.

.3–4
Á
ra:600Ft
E
lõf
ize
tõknek
:500F
t

lyam 2012
T
ERJ
ESZ
TIA MAG
YARPO
STA
VI
LÁG-

fo
E
lô f
izethetôb ármelyh í
rlap kézbe s
ítô

)év
postahiva
t a
ln á
l,a Hír
lapE lôfizetés
iI rodáná
l(HELIR
)

TÖRTÉNET
1089Bud ape s
tV I
II.
,O rcz yté r1–3.

.
.(34
Átuta
l á
ssa
lM ag y
arPo staZrt. Helir11991102–02102799
(me gjegyzésro va
tbanfeltün tetendõ :
V
ilágtör
téne telõf
izetés
).

2
Példányon ként me g
v á
sárolh ató
az MTABTKTö r
téne t
tudom án y
iIn téze
tben
(1014Bud apest
,Ú r
iu .53 .,telefon :224-6700
).
A MAGYARTUDOMÁNYOSAKADÉM
IABÖLCSÉSZETTUDOMÁNY
IKUTATÓKÖZPONT
TÖRTÉNETTUDOMÁNY
IINTÉZETFOLYÓ
IRATA

FORGÓANDRÁS
APOL
ITIKAKULTÚRTÖRTÉNETE

KOVÁCSBÁL INT
A HÁLÓZATELEMZÉSALKALMAZÁSÁRÓL
ATÖRTÉNELEMTUDOMÁNYBAN

CSAPLÁR
-DEGOVICSKRISZTIÁN–DEMETER GÁBOR
TÁRSADALMIKONFLIKTUSOK
ASKOPJEISZANDZSÁKTERÜLETÉN
AV
il
ágtö
rtén
et2012
-esév
fol
yamán
ak meg
jel
ent
eté
sét
aMagya
rTudományosAk
adémi
atámog
atj
a
VUKMANPÉTER
JUGOSZLÁV IA
,EGY
IPTOMÉS NAGY
-BR
ITANN
IA
(1956–1961
)

SZEMLE
TATJANA GUSZAROVA
,BÁN MÓNIKAED
INA
,
KATONA CSABA,BÍRÓLÁSZLÓ
,
PETERECZZOLTÁNÍRÁSAI
 .
-4
V
ILÁGTÖRT ÉNET

.3
AM agy
arTudományosA kadém i
a

yam2012
Bö
lcsés
zet
tudomány
iKu t
atókö zpont
Tö
rténe
ttudomány
iInté
zeténekfo
l yói
rata

S
zerke sztõ
k
Bo
ttoniSte
fano(fe
lelõsszerkesztõ
)

l
fo
B
íróL
ász
ló(
sze
rke
s z
tõ)
,F a
rkasI
ldikó,M ar
tíT ibor
,

v
Pá
los
f a
lv
iT amás(rovat
ve zetõk
)

)é
Ka
tonaC saba(o
lv a
sószerkesztõ
)

.
.(34
Sze
rkesz
tõbizot
tság

2
G
latzFerenc(e
lnö k
),Ander
leÁdám,BorhiL á
szló
,
E
rdõd
yGábor,F
ischerFerenc,FodorP
ál
,Klani
czayG ábor,
Majoro
sIstván
,P appImre,PókAt
ti
la
,Poó rJános

TARTA
LOM

T
anu
lmán
yok

Fo
rgóAnd
rás
:Apol
it
ikakul
túr
tör
téne
te.
Eg
y„néme
t”elm
éle
tvi
táj
aé sannakt
anul
ság
ai 171
Ko
vác
sBá
l
int
:Ah
áló
zate
lem
zésa
lka
lma
zás
áró
latö
rténe
ttudom
ányb
an 187
Cs
ap l
ár-Degov
icsKr
isz
tián–Deme
terG ábo
r:Tá
rsad
alm
ikonf
l
iktu
so k
aS kopje
iszandz
sákterü
letén
.Mindennap
ierõ
szakazos
zmánuralom
végnapja
iban(1900–1912
) 205
Z
ala
iAni
ta:Anõké
rdésSpanyo
lor
szágban
amásod
ikkö
ztá
rsa
ságide
jén(1931–1939
) 243
Bezze
ghAlpá
r:Ut
az á
sab ác
ska
inémetekhe
z1936nya
rán
.
Rudol
fScha
alnémeto
rsz
ágifõ
isko
la
itan
árélmén
ybe
számo
lój
a 257
Vu
km anPéter
:Ju
gosz
láv
ia,E
g y
iptomé
sNa
gy-B
ri
tann
ia(1965–1961
).
AFore
ign Of
fi
cei
rat
aina
ktükrében 289

S
zem
le

Po
l
iti
kais
zimbo
l
izmu
sakö
zép
kor
iEu
róp
ában(T
atj
ana Gu
sza
rov
a) 303
C
sal
ádik
apc
sol
ato
kazAu
szt
ria
iHá
zdip
lom
áci
ájáb
an(B
án Món
ikaEd
ina
) 305
Æudo
vítŠ
túra
lak
jaé
súj
raé
rte
lme
zése
i(K
aton
aCs
aba
) 308
S
zov
jet–
jugo
szl
ávv
iszon
ya20
.sz
ázadb
an(B
íróL
ász
ló) 316
Vo
lt
-eame
rik
aié
vsz
ázad
?(Pe
tere
czZo
ltán
) 325
 FORGÓ ANDRÁ
S

LMÁNYOK
A po
li
tikaku
ltú
rtö
rténe
te

TANU
E
gy„néme
t”elmé
letvi
táj
a
ésann
aktanul
sága
i*
An ye lv
ifordul atot( l
in guist
ictu rn)követõku l
turál
isfo rdulat( cu
lturalturn)ré góta
éreztetih a
tásáta zeu róp a
itö r
téne t
írá
sban,a zutóbb iidõbenped iga m agy a
rtö r-
téné szszakm átise lérte.Akö vet kezõsoro kenne ke g yaspektusára,apo li
ti k
aku l-
túrtörténet
i me gkö ze
lítéséreö ss zpontos
ítanake gy,a zu tóbbié vt
izedbenle zaj
lo t
t
néme tszakm aiv i
t ak apc s
án.Aké rdésa k
tu a
li
tásátad jaa zis
,ho gyapo lit
i kaku l-
túrtörténet
i me gkö ze
lítéséne kfon tosságanem réga m agyartörténet
iku t a
tásbani s
megfo galmazódo tt.1 A zalábbi akb ananéme tország
iv i
tahe vébens zületetttanul-
mán yo kseg
ítsé gévelk ívánombemu tatniaze lméletlén yegété sa za zza
lk ap c
so -
latb anfels
zínreke rül
tk rit
i ká
k at
,m ajdat anul
ságo katleszûrve,ann akh aszno s
íth a
-
tósá gáratérekk i. Nemcé lomaké rdéstágabb,e lmé let
iszintûbemu tatása,
2
ezért
nemi sfo g
lalko zomacu l
turaltu rnn agyk la
sszikusain a
k mun ká
ival,kiz á
rólaga z
em l
ítettvit
áho zk ap c
solódó ,av it apar
tnerek mun káin akhivatkozásaikö zöt
trend -
re e lõkerü
lõ,le gfonto sabbn akí tél
tí rá
so k
rakon cen tr
álok. Me gí
télésems zerint
ugyan isa„néme ts zûrõn ”áth a
lad telmélet,különö senako raú jkorvon atkozá sá-
ban,e gyú
ttalol yantöbb le
teti ste rmelt
,ame lyeta m agyarkutatásnakisf igye
lem -
beke l
lvenn ie.

„Ú
jku
ltú
rtö
rténe
t”

Az„újku l
túrtörténet”e gy
ikjelentõ snéme tképvi
selõje
,U te D anie
la„ régiésúj
kul
túrtö
rténetrõl”í r
tt anu
lm ányáb ana z
th ang
súlyozza
, ho gyaku l
túr
tö r
téneta
kezdetek
tõl,v agyisa18 .sz áz
adife lbu kkanásá
tólkezdvee lkív ánthatá
rolódnia
„hagyom ányos ”történet
i me g
kö zelí
téstõl
,a zu r
alkodók,ál
l amo k,ál
lam köz
ik ap-
cso
latokvizsg á
l a
tától
. Akultúrtörténetiku ta
tásokteréna zonb anigazánjelentõs
vál
tozásaI I
.v ilágháborúót afig
ye lhetõ me g,amikoratö rténet
írásegyrein k
ább
o
l y
antém á
kfe léfordult,amelyek kelkorább annemv agycsakm arg
iná
li
s anfog
lal-
kozot
t.Ide soroljaa z Annales
-iskolah áború utáni nemzedé két,termé s
zete
sen

* Adolgo
zate l
kés
zítéséta B al
a s
siIn
téze
t Col
leg
ium Hungar
icum(CH /1
)ösztönd
í
jatámogat
t a
.
1S z
i
jár
tó M.Is
tván
:A„ konfe
sszioná
li
srend
iség
tõl
”a z„a
lko
tm án
yosrendi
ség
ig”
.Lehetõ
sége
ké sfe
lad
ato
k
a18 .századimag yarrendiségku t
atá
sában
.Tö r
téne
lmiSzemle54.(2012)1.sz.37–62.
2 Aleg
fon
to s
abbsze r
zõ ketlásd: Uo.44–52.

V
ILÁGTÖRT
ÉNET(2012
)3–4
:171–186
 FORGÓ ANDRÁ
S

m
indene kelõttFe rn andB raude lté sEmm anuelLeRo yL adurie-
t.E lõbbia m in-
denn apié leté sa zan y ag
iku ltúr a,m ígu tóbbia men tal
itás
tö r
téne tku ta
t ás áv a
l
mutatot
tú jirán yo k atatö rténe ttudom án yn ak. Ah ábo rúu táni(N yugat-
)Néme t-
or
s zágbane lsõso rb anThom asN ipperde y mun kás
s ágáteme liki,a k
iatö rténe t
i
antropoló gia me ghono sításá va
lj árul
tho zz áa zú jku t a
t ás
iir ányo kk ije
löléséhe z
.
Ez
tkö vetõena zan goln ye
l vterületrõlé rkezõl in guis
tictu rn,erret ám aszkod vape-
d
iga M iche lFou c aultinspir á
ltad iskurzuselmé let,v a
l amin taRe inh a
rdKo selle ck
ésko l
légáiá lta
lk ido lgozot
tfo galom történe té stö r
téne tiszem ant
i kaj áru
ltho z záa
történetiku t a
t ásl átásmód j ána k me gvál
to zásáho z. Aku ltúr
tö r
téne tt á
rgyán aké s
ezzelö sszefü ggé sbenaku ltúrafo galm ána kde finíc
ió skén yszeree lõlU te D aniel
e
le gáns mo zdul att a
lté rk i
:s zerinteaku ltú ranemde f
ini á
lható,e z ze
lfilozó fuso k
ésku l
tú r
tö r
téné s ze kgene rá cióii sh iábap rób á
l koz
t ak.E g z
aktde finícióhíj ánké t
o
ly ans ajátossá goteme lk i
,ame l y„ vörösfon á
l ként”hú zódikvé gigaku ltúrtö rté-
net
i me g közelíté se kso kaság án:e gyrésztm inde g yi
kü ki gye k
szikkite rjesz
teniatö r-
ténelemi l
leté ke ssé giterületéto l yantém á krais,ame l yekko r ább annemt arto zt ak
avi z
sgálód áskö rébe ,m ás
ré sztped ignem c sakönm ag áb anatö r
téne t
ifolyam ato k
iránté rde k
lõdne k,h anema za zo k
r avon atko zóko rabelié r
te lme zé s
ilehe tõ sé ge-
keté sa ze ze kkö zött
ikö lcsönh atástvizsgálják. Me gállapítja
,ho gyn incsoly anku -
tatás
itém a
,ame l yetnelehe tneku l
túrtörténe tivizsg álattár gy
á v átenn i
.3

A po
li
tikaku
ltú
rtö
rténe
te

M
integya zelõbbigondo latmene tetfolyta
t vaThom as Me rge
l2002 -ben me gje
lent
tanulm ányábanaku ltú
rtörténeti g
a z
ik ihívás
áta„ kemén y ”tém ákfeléfo rdulás-
banlátj
a,e zekkö zülped igleginkábbapo l
it
ikatörtén e
tku ltúrtör
t én e
tim egközelí
-
tésé
tt a
rtjaale g
izg a
lm a
s abblehe tõ
sé gne k
. Me g
fo galm azásas zerintu gyanisa„ ré
-
gebbi pol
itik
atörténet”a zo k
r aa ze semén yekrekon centrál
,ame lyekú g ymond
nagybefolyás
tg y akoro
ltaka zembe rekéletére,a zállamo ké st á
rsad a
lm aklétére:
ah áborúkra,kon ferenc
i ákra
,rende letekreé stö rvén yekre,v a
lam inta ze zekbõl
következõdön tésekre.Apo l
itika
történeta ze semén yeko k ságilán cola
tátre kon-
st
ruál
j a
,adön tése k
refó kuszálva
.E z Me rgelsze r
intkü lönö sennéme ts a
j á
tosság
,
egybene l
térésapo l
it
ikaa r
isztote
lészifog a
lm á
tól.A zan gol
s zásztö r
ténetíráse z
zel
szemben a po l
it
i ká
tso k ka
lin k
ábbfo gjafelfo lyam a
tn ak,m inte redmén ynek
(pol
icym ak
ing).E zanéme tpo li
tika
felfog á
s Me rge
ls zerinte gyrészta„Po lzey”ko-
rabel
ifo ga
lm ábóle red,
4
ígyanéme ttörténet
írásált a
láb anako rm ányzat
történet
-

3UteD ani
el: AlteundneueKu lturge
sch ich
te.In:Sozia
l-und W i
rts
chaf
tsge
schi
chte.A rbeit
sgebie
te–
Probleme–Pe rspek
tiven.100J ah
re Vierte
ljahr
schr
if
tfürSozi
al-und W i
rts
chaf
tsgesch
i chte
.H rsg
.v .
GünterSchulzu .a.Steiner
,W iesbaden ,2004 .(VSWGBe ihe
ft169.).345–358
.Aké rdésrõlrész
lete-
sen:UteD an
i e
l:Kompend iumKu ltu
r geschich
te.Theor
ien
,Pra x
is
,S ch
lüs
selwör
ter.Suh rkamp,F r
an -
k
furtam M a
in,2001 .
4Enne kmagyarvon at
ko zá
sáró:Ko
l vácsÁ kosAnd rá
s:„Németor
szágbaaPo l
it
iáva
l.
”E gypo l
it
i ka
ifogalom
haszná
latá
rólM a g
yaror
s z
ágona18–19 .s zázadfo
rduló
ján
.In:Terek
,tervek
,tör
ténetek
.A ziden t
itá
stör-
téneténektérbelikerete
i,2 .S zerk
.C ie ger And
rás.Ate
l
ier
, Bp.
,2011 .37–58.

172 V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
.
APO
LIT
IKAKU
LTÚRTÖRT
ÉNET
E

tela zono sít

ja.M ásrés ztanéme tpo l
i t
ik aigondo lkod áse tat
ist ak ara k
te res zerintea
fele ke zet szer ve zõdé sko r sz akán akkén ysze reibõ l,afõh atalome g yház ko rm án yzat
i
felad ataibó li sle ve zethe tõ .Enne kapo litikatö rténe t
ife lfo gá sn a kas zerep lõiah a-
talm is zub jek tumo k,á llam fé rf
i ak,e setle gm a gu ka zállamo k.Ebbene g yrésztatö r-
téne t
ír ásn aka zatö re k vé sefo g a
lm azód ik me g
,ho gya ze gyén it,akü lön legestku -
tass a,m ásrés zta za me gg yõ zõdé seju tk ifeje zé s
re ,ho g yatöme gekne knemso k
sze repevo ltapo litik afo rm álás áb an .
Mer gelú gyl á t
j a
,ho g yapo litik a
tö rténe to k ságis zem léle téte lõs zö rat ársa-
dalom tö rténe tiku t atáso ktö r
té k me g,ame lye kacu ip rod e st?k lassz
i ku ské rdé sét
a
l kalm a z
t ákapo li
ti kaiv i zsg álato kso ráni s :ann akke llettvé ghe zvinnieav á
ltoz ás
t,
akiabbó lp ro f
it á
lt. Deat ársad alom tö rténe tiku ta táso ksemho zt akke llõá ttöré s
t,
merti ttan agyembe re khe l yettan a gyt ársad a
lm is zerve zõdé se kke rü l
te kav izs-
gálathom lo kterébe ,apo litik ahé t kö zn apjaik ie ste kaku t a
t ásl á
tó körébõ l. Me rgel
isa m indenn ap ié lettö rténe téne k me gjelené sétt art
j aeté renfo rdu lópon tn ak
,
ame lyvé gre„ alu lról”kö zelítette me gv izs gálttém áj á
t.A zu tóbb ié v
ti zede kben
ped igkö zeled te ki se gym ásho za zi r án yzato k:ap arlamen t ar
i zmu skutatá snemle-
het me gt ársad alom tö rténe t,a ze szme történe t
iku tatásped i ga m indenn apié let
isme re tené lkü l.
Akö vet ke zõlépé s Me rge ls zerinta po litikaiku ltú rafo ga
lm án akk ial
a-
kulá savo lt. Me gfig yelé ses ze rintenne kké tfon to s me gjelené s
ifo rm áj av an:a z
e
lsõapo lit
i kaiku ltú ráto ly anke retne kte k
in ti,ame lyav i
l ág képe t
,apo lit
i ka
ikó -
do katé sap ro gr amn yel vetad j a me g.E zze lö s
s zefü ggé sbenapo lit
ik a
i men t a
litás
kerü ltav izs gálatl átó kö rébe .M á srés ztapo litik aiku ltú raapo litik aiped a gógias ze-
repé ttö ltöttebe :a„ jó ”é sa„ ro ssz ”po l
itik a
,i llet vepo l
i t
i kaibe rende z kedé se lkü-
lön íté sét. Me rge ls ze r
in tm ind kétfe lfo g á
s sala zab aj
,ho gyaku l
tú ranem m ag aa
politik a,h anemc s akann a kd ís zí
tõe leme .M ag átapo litikáta zo kadön tésho zó k
teste sítik me g,a ki k„ ah á
tsós zob áb an ”ü lne k,apo lit
i k aiku ltúr ae zze ls zemben
aze lõté rben :af ákl yásmene tekben ,anem zetiünnepe kbené sje lképe kbenn yi
l-
vánu l me g.Ro ss zabbe se tbenapo l
iti ka
il á
t ván yo ss ágo katc s a ka zértho z záklétre,
ho gya zembe re kné zhe s sene kv al am i
t,m ikö zbenav alód idön tések me gszület-
ne k
.E za po li
ti kaiku l
tú rátvé gsõso ronke llé k kéredu kálja,ame lybenv a
lam it
megmu t a
tn a k
,nemame l ybenv al am ittén yle gesenvé ghe z v
is zne k
.
Apo litikaku ltúrtö rt én etes z akí
tafen tié rtelme zése kke l
.E ztann álisin -
kább me gtehe t
i, me r
tte lje sen m á sképpkö zelítv i zsgálat án akt árg yáho z.E lõszö ris
atö rténe lme tnemkö zeline k,nema m á valro kon s ágb anlé võne kte k
in ti, me lyan -
naké rtelme zé sébõ lle ve ze the tõ.E zta me g kö zelítést Me r gele tno ló giais zem lé-
letne kne ve z
i:m indenv iz sgáltje len sége tú gyke llte kin tenün k,m inth ae gyisme-
retlen Am azon as men titö rzsé leté tku t a
tn án k. Aku ltú r
tö rténé sze kteh át nem
azé rtv izsg á
ln a ktö rténe tije len sé ge ket, me rta zo kbanbe lõ lün kre jtõ zikv a
lam i,
hanem me rtkü lönbö zõ ek,é sebbõ l me gtanu lh atju k,ho g ym il yenre l atív,m ilyen
kevé ssé m ag átólé rtetõdõas a
j átv ilá gun k.
Másré sztm ivelaku t atásso ránembe re kke lke rü lün ks zembe ,av a
lós ág
megé rté sifo ly am ato konke re sztü ljönlé tre.E za kommun ik atívkon stru kc
ióe gy-
rés ztafo rr á
so kb an me gje lenõn ye lvv izs gálatán akfon to ssá gár ah ív
jafe laf ig ye
l-

V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
. 173
 FORGÓ ANDRÁ
S

met,m ásré sztanon ve rb ális,n ag yong y akran s zimbo l

i ku sk i
f e
je zés ekfe lérté kelõ-
désé re. A„ szimbo l
i ku s po litik át” nemlehe ta„ v a
ló sá gos po l
itik áv a
l”s zembe -
á
llítan i,m indenpo li
ti k án aks zimbo liku sn akke lllenn ie,h aa z
ta karja,ho g y me g-
értsé k.M ive las zimbó lumo ktöbbje len téstho rdo zn a k,komp lexv alósá go kate gy-
sze rû véte szne k:m inden kias a
j át
j áttud jaho zz á kap cso lni.Apo li
ti kaku ltú r
tö rté-
netenemapo li
tika me l
lé kte rmé ké ta karjare kon stru álni,h anemtöbbe kkö zött
o
l yantém á katke res,ame lye kkelaré gebb ipo liti katö rténe ti sfo glalko zott,dea z
érde ke ke t,ah atalm at,akon fl
i k
tu so k a
tú gyv i z
s g á
lja,m in tkommun i katívanlé tre-
ho zotté ss zimbo liku s anrep re zen táltje lensé ge ke t.Apo litik á
tc se le kvésié skom-
mun ik áció sté rne kte kin t
i,é sf i gyelme tfo rdíta po liti kaid is kurzu so ké sn yel v
i
stru ktúr ákv izs gá
l a
t ára.E gyú ttalapo l
itik ao ly an me gn yilv ánulás ain aks ze repei s
felé r
té ke lõd ik,ame l
l yela zedd i g
iku t a
t ásnem ,v a gynemke llõré s z
le tessé ggelfo g
-
lalko zo tt,m indene ke lõttar itu á
lé k,as zimbo li kusrep re zen táció kké rdé sé vel.A
politik aku ltú rtö r
téne ti me g kö zelítéséne ka zonb anvé gsõso ronnema zedd igiku-
tat ás
ia rzen á
lku ltúrtö rténe tibõ v
íté seacé l
j a,h anemaku l
tú rtö r
téne t
ipe rspe ktívá-
na ka„po litik a”t e
lje sd im en ziójár atö rténõk i
te rjes zté se.5

