Bevezetés

Jeszod fölé való emelkedésünkhöz hasonlóan, ami a

Formához/Hodhoz, majd az Erőhöz/Necahhoz vezetett minket, Tiferet
fölé való emelkedésünk újra a szélső oszlopok Erő-Forma polaritásába
vezet minket. Az Egyéni Én szintjén a Forma pólusát Gebura jelképezi,
ami erőt, hatalmat, képességet jelent és a Marssal, a vörös bolygóval függ
össze. Az Erőt Gedula jelképezi, ami “nagyság, nagyszerűség, felség,
pompa” jelentésű és a Jupiter bolygóval van megfelelésben.
Ezek felett a pályájukat meghatározó, és az Énnek az Egyéninél még
sokkal finomabb és mérehetetlenül teljesebb szintjét képviselő
Bina/Szaturnusz helyezkedik el. Bár Bina/Szaturnusz (3. szféra) a Forma
szélső oszlopán foglal helyet, a létezésnek nem polarizált állapotát
jelképezi. Ez az a szint, ahol már minden polaritás kiegyenlítődik és ahol
minden ellentét egyesül.

Az ősi asztrológiában a Szaturnuszt látták a legkülső bolygónak, így

az jelképezte az emberi megtapasztalás határait. Keringési pályája
jelképesen és ténylegesen is tartalmazza, magában foglalja minden belső
bolygó pályáját és befolyását. Az Isteni és az emberi közötti határfelületet
jelképezte - azt a felületet, amit az Isteni arcaként mi emberként
ténylegesen megpillanthatunk (így a helye a Forma oszlopa tetején van).
Gebura/Mars jelentőségének és a Templom jelentésének
megértéséhez szükséges az összefüggések kifejtése és ez némi kifejtést
igényel. Lehet, hogy többször is el kell olvasni, hogy ért(elmez)hető
legyen. . .
Bina (jelentése: “megértés”, “tisztánlátás”, “intelligencia”) a
időrendiség/sorrendiség/szekvencia (vagyis a téridő) tartományán kívül
létezik. A Bina tudatosság tapasztalása az öröklét perspektívájából
történik, amelyből egyszerre látható át a tér-idő-sorrendiség egész
végtelensége. A Bina megtapasztalás nincs felosztva a múlt-jelen-jövő,
vagy a kezdet-közép-vég hármasságára, hanem a sorrendiségen felül áll.
Kezdet, közép és vég olyan megtapasztalásként/érzékelésként jelenik meg,
amelyben a dolgok egyszerre léteznek, nem pedig különálló dolgok
követik egymást. A múltat, a jelent és a jövőt egyetlen most foglalja
magába, amelynek nem-sorrendi megtapasztalása ezen a szinten
ugyanolyan minőségű, amilyet mi csak a fizikai jelen-pillanatban
tapasztalunk.
Bina/Szaturnusz magában rejti minden dolog nem-sorrendi
lehetőségét, de ezek nem jelennek, valósulnak meg -legalábbis nem véges
módon- magában Binában. Bina lehetőségei manifesztálódásának első
lépcsőfoka a sorrendiségbe helyezés művelete, vagy a dolgok
összefüggésbe és (sor)rendbe rendezése.
A nem-sorrendi lehetőség sorrendivé tétele két póluson keresztül ér el
egy egységes egyensúlyt (Tiferet). Az első pólus az összetartozás, melyet
Gedula/Jupiter jelképez (4. szféra). Itt kerül bevezetésre a hasonlóság
tényezője, és a lehetőségek a “hasonló a hasonlót vonzza” természeti
törvény alapján kapcsolódnak. A sorrendiség ezen a szinten, persze, nem
a különbözőségen, hanem a hasonlóságon alapul. Ezért Gedula/Jupiter
Heszed néven is ismert, ami “könyörület, együttérzés, szerető kedvesség”
jelentésű.
A második pólus azé az elkülönülésé, elzárkózásé, melyet
Gebura/Mars (5. szféra) szimbolizál. Ez a különbözés tényezőjét hozza be,
és a lehetőségek melyek hasonlóságuk révén már összefüggésbe kerültek,
most különbözőségeik alapján szétválnak. A “hasonló” elkülönül a
“különbözőtől” - az ‘én’ határozza meg a ‘más(ika)t’. A sorrendiség ezen
a fokozaton/szinten nem a vonzáson, hanem a taszításon alapul. Itt tehát
ridegségről, erőről (Gebura) és félelemről (Pachad - az 5. szféra egy
másik neve) van szó.
Gebura/Mars szintjén Bina/Szaturnusz nem-sorrendi lehetőségei igen
határozottan sorrendi, Individuális dolgokká válnak. Gebura szintjén
minden különálló dolog a végtelen Bina-lehetőség egy behatárolt
részének a megjelenése/megvalósulása. Itt a létezés
perspektívája/tapasztalata összefüggéseken alapuló és sorrendi. Ezen a
szinten a megtapasztalás múltra-jelenre-jövőre bomlik, egyik gondolat
követi a másikat, stb.
A Kabbala Nyugati
Hermetikus
Hagyományában a
“VII: A Diadalszekér”
Tarot kártya fejezi ki a
nem sorrendi Bina /
Szaturnusz és a sorrendi
Gebura/Mars közötti
összekapcsolódottságot.
Ez a Tarot kép ábrázolja a
Gebura Egyénit a Bina-
teljességhez, azaz az éber
tudatosság most-ságához
kapcsoló hasonlóságokat.
