Ez a tájékoztató letölthető a „japán keserűfű – információk és tapasztalatok” nevű nyilvános Facebook

csoportból. A digitális változatban linkek mutatnak a szövegben említett forrásokra és videókra.

Japán keserűfű – az alábecsült veszély

Rendkívül káros és invazív növény, ami a legkisebb gyökér maradványból is újra agresszíven
elszaporodik, minden más növényzetet kiszorít, ingatlanokban, utakban, hidakban,
természetben felmérhetetlen károkat okoz. A növény 2/3-a a gyökérzetből áll, kiirtása a
növény ismerete nélkül szinte lehetetlen – és a legtöbb magyar még sosem hallott róla,
pedig már a kertjeinkben nő!
A japán keserűfű irtásával kapcsolatos tanácsot csak olyantól fogadjunk el, aki már irtott ki
japán keserűfüvet, mert akinek még nem volt vele dolga, szinte biztosan alá fogja becsülni.

A rövid lényeg

Gyakorlatilag nem működik:

- egyszerűen kiásni, vágni, tépkedni (serkenti a növekedést, terjeszti)
- egyszerűen lepermetezni (a gyökér túl erős)
- egyszerűen letakarni, lebetonozni (felnyomja)
- komposztálni (túléli, szaporítja)
- leégetni (nincs hatással a gyökérzetre)
- elégetni (túlélheti)

Biztos megoldások:
- japán keserűfű eltávolítására szakosodott cég. Eddig Magyarországon
egyetlen ilyen cégről tudunk: fadoktor.hu
- 3-5 éven keresztül történő módszeres, glifozátos permetezés vagy injektálás
(nem ilyen egyszerű, olvass utána!)

Magyarországon még nem veszik komolyan, de számos országban már:

- a tiltott növények listáján áll
- kártérítést kaphat, akihez a szomszédja átengedi
- bankok nem adnak kölcsönt a japán keserűfűvel fertőzött ingatlanokra
- Angliában 2 év börtönnel vagy 2 millió forintnyi bírsággal sújtható, aki
terjedni hagyja
Juhász Szilvia vagyok, semmi közöm a mezőgazdasághoz vagy gyomirtáshoz. 2005-ben vásároltam
egy telket, amin akkor már az akkor még számomra ismeretlen japán keserűfű nőtt. Ebben a
tájékoztatóban azt osztom meg, amit 3 nyelven olvastam erről a növényről az interneten, és amit
személyesen tapasztaltam.

Tartalomjegyzék:
- tanácsok tájékozódáshoz
- ismerjük meg, ismerjük fel
- hol itt a probléma? (képek az okozott károkról)
- tájékoztató videók és cikkek összefoglalója
- előrehaladott problématudat külföldön
- az Angol Környezetvédelmi Hivatal iránymutatásának rövid fordítása
- a Német Környezetvédelmi Hivatal tanulmányának rövid fordítása
- Hogyan irtsam ki a japán keserűfüvet?
- személyes tapasztalatom a japán keserűfűvel
- 2021 májusi frissítés

Tanácsok tájékozódáshoz: Aki utána akar olvasni a növénynek, sajnos pont magyarul alig talál
szakirodalmat, hiszen Magyarországon még nincsen a köztudatban a japán keserűfű. Az internetes
kereséshez ajánlom a német (Japanischer Staudenknöterich), angol (Japanese knotweed) és latin
(Fallopia japonica) megnevezéseit. Annak is érdemes rákeresni ezekre a kifejezésekre a Google
képkereső funkciójában, aki nem beszél nyelveket, mert a képek önmagukért beszélnek. Különösen
ajánlom a kép keresést a „japanese knotweed damage” azaz „japán keserűfű károk” kifejezésre, és ez
a tájékoztató is tartalmaz néhány figyelemre méltó fotót.

Ismerjük meg, ismerjük fel a japán keserűfüvet!

 japánból behozott növény, aminek

nálunk nincsen természetes ellensége
 3 méter magas, bambuszra
emlékeztető szára és tenyérnyi szív
alakú levele van
 tavasszal rózsaszín spárgára
emlékeztető csírái, bordó levelekkel,
törnek a felszínre és napi 15 centit
tudnak nőni
 vajszínű virágot hoz
 a növény zöld része elfagy és
tavasszal újra kihajt
 a japán keserűfűnek számos
felhasználási módja van, régen
dohány helyett is használták a
leveleit, de tea is készíthető belőle,
szára pedig ehető.

