ERNEST TIDYMAN: SZOLG�LATTELJES�T�S K�ZBEN

Vakok Elektronikus K�nyvt�ra

Jav�totta, t�rdelte: Dr. Kiss Istv�n; 2003.

ELS� FEJEZET

Az �p�let �porodott szagot �rasztott, ak�r egy v�n pi�s csa-

varg�. Dempsey fintorogva h�zta el az orr�t. Magas, karcs�
f�rfi volt, s�t�tsz�rke �lt�nyt viselt. Nyugodtan, magabizto-
san ment v�gig a folyos�n. A s�r� hom�lyt csak egyetlen vil-
lanyk�rte f�nye enyh�tette. Ha az �t�tt-kopott, nyikorg� ajt�k
egyik�n valaki most kin�zett volna, szinte meg se l�tja Demp-
sey alakj�t a vak hom�ly �rnyai k�z�tt. Csak eg�szen k�zelr�l
vehette volna ki az arcvon�sait: dombor� homlok, k�kesfeke-
te, m�lyen �l� szemek. S�t�t haja a tark�j�hoz tapadt, h�tul
�s a f�le m�g�tt felkunkorodott. Negyvenh�rom �ves kor�ra
kezdett m�r kopaszodni, ez�ltal orra �s �lla nagyobb hang-
s�lyt kapott. Kem�ny, k�ny�rtelen ember benyom�s�t keltet-
te, mint egy p�nzbeszed�, amikor felbukkan a szeg�nyne-
gyedben.
Meg�llt az egyik kopott ajt� el�tt.
- Ki az? - sz�lt valaki odabentr�l. Dempsey �szrevette a
hangban a r�m�letet. Persze az � �let�ben mindig beijedt em-
bereket tal�lt az ajt� t�ls� oldal�n.
- Dempsey - felelte. - Nyisd ki!
N�mi t�tov�z�s ut�n elfordult a kulcs a z�rban, majd a ki-
lincs gombja is. Az ajt� csikorogva kiny�lt egy kicsit. A kes-
keny ny�l�son �t megl�tta Max Godansky arc�t, el�tte a biz-
tons�gi l�ncot. Godansky gondterhelt volt, a szeme alatt m�ly
karik�k. Olyan, mint egy vars�i cirkuszb�l sz�k�tt majom -
gondolta Dempsey -, az orra lapos, arccsontjai sz�lesek, ma-
gasak, a szeme kicsiny a keletiesen lapos �s sz�les arc�hoz k�-
pest. Homloka ak�r egy f�lg�mb alak�, feh�r cukr�szs�te-
m�ny, melyen az alul k�rbefut� marcip�nd�sz�t�st a r�vidre
ny�rt haj s�rt�i p�tolj�k.
- Mi lesz m�r? Te poly�k! Nyisd m�r ki ezt az istenverte
ajt�t.
Godansky elfordult, indult a szoba belseje fel�, gyorsan
szedte r�vid, g�rbe l�bait. A feh�r trik� alatt l�tszott h�tizma-
inak j�t�ka, amint felkapott egy hatalmas dobozos s�rt, �s j�
nagyot h�zott bel�le. Azt�n lerakta a fekete-v�r�s pl�hdobozt
a szoba k�zep�n l�v� m�m�rv�ny bor�t�s� asztalra. Jobb ke-
z�ben 38-as Smith and Wesson szolg�lati revolvert szoronga-
tott, amelynek cs�ve hossz� �rny�kot vetett az asztal lapj�ra,
amikor pontosan Dempsey bal t�rd�re c�lzott vele.
- Mit akar t�lem?
Dempsey �gyet sem vetett a pisztolyra, �s Godanskyra sem.
K�r�ln�zett a siv�r, nyomor�s�gos szob�ban, a vetetlen �gy
annyira rozzant volt, hogy k�z�pen eg�szen le�rt a padl�ig.
A lin�leumpadl� a szoba takar�tatlan sarkait�l a helyis�g k�-
zepe fel� egyre kopottabb, egyre fak�bb volt, olyannyira,
hogy k�z�pt�jon a minta m�r egy�ltal�n nem is l�tszott.
A rozzant, v�kony l�b� sz�kekr�l annyira lekopott a fest�k,
hogy kil�tszott a nyers fa. A f�gg�ny n�lk�li ablakon viaszos-
v�szon roletta . . . f�lig leeresztve.
- Rem�lem, gaty�ba r�zod ezt a szob�t, m�g miel�tt ide�r-
keznek a Sz�p lak�s p�ly�zat rendez�i, hogy f�nyk�peket k�-
sz�tsenek r�la - mondta Dempsey. - Tenned kellene valamit a
f�rtelmes szag ellen is. - Godansky apr�, s�t�t szem�be n�-
zett. - Esetleg meg is f�r�dhetn�l.
- Mit akar t�lem?
- Azt akarom, hogy vegy�l inget, �s gyere velem a kapi-
t�nys�gra.
A pisztoly cs�ve most m�r nem a t�rdkal�cs�ra, hanem va-
lamivel feljebb, a combj�ra ir�nyult. Dempsey nem t�r�d�tt
vele. Fontos volt, hogy r� se heder�tsen a pisztolyra.
- A szok�sos szarakod�s - mondta, �s most a szoba m�s
r�szeit vette szem�gyre. - Feltesznek majd neked egy csom�
k�rd�st.
- Mir�l?
- Hogy mir�l? - N�ha hihetetlen�l but�k tudnak lenni
ezek a poly�kok. - Mit sz�m�t, hogy mire vonatkoznak a k�r-
d�sek? Te �gyis minden egyes �tkozott k�rd�sre azt feleled,
hogy "Nem tudom". Addig mondogatod, m�g bele nem k�-
k�lsz . . . - Dempsey m�lyet l�legzett; f�radoz�s�nak kil�t�s-
talans�g�t felismer�, oktat� s�haja volt ez. - Azt�n vissza-
t�rsz ide, �s tov�bb �ld�g�lsz a magad b�z�ben.
Dempsey fejcs�v�lva n�zte a szob�t: a l�gypiszokkal teli
falat a t�bb mint h�romsz�z esztend�s frizsider felett, amely-
ben Godansky val�sz�n�leg tov�bbi s�rkonzerveket �rz�tt.
M�g sohasem tal�lkozott olyan lengyellel, akinek ne lett vol-
na a keze �gy�ben s�r, n�ha eg�szen meleg, m�skor h�t�tt,
vagy csak marad�k.
- H�zd fel az inged, �s induljunk. A pisztolyt pedig add
ide nekem. Civilek nem j�hetnek be fegyverrel a rend�rs�gre,
tudod, az�ta, hogy az a nigger berontott, �s t�k�n l�tte
Czerny hadnagyot. Na, indul�s!
Itt volt m�r az ideje, hogy t�relmetlens�get mutasson Go-
danskyval szemben. Cs�p�re tette a kez�t, �s szigor�an n�zett
a kis emberre. �t perce volt m�r a szob�ban, �s k�r�lbel�l
ugyanennyi ideje volt m�g. A pisztoly cs�ve most Dempsey
�v�nek a csatj�ra ir�nyult. Milyen �rz�s lenne oda kapni egy
goly�t? Mintha egy keny�rsz�ll�t� aut� hajtana �t az ember
m�j�n, �s a h�tgerinc�n�l t�vozna. Nem lenne j�.
Godanskyt elbor�totta az izzads�g. - H�t idefigyeljen, a fe-
n�be is. Nem v�llalok semmif�le rizik�t. Meg�rtette? Ha el-
megyek oda, ugyanolyan tiszt�n kell hogy kij�jjek, mint
ahogy bementem. Meg�rtette?
Minden rendben. �gy l�tszik, Godansky elhat�rozta, hogy
indul. Nem �ri h�t l�v�s az �ve t�j�n.
- Akkor h�t rajta. El�g volt m�r az �tkozott j�t�kaidb�l!
Ide a pisztolyt, m�g miel�tt a t�rsam bedugja a nagy, piros or-
r�t az ajt�n, �s sz�tl�vi a fejedet. - A lengyel apr� szemei ide-
gesen pislogtak az ajt� fel�. - Harminc�t perc m�lva lel�pek
a szolg�latb�l, �s nem fogom miattad eltolni az est�met. -
Most m�r szigor�an besz�lt, mint aki ura a helyzetnek. - El�g
ebb�l a szarakod�sb�l.
Dempsey kiny�jtott ujjal mutatott a pisztolyra, amelyet
Godansky ott szorongatott v�rtelen, feh�r kez�ben. Amikor
az ilyenek begyulladnak, minden v�r�k lemegy a l�bukba.
Ez�rt tudnak olyan gyorsan futni, ha az ember lop�son kapja
�ket.
Godansky tekintete n�mi megnyugv�sr�l tanuskodott.
Megford�totta a pisztolyt, �s a markolat�t odany�jtotta
Dempseynek. Mi volt az a halv�ny, �rnyalatnyi villan�s a sze-
m�ben? R�m�let? Nem csak az. T�bb ann�l. Egy �sszeroppa-
n� ember tekintete volt, amellyel irgalmat k�rt, egy par�nyi
kis lehet�s�get. Dempsey m�r l�tott ilyet. Esz�be jutott, hogy
mir�l van itt sz�. Kegyelemr�l. Persze Max, kegyes igazs�g-
hoz jutsz.
- �lt�zz - mondta Dempsey.
Godansky megborzongott, megfordult, �s ny�lt k�k pamut-
ing��rt. Az egyik sz�k t�ml�j�n l�gott. Felvette, �s r�vid,
t�mpe ujjaival gombolni kezdte. Majomkezei vannak, gon-
dolta Dempsey. A pokr�cszer� anyagb�l k�sz�lt kiskab�t a
falon l�gott, egy kamp�sszegen. Godansky csendben bele-
b�jt, �ggyel-bajjal szorongatva k�zben az inge mandzsett�it.
Dempsey a Smith and Wessont n�zte, mik�zben Godansky
a cipz�rat igazgatta, majd felh�zta. Amennyire Dempsey meg-
tudta �llap�tani, a pisztolynak mind a hat t�ra t�ltve volt. Az
egyik t�lt�ny�rt nem l�thatta, azt, amelyik �ppen egy vonal-
ban volt a cs�vel. �s azt sem, amelyik a forg�t�r t�ls� oldal�n
volt. De a t�bbi n�gy l�that� volt a pisztoly k�t oldal�n. Sz�-
pen dudorodtak a k�v�r kis �loml�vegek. A fegyvert a bal ke-
z�ben tartotta.
- Ok� - mondta Godansky -, induljunk.
Dempsey a h�na alatti tokb�l el�vette a maga 38-as Colt
Pythonj�t, felemelte, �s sz�ven l�tte Godanskyt. Az els� goly�
nekilend�tette a haldokl�t az asztalnak, amelynek fel�lete
m�r eddig is sok s�t�t dolognak lehetett a tan�ja; most v�r
fr�ccsent r�. A m�sodik goly� a mellkasa jobb oldal�n tal�lta
Godanskyt, amit�l a teste lass� �vben felemelkedett, majd a
megroggyan� asztal t�loldal�n �rt f�ldet. Ott kapta a harma-
dik l�v�st, amely �ppen a torka alatt hatolt a mellkas�ba, tel-
jesen sz�tz�zva a g�g�j�t. Remek l�v�sek voltak, hiszen a k�t
ut�bb�n�l Godansky tulajdonk�ppen mozg� c�lpont volt.
Dempsey eltette a pisztoly�t, Godansky�t pedig �ttette a
jobb kez�be. El�vette zsebkend�j�t, a nyikorg�, fak� padl�n
odal�pett Max Godansky holttest�hez, �s leguggolt mell�.

Gorman nem szerette az �jf�lt�l reggel nyolcig tart� �gyele-

tet. Mindig z�gott a feje t�le az ut�bbi tizenh�t �vben. Az
�gyeleti beoszt�s havonta egyszer v�ltozott, h�rom h�napon-
k�nt � ker�lt abba, amelyik �jf�lt�l reggel nyolcig tartott.
Ilyenkor mindennap rossz �rz�ssel �bredt, amikor kis feh�r
Wiestclox �breszt��r�ja kikergette az �gyb�l, �s a s�t�t lak�-
son �t a f�rd�szob�ba �zte. Minden erej�t �sszeszedte, hogy
teljesen fel�bredjen, ami v�g�l siker�lt is.
Ac�lk�k szeme figyelmesen tekintett a s�rga mosd� feletti
t�k�rbe; ez a tekintet, meg a gondosan �polt ez�st�s haj adta
meg sz�gletes, pirospozsg�s arc�nak �l�nk jelleg�t. Mindig
friss �s �sszeszedett volt, Annie szerint m�g alv�s k�zben is.
Nagyr�szt ennek k�sz�nhette gyors el�menetel�t. Mindenkor
tettre k�sz rend�r benyom�s�t keltette; ez volt az �ltal�nos
v�lem�ny r�la.
Gorman er�teljesen, biztos k�zzel borotv�lkozott. M�g
csak tizenk�t perce, hogy felkelt az �gyb�l, de m�r lezuhanyo-
zott, �s a borotv�lkoz�son is t�lvolt. M�sf�l perccel k�s�bb
kil�pett a f�rd�szob�b�l, az arcszesz kellemesen cs�pte a b�-
r�t. A friss, kem�ny�tett feh�r ing odak�sz�tve egy akaszt�n a
f�rd�szoba ajtaj�ra. Olyan begyakorlott mozdulattal ny�lt �r-
te, mint ahogy az �jszaka tovarobog� expresszvonatb�l szok-
t�k felszedni az �llom�sok peronj�ra kik�sz�tett postazs�ko-
kat.
Begombolta mandzsett�it, �s m�r az el�ls� gombokn�l tar-
tott, amikor a konyh�ba �rt.
- J� reggelt, vagy mi a fen�nek nevezz�k - mondta.
Annie Gorman fel�je fordult a konyhaszekr�nyt�l. R�mo-
solygott. Csinos asszony. Hamvas sz�ke haja felt�zve, hiszen
r�videsen visszab�jik az �gyba. Negyven fel� j�r, de teste fe-
szes �s rugalmas. Nem szerette a hideget, m�g az ilyen �ppen
csak h�v�s �jszak�kat sem. Ez�rt azt�n f�ldig �r� s�t�tk�k
pongyol�t viselt. Gorman persze tudta, hogy feles�ge papucs
helyett sz�vesebben j�r mez�tl�b. Mulattatta az asszonynak ez
a szok�sa, amellyel �ppen az ellenkez�j�t �rte el annak, amit
szeretett volna. A b� pongyola miatt nem tudta meg�lla-
p�tani, hogy most van-e rajta papucs.
- Hogy aludt�l? - k�rdezte az asszony.
- �gy aludtam, mint egy �rtatlan csecsem� - felelte, �s
k�zben m�r ny�lt a k�v�skann��rt meg a b�gr��rt, amely oda
volt k�sz�tve a s�rga villanyt�zhelyre. Annie szerette a der�s
sz�neket, Gorman froclizta is emiatt. Azzal ugratta, hogy An-
nie egy nap biztos arra �bred, hogy �nmag�t is s�rg�ra festet-
te.
- �r�l�k, hogy j�l aludt�l - mondta az asszony, �s folytat-
ta munk�j�t. A m�snapi eb�det k�sz�tette el�. Megf�szerezett
s�lt h�st vett ki a m�lyh�t�b�l f�li�ban, hogy lassan kiolvad-
jon. S�lt krumpli �s almam�rt�s lesz majd hozz�. Gorman-
nak szem�be �tl�ttek a nagy, piros alm�k egy t�lban a kre-
dencen. A kupac tetej�n �ppen egy sz�p nagy alma volt. �n-
k�ntelen�l arra gondolt, hogy �ppen olyan, mint az asszony
melle. Egy pillanatig fel�bredt benne a v�gy, b�rcsak ne kelle-
ne most munk�ba mennie, vagy ha m�gis, j� volna, ha kicsi-
vel t�bb ideje lenne az indul�sig . . . Na, tal�n majd reggel . . .
Annie csod�latosan tudott alkalmazkodni hozz�. Gorman
olyan rendszertelen id�beoszt�s szerint dolgozott, hogy az bi-
zony sok el�gedetlens�gre is okot adhatott volna. Annie azon-
ban minden neh�zs�get elsim�tott. Reggelente nem rohant el,
hogy a maga dolgait int�zze. Visszab�jt f�rj�hez az �gyba,
odasimult hozz�, ha erre v�gyott. Tulajdonk�ppen mindig k�-
v�nt�k egym�s k�zels�g�t, a nap b�rmelyik �r�j�ban. Az id�
mindig megfelel�nek t�nt.
Gorman m�r megitta az els� cs�sze k�v�t, s egykett�re ne-
kifogott a m�sodiknak. Egy pillanatra letette a cs�sz�t, hogy a
fekete gyapj� nyakkend�t becs�sztassa a gall�rja al�, �s meg-
k�sse. Azt�n kiitta a k�v�t. Annie betette a barna pap�rba cso-
magolt �telt a frizsiderbe - b�r �k mindig j�gszekr�nynek
mondt�k, ahogy egykor a sz�leikt�l hallott�k. Gyermek�k
eb�dje �gy m�r k�szen �lt. Azt�n a f�rj�hez fordult. Gorman-
nek indulnia kellett.
Az asszony kedvesen hozz�b�jt, �t�lelt�k �s gyeng�den
megcs�kolt�k egym�st.
- �ps�gben gyere haza, Michael.
- �gy lesz - �g�rte. M�g egy �lel�s.
Annie nem k�s�rte ki az ajt�ig, mert �gy gondolta, hogy az
ilyesmi t�ls�gosan b�cs�zkod�s jelleg� lenne. Hiszen tulaj-
donk�ppen csak munk�ba megy. Gorman meg�llt az el�szo-
baszekr�nyn�l, �s felny�lt a legfels� polcra. Olyan sokszor is-
m�telt mozdulat volt ez, hogy azonnal a 38-as kaliber� Colt
automata pisztoly akadt a kez�be. Ott l�gott azon a sz�g�n,
amelyet sok �vvel ezel�tt vert be oda. Ide rakta a fegyver�t,
amikor hazaj�tt. Ezen k�v�l voltak m�g fegyverei, k�l�nb�z�
titkos helyeken. Egy 38-as szolg�lati revolver, amelyet m�g
kezd� rend�r�rszemk�nt kapott; egy k�nny�, r�vid cs�v� De-
tekt�v Special, amelyet akkor v�s�rolt, amikor a civil ruh�s
nyomoz�k k�z� ker�lt �rmesternek. el�sz�r a bet�r�si cso-
porthoz, majd a szerencsej�t�k-fel�gyelethez. Azt�n volt ott
m�g egy kr�mozott, gy�ngyh�z foglalat� pisztoly is, amelyet
egy apr�, aranyberak�sos c�mer d�sz�tett. D�szes holmi, az
egyetlen aj�nd�k, amelyet a rend�rs�gn�l elt�lt�tt �vei sor�n el-
fogadott. A g�pkocsi-keresked�k sz�vets�g�t�l kapta, amikor
� vezette a nyomoz�st, amely egy rendk�v�l �gyes banda
�gy�ben folyt, �s j� eredm�nyt �rt el. A tolvajok behatoltak
oda, ahol a leg�jabb t�pusokat tett�k ki k�zszeml�re, �s on-
nan lopt�k el a kocsikat.
Becs�sztatta a fegyvert a bal cs�p�j�n l�v� tokba. Jobbke-
zes volt, s�rg�s esetben egyszer�en �tny�lt �rte. Gyorsabb �s
egyszer�bb volt ez a mozdulat, ha kocsiban �lt . . . �s akkor is
k�nnyebb, ha el�reg�rnyedt vagy futott. A pisztolyt eltakarta
az egyenruha zubbonya. A nagy, arany �s zom�nc mint�zat�
jelv�ny jelent�s�gteljesen simult a mell�re a bal oldal�n, k�-
r�lbel�l a sz�ve t�j�n. Elk�sz�lt h�t. A rend�rs�gen sz�ks�g
eset�re volt egy fels�kab�tja is.
Megfordult, gyors l�ptekkel kiment az ajt�n, �s �tv�gott a
p�zsiton zsemlesz�n� aut�j�hoz, amelyen a magasba ny�l�
antenn�t meg-megrezegtette az �jszakai szell�. �rezte a k�-
d�t, lehet, hogy havazni is fog. Az �l�s hidegen tapadt a h�t�-
hoz, mik�zben begy�jtotta a motort. A kocsi m�g j� �llapot-
ban volt, nem hajszolta annyira, hogy id� el�tt lerobbanjon.
Hallgatta egy kicsit a motor z�mm�g�s�t, �s csak azt�n kap-
csolta be az ad�-vev�t: kis v�r�s f�ny vil�g�totta meg az arc�t
�s a kocsi belsej�t. Kapcsolatot teremtett a kapit�nys�ggal.
Hallgatta a k�zpont �s a j�r�rkocsik k�z�tti rutin �zeneteket.
- Sz�zegyes a k�zpontnak - mondta.
- Kezdheti, sz�zegyes. - Az �gyeletes hamar jelentkezett;
biztos v�rt�k m�r a h�v�s�t.
- Sz�zegyes a m�sodik k�rzetben, indulok a kapit�nys�g-
ra.
- Ok�, sz�zegyes. A m�sodik k�rzetb�l a belv�rosba. - R�-
vid sz�net, majd a hang folytatta: - J� reggelt, fel�gyel� �r.
Mozgalmas �jszak�nk van.
Gorman nem v�laszolt. Nagy baj eset�n biztos kir�ngatt�k
volna az �gyb�l. Meg azt�n ett�l eltekintve is r�videsen meg-
tud mindent. A kis fekete mikrofont visszaakasztotta a hely�-
re, kifarolt a kocsival az utc�ra, �s elhajtott �szaki ir�nyba, a
Lakeshore Drive fel�. Vigy�zott r�, hogy ne b�gjon fel han-
gosan a motor, hogy ne zavarja a szomsz�dokat, amikor elsu-
han a nagy, feh�r csal�di h�zak el�tt. A legt�bb ablak s�t�t
volt, minden�tt aludtak.
Azon t�n�d�tt, hogy ki a fene v�lasztan� �ppen ezt az �j-
szak�t arra, hogy megt�madja a szomsz�dj�t, a bar�tj�t vagy
egy ismeretlen j�r�kel�t. Aggodalomnak nyoma sem volt a
gondolataiban, tudta, hogy a trag�di�k mindenk�ppen ott
v�rnak r�, amikor munk�hoz kezd.

Independence - Cuyahoga Heights - Newburgh majd Cleve-

land az ir�ny. A hatalmas Dodge kerekei �lesen csikorogtak
a Willow aut�p�lya betonj�n: ez a hang olyan cs�bos volt
Harry Prochak sz�m�ra, mint Loreley dala. A motor remeg�-
se v�gigfutott a vol�non �t a karjaiba, eg�szen a v�ll�ig. Egy-
gy� v�lt a motorral, r�sze lett a g�p erej�nek. Kamionosnak
sz�letni kell, mondogatta sokszor az apja. Olyan t�ny volt ez,
amelyet Harry Prochak nem is akart tagadni. �gy v�lte, hogy
� az aut�sztr�d�ra sz�letett, de alapvet�en m�gis �tlagember.
Kamionos. A visszapillant� t�k�rbe tekintve �szrevette, hogy
egy Volkswagen eredt a nyom�ba. Vezet�je igyekezett egyre
t�bbet kipr�selni a f�ny�r�g�p-motorj�b�l. Prochak elvigyo-
rodott, �s r�taposott a g�zra.
- Dolgozz meg �rte, te marha - mormolta -,-szenvedj meg
�rte !
A kis aut� nagy nehezen elhaladt mellette, mindv�gig hegy-
nek fel.
Prochak f�kezet! egy kiss� figyelte, ahogy a sebess�gm�r�
mutat�ja 110-r�l visszaesik 80-ra. Am�gy is gyorsabban j�tt a
tervezettn�l. Tizenegy harmincat mondott az az ember.
A Clark Avenue el�gaz�sn�l kell lennie tizenegy harminckor.
Ha tov�bbra is �gy megnyomja, t�l kor�n �r oda.
Amikor oda�rkezett, meg�llap�totta, hogy kit�n�en v�lasz-
tott�k meg a helyet: �ppen t�l a v�roshat�ron, az �llamrend-
�rs�g szempontj�b�l: viszont el�g t�vol ahhoz, hogy m�r ne
nagyon j�rjanak errefel�. Prochak sz�p finoman nyomta le l�-
b�val a l�gf�ket, �s odakorm�nyozta a kocsit a padk�ra. Le-
m�szott a vezet��l�sb�l, �s a kamion v�g�hez ment. El�vette
a zsebl�mp�j�t. Hideg volt, porh� sz�lldog�lt az orsz�g�t fe-
lett, mint egy csipkef�tyol foszl�nya. Lassan l�pkedett egyik
ker�kt�l a m�sikig, l�mp�j�val r�vil�g�tott a felnikre, mintha
csak azt vizsg�ln�, hogy nincs-e valahol s�r�l�s. Hallotta,
hogy k�zeledik m�r a m�sik kamion, de oda sem n�zett. �p-
pen a saj�tj�nak a v�g�n�l �llt, h�tat ford�tva a k�zeled� ref-
lektorf�nynek. Hallotta, hogy az aut� csikorogva f�kez, ki-
nyitj�k a vezet��l�s mindk�t ajtaj�t, �s l�p�sek k�zelednek.
A fog�t csikorgatta �s v�rt, a szem�t lecsukta, felk�sz�lt arra,
ami t�rt�nni fog. Egy k�z v�llon ragadta �s megford�totta, de
szinte gyeng�den. Azt�n mintha milli�nyi l�mpa villan�sa �r-
te volna a szemgoly�j�t, eg�szen az agy�ig hatolva. Nem �rez-
te, hogy elv�g�dik. Mintha a t�r v�gtelens�g�ben lebegett vol-
na, belesodr�dva a felh�k s�t�tj�be. El�reny�jtotta a kez�t,
hogy meg�rintse a csillagokat, de csak az orsz�g�t sz�l�nek
jeges kem�nys�g�t tapintotta. Felfel� n�zett. A k�t kamion
majdnem felette �llt, �gy magasodtak az �jszakai �gboltra,
mint feltornyosod� �p�letek. Emberek mozogtak a k�t kocsi
k�z�tt. Prochak becsukta a szem�t, az arc�t a hideg f�ldh�z
szor�totta. Ez cs�kkentette hal�nt�k�nak l�ktet�s�t, ahol az
�t�st�l vagy t�z centim�teres ny�lt seb t�tongott. A v�r sz�les,
meleg cs�kban folyt a homlok�ra, onnan meg az orrnyerg�re.
Nem volt kellemetlen �rz�s. K�zdenie kellett, hogy el ne
aludjon. Tennival�i voltak. M�g nem volt t�l mindenen.
Nagy er�fesz�t�ssel felt�rdelt, �s a h�ts� zseb�be ny�lt. Az
ac�lbilincs oldalra cs�szott, �s k�tszer is elvesztette az egyen-
s�ly�t, amikor megpr�b�lta el�venni. �gy m�g ink�bb lecs�-
szott a t�lt�sr�l, t�rd�n elszak�totta a nadr�gj�t a kem�ny tala-
jon. V�g�l siker�lt el�szednie a bilincset, h�ta m�g� tette a
kezeit, r�juk kattintotta, �s felny�g�tt, mert az egyik z�r be-
cs�pte a b�r�t.
T�lesett h�t rajta. Megtette. A sz�l seg�tette, hogy kitisztul-
jon az agya, az arc�ra fagyott v�r leragasztotta a bal szem�t.
Nem tudta kinyitni. H�sz percig is eltartott, m�g a t�lt�sen
f�lkapaszkodott az �t sz�l�ig. Ahol meredekebb volt a t�lt�s,
le�lt, h�t�t nekit�masztotta, sarkait a f�ldbe v�jta. Egy-egy
er�fesz�t�ssel t�z-h�sz centim�tert haladt, m�g v�gre f�l�rt, �s
l�bra �llt. Neh�z feladat volt ez, megbilincselve alig tudta
meg�rizni az egyens�ly�t. A m�sik kamion m�r elment, az �v�-
nek a h�ts� ajtaja sz�lesre t�rva. Ott �llt kiss� ingadozva a ka-
mion mellett. H�rom aut� is elsuhant an�lk�l, hogy lass�tott
volna. Semmibe se vett�k a ki�ltoz�s�t. Senki sem szereti a
v�rfoltos aut�stopposokat. V�g�l egy teheraut� odag�rd�lt az
�t sz�l�re, �s meg�llt mellette. A sof�r kihajolt az ablakon.
Fiatalember volt, arcvon�sain f�lelem �s agg�d�s.
- Jesszusom! Mi a fene t�rt�nt veled?
- Seg�ts pajt�s - ny�gte Prochak. - H�vd a rend�rs�get . . .
kiraboltak!

A rend�rs�g r�di�s�nak szem�lytelen hangja a belv�ros fel�

menet eg�sz �ton k�s�rte Gormant. Ez a hang volt sz�m�ra a
lemezlovas �s egyben a h�rk�zl� is. A kora m�rciusi tavasz il-
lata sz�llt m�r a leveg�ben annak ellen�re, hogy az Erie-t� fe-
l�l hideg sz�l f�jt, �s az embereml�kezet �ta leghidegebb t�l
ut�n a h� gy�t�rte m�g a t�voli k�lv�rosokat. A prostik �jb�l
ki�lltak az utc�ra, s�t m�r be is gy�jt�tt�k �ket. A zsaruk f�l-
plankoltak n�h�ny gar�zst, ahol szerencsej�t�kosokat kaptak
el. �ket is behozt�k, b�r nem ment valami k�nnyen. A ha-
z�rdj�t�kkal foglalkoz� r�szleg seg�ts�get k�rt. Az Euklid
Avenue-n �s a Keleti 75. utca sark�n cserbenhagy�sos g�zol�s
t�rt�nt. A 47. utc�ban a Houghn�l kiraboltak egy italboltot.
A Scranton Roadon vereked�s volt. Ezekb�l a h�rekb�l �ll v�-
g�l is �ssze egy nagyv�ros b�n�z�si statisztik�ja. Biztos sor
ker�l m�g egy s m�sra az �jszaka folyam�n. Lesz m�g vereke-
d�s, amikor a mulat�k z�rnak . . . egy-k�t l�v�ld�z�s is. Biz-
tos, hogy k�sel�sre is sor ker�l . . . T�gl�val bevernek egy kira-
katot . . . Egy-k�t embert kirabolnak, tal�n nemi er�szak is
lesz. Gorman nem figyelt igaz�n a r�di�j�b�l sz�l� monoton
hangra. Amit hallott, az pillanatnyilag m�g nem tartozott r�.
Nem volt az � felel�ss�ge, hiszen csak t�z perc m�lva l�p szol-
g�latba.

M�sodikfejezet

Charles Gruebner fel�gyel� savany� pof�val n�zte az asz-

tal�n tornyosul� iratokat. Az �r�j�ra pillantott. �jf�l. A v�r�s
m�sodpercmutat� �ppen elhaladt a tizenkettes felett, �s m�r
le is �rkezett a hatoshoz, amikor Gorman bel�pett a szob�ba.
- K�st�l - mondta Gruebner - harminc m�sodpercet. - Ki-
k�sz�l�dott a sz�kb�l, �s p�klap�t kezeit a magasba emelve,
nagyot ny�jt�zkodott. - J�zusom, micsoda �jszaka volt! M�r
hat �rakor elszabadult a pokol, �s az�ta is benne vagyunk a
szarban.
Gorman a jelent�sek tekint�lyes halmaz�ra pillantott. - Na,
mondd el, mi a baj.
Gruebner megcs�v�lta a fej�t. - Mindegyik nyomorult pa-
p�r �nmag��rt besz�l. Az erk�lcsrend�szet eg�szen megva-
dult. Azt hiszem, Ohio minden kurv�ja itt van m�r, fent az
emeleten.
Gorman elmosolyodott. - Mulats�gos �jszak�ra van kil�t�-
sunk. Maradj m�g itt egy kicsit.
- Persze! - felelte Gruebner. - Mulats�gos! Csak n�zd meg
�ket! �gy marj�k egym�st, mint az �hes macsk�k. - J� hango-
sat b�f�g�tt. - Bocs�nat! Eszedbe ne jusson, hogy a Walnut
utc�ban megny�lt �j �tkez�ben egy�l valamit! A szak�csuk
gy�l�li a zsarukat.
- Te mit ett�l? - k�rdezte Gorman, mik�zben levette a zub-
bony�t, �s beakasztotta az ajt� melletti szekr�nybe.
Gruebner ism�t b�f�g�tt egyet. - Ki tudn� megmondani!
Valamit, amit befedett a paradicsomm�rt�s. - Kih�zta az �r�-
asztal fels� fi�kj�t, �s kivett egy pisztolyt, kopott, fekete b�r-
tokban. Az �v�re csatolta, tekint�lyes pocakja al�. A fegyver
fikarcnyit sem v�ltoztatott Gruebner megjelen�s�n. �gy n�-
zett ki, mint egy s�rgy�ros, aki nagyon is kedveli a saj�t gy�rt-
m�ny�t. A pisztoly egy�ltal�n nem illett az egy�nis�g�hez.
A l�tszat azonban csal�ka. Gruebner hatvanegy �ves volt,
�reg r�ka a szakm�ban. Olyan parancsnok, aki hidat jelent a
r�gi �s az �j k�z�tt. Az unok�ja j�r�rkocsin teljes�t szolg�latot
az East Side �t�dik k�rzet�ben. � pedig mindig el�gg� ke-
m�nyk�t�s�, el�gg� eszes �s el�gg� alkalmazkod� volt ahhoz,
hogy �letben maradjon. Most, harminc�ves szolg�lat ut�n, tu-
lajdonk�ppen b�rmikor nyugd�jba mehetne, de m�g nem
akar. Ennyi �v ut�n az �letbenmarad�s izgalmas j�t�k lett a
sz�m�ra. Egyszer�en csak arra v�gyott, hogy minden reggel
egy �jabb, mozgalmas napot hozzon.
- Jimmy Dempseyt �s Carl Rich-t behozt�k a gyilkoss�gi
csoportra, hogy tegyenek vallom�st. Jimmy ugyanis kiny�rt
egy fick�t, akit �ppen be akart k�s�rni.
Gorman-nek meg kellett hallgatnia, hogy mi minden ad�-
dott ezen az �jszak�n: pletyk�lkod�s, utcai lesz�l�t�sok, kur-
v�lkod�s. M�g j�, gondolta, hogy Gruebner hagyott neki any-
nyi id�t, hogy levehesse a zubbony�t.
- Kit �lt meg?
Gruebner kivette a hamutart�b�l egy m�g valamennyire
sz�vhat� szivar maradv�ny�t, azt�n a f�l tucatnyi csikket bele-
�nt�tte a pap�rkos�rba. A helyis�g csak �gy b�zl�tt t�l�k.
- Egy alkalmi kamionost, n�v szerint Godanskyt. A h�lye
fegyvert fogott Jimmyre.
- Max Godansky?
Gruebner b�lintott, mik�zben r�vid, vastag ujjai meglep�
gyeng�ds�ggel fogdost�k, egyengett�k a szivart, let�r�lt�k r�-
la a r�tapadt hamut. - Igen, Max Godanskyt. Ismered?
- Hallottam r�la.
- H�t most b�cs�t mondhatsz neki. H�rmat kapott a mell-
kas�ba. Dempsey a f�l�re panaszkodik. Rettenetes az ilyen
zaj egy kis szob�ban, de egy�bk�nt j�l van. Marha szerencs�je
volt.
- �gy szokt�k mondani. - Gorman gondterhelt lett, de ez
nem l�tszott meg rajta. Csak a feles�ge figyelt volna fel arra a
kis p�rra, amely el�nt�tte az arc�t, meg arra, ahogy az �ll�n
megfesz�lt a b�r. Igyekezett nyugodtnak l�tszani. - Lehet
benne valami. Marha szerencs�je volt.
Gruebner morgott egyet, de lehet, hogy csak b�f�g�tt. -
Marha szerencs�je. A rokonaid halomra �lik egym�st Belfast-
ban . . . Te, mondd csak, hol tart most Dempsey? N�gyn�l?
- �tn�l.
Gruebner busa szem�ld�ke al�l furcsa pillant�st vetett r�.
- �tn�l. T�bben m�r azon t�n�dnek, tesz-e ilyenkor egy-egy
jelet a pisztoly�ra.
- J� zsaru - mondta Gorman.
- Persze . . . persze. Pokolian j� zsaru. De tulajdonk�ppen
err�l az esetr�l m�g jelent�st sem kaptam. Majd megkapjuk,
amint Welch elk�sz�l a g�pel�ssel . . . Lehet, hogy csak j�lius-
ban.
Gorman elmosolyodott. Earl Welch �rmester magas, feke-
te, �szt�v�r nyomoz� volt a gyilkoss�gi csoportn�l, mindent
vill�mgyorsan csin�lt, kiv�ve a g�pel�st.
- Van-e m�s, amir�l tudnom kellene?
Gruebner olyan figyelmesen vizsg�lgatta a szivarja v�g�t,
ahogy egy �kszer�sz vesz szem�gyre egy �r�t. - A legjav�t a
v�g�re hagytam. Ism�t kifosztottak egy kamiont. Kint a 21-es
m��ton, pont azon az �tkozott aut�p�ly�n! A sof�rt most kel-
tik �letre. J�l kup�n v�gt�k egy szerel�vassal.
Gorman az als� ajk�t harapd�lta, �s odal�pett az �r�asztal-
hoz, amely most m�r az �v� lesz reggel 8 �r�ig.
- A f�n�k tud m�r r�la?
- A pokolba is, persze hogy tud. �gy p�f�g, mint egy fa-
z�k, mint egy kukta. Otthon kell majd felh�vnod, amint a so-
f�r vallom�st tett.
Gruebner kinyitotta a szekr�ny�t, �s felvett egy zubbonyt,
�ppen olyant, mint Gorman�, csak n�gy sz�mmal nagyobbat.
Az arany rangjelz�s fennk�lt m�lt�s�ggal ruh�zta fel hatal-
mas test�t.
Mik�zben begombolkozott, megk�rdezte: - Mit tudsz err�l
a Godanskyr�l?
Harmincegy �v hivat�sos gyanakv�sa rejlett ebben a k�r-
d�sben. Az �vek sor�n m�r reflexsz� v�lt: mindig k�rdezni,
�jb�l �s �jb�l, am�g csak t�mpontot nem ny�jtanak a v�la-
szok. Mi�rt vagy itt? Mit tett�l? Mi�rt tetted? �s kicsoda ne-
ked ez a Max Godansky?
Gorman le�lt az �r�asztalhoz, �s egy kicsit �trendezett rajta
mindent: arr�bb tolta a telefont, megv�ltoztatta a ceruzatart�
hely�t, hogy jobban a keze �gy�ben legyen. - A rabl�si cso-
port bes�g�ja volt. Daley �s Winshaw tartott�k k�zben. Csak-
is �n tudhattam err�l. �n fedeztem �ket.
Gruebner t�preng� arc�n �jabb r�ncok jelentkeztek. - Ha
bes�g� volt, mi�rt fogott pisztolyt Dempseyre?
Gorman a tart�ban l�v� ceruz�kkal babr�lt. - Dutch, ne fe-
tedd, hogy csak h�rom perce �rkeztem ide. - Gruebner hol-
landus volt, ez�rt bec�zt�k Dutchnak.
- Ok�, de te vagy az �jszakai f�n�k, �s az�rt kapod a fizet�-
sedet, hogy mindent tudj�l. - Egy v�llr�nd�t�ssal beleb�jt fel-
s�kab�tj�ba, �s kiment az ajt�n; a folyos�n lassan l�pkedett,
mint aki nem sz�vesen t�vozik. Lehet, persze, hogy �ppen-
csak ezt az ill�zi�t keltette.
- Tal�lkozunk a temet�sen.
- Persze - mondta Gorman, an�lk�l, hogy feln�zett volna.
Figyelte, ahogy Gruebner s�lyos l�ptei t�volodnak, azt�n h�t-
rad�lt sz�k�ben, �s egy pillanatig a mennyezetet b�multa.
Most m�r � a parancsnok, �ppen �gy re�h�rul minden fele-
l�ss�g, mint egy haj� kapit�ny�ra a tengeren. A prostitu�lta-
kat m�r list�ba vett�k, �gy h�t ez az eg�sz nem okoz gondot
neki. Legs�rg�sebben a Dempsey-f�le l�v�ld�z�ssel �s az or-
sz�g�ti fosztogat�ssal kell foglalkoznia. El�red�lt, �s bekap-
csolta a h�zi telefont, hogy besz�ljen az ir�ny�t�teremmel.
- Itt Gorman - mondta pattog� hangon. K�ldj�k be hoz-
z�m Daleyt �s Winshaw-t.
- Mindketten nappali szolg�latban vannak, uram - v�la-
szolta Kelmo �rmester -, nincsenek bent.
Gorman igyekezett eltitkolni a bossz�s�g�t. Kelmo min-
denkit gy�l�lt, akinek n�la magasabb rangja volt. Makacs
rendszeress�ggel bukott meg ugyanis minden egyes vizsg�n,
amely az el�l�ptet�shez sz�ks�ges lett volna. A Harvard eln�-
ke �s teljes tan�ri kara sem lett volna k�pes �gy korrepet�lni
Kelm�val, hogy �tcs�sszon. H�la istennek, mert igen rossz �r-
mester volt, �s bizony�ra rohadt hadnagy v�lt volna bel�le.
- Nem �rdekel, hogy vak�ci�znak-e. Besz�lni akarok ve-
l�k. Teremtse �ket el�, amilyen hamar csak lehet.
- Ok�, fel�gyel�.
M�g csak t�z perccel m�lt �jf�l, de m�ris �rezte gyomr�ban
a fesz�lts�get. R�gy�jtott egy Camelre, �s k�h�g�tt. Go-
dansky! Egymilli� ember van Cleveland v�ros�ban, �s James
Dempseynek pont Max Godanskyt kellett agyonl�nie. M�lyet
szippantott a cigarett�b�l, azt�n elnyomta a hamutart�ban;
amely �ppen egy csomagnyi csikkel telik majd meg a szolg�-
lat v�g�re. A telefonkagyl� ut�n ny�lt, �s felh�vta a gyilkoss�-
gi csoportot. Welch jelentkezett, hangj�n �rezhet� volt, hogy
a kagyl�t jobb v�ll�val szor�tja a f�l�hez.
- Gyilkoss�gi csoport. Welch.
- Gormar besz�l. Ott van n�latok Dempsey?
R�vid sz�net. Azut�n: - Megpr�b�lhatja a laborat�rium-
ban, fel�gyel� �r.
- Tett m�r vallom�st?
- Nem, uram. Carl Rich jelent�s�n dolgozom.
- R�gt�n besz�lni akarok vel�k, ahogy v�geztek. Amikor
Dempsey visszaj�n a laborb�l, mondja meg neki, hogy j�jj�n
be hozz�m.
- Igen, uram.
Earl Welch nyomoz� �rmester letette a kagyl�t, �s rossz-
kedv�en b�multa az �r�g�p�be k�sz�tett pap�rlapot. Az eg�sz
vil�gon nem volt semmi, amit jobban ut�lt, mint a vallom�sok
g�pel�s�t. Ez a mostani pedig, mintha m�r egy �r�kk�val�s�g
�ta tartott volna. B�rcsak egy istenverte reg�nyt g�pelhetne
ink�bb.
- H�t akkor - s�hajtott -, azut�n mit csin�lt?
Carl Rich feszengett a sz�ken. Csupa izzads�g volt mindk�t
tenyere, hi�ba szor�totta a nadr�gj�hoz. Sov�ny, beteges arc�-
b�l a megszokott kev�ske sz�n is elt�nt. Vil�gosk�k szeme
megh�kkent�en s�t�tnek l�tszott b�r�nek fak� sz�rkes�g�hez
k�pest. Nagyon megl�tszott rajta, hogy m�r �tvenk�t �ves.
Welch k�z�mb�sen b�mult r�, v�rta, hogy megsz�laljon.
Eddig m�g sohasem szentelt k�l�n�sebb figyelmet Carl Rich-
nek; sz�m�ra csup�n egyike volt azoknak a nyomoz�knak,
akik t�l az �tvenen, csak t�ltik az id�t, �s v�rj�k a nyugd�ja-
z�st. Carl Rich m�r akkor viselte a rend�rs�g jelv�ny�t, ami-
kor Earl Welch m�g r�vidnadr�gos kisfi� volt. Rich teh�t r�g-
�ta itt volt Welch k�rnyezet�ben, de m�g sohasem mondt�k
neki, hogy err�l az emberr�l vegyen p�ld�t. Carl Rich-r�l sen-
ki sem mes�lt �rdekes "zsarut�rt�neteket". Jelent�ktelen nulla
volt. Egy a sok k�z�l. Welch-nek �gy mell�kesen esz�be ju-
tott, hogy Rich-nek milyen k�l�nleges �lniakar�sra lehet
sz�ks�ge ahhoz, hogy reggelente felkeljen, �s szemben�zzen
az el�tte �ll� hossz� nap nyomor�s�gaival.
- Nos? - k�rdezte halkan.
Rich nyelv�vel megnedves�tette az ajk�t, tork�t k�sz�r�lte,
�s egy apr�t k�hentett.
- Hol is tartottam?
Welch elnyomott egy s�hajt. - A Keleti 23-dik utca 357-es
sz�m� h�z�ban �lldog�lt a l�pcs�h�zban.
Carl ism�t mocorgott a sz�ken, keresztbe tette a l�b�t, majd
ism�t vissza, el�red�lt, �gy b�multa a piszkos lin�leumpad-
l�t.
- H�t . . . �n . . . ottmaradtam az el�t�rben, hogy fedezzem
Dempsey nyomoz�t, amikor bement a gyan�s�tott, Godansky
szob�j�ba . . .
- Lassabban - sziszegte Welch. - Nem vagyok magn�k�-
sz�l�k. - Fekete, merev mutat�ujjaival b�k�dte a r�gi Re-
mington kopott billenty�it. - Ok� - motyogta. - A gyan�s�-
tott, Godansky szob�j�ba . . . Folytassa, de lassan, ember, las-
san!
- H�t, odabent p�rbesz�d folyt a gyan�s�tott Godansky-
val de nem �rtettem a szavakat. Vagy �rjuk ink�bb �gy, hogy
"csak hom�lyosan hallottam a besz�det". Ezt k�vette azt�n a
l�v�sek d�rren�se. �sszesen hat l�v�st hallottam. A goly�k
k�z�l h�rom bels� c�lt �rt . . . vagy �rjuk ink�bb �gy, "bels�
fel�letet" .
- Az isten�rt! - morogta Welch k�ts�gbeesetten, mik�zben
kiikszelte a szavakat. - Hat�rozza el, hogy mit mond!
- Bocs�nat - menteget�z�tt Rich. Egyre ink�bb el�nt�tte
az izzads�g, �s �melyegni kezdett. �gy �rezte, hogy felt�r va-
lami a tork�ba, ahogy a higany szokott a h�m�r�ben. Nagy
volt a meleg az �r�asztalokkal telezs�folt kis szob�ban. V�-
gy�dva gondolt a hideg, sz�lj�rta utc�kra. B�rcsak odakint le-
hetne, futhatna csak �gy a hom�lyba, bel�legezve a cs�p�s,
tiszta leveg�t.
- Ne hagyjon m�r ilyen sok�ig bizonytalans�gban - mond-
ta Welch g�nyos hangs�llyal.
Rich �gy kapkodta a leveg�t, mintha fuldokolna. Welch
pedig agg�dva figyelte.
- J�l van, Carl?
- Persze . . . persze. Pomp�san.
- Meglehet�sen z�ld az arcsz�ne. Hozzak mag�nak vala-
mit? Egy poh�r vizet? Egy k�l�t?
Rich megr�zta a fej�t, �k�lbe szor�totta a kez�t, hogy er�t
vegyen mag�n. M�g k�r�lbel�l egy perc, �s t�l lesz mindenen.
Ki kell b�rnia. - Olvassa el, k�rem, az utols� mondatot -
mondta gomb�ccal a tork�ban.
- Bels� fel�letet . . .
- Igen a szoba bels� fel�let�t . . . �s a goly�k kijutottak az
el�t�rbe, k�zel ahhoz a helyhez, ahol �lltam. Ezek a l�ved�-
kek belef�r�dtak az el�t�r faanyag�ba �s a vakolatba. ...
Ut�bb kiszedt�k �ket a ballisztikai vizsg�lathoz.
A test�t j�ghidegnek �rezte. Az izzads�g keskeny cs�kban
folyt le a h�t�n. Az �r�g�p minden egyes billenty�j�nek le�t�-
se olyan volt, mintha egy sz�get vertek volna a kopony�j�ba.
Welch �ppen akkor k�l�nleges nyomat�kkal �t�tt le egy
pontot. - Ez az eg�sz? - Rich feje megr�ndult, �s ezt Welch
b�lint�snak vette. - Mag�t nem tal�lta el semmi? Se vakolat,
se szil�nk?
- Nem - felelte Rich kiss� t�l gyorsan. - El�rehajoltam.
Majdnem n�gyk�zl�b voltam . . . azaz miut�n az els� goly� �t-
j�tt a falon . . . lekuporodtam.
Welch a foga k�z�tt sz�vta be a leveg�t. - A fen�be is!
Nincs erre semmi sz�ks�g. Am�gy is t�l hossz� az eg�sz. -
Kir�ntotta a pap�rt a g�pb�l, �s odacsapta a nyomoz� el�. -
Olvassa el, �s �rja al�.
- Nem kell elolvasnom.
- De igenis kell. Nem ismeri a szab�lyzatot? Olvassa!
Rich elolvasta, vagy legal�bbis �gy tett, mint aki olvas.
Szem�veg n�lk�l a s�r� sorokban g�pelt sz�vegb�l tulajdon-
k�ppen nem l�tott m�st, mint elmos�dott fekete cs�kokat a fe-
h�r pap�ron. El�vehette volna a szem�veg�t a kab�tja zseb�-
b�l, de nem a hi�s�ga akad�lyozta meg ebben. Az igazs�g az
volt, hogy nem is akarta elolvasni. Nem akarta l�tni a hazug-
s�gokat.
- Pomp�s - mondta csendesen. - Adjon egy tollat.
Welch l�tv�nyos mozdulattal odaadott egyet. - �r�m volt
sz�momra �nnel dolgozni Mr. Rich, rem�lem, hogy megel�-
ged�s�re szolg�ltam. Ami m�g hi�nyzik, azt majd �n kit�lt�m.
Fontoskod� fr�ter, gondolta Rich rosszkedv�en. Persze,
megengedheti mag�nak. Fiatal. Az �let m�g nem r�gta pof�n.
Minden egyes nap n�p�nnep�ly a sz�m�ra. Fel�llt, �melyg�se
most m�r kritikus m�reteket �lt�tt. �sszeszor�totta a fog�t, �s
foh�szkodott, hogy ne t�laljon ki mindent Welch �rmester
asztal�ra.
- Elmehetek . . . m�r? Kicsit gyeng�nek �rzem magam.
Welch sz�npadias mozdulattal felelt: - Fiatal m�g az �jsza-
ka. �lvezze! Sz�rakozzon!
Rich hirtelen elfordult, �s merev l�ptekkel t�vozott a szob�-
b�l. A toalet fel� sietett. Izzadt homlok�t a falnak t�masztva
h�nyni kezdett.

A fegyver tompa, ugat�sszer� hangot hallatott, �s az �gett

puskapor szaga bet�lt�tte a szob�t. Majdnem bet�lt�tte, de
nem eg�szen. Otto Mengus pip�j�nak illat�val nem b�rt. Nem
egyszer�en kifaragott gy�k�r volt ez a pipa, hanem Mengus
arc�nak a tartoz�ka. �gy �llt ki oldalt a sz�j�b�l, mint egy s�-
t�tbarna agyar. A pip�b�l csak �gy gomolygott a f�st. Ha va-
laki meg akarta tal�lni Otto Mengust az �p�letben, csak a do-
h�ny�nak szag�t kellett k�vetnie.
- No, �s most m�g egyet a biztons�g kedv��rt, Jimmy -
mondta Mengus a sz�ja sark�b�l. Max Godansky Smith &
Wessonj�val egy f�mhord�ra c�lzott, amelyet vattahullad�k-
kal t�mtek tele. Megh�zta a ravaszt. A nagy pisztoly vissza-
�t�tt Mengus apr� kez�ben, a l�v�s zaj�t elfojtotta a hord� �s
a benne l�v� vastag vattar�teg.
Dempsey lovagl� �l�sben �lt egy sz�ken, �s figyelte Men-
gust. Arc�ra k�z�mb�ss�g, unalom �lt ki. K�r�ln�zett a kes-
keny, hossz� asztalokkal �s t�m�ntelen m�szerrel telizs�folt
szob�ban.
- �gy n�z itt ki, mint amikor zsibv�s�rt rendeznek egy ga-
r�zsban.
Mengus elvigyorodott. A b�n�gyi laborat�rium emberem-
l�kezet �ta az � birodalma volt. B�szke volt arra, hogy ilyen
abszol�t k�oszban is tud dolgozni.
- Az�rt a feladatokat m�giscsak megoldjuk - mondta hal-
kan. Letette a pisztolyt az asztalra egy villany k�v�f�z� �s egy
mikroszk�p k�z�. Azt�n kotor�szni kezdett a vattab�l�sben.
Ide-oda ny�lk�lt a foszl� sz�lak k�z�tt, mint ahogy a guber�-
l�k szoktak a szemetesv�dr�kben. Kotkod�csol� hangot hal-
latott, amikor r�tal�lt a k�t revolvergoly�ra. Betette egy bor�-
t�kba, c�mk�t tett mindegyikre.
- Ok�, Jimmy, �rd csak al�, hogy igazolod, miszerint ezek
Godansky fegyver�b�l kil�tt goly�k, �s akkor m�r mehetsz is.
- �ppen ideje. - Fel�llt, odal�pett az asztalhoz. - Mire ju-
tott�l a pisztollyal?
Mengus v�llat vont. - Puszt�n egy haszn�lt revolver, teliste-
le Godansky ujjlenyomat�val. N�h�ny hajsz�l, egy kis oda-
sz�radt v�r a foganty�j�n. J� r�gen valakit biztosan alaposan
fejbe v�gott vele.
- Ha a fegyverek besz�lni tudn�nak . . . - mondta Demp-
sey csendesen.
Mengus odany�jtotta neki a bor�t�kot �s egy goly�stollat
is. Dempsey odafirk�lta a nev�t a c�mke alj�ra, mik�zben
Mengus k�kessz�rke f�st�t f�jt az arc�ba.
- Tulajdonk�ppen mi a fene van ebben a kever�kben, amit
sz�vsz, Ott�? D�gl�tt egerek?
- Nagyr�szt Old Crow doh�ny, f�l kil�nyi Cavendishhez
keverve. Egy narancs meg egy citrom h�ja . . . �ssze kell ke-
verni, �s egy h�napon �t j�l lez�rva tartani.
- Eg�sz vagyont kereshetn�l, ha rovarirt�k�nt hozn�d for-
galomba - mondta Dempsey.
Mengus az ajt�hoz k�s�rte Dempseyt, �s duzzogott az �t �rt
s�rt�s miatt. - Az �regem m�g doh�nyt r�gott, egy rumba �z-
tatott zacsk�ban tartotta. Any�m nem engedte meg, hogy
bent a h�zban r�gja a doh�nyt. Rendszerint k�nt �lt a gar�zs-
ban, �s egy v�d�rbe k�pk�dte.
- Fura ember lehetett az �reg.
- Van ann�l rosszabb is, mint hogy valaki eg�sz �let�ben
csak �ld�g�l, �s k�pk�di a bag�t. - Kinyitotta az ajt�t. - El-
m�sz Rinzo temet�s�re?
- Ez az �vad t�rsadalmi esem�nye - felelte Dempsey.
Mengus bifok�lis szem�veg�nek fels� r�sz�n �t n�zett r�. -
Ne l�gy tiszteletlen egy halottal, Jimmy.
- Mindannyian halottak vagyunk, Ott� - mondta Demp-
sey.

Gorman kil�pett a szob�j�b�l, �s �szrevette, hogy a folyos�n,

k�t egyenruh�s rend�r k�z�tt ott van Harry Prochak. Arc�n
m�g mindig az odasz�radt v�r, a fej�n k�t�s, azon is v�r�s fol-
tok. K�t keze m�g mindig a h�ta m�g�tt, megbilincselve.
- Mit akarnak itt ezzel az �rizetessel? - k�rdezte d�h�sen.
Prochak bizonytalanul vigyorgott. - A fen�be is, nem va-
gyok �n �rizetes, hanem egy nyomorult �ldozat.
A zsaruk egyike �sszekapta mag�t, �s vigy�zz�ll�sban felel-
te: - A 21-es aut�p�ly�n fosztott�k ki, . . . uram.
Gorman szigor�an n�zte. - �s mi�rt van megbilincselve?
A rend�r megvonta a v�ll�t. - �gy tal�ltunk r�.
- H�t akkor vegy�k le r�la a bilincset.
- Persze, ha meglenne a kulcs.
Gorman id�nk�nt azt gondolta, b�rcsak egy r�gi rend�rka-
pit�nys�gnak lenne a parancsnoka, valamikor a sz�zadfordu-
l�n, egyike azoknak a kem�nyk�t�s� ikreknek, akik nem res-
teltek seggbe r�gni egy k�zrend�rt, m�ghozz� pontosan �s
hat�rozottan, s�lyos bakancsuk hegy�vel.
- Van ugyeb�r m�hely�nk? - k�rdezte lassan artikul�lva a
szavakat. Azon volt, hogy a d�h�nek nyoma se �rz�dj�k a
hangj�ban. - Itt van lent az alagsorban. Tal�lni ott mindenf�-
le szersz�mot. F�mf�r�szt . . . r�dv�g�t . . . Most pedig azt
akarom, hogy menjenek le, de sebesen, �s szedj�k le err�l az
emberr�l a bilincset, m�ghozz� �t istenverte m�sodpercen be-
l�l!
Prochak vigyorgott, ak�r egy majom. �r�m volt n�znie,
hogy az �les termet� zsaru hogyan ugrik, mint egy k�ly�k,
akit megfeddett a tan�t�ja. M�g akkor is vigyorgott, amikor �t
perccel k�s�bb bevezett�k Gorman szob�j�ba.
Gorman hellyel k�n�lta a kamionost.
Prochak h�l�san le�lt, m�g mindig d�rzs�lgette f�j� csuk-
l�it. - Igen, uram . . . kint a 21-esen. Azt hittem, hogy az egyik
gumim leengedett, �gy h�t f�lre�lltam.
- Hol a 21-esen?
- A Clark-el�gaz�s k�zel�ben. Kisz�lltam, hogy megn�z-
zem a kerekeket . . . Sz�val l�mp�val odavil�g�tottam . . . Ek-
kor hallottam, hogy a h�tam m�g� oda�ll egy teheraut�, de r�
se r�ntottam . . . azt hittem, hogy valamelyik koll�ga seg�teni
akar. Azt�n pedig m�r ott fek�dtem az �rok m�ly�n, a kezem
megbilincselve, a fejem bet�rve.
Gorman csendben figyelte az embert.
- Nem l�tta azt, aki le�t�tte?
- Nem, uram, a kurva �letbe, semmit sem l�ttam!
- Kinek dolgozik?
- A Dondero Sz�ll�t�nak.
- Mit vittek el?
- Vagy k�tsz�z l�da italt. . . Bourbon whiskyt. �vek �ta �r-
lelt min�s�g�t.
Gorman halkan f�ttyentett. �t h�napon bel�l tizen�t ilyen
nagy fosztogat�s. A nap huszonn�gy �r�j�ban n�gy nyomoz�-
csoport foglalkozik ezekkel az �gyekkel, �s m�g egyetlen egy
nyomra sem bukkantak. Az �gvil�gon semmire. Olyanok ezek
a kamionfosztogat�sok, mint egy titokzatos j�rv�ny, amely-
nek nem tal�lj�k az ellenszer�t.
- Hol a fen�ben vannak a nyomoz�k, akik ezzel az �ggyel
foglalkoznak? - k�rdezte Gorman a fiatal rend�rt, akit m�r az
el�bb is lehordott.
- Odafent, uram, v�rnak r� - mondta. - Nemr�g kaptuk a
parancsot, hogy hozzuk �t a k�rh�zb�l.
Prochak bamb�n mosolygott. - Amint megsz�nik a harang
z�g�s a fejemben.
- Majd tal�lunk egy helyet, ahov� lefek�dhet. A k�rd�se-
ket azonban fel kell tenn�nk.
- Ok� - mondta Prochak -, k�sz�n�m.
Nyilv�nval� volt, hogy ez az ember h�l�s neki, �s ez meg-
el�ged�ssel t�lt�tte el Gormant. Szem�rmetlen�l j�tszotta a
J�s�gos Hekus szerep�t. Persze tudta, hogy semmi j� nem
sz�rmazik ebb�l, tal�n csak annyi, hogy ez a sof�r n�mi tiszte-
lettel sz�l majd a rend�rs�gr�l legk�zelebb, amikor a haverja-
ival s�r�znek. A rend�rs�gnek azonban sz�ks�ge van minden
kis rokonszenvre. Elbocs�totta �ket, hogy menjenek f�l az
emeletre. A m�szakv�lt�s m�g folyamatban volt. Az �jf�lt�l
egy �r�ig tart� id�szak viszonylag csendesnek �g�rkezett.
Ilyenkor adja �t szolg�lat�t az emberek egyik csoportja a m�-
siknak. Az �jszakai brig�dok hamarosan j�rj�k m�r az utc�-
kat, megindul a telefonok �radata. Lapozgatta a letart�ztat�si
jelent�seket. �gy t�nt, hogy minden rendben van; behoztak
egy csom� l�nyt, mert �rult�k, b�rbe adt�k a test�ket. �tlagos
�letkoruk 25 �v. Volt azonban k�zt�k egy �tven�ves n� is.
Egy m�sik viszont csak 19, de val�sz�n�, hogy m�g enn�l is
fiatalabb. �t kell k�ldeni a fiatalkor�akkal foglalkoz� r�sz-
leghez. Annyira elmer�lt a jelent�sek tanulm�nyoz�s�ban,
hogy �szre sem vette, mikor l�pett a szob�ba Dempsey.
- Olyan vagy, mint egy matematikatan�r, amint �ppen dol-
gozatokat jav�t - mondta Dempsey.
Gorman bossz�san mordult egyet. - El�gtelent adtam vala-
mennyi�knek.
Dempsey elnyomott egy �s�t�st. - Ez a helyes. A pokolba
vel�k.
- Am�gy is ott vannak m�r. - Siets�g n�lk�l takaros kis ku-
pacba rendezte az iratokat, k�zben pedig f�rk�sz� pillant�st
vetett az ajt�nak t�maszkod� magas f�rfira. Dempsey kime-
r�ltnek l�tszott, de nem jobban, mint m�skor. Arca csak a
megszokott f�radts�g fesz�lts�g�t t�kr�zte.
- Hallom, rossz �jszak�d volt - mondta Gorman.
Dempsey r�b�lintott, �s kab�tj�nak fels� zseb�b�l egy gy�-
r�tt csomag cigarett�t vett el�. - Erre szokt�k azt mondani,
hogy elszabadult a pokol.
- Hogyan �s mi�rt, Jim?
Dempsey k�t ujjal kisim�tott egy cigarett�t, �s a sz�ja sz�g-
let�be dugta. Arra azonban k�s�rletet sem tett, hogy r� is
gy�jtson.
- Tudom, hogyan t�rt�nt, de a leghalv�nyabb fogalmam
sincs r�la, hogy mi�rt. Kopogtam annak a manusznak az ajta-
j�n. Azt mondta, j�jjek be, az ajt� nincs kulcsra z�rva. Be-
mentem, �s erre a tag t�zet nyitott r�m.
- Mi k�z�d volt Godanskyhoz?
- Semmi. Egy nyom lehet�s�ge, az is bizonytalan. Carlnak
�s nekem h�rom megoldatlan �gy�nk van e pillanatban.
A kettes sz�m� list�n: lop�sok Highbee-n�l. A mi istenverte
csoportunkban m�r mindenki foglalkozott vele. Kaptam egy
tippet, hogy egy alkalmi munk�t v�llal� g�pkocsivezet�, n�v
szerint Godansky, id�r�l id�re dolgozott Highbee-nek, nem
kiz�rt, hogy tud valamit . . . bizonyos �r�rt persze. �gy hat�-
roztam, hogy elindulok ezen a nyomon.
- �sszeakadt�l vele m�r azel�tt is?
Dempsey gondolkodva r�ncolta a homlok�t, azt�n megr�z-
ta a fej�t. - A n�v ismer�sen csengett, de m�g sohasem tal�l-
koztunk.
- �s r�gt�n l�ni kezdett abban a pillanatban, ahogy bel�p-
t�l a szob�ba?
- Nem. Hagyott id�t r�, hogy becsukjam az ajt�t.
A Dempsey sz�j�b�l cs�ng� cigaretta, amelyre nem gy�j-
tott r�, �pp�gy ideges�tette Gormant, mint amikor valakinek
l�g a cip�f�z�je. Odany�jtott neki egy doboz gyuf�t.
- Mit akarsz tulajdonk�ppen? R�gy�jtasz vagy sem?
Dempsey grimaszt v�gott. Kivette a cigarett�t a sz�j�b�l, �s
ujjaival sz�tmorzsolta. - Olyan a sz�m, mint egy klozet. Le-
het, hogy leszokom r�la.
- Persze - mondta Gorman. F�l�llt �s odament az ajt�hoz,
Dempsey f�radt tekintettel k�vette.
- Pusztulj innen! Ebben a csoportban minden nyomoz�-
nak �bernek, frissnek kell lennie. Ez a Gorman-t�rv�ny els�
bekezd�se.
Dempsey halv�nyan elmosolyodott. - Sz�val kir�gsz?
- Sor ker�lhet r�. Mostant�l kezdve negyvennyolc �r�ig ne
is l�ssalak ebben a bolondokh�z�ban . . . Ez parancs!
- K�sz�n�m - felelte Dempsey.
- Ugyanez vonatkozik Carlra is. - Csak sz�szapor�t�s volt
ez, hiszen Dempsey �s Carl Rich egy teamet alkottak, kette-
j�kre teh�t minden egyform�n vonatkozott.
- De holnap d�lel�tt legy�l ott a temet�sen - tette hozz�
Gorman. - A f�n�k azt akarja, hogy legy�nk ott valamennyi-
en.
Dempsey arca �rz�ketlen maradt. - Olvastam a r�szleteket
a hirdet�t�bl�n. Tizenhat lovasrend�r, tizenk�t motoros, k�r-
t�s�k, pusk�s osztag, d�sz�rs�g �s minden r�szleg parancsno-
ki szinten. Fel�gyel�i temet�s egy Mayfield Road-i huszonh�t
esztend�s k�ly�knek.
- Ez a legkevesebb, amit megtehet�nk - mondta Gorman
sut�n.
Dempsey bossz�san horkantott. - Hat �vet t�lt�tt itt heti
150 doll�r�rt. Ha gyakorolni akart a l�t�ren, ki kellett fizetnie
a felhaszn�lt l�ved�kek �r�t. Olyasmi ez, amit meg kell gon-
dolni, ha valakinek feles�ge �s h�rom k�lyke van. Tal�n, ha
t�bbet gyakorolt volna . . .
- A temet�si szertart�st majd a pap v�gzi, Jim.
- Igazam van, te is tudod. Ezt a temet�st nem Eddy Rinz�-
nak rendezz�k hanem a sajt�nak.
- Nyom�s haza, �s aludd ki magad!
Gorman nem akart Dempseyvel vitatkozni. Tulajdonk�p-
pen � is hasonl� v�lem�nyen volt. Egy fiatal k�zrend�rt meg-
�lnek egy r�szeg emberrel folytatott t�zharcban. Szomor� do-
log, de el�fordul. Aki meg�lte, ut�bb, amikor kij�zanodott,
egy�ltal�n nem is eml�kezett r�, hogy mi t�rt�nt. Baleset volt
ez, mint egy karambol. A fiatalembert a csal�dj�nak kellett
volna annak rendje �s m�dja szerint eltemetnie, a t�rsai k�z�l
n�h�nyan vihett�k volna a kopors�j�t, �s a k�zvetlen felette-
se, mint a test�let hivatalos k�pvisel�je ott lett volna a teme-
t�sen. De nem �gy lesz. �gy temetik el, mint a t�rv�ny �s a
rend �gy�nek m�rt�rj�t. R�szletesen foglalkoznak majd az
esem�nnyel az �js�gok, �s a telev�zi� is k�zvet�ti. Eddy Rin-
z�t haszn�lj�k fel arra, hogy megszem�lyes�tse "a rend�rt" aki
ott harcol a nagyv�ros "l�v�sz�rkaiban". Az a c�l, hogy a te-
met�se kapcs�n gondolkodjanak el az emberek. �rts�k meg
jobban a dolgokat. Egy fiatalember, f�rj �s apa. Egyszer� em-
ber, lehetne ak�rmelyik�nk szomsz�dja is, �s v�res hal�lt halt
egy sik�torban. Gorman �tl�tta, hogy mir�l van itt sz�.
A rend�rs�gnek jobban, mint b�rmikor azel�tt, sz�ks�ge van
erre a meg�rt� rokonszenvre.
A h�zi telefon �les, berreg� hangja f�lbeszak�totta a gondo-
latait. Odal�pett az �r�asztalhoz, �s lenyomta a gombot.
- Itt Gorman.
- J� est�t, Mike.
Felismerte Ralph Henderson kapit�ny hangj�t. Udvarias,
de tart�zkod�. H�sz �ve dolgozik m�r az ir�ny�t�teremben.
Az eltelt id� nyomot hagyott az egy�nis�g�n. H�sz �ven �t
hallgatta a nagyv�ros hiszt�ri�j�t kifejez� h�reket. Nyugod-
tan, fegyelmezetten reag�lt r�juk, �gy lett bel�le olyan ember,
akit semmi sem hozhat ki a sodr�b�l. Ha valaki azt k�z�lte
volna vele, hogy �t perc m�lva felrobban a f�ldgoly�, ezt a
bejelent�st is ugyan�gy, minden em�ci� n�lk�l tov�bb�totta
volna, mintha egyszer� k�z�ti balesetr�l lett volna sz�.
- Mi �js�g, Ralph?
- A 66-odik utc�ba er�s�t�st k�rnek. Minden rendelkez�sre
�ll� er�t.
Gorman kiss� er�sebben szor�totta a kagyl�t. - Mi�rt?
- A 73-ik utca �s a Hough tal�lkoz�s�n�l egy tovasuhan�
aut�b�l gy�jt�bomb�t dobtak a Fill�res �ruh�zba. Szerencs�-
re nem robbant fel. Pedig j�l elk�sz�tett szerkezet.
Gorman hangtalanul k�romkodott, agya sebesen dolgozott,
hogy feldolgozza a kapott h�rt. A m�ltban egy ilyen bombari-
ad�ra igen egyszer�en reag�lt volna. Minden k�szenl�tben �l-
l� j�r�rkocsit odak�ld�tt volna a helysz�nre. Az id�k sor�n
szerzett keser� tapasztalatok azonban valamennyi�ket megta-
n�tott�k arra, hogy mennyire bolond dolog, ha t�lzott int�zke-
d�seket tesznek. Lehet, hogy a bomb�t �ppen az�rt dobt�k be,
hogy egy csom� rend�raut� gy�lekezz�k azon a ter�leten, fel-
bolyduljon a k�rny�k, �s az eset t�pot adjon a r�mh�reknek �s
a bizalmatlans�gnak. Nagyon sokan laknak ebben a v�ros-
ban, sz�nes b�r�ek �s feh�rek egyar�nt, akik mind arra v�r-
nak, hogy sor ker�lj�n egy ilyen nyugtalan�t� esem�nyre. Per-
sze lehet, hogy olyasvalaki haj�totta be a bomb�t, akit elkese-
r�tettek a magas �lelmiszer�rak. Esetleg �retlen suhancok
band�ja azt akarta, hogy le�gjen Cleveland eg�sz �szakkeleti
r�sze. Nincs m�s tennival�, mint kiv�rni a fejlem�nyeket.
Dave Blackman is kiv�rja majd a 66-odik utc�ban l�v� k�rze-
ti kapit�nys�gon.
- Int�zkedj, hogy Blackman azonnal h�vjon fel, amint
�jabb fejlem�nyekre ker�l sor.
- �rtettem, fel�gyel� �r.
Gorman hely�re tette a kagyl�t, �s egy ideig meredten n�z-
te. Az �ra 12.45-�t mutatott, �gy h�t szolg�lata most m�r val�-
ban megkezd�d�tt: egy �jabb nap �jabb gondokkal.

Harmadik fejezet

A mulat� �p�let�nek h�ts� traktus�ban volt egy kis szoba,

nem nagyobb egy egyszer� �l�skamr�n�l. Nikki Davis ezt
haszn�lta �lt�z�nek. Siker�lt r�vennie Donder�t, hogy hozas-
sa rendbe, de ez v�g�l is csak azt jelentette, hogy Dondero be-
leegyezett abba, hogy vigy�k le a szennyeszs�kokat az alag-
sorba. Ett�l kezdve a szem�lyzet k�nytelen volt a pecs�tes
k�penyeket �s szalv�t�kat levinni egy s�t�t l�pcs�n, ott be-
gy�m�sz�lni egy v�szonzs�kba, amelyet azut�n elsz�ll�tott a
mosoda. H�t ez volt az a nagy eredm�ny, amelyet Nikki el�rt.
A szennyes m�r nem volt ott, de a szaga ottmaradt. Az �tel-
marad�koknak, a kiloccsant whiskynek �s a szivarok hamuj�-
nak a szaga nyilv�n addig lesz �rezhet� a szob�ban, am�g
csak �ssze nem d�l az �p�let. Lehet, hogy Nikki �ppen ennyi-
re r�sz�v� v�lt a szob�nak, de az�rt rem�lte, hogy nem mindig
lesz �gy. Legal�bbis elt�k�lte, hogy nem.
Harmincegy �ves volt, de csak huszonhatot-huszonhetet
vallott be, pedig gyan�totta, hogy a szeme k�r�li r�ncok har-
minc�t�t vagy t�n negyvenet is mutatnak. �, azok a szarkal�-
bak! Az �lettapasztalat jelei. Mint az utak s�r� h�l�zata egy
aut�s t�rk�pen: jelzik, hogy milyen sokfel� sodorta m�r a
sors. Abban a kis t�k�rben, amelyet az asztalon felt�masztott,
gondosan foglalkozott minden apr� r�nccal. Ez a vizsg�l�d�s
nyomaszt�an hatott r�. Odapillantott a cicak�pekre. Cellux-
xal er�s�tette �ket a t�k�r f�l� a falra. Foly�iratokb�l v�gta
ki a puha, feh�r ang�ra macsk�kat, a k�k szem�, h�v�s, z�r-
k�zott szi�mi cic�kat, a furcsa, �nnep�lyes abessz�niai macs-
k�kat: fens�gesebbek �s m�lt�s�gteljesebbek az �si egyiptomi
szobr�szati m�alkot�sokn�l is. Ha csak r�juk n�zett, m�ris
jobban �rezte mag�t. Annyira k�zvetleneknek �s kedveseknek
t�ntek, bar�ts�gosaknak �s gyeng�deknek. Neki az�ta sem
volt cic�ja, hogy a West Virginia-i Charlestonban gyermek
volt. Akkor m�g Nelda Courtsnak h�vt�k, az apja teheraut�-
sof�r volt, az anyja egy benzink�t b�f�j�ben dolgozott a pult-
n�l. A cic�j�nak Nicolette volt a neve. Ezt is egy foly�iratb�l
v�lasztotta, mint k�s�bb a k�peket. A cica h�rom�ves volt,
mikor Nicolette-b�l Nikki lett. Az �desapja sz�l�totta �gy,
�t, amikor otthon volt.
Valamivel k�s�bb, amikor �j n�vre volt sz�ks�ge, nem
olyan semmitmond�ra, mint a Nelda, a Nikki nevet v�lasztot-
ta.
Sam Dondero nem vette mag�nak a f�rads�got, hogy ko-
pogjon, amikor bel�pett a szob�ba. Soha m�g csak esz�be
sem jutott, hogy kopogjon a mulat� b�rmelyik ajtaj�n. � volt
a tulaj. �gy �rezte, hogy �gy vagy �gy, minden �s mindenki az
�v� ezek m�g�tt az ajt�k m�g�tt. F�nyes, fekete moher�l-
t�nyt viselt, amelyet m�g a legjobb szab�k sem voltak k�pe-
sek az alakj�ra szabni. M�g mindig olyan benyom�st tett,
mint egy f�ldm�ves, aki kap�val a kez�ben fel s al� j�r a pa-
radicsompal�nt�k k�z�tt. Sz�rke selyeminge csak �gy fesz�lt
a mellkas�n, gall�rja szokatlanul hossz� volt, a mandzsetta-
d�sz vagy t�z centivel hosszabbra siker�lt a zak� ujj�n�l, elta-
karta sz�r�s kez�t. Kem�ny f�rfi volt, s�t�t �s izmos. Cs�nya
ember.
Sok szempontb�l azonban Nikkinek �ppen ez tetszett rajta.
A f�rfi �gy v�gta be maga m�g�tt az ajt�t, hogy j� nagyot
csattant. Donder�nak esz�be se jutott, hogy ezzel megb�nthat
valakit.
Odal�pett a l�ny m�g�, �s a t�k�rben n�zte.
- Mi lenne, ha kivonszoln�d v�gre a segged a zongor�hoz.
Nikki folytatta a sminkel�st. Dondero megragadta a l�ny
mell�t, majd tov�bbcs�sztatta kez�t a ruha kiv�g�s�ban, �t a
m�sik mell�re. T�mzsi ujjai voltak, amelyeken az sem seg�tett,
hogy m�snaponk�nt manik�r�ztetett. Kitapogatta a l�ny
mellbimb�j�t, �s durv�n a h�velykujja �s mutat�ujja k�z�
szor�totta. Nikki megr�ndult, de ez ink�bb visszariad�s volt.
- Na! . . . T�nkreteszed . . . a sminkemet - mondta -, �jb�l
kell kezdenem az eg�szet.
Dondero tov�bb babr�lt a l�ny mell�n, bal kez�vel pedig a
saj�t nemi szerv�t fogdosta. Zaf�r gy�r�j�nek gy�m�nt fogla-
lata megcsillant a t�k�rben.
- Mi lenne, ha kiss� megolajozn�d a mandul�idat, miel�tt
kim�sz?
- Ha alaposan nekil�tn�k, egy h�tre k�rh�zba ker�ln�l,
Sam - mondta Nikki. - Ne t�pd el a ruh�mat, l�gy sz�ves, ha-
csak nem akarod, hogy f�lmeztelen�l l�pjek fel.
Dondero felr�h�g�tt, visszah�zta a kez�t, �s az ajt� fel� in-
dult. - Nem is olyan rossz �tlet - mondta. - De most m�r az-
t�n kifel�!
- J�, j�, megyek m�r.
A f�rfi val�sz�n�leg m�r nem is hallotta ezeket a szavakat.
Remek hangulatban volt. Nikki elt�n�d�tt, hogy mi t�rt�nhe-
tett, ami ilyen j� kedvre der�tette. Az el�z� hat-h�t napon �t,
t�bb mint egy hete Dondero ideges volt �s hallgatag. Kev�s
id�t t�lt�tt a mulat�ban. Amikor pedig ott volt, �rezni lehe-
tett d�h�t �s izgatotts�g�t. A szak�csot egy apr� balfog�s mi-
att azzal fenyegette meg, hogy meg�li. K�m�letlen csap�ssal
le�t�tt egy m�sik alkalmazottat, mert �ll�t�lag nem tartotta
kell� rendben az italokat, a p�nzt�rost megv�dolta azzal,
hogy csalt a p�nzt�rg�pn�l. Most viszont megint j�kedvre de-
r�lt.
Nikki befejezte a sminkel�st, pap�rzsebkend�vel megnyo-
mogatta a szemh�j�t, �s fel�llt. Szoros ruh�j�t gondosan lesi-
m�totta, hogy j�l �rv�nyes�ljenek a flitterek. Tudott � b�nni
Donder�val; ak�rmilyen kedv�ben volt is. Nem kell t�r�dni a
f�rfiak hangulat�val. El�g annyi, hogy az ember kifigyeli, mi
megy v�gbe pillanatnyilag a lelk�kben. Az ember azt�n ehhez
alkalmazkodik. Nikkinek akkor sem voltak neh�zs�gei Don-
der�val, amikor kib�rhatatlanul undok volt, �s akkor sem,
amikor t�l�radt benne a j�kedv. Mindig el�rte n�la, amit
akart.
Nikki kiment az ajt�n, v�gig a folyos�n, a v�c�k �s a kony-
haajt� el�tt, hogy eljusson a b�rba. Az jutott az esz�be, hogy
mennyivel el�bbre tartana, ha mindezt m�r r�gen, a szeme
k�r�li szarkal�bak megjelen�se el�tt megtanulta volna. Annyi
bizonyos, hogy nem �nekelne, zongor�zna egy ilyen istenver-
te, rohadt lebujban.