Mer gelhe zh ason ló anA chimL andweh risa zá l

l amé sakü lpo l
i t
ik ak izáró -
la goss zem léletébenl átj aah a gyom án yospo l
itik atörténe tde f
i c
itjétapo li
ti kaku l
-
túrtö rténe téne kpe rspe ktív ái
tt á
r gyalót anu lm án y áb an .Sõ tõLeGo ffhíre sk i
je len-
tésé t kö lcsön véve e gyene sen a „h ag yom án yo s” po litik atörténe th alálárólí r.
6

Érvelé sébena rrav i

l ágítr á,ho gyapo lit
i katörténe tarom an t
i kako ráb ana za k
tu á
lis
kérdé se ktö rténe lm id imen ziób ahe l yezé séres zol gált,é sm inden m ás me gkö ze l
í-
tésth á
tté rbes zorí
tott.L andweh r Me rgelnélp re cízebbenv ázoljafe lapo lit
i katör-
téne tk itöré s
ik ísérlete ita19 .s zá zadvé gi„mód sze rtan iv i tától(M e
thod en streit
)”
az1980 -asé ve kv i
t ái
i g,m ígvé gülõi se l
jutapo litik aku ltú rtörténe ti me gkö zelíté-
séne ks zü ksé ge s
sé géhe z. Me rgelné le le gán sabb módonnemké rdõ jelezi me ga z
á
ll am m in tvon atko z
t at ás
ipon tlé tjo go sultság á
t,s zerin tea ze rrevon atko zóké rdé -
se knemke rü lhetne ka„ tö rténe lems zemé tko sar áb a”. Apo lit
i kaku ltúrtörténe t
i
me gkö zelíté séne ka zonb anso kkalin kábba zzalke l
lfo gl a
l ko zni a,ho gym ikén tjö tt
létrea zá l
l am m in tkon stru kció.U gy anú gyas zemé l ye ké sdön tése ikv izsg á
l atais
jelen m arad,dea zi g az áné rde keské rdé sm árnema zle s z
,ho gym it
,h anem
ho gyho gy andön tötte k.U gy anígya zo ka m í
to szo k
,ideo ló gi áké sr itu á
lé kisfe lé r-
té kelõdne k,ame lye kke ladön tése ike ti gazo l
t ák.7

Thom as Me rge lé sA chimL andweh rá lt a

l áno ssá gb anfo g alm azt a me ga
politik a
tö rténe tújfajta me g kö zelí
té séne ks zü ksé gessé gété senne kle g
fon to sabbi s-
mér veit. Me rgelt anu lm án y áb an19 .é s20 .sz ázad ipé ld á k a
ti sho zenne ks zem lél-
teté sére ,e gyb ie
lefe ldiku t atásip roje ktped ig–ah í
re sb ie lefeldii sko lah a gyom á-
ny a
itkö vet ve,deann a ke redmén ye itk rit
i kusans zem lé lve–k ifeje zettene rrea

5Thom a
sM ergel
: Über
legungenzue ine
rKultu
rgesch
ichtederPo l
it
ik. Ges
chichteund Gesel
lscha
ft28.
(2002)574–606 .
6LeGo f
f meg
fogalmazá
sában:„.
..
theoldpol
it
ica
lhis
toryisst
i
llacorpsethathastobe madetoliedown .
”
JacquesLe Gof
f:Ispoli
tic
ssti
lltheb a
ckboneofh i
story
?D aed
alus100.(1971 )12.
7AchimLandwehr: Di
skur
s– M acht– Wi
ssen
.Perspek
tiveneinerKul
turges
chichtede
sPo l
it
ischen.Arch
iv
für Ku
ltu
rgesch
ichte85.(2003)71–117.

174 V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
.
APO
LIT
IKAKU
LTÚRTÖRT
ÉNET
E

kor
s z
akrafó kusz
álvakísé
rli me
gapo li
tik
aku l
túr
tör
ténete
,vagyahogyne vez
i,az
„újpoli
tik
atörténet”e
lmé let
i meg
alapozásá
t.
8
Apol
it
ikakul
túr
tör
téne
ti me g
köze-
l
ítéseazonb anleginkábba zezt mege
lõzõkorszak
,ako raúj
korkut
atá
s ábanvál
t
Németországbanp rog
ram adóvá
.

A megha
táro
zha
tat
lan b
iroda
lom

Anéme ttö rténe tírást a

l ánle gn agyobbde f
i c
itje,ho g
y me gszü leté seó takép telen
def
ini álnia zta zá l
lam a
l akulatot,ame lym ajdneme zeré v
i g mú lt
ján a kke reteit
adta.O ly an me go ldh atat
lanfe l adatotje lente zs z ám á ra
,ho g y mé gann a ke lne ve-
zésébensems ike rültkon szen zusr aju tnia:a m agy a
rtö r
téne tii rod alomb ani s
meg gyö kere sede ttN ém et-
róm aiB irod alom e lne ve zés(D eu ts ch-röm is ch esR eich)
ugyan isann yi
r anehe zent arth ató,ho gyanéme ttö r
téné szs zakm as zintee g y á
lta-
lánnemi sh as zn á
lja.Í gyv ag yako rtársaká ltalisa l kalm azottS z entRóm a
iB irod a
-
lom(H e
ilig esRöm isch esR e
i ch)–„ tel
jesne vén ”a15 .s zázad tól:N ém etN em zet
SzentRóm a
iB irod a
lm a(H ei
lige sRöm isch e
sR eich D eutsch erN a
tion )–k issép ate-
t
iku ste rm inus t
,v agye gyszerûenc s akaR égiB irod alom(A ltesR e
ich)k ife je zé stal-
ka
lm a zzar á.Ahe lyzetkomo l yságát mu t a
tja,ho gye gy,ab irod alomh isto rio gr áf
iá-
járólé sku tatás ána klehe tsége sú jú tjai
rólrende zettkon feren ci án He in zS chill
in g
isc sa ke gytöbb sorosc ímbentud t aa ztkö rülírni.9
E
lõ ad á
s áb anped igtöbbs zem -
pontbó li ské tsé gbevon t a
,ho gyab i
rod a
lm atas zó m a
ié rtelmébená ll am n akle -
hetnete kinten i
.U gy anisab irod alom ,noh aképe svo ltfe g yve resen me g véden i
mag á
te llen sége itõl, nemrende l
ke zetto ly an,kö zpon tiir án y
ít ású h ad se re g ge
l,
m
in ts zom széd a
i. Denemvo lte gysé geskü lpolitikáj asem :nem cs akac sá szá r,h a-
nemab irod a
lm ig yûlé ssemvo ltképe s monopo li zá
ln iab irod a
lomkü lü gye it.A
gazd asá gii rán y
ít ássemvo ltkö zpon to s
ítva,ab i
rod alomebbeni skü lönbö zötta
koraú jko rá ll
am a
itól. De mé gs z
ilárdh atá
ro k kalsemrende l ke zett:kite rjedé séta
perem te rüle tekrend jeine ka b irod alm ig yûlé sentö rténõ me gjelené se( ké sõbb
kép v
ise lete),illet vet ávolm a
r ad ásaé sré szbene zzelö sszefü ggé sbenah atár men t
i
területe khûbé rifü ggéséne kv áltoz ásaisbe fol yásolta.S chil
lin gte rmé szete senafe -
leke zetis zempon totsemh a gyjak ié rveikö zü l
.S zerintea zá l
l amm áv á
l áse l
len
hatott,ho g ysemac sász á
rre katol
iz ációspo lit
i kája,semped i gare form ációnem
tudo ttg yõ zede lme skedn iab irod a
lomb an,íg ye gyrészta„ ré gie gyh áz”fõp apjai
-
naki ss ike rült me gõriznim ásho lnemt apas z
t a
lt mé r
té kûv ilá g
ih ata
lmu kat,m ás-
résztap rote s
t án srende kállam is zerepei s me ggyö keresede tt.Afe leke ze tiké rdé s
-

8Ut
eF rever
t: Neue Po li
tik
gesch
ichte: Kon zepte und Herau sfo
rderungen
.In : Neue Po
lit
ikgesch
ich
te.
Perspekti
vee inerh is
tori
schen Pol
it
ikforschun g
.H r
sg.v.U teF rever
t–Heinz
-Gerhard Haupt
.C ampus
,
Frankfurtam M ain,2005 .7–25.L ásdto vább áakö tettöbbit anu
lm ányá
t.
9He
in zS ch
il
ling: D asAlteReich–e inteilmode rni
sier
tesSys
tema lsErgebn
isderp a
rt
iel
lenAnp as
sungan
d
ief rühmode rneS taa
tsbi
ldungindenTe r
ri
torienunddeneu ropäi
schen Nachbar
ländern
.In:Imperium
Rom anum–I rregula
reCo rpus–Teu t
s cherReichs-Staa
t.DasA lteReichimVe r
ständn
isderZeitgenos
sen
und de rH istor
io g
raphie.H r
sg.v. M a
tthiasS chnet
tger
.Z abern, M a
inz
, 2002.(VIEG Abtei
lungfür
Un
i vers
algeschich
te, Beihef
t57 .
)279–291 .

V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
. 175
 FORGÓ ANDRÁ
S

selö sszefü ggésbenped igfon tosna kt art

jaa ztish an gsúlyo zni
,ho gy me gm aradta
b
irod aloms z
a k
r á
li
s, üd v
tö r
ténetifun kciój a: a ko rtársak vé lekedéses zerinta
SacrumRom anumImp eriumfenn á
llásavo l
tag aran c
i aa rra
,ho gyav i
lágso rsa
nemak áo szbasü l
lyedésle sz
.10 É
se znem c sakanéme tnépjö võjétjelentet
te–
ezértkü lönbö zöttpéldáulaho l
lando km intI zraelú jnépéne kfel
fog ás
ától– ,h a-
nema ze gészke resz
tén yv i
lágsor sát
. He inzS chi
llings zerintteh átab irod a
lom
ugy antö r
téne teso ránképe svoltré szlege s mode rnizá c
iór a,denemtudo tte l
in-
dulnia mode rná l
lamm áv álá
sú tj án.11
Eze ku tánnemc sod a,ho g ya„Ré g
iB irod alom ”anéme tnéptö rténeti
em léke zetébensemtud ta me gtal
áln ia me g
felelõhe lyet:apo roszos„ ki
snéme t”
szem léletd i k
tál
t anegat
í vé r
tékeléste lsöpö rteaké tv i
l ághábo rúsúlyostö r
ténelm i
tap asz
t alata,ésanéme tfe jede
lem sége ke gy ségéne km in tas zövetségiköztársaság
e
lõ képéne klátt
atásasemho zot
tá tütõs ikert.12 Nem me g
lepõteh át
,ho gye gyre
többeneme likfelas zavu ka
tann a ké rde kében ,ho gyab irod a
lm a
tv alamie gyed i
,
atöbb ieu róp a
iá l
lam a
la kula
tho znemh asonlíthatóje len ségnekte kin
tsék.E za
különle gess zem lé
letped ige lméletértk iál
t.

Ab
iroda
lmia
lko
tmán
ymin
tsz
imbó
lum
rend
sze
r

Aze lõzõe kbenrö v

ideni sme r
tetet
tku ltú
rtörténeti meg kö zel
ítésnekab irod a
lom
a
lko tmán ytörténetérevon a
t kozóalka
lm a
z ásátoroszlánrés zbenB a
rbaraS tollbe rg
-
R
ilingervé geztee l
,é sez zelako raújkorku t
a tá
sáb anaku ltúrtö
rténet
i me g kö zel
í-
tésle g
fõbbs zószólójáv
áv ált
.S zámos,atém arészkérdé seivelé selmélet
i me gkö-
zel
ítéseivelfo g
lalkozótanu lm án yaután2008 -banjelente tte me g monogr á
fi á
j áta
„császárré giruh áiró
l”.13
Az Ande r
sen híres me séjéne kk i
fordítá
sáva
lv álasztott
c
ími gent alá
ló,m árcsa ka zér
ti s
, merta mûe gyikkö zpon t
itém á
jaako raú j kor
i
császárkoron ázások,hel yesebbenaróm aiki rá
lyko ron áz ásánakvizsgál
at a
, 14
me-
lyenaleendõu ralkodókö ztudottana N ag
yK árolyöl
tö zékéne ktula
jdon ítottru-
hadarabo katv isel
te.
As zerzõá l
l á
spon tjaszerintatö rténetiku tatá
sho sszúideiga lapve tõen
h
ib ásaná ll
t ho zzáa b irod alomho zé sann aka lkotmán yáho z
.A lko
tm án yona z
ame rik
aifü g
getlenségih ábo rúé safr anc
i aforradalomó t ao lyan,pol
itikaii rán y
-

10Vö.Kon t
lerL ász
ló: W il
liamRobe rtson.S kóttörténetekésnéme tidenti
tások.Fordí
t ásésrecepcióafel
-
v
ilá gosodásko r ában. Kora
ll7.(2006 )23 .s z.133–154 .
11Schil
ling,H .:i.m .289–290 .
12A ké rdésrõ
l bõ vebben : Matth
iasS chn ettg
er: Von de r „Klein
staa
terei” zum komp lemen t
ären
Reichs-Staat
.D ie Reichsver
fassungsgeschichts
schreibungse itdem Zwe i
ten We l
t k
rieg.In: Gesch
ichte
derPo li
tik.Alteundneue We ge.H rsg
.v .H ans
-Christo
fKl aus–Thom asNickla
s.O ldenbourg, München,
2007 .129–153 .
13Barb a
r aStol
lb e
r g
-Ril
inger: DesK a
isersalteK le
ider.Ve r
fassun g
sgeschi
chteundS ymbo lsp
rachede sAl
ten
Reiche s
. Be ck, Mün chen,2008 .
14Atém at á
r g
yalás aa m agya
rs zak
irod a
lomb an:V a
jnágiM árta:AS zen
tRóm aiBi
rod alomjóléténekzá
lo-
ga.Anéme t-
róm aicsászár megvá
lasztásaé s me g
koron á
zá sae g
y1746 -osn yomtatványtü k
rében.Vi
lá -
g
történe t26.(2004 )1–2 .sz.3–30 .

176 V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
.
APO
LIT
IKAKU
LTÚRTÖRT
ÉNET
E

e
lve ks zerin tkon st
ru á
lta l aptö r vén yrend s zerté sm indene ke lõ t
te gyén ia lap jo g
-
gyûjtemén y
té rtette k, ame l ye te gyí rott ch artáb an fo gl altakö ss ze.E za z
a
lko tm án yfelfog ás,ame l ya lap jáb anvé ve mé gm ai slé te z
i k,ale gfon tosabbno r
-
mák ab sztr aktr end s zeré tkép ze lie l,a zá l
l amí r ásb afo g
l a
lta l ap vetõrend jét,ame ly
azállam is zerve k mû ködé séts z ab á
l yoz za,apo lg áro kjo g aité skö tele sségéth at á
-
rozz a me g.A mode rna l kotm án yo kfon to sjellem zõje,ho g ys zöve ge k, mé gho z z
á
publiká
lt,n yom tato tts zö ve ge k.Ah agyom án yo sa lko tm án ytö rténe tiku tatásso káig
ebbõ lafo g alombó lindu ltk i
,a k kori s,h atud t a,ho gyakö zép -é sko raú jko rb an
nemlé te ze ttilyení rotta l kotm án yszö veg. Mé gisso ks zorú g ye leme zté ka mode rn
kore lõtt
ia l kotm án yo kat,m inth aa zoki sab s ztra ktno rm a rend sze reklennéne k
,
ame lyeke tatö r vén yho zók iado tté sí rásb afe ktete tt.Am i ko ratö rténé s zo lyank a
-
tegó r
iákró lbe szél,m in ta lko tm án y
,á llam ,s zu veren it ásstb .,a kkoro ly anfo galm a
-
kath aszn ál,ame l ye ka mode rnko re lõtt mé gnemlé te zte k,v ag ye gé szen m á
sté r
-
tet
te kr ajtu k.Í gye ze kke lafo galm ak kalnemlehe tko r ább iko rsz ako ks tru k
tú ráit
je
lleme zni.So ko lyanké rdé s,ame lyeta m aitö rténé s zfe lte sz
,a zértfu tv a kvá
-
gány ra
, me rt nemlehe t me g vál aszolni.O l y
anfo g a
lm ip re cizitástkö vetel me g
ugyanis,ame lye tako r abe lic se le kvõ knemi sme rte k.T ip iku s anfé lreve zetõgon -
dolkod ása z,am i koratö rténé sza zonp an asz kod i k
,ho g yafo r
r áso knemfo g a
l-
mazn ake lé gv ilá gos an,ehe lye ttte lev ann akrep re zen tatívkü lsõ sé ge kkel.Ped ig
éppene ze kar itu álé kje llem zõe ka mode rnko re lõttiidõ re.
Eze ke tar itu áliskü lsõ sé ge ketatö rténe tír ásh ag yom án yo sana„ ku l
tú ra”
tárgykörébeso rolta.B árnéh aje le zte,ho gyako rabe liembe rs zám á
r akü lön lege s
fontossá gg alb írta k
,dekü lönke zeltea„ tulajdon képpen i ”po litik á
tó l
.V agyiss aját
kora„ szü rkeö ltön yö s ”po lit
i káj átve t
ítettev iss zaako r aú j ko rra.E kko ra zonb an
mégnemlé te zettilyenau tonómpo li
tikairend s zer, mé gnemv á
lte le g ym ástóla
társadalm i,g azd a ságié sav al
l ásirend . Ab i
rod alomt agjaikö zö ttiv iszon ynem
vol
tanon imé sab s ztrakt,m in ta mode rná llamt i sztsé gviselõ ikö zött,so kkalin -
kábbs zemé lyesö ss zefonód áson ,sõ tro kon ságona lapu lt
,v ag yis„ jelen lé
tiku ltú ra
(Präsen zkultu r)”vo lt
,ame lye lsõ sorb anaré sztve võ ks zemé l ye s me gjelené sén ,ke -
vésbéa zír ásbe l
ikommun iká cióné sakép visele tenn yu godo tt.E ztarend szerta z
je
lleme zte,ho gya l ap vetõs tru ktú r á
itb izon yosünnepé lye sa lk a
lm a kko rs z
imbo li
-
kus-ri
tu á
lis módon me gke llettje len íteni.
Stollbe rg-R i
lin ge ra zonb an h an gsúlyo zz a, ho gya b i rod alom nem c sak
sz
imbó lumo kbó lé sr itu álé kbó lá l
lt.Le ga
l ábbi l yenfon to sa ka zo kajo gis zab ályo-
záso k
,ame l yekatö rvén ye kbenv a gys ze rzõdé se kbenn y
il v ánult ak me g
,v a gya
közö s
sé gs z ám ár akö tele zõé rvén yû(b írói)dön té se ks tb.vo lt ak.E ze kkö züla zon -
banas z
imbo likus -
ritu álisfo rm aale garch aiku sabb , me lya zidõe lõreh aladt áv a
l
nemho gyve s z
ítettvo ln aje len tõ sé gébõ l
,h aneme g yrekomp le xebbév ált.E ze keta
pol
itika
ir itu álék atped i gle gin k ábbale gfõbbpo litik aifó rumon ,ab irod almig yû lé-
senlehe tn yomonkö ve tni.15

Ab irod a
lm ig yû lés me gí
té lé seab irod alome gé szérõ la lkoto ttképv álto zá-
sávalp árhu z amo s anje len tõsen módo sulta ze lmú lté v
ti zede knéme ttö rténe tí
r á
-

15S
tol
lbe
rg-R
i
lin
ger
,B.
: De
sKa
ise
rsi
.m.12–16
.

V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
. 177
 FORGÓ ANDRÁ
S

sáb an.M í gko rább anave sztf á

li aibé keu t áni,kü lönö senped iga z1663ó ta mû -
ködõ „ö rö kb irod a
lm ig yûlé st( Imm erw äh r end erR eich stag)”o ly an, po li
ti kai
szempon tbó lte rmé ketlente rü letne kte kinte t
té k
,ame lyc sa ka zAu s ztriaé sB r an-
denbu rg(
-Po ro szorszá g)kö z
tih at alm ih arcku lissz á
j áuls zolg ált
,e zaképa ze lmú lt
évtizede kbenje lentõ sen me g válto zott.An tonS chind lin ge gé sz mono gr á
fiáts zen-
teltab i
rod alm ig yûlés17 .s zá z adkö zep iá t alaku lás ának,é
16
sK a
rlO tm arvon
Aretini sh an gsúlyo ztaag yûlé spo li
tikaié rté kétave sztfá
liaibé keé san apó leon i
hábo rú kkö ztiidõ sza kb an.S ze rin tekü lönö senak isé skö zepe sfejede lem sé ge k
sz ám áravo ltfon tosag yûlés mû ködé se, me rtí gyb i ztosí
th att ákjo gai katan ag yo k
politik a
ié sk aton ain yom ásae l
len .Sõ tave s ztfál
i a
ibé keé rtelmébenac sás zára
b
irod a
lm ig yûlé sné lkülnemi sko rm án yo zh a
tt am a gátab irod alm at.E zm agy ará z-
zaa z„ö rö kg yûlés”lé trejötté tis. 17
Ag yûlé ss ze repeteh á
tfe lérté kelõdö ttab irod a-
lom17 –18 .s zázaditö rténe té ve lfo g
l a
l ko zó mun ká kb an,ag yû lésenz ajlottce re-
mon i á
lis,r itu áli
sje lene te kv i zsg ál a
taa zonb anto v ább rai sk im arad t a ku tat ás
látó körébõ l.
Azeu róp a
ié skü lönö senab irod alm iá llam rendh ier archiku sé sr itu ál
i s
e
leme ire B arb ar aS tollbe rg-R ilin ge r me l
le ttM atth iasS chne ttgeri sr ámu t a
to tt.
Eze km indene kelõttahûbé rike rete kko r aú jko r
ito vábbé lé sébenje len tke zte k.
Noh aaku tat ásnemfo rdítr áju kkomo l yfi gye lme t
,ahûbé rib irtokadom án yo z á-
sán ak(B elehnun g
)s ze rtar
t ás a a ko r aú j ko rs zá z ad a
ib ani s me gm arad t
.I g az
ug yan ,ho g ye za16 .s z ázad tólm árnemab irod alm ig yûlé sentö rtén t,deaje -
len tõ sebbhûbé rib irto ko ka tto v ább rai sac s ász áradom án yo z
ta,ak isebbe ket
ped i gab irod alm iud v arit an ács. Ho gyako rtárs aki sn agyje len tõsé ge ttu lajdon í-
tot ta ka hûbé rikö telé k me gújít ásán a k,a ztjó l mu tatja, ho g yso kszorkomo ly
öss ze geke ti sh ajlandó a kvo lta ká ldo znir á
.Arend s zerena ze lsõkomo lyrepedé -
se kc sa kV II.(W ittelsb a ch)K áro l yrö vidc sás zárs ág aide jén(1742–1745 )je len t-
ke zte k,am i ko rB randenbu r gpé ld á
j átkö ve tveatöbb ifejede lemi sso rra me gt a-
gad t a ac s ás zártóla hûbé rifü g géste stik ifeje zé sét,v ag yisaté rdh a
jtá st
.E zt
kö ve tõen–te rmé szete sennemu to lsóso rb anafe l v
il ágosod ásh atásá ra–ahûbé -
ris zem léle troh amo sanve s ztettje len tõsé gébõ l.18

Mag átab irod alomho zt a rto zásti sc s akce remon iál

i skü lsõsé ge kkellehe-
tettk ifeje zn i. Ako r
t árs aki sa ztte kin tetté k, deatö rténé sze ki sa z
tte k
in tik
birod almirendne k
,a ki me gjelen t( késõbbkép v
ise l
te tte m ag á
t)ab i rod alm ig yû-
lé sen ,o ttako rs zilárdh ier arch i kusrend sze rében me gh a
t áro zo t
the lyeé ss z av a
-
zat avo lt(e g yénilegv a gyc sopo r to san).Teh átab irod alompo l
itik a
is zerep lõine k
a
l ko tm ányjo g
il étev alój áb annemvo ltm á s
,m ints zimbo liku sc s e
l ek vés.19
Ezé rt

16AntonS chindling: DieAn fängede sImme rw ährendenRe ichs

tagszuRe gensbu rg
.Z abern
,M ainz,1991
(VI EG Abteilungfü r Univer
salgeschichte143 .)
.
17Kar
lO tma rvon A re
tin: DasA lte Reich1648–1806 . Bd.1 .Klet
t-Co t
t a
,S tuttga
rt,1993.130–134 .
18Ma
t thia
sS chn et
tger: R ang, Ze remoniell
, Lehn sys
teme . Hiera
rchische E lemen teim europ ä
ischen
St
a atensy
stemde rFrühen Neu zei
t.In:D iefrühneu ze
it
liche Monar ch
ieundih rErbe.Fes
ts chr
if
tfü r
He
in z Duchh ard
tzum60 . Gebu r
ts
t ag
.H r
s g
.v.Ron a
ld G.A sch–
Joh annesA rndt–Matth
iasSchnettger
.
Waxm ann, Mün steretc.2003 .179–195 .
19Barb a
raS to l
lb e
r g
-Ri
l
in g
er: D ie ze remon iel
le In s
zenierung des Re iches, ode r: W asleiste
t de r
ku
ltu ra
li
st
is cheAn satzfürdieRe ichsver
f a
ssungsgeschi
chte?In:ImperiumRom anumi.m .233–246 .

