigyorgott. -
Am�g maga itt van, biztons�gban �rezhetem ma-
gam. �jra k�zl�m vel�k, hogy a Brakker l�ny a
kezemben van, az � �lete az �n biorobotjaim �let�-
55
�rt. Persze csak akkor, ha k�zvetlen vesz�ly fenye-
get. De err�l sz� sincs ! Ink�bb a maga �lete nincs
biztons�gban ! - �lvezte a l�ny f�lelm�t. - Minden-
esetre, ezzel a rep�l�sdivel figyelmeztettek, hogy a
m�sodik �ri�st is s�rg�sen bocs�ssam �tj�ra. Har-
minc liter v�rt kell szereznem s�rg�sen. Maga lesz
a seg�dem a lecsapol�shoz.
- Nem b�rom a v�r l�tv�ny�t !
- Hogyhogy? Azt hittem, orvostanhallgat�.
- Nem. A jogi egyetemre j�rok.
J�rok" - nevetett Frunk. - Mondja �gy: j�r-
tam! - Elkomorodott az arca. - �s most azonnal
vissza, a f�gg��gyba ! K�nytelen leszek kiengedni az
�rz�it, nehogy valami ostobas�g jusson az esz�be !
Eve kelletlen�l visszam�szott a f�gg��gyba. Lefe-
k�dt, behunyta a szem�t, nem mert a ketrecek fel�
n�zni. Egy id� m�lva hallotta a f�rgek l�b�nak
kopog�-s�rl�d� nesz�t. Kinyitotta a szem�t. Frunk
elt�nt, t�volod� motorz�g�s jelezte, hogy elment.
Eve igyekezett kapaszkod�pontokat keresni, hogy
ne kell~en az undok f�rgeket l�tnia. Megint a tele-
fonk�sz�l�ken akadt meg a tekintete. "�rdekes,
hogy Frunkot sohasem h�vj�k - gondolta. - Tal�n
nincs is a v�rosi k�zpontba kapcsolva ! Ennyi id�
alatt legal�bb egy t�ves h�v�snak be kellett volna
futnia!" �s akkor v�ratlan esem�ny t�rt�nt. Az
ajt�r�sen egy macska surrant be a szob�ba. Majd
val�sz�n�leg a skorpi�kt�l megr�m�lve, felugrott a
telefonasztalra. Fordul�s k�zben leverte a hallga-
t�t. Eve borzongva l�tta, hogy a kagyl�b�l folyad�k
l�vell ki, az �llat k�ts�gbeesetten vis�t, azt�n elter�l
az asztalon, r�ngat�zik egyet-kett�t, de t�bb� nem
mozdul. "Ezt is nekem sz�nta" - gondolta remegve.
Egy darabig m�g figyelte, nem t�r-e mag�hoz a
macska. De nem. Az ismeretlen szer pillanatok alatt
meg�lte. A l�nynak elf�radt a szeme, lehunyta, el is
aludt.
Motorz�g�sra �bredt. M�lyen benne j�rtak az
56
�jszak�ban. Az aut� meg�llt, emberi hangok hallat-
szottak, azt�n cs�nd lett. P�r perc m�lva megjelent
Frunk, zseb�b�l el�vette a titokzatos k�sz�l�ket, �s
a skorpi�kat ketrec�kbe terelte. Azt�n a l�ny �gy�-
hoz ment. Akkor vette �szre a macsk�t.
- �, az oktalan �llat! - sziszegte. - L�tta, mi
t�rt�nt vele?
- Helyettem pusztult el !
- De ismerje el : �tletes megold�s ! Ebben a h�z-
ban sz�mos hasonl�t tal�lhat ! Meg kell vallanom :
egyre ink�bb becs�l�m az esz�t, �s f�leg az �nfe-
gyelm�t! M�g az is lehet, hogy t�rsamm� fogadom!
- Egy pillanatra elhallgatott. - Siker�lt h�t embert
�sszeszednem. Csavarg�k, kocsmat�ltel�kek, de
szerencs�re a biorobotjaim ilyen szempontb�l nem
finny�sak. Nagy p�nzt �g�rtem nekik a v�r�k�rt !
Persze azt nem tudj�k, hogy az utols� cseppig lecsa-
polom. Nem akarja v�gign�zni?
- Mondtam m�r, hogy irt�zom a v�rt�l!