Carl Rich k�sz�l�d�tt, hogy mondjon valamit. Dempsey,

mint mindig, most is meg�rezte ezt. Rich a 99. utc�ban Ches-
ter fel� vezette az �t�tt-kopott Plymouth-t, nemsok�ra majd
jobbra fordul, a belv�ros fel�, �s akkor leteszi Dempseyt.
Ak�r teljesen meg is feledkezhettek m�r a Payne Avenue-n a
18. �s a 19. utca k�z�tt �ll� f�kapit�nys�gr�l. Egy z�ld-feh�r-
fekete j�r�rkocsi, amelyet m�r messzir�l fel lehetett ismerni a
szir�n�j�r�l �s a sz�neir�l, az ellenkez� ir�nyb�l haladt el mel-
lett�k. Rich f�ln�zett, hogy �l-e benne valaki, akit ismer, oda-
intett, hiszen ez az �sszetartoz�s szok�sos jelz�se, ha rend-
�r�k tal�lkoznak az �jszak�ban. Dempsey r� se r�ntott a m�-
sik aut�ra. Benne nem volt meg az �sszetartoz�s �rz�se. Csak
az az egyetlen v�gy, hogy ne kelljen v�gighallgatnia, amit
Carl Rich mond, amikor majd megt�ri a csendet. Az ilyenek-
kel mindig az a baj, mikor meg�regszenek, hogy term�sze-
tesnek veszik, hogy az �vek sor�n tekint�lyre tettek szert, �s
elmondhatnak mindent, ami csak esz�kbe jut. Rich-nek pedig
nem volt olyan mondanival�ja, ami Dempsey-t �rdekelte vol-
na. Eleve tudta, hogy mi forog a fej�ben. Amikor a helyzet
olyan volt, hogy kellemetlennek, ijeszt�nek t�nt szemben�zni
a t�nyekkel, `Carl k�pzelet�ben kutatott, hogy kiutat tal�ljon.
Sok zsaru volt �gy. Amennyire csak lehetett, igyekeztek t�vol
tartani magukat a neh�zs�gekt�l; Rich m�dszere is a fant�zi�-
l�s volt. � ezt gondolkod�snak nevezte.
Dempsey Max Godanskyra gondolt. Nagyon egyszer� volt
a dolog. Felemelte Godansky �lettelen kez�t, �s r�tette a
Smith & Wesson markolat�ra. Ott guggolt a holttest mellett,
vigy�zva r�, hogy sem a ruh�j�t, sem a cip�j�t ne v�rezze be.
A halott ujj�t r�szor�totta a ravaszra. H�romszor t�zelt �gy.
Ez�ltal puskapor ker�lt Godansky b�r�re. Term�szetesen el�-
z�leg let�r�lte a pisztolyr�l a saj�t ujjlenyomatait. Amikor pe-
dig m�r t�l volt mindezen, k�vetkezett a befejez� r�sz, amely
meger�s�tette azt a l�tszatot, hogy Godansky l�tt r�. Hagyta,
hogy a pisztoly a holttest mellett essen a padl�ra.
- Mondok neked valamit - kezdte Rich.
- Mit?
Amikor m�r h�romszor els�t�tte pisztoly�t a halott kez�-
wel, odament az ajt�hoz, hogy megv�rja Carlt. Rich �gy ro-
hant fel a l�pcs�n, ahogy csak tudott. Dempsey ugyanis el�-
z�leg azt mondta neki, hogy lent v�rjon r�, m�g � fent lesz.
Semmi �rtelme sem lett volna annak, ugye, hogy mind a ket-
ten f�lcaplassanak az emeletre. Az eg�sz �gy olyan egyszer�
volt, h�t nem? Rich nyugodtan �ld�g�lhetett, hallgathatta a
r�di�t �s pihenhetett. Rich hagyta, hogy minden �gy t�rt�n-
j�k. Tulajdonk�ppen ez tette lehet�v� az eg�szet.
- �t vagy t�z �ven bel�l - mondta Rich - n�szem�lyek �l-
nek majd az ilyen aut�kban. �n m�r nem �lem meg, de te
igen.
Mindig �gy int�zhette, hogy Rich az aut�ban maradjon,
amikor csak sz�ks�ge Volt erre, gondolta Dempsey. Carl rette-
gett. Carl �reg volt. Carlnak otthon volt Della az �gyban,aki
csak akkor volt k�pes a helyv�ltoztat�sra, ha valaki kiemelte
onnan, �s beleseg�tette a tol�sz�k�be. Kellett, hogy Carl ott le-
gyen vele �s gondozza, ugye? Ha valakire ilyen felel�ss�g ne-
hezed�k, akkor az persze, hogy retteg. Nem kock�ztathatja,
hogy meg�lik. De m�g azt sem, hogy megsebes�l.
- S�ket duma - mondta Dempsey.
- Nem, �n komolyan gondolom! - makacskodott Rich. -
Lehet, hogy m�r akkor egy n�szem�ly lesz a t�rsad, amikor
�n visszavonulok.
- Rem�lem, tagbaszakadt, er�s, poly�k n� lesz - mondta
Dempsey. - Kisz�llhat majd a kocsib�l, �s megtolhatja, ha el-
akadunk a h�ban.
Carl tipikus, bolond fant�zi�l�s�nak egyike volt ez, akkor
ker�tett r� sort, amikor nem akart gondolkozni. Legut�bb egy
olyan tervr�l besz�lt, hogy megszervezi azokat a nyugd�jas
rend�r�ket, akik orsz�gszerte baromfit tartanak, sz�vetkeze-
tet hoz l�tre vel�k, hogy ell�ss�k a szupermarketeket. Hogy
ezt megel�z�en mi volt a t�m�ja, arra Dempsey m�r nem em-
l�kezett.
- Azt hiszed, hogy tr�f�lok - folytatta Rich -, de majd
megl�tod. Figyeld csak meg p�ld�ul, hogy honnan ker�lnek
hozz�nk az �j zsaruk.
- Az ut�bbi id�ben legink�bb a csatorn�b�l - mondta
Dempsey.
-Nem. Az als�bb n�pr�tegekb�l. A zsaruk mindig az al-
s�bb n�pr�tegekb�l ker�lnek ki. Olyan emberek, akik jobb
�letre v�gynak. Tekints csak vissza a m�ltba. Mit l�tsz? Azt,
hogy a rend�r�k r�gen mind �rek voltak. Mi a magyar�zat?
Az�rt j�ttek �t, mert �rorsz�gban �heztek. Itt azt�n nem akar-
tak �rkot �sni, h�t be�lltak a rend�rs�ghez.
- Az �n rokonaim bizony �rkot �stak - mondta Dempsey.
Mindenesetre ezzel a s�ket dum�val is telt az id�. Rich
Chesterr�l balra kanyarodott a Wallmut utc�ba, a kocsi las-
san g�rd�lt a 99. utca fel�.
- Azt�n j�ttek a hollandok, a sv�bok �s a guineaiak. Meg
sz�rv�nyosan a poly�kok �s a csehek is. De mindig a szeg�-
nyebb r�tegek k�z�l val�k �lltak be rend�rnek. Ez biztons�-
got jelentett a sz�mukra, nyugd�jat �s alkalmat arra, hogy te-
gyenek valamit a k�z�ss�g�rt. �gy azt�n arra is sz�m�thattak,
hogy megbecs�lik �ket.
- T�bb volt ez, mint amit manaps�g kapunk - mondta
Dempsey. - Ott a sarkon tegy�l le.
- Elvihetlek tov�bb is . . .
- Nem kell, tegy�l csak le a sarkon. Sz�val azt a h�lyes�get
hajtogatod, hogy a n�k az als�bb r�tegekhez tartoznak. �s
hogy az�rt lesz mindb�l zsaru, hogy biztons�ghoz jussanak,
�s tisztelj�k �ket.
- Ez az - fejezte be Rich a gondolatmenetet. N�mi diadal
is kicsengett a hangj�b�l. - Term�szetesen, nem mind, de so-
kan k�z�l�k ezt az utat v�lasztj�k. Majd megl�tod.
- A t�bbi pedig, ugye, elmegy �rkot �sni - nevetett Demp-
sey. - �regem, t�k h�lye vagy.
- Majd megl�tod.
- Egy fr�szt. �lelem Dell�t. Hogy van? - M�r nyitotta is a
kocsi ajtaj�t, hogy kil�pjen a siv�r utcasarokra, ahol beleka-
pott a sz�l, amely kavarogva f�jt a t� fel�l v�gig a 9-edik ut-
c�n.
- Megvan. V�ltozatlanul. Mindig �rdekl�dik fel�led. Vala-
melyik este im�dkozott �s azt mondta: "Nemigen l�tom m�r
Jimmyt, de mindig im�dkozom �rte". Nem felejtett el. Ha jut
r� id�d, ugorj be hozz�nk, �s l�togasd meg.
Sajn�lta ezt az embert, m�r amennyire Dempsey b�rkit is
k�pes volt sajn�lni.
- Egy-k�t napon bel�l odasz�lok neked.
A dermeszt� �szaki sz�l �gy�goly�k�nt s�v�lt�tt a t� fel�l
v�gig azon a ny�l�son, amelyet a 9-edik utca nyitott a sz�m�-
ra. Dempsey, annak ellen�re, hogy a sz�l sz�rta a szem�t,
k�nnyezett, �s a hideg eg�sz test�t �tj�rta, szerette ezt az id�t.
A rend�r�k szerett�k a szelet �s a hideget, a t�zolt�k gy�l�l-
t�k. A zsaruk sz�m�ra ez azt jelentette, hogy a sz�l t�vol tartja
a gazembereket az utc�kr�l. Benn maradnak kis szob�ikban,
hogy melegben legyenek, rem�nykedve gondolnak a lehet�-
s�gre, hogy �gy vagy �gy megszerzik majd, amit akarnak.
A zsebtolvajok pedig lust�k, �s t�bbnyire gy�v�k is. Nem sze-
retik, ha k�nyelmetlen k�r�lm�nyek k�z�tt kell dolgozniuk.
�gy h�t ink�bb otthon maradnak a hideg sz�l miatt. A t�z
szempontj�b�l azonban rossz volt ez az id�: egyetlen kis szik-
ra, egy apr� hiba, �s a sz�l pillanatokon bel�l t�zv�ssz� duz-
zasztja.
Sokat v�ltozott ez a k�rny�k Dempsey �lete sor�n. Most
negyvenn�gy �ves, �s majdnem huszon�t �ven �t figyelhette,
�rezhette a v�ltoz�st, a mozg�st, itt sokkal ink�bb, mint az �l-
tala ismert t�bbi nagy k�z�ss�gben. Ebb�l itt nem lett igazi
nagyv�ros. Mi volt ez a hely eredetileg? �s hogyan maradt
fenn mindm�ig? Dempsey �gy n�tt fel, hogy n�mi megvet�st,
s�t ut�latot �rzett a v�ros ir�nt. Szerinte a legt�bben ugyan�gy
�reztek. Egyszer az apj�nak is feltette az al�bbi k�rd�seket.
A nagydarab, v�r�s haj� f�rfi megh�kkent azon, hogy valaki
egy�ltal�n t�r�dik az ilyesmivel. Dempsey apja nyomd�sz
volt, linotype g�pen dolgozott egy k�nyvkiad�n�l �s m�g k�t
�js�gn�l.
Pillanatnyi gondolkod�s ut�n azt felelte: - Nem tudom,
Azt hiszem valaki New Yorkb�l Chicag�ba utazt�ban meg�llt
itt, �s belevizelt a foly�ba. Erre azt�n cs�d�let t�madt k�r�-
l�tte.
H�t ennyi az eg�sz. Persze sokkal t�bb oka is lehetett a v�-
ros l�trej�tt�nek. Ez volt az a hely, ahol John D. Rockefeller
megkezdte doll�rmilli�inak felhalmoz�s�t. Amikor, �ppen a
sz�zadfordul� el�tt, k�ztudott� v�lt, hogy nagy sz�ks�g van
az ac�lra, valaki r�j�tt arra, hogy az a hely, ahol a n�pek an-
nak idej�n �sszever�dtek a pisil� f�rfi k�r�l, �ppen f�l�ton
van a Mesabi hegyvonulat gazdag vas�rc lel�helyei �s a
pennsylv�niai, d�l-ohi�i hegyek sz�nb�ny�i k�z�tt. Ugyan-
csak k�zponti helyet foglal el a v�ros a Kentucky �s Nyugat-
Virg�nia fel� vezet� �ton. Clevelandban teh�t begy�jtott�k a
kemenc�ket. �gy t�nt, hogy K�z�p-Eur�pa lakoss�g�nak a
fele a t�z k�r� gy�lt, hogy melengesse kem�ny, k�rges ujjait.
Mi t�rt�nt azt�n a v�rossal, amelyet ide�p�tettek? Hov� let-
tek a r�gi emberek? Az East Side-ot szinte teljesen sz�nes b�-
r�ek lakj�k, a nyugati v�rosr�szt pedig a feh�rek, de ez a k�r-
ny�k nem rendelkezik igazi etnikai saj�toss�gokkal.
Dempsey befordult a r�vid Short Vincent utc�ba, ahol em-
bereml�kezet �ta m�k�d�tt n�h�ny mulat�. Ha valaki megtet-
te m�r az �tnak kb. a negyed�t, ott tal�lta a Lake Lounge ne-
v�t, k�zvetlen�l egy kicsiny, s�t�t k�v�z� mellett, ahol pap�r-
v�konyra v�gott keny�ren szer�ny szendvicset vehettek ma-
guknak a k�rny�k hivatalaiban dolgoz� l�nyok. Volt m�g ott
egy suszter is, aki pap�rtalpat �s sarkat tett a cip�ikre, ak�r
meg is v�rhatt�k.
Amikor Dempsey bel�pett, a l�ny ott �lt a zongor�n�l a p�-
diumon. Nemr�g kezdte meg a m�sor�t. A t�meg egy�ltal�n
nem figyelt a zen�re. Zs�folt volt a helyis�g, sok whiskyt it-
tak, hangosan besz�lgettek, nem nagyon �rdekelte �ket a pro-
dukcci�. A l�ny hangja m�gis �tt�rt a zsibong�son; m�ly, �rz�-
ki volt ez a hang. Az ital �s a doh�nyz�s tette ilyenn�. �ppen
egy Cole Porter-sz�mot adott el�. A hangja nagyon j�l illett
hozz�. Dempsey figyelte a zene ritmus�t k�vet� mozg�s�t,
�s ahogy test�hez simult a sz�k, flitteres ruha. Az �nek meg
a mozdulatok egy�ttes hat�sa lehetett, de t�ny, hogy ott �s ab-
ban a pillanatban megk�v�nta a l�nyt. Szerette volna ler�ngat-
ni a zongora mell�l, �s kivinni valahov� a p�dium m�g�. Ott
falhoz szor�tani, vagy egy asztalra d�nteni . . . ak�r a padl�-
ra is. De r�gt�n!
Nikki �szrevette a f�rfit, �s a dal sz�veg�t�l f�ggetlen�l el-
mosolyodott. Dempsey oda�llt a b�rpulthoz egy ember m�g�,
aki �ppen egy baseballj�t�kosr�l tartott el�ad�st, Perry an�l-
k�l, hogy k�rte volna, m�r adta is Dempseynek az ital�t. Is-
mert�k �t itt. A nagy, patk� alak� b�r k�zep�n l�v� �vegek
csillog�s�n �t l�tta, hogy Dondero a p�nzt�rosnak mond va-
lamit. A vacak kis ember el�gedetten hallgatta.
Dempsey ism�t a zongor�n�l �l� l�nyra n�zett. Ezt Donde-
ro is �szrevette. Olyan volt, ak�r egy rovar vagy egy r�gcs�l�,
mindig tudta, l�tta vagy �rz�kelte, ha valaki bej�tt a helyis�g-
be. M�g az olyan zs�folt, zajos helyen is, mint amilyen ez volt.
Ilyen hatodik �rz�kkel �ldotta meg az isten a tolvajokat.
Dempsey addig figyelte a l�nyt, am�g az �jb�l r� nem n�zett.
Magasra emelte a pohar�t, �gy ivott. K�sz�nt�s volt ez, �ze-
net, azt jelezte, hogy a l�ny kedv��rt van itt. Nikki mosolya
m�g ragyog�bb lett, �neke er�teljesebb, �gy jelezte, hogy meg-
�rtette az �zenetet. Dempsey megbillentette �res pohar�t, �s
letette Perry el� egy kerek al�t�tre. Mire visszaj�n, biztos tele-
t�lti. Megfordult, �s a pultt�l t�volodva, a mulat� h�ts� helyi-
s�gei fel� indult. Negyven asztal zs�fol�dott itt �ssze, a b�r
pedig �gy ny�lt be k�z�j�k, mint egy haj�test. Dempsey nyu-
godt, mag�t�l �rtet�d� m�don haladt �t a t�megen a v�c�
fel�. Nyolc-t�z arcot is felismert, de vigy�zott, nehogy r�juk
n�zzen. Am�gy is tudta, hogy kik ezek az alakok. Ketten-h�r-
man haz�rdj�t�kosok, n�h�nyan sportol�k, drab�lis h�tv�dek
olyan kis n�csk�kkel, akik a derekukig sem �rtek fel. Egy asz-
taln�l k�t m�lt�s�gteljes fekete haj� f�rfi, szalv�t�juk bet�rve
feh�r ing�k gall�rj�ba, �lluk borost�s. �k az �zletemberek, a
nagymen�k. Ugyanabba a kateg�ri�ba tartoztak, amelybe
Dondero is. Volt m�g ott egy zsok�, aki aznap k�t versenyt is
nyert, egy uzsor�s �s k�t bet�r�. Valamennyien hivat�sosak.
Nem izgatta volna �ket, ha Dempsey �szreveszi valamelyi-
k�ket, �s ennek jel�t is adja. Mindenesetre t�prengtek egy ki-
csit: oka lehet annak, hogy Dempsey bet�rt ide. Persze ez
egy�ltal�n nem volt biztos. Egy zsaru vagy olyankor jelent
meg k�z�tt�k, ha dolga volt itt, vagy amikor j�tszani akart.
Ez ut�bbi eset az � mag�n�gye, nem kell t�r�dni vele. Persze
ezt a hat�rvonalat nem lehetett biztosan megh�zni, senki sem
akad�lyozhatta meg, hogy szolg�laton k�v�l �t ne r�nduljon
az egyik ter�letr�l a m�sikra. Bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt
lehets�ges, hogy kifejezetten valaki�rt j�tt, majd m�dot tal�l
arra, hogy kiemelje k�z�l�k. �ltal�ban �gy �t�lt�k, hogy ma es-
te j�tszani j�tt.
A f�rfiv�c� kezel�je alacsony, g�rbe, t�rpeszer� ember volt.
Feh�r k�penyben �lt egy cip�pucol�sz�ken, �s a F�rfiak Ma-
gazinj�t lapozgatta, a neurotikus fant�zia h�lye k�pei lila, pi-
ros �s s�rga sz�nekben t�rultak el�, amint a lapot az �l�ben
tartotta, ujj�val k�s�rte a sz�veget, amelyet motyogva olva-
sott. Dempsey kezet mosott a fekete m�rv�nymosd�n�l, azt�n
odal�pett a vizelde kagyl�j�hoz.
- Hello, Sam - hallotta Dempsey, hogy Dondero bel�pett
a helyis�gbe. - Menj �s igy�l egy cs�sze k�v�t. �rted?
- Ok�, Sam - mondta a v�c�s.
Dondero mindig mulatott azon, hogy azt az embert, aki
�sszes�pri a csikkeket, kik�sz�ti a t�r�lk�z�ket, gondoskodik
a szappanr�l, a v�c�pap�rr�l, ugyan�gy Sam-nek h�vj�k, mint
�t.
Dondero oda�llt Dempsey mell� a szomsz�dos kagyl�hoz.
Er�teljes sug�rral vizelt, el�gedetten nagyot s�hajtott.
- K�t dolog van, ami a legjobb a vil�gon - mondta Demp-
seynek, �s a v�lla f�l�tt figyelte, hogy a m�sik Sam val�ban
kiment-e m�r. - Pomp�s dolog egy bifsztek, meg az is, ha az
ember egy j�t brunzol, amikor m�r nagyon kell.
Dempsey hallgatott. Nem volt mondanival�ja Dondero
sz�m�ra. Csak v�rt. Kialakult v�lem�nye volt Donder�r�l.
Sose engedje az ember, hogy ak�r a legcsek�lyebb szem�lyi
kapcsolat is l�trej�jj�n vele. Dondero az ilyesmit gyenges�g-
nek tartan�, �s kihaszn�ln� a saj�t c�ljaira. Hagyni kell, hogy
bizonytalans�gban maradjon. T�rje csak a fej�t. Sohasem
szabad egy fikarcnyival se t�bbet adni neki ann�l, amit meg-
vett �s kifizetett. Dempsey v�rt.
Dondero ism�t fels�hajtott. - Mi mondanival�ja volt Mag�-
nak? - k�rdezte.
- Csak b�cs�t mondott.
Dondero felkacagott. Ha egy kutya nevetni tudna, az a
hang lenne ilyen.
- J�l van - mondta. Beleny�lt a bels� zseb�be, ahonnan
egy barna bor�t�kot h�zott el�, �s �tny�jtotta Dempseynek.
Dempsey becs�sztatta a kab�tzseb�be.
F�lh�zta a cipz�rj�t, �s ism�t odal�pett a mosd�hoz, �jb�l
kezet mosott. Donder�nak esz�be se jutott az ilyesmi. Piszkos
diszn�, gondolta Dempsey. Dondero egy ideig ott �llt m�g�t-
te, egy kicsit balra Dempseyt�l, akit a t�k�rben figyelt.
- Enned kellene valamit, nagyszer� bifsztek�nk van. V�g-
re-valah�ra siker�lt rendet teremtenem ebben a francos kony-
h�ban. Egy�l valamit.
- Nem.
- J�, majd ha meg�hezel . . . - Aj�nlata teh�t k�s�bbre is
�rv�nyes. Dempsey viszont f�lre�rthetetlen�l a tudt�ra akarta
adni, hogy csak egyetlen �zletet k�t�ttek.
- Aha - mondta.
Dondero ma este nem akarta ennyiben hagyni a dolgot.
- Hogy j�tt�k ki Nikkivel? - k�rdezte.
- Mi�rt kellene kij�nn�m vele? - k�rdezte Dempsey �s
megfordult a t�r�lk�z�vel a kez�ben. Dondero cip�gomb sze-
m�be n�zett. Dondero f�lt t�le. Nyilv�nval�, hogy �ltal�ban
semmit�l sem f�lt, de Dempseyt�l igen. Megl�tszott rajta. �p-
pen csak egy picik�t. De ennyi elegend� volt Dempseynek.
- Kedves hozz�d Nikki?
- Minden pomp�s - mondta Dempsey. - K�s�bb l�tjuk
egym�st.
- Persze, persze - mondta Dondero. - Isten �ldjon.
Dempsey otthagyta. Ak�r eleget tesz a j� isten ennek a k�-
v�ns�gnak, ak�r nem, Sam Dondero foh�sza a legval�sz�n�t-
lenebb volt azok k�z�l, amelyeket Dempseyvel kapcsolatban
valaha is elrebegtek.
Michael Gorman, az �jszakai rend�rf�n�k hajnali egy �rakor
l�pett ki siv�r kis hivatali szob�j�b�l, hogy megtegye mindazt,
ami szerinte sz�ks�ges tekint�lye meg�rz�s�hez. Pontosan
ugyanekkor Ishmael Elliot, harminch�rom esztend�s �ll�sta-
lan munk�s is kil�pett m�g kisebb �s m�g siv�rabb szob�j�-
b�l, amely a Keleti 99. utca �s a Hough Avenue k�zel�ben �l-
l� b�rh�zban volt. Cselekedet�re pont ugyanaz az indok k�sz-
tette. Gorman tekint�ly�t egy nagy aranyozott jelv�ny, k�tel-
ked� �s f�rk�sz� tekintete, valamint a cs�p�j�hez simul�
gy�ngyh�z markolat� automata pisztoly mutatta. Ishmael El-
liot fakult v�szon munkaruh�j�nak nadr�gj�t viselte, feh�r in-
get, valamint egy �sdi Winchester pusk�t, amelyet jobb nad-
r�gsz�r�ba rejtett. Ez�ltal k�nytelen volt bicegve l�pni.
Gorman hitt abban, hogy a tekint�ly hangs�lyoz�s�ra sz�ks�g
van abb�l a c�lb�l, hogy az �ltala ir�ny�tott kis csapat tev�-
kenys�ge hat�sos �s felel�ss�gteljes legyen. Ishmael hite f�lel-
metesebb volt enn�l: azt tartotta mag�r�l, hogy kora d�lben
isten lett bel�le. Az agy�t elbor�t� b�n�t� t�net akkor hatal-
masodott el rajta, amikor a Munkan�lk�liek Seg�ly Hivatal�-
bon egy tisztvisel� azzal gy�t�rte, hogy mi�rt nem jelent meg
a megadott c�meken a munka felv�tele c�lj�b�l, �s hogy mi�rt
nem k�pes gondosan �rizni azt a kicsiny r�zsasz�n� kartont,
amely adataival tulajdonk�ppen azt dokument�lja, hogy k�-
pess�gei milyen sz�k korl�tokat szabnak a sz�m�ra.
A fentieken t�l sz�mos m�s ok is meghat�rozta a viselked�-
s�t. Ezek az okok azonban nem voltak szembesz�k�ek.
Gorman mozdulatai mag�t�l �rtet�d�nek t�ntek. El�sz�r a
hadnagy asztal�n�l �llt meg, ahol az �sz haj� �r f�rfi,aki r�gi-
es, aranykeretes szem�veget viselt, foglalkozott azokkal az
emberekkel, akiket a fegyveres �r�k az �p�let h�rom bej�ra-
t�nak egyik�n beengedtek. A hadnagynak nem volt jelenteni-
val�ja Gorman sz�m�ra. Egy n� �llt a pultn�l, �s k�rlelte az
�gyeletes rend�rt, hadd mehessen be f�rj�hez. Ez a rend�r
az�rt kapta most ezt a feladatot, mert megs�r�lt, megbetege-
dett, �s m�g nem lehetett �rj�ratra beosztani. A t�le telhet�
legnagyobb udvariass�ggal magyar�zta az asszonynak, hogy
k�r�s�vel �jb�l be kell j�nnie a nappali �r�kban. �tv�gva a
csemp�zett folyos�n, Gorman bel�pett a k�zleked�si balese-
tekkel foglalkoz� rend�r�k �lt�z�j�be. �ppen te�t f�ztek.
Meg is k�n�lt�k egy cs�sz�vel, de � nem fogadta el, hanem
megk�rdezte, hogy jutottak-e valamire abban a cserbenhagy�-
sos �gyben, amely k�t nappal ezel�tt t�rt�nt, �s k�t gyermek
s�r�ltje volt. A szolg�lattev� �rmester azt felelte, hogy folya-
matosan v�gigj�rt�k a gar�zsokat, de eddig m�g nem bukkant
fel olyan kocsi, amelyen gyan�s s�r�l�st �szleltek volna, ezen-
k�v�l pedig m�g mindig j�rj�k a k�rny�ket az esetleges tan�k
felkutat�s�ra. Tal�n lesz valaki, aki le�r�st ad a kocsir�l, �s ta-
l�n a rendsz�mr�l is tud mondani valamit. Erre �sszpontos�t-
j�k er�fesz�t�seiket, mert ily m�don megn�vekedn�nek az
es�lyek arra, hogy elfogj�k a g�zol�t. Gorman ism�t kil�pett a
folyos�ra, �s a lift fel� indult.
Ishmael Elliot az East Side n�gerlakta negyed�nek s�t�t, ki-
halt utc�in s�ntik�lt. K�pzelet�nek alakjai, az apostolok is ve-
le voltak. �nekeltek. Azt a zsolt�rt, amelyet m�g gyermekko-
r�ban hallott. Ezenk�v�l m�g mir�l sz�ltak az apostolok? Ish-
mael Elliot mennybemenetel�nek dics�s�g�t zengt�k. Hang-
juk oly t�nd�kl� dics�s�get �rasztott, hogy Elliot eg�szen s�-
ket �s vak lett a k�rnyezet�vel szemben. �gy azt�n meg sem
l�tta azt a h�rom-n�gy siet�s alakot, akik ott haladtak el mel-
lette az utc�n, �s akiknek �let�t ez a pillanatnyi vaks�g men-
tette meg.
Gorman r�vid id�t t�lt�tt az ir�ny�t�teremben, a telefonosok-
nak �s r�di�soknak ebben a mozgalmas szob�j�ban, azut�n a
nyomoz� osztagn�l, majd a fogd�ban. �gy jutott el a bet�r�-
sekkel, rabl�sokkal foglalkoz� oszt�ly harmadik emeleti kis
szob�j�ba. Becsukta maga m�g�tt az ajt�t, �s r�gt�n �rezte,
hogy milyen nyomaszt� rosszkedv nehezedik arra a k�t em-
berre, aki ott v�rt r�.
Robert Daley �rmester k�sz�nt�tte. Kiegyens�lyozott,
megb�zhat� k�lsej� f�rfi, olyan fel�p�t�s�, ak�r egy sz�les �s
er�s falusi ker�t�s. Az � negyven �v�n�l James Winshaw t�z
�vvel fiatalabb, karcs�, magas, mintha csupa �les sz�gb�l �ll-
na. Egyik l�b�t a radi�torra helyezve b�mult ki az ablakon,
�gy f�rk�szte a Payne Avenue s�t�tj�t. Megfordult, de egy
sz�t sem sz�lt. Keser�s�g t�kr�z�d�tt az arc�n.
- Nos - kezdte Gorman -, mi t�rt�nt?
- N�mi balszerencs�nk volt - mondta Daley.
Winshaw d�h�sen fordult el a radi�tort�l, olyan volt, mint
egy m�rges g�lya, vagy egy feld�h�d�tt flaming�.
- M�g hogy balszerencs�nk? Hat h�napot �ldoztunk erre a
nyomorult csirkefog�ra. Mindent megtett�nk neki, majdnem
hogy mi mostuk ki a zoknij�t, �s mi f�zt�k meg a kaj�j�t is.
J�l el�k�sz�tett mindent a sz�munkra. Erre azt�n j�n az a go-
rilla, aki boldog, ha l�v�ld�zhet, �s h�rom perc alatt mindent
t�nkretesz. M�g hogy balszerencse!
- El�g ebb�l - mondta Gorman. - Magyar�zatot akarok,
nem pedig vit�t. - �n tettem hozz�f�rhet�v� a sz�motokra azt
a spiclit, �s most halott. Mi�rt?
- Mert Dempsey szereti lel�ni az embereket. - Csattant fel
Winshaw.
- Nocsak . . . - kezdte Daley - t�l messzire kalandozol . . .
- A pokolba is, persze, hogy elkalandozom. Azt n�lunk
mindenki tudja, hogy mindig tan�csosabb Dempsey h�ta m�-
`g� helyezkedni.
- �ll�tsa le mag�t - mondta Gorman. Hangja �les �s hat�-
rozott volt. Winshaw-ba egy pillanat alatt visszat�rt az al�ren-
delts�g tudata. - Tudtak arr�l, hogy Godanskynak fegyvere
volt?
Daley z�ldessz�rke szem�nek villan�s�b�l l�tszott, hogy
sz�m�t r�, mi k�vetkezik.
- Tudtuk - mondta.
- De nem vehett�k . . . - kezdte Winshaw.
- Ne pof�zz - mondta Daley. - Egy h�nappal azut�n,
hogy kezdt�k megdolgozni, akkort�l hordta mag�val a pisz-
tolyt. �gy l�ttam, hogy paranoi�s, �s az �llapota egyre rosz-
szabbodott, miut�n be�p�tett�k. �gy hat�roztam, hagyom,
hadd legyen pisztolya. - Daley nyomat�kkal mondta, hogy �
hat�rozott �gy, � a rangid�s.
- Ok� - mondta Gorman. � is meghagyta volna Max Go-
danskyn�l a pisztoly�t. Mint bes�g�, Godansky �lland� ve-
sz�lyben forgott, egyre ink�bb �rr� lett rajta a retteg�s, hogy
r�j�nnek arra, amit csin�l, �s megtorolj�k. Att�l tartott, hogy
a testi �ps�ge, az �lete ker�l vesz�lybe. Az ember pedig nin-
csen vasb�l, hanem ink�bb �vegb�l, amely nagy nyom�s alatt
szil�nkokra t�rik.
- �s most? Itt fognak �lni a segg�k�n, �s egyre csak szid-
j�k azt a m�sik zsarut, aki miatt k�tba esett az �gy? Vagy fel-
t�p�szkodnak, �s nekiv�gnak a munk�nak? Ki az, aki ismerte
Godanskyt? Hova vitte el magukat? Besz�lt magukkal, de az-
ut�n besz�lnie kellett m�g valaki m�ssal is. Kivel, az isten ver-
je meg. Kivel?
Ishmael Elliot J�zussal besz�lt. Ishmael megmondta neki,
hogy f�radtnak l�tszik. J�zus pedig azt v�laszolta, hogy neh�z
volt a kereszt. Ishmael erre azt tan�csolta neki, hogy tegye
csak le oda a j�rd�ra, �s hagyja csak ott; azt is meg�g�rte,
hogy majd k�s�bb szerez egy m�sikat, egy nagyobbat, egy
jobbat. Lehet, hogy neonb�l. J�zus mosolygott, de nem felelt,
�s k�vette Ishmaelt, amikor oda�rkezett a ki�r�tett s�rgat�gl�s
�p�lethez a 69. utca �s a Hough Avenue sark�n. �vek �ta
�res volt m�r ez az �p�let, ablakainak vak szem�reg�b�l s�-
t�ts�g �radt. Ishmael ler�ngatta azt a k�t deszk�t, amelyet a
bej�ratra sz�geztek. K�nnyen ment. A deszk�k tompa puffa-
n�ssal estek a szem�t k�z� a f�ldre. Ishmael bel�pett a s�t�t
el�t�rbe, hogy megkeresse a l�pcs�h�zat. Egy pillanatra meg-
�llt, hogy a pusk�t kivegye a nadr�gsz�r�b�l. S�lyos volt a
fegyver a benne l�v� t�lt�nyekt�l. Zsebeit pedig a t�bbi, m�g
a dobozban maradt t�lt�ny h�zta le. � azonban s�lytalannak
�s er�snek �rezte mag�t. Megindult az omladoz� l�pcs�h�z
fel�.
P�r l�p�s ut�n megtorpant, �s a pusk�t vizsg�lgatta. Megza-
varta a fegyver l�gy csillog�sa az �p�let romos oldalfalain �t
besziv�rg� f�nyben. Mintha valamit elfelejtett volna. Mi lehet
az? Mi�rt viszi mag�val ezt a pusk�t? Azt�n esz�be jutott.
Rettenetes, gyors kardja ez a fegyver.
Gorman magukra hagyta Daleyt �s Winshaw-t, hadd gondol-
kodjanak el a feladaton. Tulajdonk�ppen ennek a gondolko-
d�si folyamatnak a megind�t�sa volt az � feladata. Ha val�-
ban-megteszik, �s szab�lyszer�en j�rnak el, a t�bbi m�r �ssze
fog �llni. Ezt k�v�nta meg a test�let fegyelme. T�bbnyire egy-
egy ember�let pusztul�s�t kellett kibogozni. Megvolt erre a
gyakorlati m�dszer, az, hogy mik�ppen szedik �ssze az esem�-
nyek apr� darabk�it, �s hogyan form�lj�k �ssze eg�ssz�.
�ltal�ban nem siker�l ily m�don teljesen megismerni valaki-
nek az �let�t, de azt rendszerint meg lehet �llap�tani, hogy ki
d�lta azt sz�t. Gorman m�lyen hitt e m�dszer helyess�g�ben.
Mindig az �sszef�gg�sekkel foglalkozott, c�ltudatosan haladt
az ind�t�kokhoz vezet� �ton.
Ishmael Elliot elindult f�lfel� az �p�let t�redezett, omladoz�
l�pcs�j�n. Azt�n el�rkezett az egykori hatodik emeletre. F�l-
ment volna a tet�re is, de a l�pcs� itt v�get �rt. Zih�lva l�leg-
zett, an�lk�l, hogy ezt tudom�sul vette volna. Ehelyett az az
�rz�s t�lt�tte el, hogy k�zeledik m�r a pillanat, amelyre felk�-
sz�lt. Az egyetlen, az igazi pillanat. A vil�gban eddig hamis
pr�f�t�k vett�k �t k�r�l, olyan emberek, akik gonoszul �ltek.
Az � isteni kegyelm�nek ragyog� napf�ny�ben szaporodhat-
tak el. De most elj�tt az id�, hogy az igazs�gos, a bossz��ll�
isten legyen. Itt az ideje, hogy kigyoml�lja a gonoszs�got,
amely megfert�zte saj�t teremtm�nyeit. �vatosan l�pkedett a
repedezett padl�zaton az ablakny�l�shoz. Odalent a forgalmi
l�mpa dr�ton lengett az �tkeresztez�d�sn�l. Pirosb�l �tv�ltott
s�rg�ra, majd z�ldre . . . �gy ment ez sz�ntelen�l. N�h�ny pil-
lanatig figyelte a f�nyeket. Azt�n �szrevette a gyalogosokat.
Ketten voltak ott, egy asszony meg egy f�rfi. Gyorsan l�pked-
ve befordultak a sarkon a Hough Avenue sark�n, hirtelen el-
takarta �ket az �ruh�z �p�lete. Az utca most �res volt. Pedig
tele kellett volna lennie azokkal az ujjong� h�v�kkel, akik el-
j�ttek ide, hogy dics��ts�k d�nt�seit �s cselekedeteit. Lehet,
hogy a forgalmi l�mpa f�nye ijesztette el �ket: hamis b�lv�ny.
V�ll�hoz emelte a s�lyos fegyvert, nekit�maszkodott az ablak-
keretnek. A s�rga sz�nt c�lozta meg, a l�mpa k�zep�t, �s meg-
h�zta a ravaszt. A puska d�rren�se visszhangzott az �reg �p�-
letben. A forgalmi l�mpa kialudt, hely�n csak szikra�z�n �s
s�t�t maradt. Ishmael Elliot agy�t harangok z�g�sa t�lt�tte be.
A pusk�t azonnal l�v�sre k�sz �llapotba hozta. Az �res t�l-
t�nyh�vely leesett a f�ldre. Nagyon j� �rz�s volt, hogy v�gre
cselekedett, hogy megnyilatkozott. Tudta, hogy az utc�k ha-
marosan megtelnek emberekkel. M�r j�n is az els� diadalsze-
r� F�nyei m�r �szlelhet�k a j�rd�n, m�g miel�tt maga a j�r-
d�n el�t�nt volna. Lassan halad �szakra a 66. utc�ban a ke-
resztez�d�s fel�. De vajon a h�v�k el�fut�ra-e? Vagy �ppen a
katon�k j�nnek, hogy keresztre fesz�ts�k az � fi�t? Amikor
megjelent az aut�, a v�ll�hoz emelte a pusk�t. 1972-es Olds-
mobile, benne egy f�rfi, n�v szerint Leonard Foster, �s
�lett�rsa, Ruby Anderson. Foster bizonytalankodva lass�tott,
kereste a forgalmi l�mp�t, de az nem volt sehol. G�zt adott:
mehet el�re, a l�mpa nem �g, forgalom nincsen. A goly� a
sz�lv�d�n hatolt be, �s mellkas�nak jobb oldal�t roncsolta
sz�t, �ppen a l�p felett. G�rcs�sen �sszer�ndult, l�ba eg�szen
lenyomta a ped�lt. Ruby sikoltoz�sa k�zben a kocsi �tz�gott
a keresztez�d�sen, mint egy rak�ta, neki egy vegytiszt�t� kira-
kat�nak, ahol m�k�d�sbe hozta a bet�r�sjelz�t, f�lbor�totta a
asztalt �s a kassz�t. Csak azut�n �llt meg. A motor m�g z�-
gott, a kerekek csikorogva z�zt�k szil�nkokra a f�t �s az �ve-
get. Ruby fejjel a sz�lv�d�nek csap�dott, nem is tudott arr�l,
hogy cs�ng a riaszt�k�sz�l�k, �s az aut�b�l kifoly� benzin
l�ngra lobban. Amikor meghalt, vele volt Ishmael Elliot meg-
bocs�t� kegye.
Gorman, miel�tt visszament volna a szob�j�ba, ism�t bel�pett
az ir�ny�t� helyis�gbe; csillog�, villan�, csattog�, z�g� elekt-
romos felszerel�sek sokas�ga volt itt. M�g mindig r�di�szob�-
nak nevezt�k, ahogy r�gen, amikor r�j�ttek arra, hogy a moz-
g� rend�rt r�di��zenetekkel lehet ir�ny�tani �s ellen�rizni.
Az�ta m�r ezernyi v�ltoz�son ment �t e tev�kenys�g st�lusa,
technik�ja �s felszerel�se. De az alapvet� c�l ugyanaz maradt.
Ez volt az a hely, ahov� a b�nt�nyekr�l sz�l� jelent�sek befu-
tottak. �s m�g mindig ez volt a legjobb hely arra, hogy az em-
ber az �jszakai m�szakban a f�kapit�nys�gon egy cs�sze ren-
des k�v�hoz jusson. Az ir�ny�t�ban dolgoz�k legt�bbje m�-
szakilag is k�pzett volt, mindegyik�k el�tt egy g�p, amelyen
�t a v�ros minden pontj�r�l, minden zug�b�l �rkeztek a jelen-
t�sek. Ezeket azt�n saj�tos jelz�sekkel �rt�k f�l a rendelkez�si
lapokra. Ezekt�l a feljegyz�sekt�l f�gg�tt, hogy egyetlen egy
vagy sz�z rend�rt ind�tanak-e a helysz�nre. A r�di�sok �tad-
t�k a c�dul�kat a diszp�csereknek, mindegyik�knek a v�ros
egy k�rzet�re terjedt ki a hat�sk�re, �s t�bb j�r�rkocsival tar-
tott�k a kapcsolatot r�di�n. Nagyon �gyes, szakszer� csoport
volt ez. Henderson, az �jszakai m�szak �gyeletes vezet�je
karcs�, lass� besz�d�, elgondolkod� f�rfi, ink�bb egy labora-
t�rium vezet�j�nek l�tszott, mint rend�ri akci�k ir�ny�t�j�-
nak. B�szke volt a csoportj�ra. De ezenk�v�l b�szke volt a k�-
v�j�ra is. � maga kezelte a villany k�v�f�z�t, amely ott �llt az
�r�asztala mellett egy kis asztalon. Ac�lkeretes szem�veg�t le-
tette, �s �gy t�lt�tt Gormannek.
- Mi van? - k�rdezte Gorman.
- Nyugalom - felelte Henderson.
Gorman sz�j�hoz emelte a cs�sz�t. Ezek a villanyf�z�k
olyan forr� italt k�sz�tettek, hogy el�sz�r nem is lehetett �rez-
ni a k�v� �z�t. De azut�n nagyszer� volt.
Az egyik rend�r f�lkelt a telefon mell�l, kez�ben tartotta a
pap�rt. Amikor valaki �gy �llt fel, ez azt jelentette, hogy rend-
k�v�li dolog t�rt�nt. Henderson meglep� gyorsas�ggal �s ele-
ganci�val pattant fel a hely�r�l. M�ris ott �llt az ember mel-
lett. �tvette t�le a pap�rlapot, �s Gormanre n�zett.
- Orvl�v�sz - mondta. - A 66. utca �s a Hough Avenue
sark�n. T�z �t�tt ki egy k�zeli �p�letben, az aut� pedig ripi-
ty�ra ment.
- Hol van a p�nc�lkocsink? - k�rdezte Gorman.
- A 16. k�rzetben - felelte egyik�k.
- Ir�ny�ts�k oda - rendelkezett Gorman.
- Tud m�r err�l Blackman? - Dave Blackman fel�gyel�-
helyettes parancsnoka volt a sz�ban forg� k�rzetnek.
- M�r kapcsolatban vagyok vele - mondta egy m�sik rend-
�r.
- T�j�koztassa - folytatta Gorman. - Maga meg rendeljen
oda egy t�zolt�egys�get. Szivatty� is legyen vel�k. Tudja
meg, hogy van-e hangsz�r�s felszerel�s�nk a k�zelben.
- �rtettem - felelte az, aki a riaszt�st vette.
Gorman gondolatban a probl�m�ban rejl� k�l�nb�z�
szempontokat latolgatta. Adva van egy orvl�v�sz a n�gerne-
gyed k�zep�n. Gyorsan kell int�zkedni. De ha t�lz�sba esnek,
ha rosszul reag�lnak, akkor m�g t�ntet�ss� is fajulhat a do-
log. D�nt�seit �s parancsait a lakoss�g �rdek�ben a fegyelme-
zetts�gnek, a tapasztalati tud�snak kell ir�ny�tania. Ugyanak-
kor azonban nagyon is figyelembe kell venni a lakoss�g �rz�-
kenys�g�t. �r�lt annak, hogy Dave Blackman hat�sk�r�be
tartozik a ter�let. Kem�nyk�t�s�, szigor�, er�s kez� parancs-
nok, olyan ember, aki hat�rozottan cselekszik, �s nem tarto-
zik a f�lt�keny vezet�k k�z�, akik rossz n�ven vett�k volna,
hogy Gorman tette meg az els� l�p�seket a helyzet tiszt�z�s�-
ra. �s nem tartozott azok k�z� a r�gi v�g�s� zsaruk k�z� sem,
akik els� reag�l�sk�nt darabokra akart�k volna szedni az
eg�sz k�rny�ket, Lehet, hogy egy k�ly�k csin�lja az eg�szet,
lehet, hogy egy �r�lt, de az sincs kiz�rva, hogy valakinek a
k�pzelete szabadult el, amikor egy aut� kipufog�ja felriasz-
totta �lm�b�l.
- Hat kocsi menjen a helysz�nre - mondta Gorman -, z�r-
j�k le a k�rny�ket minden ir�nyban n�h�ny h�zt�mbnyire, �s
mondj�k meg nekik, hogy legyenek �vatosak. A francba is,
mindenk�ppen maradjanak �szrev�tlenek, am�g meg nem
tudjuk, hogy igaz�b�l mi a helyzet.
Henderson �s az emberei nyugodtan �s nagyon gyorsan
hajtott�k v�gre a parancsait. Maga a j� isten is csak nehezen
boldogult volna azzal a rend�ri kordonnal, amellyel k�r�lvet-
t�k Ishmaelt. Ha ezt el�re tudta volna, meg sem h�zza a ra-
vaszt.

- Most �ppen hol van a f�rjed? - k�rdezte.

A n� kocsij�ban �ltek. Dempseynek nem volt saj�t aut�ja,
rendszerint Rich vette fel, amikor munk�ba indultak; n�ha-
napj�n taxit h�vott. Nikki Mustangja el�g k�nyelmetlen volt a
f�rfi hossz� l�bai miatt, t�rde nekinyom�dott a m�szerfalnak.
- Munk�ban van - felelte Nikki. J�l vezetett. Persze nem is
kellett most k�l�n�sebb tud�s �gy hajnali k�t �rakor, amikor
az utc�k t�k �resek voltak. Mozdulatai m�gis szakszer�s�gr�l
tan�skodtak, a kocsi egyenletesen haladt. Nem kell ahhoz
nagy forgalom, hogy meg�llap�thassa valakir�l, hogy j� vagy
rossz sof�r-e. Az ut�bbiak egyre csak lenyomj�k-felengedik a
ped�lt. Az embernek egykett�re megf�jdul a nyaka az ideges
r�ng�sokt�l. Claire vezetett �gy.
Johnny Davis sz�nalmas, jelent�ktelen alak; tulajdonk�p-
pen j� megjelen�s� a maga t�sztak�p� m�dj�n. Dokkvezet�-
k�nt dolgozott Sam Dondero egyik kisebb sz�ll�t� v�llalat�-
nak a rakod�partj�n, b�r csak hat-nyolc h�zt�mbnyire a kapi-
t�nys�gt�l, m�gis elhagyatott k�rny�ken a Rockwell Avenue
ment�n. Davis tulajdonk�ppen senkinek sem volt a f�n�ke.
Csak ugrania �s mosolyognia kellett, ha Dondero pattintott
egyet sz�r�s ujjaival. Ilyen vagy olyan m�don, Nikkivel
egy�tt mindketten Dondero tulajdon�t k�pezt�k. Dempsey
sohasem k�rdezte err�l Nikkit, ha megtette volna, biztos ha-
zudott volna neki valamit.
Dempsey el�sz�r a b�r zongor�j�n�l l�tta meg Nikkit. �p-
pen csak egy italra ugrott be, �s felfigyelt r�. Nem volt kifeje-
zetten gy�ny�r�, �s m�r j� p�r �ve annak is, hogy sz�pnek
mondhatt�k, de k�r�llengte egy saj�tos, k�zvetlen l�gk�r; az
a meg�llap�t�s illett r�, hogy klassz n�. Sokan keltettek ilyen
benyom�st, de ut�bb a legt�bbj�kr�l kider�lt, hogy az eg�sz
csak l�tszat, nincs meg benn�k a vitalit�s, a k�pess�g arra,
hogy kiel�g�ts�k a felkeltett szenved�lyeket.
Nikkin�l azonban mindez val�s�g volt. Dempsey abban a
pillanatban tudta ezt, amikor megl�tta a l�nyt. A b�rpultn�l
�lve hallgatta �nek�t, �s figyelte produkci�j�t.
- Mindk�t f�ledbe egyszerre dughatna egy cicit!
Dempsey nem fordult meg, hogy Donder�ra n�zzen, to-
v�bbra is a zongor�n�l �l� l�nyra tapadt a tekintete.
- M�g csak meg sem kellene er�ltetnie mag�t - folytatta
Dondero, aki ugyan�gy meg�rezte, hogy mi van ebben a l�ny-
ban, mint Dempsey. Lehet, hogy Dondero n�je. Dempseyt ez
nem izgatta, azt se b�nta, hogy f�rje van, t�le, ak�r tizennyolc
gyereke �s �r�kl�tt betegs�ge is lehetne. Nem sz�m�t.
Egy sz�t sem felelt Donder�nak, de nyilv�nval� volt, hogy
�rdekli a l�ny.
- M�g �t-t�z percig marad a dobog�n, azut�n kell m�g neki
�t perc, hogy leszedhesse az arc�r�l azt a sok szart. Gyere
majd h�tra. Megmondom neki, hogy v�rjon r�d.
Dempsey m�g k�t italt fogyasztott el, mire Nikki befejezte
a sz�m�t, �s visszament az �lt�z�j�be. Dondero besz�lt vele.
Odaadta a l�nyt Dempseynek. Ilyen egyszer� volt az eg�sz.
- Gy�jtson r� nekem egy cigarett�ra - k�rte Nikki.
A f�rfi el�vett egyet a n� t�sk�j�b�l, a m�szerfalon l�v� �n-
gy�jt�t haszn�lta. A cigaretta mentolos �z�t csak egy picik�t
�rezte zavar�nak, azt�n bedugta a cigarett�t Nikki ajkai k�z�.
Kez�t egy pillanatig otthagyta a l�ny �ll�n, azt�n k�vette uj-
jaival nyak�nak sz�p vonal�t. Nikki teljesen megf�zte a f�rfit.
A mulat�b�l kij�vet, a h�ts� ajt�t�l eg�szen a kis parkol�ig;
v�ll�ra vetve hozta drapp es�kab�tj�t, amely most m�r gy�-
r�tten hevert az �l�sen. Am�gy is r�vid szokny�ja vezet�s
k�zben egyre feljebb cs�szott. Dempsey lassan v�gigcs�sztat-
ta bal kez�t a n� l�bsz�r�n, el�re-h�tra, f�l �s le combj�nak
bels� oldal�n is, a l�gyabb r�szeken. Nikki hallgatott, de a
f�rfi hallotta gyorsul� l�legzetv�tel�t. Sz�vott egyet a cigaret-
t�b�l, azt�n �thajolt a m�szerfalon l�v� hamutart�ig �s el-
nyomta. Tudom�sul vette a f�rfi simogat�s�t, de ezt csak az
mutatta, hogy a combj�n megfesz�ltek az izmok. Dempsey
gyeng�d mozdulatokkal simogatta finom b�r�t. N�zte a l�ny
arc�t, de az tekintet�t az �tra szegezte. N�zz m�r r�m, gondol-
ta a f�rfi. Mutass meg valamit az �rz�seidb�l! A l�ny azonban
nem reag�lt. Mintha csak kih�v�s �rte volna a f�rfi r�sz�r�l, �
pedig �llt el�be. Szexu�lis �sszecsap�s kapcsolta �ket egy-
m�shoz. A f�rfi a n�nek a korm�nyker�ken l�v� kezeit n�zte.
Ujjai energikusak voltak, de nem markolt�k g�rcs�sen a vo-
l�nt.
Feljebb cs�sztatta kez�t a n� combj�n, azt�n p�r pillanatig
nem moccant. �ppen csak �rintette �gy�ka t�j�n a nejlon
anyagot. Vajon adja-e a l�ny jel�t annak, hogy tilosban j�r.
Egy fikarcnyit sem. Dempsey ujjai nagyon k�nnyed, finom
mozdulatokba kezdtek, mintha �rz�keny vir�got �rinten�nek.
K�nnyed�n siklottak v�gig a nejlonanyagon, de nem akarta
v�gigcs�sztatni kez�t a l�ny test�nek k�rvonalain. �gy is �rez-
te a v�kony anyag alatt kunkorod� sz�rzetet.
A l�ny arc�n most megl�tszott, hogy a sim�t�sok izgalomba
hozt�k. Szem�t kiss� �sszeh�zta, sz�ja sz�tny�lt, �s nyelve he-
gy�vel megnedves�tette az ajk�t. Egyenesben vagyunk, gon-
dolta Dempsey. Ujjai most m�r hat�rozottabban kerestek, ku-
tattak, a bugyi �tnedvesedett, amikor a pih�ket fed� r�szt s�-
mogatta. Keze besiklott a bugyi gumiszeg�lye al�, �s bel�l
�rintette a l�nyt. A nedvess�g fokoz�dott, oda�rt m�r a leg�r-
z�kenyebb r�szhez is, amelyet gyeng�den k�t ujja k�z� szor�-
tott. Nikki most m�r g�rcs�sen kapaszkodott a vol�nba. Tes-
t�nek apr� mozdulataival � is megk�nny�tette a simogat�st.
Dempsey keze fej�n k�v�lr�l fesz�lt m�r a nylon, �s eg�sz te-
nyere odatapadt, hogy mutat�ujja m�lyen becs�szhasson. TE-
nyer�t m�g jobban odaszor�totta, k�rbe-k�rbe mozgatta.
- H� . . . te sz�d�lt gazember! . . . �sszet�rik a kocsi! . . .
Nekimegy�nk egy oszlopnak . . . �gy nem lehet . . .
Er�sen megforgatta a korm�nykereket, az aut� �les sz�g-
ben v�gott �t az �ttesten a t�ls� j�rd�hoz, ott csikorg� kere-
kekkel �llt meg egy olyan helyen, amely egy picik�t k�v�l
esett a sarki l�mpa f�nyk�r�n. Az aut� f�kez�se hasonlatos
volt ahhoz a g�rcs�s r�ndul�shoz, amely �tj�rta a test�t.
Egyetlen gyors mozdulattal siker�lt le�ll�tania a motort, �s az-
t�n eg�szen odacs�szott az �l�sen a f�rfihoz. Kezei markoltak
�s kapaszkodtak, sz�ja moh�n kereste a f�rfi arc�t. Csak �gy
z�poroztak a cs�kjai, sz�tt�rt ajkakkal, nedvesen, m�g v�gre
megtal�lta a sz�j�t. Azt�n kezdte let�pni mag�r�l a ruh�t.
Dempsey is seg�tett ebben. K�z�sen h�zt�k le a bugyit, Nikki
el is szak�totta a cip�j�n l�v� csattal, amikor felh�zta a t�rd�t,
hogy a l�b�t kiszabad�tsa. Sz�tvetette a t�rdeit, �s a f�rfi f�l�
lend�lt, lovagl��l�sben nehezedett r�. H�ta a sz�lv�d�h�z �s
a m�szerfalhoz nyom�dott. Mindk�t kez�vel a f�rfi �gy�k�n�l
motozott.
Feljajdult. - A rohadt �letbe! Mi ez a vacak! - Odakapott a
f�rfi cs�p�j�hez, ahol r�t�rdelt a pisztolyra. Kikapta a tokb�l,
�s a kocsi v�g�be v�gta. Azt�n l�zas siets�ggel k�t k�zzel r�n-
gatta ism�t a f�rfi nadr�gj�t, a cipz�rat, az �vet, a gombokat.
Dempsey a mell�n�l sz�tr�ntotta a n� ruh�j�t, �s a nyelv�-
vel simogatta duzzad� mellbimb�it. Nikki egyik kez�vel
Dempsey f�rfiass�g�nak egyre nyilv�nval�bb bizony�t�k�t ra-
gadta meg, a m�sikkal a szokny�j�t fogta, eg�sz teste cs�p�b�l
felemelkedett. V�gya �r�letess� fokoz�dott. �ppen csak meg-
kereste a megfelel� helyzetet, �s teste er�teljes lend�lettel
m�ris odazuhant a f�rfira. Azt�n fel �s ism�t le. A f�rfi keze a
l�ny mell�r�l a derek�ra, majd fenek�nek k�t rugalmas �v�re
cs�szott. Belem�lyesztette az ujjait, �s a ritmushoz igazodva
h�zta mag�ra a n�t, hogy el�rje forr� �l�nek m�ly�t.
- Aaah . . .! - szakadt ki Nikkib�l a hang szinte f�jdalma-
san. El akart fordulni, de Dempsey kezei szorosan fogt�k, uj-
jai belem�lyedtek, nagy er�vel r�ntotta maga fel�, amennyire
csak k�pes volt r�. Ugyanakkor saj�t teste f�lfel� fesz�lt.
Nikki ism�t felsikoltott, de a f�rfi nem engedte el. �jb�l
nekilend�lt. Egyre nagyobb er�vel. Nikki sikolyai halk ny�-
sz�rg�ss� halkultak. Teljesen mag�nk�v�l volt m�r. Dempsey
is �rezte, hogy k�zeledik a cs�cshoz, megpr�b�lta halogatni:
sz�nd�kosan arra gondolt, hogy milyen k�ptelen�l fura ez a
helyzet. K�t feln�tt szeretkezik egy aut� el�ls� �l�s�n, m�g-
hozz� egy forgalmas utc�ban. Azt�n Nikki �rezte, hogy itt
van m�r az a nagyszer� pillanat. Furcsa torokhangok t�rtek
ki bel�le.
- J�zusom! Kezd�dik . . . De j�!
Mozg�sa annyira felgyorsult, hogy Dempsey m�r nem tud-
ta �t�lelve tartani, nyargalt a f�rfin, eg�szen odapr�selte az
�l�shez.
Dempsey hallotta a maga zih�l� l�legzet�t, �s azt�n egy-
szerre csak � is elmer�lt a mindent elbor�t� hull�mokban.
�sszeszor�tott fogai k�z�l ki�lt�s szakadt fel. Olyan f�lelme-
tes volt a hangja, hogy a n� mozdulatai abbamaradtak, pilla-
natnyi r�m�let vett rajta er�t, azt�n teljesen kimer�lve odabo-
rult Dempseyre. Haja befedte a f�rfi szem�t, orr�t, sz�j�t,
azon t�rt �t forr� lehelete.
Ott fek�dt mozdulatlanul, zih�lva l�legzett. Majd k�s�bb
odaf�szkelte mag�t a f�rfi f�l�hez, �s kedvesen, l�gyan kun-
cogni kezdett. Azt suttogta: - Egy�ltal�n nem �gy szeretkezel,
mint egy hekus.
Dempsey meglep�d�tt.
- Mi�rt, hogyan szeretkezik egy hekus?
- Mint egy t�zolt� - mondta Nikki. - Ki-be rohang�l a
l�ngol� h�zb�l.
A n� �gy gondolta, hogy nagyon mulats�gosat mondott, �s
halkan tov�bb nevetg�lt. Felemelkedett, elt�volodott a f�rfi-
t�l, visszahuppant a vol�nhoz az �l�sbe.
- �, istenem! - mondta, mik�zben a szokny�j�t h�zogatta.
Azt�n leny�lt, hogy kiszabad�tsa szakadt bugyij�t, amely r�te-
keredett az egyik l�b�ra. Felemelte, a f�ny fel� tartotta, gond-
terhelten �llap�totta meg, hogy t�nkrement. Lecsavarta az ab-
lakot, �s hanyag mozdulattal kidobta az utc�ra.
- Ez k�ztisztas�g elleni v�ts�g - mondta Dempsey. - A b�r-
s�g k�tsz�z doll�r, vagy harminc nap elz�r�s.
- Elefes - replik�zott Nikki. Beind�totta a motort. - Meg-
van mindened?
Dempsey az �l�sre t�rdelve �thajolt a t�ml�n.
- A pisztoly . . . - mondta -, hova dobtad?
- Valahov� oda h�tra. Majdnem kit�rtem rajta a l�bam. -
Dempsey megtal�lta a padl�n, morogva ny�lt �rte, azt�n visz-
sza�lt a hely�re.
- Most, hogy megvan a kis j�t�kszered, akarod, hogy haza-
vigyelek? - k�rdezte Nikki.
- Nemigen - felelte. Nikki fel� fordult. A n�nek tiszta, ra-
gyog� volt a tekintete. - Menj�nk ink�bb a te lak�sodra . . . �s
keress�nk egy olyan p�zt, ami k�zben figyelhetem, hogyan
mozog a segged, amikor-belej�ssz.
- Azt hiszem megoldhat�, ha arr�bb rakjuk a t�kr�t.

Egy tizen�t �ves gimnazista l�ny fest�ksz�r� pisztollyal ra-

gyog� narancssz�n� bet�kkel �rta r� �desapja fekete Oldsmo-
bile sedan aut�j�ra: "Cleveland le van szarva". Azt�n azzal a
harminch�rom doll�rral, amit �desanyja ersz�ny�b�l csent el,
t�vozott az otthon�b�l. A jelent�s szerint nyilv�n gyalog tette
meg az utat, mert nem tudott aut�t vezetni, �s nem volt olyan
fi�ismer�se, aki j�rm�vel rendelkezett volna. (Legal�bbis �gy
tudta ezt mindenki a csal�dban.) Meg azt�n azon a vid�ken
hat�rozottan kev�s k�z�ti j�rm� k�zlekedik hajnali egy �ra-
kor, amikor a kisl�ny elt�n�s�t �s az aut�rong�l�st felfedez-
t�k. Az apja, a v�rosi tan�cs tagja, rendk�v�l felh�borodott �s
befoly�sos ember l�v�n, az �gy jelent�sebb� v�lt a szok�sos
kamaszsz�k�sekn�l.
Rosszull�t, �melyg�s vett er�t egy harminck�t �ves eszter-
g�lyoson, aki a v�ros keleti peremker�let�n, a Fischer c�gn�l
dolgozott. Eb�did�ben h�rom bolognai szendvicset fogyasz-
tott el. Olyan h�nyingere lett, hogy hazament, �s eg�szen v�-
ratlanul r�j�tt arra, hogy k�v�rk�s, kifejezetten visszatasz�t�
feles�ge nyolc�vi h�zass�g ut�n megcsalja �t egy b�rpinc�r-
tel, akinek Steve Papko a neve, �s aki esk�v�k�n kisebb �sz-
szej�veteleken szokott harmonik�zni a nyugati 60. utca k�r-
ny�k�n, a litv�n negyedben. Az eszterg�lyost nagyon meglep-
te, hogy valaki, aki olyan sokat forog emberek k�z�tt, mint
Steve Papko, �ppen egy ilyen cs�nya asszonyt akar elcs�b�ta-
ni, mint amilyen az � feles�ge. M�gis f�l�tt�bb s�relmesnek
tal�lta, hogy bet�rtek a mag�n�let�be, ittak a s�r�b�l, �s be-
mocskolt�k az �gy�t. Ez�rt azt�n elt�rte Papko orr�t, a feles�-
g�t pedig �gy meg�t�tte, hogy mindk�t szem�n monokli ke-
letkezett. Ezek ut�n kinyitotta a g�zt a f�rd�szob�ban, bel�k-
d�ste �ket a kicsiny helyis�gbe, �s r�juk z�rta az ajt�t. Steve
Papko rossz �zl�s��rt �s a feles�g elcs�b�t�s��rt k�r�lbel�l t�z
perc m�lva szenvedte volna el a v�gs� b�ntet�st, ha nem hat�-
rozott volna �gy, hogy miel�tt m�g csatlakozik a mennyei
polkazenekarhoz, felt�tlen�l elsz�v egy utols� Camel cigaret-
t�t. A robban�s igencsak megr�zta a k�rny�k h�zait, �s a sz�-
ban forg� �p�letet is. A h�rom k�rh�zba sz�ll�tott szem�ly
k�z�l az eszterg�lyos volt a legs�lyosabb s�r�lt, �t a l�gnyo-
m�s a f�rd�szobaajt�val egy�tt vitte ki a falon keletkezett
lyukon, m�gpedig �gy, hogy mindv�gig fejjel el�re r�p�lt.
Egy csal�d, n�v szerint Davis�k, apa, anya, k�t gyerek �s
egy unoka�cs, aut�val t�rtek haza Akronb�l Clevelandbe.
A harminc m�rf�ldes �tb�l huszonkilencet m�r rendben meg-
tettek, amikor az utols� m�rf�ld�n bel�j�k szaladt egy szem-
be j�v� traktorvontat�. Belesz�m�tva a vontat� sof�rj�t is, aki
m�r majdnem tizennyolc �r�ja �lt a vol�nn�l, a helysz�nre �r-
kez� ment�k hat halottat tal�ltak.
Ezeket az esem�nyeket annak a n�h�ny percnek a folya-
m�n jegyezt�k fel, amikor Gorman a r�di�s k�zpontb�l a ga-
r�zsba ment. Egyik h�r sem volt annyira fontos, hogy meg�l-
l�tsa �t. Minden �jszaka t�rt�nik ilyesmi, csak a nevek m�sok.
A rend�rs�g foglalkozott az esetekkel, int�zkedett �s megol-
dotta a probl�m�kat, m�r amennyire a hal�l �s a puszt�t�s
megoldhat� probl�ma. Az adatokat k�z�lt�k a sajt�val, hogy
a reggeli mell� felszolg�lhass�k ezeket a friss h�reket is.
A 66. utca orvl�v�sz�nek �gye m�g folyamatban volt. Gor-
man szerint a legrosszabbra m�g csak ezut�n ker�l majd sor.
Ezen az �jszak�n Jeremy Kilross �rmester volt a s�f�rje. Az
aut� szir�n�j�nak siv�t�sa eg�sz �ton visszhangozva t�lt�tte
be a s�t�t utc�kat; pontosan h�t �s f�l perc alatt m�r ott is
voltak a l�v�ld�z�s k�zel�ben fel�ll�tott megfigyel�helyen.
Nagyszer� teljes�tm�ny volt. Meg is dics�rte Kilrosst, amikor
kil�pett a kocsib�l, �s m�lyen el�rehajolva sietett a hirtelenj�-
ben fel�ll�tott p�nc�l v�d�fal m�g�, a k�t �ri�si reflektor k�-
zel�be. A f�nysugarak mint imbolyg� l�gg�mb�k p�szt�zt�k a
r�gi �p�letet. A rend�r�k kis csoportj�ban l�v� tisztek sz�
n�lk�l vett�k tudom�sul az �rkez�s�t.
- Mit tudtunk meg eddig? - k�rdezte.
- M�g semmit sem mondhatok - felelte David Blackman,
szik�r, negyven k�r�li f�rfi, Gormann�l k�t �vvel k�s�bb v�-
gezte az akad�mi�t, fel�gyel�helyettes, az �t�dik k�rzet pa-
rancsnoka; az � hat�sk�re az a ter�let, ahol a pusk�s �r�lt
van. Az �t�dik k�rzet tisztjei csak �gy ugrottak Blackman
gyors, hat�rozott parancsaira. Az �r�lt, persze, semmibe vette
mindezt. - T�z perccel ezel�tt k�t l�v�st adott le az �t�dik
emeletr�l. Mi viszonoztuk. Az�ta semmi sem t�rt�nt, de az
egyik l�v�sz�nk azt mondja, hogy mozg�st �szlelt a tet� pere-
m�n�l, a sarok k�zel�ben. Kaphatunk egy helikoptert?
- Ha sz�ks�g van r� - mondta Gorman. - Mit sz�ln�tok
v�zhez?
- A f�csap ott van a sarkon. Csak akkor juthatn�nk oda,
ha p�nc�lerny�ink lenn�nek. Egy helikopter �t perc alatt
megoldan� a dolgot - mondta Blackman.
Mint mindig, vil�gosan besz�lt �s a l�nyegr�l. Ak�r bomb�t
dobatna az omladoz� �p�letre, ha sz�ks�g lenne r�. Al�ak-
n�zn� robban�anyaggal, �s a leveg�be r�p�ten� az eg�sz h�-
zat a l�v�ld�z�vel egy�tt . . . ha megtehetn�. Ez lenne a leg-
jobb, a leghat�konyabb �s a legpraktikusabb megold�s, de t�l
sok ember�ldozattal j�rna.
- Nem - mondta Gorman -, m�g nem. Azt sem tudjuk,
hogy fent van-e. . .
Az �p�letb�l j�v� puskal�v�s f�lbeszak�totta �s ellentmon-
dott k�ts�geinek. A l�v�s az egyik reflektort �rte, �gyhogy
sz�tdurrant. �tven puska �s revolver d�rg�se volt azonnal a
v�lasz.
- Az �g szerelm�re - ord�totta Gorman -, mondd meg ne-
kik, hogy hagyj�k abba. F�lriasztj�k az eg�sz istenverte k�r-
ny�ket.
- T�zet sz�ntess! T�zet sz�ntess! - s�v�tette a megafon a
puskaropog�st t�lharsogva. M�g egy-egy pukkan�s. - T�zet
sz�ntess! - A l�v�ld�z�s abbamaradt.
- Rendben - mondta Gorman. - Int�zkedj. �ltessenek heli-
kopterre n�h�ny l�v�szt, �s j�jjenek ide.
- Ok� - sz�lt Blackman a mellette �ll� hadnagynak. Hang-
j�ban t�bb volt az �r�m, mint azt Gorman elv�rta volna. -
Mondd meg nekik, hogy j�jjenek.
A hadnagy b�lintott, �s indult is a r�di�s csoporthoz.
- T�z percen bel�l sz�ll�tom neked a gazembert - �g�rte
Blackman. Gorman biztos volt benne, hogy be is tartja a sza-
v�t.

Rich rem�lte, hogy a feles�ge alszik. Vagy legal�bbis �gy tesz,

mintha aludna. N�ha a f�rje kedv��rt v�lasztotta ezt. J�l tud-
ta, mennyire kimer�lt, �s hogy retteg�sei a teljes ideg�sszeom-
l�s hat�r�ig tasz�tott�k m�r. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem
k�v�nhatott, �s nem is akart k�v�nni semmi t�bbet t�le. Hadd
pr�b�ljon meg kicsit pihenni, amennyire egy�ltal�n k�pes r�
a s�t�t csendben.
A f�lelem k�lts�ges dolog, gondolta Carl Rich, amikor r�-
tal�lt a t�zhely melletti konyhaszekr�nyben egy �veg whisky-
re. Az embernek az energi�j�val kell fizetnie �rte. Ezenfel�l
az ital �s a gy�gyszerek is sokba ker�lnek. Az ember eg�sz va-
gyont k�lt arra, hogy �jabb �s �jabb z�rakat szereltet az ajt�-
ra, �s egyre t�bb riaszt�berendez�st az ablakokra. Tudva,
hogy mindez p�nzkidob�s. Semmik�ppen sem lehet elfojtani
a retteg�st. Besziv�rg�s�t sem z�r, sem retesz nem akad�lyoz-
hatja meg. A konyhai mosogat�b�l felkapott egy vizespoha-
rat, nem is n�zte, hogy tiszta-e vagy haszn�lt. Az �divat�
Coldspot h�t�b�l kivett egy narancsot, a whiskys�veget pedig
karj�nak hajlat�ban tartotta. Azzal, hogy a h�t� ajtaj�t �vato-
san, nagyon lassan csukta be, el�rte, hogy a legkisebb nesz
sem hallatszott. Azt�n kiment a konyh�b�l, v�gig a fakult el�-
szob�n, t�l a t�lgyfakorl�tos l�pcs�n, eg�szen a h�z elej�ig.
A r�gi h�zak majdnem mind �gy �p�ltek. Az eb�dl� �s a nap-
pali a f�bej�rat jobb �s bal oldal�n helyezkedett el. A h�z h�t-
s� r�sz�be vezet� folyos� elv�lasztotta egym�st�l ezt a k�t he-
lyis�get. A folyos� egy r�sz�t a l�pcs� foglalta el, ez vitt fel az
emeleti h�l�szob�hoz. Ebben a h�zban azonban az eb�dl� he-
ly�re ker�lt a h�l�szoba, amelynek ajtaja mindig t�rva volt.
Meg�llt el�tte a s�t�tben, hogy ben�zzen. Az �jjelil�mpa ha-
lov�ny f�ny�n�l l�tta, hogy az asszony arca nyugodt, eler-
nyedt. F�l�tte a mennyezetre er�s�tett r�dr�l k�t karika l�gott
le, furcsa �rnyat vetve a falra. Ezek a karik�k arra szolg�ltak,
hogy az asszony bel�j�k kapaszkodva felh�z�dhasson �s �t-
cs�szhasson a tol�sz�kbe, persze csak olyankor, amikor el�g-
g� er�s volt, �s a kez�t �ppen akkor nem szor�totta g�rcsbe a
reumatikus �z�leti baj f�jdalma, amely eg�sz test�t is megnyo-
mor�totta. Carl ott �llt p�r pillanatig, �t�rezte feles�ge f�jdal-
m�nak minden nyilall�s�t. K�ts�gbe volt esve, hogy k�ptelen
b�rmit is tenni �rte, de ugyanakkor f�lt is, hogy egyszer min-
dennek v�ge szakadhat, �s � mag�ra marad. Retteg�seinek
egyike volt ez. M�sik f�lelme arra vonatkozott, hogy valami
megakad�lyozhatja abban, hogy a d�nt� pillanatban itt le-
gyen az asszonnyal. Elfordult a s�t�t nappali fel�. J�l tudta
hol vannak a Sears, Roebuck-f�le telev�zi� gombjai, bekap-
csolta a k�sz�l�ket. A f�lhallgat� dr�tja bizony alaposan �sz-
szegabalyodott. Kibogozta. A t�v� k�kes f�nye bet�lt�tte a
szob�t. Tapogat�dzva botork�lt a nagy karossz�kig, amely
pontosan szemben, �gy k�tm�ternyire �llt a t�v�t�l. A f�lhall-
gat� zsin�rja �ppen od�ig �rt. F�l�be dugta a kicsiny m�-
anyag dug�kat, �s le�lt a fotelbe. �l�ben tartotta az �d�t�ital
�veg�t, kez�ben a whiskyspalackot. Lecsavarta a kupakj�t �s
t�lt�tt. A k�kes f�nyben a poh�rban b�bor- �s aranysz�n�nek
t�nt az ital. Nyers, mellbe v�g� volt. Szinte �gette a sz�jpadl�-
s�t. Carl sz�rke szem�t elbor�totta a k�nny, a t�v� k�peit csak
hom�lyos foltokban l�tta. Csak egy kis id� m�lt�n v�lt tuda-
toss� benne, hogy milyen sz�veget hall a f�lhallgat�b�l: "Au-
t�j�t h�sz perc alatt �tfestj�k, 39 doll�r az �ra, �t�ves garanci-
�val." De neki nem volt 39 doll�rja. Abban is k�telkedett,
hogy a Plymouth egy�ltal�n fog-e m�g gurulni tov�bbi egy
�vig.
Az ett�l val� f�lelem is helyet szor�tott mag�nak gondolat-
vil�g�ban. De a whisky seg�tett. Gyomra �gett �s tiltakozott.
T�lt�tt m�g egy poh�rral, �s az �veget letette a f�ldre a fotel
mell�, mik�zben felemelte a poharat. Dempsey ismerte Carl
f�lelmeit, de nem t�r�d�tt vel�k. Kettej�k sz�m�ra is volt
benne el�g er�. A t�v�ben film ment. Betty Grable �s Alice
Faye t�ncolnak egy Broadway-rev�ben. Mindketten szerel-
mesek Dan Daileybe. Carl Rich n�ha arr�l �br�ndozott, hogy
gyerekeik vannak, hogy odafent alusznak, hogy reggel is ott
lesznek, gondoskodnak majd az asszonyr�l, amikor � m�r
nem lesz. Gondoskodnak r�la, hogy minden biztons�gos �s
megnyugtat� legyen. Megnyomta a t�vir�ny�t� gombj�t. A k�-
pek egym�sba mos�dtak, amint csatorn�t v�ltott. Egy aut�
robogott az �jszak�ban. Vagy menek�lt, vagy �ld�z�tt valakit.
Ism�t az �veg�rt ny�lt, igyekezett �szben tartani, hogy ez ut�n
a poh�r ut�n meg fogja h�mozni a narancsot.

Az "isten" hajnali 2.17 �rakor halt meg. A helikopter berreg-

ve j�tt az �szakkeleti nyomornegyed fel�l, a r�szerelt reflektor
f�nycs�v�ja sorban behatolt a sik�torokba �s az utc�kba,
amint a g�p k�zeledett a k�rbefogott �p�letekhez. N�gy kiv�l-
l� c�ll�v� is volt a g�pen, ketten g�pfegyverrel, ketten pusk�-
val. De az isten nem v�rhatott.
Ishmael Elliot meg�rezte, hogy el�gedetlens�g kapott l�bra
h�vei k�z�tt odalent, az utc�n. Megbocs�tott nekik. Sajn�lta,
hogy nem bizonyultak m�lt�knak az isteni �t�let �j megnyil-
v�nul�s�hoz. Ott �lt a mocskos szurok �s cser�p h�ztet�n egy
t�glafalnak d�lve. Levette a cip�j�t, sz�j�ba dugta a puska
cs�v�t, �s l�b�nak hossz� barna nagyujj�val megh�zta a ra-
vaszt.

A l�ny m�r vagy t�z perce volt a f�rd�szob�ban. Dempsey

azon t�n�d�tt, hogy vajon elaludt-e odabent. � a megszokott
lezser nyugalommal fek�dt �gy, hogy h�rom p�rn�t is tett a
feje al� a k�k selyemmel bevont hever�n. Doh�nyzott, barna
�veg hamutart�t egyens�lyozott a has�n, abba sz�rta a ha-
mut. Kellemes volt �gy szeml�l�dni. A lak�s egy modern v�-
r�s t�gl�s �p�let tizenegyedik emelet�n volt, k�zel a t�part-
hoz. A nagyv�ros f�nyei innen n�zve f�lk�r alakban h�z�dtak
eg�szen az Euclid Avenue-ig. Ezek a f�nyek mintha v�dett ki-
k�t�t alak�tottak volna ki az olajfinom�t� �s az ac�lgy�rak
hullad�k�nak holt tenger�ben. Cs�nya volt �s b�zl�tt ez a v�z,
ha az ember odalent k�zel ment hozz�, ha elvegy�lt benne, de
innen fentr�l tetszet�snek t�nt. Dempsey egy k�pre gondolt,
amit valamikor l�tott. A ri�i kik�t�t �br�zolta. Nagyszer�,
csillog� homokos part, gy�ny�r�s�gesen k�k tenger �s magas
�p�letek, amelyek rem�nytelen�l pr�b�ltak felny�lni a he-
gyek magas�ba. Dempsey szerint ott is vannak olyan v�rosr�-
szek, amelyek cs�ny�k �s rossz szag�ak, ha az ember a k�ze-
l�kbe megy. Mindegyik tengerparti nagyv�ros hasonl� prob-
l�m�kkal k�szk�dik. De az�rt m�giscsak sz�ps�ges d�lib�b
volt ez a k�p.
A f�rd�szob�b�l hallatszott, hogy folyik a v�z, f�mesen
csattan az orvoss�gosszekr�nyke ajtaja. Nikki leoltotta oda-
bent a villanyt, miel�tt kil�pett volna. Teste finom �rny�knak
t�nt a kellemes f�lhom�lyban. Klassz teste van, ez t�ny.
T�bbre is vihette volna ezzel az alakkal meg az egy�nis�g�vel,
mint hogy doh�nyf�stben �nekeljen egy lepra helyen Cleve-
landben, Ohio �llam k�zep�n, amely viszont pontosan ott van
a nagy semmi k�zep�n. A l�ny t�rd�vel tapogatta ki az �gy
sz�l�t, azt�n n�gyk�zl�b m�szott fel�je.
- Szia - mondta. Kez�t r�tette a f�rfi t�rd�re. - Meleged
van?
- Az el�bb �gy �reztem - felelte.
Nikki odafektette a fej�t Dempsey combj�ra, h�ttal neki, �s
kin�zett az ablakon. A f�rfi l�bizmai �nk�ntelen�l megr�n-
dultak, amikor a haja hozz��rt.
- Csiklandoztalak? - mondta halkan. - Ezer bocs . . .
Fel akarta emelni a fej�t, de a f�rfi kiny�jtott keze meg�ll�-
totta; meg�rintette sima arc�t, nyak�t �s a f�l�t is.
- Ne mozdulj - mondta Dempsey. A l�ny dorombolva k�-
zelebb f�szkel�d�tt. Dempsey sz�m�ra nagyon kellemes, na-
gyon intim volt ez a k�zels�g. Kezdett�l fogva teljes testi fel-
szabadults�ggal �s meghitts�ggel kerest�k egym�st, adt�k �n-
magukat. Id�nk�nt mintegy ellent�t gyan�nt, esz�be jutott a
feles�ge. Tizenegy �ve voltak m�r h�zasok Claire-rel, de soha-
sem ker�ltek igaz�n k�zel egym�shoz. Nemcsak az �gyban, a
szexben �rz�dtek az ilyen bajok, de Dempsey �gy gondolta,
hogy a legs�lyosabb probl�m�k m�giscsak ott kezd�dtek. Ne-
ked titkaid vannak, tulajdonk�ppen sohasem besz�lgetsz ve-
lem, kiab�lta Claire a szemreh�ny�sait. Ha az ember nem tud
�nfeledten szeretkezni, akkor hogyan is besz�lgethetne felsza-
badultan. Ezt akarta meg�rtetni feles�ge konok fej�vel. Ez az
a pont, ahonnan minden sikertelens�g, minden titkol�z�s ki-
indul, ebb�l fakad k�t ember k�z�tt a harag.
- Juj! -tiltakozott Nikki. Dempsey elhessegette gondolata-
it, amelyek a keser� Claire-re, a frigid Claire-re vonatkoztak.
- Vigy�zz! Megfojtasz!
Dempsey keze nagyon megszor�totta Nikki nyak�t. G�r-
cs�s szor�t�s volt ez. B�rcsak ne kalandozn�nak el �gy a gon-
dolatai. De sz�ks�ge volt a gondolkod�sra, ezt sohasem sza-
bad abbahagynia.
- Sajn�lom - mondta. Nem �rezte, csak mondta.
- J�l van, j�l van, dr�g�m, ha �gy d�ntesz, hogy megfoj-
tasz, akkor tedd, amikor alszom. Nem akarok tudni r�la.
Nikki a nyak�t d�rzs�lgette, ahov� a f�rfi hossz�, er�s ujjai
nagyon belem�lyedtek. Ek�zben ide-oda forgatta a fej�t,
hogy fellaz�tsa az izmait, k�zben ajka �s haja v�gigsimogatta
a f�rfi l�b�t. Dempsey �jabb cigarett��rt ny�lt.
- Csak pihenj, dr�g�m - mondta a l�ny; a f�rfi combj�t
�rint� mozdulatai rendszeresebb�, ritmikusabb� v�ltak. Eh-
hez igazodott keze is a f�rfi m�sik l�b�n. Azt�n Dempsey
�rezte nyelv�nek �rint�s�t, forr� l�legzetv�tel�nek suttog�s�t.
Nikki az apr� cs�kokat �s nyelv�nek nedves �rint�seit egyre
ink�bb a felajzotts�g halk hangjaival k�s�rte. M�sik kez�vel
odany�lt, hogy elvegye a hamutart�t a f�rfi has�r�l, majd las-
san felt�rdelt, �s odacs�szott a f�rfi l�bai k�z�. Dempsey ci-
garett�zva figyelte a n�t a f�lhom�lyban. Az nem volt igaz,
hogy Nikki alv�s k�zben akar meghalni. L�tni akarta az eg�-
szet k�zelr�l. Ismerni azt az �let-hal�l er�t, amely hozz�tarto-
zott ehhez a f�rfihoz. Nikki azt akarta, hogy �lje csak meg �t
olyan gyakran, amennyire csak k�pes r�. Dempsey elnyomta
a cigarettacsikket, �s kez�t a l�ny nyakszirtj�re tette. Maga
fel�, lefel� h�zta a fej�t. A l�ny csendes kis ki�lt�ssal k�szs�-
gesen k�zeledett.

Otto Mengus azzal kezdte, hogy lem�rte azt az �lomdarabk�t,

amelyet a rend�rorvos szedett ki Max Godansky test�b�l. Az-
t�n minden apr� r�szecsk�t k�miai elemz�snek vetett al�.
Ut�bb belehelyezte a darabk�kat egy �gynevezett spektrog-
raphba, egy mikroszk�ppal egybe�p�tett szerkezetbe, amellyel
ki lehetett vet�teni a l�ved�kek k�p�t egy falra akasztott v�-
szonra. Tulajdonk�ppen k�t k�pr�l volt sz�. Az egyik a hal�-
los l�ved�kr�l k�sz�lt, amelyet Godanskyb�l szedtek ki.
A m�sik egy olyan goly� volt, amelyet pr�bak�nt Dempsey
fegyver�b�l l�ttek ki. Azok a jelek, amelyek ott maradtak
azoknak a l�ved�keknek az oldal�n, amelyek kioltott�k Go-
dansky pisl�kol� �let�t, torzultak, t�k�letlenek voltak. De
az�rt el�g maradt bel�l�k ahhoz, hogy megt�rt�nj�k az �ssze-
hasonl�t�s a pr�bal�v�s l�ved�k�n tal�lt nyomokkal. Minden-
ben egyeztek: m�ret, s�ly �s tartalom tekintet�ben is. Ez volt
a ballisztikai rutinvizsg�lat, amelyben Otto Mengus utol�rhe-
tetlen volt. Egyetlen hajsz�lnyi r�szlet sem ker�lte el a figyel-
m�t, amelyet a mikroszk�pon �t �szlelni lehetett. Tudom�-
nyos alaposs�g� vizsg�latai alapj�n meg�llap�totta, hogy
James Dempsey egy 38-as kaliber� Colt revolverrel, h�rom
goly�val l�tte le, �lte meg Max Godanskyt. Azut�n k�l�n-k�-
l�n egy-egy vatt�val b�lelt apr� dobozba helyezte a hal�los
l�ved�keket �s az ellen�rz� goly�t is, fel�rta r�juk a megfele-
l� adatokat, �s elrakta. �b�c�sorrendben ker�lnek majd a
nyilv�ntart�s lapos fi�kjaiba, ott �rzik �ket, am�g a b�r�s�g
meg nem vizsg�lja az eset k�r�lm�nyeit, �s ki nem jelenti,
hogy a fegyver haszn�lata �nv�delemb�l t�rt�nt. Ugyanilyen
alaposs�ggal kellett elv�geznie a vizsg�latot azzal a pisztoly-
lyal, amelyet Godansky tartott �lettelen kez�ben, meg azzal a
h�rom deform�l�dott l�ved�kkel is, amelyet az ajt�f�lf�b�l
�s a falb�l szedtek ki a b�rh�zban, ahol a l�v�ld�z�s t�rt�nt.
Pontosan el��rt feladatok, rutinmunka, de Mengus felk�-
sz�lten fogott hozz�. Hatvank�t �ves kor�ra m�g s�t�t �s s�r�
a haja, arc�ra ink�bb az elm�ly�lt gondolkod�s, a figyelem
�sszpontos�t�sa v�sett bar�zd�kat, nem pedig a kor. Megkap-
ta a jelent�seket, amelyek a gyilkoss�gi nyilv�ntart�ba meg a
rend�rorvosi hivatalba be�rkeztek Dempseyre �s Rich-re vo-
natkoz�lag. Id�rendi sorrendbe rakta a pap�rokat, att�l kezd-
ve, hogy Dempsey elmondta, mik�ppen ker�lt sor a l�v�ld�-
z�sre, eg�szen addig a jelent�sig, amelyben a rend�rorvos sz�-
mol be arr�l, hogy a goly�k milyen puszt�t�st v�geztek Go-
dansky l�tfontoss�g� szerveiben. Ezut�n a laborat�rium Bun-
sen-l�ngj�n k�sz�tett mag�nak egy cs�sze te�t, amelyhez a h�-
t�szekr�nyb�l egy sajtos szendvicset vett el�. Ez a h�t� tulaj-
donk�ppen azt a c�lt szolg�lta, hogy a laborat�riumba ker�l�
romland� anyagokat �rizz�k benne. Mengus le�lt egy kicsit
olvasni. Nemigen �lvezhette azonban ezt a kis pihen�t sem,
mert az �t�dik k�rzetb�l �rkez� �rmester megzavarta: egy
�divat� 44-40-es Winchester pusk�t adott �t vizsg�latra.

Gorman, amikor visszat�rt a kapit�nys�gra, nagy ker�l�t tett,

hogy bej�rja az East Side-ot �s a belv�rost. Kilross olyan �t-
vonalat v�lasztott, hogy bej�rhass�k az eg�sz ter�letet oda �s
vissza a f�utc�kon, mindenfel�, ahol probl�ma mer�lhetett
fel. Semmi k�l�n�set nem tapasztaltak. Amikor elhaladtak
egy-egy j�r�rkocsi mellett, Gorman kin�zett, �s k�sz�nt�tte
az embereit. Hadd tudj�k, hogy vel�k egy�tt � is j�rja a v�-
rost, hogy sz�ks�g eset�n lehet r� sz�m�tani. V�gigmentek a
f�utc�n eg�szen a Brodwayig, azt�n nyugatra az 55. utc�ig,
majd ism�t �szakra az Euclid Avenue-ig, onnan pedig ism�t
�jra nyugatra.
Gondolatai majdnem eg�sz id� alatt Ishmael Elliot k�r�l
forogtak. M�r tizenn�gy esztendeje, hogy olyan gyakran tan�-
ja hasonl� esem�nyeknek, �s m�g mindig sz�nalmat �rez egy-
egy ilyen ember ir�nt, de az aut� utasait is sajn�lja, akiket
Ishmael meg�lt. H�nyan vannak ilyenek a milli�s nagyv�ros-
ban? Olyanok, akik nem lelik a maguk �tj�t, r�m�ltek, a sz�-
let�s�kt�l a hal�lukig gy�trik �ket a k�r�lm�nyek. A kil�t�s-
talans�g. Annyira rem�nytelenek, hogy az �r�lts�gen k�v�l
nem tal�lnak m�s kiutat. Mindent meg kellene v�ltoztatni,
nem csup�n egyetlen szervet, egyetlen v�rost vagy egyetlen
rendszert, hanem mindent; csak akkor lehetne n�mi rem�ny
arra, hogy legal�bb egy Ishmael Elliotot ki lehet menteni a
gondolata z�rzavar�b�l. Nem helikopterekkel �s g�pfegyverekkel
kellene ezt v�grehajtani, sem pedig a tudom�sulv�tel �s sem-
mibevev�s elny�tt, �divat� m�dszer�vel. Megk�nnyebb�lt,
amikor megtudta, hogy az orvl�v�sz maga vetett v�get az �le-
t�nek, miel�tt m�g a rend�r c�ll�v�szeknek kellett volna ezt
megtenni�k. Egy pillanatra bizonytalan k�rd�sk�nt mer�lt fel
benne: helyes-e, hogy �gy �rez. Val�ban annyira haragudott
volna Blackman mindenekfeletti �s tekint�lyb�l fakad� v�r-
szomjass�g�ra, hogy �r�mmel t�lt�tte el, ami�rt nem siker�lt
megval�s�tania a c�lkit�z�s�t? Vagy egyszer�en csak meg-
k�nnyebb�lt att�l, hogy Ishmael Elliot megoldotta a maga
�let�nek probl�m�j�t. �deskev�s magyar�znival� marad
egy olyan l�v�ld�z� eset�ben, aki �nmaga vet v�get az �let�-
nek. Ez a t�ny is bizony�tja az �r�lts�g�t, ezt csak tudom�sul
venni lehet. Ha az ilyen ember �letben marad, kett�s probl�-
m�val kell szemben�zni: meg kell tal�lni, hogy mi okozta az
aberr�c��t, de azt is fel kell t�rni, hogy milyen k�vetkezm�-
nyekkel j�r az ilyesmi a t�rv�nytisztel� �s kev�sb� er�szakos
feladatomra n�zve.
- Eszik valamit, f�n�k? - k�rdezte K�lross.
Gorman az �r�j�ra pillantott. 3 �ra 40.
- Azt hiszem, igen.
- Fostern�l?
- Rendben - mondta Gorman. Kilross az Euclid v�rosr�sz-
en �t folytatta az utat a Public Square fel�. Ez a t�r m�lyebb
fekv�s�vel egy amfite�trumra eml�keztet, amelyben a v�ros
k�l�nb�z� r�szeib�l ide�rkez� aut�buszok k�rbe-k�rbe j�r-
nak a feled�sbe mer�l� r�gi �p�letek el�tt, hogy azt�n ism�t
�tnak induljanak t�voli v�gc�ljuk fel�. A k�rny�k teljesen
�res volt. Csak egyetlen �rva taxi v�rakozott a tornyos aut�-
busz-v�g�llom�s el�tti standon. Abban sem volt sof�r. Val�-
sz�n�leg bement a h�zba, hogy egy kicsit pihenjen. Ilyen ko-
r�n hajnalban, nemigen akadtak utasok, m�g egy-egy im-
bolyg� r�szeg sem, aki nem tal�lva saj�t kocsij�t, taxiba akart
volna �lni.
Gorman gondolatai a v�ros k�r�l forogtak, igyekezett �tfo-
g� k�pet kialak�tani. Izgatta ez a probl�ma. Az ut�bbi �vek-
ben t�l sok v�ltoz�s ment itt v�gbe, �s az �talakul�s m�g min-
dig tart. Amikor el�sz�r v�llalt itt munk�t, csal�dias csopor-
tok �ltek itt j� szomsz�di viszonyban. A n�gerek a d�lkeleti
negyedben laktak, a Central Avenue, a Cedar Road, a Wood-
land Avenue �s a Scovill Avenue t�j�n. K�r�s-k�r�l is csal�-
dias volt a l�gk�r: valamivel d�lebbre a lengyelek, a magya-
rok, a szlov�kok, a litv�nok �s a n�metek, sz�val �ltal�ban a
k�z�p-eur�paiak telepedtek le egy-egy utc�ban. A Kinsman
road, a Broadway, a Miles Avenue tartozott ehhez a k�rzet-
hez. Az �rek, k�z�tt�k saj�t csal�dja is, a 105. utc�t�l keletre
�s �szakra laktak, a Collinwood �s a Five Points utc�ban. Az
emberek a munk�soszt�lyhoz, a szeg�nyebb t�rsadalmi r�teg-
hez tartoztak, �s nagyon �sszetartottak. J� szomsz�dok vol-
tak, b�r volt saj�t nyelv�k, voltak saj�t �zleteik, s�t saj�t �j-
s�gjuk is, �s m�s-m�s m�don f�ztek. Egyetlen olyan csoport
volt, amely elk�l�n�lt: az olaszok, akik annak a v�lgynek a
ment�n �ltek, amely a Mayfield Road vonal�t k�vetve vezet
eg�szen a Cleveland Heights nev� dombig, ott pedig a zsid�k
alkottak kis szigetet.
A Kilross �ltal vezetett kocsi m�r elhagyta a Pulls
Square-t, �s k�zeledett ahhoz az eg�sz �jjel nyitva tart� ven-
d�gl�h�z, ahol zsaruk �s kamionosok tett�k ki ilyenkor a ven-
d�gek z�m�t.
A saj�t gener�ci�ja, gondolta Gorman, t�nkretette mind-
azt, amir�l az el�bb elm�lkedett. Szabadulni igyekeztek a
k�rnyezetb�l, �s ugyanakkor igyekeztek levetni a hagyom�-
nyos csal�di szok�sokat is. A csal�dok t�bbs�ge amerikaira
v�ltoztatta a nev�t, �s ma m�r kertv�rosokban �l: Mayfield
Heights, Garfield Heights, Solon, Berea, Parma, Olmon
Falls. T�bben a h�don t�l, nyugat fel� laknak, mert a belv�ros
hat�rozottan ellen�ll mindenf�le beolvad�snak. Ma m�r az
East Side teljesen n�gerlakta ter�let, nyomaszt�an sz�k�s,
zord k�rnyezet. Veszend�be megy itt kult�r�juk minden sz�-
v�ss�ga.
Merre tart ez a v�ros, hogy meghaljon? Semerre. Csak �l �s
v�rja, hogy beteljesedj�k a sorsa. Gorman �gy �rezte, hogy
maga is egyike a kopors�viv�knek.
Arr�bb, lent, l�tszott a Cuyahoga foly�: sima, olajos felsz�-
ne meg-megcsillant a holdf�nyben. Ez a foly� Cleveland csator-
n�ja. Ha egyszer valaki err�l a v�n foly�r�l is �rna egy dalt, az
valahogy �gy sz�lna: "Sziv�rogj csak iszaposan, h�g-ny�lk�
san, sziv�rogj . . ." A foly� m�g �gy a holdf�nyben is f�rtel-
mes. Sz�les, fekete k�gy�, amely kanyarogva halad �t a v�ros
ipari negyed�n. K�zenfekv� szennycsatorna m�r vagy sz�z �v
�ta, viz�t annyira �titatta az olaj�led�k, hogy nemr�giben egy
�jszaka l�ngra lobbant. Holt foly� ez, amely lassan cs�rgede-
zik egy halott t�ba.
- Jelentem a k�zpontnak, hogy hol vagyunk - mondta Kil-
ross. Leparkolt a Foster's vend�gl� el�, azt�n felvette a mik-
rofont. Gorman kisz�llt a kocsib�l, �s ny�jt�zkodott. A leve-
g� hideg volt, fanyar, cs�p�s szagok kever�ke: vegyszerek �s
olaj. Megk�nnyebb�l�sk�nt hatott a pecsenyes�t�s, a bifstek
illata, amely �gy �radt a vend�gl�b�l, hogy a tisztas�g �s a
frissess�g erej�vel hatott.
- Mindent elint�ztem, f�n�k - mondta Kilross, amint oda-
l�pett Gorman mell� a j�rd�ra -, semmi �js�g. Ahogy monda-
ni szoktuk: eg�r sem moccant.

Id�: 3 �ra 59 perc. N�gy m�rf�ldnyire d�lnyugatra att�l a

helyt�l, ahol Gorman�k �lltak �s n�zegett�k a k�zelben v�ra-
koz� rend�raut�kat, egy v�rosi tan�csos tizen�t �ves l�nya
besz�llt egy lepusztult 1966-os Volkswagen mikrobuszba,
amelyre mindenf�le sz�nnel az el�gedetlen ifj�s�g �zenet�t
firk�lt�k �sszevissza az ablakokra �s az aut� minden szabad
fel�let�re. A vol�nn�l egy veres szak�ll� fiatalember �lt.
Tov�bbi �ten h�tul hevertek �sszegabalyodva a kocsiban egy
nagy halom takar� �s h�l�zs�k tetej�n. A mikrobusznak eb-
ben a r�sz�ben sokf�le �that� szag keveredett: izzads�g, k�b�-
t�szerek �s kiloccsant italok szaga. A l�nyt mindez egy�ltal�n
nem zavarta.
- Hova, hova, kisany�m? - k�rdezte a vol�nn�l �l� fi�.
- Kaliforni�ba.
- Mi is �ppen oda megy�nk.
A kisl�ny azonban v�g�l csak az Ohio �llamban lev�
Ridgeville-ig jutott el. Egy f�ldm�ves tal�lt r� meztelen�l,
sz�nalmasan egy sz�nt�f�ld�n, amelyen sz�jababot termel-
tek. A l�nynak az emberekbe vetett hite bizony csorb�t szen-
vedett, szexu�lis tapasztalatainak gazdag�t�sa ter�n azonban
nagyot fejl�d�tt.

