ERDEY S�NDOR: A RECSKI T�BOR RABJAI

Szkennelte, jav�totta: Simon J�zsef; 1997.

T�rdelte: Dr. Kiss Istv�n; 2001.

S�ndor fiamnak, Melinda l�nyomnak �s fia-

tal t�rsainak aj�nlom ezt a k�nyvet. Okulja-
nak bel�le, s tegyenek meg mindent az�rt,
hogy az itt meg�r�k�tett kegyetlen esem�-
nyek a vil�g egyetlen r�sz�n se fordulhassa-
nak t�bb� el�.
Megk�sz�n�m Piroska feles�gem t�relm�t �s
szeret� seg�ts�g�t, amivel engem lelkileg t�-
mogatott, a k�nyv meg�r�sa �s kiad�sa ide-
j�n munk�mat megk�nny�tette.
H�l�mat fejezem ki a Szabad Magyarok
Sz�vets�g�nek is, hogy oly sok adatot �s do-
kumentumot gy�jt�tt munk�mhoz.
Tisztelet, h�la �s k�sz�net illeti egykori recs-
ki bajt�rsaimat, akik nemcsak azokban a
neh�z id�kben t�mogattak, hanem most is
k�szs�gesen �s bajt�rsiasan seg�tettek k�ny-
vem szerkeszt�s�ben.
Erdey S�ndor

EL�SZ�.
Nem t�rt�neti ig�ny�, objekt�v kutat�sokon alapul�
m�vet aj�nlunk a kedves olvas� figyelm�be. Erdey
S�ndor k�nyv�nek magyarorsz�gi kiad�sa csak sze-
m�lyesen meg�lt �s tagadhatatlanul egy�ni hangv�-
tel� t�rt�neteket tartalmaz. M�gis, t�lz�s n�lk�l �ll�t-
hat�, hogy a recski k�nyszermunka-t�borr�l megje-
lent eddigi alkot�sok k�z�l a leg�tfog�bb, legsokol-
dal�bb �s a legteljesebb munka ez. Hiteless�g�nek
forr�sa �ppen a szem�lyes meg�lts�gben van.
Recsk soha be nem gy�gyul� sebet v�gott a szerz�
test�ben-lelk�ben, �pp�gy, mint ahogy a nemzet lel-
ki ismeret�ben is �r�kk� f�j� sebek maradnak a t�r-
v�nytelens�gek.
A senki �ltal nem ellen�rz�tt hatalom embertelen-
s�ge, a b�r�i �t�let n�lk�l rabsorba tasz�tott emberek
hat�rtalan �s rem�nytelen kiszolg�ltatotts�ga, a sz�-
zad leghalad�bb eszm�j�nek nevezett ideol�gia lep-
le alatti g�tl�stalan szadizmus olyan, manaps�g
nyilv�noss�gra jut� t�nysorozat, mely s�lyos gon-
dolatokat �breszt mindenkiben, aki nem k�z�mb�s
nemzet�nk sorsa ir�nt.
A Reform eRt� Erdey S�ndorral a legteljesebb
sz�nd�k k�z�ss�gben a n�h�ny esztendeje M�n-
chenben megjelent k�nyvet �tszerkesztett form�ban
bizonyos vonatkoz�sban pontos�tva ny�jtja �t most
az olvas�nak. A szerz�vel k�z�s c�lunk volt: hagy-
juk a t�rt�n�szekre, ami az � dolguk, �s ismertess�k
meg a magyar olvas�kat egy mindeddig agyonhall-
gatott t�rt�nettel.
Erdey k�nyv�nek egyedi hangv�tel�t a m�lys�ges
hum�num, a rem�nytelens�gben is �l� humor �s a
vad�llati kegyetlens�gekkel meg nem t�rhet� lelki
szil�rds�g �tv�zete adja.
Hogy ez a k�nyv fantomokr�l sz�l-e, avagy figyel-
meztet� jelen t�rt�nelm�nk lelki ismeret�nek k�r-
d�se.
A szerz� el�szava
* * *
a negyedik, a magyarorsz�gi kiad�shoz.
A k�zelm�ltban Sevardnadze, szovjet k�l�gyminisz-
ter a k�vetkez�ket mondta:
A b�csi tal�lkoz� a vasf�gg�nyt megremegtette,
rozsd�s rudait meggyeng�tette, r�st �t�tt rajta �s az
elrozsd�sod�st meggyors�totta.
Az ut�bbi h�napokban a Kelet �s Nyugat k�zti
hangulat megjavult, a politikai �s gazdas�gi felt�te-
lek keleten r�szben megv�ltoztak. A k�t k�l�nb�z�
t�rsadalmi rend mozg�sba j�tt. Ez tette lehet�v�
k�nyvem magyarorsz�gi kiad�s�t is, melynek els�
kiad�s�t nyugaton valaki minden er�vel meg akarta
akad�lyozni.
M�r ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt ker�lt sor a m�lt �vi
frankfurti nemzetk�zi k�nyvki�ll�t�sra is, ahol az
emigr�ci�s magyar pavilonban Recskr�l sz�l� k�ny-
vemet bemutattam. T�bb k�lf�ldi tud�s�t�n k�v�l
megkeresett a k�zelben l�v� hivatalos magyar ki�ll�-
t�srol n�h�ny kiad� v�llalat k�pvisel�je, akik a k�nyv
itthoni kiad�s�val kapcsolatban �rdekl�dtek.
A t�bbf�le elk�pzel�s k�z�l v�g�l is a REFORM
Lap- �s K�nyvkiad� eRt� vezet�ivel besz�lt�k meg
M�nchenben a magyarorsz�gi kiad�ssal kapcsola-
tos konkr�t elk�pzel�seket. A REFORM �ll�spontja
az, hogy a magyar n�pet most Recsk �s az ott t�r
t�nt esem�nyek teljes felt�r�sa �s megismer�se �r
dekli. A M�nchenben 1988 kar�csony�ra megjelent
harmadik kiad�st meg�rt k�nyvem h�rom r�szb�l
�ll. M�sodik r�sze teljes eg�sz�ben a recski hal�lt�-
borral foglalkozik, �s ez�rt d�nt�tt a REFORM eRt�
ennek a r�sznek az otthoni kiad�s�r�l.
A k�nyvben szerepl� esem�nyeket nagyr�szt sze-
m�lyes �lm�nyeim alapj�n �rtam meg. Mindenhol �n
sem lehettem jelen, ez�rt recski bajt�rsaim �r�sos �l-
m�nyanyag�b�l is mer�tettem adatokat. A le�rt ne-
vek, g�nynevek nagy r�sz�nek helyess�g�r�l m�g
annak idej�n, ott a t�borban meggy�z�dtem, a t�b-
biek pedig szavahihet� bar�taim �s volt �V�H�sok
k�zl�seib�l, valamint magn�felv�telekb�l sz�rmaz-
nak. Nyugodt lelki ismerettel kijelentem, hogy a
k�nyvben le�rtak a val�s�gnak megfelelnek, azokat a
lehet�s�ghez m�rten megvizsg�ltam, ez�rt �n, �n a
szerz� vagyok felel�s.
A k�nyv megjelen�s�vel kapcsolatos c�lokat bi-
zonyos szempontb�l �n is magam�v� tettem �s a
k�vetkez�kben �llapodtunk meg: A magyar n�pnek
joga van megtudni, hogy mennyi, hol �s milyen t�r-
v�nys�rt�s t�rt�nt 1945 ut�n. Minden feh�r foltot el
kell t�ntetni az �jkori magyar t�rt�nelem t�rk�p�r�l.
A fiatalabb koroszt�ly nem ismeri R�kosi �s k�vet�i
b�n�s tev�kenys�g�t. Az iskolai t�rt�nelemk�nyvek
m�lyen hallgatnak ezekr�l az id�kr�l. Az elk�vetett
embertelens�geket, a sz�rny� val�t eltitkolj�k a fel-
n�vekv� nemzed�kek el�l. Recsk nem szerepel a
h�bor� ut�ni kr�nik�kban, csak azok eml�kezet�-
ben �l, akik v�res ver�t�k�kkel szenvedt�k �t a t�r�
v�nytelens�g �veit.
Ismerd meg a tegnapot, hogy �rtsd meg a m�t,
mik�nt ezt Hajnal L�szl� G�bor a harmadik kiad�s
el�szav�ban �rta.
C�lom ezzel az otthoni kiad�ssal, hogy mint a
k�nyv aj�nl�s�ban �rtam, a fiatalok okuljanak, k�ves-
senekel mindent, hogy a k�vetkez�kben le�rt sz�rny�-
s�gek sohat�bb�, sehol sem ism�tl�dhessenek meg.
V�g�l pedig a k�nyv meg�r�s�val �s a t�rt�ntek
nyilv�noss�gra hozatal�val tartozom volt recski baj-
t�rsaimnak, sorst�rsaimnak, hogy mindenki tudja
meg haz�nkban: mi nem b�n�z�k, hanem a szem�-
lyi kultusz �s az �nk�ny �ldozatai voltunk.
A szt�linizmus �ldozatainak a Szovjetuni�ban em-
l�km�vet �ll�tanak, az �rtatlanul �ld�z�tteket rehabi-
lit�lj�k. Mikor ker�l erre n�lunk sor a r�kosizmus �l-
dozataival kapcsolatban? Mikor kapnak �k el�gt�-
telt? Nek�nk, recskieknek jogunk van arra, hogy a
magyar n�p is megismerje szomor� sorsunkat �s a
volt k�nyszermunka-t�bor k�b�ny�j�ban, a Zerge
legmagasabb pontj�n egy k�kesen csillog� andezit
k�szikl�b�l faragj�k ki a recski k�t�r� szobr�t. A ta-
lapzaton elhelyezett m�rv�nyt�bl�ba pedig v�ss�k
be az ott szenvedettek �s elhunytak neveit.
Az eml�kek f�jnak, felejteni nem tudunk.
Recsk.
Recskkel k�zvetlen kapcsolatban sz�ks�gesnek tar-
tok egy r�szletesebb le�r�st. J�llehet t�bb munka
sz�l az ott l�tes�tett hal�lt�borr�l, de egyes dolgo-
kat, azok hiteles t�rt�net�vel �sszef�gg�sben, sze-
retn�k a magam kutat�sai �s legjobb ismereteim
alapj�n m�dos�tani.
A vas�t�llom�s neve: Recsk-Par�df�rd�. A falu,
amely a k�lter�letekkel egy�tt 852 lak�h�zb�l �llt, a
vas�t�llom�st�l 800 m�terre fekszik, belter�lete 352
katasztr�lis hold, lakoss�ga annak idej�n 3 ezer 499 volt. A
k�rnyez� tanyavil�ghoz tartozott Cs�k�nyk�, Cs�ri-
tornya, �rcb�nya, F�bi�npuszta, Gyulamajor, Ke-
nyerestanya, Kockatanya, Lakipuszta, R�gt�ntanya,
V�rb�kk �s V�csitanya. A Recsk-Par�df�rd� vas�ti
meg�ll� �s Cs�k�nyk� k�z�tti t�vols�g 5 km. Recsk-
K�b�ny�nak ma k�l�n aut�busz-meg�ll�ja van. A
k�rny�ken tal�lhat� �sv�nykincseket, aranyat, ez�s-
t�t, rezet, szenet �s andezitet mi t�rtuk fel. A Heves
megyei k�z s�gnek, mely az egri j�r�shoz tartozott,
saj�t postahivatala van.
A falu �s k�rny�k�nek nagy r�sze a r�gi id�kben,
m�g a sz�zadfordul�n is a gr�f �s b�r� Bark�cy
csal�d tulajdon�ban volt. A faluban l�v� kast�ly utol-
s� tulajdonosa, b�r� Bark�cy S�ndor 1910ben is a
cs�sz�ri �s kir�lyi kamar�si c�met viselte. A kast�ly,
amelyet a csal�d lesz�rmazottait�l elvettek, a mi
recski tart�zkod�sunk idej�n gyermekszanat�rium
volt. Recsknek m�g helyi tan�csa, anyak�nyvi hiva-
tala, rend�r�rszob�ja, �tlagosan 3 rend�rrel,
p�nz�gy�ri szakasza �s �ltal�nos iskol�ja is volt. A
falu �szakkeleti r�sz�n �ll egy szerzetesrendi kolos-
tor, amelyet �llamos�tottak, lak�it el�ld�zt�k vagy b�rt�nbe
vetett�k.
Hely�kbe a benn�nket �rz� kiska-
ton�k ker�ltek, akiket az �V�H�hoz soroztak be. Ne-
kik a falu tiltott ter�letnek sz�m�tott, kimen�iken
Egerbe j�rtak. Mellett�k volt az a r�mai katolikus
templom �s a pl�b�nia, amelyben a sz�k�sek miatt,
amely az eg�sz orsz�g hangulat�t felizgatta, h�zku-
tat�st tartottak.
A vas�t�llom�s fel�, �szaki ir�nyba haladva k�vet-
kezett a p�nz�gy�rs�g, majd a rend�rs�g. Att�l
�szakra a K�Z�RT, tov�bb a Tarna foly� h�dj�n �t-
haladva, jobb k�z fel�l a H�S�RT, kiss� t�volabb
pedig a sportp�lya. Az �ltal�nos iskola a templomt�l
felfel�, a Tarna ir�ny�ban fek�dt. A kolostorban lak�
t�bor�rs�get a H�S�RT l�tta el, de a falu lakoss�ga
nem r�szes�lt h�sell�t�sban.
A magyar hat�s�gok Recsket a legut�bbi id�kig
�gy tekintett�k, mintha sohasem l�tezett volna ott in-
tern�l� vagy k�nyszermunkat�bor. Id�zet az 1975ben,
a K�zgazdas�gi �s Jogi K�nyvkiad�n�l megje-
lent: A szabads�gveszt�s-b�ntet�s v�grehajt�sa c�-
m� k�nyvb�l, szerz�je doktor Gl�ser
Istv�n: 1952 okt�ber hav�ban 45 helyen dolgoztak
el�t�ltek b�ntet�s-v�grehajt�si int�zetekben, tov�bb�
b�v� int�zeti �rparancsnoks�gok, b�v� munkahelyek �l-
tal ellen�rz�tt helyeken. A felsorol�s harminc hetedik munkahe-
lye a recski k�b�nya, fel�gyeleti szerve a recski �r-
parancsnoks�g.
Elismert�k h�t, hogy Recsken volt egy k�b�nya,
ahol rabok dolgoztak, de azt �ll�tott�k, hogy mi, akik
ott szenvedt�nk, el�t�ltek voltunk. Ez pedig nem
helyt�ll�, mert rajtunk k�v�l ott senki sem volt, csu-
p�n kev�s kiv�tellel els� fokon, nem joger�sen el�t�l-
tek, akiket a rendszernek k�nyelmetlen lett volna
b�rt�n�kben elhelyezni. Figyelj�k meg a 140harmadik olda-
lon a 9edik paragrafus, A B�t�� b�ntet�si �s b�ntet�s-v�grehajt�si
rendszere els� sorait: 1951 janu�r elsej�n hat�lyba
l�pett az 1950edik �vi II. t�rv�ny, a B�t��. Ez alapvet� v�l-
toz�st eredm�nyezett a b�ntet�si rendszerben, mert
csak egyfajta szabads�gveszt�st ismert: a b�rt�nt.
Ezt �letfogytig vagy meghat�rozott ideig engedte ki-
szabni. Tov�bbi id�zet a B�t�� 30kettedik paragrafus�hoz f�z�tt minisz-
teri indokol�sb�l: A szabads�gveszt�sek v�ltozatos
sokas�ga sz�ks�gtelen, s�t egyenesen k�ros, mert
a b�ntet�t�rv�nyek alkalmaz�s�t nagym�rt�kben
megnehez�ti. Megfelel� int�zetek hi�ny�ban a k�l�n-
b�z� szabads�gveszt�s-b�ntet�sek v�grehajt�s�n�l
nem is �rv�nyes�lhetnek azok a k�l�nbs�gek, ame-
lyeket a jogszab�ly szem el�tt tartott; �gy pl. a k�ny-
szermunka-b�ntet�s v�grehajt�s�ra egy�ltal�n nem
ker�lt sor.
Ezek szerint mi Recsken �nsz�ntunkb�l, mag�n
szorgalomb�l t�rt�k a k�vet. Tov�bbi ellentmond�s
a 140negyedik oldalon: Hat�rozatlan tartalm� b�ntet�st a
B�t�� nem rendszeres�t. Mi, akik ott voltunk, tal�n el
voltunk �t�lve? A fenti id�zetek szerint 1951 janu�r
elsej�t�l a rendszer benn�nket a saj�t t�rv�nyei sze-
rint is t�rv�nytelen�l tartott fogva. A jelenlegi ma-
gyarorsz�gi rendszer nem �rt egyet a m�lt b�neinek
nagy r�sz�vel, hiszen vezet�inek egy r�sz�t megk�
nozt�k, b�rt�nbe vetett�k R�kosi�k. Joggal elv�rhat-
juk teh�t, hogy �gy�nket fel�lvizsg�lj�k �s legal�bb
az otthon �l� bajt�rsaink s�relmeit orvosolj�k, vala-
mint b�rt�nidej�ket az intern�l�si id�kkel egy�tt a
nyugd�jba besz�m�ts�k. Hiszen az utols� pillanatig
kem�nyen dolgoztunk, s�t m�g a betegseg�lyz�n�l
is bejelentettek benn�nket. Hogy K�d�r�k �nmagu-
kat megb�r�lt�k �s a m�lt hib�it elismerik, erre id�-
zem a k�nyv 145�dik oldal�t: A B�t�� hat�lyba l�p�s�nek
id�szak�ban m�r jelentkeztek a szem�lyi kultusz
okozta torzul�sok k�vetkezm�nyei. Ezek hat�sa a
k�vetkez�kben nyilv�nult meg:
Fellazult t�rv�nyess�g. A B�t�� indokol�s�ban jel-
zett b�ntet�s-v�grehajt�si t�rv�ny megalkot�sa tel-
jesen h�tt�rbe szorult.
A szekt�s vezet�s a nyomoz�st is v�gz� szerv
k�zvetlen kezel�s�be adta valamennyi b�ntet�s-
v�grehajt�si int�zetet. Ez t�rt�nt t�bbek k�z�tt a bu-
dapesti, valamint a v�ci orsz�gos b�rt�nnel. Itt m�g
a t�rv�nyess�g l�tszat�t sem tartott�k be �s m�s
szervek sz�m�ra m�g a bel�p�s is tiltva volt. A sza-
bads�gveszt�s v�grehajt�s�t �s a v�grehajt�s ir�-
ny�t�s�t kivett�k az Igazs�g�gyi Miniszt�rium hat�s-
k�r�b�l, �s azt a bel�gyminiszter fel�gyelete al� he-
lyezt�k. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a terhelt
m�g a b�ntet�s v�grehajt�s�nak ideje alatt sem ke-
r�lt ki a nyomoz� szervek ellen�rz�se al�l, hiszen a
nyomoz� szervek akkor is a Bel�gyminiszt�rium fel-
�gyeleti jogk�r�be tartoztak. Term�szetesen a felt�
teles szabads�g enged�lyez�se �s megsz�ntet�se
is a bel�gyminiszter hat�sk�r�be ker�lt, s �gy l�nye-
g�ben a nyomoz� szerveket ir�ny�t� Bel�gyminisz-
t�rium hat�rozott a b�r�s�g �ltal kiszabott szabad-
s�gveszt�s megr�vid�t�s�r�l. A szekt�s �s dogmati-
kus szeml�let a b�ntet�politik�t is eltorz�totta, s en-
nek kedvez�tlen eredm�nye lett az el�t�ltek egyre
emelked� sz�ma a b�rt�n�kben.
Eddig az id�zetek doktor Gl�ser k�nyv�b�l: K�l�n�-
sen az utols� sorokb�l mindenki el�tt vil�gos, hogy
a bes�g�k szabadultak, az �ldozatok maradtak.
Legyen szabad m�g egy id�zetet el�vennem az
Ellenforradalmi er�k a magyar okt�beri esem�nyek-
ben, 1957 c�m� t�j�koztat�b�l, kiadta a Magyar
N�pk�zt�rsas�g Minisztertan�csa T�j�koztat�si Hi-
vatala. A 40hetedik oldal utols� bekezd�se a soron k�vet-
kez�ket �rja: A Magyar Politikai Foglyok Bajt�rsi
Sz�vets�ge, amelyet a recski intern�l�t�borb�l az
ellenforradalom �ltal kiszabad�tott foglyok hoztak l�t-
re, kiv�tel n�lk�l volt nyilasokb�l �s h�bor�s b�n�-
s�kb�l alakult meg.
Az el�bb eml�tett nyilatkozattal kapcsolatban,
amelyben a hivatalos korm�nyszervek azt �ll�tj�k,
hogy Recsken h�bor�s b�n�s�k �s nyilasok voltak,
megjegyzem: ez nem igaz, hiszen ha valakire r�bi-
zony�tottak valamit, azt b�r�s�g el� �ll�tott�k �s el�t�l-
t�k. K�zt�nk viszont egyetlen joger�sen el�t�lt sem
volt. A h�bor�s b�n�s�ket pedig vagy kiv�gezt�k
vagy hossz� b�rt�nb�ntet�seiket t�lt�tt�k ebben az
id�ben. Recsken csak egyetlen f�nyilas volt, Kolbert
J�nos, egykori k�pvisel�, akit m�g csak v�d al� sem
tudtak helyezni. �gy teh�t � is �rtatlannak sz�m�tott.
A m�r fentebb eml�tettek is �kessz�l�an bizony�tj�k,
hogy igenis volt Recsk, annak ellen�re, hogy az id�-
zett 1950edik �vi t�rv�ny, a B�t�� nem tudott r�la. Elk�-
peszt� ellentmond�sok. A Magyar N�pk�zt�rsas�g
Minisztertan�csa T�j�koztat�si Hivatal�nak is illett
volna tudnia, hogy Recskr�l minket nem az ellenfor-
radalom szabad�tott ki, hiszen onnan �vekkel el�bb
szabadultunk, s�t igen sokan a recskiek k�z�l r�szt
is vett�nk az 56os felkel�sben.
De most n�zz�k meg hogyan �s mi�rt ker�lhetett
tulajdonk�ppen valaki Recskre. A R�kosi-rendszer
az eg�sz orsz�got beh�l�z� bes�g�rendszert �p�tett
ki; erre a f�ktelen terrorra, valamint az orsz�gban
maradt szovjet csapatokra alapozta hatalm�t.
Az �V�H� majdnem mindenr�l pontosan �rtes�lt,
tudta, kikre sz�m�that, kik a rendszer ellens�gei, de
m�g a k�z�mb�s�ket is �ld�zt�k, k�z�p�t nem l�te-
zett. Elv�k az volt: Vagy vel�nk, vagy ellen�nk. Aki
nem h�dolt be a rendszernek, az ellen hamis tan�k-
kal v�dat emeltek �s b�r�s�g el� �ll�tott�k. Aki ellen
nem siker�lt elj�r�st ind�tani, de tal�n irigy szom-
sz�dja feljelentette, vagy ferd�n n�zett a p�rttitk�rra,
intern�lt�k. Sz�mtalan esetben azonban, ha a n�pb�-
r�s�g felment� �t�letet hozott, a b�rt�nb�l ugyan
szabadult, de az ajt�ban m�r v�rta az �v� �s rend�ri
�rizet al� helyezt�k. Ez volt az �gynevezett �v� visz-
szak�r�s. Vagyis a f�ggetlen b�r�s�gn�l m�r eleve
elfek�dt egy �tirat, hogy ha az �ldozatot felmente-
n�k, az �v�t azonnal �rtes�teni kell. Az �v� karmai-
b�l teh�t nem volt menek�l�s.
Sajnos, nagyon sok olyan esetet is ismerek, ami-
kor a let�lt�tt b�ntet�s ut�n is visszavitt�k az illet�t
az �v�ra, majd azut�n �k intern�lt�k. Ehhez semmi
k�l�n ok nem kellett. Akir�l felt�telezhet� volt, hogy
ak�r gondolatban is a t�rsadalom ellens�ge, annak
az intern�l�s�t m�r indokoltnak tekintett�k. Sok
esetben m�g jegyz�k�nyvet sem vettek fel, egysze-
r�en az el�re nyomtatott intern�l�si v�ghat�rozat �r-
lapj�t kit�lt�tt�k �s be�rt�k: Rend�rhat�s�gi �rizet
al� val� helyez�s�t rendelem el, mert intern�l�sa in-
dokolt. Ugyanannak a rendeletnek az alapj�n, amit
m�g 1939ben hoztak, az akkor fenn�ll� t�rsadalmi
rend v�delm�re. Az intern�ltak �sszet�tele igen sz�-
les sk�l�j�. Az �v� visszak�r�seken k�v�l nagyon
sok �gynevezett bokorugr� volt, akik megk�s�rel-
t�k a hat�r�tl�p�st, de feljelent�s vagy m�s ok miatt
lebuktak. Ez a bokorugr� meghat�roz�s nem volt
azonos a n�phadsereg gyalogs�g�n�l haszn�lt
megjel�l�ssel. A t�lnyom� t�bbs�g az �gynevezett
f�rd�szob�s bokorugr� volt, akiket budapesti lak�-
suk f�rd�szob�j�b�l cib�ltak ki, azzal az indokol�s-
sal, hogy felt�telezhet�en disszid�lni akartak. Akik
m�r a hat�rt is el�rt�k, �s nem vamzolt�k be �ket,
rendszerint �t is jutottak.
 A m�sik nagy csoportot az �gynevezett jobboldali szocde-
mek alkott�k, akik a kommunista p�rttal val� egye-
s�l�st helytelen�tett�k, de k�l�nben a rendszer h�vei
voltak. Igen nagy csoportot k�pviseltek azok, akik-
nek valami bar�ti vagy rokoni kapcsolatuk volt Nyu-
gaton, akikre teljesen alaptalanul k�mked�st vagy
adatszolg�ltat�st vertek r�. Sok egykori kommunista
vezet�, �v�s, rend�r volt k�z�tt�nk, akik megcs�-
m�rl�ttek az akkori rendszert�l. L�tezett egy igen
er�s homog�n t�rsas�g, akik m�r a Horti rendszer
alatt is az akkor fenn�ll� t�rsadalmi rend ellen vol-
tak, majdnem kiv�tel n�lk�l egyetemi hallgat�k, de
tal�lunk k�zt�k igen �rtelmes parasztifjakat is. A h�-
bor� ut�n a kommunista p�rt kiv�tel�vel k�l�nb�z�
politikai p�rtokba l�ptek be �s az � vezet�s�kkel
megalakult a MEFESZ, a Magyar Egyetemist�k �s
F�iskol�sok Egyes�leteinek Sz�vets�ge. Nagy r�-
sz�ket az els� �sszeesk�v�si perrel, a Magyar K�-
z�ss�g per�vel kapcsolatban tart�ztatt�k le. Azok,
akiket kital�lt b�ncselekm�nyek alapj�n a b�r�s�g
nem tudott el�t�lni, intern�l�t�borba ker�ltek, ahol
magukat 6018asoknak nevezt�k, mert ez a sz�m
szerepelt mindegyik�k intern�l�si v�ghat�rozat�n.
Tal�lunk m�g sorainkban volt katona �s rend�rtisz-
teket, �llami tisztvisel�ket a Horti rendszerb�l, akik
mind becs�letes magyar hazafiak voltak. Kis sz�m-
ban ker�ltek k�z�nk kul�kok, keresked�k, iparosok,
m�g kevesebben k�pviselt�k az �r�kat, m�v�szeket,
tud�sokat. Akadt k�zt�nk sz�p sz�mmal k�l�nb�z�
nyugati �s keleti �llampolg�r is.
Egy �rdekes esetet eml�tek meg. Egy Burka And-
r�s nev� sorst�rsunk 1929ben kiv�ndorolt Francia-
orsz�gba.1950ben honv�gy k�nozta, �s elhat�roz-
ta, hogy hossz� id� ut�n megl�togatja Magyaror-
sz�gon �l� rokonait. A szombathelyi hat�r�llom�s-
n�l lesz�ll�tott�k a vonatr�l, �s mint francia k�met in-
tern�lt�k, majd Recskre sz�ll�tott�k. Vele egy�tt m�g
egy osztr�k ap�c�t is levettek a vonatr�l �s szint�n
val�tlan adatok alapj�n �rizetbe vett�k.
Intern�l�t�borok.
Nem vagyok �r�, nem kenyerem a tollforgat�s. A tra-
gikus esem�nyeket, melyeknek magam is szenved�
r�szese voltam, igyekszem legjobb tud�som �s em-
l�kezetem szerint, az igazs�gnak megfelel�en, id�-
rendi sorrendben le�rni. A t�rt�nteket kisz�nezni,
vagy azokhoz hozz�tenni nem akarok, hiszen azok
szomor� val�s�gukban �gyis el�g �rdekfesz�t�ek �s
izgalmasak. �r�som term�szetesen nem �lelheti fel a
t�bor teljes t�rt�net�t, hiszen mindenhol �n sem le-
hettem ott, s nem is tudhattam minden megt�rt�nt
esem�nyr�l.
Visszavonul�som az orosz frontr�l Budapesten
fejez�d�tt be. A budai kit�r�sben vettem r�szt, 1945
febru�r tizenharmadik�n szovjet fogs�gba estem, s�lyosan
megsebes�lve. A szovjetek �tadtak a magyar hat�-
s�goknak, �s az els�nek megalakult szegedi n�pb�
r�s�g el� ker�ltem. Szegedr�l 1945 november�ben
megsz�ktem, de 1946 m�rcius harmadik�n Budapesten,
papi reverend�t viselve elfogtak, term�szetesen
feljelent�sre. �v�o, Csengery utca, tolonc h�z,
Mosonyi utca, majd a Mark� utca voltak fogs�gom
�llom�sai. A n�pb�r�s�g felmentett ugyan, de az �v�
visszak�rt. A volt K�roly-laktany�ba vittek, a Buda-
D�li intern�l�t�borba, az �gynevezett Dreifusz pen-
zi�ba, melyet a f�ll�b�, k�t mank�val j�r�, szadista
Ruscs�k Lajos t�borparancsnokr�l neveztek �gy el.
Itt voltam 1947 febru�r 16odik�t�l augusztus 18adik�ig.
Szabadul�som ut�n kapcsolatot vettem fel nyuga-
ton �l� bar�taimmal, kiknek seg�ts�g�vel Szombat-
hely k�zel�ben Ausztri�ba akartam sz�kni. Sajnos
egy ottani volt intern�lt t�rsam fia, Kiss Istv�n felje-
lentett �s 1948 �prilis 26odik�n ism�t letart�ztattak. �j-
ra a Buda-D�li intern�l�t�borba ker�ltem, m�jus harmadik�n.
Ugyanannak a rendeletnek az alapj�n intern�l-
tak, mellyel r�gen a rendszer ellens�geit tartott�k
�rizetben.
Ezek szerint alaposan feltehet�, hogy ha szabadl�-
bon hagynak, k�ros vagyok az �llamra �s a k�zbiz-
tons�gra, ez�rt intern�l�som indokolt. Az al��r� D�-
csi Gyula rend�r, majd �v�s ezredes volt. Ugyanaz
a D�csi, aki Mindszenti hercegpr�m�st 1948 de-
cember 26odik�n letart�ztatta. 1949 �prilis�ban az
eg�sz orsz�gban feloszlatt�k az intern�l�t�borokat.
�n azonban nem szabadultam, j�llehet a t�rv�ny
szerint az intern�l�s nem haladhatta meg a hat h�-
napot. �tsz�ll�tottak Kistarcs�ra, a K�zponti Intern�-
l� T�borba, ami addig rend�riskola volt. A t�bor pa-
rancsnoka az �sz�sz�vets�g eln�ke, Tar�di Lajos
rend�r alezredes, helyettese pedig Irh�zi Imre rend-
�r alezredes volt. A beosztott tisztek k�z�l az ismer-
tebbek: R�ti sz�zados, az egykori sz�rmekeresked�,
P�tkai f�hadnagy, a nyomoz�, a kegyetlen Zgyerka
f�hadnagy, Bozsik f�hadnagy, a Mark�b�l ideker�lt
Krassovec, a kiv�gz�sekre �nk�nt jelentkez�, akit
ez�rt fegy�r tizedesb�l nyomoz� f�hadnaggy� l�p-
tettek el��s Sug�r Frigyes hadnagy. Ez ut�bbi volt
az egyetlen �rtelmis�gi, aki rendk�v�l embers�ges
l�v�n nemcsak nekem, de m�soknak is, k�s�bbi
szabad �let�nkben igen sokat seg�tett. Egyeseket �l-
l�shoz juttatott, m�soknak a beilleszked�sben seg�-
tett a hossz� rab�vek ut�n. Ezt most m�r meg lehet
�rni, mert sajnos �vekkel ezel�tt meghalt.
A k�zponti intern�l�t�borral kapcsolatban egy
igen �rdekes dolgot kell m�g megeml�ten�nk. Csak
nagyon kevesen tudt�k, hogy a kistarcsai �rs�g az
�V�H�hoz tartozott, az akkor megalakult bels� karha-
talomhoz. A t�bor �rs�ge teh�t sz�rke rend�regyen-
ruh�ban l�v� �V�H�sokb�l �llt. �k az �V�H� VI. alosz-
t�ly�hoz tartoztak, K� T�t Istv�n �rnagy parancs-
noks�ga alatt. Ennek ellen�re a kistarcsai t�bor, a
fogd�kt�l eltekintve, viszonylag embers�gesebb volt
a t�bbi hasonl� int�zm�nyn�l, term�szetesen csak a
sz�rke rend�rs�g alatt. A t�bor parancsnoka �s he-
lyettese csak a legritk�bb esetekben tett valakit a
fogd�ba vagy vonta el a besz�l�t. A b�ntet�seket
k�l�n az �v� utas�t�s�ra hozt�k. Itt tapasztaltuk el�-
sz�r, hogy a rendszer saj�t embereit is lebuktatta �s
intern�lta. Nem azokr�l a volt rend�r�kr�l besz�lek,
akik k�zt�rv�nyes b�ncselekm�nyek, �gynevezett
cs�ves balh�k miatt ker�ltek k�z�nk, hanem a frak-
ci�s p�rttagok �s a jobboldali szoci�ldemokrat�k-
r�l, akik kiv�tel n�lk�l a fogda�p�letben voltak elk�-
l�n�tve.
A t�bor �t f�rfi �s egy n�i ezredb�l �llt, l�tsz�ma
2 3 ezer k�z�tt mozgott. Nagyon ritk�n szabadult
valaki a t�rv�nyes 6 h�nap ut�n. Ennek �rdek�ben
rendszerint valamit tenni kellett. Itt, a N�met Sz�-
vets�gi K�zt�rsas�gban �l egy pap, aki hat�rid�re
szabadult, akkoriban, amikor a b�kepapokat tobo-
rozt�k. � m�g Amerik�ba is kimehetett leg�lisan, �t-
lev�llel. Mikor a k�z�ns�ges, meg nem alkuv� inter-
n�ltnak letelt a 6 h�nap, �s izgatottan v�rta a szaba-
dul�st, a rendszer saj�t rendeleteit megszegve,
�jabb 6 h�nappal hosszabb�totta meg az intern�l�st,
minden indokl�s n�lk�l. A v�ge fel� m�r ezzel a
meghosszabb�t�ssal sem t�r�dtek, ezt nevezte az
intern�ltak zsargonja hattal beljebbnek. �veken �t
voltunk minden formas�g n�lk�l, t�rv�nytelen�l,
rend�rhat�s�gi �rizetben. A b�n�sm�d, mint k�-
s�bb kider�lt, m�gis jobb volt az �v�hoz viszony�t-
va. Megengedt�k a lev�l�r�st, a besz�l�t. A t�borpa-
rancsnok-helyettes, aki a legt�bbet volt k�z�tt�nk,
nem egyszer kijelentette: csak addig lesz j� vil�g,
am�g a sz�rke rend�rs�g �riz benn�nket. Ha az �v�
veszi �t a t�bort, minden megv�ltozik, vissza fogjuk
s�rni a sz�rk�ket. Mint k�s�bb kider�lt, igaza lett.
Helycsere az �rtoronyban.
A mindenki �ltal rettegve v�rt nap be is k�vetkezett.
1950 m�jus 5�dik�n reggel arra �bredt�nk, hogy az �r-
tornyokban m�s sz�n� az �rs�g egyenruh�ja. Re-
megve jutott esz�nkbe Irh�zi Imre t�borparancsnok-
helyettes, aki j� el�re megj�solta, mi fog bek�vet-
kezni. Megsz�nt a kivonul�s a munk�ra, senki sem
dolgozhatott m�g a m�helyekben sem. A karbantar-
t�si munk�kat az eddigi m�helyvezet�knek, a sza-
kaltiszteknek kellett volna elv�gezni. Ez �gysz�lv�n
lehetetlen volt, mert p�ld�ul az id�s Szab� b�csi
semmif�le fizikai munk�ra nem volt alkalmas. V�g�l
is az �V�H� arra k�nyszer�lt, hogy a legszigor�bb fel-
�gyelettel n�h�ny intern�ltat karbantart�si munk�kra
vigyen. Megsz�nt a lev�l�r�s, a besz�l� �s a cso-
magbead�s, s megv�ltozott a b�n�sm�d: az ablako-
kat bemeszelt�k, hermetikusan elz�rtak benn�nket a
k�lvil�gt�l. Egy vil�gviszonylatban ismert verset sze-
retn�k k�z�lni, mely helyzet�nket tal�l�an mutatja,
olyan nemzeti k�lt�t�l, aki szint�n �vekig ette a
rabkenyeret �s legjobb ismer�je a politikai b�rt�-
n�knek. A verset Tollas Tibor �rta, c�me:
BEB�DOGOZTAK MINDEN ABLAKOT.
Az �letb�l csak ennyi f�ny maradt:
Csillagos �g, teny�rnyi napsug�r.
Ezt v�rtuk nap-nap, hom�lyos falak
�reg�b�l est�nkint�d�lut�n.
S elvett�k ezt is, a teny�rnyi napot,
Beb�dogoztak minden ablakot.
T�gult szemekkel k�k tenger�t l�tom
N�polynak, s f�nyl� partjai felett
M�g v�r a Vez�v pip�l �s a t�jon
Barn�ra les�lt boldog emberek.
L�tj�tok? �jben �l�nk, mint vakok.
Beb�dogoztak minden ablakot.
Tizen feksz�nk egy fullaszt� sz�k lyukban,
A sz�nk kapkodja be a leveg�t,
Mint partra vetett halak kopolty�ja
T�togunk n�m�n, s �rzed, nincs er�d
Sz�vni az �tel- s �r�l�k-szagot,
Beb�dogoztak minden ablakot.
Az Alpeseknek fenyves illat�b�l
M�g csokrot k�ld a h�s nyugati sz�l,
�s lelket �bl�t fenn a tiszta t�vol
S mosolyg� hegyek h�szaga k�s�r,
Itt tegnap t�rsam t�d�bajt kapott.
Beb�dogoztak minden ablakot.
Csendet has�t a s�tahaj� k�rtje.
A falon sikl� le�nykacag�s
Nem visszhangzik m�r zeng�n a f�l�nkbe
S az ezers�p� ny�r nem orgon�z.
S�ket a cell�nk, minden hang halott.
Beb�dogoztak minden ablakot.
T�l Barcelona kertjein szit�lva
Egy barna asszony meleg hangja b�g
�s alkonyatba pend�l a git�rja,
Hol t�ncol�kt�l tarka m�g az �t;
S f�l�nkbe folynak az �lmos napok.
Beb�dogoztak minden ablakot.
Tapintan�nk a b�rsony egekbe,
Ujjunk hegy�b�l kiserken a v�r.
Mint kopors�ba, be vagyunk szegezve,
Csak dar�c sz�r, vagy poloska ha �r.
S�mogatn�nk a sugaras napot,
Beb�dogoztak minden ablakot.
Londonban b�l van, a parketten siklik
A sok selyembe �lt�z�tt le�ny.
Puha hajuknak hamvass�ga izzik
L�gy b�toroknak t�kr�s hajlat�n.
Nyugat t�ncol, t�n v�gk�pp eladott?
Beb�dogoztak minden ablakot.
Nyelv�nket mosta friss tavasz zamatja.
Most ny�gve nyelj�k nyirkos kortyait
Az alvadt b�znek, hol minden falatra
�melyg� gyomrod felfordulna itt.
De lenyelj�k e v�gs� falatot,
Beb�dogoztak minden ablakot.
Az �hs�gmarta test�nket telt �lom
Lakatja j�l �s inyenc �telek
�z�t k�n�lja P�rizs, szinte l�tom,
Hogy k�szik el a neonf�ny felett
A N�ma R�m s nem lesz t�bb hajnalod.
Beb�dogoztak minden ablakot.
A r�di�k csak �v�lts�k rekedten
A szabads�got s az ember jog�t
Itt �rzi csak befalazott testem
A milli�kkal Moszkva ostor�t.
S V�ct�l Pekingig z�gj�k a rabok:
Ha nem vigy�ztok, az eg�sz vil�gon
Beb�dogoznak minden ablakot.
V�c, 1953.
Az �V�H� megjelen�s�vel b�rt�n lett a t�borb�l. A
s�t�ra csak egyes�vel mehett�nk az udvarra, ott
ugyan�gy kellett lassan tov�bb haladnunk, h�tratett
kezekkel, lehajtott fejekkel. Feln�zni, vagy suttogva
besz�lni s�lyos b�ntet�st vont maga ut�n. Az �rs�g
a legkisebb okot is kihaszn�lta, hogy visszafojtott
szadista d�h�t rajtunk kit�ltse, elhitett�k ugyanis ve-
l�k, hogy mi haza�rul�k �s a dolgoz� n�p ellens�gei
vagyunk. Emiatt nem is volt szabad nekik vel�nk be-
sz�lgetni, f�ltek, hogy mi felvil�gos�tjuk �ket. Az
�r�k minket m�g embersz�mba sem vettek, erre ne-
velte �ket a rendszer. V�letlen�l kezembe ker�lt a
Szolg�lati Utas�t�suk, melyet a volt csend�rs�g szol-
g�lati utas�t�s�r�l kop�roztak le a legk�l�nf�l�bb ki-
eg�sz�t�sekkel ell�tva: hogyan kell a rendszer ellen-
s�geivel elb�nni, hogyan kell m�g a sz�l�ket vagy a
testv�reket is feljelenteni, ha valamilyen gyan� al�
esnek. Megtan�tott�k �ket gy�l�lni, teljesen hamis
k�pet festettek azokr�l a t�rsadalmi rendszerekr�l,
amelyek nem feleltek meg elk�pzel�seiknek. Szolg�-
lati utas�t�suk els� mondata: Az orsz�g els� polg�-
ra az �llamv�delmi �r. �gy azt�n elk�pzelhet�, hogy
ez az elbut�tott �s v�gtelen�l primit�v banda milyen
b�n�sm�dban r�szes�tett benn�nket.
Napirenden voltak a ver�sek. Minden ezred pa-
rancsnoka egy �V�H�s �r lett, minden szoba egy in-
tern�lt vezet�t kapott. �k majdnem kiv�tel n�lk�l
egykori, cs�ves b�ncselekm�nyek miatt kir�gott
�v�sok vagy rend�r�k voltak. Megkezd�d�tt a bes�-
g�k, a vamzerek beszervez�se is. A mi ezredpa-
rancsnokunk a IV. ezredben egy P�l nev� t�rzs�r-
mester lett, csendes, halk szav�, de ann�l kegyetle-
nebb �V�H�s. Magas, sov�ny, a bal szeme alatt egy
k�k anyajeggyel. Ez�rt monoklisnak nevezt�k el.
Nemcsak m�s ezredekkel, de m�g a szomsz�dos
szob�kkal sem �rintkezhett�nk, a k�lvil�gt�l herme-
tikusan elz�rtak benn�nket. A sz�rke �rs�gb�l, nyo-
moz�kb�l, tisztekb�l senkit sem hagytak meg, az
�V�H�nak �k sem voltak megb�zhat�k. �j��V�H�s nyo-
moz�k j�ttek, ezek az �gynevezett operat�v tisztek
folytatt�k a kihallgat�sokat, �let-hal�l urai lettek.
Csak az �ltaluk beszervezett vamzeroknak �s a r�gi
kir�gott �v�soknak hittek. Amit azok �ll�tottak valaki-
r�l, igaz volt vagy sem, fenntart�s n�lk�l elfo-
gadt�k. Augusztus elej�n a politikai tisztek elterjesz-
tett�k a h�rt: r�videsen szabadulunk. Ezzel v�glete-
kig felkorb�csolt idegeinket akart�k megnyugtatni.
Nem siker�lt, mivel a sokkal rosszabb �lelmez�s mi-
att, s mert hozz�tartoz�inkt�l teljesen elszak�tottak
benn�nket, mindenki a legv�gs�kre volt elsz�nva.
Szabadul�s, ahogyan az �V�H� csin�lja.
�gy �rkezett el 1950 augusztus 18adika, mely mindany-
nyiunk �let�ben sorsd�nt� v�ltoz�st hozott. Nyolc tizes
csoportokba osztott fogva tartottak neveit olvasta fel
Bozsik f�hadnagy, a sz�ke, alacsony, sov�ny nyo-
moz�. A felolvasottaknak minden holmijukat, csajk�-
jukat, tiszt�lkod�szereiket �ssze kellett csomagolni-
uk, majd mint ahogy az ablakreped�seken �t l�t-
hattuk, megindultak a sz�r��p�let, vagyis egeres
fel�. Ennek az egeres-nek a sz�rk�k alatt az volt a
szerepe, hogy befogadta az �jonnan intern�ltakat �s
innen szabadultak azon kev�s szerencs�sek, akik
nem kaptak hattal beljebb-et. Mindannyian szo-
rongva v�rtuk, hogy nev�nket a szabadul�list�r�l
felolvass�k. V�gre a harmadik list�n az �n nevem is
sorra ker�lt. Hat�rtalan �r�m fogott el. R�gi b�rt�n-
szok�s szerint minden holmimat sz�tosztottam az
ottmaradottak k�z�tt, hiszen nekem, aki szabadul,
semmire sem lesz m�r sz�ks�gem. Nagy boldogs�-
gomat m�g tet�zte, hogy a felolvas� �v�ri operat�v
hadnagy a k�vetkez�ket mondta: Igaz�n nagy sze-
rencs�je van mag�nak Erdey, maga is szabadul. T�z
m�sik t�rsammal, k�s�ret mellett megindultunk a
sz�r��p�let fel�. Oda�rkezve, az egyik nagyobb te-
rembe ker�lt�nk, ekkor kb. 15 �ra lehetett. Ott tal�l-
tuk az �gyakon �lve a t�bbi el�tt�nk szabadul�t.
Lehett�nk ekkor m�r vagy harmincan.
A l�tottak hat�s�ra mindannyiunkat teljes k�ts�g-
bees�s fogott el. Nem tudtuk mire v�lni a t�rt�nte-
ket, elkesered�s�nk m�g fokoz�dott, mikor k�t
�jabb szabadul� csoport �rkezett. Jellemz�, hogy
m�ris megindultak a k�blih�rek, melyek n�lk�l a tel-
jes rem�nytelens�g lett volna �rr� az embereken.
Mindig j�lesett valamit hallani, ami legal�bb rem�nyt
adott. Mindig �jabb �s �jabb k�blih�rek j�ttek k�s�b-
bi rabs�gunkban is, melyek egy-egy politikai �nnep-
hez vagy �vfordul�hoz k�t�tt�k az amnesztia h�r�t.
A sz�l�s az elcsig�zott emberekn�l v�g�l is az lett:
Hallott�l valamit, Mondd el, nem baj, ha nem is
igaz, csak j� legyen. A jelenlegi k�blih�r a sz�r�ben:
teheraut�kra v�runk �s az visz benn�nket Budapest-
re, vagy a H�V k�l�nvonatot ad, vagy pedig az �V�H�-
sok az est�t v�rj�k, hogy ne legyen felt�n� ennyi
ember szabadul�sa. Sajnos, senkinek sem lett igaza.
De legal�bb ideig-�r�ig megnyugodtunk. Re-
m�nytelen helyzet�nk �s k�ts�gbees�s�nk este
m�g tov�bb fokoz�dott. Ugyanazokban a csopor-
tokban, ahogy a sz�r�be j�tt�nk, kihivt�k az embe-
reket, r�videbb id�k�z�kben. Megint a k�blih�r,
hogy most kezd�dik a szabadul�s, a let�tek kiad�-
sa, a szabadul�levelek ki�ll�t�sa, vagyis a teljes
v�gelsz�mol�s. Csak az nem f�rt a fejembe, hogy
csoportomban nemcsak budapestiek voltak, hanem
messzi vid�kiek is, s hogy fognak �k Budapestr�l �j-
szaka majd tov�bb utazni. A j� �V�H�sok azonban
nem hozt�k az embereket ilyen k�nyelmetlen hely-
zetbe. �
Azt hiszem, mindenki el tudja k�pzelni az �r�m�t,
amit a t�bb �ves rabs�g ut�n �rezt�nk, v�rva a sza-
badul�sra. Mindannyian terveket kov�csoltunk, hov�
megy�nk, mit fogunk tenni, mikor fogunk tal�lkozni?
A val�s�gra, ami t�rt�nt, m�g ennyi szenved�s ut�n
sem gondoltunk. Nem tudtuk elk�pzelni, fogvatart�-
Inknak azt a nagyfok� szadizmus�t, amit sajnos a
b�r�nk�n tapasztaltunk. Csoportunk tagja volt t�b-
bek k�z�tt J�nosa S�ndor, Pieringer K�roly, Hada-
rics K�lm�n, B�r� S�ndor, doktor B�nhegyi Tiham�r, F�-
bi�n J�nos, doktor K�nya Tibor, V�g� Ern�, K�rm�n Ti-
bor, Szepessy G�za, Okolics�nyi Mikl�s, Veszelics
J�zsef. A szomsz�dos helyis�gbe ker�lt�nk, ahol
azut�n a legmocskosabb, leg�llatibb szavak kis�re-
t�ben �tlegel�sek v�rtak r�nk. Mindenkinek mezte-
lenre kellett vetk�znie. Holmijaink, ruhanem�k, a
tiszt�lkod�eszk�z�k �s szem�lyi dolgaink a padl�ra
ker�ltek. Senki sem tudott volna m�r k�l�nbs�get
tenni, hogy melyik kinek a tulajdona. �gy n�zett ki az
�V�H�sok �ltal �g�rt szabadul�s. Hazudtak �jjel, ha-
zudtak nappal, hazudtak minden alkalommal. Nem-
csak test�nket k�v�nt�k megt�rni, de lelk�nket is.
Megal�zni egy�nis�g�nket, s�rba taposni �s meg-
semmis�teni. Azt hitt�k, most visznek benn�nket t�-
megkiv�gz�sre, hiszen a holmijainkra m�r nem lesz
sz�ks�g�nk, ez�rt nem �rt�k r�juk, hogy melyik ki-
nek a tulajdona. Ezut�n piszkos fasiszta kuty�k, ro-
hadt csavarg�k s ocsm�ny szavak k�s�ret�ben min-
denkinek odav�gtak egy csajk�t, kanalat, hossz� fe-
h�r als�nadr�got, inget, kapc�t, csizm�t �s egy
�V�H�s egyenruh�t, valamint k�t pokr�cot. Az �V�H�s
egyenruha nadr�gj�t �s zubbony�t el�l �s h�tul sz�-
les v�r�s miniumcs�kkal m�zolt�k be. Ilyen sz�les
v�r�s cs�kkal jel�lt�k a Szovjetuni�ban a haza�rul�-
kat. Ha valakinek a ruh�ja vagy csizm�ja m�s m�re-
t� volt �s sz�lni mer�szelt, hogy cser�lj�k ki, szid�-
sokkal k�s�rt pofonok �s r�g�sok �z�n�t kapta.
Egym�s k�z�tt kellett cser�lgetn�nk, m�g v�g�l is
mindannyian a gy�l�lt �V�H�s egyenruh�ba b�jtunk.
Elk�pzelhet�, hogyan n�zt�nk ki a szedett-vedett ru-
h�kban, a l�ty�g� vagy �ppen sz�k nadr�gokban,
zubbonyokban. Elkesered�s�nk hat�rtalann� v�lt. A
be�g�rt �s v�rva v�rt szabadul�s helyett a teljes bi-
zonytalans�g lett rajtunk �rr�. A t�megkiv�gz�s
hiszt�ri�ja �talakult, mert bedobt�k az �j�k�blih�rt:
visznek benn�nket a Szovjetuni�ba k�nyszermunk�-
ra. 21 �ra k�r�l kihajtottak benn�nket az udvarra, a
sz�r��p�let m�g�, az utcai oldalra. Lehett�nk vagy
125en, a k�l�nb�z� ezredekb�l �sszev�logatva. Az
�rs�g szab�lyos l�ncban vett k�r�l benn�nket. Po-
tec B�la sz�zados, t�borparancsnok �s magas ran-
g� �V�H�s tisztek k�s�ret�ben megjelent egy potro-
hos, rossz kin�z�s� �V�H�s �rnagy. Mint k�s�bb ki-
der�lt, Prinz Gyula. Neve a Rajk-f�le �ll�t�lagos �sz-
szeesk�v�s felg�ngy�l�t�s�vel kapcsolatban v�lt is-
mertt�. � vezette a nyomoz�st �s � volt az, aki a ju-
goszl�v diplomat�kat a hat�r el�tt letart�ztatta, ha-
mis v�dak alapj�n. Ebben az id�ben Tit� m�r l�n-
cos kutya volt. Prinz �rnagy besz�det tartott, beje-
lentette: mi m�r sz�mtalan esetben k�rt�k, hogy dol-
gozhassunk, mert �gy k�nnyebben telik a rabs�g.
Ez a k�r�s�nk most teljes�lni fog. Igyekezett meg-
nyugtatni benn�nket, hogy magyar ter�letre �s nem
a Szovjetuni�ba sz�ll�tanak minket. M�r kar�csonyra
is szabadulhatunk, csak p�r h�napos munk�ra ker�-
l�nk, ahol mindenkit munk�ja alapj�n b�r�lnak el, et-
t�l f�gg a szabadul�s. B�cs�z�ul a legnagyobb
meglepet�s�nkre mindenkinek k�tnapi hideg �lel-
met osztottak ki.
 A hegyibesz�d ut�n kitereltek benn�nket a m�r
ott v�rakoz�, leponyv�zott katonai teheraut�khoz.
Megbilincselve �s egym�shoz l�ncolva kellett a pad-
l�n elhelyezkedn�nk, k�z�pen egym�snak h�tat for-
d�tva k�t �V�H�s katona, kez�kben kibiztos�tott davaj
git�rral, orosz dobt�ras g�ppisztollyal. M�g suttog-
va is szigor�an tilos volt besz�ln�nk. L�m, sz�r�beli
tal�lgat�saink egy r�sze igaznak bizonyult: csak
nem Budapest ir�ny�ba, a szabadul�s fel�, hanem
keletnek, a H�V vonala ment�n vittek benn�nket.
Koroms�t�t volt, csak a zajokb�l k�vetkeztett�nk ar-
ra, hogy az orsz�g belsej�b�l t�volodunk.
Viszonylag r�vid id� ut�n egy �llom�s�p�let te-
herkirakod�j�n �rt v�get utaz�sunk els� szakasza.
T�bb hatvani vasutas is volt k�zt�nk, akik suttogva
mondt�k, hogy G�d�ll�n vagyunk, a teherp�lyaud-
varon. Itt k�t el�re elk�sz�tett marhavagonba tusz-
koltak benn�nket. Aki nehezebben tudott mozogni,
azt nadr�gszijjal vagy a g�ppisztoly tus�val �szt�-
k�lt�k. A vagonokban a falak ment�n kellett elhe-
lyezkedn�nk, �sszebilincselve. K�z�pen most n�gy
�V�H�s �lt egym�snak h�ttal, term�szetesen megint
r�nk szegezett g�ppisztollyal �s kuty�kkal.
T�bbsz�r figyelmeztettek benn�nket. Besz�lni is-
m�t szigor�an tilos volt, csak a legnagyobb el�vi
gy�zattal tudtunk egy-k�t suttog� sz�t egym�s k�-
z�tt v�ltani.
F�lelm�nk nem volt alaptalan. Arra gondoltunk,
hogy Prinz �rnagy hazudott, �s m�gis valami szow
jet k�nyszermunkat�borban �r v�get utunk. A m�r
eml�tett k�tnapi hideg �lelem is erre engedett k�vet-
keztetni. Orsz�gunk olyan kicsi, hogy magyar ter�le-
ten, k�t napn�l semmi k�r�lm�nyek k�z�tt sem tud-
tunk volna tov�bb utazni. Senki sem tudott egy pilla-
natra sem elszunnyadni, az izgalom minden f�radt-
s�got, �lmoss�got elnyomott, szeretteinkt�l gondo-
latban elb�cs�ztunk. Egyik�nk sem rem�lhetett ir-
galmas elb�n�st a R�kosi-f�le igazs�gszolg�ltat�s-
tol. Majdnem mindannyian az akkori kegyetlen rend-
szer ellens�gei voltunk, de emiatt semmif�le t�r
v�nnyel sem tudtak benn�nket elj�r�s al� vonni.
Legt�bb�nk ellen a v�d az �v� �ltal kital�lt nyugati
kapcsolat volt.
Aki a rendszer valamelyik hatalmass�g�nak �tj�-
ban �llt, vagy valaki a lak�s�t, �zlet�t megirigyelte,
az ellen a k�mked�s gyan�ja m�r adott volt. N�h�ny
p�lda arra, milyen s�lyos, elvetem�lt fasiszta fene-
vadak voltak k�z�tt�nk. Egy alig 16 �ves fi�, Boz�
Art�r, egy miskolci b�ny�szcsal�d fia, a Kisgazda-
p�rt ifj�s�gi tagozat�nak tagja, bar�ti k�rben arr�l
besz�lgetett, hogy j� lenne valahogy p�nzt szerezni
a p�rt c�lj�ra a v�laszt�si k�zdelmekhez. De ho-
gyan? � megjegyezte, hogy ha a nagy generalisszi-
musz, Szt�lin, a kommunista p�rt �rdekeire hivat-
kozva kirabolhatott egy postasz�ll�tm�nyt, ezt �k is
megtehetik. Ez�rt m�snap, mint a n�p ellens�g�t, in-
tern�lt�k. A m�sik jellemz� eset szenved� h�se t�bb
�vig volt k�zt�nk. Az egyik m�jus elsejei felvonul�sra
Pozsonyb�l vend�gt�ntet�ket hozott Budapestre
egy magyar sz�rmaz�s� aut�busz-vezet�. A felvo-
nul�son az ismert k�p: hatalmas figur�t sz�ll�tott egy
teheraut�. Az asztaln�l, mely minden j�val roskad�-
sig meg volt rakva, �lt egy kopasz kapitalista, �l�ben
ragyog� bab�val. Ezt k�vette egy munk�s, v�ll�n
nagy kalap�ccsal, az akkor m�g l�tez� szoci�lde-
mokrata p�rt jelk�p�vel, melyet a Szlov�ki�b�l ide-
ker�lt buszvezet� nem ismert. Szomsz�dainak kije-
lentette, el�tte �rthetetlen, hogy ebben az orsz�g-
ban a r�gi kapitalist�knak m�g mindig minden j�ban
r�sz�k van, a szeg�ny munk�snak pedig csak a ka-
lap�cs jut oszt�lyr�sz�l. L�z�t�s�rt harmadnapra
m�r a Buda-D�li intern�l�t�bor lak�ja lett. Egy m�sik
eset: A v�llalati Pobjeda vezet�je gazd�j�t, valame-
lyik fejes p�rtkorifeust sz�ll�totta haza a Sv�b-hegy-
re. K�s� volt, felszedett a fogaskerek� v�g�llom�s�n
egy felszolg�l�n�t, aki megk�rte: vigye be a v�ros-
ba. Sorst�rsunk �r�mmel v�llalta, mert fenem�d csi-
nos volt a fruska, legal�bbis � �gy mes�lte. A fuvard�j
behajt�s�nak c�lj�b�l behajtott egy kis keskeny, f�l-
rees� utc�ba, ahol azt hitte, zavartalanul tudnak el-
sz�molni. P�r pillanattal k�s�bb zsebl�mp�s �V�H�-
sok vett�k �ket k�r�l, azonnal letart�ztatt�k mind-
kett�j�ket. Kider�lt, hogy szerelmesked�s�k hely�t
rosszul v�lasztott�k meg. �ppen R�kosi h�z�nak
k�zel�be vitte balsorsa. � is k�z�nk ker�lt, azzal a
v�ddal, hogy R�kosi elvt�rs ut�n szimatolt, biztos
nyugati k�mek megb�z�s�b�l, teh�t intern�l�sa in-
dokolt.
Meg�rkez�s Recskre.
M�r vil�gosodott �s a j� szem�, gyakorlott f�l� hat-
vani vasutasok, akiket a mondvacsin�lt vall�si �gy-
ben, a Kis Szal�z-f�le �sszeesk�v�si perben tart�z-
tattak le, suttogva k�z�lt�k, hogy nem a szovjet ha-
t�r fel�, hanem a M�tra v�lgy�ben, val�sz�n�leg Pa-
r�d fel� haladunk. Reggelre, �gy 5 �ra t�jban el�rt�k
utaz�sunk v�gc�lj�t. A legnagyobb gyorsas�gra
�szt�k�ltek benn�nket az �V�H�s keretleg�nyek,
szinte kir�gtak, kil�ktek a marhavagonokb�l. Az
�V�H� k�l�nben mindig a rohan�st �s a suttog�st
k�nyszer�tette r�nk. A f�ldre ker�lve l�ttuk a vas�ti
fel�r�st: Recsk-Par�df�rd�. Abban biztosak voltunk,
hogy nem szanat�riumba vagy f�rd�be hoztak �d�-
l�sre �s szabadul�s el�tti feljav�t�sra. Azt viszont
senki sem tudta, hogy itt a k�rny�ken lenne egy in-
tern�l�-vagy k�nyszermunkat�bor. K�r�lbel�l negy-
ven marcona, rossz k�p� �V�H�s vett benn�nket k�r-
be, majd megl�ttuk a vas�ti s�nekn�l a Musszolinit
ut�nz� Prinz �rnagyot, mellette egy magas, sov�ny
f�hadnagy �llt. � volt a m�r kistarcsai �V�H�s kor-
szakb�l ismert T�v�lgyi, alias T�th f�hadnagy. �ll�t�-
lag ezredesi rendfokozata volt, de valamilyen opera-
t�v c�lb�l f�hadnagynak sz�l�ttatta mag�t, �s n�ha
ilyen �V�H�s egyenruh�ban is l�ttuk. Egy biztosnak
l�tszott, hogy mindenki felett �llt, m�g a t�borpa-
rancsnok sem tett semmit az � megk�rdez�se n�l-
k�l. Val�ban �let-hal�l ura volt, csendes modor� �s
az �V�H�sok k�z�tt szokatlan inteligenci�j�. Prinz is-
m�t besz�det tartott, mint Kistarcs�n. A v�g�n hoz-
z�tette: aki lemarad a fut�sb�l, az viselje a k�vetkez-
m�nyeket, aki pedig sz�k�st k�s�rel meg, azonnal le-
l�vik. Vel�nk senkinek nem kell elsz�molnia, mi a
t�rsadalom ellens�gei, haza�rul�k, nyugati k�mek
vagyunk, akikkel mint a kuty�kkal fognak elb�nni.
H�rmas oszlopban sorakozva megindultunk fut�l�-
p�sben el�bb le a v�lgybe, majd a hegyre fel, term�-
szetesen tov�bbra is gyors iramban. Nekem felt�nt,
hogy ezen a n�gy kilom�teres �tszakaszon senki
emberfi�val nem tal�lkoztunk, mintha az eg�sz �tvo-
nal biztos�tva lett volna. Szakaszosan, �jra �s �jra
�V�H�s csoportok csatlakoztak k�s�r�inkhez.
A sorban mellettem bukd�csolt egy fiatal fi�, B�-
lint Ferike. Gyenge, v�zna test� volt �s az egyik l�-
b�ra er�sen s�nt�tott valamilyen sz�let�si rendelle-
ness�g k�vetkezt�ben. � is h�bor�s b�n�s, vagy
amerikai k�m lehetett. Legal�bbis R�kosi�kazt csi
n�ltak bel�le. Sehogysem tudta tartani az iramot.
�reink nem vett�k figyelembe testi hib�j�t �s alapo-
san bel�je rugdostak. Hogy seg�tsek rajta, elvettem
holmijait, a m�sik v�llamra tettem, �t pedig seg�tet-
tem a fut�sban, hogy ne kapjon �jabb ver�st. Mikor
ezt az egyik �V�H�s megl�tta egy nikkelfog� tizedes,
kir�h�g�tt, odaj�tt �s k�t ,hatalmas pofont adott,
mert enged�ly n�lk�l m�snak a holmij�t magamhoz
vettem. Hi�ba v�dekeztem, hogy beteg emberr�l
van sz�, pokr�cait vissza kellett adnom, �s �t egye-
d�l akart�k fut�sra k�nyszer�teni. Mikor l�tt�k, hogy
sem r�g�s, sem �t�s nem seg�t, nagy kegyesen
megengedt�k, hogy holmijait ism�t magamhoz v�-
ve, seg�tsem �t a tov�bbi kegyetlen fut�sban. A tize-
dest term�szetesen nem emberiess�gi szempontok
vezett�k. Kijelentette, hogy itt betegekre nincs sz�k-
s�g, valaki vagy dolgozik vagy megrohad, � nem
szereti a szimul�nsokat. Az egyed�li ok, ami�rt el-
n�zte seg�ts�gemet az volt, hogy semmif�le sz�ll�t�-
eszk�z nem �llt rendelkez�s�re, amivel a betegeket
tov�bb vitethette volna. K�r�lbel�l egy �ra pihen�s
n�lk�li fut�s ut�n el�rt�nk utunk v�g�llom�s�ra, j�-
vend� keserves gy�tr�d�s�nk sz�nhely�re, egy ta-
nyak�zpontba, mint k�s�bb kider�lt, Cs�k�nyk�-
puszt�ra.
Ez a ter�let az els� magyar k�zt�rsas�g eln�k�-
nek, gr�f K�rolyi Mih�lynak volt a birtoka, a tany�t
pedig Bark�cy-tany�nak nevezt�k. A panor�ma, tu-
ristaszemmel n�zve, csod�latos volt. K�r�s-k�r�l
hegyek, v�lgyek, k�l�nb�z� sz�n� erd�k. K�r�lbel�l
5 600 m�ter magasan lehett�nk, t�l�nk d�li ir�nyban
legal�bb egy kilom�ter t�vols�gban s�r� erd�, a z�l-
des Pombok kiugr� andezitszikl�kkal v�ltott�k egy-
m�st. Az �gboltozaton egy kecses zerge vonala volt
kivehet�, melyet a sziklavonulatok alkottak, ez�rt ne-
vezt�k el j�vend� k�nszenved�seink sz�nhely�t, a k�-
b�ny�t zerg�nek. Dante Pokla sem tudott sz�rny�-
s�gesebb szenved�seket, k�nz�sokat le�rni, mint
amit b�keid�ben az �V�H�s janics�rok itt a magyarral
elk�vettek. Ez�rt a t�borkapu feliratak�nt ennek kel-
lett volna lenni: Ki itt bel�psz, hagyj fel minden re-
m�nnyel. A t�borkaput egy gy�ny�r�, k�zzel fara-
gott sz�kely kapu helyettes�tette, amely a t�rzs�p�-
letbe vezet� �t elej�n �llt. K�r�s-k�r�l pomp�s vir�g-
�gyak, r�zs�k, mezei vir�gok. Ha j�rt volna erre gya-
n�tlan l�togat�, els� pillant�sra joggal hihette volna,
hogy valami �d�l� vagy cserk�szt�bor l�tes�l itt.
Senki sem gondolhatta, hogy ez a pomp�s k�ls� mi-
lyen �llati kegyetlens�get takar. Sz�val helyben va-
gyunk, meg�rkezt�nk. Dolgozni akartunk, �s a j�s�-
gos, kegyes R�kosi-rendszer megadta a lehet�s�-
get, hogy miel�bb szabadulhassunk.
A m�sodik �t�ves tervet R�kosi�k sikeresebben
akart�k v�grehajtani, mint a cs�dbe jutott els�t. �gy
annak egyik ir�ny�t�ja Vas Zolt�n lett. � v�llalta sze-
rep�t, s a feladat v�grehajt�s�hoz k�nyszermunk�-
sokat k�rt. R�kosi a k�r�st �r�mmel teljes�tette, s �gy
ker�lt�nk mi is Recskre, hogy az embertelen szovjet
mint�ra k�nyszer�tve, mi is r�szt vegy�nk a kommu-
nizmus �p�t�s�ben.
Jellemz� az eg�sz recski hal�lt�borra, hogy egy
olyan k�b�nya felt�r�s�ra �s megnyit�s�ra k�nysze-
r�tettek minket, ami t�bb mint sz�z �v �ta, sokszoros
pr�b�lkoz�ssal sem siker�lt, sem fegyencekkel, sem
j�l megfizetett munk�sokkal. Meg�rkez�s�nk ut�n
megint sorakoz� k�vetkezett. K�r�s-k�r�l �V�H�s �r-
s�g �llt csat�rl�ncban. Kiskaton�k, nem �nk�ntes
�V�H�sok, mint a benn�nket k�zvetlen�l foglalkozta-
t�k, hanem katonai szolg�latra beh�vottak, akiket ide
osztottak be szolg�latt�telre. Bemagyar�zt�k nekik,
hogy mi k�zvesz�lyes fegyencek, k�mek, haza�ru-
l�k vagyunk, a n�p ellens�gei. Ezekre a kiv�tel n�l-
k�l egyszer� parasztgyerekekre az�rt esett a v�lasz-
t�s, mert j�indulatuk �s hisz�kenys�g�k miatt f�lre
tudt�k �ket vezetni. Vel�nk egy sz�t sem v�lthattak,
s�t m�g a k�zel�nkbe sem j�hettek. A kiskaton�k a
IV. �rs�gi z�szl�aljhoz tartoztak a B�eM hat�sk�r�ben.
Orsz�gos parancsnokuk a Budapesten sz�kel� T�t
Gyula �V�H�s �rnagy volt. �rmestert�l felfel� m�r
nem besorozott katon�k, hanem �nk�ntes �V�H�sok
voltak az �rs�gi z�szl�alj tagjai. A fenti adatok egy
disszid�lt �s Amerik�ba kiv�ndorolt kiskaton�t�l
sz�rmaznak. A reggeli �s esti l�tsz�mot az els� na-
pokban egy t�rzs�rmester ellen�rizte. N�ha �tsz�r
is �jra kezdte a sz�ml�l�st, term�szetesen mindig
el�lr�l, j�llehet ehhez a m�velethez mindk�t kez�nek
ujjait felhaszn�lta. Ha nem sz�gyelli, tal�n m�g csiz-
m�j�t is leh�zta volna, hogy a biztosabb eredm�ny
�rdek�ben l�bujjai is seg�dkezet ny�jtsanak a sz�-
mol�sban. Emiatt nevezt�k �t sz�mtantan�r-nak. * * *
Els� �tkez�s, els� �jszaka, ruh�zatunk.
Mindj�rt meg�rkez�s�nk ut�n felt�nt nek�nk, hogy a
terepen, de a nagy �V�H�s k�rben is, teljesen szaba-
don k�zlekednek hozz�nk hasonl� rabruh�ban j�r�
emberek. A reggelire val� sorakoz�n�l ezek a sors-
t�rsak k�l�n kond�rhoz �lltak sorba. Mint k�s�bb
megtudtuk, egy r�sz�k nem valamilyen intern�l�t�-
borb�l ker�lt ide, hanem p�rnapos rend�ri �rizet
ut�n Kistarcs�t megker�lve sz�ll�tott�k �ket Recsk-
re. �k voltak az �gynevezett jobboldali szoci�lde-
mokrat�k �s a frakci�s kommunist�k, 170-en lehet-
tek. Egy kett� a kistarcsai elk�l�n�t� fogd�t is meg-
j�rta. Megk�l�nb�ztetett b�n�sm�dban r�szes�ltek
az �V�H� r�sz�r�l, hiszen nagy r�sz�k nemr�g m�g
fejes volt a szabad vil�g-ban.
N�h�nyan k�z�l�k, ugyan�gy, mint az �V�H�sok,
benn�nket nem vettek embersz�mba, szem�kben
mi a n�p ellens�gei voltunk, imperialista b�rencek �s
nyugati k�mek, j�llehet egyetlen k�m sem volt k�-
z�tt�nk. Legfeljebb valaki nyugaton �l� bar�tj�val
vagy rokon�val lev�lkapcsolatot tartott, az �V�H� sze-
rint azonban ez m�r kimer�tette a k�mked�s t�ny�t.
Am�g a volt szocdemek �s volt kommunista vezet�k
egy r�sze tanulatlan munk�sk�der volt, k�z�tt�nk
alig akadt olyan, akinek ne lett volna valamilyen dip-
lom�ja vagy legal�bb �retts�gije. Ha el�fordult,
hogy valaki k�v�ncsis�gb�l az � sorukba �llt be, az �
kond�rjukhoz ment, hangad�ik irgalmatlanul kil�k-
t�k a sorb�l. A szak�csok is k�z�l�k ker�ltek ki.
Egyik�k, a f�szak�cs, Lencs�s Ferenc osztotta az
�lelmet a szocdemeknek, a m�sikuk, K�roly b�csi
volt a mi kond�rosunk. � olyan sz�r�s sz�v� ember
volt, hogy f�ltve beoszt�s�t, az �telmarad�kot, amit
a szocdemek meghagytak, sohasem osztotta ki ne-
k�nk repet�nak, ink�bb a diszn�knak vitte az �V�H�s
k�rletbe. Ami m�g megmaradt, azt a kuty�knak ad-
ta. Mikor az �telmarad�kkal elhaladt az intern�ltak
mellett �s azok a nagy �hs�gt�l puszta k�zzel ki
akartak valamit venni a mosl�kb�l, ezt sohasem en-
gedte meg, hanem az �rs�get h�vta. Egy alkalommal
a nagy tolong�sban egyik�nknek siker�lt a szocdem
kond�rhoz jutni. Ekkor kider�lt a turpiss�g. Az �
kond�rjuk ugyanis mindig tele volt az �tel jav�val �s
l�h�ssal. Lencs�s, ha osztott, �lland�an keverte az
�telt, hogy minden szocdemnek egyform�n jusson a
s�r�j�b�l. N�lunk K�roly b�csi mindig csak a h�g,
tartalmatlan r�szt kanalazta ki, a marad�k azut�n
visszaker�lt a konyh�ba, onnan pedig a szocdem
kond�rba. �gy az � kiv�lts�gosaik nemcsak hogy ke-
vesebbet dolgoztak, de m�g a mi fejadagunk nagy
r�sze is az � bend�j�kbe ker�lt. �gy n�zett ki az els�
�tkez�s. Ut�na csajkamos�s k�vetkezett szigor�an
adagolt v�zzel. V�zvezet�k nem volt, lajtokban hord-
t�k a vizet, ami szint�n az eml�tett kiv�telezettek ke-
z�ben volt. A k�t csoport l�tsz�ma 300 k�r�l mozog-
hatott, mi 130-an, �k 170-en lehettek. J� r�sz�k be-
cs�letes munk�sember volt, mint a rendszer ellens�-
gei ker�ltek Recskre. Akik k�z�l�k nem voltak haj-
land�k az �V�H� bes�g�i lenni itt a t�borban, hozz�nk
hasonl� sorsban r�szes�ltek. Id�zem Kov�cs Istv�n
bar�tunkat: Egyik �jjel megsavanyodott paradi-
csomlevest kaptak vacsor�ra, a borzalmas tr�gya-
b�zben leveg��rt k�zd� emberek k�nz� hascsikar�st
kaptak t�le, �s a gyeng�bbje nem tudta tov�bb tar-
tani. Az akol ajtaj�hoz v�nszorogtak. Az id�s Gyur-
kovics G�za b�tors�got vett �s megverte �kl�vel az
ajt�t. Fiser, Gavenda Lajos b�csival, aki Gamma-
gy�ri m�vezet� volt, �r�mmel tapasztalta, hogy k�
v�lr�l megnyitott�k az ajt�t.
N�gyk�zl�b m�sszanak kifel�. ord�tott�k az
�r�k.
A h�rom nagyapa leereszkedett a parancsra �s
kim�sztak.
Na, b�gessenek �s m�sszanak el�re, ha m�r
birk�k lettek.
A h�rom �regember szomor� b�get�sbe kezdett.
Szem�ket az eleml�mpa f�nye p�szt�zta, szinte be-
levakultak.
Hangosabban b�getni, �llj. sz�lt a parancs.
Ezt a parancsot is teljes�tett�k, majd meg�lltak. S�s,
langyos folyad�k csapott az arcukba. Televizelt�k
b�get� sz�jukat az �V�H�s leg�nyek �s visszakerget-
t�k �ket az akolba.
A fentiekhez nem sz�ks�ges komment�r. Viselke-
d�s�k az id�s emberekkel el�rulja az �V�H�s bandi-
t�k egy�nis�g�t �s lelkivil�g�t.
Az �gynevezett jobboldali szocdemek lak�helye a
t�rzs�p�let mellett l�v� egykori juhist�ll� volt. Ett�l
nyugati ir�nyba kb. 25 m�ter t�vols�gban �p�tettek
r�sz�nkre egy katonai, vasv�zas, 8 szor 15 m�ter alapte-
r�let� barakkot. Odabent gyalulatlan, nyers f�b�l
�csolt priccsek �lltak. A barakk mellett lev� szalma-
kazalb�l kellett mindenkinek szalm�t hoznia pokr�c-
ban, hogy fekv�helyet k�sz�tsen. Az ajt�t r�nk z�r-
t�k, nyithat� ablak nem volt. Elk�pzelhet�, hogy
minden szell�z�s n�lk�l mennyi por �s t�rek volt a
barakkban, mennyi kosz rak�dott le az emberek t�-
dej�be, mire a fekhelyek elk�sz�ltek. Term�szetesen
nem voltak szalmazs�kok, mindenki letakarta pokr�-
c�val a szalm�t, a m�sik pokr�ccal pedig takar�zha-
tott. V�nkus vagy polcok csak a mes�kben l�teztek.
