Megszámlálható köznév Specifikusság 1. Keresek egy embert, aki tud franciául.

→ (1) egy
meghatározott valakit keresek, aki tud franciául → specifikus (2) egy tetszőleges embert
keresek, aki tud franciául → nem specifikus → visszautalás esetén jól látszik, határozott /
határozatlan a névmás Keresek egy (meghatározott) embert, aki tud franciául, és meg is
fogom őt találni. Keresek egy (tetszőleges) embert, aki tud franciául, és fogok is egyet
találni. → némely nyelvben ez látszik az igemód választásán (pl. spanyol: kijelentő mód
specifikusság, kötőmód nem specifikusság) 2. Szilvinek beszélnie kell valakivel. →
valaki: egy meghatározott egyén / akárki → itt ábrák vannak fura jelekkel, ezt nem értettem,
151. oldal 3. A specifikus / nem specifikus megkülönböztetés nem független a határozott
/ határozatlan megkülönböztetéstől, de nem is azonos vele. A határozottság / határozatlanság
gyakran nem szemantikai jellegű tényezőktől függ. Általában: határozott → ismert információ
| határozatlan → új információ Megtaláltam a ceruzát. → a ceruza ismert, a megtalálás új
Találtam egy ceruzát. → Az egész mondat új. 4. Vannak olyan szintaktikai környezetek,
amelyek határozott / határozatlan szerkezetet vonzanak (igénylenek, preferálnak). Pl: van
egy elnökünk *van az elnökünk | akad talán valahol egy autó *akad talán valahol az autó→
pl. alanyi pozíció: határozott szerkezet (A tanár megérkezett.) 5. A határozott főnévi szerkezet
is lehet specifikus / nem specifikus. Béla fizette az ennivalót. → csak specifikus

Béla fizeti az ennivalót. → specifikus (’Béla fizeti majd az ennivalót.’) és nem specifikus
(’Béla szokta fizetni az ennivalót.’) a)a főnévi szerkezet határozott és specifikus | Béla fizette
az ennivalót.b)a főnévi szerkezet határozatlan és specifikus / nem specifikus | Keresek egy
embert, aki tud franciául.c)a főnévi szerkezet generikus1 olvasatú és specifikus / nem
specifikus | Those dinoasurs were a large beast. Dinosaurs were a large beast.spec – hat >
spec – hatlan > nem spec – hatlan > nem spec – gen > spec – gen > spec – hat ... → a nyelvek
ált. a két szomszédos kategóriát azonos módon kódolják Az élő – élettelen oppozíció
Biológiailag: egy entitás akkor élőlény, ha van anyagcseréje és mozogni képes (ált. minden
mozogni képes entitásnak van anyagcseréje, de nem minden anyagcserével rendelkező entitás
mozog.) A nyelv viszont nem mindig figyel erre → pl. egy óceániai nyelvben a nőt jelentő
főnév az élettelen tárgyakat jelentő főnevek közé tartozik | egy karíbai nyelvben a szikla,
csillag, hold, tükör az élő dolgok között van → élő mindaz, ami az adott társadalomban fontos
szerepet játszik megjelenítése: jagua nyelvben az élőt nu, az élettelent ra számlálószóval
számolják | finnben: ember – nem ember: han (’ő (ember)’), se (’az (nem ember)’) | indonéz:
ember – állat – élettelen: seorang mahasiswa’egy diák’, seekor kuda ’egy ló’, sebuah buku
’egy könyv’ hierarchia: 1K2. személy > 3. személy > ember > állat > élettelen →
morfémasorrend meghatározásában lehet / van szerepe Generikus – egyedi olvasat → milyen
esetben individuum, milyen esetben fajta? A tigris kb. 80 kg húst eszik naponta. → az
előttünk álló tigris (egyedi) / általában minden tigris (generikus) | van olyan nyelv, ahol ez
megkülönböztetődik → fajtát jelölKe? 1.generikus olvasat 2.fajtajelölő predikátumokkal való
kompatibilitás A mamut kihalt. *Szókratész kihalt. Az arany ritka fém.