Dondero a legnagyobb flegm�val fejezte be az �jszakai be-

v�tel sz�ml�l�s�nak mindennapos r�tus�t. Unta az ilyen jelen-
t�ktelen �sszegekkel val� piszmog�st. A mulat� aranyb�nya
lehetett volna, ha Dondero �gy akarta volna, hiszen tudta
hogyan kell �gy ir�ny�tani a dolgokat, hogy kifizet�d�k legye-
nek. Ez az �jszakai vend�gl� azonban csak j�t�kszer, csak
hobbi �s hallgat�z�si ter�let volt a sz�m�ra. Nem volt olyan
sok ehhez hasonl� lebuj Clevelandben, hogy a Lake Lounge-
ot semmibe lehetett volna venni. D�lid�ben meg estefel� is
zs�folva volt a helyis�g, �s azok �ltek itt minden asztaln�l,
akik a v�ros �let�t ir�ny�tott�k. Nem is kellett m�st tenni,
mint odafigyelni, �s Dondero hallgat�zott. Ezt tett�k a b�r-
pultn�l dolgoz�k �s a pinc�rek is.
A p�nz�vel valamennyi�ket p�r�zon tartotta, azokat is,
akik besz�ltek, �s azokat is, akik f�leltek. Ez volt lojalit�suk
bizony�t�ka. Dondero j�l tudta, hogy ez milyen hatalom; er�-
sebb a szerelemn�l is. Fizess egy f�rfinak vagy egy n�nek na-
gyobb �sszeget, mint amelyhez egy�bk�nt hozz�juthatna, �s
szerezt�l magadnak egy rabszolg�t. Ez volt Dondero egyszer�
filoz�fi�ja, alapt�rv�nye. Ezt alkalmazta mindenkivel szem-
ben a v�c�s Samt�l a zongor�n�l �l� Nikkiig. Dondero p�nze
olyan volt, mint egy selyem rabl�nc.
Most �ssze�t�gette �s gumival �sszefogta a gy�r�tt bankje-
gyek laza kupac�t. A p�nzk�tegekr�l esz�be jutott Dempsey.
Azt�n betette a p�nzt a fali sz�fbe, �s err�l megint csak
Dempsey jutott az esz�be. Ez a sz�f �pp�gy fogadta be az �sz-
szeget, mint Dempsey: hidegen �s n�m�n. A sz�f nem h�l�l-
kodott, �s Dempsey sem.
- A kurva anyj�t - motyogta Dondero, mik�zben becsukta
a sz�f ajtaj�t, �s elforgatta a gombot. Szavaival nem d�h�nek
adott hangot. Nem haragudott Dempseyre, csak nem ismerte
ki mag�t rajta. Olyan volt a sz�m�ra, mint egy sifre, mint egy
k�rd�jel. Az �rd�gbe is, mi hajtja ezt a gazembert? - t�n�d�tt
Dondero. A fen�be is, mit v�r az �lett�l? Abban az apr� sz�
b�ban, amely Dondero irod�j�ul szolg�lt, sehogy sem tal�lta
meg erre a v�laszt. A pap�rral telesz�rt �r�asztalon egyetlen
olyan dokumentum sem volt, amely megmagyar�zhatta vol-
na, hogy Dempsey mi�rt �l. A p�nz nyilv�n szerepet j�tszik
ebben. De amikor Dondero m�skor felb�relt valakit, az illet�
kez�t-l�b�t t�rte, hogy a kedv�ben j�rjon, �s minden �ltala
ny�jtott kedvezm�ny �s aj�nd�k ut�n moh� k�zzel ny�lt.
Dempsey egyszer�en csak �tvette a p�nzt, �s �lt.
A vele szemben l�v� falr�l, egy j� magasan elhelyezett k�p-
r�l Nikki Davis n�zett le r�. Mosolygott, fej�t kicsit oldalra
hajtva, fiatalosan bolondosnak t�nt, ak�rcsak egy di�kpar�d�
sz�ps�gkir�lyn�je. Olyan volt ezen a k�pen, mint az �ltal�nos
amerikai aranysz�ke sz�ps�gide�l; csillog� ajkak �s szemek,
makul�tlan b�r �s kisl�nyos arckifejez�s. �lomszer� arc volt
ez, amelyet a fotogr�fus a s�t�tkamra titokzatos m�hely�ben
�s egy l�gy rajz� objekt�v seg�ts�g�vel �rt el. Dondero n�h�ny
pillanatig a portr�t b�multa, azt�n leoltotta a villanyt, �s kil�-
pett az irod�j�b�l. Nikki. Dempsey t�bbet is kapott, mint
p�nzt. Nikkit is megkapta. A l�ny aj�nd�k volt a sz�m�ra; de
Dempsey sohasem k�sz�nte meg.
- A kurva �letbe! - mondta Dondero, amint gyorsan v�gig
sietett a vend�gl� bej�rat�hoz vezet� keskeny folyos�n.
A sz�keket m�r f�lrakt�k az asztalokra, egy takar�t� porsz�-
v�val �gyk�d�tt a v�r�s sz�nyegen. Ez a sz�nyeg, �llap�totta
meg Dondero keser�en, sz�z�vesnek n�z ki, pedig csak hat
h�napja haszn�lj�k. Diszn�k az emberek. Eldobj�k a csikke-
ket, �s azt�n cip�sarokkal belepassz�rozz�k a sz�nyegbe. Ki-
loccsantj�k az italukat, h�nynak, az �gvil�gon mindent csin�l-
nak ezen a sz�nyegen, �ppen csak hogy oda nem szarnak.
- J� reggelt, Mr. Dondero - ki�ltotta neki a porsz�v�s em-
ber. Igyekezett t�lharsogni a g�p z�g�s�t. Dondero tudom�-
sul sem vette a k�sz�nt�st, bosszankodott a sz�nyeg miatt, �s
kil�pett az oldalajt�n az utc�ra.
Szerette a hatalmas aut�kat, amilyen p�ld�ul egy Eldorado,
egy Continental vagy egy Imperial. Hathavonk�nt �j aut�t
b�relt egy �gyn�ks�gt�l a Shaker Heighten. Most �ppen egy
Eldorad�val j�rt: eg�szen feh�r, piros b�r�l�ssel �s fekete
pl�sssz�nyeggel. Olyan volt ez a kocsi �s sz�neinek kombin�-
ci�ja, mint amilyet a stricik kedvelnek. Az aut� k�zvetlen�l az
oldalajt� mellett parkolt, Dondero be�lt, �s a k�nyelem �r�-
m�t kifejezve, m�lyet s�hajtott, amint elhelyezkedett a s�ppe-
d� �l�sen. Beind�totta a motort, bekapcsolta a f�t�st �s a r�-
di�t. Kellemesen meleg f�ny �rasztotta el a m�szerfalat, a
motor z�mm�g�tt, a sztere� hangsz�r�kb�l pedig kellemes
zene sz�lt. Szivarra gy�jtott, �s el�gedetten h�trad�lt. V�rta,
hogy a megfelel� szerkezet leolvassza sz�lv�d�j�r�l a jeget.
Mindig is ez volt a legkellemesebb r�sze a napnak Sam Don-
dero sz�m�ra: az egyed�ll�t pillanata a luxuskocsiban. M�-
sok ugyanezt az �rz�st tal�n az otthonuk biztons�g�ban lelik
meg, de Donder�nak nem volt otthona. Nem volt sehol egy
olyan fix hely, ahov� a kalapj�t felakassza, vagy ahov� a fej�t
lehajtsa. Nagy ruhat�ra volt, de sz�tsz�rva az eg�sz v�rosban;
vagy tucatnyi szekr�nyben: vend�gl�i irod�j�ban, m�sik iro-
d�j�ban, a Dondero Sz�ll�tm�nyoz�si V�llalatn�l, az S. Don-
dero Import V�llalat helyis�g�ben, a Lakeside Avenue-n, �gy-
v�dj�nek lak�s�n, �s az aut�busz-v�g�llom�s tornyos �p�let�-
ben. Ezenk�v�l pedig k�l�nb�z� n�k lak�s�n. Ezekhez a n�k-
h�z mindig el�zetes bejelent�s n�lk�l �rkezett, de nem �gy,
hogy ne v�rt�k volna. J�tt �s ment, de sohasem volt semmif�-
le megbesz�l�s vagy id�rend, amelyhez igazodnia kellett vol-
na. �zletfelei, alkalmazottai �s a n�k mindig k�szenl�tben
v�rtak r�.
Dondero a szivarja v�g�n �sszegy�lt f�nom, feh�r hamut
besz�rta a hamutart�ba, azt�n elind�totta a kocsit. Amikor ki-
kanyarodott a mell�kutc�b�l, �s balra fordult a Short Vincent
Streeten, egy toprongyos, beesett arc� �regember bukkant el�
a s�t�tb�l, �s egy pillanatig zavartan �llt az utca k�zep�n a
reflektor f�ny�ben. Dondero halkan k�romkodott, �s f�ke-
zett. Az �reg mereven b�mult a f�nybe, azt�n csontos ujjait az
arca el� emelte, mintha egy m�hraj t�madt volna r�. Dondero
egyszerre nyomta meg a dud�t �s taposott a g�zra. Az �reg
kapkodva kotr�dott el az �tr�l, kopott kab�tja libbenve
�szott ut�na.
- A nyavaly�s! - mordult fel d�h�sen Dondero. Ha csak
egy picit is balra ford�tja a vol�nt, kir�p�thette volna ezt a pa-
sit a vil�gb�l. Akkor viszont megs�r�lt volna a kocsi pomp�s,
d�szes l�kh�r�t�ja.
Alaposan r�l�pett a ped�lra, �s a hatalmas kocsi rak�tak�nt
sz�guldott ki a Short Vincent utc�b�l az �resen t�tong� Kele-
ti 9. utc�ba. Nagy �vben, ker�kcsikorg�ssal kanyarodott, �s az
Euclid Avenue fel� indult. A keresztez�d�sn�l j�r�rkocsi �llt.
H�tul villogtak piros l�mp�i. A sof�r �s t�rsa a j�rd�n �lltak
�s egy magas n�gerrel besz�ltek, aki buzg�n r�zta a fej�t, nyil-
v�n tagadta azt, amit a k�t zsaru �ll�tott. Mik�zben kelet fel�
kanyarodott az Euclid �tra, Dondero lelass�totta a kocsit,
megnyomta a gombot, hogy kiny�ljon az ablak, �s kihajolt.
- Mit csin�lnak itt ilyen k�s�n? - Az egyik rend�r fel�je
pillantott, �s elmosolyodott. Sam Donder�t mindenki ismer-
te.
Hajnali n�gy �ra volt, amikor Dondero leparkolt a May-
feld Roadon l�v� vend�gl� el�tt. Ez volt az olasz pizza�tte-
rem, nyitva a nap huszonn�gy �r�j�ban. A v�ros olasz negye-
d�nek, a "kis Olaszorsz�g"-nak, a dig� v�rosnak �ppen a k�-
zep�n, a dombon. Akik itt laknak, a sz�zad elej�n �rkeztek
Olaszorsz�gb�l, Szic�li�b�l. Len�zt�k a lengyeleket �s a ma-
gyarokat, akik a laposabb r�szeken �p�tett�k fel rozzant h�-
zaikat. A n�gerek feltart�ztathatatlan �s egyre n�vekv� �rada-
ta sem tudta el�zni innen az olaszokat. Ez a k�rny�k, ahol
most Dondero �llt, a v�ros utols� teljesen feh�rek lakta szige-
e, tiszt�n olasz ker�lete volt; ezek az emberek �gysz�lv�n
szent elt�k�lts�ggel hat�rozt�k el, hogy itt mindennek �gy
kell maradnia, ahogy r�gen volt.
Sam Dondero egy kiss� megtorpant a pizzavend�gl� bej�rat�-
n�l. A pizza szaga undorral t�lt�tte el. Hogyan is haraphat
valaki bele egy ilyen vastag, ragacsos, f�lig s�lt t�szt�ba, ame-
lyet rendszerint kiss� kozm�s paradicsomsz�sszal �ntenek le?
Amerikai tal�lm�ny ez, �ppen �gy, mint a vagdalt h�s z�ld-
s�ggel �s rizzsel; sz�jam�rt�sban, amelyet chop-sueynek ne-
veznek. Ami az ev�st illeti, Dondero �zl�se csak a h�sig ter-
jedt. Lehetett az bifsztek, vagy ha m�r olaszosan kell �tkeznie,
akkor legyen az osso bucco, agnello con piselli, vagy scalop-
pina con funghi �s desszertnek budino di mandorle. Megve-
t�ssel n�zte a pizzaev�ket. Nyolcan voltak ott, n�gy fiatal p�r.
A helyis�g k�zep�re helyezett hossz� asztaln�l �ltek. Minden
asztalon piros-feh�r kock�s abrosz, a falakon fonatos Chian-
tis palackok oly m�don felf�ggesztve, mintha p�kok lenn�nek.
A r�csos v�laszfalakat pedig z�ld m�anyag sz�l�levelek d�sz�-
tett�k. A n�gy fiatal p�r igen j�l �rezte mag�t ebben az olasz
�tteremben. Iszogatt�k a k�l�jukat, majszolgatt�k a pizz�jukat,
ennek is egy speci�lis fajt�j�t, amelynek elk�sz�t�s�hez aj�-
k�t, paprik�t, kolb�szt, hagym�t, r�kot �s gomb�t haszn�ltak.
Dondero figyelte, ahogy egy l�ny h�traveti a fej�t, �s felnevet.
Nem viselt melltart�t, �s l�tszott, hogy a halv�nyz�ld pul�ver
alatt milyen hatalmasak a keblei. Dondero �gy n�zel�d�tt, a
szem�vel k�vetett el er�szakot rajta.
- A h�ts� szob�ban van.
Dondero sz�rke szem�vel m�r nem a l�nyt figyelte. A tus-
k�l�b� Tony j�tt oda hozz� a pult m�g�l, kez�ben egy t�lc�n
Pepsi-Cola.
- Egyed�l van?
- Aha - felelte a pinc�r, �s elbicegett Dondero mellett a
k�z�ps� asztalhoz. Dondero m�g egyszer megn�zte a l�nyt,
aki �ppen a pul�ver ujj�r�l szedett le nyelv�vel egy gomba-
darabk�t. Sz�p a nyelve, nedves �s r�zsasz�n. M�g sokra vihe-
ti a l�ny, ha ilyen nyelve van.
A h�ts� szob�ban Guido Franchini az asztaln�l �lt. Ez a
helyis�g r�szben iroda, r�szben rakt�r volt. Guido volt a piz-
za-vend�gl� tulajdonosa. Ez volt az egyetlen �zlete, amelyet
ad�bevall�s�ban k�z�lt, �s ez val�ban sokat j�vedelmezett.
J� kis �zlet volt. Nem lett volna semmi �rtelme, hogy b�rki is
azon t�rje a fej�t, hogy egy ilyen kis v�llalkoz�s mik�ppen
eredm�nyezhet olyan nagy j�vedelmet. Az ad�hivatal megb�-
zottai �vr�l �vre szab�lyszer�en megpr�b�lt�k felt�rni ezt a
dolgot. Mib�l tellett Guido Franchininek egy sz�zezer doll�ros
h�zra a Shaker Heightsen; �s egy kis vill�ra a floridai Palm
Beachen.
- �rtek hozz�, hogy hogyan kell meg fiaztatni a doll�rt - ez
volt Franchini v�lasza minden k�rd�sre. Bizony�ts�k be, hogy
nem �gy van.
- Hello Sam - Franchini az asztal sz�l�re tolta az el�tte l�-
v� szam�rf�les f�k�nyvet, �s egy poros �veg� italt h�zott el�
valahonnan. - V�gy magadnak egy poharat.
Dondero keserves arcot v�gott. - Tudod, bajok vannak ve-
lem az ut�bbi id�ben. Nem tudom hogyan, de �gy l�tszik,
minden, amit iszom, savv� v�lik bennem. �gysz�lv�n sz�da-
bikarb�n�n �lek. - Odah�zott mag�nak egy sz�ket az asztal-
mell� �s lovagl� �l�sben helyezkedett el rajta, k�t k�ny�k�t a
lapj�ra t�ve.
- J�l tudod, hogy van ez, Guido. Az a Max m�r teljesen az
idegeimre ment. Bele�sz�ltem �s gyomorfek�lyes lettem.
- Mi az, hogy ment?
- Ahogy mondtam.
- Dempsey?
Dondero b�lintott. - �gy ment, mint a karikacsap�s. Sose
fogj pisztolyt egy zsarura.
Franchini nem sz�lt semmit. Egy vizespoharat megt�lt�tt
v�r�sborral, �s azt iszogatta. Franchini hatvanh�rom �ves
volt, de �tvennek sem l�tszott. Magas alakja szik�r volt �s
sz�lfaegyenes, sov�ny, �rz�keny arc�n nincs r�nc. Tud�snak
lehetett volna n�zni vagy papnak, mindenesetre tanult ember-
nek. �sei nemesemberek voltak Szic�li�ban. B�r�k, elszeg�-
nyedettek, de b�szk�k. Ez a sz�rmaz�s megl�tszott-rajta. Gui-
do Franchini most m�r amerikai b�r� volt, sokkal gazdagabb
�s hatalmasabb b�rmelyik �s�n�l.
- �rtes�t�st kaptam Joey-t�l - mondta Dondero. - Ezent�l
m�r k�nnyebb lesz. N�gy csomaggal fog sz�ll�tani h�tf�n,
teljesen tiszt�t.
- J�l van - mondta Franchini. Ivott egy picit a borb�l, ujja
hegy�vel megt�r�lte a sz�ja sark�t. - Ide figyelj, Sam . . . Ag-
gaszt engem ez a Dempsey. Ez az ember egy matto. M�rpedig
�n nem b�zom a bolondokban.
Dondero k�nyelmetlen�l mocorgott. - Ez az �tkozott gaz-
ember elv�gzi, amit kell. �gy �rtem, hogy k�r�ltekint�en gon-
doskodik arr�l, hogy semmib�l se lehessen baj.
Az id�sebb f�rfi ajkai kicsit sz�tny�ltak; lehetett ez ak�r
mosoly, ak�r vicsor�t�s is.
- Nagyon sok ember k�pes elv�gezni egy feladatot. tisztes
katon�ra van sz�ks�ged, �s �n tudok szerezni neked egyet;
a Dempsey . . . egy zsaru . . . Mit akarsz csin�lni, Sam?
Dondero szivart vett el� kab�tj�nak bels� zseb�b�l, �s j�t-
szani kezdett vele.
- Guido, gondold meg. Rend�rgoly�kat haszn�l. Eml�k-
szel TedesChire? A zsaruk el�z�nl�ttek volna benn�nket, ha
egy katona tette volna el l�b al�l azt a nyavaly�st. Ha egy
olyan ember, mint Carlo Tedeschi �gy hal meg, hogy goly�
van a fej�ben, akkor a zsaruk megk�rdezik, hogy mi�rt. Ne-
kifognak, hogy v�laszt kapjanak a k�rd�seikre. Azt�n r�tal�l-
nak az �sszef�gg�sekre, �s mi bizony egy�ltal�n nem �r�-
l�nk annak, amit �gy kifund�lnak! J�l tudod ezt te is, Guido.
�gy h�t mi t�rt�nt? A h�jas meghalt, ugye? Egy s�t�t mell�k-
utc�ban pisztolyt r�ntott, �s megk�s�relte lel�ni Dempsey
rend�rt. A zsarunak az volt a szerencs�je, hogy a h�jas nem
tudott c�lozni. Mag�t�l �rtet�dik, hogy ezek ut�n Dempsey
mit tett.
Tedeschi pisztollyal a kez�ben halt meg. Vil�gos �s egy�r-
telm� az eg�sz �gy. Ugye, Guido . . . olyan l�v�ld�z�s volt,
amilyenre b�rmikor sor ker�lhet szolg�latteljes�t�s k�zben.
�s nem tudsz nekem olyan katon�t szerezni, akinek hivatalos
jelv�ny van a zseb�ben.
A m�sik helyis�gben bekapcsolt�k a zeneg�pet. Dean Mar-
tin �nekelte az "Amore" c�m� dalt. Franchini f�lh�rpintette
bor�t, �s a poharat gondosan maga el� tette az asztalra.
- Ugye, Sam, nem kiz�r�lag az�rt hajtott�l ide, hogy eze-
ket elmondd nekem. Valamin r�g�dsz . . . ott bel�l. Meg az a
sok sav a gyomrodban. Mi a baj? Dempsey?
Dondero t�mzsi ujjaival sz�tmorzsolta a szivart, �s a sarok-
ba haj�totta.
- Nem ismerem ki magam ezen a pasin. P�ld�ul . . . �n
pr�b�lok besz�lgetni vele; tudod, egy kicsit bar�tkozni, hogy
a kapcsolatunkat bar�ti mederbe tereljem. B�kez�en fize-
tek . . . nekiadom Cleveland legklasszabb n�j�t. A rajtam lev�
inget is odaadn�m neki, ha k�rn�. � tudja ezt, de m�gis olyan
az eg�sz, mint amikor valaki a karj�val egy k�gy�t �lel �t. �r-
ted, Guido? Ez a fick� nem emberi l�ny. Nem v�r folyik az
ereiben.
- Sohase felejtsd el, hogy zsaru - mondta Franchini hal-
kan. - Elfogadja a p�nzedet, de a pokol fenek�re k�v�n t�ged.
�s lehet, hogy �nmag�t is. Nem tudom. A zsaruk nem olya-
nok, mint a t�bbi ember. K�l�n vil�gban �lnek.
Dondero fel�llt. Rozog�nak �s nagyon f�radtnak �rezte
mag�t.
- H�t igen . . . Lehet, hogy hib�ztam, de most m�r v�gig
kell csin�lnom vele. Hacsak valamik�ppen nem siker�l k�ze-
lebb ker�ln�m ehhez a szem�tl�d�hoz. Ha tudn�m . . . hogyan,
megtudhatn�m, hogy milyen is val�j�ban.
- Sohasem fogod megtudni. Ha okos lenn�l, szerz�dtetn�l
valakit.
- Persze, persze . . . szerz�dtetni valakit - Dondero az ujjai-
val megd�rzs�lte a szem�t. Az eg�sz orsz�gban nincs olyan
katona, aki el�g �gyes ahhoz, hogy elb�njon Dempseyvel. Ha
ez az �reg Don ezt nem tudja, akkor kezd szenilis lenni.
- N�zd, Guido, felejtsd el, amit err�l a zsarur�l mondtam. Le-
het, hogy furcsa . . . s�t, esetleg �r�lt, na �s azt�n. �r�lt vil�g-
ban �l�nk, h�t nem? A fontos dolgokban m�giscsak benne �l-
lunk. Felk�rem �t, hogy int�zzen el valamit . . . �s � el int�-
zi. A fen�be is, nem kell feles�g�l vennem.
- Tedd, amit j�nak l�tsz, Sam. Egy�bk�nt hogy �llnak az
�gyek?
- Remek�l . . . Jobban, mint remek�l, minden renndben.
Val�ban tudta, hogy minden egyenesben van, hogy minden
siker�l neki. Minden, amihez nekifog, �gy kapcsol�dik egy-
m�sba, mint a j�l olajozott fogaskerekek. K�b�t�szer, l�nyok,
numer�k, rabl�t�mad�sok . . . Valamennyi sz�l az � kez�ben
fut �ssze, �s teljesen az ellen�rz�se alatt �ll. Akkor mi�rt is
van ilyen nyomott hangulatban?
- Jobb, ha lefekszem, �s megpr�b�lok aludni egyet -
mondta. - �tkozott �lmatlans�gban szenvedek. J�, ha h�rom-
naponk�nt n�gy �r�t alszom �sszesen.
- Egy�l egy pizz�t, �s �gy fogsz szuny�lni, mint egy kisba-
ba.
Dondero elvigyorodott. - Van nekem egy kis pizz�m, �s az
esz meg engem. Ciao, Guido. Majd felh�vlak, holnap.
- Tedd azt. Buona notte.
Guido Franchini figyelte Donder�t, amint kiment az ajt�n,
azt�n �jabb poh�r bort t�lt�tt mag�nak. �lmatlans�g. E te-
kintetben k�z�s a sorsuk Sam Donder�val. Mulats�gosnak
tal�lta ezt a gondolatot. Hiszen olyan messze voltak egym�s-
t�l, mint k�t ellenkez� p�lus, gener�ci�k v�lasztott�k el �ket.
Dondero egy �llat. Nem volt gyerekszob�ja. Durva �s ronda
kis ember. De okos. Franchininek ezt el kellett ismernie. Ki-
t�n�en v�gzi a dolg�t, m�g sohasem hib�zott. Mindig befizet-
te a maga r�sz�t, �s amennyire tudni lehet, sohasem titkolt el
semmit. Egyetlen dolog irrit�lta Donder�val kapcsolatban: a
hagyom�ny megs�rt�se. Dondero k�v�lr�l hozta be k�z�j�k
Dempseyt. Dempsey! Don Franchini megcs�v�lta a fej�t, �s
�jb�l ivott egy kis bort. M�s id�k ezek. Megv�ltozott a vil�g.
A r�gi szab�lyok . . . a hagyom�nyok . . . finito.

Sharon b�rt�nben volt. Szeg�ny Sharon. Odaszor�totta arc�t

a hideg r�cshoz, a kegyetlen �s cs�nya r�cshoz. S�rt. K�kes
sz�n� szemfest�k folyt v�gig az arc�n, �s teljesen elmaszatolta
v�rv�r�s sz�jr�zs�t. Szeg�ny Sharon. Fel-felny�g�tt a gy�tre-
lemt�l, hogy mennyire sajn�lja �nmag�t. B�rcsak ne lenne
egyed�l, de Fern �s Angel a szomsz�dos cell�ban vannak. �k
is s�rnak, de legal�bb �sszeb�jhatnak. Sharonnak nem maradt
m�s mint a b�rt�n r�csa. Karcs�, gy�ny�r� kez�vel szor�totta
a rudakat, �s eg�sz test�t odapr�selte a hideg vashoz.
- Rohad�kok! Mocskos diszn�k!
Micsoda igazs�gtalans�g t�rt�nt vele. Kicsi Angelnek sz�-
let�snapja volt, �s Sharon egy pomp�s est�lyt rendezett a sz�-
m�ra, egy kedves partit. Volt ott b�ven bor, gin �s m�s ilyes-
mi. Nyolc b�b�jos, eleg�ns vend�g volt jelen: Fern �s Sveet
Willow, Barbie �s Princess Pat, az a l�legzetel�ll�t� Dawn
Glow �s Mama Do, aki oly nagyon szexis. Ilyen csod�s l�-
nyok . . . ennyire j� mulats�g . . . mindenki boldog volt . . .
mindenkinek b�ven jutott ital �s por. Azt�n a mulats�g t�l-
n�tt Sharon kis lak�s�n . . . Az �jszaka sz�ps�ge kicsalogatta
�ket a szabadba . . . A holdf�ny var�zsos suttog�sa mag�val
ragadta �ket: v�gigt�ncoltak a Belvedere Roadon, azt�n le
eg�szen a Hough Avenue-ig, ahol a rohadt zsaruk m�r v�rtak
r�juk.
- Mocskos tetvek!
Joe Murphy k�zrend�r felkapta a fej�t az �les hangra.
N�gy �r�ja volt m�r �gyeletben, �s ut�lta ennek az id�nek
minden pillanat�t. Megvetette az �rizetesek r�szleg�ben v�g-
zend� munk�t. Fiatal volt, kem�nyk�t�s�. A tenger�szgyalo-
gosokn�l szolg�lt, �s k�tszer is D�lkelet-�zsi�ba vez�nyelt�k.
A rend�ri szolg�latot az�rt szerette, mert azt az izgalmat ny�j-
totta, amelyre fizikailag sz�ks�ge volt. A rend�rs�gn�l h�res
volt arr�l, hogy j� vele dolgozni. Egyszer kit�ntett�k b�tor
magatart�s��rt, amikor egy k�ssel hadon�sz� �r�ltet �gy tett
�rtalmatlann�, hogy megfontoltan a l�b�ba l�tt. H�v�s v�r-
m�rs�klet� fiatalember volt, j� l�v�sz �s j� tanul�. Hamaro-
san nyomoz�v� l�ptetik el�, de most m�g v�gig kell pr�b�lnia
a rend�ri teend�k minden fajt�j�t a j�r�rkocsikon, az ir�ny�-
t�teremben, gyalogos �rj�ratban, a t�ntet�sek taktikai meg-
akad�lyoz�s�ban, no meg azt is meg kell tanulnia, hogy mi-
k�nt kell b�nni a lesitteltekkel.
- Lemegyek hozz�juk - mondta kem�nyen.
Frank Robards k�zrend�r feln�zett az �js�gj�b�l. Id�sebb
volt Murphyn�l, �s hivatalos nyelven sz�lva, � volt a rang-
id�s, hiszen tizenn�gy h�nappal r�gebben szolg�lt.
- Mi a fen�nek? Hadd �v�ltsenek.
- DISZN�K . . . MOCSKOS, AL�VAL� DISZN�K!
Sharon hangja a d�hkit�r�snek egyre magasabb szintj�re
emelkedett.
Murphy k�zleg�ny morgott valamit, amit nem lehetett �rte-
ni, �s cigarett�ra gy�jtott. Sz�jpadl�sa kisz�radt, verejt�kcsep-
pek jelentek meg a homlok�n. Nagyon meleg volt a ker�leti
rend�rs�g r�gi �p�let�nek fogdar�szleg�ben. A szob�knak
nem volt szell�z�se, csak �gy b�zl�ttek a h�ny�s, a vizelet �s
a fert�tlen�t� szag�t�l. Felpillantott a nagy fali�r�ra, Robards
feje f�l�: 4 �ra 15 perc.
- �risten! - s�hajtott fel M�rphy -, mi�rt nem sz�ll�tj�k
m�r �ket a k�zpontba?
- Mert mi is megbirk�zunk a feladattal. - Robards �ssze-
hajtotta az �js�gj�t, �s belegy�m�sz�lte az �r�asztal alatti pa-
p�rkos�rba. - �k a szombat �jszakai vend�gek. M�r igaz�n
megszokhattad volna �ket.
Murphy m�lyet sz�vott a cigarett�j�b�l. A f�st marta a tor-
k�t. Krisztusom, gondolta, b�rcsak le tudna szokni a doh�ny-
z�sr�l. �s b�rcsak v�get �rne m�r ez az �gyelet, hogy m�r le-
l�phetne. A pokolba is! �rezte, hogy az idegei megfesz�lnek,
�s �llizmai meg-megr�ndulnak.
Frank Robards rokonszenvvel n�zett r�. - A tr�kk az, hogy
meg se halld. Tudod, hogy fel vannak zrik�lva. Att�l boldo-
gok, ha bep�ccensz.
- RO-HA-D�-KOK!
- Elegem van ebb�l - mondta Murphy. F�ldh�z v�gta a ci-
garett�j�t �s sz�ttaposta, mint valami f�rget.
- DISZN�K . . . DISZN�K . . . DISZN�K . . . DISZ-
N�K!
Sharon �gy �rezte, hogy bugybor�kolva t�r f�l bel�le a ne-
vet�s, felsz�r�tva a k�nnyeit. Nem, Sharon nem s�r t�bbet. V�-
ge a gy�tr�d�snek. Most m�r mindig k�k lesz az �g . . . mindig
csak sziv�rv�ny. Az �r�m korszaka lesz �rr� a vil�gon, kis-
N�V�RK�IM, �NEKELJETEK! �NEKELJETEK!
A GAN�J ROHAD�KOKNAK!
- V�gd a pof�jukba, Sharon! Folytasd, �s add meg nekik,
b�bi!
Ezut�n Fern sz�lalt meg. A kedves, tapasztalt Fern.
- K�rlek, Sharon . . . K�NY�RG�M . . . B�NTANI
FOGNAK, Sharon! K�RLEK, K�RLEK, K�RLEK!
- Ne agg�dj, b�bi - suttogta Sharon a r�cs r�djainak -, egy
cseppet se agg�dj, kicsi Angel, a te Sharonod�rt.
Meghallotta, hogy l�p�sek k�zelednek a folyos�n. H�tral�-
pett a r�cst�l, �s t�r�lgetni kezdte az arc�t. Igyekezett rendbe-
hozni a sminkj�t, amelyet a k�nnyei t�nkretettek. B�rcsak ve-
le lenn�nek a sz�p�t�szerei. Milyen nagy k�r, hogy az �ssze-
csap�s k�zben elveszett gy�ny�r� �j par�k�ja, a pomp�s
aranysz�ke par�ka. Ujjaival m�gis a fej�hez kapott, azt re-
m�lte, hogy valamely var�zslat folyt�n m�g mindig ott van-
nak aranyl� hajf�rtjei. De a par�ka elveszett . . . �r�kre elve-
szett. Egy tetves zsaru belerugdosta a koszos kan�lisba.
- O, A ROHAD�KOK!
- Fogd be azt az �tkozott pof�dat!
Murphy �llt ott a cella el�tt. A l�tv�ny ut�latot keltett ben-
ne. Mintha egy furcsa, visszatasz�t� �llatot l�tott volna. �gy
mondta ezt a f�n�k, Blackman, az egyik d�lut�ni eligaz�t�son.
Murphyt �s m�g hat t�rs�t akkor helyezt�k ebbe a k�rzetbe,
�s a fel�gyel� szem�lyesen besz�lt az �jonnan j�ttekkel. El-
magyar�zta a val�sz�n�leg el�fordul� probl�m�kat, �s hogy
mi ezekkel szemben az � szem�lyes �ll�spontja.
�llatok, mondta el�ad�sa sor�n. Ez az egyetlen sz� amellyel
le�rhatom �ket. Term�szetellenes, aberr�lt �llatok, a betegeken
�l�sk�dnek, �s t�nkreteszik az �rtatlanokat. Azt akarom, hogy
ezek a f�rfiak elt�njenek az utc�kr�l. Azt akarom, hogy �rts�k
meg, nem t�rj�k meg �ket. Szerencs�re van olyan t�rv�ny
amely tiltja a term�szetellenes szexu�lis aktusok gyakorl�s�t, �s
mi �rv�nyt szerz�nk ennek a t�rv�nynek. A sz� szoros �rtelm�-
ben. Az, hogy orsz�gunkban mennyire terjed a homoszexualit�s,
rossz jel. Az amerikai �rt�krend kell�s k�zep�be m�rt csap�s.
A kioktat�s eg�szen vil�gos volt valamennyi �jonc sz�m�-
ra. Meg kell szorongatni a buzer�nsokat.
- SZEM�TL�D�K, SZEM�TL�D�K, SZEM�TL�-
D�K! - sikoltotta Sharon.
- Mondtam m�r, hogy fogd be azt az �tkozott pof�dat -
Murphy hangja lassan �s balj�san csengett, minden sz�tagot
hangs�lyozott, kem�ny tekintete szinte felny�rsalta a r�cs m�-
g�tti eltorzult arcot.
- �gy nem besz�lnek egy h�lggyel - sziszegte Sharon. -
Maga durva, mocskos diszn�!
Kirobban� nevet�s hangzott fel a szomsz�d cell�b�l. Fern
hangja. Sharon elvigyorodott. Fern ugyanolyan volt, mint �.
Nem vette a sz�v�re az ilyen dum�t. Szeg�ny kicsi Angel b�bi
ellenben m�sfajta macska volt. Kis cica, ny�sz�rg�tt �s s�rt.
Sharon �ppen ez�rt szerette kicsi Angelt.
- Az �n kis dr�g�mat, Angelt akarom. Azt akarom, hogy itt
legyen . . . Eg�szen itt velem . . . Az �n Angelemnek sz�ks�ge
van szeret� anyuk�j�ra.
Murphy �gy �rezte, hogy felfordul a gyomra. Mintha a m�-
jas szendvics, amit f�l �r�ja evett meg, felj�nne a tork�ba, sa-
vany�, meleg masszak�nt.
- Pofa be! - mondta �rdes hangon. Sz�zany�m, mit�l let-
tek ilyenek? Hogy s�llyedhet egy ember ilyen m�lyre?
Angel megd�bbent�en girhes, tizenkilenc esztend�s kocsi-
vezet� volt, n�v szerint Arthur Pierson; Fern nagydarab, n�-
ger, huszon�t esztend�s napsz�mos, neve Fletcher T. Brown.
Sharon igazi nev�n Owen Watkins, harmincesztend�s munka-
n�lk�li. Az�rt tett�k k�l�n z�rk�ba, hogy megv�rj�k a k�z-
pontt�l az ujjlenyomatosok jelent�s�t. Owen Watkins ugyanis
k�llem�t tekintve eg�szen olyan volt, mint az az ember, akit
Kelet-Clevelandben k�r�ztek egy sor bet�r�s�rt, �s legal�bb
tizen�t kegyetlen�l elk�vetett nemi er�szak�rt. Murphy mere-
ven maga el� n�zett, �s pr�b�lta lecsillap�tani gyomra h�bor-
g�s�t. Tekintet�t Owen Watkins �d�mcsutk�j�ra szegezte.
Hihetetlen�l nagy volt, �gy dudorodott ki sov�ny nyak�b�l,
mint valami polc.
Figyelj�k meg, k�rem, a gyan�s�tott tork�t. Ha val�ban n� az
illet�, nyom�t sem lelik az �d�mcsutk�nak. Ha viszont ott van,
az holtbiztos bizony�t�k arra, hogy a gyan�s�tott f�rfi, aki n�i
ruh�t visel, olyan maskar�ban j�r, amely nyilv�nval� megs�rt�-
se a t�rv�nynek.
Az erk�lcsrend�szet vezet�j�nek oktat�sa nem k�sz�tette fel
Murphyt a val�s�gra. A homokosokr�l viszonylag keveset tu-
dott, csak n�h�ny ilyet ismert serd�l� kor�ban a clevelandi
East Side-on: egy �reged� f�rfit, aki majomszeretettel cs�n-
g�tt az anyj�n, akivel egy�tt �lt. Ezenk�v�l k�t fura embert is-
mert, akik apr� l�ptekkel j�rtak, selyp�tettek, k�zfog�suk laza,
petyh�dt, vir�g�zlet�k volt a Lorain Avenue-n. Azt�n tal�lko-
zott m�g n�h�ny buzival, amikor bevonult a tenger�szgyalo-
gosokhoz.
Egyszer az egyik aj�nlatot is tett neki a kaliforniai Oce�n
Avenue egyik b�rj�ban. Ez azonban csak halv�ny nyomot ha-
gyott benne, az incidens ink�bb mulattatta, mintsem felh�bo-
r�totta. T�ls�gosan biztos volt a maga f�rfiass�g�ban ahhoz,
hogy tartott volna az ilyen alakokt�l. Azok azonban, akikkel
egy �v �ta k�nytelen volt foglalkozni, nem egyszer�en f�rfi
prostitu�ltak, homokosok voltak, hanem h�tborzongat� k�s�r-
tetek, torzult emberi l�nyek. Er�s f�rfiak, akik k�z�l a legt�b-
bj�k n�i holmikba �lt�ztek: Nem volt k�nny� letart�ztatni
�ket. Minden eszk�zzel ellen�lltak annak, hogy valaki beavat-
kozzon a fant�ziavil�gukba: borotvapeng�vel vagy k�ssel, t�-
r�tt palackkal, h�sz centim�teres kalapt�kkel. Karmoltak �s
haraptak, t�rddel r�gtak �s �t�ttek. Ak�rcsak a n�k �ltal�ban,
vadul k�zd�ttek, az ember szem�t vett�k c�lba, vagy a t�k�t.
Murphy gy�l�lte �ket, �s f�lt t�l�k.
- Klassz n�cske, ugye? - k�rdezte Robards, amikor odal�-
pett t�rsa mell�. - Igazi csinibaba.
Owen Watkins kac�r p�zba v�gta mag�t, �r�lt, mert �gy
�rezte, hogy h�zelegnek neki. - �gy v�li? Val�ban �gy v�li,
Diszn�!
- B�mulatos - mondta Robards. - B�mulatos baba.
Watkins sz�tvetette a l�bait, �s cs�p�j�t lassan risz�lni kezd-
te. V�kony fekete ruh�ja al�l kil�tszott, hogy feh�r bugyit vi-
sel.
- L�tom, em�szti mag�t a v�gy.
Robards nevetett, de Murphy mintha merev �larcot viselt
volna.
Sharon boldog volt, az erotikus r�v�let hull�mai emelt�k
magasba. J�l j�tt volna neki m�g egy kis k�b�t�szer, de kor�b-
ban m�r eleget vett be, �s m�g mindig tartott a hat�sa:
- Lebegek, Angel, dr�g�m.
Istenem, csak a kis Angel is itt lehetne velem a cell�ban,
hogy megkapja t�lem azt a gondoskod�st, amire sz�ks�ge
van.
- Szeretlek, Angel b�bi . . . SZERETLEK, SZERETLEK!
- Halkabban - mondta Robards szigor�an.
- NYALD KI, DISZN�!
Sharon szeretett volna meztelen lenni. Teste csak �zgatott
lett, a rajta l�v� holmik mintha fojtogatt�k volna. Nekiesett a
ruh�j�nak, leszak�totta mag�r�l. Melltart�ja felcs�szott lapos,
sz�rtelen mellkas�n. - FELK�SZ�L�K, ANGEL!
- Ebb�l el�g - mondta Robards. - Bilincselj�k meg.
Gyorsan keresg�lt a kulcsok k�z�tt, amelyeket egy nagy kari-
k�n viselt. Megtal�lta a megfelel�t, �s kinyitotta a cella ajta-
j�t. Mire a k�t rend�r bel�pett, Watkins m�r meztelen volt.
csak magas sark� cip�je �s piszkos, feh�r melltart�ja volt raj-
ta. A ruha �s a bugyi ficnikre szaggatott darabjai a f�ld�n he-
vertek. Murphy a bilincset a jobb kez�ben tartotta. Megpr�-
b�lta m�g� ker�lve megragadni az egyik karj�t.
- SZERETLEK, ANGEL!
Sharon k�sz volt a szerelemre. A b�jos Sharon. A vad �s
gy�ny�r� Sharon. Karjainak hirtelen mozdulat�val �t�lelte
Murphy nyak�t, �s forr�, rossz szag� sz�j�t r�tapasztotta
Murphy ajkaira, nyelv�vel kereste az � nyelv�t.
- BAROM - Joe Murphy r�m�lten ugrott h�tra, �s h�nyin-
ger fojtogatta. Gondolkod�s n�lk�l cselekedett. Az el�tte lev�
arc mintha egy r�m�lomb�l bukkant volna el�. Meglend�tette
a karj�t, �kl�ben szor�tva az ac�lbilincset, kilencvennyolc ki-
l�s s�ly�nak minden grammj�t beleadta a csap�sba, �kle a
szeme k�z�tt �rte Owen Watkinst. Eg�szen felemelkedett a le-
veg�be, nekiv�g�dott a h�ta m�g�tti falnak, egy pillanatig
�gy �llt ott, mint egy sz�tt�rt kar�, meztelen, n�ger Krisztus,
azt�n t�rde �sszecsuklott, �s a f�ldre rogyott. N�h�ny g�rcs�s
r�ndul�s, egy-egy reflexszer� r�g�s; Sharon meghalt.
- Sharon? - A szomsz�d cell�b�l felsz�ll� sik�t� hang
a hiszt�ria hat�r�t s�rolta. - Sharon, �desem? Sharon? SHA-
RON? SHARON?
A n�v visszapattant a vastag falr�l, a keskeny folyos�n
hangosabb� v�lt, eljutott a rend�rs�gi �p�let bej�rat�ig,
egy gy�tr�d� l�lek jajki�lt�sa: - SHARON! SHARON! SHA-
RON!

David Blackman helyettes fel�gyel� merev tekintettel b�mult

ki a j�r�rkocsi ablak�n, amikor a vol�nn�l �l� James Fallon
lekanyarodott a Chester Avenue-r�l, �s �szak fel� hajtott az
utc�ban. Blackman rossz hangulatban volt. Gorman hozz��l-
l�sa s�rtette az �n�rzet�t. Orvl�v�sz egy �p�let tetej�n, az
ilyesmi aligha ment ritkas�gsz�mba Blackman k�rzet�ben. Az
emberei mind megfelel� kik�pz�st kaptak, hogy meg�llj�k
hely�ket az ilyen esetekben. Semmi sz�ks�g nem volt r�, hogy
a k�zpontb�l b�rki is megmondja nekik, hogy mit kell tenni-
�k. �gy t�nt, hogy Gormant az izgatta, h�tha Blackman t�l
er�s eszk�z�kh�z ny�l, l�v�ld�z�ssel. felriasztja az eg�sz k�r-
ny�ket, csak az�rt, hogy egyetlen embert elkapjon. Blackman
tudat�ban volt annak, hogy Gorman �s a k�zpontban dolgo-
z� t�bbi fel�gyel� szerint az � m�dszerei egy kicsit nyersek,
n�ha k�m�letlenek, de r� se r�ntott arra, hogy mit gondolnak
r�la. �n�luk nem voltak ilyen probl�m�k. Az �t�dik k�rzet
mintha egy m�sik orsz�g lett volna, vesz�lyes �s ellens�ges te-
r�let, a nagyv�rosi h�bor�k egyik frontvonala.
- N�zze csak, f�n�k, hajnali n�gykor milyen sok ember
van az utc�n - jegyezte meg Fallon.
- 4 �ra 20 perc van - helyesb�tett Blackman.
Fallon elmosolyodott, de csak �gy befel�. Ez jellemz� a f�-
n�kre, nemhi�ba emlegetik Mr. Prec�zk�nt.
- A Houghn�l merre forduljak, uram?
- Vissza az �rszob�ra - felelte Blackman. Nincs m�r mit
ellen�rizni. A l�v�ld�z�s, a szir�n�k meg az alacsonyan sz�ll�
helikopter t�z h�zt�mbnyi t�vols�gban felriasztotta a lak�kat.
A zajt�l fel�bredtek, a r�mh�rek miatt felkeltek �s kimentek
az utc�ra. Ez azonban m�g nem jelent forrong�st, nem volt
olyan szitu�ci�, amely gondot okoz. Az emberek kis csopor-
tokba ver�dtek �ssze a J�rd�n, �s halkan tanakodtak. Olyan is
volt k�z�tt�k egy-kett�, aki integetett az elhalad� rend�raut�-
nak, amelyben a fel�gyel� sz�lfaegyenesen �lt, rangjelz�s�t
mindenki l�thatta.
Blackman gondolatvil�g�ban tudat alatt mindig ott volt a
zavarg�s r�me. Nagy helyet foglalt el a gondolataiban, �s for-
m�lta a m�dszereit. Az � felel�ss�ge volt, hogy fenntartsa
a rendet egy olyan k�rzetben, amely a zsarukra, m�g a n�ger
rend�r�kre is �gy tekintett mint egy megsz�ll� hadsereg tag-
jaira. A legink�bb indokolt letart�ztat�s is f�llobbanthatott
egy l�zad� demonstr�ci�t. Blackmann�l kev�sb� elk�telezett
ember esetleg m�rlegelte volna, hogy �rdemes-e �rv�nyt sze-
rezni a t�rv�nynek, ha ez v�g�l okoz�ja lehet egy t�rsadalmi
z�rzavarnak. Dave Blackman azonban nem ismerte a megal-
kuv�st, sem a c�lszer�s�g fontolgat�s�t. Legf�bb felel�ss�g�-
nek tartotta, hogy fenntartsa a t�rv�nyt az orsz�gban �s Ohio
�llamban; az �gvil�gon semmi sem volt, ami elt�ntor�thatta
volna feladata ell�t�s�t�l. A munk�ja volt az �lete. Feladat �s
�let, e k�t sz� k�z�l az egyik sem p�tolhatta a m�sikat. Hiva-
t�studata abszol�t m�rt�k� volt, �s azokt�l, akik a parancs-
noks�ga alatt �llottak nem fogadott el kevesebbet, mint a t�-
k�letest. �gy gondolt a beosztottjaira, mint elit alakulatra,
amelyet saj�t m�rc�j�nek megfelel�en hozott l�tre. Ismerte
mindazokat a szellemes mond�sokat, amelyek r�la m�s ker�-
letekben keringtek: Blackman rohamosztaga, az �t�dik L�-
gi�, a Biblia Brig�d, de r�juk se heder�tett. Az � emberei kint
voltak a fronton. Ha a v�ros arr�l olvasott, hogy egy rend�rt
hivat�sa teljes�t�se k�zben meg�ltek, akkor rendszerint az
�t�dik k�rzet egyik rend�r�r�l volt sz�. Eddy Rinzo . . . hal�-
los l�v�s �rte a mell�n. Eddy Rinz�t egy isz�kos csavarg� l�t-
te le, aki az egyik sik�torban v�letlen�l tal�lt egy fegyvert, de
ugyan�gy lehetett volna egy orvl�v�sz is, aki v�gez vele, vagy
�tven tonna vashullad�kot l�knek r� valamelyik hatemeletes
b�rh�z tetej�r�l. Bizony, t�rt�ntek ilyen incidensek, �s to-
v�bbra is meg fog esni az ilyesmi, am�g csak meg nem tanul-
j�k a leck�t. Gerillah�bor� volt ez, m�g akkor is, ha a lakos-
s�g nem sz�vesen fogta ezt �gy fel. Blackman jobban ismerte
ezt a probl�m�t, �s nagyon b�szke volt a rend�r�kre, az em-
bereire, akiknek mindenkor szembe kellett n�zni�k e h�bor�
vesz�lyeivel, amikor csak felt�zt�k a jelv�nyt. P�ldak�pk�nt
�llt el�tt�k, �s elv�rta, hogy k�pess�geik is ennek megfele-
l�en, az �v�hez hasonl�an alakuljanak. Sz�m�tott r�, hogy
�benn�k is megvan a hivat�studat, a megvesztegethetetlens�g,
a b�tors�g �s a hit. Blackmannek szok�sa volt hogy minden
szolg�lat megkezd�sekor elolvasott egy r�vid fejezetet a bib-
li�b�l. Az embereit is arra biztatta, hogy ugyan�gy tegyenek.
Nem az�rt, hogy b�v�tse vall�si ismereteiket, hanem, hogy lel-
kileg felv�rtezze �ket a re�juk v�r� f�lelmetes feladatokra.
4 �ra 25 perc volt, amikor Fallon a kocsival odakanyaro-
dott a k�rzeti rend�rs�g �p�lete el�, �s Dave Blackman kil�-
pett az aut�b�l.
- Magass�gos egek! - mormogta halkan Wolinsky �rmes-
ter. Testes, majdnem sz�z�t kil�s f�rfi, felugrott az asztala
mell�l, �s sietett, hogy f�l�ton elkapja a f�n�k�t.
- Probl�ma van a fogd�ban, uram - mondta Wolinsky. Mi-
lyen h�ly�n hangzik ez. Probl�ma. J�zusom, hogy is lehet erre
ilyen sz�t haszn�lni.
Blackman levette a sapk�j�t, �s v�gigsim�tott ritkul�, �sz
haj�n. - Micsoda probl�ma, Bert?
Wolinsky hatalmas tests�ly�t �thelyezte egyik l�b�r�l a m�-
sikra, olyan volt, mint egy kisfi�, akinek magyar�zatot kell
adnia egy ablakbet�r�sr�l.
- Az egyik . . . letart�ztatott . . . megs�r�lt.
Blackman f�rk�szve n�zett az �rmesterre. Szem�t �sszeh�z-
ta, kem�ny lett a tekintete, mint az ac�l. - Megs�r�lt? Ho-
gyan?
Wolinsky f�lreford�totta fej�t, �s p�klap�t kez�vel csak �gy
�ltal�noss�gban intett a fogd�k ir�ny�ba
- Odalent van most a doki . . . meg Robards �s Murphy.
Nem tudom, hogy t�rt�nt, de azt hiszem . . .
Blackman nem hallgatta tov�bb, szinte futva indult az �p�-
let h�ts� r�sze fel�.
- Mi a h�zag, Bert? - sz�lt Fallon, amikor bel�pett az aj-
t�n.
- Jesszusom - ny�gte Wolinsky nyomor�s�gosan. - Ne is
k�rdezd!

Johnny Davis az �r�t b�multa. A piros m�sodpercmutat� las-

san araszolgatott a tizenkettes fel�, a fekete percmutat� egy
vonalk�val el�bbre ugrott. 4 �ra 26 perc. Eltelik majd m�g
egy, �s akkor 4 �ra 27 lesz. H�t �gy van ez. Ilyen az �let. Egyik
nyavaly�s perc k�veti a m�sikat.
- Ember, h�t eg�sz nap idebent �ld�g�l?
Johnny Davis felriadt �lmodoz�s�b�l. Kiss� elford�totta a
sz�k�t, �s r�mosolygott az iroda ajtaj�hoz t�maszkod� magas
n�ger fi�ra.
- Mi b�nt Charlie?
Charlie Greene kiny�jt�ztatta f�radt h�tizmait. A keze
majdnem a plafont �rintette.
- A fen�be is, ember, nem r�d vagyok pip�s. A kurva �let-
be, h�ny �ra van?
- 4.30.
A fiatal n�ger felny�g�tt. - M�g h�rom �s f�l kibaszott �ra
van h�tra. Meg�l ez a rohadt m�szak, vissza kellene jutnom a
nappali beoszt�sba, komolyan mondom.
- T�nyleg komolyan?
- Biz isten. Volt�l m�r n�lunk, ember. Tudod, hogy mi-
lyen rumli van otthon napk�zben. Nem mondhatom a k�ly-
k�knek, hogy ne j�tsszanak. Aludnom pedig kell, de nekik
meg arra van sz�ks�g�k, hogy hanc�rozzanak. H�t, ez a hely-
zet. Norm�lisabb �letet kellene �lnem. Ugye �rted, mire gon-
dolok?
- Aha - mondta Davis halkan. - �rtem.
- Nappal kellene dolgoznom, �s �jszaka aludnom. Ahogy
most van, abba t�nkremegyek, ez biztos.
- Majd sz�lok az �rdekedben Samnek.
- L�gy sz�ves. Mondd meg neki, hogy kaphatn�k munk�t
az Interstate-n�l. Nem hiszem, hogy sz�vesen engedne el.
- Persze, hogy nem - mondta Davis. - �s �n sem.
- Ha �n elmegyek, nem nyeritek meg a bajnoks�got, em-
ber. Ezt ne felejts�tek. - Hossz� jobb karj�val kecses, lass�,
alulr�l �velt adogat�st m�melt, er�teljes befejez� csukl�moz-
dulattal. - Telital�lat.
- Ami azt illeti, az ut�bbi id�ben nem nagyon volt�l for-
m�ban, �gyhogy ne hant�lj nekem telital�latr�l.
Charlie Greene ism�t megj�tszotta a nagy dob�st, csakhogy
most sokkal lassabban, mintaszer� lass�tott felv�telk�nt.
- Azt mondtam magamnak, tartal�kolni kell az er�met a
r�j�tsz�sra. Mostant�l kezdve �gy lesz ez, ember. - M�lyet s�-
hajtott, �s k�k farmerj�nak h�ts� zseb�b�l el�hal�szta a mun-
k�hoz haszn�lt kopott keszty�j�t. - H�t j�, majd k�s�bb �jb�l
megn�zlek, ember. Ne felejtsd megk�rni Donder�t.
- Nen fogom elfelejteni.
Nappal dolgozni, �s �jszaka aludni. Ez a term�szetes. Az
emberek milli�i �lnek �gy. Munkahely�k�n t�ltik a napot, az-
t�n hazamennek. A csal�djukkal vacsor�znak, �s a feles�g�k-
kel fekszenek le. Johnny Davis gy�tr�, nyilall� f�jdalmat �r-
zett. �gyetlen ujjakkal, sok�ig babr�lva szedett ki egy cigaret-
t�t az asztalon hever� gy�r�tt Camel-csomagb�l. F�nyes Ron-
son �ngy�jt�val gy�jtott r�. Nikki ilyenkor m�r �gyban van,
�sszekuporodik a takar� alatt, haja aranylegyez�k�nt ter�l
sz�t a p�rn�n. Persze, ha Davis nappal j�rna munk�ba, az is
�tk�zne Nikki id�beoszt�s�val. �ppen akkor indulna a mula-
t�ba, amikor � haza�r. A tennival� az, hogy megk�rje Donde-
rot, enged�lyezzen sz�m�ra k�l�nleges m�szakot, olyat,
amelyb�l hajnali kett�kor mehetne haza. Akkor elmehetne
Nikki�rt a vend�gl�be, �s egy�tt mehetn�nek haza. Esetleg
beugorhatn�nak valahov� enni valamit. Azt�n haza �s
�gyba. Egy�tt. F�rj �s feles�g. Erre volna sz�ks�g�k, nor-
m�lis h�zass�gi szok�sok szerint �lni, egy�tt b�jni az �gyba.
M�lyet sz�vott a cigarett�j�b�l, azt�n belegy�m�sz�lte egy
m�r am�gy is t�lont�l teli hamutart�ba. Csak �ltatja �nma-
g�t. Dondero �gysem enged�lyezn� neki a k�l�nleges m�sza-
kot, �s Nikkinek sem tetszene az �tlet, hogy minden �jjel ott
legyen �rte a mulat�ban. Nincs megold�s. Davis elvette Nik-
kit, de a szab�lyokat, a h�zass�g felt�teleit a n� dikt�lta.
Soha, semmit se er�ltess r�m, Johnny.
�s Johnny soha nem is er�ltette. Ezt az �rat kell megfizet-
nie egy fick�nak, ha ilyen gy�ny�r� �s tehets�ges a feles�ge.
Pokolba is! Mi sz�ks�ge volt Nikkinek �r�? Mit adhatott
Johnny a n�nek? Egy rakod�telepnek volt a f�n�ke; kis �ll�s
volt ez, kev�s fizet�s. Sz�nes ingben, k�tes �rt�k� beoszt�sban,
egy picike furn�rfal� irod�ban t�lt�tte munkaidej�t.
�jabb cigarett�ra gy�jtott, �s fel�llt. Nagydarab ember
volt, �s a b�, k�t�tt pul�ver, amelyet egy �l�nkz�ld meleg�t�
f�l�tt viselt, m�g nagyobbnak mutatta. Pedig alig volt maga-
sabb 170 centin�l, de f�lelmetesen vastag nyak�val �s hatal-
mas mellkas�val egy nagyon magas f�rfi ill�zi�j�t keltette.
Legt�bben meglep�dtek, amikor �lt�b�l fel�llt, mert azt v�r-
t�k, hogy legal�bb 190 centi magas. Olyan fel�p�t�se volt,
mint egy j� partjelz�nek, vagy egy mozg�kony h�tv�dnek.
Biztos k�t�n� profi j�t�kos lett volna bel�le, ha koll�g�umba
j�r. De erre nem ker�lt sor. A k�z�piskola fels�bb oszt�lyait
nem j�rta v�gig, ink�bb bel�pett a l�gier�h�z. �gy gondolta,
hogy ez a szolg�lat megalapozza majd a karrierj�t, de azt�n
egy �jjel, k�thetes szabads�g�nak els� �jjel�n, tal�lkozott
Nikkivel Dondero �tterm�ben.
Johnny Davis nagy l�legzetet vett. M�ltj�nak ez az epiz�d-
ja olyan volt, mint egy f�lig feled�sbe mer�lt �lom. Hat �v telt
el az�ta. Hatvannak t�nt . . . vagy hatsz�znak. M�r nem is em-
l�kezett arra az id�re, amikor nem volt Nikki f�rje. Az azt a
pillanatot megel�z� id�szak semmiv� v�lt eml�kezet�ben.
Hogy a n� mi�rt ment hozz�, megfejthetetlen titok maradt
sz�m�ra. Akkoriban egy�ltal�n nem mer�lt fel benne a k�r-
d�s, hogy mi k�sztette Nikkit a h�zass�gra; Johnnynak egy-
szer�en elkapta a frakkj�t. A fi� eg�szen odavolt, hogy a n�
megel�gszik vele. �ppen csak f�l�nken udvarolgatott a l�ny-
nak, Nikki pedig a szav�n fogta. Johnny tulajdonk�ppen
egy�ltal�n nem is b�zott a sikerben, csak pr�b�lkozott, de
Nikki m�g akkor hajnalban elment vele egy sz�llod�ba, ahol
sok�ig szeretkeztek. Nikki r�harapott Johnny kisfi�s mosoly�-
ra �s izmos test�re.
L�gy a feles�gem, mondta Johnny a pillanat hev�let�ben.
Mi�rt ne lenn�k? felelte Nikki. Az �rd�gbe is, mi�rt ne?
Milyen egyszer� volt az eg�sz. Nagyszer� megalapoz�sa egy
h�zass�gnak. �gy h�t megt�rt�nt, �s Johnny bek�lt�z�tt a
l�ny lakewoodi lak�s�ba, ahol a havi b�r �ppen annyit tett ki,
mint amennyi a f�rfi fizet�se volt. Javasolta ugyan, ha b�tor-
talanul is, hogy k�lt�zzenek egy olcs�bb helyre, de Nikki er-
r�l hallani sem akart.
Sz�ks�ged van egy n�v�s lak�helyre, dr�g�m . . . egy sokat-
mond� lakc�mre. Beker�lsz majd a t�rsas�gi �letbe, kisfiam,
ha majd leveted magadr�l ezt a vacak egyenruh�t.
M�g hat h�napja volt h�tra a szolg�latb�l. Ezt az id�t egy
floridai l�gi b�zison t�lt�tte komor, lehangol� k�rnyezetben,
egy mocs�r sz�l�n. Nem volt ez alkalmas arra, hogy elhozza
ide Nikkit, nem mintha hajland� lett volna elj�nni.
Nekem megvan a magam karrierje, kisfiam. Ezt sose feledd
el.
Az alakulat�hoz val� visszat�r�se el�tt Nikki �gy szeretke-
zett vele, hogy egy h�tig csak t�molygott. Az asszony olyasmi-
vel aj�nd�kozta meg, amit nem feledhetett. Amikor azt�n el�-
sz�r siker�lt kiharcolnia egy h�romnapos elt�voz�st, �s azt is
el�rte, hogy egy rep�l� elvigye Clevelandbe - n�h�ny tiszt
utazott a g�pen a NASA hopkinsfieldi laborat�rium�ba;
hajnali 4.30-kor v�ratlanul �rkezett haza. Kulcs volt n�la, hal-
kan nyitotta az ajt�t, nem akarta fel�breszteni Nikkit, majd
csak amikor m�r beb�jt mell� az �gyba. Valaki azonban meg-
el�zte.
Meg kellett volna �lnie a fick�t. Fel kellett volna ragadnia
�s kiv�gni az ablakon. Nikkit h�ly�re kellett volna pofozni,
azut�n �gy ahogy volt, fel�lt�zve, meger�szakolni. Johnny
egyiket sem tette meg. �rr� lett rajta a hiszt�ria, �s mik�zben
sikoltozott �s �sszevissza hadart, a f�rfi kim�szott az �gyb�l,
sz�p lassan, nyugodtan fel�lt�z�tt, �s kiment az ajt�n.
L�gy m�r feln�tt! mondta Nikki. Nagyfi� vagy m�r. N�zz
szembe az �let t�nyeivel! Nem felt�telezem r�lad, hogy ott, ab-
ban a fene t�borban minden �jszaka kiel�g�l�st szerzel magad-
nak. Az embernek n�ha sz�ks�ge van egy m�sik emberre. A h�-
zass�ghoz ennek semmi k�ze.
D�nt� pillanat volt ez, Johnny v�lasz�t el� ker�lt, �s a hely-
telen ir�nyba indult el. Most m�r semmit sem tehet. Egyetlen
kor�bbi cselekedet�t sem m�s�thatja meg. Johnny �lete ett�l
kezdve Nikki kez�ben volt. Amikor leszerelt, a feles�ge szer-
zett neki �ll�st. Ez lett a veszte: a Sam Donder�t�l hetenk�nt
kapott csekk . . . �s Nikki.
Megsz�lalt a hangsz�r�, �s az �cska irodahelyis�get bet�l-
t�tte Fred Bolen f�mesen recseg� hangja.
- Johnny, valami baj van a g�zzel.
- Rugdosd meg a cs�veket.
- Nem az�rt kapom a fizet�semet, hogy cs�veket rugdos-
sak.
- Ok�, ok� - Davis fel�llt, �s k�zben tr�g�r mozdulattal in-
tett a hangsz�r�, illetve Bolen fel�. Kil�pett az irod�b�l, �s le-
ment a rakod�ba. Hideg sz�l s�v�lt�tt a t� fel�l, siv�tva v�gig-
s�p�rt a f�mtet�n. Johnny elgondolta, hogy ott �ll a m�l�n,
v�rja, hogy egy hatalmas �ce�nj�r� �rkezzen. Hova is vinn�
el �t az a haj�? Manil�ba? A Fidzsi-szigetekre? B�rhov�.
Semmi nem sz�m�tott, csak az, hogy v�gre elvigye inn�t. De
sajnos sz� sem volt itt semmif�le haj�r�l, csak egy p�tkocsis
teheraut�r�l, amely �t �ra t�jban �rkezik Akronb�l egy gumi-
abroncs-sz�ll�tm�nnyal. De m�g ha j�tt is volna az a haj�,
Johnny nem lett volna k�pes felsz�llni r�. Nikki n�lk�l sem-
mik�ppen. Nikki n�lk�l nem tudott volna �lni. Odaintett
Charlie Greene-nek, aki talicsk�val rakodott egy p�tkocsira.
Azt�n bement a n�gyes sz�m� rakt�r hom�ly�ba. Alig lehetett
ott mozogni, annyira tele volt t�mve halomba rakott l�d�k-
kal, dobozokkal, egym�sra dob�lt, barna pap�rba csomagolt
�j abroncsokkal, k�belek tekercseivel �s fest�keskann�k pira-
misaival. D�lre m�r mindezt elviszik, hogy legyen hely egy
�jabb sz�ll�tm�nynak. Ez a l�tv�ny �jb�l �s �jb�l megh�k-
kentette. Egy r�sze mindannak, amit a nagyv�rosban gy�rtot-
tak vagy fogyasztottak, �tment Dondero rakt�rain, vagy az �
teheraut�i sz�ll�tott�k az �rut egyik helyr�l a m�sikra. Egy
marha is vezethette volna az �zletet, �s meggazdagodhatott
volna bel�le. A tov�bbi mocsokra m�r nem is lett volna sz�k-
s�g: a h�ts� szob�ra, a hamis k�nyvel�sre �s a hamis sz�ml�k-
ra. Ezek m�r csak a hat�rtalan kapzsis�g miatt kellettek.
A h�ts� szob�nak nevezett helyis�g val�j�ban egy rakt�r
volt, amelyet a n�gyes sz�m�t�l egy f�mfal v�lasztott el. Da-
vis kulcs�val kinyitott egy vasajt�t �s bel�pett. Az ajt�t bez�r-
ta maga m�g�tt.
- Megj�tt Johnny! - ki�ltotta Al Summers, �s mintha egy
k�pzeletbeli golf�t�vel j� nagyot �t�tt volna a leveg�ben. Az
iskol�ban, j� harminc �vvel ezel�tt, Al volt az oszt�ly boh�ca,
most pedig ennek a rakt�rnak a bolondja. J� munk�s volt,
persze csak akkor, amikor kij�zanodott. Ma �jjel olyan fel-
adatot kell ell�tnia, amely pokol a sz�m�ra, gondolta Davis.
K�r�l�tte minden�tt csak szeszes ital, k�tsz�z l�d�nyi Old
Crow, minden�tt csak whisky, de egy cseppet sem ihat.
Fred Bolen egy g�zszeleppel m�k�d� mosogat�g�pnek t�-
maszkodott, amelyet Davis szereltetett fel. Egytucatnyi palac-
kot lehetett egyszerre belerakni, �s a g�p mintegy var�zs�r�s-
re, leszedte r�luk a c�mk�ket �s az ad�b�lyegeket.
- Ezt a kurva g�pet kell megjav�tanod. M�g h�szl�d�nyi
munk�nk van h�tra.
- Mi baj van vele? - Odament a g�phez, megfogta a forr�
cs�vet. Majdnem megperzselte a kez�t. - Hiszen van itt g�z.
�ppen elegend�.
- De nem ott j�n ki, ahol kellene - mondta Bolen.
- Akkor eldugult a f�v�ka. Mondtam m�r. A pap�r felgy�-
lemlik �s p�pp� v�lik. Ki kell piszk�lni egy darab dr�ttal.
Bolen kik�p�tt a f�ldre. - Most el�sz�r hallok ilyesmit.
Nagyon pimasz �s igen buta fr�ter volt.
Davis r� se heder�tett. Nem lett volna �rtelme Fred Bolen-
nel vitatkozni. - M�ria, legyen sz�ves, adjon m�r k�lcs�n egy
hajt�t.
- Persze, Johnny.
Egy asszony �llt f�l a palackok tenger�b�l, amelyek ott so-
rakoztak az asztalon. Alacsony, izmos n�, buggyos k�k ove-
rallt �s r�zsasz�n trik�t viselt. Sz�rke haj�t szoros kis konty
ban hordta. Odal�pett Johnnyhoz, �s k�zben vastag ujjaival a
haj�ban babr�lt.
H�t ez az �jszakai szem�lyzet, gondolta Davis keser�en. Itt
g�rc�lnek Sam Donder�nak a mindenhat� doll�r rabszolg�i.
Fred Bolen, er�s fizikum�, de buta; Al Summers tekintete az
alkoholnak, ezernyi m�moros napnak a hat�s�t t�kr�zi; a k�-
v�r Maria egyszer�en boldog, hogy van munk�ja, b�rmilyen
legyen is az. Egy ilyen �jszakai munk�val j� nagy halom
p�nzt kereshetn�nek: k�tsz�z l�d�nyi whiskyt raknak a moso-
gat�g�pbe, megsz�r�tj�k a palackokat, hamis ad�jegyet �s �j
c�mk�t ragasztanak fel mindegyikre. A palackokban t�bbnyi-
re h�zilag k�sz�lt �cska ital van, Dondero pedig m�rk�s
whiskyk�nt adja el mindet a v�llalatai �tj�n �ttermeknek, mu-
lat�knak, mindenfel� eg�sz Oh��ban �s Indian�ban. �vegen-
k�nt sz�z sz�zal�k a haszna.
- Hogy van, Maria? - k�rdezte Davis.
- H�t csak vagyogatok - mondta �s mosolygott. Meg volt
hatva. Ez a p�r sz� azt az ill�zi�t keltette benne, hogy m�gis-
csak van a vil�gon valaki, aki egy picik�t t�r�dik vele �s a
hozz� hasonl�kkal.
- Akkor h�t minden rendben - mondta Davis. Bolennek
nem tette volna fel ezt a k�rd�st, m�g akkor sem, ha az a mar-
ha f�lholtan fek�dt volna el�tte a nedves k�padl�n.
A szelep val�ban eldugult. Ragaszt�anyag, pap�rmas� �s az
Old Crow c�mk�k darabk�i tapadtak �ssze a mosogat�g�p al-
j�n, ebb�l azt�n s�r� massza lett. A hajt�vel kitiszt�totta a
szelepet meg a lefoly�t; gyorsan, szakszer�en dolgozott.
Munka k�zben Nikkire gondolt. Lehet, hogyha el�g p�nzt ke-
res, az asszony elj�n vele . . . Yokoham�ba . . . Szingap�r-
ba . . . Ausztr�li�ba. Els� oszt�ly� kabinban, luxushaj�n.
Csak �k ketten.

- Az isten szerelm�re, doki, adjon m�r neki egy injekci�t! Va-

lamit, ami felr�zza . . . Krisztusom, alig �rtem hozz� .
- Pofa be - mondta Robards, d�h�dten a szem�be n�zett,
azt�n gyorsan elford�totta a fej�t. Minden olyan gyorsan t�r-
t�nt. R�rohant az a buzi, megcs�kolta, a szennyes test�hez
szor�totta. J�zusom! - Csak ell�kte a sz�rnyeteget. Ennyi volt
az eg�sz, amit tett. Egy kis tasz�t�s. Ide figyelj, te fick�, el�g le-
gyen ebb�l. H�t nem �gy volt, nem ezt tette? K�r�ln�zett, hogy
b�rcsak v�laszt kapna a k�rd�s�re. De mindenki les�t�tte a
szem�t. Robards, Grimaldi �rmester �s a k�t nyomoz� a bet�-
r�si r�szlegb�l, akiket nem ismert. Mind lefel� n�ztek Wilson
doktorra, aki ott t�rdelt a cella padl�j�n, a n�ger meztelen
mellkasa f�l� hajolt, kez�ben sztetoszk�p. Wilson doki. A v�-
rosi b�rt�n orvosa. Egy sarlat�n. Mindenki g�nyolja a v�n
szivart. Egy �tdoll�ros vekkerr�l sem tudta meg�llap�tani,
hogy ketyeg-e vagy sem.
- Adjanak neki injekci�t . . .
Carter Wilson, M. D. harminc �ve a rend�rs�g orvosa, ki-
vette f�l�b�l a fonendoszk�pot, �s a zseb�be gy�m�sz�lte.
- Olyan injekci�t m�g nem tal�ltak fel, amellyel meg lehet
gy�gy�tani a holtakat.
- Nem lehet, hogy halott - mondta Murphy vadul. M�r
szinte mozdult a n�ger ir�ny�ba, de Grimaldi �rmester vissza-
fogta.
- Nyugi, nyugi.
Murphy mindig is rokonszenvezett Grimaldi �rmesterrel.
Otthon is megl�togatta, labd�zott t�z�ves gyerek�vel, m�g az
eb�d k�sz�lt. Most Grimaldi arc�ba n�zett, rem�lve, hogy ott
meg�rt�sre tal�l. Semmi olyasmit nem l�tott, ami megnyugtat-
ta volna.
- Baleset volt - motyogta. - H�t nem?
Senki sem sz�lt egy sz�t sem.
Blackman nagy l�ptekkel k�zeledett a folyos�n, talpa alatt
csak �gy kongott a k�padl�. A k�t nyomoz� komoran �s n�-
m�n kih�tr�lt a cell�b�l, �s oldalra h�z�dott.
- Mi az �rd�g folyik itt? - mordult r�juk a fel�gyel�. Nem
is v�rt v�laszt. Mindent tudott abban a pillanatban, amikor
bel�pett a cell�ba. A k�t holts�padt k�zrend�r, a meztelen n�-
ger a padl�n, v�r sziv�rog a homlok�b�l.
- Ezt az embert megvert�k.
- �n . . . �n �t�ttem meg, uram, amikor � . . . - Murphy da-
dogott, azt�n elakadt, saj�t szavai n�m�tott�k el. Meg kellett
�tn�m . . . Mindenhat� Isten! Meg�ltem egy embert!
Blackman visszafojtotta a l�legzet�t, igyekezett legy�rni
mag�ban azt az indulat�t, hogy pofon v�gja Murphyt. Tudta,
hogy a k�vetkez� �r�kban elszabadul a pokol! J�nnek a pol-
g�rjogi mozgalom �gyv�djei, az FBI �s a riporterek! "Egy le-
tart�ztatottat agyonvertek a rend�rs�g fogd�j�ban!"
- Tizen�t percen bel�l jelentkezzenek az irod�ban - mond-
ta Blackman -, maga is, doki. R�szletes jelent�st k�rek.
- H�vjam a laborosokat? - k�rdezte Grimaldi.
- Ez az ember halott, ugye? - mondta Blackman fagyosan.
- �gy int�zze az �gyet, �rmester, ahogy a szab�lyok el��rj�k!
- Sarkon fordult �s kiment. Amikor a folyos�n haladt, valaki
odaki�ltott neki az egyik cell�b�l "Gyilkosok!" Blackman
nem lass�totta a l�pteit, a szeme sem rezd�lt, de mag�ban
meg�llap�totta, hogy �me, m�ris megkezd�d�tt. A v�rhat� szi-
dalmak, ki�ltoz�sok, ord�t�sok k�z�l m�r ilyen hamar elhang-
zott az els�. Egyik sem fogja k�sz�letlen�l tal�lni, nem sza-
bad, hogy k�sz�letlen�l tal�lja.

Gorman sz�vta a h�ts� fog�t. El kell m�r mennie a fogorvos-

hoz. Amikor h�st evett, mindig bennakadt valami abban a
fogban. Kifizette a vacsorasz�ml�j�t, �s a p�nzt�r melletti au-
tomat�b�l vett mag�nak egy fogpiszk�l�t.
- Hogy �zlett a s�lt, fel�gyel� �r? - k�rdezte Eddie Foster,
�s megnyomta a p�nzt�rg�p gombjait.
- Remek volt! - Gorman elmosolyodott. J�l �ts�lt sert�s-
borda, almakarik�k �s barn�ra pir�tott krumpli! Hajnali n�gy
�rakor. Az �jszakai m�szak mindent a feje tetej�re �ll�t. Soha-
sem tudja megszokni. Ha nyugd�jba megy, reggel kilenc �r�-
t�l d�lut�n �tig fog �lni, �s ezen nem lesz hajland� v�ltoztat-
ni. Elgondolkodott, hogy a t�bbi �jszak�s, akiket itt l�tott
Foster �tterm�ben, ugyanezt �rzi-e.
- No, �s mi a v�lem�nye a fogpiszk�l�r�l?
Gorman �rtetlen�l n�zett r�. - Hogyhogy?
- �j�t�sr�l van sz�: a fogpiszk�l�k mentaillat�ak. Nem-
csak fogpiszk�l�k, hanem egyben friss�tik az ember lehelet�t
is.
- Nagyszer�! - mondta Gorman, �s tov�bb piszk�lta azt a
bizonyos h�ts� fog�t. An�lk�l, hogy megsz�molta volna, fel-
markolta a visszaj�r� p�nzt, �s kil�pett az �jszak�ba.
Kilross m�r h�sz perccel megel�zte. Fogy�k�r�zott, �s
ez�rt az � vacsor�ja csak egy f�lig s�lt, kis hamburgerb�l �s
egy kev�s t�r�b�l �llt. Az a serceg� sert�skotlett �s gusztusos
s�lt krumpli, amit Gorman evett, elviselhetetlen l�tv�ny volt
sz�m�ra. Eln�z�st k�rt h�t, �s kiment a kocsihoz, hogy figyel-
je az �zeneteket.
- Mi �js�g? - k�rdezte Gorman, amikor besz�llt a kocsiba.
- Semmi k�l�n�s. A 604-es felplankolt egy metilalkohollal
mulat� t�rsas�got a Davenport utc�ban. A marh�k k�z�l ket-
t� m�r meg is halt. A m�sodik k�rzetb�l a j�r�rkocsik adtak
le n�h�ny jelent�st. Ez az eg�sz. Hogy �zlett a s�lt?
- R�mes volt - hazudta Gorman. - T�l zs�ros.
- Ez megnyugtat - mondta Kilross.
A r�di�b�l halk recseg�s hallatszott, ez volt �jszak�juk h�t-
t�rzen�je.
- 702-es a k�zpontnak . . . Elhagytuk a 39. utc�t . . . nemle-
ges jelent�s.
- Ok� 702-es.
- K�zpont, itt a 604-es . . . M�g mindig v�rjuk a ment�ket.
A Davenport �s a 22. utca sark�n. A sik�torban.
- 604-es! . . . a ment�aut� m�r �tban van . . .
Gorman tudom�st sem vett minderr�l. Abb�l, amit be-
mondtak, pillanatnyilag semmi sem b�rt sz�m�ra jelent�s�g-
gel. Csak a kezd�k k�s�rt�k figyelemmel az �sszes �zenetet,
mert att�l f�ltek, hogy az �lland� sz�vegel�s k�zben elmu-
lasztj�k azt, ami nekik sz�l. Az ember f�le azonban id�vel
hozz�szokott ahhoz, hogy ami nem r� tartozik, azt meg se
hallja. Ahogy egy rend�r feljebb emelkedik a rangl�tr�n, egy-
re kevesebb dologgal kell k�zvetlen�l neki foglalkoznia.
Kilross m�r beind�totta a kocsit. - �gy van az, ha az ember
magyar n�t vesz feles�g�l. M�s lett volna, ha mondjuk egy �r
n�t v�lasztok, hiszen az any�m is az. Gyerekkoromban min-
dig j�kat ett�nk, de egyik�nk sem h�zott meg. Pont egy ma-
gyart kellett kifognom! Tejf�lt tesz mindenbe!
- 609-es . . . N�zz�k meg azt a n�t . . . 928-as Grand-
new . . . 3-as k�dsz�m.
- A legpokolibb az eg�szben az, hogy majd megbolondu-
lok �rte. Nagyszer� szak�csn�. Vesz egy m�jat, eg�szen v�-
konyra szeleteli, kis�ti vajban hagym�val . . . azt�n hozz�tesz
mindent, ami szem sz�jnak ingere . . .
- K�zpont a 101-esnek. Telefon�ljon Blackman fel�gyel�-
nek. 101-es, visszaigazol�st k�rek.
Gorman a r�di�k�sz�l�k al�l kez�be vette a mikrofont.
- Itt Gorman fel�gyel�. Most hagytuk el a Foster �ttermet.
- Blackman fel�gyel� azt k�v�nja, hogy azonnal h�vja fel
�t, uram. A szob�j�ban van.
- Ok�, meglesz.
- A 4. utc�ban van egy telefonf�lke - mondta Kilross.
Gorman megr�zta a fej�t. - Nincs kedvem ott �lldog�lni a
hidegben. Ink�bb vissza Fosterhez. Az ottani nyilv�nosb�l
telefon�lok.
Nem volt abban semmi szokatlan, ha valakit felk�rtek,
hogy ne a r�di�t, hanem a telefont haszn�lja: Bizalmas dolgot
nem lehetett az �teren �t elmondani, mert b�rki lehallgathat-
ta, akinek r�vidhull�m� vev�je volt. Gorman m�gis kiss�
nyugtalan volt, amikor bedobta az �rm�t. Rossz el��rzet�t
Blackman r�gt�n igazolta is.
- Rettenetes dolog t�rt�nt, Mike. Egy letart�ztatottat
agyonvertek a cell�j�ban. K�t beosztottam tette.
Gorman nagyot s�hajtott. - Hogy t�rt�nt?
- M�g nem ismerem a t�nyeket. De e pillanatban nem is az
az fontos, hogy hogyan t�rt�nt. A l�nyeg az, hogy egy n�ger
f�rfit �jf�lkor letart�ztattak k�t bar�tj�val egy�tt. Mindh�r-
man transzvesztit�k, r�szegek, csendh�bor�t�st k�vettek el, �s
k�b�t�szer volt n�luk. Az egyik�k most halott.
- Kisziv�rgott m�r az eset h�re?
Blackman d�h�sen felnevetett. - Nem a sajt� miatt agg�-
dom, Mike. A pillanatnyi helyzet aggaszt. A k�rzetemben rob-
ban�sig fesz�lt a hangulat. Nem tudom, hogy a pletyk�k ho-
gyan jutnak ki t�l�nk, de t�ny, hogy kijutnak.
Gorman megborzongott. - M�ris indulok a kapit�nys�gra,
Riasztok minden East Side-i egys�get, m�g a t�zolt�kat is. �n
nem hiszem, hogy r�gt�n cselekedn�nk kellene.
- Az�rt k�sz�lj�nk fel mindenre, Mike.
- Felh�vtad a f�n�k�t?
- Nem . . . m�g nem. Nincs �rtelme felk�lteni, hacsak nem
v�lik vesz�lyess� a helyzet.
- Ok�, Dave . . . ha van valami, azonnal t�j�koztass!
- Term�szetesen - mondta Blackman �s letette a kagyl�t.
Biztos, hogy lesz nagy h�h� �s kavarod�s. De Gorman �gy
gondolta, hogy most mindj�rt nem lesz komoly zavarg�s.
El�bb-ut�bb azonban sz�m�tani kell r�. H�l istennek, j� hi-
deg van, nincsenek kint az utc�kon. Egy n�ger buzi hal�la a
b�rt�ncell�ban nem lehet k�zvetlen kiv�lt� oka annak, hogy
kit�duljanak. M�gis olyan esem�nyr�l van sz�, amely m�s
okokkal egy�tt ilyesmit eredm�nyezhet. Viharra van kil�t�s.
Hogy mikor �s hogyan t�r ki, azt csak tal�lgatni lehet. A t�-
megeket �s megmozdul�saikat nem lehet kisz�m�tani. �gy v�-
lekedett, hogy ha a h�t k�zep�n, kedden vagy szerd�n ny�rias
lesz az este, a h�hull�m kihajtja majd az embereket a szob�ik-
b�l, ki�lnek a b�rh�zak l�pcs�ire, vagy fel s al� m�szk�lnak
az utc�kon. Az idegeket ig�nybe veszi a forr�s�g. Az embe-
rekre nem v�r m�s, mint egy �lmatlan �jszaka ut�n a m�snapi
robot. M�g csak nem is ihatj�k le magukat, mert ha k�s�bb
vagy m�snaposan �rkeznek a munk�ba, m�r rep�lnek is. �gy
h�t csak hallgatj�k a nyugtalan gyerekek b�mb�l�s�t. Azt�n
egyszerre csak t�rt�nik valami. Nem kell, hogy annyira dr�-
mai esem�ny legyen, mint amikor egy embert agyonvernek a
fogd�ban a zsaruk. El�g, ha egy rend�r elz�rat egy t�zv�del-
mi f�csapot, ha nem engedi, hogy locsol�sra haszn�lj�k. Vagy
net�n letart�ztatj�k egy italbolt tulajdonos�t, mert fiatalkor�-
akat szolg�lt ki. Minden sz�m�t ilyenkor, �s cs�d�letet hozhat
l�tre. Ezt igazolta egyszer egy k�zleked�si szab�lytalans�g,
amely�rt a rend�r b�ntet�st r�tt ki. Az is esz�be jutott, hogy
egy jelent�ktelen n�ger f�rfi egy forr� ny�ri �jszak�n kik�p�tt
a j�rd�ra. Egy feh�rb�r� rend�r feld�h�d�tt, �s Cleveland v�-
ros�nak egy negyede hamarosan �gy robbant, mint egy gy�j-
t�bomba.
Vett mag�nak h�rom �jabb mentaillat� fogpiszk�l�t, �s
visszaindult a kocsihoz. A keleti �gbolton eg�szen halov�ny
z�ldes cs�k t�nt fel. Gorman megborzongott a hajnal el�tti hi-
degt�l. Ma �jszaka nem lesz felfordul�s.
- Z�r van? - k�rdezte Kilross.
Gorman megr�zta a fej�t. Nem volt �rtelme, hogy meg-
mondja neki. Kilross hamarosan maga is r�j�n. A h�r nyilv�n
eljutott m�r a k�l�nb�z� �rszob�kba. Az egyik zsaru meg-
mondta a m�siknak, az a pajt�s�nak, � pedig valaki m�snak.
Term�szetesen csal�don bel�l marad az eg�sz. A t�zolt�knak
majd az �js�gban kell r�la olvasni, de azok a rend�r�k, akik
ezen az �jszak�n voltak szolg�latban, mind tudj�k m�r a nyo-
maszt� r�szleteket. Mindenki, aki tov�bbadja a t�rt�netet,
hozz�tesz valamit a saj�t fant�zi�j�b�l. Most is �gy terjed a
pletyka Blackman ker�let�b�l. Szeg�ny Dave. N�ha azt hiszi
mag�r�l, hogy olyan nagy ember, mint Patton t�bornok. �gy
�rzi, hogy egy elit l�gi� parancsnoka. Ezzel szemben az embe-
rei �hb�r�rt t�ldolgoztatott k�zalkalmazottak, akik �ppen �gy
kedvelik a hivatali pletyk�t, mint az ugyancsak rosszul fize-
tett, agyondolgoztatott v�rosh�zi tintanyal�k.
- Induljunk vissza a t�maszpontunkra, Jeremy. - R�gy�j-
tott egy Camelre. A f�st�t az orr�n �t f�jta ki, mint egy s�r-
k�ny. �risten, hogy a fen�be lehet ezt megoldani? Ha az em-
ber az �t�dik k�rzetben csak �gy meg�ll�t egy n�gert, �s meg-
k�rdezi, hogy mi a leg�get�bb, a legfontosabb panasza, akkor
t�z az egyhez lehet fogadni r�, hogy v�lasz�ban a rend�rs�get
szidja.
Folyton macer�lnak, kir�gnak r�m. �rti?. . . Egyre csak zak-
latnak.
Ez t�ny. Mindig �k ker�lnek gyan�ba. A rend�rs�gnek ele-
gend� int�zked�sei igazol�s�ra, hogy egy n�gerr�l van sz�.
A zsaru �d�z ellens�g mindenki sz�m�ra ebben a n�gerlakta
ker�letben. Persze nem fair, t�ls�gosan �ltal�nos�t� ez a n�-
zet. De m�gis ez az �rz�s uralta ezeket az utc�kat. Az ember
sohasem hall a n�ger k�z�poszt�lyr�l, mert �k otthon tart�z-
kodnak a lak�saikban, mint mindenki m�s. Ez a k�z�poszt�ly
gy�l�li a maga k�z�ss�g�nek a s�pred�k�t, m�g a feh�rekn�l
is jobban gy�l�li, hiszen nekik ezzel a t�meggel kell le�lni az
�let�ket, k�z�tt�k kell felnevelni�k a gyermekeiket. Gorman
egyszer besz�lt egy olyan n�ger esk�dttel, aki az�rt volt felh�-
borodva, mert az esk�dtsz�k feh�r tagjai eln�z�ek voltak egy
fosztogat�ssal v�dolt n�gerrel szemben.
- Az az �llat el�sz�r az �n ablakomon fog bem�szni, ha
f�lmentj�k - mondta az esk�dtsz�k tagjainak. - Ha m�dunk-
ban �llna felakasztatni ezt a gyal�zatost, �n lenn�k az els�,
aki erre szavazn�k.
V�g�l is az esk�dtsz�k j�indulata �rv�nyes�lt. A n�ger es-
k�dt alig b�rt a d�h�vel. - H�t senki sincs, aki �rti, hogy az
eg�sz faji helyzeten bel�l mi a k�l�nbs�g a j� �s a rossz k�-
z�tt?
Ugyan�gy nagyon sok j� rend�r is van, becs�letesek,
egy�tt�rz�ek, akik nem veszik figyelembe, hogy kinek milyen
sz�n� a b�re. Lehet, hogy nincsenek elegen, vagy a r�gebbi
felfog�s t�ls�gosan beleiv�dott a n�gerek tudat�ba. Gorman
nem tudott v�laszt adni erre a k�rd�sre. A rend�rs�g a feh�-
rek politik�j�nak volt a f�ggv�nye. A feh�rek hozz��ll�s�t
t�kr�zte m�g akkor is, ha a v�rosnak n�ger volt a polg�rmes-
tere. Ha a t�rsadalom megv�ltozna, a rend�rs�g is m�s lenne.
Ilyen egyszer� az eg�sz. A fesz�lts�g azonban mindaddig tar-
tani fog, am�g a feh�rek az egyik ir�nyba haladnak, a n�gerek
pedig a m�sikba. Ha valaha is r�tal�lnak az egyetlen, k�z�s
ir�nyra, minden j�ra fordul, �sszhang lesz a k�z�ss�g �s a t�r-
v�nyek k�z�tt.
Az elm�lt n�h�ny �v sor�n Gorman igen sok �rtekezletet
�lt v�gig, amelyeken a n�gerek k�pvisel�i, a feh�r haj� pa-
pokt�l az afrofrizur�s fiatal harcosokig, elmondhatt�k a pa-
naszaikat, a szorong�saikat. A besz�dek mindig d�h�sek vol-
tak, szenved�lyesek, keser�ek . . .
Ha egy n�ger l�nyt meger�szakolnak, maguk rend�r�k egy-
m�sra kacsintanak, �s semmit sem tesznek az �gyben. Mindig
kik�sz�tik a n�ger k�b�t�szer�rust, aki val�sz�n�leg ugyancsak
nark�s. Benne van a p�cban. Beteg ember. Az�rt �rulja a port,
hogy valahogy meg�ljen. De sehol sem tapasztalom, hogy le-
csapn�nak arra az emberre, aki eladja a drogot az eml�tett
�rusnak. Nem, ilyesmir�l sz� sincs. Az illet� egy k�v�r, feh�r
diszn�, ott �l valahol a Shaker Heights villanegyed�ben. �ssze-
k�ttet�sei vannak.
Nem tudunk kommunik�lni egym�ssal, uram . . . Nem tu-
dunk igazi p�rbesz�det folytatni. Mindketten ugyanahhoz az is-
tenhez im�dkozunk, de maguk nem hiszik, hogy mi ugyanabba
a mennyorsz�gba ker�l�nk, mert a v�rosnak nem ugyanazon a
r�sz�n sz�lett�nk.
Gorman egy kicsit leengedte az ablakot, �s kidobta cigaret-
tacsikkj�t az �res utc�ra. Amit a n�gerek �s sz�sz�l�ik mond-
tak, abban nagyon sok volt az igazs�g. �gy h�t a rend�rs�g
megpr�b�lta, hogy elfogulatlanabb legyen . . . Val�ban meg-
pr�b�lta . . . de m�gis mindig t�rt�nt valami, �s ism�t foltot ej-
tett a rend�rs�g becs�let�n. Egy n�ger buzer�nst lesittelnek,
egy feh�r b�r� zsaru agyon�ti. �jabb r�mt�rt�nettel m�ly�l a
szakad�k, �jabb ok a gy�l�letre �s a bizalmatlans�gra.
- 706 a k�zpontnak. J�v�k a kapit�nys�gra.
- Rendben, 706 . . . 904, m�r �ton vannak, 427 Decker,
k�dsz�m 2. Minden arrafel� tart�zkod� j�r�r menjen a Ches-
ter �s a 63. utca k�rny�k�re, a rend�rnek ott seg�ts�gre van
sz�ks�ge ...
A zsaruk egy �j, fiatalabb gener�ci�ja v�laszolt az �zene-
tekre. Fiatalemberek, mint Eddie Rinzo, akik k�szek az �let�-
ket is kock�ztatni a szolg�lat�rt. �s nem is sz�m�tanak r�,
hogy ez�rt k�l�n karossz�ket kapnak a mennyorsz�gban.
Kilross bekanyarodott a Rockwell �tra, majd �thajtott a
Public Square-en. A v�g�llom�s torony�p�let�nek �tvenkette-
dik emelet�n az ablakokr�l m�r r�zsasz�n f�ny t�kr�z�d�tt.
�ppen felkelt a nap, de a v�ros t�bbi r�sze m�g s�t�tben ma-
radt. Egy �regember szab�lytalan k�r�kben futott a polg�rh�-
bor� halottainak eml�km�ve k�r�l.
Azt kiab�lta: - J�zussal futok! - Kez�vel integetett az aut�
�ltal vetett f�nysugarak fel�. - Az �rral futok!
Kilross r�taposott a f�kre, �s mosolyogva k�rdezte: - H�v-
junk neki egy ment�kocs�t, f�n�k?
- Dehogy - mondta Gorman. - Ha jutna r� id�m, kisz�ll-
n�k, �s �n is ott futn�k vele.