W�C�z�sre, mind a kis, mind a nagy dolog elv�gz�s�-
re egy 200 literes �res benzines hord� �llt rendelke-
z�sre, fed�l vagy r�vezet� l�pcs� n�lk�l. A k�r�lm�-
nyek �llatiak voltak, Viktor Hug� sem tudta volna
jobban jellemezni a nyomort a Nyomorultak c�m�
k�nyv�ben. Kistarcsa ehhez k�pest paradicsom volt,
pedig az �V�H� alatt ott is centim�terre voltak kijel�lve
a f�ld�n a fekhelyek, 40 45 centim�teres t�vols�gban.
Ha valakinek �jszaka a m�sik oldal�ra kellett for-
dulnia, akkor legt�bbsz�r az eg�sz sornak fel kellett
kelnie �s mindenkinek a m�sik oldal�ra fek�dnie. Itt
a fej�nk al� a csajka, a zubbony meg a nadr�g ke-
r�lt, �gy old�dott meg a v�nkus �s a polc probl�ma.
Mire k�szen lett�nk, lehetett m�r vagy 14 �ra. Eb�d-
hez k�vetkezett sorakoz�, a reggelin�l megismert
m�don. Megint h�g f�zel�ket kaptunk, a s�reje pedig�
a n�p fiainak, a szocdemeknek jutott.
Eb�d ut�n megint l�tsz�mellen�rz�s, �jra a
sz�mtantan�r, a sz�mol�st ism�t t�bbsz�r elt�-
vesztette. Mint mindig, ism�telten k�z�lte vel�nk,
hogy a sz�k�st vagy k�s�rlet�t azonnal agyonl�v�s-
sel torolj�k meg. Azt vett�k �szre, hogy �rt�zatosan
f�ltek a sz�k�st�l, nehogy h�re menjen annak, mi-
lyen t�bor van itt Recsken.
A l�tsz�m ut�n k�vetkezett a latrina�p�t�s. D�lnyu-
gati ir�nyban, a barakkt�l kb. 50 m�terre az erd� sz�
l�n kellett 10 szer 1 m�teres, m�sf�l m�ter m�ly g�dr�t
�snunk. Erre fel�lr�l mindk�t oldalon hossz� geren-
d�t �ll�tottunk. Ez szolg�lta az �l�k�t, erre kellett r��l-
nie annak, aki dolg�t akarta v�gezni. A kitermelt f�ld-
kupac �s lap�t k�szenl�tben �llt az esetleges beteme-
t�sre.19 �ra k�r�l lett�nk k�szen, az �rs�g itt m�g
nem hajtott k�l�n�sebben benn�nket, tal�n mert az
elv�gzend� munk�hoz am�gy is sokan voltunk.
Ut�na sorakoz� a vacsor�hoz a szokott m�don,
h�g, tartalmatlan r�ntott levest kaptunk, majd takaro-
d� k�vetkezett. Ezt megel�z�en l�tsz�m, ism�t a
sz�mtantan�r, megint 4 5 sz�r el�lr�l kezdve a
sz�mol�st. Lefekv�s el�tt felsz�l�tottak mindenkit,
hogy menj�nk a nagy W�C�re, mert �jszaka semmi
k�r�lm�nyek k�z�tt sem lehet az ajt�t kinyitni �s
W�C�re menni.
Ez az els� �jszaka az �V�H� bemutatkoz�sa volt.
Emellett elt�rp�lt Prinz besz�de �s fenyeget�se, de
m�g a fut�l�p�sben hajtott felvonul�s is. A k�tsz�z
literes hord� az �jszaka folyam�n gyorsan megtelt,
hiszen sok id�s �s beteg ember is volt k�zt�nk. Mi-
kor az �sszegy�lemlett folyad�k kifolyt a hord�b�l,
egyesek, akik nem tudt�k sz�klet�ket visszatartani,
megk�s�reltek kimenni a latrin�ra �s kikopogtak az
ajt�n. Az �r�k, akik parancsot is kaptak a durvas�g-
ra, csak erre v�rtak. Azt mondt�k, �ket nem �rdekli,
hogy tele van a hord� vagy nincs, el�re megmond-
t�k este, hogy senki ne mer�szeljen kiz�r�gni. Itt
nem sz�m�t az, ha valaki beteg, aki nem v�gzi el a r�
kiszabott munk�t, vagy nem hajtja v�gre a fel�gyel�
�r parancs�t, itt fog megd�gleni, �gysem k�r �rt�nk.
Akit azt�n az ism�telt z�rget�sre kiengedtek, annak
a latrin�ig l�v� 50 m�teres utat b�ka�get�sben kel-
lett megtennie, mik�zben az �V�H�sok l�bt�l l�big
rugdost�k.
A szerencs�tlen emberek a k�nyelmetlen testhely-
zett�l �s az izgalomt�l, no meg a r�g�sokt�l nem
tudt�k visszatartani a sz�kletet, �s a nadr�gjukba
csin�ltak. Ezek ut�n �jabb ver�st kaptak, hogy a
n�p vagyon�t t�nkreteszik, �s ebben a tiszt�talan �l-
lapotban kellett a barakkba visszamenni�k, �s �gy,
ahogy voltak, lefek�dni�k. Az �jszaka h�tral�v� r�-
sz�n, de a k�vetkez� �jszak�kon is, akinek W�C�re
kellett mennie, ha a hord� m�r tele volt, ink�bb
a saj�t ev�csajk�j�ba v�gezte el dolg�t, nehogy a
szadista �V�H�s banda sorfala �s b�ka�get�s k�zben
a nadr�gj�ba eresszen.
Ez az els� �jszaka m�r most el�revetette �rny�k�t
azoknak a sz�rny�s�geknek, amik a k�vetkez�kben
oszt�lyr�sz�nk lettek. Reggel 4 �rakor �breszt�,
m�g ki sem tudtuk pihenni az �jszakai tort�r�kat,
m�ris fel kellett kelni. Mindannyian vakar�dztunk, a
szalmat�rek �s a por megtette a hat�s�t. A k�rlet
rendbet�tele k�vetkezett: a szalmahullad�kot k�zzel
�sszeszedni, hiszen sepr�nk nem volt, a priccset el-
rendezni, pokr�cokat sim�n leter�teni. M�g a sok-
�ves b�rt�n�ket megj�rtaknak is neh�z volt a szo-
barend, h�t m�g azoknak, akiknek mindent az �des-
anyjuk vagy a feles�g�k tett rendbe otthon. A szoc-
demes Vajda tartott el�bb szobaszeml�t, csom�
pokr�cot sz�tr�ngatott, mindent �jra kellett kezdeni,
majd az �V�H�s �rparancsnok j�tt l�tsz�mellen�rz�s-
re. Meglepet�ssel l�ttuk a mai szolg�latos t�rzs�r-
mestert. Bal szeme alatt,egy k�ksz�n� anyajegy volt,
hasonl�an a kistarcsai �V�H�s ezredparancsnokunk-
hoz, ez�rt �t is monoklisnak nevezt�k el. Nem ki-
ab�lt, csendesen �s r�gt�n az els� k�s�rletre hiba
n�lk�l megsz�molt benn�nket. M�r most az els� ta-
l�lkoz�sunkn�l is �szrevett�k szem�ben a sajn�la-
tot, l�ttuk rajta, hogy egy�tt �rez vel�nk, ami a k�-
vetkez�kben m�g csak fokoz�dott.
L�tsz�m ut�n mosakod�s, m�r amennyire ez le-
hets�ges volt, �s amennyiben ezt mosd�snak lehe-
tett nevezni. Mindenki kapott egy csajka vizet, ter-
m�szetesen ezt is a szocdem konyh�sok osztott�k
ki, vigy�zva, szinte cseppenk�nt adagolt�k, nehogy
valaki t�bbet kapjon az el�ir�nyzottn�l. A v�zzel any-
nyira kellett takar�koskodni, hogy legt�bben a sz�-
jukba vett vizet a tenyer�kre spriccelt�k �s �gy mo-
sakodtak. El�bb azonban azt kellett eld�nteni, hogy
mi a fontosabb? Az �r�l�kt�l elmocskol�dott csajk�t
kimosni, vagy a mosakod�s? Fogmos�s ismeret-
len volt, m�g csak s�hoz sem jutottunk hozz�, hogy
legal�bb ujjainkkal tiszt�thassuk fogainkat.
A reggeli fekete, �rp�b�l k�sz�lt l�tty volt, �ztelen
�s term�szetesen nagyon kev�s, meg egy f�l kil�
keny�r, amit eg�sz napra be kellett osztanunk. Leg-
t�bben erre nem voltak k�pesek, �s r�gt�n az eg�-
szet befalt�k, hogy ne legyen tov�bb r� gondjuk �s
ne essenek k�s�rt�sbe. Reggeli ut�n megint sorako-
z�, l�tsz�m. K�t csoportba osztottak benn�nket, k�t
brig�dvezet�vel, akik term�szetesen rendszerh�s�-
g�k miatt megb�zhat�ak voltak. Az egyik csoportot
Vajda P�l, a m�sikat, amelyikben �n is voltam,
Konc J�nos vezette. Konc magas, v�llas, j� fiziku-
m� volt, de a parancsolgat�son k�v�l semmit nem
csin�lt. Ett�l f�ggetlen�l az embers�ges brig�dve-
zet�k k�z� tartozott. Ha �V�H�s volt a k�zelben,
mag�zva, hangosan szidott benn�nket, de tettleg
senkit nem b�ntalmazott.
Vajda m�s adotts�gokkal volt felruh�zva. � okkal
�s ok n�lk�l kiab�lt, a munk�t �tlagon fel�l k�vetelte
meg �s a legkisebb �gyet is azonnal jelentette az
�V�H�s �rnek, aminek minden esetben k�vetkezm�-
nye volt. L�tszott, hogy ki akarta az �V�H� bizalm�t �r
demelni �s minket is ellens�gnek tekintett. Szok�s
volt k�z�tt�nk, hogy egym�st foglalkoz�sra �s korra
val� tekintet n�lk�l tegezz�k, de a szocdemesek
csak mag�ztak benn�nket, ezzel is �rz�keltett�k a
k�l�nbs�get, hogy minket m�g embersz�mba sem
vettek. N�h�ny sz� a ruh�zatunkr�l. A kistarcsai
r�nk sz�rt rabruh�ban voltunk eg�sz id� alatt. A ha-
za�rul�-jelz�s, a m�niumcs�k is maradt a szabadul�-
sig. A csizm�k, bakancsok megfeleltek feladatuknak,
kiv�ve azokat, melyeken m�r hatalmas lyuk t�ton-
gott, ezeknek egyetlen el�ny�k volt, hogy a v�z �s a
h�l� sohasem maradt meg benn�k. A t�bbin�l, me-
lyeket m�r az �V�H�sok agyonny�ztak, de m�g
szemre haszn�lhat�k voltak, csak besziv�rgott a
nedvess�g, �s estig az �rge a csizm�ban l�v� s�r-
ban cuppoghatott.
Az als�nem� gyolcsingb�l, hossz� als�nadr�gb�l
�s kapc�b�l �llt. T�len ehhez j�n m�g k�peny, vala-
mint sz�llelb�lelt �V�H�s pul�ver, amely legt�bb eset-
ben rongyokb�l �llt. A k�penyt t�len azonban csak
ki- �s bevonul�skor lehetett haszn�lni, mert a ke-
gyetlen brig�dvezet�k mindig levettett�k vel�nk: sze-
rint�k akad�lyoz a mozg�sban, aki dolgozik, az vi-
szont a munk�t�l kimelegszik �s �gysem f�zik. Az
eg�sz ruh�zatot betet�zte egy �V�H�s t�bori sapka.
Az als�nem�t hetente egyszer v�ltott�k, a sz�ne
ilyenkor m�r piszkos sz�rke volt, a hossz� gaty�k a
neh�z munka �ltal okozott ver�t�kt�l annyira megke-
m�nyedtek, hogy mint k�t k�lyhacs�, szinte meg�ll-
tak a saj�t l�bukon. A csizm�k-bakancsok cser�je
is k�r�lm�nyes volt, legegyszer�bb form�ja a rakt�-
ros cigarett�val vagy keny�rrel val� meggy�z�se
volt, mely minden esetben eredm�nyre vezetett.
Ir�ny a zerge.
Mint k�s�bb megtudtuk, a szocdemeknek gyorsabb
szabadul�st �g�rtek, ha benn�nket kem�nyen fog-
nak �s �tlagon fel�l megdolgoztatnak, amit szives
�r�mest meg is tettek. Az � vezet�s�kkel ment�nk a
szersz�mos barakkhoz �s szersz�mokat v�telez-
t�nk. Keresztf�r�szt, fejsz�t, �keket, cs�k�nyt, lap�-
tot, kalap�csot, majd fut�l�p�sben ir�ny a zerge.
Aki lemaradt, azt az �V�H�sok r�g�sai siettett�k. Az
�rs�g k�nnyen futott, szersz�mok n�lk�l. Kiteny�sz-
tett, j�l t�pl�lt p�ld�nyok voltak.
A m�r el�bb eml�tett B�lint Ferike nemcsak hogy
lemaradt, de el is esett �s m�g a durva �V�H�s csiz-
m�k sem tudt�k tov�bbfut�sra �szt�k�lni. �reink
v�gre bel�tt�k, hogy nem szimul�l, jelentett�k a pa-
rancsnoks�gnak, �s h�la Istennek, �r�k�s rakt�ros
lett. B�lint Ferike esete csak egy a sok k�z�l, ami bi-
zony�tja, hogy minden k�l�n�sebb vizsg�lat n�lk�l
v�logatt�k ki az embereket, �s nem annyira a terme-
l�s eredm�nyess�ge volt a d�nt�. A tulajdonk�ppeni
c�l a k�nz�s, majd a megsemmis�t�s volt. �gy akartak
megszabadulni a k�z�poszt�lyt�l �s az �rtelmis�g
azon csoportj�t�l, amely nem volt hajland� fej�t ig�-
ba hajtani. Mint m�r eml�tettem, a k�b�nya r�g�ta
tervezett megnyit�s�t vel�nk akart�k elv�geztetni,
mindegy, hogy h�ny ember �let�be ker�l. Szersz��
maink nem k�b�ny�sz�sra val�k voltak, el�sz�r az
erd�t kellett kiirtani, a gy�kereket kiszedni, a med-
d�anyagot elhordani, hogy azut�n hozz� lehessen
f�rni a kiv�l� min�s�g� andezithez, amit �tburkolat-
nak lehetett haszn�lni.
Ez az erd�irt�s emberfeletti munka volt. A t�bb �v
�ta elz�rva �l� emberek elszoktak a fizikai munk�t�l,
nagy r�sz�k �rtelmis�gi, aki soha �let�ben cs�k�nyt
vagy �s�t m�g nem is fogott a kez�be. A pihen�
�r�nk�nt 5 perc volt, akit megl�ttak az �V�H�sok
vagy a brig�dvezet�k ezen k�v�l ak�rcsak meg is �ll-
ni, �v�lt�zve, �t�ssel �s r�g�sokkal k�nyszer�tett�k
tov�bb dolgozni.
A napi munka 15 16 �ra volt, az �breszt�kor m�g
l�ttuk a csillagokat, a takarod� pedig a csillagok fel-
t�n�s�vel esett egybe. Az igen neh�z �s szokatlan fi-
zikai munk�t�l elcsig�zott emberek napi h�romszori
gyatra �tkez�ssel, ami �sszesen 1000 1200 kal�ri�t
tett ki, a takarod�kor szinte eszm�letlen�l estek az
�gyra illetve a szalm�ra. Ism�t a rettenetes �jszaka
k�vetkezett, a k�tsz�z literes hord�val, a csajk�ba
W�C�z�ssel, a b�ka�get�ssel, r�g�sokkal, kegyetlen
szitkokkal, legdrasztikusabb istenk�roml�sokkal.
Legkedvesebb jelz�ik az �rg�k, fasiszta, imperialis-
ta k�mek, csavarg�k voltak, akik �gyis itt fognak
megrohadni. Minden cselekedet�ket a f�ktelen
bossz� �s gy�l�let vezette, csak azt nem tudtuk,
hogy mi�rt pont vel�nk szemben, mit tett�nk mi elle-
n�k? Vil�goss� v�lt a c�l: a megk�nz�s ut�ni vagy
alatti megsemmis�t�s. Ez�rt is nevezt�k a t�bort tal�-
l�an hal�lt�bornak.
A kitermelt gy�ny�r� sz�lf�kat egy gy�jt�helyre
kellett sz�ll�tani �s g�l�kba rakni, ezekb�l k�sz�ltek
k�s�bb a k�vetkez� sz�ll�tm�nyoknak a barakkok. A
k�zt�nk l�v� faipari szakemberek szerint Isten elleni
v�tek volt ezeket a f�kat kiv�gni, mert a legdr�g�bb
�s legkeresettebb ipari, valamint b�torf�k voltak. A
far�nk�k sz�ll�t�sa is �rd�gi ravaszs�ggal t�rt�nt.
V�logat�s n�lk�l kellett a hossz�t�l f�gg�en 4 8 em-
bernek a fat�rzset sz�ll�tani. A girbe-g�dr�s terepen
a legnehezebb volt haladni, a m�sik neh�z s�g pedig
az volt, hogy nem voltunk mindannyian egyforma
magasak. �gy azut�n a kisebb n�v�s�ekre alig esett
valami s�ly, a magasabbaknak pedig az oroszl�n-
r�szt kellett v�llalni. Az �r�k ezen j�l mulattak, nem-
egyszer az alacsonyabbaknak m�g r� is kellett ka-
paszkodni a f�ra, hogy a t�bbieknek nehezebb le-
gyen. A t�bor els� parancsnoka F�ris B�la lett. A t�-
boron k�v�l lakott, Recsk faluban egy volt uradalmi
isp�n lak�s�ban, k�t gyerek�vel �s feles�g�vel. Az
intern�ltak k�z�l tal�n �n ismertem �t a legjobban,
nekem siker�lt hozz�, mint emberhez legk�ze-
lebb ker�ln�m.
Az igen f�raszt� erd�irt�s �s kubikol�s kizsigerel-
te az embereket, amit m�g tet�zett a kegyetlen haj-
cs�rkod�s �s az �heztet�s. Mindenki kereste a lehe-
t�s�get, hogy valami bulit kifogjon, ami kevesebb
f�raszt� munk�val j�r �s esetleg egy kicsit t�bb �le-
lemmel. Az els� buli a kov�csok kez�be ker�lt. Nagy
mennyis�gben volt sz�ks�g a barakk-�p�t�shez �cs-
kapcsokra. Ehhez egy t�bori t�zhely, �gynevezett
l�bhajt�s� koh� m�r rendelkez�sre �llt. Szakk�pzett
kov�csokat kerestek, volt is kett� k�z�tt�nk, az
egyik Baski Pista b�csi, a m�sik Hadarics K�lm�n,
akit k�s�bb j�pofa halandzs�i�rt hadov�snak ne-
vezt�nk, mely n�v mindv�gig rajta is maradt. Az
�V�H�sok nem b�rt�k n�zni, hogy �ket nem hajszol-
hatj�k, munk�jukba sem tudtak belesz�lni, mert
egyik sem kony�tott a kov�csmesters�ghez. M�gis
egy �zben, igen nagy hidegben, r�k�nyszer�tett�k
Pista b�csit, hogy 10 kil�s kalap�ccsal kov�csoljon,
amit norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt csak r�ver�sre
szoktak haszn�lni. Term�szetesen nem ment, hogy
m�sf�l kil�s kalap�cs helyett 10 kil�sat emelgessen
valaki. Az �V�H�s ahelyett, hogy megmutatta volna,
hogyan kell a nagykalap�ccsal kov�csolni, az �reget
a k�sz �cskapoccsal agyba-f�be verte, k�zben �v�l-
t�z�tt, hogy csak a t�z mellett szabot�lnak �s po-
cs�kolj�k a n�p vagyon�t. Ez volt a baba arc�,
ahogy k�s�bb elnevezt�k, mert mindig mosolyg�s
arccal k�nozta az embereket.
Az egyik alkalommal megl�ttam, hogy egy csom�
�V�H�s, m�niumcs�kos haszn�lt ruh�t dob�lt le a te-
heraut�r�l, majd ut�na egy �t�tt-kopott, nagyany�m
korabeli Zinger varr�g�pet.
Az esti l�tsz�mn�l r�gt�n, k�r�s n�lk�l jelentkez-
tem a viszonylag rendes �rparancsnok t�rzs�rmes-
tern�l, hogy �n szab� vagyok, s nemcsak az elsza-
kadt rabruh�kat tudom megfoltozni, de alak�tani is
tudok, m�g egyenruh�t is hajland� vagyok moderni-
z�lni. M�snap m�r a rakt�r melletti juhakolban vol-
tam mint h�zi szab�. Ennek a szab�s�gnak volt va-
lami el�zm�nye, ugyanis m�g a sz�rk�k alatt Kis-
tarcs�n a n�i ezred varrod�j�ban �n jav�tottam a
varr�g�peket. Ez nemcsak az �n helyzetemre volt
el�ny�s, hanem �n k�zvet�tettem a szerelmesp�rok
k�z�tt a fidi-leveleket is. Term�szetesen a jav�t�s
ut�n a varr�g�peket ki is kellett pr�b�lnom, �gy tet-
tem szert n�mi varr�si tudom�nyra.
T�rsat is vettem magam mell�, F�bi�n Jancsit, aki
val�ban szab� volt, s aki ez�rt a kecske becenevet
kapta. Az � tud�s�val �s az �n adminisztr�ci�mmal
megindult �ld�sos m�k�d�s�nk. �n rendszerint fol-
toztam, � pedig a fel�gyel� uraknak egyenruh�t
alak�tott. Mindegyik �V�H�s tah� form�s egyenruh�t
akart, amiben a falusi l�nyoknak szerettek volna tet-
szelegni. A v�llukat kisz�les�tett�k, megemelt�k. Vat-
t�nk nem volt, poszt�darabokat haszn�ltunk az �t-
alak�t�sokhoz. Lefel� egyre kisebbre szabott sz�ve-
teket varrtunk szorosan egym�shoz, �gy az ig�nyek-
nek megfelel�en sz�les�tett�k �s magas�tottuk a v�l-
lakat. El lehet k�pzelni, hogy egy-egy �talak�tott zub-
bony milyen s�lyos volt, de ez a fel�gyel� urakat
nem nagyon zavarta, tal�n soha �let�kben m�g nem
volt r�juk szabott ruh�juk. �gy j�l kamatoz�, r�nk
n�zve is hasznos m�k�d�s�nket tov�bb folytattuk,
hiszen kis ennival� �s kecsk�nek p�r cigaretta-
term�szetesen a legnagyobb titokban mindig le-
esett. Este azt�n bajt�rsainknak kis cigarettacsikket
vagy margarinos kenyeret is tudtunk vinni, term�-
szetesen nagyon vigy�zva, nehogy valamelyik szoc-
dem �szrevegye. K�z�tt�nk eddig az ideig m�g nem
voltak bes�g�k, neh�z is lett volna a beszervez�s�k
a kis l�tsz�m miatt.
Szeptember k�zepe fel� a t�borparancsnok, a
m�r eml�tett F�ris B�la lej�tt hozz�nk a juhakolba,
amikor �ppen foltoztunk. �rdekl�d�ssel szeml�lte
munk�nkat �s � is hozott kisebb-nagyobb varrniva-
l�t. Egyik alkalommal megk�rdezte, hogy van-e k�z-
t�nk valaki, aki �rt a r�di�hoz, mert az �v� elromlott.
�n megszimatolva az �jabb bulit, azonnal v�llal-
koztam a jav�t�sra, b�zva hagyom�nyos szeren-
cs�mben �s a k�zmond�sban: Aki mer, az nyer.
M�snap fel is vitt g�pkocsij�val a faluban l�v� lak�-
s�ra, minden �rizet �s bilincs n�lk�l. K�t kisgyerme-
ke ijedt k�v�ncsis�ggal n�zett r�m, az ijeszt� fasisz-
ta b�csi-ra. Azonnal nekil�ttam a jav�t�snak. Alapo-
san elh�zva az id�t, kik�sz�b�ltem az egyszer� hi-
b�t, ami nem volt m�s, mint egy fellazult forraszt�si
pont. Feles�ge k�v�val, ennival�val k�n�lt, neki pe-
dig el kellett mondanom, hogy ki vagyok �s mi�rt in-
tern�ltak. Ekkor d�bbentem meg t�j�kozatlans�g�n.
Fogalma sem volt arr�l, hogy az itt szenved� �ldo-
zatok kiv�tel n�lk�l olyan �rtatlanok voltak, mint b�r-
ki m�s, �s ahogy mi val�tlan v�dakkal ker�lt�nk ide,
�gy b�rmelyik utcai j�r�kel�t is intern�lhatt�k volna,
mint a rendszer ellens�g�t. Ehhez hasonl� besz�lge-
t�sre t�bbsz�r is sor ker�lt k�z�tt�nk �s egyre job-
ban siker�lt ir�nyunkban valami sz�nalmat kelteni.
P�r nap m�lva l�ttam, hogy az �V�H�s teherkocsi
villanyszerel�si anyagokat, szigetel�ket, k�beleket
rak le. Legk�zelebbi tal�lkoz�sunkkor megk�rdez-
tem a t�borparancsnokot, hogy mire kellenek ezek,
hiszen a t�borban nincs sehol villanyvil�g�t�s, m�g a
t�rzs�p�letben is petr�leuml�mp�val vil�g�tanak. El-
mondta, hogy a t�bort megnagyobb�tj�k, uj fabarak-
kok �p�lnek �s k�r�s-k�r�l �rtornyokat l�tes�tenek
f�nysz�r�kkal. Megint j� bulilehet�s�get �reztem,
hiszen abban biztos voltam, hogy civil munk�sokat
nem fognak k�z�nk engedni, r�szben, hogy a t�bor
h�re ne terjedjen el, m�sr�szt pedig f�ltek, hogy mi
megfert�zz�k �ket. Mikor kijelentettem, hogy �n
elektromos szakember is vagyok, h�la hagyom�-
nyos szerencs�mnek �s v�d�angyalomnak, azonnal
megb�zott a villanyszerel�s megtervez�s�vel �s kivi-
telez�s�vel. K�z�lte velem, hogy a szocdemek k�-
z�tt t�bb hivat�sos szakember van. �ket az Elektro-
mos M�vekt�l intern�lt�k.
Ezek a kiv�l� szakemberek a k�vetkez�k voltak:
Budai Andr�s, F�ldv�ri Henrik, Janke J�zsef, Benk�
S�ndor, Pelach Korn�l, a k�s�bbi k�p�, majd hoz-
z�juk csatoltak m�g m�s szakembereket a k�l�nb�-
z� h�rad�stechnikai gy�rakb�l. Az � seg�ts�g�kkel,
elm�leti ir�ny�t�sukkal megkezd�d�tt a t�bor elek-
tromos h�l�zat�nak a megtervez�se. Nekem a l�g-
vezet�kekr�l vajmi kev�s fogalmam volt, ann�l in-
k�bb Budai Bandinak �s F�ldv�ri Henriknek. �ssze-
�ll�tottuk az anyagsz�ks�gletet, ami nekik �ri�si
gyakorlatukra val� tekintettel, gyerekj�t�k volt. K�
v�lr�l tudt�k az egyes megnevez�seket, szakmai ki
fejez�seket. Napokon bel�l meg is j�tt a rendelt �ru.
�szrevettem a szocdemeken, hogy nem j� szemmel
n�znek r�m, akinek szakmai tud�sa elt�rp�l az �v�k
mellett, no meg �n kistarcsai fasiszta vagyok, de
hallgattak, mert tartottak t�lem, mint a t�borpa-
rancsnok bizalmas�t�l. Belet�r�dtek, hogy az ir�-
ny�t�som alatt fognak dolgozni. Ez m�g mindig jobb
volt, mint barakkot �p�teni vagy kubikolni. Id�k�zben
a szocdemek fel�p�tettek t�bb barakkot, kett�has�
tott r�nkf�b�l, heveny�szett, cser�pfed�llel fedve.
Ezzel egy id�ben egy kisebb t�borker�t�st �s t�bb
�rtornyot l�tes�tettek, amiben csak a szocdemek �s
a mi katonai barakkjaink, a konyha, a szersz�mos-
barakk �s az �jonnan �p�lt ideiglenes �p�letek vol-
tak. K�s�bb a fentebb eml�tett barakkokat lebontot-
t�k, a t�bort kib�v�tett�k, �j dupla ker�t�st �s �rtor-
nyokat l�tes�tettek, ami m�r a b�ny�t �s a t�bbi
munkater�letet is mag�ban foglalta. Sajnos, az els�
csoportban l�v� kistarcsaiak k�z�l senkit sem tud-
tam behozni a villanyszerel� brig�dba, mert ott nem
volt kifejezetten elektromos szakember, azonk�v�l a
t�borparancsnok a rendszerhez h� szocdemekben
jobban b�zott. F�ris k�z�lte m�g velem, hogy kapott
k�sz tervet egy �p�letre�vasbeton szerkezettel ell�t-
va, ami az �gynevezett aggreg�torh�z lesz. Kider�lt
ebb�l, hogy nem b�znak a k�ls� t�pl�l�s� elektro-
mos h�l�zatban.
Amennyiben �ramkies�s lenne valamilyen okb�l
vagy szabot�l�s a sz�k�s el�k�sz�t�s�re, az �p�let-
ben l�v� aggreg�tor azonnal m�k�d�sbe l�pne �s
automatikusan, a hiba elh�r�t�s�ig ell�tn� a t�bort
�rammal. Ezt az �p�letet nagyon gyorsan fel is �p�-
tett�k a t�bor �szaki oldal�n, a t�rzs�p�let m�g�tt
keletre, kb. 20 m�ter t�vols�gra. Az �p�let a t�bor-
ker�t�st�l is kb. 20 m�ternyire volt. A bej�v� magas-
fesz�lts�get, 23 ezer voltot a Salg�tarj�ni Er�m�b�l
vezett�k a t�bor ker�t�s�ig, ahol a dr�ton bel�l egy
transzform�tor �s az �gynevezett �rbockapcsol� helyezke-
dett el. Ezt k�l�n biztons�gi lakattal z�rt�k el, mert
ezen kereszt�l a t�bor k�ls� �ramell�t�s�t ki lehetett
kapcsolni. A szerel�sben oroszl�nr�sze volt F�ldv�ri
Henriknek, aki �lland�an r�vid�tett szakkifejez�sek-
kel dob�l�zott, �s ez�rt az egyik szigetel� nev�r�l
H�D�G�nek nevezt�k el. * * *
A t�bor tisztjei, altisztjei �s az �rs�g.
Ebben az id�ben jelent meg a t�bor rossz szelleme,
az �j t�borparancsnok-helyettes, egy kaj�n vigyor�
magas, sov�ny f�hadnagy. Miskolcr�l sz�rmazott,
Nagy L�szl�nak h�vt�k, de mi testalkata miatt maka-
r�ni-nak nevezt�k. Ett�l kezdve a t�borparancsnok
tekint�lye �s hatalma er�sen cs�kkent, l�tszott,
hogy alacsonyabb rendfokozata ellen�re is makar�-
ni a t�bor igazi parancsnoka. Vele egy id�ben t�n-
tek fel az operat�v tisztek, a nyomoz�k, akiknek �
volt a parancsnoka. A nyomoz�csoportban a legna-
gyobb hatalma a csoportvezet�, H�dmez�v�s�r-
helyr�l sz�rmaz� Forj�n Istv�n �V�H�s f�hadnagynak
volt. Kegyetlen kin�z�se miatt borzasnak nevezt�k
el. Seg�t�t�rsai a s�sapk�s, polg�ri nev�n Varga J�-
nos �s a tan�t� Kassai voltak. A s�sapk�s m�lt�
p�rja volt borzasnak, a tan�t�n�l n�ha-n�ha emberi
tulajdons�gok, t�bbek k�z�tt a sajn�lat is �rv�nye
s�lt. Feladatuk a bes�g�k, vamzerok beszervez�se
volt. �k gy�jt�tt�k be a spiclikt�l a vamzer jelent�
seket. �k dobt�k be legt�bbsz�r a r�mh�reket az �j-
ra �s �jra k�vetkez� szabadul�sokr�l, amneszti�k-
r�l, hogy elej�t vegy�k az esetleges sz�k�seknek
vagy zend�l�seknek. Az �rs�g parancsnoka Simon
L�szl� �V�H�s f�hadnagy volt. Szadista mivolt�t jel-
lemzi kedves mond�sa: Magukat csak az�rt nem
v�gezt�k ki, mert a Szabad Eur�pa R�di� sokat po-
f�zik, de nekem gondom lesz r�, hogy miel�bb meg-
d�g�ljenek. A gazdas�gi �gyeket Wollner g�h�s al-
hadnagy int�zte. A k�t �rparancsnokot, a sz�mtan-
tan�rt �s a monoklist m�r ismerj�k. A ker�t�sen
bel�li �nk�ntes �r�k k�z�l az ismertebbek a k�vet-
kez�k: a legkegyetlenebb vipla tizedes, polg�ri ne-
v�n Sikala Ferenc, nikkel els� fog�r�l nevezt�k �gy
el, �t k�vette a mester, mongol, csepeli, aki Pet-
rovics n�ven, saj�t elmond�sa szerint, a p�rizsi
magyar k�vets�g katonai attas�ja lett, Gy�rgy Imre
�rmester, aki sz�rakoz�sb�l rendszeresen lek�pte
az intern�ltakat, Tat�r f�t�rzs�rmester, baba arc�,
aki annak ellen�re, hogy a legfiatalabb �s legjobb
megjelen�s� �r volt, a legszadist�bbak k�z� tarto-
zott, d�csk�, a v�gott nyak�, Seres P�l �s Sipos
�rmesterek, Farkas L�szl� szakaszvezet�, Don
Pedro, lov�sz, zabl�s, kukubenk�, Tuhol And-
r�s �rmester, Miska, B�bis szakaszvezet�, csen-
des Bill, repetya, Gentleman, neki polg�ri neve
Rem�nyi S�ndor volt, v�r�s tizedes, akit a legala-
csonyabb rendfokozat� �rnek ismert�nk, �t Verec-
kei J�nosnak h�vt�k, liheg�, aki nev�t az�rt kapta,
mert �lland�an futott �s a kimer�lts�gt�l nehezen
vett leveg�t. Utolj�ra hagyom az egyetlen �rt, aki a
legnehezebb napjainkban is egy kis mosolyt, egy�tt-
�rz�st, egy-egy cigarett�t vagy valami kis �lelmet
juttatott. Er�s testalkata �s kuty�ja miatt birk�z�,
vagy kuty�s szaki-nak nevezt�k. Legsz�vesebben
megnyitotta volna a t�bor kapuit �s mindenkit kisza-
bad�tott volna. � tudta, hogy itt szenved�, �rtatlan
�ldozatok vannak, kiszolg�ltatva bossz�t�l szomja-
z� t�rsainak. Neki szem�ly szerint �n is sok ember-
s�get k�sz�nhetek, mint k�s�bb a fogd�val kapcso-
latos esem�nyekb�l kider�l.
Az �rs�g tagjai, kev�s kiv�tellel, a parancsokon
�s hat�sk�r�k�n k�v�l is kegyetlenkedtek. Ha vala-
melyik �rg�-vel a keskeny, kik�vezett j�rd�n szem-
bej�tt egy fel�gyel� �r, azonnal meg kellett �llnia
�s az �tr�l lel�pnie, m�g akkor is, ha feneketlen s�r
volt azon a helyen, vigy�zz �ll�sban levetett kalap-
pal, hangos k�sz�nt�ssel kellett v�rakoznia mindad-
dig, am�g a mindenhat� �V�H�s el nem haladt mel-
lette. A t�borban, legyen az erd� vagy s�k ter�let, ha
valaki egy�nileg vagy csoportosan ment, meg kellett
�llnia, k�sz�nni �s jelenteni: Fel�gyel� �r, ix ipszilon in-
tern�lt jelentkezik �s enged�lyt k�r, hogy tov�bb
mehessen. Az �rs�ggel szemben a fenti magatart�-
son k�v�l igen fontos m�g, hogy semmi k�r�lm�-
nyek k�z�tt sem volt szabad szaladni, tilos volt han-
gosan besz�lni. Ezek az eml�tett zaklat�sok mind az
emberi m�lt�s�g megal�z�s�t szolg�lt�k. Bel�nk
akart�k nevelni, hogy mi szem�lytelen senkik va-
gyunk, akiket a dolgoz� n�p kitasz�tott a t�rsada-
lomb�l. Az �V�H�sok, ha cigarettacsikk�ket eldobt�k,
lek�pt�k �s sz�ttapost�k, nehogy valamelyik �rge
valamit is �sszeszedhessen bel�le. Ha k�z�l�nk va-
laki az �rj�t� �hs�gt�l gy�t�rve a diszn�k mosl�k�-
b�l vagy a lovak melaszos korp�j�b�l, avagy az
�V�H�s kuty�k eledel�b�l egy falatot is ellopott, s a
brig�dvezet�k vagy az �r�k ezt a sz�rny� b�nt
megl�tt�k, irgalmatlan g�zsbak�t�s �s fogda lett a
megtorl�s. M�g gyakoribb fegyelmi v�ts�g volt, ha
valaki makkot, csig�t, esetleg szalamandr�t evett.
Ez, ilyen t�vlatb�l, m�g nek�nk is visszatasz�t�nak
t�nik, de csak az tud benn�nket az akkori dolgok�rt
meg�rteni, aki valaha �hezett. A mi szem�nk el�tt-
ellent�tben Rejt� l�gi�s reg�ny�vel: Menni vagy
meghalni, az lebegett, hogy Enni vagy meghal-
ni. Akik nem jutottak hozz� a fenti csemeg�khez,
azok �gy igyekeztek �hs�g�ket csillap�tani, hogy k�-
l�nb�z� �teleket v�zzel felh�g�tottak: t�bb legyen. A
jelsz� az volt: Mindegy, hogy mi, csak sok legyen.
Sorst�rsaink k�z�l sokan megbetegedtek, nem
egy esetben hal�llal is v�gz�d�tt a t�lzott folyad�k-
fogyaszt�s. Egyik szomor� eset volt Korondy Ban-
di�. L�bai �s m�g a nemi szerve is irt�zatosan meg-
vastagodott, s ha az ujj�val megnyomta a l�b�t,
m�ly g�d�r maradt ut�na.
Egy m�sik eset a mindig j� bajt�rs, Ritzl Sanyi ha-
l�l�val v�gz�d�tt. A test�ben l�v� v�zmennyis�g m�r
el�rte a sz�v�t, �ppen a k�rh�zhoz vezet� h�don �ll-
tunk meg, amikor hirtelen �sszeesett. Azonnal bevit-
t�k a raborvoshoz, g�gemetsz�st v�geztek rajta, de
m�r k�s� volt. Szabadul�s ut�n �n vittem hal�lh�r�t a
kistarcsai fidipartnern�j�nek, Swarz �ginak. * * *
Cs�szda�p�t�s, az els� sz�k�s, a m�sodik
kistarcsai csoport.
Miut�n a fel�leten l�v� k�vet az els� hely k�zel�b�l
felt�rt�k, mindig t�volabbr�l kellett a kisk�t�r�knek
a nagy k�veket sz�ll�tani. Ez emberfeletti munka volt
a magunk k�sz�tette tr�glival. A neh�z s�geket saj�t
b�r�n tapasztalva egy bajt�rsunk, Konkoly Tege
Mikl�s azt aj�nlotta a t�bor parancsnoks�g�nak,
hogy egy cs�szd�t kellene �p�teni. Ezzel folyamato-
sabban �s k�nnyebben lehetne el�teremteni a t�r�s-
hez sz�ks�ges k�vet. A vezet�s�g a tervet elfogadta
�s Mikl�st megb�zta a kivitelez�ssel.
Tizenhetedmag�val megkezdte a sz�ks�ges fa ki-
termel�s�t �s a cs�szda elk�sz�t�s�t. A csoportban
dolgozott Dob� J�zsef, volt csend�r f�hadnagy is.
Ker�t�s akkor m�g nem volt, a munkahelyet g�ppisz-
tolyos �V�H�sok vett�k k�r�l. Sz�ks�glet elv�gz�s�re
csak az �rparancsnok adhatott enged�lyt, aki min-
dig egy �rt b�zott meg a fel�gyelettel. Egy ilyen al-
kalmat haszn�lt ki Dob� bajt�rsunk, hogy az �gy ke-
letkezett �rgy�r� r�s�n lel�pjen. A legk�zelebbi
munkat�rsakon k�v�l senki sem fedezte fel a sz�-
k�st. Az esti l�tsz�mn�l a sz�mtantan�r�t�bbsz�ri
sz�mol�s ut�n gyan�t fogott. A t�borparancsnok se
g�ts�g�vel felfedezt�k a hi�nyt �s a megsz�k�tt ne-
v�t. A csoport tagjait �V�H�s m�dszerekkel hallgatt�k
ki, a k�vetkezm�ny: k�k foltok �s z�zott sebek t�-
mege. Mikl�st mint csoportvezet�t egy m�r r�geb-
ben elk�sz�tett, fel�l �res bunkerbe tett�k, ahol a te-
t�n elhelyezett pall�n �ll� �r rendszeresen sz�rakozott vele. Az 5�dik
�jszakai kezel�s ut�n bajt�rsunk l�ba annyira
megdagadt, hogy fel kellett hozni a g�d�rb�l, �s a
k�t �nfel�ldoz� intern�lt orvos, doktor Hoyos J�nos �s
doktor K�nya Tibor a juhakolban egy ajt�lapon
megoper�lta. Ennek k�sz�nhet�, hogy Mikl�s l�b�t
nem kellett amput�lni.
Most m�r a t�borban is suttogva terjedt a h�r,
hogy valaki megsz�k�tt. M�snap m�r, ha nem is k�-
z�lt�k hivatalosan, de kider�lt, hogy egyik sorst�r-
sunk hi�nyzik.
Az �rs�g �s a szigor�s�g megdupl�z�dott, �jsza-
kai csukl�gyakorlatokkal k�noztak benn�nket, az
�lelmez�s m�g rosszabb lett �s kevesebb. K�t-h�-
rom nap m�lva l�ttam, amikor a t�rzsn�l villanysze-
rel�sen dolgoztam, hogy egy magas, er�teljes id�-
sebb �s egy fiatalabb urat hoztak be megbilincselve.
K�z�nk sem ker�ltek, elk�l�n�tve tartott�k �ket, csak
tal�lgattuk kil�t�ket. K�s�bb der�lt ki, hogy a sz�ke-
v�ny bajt�rs �desapj�t �s vej�t hozt�k be t�sznak.
Vagy t�z nap m�lva egy k�tszer k�tm�teres g�dr�t
kellett �snunk, ugyanolyan m�lyet, �s csap�ajt�val
ell�tnunk. Azonnal sejtett�k, hogy fogd�nak k�sz�lt.
Ez a f�ld alatti bunker a juhakolt�l 200 m�terre le-
hetett. Este vacsora ut�n mindenkinek z�rt sorok-
ban, a t�rzs�p�let el� kellett vonulnia.15 15 �V�H�s
egym�ssal szemben sorakozott fel, gumibotokkal �s
nadr�gsz�jakkal a kez�kben. Irt�zatosan megr�m�l-
t�nk, mi fog most k�vetkezni. De amit l�ttunk, az
minden elk�pzel�s�nket fel�lm�lta, ami a szadiz
must �s a brutalit�st illeti. N�gy �V�H�s k�zi- �s l�bbi-
lincsben vonszolt a f�ld�n egy v�rt�l cs�p�g� em-
bert, akiben Dob� bajt�rsunkat ismert�k fel. K�s�bb
megtudtuk, hogy sz�k�se ut�n siker�lt Csehszlov�-
ki�ba �tjutnia ismer�seihez, ahol h�r�t vette, hogy
�desapj�t �s vej�t Recskre sz�ll�tott�k. Ez�rt �nk�nt
visszaj�tt, �s v�llalta a k�vetkezm�nyeket, hogy
hozz�tartoz�i kiszabaduljanak.
Jellemz� az �V�H�ra, hogy �desapj�t �s vej�t en-
nek ellen�re sem engedt�k szabadon. Veje ott halt
meg, nem b�rta a ver�st �s az �hez�st. makar�ni
egy besz�det tartott arr�l, hogy az �llamhatalom mi-
lyen er�s, �gy pr�b�ljon b�rki is megsz�kni, hogy
�gyis visszahozz�k. Hogy pedig mindenkinek el-
menjen a kedve a sz�k�st�l, n�zz�k meg, milyen
k�vetkezm�nyekkel j�r az.
Az �V�H� sorfala el�tt fel�ll�tott�k v�nszorg� sors-
t�rsunkat, �s parancsot adtak, hogy Dob� bajt�rsunk
megbilincselve, b�ka�get�sben menjen el k�z�tt�k.
R�gt�n az elej�n �sszeesett, �s a terrorleg�nyek,
�l�k�n vipl�val �s mesterrel addig �t�tt�k, vert�k
gumibottal �s nadr�gsz�jjal, am�g csak v�rt�cs�ban
fetreng� h�scafat lett bel�le. Ezut�n v�gigrugdost�k
a sor hossz�ban, �v�ltve �s ocsm�ny szid�sok k�-
zepette. H�la Istennek bajt�rsunk az eg�szb�l sem-
mit sem �rzett, mert m�r a ver�s kezdet�n is �ntu-
datlan volt.
M�g annyit l�ttunk, hogy pokr�cba csavart�k �s a
f�ld alatti fogd�ba l�kt�k le. Ez az es�s 2 m�terr�l
m�r maga el�g lenne csontt�r�shez, m�g a keretle-
g�nyek tev�kenys�ge n�lk�l is. Dob�t k�zt�nk t�b-
b� nem l�ttuk, csak k�s�bb tudtuk meg, hogy rab-
k�rh�zba ker�lt, el�t�lt�k, 1956 okt�ber�ben szaba-
 dult, ma valahol Budapesten �l. �let�t val�sz�n�leg
doktor Hoyos J�nosnak k�sz�nhette, aki elsz�ll�t�sa el�tt
minden seb�szi tud�s�t latbavetve, �sszefoltozta.
Ilyen el�zm�nyek ut�n k�vetkezett el okt�ber 26odika.
A kora reggeli �r�kban �t�s oszlopokban, fut�l�-
p�sben mintegy 500 kistarcsai szabadul�t hajszol-
tak be a t�borba az �V�H�s hajcs�rok. Ugyanaz a
k�ts�gbees�s t�kr�z�d�tt az � arcukon, ami annak
idej�n a mi tekintet�nket is meg�lte. �ket a m�r el�-
re elk�sz�tett, heveny�szett barakkokban helyezt�k
el. El�sz�r �k is az erd�irt�son, a medd�anyag el-
sz�ll�t�s�n dolgoztak, barakkot �p�tettek, hogy le-
gyen hov� elhelyezni a k�vetkez� sorst�rsakat. Egy-
egy 20 szor 7 m�teres barakkban �tlagosan 150 embert
helyeztek el. A barakkok tulajdonk�ppeni rendbe ho-
z�sa csak ezut�n k�vetkezett.
Term�szetesen munkaid� ut�n, a m�r am�gy is
agyonhajszolt embereknek este kellett a bels� fala-
kat betapasztani, a t�tong� ny�l�sokat befedni, fel�l
a cserepek alatt �lmennyezetet l�tes�teni. Ezut�n v�-
lyogk�lyh�t �p�teni, hogy legal�bb este a behordott
gallyak adjanak egy kis meleget, s ahol az �lland�
�szi es�z�st�l �t�zott ruh�kat meg lehetett sz�r�tani.
No meg a legnagyobb titokban, nehogy valamelyik
vamzer �szrevegye, makkot vagy �desgy�keret p�r-
k�lni, amivel legal�bb n�mileg lehetett az �hs�get
csillap�tani. * * *
Az aggreg�torh�zban, t�bor�p�t�s.
Id�k�zben befejezt�k a t�bor bels� villanyszerel�si
munk�latait. Az el�bb m�r eml�tett aggreg�torh�zba
is meg�rkezett a berendez�s. Egy Ganz-Jendrasik
t�pus�, 6 hengeres d�zelmotorral �zemeltetett �ram-
fejleszt� gener�tor. Gyors �temben kellett �p�ten�nk
�s �zembe helyezn�nk. �lland� kezel�i mi lett�nk,
Benk� S�ndor �s �n. �V�H�s �r fel�gyelete mellett mi
ott az �p�letben laktunk, hiszen m�r t�bb �zben volt
�ramkies�s �s akkor egy percen bel�l �zembe kel-
lett helyezni az �ramfejleszt�t. Viszonylag k�nyelme-
sen �lt�nk, a g�p karbantart�s�n k�v�l az �r�knek
fusiztunk a j�l berendezett kis m�helyben. Hogy az
id� gyorsabban teljen, kerest�nk �s tal�ltunk egy
munkaid� ut�ni sz�rakoz�st. Benk� S�ndor k�zis-
mert volt j� hangulat�r�l, �n pedig csapnival�an
rossz hangomr�l.
Minthogy t�rsaink k�z� nem mehett�nk, est�n-
k�nt zengett az aggreg�torh�z Benk� S�ndor kelle-
mes dalait�l, valamint az �n f�ls�rt� kornyik�l�som-
t�l. A g�p kezel�se �s karbantart�sa, valamint az
�V�H�soknak val� fusiz�s nem t�lt�tte ki eg�sz na-
punkat, �s hogy az id� kellemesebben telj�k mindig
kital�ltam valamit, amihez seg�ts�g kellett. �gy von-
tam be alkalomszer�en k�t kistarcsai bar�tomat, J�-
nosa S�ndort �s Pieringer K�rolyt egy-egy munk�-
ba, hogy egy�ttesen elbesz�lgess�nk �s terveket
kov�csoljunk.
Egy egyed�l�ll� sz�rakoz�shoz a v�letlen seg�tett
hozz� benn�nket, amikor az �rs�g filmvet�t� g�pe
felmondta a szolg�latot. Azonnal hozz�m fordultak,
hogy ki tudn� a vet�t�t ism�t �zemk�pess� tenni.
Term�szetesen a jav�t�brig�d csak az Er-
dey J�nosa Pieringer triumvir�tus lehetett. El�bb
az �V�H�s kult�rszob�ban akart�k a munk�t elv�gez-
tetni, azonban a hossz� jav�t�si k�s�rletez�sre �s a
szersz�mhi�nyra hivatkozva el�rtem, hogy az aggre-
g�torh�zban jav�thassuk a g�pet. Harmadnapra sz�t
is szerelt�k teljesen, az �rs�g legnagyobb ijedelm�re,
hogy mikor lesz ebb�l megint vet�t�sre alkalmas g�p.
A jav�t�st term�szetesen csak hozz�val� filmte-
kerccsel lehetett elv�gezni. Nagy nehezen hoztak is
egyet, ezut�n m�r �r�kon bel�l m�k�d�tt a vet�t�.
Az aggreg�torh�z pinc�j�t berendezt�k vet�t�terem-
nek, a falra feh�r foltot festett�nk �s m�ris megkez-
d�d�tt az el�ad�s. Els� film�nk a jav�t�shoz a Fi�k
a g�ton volt, a tov�bbi jav�t�sokhoz pedig az
Oroszl�nk�lyk�k-et kaptuk.
Ez a sz�rakoz�s csak addig ment, am�g makar�-
ni nem szerzett r�la tudom�st. T�bb �zben bej�tt el-
len�rz�sre, �rdekl�d�tt csal�domr�l �s a letart�zta-
t�som el�tti id�kr�l. Ez �szrevehet�en nem nagyon
nyerte meg tetsz�s�t, tov�bb� az sem, hogy bajt�r-
saimmal kapcsolatban nem voltam hajland�
semmif�le �gynevezett felvil�gos�t� munk�ra,
vagyis nem akartam a spiclije lenni. Egy alkalommal
�rdekl�d�ssel hajolt a d�zelmotor f�l�. �n nem tud-
tam ellen�llni a k�s�rt�snek, megnyitottam a v�zh�t�s
egyik szelep�t, term�szetesen mer� v�letlens�g-
b�l, mire a felfel� ki�raml� forr� v�z sug�r ler�p�-
tette fej�r�l a v�r�s csillagos t�ny�rsapk�t. �nk�nte-
len�l elnevettem magam, ami sorsomat megpecs�-
telte: azonnali hat�llyal be kellett fejeznem m�k�d�-
semet az aggreg�torh�zban.
Visszaker�ltem bar�taim k�z�, �s val�sz�n�leg
F�ris t�borparancsnok k�zbenj�r�s�ra az aut�sze-
rel� �s lakatosm�helybe tettek, ahol k�t j�bar�tom-
mal, J�nosa S�ndorral �s Pieringer K�rollyal dolgoz-
tam egy�tt. Ebben az id�ben k�sz�lt el a t�bor k�ls�
dupla sz�gesdr�tos ker�t�se, felgerebly�zett nyom-
s�vval a k�zep�n. Ez egy �v mulva a d�lkeleti r�-
szen kib�v�lt, valamint kb. 50 m�teres t�vols�gban
egym�st�l elk�sz�ltek az �rtornyok, �sszesen 66,
tov�bb� h�rom 15 m�ter magas megfigyel�. Be�p�
tett g�pfegyverrel, mellyel sz�ks�g eset�n az eg�sz
t�bort le tudt�k volna kasz�lni.
Az �rtornyokba telefonk�sz�l�kek �s t�rpefesz�lt-
s�g�, ir�ny�that� reflektorok ker�ltek, amiket �jszaka
a b�tor, der�k terrorleg�nyek �lland�an mozg�s-
ban tartottak. A t�bor ker�t�s�t egy kilom�teres k�r-
zetben nem volt szabad megk�zel�teni senkinek,
nemegyszer hallottunk figyelmeztet� g�ppisztolyso-
rozatokat, ha id�nk�nt egy-egy elt�vedt turista arra
vet�d�tt.
A kib�v�tett ker�t�s teljes hossza sz�m�t�saink
szerint kb. 3300 m�ter volt. Ha ezt dupl�n vessz�k
�s 3 m�teres t�vols�got vesz�nk alapul, akkor 2200
ker�t�soszlopot kellett k�sz�ten�nk, amit teljes eg�
sz�ben az els�knek �rkezett szocdemek, az els� kis-
tarcsai csoport �s a b�v�t�sn�l a b�ntet�brig�d ter-
melt ki az erd�b�l �s �sott le embertelen munk�val.
 Ell�t�sunk nem volt kiel�g�t�, k�l�n�sen a meg-
k�vetelt er�s fizikai munk�hoz el�gtelen. A reggeli
h�g cik�riak�v�. Ehhez kiadt�k az eg�sz napi ke-
ny�radagot is, ami sohasem haladta meg a f�l kil�t.
A legnagyobb er�fesz�t�ssel tudtuk csak magunkat
f�kezni, hogy az �hs�gt�l gy�tr�dve, ne faljuk fel az
eg�szet. Aki ezt nem tudta meg�llni, az r�k�nysze-
r�lt vagy a m�sokt�l val� dariz�sra, ami az ottani k�-
r�lm�nyek k�z�tt a legnagyobb bajt�rsiatlans�gnak
sz�m�tott, vagy korg� gyomorral n�zte, hogy a t�b-
biek a f�lrerakott keny�rporci�t beapr�tj�k a h�g f�-
zel�kbe. D�lben f�l liter f�zel�kf�l�t, t�szt�t, nagyon
ritk�n imitt-amott kis h�scafatokat tal�ltunk a k�-
poszt�ban vagy s�rgabors�-f�zel�kben. Este
ugyancsak f�l liter f�zel�k: bab, k�poszta, bors�,
t�szta, lencse, sz�r�tott krumpli, amit nejlon
krumplinak nevezt�nk, oly v�kony volt �s majdnem
annyira �tl�tsz�ra volt kisz�r�tva, v�ltott�k egy-
m�st. Egyik alkalommal l�ttuk, hogy a konyha el�
nagy fahord�kat g�rgettek. Felirata: Belga k�posz-
ta. Nagyon meg�r�lt�nk, hogy valami nyugati cse-
meg�t kapunk, k�pzelj�k megr�k�ny�d�s�nket,
amikor kider�lt, hogy a belga k�poszta nem m�s,
mint k�z�ns�ges marhar�pa, apr�ra felszeletelve.
Emellett az �tlagos napi 1200 kal�ri�val csak felfor-
dulni lehetett az �hs�gt�l. Ez tal�n munkan�lk�li
b�rt�nkosztnak, a puszta l�tfenntart�shoz elegend�
lett volna. Ebben az id�szakban napi adagnak ket-
ten egy kis cip�t kaptunk, ami rendszerint napokat
k�sett. Majd mindig �jf�l k�r�l �rkezett meg �s pe�
n�szesen osztott�k ki.
Igen nagy mennyis�g� fa �p�t�anyagra volt sz�k-
s�g az �j barakkok fel�p�t�s�hez, �s ez�rt igen nagy
�temben folyt az erd�irt�s, fatermel�s. Gy�ny�r�,
hatalmas sz�lf�kat kellett kiv�gni, mint m�r eml�tet-
tem, mind �ri�si �rt�k� b�torfa volt. Ez is motiv�lta a
terv n�lk�li, esztelen gazd�lkod�st, mely ink�bb
puszt�t�snak volt nevezhet�. Minden a mi�nk, sem-
mi se dr�ga. Ez volt a jelsz� az eg�sz orsz�gban.
Nem volt mag�ntulajdon, senkinek sem f�z�d�tt �r-
deke a takar�koss�ghoz, mindenki a m�nak �lt. * * *
�V�H�s sz�rakoz�sok a vizes, f�ld alatti
bunker �rg�ivel.
A recski erd�irt�ssal �s az �rs�g b�n�sm�dj�val
kapcsolatban id�zem Kov�cs Pista visszaeml�kez�-
seit, melyn�l jobban nem lehetne jellemezni az akko-
ri recski �szt.
1950 november elej�n fahord� brig�dban dol-
goztam. Egy �vsz�zados t�lgyfa t�rzs�t kellett nyol-
cunknak v�llra venni: n�gyen-n�gyen mindk�t olda-
lon. A hatvan-hetven centim�teres �tm�r�j� nyersfa,
melyen hajnalban m�g a madarak daloltak, meg-
mozd�thatatlanul neh�z volt. M�g n�gyen seg�tettek
v�llra adni. Megindultunk vele a t�rdig �r� s�rban,
�s majdnem egy kilom�ter �tszakaszon rogyadoz-
tunk alatta, amikorvalaki kid�lt k�z�l�nk.
Az egyens�ly megbillent �s ki kellett ugranunk a
t�nk al�l. Le�lt�nk, hogy er�t gy�jts�nk. N�gyszer
�tsz�r �lltunk neki, hogy ism�t v�llra vegy�k, de
nem siker�lt. Megijedt�nk, mert k�zben �r�k teltek
el. �n v�llalkoztam arra, hogy seg�ts�g�rt megyek,
�s jelentettem a brig�dparancsnok �V�H�s tizedes-
nek, hogy a f�val nyolcan nem tudunk megk�zdeni,
seg�ts�get k�rek. �v�lteni kezdett:
Hogy mer a fel�gyel� �rnak tan�csot adni,
hogy h�nyan vigy�k? H�ly�nek k�pzeli a fel�gyel�
urat? Na, nyom�s, induljon a szersz�mrakt�rba. A
f�lelmetes hely az �V�H�sok meleged�je �s p�link�-
z�suk zughelye volt. �r�lt a rab, aki innen f�lholtan
kiszabadult. Szeszt�l elh�lyogosodott szemmel b�-
multak r�m, �s azonnal r�m zuhantak, f�ldig vertek,
egy f�tyk�ssel beszak�tott�k a homlokomat. Bevo-
nul�s ut�n a veremhez vittek, ami egy 3 m�ter m�ly
g�d�r volt, der�kig �r� v�zzel. Szuronyos �V�H�s pe-
c�r vigy�zta, m�r ketten benne dideregtek. Leeresz-
kedtem a g�d�rbe bajt�rsaim k�z�. Az �V�H�s a
g�dr�n kereszt�lfektetett sz�les pall�n topogott �s
mozgalmi dalokat �nekelt. Mi pedig n�zt�k az
�gen a csillagokat, tenyereinket ves�inkre helyezve.
�jf�lkor a lev�ltott �rs�g egy csoportja a verem-
hez �rkezett. Ezeknek az volt a szok�suk, vagy pa-
rancsra csin�lt�k, hogy a g�d�rb�l valakit kiszemel-
jenek �s elj�tszogassanak vele. Most is �gy t�rt�nt.
�rd�gi alakjuk elfeket�tette a ny�l�st �s eleml�mp�val
az arcunkba vil�g�tottak. A f�nysug�r egy alacsony,
t�r�keny, v�r�shaj� �s szepl�s vegy�szm�rn�k�n
pihent meg. Az illet� K�lm�n L�szl� sorst�rsunk volt,
akit hajsz�ne �s szepl�i miatt az �V�H�sok indi�n-
nak cs�foltak �s �lland�an antiszemita jelz�kkel il-
lett�k. Valamennyien hangos r�h�g�sbe kezdtek.
N�zz�tek, itt van az indi�n. No, indi�n, huhog-
jon �s m�sszon kifel�, parancsolt�k a prib�kek.
Ez a szerencs�tlen bajt�rs m�r h�rom �jt t�lt�tt a
der�kig �r� hideg v�zben. Megpr�b�lt kim�szni, de
k�tszer visszapottyant �s teljesen elmer�lt a s�ros
v�zben. Az �V�H�sok hahot�ztak.
Gyer�nk, gyer�nk, ordib�lt�k nek�nk. Tol-
j�k fel.
Fent az �rparancsnok letolt nadr�ggal v�rta.
Ide, ide indi�n, �s meghajolt, adjon az �le-
pemre egy cvikipuszit. Fi�s napom van.
Az �rs�g egym�sba kapaszkodva r�h�g�tt pa-
rancsnokuk szellemess�g�n, mert m�g ilyen nem
volt. De a kis meggy�t�rt v�r�s m�rn�k nem moz
dult, az �lland� biztat�sok ellen�re sem. �gy az
eg�sz �rs�g nekiesett. R�gt�k, �tlegelt�k, g�ppisz
tollyal �s puskatussal d�ngett�k.
Indi�n, �n m�g mindig v�rok, kiab�lt az �r
parancsnok. Ekkor egyszerre csend lett, majd a hir
telen �jra felt�rt nevet�st t�lharsogta az �rparancs-
nok k�romkod�sa. A meggy�t�rt �ldozatnak ned-
ves-s�ros volt a cs�kja. Bajt�rsunkat visszadobt�k.
Szomor�an, sz�gyenkezve, beh�zott nyakkal t�
maszkodott a g�d�r s�ros fal�hoz.
Ne sz�gyelld magad, bar�tom, nincs okod r�.
Akkor sz�gyenkezhetn�l, ha te �lln�l most fenn a
g�d�r sz�j�n�l, vigasztalta harmadik t�rsunk.
Ilyen megal�ztat�soknak, embertelens�geknek
naponta t�bbsz�r voltunk kit�ve. K�l�n�s d�hhel ve-
tett�k r� magukat a szem�vegesekre, a bajuszosok
ra, a szepl�s�kre �s az aranyfog�akra.
A juhakolt�l d�lnyugatra kb. 300 m�terre elk�sz�lt a
nagyobb, de m�g mindig ideiglenes, f�ldbe v�jt fog-
da is. El�l k�t, eg�sz kis, �gynevezett szekr�nyfogda
volt, ahol csak a fad�zs�ban l�v� v�zben �llni vagy a
falhoz t�maszkodni lehetett, vagy legjobb esetben
�sszecsuklani az elcsig�zotts�gt�l. Ezt k�vette 6
egyszem�lyes, majd 2 nagyobb, 5 6 szem�lyes z�r-
ka, term�szetesen fapriccsel, kem�ny fekhellyel, ta-
kar� n�lk�l. Az �r�k nagyon vigy�ztak arra, hogy
senki le ne fek�dj�n, �lland�an szalmapapucsban,
halkan, lassan settenkedtek a folyos�n, ha valaki a
szekr�nyben �sszecsuklott, a szerencs�tlent azon-
nal fellocsolt�k, nehogy �nk�v�leti �llapot�ban l�g-
jon �s ne �rezze a b�ntet�s l�nyeg�t, a megk�nz�st.
K�blih�rad�, els� b�ntet�brig�d.
November v�ge fel� m�r megindult a k�blih�rad�,
j�ttek a r�mh�rek. Mint el�bb eml�tettem, a nyomoz�k,
operat�v tisztek felsorol�s�n�l, ezek a h�rek majd-
nem kiv�tel n�lk�l t�l�k eredtek. Beszervezett embe-
reiknek bedobtak fel�lvizsg�lati, amnesztiah�reket,
hogy nemzetk�zi, jog�szokb�l �ll� bizotts�g foglal-
kozik �gy�nkkel �s a nyugatiak seg�ts�g�vel szaba-
dulni fogunk. Ezeket a h�reket mindenki megb�zhat�-
nak tartotta, bar�tj�nak tov�bbadta, a v�g�n m�r a
k�zelg� amerikai felszabad�t� csapatokr�l besz�ltek.
Term�szetesen ezekb�l semmi sem volt igaz,
mindenki azt hitte el, ami neki kedvez� volt, mert ez
a rem�ny is �jabb er�t adott a m�r elf�sult lelkeknek
�s testeknek. A bes�g�k mindent jelentettek az �r-
szem�lyzetnek, �s tekintettel arra, hogy a fogda
sz�knek bizonyult a sok r�mh�rterjeszt� befogad�-
s�ra, betervezt�k egy b�ntet�brig�d fel�ll�t�s�t. Ide
nemcsak az el�bb eml�tettek voltak sz�nva, hanem
minden k�l�n fegyelmi v�ts�g n�lk�l olyanok is, aki-
ket m�g itt az elk�l�n�tett t�rsadalomban is vesz�-
lyesnek tartottak. Ezek nagyr�szt azok az �rtelmis�-
giek voltak, akiknek sorsa, ha nem j�tt volna Nagy
Imre amneszti�ja, a Katini likvid�l�shoz lett volna
hasonl�. A b�ntet�brig�d n�vsor�nak �ssze�ll�t�sa
m�r hetekkel el�bb kezdet�t vette. Megfigyelt�k, ki
hogyan reag�l a bedobott hamis h�rekre, kik v�rj�k
az amerikai felszabad�t�kat, kik akarnak adand�
alkalommal bossz�t �llni, kik tesznek rendszerelle-
nes kijelent�seket. Az egyik bedobott kacsa az volt,
hogy az ENSZ k�zgy�l�se megszavazta: Magyaror-
sz�gr�l a szovjet megsz�ll� hadseregnek z�ros ha-
t�rid�n bel�l ki kell vonulnia. Ebb�l csak annyi volt
igaz, mint k�s�bb kider�lt a megszerzett �js�gpap�r-
darabokb�l, hogy az ENSZ foglalkozott a szocialista
�llamok �gyeivel.
Sokan m�r a szabadul�sr�l �s az �V�H�sok b�r�-
s�g el� �ll�t�s�r�l �lmodoztak. Ezeknek neveit a
vamzerok gondosan feljegyezt�k �s jelentett�k. A
brig�dvezet�k pedig a rossz munk�sokat �s a l�-
g�sokat �rt�k �ssze, nem vett�k azonban figyelem-
be, hogy az �ltaluk n�vsorba foglaltak legnagyobb
r�sze sohasem v�gzett fizikai munk�t, m�sik r�sz�k
pedig elgyeng�lt, beteg ember volt.
�gy ker�lt sor a v�rva v�rt szabadul�si v�gy�lom
ut�n az 1950 december 11gyediki esti sorakoz�ra. A zu-
hog� hideg es�ben, b�rig �zva, legal�bb 2 �r�t kel-
lett teljes l�tsz�mmal v�rakozni a t�borparancsnokra
�s vez�rkar�ra a t�rzs�p�let el�tti t�ren, k�r�lv�ve
fegyveres �rs�ggel. Sok hisz�keny bajt�rsunk m�g
mindig abban a balga hitben volt, hogy most j�n a
szabadul�lista. Nem okultak m�g mindig az �V�H� al-
jas praktik�ib�l, hiszen Kistarcs�n is felolvastak egy
szabadul�list�t, aminek Recsk lett a k�vetkezm�nye.
A rossz k�lsej� t�borparancsnok, F�ris B�la a k�vet-
kez� hegyibesz�det tartotta:
Emberek. A t�bor fegyelme fellazult, tudom�-
somra jutott, hogy sokan v�rj�k az amerikai felsza-
bad�t�kat, r�mh�reket terjesztenek, l�z�tanak, szabo-
t�lnak �s m�sokat is lebesz�lnek a munk�r�l. Akik a
nev�ket hallj�k, kil�pnek, �sszes holmijukat �ssze-
szedik �s az 5�s barakk el�tt sorakoznak. Ezeket,
mint a t�rsadalom szemeteit, elk�l�n�tj�k a t�bbi
rendes intern�ltt�l, meg fogj�k kapni meg�rdemelt,
m�lt� b�ntet�s�ket, de ha m�g itt sem becs�lik meg
magukat, meg fognak d�gleni, mert mi magukr�l
senkinek sem tartozunk elsz�mol�ssal.
Ezut�n felolvasott kb. 120 nevet, akik a m�r el�bb
eml�tett vamzeri �s brig�dvezet�i jelent�sekb�l lettek
�sszev�logatva, �gy alakult meg az els� b�ntet�bri-
g�d, �llam az �llamban, b�rt�n a b�rt�nben. Az �r-
s�g �llati �v�lt�z�se, �tlegel�se �s rugdos�sa kis�-
ret�ben tuszkolt�k be a szerencs�tleneket az 5�s
sz�m� barakkba. Ett�l kezdve megsz�ntek szem�-
lyis�gek lenni, a nevek helyett csak sz�mok szere-
peltek, mindenki m�s sz�mot �s bet�jelz�st kapott.
A barakk m�g nem volt teljesen k�szen, m�g vil-
lanyvil�g�t�s sem volt bevezetve, a f�d�m �s a falak
sem voltak betapasztva. A csizm�k �s bakancsok
cuppogtak a s�ros l�ben, �gy kellett koroms�t�tben
�llva a l�tsz�mot bev�rni. Vagy egy �r�s v�rakoz�s
ut�n megjelent a sz�mtantan�r, �V�H�sok k�s�ret�
ben, zsebl�mp�kkal, majd 4 5sz�ri sz�mol�s ut�n
v�gre takarod�. Villanyolt�s term�szetesen nem is
lehetett, mindenki a s�t�tben tapogat�zva, az eme-
letes, f�lbehas�tott r�nkf�b�l k�sz�lt priccseken ke-
resett mag�nak helyet. Az id�sebbek f�ldszinten,
fiatalabbak az emeleten a legnagyobb egyet�rt�s-
ben foglalt�k el sz�ll�shely�ket. A priccseken csak
szalma volt, a m�r ismert m�don erre kellett az egyik
pokr�cot leped� helyett leter�teni, a m�sikkal, ha-
csak el nem kall�dott a nagy rendetlens�gben, lehe-
tett takar�zni.
A szobaparancsnok �ry Lajos, volt �v�s �rmes-
ter lett, r�la szeretn�k egy p�r j� sz�t sz�lni.1946
m�rcius elej�n, a bevezet�semben m�r eml�tett
�v�s visszak�r�s alapj�n az �v� Csengery utcai
fogd�j�ba ker�ltem, ahol a 9es z�rka lak�ja lettem.
A z�rka borzalmakkal teli le�r�sa nem t�m�ja jelenle
gi besz�mol�mnak, csak az el�bb eml�tett �ry La-
jossal szeretn�k foglalkozni. Ember volt az emberte-
lens�gben, szinte mindig v�rtuk a m�sodik napokat,
amikor � ker�lt szolg�latba. Ha m�dja volt �s senki
sem l�tta, adott egy kis fekete vagy zupa repet�t,
de sok doh�nyz�nak m�g cigarett�t is juttatott, �m
mindezekn�l m�g t�bbet jelentett egy-egy mosolya
vagy vigasztal� szava.
Sohasem hallottam arr�l, hogy b�rkit is meg�t�tt
volna, mer� ellent�te volt a t�bbi szadista keretle-
g�nynek, akik okkal, ok n�lk�l kegyetlenkedtek ve-
l�nk. Sok�ig ilyen mentalit�ssal nem is maradhatott
az �v�-n�l, valami vamzer j�volt�b�l � is k�z�nk ke-
r�lt, el�bb Kistarcs�ra, majd ide a recski hal�lt�bor-
ba. Egy�bk�nt itt a b�ntet�brig�dban is embers�-
ges volt, senkit nem vamzolt be, ink�bb v�llalta a k�-
z�s sorsot a t�bbiekkel.
Reggel a korai �breszt� ut�n lehetett csak szem-
�gyre venni a gyeng�n besz�r�d� f�nysug�rn�l a
barakk belsej�t. Az �lland�an z�rt, feh�rre meszelt
ablakok m�g k�l�n r�ccsal is el voltak l�tva, nem en-
gedtek be sem napsugarat, sem leveg�t. Hogy vala-
mi ezekb�l m�gis besz�remlett, csak a heveny�szve
�ssze�ll�tott, far�nkb�l k�sz�lt falak r�sein kereszt�l
volt lehets�ges.
Az �p�tm�ny padl�st�rrel nem rendelkezett, ezt
csak k�s�bb �p�tett�k ki. S�rral tapasztott, kett�ha-
s�tott far�nk�ket haszn�lva alaposan befoltozgatt�k
az oldalfalak reped�seit is, hogy legal�bb a f�radt
testekb�l ki�raml� h�sug�r adjon egy kis meleget.
A barakk �szaki oldal�n egy kb. 20 n�gyzetm�te-
res darab volt lev�lasztva, k�l�n bej�rattal, mely az
�rs�g tart�zkod�si, valamint pihen�hely��l szolg�lt.
�jszaka a nagy csendben nemegyszer ki lehetett
hallgatni besz�dfoszl�nyaikat, melyekb�l egyes kinti
esem�nyekr�l szerzett a barakk tudom�st. �gy �rte-
s�lt a t�bor a k�s�bbiekben le�rand� Michnay-f�le
sikeres sz�k�sr�l, valamint a Szabad Eur�pa R�di�
�ltal beolvasott recski n�vsorok l�tez�s�r�l. Egyik al-
kalommal k�t �r besz�lgetett, az �r�k besz�dt�m�ja
az volt, hogy t�bb �V�H�s nev�t bemondta a Szabad
Eur�pa R�di�, aki kegyetlenkedett az intern�ltakkal.
Az �breszt� rendszeresen ilyen volt: �breszt� fel.
Nyom�s. Ki az �gyb�l. Ezut�n az ocsm�nyn�l ocs-
m�nyabb k�romkod�sok �z�ne k�vetkezett a pok-
r�cok f�ldre r�nt�s�nak k�s�ret�ben. H�t ez volt az
�V�H�s J� reggelt. Egy�bk�nt a Nyom�s �rge,
kedvenc szavaj�r�suk volt, ez k�s�rt benn�nket
eg�sz recski ittl�t�nk alatt, az �breszt�t�l a b�nya-
munk�kon kereszt�l a takarod�ig.
A reggeli f�l liter fekete l�tty, kis keny�r, ezt gyor
san leh�rpintve megkezd�d�tt a munk�ra val� kivo-
nul�s. A b�ntet�brig�d, mint ahogy a t�borparancs-
nok el�re is jelezte, k�l�n �V�H�s �rs�get kapott a
legv�logatottabb keretleg�nyek r�szv�tel�vel, akik
m�r m�shol nagy gyakorlatot szereztek a szadista
b�n�sm�d k�l�nb�z� v�lfajaiban.
M�lt� p�rjuk volt az intern�lt brig�dvezet�, a d�l-
vid�ki Globulovics J�zsef. Sunyi bes�g�, aki t�rsai-
t�l elv�rta, hogy az am�gy is kis cigaretta adagb�l
m�g neki is juttassanak, ami�rt k�nnyebb munk�t
helyezett kil�t�sba. Szav�t term�szetesen megszeg-
te, mindent jelentett az �V�H�nak, �s szerencs�tlen
�ldozatait k�m�letlen kegyetlens�ggel hajszolta.
Egyik �ldozata volt Karbolt Lajos sorst�rsunk, aki
beteg l�v�n csak lassan tudott cipelni egy kitermelt
r�nk�t. Globulovics egy fahus�nggal akarta gyor-
sabb munk�ra �szt�k�lni, majd mikor �gy sem tudott
csontt� fagyott sorst�rsunk gyorsabban haladni, je-
lentette a k�zismerten brut�lis baba arc�nak, aki
ez�rt a pofonok �s r�g�sok �z�n�t z�d�totta a sze-
rencs�tlen emberre, majd fogd�ba k�ldte. Indok:
szabot�l, nem akar dolgozni.