*Ez a macska ritka. Az anyagnév → Nem többesíthető! | Homogén szerkezetű: a dolog

legkisebb része is ugyanolyan nemű, mint az egész | bele tartozik (tágabb értelemben) a
gyűjtőnév | a kategória létezik az elvont főnevek szintjén is egy ügy / szám / erény / igazság |
ügyek / számok / erények / igazságok → egyedi név (EN) *egy tudás / egy álmatlanság / egy
szerencse / egy gyász | *tudások / álmatlanságok / szerencsék / gyászok → nem egyedi név
(NEN) → Nincs meg minden nyelvben az EN/NEN oppozíció. | Az EN/NEN közti
szemantikai különbség némely nyelvekben formai különbséggel is jár. → predikatív / nem
predikatív használat (a) Ez a por arany. (b) Az arany értékes. → (c) Ez a por értékes.
a)duális elemzés: (a) ’arany’ predikátum, ARANY(por), (b) ’arany’ fajtát jelölő entitás
ÉRTÉKES(arany) → nem állapítható meg közvetlen szemantikai összefüggés → nem lehet
(c)Kre következtetni, pedig (c) következik (a)Kból és (b)Kből!b)predikátumKmódszer:
(a)ARANY(por)di (b)Дx[ARANY(x) → ÉRTÉKES(x)] (c)ÉRTÉKES(por)
c)individuumKmódszer: posztulálnunk kell, hogy ’ha egy fajta értékes, akkor annak minden
realizációja az’ disztributív referencia: a víz legkisebb része is víz, és az arany legkisebb része
is arany → akkor vannak legkisebb részek? → probléma megoldása: kumulatív referencia
feltételezése → az anyagnévvel jelölt anyag bármely részeinek összege is ugyanaz az anyag
→ kikerüli a legkisebb részek problémáját A tulajdonnév A nyelvészt a TN használatának
szabálya érdekli (köznevesülés, mondattani szerep, formai és szemantikaitulajdonságok)
(a)Tegnap Gereben Zoli járt nálam. → klasszikus használat (b)Valamikor találkoztam egy
Szamosközivel. → nem referenciális használat (c)A kis Dávidok mindig legyőzik Góliátot. →
köznevesülés (d)Chomskyt nehéz megérteni. → a tulajdonnévvel jelölt személy valamely
munkájaLogikai felfogás → a TN ún. merev jelölő → vonatkozásuk nem változhat, minden
lehetséges világban azt az egyedet azonosítják, amelynek a tulajdonnév a neve.

→ nincs jelentése, csak referenciális funkciója, azaz a jelentése = referenciális funkció (de:
Romulusz nem létezik. Rémusz nem létezik. → ha ez a 2 kijelentés igaz, akkor R1Knak és
R2Knak nincs is vonatkozása → nincs jelentése nem működik a feltételezés | a tulajdonnév
jelentése leginkább egy kvantorként értelmezett predikátum formájában adható meg →
tartalmazhat deskriptív jelentéselemeket (vannak tipikus női, férfi, kutyaK és macskanevek)
→ didaktikus nomináció: Péternek hívnak → az egyed és a név közti már meglévő
kapcsolatról tájékoztatom a beszédpartnert performatív nomináció: Péternek fogom hívni.
→ Ezzel vezetem be az egyed és a név közti kapcsolatot, mostantól használható a tulajdonnév
merev jelölőként. Strukturális szemantikai szempont → a TN és a hordozója között
konvencionális kapcsolat áll fenn, amely lehetővé teszi az egyszerű hivatkozást + azt, hogy a
TN hordozójának tulajdonságaira utaljunk vele → TN deskriptív (és nem referenciális)
jellegű: (a)Ő nem lehetett sem Bartók, sem Kodály. (b)Egy Bartók vagy egy Kodály nem
születik gyakran. → az értelmezéshez kell releváns háttérismeret (?Ő nem lehetett sem
Molnár, sem Szabó. → ha tudjuk, hogy M. és Sz. szőkék, de egy fekete hajú embert
pillantottunk meg, akkor ez a mondat tökéletes) (c)Ő egész életében Öcsi marad. (d)Ez megint
Anna. (’Ez nagyon jellemző Annára.’)→ ezeket csak azok értik, akik az Öcsi bácsi nevű
családtagot / Annát közelről ismerik. → eltérés van a történelmi nevek / családban használt
nevek között! (a)János azt sajnálja, hogy ő nem Bartók. → sajnálja, hogy nem rendelkezik
B. egyik kiváló tulajdonságával, pl. nem tud olyan szuperjól zenét szerezni(b)János azt
sajnálja, hogy ő nem Péter. → sajnálja, hogy őt nem Péternek hívják.→ két különböző típusú
ismeret: a) tanulmányaink alapján szerzett b) tapasztalat alapján szerzett (→ a TN viselőjét
személyesen ismerjük) → nem tulajdonnévkénti értelmezés (a)István nagyon jó ezen a képen.
→ István ábrázolása(b)István magas. → István teste(c)István szerepel a telefonkönyvben. →
István neve (száma)(d)István a sarkon parkol. → István autója(e)Istvánt nehéz megérteni. →
István beszéde (könyvei)

