Radóczné Bálint Ildikó

Kézikönyv
az Irodalom 6.
tanításához

irodalom_6_kk.indd 1 2014.05.30. 11:41

 Szerző
Radóczné Bálint Ildikó

Szerkesztette
Füzesiné Széll Szilvia

Kapcsolódó kerettanterv
EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.)
EMMI rendelet 2. sz. melléklet

AP–060536
ISBN 978-963-328-301-1

© Radóczné Bálint Ildikó, 2014

1. kiadás, 2014

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része
semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.

9500 Celldömölk, Széchenyi u. 18.
Tel.: 95/525-000, fax: 95/525-014
E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu
Internet: www.apaczai.hu
Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Tördelés, nyomdai előkészítés

Névery Tibor (TypoStúdió Kkt.)

Terjedelem: 11,33 A/5 ív

Tömeg: 225 g

irodalom_6_kk.indd 2 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

1. Bevezető gondolatok
„A pedagóguspálya minden más pályánál tágasabb,
határtalanabb, s mint a Nílus termékeny vize, túlárad saját partján.”
(Gyergyai Albert)

Elkészült a 6. évfolyamos tankönyv és munkafüzet átdolgozása az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervi

előírásoknak (2012) megfelelően. Munkánk során arra törekedtünk, hogy taneszközeinket jobbá, vonzóbbá
tegyük, amelyekből tanítani és tanulni könnyen, kedvvel lehet.
A 6. évfolyamos irodalomkönyv fő fejezetei a következők: 1. „Szeretem a könyvet, és hiszek benne”; 2. Monda,
rege, ballada („És azóta hősök párja! / Híretek száll szájrul szájra”); 3. Arany János: Toldi; 4. Gárdonyi Géza: Egri
csillagok; 5. Lírai művek („Egy dallam visz, de keresztezi száz”); 6. Kalandok, próbatételek, hősök („Hős harc az Élet
és megélni szép”).
Az irodalmi szövegek kiválasztásánál a Nat és a kerettanterv útmutatóit vettük figyelembe. Ahol a művek kö-
zött választani lehetett, ott a klasszikus mű és a modern, mai alkotás összhangjának a megteremtésére töreked-
tünk. Igazán mai, kortárs szerzők művei is bekerültek a könyvbe, többek között Tóth Krisztina Lusták dala és
Varró Dániel Email című verse.
A szemelvényanyagot úgy válogattuk össze, hogy alkalmas legyen a különböző nevelési területek, így az erköl-
csi, az esztétikai, a hazaszeretetre és a családi életre nevelés biztosítására. Ugyanakkor törekedtünk a helyi kulturá-
lis hagyományok bekapcsolására is, ösztönöztük a tanulókat ezek felkutatására. Ahol lehetőség volt rá, ott éltünk
a tantárgyak közötti koncentrációval is.
Az irodalomkönyvben a művekhez kapcsolódva – a rózsaszínű háttérben – olyan ismeretterjesztő szövegeket
közlünk, amelyeket olvasmánynak szánunk, és reményeik szerint újabb kutatómunkára ösztönzik majd a gyereke-
ket. Ízelítőül néhány téma: Lajos király viselt dolgai, A lovagi fegyverzetről, A bikaviadalokról. A 65 órára tervezett
könyv Kuckóiba pedig olyan művek kerültek, amelyeket kiegészítő anyagnak szánunk, és jó szívvel ajánlunk fel-
dolgozásra a helyi tanterv időkeretéből tervezhető órákra.
A könyvben együtt szerepel az elmélet és a gyakorlat. Az irodalomkönyvbe természetesen nem írhat a tanuló,
írásbeli munkáit a füzetben és a munkafüzetben végzi. A feladatok a tankönyv és a munkafüzet esetén is kiváló
alkalmat teremtenek a differenciálásra, a kooperatív tevékenységformákra. A tankönyvi feladatok előtti kis ikonok
a munkaformákra tesznek javaslatot (Párban dolgozz!, Csoportban dolgozz!), és a füzetben való munkavégzésre
buzdítanak (A füzetben dolgozz!).
A tankönyvben és a munkafüzetben is jelentősen nőtt a szeriális képességeket fejlesztő feladatok száma, az ér­
dekes és játékos kérdések valamennyi kompetencia fejlesztését szolgálják.
Az Irodalom 6. tankönyv és munkafüzet elkészítésekor fontosnak tartottuk, hogy egy osztályon belül a jobb ké-
pességűek és a fejlesztésre szorulók számára is megfelelő kérdésekkel, feladatokkal történjen az anyag feldolgozása.
Az ötödik évfolyamhoz képest már nagyobb hangsúlyt helyeztünk a műelemzési gyakorlatok megismertetésére,
folytatására. Ugyancsak nagyobb szerepet kaptak az irodalomelméleti ismeretek is, amelyek pontos elsajátítása
a műelemzésben és a műértő olvasás kialakításában elengedhetetlen. Az irodalomelméleti fogalmak mindig al-
kalmazás közben, magyarázattal, meghatározással együtt jelennek meg. A könyvben a megjegyzendő fogalmak
vastagon vannak kiemelve, illetve a könyv végén találhatók a Fogalomtárban.
Munkánk során soha nem felejtettük el, hogy a különböző ismeretek elsajátítása csak eszköz tanulóink művelt-
ségének, világszemléletének kialakításában és formálásában. A legfontosabb feladat az irodalom megszerettetése,
az olvasási kedv felébresztése és megerősítése.

Mindehhez kívánunk eredményes munkát és sok sikert!

irodalom_6_kk.indd 3 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

2. Alapelvek, célok, fejlesztési feladatok

2.1. Alapelvek, célok
Az egyéni, a közösségi, a társadalmi kommunikáció alapja a magyar nyelv sokoldalú ismerete és árnyalt haszná-
lata. A nyelv kultúrát formál, őriz és közvetít, az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás, az önismeret
kibontakozásának közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Az anyanyelvnek kulcsszerepe van a nemzeti és kultu-
rális önazonosság, tudatosság és kifejezőképesség, az erkölcsi, az esztétikai, a történeti és a kritikai gondolkodás
kialakításában is. Az anyanyelvnek mint rendszernek a biztos tudása, az anyanyelvi készségek birtoklása segíti
az aktív részvételt a társadalom közösségeiben, valamint meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek létre-
hozásában, megvitatásában, közössé tételében és alakító áthagyományozásában. Az anyanyelvi alapok megfelelő
ismerete segíti az idegen nyelv elsajátítását.
Az anyanyelvi képzés befolyásolja és támogatja a többi műveltségterület elsajátítását, ezért az anyanyelvi kom-
petencia fejlesztése valamennyi műveltségi terület feladata. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő
hordozója, alakítója: a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének, az esztétikai és érzelmi nevelésnek,
a viselkedési szabályrendszer átadásának egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze. Ezért alapvető szerepe
van a nyelvi, a kulturális és a szociális kompetenciák alakításában, fejlesztésében, meghatározó a tanulás teljes
folyamatában.
Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompeten-
cia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli
kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális elemzésére, gyakorlati alkalmazására, így segítve
és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben lévő differen-
ciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét.
Az egyén folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve másokkal
együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek
azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására.
Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból adódó jelentések felismerésére, refle-
xiójára és arra, hogy saját szövegek alkotása során maga is éljen velük. A szövegek önálló megalkotásában képes
megfelelni a beszédhelyzetet, a hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből, továb-
bá a különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak.
Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot, ugyanakkor különböző képességterületeket
fejleszt. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között.
A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyama-
tos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák
megismerésében, az én és a másik közötti különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások
fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a
diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye.
A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az iroda-
lomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak,
kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és em-
berismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik ­a sok­
oldalú és többjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat.
A Magyar nyelv és irodalom műveltségterület számos ponton kapcsolódik a Művészetek, az Ember és társada-
lom, az Élő idegen nyelv, valamint az Informatika műveltségi területek tartalmaihoz és céljaihoz.

2.2. Fejlesztési feladatok

2.2.1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Törekvés a jól formált, nyelvileg igényes beszédre és a megfelelő artikulációra. A szöveg tartalmát és a be­szélő

szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása. A szünet, a hangsúly-, a beszédtempó-, a hangma-
gasságváltás és a hanglejtés modulációjának használatában rejlő kommunikációs lehetőségek meg­figyelése és
alkalmazása. A kommunikációs folyamat összetevőinek azonosítása, értelmezése.

irodalom_6_kk.indd 4 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben.


Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában.

A hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. A beszélő fellépésének, szóbeli viselkedésének megfigyelése.

Alkalmazkodás a hallgatósághoz, a beszédhelyzethez az árnyalatok érzékeltetésére.

Saját vélemény megfogalmazása és megvédése érvekkel. Mások véleményének meghallgatása, megértése

többszereplős helyzetekben.
Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. Ismert szövegek megjelenítése drámajátékkal. Különféle

dramatikus formák kipróbálása (például bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat).

2.2.2. Olvasás, az írott szöveg megértése

Különböző szövegek néma és hangos olvasása. A szöveg gondolati, érzelmi-hangulati tartalmát közvetíteni
képes értelmes és kifejező olvasás. A különböző mondatfajták hanglejtésének megfigyelése és reprodukálá-
sa a hangos olvasásban. Az olvasási stratégiák, a szövegértő olvasást támogató olvasási típusok folyamatos
gyakorlása (például felkészülés az olvasásra, az előzetes tudás előhívása, jelentésalkotás, jóslás, következtetés,
értelmezés, értékelés, kérdések, reflektálás a szövegre, összefoglalás).
A z életkornak megfelelő globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás. Az értő olvasás bizonyí-
tása feladatmegoldással. Az olvasott szövegekkel összefüggésben az aktív szókincs gazdagítása.
N yomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegek önálló olvasása és
megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (a téma megállapítása, a lényeg kieme-
lése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás). Különböző
műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése.
A szöveg és kép viszonyának, összjátékának megfigyelése. Különféle ábrák, illusztrációk értelmezése. Az in-
formációs kommunikációs technikák (IKT) műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez
kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése.
K reatív folyamatok támogatása (képzelet, belső képek alkotása, jelentésalkotás).
 S zövegek műfaji különbségének érzékelése (például mese és dokumentum, lírai költemény és elbeszélés).
A z olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek, személyes élmények felidézése és megosztása. Az olvasott
szöveg cselekményének utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett
nézeteinek megértése. A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kér-
dések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése.
N éhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek cselekede-
teiről, érzelmeiről, gondolatairól, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről.

2.2.3. Írás, szövegalkotás

Az írástechnika továbbfejlesztése: a tanulási igényeknek megfelelő, olvasható, esztétikus és rendezett írásmód


gyakorlása.
Rövidebb szövegek alkotása, személyes és olvasmányélmények megfogalmazása különböző szövegtípusokban

és műfajokban.
Alapvető nyelvhelyességi, helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása.

Különböző nézőpontú rövidebb fogalmazások írása. Önkifejezés és kreativitás különböző műfajokban (szö-

vegek átírása különböző nézőpontokból stílus- és hangnemváltással, sajtóműfajok gyakorlása).
Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése különböző nyomtatott (és elektronikus) források-

ból; írásba foglalás tanári irányítással, csoportosan és önállóan.

2.2.4. A tanulási képesség fejlesztése

 Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés,

gyermeklexikon használata). Gondolkodás a saját gondolkodási folyamatokról. A tapasztalatok megosztása.
 Feladatvégzés könyvekkel, gyermeklapokkal (válogatás, csoportosítás, tematikus tájékozódás).

irodalom_6_kk.indd 5 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

 Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához.

 Különböző információhordozók, például vizuális, audiovizuális, elektronikus, az internet jellemzői, kom-
munikációs funkciói és kultúrája. Szövegek vizuális környezetének elemzése, ábrák, illusztrációk értelmezé-
se szövegösszefüggésben.
 Kulcsszókeresés; szövegtömörítés; hiányos vázlat, táblázat, ábra kiegészítése a szöveg alapján.
 Információk, adatok visszakeresése tanári irányítással. A szöveg értelmezése, egyszerű ok-okozati összefüg-
gések felismerése, következtetések levonása.
 R itmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált (koncentrációs) memóriagyakorlatok, szövegtanulási
technikák. A szöveges emlékezet aktivizálása, szövegek pontos megfigyelése, azonosítása és felidézése.

2.2.5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

 Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyainak feltérképezésében (például rokon értelmű szavak gyűjtése).

 Különféle nyelvváltozatokat képviselő konkrét példák alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegzettségének
megtapasztalása, felismerése (különösen a szókincs területén).
 A nyelvi állandóság és változás jelenségeinek megfigyelése.
 Egy-egy korábbi évszázadban született szöveg megfigyelése, a mai és a korábbi nyelvállapot különbségének
felismerése a korosztálynak megfelelő szinten.

2.2.6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése

 Az olvasás örömének megtapasztalása.

 Tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata; címadás.
 Ismerkedés változatos ritmikai, zenei formálású lírai művekkel: ezek közös és önálló olvasása és feldolgozása
a klasszikus, a kortárs magyar és világirodalom köréből.
 Néhány fontosabb költői kép és alakzat felismerése, szerepük, hangulati hatásuk megfigyelése.
 Ismerkedés különböző lírai műfajokkal.
 A versszak felismerése, egyszerű jellemzése (sorok száma, hosszúsága, szótagszáma). A versszak és a nagyobb
szerkezeti egységek viszonyának megértése.
 A lírai mű középpontjában álló gondolat, illetve érzelem azonosítása. A lírai mű témájának és hangulatának,
hangnemének felismerése.
 Rövidebb epikai művek, népköltészeti alkotások olvasása.
 A megismert narratív formák alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban, az írásbeli
fogalmazásokban.
 Történetek főszereplőinek azonosítása. A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása.
 Az idő és a tér egyértelműen megjelölt mozzanatainak azonosítása. A tetőpontok, fordulópontok és kitérők
érzékelése.
 Annak megállapítása, hogy ki beszéli el és kinek a szemével látjuk a történetet.
 Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzetek dramatizált megjelenítése. Ta-
pasztalatszerzés a tisztán elbeszélő és a dramatikus műrészletek közötti különbségekről.
 A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása példák
alapján.
 Alapvető emberi alaphelyzetek, irodalmi témák felismerése és megbeszélése. A magyar és a világirodalom
néhány jelentős témája és formai hagyománya.
 Mesei motívumok, ismétlődő nyelvi, szerkezeti jellemzők azonosítása.
 Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok más irodalmi és
nem irodalmi, verbális, hangzó és képi szövegek bevonásával.

irodalom_6_kk.indd 6 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

2.2.7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

 Beszélgetések a szép és a csúnya fogalmának tartalmairól, használatáról.

 Beszélgetések a jó és a rossz fogalmának tartalmáról. A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés
mint cselekedet felismerése mindennapi helyzetekben és különféle műalkotásokban. A nem saját álláspont
megjelenítésének, átélésének képessége.
 Mindennapi konfliktusok megjelenítése drámajátékban (például bábjáték).
 A műélvezet megtapasztalása a belefeledkezés, a játék, a kaland, a humor, a képzelet, a ritmus és a zene révén.
 A különböző kultúrák eltérő létmódjának, szemléletének megtapasztalása. A kulturális sokszínűség mint
közösségépítő erő megfigyelése.

irodalom_6_kk.indd 7 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

3. A
 6. évfolyamos irodalom-taneszközök szerkezete, felépítése.
Módszertani javaslatok

3.1. Ismétlés, ismerkedés

A munkafüzet az 5. évfolyamos tananyagra épülő ismétléssel kezdődik. Az ismeretek alapos felidézése és a képes-
ségek, készségek mérése több okból is szükséges. Segítségükkel feltárhatjuk a fő hiányosságokat, a típushibákat,
megismerhetjük tanítványaink képességeit. Ezek ismeretére építhetjük későbbi munkánkat, és erre alapozhatjuk
a differenciált tevékenységformákat. Az Irodalom feladatlapokban található Év eleji szövegértés segít a néma, értő
olvasás mérésében. A hangos, kifejező olvasás mérését pedig a Kézikönyvben található értékelőlap alapján végez-
hetjük.
Az első órákon ismertessük meg tanulóinkat a tankönyv és a munkafüzet fő témaköreivel! A taneszközök fel-
építését tanítványaink már ismerik, ennek ellenére elevenítsük fel a legfontosabb rendezőelveket! Így azt is, milyen
elvek szerint osztottuk a rájuk váró feladatokat két részre! A kék színű részben található Feladatok kérdések legin-
kább a műelemzés hagyományos elemeire, így a cselekményre, a helyszínre, az időre és a szereplőkre kérdeznek rá,
míg a Kapcsolódó kérdései a szöveg egyes kifejezéseinek magyarázatára biztatnak, illetve alkotó, kutató és játékos
feladatokkal igyekeznek motiválni. Sokszor leszünk kíváncsiak a gyerekek véleményére, érveikre és személyes
tapasztalataikra is.
A tankönyv és a munkafüzet írásakor nagy gondot fordítottunk a képanyagra. Sok kérdés és feladat irányul
magukra a képekre is, bízunk benne, hogy segítségükkel még hatékonyabbá tehetjük tanulóink szövegértését.

3.2. „Szeretem a könyvet, és hiszek benne”

Fekete István írásával indul a nagy „kalandozás”, ezzel a
művel szeretnénk tanítványainkat ráhangolni a hosszú
„Szeretem a könyvet,
nyári szünet után az olvasásra, az irodalmi művek hangu- és hiszek benne”
(Fekete István: A könyv)

latára. „…csak akkor kapsz a könyvektől valamit,

Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a gyerekek megért- ha tudsz is adni olvasmányaidnak valamit.”
(Márai Sándor: Az igazi)

sék: az olvasás során nemcsak a szövegek elsődleges, szó

szerinti jelentésére kell figyelniük, hanem meg kell fejteniük
a művek üzenetét is.
Fekete István az egyik legismertebb és legolvasottabb
magyar író, akinek Február című novellájával már 5. év-
folyamon megismerkedtek tanítványaink. Alsó tagozatban
pedig találkoztak – többek között – a Vuk című, nagysike-
rű regényével. Az író A könyv című, lírai hangulatú vallo-
másában mi másról szólhatna, mint a könyvekről, illetve
azok egyik fajtájáról, az iskolai könyvekről. Mindannyian
tudjuk, hogy a könyvekben rejlő tudást, bizony, nem kön�-
nyű megszerezni – mindenekelőtt kitartás, szorgalom és
elszánt akarat szükséges hozzá.
Fekete István írása nyomán feleleveníthetjük az 5. év-
folyamos irodalomkönyv A könyvek varázsa című nyitó-
fejezetét is, benne Michael Ende Előszó helyett: szigorúan
véve című meséjét és Petőcz András Internet-versét. Hang-
súlyozni szeretnénk, hogy az olvasás szellemi élményt, örö-
met okoz, és jelentős szerepe van az emberiség életében. irodalom6_kart_eng_jav.indd 5 10/17/13 7:56:30 PM

Tudatos kalandra hívjuk ifjú olvasóinkat, meggyőződésünk, hogy az élet nem teljes a művészetek, azon belül pe-
dig a szépirodalom nélkül. Az olvasás, a könyvek révén egyre közelebb kerülhet hozzánk a világ. Örök érvényű
Gárdonyi Géza gondolata: „amely napon nem olvasol, vesztesz”. Valljuk, hisszük és hirdetjük az író egy másik gon-
dolatát is: „A könyv szeretetet ad, és szeretni tanít.”

irodalom_6_kk.indd 8 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

3.3. „És azóta, hősök párja! / Híretek száll szájrul szájra”

A Monda, rege, ballada fejezet – a tankönyv többi téma-
köréhez hasonlóan – egy idézetes főcímmel indul, Arany „És azóta, hősök párja!
János Rege a csodaszarvasról című költeményének egy Híretek száll szájrul szájra”
(Arany János: Rege a csodaszarvasról)
részletével. A nyitóoldalon kapott helyet Végh Antal elgon-
dolkodtató és egyben megfontolandó üzenete is: „Aki nem „Aki nem tudja, honnan jött, csak nehezen vagy sehogyan se érzékeli, hol tart ma.
És ha nem ismeri a maga mögött hagyott utat, ugyan honnan is tudná, hová megy?
Ezért értékes minden emlék, minden szó, minden múltból felvillanó kép, ami a miénk.”
tudja, honnan jött, csak nehezen vagy sehogyan se érzékeli, (Végh Antal: Több nap, mint kolbász)

hol tart ma. És ha nem ismeri a maga mögött hagyott utat,

ugyan honnan is tudná, hová megy? Ezért értékes minden
emlék, minden szó, minden múltból felvillanó kép, ami a
miénk.”
A fejezetben található művekkel mintegy 12-13 órá-
ban foglalkozunk, a kerettanterv ajánlásának megfelelően.
A korábbi monda fejezet törzsanyagából kikerült művek
egy része a Kuckóban1kapott helyet. Megismerésüket a he-
A monda és a rege 2
lyi tanterv időkeretéből felhasználható órákon javasoljuk.
(Szerencsésebb helyzetben vannak azok az iskolák, ahol
6. évfolyamon heti három irodalomóra van, ők több időt
Régmúlt
szánhatnak események,
a fejezet híres vagy éppen kevésbé ismert emberek, különleges helyek emlé-
megismerésére.)
Tanulmányainkat
két őrzik a mondák.a régmúlt eseményeinek
A népnyelv felidézésével,
históriának vagy igaz történetnek is nevezi őket. A monda el­
a szóbeli közlés jellemzőivel kezdjük. Ezt követően
beszélő műfaj. Szájhagyomány útján megőrzött, mon- majd később lejegyzett történet,
dákkal, egy regével
amely és három
valóságos balladával ismerkedünk
elemekhez kapcsolódik. meg.
Ezek lehetnek például helyszínek, szerep­
A mondák megismerése
lők, események egy szokások.
vagy rendszerező A résszel,
mondát a mon-
csodás, meseszerű elemek is színesíthetik.
dák csoportosításával kezdődik.
A mondákat témájuk és tartalmuk szerint csoportosítjuk. irodalom6_kart_eng_jav.indd 9 10/17/13 7:56:37 PM

• csatákról, kivételes képességű hő-

• a végzetről, a halálról szóló babo- sökről;
nás történetek; • természeti csapásokról;
• főszereplőik: képzeletbeli lények • települések, várak, templomok stb.
(ördög, boszorkány, szellem stb.) keletkezéséről szólnak

1. hiedelemmondák 2. történeti mondák

A mondák felosztása

3. eredetmondák

• egy-egy népcsoport eredetét, vándorlását, letelepedését mondják el;

• kisebb közösségek, családok történetét őrzik;
• egy-egy különleges helyi képződményt (barlang, tó, hegy) vagy eseményt örökítenek meg

A mondákban a cselekmény mindig a főszereplő köré épül. Az azonos témát feldolgozó

A mondák mondakört
mondákközött alkotnak
kapott helyet (például honfoglalás
A csodaszarvas, kori mondakör,
A fehér ló mondája, a Mesés Hunyadi-mondakör
várak, Mátyás király megstb.)Markóp,
A mondák
a Kuckóban pedig Aösszegyűjtését
magyarok eredeteés lejegyzését a nemzeti
és a Csörsz árka múlt ésAakönyveinket
című történet. hagyományok iránti lelkes
jól ismerőknek azonnal
érdeklődés
feltűnhetett, hogy indította el a korához
a honfoglalás 19. században. Orbán Balázs és Ipolyi
és a Hunyadi-mondakörhöz Arnold
tartozó mondák nyomdokain
mellett egy halad-
vármonda is
va aBenedek
bekerült Elekközé.
szemelvények folytatta a munkát.
Szívesen Napjaink
tettünk eleget legelhivatottabb
a kerettantervi gyűjtője
előírásnak, hiszenaígy
Válaszúton (Ro- bo-
egy szép, ravasz
mánia)
szorkányt élő Kallós Zoltán.
is megismerhetnek a gyerekek a parajdi várat építtető gyönyörű és ördöngös Rapsonné személyében.
A mondák olvasásaórákon
A következő során elengedhetetlen feladatunk
– az alsó tagozaton a műfaji után
olvasottak sajátosságok
– újabbfelismertetése.
magyar mondákatHasonlíttassuk
ismer- össze
a mondai jellemzőket
hetsz a meseiasajátosságokkal,
meg. Ezekben történetekbentárjuk fel a fő különbségeket!
is keveredik Nagyonezért
a mese és a valóság, fontoshasznos
feladatunk egész évben
és érde-
– így ekes
fejezet megismerése során is – a hangos,
olvasnivalót jelentenek majd számodra. kifejező olvasás gyakorlása. Fordítsunk nagy hangsúlyt a cselek-
ménymondásra, a tömörítésre és a vázlatírás gyakorlására is!