2
Szép növény és ráadásul ehető is? Hol itt a probléma?

Természetes ellenség hiányában nálunk páratlan agresszióval terjed. Olyan sűrű, hogy minden más
növényt kiszorít. Irtása csak rendkívüli kitartással lehetséges és gyakran jelentős időráfordítást és
anyagi terhet jelent. Ha nem tudjuk, hogy mivel állunk szemben, mielőtt észbe kapunk, hatalmas
károkat okozhat.

3
4
5
Képeknél is többet mondanak ezek a videók.

Egy 2019-es német riport. Aki nem ért németül, az is nézze meg, mert látszik rajta, hogyan jön át
betonon. Elmondják, hogy vagyonokat költ az állam az irtására, és gyakorlatilag tudják, hogy
esélytelenek vele szemben. Elmondják, hogy az egyik legnagyobb probléma, hogy a legtöbben nem
is ismerik, nem tudják mivel állnak szemben, amikor felüti valahol a fejét.

Egy BBC által sugárzott program egy családról számol be, aki megvettek egy újépítésű házat, amit
fertőzött talajra épített egy tudatlan vagy felelőtlen vállalkozó. A programban a növényszakértő
elmondja, hogy a növény legapróbb darabkája akár 20 évig is szunnyadva várhatja, hogy alkalmas
helyen kihajtson. A szakértő szerint a japán keserűfű akár 10cm betonon is képes keresztülnőni.

Ennek a videónak az elején a szakember elmondja, hogy látott már japán keserűfüvet
könnyűszerkezetes ház falában felkúszni és a lapos tetőn kibújni. Anglia évi 150 millió fontot költ a
megfékezésre. A londoni 2012-es olimpia építkezéséhez 6 hektáron kellett felszámolniuk. Próbálják a
japánban természetes ellenségét, egy állítólag csak a japán keserűfűre veszélyes kártevőt behozni
Európába, de tisztában vannak ennek a kockázatával.
2021.05.30-i frissítés: ezen cikk szerint 2020 októberében több ezer japán levélbolhát engedtek
szabadon Hollandiában.

Ebben a videóban a szakértő elmondja, hogy ha megpróbáljuk felszedni, csak erősebb növekedésre
bírjuk. Ha azt hittük, hogy permetezéssel legyőztük, és pl. egy építkezés során felszínre hozzuk a
gyökerét és ráépítünk, az még 1-2 évtized múlva is gondot jelenthet. Gyakran víz szállítja, patakok,
folyók, és a legkisebb darabból is ki tud hajtani. Elmondja, hogy a növény nagyrészt a gyökeréből áll:
akár 3 méternél is mélyebbre is lenyúlhat a gyökérzete, oldal irányban pedig a felszínen látható
lombkoronához képest 7 méterrel is szélesebb lehet. Akit érdekel, itt elmagyarázzák a gyors
növekedés mechanizmusát. A föld alatt hatalmas biomassza miatt a felszín fölötti kezelés alig
hatásos. A kiásással csak elköltöztetik, terjesztik a problémát, bár vannak erre szakosodott cégek,
akik jó pénzért elégetik, apróra darálják, aprólékosan átszitálják a fertőzött földet. Angliában
törvények vannak arra, amik kötelezik az ingatlan tulajdonosokat az invazív növények kezelésére. A
fertőzött föld, és maga a növény veszélyes hulladéknak minősül.

Angliában külön cégek specializálódtak csak a japán keserűfű eltávolítására. Egy átlagos privát
ingatlanon a kezelést ezen cég honlapja szerint átszámolva több mint 1,3 millió forintért végezik
el.

Angliában nem adnak a bankok hitelt olyan ingatlanra, amelynek a közelében japán keserűfű nő. Ez a
cikk egy olyan családról számol be, akik szomszédja elhanyagolta a kertjét, ezáltal elértéktelenítve és
veszélybe sodorva az ő házukat is:

6
Problématudat: ahol már komolyan veszik

Az első tábla feliratának fordítása: „Figyelem! Erősen invazív japán keserűfű. Kérjük, ne vágja vissza, a
vágással terjedhet a probléma. Dolgozunk a kezelési terven. (+ egy infó vonal telefonszám)”

7
Angliában térképen követik a növény terjedését:

Az Angol Környezetvédelmi Hivatal (Environment Agency in England) kiadott egy tárgyilagos,

lényegretörő általános útmutatót a japán keserűfű kezeléséről. Ennek egy gyors, összefoglaló
fordítása:

„Mindenki köteles irtani a japán keserűfüvet, egyfajta állampolgári kötelesség.