- Le kell gy�znie az ellenszenvet ! Maga k�pes r� !
Most jut eszembe: annyit siker�lt el�rnem, hogy a
maga �let��rt cser�be felf�ggesztett�k a biorobo-
tom elleni t�mad�st. B�r nagy eredm�nyekkel
am�gy sem dicsekedhettek ! Teremtm�nyem ki�llt
minden ostromot! Este felt�lt�ttem, �gyhogy hol-
nap ism�t munk�hoz l�t. Na, de mit fecsegek itt
feleslegesen, a vend�geim bizony�ra t�relmetlenek !
Megfordult, kifel� indult. M�r az ajt�n�l j�rt, ami-
kor megtorpant. - M�giscsak kiengedem az �rz�-
ket. Nem �rt, ha vigy�znak mag�ra. Az az �rz�sem
t�madt, hogy maga tal�n veszedelmesebb, mint
gondoln�m. - Felh�zta a ketrec ajtaj�t, azt�n kil�-
pett.
Eve nemsok�ra �jra hallotta a padl�n m�szk�l�
f�rgek l�b�nak, potroh�nak s�rl�d�s�t.
57
A korm�ny utas�t�s�ra Quicknek nyilatkoznia kel-
lett a telev�zi�ban. Szenvedett m�r az interj� gondo-
lat�t�l is, de m�g ink�bb k�nl�dott, amikor a reflek-
torok f�nynyal�bjai most az arc�ba vil�g�tottak.
A riporter k�m�letlen�l faggatta. Quick ut�lag
maga is csod�lkozott, hogy nem roppant �ssze, s�t
az id� m�l�s�val nyugalma egyre n�tt, �s �gyesen
kiker�lte a direkt v�laszokat.
- Mi t�rt�nt az �ramszolg�ltat�sban? - �rdekl�-
d�tt a riporter.
- Vezet�kszakad�s.
- Pontosabban: mer�nylet?
- Az okokat m�g vizsg�ljuk. B�rmit mondan�k,
a t�ved�s kock�zat�val j�rna.
- �gy hallottuk, valamilyen eddig ismeretlen
l�ny vagy er� - nem tudom, minek nevezzem -
puszt�tja a t�vvezet�ket.
- Ezt a k�rd�st annak kellett volna feltennie, aki-
t�l "�gy hallotta" !
- �n bizony�ra valamennyi�nkn�l t~j�kozot-
tabb, hiszen t�bbsz�r is megfordult a helysz�nen.
- K�ts�gtelen�l felfedezhet�k a rong�l�s nyomai,
de m�g nem tiszt�z�dott, hogy sz�nd�kos cselek-
m�nyr�l vagy term�szeti csap�sr�l van-e sz�.
- Mif�le csap�s?
- Lehet vihar, f�ldcsuszaml�s. De m�sf�le v�let-
len is el�fordulhat.
- P�ld�ul?
- Mondjuk egy hadgyakorlaton elt�vedt l�ve-
d�k. . .
- Volt arrafel� mostan�ban hadgyakrolat?
- Katonai �gyekben a vez�rkari f�n�k az illet�-
kes. . .
- Mi�rt tiltott�k meg az �js�g�r�knak, hogy a
helysz�nre utazhassanak? �s a t�v�nek, hogy felv�-
teleket k�sz�thessen?
- R�szint gondolnunk kellett az �js�g�r�k testi
�ps�g�re, nem tehett�k ki �ket vesz�lyeknek. R�-
58
szint pedig tartanunk kellett att�l, hogy b�rmif�le
szakszer�tlen k�zl�s indokolatlan t�megp�nikot
okozhat. Egy rosszul megfogalmazott cikk hat�s�ra
m�ris sz�zezrek menek�ltek el a f�v�rosb�l.
- Tal�n indokolatlanul?
- Term�szetesen ! Senkit sem fenyeget �letve-
sz�ly ! Az �ramell�t�s zavarait m�r helyrehoztuk.
Mindenki jobban j�rt volna, ha megv�rja a kor-
m�ny t�j�koztat�j�t, amely egy percet sem k�sik,
mihelyt lez�rul a vizsg�lat.
- A napokban meggyilkolt�k Endat m�rn�k�t.
�r�la mit tudunk?