irodalom_6_kk.indd 9 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

A mondák tanítása során elkerülhetetlen a koncentráció a

korábban megismert Mátyás-mondákkal és a történelemórákon
tanultakkal. A témakör lehetőséget nyújt régiónk kulturális ha-
gyományainak, a helyi mondák a felkutatására és elemzésére is.
A mondák megismerése során írassuk meg tanítványainkkal
az első (házi) fogalmazást. (A közlésmódja elbeszélés legyen, leíró
és párbeszédes részekkel.) Az irodalmi dolgozat lehet egy ismert
monda részletének bővítése vagy egy új történet megírása is.
Az én tanítványaim szívesen írnak helyi mondát, és adnak ma-
gyarázatot fogalmazásaikban városunk településrészeinek (pél-
dául Bánlak, Szigetkert) vagy a környező határterületek elne-
vezéseire (például Telekföld, Virágoskút) kitalált történetekkel.
Jobbnál jobb munkák születnek ilyenkor.
A fejezet Arany János Rege a csodaszarvasról című költemé-
nye mellett egy népballadát (Kőmíves Kelemenné) és két műbal-
ladát (Vörösmarty Mihály: A buvár Kund, valamint Arany János:
A walesi bárdok) is tartalmaz. A balladák tanítása során nem-
csak a balladai sajátosságokra helyeztünk nagy hangsúlyt, hanem
Vörösmarty művének megismerésekor az időmértékes verselés
fő sajátosságaira, a rövid és a hosszú szótag fogalmának megér­
tésére és a leggyakoribb verslábak megismerésére is.
A balladák olvasása és értelmezése nagy tanulói aktivitást igé-
nyel, a sűrített cselekmény és a töredékesség miatt a cselekmény
megértése bizony gondot okozhat a gyerekeknek. Ezért kiemelten
fontos a részletes tanári magyarázat, a megértés hiányosságainak mihamarabbi észlelése.
A ballada műfaji ismertetőjegyeinek megismerése során tudatosítsuk tanulóinkkal, hogy a ballada mindhárom
irodalmi műnem jellegzetességeit egyesíti magában, vagyis epikai, lírai és drámai elemei is vannak. (Bízunk ben-
ne, hogy a tankönyv 35. oldalán lévő magyarázat is segít a megértésben.)
Ösztönözzük a gyerekeket a búvárkodásra, olvassanak el minél több balladát, és írjanak címeket a munkafü-
zetben (16. oldal) szereplő különböző témákhoz! (Például Kallós Zoltán Balladák könyve című gyűjteményéből.)
A balladák kiváló lehetőséget nyújtanak az emberi döntések, választások, erkölcsi kérdések megvitatására,
a vélemények kifejtésére. Végeztessünk gyakorlatokat az ítélőképesség, az erkölcsi érzék fejlesztésére, a jó és a rossz,
az igazság és az igazságtalanság, továbbá az ítélkezés mint cselekedet felismerésére.
A művek elemzése során emeljük ki az érzelmek, gondolatok megjelenítését, figyeltessük meg a nyelvi eszközök
és a jelentés kapcsolatát. Törekedjünk arra, hogy az elemzett alkotások szerkezetét és jelentésrétegét egyre önál-
lóbban értelmezzék tanulóink. A fejezet művei kiválóan alkalmasak a dramatizálásra, éljünk a játék, a színjátszás
lehetőségével. Készíttessünk tanulóinkkal beszámolókat a művek keltette élményekről.
A memoritereket a Nemzeti alaptanterv a kö­vet­
kezőképpen határozza meg: egy népballada, Arany
János egy balladája, Rege a csodaszarvasról (részlet).
Népballadának a Kőmíves Kelemenné című művet,
Arany-balladá­nak A walesi bárdok című alkotást
ajánljuk. (Utóbbi helyett a Szondi két apródja című
balladát is választhatjuk 7. évfolyamon.)
A témakört összefoglalás zárja, ellenőrzésre,
számonkérésre az Irodalom feladatlapok témazáró
dolgozatát ajánljuk (A és B változatban).
A Kuckóban a már említett A magyarok eredete
és a Csörsz árka című mondák mellett helyet ka-
pott Szent László király legendája és Gárdonyi Géza
Isten rabjai című regényének egy részlete is.

10

irodalom_6_kk.indd 10 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

3.4. „Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem” – Arany János: Toldi
A fejezet elején, a Mozaikok Arany János életéből című lec-
kében Arany János életével ismerkedünk meg (a mozaik­
szerű elrendezés már ismert lehet az 5. évfolyamos iro-
dalomkönyvből). Bízunk benne, hogy ez a feldolgozás a
„Toldi Miklós képe
korábbiakhoz képest eredményesebb és hatékonyabb lesz. úgy lobog fel nékem” (Arany János: Toldi)

A megértést segítik a tankönyv és a munkafüzet felada- „Mostan emlékezem az elmult időkről,

tai is. (A 7. évfolyamon Petőfi Sándor és Arany János élet- Az elmult időkben jó Tholdi Miklósról,
Ő nagy erejéről, jó vitézségéről;

útjáról részletesebben is tanulunk. Hosszabb, térképpel Csuda, hogy mindeddig sem emlékeztünk erről.”
(Ilosvai Selymes Péter: Az híres-neves Tholdi Miklósnak

illuszt­rált életrajz is megkönnyíti majd két költő életútjá-

jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való história)

nak a megismerését.)

Mozaikok Arany János életéből

Ismerkedjetek meg a költő életrajzával a számozás sorrendjében!

5. Házasság, gyerekek
Az aljegyzői hivatallal lakás és jó fizetés járt, így feleségül vehette szíve választottját,
Ercsey Juliannát. Két gyermekük született: Juliska és László.

4. Vándorlás, színészélet, katonaság

Tizennégy évesen segédtanító lett, hogy szülei terhein könnyítsen. 6.
Néhány évvel később Kisújszállásra ment, egy esztendeig tanított ott.
Megpróbálkozott a „hivatásos” színészettel is: 1836-ban egy ván-
dorló társulathoz szegődött. Fél év múlva végleg hazatért Nagy-
szalontára, ahol 1840-ben „kis-nótárius” (aljegyző) lett.
A Kisfaludy Társaság1 pályázata
Az 1846-os év fordulatot jelentett a pályafutásában. A Kisfaludy Társaság
felhívására megírta a Toldit, amellyel meg is nyerte a pályázatot.

7. Nemzetőr, szerkesztő, tanár

3. Iskolái
Tanulmányait a nagyszalontai iskolában kezdte, ahol tíz
1848-ban, a forradalom győzelme után egy ideig
Aradon volt nemzetőr, és a Nép Barátja című lapot
szerkesztette.
A világosi fegyverletétel után bujdosni kényszerült,
éven át tanult. Már több nyelven olvasott, amikor 1833- lakását, jegyzői állását is elvesztette.
ban a debreceni kollégiumba került. A tandíj megfizeté- 1851–59-ig Nagykőrösön, a gimnáziumban magyar
se komoly gondot jelentett a családnak, ezért egy időre irodalmat és latin nyelvet tanított.
abbahagyta a tanulmányait. Csak 18 évesen tért vissza
a kollégiumba, az iskolát azonban nem fejezte be.

8. A Kisfaludy Társaság igazgatója, az Akadémia

titkára

2. Szülei, testvére
Arany György és Megyeri Sára már 55, illetve 45 évesek
Ercsey Julianna Arany János
1860-ban elfogadta a Kisfaludy Társaság igazgatói ál-
lását, és Pestre költözött. 1865-ben megválasztották
a Magyar Tudományos Akadémia titkárának, majd fő-
voltak, amikor tizedik gyermekük megszületett. Még- titkárának. A hivatali munka azonban elvette idejét az
sem népes családba érkezett a legkisebb, hiszen a gyer- írástól. Arany továbbra is visszavágyott a szülőföldjére.

9.
mekek közül csak a legidősebb nővére, Sára élt. Az idő-
södő szülők féltő gonddal óvták, gyöngéd szeretettel
nevelték fiukat. Az utolsó évek
1876-ban lemondott akadémiai főtitkári állásáról. Idejének jó részét a
Margit-sziget tölgyfái alatt töltötte Kapcsos könyvével. Ebbe jegyezte

1.
le az Őszikéket, megrendítően szép öregkori lírai verseit és balladáit.
1882. október 22-én halt meg Budapesten.
Születési ideje és helye
Nagyszalontán született, 1817. március 2-án. (A település ma Romániához tartozik.)
1
Kisfaludy Társaság: magyar írók, költők egyesülete volt. Az elhunyt Kisfaludy Károly író iránti tiszte-
letből nevezték el így. A társaság célja az volt, hogy pályázatok hirdetésével buzdítsa a fiatal magyar
költőket, és anyagi támogatásban részesítse őket

62 63

irodalom6_kart_eng_jav.indd 62 10/17/13 7:59:33 PM irodalom6_kart_eng_jav.indd 63 10/17/13 7:59:37 PM

irodalom6_kart_eng_jav.indd 61 10/17/13 7:59:28 PM

Az alsó tagozaton tanulóink szinte egyáltalán nem találkoztak Arany János műveivel, ezért a korábbi ismere-
tekre alig alapozhatunk. Feleleveníthetjük viszont az ötödik évfolyamon megismert életképet, a Családi kört.
Arany János elbeszélő költeményével körülbelül 19 órában foglalkozunk. Nagy hangsúlyt fordítunk az epikus
művek szerkezeti felépítésének elmélyítésére, de számos új, a kerettantervben megjelenő kulcsfogalommal is meg-
ismertetjük a tanulókat. Kiemelt feladatnak tekintjük a közel százhetven éves szöveg szavainak, szókapcsolatainak
magyarázatát, azok megértetését. Mindezek nélkül ugyanis minden további képességfejlesztő munkánk hiába­
valóvá válik.

A mű feldolgozásának néhány ajánlott szempontja:

 a cselekmény logikai menete, az epizódok szerepe;
 a mű szerkezete, az epikus művek szerkezeti egységei;
 jellemfejlődés, jellemábrázolás, jellemzési eljárások;
 a költői (elbeszélői) előadásmódok, az indulati-érzelmi feszültség fokozásának eszközei;
 Arany János nyelvhasználata;
 költői kifejezőeszközök, szóképek, nyelvi alakzatok;
 verselés (hangsúlyos verselés, felező tizenkettes, sormetszet), rímfajta;
 mesei és népi motívumok;
 a János vitéz és a Toldi összehasonlítása.

Az epikus művek szerkezeti felépítésével 5. évfolyamon, a János vitéz feldolgozása során ismertettük meg a gyere-
keket. A Toldi olvasásakor felelevenítjük a korábban tanultakat, ugyanakkor az előhang, az utóhang, az epizód, a
mottó és a tabló fogalmával bővítjük is a korábban megismert kulcsfogalmakat. Az elbeszélő költemény elemzése-
kor feltárjuk a cselekmény logikai menetét, valamint az epizódok szerepét. Az elbeszélő, epikus művek legfonto-
sabb eleme a cselekmény, amely nem más, mint az események láncolata. A Toldi szerkezete remek lehetőségként
szolgál az epikus művek szerkezeti egységeinek – előkészítés, bonyodalom, a cselekmény kibontakozása, tetőpont,

11

irodalom_6_kk.indd 11 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

megoldás – vizsgálatára. A helyszín, az idő és a cselekmény folyamatos lejegyzésére kiválóan alkalmas a munka-
füzet összefoglaló táblázata (61–62. oldal). Ajánlott bejegyzéseket készíttetni ebbe az egyes énekek feldolgozása
során. (Így a mű összefoglalásakor már könnyebb dolguk lesz.)
Az irodalomelméleti ismeretek között a hangsúlyos verselésről, a szóképekről és a nyelvi alakzatokról már 5.
évfolyamon tanultak diákjaink. Ugyanakkor számos új, a kerettanterv által a továbbhaladás feltételeként megne-
vezett kulcsfogalommal bővülnek az ismeretek. Így az allegóriával, a körülírással, a metonímiával, a szótőismétlés-
sel és a túlzással is.
Munkánk csak akkor lehet hatékony, ha sok időt szá-
nunk magának a mű szövegének a megismerésére. Nagy
gondot kell fordítanunk a szómagyarázatokra; hogy ezt
megkönnyítsük és a szövegértést még hatékonyabbá tegyük,
nagyon sok rajzos feladatot készítettünk. A Toldi tankönyvi
fejezetéhez – a többi részhez hasonlóan – új illusztrációk
készültek. A rajzok megfigyelésénél építhetünk az úgyne-
vezett „sasszem” elnevezésű feladatra: a tanulók adott ideig
néznek egy képet, majd becsukják a könyvet, és válaszolnak
a képre irányuló kérdéseinkre. Akár „jóslásra” is felhasz-
nálhatjuk a rajzokat még a szöveggel való ismerkedés előtt.
Munkánk során soha nem feledtük, hogy a különböző
ismeretek elsajátítása csak eszköz tanulóink műveltségének,
világszemléletének kialakításához és formálásához. Arany
János műve remek lehetőséget nyújt többek között az erköl-
csi, valamint az esztétikai érzék fejlesztésére, a hazaszeretet
érzésének elmélyítésére, továbbá a családi életre való neve-
lésre is.
Kiemelt szerepet szántunk az olyan feladatoknak, ame-
lyek a gyerekek véleményére kíváncsiak, és az azokra adan-
dó válaszhoz érvek felsorakoztatása szükséges. A feldolgo-
zás során számos lehetőségünk nyílik arra, hogy erkölcsi
kérdéseket vitattassunk meg, érveket és ellenérveket fogal-
maztassunk meg tanítványainkkal (például a vitéz halálát követően bírósági tárgyalást rendezhetünk, enyhítő
és súlyosbító körülményeket sorakoztathatunk fel a gyilkosság vagy emberölés kérdésében.) Sokféle változatos
feladat segíti a kulcsszavak keresését, a vázlatírást és az énekek szerkezeti egységekre bontását is.

Feladatok, kérdések
1. Az Első ének három szerkezeti egységre tagolódik. Rendelj versszakokat a következő
vázlatpontokhoz!

Az alföldi táj A Miklóst A fiú találkozása

bemutatása bemutató alakrajz Laczfival és vitézeivel

2. Készíts táblázatot, amelyben a történet előrehaladtával felsorolod a Miklóst ért sér-

Sok dicsérő szót kaptunk az 5. évfolyamos tankönyv és munkafüzet ismeretterjesztő szövegeiért. Ezt a gyakor-
téseket és a fiú erejét bizonyító próbákat! Keress összefüggést a sértések és az erő-
latot folytattuk, és a Toldi énekeihez – a könyvbe és a munkafüzetbe is – szép számmal illesztettünk ilyen jellegű
próbák között!
szövegeket. Ezek az irodalmi művek helyszíneihez, szereplőihez, motívumaihoz stb. kapcsolódnak. Ízelítőül né-
hánynak a címe: Így élt Arany János, ASértés Erőpróba Lajos király viselt dolgai.
lovagi fegyverzetről, A szekérről, A farkasokról,
1. Laczfi parasztnak nevezi Miklós a vendégoldallal mutatja meg
Miklóst („Hé, paraszt!”) a Budára vezető utat
12

irodalom_6_kk.indd 12 2014.05.30. 11:41

3. Olvasd el újra a 6. és 7. versszakot!

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

A tankönyvben és a tanmenetjavaslatban jelöltük a memoritereket, azt a tizenkilenc versszakot, amelyeket

megtanulásra javaslunk. Ezek helyett természetesen más strófákat is ajánlhatunk tanítványainknak.
Gyakorló pedagógusként tudom, milyen nagy kedvvel illusztrálják a gyerekek a mű egyes jeleneteit. Az igényes
munkákat szorgalmi jeggyel értékelem, amely igen ösztönzően hat a gyerekekre. Az elkészült rajzok, bábok és
albumok jó szolgálatot tesznek a tanórákon, különösen az összefoglaló órákon. Nagyon szívesen végzik a tanulók
az alábbi feladatot is.

Legyen neked is Toldi-albumod!

a) Készíts rajzokat a Toldi részeihez! Írj hozzájuk egy-egy jellemző mondatot vagy idézetet!
b) Keress illusztrációkat a költeményhez! Díszítsd az albumodat olyan fotókkal, rajzokkal is, amelyek a történet-
hez kapcsolódnak (például szénásszekér, kútágas, vitézek)!
c) Búvárkodj az interneten és a könyvtárban! Gyűjts rajzokat Toldiról! A neked legjobban tetszőt is ragaszd bele
az albumodba!
d) Az összefoglaló órára rendezzetek kiállítást az elkészült munkákból! Mindenki azon az oldalon nyissa ki az
albumát, amelyet a legszebbnek tart!

Arany János művét a Kisfaludy Társaság pályázatára írta, a Toldi keletkezésének tehát fontos előzménye volt a
népiesség, hiszen a kiírás szerint feltétel volt, hogy „Forma és szellem népies legyen”, és a hősnek még elevenen kel-
lett élnie a nép emlékezetében. Feltétlenül fogalmaztassuk meg a tanulókkal, hogy a műalkotás függ attól a kortól,
amelyben keletkezett.
A mű feldolgozása során igyekezzünk minél több lehetőséget adni a szóbeli megnyilvánulásra! Sok alkalom
nyílik beszámoló, kiselőadás készítésére is (például a történelmi kor, Nagy Lajos király, fegyverek témában).
A fejezetet összefoglalás zárja, a témakör ellenőrzését az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozata segítségével
végezhetjük (A és B változatban). Javasoljuk, hogy az első irodalmi dolgozatot az elbeszélő költemény feldolgozása
során/után írják meg a tanulók. (A műfaja lehet elbeszélés leírással.) Ajánlott fogalmazási témák:
 „Fuss, ha futhatsz, Miklós!”
 Küzdelem a farkasokkal
 Menekülnek a pestiek
 A cseh bajnok legyőzése

3.5. „Tűz-víz között, Megütközött kis Magyarország” –
Gárdonyi Géza: Egri csillagok „„Tűz-víz között, Megütközött
kis Magyarország”
A házi olvasmány feldolgozásával mintegy 9 órában foglal- (Magyarország romlásáról, ismeretlen költő)

kozunk. Az Egri csillagok elolvasása sok időt vesz igénybe, „Summáját írom Egör várának,
Megszállásának, viadaljának,
ezért már az ötödik évfolyam végén ajánlhatjuk a művet ta­ Szégyönvallását császár hadának,
Nagy vigaságát Ferdinánd királnak.”
nítványainknak. Ráhangolhatjuk őket a regényre műrészle­ (Tinódi Sebestyén: Egri históriának summája)

tek felolvasásával és Várkonyi Zoltán által rendezett film

néhány jelenetének a bemutatásával is. Már ekkor adhatunk
olyan feladatokat, amelyek egyszerűen, kevés írásbeli munká­
val megoldhatók. (Így nem veszélyeztetjük az olvasás él­
ményszerűségét.) Kigyűjthetik például a helyszíneket, a fon­-
tosabb eseményeket, a jelentős évszámokat és a többször vis�-
szatérő tárgyakat. A nyáron történő elolvasásnak azonban
megvan az a veszélye, hogy tavaszra (hiszen ekkor dolgozzuk
fel a művet) a regény sok részlete már feledésbe merül.
Az utóbbi években én a következő módszert dolgoztam
ki ennek elkerülésére: novemberben újra feladom a regény
első fejezetét, így a tanulóknak mintegy két hét áll rendel­
kezésükre, hogy elolvassák azt. Ezután megbeszéljük a fe­
je­zet fontos eseményeit, és az előzetes feladatok alapján
számonkérésre is sor kerülhet. Utána következik a regény Székely Bertalan: Egri nők

többi része. (Előzetes feladatként adhatjuk a munkafüzet

68–80. oldalain található gyakorlatokat is.) irodalom6_kart_eng_jav.indd 159 10/17/13 8:02:52 PM

13

irodalom_6_kk.indd 13 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

A mű feldolgozásának néhány ajánlott szem-

pontja:
 a regény keletkezése, forrásai;
 a történelmi kor;
 a regény ideje és tere;
 a regény cselekménye és szerkezete;
 a szereplők (történelmi személyek és költött
alakok), a csoportos szereplők, a szereplők
kapcsolatai és konfliktusai, Bornemissza
Gergely életútja, az életutak és a történelem
összekapcsolódása;
 a mű fontos témái (történelem, hősiesség,
barátság, szerelem, árulás stb.) és motívu-
mai (hold, csillag, gyűrű, kard);
 az elbeszélői nézőpont, a jellemábrázolás,
az ábrázolásmód;
 a műfaj: történelmi regény, kalandregény,
ifjúsági regény.

A házi olvasmány közös feldolgozásának elő-

készítésekor nagy hangsúlyt kell fordítanunk a
történelmi korra, ugyanakkor az alkotó életéről
és munkásságáról is szólnunk kell. Az életrajz tanítása során a portréra kell hangsúlyt fektetnünk, nem pedig az
alkotó életének eseménytörténetére. Ismertessük részletesen a regény forrásait, hangsúlyozzuk, hogy az író milyen
alapos kutatómunkát folytatott a mű megírása előtt, hogy annak történelmi hűségét biztosítsa!

Gárdonyi Géza regénye elején arra biztat bennünket, hogy felejtsük el a jelenkort, és legyünk részesei a törté-
nelmi kornak: „Hát csak tedd félre az idei kalendáriumot, tisztelt olvasó, és vedd elő gondolatban az 1533-it. Annak
az évnek májusában élsz te mostan.” A regény megértése a történelmi ismeretek nélkül gondot okozhat, ezért fel
kell elevenítenünk a 16. századi Magyarország történelmi-politikai helyzetéről tanultakat is.
A történet felelevenítése, a cselekmény felidézése a korábban adott feladatok, az olvasónapló segítségével is
történhet. Fontos az is, hogy tanulóink önállóan fogalmazzák meg élményeiket, biztassuk őket arra, hogy minél
többször olvassanak fel számukra kedves, érdekes részeket a regényből. A tankönyv és a megújult munkafüzet
kiválóan alkalmas a regény cselekményének és szerkezetének, a szereplők kapcsolatrendszerének, ismétlődő mo-
tívumainak, a fontos szerepet játszó tárgyaknak, a regény helyszíneinek felelevenítésére. Számos erkölcsi kérdés
(kötelességtudat, önfeláldozás, hazaszeretet stb.) megvitatására is sor kerül a házi olvasmány feldolgozása közben.

14

irodalom_6_kk.indd 14 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Memoriternek az egriek esküjét jelöltük ki, szövege az irodalomkönyv 168. oldalán is megtalálható.
A munkafüzeti részt összefoglalás zárja, a tanultak ellenőrzését az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozata
segítségével végezhetjük. Javasoljuk, hogy a második irodalmi dolgozatot a regény feldolgozása után írattassák
meg a kedves kollégák. (A műfaja lehet levél jellemzéssel.) Ajánlott fogalmazási témák:
 Jumurdzsák levele Törökországba
 Török Bálint levele a Jedikulából
 Dobó István levele a királynak
 Bornemissza Gergely levele a feleségének

3.6. „Egy dallam visz, de keresztezi száz”

A fejezetben lírai alkotásokkal és a lírai műnem sajátos-
ságaival ismertetjük meg tanítványainkat. Az első órán
a meglévő tudás felelevenítését és az eddigi ismeretek új „Egy dallam visz,
szempont szerinti elrendezését tekintettük legfontosabb
feladatunknak.
de keresztezi száz” (Szabó Lőrinc: A rét meghal)

Mindennapi munkánkban állandóan időszerű, de sok- „Ideteszem az akácról az illatot,

szor problémát jelentő feladat a tanulók olvasásra készteté-

Ideteszem a Dunáról a fényt,
Leányról a mosolyt, fiúról a dacot;
ebből csinálok költeményt,
se, a költészet iránti vonzalom kialakítása. Sokszor hang- hogy gazdagodjatok.”
(Illyés Gyula: A költő felel)
súlyoztuk már, hogy az irodalomóra és az irodalomtanítás
az egyik legbonyolultabb pedagógiai tevékenység. Tudo-
mány és művészet egyszerre. A szakterület tudománya és
az átadás művészete, amely a gyerekeket az irodalmat olva-
Eger látképe a várból

só, értő és szerető felnőttekké képes nevelni.