178 V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
.
APO
LIT
IKAKU
LTÚRTÖRT
ÉNET
E

ér
té ke
lõdikfe laku ltúrtö rténeti me g
kö zel
ítéskép v
ise lõis zemébenace remon i á-
li
skon f
lik
tuso k,ar angvit ákké rdé seis.M ígáltaláb anab irod almipo l
itikace re-
moniál
is me gnyi
l vánulás aith áttérbes zorít
jaaku t a
tás,add i gapo li
tika
ié st ársa-
da
lm i po z
íció kö rüliv it ákatk ifejezetten z a
varótén ye zõne kv agyle gfel
jebb
nevetségesjelene tekso k aságán a kte k
in t
i.Ped igfõ kén tab irod a
lmig yûléske z-
deténle zaj
lott he vesr an gv
itá kram árré gebbeni sfe lfig yelte k
,e zeka zonb an
nemk aptakkomo lyte retav izs gálatokb an.K a
rlO tm arvonA retinem lí
tett mû ve
példáule gyál
t a
lánnemfo glalko zikve lük,deAn tonS chind lin gs z
inténh ivatko-
zott mun ká
j ábani sc sa képpene lõbu kkan.As zerzõu gy anfe lhívjaráaf igyel-
met,m intako raú jkoriu r a
lm ile gi
tim ációe gy
ikfon to se lemé re,de mé giscsa k
néhán ysorts zentelaké rdé sne k.20 Ako rtár
sirod a
lomb ana zonb ankü löntudo-
mány ágfoglalkozo t
tatém áva
l ,anéme tku ta
tásb ane gyrefon tosabbs zerepe t
kapób irodalm ipub lic
isz t
i ka(R e
i chspub l
izis
tik
)17–18 .s záz adite rmésétv izsgá
l-
vaB a
rb a
raS tollberg-Rilin gertöbb m intne gy
veno ly anjo gtörténeti mun kátt a-
lá
lt,ame lyaju sp ra e
c ed entia etém ájátdo l
goztafe l
.21
Atö rténe tikutatásna kte-
hát nemke llm ásttenn ie,m in tkomo lyanvenn iako rt ársaké rde k
lõdé séta
rang v
itákiránt,íg ykö ze lebbju tn aako r
aú jkoripo lit
i k a
ié s„ a
lkotm ányo s”be -
rende zkedésjobb me gé rtéséhe z
.

A„hag
yomán yo
s pol
itika
történe
t”ti
ltakozása
–a po
li
tikakul
túr
történet
i megköze
lítésénekkr
it
iká
ja

Aném ettörténet
írásb anl e
zaj
lottp er
formativeturnt e
rm é
szetesennem csakelism e-
rõ
,h anemb ír
álóh ango ka
tisg er
j e
s z
tet
t.And reasRödd erThom asM ergelm árh i-
va
tkozotttanulm án yá
r av á
laszu
lfo galmaztam e
gk éte
lyeit„Klióújruh áj
áról
”.22
Ér-
ve
lésen y
itányak éntaku l
túr
történet
im egközel
íté
sp remisszá
i mö géteszkérdõje
l et:
sz
erint
ee g y
részttúlzottanko ra
im égan em ze
tál
lamik eretekfelbomlásá
rólb eszél-
n
i,d ea zta– B arb a
raS tol
lb e
rg-Ri
linger
tõls zá
rm azó–á l
lí
tástisk é
tségbevon j a,
me
lyah agyom ányosku lturá
li
sé rtékekrelat
ivi
tásáthangsúlyozza.Sto
llberg
-Ri
ling er
ug
yanise gyi
kp ro g
r am adónaks zánttanulm ányábanú gyfo ga
lm azot
t,ho gyafi atal
tö
rténésznem zed éks zám áraak e
resz
tén ykulturá
lish agyom ánym a
jdnem o ly an
idegen
,m inta zafrikaitörzs
iku l
túr á
kh iedelem v
il
ága.
23
Rödd e
rem elle
ttált
aláb an
tú
lzásnakt a
rt
jaa m ind ennap
ié letfrusz
trác
ióinakatö r
tén et
írás
rav e
tít
ését
,é sa ztis

20Schind
ling,A .:i.m .236 .
21Barbar
aS to
llberg-R
il
inge
r: Ze remoniel
la ls po
lit
isches Verfahren.R an
gordnung und R angs
tre
itals
St
ru k
turme r
km a
le desfrühneu ze
it
li
chen Reichsta
gs.In : NeueS tudienzu rfrühneuzei
tl
ichen Rech
ts-
geschi
chte.H rsg.v.JohannesKun i
sch. Duncker & Humb lot
,Be rl
in,1997 .(ZHFBe ihef
t19.)103.
:49 .
jegyz.
22Andreas Rödd er: Kl
ios neue Kle
ider. Theor
iedeb a
tten um e ine Kultur
geschich
te der Pol
it
ikin der
Moderne.H istor
ische Ze
itschr
if
t283 .(2006 )657–688 .
23Barbar
aS to
llberg-R
il
inge
r: W as he
ißt Kultur
geschichte des Poli
tischen?E in
lei
tung.In: W as he
ißt
Kul
turgeschichtedesPoli
tischen?Hrsg.v
.B arbaraStol
lberg-R
il
in ge
r. Dun cke
r& Humb lo
t,Ber
lin
,2005.
(ZH F Beiheft35 .
)13 .

V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
. 179
 FORGÓ ANDRÁ
S

k
ifo gásolj a
,ho g ye za m e gkö zel
ítésatö r
tén e
tírásto ly anpo s ztmod ern,r adik ális
,
p
lu rál
isé l etszem lé
l etb ev iszi, am e
l y ann yi
r atá volá ll atö rt énelem m egs zo ko t
t
b
io grafiku sé sism e
r et e
lm él et
im egkö zel
ít ésûs zem léletétõl
,ho g yas z akm am e gért-
hetõs égén ekh atáránt án co l.A zelm é
l etkö zér
thetõ ség év e
lk ap csol a
tb ankü lönö s en
komo lyk ritik á
tfo ga
lm azm eg:s z
ámonk ér
im ind en ek e
lõ t
to ly anfo g a
lm akt isztá z á
-
sáté sp r ecizitás át
,m in t po litika,állam ,s z
imbó lums tb.E k
l ekt
i kusn akt art
j ato vább á
aze lm él et
is zerzõ kh i vat ko zását,r áad ásul,m eg
ítélés esz er
in t
,b i zon yoss z erzõ k„ ex
cath edra ”b esz élne k
,ah ely ett
,ho g yé rv eiketütkö ztetn ék.M árk ifej ezetten M erg e
l
írásárah iv atko zvak ifo g ásolja,ho gyak ritikaaláv et
t„h agyom án yos”po li
ti katö rté
-
net
im eg kö z e
lítésté rv rend s zer énektú l értékelésével,v alam into l yank la s
sziku ss zer-
zõks z
t ereo tipid ézé sé velp rób álj
ad i
s zkr edi
t á
lni
,m intL eopo ldvonR anke.M inth a
aza zó tae lteltidõb enn ems zület
t ekvo ln aem l
ít ésreé rd em ese redm ény ekah a
-
gyom án yo sn akt ek
in th etõpo lit
i ka
tö r
t én etben. Al egfon tosabbk r
itikaie lema zon -
banaku ltúrtö rténetim egkö z e
lítésn eka zah ián yossá ga,ho gya„m iért”h ely etta
„ho gyan ”t ípu súk érd ése kett esz
iv i zsgál a
tán akkö zéppon tj
áb a
,m el
lõ zv ee zz ela
történ etírásn a ka zta zá lt a
l áno sane lfo gado ttfelad atát
,ho g ya ze sem ény ekkö zö t
ti
okságiö ss zefü gg é
s ek ett á r
j af el.
Rödde ri selfo gad jaa zonb an,ho gyapo litikaku ltúrtö r
téne teo ly anké r-
dése krev i
l ágítr á,ame l ye kfon tosa kav i z
sg á
latso rán :a lkotm án yform ák,d isku r-
zuso k,n ye lve k,rep re zen t áció,s zimbó lumo k,ge s z
tu so k
.E za zonb annemte lje-
sen ú j do lo g, de a k l asszi kustö rténe ttudom án yv a
lób an nemfo gl a
l ko zo t
t
szisztem ati kus ana zembe ric sele kede te kkon stru álté sd i
s zku rzívtu lajdon s ág á
-
val( kolle ktívt ap a
s zt a
l at,kép zettársítás,é rtelme zé s
ikon f
liktu so k
,ako raú j ko r
-
banvé lhe tõenn ag yobbs zerepe tj átszo ttrep rezen tá c
ió ,ritu álé,s zimbo l
i ku sa k-
tuso ks tb .). Aku ltu r á
lis po litikaszem léleta zonb an Rödde r me gítéléses ze r
in t
nemfo gl a
l ko zika„ kemén ytém á k”kommun ikatívkon stru k c
ióntú l
is zin tjé vel:
tem at
i ku st artalm a k kal,kon kré tcse lek vése kke
l,adön tése k me gho zata
l áv al,kü -
lönö senag a zd a
s ágpo l
iti kav a g
yakö zi gazgatáste rén .Ak l assziku sé sku ltu r á
lis
poli
ti katö rténe te lté rõje len tés sz
inte kendo lgozik,í gykü lönbö zõ m a gyar ázók a-
pacitáss a
lrende lke zi k
. Deaké ts zintkö zöttv ank ap csolaté sá tjár ás
.S ze rin te
ezzelke llenefo glalko zni.24
Mé gin kábbe xp l
i ci
t módont ilta kozikaku ltúrtörténe ti me gkö zelí
té sk i zá-
rólago ssá g ae l
len H an s-Ch ristofK r ausé sThom a sN ic k
l asabb anabe veze tõt anu l
-
mán yb an,ame lye gy,a„h a gyom án yos ”po lit
ikatö r
téne tvéde lmébenrende ze tt
konfe ren ci at anu lm án ykö tetébenl átottn ap v
ilágot.25
As ze r
ke s z
tõp á
ro sapo l
iti ka
o
ly anfo g alm a me llet tkö tele zie lm a gát,ame lyke vésbéas zimbó lumo kr akon-
centr á
l,in k ábbadön tése ke tá ll
ít
j aakö zéppon tb a.Fon tosn akt a
rtja,ho gyah ata-
lomé sa zu ra
lomké rdé sei smé tatö rténe lemkö zpon tik ihí vásáv áv á
ljon , me r
t
ezektõ lnemlehe tt artó s ane lté rniané l kül,ho gyapo l
itikat árg yátóle lneté rnén k
.
Hapo li
ti káró lv ans zó ,a k koron toló giaié san t
ropo ló giai me gh a
t áro záso kke rü l-
nekképbe .Ano rm á ké sp raktikák,v a
l am intakü lönbö zõv ilá g-é sembe rs zem lé-

24Rödder
, A.:i
.m .686.
25Hans
-Chr
isto
fKrau
s–Thoma
sNi
ckl
as:E
inle
itun
g.In
: Ge
sch
ich
tede
rPo
l
iti
ki.m
.1–12
.

180 V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
.
APO
LIT
IKAKU
LTÚRTÖRT
ÉNET
E

lete kkö zöttm indentö rténész me gtalálhatj

aa m agapo zíc
ió já
t.Éppene zé r
tér vel
-
ne k a po l
itikatö rténet me gkö ze
lítéséne kp luralitása me l
lett
,tú la ze lméleti
summ ázáso kon é sn agy s
zab ásúan beh aran gozo tt „p aradigm avá
ltásokon ”v agy
„fordulato kon( tu rns
)”,ame lye kneka zave s zélyü k,ho g yskol a
szt
ikusbe szûkülés-
selv agye g yold a
lúv i
takén yszerrelk apcsolódn akö ssze.As zerkesz
tõ kh i
tetteszne k
azon me gg yõzõdé sü k me l
let
t,ho gyaré g
ié sa zú ju t a
ke gyarántatö rténettudo -
mán yi me g
isme ré scéljáho zve zetne k
,h aku tatóikomo lyság g
alés me todik a
ip re-
c
í z
ió valvé gzika zok a
t.A z„újpo l
itikatör
téne t”v ag ya„po l
it
ikaku l
tú r
történe te”
meg közelí
té sjo go sság á
tõ ksemv itatják,de me gítélésüks zer
intkrit
i kusna kke l
l
lennün k,h ave lea„h agyom ányos”v a gy„ konven cionális”po l
it
ikatörténetetá ll
ít
-
jákl áth a
tó anle kics
in y
lõens zembe . Nemlebe c sülendõas z
imbólumo ké sakép -
zettárs
ításo kje len tõségeapo li
tikáb an
,deaku ltur á
lis me gközel
ítése g ypon ton
nemve zete redmén yre,ne vezetesenah ata
lomké rdé sében .A zál
lamé sa zinté z-
mén yekkon stru kció k
.Ah ata
lomé sa mö götteállóe rõsz aka zonbannemr agad-
ható me gki záról agosanku ltúr a
tudom án y
i me g
kö ze l
ítéssel
.Le ga
lábbisedd i gnem
s
i kerültin te g
r á
ln iaku ltúrtörténet„ interdis zc
iplín ájába”.„Add igp edig,am í ga
»polit
ik aku ltúrtö rténetén ek«n ems ikerüle gy
,a»h agyom ányos« poli
tikatört
én et
szám á
raThu küd id é
szó t aálta
l ánosane lfogado t
tkö zpontik a
tegór
iáta mod e
ll
j ébe
inte g
r á
lni,m ind ent r
ium fal
izmu sko rainaktûn i k”26
–fo galm azzák me gkemén y
szav akk a
lh a
t á
ro zot
tá l
lá spontjukatas zerzõ k.

A po
li
tika
iku
ltú
ratö
rténe
te

AzAnd re asRödde r
,v a
laminta H ans-Ch r
istofK rausé sThom a
sN ick
l asszer zõp á
-
rosá l
talfe l
vetettk r
it
ikai megjegyzé sekkö zöt
ts zámo s me g
fontolandó tt a
lálni.A
közérthetõ me gfo g
alm a
zásé sav i
l ágosé r velésált a
lánosane lfogadh atóe lvárásai
me
lletta„po l
it
ik aku l
túr
tör
téne te”v agya z„ú jpo lit
ikatö
rténe t”kizárólagos ságra
va
lótö re kvésev alóbannehe zeni g azolh a
tó .B arb ar
aS to
llber g
-Ril
inge rú gyfo g a
l-
maz, ho gy„m indentö r
ténelemku ltúrtörténe t
,i l
letvea k kénttem at
izálható ”.27

Rödde rs zer
inta zi lle
tveszóc skánn a gyh angsúlyv an.K iegészí
teniv agyk izárni
akar
j aa zúj me gközel
ítésarégit?28
De U te D anie
lé sAchimL andweh risakü lön-
bözõ me gköze
lítésekh a
rcoss zembe áll
ításae llenfo gla
lállást
:„ atudom ánys zü k-
ségszerûenve szíté r
tékébõ
l,h akü zdõ spo r
t kénté rte
lme z
i k”–í rj
au tóbb i
,29
elõbb i
pedig mé ge gyértelmûbbenfo ga
lm az, me rts zer
inteaku l
tú rtör
ténetnemv alam i
harc
iö ltö zék, ame l
lye
l ar ingbes z á
llun k, ho gym ás me gköze
lítéseketle gyõz-
zünk.30
Thom asN ickla
se gym ás
ik,s zinténapo l
itikaku l
túrtörténeti me gközelíté-
sétkrit
iz á
lóírásáb an mégn yom até kosabb anh ív
j afelafig ye
lme ta r
r a,ho gya zú j

26Kraus
,H .-Ch.–Ni
ckla
s,Th.:i.m .4
.
27Stol
lberg
-Ri
linge
r,B.:Einle
itun
gi.m.11
.
28Rödd e
l,A.:i .m.657 .
29Landw ehr
,A .:Diskur
si.m .79.
30Danie
l,U .: Kompendiumi .m .15
.

V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
. 181
 FORGÓ ANDRÁ
S

e
lmé letfe lv á
llalt anabb a
,a zAnn a
les -
isko l
ate rem tetteh agyom ányb ai lles zked i k
,
ame lyk üzde lme tk í
vánfo l y
t atniatö rténe lemh agyom ányo s me g kö zelíté seie l-
len.31
Thom as Me r ge
lm áridé ze tth asonlataa mú l tvizs gálatá ról,ame lyne ks zerin-
tea zAm a zon a s men t
itö rzse k me gfigyeléséhe zke l
lh ason l
ít an ia,s zinténve tfe l
kételye ket.H is zenaje lené sa mú ltpo l
itikájakö zötta k aratl anu liss zámo sk ap-
csolód á
sipon to tt a
l á
lun k
,aké sõbb iko ro kpo li
ti káján ak me gé rté sébenped igk ife-
jeze t
tenfon to ss ze repetj á
ts z
i kk ia
la kulásán aktö rténe te.Vé gü lake resztén yku ltu-
rál
ish agyom án yé sa za fr
i kaitö rzsiku ltúrá kh iede lem világ án aki sme retekö zö t
t
húzo ttp árhu zamb izonyo sannemc s akAnd reasRödde rs zám ár atûn i ke rõ ltete tt-
nek. De mé ge l gondo lko ztatóbba zaké tely,v ajontú lsúl ybake rülhe t-eaho g y an
kérdé seam i
té sam iértte ls zembenatö rténe tiku tatásb an .32

Másré szta zonb ana po li

tika ku ltúrtörténe ti me gkö zelítésé velv alób an
o
l yanké rdé se krek aph a
tun kv álaszt,ame lye ket„h a gyom án yo s ”m a gy ará z ato k-
kale gyszerûennemtudun k me gold ani.Aké rdé stkö rü ljár vaB irgitEm ichh í vta
felaf igyelme ta rr a,ho gyaku ltúr
tö rténe t
i me gkö zelíté sne knem csa kace remó -
niákr a
,m íto szo kraé ss z
imbó lumo krake llfi gyelnie,h anemapo l
itik am inden-
napj airais.V ag yisapo l
iti
k aiku l
túr av izsgálatár a.B irgitEm i che lveti Me rge le z
irán yúne gatívé rtelme zését:s zer
in teapo lit
ik aiku ltú ránv alób annemno rm a-
rend s zertke llé rtenün k
,v a gyisnemlé te zik„jó ”v agy„ ro ssz ”po lit
i kaiku ltú ra,de
aznemi sc s akd ís zí
tõeleme tjelen t,ame lyetkü lönlehe tnev ál asztan ia„ v aló sá-
gos” po l
itik ától. Afo g a
lom me gh a
t ároz á
s áho zB irgitEm ich Ch ristianFenne r
t
hív
j ase g
ítsé gü l
,a kipo lit
ik aiku l
túr ána zokn aka zíro tté sí r at
l ankódo kn a ka z
össze sségété rti,ame lyat ársad a
lomt ag
j a
is z ám áras z ab á
l yo z zaapo lit
i kaic se -
lek vést.Ilyené rte lembenteh átm indent ársad a
lomrende l ke zikpo lit
i k a
iku l
tú rá-
val
,h iszenv alam ilyen módon mû veli( coler e
)apo l
itik át.33
Bir gitEm ichkon kré t
történe lm ipé ld áti sho záll áspon t
j án aka látám a sztásár a:aP áp aiÁ l
lamn a ka zta
töre kvé sét,ho gya16 .s zá zadvé génFe rraráté sBo lo gn á
tin te grálja.Atö re kvés
Bolo gn ae se tébenso kk a
lnehe zebbne kb izon yu lt
,m in tFe rr ar áéb an,e ztped ig
Bi
r g
itEm i chs zerin tah asonlóin tézmén yrend szeré sg a zd asá gikö rn ye zet me lle tt
nemlehe tm áss alm ag
y arázni,m intho gyabo lo gn a
irepub li k ánu sh ag yom án yo-
katso kk a
lnehe zebbvo ltaP áp a
iÁ llamé rde kébenbe fo ly áso lni,m in tafe rr ar a
i
udv ari ku ltúr át.34 V a
gye g ym ásik
,ide kívánko zó eu róp ai pé ldát em lí
t ve :a z
1647 -benaho ll andE gyesü ltT ar
tom án yo kbana kkred it á
ltf r an c
i akö vet, Abe l
Servienké tsé gbee se t
tle vele kke lbomb ázta me gb ízóit,a r
r ap an asz kod va,ho gy
képte lenk iig azodn iafü ggetlen Ho lland iadön tésho z atalirend szerében . Nem
tudj a,m iko ré sk ihe zfo rduljon ,é snemé rt
i,m iértt arto lyanso káiga(h arm in c
-
éves)h ábo rús zempon tjábó lku lcs
fon to sságú dön té se k me gho zat a
la.R á ad á sul

31Thom a
sN iklas: Macht – Pol
it
ik– D iskur
s. Mögl
ichke
iten und Grenzen e
iner Po
li
ti
schen Kul
tur
-
ges
chichte
.A rchi
vfür Kul
turgeschi
chte28.(2004)1–25 .
32Rödder
, A.:i .m.686 .
33Chr
is
tianFenn e
r:Poli
tis
cheKu l
tur.In: Wör
terbuchSta
atundPo li
tik
.H r
sg.Die
ter Noh
len
.P ipe
r -
, Mün
4
chen,1996.565 .
34B
irg
it Emich: Frühneuze
it
liche Staa
tsbi
ldung und pol
it
ische Ku
ltur
. Fürdie Vera
ll
täg
lichun
ge ine
s
Konzept
s.In: W asheiß
t Kultu
rgeschi
chtei.m .191–205.