A b�ntet�brig�d a munk�ra kor�bban vonult ki,
de ennek ellen�re k�s�bben vonult be, nehogy �t-
k�zben m�s intern�ltakkal tal�lkozzanak. Ha ez
m�gis elker�lhetetlen volt, arcot a f�ldre szor�tva,
hasra kellett fek�dni �s mindaddig �gy maradni,
am�g a t�bbiek l�t�- �s hall�t�vols�gra ker�ltek. Ez
egyr�szr�l a megal�ztat�st szolg�lta, m�sr�szt pe-
dig meg akart�k akad�lyozni, hogy valami h�r beke-
r�lj�n a b�ntet�brig�dba. Ez az elk�l�n�t�s a mun-
kahelyre is vonatkozott, ott sem lehetett senkivel sem
�rintkezni, egyetlen lehet�s�g a k�z�s latrina volt,
ahol alkalomszer�en h�reket lehetett cser�lni. A napi
kal�ria a b�ntet�brig�dban �tlagosan 800 volt, ami
�ppen csak az �hhal�l elker�l�s�re volt elegend�.
Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt folytattuk a k�ls� t�bor
ker�t�s �p�t�s�t. A munka els� f�zisa volt a nyomvo-
nal megtiszt�t�sa, vagyis az erd�irt�s. A 15 20 centim�ter
�tm�r�j� fat�rzsek lettek a ker�t�soszlopok, egy-
m�st�l 3 m�terre leverve, majd sz�gesdr�tokkal s�-
r�n beh�l�zva. Term�szetesen ezt megdupl�zt�k,
nehogy ha valaki a bels�n �tjut, szabadon �rez-
hesse mag�t, ami a s�r�n fel�ll�tott �rtornyok miatt
am�gy is lehetetlen lett volna.
A kiv�gott fat�rzseket 3 4 m�teres darabokra v�g-
t�k, s�lyuk 100-120 kil� lehetett. A legnehezebbe-
ket a b�ntet�brig�dnak kellett a v�llakon elsz�ll�tani,
a hossz�t�l f�gg�en 2 3 embernek. A brig�d �ssze-
t�tel�nek 90 sz�zal�ka �rtelmis�gi volt, akik ilyen ter-
m�szet� fizikai munk�t sohasem v�geztek, azonk�
v�l a kev�s �s kal�riaszeg�ny t�pl�lkoz�st�l alapo-
san legyeng�ltek.
A legt�bbet szenvedettek k�z� sorolhatom Tab�-
dy Istv�nt, doktor Benk� Zolt�nt, gr�f doktor Hoyos J�nost,
Sreiner Hansit, Kiss D�nielt, Karbolt Lajost, Ke-
resztessy L�r�ntot, valamint doktor Iv�dy S�ndort, a le-
gend�s h�r� v�zip�l�csapat kapit�ny�t, aki oly sok
dics�s�get szerzett a magyar n�vnek. Ezt a felsoro-
l�st m�g hosszan folytathatn�m, de �k voltak a leg-
jobban kip�c�zettek az �rs�g �s a brig�dvezet�k
r�sz�r�l. A nehezen elviselhet� �r�kban �s neh�z
munk�ban is igyekeztek t�rsaik seg�ts�g�re lenni, ha
nem is fizikailag, de a sokszor m�g fontosabb szelle-
mi t�pl�lkoz�s ter�n doktor Reinprecht Antal, Faludy
Gy�rgy, c�gler Endre, akik m�g a r�nk�ket cipelve
is tudom�nyos el�ad�sokat tartottak gyakorlati �s
elvont t�m�kr�l, hogy ezzel is lek�ss�k t�rsaik fi
gyelm�t, ne gondoljanak szomor� helyzet�kre. �gy
az id� is gyorsabban telt �s m�g a neh�z fizikai
munka is k�nnyebben volt elviselhet�. Este a ba-
rakkban ezeket az el�ad�sokat vit�k, megbesz�l�-
sek, hozz�sz�l�sok k�vett�k. Sokan m�sok a k�ny-
ny� fajs�ly� m�zs�val, filmek, sz�ndarabok, reg�-
nyek ismertet�s�vel tett�k elviselhet�bb� a barakk la-
k�k szomor� �let�t.
�tlag k�thetenk�nt megism�tl�d�tt, hogy takaro-
d� ut�n, mikor m�r mindenki kimer�lten, szeretteire
gondolva elszender�lt, hangos csattan�ssal kiv�g�-
dott a barakk ajt�, bekapcsolt�k az id�k�zben m�r
bevezetett villanyvil�g�t�st, berontott 8 10 otromba
�V�H�s �s hangos Hipis ki�lt�ssal sorakoz�t rendel-
tek el. Mindenkinek a barakk egyik sark�ba kellett
�sszeh�z�dni, mez�tl�b a latyakos, nedves f�ld�n
topogva, a vand�l �rs�g pedig r�g�sokkal, majd a
meztelen l�bakra val� tapos�sokkal m�g �ssz�bb
szor�totta a szerencs�tleneket, mik�zben csavar-
g�k, rabl�, �rge ki�lt�sokat hallattak. Felugr�ltak
koszos csizm�ikkal a priccsekre, minden holmit a
barakk s�ros f�ldj�re sz�rtak, majd a sok hipisen �t-
mentett civil cuccokat: fogkr�met, pul�vert, j�ger-
als�t, zoknit elrabolt�k. �gy az utols� szem�lyes kap-
csolat is megszakadt a k�lvil�ggal, most m�r igaz�n
mindenki csak szem�lytelen sz�m maradt, �cska,
koszos �V�H�s ruh�kban. Hipis ut�n az �rs�g el�ge-
detten elvonult, term�szetesen a vil�g�t�st kikapcsol-
t�k �s megkezd�d�tt a pokr�c, zubbony, nadr�g,
csizma, bakancs keres�se, majd meg�gyaz�s.
Eg�sz �jszakai remeg�s, �lmatlans�g ut�n k�vetke-
zett a k�m�letlen hajnali �breszt�, gyors reggeli, ki-
vonul�s �s kezd�d�tt minden el�lr�l. * * *
Recski kar�csony, k�b�nya t�len.
�gy �rte meg a brig�d 1950 kar�csony�t. Term�sze-
tesen az �nnep mindk�t napj�t munk�val kellett �n-
nepelni, nehogy valaki a szeretet �s megbocs�t�s
�nnep�n el�rz�keny�lj�n. Ez az emberi m�lt�s�g
megal�z�s�t �s s�rba tipr�s�t szolg�lta, de azt is �r
z�keltetni akart�k, hogy a legnagyobb kereszt�ny
�nnep, J�zus Krisztus sz�let�s�nek megeml�kez�se
nem �nnep t�bb�.
K�zt�nk volt egy nemes lelk�, hallatlanul b�tor,
volt husz�rtiszt, Tab�dy Istv�n, akinek a hib�j�ul r�t-
t�k fel R�kosi�k, hogy �desapja volt a Kereszt�ny
Szocialista p�rt egyik alap�t�ja. Vall�sos csa-
l�db�l sz�rmazott, maga is h�v�k�nt �lt, hit�t soha-
sem tagadta meg. M�g a Buda-D�li Intern�l�t�bor
b�l sz�kni akart, a ker�t�sn�l v�ll-l�v�s �rte, az�ta
ez�rt �s a rendszerrel szembeni karak�n ki�ll�sa mi-
att �lland�an elk�l�n�tve, fogd�ban tartott�k. �gy ke-
r�lt a b�ntet�brig�dba is. Mag�ny�ban sokat im�d-
kozott, fogadalmat tett, hogy ha kiszabadul, �let�t
Istennek �s az egyh�znak szenteli, pap lesz. Amint
k�s�bb kider�lt, meg is tartotta fogadalm�t. Elv�-
gezte a teol�gi�t, felszentelt pap lett, ezut�n m�g
t�bb mint 15 �vet t�lt�tt k�l�nb�z� b�rt�n�kben.
Most, szent kar�csony �nnep�n, itt a b�ntet�brig�d-
ban is megszervezte a kar�csony meg�nnepl�s�t,
im�dkoztak �s szent �nekeket �nekeltek. Be�rulta
valaki, �sszevissza vert�k �s fogd�ra ker�lt. Az
eg�sz barakkot megb�ntett�k �s k�s�bb m�g keve-
sebbet adtak enni, a munkahelyeken m�g jobban
meghajszolt�k az eg�sz brig�dot a kar�csonyi �ne-
kek miatt. Majdnem kiv�tel n�lk�l az eg�sz barakk
sz�tlanul t�rt, csak egy p�r hitv�ny bes�g� nem
azonos�totta mag�t a szent �nekeket �nekl�kkel.
1951 janu�r elej�n a b�ntet�brig�dot is kivez�-
nyelt�k a k�b�ny�ba, amint ez v�rhat� is volt, a leg-
nehezebb munkahelyre a legkegyetlenebb b�n�s-
m�ddal. Ide �j brig�dvezet�t neveztek ki Ince L�sz-
l� szem�ly�ben, aki semmivel sem maradt el Globu-
lovics m�g�tt. A t�l rendk�v�l hideg volt, a magas h�
al�l kellett a medd�r�teget �s a k�darabokat kika-
parni. Az el�gtelen �s v�kony ruh�zat, valamint az
�lland� �hez�s miatt mindenki fagyoskodott. Aki
csak hozz�jutott, rongydarabokat, cementes zs�ko-
kat csavart l�baira �s eg�sz test�re, hogy valameny-
nyire v�dve legyen a hidegt�l. A katonasapk�t m�-
lyen a fejre �s f�lre h�zva, a k�penyujjakat meg-
hosszabb�tva igyekeztek a fagyot �tv�szelni. Az in-
tern�lt k�p�s javaslat�ra, aki j�val melegebb ruh�za-
tot kapott, az irhabund�ban �s b�r�nyb�rcsizm�ban
l�v� �r a h�ban levetk�ztette sorst�rsainkat, a ron-
gyokat �s a pap�rzs�kokat eldobatta, de m�g a k�-
penyeket is levettette. Indokl�s az volt, hogy k�-
penyben nem lehet dolgozni, akad�lyoz a munk�-
ban. Ha valakin l�tt�k, hogy remegve-vacogva dide-
reg, k�m�letlen�l meghajszolt�k, a kal�riahi�nyos �s
a kev�s kosztt�l legyeng�lt test term�szetesen meg-
izzadt, sz�mtalan esetben t�d�gyullad�s, majd hal�l
lett a k�vetkezm�ny. * * *
Harmadik kistarcsai csoport, k�p�k,
brig�dvezet�k.
A szokatlanul hideg t�l igen nehezen telt el. Sokat fa-
gyoskodtunk nemcsak a munkahelyen, hanem a ba-
rakkban is, az egyetlen takar� igen kev�snek bizo-
nyult, m�g az id�k�zben kapott k�peny sem seg�
tett.1951 janu�r v�g�n meg�rkezett az utols� kis-
tarcsai 500 f�s csoport. Mint elmes�lt�k, mindenkit
abban a hitben ringattak, hogy szabadulni fognak.
Most vegy�k sorba az intern�lt k�rletparancsno-
kokat, brig�dvezet�ket, a nacsalnyikokat, k�p�kat.
Nem hiszem, hogy a h�bor� alatt a koncentr�ci�s
t�borokban vagy a munkaszolg�latosokn�l volt ke-
gyetlenebb k�p� vagy keretleg�ny, mint itt Recsken,
akik szint�n intern�ltak voltak, akik egy falat keny�-
r�rt, cigarett��rt, tal�n egy p�r embers�ges sz��rt
vagy a szabadul�s rem�ny�ben el�rult�k t�rsaikat,
hogy ne kelljen a k�b�ny�ban dolgozni. Minden al-
jass�gra k�pesek voltak. De meg�rdemelt sorsuk
r�szben m�r �ket is el�rte, mert a szabadul�sokn�l
nagy r�sz�k m�g k�l�n �t�letet is kapott. �ket min-
dig k�s�rni fogja gy�l�let�nk, �tkunk, sokkal jobban
megszolg�lt�k az egykori, tal�n majd elj�vend� sz�-
monk�r�s k�vetkezm�nyeit, mint maguk az �V�H�-
sok, hiszen �k �rul� sorst�rsaink aljas �zelmeire vol-
tak utalva.
Egy b�tor zsid� fi� az egyik magas rang� �V�H�-
sok �ltal tartott szeml�n�l kiugrott a sorb�l �s meg-
�llt a tisztek el�tt. Csontv�zz� volt sov�nyodva, ron-
gyosan, koszosan, r�gt�nz�tt besz�det tartott. R�vi-
den elmondta, hogy � Dachaut is megj�rta, de az it-
teni �llapotok �sszehasonl�thatatlanul rosszabbak,
mint amik a h�bor� alatt a n�met koncentr�ci�s t�bo-
rokban voltak. Ki merte m�g jelenteni, hogy az akkori
eSzeSz tagjai urak voltak az itteni �V�H�s�rs�ghez k�pest.
Az eg�sz t�bor megh�kkent, azt hitt�k, hogy
azonnal a helysz�nen felkoncolj�k, de az eg�sz �V�H�s
tisztikar lehajtott fejjel, n�m�n hallgatott. A fesz�lt-
s�get Makar�ni parancsa oldotta fel, hogy azonnal
tegy�k fogd�ra. Erre p�r prib�k k�jes �r�mmel ra-
gadta meg a gy�l�lett�l vill�ml� szem�, pehelyk�ny-
ny� G�borit. Az igazs�g kedv��rt meg kell monda-
nom, hogy ha a fentieket nem egy volt �ld�z�tt
cselekszi, hanem k�z�l�nk valaki, akkor az illet�nek
�t�tt volna az utols� �r�ja �s nem lett volna gondja
arra, hogy mit fog tenni a szabadul�s ut�n. G�bori
Gy�rgy�t k�zismert munk�smozgalmi, politikai m�lt-
ja mentette meg a legrosszabbakt�l.
Pelach Korn�l helyettese Jeges S�ndor kistarcsai
intern�lt lett. Bokorugr�s-�rt bukott le, Kiskunhalas-
r�l sz�rmazik, h�bor� alatt katonaiskol�s volt. Hogy
milyen �rdemeket szerzett fogvatart�inkn�l, m�g
nem l�tjuk vil�gosan, de komoly dolgot kellett pro-
duk�lnia, ha ilyen felel�ss�gteljes beoszt�st kapha-
tott. Mindketten k�l�n laktak �s az �V�H�s konyh�r�l
�tkeztek. Nem egy esetben �V�H�soknak kellett k�z-
bel�pni �s kimenteni �ldozataikat kezeik k�z�l, meg-
mentve az agyonr�g�st�l vagy agyonver�st�l. J�
min�s�g�, k�l�n test�kre szabott egyenruhaf�l�ben
j�rtak. �k, akik sorst�rsaink kellett volna, hogy le-
gyenek, minket mint ahogyan az �V�H�sok pisz-
kos fasiszt�knak, rabl�knak, �rg�k-nek neveztek.
Rangsorban k�vette �ket Tam�s Dezs�, aki szin-
t�n Kistarcs�r�l ker�lt ide. �t k�l�n ki kell emel-
n�nk, mert szerepl�se sokak el�tt �rthetetlen. Az el-
s� hetekben, amikor m�g mint szakember a m�sza-
ki irod�n tev�kenykedett, norm�lisan viselkedett.
R�videsen azonban eg�szen megv�ltozott, neve �p-
pen olyan h�rhedt �s rettegett lett, mint a Pe-
lach-Jeges kett�s�. Jellemz�s�l m�g megeml�te-
n�m, hogy ha valahol l�g�si, illetve pihen�si lehet�-
s�g volt �s a figyel� jelezte, hogy valamelyik k�p�le-
g�ny j�n, megnyugodtak amikor l�tt�k, hogy csak
egy �V�H�s, nem pedig Pelach�k k�zeledtek. Tam�s,
mint �p�t�sz agyaf�rt m�don mindent elk�vetett,
hogy az elv�gzend� munka min�l nehezebb legyen.
Neki pedig, mint szakembernek, meglett volna a le-
het�s�ge, hogy a munk�t egyszer�bb� �s k�ny-
nyebb� tegye, mint ahogyan azt tett�k a t�bbi m�-
szakiak: K�ldi Ferenc, Mohay K�roly, Hertelendy An-
dor, Koch Hug�, Nadob�n Gy�rgy, Nyeste Zolt�n,
R�sonyi Papp istv�n, Tur�nszky L�szl�, Rozsnyai
N�ndor, M�ray J�zsef, akik a legjobb sorst�rsak vol-
tak. Egyes bajt�rsaink m�r alig b�rt�k a kil�t�stalan,
emberfeletti �s testi k�nz�st, volt aki tragikus k�r�l-
m�nyek k�z�tt majdnem elhagyott benn�nket. Ilyen
volt egy nagyon j� bajt�rsunk, B�sz�rm�nyi Nagy
G�za. Egyik este l�tsz�m ut�n vett�k �szre, hogy hi-
�nyzik a barakkb�l. Els� pillanatban mindenki a
szinte lehetetlennek l�tsz� sz�k�sre gondolt. Az
�V�H�s �rs�g idegesen �v�lt�zve �sszevissza rohan-
g�lt, a sz�mtantan�r�m�r hatodszor tartott ered-
m�nytelen�l l�tsz�mot, majd az egyik �r ki�lt�sa
hallatszott: Megvan, lev�gtuk a csavarg�t. K�-
s�bb der�lt ki, hogy G�za v�get akarva vetni a k�n-
z�soknak �s szenved�seinek, �ngyilkoss�got k�s�-
relt meg, az egyik �p�l� barakkban felakasztotta
mag�t, de h�la Istennek, utols� pillanatban meg-
mentett�k csal�dj�nak �s haz�j�nak, k�rh�zba, majd
fogd�ba ker�lt.
Eml�t�st �rdemel egy p�ld�san rendes bajt�rs, doktor
Hoyos J�nos, kiv�l�an k�pzett seb�szorvos, szinte
gondvisel�s szer�en szerencs�s k�b�nyai kalandja
is, aki p�ldamutat�an j� �s seg�tenik�sz t�rsunk volt
eg�sz id� alatt. Nagyon legyeng�lt fizikum�val alig
b�rta az �llati munk�t �s az �lland� megal�ztat�st el-
viselni. Mindent megtett, hogy ne vonja mag�ra a
brig�dvezet�k �s az �rs�g haragj�t, ez�rt inasza-
kadt�ig dolgozott. Gr�fi sz�rmaz�sa miatt �lland�
zaklat�snak volt kit�ve, ahol csak lehetett, �ld�zt�k.
Szinte agyonhajtotta mag�t, ami majdnem dr�mai
esem�nnyel v�gz�d�tt. Emeletes talicsk�val a med-
d� anyagot hordta ki, alaposan megrakodva, ami
azut�n majdnem a veszt�t okozta. A ki�nt�ben, le-
gyeng�lt �llapota miatt nem tudta a talicsk�t visz-
szatartani, ami azut�n a nyak�n l�v� hevederrel
egy�tt mag�val r�ntotta. A k�lavin�val leg�rd�lt
vagy 50 m�ter m�lys�gre. A gondvisel�s nem en-
gedte, hogy s�lyosan megsebes�lj�n vagy meghal-
jon. Szerencs�re meg�szta kisebb s�r�l�sekkel. Az
�V�H�sok r�fogt�k, hogy �ngyilkos akart lenni, ez�rt
az orvosi kezel�s ut�n fogd�ba vetett�k. Nem sz�-
moltak azzal, hogy egy orvos ilyen primit�v m�don
semmi k�r�lm�nyek k�z�tt sem lesz �ngyilkos.
A brig�d �let�ben ism�t v�ltoz�s �llott be: a ba-
rakkparancsnok, doktor Liszka N�ndor Alf�ldr�l sz�rma-
z� jog�sz, a brig�dvezet� pedig Pelach Korn�l lett.
Doktor Liszka k�z szeretetnek �rvendett, t�rsaival szem-
ben mindig seg�t�k�sz, el�z�keny volt. Sz�kely g�-
b�hoz hasonl� csavaros esz�vel, ahol csak tehette,
�tverte az �V�H�sokat, hogy t�rsainak k�nnyebb�
tegye a munk�t. Val�sz�n�leg a t�bbiek el�tt akart�k
kompromitt�lni, ez�rt nevezt�k ki �t barakkparancs-
noknak. Ilyenre m�g a k�s�bbiekben is volt prece-
dens. Hasonl� k�r�lm�nyek k�z�tt akart�k k�t baj-
t�rsunkat, doktor Benk� Zolt�nt �s K�ry K�lm�nt lehe-
tetlenn� tenni el�tt�nk, de ez esetben is sikertelen�l.
Doktor Liszka �s Pelach k�z�tt m�r az els� napokban
kialakult egy �thidalhatatlan ellent�t, melyet a kon-
d�rban megmaradt �tel eloszt�sa v�ltott ki. M�s bri-
g�dokban az �teleloszt�shoz a 7 decis mer�kanalat,
itt pedig csak az 5 deciset haszn�lt�k, �gy azut�n
mindig maradt 8 10 adag. Doktor Liszka �ll�spontja na-
gyon helyesen az volt, hogy a marad�kot felv�ltva
mindig m�s kapja meg. Pelach pedig csak a j�l dol-
goz�knak akart t�bb �telt juttatni, nem vette figye-
lembe, hogy akik nem tudt�k az �ltala meg�llap�tott
norm�t teljes�teni, azok beteg, vagy id�s emberek
voltak. Term�szetes, hogy a fiatal �leter�s emberek
jobban b�rt�k a munk�t, mint az 50-60 �vesek.
Egyik alkalommal bement ,makar�ni t�borpa-
rancsnok-helyettes a barakkba, �s megk�rdezte,
hogy kinek van valami panasza. G�bori Gy�rgy tisz-
t�n l�tva a helyzetet, doktor Liszka ellen tett panaszt,
hogy nem mindig lett a marad�k �lelmiszer igaz s�-
gosan elosztva. Erre makar�ni kijelentette, hogy a
barakkban doktor Liszka rendelkezik, a munkahelyen
pedig Pelach. �gy megold�dott a barakk �rdek�ben
a marad�k �lelem igazs�gos eloszt�sa. Term�szete-
sen helyzete Pelachhal szemben tarthatatlann� v�lt.
Annak ellen�re, hogy mindketten intern�ltak voltak,
m�gis Pelachnak volt nagyobb szava a m�r ismerte-
tett okok miatt, azonk�v�l � m�g vamzer is volt.
Doktor Liszka lebuk�sa �s lev�lt�sa a k�vetkez� eset
miatt k�vetkezett be. A vas�rnapi hat�s�gi munk�-
n�l kiv�gott far�nk�ket kellett a Zerg�r�l a t�borba
sz�ll�tani, a fel�zott, cs�sz�s �ton. A m�r eml�tett doktor
Iv�dy, a volt v�zip�l� csapatkapit�ny, a m�retn�l ki-
sebb f�t vitt a v�ll�n, mert f�lt, hogy elcs�szik, amit a
k�s�r� �V�H�s �r, Repetya azonnal �szrevett. Ledo-
batta vele a r�nk�t �s egy hatalmas, neh�z darabot
rakott k�t m�sik intern�lttal a v�ll�ra. Iv�dy nagy ne-
hezen el is indult, v�rhat� volt, hogy minden pillanat-
ban �sszeesik, amikor doktor Liszka mell�l�pett �s pilla-
natok alatt elcser�lte vele a s�lyos far�nk�t, amit az-
t�n � vitt tov�bb. Pelach megl�tta a cser�t, kapott az
alkalmon, hogy ellenfel�n bossz�t �lljon, azonnal je-
lentette Repety�nak, aki feld�h�dve az Iv�dy v�ll�n
l�v�t is m�g Liszka v�ll�ra tetette, Iv�dynak pedig
egy �jabbat kellett keresni. Ezzel az �gy nem fejez�-
d�tt be, Repetya jelent�st �rt, hogy Liszka nem haj-
totta v�gre a fel�gyel� �r parancs�t, aminek fogda
lett a v�ge.
A h�rom legfontosabb k�p� ut�n k�vetkezz�k
most a sorban a k�t volt rend�r ezredes, Garamv�l-
gyi Vilmos �s Solymosi J�zsef. Vel�k kapcsolatban a
helyzet er�sen tragikomikus, ugyanis k�t �vwel ko-
r�bban m�g �k juttatt�k b�rt�nbe a becs�letes em-
bereket. Most pedig a r�gi k�zmond�s alapj�n, a
m�r megtette a k�teless�g�t, a m�r mehet, �k is
k�z�nk ker�ltek. A t�bbi intern�lttal nem nagyon tar-
tottak kapcsolatot, csak mint brig�dvezet� vagy nor-
m�s. A szocdem brig�dvezet�k k�z�l meg kell eml�
teni a nagysz�j� Bagarus P�lt, a kegyetlen Kerekes
Gy�rgy�t �s Fekete P�lt, valamint a k�z�l�nk kiker�lt
Talli�n L�szl�t, valamint a nemzeti labdar�g� v�loga-
tott tagj�t, Juh�sz G�z�t, aki igyekezett k�z�mb�s
maradni, ahol csak lehetett, seg�tett, de az �V�H�sok
jelenl�t�ben m�gis jeleskedni akart �s kem�nyen
megfektette a n�pet. �ket k�vett�k a Kemecsi test-
v�rek, J�zsef �s L�szl�, Kreibli, Konc J�nos, az �n-
mag�t kommunist�nak vall� N�met Istv�n, kinek
kinti szakm�ja is a k�farag�s volt, Golda Gy�z�, a
selyemfi�, aki igen gyakran takarod� ut�n j�tt vissza
a brig�dvezet�kt�l, szolg�latai�rt kaja- �s cigaretta-
jutalmat kapott �s nek�nk korg� gyomorral kellett
hallgatnunk, amint villanyolt�s ut�n takar�ja alatt
cs�mcsogva zab�lt. Ezt a k�l�n �lelmiszer juttat�st,
ugyan�gy mint a brig�dvezet�k�t is, Lencs�s, a f�-
szak�cs, a mi adagjainkb�l lopta el. T�bbek k�z�tt
ezek is okai voltak a kisebb adagoknak. A fentieken
k�v�l m�g voltak ideiglenes brig�dvezet�k, akik nem
tudtak vel�nk kegyetlenkedni �s ez�rt hamarosan le is
buktak. Konc J�nost k�l�n meg kell eml�tenem. �
szocdem l�t�re sohasem tekintett benn�nket alantas
l�nyeknek �s nem b�ntott senkit sem. Sz�nd�kosan
a v�g�re hagyom Kish�zi J�nost. � ebben a rend-
szerben rend�rtiszt volt, ez�rt lett brig�dvezet�, el-
lent�tben Iv�n b�tyj�val, a V�r�skereszt volt eln�k�-
vel. J�nos, ahol csak lehetett, seg�tett m�g akkor is,
mikor k�s�bb az als� t�bor intern�lt k�rletparancs-
noka lett. Mer� ellent�te volt Iv�n b�tyja, akit kisza-
badul�sa ut�n a t�borban v�gzett vamzeri munk�ja
jutalm�ul a lajosforr�si t�ristah�z vezet�s�vel b�ztak
meg, s�t od�ig jutott, hogy saj�t h�taslova �s g�p-
pisztolya is lehetett. Mindenben seg�tette �t volt recs-
ki intern�lt t�rsunk, a volt brig�dvezet� Solymosi J�
zsef, akit szabadul�sa ut�n rehabilit�ltak �s a rend�ri
�rs�g parancsnoka lett, ezredesi rendfokozattal. �
�s m�g t�bb �V�H�s tiszt n��gyeik diszkr�t lebonyol�
t�s�ra vett�k ig�nybe Kish�zi t�ristah�z�t. Ez�rt igen
sok szab�lytalans�got �s elsz�mol�si diferenci�t el-
n�ztek Kish�zinak. Egy �zben n�la voltam a nemzeti
labdar�g� v�logatott tagj�val, L�r�nt Gyula bar�-
tommal, valamint munkahelyem sz�vetkezeti eln�-
k�vel, Kis Imr�vel. Kish�zi egy id� m�lva bizalmas
besz�lget�sre vonult vissza Kis eln�kkel, megk�r
dezte t�le, tudja-e r�lam, hogy recski intern�lt vol-
tam �s hogyan ker�lhettem vezet� �ll�sba? Kis Im-
re becs�letesen viselkedett, odah�vott. Kish�zi el�tt
kijelentette, hogy am�g munk�mat rendesen ell�tom,
politikai m�ltam nem �rdekli. Ett�l kezdve m�g fel-
sz�nes bar�ti kapcsolatom is megszakadt Kish�zival.
K�l�n fejezetet �rdemel a szocdem Lencs�s Fe-
renc f�szak�cs. Az els� nap azonnal f�szak�cs lett,
�gy az intern�ltak k�z�tt igen nagy hatalomra tett
szert. A t�l�nk ellopott zs�rt, cukrot a brig�dvezet�k-
kel �s vamzerokkal megosztotta. M�g mi �hezt�nk
�s a neh�z munk�t�l csontt�-b�rr� sov�nyodtunk,
addig �k d�sk�ltak az �telekben, g�mb�ly�dtek �s
�llati �szt�neiket a mi megk�nz�sunkban el�g�tett�k
ki. lencs�s, szabadul�sa ut�n, h�s�ge jutalm�ul a
F� utcai katonai fogh�zban b�rt�nt�rzs�rmester
lett. A t�bor feloszlat�sa ut�n a bels� �rs�g tagjai az
orsz�g legk�l�nb�z�bb r�szeibe ker�ltek b�ntet�s-
v�grehajt�si int�zetekbe fegy�rnek.
Az �ltal�ban vamzernek tartott Szulok Lajos ne-
kem k�sz�nheti, hogy tev�kenys�g��rt megtorl�st
kapott. M�g az aggreg�torh�zban dolgoztam, ami-
kor megk�rt J�nosa S�ndor �s Hadrics K�lm�n egy
sz�vess�gre, aminek �r�mmel tettem eleget. Este
vacsora el�tt �ramkies�s lett, ezt a h�rom percet a
felk�sz�lt barakk kihaszn�lta egy kiad�s pokr�co-
z�sra. Perceken bel�l j�n az �rs�g, de senki semmi-
r�l nem tudott. Hadrics barakkparancsnokkal k�z�l-
t�k, hogy nincs vacsora, ha nem k�zli a tettesek ne-
v�t. � nem esett k�ts�gbe, kijelentette, ha nincs va-
csora, Szulokot eszik meg. Az �rs�g erre a v�laszra
nem sz�m�tott, szerencs�re a birk�z� volt szolg�-
latban, �s az �gy elsimult. Szulok 1956 ut�n disszi-
d�lt Hollandi�ba, ahol h�l�kocsi kala�z lett. 1960ban
a volt recskiek k�zbenj�r�s�ra kiutas�tott�k, �gy
Szulok m�sodszor is elnyerte meg�rdemelt b�ntet�-
s�t. Tam�s Dezs� m�g az �V�H�sokn�l is kegyetle-
nebb�l emelte fel a m�r teljes�tett norm�kat. T�rk�-
nyi Horv�t Istv�n �lland� szersz�mrakt�rosi beosz-
t�st �rdemelt ki szolg�lataival. A k�pzeletbeli vam-
zer n�vsorban �llt Zsofka M�ty�s, akinek neve m�g a
szabadul�s ut�n is Z�rd el a csapot maradt. Ugyan-
is ,fed�foglalkoz�sa a t�bori v�zcsap kezel�se volt.
Ha az intern�lt k�rletben folyt a v�z �s valamelyik
�V�H�snak v�zre volt sz�ks�ge, � lekiab�lt, hogy
Z�rd el a csapot, mert csak �gy volt kell� nyom�s a
fenti v�zvezet�kben. Nem lenne teljes a lista egy sa-
j�ts�gosan �rdekes sorst�rsunk megeml�t�se n�lk�l.
Tatai G�z�r�l van sz�, aki j�indulata �s boh�m
term�szete ellen�re is valahogy a rend�rs�ghez ke-
veredett, ahonnan r�videsen kitett�k, mert int�zke-
d�sein�l mindenkinek csak seg�tett, ami�rt azut�n �
is k�z�nk ker�lt. Az �V�H� hatalom�tv�tele ut�n neki
is megb�z�st kellett v�llalnia, mint m�s hasonsz�r�-
eknek, majd a k�vetkez� szavak kis�ret�ben j�n be
a szob�ba: Sr�cok, vigy�zzatok, el�ttem ne besz�l-
jetek, vamzer vagyok. H�t ilyen gyerek volt �, senki
sem haragudott r�, mindenki szerette, j�pofa volt,
tele seg�t�k�szs�ggel. A konyhaszem�lyzet valamint
a szobaparancsnokok nagy r�sze mindent megtett,
amit az �V�H� k�vetelt, k�l�nben nem maradhattak
volna beoszt�saikban.
Amint a Mengele n�v �r�kk� eml�kezetes marad
a koncentr�ci�s t�borok lak�inak, �gy mi sem felej-
t�nk el egy orvost, az �ll�t�lagos morfinista doktor �cs
L�szl�t. A h�dmez�v�s�rhelyi orvos aljass�ga �s
kegyetlens�ge miatt a Mengele nevet kapta a t�bor
lak�it�l. Falubelije volt borzasnak, a szadista
operat�v hadnagynak, tal�n ez�rt �rtett�k meg olyan
j�l egym�st, val�sz�n�leg � tette meg intern�lt veze-
t� orvosnak is. Doktor �cs-Mengele maga is bizony�t-
hat�an el�id�zett hal�lesetet, de tal�n sohasem fog
kider�lni sok hal�los trag�dia h�ttere, hiszen semmit
sem jegyz�k�nyveztek, mindent a legnagyobb titok-
ban tartottak. A f�ld alatti fogda lak�i rendszeresen
panaszkodtak r�, velem kapcsolatos aljass�g�t k�-
s�bb eml�teni fogom. Egyes prominens bar�taival
szemben eln�z� volt, seg�tette, ki�ratta �ket beteg-
nek, de ezek a dolgok nem mentik, m�g csak nem is
enyh�tik intern�lt t�rsaival szemben elk�vetett s�lyos
b�neit. Neki, ugyan�gy, mint ahogy a t�bbi intern�lt
orvosnak, k�teless�ge lett volna, ahol m�d volt r�,
seg�teni.
M�sok saj�t b�r�ket kock�ztatva seg�tenek �s
eleget tettek orvosi esk�j�knek, � pedig csak a saj�t
�rdekeit n�zte �s csak az �V�H�t szolg�lta ki. �ltal�-
ban kegyetlen, sz�vtelen volt, nem egy esetben s�-
lyos betegeket k�ld�tt b�ny�ba dolgozni, ami t�bb
�zben is hal�llal v�gz�d�tt. Az �V�H�s �r, Benedek
Imre, doktor G�ti B�la, valamint Demeter eg�szs�g�gyi
t�rzs�rmester utas�t�sait vakon �s kritika n�lk�l v�g-
rehajtotta. Ez�rt az �rs�gn�l �s a t�borparancsnok-
s�gn�l a legnagyobb bizalmat �rdemelte ki. A bes�-
g�k n�vsor�nak �ssze�ll�t�s�n�l nagyon el�vigy�za-
tosak voltunk. Csak olyan neveket vett�nk be a n�w
sorba, amelyeket legal�bb h�rom volt hal�lt�boros
bajt�rs meger�s�tett �s akikr�l ez volt t�bb�nk v�le-
m�nye is. Majdnem bizonyos, hogy nem teljes a lis-
ta, hiszen ennyi id� t�vlat�b�l sok n�v elmos�dott
eml�kezet�nkben. Az eg�sz bes�g�-�gy megt�r-
gyal�sa hi�nyos lenne, ha ism�telten nem eml�te-
n�nk T�v�lgyi T�t f�hadnagyot. Kistarcs�hoz ha-
sonl�an itt is � volt az �szl�ny, neki volt al�rendel-
ve mindenki, az intern�ltak k�z�l csak a prominens,
profi vamzerokkal tartott kapcsolatot. Nemcsak a t�-
bor bels� �lete �s hangulata �rdekelte, de az �rs�g-
re is r� �ll�totta bizalmi embereit. Arra is k�v�ncsi volt,
hogy melyik �r besz�l vel�nk embers�gesen, melyik
dob el csikket, ki nem el�g szigor�, ki vesz�t el
esetleg �js�gpap�rt. Arra is k�v�ncsi volt, hogy WC
n�l melyik �r haszn�l �s dob el m�g olvashat� Sza-
bad N�p-et, ki engedi, hogy az intern�ltak meg-
d�zsm�lj�k a lovak �s kuty�k �teleit. Sokat foglalko-
zott m�g vamzerokkal az id�nk�nt idel�togat� Prinz
�rnagy, B�nk�ti Antal sz�zados valamint t�bb �V�H�s
civil ruh�s nyomoz�. Sokszor felh�vattak a t�rzs�p�-
letbe, vagy az udvaron magukhoz intettek m�s egy-
szer� haland� intern�ltat is, hogy ne lehessen arra
k�vetkeztetni, ki is a tulajdonk�ppeni bes�g�. * * *
A t�bor szervezete, fogda, g�zs, ver�sek.
El�sz�r is szeretn�m a t�bor bels� szervezeti �let�t
legjobb tud�som szerint ismertetni. A t�borparancs-
nok, helyettese, az operat�v tisztek, az �rs�g pa-
rancsnoka, �rparancsnok, bels� �rs�g, k�ls� karha-
talmi kiskaton�k m�r eml�tve voltak. Ismerj�k az in-
tern�lt k�rletparancsnokot �s helyettes�t is. Most
n�zz�k az intern�ltak elhelyez�s�t, lehet�leg fontos-
s�gi sorrendben:
I. A konyha. Ez Lencs�s vezet�s�vel csaknem tel-
jes eg�sz�ben a szocdemek kez�ben volt. Itt els�-
sorban azok kaptak helyet, akik vamzeri tev�kenys�-
g�kkel ki�rdemelt�k a zab�l�s lehet�s�g�t, ami egy-
ben a t�l�l�st is jelentette.
II. A k�rlet �s azon bel�l a n�gy ezred, a b�ntet�-
brig�ddal, mely k�zismerten a legrosszabb b�n�s-
m�dban r�szes�lt. Az ezredek k�l�n-k�l�n barak-
kokban voltak elhelyezve. A t�bor l�tsz�ma maxim�-
lisan 1200 1250 k�z�tt v�ltakozott, a szocdemeket is
bele�rtve. Id�k�zben ideker�ltek m�g egyes szem�-
lyek, vagy csoportok m�s b�ntet�s-v�grehajt�si he-
lyekr�l vagy rend�rs�gekr�l, akiket nem tudtak vagy
nem akartak b�r�s�g el� �ll�tani. Akadtak m�g kis
sz�mban els� fokon el�t�ltek is, ezeket k�l�nb�z�
okok miatt nem akart�k a rendes, nyilv�nos b�nte-
t�s-v�grehajt� int�zetekben tartani. Mindegyik ezred
�l�n egy-egy brig�dvezet� �llt, azonk�v�l minden ba-
rakknak volt egy szobaparancsnoka.
III. A rakt�rak. A beosztottak j�r�szt szocdemek-
b�l ker�ltek ki, bulis helynek sz�m�tott.
IV. A m�helyek: lakatos-, villanyszerel�-, cip�sz-,
szab�- �s asztalosm�hely.
V. M�szaki irod�k. Ez is kiv�telezett beoszt�s volt,
az �rul� Tam�st kiv�ve mindenki nagyon j� bajt�rs-
k�nt viselkedett.
VI. A mindenki �ltal irigyelt k�rh�z. Intern�lt veze-
t�je az ismert �s h�rhedt �cs-Mengele, aki h� szol-
g�l�ja a f�t�rzs�rmesternek �s a k�t �V�H�s orvos-
nak. Ezek ugyan�gy mint �cs, nem orvosi esk�j�k-
h�z m�lt�an viselkedtek, els�sorban is �V�H�sok vol-
tak, nem betegs�ge, hanem bulija d�nt�tte el a p�-
ciens sors�t. �cs beosztott intern�lt orvosai: doktor K�-
nya Tibor, doktor G�rh�ny J�zsef, doktor Bed� B�la, doktor
Hoyos J�nos, doktor R�ck�vi Andor, doktor Hunyadi S�n-
dor. �k igazi orvosok voltak, ahol csak lehetett seg�
tettek, akit lehetett betegnek ki�rtak, s�t m�g tippet
is adtak a betegs�g sz�nlel�s�re, ha valaki �ppen
�cshoz ker�lt fel�lvizsg�latra. K�l�n figyelmet �rde-
mel az �nzetlen doktor Hoyos, aki az �ltalunk k�sz�tett
primit�v eszk�z�kkel m�g oper�lt is. Seg�t�k�szs�g�-
nek meg is adta �r�t, beker�lt k�z�nk a b�ntet�brig�d-
ba, nekem �gyszomsz�dom lett.
�cs kiv�tel�vel az orvosok seg�teni akar�sa nem
Ismert hat�rt, erre is megeml�tek egy p�ld�t. Doktor
Benk� Zolt�n, aki szint�n Kistarcs�r�l ker�lt ide,
visszat�r� v�gb�lb�ntalmakban szenvedett, ami
m�g nehezebb� tette helyzet�t. Doktor K�nya Tibor �s
doktor Bed� B�la elhat�rozt�k, hogy megoper�lj�k.
igen �m, de mivel, milyen m�szerekkel?
Ev�kanalakb�l sebkamp�t k�sz�tettem, majd a
m�helyb�l cekaszt szereztem. Ez egy ellen�ll�shu-
zal, melynek felhaszn�l�s�val �get�szersz�mot fab
rik�ltam.
A legprimit�vebb k�r�lm�nyek k�z�tt, term�szete-
sen m�t� n�lk�l, egy feh�r leped�vel letakart asztalon
v�gezt�k el a m�t�tet az �n seg�ts�gemmel. A de-
zinfekci�s lehet�s�gek majdnem teljes hi�ny�val, al-
tat�s n�lk�l fogtak hozz� az orvosi beavatkoz�shoz.
Doktor Benk�nek nem jutott k�b�t�szer, �gy l�tszott
arra �csnak nagyobb sz�ks�ge volt. �n kezeltem a
f� kell�ket, amivel a t�lyogot �gett�k ki.
Szeg�ny bajt�rsunk �llatian szenvedett, az �gett
h�s szag�t�l m�g �n is majdnem rosszul lettem. Na
de, h�la Istennek, az oper�ci� komplik�ci�mentes
volt, majd a gyeng�lked�ben maradhatott.
VII. A f�r�sztelep. Ez az ol�h szocdem Mille K�lm�n
vezet�se alatt �llott. Itt dolgozott Kihut J�ska, P�rtay
Tivadar �s Kas Ervin bar�tunk.
Guly�s J�ska, mint �lland� �jszak�s is itt tev�-
kenykedett. A munka itt is neh�z volt, de m�g min-
dig jobb, mint a k�b�ny�ban.
VIII. A kert�szet. Itt szorgoskodott az �reg S�rospa-
taky Gy�rgy, akir�l Faludy Gy�rgy h�res recski ver-
s�t �rta, a Fels�bbrend� Ember-t.
 IX. Az aggreg�torh�z, ahol Benk� S�ndorral egy�tt
dolgoztam a makar�ni aff�rig.
X. A f�rd�, amit primit�v szersz�mokkal �s anya-
gokkal magunk k�sz�tett�nk.
XI. A mosoda, szint�n t�bori k�sz�tm�ny.
XII. A sz�n�get�, ez volt a legkisebb l�tsz�m�
egys�g. Itt dolgozott P�lffy Muhoray Zolt�n volt ve-
z�rkari �rnagy. Az orosz fronton megsebes�lve �t�l-
te a II. magyar hadsereg doni katasztr�f�j�t.1944
okt�ber 15�dik�n �tsz�k�tt az orosz vonalakon �s je-
lentkezett Malinovszkij marsalln�l. H�bor� ut�n ha-
zaker�lt �s �rdemeire val� tekintettel a Honv�delmi
Miniszt�rium anyagi oszt�ly�n dolgozott, m�sf�l �v
ut�n leszerelt. A Rajk-pert k�vet�en letart�ztatt�k,
majd b�ncselekm�ny hi�ny�ban Recskre intern�l-
t�k, Kanad�ban �lt, hosszas betegs�g ut�n sajnos
meghalt, t�bb volt recski bajt�rs jelenl�t�ben Buda-
pesten temett�k el. Vele egy�tt dolgozott m�g a
sz�n�get�ben D�lnoki Mikl�s Lajos. Az � �desapja
volt az oroszok �ltal t�mogatott els� korm�ny mi-
nisztereln�ke. Harmadik t�rsuk egy Meiler nev� baj-
t�rsunk, a negyedik, K�lnoky-Kis Tibor volt. Ez a
munkahely is, mik�nt a rakt�rak, bulis munkahely,
viszonylag zavartalanul, nem meger�ltet� munk�t
v�geztek, norma n�lk�l dolgoztak.
XIII. A szerencs�tlen sz�mmal a fogda k�vetkezik.
Most a m�g r�gebbi, vagyis sorrendben a m�sodik
fogd�r�l teszek eml�t�st, melynek bels� elrendez�-
s�t m�r ismertettem, majd k�s�bb meg�p�lt a har-
madik, vagyis a v�gleges fogda is.
Mint m�r tudjuk, f�ld alatti cell�k, gyalulatlan f�b�l
�csolt kem�ny fekhelyek, �lland� villanyf�ny, mely-
nek kikapcsol�sa ut�n m�r meg is volt a s�t�tz�rka,
a m�g szigor�bb fegyelmi b�ntet�s. Ezeket a legva-
dabb �r�k hajtott�k v�gre, vipla, mester, mongol,
gentleman. �jjel 2 3 �r�s g�zsbak�t�s, a kinti koszt-
nak a fele, ha nem s�t�tz�rk�s volt az illet�. A s�t�t-
z�rk�s b�ntet�sn�l csak este volt egy f�l csajka f�-
zel�k �s egy szelet keny�r. Volt egy m�sik fajta fog-
dab�ntet�s, amit az �V�H�sok enyh�bbnek tartottak.
Ez �rd�gi agy sz�lem�nye volt, ha valakit erre �t�l-
tek, eg�sz nap a b�ny�ban kellett dolgoznia �s csak
�jszak�ra ker�lt a fogd�ba. Ez a kegyetlens�g foko-
z�sa volt, mert am�g a t�bbiek legal�bb �jszaka al-
hattak, hacsak nem volt tervbe v�ve valami k�l�n
mulats�g az �V�H�sok r�sz�r�l, ezek pedig itt a napi
elcsig�z� munka ut�n nem pihenhettek. El kellett
szenvedj�k a minden �jszaka bek�vetkez� b�ka-
�get�st vagy g�zsbak�t�st. Az �V�H�sok munkaver
senyben kegyetlenkedtek vel�nk, a legagyaf�rtabb
k�nz�sokat eszelt�k ki.
A legszadist�bb b�ntet�si forma vit�n fel�l az
�gynevezett d�nt�tt g�zsbak�t�s volt. A delikvens-
nek k�t kez�t el�re kellett ny�jtania, nyitott tenyerek-
nek egym�ssal szemben�zve, majd azokat csukl�-
n�l vastag sp�rg�val �sszek�t�zt�k. Most le kellett
�gy �lni, hogy a k�t t�rd az �sszek�t�z�tt kezek k�-
z� ker�lj�n.
A k�vetkez� f�zisban egy k�t�r�kalap�cs nyel�t
 dugt�k a k�t t�rdkal�cs al�, �gy, hogy a szorosan
�sszek�t�z�tt csukl�kat a karokkal a t�rdek al� fe-
sz�tett�k. A csukl�kat szorosan �sszek�t� zsineg
m�lyen bev�gott a h�sba, elszor�totta az ereket, a
felh�zott t�rdeket r�gz�t� kalap�csny�lt�l pedig az
eg�sz als�test elzsibbadt. Leirhatatlan szenved�s
k�vetkezett be, mindenki m�r tizen�t perc ut�n leve-
g��rt kapkodott, majd rendszerint eszm�letlen �ju-
l�s k�vetkezett. Ezt az �nk�v�letlens�gbe es�st nem
t�rt�k a kegyetlen �r�k, egy v�d�r v�zzel vissza-
k�nyszer�tett�k az �ldozatot a szomor� val�s�gba �s
kezd�d�tt minden el�lr�l. H�t k�rem, pr�b�lja valaki
ezt ut�nacsin�lni, egyszer�en csak reggeli torn�nak.
De a minden emberi mivoltukb�l kivetk�z�tt �V�H�-
soknak nem okozott el�g gy�ny�r�s�get ennek az
ismert g�zsnak az alkalmaz�sa, melyet r�gebben
csak a legelvetem�ltebb gonosztev�kn�l alkalmaz-
tak, a legs�lyosabb esetekben fegyelmi b�ntet�st.
Ezt a k�nz�st az �V�H� m�g fokozta, ebben �lt�k ki
t�bbek k�z�tt szadizmusukat. Az �V�H�s �rs�g helye
a k�z�pkori inkviz�ci� k�nz�kamr�iban lett volna. Ott
b�ven tal�ltak volna lehet�s�get, hogy m�sok szen-
ved�seiben gy�ny�rk�djenek. �k munkaverseny-
ben voltak, �j�tottak, s bevezett�k a d�nt�tt g�zs-t.
Ez abb�l �llt, hogy test�nket az oldalt ki�ll� kala-
p�csny�l v�g�re billentett�k. �gy tehetetlen�l fet-
rengt�nk, l�gva fenek�nk egy pontj�n �s a kala-
p�csny�l v�g�n. Hogy kinek az �rd�gi agy�ban sz�-
letett meg ez a gondolat, nem tudjuk, de �desanya
nem sz�lhet olyan gonosztev�t, aki�azon t�ri a fej�t,
hogyan lehetne embert�rsai szenved�s�t fokozni.
De ezen nem csod�lkozhatunk: �k egyszer�en �V�H�-
sok voltak.
F�l�r�nk�nt ellen�rizt�k, hogy a csukl�kon nem
lazult-e fel a k�t�s. Ezt rendszerint a sz�mtantan�r
v�gezte, ha � volt szolg�latban. � m�g az �r�kn�l is
kegyetlenebb volt, ha valaki el�jult ebben a helyzet-
ben, ahol a test szinte m�rleg�ll�sban lebegett k�t
pont k�z�tt, fellocsolta. Ha sz�ks�ges volt, t�bbsz�r
Is, �s mint a sportesem�nyekn�l az id�kies�st
nem sz�m�tott�k be. Meghosszabb�tott�k a g�zsba-
k�t�s tartam�t, amit term�szetesen nem stopperrel
m�rtek. Az �gyeletes fogd�s kedv�t�l f�gg�tt, hogy
ki mennyi ideig volt k�nytelen szenvedni. N�ha ha-
tan-nyolcan is fetrengt�nk tragikomikus helyzetben,
mint �zott verebek. Az �r ezalatt k�nyvet olvasott �s
a j� meleg dobk�lyha mellett cigarett�zott, id�k�z-
ben feln�zett, hogy nem �jul-e el valamelyik rabl� �s
l�gja �gy el a g�zsbak�t�s idej�t, ami egy �s h�rom
�ra k�z�tt v�ltakozott. Ezeket az id�ket sosem tud-
juk elfelejteni. Csak a j� Istent kell arra k�rni, hogy
ezek az embertelens�gek ne ism�tl�dhessenek meg
sohasem.
A nyilv�noss�g el� ker�lt trag�di�t Kis D�niel
eset�vel kapcsolatban k�s�bb fogom ismertetni,
amikor g�zsbak�t�s alatt meg�gett a keze. Most
m�g csak azt eml�tem meg, hogy az id�sebbek el-
csig�zott test�nek a g�zs sokkal elviselhetetlenebb
volt, mint a fiataloknak. K�nnyebb volt a helyzete
p�ld�ul a magas, hossz� kez�eknek. Erre is eml�tek
egy p�ld�t, ami szint�n �V�H�s tal�l�konys�got bizo-
ny�t, hogy hogyan lehet m�g jobban fokozni a k�nz�-
sokat. Benk�, akit ismer�nk az arany�r-oper�ci�
eset�b�l, igen gyakori vend�ge volt a fogd�nak, �
viszonylag k�nnyed�n viselte a d�nt�tt g�zst. Erre
gentleman j�tt r�, �szrevette, hogy ny�l�nk testal-
kata nagyobb k�nyelmet �s t�bb mozg�si lehet�s�-
get ad. Ez�rt pokr�cot hajtogattak �ssze �s azt a
hasa �s t�rdei k�z� pr�selt�k, ami m�r Benk�nek is
meghozta az el��rt szenved�st. A has felszorult a t�-
d�re �s m�g a l�legz�st is er�sen megnehez�tette,
de gentleman-nek m�g ez sem volt el�g, �ssze-visz-
sza verte �s rugdosta �ldozat�t. V�g�l is ez volt a
szerencs�je, mert ver�s k�zben a pokr�c elcs�szott
�s �gy legal�bb leveg�t tudott kapni.
A fogd�t m�r valamennyire ismertett�k, folytassuk
tov�bb a t�bor szervezet�nek r�szletez�s�t. A mun-
k�ra val� kivonul�s ezredek, barakkok szerint t�rt�nt,
brig�dvezet�k ir�ny�t�s�val. Tekintettel arra, hogy a
t�bor �gyis k�r�l volt v�ve ker�t�ssel �s �rtornyok-
kal, a ker�t�sen bel�l csoportokban, viszonylag sza-
badabban mozoghattunk, term�szetesen a bels� �r
s�g fel�gyelet�vel. A k�b�nya tulajdonk�ppeni meg-
nyit�sa ezekre a napokra tehet�, vagyis 1951 febru-
�r v�g�re. Az erd�irt�s egyel�re befejez�d�tt, a tus-
k�k nagy r�sze m�g benne volt a f�ldben, �gy j�kora
ter�let �llt k�szen a munka megkezd�s�re az els�
szinten. Primit�v, kezdetleges eszk�z�kkel dolgoz-
tunk, szersz�maink a cs�k�ny fesz�t�vas, lap�t, ka-
pa �s �s� voltak. Sz�ll�t�eszk�znek haszn�ltuk az
�gynevezett tr�glit. Ez k�t nyersf�b�l faragott hosz-
sz� r�d, keresztben s�r�n �sszet�kolt v�konyabb
�gakkal, ez volt a rakfel�let. Ezen sz�ll�tottuk a kiter-
melt anyagot rendeltet�si hely�re. Kett�nek kellett
tr�glizni az �V�H�sok legnagyobb szomor�s�g�ra,
mert ha n�gy kez�nk lett volna, ebben az esetben
biztosan egy emberrel cipeltett�k volna a terhet.
Hatalmas mennyis�g� andezit szikl�t szabad�tot-
tunk meg a fels� r�tegt�l, majd kifejtett�k a szikla-
t�mb�ket. Brig�dokban dolgoztunk �t-hat f�s cso-
portokban, olyan norm�k mellett, amit csak azok
tudtak teljes�teni, akik j�l fek�dtek a k�p�kn�l �s
azok kegyesen hagyt�k �ket csalni. M�sik c�ljuk ez-
zel az eln�zett normacsal�ssal az volt, hogy a t�bbi-
eket munk�ra serkents�k, term�szetesen minden
eredm�ny n�lk�l. A fizikai munk�t�l elszokott embe-
rek hatalmas t�rt sebekkel a kez�k�n a legnagyobb
hajt�s �s fenyeget�s ellen�re sem tudtak eredm�-
nyes munk�t v�gezni. Ki is v�rhatta volna p�ld�ul
Faludy Gy�rgyt�l, a k�lt�t�l, aki egy�bk�nt, mint
amerikai katona vonult be Eur�p�ba, hogy k�t�r�s-
sel keresse meg mindennapi betev� falatj�t? Ugyan-
�gy nem lehetett ilyen er�s fizikai munk�t v�rni a k�z-
t�nk l�v� sok-sok m�v�szt�l �s tud�st�l sem. Ezzel
a rendelkez�sre �ll� emberanyaggal, ilyen temp�-
ban, ahogy azt el��rt�k, lehetetlen lett volna a k�v�nt
eredm�nyt el�rni. * * *
�V�H�s maszlag, lev�l�r�s, spejzol�s.
Megsz�letett B�nk�ti sz�zados �rd�gi �tlete. Kihir-
dett�k, hogy aki egy meghat�rozott ideig a k�b�nyai
norm�t teljes�ti, levelet �rhat hozz�tartoz�inak �s arra
v�laszt is fog kapni. Az agyaf�rt terv meghozta a
v�rt hat�st, hiszen mindannyian att�l szenvedt�nk a
legjobban, hogy hozz�tartoz�inkt�l el voltunk szak�t-
va, �k m�g azt sem tudhatt�k, hogy egy�ltal�n
�l�nk-e m�g.
A sok j�hiszem� ember bed�lt ennek a kacs�nak
�s emberfeletti er�vel kezdett dolgozni, olyannyira,
hogy sokan betegek lettek, m�sok �r�k �let�kre
nyomor�kok maradtak. Volt, aki nem is �rhette meg
a nagy napot, a szabadul�st, mert az embertelen
hajsz�t �s �hs�get legyeng�lt szervezete nem b�rta
tov�bb elviselni �s belehalt szenved�seibe. Egy baj-
t�rsunk, a besz�dhib�s doktor Benke L�szl� m�g meg
mert egy k�rd�st kock�ztatni: ha a hozz�tartoz�k
v�laszolni akarnak nek�nk, azoknak az�rt mennyi
k�vet kell megt�rni�k.�
A t�rt�neti h�s�g kedv��rt m�g valamit el kell
mondanom. A villanyszerel�s befejez�se ut�n F�ris
t�borparancsnok B�nk�ti sz�zados jelenl�t�ben ma-
g�hoz h�vatott. K�z�lt�k velem, hogy munk�m elis-
mer�s��l megjutalmaznak azzal, hogy �rhatok levelet
hozz�tartoz�imnak, de csak az �ltaluk meghat�ro-
zott sz�veg lehet a lev�lben. Term�szetesen ebbe
boldogan bele is egyeztem, gondoltam, legal�bb
sz�leim megtudj�k, hogy m�g �letben vagyok. A le-
velet B�nk�ti sz�zados vitte el szem�lyesen, de mint
szabadul�som ut�n k�s�bb ezt megtudtam, sz�leim
v�laszt nem �rhattak, de m�g azt sem tudt�k, hogy
Recsken vagyok. Ezt a lev�lir�si esem�nyt elterjesz-
tett�k a t�borban �s ez�rt hitt�k el szerencs�tlen
sorst�rsaim, hogy a norma teljes�t�se eset�n �k is �r
hatnak. �n csak csal�tek voltam, term�szetesen err�l
�n nem is tudhattam, de eg�szen biztos, hogy F�ris
t�borparancsnok v�lasztott ki c�ljai felhaszn�l�s�ra.
A lev�l�r�s napja el is �rkezett, t�bben a sztahanovis-
ta norm�t teljes�tett�k, levelet is �rhattak, de ezek a le-
velek soha nem �rkeztek meg rendeltet�si hely�kre.
�gy az embereket nemcsak fizikailag, de lelkileg is
megk�nozt�k, ez�rt b�rmelyik �V�H�st m�g ma is fel
lehetne jelenteni a saj�t t�rv�nyeik szerint. Els�sor-
ban a B�T�K�, akkoriban B�H�� alapj�n lehetett volna
az �V�H�sok nagy r�sz�t el�t�lni, m�sodsorban pedig
a N�pb�r�s�gi Rendelet hal�los vagy �letfogytig tar
t� b�ntet�ssel s�jthat� paragrafusai is vonatkoztak
az �V�H�sok �ltal elk�vetett b�ncselekm�nyekre.
N�pb�r�s�gi rendelet XI. paragrafus V. pontja: H�bor�s
b�n�s az, aki a r�b�zott hatalommal vissza�lve ke-
gyetlenkedett, vagy aki �ltal�ban felb�jt�ja, tettese
vagy r�szese volt emberek t�rv�nytelen kiv�gz�s�-
nekvagy megk�nz�s�nak.
XV. paragrafus II. pont: N�pellenes b�ntettben b�n�s az,
aki az 1939 szeptember elseje napj�t k�vet� id�ben
k�zhivatali t�nyked�se sor�n a n�p egyes r�tegei el-
len ir�nyul� t�rv�nyek �s rendeletek v�grehajt�s�-
ban a sz�m�ra el��rt t�nyked�st t�lhaladva olyan te-
v�kenys�get fejtett ki, amely a szem�lyes szabads�-
got vagy a testi �ps�get vesz�lyeztette, vagy s�rtet-
te, vagy egyes szem�lyek vagyoni roml�s�t el�seg�-
tette.
XVII. paragrafus# N�pellenes v�ts�gben b�n�s az, I. pont:
aki a XV. paragrafus II. pontj�ban �rt cselekm�nyek elk�vet�-
s�t megakad�lyozni nem igyekezett, b�r ez t�rv�-
nyes hat�sk�r�ben m�dj�ban �llott volna. Ezt ki-
eg�sz�tett�k m�g �gy, hogy a lelkiekben val� meg-
k�nz�s is kimer�tette ezt a cselekm�nyt. Minthogy
ezek az emberiess�g ellen elk�vetett b�ncselekm�-
nyek sohasem �v�lnek el, vil�gos, hogy b�rmelyik
�r�nket vagy parancsnokainkat jogosan b�r�s�g el�
lehetne �ll�tani.
1951 �prilis�ban munkaviszonyunkban, de nem a
vel�nk val� elb�n�sban fordulat k�vetkezett be. Az
orsz�g b�rt�neiben l�v� rabok, akiket dolgoztattak,
m�r r�gebben a K�MI, azaz a K�z�rdek� Munk�latok Igaz-
gat�s�ga kezel�se alatt �llottak. Mindannak ellen�-
re, hogy nem voltunk el�t�lve, �gy nem is lehetett vol-
na munk�ra k�nyszer�teni minket, a K�MI 401 �llo-
m�ny�ba ker�lt�nk, valamint az �llami
betegbiztos�t�n�l is be voltunk jelentve. Sz�munkra
ez m�g nagyobb megterhel�st, m�g nagyobb hajt�st
jelentett. Norm�nk az orsz�gos, szabadon �l� mun-
k�sok norm�j�val volt azonos, term�szetesen ne-
k�nk azt a norm�t az addigi sil�ny koszt mellett kel-
lett volna teljes�ten�nk, ami becs�letes elsz�mol�s
mellett a lehetetlens�ggel lett volna hat�ros. Az �gy
megkeresett munkab�rb�l lehetett volna azut�n spej-
zolni, vagyisvalami �lelmet vagy cigarett�t v�s�rolni.
Aki a norm�t nem tudta teljes�teni, de valamennyi-
re megk�zel�teni, elvben tudott volna spejzolni, mint
ahogy ez m�s letart�ztat� int�zetekben is volt.
Recsken azonban oly magas rabtart�st vontak le,
hogy csak nagyon kev�snek maradt valami kis �sz-
szeg, amib�l v�s�rolni tudott, f�leg olyanoknak, akik
baromi m�don tudtak dolgozni, vagy volt lehet�s�-
g�k norm�t csalni. V�s�rolni lehetett els�sorban ke-
nyeret, k�s�bb �tolajat, cukrot, doh�nyt, cigaretta-
pap�rt, esetleg lehullott gy�m�lcs�t, ami m�r nyilv�-
nos �zletekben eladhatatlan volt. A k�s�bbiekben
l�tni fogjuk, hogy a lelem�nyess�g, az �letfenntart�-
si �szt�n mik�nt oldotta meg a b�vebb spejzol�s le-
het�s�g�t. A K�MI munkahely �tv�tele ut�n minden-
ki egy fed�sz�mot kapott, �gy voltunk nyilv�ntartva.
Pl. W�zler J�zsi volt a K�/18as. Ez lehet magyar�zat
arra, hogy igen sokan a nyugd�jkieg�sz�t�s�kkel
kapcsolatban hivatkoztak a t�borban l�v� munkavi-
szonyukra, term�szetesen a fenti okok miatt senki
val�di neve nem volt fellelhet�. A hatalom a K�Mi
�l�re Garasin Rudolfot helyezte. � m�g a volt mi-
niszter, Heged�s Andr�s szerint is egy g�tl�stalan,
kem�ny kommunista volt. Ez�rt erre a posztra kiv�-
l�an megfelelt.
A m�sodik sz�k�s �s k�vetkezm�nyei.
K�vetkezz�k most egy nagy esem�ny, ami eg�sz
Magyarorsz�got, de m�g a nyugati orsz�gokat is
megr�zta, s�t m�g azokat is, akik hittek az emberarc�
kommunizmusban.
 Kider�lt ugyanis, hogy hat �vwel a h�bor� ut�n
m�g mindig van Magyarorsz�gon egy megsemmis�-
t� t�bor, ahonnan nincs szabadul�s, ahov� csak a
mad�r tekinthet be enged�ly n�lk�l. Ekkor szereztek
a nyugati vil�gban tudom�st a recski hal�lt�borr�l,
amit R�kosi�k a legnagyobb titokban tartottak, ami-
r�l az emberek csak suttogni mertek, amit a nyugati
nagyhatalmak nem akartak elhinni.
1951 m�jus huszadik�t �rtuk. A sz�k�sek t�rt�net�nek
legnevezetesebb id�pontja. Sokunk v�lem�nye sze-
rint ez v�ltoztatta meg az �V�H�nak vel�nk szembeni
likvid�l�si sz�nd�k�t. Most m�r nem voltunk az is-
meretlens�gbe eltemetve, most m�r tudott r�lunk a
nagyvil�g. Sz�k�s Recskr�l. De nem ak�rmilyen.
Recskr�l megsz�kni a beavatottak szerint lehetetlen.
�s m�gis megt�rt�nt a csoda.
A t�bor nagy r�sze ezen a napon d�lel�tt 11 �ra
k�r�l hallott el�sz�r valamit a sz�k�sr�l. Az el�k�-
sz�leteket is ismertetve, kronologikus sorrendben,
�gy mondom el, ahogyan t�rt�nt. Az �ltalam ismert
t�nyek Michnay Jules-t�l sz�rmaznak, �gy a le�r�s-
nak minden sora teljes bizonyoss�ggal hiteles �s a
val�s�gnak megfelel. Az el�zm�nyeket �s a sz�k�s
ut�n t�rt�nteket saj�t �lm�nyeim alapj�n �rom meg.
1951 �prilis v�g�n Michnay Gyul�nak a volt
c�gernek, akit mindannyian Jules-nek nevezt�nk
�s aki m�r r�gen sz�k�si terveket kov�csolt, jutott
esz�be a nagyon kock�zatos, de egyetlen kivitelez-
het� megold�s. Egy�bk�nt � m�r a Buda-D�li Inter-
n�l� T�borban Ruscs�k-Dreifusz t�borparancsnok
alatt megk�s�relte a sz�k�st. Jules �desapja minden-
ki �ltal megbecs�lt katonatiszt volt a h�bor� el�tt, �
pedig bajt�rsiass�ga, seg�t�k�szs�ge �s j� modora
miatt �ltal�nos szeretetnek �rvendett a t�borban.
El�bb L�csey G�z�val majd Stern Mendellel �s
Stern P�llal �lt �ssze, �s k�z�sen dolgozt�k ki a
sz�k�si el�k�sz�leteket. Bevont�k m�g az �nk�nt
jelentkez�ket is a tervbe, akikkel azut�n minden ap-
r� r�szletet kidolgozva, meg�llapodtak a kivitelez�s-
ben. A t�rsak a k�vetkez�k voltak: M�zes Mih�ly,
Haraszti J�zsef, Kert�sz J�nos.
Alapos k�r�ltekint�st, el�vigy�zatot k�vetelt a terv
el�k�sz�t�se, hiszen ha egyszerre ennyi ember t�bb-
sz�r is �ssze�l besz�lgetni, m�ris gyan�ra ad okot.
A vamzerok egyik f� feladata volt az �sszeesk�v�s,
sz�k�s m�g el�k�sz�letben val� megakad�lyoz�sa.
Ehhez a megel�z� felder�t�shez az �V�H�nak alapo-
san fel kellett k�sz�lnie, a vamzerokat dupla adag
�lelemmel l�tt�k el, cigarett�val t�mt�k �ket, meg-
ig�rt�k nekik, hogy amennyiben rendesen spiclis-
kednek, el�bb fognak szabadulni. Michnay�k a
munkahelyeken, latrin�n, �tkez�sn�l j�ttek �ssze,
term�szetesen sejt szer�en, �gy koordin�lt�k a sz�-
k�s tervez�s�t �s kivitelez�s�t. A szervez�s p�ld�tla-
nul ragyog� m�ve volt Michnaynak. � nemcsak az
�szl�ny volt a szervez�sben, de a kivitelez�s terhe is
az � v�ll�n nyugodott.
A terv szerint egy viszonylag j� �llapotban l�v�,
L�csey termet�re passzol� �V�H�s rabruh�t szerez-
tek a rakt�rban. Ezt a szab�m�helyben �gy szedt�k
sz�t, hogy a v�r�s cs�kok ne l�tsz�djanak se a h�-
ton, se a nadr�gsz�rakon, majd kiford�tva varrt�k
�ssze. Mindez a legnagyobb el�vigy�zattal t�rt�nt,
amikor a t�bbiek m�r befejezt�k a munk�t. Az �V�H�s
t�ny�rsapk�t Stern P�l csin�lta, egy szint�n kifor-
d�tott �V�H�s nadr�g felhaszn�l�s�val. A sapka ellen-
z�je befestett kartonpap�rb�l, szalagja �s a v�llp�nt
a zubbonyon egy k�k als�nadr�gb�l volt varrva. Na-
gyon kellett vigy�zni, �lland�an nedvesen kellett tar-
tani, mert az als�nadr�g vil�gosk�k volt �s csak �gy
egyezett meg az �V�H� k�k sz�n�vel.
A der�kszijat Ruzicst�l vette Michnay k�t csajka
bab�rt, � pedig M�sz�ros Gusztit�l szerezte, akinek
valami m�don a sok hipis ellen�re is megmaradt
tulajdon�ban.
Legnehezebb volt a g�ppisztoly k�sz�t�se. A tus�t
Kihut J�zsef v�gta ki a f�r�sz�zemben. A tov�bbia-
kat Stern P�l organiz�lta. A cs�vet egy egyenes, fe-
ket�re festett k�t�r� kalap�csny�l helyettes�tette, a
puskatust cip�kr�mmel �s olajjal p�colt�k, a szij b�r-
�vb�l k�sz�lt. A dobt�rat vagyis a magazint �n k�sz�-
tettem egy �res paradicsomos konzervdobozb�l. Az
elk�sz�lt ut�nzat szinte t�k�letes m�sa volt a 72 l�-
vet� orosz g�ppisztolynak, a davajgit�rnak, ami az
�V�H�n�l rendszeres�tve volt. T�z m�ter t�vols�gb�l
m�r csak az vehette �szre, hogy nem val�di a g�p-
pisztoly, aki tudta, hogy ez most k�sz�lt. Hossz�, l�-
zas, fesz�lt v�rakoz�s ut�n elj�tt a sz�k�s kivitelez�-
s�nek a napja. Ez 1951 m�jus huszadika, vas�rnap volt.
Az�rt v�lasztott�k a vas�rnapot, mert a bels� �rs�g
nagy r�sz�nek ilyenkor kimen�je volt �s csak �k is-
mertek arcr�l benn�nket, ami a kivonul�skor rendk�-
v�l fontos volt. A k�ls� �rs�g gyakran v�ltozott, ne-
kik hozz�nk semmi k�z�k nem volt, feladatuk csak a
t�bor �rz�se, valamint a sz�k�s megakad�lyoz�sa
lett volna.
�breszt�, l�tsz�m, munk�ra val� kivonul�s. Ezen
a napon, mint minden m�s vas�rnapon, nem volt
k�b�nyai v�llalati munka. M�gsem engedtek pihenni
benn�nket, kora d�lut�nig t�rsadalmi munk�t kellett
v�gezn�nk. Ez azt jelentette, hogy a t�bork�rletet
kellett ki�p�ten�nk. Ehhez nagyon sok faragott k�re
�s f�ra volt sz�ks�g. A b�ny�b�l egyes sorokban a
v�llainkon vagy a h�nunk alatt nagy k�veket kellett
lecipeln�nk. L�gni itt sem lehetett, mert az �r�k �s
brig�dvezet�k az eg�sz �tvonalon ellen�rizt�k a k�
nagys�g�t �s a sz�ll�t�s gyorsas�g�t. Rendk�v�l sok
embert visszazavartak a b�ny�ba, akikn�l meg�t�l�-
s�k szerint kis k� volt. Ezek a sorst�rsak dupl�n
szenvedtek, mert nekik fut�l�p�sben zih�l� t�d�vel
kellett visszafutni �s nagyobb k�vet hozva a t�bbie-
ket utol�rni.
A t�bor m�sik fele f�t v�gott szint�n t�rsadalmi
munk�ban. Ez valamivel k�nnyebb volt, mert t�bb
lazs�l�si lehet�s�ggel j�rt, nem norm�ra m�rt�k a
teljes�tm�nyt. Itt egy volt csak a fontos, hogy az �r�k
mindenkit mozg�sban l�ssanak. Ez is vil�goss� tet-
te, hogy nem az eredm�ny, hanem az �lland� foglal-
koztat�s volt a l�nyeges, nehogy valaki, mag�t kipi-
henve rosszban t�rje a fej�t.
Michnay�k gy�lekez�se a kilenc �rai �rs�gv�lt�s
el�ttre volt megbesz�lve. Abb�l indultak ki, hogy a
r�gi �rs�g m�r f�radt, ez�rt tal�n nem tudnak annyi-
ra figyelni, de k�l�nben is a sz�k�snek erre a m�dj�-
ra igaz�n nem sz�m�thattak. A gy�lekez�s a m�hely
m�g�tti erd�s, bokros r�szen volt megbesz�lve,
mert ez k�zel volt a ker�t�shez, azonk�v�l itt voltak
elrejtve a sz�k�shez sz�ks�ges kell�kek. A tal�lko-
z�s pontos idej�t a t�rzs�p�let el�tt sorakoz� �j �r-
s�g felvonul�sa hat�rozta meg, az �rhelyek elfogla-
l�s�ig sz�ks�ges id� alatt kellett a sz�k�st kivitelez-
ni. A sz�k�s id�pontj�nak, vagyis a vas�rnapi t�rsa-
dalmi munka napj�nak megv�laszt�sa sem volt v�-
letlen. Ilyenkor ugyanis a k�l�nb�z� brig�dok tagjai
am�gy is �sszekeveredtek, k�l�n�sen a sz�ll�t�sok-
n�l. Michnay Cseh �d�nnel hordta a gyept�gl�t, k�-
zelgett a tal�lkoz�s ideje, mikor Kihut vonult el mel-
lett�k �s sokat sejtve odasz�lt: Az �rs�g �ssze�llt.
Michnay tiszt�ban volt azzal, hogy ez mit jelent,
egy gondja volt, hogyan r�zza le Cseh �d�nt, akit
nem akart a k�s�bbiekben bajba juttatni. Ebben a
pillanatban Cseh letette a tr�gli v�g�t �s megsz�lalt:
Megyek a retikre, dekkolj.
�gy � maga megoldotta a probl�m�t. Michnay el-
indult a tal�lkoz�si hely ir�ny�ba, �tk�zben �sszeta-
l�lkozott Fodor Boldizs�rral, aki megk�rdezte:
Hov� m�sz Jules olyan sietve?
Megyek haza, v�laszolt Michnay.
J� vicc. Heeeee. Szevasz. k�sz�nt el t�le
Fodor.
M�zes Miska m�r a latrin�n �lve v�rt. V�letlen�l
ott kutyorgott Okolics�nyi P�l is. Ahogy h�rmasban
ott �ltek, megsz�lalt egy kakukk, Okolics�nyi meg-
k�rdezte:
Na, kikakukkolja-e, hogy meddig maradunk?
A mad�r kilenc szer kukkantott.
Kilenc �v, vagy kilenc h�nap? morfond�rozott
Okolics�nyi.
M�zes mosolyogva megsz�lalt:
Kilenc perc, Pali b�csi.
Okolics�nyi csak r�n�zett, mint aki azt gondolja,
hogy ez is becsavarodott.
Ezut�n mindketten a megjel�lt helyre mentek,
ahol a t�bbiekkel pontos id�ben �ssze is tal�lkoz-
tak. El�sz�r L�csey, terv szerint fel�lt�z�tt a rejtek-
helyr�l el�vett �V�H�s egyenruha-ut�nzatba, v�ll�ra
vetette a g�ppisztolyt, a t�bbiekt�l kiss� t�volabb
ment, hanyag, lezser mozdulatokkal, mint aki unja,
hogy m�g a vas�rnapi kimen� helyett is az �rg�ket
kell k�s�rnie. Stern P�l m�g gyorsan ujj�ra h�zta az
�ltalam patk�szegb�l k�sz�tett szerencsegy�r�j�t. A
csoport a k�vetkez� hadmenetben sorakozott fel:
L�csey mint �V�H�s �r kiss� oldalt ment, sapkaellen-
z�j�t szem�re h�zta, mintha a nap zavarn�. Els�
tr�gli-p�r a Haraszti- Kert�sz volt, t�gl�val alaposan
megrakva nehogy a k�nny� teher felt�nj�k a to-
rony�rnek. �ket k�vetve Kihut J�zsef �s M�zes Mi-
h�ly szersz�mokkal a v�llukon, valamint k�m�ves
kell�kekkel. A k�vetkez� tr�gli p�r Stern P�l �s Stern
Mendel voltak, cementes zs�kokkal megrakodva. A
sort Michnay z�rta be, nagy k�vel a h�na alatt. A l�t-
v�ny kiss� t�volabbr�l n�zve t�k�letes volt. Senki
sem tal�lhatott kifog�solni val�t a t�boron k�v�li
munk�ra t�rt�n� kivonul�sban.