Negyedik fejezet

Parf�millat tenger�ben fulladozott. Korall �s z�ld m�lys�gek-

be s�llyedt. Elsim�tott a szem�r�l egy k�cos hajtincset, a m�-
sik oldal�ra g�rd�lt, el Nikkit�l; most arccal a r�zsasz�n� szo-
ba fel� fek�dt.
- Elm�sz? - motyogta a n� �lmosan.
- K�s�re j�r - felelte Dempsey. Az �gy mellett az �ra hal-
kan berregett. T�z perccel m�lt hat. Egy f�l�r�t aludt, azel�tt
sohasem fordult el�, hogy elnyomta volna az �lom Nikki
�gy�ban. El�bbi mozdulata leh�zta az egym�sba gabalyodott
takar�kat a l�ny test�r�l, �gyhogy l�thatta a mell�t, a mell-
bimb�kat. Most l�gyak voltak, barna p�tty�csk�k egy korall-
sz�n� k�rben.
- R�lad �lmodtam - mondta a f�rfi. - Harmadszor is r�m-
vetetted magad.
- Negyedszer - mondta Nikki, kinyitotta a szem�t; �s r�-
mosolygott. - Negyedszer. Sz�moltam!
- Aludj tov�bb.
F�lh�zta a takar�kat a n� �ll�ig. Nikki �tfordult a m�sik
oldal�ra, f�szkel�d�tt egy kicsit, t�rd�t eg�szen felh�zta, ak�r-
csak egy aludni k�sz�l� kisgyerek vagy egy el�gedett cica.
Nagyon kicsinek t�nt most, gy�moltalannak. Dempseynek
nem akar�zott itthagyni.
- Az ajt�t majd bez�rom magam ut�n.
- Az marha j� lesz. - Nikki hangja alig hallatszott a taka-
r�k al�l.
A n� lak�s�t�l gyalog ment az Euclid �tig, ott taxiba �lt,
�gy �rt a Woodland Hills Park k�zel�ben l�v� lak�s�ig. Egy
szoba �s egy apr� konyha az �temeletes v�r�st�gl�s b�rh�z
negyedik emelet�n. Az �p�leten m�g l�tszott n�mi nyoma az
egykori eleganci�nak. Megengedhetett volna mag�nak egy
jobb lak�st is, ha akarta volna. Egy csinosan berendezett lak-
oszt�lyt a t�parti magaslaton �p�lt �j h�zak egyik�ben, de
Dempsey egy�ltal�n nem t�r�d�tt a k�rnyezettel. Senki el�tt
sem akart felv�gni, senkit sem akart vend�g�l l�tni. Amire
sz�ks�ge volt, az csup�n egy �gy, egy zuhanyz� �s egy ruh�s-
szekr�ny.
Az �p�let kis felvon�ja er�sen nyikorgott-csikorgott.
Dempsey sohasem haszn�lta. A felvon�ban mindig b�d�s
volt, a pusztul�s rothad� szaga. Nekiv�gott a l�pcs�knek,
hangtalanul haladt �t a kopott sz�nyegen, a s�t�t, �res fordu-
l�kon, a n�ma folyos�kon.
A szoba semmit sem �rult el lak�j�r�l. Annyira hi�nyzott
bel�le minden d�sz, mint egy szerzetes cell�j�b�l. Amikor
Dempsey idek�lt�z�tt, Van Gogh Napraforg�k c�m� m�v�-
nek reprodukci�ja m�g ott l�gott egy �cska keretben a pam-
lag felett. � azonban levette, �s a szekr�ny m�ly�re s�llyesz-
tette. Sz�nalmas dolog volt ez. a k�p azt jelezte, hogy a kor�b-
bi lak� pr�b�lta a kis szob�t otthonoss� tenni. Dempseynek
azonban csup�n mened�k kellett, n�gy fal �s fed�l a feje f�l�,
hogy semmi sem eml�keztesse arra az otthonra, amelyet �p-
pen az im�nt hagyott el. Pedig k�nny� lett volna lak�lyosab-
b� tenni. Nikki sz�vesen foglalkozott volna ezzel, vagy az a
magas v�r�s haj� is, aki a Higbee c�gn�l a kozmetikumokat
�rulta. F�ltucatnyi n�t ismert, akik ter�t�ket h�meztek volna
neki, f�gg�ny�ket akasztottak volna az ablakra, kitap�t�zt�k
volna a f�rd�szob�t, s�t m�g a falat is kifestett�k volna, ha
megk�ri �ket r�. De � nem akarta, hogy b�rmihez is hozz�-
ny�ljanak. Csup�n annyi engedm�nyt tett, hogy hetenk�nt
k�tszer felj�tt egy asszony takar�tani, �s elint�zni a mos�st.
A szoba most tiszta volt, citrom- �s amm�niaszag�. Az �gy
megvetve, a mosod�b�l hozott ingek egy dobozban a kisaszta-
lon, ugyanott a visszaj�r� p�nz abb�l a t�zdoll�rosb�l, ame-
lyet a takar�t�n� r�sz�re a cukortart� alatt a konyh�ban ha-
gyott.
Dempsey egykett�re levetk�z�tt, ing�t, trik�j�t a sarokba
dobta, �lt�ny�t egy sz�kre. Meztelen�l l�pett a zuhanyoz�ba.
T�m�ntelen mennyis�g� tiszt�t�szerrel, s�rol�porral pr�b�l-
koztak m�r, de a csemp�ket �gy sem siker�lt makul�tlann�
tenni. Teljesen kinyitotta a melegv�z-csapot, �s t�tov�z�s n�l-
k�l a g�z�lg� v�zsug�r al� l�pett. �rezte, hogy egy kicsit Nik-
ki illata is ott sz�ll a g�zben, �s ezzel egy�tt szeretkez�s�k aro-
m�ja is. J�l beszappanozta mag�t, a haj�t besamponozta, csu-
kott szemmel tartotta oda arc�t a t�zforr� v�zsug�rba. Amikor
lemosta mag�r�l a szappanhabot, k�t k�zzel tapogat�dzott,
hogy egyszerre z�rja el a forr� vizet �s nyissa ki a hideg csa-
pot. Ett�l azt�n a l�legzete is el�llt, de m�gis �lvezte a jeges
zuhanyt. Felpezsd�lt a v�rkering�se, �s teljesen kitisztult az
agya: vibr�l�an �leter�snek �rezte mag�t. �j ember, �jj�sz�-
letett ember lett, mire kil�pett a zuhany al�l. Halkan f�ty�-
r�szve borotv�lkozott �s f�s�lk�d�tt. M�g csak nyolc �r�ja,
hogy meg�lte Max Godanskyt, de ez az esem�ny mintha elt�-
volodott volna az id�ben. Mintha nem is a saj�t, hanem vala-
ki m�snak az �let�ben t�rt�nt volna. Borotv�lkoz�s ut�ni
szeszt paskolt arc�ra �s h�nalj�ba, Max Godansky j�rt a fej�-
ben, �s az az ember, aki meg�lte. Egy rend�r, n�v szerint
James Dempsey, egy f�radt, agyondolgozott, kimer�lt idegze-
t� ember, aki �nv�delemb�l volt k�nytelen l�ni. Neh�z a
rend�r sorsa. "�lland� a vesz�ly, kev�s a fizet�s." "A k�z
szolg�lata." "Seg�ts�tek a helybeli rend�rs�get . . ." "Sz�ks�-
g�k van r�." Sz�nalmat �rzett James Dempsey rend�r ir�nt.
- Nyomorult balf�c�n vagy - mondta a t�k�rk�p�nek.
A t�k�r hib�s volt. Ez�rt azt�n torzult arc n�zett vissza r�; a
vurstliban l�tni ilyet.
Vastag, bolyhos h�zikab�tot vett fel, �s kiment a konyh�ba.
A h�t�ben nem volt csak egy �veg tej, egy darab vaj �s egy f�l
cip�. A mosogat� feletti polcon tal�lt egy doboz neszk�v�t.
Pir�t�st csin�lt mag�nak, k�t szeletet egyszerre azon a f�nyes,
kr�mozott szerkenty�n, amelyet nemr�giben Carl Rich aj�n-
d�kozott neki. Egyik reggel, amikor elj�tt, hogy elvigye
Dempseyt, l�tta, hogy vill�t sz�r egy keny�rbe, �gy pir�tja a
l�ng f�l�tt.
- Mi a fen�t csin�lsz?
- Na, mit gondolsz? Pir�t�st.
- Ki pir�t manaps�g �gy kenyeret?
- Nekem csak erre futja.
Carl egy mukkot se sz�lt, de m�snap reggel, amikor elj�tt
�rte, hozott neki egy modern keny�rpir�t�t.
- Vedd �gy, hogy ez az aj�nd�kom a lak�sszentel�re.
- Az �g szerelm�re, Carl, nincs neked erre p�nzed.
- Fogadd csak el. Tegnap este elaludni se tudtam, mert
eszembe jutott, hogy meg�geted magad egy nyomorult pir�t�s�rt.
Nagyon megbecs�lte ezt a keny�rpir�t�t, nem az�rt, mert a
General Electric h�rnev�nek megfelel�en automatikusan pir�-
tott, hiszen a g�zl�ng felett megp�rk�l�d�tt keny�rnek is volt
saj�tos zamata, amelyet kedvelt, hanem mert Carl hozta. Ne-
ki, aj�nd�kba! Carl sz�m�ra ez nagy �ldozat lehetett. Richr�l
elmondhat�, hogy j� ember; James Dempsey rend�r t�rsa �s
legjobb bar�tja, tal�n az egyetlen bar�tja.
A pir�t�st m�r meg is vajazta, mire a v�z felforrt. H�rom ka-
n�l neszk�v�t tett egy b�gr�be, �s r��nt�tte a vizet. Azt�n a
b�gr�t, a pir�t�st �s a cs�sz�t is �tvitte a szob�ban l�v� asztal-
ra. Miel�tt nekifogott volna az ev�snek, kivette �lt�nye bels�
zseb�b�l a barna bor�t�kot, �s az asztalon a b�gr�hez t�masz-
totta. Tizen�tezer doll�r volt benne, �tvenes �s sz�zdoll�ros
c�mletekben. Max Godansky b�szke lett volna r�, hogy ilyen
sokat �r valakinek.
Amikor megette a pir�t�st, �s a b�gre is ki�r�lt, kinyitotta a
bor�t�kot, �s megsz�molta a p�nzt. Rendben megvolt. Tizen-
�tezer. Sam Dondero �llta a szav�t. Kisz�molt h�romezer
doll�rt egy k�l�n kupacba, egy picit t�tov�zott, azt�n hozz�-
tett m�g n�h�ny bankjegyet. �tezer jobb lesz. Claire nem sz�-
m�t ilyen sokra, ennyit m�r nem lesz k�pes visszautas�tani,
amikor a kez�ben tartja a bankjegyeket. Vagy tal�n m�gis?
Dempsey nem volt biztos benne. Claire rideg egy�nis�ge kiis-
merhetetlen volt. Bet� szerint ragaszkodott a b�r�s�g d�nt�s�-
hez, amelyben a gyerekekr�l rendelkeztek. Dempsey havonta
k�t h�tv�g�t kapott a gyerekek l�togat�s�ra. Nem volt ez tisz-
tess�ges d�nt�s. Nem vette figyelembe Dempsey munk�j�nak
a jelleg�t. Sokszor ad�dott olyan v�kend, amelyet munk�ban
kellett t�ltenie. Meg kellett volna adni sz�m�ra a jogot, hogy
a k�lyk�ket m�skor is l�thassa, amikor szabadnapja volt. Ha
Claire m�lt�nyos lett volna, k�zvetlen�l is meg�llapodhattak
volna ebben. De nem. Claire ragaszkodott az �t�let minden
egyes szav�hoz: minden m�sodik h�tv�g�n! Pont.
Rossz volt, amikor Claire-re �s a gyerekekre gondolt. Szor�-
t�st �rzett a hal�nt�k�n, �s megf�jdult a feje. Most k�t sza-
badnapja volt. A h�sv�ti vak�ci� ideje, a gyerekek nem j�rtak
iskol�ba. Ha Claire beleegyezik, b�relhetnek egy kocsit, �s el-
vihetn� �ket egy kis kir�ndul�sra. Elmehetn�nek Cantonba,
�s megn�zhetn�k a futballm�zeumot. Vagy egyszer�en csak
v�gigj�rhatn�k a mell�kutakat, hogy megn�zz�k a falusi t�jat.
Esetleg ott t�lthetn�k az �jszak�t Clark megy�ben az egyik
kisv�rosban, amelyben a mennonita szekta h�vei laknak.
Cathy biztos lelkesedne azok�rt az apr�, feh�r, fav�zas "m�-
zeskal�cs h�zak�rt". Meg az�rt, hogy a farmerek lovas kocsi-
val j�rnak a v�rosba, hogy csak �gy z�ldellnek a mez�k �s pi-
roslanak a cs�r�k. Lehet, hogy p�nin is lovagolhat, vagy kar-
j�ba vehet egy piciny malack�t. Persze tudta, hogy mindez
csak �lmodoz�s. A legt�bb, amire Claire-t�l sz�m�that, az,
hogy egyetlen napra kapja meg a gyerekeket; moziba mehet-
nek vagy piknikre a Wade Parkba. Ez is t�bb, mint a semmi.
�jb�l megsz�molta az �tezer doll�rt, kisim�totta, �ssze�t�get-
te a bankjegyeket, hogy rendben legyenek.
Lassan �lt�zk�d�tt, megfontoltan v�lasztotta ki, hogy mit
vegyen fel. Claire ut�lta a sportos �lt�z�ket. Olyan sok min-
dent gy�l�lt. Egy keskeny, feh�r cs�kos, s�t�tsz�rke gyapj��l-
t�ny mellett d�nt�tt, hozz� halv�nyk�k, legombolhat� gall�-
r� inget v�lasztott, �s s�t�t gesztenyebarna nyakkend�t. F�l
nyolcra fel�lt�z�tt, k�szen volt az indul�sra. De t�l kor�n volt
m�g. A gyorsvas�t h�sz perc alatt viszi ki Warrensville-be.
El�g ha 8.15-kor indul, �gyis j�kor �rkezik Claire-hez, m�g
miel�tt elindulna a St. Timothy templomba a kilenc�r�s mis�-
re. Negyven�t perce van teh�t m�g, hogy valamivel elt�ltse.
Revolvere ott fek�dt a sz�ken, amelyre �lt�ny�t akasztotta.
Colt 38-as Python. Ezt haszn�lja m�r t�z �ve. A markolata ko-
pott, a k�kes ac�lr�szek al�l itt-ott matt cs�kokban el�t�nt a
f�m eredeti sz�ne. Kivette tokj�b�l a fegyvert, megszagolta a
cs�vet. �rz�d�tt a l�por szaga. Piszkos ez a pisztoly. Az �jsza-
ka n�gyszer s�t�tte el. H�rom goly� Max Godanskyba hatolt,
egyenk�nt �tezer doll�r�rt. Negyedszer pedig Otto Mengus-
n�l adta le azt a pr�bal�v�st . . . ingyen. J� fegyver ez. Colt,
amely p�nzt hoz. Gondosan az asztalra helyezte, �s hosszan
n�zegette. Csinos j�sz�g. Az ir�nyz�k �gy emelkedik ki a cs�-
v�n, mint egy c�pa uszonya. Nagyon hat�sos fegyver. T�k�le-
tes. James Dempsey rend�r munkaeszk�ze.
A kom�d fels� fi�kj�ban, a zoknik alatt tartotta a tiszt�t�-
k�szletet meg egy doboz t�lt�nyt. Kivette, �s le�lt az asztal-
hoz, hogy sz�tszedje �s megolajozza a revolvert. Gyorsan �s
szakszer�en dolgozott, mint aki egy szertart�st hajt v�gre. Ki-
emelte a forg�r�szt �s abb�l a t�lt�nyeket. Hat goly� sz�m�ra
volt itt hely, Dempsey azonban k�vette a rend�rakad�mia l�-
v�szoktat�j�nak a tan�cs�t, hogy az els�t�fejnek mindig egy
�res v�jat vagy egy vakt�lt�ny felett kell lennie.
Tulajdonk�ppen hat t�lt�ny sz�m�ra lenne hely. Hat goly�,
hat ember. Dempsey lassan felemelte a pisztolyt, �s ben�zett
a cs�be. H�velykujja k�rm�t haszn�lta arra, hogy n�mi f�nyt
t�kr�zz�n oda. L�tta az anyag apr� szemcs�it, a t�lt�nyek
nyomait. Dr�tkef�vel kitiszt�totta a cs�vet.
Hat goly�, hat ember.
Joseph Crespi a Duluth szennycsatorna k�rny�k�r�l, "Fat
Joey" Crespi, akinek olyan hossz� volt a b�nlajstroma, hogy
alig lehetett a v�g�re �rni. Dempsey k�vette �t minden egyes
lebujba, a v�ros minden iv�j�ba. K�vette abba a kisvend�gl�-
be is, amely Donder�� volt, messze a d�li v�rosr�szben. Carl
a kocsiban maradt.
Dondero ott �lt h�tul egy asztaln�l, �s Crespivel besz�lge-
tett. Ital nem volt el�tt�k, nem bar�ti l�togat�sr�l volt sz�.
Crespi azt�n elment, �s Dempsey k�sz volt r�, hogy k�vesse,
volt azonban valami Dondero szem�ben, ami odavonzotta �t
ahhoz a kis asztalhoz a f�rfiv�c� k�zel�be.
Hello, Dempsey.
Hello, Sam.
Ennek a seggfejnek j�rsz a nyom�ban. Rendben. Ez a fick�
rosszat jelent. Tudod mit akar a gazfick�? R�szesed�st az ital�z-
letb�l. �s meg is fogja kapni.
Dempsey egy kev�s olajat cs�ppentett egy rongyra, �s egy
piszk�l�val lassan �ttolta a pisztoly cs�v�n. Apr� pukkan�
hangot adott, amikor kij�tt a m�sik v�g�n.
Majd kital�lsz valamit, Sam.
Egy ilyen ember, mint �, tudod, bajt hoz az emberre. Mag�-
nyosan j�r, de van csal�dja. Ha valaki megharagszik r� a kelle-
metlenked�sei miatt, bel�kheti Fat Joey-t a foly�ba, de akkor a
csal�d rengeteg neh�zs�get t�maszthat. Persze mindannyian
gy�l�lik Fat Joey-t, de m�gsem hagyj�k, hogy b�rki csak �gy
meg�ssza, ha elteszi l�b al�l.
Bizony, Sam, szomor� dolog ez.
A pisztoly ac�lr�szeit �j bevonattal kellene m�r ell�tni, �j
markolatra is sz�ks�g van, meg �ltal�ban, hogy egy m�szer�sz
gener�lozza. Persze most semmi �rtelme se lenne. N�h�ny h�-
ten bel�l sor ker�l m�r az �tra, �s akkor a rep�l�t�rre menet
bedobja a fegyvert a Cuyahoga foly�ba. Mexik�ba �gysem
viheti mag�val. Seant �s Cathyt sem. Amit Mexik�ba elvihet,
az csak saj�t maga . . . �s a p�nze.
Egy ilyen pasi, mint Joey . . . forr�fej� ugye, minden �r�lts�g-
re k�pes. Igazi n�polyi. Lehet, hogy butas�got csin�l, ha meg-
tudja, ha �szreveszi, hogy k�vetik.
Csin�lhat valami butas�got.
Volt ilyen m�r azel�tt is. Volt olyan, hogy valamelyik marha
egy zsarut akart eltenni l�b al�l, �s azt�n � maga k�t�tt ki a
hullah�zban.
Aha.
Ha ilyen sorsra jutna Fat Joey Crespi, isten nyugosztalja; �n
a magam r�sz�r�l adn�k �t . . . hat ezrest is j�t�kony c�lra.
Adna t�zet is, Sam ?
T�bbr�l volt itt sz�, mint egyszer�en a p�nzr�l. Ezernyi
m�don tehetett volna szert nagy �sszegekre az �vek folya-
m�n . . . ha csup�n p�nzr�l lett volna sz�. El�rkezett ahhoz a
ponthoz, amikor valaminek t�rt�nnie kellett. Er�t kellett me-
r�tenie, k�zzel foghat� bizony�t�kot kellett kapnia arr�l, hogy
tulajdonk�ppen mire is k�pes. Mert egy�bk�nt kisz�rad, ki-
sz�vnak bel�le minden energi�t. M�r nem m�s, csak kagyl�-
h�j, amely lassan sodr�dik a f�rfi �let�nek k�z�ps� szakasza
fel�.
Fat Joey ott t�rdelt a sik�torban a Woodland Avenue Mo-
tel m�g�tt. Kedden hajnalban, 3 �ra 30 perckor. Joey im�d-
kozott.
Szents�ges Sz�zany�m . . .
Dempsey k�tszer a mellkas�ba l�tt, egyszer pedig abba a
k�v�r zs�rt�megbe, amely lel�gott a combjaira, amint remeg-
ve-izzadva ott t�rdelt. Lassan a h�t�ra d�lt, mereven b�mult
f�l az �gre, rem�lve, hogy bejut oda.
Maiale . . .! Diszn� . . .
Dempseyt m�r m�skor is nevezt�k diszn�nak. R� se r�n-
tott. Kivette a kicsiny, elef�ntcsont nyel� 32-est Fat Joey �lt�-
ny�nek bal oldali bels� zseb�b�l, �s beleszor�totta a fegyvert a
halott kez�be.
Arrivederci, Joey.
Dempsey �gy �rezte, hogy valami megfesz�l az �gy�ka t�-
j�n, mik�zben felemelte a maga 38-as�t az ablak f�nye fel�.
A cs� tiszta volt. Ragyog�an tiszta. A ravaszt v�d� s�torvas a
tenyer�be simult, gyeng�den cs�sztatta ujj�t a ravaszra. H�t-
rah�zta, �rezte a rug� erej�t. Meglend�tette a fegyvert, a t�l-
t�nyhenger a hely�re ugrott. Ujj�val gyeng�den megnyomta a
ravaszt, az �t�szeg h�trah�z�dott . . . a rug� �s a kapcsol� el-
ford�tott�k a hengert, amelybe majd a goly�k ker�lnek.
Joseph Crespi, Karl Neale, Benjamin Adolph Myers, Carlo
Tedeschi, Albert Jacoby, Max Godansky.
�k l�tt�k, hogyan hajlik be az ujja, hogyan fesz�l meg, mi-
k�ppen csap�dik az els�t�szerkezet a t�lt�nyekre.
KRISZTUSOM! NE!
Dempsey keze er�sebben szor�totta a markolatot, �s hirte-
len megh�zta a ravaszt. Klik, klik, klik, klik. A k�pzeletbeli
goly�k kir�p�ltek a semmibe. Megborzongott, �s lassan letet-
te a pisztolyt az asztalra. �gy �rezte, hogy kimegy bel�le min-
den er�. Olyan k�nny� lett volna az asztalra borulni �s el-
aludni. De lek�zd�tte ezt a v�gyat. M�r k�s�re j�rt, �s fel
kellett keresnie Claire-t.

A rend�rf�n�k reggel a szok�sosn�l k�s�bb telefon�lt. Majd-

nem h�t �ra volt m�r, amikor a cseng� megsz�lalt. Gorman
k�nyelmesen elhelyezkedett, csak azut�n vette fel a kagyl�t,
kiss� h�tra is d�nt�tte a sz�ket, l�bait pedig felrakta az �r�asz-
talra.
- J� reggelt, f�n�k.
- Mi a fene lenne j� benne?
Gorman m�r tizenn�gy �ve ismerte Martin Keeleyt. Az id�
m�l�s�val sem vesztett kem�nys�g�b�l. Harcias �r f�rfi volt.
Fokr�l fokra jutott el�re a rangl�tr�n, k�zrend�rb�l lett fel-
�gyel�, majd rend�rf�n�k. Hossz� volt ez az �t, teli buktat�k-
kal �s neh�zs�gekkel. Keeley mindent kib�rt, egyre kem�-
nyebb �s k�rgesebb lett.
- M�r egy �r�ja Dave Blackmannel besz�lek telefonon -
el�gedetlenkedett Keeley. - Hidd el nekem, Mike, vannak
olyan napok, amikor ut�lok reggel felkelni. Veled hogy van
ez?
- K�r�lbel�l ugyan�gy. Rohadt dolog, ami t�rt�nt. Egy
fiatal rend�r elveszti a fej�t, �s egy lesittelt meghal. Rettene-
tes, de nem rend�ri brutalit�s.
- Az �js�gok majd szenz�ci�v� duzzasztj�k - mondta Kee-
ley keser�en. - No, de . . . majd ezen is t�llesz�nk, gondolom.
Mi van az utc�kon? Dave bizonytalan volt e tekintetben. Arra
sem volt ideje, hogy kin�zzen az ablakon.
- Fesz�lts�g vibr�l a leveg�ben, de nem robban.
- Akkor h�t ma nem lesz t�ntet�s?
- Ezen a h�tv�g�n nem.
Keeley m�lyen s�hajtott. - Ok�, akkor besz�lj�nk olyasmi-
r�l, amit meg is tudunk oldani, vagy legal�bbis illene megol-
danunk, az isten verje meg. M�lt �jjel nem tudtam aludni,
mert �lland�an a kamionfosztogat�s j�rt a fejemben. Ennek
v�get kell vetni, Mike! Mindenki k�gy�t-b�k�t ki�lt r�m: a so-
f�r�k, a biztos�t�t�rsas�gok �s a kereskedelmi kamara. Nagy
h�h�t csapnak majd a polg�rmestern�l. Azt akarom, hogy
t�rt�nj�k valami!
- Van egy elgondol�som.
- Ki vele!
Gorman �lla al� szor�totta a kagyl�t, �s cigarett�t vett el�
az �r�asztalb�l. - Arra gondolok, hogy a jelent�sebb fuvaroz�
v�llalatok vezet�it megh�vjuk ide megbesz�l�sre. Megel�z�
int�zked�sekkel j�csk�n megnehez�thetn�nk a fosztogat�k
dolg�t: a kamionajt�kra biztons�gi z�rat kell szerelni, �jb�l
�s �jb�l meg kell v�ltoztatni a tehersz�ll�tm�nyok �tvonal�t,
stb.
- Ok� . . . kezdetnek ez is valami.
- Egy m�sik tervre is gondolok, de azt szeretn�m el�bb
megbesz�lni Gruebnerrel �s Dave-vel.
- Persze, Mike. Esetleg �ssze�lhetn�nk a temet�s ut�n, �s
kifund�lhatn�nk valamit.
- Igenis, f�n�k.
Hallotta a telefon kattan�s�t. Keeley rend�rf�n�k nem
olyan ember volt, aki sokat adott az elk�sz�n�s formas�gaira.
Gorman is letette a kagyl�t, �s elford�totta sz�k�t az ablak
fel�. S�padt napf�ny t�rt �t a piszkos �vegen; a reggeli nap
f�nye, amely kihangs�lyozott minden egyes porszemet a szo-
b�ban, �s minden picike r�ncot is az emberi arcon. Gorman
meggy�jtotta a cigarett�j�t, �s n�zte, hogyan sz�ll felfel� a
f�st. �gy �rezte, hogy eg�sz teste megg�mberedik. Az �jszakai
m�szak m�r majdnem v�get �rt, de m�g nem lehetett haza-
menni, csak zuhanyozni, borotv�lkozni �s f�lvenni a temet�s-
re a d�szegyenruh�t. Ez a legkevesebb, amit megtehet a fiatal
Rinz��rt, legfeljebb kevesebbet alszik.
- Fel�gyel� �r?
Gorman visszaford�totta a sz�k�t. Ronald Vale �rmester
�llt az ajt�ban. Az ujjlenyomatosokn�l dolgozott.
- J�jj�n be, Ronny. L�tszik mag�n, hogy hossz� volt ez az
�jszaka.
A fiatal �rmester elmosolyodott. - De meg�rte. Pozit�v
eredm�nyre jutottam azoknak az ujjlenyomatoknak az azono-
s�t�s�ban, amelyeket Blackman k�ld�tt �t hozz�nk . . . Owen
Watkins letart�ztatottr�l van sz� . . . arr�l, akit meg�ltek.
- Mit tudott meg r�la?
- H�t rabl�s �s n�gy nemi er�szak. Ami az ujjlenyomatait
illeti, igen gondatlan fick� volt. � volt az, aki East Cleveland-
ben �s Bratenahl Willage-ben mindezeket a b�nt�nyeket elk�-
vette. Semmi k�ts�g sem f�rhet hozz�. Eg�sz csom� helyr�l
szedt�nk �ssze elmos�dott ujjlenyomatokat, de v�gs� �sszes�-
t�sben egyeznek. Egy kis rabl�s, egy csom� er�szakos k�z�s�-
l�s, f�rfival, asszonnyal �s gyerekkel is. Nem volt v�logat�s.
- Stimmel, amit mond. N�i ruh�ban tart�ztatt�k le.
Az �rmester �s�tott, kiford�tott tenyer�t tartotta a sz�ja el�.
- Homokos a jav�b�l, csakhogy megszabadultunk t�le.
- Val�ban, de jobb szerettem volna, ha valamelyik lak�s
tulajdonosa l�vi le, amikor �ppen bem�szik az ablakon. El-
mondta m�r mindezt Blackman fel�gyel�nek?
- H�t persze, amint azonos�tottam az ujjlenyomatokat. -
Az �rmester az �r�j�ra pillantott. - M�g egy �r�nk van h�tra.
�ppen f� n�lam a k�v�. Megk�n�lhatom egy cs�sz�vel?
- K�sz�n�m, nem k�rek. Azt hiszem, valamivel hamarabb
megyek el.
Vale elmosolyodott. - Hogyhogy? �s itthagy benn�nket f�-
n�k n�lk�l?
- Majd csak t�l�lik.
Kezdtek besz�lling�zni n�h�nyan a nappali m�szakban dol-
goz�k k�z�l, t�bbnyire nyomoz�k, akik j� el�re neki akartak
fogni a jelent�sek meg�r�s�nak. Amint Gorman v�gigment a
folyos�n, innen is, onnan is hallatszott egy-egy "j� reggelt".
Miel�tt a gar�zsba indult volna a kocsij�hoz, ben�zett az ir�-
ny�t�terembe. Henderson kapit�ny most is olyan h�v�s, ma-
kul�tlan megjelen�s� volt, mint a m�szak elej�n, de a r�di�-
kezel�k f�radt tekintete azt mutatta, hogy neh�z �jszak�juk
volt.
- Hazamegyek, Ralph.
Henderson kiss� meghajolt, �s kez�vel sz�les gesztust tett a
k�lvil�g fel�. - Sz�ves �dv�zletem a friss leveg�nek.
- T�rt�nt valami?
- Egy csom� baleset a 21-esen. Egyik sem komoly.
- Ok�.
Folytatta �tj�t, egyszer-k�tszer m�g k�r�lpillantott, mint
egy kapit�ny, amikor t�vozik a haj�j�r�l. Tucatnyi strici �ll-
dog�lt, besz�lgetett az �gyeletes �rmesterrel. Magas, fekete
f�rfiak; �zl�stelen, tarka �lt�zet�kben flaming�kra eml�kez-
tettek. Az egyik�k lust�n intett a kez�vel, amikor Gorman el-
ment mellette.
- P�link�s j� reggelt, fel�gyel� �r.
- Mag�nak is, Willie. - Mindegyik�ket ismerte. Amikor
csak begy�jt�tt�k a l�nyokat, egykett�re megjelentek a kapi-
t�nys�gon, �s hozt�k az �vad�kot. Az eg�sz csak j�t�k volt:
beviszik �ket, kiv�ltj�k �ket. Micsoda id�pocs�kol�s.

Johnny Davis s�rga Vega motorj�val az alagsori gar�zsban

parkolt, gondosan �llt be egy Cadillac �s egy Mercedes k�z�.
Ez a parkol�s kellemetlen �rz�st keltett benne. Mindenki m�s
�ppen indult hazulr�l, amikor � haza�rkezett. Mindig zavar-
ba j�tt ilyenkor. Pr�b�lta megmagyar�zni Nikkinek. Ez a h�z
m�g eleg�nsabb volt, mint az el�z�, a lakewoodi. Akikkel h�t
k�zben reggel f�l kilenckor itt tal�lkozott, �zletemberek, is-
mert szakemberek voltak. K�tsz�z doll�ros �lt�nyt viseltek,
h�nuk alatt aktat�ska. Johnny b�rdzsekiben, farmerben ment
a lifthez, �s �gy �rezte, hogy nagyon kir� ebb�l a k�rnyezet-
b�l. Arca morcos volt a rakod�ban t�lt�tt hossz� �jszaka
ut�n.
Igazi n�mandnak �rzem magam, aki az�rt j�tt ide, hogy meg-
jav�tsa a kaz�nt.
Mi a fen�t t�r�dsz ezzel! Megfizetj�k a lakb�rt.
De ezzel csak Nikki sz�m�ra volt rendben minden. �gy
flang�lt be �s ki a h�zb�l, mint valami filmszt�r.
A felvon�ban folyton csak Nikkire gondolt.
�ppen alszik, term�szetesen, �s nem �bred f�l arra, hogy �
bej�n a lak�sba. Nikki gy�l�lte, ha fel�bresztik. �gy h�t
Johnny nagyon halkan tipeg majd, �s �vatosan csukja be ma-
ga m�g�tt az ajt�t, a cip�j�t is leveti, miel�tt a h�l�szob�ba
l�pne. M�g zuhanyozni is csendesen fog, nem nyitja ki telje-
sen a csapot. Azut�n beb�jik az �gyba, nesztelen�l, �vatosan,
�s moccan�s n�lk�l fekszik Nikki mellett, jobb kez�vel �ppen
csak �rinti az asszony h�t�t. Nikki �rz�keli, hogy ott van mel-
lette, �s esetleg reag�l az �rint�s�re - ha kedve van hozz�.
Ha Nikkinek kedve van �hozz�. Johnny sohasem er�ltette a
dolgot, sohasem kezdem�nyezett, sohasem volt er�szakos.
Kinyitotta az ajt�t, �s halkan becsukta maga m�g�tt. Meg-
�rezte, hogy valaki j�rt ma a lak�sban. Lehet, hogy Dondero.
De valaki mindenk�ppen. Ezt mindig meg tudta �llap�tani
m�g akkor is, ha nem maradt haszn�lt poh�r, teli hamutart� a
szob�ban. A szagb�l �rezte. Levetette a cip�j�t, �s lassan be-
ment a h�l�szob�ba. Nikki egyed�l volt, �sszeg�mb�ly�dve a
takar�k �s leped�k �sszevisszas�g�ban. �gy n�zett ki az �gy,
mintha k�t er�s f�rfi birk�zott volna rajta. Lenyelte a gyomr�-
b�l felt�r� keser� �zt. �nye is megf�jdult, a l�legzete elakadt;
Tulajdonk�ppen mi�rt t�ri ezt a megal�ztat�st? A feles�ge
egy rohadt kurva. Nem, ez �gy nem igaz. A kurv�k p�nz�rt
csin�lj�k. Nikki pedig egyszer�en szeret kef�lni. Levetk�z�tt,
ruh�it a f�ldre dobta, �s ott �llt meztelen�l az �gy mellett;
csak n�zte a n�t, rem�lve, hogy fel�bred �s �szreveszi. Nikki
azonban meg se moccant. Johnny pedig f�lt, hogy fel�breszti.
Nemcsak egy n� van a vil�gon . . .
Csakhogy n�la ez nem v�lt be. M�s n�vel egy�ltal�n nem
volt k�pes r�. Pedig megpr�b�lta. Nikki egyszer a pof�j�ba
v�gta az elcs�pelt "szabad n� vagyok" dum�t. Johnny elro-
hant, �s felszedett egy utcal�nyt. Nem valami nagyszer�t, de
elfogadhat�t, haszn�lhat�t. Elmentek a n� lak�s�ra, ittak egy
keweset . . . �s azt�n semmi. Nem ment a dolog.
- Mi baj dr�g�m ?
D�h�ben majdnem meg�lte a ringy�t, mert ezt k�rdezte.
De azt�n fel�lt�z�tt �s elment.
Tulajdonk�ppen nem volt semmi baja ezen a vil�gon, csak
egyetlenegy: Nikki. Most itt fekszik el�tte az �gyon. Olyan
probl�ma, amelyet nem tud felfogni, �s amelyet sohasem lesz
k�pes megoldani.
- `Nikki?
Az asszony kinyitotta az egyik szem�t, �gy kandik�lt r� a
takar�k k�z�l.
- Mit akarsz?
- Nikki - suttogta. - Nikki . . . - Let�rdelt az �gy mell�, �s
egyik kez�t becs�sztatta a takar� al�, keresve a cs�p�j�t. -
Nikki...
Erre azut�n durva lett. Ell�kte Johnny kez�t, �s hirtelen
mozdulattal hasra fordult.
- T�nj el innen! A kurva �letbe, m�ris v�ge van az �jszakai
m�szaknak!
Johnny felugrott. - Ringy�!
- Ahogy mondod - sziszegte halkan, mert arc�t belef�rta a
takar�ba.
Johnny k�penye ott l�gott a szekr�nyen, a v�ll�ra bor�totta.
Nikki nem haragudott r�. Ezt abb�l tudta meg�llap�tani,
hogy a teste k�r� csavart takar� egyenletes ritmusban hull�m-
zott, lassan, term�szetesen l�legzett. Nem volt m�rges, csak
egy kicsit bossz�s, hogy fel�bresztett�k. D�lut�n majd min-
den rendbe j�n. Egy�tt vacsor�znak, miel�tt Nikki elindul
dolgozni. R�ksal�ta lesz, francia keny�r �s egy �veg feh�rbor.
R�ksal�ta. Nikki kedvence.
Johnny bebotork�lt a m�sik szob�ba, �s meg�llt az ablak
el�tt. Friss, ragyog� volt a reggel. V�gigl�thatott a tavon, az
�les, tiszta horizontig. N�zte, ahogy egy k�t�rbocos vitorl�s
tovasiklik a m�l� mellett, elhagyja a vil�g�t�tornyot, �s indul
kifel� a hat�rtalan, sz�lt�l borzolt z�ld Erie-t�ra.
R�gebben �k ketten is akartak egy cs�nakot. Ha lett volna
el�g p�nz�k. Nem t�l nagyot, csak egy olyat, amelyet �k ma-
guk vezethetnek, de az�rt legyen hely benne k�t j� fekhelyre.
Egy klassz sportvitorl�st akartak. Meg azt, hogy kihaj�zzanak
a l�t�hat�r fel�, de ezt sohasem �rik el. Csak r�p�l a vitorl�s
egyre messzebb �s messzebb.
Nikki n�ha olyan gonosz tudott lenni hozz� . . . �s az-
t�n . . . teljesen v�ratlanul . . . oly fantasztikusan, csod�lato-
san adakoz�.
A vitorl�s most m�r messze kint j�rt a v�zen, a nap sugarai
megcsillantak a feh�r haj�testen. Most hirtelen fordulatot
tett, az als� vitorla �tcsapott a m�sik oldalra, a haj� megd�lt.
Johnny figyelte, m�g �jb�l egyenesbe �ll, azt�n elfordult az
ablakt�l, �s odament a szoba sark�ban l�v� kis b�rszekr�ny-
hez. T�lt�tt mag�nak egy poh�r whiskyt, �s h�rom nagy
korttyal kiitta. Csak m�rk�s italokat tartottak . . . Chivas Re-
galt . . . Tanquerayt . . . konyakot meg pezsg�t is. F�jdalom-
csillap�t�k voltak Johnny sz�m�ra. �jra t�lt�tt, �s az �veget is
mag�val vitte a h�l�szob�ba.
A hatalmas �gynak eg�szen a sz�l�re �lt, hogy ne zavarja
Nikkit. A takar�k teljesen �sszegubancol�dtak, a p�rna, az �
p�rn�ja labd�v� gy�rve, a matrac �s a fejt�mla k�z� gy�m�-
sz�lve. Biztos b�zlik valakinek az izzads�g�t�l �s hajolaj�t�l.
A leped� ragad�s. Megborzongott, �s kortyolt egyet, t�l na-
gyot, �gyhogy az ital cig�ny�tra ment. Rossz �gy inni, gondol-
ta bamb�n, t�l sok pia ez, �res gyomorra. Csengett a f�le, �s
�gy �rezte, hogy az ajka elzsibbadt. �jb�l megt�lt�tte a poha-
rat whiskyvel. Egy kev�s kiloccsant az �l�be, az �veget pedig
meztelen l�bai k�z�tt leejtette a sz�nyegre.
- Jesszusom - mondta rekedten. - Abba kell m�r hagyni
ezt a nyavaly�s . . . abba kell hagyni.
Besz�lnie kell Nikkivel, meg kell �rtetni vele, mennyire
t�nkreteszi �t. Az asszony meg�li �t ezzel a rohadt . . . Kit�pi
a sz�v�t. B�rcsak le�lhetn�nek �s megbesz�lhetn�k . . . ha be-
sz�lgetn�nek . . .
- Hallgass r�m, b�bi . . . hallgass r�m . . .
Azt�n elakadt a szava. Mit sz�m�t, hogy mit mond. Nikki
�gysem figyel r�.
Elbor�totta az �nsajn�lat hull�ma, �s egy �jabb whiskyvel
igyekezett visszafojtani a k�nnyeit. Nem siker�lt. Maga el�tt
l�tta a j�v�t, amelyben nem volt semmi j� egyik�k sz�m�ra
sem. A legkisebb rem�ny sem . . . Sz�rke napok . . . v�g n�lk�li
�jszak�k. Megpr�b�lta letenni a poharat az �jjeliszekr�nyre,
de elv�tette a t�vols�got: hangtalanul esett a sz�nyegre, a
whisky s�t�t foltot hagyott rajta. Kitapogatta, merre van a
p�rn�ja, �s beletemette az arc�t.

George Fisher �tvenegy �ves volt, aggleg�ny. Elv�gezte a

Western Reserve egyetemet, k�t t�rv�nysz�ki orvossszak�rt�i
diplom�t szerzett. A b�n�gyi labor munk�j��rt minden szem-
pontb�l �pp�gy felel�s volt, mint Otto Mengus. �k ketten ir�-
ny�tott�k a technikus szem�lyzet munk�j�t. Az ut�bbiak
majdnem mind a nappali m�szakban dolgoztak.
George Fisher pont nyolc �rakor �rkezett. B�szke volt a
pontoss�g�ra meg a rendszeretet�re is. Szerinte Otto Mengus-
b�l �ppen ez a k�t tulajdons�g hi�nyzott. M�s hib�ja nem
volt, persze azon k�v�l, hogy pip�zott. George Fisher gy�l�lte
a doh�ny illat�t. Szerette volna, hogy Mengus t�bb figyelmet
szenteljen az id�pontok betart�s�ra, meg arra is, hogy rendet
hagyjon maga ut�n, minderr�l azonban soha egy mukkot sem
sz�lt. T�ls�gosan nagy tisztelettel �vezte Ott�t ahhoz, hogy
ezeket az apr�s�gokat felh�nytorgassa.
- J� reggelt, Otto!
- Szia, George - vette tudom�sul Mengus a munkat�rsa �r-
kez�s�t, de fel sem n�zett az �r�asztal�n felgy�lemlett pap�r-
halmazb�l.
L�tva, hogy milyen nagy a felfordul�s, George Fisher csak
csettintett a nyelv�vel, beakasztotta fels�kab�tj�t a szekr�ny-
be, �s kalapj�t sz�p rendben odatette a polcra.
- Rumlis �jszak�d volt, Otto?
Mengus csak morgott valamit, �s tov�bb matatott az irat-
halmazban. T�bb 18 x 24-es f�nyk�p is volt ott, Max Go-
dansky test�r�l k�sz�lt felv�telek, m�g a hullah�zba sz�ll�t�sa
el�tt k�sz�ltek. Fisher odal�pett a saj�t asztal�hoz. Az eg�sz
szob�ban ez volt az egyetlen hely, amely nem volt telizs�fol-
va. Az als� fi�kb�l tiszta, feh�r k�penyt vett el�.
- Seg�thetek valamiben?
Mengus most el�sz�r n�zett fel a munk�j�b�l. - Van ott
egy Winchester puska. Elv�gezhetn�d a ballisztikai vizsg�la-
t�t. Egy l�v�ld�z� �r�lt ezzel v�gzett mag�val.
- Rendben - mondta Fisher. M�r �vek �ta ismerte Otto
Mengust, meg tudta �llap�tani, hogy ideges, felzaklatta vala-
mi. - Seg�thetn�k abban is, amivel most foglalkozol?
- Ha megtenn�d, v�laszolj nekem egyetlen egy k�rd�sre.
Arra, hogy kett� meg kett� m�g mindig n�gy-e, vagy sem.
Fisher levette a szem�veg�t, r�lehelt, azt�n megpucolta egy
tiszta zsebkend�vel. - Hacsak nem m�lyed�nk el a szinergi-
kus reakci�k vil�g�ban, mert akkor bizony kett� meg kett� az
�t.
- M�r f�l �jszaka ezen t�r�m a fejem - mondta Mengus. -
A matematika bizonyos t�rv�nyszer�s�gei, ide�rtve a val�sz�-
n�s�gsz�m�t�s elm�let�t is, m�r haszn�lhatatlanok. Ez lehet a
dolog nyitja, vagy az, hogy m�r szenilis vagyok.
- �n nem k�telkedn�k az alapt�telben.
- Persze, �n sem sz�vesen. - Arr�bb tolta az �r�asztalon l�-
v� pap�rokat, �s fel�llt. - George, te nyugodt, racion�lis em-
ber vagy . . . logikusan gondolkodsz . . . �n most csin�lok ma-
gamnak egy te�t, �s megeszem egy kisz�radt f�nkot. Szeret-
n�m, ha ek�zben ide�ln�l az asztalomhoz, �s �tolvasn�l itt
n�h�ny iratot. M�ghozz� nagyon lassan �s gondosan. Azt�n
pedig elmondan�d nekem a v�lem�nyedet.
- Sz�vesen . . . de ha neked mindegy, ink�bb �ln�k a saj�t
asztalomhoz.
Mengus borong�s tekintettel b�mult a mag��ra. - Biz is-
ten, George, nem tudom mit�l lesz mindig ilyen.
- �n tudom. Az eg�sz �p�letben csak neked van olyan pa-
p�rkosarad, amelyet soha senki sem haszn�l.
- Tudod; van itt egy kupac irat, amit igaz�n szeretn�k m�r
kidobni . . . biztos te is osztod a v�lem�nyemet. - F�lmarkolta
a pap�rokat, Carl Rich �s James Dempsey vallom�s�t, a Go-
danskyr�l k�sz�lt fot�kat, a saj�t sz�m�t�sait �s a ballisztikai
jelent�seket; �s az eg�szet odarakta George Fisher asztal�ra.
Otto Mengusnak volt r� ideje, hogy k�t cs�sze te�t is meg-
igyon, �s hogy a r�csos ablakon �t megb�mulja azt a tucatnyi
motoros rend�rt, akik v�gigrobogtak a Payne Avenue-n.
Egyik a m�sik ut�n, mind k�k egyenruh�ban, a kif�nyes�tett
motorok csak �gy ragyogtak. Szomork�san �llap�totta meg,
hogy a Rinzo Ed temet�s�re mennek. A gy�ny�r� reggel vala-
hogy m�g keservesebb� tette a temet�s t�ny�t.
George Fisher a tork�t k�sz�r�lte. - H�t - mondta -, h�t
akkor...
Mengus nem fordult meg. - K�sz vagy vele?
- Igen - mondta Fisher halkan. - Igen, �tolvastam.
- Na �s?
- Sehogy sem stimmel ez az eg�sz!
- A sz�m�t�saimmal van a baj?
Fisher egy pillanatig hallgatott. - Bizony, Otto, j� volna, ha
azt mondhatn�m, hogy igen.
Mengus letette a cs�sz�t az ablakp�rk�nyra, �s a zseb�be
ny�lt a pip��rt. - �n is azt k�v�nom, b�rcsak �n t�vedtem vol-
na.

Pillanatnyi megk�nnyebb�l�st �rzett. Apr� o�zis volt ez gy�t-

r�d�seinek sivatag�ban. Csak reggel �rzett ilyesmit. Kinyitot-
ta a szem�t, �s azt gondolta, nem f�j! �des istenem, jobban va-
gyok. Pedig csak sors�nak kegyetlen tr�f�ja volt az eg�sz.
A f�jdalom nem sz�nt meg, csak az alv�s k�bulata enyh�tette.
Abban a pillanatban �jb�l jelentkezett, amint elford�totta fe-
j�t a p�rn�n, vagy megmozd�totta a kez�t. A f�jdalom m�lyen
gy�kerezett torzult �z�leteiben . . . �s sohasem fog elm�lni.
- Carl? - sz�lt az asszony.
Halkan mondta ki a f�rje nev�t, szinte bocs�natk�r�en.
B�ntotta, hogy fel kell �bresztenie, de nem volt m�s v�laszt�-
sa.
- Carl.
Elford�totta a fej�t, hogy l�ssa a m�sik �gyat. �res volt, a
takar� �rintetlen. - Carl.
A sima �gytakar� l�tv�ny�t�l p�nikba esett. Lehet, hogy
haza sem j�tt? �s ha baja t�rt�nt?
- Carl! . . .
Feles�g�nek ki�lt�sa riasztotta fel m�ly �lm�b�l. Amint fel-
emelkedett a sz�kb�l, elbor�totta a hideg verejt�k, sz�ve heve-
sen vert.
- Della?
- Hol vagy, Carl?
- Itt vagyok, dr�g�m . . . Itt. - Hirtelenj�ben azt sem tudta,
merre l�pjen, meg kellett kapaszkodnia a sz�k t�ml�j�ban,
hogy �sszeszedje mag�t. Saj�t h�z�nak nappalij�ban volt.
Kor�n reggel. A t�v�k�sz�l�k bekapcsolva, erny�j�n egy tor-
zult monosc�p. Rich d�h�sen kikapcsolta. Milyen �rampa-
zarl�s.
- Mit csin�lsz, Carl?
- Semmit, dr�g�m, semmit . . . mindj�rt j�v�k. - A szava-
kat elmos�dottan ejtette ki. Nagyon keveset aludt, �s t�l sok
whiskyt ivott. A f�l napot is �taludta volna, ha a feles�ge nem
sz�l�tja. De ki m�st h�vhatott volna, ha nem �t? Ujjaival h�t-
rasim�totta a haj�t, kiss� imbolyogva v�gigment a folyos�n,
azt�n meg�llt a h�l�szobaajt�ban. Az asszony a mennyezetr�l
lel�g� k�t f�mkarik�ba kapaszkodva igyekezett felh�zni ma-
g�t. Carl az ajt�f�lf�nak d�lt, �s figyelte.
- T�lteszel m�r Tarzanon is.
Della mosolyt er�ltetett az arc�ra. - �, �n legfeljebb a ma-
jom lehetn�k.
Megv�rta, m�g az asszonynak siker�lt fel�lnie, csak akkor
l�pett a szob�ba.
- J�l van. Ett�l er�s�dik a karod.
- Bizony�ra - hazudta Della.
Olyasmi volt az eg�sz, mint egy j�t�k, amelyet hallgat�la-
gos megegyez�ssel �jb�l �s �jb�l mindig elj�tszottak. "Gy�-
gyul�s j�t�k" lehetett volna az elnevez�se. Nagy lelkesed�ssel
fogadtak minden �jabb orvoss�got, amelyet a doktor fel�rt, �s
minden �jabb gy�gym�dot, amellyel a t�nkrement testet pr�-
b�lta helyre�ll�tani. Amikor azt�n nyilv�nval� lett, hogy sem
az �j orvoss�g, sem az �j ter�pia nem seg�t, nem voltak haj-
land�k beismerni a kudarcot. �gy tartott�k �letben magukban
a rem�nyked�st.
- Adjam oda a pirul�idat?
- Majd, ha m�r ettem. �melyg�st �rzek, ha �res gyomorra
veszem be.
- Bocs, elfelejtettem.
- Pedig igaz�n isten�ldotta, remek gy�gyszer ez.
- Bizony az, ebben biztos vagyok.
F�jdalmak k�zepette, nehezen tette �t a l�b�t az �gy sz�l�-
hez. �gy l�tszott csak igaz�n, hogy mennyire lefogyott. Csont
�s b�r. Rich elford�totta a fej�t. A szoba sark�b�l odahozta a
tol�sz�ket, Della addig betakarta l�bait a pongyol�j�val.
- Mit szeretn�l reggelire? - k�rdezte Carl, �s �tseg�tette az
asszonyt a tol�sz�kbe.
- Semmi k�l�n�set, k�v�t �s pir�t�st.
- Ez nem el�g, nem fogsz meger�s�dni, ha nem eszel ren-
desen. Arra lenne sz�ks�ged, hogy hat toj�st egy�l, meg egy
t�ny�r �dess�get �s egy nagy darab szalonn�t.
A n� kiss� elmosolyodott.
- Ha ennyit enn�k, ki kellene rabolnod egy bankot.
- Na �s, mi�rt ne? Legal�bb lenne �j szakm�m mire nyug-
d�jba megyek.
Kigur�totta a tol�sz�ket a h�l�szob�b�l, v�gig a folyos�n, a
nappaliba. Della ott t�lc�r�l reggelizhet, �s k�zben n�zheti a
telev�zi�t. Maga is tudta hajtani a tol�sz�k kerek�t, de Carl
sz�vesebben seg�tett. Miel�tt a betegs�g ennyire s�lyoss� v�lt,
amikor feles�g�nek m�g csak a t�rde f�jt, neh�z volt a j�r�s,
de nem lehetetlen, akkoriban egy �sszecsukhat� sz�ket tettek
az aut�ba, �s Carl n�ha eg�sz napra is elvitte a feles�g�t a
Wade Parkba. V�gigtolta a kanyarg�s utakon, n�zegett�k, ho-
gyan j�tszanak a gyerekek a f�ben, �s hogyan s�t�lgatnak a
fiatalok, a szerelmesp�rok. Nagy �r�met jelentettek sz�mukra
ezek a napok: a park, a m�zeumok, kint lenni a napf�nyben,
de mindez m�r a m�lt�. T�bb� nem j�rnak m�r el hazulr�l.
Oda tolta a sz�ket, ahov� az ablakon �t egy kev�s napsug�r
is behatolt, �s �gy igaz�totta a t�v�t, hogy Della j�l l�thassa.
- Melyik m�sort szeretn�d?
- B�rmelyiket. Amit akarsz.
- Ok�, majd csak tal�lunk valamit, de el�bb hadd csin�l-
jam meg a k�v�t . . . Musz�j egy kis k�v�t innom.
- �gy l�tom . . . f�radt vagy.
- Remek�l �rzem magam.
- Le sem fek�dt�l.
- H�t, nem . . . de �gy aludtam, mint a bunda. N�ztem a t�-
v�t, az �jszakai m�sor fel�ig jutottam el, azt�n hirtelen elnyo-
mott a buzg�s�g.
Rich elfordult az asszonyt�l, pr�b�lta ker�lni a tekintet�t.
Nem volt titkuk egym�s el�tt. Semmit sem tudtak eltagadni.
Carl �t�rezte az asszony gy�tr�d�s�t, � pedig ismerte f�rje �l-
land� retteg�s�t.
- Sz�ks�ged van r�, Carl, hogy n�hanapj�n igy�l egyet.
Egyszer� t�nymeg�llap�t�s volt ez. Keser�s�gnek vagy ha-
ragnak nyoma sem volt a hangj�ban. Carl �ppen h�ttal �llt �s
az �veget b�multa, amely ott �llt a f�ld�n a karossz�k mellett.
Volt m�g ott egy f�lig elfogyasztott narancs meg narancsh�j
is.
- Ittam egy p�r poh�rral . . . neh�z hetem volt.
- Carl . . .
A f�rfi meg�rezte, hogy nagyon rossz most Dell�nak. Let�r-
delt mell�, de az asszony elh�z�dott t�le, sov�ny kezeit arc�-
hoz szor�totta.
- Sz�vem . . . - gyeng�den meg�rintette a v�ll�t. - Sz�vecs-
k�m . . . Z�r�s helyzetbe ker�ltem Jimmyvel, �s negyvennyolc
�r�ra elengedtek. �gy h�t van k�t napunk, �s-. . .
Della megr�zta a fej�t. - �h, istenem . . . mi�rt nem m�sz
el, j�rj el est�nk�nt, amikor m�r alszom, �lj emberi l�nyk�nt,
ameddig lehet. Szerezhetn�l magadnak egy n�t, Carl. �lj nor-
m�lis �letet.
A f�rfi mindk�t karj�val �tfogta. Della zokog�sa megriasz-
totta. �gy t�nt, hogy az asszony eg�szen �sszeomlik, szinte
ujjaival tapintotta, mennyire legyeng�lt. Teljes erej�vel mag�-
hoz szor�totta.
- Sz�vem, sz�vem.. . . ne besz�lj ilyeneket, k�rlek . . . sz�-
vecsk�m, te nem szokt�l �gy besz�lni. Tegnap sem volt m�s,
csak egy kicsit laz�tottam, sz�vem . . . hagytam, hogy cs�kken-
jen a fesz�lts�g, pihenjen a motor, Della . . .
Az asszony zokog�sa ny�gd�csel�ss� enyh�lt. Nem volt
benne el�g er� a s�r�shoz.
- Semmim nincs rajtad k�v�l, Carl . . . ne haragudj, igaz�n
ne haragudj. K�rlek, ne gy�l�lj, mert olyan nagyon sz�ks�-
gem van r�d. K�rlek, ne gy�l�lj . . .
A f�rfi mag�hoz �lelte, a n� fej�t a mell�hez szor�totta. B�r-
mi volt is az, amit huszon�t �vvel ezel�tt �rzett, amikor el�-
sz�r �t�lelt�k egym�st, az az �rz�s m�g most is �thatotta, �s
er�t adott neki.
- Hogy �n gy�l�ln�lek? Te vagy minden, ami�rt �lek . . . te
t�lt�d be minden gondolatomat.
A f�rfi k�nnyei �ml�ttek, �s nem volt k�pes abbahagyni.
Egy f�l �veg whisky sem volt k�pes elaltatni a retteg�s�t, �s
enyh�teni a benne l�v� fesz�lts�get, de Della gy�tr�d�se �t-
t�rte a g�tat. Belekapaszkodott az asszonyba, �s Dell�b�l is-
m�t n� lett, aki bizonyos szempontb�l er�sebb a f�rj�n�l.
Egyik kez�vel v�gigsim�totta Carl v�ll�t �s tark�j�t.
- Carl, �desem, Carl, ne s�rj . . . ne s�rj . . . majd minden j�-
ra fordul, dr�g�m, meg fogjuk oldani.

A gy�szzene utols� hangjai m�g ott lebegtek a leveg�ben, a

r�zf�v�s hangszerek tiszta cseng�se, amely ut�n �lesen k�vet-
kezett a puskaropog�s. Gorman �sszerezzent az els� sort�z
hallat�n, de feh�r keszty�s tisztelg� keze meg se remegett.
�jabb sort�z d�rd�lt . . . azt�n m�g egy. Huszonegyszer Eddy
Rinzo t�tong� s�rj�n�l.
Gorman k�rbej�rtatta a tekintet�t. A rend�rs�g olyan vala-
kit temetett, aki k�z�j�k tartozott, tisztelettel ad�ztak a baj-
t�rsnak �s a gy�szol� csal�dnak. Minden �gy ment, ahogy
kellett. K�k egyenruh�s f�rfiak n�gysz�ge vette k�r�l a s�rt
A lovas rend�r�k mozdulatlans�gra k�nyszer�tett�k a lovai-
kat. A motorok csillog� sorfala a ravatal el�tt h�z�dott.
A nap sugarai megcsillantak az arany rangjelz�seken, a f�-
nyes gombokon, a lovak nyerg�n �s a motorker�kp�rokon.
- Marhas�g az eg�sz - s�gta Gruebner fel�gyel� a sz�ja
sark�b�l. - Az a helyzet, Dave, hogy t�nkreteszel egy rendes
embert.
Gorman s�hajtott egyet, �s mereven maga el� n�zett. Ott
�llt Gruebner �s Dave Blackman k�z�tt, �t l�p�ssel el�tte
Keeley rend�rf�n�k �s Rinzo k�zrend�r fiatal �zvegy�nek fe-
ket�be �lt�z�tt alakja. Gruebner �s Blackman ami�ta ide�r-
keztek, egyre csak piszk�lj�k egym�st.
- Meg�lt egy letart�ztatottat, b�rt�nbe ker�l.
- Baroms�g, egy pszichopata buzit, aki sok l�nyt meger�-
szakolt.
- Letart�ztat�sban volt.
- Szam�rs�g. J� szolg�latot tett a v�rosnak.
- Elefes.
- Hagyj�tok m�r abba - suttogta Gorman d�h�sen. -
Mindketten!
A pap elmondott egy lat�n sz�veget, �s a temet�s v�get �rt.
A t�v�sek felvett�k az esem�nyt az esti h�rad� sz�m�ra, kame-
r�jukkal v�gigp�szt�zt�k a n�m�n �ll� rend�r�k sor�t, az �z-
vegy s�padt arc�t, a riadt gyerekeket, akik nagysz�leik kez�be
kapaszkodtak. Eltemettek egy rend�rt, �s ezt milli�k fogj�k
l�tni. Rokonszenveznek majd, vagy r�h�gnek egyet? Ezt a te-
met�st az �js�gok �s a h�rk�zl� szervek sz�m�ra rendezt�k. J�
alkalom a n�pszer�s�g el�mozd�t�s�ra. Ezt mondta Dempsey
is, �s Gorman tudta, hogy igaza van. Olyan temet�s volt ez,
amely an�lk�l, hogy b�rkit is s�rtene, tisztelettel �vezi az
eg�sz rend�rs�get. Eddy Rinz�t egy r�szeg feh�r ember �lte
meg. Ha a gyilkos n�ger lett volna, abban a ker�letben senki
sem mehetett volna aznap este az utc�ra. Sem feh�r ember,
sem n�ger. A nyomoz�k sorait n�zte, hogy k�zt�k van-e
Dempsey. Meglepte volna, ha ott l�tja. Az �zvegyet �s csal�d-
j�t Keeley rend�rf�n�k k�s�rte a fekete limuzinhoz. A moto-
ros rend�r�k beind�tott�k a motorjaikat.
Gruebner egy hossz� szivart vett el� a zseb�b�l, �s leszedte
r�la a burkolatot.
- Sz�p temet�s volt.
- Ha egy�ltal�n sz�p lehet az ilyesmi - mondta Gorman.
- Temet�sre mindenk�ppen sor ker�l . . . akkor m�r legyen
ink�bb sz�p.
Blackman m�rges tekintetet vetett r�. - Majd sor ker�l a
ti�dre is, �s akkor elhozom mindazokat a balfaszokat, akiket
rendszerint a v�d�sz�rnyaid al� veszel. Vel�k virrasztunk
majd.
Gruebner leharapta a szivarja-v�g�t, �s a f�be k�pte.
- R�szemr�l rendben, Dave. A legjobb bar�taim �s tisztt�r-
saim k�z�l sokan igazi balfaszok.
- H�t ezt meg hogy �rted, te h�jas senkih�zi? - Blackman
l�pett egyet, de Gorman ott volt kettej�k k�z�tt, hogy lecsilla-
p�tsa �ket.
- Hagyj�tok m�r, induljunk innen. Aludni akarok. Elvihet-
lek, Dave?
- K�sz�n�m - felelte Blackman.
- Vigy�zz a sebess�gre, Mike - mondta Gruebner vigyo-
rogva -, mert ez a zsaru m�g a saj�t anyuk�j�t is megb�rs�gol-
n�.
Blackman mereven, komoran hallgatva, s�lyos l�ptekkel
ment a kocsihoz.
- Ez az istenverte "hollandus" pontosan azt testes�ti meg,
ami hib�s a rend�rs�g�nkben. - Blackmannek ez a megjegy-
z�se Gruebnerre vonatkozott, akit bar�tai nemzetis�ge miatt
�ltal�ban Dutchnak bec�ztek.
- Na, hagyd m�r, Dave. �t pont annyira eszi a fene, mint
t�ged.
- Az isten szerelm�re, mit v�rna el t�lem? T�zzek egy r�-
zs�t annak a z�ldf�l�nek a mell�re, �s mondjam neki, hogy
"Nana, m�skor ilyet nem szabad tenni!"?
- Persze hogy nem ezt v�rja el t�led, j�l tudod te is. Ha a
kapit�nys�gon t�rt�nt volna az eset, � is pont ugyan�gy j�rna
el, mint te.
- K�tlem.
Nem volt �rtelme folytatni a vit�t. Nem a kapit�nys�gon
t�rt�nt, �s Gorman ez�rt h�l�t adott az �gnek, biztos volt ben-
ne, hogy Gruebner ugyan�gy foh�szkodott. Egy letart�ztatott
hal�l�t nem lehet eltussolni. M�g akkor sem, ha felakasztotta
mag�t. Blackman egy olyan sz�rny� �gybe gabalyodott,
amely minden rend�rtiszt r�m�lma: elj�r�st kell folytatni a
v�gzetes kimenetel� "rend�ri brutalit�s" miatt.
Gorman beind�totta a kocsit, amely lassan g�rd�lt a temet�
keskeny �tj�n. A lovas rend�r�k is az aut�k k�z�tt kerestek
maguknak helyet, pat�k csattogtak a k�vezeten.
- A f�n�k is j�l benne van a p�cban a kamionfosztogat�-
sok miatt.
- Tudom - mondta Blackman mor�zusan. - A v�rosh�ziak
m�r kezdik piszk�lni.
- �g�rtem neki, hogy megbesz�lem veletek, �s kieszel�nk
valamit.
- Remek!
-Egy pi�s bar�tn�j�nek volt az �tlete.
- Az igaz. De Gruebnernek volt egy kelepceterve, pap�ron
nagyon j�nak t�nt.
- K�rd meg, hogy igaz�tsa a mostani helyzethez, ha k�pes
vagy v�get vetni annak, hogy folyton egym�st marj�tok.
Ritk�n l�that� mosoly der�tette fel Blackman arc�t. - �gyis
besz�lek majd vele. Cs�t�rt�k�n este egy�tt zsug�zunk.
El�rkeztek a temet� kapuj�hoz, a lovasok oldalra h�z�d-
tak, mintegy d�szsorfalat alkotva a kocsiknak. Gorman kika-
nyarodott a sorb�l, a Mayfield Roadon haladt, az Euclid
Avenue fel�. Gyorsan vezetett, nagyon szeretett volna m�r ha-
za�rni. A forgalom igen gy�r volt.
- Azt akarja, hogy el�sz�r is a legnagyobb sz�ll�t�v�llala-
tokkal �lj�nk �ssze �s h�vjuk fel a figyelm�ket a sz�ll�tm�-
nyok biztons�g�nak fokoz�s�ra.
Blackman arc�n halv�ny mosoly jelent meg. - J� vicc. Mi
h�vjuk fel a figyelm�t olyanoknak, akiknek a kisujjukban van
a szakma, �s akik k�z�l az egyik nyakig benne van az �gyben.
Csak kebelbeli lehet, aki a rabl�sokat kiagyalja, �s azt�n �rt�-
kes�teni is tudja a szajr�t.
- Nyilv�n.
- Mi az elk�pzel�se a f�n�knek, mit tegy�nk? �ruljuk el
nekik, hogy milyen tr�kkel l�tunk neki az eg�sznek?
- �gy l�tom, te nem gondolkodsz, hanem m�g mindig
Dutchcsal vitatkozol. Egy�bk�nt szerintem mondhatn�nk ne-
kivalamit a terveinkr�l, azut�n eg�szen m�sk�nt cseleked-
n�nk.
- B�rmilyen tagokb�l �ll is �ssze a t�rsas�g, annyit tudni
kell, Mike, hogy minden h�jjal megkent fick�k. Agyaf�rtak.
B�rmit hat�rozunk is el, gyorsan kell cselekedn�nk, �s �gy,
hogy mindent beleadunk. F�l g�zzel nem lehet.
Gorman egyet�rt�en b�lintott. K�t l� l�pkedett �ppen az
aut� el�tt. Gorman f�kezett.
- A l�szarr�l jut eszembe - mondta Blackman sz�razon -,
Gruebnernek van egy terve, azt fel lehetne haszn�lni. Eml�k-
szel a n�h�ny �vvel ezel�tti taxifosztogat�sokra?
- Igen.
- Ismered Lewandowskit? - k�rdezte Blackman.
- Azt a nagydarab rend�rt a 11. k�rzetben?
- Igen, �t. Ma a szolg�latom v�ge fel� felh�vott. Az eg�sz
�jszak�t a hullah�zban t�lt�tte.
- Mi�rt?
- Tudod, Dempsey lel�tt egy embert. Amiatt. Behozt�k az
anyj�t, hogy azonos�tsa a holttestet. Egy sz�t sem tud an-
golul, �s ez�rt odarendelt�k Lewandowskit tolm�csnak.
- No �s?
- Az asszony nem akar hazamenni. �jf�l �ta ott �l a hulla-
h�zban, �s a r�zsaf�z�r�t morzsolgatja . . . csak v�r.
- Mire? Arra, hogy f�lravatalozz�k?
- Lewandowski elmondta nekem, hogy nem hajland� elvin-
ni a halottat . . . mindaddig, am�g nem besz�l azzal az em-
berrel, aki meggyilkolta a fi�t.
Gorman megborzongott, hirtelen nagyon �ber lett. Lelass�-
totta a kocsit, �s a sz�ls� s�vban folytatta az utat. Blackman
merewen maga el� n�zett, egy arcizma sem r�ndult.
- Mit �rt az alatt . . . aki meggyilkolta?
- Fogalmam sincs.
- Nem mondt�k meg neki, hogyan halt meg a fia?
- Biztosan megmondt�k. De azt-hiszem, egyszer�en nem
hajland� elhinni, am�g nem besz�lt azzal az emberrel, aki le-
l�tte.
- Nagy isten! Mit javasolsz, mit csin�ljunk vele? Vegy�k
�rizetbe csavarg�s�rt?
- Hogyhogy vegy�k? Nem az �n �gyem, Mike, Dempsey a
te embered.
- Negyvennyolc �r�ra szabads�goltam. - Tenyer�vel ide-
gesen �t�gette a vol�nt. - Nem k�v�nhatom t�le, hogy v�llalja
ezt a tal�lkoz�st.
- H�t pedig az asszony ott fog �lni a hullah�zban, am�g az
a f�rfi el nem j�n oda, vagy am�g el nem vitetj�k onnan.
- A fen�be is! - morogta Gorman. Minden porcik�j�ban
hal�losan f�radt volt.
- A helyedben, Mike, elmenn�k a hullah�zba, �s meg pr�-
b�ln�m meggy�zni. �rthet�, hogy ilyen �llapotban van.
Gorman b�ntudatot �rzett. Az az asszony ott virrasztott a
hullah�zban, �s ugyanazt a b�natot �lte �t, mint az �zvegy,
akinek a f�rj�t az im�nt temett�k. A kimer�lts�g furcsa dolog.
Eltorz�tja az ember �rt�k�t�let�t. Az asszony fia halott, �, Gor-
man pedig csak kimer�lt.
R�taposott a ped�lra, �s kil�tt a lass�bb s�vb�l. A forga-
lom m�r s�r�s�d�tt, amint a Mayfield �s az Euclid tal�lkoz�s�-
hoz k�zeledtek. Bekapcsolta a szir�n�t: minden j�rm�nek f�l-
re kellett h�z�dnia el�le. Az �gy �s az alv�s �lomk�p�t mint-
ha elt�r�lt�k volna.

Az �j, hatalmas Cuyahoga megyei halottash�z ragyog�an

kivil�g�tott pomp�s �p�let volt. Gormant azokra az �j szuper-
marketekre eml�keztette, amelyeket az el�kel� villanegyedek-
ben l�tes�tettek. M�r csak az volt h�tra, hogy �rucikkekkel �s
bev�s�rl�kocsikkal t�lts�k fel. Az �p�let mindenesetre c�lsze-
r�en volt �p�tve. B�r itt, gondolta, az �gyfelek r�sz�r�l egyet-
len panaszsz� sem hangzik el. A bej�rati asztaln�l szolg�latot
teljes�t� �r megh�kkent, amikor l�tta, hogy egy rend�rfel-
�gyel� ront be d�szegyenruh�ban. Mindent tudott azonban az
�r�lt lengyel asszonyr�l, aki ott t�lt�tte az �jszak�t. Egy pa-
don �lt most is. A folyos�n. Megmutatta Gormannek, hogy
merre induljon, �s vissza�lt k�v�stermosz�hoz, �js�gj�hoz,
hogy tov�bb olvassa a fel�letesen meg�rt riportokat, a k�z�p-
oszt�lyra jellemz� nagyk�p� cikkeket.
Az asszony j�l benne volt a korban, �gy hetven lehetett,
v�lte Gorman, b�r, tudj isten, tal�n sokkal fiatalabb. Ha az
ember egy �leten �t padl�t sik�l, az t�z �vvel is �reg�theti. Me-
reven �lt a pad sz�l�n egy olyan folyos�n, amelyb�l minden
hi�nyzott, ami k�nyelmess� vagy tetszet�sebb� tette volna.
Csup�n egy �ll� hamutart� volt a k�zelben, az is tele csikkek-
kel. Az asszony t�r�keny test�t kopott kab�tba burkolta, feke-
te parasztkend�t k�t�tt szorosan a fej�re. Mellette egyenru-
h�s rend�r, el�red�lve a t�rd�re k�ny�k�lt. A rend�r Gorman
k�zeledt�re feln�zett �s felpattant.
- Charles Lewandowski, 11. k�rzet.
- J� reggelt - mondta Gorman. - �gy hallottam, hogy
eg�sz �jszaka itt volt Mrs. Godanskyval.
- Igenis, uram. Az a helyzet . . . egy�ltal�n nem akar haza-
menni.
Az �regasszony kicsiny, l�zban �g� szemekkel b�multGor-
manre. Mondott valamit lengyel�l, amit�l Lewandowski l�t-
hat�an zavarba j�tt.
- Mit mondott?
- Azt . . . k�rdezte . . . hogy . . . maga-e az az ember . .. aki
meg�lte a fi�t.
Gorman Lewandowskira meredt. - Sz�r�l sz�ra ezt mond-
ta?
Lewandowski les�t�tte a szem�t. - Nem uram. Azt akarta
megtudni, hogy �n-e az a pokolfajzat, aki meggyilkolta afi�t.
- Rendben. J�l figyeljen, Charlie. K�rd�seket teszek fel az
asszonynak, �s nem akarom, hogy a v�laszait a legkisebbm�r-
t�kben is m�dos�tsa, amikor ford�t.
- Ez a n� nagyon elkeseredett, uram. Eg�sz �jjel r�gta a f�-
lemet, azt ism�telgette, hogy milyen j� fi� volt Max. Fej�be
vette, hogy a zsaruk meggyilkolt�k. Tulajdonk�ppen ezmin-
den, amit meg lehet tudni t�le. Semmi tov�bbit.
- El�sz�r is mondja meg neki, hogy ki vagyok, mert�gy
b�mul r�m, mintha �n lenn�k Hasfelmetsz� Jack.
Lewandowski odahajolt az asszonyhoz, �s halkan besz�lt
vele. A n� d�h�s tekintettel b�mult Gormanre, m�g a fiatal
rend�r be nem fejezte a mondanival�j�t. Azt�n motyogottva-
lamit, �s merev tekintet�t a fal fel� ford�totta.
- Nem hib�ztatja �nt, csak az embereit.
Gorman s�hajtott. - K�rdezze meg, mib�l gondolja, hogy
meggyilkolt�k, �s mi�rt volt fegyver a fi�n�l.
Lewandowski halk k�rd�sei hiszt�rikus kit�r�st eredm�-
nyeztek. Az asszony sik�tva, ord�tva mondta a mag��t, cson-
tos, pergamenszer� kez�vel nagyokat csapott a pad sz�l�re.
Tir�d�ja zokog�sba fulladt, de k�nnyei nem voltak.
- Siker�lt mindent meg�rtenie, Charlie? - k�rdezte Gor-
man.
A rend�r elh�zta a sz�j�t, �s megvakarta az �ll�t. - T�bb-
nyire. Azt mondta, hogy Max j� fi� volt, dolgos. Minden h�-
ten adott neki p�nzt; nem �gy, mint a t�bbi gyereke, akik
semmirekell�k. Max volt a legid�sebb k�z�tt�k, �s � gondos-
kodott r�la. Azt mondta, hogy az�rt hordott mag�n�l fegy-
vert, mert f�lt egy embert�l. Azt is mondta az asszony, hogy
ezt az embert t�bbsz�r is l�tta. Elj�tt hozz�juk, amikor �polta
Maxet, mert valami baj volt a t�dej�vel. �n azt hiszem, hogy
influenz�ra gondolhatott vagy valami hasonl�ra. Ezek ut�n
m�r zavaross�, �rthetetlenn� v�ltak a szavai. De a l�nyeg az,
hogy � itt fog �lni ak�r az id�k v�gezet�ig, �s l�tni akarja azt
az embert, aki lel�tte a fi�t. Ezt val�ban elt�k�lte, fel�gyel�
�r. Meg akarja �tkozni, hogy egyenest a pokolba ker�lj�n.
- Mi a v�lem�nye?
- Nem tudom, fel�gyel� �r. Meg�rj�tette a b�nat, de az
ilyen �reg emberek sohasem hazudnak. Tudat�ban vannak
annak, hogy k�zel vannak Szent P�terhez. Az asszony arra
gondol, hogy mi el akarjuk rejteni el�le azt az embert, aki
meg�lte a fi�t . . . ahogy el�z� haz�j�ban a Polizei tette volna.
Gorman �gy �rezte mag�t, mintha a Szahar�ban kellene
kutat �snia egy desszertesvill�val.
- Azt akarom, Charlie, hogy az asszony hazamenjen. Ha
egy szenz�ci�hajh�sz riporter megszimatolja, rettenetesen fel-
f�jhatja a dolgot.
- Az egyetlen m�d arra, hogy elker�lj�n inn�t, az, ha f�l-
kapjuk �s kidobjuk. Komolyan mondom ezt, fel�gyel� �r.
Nagyon makacs �reg h�lggyel van dolgunk.
- Mondja meg neki, hogy majd kivizsg�lom az �gyet. Hol-
nap reggel k�t detekt�vet k�ld�k a lak�s�ra, akiknek mindent
elmondhat. Mondja meg neki, hogy a rend�rs�g beszerzi az
adatokat. Azt is mondja meg, hogy mi is igazs�got akarunk,
�ppen annyira, mint �. Mondja meg neki . . . hogy az any�m
s�rj�ra esk�sz�m.
Lewandowskit megh�kkentette Gorman fogadalm�nak he-
vess�ge. Csak egy �ve ker�lt ki a rend�riskol�b�l, �s m�r az is
zavarba h�zta, hogy most szemt�l szemben �ll egy arany
rangjelz�ses fel�gyel�vel, de a lelkiismerete m�gis arra k�ny-
szer�tette, hogy feltegyen egy k�nyes k�rd�st.
- �n hogy j�v�k ki majd az asszonnyal, fel�gyel� �r? �gy
�rtem, hogyha senki sem megy el hozz� holnap, akkor engem
�r majd az a bizonyos �si lengyel �tok. Meg �nt is.
Gorman elnyomta mosoly�t. Esz�be jutott, hogy mik�ppen
int�zkedett volna Blackman, ha egy �jonc �gy k�ts�gbe vonja
a szav�t. Vill�mmal s�jtott volna le r�, gondolta, hiszen any-
nyira beleker�lt e percekben a s�t�t �tkok �s babon�k at-
moszf�r�j�ba.
- Ismeri-e, Charlie, Daley �s Winshaw �rmestereket?
- Nem . . . nem, uram - dadogta Lewandowski. - M�g so-
hasem tal�lkoztunk, de hallottam r�luk.
- �k ketten megpr�b�ltak egyezs�get k�tni az asszony fi�-
val, mint bes�g�val. N�luk nem csup�n fut� �rdekl�d�s, hogy
szeretn�k tudni, mi t�rt�nt vele. Tal�lkoznak mag�val holnap
reggel mondjuk t�z �rakor Mrs. Godansky h�z�ban. Egyik�k
sem tud lengyel�l, �gyhogy maga vel�k dolgozik majd, m�g
csak az eg�sz �gyet le nem z�rjuk. T�j�koztatom err�l a k�z-
vetlen felettes�t.
- Igenis, uram.
- H�t akkor fogjon hozz�, �s besz�ljen nagyon, de nagyon
�szint�n, sz�vhez sz�l�an, k�l�nben m�g tov�bbi tizenk�t �r�t
kell itt t�ltenie.
Gorman �gy �rezte, hogy j� lenne r�gy�jtani, de tudta,
hogy nem lenne b�lcs dolog, ha most el�venn� a cigarett�j�t.
Az asszony er�sen figyelte, amit Lewandowski mond neki, de
tekintet�t Gorman arc�n tartotta, az � arckifejez�s�ben keres-
te az igazs�got. A szavak csak szavak, de egy ember arca so-
hasem hazudik. Gorman nagyon mozdulatlanul �llt, k�t kez�t
h�tul �sszekulcsolta, maga volt a tekint�ly �s a megb�zhat�-
s�g impoz�ns megtestes�l�se. Amikor a n� levette r�la a te-
kintet�t, Gorman tudta, hogy beleegyezett. F�lseg�tette az asz-
szonyt, �s kedves egy�tt�rz�ssel szor�totta meg a v�ll�t.
- Gondoskodjon r�la, Charlie, hogy rendben hazaker�l-
j�n.
- Persze, fel�gyel� �r, persze. El�bb elviszem hozz�nk, �s
�gyelek r�, hogy egyen valamit.
Gorman is �hes volt. �gy t�nt, hogy m�r napok teltek el az-
�ta, hogy a Foster �tteremben f�lszeletelte a sert�ss�ltet. Ami-
kor reggel hazament, hogy felvegye a d�szegyenruh�j�t, csak
egy cs�sze k�v�ra jutott ideje. Igyekezett kiverni a fej�b�l az
ev�s gondolat�t, �s arra koncentr�lt, hogy esz�be jusson
Dempsey telefonsz�ma. Az egyik sz�mjegy semmik�pp sem
jutott esz�be, �gy h�t az el�csarnokban l�v� telefonf�lk�k
egyik�be l�pett, �s felh�vta a kapit�nys�got. Rubel �rmester
vette fel a kagyl�t, t�le megtudta a sz�mot, ut�na pedig azt
k�rte, hogy kapcsolja a vonalat Daleyhez vagy Winshaw-hoz.
Daley felelt a h�v�sra. Gorman �r�lt, hogy �t tal�lta ott.
- Bob, itt Gorman fel�gyel�.
- Hell�, f�n�k, mi �js�g?
- �ppen csak szeretn�k �lland� kapcsolatban lenni mag�-
val.
A rabl�si oszt�ly nyomoz�ja halkan kuncogott. - Napr�l
napra jobban hasonl�t Blackmanre. De az�rt �n kiegyezem
mag�val, f�n�k. Most itt �l�k a fenekemen, Coca-Col�t
iszom, �s keresztrejtv�nyt fejtek. Winshaw-t elk�ldtem, hogy
oldja meg a vil�g �sszes b�nt�ny�t.
- Nem k�tlem, hogy m�snapos �llapotban.
R�vid sz�net ut�n: - Mindketten besz�vtunk egy kicsit teg-
nap �jjel. Kilenc rohadt h�nap keserves munk�ja ment a
francba egy pillanat alatt, pedig milyen k�zel voltunk a befe-
jez�shez.
Gorman bal kez�be tette �t a kagyl�t, �s a zseb�b�l ceruz�t
vett el�. Gyorsan le�rta Dempsey telefonsz�m�t a telefon-
k�nyv bor�t�j�ra, nehogy �jb�l elfelejtse.
- Besz�lt valaha is Godansky anyj�val?
- Nem - felelte Daley. - Azt sem tudtam, hogy van neki.
- Holnap reggel hallgassa ki ezt az asszonyt. Ott lesz n�la
Lewandowski k�zrend�r is, Charles Lewandowski. � majd
tolm�csol.
Hossz� csend k�vetkezett. Gorman szinte hallani v�lte,
hogy forognak a kerekek Daley �rmester agy�ban.
- Rendben van, f�n�k. De pontosan mire vonatkozz�k ez a
kihallgat�s?
- Egy f�rfir�l van sz� . . . egy f�rfir�l, aki t�bbsz�r is j�rt
az asszony h�z�ban. Max Godansky f�lt t�le, mondja az any-
ja. Ez�rt hordta mag�n�l a 38-as fegyvert.
Daley hangosan �s�tott. - Godanskynak m�s oka is lehetett
r�, p�ld�ul az, hogy id�r�l id�re h�ly�re verjen egyeseket a
pisztoly markolat�val.
- Tudom, de ez az asszony m�giscsak az �desanyja. Hagy-
ja besz�lni. Vigyen mag�val egy magn�t. Azt akarom, hogy
minden szava, amit csak mond, meglegyen nek�nk.
- Van m�g valami, amir�l tudnom kell?
- Nem - mondta Gorman pattogva. Ha Daleyr�l valamit
el lehetett mondani, akkor azt, hogy eszes zsaru, �s mindenre
kiterjed a figyelme. - Rutinfeladatr�l van sz�. Szerezze meg a
mama t�rt�net�t, �s azt�n k�zvetlen�l nekem sz�moljon be
r�la. Vil�gos?
- Igen - mondta Daley -, de nem rutinfeladat.
V�laszra sem v�rva letette a kagyl�t. Gorman Dempsey
sz�m�t h�vta. Rem�lte, hogy nem tal�lja otthon. Mit is mond-
hatna neki? Mit mondhatna, vagy mit kellene mondania az
�reg lengyel asszonyr�l?
Gorman m�g hossz� ideig a f�l�n�l tartotta a hallgat�t, az-
t�n gondosan, megk�nnyebb�lten visszaakasztotta.

A villanyvas�t kerekei a maguk monoton ritmus�t dobolt�k a

f�l�be, mik�zben a vonat kirobogott vele a v�rosb�l a k�lv�-
rosok fel�.
Klikiti-klikiti Claire . . . klikiti-klikiti Claire.
Dempsey kib�mult az ablakon. A siv�r utc�k �s gy�rudva-
rok lassank�nt kisebb f�ves ter�leteknek adt�k �t a hely�ket.
A f�nyes gyorsvas�ti szerelv�ny �trobogott a v�roshat�ron,
Shaker Heights, Warrensville �s Beachwood z�ld �vezete
fel�, eg�szen Woodmere Village sz�l�ig. El�t�ntek a j�m�d�
k�z�poszt�ly t�gl�b�l, term�sk�b�l, f�b�l �s �vegb�l k�sz�lt
h�zai. A gondosan ny�rt, p�zsitos kertek leny�ltak eg�szen az
utc�kig, amelyeket szilfa- �s vadgesztenyefasorok szeg�lyez-
tek. Dempsey mindebb�l semmit sem �szlelt. Csak a kereke-
ket hallgatta.
Klikiti-klikiti Claire . . . Klikiti-klikiti Claire.
Igennel fog-e felelni az asszony vagy nemmel? Biztos �
dobja fel a p�nzdarabot, �s � hat�rozza meg azt is, hogy me-
lyik oldal�ra essen. Megal�z� volt sz�m�ra ez a helyzet, de
h�t ak�rhogy n�zte is, m�giscsak erre sz�m�thatott. A t�rv�ny
az t�rv�ny . . . �s Claire az Claire.
Elfogadod-e ezt a n�t hites feles�gednek?
� k�tsoros k�k �lt�nyt viselt, Claire pedig feh�r ruh�t.
A feh�r jelk�pe a felsz�ntatlan f�ldnek, a feh�r jelenti az apr�
hazugs�gokat, �s feh�r a szimb�luma a szorosan �sszez�rt
comboknak is. D�lut�ni esk�v� volt ez, a Szent Bonif�c temp-
lomban. Michael Gorman is ott volt, meg m�g sok mosolyg�
rend�r. Feler�szben n�tlenek; mindegyik els�t�tt egy-egy
rossz viccet. N�sz�t New York Cityben. Grant s�rja, a Hay-
den Planet�rium, az Empire State Building tornya . . .
N�zd csak, m�rf�ldekre ell�tni. Az lenne ott New Yersey?
. . . A Szabads�g-szobor, a Battery Park. A Wall Street, a k�-
nai negyed . . .
Sut�nak �rzem magam . . . nem boldogulok ezekkel a p�lci-
k�kkal.
Hossz� volt ez a nap. Boldogan t�lt�tt�k. Mintha csak ran-
dev�juk lett volna. K�z a k�zben s�t�ltak �t a Central Parkon.
Akkor m�g nem voltak ott hippik �s rabl�k, b�n�z�k sem t�-
madt�k meg a mag�nyos s�t�l�kat. Szerelmesp�rok hever�sz-
tek a f�v�n, zen�t hallgattak. A s�t�t f�k m�g�tt a t�volb�l
idel�tszottak a f�ny�rban �sz� h�zak.
Menj�nk m�r vissza a sz�llod�ba, Claire.
Ez hozz�tartozik a h�zass�ghoz, de Claire sohasem volt k�-
pes ezt elfogadni. �gy �rezte, hogy ez az az �r, amit a n�nek
fizetnie kell �rte. Hogy ez a kereszt, amelynek terh�t viselnie
kell. Akart ugyan gyerekeket, de az isten a maga nagy b�l-
csess�g�ben m�s megold�st is tal�lhatott volna erre. Tiszt�b-
bat.
Ne okozz f�jdalmat nekem!
Nem fogok neked f�jdalmat okozni, Claire.
De f�j! F�j! Hagyd abba!
A teste olyan volt, mint az elef�ntcsont, olyan sz�n�, �s �p-
pen annyira hajl�thatatlan is. Gy�ny�r� test, de �rt�ktelen.
A f�rfi megcs�kolta a mellbimb�it, �s az asszony hirtelen el-
ford�totta a fej�t az ablak fel�, azt k�v�nta, b�rcsak m�g ott
lenn�nek lent a parkban vagy az �tteremben. A randev� kelle-
mes m�ka volt, de ez? Ez egy r�m�lom . . .
Mit csin�lsz most? �h, istenem! Ne csin�ld . . .
De ennek �gy kell lennie, Claire . . . �gy kell . . .
�s azt�n megt�rt�nt. Az asszony sohasem bocs�totta meg
neki, hogy v�re odacseppent a francia�gy feh�r leped�j�re, ti-
zen�t emeletnyi magass�gban a West Thirty-first Street felett,
New York Cityben, j�lius 12-e �jszak�j�n 1959-ben. N�sz�j-
szak�j�nak t�rt�nete �gy hangzott, mint egy rend�rs�gi jelen-
t�s. A tettes tov�bb er�szakoskodott �ldozat�val, �s id�r�l
id�re ism�telten testi s�rt�st k�vetett el vele szemben. Az �l-
dozat mindv�gig engedett az er�szaknak, vigaszul felid�zte a
Szent Anya k�p�t, amint keser� sorsa felett zokog.
K~ikiti-klikiti Claire . . . klikiti-klikiti Claire.
A v�g�llom�son kisz�llt, �s gyors l�ptekkel, gyalog indult
Claire h�za fel�. Rem�lte, hogy az asszony �s a k�lyk�k ott-
hon lesznek. Kellemes k�rny�k volt ez. Megb�zhat�an fel�p�-
tett, gondosan �polt h�zak, ny�rott bokrok �s vir�gz� f�k, vi-
r�g�gyak �s locsol�k a p�zsiton. Egy f�rfi r�gi Oldsmobile
kocsij�t mosta a bek�t��ton, kez�ben egy szarvasb�r, nagy
szeretettel, gondosan f�nyes�tette a kr�mozott r�szeket.
A Thaxton Drive 27. sz�m� h�z egyemeletes farmh�z t�pu-
s� �p�let, feh�r l�cker�t�se van, egy juharfa �gai vetnek �r-
ny�kot a bej�rat el�tti r�szre. A kanyarg�s, t�gl�val kirakott
kerti �t k�t oldal�n sz�pen �polt vir�gok, kankalinok pom-
p�ztak. Remek ez a h�z, gondolta Dempsey. B�rmelyikkel
felveheti a versenyt itt a k�rny�ken. Bel�nyilallt a hi�ny�rzet,
hogy � sohasem lakott itt.
Az a t�zsebess�ges bicikli, amelyet kar�csonyra vett Sean-
nek, ott hevert az �ton. Dempsey felvette, �s a gar�zshoz tol-
ta. El�ls� kereke megg�rb�lt, a h�ts� f�ken a csavart meg kel-
lett volna szor�tani. Vagy a kisfi� nem tudott b�nni a holmij�-
val, vagy pedig egy�ltal�n nem t�r�d�tt ezzel a ker�kp�rral.
El kell majd mondania neki, hogy mi a felel�ss�g�rzet. Egy
hetven�t doll�ros bicikli csak �gy odadobva, mint egy fill�res
j�t�kszer. Nekit�masztotta a biciklit a gar�zs fal�nak, �s a h�z
bej�rat�hoz l�pett. Az ajt� �ppen kiny�lt, amikor a cseng� fel�
ny�lt.
- Hello, Claire.
Az asszony h�tral�pett. - Te vagy az . . . Megijesztett�l.
- Sajn�lom - r�mosolygott Claire-re; melegs�g �radt ebb�l
a mosolyb�l, �s �gy is akarta. Claire csinos asszony volt, ma-
gas, v�r�s haj�. A korral a dereka kiss� megvastagodott, �s az
�lla sem volt m�r olyan fiatalos, de m�g mindig vonz� n�
volt.
- Mit akarsz?
Dempsey megvonta a v�ll�t. - Itt j�rtam a k�zelben, gon-
doltam, megn�zem a k�lyk�ket.
A n� arcvon�sai megkem�nyedtek, kil�pett a h�zb�l, �s be-
csukta maga m�g�tt az ajt�t.
- Sietnem kell.
- Menj csak nyugodtan, majd megv�rlak itt, m�g vissza-
�rsz. Seg�thetek Seannek megjav�tani a biciklij�t. Az el�ls�
ker�k elg�rb�lt.
- Nincs itt, elment egy bar�tj�hoz.
- Ok�, Cathy itthon van?
Claire szeme hidegen sz�rke volt, tekintete k�kem�ny.
- �tment Maude-hoz. Trudynak volt sz�let�snapja tegnap,
�s ott t�lt�tte az �jszak�t.
Claire el�llta az �tj�t. Dempsey m�g mosolygott, de a mo-
soly m�r r�fagyott az arc�ra.
- �ttelefon�lhatn�l Maude-nak. Biztos nem b�nn�. Csak
t�zperces aut��t az eg�sz.
Az asszony kiegyenesedett, �s fej�t hat�rozottan elford�tot-
ta.
- Nem.
Nagyon elutas�t� tudott lenni. Dempsey ismerte ezt a tulaj-
dons�g�t.
- Szeretn�m a mai napot a l�nyommal �s a fiammal t�lte-
ni, ha siker�l Seant elh�vnom a bar�tj�t�l. T�l nagy k�r�s ez,
Claire?
- A k�vetkez� v�kenden. Az a te id�d . . . a k�vetkez� v�-
kend.
- K�t nap szabads�got kaptam. Ma �s holnap. Lehet, hogy
a k�vetkez� h�tv�g�n szolg�latban kell lennem.
Az asszony hajthatatlan maradt. - A b�r�s�g �llap�totta
meg a szab�lyokat, nem �n.
- De nem v�st�k k�be. Egy kicsit rugalmasabbak lehet-
n�nk ezekkel a szab�lyokkal. - Beleny�lt a kab�tzseb�be, �s
kivette a bor�t�kot. - Tess�k . . .
Claire �tvette a bor�t�kot, �s berakta a t�sk�j�ba.
- T�bb, mint a szok�sos - mondta Dempsey m�rgesen.
Csak megvet�s volt az asszony szem�ben, amikor elfordult
t�le, �s gyors l�ptekkel a gar�zs fel� indult. Dempsey is gyor-
san l�pett egyet, megfogta a n� karj�t.
- Az isten szerelm�re, Claire!
Az asszony felh�borodottan kiszak�totta a karj�t a kez�b�l.
- Ne ny�lj hozz�m! Nem vagyok a szajh�id egyike!
- Ok� . . . ok� . . . sajn�lom, hogy meg�rintettelek, de mi�rt
ne lehetn�l kicsit emberi?
Claire �gy megmerevedett, mintha pofon �t�tt�k volna. -
Emberi? Emberi? Mit tudsz te arr�l, hogy mit jelent az, em-
berinek lenni? �zeked� �llat volt�l a h�zass�gunk els� napj�-
t�l kezdve. Mocskos, koslat� �llat. A v�rosban minden cafat-
nak ut�navetetted magad, m�g �n otthon �ltem, �s im�dkoz-
tam �rted. Im�dkoztam! Sz�val, menj a pokolba, James
Dempsey, menj a pokolba!
Az asszony a gar�zs fel� futott, �s Dempsey meg se moz-
dult, hogy ut�namenjen. Nem lett volna �rtelme. Csak tov�b-
bi sz�v�lt�s; �jb�l megforgatt�k volna a k�st a r�gi sebekben.
Csak �llt �s n�zte, ahogy Claire kinyitotta a gar�zsajt�t, �s ki-
h�tr�lt a kocsival az �tra. Azt�n pedig uccu neki: szinte f�s-
t�lt a gumi, �gy sietett, hogy elt�nj�n a szeme el�l.
Hossz� �s f�raszt� volt a gyalogl�s vissza az �llom�sra.
Hossz� volt az utaz�s is be a v�rosba. Fej�t nekit�masztotta
az ablaknak, �s hallgatta a kerekek zakatol�s�t.

Gormannek annyira sz�ks�ge volt az alv�sra, hogy �hs�get

sem �rzett. Ehhez hozz�j�rult az is, hogy l�tta, ahogy Richard
egy szendvicset evett. A fi� hason fek�dt a nappali padl�j�n,
�js�got olvasott, �s r�gcs�lt valamit, �gy n�zte, hogy f�st�lt
kolb�szt cs�p�s savany�s�ggal �s rozskeny�rrel. Csak egy ti-
zen�t �ves fi� gyomra k�pes megbirk�zni az ilyesmivel.
- Szia, apa - motyogta a fi�.
- Szia. Ne besz�lj teli sz�jjal - mondta Gorman.
- Persze - mosolygott Richard.
- Hol van a mama?
- Konyha - felelte.
Michael Gorman, Cleveland v�ros�nak rend�rfel�gyel�je,
kinyitotta a szekr�nyajt�t, �s kezdte levetni rend�ri munk�j�-
nak kell�keit. F�lakasztotta a neh�z zubbonyt egy fogasra, �s
betette egy z�ld m�anyag zs�kba, hogy �gy v�dje a port�l �s a
molyokt�l. Pisztoly�t a polcra, k�t m�sik sapk�ja mell� tette.
Amikor bement a konyh�ba, m�r egyszer�en egy ingujjra vet-
k�z�tt f�rfi volt, aki hazat�rt az �jszakai m�szakb�l v�gre va-
lah�ra, d�lut�n egy �rakor.
- Vigy�zz! Most kentem fel viasszal!
Az asszony elk�sett. F�lig bent volt m�r a konyh�ban, de
erre �vatosan kih�tr�lt. mint aki j�gen j�r.
- Egy feliratot kellett volna kiakasztanod.
- �s ki olvasn� el? Richard m�r k�tszer l�pett r�.
Az asszony vele szemben �llt, a konyha m�sik oldal�n, ab-
ban az ajt�ban, amely a h�ts� verand�hoz vezetett. �t m�ter
f�nyes lin�leum v�lasztotta el �ket egym�st�l.
- A k�zleked�srend�szetn�l kellene dolgoznod - mondta
Gorman.
Az asszony mosolygott, �s kisim�tott a homlok�b�l egy el-
szabadult hajf�rt�t.
- Legal�bb van valami esem�ny az �letedben. Mit sz�ln�l
hozz�, ha nap mint nap meg k�ne oldanod "A piszkos
konyhapadl�" rejt�ly�t?
- Vannak �gyeim, amelyekn�l az is jobb lenne.
- Biztos vagyok benne. - Az asszony let�rdelt, �s ujja he-
gy�vel tapogatta a padl�t. - M�g ragad. K�r�lbel�l t�z perc
m�lva t�lalok.
F�radtan b�lintott. - Lefekszem. K�lts�l fel �gy t�z nap
m�lva.
Az asszony hallotta, ahogy f�rje �loms�ly� l�ptekkel fel-
megy az emeletre. Munk�j�t eg�szen lehetetlen id�beoszt�s-
sal v�gezte. �let�ket eltorz�totta, hogy mindig alkalmazkodni
kellett a rend�ri munka k�v�nalmaihoz. Nyaral�saikat is csak
bizonytalanul tervezhett�k, �s ha m�r kit�ztek egy id�pontot,
drukkolni kellett, hogy semmi se j�jj�n k�zbe. T�bbsz�r is el
kellett halasztani az utaz�st, majd pedig k�nytelenek voltak
teljesen lemondani r�la, mert n�luk mindig a k�teless�g volt
az els�. Az asszony id�nk�nt szinte ut�lta f�rje szolg�lati jel-
v�ny�t. Most is haraggal gondolt r�, amint hallotta, hogyan
vonszolja fel mag�t a l�pcs�n, hogy lefek�dj�n, amikor a me-
leg tavaszi napf�ny csak �gy szikr�zik az ablakt�bl�kon. Hal-
lotta, hogy Baxter Anderson nyesi a kettej�k kertj�t elv�lasz-
t� s�v�nyt. Baxter ugyanolyan kor� volt, mint Michael, de
fiatalabbnak l�tszott. Az arca sima, r�nctalan. Angolt tan�tott
egy f�iskola als�bb tagozat�n, �s rendezett �letet �lt. Az asz-
szony irigys�get �rzett ir�nta. Janice Anderson sohasem �li �t
azt az aggodalmat, amelyet � nap mint nap, amint n�zi a f�r-
j�t, mikor munk�ba indul . . . �s pisztoly van az �v�ben.
Amikor a padl� megsz�radt, felt�r�lte a nyomokat, amelye-
ket a f�rje l�ba hagyott, azt�n bedobta a rongyot a mosogat�-
ba, hogy ki�bl�tse bel�le a paszt�t. Megsz�lalt a telefon, a
hangja megriasztotta. �gy has�tott a h�z nyugalm�ba, mint
egy t�zriad�. Biztos azt akarj�k, hogy menjen be a kapit�ny-
s�gra. Nem fogom elengedni!- gondolta m�rgesen. Egy s�rga
fali telefon volt a reggeliz�asztal mellett, de miel�tt oda�rt
volna, a csenget�s abbamaradt.
- Mami? - Richard feje jelent meg az ajt�ban. - Don h�-
vott, hogy menjek �t hozz�juk labd�zni. Mehetek?
- Vacsor�ra legy�l itthon.
- Mi lesz vacsor�ra?
- Nem sz�m�t, hogy mi lesz, te mindenesetre legy�l itt.
- Ok� - mondta Richard.
Tizen�t �s f�l �ves. F�lszegs�ggel teli id�szak ez mindkett�-
j�k sz�m�ra. A fi� egy fejjel magasabb az anyj�n�l, �s nehe-
zen lehet kord�ban tartani. M�r nem kisfi�, hanem fiatalem-
ber. Az asszony azt k�v�nta, b�rcsak Michael t�bb id�t t�lt-
hetne a gyerekkel, hogy tekint�ly�vel betartassa vele a csal�di
�let szab�lyait. Ez�rt is a rend�rs�gre haragudott.
Hallotta, amint Richard m�g�tt becsuk�dik az ajt�, �s na-
gyon mag�nyosnak �rezte mag�t a csendes h�zban. Bement a
nappaliba, �sszeszedte a sz�tsz�rt �js�gokat, a t�ny�rt �s az
�res k�l�s�veget, amit a gyerek ott hagyott a f�ld�n. Az �js�-
gokat egy kis asztalra tette, a t�ny�rt �s az �veget kivitte a
konyh�ba. T�z perccel m�lt egy. A t�zhely f�l�tti villany�ra
halkan z�mm�g�tt a csendben.
Sok dolga volt m�g: varr�s, mos�s. Felment az emeletre,
hogy ki�r�tse a f�rd�szobai szennyesl�d�t. A h�l�szobaajt�
nyitva volt, bekukucsk�lt, hogy biztos legyen benne, alszik a
f�rje. A f�rfi az oldal�n fek�dt, szemben a lef�gg�ny�z�tt ab-
lakkal, a k�ny�k�re t�maszkodva cigarett�zott.
- Nem tudsz elaludni?
- Nem. - Kiny�jtotta a karj�t az �jjeliszekr�ny fel�, �s el-
nyomta a cigarett�t a hamutart�ban. - Nem tudom meg�ll�ta-
ni a kerekeket.
Az asszony bej�tt a szob�ba, �s meg�llt a dupla �gy l�b�-
n�l.
- Hozhatok egy altat�t?
- Az isten szerelm�re, dehogy.
- Val�sz�n�leg �hes vagy. Mit sz�ln�l egy szendvicshez �s
egy poh�r s�rh�z?
A f�rfi most a h�t�n fek�dt, �s a plafont b�multa. - Valami-
re sz�ks�gem van, Annie, de nem tudom, hogy mire. Kezdet-
nek j� lenne egy m�sik �ll�s. Amint itt fek�dtem, Pat jutott az
eszembe.
- Pat? - Az asszony le�lt az �gy sz�l�re, f�rje pedig arr�bb
h�zta a l�b�t, hogy helyet adjon neki.
- Aha. Eszembe jutott, hogy �desany�m milyen sokat ag-
g�dott �rte, hogy mennyit pr�dik�lt neki. "Mi�rt nem vagy
olyan, mint a b�ty�d?" Szeg�ny Pat. Egy h�tn�l tov�bb nem
tudott megmaradni egyetlen �ll�sban sem. �n igyekeztem r�-
besz�lni, hogy � is l�pjen be a rend�rs�ghez. - �jabb cigaret-
t��rt ny�lt. - Most biztos �ldja a napot, amikor kinevette az
�tletemet.
Az asszony �tny�lt, �s kivette a cigarett�t f�rje kez�b�l. -
T�l sok lesz.
- Tudom.
- Igyekezz elaludni. Egy�bk�nt is Pat j�rta a maga �tj�t, te
pedig a tiedet. Vagy ink�bb �ruln�l kerti uszod�kat vele
egy�tt Kaliforni�ban? Te nem vagy az a t�pus.
- M�lt �vben �tvenezer doll�rt keresett, �s �t �vvel fiata-
labb n�lam.
Az asszony r�mosolygott, �s meg�rintette csupasz v�ll�t. -
Paul Newman is t�bb p�nzt keres, mint te, �s a szeme is k�-
kebb. Na �s azt�n?
- Semmi azt�n, gondolom, �ppen csak a lelkem a b�ka seg-
ge alatt van. A korommal j�r� probl�m�k nyomasztanak. Sze-
retn�m odav�gni a jelv�nyemet, �s szeretn�k nekiv�gni a ten-
gernek.
- Richard meg �n biztos im�dn�nk. � takar�tan� a haj�t,
�n pedig foltozn�m a vitorl�idat. - Ujjaival mint�kat rajzolt a
f�rfi mell�re.
- Val�sz�n�leg jobb lenne mindkett�t�k sz�m�ra.
- Itt is j� dolgunk van. V�geredm�nyben minden kiegyen-
l�t�dik.
A f�rfi megfogta a n� kez�t, �s k�nnyed�n az ajk�hoz emel-
te. - Hol van Richard?
- Egy kis ideig kettesben lehet�nk - mondta az asszony,
el�rehajolt, �s megcs�kolta a f�rje homlok�t. - �tment Do-
n�khoz baseballozni.
A f�lhom�lyban egykett�re leker�lt a ruha Annie telt, me-
leg test�r�l. Egy-k�t l�p�snyit elt�volodott, hogy ruh�j�t,
melltart�j�t �s bugyij�t sz�p rendben lerakja egy sz�kre.
Nagyszer� hangulata volt az ilyen nappali szeretkez�seiknek,
mintha csak tilosban j�rn�nak, mik�zben Baxter Anderson
odalent a kertj�ben nyesi a s�v�nyt. Az asszony arra gondolt,
hogy ilyen lehet, amikor a nagyv�rosban ketten eb�did� alatt
bejelentkeznek egy sz�llod�ba, egy �r�t vagy kett�t elcsennek
a pihen�id�b�l, �s �ppen ezek a lopott percek forr�s�tj�k �t
szenved�ly�ket.
- Gy�ny�r� a tested - mondta Gorman.
- Gy�ny�r� �s k�v�r.
- �rz�ki, ez a helyes kifejez�s. Telt �s gy�ny�r�.
Az asszony felnevetett. - Lehet, hogy m�giscsak kerti uszo-
d�kat kellene �rulnod. �n mindj�rt venn�k hatot.
- Sz�vesen �br�ndozok arr�l, hogy a rend�rfeles�gek ruti-
nos cs�b�t�ja vagyok.
Az asszony beb�jt az �gyba, odakuporodott mell�. - Nem
j�l mondod, kisfiam, nem feles�gek, hanem csak feles�g.
Csak egyet cs�b�thatsz el.
- Nem is b�rn�k t�bbet.
Az asszony apr� kis hangokkal ingerkedett vele �lszer�ny-
s�ge miatt.
A f�rfi olyan intenzit�ssal fordult most fel�, �s �gy cs�kolta
a melleit, hogy eg�szen meglep�d�tt, �s �r�m t�lt�tte el. Az
asszony mindig gyorsan reag�lt a f�rfi v�gyaira. K�t karj�val
egyre szorosabban fogta �t, hogy annyira k�zel vonja mag�-
hoz, amennyire csak lehet. Ujjai alatt �rezte a f�rfi h�tizmai-
nak j�t�k�t.
- Annie - suttogta a nyak�ba. - Annie . . .
Gorman val�j�ban nem Kaliforni�ban �l� �ccs�re gondolt,
sem pedig arra, hogy nekiv�g a tengernek. Olyan dolgok j�r-
tak a fej�ben, amelyekr�l nem szokott besz�lni. Eddie Rinz�-
ra gondolt, meg arra, hogyan ropogott a sort�z reggel a teme-
t�ben. Meg arra a lengyel any�ra, ott a holtak h�z�ban �s
James Dempseyre, meg a saj�t meghat�rozatlan balsejtelmei-
re.
- Annie . . . Annie . . .
Az asszony kedvesked� hangokkal d�delgette. Eg�sz test�-
vel hozz�simult. Olyan volt, mint egy befogad�sra k�sz ke-
hely, hogy a f�rfi szerelme bet�lthesse, �s � maga is felold�d-
hasson ebben a szerelemben. Gorman hamar elaludt. Annie
sok�ig tartotta m�g a karjaiban, simogatta a h�t�t, figyelte,
ahogyan a nyitott ablakban a szell� lebegteti a f�gg�ny�ket.