182 V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
.
APO
LIT
IKAKU
LTÚRTÖRT
ÉNET
E

nag yonb izalm at

lanvo ltvendé gl átóiv a
ls zemben ,am inemc sod a:af ran c
i aab-
szolút mon ar chiábólé r kezõd ip lom ataé rthe te tlenne k,sõ tg y anúsn aktal á
lt aa
közt á
r s asá g
iin tézmén yrend szer mû ködé sé t.35
Mie z,h anemaké tkü lönbö zõ
pol
itik aiku ltúr afeloldh atat
l ann a kl á
ts zóe llen té te?
Wo l
fg an gR e
inh ardi sF enn erd ef
iníciój áth asználjaapo li
tik a
iku ltúrafo gal-
mán akm egh atározásár a,é s õi sfon to sna kt ar
tj aann akt anulm ányo z ásá
t.E zz e
l
összefü g gésb enh angsú lyo zza,ho gya zeu róp aiku ltúrak iter
j ed éseé vszázado kon
keresztü lal at
inn yelvé sal at
ink e
res z
tén ys ége lterjed ésit erületév e
le set
te gyb e
,
ezértapo lit
i kaiku l
túr at anulm án yo zásaso k áign emv á
l aszth a
tóe lan yu gat
ie g yh áz
történ et étõl.N ems zer en csést eh át–t ehetjü kho zzáR einh a
rdé rvelé séh e
z– ,h aa
koraú j kortku tatótö rtén é s
zs z ám árao lyanid e genak eres z
t én yku ltur á
li
sh ag yo-
mán y,m in ta za f
rika
itö rzs ekh ied e
l em vi
lág a.R einh ards zer
intapo litikaikultú rát
végsõso ronapo li
tikaig yakorlats zü l
tem e
g,h at eh á
te zta k ar
ju km egism e
rni,a k kor
azeu róp a
i akpo l
it
ikaig y akorlatátk el
ls zemü gyrev ennün k
,ah e
l yet
t,ho gye lm él et
i
v
itá katfo lytatn ánkas zimbó lumo ks z e
rep érõ l,é so tti ss z
imbó lumo tk e
resn én k
,
ahola z
tn eh ézl enn ek imu t a
tn i( „pip eissom etim es on l ya p ipe ”–id ézi Bob
Scr
ibn ert).E közb enp ed ign ems zab ade l
f el ed ke znün ka rról
,ho gye za zeu róp a
i
pol
itik a
iku ltú rasoh an emv egyt
i sztafo rm áb an ,h anemah ely
ig yakorl a
to kbanl éte-
z
i k
.„Av a
lós ágb anal a
tinEu róp atö rtén e
téb enn em csakpo lit
ik a
ie s
zm éké sa ze g y
-
ház,a mon ar chia,valam intar end is éginté zm én y
iv ar
i ációján aktöm kelegévelt al á
l-
kozun k,h an emg yako rlatipo lit
i kaim agat
a rtásfo rm á kv ariá c
ióivali s,am e
lyekn em
uto
lsó so rb ane zekneka ze szm ékn eké sin tézm én y ekn ekav álto za
to sal kalm azásáb an
art
ikul álódn ak.”E rrep éld a kéntV .K á
rolyna ka z1548 .é viau gsbu rgib irod a
lm ig yû-
lésu t ánipo li
tik á
játho zz af e
l,am i kors zi
sztem a
ti kusank iszo r
ítottaac éh ekk ép vise-
lõi
tav árosit an ác
so kbó l,h elyü kb ep atríc
iu so katü l
tetv e.E ztan ém ettö rténetírásá l-
taláb anv a
lláspo l
itika
io ko kkalm agyar ázz
a,p edi gú gyi st e k
inth etõ,m intaK áro l
y
több io r szág áb an m árm eglévõg ya kor
l a
tna kan ém ett erü letekretö rténõ ,ah elyiv i
-
szon yo kn akm eg
fele
lõ en módo sí
to ttá tül
tet ése.36

Apo litikatörténe tku ltú rtörténe t

i me g kö zelí
té seteh át–ö ssze gezhe tjü k
viz
s gálód ásun ke redmén yeit–a po litikatö rténe téne kú j bel át
ás airave zethe t
bennün ke t. Nemke llm indentö r
téne lme tku ltúrtö rténe tkén to l vasn i
,é sa rra
sincss zü ksé g,ho gya„h agyom án yos”po liti katö rténe tetfe lv á
lts aaz„ú j”po litik a
-
történe t. Apo li
tikára,kü lönö senapo li
ti kain té zmén yeirevon a
t ko zóké rdé sek
jóré szé tnehé zlennek izáról aga zimén tfe l soroltku l
tú r
tö rténe t
ie szkö zö k ke
l
meg vála szoln i.E gyértelmûbbenfo g a
lm azva:B arb araS tol
lbe r g
-R il
in ge rizgalm as
eredmén yeianéme trend ipo liti kas zimbo liku ste rei rõlé skommun ikációj áról
nemvé letlenü la zut áns züle t
te k me g,ho gya ze lõttej árótö rténé sz gener áció k

35M
i chaelRohrs chneider: D iebe argwöhn teRepub l
ik.Diepoli
tis
cheKulturderVerein
igten Niederl
ande
in den Ge s and t
schaf
tsberichten de sfranzös
ischen Gesandten Abe
lSe rv
ien(1647).In :D ip
lom atie
,
Med i
en ,Rezeption.Ausd ered itorischenA rbe
itand enA c
taP ac
isW es
tphal
icae
.H r
sg.v
.M a
ria
-El
isabeth
Brune r
t–M a
xim ili
an L anzinner.A schendorf
f, Mün s
ter, 2010.(Schr
if
tenre
ihe der Ve re
inigung zu r
Erforschungde r Neueren Ge s chichte32 .)183–209 .
36WolfgangR e
inh ard: W asi s
teu rop ä
ischepolit
ischeKultur
?Ve rsu
chzu rBegründunge inerpoli
tis
chen
H
i sto
rischen An thropo
logie. Ge s chichteund Ge sel
lscha
ft27.(2001)593–616 .

V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
. 183
 FORGÓ ANDRÁ
S

fel
tárt
ákab i
rodalmigyû
lésin
tézményéne k mû
ködésé
t.Apol
it
ikaku
ltúr
tör
téne
-
ti megköze
lí
téséve
lazonbana„m i
t”ésa„m ié
rt”m
el
let
t a„hogy
an”ishangsú
-
lyosabbanbekerülakuta
tásl
átókö
rébe.
37

Egy példaako ra ú
jkor
i mag ya
rrendi po
li
tikakul
túrtö
rténet
i
megközel
íté
séneklehetõségé
re:a z1712
.é vidié
taé sforrása
i

Az1712 .é vid iétat á

l c ánk ín á
lj aaku ltúrtö r
téne ti me g kö zelíté silehe tõ sége ka lkal-
mazását:e zvo ltas zatm ár
ikomp rom i sszumu t ánie lsõrend ig yûlé s,aho la ze gy
évvelko r ább i„bé ke feltétele ket ”ag ya korlatb aá tül
te tté k,r áad ásuli ttke rü l
tso r
I.Józse fh irtelenh alál am i a
ttö c cse,I II.K á
rol yko ron á zá sár ai s.Ad iét a me gn y
it á
-
sakoré sako ron ázás ko relh an g zóbe széde k
,v al amin tace remon i á
li sa k
tu so kbõ -
velkedne ka zud varé sarende kú ja l apo krahe l yezette g yü ttmû ködé séne kh an g-
súlyoz ásáb an.E gyútt ala z 1712 .é vid iétaa z 1708 é s 1715 kö zöttz a
jlott
országg yûlé se gy
ikü lé ssza kai svo lt,aho latö rö kk iûzé seu tán iú jpo lit
ikai,t á
rs a-
dalmié sg a zd a
ságihe l y
ze tbenarende khe ve spo z
í c
ióh arco k atv ívta kré giv ag y
ú
jonn ans zerzetth a
t almu kb izto sításaé rde kébené sann akg ya ko rlat
ik ifejezé -
séért
.Kü lönö senig aze zak atoliku sk lé rusra,h iszena ze gyh ázirends zám á
r ako -
moly me gerõ södé stho zottak atolicizmu s18 .s z áz ade lejité rn ye rése . Akö
38
vetke -
zõkben mé gseme lsõso rb ane ze kke laké rdése k ke lkív áno kfo glalko zni,h anema zt
szeretnémbemu tatni,ho g ym i
l yense gítségetn yújtaku ltú rtörténe ti me g közelítés
a
l ka
lm az ás aad iétáró lfennm ar ad tfo rr ásoké rte lme zé sében .
Ako raú jkorio rszágg yûlé se kte vé ken ysé gétv izs gálóku t atá sake zde tektõ l
fogvafe li sme rte,ho g yatö rvén y c
i k ke ké sa za zo ke lõ ké szíté sérevon atkozódo ku-
mentumo k( va g
yisa zo r
sz ágg yûlé sia ktá k) me llettk ieme ltfon tos sá gúan arratív
forráso k,a za za zo rsz ágg yûlésin apló ká t
te k
in té se,h is zenadön tésho zat a
lról,a z
egyesá llá spon tokk ifo rm álód á sáró le zafo rrásc sopo rtadt ájé ko ztat ást.Ako rsz ak-
bans zo k ássáv á
lt,ho gy„h i vatalo s”n ap lóké szüljöna zo rsz ág gyû lé s
,pon to sabb an
aza l
só táb lat árg
y a
l á
s airól, me l yetaré sztvevõ kd i k
tatú r a,v ag yiskö zösd iktáláso k
a
l ka
lm áv ali sme rhette k me g.Eme l
le t
ta zonb ans zámo skö ve tké szítet
tm agán -
naplóti s, me lybes aj á
tfe l
je gy zé seit
, me gf
i gye léseitrö gzíte t
te . Nem me glepõ ,
hogye ze kso kszorn a g ymé rté kbene ltérne ka za lsó tábl a„h i v atalo s”á ll á
spon tjától,
valamin ts zámo soly ane semén yti s me gö rökítene k,ame lye knemlennéne k me g-
isme rhe tõ ka zelõbb ifo rr ás
típu sbó l.
A z1712 .é vio rs
z ágg yûlé siü lé ssz akna ka zonb ana m a
in api gnemi sme r-
jüka„h iv atalos”n ap lóját.V ag ynemi ské szülti lyendo kumen tum ,v a gynem m a
-
radtfenn .Ebbena ze setbenfe lé rté kelõd ika m ag ánn ap ló ks ze repe .E zekkela zon -

37 H
asonlóeredmén yreju
tot
tS z
i
jártóIs
tváni sadolgozatome lejénhiva
tkozotttanulmányában:azintéz-
mény
-,társadalom-éskul
túr
tör
téneti megköze
lí
tése gyüt
tesenve ze
theta18 .század
irendipoli
tikajobb
megé
rtéséhez.S zi
jár
tóI.: A„konfes
szionál
isrendiségtõ
l”i.m .58–59.
38Akérdésré s
zlete
selemzésé
te gyh amarosan meg
jelenõk iadványbanvégezteme l(Egy mo
r v
as zer
zetes
apo zsony
id iétán
. Ada
lékoka z1708–1715 .é v
io r
sz á
ggyûléstör
ténetéhez)
.

184 V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
.
APO
LIT
IKAKU
LTÚRTÖRT
ÉNET
E

bankomo lyb ajv an :t artalmu kn ag yone l

térõ.Enne kle glátván yo sabbje le,ho gy
néh aa zü lé sn apo kd átum as in csfedé sbene gym á ssal
,h aa zonb ane zenaté ren
többé -ke vé sbéö sszh an goti slehe tte rem teni
,a ze g yesü lé snapo kont árg yal
tü gyek
akko ri sn ag yong ya krane lté rne ke gym ás
tól. 39
A zö ss ze vis
sza ságo tv alame l yest
t
is ztá zzae gy,a zo rszá gg yûlé siku tat áss zám á
r aedd igi sme re t
lenn apló, me lyete g
y
c
is zter c
is zerze tes, He rm annEn gelbe r
tké szí
te tt me gbí zój a,ap ásztóiap á
tic íme t
isv iselõ ,e zé rta m ag yarrend iségt agjaikö zéfe l vettve leh rádic iszterciap á
ts zá
-
mára,40 h is zenbe sz ámo lój aa z1712 .é viülé se kk rono ló giájá
tte kin tvee gyide ig
együ tth a
l ada ze gyiki sme rtn apló val,ne ve zete senaL án y
iP álgömö ria lisp án
nevea l at
tfennm arad tfe lje gy zé sek kel. Denem csa ka zé r
tnemo s z
l a
tjae ledd igi
kétel yein ket, me r
ta zü lé ss za ku tolsó,le ginkábbké rdé se shón apj áróls ze rzõjePo -
zson ybó ltö rtén tt ávo z ásam iatte g yáltalánnems zól,h anem me rta zelõ ttisso k-
szorm á ské rdé sekreö sszpon to sít
,m inta m ási kfo rr ás.B á rso k„o rszá go s”ü g yet
,
m
in tab író sá g
ié sakö zig azg atá sire formké rdé sé t
,v a gya zo rszágg yûlése le jént ár-
gyalth itlevé lkö rül
iv it ák a
tP .En gelbe rtisé r
inti,dee ze kne kso k kalk isebbje len tõ-
sége ttu lajdon ít
,m intak atoli ku se g yh áz
i a
k a
ts ze rin tele gin kábbfo gla
l ko zta
tóké r
-
dése kne k
.É si t
tsema zedd i giku tat ásbólm árjó li sme rt,ak atoliku sé sp rotest áns
köve te kkö zö tt
iv allásü g yiv itá katt ár gy a
ljarészle tesen , 41
hanema ze gyh ázirenden
belülikon fl
iktu so kat,m indene kelõtta ze gye ss ze rzete srende kkép v
iselõ ikö zött
k
i a
l a kul
tpo zí c
ióh ar co kat.Eme lletts zámo so ly ans zemé l yes me gje gyzé stisfe lje-
gye z,ame lya zo r szá gg yûlé s mû ködé sébe,arende kvé l tv a
g yv a
ló ss z ándé k aiba
adn a kbe te k
in té s
t.
Aze g ye sn ap ló kkö zöttin a gymé r
tékûe l
té ré st
,an yi
lván v a
lóté vedé se ket
lesz ám ítv a–h iszenpé ld áula za lsó táblaiülé se kidõpon tjate kin tetébenc s aka z
egyi ká ll
ít áslehe ti g az–nemi ga zántud jukm ás kénté rtelme zn i,m intho gya z
egye ss zerep lõ kteljesen m áskén té lté k me garend ig yû lésentö rtén te ket.A za lsó-
tábl airend isé gle gerõ sebbo szlop a,av árme gye ineme ssé gso ra
ikö zülv a
lógömö r
i
a
lisp án tte rmé szete sena m a gy arrende ks zám ár aku lcsfon to s
ságúre formo kso k ka
l
jobb ané rde kelték,m in ta m ag y a
rü g yekbenu g y annemj ára
tlan ,deabb anke vés
-
séé rde kelt mo r v
as zer zete st.Av allásü gyivitá kk imene te lei sé rthe tõ módonak i
-
sebb séghe zt artozóe van géli ku sneme stfogla
l ko zt attajobb an,m in tatöbb sé giv al
-
lásho z kö tõdé sb izton s ág áb an é lõ e gyházf
it. Ak léru st ag
jai kö ztic i vód áso kat
v
is zon tac i
s zter c
is ze rze tesve tteso k kalkomo l yabb an ,h i szene zrend je m agy a
r-
orsz ágijö võjes zempon tjábó lk ieme lkedõfon to ss á ggalb ír
t .
Na gyb ajbanlennén k,h aa z1712 .é vtö rténé se itk izáró la ga zem lí
te tt
mor vas ze rze tesn apló jábó li sme rnén k,de me gítélé sems ze r
inta zi sh ib alenne ,
ha–ú gymondk i
sebbfo rrásé rté ke m iatt–fig yelmenk ívü lh ag yn án kP .En gelbe rt

39Sz
i
j ár
tó M .Is
tván:A zorszá
ggyû
lésin ap
lókforrásé
rtéke–a v
a g
yatö r
téne
lem min
tkonstruk
ció.In:
Sz
i
j ár
tó M .Is
tván: Nemesitár
sadalomé s po
lit
ika.T anulmányoka 18.szá
zad
im a
gya
rrendiségrõl
.
Un
i ve
rs
itas
, Bp.,2006.242–254.
40Lá
sd38 .jegyz
.
41Lá
sd m indeneke
lõt
tZ s
il
inszk
yM ihá
l y: A m
a g
y a
ro r
s z
á g
gyûlé
sekv a
l
lásüg
yitá
rgy
alá
sai
:areform a
tiótó
l
kezdve.IV.köt.M a
gyaro
rszág
iProtest
anseg
ylet–HornyánszkyV.,Bp.
,1897(A Magya
rProtes
tánsIro-
da
lm iT ár
sasá
gk i
adványai
).

V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
. 185
 FORGÓ ANDRÁ
S

fe
ljegyzései
t.A zországospo li
tikam
ité smiér
t ké rdései
reu gyanlén yegesenke ve-
sebbv á
l as
szals zol
gál,m intL ány
iP álnapló
ja,dese g
ítann ak megérté
sében ,ho gy
am agyarrend isége gym ás
i kcsoport
jáhozt a
rtozóré sz
tvevõjeho gyané l
te me ga
d
iétahé tközn apja
it
;m ilyenké rdésekfogla
lkoztat
t ákésm i
kén tlát
taarend ig yûlés
mûködését„ alulnézetbõl”.A záltal
arö gz
íte
tt,klérusonbelülipo zí
cióh a
r cped ig
,
Barba
raS tol
lbe rg-R
il
in ge
rku ta
tásai
talapulvéve,a z„elsõrend ”szerkezetéttárják
fe
lelõttün k
.Ö sszes
ségébenteh áta morvaszerzetesfel
jegyzéseia18 .sz ázadelej
i
po
lit
ika
iku l
túr ajobb me gértéséhezjáru
lh a
tnakho zz á
.
Ako raú jkor
irend ipo l
it
ikav iz
sgála
táhozteh á
tfonto sseg
ítségetn yújta
kul
túr
történeti me gkö ze
lítés
,enne kg yakor
lat
i me gva
lós
ításához ped i
gh asznos
támpon tulszol gá
lhatnakanéme tkutatá
seredmén yeiésa„po li
tikakultúrtör
téne-
térõ
l”z aj
lottvitatanulság a
i.

ANDRÁ
SFORGÓ
TH
E CU
LTURA
LHI
STORY O
FPO
LIT
ICS
TH
EDEBAT
E OVER A“G
ERMAN”TH
EORY
ANDIT
SLESSON
S
Inthel ate ninet
ies Ge rman his
tor
iography de veloped anin teres
tin cultura
lh i
stor
ica
l
appro aches.Inspi
red b ythecu ltu
ralturn,recen tstudies on pol
it
icalhis
tor
yd iscus
stheir
subje ct with a comp letel
y new fo cus,b reaking w i
th the con cern
s and me thodso f
“con vent
ion al
”historywrit
ing.Intheearly2000 sthenewtheo ryresul
tedinase r
iousdeb a
te
amon gs
t Ge rmanh is
tor
ians, whi
chque s
tionedthev iab
il
ityofthenewtheo re
tica
lapp roa
ch.
Consideringthein crea
singimp ac
tofcultural
-hi
storic
alviewo fpolit
icsin Hungar
y,thi
sp aper
a
im stop resentthedeb atein Germanytothe Hun gari
anaud iencethroughsomecon vinc
ing
examp les.Italsoa t
temptstoapp lythere su
ltsofthed ispu
teonan18th cen tury Hungar
ian
case-study.