Az irodalmi mű élményeket rögzít. Maga az irodalom is
emberi élmények tárolása, rögzítése és továbbadása. Mun-
kánk során ennek az élménynek a megtapasztalását kell
megkönnyítenünk. Az irodalomtanárnak abban is segíte-
nie kell, hogy tanítványai beléphessenek a költő (író) által
képzelt világba, képesek legyenek azt átélni, és tudják a tör-
ténéseket értelmezni.
Az „Egy dallam visz, de keresztezi száz”című tanköny-
vi fejezetbe olyan verseket válogattunk, amelyek – remé-
nyeink szerint – a tizenkét éves tanulókhoz közel állnak.
A régebbi magyar irodalom alkotásai nem szerepelnek
ebben a fejezetben, a 20. – és immár 21. – századi szerzők
műveiből válogattunk. (A 7. évfolyamos irodalomkönyv A régi
irodalom6_kart_eng_jav.indd 175 10/17/13 8:03:35 PM

magyar irodalom gyöngyszemeiből című fejezetében kapott he-

lyet Csokonai Vitéz Mihály Zsugori uram című költeménye.
Ott ismertetjük meg tanítványainkat Janus Pannonius és Ba-
lassi Bálint néhány alkotásával is.) Reméljük, hogy a 6. évfolya-
mos irodalomkönyvbe válogatott versek hatékonyan segítik
majd a lírai műnem jellegzetességeinek a feltárását.
Ne kerülje el figyelmünket a fejezet nyitóoldalán olvas-
ható gyönyörű vallomás sem:

„Ideteszem az akácról az illatot,

Ideteszem a Dunáról a fényt,
Leányról a mosolyt, fiúról a dacot;
ebből csinálok költeményt,
hogy gazdagodjatok.”
(Illyés Gyula: A költő felel)

15

irodalom_6_kk.indd 15 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

A fejezet első művének, Tóth Árpád Láng című versének megismerése után a szarvasmotívum megjelenését
figyeltetjük meg két lírai alkotásban (Áprily Lajos: Erdei út, Nagy László: Csodafiu-szarvas), majd a téli táj han-
gulatának megjelenítését kutatjuk Weöres Sándor Száncsengő és Csanádi Imre Csilingelő című versében. Szabó
Lőrinc Ima a gyermekekért című költeménye zárja a líra fejezet első részét.
A fejezet második részébe már a kortárs költészet alko-
tásaiból válogattunk. Tóth Krisztina Lusták dala című köl-
teménye, valamint Varró Dániel SMS-versei és Emailje bi-
zonyára olyan érzéseket és gondolatokat fogalmaznak meg,
amelyek tanítványainkhoz is közel állnak.
A fejezet verseinek megismerése során a tanulók még
inkább képessé válnak a művek alapjául szolgáló gondolat
(téma) és a művekben visszatérő kép, elem (motívum) felis-
merésére és megnevezésére. Biztosabban ismerik majd fel a
költői nyelv jellemzőit, a szóképeket és a nyelvi alakzatokat.
Képessé válnak a zeneiség alkotóelemeinek – így a ritmus-
nak, a rímnek és a szóhangulatnak – a felismerésére, azok
szerepének megértésére.
Az epikai alkotások megismerése után a lírai műveket
már könnyebb lesz az epikai jellemzőkkel összehasonlíta-
ni. Az epikáról azt tanítottuk, hogy eseménysort, történetet
mond el. A lírai műveknél a belső történés, a pillanat, az
élmény és a benyomás kap fontos szerepet. A lírai alany önmaga lelki folyamatairól, gondolatairól szól, a művet
érzelmi és hangulati telítettség jellemzi. Fontos feladatunk, hogy a szöveg szépségét, különlegességét tanítványa-
inkkal is felismertessük. Bízunk benne, hogy ezután már önállóan is képesek lesznek a felismerésére, és bátran
feltehetjük a Miért szép? kérdést.
Irodalomkönyvünk a lírai alany fogalmának értelmezésére nagy hangsúlyt fordít. A gyerekekkel nehéz megér-
tetnünk, hogy a költő és a versekben megszólaló lírai alany nem egy és ugyanaz. A lírai szöveg ugyanis többnyire
úgy hangzik, mintha a költő közvetlenül szólna a vers hallgatójához, olvasójához. Ezt az érzésünket erősíti az is,
hogy a szöveg gyakran egyes szám első személyű és monológ formájú, továbbá sok személyes elemet – érzést, gon-
dolatot, vallomást stb. – tartalmazhat. Az a „beszélő” azonban, aki a szöveget számunkra közvetíti („elmondja”),
nem azonos magával a költővel, az alkotóval. A lírai alkotásokban megszólaló (lírai) beszélőt minden olvasó magá-
nak formálja és teremti meg a szöveg alapján. Ez könnyen belátható az úgynevezett szerepversek esetében, amikor
az alkotó nyilvánvalóan nem azonos korú, nemű és helyzetű a versek beszélőjével. (Így van ez például Csokonai
Szegény Zsuzsi, a táborozáskor című versében is, ahol a szöveget egy fiatal lány mondja; vagy Petőfi bordalaiban,
ahol a vers szövegét egy Petőfinél idősebb, a bort nála jobban szerető embernek tulajdoníthatjuk.)
Kevésbé látványos a költő és a beszélő elkülönülése azokban a művekben, ahol az alkotó nem „bújik álruhába”.
Bármennyire őszintén is ír önmagáról, nem azonosíthatjuk a beszélőt a költővel. Erre jó példa lehet a fénykép esete.
A fényképeken olyan embereket láthatunk, akiket (jól) ismerünk. Az élő személy azonban már a felvételt követő
pillanatban nem azonos azzal, akit a fényképen látunk – már nem olyan az arckifejezése, más a testtartása stb. Ha-
sonlóan látjuk a lírai beszélőt is: egy alkotó személyiségének egy pillanatnyi „lenyomata”, azé a pillanaté, amikor
a szöveget az alkotó lezárta, befejezte. Ahogyan a fénykép, úgy a szöveg sem mutatja be a teljes személyiséget, és
mint egy kép, a szöveg is változatlan, mindig ugyanazt mondja.
A tankönyvi fejezet minden szemelvényanyaga lírai alkotás, ezért feltétlenül szólnunk kell a lírai alkotások
feldolgozásának módozatairól. A nagyon sokféle módszer közül az egyik lehetségesnek – és követhetőnek – azt
tartjuk, amely az alapvető jegyek értelmezésére helyezi a hangsúlyt, vagyis az úgynevezett hagyományos elemzést.
Erre épülhet később a komplex, azaz a többféle szempont együttes alkalmazása szerinti elemzés. (A korstílusokkal
részletesen majd csak a 7. évfolyamon foglalkozunk.)

A hagyományos elemzés szempontjai:

 az alkotói személyiség jellemzői és életkörülményei;
 a mű helye az életműben vagy valamely korszakában, egy ciklusban;
 a mű meghatározottsága a társadalmi környezet és a történelem által;
 a vers tartalmi, gondolati rétegei;
 a kompozíció vizsgálata (egység, arányosság, a részek egymáshoz való viszonya);

16

irodalom_6_kk.indd 16 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

 az adott műfaj jellegzetességei, eltérések, átmenetek;

 a képi réteg (hasonlatok, metaforák, metonímiák, megszemélyesítés, allegória, szimbólum);
 az alakzatok alkalmazása (ismétlés, fokozás, ellentét, kérdés, párhuzam, felkiáltás stb.);
 a nyelvi réteg vizsgálata (szókincs, alaktani, mondattani tényezők, szintagmatikus rendszer);
 a vers hangzása, hangállománya (zenei kifejezőeszközei, alliteráció, figura etymologica stb.);
 a vers ritmusa, a ritmus és a műfaj összefüggései, a vers rímrendszere;
 a korstílus vagy stílusirányzat jellegzetes jegyei, az egyéni előadásmód jellegzetességei;
 a szöveg hatása a befogadóra.
A tankönyvi és a munkafüzeti részt összefoglalás zárja, a tanultak ellenőrzését az Irodalom feladatlapok téma-
záró dolgozatának segítségével végezhetjük.

3.7. „Hős harc az Élet és megélni szép”

A 6. évfolyamos irodalomkönyv utolsó fejezetének a helyi
tantervi ajánlásban a Próbatételek, kalandok, hősök tema- „Hős harc az Élet és megélni szép”
tikus címet adtuk. A fejezet nevelési-fejlesztési céljai között (Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba)

fontosnak tartottuk, hogy tanítványaink az irodalmi alko- „Az élet dal – énekeld!
Az élet küzdelem – harcold meg!
tások segítségével emberi alaphelyzeteket ismerjenek meg. Az élet kaland – vállald!
Az élet jutalom – érdemeld ki!

Egy verses formájú alkotással kezdődik a nagy kalan-

Az élet élet – éljed!”
(Teréz anya: Az élet himnusza)

dozás, Fazekas Mihály Lúdas Matyi című elbeszélő költe-

ményével. A mű szövege megkívánja a többszöri néma és
hangos olvasást, a régies szavak rendkívül alapos szóma-
gyarázatot igényelnek.
Kiemelt figyelmet fordítunk a mű szerkezetének megis-
merésére, a cselekmény menetében az ok (Matyi megverése)
és az okozat (Döbrögi háromszori visszaverése) szere­pének
feltárására. Rámutatunk az ismétlés (például álruha) és a­
fokozás (megerősített védelem) jelentőségére is, valamint
a mű népies és mesei jegyeit is vizsgáljuk. Megismertetjük
tanítványainkkal a hexametert, miközben az időmértékes
verselésről, a rövid és a hosszú szótagról, valamint a vers­
lábakról szerzett ismereteiket is felelevenítjük. A mű fel­
dolgozása során nézzünk meg részleteket a Dargay Attila
által rendezett rajzfilmből és/vagy a Nádasdi Kálmán és
Ranódy László által rendezett játékfilmből, amelyben Soós David Howard [dévid hávárd]: Robinson Crusoe [robinzon krúzó]

Imre játszotta a címszerepet. A Lúdas Matyi megismerését,

feldolgozását zárjuk; a mű feldolgozására mintegy öt tan­ irodalom6_kart_eng_jav.indd 197 10/17/13 8:04:12 PM

órát fordítunk.
A próbatételek, kalandok, hősök közötti kalandozásunkat egy mitológiai történettel folytatjuk, Odüsszeusz ka-
landjával. A küklópsz barlangjában című mítosz lehetőséget biztosít a meglévő tudás felelevenítése, a mítoszokról
tanult ismeretek új szempontok szerinti rendezésére.
A görög mitológia leleményes hősének megismerése
után kalandozásainkat a Biblia világában folytatjuk, a Dá-
vid és Góliát párviadala című történettel. A hősi helytállás
szép példáját mutatja be a történet, amelynek megismerése
során az 5. évfolyamos irodalomkönyv A Biblia világa című
fejezetét is feleleveníthetjük.
Móra Ferenc Kuckó király című novellájának megisme-
résére két órát szánunk. A gyermekhőstett elemzése során
az epikus művek szerkezeti felépítéséről szerzett ismerete-
ket is felelevenítjük. Tanítványaink véleményt formálnak a
szereplők tetteiről, Kasza Palkó hőstettéről. Kiváló lehető-
séget nyújt erre Lázár Ervin Az asszony című novellája is.

17

irodalom_6_kk.indd 17 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Elmondhatják véleményüket emberi cselekedetekről, helyzetekről és magatartásokról. Nem lehet elégszer hangsú-
lyoznunk, hogy a saját vélemény megfogalmazása és megvédése mindig érvekkel történjen! Nagyon fontos, hogy
tanítványaink társaik véleményét is hallgassák meg, teremtsünk ehhez többszereplős helyzeteket!
A novellák feldolgozása során fontos feladataink: a szövegfeldolgozási technikák gyakorlása; az ábrázolási alap-
formák, az elbeszélés, leírás és párbeszéd felismerése; a történet elbeszélőjének megállapítása; tetőpontok, forduló-
pontok keresése az olvasott művekben; a humor szerepének érzékelése és nyelvi megjelenési formáinak a felisme-
rése; beszélgetés a művek által kiváltott élményekről.
Jó lehetőséget kínálnak a novellák a hangos, kifejező és a néma, szövegértő olvasás gyakoroltatására. A kifeje-
ző olvasás képes a szöveg hangulatának, a szereplők érzelmeinek a visszaadására. A hangos olvasásnál hívjuk fel
a figyelmet a megfelelő tempóra, a folyamatos, kifejező olvasásra, a helyes hangsúlyozásra, az írásjelek jó érzékel-
tetésére, a szöveghűségre és a megfelelő hangerőre. A hangos olvasás mérésére az alábbi szempontokat tartalmazó
értékelő lapot ajánljuk.

Az olvasás Év elején Félévkor Év végén

gyors
Tempója megfelelő
lassú
ütemes (szólamokban)
Folyamatossága
akadozó (szóképekben)
hibátlan
Pontossága kevés hiba (betűtévesztés, kihagyás)
sok hiba (mást olvas, hozzátesz, elvesz)
jól érzékelteti
Az írásjeleket néha megfeledkezik róluk
gyakran elvéti
kifejező
Hangsúlyozása
egyhangú
jól hallható
Hangereje túl hangos
túl halk

A fejezet három kalandregénnyel folytatódik: Daniel Defoe Robinson, Robert Louis Stevenson A kincses sziget és
Scott O’ Dell Kék delfinek szigete című művének részleteivel. A műfaji sajátosságok felismerése mellett az elbeszélő
személyének megállapítása és a szereplők sorsa közötti párhuzam keresése – Robinson és Won-a-pa-lei sorsa kö-
zött – is fontos feladatunk.
A Kuckóban igazán mai, vidám hangulatú műveket ajánlunk: Rideg
Sándor Indul a bakterház, Janikovszky Éva Kire ütött ez a gyerek?, vala-
mint Christine Nöstlinger A cseregyerek című alkotását.
A tankönyvi és a munkafüzeti részt összefoglalás zárja, a tanultak elle­
nőrzését az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozatának segítségével végez-
hetjük.
Az epikai művek elemzéséhez segítségképpen álljanak itt Tüskés Ti-
bor (1930–2009) író, kritikus gondolatai. „A műelemzés végtelenül sokfé-
le lehet, miközben egy és ugyanazon cél felé kell hogy mutasson minden
megoldás. A műelemzés legfőbb célja az alkotó és a közönség, az író és az
olvasó közötti közvetítés, az irodalmi mű befogadásának segítése, megérté-
sének, megszeretésének, élménnyé válásának a megkönnyítése. Az irodalmi
mű rétegezett, összetett, organikus egység. Éppen ezért az elemzőnek arra
kell törekednie, hogy az alkotás kimeríthetetlenségét megéreztesse, a műben
rejlő gazdagságot megközelítse. Ezt a komplex, teljességre törekvő, »totális«
elemzéssel valósíthatjuk meg leginkább.

18

irodalom_6_kk.indd 18 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Az elemzés során az alábbiakra vagyunk elsősorban tekintettel:

1. Előbb a szöveg tárgyi, reális szintjét (az írás tárgyát, a cselekmény fölépítését, szerkezetét, a hősök jellemét,
egymáshoz való viszonyát) kell feltárnunk, aztán a szöveg jelképes, átvitt értelmét kell megvilágítanunk (ezt leegy-
szerűsítve régebben az írás eszmei mondandójának, újabban »üzenetének« szokták nevezni).
2. A mű mögött mindig személyiség, alkotó egyéniség húzódik meg, akinek világképe, életfelfogása az egyedi mű-
vet is átjárja, befolyásolja, meghatározza. Az írásműben nemcsak a szöveget, hanem – Csáth Géza szavaival – az
alkotó »emberi karakterét«, »temperamentumának természetét« is meg akarjuk érteni.
3. Nem tagadjuk a különféle elemzési iskolák (strukturalizmus, hermeneutika, szemiotika, információelmélet
stb.) létjogosultságát, sőt ezek eredményeit – sokat tanulva tőlük – magunk is igyekeztünk hasznosítani, ugyanakkor
az elemzésben a történetiség elvét is alkalmazni kívánjuk, a vizsgált novellákban nem puszta szövegeket, hanem
korhoz, a keletkezés idejéhez kötött műveket látunk. Ha irodalmi alkotásokat értelmezni próbálunk, éppúgy nem
tekinthetünk el a külső társadalmi-politikai körülményektől, a történeti szituációktól, amelyben a mű létrejött, mint
a szerző személyétől, a mű életrajzi, biográfiai mozzanataitól.
4. A műelemzés nem nélkülözheti a lélektani (alkotáslélektani, befogadáslélektani, szociálpszichológiai) meg-
közelítést. A műalkotásban számtalan lélektani ismeret van »kódolva«, s ezek tartalmát is föl kell tárni az elemzés
során.
5. Az irodalmi mű mindig nyelvben létezik, az írói gondolat mindig nyelvi anyagban inkarnálódik, ezért a meg-
közelítés elengedhetetlen része a nyelvi megvalósulás, a stílus vizsgálata, az írás szókincsének, kulcsszavainak, mon-
datszerkezeteinek, szövegszekvenciáinak, a nagyobb nyelvi szövegösszefüggéseknek az elemzése.”

3.8. A munkafüzetről
A munkafüzet írásbeli feladatokkal egészíti ki a tankönyv anyagát, szorosan követi annak felépítését. Az elmúlt
évekhez képest sokkal több feladatot találnak a kedves kollégák, amelyeket jó szívvel ajánlunk mindenkinek. Külö-
nösen nagy gondot fordítottunk arra, hogy változatos, tartalmas, a tanulást segítő, az összefüggéseket megláttató,
kreatív feladatokkal munkáltassuk tanítványainkat.
A munkafüzet sok ismeretterjesztő szöveggel bővült, amelyek az irodalmi szövegek helyszíneihez, szereplői-
hez, motívumaihoz stb. kapcsolódnak, például Rege a csodaszarvasról, A bikaviadalokról, A nevető harmadik.
A szövegek mintegy tíz-tizenöt mondatosak, feldolgozásukat változatos feladatok segítik.
A szövegértő képességet természetesen nemcsak az ismeretterjesztő szövegek feldolgozásával fejlesztjük. Az
alapoktól, például a szómagyarázattól kezdve egészen a véleménynyilvánításig szeretnénk eljuttatni tanulóinkat,
hiszen erre kiváló lehetőséget nyújtanak az irodalmi alkotásokban megjelenített emberi helyzetek. Ezek a felada-
tok ugyanakkor diákjaink szövegalkotó képességét is remekül fejlesztik.
A kerettanterv az 5–8. évfolyamon a magyar irodalom tantárgy egyik alapvető céljaként és feladataként az
alsóbb évfolyamokon megalapozott szövegalkotás képességének a továbbfejlesztését jelöli meg. Ezt segíti a munka-
füzet számos feladata, amelyek közül már nagy elismerést kapott a „Kettévágott mondatok” feladattípus, a „Fejezd
be a mondatot” és „Betűkör” gyakorlat is.
Az elmúlt években sok kolléga kérte tőlem, hogy a könyvbe és a munkafüzetbe illesszünk olyan feladatokat
is, amelyek a tanulók szeriális képességét fejlesztik. Egyre több tanulónál tapasztalják ugyanis, hogy nehézséget
jelent számukra a jelek, események sorrendjének felismerése, azok sorba rendezése. Fontosnak éreztük e képesség
fejlesztését, ezért szép számmal kerültek mind a tankönyvbe, mind a munkafüzetbe a sorrendiség felismerését
megkönnyítő, azt fejlesztő feladatok.
Nagy gondot fordítottunk az év eleji ismétlés feladataira, az egyes fejezetek összefoglalásaira, a fejezeteken be-
lüli rendszerező feladatokra, a táblázatokra és az összefoglalásokra is.
A munkafüzetben kaptak helyet a beszédtechnikai gyakorlatok, a könyvtári ismeretekkel kapcsolatos feladatok is.

Kedves Kollégák!
Bízom benne, hogy megosztják (megosztjátok) velem véleményeiket, és megírják észrevételeiteket a tanesz­
kö­zök­kel kapcsolatban. Észrevételeiket várom a balint.ildi1966@gmail.com e-mail címre, vagy kereshetnek
a +36/30-657-7711-es telefonszámon. Az Irodalom feladatlapok megoldókulcsát, valamint a tankönyvi és mun-
kafüzeti feladatok megoldását is szívesen elküldöm mindenki számára, ha a fenti e-mail címre megkapom az
erre vonatkozó kérést.

19

irodalom_6_kk.indd 19 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

3.9. Az Irodalom feladatlapokról

Mindegyik témakörhöz készült feladatlap, valamint év végi felmérőlap. Év eleji és év végi szövegértést mérő lapo-
kat is tartalmaz a taneszköz. (Sok közülük A és B változatban készült el.)
A feladatlapok kérdéseiből a kedves kollégák tanulóik képességeihez mérten válogathatnak. Ha úgy gondolják,
a feladatok pontjain is bátran változtathatnak.
A felmérések értékelésénél a következő százalékhatárokat javasoljuk. (A határok megállapítása természetesen
a helyi pedagógiai programok szerint történik iskolai szinten.)

0–35% = 1 76–90% = 4
36–60% = 2 91–100% = 5
61–75% = 3

3.10. Helyi tantervi ajánlás; Tanmenetjavaslat a magyar irodalom tanításához, 6. évfolyam

Kézikönyvünkben közöljük a Helyi tantervi ajánlásunkat is, amelyet a központi kerettanterv alapján készítettünk
el. Javaslatot tettünk benne a 65 órán felüli 7 óra tananyagára is. (Ezek egy része a Kuckó anyaga.) A Helyi tantervi
ajánlás témakörökre lebontva fogalmazza meg a tananyagot, az előzetes tudást, a nevelési-fejlesztési célokat, isme-
reteket, követelményeket, valamint a kapcsolódási pontokat.
A Tanmenetjavaslat heti 2, évi 72 órára készült. A Tanmenetjavaslatban a készség- és képességfejlesztési célo­-
kat emeltük ki, valamint módszertani javaslatok találhatók benne az ajánlott tevékenységformákra. A közölt
tanmenet a nevében is jelzi, hogy csak javaslat, hiszen minden magyartanár az adott tanulócsoport képességét
veszi figyelembe munkája során.

3.11. Ajánlott szempontok az értékeléshez

A számonkérés történhet szóban és írásban is. Fordítsunk nagy hangsúlyt a szóbeli ellenőrzésre! Ha a tanulók írás-
beli szövegalkotását értékeljük, adjunk néhány mondatos szöveges értékelést is! Az érdemjeggyel történő értékelés
ugyanis nem ad a tanuló számára konkrét fogódzót, nem tárja fel a konkrét hiányosságokat, és nem ad javaslatokat
a fejlesztésre.
Hosszabb szóbeli megnyilatkozáskor az értékelés folyamatába vonjuk be a többi tanulót is, adjunk számukra
megfigyelési szempontokat! A felelő számára is tegyük lehetővé, hogy értékelje saját teljesítményét! Ez a szociali-
zálódás egyik lényeges állomása. Az értékeléskor figyeljünk arra, hogy a tanulót önmagához képest is értékeljük!
Nagyon fontos a diagnosztizáló mérések beiktatása a tanulási folyamatba. Ezek alapján tervezheti meg a pe-
dagógus a tanulók egyéni fejlesztési stratégáját, így tudja hatékonyan megszervezni a tanítási órákat. Így válhat
a tanulási folyamat valódi szervezőjévé, és így lesz mind tudatosabb a fejlesztési tevékenysége.