Az �tir�ny a m�helyek m�g�tti oldalon l�v� ker�
t�s volt. Biztons�gi szempontb�l a ker�t�sen k�v�l az
erd� sz�l�n egy robban�anyagot, a Tri 2 D�t fogj�k
majd t�rolni. Ugyanott egy szivatty�h�z is �p�lt v�z-
t�rol�val, a t�bor v�zell�t�s�nak biztos�t�s�ra. Hogy
ezt a munkahelyet nagyobb ker�l� n�lk�l el lehes-
sen �rni, l�tes�tettek egy �tj�r�t a ker�t�sen a k�t �r-
torony k�z�tt. Ezt csak a csoportot k�s�r� �r nyithat-
ta ki �s z�rhatta be a toronyban l�v� �r int�s�re. A
k�t �rtoronyban l�v� kiskaton�k kb. 25 m�terre vol-
tak az �tj�r�t�l. A bal oldali torony �re nem mutatott
k�l�n�sebb �rdekl�d�st, �gy l�tszott, az ellen�rz�s
a jobb oldali �r feladata volt. Mikor vagy 20 m�terre
voltak a ker�t�st�l, L�csey m�lyet szippantott ciga-
rett�j�b�l, kez�vel arc�nak az �r fel� es� oldal�ra
�gy �rny�kot vetett, majd hanyag mozdulattal eldob-
ta a k�v�r csikket kiss� oldalra. Kihut azonnal r�ve-
tette mag�t a zs�km�nyra, mire a torony�r akarat-
lanul is fel� vetette pillant�s�t. Mindez el�re megbe-
sz�lt sz�nj�t�k volt, ami ragyog�an siker�lt, az �r
nem vett semmi olyat �szre, ami a v�llalkoz�s sike-
r�t vesz�lyeztette volna.
Id�k�zben el�rt�k a ker�t�st, ahol L�csey az �r
el�zetes int�s�re kiakasztotta a kaput. L�csey h�tra-
maradva, a csoportra szegezett g�ppisztollyal meg-
v�rta, m�g az utols� ember is szab�lyosan, a legna-
gyobb rendben, nyugodtan kis�t�lt, majd vissza-
csukta a kaput. A csoport lass� l�ptekkel megindult
az erd� sz�le fel�, ahol a munkahely volt, a kiskato-
na m�r csak L�csey sz�les h�t�t l�thatta. Megnyug-
tatta az �rg�kre szegezett g�ppisztoly, hogy min-
den a legnagyobb rendben van.
Most k�vess�k �ket, k�s�rj�k figyelemmel sorsu-
kat, majd a sz�k�s le�r�sa ut�n t�rek vissza arra,
hogy mi t�rt�nt a t�borban a sz�k�s felfedez�s�vel
kapcsolatban.
A csoport a robban�anyag-rakt�r �s a szivatty�-
h�z megl�v� �p�leteit elhagyta, itt m�r az erd� miatt
a toronyb�l nem voltak l�that�k, azonnal eldob�lt�k
a szersz�mokat �s fut�l�p�sben megindultak az er-
d�n kereszt�l, hogy a sz�k�s felfedez�s�ig min�l t�-
volabbra ker�ljenek a t�bort�l. Sz�m�t�suk szerint
eb�doszt�sig, vagyis 14 �r�ig volt erre idej�k.
El�zetes megbesz�l�s szerint k�t csoportra osz-
lottak volna. Stern Mendel terve szerint az egyik t�r-
sas�g vele, Stern P�llal �s L�csey G�z�val Cseh-
szlov�ki�ba sz�k�tt volna, mert neki a f�leki rabbi
rokona volt �s t�le rem�lt seg�ts�get. L�csey pedig
egy Jelinek nev� hentest ismert F�leken, aki val�sz�
n�leg szint�n seg�tett volna a tov�bbjut�sban.
Michnay �tlete viszont az volt, amit egy�bk�nt �n
is jobbnak tartottam volna, hogy L�csey �V�H�s
egyenruh�j�t �s g�ppisztoly�t kihaszn�lva a legr�vi-
debb �ton az els� orsz�g�tra el�rve, �ll�tsanak meg
egy g�pkocsit, tulajdonos�t vigy�k t�szk�nt maguk-
kal �s kihaszn�lva a v�rt n�gy-�t �r�s el�nyt, ami-
lyen gyorsan csak lehet a nyugati hat�r k�zel�be
menjenek. Ott m�r Michnay helyzeti el�nnyel rendel-
kezett, mert a hat�rt, ahol egy�bk�nt katonai szol-
g�latot is teljes�tett, �gy ismerte, mint a saj�t te-
nyer�t. Nem sz�moltak azonban leromlott idegrend-
szer�kkel �s elgyeng�lt fizikai �llapotukkal. Az erd�-
ben p�nikba estek, k�t csoportra szakadtak �s k�t
k�l�nb�z� ir�nyba sz�trohantak.
Stern Mendel, Stern P�l, Haraszti, Kihut, valamint
Kert�sz a d�li ir�nyt v�lasztott�k, m�g Michnay L�-
cseyvel �s M�zes Mih�llyal �szaknak tartottak. A ko-
ra d�lut�ni �r�kban m�r rep�l�g�pek, helikopterek
h�ztak el m�lyrep�l�sben felett�k, �ket kerest�k.
Egy kb. �tven kilom�teres r�diusz� k�rt lez�rtak �s
megindult a hajt�vad�szat az �V�H�, katonas�g, rend-
�rs�g, �llami gazdas�gok, termel�sz�vetkezetek,
vad�szok r�szv�tel�vel. Semmi esetre sem volt sza-
bad nekik megmenek�lni, nehogy a vil�g nyilv�no-
san is tudom�st szerezzen Recskr�l. A cseh hat�r
fel� halad�kat m�r m�snap elfogt�k egy kukoric�s-
ban, a helysz�nen elszenvedett els� kezel�sek
ut�n, m�r csak fekve tudt�k �ket elsz�ll�tani.
Figyelj�k most a tov�bbiakban Michnay�kat, akik a
cseh hat�rral p�rhuzamosan nyugati ir�nyba halad-
tak. Csak erd�ben, kukoric�sban meneteltek, senki-
vel sem akartak tal�lkozni, hiszen azonnal v�rd�jat
t�ztek ki a fej�kre, ez�rt teljes joggal f�lhettek. Est�re
rohamtemp�ban el�rt�k a Salg�tarj�n-Hatvan vas-
�tvonalat. A magukkal hozott p�r szelet keny�rhez
�s marmel�d�hoz nem ny�ltak, nem lehetett tudni,
mikor ker�lnek olyan helyzetbe, amikor tal�n �letet
jelenthet egy falat ennival�. A gyors el�renyomul�s-
nak volt k�sz�nhet�, hogy a z�r�vonalon k�v�l ma-
radtak, �ld�z�ik nem sz�m�tottak erre a gyors tem-
p�ra. ��sszeszor�tott foggal futottak, csizm�ik v�resre
t�rt�k l�baikat, de semmivel sem t�r�dve, �let�k�rt,
szabads�guk�rt szaladtak. A Zagyva mellett haladva
reggelre el�rt�k Kisterenye hat�r�t. Az eg�sz napot
�tlen-szomjan a b�zat�bl�kban t�lt�tt�k, majd �j-
szakai menetel�sben el�rt�k M�travereb�lyt. M�r az
�sszekuporgatott �tel is elfogyott, mikor szerencs�-
j�kre lovas kocsis cig�nyokkal tal�lkoztak. Nyugod-
tak maradtak, azt mondt�k nekik, hogy �k katon�k,
ruh�jukr�l it�lve ez hihet� is volt, g�pkocsijuk
elakadt, ez�rt mennek gyalog, hogy seg�ts�get hoz-
zanak. Panaszkodtak a cig�nyoknak, hogy a kincs-
t�ri csizma felt�rte a l�bukat, azonk�v�l �hesek is. A
cig�nyok megsajn�lt�k �ket, r�vid alku ut�n elcse-
r�lt�k csizm�jukat k�nyelmes f�lcip�kre, m�g enni-
val�t is kaptak r�ad�sul. M�zes Mih�ly megmutatta
a l�b�t a cig�nyoknak, ami bizony cs�ny�n v�resre
volt felt�rve. �gy minden hihet� �s m�r biztos�tva volt
az �zlet. Ism�t vet�sben t�lt�tt�k a nappalt, majd a
s�t�ts�g be�llta ut�n Szir�kig haladtak. K�zben k�t
�zben is l�ttak csat�rl�ncban vonul� katon�kat,
rend�r�ket, civilekkel vegy�tve, ezek �ket kerest�k,
de a j� Isten vigy�zott r�juk, nem l�tt�k meg �ket.
Szir�k hat�r�ban egy erd�sszel tal�lkoztak, aki
bar�ts�gosan �dv�z�lte �ket, k�rte, hogy ne fussa-
nak el, j�jjenek k�zelebb, � tudja kikkel �ll szemben.
Elmes�lte, hogy neki egy hozz�tartoz�ja van Recs-
ken. B�s�gesen megvend�gelte �ket, majd �traval�t
adott, s�t ruh�zatukat is kieg�sz�tette. K�lcs�n�sen
megfogadt�k egym�snak a hallgat�st, majd �rz�-
keny b�cs�t vettek.
Tov�bbmenve, M�zes a felt�rt, sebes l�b�t�l be-
l�zasodott, nem b�rta tov�bb idegekkel, �nkiv�leti �l-
lapotban elfutott, otthagyta Michnayt �s L�cseyt.
M�snap egy k�oml�s mellett, eszm�letlen �llapot-
ban tal�ltak r� az emberek, h�vt�k a rend�rs�get,
majd �tadt�k az �V�H�nak. M�zes az elszenvedett
alapos ver�st�l �s v�rm�rgez�st�l oly beteg lett,
hogy rabk�rh�zba sz�ll�tott�k. El�t�lt�k, rabs�g�nak
nagy r�sz�t k�rh�zban t�lt�tte. K�t �zben is �tvitt�k
az �j �V�H�s k�zpontba, ahol a tiszteknek el�ad�st
kellett tartania a sz�k�sr�l, minden r�szletre kiterje-
d�en k�rd�seket tettek fel, amelyeket apr�l�kosan
meg kellett v�laszolnia. Betegs�ge elhatalmasodott,
az �V�H�s orvosok m�r lemondtak arr�l, hogy �let-
ben marad. Felh�vt�k �desanyj�t telefonon, k�rt�k,
hogy fi�t sz�ll�tsa el. A s�lyos beteget egyszer�en
hord�gyra fektetve kitett�k a k�rh�z kapuja el�, ahol
�desanyja meg is tal�lta. Az anyai gondoz�s csod�t
m�velt, Miska meg is gy�gyult, ma Magyarorsz�gon
�l, eg�szs�gesen.
Az eg�sz kit�r� csoportb�l most m�r csak ketten
maradtak szabadon, M�zest�l nem tartottak, mert
tudt�k, hogy ink�bb nyelv�t hagyn� kiszak�tani,
semhogy sorst�rsaikat el�rulja.
Michnay �s L�csey tov�bbvonszolt�k magukat �s
reggelre Dunakeszi M�helytelepn�l el�rt�k a Dun�t.
Michnay c�lja egy Kistarcs�r�l szabadult t�rsuk, Po-
g�ny Gy�rgy el�r�se volt, aki �jpesten lakott.
A Dun�ban �llva, k�vekkel mindketten kid�rzs�l-
t�k ruh�jukb�l a m�niumcs�kokat, nehogy �rul�juk
legyen. P�nz�k az erd�szt�l m�g volt, �gy n�ztek ki
viseltes ruh�jukban, mint a kor�n munk�ba indul�
gy�ri munk�sok. Michnay k�rte L�cseyt, hogy
egy�tt folytass�k tov�bb az utat, de � tiltakozott, ki-
jelentette, hogy pechhes ember l�v�n Michnaynak ve-
le �gysem lesz szerencs�je, nem akar m�g r� is bajt
hozni. V�r a s�t�ted�sig, �jszaka lop egy cs�nakot,
�tmegy a Dun�n, �s ha szerencs�je lesz, m�snap
este 9 �rakor fognak tal�lkozni a B�csi �ton a nyol-
cas kilom�terk�n�l.
F�j� sz�vwel b�cs�ztak el egym�st�l, egyik�knek
sem volt mindegy, hogy mi fog a m�sikkal t�rt�nni,
a hossz� rabs�gban elt�lt�tt id� szorosan �sszeko-
v�csolta �ket. Michnay a villamosmeg�ll�hoz ment,
felsz�llt, minden baj n�lk�l el is �rt �jpestre, �s terv
szerint felkereste Pog�ny Gy�rgy�t. Az eg�sz csal�d
f�lelem n�lk�l, �r�mmel �s nagy szeretettel fogadta,
sz�m�tottak felbukkan�s�ra, sz�k�se h�r�t a r�di�b�l
hallott�k, �s olvast�k a sebt�ben kiadott k�r�z�se-
ket. A r�di� ugyan Recsk nev�t nem eml�tette, de a
f�ma m�r rebesgetett a t�bor l�tez�s�r�l. Pog�ny
m�r Kistarcs�n j� bar�ts�gban volt Julessel, sz�-
k�si terveket forgattak m�r akkor is a fej�kben.
Michnay t�bbsz�r is kijelentette, hogy � minden�ron
meg fog sz�kni, mert szabadul�sa teljesen bizonyta-
lan. Azt is megbesz�lt�k Pog�ny szabadul�s�n�l,
hogy ha Michnaynak siker�l megsz�knie, az els� le-
hets�ges alkalommal felkeresi �t. Gyuri elmes�lte,
hogy az eg�sz v�rosban, a bek�t� utakon, vonaton,
aut�buszon, villamoson, utc�kon �lland� razzia van,
minden k�vet megmozgat az �V�H� a sz�kev�nyek
k�zreker�t�s�re. A rokonokn�l, bar�tokn�l h�zkuta-
t�sok voltak, mindenhol, ahol felt�telezt�k, hogy ott
�k megjelennek, �rs�get hagytak h�tra.
Michnaynak azonban sokkal t�bb esze volt ann�l,
hogy hozz�tartoz�it megl�togassa �s csapd�ba es-
sen. Sz�leinek m�g csak nem is telefon�lt, nem is �rt
nekik, csak Pog�ny ismertette k�s�bb vel�k a t�r-
t�nteket. �jpesten nem maradhatott, hiszen seg�t�-
j�re is s�lyos b�rt�n v�rt volna a n�luk val� elfogat�-
sa eset�n. Eml�kezz�nk csak vissza a Dob�-f�le
sz�k�sre, amikor �desapj�t k�z�nk hozt�k t�sznak.
�t�lt�z�tt, p�nzt kapott �s �gy a Pog�ny csal�d �lete
kock�ztat�s�val seg�tette a tov�bbi menek�l�st, ami
sajnos kider�lt, �s a csal�d ez�rt 2 �vi b�rt�nb�nte-
t�st kapott.
�jpestr�l Jules a L�cseyvel megbesz�lt tal�lka-
helyre ment, a B�csi �ti temet�n�l l�v� nyolcas kilo-
m�terk�h�z. Itt �r�kon kereszt�l v�rt, m�r f�lt a fel-
t�n�st�l. Egy kuty�j�t esti s�t�ra viv� j�r�kel�t�l
megk�rdezte, hogy mikor megy az utols� busz,
majd azzal idegesen visszament a Dunakeszi M�-
helytelephez, ahol el�z�leg elv�ltak. Arra gondolt,
hogy L�cseynek nem siker�lt cs�nakot szereznie,
�s m�g mindig ott v�r, arra sz�m�tva, hogy a meg-
besz�lt helyen nem tal�lkoznak, Michnay ott fogja
keresni. Sajnos L�csey itt sem volt, Jules a Duna-
parton egy bokorban megaludt, hogy m�snap to-
v�bb keresse bar�tj�t. El�z�en k�t�ttek m�g egy
meg�llapod�st, hogy ha valami ok miatt nem tudn�-
nak tal�lkozni, akkor a k�vetkez� t�mpont a Margit
k�r�t �s Zsigmond utca sark�n l�v� Veres cukr�sz-
da. Michnay t�bbsz�r bement a cukr�szd�ba, de
sajnos eredm�nytelen�l. Esz�be jutott, hogy L�csey
besz�lt egy bar�tn�j�r�l, aki egy Sz�pv�lgyi �ti vill�-
ban lakik, c�m�re m�g eml�kezett, meg is tal�lta. A
sz�ban forg� h�lgy �ppen vir�got locsolt az udva-
ron. Jules bemutatkozott neki, ismertette a t�rt�n-
teket, ezek ut�n itt is sziv�lyes fogadtat�sban r�sze-
s�lt. Sajnos L�cseyr�l semmit sem tudtak, p�nzt �s
ruhanem�t akart sz�m�ra hagyni, arra sz�m�tott,
hogy k�s�bb m�gis itt fog tal�n jelentkezni. A h�z la-
k�i semmit sem fogadtak el, azt mondt�k, ha G�za
odamegy, �k majd mindennel el fogj�k l�tni. Mich-
nay egy levelet hagyott h�tra, amiben figyelmeztette
bar�tj�t, nehogy Malomsokra menjen, amint azt a
harmadik tal�lkahelynek megjel�lt�k, mert az meleg. Mint k�s�bb kider�lt, az els�
tal�lkoz�n L�csey is
ott volt, p�r m�terre �llt a s�t�tben, de az eg�szen
m�s ruh�ban l�v� �s m�sk�ppen kin�z� Julest
nem ismerte fel, l�tta a kuty�s j�r�kel�t is, azt hitte,
hogy �V�H�sok figyelik a k�rny�ket, megijedt �s el-
menek�lt. �jszak�kon kereszt�l eljutott Magyar�v�r-
ra, ahol felkereste egyik k�z�s bar�tunkat, egy g�-
p�szm�rn�k�t. � m�r az �js�gokb�l �s a r�di�b�l
�rtes�lt a sz�k�sr�l, ennek ellen�re nagy �r�mmel
fogadta L�cseyt. L�csey k�r�s�re, hogy seg�tse �t a
hat�ron, nem tudott kedvez� v�laszt adni, ezt a ha-
t�rt hermetikusan lez�rt�k, �ppen a k�r�z�s miatt is.
Azt tan�csolta viszont, hogy menjen vissza Buda-
pestre, ahol Bud�n egy lak�sa �ll �resen, ahol � egy
Ideig, am�g a viharok elcsitulnak, megh�z�dhat. B�-
cs�z�skor adott neki egy �tmeneti kab�tot is, melyet
saj�t mag�nak k�sz�ttette. Ezenk�v�l ruh�t �s p�nzt
is adott L�cseynek, aki ezut�n visszagyalogolt Bu-
dapestre. Ott felkereste a Sz�pv�lgyi �ton lak� csa-
l�dot, amelyn�l Michnay is j�rt. Megvend�gelt�k, s
vacsora k�zben z�r�gtek az ajt�n. Azonnal vil�gos-
s� v�lt, hogy a h�zat figyelt�k, mert a k�rd�sre,
hogy ki az, az �V�H� v�laszolt:
Azonnal kinyitni, vagy bet�rj�k az ajt�t. Miut�n a
nyomoz�k bel�ptek a lak�sba, mindenkit igazoltat-
tak. L�cseyhez �rve felsz�l�tott�k, hogy h�zza fel
nadr�gja sz�r�t, ugyanis a k�r�z�sben az szerepelt,
hogy L�csey l�b�n alul egy s�lyos s�r�l�s helye l�t-
hat�. L�csey felh�zta nadr�gja sz�r�t, de a s�r�l�s
nem t�nt el�, mert j�val magasabban, a t�rde f�l�tt
volt. A nyomoz�k ekkor elbizonytalanodtak, s a pilla-
natnyi zavart kihaszn�lva L�csey a becsukott abla-
kon kereszt�l az utc�ra ugrott, �s a s�t�tben elme-
nek�lt. Bar�tj�t�l kapott kab�tj�t azonban nem vi-
hette mag�val, az a lak�sban maradt. A megadott
budai c�mre ment �s ott maradt. Ek�zben az �V�H�s
nyomoz�k a kab�tot magukkal vitt�k, �s a benne l�-
v� cimk�r�l, amit a kab�tot k�sz�t� szab� varrt bele,
meg�llap�tott�k a k�sz�t� lakc�m�t. Megkerest�k, s
kider�lt, kinek varrta a kab�tot.
Ezut�n m�r gyerekj�t�k volt a budai lak�s c�m�t
megtudni, ahol legnagyobb meglepet�s�kre, L�-
cseyt tal�lt�k. Ott tart�ztatt�k le. A Gyorskocsi utcai
�V�H�s vizsg�lati oszt�lyra sz�ll�tott�k, s v�dat emel-
tek ellene. Sok�ves b�rt�nb�ntet�st kapott, let�lt�-
s�re V�cra sz�ll�tott�k. Onn�t az 1956os felkel�s
idej�n a t�bbiekkel egy�tt szabadult. Azonnal B�cs-
be ment, jelentkezett az amerikai hat�s�gokn�l, akik
r�vid id� alatt lehet�v� tett�k, hogy Amerik�ban �l�
�desanyj�hoz rep�lhessen. Be�llt az amerikai had-
seregbe, majd leszerel�se ut�n orvostanhallgat�
lett, diplom�j�nak megszerz�se ut�n b�rt�norvos-
k�nt helyezkedett el. Jelenleg Amerik�ban �l, nyug-
d�jas.
Jules miel�tt Budapestet elhagyta, m�g fel akar-
ta keresni egy bar�tj�nak �s cucct�rs�nak sz�leit.
Tatai G�z�r�l van sz�, hozz�tartoz�i a Katona J�-
zsef utc�ban laktak. Az �V�H� m�r napok �ta �rizte
bel�lr�l a lak�st, mert ismert�k bar�ti kapcsolatu-
kat, aki oda bement, ott is tartott�k. P�ld�ul egy
pap rokon is odament �s egy h�tig tartott a k�ny-
szer� vend�gl�t�s. Az�ta sem l�togatta meg a csa-
l�dot. G�za �desanyja h�zmester volt, ha valaki
csengetett, � ment a liftet kezelni. Ahogy Jules be
akart l�pni a liftbe, Tatai n�ni egyszer�en kil�kte.
Azonnal t�nj�n el, mondta, �s ezzel meg-
mentette Jules �let�t, aki csod�lkozott az udvari-
atlan fogadtat�son, mert nem tudta, hogy a lak�s
�rizet alatt van.
A magyar k�r�z�sek t�rt�net�ben ilyen hatalmas
appar�tussal m�g nem �ld�ztek senkit, rep�l�g�-
pek, helikopterek �s g�pkocsik bevon�s�val, k�r�l-
bel�l t�zezer kop� r�szv�tel�vel. Michnay keser�
sz�vwel mondott le a tov�bbi keres�s�r�l, hiszen az �
talpa alatt is �gett a f�ld. Kiment a D�li p�lyaudvarra,
ahol az �gynevezett bikavonatra jegyet v�ltott,
majd Balatonszentgy�rgy-Keszthely-Celld�m�l-
k�n kereszt�l megk�zel�tette R�pcelakot. Oda m�r
csak �jszaka a vet�seken kereszt�l ment, ott felke-
reste volt intern�lt t�rsunkat, doktor Nemere orvost, aki
szint�n seg�t�k�szen fogadta. A sz�k�sben � is to-
v�bb t�mogatta, ap�sa levitte a hat�rhoz R�jt�kmu-
zsajig. A vesz�ly �ri�si volt, mert mindenki, m�g a
gyerekek is �beren figyeltek. Minden idegent azon-
nal jelentettek, mert ha egy bokorugr�-t letart�ztat-
tak, v�rd�jat kaptak ut�na. A f�ld�n k�szva el�rte
Nagycenket. �r�kon kereszt�l megfigyelte a j�r�r�k
v�lt�si idej�t, majd kez�be vett egy v�kony gallyat,
melyet az egyik v�g�n�l a h�velyk- �s mutat�ujja
k�z� fogott lefel� l�gatva.
El�reny�jtott k�zzel, guggolva egyszer�en el�re-
haladt, a kis p�lcik�val �rz�kelte az �tj�ba ker�l�
�rint�huzalokat. Jules-nek csak �t kellett l�pnie a
dr�tokat, hogy ezen az aknaz�ron t�l legyen.
Most k�vetkezett a tapos�akn�val telep�tett s�v.
Ezt �gy k�zd�tte le, hogy az el�re elk�sz�tett 40-50
centim�ter hossz� vastag dr�tot leszurk�lta a f�ldbe, �s
ahol megakadt, ott volt az akna, csak ki kellett ker�l-
nie, hogy �gy szabad f�ldre, Ausztri�ba, Dajcs-
krajcba �rkezzen meg 1952 j�nius negyedik�n reggel 5 �ra
30-kor. K�tszeres �letvesz�lyben volt, egyfel�l az ak-
narobban�st�l kellett tartania, m�sr�szr�l pedig a
felfedez�s vesz�lyeztette. Az � elfog�s�b�l presz-
t�zsk�rd�st csin�lt az �V�H�, nehogy tan�s�tani tudja a
f�ltve �rz�tt t�bor l�tez�s�t.
Dajcskrajcban m�r a r�gi id�kb�l szem�lyes
ismer�sei voltak. Ism�t anyagi seg�ts�gben r�sze-
s�lt, ami lehet�v� tette tov�bbjut�s�t. Vonatra �lt,
�spedig a Gy�r-Sopron-�benfurti vas�tvonalra,
hogy miel�bb B�csbe jusson. Michnay l�lekjelenl�-
t�re �s b�tors�g�ra jellemz�, hogy volt mersze
olyan vonatra �lni, amely magyar ter�leten �thalad-
va megy B�csbe. A szerelv�ny mindk�t oldala bizto-
s�tva volt, senki sem sz�llhatott le vagy fel a hat�r�r-
s�g tudta n�lk�l. A vonat Sopronban meg�llt, Jules
m�g egyszer biztons�gos helyr�l gy�ny�rk�dhe-
tett volt fogvatart�iban, a gy�l�lt �V�H�sokban. A ve-
sz�ly azonban m�g itt is nagy volt, mert p�ld�ul ha
egy k�v�ncsi �V�H�s betekint a f�lk�be, a k�r�z�si
k�pekr�l azonnal felismeri Michnayt �s ebben az
esetben senki sem garant�lta volna, hogy nem r�n-
gatj�k le �t a vonatr�l, felr�gva a nemzetk�zi meg�l-
lapod�sokat, ugyanis a szerelv�ny osztr�k tulajdon-
ban l�v�n exterritori�lis ter�letnek sz�m�tott. Mich-
nay 24 �r�n bel�l m�r m�sodszor l�pte �t a ma-
gyar-osztr�k hat�rt. B�csben az amerikai hat�s�-
gokn�l jelentkezett, akik nem akart�k elhinni, hogy
Magyarorsz�gon l�tezik egy hal�lt�bor.
Miut�n saj�t vonalukon meggy�z�dtek Michnay
�ll�t�s�nak val�dis�g�r�l, a Szabad Eur�pa R�di�
k�zh�rr� tette Recsket. Michnay sz�d�letes mem�ri-
�j�t jellemzi, hogy kb. 520 recski intern�lt nev�t em-
l�kezetb�l felsorolta. �gy tudt�k meg nagyon sokan
a hozz�tartoz�k k�z�l, hogy szeretteik m�g �lnek �s
Recsken vannak. Michnay sikeres sz�k�s�vel �s a
t�bor borzalmainak �szinte felt�r�s�val megfizethe-
tetlen szolg�latokat tett. Felsz�nre ker�ltek a titkolt
vallat�si m�dszerek, k�nz�sok, t�rv�nytelen intern�-
l�sok, a hal�lt�bor hihetetlen borzalmai. Mi, az akko-
ri intern�ltak, a rajtunk esett megtorl�st�l f�ggetlen�l
h�l�sak lehet�nk Michnaynak, mert az � sz�k�se
tette lehet�v�, hogy mi is szabadok lehett�nk �s
nem ker�lt�nk a Katinihoz hasonl� t�megs�rba.
Vizsg�ljuk most meg, hogy milyen k�vetkezm�-
nyekkel j�rt Michnay sz�k�sben val� seg�t�se. mi-
lyen megtorl�sban r�szes�ltek, akik val�ban hozz�-
j�rultak siker�hez �s olyanok, akikr�l csak gondol-
t�k, hogy seg�dkezet ny�jtottak. A Pog�ny csal�d
sors�t ismerj�k. Itt meg kell jegyezn�nk, hogy Mich-
nay nem felel�s a k�vetkezm�nyek�rt, �k maguk be-
sz�lt�k el egy ismer�s�knek a t�rt�netet. B�r� b�csi
r�l van sz�, kinek S�ndor fia vel�nk volt Recsken �s
most tudta meg Jules r�v�n, hogy fia �l �s hogy hol
van. Berohant a Bel�gyminiszt�riumba, hogy fi�t en-
gedj�k el Recskr�l. J�tt az �V�H�, pillanatok alatt ki-
vert�k bel�le inform�tor�t, �gy Pog�ny�kat m�g az-
nap letart�ztatt�k. Michnay �desapj�t, aki az eg�sz
�gyr�l semmit sem tudott, k�t �s f�l �vre Kistarcs�ra
intern�lt�k.
A m�sik eset, ahol az �V�H� d�he nem ismert hat�rt,
kiss� komikus is. Egy ismer�s csal�d lak�s�t is meg-
sz�llta az �V�H�, abban a hitben, hogy Michnay oda-
megy seg�ts�g�rt. A lak�st senki sem hagyhatta el,
aki oda bel�pett. Valami ad�h�tral�k miatt j�tt a v�g-
rehajt�, �t is ott tartott�k. Miut�n nem t�rt vissza a hi-
vatalba, kik�ldtek egy m�sikat keres�s�re. Ezt is ott
tartott�k. A hivatal ezek ut�n b�nt�nyt gyan�tott �s
�rtes�tett�k a rend�rs�get. A lak�s ezeket is elnyelte.
Most m�r biztosra vett�k, hogy valami nagyobb-
szab�s� b�ncselekm�ny t�rt�nt. Egy teheraut� kar-
hatalmista vette k�r�l a h�zat �s er�szakkal benyo-
multak a lak�sba.
Ekkor kider�lt a t�ved�s �s az eg�sz k�rny�k he-
tekig ezen nevetett.
Sok ismer�s�t, bar�tj�t �s rokon�t zaklatt�k,
meghurcolt�k, beb�rt�n�zt�k, csak az�rt, mert �k
seg�tett�k vagy felt�telezt�k, hogy �t t�mogatt�k,
mindenhol minden zugot, minden sz�gletet �tkutat-
tak keres�s�re.
Tekintettel arra, hogy Michnay r�vbe �rkezett, t�r-
j�nk most vissza a sz�k�s felfedez�s�nek id�pontj�-
ra, m�jus huszadik�n 12 �r�ra. N�zz�k, mi is t�rt�nt ve-
l�nk, milyen megtorl�sban r�szes�lt�nk a lebukot-
takkal egy�tt, akiket r�vid id�re visszasz�ll�tottak k�-
z�nk, hogyan alakult tov�bbi sorsunk, mi tette lehe-
t�v� k�s�bbi szabadul�sunkat.
Valamivel 12 �ra el�tt l�zas izgalommal �s szokat-
lan gorombas�ggal tereltek be minket az �V�H�sok a
barakkokba, durva �tkok, rugdos�sok �s �tlegel�-
sek k�s�ret�ben. Nem tudtuk mire v�lni ezt a maga-
tart�st, tal�n kit�rt a h�bor� �s j�nnek az amerikai
ejt�erny�s�k a mi kiszabad�t�sunkra?
�lmodott a nyomor. �lomvil�gban �lt�nk, napon-
ta �jabb �s �jabb kacs�k, k�blih�rek, amnesztia
v�gy�lmok mindig m�s terminusokkal, de mikor a
barakkajt� durv�n r�nkcsap�dott, amit azonnal r� is
sineltek, l�ttuk, hogy valami komoly dolog t�rt�n-
hetett. Kis id� eltelt�vel vagy 8 10 �V�H�s rohant
r�nk, l�tsz�mot tartottak, h�romszor is egym�s ut�n.
Valakit vagy valakiket kereshettek. Ekkor d�bben-
t�nk r�, hogy sz�k�s t�rt�nt. Eb�det nem kaptunk,
14 �rakor m�r mindent tiszt�n l�ttunk. K�s�bb tud-
tuk meg, hogy �ppen ebben az id�ben a faluban j�t-
szott az �rs�g futballcsapata. M�rk�z�s k�zben egy-
szerre hirtelen lef�jt�k a j�t�kot, az �r�k sportfelsze-
rel�sben rohantak a t�borba. A faluban n�gy-�t na-
pig riad�k�sz�lts�g volt, minden idegent igazoltat-
tak, a karhatalmi �rs�g minden h�zat ellen�rz�tt. �gy
tartottak h�zkutat�st a falu pl�b�nos�n�l is. A vam-
zerok j�volt�b�l egyenk�nt vagy negyven�nket k�
s�rtek fel az ist�ll� �p�let�be, ami mint m�r tudjuk,
azel�tt juhhod�ly volt.
Le�lni nem engedtek, a fal fel� fordulva, h�tratett
kezekkel, homlokunkat a falhoz szor�tva kellett �ll-
nunk s v�rakoznunk. Mindannyiunkr�l felt�telezt�k,
hogy a sz�k�sr�l tudunk, vagy ahhoz seg�ts�get ad-
tunk, valamint azokat hozt�k m�g ide, akik a sz�-
k�ttnek �gyszomsz�dai, bar�tai vagy munkat�rsai
voltak. Egym�s ut�n vitt�k be az embereket maka-
r�ni szob�j�ba, kihallgat�sra. Akik visszaker�ltek,
rogyadoz� t�rdekkel vonszolt�k magukat, a ver�st�l
v�res, felduzzadt arcukkal szinte felismerhetetlenek
voltak. Volt, aki v�rz� fejjel m�r nem tudott rendesen
a homlok�n�l t�maszkodni, azt az �V�H�s h�tulr�l
haj�n�l fogva megragadta �s �gy l�kte a falhoz.
Volt, aki m�r n�gyszer is �sszecsuklott, de itt ezek
sz�m�ra sem volt kegyelem. Egy v�d�r v�z �s m�ris
tov�bb kellett a falat t�masztani.
Mikor �gy �jf�lt�jban r�m ker�lt a sor a kihallga-
t�ssal, az �ll�st�l �s �hs�gt�l m�r alig vonszoltam
magam. A t�rzs�p�lethez tuszkolva bel�ktek egy
nyitott ajt�n. Az ajt� k�t oldal�n bel�lr�l egy-egy
�V�H�s gumibottal a kez�ben �llt. Az egyik lov�sz, a
m�sik zabl�s volt. �ket m�r az els� napokt�l kezd-
ve ismert�k, de nekik vel�nk nem sok dolguk akadt.
�lland�an lovas kocsikat hajtottak. A magasabb
szakaszvezet�, akit lov�sz-nak nevezt�nk, cing�r,
bibircs�kos k�p�, sz�ke, a kisebbik, tizedes, valami-
vel csendesebb, jobb arc�, de � sem lehetett polg�ri
�let�ben l��pol�n�l t�bb.
Abban a pillanatban, ahogy bel�ptem, sz� n�lk�l,
mint k�t robot, addig �t�ttek-vertek ahol �rtek, m�g
makar�ni intett, hogy ne �ssenek agyon, m�g
sz�ks�g van r�m, mert ki akar hallgatni. A cs�pl�s
erre abbamaradt �s k�vetkezett makar�ni, Nagy
L�szl�.
El�bb igen ny�jasan mosolyogva megk�rdezte,
van-e valami mondanival�m a sz�k�ssel kapcsolat-
ban, ha igen, kapok enni �s azonnal visszamehetek
a m�helybe.
Nemleges v�laszomra bej�tt borzas �s s�sap-
k�s, akik a k�t v�rebbel egy�tt lefogtak, g�z�larcot
h�ztak a fejemre, hogy �v�lt�semmel ne zavarjam a
t�bbi �V�H�s kisded, igaz�n j�l ki�rdemelt nyugodt
�lm�t. Most �rtettem csak meg, hogy mi�rt nem hal-
lottuk el�deink tettleges kihallgat�s�n�l a f�jdal-
mak megnyilv�nul�s�t. A k�vetkez� pillanatban
mind a n�gyen nekem estek, addig r�gtak, tapostak,
m�g a ver�st�l �s leveg�hi�nyt�l elvesztettem az
eszm�letemet. Gondolom, erre azonnal ler�ntott�k a
g�z�larcot fejemr�l �s fellocsoltak, de ezzel m�g
nem �rt v�get a tort�ra. Makar�ni k�z�lte velem,
olyan jelent�sek birtok�ban van, hogy �n az ut�bbi
id�ben sokat voltam egy�tt Stern P�llal �s � t�bb-
sz�r volt n�lam a m�helyben is. Mit besz�lt�nk �s
mit akart t�lem? Valamit k�nytelen voltam mondani,
ha nem akartam nyomor�kon elhagyni a k�nz�kam-
r�t. Olyat kellett mondanom, ami hihet�v� �s elfo-
gadhat�v� tette tal�lkoz�sainkat. Bevallottam, hogy
patk�szegb�l k�sz�lt gy�r�t k�sz�tettem Stern P�l-
nak, ami szabadul�s�hoz kellett, hogy neki szeren-
cs�t hozzon. Igen, de mi�rt j�tt m�g m�sik alkalom-
mal is? j�tt a k�vetkez� k�rd�s. Az els�t elvesz�
tette �s m�sikat csin�ltam neki, hangzott a v�la-
szom. L�tsz�lag makar�ni ebbe bele is nyugodott,
de az�rt m�g b�cs�z�ul kaptam egy p�r pofont. Az
�jabb v�d ellenem, hogy pazarlom a n�p vagyon�t
�s a patk�sz�get nem a rendeltet�s�nek megfelel�
c�lra haszn�ltam fel. M�g az sem seg�tett, hogy a
sz�g m�r haszn�lt volt. Visszal�kd�stek a tet� al�,
ahol tov�bb �llva kellett az el�bbi m�don t�masz-
kodnom. M�r alig volt k�z�tt�nk, aki legal�bb k�t-
szer nem volt kezel�sen �s ne lett volna valahol v�-
res sebekkel bor�tva.
Most j�tt a r�ad�s, a lelki k�nz�s, ami csak olyan
agyban sz�lethetett meg, mint amilyen makar�ni�
volt. Hajnalban megjelent Lencs�s egy g�z�lg� kon-
d�rral. Term�szetesen mindannyiunknak meg�t�tte
m�g �sszet�rt v�res orr�t is a p�rolg� �tel illata.
Megjelent a makar�ni is, sunyi mosollyal k�z�lte,
ha valaki m�gis tudna valamit a sz�k�ssel kapcso-
latban, az jelentkezzen, kap egy csajka babot �s
mehet vissza a barakkba. Mellettem �llt, illetve t�-
maszkodott doktor Som�cy L�r�nt, Soma, aki hoz-
z�m hasonl� �llapotban volt �s csak k�p�tt egyet.
Kis id� m�lva l�ttuk, hogy sorst�rsaink k�z�l t�bben
egym�s ut�n jelentkeztek kihallgat�sra. Amit ver�s-
sel nem tudtak el�rni, megtette az �hs�g, a minden-
�ron val� enni akar�s. Mint kider�lt, mindenki kital�lt
valami jelent�ktelen dolgot, csakhogy egy csajka
babhoz jusson. Az �V�H�sok minden kis dologra ha-
raptak. M�snap estig m�g ott maradtunk vagy hu-
szan, akik f�lt�nk kital�lni valamit, att�l val� f�lel-
m�nkben, hogy ha kider�l val�tlan mes�nk, m�g na-
gyobb ver�st kapunk.
Hajnal fel� tizenhatodmagammal bev�gtak egy
fogd�nak kinevezett, ki�r�tett helyis�gbe a m�hely-
barakk legsz�l�n. Eszm�letlen�l rogytunk a padl�ra,
ott tartottunk m�r, hogy teljesen mindegy nek�nk,
agyon is �thetnek, az �ll�st m�r nem b�rjuk tov�bb.
Reggel kaptunk el�sz�r enni egy csajka r�ntott le-
vest, amit moh�n kih�rpintett�nk egy pillanat alatt
�s hozz� az eg�sz napi keny�radagot megett�k. A
szobaparancsnok Soma lett. Ezt nem b�ntuk, mert
�t mindannyian szerett�k. A fogda kosztja a kintinek
csak fele volt, az �V�H�sok szerint az�rt, nehogy va-
lakinek esz�be jusson a k�b�nya helyett a fogd�t
v�lasztani.
Az �breszt� ut�ni els� esem�ny a fogda k�r�li b�-
ka�get�s volt, a szolg�latos �V�H�s �r ezt sohasem
felejtette el. H�romszori b�ka�get�s el�re, majd
ugyanannyi h�trafel�, k�zben sz�les deszkalappal
�temesen �lland�an vert�k fenek�nket, amivel a b�-
ka�get�s temp�j�t siettett�k. A gyeng�bb fizikum-
mal rendelkez�k nem sok�ig b�rt�k, szeg�nyek hely-
zete m�g rosszabb lett, a k�jelg� szadist�k k�sz�st
vez�nyelve r�gt�k �s tapost�k �ket. Ennek lett �ldo-
zata a fiatal D�nes Istv�n, aki Benk� Zolt�n �rtes�l�-
se szerint a mai napig is viseli Recsk nyomait, vala-
hol Kanad�ban �l feles�g�vel �s k�t gyermek�vel.
Az operat�v tisztek �s makar�ni naponta megjelen-
tek n�lunk, h�tha valaki m�gis hajland� valamilyen
inform�ci�ra. Napjaink nagy r�sz�n felv�ltva el�ad�-
sokat tartottunk egym�snak, a f�el�ad� Soma volt.
�nfel�ldoz�an igyekezett mindenkibe er�t verni,
rendszeresen j�g�ztunk �s j�ghideg v�zben mindig
der�kig mosdottunk a fogda el�tti csapn�l. Soma
spiritiszta sze�nszokat tartott, mindannyian igyekez-
t�nk vele csin�lni, hogy az id� jobban teljen. K�t h�t
ut�n nagy r�sz�nk a b�ntet�brig�dba ker�lt. �gy
most m�r �n is megismertem annak a b�ntet�bri-
g�dnak bels� �let�t, amelyr�l m�r az el�z�ekben
besz�moltam. Itt hallottam, hogy a sz�kev�nyek k�-
z�l hetet elfogtak, a nyolcadikat, Michnayt pedig a
hat�ron agyonl�tt�k. A b�n�sm�d �s az �lelmez�s
m�g az eddigin�l is rosszabb lett, most l�ttuk, hogy
ezeket a hihetetlen borzalmakat m�g fokozni is le-
het. Mindezt az�rt tett�k, hogy az emberek kedv�t
m�g a sz�k�s gondolat�t�l is elvegy�k. K�r�lbel�l
h�rom h�t m�lva ismert�k meg a sz�rny� val�s�got,
vagyis, hogy mi t�rt�nt a sz�kev�nyekkel �s milyen
v�res k�vetkezm�nyei lettek a terrork�l�n�tm�nyek
r�szv�tel�vel. Egyik reggel nem volt kivonul�s, az
eg�sz t�bort felhajtott�k a fogda �s a k�rlet k�z�tti
�res t�rre. Kis id� m�lva k�z- �s l�bbilincsben, l�n-
con vezett�k az elfogott sz�kev�nyeket. Ezt tal�n
nem is nevezhetj�k vezet�snek, mert az el�z� �V�H�s
kihallgat�si m�dszerek megtett�k a hat�sukat, �gy
vonszolt�k magukat, mint annak idej�n a megsz�-
k�tt �s visszasz�ll�tott Dob� f�hadnagy. Mi, a r�giek,
tudtuk, hogy mi v�r szerencs�tlen bajt�rsainkra �s
milyen esem�nyeknek lesz�nk szemtan�i. De erre,
legal�bb is ilyen form�ban m�g mi sem sz�m�tottunk.
A t�borparancsnok, helyettese, az operat�v tisz-
tek, Budapestr�l �rkezett vend�gek, Prinz �rnagy,
Potec sz�zados, B�nk�ti sz�zados, T�t f�had-
nagy, valamint t�bb civil ruh�s kiv�ncsi �V�H�s vett
r�szt a szadista l�tv�nyoss�gban. B�nk�ti sz�zados
kiv�tel�vel az eml�tett urakat m�r megismert�k,
most �t szeretn�m r�viden bemutatni. A Gy�jt�fog-
h�zb�l j�rt ki id�nk�nt tapasztalatcser�re. A k�nvalla-
t�st �s a letart�ztatottakkal val� megal�z� �s ke-
gyetlen b�n�sm�dot alaposan kitanulta, �gy t�bb
ember agyonver�s�t szem�lyesen ir�ny�totta. T�bb
letart�ztatott nyilv�nos agyonver�s�r�l a Gy�jt�fog-
h�zban l�v�k tudn�nak r�szletesen besz�molni. Hir-
hedt mond�sa volt: Nek�nk magukkal senki fel�
sem kell elsz�molnunk, a falon t�l a temet�ben in-
gyen parcell�nk van, csak egy v�d�r m�sz k�rd�se
az eg�sz �s senki sem keresi magukat. A t�borpa-
rancsnok hegyi besz�det tartott, melynek l�nyege
az volt, hogy a k�zbiztons�g Magyarorsz�gon ma
m�r annyira meger�s�d�tt, hogy az �sszlakoss�g
seg�ts�g�vel b�rkit el tudnak fogni, a szervezett
�sszm�k�d�sre ez a p�lda is jellemz�. H�t aljas
sz�kev�nyt fogtak el, a nyolcadik sem �rte el c�lj�t,
nyugati megb�z�it. A hat�ron sz�k�s k�zben agyon-
l�tt�k, �gy szerencs�je volt, mert nem ker�lhetett ide
vissza, hogy � is elnyerje m�lt� b�ntet�s�t. A sz�t a
karvalyk�p�, mosolyg� terrorfi�, makar�ni vette �t,
aki felsz�l�totta az �gynevezett j��rz�s� intern�lta-
kat, hogy jelentkezzenek �s �lljanak bossz�t azo-
kon, akik felel�sek a t�borban t�rt�nt szigor�t�so-
k�rt, ver�sek�rt, valamint fogdab�ntet�sek�rt. Kije-
lentette, ha a sz�k�s nem t�rt�nt volna meg, az
eg�sz t�bor m�r most szabadult volna.
Persze mindannyian tudtuk, hogy ez szemensze-
dett hazugs�g. Miut�n senki sem mozdult, mongol
l�pett el� �s fenyeget�en parancsolta, hogy az �n-
k�nt jelentkez�k l�pjenek ki a v�res aktus v�grehaj-
t�s�ra. Ekkor Ign�c Istv�n, egykori idegenl�gi�s
vezet�s�vel megindult sorban a patk�nyok hada.
El�bb j�ttek a brig�dvezet�k kiv�tel n�lk�l, majd
Lencs�s a szocdemek nagy r�sz�vel. A kistarcsaiak
k�z�l csak a brig�dvezet�k �s egy-k�t vamzer je-
lentkezett. A cs�csel�k megrohanta az �sszek�t�-
z�tt v�dtelen t�rsainkat �s megkezd�d�tt a gy�l�let-
t�l v�rbeborult szem� �V�H�s urak r�sz�re a Divina
Comedia. A kih�zott, er�teljes brig�dvezet�k, �l�-
k�n Ign�ccal, Tam�s Dezs�vel �s Lencs�ssel puszta
�k�llel, er�teljes r�g�sokkal, tapos�sokkal �lt�k ki
az am�gy is magukban rejl� szadizmusukat. Az �l-
dozatok, akik m�r �gyis alapos el�k�sz�t�s alatt vol-
tak az �V�H�sok r�sz�r�l, az els� �t�sekre m�r �ssze
is csuk�dtak, �szt�n�sen igyekeztek megk�t�z�tt
kez�kkel legal�bb a fej�ket v�deni, de ez sehogy
sem siker�lhetett, mert az ordasok v�logat�s n�l-
k�l r�gtak, tapostak, k�zben egym�st biztatt�k, hec-
celt�k. Az �V�H�sok pedig, mint valami bikaviadalon,
�gy drukkoltak, pedig itt is csak az egyik f�lnek volt�
es�lye. A viadal ut�n, melyet az �r�k hagyattak ab-
ba, a v�rbefagyott szerencs�tleneket egyszer�en te-
herkocsira dob�lt�k �s el�tt�nk ismeretlen helyre
sz�ll�tott�k.Erdey S�ndor:|
Erdey S�ndor:|
A recski t�bor rabjai.|
A recski t�bor rabjai.|
K�sz�net �s el�sz�.|001.txt
Recsk.|002.txt
Intern�l�t�borok.|003.txt
Helycsere az �rtoronyban.|004.txt
Szabadul�s, ahogyan az �V�H� csin�lja.|005.txt
Meg�rkez�s Recskre.|006.txt
Ir�ny a Zerge.|007.txt
K�blih�rad�, I. b�ntet�brig�d.|008.txt
A m�sodik sz�k�s �s k�vetkezm�nyei.|009.txt
Megv�ltozott a t�bori �let.|010.txt
Papp Simon professzor, t�borb�v�t�s.|011.txt
Feny�t�sek, d�nt�tt g�zs, Kiss D�niel k�lv�ri�ja.|012.txt
Els� szabadul�k, m�sodik recski kar�csony.|013.txt
T�li f�ldmunk�k, csontb�ny�sz�s.|014.txt
52 nap s�t�tz�rk�ban, 16 nap �hs�gsztr�jk.|015.txt
Lej�rt konzervek, enyh�l�si folyamat.|016.txt
Szt�lin hal�la.|017.txt
Szabadul�si h�rek.|018.txt
A II. b�ntet�brig�d feloszlat�sa, csillaghull�s.|019.txt
�jra Recsken 1954 m�jus�ban.|020.txt

Megv�ltozott a t�bori �let, �V�H�s gyilkoss�gok.

Sz�gyenkezve vonultunk vissza barakkjainkba, mert
ism�t szomor�an vett�k tudom�sul, hogy k�z�tt�nk
v�rebek is vannak, akik a konc�rt vagy el�ny�k�rt
�lni is hajland�k lenn�nek. M�lyen megvetett�k eze-
ket az embereket, akik saj�t bajt�rsainkat agyon
tudt�k volna verni. Arra m�r t�bb precedens is volt,
hogy �V�H�sok mentett�k ki a bajbajutott intern�lta-
kat Pelach, Jeges valamint m�s brig�dvezet�k kar-
maib�l. Nem nevezhetj�k enyh�t� k�r�lm�nynek azt,
hogy parancsot kellett v�grehajtaniuk, hiszen nem-
egyszer hat�sk�r�k�n t�lmen�en is kegyetlenked-
tek. A t�bor �lete teljesen megv�ltozott, mindannyi-
an f�lt�nk, a sz�k�sre, v�rhat� k�vetkezm�nyei
miatt most m�r senki sem gondolt. A munka m�g
nehezebb lett, s�t m�g nagyobb norm�t kellett telje-
s�ten�nk.
A mi �ll�spontunk: egy csendes ellen�ll�s, min-
den l�g�si lehet�s�get megragadva, ahol csak le-
het, szabot�lni, amit csak lehet, megenni, mert csak
�gy lehetett rem�ny�nk a t�l�l�sre. Egyre t�bben
haltak meg a kegyetlen b�n�sm�d, betegs�g, kime
r�lts�g, �hs�g, gy�gyszerhi�ny k�vetkezt�ben. Egy-
re t�bbet �s k�r�ltekint�bben csaltunk, mert csak
�gy lehetett a norm�t, ha nem is el�rni, de meg
k�zel�teni, cigarett�hoz vagy valami ennival�hoz jut-
ni. Vil�gos volt el�tt�nk, hogy az 1000 1200 kal�ri�-
val �s a napi 14 15 �r�s munk�val nem lehet sok�ig
kitartani, j�nni kell a teljes legyeng�l�snek. Ett�l
kezdve fokozatosan k�vett�nk el mindent valami
�lelmiszer megszerz�s��rt. Am�g mi lassan, de biz-
tosan gyeng�lt�nk �s fogytunk, Pelach �s Jeges, va-
lamint a brig�dvezet�k g�mb�ly�dtek, h�ztak. K�ny-
ny� volt nekik, nem dolgoztak. Lencs�s seg�ts�g�vel
mindenhez hozz�jutottak, m�g innival�hoz is, tiszta
alkoholt a k�rh�zb�l, spirituszt pedig a konyh�b�l
szereztek, ami cukros feketek�v�val eg�szen �lvez-
het� ital volt. Ez a j�l�t �s az alkohol hat�sa m�g fo-
kozta kegyetlens�g�ket.
Egym�s ut�n haltak meg legjobb bajt�rsaink.
Most Mez�ffy K�roly trag�di�j�t mondom el. Rendk�
v�l szimpatikus, mindannyiunk �ltal szeretett j� baj-
t�rs, � is Kistarcs�r�l ker�lt ide. A k�b�ny�ba az al-
s� szintre, a k�fejt�kh�z osztott�k be. Itt is norm�ra
dolgoztak, m�ghozz� �gy, hogy a kitermelt mennyi-
s�get m�rt�k. A norma el�r�se becs�letes munk�val
a lehetetlens�ggel volt hat�ros, de ennek ellen�re
Karcsi, mint sokan m�sok, akik rendesen dolgoztak,
megk�s�relte azt el�rni, mert csak �gy lehetett spej-
zolni, vagyis egy kis t�bblet �lelmiszerhez jutni. Kb.
15 m�ter magas szikl�s fal el�tt volt kijel�lt munkate-
r�lete. Csoportj�nak tagjai a k�vetkez�k voltak: Ko-
v�cs Istv�n, B� R�c Istv�n, Farkas Imre, Magyar K�-
roly, Solti L�szl�. Az egy�ttesnek el�bb cs�k�nnyal
kellett a f�ldes r�szt a kisebb k�darabokkal lefejteni,
hogy �gy megtiszt�ts�k a nagyobb szikl�kat a medd�
r�tegt�l. A b�ny�sz�s c�lja ez a nagyobb j�min�s�-
g�, oszloposan elhelyezkedett sziklavonulat, amit a
k�s�bbiek folyam�n fesz�t�vasakkal, majd robban-
t�ssal tettek szabadd� el�bb a szeletel�sre, majd a
kockak�vek kifarag�s�ra, v�g�l az apr� k� t�r�s�re.
Az � munk�juk a fejt�s volt, a t�bbiek pedig talics-
k�kkal sz�ll�tott�k a ki�nt�be. Mez�ffy, mint sokan
m�sok, �gy akart eredm�nyt el�rni, hogy m�lyen
al�fejtett, kiszedte bolthajt�sosan a puha r�teget,
hogy azut�n a magasan felette l�v� t�m�r f�ldr�teg
leszakadjon. Ez ment is egy darabig, de a csoport
mindig t�bbet akart el�rni, ez�rt m�lyebbre mentek
befel�, �s egy vigy�zatlan pillanatban hatalmas ro-
bajjal leszakadt a v�rtn�l nagyobb mennyis�g�
medd� r�teg. Szeg�ny Mez�ffy K�roly k�s�n vette
�szre a vesz�lyt, m�r nem tudott kiugrani, mag�val
r�ntotta �s betemette a r�z�dul� omlad�k. T�rsai ki
b�ny�szt�k, m�g akkor �lt, tr�glira tett�k, hogy a
lenti intern�ltk�rh�zba sz�ll�ts�k, de sajnos, �tk�z-
ben meghalt. Mindez �s ehhez hasonl� balesetek
nem v�gz�dtek volna ilyen magas ar�nysz�mban
hal�lesettel, ha az �V�H� gondoskodott volna a biz-
tons�gi el��r�sokr�l, gyors seg�lyr�l, betegsz�ll�t�si
lehet�s�gr�l. Ilyen m�don al�fejteni a civil k�b�-
ny�kban tilos, de itt a rabl�k �s �rg�k nem sz�m�
tottak embernek, itt mi hal�lt�borban dolgoztunk.
Boross T�bi J�zsef azel�tt egyenes tart�s�, n�d-
sz�l ember volt, a k�t�r�st�l �s �hs�gt�l megt�rt, le-
 gyeng�lt. Eg�szen term�szetes, hogy a gyilkos ira-
mot nem b�rhatta, kevesebbet termelt, ha meg el�-
gedetlenkedett is, bes�gt�k �s ez�rt Kis D�niellel
�s t�bbek k�z�tt az id�s Horv�t b�csival fogd�ba
ker�lt. Egyik �jjel az �rs�g unatkozott, minek k�vet-
kezt�ben sz�rakoz�sb�l a fogd�sokat csukl�ztatt�k.
Hogy a kihev�lt �s elf�radt embereket a tov�bbi tor-
t�r�kra felfriss�ts�k, a cell�ba egy v�d�r hideg vizet
z�d�tottak, mely az ajt� k�zel�ben �l� Boross-T�bi
J�zsefet tal�lta telibe. A h�s�gt�l megizzadt sorst�r-
sunkn�l ez t�d�gyullad�st �s gy�gykezel�s hi�ny�-
ban gyors hal�lt okozott. M�dli Istv�n r�gi rend�r al-
ezredes, egyik legid�sebb t�rsunk. Az �gynevezett
munkamegtagad�s miatt igen gyakran f�lkoszton
fogd�ra vetett�k. �lland� g�ny t�rgya volt az �V�H�-
soknak, primit�v lelk�knek �r�met okozott, hogy egy
magas rang� hortista rend�rtisztet nevets�gess�
tettek. Rendszeresen futtatt�k fat�rzzsel a h�t�n az
id�s urat, ha �sszeesett a gyenges�gt�l, felrugdos-
t�k, �s tov�bb kellett futnia. Mi t�bbsz�r besz�lt�nk
vele, hogy ne vegye a sz�v�re a megsz�gyen�t�se-
ket, de � b�szk�n viselt mindent zoksz� n�lk�l, ne-
hogy a taknyos �V�H�s suhancok m�g jobban kine-
vess�k. Elgy�t�rt szive felmondta a szolg�latot, hi�-
ba �v�lt�ztek vele, hi�ba locsolt�k �s rugdost�k az
�V�H�sok, nem mozdult t�bb�, meghalt.
Legal�bb ilyen tragikus volt a szocdem Janke J�-
zsef hal�la. Amint m�r eml�tettem, az Elektromos
M�vek egyik legjobb szakembere l�v�n a t�bori vil-
lanyszerel�kh�z ker�lt. Feladata az �rtornyok �s a
k�ls� l�mpaoszlopok karbantart�sa. Ha valahol egy
�g� ki�gett, ami el�g gyakori volt, akkor � egy g�p-
pisztolyos �r k�s�ret�ben kiment �s megjav�totta a
hib�t. Egyik alkalommal kikis�rt�k az �szaknyugati
oldalon l�v� egyik villanyoszlophoz a ker�t�s k�ls�
oldal�n�l. K�s�r�je egy karhatalmi, m�r t�bb fegyel-
mi b�ntet�st kapott �r. A sz�banforg� oszlopn�l m�-
sz�vasait felk�t�tte �s szersz�mos t�sk�val a v�ll�n
felm�szott az oszlopra a ki�gett �g� kicser�l�s�re.
Az �r k�zvetlen�l az oszlop alatt v�rt. Janke szersz�-
mos l�d�j�b�l v�letlen�l kiesett egy kalap�cs, ami a
gyan�tlanul �lldog�l� �V�H�s el� esett, mire az fel-
ijedve, egy g�ppisztolysorozatot engedett Jank�ba.
Janke s�lyosan sebes�lve biztons�gi �v�vel, vala-
mint m�sz�vas�val az oszlophoz r�gz�tve maradt.
Nagysok�ra az �rs�g hozott egy l�tr�t, annak seg�t-
s�g�vel szeg�ny sorst�rsunkat levett�k, majd a m�r
ott l�v� doktor K�nya Tibor intern�lt orvos igyekezett el-
s�seg�lyt adni. A sebes�l�s nagy v�rvesztes�ggel
j�rt, oper�lni nem volt m�d, azonk�v�l a sebes�l�st�l
az orvosi els� seg�lyig eltelt hossz� id� miatt, a hely-
sz�nen meghalt.
Val�sz�n�leg az � hal�l�val kapcsolatban valamire
vissza kell eml�kezn�nk, ami ezekben az id�kben
t�rt�nt. Mikor m�g szabadabban dolgozhattam, �s
az aggreg�torh�zban voltam beosztva, felt�nt ne-
kem, hogy az �V�H�s k�rlet mellett t�bb esetben hosz-
sz�k�s l�d�kat, valamint f�ldmunk�s szersz�mokat
l�ttam, amik m�snapra rendszeresen elt�ntek. K�r-
d�semre egyszer azt mondt�k, hogy azok szersz�-
mos l�d�k. Ha ez igaz lett volna, akkor mi�rt csak
akkor l�ttam azokat, amikor valaki meghalt �s m�s-
napra elt�ntek? Janke eset�re m�g megjegyeztem,
hogy ez az �n szememben gy�va gyilkoss�g, mert
j�zan �sszel senki sem t�telezhet fel sz�k�st k�t �r-
torony k�z�tt k�v�lr�l �s m�g egy harmadik g�ppisz-
tolyos �r szeme l�tt�ra.
Volt egy m�sik eml�t�sre m�lt� eset, ahol a tudat-
lans�gnak �s az emberi aljass�gnak szerencs�tlen
p�ros�t�sa siettette egy t�rsunk hal�l�t. A f�szerep-
l�k: egy id�sebb beteg t�rsunk �s vipla, aki egy-
maga t�bb intern�lt hal�l�t id�zte el�. A t�borba va-
l� �rkez�s, illetve felzavar�s ut�n k�vetkezett a hi-
pis, term�szetesen meztelenre vetk�ztetve. Az
egyik �reg �rn�l tal�ltak egy kem�nyebb gumics�-
szer� valamit, egy kat�tert. Vipla k�rd�s�re, hogy
mit rejteget mag�n�l, elmondta, hogy neki proszta-
tanagyobbod�sa van, ez�rt en�lk�l nem tud rende-
sen vizelni. Vipla haragra gerjedve azt hitte, hogy
ez egy nagyothall� k�sz�l�k r�sze, csak �t az �rge
f�lre akarja vezetni. A kat�tert eldobatta, s �gy bajt�r-
sunkat borzalmas szenved�sek el� �ll�totta. Tekintet-
tel az �tt�teles r�kos betegs�gre, az eset a legrosz-
szabbul v�gz�d�tt, mert m�g a sz�ks�ges kell�kek
hi�ny�ban oper�lni sem lehetett. Mint Kis D�niel
bar�tunkt�l tudjuk, �gyszomsz�dja, �nodi Mih�ly, a
szeged-t�p�i paraszt �ri�si er�vel viselte a szenve-
d�seket, s�lyos betegen is �lland�an dolgoztatt�k,
m�gsem h�dolt be fogvatart�inak, egy �jszaka n�-
m�n, kimer�lve �hen halt.
Ugyancsak � volt egy m�sik esetnek is tan�ja a
recski k�rh�zban. Egy volt hadb�r� sz�zados, akit a
hal�los hajsza �s az �hs�g kimer�tett, betegnek je-
lentkezett. �cs megvizsg�lta, majd mint a legt�bb
esetben, szimul�nsnak vette a s�lyos esetet. M�s-
nap visszak�nyszer�tett�k a b�ny�ba, ahol m�r az el-
s� �r�kban �sszerogyott. Ez az �rul� �csnak is el�g
bizony�t�k volt a gyeng�lked�be val� felv�telre. Na-
pokon bel�l a v�gtagok fel�l a sz�v fel� halad� b�nu-
l�st�l � is �cs �ldozatai k�z� ker�lt.
A k�vetkez� esetnek vegy�nk egy p�ld�t, hogy
egy brig�dvezet�, a szadista Kerekes mik�nt id�zte
el�egy fiatal t�rsunk hal�l�t. Kisz�rt egy t�r�keny,
sov�ny fiatal fi�t, M�rton Istv�nt, aki m�g amellett
sz�vbajos is volt. Szabot�zs v�dj�val fogd�ba juttat-
ta, ahol g�zsba k�t�tt�k. Mindj�rt az els� alkalom-
mal el�jult. �cs-Mengele igazolta betegs�g�t, �gy a
g�zst elhagyt�k, de az�rt a b�ka�get�s �s a ver�s
nem maradt el.
Fogda ut�n tov�bb �ld�zte Kerekes. F�lt att�l,
hogy a brig�d �tlagteljes�tm�ny�t lerontja, ez�rt az-
zal az indokkal, hogy nem beteg, csak szimul�ns,
minden �ron munk�st akart bel�le nevelni. Ez a ne-
vel�s od�ig fajult, hogy a szerencs�tlen fi� fogcsi-
korgatva, s�rva k�s�relte meg a 100 sz�zal�kot telje-
s�teni, hogy � is spejzolhasson �s ne rontsa le baj-
t�rsai �tlag�t. A vas�rnapi t�rsadalmi munk�n�l az
egyik �r kit�ntette megsz�l�t�s�val. Na, maga
most j�l dolgozik, mutassa meg, hogy ember a tal-
p�n, vigye le ezt a k�vet. Az �tlagosn�l nagyobb
darabot Pista remeg� tagokkal a v�ll�ra vette �s le-
cipelte az �ton. El�rte, hogy az �r �s Kerekes meg-
dics�rt�k. L�tja, m�gis fasza gyerek maga. Pista
erre elmosolyodott, �sszeesett, meghalt. M�gsem
szimul�lt.
Egyik nap sz�ll�t�s volt a budapesti rabk�rh�zba.
A besz�ll�tottak kiv�tel n�lk�l s�lyos esetek voltak.
Az egyik bajt�rsat m�r csak hord�gyon lehetett sz�l-
l�tani, de term�szetesen nem ment�kocsit vettek
ig�nybe. Fell�kt�k a teheraut�ra, majd a szennyesek
�s m�s ruhanem�k feldob�l�sa k�vetkezett. A sz�ll�
t�s, mint ebben az esetben is, �jjel t�rt�nt, hogy a
polg�ri lakoss�g el�l elrejts�k a meggy�t�rt �ldoza-
tok legt�bbsz�r utols� �tj�t. A s�t�tben a m�g mo-
zogni tud�, oper�l�sra indul� betegek felk�sz�l�d-
tak a szennyesek tetej�re, k�zep�n k�t g�ppiszto-
lyos �V�H�s �r �lt. Reggel a k�rh�z udvar�n a meg�r
kez�s ut�n l�tsz�mot tartottak. L�zas kapkod�s, egy
�rge hi�nyzik. K�zben a ruhanem�k lerak�sa ut�n
megtal�lt�k szerencs�tlen t�rsunkat, aki miatt a l�t-
sz�mhi�ny volt, term�szetesen holtan, mert nem
kapv�n leveg�t, megfulladt.
M�g egy szem�lyes �lm�nye volt Kis D�nielnek,
Horv�t b�csi esete. A hatvan �v feletti parasztem-
bert is teljesen kik�sz�tette a minim�lis koszton meg-
k�vetelt hatalmas norma, pedig � eg�sz �let�ben
hozz� volt szokva a neh�z testi munk�hoz. Ha hoz-
z� hasonl� fizikummal rendelkez�k m�r nem b�rt�k,
mit lehetett v�rni azokt�l az �rtelmis�giekt�l, akik so-
ha fizikai munk�t nem v�geztek. Horv�t b�csi is
munkamegtagad�s �s szimul�l�s v�dj�val ker�lt a
fogd�ba, ahol az unatkoz� �V�H�sok c�lt�bl�ja lett
�s a m�r ismertetett tort�r�kat kellett elszenvednie,
amik a fogd�soknak jutottak rendszeresen oszt�ly-
r�sz�l. Jellemz� a f�k�nt paraszti sorb�l kiker�lt �r-
szem�lyzetre, hogy m�g az eg�szen egyszer� em-
bereket sem k�m�lt�k. Horv�t b�csit is Budapestre
sz�ll�tott�k a Batty�ny t�ri rabk�rh�zba, ahol r�vi-
desen kiszenvedett.
Kov�cs istv�n adatai alapj�n m�g k�t tragikus
esetet �rok le. 1951 �sz�n 80-100 m�ter magasban
fel�ll�tott�k a k�fejt� brig�dot, akik a fesz�t�kkel
meglaz�tott k�t�mb�ket f�lsiket�t� robajjal k�ldt�k le
a szintre a k�t�r�k k�z�. Egy F�lix nev� 7 holdas
tolnai kul�k, aki Kov�cs mellett t�rte a k�vet, hirte-
len elv�g�dott. Egy s�v�tve rep�l� k�szil�nk csapta
homlokon, amely val�sz�n�leg a 100 m�ter magas-
b�l lezuhan� sziklat�mb�k valamelyik�b�l repedt ki.
A k�vetkez� eset: 1952 tel�n az egyik alkalommal
nem osztottak kenyeret, mert a sz�ll�tm�ny nem �r-
kezett meg, ami egy�bk�nt t�bbsz�r is el�fordult.
makar�ni azt mondta, hogy ha a keny�r meg�rke-
zik, m�g az �jszaka ki fogja osztani. B�n L�szl�, a
h�bor� alatt rajong�sig szeretett sz�zadparancsnok,
mindenkit aludni k�ld�tt, � �nk�nt v�llalta a virrasz-
t�st; ha motorz�g�st hall, felk�lti a t�bbieket, hogy
menjenek kenyeret v�telezni. Az eg�sz barakk korg�
gyomorral v�rta az �breszt�st, ami egyre k�sett.
Reggel a f�ld�n �lve, pokr�cba bugyol�lva, ajt�ra
tapasztott f�llel tal�ltuk meg, de m�r megdermedve.
�HEN HALT.
Ha valaki meghalt, annak ellen�re, hogy m�g
szemtan� is volt, azt �ll�tott�k, hogy �gy�nek fel�l-
vizsg�lat�ra Budapestre sz�ll�tott�k, de mint k�s�bb
kider�lt, ezeket a bajt�rsakat m�r csak a Nagy �gi
B�r� vizsg�lta fel�l, minden bizonnyal el�ny�sebb
helyre osztotta be �ket, mint ahol mi maradtunk. �gy
egym�s ut�n haltak meg a fentieken k�v�l az ismert
�s ismeretlen bajt�rsak, akik nagy r�sz�nek nyomuk
veszett, sokr�l ma sem tudj�k a hozz�tartoz�k, mi
t�rt�nt vel�k. Nagyon sokan ismeretlen s�rokban
nyugszanak a recski temet�ben, de t�bben is van-
nak, akik egyszer�en a t�bor ker�t�se mellett lettek
elhantolva. Halottaink sz�m�t t�bb mint 200-ra be-
cs�lt�k. T�bbsz�r l�ttuk, hogy tr�glin letakart bete-
geket sz�ll�tottak ki a k�rh�zb�l az �V�H�sok. �ll�t�-
lag tov�bbi kezel�sre rabk�rh�zba vitt�k �ket. Saj-
nos ezek mindegyike valahol a k�rny�ken meg�sott
jeltelen s�rba ker�lt. Ez volt az egyetlen, valami fizikai
meger�ltet�st jelent� munka, amit kih�zott �V�H�sok
v�geztek. Eml�kezz�nk a szersz�mos l�d�kra �s a
f�ldmunk�s szersz�mokra. Minket a R�kosi-rend-
szer le�rt, minket senki sem keresett, mi az orsz�g
el�tt nem l�tezt�nk, lev�l�r�s, l�togat�s nem volt.
Csak Michnay�k sz�k�se ut�n kezdtek az emberek
suttogni arr�l, hogy valahol a M�tra vid�k�n van egy
hal�lt�bor, amit m�g megk�zel�teni is lehetetlen.
Egy�bk�nt ezeket a h�reket a Szabad Eur�pa R�di�
is t�bbsz�r meger�s�tette. B�tor hozz�tartoz�k nem
egyszer k�s�reltek meg a t�bor k�zel�be jutni, de �j-
jel is �s nappal is g�ppisztolysorozatok tartottak
vissza mindenkit a t�bor megk�zel�t�s�t�l. Mint tud-
juk, ez volt a magyar�zat a t�bbsz�r hallott g�ppisz-
tolyl�v�sekre.
Fontosnak tartok m�g egy s�lyos sebes�l�st
megeml�teni. Term�szetesen ez is olyan �gy, amit
sem elfelejteni, sem pedig megbocs�tani nem lehet.
Egyik szerencs�tlen bajt�rsunk, a P�ter nev� jugo-
szl�v kommunista, akit a Rajk-�gyben tart�ztattak le,
a kis k�t�r�kh�z volt beosztva. A munkav�delmi el�
�r�sokat term�szetesen nem tartotta be, �gy v�d�sze-
m�veget sem kapott. �ll� helyzetben, a k� f�l� hajol-
va t�rte a k�vet. Egy kalap�cs�t�s ut�n sz�tpattan�
�les k�szil�nkok k�z�l az egyik a szem�be rep�lt. A
k�vetkezm�ny: bal szeme kifolyt. Kez�ben tartva az
idegeken l�g� szemet, jelentette Repetya b�nya-
parancsnoknak: Fel�gyel� �r, tisztelettel jelentem,
kifolyt a szemem. Repetya v�lasza erre az volt:
Csak az egyik? Azt hiszem, ez az eset egymaga is
motiv�lja �reink vel�nk szembeni �ll�sfoglal�s�t.
Papp Simon professzor,
T�borb�v�t�s.
Egyik nap a t�rzs�p�let el�tt megjelent a m�r t�bb-
sz�r itt j�rt budapesti g�pkocsi, kisz�llt bel�le egy
f�rfi, akit bizonyos fok� tisztelettel ugyan, de szigor�
k�s�rettel naponta a k�b�ny�ba vittek. K�l�nb�z�
helyeken pr�baf�r�sokat v�geztek a megb�zhat� in-
tern�ltak k�s�ret�ben, mik�zben t�bben felismert�k
az id�s �rban Papp Simon geol�giaprofesszort a
M�egyetemr�l. � hal�lra�t�lt volt, egy koncepci�s
perben �t�lt�k el teljesen �rtatlanul, a Magyar Ameri-
kai Olajipar kirakatper�ben. Vil�gh�r�t, elismert szak-
tud�s�t kihaszn�lt�k. A Gy�jt�ben k�l�n z�rk�t ren-
deztek be neki, ahol terveket k�sz�tett, k�l�nb�z�
k�lf�ldi szaktekint�lyekkel levelezett, szak�rt�i v�le-
m�nyeket �rt. Munk�it k�lf�ldi megb�z�i valut�val fi-
zettek meg, levelez� partnereinek fogalma sem volt
arr�l, hogy � b�rt�nb�l tart vel�k kapcsolatot. A
nemzetk�zi tekint�ly� tud�s csak cigarett�t �s vala-
mi ennival�t vehetett bus�s j�vedelm�b�l, amelynek
oroszl�nr�sz�t rabtart�s c�m�n visszatartott�k.
Az � eset�ben megeml�tem m�g az �V�H� egyik
legaljasabb, legravaszabb embertelens�g�t. Papp
professzorra orsz�gos fontoss�g� munk�ja miatt
sz�ks�g volt, ez�rt megengedt�k neki, hogy feles�-
g�vel havonta levelet v�lthasson. Feles�ge s�lyos
beteg volt, de m�g �gy is rendszeresen �rt, nem akar-
ta f�rje am�gy is neh�z helyzet�t m�g megnehez�te-
ni, akinek fogalma sem volt arr�l, hogy neje beteg.
Szeg�ny asszony meghalt, az �V�H� f�lt, hogy ez�rt a
professzor b�nat�ban abbahagyja a munk�t. Egy
grafol�gus bevon�s�val feles�ge k�z�r�s�t ut�nozva
tov�bb folyt a levelez�s. Az �V�H�, c�ljai el�r�s�nek
�rdek�ben semmit�l sem riadt vissza, amit ez az
eset is bizony�t. �gy n�zett ki a szocialista t�rv�nyes-
s�g, egyenl�s�g, az embernek, mint legf�bb kincs-
nek a megbecs�l�se. Papp Simon professzor itt
Recsken is elv�gezte munk�j�t, meghat�rozta, hogy
a Zerge melyik r�sz�n kell fejteni, hol van nemesebb
k�vonulat, hol van a nagy mennyis�g�, k�nnyebben
b�ny�szhat� andezit.
Id�k�zben a t�boron k�v�li robban�anyag-rakt�r
�s szivatty�h�z valamint v�zt�rol�, amit a sz�k�ssel
kapcsolatban m�r ismertett�nk, elk�sz�lt. A t�bor
eg�sz ter�let�n v�zvezet�ket �s csatornah�l�zatot
l�tes�tett�nk.
Egyik kiv�telesen rendes szocdemes t�rsunk
S�sk�ti Endre vezet�s�vel, aki azel�tt a V�zm�vekn�l�
dolgozott, fel�p�tett�nk egy f�rd�t a t�bork�rlet d�l-
keleti r�sz�n. S�sk�ti Endr�r�l csak annyit, hogy
1945ben a t�bbp�rtrendszerben szocdem k�pvise-
l� �s a budapesti v�grehajt� bizotts�g eln�ke volt,
de kegyvesztett lett, mert nem volt hajland� �tl�pni a
kommunista p�rtba, ez�rt v�g�l is Recsken k�t�tt ki.
A f�rd� egy kett�has�tott far�nkb�l k�sz�lt �p�let
volt, ahol a legprimit�vebb k�ziszersz�mokkal zuha-
nyoz�kat k�sz�tett�nk. Ezt ne �gy k�pzelj�k el, hogy
zuhanyoz�r�zs�k �nt�tt�k a vizet, ennyire modern
nem volt Recsk, hanem egycolos cs�veket, hossz-
ir�nyban szakaszosan, s�r�n, kis �tm�r�j� f�r�val
kilyukasztottunk, ebb�l j�tt a kisnyom�s� v�z. A ka-
z�nt egy kiszolg�lt t�bori konyha t�zhely�b�l alak�
tottuk �t fat�zel�s�re. A hideg-meleg v�z kever�se
csak a kaz�nnal volt lehets�ges, ami azt jelentette,
hogy az egyik pillanatban forr�, a m�sikban hideg
v�z folyt a f�rd�z�kre. Az alacsony v�znyom�s miatt
a v�zmennyis�g er�sen korl�tozott volt. Ha valahol
vizet vettek, a nyom�s m�g jobban leesett �s a v�z
csak cs�p�g�tt. �gy is megmutattuk az �V�H�soknak,
hogy �gysz�lv�n semmib�l l�tes�tett�nk olyan be-
rendez�seket, mi, a t�rsadalom kivetettjei, amiket �k
el sem tudtak k�pzelni, hogy megoldhat�k legyenek.