186 V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
.
 KOVÁC
S BÁ
LINT

LMÁNYOK
A há
lóza
telemzésalka
lmazá
sáról
atö
rténe
ttudományban

TANU
„A
zi g
azif
el
fedezõuta
zásn emabbó lá
ll
,
ho
gyújte
rül
eteketkuta
tun
k,
h
an emabbó
l,
hog
yar é
gie
kreújs
zem ek
kelnézünk
.”
(Marce
lProu
st)

Miutánat ársadalom -é sg azdas ág

tudom ányo kb ans zámo s,ah álózatok ka
lk ap-
csolatoss t
ru k
túr aa lakultki,v a
l aminta zinterne tm inden kiszemee lõttvillám se-
besség gelfej
lõdö ttk i,a„h álózat”m ástudom ányterüle
te kreis me gta
láltaabe já-
ratot.An yu ga
t-eu róp a
io r
s zágoktö rténe t
tudom án yábana„h á
lóz a
t”fo galm aa z
e
lmú lt 20é vbene gyre nép szerûbble tt.H
1
álóz a
telem zõ mód szere k( angolu l
socialne two rkan alys
i s
,néme tül: Netzwe r kforschun g)
,h á
lózatielmé lete kjöttek
létreé sfejlõdtekk iab iológiáb an,m a
tem ati
k ában,in form at
ik ában,geo ló giá-
ban,g yakorla
ti
l agm indent ár
s adalom tudom ányid iszc
iplínáb ané satö r
téne ttu-
dom án yb ani s
.2 Afo galom néh am á
r-m árann yirad ivatos, ho gye gye sn yu -
gat-európ aiszerzõ k„ Ne
two rking-Ku l
t” -ról
,ah á
ló zatkul
tu szidejérõlbe szélne k.3

Ah álózatelem zéseg yinterdiszcipl

in áris mód szer
.M ígah á
lóz a
to ka lkotá-
saé sv izu á
lis me gjeleníté
seap sz
i choló g
ia,a zinform at
i katerületéhezk apcsoló -
d
i k
, a ré gmúlth á
ló zatok re kon s
truál á
sár a a tö r
ténettudom án yh ivatott.A
történe t
tudom ányh á
lóz a
telem zésébenate rm inológiai
, mód szertani me gközelíté-
seka zonb an mé gneme léggéfe j
lettek,í gya ze gyesh álózat-mód szer
t anikon fe -

1Ezzels zemben m a gyarvon atkozásúv agym agyarulírotttörténettudom ányih á

lózatelem zéstc sakelvét-
vet alálun k
.E g
y-ké tpé ldaake vésbõ l
:K áro
l yBo z
son yi–Zsolt Ho rv
áth–ZoltánKm et
t y:ThePowe rG r
id.
The So c
i a
l Ne two rko f the Hun gar
ian E l
itein the So c
i al
is
tE raB ased on Hun tin g Habits.
Ös
te rreichische Ze itschri
ftfür Ge sch ich
tswissensch a
ften(ÖZG )
/Au st
rianJou rnalo fH is
to r
i calStudies
23.(2012 )1 .sz.186–228 .;v alamintJu lianneB randt:T ársadalm ihálózatoké sháló za
telem zé s–e gyle-
hetsé gesá tmene ta m ikro-é sm a
kro léptékkö zött
?In :M i k
rotörténelem :vívm ányo késko r
látok.A H aj-
na
lI stván Kö r–T ársadalomtö r
téne t
iE gyesület 1999.é v
im iskolcikonfe renciá
jána kelõ ad ása
i.S zerk.
Dob rossyI s
t ván.Bo rsod -AbaújZemp lén Me gyeiLe véltá
r,M isko lc
,2003 .(Rend it árs
ad alom–po l gá
ri
társad alom12 .).
2M
ik eBu rkhardt: De rh ans
ischeBe rgenh andelimSp ätmitte
l a
lter
.H andel–K au
fleu
te–Ne tzwe r ke.Böhlau,
Kö
ln –We im ar–W ien ,2009 .(Que llenund D a
rste
llungenzu rh ans
ischen Ge schi
ch te60 .)39 .
3Ann eB ai
llot:E inlei
tun g.In: Ne tzwe rke de s Wissens.D a
sIn tellek
tuel
le Be rl
inum1800 .H rsg
. Anne
Ba
illot. BWG Be rliner W is
sen s
ch a
fts, Berl
in,2011 .15 .

V
ILÁGTÖRT
ÉNET(2012
)3–4
:187–204
 KOVÁC
SBÁ
LINT

renciá kn aké skon gress zu so kn aki genn agyjelen tõsé gev an.A ze g yikle gn ag yobb
tör
téne t
-é st ársad a
lom tudom ányipo rt á
l,anéme to rsz ág
iH -SOZ -KU LT4
al apj án
azelmú lté vekbenö ssze sen m inte gy43( !)kon fe ren ci az a
j
lo t
tah áló z a
to ké sa
tör
téne t
tudom án yv iszon yáról,a ze lmú l
th áromé vbenped i gné g ykon feren ciá
t
rende zte katö rténe t
ih áló z atkutatá selmé leti
, mód s zertanih átterérõ l.5
Minde ze k
mutat
já k,ho g yújé su gy an a kkorfe jlõdõtudom án yo sp aradigm á valá llun ks zem-
ben.Ah álóz a
telmé letse gí
t ségé vel–so kszo rm atem atikai mód sze re ki gén ybe vé-
te
lé vel–o lyanú jisme re te kretehe tün ks zert
,ame lye khe zak l asszi kustö rténé sz
i
munk ávalnemfe l
tétlenü ltudn án ke ljutni.6
Ah á
ló zatelmé leté rtelme zése kor m ára k ko ra kadályb aü tkö zün k,h a
magán aka m agyar„h áló ”,illet ve„h álóz at”s zava kn a ka zide genn yelvûs za k
iro-
da
lomm alv aló me gfelelte tésébõ lindu lun kk i. Anéme tn yelvbena„Ne t z”é s
„Net zwe rk”s z avakfe je zi kk ido lgo zatun kt árgyát,ame lye kkü lönbö zne ke gy-
más
tólje lentésü kben ,u g yan ígya zan golb ana„ne t”é s„ne two r k”,i lletvea
„web ”s zói srende l kezé sreá l
l.E ze k kels zembenaf r an c
ian yel ve g ysze rûenc s ak
egys zót,a„ réseau ”-th a szn álja.7
A„h álóz a
t ”nem cs aks z aktudom án y
i,dea m indenn apié rte lembeni se l-
ter
jed t,felületesh aszn á
l at aped iga lap vetõena zembe rim agatart ása zonf ajt ájá
-
rau tal,am ikort ar
tó sin te r akció ka l a
ku ln akk iembe reké sin té zmén ye kkö zö t
t
bi
zon yo skö zösé rde klõdé sbõ lf ak adó an.8 Me gsz apo rodo tth a
s zn á
l at aa zonb an
csakke vése setbenve ze tettahho z,ho gym a gán akm intfo ga
lomn akat artalm i
magyar ázatai s me gszüle ssen .Afo galomn aka me gh atározh atat
l anje len té seé s
nempon tosankö rvon al azo ttde f
iní ciójave zetet
tod a,ho gyso kszo r me tafo riku s
ér
telembenke rüle lõ.S z ámo ss zer zõé r
telme zésétm ára zolv asó ra,v al am in ta
konte x
tu srab ízta.9
Carol aL ippe g yene senah á
ló z atm intfo galomin flá c
ió járó l
beszél, m ivel m inden kia l kalm az za,a k
ib á
rm il yen komp le xebb k ap cso l a
ti
rend szer,deso ke setbena kárc sa kké tembe rkommun ikációjátle írás átk í sérl
i

4http:/
/h so zkul
t. gesch ichte.hu-ber
lin.de/ Aho zzáférésideje:2012o k
tóbe re.
51. Wo rk shop„H isto ri
s che Netzwe rkforschung”. Köln, 2009 de cembe re;2 . Wo rkshop H is
to r
ische
Net zwer kan a
ly se.E s sen,2010 m ájusa;3 . Wo rkshop H is
toris
che Ne tzwe r
kforschun g
.Bé cs,2010no-
vembe re ;4 . Wo rk shop H i
sto
ris
che Ne tzwe r
kforschun g: VonTheo r
ieund Geo g
raphie.S aarbrüc ken,
2011 m ájus a
.
6Vö .
:Wo l
f gan gN eur ath– Lotha
rK remp el: Ge schichtswissenschaf
tund Ne t zwerkan a
lyse:Poten z
i a
leund
Beispiele. In : T r an snationa
le Ne tzwe r
ke im 20 .J ahrhunde r
t. H r
s g
. Be rthold Un fr
ied– Jürgen
Mit
t ag–M arcelv ande rL inden
.A kadem ische Ve rl
a g
an s
tal
t,Le ipzig
,2008 .
7S eb as
ti an Gießm ann : Netzeund Ne t zwerke.A rchäolo g
ieeinerKu ltu
rtechni k
.1740–1840 .T r
an scrip
t,
Bielefe
ld ,2006 .17 .
8Í
g ypé ld áulP et erS t abel: Dw ar
fsamon gG ian
ts.TheF lemish U rban Netwo rkintheL a
te MiddleA ge
s.
Gar ant
,Leu ven ,1997 .h a
szná
ljaah álózatotm int met a
forát
,a zonb an mindene lmélet
ih át
térné l kül
.
Vö.:W ill
i amJo rd an Ch ester:Theo re
tische Übe rlegungenzuden Ne tzwe rkenfran zös
ischerJudenim
Mit
te la
lter.In : Be ziehun g
snet
ze a sch kenas
ischerJuden w ährend de s M i
ttela
lter
s und de rf rühen
Neu zeit.H r sg
.Jö rg Mü l
le r
.H ahnscheBu chhandlun g
,H anno ver,2008.( Forschungenzu r Ge schichte
derJuden .B and20 .
)12 .
9Bu rkhard t
, M. :i .m .40 .

188 V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
.
A HÁ
LÓZAT
ELEMZ
ÉSA
LKA
LMAZÁ
SÁRÓ
L ATÖRT
ÉNETTUDOMÁNYBAN

meg
.10 E zazonb an mé gnema zese tünkbeni shasznála
tosk va
lita
tívésk v ant
ita-
t
ívh áló za
telem zés
!
Afentiekalapjánafo ga
lomf e
jlõdésé
tm indene ke
lõt
ttörténet
isíkon mu t a
t-
jukb e,vilá
go sandefiniál
juk
,enn eka lap
jántudjuku gyani
sas zociá
li
sstru k
túrá kbó
l
ah á
lózatokatk iemelnié smástá
rsad a
lm iszerv
ezõdése k
kelösszehason
lítani
.M ind-
ezekut ándo lgoza
tun kbankiemelün kn éhányolyanterüle
tet
,aho lan yu ga
titö r
té-
net
írá
sb anah á
lóza
t e
l emzésm á
re lõreh a
ladot
tabbá l
lapotbanv an
,t erm és
z et
e sen
nemf e
l ej
tvee lazt
,ho gyaháló
zate
l em zésneme gyszerûen,„m echan
ikus an”al ka
l-
mazandóar égebbiko rok–ígyp é
ld áulakö zépkor–emb er
iviszonyai
ra,m e
rteb-
bena ze se
tb enkri
tikávalésidegenked és
selisszámolnunkk e
ll
.11

Afoga
lomfe
jlõdé
se

Afo g a
lomtö rténettudom án yb anv a
lóa l ka
lm azásán a
kfon tosságáté slehe tõségét
ann akso ks z
ínû,in terd iszc
ip lin ár
isg yö kere
ibõlk i
indulvatud juki gazábó l me g
in -
do koln
i.12 Ah á
lóz a
telmé letale gmode rnebbé rtelembena20 .s zázad m ásodik
felébena l akultki
,k iindu lá s
ipon tj
aped igas zo c
iome tr
ia,ame l ypre c
ízé ss z
iszte-
matikusv i
zs gála
ti mé ré seat ár sad a
lm ic sopor
to kn aké sk ap cso
l a
to knakn a gyszá-
múemp irikusku tatásie redmén yrea lapo zva.Ah álózate
lmé lettörténetea zonb an
enné lnéh ányé v
tizedde lré gebb i.
GeorgS imme lnéme tf i
lo zófus,s zoc
ioló gusé sp szicholó gusM ax Webe r
kö ze
liisme rõ sekénta zembe rekkö zött
ik apcso la
to kat
,a zembe re kkö zött
ik ap-
csolats zociológia
i mû ködé sétv i zsgá
lta,é sazembe rekh ajlam a
ité sinter akc
ió i
t
á
llított
akö zéppon tb a
. 13

AII.világhábo rúu t ána zU SA-bak e

rül
tn ém e
tp szicholó gusokisin t
en zí
v en
foglalkoztakafo galomm a
l. Aku tat
áso kso r
ábó l Wo lfgan g Köhl e
ra l a
klélektanát
(G esta
lttheorie)k e
llk i em elnün k( am e
l yl e
ír
ta,ho gya ze g észtöbb m intar é
s zek
összessége)
.14 At an e gyik kö vetõje, Ku r
tL ew in kifej
leszt e
ttea m ezõelm él
et e
t
(Feldtheorie),am elyb enac sopo rto kinterakc
iójátv iz
sg á
lt
aakö rny e
z e
tü kke
l.L eí
rta,
hog ym ind enemb eric sopo rte gy ensú
lyr atörekvõ,ön szabál yozór endsz e
rtalkot.15

10Caro
l aL ipp:S truktur,In terakt
ion,r äum li
che Mu s
ter. Ne tzwer k
an a
lysea l
san aly
tische Methodeund
Dars
tellun gsmit
tel so zia
ler Komp lex
ität
. In : Komp le xe We lt
. Ku lture
lle O rdnun g
ssys
teme als
Or
ientierun g.(Kon greß de r Deu tschen Ge sel
lscha
ftfü r Vo l
kskundeinJen a 2001). Hrsg
.S i
lke
Gött
sch–Ch ri
stel Köh le-He zinge
l. W a
xm ann, Mün s
ter,2003 .49–50 .
11Különö sen é rde kesJe f
fre yJohn son k rit
ikájaa h álóz a
telem zés
selk apcso
latban:J e
ff
reyJohnson:
Anthropo logica
l Con tribut
ion stotheS tud yo fSo c
ial Ne two rks
. A Re view.In: Ad vancesinSocia
l
Networ k An a
l y
sis.Re searchintheSo cia
landBeh avioralS ciences.Ed s
.S tan
ley W assermann–
Joseph
Ga
l a
s k
iew ic
z.SAG E
, Newbu ryP ark,1994 .115 .
12 M
ikeBu r khardtd is
s zertációj
áb ank iv
áló anö ssze
fogla
lj aah áló
z a
telmélet20 .századifej
lõdésé
t,ato-
vábbia kb aneré szbena zõku tatása
iran agybantám aszkodun k.
13GeorgS imm e
l:At ársad a
lomd i
fferenciá
lód á
sáról
:szo ciológ
i a
ié spszichológ
i a
ivizs
gálód á
sok.Gondola
t,
Bp.,2009 .(T ársadalom tudom ányi Kön yvtár
.Ú jFolyam ).
14Wol
fgan gKöh le
r:The Men ta
li
t yo f Apes. Rou t
ledge, NewYo rk,1925 .
15KurtL ew in:P rinciple sofTopo logica
lP s ychology.M cG raw–H il
l, NewYo rk,1936 ;KurtL ew
in:Field
TheoryinSo c
ialS cien ces.H a
rper, NewYo rk,1951 .

V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
. 189
 KOVÁC
SBÁ
LINT

E gym ásikk iem e

lk edõku t a
tó,a M as
s achus et
tsInstituteo fT e chnolo gy-b an
dolgo zóJ acob Mo r enoa z1930 -asé v e
kb ena zin terp e
rszon ál
i sk ap csolato katp ró-
báltam egg rafikus anáb rázolni.P sz
icholó guskénta zindividuumt ap aszta
l at
iv ilága
érd ekelte
,é sm egállapította,ho gya zemb erek(m in tpon to k
)e gym áskö zöttik ap -
csolatavon a
la kkalö ssz eköth etõ
.Í gys zülete
ttm ega m árfen tem l
ít e
tts zo c
iom etr
i a,
vag y
isak apc solato k„s zociom e
trikusc s
illag
”-galv a
lóáb rázo lása
,am im egt erem te
t -
tea za lapjátas zo ciál
ish álózatokg raf
ikusáb rázolásána k.
16
S z
int éna z 1930 -as
éve kb en
,a m assa chu sett
sb el
iku tatásoktólfügg e
tlenü l
,a H arvardE gyet ems zocioló -
gus a
i,an tropo lógu sai,p sz
i chológu sa
ia mun k ah e
lyena zin terp er
s zon ál
isk apcsola -
to kso rán m eg va
ló sulós zo ciál
isk apcsolatokatvizsg á
lták.Aku t a
tó kkö zülk i em e
l ke-
d
i kE l
ton M ayo é sL loyd W arner,a kike gych icagóig yárb ané se g yN ewEn gland-i
falub anak l
ik kek etm in tas zoc
i á
lisrend szereka lc
sopo rtja
i tír
t ákl e.
17

Az1940 -e sé ve kvé gén Geo rge Hom ansvo l

ta ze lsõ,a k
ia W arne ré s
Mayoá ltalkifejlesztettk likkelmé letetas zociome triae lmé leté velö ss zekö töt
te . 18

Eztaku t a
t á
stfo lyt a
ttaa z1950 -esé ve kbena H a
rv ardE g ye
tems zo cioló guso kból
ésm atem at
iku so kbó lá l
lóku tatócsopo rtja
,ame lya m atem at
i kábanh as ználatos
gráfelmé lete
tas zo ciológiaiku tatásokho zk ap csolvánk ido lgo z
t aas zo ciál
i sstruk -
túr ákg raf
ikaiáb r ázo lását
.19
S
iegfr
ied N adelelõs zörírtalea za k c
ió kje lenté séte gy
kap csolatban,k ifejlesztettea„ láncelmé letet
”,ame l yah áló zatb anje lenlé võind i-
re k
tk apcsolato kku t a
t ásáho zve zetett
.20

A há
lóza
telem
zés de
fin
íció
jaé
sfoga
lmi há
tte
re

Ah á
lózatotazinterdiszcipl
in ár
iseredmén yekal ap
jánsokfé
leképplehet meghatá-
rozni
.O lyann y
iraso k
féle képpen ,ho gyTanjaA .Börzelegyenesenah álóza
tdefi
-
n
íciókb ábel
iso k
féleségé rõ
lbe szél
.21 T
anulm ányunkbanigyekszünk meghatá
rozni
azoka
tat ár
s ada
lm ih á
ló za
to ka
t,ame lyekatö rténet
tudom ányszám á
r aisérte
l-
mezhetõek
.H á
lózatkénto ly anstruk
tú rá
katé srend s
zereke
tlehe t megnevezni
,
amelyekm a
tem atika
ilagg ráfokon mode l
lezhetõ k
.Ag rá
fokbanac somópon toka
rendszeregye sösszekötõe leme iközötthelyezkednekel.Eza m a
tem a
tika
idefiní
-
c
ióat ár
sadalom tudom án yo kbankülönbö zõform ákbankerülalka
lm a
z ás
ra.
22
Í
gy

16Jacob Mo reno : WhoSh a

llSu rvi
ve ?Be a
con Hou se
, NewYo rk,1934 .A m ag
yarn ye
lvûs zak
iroda
lom -
ban:M é
r e
iF eren c: Kö zösségekre jtet
th á
lóza
ta.O si
ris, Bp.
,2006 .
i
17Wll
iamL loyd W a
rner–P aulS anbornLun t:TheSo cialLifeo fa Mode rn Commun it
y.Y ale Uni
vers
ity
Press
, New H aven,1941 .
18George Hom ans:The Hum an G roup.H ar
court,B
r ace & Comp any,London ,1950 .
19FrankH arary–Rob e
rtZ . No rman :G raph Theorya sa M athem at
ica
l Mode linthe So ci
alS c
ience.
Univers
ityo fM i chi
g an, Ann A rbor,1953 .
20S
i eg
fr
i ed N adel:TheTheo r yofSo c
ia
lS truc
ture. Cohen & We s
t,London ,1957 .
21TanjaA . Bö rzel:In formelle Po li
tikin Eu ropa: Re g
ierenin ode r durch Netzwer ke?In: Michael
Gehler–Wo lframK a
iser–Brig
itteLeu cht
:Ne tzwerkeimEu rop ä
ischen Meh rebenensy
stem .Von1945b is
zur Ge genw art
. Böh lau, W ien–Kö ln–We imar,2009 .27 .
22Jam esC lyd e M i
tch e
ll
: The Con cept and U se of Social Networks.In : Soc
ia
l Ne tworksin U rb
an
S
itu a
tions.Ed .J ame sC lyde M itchell
.M anches
ter Un i
versi
tyP re
s s
,M anches
ter,1969 .1–50.

190 V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
.
A HÁ
LÓZAT
ELEMZ
ÉSA
LKA
LMAZÁ
SÁRÓ
L ATÖRT
ÉNETTUDOMÁNYBAN

egyéne k,h ázta r

t áso k,c sal ádo k,e g yesüle te k,kü lönbö zõs zo c
i á
lisc sopo rto k,he lyi,
i
lle tvere gion álise g ysé ge kképe zikas ze rep lõit,a l an yaitat ársad alm ih áló zatelem -
zésne k.A m a
ffi aa ze gyiki lyenle g a
l ap vetõbbh á
ló z at
,ame l ye g ys aj á
to s,k r
im in a-
l
is ztikaih áló zato tje len t.
Ebbõ lk iindu lv aat ársad alm ih álóz ato tú g yé rtelme zhe tjü k,m int„ sz erep -
lõ ko lyanc sopo rt
j á
t,am elye ke g
ym áss alv al am ily ent ársad alm ik ap csolatb anv an-
nak ”.Fon tos,ho gy„ sze rep lõ k”é snema t
tribú tumo ke gym ássalv alók ap csolat áról
bes zélün k,u gy anisc s aks zemé lye klehe tne kt árs ad alm iku t atáso kt ár gyai.M inden
sze rep lõah á
ló zatb anle g a
l ábbké tm ásiks zerep lõ velv ank ap csolatb an ,ah áló zat
fun kciój au gy anisc s akí g yé rtelme zhe tõ .
23
Atöbb szörö skö tõdé sb izto s
ítjaat ago k
se g
ít ségé velah áló zatis tru ktúr án aka ze lõn yéta ze g yest ár sad a
lm is zer vezõdé se-
kenbe lü l,pon to sabb anak ap csol a
to krend fenn tartá sátah á
ló z atonbe lül, mé g
ak ko ris,h ae gys zerep lõv agye gyö ss zekö tte té ské ts zerep lõkö zö tt me gszûn i k.
Csa ka zí gy,a ze g ym ás saltöbb szörö sk ap c sol atb aná l
lós zerep lõ kképe zhe tne k
háló z a
to t,a ze gy-e gys ze rep lõkö zö t
tfenn állók ap csol atnemtudh álóz atkén te g y
sze rve ze teta l kotn i
.24

Azo kas zerep lõ ktö rekedne kah áló zatk ialakít á

s ára,a kikne kv a
l am ilyen
kö zö scé lj a
, kö zö sé rde kei kv ann ak,a zin te ra kcióss zö ve tsé g add igá l
lfenn ,
amedd igakö zö scé lo kfenn á
lln ak.Atö rténé sze ks zám áraa zo l yanh á
ló z a
to kke -
vésbéé rde kese k
,ame l ye kcé ltalanu ljö tteklé tre .V agyisc s aka ztnemte k
in the tjü k
kut atásia lapn ak,h apu sztánhé ts zemé l yvé letlenü li sme rtee gym ásta z1950 -e s
éve kben .Je len tõ sé gné l küliö ss zekö t
te té sek,k ap csol a
to kku tat ásanemve ze tben -
nün kete lõ re.
Ah áló zato ke lõn yefõ le gabb aná l
l,ho g ynem csakd ire k
t,h anemind ire k
t
kap c solód ásipon toki sv ann ak,v agyisa zin fo rm áció kú g yi s me gs zere zhetõ k
,h a
azo k atah á
ló z a
te gyi gent ávolit a g
jab irto kolj ac s ak.25
Vann a ko ly ans zemé l ye ka
háló z a
te lem zé sso rán,a ki kah á
ló zatn a kc s ake gye t
lent a gjáv a
lá l
ln akk ap csol at-
ban ,õ knemt agj a
iah áló z a
tn a k,u g yan a kko rbe fo lyáso lhatj ákah áló zat mû ködé-
sét. A„ bró ke re k”i lyen pe rifériaszemé lye k,a kika zonb ans tru ktu rá
lish atalm i
po z
í ciór ate szne ks zertah á
ló z atban. Nemt a gjaiah áló zatn a k
,u g y anak korin fo r-
má c
ió kats zere zne k me gé sin fo rm áció k atkö zve t
ítene ks zemé lye kv agys zo ciális
csopo rto kkö zött.So kszo rõ kdön theti ke l,ho gyb izon yo sin fo rm á c
ió kat me l y
i k
háló z a
tt alo s z
t an a k me g.Ah áló zatbólv alók ie sé sü k,v agya kára m anipu latív mó-
don me go szto ttin fo rm áció kvé g
letese setbena kárah áló zats zéte séséhe z,fe l-
bom lás áho zisve zethe tne k.M á s
ike sete zze ls zembena zi slehe t,ho g yab ró ke r
e
l ve szí
tias ze repé t
,v ag yh arm adike se tbenin te gr á
lód i kah áló zatb a.
At á
rs ad alm ih áló zato ke lem zéséné la lap vetõenké ta spe ktu stlehe te l kü-
lön íten i. Ak v antitatíve lem zésn élak ap cso lato ks z ám aa me gh a
t áro zó,ame l ya
háló z a
te rõ ssé géreé ssû rû sé géreadin fo rm á ció k at
.E zzels zembená l
lak v a
lit atív

23JohnS co
tt:Social Network Ana
lys
is
.A Handboo k
.SAG E,London ,1991.2.
24Bar
ryW e
l
lm ann: Ne twor
k An a
lys
is
.Some Basi
cP rin
ciples
.So cio
logi
calTheo
ry1 .(1983)155–200
.
25Ennektip
ikusesete,haazAs zerep
lõe g
yin
formáció
tszeretne megsze
rezn
i,amelye
tazõ á
lta
lai
smertB
sze
replõa Cs zerep
lõtõ
ls ze
rezbe,a k
itaz Aszerep
lõe gy
ált
alánnemi smer
.