A japán keserűfüvet nem lehet komposztálni:

- túl kitartó, életerős növény,
- túléli a komposztálási folyamatot,
- megfertőzi a területet, ahol a komposztot használni akarjuk.

Permetezés vegyszerekkel:
- Átlagban 3 évnyi következes permetezés passziválhatja a gyökeret (nem öli meg).
- Csak engedélyezett vegyszereket használjunk.
- Kérjünk be minden szükséges engedélyt, pl. víz melletti területek esetében.

Elásás:
- kizárólag speciális, erre szóló jogosítvánnyal rendelkező hulladéklerakókban engedélyezett
- a növény előfordulásának a helyszínén is eltemethető, ha legalább 5 méter mélyre temetik és a
növény maradványait letakarják egy a növény számára áthatolhatatlan membránnal.
- Ahol nem lehet 5 méter mélyen eltemetni, ott legalább 2 méter mélyre kell elhelyezni, és az
áthatolhatatlan membránnal teljes egészében körbe kell vonni.

Égetés:
- engedély köteles lehet
- a növény egyes részei túlélhetik az égetést (ezt én személyesen is tapasztaltam!), ezért az égés
utáni maradványokat az elásásnál leírt módon kell kezelni.

8
Angliában a fertőzött föld kihelyezéséért vagy a növény természetbe való kijuttatásáért (akkor is
ha hanyagságból történik), akár két évig terjedő szabadságvesztés vagy akár 5000 font (ca. 2 millió
forint) büntetés jár.

Elszállíttatás:
Speciális hulladékként csak engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba kerülhet. A szállító eszközöket
alaposan súrolva vagy magasnyomású mosóval kell lemosni. Ellenőrizni kell, hogy nem szorult-e be
valahova kis maradványa a növénynek.”

A svájci Környezetvédelmi Hivatal (Bundesamt für Umwelt, Wald und Landschaft) vasútak számára
készült 46 oldalas tanulmányában szintén az irtás fontosságát és szélmalomharc jellegét részletezi.
- A 20-21. oldalakon elterülő táblázat részletezi, hogy melyik permetszer milyen hatással van rá, de
egyiktől sem pusztul el rövid idő alatt.
- Fekete fóliával fénytől és víztől elzárni egyrészt rendkívül nehéz, mert a fólia alatt is agresszíven nő,
másrészt amint a fóliát elvették, a japán keserűfű teljes életerővel visszatért.
- Kitépés: egy fiatal állományt két évnyi kitépkedéssel fel tudtak számolni, de egy régebb óta fennálló,
3 méter magas telepet nem tudtak vele gyengíteni. Más irtási módszerekkel kombinálva hasznos
lehet.
- Legeltetés: a növekedést visszaszorítja, de a problémát nem szünteti meg.
- Leégetés: nincs hatással a gyökerekre, nem pusztítja el a növényt
- Kiásás: a növény alatti földet 3 méteres mélységben és a felszínen látható lombjától számított
7m-es körzetben kell eltávolítani. Ezt követően 3-5 éven keresztül a területet még évente 2x
permetezni kell, mielőtt teljesen megszűnik a probléma.

Akkor végül hogyan irtsam a japán keserűfüvet?

„Vagy te meríted ki a japán keserűfüvet, vagy ő merít ki téged” – sajnos már nem emlékszem, hogy
kitől hallottam ezt a mondatot, pedig nagyon találó, mert a kulcsszó a következetesség és a kitartás.