- H�lye! - sziszegte Nikki.

F�l�lt az �gyban, kid�rzs�lte az �lmot a szem�b�l. F�jt a feje,
tomp�n l�ktetett, �s az el�be t�rul� l�tv�ny egy�ltal�n nem
volt vigasztal� a sz�m�ra: Johnny elny�lva fek�dt mellette,
k�penye lecs�szott, f�lig rajta is fek�dt. Nikki nyomorultul
�rezte mag�t. Ez a ny�ladz�, �ntudatlan f�r i mellette az
�gyon mintha szimb�luma lett volna eg�sz elrontott �let�nek.
�gy l�tszik, tehets�ge volt ahhoz, hogy mindig veszteseket
v�lasszon ki mag�nak. Voltak olyan n�k, akik, ha �gyba b�j-
tak valakivel, �gy keltek f�l onnan, hogy rubingy�r�t viseltek.
Lehet, hogy rafin�ltabbak voltak, mint �, vagy nagyobb hi-
degv�rrel csin�ltak mindent. Ha a puszta t�nyeket vessz�k, �
m�g most is Nelda Courts, az a l�ny, aki befogadja a k�bor
cic�kat, ha esik az es�.
- A kurva �letbe!
Mindez t�l sok volt m�r neki. Johnny Fi�cska meg a Szu-
per Bika. Val�s�ggal sz�tt�pik �t, �s r�ad�sul itt van m�g a
Kis Dig� is. Becenevek ezek a "kedvesk�i" sz�m�ra, de tulaj-
donk�ppen mennyivel jobb volna n�lk�l�k. Egyszerre h�z-
z�k-vonszolj�k �t m�s-m�s ir�nyba. Mint amikor valakinek a
test�t lovakhoz k�t�zik, azt�n r�vernek az �llatokra, hogy fus-
sanak sz�t a k�l�nb�z� �gt�jak fel�.
- �tkozott, rohadt faszok!
Cigaretta �s gyufa is volt az �jjeliszekr�nyen egy b�rrel be-
vont ez�stl�dik�ban. Nikki jobb k�zzel odany�lt, k�rm�vel
fellobbantott egy gyuf�t, �s r�gy�jtott egy v�kony virgini�ra.
- A pokolba veletek!
A reggeli �bred�s megszokott szavai voltak ezek. D�lut�n
k�t �rakor. Az �bred�s d�hkit�r�s�nek szavai. A haragja k�-
s�bb lecsillapult. �gy volt ez nap mint nap.
- Ez az �n sorsom, dr�g�m.
M�lyet szippantott a cigarett�b�l, azt�n �tny�lt, �s r�h�zta
a takar�t f�rje meztelen test�re.
Az apr� konyh�ban csin�lt mag�nak egy cs�sze neszk�v�t.
Bevitte a nappaliba, hogy megigya. Le�lt a d�v�nyra, �s rossz-
kedv�en b�mult ki az ablakon. Felh�k �sztak az �gen, a t�
palasz�rke volt. Ez a l�tv�ny m�g ink�bb fokozta depresszi�-
j�t. A lak�s egy eg�sz vagyonba ker�lt, �s mit kapott ez�rt?
A tovasodr�d� mocsok l�tv�ny�t, az eg�sz t� nem volt egy�b,
mint csupa szenny.
�risten, milyen f�radt volt! Test�t mintha �sszevert�k vol-
na, a feje pedig m�g mindig l�ktetett. Csak �gy forrt benne a
d�h. de nem tudta pontosan meg�llap�tani, hogy mi v�ltotta
ki bel�le ezt az �rz�st. Sam? Annyi biztos, hogy p�p volt a h�-
t�n, de tudta, hogyan kell b�nni vele. Mindent megadott, amit
csak Nikki k�rt t�le, �s nem szabott felt�teleket. Id�nk�nt r�-
j�tt a dili, meg ahhoz is ragaszkodott, hogy Nikki ne menjen
el Clevelandb�l. Persze egy�bk�nt sem akart volna t�vozni.
Arra vonatkoz� �lmai, hogy New Yorkban vagy Hollywood-
ban szt�r lesz bel�le, semmiv� foszlottak m�r az els� r�ncok
megjelen�sekor. Itt m�giscsak volt valaki, ezen a szem�tdom-
bon. Persze igaz, hogy Dondero �cska lebuja nem vil�gh�r�
mulat�, de megvan a helye a zongor�n�l, a reflektorf�nyben.
Ameddig csak akarja. Biztons�g.. Ezt jelenti sz�m�ra Sam. �
a biztos b�zis. ez a mocskos sz�j� vacak kiskir�ly, de annyi
t�ny, hogy soha nem okozott neki fejf�j�st, �s nem fog a j�v�-
ben sem.
Johnny, szeg�ny b�rgy� Johnny. Klassz f�rfinak l�tszik, de
nem az. H�be-h�ba b�ntotta is a b�ntudat miatta, amikor ott
l�fr�lt k�r�l�tte. Ez a kis b�ntudat azonban egy�ltal�n nem
zavarta az �lm�t. S�t �lvezte is a helyzetet, mintha lenne egy
nagy kuty�ja: Ide azt a labd�t!... Fordulj a h�tadra!... Pa-
csit a gazdinak! . . . Le�lni! . . . Pitizz sz�pen! . . . Fek�dj, �s meg
se moccanj!. . . Ilyen az �tlagos amerikai �leb.
A d�h�t Dempsey okozta. Klasszis volt az �gyban �s az
�gyon k�v�l is. Dempsey megzavarta az agy�t, �s � nem tudta,
hogyan b�nj�k vele. Sammel �s Johnnyval egyszer� volt a do-
log. Ha fesz�lts�g j�tt l�tre, ha t�l messzire ment egyikkel
vagy a m�sikkal, mindent rendbe hozott az �gyban. A h�l�-
szob�ban minden csat�nak � lett a gy�ztese. Dempseyvel
azonban m�s volt a helyzet. � tisztess�gtelen eszk�z�kkel
harcolt. Hozz�f�rk�z�tt az �rzelmeihez. J�zusom, gondolta,
beleszerettem volna ebbe a rohadt csirkefog�ba?
Kiitta a k�v�j�t, �s �j cigarett�ra gy�jtott. Nikki szerelmes
volt bel�, Dempsey azonban �gy b�nt vele, mint egy olcs�
kurv�val. Nem volt egy�gy� zsaru, hanem eszes, sz�nes, bo-
nyolult ember. Nikki nem tal�lta meg hozz� a kulcsot, sem
azt a nyom�gombot, amelyre reag�lva kezelhet� f�rfiv� v�lt
volna. James Dempseyt�l megf�jdult a feje. Ha Nikki b�lcs
lett volna, m�r r�g megmondta volna neki, hogy kopjon le.
De tudta, hogy ez lehetetlen. Dempseynek csak a kisujj�val
kellett intenie, �s � mindent megtett neki.
Idegesen kapott a kisasztalon �ll� t�rkizk�k telefon ut�n,
�s gyors, m�rges mozdulatokkal t�rcs�zott.
- Sam?
- Ki besz�l? Nikki?
Er�sen szor�totta a kagyl�t, �s eg�szen r�hajolt a k�sz�l�k-
re. Halkan besz�lt, mintha gyilkoss�gr�l lenne sz�.
- Tulajdonk�ppen mit akar t�lem?
- Kicsoda?
- Jimmy. Mit akar?
Dondero kuncogott. - Numer�kat. A te rugalmas, feh�r
seggedet.
- Az isten szerelm�re, komolyan besz�lek! A pokolba is,
milyen c�ljai lehetnek? Mi a t�r�t akar t�lem?
Sam lecsapta a kagyl�t.

Otto Mengus 1963-as Plymouth Sedanj�val Gorman h�za

el�tt �llt meg. Mellette az �l�sen egy dosszi�, amelyet most a
h�na al� vett, �s �gy ment a bej�rati ajt�hoz. H�rom �ra m�lt
t�z perccel. Mengus olyan hossz� ideje nem aludt, hogy m�r
gondolni sem mert r�. A teljes kimer�l�s hat�r�n volt. De
gondolatainak �rv�nyl�se miatt sz� sem lehetett alv�sr�l.
Majd alszik akkor, ha a dosszi�t �tadta a felettes�nek. Akkor
is csak keveset pihenhet. Az iratokban szerepl� adatok olyan
k�rd�seket vetnek majd fel, amelyekkel kapcsolatban elv�rj�k
t�le, hogy � adjon v�laszt r�juk. A k�vetkez� n�h�ny nap fo-
lyam�n csak koffeintablett�kra �s r�vid kis b�biskol�sokra
sz�m�thatott. Siv�r kil�t�sok, de m�gis megnyomta az ajt�n a
cseng�t.
N�gyszer is kellett cs�ngetnie, mire v�g�l Annie Gorman
kinyitotta az ajt�t. Pongyol�t viselt, mez�tl�b volt.
- J� napot, Mrs. Gorman - mondta Mengus.
Az asszony zavartan, �rtetlen�l b�mult r�.
- Otto Mengus vagyok a kapit�nys�g b�n�gyi laborj�b�l.
A n� halv�nyan eml�kezett r�. - Persze, igen. - �szrevette a
dosszi�t, �s m�r ny�lt is �rte. - Itt akarja hagyni, hogy �tad-
jam a f�rjemnek?
- H�t, nem. Olyasmi ez, amit egy�tt kell �tn�zn�nk vele,
szem�lyesen.
- Alszik. - A hangj�b�l kit�nt, hogy nem akarja felkelteni.
Mengus meg�rt�en b�lintott. - Sajn�lom, hogy zavarnom
kell, Mrs. Gorman. De ezzel nem k�slekedhet�nk. - Megp�c-
cintette a dosszi� sark�t. - Nagyon fontos, hogy most besz�l-
jek vele.
Az asszony vonakod�sa eg�szen nyilv�nval� volt, de az�rt
bevezette Mengust a nappaliba, �s felment, hogy felk�ltse a
f�rj�t. Mengus n�zte a d�v�nyt, �s azt gondolta, be j� volna
egyet ny�jt�zni rajta. De azt�n h�tat ford�tott a cs�b�t�snak,
�s egy egyenes h�t� sz�kre �lt.
Gorman akkor sem kelt volna-fel az �gyb�l, ha maga a pol-
g�rmester vagy az eg�sz v�rosi tan�cs v�rakozott volna r�
odalent. De Otto Mengus nev�nek eml�t�se egy pillanat alatt
fel�bresztette. Megk�rte a feles�g�t, hogy f�zz�n k�v�t, azt�n
beleb�jt a nadr�gj�ba, mag�ra kapott egy �reg pul�vert, �s le-
ment a nappaliba.
- Ne haragudj, Mike.
- Dehogy haragszom - mondta Gorman, �s igyekezett el-
nyomni egy �s�t�st. - Mi t�rt�nt?
- Olyasmi, amir�l azt akarom, hogy te tudd meg els�nek,
mert itt valami nem stimmel.
Gorman gyomra �melyegni kezdett. - Dempsey .
Mengus b�lintott, �s kinyitotta a dosszi�t. Prec�zen �ssze-
kapcsolt pap�rlapokat vett el�. - J� szimatod van.
- Ez m�r a munk�mmal j�r. Mire j�tt�l r�?
- Egy csom� olyan t�nyre, amelyek nem illenek a k�pbe.
Majd r�szletezem, Mike, de hadd mondjam el el�bb a l�nye-
get, m�g miel�tt �sszeesn�k a f�radts�gt�l. Jimmy, mint tud-
juk, agyonl�tte Max Godanskyt. De ez nem t�rt�nhetett �gy,
ahogy elmondta. Semmik�ppen sem t�rt�nhetett �gy.
Gorman �tvette az iratcsom�t, �s belelapozott. J� sok ol-
vasnival� volt.
- R�szletezd, Otto.
Mengus fel�llt, �s a szoba k�zep�re ment. El�vette a pip�-
j�t, �s �gy tartotta a jobb kez�ben, mint egy pisztolyt.
- Dempsey vallom�sa szerint Max Godansky p�nikba
esett, amikor � bel�pett a szob�ba. Revolvert fogott r�, �s l�tt.
Jimmy is el�kapta a revolver�t, �s visszal�tt. Mind a h�rom
l�v�s�vel eltal�lta Godanskyt, Godansky pedig a h�rom l�v�-
se k�z�l egyszer sem tal�lt. Ugye?
Gorman b�lintott. - Amennyire tudom. Nem olvastam a je-
lent�st.
- Ez �ll benne. Piff-puff �sszecsap�s folyt le abban a kis
szob�ban. Godansky olyan volt, mint egy kisebb fajta buld�-
zer. Az elint�z�s�hez h�rom goly� kellett, �s es�s k�zben is
l�tt. Nom�rmost, ha �n magam el� id�zem a jelenetet, vala-
hogy �gy t�rt�nhetett. - Mengus el�reg�rnyedt, �s pip�ja nye-
l�vel Gorman gyomr�t c�lozta meg. - �n vagyok Max Go-
dansky, �s megr�m�ltem. �ppen most l�pett a szob�mba egy
zsaru, �s nem tetszik nekem. Els�t�m a pisztolyt, puff, az els�
l�v�s. Nem tal�lja el Jimmyt, �s lyukat v�j a falba. Jimmy el�-
kapja a pisztoly�t, � is l�. Nem t�veszti el. A goly� nekiv�gja
Godanskyt az asztalnak. Godansky ism�t l�, puff, �s ism�t el-
t�veszti. �jabb goly� f�r�dik a falba. Jimmy m�sodik l�v�s�-
t�l Godansky felemelkedik a leveg�be, �s az asztalon �t esik a
padl�ra. M�r haldoklik, de m�g vesz�lyes. M�g egy l�v�st ad
le, puff, de ez sem tal�l. �gy most m�r h�rom lyuk van a falon
Jimmy m�g�tt. Godansky rosszul l�, de lehet, hogy a k�vet-
kez�n�l szerencs�sebb lesz. �gy h�t Jimmy �jb�l r�l�, �s ezzel
v�ge. Figyelj r�m, Mike . . . tartsd szemmel a pip�mat.
Mengus h�trafel� t�ntorog; azt�n hirtelen meg�ll ott, ahol az
asztal el�llja az �tj�t. Azt�n megj�tszik egy bukfencet, �s fen�k-
kel �r f�ldet, de m�g mindig Gormanre ir�ny�tja a pip�j�t.
- �szrevetted, Mike? H�rom k�l�nb�z� helyzetben vol-
tam. Amint h�tr�ltam, az �n fegyveremnek a helyzete hozz�d
k�pest meg a falhoz k�pest egyre v�ltozott. Tal�latok �rnek,
�s felemelkedem a leveg�be, de ek�zben t�zelek. Az �n goly�-
im a falat �rik, de m�s-m�s sz�gben f�r�dnak bele.
- Na �s azt�n?
- Nem �gy f�r�dtak a falba. - Mengus fel�llt, s pip�j�t
zsebre tette. - Godansky minden egyes goly�ja egyform�n �r-
te a falat. Pontosan ugyanabb�l a helyzetb�l s�t�tt�k el a
pisztolyt. A becsap�d�sok ereje �s a l�ved�kek bef�r�d�s�-
nak �tja teljesen azonos. Egyik goly� sem deform�l�dott, �s
nincs semmilyen v�ltoz�s a l�v�sek k�z�tt, ami arra utalna,
hogy aki l�tt, azt k�zben h�romszor tal�lt�k el, vagy hogy
pr�b�l menek�lni a l�v�sek el�l.
Mengus elford�totta tekintet�t Gorman megviselt arc�r�l,
�s a cip�je orr�t vizsg�lgatta. Az el�bb aggodalmat �s haragot
�szlelt a fel�gyel� szem�ben. Melyik �rzelem kerekedik fel�l,
amikor v�laszolni fog?
- Ki tud err�l - k�rdezte Gorman szenvtelen, nyugodt han-
gon.
- Csak mi ketten �s Fisher. �t k�rtem meg, hogy ellen�riz-
ze a meg�llap�t�saimat.
- Ok�, de m�s ne tudjon r�la.
- A ker�leti �gy�sz holnap l�tni akarja a l�v�sekr�l sz�l�
jelent�st. P�nteken szeretn� az �gyet a vizsg�l�b�r� �s az es-
k�dtek el� terjeszteni.
- Majd �n k�sleltetem - mondta Gorman. Zsebre tett k�z-
zel fel-al� j�rt a szob�ban. - Hangyabolyba ny�ltunk, Otto.
Dempsey nem tudhat az eg�szr�l, egyel�re nem. Azt akarom,
hogy el�bb vizsg�ld �t a dosszi�j�t, k�tszeresen, h�romszoro-
san is ellen�rizd minden egyes hasonl� jelent�s�t, amelyet az
elm�lt �vekben beterjesztett. Azt hiszem, �t esetben l�tt
agyon valakit. Mindet ellen�rizd, Otto. Minden �tkozott apr�
t�nyt �s minden sz�mot.
- Gondoltam, hogy �gy d�ntesz. Fisher meg �n sokat t�p-
rengt�nk az �gy�n. Meggyors�thatn�nk a folyamatot, ha fel-
hatalmazn�l arra, hogy Dempsey anyag�t elhozhassuk a kapi-
t�nys�gr�l. Fisher unokatestv�re komputerprogramoz�. Vala-
mennyi nyersanyagot bet�pl�lhatn�nk a g�pbe, �s holnap d�l-
ut�nra m�r megkaphatn�nk az �rt�kel�st. Ha egyes t�nyek
nem v�gnak egybe, h�t . . . akkor . . .
Befejezetlen�l hagyta a mondatot. Nem volt hozz� lelke,
hogy kimondja azt, amit�l tartott.
- Fogj hozz�.
- J� - Mengus �sszeszedte a pap�rjait, �s visszarakta a
dosszi�ba. - Tudod, lehets�ges . . . persze, hogy mindez ked-
vez�en alakul. �r�lt dolgok t�rt�nnek, amikor emberek �gy
egym�sra l�v�ld�znek. Az eg�sz nem tart tov�bb k�t m�sod-
percn�l. - Szavai kong� �ress�get hagytak maguk ut�n.
- �n is rem�lem - mondta Gorman, de egy fikarcnyi meg-
gy�z�d�s sem volt a hangj�ban.

Kelmo �rmester hangosan �s�tott. - Hal�lian unalmas �gyelet.

Az ir�ny�t�teremben l�v�k k�z�l senki sem vette mag�nak
a f�rads�got, hogy komment�rt f�zz�n a szavaihoz. Ad�dtak
nyugodt �jszak�k, �s mozgalmasak is, az esem�nyek torl�d�-
s�nak cs�csai, m�skor pedig esem�nytelen hull�mv�lgyek.
Hogy mi�rt fordulnak el� a b�nt�nyek �s a v�ls�gok ciklusok-
ban, senki sem tudta megmagyar�zni, m�g Henderson kapi-
t�ny sem, aki pedig rend�ri szolg�lat�nak valamennyi �v�t a
be�rkez� jelent�sek tov�bb�t�s�val t�lt�tte. Voltak olyan for-
r� ny�ri �jszak�k, amikor semmilyen eml�t�sre m�lt� ese-
m�nyr�l sem j�tt h�r a j�r�raut�kt�l, �s voltak olyan ziman-
k�s t�li �jszak�k, amikor elszabadult a pokol. A nagyv�ros
�let�ben f�lbukkan� er�szakot egy�ltal�n nem lehetett meg-
j�solni. A telihold sem cs�b�tott t�bb �r�ltet az utc�ra, mint
ahogy �ltal�ban lenni szokott. A gyilkoss�gok �s vereked�sek
v�letlenszer�en estek meg, mint ahogy a j�t�kkock�k gurul-
nak, vagy ahogy a szerencseker�k forog. Ez az �jszaka a csen-
desek k�z� tartozott, eddig. A rend�rs�gen l�v�k h�l�t adtak
�rte, m�g Kelmo �rmester is, a maga el�gedetlenked� m�d-
j�n.
- Mintha egy istenverte temet�ben lenn�nk. K�r valaki k�-
v�t?
Rutin jelent�sek �rkeztek egym�sut�n a j�r�rkocsikt�l,
amint j�rt�k az utc�kat, ak�rcsak a figur�k egy sakkt�bl�n.
- 106-os a k�zpontnak . . . Megy�nk a kapit�nys�g fel� . . .
- 109-es a k�zpontnak . . . A Lexington �t 48-ban ellen-
�rizt�k a helysz�nt . . . Behatol�snak semmi nyoma . . .
- K�zpont a 104-esnek . . . Keress�tek meg azt az em-
bert . . . A c�m: Keleti 93-as utca, 2512 . . . Verekednek . . .
12 �ra 45 perckor jelentkezik majd a 104-es, k�ri, hogy
k�ldjenek ment�kocsit a Wade Avenue 926. sz�m� h�zhoz,
ahol egy tizenn�gy �ves kisl�ny, n�v szerint Bessie Mae Ro-
gers �letvesz�lyben van. V�rzik, mert egy f�m ruhafogas van a
m�h�ben. ( 1 �ra 10 perckor majd meg is hal, �tk�zben a k�r-
h�z fel�.)
3 �ra 15 perckor egy tizenhat �ves fi� t�gl�val bet�ri egy
sportbolt kirakat�t az Euclid �ton. Csukl�j�n eg�szen a
csontj�ig hatol az �veg, amikor megpr�b�l kiszedni egy zs�k
golf�t�t a szil�nkos kirakaton �t. A 108-as j�r�rkocsi kap
majd utas�t�st, �s elviszi a fi�t a St. Vincent k�rh�zba, hogy
�letben maradjon, �s �jb�l pr�b�lkozhasson egy m�sik kira-
kattal.
Hajnali 4 �rakor Gordon �s Tripoli nyomoz�kat a gyilkos-
s�gi csoportt�l kik�ldik egy sik�torba, amely a Wade Park
Avenue-n �ll� egyik b�rh�z m�g�tt h�z�dik. Egy negyven-
�ves n�ger f�rfit tal�lnak ott; egy csom� sz�rt seb, haldoklik.
�s meghal an�lk�l, hogy b�rmit mondana, csak azt ism�telge-
ti: - A rohadt �letbe! Nagyon f�j . . . Az �gyet sohasem sike-
r�l felder�teni.
- Krisztusom, micsoda �jszaka! - mormogja Kelmo �rmes-
ter, �s elnyom egy �s�t�st. �ppen egy kis hideg k�v�t ivott pa-
p�rpoh�rb�l. Most labd�v� gy�ri a poharat, �s bedobja a leg-
al�bb hat m�terre l�v� pap�rkos�rba. Olyan sz�pen, "csont
n�lk�l" tal�l bele, mintha Wilt, a h�res kosaras dobta volna.
- Na, mit sz�ltok hozz�?

�t�dik fejezet

S�t�t volt ezen a napon. Sz�rke felh�k vonultak lassan a v�-

ros felett, eltakarva a napot. Hajnali 6 �ra 15 perckor egy �l-
l�stalan n�ger munk�s, n�v szerint Albert G. Turner, megje-
lent az �t�dik k�rzet �rszob�j�n�l, �s egy kanna v�r�s fest�-
ket v�gott a bej�rati ajt�hoz. Azonban elfelejtette meglaz�tani
a fest�keskanna fedel�t, �gyhogy az behorpadt ugyan, de a
fest�k nem �ml�tt ki. Riker �s Obremski �rmesterek, mind-
ketten az �t�s k�rzet gyilkoss�gi csoportj�nak nyomoz�i, ta-
n�i voltak az esetnek, �s elkapt�k a palit. Vagyis megragadt�k
Albert G. Turner mindk�t karj�t, �s becipelt�k az �rszob�ra.
- �ljetek csak meg, diszn�k! - ord�totta Albert G. Turner.
- Csak rajta, �ljetek meg!
- Senki sem fogja meg�lni - mondta Obremski �rmester.
- K�sz vagyok meghalni! - �v�lt�tte Albert G. Turner.
M�r nyolc �r�ja k�sz�lt erre a jelenetre.
Albert G. Turner d�h�s, liheg� lehelete k�zelr�l �ri Riker
�rmestert.
- J�zusom, ez a balf�c�n t�kr�szeg!
- Nem, nem vagyok az - mondja Albert G. Turner elfulla-
d� hangon. De azt�n mindj�rt bebizony�tja, hogy hazudott:
el�rebukik, �s vagy k�tliternyi bort h�ny a padl�ra �s Riker
�rmester cip�j�re.
Riker �rmester d�h�sen mered a mocskos l�tv�nyra. -
Mondhatom, nagyszer� napunk lesz.

Keeley rend�rf�n�k m�r 7 �rakor bent volt a hivatal�ban.

Rosszul aludt, nem tudta elterelni gondolatait az el�z� nap
esem�nyeir�l. Nem a Rinzo fi� temet�se zaklatta fel, amelyet
� maga rendezett meg a legkisebb r�szletre is �gyelve, �s
amelynek lefoly�s�ra nagyon b�szke volt. Ink�bb az a h�t te-
lefonh�v�s izgatta, amelyet a polg�rmestert�l kapott, meg az,
hogy legal�bb �t hosszas megbesz�l�st folytatott Gruebner
fel�gyel�vel. A polg�rmester a kamionfosztogat�sok miatt
d�h�ng�tt, �s rettenetesen zabos volt a n�ger �rizetes hal�la
miatt. Nemsok�ra megkezdi �jrav�laszt�si kamp�ny�t, �s egy
nagyv�rosban manaps�g minden polg�rmester kit�rheti a
nyak�t azok miatt a probl�m�k miatt, amelyekkel a rend�rs�-
ge k�szk�dik.
Tudja, ugye, rend�rf�n�k �r, hogy ez az eg�sz �gy rossz f�nyt
vet r�m? Biztos vagyok benne, hogy meg�rti.
A polg�rmester sz�nd�ka f�lre�rthetetlen volt: gyors cse-
lekv�st k�v�n, ellenkez� esetben fejveszt�sre sz�m�that, vala-
mint �ltal�nos tisztogat�sra, szem�lycser�kre. Ami�ta csak
feln�tt, Keeley rend�r volt, �s m�r m�skor is �lt �t ilyen hisz-
t�rikus id�szakokat. Nagyon sok rendes embert ismert, akik
az�rt buktak el, mert p�nik t�rt ki a v�rosh�z�n. Nem szabad,
hogy vele is ilyesmi t�rt�nj�k.
- H�, megvan m�r az a lista? - ord�totta.
Terry Boyle �rmester sietett be hozz� a k�ls� szob�b�l egy
pap�rral a kez�ben. Boyle �rmester a f�n�knek sof�rje �s had-
seg�dje volt, �s a b�nbak szerep�t is bet�lt�tte. Ezenk�v�l
unoka�ccse is volt a f�n�knek, amit a rend�rs�gen senki sem
tekintett kifog�soland� csal�di protekci�nak. K�zel �s t�vol
sehol nem akadt senki, aki hajland� lett volna elcser�lni a be-
oszt�s�t Boyle-�vel. Egymilli��rt sem.
- M�r itt is van, f�n�k - mondta Boyle.
Keeley kikapta kez�b�l a pap�rlapot, �s �tfutotta.
- Ez az eg�sz?
- A fontosak mind rajta vannak. Nagyon sok embernek
van egy vagy k�t teheraut�ja, de ezek itt a nagyv�llalkoz�k.
- Ok�. Ker�tse el� Blackmant, a Hollandust �s Gormant.
Mondja meg nekik, hogy legyenek itt egy �rakor. Ha Dutch
m�g nem magyar�zta el nekik a dolgot, mondja meg neki,
hogy m�g a megbesz�l�s�nk el�tt ker�tsen r� sort.
- Rendben, f�n�k.
Keeley odadobta a list�t az asztal�ra, �s a szem�vege f�l�tt
n�zett Boyle-re.
- Volna egy kis tea odakint?
- M�r forr a v�z, f�n�k.
Boyle kisietett a szob�b�l.
Keeley a megcsontosodott szok�sok rabja volt. A reggeli
teaiv�s szertart�s�t �r�ks�g�l kapta. Sz�lei hozt�k magukkal
�rorsz�gi falujukb�l, �s ezt a szok�st olyan �nnep�lyesen ad-
t�k �t gyermekeiknek, mint egy vall�si trad�ci�t. Amikor
Boyle behozta a forr� v�zzel teli b�gr�t, Keeley pontosan
n�gy percig m�rtogatta bele a h�rom te�szacsk�t, tejet �nt�tt
hozz�, amit k�t p�pozott kan�lnyi cukor k�vetett. Majd k�-
nyelmesen h�trad�lt a sz�ken, �s kortyolgatni kezdte. Amikor
m�r egy cs�pp sem maradt a te�b�l, a b�gr�t az asztal sz�l�re
tette, �s egyszerre ny�lt a list��rt meg a telefonkagyl��rt.
Tony Arapata volt az els� a sorban, Delta Sz�ll�tm�nyoz�si
V�llalat. Keeley m�r sokszor tal�lkozott vele; magas, feh�r
haj� olasz, a legnagyobb sz�ll�tm�nyoz�k k�z� tartozott
Cleveland k�rny�k�n. Ugyanakkor a polg�rmesternek is leg-
f�bb p�nz�gyi t�mogat�ja.
- Tony? Itt Keeley rend�rf�n�k . . . - Kellemes �r hanglej-
t�ssel besz�lt, bizalom sug�rzott a hangj�b�l. - J�l tudom,
hogy mi mindent besz�ltek r�lunk mostan�ban, �s �szint�n
sz�lva nem hib�ztatlak benneteket. �gy t�nhet, mintha mi
csak �ln�nk a bab�rjainkon, �s a vil�gon semmit sem ten-
n�nk. J�l tudod, hogy ez nem jellemz� r�m. Az elm�lt hetek-
ben is sokat tan�cskoztunk, t�rt�k a fej�nket, �s ki is agyal-
tunk valamit, amivel felsz�moljuk ezt a kamionfosztogat�si
grimbuszt. Szeretn�m, ha te meg a t�bbi sz�ll�t�, akiknek
mindez sok bajt okozott, elj�nn�tek ide ma d�lut�n f�l kett�-
kor. Megfelel ez neked, Tony? Ok�, sz�val f�l kett�. Minden-
r�l t�j�koztatlak benneteket . . . Bet�r�l bet�re . . . a legna-
gyobb r�szletess�ggel, mert tudod, Tony, megbirk�zunk ezzel
a probl�m�val, m�ghozz� hamarosan.
H�t n�v szerepelt a list�n, �s Keeley rend�rf�n�k mind-
egyiknek elmondta ugyanezt a sz�veget. Az Interstate-n�l Ro-
ger Presleynek, a Webb V�llalatn�l Stanley Webbnek, a V�-
r�s Z�szl� c�gn�l Al Betk�nak, az Air-Hauln�l Sam Wiesen-
thalnak meg Joe Watkinsnak, aki a Ship-Shore Hauling veze-
t�je, �s Sam Donder�nak is.
- Mi a franc ez az eg�sz? - tette fel Dondero a k�rd�st annak
a majdnem ember nagys�g� poszternek, amely ott fityegett
egy sz�g�n az irod�ja fal�n, �s egy meztelen l�nyt �br�zolt. -
Mi a fen�re k�sz�l?
Harry Prochak csak vigyorgott, amikor f�n�ke letette a
kagyl�t. - Mi van?
- Keeley volt az, a Rohadt Keeley.
- No n�zd csak! A rend�rf�n�k felh�vja mag�t?
- Azt akarja, hogy menjek hozz� egy �rtekezletre. Azt �ll�t-
ja, hogy siker�lt megoldania a kamionfosztogat�sok probl�-
m�j�t. Na, mit sz�l ehhez?
Prochak megtapogatta a k�t�st a fej�n, �s elvigyorodott.
- Rem�lem, mindenkit elkapnak.
- Persze, biztosan . . . na, j�l van, hol is tartottunk?
Prochak odak�ny�k�lt Dondero �r�asztal�ra: - Sam, meg-
mondhatom mag�nak, hogy ilyet m�g nem l�tott eg�sz isten-
verte �let�ben. Tegnap kimentem oda, �s a cucc �ppen akkor
�rkezett. Sz�val megk�rdeztem Joey-t . . . s azt mondta, sz�r-
me�ru.
Dondero h�trad�nt�tte a sz�k�t, �s f�lrakta a l�b�t az �r�-
asztalra. - Sz�rme�ru?
- Aha. Nerc-, csincsilla- �s cobolyb�r�k valahonnan Colo-
r�d�b�l, vagy arr�l a t�jr�l. B�l�kban szedik le a rep�l�g�-
pekr�l.
- �gy eml�kszem, kor�bban kab�tokr�l volt sz�.
Prochak ut�lkozva r�zta meg a fej�t. - Kab�tokr�l? Csak
cumis bocik emelnek el kab�tokat, Sam. Hadd mondjam el a
v�lem�nyemet a kab�tokr�l. Zsid� sz�cs�k k�sz�tik el ezeket,
�s nem b�rj�k meg�llni, hogy a c�gjelz�s�ket r� ne tegy�k
mindenhov� a kab�tra, m�g a b�l�s�be is. Olyan szembesz�k�
ez, mint egy neonrekl�m. A sz�rme�ru tiszta dolog. Egyenest
a nyomorult �llatokr�l j�n. A kab�tok azonban biztosan a
sittre juttatj�k az embert. A sz�rme olyan, mintha a p�nz m�r
ott is lenne a banksz�ml�nkon.
Dondero felemelte jobb kez�t, �s a k�rm�t vizsg�lgatta. -
Megb�znak a sz�ll�t�ssal?
- Persze hogy meg, sim�n. Joey a diszp�cser, csak be kell
�llnunk, �s felrakodnunk.
- Nem hangzik rosszul. F�gg�ben tartjuk a dolgot, m�g
meghalljuk, hogy Keeleynek mi a mondanival�ja. De min-
denesetre sz�lj Johnnynak �s Charlie Greene-nek, mondd
meg nekik, hogy kor�n j�jjenek be.

- H�t ennyi az eg�sz, mi a v�lem�nyed r�la, Mike? - k�rdez-

te Gruebner.
Gorman a t�ny�rj�t �t�gette egy kan�llal. - Lehet, hogy be-
v�lik, ha szerencs�sek vagyunk. Mi a te v�lem�nyed, Dave?
Blackman tekintete a t�volba r�vedt. - Haz�rdj�t�k.
Ott szorongtak mindh�rman a Chester Avenue-n l�v� �tte-
rem bels� box�ban, csak k�t h�zt�mbnyire a kapit�nys�gt�l.
F�l egy volt, �s az asztalon haszn�lt t�ny�rok, ev�eszk�z�k,
jel��l annak, hogy �ppen megeb�deltek. Gruebner elgondol-
kodva r�gcs�lt egy darab kenyeret.
- Ha tudtok valami jobbat . . .
- J� terv ez - mondta Gorman. - Semmi olyasmi nem jut
az eszembe, ami jobb lehet�s�get k�n�lna a sz�munkra.
- Nekem sem - mondta Blackman egyet�rtve.
- Mintha csak horg�szni induln�nk - mondta Gruebner. -
Lehet, hogy lesz egy-k�t kap�s, �s a nagyf�n�k boldog lesz.
Tetszik neki a terv.
- Ok� - mondta Gorman.
Az, hogy Gorman keser� �s rosszkedv�en sz�tlan volt eb�d
k�zben, nem ker�lte el a figyelm�ket. Amikor fizettek,
Gruebner f�lreh�vta Blackmant.
- Mi a baj Mike-kel? - suttogta.
- Nem tudom. Valami b�ntja.
- Tudd meg, hogy mi az, l�gy sz�ves. Amikor �ssze�l�nk a
kamionosokkal, a magatart�sunkkal �s a besz�d�nkkel is ma-
gabiztosaknak kell l�tszanunk. Mike �gy viselkedik, mintha
most temette volna az �desanyj�t.
Gruebner a mennyezet fel� f�jta cigarett�ja f�stj�t.
- Te vagy a diplomata, nem �n.
Amikor Gorman fel�j�k indult a kassz�t�l, Gruebner meg-
c�lozta az �tterem v�g�n l�v� v�c�t, hogy mag�ra hagyja
Blackmant Gormannel.
- J�rjunk egyet - mondta Blackman. - Sz�ks�gem van egy
kis mozg�sra.
- Ne v�rjuk meg a Hollandust?
- � m�r att�l is kifullad, hogy a v�c�t�l elj�n id�ig. Gyere,
induljunk.
Sz�tlanul mentek egy h�zt�mbnyit. Leszegett fejjel a sz�llel
szemben. A forgalmi l�mpa az �tkeresztez�d�s k�zep�n a ma-
gasban, er�sen himb�l�dzott. Piros sz�nnel kacsingatott r�juk.
- Mire ment�l Godansky anyj�val? - k�rdezte Blackman
csak �gy mell�kesen.
- Rendben ment - felelte Gorman.
- �tvette a fia holttest�t?
- Nem.
- Mi�rt nem? M�g mindig Dempseyt akarja megn�zni?
- K�r�lbel�l ez a helyzet.
- Megmondtad neki, hogy a t�rgyal�son l�thatja majd az
illet�t? - Gorman a k�zleked�si l�mp�t b�multa, v�rta, hogy
mikor v�lt �t. - Mikor lesz a t�rgyal�s, Mike? Szerd�n?
- Egy kicsit . . . halogatom.
- �s mi�rt?
- M�g egyszer ellen�rizni akarom Dempsey �s Rich vallo-
m�s�t, miel�tt �tadn�m az anyagot a ker�leti �gy�sznek.
- Mi�rt, mi nem stimmel?
A l�mpa r�g z�ldet mutatott, de Gorman nem l�pett le a
j�rd�r�l.
- Lehet, hogy van n�h�ny . . . ellentmond�s - mondta las-
san. Egyel�re nem szeretn�k besz�lni err�l, Dave.
Blackman megmerevedett. - Ne csin�lj m�r velem ilyesmit,
Mike. Ha valami probl�ma van, akkor Dutchnak meg nekem
jogom van hozz�, hogy tudjak r�la. Neked k�teless�ged, hogy
t�j�koztass.
- Hagyj egy kis id�t, Dave. Nem vonhatom be az �gybe az
eg�sz kapit�nys�got . . . legal�bbis addig nem, am�g nem l�-
tom tiszt�n a t�nyeket.
- Nem er�ltetlek. Biztos vagyok benne, hogy amit teszel,
az �gy lesz helyes.
- Adja isten! �n is rem�lem - mondta Gorman, �s elindult
�t az �ton. A l�mpa m�r pirosat mutatott, �s egy teheraut�-
nak hirtelen kellett f�keznie.
- Sz�d�lt gyalogosok - morogta, amint a k�t fel�gyel� �t-
futott a keresztez�d�sen a kapit�nys�g impoz�ns �p�lete fel�.

A sz�ll�t�v�llalatok tulajdonosai elfoglalt emberek voltak, �s

amikor Keeley rend�rf�n�k meg a h�rom fel�gyel� bel�pett a
harmadik emeleti tan�cskoz�terembe, 1.30-kor, m�r az �r�ju-
kat n�zegett�k.
- J�, hogy valamennyi�ket itt l�tom - mondta Keeley.
Al Betko a maga sz�znegyven kil�j�val k�nyelmetlen�l
f�szkel�d�tt egy �sszecsukhat� f�msz�ken, amely csak nehe-
zen b�rta el a s�ly�t.
- Itt vagyunk - morogta -, akkor h�t rajta, kezdj�k el.
A m�lt h�napban h�rom sz�ll�tm�nyt vesztettem, �s a biztos�-
t�si gazemberek az�ta is a nyakamon �lnek. Minden eset
ut�n h�sz sz�zal�kkal emelik a d�jat. Az �rd�gbe is, maguk
mi a csod�t k�sz�lnek tenni az �gyben?
- �s vajon maguk mi a csod�t tesznek? - l�tt vissza Kee-
ley. Logikusan n�zve, ez volt az a pillanat, amikor belefogha-
tott kedvenc okfejt�s�be. Tizen�t percig abba se hagyta. Igye-
kezett bel�j�k verni, hogy a b�n�ld�z�s k�toldal� dolog.
- . . . a rend�rs�g csak ennyit tehet. Minden egyes �llam-
polg�rnak felel�ss�ge, k�teless�ge, hogy alkalmaz n�h�ny ele-
mi �vint�zked�st. Bez�rja a lak�sa ajtaj�t, lez�rja a kocsij�t,
biztons�gos helyen tartja a p�nzt; a b�n�z�s elleni harc legjobb
m�dja a megel�z�s.
A kamionosok k�z�l t�bben �s�toztak. Ezt a besz�det m�r
nagyon sokszor hallott�k, d�szeb�deken a Rotary Klubban �s
m�s k�z�leti esem�nyek alkalm�val, amikor Keeley rend�rf�-
n�k volt a megh�vott sz�nok.
- . . . Az �llampolg�roknak v�llalniok kell a feladat fele r�-
sz�t. Nem v�rhatnak mindent a rend�rs�gt�l. A b�n�z�si sz�-
zal�k csak akkor cs�kken, ha az emberek val�ban megnehez�-
tik a b�n�z�k sz�m�ra a tettek elk�vet�s�t. Ezzel pedig el�r-
keztem ahhoz, ami kifejezetten magukra vonatkozik. Mi�rt
nem szereltettek a kocsijaikra m�r eddig is biztons�gosan m�-
k�d� riaszt�berendez�st? Vagy mi�rt nem alkalmaznak embe-
reket, akik pusk�val �gyelnek arra, hogy az �rt�kes �ru c�lba
�rjen? Maguk nehez�thetik meg igaz�n a fosztogat�sokat.
- Pr�b�lkozunk - mondta Tony Arapata. - De azt szeret-
n�nk tudni, hogy maguk rend�r�k mit terveznek.
Zajos helyesl�s hallatszott.
- Igenis, erre v�laszoljon Keeley - ki�ltotta Dondero. -
S�lyos k�rokat szenvedtem az elm�lt h�napokban. Hat . . .
h�t aut�mat rabolt�k ki, �s maguk rend�r�k egyetlen egy gya-
n�s�tottat se tudtak produk�lni.
- Ezut�n m�r nem �ssz�k meg - jelentette ki Keeley. -
A kamionfosztogat�s olyan ritka lesz errefel�, mint a postako-
csirabl�s !
- Majd akkor hiszem, ha l�tom, f�n�k - mondta Dondero.
- M�r m�skor is hallottunk ilyen sz�lamokat.
- Most viszont elhiheti, Sam. - Keeley intett Gruebnernek,
hogy � k�vetkezik. - Gruebner fel�gyel� el fogja magyar�zni
a koncepci�nkat, azt�n k�szek vagyunk minden k�rd�s�kre
v�laszt adni.
Gorman a falnak t�maszkodva �llt, �s az emberek arc�t ta-
nulm�nyozta, mik�zben Gruebner elmondta nekik, hogy a
kapit�nys�g a fosztogat�sok ellen k�l�nleges osztagok szerve-
z�s�t hat�rozta el. A nyomoz�k olyan csapatait, amelyeknek
egyetlen feladata lesz: sz�tverni ezt a nyilv�n j�l szervezett
band�t. Hosszasan besz�lt, olyan kifejez�seket haszn�lva,
mint "�sszehangolt er�fesz�t�sek" meg "koordin�ci�s z�n�k".
Speci�lis "elektromos jelz�szerkezeteket" szerelnek majd
minden kamionra, kis k�lts�ggel, arra a c�lra, hogy az ugyan-
csak j�l felszerelt aut�kon, amelyeket az eml�tett brig�dok
haszn�lnak, azonnal �rtes�ljenek r�la, ha valahol fosztogat�s
kezd�dik, �s arra is k�pesek legyenek, hogy meg�llap�ts�k,
pontosan hol van �ppen a bajba jutott teheraut�.
Gorman elnyomott egy mosolyt, mert Gruebner olyan st�-
lusban besz�lt, amilyenben a krimik h�rneves hekusai szok-
tak. A kamiontulajdonosokra azonban �ppen ez hatott. Arc-
kifejez�s�k lelkes �rdekl�d�sr�l tan�skodott.
- H�t ez a mi elgondol�sunk - fejezte be Gruebner. - A le-
geslegmodernebb technikai felszerel�ssel fogunk hozz�, �s
tudjuk, hogyan kell azt alkalmazni.
Al Betko f�szkel�d�tt k�nyelmetlen sz�k�n. - Nem mon-
dom, hogy meg�rtem, Gruebner, de j�l hangzik, amit mond.
- Igen - mondta Dondero -, de mennyi id� kell a beind�t�-
s�hoz?
Gruebner elgondolkodva h�zogatta a f�lcimp�j�t. - Becs-
l�sem szerint . . . t�z nap.
- Mondjon ink�bb k�t hetet - sz�lt k�zbe Blackman. - Ki
kell k�pezn�nk az embereket . . . be kell szerelni a felszere-
l�st.
- T�z nap lesz �s punktum - mondta Keeley hat�rozottan.
- M�g akkor is, ha �jt nappall� t�ve kell dolgoznunk rajta.
- Gratul�lok! Ez a helyes besz�d, f�n�k - mondta Sam
Wiesenthal, az Air-haul Trucking v�llalat tulajdonosa, mik�z-
ben h�tratolta sz�k�t �s fel�llt. - J� �rz�s tudni, hogy a rend-
�rs�g int�zkedik. A magam r�sz�r�l k�sz�netet mondok, m�r
�gy el�re is. Ki csatlakozik hozz�m?
- A pokolba is, persze, hogy csatlakozunk - mondta Al
Betko, �s nagy nehezen cipelte hatalmas test�t az ajt� fel�. -
Ha felg�ngy�l�tik ezt a band�t, adok egy kit�ntet�st maguk-
nak.
- Nem kit�ntet�sek�rt dolgozunk - mondta Keeley �rzel-
g�sen -, �ppen csak tessz�k a k�teless�g�nket.
A kamionosok kivonultak a teremb�l, szivarf�st felh�je �s
szakmai dum�juk hangjai k�vett�k �ket a folyos�n. Keeley �s
Gruebner elk�s�rte �ket a felvon�ig. Azt�n visszat�rtek a ta-
n�csterembe, ahol Gorman �s Blackman v�rakozott.
- Mit gondolsz, Mike? - k�rdezte Keeley.
Gorman v�llat vont. - Lehet, hogy a b�n�s �ppen k�z�l�k
az egyik. �gy r�n�z�sre nem lehet meg�llap�tani. �gy l�tszott,
hogy valamennyien �r�lnek a terv�nknek . . . vagy tal�n an-
nak, hogy t�z napig m�g szabad a v�s�r.
- Ezer doll�rt tenn�k r�, hogy k�z�l�k val� �ll a fosztoga-
t�sok h�tter�ben. Minden egyes fosztogat�sn�l tapasztalni le-
hetett a bennfentess�get.
- Betko nem el�g d�rzs�lt - mondta Gruebner. - Arapat
t�l okos, Wiesenthal pedig egy rabbi fia, nem olyan ember,
aki ilyesmit tenne . . .
Keeley hangos mordul�ssal v�gott k�zbe. - Nem �rdekel
engem az sem, ha mag�nak a r�mai p�p�nak a k�lyke. �vi
egymilli� doll�ros tiszta bev�telt hoz� v�llalkoz�s ez. �s ha
ilyen nagy �sszeget lehet keresni . . . - a t�bbiekre b�zta a
mondat befejez�s�t. - Milyen gyorsan vagytok k�sz az indu-
l�sra, Mike?
- Ma est�re, gondolom, de holnapra biztosan.
- Ma este - mondta Blackman.
- H�ny osztagra sz�m�tasz?
- Eredetileg t�zet kalkul�ltam - felelte Gruebner -, megt�r-
gyaltuk az �gyet, �s Mike szerint a maximum, amire sz�ks�-
g�nk van, tizen�t; h�rom, esetleg n�gy ember mindegyikben.
Keeley r�gim�di �r�t h�zott el� a zseb�b�l. - K�s�re j�r, fi-
�k. J� lesz, ha nekifogunk, ha azt akarjuk, hogy ma este m�r
menjen a dolog.
- Be akarom vonni Dempseyt �s Richt is. - Gorman sem-
mibe vette Blackman csod�lkoz� pillant�s�t, �s csak Keeley-t
figyelte.
A f�n�k morogva mondta: - K�t szabadnapot adtunk ne-
kik, �s ebb�l huszonn�gy �ra m�g h�travan. Elegen vagyunk
an�lk�l is, hogy �ket ber�ngatn�nk.
- Sz�ks�gem van a tapasztalatukra, k�l�n�sen Jimmyre.
Az a sz�nd�kom, hogy �n vezetem az akci� sor�n az egyik
osztagot, �s szeretn�m, ha � velem lenne.
Gorman m�r indult is, miel�tt m�g b�rki kifog�st emelhe-
tett volna, vagy k�rd�st tehetett volna fel. Keeleyt megh�k-
kentette Gorman hirtelen t�voz�sa.
- A pokolba is, ennek meg mi baja van?
- Semmi - mondta Blackman -, csak sok gond gy�tri.
Keeley d�rm�gve mondta: - Furcs�n viselkedik. A ker�leti
�gy�sz egyre s�rget. Mike m�g nem adta be a jelent�s�t arr�l
a l�v�ld�z�sr�l, az �gy�sznek pedig m�r a vizsg�l�b�r� el�
kellene t�rnia az esetet. Pedig egyszer� �gyr�l van sz�, ugye-
b�r?
- Azt hiszem - mondta Blackman sz�ntelen hangon.
- Nah�t akkor m�r be kellett volna adnia azt a jelent�st.
Te a tiedet el�g gyorsan beadtad, pedig az mennyivel bonyo-
lultabb dolog. - Atyailag v�llon veregette Blackmant. - M�g-
hozz� egy �tkozottul tisztess�ges jelent�st adt�l be, Dave. Ha
az emberiess�gnek csak egy kis szikr�ja is van az esk�dtek-
ben, akkor �gy d�ntenek, hogy Murphy indokoltan cseleke-
dett. Tulajdonk�ppen mit tegyen az ember, ha egy meztelen
buzi nekiront? Egy norm�lis ember term�szetes reag�l�sa
volt, amit tett.
- Murphy rend�r - mondta Blackman ridegen. - El lehet
v�rni t�le, hogy m�sk�pp reag�ljon. Ell�khette volna mag�t�l
azt az �rizetest.
Keeley levette a kez�t Blackman v�ll�r�l. - Ezt �n is tudom
- mondta pattogva. - Elolvastam a jelent�st.
Murphy k�zrend�r nem volt rossz zsaru, ennek mindketten
tudat�ban voltak. �ppen csak a k�r�lm�nyek �ldozata lett,
�sszeroppant feladat�nak �lland� nyom�sa alatt. Most val�-
sz�n�leg az ember�l�s v�dj�val kell szemben�znie, �s olyan
f�rfiak �s asszonyok fogj�k meg�t�lni, akik semmit sem tud-
nak arr�l, hogy nap mint nap milyen fesz�lts�gben dolgozik.
Egyes rend�r�k azzal enyh�tik ezt a stresszt, hogy ber�gnak
vagy csalj�k a feles�g�ket, esetleg meccsre j�rnak, nagy �g,
valamivel csak ellens�lyozniok kell a neh�z szolg�latot.
Murphy azonban odacsapott, �s egy ember meghalt. Erre
nincs ments�g: egy ember meghalt.
Keeley h�tat ford�tott, tart�sa megg�rnyedt.
- Fogjunk hozz�. Sok mindent kell megszervezned, azt
akarom, hogy minden sim�n menjen.
- Mint a karikacsap�s? - mondta Blackman.
Keeley elvigyorodott. - Igen, Dave, pontosan �gy, mint a
karikacsap�s.

Gorman meg�llt a b�n�gyi laborat�riumn�l. Fisher �s egy

technikus gipszbe �nt�tt ker�knyomot vizsg�lgattak. Egy bal-
eset helysz�n�r�l hozt�k be.
- Otto hol van? - k�rdezte Gorman.
- Szund�t egy kicsit - mondta Fisher. Odapillantott a tech-
nikusra, �s k�zelebb l�pett Gormanhez, aki az ajt�ban �llt. -
A komputer�sszegez�s valamivel tov�bb tart, mint sz�m�tot-
tuk. �pp most besz�ltem telefonon az unokatestv�remmel.
Legkor�bban holnap d�lben tudja ideadni, amire v�runk. Saj-
n�lom, de az ilyen adatok programoz�sa egy�ltal�n nem
k�nny�.
- Rendben - mondta Gorman -, mindent �tadott neki?
- Igen, uram. Az eg�sz dosszi�t.
- Amint hallanak valamit, mondja meg Ottonak, hogy h�v-
jon fel.
- Term�szetesen.
Gorman csal�dott volt, de semmit sem tehetett az �gyben.
V�gigment a folyos�n, �s befordult a rabl�si r�szleg szob�j�-
ba. Daley �rmester volt az �gyeletes. K�ny�k�lve alaposan
belemer�lt a b�n�gyi jelent�sekbe, hogy feldolgozza a restan-
ci�t. Winshaw az �r�g�pn�l �lt, k�t hossz�, csontos ujj�val p�-
ty�gtetett.
- Hogy ment a kihallgat�s?
- Rettenetesen - mondta Daley, de fel sem n�zett. - A n�
az eg�sz �lett�rt�net�t elmondta nek�nk.
Winshaw keser�en felnevetett. - Max Godansky n�gy kil�
harminc volt, amikor megsz�letett, �s egy�ves kor�ig szoptat-
ta.
Gorman nekid�lt Daley �r�asztala sz�l�nek, �s elcsent egy
cigarett�t.
- Ok� . . . �s ezen k�v�l?
Daley h�trad�nt�tte a sz�k�t, �s a mennyezetet n�zegette.
- L�ssuk csak . . . az eg�sz �gy r�mlik fel el�ttem, mint egy
hom�lyba vesz� �lom . . . �n felteszem a k�rd�st Lewandows-
kinak angolul ... Lewandowski tov�bb�tja lengyel�l... az
�regasszony t�bb mint egy f�l�r�t besz�l ... azt�n Lewan-
dowski k�zli vel�nk, hogy Maxnek boldog gyermekkora volt.
Felteszek m�g egy k�rd�st, tudja olyasmit, hogy kapcsolatban
�llt-e Max valamilyen band�val, mire a n� elmondja Lewan-
dowskinak, hogy Max galambokat teny�sztett, �s egy k�rus-
ban �nekelt. A sz�v�nk majd megszakadt. Ilyen emberek nin-
csenek is a vil�gon.
- Mit mondott arr�l a f�rfir�l, aki megl�togatta �ket, ami-
kor Max beteg volt?
- Tulajdonk�ppen csak ennyit mondott - felelte Winshaw.
- Egy f�rfi t�bbsz�r is j�rt n�luk. Pont. Felizgatta a kisfi�t, �s
ez�rt az asszonyban gy�l�let �bredt ez ir�nt az ember ir�nt.
Nem, sohasem l�tta m�g azel�tt �s az�ta sem. Egy f�rfi, sz�r-
ke �lt�nyben, ez minden.
- El�g a h�ly�sked�sb�l.
- Hadd pihenj�nk egy kicsit - mondta Daley -, elpocs�-
koltuk a d�lel�tt�nket.
- J�v�tehetik, ha elv�geznek valami hasznosat ma este.
Fosztogat�s elleni osztagokat szervez�nk, maguk mindketten
az �n csoportomban lesznek.
Daley nem �rtette a dolgot. - Mi az, hogy fosztogat�s elleni
osztag?
Gorman felvett az asztalr�l egy �ngy�jt�t, amelyet Daley
nehez�kk�nt haszn�lt. - Teheraut�-csapd�kr�l van sz�, a ra-
kom�ny pedig fegyverekb�l �ll. Tizen�t brig�d j�rja az uta-
kat, a sztr�d�kat. Lehet, hogy szerencs�nk lesz, ki tudja?
Daley m�rgel�d�tt. - H�t ezt meg ki agyalta ki?
- Dutch fel�gyel� . . . �s a f�n�k �ld�s�t adta r�. Ne aka-
d�koskodjon.
- Isten ments, dehogy! Szeretj�k az ilyen feladatokat,
ugye, James?
- Persze - mondta Winshaw.
- Nyolckor indulunk. - Gorman m�r ment is az ajt� fel�,
azt�n meg�llt, hogy h�tran�zzen. - Dempsey is vel�nk j�n.
Daley m�r kinyitotta a sz�j�t, de azt�n nem sz�lt semmit,
Winshaw pedig r�csapott az �r�g�pe oldal�ra.
- Sohasem b�jtam ki semmi al�l, ami�ta csak a rend�rs�g-
n�l vagyok, de a fen�be is, nem akarok ott lenni ennek a m�-
ni�kusan l�v�ld�z� szem�tl�d�nak a k�zel�ben. Komolyan
mondom ezt, Mike.
- Nyugodj meg - mondta Daley.
Winshaw d�h�s tekintetet vetett a t�rs�ra. - Igaz�b�l ne-
ked is ez a v�lem�nyed, �s ezt magad is j�l tudod. Nem tetszik
nekem az �tlet, hogy ott legyek egy ilyen gazember mellett,
amikor fegyver van a kez�ben.
- Megmondtam, hogy mi a feladat. Nincs ellenvet�s -
mondta Gorman. - Ott lesztek ti, �n, Bob �s Dempsey. Bel�-
l�nk �ll az osztag . . . Ez v�gleges.
Winshaw m�g motyogott valamit az orra alatt, �s keserves
arccal b�multa az �r�g�p�t.
- Ok�, fel�gyel�! De �n majd legh�tul �l�k abban a j�r-
g�nyban.
- Ahogy gondolja - mondta Gorman, amikor kiment a
szob�b�l. Daley a folyos� v�g�n �rte utol.
- Egy pillanat, Mike. - Karon ragadta �s f�lrevonta. -
Hossz� ideje vagyunk m�r bar�tok, �s mindig �szint�k vol-
tunk egym�shoz. Mi baj van Dempseyvel?
- Semmi. J� hekus, �s azt akarom, hogy vel�nk legyen.
Az �rmester arca merev maradt. - �n nem err�l besz�lek.
Tegnap reggel �ta furcsa gondolatok motoszk�lnak bennem.
Biztos tudja, hogy mit �rtek furcsa gondolatok alatt.
- Az ilyen meg�rz�sek nem sokat jelentenek.
- Nincs igaza. Ebben a szakm�ban az ilyesmi a legfonto-
sabb. Valami �gy vibr�l bennem, mintha minden idegsz�lam-
ba �ramot vezettek volna. Akarja tudni, hogy mire gondol-
tam, mikor ma reggel az �regasszony �sszevissza fecsegett?
Dempseyre gondoltam, �s azon t�n�dtem, hogy �lt-e m�r � is
abban a szob�ban? - Daley elengedte Gorman karj�t, �s ar-
r�bb l�pett. - Mondja meg nekem, ha csupa marhas�got be-
sz�lek, Mike. Mert abban rem�nykedem, hogy ez a helyzet.
K�t �gyv�d k�zeledett nagy l�ptekkel a folyos�n, hangosan
besz�lgetve.
- Megmondtam neki, hogy �n nem vagyok isten. Meg-
mondtam neki, Larry biztos hat majd r�juk a v�d�besz�d-
del . . . �t �v lesz, tizen�t helyett . . . Mi az �rd�g�t akar m�g?
- Tudom, tudom . . . - nyavaly�s egy marha.
Ezzel befordultak a v�c� fel�, �ntelt fennh�j�z�sukat ma-
gukkal vitt�k a vizeld�be.
- Nos, - k�rdezte Daley halkan.
Gorman kem�ny tekintetet vetett r�. - H�vd fel Lewan-
dowskit. Mondd meg neki, hogy hozza ide Mrs. Godanskyt
7.30-ra. Azt akarom, hogy �szrev�tlen maradjon, �s olyan he-
lyen legyen, ahonnan l�thatja az embereket, amikor n�vsorol-
vas�sra felsorakoznak.
Daley olyan nagyot l�legzett, hogy s�hajt�snak is beillett. -
Ok� . . . fel�gyel�.
- De vigy�zz, Bob, csak te meg Lewandowski tudjon err�l.
Winshaw-nak egy mukkot sem. Rendes fick�, de lobban�-
kony.
- �gy lesz - mondta Daley, �s gyors l�ptekkel t�vozott.
Lettek volna m�g k�rd�sei, amelyeket fel szeretett volna ten-
ni, de megl�tta a k�nl�d�st Gorman tekintet�ben. Ez megd�b-
bentette, �s amikor visszat�rt a szob�j�ba, elny�lt a sz�k�n, �s
keser�en b�multa az el�tte tornyosul� b�n�gyi jelent�sek hal-
maz�t, azokat az �gyeket, amelyek megold�s�ra sohasem ke-
r�lt sor.
Winshaw r�n�zett, �s froclizva �gy sz�lt: - Mi�rt szaladt�l
ut�na, hogy pitizz�l?
- James - mondta halkan -, fogd be a sz�d, mert beverem.

Hatodik fejezet

A nappali f�ny k�zigr�n�tk�nt robbant Johnny fej�ben, ami-

kor kit�molygott a h�l�szob�b�l. H�ny �ra lehet? Reggel
van? Vagy d�l? Ez a nap is rosszul kezd�dik, azt mindenk�p-
pen tudta. Hom�lyosan eml�kezett r�, hogy amikor fel�bredt
- a napnyugta f�nyei m�r ott �gtek az ablakon -, hangos vit�-
ba keveredett Nikkivel, azt�n gyorsan lehajtott n�h�ny poh�r-
ral, �s j�tt az �nk�v�let. Nikki azt mondta, hogy elhagyja, de
m�g most is ott volt, a d�v�nyon �lt hajcsavar�kkal a fej�n.
- Sz�p t�led, hogy egy�ltal�n felkelsz - mondta az asz-
szony.
Johnny kiment a konyh�ba. A k�v� gondolat�t�l h�borog-
ni kezdett a gyomra. A teste hideg v�zre v�gyott. Egy jeges fo-
ly� krist�lytiszta �raml�s�ra. Arra, hogy beleugorhasson,
hogy kinyithassa a sz�j�t �s hagyja, hogy a gyorsan �rad� v�z
ki�bl�tse a test�t, a gondolatait. A h�t�szekr�nyben h�tul ta-
l�lt egy �veg �sv�nyvizet. Ujj�val felp�ccintette a z�r�kupa-
kot. Ez az apr� teljes�tm�ny is nagyon j�lesett neki. Sz�z-
sz�mra nyerte meg a fogad�sokat annak idej�n s�r�s�vegek-
kel. John Davisnek volt a leger�sebb h�velykujja a l�gier�n�l.
Nagyot h�zott az �sv�nyv�zb�l, �s mag�val vitte az �veget a
nappaliba.
- H�ny �ra van?
- Nem mindegy? - felelte Nikki �les hangon. - A kocsm�k
m�r nyitva vannak, ha ez aggaszt.
- D�g�lj meg - mondta minden rosszindulat n�lk�l.
Nikki tapogatta, hogy megsz�radt-e m�r a haja, �s kezdte
kiszedni a csavar�kat.
- Csin�ljunk valamit.
Johnny mereven �lt egy sz�k sz�l�n, az �veget d�delgetve. -
P�ld�ul mit?
- Nem tudom . . . b�rmit. Ma �jszaka nem kell bemennem
a bolhacirkuszba. Sz�vjunk valahol egy kis friss leveg�t.
Johnny kin�zett az ablakon. A felh�k egym�st kergett�k az
�gen.
- B�relhetn�nk egy cs�nakot - mondta. - Vitorl�zhatn�nk.
- �h, ez nagyszer�. �gy k�pzelem el az igazi sz�rakoz�st:
n�zem, amint te a korl�tra hajolva h�nysz.
- �n sohasem vagyok tengeribeteg - mondta Johnny m�l-
t�s�gteljesen. - J� tenger�sz vagyok.
- J� r�szeg tenger�sz.
- Gyorsan kij�zanodom - kiitta, ami m�g az �vegben volt,
�s hangosan b�f�g�tt.
- Diszn�!
- Bocs�nat. - Kivitte az �veget a konyh�ba, �s bedobta a
mosogat� alatti szemeteszs�kba. Kinyitotta a h�t�szekr�nyt,
kivett egy liter tejet, a fel�t megitta a kartonb�l. Sokkal job-
ban �rezte m�r mag�t.
- Johnny.
- Mi van?
- Csin�ljunk valamit.
Nikki a haj�t f�s�lte, amikor Johnny visszaj�tt a nappaliba.
M�zsz�n� hull�mokban omlott csupasz v�ll�ra. Most vette
csak �szre, hogy az asszonyon nincsen semmi, csak egy t�r�l-
k�z�t csavart a derek�ra, ak�r egy sz�rongot.
Johnny le�lt mell�. - Amihez csak kedved van.
Nikki fel�je fordult, a t�r�lk�z� lehullott a derek�r�l.
- Aut�zhatn�nk egyet. V�gigmehetn�nk a t�parton, vagy
arra a vid�kre, ahol a mennonit�k laknak. B�rhov�, csak el
innen. B�d�s ez a v�ros, mintha egy nagy m�anyag szemetes-
zs�kban �ln�nk.
Johnny a n� l�b�nak simas�g�t b�multa, �s azt a s�t�t m�-
lyed�st, ahol a k�t combja �ssze�rt. Kisz�radt a torka. - Per-
sze - mondta -, csak el inn�t.
- Sam besz�lt nekem egy vend�gl�r�l, ahol j� s�lteket k�-
sz�tenek. Sandusky k�zel�ben. Vagy t�l messze van ahhoz,
hogy ott egy�nk?
- Nem . . . nincs t�l messze.
- H�t akkor mit sz�lsz hozz�?
- Persze, Nikki . . . persze. - Az asszony meztelens�ge m�g-
nesk�nt vonzotta lefel�. Ajk�val meg�rintette Nikki combj�t.
A n� Johnny arc�hoz d�rzs�lte a l�b�t. A f�rfi megr�szeg�lt,
hirtelen er�s v�gy t�madt benne, hogy nekiessen a n�nek.
- H�! Te tigris! - suttogta az asszony.
- Nikki . . . Nikki . . . - a karj�val �tkarolta, al�ny�lt �s �gy
h�zta k�zelebb a sz�j�hoz. Az asszony ny�gd�cselt az �lvezet-
t�l, ujjaival belet�rt a f�rfi haj�ba, ir�ny�totta �s simogatta.
Megsz�lalt a telefon. Johnny felemelte a fej�t.
- Ne - mondta Nikki. - Hadd cs�ngj�n.
A f�rfi mereven n�zte a k�sz�l�ket. Rem�lte, hogy majd
csak elhallgat, de a cs�ng� egyre sz�lt. Fel�lt, �s odany�lt a
kagyl��rt.
- Hall� - mondta rekedtes hangon.
Prochak volt a vonalban. - J� sok�ig tartott.
- Dolgom volt.
- Dugd ide a pof�dat . . . Sam azt mondja, ma este akci�nk
lesz.
- Ilyen hamar? Meg�r�lt?
- Mondd meg neki te. Seggfej!
Nikki odam�szott mell�, sz�th�zta a k�peny�t, �s ujjaival
birizg�lni kezdte.
- Mondd meg neki, hogy menjenek a pokolba - suttogta
az asszony a f�l�be.
- Szabadnapot veszek ki - mondta Davis.
- Marhas�g - felelte Prochak. - Itt kell lenned, �tadtam az
�zenetet. - Letette a kagyl�t.
- Harry . . . v�rj egy picit . . . - De a telefon m�r s�ket volt.
- Nos? - k�rdezte Nikki.
- Nikki . . . - lihegte �s ny�lt ut�na. - Nikki . . .
Az asszony azonban elengedte, �s talpra ugrott. Johnny m�g
mindig pr�b�lta el�rni. - Nikki . . . k�rlek . . . miel�tt elme-
gyek.
- Menj �s k�sd fel magad - mondta a n�, �s �tvonult a h�-
l�szob�ba.
Johnny egy ideig m�g ott maradt t�rdelve. Tulajdonk�ppen
ezt �rdemelte.

Megeredt az es�. Dondero �ton volt a v�ros fel�. J�l van ez

�gy, gondolta. Az es� megk�nny�ti a dolgot. Amikor esik, a
sof�r�k nem l�tnak m�st, csak aut�juk sz�lv�d�j�nek a tiszt�-
t�j�t. Ilyenkor �gy vezetnek, hogy mereven el�reb�mulnak.
Ak�r �tven embert is meggyilkolhatn�nak egy aut�p�lya
ment�n, �s egyetlen sof�r se venn� �szre. Gy�ny�r� ez az es�,
remek ez a nap.
- T�z nap! - ord�totta. A zsaruk nagyszer�ek voltak. Ez a
t�z nap mennyei aj�nd�k. Miut�n Keeley k�z�lte vel�k a j�
h�rt, Dondero kihajtott Shaker Heightsbe, hogy elmondja
Guido Franchininek. Udvariass�gi gesztus volt ez, de azt is
akarta, hogy valaki gyorsan �tvegye t�le a sz�rme�rut. Don-
dero j�l tudja, hogyan kell elhelyezni gyorsan az italokat . . .
de a sz�rm�t?
Toled�ban van Gambini. Majd felh�vom.
Guido mindent tudott.
J� �rz�s volt, hogy az ember r�sze egy olyan szervezetnek,
amely tudja, hogyan kell lebonyol�tani az �zleteket. N�h�ny
�r�val a rabl�s ut�n a sz�rm�k m�r Toled�ban lesznek, �s to-
v�bbi n�h�ny �ra m�lva m�r �t is alakulnak: kab�tokat, bo�-
kat, dr�ga �s kinyomozhatatlan holmikat k�sz�tenek bel�le.
A sz�l miatt r�zs�tosan hullott az es�. A Shaker Boulevar-
don csak igen lassan haladtak az aut�k, de Dondero mit sem
t�r�d�tt ezzel. Benyomta a magn� gombj�t, �s egy Sinatra-
egyveleget hallgatott, halkra �ll�totta be a hangot, hogy ne za-
varja �t telefon�l�s k�zben. Felh�vta az �gyv�dj�t, egy n�j�t,
aki Lakewoodban lakott; azt�n a szab�j�t; id�pontot besz�lt
meg a borb�ly�val, �s a s�rga f�ldig leszidta azt a h�snagyke-
resked�t, aki legut�bb t�l magas �rat sz�m�tott a mulat�nak
sz�ll�tott h�tsz�n�rt. Prochakot is h�vta, hogy biztos legyen
benne, �tadta-e az �zeneteit Johnnynak �s Charlie Greene-
nek. Sinatra �nekelt, az ablakt�rl�k sziszeg� hangot adtak, �s
a f�t�s duruzsolt. Azzal a feh�r telefonnal int�zte mindezt,
amely ott volt a jobb keze �gy�ben. Ez a maxim�lis k�nyelem.
A hatalmas Eldorado kocsi volt a hivatala, otthona, ez ny�j-
tott v�delmet sz�m�ra a hideg �s az es� ellen. Apr� kis sajn�-
latot �rzett, amikor v�g�l bekanyarodott a Dondero Sz�ll�t-
m�nyoz�si V�llalat parkol�j�ba.
Az irod�j�ban m�r v�rtak r�: Harry Prochak, Charlie
Greene, Johnny Davis, Al Summers �s Fred Bolen. A leg�ny-
s�g.
- Hogy �llnak a dolgok?
- Remek�l - mondt�k -, egyszer�en remek�l, Sam. - Csak
Johnny hallgatott. G�rnyedten �lt az egyik sz�ken, �s a pad-
l�t b�multa.
- Mi baj van, Johnny?
- Semmi.
- Szabadnapot akart m�ra - mondta Prochak.
Davis gyilkos tekintetet vetett r�. - Itt vagyok, h�t nem?
H�t ezek azt�n nem nagyon szeretik egym�st, gondolta
Dondero, amikor le�lt az �r�asztal�hoz. Azt is tudta, hogy mi-
�rt. Prochak feles�ge �gy n�zett ki, mint egy buld�zer. Puszta
irigys�gr�l van itt sz�, �s Dondero m�g �nt�tt is egy kis olajat
a t�zre, csak �gy a zr� kedv��rt.
- Ha nekem olyan feles�gem lenne, mint Nikki, egyhavi
szabads�got k�rn�k. Mit sz�lsz hozz�, Harry? Mit csin�ln�l,
ha neked lenne olyan klassz csajod otthon?
Prochak azzal volt elfoglalva, hogy egy cigarettapap�rt
szedjen le az als� ajk�r�l, �s morcosan b�multa a falra kit�-
z�tt meztelen l�ny k�p�t. Feszes mellei �s merev mosolya
mintha �t g�nyolt�k volna. Egy b�nyar�met vett feles�g�l.
Tudja � ezt, �s mindenki m�s is.
- El�bb az �zlet, azt�n az �lvezet - mondta minden meg-
gy�z�d�s n�lk�l.
Dondero j�t der�lt rajta. - Ez az, Harry. Majd v�r a k�nyel-
mes karossz�k a mennyorsz�gban, haver.
Davis idegesen r�gta als� ajk�t. - Rajta, Sam. Ilyen kor�n
bevonszoltam magam, mi az a fontos mel�?
- F�lmilli�t �r� sz�rm�k - mondta Dondero. - Gondold
csak meg, haver. Sz�m�tsd ki, mennyi lesz a te r�szed! Mes�ld
el neki, Harry.
- Csak �gy �z�nlenek, mint amikor ki�rad egy foly� -
mondta Prochak. - Colorad�b�l vagy Wyomingb�l �rkeznek
a rept�rre. . . . Nerc sz�rm�k. Ma �jjel f�lszedhet�nk egy sz�l-
l�tm�nyt. N�h�ny zsid� c�ghez kell eljuttatnunk.
- A sz�ll�tm�nyt Charlie veszi �t - mondta Dondero. - Te,
Harry, Al �s Fred megcsin�lj�tok a nagy cirkuszt a 71-es
�ton, valamivel a Ridge Road-i h�d ut�n, �s Toled�ba viszitek
az �rut.
Davis megr�zta a fej�t. - T�l vesz�lyes ez, Sam. J�zusom,
most egy h�napra le kellene �llnunk ezzel.
- Le�llni, majd h�lye leszek. T�z napot kaptunk a zsaruk-
t�l. �gy sz�m�tom, hogy egyszer lej�tszhatjuk a zr�t a saj�t ka-
mionunkkal, �s tal�n k�tszer a m�sok�val. Majd azt�n �llunk
le.
- H�t �n nem tudom . . . - mondta Davis. - Nekem nem
tetszik, Sam. A zsaruk nem h�ly�k. A minap fejbe v�gt�k
Harryt, �s k�t nappal k�s�bb ugyanezt teszik Charlie-val . . .
H�t �n . . . El�bb-ut�bb szeget �t majd a fej�kben.
- Hadd �ss�n - er�sk�d�tt Dondero. - A vil�gon semmit
sem tudnak bizony�tani. - Sz�r�s tekintetet vetett Charlie
Greene-re. - �gy kell megcsin�lnunk, hogy meggy�z� legyen.
J� alaposan oda kell csapnunk. Esetleg m�g a karodat is el-
t�rj�k vagy ilyesmi.
A magas n�ger er�ltetetten mosolygott. - Csak a jobb karo-
mat ne b�nts�tok, fi�k, hogy dobni tudjak a baseballmeccsen.
- Ok� . . . kart�r�s nem lesz . . . Emel�r�ddal v�gunk fejbe,
mint Harryt. Esetleg egy-k�t bord�dat is elt�rj�k.
Greene egy keserveset ny�g�tt. - De ezt k�l�n fizetitek,
ugye, Sam.
- Te leszel a leggazdagabb fick� a Scovill Avenue-n. Ez ne
izgasson.
- Nem izgatom magam miatta, de az asszony otthon hal�l
ra r�m�l, ha megl�tja, hogy ott fekszem bet�rt fejjel.
Dondero k�ts�gbeesetten t�rta sz�t a karj�t. - Seg�tsen m�r
valaki �szre t�r�teni ezt a h�ly�t. Harry az �g szerelm�re,
mondd m�r el neki, hogy mit�l d�glik a l�gy.
Prochak meg�rintette a fej�n l�v� k�t�st. - �gy sz�molom,
hogy v�geredm�nyben minden egyes �lt�s hatsz�z doll�rt �r,
nem is besz�lve a r�szesed�semr�l.
- Ok� - mondta Greene n�mi vonakod�ssal. - De ha b�rki
b�ntani mer�szeli a dob� karomat, annak sz�tr�gom a segg�t.
Dondero pap�rokat rakosgatott az asztal�n. - Ok�. Ki in-
n�t . . . Dolgozz�tok ki a r�szleteket egym�s k�z�tt. A l�nyeg,
hogy a szajr� m�g hajnal el�tt Toled�ban legyen . . . Gambini
Brothers, Morris Avenue 257. Johnny, megjegyezted?
- �h�m - motyogta Davis. - Morris 257.
A t�bbiek kimentek, de Davis nem mozdult. Dondero fel-
n�zett.
- Na, mi van, mit forgatsz a fejedben, Johnny?
- Ez a mai balh�. Ez hiba, Sam.
Rendes fick�, de nincs benne semmi mersz. Ez volt Donde-
ro v�lem�nye Johnny Davisr�l. B�rmelyik h�lye ty�k ide-oda
l�kd�sheti.
- Johnny, te t�l ijed�s vagy. Ahhoz, hogy az ember keres-
sen, kock�zatot is kell v�llalnia. Ha nem akarsz keresni, ak-
kor ne v�llald.
Davis m�rgesen b�mult maga el�. - A p�nzre sz�ks�gem
van. Tudod, hogy gy�jt�m . . . egy h�zat akarok venni Nikki-
nek.
- T�nyleg? - Dondero arca meg se rezd�lt. K�ts�gbeejt� ez
a b�rgy� k�ly�k. - Nikk� soha nem eml�tette, hogy egy h�zra
gy�jtesz.
- Meglepet�s lesz.
- Meglepet�s . . . h�t az biztos, hogy az lesz! Fogadni mer-
n�k r�!
- Nem riadok vissza a kock�zatt�l . . . de ilyen r�vid id�n
bel�l m�sodszor . . . egy ugyanolyan buli . . .
Dondero f�lbeszak�totta. - Az ilyesmit b�zd csak r�m, ok�?
Nem k�lden�lek ki benneteket, ha nem tartan�m ezt sima
�gynek. No, h�t akkor, ki inn�t, dolgom van.
Davis f�l�llt. �loms�ly�ak voltak a l�bai, �s tompa f�jdal-
mat�rzett az �gy�ka t�j�n. Arra gondolt, hogy kipakol Don-
der�nak.
- Fiam, ez a Nikki egy d�g. A h�st is ler�gja a csontjaimr�l.
Nem a mai munka aggaszt, hanem az a loty�. Az ujja k�r� csa-
var.
No �s azt�n? Mi az �rd�g�t tehet Dondero ebben az �gy-
ben? Esetleg m�g �r�l is neki. M�r indult az ajt� fel�, azt�n
t�tov�zott, Sam fej�t n�zte, amint a sz�ml�k f�l� hajolt.
Anyaka r�vid �s vastag. Apr� fekete hajsz�lak fedt�k. Pont
mint egy majom nyaka, de a fekete haj �s a s�t�t b�r alatt ott
volt a gerince. Kez�nek egyetlen �t�s�vel sz�tt�rhetn�.
- Sam?
- Mi van?
- Sam, mondd, ti�d volt valaha is Nikki?
Dondero �gy �rezte, hogy eg�sz test�n felborzol�dnak a
sz�rsz�lak. Tudta, hogy a f�rfi alakja ott tornyosul m�g�tte,
deegy centivel sem mozd�totta arr�bb a fej�t.
- H�t . . . volt k�z�tt�nk valami . . . r�ges-r�gen, hossz�
id�vel ezel�tt, haver. Miel�tt m�g ti ketten �sszeker�ltetek.
- Sokszor elj�ssz a lak�sra - mondta Davis.
- H�t igen; persze, tudod sok mindent meg kell besz�l-
n�nk. �zleti dolgokat. Egy �j mulat�t akarok nyitni . . . lehet,
hogy az Euclid Avenue egyik magas �p�let�nek a tetej�n . . .
egyel�kel� klubot . . . Nikki ott teljesen �j sz�mot ad majd
el�. Egy dzsesszegy�ttest is szerz�dtetn�k . . . sz�val valami
ilyesmir�l van sz�. Err�l t�rgyalunk h�be-h�ba.
M�r kezdett izzadni egy kicsit. Volt egy 9 mm-es Lugerje
azasztal�nak jobb oldali fels� fi�kj�ban. Arra gondolt, hogy
el�veszi. De azt�n egyszerre Davis m�r nem �llt m�g�tte.
Odal�pett az �r�asztal el�, �s ott �llt lehajtott fejjel, mint egy
durc�s kisfi�.
- Engem egy�ltal�n nem vesz semmibe sem.
Dondero megk�nnyebb�lten f�lnevetett. - Sz�val mind�sz-
szeez az, ami b�nt?
Davis zavartan n�zett r�.
- Nincs ebben semmi mulats�gos, Sam.
- Az �rd�gbe is, nem mondtam, hogy mulats�gos. - H�tra-
d�lt a sz�ken, k�t kez�t �sszef�zte a feje m�g�tt. - Hadd
mondjak neked valamit Nikkir�l, haver. V�gigtapos � min-
denkin, aki csak egy pici lehet�s�get is ny�jt erre neki. Az
kell, hogy te legy�l a f�n�k . . . �s ezt val�ban �gy �rtem,
hogy a f�n�k! N�zz v�gig magadon! J�zusom, olyan a fel�p�-
t�sed, mint egy bik�nak. �s hagyod, hogy egy olyan kis n�,
mint Nikki, azt tegyen veled, amit akar? �n m�r l�ttam, ami-
kor sz�zkil�s l�d�t emelt�l a magasba! �s akkor van pof�d
ide�llni, �s azt mondani nekem, hogy nem vagy k�pes fel-
emelni egy istenverte h�l�inget!
- Bocs�ss meg, Sam. Felejtsd el, hogy egy�ltal�n mondtam
valamit. Majd csak megoldom.
- Ez a besz�d! Persze, hogy megoldod. - El�rehajolt, �s
odatolta a telefonk�sz�l�ket az asztal sz�l�re. - Rajta, most
mindj�rt h�vd fel, mondd meg neki, hogy Toled�ba m�sz ma
�jjel, meg azt is, hogy �n h�rom szabadnapot adok neki, �s
amikor visszaj�tt�l, elviszed egy kis kiruccan�sra. Azt�n �llja-
tok meg az els� moteln�l, �s h�rom napon �t tartsd az �gy-
ban.
Davis k�zbe kapta a telefonkagyl�t, �s t�rcs�zta a saj�t sz�-
m�t. Hallotta a b�g�st �s ism�t csak a b�g�st. Kr�sztusom,
gondolta d�h�sen, ilyenkor otthon kell lennie. Otthon kell,
hogy legyen. Tudat�ban volt annak, hogy Dondero rajta tart-
ja a szem�t, gombszer�, fekete, kiss� g�nyos szem�t, egy
olyan embernek a tekintet�t, akinek sohasem volt oka r�,
hogy k�telkedj�k a maga f�rfiass�g�ban.
- Nikki . . . �gy l�tszik, zuhanyozik.
- Hagyd, hogy kics�ngj�n.
Davis er�sen markolta a kagyl�t, �s szorosan a f�l�hez szo-
r�totta. B�gott �s b�gott, m�g mindig csak b�gott. Nikki nem
fogja felvenni. Ezt tudta. M�g ha otthon lenne, akkor sem;
egyszer�en hagyn�, hogy cs�ngj�n.
- Nikki - mondta Johnny hangosan. - J� sok� tartott, mire
felvetted . . . Hol a fen�ben volt�l? Zuhanyozt�l? Hm . . . H�t
ide figyelj, Nikki . . . Ma �jszaka �ton leszek . . . Toled�ba . . .
miut�n hazaj�ttem, elmegy�nk egy�tt n�h�ny napra. Ne cso-
magolj t�l sokat . . . Ruh�kra nem lesz sz�ks�ged . . .
Dondero vigyorgott �s s�gott. - Egy�ltal�n nem lesz sz�k-
s�ge ruh�kra. Ezt mondd meg neki, haver. Egyetlen rongyra
sem lesz sz�ks�ge!
Johnny �melygett. A teste ragadt az izzads�gt�l, �s f�jt a
f�le az er�sen odaszor�tott kagyl�t�l. A b�g�s annyira hangos
volt. elk�pzelhetetlennek t�nt, hogy Dondero ne hallotta vol-
na.
- Ok� . . . viszl�t, b�bi. - Lenyomta a k�sz�l�k gombj�t,
m�g miel�tt elvette volna f�l�r�l a kagyl�t.
- Minden rendben, Johnny?
Davis csak b�lintott, nem b�zott mag�ban, hogy besz�lni
tud. Csak egyet akart, kiker�lni m�r ebb�l az irod�b�l, �s ta-
l�lni egy sz�p nyugodt helyet, ahol h�nyhat.

Dempsey tulajdonk�ppen nem t�r�d�tt az eg�sszel. Semmit

sem tett, �s azon sem t�prengett, hogy mit tegyen. Csak fe-
k�dt a pamlagon, �s a mennyezetre b�mult. Megsz�lalt a tele-
fon. Gorman menteget�zve kezdte . . .
- Igaz�n sajn�lom, hogy meg kell szak�tanom a szabads�-
godat. De mindenkire sz�ks�g�nk van.
- Carlra is?
- Att�l tartok. �ppen most h�vtam. Hat �rakor jelentkezze-
tek eligazit�sra.
�gy hangzott, mint a hadseregn�l. Eligaz�t�s 18.00-kor. Ba-
roms�g az eg�sz. R�gy�jtott egy cigarett�ra, �s visszafek�dt
az �gyra. Egy hamutart�t egyens�lyozott a gyomr�n, �s to-
v�bb tanulm�nyozta a plafont.
�rdekes volt ez a mennyezet. Csupa hegyl�ncvonulat, v�l-
gyek, kr�terek �s szakadozott reped�sek; a Hold felsz�ne le-
het ilyen, vagy a F�ld t�bb ezer m�rf�ldnyi magasb�l. Azt j�t-
szotta, hogy felismeri, l�tja a Karib-tengert, a Yucat�n-f�lszi-
get el�reugr� form�j�t, �s a val�s�gn�l is mark�nsabban a
Mexik�i-�bl�t. Az a kis ny�lv�ny ott Florida lehet, amott pe-
dig a Golf-�ramlat ment�n elhelyezked� szigetek, apr� vako-
latfoltok sora, amelyek elny�lnak eg�szen a szoba t�ls� v�g�-
ig.
A Karib-tenger. H�t, lehet, hogy elmegy oda. Ri�ban jegyet
v�lt egy kir�ndul�haj�ra, egy els� oszt�ly� kabint. John W.
Martin �r, gazdag mag�nz�. A cigaretta m�r meg�gette az uj-
j�t, a par�zsl� csikkr�l �jabbra gy�jtott.
Jamaica �s Barbados, Trinidad �s Martinique, calypso �s
rum, a legt�bb n� s�t�t b�r�, csokol�d�barna, n�gerek �s spa-
nyolok n�mi portug�l �s amerikai be�t�ssel, hogy �rdekeseb-
bek legyenek. Ez is olyasmi volt, aminek v�rakoz�ssal n�zett
el�be. John W. Martin �r nagyszer�en t�lti majd az idej�t. De
John W. Martinnak, az ohiobeli Youngstownb�l val� gy�ri
k�pvisel�nek egy kicsit m�g v�rnia kell. John W. Martin
agyaf�rt ember. Tudja, hogyan kell megdupl�zni a p�nz�t.
Egy bizonyos �sszeget befektet majd a fellend�l� braz�liai
gazdas�gba. John W. Martin �rnak kit�n�en megy majd.
A kezd� �sszeg nem lehet kicsi. John W. Martin sokat �rde-
mel.
- Semmi m�st, csakis a legjobbat neked, John!
James Dempsey, rend�r Clevelandben, Ohi�ban, elutaztat-
ta John W. Martin urat a vakolat szigetei k�z�tt kanyarg� �t-
ra egy nagy feh�r haj�n. Zaf�rsz�n� tengeren. A part ment�n
p�lmaf�k, balzsamos leveg�j� nappalok, f�lledt �jszak�k.
Semmibe vette, hogy ek�zben es�cseppek kopognak az ablak-
t�bl�kon. Arra se figyelt oda, hogy sz�l a kapucseng�, csak
akkor eszm�lt, amikor valaki rugdosni kezdte odalent az aj-
t�t.
Vonakodva nyitotta ki, �s erre beviharzott Nikki Davis,
�zottan �s d�h�sen.
- A francba, de sok� nyitott�l ajt�t!
- Eg�szen �t vagy �zva - mondta a f�rfi.
Nikki kir�zta a haj�b�l az es�cseppeket, �s levette csurom-
vizes kab�tj�t.
- Odalent ak�r hal�lra is fagyhattam volna! Mi�rt �lsz egy
ilyen lebujban?
- Mert kedvelem. Ez felel meg az egy�nis�gemnek.
Nikki a d�v�nyhoz l�pett, �s le�lt a sz�l�re. El�rehajolt, �s
megr�zta a fej�t. �tnedvesedett hajf�rt�k tapadtak az arc�-
hoz.
- Mikor �p�tett�k ezt a t�zf�szket?
- Aznap, amikor sz�lettem - felelte Dempsey.
Nikki hajf�rtjein �t r�pillantott.
- Teljesen ki�t�tted magad, ugye?
- A legnagyobb m�rt�kben.
- �s ki a fen�vel besz�lgett�l? Kis z�ld man�kkal?
A f�rfi a mennyezet fel� intett. - Egy pajt�sommal, aki oda-
fent lakik, �s vid�man �l. Ide-oda vitorl�zik az egyik pen�sz-
foltt�l a m�sikig. Pomp�san sz�rakozik.
A n� f�s�t vett el� a t�sk�j�b�l, �s igyekezett rendbe tenni
a haj�t.
- �r�lt vagy! Gondolom ez az oka annak . . . hogy szeret-
lek.
Halv�ny mosoly jelent meg a f�rfi arc�n: - J� sokat t�rhet-
ted a fejed; hogy ezt kieszeld.
Nikki nem hamarkodta el a v�laszt, elrakta a f�s�t, �s neki-
t�maszkodott a falnak.
- Nem mondhatn�m, egyszer�en csak gy�l�l�m az �rzel-
mek egyoldal�s�g�t. Rohadtul b�ntja egy l�ny �n�rzet�t, ha
megmondja egy fick�nak, hogy szereti, az pedig a pof�j�ba
r�h�g.
- �n nem r�h�gtem.
- Viszont azt sem mondtad, hogy szeretsz.
- Annyira fontos ez neked?
- Lehet.
- H�t, akkor vedd �gy.
- A fen�be is! Inn�k valamit.
- Forr� te�t vagy whiskyt?
- Te�r�l sz� sem lehet. - Vacogtak a fogai. - Azt hiszem,
jobb, ha-�t�lt�z�m . . .
A f�rfi a szekr�ny fel� intett. - Ott egy k�peny.
Dempsey k�sz�tett mag�nak egy b�gre te�t, �zes�t�nek egy
kis whiskyt is tett bele, azt�n egy m�sik b�gr�be is �nt�tt
whiskyt, hozz� forr� vizet �s egy szelet citromot.
- Na, itt van, csin�ltam neked egy puncsot. - Bevitte a k�t
b�gr�t a szob�ba. Nikki ott kuporgott az �gyon, beburkol�z-
va egy s�rga frott�rk�penybe.
- K�sz�n�m, de �n jobban szeretem tiszt�n.
A f�rfi le�lt az �gy sz�l�re. - Hajtsd fel �s hallgass m�r. Ez
majd megteszi a mag��t.
- Gondolod te. - Fel�lt �s �tvette a b�gr�t, grimaszolt,
amikor arc�ba csapott az ital g�ze. - Melyik italboltb�l szer-
zed be az ilyesmit? A Standard Oilt�l?
- Idd m�r meg. - Csendben �ld�g�ltek, kortyolgattak a
b�gr�ikb�l, �s n�zt�k, ahogy az es� veri az ablakt�bl�t. Nikki
el�bb itta ki a mag��t, letette az �res b�gr�t a padl�ra, �s h�t-
rad�lt a falhoz.
- B�rcsak lenne egy kandall�d.
- Hogyne, hogy azt�n folyton le s fel rohang�ljak a l�pcs�-
k�n a t�zif�val. Milyen nagy h�lyes�g lenne.
- Lehetne egy kandall�d meg egy feh�r medveb�r sz�nye-
ged.
- Azt hiszed, hogy ez szexis duma?
- Igen - mondta Nikki csendesen.