V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
. 191
 KOVÁC
SBÁ
LINT

háló zat e
l em zés,aho lak ap csolato km inõ ségéne k,in ten zit ásán a ké sf ajtáján akv an
jelen tõ sége,é sat ago kkö zö t
tik ap csol ato k mé l ysé géti g ye ksziké rté keln i
.M i vel
m
inde gyik mód s zerne k me gv ann aka ze lõn yeié sah átrán y ai
,e zé rtjellem zõena
kettõ tkomb in á
l v as zo kt ákh a
szn áln i
,jó llehe te zzela ze gye sv iz sg á
lato knehé zsé-
geé skomp le xi
t ás a me gnõ .26

Atár sad alm ih á

ló z ato k me llettag a zdas ágih áló z ato ka zo k,ame l ye kle g-
gya kr abb antö rténe ttudom án y
ido lgo z ato kt árgy átképe zhe ti k
.Ag azd asá g
ih áló-
zato k atm in tag azd as á g
is zerve zete ke g yfo rm ájáte gyi ko ld alonas z ab adp ia c
,
m
í gm ásikold a
lonah ie r arch ikusans ze rve zõdö ttv ál
l a
l ato kkö zö tts zo ktá kt árgyal-
n
i.M ígas zab adp i acona zá ra ka
ta zá rui rán t
ii gén yh a tá ro zz a me g,e g yg azd a
s á-
g
ih áló z a
tb anso kkalfon to sabb akah írné v
,a ze g ym áskö zö ttiho ss zút á vúk ap c
so -
lato k. Ajó l mû ködõ g a zd aság
ih á
ló z ate gyika l ap ve tõ e leme a b i zalom ,a z
erõfo rr á
so kho zv a
lóá llandóho z záféré s,v a
l am inta zö ss ze kötte tésbenlé võs ze-
rep lõ ke g
yfajtafü g gõ sé gee g ym ástól.A m aiko rr aé rvén ye sa z,am iakö zép korb an
isé r vén yesvo l
t :ag azd asá g
ik ap cso lato ki gén yl
i kat ársad alm ik ap csol ato kat,em i
-
at
ta l
i glehe ta ze gyi keta m ás
iktóle lh atárol vat árg yalni. 27

As zo c
i ál
ish áló z atelem zé side ál
ise setea z,am i ko re g yt eljesh álózato t
v
i zsg álun k me g(pé ld áu le gyp ártv agye g yt ár
sul att a gjain a ke lem zése).I ttu gyan i
s
pon to sanbeh at árolh ató ,ho gyk ikt a
rto zn a kod a,a zad ato kjó lá tláth ató ak.E zzel
szembenpo z
íció s mód s zerrõ la kko rbe szélün k,h ae gyh á
ló z atbó lk iv á
l asztju ké s
meg vizs gál
ju ka ztv a gya zo katas ze rep lõ ket,a kikne k me gh a
t áro zott,v il ágosan
defini áltpo zíció ikv ann a k,v a gyah áló zatonbe lü lfon to sa lcsopo rtotho zt aklét re
(„kul cssz e
rep lõ kv izs gál ata ”
).E zu tóbb i mód s
ze rkü lönö sena ze litrõls zólót anu l
-
mán yo kbanh as zn álato s.
Ag rafiku sáb r ázo lásb anaké ts ze replõkö zöttik ap csol atot„d i ád” -n ak
hívju k,enne kk is zéle síté seh árompon ttá,teh áth árom s zö ggéa„t ri ád”.M ivela
diádo k–aké ts zerep lõ m iatt–neme le ge kah áló zatkon stru kció jáho z,e zér
ta
tr
i ádo kah áló zatelmé lets truktu rálisa l apjai,e ze kah áló z atle g kisebba l kotóré-
szei.Ah á
ló z a
to káb r ázo lh atók, mé gped igak ap csol ato kate g ym áskö zöttk iépítõ
sze rep lõ kkö zéhú zo ttvon alakk al.E za záb rá zol ása zonb ana rr avon atko zó an
nemin fo rm ál,ho g yak ap csolato ke gym áskö zö ttho gy ano szl an ak me g
,akö tõ-
dése km inõ ségrõ le g yil yenáb ranemá ru le lso km inden t .Enne kbemu t at á
sá ra
o
l yan me tódu so katfe jles ztettekk iaku t ató k
,ho g ya zö ss ze kötte tése kk v al
itatív
aspe ktus a
ii sé r zé kelhe tõe kle gyene k.A zi rán y
í tottg r áfonavon ala kons zerep lõ
nyi
l a kk a
lje löli k,ho gyaké ts zerep lõkö zött me lyi ki r án yb anv anak ap csola t
i
tõ keá r aml ása.Asú l yo zo ttg ráfonak ap csolato ke rõ ssé gé té sg azd a gsá gátavo -
nala ktöbb s zörö sé vellehe táb rázo lni,avon alakv ast ags á gas zinténak ap c solato k
erõs sé gétáb rázo lh atja.Ah á
ló zatig r á
fo konas zom s zéd s á gmind igfon to si sme r-

26Vö.
:Bu rkha
rdt, M.:i.m.50 .
27Rus
selJohns
ton–PaulLawrenc
e:Be yondver
tica
linte
grat
ion–theri
seoftheva
lue
-add
ingp a
rtnership
.
In: M arke
ts, hiera
rch
ies and ne twork
s. The coo rd
inat
ion of soc
ia
ll i
fe. Eds
. G rah ame
Thompson–Jenni
ferFran
ces–Rosa
lindLe v
acic–
JeremyC.M i
tche
ll
.SAGE,London
,1991.(Pub
lishedin
as
socia
tion wi
thThe Open Un ivers
ity
).192–203. Vö:Bu
. rkha
rdt
, M.:i
.m .46.

192 V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
.
A HÁ
LÓZAT
ELEMZ
ÉSA
LKA
LMAZÁ
SÁRÓ
L ATÖRT
ÉNETTUDOMÁNYBAN

tetõjel,e gym ás me l letta zok a pon to ká l

ln a k, ame lye ke gym á s
s al kö zvetlen
ös
s zekö tteté sbenv ann ak.
Ak va
lit a
tí vh áló zatelmé le te gyikle gfon to sabb me tódu saag r áfo ksû rû sé-
gén ekk isz ámo l ása,ame lyah áló zats t abi
litásán a ke gyik mu tatój a
.Asû rû ségped ig
azL/n (n –1)/2kép le tte lsz ámo lh atók i
,aho la zLavon ala ks zám á
t,a znped ig
ag ráfons zerep lõpon to ks zám áth a
t ároz za me g.E gyh áló zat,ame l yben m in-
denpon te g ym ássalö ssze kötteté sbenv an,1 -e ssû rû ségû.Ale gkisebbsû rû sé-
gûh á
ló z ata0 -ssû rû ségûh á
ló z at,ame lya zonb annemé rhe tõe l,a z azebben
aze setbennemlé te zneah áló z at.28

Ah á
ló z ato kcen tra
litása,kö zpon tisá gaa zan gol„s tar”s zó v a
lfe jezhe tõk i
legink ább .A rrólas zemé lyrõlv anu gyaniss zó ,a kiaf igyelemkö zpon tj áb anv an,a
há
ló zate gyikkö zpon tie leme .K v antitatívs zempon tbóla zas zemé ly,a kihe zale g-
többk ap csol atkö tõd ik,k v a
li
t atívs zempon tbólped i ga z,a k
ihe zale gfon to sabb
kötõdé se kk ap csolódn ak.R egion ál
isc entral
itás róla kkor be s zélhe tün k,h aso k
ponte gym á
skö zelébenso kkö tõdé senke resztü lk apcsolód ik,e zzels zembena
g
lob á
lisc entralitáse se tébene gypon t( v agyise g ys zereplõas zo ci ál
ish álózatb an)
st
r a
té giaije len tõ ségûa ze gészh áló zats zempon tjábó l
.E g ypon ta kko rte szs zer
t
centráliss zerep re ,h aakö tõdé se km agasfo kaje llem zõr á,s zembenah á
ló za
t
több im áspon tj ával.29

Kü lönö senan ag yh áló zato káb rázo lásán áltûn ikfel,h ae gy-e g yte rületen
ak ap csol atokso kk a
lg yakoribb aks zembenah álóz a
tm ásikte rüle teive l.E ze keta
területe ke tak las z
te r( cluster)s zó vallehe tle írni.E ze kak l
a sztere ka l ka
lm as a
k
ar
r a
,ho gyse gítsé gü k kelk isebbk ap csolat
ih áló zato katvizsg ál
jun k me gah á
ló z a
-
tonbe lül.Ak las zterr als zembenak lik ka zate rületeah á
ló z a
tn ak,aho lapon tok
m
inde gyikea m ásik kalk ap c
so latb aná l
l,v a gyi
sale gsûrûbbte rületeag r áfn ak
.Kü -
lönö ss tru ktúr ájaé sas zorosö ss ze köttetése kah áló za
te gészé tte k
in t veje len tõs
súlytkö l csönö zne kne k
i.
Ké ta lap vetõa l apelve tke ll mé g me gem lítenün k,ame lye kah áló za
telem-
zésfo g a
lm ih átteré ti s me gh a
t áro z zá k.A ze gyikB arab ás
iA lbe r
t-L á
s z
lóv ilá ghírû
fi
zi kusne véhe zfû zõd ik,a kiah áló zatelmé lette rületéna zú gyne ve zetts k ála-
füg get
l enh áló z ato kfe lfede zé sé velbe írtaane vé tatudom ánytö rténe tbe .
30
Elmé-
letes ze rintale g különbö zõbbh áló zato k–í gya zin ternetv ag yab io ló giáb ani s-
merth á
ló z ato k,deu gy anígyas zo c
i ál
ish áló zato kis–a zono srend s ze rs zerin t
épülne kfe lé sí rh ató kle . Me llette me gke llem lítenün kM arkG rano ve tterne vé t
,
akia lap vetõenak ap csol a
to kké tt ípu sátkü lönbö zte
tte me g,a zin ten zí vk ap cso -

28Vö.
:Bu rkhardt
, M.:i .m .53 .
29Vö.
:uo .54 .
30Ba
rab ás
iA lbert
-Lás
zló:Beh álózva
. He
likon,Bp.
,2011 .Eredet
iangolnyel
vûk i
adása:A
lber
t-Lá
szlóBara-
bás
i:L inked. HowE ve
ryth
in gi
sConne ctedtoEveryth
ingElseand Whatit MeansforBus
ines
s,S c
ience
andE veryd ayLi
fe.Plume,London ,2003 .Vö:I
. anRuther
ford
: NetworkTheoryandTheo r
ic Networks
.
In:G ree kand Rom an Networksinthe Med i
terr
anean.Ed s
.Irad Malk
in–Chri
sty Con
stan
takopolou–
Ka
terinaP anagopoulou
. Rou t
ledge,London–NewYo rk,2009.28 .

V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
. 193
 KOVÁC
SBÁ
LINT

latokét(„s
tron gtie”
),v alamintag yengek apcsola
tokét( „w eakti e”
).
31
Ake ttõ
kap c
solat
itípusso kbankü lönbözike gym ás
tól,m ígaze rõsk ap c
sol a
tnakag ya-
korisága
,inten z
itásam ag a
s,add igag yengek apcso
latéal acsony,a zin ten z
í v
kap c
solatho s
szúide i
gt artók apcsol a
totjelöl,szembenag yen gek apcsolat
t a
l.32

Granovette
re lméletekiv á
ló analkalm a
zh a
tótöbbh á
lózateg ym ássalvalóö ssze-
kötésére
,u gyanisak i
sebb(pé ldáulhe lyijelentõségû)h á
lózato kszereplõia zin -
ten z
ívk apcsola
tok k
als zorosankö tõdne ke gym áshoz(ki
skö rz et
),m ígag yen ge
kap c
solatoke zeketas zo rosanö s
s zetar
to zóe leme ke
te gyn ag ykö rzet
téfo gják
ös
s ze
.33 Ah á
ló za
telemzé sbennemu to
lsóso rbanfigye
lnikellann ak me ghatáro-
zásárais
,ho gye gyv agytöbbc entrum ról,kö zpon t
rólbeszélün k.
34

A há
lóza
tokáb
rázo
lásaag
yako
rla
tban

Ah álózate
lem zés– m inttudom ányos mód sze r–le gn agyobblehe tõ sé ge,ho gya
társadalmi,történetifolyam atokm atem a
tik a
ilageleme zhetõ ké sg rafikus anbemu -
tathatók.Ah álózat-prezentáció klogikájaaté rbel
ié ss zo c
iálisstru ktúrá kbemu t
a-
tása. Akommun ikác
ió sh á
ló zato kkétterûd imen ziób ante l
je sedne kk i:fö ldrajz
i
térbené ss zoci
álistérben . As zo c
iáli
sté rbenk i
te r
jed th áló zato katas zemé lyek
nagys zám aje l
lem zi,a k
iks a
játo stársad a
lm ih át
té rrelrende lkezne k
. Afö ldra
jzi
térbenlé võh á
ló z
ato ka
tk artográfia
iáb rázoláso kka
llehe tle g
in kábbé rzé kelhetõvé
tenni.E za lapjánh á
ló za
tigeo gráf
iáróllehe tbe szé lni(1 .áb r a
).35

Ah á
lóz a
tstruktúráktudom án yosk iértékelé séhe za zad ato kats zimme t
-
rikust áblázatokb a(m a
tr
i cák,m átr
i x
)fo glal
ju k
,é se zeketa m atri
c á kattud juk
graf
ikus anáb rázolni.E gygr á
fonah á
ló zatm indens zereplõ jee g ypon totjelent,
ak ap c
solato ka
tped igapon tokkö zött
ivon a
l akkallehe tjelö lni.E z á
ltalm ár
isvi-
zu á
lisképe tk aphatun kav izsgálth álózatfe lépítésé rõl
.Ag r á
fo kk ín áln aklehe tõ-
ségeta rra
,ho gyak lasztereketé sk l
i kkeke tfeli
sme rjü k
,as zereplõ ketale gfonto-
sabb po z
íciókb ané sa„ le ggyen gébbl án cszeme ket”iden tif
ik ál
ju k. Ag ra
fikus
ábrázoláse g y
ikle gna g
yobbh ib ája– M i
keBu rkh ardts zerint–ah a
t a
lm ashe ly-
igén y
,atö rténészne ku gyanise gy30s ze replõbõ lá llóh áló zataA4 -e sn agyságú

31Thom asS chw ei

zer: Netzwe rk
an alysea l s mode rneS t rukturanaly
se.In: Ne
tzwe rkana
lyse
.E thno log
ische
Perspekt
iven.H rsg
.Thom asS chwe izer.D ietri
ch Re ime r, Berl
in,1988 .16 .
32Karol
ineK renn:A l
le m ach
tdenB an ken ?Zu rS t
ruktu rpe rsona
ler Netzwerkedeu ts
cher Un ternehmen
am Be ginnde s20.J ahrhunde r
ts.Sp rin ger
, W iesbaden ,2012 .71 .
33MarkG ranov et
ter:Thetheo ry-gapinso cia
lne twor kan a
lysi
s.In:Perspect
ivesonSo c
ial Netwo rk
.Ed .
PaulW . Holland.A cadem i
cP ress, NewYo rk,1979 .501–518 .Vö.:Bori
sHo lzer: Ne
tzwer ke.T an
script
,
B
ielefe
ld,2006 .
34Holzer
,B. :i.m .
35Pé
ld aah álóz a
tigeo g
ráfi
ára.Até rképenA lbre chtH allerbo tanika
ileve
lezéselátha
tó1725–1777kö zö t
t.
Igaz,H al
ler1200le velezõpar
tne rekö zülc sak118s zemé ly(10% )vol
tfõte vékenységeszempon t
jából
botanikus
,H al
ler mégis216s zemé l
lye lle velezettbo tanikaitém ákban.Ak i
skö rökarányos anil
luszt
r l-
á
jákale veleks zámátfeladás
ihe lyü ks zerint.Te rmé szetesene g
ytörténészkülönbözõad a
tb ázisokka
lfo -
g
la
l koz
i k
,pé ldáule gé
sze gyszerûann a kado lga
,a k
ie gyszemé lybiográ
fiá
játa ka
rja meg
írnié sale ve -
le
zésiha g
yaté kbó
lale velezõpartnerle veleiv anna k me g:ú gykellezeketegytérképrefel
rajzolnia
,ho gya
levelezõp a
rtnerhe lyvá
ltásaiskö vethe tõle gyen.

194 V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
.
A HÁ
LÓZAT
ELEMZ
ÉSA
LKA
LMAZÁ
SÁRÓ
L ATÖRT
ÉNETTUDOMÁNYBAN

1
.áb
ra

pap
íron m áral
ighe l yezhe
tõel.A ze gé szhá
ló za
te gyn*n-m atr
icánáb rázo
lh a
tó,
aho
la znas zemél ye kszámátfejez
ik i.A m indenpon tkö zö
tt me g
jelenõö ss
zes
kapcsolatvizsgá
latán álígymindens zereplõ megje
lenikav íz
szin
tesso rbané sa
függõlegeso sz
lopb anis.Amenn y
ibenké tszereplõközöttfennál
lak apcsola
t,a
táb
l áza
tb ana z1 -esé r
tékszerepel
,m íghan incskapcsolat
,a0 -sértékjeleni
k
mega m atr
icán
. E
36
zeka m a
tricáka lkalmasaka r
ra,hogyak la
sztereket megf
i-
gye
ljük,37
dearrai s,ho g
ys zámosm atematika
iv iz
sgála
totvé gezzün km inda
kva
li
t a
tív,m indak v ant
ita
tívhálózatelem zé
she z(1–2.tábláza
t).
38

36A mat
ric
ákésgraf
ikono
kf e
lép
íté
sétk
ivá
lóanil
lus
ztr
ál
jaIanRuthe
rfo
rdtanu
lm án
ya:Ruthe
rford,I
.:i
.m.28–33
.
37Vö.
:Bu rkhard
t, M.:i
.m .55.
38 W
issenim Ne t
z. Botan
i k und Pf
lanzent
rans
ferin eu ropä
ischen Kor
responden znet
zen de
s 18.
Jahrhunder
ts.Hrsg
.ReginaD ause
r–S
tefan Häch
ler–Mich
aelKempe– Fr
an zM aue
lshagen–M a
rt
inS
tuber
.
Akademie, Be
rl
in,2008.(Colloqu
ia August
an a
.B and24 .
)365.

V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
. 195
 KOVÁC
SBÁ
LINT

1
.táb
lázat
A18
.századibotan
iku
soklevele
zésénekhálóza
tátfe
ldo
lgo
zó ma
tr
icák
:
ahá
lózatközpont
isze
rep
lõinekkapcsola
tai

Bank
s Ha
ll
er H
eis
ter L
inn
é Rou
sseau T
rew O
eG B
ern Ö
ssz
esen
Bank
s x 0 0 1 0 0 0 1
Ha
ll
er 0 x 1 1 0 1 1 4
H
eis
ter 0 1 x 1 0 1 0 3
L
inn
é 1 1 1 x 1 1 1 6
Rou
sseau 0 0 0 1 x 0 0 1
T
rew 0 1 1 1 0 x 0 3
O
eG B
ern 0 1 0 1 0 0 x 2

2
.tábláza
t
A18.századibotan
ikusokleve
lezé
sénekhá
lóza
tátfe
ldo
lgo
zó ma
tr
icák
:
ate
ljesleve
lezé
sö ssze
síté
se

Bank
s Ha
ll
er H
eis
ter L
inn
é Rou
sseau T
rew O
eG B
ern
Bank
s 11
98 5
8 3 67 14 7 16
Ha
ll
er 58 1
189 38 120 36 110 89
H
eis
ter 3 38 345 24 2 39 2
L
inn
é 67 1
20 24 675 11 49 17
Rou
sseau 14 3
6 2 11 452 4 18
T
rew 7 1
10 39 49 4 699 6
O
eG B
ern 16 8
9 2 17 18 6 577

Anagyelõrelépéstas zám ítógéphaszn á

lata
,a zadat
feldo
lgo z
á s
-ésah á
ló-
za
tprogramo kh asználat
aje len te
tték, amelyek m árn agy menn yi
sé gû
, embe r
i
ada
tke ze
lés
selfeldolgozh a
t a
tlanad a
tmenn y
iségettudtaklátha
tóvátenn i
:például
a UCInetésa Ne t-Drawp rogramo ka m atem at
ikai
lagnemkép zet
tfelhaszná
lók-
na
k–í gykülönö senabö lcsészekne k–lehe tõvétettékas zoc
iológ
i a
i-empir
ikus
v
izsgá
latoké sgráfe
lmé le
te gym ássa
lv a
lóö s
s zekapcsol
ásá
t.A Ne tDrawp rogram-
ma
la zidõbel
ifoly amatokáb rá zol
á s
atérbenn a
gyonkönn yû. Megem l
ítendõ még
a NodeX Lprog
ram ,ame l ynekse gít
ségéve
la zad atokn ag
yone gyszerûenE x
celbe
impo r
t á
lha
tóak(2 .ábra)
.39

39Rész
leta Hal
ler-
leve
lezésháló
zatábó
l.Avárosnevekke
l meg
je
löl
tn ag
yobbc somópontokazér
telm
iség
i
tár
saságok
atjelö
lik–t a
glé
tszámuka r
ány
áb an–,ame l
yekke
lape r
ifé
riánelhe
lyezkedõszemé
lyekkap-
cso
latbanál
ltak
.A zad a
tokata UCIne
tszámítógépe
sp ro
gramseg
ít
ségé ve
ldolgo
ztákfe
lé sav
valkés
zí-
tet
téke lazil
luszt
rác
iót. Uo.Graph.3a
.