Ahol lehetséges a gyomirtó használata, ott Medallon prémium (esetleg más glifozát tartalmú szer)
a szárba injektálva a leginkább környezetkímélő, de szintén alkalmazható pontpermetezéssel, vagy
levélre kenéssel. A gyakoriságra és időzítésre eltérő információink vannak. Ősszel, a fagyok beállta
előtt mindenképpen szükséges, de önmagában valószínűleg nem elég. Érdemes a száraz hajtásokat
eltávolítani, hogy jobban hozzáférjünk az új hajtásokhoz. Van, aki azonnal permetez, amint 15-20
centisek lesznek a növények, van aki évente pár alkalommal ismétli meg.
A tájékoztatóban fentebb leírt egyéb módszerekkel is lehet eredményeket elérni, ha elég kitartóan
csináljuk, de a vegyszeres kezelésnél várhatóan minden lassabb lesz. Érdemes lehet kombinálni a
különböző technikákat, pl. többen a felszíni kiásás és permetezés kombinációját próbálják.
A gyökerek kimerítése kb. 3-5 év, ha jól csinálják. Bizonyítottan lehetséges, tudunk teljesen kiirtott
japán keserűfű telepekről is, ezért ne adjuk fel, legyünk következetesek és kitartóak.
A „japán keserűfű – információk és tanácsok” nevű facebook csoportban követjük egymás
eredményeit, cserélünk tapasztalatokat.
Szívesen írnám, hogy forduljon szakemberhez, de mi csak egyről tudunk, a korábban említett
fadoktor.hu-ról.

9
Ez a tájékoztató eredetileg még 2019-ben egy Facebookos vitából született, mára pedig azt látom,
hogy hiánypótló információs anyag a magyar lakosság számára. Igyekeztem mindenhol feltüntetni az
információk forrását. Szeretném újra hangsúlyozni, hogy nem vagyok mezőgazdasági szakember.
Ebben a tájékoztatóban csak az általam összegyűjtött tudást és tapasztalatot szeretném megosztani.
Akár hibázhattam is a tájékozódásom és a tájékoztatásom során, nem vagyok tökéletes, szívesen
fogadok kedves korrekciókat.

2021.05.30-i frissítés:

Eddig is tudtam a japán keserűfű létezéséről, és mégis úgy érzem, mintha most hirtelen mindenhol
ott lenne. Szülővárosomban, Székesfehérvárott lépten-nyomon belebotlok.
Azt látom, hogy felsőbb szinteken foglalkoznak a japán keserűfű problémával: a természetvédelmi
területeken próbálják visszaszorítani, konferenciákat tartanak, szakmai körök részére szakirodalom is
létezik, de lakossági szinten sem tudás, sem problématudat, sem megoldások nem léteznek. Csak
kétségbeesett ingatlantulajdonosok, akiknek a történeteik helyenként annyira szürreálisak, hogy
közvetlen ismerőseik is kinevetik őket. A károk viszont nagyon is valósak.
2021 május 17-én hoztam létre egy facebook csoportot: „Japán keserűfű – információk és
tapasztalatok”, amit hiánypótlónak érzek, ami a magyar lakosság tájékoztatását illeti. Azt
remélem, hogy hamarosan átadhatom a tájékoztatás feladatát egy hivatalos, nálam sokkal
hozzáértőbb szervnek. Addig is a bajba jutottak nálunk tudnak tájékozódni, sorstársakkal
beszélgetni, tapasztalatokat cserélni, mások sikereiből reményt meríteni. Magyar nyelven
olvashatnak egyébként csak más nyelveken elérhető információkat. A csoportban letölthető ez a
Pdf, ami szabadon terjeszthető.

Amióta a csoport létrejött, sok károsulttal van lehetőségem beszélgetni. Már megindultak az első
birtokvédelmi eljárások szomszédból terjedő japán keserűfű ügyben. Várható, hogy hamarosan több
ilyet fogunk látni. A károsultakon kívül szakemberek is megtisztelnek a figyelmükkel és egyetértenek
abban, hogy az invazív növények természetben való terjedésével már foglalkoznak, de a lakosság
problémáit még nem karolták fel.

Laikus magánvéleményem szerint Magyarországon a következő intézkedésekre lenne szükség.

Örömmel fogadom, ha szakemberek kijavítják vagy átírják, nagyon szeretném átadni a stafétát nálam
szakértőbb embereknek. Tekintsék ezt egyfajta témaindítónak.

 Lakosság célzott oktatása médiákon keresztül

(Könnyen elérhető és közérthető tájékoztató anyagok, mint a korábban említett Az Angol
Környezetvédelmi Hivatal honlapján, vagy ez a hamburgi szórólap, felelős növénytartás
oktatása iskolai keretek közt már gyermekkorban, stb.)
 Legális és ingyenes lerakóhelyek
Legalább invazív növények maradványai számára, de ideális esetben minden kerti hulladék
számára. Az égetési tilalom egy nagy előrelépés a környezetvédelem terén, de sajnálatos
mellékhatása a kerti hulladékok lerakása a természetben. Érdemes lenne mérlegelni, hogy
megéri-e fizetős rendszerben működtetni a zöld hulladék leadását, vagy ezzel hosszú távon
okozunk nagyobb költségeket az illegális zöldhulladék lerakásából fakadó problémák
kapcsán.