A “VII: A Diadalszekér”
ábrázolja azt a megtapasz-
talást, amit egy sorrendi
tudat él meg a tér-idő-
sorrendiségben. A hajtó
jelképezi az egyént,
magának az éber tudatnak
a sorrendi elemét. A
szekér a jelen-pillanatot
jelképezi - az egyetlen
helyet, ahol a most-ságot megtapasztaljuk. A szekér (jelen-pillanat)
kicsinysége korlátok közé szorítja a hajtót és jelképesen megmutatja a
sorrendi tudat erejének határait.
A szekér mögött hagyott út mentén épületeket és hegyeket látunk.
Ezek jelképezik a múltat, mely a jelen-pillanatokból múlt-pillanatokba
való “áthaladása” révén összefüggő formává kristályosodott.
A szekér előre néz és mintha kilépne a kétdimenziós kártyalapból. Ez
a sorrendiségben létező egyénnek a jövőhöz való viszonyát ábrázolja. A
jelen-pillanat számára a jövő egy másik dimenzióként létezik.
Valójában a jelen-pillanat illúzió, mert időtartama végtelenül parányi.
Nem magában és magától létező, hanem valójában a pengevékonyságú
határfelület a múlt és a jövő között. A jelen-pillanat az, ahol a múlt-testét
(ami van) megérinti a változás szüntelen ereje (ami lesz). Ez az érintkezés
folyamatos és önmagában még nem sorrendi - soha nem különül el múlt
és jövő.
 A sorrendivé vált egyéni jelen-pillanat megtapasztalásnak van egy
bizonyos most-ság minősége. A most-ságnak ez a minősége ugyanaz,
amivel a Bina-tudatosság egyszerre megtapasztalja a múltat, a jelent és a
jövőt. A különbség abban rejlik, hogy csak a múlt és jövő
jelen-pillanatbeli határfelülete helyett Bina egyszerre tartalmazza a múltat
ÉS a jelent ÉS a jövőt is.
A VII. Diadalszekér arra tanít minket, hogy a jelen-pillanat most-sága
az, ami az Egyénit és Binát összekapcsolja. Ezt a most-ságot a sorrendi
jelen-pillanaton túlra kiterjesztve kerülünk kapcsolatba Bina/Szaturnusz
nem-sorrendi, mindent magába foglaló nézőpontjával.
Gebura/Mars tettet, erőt/hatalmat, döntést, választást és megítélést
jelent. Ezen a szinten a szekér látszólag folyamatosan előre halad a
tér-idő sorrendiségén át. A Tarot kép más változataiban a mozgatóerőt
más módon érzékeltetik. Némelyiken a kerekek forognak és a szekeret
teremtmények húzzák az úton, világosan jelképezve ezzel a jelen-pillanat
látszólagos előrehaladását az időben; míg más ábrákon a teremtmények
tétlenek és a kerekek állnak.
Utóbbi az idő “haladásának” illuzórikus mivoltát mutatja.
Bizonyos értelemben az Egyéni nem halad az időben, hanem mozdulatlan
és a téridő mozog körülötte. A sorrendi tudatosság mindig a
jelen-pillanatba zárva utazik és a megtapasztalás most-ságának az
azonossága és állandósága az, ami az Egyéni tudatosságot meghatározza.
Testet öltött emberekként vagy “utazunk” a jelen-pillanat szekerén,
vagy a kantárt megragadjuk és “hajtjuk” a szekeret. A szekér hajtása
Geburai tett, amely megítéléssel/választással, komolysággal,
döntéshozatallal, stb. jár.
A Gebura Templom az erőnket jelképezi, amivel képesek vagyunk
jelen-pillanat most-ságának szekerét hajtani.
A Templom ötoldalú felépítése a pentagrammát követi, ami a saját
Egyéni akarat érvényesítéséhez szükséges emberi erő elsődleges jelképe.
A pentagramma legfelső csúcsa az Éter jelképe, ami a hasonlóság,
közösség Egy Eleme. Ez megfelel a Bina-lehetőségeknek, amelyek
Gedula (4. szféra) Erő-pólusán alászállva sorrendivé váltak és
elrendeződtek a Jupiteri hasonlóságaiknak megfelelően. Az Éter tehát a
mindent összekapcsoló Erő. A “VII: A Diadalszekérben” az univerzális
Étert az Egyéni szinten maga a hajtó jelképezi.
A pentagramma másik négy, lejjebb lévő csúcsa a már ismerős Négy
Elemhez tartozik. Ezek jelképezik az elkülönülés, szétválás fázisait,
amelyeken keresztül az egyesítő Éter áthalad amikor alászállva
manifesztálódik. Egyben megfelelnek a négyoldalú szekér zárt terének is
a “VII: A Diadalszekérben” beleértve azt is, hogy ereje az Éternek csak a
jelen-pillanat most-ságában van.
 Úgy is fogalmazhatunk, hogy az Éter a Négy Elemen keresztül
manifesztálja (az elkülönítés aktusaként) a benne rejlő lehetőségeket. Ezt
az elkülönülésbe való dinamikus átmenetet jelképezi a pentagramma. Az
alakzat vonalait követve az Éter
alászáll a Tűzbe, átmegy a
Levegőhöz, utána a Vízhez, és
végül a Földhöz, majd innen
visszatér az Éterhez. Az Éternek
ezt a Négy Elemen át, majd vissza
az Éterhez való végtelen, sorrendi
körforgását nevezzük “az Elemek
körforgásának”.
A modern szertartásokban a
pentagrammát egyrészt arra
használjuk, hogy az
Éter/akarat-erő megnyilvánult
Elem-Formába szálljon le, vagy
fordítva, az Éter szálljon fel a
Formából vissza az Erőhöz.