- Egyel�re nincs bizony�t�k a gyilkoss�gra. �gy
mondhatom: elhunyt egy nagyszer�.ember.
- �gy tudom, Endat tagja volt annak a k�l�nle-
ges v�ls�gbizotts�gnak, amely az �ramszolg�ltat�si
zavar nyom�n �lt �ssze. Tudn�llik m�g nem mond-
tuk meg, hogy az a zavar �ppen a junta vezet�j�nek
m�t�tje k�zben k�vetkezett be. Ez sem volt gyan�s?
- Bocs�nat, �n t�bb k�rd�st is megfogalmazott
egy mondatban. Azt hiszem, �sszer�bb, ha k�l�n-
k�l�n v�laszolok r�juk. Endat val�ban tagja volt a
zavart kivizsg�l� bizotts�gnak, de azt gondolom,
hogy szak�rt�k�nt minden szerv �t foglalkoztatta
volna. K�l�nben mi magunk is sok esetben felk�r-
t�k. A klinik�r�l annyit: t�k�letesen felszerelt int�z-
m�ny, amelyben egy �ramkimarad�s sem okozhat
zavart. A m�t�t kit�n�en siker�lt, �s a gy�gyul�s
folyamatos.
- Kisziv�rgott, hogy titokzatos elt�n�sek tartj�k
izgalomban a lakoss�got. Ezek is �lh�rek?
- H�rommilli�s v�rosunkban mindig is voltak �s
lesznek "titokzatos" elt�n�sek. Valamennyit kivizs-
g�ljuk.
- Brakker professzor l�ny�nak elrabl�j�r�l tu-
dunk-e m�r valamit?
- Igen, tudunk. Am�g azonban a nyomoz�s fo-
lyik, nem �rulhatok el k�zelebbi adatokat. Ezzel
59
P
ugyanis a tettes vagy tettesek malm�ra hajtan�nk a
vizet.
Amikor az ad�sb�l kikapcsol�dtak, a riporter a
homlok�t t�r�lgette.
- Alaposan megizzasztott, Quick �r! De megfo-
gadtam, hogy a v�g�re j�rok az �gynek, �s ha vala-
mit felfedezek. bemutatom a k�perny�n! Felv�te-
lekkel hiteles�tett riport ! Akkor azt�n nem lesz
mell�besz�l�s !
- Megteheti - mondta Quick. - Bar�tilag azon-
ban figyelmeztetem : nem vesz�lytelen. M�r van egy-
k�t halottunk.
- �s ezt mi�rt nem mondta el az el�bb?
- K�rdezte, hogy vannak-e �ldozatok, �s meny-
nyien?
- Nem k�rdeztem - kapott a fej�hez a riporter. -
De ha k�rdezem, �gysem v�laszolt volna egyenesen.
- Az az �n dolgom - mosolygott sejtelmesen
Quick. - Azt is eml�kezet�be v�sem, hogy t�rv�nye-
ink szerint a biztons�gi szolg�lat b�rmikor. b�rmi-
lyen �gyben berendelhet �llampolg�rokat tan�s�g-
t�telre. Nos, el�fordult m�r, hogy a dolog fontoss�-
g�t tekintve, a vizsg�lat _esetleg hetekig elh�z�dott,
s az illet�t k�nyt�lenek v�ltunk felk�rni, hogy ne
mozduljon ki otthonr�l, hogy ak�rmikor megtal�l-
hat� legyen.
- Ez c�lz�s volt?
- Ugyan m�r! Csak arra gondoltam, hogy az
ut�bbi k�t-h�r�m �r�ban annyir� �sszemeleged-
t�nk, hogy �jdons�lt ismer�s�met illik t�j�koztat-
nom. Am�gy is t�j�kozotts�gra v�gyott, nem igaz?
Eve k�nyelmetlen�l kuporogva �lt a f�gg��gyban,
k�zd�tt az �lmoss�g, az elalv�s ellen. Ak�rmire
pr�b�lt gondolni, nem tudott szabadulni a k�pt�l:
ezekben a percekben Frunk ism�t h�t ember �let�t
oltja ki. Maga el�tt l�tta, hogyan csapolja le a v�r�-
60
ket. K�ptelens�g lett volna figyelmeztetni �ket, mi-
vel Frunk egy m�sik ajt�n vezette be "vend�geit" a
h�zba. S�r� cs�nd vette k�r�l, az id� m�l�s�t sem
�rz�kelte, fogalma sem volt, h�ny �ra telhetett el.
