Japán keserűfű – az alábecsült veszély

Rendkívül káros és invazív növény, ami a legkisebb gyökér maradványból is újra agresszíven
elszaporodik, minden más növényzetet kiszorít, ingatlanokban, utakban, hidakban,
természetben felmérhetetlen károkat okoz. A növény 2/3-a a gyökérzetből áll, kiirtása
szinte lehetetlen – és a legtöbb magyar még sosem hallott róla, pedig már a kertjeinkben
nő!
A japán keserűfű irtásával kapcsolatos tanácsot csak olyantól fogadjunk el, aki már irtott ki
japán keserűfüvet, mert akinek még nem volt vele dolga, szinte biztosan alá fogja becsülni.

A rövid lényeg

Gyakorlatilag nem működik:

- egyszerűen kiásni, vágni, tépkedni (serkenti a növekedést, terjeszti)
- egyszerűen lepermetezni (a gyökér túl erős)
- letakarni, lebetonozni (felnyomja)
- komposztálni (túléli, szaporítja)
- leégetni (nincs hatással a gyökérzetre)
- elégetni (túlélheti)

Biztos megoldások:
- japán keserűfű eltávolítására szakosodott cég, de lehet, hogy ilyen még csak
külföldön létezik.
- 3-5 éven keresztül történő módszeres, glifozátos permetezés (nem ilyen
egyszerű, olvass utána!)

Magyarországon még nem veszik komolyan, de számos országban már:

- a tiltott növények listáján áll
- kártérítést kaphat, akihez a szomszédja átengedi
- bankok nem adnak kölcsönt a japán keserűfűvel fertőzött ingatlanokra
- Angliában 2 év börtönnel vagy 2 millió forintnyi bírsággal sújtható, aki
terjedni hagyja

1
Juhász Szilvia vagyok, semmi közöm a mezőgazdasághoz vagy gyomirtáshoz. 2005-ben vásároltam
egy telket, amin akkor már az akkor még számomra ismeretlen japán keserűfű nőtt. Ebben a
tájékoztatóban azt osztom meg, amit 3 nyelven olvastam erről a növényről az interneten, és amit
személyesen tapasztaltam.

Tartalomjegyzék:
- tanácsok tájékozódáshoz
- ismerjük meg, ismerjük fel
- hol itt a probléma? (képek az okozott károkról)
- tájékoztató videók és cikkek összefoglalója
- előrehaladott problématudat külföldön
- az Angol Környezetvédelmi Hivatal iránymutatásának rövid fordítása
- a Német Környezetvédelmi Hivatal tanulmányának rövid fordítása
- személyes tapasztalatom a japán keserűfűvel
- 2021 májusi frissítés

Tanácsok tájékozódáshoz: Aki utána akar olvasni a növénynek, sajnos pont magyarul alig talál
szakirodalmat, hiszen Magyarországon még nincsen a köztudatban a japán keserűfű. Az internetes
kereséshez ajánlom a német (Japanischer Staudenknöterich), angol (Japanese knotweed) és latin
(Fallopia japonica) megnevezéseit. Annak is érdemes rákeresni ezekre a kifejezésekre a Google
képkereső funkciójában, aki nem beszél nyelveket, mert a képek önmagukért beszélnek. Különösen
ajánlom a kép keresést a „japanese knotweed damage” azaz „japán keserűfű károk” kifejezésre, és ez
a tájékoztató is tartalmaz néhány figyelemre méltó fotót.

Ismerjük meg, ismerjük fel a japán keserűfüvet!

 japánból behozott növény, aminek

nálunk nincsen természetes
ellensége
 3 méter magas, bambuszra
emlékeztető szára és tenyérnyi szív
alakú levele van
 tavasszal rózsaszín spárgára
emlékeztető csírái törnek a felszínre
és napi 15 centit tudnak nőni
 vajszínű virágot hoz
 a növény zöld része elfagy és
tavasszal újra kihajt
 a japán keserűfűnek számos
felhasználási módja van, régen
dohány helyett is használták a
leveleit, de tea is készíthető belőle,
szára pedig ehető.

2
Szép növény és ráadásul ehető is? Hol itt a probléma?

Természetes ellenség hiányában nálunk páratlan agresszióval terjed. Olyan sűrű, hogy minden más
növényt kiszorít. Irtása csak rendkívüli kitartással lehetséges és gyakran jelentős időráfordítást és
anyagi terhet jelent. Ha nem tudjuk, hogy mivel állunk szemben, mielőtt észbe kapunk, hatalmas
károkat okozhat.

3
4
5
Képeknél is többet mondanak ezek a videók.