196 V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
.
A HÁ
LÓZAT
ELEMZ
ÉSA
LKA
LMAZÁ
SÁRÓ
L ATÖRT
ÉNETTUDOMÁNYBAN

2.ábra
Rész
leta Ha
lle
r-
leve
lezé
shá
lóza
tábó
l

V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
. 197
 KOVÁC
SBÁ
LINT

A há
lóza
telem
zésa
lka
lma
zásaatö
rténe
ttudomán
yban

A tö rténettudom án yb an néme tn yel v

te rületen a h álózatelem zés Wo lfgan g
Reinh ardn ak 1979 -ben ,a„ Freunde und K re aturen ”c ímûí rásávaljelen t me g.
Reinh ardakon cep ciótaV e
rf
l e
ch tun g(ö sszefonód ás)te rm inussalk í
sé relte me g
beve zetni.Re inh ardah áló zatelem zésá ltalun ki sbemu tato t
ta lapfogalm ait–ame-
lye ka z an golszá szte rü leten m ára z 1950 -esé vektõ l as zocio
ló giáb an é sa
szo c
i á
l-antropo ló giáb ani sje lenvo lta k–atö r
téné sze ks z ám á
r aistisztázta,m a
jd
sajátku tatásite rületén ,a17 .száz adiróm a
io lig a
rchi á
tv izsg á
lv a
,a mód s zera lkal
-
mazh atóság át mu tattabeako raú jko r
tku t atóks zám á
r a
. Re
40
inh arda zonb animp-
l
i c
it módons zembehe lye zkede ttat ár
s ad alom történeti,at ársad a
lmiré te ge ketés
mobil
it á
stv izs gá
lók lassziku sk iindul ás
i pon to kkal
,í gya n ém ett ár
sad alom tö r
t é-
net-kutató ke lõ szöre luta s
ítottákku t a
tásip ar adigm áját
.41 Ebbõ lkö vet kezõena
néme tn yelvterületenenne ka ze lmé letne ka za lka
lm a zás a mé gho sszúidõnke-
resztül,e gészena z1990 -e sé vekkö zepé ige gys zûkc sopo r
trako rlá
to zódo tt,fõleg
Reinh ardra,v a
l am inta z au gsburgié sf reibu rgit anítván yaira
.A z augsbu rg
ié s
freibur g
ii skolae gyrés z
tako raújko rifelsõnéme tb i
rod a
lm iv árosokb an,m ásrész
t
aróm a
io li garchiako r aú jko ri mû ködé sek ap csánv izs gál
taa zö sszefonód ásta
gazd aságié let,a ze gyh áz
ié let
,aku l
túr a(í gyakön yvn yom tatásé skön yvpi ac)te-
rületén.Ado lgo z a
to ke g yré szébenapo lit
i kaie l
itbe lsõé skülsõk ap csol a
t ána ka
v
i zsgálataálltakö zéppon tb an,il
let vea rrake restekv álas z
t,ho g ym i
lyenö sszeköt-
tetéseivo ltakahe lyipo litik a
ie l
itne km ásb irod a
lm iv áro sok k
al,ac s ászáriud var
-
ral
,v a
lam intm ásdé lnéme tfe jedelm iud varo kk a
l( különö senK atar
inaS ieh -Bu rens
ésPe te rS teue rku tatásai).42
Az„ö ssze fonód ás-elmé let”e redmén ye iután me gkezdõdö tta z1990 -es
éve kkö zepé tõla ze gyrein kább e lõretö rõ h á
ló za
telem zésre cepciója.E lõször
o
l yantém ákatv izs gá
lt ak
,m inta zAme rik áróls zólóh írad áso ke l
ter
jedé seako ra

40WolfgangR e
inh a
rd:F reundeundK re a
tu ren.„Ve r
flechtun g”a lsKon zep tzu rE rforschun ghisto r
ischer
Füh rungs gruppen. Röm ische O ligarchie um 1600 .E rns t Vö gel, Mün chen , 1979 .( Schr
iften de r
Philosoph ischenF akultä
tende r Un iversi
tätAu g
sbu r g
.H istori
sch -sozialwissen sch aft
licheRe ihe14 .).Vö .:
Mark H äb er
l e
in: Ne tzwe rkan alyse und h is
torische E li
ten forschun g.P rob leme ,E rfahrun gen und
Ergebn i
sseam Be ispie
lde r Rei chstadt Au gsburg.In : W issenim Ne tzi.m .315–316 .
41N
i coleR e
inh ardt:„Ve r
flechtun g”–E in B l
ickzu rückn achvo rn.In :H is
to rische An s
töße.Fe str
if
tfü r
WolfgangRe inh a
rdzum65 . Gebu rt
stagam10 . Ap r
il2002 .H rsg.Pe terBu rsche l.A kadem ie
,Be rlin,
2002 .235–262 .
42WolfgangS chütze: O l
i garchische Ve rf
le chtung und Kon fessionin de r Re ischsstadtR aven sburg
1551 /52–1648 . Doktoridisszert ác
ió.Au gsburg,1981 ;K atar
in aSi eh-Bur ens: O lig a
rchie,Kon fessionund
Polit
ikim16 .Jahrhunde r
t.Zu rso z
ialenVe rf
lech tungde rAu gsbu rgerBü r germe i
sterundS tad tpf
le ger
1518 –1618 .E rns
t Vö ge
l, Mün chen,1986 .(Schriftende rPh ilosoph ischenF aku l
tätende r Un ivers
ität
Au gsburg.H istor
isch-sozia
lw issen s
ch aft
lichenRe ihe29 .);N icol eR einha rd
t: M a chtund Ohnm achtde r
Verflechtun gRomundBo lo gn aun terP aulV .(1605–1621 ).Stud ienzu rfrühneu zeit
lichen M ikropo l
iti
k
in de r K irchenstaat
. B ibliothe ca A cadem ica, Tüb in gen, 1997 . (Be iträ ge zu r K i
rchen - und
Kulturges chichte5.);Birgi
tEm ich:Bü ro krat
ieund Nepo tismu sun terP aulV .(1605–1621 ).Stud ienzu r
frühneu zeit
lichen Mi k
ropo l
itikinRom .An ton H iersm ann,S tuttg a
rt,2001 .(P äp steundP aps
ttum30 .)
;
Christ
ian W ieland:Fü r
sten,F reunde ,D iplom aten :D ieröm ische-florentinischen Be ziehun gen un ter
PaulV .(1605–1621 )
.Böh lau ,Kö ln,2004 .(No rmundS trukturen20 .
);Vö .:H äberlein,M .:i .m .316 .

198 V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
.
A HÁ
LÓZAT
ELEMZ
ÉSA
LKA
LMAZÁ
SÁRÓ
L ATÖRT
ÉNETTUDOMÁNYBAN

ú
jkor
iH absburgB i
rod a
lomb an,43 aváro s
ielithálózat
itõ kéje
, 44
il
letveake re s
ke-
de
leme gyessz ak
aszainaktörténete. A
45
zem lí
tet
tku tatá
so kje lentõsré szébena
„há
lózat”s a
jno sc s
ak me taforakénts zerepel,a h á
lózatelem zé skv a
li
tatí
vv agy
kv
anti
t a
tív módszeréi
g,g rá
fábrákigas ze r
zõ kri
tkánjutot
ta kel. 46

Ato vább
i a
kb anöto l
yanr észterü
letetvála
szto
ttun kki( részbenk ronologi-
ku
san,részbent em a
tikusan
,r é
szb enaku ta
tottfo
rrá
sb áz
isoka lap ján)
,ahola zu tób-
b
ié vekbenjelentõstörténe
tih á
ló za
te
l em zõ mun kákszüle
tte k
,é sahol–an yu ga
ti
tö
rténet
írásban minden képpen–akö vetkezõidõbeni svárh a
tóe lõre
l épés
.

Há
lóza
te
lem
zésa m
edi
evi
szt
ikábané
sako
raú
jko
rku
tatá
sában

A med ie v
iszt
i kap roblém á
j aa zú j-ésle gújabbko rho zképe stafo rr á
so kszû kös
sé-
ge.T ársulato k
,céhe k
,g azd asá gitársulásoktagn y
ilvántartásai
,ame lye ka l
ap jánaz
egyest a gokk ap csol a
tih álóját me glehe tnev izs
g á
ln i
,c sakale gri
t kábbe setben
maradta kfenn .A ze gyess zemé l yekso ke se
tbena ligh a g
ytakh á
trao ly ann yomo t,
ame lybõlakö rn ye zethe zv a
lóv iszon yukrakö vet
ke ztetnilehetne.Akommun iká
-
c
ióso ke setbens zóbe livolt,h avo ltakisv al
am ikorír á
so sem lékek,a zo ksoke set
-
bene lpu sztultak.47
Hog yérdeme s-ee gykö ze
lebb ivizsgá
l a
totle foly
t a
tni,azm ind iga zado tt
forrásbá zi
stólfü g g
.Pé ldáula zu t a
zó m i
ssz
ion ár
iuso kv ag
ya No rvé giábante vé-
ken ykedõke reskedõ ke setébene lõszö racélcsopo rtotke l
l„ö sszegyûjten i”(szem-
ben mond ju ke g ycéht a g
s ágá va
l,aho lat ago kné v
sor aado t
t),m ajda laposan
megvizsg á
lnias zemé lyekk apc sola
táte gymással
,e g yenként,kü lön- különk ié r
té-
kelve
.( Ilyentém ákn á
lteh á
tn in c
slehe tõségteljesh á
lóz a
telem zésre.)Atö rténet
-
tudom án y
ih á
lóz atelem zé shib ab áz
is á
trend szer
intah á
lózatt a
gjaina kk iválasz
tása
szo k
taje lenteni,akö zépko r-kut a
táse setébene za zonb anafo r
r á
so ka lacson yszá
-
mam i at
te lh anya golható,m iveli t
tm indenvon atkozóé skiértékelhetõfo rrásje-
lentõsé ggelb í
r.

43Ren a
teP i eper: Die Ve rm it
tlunge ine rneuen We lt
. Ame rikaim N achri
chtenne tzde sH absburg
ischen
Impe rium s 1493–1598 . Ph i
lipp von Z abern, M a
inz, 2000 .(Ve röf
fentlichungen de sIn s
ti
tutsfü r
Europ ä
is che Ge schichte M a
inz. Ab teilun gfür Un iversa
lges
ch ichte163 .
).
44S
imonT eu sch e
r:Be kann te–K lien ten–Ve rw and
te.So z
iab
il
it ä
tundPo li
tikinde rS tadtBernum1500 .
Böhlau, Kö ln,1998 .(No rmundS truktur9 .
).
45U
lfCh rist
i anEw er
t:Ve rh andelnundVe rkaufen,Ve rnetzenundVe rt
rauen . Überd ie Net
zwe rks
truktur
desh ansischen H andels
.In :J ahrbu chfü r Europäische Übe rseegeschichte 2.(2002 ) 19–39.v a
g y
:
Spinnin gthe Comme r c
ial Web .In ternationalT rade, Merch antsand Comme rcia
lC it
ies
.1640–1939 .
Eds.Jö rg Vö ge
le–M argr
itS chulte Bee rbüh l
.Pe terL ang
,F rankfurtam M ain,2004 .
46CarolaLipp– Lotha
rK remp el:Pe ti
tion sandtheSo cia
lCon texto fPoli
tical Mob i
l
i z
ationintheRe volut
ion
of1848 /49 .A M i
crohi s
toricalA ctorCen tered Netwo rkAnalysi
s.In:Pe t
it
ion sinSo c
ialHis
tory.Ed.Le x
Heerm av an Vo ss
.P re s
sS yndic a
teo fthe Un ive
r s
ityo fC amb ridge
,C amb r
id ge2001 .(Inte
rn a
tional
Reviewo fSo c
ia
lH i
story9 .
).151–170 .
47A med ie v
isztikában a lkalm azandó h áló za
telem zésselkri
tikus:S t
efan B rakensiek: Für
stendiener–
Staat
sbe am te – Bü rger
. Am tsfüh run g und Leben swelt
. De r Fortsbeam ten in n iederhes
sischen
K
leinstäd ten(1750–1850 ).V andenhoe ck & Rupe rcht, Gö
ttingen ,1999 .(Bü rger
tum12 .
).

V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
. 199
 KOVÁC
SBÁ
LINT

Akö zép ko r
ineme ssé gé sa risz to kráci aku tatás au g yan íg ylehe tõ sé getk í-
nálah á
ló zatelem zésre,kü lönö senap ro v
in c
i ál
is abbje lle gûte rüle teken ,aho la
családo kho r
i zon t á
lis ank ap csolód take gym á sho zé snemh ie rar chi kus an.Af ran-
cia,an go l
,no rm annkö zép ko r
ia riszto kr ác
i aku t a
tó iin te r
f am i
li ár
i s–é snemh ie-
rarch ikuss ze rve zettsé gû–h á
ló z ato ka tí r
ta klea ze lmú lté ve kbenpub l
i káltku ta
-
tásai kban,a12–13 .s z ázadiÎ le -de -F ran ceé sCh amp agnete rü leteitv i zsgál va.
48

A med ie vis z
ti káb an– M i keBu r khard tvé lemén yes ze r
in t–fon tos,ho gy
azad a
to katn ag yobbidõ sza ko kt ávla tábó lg yûjtsü kö s sze. Nehé zlenneann ak
nyom áraleln i,ho g ye g yado ttke res kedõa m ásikke res kedõ velh án y
s zort a
l á
l ko-
zotth avonta,av asárn ap im i sén me lle ttefo glalt-ehe l yet,v a gyado tte se tbenle -
ü
lte k-ebo ro zni.E ztöbbs zá zé vt á v
l at ábólnehe zenk imu t ath ató.Ebbõ lkö vet-
kezõennemarö vididõ szako kat,ah avit alálko záso ka t
,h anemado tte setbena
nag yobbidõ t ávl ato kat,ak ap cso l a
to k10é ven tek imu t ath atóg ya koris ág átcé l-
szerûv izsgálni.Te rmé s zetesenak ap cso lato kneme g yform ain ten zi
t ású a k,dea
kutat ás
it apa szt a
l ato ka zt mu tatjá k,ho gyho ssz abbidõt ávlat ábó lsemfe ltétlenü l
kellbe fejeze tt
,in k ábbc sakp ass z
í vk ap c
sol atrólbe szé ln i
.
M
ikeBu rkh a
rd takö zép ko ribe r geni(No rvé gia)s zárítotth al- keres kedõ ket
v
i zsgálta me gd i sszert ációjáb an .49
Azidõbe l
ike rete ketafo rr áso k( ígykü lönö sena
lübe ck
ile véltárb an me gt a
lálh atóv ám kön yve k
,v áro s
ikön y ve k,ke reskede lm it ár-
sasá gokfe l
je gy zése i
,alübe ckiin gatlane ladá so ks ze rzõdé sei)v is zon y
la go sg a zd ag
-
ság aa lapjána z1360 –1400 ,a z1440 –1470é sa z1490 –1510kö zöttiidõ sz ako k
-
ban á l
lapította me g.Ah á
ló z atelem zést ár sad alom tö r
téne tih átteré tje len tõ
összefü ggése k–í g yake reskedõ k(ö ss ze sen m in te gy900fõ !
)e g ym ássalv a
lók ap-
csolat a
,ro kon s ágo k,b ar á
t s
á go k,te s
t vé rülete kbenv a
lót agsá g,apo li
ti káb anv aló
aktivi
t á
s–fe ltér képe zéseje len tetteaku t at
á so ke lsõs za k a
s zát,ame l yne ke redmé -
nyeiad atbázisuls zol gál
t akah áló zatelem zéshe z.A zin g at
l ane lad áso kje g yzõ kön y-
veivel,alübe c k
iin g at
lanp ia ca l akul ás áv a
lped ign ag yons zépenk irajzolódo tta z
,
ho gya H anz a-ke res kedõ kki vels ze rette kvo ln ae g yv áro sré szbenl a kni.Afo rráso k
a
l apjánjó lkö rü lh atárolh a
tóad issz e
rt ációb ane l em z e
ttk e
r es kedõ kn ev e,s z ám a,a
matr
i cákm eg a
l kot ásáv a
lp edigak lik keké sklas ztere km e gh at áro zás av áltl eh etõv é.
Ezek en k eres z
tü lp ediga ztl eh etettm egvizs gálni,v ajon a h áló zatb an b e
tö l
tö t
t
centr á
lisszer eps egítette- eak er esk edõ ketah elyipo lit
i kai,g azd a ságiv e zetõpo z
í ci
-
ókm egszerz éséb en ,t eh átp ro zopo g
r áfiaiku tat ásokho zi sk i váló ana lk a
lm azh ató.
Ak vali
tatív mód s zerm ellet
tak v ant
it atív mód sz e
r Bu r kh ard td iss zertá c
ió jáb ana
szo c
i á
lish e
ly zetm egh atároz ásár aado ttl eh e
tõ s éget,í gyp éld ául, ho gyav á
ro s
i
szárm azásé sid entitásfon tosvo lt- eb izon yospo z
í c
ió kb etölt és éh ezah áló z a
tb an.50

48ConstanceBri
tta
inBou cha
rd:Tho seofM yB lood. Cons
truct
ing NobleF ami
l
iesin Med ieva
lFran c
ia.
Un
i vers
ityofPennsy
lvan i
aP ress
,Ph i
ladelphia
,2002 .v agyS tephanie Mooe
rs: NetworksofPowe rin
Anglo-AnormanEngland.In: MedievalProsopo g
raphy7.(1986)2 .sz.25–54.vagyTh eodor
eE ve
rgates:
TheA ris
tocr
acyinthe Coun tyo f Champ agne1000–1300 . Univer
sit
yo fPennsy
lvani
aP res
s,Phil l-
ade
ph
i a,2007. Vö:Jord an Che s
ter
,W .:i.m .13.
49Vö.:Bu rkh
ardt
, M.:i.m .
50AUC InetésNe tDr
aws zo
ftvereksegí
tsé
gé vel
.Ah á
lózat
igráfonag azdas
ági
lag
-pol
it
ikai
l a
g megerõ
södött
kereskedõkjólfe
li
sme rhetõkaI II
.ku ta
t ás
iidõ s
zakban(1490–1510 ). Uo.4.40.áb ra.