Billy Price j�l meggy�t�rte egytonn�s Chevrolet teheraut�j�t

a Chester �s a 14. utca t�j�k�n torl�d� forgalomban. �tkozta
a rossz id�t. Persze, ha nem esett volna az es�, akkor havazott
volna, vagy a h�s�get szidta volna. Mindig volt valami, amit�l
nyomorultul �rezte mag�t. �ppen el�tte csalink�zott egy n�.
�gy vezette �l�nkk�k kis Pinto kocsij�t, ahogy az ilyen h�lye
lib�k szokt�k. Billy er�sen lenyomta a l�gf�ket. A teheraut�
megcs�szott a nedves aszfalton, de az�rt meg�llt egy hajsz�l-
nyira a Pinto f�nyes �s t�r�keny h�ts� l�kh�r�t�ja el�tt. J� id�
eset�n kidugta volna a fej�t az ablakon, �s mindennek el-
mondta volna a h�lye ty�kot, de most nem �rt annyit ez a
csaj, hogy miatta meg�zzon a feje. Ehelyett csak k�tszer meg-
nyomta a dud�t figyelmeztet�s�l.
Sz�d�lt ty�k - gondolta.
V�g�l fellazult a k�zleked�si dug�, �s befordulhatott a 14.
utc�ba. Ekkor t�rt�nt, hogy Malloy odaintette a j�rd�hoz. Vi-
l�goss�rga es�kab�tot viselt, �s h�romkerek� motorbiciklin
�lt. Nevets�gesen n�zett ki, �s Billy Price m�r k�sz�lt is r�,
hogy ezt megmondja a zsarunak, t�bb m�s, v�logatott meg-
jegyz�ssel egy�tt.
- Most mi a fen�nek �ll�t meg engem? Nekem volt igazam.
L�tta, hogy mit csin�lt az az �r�lt n�szem�ly? L�tta, hogy
mit? Maga nem vak, Malloy, ugye nem? Egyszerre csak bev�-
gott el�m a m�sik s�vb�l. Mi a fen�t csin�lhattam volna? Ki
kellett volna sz�llnom, �s k�zcs�kra j�rulnom el�be?
Dennis Malloy egyik csizm�s l�b�t r�tette a teheraut� l�p-
cs�j�re, �s egykedv�en b�mult Billy Price c�klasz�n� arc�ba.
- Befejezte a nyavalyg�st?
- Lehet! - ki�ltotta Billy. - Lehet, hogy befejeztem.
- Mert ha nem, akkor egy eg�sz halomra val� b�rs�gol�
pap�rt �rhatok ki mag�nak, Billy. Egy h�ten �t abb�l �lne a
v�ros, olyan sok b�rs�got szabhatn�k ki mag�ra. Sz�val befe-
jezte m�r, v�ge a sz��radatnak?
Billy csak b�multa a k�zleked�si rend�r viharvert, duzzadt
arc�t, �s hallgatagon �tkozta annak minden egyes von�s�t.
- Igen . . . befejeztem.
- Ok� . . . Sz�ll�tm�ny van a kocsin?
- Nincs . . . mi�rt?
- Ma m�r nincs t�bb mel�, mi?
- �gy van - mondta Billy, �s kezdett egy kicsit feszengeni.
- M�ra m�r befejeztem. Na �s?
- Akkor vigye ezt a j�rg�nyt a f�kapit�nys�gra, �s mondja
meg az �rmesternek, hogy maga a hatos sz�m�, �s Malloy
k�ldte.
- Mi a fe . . . mi a csuda?
- A rend�rs�gre tartozik. Csak tegye azt, amit mondok,
Billy. Mert k�l�nben keserves sors v�r mag�ra h�tral�v� nap-
jaiban.
- Rohad�k szem�tl�da - mondta Billy, amikor Malloy
rend�r m�r od�bb�llt. F�lcsavarta a kocsi ablak�t, �s beind�-
totta a motort. Egy pillanatig vitatkozott �nmag�val, hogy ne
vigye-e a kocsit egyszer�en a gar�zsba, de sz�get �t�ttek a fe-
j�be azok a szavak, hogy a "hatos sz�m �s Malloy k�ldte".
- Fel�rtak engem valami list�ra. Ez a s�t�t gazember f�lve-
tetett engem egy nyomorult list�ra!
Megtette, amit mondtak neki. V�gighajtott a Payne Ave-
nue-n a f�kapit�nys�gig, �s �szrevette, hogy ott az �t ment�n
egym�s m�g�tt �lldog�lnak a teheraut�k. T�z vagy m�g t�bb
is. Szorosan egym�s m�g�tt, s�t egym�s mellett is. Oda�llt az
utols� m�g�.
- Maga melyik? - ki�ltotta egy es�kab�tos zsaru, akinek
kapcsos karton volt a kez�ben, hozz�er�s�tve pap�rlapok.
- Hatos sz�m� - mondta Billy. - Malloy k�ld�tt.
- Rendben - mondta a zsaru. - �ll�tsa le a motort, �s v�r-
jon a vol�n mellett.
- Mi�rt? Mi ez az eg�sz?
- Ne �rdekelje - mondta a rend�r, �s m�r arr�bb is l�pett
az es�ben.
Billy Price �kl�vel d�h�sen r�csapott a vol�nra, �s el�tkoz-
ta az �l�nkk�k Pinto kocsikat, az aut�t vezet� n�ket, az �r zsa-
rukat �s Cleveland eg�sz v�ros�t is. Amikor �tkoz�d�s�nak
v�g�re �rt, r�gy�jtott egy Chesterfieldre, �s elny�lt az �l�sen.
Tudta, hogy j� sokat kell v�rni, �s, hogy az �g vil�gon semmit
sem tehet ellene.
- Rend�rs�gi �gy - motyogta. - Csak egyetlen dolga van a
rend�rs�gnek; hogy b�ntsa a szeg�nyeket �s az �rtatlanokat.
Minden �gy ment, ahogy a nagyk�nyvben meg van �rva . . .
vagy ebben az esetben ink�bb, ahogy azt Gruebner fel�gyel�
megtervezte, �s a "Feh�r Zoknisok Akci�" k�dn�v alatt �r�s-
ba foglalta. N�h�ny �vvel ezel�tt ugyanis kiraboltak egy cso-
m� taxit. Akkor t�rt�ntek a rabl�sok, amikor a cs�csforga-
lomban szok�s szerint t�bb utas egy�ttesen vett ig�nybe egy-
egy kocsit. Felfegyverzett emberek szedt�k �gy �ldozataikat;
eleg�ns �zletembereknek v�lhette �ket b�rki is, diplomatat�s-
ka volt n�luk. Vagy n�gyen tartoztak a band�hoz, k�l�n-k�-
l�n taxiba �ltek a belv�rosban, a nagyobb hivatali �p�letek
el�tt. V�g�l is egy�tt taxiztak n�h�ny siet�s utassal. A fegyve-
resek egy-egy �t alkalm�val n�gy-�t �zletembert raboltak ki,
s�t a taxisokat is kifosztott�k. Sim�n, szakszer�en v�gezt�k
mindezt, �s az utasok k�z�l senki sem �llt ellen nekik . . . eg�-
szen addig, am�g vend�gszerepl�sre a v�rosba �rkezett egy
chicag�i baseballcsapat, a Feh�r Zoknisok egy�ttese. �k nem
hagyt�k, hogy elvegy�k t�l�k a p�nzt�rc�jukat, verekedni
kezdtek, de a bandit�k pisztolyaikkal fejbe vert�k �ket.
A rend�rs�gnek most m�r fel kellett g�ngy�l�tenie ezt a ban-
d�t. �gy j�tt l�tre az �n. Feh�r Zokni Akci� terve. Gyakorlati
alkalmaz�s�ra nem ker�lt sor, mert egy spicli bek�pte a rab-
l�kat. Most azonban haszn�lhat�nak t�nt az egykori terv, �t-
keresztelt�k "K�k Mad�r Akci�"-re, �s taxik helyett kamio-
nokra vonatkozott. K�l�nben minden stimmelt, a csalimada-
rak egyike bombak�nt fog robbanni.
- H�ny teheraut� van m�r odakint? - k�rdezte Gorman.
Az ir�ny�t�teremben volt Blackmannel, Gruebnerrel, Hender-
son kapit�nnyal, �s a k�zleked�si csoportt�l Willy Kosko ka-
pit�ny is ott volt.
- Tizen�t - mondta Kosko -, de begy�jthet�nk m�g t�bbet
is.
- Tizen�tre van csak sz�ks�g�nk - mondta Gorman.
Fontos volt, hogy �gy szerezz�k meg a g�pkocsikat. Nagyon
vesz�lyes lehetett volna, ha a fosztogat�k b�rmit is megsejte-
nek. Ez�rt azt�n Kosko kapit�nynak �s oszt�ly�nak kellett
megoldania ezt a k�nyes k�rd�st. �k azok az emberek, mint
Malloy rend�r is, akik minden egyes teheraut�t ismertek a v�-
rosban. Csak a f�ggetlen fuvaroz�kat �ll�tott�k meg, csak
olyanokat, akik a saj�t kocsijukkal dolgoztak.
- Akarod, hogy beh�vjuk a sof�r�ket? - k�rdezte Kosko.
Gorman b�lintott. - Vigy�tek fel �ket az emeletre, �s besz�lje-
tek vel�k, Willy. A vil�gon semminek sem szabad ebb�l a do-
logb�l kisziv�rogni, ez�rt n�h�ny �r�n �t itt kell tartanunk
�ket, persze �nk�ntesen, rem�lem. K�ldj �t egy kocsit a Fos-
ter �tterembe n�h�ny l�da s�r�rt �s klassz kaj��rt. Vezesd
�ket k�rbe az �p�letben.
- Ide figyelj - javasolta Gruebner. - Vidd le �ket az alag-
sorba, ahol a c�ll�v�ld�nk van, �s l�v�ld�zzenek ott kedv�k-
re.
Kosko vigyorogva mondta: - Biztos nem lesz ellenvet�s�k.
�polni kell a f�ggetlen fuvaroz�k �s a rend�rs�g k�z�tti j�
viszonyt. Egy ilyen sof�rnek �ltal�ban lehetetlens�g lett volna
eg�sz nap j�rni a v�rost an�lk�l, hogy f�ltucatnyi kisebb k�z-
leked�si szab�lytalans�got ne k�vetett volna el. A k�zleked�si
rend�r�k szemet hunytak sz�mos szab�lytalan parkol�s, ra-
kod�s felett, amikor az illet� egyetlen aut�val kereste meg a
kenyer�t. Ha a rend�r�k r�sz�lltak volna valamelyikre, m�r
vehette is volna a cucc�t, �s t�vozhatott volna a v�rosb�l.
Kosk�nak ma nem lesz komoly probl�m�ja vel�k.
- Ok� - mondta Gorman, mik�zben Kosko kisietett a szo-
b�b�l. - Mi van m�g h�tra, Dutch?
- �ppen csak az ad�-vev�k �s a r�di�s kocsi hull�mhossza
tekintet�ben kell hat�roznunk.
- Rendben, dolgozd ezt ki Ralph-fal. - Az �r�j�ra n�zett. -
H�romnegyed �t. Nemsok�ra itt lesznek mind, akiket beh�v-
tunk. Igyunk egy cs�sze k�v�t, Dave.
- Nem akarsz el�bb �t�lt�zni? - k�rdezte Blackman.
- Azt is lehet.
�tmentek h�t mindketten Gorman szob�j�ba. Blackman le-
�lt az �r�asztalhoz, mik�zben Gorman egyenruh�ja helyett
pantall�t, magas nyak� pul�vert �s egy dzsekit vett fel. Jelv�-
ny�t a kab�t belsej�re t�zte, �s derek�ra igaz�t�tta a piszto-
ly�t.
- Szeretn�k egy kocsiban lenni veled, Mike.
- Mint a r�gi id�kben?
Blackman elmosolyodott. - Eml�kszel a Hargrove gyer-
mekrabl�si �gy nyomoz�s�ra?
- Persze - mondta Gorman. - Akkor t�rt�nt az az eset,
Dempseyvel �s a patk�nnyal.
- J� nagy �llat volt. Lehetett vagy n�gy kil�.
- Bizony.
- Tizenn�gy �r�t elt�lteni a csatorn�ban, tulajdonk�ppen
olyasmi, amit az ember szeretne elfelejteni. De m�gis azok
voltak a sz�p id�k, Mike. Semmi felel�ss�g, csak v�grehajtani
a parancsokat. - Blakcman leszedett egy sz�lat a mandzsett�-
j�n l�v� rangjelz�sr�l. - Hm, Dempsey meg az a patk�ny .
- Farkasszemet n�ztek, �s Dempsey gy�z�tt.
- Hogyhogy nem l�tte le?
- Tud b�nni az �llatokkal.
Blackman az egyik hamutart�val j�tszott. - Ellenkezett-e,
hogy ma este vel�nk j�jj�n?
- Dempsey? Nem. R� se r�ntott az eg�szre. Rich viszont
vonakodott. De nem hib�ztatom ez�rt.
- Szeretn�m, ha Rich velem j�nne - mondta Blackman.
Haszn�t vehetem a terepasztaln�l.
- Ok� . . . Vedd magad mell�, akit csak akarsz.
- Winshaw �ll�tott meg az el�bb. K�rte, seg�tsek neki, hogy
ne ker�lj�n teheraut�ra.
- Ez a Winshaw, p�p az ember h�t�n.
- Lehet . . . azonban az is lehet, hogy � m�s szemsz�gb�l
l�tja Dempseyt, mint mi.
Gorman beakasztotta egyenruh�j�t a szekr�nybe, �s be-
csukta az ajtaj�t.
- Tulajdonk�ppen hogy �rted ezt?
- Mi eml�ksz�nk a r�gi id�kre - mondta Blackman. - R�-
men�s, kem�nyk�t�s�, furcsa ember volt, amikor m�g civil-
ruh�sok voltunk. Mi ketten emelkedt�nk a rangl�tr�n, � pe-
dig elakadt. Az isten szerelm�re, mi megv�ltoztunk, de �r�
m�g mindig �gy gondolunk, mint a r�gi id�kben. Winshav-
nak nincsenek eml�kei, amelyek elhom�lyos�tan�k az �t�lete-
it. �gy �rzem, � tiszt�bban l�tja Dempseyt.
- Winshaw elv�sz a r�szletekben - mondta Gorman sz�ra-
zon.
Blackman s�hajtott egyet. - Ezt �n is tudom, de nem hi-
szem, hogy meg�rtetted, amit az el�bb mondtam.
Gorman el�vette a pisztoly�t, hogy ellen�rizze. Tekintete
gondterhelt volt. - Dempsey egy csom� neh�z �vet v�szelt �t.
Ezt ugye tudod, Dave? Claire v�rig s�rtette, agyongy�t�rte.
Term�szetes, hogy megv�ltozott, de m�g mindig j� hekus.
- M�g csak valami nem bizony�tja ennek az ellenkez�j�t -
morogta Blackman halkan, szinte csak �nmag�nak.
- Igen - tette hozz� Gorman tomp�n. - M�g csak valami
nem bizony�tja ennek az ellenkez�j�t.

Hogy is volt csak, mire gondolt �s mit �rzett abban a pillanat-

ban, amikor nekirontott Nikkinek, aki halk sikollyal reag�lt
az er�szakra, a gy�ny�rre? Hogy is volt? M�g durv�bban ne-
hezedett a n�re, combjaival sz�tfesz�tette a l�bait. Egyik kar-
j�val a nyak�n�l szor�totta, a m�sikkal a dereka alatt, marok-
ra fogva a n� mozg�kony fenek�t.
Keblei kem�nyen tapadtak a f�rfi mell�hez, ruganyosabbak
voltak, mint m�s ilyen kor� asszony�. Fel s al� cs�sztatta keb-
leit a f�rfi mell�n, hogy gy�ny�rt ny�jtson �s kapjon. Lehet,
hogy egyik�k sem gondolt semmire-sem. Dempsey agy�ban
akarata ellen�re sok minden megfordult. Nagyszer� volt ez az
�lelkez�s, �s m�g jobbnak t�nt sz�m�ra az�ltal, hogy m�s n�-
j�vel szeretkezett. Igyekezett elhessegetni a gondolatait. Iz-
zadtan vonaglottak egym�s karjaiban. Visszak�v�nta huszon-
�ves kor�nak k�nnyed szeretkez�seit. Hova t�nt m�r az az
�nfeledts�g!
Vajon John W. Martin gondolkodna-e k�zben? Dempsey
szinte hallotta a ny�g�seket, a v�gyakoz� ki�lt�sokat, ame-
lyek Port-au-Prince-t�l eg�szen a Windward-szigetekig a
John W. Martin �ltal felkeltett v�gyat visszhangozt�k.
- Fordulj - mondta nyersen, kicsit elt�volodva a n�t�l.
Nikki r�gt�n engedelmeskedett. Mellel az �gyhoz lapult,
g�mb�ly� fenek�nek kett�s �ve magasra emelkedett. A f�rfi
m�g�tte t�rdelt, cs�p�j�t markolta, �gy t�maszkodott. Nikki
k�szs�gesen tett eleget minden k�v�ns�g�nak. �gy szeretkez-
tek, mint a kuty�k. �s annyira elragadta �ket a h�v, hogy m�g
a leglehetetlenebb helyzetben is folytatt�k volna, csak hogy
egyetlen �temet se szalasszanak el. A n�k �ltal�ban elt�rik az
ilyesmit, ak�rmilyen vadul b�nnak is vel�k. Ez a mostani is
vad, brut�lis volt, de Nikki szinte �r�lt a kiszolg�ltatotts�g-
nak. A f�rfi ujjai er�sen belem�lyedtek a test�be, �s Dempsey
k�zben a mennyezetre b�mult. �rz�sei nem voltak. Meg nem
nevezett f�ldrajzi helyek k�z�tt sodr�dott: nagyv�rosok, kis-
v�rosok, kik�t�k k�z�tt. Szigetekre ker�lt, majd kontinensek-
re. �gy, ahogy egy felh� sz�ll a f�ld felett; an�lk�l, hogy meg-
pihenne, szabadon k�borolt egyik helyr�l a m�sikra . . .
- Ahhh . . . - ki�ltotta ny�sz�r�gve az �gytakar�ba Nikki.
- Ahhh . . . �des istenem! Jim!
A f�rfi len�zett r�, �s egy pillanatig azt sem tudta, hol van.
A n� hozz�tapad�, vonagl� teste g�rcs�sen megr�ndult a ke-
z�ben.
Mintha Nikki egy obszc�n l�tv�nyoss�gnak lett volna a sze-
repl�je: bemutatja, hogy egy fiatal f�rjes asszony hogyan sze-
xel a szeret�j�vel. A f�rfi k�v�l�ll�nak �rezte mag�t, mint egy
voyeur, aki �lvezi a dolgot . . . de azt�n mintha egy nyakszirt-
j�re nehezed� k�z nyom�sa t�r�tette volna mag�hoz. Felm�r-
te, hogy az el�bb skizofr�ni�s kett�ss�gben megleste azt,
ahogy egy gy�ny�r� n� megcsalja a f�rj�t, megal�zza mag�t,
�s bemocskolja a szeretkez�st �s �nmag�t ezzel a testhelyzet-
tel, amelyet ellenkez�s n�lk�l v�llalt.
Amint az ekszt�zis cs�cs�hoz k�zeledett, Dempsey durva sza-
vakat ord�tott. A n� test�t olyan er�vel emelte mag�hoz, hogy
az egy pillanatig a leveg�ben lebegett.
Azt�n elengedte, �s a n� r�huppant az �gyra. Hangosan zi-
h�lva l�legzett. Dempsey megk�nnyebb�lt, de m�g mindig
�rezte a kett�s t�vlatot, mint aki n�z�k�nt van jelen egy sport-
versenyen. F�lkelt az �gyr�l, �s cigarett�t keresett. A konyh�-
ban tal�lt egy bontatlan csomagot. Amikor visszat�rt a szob�-
ba, Nikki m�g ugyanabban a p�zban fek�dt. A f�rfiban egy
csepp �rzelem sem volt ir�nta, nem is gondolt r�.
- K�rsz egy cigit?
- L�gy sz�ves.
R�gy�jtott egyre, �s odaadta Nikkinek. A n� b�gyadtan
mozdult, �tvette a cigarett�t.
- Lehet, hogy soha t�bb� nem tudok l�bra �llni - mondta.
Pongyol�ja ott fek�dt a f�ld�n, Dempsey felvette, �s r�ter�tet-
te Nikki v�ll�ra.
Nikki h�trahajtotta a fej�t, becsukta a szem�t, azt v�rta,
hogy lehajol hozz� �s megcs�kolja. Dempsey nem volt k�pes
r�. Pedig rendszerint �gy szokta, de most nem tudta megtenni.
Nem volt ez igazi szeretkez�s. � maga nem vett r�szt benne.
Elfordult �s kiment a konyh�ba, t�lt�tt mag�nak egy poh�r-
ral. Az �veget mag�val vitte a f�rd�szob�ba. Amikor vissza-
�rt a szob�ba, Nikki t�r�k�l�sben �lt az �gyon.
- �lj le, �s l�gy egy kicsit kedves - mondta.
Dempsey kinyitotta a szekr�nyt, �s kivett egy �lt�nyt. - Saj-
n�lom, nincs r� id�m.
Nikki megh�kkent, �s ez kihozta bel�le azt a k�pess�g�t,
hogy egyik pillanatr�l a m�sikra felfortyanjon. - Hogyhogy?
Hov� m�sz?
- Munk�ba.
- �gy tudtam, hogy k�t nap szabads�got kapt�l.
- De visszavont�k. A rend�r �lete rohadtabb, mint egy
diszn��, �rted m�r?
Nikki figyelte a f�rfit, amint �lt�zk�d�tt. Szemmel k�s�rte
minden egyes mozdulat�t.
- Az t�ny, hogy egykett�re fel tudsz �lt�zk�dni.
- Amikor k�nytelen vagyok. - Begombolta az ing�t, �s be-
cs�sztatta a nyakkend�t a gall�r al�.
- Most �ppen k�nytelen vagy r�, vagy �gy akarod?
Dempsey l�tta, hogy Nikki mennyire bossz�s, de ez m�r
nem tartozott r�.
- K�r�lbel�l �t perc m�lva itt lesz �rtem a t�rsam.
- H�t velem mi lesz?
Dempsey megvonta a v�ll�t. - Vagy beb�jsz a takar� al� �s
alszol egyet, vagy felkelsz �s lel�psz. Ez egy szabad orsz�g.
- �gy besz�lsz, mint egy f�rj, aki m�r alig v�rja, hogy el-
szabaduljon hazulr�l, �s tal�lkozz�k a haverjaival.
- Te pedig �gy besz�lsz, mint az az �tkozott loty�, akit�l �t
�ve szabadultam meg.
A f�rfi szavaira Nikki kiugrott az �gyb�l, kiszaladt a f�rd�-
szob�ba, k�zben nagy nehezen kib�jt a neh�z frott�rk�peny-
b�l, �s odav�gta hozz�, miel�tt becsapta volna maga m�g�tt
az ajt�t.
- Rohadt gazember!
Dempsey n�gy l�p�ssel ott termett az ajt�n�l, �s �kl�vel d�-
r�mb�lt.
- Gyere ki onnan!
Nikki felr�ntotta az ajt�t, �s szemben�zett vele, meztelen�l
�s kih�v�an.
- Mi�rt nem r�god mindj�rt be? Vagy le is l�hetn�d a z�-
rat. Az�rt tartod magad olyan nagyon nagy embernek, mert
revolver van n�lad.
Dempsey arcul csapta. Az �t�st�l oldalra bukott a feje.
- Fogd be - sziszegte Dempsey -, a jogos�tv�nyod nem ar-
ra sz�l, hogy engem szek�rozz�l . . . arra ott van a f�rjed. Az�rt
megyek munk�ba, mert egy fejes azt mondta, hogy mennem
kell. Rend�r vagyok, nem pedig holmi kilenct�l �tig dolgoz�
tintanyal�.
Nikki arc�n a halov�ny b�r eg�szen megk�k�lt. �vatosan
tapogatta, a d�h k�nnyei csillogtak a szem�ben.
- Sz�p kis rend�r! Prosti vagy, m�gpedig olyan, aki az utca
mindk�t oldal�n szolg�l!
- Milyen utc�nak a mindk�t oldal�n? - jobb kez�vel meg-
ragadta Nikki �ll�t, �s er�sen megszor�totta. - Milyen utc�r�l
van sz�, Nikki?!
A n� szem�ben f�lelem t�kr�z�d�tt. A f�rfi keze ac�los er�-
vel szor�totta, �gy, hogy fogai belemartak a h�s�ba.
- Felejtsd el - suttogta.
- Nem - mondta Dempsey -, te felejtsd el ! B�rmit tudsz
is . . . vagy azt gondolod, hogy tudsz . . . most r�gt�n t�r�ld ki
az eml�kezetedb�l! Most �s mind�r�kre!!!
Olyan k�nny� lett volna kett�t�rni a nyak�t. Egy er�s moz-
dulat, �s egy nagyon csendes n� fek�dne m�r a f�rd�szoba
padl�j�n. De Dempsey elengedte, �s elfordult. Hallotta egy
aut� t�lk�l�s�t �s tudta, hogy odalent Rich v�r r�.
- Dempsey! - mondta Nikki s�r�s hangon. - Dempsey!
A f�rfi visszapillantott r�, mik�zben felvette az es�kab�tj�t.
- Akarod . . . akarod, hogy itt v�rjak r�d?
Dempsey nem l�tta �rtelm�t . . . mire volna j�; ink�bb az
motoszk�lt benne, hogy legjobb lenne m�r v�get vetni az
eg�sznek.
- Cselekedj kedved szerint - mondta, mik�zben az ajt�
fel� indult.
Carl Rich m�r v�rt r�, j�ratta az �sdi Plymouth motorj�t.
Az ablakt�rl�k hangosan s�rl�dtak. Carl idegesen babr�lt a
f�t�s gombj�val. Csak hogy legyen mit csin�lnia, gondolta
Dempsey, az aut� f�t�se m�r �vek �ta nem m�k�d�tt.
- K�s�re j�r - mondta Rich, amikor Dempsey besz�llt.
- Azt mondod, hogy k�s�re j�r. Na �s azt�n?
- Gorman hat �r�t mondott . . . most van hat.
- Akkor egy kicsit elk�s�nk, ennyi az eg�sz, Carl. Ne iz-
gulj!
Dempsey az oldals� ablakot b�multa, amikor Rich elind�-
totta a kocsit a j�rda mell�l. Orr�ban �rezte a f�lelmet. Sze-
g�ny Carl! �gy hordta mag�val a retteg�s�t, mint egy szeny-
nyes feh�rnem�t. Lehet, hogy ez hozz�tartozott ahhoz, hogy
meg�regedett. Lehet, hogy egy�tt j�r az �sz hajsz�lakkal meg
a pocakosod�ssal. F�lelem att�l, hogy valakinek a l�b�ra l�p-
het, hogy elk�sik, vagy hogy net�n t�l kor�n �rkezik. Retteg�s
a lefekv�st�l �s az �bred�st�l is. Carl f�lt a hal�lt�l, �s f�lt az
�lett�l. Tal�n hozz� lehet ehhez szokni, Dempsey nem tudta,
�s nem is akarta megtudni.
- Azon t�r�m a fejem, hogy mi�rt h�vnak be benn�nket -
mondta Rich.
- Valami marhas�g�rt, ki tudja?
Rich fel� ford�totta az arc�t. Dempsey l�tta, hogy ny�zott,
m�ly karik�k vannak a szeme alatt.
- Neked nem mondta meg Mike?
- Nem - morogta Dempsey.
- Furcsa dolog ez. Nekem nem mondta . . . de azt hittem,
hogy veled biztosan k�zli.
- Mi�rt k�z�lte volna? Hiszen csak a beosztottja vagyok.
- Semmit sem besz�lnek a r�szletekr�l. Lehet, hogy most
frissiben mer�lt fel valami. - A mondat ak�r k�rd�s is lehe-
tett. De Dempseynek nem volt kedve besz�lgetni. Rich meg-
nyugtat�st keresett arra, hogy minden rendben van. Ki az �r-
d�g tudja? Dempsey csak b�mult az ablakon �t az es�be.
- Della nagyon izgult - folytatta Rich. - Tudod, hogy kap-
tam k�t nap szabads�got, �s azt�n egyszerre beh�vnak . . .
meg az es� is . . . Della gy�l�li az es�t, meg azt, hogy ilyenkor
t�vol legyek hazulr�l. Azt mondja, amikor csak hallja, hogy
ment�aut� robog valahov�, az jut esz�be, hogy az es�ben �n
csin�ltam valami bajt a kocsival.
Dempsey cigarett��rt ny�lt a zseb�be, de nem tal�lt egyet
sem. Nikki miatt. Teljesen kiz�kkentette a megszokott rendj�-
b�l. Soha nem szokott elj�nni hazulr�l an�lk�l, hogy el�bb
ne ellen�rizn�, van-e n�la egy csomag cigaretta meg az �n-
gy�jt�ja. Most pedig mindkett�t ott hagyta az asztalon, de
nem akarta fokozni Carlban a p�nikot azzal, hogy meg�ll�tja
az aut�t, mert cigarett�t akar venni.
- �gy volt, hogy s�lt h�st vacsor�zunk - fecsegett Rich.
Dempsey r�n�zett. - Az �g szerelm�re, maradj m�r egy ki-
csit cs�ndben. Mi a fen�nek vagy ilyen nyugtalan?
Rich er�sen markolta a korm�nykereket. Egy teheraut� po-
roszk�lt el�tt�k, �s igyekezett b�tors�got gy�jteni ahhoz,
hogy megel�zze a nedves �ttesten.
- Nem tudom, mi van velem, Jim. Az ut�bbi id�ben a leg-
kisebb dolog is hal�lra r�m�t. Nem tudom, mi a bajom. Gon-
dolom, Della. Egyszer�en csak . . . miatta f�lek, Jim. Te tu-
dod . . . mi lenne vele n�lk�lem? Ki az �rd�g gondoskodna
r�la?
- Semmi sem t�rt�nik veled. Az �n t�rsam vagy, Carl.
N�zd csak meg a r�gi feljegyz�seket. Aki az �n t�rsam volt,
annak m�g soha nem lett semmi baja!
Rich nagy nehezen elmosolyodott, el�sz�r a nap folyam�n.
Irigyelte Dempsey nyugalm�t. De nem haragudott �rte, val�-
ban nem. Dempsey ereje tartotta �t is �letben. En�lk�l az er�
n�lk�l elveszett volna. - Remek haver vagy, J�m.
- Persze - d�rm�gte Dempsey. - Tudom. Most pedig el�zd
m�r meg azt a tragacsot!
Rich megkezdte az el�z�st. Jobban vezetett, amikor ott volt
mellette Dempsey. Milyen remek haver!
Tizen�t perccel m�lt hat, amikor bel�ptek a kapit�nys�g
�p�let�be. A bej�rati asztaln�l Arnold Dernburgh �rmester
�lt, �dess�get majszolgatva.
- M�r kik�ldtek egy lovas j�r�rt �rted - mondta Dern-
burgh.
- Aha, �rzem is a l�citromok szag�t - jegyezte meg Demp-
sey.
- J� vicc - mondta Dernburgh. Kipiszk�lt egy darabka
mandul�t a fogai k�z�l, �s a folyos� fel� mutatott. - Eligaz�-
t�s a 108-asban . . . jelenl�t megk�v�ntatik.
- Mi folyik itt, Arnie? - k�rdezte Rich.
Dernburgh megvonta egyik csapott v�ll�t. - A f�n�k nem
fogadott a bizalm�ba. De nekem �gy t�nik, hogy a clevelandi
csata most m�r b�rmelyik �tkozott pillanatban megkezd�d-
het.
- Ki a fene csat�zna Cleveland�rt? - mondta Dempsey,
amint befordultak a folyos�ra.
A szoba zs�fol�sig volt emberekkel. Civ�l ruh�ban Grueb-
ner �s Blackman fel�gyel�k, Keeley rend�rf�n�k egyenruh�-
ban. Zavarg�sok eset�re rendszeres�tett pusk�kat osztottak ki
k�z�tt�k. Az �tven szem�ly k�z�l, akik megt�lt�tt�k a szob�t,
legal�bb negyven j� nagy 12-es pusk�t tartott a kez�ben, ma
ga mell� �ll�tva, mint amikor egy gyalogs�gi par�d�n pihenjt
vez�nyelnek.
Rich nyugtalanul n�zegette a fegyvereket. - Mi az �rd�g
lesz ebb�l, Jim? - suttogta.
Dempseyn �r�m �s izgalom lett �rr� a jelent�s t�zer� l�t-
t�n. �gy l�tszik, nagy vadra mennek. Vad�sz�szt�ne egy pil-
lanat alatt szagot fogott.
- Bizony�ra lerohanjuk Toled�t, �s elraboljuk t�l�k vala-
mennyi niggerj�ket - mondta Dempsey halkan.
Rich megh�kkent, azt�n elfojtotta a nevet�s�t.
A terem v�g�ben �lltak, de Gorman r�gt�n �szrevette �ket.
- Elk�stetek.
- Dug�ba ker�lt�nk - mondta Dempsey. - Pokoli volt.
- Ok�. S�rg�s dolgunk van, �gyhogy nem kezdem el�lr�l
az eg�szet. Rich . . . mag�t Blackman fel�gyel�h�z osztom be.
� majd elmondja, hogy mi lesz a dolga. Dempsey, te pedig
velem j�ssz.
- Hov�?
- Egy kis aut�z�sra . . . egy t�zdoll�ros k�rutaz�sra, egyton-
n�s teheraut�ban.
No csak, err�l van sz�, gondolta Dempsey. Fosztogat�si �r-
j�rat. M�r v�rta, hogy el�bb-ut�bb kirukkolnak valami ha-
sonl�val. Sz�val ma van az az �jszaka. Mosolygott mag�ban.
Donder�nak j�l fel kell k�tnie a gaty�j�t, ha valamit beind�-
tott m�r.
- Fi�k - mondta Keeley rend�rf�n�k abban a sz�nokias
modorban, amelyben a Rotary Clubban szokott el�ad�st tar-
tani, amikor j� form�ban van. - Nem kell, hogy elmondjam
maguknak, mennyire fontos ez a mai akci�. Csup�n annyit
k�rek, hogy mindent adjanak bele . . . �s biztos vagyok ab-
ban, hogy ezt meg is kapom magukt�l. J� szerencs�t!
Az emberek sorj�ban t�voztak a helyis�gb�l, �s h�rom vagy
n�gy f�b�l �ll� csoportokat alak�tottak az el�csarnokban.
Dempsey a teremben v�rt, am�g Gorman oda nem l�pett hoz-
z�.
- Nyolc �ve nem indultam feladatra Carl n�lk�l, Mike.
R�helln�m, ha most, a j�t�k v�ge fel� kellene egy idegenhez
hozz�szoknom.
- �n vagyok a partnered, Jim. Mint r�gen.
- Ne besz�lj mell�. Carl mi�rt nem j�n vel�nk?
Gorman kereste a szavakat. - Nem te vagy az egyetlen, aki
sz�v�n viseli Carl sors�t. Lehet, hogy ma �jjel haszn�lnunk
kell a fegyvereinket. Nem akarom, hogy legyen valaki a cso-
portomban, akire k�l�n�s figyelmet kell szentelni.
- Ok� . . . ok�. Teh�t te meg �n. - Dempsey kiss� g�nyosan
elmosolyodott. - Ezenk�v�l ki lesz m�g vel�nk? Dave, Grueb-
ner �s a nagyf�n�k?
- Daley, Winshaw �s egy sof�r - felelte Gorman kurt�n.
V�gy magadhoz egy goly�sz�r�t a rakt�rb�l, �s v�rj, m�g ol-
vass�k a nevedet. Azt�n majd odakinn tal�lkozunk.
Gorman kimas�rozott a szob�b�l, v�gig a folyos�n, az �p�-
let f�bej�rat�hoz. Ami az eml�keit illeti: Dempsey jellegzetes
szarkazmusa is a m�lt egy r�sze volt.
�les a nyelvem, Mike, �gy besz�lek, mint az �rek, b�r j�l tu-
dom, hogy emiatt nem ker�l majd rangjelz�s a zubbonyomra.
Dempsey mondta ezt r�gen, azon az �jszak�n, amikor m�r
hat s�rt ittak, meg h�rom poh�r rozsp�link�t Danny O'Neal
kocsm�j�ban. T�bb mint tizen�t �ve ennek. �s Dempseynek
igaza lett. Bizony sokszor mondott olyasmit, ami nem v�lt
haszn�ra a karrierj�nek, rosszkor is mondta, �s �gy, hogy
nem nyerte meg a felettesei tetsz�s�t. Persze az amb�ci� hi�-
nya is k�zrej�tszott: kifejezetten semmibe vette az �ri "�rv�
nyes�l�st".
Min�l magasabb rangba ker�l az ember, Mike, ann�l t�bb
k�telezetts�g b�kly�zza. Ann�l ink�bb r�ngatj�k az embert ide
meg oda. Kiv�gj�k a sz�v�t, a kopony�j�b�l kiszedik az agyve-
l�t. Olyan nyelvet pl�nt�lnak az emberbe, amely nem k�pes
m�st mondani, mint azt, hogy igen. "Igen, polg�rmester �r!"
"Persze, polg�rmester �r!". . . "Felt�tlen�l �gy lesz, polg�rmester
�r..."
Kocsmai retorika volt ez, de Dempsey hitte, amit mondott.
Mindig j� rend�r volt, de nem olyan, mint a t�bbs�g: a maga
m�dj�n.
- A teheraut�k indul�sra k�szek, Mike - mondta Grueb-
ner, aki a 99-ik utc�ra ny�l� kij�ratn�l �llt. - Sz�l�tsam az em-
bereket az egyes osztagok n�vsora szerint? - h�na alatt ott
volt az ilyenkor haszn�latos cs�ptet�s kartonlap a hozz� er�s�-
tett pap�rlapokkal.
- Igen, olvasd a neveket. Abban a sorrendben, ahogy
mondtam. Ok�?
- Persze - berzenkedett Gruebner -, hogy a fen�be csin�l-
n�m m�sk�pp? - arca elv�r�s�d�tt a bossz�s�gt�l.
Gorman megnyugtat�lag tette a v�ll�ra a kez�t. - Ne hara-
gudj m�r r�m, Dutch, hidd el, fontos ez a sorrend. Egy n�v se
maradjon ki, �s tarts�l kis sz�neteket. Ez is nagyon fontos.
Gruebner f�rk�szve n�zte Gorman nyugtalans�got, fesz�lt-
s�get t�kr�z� arc�t. R�g�ta ismeri m�r Mike-ot. K�nyes �gye-
ket int�ztek egy�tt, de soha sem l�tta m�g ennyire izgatott-
nak.
- Persze, Mike - mondta kedvesen -, hajsz�lra �gy csin�-
lom, ahogy k�v�nod.
- Amikor az �n csapatom ker�l sorra, ne olvasd fel Daley
nev�t . . . nem lesz itt . . . m�shol adtam neki feladatot.
Valami motoszk�lt Gruebnerben, hogy megk�rdezze, mi-
lyen feladatot kapott Daley �ppen ezen az est�n, �ppen ebben
a z�rzavaros helyzetben, de azt�n �nj�nek m�sik fele lebesz�l-
te �t a k�rdez�sk�d�sr�l. Annyit am�gy is meg�rzett, hogy fo-
lyik itt valami a felsz�n alatt, esetleg olyasmi, amir�l egyed�l
Gorman tud. Ebben megnyugodott.
- Ok�, Mike, el is kezdem . . . - el�vette a cs�ptet�s kartont,
megn�zte, hogy mi �ll az els� oldalon. - Az osztag neve
"K�kmad�r 15" Te . . . Winshaw . . . Dempsey . . . Rendben
lesz �gy?
- Igen. �gy gondoltam. Most m�r csin�lhatod folyamato-
san.
Gruebner oda�llt az egyik oldals� ajt�hoz, �s j� hangosan,
ahogy a gyakorl�t�ren szokt�k, egym�s ut�n sorolta a neve-
ket.
- "K�kmad�r 1" Callahan . . . Wilson . . . Maggiore . . .
�k h�rman azt�n elindultak, gyorsan le a l�pcs�n, ki az ut-
c�ra, ahol az els� teheraut� m�r v�rt r�juk. A vol�nn�l egy ci-
wil ruh�s detekt�v. Egyik�k be�lt mell�, a m�sik kett� h�tul
m�szott be az aut�ba. A kocsi oldal�n nagy felirat, m�lladoz�
bet�k: PETE-F�LE SZ�RNYASOK. A kocsi egykett�re to-
wag�rd�lt, hogy �tadja hely�t a k�vetkez�nek.
- "K�kmad�r 2" Ransko . . . Sebring . . . White . . .
Egy rend�raut� �llt a j�rda mellett, kicsit arr�bb, ahov� a
kapit�nys�g bej�rati l�mp�i m�r nem vetettek f�nyt. Daley �r-
mester h�tul �lt a kocsiban, a hom�lyban, mellette Lewan-
dowski k�zrend�r �s kend�j�be burkol�zva egy asszony: Go-
danskyn�.
Daley kez�ben egy goly�stoll form�j� apr� l�mpa, azzal ol-
vasta a neveket az �l�ben tartott pap�rlapr�l. - Callahan . . .
Wilson . . . Maggiore . . .
Lewandowski halkan besz�lt az asszonnyal, majd odasz�lt
Daleynek. - A nevek, �gy l�tszik, nem jelentenek sz�m�ra
semmit, �s senkit sem ismer fel k�z�l�k.
- Ok� - mondta Daley. - Ransko . . . Sebring . . . White . . .
Dempsey a folyos�n v�rakozott. Cigarett�zott. Abb�l a
csomagb�l vette, amelyet Dernburght�l szerzett. Mentolos,
filteres cigaretta volt. Orr�n �t f�jta ki a f�st�t, �s grimaszt v�-
gott, mert nem �zlett neki. K�zvetlen�l Winshaw mellett �llt,
de egyik�k se sz�lt egy sz�t sem a m�sikhoz, m�g csak Demp-
sey fel nem figyelt arra, hogy Winshaw nem cipel goly�sz�-
r�t.
- Hogyhogy? Csak engem �rt ez a kit�ntet�s? - k�rdezte.
Winshaw-t mintha teljesen megh�kkentette volna, hogy
Dempsey sz�lni is k�pes. Csod�lkozva k�rdezte:
- Hogy �rted ezt? Mir�l van sz�?
Dempsey felemelte a n�la l�v� neh�z fegyvert. - Err�l itt.
A ti�d hol van?
- Csak egyet adtak minden kocsihoz - felelte Winshaw
nyugodtan.
- Nagyon ut�lom, ha hivatkoznom kell arra, hogy rang-
id�s vagyok, Winshaw, de vedd tudom�sul, hogy ebben a pil-
lanatban re�d sz�ll egy hamis�tatlan, amerikai goly�sz�r�.
M�r ny�jtotta is fel�je a fegyvert, am�g csak Winshaw d�ht�l
izz� tekintettel �t nem vette t�le.-Majd m�g �r�lni fogsz ne-
ki, Winshaw. Ahogy a tenger�szgyalogosokn�l mondj�k: egy
klassz fegyver az ember legjobb bar�tja.
- Elefes!-morogta Winshaw a bajsza alatt.
- "K�kmad�r 15" - d�rg�tt Gruebner hangja a majdnem
�res foly�s�n. -Gorman . . . Winshaw . . . Dempsey . . .
Gorman a j�rd�n v�rta a t�rsait, nyitva tartotta a teherkocsi
ajtaj�t. Ez volt az a bizonyos egytonn�s Chevrolet, Billy Price
b�szkes�ge. A kocsi oldal�n fekete �s narancssz�n� bet�kkel
ott d�szelgett a neve: BILLY PRICE FUVAROS . . . PRICE
A LEGJOBB!
- Hol van Bob? - n�zett k�r�l Winshaw.
- Valamit el kell int�znie Blackmannel. Majd f�lvessz�k.
Winshaw �s Dempsey h�tul m�sztak be a kocsiba, Gorman
becsukta az ajt�t, azt�n megker�lte a kocsit, hogy sz�t v�ltson
a sof�rrel, egy karcs�, s�t�t haj� fiatalemberrel, aki k�k far-
mert �s b�rdzsekit viselt.
- Gorman fel�gyel� vagyok.
A fiatalember zavartan elmosolyodott. - �n Abolofo,
uram, Carmen Abolofo, k�zrend�r a 17. k�rzetb�l.
- Milyen a j�rg�ny, Carmen?
- El�g j�, uram . . . er�s a motorja . . . nincs m�g agyongy�-
t�rve, mint a legt�bb.
- Rendben. �lljon csak, k�rem, oda a sarkon t�lra, egy
perc m�lva �n is ott leszek.
- Igenis, uram. - A fiatalember beind�totta a motort, �s el-
indult. Gorman tekintet�vel k�vette eg�szen addig, am�g be
nem fordult a Payne Avenue-re. Azt�n odament a rend�r-
aut�hoz. Daley komor arckifejez�ssel v�rt r�.
- Nos? - k�rdezte Gorman.
Az �rmester mereven n�zte a kez�ben tartott list�t. - Az
asszony azt mondja, hogy Dempsey k�tszer, de lehet, hogy
h�romszor is megl�togatta Godanskyt . . . �gy egy h�nappal
azel�tt, hogy lel�tt�k.
Gorman szor�t�st �rzett a mellkas�ban. M�lyet l�legzett. Az
�regasszony elmos�dott alakj�t ott l�tta az aut� h�ts� �l�s�n.
- Lehets�gesnek tartja, hogy hazudik? Puszt�n az�rt, hogy
bossz�t �lljon? Tal�lomra kiszemelt egy rend�rt, �s r�muta-
tott... csak �gy elkesered�sb�l?
Daley als� ajk�t r�gta, �s pislogva n�zte a bor�s �gboltot. -
Akkor negyven�t f�rfi eset�ben hazudhatott volna . . . de �
Dempseyt szemelte ki.
Az asszony nem hazudott. Sz�ve m�ly�n Gorman j�l tudta
ezt, �s tudta h�v�sen m�rlegel� agy�val is. A n� igazat mon-
dott, az isten �t �gy seg�lje. Dempsey viszont hazudott, ami-
kor azt mondta, hogy nem ismeri Godanskyt.
. . . A n�v ismer�sen csengett, de m�g sohasem tal�lkoz-
tunk . . .
Ez bizony hazugs�g volt. El�re megfontolt, sz�nd�kos ha-
zugs�g. Vajon h�ny tov�bbi hazug �ll�t�s b�vik meg Dempsey
dosszi�j�ban? A gondolatt�l �melyegni kezdett.
- Mit csin�ljunk most az �regasszonnyal? - k�rdezte Da-
ley.
- Lewandowski vigye �t haza, holnap �r�sba foglaljuk a ta-
n�vallom�s�t. Earl Welch is menjen mag�val. - Sz�r�s tekin-
tettel f�rk�szte Daley arc�t.
- Tudom, tudom - mondta Daley. - Tartsam a sz�mat. J�-
zusom! A saj�t �desany�mnak se sz�ln�k egy sz�t sem.
- Ne is gondoljon semmit . . . am�g valamennyi t�nyt �ssze
nem gy�jt�tt�k.
Ker�lte Daley tekintet�t, �lesen sarkon fordult, �s elindult
oda, ahol a teheraut� v�rakozott. Az es� al�bbhagyott, de az
utak �s az aut�p�ly�k nedvesek, cs�sz�sak lesznek, mint a
j�gp�lya. Feladatot kell most v�grehajtania, �gy h�t megpr�-
b�lta sz�m�zni gondolataib�l James Dempseyt . . . legal�bbis
egyel�re.

- Melyik�nk fogja le�tni a bamba niggert? - k�rdezte Pro-

chak.
Al Summers felnevetett. - Charlie nem nagyon �r�lne, ha
hallan�, hogy �gy nevezed. Nagyon �rz�keny fi�.
- Baroms�g! - Prochak leengedte a kocsi ablak�t, �s ki-
dobta izz� cigarett�j�t a nedves �ttestre. - �n poly�k vagyok,
�s b�szke vagyok r�. A fen�be is, mi�rt baj az, ha valaki nig-
ger?
- Egy�ltal�n nem baj - felelte Summers.
- Sz�val, melyik�nk �ti le?
- Majd �n - mondta Davis.
- Te izompacsirta! - vicsor�tott r� Prochak. - Sz�val ok�,
�sd le, de ne a fej�re �ss. Ezeknek a niggereknek olyan a
fej�k, mint az �gy�goly�.
- Hol a fen�ben k�sik? - k�rdezte Fred Bolen gondterhel-
ten. - M�r itt kellene lennie az �ruval.
- Csak ne izgasd magad! - mondta Prochak -, m�g csak
negyed nyolc. T�z percen bel�l itt lesz.
A Riverdale Roadon v�rakoztak, a rept�rre vezet� aut�p�-
lya k�zel�ben. A korm�nyn�l Prochak �lt. Mellette Davis.
Bolen �s Summers a rakod�t�rben �lldog�ltak, ann�l a kes-
keny ny�l�sn�l, amelyen a sof�r h�tra tudott n�zni. Nem a
Dondero Sz�ll�tm�nyoz�si V�llalat j�rg�nya volt ez, hanem
egy hatalmas kamion, amelyet Prochak b�relt valahonnan
Barry T. Polansky n�ven. A nagy sz�lv�d��vegen �t j�l l�t-
hatt�k az aut�p�lya forgalm�t �s azokat a f�nyeket, amelyek
a rep�l�g�pek kifut�p�ly�it jel�lt�k meg valamivel az aut�-
�ton t�l. N�h�ny percenk�nt a motorok siv�t� hangj�t�l k�s�r-
ve, egy-egy hatalmas l�khajt�sos emelkedett fel a magasba.
- Ezt n�zd meg, kisap�m - mondta Prochak. - Egy Jumbo!
- Csak azzal lehet igaz�n rep�lni - mondta Summers.
Prochak a v�lla felett les�jt� pillant�st vetett r�. - H�t azt
honnan a fen�b�l tudhatn�d? �letedben ki sem tetted a l�-
bad ebb�l a nyomorult Clevelandb�l.
- Na �s azt�n - replik�zott Summers.
- H�t akkor ne fontoskodj itt azzal a dum�val, hogy "csak
azzal lehet igaz�n rep�lni". Mintha szak�rt� lenn�l ezen a t�-
m�n.
- Egy nagyot a seggedbe, Prochak - mondta Summers, �s
visszafojtotta �s�t�s�t. - Biztos vagy benne, hogy m�g csak ne-
gyed nyolc van?
Prochak az �r�j�ra pillantott. - Most m�r h�t �ra h�sz. Re-
p�l az id�.
Davis el�rehajolt. - Azt hiszem, m�r l�tom, hogy j�n. De
nem . . . ez egy Air Haul kamion.
- Egy�bk�nt is, nem jelzett a l�mp�j�val. Megmondtam
nektek, hogy k�tszer villog majd a reflektor�val. - H�trad�lt
az �l�sen, �s lehunyta a szem�t. - Nerc! Mit sz�lsz ehhez,
Fred? Nerc- vagy cobolypr�met viszel majd haza az �regl�ny-
nak?
- Az �n p�rom akkor se tudn� megk�l�nb�ztetni az egyi-
ket a m�sikt�l, ha a fenek�be harapn�nak - mondta Bolen.
- Persze az eny�m sem - motyogta Prochak -, �s p�ld�ul a
ti�d sem, Al. De Johnnynak van egy igazi beleval� pipije, aki
�rt az ilyesmihez. Ugye, Johnny?
- Sz�llj m�r le r�lam - morogta Davis.
- Hogyhogy sz�lljak le r�lad? Egy b�kot mondok, �s te
meg azt mondod, hogy sz�lljak le r�lad, h�t sz�p dolog ez?
Ember, neked egy olyan �des kis n�csk�d van, aki az �gyban
nercet visel. Ugye igazam van, Johnny fi�?
- Mondtam m�r, hogy sz�llj le r�lam.
Prochak felegyenesedett �s vigyorgott. Siker�lt j�l felher-
gelnie Davist. Most biztos d�h�ng, megropogtatja a v�llizma-
it, de olyan szel�d v�rm�rs�klete van, mint egy elh�zott k�-
ly�kkuty�nak.
- Igenis, uraim, ha n�lam otthon az �regl�ny nerc h�l�in-
get viselne, �n az eg�sz francos vil�gnak elmondan�m. De a
mi Johnnynk persze nem.
Davis mereven b�mult maga el�, �s �gy �k�lbe szor�totta
k�t kez�t, hogy megroppantak a csontjai. - Kuss, egy sz�t se
t�bbet a feles�gemr�l!
Prochak r�kacsintott a t�bbiekre. - Ahogy parancsolni m�l-
t�ztatik, uram, de azt nem akad�lyozhatja meg, hogy gondo-
latban ezzel foglalkozzam. Hej fi�k! Egy �des kis csinibaba
nercbugyiban! Ez azt�n az �let!
Ez m�r t�l sok volt Davisnek, �s Prochak gy�ny�r�s�g�re
�kl�vel hatalmasat csapott az aut� m�szerfal�ra.
- Fogd be a sz�d! Komolyan mondom, Harry. Fogd be azt
az istenverte sz�dat, mert kisz�llok ebb�l a tragacsb�l!
Prochak megj�tszott r�m�lettel az �g fel� emelte a karj�t. -
�s ezzel sz�trobbantod a r�gi egy�ttest, �s �ppen most, az
�vad utols� meccse el�tt. Ezt nem lehet! Ilyen r�ms�geset
csak nem teszel vel�nk? Hogy a fen�be tudn�nk akkor . . .
- Ott van! - ki�ltott fel Summers. - L�ttam, hogy villogott
a reflektoraival.
Prochak sebess�gbe tette a motort.
- Ok�, fi�k, mindenki �rizze meg a hidegv�r�t.

A "K�kmad�r 15" lassan haladt a siv�r t�jon, kihalt gy�r�p�-

letek �s elhagyatott rakod�telepek mellett.
- H�t itt nincs valami sok l�tnival�, fel�gyel� �r - mondta
Abolofo. H�velykujj�val odab�k�tt a s�t�tl� t�gla�p�tm�nyek
�s a rozsd�sod� rakt�rh�zak fel�. - R�ges-r�gen itt dolgoz-
tam, m�g miel�tt rend�r lettem.
- Teheraut�t vezetett? - k�rdezte Gorman.
- Nem, rakod�munk�s voltam. Istenem, milyen sokat dol-
goztunk. Tudja, nagy volt akkoriban a forgalom, h�rom m�-
szakban v�gezt�k a mel�t. Az ember annyit t�l�r�zhatott,
amennyit csak akart. �s n�zze meg most ezt a terepet . . . Se-
hol semmi. S�t�t, ak�r egy temet�.
- Na �s mit gy�rtottak?
- Nem tudom . . . Valami vegyszert, amely kipuszt�totta a
f�kat. Az igazat megvallva, fel�gyel� �r, �r�l�k, hogy ma
m�r nem megy ez az �zlet. Mi�rt kellene kipuszt�tani a f�kat?
Semmi �rtelme, ugye?
- Persze, semmi �rtelme - mosolyodott el Gorman a s�t�t-
ben. M�g csak harminc perce, hogy megismerte Carmen Abo-
lof�t. Besz�des, k�nnyen bar�tkoz� fiatalember. Carmen
Abolofo m�g nem h�zasodott meg, de menyasszonya m�r
van. A l�ny munk�ba j�r, �s 98 doll�r 62 centet keres heten-
k�nt. Ez az �sszeg az � rend�ri fizet�s�vel, b�r m�g kezd�
volt, elegend�nek bizonyult ahhoz, hogy egy, a Seven Hillsen
l�v� kis h�zra fizethess�k a r�szleteket. (A beugr�t egy csal�di
�sszej�vetelen a sz�l�k, a nagyb�csik meg az unokatestv�rek
adt�k �ssze. Abolof�r�l �s menyasszony�r�l elmondhatt�k,
hogy egyiknek sem egyszer�en csak csal�dja volt, hanem
nemzets�ge, kl�nja.)
- Forduljon be - mondta Gorman. F�lkapta az �l�sr�l a
r�vidhull�m� ad�-vev�t. - "K�kmad�r 15" az ir�ny�t� k�z-
pontnak . . . A Fairfielden megy�nk a Scranton Road fel�.
Semmi jelentenival�. R�kanyarodunk az aut�sztr�d�ra, �s ki-
megy�nk a rept�rre. - Letette az ad�-vev�t, �s megkopogtatta
a feje m�g�tt l�v� f�lrecs�sztathat� kis ablakot, amelyben
r�gt�n megjelent Winshaw arca.
- Mi van?
- Semmi - mondta Gorman -, kimegy�nk a rept�rre. Ott
h�tul minden rendben?
- �gy �sszer�z�dunk, mint a babszemek egy v�d�rben. J�
volna kicsit jobban �gyelni a g�dr�kre, ok�?
- Majd igyekszem . . . uram - mondta Abolofo.
- �s b�d�s is van itt h�tul - folytatta Winshaw. - A tulaj
�gy l�tszik, tr�gy�t sz�ll�tott vagy ilyesmit.
- Hogy van Dempsey?
- Azt hiszem, alszik.
S�t�t volt ott h�tul a teheraut�ban, rossz volt a leveg�, �s
k�nyelmetlen a hely. Ezenk�v�l m�s panasza nem is volt
Dempseynek. T�r�k�l�sben �lt, az oldalfalnak t�maszkodott,
igyekezett �gy elhelyezkedni, hogy a huppan�sok min�l ke-
v�sb� tegy�k pr�b�ra a h�tgerinc�t. Annak nagyon �r�lt,
hogy �tpasszolta azt a neh�z pusk�t Winshaw-nak. Nem tud-
ta volna, hogy mit�v� legyen vele, hacsak nem v�gta volna ki
h�tul az aut�b�l. Winshaw �lldog�lt, egy, a mennyezetr�l le-
l�g� v�szonba kapaszkodott. A m�sik kez�ben a fegyver �j-
b�l �s �jb�l nekicsap�dott a padl�nak, amikor csak �thup-
pantak egy g�dr�n. Erre pedig s�r�n ker�lt sor.
- Rem�lem, Winshaw, bekapcsoltad a biztons�gi kallan-
ty�t.
- Nem vagyok h�lye, Dempsey.
- Hogy nem vagy-e? Nem lenn�l itt ezen a kocsin . . . ve-
lem egy�tt, ha nem lenn�nk idi�t�k mindketten.
Winshaw morcos volt. Dempsey kuncogott. �tvenen ro-
hang�lnak �gy mindenfel� a k�rny�ken, teheraut�k rakod�te-
r�be b�jva, �s azt rem�lik, hogy rajtakapnak egy fosztogat�
t�rsas�got. Ugyanolyan gyermeteg dolog ez, mintha valaki
beugrana a Cuyahoga foly�ba, hogy aranyat tal�ljon benne.
Nagyot �s hangosat �s�tott. - Krisztusom! Feln�tt embe-
rek! Mit meg nem tesznek a meg�lhet�s�rt. H�, Winshaw!
- Mi van?
- Van egy cigarett�d?
Winshaw v�lasz�t elnyomta a goly�sz�r� csap�d�s�nak za-
ja �s a teheraut� z�rg�se, mert Abolofo er�sen lenyomta a pe-
d�lt, mik�zben vas�ti s�neket kereszteztek.

Carl Rich ott �llt egy �ri�si fali t�rk�p el�tt, amely Cleveland
v�ros�t �s k�rny�k�t �br�zolta. Tenyer�ben egy doboz, abban
eg�sz csom� m�anyag gombost�, mindegyiken apr� pap�r-
z�szl�cska. Ide-oda t�zdelte ezeket a t�rk�pen, �gy, ahogy az
ellen�rz� szob�b�l hangsz�r�n �t kapta az utas�t�sokat. �gy
�rezte mag�t, mint egy gyerek az �vod�ban.
- "K�kmad�r 9" a Harvard Avenue fel� . . . a 117. utca t�-
j�k�n. "K�kmad�r 7" a Shaker �ton a Woodhilln�l. "K�kma-
d�r 15" . . . a 71-es �ton megy a rept�r fel�. "K�kmad�r 3 �s
5" �llnak a Pearl Road �s a Broadview tal�lkoz�s�n�l . . .
Unalmas munka volt ez, g�piesen hajtotta v�gre. Olyan j�l
ismerte a v�rost, hogy a p�kh�l�hoz hasonlatos vonalak t�m-
keleg�ben egykett�re megtal�lta a legjelent�ktelenebb keresz-
tez�d�st is. Az utcaneveket nem is igen kellett elolvasnia.
"K�kmad�r 6" . . . d�l fel� megy a 71-esen Woodlandbe.
- Mi a helyzet, Carl? - Blackman �llt mellette, rangjelz�ses
egyenruh�ban, h�t�n �sszekulcsolt k�zzel, komoran, kem�-
nyen. Mint egy admir�lis, amikor a folyamatban l�v� hatal-
mas tengeri �tk�zetet szeml�li.
- �gy l�tszik, j�l helyezkedtek el - mondta Rich. - A leg-
t�bb f�vonalat az ellen�rz�s�k alatt tartj�k.
- Egyel�re m�g semmi sem t�rt�nik a Willow aut�p�ly�n.
- Kapcsolja ide hozz�m az ir�ny�t�st, Carl, legyen sz�ves.
- Igenis, uram.
Rich odament egy asztalhoz, �s lesz�lt az ir�ny�t�terembe.
- K�rdezze meg Dutcht�l, hogy kire van kiosztva a Willow
aut�sztr�da - mondta Blackman.
- Igenis, uram. - Tov�bb�totta a k�rd�st. Egy percig csend,
azt�n :
- Gruebner fel�gyel� azt mondja, hogy a "K�kmad�r 4", a
"K�kmad�r 11 �s 13" vannak ezen az �ton . . . d�l fel� halad-
nak h�romnegyed m�rf�ldnyire egym�st�l.
- Akkor most m�r minden�tt k�zben tartjuk a dolgokat -
mondta Blackman. - Sz�p h�l� . . . m�r csak arra lenne sz�k-
s�g�nk, hogy egy-k�t hal is fennakadjon benne.
Rich egy picik�t elmosolyodott. - Lehet, hogy
lesz.
- Igen - morogta Blackman. - Lehet, hogy lesz, Carl.
Rich mindig csod�lta Blackmant. Olyan t�pus� rend�r volt,
amilyen � szeretett volna lenni. H�v�s, de nem merev, szigo-
r�, igazs�gos. Olyan ember, akinek m�r a j�r�s�b�l is bizton-
s�g �s b�szkes�g �radt. M�lt�s�gteljes parancsnok, �s k�ts�g-
telen�l b�tor ember.
- K�r k�v�t, fel�gyel� �r?
- Nem, k�sz�n�m, Carl, de csin�ljon csak mag�nak. Pi-
hentesse a szem�t vagy t�z percig.
- Megengedi, hogy felh�vjam a feles�gemet, tudja, � . . .
Blackman tudat�ban volt Della Rich �llapot�nak. - Term�-
szetesen, Carl. Az ilyesmit k�rnie sem kell.
Rich egy fejmozdulattal jelezte k�sz�net�t, �s odament az
egyik t�volabban l�v� asztalhoz. Kicsit megr�m�lt, amikor a
telefon m�r hatszor is cs�ngetett, �s Della m�g mindig nem
vette fel. V�g�l azonban jelentkezett, �s Richb�l alig hallhat�
s�haj, a megk�nnyebb�l�s s�haja t�rt fel.
- M�r agg�dtam. Mi tartott ilyen sok�ig?
- A konyh�ban voltam.
- �tj�tt hozz�d Mrs. Markel, �s odaadta a vacsor�dat?
- Igen . . . j� nagyot besz�lgett�nk. J�l vagy, Carl?
- Persze, dr�g�m, igen . . . Itt dolgozom a kapit�nys�gon
Blackman fel�gyel�vel.
- �jb�l esik az es�.
- Idebent nem.
A hangsz�r� recsegve megsz�lalt. - "K�kmad�r 8" k�t par-
kol� kamiont vett �szre . . . A Kinsman �s 117. utc�n�l . . .
Ut�nan�z. "K�kmad�r 2" helyet v�ltoztat . . . most a Clair �s
Marquette-n�l van . . .
- N�zd, dr�g�m - mondta Rich -, vissza kell mennem a
munk�mhoz. Te fek�dj le sz�pen, �s ne izgulj m�r annyit mi-
attam. Biztons�gban vagyok, sz�raz helyen, �s t�l�rap�nzt is
kapok. Ok�?
- Ok� - mondta az asszony elgondolkod� hangon, mintha
t�bb ezer m�rf�ldr�l j�tt volna a hangja.
- J� �jt, dr�g�m, ne v�rj�l r�m �bren. - Csendesen vissza-
tette a kagyl�t, �s odament a t�rk�phez. Blackman kez�ben
tartotta a kis gombost�s dobozt, �s a t�rk�pet vizsg�lgatta.
- Majd �n megcsin�lom, fel�gyel� �r.
Blackman �tadta neki a dobozt. - �n, �gy l�tszik, nem bol-
dogulok ezzel. Nem tal�lom a Kineman �s a 170. sark�t.
- Pont itt van, uram . . . a Woodland Hills Park mellett. -
Kivett egy t�t a dobozb�l, �s odat�zte a megfelel� helyre.
Blackman egy pillanatig n�zte, azt�n �gy mell�kesen meg-
k�rdezte: - Mondja csak, Carl, mi is volt a pontos menete a
dolgoknak?
Rich �rtetlen�l n�zett r�. - Minek a menete?
- Azoknak a l�v�seknek a sorrendje, amelyeket Dempsey
�s Godansky adott le . . . Hogy is volt az tulajdonk�ppen?
H�rom, azt�n megint h�rom, vagy egy meg egy, esetleg kett�
�s h�rom, azt�n m�g egy? Hogy k�vett�k egym�st a l�v�sek?
Rich arc�b�l kifutott a v�r, a dobozt pedig kiejtette a kez�-
b�l. Vagy sz�z k�k-feh�r gombost� hullott a f�ldre teljes �sz-
szevisszas�gban.

- V�rfagyaszt�an vezet ez a barom - mondta Prochak. - M�g

sohasem l�ttam olyan niggert, aki h�rom m�tert ny�legyene-
sen tudott volna vezetni. N�zd csak ezt az �r�ltet . . . �ssze-
vissza csalink�zik ezen az istenverte orsz�g�ton.
- Lehet, hogy nem tudja, hogy itt j�v�nk m�g�tte - mond-
ta Bolen.
Prochak eg�szen r�hajolt a vol�nra. - Ne l�gy m�r olyan
h�lye, ember. Lass�tott, ugye? Akkor a krapek megl�tott ben-
n�nket. Most pedig f�lv�g, hogy azt higgy�k, Mario Andretti
vagy egy hozz� hasonl� nagymen� vezeti a j�rg�nyt. Johnny,
a te pajt�sodr�l van sz�, magyar�zd meg neki, hogy mire va-
l�k azok az �ttestre festett feh�r vonalak. M�s se kell most ne-
k�nk, mint egy orsz�g�ti j�r�r, a zseb�ben egy �j b�rs�gol�-
t�mbbel, Jesszusom, n�zd, hogy megy!
Kelet fel� haladtak az aut�p�ly�n, k�zepes forgalomban.
Charlie Greene kamionj�nak imbolyg� h�ts� l�mp�j�t k�vet-
t�k. Prochak m�r felk�sz�lt r�, hogy Greene egyik s�vb�l a
m�sikba man�verezik, megel�z�tt egy nehezen halad� 1962-
es Falcon Sedant, �s azt�n be�llt eg�szen a kamion nyom�ba.
Greene kiny�jtotta karj�t az ablakon, h�velyk- �s mutat�ujj�-
val jelezte, hogy ok�.
- Milyen idi�ta! - ki�ltott fel Prochak. - Mennyire va-
gyunk m�g Ridge Roadt�l?
- N�gy m�rf�ldnyire - mondta Davis.
- Ok�, sr�cok, tegy�tek magatokat k�nyelembe, h�travan
m�g egy kis luxusutaz�s.

A "K�kmad�r 15" a Wade Avenue el�gaz�sn�l r�kanyarodott

a sztr�d�ra, �s a rep�l�t�r fel� tartott, nyugati ir�nyba. Az es�
meg-meg�jul� er�vel zuhogott, a nagy cseppek �gy csap�d-
tak a sz�lv�d�h�z, mint a srapnelszil�nkok. Abolofo egy pil-
lanatra sem emelte fel a l�b�t a ped�lr�l. Igen j�, mer�sz so-
f�r volt. Arra, hogy egy postakocsi az � oldal�n eg�szen k�zel
suhant el mellette, csak annyiban reag�lt, hogy a r�g�gumit
er�teljesebben szor�totta a fogai k�z�; Gorman mereven �lt
mellette, l�b�t a padl�nak fesz�tette. Nem volt biztos�t��v a
vezet� melletti �l�sen, �s elk�pzelte, hogyha Abolofo hirtelen
r�tapos a l�gf�kre, akkor � �gy rep�l ki a magas sz�lv�d��ve-
gen �t, mint egy k� a cs�zlib�l. Igyekezett elhessegetni ennek
a vesz�lynek a gondolat�t, �s ez�rt ink�bb a man�vert gon-
dolta �t. Volt benne egy nagyon komoly buktat�. Az egyes te-
heraut�kon csak egyetlen ember volt olyan helyzetben, hogy
figyelhette a k�rny�ket. K�t j� rend�r mindegyik kocsiban a
rakod�t�rben tart�zkodott, ahonnan semmit sem l�thatott a
k�lvil�gb�l. A sof�r term�szetesen az utat figyelte, �gy azt�n
kiz�r�lag a mellette �l�re h�rult a mindenre kiterjed� megfi-
gyel�s feladata. �szrevette a k�t teheraut�t a Ridge Road-i
mell�k�tn�l: a Dondero V�llalat kamionja �ppen lekanyaro-
dott az aut��tr�l, �s szorosan a nyom�ban haladt egy m�sik,
felirat n�lk�li kocsi.
- Fogjunk hozz�, Carmen - mondta pattogva. - Fordul-
junk vissza Ridge Road fel�. - K�zbe vette az ad�-vev�t, �s
h�vta a k�zpontot. - Itt "K�kmad�r 15" . . . let�r�nk a sztr�d�-
r�l, k�t sz�ll�t�kocsit k�vet�nk. . . . A Ridge Road-i el�gaz�s-
n�l . . . Az el�l halad� kamionon a Dondero c�g felirata l�t-
hat� . . .

Carl Rich a szeme el�tt omlott �ssze. Blackman a meglepet�s

legkisebb jele n�lk�l figyelte.
- Sz�val, hogy k�vett�k egym�st azok a l�v�sek, Carl?
Rich izzad� kez�vel v�gigsim�tott v�rtelen ajk�n. - �n . . .
nem vagyok biztos benne . . . nekem . . . gondolkodnom kell
egy Pill . . .
- Gondolkodni kell? - mondta Blackman �lesen. - M�r hu-
szonk�t �ve rend�r, Carl. Egyszer� k�rd�st tettem fel, �s elv�-
rom, hogy �gy v�laszoljon, hogy ne legyen k�nytelen gondol-
kodni rajta.
A "K�kmad�r 15" jelent�s�t mindketten hallott�k a hang-
sz�r�b�l, de egyik�k sem moccant a nagy t�rk�p fel�. Rich
�gy �rezte, hogy remeg a t�rde, le�lt egy sz�kre, �s a cip�j�t
b�multa.
- �n ott voltam k�v�l . . . �n . . .
Blackman megr�zta a fej�t. - Elolvastam a l�v�ld�z�sre vo-
natkoz� jelent�seket. Ma d�lut�n Gorman irod�j�ban. Az a
v�lem�nyem, hogy maga hazudott, Carl. Maga nem volt ott a
folyos�n, hogy fedezni tudja a t�rs�t. Hol volt, Carl? Hol
volt, amikor a l�v�ld�z�s megkezd�d�tt?
Rich k�t kez�be temette az arc�t. - Nekem beteg feles�gem
van. Ha b�rmi t�rt�nne velem . . .
- Szedje �ssze mag�t! Kint volt a kocsiban, ugye?
- Igen - mondta elcsukl� hangon.
- �s ott hallotta meg az els� l�v�seket. J�l mondom? -
Rich nem v�laszolt. Blackman el tudta k�pzelni a jelenetet:
Rich a kocsiban v�rakozik, mik�zben Dempsey bemegy az
�p�letbe. Meghallja az els� l�v�seket, �s csak akkor sz�ll ki a
kocsib�l.
- Egy�ltal�n, bement abba a h�zba?
- Bementem . . . v�gig . . . a folyos�n. Igen.
- Ez egy kicsit elt�r att�l a verzi�t�l, amit le�rt, ugye? -
Blackman hangja hideg volt, mint a j�g. - Sz�val v�gigment a
folyos�n, vagy csak be a folyos�ra, �s h�rom l�v�st hallott.
- Igen . . . h�rmat.
- T�bb m�sodperccel, tal�n f�l perccel is az els� d�rren�-
sek ut�n.
- Valahogy �gy volt . . . - Rich feltekintett: Arca hamusz�n�
volt, �s a tekintete zavaros lett. - K�rem, �rtsen meg, m�r nem
voltam k�pes bemenni az ilyen helyekre. Nem kock�ztathat-
tam meg, nem tehettem ki magamat a vesz�lynek . . . nem te-
hettem, tudva, hogy Dell�val mi van. �n l�tta �t, Dave . . .
tudja.
- Persze hogy tudom - mondta Blackman, �s elford�totta a
fej�t. Sajn�lta ezt az embert, de nem engedhette meg �nmag�-
nak, hogy a sajn�lkoz�s hat�ssal legyen arra, amit tennie kell,
arra, amit m�r r�gen meg kellett volna tennie, j�val a mai �j-
szaka el�tt.
- F�lveszem mag�t, Carl, a betegek list�j�ra. Azt akarom,
hogy menjen haza, �s maradjon otthon, am�g be nem h�vjuk.
Tiszt�znunk kell a hamis jelent�seket.
- Sajn�lom . . . nagyon sajn�lom.
- Menteget�z�sre nincs sz�ks�g�nk, de v�laszokra igen.
Mike is besz�lni akar majd mag�val, �gyhogy legyen mindig
el�rhet�.
Rich neh�zkesen fel�llt, olyan volt, mint akib�l kisz�llt az
�let.
- H�t akkor . . . most menjek haza?
- Igen . . . �s azt akarom, hogy hagyja itt a fegyver�t.
Rich el�vette a 38-as Detective Specialj�t, �s gondosan le-
tette az asztalra. Egyetlen pisztolya �s egyetlen jelv�nye volt
csak, nem valami sok, ahhoz k�pest, hogy huszonk�t �ve szol-
g�lt a rend�rs�gn�l. Ha most kimegy az ajt�n, senkinek sem
fog hi�nyozni, �s �szre sem veszik, hogy elment. Kiv�ve
Dempseyt.
- Jimmy majd biztosan faggatni fog - mondta furcsa han-
gon. - Mit mondjak neki?
Blackman f�lvette az asztalr�l a pisztolyt, kinyitotta a t�l-
t�nyt�rat, a t�lt�nyek kipotyogtak a mark�ba. - Semmit se
mondjon. Semmit, Carl.
Rich r�b�lintott, t�l nyomorult volt ahhoz, hogy b�rmit is
sz�ljon. Lassan indult az ajt� fel�, amikor a hangsz�r�n �t
megsz�lal� hang bet�lt�tte a szob�t.
- "K�kmad�r 15" ism�t kapcsolatban van a k�t kamion-
nal . . . a Ridge Roadon . . . Russell �s Clinton k�z�tt . . . Ki-
vizsg�ljuk.
Rich m�g ott t�tov�zott az ajt�ban, azt�n odal�pett a nagy
t�rk�phez, f�lszedett a f�ldr�l egy gombost�t, �s besz�rta a
megfelel� helyre.

Gorman r�gt�n �rezte, hogy most r�bukkantak valamire; fel-

t�nt neki a k�t teheraut�, ahogy lassan haladnak �szakra a
Ridge Roadon a West Park-i temet� nagy, s�t�t h�ttere el�tt.
Ide�lis, csendes hely ez arra, hogy elraboljanak egy sz�ll�t-
m�nyt. Kopogott a h�ta m�g�tt l�v� v�laszfalon. Winshaw �t-
n�zett hozz�.
- Itt lehet valami - mondta Gorman. - K�t kocsi, az egyik
a Dondero c�g�. - Nyisd ki egy picik�t a h�ts� ajt�t, �s fi-
gyeld meg, hogy mit csin�lnak, amikor elhaladunk mellett�k.
Gorman ekkor el�recs�szott az �l�sen, �gy, hogy feje ala-
csonyabban volt az ablakn�l. - Hajtsunk el mellett�k, Car-
men. Teljes iramban, mint aki siet, mert v�rj�k valahol.
- Igenis, uram.
- Azt�n egy �les fordulatot a Clinton Roadn�l, �s kapcsol-
ja ki a reflektorokat.
- Ok�.
A g�pkocsi megr�zk�dott kiss�, amikor Abolofo er�telje-
sen nyomta le a ped�lt.
- Mamma mia! Van spiritusz ebben a motorban. Im�dom
ezt a j�rg�nyt.
- P�ly�t t�vesztett - mondta Gorman.
- Lehet, hogy �gy van . . . �s ha meggondolom, hogy meny-
nyit keresnek a fuvaroz�k �r�nk�nt! . . . Biz isten vissza kel-
lene adnom a jelv�nyemet.
- Csak m�g egy �r�t v�rjon ezzel.
- Sz� sem lehet az eg�szr�l, fel�gyel� �r . . . m�g hogy visz-
szaadjam a jelv�nyemet? Csak t�z �vet adjon nekem, �s t�bb
aranystr�fom lesz, mint Eisenhowernek.
Klassz k�ly�k. Gorman rem�lte, hogy val�ban siker�lni
fog Abolof�nak. Most m�r b�rmelyik pillanatban tovasuhan-
nak a k�t teheraut� mellett, m�ghozz� nagy sebess�ggel. Be-
csukta a szem�t, hogy maga el� k�pzelje a t�rk�pet. A Ridge
Roadon robognak �szak fel�. Baloldalt nagy kiterjed�s� te-
met�, egy m�sik a jobb oldalon. Az egyetlen le�gaz�s a Clin-
ton Road. A Ridge tov�bb folytat�dik �szakra Denison fel�.
Balra lesz egy kis kanyar a Nyugati 73. utc�ra. H�rom j�r�r-
kocsi k�nnyen lez�rhatja az eg�sz ter�letet.
- Elhaladtunk mellett�k, fel�gyel� �r.
A g�pkocsi egy kicsit balra lend�lt, azt�n ism�t egyenesbe
�llt.
- Mit csin�ltak �ppen?
Abolofo elvette az egyik kez�t a vol�nr�l, �s a tenyer�t fel-
fel� tartva mutatta:
- Semmit. Csak v�nszorogtak, az egyik kocsi orra szinte �r-
te a m�siknak a h�tulj�t. - Odan�zett a visszapillant� t�k�r-
be. - M�g most is ezt csin�lj�k . . . hoh�! �lljon meg a me-
net . . .
Ugyanabban a pillanatban harsant fel Winshaw ki�lt�sa is.
- Az el�l men� kamion kikapcsolja a l�mp�t . . . Oda�ll az �t
sz�l�hez.
Gorman fel�lt. - Tartsuk a sebess�get, Carmen, ne lass�t-
son, am�g meg nem fordultunk a Clintonn�l.
Mell�k�tnak sehol semmi nyoma, k�r�s-k�r�l csak a teme-
t� l�tszik, s�rk�vek az es�ben.
- Hol a fen�ben van m�r az a Clinton? - mondta Abolofo.
- M�g egy f�l perc . . . j�l figyeljen! - Bekapcsolta az ad�-
vev�t. - Itt "K�kmad�r 15". Azt hiszem, j� fog�sra van kil�-
t�s. K�ldjenek j�r�rkocsikat, hogy lez�rj�k a Ridge
Roadot . . . �szak �s d�l fel�l is . . . �s m�g egyet a Clinton
Roadra a West Boulevard fel�l . . . ott v�rjanak felt�n�s n�l-
k�l, am�g nem sz�lok.
- Itt van a Clinton! - ki�ltott Abolofo.
Keskeny, elhanyagolt �t volt ez, k�t oldalt szem�tdombok
�s a Pen Central romos, rozsd�sod� telepe. Siv�r egy hely, k�-
l�n�sen egy ilyen s�t�t, es�s �jszak�n, Abolofo kikapcsolta a
l�mp�kat, f�kezett, �s meg�ll�totta a kocsit.
Gorman felt�rdelt az �l�sre, �s a nyitott kisablakon �t be-
n�zett a rakod�t�rbe.
- Adunk nekik �t percet, azt�n indulunk visszafel� az
�ton.
- Val�sz�n�leg egy tr�f�s fick�val van dolgunk - sz�lt oda
neki Dempsey -, aki �gy tesz szert k�l�n keresetre.
- Rem�lem, hogy igazad van, de ha fosztogat�s, akkor
oda�t�nk kem�nyen �s gyorsan. Sz�val, k�sz�ljetek!
- �n k�szen vagyok - mondta Dempsey. - A t�z�n is �t-
menn�k, csakhogy kiker�ljek ebb�l a tragacsb�l. H�t te,
Winshaw?
- Ha ezzel megszabaduln�k t�led!
- Csak azt k�rem, hogy mindig el�ttem j�rj�l azzal a mar-
ha nagy pusk�val, fi�.
- Na, el�g ebb�l - mondta Gorman. - Tulajdonk�ppen
olyan volt az eg�sz, mint r�gen.

Prochak r� se heder�tett a mellett�k elrobog� Chevrolet teher-

aut�ra. A sztr�da a R�dge Roadon �s a 73. utc�n �t a Lorain
�tba torkollott, az pedig ipartelepek s�r�j�n haladt �t. �gy h�t
a kamionosok j�l ismert�k ezt a vid�ket. Miut�n Charlie
Greene kocsij�val oda�llt az �t sz�l�hez, �s eloltotta a reflek-
torokat, Prochak is ugyan�gy tett. Belen�zett a visszapillant�
t�k�rbe, azt�n a m�sik ir�nyban vizsg�lgatta az utat. Sehol
semmi. Csak a Chevrolet gyorsan t�volod� piros l�mp�it l�t-
ta.
- Ok� . . . kisz�llni! Mindenkinek! Kin�l van k�t�l?
- N�lam - mondta Bolen.
- A f�mv�g� oll�?
- Kezemben - felelte Summers.
A tervet Prochak eszelte ki, �s most �lvezte, hogy � dirig�l-
hat, csak �gy osztogatta a parancsokat. �gy �rezte, hogy sok-
sok embert ir�ny�t, �s rajta �ll most egy g�rd�l�keny, klassz
akci� sikere. Lehet, hogy Davis, a fizikum�t tekintve, jobb n�-
la, de esze nincsen.
- Johnny, n�lad van a szerel�vas?
- Nincs. Majd az �kl�met haszn�lom.
- Ne tedd, sz�troncsolod a kezed. A n�gernek vasb�l van
az �llkapcsa.
- Ez m�r az �n gondom, Prochak.
- H�t akkor csin�ld, ahogy a t�kfejeddel j�nak l�tod. Nem
az �n bajom lesz. - Kinyitotta az ajt�t, �s lem�szott a vezet�-
f�lk�b�l. - Ok�, fi�k, nyom�s!
Charlie Greene ott �lldog�lt a kocsija v�g�n�l, felh�zott
v�llakkal pr�b�lt v�dekezni az es� ellen. L�tta, hogy n�gyen
is j�nnek fel�je. M�g egy utols�t szippantott a cigarett�j�b�l,
azt�n kihaj�totta az orsz�g�tra. A csikk sistergett, de izz�sa
m�r a leveg�ben kihunyt, m�g miel�tt f�ldet �rt volna.
- Menetrend szerint - mondta Greene. Hangj�ban fesz�lt-
s�g �rz�d�tt. Tudta, hogy k�r�lbel�l egy percen bel�l le�tik,
�s ez a gondolat nagyon rossz volt. Nem b�zott a poly�kban.
Ha Prochak lenne az, aki most fel� k�zeledik, nem v�rn�
meg, hanem � �tne el�bb. A fen�be is. Nem fogja hagyni,
hogy egy nyavaly�s lengyel �sszevissza verje.
- Melyik�t�k fog le�tni?
- �n - mondta Davis.
Greene megk�nnyebb�lten elmosolyodott. - Ok�, tr�nerem.
�sd csak le azt az embert, aki megnyerte volna neked a kup�t.
Davis imit�lt egy �t�st a balj�val; mintha Greene gyomr�t
vette volna c�lba. De az utols� pillanatban meg�ll�totta az �k-
l�t.
- K�t rossz pont, megijedt�l.
Greene felnevetett, fogai feh�ren villogtak a s�t�tben.
- Pukkadj meg, te gonosz! A szemem se rebbent. Mindig
�gy szoktam elmozdulni.
- El�llj�tok azt az istenverte ajt�t - sz�lt nekik Prochak. -
Fred, add m�r oda a k�telet Johnnynak . . . Al, te pedig l�ss
hozz� az ajt�z�rhoz. Rajta, egy-kett�!
Greene �s Davis arr�bb l�ptek, hogy helyet adjanak Al
Summersnek, aki a f�mv�g�val indult az ajt� fel�. Val�s�gos
monstrum volt ez a szersz�m. F�lemelte, �s olyan k�nnyen
v�gta le a kombin�ci�s lakatot, mint ahogy a forr� k�s v�gja a
vajat. Prochak f�lr�ntotta az ajt�kat, azt�n �szrevette, hogy
Davis �s Greene �t figyelik.
- H�t ti mi az �rd�g�t csin�ltok? Ez nem cirkusz, hogy t�t-
s�tok a sz�tokat. K�t�zz�tek m�r meg a fick�t.
Azok ketten lassan megindultak a kocsi eleje fel�.
- A sz�vem m�ly�b�l gy�l�l�m ezt a gazembert - motyogta
Greene.
- Nem rossz fi�, csak nagyon izg�ga. -
Greene elfordult Davist�l, �s h�tul �sszekulcsolta a kezeit.
Davis vette a k�telet, �s �tk�t�tte vele a n�ger csukl�it. - T�l
laza, ember! Nem tudsz csom�t k�tni?
- Nem akarom elszor�tani a v�rkering�st.
- Kell, hogy �gy n�zzen ki, mintha igazi lenne, ugye? H�t
akkor h�zz rajta egy nagyot!
Davis m�g egyszer �tk�t�tte, �s ah�nyszor csak megh�zta a
k�telet, morgott egyet. Greene ny�sz�rg�tt, mert a v�kony k�-
t�l m�lyen a h�s�ba v�gott. H�napokig megl�tszik majd a he-
lye, gondolta Davis, de h�t, ha �gy akarja . . .
- A b�r�met sehol se s�rtsd fel - mondta Greene. - Tudod,
nem akarom azt a nyomorult p�nzt, amit az �ssze�lt�get�s�rt
adnak. Csak �ss egy nagyot a bord�im k�z�.
- Ahov� csak parancsolod.
Davis m�g k�szk�d�tt, hogy szoros csom�t k�ss�n. K�z-
ben hallotta, hogy odabent a kamionban a t�bbiek tesznek-
vesznek, l�pteik zaj csaptak a f�mpadl�n. Azt�n hallotta,
amint a sz�rmeb�l�k . . . puff, puff, puff . . . lehuppannak a
f�ldre, mintha emberi testek lenn�nek.
Gorman azt figyelte, hogy �r�j�n a vil�g�t� mutat� hogyan
halad a tizenkettes fel�.
- Indulunk!
Dzsekij�n leh�zta a cipz�rat, �s el�vette a pisztoly�t. A m�-
szerfal apr� f�nyei visszat�kr�z�dtek a pisztoly kr�mozott fe-
l�let�n. T�l d�szes holmi egy ilyen s�t�t �s z�r�s �gyh�z. Per-
sze, persze, gondolta, amint megt�lt�tte a t�lt�nyt�rat. M�gis-
csak egy 38-as Colt-automata. F�nyes, a markolata meg ele-
f�ntcsont bor�t�s�, de �lni lehet vele.
Abolofo r�kvercelt a Ridge Roadra. - A reflektorok bekap-
csolva, vagy nem, fel�gyel� �r?
- Bekapcsolva, sok teheraut� j�r ezen az orsz�g�ton, a mi-
enk �ppen csak egy a sok k�z�l. Haladjon t�l rajtuk, azt�n
csin�ljon egy �les U-kanyart, �s �lljon oda mell�j�k. - Meg-
kocogtatta a v�laszfalat. - K�sz�ljetek fel ott h�tul. Kapasz-
kodjatok, mert hirtelen fordulunk.
- Rajta, Carmen!
Abolofo nagyobb sebess�gre kapcsolt, �s lenyomta a pe-
d�lt. Gorman er�sebben szor�totta a pisztolya markolat�t,
�rezte, hogy gyorsabban l�ktet a v�re. Egyszer r�gen megpr�-
b�lta elmagyar�zni a feles�g�nek, hogy milyen �rz�s az, ami-
kor pisztollyal a k�zben k�zel�t az ismeretlenhez. Az asszony
r�m�lettel �s f�lelemmel reag�lt. Bizonyos szemsz�gb�l n�zve
ez volt a saj�t reag�l�sa is ebben a percben, amint figyelte a
s�t�t utat, amely mintha rohant volna fel�j�k, �s Abolofo egy-
re gyors�tott. A gyomra is �sszeszorult az izgatotts�gt�l.
Olyan ez, mint amikor az ember el�sz�r �lt f�l a hull�mvas�t-
ra.
- �r�lt vagy . . . igaz�n �r�lt . . .
- Minden rend�r �r�lt, Annie . . .
A fesz�lts�g szinte elviselhetetlenn� v�lt.
- Mindj�rt ott lesz�nk, fel�gyel� �r.
Gorman l�tta a kamionok s�t�t �rny�t az �t sz�l�n, �gy �t-
venm�ternyire. �gy l�tta, hogy k�t ember �ll az el�ls� kocsi
elej�n�l, de nem volt biztos benne. Elsuhantak mellett�k, �s
Gorman minden idegsz�l�val figyelt, hogy megl�ssa, mi t�rt�-
nik a kamion v�g�n�l. Az ajt�k kit�rva, �s valami volt a f�l-
d�n is, de egy lelket sem l�tott ott.
- Most!
Abolofo f�kezett, �s k�zben elforgatta a vol�nt. A nagy ko-
csi megperd�lt, a h�ts� gumik f�st�l�gtek az aszfalton. Vesz�-
lyes volt ez a man�ver egy es�t�l s�kos orsz�g�ton. De Abolo-
fo t�k�letesen hajtotta v�gre a feladat�t. Kisebb sebess�gre
v�ltott �t, �s a kocsi megindult el�re, b�r m�g mindig egyik
oldalr�l a m�sikra imbolygott az �les U-kanyart k�vet�en.
Gorman kinyitotta az ajt�t, �s f�lig kil�pett a vezet�f�lk�b�l.
A nagy ajt�t v�d�pajzsk�nt tartotta maga el�tt, amint a Chev-
rolet meg�llt a k�t kamion mellett. A reflektorok v�gigs�p�r-
tek a kocsikon. �szrevette, hogy emberek mozognak a Don-
dero felirat� kocsi v�g�n�l.
- Rend�rs�g! - ki�ltotta. - Senki se mozduljon! - A reflek-
torok egy pillanatig Prochak szem�be vil�g�tottak. Leejtette a
sz�rmeb�l�t; �s el�revet�d�tt a kocsi nyitott ajtaja fel�. K�z-
ben nadr�gsz�j�b�l el�r�ntotta 45-�s Colt-automat�j�t.
- A rohadt �letbe! Zsaruk! - M�r ugr�s k�zben megkezdte
a t�zel�st. Goly�i a rend�r�k aut�j�nak elej�t �rt�k, m�g mi-
el�tt be�rt volna a s�t�tbe. �vegcs�r�mp�l�st hallott, �s azt a
hangot, ahogy a l�ved�k f�met �r.
Carmen Abolofo �gy halt meg, hogy l�b�val a f�ket nyom-
ta. A goly� a sz�lv�d�n �t j�tt, �s a homloka k�zep�n tal�lta
el, agyveleje sz�tfr�ccsent a tark�j�n. Halott volt, m�g miel�tt
teste r�d�lt volna a korm�nyker�kre. Gorman nem l�tta, hogy
meghalt. Prochak-m�sodik l�v�se a nyitott ajt� �veg�t z�zta
sz�t, miel�tt m�g Gormannek lehet�s�ge ny�lt a t�zel�sre. Az
�vegszil�nk t�bb hely�tt �rte az arc�t, �s egy m�lyebb bar�z-
d�t v�gott a bal szem�ld�ke f�l�tt; a ki�ml� meleg v�r elvak�-
totta.
- �, a rohad�kok! - ki�ltotta Charlie Greene, amikor l�tta,
hogy a teheraut� fel�j�k robog, �s f�kcsikorogva meg�ll.
Megpr�b�lt elfutni, de Davis nem esett p�nikba. A kamion
�gy �llt meg, hogy �ket nem lehetett l�tni. Davis nekil�kte
Greene-t a kamion elej�nek, �s egy r�vid bal horoggal �llon
v�gta. A n�ger �sszerogyott, ugyanakkor, amikor az els� l�v�-
sek eld�rd�ltek. Davis egy pillanatig azt hitte, hogy Greenet
tal�lat �rte. Levetette mag�t a f�ldre, �s odab�jt az el�ls� ke-
r�khez. Most azt�n benne vagyunk a szarban. Zsaruk! Tal�n
siker�l arr�bb k�sznia a s�t�tben, de J�zusk�m, lehet, hogy
sz�zan is vannak k�r�l�tt�nk pusk�val a k�zben. Charlie
helyzet�t mindenesetre tiszt�zta. Eszm�letlen, a kezei h�tra-
k�tve: � az �ldozat. Davis �ld�z�tt vadk�nt tekintett maga
k�r�. Csak p�r arasznyira a fej�t�l �szrevette a s�rv�d� �les
sz�l�t, becsukta a szem�t, �s fejjel nekivetette mag�t. Mintha
vill�mcsap�s has�tott volna a szemeibe, azt�n minden els�t�-
tedett.
Dempsey v�llal nyomta meg a h�ts� ajt�t, �s �gy ugrott ki,
mint egy ejt�erny�s. F�lig guggolva �rt f�ldet, pisztollyal a
kez�ben rohant a teheraut� mellett, �s majdnem felbukott
Gormanen, aki a f�ld�n t�rdelt, �s igyekezett kit�r�lni a v�rt
a szem�b�l.
- Mike! Rendben vagy?
Gorman b�lintott, �s pisztoly�val a Dondero-kamion fel�
intett.
- A h�ts� ajt�t . . . azt figyeld.
Dempsey odab�jt a jobb oldali el�ls� s�rv�d� m�g�, �s
n�gyszer els�t�tte a pisztoly�t. A kamion s�t�t belsej�be c�l-
zott.
Al Summerst a mellkas�n �rte az egyik goly�, h�trafel�
p�rd�lt, �s �gy halt meg, hogy arca egy sz�rmeb�l�hoz s�-
mult. Fred Bolen hasra vetette mag�t, �s az ajt� fel� kezdett
k�szni, maga el�tt tolva egy b�la sz�rm�t, mik�zben feje fe-
lett r�pk�dtek a goly�k. Siker�lt el�h�znia h�ts� zseb�b�l
egy r�vid cs�v� 38-as Smith and Wessont. Felh�zta a kakast.
J�l tudta, mi az, b�rt�nben lenni, �s elt�k�lte, hogy soha t�b-
b� nem l�t cell�t bel�lr�l.
Az egyik goly� eltal�lta a b�l�t, de nem hatolt �t rajta.
Majdnem el�rte m�r a kamion ajtaj�t, mikor �szrevett egy
alakot, aki a rend�rkocsi m�g�l k�zeledett. Gondosan c�l-
zott . . .
Winshaw �vatosan osont. Az volt a terve, hogy a m�sodik
aut� m�g� ker�l, �s �gy k�t t�z k�z� fogj�k a fosztogat�kat.
Bolen azonban els� l�v�s�vel meghi�s�totta ezt a terv�t. L�t-
ta, hogy az ember megp�rd�l, elesik, kiejt a kez�b�l valami
puskaf�l�t. Egy m�sik ember fejjel el�re a f�ldre vetette ma
g�t.
- A gan�j! - Fred Bolen felt�rdelt, k�t k�zre fogta a piszto-
ly�t, �s megc�lozta annak az embernek a s�t�t �rny�t . . .
Winshaw ny�gve pr�b�lt felemelkedni. Az es� csapkodta
az arc�t, a cseppek fura m�don k�l�nb�z� ir�nyb�l �rt�k.
A fekete �gbolt mintha k�rbeforogna �s lezuhanna r�. Fel
akart �lni, �s elrejt�zni az es� el�l, de �gy �rezte, mintha meg-
b�nult volna. Bolen goly�ja a kulcscsontj�t �rte, �s a lapock�-
j�n�l t�vozott, olyan nagy lyukat f�rva rajta, mint egy golflab-
da. �rezte, hogy sokkos �llapotba ker�lt, de hom�lyosan tu-
dat�ban volt annak, hogy valaki kiab�l.
�jb�l eltal�lnak . . . meghalok . . .
�rezte a puska hideg, f�mes fog�s�t a jobb keze alatt, de
tudta, hogy sohasem lesz k�pes felemelni.
Dempsey k�t l�v�st k�ld�tt a fel� az ember fel�, aki a ka-
mionban t�rdelt, �s hallotta, hogy h�trabukik, hallotta reked-
tes sikolt�s�t. �jb�l megh�zta a ravaszt, de a pisztoly �resen
kattant.
- A francba!
�tkozta �nmag�t, ami�rt nem hozott mag�val egy m�sik
pisztolyt is. Hal�lbiztos, hogy most nincs id� arra, �s a k�r�l-
m�nyek sem olyanok, hogy �jra t�lts�n.
- Mike! A pisztolyodat! Gyorsan! - kez�t h�trany�jtotta a
m�g mindig t�rdel� Gormanhez, aki a kez�be nyomta d�szes
pisztoly�t. Dempsey megragadta �s elvigyorodott. - Csics�s!
Prochak eg�szen a f�ldh�z lapult, arc�t egy nedves f�cso-
m�hoz szor�totta. Egyszeriben nagyon elcsendesedett min-
den. Hallotta Bolen sikolyait, vagy tal�n Summers volt az?
Mit sz�m�t? Valaki f�ldobta a bakancs�t. Nem tudott logiku-
san gondolkodni, nem tudta �sszerakni az esem�nyek r�szle-
teit. De az�rt tudta, hogy � Harry Prochak, �s ez az � bulija.
A rend�r�k a teheraut� t�ls� oldal�n vannak, �gyhogy � be-
sz�llhat a saj�t kocsij�ba, de ebb�l az k�vetkezett volna, hogy
h�trafel� kell kivezetnie az �tra, �s csak azut�n indulhat el�-
re. Egy fr�szt! �tven goly�val is kit�mn�k, mik�zben h�trafe-
l� tolat. De itt van `Greene j�rg�nya . . . vajon a n�ger benne
hagyta-e a slusszkulcsot?
Prochak felemelte a fej�t, �s j�l megn�zte Greene kamion-
j�t. Alig hatm�ternyire volt t�le, �s �ppen a megfelel� ir�ny-
ban �llt. Odak�szhat a magasra n�tt gizgaz k�z�tt, �s �szre-
v�tlen�l bejuthat a vol�nhoz a k�s�r� oldal�r�l. Fontos, hogy
alacsonyan maradjon a feje. Cs�ssz�l csak �gy, mint egy is-
tenverte k�gy�, �regem. Azt�n ind�tsd el a kocsit, �s adj bele
mindent.
- H�tha . . .
Ok�. H�tha . . . Ez volt az egyetlen lehet�s�ge. M�r k�szott
is. Hol az �rd�gben lehetnek a t�bbiek?
Gorman `Dempsey m�g�tt a kocsi oldal�nak d�lt.
- Elkaptuk �ket?
Dempsey lassan kil�pett a s�rh�ny� biztons�gos fedez�k�-
b�l. Nem lehetett tudni, hogy mit kaptak el. L�tta, hogy egy
ember elbukik, de legal�bb ketten voltak, vagy tal�n h�rman.
Er�sen markolta a szokatlan pisztolyt, nem tudta, hogy mi-
lyen er�vel kell megh�zni a ravaszt t�zel�skor. Csak egy m�d
volt r�, hogy ez kider�lj�n. Addig h�zta a ravaszt az ujj�val,
m�g csak a pisztoly meg nem r�zk�dott a kez�ben, �s a l�ve-
d�k bele nem f�r�dott a kamion oldal�ba, pontosan a Donde-
ro felirat egyik o bet�j�nek a k�zep�be.
- Ok� - ki�ltotta -, j�jjetek el�, fej f�l� emelt k�zzel.
Csend. Csak az es� kopog�sa hallatszott, azt�n hirtelen fel-
b�gott egy motor . . . A gumiabroncsok p�r�gtek, szertesz�t
spriccelve a kavicsokat �s a sarat . . . a kamion megugrott,
olyannyira, hogy h�tul kiesett bel�le egy b�la sz�rme �s Fred
Bolen holtteste. H�ts� kerekei �tmentek Charlie Greene jobb
l�b�n, �s csak egy-k�t centire robogtak el Davis feje mellett.
Dempsey l�tt. De tudta, hogy lehetetlen meg�ll�tania egy
38-assal egy ilyen nagy kamiont. M�ghozz� most, amikor a
c�lpont m�sodpercenk�nt kisebb� v�lik. �pp annyit �rne, ha
k�pne egyet ut�na. Dempsey megperd�lt a Chevrolet ajtaja
fel�, �s beugrott a vezet�f�lk�be: �vegt�rmel�k �s v�r minde-
n�tt.
- Atya�risten!
Meg�rintette az el�rebukott testet, kitapogatta a nyakon az
�t�eret. Azt�n megl�tta a sz�troncsolt kopony�t; �s tudta,
hogy semmi �rtelme a pulzust keresni. Kinyitotta az ajt�t, �s
Carmen Abolofo test�t kil�kte az orsz�g�tra. Oda�lt a vol�n-
hoz, �l�be ejtette a pisztolyt. A motor ind�t�s�val, a sebv�lt�-
val bajl�dott. Beind�totta a kocsit, a kamion p�rduck�nt ug-
rott el�re.
- Az isten szerelm�re! - ki�ltotta Gorman, mik�zben fel-
lend�tette mag�t az �l�sre.
Gorman felvette a padl�r�l az ad�-vev�t, megnyomta a
gombj�t, mik�zben Dempsey oldalra d�l� kocsival kanyaro-
dott ki az orsz�g�tra.
- "K�kmad�r 15" a k�zpontnak . . .
- A rohadt �letbe . . .! - Dempsey most el�sz�r pillantott a
sz�lv�d�re, egy�ltal�n nem l�tott ki rajta. A reped�sek s�r�
p�kh�l�ja bor�totta. Minden vonal egy szakszer�en f�rt lyuk-
b�l �radt szertesz�t. A lyuk pedig �ppen egy vonalban volt a
fej�vel. Felkapta �l�b�l a pisztolyt a cs�v�n�l fogva, �s a mar-
kolat�val sz�tverte az �veget. A m�szerfalat eg�szen elbor�tot-
ta a t�rmel�k. Sz�l �s es� csap�dott az arc�ba, de �gy legal�bb
l�tta az utat, mik�zben er�sen nyomta a ped�lt.
- �ld�zz�k a GMC-kamiont . . . Dondero Sz�ll�tm�nyoz�-
si V�llalat . . . rendsz�mt�bla nincs rajta . . . �szak fel� halad a
Ridge Roadon a Denison fel�. �tj�t kell �llni . . . kocsikat �s
ment�ket a kor�bban megadott helysz�nre! S�rg�s! V�szhely-
zet!