→ Bizonyos részek bizonyos jellemzői az egészet jellemezhetik. Képzett főnevek

(morfoszemantikai kérdések) → milyen esetben örökli a főnév az alapige
argumentumszerkezetét / eseményszerkezetét2? -ás/-és képzős deverbális főnevek 1.
deverbális, argumentumszerkezetes: (akkor örökli az argumentumszerkezetet, ha
megköveteli az argumentum kifejezését) (a)*a megoperálás (b)a beteg megoperálása örökli
az eseményszerkezetet is (aspektuális igék + időhatározók segítségével bizonyítjuk) (a)a beteg
megoperálása megtörtént (b)a beteg megoperálása három óráig tartott → komplex esemény
jelentésű főnevek (van argumentumK és eseményszerkezete) 2. deverbális,
argumentumszerkezet nélküli: (a)a kertészkedés (b)a kertészkedés a kedvenc időtöltésem (c)a
kertészkedés három órán át tartott → egyszerű esemény jelentésű főnevek (van
eseményszerkezete)3. nem deverbális, argumentumszerkezet nélküli:villám, zaj, perpatvar...
(egyszerű esemény)4. nem deverbális, argumentumszerkezettel rendelkező → lehet
ugyanannak a deverbális főnévnek komplex esemény és egyszerű esemény jelentése is
Az oroszlán simogatása veszélyes. → az oroszlán simogató / simogatott komplex esemény:
az oroszlán a tárgyi argumentuma | egyszerű esemény: az oroszlán a mondat alanya más
ilyen főnevek: olvasás, ballagás, mozgás → nem esemény jelentésű ás/és képzős deverbális
főnév → eredmény jelentésű főnév (nincs sem argumentumK, sem eseményszerkezete) (a
tárgyi vonzata eredménytárgy (v. eszköz) írás, fordítás, alkotás 2 ige eseményszerkezete
= az ige által jelölt esemény szerkezete | pillanatnyi / tartós végállapot nélkül / tartós
végállapottal stb.

→ lehet ugyanannak a szónak komplex esemény (a), egyszerű esemény (b) és eredmény (c)
jelentése: (a)A szerződésnek az elnök által való aláírása éppen most történik. (b)Az elnök ezt
a tollat csak aláírásra használja. (c)Az elnök aláírása teljesen elmosódott. → van olyan ige,
aminek nincs argumentumszerkezete (villámlik, havazik) → csak akkor képezhető ásés
képzős főnév, ha nincs még azonos jelentésű szó (villámlás, olvadás *pirkadás [pirkadat!],
*hajnalodás [hajnal]) → ágens vagy páciens alanyú, tárgyatlan igék szabadon
nominalizálhatók János megbetegedése / kiabálása / munkálkodása → ágens alanyú,
páciens tárgyú igék termékenyen deverbalizálhatók három óra alatt írta meg a levelet →
a levél megírása három órán át tartott → a befejezett szemléletű (ált. igekötős) igéből képzett
ásés képzős deverbális főnév általában komplex esemény jelentésű, míg a folyamatos
szemléletű (ált. igekötő nélküli) igéből képzett főnév mindhárom lehet. → állapotigék:
általában már van lexikalizálódott főnév szeret → szeretet → lehet komplex esemény
jelentésű: a főnök feltétel nélküli szeretete Az -ó/-ő képzős deverbális főnevek Négyféle
jelentés: (a)sportoló, író, könyvelő →cselekvő | foglalkozásnév / cselekvés eseti
végrehajtója | a bázisige lehet tárgyas és tárgyatlan is1)tárgyatlan: elvesztik a bázisige
argumentumszerkezetét (vki felügyel vmire → felügyelő) 2)tárgyas: a tárgyi argumentum
összetételi előtagként jelenhet meg (vki ír vmit → író / vki regényt ír → regényíró) Eseti
végrehajtónál: 1)tárgyatlan: alanyi argumentumot a képzett főnév viseli (kiabáló → aki
kiabál) 2)tárgyas: tárgyi argumentumnak funkciója van, kötelező megjelennie (*a kiagyaló →
az ördögi terv kiagyalója) (b)ásó, véső, evező →eszköz | egyedi képzés esetén lehet tárgyatlan
is, termékeny módon csak tárgyas igéből képezhető1)tárgyatlan: evező, kereplő,
törölköző2)tárgyas: ásó (vki ás vmit vmivel), véső (vki vés vmit vmivel)