Egyszer csak neszez�st hallott �z ajt� k�r�l. Mintha
valaki j�rt volna odakint. De ez lehetetlen! Vagy
m�gsem? Valaki kinyitotta az ajt�t. El�sz�r egy
kezet l�tott, azt�n egy szak�llas arc hajolt be a
szob�ba. Idegen volt az �sz fej.
- Ki az? - sz�l�totta meg a l�ny. Nem volt biztos
a dolg�ban : nem Frunk teszi-e ism�t pr�b�ra.
Az arc megijedt, visszah�z�dott. Azt�n nagy so-
k�ra ism�t megjelent.
- Ne f�ljen t�lem - mondta a l�ny. - �n is fogoly
vagyok.
Az ajt� r�snyire kit�gult.
- Kinek a foglya? - k�rdezte egy d�rm�g� hang.
- Annak, aki magukat is idehozta.
- Honnan tudja?
- Mert elmondta.
- Sz�val maga m�gis a bizalmasa. Tal�n a l�nya?
Vagy a feles�ge?
- Brakker professzor l�nya vagyok. Ha egy�lta-
l�n hallotta ezt a nevet.
- Ismer�s. Most m�r eml�kszem. Az �js�g k�l�n-
kiad�s�nak c�moldal�n l�ttam a k�p�t.
- �r�l�k.
Az idegen sok�ig hallgatott. Azt�n megsz�lalt.
- Ki lehet innen jutni?
- Aligha.
- De hiszen az ajt� nyitva van. Tal�n megk�t�z-
te?
- Ann�l is rosszabb. Szigor�an �riznek.
- Sz�val �r�k is vannak itt?
- Kapcsolja fel a villanyt, majd megl�tja. Ott van
az ajt� mellett a kapcsol�. De ne l�pjen beljebb. Van
a l�b�n cip�?
- Vastag gumicsizma van rajtam.
61
- Akkor bej�het! '
Az idegen felkattintotta a villanyt. A hirtelen
f�nyre a skorpi�k eszeveszett sz�guld�sba kezdtek.
A f�rfi megl�tta �ket �s h�trah�k�lt.
- Most m�r l�thatta az �reimet - mondta a l�ny.
- Borzalmas - mondta a f�rfi. Egyszerre vad d�h
fogta el, s teljes erej�b�l taposni kezdte a f�rgeket.
L�ba alatt recsegve pukkadtak sz�t, hamarosan s�-
kos lett t�l�k a padl�. Azt�n alaposan k�r�ln�zett,
s hogy egyetlen �l�t sem l�tott, leseg�tette a l�nyt a
f�gg��gyb�l.
- Indulnunk kellene.
- De hov�? Azt sem tudom, hol vagyunk.
- Mindegy. Kim�szunk a ker�t�sen, azt�n csak
eljutunk valahova.
- Mag�nak hogyan siker�lt megsz�knie? - k�r-
dezte a l�ny.
- Tudja, �n sokszor adtam m�r v�rt, gyan�s volt,
hogy minden el�zetes vizsg�lat n�lk�l megveszi t�-
l�nk ez az illet� a v�r�nket. Sem a v�rcsoport, sem
az esetleges fert�z�tts�g nem �rdekli. Belestem a
kulcslyukon, �s l�ttam, hogy a donort lek�t�zi, s
v�gtelennek tetsz� ideig tartja benne a vezet�ket, s
hogy a v�rt egy �bl�s ed�nybe fogja fel. Azt�n,
miut�n elk�sz�lt, a p�cienst tol�kocsira fektette,
�s a szomsz�dos helyis�gbe tolt�. M�r csak h�rman
v�rakoztunk az el�szob�ban, amikor mondtam az
embereknek, hogy valami itt nagyon gyan�s nekem.
Javasoltam, hogy sz�kj�nk meg, de �k nem hittek
nekem; kecsegtette �ket a be�g�rt p�nz. Induljunk!
- K�ptelens�g! A kertet robotok �rzik.
- Mindegy, pr�b�ljuk meg!
Az idegen elindult a kapu fel� vezet� �ton. Ami-
kor a s�rga vonalhoz �rt, Eve r�sz�lt, ne l�pje �t.