Az el�bb eml�tett csatornah�l�zatnak k�sz�nhett�k
azut�n, hogy id�nk�nt megb�zhat� h�rekhez is jutot-
tunk.
Az orsz�g ebben az id�ben, h�la Michnay sz�k�-
s�nek, a Szabad Eur�pa R�di� �tj�n tudott a t�bor
l�tez�s�r�l, de term�szetesen a h�rz�rlat miatt, ami
nagyon szigor� volt, mi err�l nem tudhattunk. Eddig
a k�lh�rek csak kital�lt v�gy�lom sz�l�ttei voltak,
melyek k�s�bb mindig val�tlannak bizonyultak. A
csatornah�l�zathoz tartozott egy em�szt�g�d�r is,
melynek fel�gyelete egy minden m�s munk�ra alkal-
matlan f�ll�b� egykori �rnagy, Knokke feladata volt.
�gy a t�bor h�rszolg�lata az � kez�ben futott �ssze.
A v�zzel a der�t�be foly� �r�l�k �s
m�s szennyv�z k�z�l, ami a t�rzs�p�let fel�l j�tt,
rendszeresen kihal�szott Szabad N�p-darabokat,
n�ha f�l �v nagys�got is, att�l f�gg�en, hogy az
�V�H�s mennyit haszn�lt fel az �js�gb�l. Hasonl�-
k�ppen jutott h�rekhez Csendes B�la, aki az �V�H�s
latrin�kb�l szedte ki a haszn�lt �js�gpap�rt. Most
�rezt�k el�ny�t annak, hogy az orsz�g W�C� pap�rel-
l�t�sa siralmas volt. M�r-m�r olyan �j�t�si �tlettel
akart valaki el�j�nni, hogy a n�pgazdas�g �s az �t-
�ves terv miel�bbi befejez�se �rdek�ben a m�r el-
haszn�lt W�C� pap�rokat tiszt�tani kellene, hogy ism�t
felhaszn�lhat�k legyenek. A kipec�zott �js�gpap�ro-
kat sorst�rsaink kiss� kimost�k, kisim�tott�k, hogy
m�s kultur�lis c�lokra legyen alkalmas. �gy azut�n
sok mindenr�l tudom�st szerezt�nk, b�r figyelembe
kellett venn�nk, hogy a p�rt sz�ja ize szerint kellett a
cikkeket meg�rni, de �gy is nagyon sokat lehetett k�-
vetkeztetni a hazai �s vil�gesem�nyekre.
A munka most m�r j�val szervezettebben folyt,
megindult a t�bor �s a falu vas�t�llom�sa k�z�tti k�-
vezett �t �p�t�se, erre sz�ks�g is volt, hiszen a t�-
borb�l a kitermelt k�vet ide sz�ll�tott�k, de a falut a
t�borral �sszek�t� f�ld�t is csak nehezen volt g�p-
kocsival j�rhat�. Ennek el�felt�tele egy olyan moz-
gathat� ker�t�s �p�t�se volt, amely �lland�an haladni
tudott az �tszakasszal �s alkalmas volt a sz�k�s
megakad�lyoz�s�ra. El�re elk�sz�tett, bakokon
nyugv� oszlopokra, szab�lyos sork�z�kben sz�ges-
dr�tot szereltek, amelyeket folyamatosan az �t �p�-
t�s�vel tov�bb kellett vinni. Ez igen neh�z �s vesz�-
lyes munka volt, mert a buck�s, bokros terepen a
ker�t�st szakaszosan kellett vonszolni meg�ll�s n�l-
k�l �s ez a munka nemcsak t�pett ruh�kkal, hanem
igen sok sebes�l�ssel is j�rt. A sz�rt �s z�zott sebe-
ket ideiglenes k�t�ssel l�tt�k el, de gyeng�lked�s
nem lehetett, tov�bb kellett dolgozni.
Az �t�p�t�st v�gz� t�rsaink emberfeletti teljes�t-
m�nyt v�geztek, a kegyetlen brig�dvezet� Talli�n
ir�ny�t�sa alatt. A f�ldmunka, kubikol�s, a kockak�-
vek lerak�sa, majd erre az alapra az apr�k�vek ter�-
t�se m�g a Viharsarok sz�letett kubikosainak is, eb-
ben a munkatemp�ban, embertelen lett volna. A bri-
g�dvezet� csak az �sszteljes�tm�ny ut�n spejzolt,
ez�rt minden �ldozatot megk�vetelt a n�l�n�l sokkal
rosszabb b�rben l�v� sorst�rsait�l. Az �j �t �p�t�s�-
n�l a rabszolgamunk�t v�gz�k mellett voltak kubi-
kos kord�lyok is, igavon� �szv�rekkel. F�leg ezek-
nek szerezt�k be a melaszos korp�t, amit term�sze-
tesen, fegyelmi b�ntet�s vesz�ly�vel j�tszva, mi is
alaposan megd�zsm�ltunk. Az �tburkolatot r�gim�-
di d�zel�zem� g�ppel hengerelt�k.
Vezet�je r�gi v�g�s�, igazi j� magyar, Szentmik-
l�si b�csi volt. A kord�lyvon� �llatok k�zt volt egy
legend�s feh�r �szv�r is. Tulajdons�ga, hogy ami-
kor a d�li harangsz�n�l Szentmikl�si b�csi megsz�-
laltatta az �thenger jelz�k�rtj�t, jelezve az eb�did�t,
meg�llt �s sem �tlegel�ssel, sem r�g�ssal nem lehe-
tett tov�bb k�nyszer�teni, m�g meg nem kapta abra-
kos tariszny�j�t.
1951 augusztus�ban Kish�zi J�nos brig�dvezet�-
vel megnyitott�k az �gynevezett als� t�bort. Akik ide
ker�ltek, l�nyegesen jobb k�r�lm�nyek k�z�tt dol-
goztak, az ell�t�s jobb volt, az �r�k egy fokkal em-
bers�gesebbek voltak, de a d�nt�, Kish�zi J�nos
szem�ly�n k�v�l az volt, hogy emberek k�zel�be
ker�ltek. Term�szetesen a biztons�gi el��r�sok, sz�-
gesdr�tok, g�ppisztolyos kiskaton�k ugyan�gy
megmaradtak, de fegyelmi b�ntet�s nem l�tezett. A
l�tsz�m 250 k�r�l mozgott, sz�ks�g szerint cs�k-
kentett�k vagy felt�lt�tt�k. A norma is el�rhet�bb
volt. A kapcsolatot a k�lvil�ggal itt sem lehetett fel-
venni, de j�lesett a vas�t fel� halad� emberek saj-
n�lkoz� pillant�sa, amit fel�nk vetettek. A 4 kilom�-
terre l�v� t�borb�l, ide a vas�tvonal melletti t�borba
dr�tk�t�lp�ly�t �p�tett�nk, ahol a rakod�sra egy te-
herp�lyaudvart l�tes�tett�nk. A nagy t�borb�l, illetve
a magasabban fekv� Zerg�-t�l oszt�lyozatlanul na-
gyobb k�veket sz�ll�tottak le, majd az als� t�borbeli
intern�ltak apr�ra t�rt�k �s faragt�k az alapk�veket.
Itt m�g meg kell eml�tenem, hogy az als� t�borba
vezet� dr�tk�t�lp�lya �p�t�s�nek legnehezebb r�-
sz�t mi, a b�ntet�brig�d v�gezt�k a h�rhedt brig�d-
vezet�, Pelach Korn�l hajcs�rkod�s�val.
A sodronyk�telet tart� �gynevezett alab�rdok
sz�ll�t�sa a megfelel� helyre, valamint fel�ll�t�sa,
nemcsak hogy p�ld�tlanul neh�z volt, de igen sok
balesetet is okozott, z�z�d�sok �s csont t�r�sek for-
m�j�ban. A sz�k�s ut�ni cs�kkentett koszt �s szer-
vezettebb munka, k�l�n�sen a b�ny�ban, egyre
t�bb sebes�l�st vont maga ut�n.
Az emberek sokszor kisebb �ncsonk�t�st is elk�-
vettek, vagy sz�nd�kosan vigy�zatlanok voltak,
hogy gyeng�lked�be, esetleg k�rh�zba ker�ljenek.
Ezeken doktor K�nya, doktor Hoyos, doktor Bed� valamint doktor
R�czk�vy orvosok, minden rizik�t v�llalva igyekez-
tek seg�teni, m�g akkor is, ha az �cs-Mengele el-
len�ll�s�ba �tk�z�tt.
 Sok s�r�l�s keletkezett a b�nyamester, robbant�-
mester meg�rkez�se ut�n, egy micisapk�s, ala-
csony, sov�ny, r�szeges, gyomorbajos, kesehaj�,
mad�rk�p� civil alkalmazott szem�lye k�vetkezt�-
ben. El�bbi megjelen�si form�ja miatt b�nyar�mnek
nevezt�k el, val�di neve: Fazekas J�nos. A g�nyne-
ve tal�l� kifejez�s volt, mert annak ellen�re, hogy
nem volt �V�H�s, kegyetlens�gben �s k�m�letlens�g-
ben nem maradt el t�l�k. �gy l�tszott, hogy r�sze-
ges magatart�sa miatt ker�lt ide, ez�rt bizony�tani
akarta, hogy � m�gis csak j� elvt�rs. Szem�lye
sz�ks�ges volt a k�robbant�sok bevezet�s�hez,
ami az el�bb eml�tett sebes�l�si hull�mot elind�totta.
A robban�anyag elhelyez�s�hez kb. 40-50 milim�teres
�tm�r�j� lyukat kellett f�rni 30-40 centim�ter m�lys�gben.
Ezt �gy v�gezt�k el, hogy az egyik intern�lt egy �lta-
lunk kov�csolt f�r�t tartott a kez�ben, a m�sik 5
vagy 10 kil�s kalap�ccsal fel�lr�l �t�tte, mik�zben a
f�r�t mindig forgatni kellett. A gyakorlat n�lk�li r�ve-
r�k bizony gyakran mell�cs�sztak az �t�ssel, ami-
nek mindig sebes�l�s lett a k�vetkezm�nye. * * *
Gyenge brig�d, b�nyamunk�k, hal�lmenet.
A sok gyeng�lked� miatt megalakult az �gynevezett
gyenge brig�d. Ide nem a rendes gyeng�lked�k tar-
toztak, hanem azok, akik csak test�ket vonszolva
tudtak m�r munk�ra kivonulni, k�z�l�k sokan let�rt
fa�gat haszn�ltak mank�nak. �k m�r termel� b�nya-
munk�t nem tudtak v�gezni, �gy az �V�H�sok szerinti,
k�nnyebb munk�t kellett ell�tniuk: fav�g�s, fahord�s,
r�zs�k �sszegy�jt�se, latrinatiszt�t�s, krumplipuco-
l�s. Ezenk�v�l a gyeng�lked�k, barakkonk�nt �tlag
napi h�sz szem�ly, olyan �llapotban voltak, hogy az
orvosok �cs j�v�hagy�s�val ki mert�k �ket beteg-
nek �rni. Olyan bajt�rsak voltak ezek, akik a szabad
�letben m�r r�gen k�rh�zi beutal�sban r�szes�ltek
volna, m�g abban az �l-szocialista �llamban is. A
k�rh�z mindig t�mve volt, m�g az elk�l�n�tett t�b�c�-
szoba is. Ha innen valaki elt�nt, a magyar�zat rend-
szerint az volt, hogy Budapestre sz�ll�tott�k tov�bbi
kezel�sre. Ezt a mes�t m�r ismert�k �s tudtuk, hogy
ezeket a bajt�rsainkat m�r t�bb� nem fogjuk l�tni,
legal�bbis eg�szs�gesen nem. A gyenge brig�dot a
j�lelk� �rszem�lyzet nem sok�ig t�rte, egyre nehe-
zebb �s f�raszt�bb munk�t rendeltek el nekik,
amelynek term�szetes k�vetkezm�nye lett, hogy ug-
r�s szer�en megn�tt a gyeng�lked�k sz�ma. Ezek
k�z�tt sok id�sebb �r, valamint t�bb testi fogyat�-
koss�g� bajt�rsunk volt, akiket m�r csak hord�gyon
lehetett volna felvinni a b�ny�ba. Voltak r�videbb
ideig ki �rt betegek, mint p�ld�ul v�res l�b- �s k�zfel-
t�r�ses s�r�ltek, azonk�v�l 39 fokos l�zas betegek,
sz�v vagy gyomorb�ntalmakban szenved�k. A r�gi
mond�st: Ha a hegy nem megy Mohamedhez, ak-
kor Mohamed megy a hegyhez, �gyl�tszik keretleg�-
nyeink is ismert�k. Ebb�l okulva nagyobb mennyis�-
g� k�vet hordattak kupacokba a barakkok k�z� k�-
t�r�kalap�csokkal egy�tt. A gyeng�lked�k nem
mentek a k�h�z, �gy a k� j�tt a gyeng�lked�kh�z.
A beteg embereknek, mindegy, hogy �lve vagy f�lig
 fekve, de k�vet kellett t�rni�k, mert a k�rletparancs-
nokok nem tudt�k elviselni, hogy a betegek eg�sz
nap �lnek, fekszenek �s csendesen besz�lgetnek,
csak n�hanapj�n pucolnak krumplit, azt is csak ak-
kor, ha n�ha szeszkrumpli volt a Lencs�s-men�ben.
El�fordult az is, hogy a k�b�nya m�r bevonult a
munk�r�l, de a gyeng�lked�k m�g mindig, sziszifu-
szi munk�val ugyan, de t�r�gett�k a k�vet. Ez ter-
m�szetesen eredm�nyhez nem vezetett, de j�les�
el�gt�tel t�lt�tte el a gonosz �V�H�s sz�veket.
A t�bor t�rt�net�b�l csak egyetlen egy esetr�l tu-
dok, hogy egy t�rsunk huzamosabb ideig �s alapo-
san t�lj�rt nemcsak �cs esz�n, de �veken kereszt�l
m�g az �V�H�s ellen�rz� orvosokat is megt�vesztet-
te szimul�l�s�val, ez volt egy gyerekkori bar�tom,
doktor Konnert Art�r.
Megunva a neh�z k�b�ny�t, az �hez�st, valamint
a gyakran elszenvedett ver�st, ami majdnem min-
den �rtelmis�ginek kij�rt, t�k�letesen megj�tszotta
az agytumoros beteget, aki fejf�j�son k�v�l egyens�-
lyi zavarokban is szenvedett. Oly �gyesen balansz�
rozott �lland�an, akkor is, ha senki sem l�tta, de
m�g a s�t�tben is, hogy mindenki bed�lt neki. A h�t-
ral�v� id�t ferd�n egyens�lyozta v�gig. Mikor sza-
badul�s ut�n a t�borkapun kil�pett, mint a n�dsz�l
�gy egyenesedett ki �s t�k�letes test tart�ssal, fut�-
l�p�sben szaladt az �llom�sig.
1951 november tizedik�n a m�r megszokottn�l legne-
hezebb vas�rnapra �bredt�nk, amint tudjuk, vas�r-
naponk�nt a k�b�nya nem �zemelt, az �rs�g egy
r�sze kimen�t kapott, a t�bbiek pedig az �nnepi
szolg�lat miatti d�h�ket rajtunk, a b�ntet�brig�don
t�lt�tt�k ki. A neh�z munk�t, mint p�ld�ul bels�
utak �p�t�s�t, tataroz�sokat, barakk�p�t�st rendsze-
resen a b�ntet�brig�dnak osztott�k ki. �gy volt ez
most is, kifogtuk a Talli�n-Kerekes kett�st, d�szkis�
retnek a mestert �s vipl�t.
Az � fel�gyelet�k mellett alapk�veket kellett hor-
danunk a b�ny�b�l a bels� �t�p�t�shez. A selejtes,
form�tlan, t�r�sre vagy kockak�nek nem alkalmas
k�veket a b�ny�ban k�l�n t�rolt�k, ezeket azut�n a
bels� �t�p�t�sekhez szeg�lyk�veknek haszn�ltuk.
A k�vek s�lya �tlagosan 10-15 kil� k�z�tt v�ltako-
zott. Ez �gy els� hall�sra nem is lenne olyan sok, de
k�pzelj�k el a fizikailag leromlott embereket, a k�r�l-
bel�l 800 m�teres t�vols�got �s a hegyes-dombos
terepet, valamint a napi 12 �r�s munkaid�t. Am�g a
t�bbiek barakkjaikban �ld�g�ltek, ruh�jukat foldoz-
gatt�k, a j�l meg�rdemelt vas�rnapi pihen�j�ket �l-
vezt�k, addig mi �llati munk�t v�gezt�nk. Mindenki
szabadon v�laszthatott, hogy a k�veket a h�na alatt
vagy a v�ll�n cipeli, egy volt a fontos, hogy a k�
meg�sse a megfelel� m�retet. Ennek ellen�rz�se
Talli�n �s Kerekes feladata volt, az �V�H�sok pedig a
pihen�s n�lk�li, �lland� mozg�st figyelt�k.
Az els� �r�kban m�g �gy-ahogy ment a sz�ll�t�s,
amit a k�p�k �s az �rs�g �lland� �v�lt�z�se k�s�rt,
azonban k�s�bb egyre jobban megny�ltak a sorok,
a gyeng�bbek, id�sebbek �s betegek egyre na-
gyobb t�vk�z�ket hagytak, egyre t�bben ejtett�k le
a k�vet. De nem volt irgalom, �rz�ink �t�sekkel �s
r�g�sokkal k�nyszer�tett�k tov�bb a menetet. Meg-
k�s�relt�nk ekkor �gyeskedni.
Felfedezt�nk has�t�sokb�l kiesett, sz�p nagy fel�-
let�, de lapos k�veket, ezeket vett�k azt�n a h�nunk
al� �gy, hogy a nagyobbik oldal mindig Kerekes�k
vagy mester�k fel� legyen ford�tva. El�ker�ltek a
zsinegek, majd a fah�ncsokat csavartuk �ssze,
ezekb�l tart�hevedert k�sz�tett�nk, hogy v�llainkon
kereszt�lvetve k�nnyebb legyen a k�vet megtartani.
Sok�ig azonban ez sem ment, minden rizik�t v�llal-
va egyre kisebb k�veket vett�nk a h�nunk al�, mert
m�r a kimer�lts�gt�l saj�t test�nket is alig tudtuk
vonszolni. Ha ezt felfedezt�k, a k�vet vissza kellett
vinni a b�ny�ba �s nagyobbra kicser�lni.
Sajnos, meg kell �llap�tanunk, hogy am�g az �V�H�-
sok m�r enged�kenyen eln�zt�k egy-egy betegn�l a
kisebb k�vet, addig a k�p�k k�m�letlen kegyetlen-
s�ggel k�ldt�k vissza szerencs�tlen bajt�rsainkat a
Zerg�re. Ha valaki �sszeesett, szabot�zs gyan�j�-
val irgalom n�lk�l fogd�ba vetett�k. Az �r�lt szadis-
t�knak m�g ez sem volt el�g, bevezett�k a visszafu-
vart, hogy �res j�ratban ne l�gjanak az �rg�k a k�-
vek lerak�sa ut�n. Kital�lt�k, hogy a m�r kiv�gott,
szersz�mnak alkalmas f�t a b�ny�ban hasznos�tani
lehet, a vissza�tn�l mindenkinek egy darabot mag�-
val kellett vinnie. Az embertelen menet �tszakasz�-
nak als� r�sz�n a t�bor k�zel�ben mester, a b�nya
fel�li r�sz�n vipla fel�gyelt �s vigy�zott arra, hogy
senki az �tr�l ne t�rjen le, ne pihenhessen W�C�z�s
�r�gy�vel. D�lut�nra a semmitev�st�l m�r �k is el-
f�radtak �s id�nk�nt le�ltek egy-egy magasabb szik-
l�s r�szre pihenni, ahonn�t j�l bel�thatt�k a terepet.
Nyugodtan tarthattak pihen�t, hiszen a Talli-
�n-Kerekes patk�nyfogat t�k�letesen helyettes�-
tette �ket, hajszoltak benn�nket a v�gkimer�l�sig.
Az egyik fenti fordul�n�l valakinek felt�nt, hogy
vipla �h�tatos arccal a f�ld�n j�tszva valamiben
gy�ny�rk�dik. K�zelebb ment�a�t�rsas�g �s l�tt�k,
hogy tal�lt egy �rtatlan kis szalamandr�t, mely mit
sem sejtve, veszt�re kij�tt egy kicsit napozni a k�-
vek k�z�l. Az �V�H�s egy fa�ggal visszah�zta a me-
nek�lni akar� �llatot, a h�t�ra ford�totta, megforgatta
�s �lvezte az �llat k�szk�d�s�t, ahogy egyre vissza
akart fordulni a has�ra, vagyis eredeti helyzet�be.
Vipl�t lek�t�tte a sz�rakoz�s, m�g azzal sem t�r�-
d�tt, hogy egy p�ran meg�lltak �s figyelt�k kisded
j�t�k�t.
A kis �llat ijedten, totyogva igyekezett elmenek�l-
ni. Vipl�t szemmel l�that�an nagyon felb�sz�tette,
hogyan mer�szel az �rtatlan szalamandra, meg�rez-
ve az �letvesz�lyt, t�le, a mindenhat� �V�H�st�l sz�-
k�st megk�s�relni. El�vette fegyvernek is beill� ha-
talmas peng�j� bicsk�j�t, mellyel az erd�ben vesz-
sz�ket szokott lenyesni a mi megdorg�l�sunkra �s
mint egy szekerc�t megsuhintotta. Bec�lozta a me-
nek�lni akar� fogoly egyik h�ts� l�b�t �s t�b�l le-
nyisszantotta. A szerencs�tlen szalamandra araszol-
va tov�bb vonaglott, mire vipla k�jes �r�mmel ki-
v�gezte a m�sik h�ts� l�b�t is, mely az �t�s erej�t�l
az �ldozat el� rep�lt. A kis v�dtelen haldokl� �llat
szomor� szemmel r�n�zett test n�lk�li v�gtagjaira
�s fej�t leejtve kiszenvedett. Csak ekkor vette �szre
vipla, hogy a cirkusz-nak n�z�k�z�ns�ge is volt,
mosolyogva fel�llt, szinte meghajtotta mag�t a sike-
res produkci� ut�n, �s tov�bbzavarta a k�sz�ll�t�
menetet. Borzongva ment a csoport tov�bb, arra
gondolva, hogy sz�k�s eset�n mindenkit k�jelg�
szadizmussal tudna elint�zni.
A b�ket�r�s iskolap�ld�ja volt a h�v�, j�mbor Mu-
sza P�l esete, aki mindenkinek megbocs�tott, aki az
am�gy is kev�s kenyeret felosztotta �hez� bajt�rsai
k�z�tt, aki sohasem szitkoz�dott, m�g az �V�H�sok-
nak �s a k�p�knak is ments�get keresett. A k�sz�ll�
t�s mellett neki m�g a nyak�ba k�t�ttek egy m�ter
hossz� far�nk�t, amit mindk�t �tn�l cipelnie kellett.
Nem tiltakozott, istenf�l�en t�rve vonszolta legyen-
g�lt test�t a k�tszeres teherrel mindaddig, am�g �sz-
sze nem esett �s a munka megtagad�s��rt fogd�ba
nem z�rt�k. Ugyanez lett a sorsa a legt�bb id�s �s
beteg sorst�rsunknak is. K�s�bb ezt a menetet ha-
l�lmenetnek nevezte el a recski kr�nika. Ez hason-
l� lehetett a m�r eml�tett Rejt� Menni vagy meghal-
ni c�m� reg�ny�hez, hol a l�gi�sok az embertelen
k�r�lm�nyek k�z�tt az �let�k�rt meneteltek.
Ez id�ben m�r sok hal�leset volt. �gy l�tszott, ez
volt a szabadul�s egyetlen lehet�s�ge. Vagy v�gel-
gyeng�l�s, vagy a sz�v mondta fel a szolg�latot. En-
n�l a menetel�sn�l t�rt�nt, hogy a brig�dvezet�, Ke-
rekes jelentette a v�gott nyak�-nak: Fel�gyel� �r,
ez az intern�lt megtagadta a munk�t. Cs�nya volt
az, de nem a megtagad�s, hanem a v�gkimer�l�s
volt az ok. �t�tt�k, rugdalt�k, de csak nem tudott to-
v�bb menni, v�g�l is �sszeesett. R�fogt�k, hogy szi-
mul�l, majd fenyegetve orvoshoz k�ldt�k, de j�rt�nyi
ereje sem volt m�r. Egy kord� ut�n k�t�tt�k, hogy
majd �gy k�nytelen lesz menni. A f�lholt, �lettelen
testet a szek�r a k�rh�zig vonszolta, ott az orvosok
m�r csak a be�llott hal�lt konstat�lhatt�k.
Most ismertetek egy-k�t p�ld�t, hogy mik�nt igye-
kezt�nk az �V�H�sokon �s vazallusaikon, a brig�dve-
zet�k�n kifogni, hogy megk�s�relj�k �tv�szelni, t�l�l-
ni a hal�lt�bor borzalmait. Minden falat ennival�, le-
gyen az lovakt�l lopott melaszos korpa, amit D�l-
noki Mikl�s Lajos �s Kopek Imre �llatorvos bajt�r-
sunk seg�ts�g�vel tudtunk megszerezni, diszn�k
el�l elcsent mosl�k avagy a rend�rkuty�knak jutta-
tott j� falat, amit �k nek�nk mint sorst�rsaknak, �t-
engedtek, �letet jelentettek. Igen seg�t�k�sz baj-
t�rs volt m�g doktor Somogyi B�la kir�lyi k�zjegyz�, fel-
s�h�zi tag, a korm�nyz� volt jogtan�csosa is, Recs-
ken kond�s, diszn�p�sztor.
Az �V�H�s �rs�g disznait � vitte az erd�be makkol-
tatni. A j�, finom �V�H�s koszton h�z� diszn�k mos-
l�kjait d�zsm�lta �s csemp�szte titokban a t�borba
hogy n�h�ny bajt�rs�t ezzel a fejedelmi mosl�kkal�
mentse meg.
 Ugyan�gy sokat jelentett a megsp�rolt energia,
amit nem fogyasztottunk el, amikor siker�lt elszabo-
t�lni a f�raszt� munka egy r�sz�t. �hs�g�nket min-
den �ron csillap�tani akartuk, szalamandr�t fogtunk
az erd�ben, hogy azt a szint�n becsemp�szett mak-
kal, a k�lyh�ban megs�tve megehess�k. Nagyon
kellett vigy�znunk, nehogy egy vamzer �szrevegye,
mert m�g ez�rt is fogda j�rt. M�g jobban b�ntett�k,
ha valaki gomb�t evett, az nyomban gyomormos�st
kapott, nehogy a gomba m�rges legyen �s �gy vala-
ki kivonja erej�t a n�pgazdas�gb�l, vagyis a terme-
l�sb�l. Ekkora �lhumanizmusban j�l j�rtak azok,
akik a szeg�ny kis csig�kat nyersen meg tudt�k en-
ni. Egyik t�rsunk f� �tkez�se ez volt, napi 25 30 csi-
g�t is �sszegy�jt�ttek neki bar�tai.
M�g nehezebb volt a sorsa a szenved�lyes doh�-
nyosoknak. A napi h�rom cigarett�t, amit m�r az
utols� id�kben a k�b�ny�ban dolgoz�k kaptak, �t-
cser�lt�k keny�rre vagy m�s �lelmiszerre, ami m�g
keservesebb� tette �let�ket. A szenved�lyesebb a
megpir�tott, porr� t�rt makkot, sz�r�tott falevelet, s�t
a nadr�g korc�ban �sszegy�lt sz�r�s szemetet sz�v-
t�k. Az is el�fordult, hogy a nikotinnal �titatott szip-
k�kat felszeletelt�k, hogy m�g az abban visszama-
radt nikotint pap�rba csavarva sz�vj�k el. Minden�ron
�lni, szabadulni akartunk. Er�t adott els�sorban hi-
t�nk, Istenbe vetett bizalmunk, mert azt tapasztaltuk
a nyomorban, hogy m�g a legvadabb ateist�k is
h�v�kk� v�ltoztak, r�j�ttek, hogy van Isten �s csak
t�le v�rhattak er�t a szenved�sek elvisel�s�hez.
�letben marad�sunkat r�szben az �gynevezett
normacsal�ssal v�lt�k el�seg�teni, mely hit�nk�n �s
akarater�nk�n k�v�l lehet�v� tette �tveget�l�sunkat.
Mindent elk�vett�nk, hogy a lehet�s�g hat�rain be-
l�l csalni tudjunk, hiszen a norma Tam�s �s band�ja
�ltal �gy volt meg�llap�tva, hogy azt csak a legnehe-
zebben lehessen teljes�teni. Az erd�kitermel�sn�l, a
fav�g�sn�l nem volt lehet�s�g manipul�lni, a b�nte-
t�brig�d most erre a munk�ra volt r� �ll�tva. A kiv�-
gott f�kat azonnal elsz�ll�tott�k, hiszen abb�l j�
p�nzt tudtak csin�lni az �V�H�sok. Egyik t�rsunk,
Freylich Jen� szerint, aki gazdag k�rp�taljai fakiter-
mel� volt, a legkeresettebb �s legdr�g�bb b�torf�kat
termelt�k ki. Ezekben a neh�z �r�kban Jen� b�ty�nk
igyekezett minket felvid�tani �s viccelve azt mondta,
hogy ezekn�l a f�kn�l dr�g�bb csak a nimfa
lehet.
Nek�nk a f�ldben maradt �rt�ktelen tusk�kat kel-
lett kitermeln�nk, ami a fagyos, k�ves talajban igen
nehezen ment. Ezeket szab�lyos g�l�kba kellett rak-
nunk, hogy azt felm�rve meg tudj�k �llap�tani a cso-
port teljes�tm�ny�t. Pelach feladata nemcsak a mi
bajt�rsunk, hanem a teljes�tm�ny ellen�rz�se is volt.
Ha benne csak egy makul�nyi emberi �rz�s lett vol-
na, rizik� n�lk�l tudott volna az eg�sz b�ntet�brig�-
don seg�teni, mert a tusk�kat gyorsan elsz�ll�tott�k.
Biztosan j�l j�rtak a falubeliek is, mert a f�t meg-
vett�k t�zel�nek, de az �V�H�sok is, mert �gy tetemes
k�l�nkeresetre tettek szert. Az �n �tletem volt, hogy
amennyire csak lehet, tartal�koljuk er�nket, ez�rt a
m�r kitermelt �s felm�rt, valamint a gy�jt�helyre
sz�ll�tott tusk�kat egyszer�en lopjuk vissza �s �ll�t-
suk �jra g�l�ba. Az �V�H�s �rs�g nem sokat t�r�d�tt
munk�nkkal, teh�t fel�l�k nem fenyegetett vesz�ly.
Az egyik �rt�l hallottuk a tusk�kr�l a d�csk� kifeje-
z�st, az�rt ett�l kezdve rajta maradt a d�csk� n�v.
Pelach, akinek szem�lye �s neve valamint megb�z-
hat�s�ga az �V�H� el�tt garancia volt arra, hogy ahol
� ott van, legal�bb �gy megy a termel�s, mintha egy
raj �V�H�s hajtan� a brig�dot, gyakran magunkra
hagyott benn�nket. Egyik ilyen alkalommal vissza-
hoztuk a gy�jt�helyr�l a m�r elsz�molt d�csk�ket �s
ism�t g�l�kba raktuk, vigy�zva arra, nehogy teljes�t-
m�ny�nk el�rje a norm�t, mert azt senki sem hitte
volna el. Maradtunk ink�bb mindig a 90 sz�zal�kos
eredm�ny mellett.
Egyik ilyen alkalommal t�rt�nt, hogy a f�k�p�val
komoly n�zetelt�r�sem t�madt. Ugyanis Pelach �sz-
revette, hogy a g�l�ban l�v� egyes tusk�k m�r nem
voltak frissek, azokra a s�r m�r r�sz�radt, amiben
igaza is volt, mert azok az �jonnan kitermeltek k�z�
lettek csemp�szve, hogy n�velj�k norm�nkat, a
megm�rend� mennyis�get. Az egyik vamzerrel a
szomsz�dos munkahelyr�l megfigyeltetett benn�n-
ket, �gy azut�n gyan�ja be is igazol�dott. Vadul
�v�lt�zve rohant fel�m, szidott, ocsm�ny kifejez�-
sekkel k�nyszer�teni akart, hogy v�logassam ki a
d�csk�k k�z�l az �jakat, s azokat vigyem vissza a
gy�jt�helyre. �n term�szetesen mindent tagadtam,
amit�l � m�g jobban d�hbe gurult, nekem j�tt �s
meg akart �tni. �rdekes, hogy Pelach eddig m�g
megk�m�lt engem atrocit�sait�l, mert annak idej�n a
villanyszerel� brig�dban egy�tt dolgoztunk. �n is
begurultam, nyak�t elkaptam �s a h�nom al� szo-
r�tva�tartottam.
� igyekezett r�gkap�l�zva kiszabadulni, ami se-
hogyan sem siker�lhetett. Ez a j�t�k addig ment,
am�g hosszasan k�ny�rg�tt, hogy engedjem el,
meg�g�rte, hogy nem fog feljelenteni. �n m�g a biz-
tons�g kedv��rt egy kicsit fogva tartottam �s nyu-
godj meg Korn�l szavakkal csit�tottam. V�g�l baj-
t�rsaim k�r�s�re elengedtem, �gy lett v�ge a sz�-
mukra �lvezetes sz�nj�t�knak, a renegett Pelach
megszel�d�t�s�nek. Kijelentett�k, hogy �k semmit
sem l�ttak, �s az eg�sz �gybe nem akarnak beleke-
veredni. Pelach Korn�l meg�g�rte, hogy az �gynek
nem lesz k�vetkezm�nye. M�gis megszegte szav�t,
feljelentett, aminek k�t h�t fogda, napi k�t �r�s g�zs-
zsal lett a v�ge. Indokl�s az volt, mint a legt�bb
esetben, hogy nem hajtottam v�gre a fel�gyel� �r
parancs�t �s megtagadtam a munk�t.
Feny�t�sek, d�nt�tt g�zs, Kiss D�niel k�lv�ri�ja.
A f�ld alatti fogda, ahov� most �n is k�t h�tre be-
k�lt�ztem, elhelyez�s�t �s bels� elrendez�s�t m�r
le�rtam. A fogd�s �r jelenl�t�ben le kellett vetk�z-
n�m, megmotozott, nehogy valami tiltott t�rgyat be-
csemp�sszek, de mi is lehetett volna m�g itt Recs-
ken tilos t�rgy, annyi hipis ut�n. Mongol, mert �
volt a szolg�latos �r, bel�k�tt a sarokban l�v� k�z�s
cell�ba. �r�ltem hogy nem voltam egyed�l, gondol-
tam, legal�bb jobban telik az id�, ha besz�lget�nk.
Ott volt m�r Hal�sz Tibor, doktor B�nhegyi Tiham�r, aki
k�zkedvelt ellen�ll� volt, �gyv�d l�t�re mindig jogi
�rveket hozott fel, aminek igen gyakran fogda lett a
v�ge, mert rendszeresen a minket �rt t�rv�nytelens�-
geket bizony�tgatta. �t egy�bk�nt Tit�nak bec�zt�k.
Ott volt Musza P�l, aki egy h�v� j�mbors�g�val zok-
sz� n�lk�l t�rte az �t �rt s�relmeket. T�rsunk volt
m�g a boh�m D�lnoki L�szl� is, valamint Boh�csik
Tibor.
Az el�re rem�lt nyugalom nem tartott sok�ig. Ha
az �rs�g unatkozott, vel�nk foglalkoztak, csukl�gya-
korlatok, bukfenc �s b�ka�get�sek v�ltott�k egy-
m�st a koszos folyos�n. Nem akartak benn�nket
abban a hitben hagyni, hogy a fogda el�ny�sebb,
mint a k�b�nya, nehogy tele legyen k�t�r�s el�l me-
nek�l�kkel. A kosztr�l m�r tudjuk, hogy a kintinek
csak a fele volt, aki nem dolgozik, ne is egy�k, ez
volt a jelszavuk. �gy teltek a nappalok, D�lnoki L�sz-
l�, a nagy mes�l� igen sok kedves �r�t szerzett,
mindent tudott a fels� t�zezer viselt dolgair�l. Kedves
k�p�s�g�val sok megt�rt�nt, vagy meg sem t�rt�nt
kalandot ismertettem. Hogy igaz volt vagy sem, nem
is volt �rdekes, de mi j�l sz�rakoztunk, s ami fontos,
elvonta figyelm�nket a gy�tr� �hs�gt�l, valamint
szomor� helyzet�nkr�l.1951 okt�ber�ben voltunk, a
hideg a szokottn�l is nagyobb volt, de a f�t�s csak a
folyos� dobk�lyh�j�ban �zemelt, ami kev�s volt az
eg�sz fogda bemeleg�t�s�hez. Az est�ket mindig f�l-
ve v�rtuk, mert akkor k�vetkezett a fogda igazi meg-
torl� jelent�s�ge. A fogdab�ntet�snek volt egy m�-
sik v�lfaja is, az �jjeli fogda, mely csak beteg vagy
�r�lt szadista agy�ban sz�lethetett meg. Az �ldozat
az eg�sz napi neh�z b�nyamunka ut�n bevonult a
k�rletbe. Vacsora ut�n nem a takarod� k�vetkezett,
hanem pokr�ccal a k�zben ir�ny a fogda. A n�gy
szem�lyes fogd�ban volt �gy, hogy napk�zben ha-
tan voltunk, de est�re bepr�seltek m�g hozz�nk
nyolc t�z �jjeli fogd�st is.
Aki Viktor Hug� Nyomorultak c�m� k�nyv�t ol-
vasta tudja csak elk�pzelni, hogy mi lehetett itt eb-
ben a t�megsz�ll�sban, de az is csak akkor, ha az
abban �rt nyomort legal�bb t�z szeres hatv�nyra eme-
li. �n rendszerint az ajt�t�l lev� legt�volabbi helyet
foglaltam el magamnak a priccs alatt. �gy v�dve vol-
tam, ha valamelyik vid�m �r egy v�d�r vizet be-
loccsantott, de ez az�rt is j� volt, mert a k�s�nj�v�k
nem toltak mindig beljebb, hogy valahogy �k is le
tudjanak fek�dni. Az emberi izzadts�g �s k�bli
f�rtelmes b�zt fejlesztett, rendes alv�sr�l sz� sem
lehetett, csup�n az egym�son val� fetreng�s volt le-
hets�ges. Takarod� ut�n nem egyszer kihajtott�k az
eg�sz z�rk�t a szabadba csukl�zni. A m�snak oko-
zott k�nszenved�s k�l�nb�z� fajt�inak kital�l�s�ban
az �V�H� verhetetlen volt. Mi voltunk a k�s�rleti nyulak,
akiken minden rizik� n�lk�l lehetett pr�b�lkozni. Egy
volt a fontos, hogy a l�tsz�m mindig rendben le-
gyen, ak�r �lve, ak�r holtan, de minden �rg�-nek
meg kellett lennie.
Alighogy elnyomott a f�radts�g benn�nket �s a
szabads�gr�l �lmodtunk, m�r menni is kellett kifel�
annak, aki m�g g�zsbak�t�sre volt �t�lve. Mongol,
mester vagy vipla m�k�d�sbe l�pett, de volt �gy,
hogy mind a h�rom egyszerre vet�lkedett azon,
hogy a leggyorsabban el�jul. Rendszerint vipla lett
a gy�ztes.
M�lt� versenyt�rsa volt csepelinek, igazi neve
Petrovics, aki fogadott a babaarc�val �s gentle-
mannal, hogy melyik�k tud m�g egy viszonylag
er�s �rg�t, egy �t�ssel ki�tni. T�bbsz�r�sen � lett
a gy�ztes.
A d�nt�tt-g�zs ut�n, amit el�z�en m�r kimer�t�en
le�rtam, �s a hagyom�nyos k�t-h�rom fellocsol�s
ut�n bel�kt�k a z�rk�ba a delikvenst, aki r�roskadt
az egym�s hegy�n-h�t�n fekv� t�megre. De ez m�g
mindig nem volt el�g. A szerencs�tlen �ldozatnak ki
kellett az �jszakai �rs�gv�lt�skor vonulnia a fogda
el�.
Az �j �rs�g is sz�rakozni akart. B�ka�get�sben,
majd bukfencezve k�rbe kellett a fogd�t ker�lni,
majd a fogdaparancsnok buzd�t�s�ra az �V�H�s kol-
l�g�k j�t�kos kedv�kben elk�pzelhetetlen k�nz�si
m�dszereket tal�ltak ki. Az �rg�k-nek ezut�n a v�r-
kering�s helyre�ll�t�s�ra k�z�sen kellett �nekelni,
hogy Ezt a kerek erd�t j�rom �n. A sz�rny�s�ges
�jszaka ut�n reggel �t �rakor �breszt�, az �jszakai
fogd�sok kifel�, ir�ny a k�rlet, reggeli, majd az �l-
matlan �jszaka ut�n m�g b�nyamunka. K�rdem �n,
lehet-e valaki olyan h�v� kereszt�ny, aki meg tudja
bocs�tani k�nz�inak az ilyen kegyetlens�get?
Egyik �jjel perzselt h�s szaga �t�tte meg az orrun-
kat, k�ny�rg� hangt�l k�s�rve: Tizedes �r, �g a ke-
zem, h�zzon el a k�lyh�t�l.
A v�lasz le�rhatatlan volt, a magyar sz�kincsben
l�v� legocsm�nyabb �s leg�d�zabb szavakkal osto-
rozta szeg�ny bajt�rsunkat, kinek perzsel�d� h�s�
kez�vel v�gig kellett �lnie a k�t �r�s d�nt�tt g�zst.
Kegyelem nem volt, csak a penetr�ns b�z, �s a k�-
ny�rg�st hallottuk. K�s�bb tudtuk meg, hogy a
megk�nzott, elevenen megp�rk�lt bajt�rsunk a kis-
tarcsai Kiss D�niel, aki m�r Buda-D�l �ta eszi a rab-
kenyeret. Reggel l�ttuk, hogy a szolg�latos �r vipla
volt. � volt h�t a gy�l�lt h�h�r, aki k�pes lett volna
b�rkit m�g elevenen is meg�getni.
A seg�t�k�sz �s j� bajt�rst, Kiss D�niel jelentke-
zett gyeng�lked�re. A vil�g minden orvosa szerint vi-
l�gos eset lett volna. De nem �gy �cs--Mengel�nek.
Az � nev�hez a doktor sz�t odatenni lehetetlen, mert
m�g egy felcser is jobban teljes�ti az esk�t, amely
szerint �csnak a betegeken hivat�sszer�en seg�teni
kellett volna. Kijelentette, hogy Kiss D�niel fogd�s,
�t nem veheti fel beteg�llom�nyba. Napk�zben
s�r�l�se olyan m�rt�kben s�lyosbodott, oly magas
l�z gy�t�rte, hogy est�re a szolg�latos b�nyapa-
rancsnok azonnal besz�ll�ttatta a k�rh�zba.
A kezel�s, amit �cs adott, egyszer�, vazelinos k�-
t�s volt, mindenf�le f�jdalomcsillap�t� n�lk�l. Miut�n
Kiss D�nielt egy Budapestr�l j�tt �V�H�s orvos meg-
vizsg�lta, azonnal a budapesti rabk�rh�zba vitt�k. Ott
egy darabig kezelt�k, majd visszahozt�k Recskre,
de sebe csak nem akart gy�gyulni. �llapota annyira
s�lyosbodott, hogy ism�t Budapestre sz�ll�tott�k,
ahol a rabk�rh�zban megoper�lt�k, kez�t megcsonk�tott�k.
Vipla j�volt�b�l �r�kk� nyomor�kk� lett �s �lland�an viseli Recsk nyomait.
Vipla is megkapta j�l ki�rdemelt jutalm�t: �rmesterr� l�ptett�k el�.
Els� szabadul�k, m�sodik recski kar�csony.
1951 december elej�n T�t f�hadnagy t�bb �V�H�s
k�s�ret�ben j�tt a t�borba, 32 szabadul�sra el�ter-
jesztett intern�lt �gy�nek fel�lvizsg�l�s�ra. Egym�s
ut�n h�vt�k be t�rsainkat kihallgat�sra, de senki sem
volt hajland� el�rulni, hogy mir�l besz�lgettek. V�
g�l is egyik t�rsunk, aki m�r t�bb �zben is gy�r�s
alatt volt a nyomoz�kn�l, elmes�lte, hogy a t�bbiek-
kel egy�tt �t is szabad�tani akart�k. A szabadul�s
el�felt�tele az el�zetes beszervez�s �s a szabad
�letben val� bes�g�s lett volna. � ezt nem tudta v�l-
lalni, ez�rt nem is szabadult. Nagyon nagy annak a
val�sz�n�s�ge, hogy a t�bbiek csak a szabadul�s
miatt �rtak al� bes�g�szerz�d�st, �s szabadul�suk
ut�n mindent elk�vettek, hogy kib�jhassanak al�la.
Elk�vetkezett a kar�csony. Mindannyian otthon
l�v� szeretteinkre gondoltunk, van-e kar�csonyf�juk,
tudnak-e �nnepelni, vajon gondolnak-e �k is r�nk?
Azt m�r biztosan tudtuk, hogy a t�bor h�re elterjedt, a
n�vsornak nagy r�sz�t Jules nyilv�noss�gra hozta,
de vajon szerepel-e nev�nk a n�vsorban, eml�ke-
zett-e r�nk Michnay szem�lyesen?
R�kosi�kn�l kar�csony nem l�tezett, nekik J�zus
sz�let�se nem volt �nnep, �k a t�lap�t �nnepelt�k.
Mindenki rem�nykedve v�rta az �nnepi men�t, tal�l-
gattuk, hogy mi lesz vacsor�ra, de ami j�tt, az v�rat-
lan volt, arra senki sem sz�m�tott. Szabad legyen itt
Nyeste Zolt�n volt recski bajt�rsunk k�nyv�b�l id�z-
nem Nagy Andr�s sorst�rsunk szavait: A mi�nkbe
is bej�ttek n�gyen a szentest�n �s kifog�-
solt�k, hogy az emberek m�g nem aludtak, j�llehet
elrendelt�k a takarod�t. A barakkparancsnok, na-
gyon szerencs�tlen�l azt mondta, hogy az embe-
rek az�rt nem aludtak m�g, mert nem kaptak vacso-
r�t. Ett�l az �V�H�sok megd�h�dtek, mindenkit kiver-
tek a vack�b�l �s az embereket ingben, gaty�ban a
barakk egyik v�g�be szor�tott�k. Azt�n el kellett
menn�nk k�z�tt�k �gy, hogy �k k�zben agyba-f�be
vertek benn�nket a der�ksz�jukkal. Volt, akinek a de-
r�kszij csatj�val behas�tott�k a fej�t, volt, akit egyet-
len csap�ssal leter�tettek. Az igen er�s �s vad �mes-
ter azzal sz�rakozott, hogy figyelte, h�ny embert
tud le�tni egym�s ut�n. Tetszhetett nekik a j�t�k,
folytatni akart�k, megk�rdezt�k, hogy ki tud im�d-
kozni. T�bben jelentkeztek. Kiv�lasztott�k egy baj-
t�rsunkat, azt let�rdeltett�k, annak a Miaty�nkot kel-
lett fennhangon, �sszetett k�zzel mondani.
Nem tudom, mi t�rt�nhetett, mert am�g a n�gy
�V�H�s hangosan r�h�g�tt, a barakk lak�i csende-
sen egy�tt mondt�k az im�t a t�rdepl�, s k�zben k�-
l�n is megvert emberrel. A Miaty�nk v�ge fel� m�r
z�gott az eg�sz barakk az im�t�l. A n�gy �V�H�s pe-
dig szinte kisomford�lt a barakkb�l, m�g a lakatot is
csendben tett�k fel az ajt�ra. Nem tudom, megijed-
tek-e a barakk z�g�s�t�l, vagy csak megsz�lalt ben-
n�k valami r�gi eml�k, amikor �desanyjuk im�dkoz-
ni tan�totta �ket.
A Nyeste Zolt�n �ltal eml�tett �V�H�sok f�kolompo-
sa a h�rhedt mester volt. K�nnyen lehetett nagy le-
g�ny, mert tudta, hogy senki sem �thet vissza, mert
ha valaki ezt megk�s�relte volna, az a biztos hal�lt
jelentette, a t�bbi �r az illet�t azonnal agyonverte
volna, tan�knak pedig az �V�H�sok jelen voltak, akik
igazolt�k volna, hogy az �rge megt�madta a fel-
�gyel� urat.
A b�ntet�brig�dban a mi sorsunk sem volt k�-
l�nb. Vacsor�t mi sem kaptunk, hogy a szent kar�-
csony �nnepe �r�kk� eml�kezetes legyen sz�munk-
ra, nehogy �h�tatos gondolatok k�z�tt hozz�tartoz�-
inkra gondolva, b�k�s nyugalomban t�lts�k az es-
t�t, vagy ami az � szem�kben m�g nagyobb b�n,
nehogy im�dkozzunk.
A hozz�nk beosztott n�gy �V�H�s berontott barak-
kunkba. A k�l�nbs�g csak az volt, hogy �l�k�n f�l-
recsapott katonai gyakorl� sapk�ban, val�sz�n�leg
del�riumban, Pelach is megjelent. Mint mindig, ma-
g�zott minket, �ktelen �v�lt�s �s k�romkod�s k�ze-
pette sorakoztatott benn�nket. Fut�l�p�st rendelt el
az �gysorok k�z�tt a barakk hossz�ban a falig �s
vissza, majd ugyanezen a vonalon b�ka�get�s, buk-
fenc el�re. Mikor m�r a hatalmas port�l semmit sem
l�ttunk, ugyanis a barakk alja csak egyszer� f�ld
volt, m�g az is d�ng�letlen, nekihajtott benn�nket
�gy a falnak, hogy a h�tul l�v�ket maga Pelach r�g-
ta �s �t�tte.
A j�l sz�rakoz� �V�H�sok term�szetesen nem ma-
radtak t�tlen�l, kiab�lva �k is lecsatolt der�ksz�jjal
vert�k a h�traszorul�kat. Mi m�st tehettek a szeren-
cs�tlen h�ts� sorok, mint r�m�sztak az el�tt�k l�-
v�kre �s szinte letapost�k �ket. Ez volt azt�n a f�rfi-
nak val� sz�rakoz�s. Az elvadult �s f�lrevezetett
egyszer� embereknek ez j� mulats�g volt, amikor
m�r kedv�kre ki�lt�k magukat, lecsavart�k a villanyt
�s r�nk sittelt�k a barakk ajt�t.
Pelach is kitett mag��rt, ki�rdemelte az �jabb bi-
zalmat, megkapta k�l�n vacsora adagj�t, lehet hogy
Lencs�s juttatott neki egy kis meg�zes�tett spirituszt
is, tal�n m�g az �nnepre �s j� munk�j�ra val� te-
kintettel Golda a kegyencn� is megl�togathat-
ta.
�gy teltek az �nnepek. A t�l k�l�n�sen itt a he-
gyek k�z�tt nagyon hideg volt, a sz�llelb�lelt ba-
rakkok huzatosak voltak. Szerencs�re oly k�zel
aludtunk egym�shoz, hogy test�nk kisug�rz� mele-
ge is sokat jelentett. Kaptunk kiselejtezett �V�H�s k�-
p�nyegeket is, term�szetesen megint a t�bornoki
cs�kokkal, de ezeket a munk�n�l soha nem viselhet-
t�k, mert a brig�dvezet�k levetett�k vel�nk. Indok-
l�s: k�penyben nem lehet dolgozni, akad�lyoz a
munk�ban. H�t ilyen j�s�gos emberek voltak a so-
rainkb�l kiker�lt, de nem �ltalunk v�lasztott brig�d-
vezet�k.
T�li f�ldmunk�k, csontb�ny�sz�s,
m�sodik �s harmadik t�borparancsnok.
1952 janu�rj�ban sor ker�lt a t�bor �jabb kib�v�t�s�-
re. A ruharakt�rakat, amelyek eddig a fogd�t�l d�l-
nyugatra a k�rleten k�v�l helyezkedtek el, �t kellett
helyezni a barakkokt�l d�lre, de m�r az intern�lt k�r-
leten bel�l. Az eddigi �V�H�s rakt�rvezet�, Seres P�l
�rmester, a kuty�s szakihoz hasonl� magatart�s�
igaz�n nagyon rendes ember. Soha egy hangos
szav�t nem hallottuk, hozz�nk semmi k�ze nem volt.
Ahol csak lehetett �s tudott, seg�tett, ha m�ssal
nem, legal�bb p�r egy�tt�rz�, vigasztal�, j� sz�val.
Nekem, ha a rakt�rban dolgoztam, valami lakatos
vagy villanyszerel� munk�val kapcsolatban, nem
egyszer adott p�r j� falatot, de m�g innival�val is
megk�n�lt, azonban mindent az � jelenl�t�ben kellett
elfogyasztanom. Egy nagyon j� fi�, j� bar�t volt a
rakt�rban a beosztottja. A volt hadapr�diskol�s Ve-
r�b L�szl�, akin�l keresve sem lehetett volna jobb
bajt�rsat tal�lni, ahol csak tudott, adott, m�g az utol-
s� falatj�t is megosztotta bajt�rsaival. Nekem a k�-
s�bbiekben, az 1956os felkel�sben az els� pillanat-
t�l kezdve t�rsam volt, egy�tt vett�nk r�szt a har-
cokban, s�t egy�tt est�nk orosz fogs�gba is.
Vonuljunk most vissza a ruharakt�rba, ahol az �j
helyen m�r a k�t rakt�ros, �V�H�s k�zrem�k�d�s n�l-
k�l, apa �s fi�, id�s �s ifj� Bajz�t dolgoztak. Szocdem
l�t�kre j� bajt�rsak voltak, ha m�d volt r�, csizm�t,
ruhanem�t soron k�v�l cser�ltek. A ruharakt�ron k�
v�l m�g a fogd�t is �thelyezt�k, illetve �jat �p�tettek
a k�rh�z m�g�tt d�lnyugat ir�nyban. A f�rd�, ami
m�r k�szen �llt, szint�n az �j ker�t�sen bel�l az inter-
n�lt k�rletbe ker�lt.
Az �j ker�t�s �p�t�s�re a neh�z munkaviszonyok
miatt, mi a b�ntet�brig�d voltunk kirendelve. Er�s
hideg volt �s legal�bb 30 centim�teres h�takar� bor�totta a
f�ldet. Az oszlopoknak, amelyekre a sz�gesdr�tot
fesz�tett�k ki, g�dr�ket kellett kics�k�nyoznunk. A
talaj j�gg� fagyva rendk�v�l k�ves volt, csak a legna-
gyobb er�fesz�t�ssel tudtuk a k�v�nt m�lys�get el�r-
ni. M�g mindig a kiselejtezett piros cs�kos �V�H�s
egyenruh�kat hordtuk, meleg als�nadr�got �s kesz-
ty�t nem kaptunk. Az �V�H�sok kiford�tott irhabund�-
ban, b�r�nyb�r b�l�ses csizm�ban, orosz kucsm�-
ban, telezab�lva vigy�ztak r�nk �s hajtottak benn�n-
ket gyorsabb munk�ra.
A k�nz� �hs�gt�l �s a hidegt�l elcsig�zva keres-
t�nk a f�ld�n, a f�ldben, a h� alatt valami ennival�-
f�l�t, cs�sz�-m�sz�t, szalamandr�t, de nem volt si-
ker�nk, mert a szerencs�tlen �llatok megh�z�dtak
valahol, igyekeztek �ttelelni.
Az �V�H�s diszn�k mosl�kai, a lovak melaszos
korp�i, a kuty�knak juttatott �V�H�s konyhamarad�-
kok el�rhetetlenek voltak nek�nk, legal�bbis addig,
am�g a b�ntet�brig�dban voltunk. V�g�l is szeren-
cs�nk lett, valamelyik�nk egy m�lyebb g�d�rben �l-
lati eredet� csontokra bukkant. A legnagyobb el�vi-
gy�zattal, nehogy az �V�H�s �r�k megl�ss�k, cs�-
k�nnyal sz�tvert�k a csontokat, a l�bsz�rcsontok
m�g f�lig kisz�radt, szivacsos vel�t tartalmaztak. Ezt
a csemeg�t elosztottuk, r�gcs�ltuk �s hihetetlen
gy�ny�rrel �lvezt�k a v�ratlan t�pl�lkoz�si lehet�s�-
get. Enn�l m�r rosszabb csak egy lakatlan sziget a
haj�t�r�tteknek, vagy egy rep�l�szerencs�tlens�g-
n�l �letben maradottaknak a helyzete lehetett, ahol
meghalt t�rsaik maradv�nyait falt�k fel, hogy �gy sa-
j�t �let�ket megmenthess�k.
Nem szabad felejteni, de megbocs�tani sem ke-
gyetlen k�nz�inknak, az �V�H�soknak, hiszen ezek
k�z�ns�ges b�ncselekm�nyek voltak, amiket �k ve-
l�nk szemben elk�vettek �s ezeket a vil�g minden
�llam�nak igazs�gszolg�ltat�sa b�nteti.
Ebben az id�ben v�lt bizonyoss�, hogy F�ris B�la
t�borparancsnokot lev�ltott�k. Az ut�bbi id�ben
egyre ritk�bban volt l�that�. Mindenben makar�ni,
valamint borzas band�ja int�zkedett.
Kora tavasszal megjelent az �j t�borparancsnok,
egy sz�zados, hegyi besz�d�ben kijelentette, hogy
az eddigi viszonyok a t�borban megegyeztek egy le-
�nynevel� int�zet�vel, fegyelem �s rend nem volt, a
munka sem kiel�g�t�, de most majd szigor�bb, ke-
m�nyebb napok k�vetkeznek. Ebb�l l�ttuk, hogy a
sz�k�st a volt t�borparancsnok gyenges�g�nek a
rov�s�ra �rt�k, de nem tudtuk elk�pzelni, hogy az
eddigi kegyetlen �llapotokat m�g fokozni lehessen.
Az �j t�borparancsnok ink�bb munk�skin�zet�, mint
parasztos volt, kem�ny, kegyetlen k�p�, v�kony vo-
nal� sz�jjal. Sz�ke, alacsony, de izmos testalkattal
rendelkezett, nem sok j�t n�zt�nk ki bel�le. K�z�nk
csak ritk�n j�tt, mindig makar�ni, valamint az ope-
rat�v tisztek int�zkedtek.
F�ris ut�d�t Csete J�zsefnek h�vt�k, a Gyorskocsi
utcai katonai �gy�szs�gr�l ker�lt ide, � volt az �V�H�s
�rs�g parancsnoka. Ezek ut�n, azt hiszem, nem kell
bemutatnom vel�nk szembeni magatart�s�t. Annak
ellen�re, hogy csak ritk�n l�ttuk, m�k�d�si ideje alatt
a fegyelmi b�ntet�sek sokkal szigor�bbak lettek �s
a g�zsbak�t�sek ideje is hosszabb volt. A fogd�s
�r�k sem akartak lemaradni, �k m�g szorosabbra
h�zt�k a g�zst �s megdupl�zt�k a b�ka�get�seket.
Csete sz�zados r�vid szerepl�s ut�n elt�nt. �ll�t�lag
valami kapcsolat volt elt�n�se �s az al�bbi esem�-
nyek k�z�tt, amelyr�l egy volt recski lakos m�nche-
ni jegyz�k�nyvi vallom�s�nak alapj�n �rtes�ltem.
A t�rt�net a k�vetkez�: Az �rs�g rendszerint Pa-
r�dra �s Egerbe j�rt sz�rakozni a kimen�k alkalm�-
val. 1951 �sz�n, az egyik ilyen kiruccan�son egy
Dodzse Wippon g�pkocsival, Pusztai J�nos alhad-
nagy, Wollner alhadnagy �s Nagy Tibor tizedes,
g�pkocsivezet� elmentek Egerbe udvarolni.
Visszafel� r�szegen valami n��gy miatt �sszeve-
rekedtek. A leponyv�zott g�pkocsiban a h�ts� �l�-
sen �lt Pusztai �s Wollner. A g�pkocsivezet� felfi-
gyelt a zajra �s l�tta, hogy h�tul a k�t elvt�rs egy-
m�s haj�nak esett. Let�rt az �t sz�l�re, le�ll�totta a
motort, kisz�llt �s a vereked�ket sz�t akarta v�lasz-
tani. Erre Pusztai �s Wollner is leugrottak a g�pko-
csir�l, mik�zben Pusztai pisztolyt r�ntott �s r�l�tt
Wollnerre, aki azonnal meghalt. Nagy tizedes is pisz-
toly�hoz ny�lt, hogy v�dje mag�t, mire Pusztai �t is
lel�tte, �s Nagy a helysz�nen elv�rzett. Az esetre fel-
figyeltek az arra halad� g�pkocsik �s �rtes�tett�k a
rend�rs�get. Pusztai nem menek�lt el, kihallgat�s�-
n�l �gy adta el� a t�rt�nteket, hogy Wollner �s a
g�pkocsivezet� f�lt�kenys�gb�l �sszevesztek, Woll-
ner lel�tte Nagyot �s r� is fegyvert fogott. � azon-
ban gyorsabb volt �s �nv�delemb�l t�zelt Wollnerre,
akit hal�losan megsebes�tett.
Ezt az �tl�tsz� �s na�v v�dekez�st a helysz�ni
szemle �s az eset rekonstru�l�sa megc�folta, k�l�n-
ben is Pusztai t�bbsz�r�s ellentmond�sba kevere-
dett, minekut�na letart�ztatt�k �s a katonai b�r�s�g
el�t�lte. H�rek szerint az 1956os felkel�s el�tt kisza-
badult befoly�sos elvt�rsai seg�ts�g�vel.
A harmadik t�borparancsnok egy szint�n brut�lis
k�p� �V�H�s sz�zados, Fazekas P�ter volt. El�dj�hez
hasonl�an �t is T�t f�hadnagy, makar�ni �s bor-
zas ir�ny�totta. K�z�nk nagyon ritk�n j�tt, �gy l�t-
szott, hogy a volt t�borparancsnok hirtelen elt�n�se
v�ratlanul �rte a magasabb vezet�s�get �s szem�-
lye csak egy ideiglenes sz�ks�gmegold�s volt.
Helyzet�nk a b�ntet�brig�dban egyre elviselhe-
tetlenebb lett. Az �rs�g �s a brig�dvezet�k l�pten-
nyomon eml�keztettek benn�nket, hogy mi m�g itt a
hal�lt�borban is kitasz�tottak vagyunk. Ez term�sze-
tesen nem vonatkozott a t�bbi intern�lt t�rsunkra,
mert �k, ahol csak lehetett, egy�tt�rz�s�kr�l tettek
tan�bizonys�got, ahol csak tudtak, seg�tettek. Nem
egyszer el�fordult, hogy a latrin�n vagy a bokrok-
ban eldugva, am�gy is kis fejadagjaikb�l egy-egy fa-
lat kenyeret vagy cigarett�t csemp�sztek sz�munk-
ra. J�nos�val is t�bb �zben tudtam kapcsolatba ke-
r�lni, igyekezett felvid�tani �s az �ltala szerzett h�rek-
kel tov�bbi er�t adni. Tekintettel arra, hogy � m�g
tov�bbra is a m�helyben dolgozott, �r�kkel kapcso-
latban volt, az � �rtes�l�sei voltak a legmegb�zha-
t�bbak.
52 nap s�t�tz�rk�ban, 16 nap �hs�gsztr�jk.
A h�sv�t el�tti id�kben a m�helyben �s a barakkok-
ban kerestek valakit, aki egy d�zel-motor adagol�j�t
megjav�tja. J�nosa m�r el�re �rtes�tett, hogy a m�-
helyb�l senki sem v�llalja, r�m val� tekintettel, hogy
�gy nekem valami el�nyt juttassanak, mert rajtuk k�v�l
csak �n j�hettem sz�m�t�sba a jav�t�sn�l. Abban a
hitben, hogy az aggreg�tor meghajt� motorj�val van
valami baj, v�llalkoztam a jav�t�sra. Igen �m, de nem
az aggreg�torh�zba, hanem a t�rzs�p�letbe kis�rtek.
Borzas k�z�lte velem, hogy most j�v�tehetem
r�gi b�neimet, egy �thenger adagol�j�t kell megjav�-
tani. Azt m�r eml�tettem, hogy a faluba vezet� utat a
legnehezebb k�r�lm�nyek k�z�tt a Talli�n brig�d
�p�tette. Emberi er�vel nem lehetett kem�nyre d�n-
g�lni, hab�r a hajcs�rok mindent elk�vettek ennek
�rdek�ben, �gy v�g�l is �thengert kellett be�ll�tani.
Borzas g�nyos hangon mondta, hogy piszkos fa-
siszta szabot�r vagyok, a n�p ellens�ge, bizalmuk-
kal vissza�ltem, de az�rt m�g egyszer megpr�b�l-
koznak velem, adnak egy lehet�s�get, hogy a b�n-
tet�brig�db�l kiker�ljek. Term�szetesen v�llaltam a
jav�t�st, a m�r�m�szerek teljes hi�ny�ban csak a
legegyszer�bb k�ziszersz�mokkal. Ez a megold�s
az �V�H�nak is kedvez� volt, mert ha kinti szerel�t
hoznak, sok id�t vesz ig�nybe.
A munka s�rg�s volt, azonk�v�l nem akart�k a t�-
bort m�g egy idegennel megismertetni. Elhat�roz�-
som ind�t� oka az volt, hogy legal�bb p�r napig kicsit
jobb kosztot kapok, no meg valami h�rt is siker�l
szerezni a k�lvil�gb�l. El�bb az utat lez�rva tart� �t-
hengerb�l ki kellett �p�tenem az adagol�t a g�p civil
kezel�j�nek seg�ts�g�vel, term�szetesen �r fel�gye-
lete mellett. Az egyik kamr�ban dolgozhattam, min-
den rendelkez�sre �ll� szersz�mot megkaptam. El�-
re k�z�ltem, hogy a munka egy p�r napot ig�nybe
vehet. Val�sz�n�leg valamelyik elhaszn�l�dott alkat-
r�sz okozta a hib�t �s azt is be kell szerezni. Min-
denbe beleegyeztek makar�ni�k, csak a s�rg�s-
s�g volt a fontos. A g�p kezel�je egy k�rny�kbeli
id�sebb f�rfi, Szentmikl�si b�csi volt, akin m�r az el-
s� pillanatban l�tszott, hogy sajn�l benn�nket, �s
tudja, hogy nem b�n�z�kkel van dolga. Egy�bk�nt
az �V�H� az eg�sz k�rny�ken elterjesztette, hogy itt
�letfogytiglanra �t�lt gonosztev�k vannak. Szentmik-
l�si b�csi m�r hetek �ta az �t�p�t�sen dolgozott, so-
kat l�tott �s hallott Talli�n brig�dvezet� szadista
munkam�dszereivel kapcsolatban.
A jav�t�st annyira h�ztam, amennyire csak vesz�ly
n�lk�l lehetett, amihez Szentmikl�si b�csi is meg�r-
t� seg�dkezet ny�jtott, mert k�s�bb kider�lt, maga
is seg�t�k�sz, vall�sos ember volt. Ha a kuty�s sza-
ki volt szolg�latban, t�bbet tudtunk besz�lgetni,
megtudta t�lem, hogy politikai �ld�z�ttek vagyunk.
Term�szetesen �n mindenr�l felvil�gos�tottam.
Most ettem hossz� �vek �ta el�sz�r, igaz, hogy
suba alatt h�zikosztot �s m�kos bejglit, amit
Szentmikl�si b�csi feles�ge csomagolt be mindket-
t�nknek. Jellemz� Szentmikl�si b�csi j�s�g�ra,
hogy �nmag�t is vesz�lynek tette ki, m�gis seg�tett.
Ez is bizony�totta, hogy nem igaz az az �V�H�s be�ll�-
t�s, miszerint benn�nket az eg�sz t�rsadalom meg-
vet �s �rul�nak tekint a magyar n�p. Sajnos, t�rsa-
imnak a b�ntet�brig�dba semmit sem tudtam levin-
ni, mert �lland�an megmotoztak, azonk�v�l, ha vala-
melyik vamzer megl�tja, a j�indulat� Szentmikl�si
b�csi velem egy�tt lebukott volna.
M�r m�snap felt�nt nekem hogy Jamniczky Gy�-
z� intern�lt t�rsunk, a v�rosligeti bolhacirkusz volt
igazgat�ja, t�bbsz�r megjelent a kamra k�rny�k�n,
s�t be is j�tt hozz�nk. Feladata, mint megb�zhat�
bes�g�nak, a t�rzs�p�let, valamint az �rs�g lak�sai-
nak takar�t�sa volt. � az �rs�gre volt r� �ll�tva, �ket
figyelte, hogy el�gg� kegyetlenek-e az intern�ltak-
kal. Most be kell kapcsolnom a tov�bbiakban egy j�
bar�tomat, Tab�dy Istv�nt, akir�l m�r eml�t�st tet-
tem. Mindenr�l t�j�koztattam �t, megk�rt, hogy te-
kintettel a h�sv�ti �nnepekre, j� lenne valami m�don
szent�ldoz�shoz j�rulni. Ennek �rdek�ben k�rjem
meg Szentmikl�si b�csit, hogy legyen a seg�ts�-
g�nkre. Feladata lett volna elmenni a faluban l�v�
paphoz �s t�le szent osty�t k�rni. Tab�dy azt kis da-
rabokra t�rve kiosztan� a barakkban az ig�nyl�k k�-
z�tt. Term�szetesen a szentosty�t nekem kellett vol-
na a b�ntet�brig�dba becsemp�szni. Terve az volt,
hogy azt a k�t f�lemben, vatt�ba rejtve fogom le-
sz�ll�tani. Szentmikl�si b�csi meg is �g�rte seg�ts��
g�t, de sajnos az eg�sz terv alapos kudarcba fulladt,
ugyanis Jamniczky kihallgatta besz�lget�s�nket.
Azonnal jelentette borzasnak, �gy nemcsak a
h�sv�ti szent�ldoz�sban val� r�szv�tel maradt el, de
az �n sorsom is megpecs�tel�d�tt. Jamniczky aljas-
s�ga megint hossz� id�re, azel�tt el sem k�pzelt
megpr�b�ltat�sok el� �ll�tott. Azonnal kezel�sbe vett
az eg�sz operat�v csoport, legjobban az �rdekelte
�ket, hogy milyen h�reket hozott, vagy vitt Szentmik-
l�si b�csi. Bel�lem term�szetesen semmit sem tud-
tak kiverni, Szentmikl�si b�csit m�gis azonnal lev�l-
tott�k �s elt�vol�tott�k. Tov�bbi sorsa el�ttem isme-
retlen, de im�dkoztam az�rt, hogy ilyen rendes, be-
cs�letes magyart ne �rjen b�nt�d�s j�s�g��rt.
A kezel�s ut�n, ami nagyobb k�ls�relmi nyomo-
kat hagyott rajtam, azonnal fogd�ba vittek, m�ghoz-
z� s�t�tz�rk�ba, kem�ny fekhellyel, takar� n�lk�l,
napi egyszeri �tkez�ssel. M�r amennyire �tkez�snek
lehet nevezni azt a f�l liter f�zel�ket vagy levest �s
egy szelet kenyeret, ami csak az �hhal�l elod�z�s�-
ra volt elegend�, de arra is csak z�ros hat�rid�n be-
l�l. Ez a legrosszabb �s leghosszabban tart� s�t�t-
z�rka volt, amit Recsken kiszabtak, az els� szakasza
52 napig tartott. A b�ntet�s-v�grehajt�si rendelkez�-
sek szerint, ha valakit fegyelmi b�ntet�sre �t�lnek, a
v�grehajt�s el�tt orvosi vizsg�latnak kell al�vetni,
hogy azt az eg�szs�g�re val� k�ros hat�s n�lk�l el
tudja-e viselni. Eg�szen term�szetes, hogy itt Recs-
ken ezt egyetlen esetben sem tartott�k be. Hihetetle-
n�l neh�z volt elviselni, mert m�g azt sem mondt�k
meg el�re, hogy a b�ntet�s meddig fog tartani. Az
eg�sz hasonl�tott mag�hoz az intern�l�s kimond�s�-
hoz, ahol az embert szint�n �lland� fesz�lts�gben
tartott�k, nem tudhatta, hogy mennyi ideig tart elk�-
l�n�t�se, �gy �lland�an a rem�nyked�s �s a teljes le-
mond�s v�ltotta egym�st. Mindez azon m�lott, hogy
az operat�v tisztek hogyan ir�ny�tott�k a vamzerokon
kereszt�l a h�reket.
Eg�sz nap nem volt szabad lefek�dni vagy a fal-
hoz t�maszkodni, �lni is csak akkor, ha erre a fog-
d�s �r k�l�n enged�lyt adott. Volt egy k�l�n�sen al-
jas �r, a lov�sz szakaszvezet�, akit m�r a sz�k�s
ut�ni megtorl� int�zked�sekb�l ismer�nk. Rendsze-
resen szalmapapucsban j�rt, settenkedve ment a
cirklihez, ezzel egyid�ben felgy�jtotta a villanyt, s
ha valakit �szrevett, hogy t�maszkodott, vagy ami a
legs�lyosabb, lefek�dt, alaposan felpofozta. Ezek a
hitv�ny, primit�v emberek unalmukban azon t�rt�k a
fej�ket, hogyan tudn�nak benn�nket valami miatt el-
kapni, megmutatni nek�nk, a n�p ellens�geinek,
hogy �k itt a fels�bbrend� l�nyek, akik azt tesznek
vel�nk, ami nekik j�lesik. �s ez sajnos �gy is volt. �r-
z�keink itt a mag�nyban, csendben �s a s�t�tben hi-
hetetlen�l kifejl�dtek.
A folyos� villanyf�nye egy nagyon keskeny repe-
d�sen kereszt�l az ajt� �sszet�tel�n�l besug�rzott.
Ezt csak a mi szem�nk vehette �szre, mely m�r a
s�t�thez hozz�szokott, ha valamelyik �r benyitott,
term�szetesen a be�raml� vil�goss�gt�l nem l�that-
ta a kis f�nysugarat. Mi sem term�szetesebb, hogy
ezt �n ki is haszn�ltam. Eg�szen nyugodtan lefek�d-
tem, hat�rtalanul �lveztem, hogy ezt b�ntetlen�l
megtehetem. A kis f�nynyal�b vigy�zott r�m. Ha va-
lamelyik �r j�tt a z�rka ajt� fel�, term�szetszer�en
keresztezni kellett neki a be�rad� f�nysugarat, amit
�szlelve azonnal fel�lltam. F�lnival�m nem volt, a fo-
lyos�vil�g�t�s �jjel s nappal �zemelt. Egyre kellett
csak vigy�znom, nehogy elaludjak, mert annak kel-
lemetlen k�vetkezm�nyei lettek volna.
Az �hez�s egyre elviselhetetlenebb lett, m�r a leg-
er�sebb munk�ra is kimentem volna, csakhogy ne
kelljen egyed�l s�t�tben f�znom �s �heznem. Hi�ba
voltak a nappalok m�r melegek, �jjel takar� �s a
szervezet bels� f�t�se, vagyis a t�pl�lkoz�s hi�nya
miatt bizony nagyon cidriztem. Eg�sz nap im�dkoz-
tam, csak a hit tette lehet�v� a szenved�sek elvise-
l�s�t. Este kaptuk a kis keny�rszeletet meg a f�l liter
levest, vagy f�zel�ket, h�st soha, ez nem lehetett
600 kal�ri�n�l t�bb. Mik�zben a fejem �lland�an
azon t�rtem, hogy mik�ppen juthatok valami eledel-
hez, a W�C� el�ter�ben, ahol mosdani szoktunk, meg-
l�ttam, hogy csajk�k �llnak egym�sra rakva, mintha
azok elmosottak, tiszt�k lenn�nek. �szt�n�sen
megemeltem a k�zep�t s megt�rt�nt a csoda: �tel-
marad�kok voltak benne �sszegy�jtve. M�g a mai
napig sem tudom, hogy ki hagyta ott, lehet, hogy
valamelyik jobb �rz�s� szak�cs, vagy egy embers�-
ges �r, ha ugyan ilyen a kuty�s szakin k�v�l itt a
fogd�ban l�tezett. �n mindenesetre j�l j�rtam. Egy
h�ten kereszt�l mindennap telezab�ltam magam, de
nem ott a mosd�ban, mert arra azonnal r�j�ttek vol-
na, hiszen mindent parancssz�ra a leggyorsabban
kellett elv�gezni. W�C�z�s, mosakod�s legfeljebb �t
perc lehetett.
M�g m�ig sem �rtem, hogy mindez mi�rt volt
annyira s�rg�s, hiszen az eg�sz nap rendelkez�sre
�llt nek�nk is, az �r�knek is. Este takarod� el�tt me-
hett�nk m�g egyszer W�C�re, napk�zben soha. Ha
m�gis valakinek a fogdab�ntet�s els� napjaiban dol-
g�t kellett v�geznie, megtehette a priccs mellett l�v�
k�blibe, amit azut�n m�snap reggelig szagolnia kel-
lett. Nek�nk, akik m�r hosszabb ideje ott voltunk, a
minim�lis t�pl�lkoz�s miatt sohasem kellett napk�z-
ben kimenni. Foglalkozzunk most a tal�lt kinccsel,
hogy �s hol ettem meg. A megold�s pofonegyszer�
volt. A katonasapk�mat, amit h�la Istennek mindig
viselni kellett, kicsit ki�bl�tettem v�zzel, �s gyorsan
bele�nt�ttem a csajka tartalm�t. Mint aki j�l v�gezte
a dolg�t, egy csajka, illetve sapka babbal a feje-
men el�gedetten bevonultam a cell�mba. Ott azut�n
nyugodtan, k�nyelmesen befaltam mindent, m�g a
sapk�t ki is t�r�ltem. A kis h�zi f�nysoromp� lehe-
t�v� tette a nyugodt �tkez�st.