Gyakorlatilag a pentagramma
alkalmazásával “lehívunk”,
“megidézünk”, vagy
“eltávolítunk”, “elküldünk” egy
bizonyos Erőt.
Eltérőek a vélemények arról,
hogy miből is áll egy megidéző és
egy elküldő pentagramma.
Tudtommal a Wicca
hagyományban egy boszorkány az
Étert lehozza a Földhöz, majd fel a
Vízhez, aztán vízszintesen a
Levegőhöz, le a Tűzhöz és vissza
fel az Éterhez - így idézi meg a
Szellemet. Az elküldés fordított sorrendben történik, azt a Földtől kezdve
az Éterhez, le a Tűzhöz, fel a Levegőhöz, át a Vízhez hajtja végre és
végül a Földben fejezi be.
A Hermetikus hagyomány viszont eltérően, az “Elemek
körforgásához” közelebb álló módon használja a pentagrammát, és az
óramutató járása szerint sorrend felel meg az idézésnek, az ellenkező
sorrend pedig az elküldésnek.
A pentagram használatában mutatkozó eltérés a két hagyomány
alapfilozófiája közti különbséget is illusztrálja. A két módszer kissé más
az Erő használatának megközelítésében. A Hermetikus mód nagyon
racionális, tudományos és egy archetipikus mentális mintát követ, míg a
Wicca megközelítés nagyon érzelmi, zsigeri szintű, intuitív és
földhözragadt, amely egy nagyon gyakorlatias tapasztalati mintához
kötődik. Szerintem a Hermetikus mód megfelel a háború maszkulin római
istenének, Marsnak, míg a Wicca az erőnknek/hatalmunknak egy
átfogóbb, befogadóbb feminin megközelítése.
Például egy boszorkány idézéskor az Étert közvetlenül a fizikai
közegbe (Föld) vonja. Amit elvetette (mint magot a földbe, vagyis
(el)földelte), az felemelkedik/fejlődik/megérik az Elemeken keresztül,
míg végül újra eléri az Étert. Az Az Elemeken való áthaladása
megváltoztatja - ezáltal visszatérése az Éterhez az önmegvalósítás útja.
Hasonlóképpen egy boszorkány a Földtől közvetlenül az Éter irányába
küldi vissza az Erőt -azonnal kiszabadítva azt a Formájából- és ezután
vezeti végig le a Földhöz. Áthaladása az Elemek során megváltoztatja,
így megtisztulva és egy sokkal jobban önmegvalósított Formában tér
vissza a Földhöz. A boszorkány számára mind az idézés, mind pedig az
elküldés áldást jelent, amely erőt ad az önmegvalósításhoz és a
fejlődéshez.
A Hermetikus számára a pentagramma inkább cél-, mint
folyamatorientált. A Hermetikus mágus az Étert/Erőt lefelé, az Elemek
során át vonja a Föld Elemhez. Ez a folyamat egyrészt elkülönítés,
másrészt az anyagi formának egy alapeszme köré való megteremtése.
Amint eléri a Föld Elem sűrűségét, a visszatérés/emelkedés az Éterhez
csupán újra összekapcsolja a Formát a belső Erejével. Ez egy
meghatározott és Egyénivé tett formát eredményez - a célt, amivel az
előbb kezdtem.
A Hermetikus visszaküldés ugyanígy célorientált. Az elküldés a
Földdel/Formával kezdődik és onnan halad végig felfelé az Elemek során,
míg el nem ér egy könnyűvé, tisztábbá tett Éter állapotot. Miután így meg
lett tisztítva, az Étert/Erőt közvetlenül visszahozzuk a mágus választotta
Földhöz/Formához. Ez megint egy konkrétan meghatározott Egyéni
formát/célt ér el.
A Gebura templom olyan kialakítású, hogy megfelelő legyen
mindegyik említett módszer szerinti tevékenységhez, és mindkét
módszert meg fogjuk ismerni meditációnk során.
A Templom mind az öt oldalánál egy-egy árkád található, melyeket
egy-egy, a megfelelő Elem szimbólumával hímzett függöny takar. Ezek a
szimbólumok a mágus által használt alapvető “Elemi Eszközök”.
Mindegyik azt jelképezi, miképp használjuk az Elemeket, hogy Egyéni
akaratunkat megvalósítsuk.
 Az Éter Kerék öt részből áll: egy középpont (Éter); három, a
középpontot metsző egyenes (Tűz, Levegő, Víz, amelyek a középpontból
sugároznak elő és három pozitív és három negatív pólusra polarizálódnak)
és a kerület (Föld Elem). Ez így a különbözővé válás, szétválás
lehetőségét jelképezi, és azért éppen kerék, mert dinamikus dologról van
szó, amelyet mozgásba hozhatunk.
Az Elemek sorrendjét követve, az okot, az Étert átvezetjük a Tűz
pálcáján, miáltal egy bizonyos irányt adunk neki és minden
akaraterőnkkel egy meghatározott célra irányítjuk. A Tüzet az
intellektusunk minden erejével átvezetjük a Levegő Tőrön, ahol szétválik,
hogy mi legyen és mi ne legyen.
Az így differeciálódott Levegőt átvezetjük a Víz Kelyhen, ami ott az
adott céllal kapcsolatos vágyunk minden szenvedélye által személyessé
válik. Az így személyessé tett Vizet átvezetjük a Föld Pentakulumon,
ahol minden erő természetes módon összesűrűsödik egy bizonyos anyagi
formába. (pentakulum=körbe zárt pentagramma - a ford.)