20

irodalom_6_kk.indd 20 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

4. Helyi tantervi ajánlás

Magyar irodalom 6. évfolyam

A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompeten-
ciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. Feladatunk a tanulók hallott és írott
szövegalkotási és szövegértési kompetenciájának fejlesztése a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az
egyéni képességek figyelembevételével.
A kerettanterv úgy tekint erre a fejlesztési periódusra, mint amely már lehetőséget ad az irodalom jelenségének
mélyebb megértésére. Nemcsak a kultúra hordozójának tekinti az irodalmat, és nemcsak a kommunikáció egyik
változatának, hanem például a Toldi, a mondák és a közösen megismert regények során a nagy emberi kérdésfelte-
vésekkel való ismerkedés helyének is. Ennek előfeltétele a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figye-
lembe a tanuló életkorából fakadó absztrakciós szintjét. A tanuló részéről pedig az, hogy legyen partner azoknak
a képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek.
A 6. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. A beszédkészséget illetően a tanuló beszéde fejlődjön
tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid
szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és
a beszédhelyzethez.
Az olvasási készséget illetően legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Legyen képes néhány
mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról.
A szövegalkotási képesség tekintetében jusson el odáig, hogy képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és
olvasmányélmények megfogalmazására.
Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására, különböző témájú,
műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására.
Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá
a tartalommondás, a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata, valamint a címadás.
Irodalomismeret szempontjából a tanuló ebben a szakaszban megfigyeli a költői nyelv néhány sajátosságát,
a műfajok némelyikét, a szerkezetiség némely megnyilvánulásait, a téma és a hangulat változatait, a szereplő,
az elbeszélő, a lírai alany kérdésköreinek némely aspektusát, továbbá a tantervben számára előírt fogalmakat.
Erkölcsi ítélőképessége is fejlődik, megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különbö-
ző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával.
Az irodalom történetiségének bevezetése még kerülendő. A korosztály olvasási, szövegértési készségszintje
nem teszi sem szükségessé, sem lehetővé a régi magyar irodalmi szövegek elemzését.
Az 5. és 6. évfolyam legfontosabb fejlesztési célja a készségek szintre hozása, majd folyamatos fejlesztésük
(a 8 éven keresztül tartó képzési folyamat alapozó szakaszaként).

 A kerettanterv által előírt óraszám: 65 óra.

 A tematikai egységeknél feltüntetett óraszám „„Tűz-víz között, Megütközött
magában foglalja a témakörök összefoglalásait, kis Magyarország”
(Magyarország romlásáról, ismeretlen költő)

a számonkéréseket, a szövegalkotás fejlesztésére „Summáját írom Egör várának,

Megszállásának, viadaljának,

szánt órákat is. Szégyönvallását császár hadának,

Nagy vigaságát Ferdinánd királnak.”
(Tinódi Sebestyén: Egri históriának summája)

 Ajánlás a helyi tanterv időkeretéből felhasználható

órákra:
4 óra – műajánlás (a tematikai egységeknél
feltüntetve)
3 óra – ismétlések, rendszerezések, számonkérések

Székely Bertalan: Egri nők

irodalom6_kart_eng_jav.indd 159 10/17/13 8:02:52 PM

21

irodalom_6_kk.indd 21 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Éves óraszám: 72
Heti óraszám: 2

Órakeret
Monda, rege, ballada 12 + 1 óra
Arany János: Toldi 19 + 1 óra
Gárdonyi Géza: Egri csillagok 9 óra
Érzelmek, hangulatok, gondolatok 9 óra
„Egy dallam visz, de keresztezi száz”
Próbatételek, kalandok, hősök 16 + 2 óra
Ismétlések, rendszerezések, számonkérések + 3 óra

Órakeret
12 óra
Tematikai egység/
Monda, rege, ballada
Fejlesztési cél A helyi tanterv
időkeretéből
+ 1 óra
Mondák, legendák. Mitológiai történetek.
Előzetes tudás Verses kisepikai alkotások; a népköltészet és műköltészet megkülönböztetése.
Hangsúlyos verselés, rím.
Annak belátása, hogy a múlt megismerése segíti a jelenben való eligazodást, önma-
gunk megismerését. Olvasmányélmények célirányos felidézése, következtetések meg-
fogalmazása, korábbi és új szövegek megismerése alapján mondatípusok rendszerezé-
se. A képzelet, a kreativitás, az íráskészség fejlesztése. A kritikai gondolkodás fejlesz-
tése: a történeti forrás és a mondafeldolgozás különbségének beláttatása. Arany János
Rege a csodaszarvasról című művének elemző bemutatása.
A tematikai egység ne- Az alapvető erkölcsi értékekkel (hűség, helytállás, hazaszeretet) való azonosulás, va-
velési-fejlesztési céljai lamint ezeknek az értékeknek az életkornak megfelelő képviselete. A ballada műfaji
jellemzőinek, sajátos szerkesztés- és előadásmódjának megismerése.
Memoriterek kifejező tolmácsolása, különböző előadásmódok megvitatása.
Arany János A walesi bárdok című balladájának értelmezése, a felvetett szempontok
befogadásával, megértésével (szerkezet, műfaji jellemzők, magatartásformák).
Különböző közlésformák folyamatos gyakorlása, rövid érvelő szövegek, kreatív írások
készítése.

22

irodalom_6_kk.indd 22 2014.05.30. 11:41


Ismeretek
Magyar mondák, például őstörténe-
ti mondák/eredetmondák, történeti
mondák, helyi mondák (például
A fehér ló mondája; vármondák,
Lehel, Zotmund mondája).
Arany János: Rege a csodaszarvasról –
műértelmezés.
A csodaszarvasmonda feldolgozása(i)
és a történeti források.
Egy népballada értelmezése és előa-
dása (például Kőmíves Kelemen vagy
Kádár Kata).
A műfaji sajátosságok megfigyelése,
elemzése (szaggatottság, kihagyás, el-
hallgatás stb.).
Arany János: A walesi bárdok – egy
műballada értelmezése és előadása.
Egyszólamú, egyenes vonalú (lineáris)
szerkezet.
Műfaji sajátosságok (például kihagyá-
sosság) és művészi megoldások (pél-
dául ismétlés, fokozás, szórendcsere/
inverzió, versforma, zeneiség).
Magatartásformák; bűn és bűnhődés,
lélektaniság.
Ajánlás a helyi tanterv időkeretéből
felhasználható órákra:
Egy további monda és/vagy ballada és/
vagy ismeretterjesztő szöveg az irodal-
mi alkotásokhoz kapcsolódóan.
Monda, rege, eredetmonda, felező nyolcas ritmus.
Kulcsfogalmak/
Időmértékes verselési rendszer, versláb, jambus, jambikus verselés, spondeus, félrím,
fogalmak
belső rím, alliteráció, szórendcsere.
irodalom_6_kk.indd 23
Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához
Követelmények Kapcsolódási pontok
A tanuló Történelem, társadalmi
 a már korábbról ismert művek ol- és állampolgári ismeretek:
vasásával felidézi a műfaji sajátossá- forrástípusok, forráselem­
gokat; zés; történetek és magya­
 felidéz népköltészeti műfajokat; rá­zatok a magyarság ván­-
 megismer, rendszerez mondatípu- dorlásáról és a honfogla-
sokat; lásról.
 k reatív írásokat készít (például helyi
monda, keletkezéstörténet); Ének-zene: népdalok feli-
 képes Arany János Rege a csoda- dézése.
szarvasról című művének elemző
bemutatására (részletek, memoriter
is), a mondai anyag és a művészi Erkölcstan: bűn, erény,
feldolgozás összevetésére; lelkiismeret.
 megismeri a ballada műfaji jellem-
zőit, sajátos szerkesztés- és előadás-
módját;
 tudja, hogy a népköltészeti alkotá-
sok többféle változatban létezhet-
nek;
 elő tud adni egy népballadát (me-
moriter);
 értelmezi Arany János A walesi bár-
dok című balladáját (memoriter);
 műismereti minimuma: egy népbal-
lada és egy Arany-ballada.
23
2014.05.30. 11:41
 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Órakeret
19 óra
Tematikai egység/
Arany János: Toldi
Fejlesztési cél A helyi tanterv
időkeretéből
+ 1 óra
Elbeszélő költemény, felező tizenkettes forma; Petőfi Sándor: János vitéz.
Előzetes tudás
Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, mindennapi tájékoztató szövegek.
Magatartásformák (indulat, hirtelen harag) elutasítása, erkölcsi értékek (szeretet,
helytállás) vállalása. A szövegközeli olvasás, a szövegértelmező, műértelmező ké-
pesség fejlesztése (tér- és időviszonyok, cselekmény, a szereplők kapcsolatai; maga-
A tematikai egység tartások értelmezése; lélekábrázolás). A szókincs, az esztétikai és erkölcsi érzék, az
nevelési-fejlesztési ítélőképesség fejlesztése.
céljai Annak felismerése, hogy a nyelvi igényesség az önbecsülés és a mások iránti tisztelet
kifejezője. A kommunikációs képességek fejlesztése, az önismeret, a nyelvi kultúra
növelése. Elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak folyamatos gyakorlása, rövid
érvelő szövegek készítése. A kapcsolattartás digitális műfajainak alkalmazása.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok

A Toldi cselekménye, szerkezete.
Toldi Miklós helyzete, tettei, magatar-
tása (értelmezés, jellemzés); kapcsola-
tai, konfliktusai (elemzés).
Arany lélekábrázolása (családi kapcso-
latok; bűn és megtisztulás).
A megjelenítés eszközei (az egysé-
genkénti feldolgozás során a poétikai
eszközök elemzése: képek, például
hasonlat, megszemélyesítés, metafora;
alakzatok, például ellentét, párhuzam,
túlzás, felsorolás, részletezés, szótőis-
métlés).
Verselési elemzések, ritmizálási gya-
korlatok.
Irodalmi művekhez kapcsolódó szö-
vegalkotási feladatok készítése, kü-
lönféle műfajokban (elbeszélés, leírás,
jellemzés, levél).
Érvelő szövegek.
Kreatív írások.
Ajánlás a helyi tanterv időkeretéből
felhasználható órára:
Arany és Petőfi barátságának verses és
prózai „dokumentumai”.
A tanuló Erkölcstan: bűn és erény,
 felismeri az elbeszélő költemény lelkiismeret, megtisztulás.
műfaját;
 elemzi a tér- és időviszonyokat; is- Ének-zene: ritmizálási
meri a cselekményt; jellemzi a sze- gyakorlatok.
replőket és minősíti kapcsolataikat
a Toldi részletes feldolgozása során;
 alkalmazza a kapcsolódó elméleti
fogalmakat (például verses epika,
elbeszélő költemény);
 felismeri a poétikai eszközöket (szó-
képek, alakzatok), a versritmust;
 képes saját véleményének megfogal-
mazására;
 tud memoritereket előadni (szöveg-
részletek a műből);
 képes önálló szövegalkotási felada-
tok megoldására (különféle közlés-
formák; nézőpontváltás stb.);
 képes rövid érvelő szövegek készí- Történelem, társadalmi
tésére; és állampolgári ismeretek;
 képes néhány, különféle típusú, természetismeret; matema-
a mindennapokban megjelenő írott tika; vizuális kultúra: nar­
és elektronikus szöveg elkészítésére ratív szövegek, leírások,
(meghívó, e-mail stb.); érvelő szövegek alkotása.
 képes saját hibáinak felismerésére,
javítására, igényli ezek kiküszöbö- Informatika: a digitális
lését gyakorlással, feladatmegoldás- írásbeliség kapcsolattartó
sal, és törekszik készségszintjének műfajainak ismerete.
folyamatos fejlesztésére.

Kulcsfogalmak/ Előhang, mottó, expozíció, kaland, allegória, epizód, késleltetés, körülírás, felező tizen-
fogalmak kettes, sormetszet.

24

irodalom_6_kk.indd 24 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Tematikai egység/ Gárdonyi Géza: Egri csillagok Órakeret

Fejlesztési cél (házi olvasmány) 9 óra

Korábban olvasott regények, ifjúsági regények.

Előzetes tudás Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, cselekmény, fordulat, szereplő;
magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.
Alapvető erkölcsi értékekkel való azonosulás (hazaszeretet, hűség, helytállás, szere-
lem), az emberi magatartások megítélése és értékelése. A házi olvasmányok koráb-
ban megismert megközelítési lehetőségeinek felidézése, alkalmazása. Felkészítés a
A tematikai egység
mű sok szempontú befogadására, értelmezésére, az olvasottak önálló dokumentá-
nevelési-fejlesztési
lására (például motívumok azonosítása, jegyzetelés, vázlat). Kreativitás fejlesztése
céljai
szövegalkotási gyakorlatokkal.
Elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak folyamatos gyakorlása, rövid érvelő
szövegek készítése. A kapcsolattartás digitális műfajainak alkalmazása.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok

Gárdonyi Géza: Egri csillagok – sok
szempontú megközelítés.
Tér- és időviszonyok (cselekményidő/
külső, történelmi idő), cselekmény,
szerkezet; a szereplők csoportjai, kap-
csolataik; konfliktusok.
Elbeszélői nézőpont, jellemábrázolás,
ábrázolásmód.
Bornemissza Gergely életútja.
A mű fontos témái (történelem, hősi-
esség, barátság, szerelem, árulás stb.)
és motívumai (például: hold, csillag,
gyűrű).
A tanuló
 alkalmazza a házi olvasmányok
korábban megismert megközelítési
lehetőségeit;
 előzetesen felkészül a mű sok szem-
pontú értelmezésére (feladatok;
adatkeresés, jegyzetelés, vázlatkészí-
tés stb.);
 képes szövegalkotási feladatok meg-
oldására (szóban/írásban), például
leírás, jellemzés, elbeszélés néző-
pontváltással, levél, kreatív írás;
 képes szövegrészlet megtanulására,
esetleg jelenet, dialógus előadására,
dramatikus játékra.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismeretek:
adott történetekben a va-
lós és fiktív elemek meg-
különböztetése.
Informatika: egynyelvű
szó­tárak (például jelkép-
szótár, szimbólumszótár)
használata.
Természetismeret: a regé­
nyhez kapcsolódó topoló­
gia.

Tematikai egység/ Érzelmek, hangulatok, gondolatok Órakeret

Fejlesztési cél „Egy dallam visz, de keresztezi száz” 9 óra

Lírai alkotások jellemzői; költői nyelv, képek, alakzatok, zeneiség.

Előzetes tudás Ismeretek József Attila, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Radnóti
Miklós, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor egy-egy alkotásáról (memoriterek is).
Annak belátása, hogy az irodalmi művek olvasása gazdagítja érzelmi életünket.
A tematikai egység
A befogadási képességek növelése különböző kifejezésmódú szövegek olvasásával,
nevelési-fejlesztési
feldolgozásával. Jellemző motívumok, témák azonosítása. Képesség az epikai és lírai
céljai
műnem megkülönböztetésére (az ábrázolás irányultsága alapján).

25

irodalom_6_kk.indd 25 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok

Témák, motívumok lírai alkotásokban
(például természet, évszakok, napsza-
kok, szerelem).
A lírai műnem sokszínűsége: válto-
zatos szerkezeti megoldások, képiség,
zeneiség, hangnemek – eltérő alkotói
magatartások.
Szemelvények a magyar irodalom kü-
lönféle műfajú alkotásaiból, például
Csokonai Vitéz Mihály, József Attila,
Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó
Lőrinc, Weöres Sándor műveiből – ér-
telmezések, poétikai és verstani gya-
korlatok.
A tanuló Ének-zene: megzenésített
 megkülönbözteti az epikai és lírai versek.
műnemet (az ábrázolás irányultsága
alapján);
 felismeri a lírai műnemnek a líra
alanyára vonatkoztatottságát (bár-
mely líratípusban, például gondolat-
vagy hangulatlíra);
 bővíti ismereteit a kifejezésmódok-
ról;
 felismer jellemző témákat, motívu-
mokat (például természet, évszakok,
napszakok);
 felismeri a művészi stíluseszközöket
és elemzi azok hatását.

A választott művekhez kapcsolódó

fogalmi ismeretek.

Kulcsfogalmak/ Líra, lírai alany, téma, motívum, versforma, rímszerkezet.

fogalmak

Órakeret
16 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Próbatételek, kalandok, hősök A helyi tanterv
időkeretéből
+ 2 óra
Előzetes tudás Hősies magatartásformák a korábbi olvasmányélményekben.
Annak felismerése, hogy az igazságkeresésnek sokféle útja van, és ezeket a módokat
mérlegelni és értékelni kell. A „próbatétel, kaland, hősiesség” tematika alapján is
A tematikai egység emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, formák felismerése, a tematika sok szempon-
nevelési-fejlesztési tú megközelítése (például jellemformálás, archetipikus helyzetek). Felkészítés a téma
céljai megjelenésének változatosságára; különböző korszakban írott, eltérő műfajú művek
befogadására. A befogadói tapasztalatok, a szókincs, a poétikai ismeretek bővítése
a Lúdas Matyi feldolgozása révén.

26

irodalom_6_kk.indd 26 2014.05.30. 11:41


Ismeretek
A hősies magatartás néhány példája,
változata; a próbatételek, kalandok
szerepe.
A görög mitológiától és a Bibliától
(például Héraklész, Odüsszeusz; Dá-
vid és Góliát, Sámson) a klasszikus és
a kortárs ifjúsági irodalomig (kis- és
nagyepikai művek, műrészletek; verses
és prózai formák).
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi – műér-
telmezés.
Szerkezet (a négy levonás kapcsolódá-
sa; ismétlés és fokozás); a konfliktusok
jellege; népiesség és időmértékes for-
ma.
Ajánlás a helyi tanterv időkeretéből
felhasználható órákra:
próbák, kalandok, hősök – válogatás a
kortárs ifjúsági irodalom alkotásaiból.
Kulcsfogalmak/ Próbatétel, kaland (cselekményszervező), ismétlődő motívum, vándortéma, daktilus,
fogalmak spondeus, kötött verssor, hexameter, érv, nézőpont, érvelés.
irodalom_6_kk.indd 27
Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához
Követelmények Kapcsolódási pontok
A tanuló Történelem, társadalmi
 megismer az irodalmi művek se- és állampolgári ismeretek:
gítségével néhány példát a hősies hősök, történetek, legen-
magatartásra; dák elemzése.
 megfigyeli, hogy a próbatételek,
kalandok miként formálják a sze- Vizuális kultúra: hősök,
mélyiséget, jellemet; próbatételek, kalandok
 a „próbatétel, kaland, hősiesség” képzőművészeti megjele-
tematika alapján is felismer emberi nítése.
alaphelyzeteket és irodalmi témá-
kat, formákat; felismeri az emberi Erkölcstan: a próbatétel,
kapcsolatok sokféleségét és a téma kaland, hősiesség lehetsé-
megjelenésének változatosságát ges összefüggései.
korszaktól, műfajtól és formától
függetlenül;
 felfedez archetipikus helyzeteket
bibliai, mitológiai történetekkel;
 részt vesz ajánlott olvasmányok
közös feldolgozásában (tér- és idő-
viszonyok, cselekmény, szereplők,
elbeszélői nézőpont, szerkezet stb.
elemzésében);
 választhatja klasszikus és népszerű
ifjúsági regények bemutatását (sze-
melvények vagy egyéni beszámolók,
ajánlások); az érdeklődés felkeltésé-
nek céljából is (a mű hatása);
 g yakorolja a jegyzetelést, vázlatké-
szítést;
 képes Fazekas Mihály Lúdas Matyi
című művének elemző bemutatásá-
ra, esetleg egyik levonásának dialo-
gikus megjelenítésére;
 képes vélemény szóbeli és írásbeli
megfogalmazására az olvasott szö-
vegek szereplőinek tetteiről, érzel-
meiről, gondolatairól, a megjelení-
tett emberi helyzetekről, folyamatos
fejlesztési célként.
27
2014.05.30. 11:41
 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni,

adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket.
Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek a megérté­
sére, összefoglalására, továbbadására.
Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Ké-
pes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellem-
zés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fo-
galmazásra, írásra.
Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megér­
tése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési
stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az informá-
ciógyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztály-
nak szóló ismeretterjesztő források).
Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejlesz-
teni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni.
A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is al-
kalmazni.
A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni címe vagy rész-
A fejlesztés várt
lete említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a népmese és a műmese között.
eredményei a két
Meg tudja fogalmazni, mi a különbség a mese és a monda között. El tudja különíteni
évfolyamos (5–6.)
a ritmikus szöveget a prózától. Felismeri a hexameteres szövegről, hogy az időmérté-
ciklus végén
kes, a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. Fel tud sorolni három-négy mű-
vet Petőfitől és Aranytól, képes egyszerűbb összehasonlítást megfogalmazni János vitéz
és Toldi Miklós alakjáról. Képes értelmezni A walesi bárdokban rejlő üzenetet, és meg
tudja világítani 5-6 mondatban az Egri csillagok történelmi hátterét. El tudja különí-
teni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket.
Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű (János vitéz, Toldi, A Pál utcai fiúk, Egri csil-
lagok) cselekményét, meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az
elbeszélő költemény. Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud
felolvasni szövegeket. Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket
alkotni. Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait
a konfliktus, a bonyodalom és a tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert történe­-
tek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes néhány példa közül ki-
választani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat. Képes egyszerűbb meghatáro-
zást adni a következő fogalmakról: líra, epika, epizód, megszemélyesítés, ballada, dal,
rím, ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. Képes művek, műrészletek szöveghű felidé-
zésére.
Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani erkölcsi értéke-
ket és álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit.

28

irodalom_6_kk.indd 28 2014.05.30. 11:41

 5. Tanmenetjavaslat a magyar irodalom tanításához

irodalom_6_kk.indd 29
6. évfolyam
Megjegyzés: a tanmenetjavaslat heti 2, évi 72 órára készült.
Rövidítések: Tk.: irodalomkönyv; Mf.: irodalom munkafüzet, If.: irodalom feladatlapok

Óra Témakör Fogalmak, ismeretek Készség- és képesség- Ajánlott tevékenységformák Megjegyzés,

Tananyag fejlesztési célok Módszertani javaslatok kapcsolódási pontok
1–2. ÉV ELEJI ISMÉTLÉS, A taneszközök használatának meg- A helyi tanterv időke-
ISMERKEDÉS, FELMÉ- ismerése. A kötelező és ajánlott retéből felhasználható
RÉS ol­vasmányok bemutatása. órák.
Ismerkedés a taneszkö- Az 5. évfolyamon tanultak rendsze-
zökkel. Nyári olvasmá- rezése, ismétlése, alkalmazása.
nyélmények. Az 5. évfolyamon tanult Rendszerezés, összeha- Az eddig tanult irodalmi ismeretek, Az 5. évfolyam év végi
Tájékozódás a tudás, művek és műfajok fő jellegze­ sonlítás, összefüggések memoriterek felidézése különböző felmérésének eredmé-
a képességek és készsé- tességei (főleg a mese, az el­ felismerése. munkaformákban. nyeire és feladataira
gek szintjén. be­szélő költemény, a regény Az észlelt hiányosságok pótlására érdemes támaszkodni
jellemzői). irányuló gyakorlások egyéni, páros az év eleji ismétlés, fel-
és/vagy csoportmunkában. mérés során.
Mf. 4–6. oldal.
Diagnosztizáló mérések: A hangos olvasás értékelési A helyes és jól formált A hangos, kifejező olvasás és a né­- Ajánlatos minden gye-
különböző műfajú szö- szempontjainak ismerete: beszéd fejlesztése. ma, értő olvasás gyakorlása és ellen- reknek mérőlapot készí-
vegek hangos és néma tempó, folyamatosság, kife- ­őrzése. teni egész évre, például
olvasása, értése. jezőség vagy egyhangúság, A hangos olvasási képes­ A helyes beszédlégzés, a szünet, a kézikönyvben találha-
hibatévesztés, írásjelek érzé- ség és a szövegértő az artikuláció, a hanglejtés, a hang- tó minta alapján.
keltetése, hallhatóság. képes­­ség fejlesztése. súly, a hangerő, a beszédtempó Ajánlott szöveg az olva-
gyakorlása folyamatosan, minden sáshoz: Fekete István:
tanítási órán, tréningszerűen. A könyv.
Helyesejtési gyakorlatok végezteté- Az év eleji felmérések-
se, válogatás a Mf. végén található hez feladatlapok az If.-
Beszédgyakorlatokból. ben találhatók.