Prochak bal k�zzel szor�totta a rak�tak�nt s�v�lt� kamion

vol�nj�t, jobb kez�vel pedig a zseb�ben keresg�lt. Semmi.
Sem szivart, sem cigarett�t nem tal�lt. A m�szerfal alatt volt
egy hamutart�. Kih�zta, remegett a keze. Olyan volt, mint egy
r�szeg, aki azt rem�li, hogy tal�l egy kis italt a keszty�tart�-
ban. A hamut�l �res volt. Charlie tal�n nem doh�nyzott, vagy
kidob�lta csikkjeit az ablakon.
- A seggfej !
Ha csak egy csikk lenne, csak egy szippant�snyi, ez volt
minden, amire most v�gyott. �s tudta, hogy nem kaphatja
meg. Rettent� nagy bajba ker�l, ha nem jut le gyorsan err�l
az �tr�l. Nyomta a ped�lt, ahogy tudta, de az �t csak nem
akart v�get �rni. Egyre csak ott l�tta maga el�tt . . . �s m�g�tte
most m�r felt�ntek a reflektorok. Nagyon messze, de m�gis-
csak ott voltak.
�szrevette a rend�rs�gi j�r�rkocsit, amikor a Denison
Avenue-hoz k�zeledett. Negyven�t fokos sz�gben �llt az
�ton, v�r�s l�mp�ja villogott. Prochak visszafojtotta a l�leg-
zet�t, �s tov�bbra is hat�rozottan nyomta a ped�lt. A bal ol-
dali s�vban volt egy r�s, amely majdnem el�g sz�les volt ah-
hoz, hogy a kamion �tjusson, ha hajsz�lpontosan ir�ny�tja. Ez
azt is jelenti, hogy elvesz�ti a jobb oldali el�ls� s�rh�ny�t, �s
foh�szkodott, nehogy ugyanakkor kipukkanjon az el�ls� gu-
mi. A zsaruk a kocsijuk mellett �lldog�ltak, zsebl�mp�kat vil-
logtattak, �s amint z�gva k�zeledett fel�j�k, �gy rohang�ltak
�sszevissza, mint egy megriasztott hangyaboly. A kamion mo-
torja s�v�lt�tt, ak�r egy l�khajt�sos rep�l�; �lesen elcsavarta
a vol�nt balra, azt�n mindj�rt elr�ntotta jobbra. A kocsi egyik
oldalr�l a m�sikra himb�l�zott, Prochak felk�sz�lt r�, hogy a
kamion eleje �tk�zni fog a rend�rs�gi aut� orr�val. S�rh�-
ny�ja a rend�raut�t az �t sz�l�re sodorta, az egyik gumi ki-
pukkadt, a motorh�z teteje felcsap�dott, a kocsi orra behor-
padt.
- Itt "K�kmad�r 15" . . . "K�kmad�r 15" . . . a gyan�s�tha-
t� j�rm� �tt�rte az �ttorlaszt . . . a Ridge-r�l a Denison Ave-
nue-re . . . ott jobbra fordult, nem t�vesztj�k szem el�l.
Gorman pislogott, a szem�be f�jt a sz�l. Arra nem volt
m�dja, hogy �jabb �ttorlaszok fel�ll�t�s�ra sz�l�tsa fel a k�z-
pontot, mert a menek�l� kamion most m�r sz�mos �tvonal
k�z�tt v�laszthatott. Mehetett az aut�sztr�da ir�ny�ba, de az
t�l szerencs�s eset lett volna ahhoz, hogy ebben rem�nyked-
jen. Gorman sz�m�t�sba vette, hogy enn�l biztosan agyaf�r-
tabb, b�rki legyen is az, aki a kamiont vezeti. Val�sz�n�bb,
hogy a Denisonon balra fordul a 65. vagy 60. utc�ba, �s on-
nan a kisebb utc�k s�r� �tveszt�j�be, amelyek a Lorain �s a
Storer Avenue k�z�tt tal�lhat�k. Ha csak egy pillanatra is
szem el�l t�vesztik, eg�rutat nyer.
- Maradj a nyom�ban! - ki�ltotta Gorman, a sz�l foszl�-
nyokra szaggatta szavait.
Dempsey azonban �gy is meg�rtette, hogy mit akar.
- Mi�rt, mi az �rd�g�t gondolsz, mit csin�lok? - �gy ve-
zette a kocsit, mint egy �r�lt, �s olyan sebess�get hozott ki a
Chevroletb�l, amilyet bizony�ra m�g soha senki. Alaposan
meggy�t�rte Billy Price f�ltett kincs�t. Csak �gy csikorogtak
az alkatr�szek, f�st�lg�tt a f�k. A Denison sark�n�l olyan
hossz� cs�sz�ssal kanyarodott, hogy egy r�m�lt Volkswagen-
tulajdonos f�lmenek�lt a j�rd�ra, �s hiszt�rikusan ord�tott.
Messze el�tt�k . . . ott imbolyogtak a kamion v�r�s l�m-
p�i . . . a t�bbi kocsi sz�tspriccelt el�le az orsz�g�t sz�l�re.
M�g l�tta a kamion l�mp�it . . . azt�n elt�ntek a szeme el�l.
Gorman �szrevett egy t�kr�z�d� kis f�nyt a kocsi oldal�n,
ahogy balra fordult.
- Befordult! - ord�totta. - A 60-asra.
Dempsey b�lintott. � is �szrevette az ir�nyv�ltoztat�st, �s
ismerte ezt a k�rny�ket. Kusza �tveszt� . . . zs�folt nyomorne-
gyed . .. most m�r f�jhatj�k.

Az utca s�t�t volt, �s keskeny. Mindk�t oldalon parkol� ko-

csik. Kicsiny, fav�zas h�zak, csupasz f�k. Minden �gy rohant
el mellette, hogy a k�rnyezet teljesen �sszefolyt a szeme el�tt.
Harry Prochak mereven el�reb�mult, �s l�zasan gondolko-
dott. El�tte a Storer Avenue . . . azt�n �tkeresztez�d�s. To-
v�bb mehet a Clarkon . . . azt�n vad vid�k k�vetkezik, a Balti-
more-Ohio Vas�t jav�t�telepei . . . Otthagyhatn� valahol a ka-
miont . . . � pedig elt�nne a parkol� teheraut�k z�rzavar�s
t�meg�ben.
Gondolkodni. gondolkodni. gondolkodni!
�szre se vette a nagy betonkever� aut�t, csak akkor, ami-
kor m�r t�l k�s� volt. A v�ros valamennyi utc�ja k�z�l itt sz�-
m�tott a legkev�sb� egy ilyen monstrumra. A sof�r biztos erre fe-
l� lakott. �jszaka hazavitte a betonkever�t, hogy azt�n haj-
nalban otthonr�l indulhasson munk�ba. Most �ppen befor-
dult a 60. utc�ba, amelynek teljes sz�less�g�t elfoglalta. Pro-
chak r�taposott a f�kre, a kerekek forg�sa megsz�nt, az �tfor-
r�sodott gumik f�st�lg� cs�kokat h�ztak a kocsi ut�n. �lesen
jobbra kanyarodott, k�t v�kony fa �s egy parkol� aut� k�z�.
A j�rd�n egym�sra halmozott szemetestart�lyok hatalmas zajt
csapva leborultak az �ttestre; az �tk�z�s kir�ntotta a vol�nt
Prochak kez�b�l. K�zd�tt, hogy ism�t ura legyen a kocsinak,
megragadta a forg� korm�nykereket, �s teljes s�ly�val bal
fel� h�zta. A k�t ker�kre d�l� kamion elsodort egy parkol�
aut�t, t�v�ben t�rt kett� egy f�t, azt�n ism�t ott volt az �ttes-
ten, elcs�szva a hatalmas betonkever� m�g�tt. De Prochak
�rezte, hogy az eg�sz kocsi v�szesen megd�l. A jobb oldali ke-
rekek nem �rik a f�ldet, a leveg�ben p�r�gnek. Levetette ma-
g�t a padl�ra, a kamion f�lborult. Egy pillanatig mintha meg-
�llt volna a leveg�ben. Ezt m�r csak egy hosszan tart�, han-
gos, f�mes csikorg�s �s a zuhan�s k�vette. Dempsey kanya-
rogva vezette kocsij�t, hogy elker�lj�n egy szemetestart�lyt,
amely ott gurult az �t k�zep�n, azt�n �ppen a cementesaut�
el�tt stoppolt. Annak vezet�je holts�padtan, minden �z�ben
remegve �llt a vezet�f�lke l�pcs�j�n. Onnan b�mult �t a ka-
mion f�lborult roncs�ra.
- Kigyullad! - ord�totta a f�rfi. - Krisztusom! - visszaug-
rott a vezet�f�lk�be, hogy hozza a t�zolt�k�sz�l�ket.
Gorman m�r akkor leugrott a teheraut�r�l, mikor Demp-
sey m�g meg sem �ll�totta teljesen. N�gyk�zl�b �tb�jt a ce-
mentesaut� alatt, �s futott az utc�n oda, ahol az �sszeroncso-
l�dott kamion az oldal�n fek�dt. Kerekei lust�n forogtak,
el�l a l�ngol� benzin kanyarg� patakk�nt csordog�lt a kocsi-
b�l. A benzin er�s szaga az eg�sz k�rny�ket el�rasztotta.
A folyad�k bugyogva t�rt el� a tart�lyb�l, �s egyre sz�leseb-
ben �radt a l�ngok fel�. Ez a l�tv�ny meg�ll�totta Gormant.
Pillanatok k�rd�se, hogy a benzing�z el�ri a t�zet, �s a kocsi
�gy felrobban, mint egy istenverte bomba. Egy embert l�tott a
kamion vezet�f�lk�j�ben.
Harry Prochak nagy nehezen felkapaszkodott, kez�ben a
nagy 45-�s pisztoly. Arra haszn�lta, hogy ki�sse vele az ab-
lak�veget a k�s�r� oldal�n, azt�n tov�bb h�z�dzkodott, hogy ki-
b�jhasson. Az �g� motorb�l a l�ngok m�r eljutottak a f�l-
k�be, �s Prochak alakj�t s�r� fekete f�st vette k�r�l.
- Dobja el a fegyvert! - ki�ltotta Gorman.
Harry Prochak szinte m�r k�bultan, megr�zta a fej�t,
gyors mozdulatot tett fegyvert tart� kez�vel. A pisztoly cs�ve
Gorman fej�re ir�nyult.
Dempsey �gy j�tt ki a betonoz� al�l, hogy m�r t�zelt is.
A goly�k �ppen akkor oltott�k ki Harry Prochak �let�t, ami-
kor felcsapott al�la a t�z. Ezut�n m�r semmi sem l�tszott be-
l�le.
Dempsey h�traugrott a l�ngok el�l, �s a perzsel� h�s�ggel
szemben a cementeskocsi m�g�tt tal�lt mened�ket. Gorman
n�m�n �llt mellette, n�zte, ahogy a kamion �g, a szikr�k csak �gy
r�pk�dnek az �g fel�. A Storer Avenue fel�l szir�n�z�s hallat-
szott. Gorman lecsukta a szem�t. Arra az emberre gondolt,
aki ott �g a kamionban. Vajon volna-e lehet�s�g�k r�, hogy
kiszedj�k onnan?
Gorman alig hitte el, hogy csak t�z �ra van. �gy t�nt neki,
hogy �vek teltek el . . .
- Ne mozd�tsa a fej�t - mondta a fiatal k�rh�zi orvos hat�-
rozottan.
- Bocs�nat - motyogta Gorman.
- Az �vegszil�nkokat . . . nagyon neh�z . . . kiszedni.
Gorman a fog�t csikorgatta, mik�zben az orvos egy t�he-
gyes csipesszel szedegette arc�b�l az �veget. Az orvos ek�z-
ben halkan f�ty�r�szett. T�z h�napja dolgozott m�r a Charity
k�rh�zban, �s �gysz�lv�n mindent l�tott m�r, ami egy emberi
testtel megt�rt�nhet. Semmi sem volt ez, azokhoz k�pest.
- Szerencs�s ember. Ezt ugye tudja, fel�gyel�? Igaz�n sze-
rencs�s.
Abbahagyta a f�ty�r�sz�st, �s d�dolgatva folytatta a csipe-
get�st.
Dempsey s�t�lt v�gig a folyos�n, cigarett�zott. A kopott
z�ld falakra mindenfel� "doh�nyozni tilos" feliratokat festet-
tek, �s egy szigor� arc� n�v�r vill�ml� szemekkel n�zte, amint
elhaladt az asztala el�tt a baleseti sz�rny fel�. Dempsey azon-
ban nyugodtan farkasszemet n�zett vele, a cigaretta pedig ki-
l�gott a sz�j�b�l.
- Hol van Gorman fel�gyel�?
- A B kezel�ben . . . k�rem, oltsa el a cigarett�t. Ez olyan
hely, ahol nem szabad doh�nyozni.
Dempsey az orr�n �t f�jta ki a f�st�t, �s nyugodtan ment
tov�bb. Az orvos piros fert�tlen�t�vel festegette Gorman ar-
c�t, amikor Dempsey bel�pett a szob�ba. A szeme f�l�tti re-
ped�st �sszevarrt�k �s leragasztott�k.
- �gy n�zel ki, mint egy nagy kocsmai vereked�s vesztese
- mondta.
- Aha . . . rem�lem, el tudom kapni Annie-t, miel�tt el�jul,
ha megl�t. - Ujja hegy�vel sim�tgatta a ragtapasz sz�l�t. -
Winshaw hogy van?
- T�l�li. A kulcscsontja elt�r�tt, �s egy lyuk van a lapock�-
j�ban. Be, azt�n ki, olyan akkur�tusan, mintha egy f�r�g�p-
pel csin�lt�k volna.
Gorman fels�hajtott, mintha lelke m�ly�b�l fakadt volna.
- �s mondd, Jim, Abolofo, ugye . . . � ott volt a vol�n m�g�tt,
amikor te felsz�llt�l?
- Aha . . . ott volt. Egy pillanatig sem tudhatta, hogy mi �r-
te . . . Ha ez ny�jt n�mi vigaszt a csal�dj�nak.
Hallatszott, hogy valaki gy�tr�dve felki�lt. Egy beteghor-
doz� rohant v�gig a folyos�n. Az orvos m�r elk�sz�lt Gor-
mannel.
- Mondja, kapott tetanuszolt�st? - Gorman b�lintott.
- Ok�, akkor elmehet.
Az orvos kiment a szob�b�l a jajgat�s ir�ny�ba. �jb�l fel-
hangzott, teli borzad�llyal �s f�lelemmel.
- A pokolba is, menj�nk m�r innen - mondta Dempsey.
Az es� m�r el�llt. N�h�ny csillag is el�t�nt egy piszkossz�r-
ke felh� m�g�l. Dempsey m�lyet l�legzett az es� ut�ni tiszta
leveg�b�l.
- Sz�p az �let.
Gorman semmit sem sz�lt. Egy csom� rend�raut� parkolt
a k�rh�z el�tt, de nem indult el egyik fel� sem. Az a gondolat,
hogy vissza kell t�rnie a kapit�nys�gra, a szob�j�ba, �s �t kell
n�znie a jelent�seket, elviselhetetlen volt a sz�m�ra. De m�gis
meg kell tennie. Ma �jszaka t�bben is meghaltak, az egyik�k
rend�r volt. K�rd�seket tesznek majd fel, amelyeket meg kell
v�laszolni. Ott �llt a nedves j�rd�n, keservesen, hat�rozatla-
nul. Amit igaz�n szeretett volna megtenni e pillanatban, az
lett volna, hogy gyalog nekiindul az �jszak�nak. Megy, megy
�s megy, am�g m�r semmi nincs k�r�l�tte, csak a k�k �g �s a
naps�t�tte f�ldek.
- Azt ugye tudod, hogy hol vagyunk? - k�rdezte Dempsey.
Gorman �gy b�mult r�, mintha most �rkezett volna vala-
honnan nagyon messzir�l. - Mit mondt�l?
- Azt, hogy tudod-e, hol vagyunk?
- A Charity k�rh�zn�l.
- Nem. Pontosan k�t kis h�zt�mbnyire O'Neal feled�st
ny�jt� birodalm�t�l. Mit sz�ln�l egy italhoz, Mike?
A rend�raut�k v�rakoztak. V�rnak majd tov�bb is. Gor-
man h�tat ford�tott nekik, �s megindult. Dempsey pedig n�-
m�n l�pkedett mellette a Scovill Avenue-n a 33. utc�ig, �s be
Danny O'Neal f�st�s kocsm�j�ba.
- Nem hiszek a szememnek - mondta O'Neal. Kib�jt a
b�rpult m�g�l, �s f�l�ton �dv�z�lte �ket. Hatalmas testalkat�
emberroncs. Az tette t�nkre, amit � maga �rult. Az �cska, fa-
burkolat� falakon k�rben halv�nyul� f�nyk�pek sorakoztak.
Mindegyiken Danny O'Neal volt l�that�, a Clevelandi Vil-
l�m, az 1938-as �v leg�g�retesebb neh�zs�ly� bokszol�ja.
A vill�m f�nye az�ta r�g kialudt. Nem volt m�r egy�b, mint
egy edz�sre alkalmas homokzs�k a fiatalabb bokszol�k sz�-
m�ra. Okos feles�ge hozz�seg�tette, hogy egy kis t�k�vel ven-
d�gl�t nyithasson. Az �vek sor�n eredm�nyesen vezette, �s ez
tereb�lyesed� pocakj�n is megl�tszott. Mack�s mozdulattal
ny�jtotta ki hatalmas karjait sz�v�lyes �dv�zl�sre.
- James, te pont olyan vagy, mint r�gen, de Mike, az isten
szerelm�re, mi van veled? Milyen balh�ba keveredt�l?
- �, � jobb helyeken szokott inni - mondta Dempsey. -
Tudod, hogy van az ilyesmi, Danny. Milyen az, ha valaki
aranystr�fokat visel, �s m�r nem iszik m�st, csak martinit meg
sk�t whiskyt.
- Isten mentsen az ilyesmit�l - harsogta O'Neal, �s �t�lelte
Gorman v�ll�t. - De az�rt ne izgulj . . . megbocs�tok. A po-
kolba is, ez egy szabad orsz�g. Rajta, igyatok egy j�t! Az els�
rund az �n k�lts�gemre megy, de azt�n megrendelitek a m�-
sodikat is, mert k�l�nben r�tok usz�tom a kuty�mat.
O'Nealn�l mindig volt egy kutya a b�rpult v�g�ben. Vala-
mennyi ismert eg�szs�g�gyi szab�lyzatot semmibe v�ve, most
is egy loncsos, ijeszt� dog hevert ott egy sz�nyegdarabk�n.
Gorman elgondolkodva kutatott az eml�kezet�ben. - Ugye,
Jipnek h�vj�k?
O'Neal megvakarta a fej�t. - H�t . . . val�ban ez a neve. Tu-
dod, Mike, mindig �gy nevezem el a kuty�imat, de azt hiszem,
ez nem az a Jip, amelyikre te gondolsz. Semmik�ppen . . . le-
het, hogy az�ta m�r ez a harmadik Jip. Felt�ve, hogy j�l em-
l�kszem.
Gormanben kellemetlen eml�keket �bresztett az a bizonyos
Jip.
- Sohasem hib�ztattam a kuty�t - mondta O'Neal -, annyi
biztos, hogy j� �zl�se volt. - Gorman r�k�ny�k�lt a f�nyezett
b�rpultra. Ez a helyis�g tele volt eml�kekkel. Szinte hallani
v�lte a r�g elfeledett besz�lget�sek foszl�nyait �s a l�nyok vi-
hog�s�t. Ez volt a legklasszabb lebuj a v�rosban. K�r�ln�zett.
Maga a hely egy�ltal�n nem v�ltozott, de a l�nyok m�r nem
voltak itt . . . csak n�h�ny id�sebb f�rfi iszogatta a s�r�t, �s
n�zte a sz�nes t�v�t. Akkoriban m�g nem volt itt t�v�, wurli-
tzer sem, de sokan voltak itt fiatalok. Katolikus fi�k �s l�-
nyok, t�lnyom�r�szt �rek, a fi�k p�lyafut�suk elej�n, a l�-
nyok �ppen csak egy-k�t �ve j�ttek ki az iskol�b�l. Titk�rn�-
k�nt, elad�k�nt vagy �pol�n�k�nt dolgoztak, p�nzt kerestek,
tanult�k, hogy milyen is az �let, �s minden lehet�t megtettek
annak �rdek�ben, hogy elfeledj�k azokat a szigor� erk�lcsi
szab�lyokat, amelyekre az ap�c�k tan�tott�k �ket. Ahhh! Mi-
lyen nagyszer�ek voltak azok a l�nyok! Vajon mi lett ve-
l�k . . . Val�sz�n�leg f�rjhez mentek, �s ak�rcsak Annie-nak,
kicsit megvastagodott a derekuk; fiaikat, l�nyaikat nevelik,
agg�dnak a f�rj�k�rt. �regszenek.
- Ez nem ugyanez a banda - mondta szinte csak �nmag�-
nak.
O'Neal is morgott, mik�zben visszab�jt a pult m�g�. -
Semmi sem marad olyan, amilyen volt, Mike . . . kiv�ve t�ged
meg Jimmyt. Ti, fi�k, m�g mindig egy�tt dolgoztok?
- Nem - felelte Gorman egy kiss� t�l gyorsan. Dempsey
�szrevette ezt, �s er�ltetett vid�ms�ggal igyekezett �tsiklani
felette.
- Ember, t�lts m�r nek�nk! Az es� a csontunk velej�ig ha-
tolt. Vagy mi a t�r�? Egy nyomorult angol kocsm�ba vet�d-
t�nk?
- Majd adok �n neked angolt! - fortyant fel nevetve
O'Neal, aki b�szke volt �r sz�rmaz�s�ra. Kirakott egy �veg
whiskyt a pultra, �s mell� k�t vastag poharat. Azt�n abba-
hagyta a nevet�st. - Az igazs�g az, hogy err�l a kocsm�r�l ma
m�r ink�bb azt lehet mondani, hogy a r�gi Vars�! Vars� vagy
Tel Aviv. Lengyeleken �s zsid�kon k�v�l nem j�r ide m�s.
Tudj�tok, kedves v�n gavall�rok . . . de nagyon m�rt�ktart�
ak. A gyermekeik valamelyik kertv�rosban laknak, Shaker
Heightsen vagy Lyndhurstben. Mindegyik�k kap n�mi szoci-
�lis seg�lyt, �s a gyerekeikt�l is egy keveset . . . Azzal t�ltik itt
a napjaikat, hogy fill�res t�tekben j�tszanak, �s az ezerszer el-
mondott �lm�nyeiket ism�telgetik. - Kinyitott k�t �veg Car-
lingot is, odatette a whisky mell�, azt�n t�lt�tt a poharakba. -
Ez az eg�sz itt olyasmi, mint a tisztes �regek otthona . . . any-
nyi biztos, hogy egy�ltal�n nem az, ami r�gen volt . . .
- Hov� t�nt a sok vir�g? - mondta Dempsey keser�en.
F�lkapta az �vegeket �s a poharakat. - �lj�nk asztalhoz,
Mike.
Az utca fel�li r�szen volt hely, szemben�ztek az es�t�l cs�-
kos, poros kirakattal.
Dempsey t�lt�tt. - No, itt van, eg�szs�gedre!
Gorman ujjai k�z�tt forgatta a poharat, �s n�zegette a bo-
rosty�nsz�n� italt. - Nem kellett volna lel�n�d azt a sof�rt,
Jim.
- Persze - mondta Dempsey g�nyosan. - Ink�bb hagytam
volna, hogy haboz�s n�lk�l lel�j�n t�ged. Annyi biztos, hogy
most egy p�ppal kevesebb lenne a h�tunkon.
- Arra k�sz�lt, hogy odadobja el�nk a pisztoly�t. L�ttam a
tekintet�n.
Dempsey felhajtotta a whiskyj�t, �s �jat t�lt�tt. - Sz�val
gondolatolvas� vagy. Na �s azt�n? �n m�st olvastam ki a sze-
m�b�l. L�ttam: egy gazember 45-�ssel a kez�ben, �s azt, hogy
nincs vesztenival�ja. - Ujjaival dobolt a pohar�n. - Az �rd�g-
be is, min r�g�dsz? Vagy tal�n az az �vegszil�nk az agyadba
ment?
Gorman kortyolt egyet az ital�b�l, azt�n letette a poharat
az asztalra, �s szemben�zett Dempseyvel.
- Rengeteg mindenen r�g�dom, Jim . . . vallom�sokon,
amelyek nem stimmelnek. Egy �sszeroppant zsaru miatt is,
akinek a vallom�sa papag�j m�dj�ra ism�tli a ti�det . . . Egy
ma �jszakai ember�l�sen, amelyet el lehetett volna ker�lni.
Dempsey ajkai furcs�n megr�ndultak. - A Krisztus�t! �gy
besz�lsz, mint egy ideges kezd�, amikor el�sz�r lop p�nzt�r-
c�t.
- Dehogyis, Jim, r�gi hekus vagyok, �s minden idegsz�lam
�gy ugr�l, mint a t� egy hazugs�gvizsg�l� g�pen . . . �s az a t�
minden egyes rezzen�sekor fel�d mutat!
Dempsey ivott a whiskyb�l, azt�n egy kis s�rt is. - A pokol-
ba az idegsz�laiddal. Piszk�lsz engem, �s tulajdonk�ppen mi-
�rt? Mert kiny�rtam egy hitv�ny gazembert, aki fegyvert fo-
gott r�m? Mert igyekeztem oltalmazni egy f�radt �regembert,
hogy meg�rje a nyugd�jkort? Vagy az�rt, mert megmentettem
az irh�dat? Ezekre v�laszolj, fel�gyel� �r! Hagyjuk a sok s�-
ket dum�t! Nem v�rom el t�led, hogy kit�ntet�st t�zz a mel-
lemre, de azt sem t�r�m, hogy valami m�st varrj�l a nyakam-
ba.
Gorman eltolta a sz�ket az asztalt�l, �s fel�llt. - Az ilyen
besz�ddel egyszer m�g a saj�t dug�dba d�lsz. �sd csak ma-
gadnak a vermet, majd elt�nsz benne.
- M�r alig v�rom . . . Szeretn�k m�r elszabadulni ebb�l az
�tkozott pocsoly�b�l.
A fel�gyel� von�sai megmerevedtek.
- �tkozottul k�zel vagy ahhoz, Dempsey, hogy felf�ggesz-
szenek f�ggelems�rt�s�rt.
Dempsey h�trad�lt a sz�ken, �s ingzseb�b�l el�vette azt a
b�rtokot, amelyben a rend�rjelv�nye volt. Megvet� mozdulat-
tal dobta az asztalra.
- Ha ezt akarod, pajt�s, h�t itt van, �s elefes!
- Majd tudatom veled, mikor k�rem a jelv�nyed - mondta
Gorman fagyos hangon. - Rakd vissza a zsebedbe. Rajta vagy
a holnapi szolg�latteljes�t�k list�j�n. - M�r indult is az ajt�
fel�.
- Mike . . . - mondta Dempsey.
Gorman meg�llt az ajt�ban, �s h�tran�zett. - Mi van?
- Igazi szem�tl�da lett bel�led.
- Bizony . . . �s ezt sose felejtsd el.
Ezzel elt�nt az ajt�b�l. Dempsey az ablakon �t n�zte t�vo-
l�d� alakj�t.
- Hova megy a haverod? - ki�ltott fel O'Neal.
Dempsey az �veg�rt ny�lt. - Keres egy vermet. Bele akar
dugni egy palit.
Gruebner fel�gyel� felugrott az asztal�t�l, amikor Gorman
bel�pett a szob�ba.
- Krisztusom! Hogyhogy nem vagy a k�rh�zban?
- Kir�gtak, �s most szabadl�bra helyezett sebes�lt vagyok.
Le�lt a saj�t asztal�hoz, �s mereven b�multa a lev�lkos�r-
ban felhalmoz�dott pap�rokat. Gruebner odament hozz�, arc-
kifejez�se komor volt.
- Hozassak neked valamit, Mike?
Gorman meg�rintette az arc�t, �s m�l�n mondta.
- Igen. Egy teny�rnyi �j b�rt . . . de egy cs�sze k�v� is j�l
j�nne.
- Persze, Mike. - Gruebner buzg�n kisietett a szob�b�l,
mint egy j� holland h�ziasszony. Ahogy kint volt, Gorman r�-
borult az asztalra, �s k�t kez�be temette az arc�t. Olyan dep-
resszi� nehezedett r�, hogy szinte moccanni sem tudott. �res-
nek �rezte a fej�t. Olyan sok mindent kellene tennie, �s nem
tudta, hol fogjon hozz�. Az �rj�ratokb�l most �rkeztek vissza
az emberek; hars�ny besz�d�k behallatszott a folyos�r�l, �s
kit�r� nevet�s�ket is hallotta. Z�r�gtek, amint visszavitt�k a
pusk�kat a rakt�rba. Az utc�r�l a teheraut�k kipufog�j�nak
robaja hatolt be. Mindegyik csoportnak jelent�st kellett ten-
nie, a jelent�seket el kell olvasnia, majd k�zjegy�vel ell�tni
mindegyiket. A l�v�ld�z�ssel kapcsolatosakat be kell ny�jta-
ni a ker�leti �gy�szhez. �risten . . . hol fogjon hozz�?
- Na, itt van, idd meg . . . Forr� �s j� er�s.
Feln�zett Gruebner agg�d� arc�ba. - Olyan �tkozottul f�-
radt vagyok, Dutch.
- A pokolba is, t�nj el innen, csak holnap gyere be. Nem
d�l �ssze a vil�g.
Gorman a m�anyag cs�sz��rt ny�lt, �s kortyolgatni kezdte
a k�v�t. Val�ban nagyon er�s �s j� volt. �rezte, ahogy �tmele-
g�ti a test�t, �s �j er�t ad minden tagj�nak.
- Most m�r rendbe j�v�k. Mondd el, hogy mi volt.
Gruebner odal�pett a saj�t asztal�hoz, �s kez�be vett egy
jegyzett�mb�t. - H�t, l�ssuk csak . . . A t�zolt�k kiszedtek
egy holttestet abb�l a kamionb�l . . . a felismerhetetlens�gig
�ssze�gett. A halottk�m lenyomatot vett a fogair�l. Rajta k�-
v�l m�g h�rman haltak meg . . . Abolofo k�zrend�r . . .
- A csal�dj�t m�r �rtes�tett�tek?
- Igen. Dave ment el a Szent Alexis k�rh�zba, ahov� azt�n
a pap h�vta be a csal�dot.
Gorman h�l�t �rzett, hogy Blackman elint�zte ezt a keser-
ves feladatot. - Ki volt a m�sik kett�?
- Egy fick�, akit Fred Bolennek h�vtak . . . Donder�n�l
volt rakod�. B�ntetett el��let�. N�h�ny �vvel ezel�tt b�rt�n-
ben is �lt rabl�s�rt. A harmadiknak m�g nem tudtuk meg�lla-
p�tani a szem�lyazonoss�g�t. - �tlapozott a blokk k�vetkez�
lapj�ra. - N�zz�k csak, mi van m�g. A kirabolt kamion sof�r-
j�t Charlie Greene-nek h�vj�k. A Charity k�rh�zban van, �sz-
szeroncsol�dott a l�ba. Van m�g vele egy fick�, aki ugyan-
csak Donder�n�l dolgozik, John Davis. A homlok�t kellett
�sszevarrni.
- Szerezt�l m�r vallom�st t�l�k?
- Welch �ppen most van ott. �rdekes lesz majd, felt�ve,
hogy szereted a t�nd�rmes�ket.
Gorman ism�t kortyolt egyet a k�v�b�l. - Azt hiszed, hogy
sz�nd�kosan hagyt�k magukat kifosztani?
- Mi�rt, neked mi a v�lem�nyed?
- Neh�z lesz r�juk bizony�tani.
Gruebner �k�lbe szor�totta a kez�t. - T�z perc vel�k egy
szob�ba z�rva. Csak ennyi kell hozz�, t�z perc. - Ism�t lapo-
zott. - Dave hazak�ldte Carlt . . . f�l�ratta a betegek list�j�ra.
Azt mondta, majd holnap megmagyar�zza neked, hogy mi�rt.
Otto pedig valami nagyon fontosat akar mutatni neked, de
nekem nem akarta megmondani, hogy mi az. - Rosszkedv�en
dobta a blokkot az asztalra. - A mennyk� �ss�n az eg�szbe,
Mike. Mi az �rd�g folyik itt? Mindenki �sszes�g a h�tam m�-
g�tt . . . Te meg Dave . . . meg Otto. Kezdem magam �gy �rez-
ni, mint akiben senki sem b�zik meg.
- Azt akarod, hogy egy az egyben mondjam el neked az
eg�szet?
- A francba is! Persze hogy azt akarom.
- Azt hiszem, Dempsey hazudott nek�nk Max Godansky-
r�l. Vissza az eg�sz! Helyesb�tek. Tudom, hogy hazudott.
Most m�r csak az a k�rd�s, hogy mi�rt.
- H�t ez val�ban d�bbenetes. - Mindk�t kez�vel az asztal-
ra t�maszkodott, hogy �sszeszedje mag�t. - Nem tudom el-
hinni. Hogy Dempsey?
Gorman tekintet�t a kez�ben tartott feket�scs�sz�re szegez-
te. Gruebner mindig is nagyon kedvelte Dempseyt. Az egyik
kem�nyk�t�s� rend�r tisztelete nyilv�nult meg ebben a m�sik
ir�nt.
- Godansky anyja azt �ll�tja, hogy Dempsey n�h�nyszor
elj�tt hozz�juk, hogy besz�ljen Maxszel. K�r�lbel�l egy h�-
nappal azel�tt, hogy lel�tte. Jimmy viszont azt mondja, hogy
soha az �letben nem l�tta m�g Maxet, csak azon a bizonyos
napon. Valamelyik�k hazudik, Dutch.
A hatalmas test� fel�gyel� felegyenesedett, beh�zta a ha-
s�t. �ri�snak t�nt most a kis szob�ban.
- Krisztusom . . . egy �reg nyanya fecseg�se . . .
- Nem �gy van az, Dutch. Nem egy �reg nyanya. Ha ki
akart volna sz�rni egy rend�rt k�z�l�nk, �ppen csak d�h�-
ben, j� sok rend�rt mutattam meg neki, nagy v�laszt�ka volt.
Negyven, �tven embert l�tott, amint kil�ptek ebb�l az �p�let-
b�l ma este. De csak egyetlenegyre mondta, hogy ez az.
Gruebner elfordult, �s �sszeh�zott szemmel n�zett a l�mpa-
f�nybe. - Most mit sz�nd�kozol tenni?
- Te mit tenn�l? - Kiitta a k�v�j�t, de a cs�sz�t m�g a mar-
k�ban tartotta. - Nem kell, hogy v�laszolj erre, Dutch. Te
ugyanezt tenn�d, amit �n teszek. Kivizsg�lom az �gyet. Welch
holnap reggel felkeresi Godanskyn�t, hogy k�rje a vallom�-
s�t. �n kapok n�h�ny adatot Ottot�l, azt�n bemegyek a f�-
n�kh�z. Att�l kezdve m�r az � dolga.
- Rem�lem . . . - f�lbehagyta a mondatot.
- Tudom, hogy mi j�r a fejedben - mondta Gorman, �s fel-
�llt. - Mindannyian ugyanazt �rezz�k.
Dempsey gyalog ment haza. N�gy m�rf�ldes �t volt ez. Az
�veg whiskyt egy pap�rzacsk�ban vitte mag�val. N�h�ny h�z-
t�mb ut�n meg-meg�llt, �s h�zott egyet az �vegb�l. A j�r�ke-
l�k k�z�l n�h�nyan sajn�lkozva m�rt�k v�gig, m�sok megve-
t�ssel. Megint egy r�szeg diszn�! Teli van vel�k a v�ros. De
Dempsey nem volt r�szeg. Mintha vizet ivott volna, annyira
nem hatott r� az alkohol. Amikor haza�rkezett, a kapu el�tt
bedobta a palackot a csatorn�ba, hallotta, amint �sszet�rik.
Esz�be jutott a sz�lv�d�, amelynek �vegcserepei szertesz�t re-
p�ltek. Azt�n Abolofo k�zrend�r sz�tz�zott feje jelent meg
el�tte. Ilyen az �let . . . �gy esik sz�t minden sorj�ban.
Nikki m�r v�rta, ott �lt az ablakn�l l�v� sz�ken. Ahogy
Dempsey bel�pett, fel�llt; k�peny volt rajta, alakj�nak k�rvo-
nalait sziluettk�nt rajzolta el� az utcai l�mp�k f�nye.
- Kifizettem a villanysz�ml�t - mondta Dempsey. - Nem
kell itt s�t�tben �ld�g�lned.
- Szeretem a s�t�ts�get. Ilyenkor nem l�tni a rendetlens�-
get.
- Egy filoz�fus veszett el benned. Pont erre van sz�ks�gem
ma este, egy istenverte filoz�fusra.
Kiment a konyh�ba, de nem gy�jtotta fel a villanyt. Egy
�veg Bourbon whisky �llt a polcon, h�romujjnyit t�lt�tt bel�-
le egy vizespoh�rba. �lvezni fogja ezt az italt, itt, a saj�t lak�-
sa nyugalm�ban.
- Rossz �jszak�d volt, ugye? - Nikki kik�s�rte a konyh�ba;
nesztelen�l, mez�tl�b.
- Csak a szok�sos.
Dempsey lassan ivott, �zlelgette az ital nyers fanyars�g�t.
A kor�bbi, az �r whisky t�l sima volt, t�lont�l finom�tott.
- Nikki, meg�ltem egyp�r fick�t. - Halkan felnevetett. -
A rohadt �letbe!
Az asszony visszafojtotta a l�legzet�t, fej�t nekit�masztotta
Jim h�t�nak. K�t keze selymesen k�borolt a zak�ja alatt, a
dereka t�j�n.
- Akarsz besz�lni r�la? - k�rdezte Nikki.
- Persze, mi�rt ne? A v�ros szolg�lat�ban dolgoztam, te a
v�ros polg�ra vagy, jogod van megtudni, hogy mire k�ltik az
ad�dat. M�sf�l dolcsit haszn�ltam el t�lt�nyekre. Panasszal
fordulhatsz a v�rosi tan�csnokhoz, akit megv�lasztott�l.
- Jaj, Jim . . . olyan vagy!
Dempsey letette pohar�t a polcra, �s szembefordult Nikki-
vel, aki szorosan hozz�simult. A f�rfi dereka t�j�n j�rt a keze,
hozz��rt� ujjakkal matatott a nadr�gsz�j�n.
- B�jjunk az �gyba, Jim . . . b�jjunk az �gyba!
�sszefon�dva mentek a m�sik szob�ba, Jim le�lt az �gyra
�s hagyta, hogy Nikki levetk�ztesse.
- Tudod, Nikki, a legegyszer�bb dolog a vil�gon. Az em-
ber szor�t egyet az ujj�val, �s a m�sik halott. Egy k�ly�k is k�-
pes erre. Van, amelyik meg is teszi.
- Nyugi, nyugi - suttogta Nikki, ott t�rdelt el�tte, ajk�val
v�gigsim�totta Jim combj�t. - Hallgass m�r!
Jimmy el�reny�jtotta a kez�t, hogy megsimogassa Nikki
haj�t. H�trad�lt, a k�ny�k�re t�maszkodva b�multa a meny-
nyezeten a Paradicsom-szigetek vonulat�t. �rezte, hogy me-
legs�g j�rja �t a test�t.
Gorman tudta, hogy Otto Mengus a laborat�riumban van,
mert m�r a folyos�n meg�rezte a pip�ja szag�t. Bel�kte az aj-
t�t, �s ott l�tta Ott�t, amint egy spektroszk�p f�l� hajlik, sz�-
j�ban a pipa, amelynek f�stje halov�ny k�kes k�dbe burkolta
a szob�t.
- Nos; mit tal�lt�l nekem, Otto?
Mengus ott hagyta a m�szert, amikor megpillantotta Gor-
man arc�t, kivette sz�j�b�l a pip�j�t, �s egy l�p�st h�tr�lt.
- H�t veled mi t�rt�nt? Egy vadmacsk�val kellett viaskod-
nod?
- Ilyesmi. Jelentkezett m�r a komputeres?
- A h�rom l�v�ld�z�ssel kapcsolatban; ugye? Az �sszege-
z�st holnap reggel kapjuk meg.
Csak n�zt�k egym�st, egyik�k sem moccant.
V�g�l Gorman sz�lalt meg: - Nos?
- Rosszul �llnak a dolgok . . . m�r ami Jimmyt illeti.
- Mennyire rosszul? - Gorman hangja �resen kongott.
- M�r a h�rom l�v�ld�z�ssel kapcsolatban is tizennyolc
ellentmond�s mer�lt fel. - Pip�j�val az �r�asztala fel� b�k�tt.
- Ott vannak a kartonok meg az �rt�kel�sek, Mike. A Joey
Crespi-, az Adolph Myers- �s a Carlo Tedeschi-hal�lesetekre
vonatkoz�an.
Gorman odal�pett az asztalhoz, �s n�zte a sz�p rendben
odak�sz�tett kartonokat �s a sz�les pap�rtekercseket. A s�r�
sorokban �rt sz�veg �sszemos�d� bet�k z�rzavar�nak t�nt.
- George unokatestv�re n�h�ny ezer doll�r �rt�k� ingye-
nes komputerhaszn�lattal aj�nd�kozott meg benn�nket -
mondta Mengus. - Rem�li, hogy majd elengedj�k neki a b�r-
s�got, ha szab�lytalanul parkol.
- Hogy jut ilyesmi az esz�be?
Otto megvonta a v�ll�t. - Lehet, hogy �n �g�rtem neki.
T�bbsz�r is elmondta, hogy milyen sokba ker�l a g�pek m�-
k�dtet�se. Meg olyan �rz�sem is volt, hogy �r�lne, ha el�ven-
n�m a csekk-k�nyvemet. Ehhez k�pest nem a legrosszabb,
hogy �g�rtem neki valamit. Tudod, Mike, mindenki gondol a
saj�t �rdekeire is.
- H�t hogyne. - Felvette az egyik pap�rt; �s b�r nem �rtette
meg, egy ideig b�multa. T�le ak�r g�r�g sz�veg is lehetett
volna.
- Neh�z az ilyesmin kiismerni mag�t az embernek - mond-
ta Mengus. - �j nyelv ez . . . komputer�l fogalmaznak. Sz�ve-
sen leford�tom neked.
- L�gy sz�ves.
- El�gg� k�s� van m�r. Nem akarod ink�bb, hogy holnap
reggel fussunk �t rajta, Mike? �gy n�zem, hogy nagyon is r�d
f�r vagy tizenegy �ra alv�s.
- Kiegyezek kett�vel. - F�ln�zett a fali�r�ra. F�l egy. -
Mondd, Otto, te tulajdonk�ppen melyik m�szakban dolgo-
zol?
- Tudja az �g. Az ut�bbi id�ben �gy alszom, mint egy
macska. Azonnal �sszekuporodom, ahogy tal�lok egy megfe-
lel� sz�ket. Itt maradok, am�g George reggel nyolckor be nem
j�n.
- Ok�, �n pedig felmegyek a f�n�k szob�j�ba, �s ott ny�j-
t�zom ki a pamlagon. Maradjunk abban, hogy k�t �ra hosz-
szat.
- Legyen - mondta Mengus, de mag�ban elhat�rozta,
hogy csak n�gy �ra m�lva fogja f�l�breszteni.
Gorman ott �ld�g�lt a f�n�k szob�j�ban, �s levette a cip�-
j�t. Gondolt egyet, �s felh�vta Gruebnert.
- K�rlek, Dutch, tegy�l meg nekem valamit. Keresd meg
Claire Dempsey c�m�t. �gy r�mlik, hogy valamelyik kertv�-
rosban lakik, Shaker Heightsen, de lehet, hogy Warrensville-
ben. Alszom egyet a f�n�k szob�j�ban. Ha Dave jelentkezik,
mondd meg neki, hogy h�t �ra t�jban szeretn�k megbesz�l�st
tartani.
- �gy vehetem, hogy engem is megh�vsz?
- Persze, Dutch. T�ged is. - Letette a kagyl�t, odal�pett a
pamlaghoz, �s lehuppant r�. A b�rbevonat kellemesen, h�v�-
sen simult sebes arc�hoz. Egy szempillant�s alatt elaludt, de
rossz �lmok gy�t�rt�k. Maga el�tt l�tta, ahogy Dempsey egy-
re m�lyebbre s�llyed egy s�t�t verembe. Igyekezett kimenteni,
egy botot ny�jtott fel�je, de a bot pap�rszalagg� �s kartonla-
pokk� alakult �t. Dempsey kiny�jtott keze nem tudott megka-
paszkodni, egyre m�lyebbre �s m�lyebbre s�llyedt . . . Azt�n
teljesen elt�nt a m�lyben . . .
Dempsey v�rta, hogy hajnalodj�k. Ha a whisky �s a n� sem
tette meg a kell� hat�st, ha nem sz�ntette meg benne a fe-
sz�lts�get, akkor v�rni kellett. H�t�n �rezte Nikki hozz�si-
mul� test�nek a meleg�t. Figyelte l�legz�s�nek lass� ritmus�t,
�s azt a l�gy hangot, ahogy egy aut� id�nk�nt elsuhant a h�z
el�tt a nedves �ttesten. Az �gy melletti asztalon ketyegett a
kis �breszt��ra. Az id� m�l�s�t egy�bk�nt j�l �rz�kelte az �r-
ver�s�n is: mik�zben a f�ld lassan a m�sik oldal�ra fordult,
minden egyes sz�vdobban�s k�zelebb hozta a napfelkelt�t.
Megmoccant, a hamut lesz�rta a sz�nyegre, semmit sem te-
hetett azon k�v�l, hogy v�r �s gondolkodik.
Mit forgat a fej�ben Gorman?
- Semmit - suttogta. Semmi sincs, amit Gorman tudhatna
. . . amit biztosan tudhatna. Nem voltak tan�k. Csak Max Go-
dansky. Gorman valamit furcs�ll ebben a l�v�ld�z�sben. . . .
Tal�n Daleynek vagy Winshaw-nak egy megjegyz�se �t�tt
sz�get a fej�be. �k nyilv�n panaszkodtak, mert egy nagysze-
r�en megdolgozott bes�g�t vesz�tettek el, �s �ppen a legrosz-
szabbkor. Bizony�ra kiss� m�lyebbre �snak az �gyben pusz-
t�n az�rt, hogy eleget tegyenek a rabl�si csoportban dolgoz�k
�haj�nak. A pokolba vel�k! Biztos, hogy tiszt�n fog kiker�lni
az �gyb�l. Lehet, hogy megd�d�zz�k, mert kint hagyta Carlt,
na �s azt�n? Ezt senki sem fogja komolyan a szem�re h�nyni.
Legfeljebb �thelyezik Carlt irodai munk�ra, mell� pedig egy
�j t�rsat adnak. Fiatalabbat. Egy buzg� ifj�t, aki produk�lni
akar. Egy olyan boh�cot, aki a saj�t nagyanyj�t is letart�ztat-
n�, hogy kapjon egy j� pontot. Na de sz�molni kell a h�res
hekus�szt�nnel is. Gormannek nagyon j�k a meg�rz�sei. Ez
sokkal aggaszt�bb, mint a t�nyek kisebb-nagyobb ellentmon-
d�sai.
- A fen�be az eg�sszel !
Ideje volt m�r tennie valamit. Kim�szott az �gyb�l, �vato-
san, apr�nk�nt h�z�dott el Nikkit�l, �s odal�pett az ablak-
hoz. Halov�ny m�lyvasz�n� volt az �g, a s�t�t felh�k sz�l�n
aranyl� f�nyek. Ma j� id� lesz.
Megborotv�lkozott, fel�lt�z�tt, csin�lt mag�nak egy cs�sze
k�v�t, �s ott �lldog�lt a t�zhelyn�l, mik�zben iszogatta.
A p�nz. V�geredm�nyben ez az, ami sz�m�t. Ak�rhogy is kalku-
l�lgat, kevesebb lesz, mint amennyit rem�lt. John W. Mar-
tinnak �ssz�bb kell h�znia egy kicsit a nadr�gsz�jat. De a kez-
d�shez az�rt �gy is el�g lesz. Az olyan v�rosok, mint Rio, Sao
Paolo, Buenos Aires . . . Caracas . . . Mexico City telis-tele
vannak lehet�s�gekkel. Tudta, hogy olyasmihez �rt, ami ir�nt
minden�tt van kereslet, b�rmely nyelvter�leten.
Lassan kortyolgatta a k�v�j�t, �s figyelt egy hangy�t, amely
szesz�lyesen m�szk�lt �sszevissza a t�zhelyen, egy darabka
cukork�s vagy zs�rfoltot keresve. Dempsey a szabad kez�vel
odany�lt, �s agyonnyomta.
T�zezer doll�r van egy bor�t�kban az ingei alatt.
Harminc�tezer doll�r a bankban John W. Martin nev�n.
Claire-nek most adott �tezret. Tov�bbi �tezer el�g lesz ne-
ki, am�g k�ldheti a p�nzt D�l-Amerik�b�l.
�gy h�t elegend� p�nze marad, de tulajdonk�ppen e pilla-
natban arra lenne sz�ks�ge, hogy m�g k�t-h�rom feladatot
kapjon.
Minden idegsz�lam �gy ugr�l, mint a t� egy hazugs�gvizsg�-
l� g�pen . . .
Mi a fen�t �rtett ez alatt? Gorman eszes zsaru.
- �rz�keny - mondta halkan. - �rzi a balh�t a f�le m�g�tt,
amelyet Daley �s Winshaw �ltetett oda, amikor azzal gy�t�r-
t�k a nagyf�n�k�t, hogy mennyi id�t �ldoztak r�, m�g bef�z-
t�k Maxet, hogy j� bes�g� legyen. Erre azt�n a nagyf�n�k el-
kezdte rugdosni Gormant . . .
"Ha Dempseynek lett volna valamilyen t�mpontja a Higbee-
lop�sokkal kapcsolatban, akkor egyeztetnie kellett volna Daley-
vel a saj�t adatait, miel�tt beleavatkozik az �gybe. Krisztusom,
Mike, mikor �rj�k m�r meg, hogy szervezetten menjenek a dol-
gok, �s m�dszeresen egym�shoz kapcsol�djanak?"
Dempseyt mosolyra k�sztette a gondolat. Szinte hallani
v�lte Keeleyt, ahogy kedvenc kifejez�seit hangs�lyozza: szer-
vezetten, egym�shoz kapcsol�djanak. Ez piszk�lta fel Gor-
mant.
�tment a m�sik szob�ba. Nikki m�g aludt, labd�v� g�mb�-
ly�dve. Ez pedig zavarta. Mi a fen�t fog itt csin�lni nap-
hosszat? Padl�t s�rol? �tn�zi a fi�kjait, hogy nincs-e valahol
egy piszkos ing? Odal�pett a subl�dhoz, �s kih�zta-a f�ls�
fi�kot. �vatosan, hogy ne nyikorogjon. Ennek a fi�knak az
alj�ra k�t bor�t�k volt ragaszt�szalaggal feler�s�tve. Gondo-
san leszedte �ket onnan, �s beletette a bor�t�kokat a zak�ja
bels� zseb�be. Az egyikben t�zezer doll�r volt sz�zdoll�ros
c�mletekben. A m�sikban John W. Martin �tlevele. Azok az
adatok, amelyek az �tlev�l megszerz�s�hez kellettek, t�bb
mint t�zezer doll�rj�ba ker�ltek. De meg�rte.
- Jim? - A takar� al�l sz�lt hozz�, mert a szem�t elvak�tot-
t�k a felkel� nap sugarai. - Ilyen kor�n?
Dempsey b�lintott: - Korai m�szakban vagyok.
- H�ny �rakor j�ssz vissza?
- N�gykor . . . esetleg k�s�bb. Majd felh�vlak.
Nikki a h�t�ra fordult, �s egyik karcs� l�bsz�r�t kidugta a
takar� al�l. B�re aranyl� r�zsasz�n volt a reggeli f�nyben.
- Musz�j �gy elsietned, dr�g�m?
Le�lt az �gy sz�l�re, �s egyik kez�t a takar� al� dugta. Nik-
ki teste j� meleg volt. A n� megfogta Jim kez�t, �s v�gigsim�-
totta vele a test�t.
- Itt maradok, am�g vissza nem j�ssz - mondta N�kki.
- Vannak jobb helyek is.
- Itt �rzem j�l magam.
Dempsey b�lintott, fel�llt, �s kiment az ajt�n. Sz�val Nikki
odak�lt�z�tt hozz�.
- Viszl�t!
Earl Welch �rmester hajnali �t �r�ra elment a megadott c�m-
re.
Bridge Street 957. Lehetetlen id�pontnak t�nt ez, de Le-
vandowski azt mondta neki, hogy pontos legyen. Kisz�llt a
kocsib�l, �s kez�ben a hordozhat� �r�g�ppel a kapu fel� in-
dult. Meg�llap�totta, hogy szeg�nyes k�rny�k ez, kis, geren-
d�s csal�di h�zak sora, a fest�k m�r m�llik r�luk. Itt-ott egy
kis z�ld f� a betonozott utak �s a kormos falak k�z�tt. R�geb-
ben ezek voltak a kertek. Nyilv�n kellemes k�rny�k lehetett a
k�t vil�gh�bor� k�z�tt, olyan hely, ahol a bev�ndorl� lengye-
lek b�szk�n fel�p�thett�k az otthonaikat, felnevelhett�k a gye-
rekeiket, �s baromfit is tarthattak. M�ra m�r csak az �regek
maradtak itt, ragaszkodtak az otthonaikhoz �s isten�kh�z,
mik�zben a gy�rak egyre t�bb helyet foglaltak el. Nyilv�nva-
l� volt, hogy a gy�r�p�letek� lesz a gy�zelem.
Miel�tt Welch cs�ngethetett volna, Lewandowski m�r nyi-
totta is a kaput.
- Welch �rmester?
- Igen - morogta Welch. - Az �regl�ny �lmatlans�gban
szenved? Vagy mi van vele?
- Mrs. Godansky nem volt hajland� m�sk�pp vallom�st
tenni, csak pap jelenl�t�ben. - Gyorsan az �r�j�ra pillantott.
- Brosta atya hat �rakor mis�zik, �gy h�t jobb, ha nekifogunk.
- J�l van, sietek - duzzogott az �rmester, mik�zben lassan
bel�pett.
Rossz �rz�st keltett benne ez a h�z. Mintha egy s�rboltba l�-
pett volna. A kicsiny, s�t�t szob�ban er�s b�torlakk- �s �gett-
faggy�-szag terjengett. A falakon a fakult olajfestm�nyek
szent Szaniszl�t �s Sz�z M�ri�t �br�zolt�k. M�s hely�tt, kar-
tonra kas�rozva egy gyerek kism�ret� arck�pe. Feltehet�en
Max Godanskyt �br�zolta ez a fot�, �t�ves kor�ban. K�v�r
gyerek volt, szinte v�zfej�, zavaros tekintet� k�ly�k.
Lewandowski bemutatta �ket egym�snak: - Ez itt Mrs. Go-
dansky, � pedig Brosta atya.
Welch csak most n�zett k�r�l, hogy kik is vannak a szob�-
ban. Mrs. Godansky a k�lyh�n�l �llt, k�zel elhunyt fi�nak a
f�nyk�p�hez. Arca megviselt, szem�b�l gyanakv�s �s megve-
t�s �radt. Welch elcsod�lkozott, hogy mi�rt b�mul r� olyan
meredten ez az asszony, azt�n �szbe kapott: nyilv�n � volt az
els� fekete b�r�, aki bel�pett az otthon�ba. A pap ott �llt mel-
lette; egy nagyon �reg ember, olyan vastag szem�veggel, mint a
k�l�s�vegek alja. K�t kez�t �sszekulcsolta maga el�tt, ujjai
viaszfeh�rek.
A pap r�vidl�t� szemekkel Welchre pillantott, azt�n hal-
kan mondott valamit lengyel�l. Lewandowski k�zrend�r
megk�sz�r�lte a tork�t, tekintet�t a f�ldre szegezte.
- Mit mondott? - k�rdezte Welch.
Lewandowski h�mm�gve mondta: - Azt akarja tudni, hogy
te is lengyel vagy-e, �s �rted-e a nyelvet.
Welch visszafojtotta a nevet�s�t. Mindeddig fesz�lyezve
�rezte mag�t, most felengedett.
- Mondd meg neki, hogy �r vagyok . . . fekete b�r� �r. - L�-
pett egy-kett�t a szob�ban, asztalt keresett, ahov� az �r�g�p�t
leteheti.
- Fogjunk hozz�. B�rmi legyen is az asszony mondanival�-
ja, mondd meg neki, hogy kezdje el.
Egy kis �tkez�asztalra tette az �r�g�pet, amelyen viaszosv�-
szon ter�t� volt. Kinyitotta a g�pet. Egy �v pap�rt m�r el�re
belef�z�tt. Nyomtatott �rlap volt: TAN�VALLOM�S B�N-
�GYBEN. Welch be�ll�totta a pap�rt, odah�zott egy sz�ket
�s le�lt. Mrs. Godansky �s a pap n�m�n figyelt�k.
- Ok� - mondta Welch. - Nos, hogyan csin�ljuk, Lewan-
dowski?
- � majd elmondja a vallom�s�t, �s �n leford�tom. Te le-
�rod �gy, ahogy �n elmondom, �s Brosta atya tan�k�nt al��rja
majd a jegyz�k�nyvet.
- Tud angolul?
- Persze.
Welch fels�hajtott, k�t ujjal odag�pelte a d�tumot. -
Ok� . . . halljuk.
Lewandowski sz�lt n�h�ny sz�t lengyel�l, azt�n Mrs. Go-
dansky besz�lni kezdett. Hangja szenved�lyt�l f�t�tten egyre
magasabbra csapott. G�cs�rt�s �kleivel a mell�t d�ngette,
mire Brosta atya karj�val �tfogta az asszony v�ll�t, am�g csak
meg nem nyugodott. A szavak �radata v�g�l is sz�raz, zih�l�
zokog�sba fulladt.
Welch el�vett egy r�g�gumit, �s buzg�n r�gni kezdte.
- Ez a tan�vallom�s?
- Igen - mondta Lewandowski.
Welch mogorv�n n�zte az �r�g�pet. - Rem�lem, kif�r majd
erre a lapra.
- Sok minden, amit mondott, egy�ltal�n nem tartozik ide.
Csak azt fogom neked leford�tani, ami fontos. K�szen vagy?
- Igen, k�szen vagyok. . . . De mondd lassan . . . szavan-
k�nt.
- Ok�. El�sz�r is a tan� neve Mrs. Valerie Godansky . . .
- A nevem Mrs. Valerie Godansky . . . - Welch nyomat�k-
kal mondta ezt, mik�zben g�pelni kezdett. - Maradj v�gig az
egyes sz�m els� szem�lyn�l.
- Bocs�nat . . . A nevem Mrs. Valerie Godansky, �s az
Ohio �llambeli Clevelandben a Bridge Street 957. sz�m alatt
lakom. �desanyja vagyok Max Godanskynak, akit lel�tt �s
meg�lt egy clevelandi rend�rtiszt, a neve James Dempsey. Ez
�v m�rcius 3-�n, vagy akkort�jt. Egy h�nappal azel�tt, hogy a
fiamat meg�lt�k, James Dempsey rend�rtiszt elj�tt ide, ebbe
a lak�sba, hogy megl�togassa a fiamat, aki akkor beteg
volt . . . - Lewandowski t�tov�zva meg�llt. - Mi�rt nem g�-
pelsz?
Welch fojtott hangon v�laszolt: - Gondolod, hogy ezt a du-
m�t �gy �rjam le?
- Igen - mondta Lewandowski. - Att�l tartok, hogy �gy
kell le�rnod.
- H�t akkor . . . a rohadt �letbe is! . . . Le�rom. - Ism�t g�-
pelni kezdett, ujjaival d�h�dten csapkodta a billenty�ket. -
. . . James Dempsey rend�rtiszt elj�tt ide, ebbe a lak�sba.
Az �gyeletesasztaln�l Lester Cole �rmester �lt. Az �jf�lt�l
nyolc �r�ig tart� m�szakban dolgozott, szinte semmi sem t�r-
t�nt eg�szen hajnali n�gy �r�ig, amikor Lucas �s Grodin
rend�r�k behoztak egy embert azzal a v�ddal, hogy meg
akart er�szakolni egy n�t. A v�dlott egy t�bb sebb�l v�rz�,
g�rnyedt kis f�rfi volt. �ll�t�lagos �ldozata viszont hatalmas
termet� sz�ke n�, aki a Chester Avenue-n l�v� Go-Go b�r-
ban t�ncolt. M�g mindig sikoltozott, �s l�b�lta r�zkeretes b�r
retik�lj�t, amely legal�bb �t kil�t nyomott. Az�ta m�r 6 �r�ra
j�rt az id�, �s az eltelt k�t �ra alatt az �rmester egy blokkra
firk�lgatott, �s a sz�ke n�r�l �br�ndozott. N�tlen volt, �s az
eml�tett esetben nemcsak megnyugtatnia siker�lt a sz�k�t, ha-
nem egy cs�sze k�v�t is hozott neki, ezenfel�l a telefonsz�m�t
is elk�rte. Ebb�l m�g lehet valami, gondolta. Rem�lte. A sz�-
k�nek olyan keblei voltak, hogy . . .
- J� reggelt, Les. . . . Miz�js?
Cole �rmester m�g idej�ben felocs�dott �lmodoz�s�b�l,
hogy l�ssa Dempseyt, amint gyors l�ptekkel t�volodik a fo-
lyos�n. Kihajolt az asztal f�l�.
- H� . . .
Dempsey visszaballagott.
- Mit csin�l idebent ilyen kor�n? �gy hallottam, hogy az
�jszakai l�v�ld�z�s komisz egy dolog volt.
- Az volt - mondta Dempsey.
Cole odak�ny�k�lt az asztalra, nekik�sz�lt egy kis cseve-
g�snek.
- Az a k�ly�k, Abolofo, �gy tudom a 19. k�rzethez tarto-
zott.
- Nem tudom.
- De . . . 19. k�rzet. Hogy van Winshaw?
Dempsey v�llat vont. - Rendben . . . azt hiszem.
Az �rmester el�rehajolt, �s bizalmaskodva k�rdezte: - Mi
t�rt�nt Carllal?
Dempsey semmitmond� tekintettel n�zett r�. - Richre gon-
dolsz?
- Aha . . . L�ttam a nev�t a beteglist�n. Dernburgh mondta
nekem, hogy l�tta elmenni este h�t �ra t�jt, vagy f�l nyolckor.
Beteg, vagy mi a baja?
- Igen - mondta Dempsey, �s m�r indult is tov�bb. - Be-
teg, nem b�rja m�r ezt a sok marhas�got, ami itt folyik.
". . . egy �sszeroppant zsaru, akinek a tan�vallom�sa papag�j
m�dj�ra ism�tli a ti�det . . . "
Sz�val besz�ltek Carllal, gondolta Dempsey, mik�zben fel-
fel� ment a l�pcs�n. Nyom�st gyakoroltak r�, �s �gy �ssze-
roppant, mint egy j�t�kszer. Ez persze v�rhat� volt. Dempsey
egy pillanatra meg�llt, miel�tt bel�pett volna a m�sodik eme-
leti folyos�ra. Meghallotta Blackman �s Gruebner hangj�t.
- Most h�romnegyed h�t van - mondta Gruebner.
- Remek . . . akkor induljunk. Hol van Otto?
Dempsey nem tudta kivenni Gruebner v�lasz�t. T�volod�
l�ptek kopog�s�t hallotta a folyos�n, azt�n egy ajt� csuk�d�-
s�t.
Dempsey m�g v�rt egy pillanatig, azt�n bel�pett a folyos�-
ra, �s gyorsan megindult az iratt�r fel�. Schlom k�zrend�r ott
b�biskolt kis f�lk�j�ben. Dempsey tenyer�vel �gy r�csapott
az asztalra, hogy Schlom felijedt.
Dempsey egy kicsit elmosolyodott. - J� m�dszer ez arra,
hogy valaki megkapja azt a feladatot, hogy fel-al� kelljen j�r-
nia a behavazott Scovill Avenue-n.
- Csak egy pillanatra hunytam le a szemem.
Dempsey odany�jtotta a tenyer�t. - A kulcsot! Meg aka-
rom n�zni a fosztogat�si akt�kat.
Schlom pislogva igyekezett ki�zni az �lmot a szem�b�l, az
asztal fels� fi�kj�ban turk�lt, el�vett egy kulcskarik�t, �s pr�-
b�lta kikeresni a megfelel� kulcsot.
- Tudom, melyik az - pattogott Dempsey. - Sietek.
Schlom odal�kte neki az eg�sz csom�t. - Seg�thetek vala-
miben?
- Nem...
Dempsey elsietett az �r�asztal mell�l, be az iratt�rba, v�gig-
ment a magasba tornyosul� polcok k�z�tt. A fosztogat�si
dosszi�k k�zel voltak a bej�rathoz, ahogy �ltal�ban az �ppen
aktu�lis �gyek. Kinyitotta a szekr�nyt, �s lapozgatni kezdte a
kartonokat. Schlom rajta tartotta a szem�t, Dempsey pedig
m�dszeres lass�s�ggal mindegyiket elolvasta az els� sort�l az
utols�ig.
- Mondja, Schlom . . . kaphatn�k egy cs�sze k�v�t?
- Persze - mondta Schlom, �s felk�sz�l�dott. - Milyet
akar?
- Feket�t; er�set.
Ahogy kil�pett a szob�b�l, Dempsey az iratt�r v�g�be sie-
tett, a szem�lyzeti akt�khoz. Kih�zta azt a fi�kot, amelyen a
DEMP - DENA jelz�s volt olvashat�. El�re tudta, hogy mit
fog tal�lni, m�g miel�tt kez�be ker�lt volna a DEMPSEY-
James felirat� dosszi�. �res volt. A hozz�t�z�tt c�dul�n ceru-
z�s feljegyz�s: A dosszi� tartalma M. Gorman fel�gyel�n�l
van.
- A rohad�k - morogta Dempsey. De hangj�b�l m�gis elis-
mer�s �rz�d�tt. Ugyanakkor a f�lelem is �sszeszor�totta a
gyomr�t. Sz�val Gorman tudja.
Dave Blackman mereven n�zte a komputerkartonokat �s az
�sszegez� pap�rokat, amelyeket Otto Mengus sz�p rendben
odak�sz�tett a t�rgyal�asztalra.
- Nagyon �rdekes - mondta halkan, azt�n kez�vel az asz-
talra csapott. - A fene egye meg. Hogy t�rt�nhetett, hogy
ilyen sok ellentmond�s annyi ideig �szrev�tlen maradt? A po-
kolba is, hogyan volt ez lehets�ges?
Otto Mengus h�tat ford�tott a h�rom fel�gyel�nek, �s kib�-
mult az ablakon. Csendesen sz�vta a pip�j�t. El�j�k t�rta a t�-
nyeket. Eddig terjedt az � feladata, tov�bb m�r nem tartozott
r� a probl�ma. Persze, �t is nagyon b�ntotta Dempsey �gye.
Nem akart a saj�t v�lem�ny�vel is hozz�j�rulni Dempsey sor-
s�nak az alakul�s�hoz. Hiszen � csak a laborat�rium dolgo-
z�ja, t�rv�nysz�ki szak�rt�, nem b�r�, nem tagja az esk�dt-
sz�knek, m�g csak nem is rend�r. Gorman h�tratolta a sz�k�t,
�s lassan fel-al� j�rk�lt a szob�ban a d�h�dt Blackman �s a
n�m�n elgondolkod� Gruebner el�tt.
- Az�rt t�rt�nt, Dave, mert emberi l�nyek vagyunk, nem g�-
pek.
- Ezt �n is tudom - f�st�lg�tt Blackman. - De az istenf�-
j�t, Mike . . . H�ny hiba volt tulajdonk�ppen . . . Tizennyolc?
H�sz?
- Tizennyolc . . . az els� h�rom esetben - mondta Grueb-
ner, mik�zben az el�tte l�v� jegyzeteket n�zegette. - Crespi,
Myers �s Carlo Tedeschi. Jacoby lel�v�se tiszta �gy . . . ugye,
Otto?
- Igen - mondta Mengus, de nem fordult meg.
- Na �s Karl Neale �s Godansky?
Az utc�n, szemben, az aut�busz-meg�ll�n�l ragyog� v�r�s
haj� l�ny v�rakozott. Mengus �t n�zte. B�rcsak odalent lehe-
tett volna. - Bocs�ss meg, Dutch . . . nem �rtettem j�l a k�r-
d�st.
- Neale �s Godansky . . . akkor h�nyn�l tartunk?
- Ezeket a jelent�seket csak f�l�r�val ezel�tt kaptam k�z-
hez, Jacoby�val egy�tt. Az �v� rendben volt. Ami a Neale-
�gyet illeti, �gy t�nik, hogy egy csom� apr�bb, vitathat� hiba
van benne. �s persze eg�sz sor ellentmond�s a Godansky-
�gyben.
- Max Godanskyt illet�en semmi sem vit�s, ugye? - k�r-
dezte Blackman ridegen.
- Semmi. Egy�rtelm� �s k�ts�gtelen. - Aut�busz �rkezett a
meg�ll�ba, �s eltakarta el�le a v�r�s haj� l�nyt. Amikor a
busz elment, a l�ny m�r nem volt ott. Mengus fels�hajtott, �s
visszament az asztalhoz. - Ha gondolj�tok, �s v�rtok m�g egy
f�l�r�t, gyorsan egybevetem a Godansky-f�le g�pi adatokat
Dempsey �s Rich vallom�s�val. Becsl�sem szerint �gy hat-h�t
ellentmond�st tal�lunk majd.
- Hagyd a francba - mondta Gruebner -, azt hiszem,
mindny�jan meg�rtett�k, hogy mir�l van sz�.
- Nem �rtett�k meg igaz�n! - mondta Blackman. Hangos
volt, majdnem hiszt�rikus. - A rohadt �letbe, a mi�nk az
egyik legjobb rend�rs�g az eg�sz orsz�gban, �s m�gis hagy
juk, hogy ezek a dolgok elker�lj�k a figyelm�nket. Tizen-
nyolc vagy huszon�t kir�v� hiba, �s mi egyetlenegyet sem
sz�rtunk ki k�z�l�k, egyetlenegyet sem!
Gruebner olyan halk torokhangot hallatott, mint amikor
egy medve felmordul. - �n nem erre gondoltam. Persze hogy
voltak itt hib�k, �s azt hiszem, mindny�jan tudjuk, hogy t�r-
t�nt, hogy nem figyelt�nk fel r�juk. - A nagyobb hangs�ly
kedv��rt vastag ujj�val az asztalt b�k�dte. - Nem sz�m�tot-
tunk ilyesmire, Dave. Ilyen egyszer� az eg�sz. Esz�nkbe sem
jutott, hogy b�rmi helytelen lehetne. Az istenf�j�t, �rts�k m�r
meg, hogy mindannyian Dempseyr�l besz�l�nk, rend�rs�-
g�nk egyik legjobb nyomoz�j�r�l. James Dempseyr�l, �s nem
John Dillingerr�l. Semmi okunk sem volt r�, hogy gyanakod-
junk. N�zz�tek csak a neveket: Joey Crespi. A maffia gorill�-
ja, n�ha fegyverrel, n�ha nem, de mindig vesz�lyes volt.
Adolph Myers, az er�szak megtestes�t�je, Miamiban dolgo-
zott a Cohen-band�nak. Carlo Tedeschi, az � lel�v�s�re j�l
eml�kszem. Szolg�latban voltam azon az �jszak�n. Dempsey
ott g�pelte a jelent�s�t az �n szob�mban. Carlo Tedeschi tole-
d�i gengszter, a legnagyobb k�b�t�szeres eg�sz Ohi�ban. �
maga is rabja a saj�t �rucikk�nek, morfinista, megpr�b�lta le-
l�ni Dempseyt.
- Csakhogy nem pr�b�lta meg - v�gott k�zbe Blackman. -
A komputer eg�szen m�st �llap�tott meg.
Gruebner most m�r nagyon zabos lett. - J�l tudom, hogy
mit hozott ki az az �tkozott komputer! �gy besz�l�nk arr�l a
g�pr�l, mintha ember lenne. Pedig nem az! De mi emberek
vagyunk, �s egy emberr�l van sz�, akit ismer�nk . . . egy em-
berr�l, akivel hossz�-hossz� id�n �t egy�tt dolgoztunk, �s
tudjuk, hogy szolg�latteljes�t�s k�zben milyen sokszor kellett
embert �lnie. A magam r�sz�r�l nagyon �r�l�k annak, hogy
az a h�rom aljad�k halott . . . �s ti is �r�lt�k neki. Egy pilla-
natig sem volt okunk r�, hogy k�ts�gbe vonjuk a szav�t . . .
- Olyan valakinek, aki k�z�nk tartozott? - k�rdezte Gor-
man halkan.
Gruebner b�lintott, arca b�borv�r�s volt. - Igen . . . k�z�-
l�nk val�. Ok�, bel�tom . . . mi mindannyian bel�tjuk. Ha b�r-
ki m�sr�l lett volna sz�, nem egy Dempsey kaliber� rend�r-
tisztr�l, nagy�t�val vizsg�ltuk volna �t a helysz�nt �s mindent,
�s r�j�tt�nk volna az ellentmond�sokra. A l�ved�kek becsa-
p�d�s�nak ir�ny�ra, az elhaszn�lt t�lt�nyek hely�re, az eg�sz
nyomorult szitu�ci�ra. - El�kotort a zseb�b�l egy cigarett�t,
kett�t�rte, �s a hosszabbik fel�t a sz�j�ba vette.
Gorman tov�bbra is lassan fel s al� j�rk�lt. - No, h�t akkor
hagyjuk m�r abba, hogy �nmagunkat ostorozzuk. Dempsey
n�h�ny aljad�kkal szemben l�pett fel, �s k�rd�ses k�r�lm�-
nyek k�z�tt lel�tte �ket. Gyilkosok voltak. Dempsey azt
mondja, hogy megpr�b�lt�k �t meg�lni. Nincs r� bizony�t�-
kunk, hogy minden ok n�lk�l v�gzett volna vel�k. Egy�ltal�n
nincs. De tegy�k f�l, hogy lenne. Akkor felmer�l egy nagyon
k�nyes k�rd�s. Mi�rt? Az isten szerelm�re, mi�rt akarta volna
Dempsey �ppen ezeket kiny�rni? Csak �gy? Er�t vett rajta a
k�nyszer, hogy igazs�got szolg�ltasson, azoknak, akik �veken
�t csak nevett�k a t�rv�nyt? Erre nincs v�laszunk. Olyasmi ez,
amit a komputer sem tud, de nek�nk meg kell tudnunk.
- Hogyan? - k�rdezte Blackman.
Gorman meg�llt az asztal v�g�n�l, �s �tlapozta az iratokat.
- �gy, ahogy a szakm�nkban mindennek ut�naj�runk. Ezek a
kartonok hat embert jelentenek. Mi benn�k a k�z�s, ezen
gondolkodom. Godansky, Jacoby, Neale: jelent�ktelen csir-
kefog�k. De Crespi, Tedeschi, Myers: nagymen�k. �k k�pvi-
selik a Band�t, a Maffi�t, a Szervezetet. Nem az�rt j�rtak itt
Clevelandben, hogy gy�ny�rk�djenek a t�jban. �zleti �gyben
j�ttek ide. Esetleg az�rt, hogy valaki m�st�l elszedj�k az �zle-
tet. Eszetekbe jut-e valaki, akinek az �rdekei �ssze�tk�z�sbe
ker�lhettek a fent eml�tettekkel?
- Guido - mondta Blackman. - Guido Franchini.
Gorman b�lintott. - Guido papa. Vegy�k el� a feljegyz�se-
inket, �s k�sz�ts�nk list�t mindenkir�l, aki gyan�s lehet, aki
�sszej�tszhatott azzal a rohad�kkal. N�zz�k meg, hogy tal�-
lunk-e valamit, ami t�mpontot ny�jt. - Az ajt�ra b�mult.
- Mit csin�ljunk? - k�rdezte Gruebner.
- Menj�nk el mindenhov�, Dutch . . . Nyomozzunk.
Gruebner hallgatta Gorman l�pteinek kem�ny kopog�s�t,
amint v�gigment a folyos�n, azt�n kimer�lten fel�llt, �s
nagyot s�hajtott.
- Ok� . . . fogjunk hozz�, b�r valami azt s�gja nekem, hogy
csak vakt�ban tapogat�zunk. Mert h�ny emberrel �llt bar�ti
kapcsolatban Guido az �vek folyam�n, mit gondolsz, Dave,
ilyen vagy amolyan kapcsolatban?
Blackman sz�ja keser� mosolyra h�z�dott. - Annyival,
ah�ny n�v van a telefonk�nyvben.
Gormannek sz�ks�ge volt r�, hogy megborotv�lkozz�k, de a
borotva nem tudta elfogadhat�bb� tenni a megjelen�s�t.
A fert�tlen�t�szer pirosas foltja m�g most is j�l l�tszott az ar-
c�n, a szem�ld�ke feletti seb pedig dagadt volt, �s k�k. Sem-
mit sem tehetett h�t, de amikor ruh�t v�ltott, �s ism�t egyen-
ruh�ban volt, helyre�llt rend�rfel�gyel�i tekint�lye. �ppen a
nyakkend�j�t k�t�tte, amikor csak formalit�sb�l kopogtak
az ajt�n, Welch �rmester l�pett be. Azt morogta, hogy j� reg-
gelt, �s odatett egy dosszi�t Gorman asztal�ra.
- H�t ez meg micsoda? - k�rdezte Gorman.
- Tan�vallom�s . . . Mrs. Godansky�.
Gorman fut�lag az �rmester arc�ra pillantott.
- Mi van ma mag�val, Earl?
Welch durc�san v�laszolt. - Nem tetszett nekem ez a ma
reggeli munka, fel�gyel� �r. Egy�ltal�n nem tetszett az eg�sz.
Gorman a szekr�nye ajtaj�n l�v� t�k�rben vizsg�lgatta az
arc�t. - Mi�rt, milyen volt?
Welch szemreh�ny�an n�zett Gormanre. - Mintha valaki-
nek a skalpj�ra vad�szn�nk. Csak ennyit mondhatok . . . Nem
szeretek fecsegni, fel�gyel� �r, de ha m�r megk�rdezett . . .
- Ez �gy is van rendj�n. De h�t mi volt a baj?
- J�l tudja, hogy mire gondolok. �risten.... Dempsey j�
rend�r.
- �s Max Godansky?
Az �rmester megropogtatta az �kl�t. - Godansky vacak
semmirekell�, a b�nlajstroma hosszabb, mint a karom. Bajke-
ver�.
Gorman becsukta a szekr�ny�t, a reggeli nap f�nye most
m�r teljes er�vel �radt be a magas ablakokon. Ebben a f�ny-
�z�nben l�pett az asztal�hoz.
- Hadd mondjak mag�nak valamit Max Godanskyr�l. Le-
l�tt�k. A mi feladatunk kinyomozni, hogy mi�rt. Mindaddig,
am�g ezzel foglalkozunk, �n az � oldal�n �llok. - F�lemelte a
bor�t�kot az asztalr�l, �s odany�jtotta Welchnek. - �s maga
is az � oldal�n �ll. �gy �rv�nyes�l a t�rv�ny, �s maga, Earl;
az�rt kapja a fizet�s�t, hogy kider�tse a t�nyeket. T�ntesse el
teh�t az arc�r�l a bossz�s kifejez�st, ezt pedig legyen sz�ves
�tadni Blackman fel�gyel�nek. Odafent megtal�lja. Ok�?
Welch �tvette a bor�t�kot, a keser�s�g halv�nyabban, de
m�g mindig ott volt az arc�n, ak�r egy �rny�k.
- Igenis, uram . . . de . . . a fen�be is . . .
- Sz�val vigye csak fel - mondta Gorman �lesen. - Ha m�g
b�ntja valami, akkor azzal munkaid� ut�n foglalkozz�k.
Gorman figyelte az �rmestert, ahogy kiment a szob�b�l;
�gy tartotta kez�ben a bor�t�kot, mintha fert�z� lenne. Min-
denki megd�bben. Elgondolkodott Blackman megviselt ar-
c�n �s Gruebner izz� haragj�n. Olyan valaki tette t�l mag�t a
t�rv�nyen, aki k�z�j�k tartozott. Lehet, hogy �ppen az egyik
legjobb alma f�rges, �s erre mindenkin p�nik lesz �rr�. Neh�z
helyzet! De ahogy sebes�lt arc�t sem tudta megborotv�lni,
�pp�gy a Dempseyr�l kialakul� k�pet sem rakhatta �gy �sz-
sze, hogy mindenki megnyugodj�k. A t�nyeket nem lehet leta-
gadni. Az els�b�l k�vetkeznek az �jabb meg�llap�t�sok. Nem
volt lehet�s�ge arra, hogy meg�ll�tsa a folyamatot. Az id� ke-
rek�t nem ford�thatta vissza. Kiment a szob�j�b�l, v�gig a fo-
lyos�n a gar�zsba.
Dempsey egy rend�rs�gi jelz�s n�lk�li Plymouth kocsival in-
dult �tnak. Nyugatra a Payne Avenue-n. Egyed�l volt, part-
ner n�lk�l. MacLendon, a civil gar�zsmester megjegyz�st is
tett r�.
- Ma csak magaddal fogsz besz�lgetni, Jim?
- Aha. Carlnak f�j a gyomra.
�trobogott a v�roson, d�lre a 9. utc�n, azt�n Woodland
fel�. Nem b�nta a reggeli cs�csforgalmat, szinte folyamato-
san dud�lt. Amikor a Kineman Avenue-hoz k�zeledett, a for-
galom m�r ritkult. Az �zletek �s a kisebb iroda�p�letek he-
lyett itt m�r k�tszintes csal�di h�zak voltak t�bbs�gben. Be-
fordult az egyik mell�kutc�ba, �s meg�llt az egyik kis h�z
el�tt.
- Jim.
Carl arca hamusz�n� volt, �s m�ly karik�k l�tszottak a sze-
me alatt. Patk�nysz�rke pul�vert viselt, �s kopott papucsot.
Carl k�tsz�z �vesnek t�nt. A bej�rati ajt� csak r�snyire volt
nyitva, mert bel�l be volt kapcsolva a biztons�gi l�nc. Demp-
sey egy kicsit megr�gta az ajt�t.
- Nyisd m�r ki, itt a razzia. Tudjuk, hogy n�ket rejtegetsz
odabent.
Rich mosolya ak�r egy hull��. - �r�lt vagy, Jim.
- Na �s azt�n. Persze, hogy az vagyok. Az �let egy nagy
cirkusz. Leszel sz�ves most m�r beengedni? M�g nem regge-
liztem, �s az orrom azt mondja, hogy . . . - hangosat szippan-
tott. - Semmit sem mond. Mit esztek reggelente, Carl? Zab-
pelyhet �s sov�ny tejet?
Rich becsukta az ajt�t, �s Dempsey hallotta, ahogy kikap-
csolja a l�ncot. Siralmas dolog, gondolta, szomor� �gy �lni.
Rich tulajdonk�ppen rab, �jszak�ra bez�rk�zik a retteg�sei
k�z�. Az ajt� sz�lesre t�rult, �s Dempsey bel�pett a hom�lyos
nappaliba.
- H�zd el a f�gg�nyt - mondta Dempsey. - Hadd j�jj�n
be a napf�ny.
Rich becsukta az ajt�t, olyan volt, mint egy sov�ny, sz�rke
k�s�rtet. - Majd k�s�bb . . . amikor behozom ide Dell�t.
- Hogy van Della?
- H�t . . . te tudod . . . - nehez�re esett a besz�d. A szavak
elakadtak a tork�ban, �s a sz�ja meg-megr�ndult. Egyik kez�t
a sz�ja el� tette, hogy ajka remeg�s�t elrejtse Dempsey el�l.
- Bemegyek majd a h�ts� szob�ba, hogy megl�togassam,
ha �bren van.
- Persze, Jim . . . gyere. �bren van. Menj csak el�re . . . K�-
sz�tek egy kis k�v�t.
Rich sz�m�ra megk�nnyebb�l�s volt, hogy t�volodni l�tta
Dempseyt a kis folyos�n. Lehet�s�g volt ez arra, hogy egy ki-
csit �sszeszedje mag�t. Nagy nehezen igyekezett m�ly l�legze-
tet venni; kiegyenesedett, �s bement a konyh�ba. Egy �veg
whisky �llt a polcon, k�zvetlen�l a Nescaf� �s a cukortart�
mellett. Levette az �veget, �s h�zott bel�le egyet. J� nagyot,
hogy megnyugtassa az idegeit. Grimaszt v�gott, amikor le-
ment az ital. Ez Carl Rich elix�rje, valah�nyszor kezdet�t ve-
szi egy �j nap.
Dempsey az ajt�f�lf�nak t�maszkodott, �s n�zte, ahogy
Della k�szk�dik, hogy f�l�lj�n. Sov�ny kezeivel �gy kapasz-
kodott a karik�kba, mint egy sz�rnyaszegett mad�r.
- H�t te hogy vagy, dr�ga?
Az asszonynak siker�lt egy mosolyt kier�ltetnie f�jdalmai
m�ly�r�l. - Hell�, Jim . . . Olyan nagyon . . . �r�l�k, hogy l�t-
lak.
Csinos, gondolta Dempsey. A haja gesztenyesz�n�, a szeme
z�ld. A haj�ban most m�r sok az ez�st�s sz�l, a szem�b�l el-
t�nt a csillog�s, a test�r�l a h�s. De Dempsey m�g mindig
megl�tta benne azt az asszonyt, aki egykor volt.
- Carl j�l b�nik veled, sz�vem?
- Mint egy kir�lyn�vel . . . de agg�dom miatta, Jim. �llan-
d�an f�radt szeg�ny.
- Ne agg�dj miatta, apuci majd rendbe hoz mindent. Ter-
veim vannak a fi�ddal. Itt van m�r az ideje annak, hogy vala-
mi kellemes is t�rt�nj�k veletek. M�gpedig ett�l a pillanatt�l
kezdve. Persze el�bb figyelmeztetnem kell benneteket alkot-
m�ny adta jogaitokra . . . Nemcsak itt reggelizem, hanem meg
is f�z�m. Ha kifog�sotok van ellene, h�vjatok �gyv�det.
Dempsey kimas�rozott a konyh�ba, megh�kkentve Carlt,
aki m�g mindig a kez�ben tartotta a whiskys�veget.
- Ez ugye jobb, mint a narancsital? No, rajta, Carl! T�lts
nekem is egyet. - Kinyitotta a h�t�szekr�nyt, kivett egy cso-
m� toj�st �s egy f�l kil� szalonn�t.
Rich merev testtel nekit�maszkodott a konyhaszekr�nynek,
arc�n meg-megr�ndult egy ideg. - �n megmondtam nekik,
Jim. Megmondtam nekik, hogy az idegeim felmondt�k a szol-
g�latot . . . odakint maradtam az aut�ban.
Dempsey halkan f�ttyentett, mik�zben a serpeny�t kereste.
- Sz�val megmondtad nekik? Na �s azt�n?
- Ezt akartad megtudni, nem? Biztos nem az�rt j�tt�l ide,
mert szeretsz r�ntott�t k�sz�teni.
- Az�rt j�ttem ide, mert t�ged szeretlek, Carl. T�ged �s
Dell�t. Mindketten rendes emberek vagytok, �s az �letben so-
ha semmi j�ban nem volt r�szetek. K�p�k r�, hogy mit mond-
t�l Gormannek vagy valamelyik m�sik fasznak a kapit�nys�-
gon. T�lts m�r whiskyt, �s fogd be a sz�dat.
Klassz reggelit siker�lt �sszehoznia: r�ntotta volt, ropog�s
s�lt szalonna, pir�t�s, dzsem �s k�v�. Della adagj�t Rich egy
t�lc�n vitte be neki. A k�t f�rfi a konyh�ban evett, whiskyt it-
tak hozz�.
- El kellene innen vinned Dell�t - mondta Dempsey. -
Olyan helyre, ahol t�bb a napf�ny, nem �gy, mint itt, ahol
egy eg�sz rohadt esztend�ben j�, ha egy h�tig s�t a nap.
- Persze - mondta Rich keser�en. - Mi volna a v�lem�-
nyed a francia Rivi�r�r�l?
Dempsey egy nagy falat toj�st vett a vill�j�ra. - Nagyon so-
kan mennek Mexik�ba . . . p�ld�ul Guadalajar�ra. �gy �lnek
ott, mint a kir�lyok, sz�z doll�rb�l havonta. Egy doll�r�rt egy
gallon rumot vehetsz, csel�dek heti �t doll�r�rt. Gondolkozz
ezen.
Rich nevet�se �gy hangzott, mint egy sz�raz k�h�g�s. - H�t
persze, majd �tgondolom. Egyre csak ezen gondolkodom, de
hogy az istenbe ker�l�nk oda? Aut�stoppal? Vagy esetleg el-
adhatn�m a m�sik k�t ingemet �s a kocsit. Az aut�t biztos
megvenn� egy vak ember, aki egyben olajk�t-tulajdonos.
Marhas�g. Mi�rt besz�l�nk ilyesmir�l?
- Nyugd�jaztathatn�d magad, megkapod, ami j�r, Carl . . .
Fogadd el, �s indulj . . . Ha akarod m�r holnap. M�g �tlev�lre
sincs sz�ks�ged. - Dempsey f�lretolta a t�ny�rj�t, �s a hely�re
odatette a bor�t�kot, azt a teli bor�t�kot, amelyre semmi sem
volt r��rva.
- Ez majd �tseg�t a kezdeti neh�zs�geken.
Rich csak b�mult. - H�t ez mi?
- T�zezer - mondta Dempsey halkan.
Rich s�r�n pislogott. A whiskyt�l er�s nyom�st �rzett a
mellkas�ban.
- T�zezer micsoda?
- N�zd meg, Carl.
Rich izzad� k�zzel nyitotta ki a bor�t�kot, az egyik sark�t
leszak�totta, �ppen csak hogy megpillanthassa a sz�pen ren-
dezett z�ld bank�kat.
- Honnan szerezted, Jim? - A hangja furcs�n kongott.
Mintha valahonnan a l�bujjaib�l j�nne.
- Nyugi, tisztess�ges p�nz.
- Persze hogy tisztess�ges. - A bor�t�kot visszaejtette az
asztalra, �s merev ujjal Dempsey fel� tolta.
- Gondold meg, Carl. Te meg Della ott lesztek a napf�ny-
ben. �ppen csak �sszeszeded a pap�rjaidat, �s f�ty�lt�k erre a
rohadt v�rosra. Nem kell t�bbet buta k�rd�sekre felelned, �s
tetves pap�rokat sem kell al��rnod. Lehet�s�get aj�nlok ne-
ked, Carl. Ez az egyetlen lehet�s�g, amelyhez valaha is hozz�-
juthatsz.
Rich lassan fel�llt, �veges szemeit el�nt�tte a k�nny.
- Ki a h�zamb�l, Jim. Menj csak, ki inn�t! Ez itt egy kosz-
f�szek, tudom, igazi lebuj, de m�gis, ki inn�t! - �gy r�zta a
fej�t, mint egy vak kutya. - Neked nincs t�zezred . . . neked
sohasem volt t�bb, mint nekem . . . �h, te gazember. Ezt sze-
rezted! Eg�sz id� alatt, m�g egy�tt dolgoztunk, p�nzt fogadt�l
el valakit�l! Ki inn�t!
F�lkapta a bor�t�kot, �s Dempsey arc�ba v�gott vele . . .
egyszer, k�tszer . . . Azt�n leejtette a f�ldre. - P�nzt fogadt�l
el - �v�lt�tte.
- Viszl�t, Carl - mondta Dempsey.
Rich elfordult. V�lla g�rcs�sen meg-megr�ndult a k�nny
n�lk�li zokog�st�l, amely er�t vett rajta. - Krisztusom! -
ny�gte Carl, �s elv�nszorgott.
El�kel�bb k�rny�k ez ann�l, mint amire telhetett neki, gon-
dolta Gorman, amikor aut�j�t meg�ll�totta Claire Dempsey
h�za el�tt. A bej�rathoz menet megpr�b�lta felbecs�lni a h�-
zat. Legal�bb 48-58 ezerbe ker�lhetett. A p�zsit a lehet� leg-
gondozottabb, a f�k �s bokrok megnyesve. Nyilv�n van itt
kert�sz is . . . �jabb �tven doll�r k�r�li �sszeg havonta. Gor-
man csak �mult. Megnyomta a cseng�t, �s hallgatta, hogyan
csilingel messze benn a h�zban. El�g hossz� ideig tartott, m�g
Claire megjelent. Csak r�snyire nyitotta ki az ajt�t, nehogy a
vend�g bel�phessen.
- Hello, Claire.
- Michael.
- Milyen r�gen nem tal�lkoztunk.
- Igen - mondta az asszony, �s ellens�gesen n�zett r�. -
mit akar?
Gorman levette a kalapj�t, �s egy apr� l�p�ssel pr�b�lko-
zott a k�sz�b ir�ny�ba. A magas, gy�ny�r�en rideg asszony
azonban egy centivel sem moccant arr�bb.
- Szeretn�k mag�val besz�lgetni p�r percig, Claire. Oda-
bent, ha nem zavarok.
Claire azonban �gy l�tszik, zavar�snak vette a l�togat�s�t.
A tekintet�be bossz�s�g, harag �s egy �rnyalatnyi ijeds�g ve-
gy�lt. Azonban nem tal�lt r� m�dot, hogy megtagadja a k�-
r�st.
- Siet�s dolgom van - felelte v�g�l is Gormannek.
- Csak �t perc, Claire - mondta Gorman, amikor bel�pett
a h�zba.
A nappali nagyon sz�pen berendezett szoba volt, de kiss�
hideg, mintha ink�bb a l�tszatot szolg�ln�, nem a k�nyelmet.
Gy�ny�r�, de nem haszn�lj�k, ak�rcsak Claire-t.
- Mir�l akar besz�lni velem, Michael?
Gorman sz�les gesztust tett a kez�vel.
- B�b�jos ez a h�z, Claire. Szeretn�m tudni, hogy mibe ke-
r�l. A n� h�tat ford�tott neki. - Ez nem tartozik mag�ra.
- �gy kell tekintenem, hogy r�m tartozik. Nem sz�vesen te-
szem, de k�nytelen vagyok. Maga, Claire, t�z �ven �t �lt egy
rend�rrel, �gy h�t tudja, hogy r�j�v�k a v�laszra, ak�r meg-
mondja, ak�r nem.
Claire hirtelen szembefordult vele, arca eg�szen eltorzult. -
H�t akkor rajta, der�tse ki. Mind egyform�k maguk f�rfiak;
pisztollyal �s jelv�nnyel, de sz�v�k �s �rz�s�k, az nincs.
- �t vagy hat ember - mondta Gorman fagyosan -, ben�z-
nek majd minden h�zba . . . felkeresnek minden �zletet . . .
minden ingatlan�gyn�ks�get itt a k�rny�ken, �s k�rd�seket
tesznek fel. Tudja, Claire, hogy ezt megtehetem.
- Ne mer�szelje! - sziszegte. - Ha ilyet tesz velem �s a csa-
l�dommal, �n . . . �n fel fogom h�vni a f�kapit�nyt . . . �gy-
v�dhez fordulok.
- Az ilyesmivel semmire sem megy. Az egyetlen ember, aki
megakad�lyozhat engem abban, hogy ezt tegyem, kiz�r�lag
maga. Mennyibe ker�lt itt ez az eg�sz, Claire?
Megsz�lalt a telefon halk berreg� hangja. Claire hagyta,
hadd cs�ngessen, tekintete Gorman arc�t f�rk�szte. Sajn�lko-
z�snak nyom�t sem fedezte fel rajta. A telefon m�g hatszor
cs�ng�tt, azt�n eln�mult.
- A h�z �tvenkilencezer-�tsz�zba ker�lt - suttogta.
- A gyerekeket egyh�zi iskol�ba j�ratja?
- Igen.
Az mennyibe ker�l? K�t-h�romezerbe �vente?
- Igen . . . k�r�lbel�l.
- �s hogy adja a p�nzt a f�rje? K�szp�nzben vagy csekkel?
- Figyelte, hogyan s�pad el Claire arca. Mintha pillanatok
alatt meg�regedett, kisz�radt volna. Megr�zta a fej�t.
- Azt akarom megtudni, hogy milyen �sszeget adott mag�-
nak az ut�bbi id�ben, mondjuk az ut�bbi k�t �vben.
- Nem tudom, nem tartom nyilv�n.
Gorman hitetlenkedve, cinikusan k�rdezte: - Hogyhogy
nem tartja nyilv�n? Hogyan lehets�ges, hogy az ilyesmit nem
k�s�ri figyelemmel?
- H�t �ppen csak . . . ideadja a p�nzt.
- Az isten�rt, Claire, k�szp�nzt ad vagy csekket?
- K�szp�nzt - v�laszolta.
Gorman nem tudta pal�stolni az undor�t. Claire is megl�t-
ta ezt, meg�rezte, �s a benne l�v� gy�l�let is a felsz�nre t�rt.
- Maga csirkefog�! - sziszegte, �s egy l�p�st tett fel�je.
H�t nem �rti? Neki fizetnie kell! Az�rt, amit velem tett. K�te-
less�ge, hogy fizessen a b�nei�rt! Maga pedig . . . �gy �ll�t be
engem, mintha �n is egyike lenn�k az � mocskos kurv�inak.
Gorman sarkon fordult, otthagyta a n�t egyre fokoz�d� d�-
h�vel, kiment a nappalib�l, v�gig a folyos�n, a bej�rati ajt�
fel�. Claire sikoltozva k�vette.
- Szajh�k . . . mocskos szajh�k . . . az � b�ne, Michael. H�t
nem �rti? Fizetnie kellett a b�nei�rt . . .!
A nap melegen s�t�tt, kellemesen illatos volt a leveg�. Gor-
man a p�zsiton �t kiment az utc�ra, igyekezett meg sem halla-
ni a n� szavait. A p�nzre gondolt, �s hat halott emberre.