Ezek az Eszközök ellenkező sorrendben is működnek: A
Földet/Formát leválasztjuk a Pentakulumról, és a Kehelyben lévő
folyadékká redukáljuk. A Vizet kiöntjük a Kehelyből és páráját a Levegő
Tőr gyűjti össze. A Tőr tiszta energiává redukálva szétszórja a Levegőt.
A Tűz Pálca vonja magához az energiát, ami onnan tiszta fényként
sugárzik elő. A fény a forgó Éter Kerék sötét középpontjába kerül, stb.
Az Elemi eszközöket egy rituális Körben használjuk. A Mars Karddal
végezzük a Kör mágikus “megrajzolását”. Ez ugyanaz a pallos, amelyet a
Tiferet Templomunkban a medence szélén láttunk feküdni.
Ahogy korábban, a Kard most is két dolgot jelképez: Először is az
Egyéni képességét jelképezi arra, hogy erejével uralmat gyakoroljon az
én személyes és fizikai aspektusa felett. Ebben az értelemben a Kard
ennek az erőhasználatnak többféle megközelítését jelképezi - egy kardot
lehet védekezésre, támadásra, megvágásra, levágásra, szétvágásra,
elpusztításra, megvédésre, korlátozásra használni, vagy akár szertartásos
étkezés során a rituális kenyér megszegésére is használhatjuk. Akárhogy
használjuk is, mérete és súlya miatt a Mars Kardot két kézzel forgatjuk.
Másképp szólva, a teljes Egyéni - a Kegyelem/Erő és a
Komolyság/Forma mindkét pólusa - szükséges a Kard forgatásához.
Mivel egyensúly szükséges egy pallos megtartásához és az elesés nélküli
forgatásához, csakis a Tiferet egyensúlyában gyökerező Egyéni-én képes
a Mars Kardot hatékonyan forgatni. A Kard használata nagy felelősséggel
is jár, mivel nehéz megállítani egy pallost, ha már meglendítetted. A súly
a lendület erejével mozog ha már mozgásba hoztad, szóval nagyon oda
kell figyelni, hogyan forgatjuk.
Másodszor a Kard az Egyéni jelen-pillanatának a most-ságát jelképezi.
A Kard a jelen-pillanatot az ami-volt (múlt) és az ami-lesz (jövő) közötti
pengevékony határfelületként határozza meg. A Kard vágóélének
most-ság élessége által elválasztja a múltat és a jövőt, miáltal egy
szupervékony saját dimenziót hoz létre. Más szóval a Kardnak csakis a
jelen-pillanat most-ságág belül van ereje. Az a feladata, hogy a Jupiteri
hasonlóságot vagy elő-sorrendiséget lehozza az aktuális jelen-pillanat
most-ságának nagymértékben sorrendi birodalmába. Ez a
megkülönböztetés, elhatárolás, egyéniesítés, stb. egy módja.
A Mars Karddal mágikusan “rajzolunk” egy rituális kört a Gebura
Templomban, hogy megismerkedjetek a használatával. A két kézzel
tartott Kardnak a testünkhöz képest kifelé mutató hegyével megérintjük a
Templom függönyét díszítő Éter Kerék közppontját. A Kard kivonja a lila
Éter-fényt és telítődik annak erejével. Majd az Étert a Kard kivetíti a
hegyéből és egy olyan Éterből való Kört alkotunk az óramutató járása
szerinti irányban a Templom körül, amely pontosan az Éter Kerék
középpontjában kezdődik és végződik. Ez a művelet behatárolja azt a
bizonyos jelen-pillanatot, amiben a most-ságunk Elemi erejét használjuk -
Körünk nem más, mint Diadalszekerünk négy oldallal bezárt tere, ahol a
gyeplőt fogva a szekerünket hajtjuk.
Ezt a Karddal való mágikus műveletet annyiszor ismételjük meg,
ahányszor az adott helyzetben szükségesnek érezzük. Ha egy alkalom
után úgy érzed, a Kör megfelelő, akkor egyszer is elég. De ha egy
fordulat után a Kör befejezetlennek tűnik, vagy nem érzed eléggé
szilárdnak, akkor addig kell ismételni a rajzolását amíg megfelelő nem
lesz. Vizualizálj közben úgy, ahogy számodra a legtermészetesebb, az
intuíciódnak leginkább megfelelő, és érezz rá, hogyan megy a legjobban.
Amikor Körünk elkészült, megtanuljuk erőnket használni a korábban
vázolt két idéző és a két elküldő pentagramma segítségével.
Ez valódi mágikus tevékenység lesz, tehát komolyan gondoljátok meg,
mit akartok megvalósítani. Ehhez a meditációhoz célszerű magadból
választani olyasmit, amit erősíteni vagy energetizálni akarsz.
Gebura tápláló és az önfejlesztést elősegítő pozitív erejét fogjuk
használni, és azt az Egyéni ügyeinkre összpontosítjuk.
A jelen-pillanati most-ságunk négy Elemi Eszközén keresztül fogjuk
lehozni ezt az erőt a megvalósulásba.
Szánj rá időt, és még a Gebura szertartás előtt meditálj azon, hogy
melyik aspektusodat (= részedet, tulajdonságodat, arcodat, oldaladat - a
ford.) kívánod komolyan fejleszteni. Oyasminek kell lennie, amely
bizonyos mértékben megvan már benned, nem pedig egy tőled idegen,
ideális dolognak, amivé lenni kívánsz. A jelenlegi énedben keress
valami pozitívat, amit erősíteni és növelni szeretnél. Még arra is szánj
időt, hogy a választott aspektusodon külön is meditálj. Vizsgáld meg ezt
az aspektusodat annyi nézőpontból, amennyiből csak lehet, és ismerd
meg olyan alaposan, amennyire a rendelkezésedre álló időd engedi.