Egy 2019-es német riport. Aki nem ért németül, az is nézze meg, mert látszik rajta, hogyan jön át
betonon. Elmondják, hogy vagyonokat költ az állam az irtására, és gyakorlatilag tudják, hogy
esélytelenek vele szemben. Elmondják, hogy az egyik legnagyobb probléma, hogy a legtöbben nem
is ismerik, nem tudják mivel állnak szemben, amikor felüti valahol a fejét.

Egy BBC által sugárzott program egy családról számol be, aki megvettek egy újépítésű házat, amit
fertőzött talajra épített egy tudatlan vagy felelőtlen vállalkozó. A programban a növényszakértő
elmondja, hogy a növény legapróbb darabkája akár 20 évig is szunnyadva várhatja, hogy alkalmas
helyen kihajtson. A szakértő szerint a japán keserűfű akár 10cm betonon is képes keresztülnőni.

Ennek a videónak az elején a szakember elmondja, hogy látott már japán keserűfüvet
könnyűszerkezetes ház falában felkúszni és a lapos tetőn kibújni. Anglia évi 150 millió fontot költ a
megfékezésre. A londoni 2012-es olimpia építkezéséhez 6 hektáron kellett felszámolniuk. Próbálják a
japánban természetes ellenségét, egy állítólag csak a japán keserűfűre veszélyes kártevőt behozni
Európába, de tisztában vannak ennek a kockázatával. (Ha valaki megtud erről a módszerről
közelebbit, örülnék a hírnek!)

Ebben a videóban a szakértő elmondja, hogy ha megpróbáljuk felszedni, csak erősebb növekedésre
bírjuk. Ha azt hittük, hogy permetezéssel legyőztük, és pl. egy építkezés során felszínre hozzuk a
gyökerét és ráépítünk, az még 1-2 évtized múlva is gondot jelenthet. Gyakran víz szállítja, patakok,
folyók, és a legkisebb darabból is ki tud hajtani. Elmondja, hogy a növény nagyrészt a gyökeréből áll:
akár 3 méternél is mélyebbre is lenyúlhat a gyökérzete, oldal irányban pedig a felszínen látható
lombkoronához képest 7 méterrel is szélesebb lehet. Akit érdekel, itt elmagyarázzák a gyors
növekedés mechanizmusát. A föld alatt hatalmas biomassza miatt a felszín fölötti kezelés alig
hatásos. A kiásással csak elköltöztetik, terjesztik a problémát, bár vannak erre szakosodott cégek,
akik jó pénzért elégetik vagy apróra darálják a fertőzött földet. Angliában törvények vannak arra,
amik kötelezik az ingatlan tulajdonosokat az invazív növények kezelésére. A fertőzött föld, és maga a
növény veszélyes hulladéknak minősül.

Angliában külön cégek specializálódtak csak a japán keserűfű eltávolítására. Egy átlagos privát
ingatlanon a kezelést ezen cég honlapja szerint átszámolva több mint 1,3 millió forintért végezik
el.

Angliában nem adnak a bankok hitelt olyan ingatlanra, amelynek a közelében japán keserűfű nő. Ez a
cikk egy olyan családról számol be, akik szomszédja elhanyagolta a kertjét, ezáltal elértéktelenítve és
veszélybe sodorva az ő házukat is:

6
Problématudat: ahol már komolyan veszik

Az első tábla feliratának fordítása: „Figyelem! Erősen invazív japán keserűfű. Kérjük, ne vágja vissza, a
vágással terjedhet a probléma. Dolgozunk a kezelési terven. (+ egy infó vonal telefonszám)”

7
Angliában térképen követik a növény terjedését:

Az Angol Környezetvédelmi Hivatal (Environment Agency in England) kiadott egy tárgyilagos,

lényegretörő általános útmutatót a japán keserűfű kezeléséről. Ennek egy gyors, összefoglaló
fordítása:

„Mindenki köteles irtani a japán keserűfüvet, egyfajta állampolgári kötelesség.

A japán keserűfüvet nem lehet komposztálni:

- túl kitartó, életerős növény,
- túléli a komposztálási folyamatot,
- megfertőzi a területet, ahol a komposztot használni akarjuk.

Permetezés vegyszerekkel:
- Átlagban 3 évnyi következes permetezés passziválhatja a gyökeret (nem öli meg).
- Csak engedélyezett vegyszereket használjunk.
- Kérjünk be minden szükséges engedélyt, pl. víz melletti területek esetében.

Elásás:
- kizárólag speciális, erre szóló jogosítvánnyal rendelkező hulladéklerakókban engedélyezett
- a növény előfordulásának a helyszínén is eltemethető, ha legalább 5 méter mélyre temetik és a
növény maradványait letakarják egy a növény számára áthatolhatatlan membránnal.
- Ahol nem lehet 5 méter mélyen eltemetni, ott legalább 2 méter mélyre kell elhelyezni, és az
áthatolhatatlan membránnal teljes egészében körbe kell vonni.