10
  Terjedést, terjesztést büntető törvények
Szükséges egy visszatartó erő az érdektelen állampolgárok számára, hogy ne
veszélyeztethessenek más területeket az invazív növény természetes terjedése vagy
lerakás/elszállítás által. Az elhanyagolt privát tulajdonon legyen az Önkormányzatoknak joga
az irtáshoz.
 Segítségnyújtás rászorulók részére
Az a magánember, akinek nincsen lehetősége megküzdeni a japán keserűfűvel, fordulhasson
az Önkormányzathoz segítségért rászorultsági alapon.
 Vevő védelme ingatlan adás-vételkor
Az eladó legyen köteles tájékoztatni a vevőt, ha az ingatlanon vagy 7 méteres körzetében 20
éven belül japán keserűfű fordul(t) elő.
 Ingyenes szakmai továbbképzés kertészek és növényorvosok számára
Csoportunkban a károsultak széles körben arról számolnak be, hogy hiába fordulnak
szakemberekhez segítségért. Sokan nem is hallottak még a japán keserűfűről, és akik igen,
azoktól vagy azt az üres választ kapják, hogy nehéz tőle megszabadulni, vagy hogy adjanak túl
az ingatlanon, amíg tudnak.
 Önkormányzatok tájékoztatása
Az Önkormányzatoknál is csak emberek dolgoznak, és többnyire fogalmuk sincsen, hogy mi
az a makacs növény az árokparton. Kulcsfontosságú a közterületek és az elhanyagolt
magánterületek szakszerű kezelése. Igényelhessenek külön forrásokat az irtásra.
 Országos adatbázis
Mobil applikáció alapú adatbázis, ahol a felhasználó gombnyomással jelezheti, hogy japán
keserűfüvet lát. Az applikáció rögzíthetné a földrajzi helyet. Fénykép feltöltése könnyítené
meg a megtalálást és a növekedés/irtás folyamatát. A felhasználó azonnal láthatná, ha a
területet már jelentették, esetleg hogy megkezdődött-e az irtás. A helyi önkormányzathoz
automatikusan továbbítódnának a bejelentések.
 A japán keserűfűvel fertőzött területek körbekerítése
Külföldi minta alapján, a tovább terjedés, figyelemfelkeltés és lakossági
tájékoztatás/megnyugtatás céljából.

Remélem, hamarosan együtt küzdünk meg sikeresen ezzel az alábecsült veszéllyel.

Juhász Szilvia
70/530-64-74
szilvi.juhasz@gmail.com

Székesfehérvár mohai határában, 2020.05.30.

11
Személyes történetem a japán keserűfűvel

2005-ben vettem egy üres telket Székesfehérvár határában. Az előző tulajdonos dicsekedett a szép
bambusz-szerű dísznövénnyel. A nevét nem tudtuk, csak örültem a megörökölt különlegességnek.
Akkor talán 1-2 m2t foglalhatott el.
Röviddel ezután külföldre költöztem és a japán
keserűfű kb. 2014-ig, háborítatlanul növekedett.

Az idő tájt lehetett, hogy először hallottam

valahonnan a növény nevét és egy vele járó
figyelmeztetést, persze nem olyan komolysággal,
mint ez a tájékoztató.
Az akkori párom szerette velem a telken tölteni a
szabad hétvégéinket és tudatlanul
nekiveselkedtünk, hogy kiássuk a növényt, akkor
kb. 15 m2-ről. Láttuk, hogy a japán keserűfű a
felszínen szőlőtőke szerű hatalmas, fás gumókat
növeszt, a felszín alatt meg hihetetlen sűrűséggel
hálózza be a talajt. Csak pár m2-ről tudtuk
felszedni embertelen munkával, de kicsapkodtuk
a gumókból a földet és tüzet raktunk belőle.
Utána úgy alakult, hogy megint külföldre mentem
és 2019-ig újra szabadon terjedt a növény.
Időnként kinéztem a telekre, de hazalátogatásaim
során nem irtani jöttem haza, de annyit láttam,
hogy a japán keserűfű úgy visszanőtt, mintha
hozzá sem nyúltunk volna, sőt sokat terjedt. A
régi tüzelő helyből is sűrű hajtások nőttek.
Akkoriban én ezen meglepődtem, hiszen én is
alábecsültem a növényt.
2019-ben váratlanul költöztem haza, és mivel
azon a nyáron alig lehetett albérletet találni
Székesfehérvárott, és azt is csak rendkívül drágán,
ezért megszületett a hirtelen döntés: építkezni
kell! Akkorra már tudtam, hogy a japán keserűfű
jelenléte gondot jelenthet az építkezésnél,
addigra már többet olvastam róla, és tudtam,
hogy képes a betont is felnyomni. 2019 nyarára a
növény kb. 30m2-en terjedt el. Nagyon lelkesen, motiváltan rengeteget ástam, égettem, barátok
segítségét kértem, Facebookon japán keserűfű irtó bulit hirdettem, még a kiásott földet is átszitáltuk
- és alig haladtunk. Egy német barátom segített megtalálni az angol és a német szakirodalmat, és
megtudtam, hogy a növény gyökere 3 méter mélyre nyúlik és kiáshatatlan. Akkor estem kétségbe
igazán, hiszen nálam heteken belül kezdődnie kellett az építkezésnek!