Végül még megemlítem, hogy a Gebura Templom közepén egy
ötoldalú tűzmedence helyezkedik el. Ez a Jupiter-hasonlóság nyers erejét
jelképezi, amely eltölti az aktuális jelen-pillanat elkülönült most-ságát. Ez
a tűz nem éget és nem emészt el - hanem itt, Gebura szintjén melegít és
táplál. Ez a tűz inkább az Éter Kerék közepével rokon, mint a Tűz
Elemmel.
E Geburai Éter-tűz mentén fogunk felemelkedni Malhutból a Gebura
Templomba, a szertartás végeztével viszont más úton térünk vissza.
 6. MEDITÁCIÓ: GEBURA
Kezdd a szokásos módon: menj be a Barlangbejáraton, végig az
Alagúton, fel a tíz lépcsőfokon a Malhut Templomba, ahol érkezésedre
várva állok.
Amikor minden részvevő megérkezett, összegyűjtöm mindannyiunkat
és rituális kört rajzolok.
Amikor a kör elkészült, körben állva és egymás kezét fogva néhány
pillanatot azzal töltünk a Malhut Templom közepén, hogy figyelmünket a
többi résztvevő jelenlétére irányítjuk. Ahogy körbenézel a körön,
igyekezz minden résztvevő egyedi jelenlétét érzékelni.
A megfelelő
pillanatban a Keleti
negyed oltárára viszem
figyelmünket - ez a
bejáratunk Geburába. Az
oltáron egy ötoldalú
tűzmedencét láthatunk az
Éter-tűzzel.
E tűzben ott áll a
Mars Kard a Tiferet
Templomból (ez az én
személyes Kardom). Még
négy másik kard is van
az oltárra helyezve. Ezek
négyen “nyers” - erővel
még fel nem töltött,
durván megmunkált
kardok, melyek még nem
lettek egy bizonyos
Egyén rezgésére
hangolva.
Ezek az én
ajándékaim nektek. Egyik a tiéd, és szimbolikusan megsokszorozva egy
jut mindenki másnak is, aki csatlakozik hozzánk a jövőben.
Az oltár mögött ugyanazt a függönyt és szimbólumot látjuk,
amelyekkel a Barlagbejáratnál találkoztunk.
Meggyújtom a gyertyákat az oltáron, és együtt, mintha egyetlen
hangon szólnánk, kimondjuk a következő mondatot: “Elohim Gibor,
kérlek vezess engem Geburába!”
Imánkra válaszul a héber betűk (ALHIM GBVR)
tűnnek fel a függöny felső részén, mintha fénnyel írták volna őket.
A felfelé mutató fehér háromszög felfénylik, ahogy a baloldali oszlop
középső szférája is, és lágy fény szűrődik ki a függöny mögül.
Amikor meglátjuk a fényt, kinyújtom a kezem és félrehúzom a
függönyt.
Ezzel feltárul a legtisztább Éter-tűz birodalma. Az Éter-tűz ereje
lágyan kiárad és anélkül, hogy kellemetlen volna, megragadja
előrenyújtott kardjaink hegyét és húz minket először be az árkádon, majd
felfelé. Ahogy kardodnál fogva húz téged fel, át az Éter-tűzön, vizsgáld
meg a kezedben tartott kardot.
A kardod végső megmunkálása a szemed láttára történik meg az
Éter-tűzön való áthaladásod révén. Az életlen, befejezetlen penge élessé
és csillogóvá válik, a jellegtelen nyers markolat drágakő kirakást kap, a
dísztelen pengébe szavak és jelek vésődnek, melyek a kardot különleges
és bensőséges módon hozzád tartozóvá teszik.
Mindez a kardodat Egyénien a tiéddé hangolja, miáltal rajtad kívül más
nem is képes megragadni. A Kardod, ahogy használod, továbbra is
fejlődni fog és állandóan vissza fogja tükrözni minden tettedet - ezért
könyörgöm, “jótettek” által a Szépség és a Szerető Kedvesség Erős
Kardját teremtsd meg!
Áthaladásunk az Éter-tűzön a Gebura Templomba való
megérkezésünkkel végződik. Az Éter Kerék előtt állunk és betájoljuk
magunkat...
 Első feladatunk az, hogy a Kört megrajzoljuk a Kardunkkal.
Miközben Kardodat felemeled és hegyét az Éter Kerék középpontjához
érinted, arra az aspektusodra koncentrálj elméddel, amelyet kiválasztottál,
hogy megerősítsd. Kardod Éterrel feltöltése és a Kör rajzolása közben
hangold Körödet erre a kiválasztott ügyedre.
A Kört mindig az óramutató / a Nap járása szerinti: “deosil” irányban
rajzoljuk meg (ez skót kifejezés, jelentése a Nap szerint, az ilyen irányban
rajzolt kör mágikusan védő jellegű - a fordító megjegyzése). Az energia
természetes áramlása a Körben az óramutató szerinti / deosil, tehát az
ellentétes irányú rajzolás egy mágikusan készített Körben annak erejét
eltávolítja és lerontja. Az óramutatóval ellentétes rajzolás ezért a Kört
“elküldő” és “elengedő” tetthez tartozó mozdulat.
Háromszor rajzoljuk meg a Kört együtt, minden kör után szünetet
tartva. (Ehhez körbe kell járni a Templomot, amit a szerző csak a végén
említ - a ford.) Minden szünet közben ellenőrizzük az eredményt. A
harmadik rajzolás után a központi Éter-tűz medence szélére helyezzük a
Kardunkat. Addig marad ott, amíg nem végzünk és készen nem állunk a
Kör elengedésére.