200 V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
.
A HÁ
LÓZAT
ELEMZ
ÉSA
LKA
LMAZÁ
SÁRÓ
L ATÖRT
ÉNETTUDOMÁNYBAN

Há
lóza
telemzé
sad iaszpó
raj
el
legûtá
rsada
lmic
sopo
rtok
tö
rtén
eténekkuta
tásában

Adiaszpó rajellegût á rs
ad a
lm ic sopo rto ke gyikjelen tõsisme rtetõje gyea zan y aor-
szággalésa zado t te tnikum m ásc sopo rt
jaivalv a
lók ap c
solatt a
rtá s.En k
lá vékb atö -
mörü
ltekle gtöbb s zöraz sidó k,a zö rmén yeké sagö rögke re skedõ kEu róp akü lön-
bözõv áro sa
ib an,a zonb anak apcsol a
to tto vábbápo ltáka zo k kalakö zössé ge kkel,
ahonn an e l
s zárm aztak. A
51
zo k a ku t atók,a k
ike zen k isebb sége k,e tnikumo k,
d
i a
szpó rajellegût ársad alm ic sopo r
to ktö r
téne t
ih á
ló zatelem zésé velfo glalko zn ak,
többn y
ireo l yanké rdé se keté ste rülete ketv izs
g álnak,m in ta zut az á
so k,u gy ana k-
kortipikus módonaku tatásfo rrásb ázisátg azd asági
,í gyü z
le t
ié sadó z ássalk ap -
cso
latosad a
to kje len tik
.A ze gyeske re skedõtársa s
á gok,komp ániá kt agn y
ilv ántar -
tása
i, a kö lcsönü gyletife lje gyzése k52
ezeknéla„ közve t
ítõ k isebb sé gekné l”,
d
i a
szpó ráknálkü lönö senje llem zõe kvo ltak,éss ajátosfo rrásb ázisátje lenti katö r-
ténetih álózatelem zé sne k.
53
Amenn yibenped iga zado t
tv áros,te rüle tv ag ya kár
ors
zá ghel y
ié skö zpon tiadm in is
ztrá c
ió ján akfennm a
r adtle véltárifo rrás a
itku tat-
juk,a zado tte tni kum raje llem zõs a
j áto sne vekse gítene kabb an,ho gyk iv á
l asszu k
ah álózatelem zé she zs zü ksé gess ze rep lõketé sre le vánsad a
t a
ik at.
Aso klehe tõsé gkö zülake let-eu róp a
iö rmén ykö zössé ge ktö rténe téne k
v
i z
sgálatáteme l
jü kki.E setü kbenag a zd a
ságtörténe t
iad ato k me l
le tta m issz
ió tör -
ténetifo rráso klehe tõ sége tk ín á
ln aka r
r a
, ho g yh á
ló zatelem zést vé ge zzün k.54

Ugyanisake resztén yv i
lá ge g yikle gn ag yobb„h álóz a
ta ”
,aróm ais zé khel yûS acra

51Ad i aszpó r ajelle gût ársad alm a kjellem zõi

rõlá l
taláb an(ésa zö rmén ye kte kintetébene gé szenkon kré-
tan):Kh achi gTö lölyan:E litesandIn s
titut
ion sinthe A rmen i an T ran sn a
tion .D iaspora: AJou rn a
lo f
Transn ation alS tud ies9 .(2000 )1 .s z.130 .
;W il
liamS af
ran: D iaspo rasin Mode rnSo c
ieties:M ytho sof
Home landandRe tu rn.D iaspo r a
:AJou rn a
lo fT ran sn a
tion a
lS tud ies1 .(1991 )1 .sz.63–97 .; Kh achig
Tölölyan :A rmen ian D iaspo ra
.In :En cy c
loped iao fD iaspora:Imm igrant&Re fu geeCu lturesA roundthe
World.Sp ringe r–G ilroy, NewYo rk, 1993 . Vol.I. 35–36 ., Kh a chigTö lölyan: Re thin k
in gd i a
spo ra
(s)
:
Statelesspowe rinthet r ansn ational momen t.D iaspo r a
:AJo ru rn a
lo fT r ansnation alStudie s5.(1996 )1 .
sz
.3 –36 .
52Akö zép ko r
iz sidó kpén zkö lcsönü gyleteire,k apcso latairavon atko zót anu lm ány:C laudiaS tef
f e
s-M aus:
ZurO rg anis a
tionjüd ische r Ge ldleihe rim Ho chstift Wü r
zbu rgam Ende de s 15 .J ahrhunde rts.In :
Beziehun gsne tzei .m .117–148 .
53A m idd lem an m ino ri
ties,v agyisakö zvetí
tõk isebb sé gekelmé letea lapve tõenEdn aBon achichho zkö tõ-
d
ik.Edn a Bon achi ch: Atheo ryo fm iddlem an m ino r
it
ie s
. Ame ricanSo ciological Re v
iew 38 .(1973 )
583 .
;to vább á:W a
lt e
rP .Z enn er: M idd lem an M ino rityTheo ries:a C riticalRew iev.In:ThePe rsist
ing
Que s
tion .So ciolo gical Pe rspe ct
ivesandSo c
i a
l Con te x
tso f Mode rn An t
isem itism.Ed . He lenFe in.
Wa
lte rde G ru yter, Be rl
in–NewYo rk,1987 .260–261 .
54A m isszió történe ttelk ap csol a
tb ane lmé le t
iké rdése ke tfeszege té sa ze g yhá z
s zervezetetah á
ló zatelem-
zésk r
iti kaiké rdé seivelkö zel
íti me g:H ans-
Jo achimS chm idt:Zen trumund Ne tzwe rk
. Me taphe rnfür
k
irch liche O rg anis at
ion sformenimhohenundsp äten M it
telalte r
.In :Zen trumundNe tzwe rk.K i
r chliche
Kommun i kat
ionenundR aum strukturenim M it
telalter.H rsg.G iselaD ro ssbach–H ans-JoachimS chm idt.
Wa
lte rde G ruyte r,Be r
lin–NewYo r k
,2008 .( ScriniumF r
ibu r gen se22 .
)7–40 .Su sanZ imme rm anna
nem zet kö z
ih áló zato kkö zötta17–20 .s zázadv is zon y
latáb anake re szténym is
sziókati sré szle te
sen
e
lem zi: Su s an Z imm e
rm ann : G ren zÜbe rschreitun gen.In te rn ationale Ne tzwe rke, O r
g anisationen,
Bewe gun gen und d ie Po li
tik de rg lobalen Un gleichheit vom 17 .b is zum 21 .J ah rhunde r
t.
Mande lb aum , W ien ,2010 .(G lob a
l geschichteundEn twicklun gspo l
it
ik8 .)72–102 .

V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
. 201
 KOVÁC
SBÁ
LINT

Con gre ga
tiodeP rop agand aFides aj átm issziósv i
lág ával me g
talál
taa zö rmén ye k
„h áló zatát”i s
.A ze gyháziun iólé t
reho zásavo l
tacé l
j aa m i
ss z
ion ár
iuso knak,a ki
k
so ks zorö rmén y
, dei táliaiv a gyf ran ci as zárm azásúa ki slehe ttek,é si gena ktív
mun kátvé geztek.A H it
te r
je s
zté s
iKon greg ációje gyzõ kön yveitá t
lapo zvakü lönö-
sebbh á
ló zatelem zé s
iisme rete kné l küli sl átható,ho gyate s
tület Dél-Ame r
ik ától
K
ín áigv ag yIszfah ántólErdé ly
i ge gyh a
t alm ash á
lóz a
to tal kotottav i
lágo tbeh áló zó
m
iss zióiné su tazó m issz
ion á
riu sa
inke re s
ztül.Te rmé szetesenahho z,ho gye g ye f-
fe ktív„h álózatró
l ”be széljün k,s zük sé gese gya lapvetõs zelek c
ió,k ikellv á
l asz
t ani
azo k atas zemé lye ket
,a ki kne ka zé rin tke zések ialakí
to t
t ae ztah álózatot.Eso rok
sze rzõ jea ze gyeske let-eu róp ai(ígypé ld áula zErdélybente véken ykedõ)s zerze te-
se ket,m isszion á
riuso katú gyte k
inti,m inte rõ skap csolato kat,ame lye ka zö rmén y
d
i as zpó ránbe lülik iskör zeteke tlétreho z
tá k
.A zu tazó m isszion á
riuso kped ig,a kik
azö rmén yekkö zösségeitö s
s zeköt veS zamo sújvá
rrólaK rímbev agyBu karestbõl
Velen cébeu ta z
ta k,m intg yen gek ap c solato klétreho ztá kah á
ló zatn ag ykö rze -
tét.55
Ak apcsolato konke resztülped i gk iv á
ló anu t a
tt aláltakak a
tolikusteo lógi a
i
gondo l a
to kv agyal egújabbeu róp aie szm é k,í gyah á
ló zatn empu s z
tána ze gyh áz
i
adm ini s
ztr á
cióe sz közevo l
t,h anemaku l
tu rálistranszferti s mû ködtette.

Tá
rsada
lmie
gye
sül
etektö
rtén
ete

Aze gyest ár
s ad almie g
ye sületek,p ár
to k, mo zg alm aktö rténeteah á
ló zatelem zés
ide ál
iste repé tje lentik
.E ze ke setébenrend s zerintrende lke zé
sreá llna kt agnyi
l-
ván tar
t á
silajstromo k,levele zéseks tb.,ame lye klehe tõsége tadn a km indak va
li
t a
-
t
ív,m indped i gak vant
it at
ívh á
ló zatelem zésre .E gy2011 -ben ,AnneB ai
llotáltal
köz reado t
tkö tetbena18 .s zázadvé gi–19.s z ázade lejibe rlin
ié rtelm isé g
ie gyesü-
lete ketve sz
i kv izsg á
latal áas zerzõ k
,bemu t a
t va,ho g ye g yn agyobbv árosb ana z
ado tt ko r
sza kb an mû ködõ k ap csolat
ih á
ló k,é rtelmisé gi kö rök m i ként ho z
ták
moz gásb aa ze gészt á
rsad alm at
.56 Be rl
inebbõ las zempon tból–eu róp aiv iszony-
latb anis–k ieme lkedõvo lt,ak aszinóe gyesülete ktõlke zd vea ze g yese tnik a
ie gye
-
sülete kenke re sz
tülale gkülön félébbs zervezõdé sekjö tteklé tre,ame lyekönm a
-
gu katt á
rsasá gn ak(Ge sel
ls chaft
)v agyklubn ak(C lub )ne ve z
té k
,denemvo ltri
t k
aa
kon feren c
ia(Kon ferenz)v agyas zöve t
ség(Bund ) me gjelöléssem .57
Ah á
ló z
at-
e
lem zé s mód s zerei
t me gta r
tvaa zo kraa zöss zefü ggésekreké rde zne kr á:m i moz-
gattaBe r
linta18 –19 .szá zadfo rdu lóján m áseu róp aiv árosokho zképe st
,ho gyan
mû ködte ka zi rod almié s mû vészetit ársas
á go kon ,s za
lono konbe lülé se zekkö-
zöttak apcsol atok?Be r
l
in m intn agyv áro
sakommun ikációte k
in tetében m á
ra
19.s zá zadele jénrend kívülso krétûvo lt,afo rr áso kkö zöttnem c
s akm ag ánszemé-
lye kne kírtle vele ktalá
lh ató ak
,h anemso ke se tbenac ím zettekkö zö t
tb arát
ikö-

55Vö .M a
rkG r
ano ve
tte
re lmé
leté
vel.
56 Netzwe
rkedes W i
ssensi.m.
57Ut a Mots
chm ann: D ie Ber
line
r Vere
ine um 1800 al
s kommun
ika
ti
ve Ne
tzwe
rke de
s
Bildung
sbü
rger
tum s
.In: Netzwerkede
s Wi
ssen
si.m
.183–211
.

202 V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
.
A HÁ
LÓZAT
ELEMZ
ÉSA
LKA
LMAZÁ
SÁRÓ
L ATÖRT
ÉNETTUDOMÁNYBAN

rök,v agya káras zélesebbn y

ilváno ssá giss zerepe lhe tett
.Abe r
linié rtelm isé giek
közöttje lentõ ss z ámb anvo lt ake g yetem ido cen se k,fiatalt anárokv a gym á rn yu g-
d
íjazo t
tp rofes szoro k,a kadém ia
it a go k,a k
ikt anítv án ya
i k
,v agya zõ ket–so kszo ra
kön yvtárszob áb an–kö rülve võé rte lm iségré véns z
inténs ajátosh á
ló zato kat mû -
ködte t
te k.58
Atém á
tte k
intves zintek ih agyhatatlanatö rténelemben m ind igisjó
kap csolat
itõ ké velrende l kezõs zab ad kõmû vese kv izsg á
lat a
.1800kö rülBe r
linben
16p áhol yukvo lt
,m integ y600t a
g g a
l,a k
ikkö zülso kann yi
lváne g yébs ze rve zetek
tagjaiisvo lta k
,é sk ap c
so lataikatap áholyonbe lül,il
let ve m ást ár
s aságo kkö zött
k
i vá
ló ans zerve zté k
,í gye gysze r
re m inda zin ten zív,m indag yen gek ap cso lats ze-
repé tbe töl
tö tté k
.59

Apo l
itik ai
, mû v észet
ié studom ányoss zalono k
, mûh e
lyekm ellet
tag end e
r
studiesi sf e
lf ed ez
t eah álózat e
lem zé sb enr e
j
lõl eh etõsé geketanõ ie gye sülete kku -
tatásar é vén.At ársad a
lm in em ekku tatásaatö rt én e
ttudom án y
,ap sz
i cho lógia,a
szocioló g
i a,an ye
l vészet
,a zirod alomé safilozófi at e
rü leténé rtelá tütõs i kerek e
t,
deg y akorlat
il agn in csoly antudom án yterüle
tav il ágon,am el
y e
tn ek ezd te kvo lna
ebbõlas zem szögbõ lv izsgálni,í gyn emc sod álko zh a
tun k
,h aa h álóz atelem zé
s
móds zereit,fo ga
lomh a
szn álatáti sadop tál
t á
k.P éld á ka
ta lapvetõena nõ történ et
(wom en ’ss tudi es
) von a
tko zásáb an t a
lál
tun k. A zE vaS chö ck-Qu int eros–An ja
Schül e
r –Ann i kaW ilm ers–Ke r
stin Wo l
ffá lta
lkö z
r e adottt anulm ány kötet60
a19 –20.
század ikü lönbö zõnõmo zgalm a katm in t„háló zato kat”v eszivizsg á
lata lá.Akö t e
t-
benah á
ló zat– m in taztt anulm ányun kb evezetõj éb enist árgyal
tu k–in kább m eta
-
for
i kusé rt e
l emb ens zerep el
,as zer zõ kn emak vantitatí
v,illetvek vali
tatívh álóz a
t-
e
l em zési mód s zerek e
t kö vetik
,é san em z e
t kö z
i nõ szervezet eketc sa k m in
t
jelens éget,il
l etvea zo ke gym áskö zö ttikommun ik á c
ióját,anõ kn em z e
t közif el
l épé-
sén ekk e zdet ei
tv izsg á
lják.M agáta ze gyesn em z etkö z
is z ervezeteketj e
llem ziakö -
teth álóz atkén t
.61

*
M
indenb i
zonn y
alah á
tbo rzongatóhideg
rázá
sfu tvég
igso kakon,hatö rténe
lmi
v
iszonyoka
ttöbbs z
ázé vt áv
latábólm a
iszoc
iológi
ai módszerekke
l,m atem a
tika
i
kép
letek
kelpróbálunkleírni
.M inttanulmán
yun kbó
lkiderü
l,neme gytöröttszár
-
nyú madá
rp róbá
l kozá
sae z,atõ lünknyuga
trafekvõországokbane gye
tem ipro-
jek
tek,di
sszer
tációkszületnekenne ka módszernekase g
ítségé
vel
.M í
grend sze
-

58Anna Busch: W i
ssen sorgani
sat
ionund- vermit
tlungin derG ründungsph a
se der Berl
iner Un i ve
rsi
tät
.
Jul
ius Edu ard Hitzigs’ Lesez
imme rfürd ie Un iver
si
tät’alse rs
te Beliner Univer
sitä
tsbibliothek.In:
Net
zwe rkede s Wissensi .m .151–164 .
59P
ierre
-Y ve
sB eaurepai
r e: Die Berl
inerF re
im auereiundd asEd ik
tübe rd ie Geheim ge
se l
lschaftenvon
1798:Kon tinuitä
tode r Wendee inerPo l
iti
kde rkön ig
lichenP rotek
tion?In: Netzwe rkede s W i
ssens
i.m.169–182 .;Mo tschm ann,U .:i .m .183–211 .
60Pol
it
ische Ne t
zwe rkerinnen.In ternat
ionale Zu sammen arbei
t von F rauen 1830–1960 . H rsg.E va
Schöck-Quin te
ros–An jaS chüler–Annika W ilmers–Kers
tin Wo l
ff
.T rafo, Ber
lin, 2007.( Sch r
iften des
HedwigH int ze
-Inst
itutsB remen10 .)
.
61Anj
aS chüler–Ker
stin Wo l
ff: „Ess ind die gle
i chen Übe rzeugungen,d ie die Frauen a l
lerL änder
er
fül
len… ”Zu rEn ts
tehun gvonin ternat
ion a
len Ne tzwerkenindenF rauenbewe gungen .In:Po l
it
ische
Net
zwe rker
inneni .m .13–29 .

V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
. 203
 KOVÁC
SBÁ
LINT

r
inta zak ri
tikaéria n yugat
itudom án yose lméletekre erõsen kon centrá
ló
tör
téne t
írá
st,ho g
yafo r
r á
so ka
th á
tté
rbes zorí
tva,elméleteivelcsak„átí
rja”a zad -
d
igitörténet
tudom ány
ie redmén yeke
t,vélemén yems zerintah álóza
telem zé
se se-
tébene gészen m á
sró
lv ans zó.Ah álózatelméletönm agáb ankevésahho z
,ho gy
le
írjont ár
sadalmifol
yam atokat
,fonto sse gédeszközlehe ta zonbanahho z
,ho gy
b
izon yosad a
tokat
,ad a
tsorokat–ame lyek keleddigtalánnemtud tunkm itke zde-
n
i–é rte
lme zzen,ésígyat á
rsada
lom tör
téne t
i,g azdaságtör
téneti
,kultúrtör
téne t
i
fo
l yam a
tokedd igegyá
ltal
ánnemi sme r
to ldalá
t mu t
assabe ,ho gya m á
rré gfelfe-
dezet
tte rü
letekreak l
ikkeké sk la
szterekse gí
tségévelú js zemme lné zhessün k
.

BÁ
LINT KOVÁC
S
APP
LYING N
ETWORK ANA
LYS
ISIN H
ISTOR
ICA
LRE
SEARCH
In We stern Eu rope an h isto
ricalre search,the“ne two rk”con cepth a
sg a
ined e verg reater
groundinthel ast20ye ars
;h is
toryh asde velopedi tsownne two rkan a
lyt
ical method s
.In
Hun gar y
,howe ver,on lyah andfulo fre sear chersh a veapp liedne tworkan alys
is.First
,th is
art
i c
lesu rve ysthe de ve
lopmen to f ne twor kan al
y s
isingene ral(Geo r gSimme l, Wo lfgang
Köh ler
,Ku rtLew in,J acob Mo reno, Geo rge Hom ans,S iegfr
ied N adel).Se cond,itpresentsthe
con cep tualb ac kground o f networ ktheo ry( c
lique,c luster
,e t
c.)
,w ithspe cia
lre gardto
A
lbe r
t-L ás
zlóB ar abás
iand M a
rkG r anovetter(de finings t
ron g-t
i esandw eak
-t
ies).Thesp at
ial
andtempo ralrep resen ta
tiono fnetwo rkspo sesnos imp lech a
llen getoh is
tor
ians.Ino rde rto
i
llu st
rate th is
, the a rt
icle d raws on the v isual dep i c
tion s and an a
lyses in D auser,
Regin a–H ä chler
,S te
fan –Kempe ,M ichael–M auelsh a
gen ,F ranz –Stube r
,M art
in(ed.)
,W issenim
Netz. Bo tanikundP flan z
en t
ransfe
rineu rop ä
is chenKo rrespond en znetzend e
s18.J ahrhund er
ts.
[=Co lloqu ia Au gus
t an a
.B and 24 .] Be r
lin, 2008 . The app li cat
ion o f netwo rktheo r
yin
h
i s
to r
ic alre se a
r chisp resentedth rou ghthe p ionee ring wo r k done b y Wo l
f g
an g Reinhard,
followedb ythe m aina chievement so fthene twor kan a
lyti
c a
l“ school”in Au gsburgtod a
te.
F
in ally
,thea rticlep resentsinfu rtherde t a
ilth reespe ci
fica reas whe rene tworkan alys
ism ay
beapp licable :( a)netwo r ktheo r
yin Med iev alandE arl
y Mode rnS tudies;(b)netwo rktheo ry
inthean a
lysiso fdi aspora-
t ypeso cia
lg roup s;( c
) ne two rktheo ryinthean a
lysi
so fso c
ial
asso c
iation s
.

204 V
ILÁGTÖRT
ÉNET•2012
.3–4
.
 C
SAP
LÁR
-DEGOV
ICS KR
ISZT
IÁN–D
EMET
ER GÁBOR

LMÁNYOK
Tár
sadalm
ikonfl
iktu
sok
aSkop
jeiszand
zsákte
rüle
tén

TANU
M
indennap
ie rõ
szak
a
zos
zmánu
ralomvé
gnapj
aiban(1900–1912
)

AB a
l kánkö zépsõré szea z1878 - asn ag yke letiv á
lságo tkö vetõenv is
s z
afo rdíth a-
tatlanula zO szm ánB irod alomh at
ár v
idé kele t
t.O l
y anh atár
vidé k,aho le gyh al
-
do k
lób irod a
lomé r
int ke zettkö zvet
lenü lr ivál
isn a g
yh atalm akkalé ste r
je sz kedn i
vág yó,d in am iku s
an mode rnizálódónem zetál
lamo kkal
.Ah atárvidé kos zm áno l
-
dalánav álto záseg y
ree rõ södõe rõsz akhu l
l ámo tindítotte l
,ame lyne kah atós ágo k
nemtud ta ké sso kszo rnemi sa karta kg át a
ts zabni.Av izsgáltko rszakvé gére,a z
1912 -esa lb ánfe lke
lé s
i g
,i lletvea ze lsõB a
lk án-háború iga zá l
lam ih a
talomg ya-
korlati
la gte ljesene ltûn ta Ko szo vóiv i
l ajetbõl.
Je lent anulm án y1
azo katat á
rs ad a
lm itö résvon alakaté so ko k
atk ív ánja
számb avenn i,ame lye ka m indenn ap ie rõ szakk ia
laku lásáho zéste rjedéséhe zve -
zettek.S zin ténv izsgálód ásikö rébet ar
to zi kanem zet
itö re kvéseke térintõk i sál
l a
-
m
it ámo gat áspo l
it
ik av á
lto z ásaé s me gtérülé se,m ikénta ze gyénié skö zössé g
i mo -
t
i váció ké sé letst
r a
té giáks zerepea ziden titásv ál
lalásáb an.M inde zte gyo lyan
idõ szakb an ,m ikora ziden titás me gv á
las ztásam árnem cs akelõn yt
,deko ckáz atot
isjelen tett.
Mindenn apierõ sz aka latta zo kata ze rõ szakosc selekmén ye ketke llé rten i
,
ame lye kac iv
iltársad a
lmonbe lülz ajlotta k
,illetveame lye kalapve tõennemah a-
tós ágokrend fennt a
rtóe rõihe zkö tõd te k( katon a
ibün tetõ akc
ió k
,h atá
r v
i
llon gáso k,
harca zi rre gulárisala kulato ke llens tb.)
.Av izsg á
lthel yszína z1875é s1878kö-
zött me gsze rvezõdõKo s zo vóiv i
lajetS kop jei(Ü sküb)s zand z
s ák
j a( am aiÉ sza k
-
kelet-M a cedón ia
),2
deh aafo r r
áso klehe tõ véte sz
ik,a kkore g
y -egypé ldav agy
kon kréte sete rejéigav ilaje tszom szédo ss zand z
s ák
jairai sk i
tekin tat anu lm án y
.
Ah an gsúlya zonb anam iatte s
ikaS kop jeis zand z
sá k
ra, me rta ze g y
ikré szp rob lé-
mát,anem zet
tév á
lásnehé zségeitelsõ sorb anadé l
is zlávn yelvû,o rtodo xla ko s-

1Jelent anulm ányhozabé c

silevél
tárifor
r ásokfeltárá
saa zO sz
trákTudomán yosAk adém i
aFW FP ro
jekt
Nr
.P21477 -G18(Po l
it
icsandSo cietyinL ate Ottom anKosovo1870–1913)t ámogatásáva
ltörtént meg
.
As zóf
iailevél
tárikutat
ástazak adém ia
ic sereprogramke re
teinbelü
laBo l
g ár–MagyarTö r
ténészVe gyes
B
izo t
tság,m ígakön yvtá
rikuta
tásté sazírásta M agyarTudom ányosAkadémi aBo
ly a
iJ ánosKutató
iÖ sz-
töndíjat ámo ga
tta
.
2 At anulmán ybana m a
ih i
vata
lostelepülésne ve
ttün te
tjükfe
l.Amenn y
ibena zonos
ítanilehete
ttako rabe
li
oszm áne lnevezés
t,a k
koratelepü léselsõem lítésekor
,a m ainéva
lak me
llett
,zárójelbetévekö zöl
jük:
példáulS kopje(Ü sküb)
.

V
ILÁGTÖRT
ÉNET(2012
)3–4
:205–241