Ez sem tartott azonban �r�kk�, mert egyszer
csak elt�ntek a csajk�k, lehet, hogy valamelyik sors-
t�rs, aki szint�n megtal�lta az �gb�l sz�llott mann�t,
vigy�zatlanul ott a helysz�nen kezdte el enni �s el-
kapta az �gyeletes �V�H�s �r. Napok m�lva �szrevet-
tem a suttog� hangokb�l, hogy Tab�dy Pista ker�lt
a mellettem l�v� z�rk�ba, tal�n �t s�jtott�k az eg�sz
t�borban legt�bbsz�r fegyelmi b�ntet�ssel. Val�sz�-
n�nek tartottam, hogy � is hozz�m hasonl� b�nte-
t�st kapott, � sokszor sz�nd�kosan kiprovok�lta a
fogdab�ntet�st. Azt mondta, hogy a fogd�ban leg-
al�bb egyed�l tudott lenni �s senkit�l nem zavarva,
nyugodtan tudott elm�lkedni. Gyomrom p�r nap
m�lva megint k�vetelte juss�t. �szrevettem, hogy
bakancsom nyelve puha b�rb�l k�sz�lt. �gy l�tszik,
az �V�H�n�l is sp�roltak, mert marhab�r helyett az
eg�sz bakancsnyelv diszn�b�rb�l k�sz�lt. Ez
eszembe juttatta a j� p�rk�lt szalonnab�r �z�t �s
m�ris, diszn�b�r-diszn�b�r alapon, kiszak�tottam
mindk�t bakancsnyelvet, j��z�en r�gcs�lni kezdtem,
ez azut�n megind�totta a ny�lk�pz�d�st �s valame-
lyest megsz�nt �hs�g�rzetem. A k�t bakancsnyelv
h�rom napig tartott, nincs olyan csemege, ami ak-
kor jobban �zlett volna. Ism�t az t�lt�tte be gondola-
taimat, hogyan tudhatn�k megint valami ennival�-
hoz jutni.
Eszembe jutottak bajt�rsaim, akik k�rh�zi �lm�-
nyeiket mes�lt�k el. Ha valaki sz�getvagyvalami m�s
hegyes vagy �les t�rgyat nyelt �ngyilkoss�gi sz�n-
d�kb�l, azonnal puha keny�rrel etett�k, vagy nagy
mennyis�g� f�tt krumplival. A k�vetkez�kkel kap-
csolatban meg kell jegyeznem: nekem eszem �g�-
ban sem volt meghalni, az eg�szet csak az�rt csin�l-
tam, hogy a l�tfenntart�shoz sz�ks�ges �lelmiszert
meg tudjam szerezni. A heveny�szetten �sszet�kolt
priccsemb�l sziszifuszi munk�val kiszedtem 8 darab
sz�zas sz�get. A 10 centim�ter hossz� sz�gekre kis gom-
b�cokat tettem. Ezeket �gy k�sz�tettem el, hogy az
am�gy is kis keny�radag egy r�sz�t megsp�roltam,
azt �sszer�gtam �s abb�l form�ztam a kis v�d�-
g�mb�ket. Erre az�rt volt sz�ks�g, hogy a sz�gek
hegye ne sz�rja ki beleimet vagy a gyomromat. Azt is
tudtam m�g sorst�rsaim el�ad�s�b�l, hogy a term�-
szet csod�latosan v�dekezik �s a lenyelt hegyes vagy
�les t�rgyak a belekben betokosodnak. Hasonl� ez
a selyemherny� gub�j�hoz, melynek hossztengely�-
ben helyezkedik el a sz�g. K�pzelj�k csak el, micso-
da �nuralom kellett ahhoz, hogy a sz�mban l�v� ke-
ny�rbelet ne nyeljem le, hanem �jra kivegyem a
sz�mb�l. K�t nap kellett ahhoz, hogy a nyolc sz�get
kis gomb�ccal a hegyes v�g�n, torkomba cs�sztat-
va lenyeljem. Egy�ltal�n nem f�ltem, tudtam, hogy
az �sszer�gott keny�r megv�d a s�r�l�st�l.
 M�snap este a kuty�s szaki volt szolg�latban. A
W�C�z�sn�l jelentettem neki a t�rt�nteket, term�sze-
tesen a keny�rgomb�cokr�l nem tettem eml�t�st. A
birk�z�, kuty�s szaki meg�rt� volt, nem vert meg,
azonnal h�vatta Mengel�t, mert � �nhatalm�lag
nem rendelhette el a krumplik�r�t. �cs j�tt is, min-
den vizsg�lat n�lk�l kijelentette, hogy � ismer en-
gem, egy renitens gazember vagyok, enni akarok �s
csak az�rt mondom el ezt a mes�t, mert �gy akarok
ennival�hoz jutni. Kuty�s szakin l�ttam a tehetetlen
d�h�t, de nem tehetett semmit. �csnak term�szete-
sen igaza volt, de ez az eset is bizony�tja aljass�g�t,
nyugodtan al�t�maszthatta volna a krumplik�ra
sz�ks�gess�g�t. Visszaker�lve a z�rk�mba nagyon
megijedtem, hiszen csak �n tudtam egyed�l, hogy
val�ban sz�get nyeltem �s f�ltem a k�vetkezm�-
nyekt�l. �lland�an a hasam �s a gyomrom nyomo-
gattam, abban a na�v hitben, hogy majd csak �rzek
valami kem�nyet bel�lr�l, amivel bizony�tani tudom
igazamat. Sajnos semmit sem tudtam kitapogatni,
semmi f�jdalmat sem �reztem. Tudtam, hogy k�r�l-
bel�l hat nap m�lva a sz�geknek ki kell j�nni az �r�-
l�kkel, de f�ltem, hogy a kev�s �s nem megfelel�
t�pl�lkoz�s miatt a sz�gek nem tudnak betokosod-
ni, megs�rtik a beleket vagy valami m�s szervet.
Semmi eredm�nyt nem tapasztaltam, a k�bliben
nem volt semmi t�rgyi bizony�t�k, erre v�gs� elke-
sered�semben m�g leszak�tottam a zubbonyomr�l
12 f�mgombot, azokat is lenyeltem, majd megv�r-
tam m�g megint a kuty�s szaki j�n szolg�latba, �s
neki mindent �szint�n elmondtam. � t�relmesen
meghallgatott, de tehetetlen volt, �t is k�t�tt�k a
szab�lyok.
Egy �tletem t�madt, amihez seg�ts�g�t k�rtem. A
lakatosm�helyb�l hozasson egy galvanom�tert, zo-
m�nc szigetel�s� tekercsel�huzalt, egy darab vasru-
dat, valamint akumul�tort vagy zsebl�mpaelemet.
Ebb�l egy m�gneses m�szert akartam k�sz�teni,
mely Gaussz-vonalakat bocs�t ki. Ha ezt a k�sz�l�ket
a hasamhoz k�zel�tj�k, a lenyelt f�mt�rgy megsza-
k�tja az er�vonalakat, ami a galvanom�ter kileng�s�t
vonja maga ut�n. �gy akartam a szem�t Mengel�-
nek bebizony�tani, hogy f�mt�rgyak vannak a
gyomromban. Szomor�, hogy egyik intern�lt a m�-
sik meggy�z�s�re ilyen eszk�z�ket kellett, hogy
ig�nybe vegyen. Kuty�s egyet�rtett a k�s�rlettel, a
k�rt t�rgyak a m�hely rendelkez�s�re �lltak, de
el�bb megint h�vatta Mengel�t, aki nagy d�h�sen
meg is jelent. Val�sz�n�leg k�b�t�szeres �lm�b�l za-
vart�k fel, mert nagyon furcs�n n�zett ki. Meghall-
gatta tervemet, melyet azonnal elutas�tott azzal az
indokl�ssal, hogy mai orvostudom�nynak nincsen
sz�ks�ge ilyen k�klers�gre, eg�szen biztosan sz�l-
h�moskodok �s csak a b�ntet�s al�l akarok kib�jni.
Elment, engem pedig ekkor hat�rtalan k�ts�gbees�s
fogott el.
K�pzelj�k csak el helyzetemet, val�ban igazam
volt, �n tudtam legjobban, hogy sz�get nyeltem �s
m�gsem tudtam igazamnak �rv�nyt szerezni egy in-
tern�lt t�rsam makacss�ga �s rosszindulata miatt. A
t�borban r�ntgenk�sz�l�k nem volt, �gy meg sem le-
hetett a gyomromat vizsg�lni, hogy val�ban vannak-e
benne f�mt�rgyak? Ez is iskolap�ld�ja volt �cs al-
jass�g�nak, hiszen neki semmi rizik�ja nem lehetett,
m�g orvosi esk�je is k�t�tte a vizsg�latra. Neki fon-
tosabb volt az �V�H�nak adott szava, amely szerint
semmif�le szimul�l�st nem t�r el �s csak a legs�lyo-
sabb esetekben gy�gykezel. A j�v� m�g tiszt�zni
fogja, hogy h�ny szerencs�tlen bajt�rsunk hal�l�t
okozta azzal, hogy nem ny�jtott seg�ts�get az arra
r�szorul�knak. Egy Mengele-f�le k�p� m�g alja-
sabb tudott lenni, mint maga a fogva tart�, nehogy a
j�, zs�ros kosztt�l vagy meleg barakkt�l elessen �s
b�ny�ba ker�lj�n, ahol ki lett volna t�ve az igaz s�-
gos �s jogos bossz�nak, de ami k�sik, az nem m�lik.
Ett�l kezdve f�lve �s rem�nykedve, k�blibe v�-
geztem mindig a dolgomat, �lland�an megfigyelve,
hogy nincs-e benne valami. V�gre a hetedik napon
valami kem�nyebb �s nagyobb t�rgy esett a k�bli-
be. Az els� sz�g kij�tt, megvolt a bizony�t�k, hogy
igazat mondtam. �gy t�rt�nt, mint ahogy a t�bbiek
ezt el�re megmondt�k a gondvisel�s kegy�b�l be-
tokosodott sz�g l�that�v� v�lt.
Azonnal z�r�gtem, m�r nem volt fontos, hogy ki
az �gyeletes �r, de b�mulatos szerencs�m most
sem hagyott el, megint a kuty�s volt szolg�latban,
� nyitotta r�m az ajt�t. Nem kellett sokat magyar�z-
kodnom, azonnal h�vatta Mengel�t, aki r�videsen
meg is jelent.
Alighogy betette a l�b�t a fogda�p�letbe, sz� n�l-
k�l k�t hatalmas pofont kapott a Kuty�st�l, aki v�g-
telen�l fel volt h�borodva, hiszen ha velem valami
t�rt�nik, az r�n�zve is kellemetlen k�vetkezm�nyek
kel j�rt volna. Azt hiszem, hogy ez volt az els� eset,
mikor valakit a kuty�s megvert. De most a ver�s ki-
v�telesen j� helyre ment, v�gre �cs megkapta ki�r-
demelt pofonjait. Azonnal hozatott krumplit, k�z�s
z�rk�ba mehettem, els�t�t�t�s n�lk�l, hogy fel�gye-
let alatt legyek. A krumpli meg is tette hat�s�t, 2�
nap alatt az �sszes sz�g �s gomb ki is j�tt minden
neh�z s�g n�lk�l bel�lem. Az �V�H� kegyetlens�g�re
jellemz�, hogy mikor m�r elm�lt a vesz�ly, visszatet-
tek helyemre, ugyanabba a s�t�tz�rk�ba, napi egy-
szeri �tkez�ssel.
Folytat�dott a megtorl�s, ami Jamniczky vamzo-
l�s�nak volt m�g a k�vetkezm�nye. Az egyed�ll�t,
�hs�g �s a megint visszat�r� kegyetlen csukl�z�sok
nagyon megviseltek. Minden�ron vissza akartam ke-
r�lni t�rsaim k�z�, ez�rt elhat�roztam, hogy �hs�g-
sztr�jkot kezdek, hiszen semmi vesztenival�m nem
volt. A csajk�t tartalm�val egy�tt az els� nap sz�
n�lk�l vitte vissza lov�sz, ajk�n g�nyos mosollyal.
�gy l�tszik, azt hitte, hogy m�snap m�r �n fogok k�-
ny�r�gni ennival�t k�rve. Reggel senki sem sz�lt
hozz�m. Estig bizony nagyon neh�z volt, m�r ott
tartottam, hogy minden pillanatban ettem volna,
csak adjanak valamit. Est�re �rj�ng� �rz�s fogott el
az ennival� ut�n. Ezen a m�sodik napon mongol
volt szolg�latban, kinyitotta az ajt�t �s betette az en
nival�t a priccs sz�l�re, hi�ba tiltakoztam ellene. A
csajk�hoz hozz� sem ny�ltam, eg�sz a takarod�ig a
priccsemen volt. A takarod� abb�l �llt, hogy ki lehe-
tett menni a W�C�re, majd ut�na lefekhettem, el�bb
azonban a csajka �telt kitettem az ajt� el�. Szeren-
cs�mre az eg�sz napi gy�tr�d�s �s takar� n�lk�l
kem�ny fekhely ellen�re is el tudtam aludni. A har-
madik napon d�lben felgy�jtott�k a villanyt �s �gve
is hagyt�k, majd egy teli csajka g�z�lg� bors�f�ze-
l�ket tettek a priccsre. �szrevettem, hogy csendben
t�bbsz�r figyelik a cirklin kereszt�l, hogy eszem-e,
kibirom-e a k�s�rt�st. A villanyt nem oltott�k el, ne
kem ez term�szetesen rossz volt, mert nem m�k�-
d�tt a f�ny-v�szjelz�m �s nem tudtam lefek�dni. Es-
te a d�li csajk�t kivitt�k �s hoztak helyette egy m�si-
kat, tele j� paprik�skrumplival. Ez biztos, hogy nem
a Lencs�s-�tlapr�l j�tt, mert ilyet itt m�g nem l�ttam.
L�tszott, hogy engem mindenk�ppen meg akarnak
t�rni. A legrosszabb az volt, hogy m�g csak meg
sem k�rdezt�k, mit akarok, mi�rt nem eszem?
Im�dkoztam, �gy el tudtam �rni, hogy el�g er�m
volt a k�s�rt�snek ellen�llni, hacsak egy falatot is et-
tem volna, vagy csak meg�zleltem volna az enniva-
l�t, biztosan felfaltam volna mindent. Mi lett volna
ennek az eredm�nye? Az �rs�g r�h�g�se k�zben,
meg m�g n�h�ny pofon k�s�ret�ben maradt volna
minden a r�giben. Megint nem k�rdeztek semmit, �n
csak �ltem a villanyf�ny mellett a m�g mindig g�z�l-
g� csajk�val. �jra k�vetkezett a takarod�, de seho-
gyan sem j�tt �lom a szememre, ez tal�n a sok izga-
lomt�l vagy �hs�gt�l lehetett. Egyes�vel, majd ket-
tes�vel sz�zig sz�moltam, mindaddig, am�g el nem
nyomott az �lom. Reggel kuty�s �bresztett, k�rt,
hogy egyek, csak az eg�szs�gem megy r� a tort�r�-
ra, hiszen biztos hogy semmit sem tudok el�rni.
�reztem rajta, hogy �t senki nem k�ldte az �n meg-
gy�r�somra, saj�t j�sz�nt�b�l akart r�besz�lni az
�hs�gsztr�jk abbahagy�s�ra. M�g azt is mondta,
hogy ha meggondolom magam, �s enni akarok,
sz�ljak neki, � m�g azt is elint�zi, hogy az �rs�g
kosztj�b�l kapjak. Mondjam el neki, hogy mit aka-
rok, mi a c�lom, mi�rt vagyok ilyen makacs, hogy
nem akarok enni. V�laszom az volt, mint m�r annyi-
szor, hogy dolgozni akarok �s vissza akarok ker�lni
a t�rsaim k�z�, semmi m�s. Megig�rte, hogy besz�l
makar�ni-val az �rdekemben.
Ett�l kezdve m�r a reggeli k�v�t is hozt�k, az eb�-
det meg a vacsor�t is �s mindent benthagytak a z�r-
k�ban eg�szen a takarod�ig. Aki m�g nem volt ha-
sonl� helyzetben, el sem tudja k�pzelni, milyen �r-
z�s az, ha egy �hez� ember orr�t k�l�nb�z� �ny-
csiklandoz� �telek szag�val ingerlik. Isten seg�ts�ge
adott akarater�t, hogy szembe tudtam sz�llni a cs�-
b�t�ssal. Tudtam, hogy ha csak egy falatot is eszem,
megt�rik akarater�m �s nem tudok ellen�llni a k�s�r-
t�snek. Az �t�dik napon minden �gy ment, mint az
el�bbiekben, de az �hs�get m�r-m�r nem is �rez-
tem. Teljes ap�ti�ba ker�ltem �s nekem m�r minden
 mindegy volt. Im�dkoztam �s moziztam, vagyis v�-
gigpergettem �letem esem�nyeit, majdnem sz�let�-
semt�l kezdve. Hihetetlen, hogy mennyi �s milyen
sz�nes �lm�ny j�tt vissza eml�kezetembe. Az �telek,
amiket beadtak, m�r nem voltak �rdekesek, szinte
nem is vettem �szre. W�C�re a harmadik napt�l kezd-
ve m�r nem is kellett mennem. N�ha egy kis vizet it-
tam a mosakod�sn�l, ez volt minden, amit magam-
hoz vettem. A hatodik reggelen bej�tt a hegyes orr�
lov�sz ragy�s pof�j�val, megk�rdezte, hogy szere-
tem-e a mad�rtejet, mert azt kapok most reggelire.
Tudtam, hogy csak g�nyol�dik a gazember, de
azt is tudtam, hogy ha most k�rn�k, megcsin�ltat-
n�k, ha kell m�g a faluban is, csakhogy megt�r-
jenek. Szerencs�mre az �hs�gsztr�jk alatt egyszer
sem vertek meg. A kora d�lut�ni �r�kban bej�tt lo-
v�sz �s kivezetett a f�ld alatti fogd�b�l. Balga hittel
m�r arra gondoltam, hogy v�ge a fogdab�ntet�s-
nek, de nem ez t�rt�nt, csak a fogda sz�nt meg.
Ugyanis id�k�zben elk�sz�lt az �j fogda, ami a ker�-
t�s mellett, a k�rh�z m�g�tt �p�lt.
Teh�t ide vezetett utunk. Az ist�ll�fi� sz� n�lk�l
bel�k�tt a f�ldszintes �p�let egyik mag�nz�rk�j�ba,
ahol folytat�dott a s�t�tz�rk�val �s csukl�z�sokkal
egybek�t�tt �hs�gsztr�jkom. D�lut�n megjelent
makar�ni, borzas k�s�ret�ben, most k�rdezt�k
meg el�sz�r hivatalosan, hogy mi�rt nem eszem �s
mit akarok el�rni. �ket nem �rdekli sorsom, ha meg
akarok d�gleni, az az �n dolgom, majd meg fogj�k
�llap�tani, hogy valamilyen betegs�gben pusztultam
el. Ekkor megmondtam, hogy semmi m�st nem aka-
rok, csak �jra dolgozni, ha volt valami b�n�m a sze-
m�kben, az�rt m�r alaposan megb�ntettek. Meg-
�g�rte, hogy ha eszem, visszaker�l�k a m�helybe
dolgozni, de a jelenlegi helyzetemben olyan gyenge
vagyok, hogy nem lenn�k semmi munk�ra alkalmas.
Boldogan fogadtam aj�nlat�t, j�tt az orvos doktor K�-
nya Tibi, � is k�rt, hogy egyek, azonnal kaptam zu-
p�t, vagyis r�ntott levest, de csak kis mennyis�g-
ben, nehogy az ev�st�l �sszeszorult gyomorral vala-
mi t�rt�nj�k. Ez volt azt�n az �lhumanizmus. Ha a
Ritzben vagy a margitszigeti Nagysz�ll�ban frakkos
pinc�r hozott volna valami finom falatot, az sem iz-
lett volna jobban, mint ez a b�rt�n�tel.
P�r �ra m�lva �jra enni hoztak, csod�latos h�sle-
vest, legal�bbis nekem akkor, abban a helyzetben
fejedelmi volt. Este m�r paprik�skrumpli kolb�sszal�
k�vetkezett. Biztosan az �rs�gt�l, vagy a brig�dve-
zet�kt�l hozt�k, ilyen dolgokban a haland� intern�l-
taknak nem volt oszt�lyr�sz�k. El sem hittem, hogy
Recsken l�teznek ezek a csemeg�k. Most l�ttam,
hogy a brig�dvezet�k �s a k�rletparancsnokok, akik
k�l�n laktak �s �tkeztek, milyen ell�t�sban r�szes�l-
tek, term�szetesen a mi rov�sunkra, mert nekik nem
v�teleztek fel k�l�n �lelmiszert a gazdas�gi hivatal-
b�l. Hetedik napon megint zupa volt reggel, mon-
gol adta be. Neki jelentettem, hogy a t�borparancs-
nok-helyettes megig�rte, hogy ha eszem, kiszaba-
dulok a fogd�b�l, most m�r er�snek �rzem magam
annyira, hogy dolgozni tudjak. Nem is v�laszolt, r�m
csapta az ajt�t, �s lecsavarta a villanyt. Ekkor egy
sz�rny� gyan� �bredt fel bennem, makar�ni bor-
zassal egy�tt becsapott, csup�n ki�lvezt�k, hogy �t
tudnak verni �s sz�nd�kom ellen�re m�giscsak
ev�sre tudtak k�nyszer�teni. Hat�rtalan elkesered�s
�s d�h fogott el. Eddig is tudtam, hogy az �V�H� ig�-
rete egy haj�t�f�t sem �r, �k c�ljaik el�r�se �rdek�-
ben semmit�l sem riadnak vissza, de arra m�gsem
gondolhattam, hogy egy tehetetlen �s v�dtelen em-
ber hisz�kenys�g�vel ennyire vissza�ljenek. Az eb�-
det megint megkaptam, de hozz� sem ny�ltam,
ugyan�gy tettem a vacsor�val is.
Megint s�t�tben voltam, megint minden el�lr�l
kezd�d�tt, hi�baval� volt az eg�sz cerem�nia. �ri�-
si k�ts�gbees�s vett er�t rajtam, teljesen f�l�slege-
sen mentem kereszt�l az �letvesz�lyes sz�g �s
gombnyel�sen, hi�ba volt lelkier�m meg�llni az �t-
len-szomjan elt�lt�tt neh�z napokat. �jrakezdtem az
�hs�gsztr�jkot, illetve ezzel a kis megszak�t�ssal
folytattam.
�szrevettem a takarod� alkalm�val t�rt�n� W�c�
z�sn�l, hogy Tab�dy Istv�n is �hs�gsztr�jkban van,
mint m�r eml�tettem, � a szomsz�dos s�t�tz�rk�ban
szenvedett. Vajon tud-e � r�lam, tudja-e, hogy �n is
hasonl� �llapotban t�lt�m a napokat? A nyolcadik
nap reggel�n vipla �bresztett, mosd�sn�l megis-
m�telte a r�gebbi fenyeget�seit, k�z�lte velem,
hogy itt egy fasiszta �rge �lete a null�val egyenl�,
annyiba sem vesznek, mint egy f�rget. Ezt egy�b-
k�nt az eddigi recski tapasztalataimon okulva el is
hittem neki. Folytatta m�g, hogy senki sem fog en-
gem keresni, ha nem eszem, �gyis megt�rnek, ad-
dig vernek, am�g csak nem eszem �s mozogni tu-
dok. V�laszom az volt, hogy nekem teljesen mind-
egy, �ssenek agyon, hiszen ha kiker�l�k a k�b�ny�-
ba, �gyis ez lenne a v�ge. Tudom, hogy milyen c�lja
van vel�nk az �V�H�nak, tudom, hogy egy megsem-
mis�t� hal�lt�borban veget�lunk. Vipla erre �v�ltve
kirohant, el�bb azonban lekevert m�g k�t pofont
�s le is k�p�tt.
Eg�sz nap hal�lf�lelmet �reztem, rossz el��rze-
tem volt, nem alaptalanul, mint a k�vetkez�kben l�t-
ni fogjuk. Vipla biztosan besz�molt borzasnak er-
r�l a reggeli besz�lget�s�nkr�l, mert este vacsora
helyett � jelent meg. A tehetetlen d�h �s idegess�g
vett rajtam er�t, ugyanis mikor borzast megl�ttam,
azonnal letegezve elkezdtem kiab�lni, hogy k�t nap-
pal ezel�tt makar�ni-val egy�tt becsaptak, azt ha-
zudt�k, hogy ha eszem, visszaengednek a t�rsaim
k�z�. Vissza�ltek egy k�nyszerben l�v� ember hisz�-
kenys�g�vel, ilyen aljas m�don akart�k ellen�ll�som
megt�rni, de most m�r egy szavukat sem hiszem el.
Nyugalmat er�szakolva magamra, k�z�ltem m�g,
hogy mindannyiunkat t�rv�nytelen�l tartanak �rizet-
ben, �rtatlanembereket �ld�znek hal�lba. B�r�i �t�let
n�lk�l dolgoztatnak, k�nyszer hat�sa alatt, emberte-
len k�r�lm�nyek k�z�tt, csal�dunk sem tud r�lunk,
tudjuk, hogy minket hal�lra akarnak �heztetni �s
dolgoztatni. K�zben annyira belelovaltam magam
jogos kirohan�somba, hogy befejez�s�l le is k�p-
tem. Borzas sz� n�lk�l f�lbeszak�totta a m�r-m�r
hiszt�ri�ba csap� kifakad�somat, el�bb k�t hatal-
mas pofonnal, majd a nyitott z�rka ajt�n berohan�
fogd�s �rrel, mongol-lal egy�tt kiosztott r�g�sok-
kal �s �tlegel�ssel. Megfenyegetett, hogy l�tezik
m�g Recskn�l is rosszabb hely, �s amennyiben nem
hagyok fel befoly�sommal, megtal�lj�k r� a m�dot,
hogy elhallgattassanak. Szeretn�m itt r�viden k�z-
bevetni, hogy amit annak idej�n nem tudtam, az
eg�sz esem�nynek volt egy f�ltan�ja, aki mindent
v�gighallgatott: a szomsz�dos cell�ban �ppen fe
gyelmi b�ntet�s�t t�lt� K�ry K�lm�n b�ty�nk.
A borzas �s vipla �ltal kiosztott alapos ver�s
ut�n k�vetkezett szok�sos m�don megint az olvas�
elmond�sa, sz�mol�s �tsz�zig �s vissza, m�g �gy is
nagyon nehezen tudtam elaludni. �lni akartam, hogy
m�g egyszer m�g vissza tudjak ennek a band�nak
fizetni a rajtunk elk�vetett gyal�zatoss�gok�rt. P�r-
huzamot vontam a jelenlegi �s a r�gi id�k k�z�tt,
szent�l meg voltam arr�l gy�z�dve, hogy t�rsadalmi
oszt�lyunkat R�kosi�k likvid�lni akarj�k, de �k b�-
ven rendelkezve id�vel, szervezettebben �s kegyet-
lenebb k�r�lm�nyek k�z�tt akarj�k terv�ket v�gre-
hajtani. V�g�l is elnyomott az �lom, �s m�lyen el-
aludtam. A kilencedik nap is szok�sosan indult, reg-
geli �s eb�d bead�sa n�lk�l, vagyis teljesen vissza-
�lltak a fogdab�ntet�s kezdet�re, a napi egyszeri f�l-
kosztra. Azt mondt�k, hogy �k nem fognak velem
sz�rakozni, ha eszem j�, ha nem �gy is j�, ha majd
�hes leszek, sz�ljak.
D�lut�n k�v�ncsis�gb�l elkezdtem fekv�t�maszo-
kat kinyomni, tizen�tig eg�szen k�nnyen ment. K�-
v�ncsi voltam, hogy m�g meddig birom az �hez�st,
mikor gy�ng�l�k le annyira, hogy m�r fel sem tudok
kelni a priccsr�l. Minthogy az �hs�gsztr�jkban sem-
mi el�tapasztalatom nem volt, nem gondoltam arra,
hogy mi �s mikor fog bek�vetkezni. De r�videsen
mindent megtudtam. J�tt doktor K�nya Tibor mester
�s vipla k�s�ret�ben. Kez�ben egy nagy pumpaf�-
l�t tartott, �gy n�zett ki, mint a fecskend�, csak j�val
nagyobb kiad�sban. Rajta gumics�, benne pedig
furcsa sz�n� folyad�k. K�z�lt�k velem, hogy fel�lr�l
fognak t�pl�lni. L�ttam doktor K�nya szem�ben a tehe-
tetlens�get, szinte bocs�natk�r�en n�zett r�m, fi-
gyelmeztetett, hogy ha ugr�lok �s nem engedem a
gumics�vet lenyomni a gyomromba, a gumics� t�-
ved�sb�l a nyel�cs� helyett a l�gz�cs�be ker�lhet
�s ez v�gzetes lehet. Meghalni m�g mindig nem
akartam �s ez�rt ellenkez�s n�lk�l t�rtem, hogy fe-
l�lr�l t�pl�ljanak.
Este megint megjelentek, most m�r egy kisebb
fecskend�vel, de nekem m�g ez is �ri�sinak t�nt.
Sz�l�cukrot adtak be injekci� form�j�ban.
Mindez �gy ment a 11gyedik napig. Naponta k�tszer
j�tt K�nya, sohasem egyed�l �s a m�r elmondottak
szerint t�pl�lt, injekci�zott. Ek�zben az �rs�g rend-
szeresen megjegyz�seket tett, hogy nekik �gy is j�,
 �gy ak�r �letem v�g�ig tudnak t�pl�lni, de �n egy
marha vagyok, mert nem �rzem az �tel �z�t, ami pe-
dig fontos az ev�s �lvezet�hez.
�szint�n meg kell hogy mondjam, �n is erre gon-
doltam, �s azt vettem �szre, hogy egyre jobban er�-
s�d�k. Ne vegy�k ezt sz� szerinti �rtelemben, de
t�ny, hogy jobban �reztem magam, a rendszeres
fels� t�pl�l�st�l �s a sz�l�cukor injekci�kt�l nem
volt �hs�g�rzetem.
A tizen�t�dik nap este kuty�s j�tt be hozz�m
mosolyg�s arc�val. �gy l�tszott, szinte m�r v�rta,
hogy l�thasson, mert az utols� napokban nem volt a
fogd�ban szolg�latban. � volt az egyetlen �V�H�s,
akinek hittem, akiben bizonyos fokig megb�ztam. Ez
paradoxonnak t�nhet fel az �n helyzetemben, hogy
egy�ltal�n egy �V�H�st�l v�rhattam seg�ts�get. Meg-
ig�rte megint, hogy most nem makar�nihoz vagy
borzashoz megy, hanem k�zvetlen�l a t�borpa-
rancsnokhoz �s neki mondja el szomor� helyzetemet.
Ezt az �j t�borparancsnokot, mint m�r tudjuk-
Fazekasnak h�vt�k, �s m�g olyan r�vid ideje volt hi-
vatalban, hogy nem is tudhatott mindenr�l. �szreve-
het� volt, hogy makar�ni �s borzas nem t�j�koz-
tatt�k teljesen a t�bor bels� �gyeivel kapcsolatban,
hogy a hatalom az � kez�kben maradjon. A t�bor-
parancsnok ez�rt csak str�man volt, a hatalom igazi
bitorl�ja n�lunk T�t f�hadnagy volt, aki, amint az
el�z� esetekben l�ttuk, minden fontosabb ese-
m�nyn�l jelen volt a t�borban.
A 16odik napon a takarod� el�tt v�gre megsz�nt
szenved�sem, visszavittek bajt�rsaim k�z�. Nagy
volt az �r�m nem csak az �n r�szemr�l, hanem J�-
nosa S�ndor, Pieringer K�roly, Cs�ncsics J�zsef,
Weszelics J�zsef a t�bbi m�helyesekkel egy�tt a
legnagyobb szeretettel fogadtak, s�t m�g Dud�s J�-
zsef arca is �r�mt�l sug�rzott. * * *
�jra bajt�rsaim k�z�tt,�h�rek, �js�gok,
szeszk�sz�t�s �s szeszfogyaszt�s.
Most l�ttam, hogy 1952 nyar�n mennyire megv�lto-
zott a t�bor. Fel�p�tettek k�t 500 f�r�helyes barakkot
konyh�val, �lelmiszerrakt�rral �s a nyugati v�zt�rol�t
is a k�t l�tes�tm�ny c�ljaira �p�tett�k meg. Mint k�-
s�bb kider�lt, ide akart�k hozni a Szovjetuni�b�l ha-
zat�r� hadifoglyok nagy r�sz�t. Azokat, akik a deb
receni sz�r�vizsg�latokn�l nem feleltek meg a k�-
vetelm�nyeknek, vagyis nem akartak az �V�H� k�-
nye-kedve szerint a szabad �letbe beilleszkedni.
Mint sok m�s esetben a szocialista tervgazd�lkod�s-
n�l, ezt a tervet is megv�ltoztatt�k, a hadifoglyokat
Kazincbarcik�ra �s Tiszal�kre sz�ll�tott�k, a barak-
kokat lebontott�k. Ennek az anyag�b�l k�sz�lt el a
d�lre fekv� hat�s�gi m�helysor. ruharakt�r �s a sza-
badul�si barakk.
Azok a kiv�logatottak, akik ide ker�ltek, a h�resz-
tel�s ellen�re nem szabadultak, hanem Kistarcs�ra
vagy az �V�H� m�s b�ntet� int�zet�be ker�ltek. B�r�-
s�g el� �ll�tott�k �ket ugyanazon felt�telezett v�dak-
kal, melyekkel intern�l�sukat elrendelt�k.
A t�bor hangulata is m�s lett. Minden jel arra mu-
tatott, hogy a t�bor t�ny�t a hazai lakoss�g el�tt m�r
nem lehetett tov�bb titkolni. Erre utalt, hogy egy K�l-
m�n nev� civil b�nyam�rn�k�t tettek k�z�nk. a b�-
ny�t civil szak�rt�k le j�ttek ellen�rizni, valamint
hogy megindult a k� �s fa sz�ll�t�sa is. Az �V�H�s
Csepel d�zel g�pkocsik rendszeresen j�ttek a t�bor-
ba, nyersanyagot hoztak az �p�tend� sikl�hoz. �lel-
miszert sz�ll�tottak, a b�ny�b�l pedig a megt�rt kis-
k�veket �s kockak�veket elfuwarozt�k. A k�lvil�ggal
megt�rt�nt az els� kapcsolatfelv�tel. A sikl�, mely-
nek elk�sz�t�s�hez el�g sok alkatr�szre volt sz�k-
s�g, azt a c�lt szolg�lta, hogy a Zerge els� szintjein
�sszet�rt apr�k�vet a legolcs�bban az als� rako-
d� �llom�sra lehessen sz�ll�tani.
A sikl� csill�kkel �s ellens�llyal m�k�d�tt, csak
egy ember munk�j�t tette sz�ks�gess�, a tervez�
K�lm�n m�rn�k�t, aki mint f�kez� tev�kenykedett
�s a csill�k esetleges kisikl�s�t akad�lyozta meg. �
az a bizonyos szepl�s vegy�szm�rn�k, akit m�r a
f�ld alatti bunkerban t�rt�nt esetb�l ismer�nk, �s aki
�lland�an az �V�H�sok c�lt�bl�ja volt. Rajta k�v�l
Pelach �s Jeges alkalomszer�en kezelt�k m�g a sik-
l�t. �gy a sz�ll�tand� anyagot egyenesen a teherg�p-
kocsik plat�j�ra tudt�k �mleszteni �s ezek tov�bb-
sz�ll�tott�k az �llom�sra, ahol vagonokba rakt�k.
Megindult a harc, az �gyesked�s a h�rek �s �js�-
gok megszerz�s��rt. Az �V�H�s g�pkocsivezet�k be-
sorozott kiskaton�k k�z�l ker�ltek ki, nagy r�sz�k vi-
d�ki parasztgyerek volt. Ezek l�tt�k siralmas helyze-
t�nket, �s mint k�s�bb kider�lt, egym�ssal min-
dent megbesz�ltek, mert k�l�nb�z� helyeken elrejt-
ve, ahol csak mi j�rk�ltunk, �js�got, eg�sz doboz ci-
garett�t, de m�g ennival�t is tal�ltunk eldugva. �rte-
s�l�seink legnagyobb r�sz�t �gy szerezt�k, sok kinti
h�rhez jutottunk hozz�, a vil�g esem�nyeir�l is olvas-
hattunk, m�r amennyire a p�rt sz�cs�ve, a Szabad
N�p meg�rhatta.
A m�helyben viszonylag nyugodtan �lt�nk, csak
k�t vamzer volt k�z�tt�nk, mindkett�r�l tudtunk,
Csap� �s Cs�k�ny.
Csap�ra tudtunk vigy�zni, mert vele egy m�hely-
r�szben dolgoztunk. Nehezebb volt a helyzet�nk
Cs�k�nnyal, � vel�nk nem nagyon bar�tkozott, csak
szocdemes elvt�rsaival tartott kapcsolatot, a szom-
sz�dos lakatosm�helyben tev�kenykedett.
Vele t�rt�nt meg egy kedves epiz�d, amit el sze-
retn�k mondani. Mint m�r eml�tettem, helyzet�nk a
m�helyben l�nyegesen jobb volt, mint a k�b�ny�-
ban dolgoz� t�rsaink�. A sz�let�s- �s n�vnapokat a
lehet�s�gekhez k�pest meg�nnepelt�k. A sz�raz
�nnepeket szerett�k volna egy kis alkohollal meg�ze-
s�teni. Ennek megszerz�se megint r�m h�rult, mert
ha valami r�z�s dolog volt, az mindig n�lam k�t�tt
ki. Az elektromotorok �s transzform�torok tekercse-
l�s�hez szigetel�anyagra volt sz�ks�g, melynek ol-
d�szere a spiritusz volt, rendeltem is bel�le eg�sz
sz�p mennyis�get. A rendel�st mindig le is sz�ll�tot-
t�k, hiszen a denatur�lt szesz, mint iv�sra alkalmas
�lvezeti cikk, minden gyan�n fel�l �llt.
 A szerencs�s v�letlen folyt�n siker�lt egy na-
gyobb mennyis�get organiz�lni. Az eg�szs�g�gyi
t�rzs�rmester, Demeter �rdekl�d�tt, hogyan lehetne
vad�szpusk�j�nak cs�v�t sz�pen bep�colni. Mi ter-
m�szetesen azonnal elv�llaltuk, amihez Demeternek
10 liter spirituszt kellett hozni, mert csak ezzel lehe-
tett a cs�vet k�kre sz�nezni. Az okosok most �sz-
sze�ltek megt�rgyalni, hogy mik�nt lehetne a spiri-
tuszt a b�z�s anyagt�l megtiszt�tani.
V�g�l is a tud�sok tan�cs�ra a k�vetkez� elj�-
r�st v�geztem el: egy b�dogb�l k�sz�lt konzerves
doboz alj�ra kis lyukat f�rtam. Az ed�ny fenek�re
el�sz�r apr�ra t�rt faszenet tettem, melyet Hadov�s
biztos�tott kis it�ka rem�ny�ben. Erre kicsire t�rt
csont darabokat sz�rtam, majd legfels� r�tegnek ha-
mut raktam, de b�r csak ne tettem volna. Alapos �s
pontos m�rn�ki sz�m�t�sok szerint, a t�z liter spiri-
tuszb�l az el�bb le�rt berendez�sen �tsz�rve, fel�-
nek meg kellett volna maradnia. Term�szetesen
szagtalan �s �lvezhet� �llapotban. De nem ez t�r-
t�nt, hanem az eg�sz alkimista munk�nak majdnem
lincsel�s lett a v�ge, �s szenved� alanya is �n lettem
volna. A denatur�l�s eredm�nye az lett, hogy a k�-
l�nb�z� r�tegek magukba sz�vt�k a pr�ma spirituszt,
tal�n vagy f�l liter szesz cs�p�g�tt ki a dobozb�l, de
az is �pp olyan b�d�s volt, mint a sz�r�s el�tt. Hi�-
ba az eg�sz elj�r�s, a felh�borod�s �ri�si volt,
szeszre v�r� t�rsaim majdnem megvertek, a nehe-
zen �sszegy�jt�tt spiritusz fuccsba ment, vele
egy�tt a sz�let�snapi iv�szat is. Erre �n menteni
akartam a menthet�t �s bevezettem az egyetlen spi-
ritusz iv�st, ami annyit jelentett, hogy feket�be kellett
�nteni �s befogott orrlyukkal l�legzetv�tel n�lk�l in-
ni. �gy t�bb�-kev�sb� �lvezhet� volt a spiritusz �s
legal�bb �gy meg tudtuk inni. Abb�l indultunk ki,
hogy ha az oroszoknak �zlett a denatur�lt szesz,
amit a laborat�riumokban a konzerv�land� anyagr�l
leittak �s semmi bajuk sem lett t�le, akkor nek�nk
sincs f�lnival�nk, a mi gyomrunk sem rosszabb,
mint az �v�k.
A spirituszfogyaszt�s olyan m�reteket �lt�tt a m�-
helyben, ugyanis a v�g�n m�r minden csal�di �n-
nepet meg�nnepelt�nk, hogy m�s alkoholtartal-
m� folyad�kr�l kellett gondoskodnunk. Term�szete-
sen a fogyaszt�k szeme megint rajtam volt, megint
�n voltam az anyagbeszerz�sre kiv�lasztott. R�j�t-
tem, hogy el�g nagy mennyis�g� glisantin van a
m�helyben. Ez nem m�s, mint fagy�ll� folyad�k a
g�pkocsik h�t�j�hez. Legjobb tudom�som szerint
glicerin �s tiszta szesz kever�ke. A j�vend� �nnepi
ital rendelkez�sre �llott, most m�r csak azt kellett ki-
s�tni, hogy a k�t �sszetev�t hogyan tudjuk egym�s-
t�l k�l�nv�lasztani? Megint �ssze�lt a v�nek tan�-
csa. Eredm�nye ism�t a m�r j�l bev�lt konzerves
doboz ig�nybev�tele lett. Az alj�n kis lyuk m�r adva
volt, a glisantint el�bb bele�nt�ttem a dobozba, uj-
jammal a kis ny�l�st befogtam, �s fel�lre hideg vizet
�nt�ttem. A v�z kicsapta a glicerint, fel�lre ker�lt, alul
maradt a tiszta szesz. Nem kellett m�st tennem,
mint a kis lyukon kereszt�l leengednem a m�r �lvez-
het�, iv�sra alkalmas alkoholt. �gy megint kelleme-
sen tudtunk volna �nnepelni, de nem voltunk bizto-
sak abban, hogy a szesz metil- vagy etilalkohol-e?
Kap�ra j�tt a m�r eml�tett Cs�k�ny. Meg�rezte
rajtunk az alkoholszagot, s ett�l kezdve nem sz�llt
le r�lam, hogy � is szeretne egy kortyot kapni, ig�rt
f�t-f�t �rte. Elismerte m�g, hogy � vamzerk�nt van
kezelve, de ebben az esetben senkinek sem sz�l
egy sz�t sem. Hogy szabaduljak t�le, meg�g�rtem:
adand� alkalommal, ha lesz, neki is juttatok bel�le.
�bel B�dog vegy�sz bar�tunk m�g figyelmeztetett
benn�nket a m�rgez�s vesz�ly�re �s aj�nlotta, hogy
k�sz�ts�nk egy kataliz�tort, ha a vizsg�lat kiel�g�t�,
akkor nyugodtan ihatjuk a kotyvasztott alkoholt.
Utas�t�sai alapj�n v�r�sr�z dr�tb�l egy spir�lt k�sz�-
tett�nk, azt felhev�tett �llapotban a folyad�kba
nyomtuk. Amennyiben a szesznek formaldehid sza-
ga lett volna, az a biztos metilalkoholt, vagyis a m�r-
get jelentette volna. Szerencs�nkre a magyar vegy-
ipar nem sp�rolt �s etilalkoholt haszn�lt fel a h�t�fo-
lyad�k elk�sz�t�s�hez. �gy m�r a dolog rendben lett
volna, de �n m�g biztosra akartam menni.
Cs�k�nyt megk�n�ltam a szesszel, aki boldogan
le is h�rpintette, �gy akaratlanul ugyan, de � lett a mi
�l� kataliz�torunk. Cs�k�ny mindenf�le k�v�nt esk�t
letett �s ekkor m�r k�tszeresen is megnyugodtam.
Napokon kereszt�l �rdekl�dtem Cs�k�nyn�l hogyl�-
te fel�l, j�l �rzi-e mag�t, nem gyeng�lt-e a l�t�sa?
Mikor 4 5 nap ut�n sem volt semmi baja, m�r biztos�
nak l�tszott: a szesz nem tartalmaz m�rgez� anya-
got. Ezek ut�n most m�r mi is nyugodtan iszogat-
tunk, s�t az �tletet ad� vegy�sz bar�tunk is meg-
kapta a tiszteletadagot. Az �l� kataliz�tor miatt senki
se vessen r�nk k�vet, hogy ha m�r rizik�t kell v�llal-
ni, az �ldozat, a kis�rleti ny�l legyen ink�bb egy
vamzer, aki�rt �gysem nagy k�r, ha egy kicsit beteg
is lesz az it�k�t�l.
Most folytatom a m�r eml�tett megv�ltozott k�r�l-
m�nyek le�r�s�t. Az anyagokat sz�li�t� g�pkocsive-
zet�k k�z�l k�l�n�sen az egyik fiatal, szimpatikus
�V�H�s kiskaton�n vett�k �szre az egy�tt�rz�st, vele
nekem siker�lt k�zelebbi kapcsolatba ker�ln�m. An-
n�l is ink�bb, mert besz�lget�seinkn�l kider�lt, hogy
�t a nagyalf�ldi mez�v�rosb�l, Cegl�dr�l sorozt�k
be. Mozs�r J�zsefnek h�vt�k. Nekem majdnem fa-
lumbelinek sz�m�tott. Ugyanis sz�leim J�szkaraje-
n�n, a szomsz�ds�gban laktak. Sok k�z�s ismer�s
re is tal�ltunk, ami m�g k�zelebb hozott egym�shoz
benn�nket. Egy�bk�nt vele szabadul�som ut�n Is
t�bbsz�r tal�lkoztam, amikor v�llalati g�pkocsiveze-
t� volt. Kis Mozs�r, mint ahogy �t nevezt�k, eml�-
tette egyszer, hogy hallgatta a Szabad Eur�pa ad�-
s�t, Michnay sz�k�s�t is meger�s�tette, tov�bb�
azt is, hogy a r�di� szakaszosan olvassa be a recski
t�bor lak�inak n�vsor�t. Besz�molt a t�bor kegyet-
len �s embertelen k�r�lm�nyeir�l, valamint az �V�H�
sok gaztetteir�l is. Egy m�sik g�pkocsivezet� is
meg�rdemli, hogy n�v szerint eml�ts�k. ES Kov�cs
Istv�n, aki nem egyszer elsz�rny�lk�dve besz�lt a
Recsken l�tottakr�l bajt�rsainak. Kijelentette: Egy-
szer m�g ez�rt Is fizetni kell. Ezek a h�rek vala-
mennyire megnyugtattak benn�nket, mert l�ttuk,
hogy nem vagyunk magunkra hagyva, minket m�r
nem lehet egyszer�en elt�ntetni, r�lunk most m�r
tud az eg�sz vil�g. * * *
�jabb szigor�t�s a k�nyszermunkat�borban.
Pap�rforma szerint egy k�b�nyav�llalat alkalmazottai
voltunk, fizet�st is kaptunk, mely mind csak forma-
s�g volt, a levon�s ut�n havi 20 30 forint maradt
meg, de ez�rt �llati munk�t kellett v�gezn�nk. Ebb�l
tudtunk a m�r eml�tett m�don spejzolni, ami �des-
keveset jav�tott helyzet�nk�n. Vegy�nk csak egy
p�ld�t. Egy barakkban spejzol, mondjuk 30 sz�za-
l�k, akik vagy �gyesked�ssel, vagy valami m�s
m�don megk�zel�tett�k azt a hat�rt, amelyn�l m�g
maradt annyi p�nz, hogy v�s�rolni lehetett. K�pzel-
j�k el, hogy milyen �rz�s lehet oly sok �hes ember
k�z�tt falatozni, ahol egy csom� s�v�rg� tekintet fi-
gyeli a r�gcs�l�st.
Az �V�H�t�l m�g k�l�n szadizmus volt ennek az �l-
lapotnak a bevezet�se, amivel �k a teljes�tm�ny fo-
koz�s�t akart�k el�rni. Ahelyett, hogy a munkak�r�l-
m�nyeket tett�k volna elviselhet�v�, lelkiekben min-
ket alaposan megk�noztak. Nem szabad elfelejte
n�nk, hogy lelki megk�nz�sok�rt sok embert fel-
akasztott a N�pb�r�s�g. A bels� �rs�g tov�bbra is
azonos maradt, de a munk�t m�g fokozottabban
megk�vetelt�k, a bes�g�k seg�ts�g�vel elterjesztet-
t�k, hogy aki t�bbet termel, nemcsak t�bbet spejzol-
hat, hanem m�g el�bb is szabadul. Egyesek elhitt�k
ezt a bedobott mes�t, mint p�ld�ul Mez� Imre, az
atl�ta termet� vasutas. Hihetetlen munkatemp�val
apr�totta a lefejtett nagy szikl�kat, �szt�n�s �rz�kkel
megfigyelte a k�t�mbben l�v� erezeteket, pontos
�t�sekkel szinte szeletelte a hatalmas t�bl�kat.
Tekintettel arra, hogy a hatvani vasutasokat m�r
t�bb �zben eml�tettem, bemutatn�m, hogy kik �k �s
mi�rt ker�ltek Recskre. A k�zismert Gy�ngy�si Kis
Szal�z ferences perhez hasonl�an Hatvanban is
akartak egy koncepci�s pert konstru�lni, amivel a
kolostorok �s szerzetesrendek feloszlat�s�t, vala-
mint a szerzetesek deport�l�s�t akart�k az orsz�g
k�zv�lem�nye el�tt megindokolni.
1950 m�jus�ban elterjedt a h�r, hogy a ferencese-
ket �ssze akarj�k szedni �s letart�ztatni, mire a la-
koss�g nagy r�sze �jhatvanb�l t�ntet�st rendezett a
�papok v�delm�re. A lakoss�got megnyugtatta az
�V�H�, hogy senkinek b�nt�d�sa�nem lesz, csak
oszoljanak sz�t. �g�ret�k ellen�re a szerzetes papo-
kat m�g az �jszaka �sszeszedt�k, b�r�s�g el� �ll�tot-
t�k, majd l�z�t�s�rt el�t�lt�k. A t�ntet�k nagy r�sz�t,
akik f�k�nt vasutasok voltak, Kistarcs�ra intern�lt�k,
majd vel�nk egy�tt Recskre sz�ll�tott�k. Igen sokan
voltak a vasutasok k�z�tt, akik nem is tudtak a t�nte-
t�sr�l, s�t n�h�nyan ez id� alatt m�s v�rosban vol-
tak szolg�latban. Ezek intern�l�si v�ghat�rozat�n az
�llt, hogy ha otthon vannak, bizony�ra �k is t�ntet-
nek a papok v�delm�ben, mert templomba j�r�k h�-
r�ben �llottak. Ezt az akci�t a brutalit�s�r�l k�zis-
mert Baski J�zsef �V�H�s sz�zados v�gezte a karha-
talmi �rz�szl�alj fedezete alatt. Mez� Imre ut�n a
miskolci, borsodi b�ny�r�l, N�met Istv�nr�l szeret-
n�k megeml�kezni. A reped�s n�lk�li, form�sabb
k�t�bl�kat az � brig�dj�nak munkahely�re sz�ll�tot-
t�k. Itt a mag�t m�g mindig kommunist�nak vall�
N�met a legprimit�vebb eszk�z�kkel form�s �tbur-
kol� kock�kat �s szeg�lyk�veket k�sz�tett bel�l�k.
N�met itt a t�borban alaposan �talakult, mint
mondta: megismerte a szocializmus v�vm�nyait �s
nem k�r bel�l�k. A saj�t b�r�n tapasztalta, milyen az
igazi kizs�km�nyol�s. A Mez��k �ltal felszeletelt k�-
veket, amik nem voltak alkalmasak kockak�veknek,
kis csoportok kapt�k meg, ezeknek kellett azut�n a
tov�bbi munk�latokat elv�gezni. Hossz� nyel� kis-
kalap�csokkal, �llati munk�val k�sz�tett�k el �k a z�-
zott k�veket. Ezekb�l �p�lt az �gynevezett maka-
d�m �t. Ez a kis k�t�r� munka is igen neh�z �s f�-
raszt� volt, legal�bb is ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt.
Nem volt egy perc meg�ll�s sem, kiv�ve minden
�r�ban egyszer az �tperces pihen�t. A szersz�mok
is kezdetleges, h�zi megold�ssal k�sz�ltek, a kala-
p�csnyeleket a helysz�nen kiv�gott gallyakb�l kellett
r�gt�n�zni. Az itt adott felt�telekkel, polg�ri egy�-
nekkel sohasem lehetett volna ezt a k�b�ny�t �ze�
meltetni.
Most m�r meg�rtett�k, hogy Zerg�t mi�rt nem
tudt�k megnyitni eddig m�g fegyencekkel sem. A ci-
vileket nem lehetett volna ez�rt a munk��rt megfizet-
ni, a fegyencek pedig fell�zadtak volna, mint ez a
m�ltban m�r meg is t�rt�nt, ami azt bizony�totta,
hogy m�g a fegyencekkel val� b�n�sm�d is k�l�nb
volt a r�gi id�kben, mint amiben az �V�H� r�szes�tett
benn�nket. A bizonyos �t perc pihen�n k�v�l, ha va-
laki csak egy pillanatra is meg�llt, el�bb a brig�dve-
zet�, m�sodszorra pedig a fel�gyel� �r�serkentette
pofonok vagy r�g�sok kis�ret�ben alaposabb rab-
szolgamunk�ra. Azok a bels� �r�k, akik k�zvetlen�l
a b�nyamunk�sokkal foglalkoznak, k�l�n is �rdekel-
ve voltak a magasabb teljes�tm�ny kier�szakol�s�-
ban. Valamilyen form�ban pr�miumot kaptak.
Minket legjobban a g�lyarabokkal lehetett volna
�sszehasonl�tani, legal�bbis az �rs�g kim�letlen b�-
n�sm�dj�t illet�en. Akik szerint�k szabot�ltak, r�ke-
r�ltek list�jukra, melynek minden esetben fogda, is-
m�tl�d�s eset�n g�zs volt a k�vetkezm�nye.
Most err�l az �gynevezett szabot�l�sr�l szeretn�k
eml�t�st tenni, melyet ha szervezetten csin�ltunk, az
�letet jelentette, de legal�bbis t�l�l�st eredm�nye-
zett. Egyik jellemz� p�ld�ja a normacsal�snak a ki-
t�z�tt jelz�c�l�p�k visszavitele, vagy a felbillentett
csill�ben a fele anyag visszasz�ll�t�sa �s �jb�l elsz�-
mol�sa volt. M�sik f� kereseti forr�s az emeletes
talicska megrak�sa �gy, hogy el�bb h�val pakoltuk
h�romnegyedig, majd egy kis f�ldr�teggel s�ztuk
meg, hogy telinek l�tsszon.
Voltak azonban olyanok, akik t�rsaik rov�s�ra
szabot�ltak, nevezetesen a kisk�t�r�sn�l vagy a
f�ldmunk�t v�gz�kn�l, ahol nem egy�nileg, hanem
csoportonk�nt kellett egy bizonyos mennyis�get tel-
jes�teni. Ha ezekn�l a kis csoportokn�l az 5 6 f�b�l
egy kett� szabot�lt, a t�bbieknek kellett a l�g�s
munk�j�t is elv�gezni. Ezek az emberek most b�sz-
k�n verik a mell�ket, hogy �k szabot�ltak, megta-
gadt�k a munk�t, de term�szetesen az ilyen munka-
megtagad�ssal mi annak idej�n sem �rtett�nk
egyet. Az ilyen l�g�sok a m�sok b�r�re �s k�r�ra
�l�sk�dtek.
Voltak azonban olyanok is, akik betegs�g�k miatt
nem termelt�k meg a kiszabott norm�t, vagy fizikai-
lag olyan gyeng�k voltak, hogy legjobb akaratuk el-
len�re sem tudtak kell�k�pp dolgozni. Ezek helyett
term�szetesen mi �lltunk helyt, ilyen volt a gyenge
testalkat� kis G�ti R�bert, aki nemr�g m�g mint a
Szabad N�p munkat�rsa a b�rt�n�kben l�v� fasisz-
ta El Dor�d�r�l �rt, k�vetelte a b�rt�nviszonyok
megszigor�t�s�t, most azt�n � is megismerte az
embers�ges, kommunista b�rt�n�llapotokat.
Ilyen volt m�g a Sv�jcban v�gzett K�lm�n L�szl�
g�p�szm�rn�k is, aki nagyon j� bajt�rsk�nt igyeke-
zett mindent megcsin�lni, de erre a neh�z b�nya-
munk�ra egyszer�en alkalmatlan volt. Repetya
rendszeresen kisz�rta mindkett�j�ket �s �lland�an
antiszemita kijelent�seket tett el�tt�k. Szeg�ny K�l-
m�n sorst�rsunknak igen gyakran kellett seg�ts�g�-
re lennem. Tekintettel arra, hogy az �V�H�soknak �l-
land� c�lt�bl�ja volt, nagyon sok ver�st kapott,
ilyenkor szem�veg�t mindig levert�k, amit ilyen
esetben �n eszk�b�ltam �ssze. A hideg recski t�l
ellen mag�ra csavart rongydarabokkal v�dekezett,
l�bai alaposan fel voltak t�rve, azokat is rongyf�slik-
kal bugyol�lta be, �gy n�zett ki ilyenkor, mint egy
rongybaba.
Betegs�ge ellen�re sohasem �rt�k ki betegnek �s
a t�bbiekkel egy�tt neki is fel kellett v�nszorogni a
b�ny�ba. Hat�rtalan j�indulat�t jellemezte, hogy en-
nek ellen�re sok t�rsunk munk�j�t megk�nny�tette a
sikl� megtervez�s�vel. G�ti �s K�lm�n eset�ben
minden sorst�rs eln�z� volt, vil�gosan l�tszott, hogy
legjobb sz�nd�kuk ellen�re sem tudtak t�bbet ter-
melni.
Lej�rt konzervek, enyh�l�si folyamat.
Nem tudtuk mire v�lni, hogy a t�borban a koszt
megjavult. Val�sz�n�leg ennek oka a nemr�g kisz�llt
orvosi bizotts�g jelent�se volt, de az sincs kiz�rva,
hogy a b�nyai teljes�tm�nyek alacsony szinvonala
k�nyszer�tette �ket a jobb �lelmez�s bevezet�s�re.
Els� d�bbenetes �lm�ny�nk az volt, hogy a reggeli-
n�l tejesk�v�t nyomtak a csajk�nkba, de ez m�g
mindig nem volt el�g, d�lben ism�t meglepet�s k�-
vetkezett. Kis bef�ttes�vegeket osztottak ki k�l�nb�-
z� tartalommal, mindegyikben valamilyen k�sz�tel-
lel. Mindenki boldogan bontotta ki az �vegeket, �s
�szint�n sz�lva a t�bor eltelt mosolyg�, rem�nyke-
d� emberekkel. A k�sz�teleket a csepeli Gl�busz
gy�r k�sz�tette.
 El�sz�r nem �rtett�k az �V�H� nagylelk�s�g�t, so-
kan a m�r el�re bedobott k�blih�rek hat�s�ra a
szabadul�s el�tti feljav�t�sra gondoltak, de azut�n
kider�lt az igazs�g. Egyik is, m�sik is panaszkodott,
hogy f�zel�ke vagy tejberizse furcsa szag� �s kelle-
metlen �z�. Nagy csoportokban ment�nk reklam�lni
Lencs�shez, aki legnagyobb meglepet�s�nkre sz�
n�lk�l kicser�lt minden felbontott �veget. A sok tal�l-
gat�s probl�m�j�t v�g�l is megoldotta egyik sorst�r�
sunk, aki felfedezte az �veg fenek�n a garanci�lis
b�lyegz�t, amib�l kider�lt, hogy az �sszes k�sz�tel
m�r h�napok �ta elvesztette szavatoss�gi idej�t.
Lencs�s tudta, hogy mindegyik majd egy �vwel t�l-
haladta a tart�ss�gi id�t, ez�rt volt oly nagylelk� a
cser�kn�l. Ezeket a lej�rt �lelmiszereket egy�bk�nt
eladni lehetetlen, aki megteszi, az ellen b�nv�di elj�-
r�st ind�tanak �s iparenged�ly�t bevonj�k, de �ltal�-
ban az �llatok t�pl�l�s�ra sem lehet ezeket a kon-
zerveket felhaszn�lni. Jellemz�, hogy minket meny-
nyire nem vettek embersz�mba, hiszen Magyaror-
sz�gon a lej�rt �lelmiszereket fel tudt�k volna ser-
t�shizlal�sra haszn�lni, ez nem volt megtiltva, de a
rendszer szem�ben mi m�g annyit sem �rt�nk, mint
az �llatok. A v�g�n m�r r�j�tt�nk, hogy a hasmen�-
sen k�v�l m�s bajunk nem lett, szervezet�nk a sok
megpr�b�ltat�st�l annyira megedz�d�tt, hogy tal�n
a m�g d�gl�tt �llatok h�sa sem �rtott volna meg. A
fogyaszthat� �telek �vegeit csak f�lig �r�tett�k ki, a
marad�kot v�zzel felt�ltve visszaadtuk Lencs�snek
azzal, hogy rossz, �s � minden esetben m�sikra ki-
cser�lte. Aki �gy �gyeskedett, az j� ideig meg tudta
bend�j�t alaposan t�mni, �s term�szetesen a mun-
k�t is jobban b�rta.
M�sik �tlet volt a konzervrepet�ra, hogy a meg-
romlott tartalm� �veg fel�t egy m�sik �vegbe tett�k,
azt v�zzel felt�ltve visszaadtuk cser�re, �gy az egy
rossz helyett k�t elfogadhat� adagot kaptunk. Eb-
ben az id�ben terjedt el egy recski vicc: Mi a k�l�nb-
s�g a Gl�busz konzerv �s az intern�lt k�z�tt? Sem-
mi: mindkett� hat h�napra van garant�lva, m�gis
�vekig tartj�k bez�rva. Mi ugyanis, mint k�ztudott,
csak hat h�napra voltunk intern�lva, amit eleinte
rendszeresen hat h�nappal meghosszabb�tottak, de
ezt az elj�r�st k�s�bb m�r teljesen elszabot�lt�k.
Az enyh�l�s m�s vonalon is tapasztalhat� volt. A
gyenge brig�dot �gy kezelt�k �tmenetileg, mint a
t�bbi gyeng�lked�t, nem v�geztettek vel�k neh�z
testi munk�t, csak s�pr�get�st, a t�bork�rlet rend-
bentart�sa �s krumplipucol�s volt a feladatuk. Ez a
k�nny�t�si hull�m a v�gsz�ra j�tt, a legyeng�lt �lla-
pot �s neh�z munka miatt a t�bor tulajdonk�ppeni
c�lja, a megsemmis�t�s, h�napokon bel�l bek�vet-
kezett volna. A b�ny�ban is megv�ltozott a helyzet,
a hangnem egy fokkal embers�gesebb lett, a mun-
k�t megk�vetelt�k ugyan, de a ver�s �s kegyetlen-
ked�s cs�kkent.
A m�helyben a mi helyzet�nk is jobb lett, ami alatt
a kinti kapcsolatainkat �rtem, hiszen a teheraut�-for-
galom egyre nagyobb lett �s ezzel a mi h�rszerz�si
lehet�s�geink is er�s�dtek. M�s kiskaton�k, s�t iga-
zi �V�H�s g�pkocsivezet�k is emberibb hangokat
�t�ttek meg vel�nk szemben, egyre t�bb �s jobb h�-
reket kaptunk, sokan biztos�tottak benn�nket egy�tt-
�rz�s�kr�l, sajn�latukr�l. T�l�k tudtuk meg a kinti
politikai v�ltoz�sokat, �s b�ztattak minket a r�vide-
sen elj�vend� szabadul�ssal.
Ezekben a viszonylag enyh�bb napokban �rt en-
gem azut�n egy kellemetlen �s f�jdalmas incidens
csepeli r�sz�r�l. Vas�rnap d�lut�n j�tt nekem a
meglepet�s, amikor m�r mindenki el�zott ruh�it sz�-
r�tgatta vagy holmij�t hozta rendbe. mikor a kialakult
csoportok besz�lget�sbe elegyedtek, az �nk�ntes
�nk�pz�k�r�k �ssze�ltek. Egyszerre kiv�g�dott
barakkunk ajtaja, bej�tt csepeli, mester �s mon-
gol k�s�ret�ben.
L�tsz�lag nagyon d�h�sek voltak, val�sz�n�leg
az�rt, mert nem mehettek vas�rnapi kimen�re, �s
ezt a sz�p napot az �rg�k k�z�tt kellett t�lteni�k.
Azonnal engem h�vattak, az els� pillanatban csepe-
lit�l, majd a k�vetkez�kben a t�bbiekt�l pofonok
sorozat�t kaptam. Azt sem tudtam, hogy mit k�vet-
tem el, illetve, hogy mire j�ttek r�, hiszen mindig volt
valami a f�lem m�g�tt. Betuszkoltak a m�helybe,
ahol hipist tartottak az �n munkapadomn�l, min-
dent sz�tdob�ltak, de semmi terhel�t nem tal�ltak.
V�g�l is kider�lt, hogy r�di�t kerestek. Valaki bes�g-
ta, hogy egy detektoros r�di�t akartunk k�sz�teni,
ami igaz is volt, a jav�t�son l�v� �V�H�s telefonok �s
m�s tekercsanyagok, na meg nyerskrumpli seg�ts�-
g�vel meg is lett volna erre a lehet�s�g�nk. Pierin-
ger Karcsi k�sz�tett volna J�nosa �s az �n seg�ts�-
gemmel egy kezdetleges, de haszn�lhat� vev�k�-
sz�l�ket, hogy ha csak mi vagyunk egyed�l a m�-
helyben, h�reket hallgathassunk.
Szerencs�nk volt, hogy a kutat�s eredm�nytelen
maradt, mert az elszenvedett ver�sen k�v�l semmi
k�vetkezm�nye nem lett az �gynek. Az aggreg�tor-
h�zba, illetve annak m�hely�be �jra rendszeresen
j�rhattunk J�nos�val �s Pieringerrel, a r�gi �gye-
imet l�tsz�lag elfelejtett�k. Ennek pinc�je ragyog�
rejtekhely volt, ott soha nem volt hipis. Ott tartottuk
egy kofferban a sof�r�kt�l kapott �lelmiszert, de ott
volt m�r a r�gebben eml�tett filmvet�t�s is. Itt voltak
m�g elrakt�rozva a Kish�zi J�nos �ltal szervezett j�-
t�k�zem nyersanyagai is. Ezek gy�ny�r�en kisz�-
radt t�lgyfaoszlopok voltak, amiket az �V�H�sok
szedtek ki a k�rny�k ker�t�seib�l. Egyik alkalommal,
mikor �ppen odafent dolgoztunk, j�tt a mindig k�-
v�ncsian f�rk�sz� makar�ni �s k�rdezte, hogy ho-
va vezet a f�ld�n l�v� csap�ajt�?
J�nos�nak utas�t�st adott, hogy nyissa fel az aj-
t�t, le szeretne n�zni a pinc�be. Mindannyian els�-
padtunk, hiszen tudtuk, hogy az �lelmiszeres b�-
r�nd lent van. Nem is mert�nk a k�vetkezm�nyekre
gondolni, hiszen nyilv�nval�, hogy csak kintr�l sz�r-
mazhat az ennival� �s az csak feket�n j�hetett be.
Most t�rt�nt a hihetetlen �s elk�pzelhetetlen ese-
m�ny. Itt J�nosa szavait id�zem: makar�ni ism�telt
parancs�ra megk�s�reltem felnyitni a csap�ajt�t,
ami sehogyan sem siker�lt, ekkor ��makar�ni�� is
odahajolt, �s seg�tett, mire nagy nehezen k�z�sen
felemelt�k a fedelet. A fel�lr�l lesz�r�d� vil�goss�g-
ban ekkor egy v�zt�kr�t l�ttam, benne k�pm�som is
megjelent. �Makar�ni�� is ugyanezt l�tta, megnyugo-
dott �s az ajt�t �jra lecsukatta. Eddig az esem�ny,
hogy az idegek j�t�ka vagy csoda volt, nem tudom,
t�ny az, hogy a gondvisel�s megmentett benn�nket
a felfedez�st�l.
A k�vetkez� esem�ny megint J�nosa nev�hez f�-
z�dik. Megindult az �js�gcsemp�sz�s, aminek egyik
f�szerepl�je �ppen � volt. Az �V�H�s g�pkocsiveze-
t�knek a m�hely mellett volt egy k�l�n pihen�szob�-
juk asztalokkal, sz�kekkel �s szekr�nyekkel. J�nos�-
nak szabad bej�r�sa volt, de a szekr�nyek ajtajai
mindig z�rva voltak. T�bbsz�r l�tta, hogy pihen� ide-
j�kben a g�pkocsivezet�k �js�got olvasnak, majd
azokat a szekr�nybe gondosan elz�rj�k. Ha a szoba
�res volt, J�nosa egy �gyes horg�szk�sz�l�kkel ki-
h�zta az �js�gokat a szekr�ny reped�sein kereszt�l,
term�szetesen mi addig Pieringerrel �rt �lltunk oda-
kint. A k�s�bbiekben ez m�r nagyon vesz�lyes lett,
mert az �js�gok nem ker�ltek vissza hely�kre �s
nem egyszer hallottuk, hogy az �V�H�sok egym�son
kerest�k a Szabad N�pet.
Megint �j tr�kkh�z kellett folyamodnunk. J�nosa,
aki rendk�v�l j� k�z�gyess�ggel rendelkezett, csak
�gy szemre kireszelt egy kulcsot az egyik szekr�ny
ajtaj�hoz. Ett�l kezdve az �js�got kiolvas�s ut�n
mindig vissza lehetett tenni, de itt rajtunk k�v�l m�g
valakit be kellett vonni a terep biztos�t�s�ba. Ez az
igen megb�zhat� bajt�rs, R�sonyi Papp Istv�n volt.
Betegs�ge miatt neh�z fizikai munk�ra nem lehetett
beosztani, hozz� m�g �cs-Mengele is kegyes
volt, �gy a m�szaki irod�ba ker�lt. A b�nya felm�r�-
s�t v�gezt�k �ppen, �s figur�nsk�nt meglehet�sen
szabadon mozoghatott, hossz�, szintez� l�ccel a
kez�ben. Ha a leveg� tiszta volt, vagyis J�nosa nyu-
godtan m�k�dhetett, a l�cet f�gg�legesen tartotta,
amit mi tiszt�n l�thattunk, ha azonban �V�H�s vagy
vamzer k�zeledett, a l�cet v�z szintesre ford�totta.
Term�szetesen ez�rt a fontos seg�ts�g�rt � is min-
den h�rben r�szes�lt.
Borzas valami m�don tudom�st szerzett arr�l,
hogy J�nos�nak j�k az �rtes�l�sei, valahogy gyan�t
fogott �s ez�rt h�vatta a t�rzs�p�letbe. Bar�ts�go-
san le�ltette, cigarett�val k�n�lta �s k�rte, hogy be-
sz�ljenek mint ember az emberrel, nyugodtan lehet
�szinte, nem lesz b�nt�d�sa. J�nosa erre megk�r-
dezte t�le, hogy n�s-e? A v�lasz az volt, hogy igen.
A k�vetkez� k�rd�s: Hogyan tudja a hadnagy �r az-
zal a kez�vel feles�g�t meg�lelni �s megsimogatni,
amivel itt �rtatlan embereket ver v�resre? Borzas
reag�l�sa lehengerl� volt. �v�lt�zve verte �s ta-
posta vasalt csizm�j�val J�nosa l�bait, a legv�lo-
gatottabb ocsm�ny szidalmak k�zepette annyira,
hogy m�r csak t�mogatva tudt�k a k�rletbe lek�s�r-
ni. �gy n�zett ki borzas-n�l az embers�ges b�n�s-
m�d �s emberi hang� t�rsalg�s.
Ha m�r a k�ls� h�rek bej�vetel�vel foglalkozunk,
megeml�tek egy kedves esetet, ami viszont a f�sze-
repl�re m�gis kellemetlen k�vetkezm�nyekkel j�rt.
Egy j�s�gos, galamblelk� �reg�r, �jh�zy Gyuri b�-
csi, liturgiai j�t�kok �r�ja, a kev�s keny�radagj�b�l is
morzs�kat gy�jt�tt a madaraknak. K�zben besz�lt
hozz�juk:
H�t dr�ga madaraim megint elj�ttetek, hogy
h�rt hozzatok nekem a szabad vil�gb�l?
Egyszerre csak egy fa m�g�l egy �v�lt�, felb�-
sz�lt �V�H�s ugrott el�:
Ki az Isten hoz neked h�rt odakintr�l?
Gyuri b�csi a vil�g legterm�szetesebb hangj�n
v�laszolta:
A madarak, csicserg� cseveg�s�kkel, fel�gyel�
�r.
Igen? A madarak? Na, gyer�nk a fogd�ra, te j�-
mad�r, f�rmedt r� az �r. Szeg�ny Gyuri b�csi na-
gyon r�fizetett j�sz�v�s�g�re. * * *
Fel�lvizsg�latok, p�link�t f�znek
az �V�H�sok.
Hov� ker�ltek civil holmijaink?
1952 augusztus�ban vagyunk, egyhang�nak egy�l-
tal�n nem mondhat� �let�nkben �jabb esem�ny, re-
m�nyt kelt� v�ltoz�s t�rt�nt. Rohamtemp�ban a
t�rzs�p�let �s az intern�lt k�rlet k�z�tt egy nagyobb
barakkot �s 5 6 kisebb s�trat kellett �p�ten�nk. A ba-
rakkot 18 20 kis helyis�gre kellett lev�lasztanunk,
k�z�pen hossz�ban keskeny folyos�val. Minden he-
lyis�gbe egy kis asztal �s k�t sz�k ker�lt. Mire min-
den elk�sz�lt, megjelent Budapestr�l vagy 20 fiatal
�V�H�s nyomoz�, akik most v�gezt�k az elm�leti is-
kol�jukat �s gyakorlatot kellett szerezni�k �t-hat
id�sebb �V�H�s vizsg�l�tiszt k�s�ret�ben. A r�gen
beharangozott fel�lvizsg�lat megkezd�d�tt teljesen
rendszertelen�l, mindenkit egym�s ut�n h�vtak fel ki
hallgat�sra. A be�p�tett bizalmi emberek, a vamze-
rek suttogva elterjesztett�k a k�vetkez�ket: Min-
denki �gy�t alaposan kivizsg�lj�k, nagyon udvarias
�s rendes nyomoz� urak hallgatnak ki, �k m�r vol-
tak n�luk, m�g cigarett�t is adnak annak, aki rende�
sen viselkedik. Ha valaki eddig letagadott valamit, az
most jobban teszi, ha mindent bevall, mert az eddig
elt�lt�tt id�t besz�m�tva �t�letet kap, ami megegye-
zik az eddigi intern�l�si idej�vel. Azonk�v�l azonnal
szabadul �s letart�ztat�sa id�tartam�nak megfelel�en
k�rt�r�t�st kap, ha azonban valaki tov�bbra is
meg�talkodottan tagad, itt marad Recsken bizonyta-
lan id�re intern�lva. Ez volt azt�n az �vsz�zad ka-
cs�ja, amit pihent agy� �V�H�s pszichol�gusok fun-
d�ltak ki.
Mi az eg�szb�l egy sz�t sem hitt�nk el, sajnos,
azonban egy p�r t�rsunk beugrott ennek a primit�v
mes�nek, semmi b�n�k nem volt, ami�rt m�g a sz�-
r�s sz�v� n�pb�r�s�g is el�t�lhette volna �ket, m�gis
v�llaltak valami kicsis�get, amit �k tal�ltak ki �s en-
nek alapj�n �j jegyz�k�nyvet vettek fel. A j�s�gos
nyomoz�k udvariasan megdics�rt�k �ket, cigarett�t
�s uzsonn�t is adtak, hiszen ez semmibe sem ker�lt.
Mi sokan vil�gosan l�ttuk, hogy valami mozgol�-
d�s van odakint, amit a becsemp�szett �js�gh�rek-
b�l is kivehett�nk �s ami szomor� helyzet�nkben is
v�ltoz�st hozhat. Akiket kihallgattak, azokat elk�l�n�-
tett�k m�s barakkokba �s ez �gy ment mindaddig,
am�g mindenki sorra nem ker�lt. Az �n kihallgat�-
som is udvariasan kezd�d�tt, minden �ron r� akart
venni a fiatal nyomoz�inas, hogy v�llaljak valamit,
hiszen �n m�r olyan r�gen vagyok intern�lva, hogy
b�rmit k�vettem volna is el, enn�l nagyobb b�nte-
t�st �gysem kaphatok. Minden jel arra mutatott,
hogy igen fontos �rdeket k�pviseltek a vizsg�l�tisz-
tek, amikor mindenkib�l vallom�st akartak kicsikarni.