Az óramutató szerint megkerülve a Templomot a Föld Pentakulum
előtt gyülekezünk és újfent az erősíteni kívánt aspektusunkra
összpontosítunk. E kontempláció közben vizualizáld, hogy egy
Pentakulum megjelenik a kelyhet formázva magad elé tartott kezeidben.
A Pentakulum egy vastag és szilárd ólomkorongba van vésve és
kényelmesen kitölti a kezeidet. Elméddel vedd rá, hogy a számodra
természetes szimbólumok révén minél pontosabban és behatóbban
tükrözze a megerősítésre kiválasztott aspektusod jelenlegi állapotát.
Érezd és lásd ezt, mint kristálytiszta tükrözését annak, ahogy ez az
aspektus a mindennapi életedben
jelenleg megjelenik.
Következő feladatunk a
Pentakulumunk ki- és megtisztítása
lesz. Ehhez a boszorkány
elküldő-pentagram szerinti
sorrendet alkalmazzuk.
Ez olyan kettős tett, amely
megfelel a következő boszorkány
igének:”Minden negativitást elűzök
és légyen a helyén harmónia!” A
Pentakulumunkban rejlő minden negativitást kitisztítunk azáltal, hogy a
Föld Pentakulum árkádjától a Templomon át az Éter Kerék árkádjához
megyünk vele.
Ekkor Pentakulumunk formáját eloldozzuk azzal, hogy az Éter
Kerékbe eresztjük. Az Éter Kerék kerülete beszippantja a Pentakulumot a
kezünkből és magába nyeli azt. Látjuk, ahogy a Pentakulumunk formája
felbomlik a Kerék belső működése következtében és megfigyeljük, ahogy
erővé redukálódik amely a kerék középpontja felé vonzódik. Ez “elűz”
minden negativitást, amely az erősítendő aspektusodnak a jelenleg
megnyilvánuló formájához kapcsolódik.
 “Légyen harmónia!” - ezt hozzuk létre azzal, hogy ezt az Éter-erőt a
Kerék középpontjából kivonva az Elemeken keresztül visszavezetjük le a
Föld Pentakulum formába.
Tehát formálj magad előtt kelyhet a kezeidből, vond ki Penatkulumod
Éter-erejét a Kerék középpontjából, és engedd, hogy kezeidet kitöltse.
Érezd és lásd tüzességét - ez az az élő tűz, amely melegít és táplál anélkül,
hogy égetne és felemésztene.
Menj keresztül a Templomon a kezeidben tartott Éter-erővel és állj a
Tűz Pálca árkád elé. Ereszd Éter-erődet a Tűz Pálca alsó végébe, majd
nyújtsd kezed és vedd ki Tűz Pálcádat a függönyből. Érezd és lásd azt a
kezedben.
Vizualizáld, hogy a jelenleg alakítandó aspektusodat tisztán ábrázoló
jelképekkel van díszítve. Az aspektusoddal kapcsolatos szándékod
minden erejével töltsd meg Pálcád és engedd, hogy a Tűz Elem kiégessen
az Éter-tűzből minden feleslegeset, ami nem az adott céllal kapcsolatos.
A Templomon Tűz Pálcáddal átmenve állj a Levegő Tőr árkád elé.
Érintsd Pálcád felső hegyét a Levegő Tőrhöz és a Tüzet áramoltasd át a
Pálcból a Tőrbe. Ennek következtében kezedben a Pálca Levegő Tőröddé
változik. Ezt is érezd és lásd! Tőröd pihekönnyű, borotvaéles és
tökéletesen illik a kezedbe. Töltsd meg Tőrödet az adott aspektusodat
leíró összes gondolatoddal. Tőröd éles pengéjével metssz le mindent a
Tűzről, ami nem az adott céllal kapcsolatos! Most legyen Tőröd
mindenhol az adott aspektusodat pontosan ábrázoló és világosan érthető
szimbólumokkal díszes!
Ezután Levegő Tőröddel menj át a Templomon és állj a Víz Kehely
árkád elé. Merítsd Tőrödet a vizébe és áramoltasd az Éter-Tűz-Levegő
erőt a Tőrödből a Kehelybe. A Tőr is átváltozik, ezúttal Víz Kelyheddé.
Érezd és lásd! Finoman megmunkált színtiszta ezüst Kelyhedet is az
aspektusoddal szorosan összefüggő szimbólumok ékesítik. Kelyhedet
töltsd meg minden, az adott aspektusoddal kapcsolatos gondolataidhoz
kapcsolódó érzelmeddel. Kelyhed Vizével moss ki a Levegőből minden
tárgyhoz nem tartozót, hogy csak tisztán az egyetlen jelenlegi célod
maradjon benne.
Víz Kelyheddel a Templomon áthaladva állj a Föld Pentakulum árkád
elé. Tartsd Kelyhedet a magasba és öntsd Éter-Tűz-Levegő-Vizet a Föld
Pentakulumra. Kezeidben a kiürített Kehely súlyos, szilárd Föld
Pentakulummá változik. Érezd és lásd, Pentakulumod hogyan változott
meg, lett fénylőbb és tisztább a boszorkány elküldő pentagramma
bejárása révén. Formája most tisztábban fejezi ki a benne rejlő erőt.