29
Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

2014.05.30. 11:41
 30
Óra Témakör Fogalmak, ismeretek Készség- és képesség- Ajánlott tevékenységformák Megjegyzés,
Tananyag fejlesztési célok Módszertani javaslatok kapcsolódási pontok

irodalom_6_kk.indd 30
3. „SZERETEM A KÖNYVET, Olvasás. A szövegelemzésben való Az író korábban olvasott műveinek A tankönyv felépítésének,
ÉS HISZEK BENNE” Az epikai művek formai jel- jártasság elmélyítésével közös felidézése. a Feladatok, kér­dések,
Fekete István: lemzői. a szövegértés színvo- Önálló szövegfeldolgozás valamint a Kapcsolódó
A könyv Próza, tételmondat. nalának emelése és az kérdések alapján. szerepének meg­ismer­te­-
Tk. 5–8. oldal irodalmi élmények iránti A tanulócsoport olvasási szokásai- tése az első órákon ki-
fogékonyság erősítése. nak a megbeszélése. emelt feladatunk.
Annak felismertetése, A művekben megjelenített téma, Dráma és tánc: kifejező
hogy az olvasás jelentős gondolat, érzelem, hangulat azono- beszéd.
szerepet játszik a szemé- sítása.
lyiség formálásában, Érvek és ellenérvek megfogalmazá-
a képzelet, sa adott kérdésen.
Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

a szövegalkotás és a szö- Mf. 7–8. oldal.

vegértés fejlesztésében.
Az olvasási kedv erősí-
tése.
4. „ÉS AZÓTA, HŐSÖK A szóbeli közlés jellemzői. A hangos olvasási ké- Ismeretek gyűjtése az ősköltészet Célszerű előzetes olva-
PÁRJA! Ősköltészet: munkadalok, pesség és a szövegértő kialakulásáról, például könyvtári sásra feladni A szóbeli
HÍRETEK SZÁLL mondókák, kiszámolók, já- képesség fejlesztése. gyűjtőmunka során. közlés című részt.
SZÁJ­RUL SZÁJRA” tékdalok, találós kérdések, A kifejezőképesség fej- Önálló ismeretszerzés, egyéni gyűj-
A régmúlt eseményeinek közmondások, varázsénekek. lesztése. tőmunka. Munkánk során nagyon
felidézése A lényegkiemelés gyakorlása. fontos feladatunk a ta-
A szóbeli közlés A vélemények különb- Beszélgetés a babonák életünkre nulók szociális kompe-
ségének felismerése, tu- gya­korolt hatásáról. Érvek és ellen­ tenciájának fejlesztése.
datosítása, az erre épülő érvek megfogalmazása a babonák­ Segítenünk kell őket ab­
tolerancia. ról. Ellentétes véleményeket képvi­ ban, hogy vélemé­nyü­-
selő csoportok kialakítása, a véle­ ket meg tudják fogal­
mé­nyek szembesítése. maz­ni és meg tud­juk
A versírás gyakorlása. vé­deni, képesek legye-
nek érvelni, mások véle-
A monda és a rege A monda műfaji jellemzői, Az összehasonlító képes- A mondatípusok felismerése. ményét meghallgatni és
Tk. 9–13. oldal néhány mondatípus: ség fejlesztése. Mf. 9. oldal. megérteni.
hiedelemmonda, történeti
monda, eredetmonda.

2014.05.30. 11:41
 Óra Témakör Fogalmak, ismeretek Készség- és képesség- Ajánlott tevékenységformák Megjegyzés,

irodalom_6_kk.indd 31
Tananyag fejlesztési célok Módszertani javaslatok kapcsolódási pontok
5–6. Egy téma kétféle feldol- A rege műfaji jellemzői. Hősi Az összehasonlító képes- A hangos, kifejező olvasás gyakor- Történelem, társadalmi
gozása ének, kétütemű felező nyol- ség fejlesztése. lása, cselekménymondás. és állampolgári ismere-
A csodaszarvas cas, páros rím. A megfigyelőképesség A tömörítés és a vázlatírás gyakor- tek: forrástípusok, for-
Arany János: Rege a cso- fejlesztése. lása. ráselemzés; történetek
daszarvasról Szövegelemzési technikák: tények, és magyarázatok a ma-
Tk. 14–21. oldal adatok kiemelése. gyarság vándorlásáról
Az időrend. és a honfoglalásról.
A műfaji sajátosságok megfigyelése.
Mf. 10–12. oldal. Memoriter: néhány
versszak (legalább hat)
a műből.

7. Monda a honfoglalás A monda műfaji jellemzői, A hatékony tanulás során A mondatípus felismerése. Ajánlott irodalom:
idejéből a mondatípus. a szótárak és a lexikonok, A monda néma és hangos olvasása. Komjáthy István: Mon-
A fehér ló mondája az internet felhasználása. A szöveg rövid szóbeli összefoglalá- dák könyve.
Tk. 22–24. oldal A digitális kompetencia sa, vázlat írása. Célszerű előzetes olva-
fejlesztése. A történelmi kor tanulmányozása, sásra feladni a Kuckó
A könyvtári tájékozódás, a mondabeli történet és a történel- – Olvassunk együtt!
a különböző információ- mi tény összevetése. mondáit.
hordozók használatának Mf. 13. oldal.
képessége.

8. Egy várépítés története A monda műfaji jellemzői, Az összehasonlító képes- A monda műfaji sajátosságainak
Mesés várak a mondatípus. ség fejlesztése. megfigyelése, összehasonlítása
Tk. 25–27. oldal a mese műfaji jellemzőivel.
Kutatómunka, a helyi mondák meg-
ismerése.
A szövegalkotó képesség Monda írása – egy helyi földrajzi Házi dolgozat: monda
fejlesztése. képződményről, régi építményről írása (elbeszélés leírás-
vagy híres emberről. sal, párbeszéddel).
Mf. 14. oldal.

31
Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

2014.05.30. 11:41
 32
Óra Témakör Fogalmak, ismeretek Készség- és képesség- Ajánlott tevékenységformák Megjegyzés,
Tananyag fejlesztési célok Módszertani javaslatok kapcsolódási pontok

irodalom_6_kk.indd 32
9. Monda a Hunya- A monda műfaji jellemzői, Az összehasonlító képes- A korábban tanult Mátyás-mondák
di-mondakörből a mondatípus. ség fejlesztése. felidézése.
Mátyás király meg Mar- A Magyar népmesék rajzfilmsorozat
kóp néhány meséjének közös megnézé-
Tk. 28–30. oldal se, az olvasott szöveggel való össze-
Képesség a történetek hasonlítása.
dramatikus feldolgozá- Dramatizálás, a monda cselekmé-
sára. nyének eljátszása. Mf. 15. oldal.
10– A ballada A ballada műfaji jellemzői. Az ismeretszerző és -al- A ballada műfaji jellemzőinek fel- Olvasásra, zenehallga-
11. Kőmíves Kelemenné A népballada jellemzői. kalmazó képesség fejlesz- ismerése, összegyűjtése különböző tásra ajánljuk:
Tk. 31–36. oldal tése. munkaformákban. Kallós Zoltán: Balladák
Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Az önkifejezés iránti A népballada hangos és néma, értő könyve,

igény erősítése, különféle olvasása, szerepenkénti felolvasása, Szörényi Levente – Bró-
formáinak és lehetősé- dramatizálása. dy János: Kőműves Ke-
geinek megismertetése, A tisztán elbeszélő és dramatikus lemen (rockballada).
megvalósításának támo- műrészletek közötti különbségek
gatása. megtapasztalása. Memoriter: balla­
Ösztönzés a kreativitásra. Különféle dramatikus formák ki- darészlet (36 sor).
A hangos olvasási képes- próbálása (például bábjáték, néma-
ség és a szövegértő képes- játék, helyzetgyakorlatok).
ség fejlesztése. Feladatok más korokban született
Az összehasonlító képes- műalkotások idegenségének megta-
ség fejlesztése. pasztalására.
Mf. 16–18. oldal.
12. Költők és balladák A műballada műfaji jegyei. A szókincs, a kifejezőké- A ballada hangos és néma, értő Célszerű előzetes olva-
Vörösmarty Mihály: Az időmértékes verselés jel- pesség fejlesztése. olvasása, szerepenkénti felolvasása, sásra feladni a balladát.
A buvár Kund lemzői, a leggyakoribb vers- dramatizálása.
Az időmértékes verselés lábak. Gyakorlatok a nyelvi alakzatok és a
Tk. 37–41. oldal költői kifejezőeszközök felismerésére.
A rövid és a hosszú szótagok szabá-
lyos váltakozásának megfigyelése.
A leggyakoribb verslábak felismeré-
sének gyakorlása.
Mf. 19. oldal.

2014.05.30. 11:41
 Óra Témakör Fogalmak, ismeretek Készség- és képesség- Ajánlott tevékenységformák Megjegyzés,

irodalom_6_kk.indd 33
Tananyag fejlesztési célok Módszertani javaslatok kapcsolódási pontok
13– Arany János: A műballada műfaji jegyei. Az analizáló, Gyakorlatok a jó és a rossz, az igaz- Erkölcstan: bűn, erény,
14. A walesi bárdok Néhány szókép és nyelvi a szintetizáló és az abszt- ság és az igazságtalanság, az ítélke- lelkiismeret.
Tk. 42–46. oldal alakzat, valamint jellemzőik. rakciós képesség fejlesz- zés mint cselekedet felismerésére.
Alliteráció, belső rím, inver- tése. Feladatok a nyelvi eszközök és a je­- Memoriter.
zió. lentés kapcsolatának, az érzelmek,
gondolatok megjelenítésének meg-
figyelésére.
Gyakorlatok a szóképek és a nyelvi
alakzatok felismerésére.
A verselési mód felisme- Az időmértékes verselés gyakorlása
résének fejlesztése. különböző munkaformákban.
Mf. 20–21. oldal.
15. Összefoglalás A rendszerező, az ös�- Az epikus művek szerkezeti elemei- Ének-zene: népdalok
Tk. 47–48. oldal szehasonlító és az elemző nek ismerete. felidézése.
képesség fejlesztése. A versszak és a nagyobb szerkezeti
egységek viszonyának megértése.
Feladatok az idő és a tér megálla-
pítására, az alkotások összevetése,
megbeszélése.
Mf. 22–23. oldal.
16. Számonkérés A feladatlap az If.-ben
található.
17. Kuckó – Olvassunk A hangos olvasási képes- A helyi tanterv időke-
együtt! ség és a szövegértő képes- retéből felhasználható
A magyarok eredete ség fejlesztése. A monda és a legenda műfaji kü- óra.
Csörsz árka Az összehasonlító képes- lönbségeinek megfogalmazása. Célszerű előzetes olva-
A legenda A legenda műfaji jellemzői. ség fejlesztése. Mf. 24–25. oldal. sásra feladni a művek
Szent László király le- egy részét.
gendája
Gárdonyi Géza: Isten
rabjai
Tk. 49–60. oldal

33
Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

2014.05.30. 11:41
 34
Óra Témakör Fogalmak, ismeretek Készség- és képesség- Ajánlott tevékenységformák Megjegyzés,
Tananyag fejlesztési célok Módszertani javaslatok kapcsolódási pontok

irodalom_6_kk.indd 34
18. „TOLDI MIKLÓS Az irodalmi mű mint A korábban olvasott Arany-versek Ajánlott mű:
KÉPE ÚGY LOBOG a kulturális emlékezet felidézése. Keresztury Dezső: Így
FEL NÉKEM” szereplőjének és közve- Rövid ismertető készítése a szöveg- élt Arany János,
Mozaikok Arany János títőjének elmélyült befo- ben előforduló néhány fogalomról. Riedl Frigyes: Arany
életéből gadása, egyéni, csoportos Térképhasználat. János.
Tk. 61–64. oldal és közös munkára épülő Mf. 26–27. oldal.
feldolgozásának előkészí-
tése.

19. Hogyan keletkezett A Toldi forrásai. A hangos olvasási képes- Szövegelemzési technikák: tények, Történelem, társadalmi
a Toldi? Előhang, mottó. ség és a szövegértő képes- adatok kiemelése. és állampolgári ismere-
Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Arany János: Toldi; ség fejlesztése. Feladatok más korokban született tek; természetismeret;
Előhang műalkotások idegenségének megta- matematika; vizuális
Tk. 65–68. oldal pasztalására. kultúra: narratív szö-
A kifejezőképesség fej- Az alkotást méltató szövegek felku- vegek, leírások, érvelő
lesztése. tatása, megismerése. szövegek alkotása a mű
Milyennek képzeled el Toldi Mik- feldolgozása során.
lóst? – feladatok a fantázia fejlesz-
tésére. Memoriter: az Előhang.
Mf. 28–31. oldal.
20. Toldi; Első ének Az epikus művek szerkezeti A hangos olvasási képes- Az epikus művek szerkezeti egy- Ajánlott mű:
Tk. 69–75. oldal egységei (előkészítés, expozí- ség és a szövegértő képes- ségeinek felfedezése, megismerése, Pásztor Emil: Toldi –
ció) és jellemzőik. A mű alap- ség fejlesztése. megnevezése. szótár, Magyar szinoni-
helyzete. maszótár.
Az idő és a tér az elbeszélő A tér- és időészlelés ké-
művekben. pességének fejlesztése. A helyszínek változásának nyomon Memoriter: az 1., 2. és 3.
követése. versszak.
Mf. 32–33. oldal.

2014.05.30. 11:41
 Óra Témakör Fogalmak, ismeretek Készség- és képesség- Ajánlott tevékenységformák Megjegyzés,

irodalom_6_kk.indd 35
Tananyag fejlesztési célok Módszertani javaslatok kapcsolódási pontok
21. Toldi; Második ének A mű cselekménye és szerke- A tér- és időészlelés ké- Az epikus művek szerkezeti egysé­ Memoriter: a 12. vers­
Tk. 76–81. oldal zete, a konfliktus kibontako- pességének fejlesztése. geinek felfedezése, megismerése, szak.
zása. A szövegelemzésben való megnevezése.
Az életkép. jártasság elmélyítésével Feladatok a helyszínek és időpon-
a szövegértés színvona­ tok, időtartamok megállapítására.
lának emelése és az iro- Koncentráció: Arany János: Családi
dalmi értékek iránti fogé- kör (életkép).
konyság erősítése. Rajz készítése a Toldi-házról.
Képesség a szóhasználat,
a kiejtés, a testbeszéd ös�- A memoriterek tanulása, ritmikus
szehangolására különféle hangoztatása folyamatosan.
beszédhelyzetekben. Mf. 34–35. oldal.
22. Toldi; Harmadik ének A bonyodalom. Az analizáló és a szinteti- Az elbeszélői előadásmód sajátos­ Memoriter: a 7. és 8.
Tk. 82–85. oldal A cselekmény kibontakozása. záló képesség fejlesztése. ságainak, az érzelmi-indulati fe­ versszak.
szültség fokozásában részt vevő
esz­közöknek a megfigyelése.
A szociális kompetencia Válogató olvasás, bírósági tárgyalás:
fejlesztése mások vélemé- érvek és ellenérvek megfogalma­zá­
nyének meghallgatása, sa Miklós tettéről.
szembesítése során. Mf. 36–38. oldal.
23. Toldi; Negyedik ének Néhány szókép (hasonlat, A megfigyelőképesség Költői képek (megszemélyesítés, Ének-zene: ritmizálási
Az allegória megszemélyesítés, metafora, fej­lesztése. hasonlat, metafora, allegória) felis- gyakorlatok.
A Toldi verselése allegória) és jellemzőik. A kifejezőképesség fej- merése és megnevezése.
Tk. 86–94. oldal A hangsúlyos (ütemhangsú- lesztése. A versforma megállapítása: felező Memoriter: a 4. vers­
lyos, magyaros) verselés, tizenkettes. szak.
a felező tizenkettes. A rímelés megfigyelése.
A páros rím. Mf. 39–40. oldal.
24. Toldi; Ötödik ének Az epizód. Vázlat felhasználása a mű Vázlatírás közösen, csoportosan és Memoriter: a 15. vers­
A körülírás megértéséhez, megfogal- egyénileg. szak.
Tk. 95–100. oldal mazásához. Az állatokkal való küzdelem mint
A megfigyelőképesség fej­ téma, koncentráció a mesékkel,
lesztése. a János vitézzel.
Mf. 41–43. oldal.

35
Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

2014.05.30. 11:41
 36
Óra Témakör Fogalmak, ismeretek Készség- és képesség- Ajánlott tevékenységformák Megjegyzés,
Tananyag fejlesztési célok Módszertani javaslatok kapcsolódási pontok

irodalom_6_kk.indd 36
25. Toldi; Hatodik ének Néhány alakzat és jellemzői. Az összehasonlító és elem­ Néhány alakzat felismerése és meg- Célszerű előzetes olva-
A Toldi nyelve, stílusa Nyelvi sajátosságok. zőképesség fejlesztése. nevezése. sásra feladni az eddig
Részösszefoglalás A költő nyelvhasználatának (képes olvasott énekeket.
Tk. 101–107. oldal beszéd, hangulatteremtés, szórend Memoriter: a 15. vers­
stb.) megfigyelése. Folyamatos szó- szak.
magyarázat.
Népi motívumok gyűjtése.
Koncentráció a János vitézzel: a bú­
csú motívuma.
Mf. 44–47. oldal.
26. Toldi; Hetedik ének A metonímia. A hangos, kifejező olvasás Olvasás szereposztásban. Cselek- Memoriter: a 7. vers­
Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

A metonímia képességének fejleszté­se ménytömörítés. szak.

Tk. 108–112. oldal a szereposztásban való ol­
vasás során.
A beleélő képesség fejlesz­
tése.
A kifejezőképesség fejlesz­
tése.
27. Toldi; Nyolcadik ének A főszereplő összetett jelleme: Az ítélőképesség fejlesz-
Tk. 113–118. oldal próbaté­telek, konfliktusok, tése.
lélekábrázolás. A szociális kompetencia
fejlesztése a hatékony
kommunikáció erősíté-
sével.
28. Toldi; Kilencedik ének Az epizód. A kifejezőképesség fejlesz­
Tk. 119–125. oldal A főszereplő összetett jelleme: tése, a megfelelő szóhasz-
próbaté­telek, konfliktusok, nálat erősítése.
lélekábrázolás.
Miklós gondolatainak a megfogal-
mazása.
Memoriterek tanulása, ritmikus
hangoztatása.
Mf. 48–50. oldal.
Gyakorlatok: rövid, néhány mon- Memoriter: a 13. vers­
datos vélemény szóbeli és írásbeli szak.
megfogalmazására a szereplők jel-
leméről.
Tanulói beszámolók készítése Nagy
Lajos királyról.
Mf. 51–53. oldal.
A szereplők külső és belső jellem- Memoriter: a 8. vers­
zőinek azonosítása. szak.
A főhős belső vívódásainak megfi-
gyelése. Az epizód szere­pe a jellem-
zésben.
Mf. 54–56. oldal.

2014.05.30. 11:41
 Óra Témakör Fogalmak, ismeretek Készség- és képesség- Ajánlott tevékenységformák Megjegyzés,

irodalom_6_kk.indd 37
Tananyag fejlesztési célok Módszertani javaslatok kapcsolódási pontok
29. Toldi; Tizedik ének A fordulópont. Az összehasonlító és A szereplők külső és belső jellem- Memoriter: a 20. vers­
Tk. 126–133. oldal elemzőképesség fejlesz- zőinek azonosítása. szak.
tése. Gyakorlatok a szavak jelentésviszo-
nyainak feltérképezésére, például
A szövegalkotási képesség rokon értelmű szavak gyűjtése.
fejlesztése a leírás gyakor- Leírás készítése a csárdáról.
lása során. Mf. 57–58. oldal.
30. Toldi; Tizenegyedik ének A tetőpont. A szövegalkotási képesség Jóslás: a művet kezdjük el olvasni, Memoriter: a 16. és 17.
Tk. 134–140. oldal fejlesztése. és időnként megállva jósoltassuk versszak.
meg, hogyan fog folytatódni a tör-
ténet!
Mf. 59. oldal.
31. Toldi; Tizenkettedik A tabló. A szóhasználat, a kiejtés A jellemábrázolás módjainak, az Memoriter: a 19. és 20.
ének Az epilógus. és a testbeszéd összehan- epizód szerepének, a főhős jellem- versszak.
A szótőismétlés és a A szótőismétlés. golása a hatékony kom- fejlődésének megfigyelése, a ta-
túlzás A túlzás. munikáció érdekében. pasztalatok felhasználása jellemzés
A jellemek és a jel- A jellemzés és jellemábrázo- A szövegalkotó és szöveg- írásakor.
lemábrázolás lás. értő képesség fejlesztése
Tk. 141–148. oldal A jellemzési módok. például a történethez más Fogalmazási gyakorlatok: más be-
befejezés írása, játékos fejezés írása, játékos táviratok és
táviratok megfejtése so- apróhirdetések írása.
rán. Címer és zászló tervezése.
Mf. 60. oldal.

37
Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

2014.05.30. 11:41
 38
Óra Témakör Fogalmak, ismeretek Készség- és képesség- Ajánlott tevékenységformák Megjegyzés,
Tananyag fejlesztési célok Módszertani javaslatok kapcsolódási pontok

irodalom_6_kk.indd 38
32– A Toldi összefoglalása
33. Tk. 149–152. oldal
Az elbeszélő költemény.
A mű cselekménye és szerke-
zete: előkészítés, bonyoda­lom,
a cselekmény kibontakozása,
tetőpont, megoldás.
Az analizáló és szinteti-
záló képesség fejlesztése.
Az absztrakciós képesség
fejlesztése.
A meglévő tudás feleleve-
nítése, új szempont sze-
rinti rendezése.
A gondolkodási képesség
fejlesztése.
A kifejezőképesség
A Toldi műfaji sajátosságainak meg­ Erkölcstan: bűn és
figyelése, összehasonlítása az eddig erény, lelkiismeret,
tanult epikai műfajokkal. megtisztulás.
A mű cselekményének, logikai me-
netének megfigyelése. A mű szerke-
zetének vizsgálata tanári segítség-
gel, az epi­kus művek egységeinek
felismerése és megnevezése. A te-
tőpontok, fordulópontok, a kitérők
megállapítása.
A versszak és a nagyobb szerkezeti
Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

fejlesztése. egységek viszonyának megértése.

A János vitéz és a Toldi összehason-
lítása: rokon vonások és különbsé-
gek számbavétele.
A memoriterek hangoztatása.
Mf. 61–64. oldal.
34. Témazáró dolgozat A feladatlap az If.-ben
található.
35– I. irodalmi dolgozat Elbeszélés írása jellemzéssel Nyelvtani, helyesírási, nyelv- Elbeszélés és jellemzés vagy leírás
36. írása és/vagy leírással. helyességi ismeretek alkal- alkotása különböző nézőpontból.
mazása a fogalmazásokban,
írásbeli szövegekben.
37. Kuckó – Olvassunk A költői levél, az episztola A meglévő tudás feleleve- A Petőfi Sándorról tanultak felele- A helyi tanterv időke-
együtt! műfaji jellemzői. nítése, új szempont sze- venítése. retéből felhasználható
Arany és Petőfi levele- rinti rendezése. Szómagyarázatok írása. óra.
zése A versek szerkezeti egységekre való
Petőfi Sándor: Arany tagolása. Célszerű előzetes olva-
Jánoshoz, Arany János: A műfaji jellemzők felismerése. sásra feladni a verseket.
Válasz Petőfinek Mf. 65–66. oldal.
Petőfi levele Aranyhoz
Arany János levele
Petőfi Sándorhoz
Tk. 153–158. oldal

2014.05.30. 11:41
 Óra Témakör Fogalmak, ismeretek Készség- és képesség- Ajánlott tevékenységformák Megjegyzés,

irodalom_6_kk.indd 39
Tananyag fejlesztési célok Módszertani javaslatok kapcsolódási pontok
38. „TŰZ-VÍZ KÖZÖTT, A jegyzetelési technikák al- A szövegelemzésben való A regény önálló elolvasása előtt meg­ Előzetes feladatként is
MEGÜTKÖZÖTT KIS kalmazása. jártasság elmélyítésével figyelési szempontok, feladatok adása. adhatjuk a Mf. 68–80.
MAGYARORSZÁG” a szövegértés színvona­lá­­ Jegyzetek készítése csoportban oldal gyakorlatait.
Gárdonyi Géza: Egri A regény forrásai. nak emelése és az irodal­mi vagy egyénileg.
csillagok – A házi olvas- értékek iránti fogékony­ság Részletek felolvasása a regényből.
mány feldolgozása erősítése. Az archaikus szöveg sajátosságai­ Informatika: egynyelvű
A regény keletkezése, A szöveg nyelvi sajátosságai. nak megfigye­lése. A mai és a ko- szótárak (például jel­
forrásai rábbi nyelvállapot különbségeinek kép­szótár, szimbólum-
Tk. 159–162. oldal fel­fedezése, megnevezése. szótár) használata.
Mf. 67. oldal.
39. A történelmi kor A regény kora. Hatékony, önálló tanulás Részletek felolvasása a regényből. Természetismeret:
a szótárak, lexikonok, A mű feldolgozása tanári irányítással. a regényhez kapcsolódó
az internet kereső prog- Önálló ismeretszerzés, előzetes topológia.
ramjainak felhasználá- gyűjtőmunka a regény
A regény ideje és tere A regény helyszínei. sával. koráról és helyszíneiről.
Tk. 163–164. oldal Az idő és a tér mozzanatai. A digitális kompetencia Jegyzetek készítése csoportban
fejlesztése. vagy egyénileg.