→ lehetnek komplex esemény jelentésűek (masszát kever → a massza keverője → a

masszakeverő) (c)lottózó, söröző, falatozó → helyszín | nyitott osztály, de nem szabályalapú,
inkább analógiás képzés | elvesztik a bázisige argumentumszerkezetét(d)találkozó, esküvő →
esemény | nem termékenyA főnévi szóösszetételek → milyen esetekben lehet az összetett szó
jelentését előre jelezni? Deverbális alaptagú → mivel örököl(het)i a bázisige
argumentumszerkezetét, az összetételi előtag kielégítheti az alaptag valamely argumentumát
| de az előtag nem szintaktikai funkciójú argumentum! mert 1)az előtag szintaktikailag nem
aktív, nem lehet utalni rá és nem módosítható *A levélírás elég sokáig tartott, de most már
postára is adtam azt (=a levelet). 2)a deverbális főnév mellett lehetséges a birtokos és az
obliquusi funkció, de nem lehetséges az alanyi vagy a tárgyi A könyv olvasása nagy örömöt
okoz. 3)az összetételeknek az egyszerű eseményekre jellemző tulajdonságaik vannak, ami
kizárja a szintaktikai értelemben vett argumentum–predikátum viszonyt János favágásból él.
Ez volt a hét favágása. A szemantikai viszonyok viszont egyértelműek: a favágás azt jelenti,
hogy a fát vágjuk → a favágásösszetett szóban az előtag téma szerepű szemantikai
argumentuma az utótagnak, a gyereksírás összetett szóban pedig az előtag aktor szerepű
szemantikai argumentuma az utótagnak → az összetett szó jelentése transzparens és előre
jelezhető (a)Az előtag téma vagy aktor szerepű, a szintaktikai alanynak megfelelő szemantikai
argumentum. A deverbális utótag bázisa tárgyatlan ige. gyermeksírás (→ a gyermek sírása →
a gyermek sír), kutyaugatás (→ a kutya ugatása → a kutya ugat), hóesés (→ a hó szitálása →
a hó szitál), rózsanyílás (...), harangzúgás (...) → esemény jellegűek! (a hóesésnek van eleje,
közepe, vége) darázscsípés (*a darázs csíp → megcsíp vkit a darázs), kutyaharapás (megharap
vkit a kutya) → eredmény jellegűek (a perfektív igekötő miatt) (b)Az előtag téma, patiens
vagy eredmény jelentésű, a szintaktikai tárgynak megfelelő szemantikai argumentum. A
deverbális utótag bázisa tárgyas ige. levélírás, újságolvasás → igekötőtlen alaptag
kormányátalakítás, fakitermelés → igekötős alaptag

Nem deverbális fejű főnévi összetételek Főnév + főnév → morfotaktikailag termékeny, de

jelentésük nem jelezhető előre, az összetételi minta szemantikailag nem (vagy csak bizonyos
megszorításokkal) termékeny Olyan példák, ahol termékeny szemantikailag: a)N1 + N2
összetétel előtagja anyagnév, utótagja artefaktum → ’N2 az N1Kből készült’ favilla, rézüst,
bádogfedél b)N1 + N2 összetétel előtagja konkrét főnév, utótagja tárolóhely → ’N2 arra
szolgál, hogy benne N1Ket tartsanak’ jégverem, nyúlketrec c)N1 + N2 összetétel előtagja
konkrét főnév, utótagja halmazt jelöl → ’N2 N1Kekből álló halmaz’ lánycsapat, junyáj d)N1
+ N2 összetétel mindkét tagja konkrét főnév, utótagja lexikailag valaminek a részeként
jellemezhető → ’N2 az N1 része’ konyhaablak, biciklikerék e)N1 + N2 összetétel előtagja
anyagnév, utótagja valaminek az alakja → ’ N1Kből álló N2 alakú képződmény’ esőcsepp,
homokfelhő Melléknév + főnév: sosem lehet szemantikailag termékeny! → szabad
szószerkezetnek felel meg, és csak olyankor összetett szó, ha lexikalizálódik Főnév +
melléknév: csak olyankor szemantikailag termékeny, ha az előtag konkrét főnév, az utótag
pedig színnév → tengerzöld, hollófekete