Miután eltávolítottuk a negativitást és harmóniát teremtettünk, a
következőkben nagyobb erőt idézünk meg Pentakulumunkba. A
hermetikus idéző-pentagram sorrendet követjük és erőt vonunk
Pentakulumunkba az Éterből és a négy Elem mindegyikéből.
 Magad előtt tartva a Föld
Pentakulumodat, az óramutató járása
szerint haladva a Templomban menj
el a Levegő árkád előtt és állj az Éter
Kerék elé. Elméddel vond ki a nyers
Éter-tűz egy áramlatát a Kerék
középpontjából és töltsd meg vele
Pentakulumodat. Érezd és lásd az
Éter-tűznek ezt átható hozzáadódását
a Pentakulumhoz. Lásd, ahogy a
Pentakulumod vonalain áramlik a Hermetikus idézésnek megfelelő
módon körbe-körbe amíg teljesen eggyé nem válik Pentakulumod
formájával.
Pentakulumoddal a kezedben menj át a Templomon, és állj a Tűz
Pálca árkád elé. Vond ki a Tűz erejének egy áramlatát a Tűz Pálca felső
végéből és töltsd meg vele Pentakulumodat. Érezd és lásd ezt az átható
erőt Pentakulumod erővonalain körbeáramlani, miközben energetizálja és
erősíti mindazt, ami az adott aspektusodban Tüzes.
Menj keresztül a Templomon és ismételd meg ezt a Levegő Tőrrel is.
Majd a Víz Kehelyhez, utána a Föld Pentakulumhoz járulj. Miután
megtöltötted Pentakulumodat nyers Földdel, amit láttál is körbeáramlani
és erőt adni mindennek, ami Földes az adott aspektusodban, menj vele
újra az Éter Kerékhez. Tartsd az immár szinte kirobbanó mértékben
energetizált, feltöltött Pentakulumodat magasan a fejed fölé és mutasd be
felajánlásként az Isteninek.
Következő feladatunk az, hogy a
nyers erőt, melyet a
Pentakulumunkba vontunk,
megáldjuk és megérleljük. Ehhez a
boszorkány idéző-pentagram
sorrendisége szerint járunk el.
Ismét emeld hát az erőkkel
feltöltött Pentakulumodat az Éter
Kerékhez és kérd rá az Isteni áldását.
Érezd és lásd, ahogy ez az áldás át-
és áthatja Pentakulumodat. A nyers Éter-tűz átalakul benne az adott
aspektusod lehető legmagasabb szintű megvalósulásává.
A Templomon áthaladva menj a Föld Pentakulum árkádhoz és
Pentakulumodat a magasba tartva kérd Gábrielt (a Föld Elem Őrzőjét),
hogy áldja meg. Érezd és lásd, ahogy az áldás áthat mindent, ami Földhöz
tartozó az adott aspektusodban.
A Víz Kehelyhez járulva Hanieltől kérd az áldását, a Levegő Tőrnél
Rafaelét, majd a Tűz Pálcánál Mikhaelét. Ezután menj az Éter Kerékhez
és állj elé még egyszer. Néhány pillanatig vizsgáld meg a
Pentakulumodat. Érezd és lásd, hogy kész, kiforrott, érett lett, hogy nyers
ereje, mely szeretetteljesen meg lett szelídítve, egy célra összpontosul: az
adott aspektusod lehető legmagasabb megvalósulására. Pentakulumod
maga a szépség és az erő, így ajánld fel még egyszer ajándékodént az
Isteninek.
Befejező feladatunk, hogy az
erőt, melyet Pentakulumunkban
ilyen remekül az adott célhoz és
formához kötöttünk, felszabadítsuk.
Ezt a hermetikus
elküldő-pentagramma cselekvéssor
által fogjuk végrehajtani. Ezzel az
összpontosított erőt a
Pentakulumból az Egyéni
életünkben való megvalósulásba
visszük át.
Kezedben Pentakulumoddal az óramutató szerint haladva menj el a
Víz és a Tűz árkádja előtt, és állj a Föld Pentakulum árkád elé. Térdelj le
arccal a függöny felé. Egy kis ideig lásd a maga teljességében
Pentakulumod formájának tökéletességét, majd hirtelen zúzd össze ezt a
gyögyörűséget a kőpadlón! Közben szabadítsd ki a szépséget és
tökéletességet a Pentakulumod formájából és egyben küldd is Földségét
át az árkádon keresztül a mindennapi életedben való megvalósulásba.
A Pentakulum törmeléke gyönyörű Víz Kelyheddé változik kezeidben.
Vidd Kelyhedet a Templomon át a Víz Kehely árkádhoz és öntsd
tartalmát a kőpadlóra. Szabadítsd ki a szépséget és tökéletességet a
Kehely formájából. Közben minden koncentrált Vízségét küldd át az
árkádon a mindennapi életedben való megvalósulásba.
Az üres Kehely csillogó Levegő Tőröddé változik kezedben. Vidd át
Tőrödet a Levegő Tőr árkádhoz és egy gyors mozdulattal markolatig döfd
bele a kőpadlóba. Szabadítsd ki a szépséget és tökéletességet a Tőr
formájából. Közben küldd át minden koncentrált Levegőségét az árkádon
a megvalósulásba.
Kezeidben a Tőr markolata sugárzó Tűz Pálcáddá változik. Vidd át
Pálcádat a Tűz Pálca árkádhoz és minden erejét vetítsd keresztül az
árkádon. Szabadítsd ki a szépséget és tökéletességet a Pálca formájából,
és küldd minden koncentrált Tűzségét a megvalósulásba.