40– A regény cselekménye A regény cselekménye és szer- A szókincs, a kifejezőké- A regény cselekményének és szer- Történelem, társadalmi
41. és szerkezete kezete. pesség fejlesztése az olva- kezetének, valamint az ismétlődő és állampolgári ismere-
Tk. 165–170. oldal Ismétlődő motívumok. sott szövegben található motívumok szerepének megfigyelé- tek: adott történetekben
Az olvasottak reprodukálásá- ki­fejezések felhasználá- se változatos munkaformákban. a valós és fiktív elemek
nak módjai. sával. Lényegkiemelés, vázlatkészítés. megkülönböztetése.
Helyzetek, kalandok, konflik- A regény dramatikus feldolgozása Memoriter: egriek
tusok. például egész csoportos improvizáció eskü­je.
a katonák toborzásáról; egész osztá-
lyos tablókészítés a törökök és a ma-
gyar vitézek szembenállásáról; az egri
A dramatikus feldolgozás A kifejezőképesség fej- vár alaprajzának közös megrajzolása,
lehetőségei. lesztése. a katonák szálláshelyének stb. pontos
kijelölésével; egész csoportos lassított
jelenet arról, miről álmodik egy kato-
na a közelgő török elleni csata előtt.

39
Mf. 68–80. oldal
Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

2014.05.30. 11:41
 40
Óra Témakör Fogalmak, ismeretek Készség- és képesség- Ajánlott tevékenységformák Megjegyzés,
Tananyag fejlesztési célok Módszertani javaslatok kapcsolódási pontok

irodalom_6_kk.indd 40
42– A szereplők Szereplők, jellemzések, sor- A kifejezőképesség fej- Műrészletek felolvasása.
43. Csoportos szereplők sok. lesztése, a megfelelő A főszereplők életútjának nyomon
Az Egri csillagok műfaja szóhasználat erősítése. követése (például közösen készített
Összefoglalás életúttérkép készítése).
Tk. 171–174. oldal A szövegértő és szövegal- Az életutak összekapcso­lódása.
kotó képesség fejlesztése. A szereplők – történelmi személyek
és költött ala­kok – megkülönbözte-
tése. A mellékszereplők főhősökhöz
A szociális kompetencia fűződő viszonyának megítélése.
fejlesztése mások vélemé- Véleményalkotás a sze­replők jelle-
nyének meghallgatása, méről, cselekedetekről, helyzetek-
Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

szembesítése során. ről, magatartásról.

A szereplők tulajdonságainak ér-

tékelése. Érzelmek kifejezésének
megfigyelése.
A szövegértő képesség
kiterjesztése a vizuális Lehetőség szerint a regényből ké-
információkra. szült film/filmrészletek megtekin-
tése.

A történelmi regény. A regény műfaji sajátosságainak

A regény fogalmának bőví- felfedezése, megneve­zése.
tése. A történelmi regény ismertetője-
gyeinek felismerése.
44. Témazáró dolgozat A feladatlap az If.-ben
található.
45– II. irodalmi dolgozat Elbeszélés írása jellemzéssel Nyelvtani, helyesírási, Elbeszélés, jellemzés és leírás alko-
46. írása és/vagy leírással. nyelvhelyességi ismeretek tása különböző nézőpontból.
alkalmazása a fogalmazá- Elbeszélés alkotása párbeszéddel
sokban. önállóan vagy páros munkában.

2014.05.30. 11:41
 Óra Témakör Fogalmak, ismeretek Készség- és képesség- Ajánlott tevékenységformák Megjegyzés,

irodalom_6_kk.indd 41
Tananyag fejlesztési célok Módszertani javaslatok kapcsolódási pontok
47. „EGY DALLAM VISZ, A lírai műnem sajátosságai. A meglévő tudás feleleve- A lírai műnem eddig tanult sajátos-
DE KERESZTEZI SZÁZ” A lírai alkotások főbb jellem- nítése, új szempont sze- ságainak összegzése például koope-
Ízelítő a költészet meg- zői. rinti rendezése. ratív munkaformában.
fejthető titkaiból – A lírai alany. A szóképek, a nyelvi alak­ A költői szöveg- és képalkotás vizs-
A líráról A költői nyelv jellemzői: szó- za­tok, a rímelés és a verse­- gálata. A versekben megjelenő egy-
A belső világ kivetítése képek, alakzatok. lési mód felismerésének szerűbb képek, alakzatok felismeré-
Tóth Árpád: Láng Zeneiség, ritmus, rím, szó- fejlesztése. sének, megnevezésének, szerepének
Tk. 175–180. oldal hangulat. és hangulati hatásának gyakorlása,
A leíró költemény. különböző feladatok megoldása.
A verselési mód és a rímelés megfi-
gyelése.
Mf. 81–82. oldal.
48. A szarvasmotívum Zeneiség. Téma, motívum. A téma, a motívum, a han­ A lírai mű témájának, motívumá-
megjelenése a lírai al- Lírai történés, nézőpontvál- gulat és a hangnem felis- nak, hangulatának és hangnemének
kotásokban tás. merésének ejlesztése. felismerése, a művekhez kapcsolódó
Áprily Lajos: Erdei út feladatok megoldása önálló és cso-
Nagy László: portos munkában.
Csodafiu-szarvas Mf. 83. oldal.
Tk. 181–184. oldal
49. Két változat a téli táj Hangulat, hangnem. A hangulat, a hangnem, Következtetés a versek címéből a mű Ének-zene: megzenésí-
hangulatának megjele- Az akusztikai hatás, valamint az akusztikai hatás felis- hangulatára. tett versek.
nítésére abban a hangutánzó és a han- merésének a fejlesztése. Közös versmondás, általa a helyes
Weöres Sándor: gulatfestő szavak szerepe. beszédlégzés, a szünet, az artikulá­
Száncsengő A szimultán verselés. A verselési mód felisme­ ció, a hanglejtés, a hangsúly, a hang­
Csanádi Imre: ré­sének fejlesztése. erő, beszédtempó gyakorlása folya­
Csilingelő matosan, minden tanítási órán,
Tk. 185–187. oldal tré­ningszerűen.
A verselési mód megfigyelése.
Mf. 84. oldal.

41
Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

2014.05.30. 11:41
 42
Óra Témakör Fogalmak, ismeretek Készség- és képesség- Ajánlott tevékenységformák Megjegyzés,
Tananyag fejlesztési célok Módszertani javaslatok kapcsolódási pontok

irodalom_6_kk.indd 42
50. Fohász a teremtett vi- A lírai alany. A nyelvi alakza- A műelemzés képességé- Lírai művek közös és önálló olva-
lághoz tok. A szóképek. nek fejlesztése. sásának gyakorlása, feldolgozása
Szabó Lőrinc: Ima különböző munkaformákban és
gyermekekért feladattípusokkal.
Tk. 188–189. oldal Mf. 85. oldal.
51– Válogatás a kortárs köl- Téma, motívum. Formai sok- A téma és a motívum Az SMS-nyelv jellemzőinek megke-
52. tészet „temegén” alko- színűség. felismerésének fejlesztése. resése a szövegben. A nyelvhelyes-
tásaiból Képesség a ritmus, a hang- ségi hibák üzenetének értelmezése.
Tóth Krisztina: Lusták zás és a játékosság szerepé­ Az e-mail és jellemzőinek számba-
dala nek felismerésére az iro­ vétele.
Válogatás Varró Dániel dal­mi alkotásban.
Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

SMS-verseiből Képesség a saját vélemény Az interneten kötött kapcsolatok

Varró Dániel: Email megfogalmazására, érvek- előnyei és veszélyei.
Tk. 190–194. oldal kel való alátámasztására. Mf. 86–87. oldal.
53. Összefoglalás A meglévő tudás feleleve- A lírai műnem eddig tanult sajátossá-
Tk. 195–196. oldal nítése, új szempont sze- gainak összegzése különféle munka-
rinti rendezése. formákban. Mf. 88–90. oldal.
54. Témazáró dolgozat A feladatlap az If.-ben
található.
55. „HŐS HARC AZ ÉLET Epika, próza, verses epikai Képesség a mű cselekmé- Az epikus művek szerkezeti egy-
ÉS MEGÉLNI SZÉP” alkotás. nyének, szerkezetének, ségeinek felfedezése, megismerése,
A hősök ábrázolása Levonás. logikai menetének megfi- megnevezése folyamatosan.
a történetmondás mű- Alaphelyzet, konfliktus. gyelésére.
fajaiban Szereplők, sorsok. A hangos olvasási képes- A történetmondás gyakorlása.
Fazekas Mihály: Lúdas ség és a szövegértő képes- Isme­retlen kifejezések magyaráza-
Matyi; Első levonás ség fejlesztése. ta. Szólások, közmondások gyűjtése
Tk. 197–204. oldal A szókincs és a kifejezőké- adott témában (lustaság).
pesség fejlesztése az olvasott Népmesei elemek keresése a törté-
szövegben található kifeje- netben.
zések felhasználásával.
A szövegértő képesség A mű feldolgozása során a műből
kiterjesztése a vizuális készült rajzfilm és játékfilm (vagy
információkra. azokból részletek) megtekintése.
Mf. 91–93. oldal.

2014.05.30. 11:41
 Óra Témakör Fogalmak, ismeretek Készség- és képesség- Ajánlott tevékenységformák Megjegyzés,

irodalom_6_kk.indd 43
Tananyag fejlesztési célok Módszertani javaslatok kapcsolódási pontok
56. Lúdas Matyi; Második Szereplők, sorsok. Az időészlelés képességé- Az idő múlásának megállapítása.
levonás Helyzetek, kalandok. nek fejlesztése. A szereplők jellemének változása.
Tk. 205–210. oldal A szövegalkotó képesség Apróhirdetés írása az elvert Döbrö-
fejlesztése. gi nevében Matyi felkutatására.
Mf. 94–95. oldal.
57. Lúdas Matyi; Harma- Helyzetek, kalandok, szerep- A rendszerező, összeha- A tömörítés és a vázlatírás gyakor-
dik levonás lők, jellemzések. sonlító és elemzőképesség lása, tények, adatok kiemelése.
A Lúdas Matyi verse- Ismétlődő elemek. fejlesztése. Döbrögi jellemfejlődésének megfi-
lése gyelése.
Tk. 211–217. oldal A szókincs, a kifejezőké- A szöveg vizsgálata: a költő korára
pesség fejlesztése az olva- utaló elemek keresése.
sott szövegben található Néhány gyógynövény jótékony ha-
kifejezések felhasználá- tásának felkutatása.
sával.
Képesség az irodalmi Az időmértékes verselés, a rövid és
alkotások verselési mód- a hosszú szótag, a verslábak, a he-
jának felismerésére. xameter felismerésének gyakorlása.
Műrészlet „skandáló” olvasása.
Mf. 96. oldal.
58. Lúdas Matyi; Negyedik Helyzetek, kalandok, konflik- A hangos olvasási képes- A főszereplő életútjának nyomon
levonás tusok, szereplők, jellemek, ség és a szövegértő képes- követése kooperatív technikákkal.
Tk. 218–221. oldal sorsok. ség fejlesztése. A mű cselekményében a tetőpont és
Fokozás. Képesség az epikus mű- a megoldás felismerése.
Tetőpont. vek szerkezeti részeinek Mf. 97. oldal.
Lezárás, megoldás. felismerésére.

43
Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

2014.05.30. 11:41
 44
Óra Témakör Fogalmak, ismeretek Készség- és képesség- Ajánlott tevékenységformák Megjegyzés,
Tananyag fejlesztési célok Módszertani javaslatok kapcsolódási pontok

irodalom_6_kk.indd 44
59. A Lúdas Matyi össze- A vándortéma. Képesség a műfaji sajátos- Az elbeszélő költemény műfaji sajá-
foglalása Az elbeszélő költemény. ságok felismerésére. tosságainak felfedezése, megneve­
Tk. 222–223. oldal Ismétlődő motívumok. Képesség a mű cselekmé- zése.
A fokozás. nyének, szerkezetének, Az epikus művek szerkezeti egysé­
Népmesei jegyek a műben. logikai menetének megfi- geinek felfedezése, megismerése,
gyelésére. megnevezése.
Egy levonás dialógusos megjelení-
A tér- és időészlelés ké- tése.
pességének fejlesztése. Feladatok a helyszínek, az időpon-
tok és időtartamok megállapítására.
Mf. 98. oldal.
Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

60. Egy leleményes hős A mítoszok és a mitológia fo­- A meglévő tudás felele- A történelemórákon tanultak fel- Történelem, társadalmi
a görög mitológiából galmának, néhány ismertető- venítése, új szempontok idézése. Az 5. évfolyamon megis- és állampolgári ismere-
A küklópsz barlangjában jegyének az ismerete. szerinti rendezése. mert mítoszok felelevenítése. tek: hősök, történetek
Tk. 224–226. oldal Néhány mítosz ismerete. A mítoszok jellemzőinek feltárása elemzése.
projektmunkában vagy kooperatív
technikával.
Mf. 99. oldal.
61. A hősi helytállás példá- Biblia, Ószövetség, Újszövet- A történeti és az erkölcsi A kulturális és a történeti különbö- Történelem, társadalmi
ja a hitvilágban ség. érzék fejlesztése bibliai zőség egy-egy példájának megfigye- és állampolgári ismere-
Dávid és Góliát történetek olvasása és fel­ lése és megbeszélése az életmód, tek: hősök, történetek
párviadala dolgozása során. a tárgyi kultúra stb. kapcsán. elemzése.
Tk. 227–229. oldal A kulturális és történeti
távolság felfedezése, meg-
értése és elfogadása.
Az ítélőképesség fejlesz- A szereplők egymáshoz fűződő vi­
tése. szonyának megítélése.
A szociális kompetencia A szereplők tulajdonságainak érté-
fejlesztése a hatékony kelése.
kommunikáció erősíté- Véleményalkotás a szereplők jelle-
sével. méről. Mások véleményének meg-
hallgatása.
Mf. 100. oldal.

2014.05.30. 11:41
 Óra Témakör Fogalmak, ismeretek Készség- és képesség- Ajánlott tevékenységformák Megjegyzés,

irodalom_6_kk.indd 45
Tananyag fejlesztési célok Módszertani javaslatok kapcsolódási pontok
62– Gyermekhőstett a ha- A novella. A hangos olvasási képes- A műben megjelenített korról, a tör­ Erkölcstan: a próbatétel,
63. záért ség és a szövegértő képes- ténelmi eseményekről tanultak fel­ kaland, hősiesség lehet-
Móra Ferenc: Kuckó ség fejlesztése. elevenítése. séges összefüggései.
király Képesség a mű cselekmé-
Tk. 230–235. oldal nyének és szerkezetének A novella cselekményvázlata alap-
a megfigyelésére. ján a történet elbeszélése.
A szociális kompetencia
fejlesztése a hatékony Véleményalkotás a szereplők jelle-
kommunikáció erősíté- méről. Mások véleményének meg-
sével. hallgatása.
Mf. 101. oldal.
64 A hétköznapok hősei A novella. Az ítélőképesség fejlesz- Véleményalkotás cselekedetekről,
Lázár Ervin: Az as�- tése. helyzetekről, magatartásokról.
szony Mf. 102–103. oldal.
Tk. 236–239. oldal
65. A kalandregény A kalandregény. A szövegértés fejlesztése, A regényrészlet közös megbeszélé-
Daniel Defoe: Robinson A robinzonád. az irodalmi értékek iránti se, a szereplők jellemzése.
Tk. 240–244. oldal fogékonyság erősítése. Cselekménymondás, cselekmény-
A szövegalkotási készség tömörítés.
fejlesztése. A mű közös és önálló olvasása, ér-
telmezése, közös megbeszélése.
Mf. 104–105. oldal.
66. Robert Louis Steven- A kalandregény. A műfaji sajátosságok A kalandregény jegyeinek felismerése.
son: A kincses sziget felismerésének képessége. A regényrészlet közös megbeszélé-
Tk. 245–248. oldal se, a cselekmény elmondása.
Mf. 106. oldal.
67. Egy gyermek próbatéte- A kalandregény. Az összehasonlító és Az elbeszélő személyének megállapítása.
lei a lakatlan szigeten az elemzőképesség fej- Párhuzam keresése Robinson és
Scott O’ Dell: Kék delfi- lesztése. Won-a-pa-lei sorsa között.
nek szigete Tanulságok megfogalmazása.
Tk. 249–252. oldal Véleményalkotás cselekedetekről,
helyzetekről, magatartásokról.

45
Mf. 107–108. oldal.
Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

2014.05.30. 11:41
 46
Óra Témakör Fogalmak, ismeretek Készség- és képesség- Ajánlott tevékenységformák Megjegyzés,
Tananyag fejlesztési célok Módszertani javaslatok kapcsolódási pontok

irodalom_6_kk.indd 46
68. Összefoglalás A meglévő tudás felele- Az epikai műnem eddig tanult sa- Vizuális kultúra: hősök,
Tk. 253–254. oldal venítése, új szempontok játosságainak összegzése különféle próbatételek, kalandok
szerinti rendezése. munkaformákban. képzőművészeti megje-
Feladatok a művek témájának meg­ lenítése.
állapítására.
Mf. 109–110. oldal
69. Témazáró dolgozat A feladatlap az If.-ben
található.
70– Kuckó – Olvassunk Képesség a művekben A mű közös és önálló olvasása, ér- A helyi tanterv időke-
71. együtt! megjelenített téma, motí- telmezése, közös megbeszélése. retéből felhasználható
Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Rideg Sándor: Indul vum, gondolat, érzelem, órák.

a bakterház hangulat azonosítására.
Janikovszky Éva: Kire A szociális kompetencia Véleményalkotás a sze­replők jelle-
ütött ez a gyerek? fejlesztése mások vélemé- méről, cselekedetekről, helyzetek-
Christine Nöstlinger: nyének meghallgatása, ről, magatartásról.
A cseregyerek szembesítése során. Mf. 111–112. oldal.
Tk. 253–261. oldal
72. Év végi ismétlés A 6. osztályban tanult ismere- Rendszerező, ismereteket A tanult ismeretek alkalmazása A helyi tanterv időke-
Tk. 262–267. oldal tek rendszerezése. alkalmazó és tudatosan az év végi összefoglaló feladatokban. retéből felhasználható
használó kommunikációs A tapasztalt hiányosságok pótlására óra.
képesség fejlesztése. irányuló gyakorlatok.
Az összefoglalás sajátosságainak és Időtől függően az év
szerepének megismerése és megér- végi felmérés megíra-
tése különböző munkaformákban tása:
és feladattípusokkal. Feladatlap az If.-ben.
Mf. 113–115. oldal. Időtől függően az év
végi szövegértés meg-
íratása:
Feladatlap az If.-ben.

2014.05.30. 11:41
 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

6. Óravázlatok
6.1. Kőmíves Kelemenné
Tanítás helye: Móra Ferenc Általános Iskola, Nyíregyháza
Tananyag: Kőmíves Kelemenné (népballada)
Témakör: „És azóta hősök párja! Híretek száll szájrul szájra”
Feladat: A ballada műfaji sajátosságainak bővítése
Eszközök: Irodalom 6. tankönyv 31–36. oldal; Irodalom 6. munkafüzet 16–18. oldal; térkép; szókártyák; Bartók
Béla Este a székelyeknél című művének meghallgatása; balladagyűjtemények; Ortutay Gyula Magyar népköltészet
című műve; Néprajzi Lexikon; Szörényi Levente – Bródy János Kőműves Kelemen című rockoperája
Tanít: Lengyelné Bodnár Tünde

Az óra menete

1. A szöveg feldolgozásának előkészítése

Az eddig tanultak összefoglalása, felidézése. (A népköltészeti alkotások jellemzői, a fonók világának felidézése,
a népköltészeti műfajok rendszerezése.)
– Utazzunk vissza az időben, és gondolatban repüljünk el a régmúlt időkbe! Az időutazásban segít nekünk Bar-
tók Béla zeneműve, az Este a székelyeknél, és mindaz, amit az elmúlt órákon tanultunk. Egy pillanatra hunyjuk
be a szemünket, és a zene segítségével idézzük fel együtt a fonók világát! (Zene + felidézés)
– Milyennek képzelitek el a fonót? (Tanulói válaszok.)
– A hajdan élő emberek nagyon sokszor ki voltak szolgáltatva a környezeti tényezőknek, az időjárásnak. Ter-
mészeti csapások pusztították munkájuk eredményét, nehéz és fáradságos munkával, sok-sok áldozat árán
tudták csak biztosítani mindennapi betevőjüket. Mit gondoltok, mi indította az embereket mesemondásra? Mit
jelentett ekkor a mesemondás, a mesehallgatás az emberek számára? (Tanulói válaszok.)
– Milyen szempontok szerint csoportosítjuk az irodalmi műveket? (Tanulói válaszok: műnem, forma, eredet
szerint.)
– Eredet szerint az irodalmi mű lehet népköltészeti vagy műköltészeti alkotás. Foglaljuk össze a népköltészeti
alkotások jellemzőit! Válasszuk ki azokat a szókártyákat, amelyeken a népköltészeti alkotások jellemzői olvas-
hatók! (Szókártyákon: szerzőjük ismert; szerzőjük ismeretlen; szájhagyomány útján terjedtek, nyomtatásban
terjedtek; egyetlen változatuk van; több variánsuk ismert; szövegük változó; szövegük állandó.)
– Most játszani fogunk. A játék címe: Ki vagyok én? Nézzetek be a padotokba, mert elrejtettem ott néhány nép-
költészeti műfaj elnevezését. (Szókártyákon: népmonda, népmese, népdal, találós kérdés, népballada.) Melyik
műfajra igaz Greguss Ágost megállapítása: „Tragédia dalban elbeszélve”?

2. Célkitűzés
– A mai órán tovább bővítjük a népballadával kapcsolatos ismereteinket, és a – számotokra már nem ismeret-
len – Kőmíves Kelemenné című népballadával fogunk megismerkedni, immár részletesebben is.
– Honnan ismerős ez a mű? (Tanulói válaszok.)
– Most haladjunk vissza az időben egy évet, képzeljük magunkat a színházi nézőtérre, és így próbáljuk átélni a
balladában megjelenített eseményeket!
– A bemutató olvasás közben figyeljétek meg, mitől szomorú a ballada!

3. Bemutató olvasás

4. A szöveg feldolgozása, elemzése

a) A szöveg megértésének vizsgálata
– Mi a ballada témája, az alapgondolata?
– Meséljétek el a ballada történetét a tankönyv 35. oldalán lévő táblázat segítségével! (Tanulói válaszok.)
– Az asszony feláldozza magát, meghal. Mivel teljesedik be a család tragédiája? (Tanulói válaszok.)
– Kőmíves Kelemenné áldozatot hozott. Mit jelent számotokra az áldozat kifejezés? Nézzétek meg a Néprajzi
Lexikon áldozat címszavát! Vessétek össze a ti értelmezésetekkel!
– Figyeljétek meg a tankönyv 33. oldalán található képet! Keressétek meg a térképen Déva várát!

47

irodalom_6_kk.indd 47 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

b) A ballada műfaji sajátosságai

– Melyik műnemre jellemző az érzelmek verses formában történő kifejezése? (Tanulói válaszok.)
– A tankönyv 35. oldalának magyarázó szövege alapján gyűjtsük ki a ballada epikai, lírai és drámai jegyeit!
(Tanulói válaszok.)
– Vegyük sorra a Kőmíves Kelemenné balladai sajátosságait is! (Tanulói válaszok.)

c) Stíluseszközök a balladában
– A ballada cselekményére a tömörség, a sűrítettség jellemző. Milyen stíluseszköz teszi feszültté a ballada
cselekményét? (Tanulói válaszok.)
– Figyeljétek meg az 1. és a 2. versszakot! Az ismétlésnek milyen formájára találtok példát?
Milyen lélektani hatása van az ismétlésnek?

d) Ellentétes erők, ellentétes jellemek

A kőművesek babonás hitek és félelmek hatására dönte-
nek, és emberáldozattal engesztelik ki a természetet. A
cselekmény két – egymással szemben álló – erő küzdel-
mére épül.
– Kik állnak egymással szemben? Ki áll a két erő ütkö-
zéspontjában?
– Mit tesz Kőmíves Kelemen, amikor észreveszi felesége
közeledését? Milyen jellemvonása figyelhető meg ekkor?

e) Differenciálás (konfliktusok, ismétlések, verselés)

Most csoportokban fogunk dolgozni.
Az 1. csoport feladata: Kik kerülnek egymással konflik-
tusba (ellentétbe) és miért? Figyeljetek a szereplők jellemére is!
A 2. csoport feladata: Gyűjtsetek példákat a balladából az ismétlés változataira! (Tankönyv 36. oldalának
6. feladata.)
A 3. csoport feladata: Vizsgáljátok meg, milyen verselésű a ballada! (Tankönyv 36. oldalának 7. feladata.)
Figyeljetek a szótagszámra és a rímelésre is!