� azonban nem hallgatott a l�nyra. F�l l�p�st sem
haladhatott, amikor surrogva-csattogva kiny�ltak
�rte a robotkarok. K�tfel�l is harap�fog�k�nt kul-
csolt�k k�r�l a bok�j�t, a t�rdhajlat magass�g�ban,
62
azt�n a derek�n, a mellkas�n, �s a nyak�n. Egyel�re
azonban m�g olyan t�gan, hogy tudott l�legezni, �s
besz�lni is.
- Csin�ljon valamit! - esengettfk�ts�gbeesetten a
l�nynak.
- Nem tudok semmit sem tenni ! Nem ismerem a
robotokat !
Az idegen megpr�b�lta sz�tfesz�teni a bilincseket,
de azok mozd�thatatlannak bizonyultak.
K�r�lbel�l f�l �ra telhetett ,el, amikor megj�tt
Frunk. Szempillant�s alatt felm�rte a t�rt�nteket.
Azon csod�lkozott, hogyanjutolt ki Eve a szob�b�l
a kertbe. Ben�zett �s l�tta, hogy a skorpi�kat sz�tta-
post�k. �ktelen haragra gerjedt. Qdal�pett a megbi-
lincselthez, �s az arc�ba k�p�tt.
- Aljas, senkih�zi! - sziszegte gy�l�lettel. - Ez�rt
meglakolsz!
Eve be akart menni a h�zba, de Frunk r�rik�-
csolt, hogy maradjon, �s n�zze meg, mi t�rt�nik.
T�volabb l�pett �s bekapcsolta a robotot. A karok
szor�tani kezdt�k foglyukat. Millim�terr�l millim�-
terre csuk�dtak mind jobban �ssze. Az �ldozat or-
d�tott a f�jdalomt�l.
- Ne ! ! - sikoltott Eve.
Frunk vigyorgott.
- Nem tetszik? Nem baj ! Csak n�zze !
A fog�k m�r a f�rfi h�s�ba v�gtak, azt�n hallani
lehetett a csontok ropog�s�t. Az �ldozat vonaglott
m�g n�h�nyat, azt�n kiszenvedett.
- Gyilkos ! Undor�t� gyilkos ! - kiab�lt �ntudat�t
vesztve Eve.
- Majd mi ketten is elsz�molunk - mondta a
m�rn�k. - Most azonban el kell k�sz�tenem a folya-
d�kot.
Bement a rakt�rba. Csend lett. Eve a h�z fal�nak
d�lt, a gyomra �melygett, �jul�s ker�lgette. Minden
erej�vel tartotta mag�t. Most nem szabad elgyen-
g�lnie, hiszen akkor m�g jobban kiszolg�ltatja ma-
63
g�t. Hirtelen �llati ord�t�s rezegtette meg a leveg�t.
Azt�n kiv�g�dott a rakt�r ajtaja, �s Frunk t�moly-
gott ki rajta. F�l arc�r�l l�gott a b�r, mintha vad�l-
lat szak�totta volna le. Valami b�z�s folyad�k �m-
l�tt v�gig a ruh�j�n, sz�tmarta a sz�vetet, nyitott
sebeket �getett a h�s�ba. Eve fel� t�ntorgott, ki-
ny�jtotta a kez�t.
- Seg�tsen! Hozzon k�tszert! Az az �tkozott b�-
nul�s! Magamra �nt�ttem a folyad�kot!
Eve elh�z�dott a k�zel�b�l.
- Seg�tsen vagy meg�l�m ! - ord�totta rekedten.
A l�ny l�tta, hogy Frunk ereje egyre fogy. T�ntor-
gott m�g n�h�ny l�p�st, azt�n �sszerogyott, �s el�b-
bi, megbilincselt, �sszez�zott �ldozat�ra zuhant. El-
vesz�tette az eszm�let�t.
Eve dennedten figy~lt. Frunk teste egyszer csak
f�st�l�gni kezdett. Azt�n t�znyelvek t�rtek fel bel�-
le, s �tterjedtek a robotokt�l �sszez�zott tetemre is.
Magasra csaptak a l�ngok, amikor ism�t me~jelen-
tek a helikopterek. Elsz�lltak a h�z f�l�tt. majd a
t�zet �szlelve, visszafordultak. Hallani lehetett,
hogy landoltak, valahol a k�zelben...
###