Az immár erőtlen, üres Pálca egy kicsi, pörgő, élő Éter Kerékké
változik kezeidben. Vidd Kerekedet át az Éter Kerék árkádhoz és ajánld
fel az Isteninek. Érezd a rezonanciát kis kézi Kereked és a nagyobb
univerzális Kerék között. A te Kereked ennek a nagyobb Keréknek egy
speciális, egy célt szolgáló megjelenése.
 Kerekeddel a kézben fordulj most a Föld Pentakulum árkád felé.
Egyetlen könnyed mozdulattal menj át a Templomon a Föld árkádhoz, és
Éter Kerekedet minden erőddel küldd át az árkádon. Érezd és lásd, ahogy
mintegy beleforog az életed Egyéni, Személyes és Fizikai szintjein való
megvalósulásba - életed szövedékének szálait összegyűjti és a célodnak
megfelelően szövi tovább.
Most fordíts hátat a Föld Pentakulum árkádnak és az óramutató járása
szerint térj vissza az Éter Kerék árkádhoz. Itt hálaadó imát mondunk az
Isteninek.
A megfelelő pillanatban szólok, hogy vegyük fel Kardjainkat az
Éter-tűz medence széléről. Ezután “elengedjük” a mágikusan felrajzolt
Körünket. Azzal kezdjük, hogy Kardunk hegyét az Éter Kerék
középpontjához érintjük. Ezután kinyújtott Kardunkkal az óramutató
járásával ellentétes irányban körbejárjuk a Templomot és Körünk
Éter-tüzét visszavonjuk Kardunkba.
Ezt azon a ponton kezdjük, ahol a rajzolást befejeztük, és az óramutató
járásával ellentétes irányban haladunk, míg vissza nem érünk az Éter
Kerék középpontjához. Ekkor vetítsd a Körből kivont Éter-tüzet a Kardod
hegyéből az Éter Kerék kellős közepébe (ahonnan eredetileg származik).
Miután Körünket elengedtük, feladatunkat elvégeztük, összegyűjtöm
mindnyájunkat és kimondom a szót: “Tiferet”. Ez átvisz minket
Kardostól és mindenestől a Tiferet Templomba. Itt mind óvatosan a
központi sugárzó Gyémánthoz érintjük Kardunkat, és (áhítatos)
tisztelettel a medence szélére helyezzük. Nézd meg jól Kardodat és lásd,
hogyan változott a használat során. Most már teljesen és szorosan hozzád
tartozik, csak a tiéd. Ne feledd hát, hogy Kardod mindössze csak egy
gondolatnyira van tőled, miközben biztonságos pihen a Tiferet Gyémánt
alatt.
A megfelelő pillanatban egybegyűjtöm mindnyájunkat és együtt
kimondjuk a “Malhut” szót. Ez szelíden levisz minket a Jeszod
Templomon keresztül a Malhut Templomba.
Az újra betájolódásunk pillanatai után elengedem a mágikus kört. A
részvevők ezután a szokásos módon távoznak: le a lépcsőn, végig az
Alagúton és ki a Barlangbejáraton, és végül visszatérnek normál fizikai
tudatosságukhoz.
 Utómunkálatok

Mint mindig, most is jegyezd le tapasztalataid rövid összefoglalását.

A Gebura meditációdat követő napokban, arra is figyelj oda, hogy a
fenti aspektusod erősödését segítő tetteket hajts végre. Amit Gebura
finomabb szintjén már elindítottál erősítsd azzal is, hogy lehetőségeket
adsz neki személyes és fizikai szinten is a megvalósulásra. A Gebura
szertartás hatékonysága végső soron attól függ, hogy milyen tevékenyen
valósítod meg mindennapi életedben ezt az aspektusodat. Szóval
tudatosan le kell hoznod azt az éppen megélt jelen-pillanat most-ságának
nagymértékben sorrendi egyediségébe.
Rendszeresen térj vissza a Gebura Templomba és fedezd fel erőd,
hatalmad teljes hatókörét. Ismerd meg alaposan a Mágikus Eszközöket,
és használatuk sokféle módját.
A Gebura templomban végzett tevékenységed próbára tesz és fejleszt,
finomít, mint egy tűzben izzó olvasztótégelyt. Minden egyes alkalom,
amikor erőddel élsz, arra tanít, hogyan használd azt legközelebb még
jobban. Fájdalmas leckéket is fogsz kapni magaddal kapcsolatban és
kétségtelenül lesznek olyan esetek, amikor ujjaid megégeted saját
tüzeddel. Ne félj ettől (csakugyan, Geburában magával a félelemmel kell
szembenézned és le kell győznöd), hanem élj ezekkel a lehetőségekkel,
hogy fontos dolgokat tanulj.
Önfejlesztési munkád körének addig kell nőnie, hogy a
személyiségeden kívül az Egyéniségedre is kiterjedjen. Vizsgáld meg
Egyéni-éned Gyémát-fényét és hasonlítsd össze a magasabb fény
beáramlásával, amit magadból érzel sugározni. Vedd észre a a legkisebb
különbségeket is és igyekezz olyan Egyéniséget kifejleszteni, amely
tisztábban fejezi ki a magasabb fénynek ezt a beáramlását. Az
Egyéniségeden véghezvitt változtatásoknak tükröződnie kell
személyiséged és hétköznapi életed szintjén is.
Az Egyéniségnek ez a felsőbb szintű önfejlesztése és a személyiséged
ebből fakadó átformálása Geburából indul ki és következményei először
Tiferetben jelennek meg.

(Ez Rawn Clark: Nyolc Templom Meditációs Projekt című művében

szereplő nyolc meditációból a hatodik: a „Gebura” meditáció. Fordította:
Chrenkó Ferenc)