A nyomoz� �lland� kapacit�l�s�ra k�z�ltem v�g-
re, hogy nekem nincs semmi b�n�m, amit be tud-
n�k vallani, �s ha �r�met akarn�k szerezni neki vala-
mi kital�lt k�mhist�ri�val, r�mn�zve szomor� k�vet-
kezm�nyekkel j�rna, mert ebben az esetben el�t�ln�-
nek hat�s�g f�lrevezet�s��rt, amit semmik�ppen
sem akarok. Ezut�n el�ad�m beh�vatott egy id�-
sebb vizsg�l�tisztet, aki elvitte akt�imat tanulm�nyo-
z�sra. F�l �ra m�lva visszaj�tt, elkezdett velem �r�l-
ten kiab�lni, hogy �n egy meg�talkodott fasiszta, im-
perialista k�m vagyok, akin nem lehet seg�teni, aki
meg�rdemli a sors�t, mint haza�rul� �letem v�g�ig
itt fogok rohadni. Term�szetesen engem nem k�n�l-
tak cigarett�val, enni sem kaptam, hanem nagyon
gyorsan kir�gtak. A k�s�bbi szabadul�sokn�l l�tni
fogjuk, hogy kiknek volt igazuk, akik tov�bbra is ta-
gadtak vagy akik mes�ket kital�lva vitt�k a balh�t.
Meg fogjuk l�tni, hogy egy p�r vamzer hogyan
kapta meg j�l meg�rdemelt b�ntet�s�t, �ppen az�rt,
mert hitt a j�s�gos, rendes nyomoz� uraknak.
A fiatal nyomoz�gyakornokok, tiszt urak b�rgy�-
s�g�t egy �rdekes esettel szeretn�m motiv�lni. A t�-
borban k�t Harmat Istv�n l�tezett, de term�szete-
sen k�l�nb�z� szem�lyi adatokkal, mindkett� Kistar-
cs�r�l ker�lt ide. Az egyik r�vid ideig a gy�ri �V�H�
n�l teljes�tett szolg�latot, de r�videsen kir�gt�k �s
intern�lt�k. Nem volt hajland� r�szt venni a szadista
bossz��ll�sban, annak ellen�re sem, hogy zsid�
sz�rmaz�sa miatt a h�bor� alatt �ld�z�tt volt.
Itt a t�borba� mindv�gig j� bajt�rsnak bizonyult.
A nyomoz�tanoncok a vallom�s kicsikar�sa �rdek�-
ben ver�st�l sem riadtak vissza. Addig �t�tt�k �s k�
nozt�k az egyiket, am�g a gy�ri Harmat Istv�n b�-
neit bevallotta, azonban az anyja neve rubrik�n�l
probl�m�k voltak. Sehogyan sem egyezett a jegyz�-
k�nyvben eddig felvett adatokkal, ugyan�gy, ahogy
m�s sz�let�si adatai is voltak. Ilyen kicsinys�gek-
kel nem t�r�d�tt a nyomoz�, �r�lt a beismer� val-
lom�snak �s �gy vette fel a jegyz�k�nyvet, hogy a
tettes mindent bevallott, csak az anyja nev�t �s sz�-
let�si adatait tagadja. L�thatjuk most m�r, hogy mi-
lyen �rt�k�ek voltak a kicsikart vallom�sok �s ho-
gyan folytak le a fel�lvizsg�latok. Mindent elk�vet-
tek, hogy a szabadul�s �g�ret�vel bes�g�kat szer-
vezzenek be a szabad �letre.
 Most egy kevesek �ltal ismert esem�nyt �rok le,
amib�l kider�l, hogy mi volt �heztet�s�nk egyik oka,
ha nem is legsorsd�nt�bb, hiszen azt m�r tudtuk,
hogy minket agyon kellett volna �heztetni �s hal�lra
dolgoztatni. Mint m�r eml�tettem, a k�ls� karhatalom
�s a bels� b�ntet�s-v�grehajt�si �rs�g nagy r�sze
primit�v parasztgyerekekb�l tev�d�tt �ssze. A tany�-
kon mindig nagy divat volt a fin�ncok kij�tsz�sa, a
fekete p�linkaf�z�s, amit tal�n csak a legszigor�bb
szemmel lehetett b�nnek nevezni. Az �rs�g tagjai
k�z�tt volt egy, akinek ebben m�r nagy gyakorlata
volt. A t�rzs�p�let mellett �s az �rs�g laktanyaba-
rakkja k�r�l igen sok gy�m�lcsfa volt, amit seho-
gyan sem tudtak hasznos�tani. Ekkor az �rs�g pa-
rancsnok�nak �s helyettes�nek az az �tlete t�madt,
hogy f�zzenek p�link�t a gy�m�lcsb�l.
A m�hely seg�ts�g�vel �t�p�tettek egy t�bori t�z-
helyet p�linkaf�z� �stt� �s a t�rzs�p�let m�g�tt
megkezd�d�tt a fekete p�linkaf�z�s. Oly sz�p
mennyis�get termeltek, hogy m�r a saj�t sz�ks�gle-
t�ket is t�lhaladta �s elkezdt�k a k�rny�k parasztja-
inak az �rus�t�st. Ez a t�lzott szeszfogyaszt�s is
egyik oka volt, hogy az am�gy is szadista �r�k unal-
mas vas�rnapjaikon agyba-f�be vertek benn�nket,
csup�n sportb�l �s a t�bbiek el�tti felv�g�sb�l. Ez a
p�linkaf�z�s egymag�ban m�g nem �rtott volna ne-
k�nk, de a k�ls� �s bels� �rs�g v�rszemet kapott a
k�nny� p�nzkereseti lehet�s�gt�l �s elkezdt�k lop-
kodni a nek�nk kiutalt �lelmiszert. El�bb csak a p�-
linkaf�z�shez sz�ks�ges cukrot lopt�k el, majd a la-
za ellen�rz�st kihaszn�lva a h�st �s a zs�rt is j�cs-
k�n megd�zsm�lt�k �s a k�rny�k lakosainak �rus�
tott�k. A bevezet�sben m�r meg�rtam, hogy a falu
az �llami h�sell�t�sb�l nem r�szes�lt, �gy az �V�H�
sok k�nnyed�n �s j� p�nz�rt el tudt�k adni a t�l�nk
ellopott �lelmiszert. Az �gy valami m�don kitud�-
dott, a katonai elh�r�t�s egy fiatal hadnagyot kik�l-
d�tt a kivizsg�l�sra, de az � hat�sk�re csak a k�ls�
�rs�gre terjedt ki, a b�ntet�s-v�grehajt�shoz tartoz�
bels� korrupt tolvajokat nem vonhatta felel�ss�gre,
azok b�ncselekm�ny�t a mindenhat� �V�H� eltussol-
ta. Az �rs�g parancsnokhelyettese egy h�nap lakta-
nyafogd�t kapott �s b�ntet�sb�l Lov�sziba az ide-
genl�gi�s b�ntet�brig�dba helyezt�k. A parancsno-
kot csak figyelmeztett�k �s eddigi eredm�nyeinek fi-
gyelembev�tel�vel, tov�bbra is hely�n maradhatott.
Ha az akkori k�zell�t�si viszonyokat figyelembe
vessz�k, tov�bb� azt a s�lyos t�nyt, hogy �hez�
embereket loptak meg, meg�llap�thatjuk, hogy az �r-
s�g b�ntet�se nevets�gesen kicsi volt.
Eg�sz csek�ly beszolg�ltat�s elmarad�s��rt vagy
fekete diszn�v�g�s�rt net�n ami szint�n s�lyos
volt, fekete p�linkaf�z�s�rt az egyszer� haland�
t�bb�ves b�rt�nb�ntet�st kapott vagyonelkobz�s-
sal, de legjobb esetben is intern�l�s j�rt a hasonl�
cselekm�nyek�rt, amit itt ezek az �V�H�s urak elk�-
vettek.
Itt az �lelmiszerlop�sokkal kapcsolatban meg kell
mindj�rt eml�tenem, hogy sz�mtalan esetben l�ttunk
az �rs�g tagjain, amikor civilben voltak, saj�t tulaj-
donunkat k�pez� haszn�lati t�rgyakat, amik m�g a
kistarcsai sz�r��p�letben maradtak, amikor minket
az �V�H�s m�niumcs�kos ruh�kba �lt�ztettek. K�t-
s�gk�v�l azokb�l lopt�k el az �V�H�sok a nekik tet-
sz� ruh�kat. Az egyik �r m�g egy finom, �t�g�
koron�s monogrammal ell�tott zsebkend�t is hasz-
n�lt, amely eg�sz biztosan nem az � �seit�l sz�rma-
zott. Vagy tal�n �gy akarta megvet�s�t kifejezni az
�ri oszt�llyal szemben, hogy koszos orm�ny�t arisz-
tokrata batiszt zsebkend�be f�jta? De mivel v�de-
kezhet a m�sik, akin�l egyik bajt�rsunk saj�t gojzer
varr�s� s�cip�j�t ismerte fel? Ezek a hullarabl�k
�gy lopt�k el a mi Kistarcs�n maradt ing�s�gainkat,
mint a Krisztust �s latrokat felfesz�t� harami�k, akik
a h�tramaradt holmikra sorsot vetettek.
Az �V�H� ruh�zati �s haszn�lati t�rgyaink megk�-
l�nb�ztet� jelz�s n�lk�li �sszedob�l�s�val el�reve-
tette �rny�k�t �s bizony�t�kot szolg�ltatott arra,
hogy mi �gyis hal�lt�borba fogunk ker�lni �s let�ti
t�rgyainkra m�r sohasem lesz sz�ks�g�nk. A t�rt�-
neti h�s�g kedv��rt m�g meg kell jegyezn�nk, hogy
nem minden csoporttal j�rtak el egyform�n az �t�l-
t�ztet�sek ut�n, ami azt is jelentheti, hogy nem min-
den csoport volt hal�lra sz�nva. Sokan vannak olya-
nok, akik hi�nytalanul visszakapt�k a szabadul�sn�l
nemcsak ruh�zatukat, de m�g f�s�j�ket, p�nz�ket,
s�t irataikat is.
Tudtunk a rakt�rosokt�l kapott �rtes�l�sek szerint
arr�l is, hogy a szabadul�st megel�z�en nagyon
sok civil ruh�t sz�ll�tottak Recskre. Ezek egy r�sze
Kistarcs�r�l sz�rmazott, melyek egyes bajt�rsaink
eredeti ruh�i voltak, a t�bbi pedig m�s letart�ztat�-
int�zetekb�l ker�lt ide. Ezek val�sz�n�leg vagy elha-
l�lozott vagy kiv�gzett sorst�rsaink hagyat�kai vol-
tak. Nem volt egyetlen civil holmi sem, ami �jkelet�
lett volna, amit tal�n nek�nk a szabadul�sra v�s�rol-
tak volna. * * *
Csepeli-�k megvadultak,
normaemel�s, normacs�kkent�s,
emeletes talicsk�k.
Az el�z�ekben le�rt, �gynevezett rev�zi�s kihallgat�-
sok ut�n �jra elkezd�d�tt a hajsza, a b�n�sm�d �s
�lelmez�s megint rosszabb lett. Ekkor k�vetkezett a
lecs�s tarhonya korszaka. Ez id�ben mindennap
vagy d�lben vagy este, felv�ltva csak ez volt a me-
n�. Ekkor jegyezte meg Tonigold Benedek bar�tunk,
hogy Ezt a turgony�t m�r az �smagyarok nyereg
alatt puh�tott�k, hisz turgonyaev� nemzet vagyunk.
B�ni egy�bk�nt a Michnay-f�le sz�k�s el�k�sz�t�s�-
ben tev�kenyen vett r�szt, � k�sz�tette f�b�l a da-
vajgit�r cs�v�t, ez�rt k�l�n k�t �vet kapott b�r�it�l.
Az �r�k megint megvadultak, okkal �s ok n�lk�l ver-
tek benn�nket.
Vads�gukra jellemz� a k�vetkez� eset. J�nosa
S�ndor, aki egy�bk�nt a t�bbsz�r�sen kiosztott po-
fonok hat�s�ra egy kicsit rosszabbul hallott, �jszaka
kint volt a barakkhoz �p�tett W�C�n �s felgy�jtotta a
villanyt. K�v�l �ppen ekkor ment �rj�ratban mester
�s vipla, akik bekiab�ltak J�nos�nak, hogy csavar-
ja le a villanyt. J�nosa nem hallotta azonnal �s a m�-
sodszori felsz�l�t�sra azt v�laszolta, hogy J�l van.
Erre mester �s vipla berontott a barakkba, J�no-
s�t minden k�rd�s n�lk�l alaposan �sszevert�k, az
�tlegel�sek k�z�tti szidalmakb�l der�lt ki, hogy �k
f�lre�rtett�k J�nosa v�lasz�t, �s j�l van helyett l�ft
�rtettek. Ilyen �s ehhez hasonl� esem�nyek napiren-
den voltak, embereket teljesen alaptalanul, az �rs�g-
nek kiszolg�ltatva agyba-f�be vertek. Eg�szen ter-
m�szetes, hogy az �V�H�sok majdnem mindig, ha-
sonl� elj�r�sokn�l a feket�n f�z�tt szesz hat�sa alatt
voltak. A b�ny�ban megint emelt�k a norm�t, mert
l�tt�k, hogy a jobb �lelmez�s hat�s�ra a norm�t m�r
t�bben el tudj�k �rni, nem gondoltak azonban arra,
hogy az eredm�nyek oroszl�nr�sze az �gyesked�-
sek k�vetkezt�ben j�tt l�tre. A norm�k f� szigor�t�ja
�s �rtelmi szerz�je, mint mindig, a m�r eml�tett �ru-
l� f�k�p�, Tam�s Dezs� volt. Hi�ba igyekeztek a
m�szaki iroda j��rz�s� munkat�rsai re� hatni azzal,
hogy � �ppen olyan intern�lt, mint m�sok, minden
k�s�rletez�s medd� maradt. A norm�t egyre maga-
sabbra sr�folta �s egyre nehezebb felt�teleket sza-
bott a b�ny�ban. Szinte �lvezte, hogy az �V�H�val
kar�ltve mik�nt puszt�tja sorst�rsait. Elj�r�sa semmi-
vel sem volt k�l�nb, mint ahogy a JUP�-k kegyet-
lenkedtek a koncentr�ci�s t�borokban saj�t hitsors-
t�rsaikkal. Volt �ld�z�tt l�t�re l�tszott, hogy a bosz-
sz� vezeti, fizetni akar a r�gi szenved�sei�rt, de mi-
�rt pont rajtunk akart bossz�t �llni, hiszen soraink-
ban nem egy volt, aki a h�bor� alatt is b�rt�nben �lt
sz�rmaz�sa miatt. Legjobb tudom�som szerint
egyetlen f� nyilas vagy keretleg�ny sem volt k�z�t-
t�nk, hiszen azokat m�r r�gen b�r�s�g el� �ll�tott�k
volna.
Egyik �jszaka, �gy �jf�l k�r�l kiv�g�dott barak-
kunk ajtaja, berobogott vipla, mester �s csepeli,
majd kisv�rtatva borzas, er�sen feld�lt, borg�z�s
�llapotban. Azonnal nekem rontottak, ler�ngattak a
fekhelyr�l, majd �gy, ahogy voltam, hossz� gaty�-
ban, r�g�sok �s �tlegel�sek k�zben kil�kd�stek a
barakk el�. Ott borzas-sal egy�tt alaposan hely-
benhagytak, m�g mindig rugdostak, mocskos csiz-
m�ikkal megtapostak. Nem tudtam mire v�lni ezt a
hirtelen �jszakai �rj�ng�st, m�r azt hittem, hogy
kintr�l j�v� h�rszerz�ssel kapcsolatban r�j�ttek vala-
mire, am�g v�g�l is megk�rdezt�k, hogy mi�rt akar-
tam a hadnagy urat meg�lni? El�sz�r azt hittem,
rosszul hallok. Ki lett volna olyan �r�lt, hogy itt, az
orsz�g legszigor�bban �rz�tt k�nyszermunkat�bo-
r�ban ilyen eszeveszett k�s�rletet tegyen. Mikor m�r
agyba-f�be vertek, kider�lt a v�d, amely szerint bor-
zas Csepel motorker�kp�rj�t �gy k�sz�tettem el�,
hogy a hegyr�l lefel� menet a f�k felmondja a szol-
g�latot, a h�ts� csomagtart� vill�j�t pedig fellaz�tot-
tam, szerint�k azzal a c�llal, hogy az a k�ll�k k�z�
akadva leblokkolja a nagy sebess�ggel, f�k n�lk�l
halad� motorker�kp�rt. Ebb�l term�szetesen egy
sz� sem volt igaz, ki tudta volna id�z�teni ezt az
eg�sz folyamatot, hogy az �gy k�vetkezz�k be, mint
ahogy �k azt agyukkal elk�pzelt�k. B�rcsak a
fele igaz lett volna, m�r ez is meg�rte volna a ver�st.
Ett�l kezdve a m�helybe t�bb� be sem tehettem
a l�bam, kiv�gtak a b�ny�ba a legrosszabb helyre,
m�g az a szerencs�m, hogy nem volt b�ntet�bri-
g�d, k�l�nben ott k�t�ttem volna ki. �k maguk is
tudt�k, hogy amivel v�dolnak, nem lehet igaz, de ez
a velem val� sz�rakoz�s el�zte unalmukat, ha m�r
jobb id�t�lt�sre nem volt m�s m�d. Az alapj�ban
v�ve gy�va �s rongyemberek, feletteseik parancs�t
haboz�s, gondolkod�s n�lk�l hajtott�k v�gre, s�t,
azon t�lmen�en mag�nszorgalomb�l is k�noztak
benn�nket. T�bb esetben l�tszott, tartanak bosz-
sz�nkt�l, el is k�vettek mindent, hogy erre soha ne
legyen lehet�s�g�nk, vagyis ne �lj�k t�l a hal�lt�-
bort. A k�b�ny�ban a legrosszabb munkak�r�lm�-
nyek k�z�tt elhat�roztuk, mindent elk�vet�nk annak
�rdek�ben, hogy a lehet�s�ghez k�pest eg�szs�ge-
sen �tv�szelj�k a h�tral�v� id�t.
Abban m�r biztosak voltunk, hogy a t�bort jelen-
legi form�j�ban nem tudj�k tartani, j�nni kell valami-
lyen m�don a szabadul�snak. Csak egy lehet�s�g
volt erre a t�l�l�sre, ha valaki nem volt bes�g�, az
el�vigy�zatos normacsal�s. A t�borban a k�vetkez�
mond�s terjedt el: �gy kell dolgoznunk, hogy a
csendes semmittev�s l�zas munk�nak l�tssz�k. Ha
j�l eml�kszem, ez az aranymond�s Bizsert�l sz�r
mazott.
�j munkahelyem a k�b�ny�ban a fels� szint alatt
lett, az als�t m�r beind�tott�k, ott m�r folyt a rend-
szeres v�llalati munka. Nek�nk most mindent az ala-
pokn�l kellett elkezdeni, a termel�st el�k�sz�teni, a
legnehezebb �tt�r�munk�t v�gezni. Meredek, szinte
mer�leges falat bontottunk, hogy a medd� f�ldet ki-
termelve a tulajdonk�ppeni c�lhoz, a k�kes andezit-
hez juthassunk. Tam�s a teljes ter�letet felm�rette
�s a k�l�nb�z� csoportoknak kiosztotta. �t ember-
nek egy �t m�ter sz�les frontot adtak megmunk�l�s-
ra, az als� pontt�l visszafel� lem�rtek h�rom m�tert
�s oda k�t fac�veket vertek le. Innen m�rt�k azut�n
el�re k�bm�terben a lefejtett mennyis�get, amit azu-
t�n el�bb talicsk�val, majd csill�kkel kellett elhorda-
nunk a ki�nt�be, amely az als� szintre vezetett, s �gy
egyre nagyobb fel�lettel rendelkezett. Mikor m�r egy
p�r m�tert el�re lefejtett�nk, a szomsz�dos csopor-
tokkal egyet�rt�sben a kezd� c�vekeket kiszedt�k,
�s amennyit a fejt�ssel el�rehaladtunk, ugyanannyit
vitt�k visszafel� �s ott levert�k. Az eg�sz �gy l�t-
szott, mintha m�g egyszer akkora r�szt fejtett�nk
volna le, mint amit val�s�gban elv�gezhett�nk. �gy
k�t legyet �t�tt�nk egy csap�sra: kevesebb munk�-
val dupla annyit teljes�tett�nk, legal�bbis pap�ron.
Ezt j� ideig tudtuk manipul�lni, mert a szomsz�dos
csoportokban egy vamzer sem volt, sajnos azon-
ban az egyik nacsalnyiknak felt�nt a magas teljes�t-
m�ny, amely ugyan csak a t�bbiek�hez viszony�tva
volt magas, azonban a s�k ter�letet kev�snek tal�lta.
Jelentette Tam�snak, �s mint majdnem minden
esetben, nem az �r�k, hanem saj�t t�rsaink vetettek
v�get a viszonylagos j� �letnek. Egy�bk�nt az nyil-
v�nval� volt, hogy semmif�le �gyesked�s nem
tarthat �r�kk�, de mi mindig a m�nak �lt�nk �s min-
den perc aranyat �rt, melyben nem kellett inunk sza-
kadt�ig robotolnunk.
A c�vekmanipul�ci�val kapcsolatban meg kell ne-
vezni azokat, akik saj�t b�r�ket tett�k kock�ra az�rt,
hogy sok embert megmentsenek a biztos fogd�t�l�
�s a m�g ann�l is s�lyosabb k�vetkezm�nyekt�l . A
m�szaki brig�dr�l van sz�. Tagjai: M�ray J�zsef m�-
szaki vezet�, Koch Hug�, K�r�smezei L�szl� �s R�-
sonyi Istv�n.
�k m�rt�k fel az eg�sz hegyet, �gy, hogy egy �t-
m�teres h�l�t fektettek le a zerg�re, melynek sa-
rokpontjait c�vekkel jel�lt�k meg. A c�vekek v�z szin-
tes �s f�gg�leges ir�nyban voltak megjel�lve, �s
mindegyikre r� volt �rva a sz�ma, pl. E5, vagy eF8, �s
ezeket a kar�kat beszintezt�k.
Ilyen m�don �ll�tottak el� a hegyr�l egy t�rk�pet,
amelybe a r�tegvonalakat berajzolt�k �s k�s�bb a
fejt�seknek a vonal�t is. A fejt�s �ll�s�t havonk�nt
mindig m�s sz�nnel rajzolt�k r� a t�rk�pre. Ennek
alapj�n mindig le lehetett olvasni a munka �ll�s�t.
�k nem csak ezzel a munk�val voltak megb�zva,
hanem nekik kellett f�lm�rni azt is, hogy a fejt�brig�-
dok a sz�mukra el��rt norm�t teljes�tett�k-e? A telje-
sen egyenetlen hegyoldalon nagyon neh�z volt a
napi teljes�tm�nyeket kim�rni, mert ahhoz a meny-
nyis�gek t�ls�gosan alacsonyak voltak.
A h�rhedt Tam�s �s a b�nyamester azonban ra-
gaszkodott hozz�, mert a napi mennyis�get ki kellett
m�rni �s a norm�t teljes�teni kellett. Aki nem teljes�-
tette, �jszak�ra fogd�ba ker�lt. �gy azut�n �k min-
den reggel kit�zt�k c�vekekkel azt a mennyis�get,
amit egy brig�dnak egy nap alatt teljes�tenie kellett.
Este pedig felm�rt�k, hogy megvolt-e a teljes�t-
m�ny? Mondani sem kell, hogy a teljes�tm�ny soha
nem volt meg. A brig�dok a fels� kit�z�tt kar�kig le-
szedt�k a f�ldet, de a szelv�nyt nem egyenesen
v�gt�k le, �gy a h�ny� mindig jobban kihasasodott.
�k, hogy ne ker�lj�n senki fogd�ra, igazolt�k,
hogy a teljes�tm�ny megvan. Ez ment egy darabig,
de a hi�nyok a napi teljes�tm�nyb�l �sszead�dtak,
�s a t�rk�pen a hi�nyz� sok ezer k�bm�ter azt ered-
m�nyezte, hogy a fejt�s vonala sokkal el�bbre volt,
mint a val�s�gban. Am�g �ket csak Tam�s Dezs� �s
a b�nyamester ellen�rizte, nem volt baj, mert egyik
sem �rtett hozz�. Akkor voltak nagyon megijedve,
amikor h�re j�rt, hogy a K�MI f�m�rn�ke felm�ri az
eddigi teljes�tm�nyt. Ez a h�r hat�rtalan f�lelmet v�l-
tott ki M�ray�kban, hiszen lebuk�s eset�n vel�k
egy�tt igen sok bajt�rs ker�lt volna fogd�ba. M�ray-
nak minden oka megvolt a f�lelemre, hiszen az �
buli-ja szabot�zs volt, ez�rt intern�lt�k. �jt nappall�
t�ve gondolkoztak, hogy most mit lehetne csin�lni,
hogyan lehetne az eg�sz csal�st eltussolni? V�g�l
egy ment� �tlet�k t�madt, el fogj�k tolni a hegyet.
Persze csak pap�ron. A t�rk�pen �t�rtak egy v�z szin-
tes sort, a b�ny�ban pedig az eg�sz hegyen kicse-
r�lt�k vagy �t�rt�k az �tm�teres, h�l�t jelz� kar�kat.
Ilyen m�don siker�lt a hegy teljes hossz�ban �s tel-
jes magass�g�ban egy �tm�teres s�vot nyerni, ami
nagyj�b�l kiadta a hi�nyz� ezer k�bm�tereket. A h�-
rom fix pontot, ami egy fatusk�ra �s k�t ponton egy
szikl�ra volt bejel�lve, elt�ntett�k �gy, hogy a tere-
pen nem lehetett m�r a r�gi kit�z�tt h�l�t rekonstru-
�lni.
A t�rk�pen ugyan a k�s�bbiek sor�n, amikor a
munk�k �j �ll�s�t bejel�lt�k, lehetett az ugr�st l�tni,
de ezt senki sem vette �szre. M�g egy neh�z s�g
volt, amit �t kellett hidalni, mert amikor a K�MI �t-
vette a b�ny�t, a f�m�rn�k n�h�ny magass�gi pon-
tot lekontroll�ltatott. Ezt m�r nem lehetett sehogy
csal�ssal elt�ntetni. A szerencse csak az volt, hogy
a f�m�rn�k rendk�v�l embers�ges tag l�v�n, bele-
n�zett a szintez� m�szer t�vcs�v�be �s igazolta azt
a magass�got, amit M�ray�k el�tte mondtak, pedig
els� pillant�sra l�tnia kellett, hogy �k egy-k�t m�tert
t�vedtek a leolvas�sn�l. Az eg�sz akci�r�l nem tu-
dott m�s, csak �k n�gyen, a m�szaki brig�d. Term�-
szetesen �vakodtak att�l, hogy ez m�g csak a sors-
t�rsak k�z� is kisziv�rogjon. J�val k�s�bb mondt�k
el Rozsnyainak a t�rt�nteket, aki rendk�v�l maj-
r�s volt, s ennek hat�s�ra majdnem el�jult. A nor-
m�sok ezut�n Tam�s �szt�nz�s�re egy m�sikfajta
elsz�mol�si rendszert vezettek be, amire azonban
nem lett volna sz�ks�g, hiszen
a ter�let oly �ri�si volt, hogy hossz� h�napokig vi-
hett�k volna k�l�nb�z� helyeken a c�vekeket visz-
szafel�, a primit�v �V�H�sok csak valamikor a szaba-
dul�sunk ut�n j�hettek volna r� a c�veksvindlire.
Bevezett�k a megrakott talicsk�k sz�mol�s�t, �tban
a ki�nt�h�z. Az �t�s csoportok a k�vetkez�k�ppen
dolgoztak: kett� �lland�an fejtett, h�rom pedig ta-
licsk�n hordta az anyagot, term�szetesen pihenni
nem lehetett, mert mindenkinek saj�t mag�nak kel-
lett a talicsk�t megrakni.
Tekintettel arra, hogy a kitermelt mennyis�get
vett�k figyelembe, Tam�s az �rs�ggel egyet�rt�s-
ben feltal�lta a kubikost�rt�nelem els� �s egyetlen
emeletes talicsk�j�t. Az indokl�s szerint ez a ter�
mel�s fokoz�s�t jelentette volna, de tulajdonk�ppen
a mi k�nz�sunkra ment ki a j�t�k. Ism�telten hivat-
koztak a h�s szovjet sztahanovist�kra, akik hason-
l� m�dszerrel �rnek el orsz�gos eredm�nyeket, s�t
m�r ott tartanak, hogy k�temeletes talicsk�kkal kubi-
kolnak a Szt�lin-d�jasok. Mindannyian tudtuk, hogy
ez mese, amit mi embertelen hajsz�val k�nyszer�tve
nem voltunk k�pesek el�rni, azt m�s haland� sem
tudja teljes�teni. A talicsk�k oldal�t k�r�s-k�r�l desz-
k�kkal a dupl�j�ra kellett megemelni, �gy egy k�b-
m�ter f�ldet 8 9 talicsk�val ki tudtunk hordani. Ez
gyilkos, emberny�z� munka volt. Az egyenetlen, g�-
r�ngy�s talajon t�bb sz�z m�tert kellett a ki�nt�ig
talicsk�zni. Senki emberfia a h�res �s hivat�sos Vi-
harsarok kubikosai k�z�l ezt a munk�t nem v�llalta
volna, nek�nk azonban f�lkoszton kellett elv�gez-
n�nk. A munka k�nny�t�se �s gyors�t�sa �rdek�ben
be akartuk vezetni, hogy a csoport egy tagja, akit
id�nk�nt v�ltunk, csak a lefejtett anyagot lap�tolja a
talicsk�ba, �gy az elf�radt talicsk�sok a rakod�si id�-
ben pihenni tudnak, azonk�v�l a fejt�k is egy kis l�-
legzethez jutnak. Az �rs�g, akit csak az �lland�
mozg�s �s foglalkoztatotts�g �rdekelt, err�l hallani
sem akart, nem volt meg�ll�s, csak hajt�s. Ha nem
�gy folytak a munk�latok, ver�s, rugdos�s vagy fog-
da k�vetkezett.
Mi megint k�nytelenek voltunk az eredm�ny ki-
sebb munk�val val� el�r�s�nek �rdek�ben valami
m�s �gyesked�st kital�lni. Ezt az id�k�zben be�l-
lott t�l tette lehet�v�, mert hozz�seg�tett az �jabb le-
het�s�ghez. A talicsk�t el�bb megraktuk j� puha
h�val, majd erre kis f�ldr�teget hintett�nk. A kihor-
dott, illetve kitalicsk�zott anyag egyre n�tt, mi is
k�nnyebben sz�ll�tottuk a k�nny� terhet, azonban
ez sem mehetett a v�gtelens�gig. A k�b�nya urai
m�g t�bbet akartak produk�ltatni. * * *
T�bori vas�t �p�t�se, sz�ll�t�s csill�vel.
Az eg�sz t�bor, a m�szaki irod�val az �len, egyre
jobban foglalkozott azzal a gondolattal, hogy mik�p-
pen lehetne a medd� anyag �s a k� sz�ll�t�s�t k�ny-
nyebb� �s m�gis eredm�nyesebb� tenni. Volt k�z-
t�nk egy salg�tarj�ni b�ny�sz, Jecsmerik Istv�n, aki-
nek �tlete megoldotta a probl�m�t. � a szamarak �l-
dozata volt, miattuk ker�lt Recskre. Mellesleg sza-
marakat h�zlalt �s a v�s�rba hordta eladni. Egyik al-
kalommal a j�l siker�lt �zlet ut�n alaposan fel�nt�tt
a garatra, �s �szinte v�lem�nyt mondott a rendszer-
r�l, ami�rt n�zetelt�r�se lett az �V�H�sokkal, akik l�z�-
t�s�rt intern�lt�k. A k�b�nya f�ldszinti plat�j�r�l �t
lehetett l�tni a K�kes-tet� fel� egy elhagyott b�ny�-
ba. Jecsmerik j� szeme felfedezett ott haszn�laton
k�v�li keskeny nyomt�v� s�neket �s csill�ket. Ment is
azonnal a b�nyaparancsnokhoz az �tlettel, hogy
azokat fel lehetne haszn�lni. A szavakat tett k�vette,
m�snap m�r �V�H�s teheraut�k ide is sz�ll�tottak
mindent. Most megindult a vas�t�p�t�s. Szinte re-
m�nytelennek l�tszott, hogy a sok �cska, rozsd�s
anyagb�l m�g egyszer haszn�lhat� sz�ll�t�eszk�z
lesz. A k�nyszer tal�l�konny� tett benn�nket, meg-
kezd�d�tt a nagy hajsza. El�sz�r is a talaj egyenet-
lens�geit kellett felt�lteni, ami hatalmas f�ldmunk�-
val j�rt. Ezut�n a talpf�kr�l kellett gondoskodnunk,
term�szetesen megint az erd�b�l kellett kitermel-
n�nk �s m�retre v�gnunk.
A sz�geket is magunknak kellett k�sz�ten�nk,
ezeket Hadarics kov�csolta a sirat�fa alatt. A hat-
vani vasutasok emberfeletti munk�t v�geztek, a v�l-
t�kat, kit�r�ket, keresztez�d�seket saj�t er�b�l k�-
sz�tett�k a megl�v� egyenes sinekb�l. Egy ideig �n
is dolgoztam a vas�t�p�t�sn�l, de az oroszl�nr�szt
J�nosa S�ndor, Kardos Istv�n, Szab� J�nos �s Jan-
d�csik Ferenc v�gezte. A b�ny�ban a kizs�km�nyo-
l�st fokozt�k, most m�r h�rom szem�lynek kellett
fejteni, kett�nek a csill�t megrakni �s kisz�ll�tani. A
csill�ket annyira p�posra kellett rakni, hogy a r�lap�-
tolt anyag m�r lecs�szott r�la, csak �gy felelt meg a
k�p� brig�dvezet� uraknak. Na, de minket sem
kellett f�lteni, megint kiagyaltunk valamit. A t�l sz�-
pen elh�z�dott, �gy volt b�ven anyagunk, a csill�kbe
is h�romnegyedig havat lap�toltunk, aminek m�g
meg volt az az el�nye is, hogy sohasem �ml�tt ki
teljesen a ki�nt�be a puha anyag �s �gy nagy r�sz�t
vissza is tudtuk vinni. Az elsz�mol�s az �gynevezett
balig�kkal t�rt�nt. A m�hely �tforintos nagys�g�
aluminiumt�rcs�kat k�sz�tett, mindegyikbe sz�mo-
kat �t�tt, melyeket a munka megkezd�se el�tt a bri-
g�dvezet� osztott ki a csoportoknak. Amikor a ki�n-
t� el�tt elhaladtunk, minden csille ut�n egy �rm�t le
kellett adni a b�d�ja el�tt �l� balig�snak.
Ez rendszerint egy bizalmi egy�n volt, aki �ssze-
gy�jt�tte a balig�kat, este �tadta a brig�dvezet�nek,
� azut�n Tam�s�kkal ennek alapj�n meg�llap�totta a
teljes�tm�nyeket. A balig�s az eg�sz napot �t�lhette,
ha esett, bement a b�d�ba �s annak ablak�n ke�
reszt�l vette �t a t�rcs�kat. Semmif�le �sszem�k�-
d�sre nem volt hajland�, biztos �s k�nny� munk�-
j�t nem akarta vesz�lybe sodorni �s b�nya munk�ra
ker�lni. Ez tipikusan a legk�nnyebb, vamzeroknak
konstru�lt munka volt. Viszonylag hossz� ideig tud-
tuk ezt a h�val prepar�lt f�ldsz�ll�t�st csin�lni, majd-
nem 1953 janu�r utols� napj�ig. Ekkor �j balig�st
kaptunk, Rangli Istv�nt. � a kis fajs�ly� vamzerok
k�z� tartozott, Faludyra �s bar�ti k�r�re �ll�tott�k r�,
valamilyen szervi betegs�ge is volt, azonk�v�l m�g
soha semmif�le rendbont�sban nem vett r�szt, tal�n
ez�rt ker�lt ebbe a bizalmi beoszt�sba. Egyike volt
azoknak, akik Faludy ballad�it bemagolt�k �s r�sz-
letekben az ut�kornak �tadt�k. A csill�z�st egyre
vakmer�bben v�gezt�k, olyannyira, hogy a h� el-
m�lt�val m�r a fele medd�anyagot felejtett�k a
csill�ben �s toltuk vissza a fejt�shez, hogy azut�n
�jra valamit r�rakva isten tudja h�nyadszor, ism�t ki-
sz�ll�tsuk �s elsz�moljuk. Sokat k�sz�nhet�nk
Ranglinak, aki mindig csak azt l�tta, amit l�tnia kel-
lett az �l�helyr�l.
A leadott balig�k egyre szaporodtak, de a fejt�sre
kijel�lt fal nem nagyon akart fogyni, m�g v�g�l az
egyik j�s�gos brig�dvezet� munka ut�n a csill�ket
�tvizsg�lta, �s �szrevette a csill�k alj�n �sszesz�-
radt betonkem�ny anyagot, amit m�r csak cs�k�ny-
nyal lehetett kiverni. Az eset sz�m�ra azonnal vil�-
gos volt, �gy lelepleztek minket: A kors� addig j�rt a
k�tra, am�g �ssze nem t�rt, amint ezt a k�zmond�s
is meger�s�ti. Szerencs�re Rangli Istv�nt nem v�ltot-
t�k le, � nem l�thatott bele a csill�k alj�ba, �s k�l�n-
ben sem t�telezte fel a csal�st. �t igyekezt�nk
mindig fedezni, a teli csill�ket j�val nehezebben �s
lassabban toltuk, m�g a visszafel� ir�nyul�, �resnek
l�tsz� csill�kkel gyorsabban haladtunk, nehogy fel-
t�n� legyen. A lebuk�s ut�n a ki�nt�b�l az �res csil-
l�ket ferd�re billentve kellett visszatolnunk, hogy el-
len�rizni lehessen a ki�r�t�st. Ez ment is egy dara-
big, de akkor ezut�n megint mi k�vetkezt�nk, fel is
ford�tottuk a csill�t, el��r�s szerint, csakhogy a m�sik
oldalra, vagyis nem a balig�s b�d�ja fel�, �gy nem
l�thatta a csille tartalm�t. Tekintettel a j� id�re, az
anyag a megd�nt�tt csill�b�l mag�t�l kifolyt, mi
azonban az als� f�ldr�teget �lland�an nedvesen tar
tottuk �s kem�nyre d�ng�lt�k, ez�rt maradt megint
tetemes mennyis�g a csille alj�ban. A visszasz�ll�tott
mennyis�g a felbillentett csill�ben m�g mindig k�r�l-
� bel�l negyedr�sz volt, �gy megint egy kis l�legzethez
jutottunk.
A munk�t most m�r fokozottabban megk�vetel-
t�k, valami el�tt�nk ismeretlen ok miatt egyre siettet-
t�k a b�nya teljes megnyit�s�t. Most k�vetkezett a
legfels� szint, vagyis a Zerge cs�cs�nak a medd�
anyagt�l val� megtiszt�t�sa. Ez a sok k�m�letlen b�-
nyamunka k�z�l is a legnehezebb volt, ugyanis a
bont�st fel�lr�l kellett lefel� folytatni. Ez a munka
m�g egy cirkuszi artist�nak is d�sz�re v�lt volna, ter�
m�szetesen a mi kond�ci�nkkal. A fels� szinten k�-
zel egym�shoz vasc�l�p�ket vertek a f�ldbe, me-
lyeknek ki�ll� fels� v�g�re k�teleket hurkoltak. A k�t�l m�sik v�g�t derekunkra
k�t�tt�k, majd cs�k�nnyal a kez�nkben l�gattak benn�nket
a megfelel� fejt�si magass�gig. �gy kellett dolgoznunk a m�lys�g
felett a legembertelenebb k�r�lm�nyek k�z�tt �s �lland� �letvesz�lyben.
a ki�ll� �les �s hegyes szikl�k b�rmelyik pillanatban �tv�ghatt�k a k�telet,
melyet tests�lyunk feszesre merev�tett. T�rdeink r�vid id� alatt v�resek
lettek, mert a k�t�l a cs�k�ny�t�sekt�l �lland�an himb�l�dzott
�s l�bunkkal kellett magunkat a fejt�s fal�t�l t�vol tartanunk.
Nem hiszem, hogy valahol a vil�gban volt m�r egy ilyen ravaszul kiagyalt
k�fejt�s, ahol nem a teljes�tm�ny el�r�se volt az els�dleges c�l, hanem
a kegyetlen testi megk�nz�s, amit az eddigi k�nyszermunka szadista
m�dszerei bizony�tanak. Ezen a munkahelyen dolgozott vel�nk a nagyon fiatal,
szolid, j� bajt�rs, F�ldv�ry Bo�r Elem�r is, akire mi az 1956os felkel�s els�
recski h�si halottjak�nt eml�kez�nk.
Szt�lin hal�la.
Mint m�r eml�tettem, a munka megint nehezebb lett,
a b�n�sm�d �jra el�rte, s�t fokozta a romlott kon
zervekkel feljav�tott kond�ci� el�tti �llapotokat, �gy �l-
t�nk, dolgoztunk, szenvedt�nk, m�g 1953 m�rcius
5�dik�n fut�t�zk�nt terjedt el a h�r, hogy meghalt Szt�-
lin. Az �V�H�sok gy�szoltak, mi �r�lt�nk, fellelkesed-
t�nk, rem�ny t�lt�tt el mindannyiunkat, arra sz�m�
tottunk, hogy hal�la tal�n nek�nk is meghozza a r�-
gen v�rt szabadul�st. �rdekes volt megfigyelni az
�rs�g �s a t�bor hangulat�t. Mi �jra er�re kaptunk,
abban a hitben, hogy sorsunk jobbra fordul, az �V�H�-
sok pedig, ha ez lehets�ges volt, m�g vadabbak let-
tek. L�that�an f�ltek, sokszor bizonytalanok voltak,
nem tudt�k, hogy mi fog k�vetkezni, milyen ir�nyzat
fog a p�rton bel�l fel�lkerekedni, ki fog gy�zni Ma-
gyarorsz�gon, R�kosi vagy Nagy Imre. Mi term�sze-
tesen Nagy Imre gy�zelm�re sz�m�tottunk, mert
csak � hozhatott v�ltoz�st rem�nytelen �let�nkben.
Egyes �V�H�sok, j� meg�rz�ssel, nagyobb cigarett�-
kat dobtak el, m�sok nem akart�k �szrevenni a
korpalop�st, �js�gokat hagytak el, sz�val teljes
volt a z�rzavar.
A t�borr�l, a pokol torn�c�r�l alkotott k�p nem
lenne teljes, ha nem besz�ln�k a kuty�k nagy r�sz�-
nek kiirt�s�r�l. Az idom�tott �s �V�H�s koszttal etetett
rend�rkuty�k mellett nagyon elszaporodtak a k�bor
kuty�k. Ezek a b�s�ges �V�H�s konyhahullad�kra �s
mosl�kra j�ttek, �ket nem tartotta vissza a dr�tker�
t�s. Ezek a kuty�k, hozz�nk hasonl�an, kitasz�tottak
voltak, tal�n az�rt rokonszenveztek vel�nk. Nemegy-
szer el�fordult, hogy szel�den hozz�nk d�rzs�l�d-
tek, hagyt�k magukat simogatni. Ez a szeretet ne-
k�nk is j�lesett, sorsunk majdnem k�z�s volt, mi
k�nnyed�n elviselt�k egym�st, ellenben ha egyenru-
h�s �V�H�s k�zel�tett, haragosan vicsorogva ugatt�k
meg, amit az �V�H�sok mindig egy j�l ir�nyzott r�-
g�ssal viszonoztak. Ha valaki k�z�l�k k�s�relte meg
a kuty�kat mag�hoz csalogatni, m�g ha �tellel is,
eredm�nytelen maradt minden k�s�rlet, a kuty�k
nem voltak hajland�k vel�k bar�tkozni. Az �llat �sz-
t�n�sen meg�rzi a gonoszt, vagy ha valaki rossz
sz�nd�kkal k�zel�t fel�.
Egy ideig irigyen t�rt�k martal�caink, hogy mi is
kapunk valahol egy kis melegs�get, szeretetet, v�g�l
is elhat�rozt�k szeg�ny kuty�k elpuszt�t�s�t. Egy-
m�s ut�n l�v�ld�zt�k le a szeg�ny, v�dtelen �llato-
kat. Nemegyszer el�fordult, hogy csak megsebes�
tett�k, �s a szerencs�tlenek sz�rny� szenved�sek
k�zepette valahol az erd�ben elv�reztek. M�g a k�t-
szeres dr�tker�t�s k�z�tt is tal�ltunk hal�lra sebe-
zett, menek�lni akar� kuty�kat.
Az is t�bb �zben el�fordult, hogy a megsebzett �l-
lat a mi barakkunkba menek�lt, mi elrejtett�k, gy�-
gy�tgattuk, am�gy is kev�s ennival�nkat vel�k meg-
osztottuk, sajnos azonban sorsukat nem ker�lhett�k
el, az �V�H�sok felfedezt�k �s agyonl�tt�k �ket. Nem
egy prib�k tette m�g g�nyosan hozz� a kuty�k
agyonl�v�se ut�n, hogy amennyiben sz�k�st k�s�re-
l�nk meg, ez lesz a mi sorsunk is. Szomor�an ta-
pasztaltuk, hogy nem egy �hez� t�rsunk, akinek a
feladata a lel�tt kuty�k el�s�sa volt, a bokorban a te-
temeket elrejtette, k�s�bb megny�zta, ny�rson
megs�t�tte �s megette. Egy kutyaev�re eml�k-
szem m�g, a volt idegenl�gi�s Ign�cra, akit kegyet-
lens�g�r�l az ismeretes sz�k�s megtorl�s�val kap-
csolatban m�r eml�tettem. A kutyah�s ev�se egy�b-
k�nt nagyon vesz�lyes volt, mert ha az �V�H�sok
vagy a spiclik �szrevett�k, azonnali fogda, g�zzsal
f�szerezve j�rt �rte, el�tte pedig, hogy a kitol�s m�g
nagyobb legyen, alapos gyomormos�sban r�szes�-
tett�k az illet�t. Ugyancsak ez j�rt az�rt is, ha valaki
szalamandr�t vagy makkot evett. Az indokl�s az
volt, hogy az �llott h�st�l m�rgez�st kaphat az �r-
ge �s saj�t �rdek�ben moss�k ki a gyomr�t.
Mint tudjuk, Szt�lin hal�la n�lunk rem�nyt, az
�V�H�sokn�l azonban vel�nk szemben m�g nagyobb
gy�l�letet �s kegyetlens�get v�ltott ki, ami el�tt�nk
�rthetetlen volt. Megvadultak, a hajsz�t m�g jobban
fokozt�k. Tam�s a norm�t egyre magasabbra sr�fol-
ta, a Pelach-Jeges kett�s a brig�dvezet�kkel egye-
temben m�g k�ny�rtelenebb�l �ld�z�tt benn�nket.
Tal�n arra gondoltak, hogy a zsarnok hal�la az
eg�sz vil�gon v�ltoz�st hoz maga ut�n, a b�rt�n�k
�s k�nyszermunkat�borok megny�lnak, az �vek �ta
t�pl�lt bossz� �s gy�l�let felszabadul, ami az elke-
r�lhetetlen megtorl�st jelenti, az �ld�z�kb�l �ld�z�t-
tek lesznek, �s a b�n�s�k megkapj�k j�l ki�rdemelt
b�ntet�s�ket. Az �rs�g �s a t�bor vezet�s�ge R�ko-
sinak kedvezni akart, ez�rt felaj�nlott�k �prilis negyedike
tisztelet�re az �rs�g r�sz�re egy labdar�g�p�lya
meg�p�t�s�t �s felavat�s�t. Az erre a c�lra kijel�lt te-
r�let tele volt fatusk�val, ami m�g az erd�irt�sb�l
maradt vissza, ezeket most ki kellett szedni, de m�g
nehezebb volt a buck�s, g�r�ngy�s, dombos fel�let
plan�roz�sa. Hatalmas mennyis�g� f�ldt�meget kel-
lett megmozgatnunk, ami csak kubikosmunk�val
volt el�rhet�. Ez a k�l�nben is neh�z f�ldmunka na-
gyon er�s fizikumot ig�nyel, m�g a j�l t�pl�lt kubi-
kost�l is, �s amihez legal�bb 4500 kal�ria sz�ks�-
ges. Nek�nk ugyanezt a munk�t, m�ghozz� roham-
temp�ban 1000 kal�ri�val kellett elv�gezn�nk, ami
ugyancsak bizony�tja az �V�H� vel�nk kapcsolatos
sz�nd�k�t. A munk�nak ir�ny�t�ja D�csk� volt. �
felelt a munk�latok hat�rid�re val� elk�sz�l�s��rt is.
Meg is tett minden t�le telhet�t ennek �rdek�ben,
senkit sem k�m�lt, sem fiatalt, sem �reget, nem volt
egy perc meg�ll�s sem. Az erd�b�l let�rt nyers hu-
s�nggal �t�tt, vert mindenkit, aki nem volt neki el�g
gyors. Be�ll�tott�k a b�ny�b�l m�r ismeretes emele-
tes versenytalicsk�t a megemelt oldalfalakkal, befo-
gad�k�pess�g�k �gy legal�bb 50 sz�zal�kkal emel-
kedett. Csalni �gysz�lv�n lehetetlen volt, mert a
D�csk� �ltal dikt�lt hajsz�nak val�sz�n�leg az volt
a h�ttere, hogy a labdar�g�p�lya hat�rid�re val� el-
k�sz�l�se eset�n el�l�ptetik. Az �sszes eddigi mun-
k�t figyelembe v�ve ez a f�ldmunka volt a legnehe-
zebb �s legkimer�t�bb. Mikor m�r semmi fenyeget�s
nem haszn�lt, megengedte D�csk�, hogy akik cs�-
k�nnyal laz�tott�k a talajt, seg�thettek a talicska meg-
rak�s�n�l, amit eddig a talicsk�snak egyed�l kellett
v�geznie. A k�z�tt�nk l�v�, f�ldmunk�t ismer� szak-
emberek megjegyezt�k, hogy a vil�g minden r�sz�n
egyforma a kubikostalicska befogad� k�pess�ge.
D�csk� v�lasza erre az volt, hogy a Szovjetuni�-
ban csak ezt a magas talig�t ismerik, mert a szovjet
ember sokkal er�sebb, ez�rt tudj�k a magas norm�-
kat teljes�teni, �gy �p�tik a szocializmust. Minket el-
korcsosodott imperialista b�renceknek nevezett,
akik elszabot�lj�k a munk�latokat �s ez�rt teljes jog-
gal �r benn�nket a dolgoz� n�p haragja. Mi szeret-
t�nk volna l�tni csak egyetlen szovjet sztahanovist�t
is, aki a mi felt�teleink mellett tudta volna ezt a nor-
m�t teljes�teni. Egym�s ut�n egyre gyakrabban k�r-
t�nk enged�lyt W�C�re, vagyis latrin�ra menni, hogy
legal�bb ez id� alatt �lve tudjunk egy kicsit pihenni.
Az okos D�csk�nek ez felt�nt, megsokallta a sok
hasmen�st, a latrin�val szembeni boz�tba beh�z�-
dott �s megfigyelte h�tulr�l a letolt nadr�ggal �ld�-
g�l� �rg�ket, hogy val�ban sz�ks�glet�ket v�g-
zik-e. Jaj volt annak, akit �szrevett, hogy csak pihen-
ni akart, akit �gy elkapott, annak b�ka�get�st paran-
csolt a latrina k�r�l, majd orrukat az el�tt�k �get�
h�ts� r�sz�hez kellett dugni �s �gy tov�bb ugr�lni.
D�csk� kifogyhatatlan volt az �tletekben, ha azok
a mi megk�nz�sunkat szolg�lt�k.
* * *
Tervek a f�k�p�k likvid�l�s�ra,
kultur�lis �let: Faludy, Szt�ray.
Ebben az id�ben elkesered�s�nk olyan nagy volt,
hogy Benk� Zolt�nnal �s V�g� Ern�vel elhat�roztuk
a f�k�p� Pelach likvid�l�s�t. �veget t�rt�nk �ssze,
majd k�vek k�z�tt porr� �r�lt�k, az �vegport kis
zacsk�ban elrejtett�k, hogy adand� alkalommal �te-
l�be csemp�ssz�k. Semmif�le lelkiismeret-furdal�st
nem �rezt�nk. Az �tletet egy r�gi h�bor� alatti men-
demond�b�l mer�tett�k. Annak idej�n az a h�r terjedt
el, hogy gr�f Cs�ky k�l�gyminiszter rejt�lyes hal�l�t
�vegpor okozta. Egy fiatal megb�zhat� bajt�rsunkat
beavattuk terv�nkbe, aki Pelachnak vitte rendszere-
sen a konyh�r�l az �telt. A technikai kivitelez�ssel
kapcsolatban tan�csot k�rt�nk doktor Hunyady S�ndor
orvos bar�tunkt�l. � val�sz�n�leg az orvosi etik�ra
val� tekintettel lebesz�lt benn�nket sz�nd�kunkr�l.
Azzal �rvelt, hogy hi�ba v�llalunk rizik�t, �gysem
lesz semmi hat�sa az �vegpornak, mert azt huza-
mosabb ideig kellene adagolni, ami itt, a mi k�r�l-
m�nyeink k�z�tt lehetetlen lenne. Most valami m�s
�tletet kerest�nk, hogy hogyan lehetne a v�rebt�l
megszabadulni, tal�n egy v�letlen balesetet lehetne
el�id�zni, ami legal�bb �tmeneti nyugalmat hozhat-
na. Terv�nket azonban megakad�lyozt�k a r�vide-
sen bek�vetkez� �tszervez�sek, amelyekr�l a k�-
s�bbiekben fogok besz�molni.
Most pedig a t�bor rabjainak kultur�lis �let�t
mondom el. Ismerkedj�nk meg a sorst�rsak szelle-
mi ig�nyeivel, amelyek id�szakosan elfeledtett�k e
kegyetlen napokat. A ki�hezett, fizikailag leromlott,
elcsig�zott emberekben csak a l�lek tartotta fenn az
�letet.
Tr�gliz�s, fejt�s, k�t�r�s, talicsk�z�s k�zben vala-
ki mindig mes�lt vagy el�ad�st tartott. A szint�n ki-
mer�lt el�ad� hatalmas szellemi er�vel kellett, hogy
rendelkezz�k, amivel t�rsainak er�t tudott adni a to-
v�bbi neh�z s�gek lek�zd�s�hez. Minthogy a t�bor
t�lnyom� t�bbs�ge �rtelmis�gi volt, �gy felv�ltva k�-
vetkezhettek az el�ad�sok, eml�kezetb�l m�ford�t�-
sok, tudom�nyos �rtekez�sek. Tal�n az egyik legki-
v�l�bb el�ad�, Rainprecht Antal, Veszpr�m megyei
f�isp�n volt, aki k�nyv n�lk�l eg�sz Sekszp�r
dr�m�kat mondott el, vagy id�zett hossz� r�szlete-
ket magyarul, de �ppoly hib�tlanul angolul is. Egy
n�gyes csoport Benk� �s Nyeste vezet�s�vel k�zel
150 versb�l �ll� antol�gi�t �ll�tott �ssze, szint�n em-
l�kezetb�l. A barakkokhoz hozz��p�tett W�C�kben �s
mosd�kban �jjel �lland�an �gett a villany, mert a
m�szakiak �ltal lopott ceruz�k �s cementes zs�kok
felhaszn�l�s�val itt k�rm�ltek az �r�de�kok, akik
saj�t j�l meg�rdemelt pihen�j�kb�l �ldoztak fel m�g
igen �rt�kes �r�kat a kult�ra �rdek�ben. A f�s�lyt a
magyar k�lt�k k�pezt�k, �gy �rt�k le Ady, Arany, Ba-
bits, Berzsenyi, J�zsef Atilla, Juh�sz Gyula, Koszto-
l�nyi, K�lcsey ,Pet�fi, T�th �rp�d, V�r�smarti verseit,
de szerepelt az antol�gi�ban egy p�r m�ford�t�s
is. G�te, Heine, Verlen �s m�s nyugati
k�lt�k. Cebe Val�r zenei lexikont �ll�tott �ssze, Ba-
log Gyula a biz�nci cs�sz�rs�gr�l �rt, azonban a
legkeresettebb k�nyv volt a feketepiacon Nyeste
Zolt�n �r�sa: A modern fizika vil�gk�p�r�l �rott m�ve.
A sorrendben k�vetkezik Faludy Gy�rgy k�lt� �s
m�ford�t�. A mag�nz�rk�ban k�lt�tt �s eml�kezet-
ben tartott verseit, ballad�it a munkahelyen, vagy a
barakk szalma�gy�n fekve takarod� ut�n, t�bbsz�r
megism�telve elmondta bar�tainak, munkat�rsai-
nak, akik memoriterk�nt egy-egy vers szakot megta-
nultak �s azt napk�zben t�bbsz�r elism�telt�k. �
semmit sem tudott a mag�nz�rk�ban le�rni, hiszen
erre semmi lehet�s�ge nem volt, pap�r �s ceruza
nem �llt a rendelkez�s�re. Ezeknek a vers szak beta-
nul�soknak az volt az �rtelme, hogy ha a hal�lt�bor-
ban vele valami t�rt�nne, versei fennmaradjanak.
Bar�tai a t�borban semmit sem �rtak le, minden str�-
f�t alaposan megtanultak, sokszor megism�telt�k,
szabadul�s ut�n mindenki le�rta az �ltala megtanult
vers szakokat, �s �gy �ll�tott�k �ssze, term�szetesen
a k�lt�vel egy�ttm�k�dve, a recski ballad�kat, me-
lyek m�r t�bb k�nyvben is megjelentek. Faludy
ezenk�v�l m�g mesemond� is volt, aki �r�kon ke-
reszt�l tudta �lm�nyeit el�adni. Ha kellett, rendel�s-
re mes�lt elcs�ggedt bajt�rsai sz�rakoztat�s�ra,
nemcsak a munkahelyen, de m�g a sorakoz� vagy
l�tsz�molvas�s alatt is. Mindenr�l tudott el�ad�st
tartani, Eur�p�r�l, Afrik�r�l, Amerik�r�l, �tleir�st, t�r-
t�nelmet, vil�girodalmat. Egy recski vers�t teszem
k�zz�. Egy megjegyz�s: tan�tv�nyai jobban ismer-
t�k a verseket, mint maga a szerz�, ha � valamire
rosszul, vagy pontatlanul eml�kezett, �k seg�tett�k ki
az eredeti sorokkal.
A v�rebek.
Ma �jjel t�rt�nt. P�r h�napja
�rkeztek meg a v�rebek:
hat behem�t kutya egy �v�s
tisztessel. �des keveset
t�r�dt�nk vel�k. Mit �rthatnak
ugyan m�g nek�nk e d�g�k,
�rtornyok, pisztolyok, sz�gesdr�t,
g�ppusk�k s l�ngsz�r�k k�z�tt?
Az �r�k n�h�ny rabt�rsunkat
v�lasztott�k ki s ezeken
tan�tott�k be a kuty�kat
a t�rzs el�tt, a z�ld gyepen.
Fogd meg a rabl�t! ord�tott�k,
s a f�lholt emberek ut�n
szaladtak vel�k. Ha el�rt�k,
visszar�ntott�k a kuty�t,
vagy nem. �jjente csahol�sra
�bredtem fel a vackomon
�rs�gv�lt�skor; azt�n ezt is
megszoktam, mint m�st. Csak azon
csod�lkoztam, hogy az �v�sok
d�h�dt sz�vets�geseik
ir�nt sem ismernek irgalmat,
s ezeket is r�gj�k, verik,
k�vel dob�lj�k, mint benn�nket,
s ahogy a m�kusokat is
agyoncsapj�k, s ahogy a szende
szalamanderek l�bait
elcsapkodj�k szekerc�j�kkel,
s ahogy az �tr�l gondosan
let�rnek, hogy egy halv�nylila
k�k�rcsint eltapossanak.
Szerettem ott kinn a kuty�kat
s �k engem. De a v�rebek
k�zel�t itt sehogysem b�rtam,
�s elfogott a r�m�let,
ha mellett�k kellett dolgoznom.
Egy borj�k�p�, tejfeh�r
szuk�t�l f�ltem a legjobban:
ez oldalv�st fordult fel�m
s �gy b�mult mindig. Hagyd m�r abba,
gondoltam, undok sz�rnyeteg!
B�d�s vagyok �s fogpiszk�l�
l�bsz�rcsontom nem j� neked,
combom, mint csontv�z a szert�rban,
h�tuljamon h�s nem maradt,
s r�ad�sul jog, t�rv�ny ellen
�s �rtatlanul tartanak
e t�borban, mint szinte minden
rabt�rsamat. Legyen el�g!
Ne n�zz, v�rszomjas d�g! De az csak
nem vette le r�lam szem�t.
Ma �jjel �lmomban hallottam
a nagy ugat�st a barakk
el�tt, s az �rt, ki az ajt�r�l
leszedte a neh�z vasat,
s azt�n, f�lig �bren, hallottam,
ahogy kih�vott valakit.
Az embert, hogy ne leljen nyugtot,
vallatni ilyenkor viszik
egy �sszeesk�v�s �gy�ben,
mit aznap d�lben a kehes
b�rgyilkos P�ter G�bor fund�lt
ki �r�asztala megett.
A barakk, mintha sz�tny�lt volna:
hossz�ban �tf�ty�lt a sz�l,
s egyszerre ott fek�dt mellettem
a borj�k�p�, tejfeh�r
v�reb. Kiny�lt �s meg se moccant,
csak �ppen hal�nt�komat
nyalta buzg�n. �n puha sz�r�t
cs�koltam a torka alatt,
�s �t�leltem. Kintr�l az �r
k�v�ncsiskodott: A kuty�k?
Amire egy sip�t� fejhang:
A fasiszt�khoz �lltak �t.
Ezen r�h�gtek. Velem szemk�zt,
a priccsen Z�gler Bandi �s
Somogyi B�la k�zt, mindketten
fel�ltek egy s�t�t, neh�z
test, mit n�gy k�zzel simogattak.
V�z van, de mib�l etetem?
t�prengtem. S m�ris elaludtam,
a fej�vel a mellemen.
Egy�tt �bredt�nk fel ma reggel.
Oly hossz� volt a munkanap
fenn a hegyen! Csak egy �r�ja,
hogy bevonultunk, alkonyat
el�tt. A t�rzs alatt a lejt�n,
v�rbe fagyva fek�dt az �t
kutya �s csak a feh�r �lt m�g:
a kett�s dr�ts�v�ny k�z�tt
j�rt lassan k�rbe, h�rom l�bon,
lecs�gg� fejjel; sz�p feh�r
sz�r�nek m�r megt�rt a f�nye,
csupa anyag volt s csupa v�r;
olykor meg�llt egy pillanatra,
bizonytalanul, mint aki
megadta mag�t, felvon�tott
az �v�sok barakkjai
fel�. Sz�z l�p�s volt k�z�tt�nk
s az �rok. A baka lel�
az �rtoronyb�l, ha �tm�szok.
V�r �s bugyborg� leveg�
t�rt fel az oldal�n seb�b�l.
�n meg csak �lltam. Mit tegyek?
Jaj, Magyarorsz�g, s�hajtottam
�s eltakartam szememet.
Itt fekszem most a szalmazs�kon,
kint m�r set�t van. K�t kezem
elsz�radt falev�l mellettem.
Denev�r �l a t�rdemen.
Az oldalamb�l v�r csepeg.
Azt is tudom, hogy k�pzelem csak;
de mindhal�lig k�pzelem.
Recsk, 1951.
A kult�r�let m�sik igen jelent�s r�sze a Szt�ray
Zolt�n �ltal szerkesztett Recski �js�g volt. Ugyan-
csak a kivil�g�tott barakk-W�C�n �rta cigarettapap�rok-
ra tud�s�t�sait, a m�szaki irod�r�l organiz�lt tussal
�s v�kony tustollal. Forr�sai az �V�H�sokt�l elcsent,
vagy a m�r eml�tett m�don a szennyv�zb�l kihal�-
szott Szabad N�p �s m�s �js�gok voltak. A meg�rt
cigarettapap�rokat kis f�zetekbe k�t�tte �s adta to-
v�bb bar�tainak, de olyan t�k�letes volt az expedi�-
l�s, hogy a m�g hermetikusan elz�rt b�ntet�brig�d-
nak is jutott bel�le. Egyetlenegy p�ld�ny az ut�korra
is fennmaradt F�ldv�ry Bo�r Elem�r �gyess�g�nek
j�volt�b�l, aki t�bbsz�r�s motoz�son kereszt�l Is kI-
csemp�szte �s eljuttatta szerkeszt�j�nek. Az eg�sz-
ben �ppen az a komikus, hogy a fennmaradt sz�m-
ban az akkori amerikai eln�k, Eizenhauoer besz�d�-
nek kivonata maradt meg, melyben a szabad n�pek
feladataival foglalkozott.
A Recski �js�gb�l h�t sz�m jelent meg, az utols�t
valakin�l elkapt�k, aki el�rulta Szt�rayt. �t nagyon
megvert�k, k�nvallat�snak vetett�k al�, de nem �rul-
ta el inform�torait. M�s csoportokban nyelvtanfo-
lyamok voltak, angol-, n�met- �s francia �r�kat tar-
tottak. Ezek sz�t�r �s nyelvk�nyv n�lk�l zajlottak, in-
k�bb a konyhanyelv bifl�z�s�ra szor�tkoztak.
 Szabadul�si h�rek.
1953 m�rcius elej�n Konkoly Tege Mikl�s bajt�r
sunk az els� b�ntet�brig�d feloszlat�sa ut�n �jra
bulis munk�t v�gzett. Felcsapott k�m�vesnek �s
k�lyha�p�t�nek. Seg�dmunk�snak Benk� Zolt�nt
vette maga mell�. Els� munk�juk az �V�H�s �tkezd�-
ben l�v� k�lyha bel�lr�l val� kirak�sa volt. Munka
k�zben egy sz�razkolb�sz sz�ll�tm�ny �rkezett, me-
lyet nekik kellett az �l�skamr�ban rudakra akasztani.
A g�h�s �rmester, a j�indulat� Seres P�l adott nekik
egy-egy j�kora darab kolb�szt, melyet az � jelenl�-
t�ben kellett elfogyasztani. Mik�zben zsebeiket j�l
telerakt�k csikkekkel, bej�tt az id�s �V�H�s sza-
k�csn�, �s odas�gta nekik, hogy r�videsen szaba-
dulni fognak. Valamivel k�s�bb a z�ld �V�H�sok ba-
rakkj�ban kellett k�lyh�t jav�tani. Itt a nagy csikk-
mennyis�gen k�v�l m�g tal�ltak a W�C�ben egy j�ko-
ra �js�glapot, mely Szt�lin hal�l�r�l sz�molt be, �gy
a m�r elterjedt h�r meger�s�t�st nyert. Tele zsebek-
kel �s a Szabad N�p-zs�km�nnyal rohantak vissza a
barakkba, ahol a bar�tokkal l�lekszakadva k�z�lt�k:
Megd�gl�tt a diszn�, m�gis lesz szabadul�s. �gy az
els� hiteles szabadul�si h�r Mikl�s nev�hez f�z�dik.
1953 k�zep�n j�tt egy eddig m�g nem l�tott g�p-
kocsivezet�, aki Csepel d�zel-teheraut�val anyagot
sz�ll�tott. Valami jav�t�st kellett g�pkocsij�n elv�gez-
ni, �s J�nosa Sanyira ker�lt a sor a munka elv�gz�-
s�ben. R�videsen �sszemelegedtek, elmes�lte,
hogy � b�ntet�sb�l ker�lt erre a sz�ll�t�sra, azel�tt
nem is tudta, hogy Recsk l�tezik. Most miut�n l�tja,
hogy nem gonosztev�kkel van dolga, eg�szen m�s
a r�lunk alkotott v�lem�nye. Fogalma sem volt arr�l,
hogy emberek minden b�r�i �t�let n�lk�l rend�ri �ri-
zetben lehessenek. A legnagyobb titoktart�st k�rve,
k�z�lte vel�nk, hogy nagyar�ny� amnesztia j�tt ki,
mely szerint senki sem maradhat tov�bb b�r�i �t�let
n�lk�l �rizetben. Ez biztos h�r volt a szabadul�sr�l,
amely nem kacsa �s kinti szavahihet� h�rforr�sb�l
sz�rmazott. Megb�zhat� bar�tainknak azonnal to-
v�bbadtuk a j� h�rt, term�szetesen a forr�s megne-
vez�se n�lk�l. Mindenkinek volt egy megb�zhat� ba-
r�tja �s �gy a h�r napokon bel�l k�zh�r lett. A h�r val�-
dis�g�t legjobban bizony�totta, hogy az operat�v
tisztek semmit sem tettek az amnesztia megc�fol�-
s�ra, mely val�sz�n�leg m�r annyira nyilv�nval� volt,
hogy az eg�sz orsz�g err�l besz�lt.
Ha m�r a szabadul�sr�l van sz�, J�nosa S�ndor
nak k�t �lm�t szeretn�m le�rni, amiben t�bben is hit-
t�nk, hiszen hajlamosak voltunk arra, hogy minden
j� h�rt k�szp�nznek vegy�nk. 1953 janu�r elej�n
mes�lte a k�vetkez�ket: A volt t�borparancsnok, F�-
ris B�la megjelent �lm�ban feh�r lovon, a juhhod�ly
el�tt, mag�hoz h�vatta �t �s k�z�lte vele, hogy ha �j �
ra itt minden feh�r lesz, az a szabadul�st jelenti.
nosza ezt elmondta Hadarics K�lm�nnak �s nekem is,
hogy ha megint h� esik, az a szabadul�s el�jele lesz.
Ez m�r csak az�rt is val�sz�n�tlen volt, mert a k�r-
ny�ken febru�r ut�n m�r t�bbnyire tavaszi id� k�-
sz�nt�tt be. Az eg�sz �lomr�l meg is feledkezt�nk.
Valamikor m�rcius v�g�n egy 150 f�b�l �ll� n�vsort
olvastak fel, az azon szerepl�knek holmijaikat azon-
nal �ssze kellett csomagolni �s a kilences barakkba
k�l�n�tett�k el �ket.
Megindult a tal�lgat�s, szabadulnak, vagy el�t�lik
�ket �s m�s t�borba ker�lnek? T�l�k semmi h�r sem
sziv�rgott ki, m�g egyszer �prilisban civil ruh�ba �l-
t�z�tten, teheraut�kkal elsz�ll�tott�k bajt�rsainkat.
Csak j�val k�s�bb tudtuk meg, hogy szabadultak. A
k�vetkez�ket J�nos�t�l tudom, hiszen �n m�r ezek-
ben a napokban t�bb sorst�rsammal egy�tt m�sho-
v� ker�ltem.
M�jus 11gyedik�n reggel a barakk hatalmas �v�lt�sre
�bredt, Hadarics �llt az ablakn�l �s kiab�lva r�zta,
hogy szabadul�s lesz, mert h� esett az �jszaka a
gy�ny�r� meleg id� ellen�re is. Ez J�nosa �lm�nak
beteljes�l�s�t jelentette. J�nos�t n�ha babon�s f�le-
lemmel vett�k k�r�l, mert el�z�en velem kapcsolat-
ban is meg�lmodott valamit �s az is bek�vetkezett.
Itt vissza kell t�rnem m�g az els� �vre, amikor F�-
ris lak�s�n r�di�t jav�tottam. Ez alkalommal elcsen-
tem egy tol�m�r�t, amit a m�helyben nagyon j�l
tudtunk haszn�lni. Term�szetesen szerzem�nyem
forr�s�t J�nos�val k�z�ltem. P�r nap m�lva f�lreh�
vott �s k�rte, hogy nagyon vigy�zzak, mert velem
kapcsolatban rosszat �lmodott, amiben a tol�m�rce
is szerepelt �s nem jelent j�t. �lma be is igazol�dott,
k�zvetlen�l ut�na j�tt a makar�ni-aff�r, amikor
azonnali hat�llyal elt�vol�tottak az aggreg�torh�zb�l.
A beteljes�lt �lom ut�n most m�r hitt�nk a m�sodik-
ban, ami h�la Istennek be is k�vetkezett.
* * *
A m�sodik b�ntet�brig�d megalak�t�sa,
a negyedik t�borparancsnok.
Szt�lin hal�la ut�n helyzet�nk egyre rosszabb lett,
�reink �jra megvadultak, m�g v�g�l 1953 m�rcius
31edik�n este �jabb v�ltoz�s t�rt�nt am�gy sem ese-
m�nytelen �let�nkben. A t�bor teljes l�tsz�m�nak
sorakoz�t rendeltek el a k�t barakksor k�z�tt, t�bor-
rendez�s �s barakk�tcsoportos�t�s �r�gy�vel. Meg-
jelent a t�borparancsnok vez�rkar�val, valamint a
sz�mtantan�r� egy list�val a kez�ben, �ket k�vette
a k�t samesz, Pelach �s Jeges. A felsorakozott t�-
borlak�k izgatottan tal�lgatt�k, hogy mi fog k�vet-
kezni. Val�sz�n�leg szabadul�list�t olvasnak fel, azo-
kat k�l�nteszik �s a marad�kot �tcsoportos�tj�k m�s
barakkokba.
A sz�mtantan�r sorban felolvasta az egyes sz�-
m� barakkt�l kezdve a n�vsorokat, �s azoknak, akik
a nev�ket hallott�k, parancs jelentkez�ssel, �sz-
szes holmijukkal a h�tukon a kijel�lt barakkokban
kellett helyeiket elfoglalniuk. Egym�s ut�n teltek
meg a barakkok �s fogytak el a sorban�ll� intern�l-
tak. Akiket m�g nem olvastak fel, titokban arra sz�-
m�tottak, hogy �k lesznek a szabadul�k, ez�rt ma-
radtak a v�g�re. Az �t�s barakkhoz, az els� b�nte-
t�brig�d �p�let�hez �rve �jabb lista k�vetkezett.
Eml�kezetem szerint egy n�vsort olvastak fel,
melyb�l egy p�r prominens nevet le�rok, sorrend-
ben: doktor Benk�, Biber, a k�t D�lnoky, Erdey, Faludy,
doktor Felkay, F�ldv�ry Bo�r, G�bori, G�rgey, Hertelen-
dy, Iv�dy, K�ldy, K�ry, Konkoly Tege, doktor Liszka,
Megyery, M�ray, Purgli, gr�f Pallavicsini, P�lffy-Muho-
ray, Percel, Rainprecht, gr�f Somsich, Szal�ky,
Szarka, Tab�dy, gr�f Zichi.
A nevek hallat�ra megcsapott benn�nket az igaz-
s�g szele �s r�j�tt�nk, hogy ez minden lehet, csak
szabadul�s nem, hiszen a n�vsorban l�v�k kiv�tel
n�lk�l meggy�z�d�ses vad antikommunist�k. �lta-
l�nos v�lem�ny szerint ez a csoport egy�ttesen
csak akkor szabadulhatott volna, ha a t�bort felosz-
latj�k vagy az amerikaiak felszabad�tj�k. Esz�nkbe
jutott, hogy mi egyszer m�r ehhez hasonl�an Kistar
cs�n is szabadultunk, de onnan m�g rosszabb k�-
r�lm�nyek k�z� ker�lt�nk ide, a hal�lt�borba.
Sok�ig nem kellett tal�lgatnunk, bek�vetkezett az,
amire a v�g�n m�r sz�m�tottunk. A t�borparancsnok
bejelentette a m�sodik b�ntet�brig�d megalak�t�s�t
a mi r�szv�tel�nkkel. Indokul felhozta, hogy a mun-
kateljes�tm�ny �tlagon aluli, a fegyelem a kinti h�rek
k�vetkezt�ben fellazult, akik most a b�ntet�brig�d-
ba fognak ker�lni, nemcsak hogy szabot�ltak, de
t�rsaikra Is rossz hat�ssal voltak, lebesz�lt�k �ket a
munk�r�l. Ezek a t�rsadalom szemetei, v�rj�k az
amerikai felszabad�t�kat, r�mh�reket terjesztenek:
nemcsak a dolgoz� n�p kitasz�tottjai, hanem m�g
azt sem �rdemlik meg, hogy m�s j��rz�s� intern�lt
t�rsukkal egy�tt lehessenek. A b�ntet�brig�d tagjai
senkivel sem �rintkezhetnek, elk�l�n�tve fognak lak-
ni, k�l�n munkahelyen, k�l�n norm�val, a legszigo-
r�bb ellen�rz�s mellett kell dolgozniuk. A munka-
rend ugyan�gy lesz, mint az els� b�ntet�brig�dban,
a kivonul�s kor�bban, a bevonul�s ezzel szemben
k�s�bb t�rt�nik. Ha a t�bor ter�let�n m�s intern�l-
takkal tal�lkozunk, azonnal hasra kell v�g�dni, m�g
akkor is, ha �ppen s�rt�csa van el�tt�nk, arccal a
f�ld fel� kell bev�rni, am�g a t�bbiek elhaladnak.