Égetés:
- engedély köteles lehet
- a növény egyes részei túlélhetik az égetést (ezt én személyesen is tapasztaltam!), ezért az égés
utáni maradványokat az elásásnál leírt módon kell kezelni.

8
Angliában a fertőzött föld kihelyezéséért vagy a növény természetbe való kijuttatásáért (akkor is
ha hanyagságból történik), akár két évig terjedő szabadságvesztés vagy akár 5000 font (ca. 2 millió
forint) büntetés jár.

Elszállíttatás:
Speciális hulladékként csak engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba kerülhet. A szállító eszközöket
alaposan súrolva vagy magasnyomású mosóval kell lemosni. Ellenőrizni kell, hogy nem szorult-e be
valahova kis maradványa a növénynek.”

A német Környezetvédelmi Hivatal (Bundesamt für Umwelt, Wald und Landschaft) vasútak számára
készült 46 oldalas tanulmányában szintén az irtás fontosságát és szélmalomharc jellegét részletezi.
- A 20-21. oldalakon elterülő táblázat részletezi, hogy melyik permetszer milyen hatással van rá, de
egyiktől sem pusztul el rövid idő alatt.
- Fekete fóliával fénytől és víztől elzárni egyrészt rendkívül nehéz, mert a fólia alatt is agresszíven nő,
másrészt amint a fóliát elvették, a japán keserűfű teljes életerővel visszatért.
- Kitépés: egy fiatal állományt két évnyi kitépkedéssel fel tudtak számolni, de egy régebb óta fennálló,
3 méter magas telepet nem tudtak vele gyengíteni. Más irtási módszerekkel kombinálva hasznos
lehet.
- Legeltetés: a növekedést visszaszorítja, de a problémát nem szünteti meg.
- Leégetés: nincs hatással a gyökerekre, nem pusztítja el a növényt
- Kiásás: a növény alatti földet 3 méteres mélységben és a felszínen látható lombjától számított
7m-es körzetben kell eltávolítani. Ezt követően 3-5 éven keresztül a területet még évente 2x
permetezni kell, mielőtt teljesen megszűnik a probléma.

Ez a tájékoztató egy Facebookos vitából született. Bizonyítékokat és hivatalos forrásokat ígértem a

kételkedőknek és a kíváncsiaknak. Szeretném újra hangsúlyozni, hogy nem vagyok mezőgazdasági
szakember. Ebben a tájékoztatóban csak az általam összegyűjtött tudást és tapasztalatot szeretném
megosztani. Akár hibázhattam is a tájékozódásom és a tájékoztatásom során, nem vagyok tökéletes,
szívesen fogadok kedves korrekciókat.

Juhász Szilvia
szilvi.juhasz@gmail.com

Székesfehérvár mohai határában, 2020.05.24

2021 májusi frissítés:

A japán keserűfű Magyarországon is terjed. Én Székesfehérváron lakom, és a saját telkemen kívül a

régi téglagyár területén látom nagy területen nőni, és félek, hogy pár év alatt veszélyeztetni fogja az
elkerülőt. Jelentettem már a téglagyár felé és az Önkormányzatnak, de látszólag még nem kezdték
meg az irtást. Azóta a Fiskális úttal párhuzamosan húzódó kanális partján is nagy területen megjelent
a növény. A kanális mindkét partján egyre szélesebben húzódik, immár 2-3 méter mélyen az
erdősávban is, és a sétáló ösvényről is tisztán látni, ahogyan már átterjedt a szomszédos családi házak
kertjeibe. Ne várjuk meg, amíg Magyarországon is akkorára nő a probléma, hogy a bankok nem
adnak hitelt olyan ingatlanra, amin japán keserűfű nő! Ne várjuk meg, amíg elértéktelenednek az

9
ingatlanjaink. És leginkább ne várjuk meg, amíg elhatalmasodik a gyönyörű természeti tájainkon
tönkretéve azokat!

Facebookon létrehoztam egy csoportot: Japán keserűfű – információk és tapasztalatok. A csoport

neve önmagáért beszél. Remélem, hamarosan egyre több emberben felébred a problématudat és
együtt küzdünk meg sikeresen ezzel az alábecsült veszéllyel.

10
Személyes történetem a japán keserűfűvel

2005-ben vettem egy üres telket Székesfehérvár határában. Az előző tulajdonos dicsekedett a szép
bambusz-szerű dísznövénnyel. A nevét nem tudtuk, csak örültem a megörökölt különlegességnek.
Akkor talán 1-2 m2t foglalhatott el.
Röviddel ezután külföldre költöztem és a japán
keserűfű kb. 2014-ig, háborítatlanul szaporodott.