5. A mű üzenete
Mit üzen nektek a mű?

6. Az érzelmek megjelenése a balladában

Melyek a műben azok az érzések, amikkel azonosulni tudtok?

7. A ballada részleteinek színpadi megjelenítése

Az előző órán feladatként kaptátok, hogy csoportokban jelenítsétek meg a ballada cselekményének egy-egy
részletét. Lássuk a jeleneteket!

8. A ballada énekes megjelenítése

Énekórán is tanultátok ezt a balladát. Énekeljük el az 1–3. versszakot!

9. Összegzés, értékelés
A munkafüzet 17. oldalának 1. feladatával foglaljuk össze a ballada műfaji jellemzőit!
A következő órán még folytatjuk a ballada elemzését, és még alaposabban megfigyeljük a szerkezetét. Ismétel-
jétek át az epikai művek szerkezeti felépítéséről tanultakat, házi feladatként pedig oldjátok meg a munkafüzet
17. oldalának 2. feladatát!

Feladat lehet még:

1. Hallgassuk meg Szörényi Levente – Bródy János Kőműves Kelemen című rockoperájából a Kőműves Kelemen
balladája című részletet! (Zenehallgatás)
2. A néprajzkutatók ennek a balladának is több változatát gyűjtötték össze. Az Ortutay-féle könyvben és más
balladagyűjteményben is találhatunk variánsokat. Olvassunk el/Hallgassunk meg közülük néhányat!

48

irodalom_6_kk.indd 48 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

3. Házi feladatként adható: Írjatok fogalmazást a balladához kapcsolódóan egyes szám első személyben!
A fogalmazás műfaja: elbeszélés párbeszédekkel. A következő címek közül választhattok: Áldozatot hoztam,
Azt álmodtam, hogy…, Az egyezség (az egyik kőműves nevében).

6.2. Arany János: A walesi bárdok – 1. változat

Tanítás helye: Városközponti Iskola Belvárosi Általános Iskolája, Pécs
Tananyag: Arany János: A walesi bárdok (a kétórás tananyag 2. órája)
Témakör: „És azóta hősök párja! Híretek száll szájrul szájra”
A képességfejlesztés fókuszai: a szövegalkotási képesség, a prezentációs képesség, a kooperatív tanulási képessé-
gek fejlesztése
Kapcsolódási pontok:
– Petőfi és Arany barátsága (5. évfolyam, irodalom)
– az 1848–49-es szabadságharc (4. évfolyam, olvasás)
Várható eredmények: fejlődik a tanulók szóbeli kifejezőképessége, szociális kompetenciája és problémamegoldó
képessége
Eszközök: Irodalom 6. tankönyv 42–46. oldal; Irodalom 6. munkafüzet 20–21. oldal; földrajzi atlasz, Keresztury
Dezső: Így élt Arany János; Zichy Mihály festménye, internet, gyurma, prezentációs papír, zsírkréta
Tanít: dr. Kapusiné Szigethi Emese

Az óra menete
Előkészítés
– Ritmizáló gyakorlat: dísztaps a vendégeknek. Cél: a feszültség levezetése, a ritmuskészség fejlesztése.
– A ballada műfajáról tanultak felidézése. Módszer: diákkvartett. Értékelés: minden helyes válasz egy várat ér.
Cél: a hiányosságok feltárása, pótlása. Idő: 5 perc.
– A munka megszervezése, a csoportok kialakítása: kooperatív csoportmunka, differenciálás: két tanuló páros
munkában dolgozik (diszlexia, diszgráfia okán). A csoportok felkészülési ideje 15 perc, a bemutatásé 3-3 perc.

1. csoport: a könyvtárban dolgozik, feladatuk:

– Nézzetek utána a könyvtárban – vagy internet segítségével –, kik voltak és milyen szerepet töltöttek be a kelta
népeknél a bárdok!
– Fogalmazzátok meg a bárd szó másik jelentését is! (Tk. 46. oldal 1. feladata, Kapcsolódó)

2. csoport:
– Keressétek meg a földrajzi atlaszban Walest! (Tk. 46. oldal 2. feladata, Kapcsolódó)
– Készítsetek domborzati térképet Walesről (gyurma segítségével)!
– Mutassátok be, milyennek képzelitek a tartomány domborzatát, éghajlatát a tankönyvi kép (46. oldal) és a
vers alapján!

3. csoport:
– Számozással tegyétek időrendbe az eseményeket! (Mf. 20. oldal 1. feladata)
– Képzeljétek magatokat az egyik walesi bárd helyébe! Mit mondanátok Edward királynak? Adjátok is elő az
elképzelt jelenetet!

4. csoport:
– Nézzétek meg figyelmesen a lakomát ábrázoló Zichy-rajzot!
– A lakoma melyik jelenetét ábrázolja?
– Azonosítsátok viselkedésük alapján a szereplőket!
– Melyek a feszültség, az izgatottság jelei a képen?

5. csoport
– Készítsetek kiáltványt! Dicsőítsétek benne a mártírhalált szenvedett ötszáz walesi bárdot!

49

irodalom_6_kk.indd 49 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

6. csoport
– Vonjatok párhuzamot a bárdok vádjai és Arany korának eseményei között! Kettéosztott naplóval dolgozzatok!

7. csoport
– Válasszatok ki a versből két metaforát, és ábrázoljátok azokat rajzzal!
– „Ötszáz énekli hangosan / A vértanúk dalát.” – így fejeződik be a vers. Mit énekelhettek a halálba menő bár-
dok? Írjátok meg versben a vértanúk dalát!

A differenciált páros munka feladatai:

– Vázlatpontok lemásolása, időrendbe állítása, felragasztása a táblára.
– Szókeresés a versből olvasó stafétával.

A csoportok prezentációja 3-3 percben

A többiek kiegészíthetik a hallottakat, kérdezhetnek a prezentációnál. Szükség esetén tanári kérdésekkel tes�-
szük teljesebbé a ballada feldolgozását.
Értékelés: 0–5 vár kiosztása a csoportmunka és a prezentáció megoldásától függően. Az óra végén a várak meg-
számolása és átváltása ötösre és piros pontra.
A legjobb csoportnak a „Bravó”-kiáltás az „r” betű hosszan tartó hangoztatásával (egyben beszédgyakorlat is).
Önértékelés: minden tanuló értékeli az órai munkáját a táblai grafikon segítségével.
Tanári összegző értékelés.
Házi feladat: a csoportok totót készítenek egymásnak a ballada műfajáról, két tanuló alliterációt keres a versben.

6.3. Arany János: A walesi bárdok – 2. változat

Az óravázlatot készítette Boncásné Egri Gabriella (2013)

Fejlesztendő
Módszerek,
Mozzanat Az óra menete Eszközök jártasságok, Idő
munkaformák
készségek
Ráhangolódás Beszélgető kör Frontális osz- Szóbeli kifejező- 10’
tálymunka készség fejlesz-
tése

Az elmúlt órákon már

megismerkedtünk a
balladák műfaji jellem-
zőivel. Melyik két mű
volt a segítségünkre?
(Kőmíves Kelemenné,
Vörösmarty Mihály:
A buvár Kund)

A borítékokban lévő Csoportmunka Boríték, Szintetizálás, 3’

meghatározások közül szó- és kifejezéskár- együttműködési
válasszátok ki a ballada tyák, képesség fejlesz-
műfaji jellemzőit, és táblakártyák, tése, írásbeli,
segítségükkel alkos- füzet, szóbeli kifejező-
sátok meg a ballada ragasztó képesség fejlesz-
fogalmát! tése

50

irodalom_6_kk.indd 50 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Fejlesztendő
Módszerek,
Mozzanat Az óra menete Eszközök jártasságok, Idő
munkaformák
készségek
(kis terjedelmű epikus
mű; csak valóságos ele-
meket tartalmaz; párbe-
szédes részei is vannak;
lírai elemei is vannak;
nagy terjedelmű epikus
mű; legtöbbször tragi-
kus történetet beszél el;
szaggatott, szűkszavú
előadásmód jellemzi;
sok benne a humoros
rész; balladai homály
jellemzi; sok benne az
ismétlődés; rövid, csat-
tanóval végződő lírai
alkotás; drámai fordu-
latok jellemzik)

Ellenőrzés Frontálisan

(A kiválasztott elemeket Csoportmunka 6’

feltesszük a táblára, a ta­-
nulók csoportonként
megalkotják a bal­lada
fogalmát, majd leírják
azt a füzetbe.)

Ellenőrzés Frontálisan

Minden csoport felol-

vassa a meghatározását,
a többiek kiegészíthetik
az elhangzottakat.

Eredet szerint a bal- Egyéni munka Feladatlap, toll, Figyelem, kon- 4’

ladákat két csoportba digitális tábla centráció, anali-
soroljuk: zálás
népballada, műballada
A következő feladatla-
pon állapítsátok meg
a népballada és a mű-
ballada jellemzőit!
1. melléklet
Ellenőrzés Frontálisan

Jelentésteremtés A mai órán Arany Tanári magya- Figyelem, kon- 2’

János A walesi bárdok rázat centráció
című balladájával fo-
gunk megismerkedni.

51

irodalom_6_kk.indd 51 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Fejlesztendő
Módszerek,
Mozzanat Az óra menete Eszközök jártasságok, Idő
munkaformák
készségek
A balladát 1857-ben írta
Arany János, abban az
évben, amikor az osztrák
császár az 1848–49-es
szabadságharc leverését
követően először látoga-
tott Magyarországra.
Ezen a képen az ural-
kodót látjátok, aki 1848
decemberétől egészen
1916-ig volt a biroda-
lom császára.
Ha megoldjátok a fel-
adatot, a megfejtésben
megkapjátok az uralko-
dó nevét.
2. melléklet / Interak- Páros munka Digitális tábla, Iro- Ábécé ismerete, 3’
tív tananyag – Arany dalom 6. o. – Inter- együttműködési
János: A walesi bár- aktív tananyag, készség
dok 5. feladat feladatlap

A császár hivatalnokai
felszólították a magyar
költőket, hogy versben
köszöntsék a hazánkba
látogató uralkodót.
Arany elhárította ezt a
felkérést, és „válaszkép-
pen”megírta A walesi
bárdok című balladáját.
A ballada a 13. századi
angliai történelmi ese-
ményekbe is bepillan-
tást enged.

Hallgassátok meg
a balladát Sinkovits
Imre színművész tol-
mácsolásában!
(Kép a színművészről.)

Megfigyelési szem-
pont:
Vajon miért épp Ed- Frontális osz- Digitális tábla Hallás utáni szö- 6’
ward királyról írt balla- tálymunka vegértés
dát Arany János?
Volt-e hasonlóság a ma­
gyarországi és a walesi
történések között?

52

irodalom_6_kk.indd 52 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Fejlesztendő
Módszerek,
Mozzanat Az óra menete Eszközök jártasságok, Idő
munkaformák
készségek
A walesi bárdok meg-
hallgatása Sinkovits
Imre előadásában (in-
ternetes videómegosztó
oldal – olyan feldolgo-
zásban, amelyen a balla­
da előadásával párhuza-
mosan képek jelennek
meg, amelyek segítik
a mű megértését.)

Események időrendbe
állítása:
A borítékban található
mondatokat tegyétek Csoportmunka Mondatkártyák Szintetizálás, 5’
időrendbe, és meséljé- (laminálva) együttműködési
tek el segítségükkel képesség,
a történetet! szövegértés

Edward király megér-

kezik Walesbe.
Az új tartomány bemu-
tatása.
Vendégségben Mont-
gomerynél.
A király koccintani
akar a walesi urakkal.
Edward követeli, hogy
hozassanak bárdokat,
akik dicsőségét zengik.
Az ősz bárd éneke.
A hívatlan bárd éneke.
A király ítélete: mág-
lyára minden énekest!
Edward Londonba
vágtat.
A királyt őrületbe haj-
szolja a bűntudat.

Ellenőrzés
Frontálisan Digitális tábla az 3’
ellenőrzéshez
Sok olyan kifejezést ol- Tanári magya-
vashattunk a balladában, rázat
amelyeket ma már más
formában nem haszná-
lunk. Ezekből gyűjtöt-
tem egy csokorra valót.
Mindenki húzzon egy
kártyát, és a párok ke-
ressék meg egymást!

53

irodalom_6_kk.indd 53 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Fejlesztendő
Módszerek,
Mozzanat Az óra menete Eszközök jártasságok, Idő
munkaformák
készségek
(Mindig egy tanulót
szólítok, aki felolvassa
a kártyáján lévő fogal-
mat, kifejezést, annak
a magyarázatát, értel-
mezését keressük.)

Példa:
Koboz – Lanthoz
hasonló pengetőhang-
szer

Keressük a párját! Osztálymunka Kártyák, ragasztó Szövegértés, 10’

figyelem,
Bárd – Énekes, költő koncentráció

Fakó – Sárgásszürke
árnyalat, halvány

Máglya – Középkori
vesztőhely

Tallóz – Keresgél

Lant – Pengetős hang-

szer

Lordmajor – Polgár-
mester

Vértanú – Elveiért az
életét áldozó személy

Síre – Felséges úr

Haló hörög – Haldokló

hörög

Pártos honfivér –
A király ellen fordulók
vére

Lehellet megszegik –
Elakad a lélegzete
Tartomány – Fegyver-
rel meghódított,
adófizetésre kötelezett
terület.

Vendégli – Megven-
dégeli

54

irodalom_6_kk.indd 54 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Fejlesztendő
Módszerek,
Mozzanat Az óra menete Eszközök jártasságok, Idő
munkaformák
készségek
Állókép
Öt csoportot alakítunk, Csoportmunka, Szövegrészletek, Fantázia, 15’
akik egy-egy rövid szö- kupactanács, cselekményszerke- képzelőerő,
vegrészletet kapnak differenciálás zeti vázlathoz fel- értő olvasási
a balladából. Feladatuk: adatlap képesség, együtt-
Olvassátok el figyelme­ működési képes-
sen a részleteket, és pró­- ség, szintetizálás
báljátok bemutatni
a leírtakat állóképben!
A 6. csoport minden
szövegrészletet meg-
kap. Feladatuk: Osszá-
tok szét egymás között
a részleteket! Minden­ki
olvassa el a saját rész­le­
tét, és próbálja megfo-
galmazni annak lénye­
gét egy mondatban!
Ezután készítsétek el
kö­zösen a bal­lada cse­
lekményszerkezeti váz­
latát!

Ellenőrzés

Az állóképek bemu- Differenciálás,

tatása csoportmunka
Az állóképre vonatkozó
kérdések:
Mi történik, milyen
eseményeket ismertek
fel?
Nevezzétek meg a sze-
replőket, jellemezzétek
az egymáshoz fűződő
kapcsolatukat is!

A szerkezeti vázlat Füzet, Írásbeli szöveg- 10’

ellenőrzése, közös toll alkotó képesség
megbeszélése. fejlesztése
A vázlat lejegyzése
a füzetbe.
Szerkezeti vázlat:
1. Előkészítés: Edward
látogatást tesz a walesi
tartományban.
2. Bonyodalom: A ki-
rály érzi, hogy az urak
gyűlölik. (Nincs olyan
ember, aki éltetné.)

55

irodalom_6_kk.indd 55 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Fejlesztendő
Módszerek,
Mozzanat Az óra menete Eszközök jártasságok, Idő
munkaformák
készségek
3. Kibontakozás:
A három bárd vádjai.
4. Tetőpont: A király
válasza az átokra.
(A bárdokat máglyaha-
lálra ítéli.)
5. Megoldás: A király
megőrül, bántja a lelki-
ismeret.

Megismertük a ballada Frontálisan Szóbeli kifejező- 3’

történetét, összeállítot- készség fejlesztése
tuk a cselekményszer-
kezeti vázlatot. Ennek
ismeretében térjünk
vissza a kiinduló kér-
désünkhöz. Miért
épp ezt a történetet
dolgozta fel a költő
Ferenc József császár
magyarországi látoga-
tásakor?

Fogalmazza meg min- Csoportmunka Füzet, Írásbeli kifejező- 3’

den csoport a ballada toll, készség fejlesz-
üzenetét! tankönyv tése,
kommunikációs
Igaz magyar idegen készség fejlesz-
zsar­nokot sohasem szol­ tése
gálhat. Így tettek a bár­
dok is, nem dicsőítet­ték
Edwardot.

Ellenőrzés Frontálisan 2’
Reflektálás A következő igaz-ha- Egyéni munka Füzet, Figyelem, 5’
mis játék segítségével toll koncentráció,
nézzük meg, mennyire emlékező képes-
figyeltetek a mai órán! ség fejlesztése,
Mennyire értettétek meg szintetizálás
a ballada történetét?
Mindenki a füzetben
dolgozik. Az állítás
száma mellé írjatok
I (igaz) vagy H (hamis)
betűt!

1. Edward király erő-

szakkal foglalta el
Walest.

56

irodalom_6_kk.indd 56 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Fejlesztendő
Módszerek,
Mozzanat Az óra menete Eszközök jártasságok, Idő
munkaformák
készségek
2. A király jószívű és
megértő volt.
3. Csak a walesi urak Tanári felolva­
ünnepelték Edwardot. sás
4. Montgomery finom
étellel és itallal vendé-
gelte meg a királyt.
5. A bárd egy walesi
szúrófegyver.
6. A bárdok történet-
mondó énekesek vol-
tak Walesben.
7. A király szörnyű
tettéért megbűnhő-
dött.

Ellenőrzés / Interaktív Frontálisan Digitális tábla, 3’

tananyag – Arany Já- Irodalom 6. o. – In-
nos: A walesi bárdok teraktív tananyag
3. feladat

3. melléklet
Színezd ki a ballada Egyéni munka Feladatlap, 2’
szereplőinek a nevét, az színes ceruza
utolsó téglalapba pedig
írd be a hiányzó nevet!

Ellenőrzés/Interaktív Frontálisan
tananyag – Arany Já-
nos: A walesi bárdok
1. feladat

4. melléklet
Kössétek össze a tu- Páros munka Feladatlap, 5’
lajdonságokat Edward toll
királlyal és a 3 bárddal!

Ellenőrzés/Interaktív Frontálisan 2’
tananyag – Arany Já-
nos: A walesi bárdok
2. feladat

5. melléklet
Összekeveredtek a há- Csoportmunka Feladatlap, 8’
rom bárddal kapcsola- toll
tos kifejezések. Tegye-
tek rendet köztük!

57

irodalom_6_kk.indd 57 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Fejlesztendő
Módszerek,
Mozzanat Az óra menete Eszközök jártasságok, Idő
munkaformák
készségek
Ellenőrzés/Interaktív Frontálisan 2’
tananyag – Arany Já-
nos: A walesi bárdok
4. feladat

6. melléklet
Fejtsd meg a kereszt- Egyéni munka Keresztrejtvény 5’
rejtvényt!

Ellenőrzés/Interaktív 2’
tananyag – Arany Já-
nos: A walesi bárdok
6. feladat

Házi feladat
Jellemtérkép készítése Egyéni munka Feladatlap jellem- 2’
Edward királyról térkép készítéséhez
7. melléklet

Hangulatjelentés Egyéni munka Csomagolópapír, 10’

(Napocska – Felhő) filctoll

Értékelés – Összegzés Tanári érté- 4’

kelés

58

irodalom_6_kk.indd 58 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Mellékletek

1. sz. melléklet

A népballadák vagy a műballadák jellemzői-e a felsoroltak? Kössétek össze a megfelelőket!

Szerzőjét nem ismerjük.

Írásban, nyomtatásban terjedt.
Gyűjtők jegyezték le.
Népballada Szövege változó. Műballada
Szövege állandó.
Szájhagyomány útján terjedt.
Szerzője ismert.

2. sz. melléklet

Helyettesítsd a számokat betűkkel! Ha jól ismered a magyar ábécét, megfejtésül egy történelmi személy nevét
kapod. (A teljes ábécére gondolj!)

(A = 1; Á = 2; B = 3;…)

11. 9. 30. 9. 22. 4. 17. 25. 44. 9. 11.

___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___

3. sz. melléklet

Színezd ki a felsoroltak közül a ballada szereplőit, az utolsó téglalapba pedig írd be a hiányzó nevet!

német császár Edward angol király az angol sereg

Montgomery a walesi katonák néhány angol nemes

a három bárd a londoni lordmajor

4. sz. melléklet

Kösd össze a tulajdonságokat Edward királlyal, illetve a három bárddal!

önfeláldozó
gőgös
bátor
hősies
Edward király nagyképű a három bárd
büszke
erőszakos
igazmondó
kegyetlen
véreskezű

59

irodalom_6_kk.indd 59 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

5. sz. melléklet

Összekeveredtek a három bárddal kapcsolatos kifejezések. Tegyetek rendet közöttük!

ifjú a csatában elesett hívatlanul áll

harcosokat siratja a király elé

az asszonyok gyászát felsorolja a király megátkozza a királyt

zúdítja a királyra véres tetteit

öreg, aggastyán meglett férfi ősz hajú

6. sz. melléklet

Fejtsd meg a keresztrejtvényt!

1. 1. Tartomány neve Angliában

2. 2. Egyfajta drágakő neve
3. 3. A provincia magyar megfelelője
4. 4. A kivégzett bárdok száma
5. 5. „Léptet … lován”
6. 6. Királyi jelkép
7. 7. Pengetős hangszer tartozéka

60

irodalom_6_kk.indd 60 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

6.4. Arany János: Toldi; Hetedik ének

Az óravázlatot készítette Boncásné Egri Gabriella (2013)

Fejlesztendő
Módszerek,
Mozzanat Az óra menete Eszközök jártasságok,
munkaformák
készségek
Ráhangolódás Ismételjük át Arany János Tol- Frontális osz- Képek, Szóbeli kifejező-
di című elbeszélő költeményé- tálymunka tábla, készég fejlesztése
nek első hat énekét! ragasztó
Az események felidézésére hasz-
náljuk a táblán lévő képeket!
Tegyétek időrendbe a képeket,
majd röviden ismertessétek az
énekek tartalmát!

Minden énekről három állítás Csoportmunka Papír, filctoll Együttműködési

hangzik el, közülük csak az képesség fejlesz-
egyik igaz. Az igaz állítás betű- tése, hallott szö-
jelét írjátok le az ének sorszáma veg megértése
mellé!

Igaz-hamis Teszt, csomago-

lópapír,
1. a) Miklós vitéz szeretett vol- ragasztó
na lenni.
b) Miklós gazdálkodni akart.
c) A fiú költői babérokra vágyott.

2. a) T oldi Lőrincné házában

halotti torra készültek.
b) A Toldi-házban György
vitézeinek a fogadására
készültek.
c) Toldi Lőrincné a menyeg-
zőjére készült.

3. a) Miklós egy dárdával szúrta

le a vitézt.
b) Miklós egy malomkővel
okozta a vitéz halálát.
c) A vitézt egy petrencés rúd-
dal ütötte agyon Miklós.

4. a) M iklós Pestre menekült

üldözői elől.
b) Miklós a nádasban rejtő-
zött el.
c) Miklós az erdőbe menekült
üldözői elől.

61

irodalom_6_kk.indd 61 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Fejlesztendő
Módszerek,
Mozzanat Az óra menete Eszközök jártasságok,
munkaformák
készségek
5. a) Miklóst azért támadták
meg a farkasok, mert a far-
kaskölyköket bántotta.
b) M iklóst azért bántották
a farkasok, mert a fiú rájuk
támadt.
c) Miklós nem bántotta vol­
na a farkasokat, csak a ki-
csinyeket simogatta meg.

6. a) Miklós azért ment haza,

hogy megölje a testvérét,
Györgyöt.
b) Azért tért vissza Miklós
a szülői házba, hogy elbú-
csúzzon az édesanyjától.
c) Miklós azért ment haza,
mert ott akart elrejtőzni.

Ellenőrzés közösen.