Az ablakot azonnal be kell meszelni, k�l�n r�ccsal
ell�tni, lak�it pedig �gy kell kezelni, mint haza�rul�-
kat, a rendszer legk�m�letlenebb ellens�geit. Ha nem
teszik j�v� munk�jukkal a dolgoz� n�p elleni b�nei-
ket, itt fognak megd�gleni. A m�sodik b�ntet�brig�d
az els�nek pontos m�sa volt, csup�n a hegyi be-
sz�det tart� t�borparancsnok v�ltozott. A felolva-
sott neveket Pelach �s Jeges �ll�tott�k �ssze, term�-
szetesen az � szem�lyes ellens�geik az els�k voltak
a n�vsorban. Bejelentett�k, hogy a szobaparancs-
nok doktor Benk�, aki minden�rt felel�s, beosztottjai pe-
dig mi, a d�szes t�rsas�g vagyunk. Barakkunk kony-
ha fel�li r�sze m�g az els� b�ntet�brig�d idej�n lett
lev�lasztva. Itt lakott Pelach �s Jeges. �gy adand� al-
kalommal, ha szadista hajlamaikat az �rs�g jelenl�-
t�ben ki akart�k �lni, nem kellett nekik messzire men-
ni, mi mindj�rt k�zn�l voltunk. Ezek az aljas fr�terek,
mint l�tni fogjuk, �ltek is ezzel az alkalommal. Az el-
s� b�ntet�brig�ddal majdnem minden megegyezett,
a lak�k kiv�laszt�s�nak m�dja �s csoportos�t�sa is
teljesen azonos volt, a b�n�sm�d sem v�ltozott so-
kat, de ha lehets�ges, m�g kegyetlenebb lett.
A b�ntet�brig�d meglehet�sen homog�n �ssze-
t�tel�, mert ide gy�jt�tt�k be a hal�lt�bor legmeg-
gy�z�d�sesebb, legellen�ll�bb tagjait. Sajnos azon-
ban k�z�tt�nk is voltak �rul�k, akik �let�nket nehe-
zebb� tett�k, de gyorsan r�j�tt�nk kil�t�kre �s kik�-
z�s�tett�k �ket. Napokon bel�l bek�vetkezett a v�rt
k�s�rlet, melyben Benk�t, mint szobaparancsnokot,
szembe akart�k vel�nk �ll�tani. �prilis negyedik�n munka-
sz�net volt, mert az �V�H� �nnepelt. Mindenki a ba-
rakkj�ban foglalatoskodott, senkit sem engedtek ki
az udvarra a t�bbiek k�z�. M�s barakkok pihen� id�-
ben kimehettek, egym�ssal �sszej�hettek, csak mi
maradtunk hermetikusan elz�rva m�g a napf�nyt�l
is. D�lut�n kiv�g�dott a barakk bez�rt ajtaja, beron-
tott �V�H�sok k�s�ret�ben Pelach �s Jeges, borzas
�s s�sapk�s t�rsas�g�ban. Benk� mint szobapa-
rancsnok jelentkezett, majd borzas utas�totta:
Mozgassa meg az �rg�ket. Ez k�r�lbel�l annyit je-
�lentett, hogy rendeljen el a barakkban fegyelmez�
gyakorlatokat, b�ka�get�st, �breszt�t, takarod�t �s
ehhez hasonl� sz�rakoz�si lehet�s�get az �V�H�sok
�s b�renceik r�sz�re. Benk� ezt a k�v�nt form�ban
nem tudta megtenni, mire j�tt a v�rhat� megtorl�s.
Mindenkinek fel kellett �lni a priccsekre, �s Ben-
k�vel foglalkoztak vagy egy �r�n kereszt�l. A ba-
rakk teljes hossz�ban az �gyak alatt kellett k�sznia, a
fek�dj �s fel parancsokat is az �gy alatt akart�k ve-
le v�grehajtatni. Mondanunk sem kell, hogy a legv�-
logatottabb �tletei a Pelach-Jeges kett�snek voltak.
Doktor Benk� Zolt�nhoz hasonl� szerepet sz�ntak
egy igen kiv�l�, jellemes, volt t�rzstisztnek, K�ry K�l-
m�n vez�rkari ezredesnek. K�lm�n b�ty�nk, aki min-
denki megbecs�l�s�nek �rvendhetett, k�r�s�nkre
elv�llalta, hogy � legyen a barakkon k�v�l a munka-
vezet�. Az � feladata lett volna, hogy a munkahelyen
hajtson benn�nket, mint ahogy azt a brig�dvezet�k
tett�k. Az �V�H� benne is csal�dott, � sem volt hajlan-
d� bajt�rsaival kegyetlenkedni. Hatalmas diplom�-
ciai �rz�kkel megj�tszott egy sz�nj�t�kot, marsall-
bot-nak nevezett ki egy n�dp�lc�t �s azzal katon�s
rendet tartott. Mi mindannyian belement�nk a j�t�k
ba, az �V�H�sok j�l sz�rakoztak azon, hogy egy volt
hortista vez�rkari ezredes intern�ltakat regul�z.
Abban a pillanatban, mikor az �V�H�sok hall�t�vols�-
gon k�v�l voltak, � adott lehet�s�get, s�t �tletet,
hogy hogyan tudunk egy kicsit pihenni.
Munkarend�nket m�r ismertettem, sem a kivonu-
l�sn�l, sem a bevonul�sn�l senkivel sem tal�lkoz-
tunk, hiszen a t�bbiek akkor m�g, illetve m�r pihen
tek a barakkokban. Sz�mtalanszor az �V�H�sok k�-
nye�kedve szerint, este �t�s sorokban, de b�ka�ge-
t�sben vonultunk be �s a t�borkapun�l �gy sz�mol-
tak meg benn�nket.
A munkahelyen �lland�an rugdostak, vertek min-
ket. Mikor l�tt�k, hogy K�lm�n b�ty�nk nem hajland�
minket rabszolgak�nt hajszolni, el�bb t�bbsz�r fe-
gyelmi b�ntet�st �s fogd�t kapott, majd hat�sk�r�t
a ki- �s bevonul�sokra, valamint a sorakoz�kra kor-
l�tozt�k. �rdekes volt megfigyelni, hogy a hozz� k�-
pest taknyos �V�H�sok is bizonyos tisztelettel vett�k
�t k�r�l. Mindenki ismerte a h�bor�ban �s a b�ke
�rdek�ben v�gzett jelent�s szerep�t. Vele kapcso-
latban egy igen eml�t�sre m�lt� esetet k�zl�k. Egyik
nyugati �tj�n bar�ti vacsor�n vett r�szt, hol asztal-
szomsz�dja, aki ismerte recski m�ltj�t, megk�rdez
te, hogy ismer-e engem Recskr�l �s mi a v�lem�nye
r�lam? Kiv�l� eml�kez�tehets�g�re jellemz�, hogy
ugyan t�l van m�r a nyolcvanon, m�gis mindenre
eml�kezett. Olyan dolgot mondott el velem kapcso-
latban, amir�l azt hittem, hogy senki sem tud az ak-
kori jelenl�v�k�n k�v�l. Vissza kell t�rnem a m�r is-
mertetett fogdab�ntet�semre. Az �hs�gsztr�jkom
v�ge fel� � a velem szomsz�dos z�rk�ban t�lt�tte
fegyelmi b�ntet�s�t. A nagy csendben a velem kap-
csolatos dolgokat a v�kony falon kereszt�l �thallot-
ta. F�ltan�ja volt annak, amikor borzas engem ki-
hallgatott az �hs�gsztr�jkommal kapcsolatban.
Elmes�lte K�lm�n b�ty�nk asztalt�rs�nak, amit �
a saj�t f�l�vel hallott. Elmondta az akkori t�rt�netet,
amit m�r k�nyvem elej�n r�szletesen le�rtam, el�bb
a vipl�-val t�rt�nteket, majd a borzas-aff�rt, szinte
t�k�letesen �gy, ahogy az annak idej�n lej�tsz�dott.
Eml�kezett r�, hogy tegez� hangon felel�ss�gre
vontam borzas-t, de m�g arra is, hogy lek�ptem,
amit azut�n k�vetett a ver�s �s hogy ez�rt m�g to-
v�bbra is feny�t�s alatt maradtam.
Egyik este a bevonul�sn�l, illetve a be-b�ka�ge-
t�sn�l hatalmas f�ldkupacot vett�nk �szre a konyha
�s a t�rzs�p�let k�z�tti r�szen. M�snap m�r k�v�n-
csian figyelt�k, hogy milyen munk�latok t�rt�nnek.
L�ttuk, hogy hossz�, keskeny, medenceszer� g�d-
r�ket �snak ki, m�lys�ge �gy k�t m�ter lehetett.
Megindult a tal�lgat�s, vajon mire k�sz�lnek ezek a
hatalmas �rkok?
Oly er�sen el voltunk z�rva t�bbi t�rsainkt�l, hogy
nem volt m�d meg�rdekl�dni a f�ldmunk�k c�lj�t.
V�g�l is r�j�tt�nk, hogy ez nem lehet m�s, mint t�-
megs�r. Ha viszont az lesz, csak minket tervezhetnek
oda. Azonnal megindultak a sz�m�t�sok, milyen
hossz�, milyen sz�les, mi a m�lys�ge? Kikalkul�ltuk,
hogy �rm�rete pontosan megfelel a t�bor rabjainak
a befogad�s�ra. Elkesered�s�nk �s k�ts�gbees�-
s�nk p�ld�tlan volt, ha nem is mindannyian, de so-
kan felk�sz�ltek a hal�lra. A brig�dban Tab�dy Ist-
v�n megalak�totta az els� b�ntet�brig�d�hoz hason-
l� imak�r�ket, megb�zhat� bar�tai bevon�s�val.
Minden csoportban, minden este az olvas�nak egy
m�sik szakasz�t mondta el, �gy mindennap �sszes-
s�g�ben a teljes szent olvas�t elv�gezt�k. �n a k�z-
szeretetben �ll� K�ldy Ferenccel ker�ltem egy cso-
portba.
A hit csod�latos er�t adott, a szenved�seket �s az
��r�k zsarnoks�gait is k�nnyebben tudtuk elviselni. A
t�megs�rral kapcsolatos tal�lgat�s addig tartott,
am�g egyik alkalommal minket is a sz�ban forg�
munk�latokra osztottak be. H�la Istennek, semmif�le
borzalmas dolog nem k�sz�lt, csup�n a t�boron �t fo-
ly� k�t kis patak viz�t gy�jt�tt�k �ssze, hogy a k�l�n-
ben sz�raz vid�ken v�zt�rol�kat l�tes�tsenek.
Mikor ezek a mesters�ges tavak elk�sz�ltek, fer-
d�re nyesett partjait f�ves�tett�k �s k�r�s-k�r�l vi-
r�g�gyakkal l�tt�k el. A melegebb id� be�llt�val
azut�n egyes csoportoknak, akik j� munk�t v�geztek,
na meg a brig�dvezet�knek szabad volt a tavakban
f�r�dni is. A gyenge brig�d �s a betegek seg�ts�g�-
vel rohamosan megindult a t�bor csinos�t�sa is, a
bels� utakat ki�p�tett�k, ahol csak lehetett, vir�gokat
�ltettek. �gy n�zett ki, hogy a szabadul�s el�tt vala-
milyen bizotts�g j�n, �s azokban egy cserk�szt�bor
benyom�s�t akarj�k kelteni. Nyeste Zoli eml�kezete
�s �r�sa szerint a tavakat az intern�ltak k�l�nb�z�
nevekre keresztelt�k el.
Ahol a b�ntet�brig�d dolgozott, a kegyetlen haj-
t�s �s b�n�sm�d miatt, a Nagy Rabszolga T� ne-
vet kapta, a m�sik, ahol a m�lys�g miatt a f�ldmun-
ka �temel�ssel t�rt�nt, volt az Adoga T�, a harma-
dik a boz�tokkal k�r�lvett Bujk�l T�, a negyedik-
nek az �r�k gorombas�ga �s az ezzel kapcsolatos
t�jsz�l�sai miatt, nevezetesen sz�trugom a
cs�d, a Cs�d T� nevet adt�k, v�g�l az �t�diket,
ahol a legaljasabb hajcs�rok voltak a munkaveze-
t�k, a Baszoga T�nak nevezt�k.
M�ray J�zsef nev�hez f�z�dik egy �rdekes h�r-
szerz�si eset, elmes�lem, mert ez legal�bb egy
olyan t�rt�net, ahol a tettes �szinte vallom�st
tesz: Mint tudjuk, a b�ntet�brig�dban is sz�ks�g
volt m�szaki munk�ra, amit �gy oldottak meg, hogy
egy k�l�n �rt adtak mell�nk, aki hivatva volt meg-
akad�lyozni, hogy a t�bbiekkel �rintkezhess�nk.
Egyik alkalommal a t�bor olyan r�sz�re ker�ltem,
ahol R�sonyi Istv�n is dolgozott. �n az �r�met meg-
dum�ltam, hogy ott a k�zelben kell egy kar�t kit�z-
n�m, amit az �r fel�gyelete mellett el is v�geztem.
Amikor az �V�H�s egy pillanatra elfordult, R�sonyi
�pp fel�m n�zett, �n pedig r�mutattam a c�vekre,
amib�l bar�tom meg�rtette, hogy a kar�val nincs
valami rendben �s r�m b�lintott. K�s�bb kivette a
c�veket �s meg�llap�totta, hogy abban egy alkalmas
lyuk van, amiben �zenetet lehet elrejteni. �gy kapott
azut�n a b�ntet�brig�d rendszeres t�j�koztat�t.�
R�gt�n az els� �zenet �gy hangzott: Az �j t�rzsf�n�k
vasver� lett. Ez megint feldobott benn�nket n�h�ny
h�tre, mert rem�lt�k, hogy miut�n Eizenhauer lett az
amerikai eln�k, az valamik�ppen kedvez� befoly�s-
sal lehet sorsunkra. Most persze tudjuk m�r, hogy
annak idej�n ennek nem volt semmi jelent�s�ge.
A Nagy Tavak elk�sz�lte ut�n a b�ntet�brig�dot
�jra a b�ny�ba vez�nyelt�k. Megint k�vetkezett az
emberny�z� b�nyamunka, a koszt megint rosszabb
lett �s kevesebb. A barakkban a vacsoraoszt�sn�l
�s a b�ny�ban az eb�dn�l csak azt figyelt�k, milyen
kan�llal oszt a szak�cs. Volt h�tdecis, f�lliteres ��s
h�romdecis. Rendszeresen a levest �s f�zel�ket
vagy marhar�p�t a h�tdecissel, a v�rva v�rt gr�zes
t�szt�t a kiskan�llal osztott�k. Ha n�ha, amit m�r
messzir�l �szrevett�nk, h�tdecissel j�tt a konyh�s,
m�r �r�m�nnepnek sz�m�tott. R�vid id�re megtelt a
h�g l�ttyel a gyomrunk �s j�llakotts�g �rz�se vett
er�t rajtunk. A doh�nyosok m�g n�lunk Is t�bbet
szenvedtek, szenved�ly�k m�g az �hs�gn�l is na-
gyobb volt. Megindult a cserekereskedelem, a f�
cikk a keny�r �s a pr�zlis t�szta volt. A cigarettahi-
�nyt a doh�nyz�k k�ptelenek voltak elviselni, ink�bb
�heztek, de a doh�nyf�str�l nem mondtak le. A leg-
fontosabb �lelem a keny�r, de �ppen ez volt a leg-
sz�kebbre korl�tozva.
A napi kenyeret hatfel� kellett elosztani, egy sze-
m�lyre nem jutott t�bb, mint 30-35 dekagramm. Ezt
a mennyis�get kellett az eg�sz napra a legnehezebb
b�nyamunka mellett beosztani. Legt�bben egyszer-
re befalt�k, legal�bb nem volt r� tov�bb gondjuk.
Azonk�v�l az is el�fordult, hogy valaki takar�kosko-
dott, �s a feje al� tett keny�radagot ismeretlen tettes
ellopta. Mindk�t b�ntet�brig�d idej�t �sszevetve
csak k�t ilyen bajt�rsi lop�sr�l tudok, de egyik sem
ker�lt nyilv�noss�gra. A keny�r �rfolyama, ki hogy
volt megszorulva, adagonk�nt 4 5 cigaretta volt. Aki
keny�rcsere miatt �hezett, elsz�vott egy f�l cigaret-
t�t, k�bulatba esett �s �hes gyomorral is sz�pnek ta-
l�lta a vil�got. Ha valaki csak az �hs�gre gondolt �s
ugyanakkor �lm�t azzal �t�tte el, hogy ev�s helyett
egy cigarett�t sz�vott, s m�ris megnyugodott, meg-
sz�nt �hs�g�rzete. A legirigyeltebbek voltak a t�rzs-
�p�letben takar�t�k. Nekik mindig volt a zseb�kben
vagy a nadr�ghajt�k�jukban cigarettacsikk. A gyufa
�s �ngy�jt� hi�ny�t is �gyesen oldottuk meg. �sr�
gi b�rt�nszok�s szerint feket�t k�sz�tett�nk. Ez ab-
b�l �llt, hogy egy �res cip�kr�mes dobozba finom
rongyot tett�nk. Azt meggy�jtottuk, nem v�rtuk
meg, hogy el�gjen, majd hirtelen a doboztet�vel el-
oltottuk. Kett�repesztett kavicsdarabot egy darab
ac�llal �ssze�t�tt�nk, �gy szikra keletkezett, mely
gy�ny�r�en beizz�totta a feket�t. Az izz� parazsat
azut�n a tet� lez�r�s�val eloltottuk.
Az �hs�g m�r od�ig fajult, hogy a keny�rv�g�st
�s eloszt�st s�v�r tekintetek k�vett�k. M�r az is bol-
dogs�g volt, ha valaki felaj�nlhatta t�r�lk�z�j�t,
hogy azon szeletelj�k fel a kenyeret, mert �gy a le-
esett morzs�kat � kapta meg. �lland� probl�ma
volt, hogy ki v�gja fel a kenyeret �s ki v�laszt el�-
sz�r. Ma ez nevets�gesnek t�nik, de aki ott jelen volt
�s tudja, mit jelent �hezni, az mindezt meg�rti. Beve-
zett�k, hogy aki szeletelt, az nem v�laszthatott, �gy
akartuk el�rni az igazs�gos feldarabol�st. Mikor m�r
ez sem felelt meg, hatos csoportokra osztottuk fel a
barakkot. Minden csoportra egy keny�r jutott. Min-
den csoport k�sz�tett mag�nak egy egyszer� kis fa-
m�rleget, k�t falapocska serpeny�vel. A feldarabolt
kenyereket egym�ssal szemben a serpeny�kbe he-
lyezt�k �s mindaddig kisebb darabokkal egyenl�tet-
t�k ki, m�g azok m�rleg�ll�sba ker�ltek.
Ugyanezeket a m�rlegeket haszn�ltuk fel a spej-
zol�sn�l kapott cukor eloszt�s�ra is. A legponto-
sabb m�rleget csoportunk vezet�je, Csapl�r b�csi
k�sz�tette. A spejzol�s a szokott m�don folytat�dott,
legsz�vesebben mindenki a teljes �sszeg�t keny�rre
k�lt�tte volna, mert a keny�rnek volt a legnagyobb
kal�riatartalma, azonban havi n�gy kilogramn�l
t�bbet nem engedtek spejzolni. �tolaj, lekv�r �s cu-
kor volt m�g a list�n, amit rendelni lehetett, ezen k�
v�l m�g doh�ny �s cigarettapap�r. A cigarettapap�r
egy neh�z probl�m�t oldott meg, mert eddig a doh�-
nyosok cementes zs�k-pap�rt vagy kisz�r�tott falevelet
haszn�ltak az �sszegy�jt�tt csikkek sodr�s�ra. cse-
rekereskedelem tov�bb is vir�gzott. Leggyakoribb a
keny�r �s cigaretta egym�ssal val� cser�je volt, de
volt, aki a lekv�rt vagy t�szt�t cser�lte el. Ezekn�l a
cser�kn�l az egyik f�l mindig rosszul j�rt �s mai
szemmel n�zve nem volt korrektnek mondhat�.
Legink�bb az er�s doh�nyosok szenved�ly�t
haszn�lt�k ki, ami felt�tlen�l erk�lcstelen volt, de
m�sr�szr�l n�zve ezek az �zletek k�z�s megegye-
z�ssel t�rt�ntek. Nek�nk, a nemdoh�nyz�knak leg-
kedvesebb �lelm�nk az �gynevezett pemp� volt.
Ha visszagondolok �z�re, bizony ma m�r nem na-
gyon enn�m meg, de az akkori id�knek nagy cse-
meg�je volt. Elk�sz�t�si m�dja a k�vetkez�: a regge-
lire kapott marmel�d�adagokat �sszegy�jt�tt�k,
majd kis v�zzel, kan�l seg�ts�g�vel p�pp� kevert�k.
Erre f�l�lr�l k�t teny�rrel kicsire �sszemorzsolt ke-
nyeret sz�rtunk, majd az eg�szet �sszekevert�k.
P�r �r�t �llni hagytuk �s ut�na m�ris fogyaszthat�
volt, a finom torta. A m�sik csemege a gr�zes t�sz-
ta volt, amit lekv�rral �s spejzolt cukorral �zes�tet-
t�nk. Az �trend m�g mindig nem v�ltozott, bab,
bors�, lencse �s marhar�pa, belga k�poszta
v�ltott�k egym�st. Bevonul�s ut�n takarod�ig, de
n�ha m�g j�val azut�n is f� t�ma volt az ennival�r�l
val� besz�lget�s. M�r lassan el sem tudjuk k�pzelni,
milyen �rz�s lehet, ha valaki nem �hes.
L�mpaolt�s ut�n megkezd�dtek a barakk egyes
r�szeiben az el�z�ekben m�r ismertetett kultur�lis
el�ad�sok. M�sok ink�bb a k�nny� m�zsa ir�nt �r-
dekl�dtek, Leleszy B�la detekt�vreg�nyeit vagy Rejt�
Jen� l�gi�s t�rt�neteit, egy r�sz viszont a kalandos
filmeket szerette hallgatni. Volt egy �lland�an vissza-
t�r� mese, melynek sohasem tudtuk meg a v�g�t.
Valaki �gy kezdte: El�l ment Bill, ut�na Doroti, ut�-
nuk a professzor. Legh�tul k�vetkezett Bruce, aki-
nek a szerep�t k�s�bb fogom ismertetni. �r�k hosz-
szat v�ndoroltak m�r a dzsungelben �tlen-szomjan,
eg�sz nap mentek.
De j� volna egy kis babf�zel�k, s�hajtott Bill,
azut�n gyeng�den n�zett Dorotira, jobb h�j�n az is
valami volt. V�g�l meg�lltak.
Gy�jtsunk r�, mondta a professzor.
Itt a mes�l� sz�netet tartott �s k�rd�en n�zett
szomsz�dj�ra.
Nem, Pistik�m, nekem sincs egy sz�l cigaret-
t�m sem.
Megy tov�bb a mese, megtudjuk, hogy mi t�rt�nt
az exped�ci�val, mit ettek, mit ittak, hogy szerette
Bill Dorotit, mikor a professzor tapintatosan elfor
dult �s mit csin�lt Bruce. Az el�ad�sok ut�n f� sz�
rakoz�s volt a f�z�s. Ez abban nyilv�nult meg,
hogy valaki elkezdett recepteket mondani, de olyan
t�k�letesen, ahogy azt m�g a T�r�s Luk�cs-f�le sza-
k�csk�nyvben sem olvashattuk volna. El kell viszont
ismerni, hogy a f�z�nek k�nny� dolga volt, mert
nem volt sem ellen�rz�si, sem �sszehasonl�t�si ala-
punk, mindenki �gy mondta el receptj�t, ahogy
akarta. Egy volt a fontos, az id� telt, mi szinte ma-
gunk el�tt l�ttuk a g�z�lg� s�lteket �s �rezt�k illat�t
a jobbn�l jobb s�tem�nyeknek. Vacsora ut�n szinte
m�r v�rtuk a perceket, mikor az �hitatos csendben
valaki elkezdi: �zp�st�tom k�sz�t�se, T�bori P�l
szak�csk�nyve alapj�n. V�gy 1 kilogram �zh�st, z�lds�-
get, p�st�tomot, 1 kan�l zs�rt, �s �gy tov�bb. A v�
ge az volt, hogy megfeledkezve az �hs�gr�l, mire el-
k�sz�ltek a finom fog�sok, m�r �lomba is szender�l-
t�nk �s az �lomvil�gban fogyasztottuk el, feh�r asz-
taln�l a pinc�rek �ltal felszolg�lt inyencfalatokat.
A b�ntet�brig�d rabjainak keserves napjait m�g
jobban megnehez�tett�k az �lland� hipisekkel. Ezt
�ltal�ban takarod� ut�n rendezt�k, hogy a neh�z
munka ut�n m�g a pihen�id�nk egy r�sz�t is elra-
bolj�k. Hatalmas robajjal kiv�g�dott az ajt�, megle-
pet�sszer�en 8 10 �V�H�s rontott be rajta. M�ris el-
hangzott a vez�nysz�: �breszt�. Sorakoz�. Az
eg�sz csavarg� banda a barakk egyik oldal�ra. �sz-
szet�m�r�lni, Hipis.
Ezut�n a keretleg�nyek s�ros csizm�ikkal felug-
r�ltak �gyainkra, nem k�m�lve a pokr�cokat, se ru-
h�inkat. V�logat�s n�lk�l mindent lesz�rtak a prics-
csekr�l a barakk k�zep�be, m�g a takar�t is. Haris-
ny�k, als�gaty�k, kapc�k, meleg als�nem�k v�ltot-
t�k egym�st a s�ros barakkpadl�n. A barakk k�l�n-
b�z� r�sz�r�l ker�lt minden egy helyre, nem lehetett
megk�l�nb�ztetni, melyik kinek a holmija. Esetlege-
sen megmaradt csal�di k�peket, hipiseken �tmen-
tett fogkr�met, f�s�ket, szem�lyi holmikat, vagyis
mindent, ami a k�lvil�ghoz k�t�tt benn�nket, elra-
bolt�k. A legjobban keresett cikk volt az �js�gpap�r,
az esetleges lev�l, ceruza, tiszta pap�r, sz�r�- �s v�-
g�szersz�mok. A k�seket vagy a m�helyb�l szerzett
f�mf�r�szlapb�l, vagy k�tsz�zas szegb�l magunk
kov�csoltuk. Ezekre a k�sekre felt�tlen�l sz�ks�g
volt a kenyerek feldarabol�s�hoz, maguk az �V�H�
sok is tudtak err�l, hiszen a kenyereket mindig
eg�szben kaptuk meg. Ennek ellen�re minden hipis-
n�l elkobozt�k ezeket a b�kany�z�kat, amik sem-
mif�le er�szakos cselekm�nyre nem lettek volna
ig�nybevehet�k. Egy ilyen akci� minden esetben ki-
ad�s pofonokkal j�rt, ha valamelyik �gyon tal�ltak
valamit, m�ris kiab�lt�k a rajta l�v� sz�mot. Minden
egyes esetben, ha a k�s gazd�ja el�ker�lt, megk�r-
dezt�k t�le, hogy mire kell a k�s? A v�lasz mindig
ugyanaz, a hatos csoport kenyer�t felszeletelni. Ha
az illet�nek szerencs�je volt, meg�szta p�r pofon-
nal, ha nem, m�g fogdab�ntet�st is kapott. A hipis
ut�n a der�k leg�nyek elvonultak, a villanyt term�
szetesen leoltott�k, nek�nk a koroms�t�tben kellett a
nagy porban, a s�ros padl�zatr�l holmijainkat �ssze-
szedni �s kiv�logatni. Ilyen eset ut�n sohasem lehe-
tett pontosan meg�llap�tani, hogy melyik kinek a ru-
h�ja, csizm�ja vagy pokr�ca. Ezeket az �jszakai tor-
t�r�kat t�bbsz�r megism�telt�k, ez is a b�ntet�bri-
g�ddal szembeni megtorl� int�zked�shez tartozott.
A vel�nk szembeni hadj�rathoz sorolhat� m�g a
Pelach-Jeges p�r �ltal v�grehajtott megfegyelme-
z�s is. Unalmas �r�ikban, term�szetesen �V�H�s
d�szkis�rettel, berobogtak, vigy�zzt, sorakoz�t ve
z�nyeltek, �s f�ld�n m�sz�st, b�ka�get�st rendeltek
el, fut�st a barakk fal�ig �s vissza. A dobog� l�bakt�l
felkavart por �ri�si volt, az ablakok �lland�an z�rva
�s a szell�z�si lehet�s�g a null�val volt egyenl�. Ha
a fut� sorok a barakk hosszanti fal�t el�rt�k, az �V�H�
sok biztat�s�ra a h�ts� sorok az el�tt�k l�v�ket telje-
sen �sszenyomt�k, amihez Pelach �s Jeges is hoz-
z�seg�tett, fahus�nggal k�nyszer�tve a h�tul l�v�ket.
Ha �ppen nem rendeztek nek�nk takarod� ut�n
valami m�sort, a barakkban l�v�, saj�t magunk �p�
tette k�lyh�hoz ment�nk, hogy a napk�zben szer-
zett makkot vagy a kisp�rolt, �V�H�sok �ltal ler�gott,
m�g ehet� csont darabokat megs�ss�k.
Voltak, akik verebet, szalamandr�t, meztelen csi-
g�t, vel�s csontot perzseltek. Legk�nnyebben hoz-
z�f�rhet� �s legkedveltebb volt a makk, nagyon er�
sen �t kellett s�tni, csak �gy volt �lvezhet�, mert az
er�s csersav �z�t a par�zs elvette. Minden gondola-
tunkat az ev�s t�lt�tte be, ez volt a f� t�m�nk, tal�n
m�g a szabadul�si terveket is megel�zte. �lland�an
az j�rt az esz�nkben, hogy hogyan tudn�nk vala-
hogy az �V�H�s konyh�r�l ennival�t szerezni. Ennek
is elj�tt egyszer az ideje. T�rsadalmi munk�ban kive
z�nyeltek benn�nket egy teheraut� lerak�s�ra. A
t�rzs�p�let melletti rakt�rban kellett k�l�nb�z� l�d�-
kat felhordanunk. Az egyik, v�llamon l�v� 24 kil�s
l�d�ban �ppen zs�r volt. Utunk mindig a kis patakh�
don vezetett �t, m�r kiss� s�t�tedett, mikor hirtelen
�tlettel a v�llamon l�v� terhet a h�d mell� ledobtam.
Szerencs�re nem esett a patakba, de az�rt el�gg� a
h�d al� cs�szott, �gy hogy sem a brig�dvezet�, sem
az �V�H�s �r nem l�thatta.
A rakod�s ut�n visszaindultunk a k�rletbe, a h�d-
hoz �rve n�h�ny pillanat alatt puszta k�zzel sz�tmar-
cangoltuk a faggy�s zs�rt, teleraktuk zsebeinket �s
mint akik j�l v�gezt�k a dolgukat, visszament�nk a
barakkba. Ott a legnagyobb siets�ggel felfaltuk az
eg�szet. Volt, akinek m�g kev�s kenyere maradt, az
j�rt legjobban a zs�rev�ssel, nekem m�r csak egy kis
cukrom volt, ezt belekevertem a zs�rba �s mint a leg-
jobb tortat�ltel�ket habzsoltam fel. Gyomrunk oly
nagy m�rt�kben edzett volt, hogy senkinek nem lett
kutya baja sem.
Att�l f�lt�nk, hogy r�videsen �szreveszik a lop�st
�s hipis k�vetkezik. Szerencs�nk volt, mert val�sz�
n�leg reggel valamelyik �rge tal�lta meg a l�d�t,
aki a marad�kot elt�ntette.
Ennek az eml�tett kis fah�dnak egy m�sik alkalom-
mal nagyon fontos szerep jutott. Azt j�l tudjuk, hogy
az egyik igen t�pl�l� csemege a melaszos korpa
volt. Ennek egyik alkot�elem�t kellett egy alkalom-
mal az �V�H�s teheraut�kr�l leraknunk �s az ist�ll�ba
sz�ll�tanunk. Megint t�rsadalmi munka, megint a
b�ntet�brig�d. Mint mindig, ha valami s�rg�s �s ne-
h�z munka volt a pihen�id�ben, azt a b�ntet�brig�d
v�gezte el. K�ztudom�s� volt m�g az �V�H�sok el�tt
is, hogy a l�abrak kedvenc csemege, ami leveshez,
f�zel�khez keverve kal�riad�s, laktat� eledel. Az �t,
amelyen sz�ll�tani kellett, j� p�r sz�z m�tert tett ki, a
fel �s lerakod�helyen egy-egy k�p� �llt megfigye-
l��ll�sban, nehogy valakinek esz�be jusson a sz�ll�t-
m�nyt megd�zsm�lni.
A csoportot egy brig�dvezet� k�s�rte, de � sem
tudott minden�tt ott lenni. Szerencs�re t�bbsz�r kel-
lett fordulni, �gy siker�lt egyik sorst�rsunknak a h�d
alatt egy k�ssel elhelyezkedni. Az am�gy is h�zagos
pall�n egy kis ny�l�st kisz�les�tett. Tekintettel a ne-
h�z zs�kokra, minden fordul�n�l p�r perces pihen�t
rendeltek el, amit v�letlen�l �ppen a kis fah�don
tartottunk.
A h�d alatt elhelyezkedett t�rsunk zs�kkal a kez�-
ben v�rta a pihen�t. Az el�zetes megbesz�l�s sze-
rint szint�n v�letlen�l az egyik teli zs�k a r�sen ke-
reszt�l m�sodpercek alatt helyet �s gazd�t cser�lt.
Ezut�n p�r napig az eg�sz csoport �s a megb�zhat�
bar�tok dagadtra t�mt�k a bend�j�ket. A lovak ezt
az egy zs�k hi�nyt nem �rezt�k meg, a l�doktor,
akit az �gybe beavattunk, nem kutatta, hanem p�tol-
ta a hi�nyt. Szobaparancsnokunk, Benk� Zolt�n
t�bbsz�r k�rte a brig�dot, hogy lehet�s�g szerint
mindenki tartsa be azokat a bels� rendszab�lyokat,
amik r�nk vannak k�nyszer�tve �s amiket mi �gy sem
tudunk elszabot�lni. Ilyenek voltak az �gyak rendben
tart�sa, a csajk�k �s kanalak fejr�szn�l val� t�rol�-
sa, a barakk alj�nak tiszt�n tart�sa, �breszt� ut�n
azonnali felkel�s, gyors mosd�s, meg�gyaz�s, leg-
gyorsabb reggeli, takarod� ut�ni csend. Ezek a
dolgok k�nny�nek l�tszanak, de k�pzelj�k csak el,
hogy a sz�k helyen egym�s hegy�n-h�t�n fek�dt�nk,
a szalma �s t�rek a pokr�c al�l a legkisebb mozdu-
latra is a f�ldre hullott. Benk� volt a felel�s a szoba-
rend�rt, �s a legkisebb hi�nyoss�got is kihaszn�lta
Pelach �s Jeges, hogy Benk�be belek�thessenek.
Term�szetes, hogy a sok zaklat�st m�r � is unta,
�s engem k�rt meg, hogy �ll�tsunk �ssze k�z�sen
h�zirendet, aminek egym�sk�zti b�ntet�szankci�i is
lenn�nek. Ezt el is kezdt�k, de sohasem tudtuk befe-
jezni. K�l�n�sen a szab�lyok be nem tart�sa miatt
esed�kes megtorl�s jelentett probl�m�t. Nem volt
sz�v�nk egyetlen f�radt bajt�rsunkkal m�g k�l�n ta-
kar�t�st vagy szobarendet v�geztetni. Ink�bb, ha l�t-
tunk a f�ld�n valami szemetet, vagy m�s rendelle-
ness�get, magunk tett�k helyre. �gy maradt azt�n
minden a r�giben, viszont az eg�sz barakk meg�g�r-
te, hogy fokozottan vigy�zni fog a rendre, hogy ne
adjon okot az �jabb megtorl�sra.
* * *
Orvosi fel�lvizsg�latok, kosztjav�t�s.
Megkezd�dnek a szabad�t�sok.
Az egyoldal� �s el�gtelen t�pl�lkoz�s miatt egyre
t�bb lett a beteg, igen sok k�l�nb�z� kel�ses, furun-
kulusos megbeteged�s. Legt�bb azonban az �d�
m�s beteg volt. Mint m�r k�nyvem elej�n is �rtam,
egyre t�bben h�g�tott�k fel a levest, f�zel�ket v�zzel,
vagy tettek bele f�r�szport, ami megvastagodott l�-
bakhoz, l�gz�si zavarokhoz vezetett. Volt, akinek
m�g a nemi szerve is karvastags�g�ra dagadt meg.
Sz�val az �hs�g egyre kib�rhatatlanabb lett, mind
jobban lesov�nyodtunk �s egyre gyeng�bbek
lett�nk. V�g�l is �prilisban egy orvosi bizotts�g sz�llt
ki eg�szs�g�gyi fel�lvizsg�latra, vezet�j�k egy or-
vosn�, akit Kiss D�niel adatai szerint doktor Lisszauer-
n�nek h�vtak. A vizsg�lat a szovjet hadifogolyt�bor�-
hoz hasonl� volt: a fen�ken k�t ujjal �sszefogt�k a
h�st, ha a k�t oldalon l�v� b�r nem �rt �ssze, akkor
tov�bbra is munk�ra volt alkalmas a delikvens, ha
azonban a k�t ujj k�z�tt csak a csupasz b�r maradt,
akkor m�r szerint�k is legyeng�lt �llapotban volt az
illet�. Az orvosi vizsg�latra felsorakozott �s mezte-
lenre vetk�z�tt soraink borzalmas l�tv�nyt ny�jtot-
tak. A csontv�z szer�en lesov�nyodott testekb�l fog-
piszk�l�szer�en ny�ltak ki a l�bsz�rcsontok, a bor-
d�k a rajtuk pergamenszer�en kifesz�lt b�rt majd-
hogy �tsz�rt�k, a karokon �ppen csak lebegett a
b�r, a fejeken csak az �g� szemek �s hatalmas el�l-
l� f�lek domin�ltak.
Val�sz�n�leg ennek az orvosi vizsg�latnak ered-
m�nyek�ppen, j�niusban ism�t megjavult a koszt.
Eddig, ha a b�ny�ban dolgoztunk �s a d�li �r�kban
j�ttek a szak�csok a kond�rokkal, m�r csak azt fi-
gyelt�k, hogy �t vagy h�tdecis kan�llal t�rt�nik-e az
oszt�s. Mostant�l kezdve majd mindig a h�tdecis
kan�l volt forgalomban, a b�n�sm�d egy fokkal jobb
lett, a monoklis t�rzs�rmester a b�ny�ban Hada-
ricsnak olyan kijelent�st tett, hogy r�videsen szaba-
dulni fogunk. �gy eml�kszem, t�le kaptuk a Nagy
Imre �ltal bejelentett amnesztia h�r�t, amelyben az
�sszes intern�l�t�bor feloszlat�s�t rendelik el, azon-
k�v�l pedig kijelentett�k, hogy b�r�i �t�let n�lk�l sen-
kit nem szabad rend�ri �rizet alatt tartani. �jra fell�-
legezt�nk, �j rem�ny t�lt�tt el benn�nket, szabadu-
l�s ut�ni terveinkr�l besz�lgett�nk.
�rdekes, hogy csak elsz�rtan hallottunk arr�l be-
sz�lni: hogyan �lljunk bossz�t megk�nz�inkon. Meg
kell azt is jegyeznem, hogy az �V�H�s �reinknek tal�l-
tunk volna enyh�t� k�r�lm�nyt tetteikre, hiszen nekik
ez volt a foglalkoz�suk, �k hivatalb�l voltak kegyet �
lenek, nekik gy�l�lni kellett minket. M�s volt a hely-
zet hitv�ny sorst�rsainkkal, �k �nk�nt v�llalt�k aljas
szerep�ket. Az�rt, hogy egy falattal t�bbet egyenek,
egy cigarett�val t�bbet sz�vjanak, nemcsak hogy ke-
gyetlenkedtek vel�nk, hanem t�bb bajt�rsunkat a
hal�lba kergett�k.
1953 j�lius�ban vagyunk. T�v�lgyi T�th f�had-
nagy vezet�s�vel egy bizotts�g sz�llt ki Recskre.
Mindenki tudta, hogy a szabadul�sokkal kapcsola-
tos fel�lvizsg�latok miatt j�ttek.
T�th f�hadnagy �ri�si hat�sk�rrel rendelkezett,
�let-hal�l ura volt, akit � szabad�tani akart, az szaba-
dult is. Napokon bel�l k�z�lt�k a fel�lvizsg�lat ered-
m�ny�t, k�r�lbel�l 250 nevet olvastak fel, akiknek
teljes cuccal az udvaron kellett sorakozni. Senkivel
sz�t nem v�lthattak, azonnal a kilences barakkba
kellett vonulniuk. Az el�z� hasonl� esetb�l tudtuk,
hogy ezek a sorst�rsak szabadulni fognak. De vajon
mikor k�vetkez�nk mi? Fogj�k-e a mi nev�nket is ol-
vasni valaha egy szabadul�-list�r�l? Vagy tal�n mi
az �V�H� szem�ben rosszabbak vagyunk, mint a t�b-
biek.� Lehet, hogy mi valahol Szib�ri�ban k�t�nk ki?
Senki sem tudn� ellen�rizni, hogy mi t�rt�nik vel�nk,
vagy hogy hov� ker�lt�nk.
M�snap �jszaka megfigyelt�k, hogy a kiv�lasztott
sorst�rsainkat leponyv�zott teheraut�kon elsz�ll�tot-
t�k. Nem l�ttuk, hogy civil� ruh�kat hordtak volna a
barakkban, teh�t nem �lt�ztett�k �t �ket. De vajon
hov� ker�lhettek? Most �jra megindult a tal�lgat�s,
tal�n m�gis mi szabadulunk �s �ket sz�ll�tott�k is-
meretlen helyre, ahol lehet, hogy b�r�i �t�letet kap-
nak? Tal�lgat�sainkat al�t�masztotta, hogy a cso-
portban t�bb olyan is volt, aki a kihallgat�sn�l v�llalt
valami b�nt, amit el sem k�vetett, csup�n az�rt,
mert azt hitte, hogy valami csek�lys�g�rt enyhe
b�ntet�st kap �s akkor el�bb szabadul. J�val k�-
s�bb kider�lt, hogy ez a vari�ci� volt az igaz, Kistar-
cs�ra sz�ll�tott�k �ket, ahol az alagsorban sebt�ben
berendezett t�rgyal�teremben mindenki �t�letet ka-
pott, term�szetesen gyorstalpal� elj�r�ssal. Voltak,
akiknek b�ntet�s�t az eddig elt�lt�tt 8 10 �ves inter
n�l�ssal kit�lt�ttnek vett�k, voltak azonban olya-
nok is, akiknek m�g �veket kellett r�h�zni, java-
r�szt V�cott, de akadtak, akik ismeretlen b�ntet�in-
t�zetbe ker�ltek. Ezut�n megindult a rendszeres sza-
bad�t�s, napi nyolc tizes csoportokban. Voltak azonban
m�g mindig olyan csoportok, akik Kistarcs�ra ker�l-
tek �s sorsuk hasonl� lett az el�bb eml�tettek�hez.
A szabadul�k civil ruh�kat kaptak, mindenf�l�b�l
�sszehordva, majd valami csek�ly �sszeget, el�re
megv�ltott vas�ti jegyet. Akinek nagyobb �sszeget
juttatott a sors, az egy csekket kapott, amit vala-
melyik OT�P� fi�kban v�lthatott be. Csak nagyon ke-
vesen kapt�k vissza eredeti ruh�jukat �s let�tbe he-
lyezett t�rgyaikat. A let�tben elhelyezett �s elt�nt t�r
gyak sors�t m�r az el�bb eml�tettem. A t�borkapu-
n�l mindenki a t�borparancsnok, T�th Gyula alezre-
des al��r�s�val ell�tott szabadul�levelet kapott. Ezen
k�v�l egy nyilatkozatot kellett al��rni a szabadul�k-
nak, amely szerint senkinek sem szabad arr�l be-
sz�lnie, hogy hol, kivel, mennyi ideig volt letart�ztat-
va. Ellenkez� esetben t�z �vi b�rt�nb�ntet�ssel b�n-
tethet� a cselekm�ny, hacsak nem esik valamilyen
s�lyosb�t� k�r�lm�ny miatt magasabb b�ntet�s al�.
A csoport a falu el�tti gy�m�lcs�s�k�n kereszt�l el-
�rte Recsket, ahol legt�bbj�ket a falubeliek megven-
d�gelt�k, hangos, v�gasztal� szavakkal b�cs�ztat-
t�k, eg�szen a vas�t�llom�sig integettek nekik. Ez is
bizony�t�k volt arra, hogy nem voltunk a t�rsadalom
kitasz�tottjai, nem a dolgoz� n�p haragj�val kellett
szemben�zn�nk, ellenkez�leg: szeretet, megbecs�-
l�s, valamint egy�tt�rz�s vett k�r�l benn�nket.
A sok szomor� esem�ny ut�n most elmes�lek k�t
megt�rt�nt esetet, hogy kiss� elfeledtess�k a neh�z
napokat. A b�ntet�brig�d megalakul�sa idej�n, ami-
kor k�l�n�sen kem�nyen fogtak benn�nket �s min-
denki irt�zott ide ker�lni, t�rt�nt az els� eset. Ez a
korszak volt a m�r eml�tett eg�sz napos d�csk� ki-
szed�s ideje. �ppen ez�rt nagyon csod�lkozott a t�-
borparancsnok, amikor valaki kihallgat�sra jelentke-
zett, hogy helyezz�k �t a b�ntet�brig�dba, mert a
legjobb bar�tja ott van �s � nem b�rja ki az �letet
n�lk�le. Ez a sorst�rsunk a k�zismert homoszexu�-
lis p�r egyik tagja, m�g a m�sik bent volt a b�ntet�-
brig�dban. Az �V�H�soknak akaszt�fahumoruk volt,
ugyanis este a parancskiad�sn�l az illet� nev�t ol-
vast�k, hogy azonnali hat�llyal a b�ntet�brig�dba
helyezik. Fekv�hely�t is azonnal kijel�lt�k, k�zvetle-
n�l a bar�tja mellett. Be is k�lt�z�tt, takarod� ut�n
nagy volt a turb�kol�s, igen �r�ltek egym�snak. Egy
kis id� ut�n azonban becsapott a vill�m. Bej�tt az
�gyeletes k�rletparancsnok, �s egy �jabb rendk�v�li
parancsot olvasott fel, amelynek �rtelm�ben a r�gi
tagot azonnal kihelyezt�k a b�ntet�brig�db�l. Az
eg�sz t�bor ezen nevetett, mert most a m�sik h�-
zast�rs maradt a b�ntet�brig�dban.
�jabb kedves eset egy barakkban tartott esti l�t-
sz�mkor volt. Faludy Gy�rgy �llt az els� sorban,
mindj�rt az ajt�val szemben. A l�tsz�mot tart� mo-
noklis r�ripakodott:
Faludy, mondjon azonnal egy verset, k�l�nben
megy a fogd�ra.
Erre j�tt az azonnali v�lasz, pl�hpof�val, szemreb-
ben�s n�lk�l:
F�radt m�r az ember teste,
Baszik verset �rni este.
Az �V�H�sok hatalmas hahot�z�s k�zben hagyt�k
el a barakkot �s m�g h�napok ut�n is arr�l besz�l-
gettek, hogy Faludy milyen j�l megviccelte �ket.
Most m�g elmes�lem, hogy mi�rt ker�lt 3 h�nap-
ra Nadab�n Gyurka fogd�ra. K�zvetlen�l a szabadu-
l�si h�rekkel egy id�ben t�nt el k�z�l�nk, senki sem
tudta, hogy mi�rt kapott fegyelmit. Mindez csak a
szabadul�s ut�n der�lt ki, akkor is csak v�letlen�l.
Nadab�n kult�rm�rn�k volt �s ez�rt az �t�p�t�shez
ker�lt. M�ray J�zseffel egy�tt fegyveres �r�k �s ku-
ty�k k�s�ret�ben kit�zt�k az �p�tend� �t nyomvona-
l�t a recski tanyavil�gban. Ezek a munk�latok meg-
lehet�sen hossz� id�t vettek Ig�nybe, m�r csak
az�rt is, mert minden t�boron k�v�li perc aranyat �rt,
�s amennyire lehetett, elh�zt�k a m�r�si munk�lato-
kat. Mindj�rt a kezdetben tal�lkoztak az erd� sz�l�n
egy csinos 18 �ves kisl�nnyal, Szab� Margitk�val,
aki �desanyj�val a f�ldeken dolgozott. Az �V�H�sok
besz�lget�sbe elegyedtek vel�k, igyekeztek a kis
Margitk�nak udvarolni, de �t a ritk�n l�that� vadak
jobban �rdekelt�k, mint az �V�H�sok. L�that�an igye-
keztek seg�teni �s megk�rdezt�k az �r�ket, hogy
adhatnak-e valamit az intern�ltaknak. A rosszindula-
t� k�s�r�k nevetve azt mondt�k:
Nem kell ezeket f�lteni, nincs sz�ks�g�k enni-
val�ra, oly sokat kapnak a t�borban, hogy meg sem
tudj�k enni.
Ezt �k term�szetesen nem hitt�k el, hiszen ekkor-
ra m�r h�re j�rt, hogy milyen viszonyok uralkodtak a
ker�t�sen bel�l. �rthet�, hogy az �vek �ta n�t m�g
csak nem is l�tott �rg�kre milyen hat�ssal volt a
csinos Margitka. Ett�l kezdve a kisl�ny igyekezett mi-
n�l t�bbet a f�ldeken dolgozni, M�ray �s Nadab�n
pedig, amikor csak lehetett, a teodolit cs�v�t arrafel�
ford�tott�k, hogy Margitk�t bem�rhess�k, ha mind-
j�rt fejtet�re �ll�tva is. Az intern�lt m�rn�k�knek az
�V�H�sok megtiltott�k, hogyvezet�knev�k�n sz�l�ts�k
egym�st, csak a keresztneveket volt szabad haszn�l-
ni, f�ltek att�l, hogy a k�zelben dolgoz�k meghallj�k
�s �gy kider�l, hogy kik vannak a t�borban. Margitka
�s �desanyja is csak azt hallott�k, hogy J�ska �s
Gyurka. M�ray megfogadta, hogy szabadul�sa ut�n
visszaj�n Recskre �s felkeresi Szab��kat, hogy meg-
k�sz�nje Margitk�nak a napf�nyes perceket, amiket
akarat�n k�v�l szerzett a t�borlak�knak.1953 szep-
tember 18adik�n szabadult M�ray, K�ldy Ferenccel �s
Faludy Gy�rggyel egy csoportban, elbesz�lgettek,
ez�rt lek�st�k a budapesti vonatot, s a k�vetkez�re
p�r �r�t v�rni kellett. M�ray kihaszn�lta az id�t.
A f�ldm�ves sz�vetkezetben megtudta Szab��k
c�m�t, �s teljesen v�ratlanul be�ll�tott hozz�juk. A vi
szontl�t�s �r�me igen nagy volt. Egyik�k sem sz�-
m�tott arra, hogy �jb�l l�tni fogj�k egym�st, azonnal
elkezdt�k a m�lt esem�nyeit elmondani, hiszen volt
k�lcs�n�sen mir�l mes�lni. �r�mmel k�rdezt�k
meg, hogy haszn�lt-e a k�zbenj�r�suk, mert �k el-
j�rtak M�ray �rdek�ben a nyomoz�k vezet�j�n�l,
akit �k ismertek. Kider�lt, hogy az �V�H�sok lej�rtak
a faluba t�ncolni, �s a kisl�nynak, az elbesz�l�sb�l
r�ismerve, borzas tette a sz�pet. Elmes�lte, hogy a
t�bor lak�inak milyen j� dolguk van, �gy �lnek, mint
a szanat�riumban, mindennel el vannak l�tva.
Egyszer egy t�ncmulats�g alkalm�val Margitka
megk�rdezte borzas-t, hogy ismer-e egy �t�p�t�
m�rn�k�t, akir�l csak azt tudja, hogy J�sk�nak h�v-
j�k �s fekete haja van. M�raynak s�t�tbarna haja
volt, de a nagyobb t�vols�gb�l val�sz�n�leg feket�-
nek l�tszott. K�rt�k borzas-t, tegyen valamit az ille-
t� �rdek�ben, hogy sorsa elviselhet�bb legyen, mert
�k ismerik az �t�p�t�si munk�latokkal kapcsolatban.
Borzas gondolkozott �s azt mondta, hogy � csak
egy �t�p�t� m�rn�k�t ismer, de azt Gy�rgynek h�vj�k,
re� is passzol a le�r�s, mert neki is fekete haja van.
Margitk��k belenyugodtak abba, hogy M�rayt
Gy�rgynek h�vj�k, tal�n rosszul hallott�k a nevet.
Borzas meg�g�rte, hogy megtesz minden t�le tel-
het�t az �t�p�t� Gy�rgy �rdek�ben. H�t meg is tette,
�llta a szav�t, m�snap Nadab�n Gy�rgy�t be dugt�k
a fogd�ba, sem �, sem M�ray m�g csak nem is sej-
tett�k az ok�t. Nadab�n tal�n m�g m�ig sem tudn�,
ha a sors nem hozta volna �ssze v�letlen�l M�rayval.
1956 ut�n M�ray Kaizerszlauternba ker�lt, ahol
m�s magyar csal�dokkal egy barakkban lakott. Ka-
r�csonykor a lakoss�g megaj�nd�kozta a menek�l-
teket, amikor az amerikaiakt�l is megjelent valaki, aki
eml�tette, hogy van egy ismer�se, aki Recskr�l sz�-
k�tt, Michnay Jules. M�ray azonnal felkereste Mich-
nayt. Id�k�zben Nadab�n Gy�rgy is befutott az
amerikaiakhoz, Kanad�ba akart kiv�ndorolni. �gy ke-
r�lt �ssze �jra M�rayval. Ekkor tudta meg 3 h�napos
fogd�j�nak az ok�t. �rthet�en hat�rtalan d�h fogta
el �s most m�r nem f�lve az �V�H�t�l, szabadon nyil-
v�n�totta ki nyomdafest�ket nem t�r� v�lem�ny�t.
A m�sodik b�ntet�brig�d feloszlat�sa, csillaghull�s.
A b�ntet�brig�d �lete is jelent�sen megv�ltozott, az
ellen�rz�s is lanyhult, t�rsainkkal is k�nnyebben tud-
tunk �rintkezni. �gy �rt�k meg az augusztus elej�t, mi-
kor az egy�bk�nt majdnem �lland�an ott tart�zkod�
T�th f�hadnagy j�n be a barakkunkba. Sorakoz� alatt
Benk� Zolt�n el�tt �lltam, aki h�tulr�l suttogva felsz�-
l�tott, hogy �n ismerem legjobban T�th f�hadnagyot
a m�helymunk�im r�v�n, �lljak ki �s mondjam meg
neki, hogy a b�ntet�brig�d is tud a szabadul�sokr�l,
nincs �rtelme az elk�l�n�t�st fenntartani, legyen sz�-
ves a b�ntet�brig�dot feloszlatni. F�lve t�tov�ztam,
mik�zben valaki h�tulr�l kil�k�tt a sorb�l �pp akkor,
amikor T�th f�hadnagy el�b�nk �rt. Visszakozni m�r
nem lehetett, el�adtam a b�ntet�brig�d k�r�s�t.
Ekkora szemtelens�g l�tt�n T�th f�hadnagy el-
mosolyodott �s azonnali hat�llyal elrendelte a m�so-
dik �s egyben utols� recski b�ntet�brig�d feloszla-
t�s�t. A k�rletparancsnokok �s brig�dvezet�k tilta-
koztak, de ennek ellen�re kiszabadultunk �s s�rva
borultunk a t�bbi intern�lt sorst�rsunk nyak�ba.
Sz�val szabadultunk, legal�bb is egy szabadul�s-
sal fel�rt, hogy a k�l�n dr�tokkal elker�tett b�ntet�-
brig�db�l a t�bbi t�rsunk k�z� mehett�nk.
A szabad�t�s most m�r gyors�tott �temben folyt.
Az �lland�an cs�kken�
l�tsz�m miatt a koszt l�nyegesen jobb �s t�bb lett.
Az is el�fordult, hogy Lencs�s maga k�n�lta fel a re-
pet�t. Monoklis �s a kuty�s szaki cinkosan mo-
solyogtak vel�nk �ssze, a k�ls� sz�ll�t�s meg�llt, a
b�nyamunka a minimumra korl�toz�dott.
A csoportos szabadul�sokkal egyid�ben m�g egy
jelent�s epiz�d �rdemel meg�r�k�t�st. A t�rzs�p�let
mellett volt �t m�ter magass�gban egy h�rom m�ter
�tm�r�j� v�r�s csillag, er�s vastalpazaton. T�th
Gyula t�borparancsnok h�vatta Pelachot, utas�t�st
adott neki a csillag lebont�s�ra. Pelach elvt�rs rosz-
szall�an vette a parancsot tudom�sul �s legjobb
embereivel megkezdte �vatosan a csillag leszerel�-
s�t. A t�borparancsnok ezt l�tva, utas�totta �ket,
hogy nem kell annyira vigy�zni, �ssze is t�rhet, arra
m�r �gysem lesz sz�ks�g. Ez volt a t�borparancs-
nok egyetlen megnyilv�nul�sa, ami az eg�sz t�bor
k�r�ben �ltal�nos tetsz�snek �rvendett.
Szeptember v�g�n elsz�ll�tottak benn�nket Kistar
cs�ra, ahol b�r�s�gi elj�r�st akartak t�bb�nk ellen
ind�tani, ez azonban nem siker�lhetett, mert minden-
f�le vallom�sunkat visszavontunk. 1953 okt�ber huszonhetedik�n
szabadultunk, a sz�lr�zsa minden ir�ny�ba, az
orsz�g k�l�nb�z� r�szei fel� elsz�ledt�nk, egym�st
a lehet�s�ghez k�pest seg�tj�k, a t�rt�nteket elfelej-
teni soha nem fogjuk. A kistarcsai intern�l�t�bor
�p�let�t utols�nak hagyta el Pisky Kl�ri �s Kun�ry
istv�n. Akiket nem tudtak el�t�lni, azokat rend�rhat�-
s�gi fel�gyelet al� helyezt�k, �veken kereszt�l meg-
k�t�tts�gekkel �ltek, az el�t�lteket pedig a b�ntet�s
let�lt�se ut�n szabadulva priusszal b�lyegezt�k
meg. A h�tr�nyos k�vetkezm�ny azonos volt, mert
akik politikai okok miatt b�rhol �rizet alatt voltak, or-
sz�gos nyilv�ntart�sban szerepeltek, mindenhol
csak m�sodrend� �llampolg�r szerep�t t�lthett�k be.
Nem tudn�m A recski t�bor rabjait st�lusosabban
befejezni, minthogy k�zl�m Faludy Gy�rgy utols�
recski mondanival�j�t.
B�cs� Recskt�l.
Z�r�sz�t k�rtek t�lem? De mondj�tok, mely titkot
hoztam magammal Recskr�l, amelyet ti nem tudtok?
�n nem sz�lhatok m�sk�nt, csak a magam nev�-
ben: tegyetek tan�s�got, ha igazat besz�ltem.
I.
Hol kezdjem el? Vel�nk volt
mindv�gig a term�szet,
a szf�r�k dobh�rty�mon
folyton-folyv�st zen�ltek,
az �g alatt s hegyek k�zt
k�nnyebbnek t�nt a rabs�g,
mert fejemen hordhattam
a naprendszer sisakj�t,
k�k szikr�it a V�nusz
szem�ld�k�mbe sz�rta,
a nap t�len b�ralma
volt, ny�ron tubar�zsa,
az es� sz�rke ny�lhegy
halv�nyz�ld d�rda m�skor,
egy f�st-fekete esten
�vegnyakl�nc a z�por,
s a Sekszp�ri nagyerd�
a rekettyebokrokkal.
csill�r s zuhany volt minden
fa, ha r�t�maszkodtam,
l�bamn�l a frissen t�rt
k�k andezitre sz�radt
k�t csepp v�rem: kit�pett
katicabog�rsz�rnyak,
s a hegy felett kering�
roppant sas. Felny�jtottam
karomat, hogy beh�zott
karm�ba kapaszkodjam,
a vadalma Kalvadosz
�ze, a febru�ri
kopasz b�kkf�k r�gyekt�l
r�zs�ll� koron�i,
a f�n simogat�sa
s vele a hamis k�pzet,
hogy van rem�ny�nk, mert a
Nyugat nem rothadt m�g meg,
a kis, bugyorg� forr�s,
mely nyamvadt arcom k�p�t
megsz�p�tette, mert Recsk
nimf�ja csupa r�szv�t;
a f�ldi mogyor�nak
mondott gum�: bekaptam,
ha �s�mn�l felvillant,
kett�s adag agyaggal,
s a f�k. a f�k. f�r�szek
�s balt�k csattog�sa
k�z�tt a kid�l� f�k
sz�vt�p� s�hajt�sa.
Hallgattam �ket s bennem
megszel�d�lt a b�nat,
te m�gy el�ttem, mondtam,
�s �n j�v�k ut�nad.
II.
Sosem tartottam Recskig
testemet k�l�n sz�mon.
�n int�zkedtem. Most �
int�zkedett mag�t�l.
Megpuhult a szak�llam
a b�r�m k�kem�ny lett,
�s zsibbadoztak benne
az idegv�gz�d�sek,
ha g�zsbak�tve �ltem,
ha talpaltak, ha vertek,
�tven kil�nyi h�som
kis bunker�be beljebb
cs�sztam s f�jdalmam tomp�bb
lett, �s mikor t�z h�tig
szakadt az �szi z�por
s a v�z h�tamon v�gig
csurgott, s b�r tudtam r�la,
�rezni �gy �reztem,
mintha es�v�z folyna
a k�zeli ereszben.
Gyomrom, mint a nagy malom�
�rl�i, megem�sztett
mindent: varg�ny�t nyersen,
r�gyet, moh�t, fak�rget,
a bor�ka bogy�it
meg az enci�n �des
gy�ker�t; ha mozdultam,
az izmaimra f�kek
tapadtak, mivel testem
n�lamn�l jobban tudta,
hogy a szabot�zs �ltet
s �henhalat a munka:
kifel� zsugorodtam,
durvultam, k�vesedtem,
m�g forr�, l�thatatlan
k�nl�ngok �gtek bennem:
felfogtam minden hangot
k�t Dion�szosz-f�llel,
de mikor aludnom
kellett, megsiket�ltem,�
szemem reflektorf�ny�t
soha senki nem l�tta,
beleny�lt a holt t�rbe,
mint tengeri r�k cs�pja;
s a szagl�s! ott pihent�nk,
�ll�k�p az erd�ben,
ha j�ttek az �v�sok,
megszimatoltuk �ket
sz�z l�p�s t�vols�gb�l,
vad�szokat az �zek;
de mit besz�ljek err�l
tov�bb? Egyszerre lettem
extro �s introvert�lt,
�rz�keny �s �rz�ketlen;
s megtudtam k�zben azt is,
hogy sok-sok tag� testem
titokban �sszeesk�dt,
hogy megmenthessen engem
engem, mondom, mert azt is
megtudtam, hogy m�g �lek,
ketten vagyunk: testembe
belet�rsult a l�lek,
s b�r minden porcik�m j�
bar�t, fegyvert�rs, testv�r,
�n nem vagyok az �sszeg,
mert t�bb vagyok a testn�l.
III.
Nem volt tollunk, se k�nyv�nk,
h�r �s lev�l nem �rt el,
be�rt�k a csajk�val
s egy szalmazs�k fel�vel,
bes�g�k �s hajcs�rok
k�zt �lt�nk; r�gtak, vertek,
�hezt�nk s dideregt�nk
a meszesg�d�r mellett,
heti h�tnapos munka
�s rem�nytelen holnap,
�sszen�zt�nk s azt mondtuk:
te Is �l�halott vagy.
�s m�gis, mi tartotta
a legt�bb�nkben a lelket?
Akkor m�g csak sejtettem,
most tudom, mit feleljek.
IV.
Ne azt ajn�rozd, mit neked a term�szet m�r
megcsin�lt,
az emberforma besti�t; fogadd el s gyorsan menj
tov�bb,
mert ott kezd�dsz el igaz�n, amikor t�l vagy
magadon.
Hogyan? Bonyolult a vil�g. Recept kell? Azt meg
nem adom.
Ha nem tanult�l etik�t, ha it�leted ingatag,
vedd el� az eszt�tik�t, vagy izl�sedre b�zd magad,
avagy csak �ppen n�zz k�r�l �s tedd fel a k�rd�st:
mi vagy?
az inkub�tor-k�rnyezet m�ly�n kik�lt�tt kiscsibe?
Russz�, Mansz avagy Rozenberg �stj�nek kozm�s
csirize?
Pavlov megk�nzott kuvasza, melynek sz�j�b�l d�l a
ny�l?
Skinner patk�nya, amelyik csak piszk�l�sra reag�l?
vagy �cska rab, kiben maradt egy kev�s szabad
akarat,
amivel tisztess�gedet megv�ded, de nem magadat?
�gy t�prenghett�nk volna Recsken.
�t�ltem mindezt magam is; de csak ut�lag
�sszegeztem.
S nem �sszegeztem volna �n
semmit, ha b�rt�nbe nem tesznek, hol v�gre
gondolkozni kezdtem
m�r t�l az �let k�zep�n.
V.
Tanuls�gnak mi volt a legszebb?
Ahogy �rz�ki v�gyaim
elhagyt�k a kifosztott testet,
s nem hagyott el a szerelem.
Zsuzs�b�l k�nny�, ez�st k�d lett; ott lebegett
folyton el�ttem,
ha be is h�nytam a szemem,
hajsz�ban, k�nok k�zt, kegyetlen �hs�gben s m�r
�nk�v�letben
velem maradt a szerelem,
a szerelem, az �r�km�cses, a l�ng, mely �g, de meg
nem �get,
nem p�rz� v�gyunk sz�rmaz�ka, nem a mirigyek
h�nyad�ka,
nem nemi szervek v�lad�ka,
Nem Bokaccs�, de Dante,
Apollo s nem az alvil�g.
Meneszd a b�sba Freud Zsig�t.
VI.
A szenved�s. M�r r�g kij�rt nekem bel�le egy adag.
�r�kk� torz� maradok, ha �t nem adom magamat.
Volt, ki �gy sz�rcs�lte hideg �rj�t, mint a forr�svizet,
m�s elny�lt, mint a tetszhalott, m�g m�s �r�kk�
jaj gatott.
H�tran�zek s sz�gyenkezem, ami�rt k�nnyebb volt
nekem,
mert minden k�nom �s bajom elzsibbad, ha
megverselem.
S ha nem zsibbadt? L�zongtam s ezt mondtam:
mindez mit �r nek�nk?
jobb lesz Magyarorsz�g att�l, hogy oly sok �ve
szenved�nk?
Felejts�k el, mert Recsk let�nt. De tanuljunk bel�le:
jobb lett az orsz�g, ha ugyan mi jobbak lett�nk t�le.
�jra Recsken 1954 m�jus�ban.
L�r�nt Gyula, a nemzetk�zi labdar�g� v�logatott �s
az Aranycsapat tagj�nak, a volt Buda-D�li intern�lt
t�rsamnak �s bar�tomnak seg�ts�g�vel egy aut�sze-
rel� m�helyt nyitottam szabadul�som ut�n Buda-
pesten a Gogol utc�ban. Az � remek kapcsolatainak
kihaszn�l�s�val a k�z�letekt�l, de m�g a Bel�gymi-
niszt�riumt�l is kaptam munk�t.
Az el�zm�nyek megismer�s�hez vissza kell ka-
nyarodnunk egy �vwel kor�bbra, a recski hal�lt�bor-
ba, m�g k�zelebbr�l a b�ntet�brig�dba. Itt, amikor
m�r a szabadul�s nyilv�nval� volt, doktor Benk� Zolt�n-
nal elhat�roztuk, hogy ide egyszer m�g vissza fo-
gunk j�nni, mint szabad emberek, de csak amerikai
g�pkocsival, t�rv�nyes igazs�got tenni. Akkor mi
nem is gondoltuk, hogy erre eg�sz r�vid id�n bel�l
lehet�s�g lesz, de nem �gy, ahogyan mi azt tervez-
t�k. A Gogol utcai m�helyemben gyakori vend�g
volt doktor Benk�n k�v�l m�g V�g� Ern�, Pisky Kl�ri �s
Szabadkai Bori is. A l�nyok k�z�nk tartoztak, �k is
hasonsz�r�ek voltak, Kistarcs�n �k is vel�nk ett�k
a keser� rabkenyeret. A similis simile alapon Ben-
k� Zolt�n Szabadkai Borinak, m�g V�g� Ern� Pisky
Kl�rinak csapta a szelet. M�jus v�g�n, gy�ny�r�
naps�t�ses vas�rnapon felh�vtam Benk� Zolt�nt,
hogy nem menn�nk-e el Ern�vel �s a l�nyokkal ki-
r�ndul�sra.
� nem is k�rdezte, hova, m�ris benne volt min-
denben �s a t�bbiek toborz�s�t is elv�llalta. Nagy
volt a meglepet�s, amikor a tal�lkoz�ra egy nagy
amerikai kocsival �rkeztem, melynek miniszt�riumi
rendsz�ma volt. L�r�nt Gyula hozta jav�t�sra a Bel-
�gyminiszt�riumb�l, a f�t�snek volt valami hib�ja.
Megk�rdeztem t�le, hogy vas�rnap elmehetek-e ve-
le kir�ndulni, amibe � beleegyezett, csak k�rt, hogy
ne t�rjem �ssze �s ne csin�ljak semmi felt�n�st. Ha
� valamit mondott, azt k�szp�nznek lehetett venni, a
kiv�l� Aranycsapat miatt neki nagyobb szava volt,
mint egy miniszternek.
Sz�val kora d�lel�tt elindultunk, ir�ny a M�tra.
Mindenki gyan�tlanul j�tt, mindannyian �r�lt�nk a j�
id�nek �s a remek kocsinak. M�g meg is jegyezte
valaki, hogy szeg�ny rend�ri fel�gyeletesek �s volt
kistarcsai meg recski intern�ltak, mivel is menn�nek
kir�ndulni, ha nem egy amerikai kocsival �s bel�gy
miniszteri rendsz�mmal? A M�tr�ba �rve, ir�nyt vet-
tem Recsk fel�, csak mikor a falu el�tti jelz�t�bla
el�t�nt, akkor vett�k �szre a t�bbiek, hogy hol va-
gyunk. Sok id� nem volt a gondolkod�sra, m�ris fel-
t�nt a vas�t�llom�s, innen nyom�s a hal�lt�bor fe-
l�. Azon az �ton, ami a mi v�res ver�t�k�nkkel �p�lt,
ahol minden k�h�z valamilyen szenved�s, v�r �s
k�nny tapadt. A faluban meg�llni nem volt tan�csos,
hiszen ott m�g mindig laktak �V�H�sok, k�l�n�sen
olyanok, akik oda ben�s�ltek �s akik eg�szen bizto-
san felismertek volna benn�nket. Ebben a pillanat-
ban felt�nt a kopors�alak� hegy, mire doktor Benk� fel-
ki�ltott:
Meg�r�lt�l? Mit csin�lunk? Hiszen lehet, hogy
az �V�H� m�g bent van a t�borban?
V�laszom erre kurt�n ez volt:
Mindent amerikai st�lusban kell csin�lni, nyu-
godjatok meg.
A kocsiban �l� l�nyok nagyon megijedtek, f�ltek
a k�vetkezm�nyekt�l, nagyon nehezen lehetett �ket
visszatartani, nem akartak tov�bb j�nni. Meglehet�-
sen gyors temp�ban el�rt�k a t�bort, m�r j�val
el�bb messzir�l kiemelkedett az �gb�l a Zerge s�-
t�t sziluetje. K�zben m�r felt�ntek az �res �rtornyok
�s a t�borker�t�s, ugyanabban az �llapotban, ahogy
mi annakidej�n hagytuk.
Megint Recsken voltunk.
Hi�nyoztak ugyan makar�nival az �len az
operat�v tisztek, a kegyetlen �r�k, de h�la Istennek
�k nem voltak jelen, de m�g a kegyetlen brig�dve
zet�k �s vamzerok sem. Eml�kezet�nkben v�gigpe-
regtek a sz�rny� �vek, egyik�nk sem tudott a kese-
r� m�ltt�l elszakadni, hiszen alig egy �ve m�g a t�-
bor rabjai voltunk. El�rt�k a t�bort, megpillantottuk a
t�rzs�p�letet, a barakkokat, a k�rh�zat �s a legsz�r-
ny�s�gesebbet, a fogd�t.
M�r a soromp�n�l is voltunk, mely ugyan�gy mint
r�gen, le volt engedve. A mellette l�v� �rb�d�b�l
mindannyiunk legnagyobb megk�nnyebb�l�s�re
nem �V�H�s, hanem egy szimpatikus id�sebb b�csi-
ka j�tt ki �s igazolv�nyt k�rt. Erre hirtelen �tlettel ki-
ragadtam a m�g�ttem �l� �tit�rsn�nk t�sk�j�b�l a
Neh�zipari Miniszt�rium bel�p�j�t, ez szerencs�re
piros volt, ami megtette a hat�st. A felnyitott sorom-
p�n �thaladva szabad volt az �t a b�nya fel�. Az �l-
talunk k�sz�tett hepehup�s makad�m�ton elhalad-
tunk a szersz�mt�rol� latrina �s a sikl� mellett, �s
m�ris a b�nya als� szintj�n, a rakod�n�l voltunk.
Egy ismeretlen iroda�p�letb�l, melyet szabadul�-
sunk �ta �p�tettek, kij�tt egy civil ruh�s b�nyai alkal-
mazott a mi fogad�sunkra. R�n�zett a bel�gyi rend-
sz�mra, mindj�rt megk�rdezte, hogy miben �llhat
rendelkez�s�nkre? Szerencs�nkre eml�keztem,
hogy m�g a mi id�nkben a felad��llom�s t�lt�tt tala-
ja megcs�szott. Azonnal erre a f�ldcsuszaml�sra hi-
vatkoztam, hogy azt j�tt�nk kivizsg�lni �s nincs
sz�ks�g�nk seg�ts�gre. M�g megk�rdeztem t�le,
hogy kik vannak lent a t�borban?
A ki�nt�h�z l�pve lemutatott:
Az �V�H�sok �ppen futbaloznak a falu v�loga-
tottj�val.
A v�r egy pillanatra megh�lt ereinkben, de az�rt
folytattuk a vizsg�latot. Minden g�pi berendez�st
m�k�d�k�pesen, eredeti �llapot�ban tal�ltunk. A
dudva, a f� itt is, mint a barakkokn�l, mindent be-
n�tt, de eml�keinket ez sem tudta elhom�lyos�tani.
Izgatottan �s remegve v�gigs�t�ltunk az als� szin-
ten, l�pten-nyomon v�rtuk, hogy egy �V�H�s el�buk-
kan, r�nk �v�lt, hogy mit keres�nk itt, majd felismeri
a r�gi �rg�ket, bekis�r benn�nket a t�rzs�p�letbe.
Kihallgat�s, megint r�nkverik a k�mbulit, �jra inter-
n�l�s, fogda, g�zs, k�b�nya. H�la Istennek, ezek
csak r�mk�pek voltak, rajtunk k�v�l egy teremtett l�-
lek sem volt a k�zelben, a b�nyairod�t is j�csk�n el-
hagytuk. Benk� Zolt�n idegesen keresett valamit, l�-
tott-futott, egyszer csak fel�v�lt�tt:
Megvan. Megtal�ltam a r�gi helyet, ahol k�vet
t�rtem.
Odarohantunk, l�ttuk, amint k�nyelmesen elhe-
lyezkedett ugyanazon a f�b�l k�sz�lt �l�helyen,
ahol r�gen a kisk�vet t�rte. Vill�mgyorsan lef�nyk�-
peztem, terepszeml�nket gyorsan befejezt�k �s
visszaindultunk a t�bor fel�. �rthet� okokb�l nem
fordultam r� a labdar�g� p�lya fel� vezet� �tra, ha-
nem kiss� tov�bb mentem az elhagyott barakkok
ir�ny�ba. Ott meg�lltam, k�rtem doktor Benk�t, hogy
nyissa fel a g�ph�ztet�t, amit sietve fel is emelt. Az
�V�H�sok abbahagyt�k a j�t�kot �s k�v�ncsian b�-
mult�k a bel�gyis kocsit. A g�ph�ztet� fedezete
alatt m�g egy p�r f�lv�telt csin�ltam az elhagyott t�-
borr�l �s m�ris tov�bb robogtunk. A soromp�n�l a
b�csi mosolyogva, �r�mmel fogadott benn�nket �s
megjegyezte:
Tudom �m, hogy maguk kicsod�k, felismertem
magukat. Ne f�ljenek t�lem, �n nem sz�lok senkinek.
Erre a kocsiban l�v� �sszes cigarett�t odaadtuk,
felny�lt a soromp� �s a k�v�ncsi tekintetek m�r csak
a tovarobog� ,bel�gyi g�pkocsi hatalmas porfelh�-
j�t l�thatt�k.
M�g egyszer visszatekintett�nk a Zerg�re, �s
k�rt�k a j� Istent, hogy soha, sehol ne legyen t�bb�
rabszolga k�nyszermunka- �s hal�lt�bor. Recsk
mellett elhaladva, gyors�tott iramban ment�nk Par�d
fel�. Innen m�g utolj�ra visszan�zt�nk, de ekkor m�r
nem a Zerge kecses �ve, hanem a megnyitott k�-
b�nya fels� lapos vonala volt l�that�, mindannyiunk-
ban azt a benyom�st keltve, hogy az tulajdonk�p-
pen egy kopors�, mely ha R�kosi �s P�ter G�bor
akarata �rv�nyes�l, �gy 1200 �rtatlan embert z�rt
volna mag�ba.#
#