Az idő tájt lehetett, hogy először hallottam

valahonnan a növény nevét és egy vele járó
figyelmeztetést, persze nem olyan komolysággal,
mint ez a tájékoztató.
Az akkori párom szerette velem a telken tölteni a
szabad hétvégéinket és tudatlanul
nekiveselkedtünk, hogy kiássuk a növényt, akkor
kb. 15 m2-ről. Láttuk, hogy a japán keserűfű a
felszínen szőlőtőke szerű hatalmas, fás gumókat
növeszt, a felszín alatt meg hihetetlen sűrűséggel
hálózza be a talajt. Csak pár m2-ről tudtuk
felszedni embertelen munkával, de kicsapkodtuk
a gumókból a földet és tüzet raktunk belőle.
Utána úgy alakult, hogy megint külföldre mentem
és 2019-ig újra szabadon terjedt a növény.
Időnként kinéztem a telekre, de hazalátogatásaim
során nem irtani jöttem haza, de annyit láttam,
hogy a japán keserűfű úgy visszanőtt, mintha
hozzá sem nyúltunk volna, sőt sokat terjedt. A
régi tüzelő helyből is sűrű hajtások nőttek.
Akkoriban én ezen meglepődtem, hiszen én is
alábecsültem a növényt.
2019-ben váratlanul költöztem haza, és mivel
azon a nyáron alig lehetett albérletet találni
Székesfehérvárott, és azt is csak rendkívül drágán,
ezért megszületett a hirtelen döntés: építkezni
kell! Akkorra már tudtam, hogy a japán keserűfű
jelenléte gondot jelenthez az építkezésnél,
addigra már többet olvastam róla, és tudtam,
hogy képes a betont is felnyomni. 2019 nyarára a
növény kb. 30m2-en terjedt el. Nagyon lelkesen, motiváltan rengeteget ástam, égettem, barátok
segítségét kértem, Facebookon japán keserűfű irtó bulit hirdettem, még a kiásott földet is átszitáltuk
- és alig haladtunk. Egy német barátom segített megtalálni az angol és a német szakirodalmat, és
megtudtam, hogy a növény gyökere 3 méter mélyre nyúlik és kiáshatatlan. Akkor estem kétségbe
igazán, hiszen nálam heteken belül kezdődnie kellett az építkezésnek!

11
Azon a nyáron sokat panaszkodtam
ismerősöknek, és nagyon frusztráló volt, hogy
egyrészt senki nem hitt nekem, hogy milyen
makacs a növény. Másrészt rengeteg buta
tanáccsal találkoztam, az emberek 90%-a azt
javasolta, hogy öntsem le a földet hígítóval vagy
gázolajjal…

Egyik kolléganőmön keresztül eljutottam egy

növényorvoshoz, aki amikor megtudta, hogy
japán keserűfűről van szó, csak annyit írt vissza,
hogy adjam el a telket…

A japán keserűfű lett az oka annak, hogy a házam nem sávalappal, hanem pont alappal készült el,
tehát beton oszlopokon áll. A ház padozata és a föld között kb. 15 cm van, pici házról van szó, alá
tudok nyúlni szerszámmal.

Az olvasottak alapján tudtam, hogy a növényt nem lehet

egyszerűen megölni, de a gyökérzetét 3-5 év alatt ki lehet meríteni

Munka után minden nap kimegyek a kertbe, kiásom az aznapi friss

csírákat és a közelében lévő gyökér darabokat, amiket egy zárt aljú
hordóban elégetek. A hamut átszitálom. Tudom, hogy nem
hanyagolhatom el, még évekig tart majd a harc, sőt évtizedekig,
hiszen a gyökér akár 20 évig is csíraképesen szunnyadhat a talajban
és újra kihajthat

12
A házam alól kihalászott hosszú hajtás:

13
Pontalapnak kiásott gödör oldalán látszik a gyökérzet:

A házam pontalapja mellett növő japán keserűfű:

14
15
Földben maradt gyökér darabon ezer apró hajtás:

A ház helyén korábban egy lemezgarázs állt, amit kedves szomszédok segítettek facölöpökön odébb
gurítani. A garázs egy ablaktalan bódé, és mégis így nőtt belül a japán keserűfű. (A képen már
cölöpökön a garázs, különben szurok sötét volt bent.)

16
Szintén a garázsban készült kép, még amikor használatban volt és nőtt fel a dolgok közt a növény:

Kiásott gumók mérete:

17
Rövid életű diadal: mindent kivágtam 2019. április 27-én! Alatta a kép, ahogyan 2019. június 10-re
visszanőtt… Ha nem a saját szememmel látom, nem hiszem el.

18