Hetedik fejezet

Gorman a Payne Avenue-n k�zeledett, amikor �szrevette a fe-

h�r Cadillacet. Az �p�let el�tt az �t k�zep�n parkolt. El kel-
lett ismernie, hogy szinte megh�kkent�, mennyire arc�tlan
tud lenni ez az ember. Csak Sam Dondero parkolhat ilyen
szab�lytalanul �ppen a f�kapit�nys�g el�tt.
Az �gyeletesasztaln�l Cole �rmester �ppen telefon�lt, ami-
kor Gorman bel�pett. Egy pillanatra elvette a kagyl�t a f�l�-
r�l, kez�vel befedte a kagyl� alj�t, �s odasz�lt neki.
- Fel�gyel� �r! . . . 308-as szoba. Blackman �s Gruebner
fel�gyel�k m�r v�rj�k.
Gorman egy fejb�lint�ssal mondott k�sz�netet, �s felment
a harmadik emeleti tan�csterembe. A helyis�get nagy �ssze-
visszas�gban bor�tott�k az iratok, kiter�tve az asztalra �s a
padl�ra is. A fali t�bl�n rengeteg, kr�t�val fel�rt n�v. Grueb-
ner, ingujjra vetk�zve, �ppen egy �jabb nevet �rt a t�bl�ra ap-
r�, alig olvashat� bet�kkel. Blackman a hossz� t�lgyfa asztal-
n�l �lt, t�prengve iszogatott egy b�gre k�v�t.
- Nos? - k�rdezte Gorman, amint becsukta maga m�g�tt
az ajt�t. - Mire jutottatok?
Gruebner ell�pett a t�bl�t�l, �s a kr�taport t�r�lgette az uj-
jair�l. - Sok mindenre.
Blackman kiitta marad�k k�v�j�t, �s keservesen mondta: -
Azt hiszem, Mike, m�r kibontakoznak el�tt�nk az �sszef�gg�-
sek.
Gorman a t�bl�t vizsg�lgatta: - Hm, eg�sz sor ismer�s n�v.
- A legapr�l�kosabban �tn�zt�nk minden adatot, amit
csak Guid�r�l �s tev�kenys�g�r�l az iratt�runkban tal�ltunk
- mondta Gruebner. - Ezek a nevek �jb�l �s �jb�l felmer�l-
tek. N�h�nyan k�z�l�k a bar�tai, de legt�bben az ellens�gei,
vagy az �zletfelei . . . t�bbnyire nem a szabad akaratukb�l.
- A karja mindenhov� el�r, �s sok van bel�le, ak�rcsak egy
polipnak.
- Nem, Mike. Ink�bb olyan, mint egy c�pa. - Gruebner a
t�bl�ra mutatott. - N�zz csak meg ezek k�z�l egy p�r nevet.
... itallal kereskednek, �lelmiszerrel nagyban, �tteremtula-
jok . . . kisst�l� �zletemberek. Nyomoz�csoportunk szerint
mindegyiket a mark�ban tartja. Egyfajta v�delmet szolg�ltat�
gengszterizmus ez. De nem lehet r�bizony�tani. M�g senki
sem tett panaszt. A hal�l pedig mindenkit eln�m�t.
- Gondolom, Dondero �ll�totta �ssze a list�t.
- Igen - mondta Gruebner -, de ugyanezt tette Al Betko �s
Tony Arapata is. De ezeknek nincs nagy jelent�s�g�k. Lehet,
hogy fizetnek Guid�nak, hogy a kocsijaik zavartalanul j�r-
hass�k az utakat, de az is lehet, hogy nem. Van azonban egy
n�v a list�n, amely hat�rozottan �rdekes. Albert Jacoby.
- Egyike azoknak, akiket Dempsey tett el l�b al�l - mond-
ta Blackman.
Gorman zavartan k�rdezte: - Jacoby? Hogy ker�l � kap-
csolatba Franchinivel?
- Magyar�zd meg, Dutch - mondta Blackman, majd fel-
�llt, �s az ablakhoz ment. K�t kez�t h�tul �sszekulcsolta, me-
rev ujjakkal, keskenyre �sszeszor�tott sz�jjal �llt ott; hat�ro-
zottan zord benyom�st keltett.
Gruebner megk�sz�r�lte a tork�t. - Ok�, sz�val mi �gy l�t-
juk, Mike. Jacoby csemp�szfeladatokat l�tott el Guido sz�-
m�ra �gy tizen�t-h�sz �vvel ezel�tt. �gyesen dolgozott, �les
esz�, t�rekv� k�ly�k volt. El�g esze volt ahhoz, hogy mindig
meg�ssza. Egy�ltal�n nincs b�nlajstroma, m�g kisebb kih�g�-
sok�rt sem szerepel a nyilv�ntart�sban. Sz�val Jacoby t�bb
�ven �t Franchininek dolgozott, azt�n hosszabb id�re elt�nt a
sz�nr�l. No, de figyelj�nk csak, �t �vvel ezel�tt ism�t munk�-
ba �ll, Sam Donder�nak dolgozik. Nem a sz�ll�tm�nyoz�s-
ban, hanem a k�nyvel�je lesz. Az el�z� �vek sor�n nyilv�n is-
kol�ba j�rt. Ez eg�szen v�ratlan fordulat. Dondero r�b�zza az
egyik importv�llalat�t. Egy-k�t �vig minden sim�n megy, az-
t�n egyszerre csak r�bukkannak Jacobyra Dempsey goly�j�-
val a fej�ben. Val�sz�n�, hogy Jimmynek valaki bek�pi, hogy
fosztogat�s k�sz�l az importv�llalatn�l. Ut�nan�z . . . rajta�t,
amikor Jacoby �ppen f�rja a sz�fet. Jacoby fegyvert fog r�, �s
Dempsey meg�li. A komputer ebb�l azt hozta ki, hogy tiszta
�gy volt. De Dave meg �n azt gondoljuk; hogy itt valami b�z-
lik. El�re kitervelt dologr�l lehet sz�. A kapcsolat minden-
esetre fenn�ll, Mike. Jacoby - Guido - Dondero. - Szerin-
t�nk Dondero a nagymen� a band�ban . . . Lehet, hogy Gui-
d�nak is a fej�re n�tt m�r . . . Franchini m�r �regszik . . . �gy
v�lj�k, hogy Dempsey Dondero b�rence . . . b�rgyilkos.
Gorman nyak�n l�ktetni kezdett az �r. Amikor megsz�lalt,
a hangja olyan volt, mintha valahonnan a t�volb�l besz�lt
volna.
- �ppen most besz�ltem Claire-rel. Dempsey hatvan, de
lehet, hogy hetvenezer doll�rt adott neki k�szp�nzben, ami�ta
elv�ltak.
Gruebner els�padt, mint akit hasba v�gtak. Blackman nyu-
godt, j�ghideg maradt.
- Ez azt�n felteszi az i-re a pontot. - Visszafordult az ab-
lakt�l, �s sz�r�s szemekkel n�zett Gruebnerre. - El�g adat
van m�r a kez�nkben ahhoz, hogy a ker�leti �gy�szhez for-
duljunk, vigye az �gyet a b�r�s�g el�.
Gruebner �gy r�zta a fej�t, mint egy haldokl� bika. - El�g
adat van m�r a ker�leti �gy�sz sz�m�ra? Dave, el�g ez ahhoz
is, hogy belerobbantsuk ezt az �tkozott v�rost a t�ba! - Egy
l�p�st tett Blackman fel�, s�lyos kezei �k�lbe szor�tva. -
Nagy isten az �gben! H�t nem �rted, hogy mivel �llunk szem-
ben? Adva van egy zsaru, aki gyilkos . . . Sorozatosan k�sz-
p�nz�rt �l egy gengszterbanda sz�m�ra! A b�r�s�g el� hur-
coljuk Dempseyt, �s ennek a v�rosnak minden egyes rend�re
gyan�ss� v�lik. A gyerekek v�r�s fest�kkel �rj�k majd fel a fa-
lakra . . . Gyilkolnak a diszn�k. Az isten szerelm�re, m�r �gy is
alig tudunk megkapaszkodni. Nagyon bizonytalan a talpunk
alatt a f�ld, Dave, �s ez a bizonytalans�g napr�l napra n�vek-
szik.
- Ne sz�nokolj - mondta Blackman d�h�sen -, tudom,
hogy milyen a helyzet�nk, nem vagyok h�lye.
- Akkor pedig haszn�ld az eszedet - harsogta Gruebner.
- Hagyj�tok m�r abba - v�gott k�zbe Gorman. - Besz�lj�k
meg j�zanul az eg�szet. Be tudjuk-e bizony�tani, hogy Demp-
sey p�nz�rt �lte meg ezeket az embereket?
- Annyi biztos - morogta Gruebner -, hogy a hetvenezer
doll�rt nem egy babapisk�t�s dobozban tal�lta.
- Bizony�tsd be, hogy nem ott tal�lta - v�gott vissza neki
Gorman. - Vagy bizony�tsd be, hogy nem egy j�t�kbarlangban
nyerte.
Gruebner arca m�r b�borsz�nben j�tszott. - Hat ember,
Mike! Hat embert l�tt le Dempsey. �tvizsg�lhatjuk ezeknek
az embereknek a m�ltj�t, �s istenemre, tudom, hogy r�bukka-
nunk az �sszef�gg�sekre. Max Godansky . . . a kez�ben revol-
verrel, akkor hal meg, amikor �ppen elmondan� Daleynek �s
Winshaw-nak, hogy mit tud annak a fosztogat�snak a terv�-
r�l. Joey Crespi ugyancsak pisztollyal a kez�ben hal meg, �s
b�rmibe lefogadn�m, hogy Crespi az�rt j�tt Clevelandbe,
hogy beleavatkozz�k egy buliba. J�l van, rendben. Lehet,
hogy nem tudjuk minden k�ts�get kiz�r�an bizony�tani, hogy
Dempsey hidegv�rrel l�tte le �ket, �s �gy �ll�totta be a jelene-
teket, hogy a tette indokoltnak l�tsszon. De ti �rtitek m�r,
hogy mi az �bra. Sz�ks�g van r�, Mike, hogy err�l egy t�bl�-
zatot is k�sz�tsek?
Blackman p�r l�p�st tett az ajt� fel�. - A rohadt �letbe!
Nem a mi feladatunk, hogy b�r�s�gi t�rgyal�st tartsunk
Dempsey �gy�ben.
- T�nyleg �gy gondolod, hogy nem? - Gruebner odament
az ajt�hoz, �s nekit�maszkodott. - Szeretn�k valamit monda-
ni nektek, miel�tt nagy h�h�val h�vn�tok a ker�leti �gy�szt.
Ha a b�r�s�g nyilv�noss�ga el�tt felbolygatj�k ezt a m�hkast,
akkor b�cs�t mondhattok mindannak, ami a t�rv�nyess�gb�l
ebben a v�rosban m�g megmaradt. Egyetlenegy zsaru sem
lenne, aki v�gigmehetne az utc�n, an�lk�l, hogy le ne k�pn�k.
Gondold csak meg, Dave. Te vagy az, akire az a ker�let van
b�zva, amely els�nek fog robbanni.
Hirtelen nagy cs�nd ereszkedett a szob�ra. Valahonnan a
folyos�r�l nevet�s hallatszott, meg az, ahogy becsapnak egy
ajt�t. Ezek a zajok most mintha er�s�t�n �t hallatszottak vol-
na.
- H�t akkor mit javasolsz, Dutch?
- Igen - mondta Blackman, de szav�t alig lehetett hallani,
csup�n sziszeg� hang t�rt el� az ajkai k�z�l. - Mit java-
solsz . . . kit�ntet�st? Irodai beoszt�st neki? Mondd el vil�go-
san, hogyan akarod tiszt�ra mosni? Mi az�rt vagyunk itt,
hogy a t�rv�nyt �rv�nyes�ts�k. A t�rv�nyt. a rohadt �letbe!
Nem pedig holmi szoci�lis meggondol�sokat.
Senki sem akart m�r kimenni a szob�b�l, ez�rt Gruebner
elj�tt az ajt�t�l, �s le�lt az asztalhoz. Tekintet�vel mintha
t�volba, az �p�let falain t�lra n�zett volna. Szivart vett el� az
inge zseb�b�l, �s t�mzsi ujjaival morzsolgatta.
- Lehet, hogy ez most furcs�nak t�nik, de megmondom:
falusi gyerek voltam. Fairfield megy�ben egy farmon sz�let-
tem, ott nevelkedtem. Az ap�m diszn�t hizlalt, gabon�t ter-
melt, sok csirk�nk is volt. Tudj�tok, nem volt ez valami nagy
gazdas�g, de meg�lt�nk bel�le.
- Mi a fen�t besz�lsz itt �sszevissza? - f�st�lg�tt Black-
man.
- Fontos lehet - mondta Gruebner elr�vedezve. - Sz�val,
j�l megvoltunk ott . . . �t�lt�k a gazdas�gi v�ls�got. Tudj�tok,
akkor sokan �hen haltak. Volt nekem egy kuty�m. Nagy, fe-
kete labrador. Cig�ny volt a neve. Nagydarab �llat, de egy-
szer kider�lt, hogy van egy rossz tulajdons�ga. R�szokott ar-
ra, hogy meg�lje a csirk�ket, hogy rendszeresen puszt�tsa a
baromfi�llom�nyt.
Gorman �ll�n megr�ndult egy ideg, �jb�l �s �jb�l g�rcsbe
h�zta az ajk�t.
- Gondoltam, hogy Cig�ny majd csak leszokik err�l - mond-
ta Gruebner halk, f�radt hangon. - De az �regem azt
mondta, ne rem�nykedjek, mert a kutya m�r meg�zlelte a v�rt.
Vad �seit�l maradt ez r�, �s ezent�l mindig meg�li majd a
ty�kokat . . . ez vesztes�gben a toj�sokat is jelenti, �s v�g�l is
�sszef�gg azzal a k�lcs�nnel, amelyet felvett�nk. Azt hittem,
k�pes leszek megnevelni a j� �reg Cig�nyt, leszoktatom . . .
de nem siker�lt. �jszak�r�l �jszak�ra �jabb �ldozatokat sze-
dett. Egy nap, amikor iskol�ban voltam, az �regem elvitte ma-
g�val Cig�nyt az erd�be, hadd fusson egy j�t. Ott azt�n lel�t-
te. Az ap�m nem pont ezekkel a szavakkal mondta el, de
l�nyeg�ben � is a t�rv�nyt �rv�nyes�tette, a t�rv�nyt, amely
biztos�t�k volt arra, hogy mint csal�d �letben maradhassunk.
Majd megszakadt a sz�vem, �s az ap�m� is. De megtette, amit
meg kellett tennie.
Blackman halkan k�hintett egyet, �s a mennyezetet b�mul-
ta.
- Mondd, Dutch - k�rdezte l�gyan -, azt tervezed, hogy ki-
viszed magaddal Dempseyt az erd�be, hadd fusson egy j�t?
Gruebner nadr�gzseb�nek legm�ly�r�l el�hal�szott egy
gyuf�t, a sz�k sz�l�n meggy�jtotta, �s a l�ngot a szivarj�hoz
emelte. Egy picit megp�rk�lte a v�g�t, csak azt�n dugta a sz�-
j�ba, hogy r�gy�jtson.
- Ha �gy ad�dna, megtenn�m - mondta csendesen. - Igen-
Dave. A legkisebb lelkiismeret-furdal�s n�lk�l. Feladat k�zben,
egy rajta�t�skor, mint amilyen a tegnap �jszakai volt. Igenis,
megtenn�m . . . �s te is megtenn�d, Dave. Kegyes cselekedet
lenne mindenki sz�m�ra.
Csakhogy soha nem lesz ilyen alkalom, gondolta Gorman.
Nagyon is megk�tik �ket az adminisztrat�v int�zked�sek, az
�r�asztalokn�l k�sz�l� tervek �s beoszt�sok. R�g elm�ltak
m�r azok az id�k, amikor csak �gy kij�rtak a ter�letre. �rezte,
hogy a t�bbiek r� figyelnek, holott tulajdonk�ppen Gruebner
a szivarj�val bajl�dott, Blackman pedig a padl� reped�seit ta-
nulm�nyozta. Ill�zi� volt tal�n az eg�sz. Csak egy �rz�s. Nem
a szem�kkel figyeltek r�, hanem a gondolataikkal.
- Tudjuk, hogy minden h�jjal megkent ember - mondta
Gorman. Neh�z volt ny�ltan kimondania. A torka kisz�radt,
nyelve a sz�jpadl�s�hoz tapadt. - Nagyon alaposan v�gzi a
munk�j�t. Egy ilyen embert, mint �, nem valami k�nny� . . .
elkapni.
Gruebner r�b�lintott. - Egy�ltal�n nem mondtam, hogy
k�nny� lenne . . . csak azt, hogy sz�ks�ges.
V�rakoztak. Gorman tudta, hogy egyszer�en kimehetne a
szob�b�l, nem venn�k rossz n�ven t�le. De az ilyen t�voz�s
semmit sem oldana meg. Hat�rozni kell, m�gpedig most.
A gy�jt�zsin�rb�l m�r csak kev�s van h�tra.
- Okos zsaru, de el�bb-ut�bb v�t majd egy hib�t. M�r ed-
dig is sokat hib�zott. Ez�ltal jutottak id�ig az �gyek.
Gruebner kivette a szivart a sz�j�b�l, �s az izz� v�g�t vizs-
g�lgatta. - Bizony, Mike. Tesz majd valamit, j�l vagy hib�san,
�s akkor ott kell lenni valamelyik�nknek.
Dondero szerette a rend�r�ket. Minden egyes zsarura r�mo-
solygott a folyos�n, j�l kiismerte mag�t itt a f�kapit�nys�gon.
Keeleyre tulajdonk�ppen nem is volt sz�ks�ge, hogy az kala-
uzolja, de j�lesett neki, hogy egy�tt l�tj�k a f�kapit�nnyal.
- Hell�, fi�k - ki�ltotta oda a rend�r�knek, amikor a rab-
l�si r�szleg �gyeleti szob�ja el�tt haladtak el. - Pokolian
nagyszer� munk�t v�geztetek a m�lt �jjel. Az �rd�gbe is!
Klassz munka volt! Amikor csak bevet�dt�k hozz�m, a sz�m-
l�mra fogyaszthattok. - Azt�n r�vigyorgott Keeleyre. - Ugye
szabad volt ezt mondanom? J�v�hagyja?
- Ok�, Sam - mondta a f�n�k, amint tov�bbmentek. Kee-
ley Gormant kereste, v�g�l a harmadik emeleten tal�lta meg,
csendes besz�lget�sben Gruebnerrel a folyos�n.
- Mike - mondta Keeley -, ugye ismered Sam Donder�t?
- Persze hogy ismerem - mondta Gorman, �s m�r ny�jtot-
ta is a kez�t. - Hogy van, Sam?
- Nagyszer�en - v�laszolta Dondero. - Azok ut�n, amit
maguk, fi�k, a m�lt �jszaka produk�ltak, madarat lehetne ve-
lem fogatni. Mag�nak is k�sz�n�m, az �gyeim m�ra probl�-
mamentesek lettek. - Azt�n hirtelen elkomorult az arca, �s
szomor�an megr�zta a fej�t. - De van, ami nagyon f�j ne-
kem . . . Az a tudat, hogy egyesek a saj�t embereim k�z�l is
benne voltak. Olyan fick�k, akikben megb�ztam. Akikkel
egy�tt dolgoztam, �s akiknek igyekeztem seg�teni. Kem�ny
szakma ez, �s istenemre, az ember megtanulja, hogy id�nk�nt
le kell nyelni a keser� pirul�t, de azt hittem, hogy mindegyik
becs�letes . . . mint p�ld�ul Charlie Greene �s Davis, k�t
nagyszer� fi�, az �let�ket is kock�ra tett�k a sz�ll�tm�ny v�-
delm�ben.
- H�siesen - mondta Gorman sz�razon.
- A fen�be is, igaza van! Greene-nek sz�troncsol�dott a l�-
ba, Davisnek pedig olyan seb van a fej�n, hogy elk�pzelni is
r�mes.
- Elvesztett�k egy j� ember�nket az akci� sor�n - mondta
Gruebner m�rgesen.
- H�t igen - s�hajtott Dondero. Zsebkend�t vett el� a bel-
s� zseb�b�l, �s megd�rzs�lte az orr�t. - �tkozottul tragikus
eset, �s m�ghozz� egy ilyen fiatal ember! �pp most mondtam
a f�n�knek, hogy szeretn�k juttatni egy bizonyos �sszeget az
�zvegynek.
- N�tlen volt.
Dondero oda se figyelt Gorman megjegyz�s�re . . . - N�-
h�ny ezer doll�rt . . . egy�tt�rz�sem jel��l . . . persze egy�lta-
l�n nem nagy �sszeg, ahhoz k�pest, amit tett . . . de mindez
nem sz�m�t ilyenkor.
- H�l�sak vagyunk - mondta Keeley.
Dondero hangosan kif�jta az orr�t, �s begy�m�sz�lte a
zsebkend�t a zseb�be. - H�t akkor, vissza kell m�r mennem a
tapos�malomba. Majd m�g tal�lkozunk, bar�taim.
K�vett�k a tekintet�kkel, amint b�szk�n l�pdelt v�gig a fo-
lyos�n a lift fel�.
- �rdekes figura - mondta Keeley. - Mondd, Mike, mi a
v�lem�nyed r�la a fosztogat�sokkal kapcsolatban?
- A legnagyobb m�rt�kben b�n�s.
- R� tudjuk bizony�tani?
- El�bb-ut�bb biztosan. R��ll�tok egy embert, aki a nap
minden �r�j�ban a nyom�ban lesz . . .
- Ki lesz az?
- James Dempsey.
V�gezte a rutinmunk�t, kom�tosan dolgozott. Kihaszn�lta,
hogy most t�rs n�lk�l j�r, �s ez�rt benn maradt a hivatalban.
Igyekezett feldolgozni az adminisztr�ci�s restanci�t. Persze
k�zben f�rk�szte, hogy milyen a hangulat k�r�l�tte, de �gy,
hogy �szre ne vegy�k. M�g nem volt d�l, amikor Gorman be
h�vatta, hogy kiadja neki a Dondero-megb�zat�st.
Olyan-feladat ez, amely �ppen neked val�, Jim . . . Jobban meg-
tudod oldani, mint b�rki m�s. Azt akarom, hogy megfygyel�s
alatt �ljen, de az isten szerelm�re, �szre ne vegye. Ha felt�nik
neki, hogy szemmel tartjuk, akkor �vatos lesz . . . Annyira tiszta
lesz, mint egy ma sz�letett b�r�ny. Megv�rja, m�g kifogy bel�-
l�nk a szusz.
Dempsey er�sen figyelte Gorman arc�t, de nem l�tott m�st,
mint egy f�radt embert, akinek t�l nagy teher nehezedik a v�l-
l�ra.
Most v�gre hazamegyek. Fogj hozz� a munk�hoz, Jim, hol-
nap kor�n reggel. �s �ldozd r� az eg�sz napodat. Fel fogjuk
g�ngy�l�teni ezt a fosztogat�si �gyet egyszer s mindenkorra.
Persze, v�laszolta neki Dempsey, persze.
Hat �rakor hagyta abba a munk�t, pont �gy, mint minden
m�s k�zalkalmazott v�rosszerte. Tekintettel arra, hogy k�l�n-
leges megb�zat�st kapott, j�rt neki egy rend�rs�gi jelz�s n�l-
k�li aut�. Olyat v�lasztott, amelyet a nark�sr�szleg haszn�lt a
titkos �tjaihoz, egy jellegtelen, sz�rke Chevroletet.
- T�bbet b�r ez, mint egy �szv�r, Jimmy - mondta Mac-
Lendon. - Teljesen �talak�ttattam, dupla karbur�tor, rengeteg
l�er� van benne. Sz�val ne t�vesszen meg a k�lseje.
Mosolyogva hajtott el a kocsival, de hamarosan elkomorult
az arca. Tudta, hogy Angus MacLendon v�n bolond, de Gor-
man nem az. Lassan haladt a lak�sa fel�. K�t h�zt�mbnyire a
lak�s�t�l hirtelen befordult jobbra. Azt�n �les kanyarral visz-
szair�ny�totta a kocsit a v�ros fel�. Ellen�rizni kell a dolgo-
kat, mindig r�sen kell lenni! Senki sem j�rt a nyom�ban. De
az�rt m�gis �rzett valamit, hiszen benne is megvolt az a bizo-
nyos �szt�n, a zsaruk radarja. Az eg�sz �gy-valahogy sz�tes�-
ben volt.
A Superior Avenue-n parkolt, egy k�nai �tteremben evett
valamit. Nem nagyon figyelt az �telre. G�piesen r�gott, ahogy
egy l� eszik, kifizette a sz�ml�t, de azt�n m�g f�l�r�ig ott �lt
te�t sz�rcs�lgetve. T�z perccel m�lt nyolc, amikor bement a
Short Vincent utc�ban l�v� mulat�ba, �s oda�llt a zs�folt b�r-
pulthoz.
Nikki �ppen m�sor�nak els� r�sz�n�l tartott, a nagy t�meg-
ben is �szrevette �t a s�r� f�st�n �t. El�adta, amit kellett, el-
�nekelte szerelmi dalait, rekedtes hangj�val �j �rtelmet adott
a ban�lis szavaknak; mintha a jelen l�v� f�rfiak mindegyik�-
nek �g�rt volna valamit. Amikor v�get �rt a sz�m, a r�zsasz�-
nes reflektor kialudt, �s Nikki odaj�tt a b�rpulthoz. Csupa
csillog�s az alakj�hoz szorosan simul� flitteres ruh�ban.
- Azt hittem, hogy felh�vsz - mondta n�mi �llel a hangj�-
ban. K�rt egy cigarett�t, Dempsey meggy�jtotta neki.
- Sok dolgom volt, nagyon sok dolgom.
- El�g lett volna egyetlen nyomorult kis h�v�s, csak annyi,
hogy szia.
- Hja! Ilyen az �let.
Nikki csettintett a b�rpinc�rnek, aki t�lt�tt neki egy Marti-
nit.
- �cska lak�sod van, Dempsey. Igaz�n nyomor�s�gos
hely, ha az ember eg�sz nap �l �s v�rja, hogy megsz�laljon a
telefon.
- Majd kitiszt�ttatom �s kivasaltatom.
Nikki meg�rintette Dempsey kez�t, v�gigsim�totta sz�r�s
csukl�j�t.
- Hadd keressek neked egy �j lak�st, j�? Komolyan mon-
dom. Hadd v�lasszam �n ki. J� �zl�sem van.
- A f�rjed majd k�rbekocsik�ztat, mik�zben keresed.
Nikki d�h�sen n�zett r�. - Elhat�roz�sra jutottam ma,
Jimmy. Ez �gy nem megy tov�bb! Ma �jjel megmondom
Johnnynak. V�g�rv�nyesen szak�tok vele. Rohadt egy h�zas-
s�g volt ez . . . �n is tudom, � is tudja. Tal�l majd mag�nak
egy kis lib�t, aki elolvad, ha megl�tja a bicepsz�t, �s majd
boldogan �lnek, m�g meg nem halnak.
Dempsey mosolyogva a pohar�ba n�zett. Egy darabka je-
get szopogatott.
- Sz�val mindent pontosan kigondolt�l, Nikki?
A pinc�r Martinit tett Nikki el�. Kiszedte bel�le az olivabo-
gy�t, �s beleharapott.
- Ki, �n! Tudom, hogy mit akarok.
- Mi�rt pont engem?
Nikki halk, dorombol�, el�gedett cicahangot hallatott.
Dempsey �jabb italt k�rt, �s lust�n v�gign�zett a termen.
�szrevette Donder�t, a k�z�ps� asztalok egyik�n�l besz�lge-
tett egy f�rfival. Tekintet�k csak egy pillanatra tal�lkozott.
- Mindj�rt j�v�k - mondta Dempsey Nikkinek.
�tfurakodott az asztalok k�z�tt, eg�szen addig a r�vid �tj�-
r�ig, amely a v�c�hez vezetett. Egy ember a cip�j�t pucoltat-
ta, egy m�sik ott �llt a kagyl�n�l. Dempsey mindkett�t felis-
merte, helybeli �zletemberek voltak. J�mbor fick�k. � is oda-
l�pett egy kagyl�hoz. �ppen kezet mosott, amikor Dondero
bel�pett.
- Hogy s mint?
- Remek�l, Sam.
Dondero Dempsey hely�re l�pett a mosd�n�l, �s a csap al�
tartotta a kez�t. - A b�lsz�nt k�stold meg ma este, szinte elol-
vad a sz�dban.
- Nem vagyok valami �hes. Ink�bb friss leveg�re van sz�k-
s�gem.
- �rtem - mondta Dondero, mik�zben a t�r�lk�z��rt
ny�lt. - Nincs ann�l jobb, mint a friss leveg�, hogy megj�jj�n
az ember �tv�gya. Vegy�l p�ld�t r�lam. Eg�sz �jszaka itt kell
lennem, ebben az �tkozott f�stben; amikor kiker�l�k inn�t,
aut�zom egyet . . . hajnali h�romkor . . . a Wade Park k�r�l.
S�t�lok egy kicsit . . . sz�vok egy kis friss leveg�t, azt�n elme-
gyek valahov�, �s olyan �tv�ggyal eszem, mint egy farkas.
A sz� szoros �rtelm�ben, mint egy istenverte, �hes farkas.
- J� �tlet - mondta Dempsey, �s indult az ajt� fel�. - Le-
het, hogy �n is kipr�b�lom ma �jjel.
- Tedd azt - mondta Dondero; �s f�s�t vett el� a zseb�b�l.
Dempsey �ppen akkor �rt vissza a b�rpulthoz, amikor a ref-
lektorok �jb�l kigyulladtak, Nikki a v�ll�ra tette a kez�t, �s
megszor�totta:
- Maradj a k�zelemben.
Megr�zta a fej�t. - Nem lehet, mennem kell.
- N�zzek be hozz�d k�s�bb?
- Ne gyere. Majd holnap.
- �d�n �s hamvasan - mondta Nikki, �s cs�kot dobott fe-
l�je.
Dempsey n�zte, hogyan megy fel a zongor�hoz. A f�nyek
csak �gy szikr�ztak a sok flitteren. Ezek a n�k mind egyfor-
m�k, gondolta. Mindig akarnak valamit. Mindig ki akarnak
csikarni valamit. Azt tartj�k, hogy az �gyj�t�kokkal megfizet-
t�k ezt a privil�giumukat.
Dempsey lak�sa val�ban nyomor�s�gos hely volt. Ebben iga-
za volt Nikkinek. Egy lyuk. Dempsey fel�lt�zve fek�dt az
�gyon. Figyelte, hogy az utc�n elhalad� aut�k f�nyei mik�nt
vonulnak �t lassan a s�t�t plafonon. Megpr�b�lta elk�pzelni,
hogy milyen lakoszt�lyban �l majd John W. Martin, amikor
eljut Ri�ba . . . esetleg Caracasba vagy Mexico Citybe. De
nem tudta erre �sszpontos�tani a figyelm�t. Gondolatai egyre
�tcsaptak John W. Martinr�l James Dempsey rend�rtisztre �s
Gorman fel�gyel�re, majd Sam Donderora is. Megpr�b�lta,
hogy a j�v�t tervezgesse, de az, hogy mi t�rt�nik, hogy mi t�r-
t�nhet most, egyre el�z�tt a fej�b�l minden m�s gondolatot.
Kis id� m�lva felkelt, �s j�rk�lni kezdett a szob�ban. �jb�l �s
�jb�l megn�zte az �r�j�t. Mintha egy �r�kk�val�s�gig tarta-
na, hogy a kismutat� eljusson a h�rmasra. Akkor azt�n kett�t
cs�ng�tt a telefon, majd elhallgatott. Dempsey m�r az ajt�n
k�v�l volt, amikor m�g mindig hallani v�lte a telefon hangj�t.
Tizen�t perc kellett ahhoz, hogy eljusson a Wade Parkba.
Elsuhant a s�t�t, p�r�ba burkol�z� egyetemi �p�letek el�tt,
�s a zs�kutca v�g�n �llt meg, ahonnan nagyszer� kil�t�s ny�lt
a v�rosra. Nyaranta a szerelmesek utc�ja volt ez. De most
csak egy kocsi �llt ott, egy feh�r Eldorado. V�rt, m�g csak
meg nem hallotta a kocsi ajtaj�nak a csap�d�s�t, azt�n ki-
sz�llt, cigarett�ra gy�jtott, �s a gyuf�t eldobta a bokrok k�z�.
- Furcsa, hogy �ppen ma �jjel j�tt�l be hozz�m - mondta
Dondero. Ott �llt az �ton Dempsey m�g�tt, z�m�k alakj�t te-
vesz�r fel�lt�be burkolta. - Rem�ltem is, hogy ben�zel.
- Ilyenek a meg�rz�sek - mondta Dempsey. - Lehet, hogy
azonos hull�mhosszon vagyunk.
- Aha. Mif�le munk�val b�ztak meg mostan�ban, Jimmy?
- A teheraut�k �gy�vel. El akarj�k kapni azt, aki t�mad�st
int�z a teheraut�k ellen.
Dondero halkan felnevetett. - �rdekes. �s mondd, vannak
ehhez egy�ltal�n t�mpontjaitok?
- Mi az, hogy vannak! Forr� nyomon vagyunk.
- Sz�val �gy �ll a helyzet? Sajn�lom azt a fick�t. Tudod,
amikor a nyom forr�, j�l fel kell k�tnie a gaty�j�t, hogy elt�n-
tesse a "nyomait". Sz�val �n annak a fick�nak a hely�ben ha-
t�rozottan nyugtalankodn�k. - Odal�pett Dempseyhez, zseb-
re dugott k�zzel �llt mellette. - Bizony . . . nagyon nyugtalan
kodn�k. Tudod, �n mindig �t�rzem a k�r�l�ttem l�v�k probl�-
m�it is. Nem akarom, hogy egy is legyen k�z�tt�k, akit meg
kell t�rni. �rted, ugye, hogy mire gondolok?
- Persze - mondta Dempsey. - Egyetlen gyenge l�ncszem,
�sm�r fabatk�t sem �r annak az �lete, akit keres�nk.
Dondero halkan f�ttyentett. - Tudod, hogy Johnny Davis
beleval� fi�. Istenemre mondom, �gy szeretem, mintha a test-
v�rem lenne . . . de annyi szent, hogy megpuh�that�. B�rmi-
lyen er�sek az izmai, Jimmy, l�nyeg�ben igazi puh�ny. Olyan
ember, aki gyurmak�nt kezelhet�, ha szakavatott k�zbe ker�l.
- Bizony, szomor� ez.
- H�t igen. Sz�gyen. Sz�gyen �s gyal�zat. Szeretn�m, ha
besz�ln�l vele, m�g miel�tt bizonyos szakavatott egy�nek el-
jutnak hozz�, �s megizzasztj�k.
Dempsey m�lyet l�legzett. A leveg� h�v�s volt, a besz�vott
leveg�sok-sok t�sz�r�sk�nt �rte a t�dej�t. - Boldogan megten-
n�m a kedved�rt, Sam, de arra k�sz�l�k, hogy visszavonulok.
Esetleg elmenn�k D�l-Amerik�ba. �tik�lts�gre lenne sz�ks�-
gem.
- �h . . ., az ilyen kir�ndul�s bizony nem olcs�. Hogy kalku-
l�ltad, mennyire lenne sz�ks�ged?
- Huszon�t leped�re. Mondjuk a fel�re most; a t�bbire, ha
m�r besz�ltem a bar�toddal.
Dondero a cip�je orr�val megpiszk�lt n�h�ny g�r�ngy�t.
Fekete �s hegyes orr� volt a cip�je, m�r nem divatos az ilyen,
�mb�rnagyon j�l illett az egy�nis�g�hez.
- Mondok neked valamit, Jimmy. Erre a kis besz�lget�sre
s�rg�sen sort kell ker�tened. �gy �rtem, hogy nem lehet vele
v�rni. Holnap �jjel ott lesz a rakt�rban. Kellemes �s csendes
ott minden �gy hajnali kett�-h�rom �ra t�jban. �rted, ugye?
�s egy ilyen sz�vess�ggel kapcsolatban �n nem vagyok kicsi-
nyes. H�sz rongy �ppen van is n�lam. Fogadd el, �s akkor
m�g tartozom neked �ttel.
- Felejtsd el azt az �t�t - mondta Dempsey -, add oda a
legkedvesebb j�t�konys�gi egyletednek.
- J�l van . . . mi�rt ne? Boldogg� teszek n�h�ny �rv�t. -
Jobb kez�t kih�zta a zseb�b�l, �s indult. Egy teli bor�t�k esett
le a f�ldre Dempsey l�ba el�. De nem hajolt le, hogy felvegye,
csak amikor m�r hallotta az Eldorado ajtaj�nak csap�d�s�t
�s azt, hogy Dondero elhajtott.
Gorman fel�gyel� ugyanakkor, a hajnali �r�kban, keservesen
h�nykol�dott, forgol�dott, igyekezett szabadulni az �lmait�l,
de azok �jra �s �jra meggy�t�rt�k. Egyikre sem eml�kezett,
amikor id�nk�nt felriadt. Feles�ge ott fek�dt mellette, nem
tudott seg�teni neki, de r�szt vett a k�nl�d�s�ban, b�rmi okoz-
ta is azt.
Amikor azt�n Gorman fel�lt az �gyban, az asszony megk�r-
dezte: - J�l vagy, Mike?
- Igen - mondta -, csak rosszat �lmodtam.
- Aggaszt valami?
- Persze, mindenkinek vannak gondjai. Aludj, dr�g�m.
Gorman ism�t �lomba mer�lt, m�g csak fel nem adta a har-
cot. Felkelt, k�peny�be b�jt, �s lement a konyh�ba. Annie ha-
bozott, hogy ut�namenjen-e, de esz�be jutottak a kor�bbi id�-
szakok, amikor hasonl� fesz�lts�g, gond nehezedett r�juk, �s
tudta, ha f�rj�nek sz�ks�ge lesz r�, majd sz�l. A m�sik oldal�-
ra fordult, megnyugodott, hogy f�rje ki tudta szak�tani mag�t
lid�rces �lmaib�l, �s m�ly �lomba mer�lt.
Sam Dondero egy olasz vend�gl� konyh�j�ban �lt, el�tte
nagy t�ny�r spaghetti alla Fiorentina, szemben vele Guido
Franchini. Egyike volt ez annak a h�t vend�gl�nek, amelyben
Franchininak �s Donder�nak is �rdekelts�ge volt.
- Ez bizony gond - mondta Dondero, mik�zben csak �gy
t�mte mag�ba a spagettit. - Az, hogy el akar pucolni inn�t,
�gy �rt engem, mint der�lt �gb�l a vill�mcsap�s.
- Hadd menjen - mondta Franchini, mik�zben szakszer�
mozdulatokkal tekerte vill�j�ra az �telt. - K�v�nj neki j� utat.
Dondero �sszer�ncolta a homlok�t. - H�t, nem tudom . . .
nem lesz szem el�tt, ki tudja mit fog tenni . . . �rtesz, Guido?
Az ilyen �r�lttel az a baj, hogy az ember sohasem tudja kisz�-
m�tani, hogy mit fog tenni.
- Szerezhetek neked egy profit, Detroitban van, �s ha h�-
vom, d�lre m�r itt is lesz. Kit�n� szakember, Sam.
Dondero t�prengett. M�g egyszer vett a spagettib�l, �s to-
v�bb t�rte a fej�t. Maga el� k�pzelte, ahogy a t�gas rakt�rban
Dempsey k�zeledik a kis helyis�g fel�, amelyben Johnny Da-
vis �l. Maga el� k�pzelte, ahogy Dempsey fejbe l�vi Davist,
azt�n a b�rgyilkos el�l�p valamelyik s�t�t zugb�l, �s h�tba l�-
vi Dempseyt.
- Az �tlet nem rossz, Guido. Azt hiszem, igazad van. Sz�k-
s�gem van erre a profira. Igazi profira van sz�ks�gem.
Guido �tny�lt a g�z�lg� t�l felett a kos�rba font Chiantis
�veg�rt. - Remek fick�t kapsz, Sam. A legjobbat.
Dempsey p�nzt sz�molt, a sz�zdoll�r�s bankjegyek rendezett
kupacokban �lltak el�tte az asztalon. Ez itt a k�szp�nz: har-
mincezer doll�r. El�g nagy summa. Az �gyon egy nagy b�r-
koffer. B�l�s�t felv�gta egy peng�vel. Odavitte a p�nzt, �s be-
rakta a b�l�s al�. Mikor k�szen lett, �s mindent a hely�re
igaz�tott, a legkisebb dudor sem l�tszott. Pr�ma munka volt.
Elsz�vott egy cigarett�t, ivott egy cs�sze te�t, miel�tt nekifo-
gott volna annak a k�nyes feladatnak, hogy gyorsan sz�rad�
ragaszt�val visszaer�s�tse a b�l�st a hely�re, m�gpedig �gy,
hogy szabad szemmel semmit se lehessen �szrevenni. Ez most
az � sz�fje, gondolta. Amikor k�sz lett, �tment a f�rd�szob�-
ba, �s lezuhanyozott. V�ltakozva �ml�tt r� a forr� �s a hideg
v�z, ett�l �gy felfriss�lt, mintha eg�sz �jjel aludt volna. Ma r�-
sen kell lennie. Sok mindent kell elint�znie: t�z �r�ra megy a
bankba, azt�n az utaz�si irod�ba, csomagol, ki a rept�rre . . .
Sz�val nagyon sok dolga van. M�snap reggel ilyenkor
m�r . . . hol is lesz? Mexico Cityben? Ri�ban? Mit sz�m�t?
Csak az a fontos, hogy ekkor m�r j� messze lesz innen.
A b�rh�zban valahol megsz�lalt egy �breszt��ra. Hiszt�ri-
kusan cs�ng�tt, m�g csak egy k�z ki nem ny�lt, hogy elz�rja.
Reggel hat �ra volt. Egy �j nap kezdete. Elt�n�d�tt, hogy va-
jon v�gigcsin�lja-e.
Johnny egy�ltal�n nem ellenkezett. Nikki kerek perec meg-
mondta neki, hogy elhagyja, � pedig a vil�gon semmit sem
tett, csak b�multa a feles�g�t. Semmi s�r�s, semmi k�ny�rg�s,
egyszer�en bement a nappaliba, �s holtr�szegre itta mag�t.
Johnny m�g akkor is ott fek�dt elter�lve a pamlagon, amikor
Nikki negyed nyolckor elment a lak�sb�l. Semmit sem vitt
mag�val. Nem akart semmit se elvinni inn�t. H�romnegyed
nyolckor becs�ngetett Dempseyhez.
- Mondtam neked, hogy kor�n itt leszek.
Dempsey el�llta a bej�ratot, a koffer nyitva az �gyon, f�lig
tele ruhanem�vel.
- �ppen indul�ban vagyok - vetette oda Nikkinek. - Fize-
tek neked egy cs�sze k�v�t. - Sz�p halkan bez�rta az ajt�t a
n� orra el�tt, f�lvette a zak�j�t, drapp es�kab�tj�t, azt�n � is
kiment Nikkihez a folyos�ra. Az asszony d�bbenten �s d�h�-
sen n�zett r�.
- H�t ezt meg mi az �rd�g�rt csin�lod? Egy m�sik n�t rej-
tegetsz odabent?
Dempsey r�mosolygott. - �ri�si rendetlens�g van bent.
- Rendetlens�g mindig van.
Ez is Dempsey kisz�m�thatatlan hangulatainak egyike. Va-
jon mit jelent ez a mostani?
A f�rfi nem v�laszolt. Le�rtek a f�ldszintre, kitess�kelte
Nikkit az utc�ra.
Nikk� megborzongott �s hozz�simult.
- Hol lehet itt enni valamit?
- K�t h�zt�mbnyire el�re, befordulva az els� sarkon. Ott
mindent kapni . . . friss f�zel�kek . . . feketek�v� �s friss f�nk
illata t�lti be a leveg�t.
- Megmondtam Johnnynak - mondta Nikki. - Az eg�szen
t�lvagyok m�r! - N�zte Dempseyt, hogyan reag�l. Arcizma
se r�ndult.
Gorman az utca t�loldal�r�l figyelte �ket. Aut�ja a lak�s-
t�l egy h�zt�mbnyire �llt m�r h�t �ra �ta. A maga 1970-es
Pontiacj�val j�tt, s�t�tk�k �lt�nyben. Olyan volt, mint egy �t-
lagpolg�r. Letette az �js�got, amelyet nem olvasott, csak a ke-
z�ben tartott, �s elind�totta a kocsit.
- Mi tetszik neked itt? - k�rdezte Nikki fintorg� arccal.
- H�t . . . l�tom a paradicsomkupacokat . . . a krumplit . . .
a sok z�ldbabot . . .
- Igen, eleget mindenb�l ahhoz, hogy egy �letre elmenjen
az �tv�gyam.
A nagykeresked�k piaca volt ez, a kiskeresked�k m�r haj-
nalban j�ttek, hogy beszerezz�k a napi sz�ks�gletet. Megrak-
t�k a teheraut�ikat, fill�res alkudoz�sba bocs�tkoztak; k�-
s�bb azt�n a sp�rol�s h�ziasszonyok is megjelentek, hogy
"nagybani �ron" jussanak ehhez-ahhoz.
Dempsey vett mag�nak egy b�gre k�v�t �s egy f�nkot. Nik-
ki semmit sem k�v�nt. A f�rfi lass� l�ptekkel mendeg�lt, n�ze-
gette a standokat.
Egy kis, k�v�r ember, aki h�rom pul�vert viselt �s egy pisz-
kos s�rga sapk�t, sal�t�t �rult. Mindk�t kez�ben tartott egyet-
egyet.
- Sal�t�t vegyenek, h�lgyeim . . . friss sal�t�t . . . ma regge-
li, eg�szen friss sal�ta . . .
- Ehhez sincs kedved? - k�rdezte Dempsey.
Nikki �rtetlen�l b�mult r�. - Hogy mihez nincs kedvem?
- Sal�t�hoz. Nincs ann�l jobb.
- Mit csin�ljak vele?
Dempsey odal�pett az �rushoz, adott neki egy �tdoll�rost.
- K�t fej sal�t�t �s egy nagy szatyrot . . . olyat, aminek k�t
foganty�ja van.
- M�ris - mondta az �rus. - Van m�g paradicsomom is,
sz�p nagyok.
- Adjon egy f�l tucatot. - T�relmesen megv�rta, am�g az
�rus belegy�m�sz�lte a sal�t�t meg a paradicsomot egy nagy
barna szatyorba.
- Mit jelentsen ez? - Nikki teljesen megzavarodott, amikor
Dempsey a kez�be nyomta a csomagot.
- Paradicsom �s sal�ta. Mit sz�ln�l p�r alm�hoz?
Az asszony nyugtalan lett. Dempsey cselekedetei tulajdon-
k�ppen eg�szen egyszer�ek voltak, csak �ppen nem volt sem-
mi �rtelm�k; Nikkinek ez az idegeire ment. A szatyor sz�le
belev�gott a tenyer�be, a piac leveg�je, a tolakod�s �s l�kd�-
s�d�s, a rengeteg h�ziasszony nyomaszt�an hatott r�. Demp-
sey fogta a karj�t, �s odair�ny�totta egy kisebb standhoz,
amelyen rengeteg zeller tornyosult egym�sra halmozva, ak�r
egy farak�s.
- Te szereted a zellert, ugye? - mondta.
Szemben�zett Nikkivel, mark�ba fogta az asszony �ll�t. -
Most hazak�ldlek.
Az asszony er�szakos mozdulattal kiszabad�totta mag�t a
kez�b�l, �s �gy szor�totta mag�hoz a szatyrot, ahogy egy anya
a gyermek�t, amikor k�ls� veszedelem ellen v�delmezi.
- Teljesen meg�r�lt�l?
- Nem, dr�g�m . . . te most hazam�sz. R�d�bbent�l arra,
hogy hib�zt�l, �gy h�t, hogy k�rp�told b�nt� szavaid�rt, ame-
lyeket m�lt �jjel neki mondt�l ... kor�n kiment�l a piacra,
amikor m�g minden eg�szen friss. Az a sz�nd�kod, hogy re-
mek sal�t�t k�sz�ts, �s �r�met szerezz neki . . .
Nikki sik�tani szeretett volna. Ilyen �r�letes m�don b�nik
el vele!
- Megbolondult�l ... biztosan megbolondult�l ...
- . . � pedig azt feleli majd: nagyszer�, dr�g�m, mert a
m�lt �jszaka bizony gonoszul b�nt�l velem.
- �h, istenem! Mit csin�lsz velem! - k�ts�gbees�s volt a
hangj�ban.
Dempsey egy pillanatig n�zte, azt�n elmosolyodott. - Nik-
ki! Ez itt egy buszmeg�ll�, �s te itt kisz�llsz.
Az asszony m�g megragadta, miel�tt elmehetett volna, a
szatyor meglend�lt a karj�n; a paradicsomok kigurultak a
f�ldre.
- Mi t�rt�nt? - zokogta. - J�zusom . . . h�t minden teljesen
rendben volt . . .
- Megmondom �n neked, hogy mi t�rt�nt - felelte fagyo-
san. - Valaki nem tartotta be a j�t�kszab�lyokat. Tulajdon-
k�ppen ez m�r egy m�sik j�t�k. Az �j szab�lyokat r�videsen
k�zreadjuk.
- J�t�kot mondasz? - sikoltotta. - Semmit sem tudok a te
istenverte j�t�kaidr�l. �n szeretlek, Jimmy . . . te pedig meg-
�lsz!
A v�s�rl�k k�z�l n�h�nyan meg�lltak, �s b�mult�k �ket, de
nem sok�ig. Azt gondolt�k, hogy ezt a n�t ny�lv�n felh�bor�-
totta a paradicsom magas �ra. Kit ne h�bor�tana fel?
Dempsey halv�nyan r�mosolygott. - Nem, dr�g�m, nem �l-
lek meg. �ppen csak kider�lt, hogy tulajdonk�ppen m�gis-
csak t�zolt� vagyok . . . Eml�kszel: be �s ki az �g� h�zb�l.
Menj haza, Nikki. Menj haza.
Azt�n Dempsey m�r ott sem volt, elt�nt a t�megben. Nikki
bamb�n b�mult, a k�nnyeit�l alig l�tott, a szatyrot leejtette a
f�ldre.
T�z �ra ut�n t�z perccel Dempsey a Woodland Avenue-n bel�-
pett a Cleveland Trust Bankba, �s felvett harminc�tezer dol-
l�rt John W. Martin sz�ml�j�r�l, k�szp�nzben. A p�nzt�rosn�
prec�zen becsomagolta a sz�zdoll�ros bankjegyeket egy nagy
bor�t�kba.
- Vigy�zzon, Mr. Martin, ezzel a sok p�nzzel.
Dempsey megnyugtatta, hogy nagyon �vatos lesz. Kiment
a bankb�l, h�na alatt a bor�t�k, �s nem vette �szre a magas
f�rfit, aki k�k �lt�nyben ott �llt k�t h�zt�mbbel arr�bb, az ut-
ca t�ls� oldal�n.
Sz�val van f�lretett p�nze, gondolta Gorman, an�lk�l, hogy
ez meglepet�s lett volna a sz�m�ra. Felt�telezte, hogy m�s n�-
ven vezett�k a sz�ml�t. Egyszer� lenne ut�nan�zni, de az m�g
r��r. Pillanatnyilag egyetlen dolog volt fontos: szemmel tarta-
ni Dempseyt . . . ak�r aut�n megy, ak�r gyalog.
10.30: D. bemegy az Acme-tiszt�t�ba . . . �tvesz egy �l-
t�nyt.
11.10: Dempsey v�s�rol egy �tit�sk�t az Euclid Avenue-n
a Jackson Bross-c�gn�l. Olyat, amelybe akaszt�val egy�tt le-
het elhelyezni az �lt�ny�ket.
12.30 du.: D. megeb�del . . . McDonaldn�l.
1.10: D. bemegy a Wilson Brothers utaz�si irod�ba a
Prospect Avenue-n. F�l �r�t t�lt bent. L�tsz�lag nem int�z ott
semmit.
2.30: D. hazamegy.
3.30-kor m�g nem hagyta el a lak�s�t. Gorman kisz�llt a
kocsij�b�l, egy h�zt�mbbel arr�bb tal�lt egy telefonf�lk�t,
h�vta a rend�rs�get, Blackmant, k�zben igyekezett �gy megla-
pulni, hogy �szrev�tlen maradjon.
- Ide figyelj, Dave! Felk�sz�lt r�, hogy olajra l�pjen. Azt
akarom, hogy most mindj�rt hallgass�tok ki azt az embert,
akivel a Prospect Avenue-n t�rgyalt a Wilson Brothers utaz�si
irod�ban. F�l �ra hosszat besz�ltek egym�ssal.
- Ok�, Mike.
- �s menjen ki valaki a Cleveland Trust Bank c�m�re,
Woodland, Negyvenedik Fi�k. Egy tranzakci�t bonyol�tott le
ott ma d�lel�tt. A p�nzt�rosn� alacsony, dundi. Sz�ke haja
magasra tup�rozva. Dempsey val�sz�n�leg nem a saj�t nev�t
haszn�lta.
- Mindj�rt int�zkedem. Egy�b?
- Igen. K�rek egy rend�rs�gi jelz�s n�lk�li kocsit, amely-
ben r�di� ad�-vev� van. Az 5763-as telefonf�lk�ben vagyok.
Sz�lj a sof�rnek, hogy dud�ljon egyet, amikor elhalad mellet-
tem, a sarkon t�l �lljon meg, �s tegye a slusszkulcsot a kor-
m�ny feletti napellenz�re.
- Meglesz.
Blackman letette a kagyl�t, Gorman pedig ott �llt m�g h�sz
percig a telefon mellett. A h�zba senki sem ment be, �s senki
sem j�tt ki onnan. Azt�n egy kr�msz�n� Ford �rkezett, dud�lt
egyet, �s befordult a sarkon. Gorman lassan ut�nament.
A nark�s csoport ellen�rz� kocsija volt. A r�di� rejtve az
el�ls� �l�s alatt. Az antenna be�p�tve a karossz�ri�ba. Gor-
man be�lt az aut�ba, megker�lte a h�zt�mb�t, �s Dempsey
z�ld Chevroletje m�g�tt parkolt.
- Gorman h�vja a kapit�nys�got . . . Blackman fel�gyel�t
k�rem.
A r�di�ba besz�r�d�tt a rutin jelz�sek sz�vege . . . azt�n je-
lentkezett Blackman, gyorsan �s t�mondatokban besz�lt.
- A n�v: Martin, John W. Martin. Az �sszeg harminc�te-
zer. A megbesz�l�sek rep�l�j�ratokra vonatkoztak, arra, hogy
mikor megy g�p este D�l-Amerik�ba. A Varig 40-es j�rata
7.15-kor indul Ri�ba; a TWA g�pe Mexico Citybe, indul�s
este 8 �ra, j�ratsz�m 302. �rdekl�d�tt, hogy lehet-e jegyet v�l-
tani a rept�ren. Ami a 40-es j�ratot illeti, elutas�t� v�laszt ka-
pott.
- K�sz�n�m, Dave.
�gy h�t a 8 �rakor Mexico Citybe indul� g�p j�n sz�m�t�s-
ba. Hacsak Dempsey nem megy ki kor�bban, hogy jegyet ve-
gyen Ri�ba. Gorman eg�szen lecs�szott az �l�sen, mell�n ke-
resztbe font karokkal v�rakozott. Gondolatai James Dempsey
k�r�l �s John W. Martin k�r�l j�rtak. Ha Dempsey el akarja
hagyni az orsz�got, meg kell akad�lyozni ebben. Ki lehet-e
nyomozni, hogy honnan van harminc�tezer doll�rja? Erre
nincs m�d. Nem tartotta k�szp�nzben. De mihez kezd egy
zsaru egy ilyen nagy csom� bankjeggyel? V�rd�jjal. A gyilko-
l�s b�r�vel.
- Martin - mormogta halkan. - John W. Martin . . . John
W. Martin. Ezt igyekezett az agy�ba v�sni, hogy kirekessze
onnan James Dempsey nev�t. Sokkal k�nnyebb lesz az eg�sz,
ha k�pes lesz �gy gondolni r�.
Dempsey elk�sz�lt a csomagol�ssal. A kis b�r�nd�t az ajt�
mell� tette. Azt�n le�lt az �gyra, �s egy peng�vel felv�gta a
ma v�s�rolt �tit�ska b�r b�l�s�t. Sz�z�tven darab sz�zdoll�-
ros bankjegyet rakott be ide, azt�n visszaragasztotta a b�l�st.
H�rom �lt�nyt akasztott az �tit�sk�ba, meg k�t fel�lt�t. Az-
t�n az eg�szet odafektette a kis b�r�ndre. Valami motoszk�lt
a fej�ben, de nem tudta biztosan, mi is az a gondolat, mit kell
elint�znie, ami �sszef�gg egy fontos k�rd�ssel. M�r majdnem
r�tal�lt, de azt�n elkalandoztak a gondolatai. Mi�rt zavarja ez
most? Az eg�sz probl�ma, mintha tovat�nt volna, m�r nem is
tudott visszaeml�kezni r� . . .
- Ezzel megvagyok - mondta, �s fel s al� j�rk�lt a lak�s-
ban. N�h�ny r�gi inget, nadr�got, meg egy elny�tt �lt�nyt itt-
hagyott. Egyszer r�gen ki�gette a hajt�k�j�t. M�s apr�s�go-
kat is a lak�sban hagyott. A pisztolyt�sk�j�t �s a fegyvertiszt�-
t� felszerel�s�t k�t doboz 38-as t�lt�nnyel egy�tt beledobta
egy szemeteszs�kba. Colt Python revolver�t es�kab�tja zseb�-
be cs�sztatta. Majd bedobja a foly�ba a rep�l�t�r fel� menet.
S�lyos, aranyozott jelv�ny�t megtartotta, de a b�rtok n�lk�l,
zak�ja bels� zseb�be tette. Amikor k�szen volt, le�lt a kony-
h�ban, �s ism�t azt sz�molgatta, hogy mennyi p�nze is-van.
Lesz�molt az asztalra �tezer doll�rt, feh�r pap�rba csomagol-
ta, �s bor�t�kba tette. Ugyanezt csin�lta �jabb �tezer doll�r-
ral. Az egyik bor�t�kot megc�mezte Claire-nek, a m�sikra
Mrs. Della Rich c�m�t �rta. Felbecs�lte a bor�t�kok s�ly�t, �s
megfelel� b�lyeget ragasztott r�juk.
Elint�zve. Nincs m�s tennival�ja, mint hogy v�rjon . . . �s
gondoskodjon r�la, hogy biztons�gban ki�rkezz�k a rept�rre.
Nem voltak ill�zi�i. Gorman biztosan kik�ld�tt oda valakit,
vagy nem lenne az a zsaru, akinek � ismeri. 6.30-ig v�rt, azt�n
felvette a telefonkagyl�t, �s a kapit�nys�got t�rcs�zta.
- Itt Dempsey besz�l. Ki az �gyeletes?
- Gruebner fel�gyel�.
- K�rem �t. - Odavitte a telefont az ablakhoz. Egy kr�m
sz�n� Ford parkolt nem messze az �v� m�g�tt. A nark�s cso-
port aut�ja, �llap�totta meg der�sen Dempsey. Mi�rt nem �r-
j�k r� felt�n�, nagy bet�kkel: jelz�s n�lk�li rend�raut�.
- Itt Gruebner.
Dempsey elford�totta a fej�t. - Hello, Dutch . . . Itt Demp
sey.
N�mi sz�net ut�n: - Hol volt�l eg�sz nap, Jimmy?
- Itthon. Sokfel� telefon�ltam. Ide figyelj, Dutch . . . R�j�t-
tem valamire a fosztogat�sokkal kapcsolatban. S�rg�sen be-
sz�lnem kell Mike-kel.
- Megpr�b�lom megkeresni, Jimmy. �zensz neki valamit?
- Igen. Siker�lt beszerveznem egy fick�t, aki hajland� az
egy�ttm�k�d�sre . . . teher�ru-rakod� odakint a rept�ren.
Most kimegyek hozz�, hogy felszedjem. �rd fel, l�gy sz�ves,
Dutch . . . nagyon fontos. Elviszem ezt a palit a Metropolitan
Park Drive �s a Brookway sark�ra. Int�zd el, hogy ott tal�l-
kozzunk Mike-kel, mondjuk m�sf�l �ra m�lva.
Dempsey letette a kagyl�t, �s v�rt. T�z percig tartott. Akkor
a Ford elkanyarodott a j�rd�t�l, �s Dempsey addig n�zett
ut�na, m�g h�ts� l�mp�i bele nem vesztek a forgalomba.
Gorman vagy t�z h�zt�mbnyit hajtott, azt�n meg�llt egy te-
lefonf�lk�n�l, �s felh�vta Gruebnert.
- Nem haszn�lhatjuk a r�di�nkat, Dutch. Neki is van ve-
v�k�sz�l�ke a kocsij�ban.
- Gondolom, nem szoptad be, amit mondott.
- Nem, de nem akarom, hogy gyan�t fogjon, �gyhogy tar-
tom a t�vols�got.
- Biztos vagy benne, hogy meg tudod oldani egymagad,
Mike?
- Igen . . . a magam m�dj�n. Most kimegyek a rept�rre.
Kor�bban akarok ki�rni, mint �.
- Ok� - s�hajtotta Gruebner. - De ha bajba sodor . . . a fe-
n�be is, Mike . . . �n m�g mindig nem tudok �gy gondolni
Jimmyre, hogy bajt csin�lhat. Az eg�sz �gy . . . olyan, mint
egy rohadt, lid�rces �lom.
- Teljesen meg�rtelek - mondta Gorman -, csakhogy ez
nem �lom. Mindannyiunknak fel kell �bredn�nk, �s szembe
kell n�zn�nk a val�s�ggal. Isten tudja, mennyire val�s�g ez az
� sz�m�ra.
Dempsey m�gis megtartotta a pisztoly�t. Akkor d�nt�tt �gy,
amikor oda�rt ahhoz a h�dhoz, amely a Cuyahoga foly�
mocskos, s�t�t vize felett vezetett �t. Fenyeget�st �rzett a m�-
g�tte felt�n� f�nyekben. Nem tartotta val�sz�n�nek, hogy k�-
vetik, de m�gsem lehetett eg�szen biztos a dologban. A pisz-
toly volt most m�r az egyetlen bar�tja. M�g el kell int�znie
egyet s m�st, miel�tt megv�lhat t�le. Csak az volt a baj, hogy
nem eml�kezett r�, mit is kell elint�znie. Mi t�rt�nt az eml�-
kez�tehets�g�vel?
A rep�l�t�r zs�folt volt, ennek �r�lt. Parkolt, �s elvegy�lt a
t�megben. Mintha � is egyike lenne azoknak az �zletembe-
reknek, akik elutaznak a v�rosb�l. Kis koffer a kez�ben, �s az
�lt�nyt�ska �tvetve a v�ll�n. �tment a nemzetk�zi indul�si
oldalra, bemutatta az �tlevel�t, az orvosi bizony�tv�ny�t, �s
megvette a jegy�t.
- Kellemes utat, Mr. Martin - mondta a jegyp�nzt�ros
g�pies udvariass�ggal.
- K�sz�n�m. - N�zte, ahogy r�ragasztj�k a c�mk�t a pogy-
gy�sz�ra, �s megv�rta, am�g a gumiszalag elvitte a holmijait.
- Mennyi id�m van m�g az indul�sig?
A p�nzt�ros felpillantott az �r�ra, amely egyszerre mutatta,
hogy h�ny �ra van a vil�g k�l�nb�z� r�szein. - Tizen�t perc
m�lva lesz besz�ll�s. A 12-es kapun�l.
Dempsey fejb�lint�ssal mondott k�sz�netet �s megindult
arra, ahonnan a nagy l�khajt�sosok s�v�t�se, d�b�rg�se hal-
latszott, azt�n megl�tta Gormant. Meg�llt, hagyta, hogy egy
csom� izgatott utas megel�zze. Gorman ott �lt az el�tte l�v�
v�r�teremben. Dempsey tulajdonk�ppen csak egy magas f�r-
fit l�tott, aki �js�got tartott az arca el�tt, de t�l r�gen ismerte
m�r. Tudta, hogyan �l, hogyan veti �t egyik l�b�t a m�sikon,
hogyan vakarja meg id�nk�nt a bok�j�t. Sz�val ismerte. Gor-
man az! �s abban a pillanatban, amikor megl�tta, Dempsey-
nek esz�be jutott, hogy mit kell m�g elint�znie.
Rajta, tov�bb, gondolta Gorman, mozg�s! . . . M�g t�z l�-
p�st. Ekkor Dempsey �les fordulatot tett a t�megben, hirtelen
jobbra kanyarodott, �s beugrott a mosd� ajtaj�n.
Gorman f�lredobta az �js�got, �s rohant. Minden erej�t
megfesz�tve furakodott el�re a vele szemben �raml� t�meg-
ben. A hangsz�r�b�l bejelent�s hallatszott, er�teljesen, vissz-
hangosan:
"A United Airlines 625-�s j�rata indul Los Angeles �s Ho-
nolulu fel�. Besz�ll�s a 11-es kapun�l."
A t�meg nyom�sa er�s�d�tt. Egy izgatott kisgyerek megka-
paszkodott Gorman l�b�ban, majdnem felbuktatta. Gyeng�-
den lefejtette mag�r�l a gyerek kez�t, azt�n tov�bbrohant a
mosd� fel�, el�kapta a pisztoly�t.
Dempseyt nem tal�lta ott. Gorman tudta ezt abban a pilla-
natban, amikor pisztollyal a kez�ben bel�pett az ajt�n. Kiol-
vasta annak a fiatal tenger�sznek ijedt tekintet�b�l, aki ott
borotv�lkozott az egyik mosd�n�l. A matr�z borotv�ja meg-
�llt a leveg�ben, tekintete pedig a pisztolyr�l a h�ts� ablak
fel� villant. Nyitva volt, az esti sz�l szabadon �ramlott be raj-
ta.
Gorman visszacs�sztatta a pisztolyt a tart�j�ba, �s rohant a
folyos�ra.
"Besz�ll�s a TWA 302-es j�rat Mexico City �s Bogota fel�
indul� g�p�be a 12-es kapun�l."
Gorman a falnak t�maszkodott, a t�meget f�rk�szte.
Dempsey, ahogy kiment az egyik ablakon, �gy be is j�hetett
az �p�letbe egy m�sikon. Ott sodr�dhat a t�meggel, azt�n fel
a g�pre, de tulajdonk�ppen nem tartotta ezt val�sz�n�nek. Hi-
szen most m�r sz�k�sben van. Ezt tudja. Dempsey p�lyafut�-
sa sor�n nagyon sok olyan embert fogott el, akik az utols�
percben k�vettek el bakl�v�st. Biztos, hogy � nem tesz ilyet.
Gorman futni kezdett a folyos�n a parkol� fel�. Egy id�s f�r-
fi, rik�t� sportkab�tban hi�ba ny�jtotta el� a karj�t, hogy le-
lass�tsa.
- H�! - ord�totta a f�rfi. - Az �rd�gbe is, merre van a
Sunshine turistacsoport?
Dempsey visszahajtott a v�rosba, sebess�g tekintet�ben alkal-
mazkodott a forgalomhoz. K�zben a csomagjaira gondolt,
amelyek biztos ott vannak m�r a rep�l�g�p gyomr�ban. Mu-
lattatta ez a gondolat. Ennyi p�nz! . . . Milyen sok id�t ford�-
tott r�! . . . Izzads�got . . . v�rt . . . �s mindezt semmi�rt. Be-
kapcsolta a r�di�t, hiszen nyomon kell k�vetnie az �zenete-
ket. Egyel�re azonban semmi. Csupa rutinsz�veg. "A nyugati
25. utc�ban kirabolnak egy �ruh�zat." "Ment�t �s vontat�ko-
csit k�rnek a Willow aut��tra." "A 705-os kocsi befejezte . . .
j�n a kapit�nys�gra." A 603-as aut� v�laszol egy j�r�rnek,
amely a Mayfield Roadr�l jelentkezett. Sz�val az �jszakai
megszokott hangok. Azt�n:
- Minden j�r�rnek! . . . Keres�nk egy s�t�tz�ld 1969-es
Chevrolet sedant, rendsz�ma MJ 6910. . . M, Mary, J, mint
John. K�l�nleges jelz�s n�lk�li rend�raut�. Ne tart�ztass�k
fel . . . Ism�telj�k, ne tart�ztass�k fel . . . Jelents�k, hogy mer-
re j�r, tarts�k szemmel.
Dempsey maga el� b�mult. A f��tvonalakon marad, rem�l-
ve, hogy egyetlen j�r�rkocsi vagy motoros rend�r sem ker�l
�ppen m�g�je. Csak lesz ennyi szerencs�je. Minden ok�, ha
ilyen s�r� marad a forgalom. S mi lesz azut�n? Nem voltak
tervei . . . nem volt hova mennie.
- Itt Gorman fel�gyel� besz�l ... Jelentkezz, Jim! �rtesz
engem, Dempsey? Jelentkezz!
Dempsey a m�szerfal al�l el�vette a mikrofont, �s benyom-
ta a gombot.
- Kopj le! - mondta. Kikapcsolta a r�di�t. Az az ember
akit keresel, gondolta, �tban van Mexico City fel�. �n k�s�r-
tem ki tizen�t perccel ezel�tt a rept�rre. Ha Martint akarod,
szerezz egy rep�l�g�pet, �s rajta, ut�na, de ne pocs�kold az �n
id�met. Egy �gy�n dolgozom, eml�kszel, ugye?
John W. Martin messze van m�r a leveg�ben, aranymad�-
ron rep�l a nap orsz�g�ba. Mosoly j�tszik a sz�ja k�r�l, �s �t-
venezer doll�r a keze �gy�ben. James Dempsey rend�rtiszt-
nek m�r nincsen egyebe, csak egy pisztolya . . . �s egy felada-
ta.
- �n vagyok mind k�z�l a legjobb embered, fel�gyel�.
�gy megszor�totta a korm�nykereket, hogy �kl�n eg�szen ki-
feh�redtek a csontok.
Egy elhagyatott gy�rudvaron �ll�totta le a kocsit, negyed-
m�rf�ld t�vols�gra a Dondero Sz�ll�tm�nyoz�si V�llalat tele-
p�t�l. Es�kab�tja zseb�b�l el�vette a Pythont, �s ellen�rizte.
A forg�t�r t�ltve, csup�n egy t�lt�ny�r, az �t�szeg alatti volt
�res. A hatodik goly� a zseb�ben volt, most azt is betette. Hat
t�lt�ny, hat ember. Rendben, gondolta, b�r lehet, hogy nem
lesznek ott hatan. Csak egy volt a fontos, hogy ott legyen Sam
Dondero. Egy t�lt�ny, egy ember. Egy ember, egy l�v�s. Kifi-
zet�d� dolog, ha az ember takar�kos. Kisz�llt a kocsib�l, a
pisztolyt bedugta az �v�be. Azt�n levette az es�kab�tot, �s
odadobta az el�ls� �l�sre. Nem akarta, hogy kab�t libegjen
rajta, mik�zben megteszi, amit tennie kell. L�tta a Dondero-
telep rakod�j�n a f�nyeket, j� messze, t�bb gy�rudvaron �s
�res parkol�n t�l. Elindult a l�mp�k ir�ny�ba. Gyorsan ment,
�gy l�pkedett, mint akinek fontos dolga van.
Johnny Davis d�h�s volt. Ott �lt apr� irod�j�ban a rakod�te-
lepen, �s kifel� b�mult az �jszak�ba. Hossz� m�szak �llt el�t-
te, �s az sem kecsegtette semmi j�val, hogy majd egyszer v�-
get �r. Semmire sem sz�m�thatott, egy bolond feles�gre, aki
elhagyta, �s azt�n egyszerre csak visszaj�tt, hiszt�rikusan si-
koltozva, teljesen kikelve mag�b�l. Lehet, hogy meg�li ma-
g�t, de Johnny �gy v�lte, hogy nem az a t�pus. A h�zass�guk,
az k�vetett el �ngyilkoss�got. Az asszony ma eg�sz nap m�st
sem csin�lt, csak annak a rohadtnak a nev�t hajtogatta.
Dempsey . . . James Dempsey . . . Davis mereven �lt a sz�ken,
�s Dempseyre gondolt. Maga el� k�pzelte: magas, s�t�t haj�
gazember! J� sokat l�tta ezt a csirkefog�t, amint k�rbeszagl�-
szott a rakt�rakban lopott �rut keresve. Egy hekus, egy senki.
K�t l�ba k�z� kik�p�tt a f�ldre, �s igyekezett elterelni a gon-
dolatait Nikkir�l �s Dempseyr�l, de nehezen ment. Mindig
egy�tt t�ntek fel a gondolataiban. Ott szeretkeztek az �
�gy�n, �sszegy�rik az � p�rn�j�t, hogy odarakj�k a n� feneke
al�...
- A rohad�k!
Valahonnan h�tulr�l hallotta Dondero nevet�s�t. Egy s�t�t
fick�val besz�lt, aki ma este t�nt fel itt. Sov�ny arc�, hideg te-
kintet�. Dondero �gy mutatta be neki, hogy ez Mr. Karba
New Yorkb�l. Az ember egy kiss� elmosolyodott, amikor
Dondero szavait hallotta. Nyilv�n viccesnek v�lte a szavakat:
Mr. Karba . . . New Yorkb�l. Nagyon viccesnek. Burkolt tr�f�l-
koz�snak fogta fel. Mr. Karba egy kis fekete tokot hozott ma-
g�val. Dondero m�g kor�bban azt mondta, hogy Mr. Karba
k�l�nb�z� telephelyek biztons�g�r�l gondoskodik, �s hogy
tudni szeretn�, tartanak-e fegyvert itt valahol a rakt�rban. Da-
vis kih�zta �r�asztalfi�kj�t, �s megmutatta az �don 44-es Ruger
Blackhawk pisztolyt. A fegyver l�tt�n Karba ism�t elmoso-
lyodott.
- A rohad�k.
Davis most p�rd�lt egyet a sz�k�vel, �s kivette a pisztolyt a
fi�kb�l. R�gi volt �s s�lyos, de � kedvelte. Mindig bedugta a
der�ksz�j�ba, amikor hajnalt�jt k�rbe kellett j�rnia a telepet.
K�l�n�sen t�len, amikor a csavarg�k gyakran beb�jtak az
�res kocsikba, nehogy hal�lra fagyjanak. Nem kellett m�st
tennie, mint felmutatni a fegyvert, �s m�r futottak is. Ijeszt�
volt, mint egy �gy�.
Davis �ppen kez�ben fogta a pisztolyt, amikor meghallotta
a l�pteket a rakt�rba vezet� l�pcs�n. Lass� l�p�sek voltak . . .
Egyik l�b �vatosan a m�sik ut�n . . . mintha valaki osonna.
Felh�zta a pisztoly kakas�t, �s gyorsan f�lugrott a sz�kb�l.
A nyitott ajt�n �t m�r kint is volt: alig p�r m�ternyire t�le ott
�llt James Dempsey . . . James Dempsey, a rend�r . . . a fele-
s�g�t elszeret� James Dempsey . . . �s mosolygott.
- Hello, Davis.
Davis t�zelt. Nem c�lzott, m�g csak nem is nagyon emelte
meg a pisztolyt, de megh�zta a ravaszt. A hatalmas revolver
felcsap�dott a kez�ben, �s a goly� hossz� szil�nkot szak�tott
ki a padl�b�l, majd s�v�tve rep�lt az Erie-t� fel�. T�bb l�v�st
m�r nem adott le. Dempsey jobb keze vill�mk�nt emelkedett
fel, fekete pisztoly egy nagy feh�r marokban; hajsz�lponto-
san c�lzott. A goly� ott hatolt be Davisbe, ahol a bord�i �sz-
sze�rnek, a l�v�s ereje h�tradobta test�t eg�szen a kopott fa-
lig.
- Egy - mondta Dempsey. �vatosan haladt el a holttest
mellett, be a rakt�rt�rbe, ahol �j aut�gumikb�l �p�tettek ma-
gas piramist, meg eg�sz falat fest�keskann�kb�l. A h�tt�rben
lev� �vegfal� helyis�g fel� ment.
Mr. Karba �t m�sodperccel az els� l�v�s ut�n l�pett ki
Dondero szob�j�b�l, egy Walther P 38-as a jobb kez�ben,
45-�s Colt a balj�ban. Lekuporodott egy vill�stargonca �r-
ny�k�ban, �s akkor kezdett el l�ni, amikor Dempsey m�r el�g
k�zel volt hozz�. Egyszerre h�zta meg mindk�t fegyver rava-
sz�t, �s n�zte, ahogy egy fest�keskanna sz�tmegy, �s l�tta,
hogy az az ember, akire l�tt, meginog, �s t�rdre esik. Kil�pett
az �rny�kb�l, hogy befejezze munk�j�t . . . ez nagy hiba volt.
Dempsey k�t goly�t k�ld�tt a has�ba. Mr. Karba mindk�t
fegyver�t elejtette, �s le�lt a f�ldre, hossz�, v�kony kezeit
odaszor�tva arra a k�t lyukra, amelyet sz�rke �lt�ny�n a go-
ly�k �t�ttek. Egy jajsz� n�lk�l halt meg. M�g akkor is ott �lt,
amikor Dempsey els�ntik�lt mellette, �s berontott Dondero
irod�j�ba, hogy k�t goly�t l�j�n abba a g�rcs�sen kapaszko-
d�, vinnyog� alakba, aki ott lapult az �r�asztal alatt.
Gorman nagy sebess�ggel robogott az orsz�g�ton, szinte
meggyulladtak a gumikerekek, amikor a Dondero Sz�ll�tm�-
nyoz�si V�llalat rakt�ra el�tt f�kezett. �ppen kisz�llt a kocsi-
b�l, amikor meghallotta egy pisztoly tompa d�rren�s�t. Vala-
honnan az �p�let s�t�t h�ts� helyis�gei fel�l.
- Krisztusom - mondta, �s rohant. Tov�bbi l�v�seket hal-
lott.
Megl�tta Johnny Davis elter�lt test�t. Gorman belebotlott
a nagy Rugerbe, amikor berohant a rakt�rba. A k�kessz�rke
revolver messzire cs�szott t�le. Meg�llt, gyorsan felvette, �s
tov�bb futott a nyitott ajt� fel�. A l�v�ld�z�s m�r abbama-
radt, de a magasb�l lel�g� l�mp�k gyenge f�ny�n�l m�g j�l
l�tszott a sz�llong� l�por f�stje. Dempsey k�zeledett fel�je,
egyik lass� l�p�st tette a m�sik ut�n meg, a combj�b�l sug�r-
ban �ml�tt a v�r. A pisztoly a kez�ben himb�l�dzott egyik be-
hajl�tott ujj�n.
- Mike . . . - mondta szomor�an. - Mike . . . �n . . .
Gorman k�t k�zzel emelte fel a revolver�t, �s pontosan
Dempsey sz�v�re c�lzott. Megh�zta a ravaszt.
Nem akarta l�tni, hogyan hal meg. Hallotta, hogy elesik, �s
tudta, hogy nem hib�zta el. Lassan ment v�gig a rakt�ron, le-
n�zett Davis elter�lt holttest�re, sz�tvetett karjaira �s arra,
hogy �lettelen szemei a s�t�t �gre b�multak. Tiszt�ra t�r�lte
nadr�gsz�r�n a Ruger markolat�t, azt�n let�rdelt Davis mel-
l�, �s belenyomta a fegyvert a jobb kez�be. A m�g meleg ujja-
kat r�fonta a markolatra, egyik ujj�t a ravaszra tette. Amikor
ezzel megvolt, tov�bbra is ott t�rdelt. M�g akkor is, amikor a
604-es j�r�rkocsi oda�rkezett, hogy kider�tse, milyen l�v�sek
hangj�t hallott�k itt a k�rny�ken. Rutinbejelent�s �rkezett.
Csendes temet�s volt. Olyan, amilyet � maga akart volna,
gondolta Gorman. Nem volt senki m�s a s�r mellett, csak
azok, akik j�l ismert�k. Feles�ge �s gyermekei, Keeley f�kapi-
t�ny, Gruebner, Blackman, Carl Rich �s Gorman. Sehol egy
z�szl�, �s k�rt�k sem harsogtak. Csak n�h�ny sz� hangzott el
arr�l, hogy egy megf�radt embert helyeznek itt nyugalomra.
Amikor minden befejez�d�tt, �s az egyszer�, f�b�l k�sz�lt
kopors� elt�nt a szem�k el�l, Gorman lassan bandukolt a f�-
v�n �t az �t fel�. Carl Rich l�pdelt mellette.
- Vele kellett volna lennem azon az �jszak�n - mondta
Rich.
Gorman megr�zta a fej�t. - Nem, Carl. A maga m�dj�n
kellett elint�znie. Olyasmi volt ez, amit csak egymag�ban te-
hetett meg.
- Szolg�latteljes�t�s k�zben l�tt�k le - mondta Rich csen-
desen. - Gondolom, ez sok mindent helyrehoz.
- Mindenesetre hozz�j�rul, Carl. Hozz�j�rul. - Gorman
megszapor�zta l�pteit, �s maga m�g�tt hagyta Carlt. A k�ny-
nyek sz�rt�k a szem�t, �s egyre gyorsabban ment, k�zd�tt,
hogy s�r�sa ne t�rj�n el�. Nem volt itt helye ilyesminek. T�l-
vannak rajta, lez�rult. Aut�ja v�rt r�, �s bizony�ra egym�s
ut�n �rkeznek m�r a jelent�sek. Int�zkednie kell. �szrevette,
hogy �nk�ntelen�l is fut a dombr�l az �t fel�, mik�zben
messze f�l�tte felh�k sz�lltak az �gen a rezzen�stelen f�k f�-
l�tt.

V�GE
#