12
Azon a nyáron sokat panaszkodtam
ismerősöknek, és nagyon frusztráló volt, hogy
egyrészt senki nem hitt nekem, hogy milyen
makacs a növény. Másrészt rengeteg buta
tanáccsal találkoztam, az emberek 90%-a azt
javasolta, hogy öntsem le a földet hígítóval vagy
gázolajjal…

Egyik kolléganőmön keresztül eljutottam egy

növényorvoshoz, aki amikor megtudta, hogy
japán keserűfűről van szó, csak annyit írt vissza,
hogy adjam el a telket…

A japán keserűfű lett az oka annak, hogy a házam nem sávalappal, hanem pont alappal készült el,
tehát beton oszlopokon áll. A ház padozata és a föld között kb. 15 cm van. Pici házról lévén szó, alá
tudok nyúlni szerszámmal, vettem erre a célra egy magassági
ágvágót, amit a földön hasalva tudok használni…

Az olvasottak alapján tudtam, hogy a növényt nem lehet

egyszerűen megölni, de a gyökérzetét 3-5 év alatt ki lehet meríteni

Munka után minden nap kimentem a kertbe, kiástam az aznapi friss

csírákat és a közelében lévő gyökér darabokat, amiket egy zárt aljú
hordóban elégettem. A hamut átszitáltam. Tudom, hogy nem
hanyagolhatom el, még évekig tart majd a harc, sőt évtizedekig,
hiszen a gyökér akár 20 évig is csíraképesen szunnyadhat a talajban
és újra kihajthat.

13
A házam alól kihalászott hosszú hajtás:

14
Pontalapnak kiásott gödör oldalán látszik a gyökérzet:

A házam pontalapja mellett növő japán keserűfű:

15
16
Földben maradt gyökér darabon ezer apró hajtás:

A ház helyén korábban egy lemezgarázs állt, amit kedves szomszédok segítettek facölöpökön odébb
gurítani. A garázs egy ablaktalan bódé, és mégis így nőtt belül a japán keserűfű. (A képen már
cölöpökön a garázs, különben szurok sötét volt bent.)

17
Szintén a garázsban készült kép, még amikor használatban volt és nőtt fel a dolgok közt a növény:

Kiásott gumók mérete:

18
Rövid életű diadal: mindent kivágtam 2019. április 27-én! Alatta a kép, ahogyan 2019. június 10-re
visszanőtt… Ha nem a saját szememmel látom, nem hiszem el.

19
2020-ban a tél beálltáig következetesen irtottam. Ha időm engedte, munka után minden nap ástam
kis a friss csírákat. Ha pár napig nem tudtam vele foglalkozni és meg tudott nőni 15-20cm-re, azt már
permeteztem, a permetet egy hétig behatni hagytam, utána ástam ki. Ennek eredményeképpen
2021-ben máshol már 2 méter magasra nőtt, már kezdtem azt hinni, hogy idén elő sem jön, amikor
május 25-én nálam is megjelentek az első csírák, a meggyengült japán keserűfűre jellemző vékony,
törpe növésű módon, amiket persze azonnal kiástam és elégettem. A hajtások megjelenése a mai
napig (2021.05.30) minimális. A fejleményeket a „Japán keserűfű – információk és tanácsok” nevű
facebook csoportban tudják követni.

20