Hallgassátok meg Beethoven

VI. szimfóniájának 4. tételét!
Hajtsátok a padra a fejeteket!
Milyen természeti jelenséget
idéz fel bennetek a zene? Frontális osz-
tálymunka
A digitális táblán Lotz Károly Figyelem, kon-
Ménes a zivatarban című fest- Zenehallgatás centráció
ményét láthatjátok. Hogyan CD-lejátszó,
jeleníti meg ez a kép a vihar Frontális osz- CD-lemez, digi- Kommunikációs
közeledtét? tálymunka tális tábla készség fejlesz-
tése

Minden csoport 2-3 mondat- Csoportmunka Papír, filctoll Írásbeli kifejező-

ban jósolja meg, hogyan kap- ragasztó készség fejlesz-
csolódik a Hetedik énekhez tése
a vihar! Vajon miről fog szólni
a Hetedik ének?

Jelentésteremtés Bemutató olvasás Tanári felolvasás Tankönyv Szövegértés fej­

Digitális tábla lesz­tése
Megfigyelési szempont:

Közelebb jut-e Miklós a céljai

eléréséhez?

Nézzük meg, a jóslások közül Frontális osz-

melyik áll a legközelebb az el- tálymunka
hangzott énekhez!

62

irodalom_6_kk.indd 62 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Fejlesztendő
Módszerek,
Mozzanat Az óra menete Eszközök jártasságok,
munkaformák
készségek
Csoportokban fogtok dolgozni.
Minden csoport más-más fela-
datot kap.

1. csoport: Miklós a viharban

a) Olvassátok fel azokat a so­- Differenciált Feladatlapok Szövegértés fej-
rokat, amelyek a vihart ír­- csoportmunka, ceruza lesztése,
ják le! prezentáció, toll, együttműködési
(„Lett olyan sötétség, hogy megbeszélés, ­szókártyák, készség fejlesz­
semmi sem látszott, / Zen­gett feladatok meg- rajzlap, té­se,
az ég szörnyen, csattogott, oldása tankönyv megosztott figye­-
villámlott: / Az Isten haragja lem,
megütött egy hajdút”) szóbeli kifejező-
b) H ány napig tartott Miklós készség fejlesz­
útja? (Négy napig, a negye­ té­se,
dik nap estéjén érkezett elemzés,
meg Pestre) összehasonlítás,
c) Milyen helyre jutott el ok-okozati
Miklós? (Pestre, Rákos me- viszo­nyok össze-
zejére) hasonlítása
Miről nevezetes Rákos me­-
zeje? Olvassátok el a mun­
kafüzet 48. oldalán a „Rá-
kosnak mezője tőszomszé-
dos Pesttel” című szöveget,
és válaszoljatok a munka-
füzet kérdéseire!

2. csoport: Ok és okozat
a) Keressétek meg azokat a ré­-
szeket, amelyek Györgyről
szólnak! Mi az oka annak,
hogy György és vitézei ab­
ba­hagyták Miklós kere­sését?
(György megijedt a vihartól,
Isten figyelmeztetését láthat-
ta abban, hogy egy vil­lám
belecsapott egy emberébe.)
Miként hiúsult meg így
György terve?
(Nem tudta elfogni az öc�-
csét, és nem tudta az embe-
rölés miatt bíró elé vitetni
és elítéltetni.)
b) Figyeljétek meg Miklós
lelkiállapotát!
Igaznak találjátok-e az
alábbi állítást? Gyűjtsetek
érveket válaszotok mellett!
Állítás: az elbeszélő a termé­
szet képeinek leírásával a hős
lelkiállapotát mutatja be.

63

irodalom_6_kk.indd 63 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Fejlesztendő
Módszerek,
Mozzanat Az óra menete Eszközök jártasságok,
munkaformák
készségek
3. csoport: Fordulópont
a) Hova jutott el Miklós?
(Pestre, Rákos mezejére,
egy temetőbe.)
b) Kivel találkozott ott?
(Egy özveggyel találkozott,
aki két levente fiát siratta.)
c) Miklós az özvegyben az
édesanyját vélte felismerni.
Vajon miért?
(Hasonlított a testalkata,
talán a ruhája is, a fájdal-
mat kifejező testtartása is.)
Miért jelentős Miklós szá-
mára az özveggyel való
ta­lálkozás? Miért jelentett
fordulópontot a fiú életé-
ben? (Tankönyv 112. oldal
2. feladata) (Közelebb került
céljai megvalósításához.)
d) Idézzétek fel, hogyan hatá-
rozta meg Miklós a hatodik
és a hetedik énekben a cél­
jait!
Hatodik ének Hetedik ének
Felmegy Bu- Szembeszáll
dára bajnok a csehvel,
katonának. megbosszul-
Édesapja ja a két fiú
nyomdokába halálát. Így
kíván lépni, tisztázza
a királynak a saját szemé-
akarja bizo- lyét is.
nyítani erejét,
bátorságát.

4. csoport: Szereplők
A csoport tagjai válasszák ki
a szókártyákon szereplő szemé-
lyek közül a Hetedik ének szerep­-
lőit! Jelenítsék meg, hogyan kép­
zelik el az özvegyasszony és
Miklós találkozását!
(Édesanya, Toldi Lőrinc, Bence,
özvegyasszony, Laczfi Endre, ki-
rály, Toldi György, Toldi Miklós.)

64

irodalom_6_kk.indd 64 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Fejlesztendő
Módszerek,
Mozzanat Az óra menete Eszközök jártasságok,
munkaformák
készségek
5. A csoport
A csoport tagjai válasszák ki
a szókártyákon szereplő szavak
közül a Hetedik ének helyszíneit!
(Rákos mezeje, temető, pusz-
taság, erdő, mező, Nagyfalu,
Buda.)
A csoportok beszámolnak Frontális osz- Szóbeli kifejező-
a munkájukról. Ellenőrzés tálymunka készség

Milyen tanácsot adnátok Mik-

lósnak, hogy a fiú elérje hőn
áhított célját?
A leírtak megbeszélése.

Házi feladat

Írj tíz-tizenöt mondatos fogal-

mazást a füzetbe!
Meséld el egy szemtanú nevében
a cseh bajnok és a két fiú párvi-
adalát!

Reflektálás Az órai munka értékelése Frontális

osztálymunka

65

irodalom_6_kk.indd 65 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

6.5. Arany János: Toldi – Összefoglalás

Tananyag: Arany János: Toldi – Összefoglalás (2 tanítási órára tervezve)
Témakör: „Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem”
A nevelési, oktatási és képességfejlesztési célok fókuszai:
 Olvasóvá nevelés, az irodalmi olvasás legyen érzelmi, gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása.
 Bevezetés a verses epikai művek elemzésébe. A műalkotások megértéséhez szükséges irodalomelméleti is-
meretek megszerzése. A műértő olvasás kialakításával ismeretek szerzése világunkról, az ember és a valóság
viszonyáról, az emberi létről.
 Kulturált nyelvi magatartásra való felkészítés. A hangos, kifejező olvasás gyakorlása.
 A szóbeli és az írásbeli kifejezőkészség fejlesztése. A szövegértő és szövegalkotó képesség folyamatos fejlesz-
tése, a leírás és a jellemzés gyakorlása.
 A beleélés képességének fejlesztése. A képzelet és a tanulási képesség fejlesztése.
 Térben és időben való tájékozódás.
Kapcsolódási pontok:
Lovagkor, Nagy Lajos király (6. évfolyam, történelem)
Petőfi Sándor: János vitéz (5. évfolyam, irodalom)
Eszközök: Irodalomkönyv és munkafüzet 6. évfolyam, csomagolópapír, idővonal, rajzok, interaktív tábla, zenei
montázs

Az óra menete

1. Előkészítés, ráhangolódás

a) Beszédgyakorlat
A tanult memoriterek közül egy – vagy több – közös hangoztatása soronként más-más hangerővel.
Ezt követően a memoriter(ek) újbóli hangoztatása, a korábbi hangerőváltással, de már csak a verssorok magán-
hangzóinak az ejtése. (Megjegyzés: a szöveg interaktív táblán van kivetítve.)

„Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon, suttogva

Messziről lobogva tenger pusztaságon: közepes hangerővel
Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem hangosan
Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben.” suttogva

b) Ritmikus szemmozgást fejlesztő gyakorlat

Közösen hangoztatjuk az azonos színnel és betűvel írt szavakat. Lehetséges sorrend:
 a piros kisbetűvel írtak (a Toldi helyszínei),
 a piros nagybetűvel írtak (a műhöz kapcsolódó idő, a történet ideje, évszak, napszak),
 a fekete nagybetűvel írtak (a Toldi szereplői),
 a fekete kisbetűvel írtak (költői kifejezőeszközök).

nádas BENCE hasonlat

MIKLÓS Nagyfalu GYÖRGY

allegória NYÁR megszemélyesítés

TOLDI LŐRINCNÉ temető Toldi-birtok

14. SZÁZAD metafora ÉJSZAKA

DÉL LACZFI NÁDOR határ

66

irodalom_6_kk.indd 66 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

c) Látószögnövelő gyakorlat
Egyre bővülő mondatok olvasása. Annak a megállapítása, hogy milyen kérdőszavakra felelnek a mondatokban
feltűnő új szavak. (Megjegyzés: a mondatok interaktív táblán vannak kivetítve, egyszerre mindig csak egy-egy
mondat látszik. )
Máté olvas.
Máté Toldiról olvas Kiről?
Máté este Toldiról olvas. Mikor?
Máté este Toldiról olvas a szobájában. Hol?
Máté este Toldiról olvas a szobájában a testvérének. Kinek?

2. Motiváció, célkitűzés
Mi mindenről olvashat Máté Toldi Miklósról a testvérének? A tanulók csoportmunkában válaszolnak a kér-
désre. (Két perc alatt szavakat, szókapcsolatokat írnak le, például: párviadal, sértés, bikakaland, Lajos király.)
A leírt szavak felolvasása.
Célkitűzés: A mai órán rendszerezzük az ismereteinket, és megpróbáljuk a sok elhangzó kifejezést csoportosí-
tani, meghatározott szempontok szerint rendet tenni közöttük.

3. Jelentésteremtés
Egy nagy csomagolópapír van a táblán, és az a)–i) pontok alatti szavak fokozatosan kerülnek fel rá. Óra végére
az alábbi gondolattérkép formálódik ki rajta:

idő
keletkezés

helyszín eredet

Toldi
cselekmény – szerkezet forma

szereplők műnem

műfaj
költői kifejezőeszközök verselés

Az a)–i) pontok feldolgozása csoportmunkában és/vagy frontális vagy egyéni munkában a kollégák döntése
alapján.

a) Eredet, keletkezés
Eredet szerint: műköltészeti alkotás. (Közös megbeszélés.)
Milyen forrásokat, műveket használt fel Arany János a Toldi megírásához? (Mf. 29. oldal 2. feladata, Tk. 65.
oldal.)

b) Forma
Forma szerint az irodalmi mű lehet verses vagy prózai formájú. A Toldi verses formájú alkotás. (Közös megbe-
szélés.)

67

irodalom_6_kk.indd 67 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

c) Műnem, műfaj
Mely műnemekre jellemzők az alábbi állítások?
 eseménysort, történetet mond el;
 a cselekménye sűrítve, párbeszédes formában jelenik meg;
 személyes érzelmeket, hangulatokat, gondolatokat fejez ki, leggyakrabban egyes szám első személyben.
A Toldi epikai és lírai vonásainak feltárása, az alkotás műfajának megnevezése, az elbeszélő költemény műfaji
sajátosságainak megbeszélése. (Például csoportonként három igaz és három hamis állítás megfogalmazása a
műfajról, majd a többi csoportnak kell kiválasztania, melyek az igaz állítások.)

d) Cselekmény – szerkezet
A cselekmény szó fogalmának megbeszélése (az események láncolata).
Javasolt feladatok:
 A mű feldolgozása során készített rajzok időrendi sorrendbe állítása.
 Cselekménymozzanatok írása: a csoportok tagjai leírnak egy-egy mozzanatot a műből, majd – miután
felolvassák egymásnak a mozzanatokat – időrendbe állítva leírják azokat.
 Zenerészletek meghallgatása (különböző hangulatot sugároznak, például fájdalmas, szomorú; a zenerész-
letek párosítása a főhősre adott helyzetben jellemző lelkiállapottal).
 Tk. 151. oldal 2. feladat: a Miklóst ért kalandok és próbatételek fizikai, illetve lelki próbákra sorolása.
 Az elbeszélő művek szerkezeti elemeinek felsorolása, csoportmunkában a részek értelmezése, a Toldi szer-
kezeti elemeinek konkrét megnevezése.
 Tk. 150. oldal táblázata, munkafüzet 61–62. oldal.

e) Szereplők
Javasolt feladatok:
 A csoportok között egy-egy szereplő nevének kisorsolása. A csoport jellemzi a szereplőt a következő mó-
don:
– hasonlatokat ír róla (például: Miklós olyan erős, mint…, György olyan gonosz, mint…);
– a szereplőről igaz állítások írása egyes szám első személyben (például: Nagyfaluban élek, paraszti
sorban – Miklós);
– a szereplőről tagadásos formában igaz állítások írása (például: Nem vagyok szegény, nem élek pa-
raszti sorban – György).
 Melyik szereplő írhatta a következő sorokat?
– Seregembe keresek magas, délceg legényeket, akik ügyesen bánnak a fegyverrel. Jelige: Már nincsen
előítéletem, paraszti származásúak is jelentkezhetnek.
– Elvesztettem az állásomat, mióta egy állat elszabadult előlem. Mindenféle munkát elvállalok, ígé-
rem, nem sértek meg senkit. Jelige: Marhamáj.
– Jóravaló, egyszerű, dolgos lányt keresek a fiamnak feleségül. Mi egy ideje már Budán élünk, de sze-
retjük a vidéki életet is. Jelige: Fiam kicsit lobbanékony, hirtelen haragú, de aranyszíve van.
 Ki vagyok én?-játék: néhány gyerek hátára feltűzünk egy lapot, amelyre a mű egy-egy szereplőjének a nevét
írtuk. (A tanulók nem tudják, mi van a lapon.) Egy-egy gyerek körbejár, és kérdéseket tesz fel, amelyekre
igen vagy nem a válasz. Ha kitalálta, mi van a papíron, leül, és a többieknek segít a kérdezésben.
 Melyik szereplő írhatta a leveleket? (Mf. 64. oldal 3. feladat)

f) Helyszínek
Javasolt feladatok:
 Kopogj azoknál a helyszíneknél, amelyek nevében „a” hangot hallasz! (Tanári felolvasás, a gyerekek csak
hallják, és nem látják a szavakat.)
– nádas, temető, határ, Toldi-ház, Duna-sziget, udvar, Nagyfalu, királyi sátor, budai vár
 Kettős koncentráció – Kopogj azoknál a helyszíneknél, amelyek nevében „a” hangot hallasz és a Toldihoz
kapcsolódnak! (Melyek kapcsolódnak a János vitézhez?)
– erdő, patakpart, Nagyfalu, zsiványtanya, Franciaország, nádas, aranymező, temető
 Képzeld el, hogy te vagy Toldi Miklós csizmája! Sorold fel, milyen helyekre vitted a gazdádat! Mikor voltál
a legpiszkosabb (nádas) és a legfényesebb (párviadal, a király előtt)?
 Képzeld el, hogy te is Miklós mellett vagy a határban / a Toldi-házban / a pesti utcán / a csárdában stb.!
Milyen hangokat hallasz, milyen színeket látsz, milyen illatokat érzel?

68

irodalom_6_kk.indd 68 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

g) Idő
Javasolt feladatok:
 Jelöld az idővonalon, mikor élt Toldi Miklós, Ilosvai Selymes Péter, Arany János! (Mf. 31. o. 4. b) feladathoz
hasonló idővonal a táblán, közös jelölés)
 Munkafüzet 31. o. 4. a) feladatának átismétlése

h) Költői kifejezőeszközök
Javasolt feladatok:
 Tk. 152. oldal 4. feladata
 Igaz vagy hamis? A gyerekek felállnak, a párjuk felé fordulnak. Tapsolnak (vagy kezet fognak), ha a peda-
gógus által mondott állítás igaz. Ha hamis, nemet intenek a fejükkel. Lehetséges állítások:
– A metafora azonosításon alapszik. (taps)
– „Mint komor bikáé, olyan a járása” – a verssorban megszemélyesítést találunk. (nem)
– A hasonlat jellegzetes kötőszava a mint szó. (taps)
– Az allegória több verssoron át is tarthat. (taps)

i) Verselés
Javasolt feladatok:
 Tk. 152. oldal 5. feladata
 Az óra eleji beszédgyakorlat hangoztatása, a hangsúlyos szótagoknál taps, a sormetszetnél kopogás.

4. Összefoglalás, reflektálás

A tábla képe alapján mondjuk el, mi mindent vizsgálhatunk a mű elemzése során!

Miért szép ez a mű? Miért jó, hogy tanultuk?

Kilépő kártya készítése tanulóként, rajta a következő gondolatok közül néhány, legalább három (a mondatokat
a gyerekeknek kell befejezniük):
 Számomra a legfontosabb gondolat az volt, hogy …
 Azt kérdezném a szereplőtől/alkotótól …
 A szereplőnek azt tanácsolnám, hogy …
 Azt nem értettem, hogy …
 Személyes megjegyzéseim, észrevételeim …
 A művet elolvasva az jutott az eszembe, hogy …
 Azt üzente számomra a mű, hogy …

5. Az órai munka értékelése

Önértékelés: minden tanuló értékeli az órai munkáját a táblai grafikon segítségével.

Tanári összegző értékelés.
Házi feladat: Mf. 61. oldal 1. feladata

69

irodalom_6_kk.indd 69 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

7. Megoldókulcs – Irodalom felmérőfüzet 6.

Év eleji szövegértés – 1. változat
Szent István király hadjáratai

1. Igazak (I) vagy hamisak (H) az állítások? Satírozd be ceruzával a megfelelő betűt!
H, H, I, H, H, I  Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 6 pont

2. Számozd meg, milyen sorrendben győzte le István az ellene harcoló vezéreket!

2. Gyula 1. Koppány 3. Keán A helyes sorrend 3 pontot ér

3. Magyarázd meg, miért maradt Gyula élete végéig börtönben!

Azért maradt Gyula élete végéig börtönben, mert pogány hitű volt, és nem akart megkeresztelkedni.
 A jó válasz 2 pontot ér

4. Válaszolj röviden a kérdésekre!

a) Hogyan jutalmazta meg István Vencellint? Nagy birtokkal ajándékozta meg.
b) Milyen fogadalmat tett István a Koppány elleni csata előtt?
Azt fogadta meg, hogy ha győz, a Koppány vezér birtokán élő nép gyermekeiből,
terméséből és barmaiból örök időkre tizedet ad Szent Márton kolostorának.
c) Milyen ásványt találtak Erdély földjén? Aranyat találtak.
d) Kiknek a vezére volt Keán? Keán a bolgárok és a szlávok vezére volt.
Az a), c), d) 1-1 pontot ér, a b) 2 pontot, összesen: 5 pont

5. Húzd alá a megfelelő szót! Kiderül-e a szövegből

igen, igen, nem, igen, igen, nem Minden jó jelölés 1- 1 pontot ér, összesen: 6 pont
Összesen: 22 pont

Év eleji szövegértés – 2. változat

Lovagok és várak

1. Igazak (I) vagy hamisak (H) az állítások? Satírozd be ceruzával a megfelelő betűt!
H, H, H, I, H Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 5 pont

2. Említs a szövegből egy példát arra, hogyan „álcázták” a szakácsok az ételeket!

Az egyik fogást úgy készítették el, hogy a malac hátát egy tyúk melléhez varrták.
A jó válasz 2 pontot ér

3. Mi volt a köznép főétele? Satírozd be ceruzával a helyes válasz betűjelét!

C Kása és hagymával ízesített kenyér A jó válasz 1 pontot ér

4. Írd le, hogyan kedveztek a szakácsok a fogatlan embereknek!

Nagyon sokféle ételt ledaráltak, hogy a fogatlanok könnyebben el tudják azokat fogyasztani.
 A jó válasz 1 pontot ér
5. Említs két, a szöveg szerint találékonynak számító „alapanyag-társítást”!
a) Gyümölcsöt a hússal társítani. b) Édeset a savanyúval.
Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 2 pont

6. a) Mi helyettesítette a tányért? Vastag, szikkadt kenyérszelet.

b) Mi lett ennek a dolognak a sorsa az étkezés után? Oda adták a várfalakon kívül kéregető szegényeknek.
 Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 2 pont

70

irodalom_6_kk.indd 70 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

7. Mely állatokból készítettek különleges fogásokat? Karikázd be a helyes válasz betűjelét!

d) gém, pacsirta, hattyú, bálna A jó válasz 1 pontot ér

8. Húzd alá a megfelelő szót! Kiderül-e a szövegből

nem, nem Minden jó aláhúzás 1 pontot ér, összesen: 2 pont
Összesen: 16 pont

Év eleji felmérés – A változat

1. Az 5. osztályos irodalomkönyved illusztrációiból válogattunk kettőt. Biztosan könnyen felismered majd, melyik
alkotást díszítették. Válaszolj a művekhez kapcsolódó kérdésekre!
 Az elbeszélő költemény címe és írója: Petőfi Sándor: János vitéz.
A történet úgy ért véget, hogy (Iluska életre kelt), János és Iluska Tündérország fejedelmi párja lett.
 A mű címe: Tündérszép Ilona és Árgyélus. Műfaja: tündérmese.
Két csodás elem a történetből: példák: az almafa éjjel virágzott, és meg is ért rajta az aranyalma egy éjszaka
alatt; a hollók lányokká változtak; varázssíp; a köpönyeg, a bocskor és az ostor egy pillanat alatt oda jut-
tatta a gazdáját, ahová az akart menni.
Cím, szerző, műfaj megnevezése 1-1 pontot, a többi válasz 2-2 pontot ér, összesen: 8 pont

 öltsd ki a táblázatot a megismert művek alapján! (Ahol a szerzőt nem ismerjük, oda azt írd: népköltészeti al-
2. T
kotás!)
Szerző Mű Műfaj
népköltészeti alkotás A bolond falu tréfás mese
népköltészeti alkotás Az okos lány valós mese
Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk regény
Arany János Családi kör életkép
Petőfi Sándor Az alföld tájleíró költemény

Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 9 pont

3. Mindegyik sorban van egy-egy kakukktojás. Keresd meg, és indokold a választásodat!

a) elbeszélő költemény, regény, mese, megszemélyesítés, tájleíró költemény
A kakukktojás: a megszemélyesítés, mert ez szókép (költői kifejezőeszköz) a többi (irodalmi) műfaj.
b) Az alföld, Szendrey Júlia, Úti levelek, Petrovics István, A Pál utcai fiúk
A kakukktojás: A Pál utcai fiúk, mert ez Molnár Ferenchez kapcsolódik (műve, regénye), a többi Petőfi
Sándor­hoz kapcsolódik (személyek, művek).
Minden jó válasz 1 pontot ér, alpontonként 3 pont, összesen: 6 pont

4. Milyen sorrendben keletkeztek az alkotások? Állítsd őket számozással sorrendbe! (Az 1. helyre a „legidősebbet”
tedd!)
3. Fillentő 1. Prométheusz 2. János vitéz A helyes sorrend 3 pontot ér

5. Írj a János vitézből két-két példát a következő mesei elemekre!

Szereplők: például: óriások, boszorkányok, tündérek
Csodák, átváltozások: Az óriásoktól egy segítő sípot kapott János, és ha abba belefújt, az óriások azonnal ott
teremtek. Az élet vizébe János vitéz beledobta a rózsát, és a virág Iluskává változott.
Minden jó válasz a szereplőknél 1-1 pontot ér, a csodák, átváltozásoknál 2-2 pontot, összesen: 6 pont
Megjegyzés: másképpen is pontozhatunk, attól függően, milyen részletesen kérjük a válasz kifejtését.

6. Ötödik évfolyamon már megismerkedtél az epikus művek szerkezeti elemeivel. Magyarázd meg, mi jellemzi az
alábbiakat!
a) A cselekmény kibontakozása: a bonyodalomtól a tetőpontig terjedő rész, az események összefüggő sora.
b) Megoldás: a művek cselekményének befejező része, a történet lezárása.
Minden jó válasz 2 pontot ér, összesen: 4 pont

71

irodalom_6_kk.indd 71 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

7. Értelmezd a következő fogalmakat!

Tájleíró költemény: a lírai elbeszélő egy-egy táj vagy természeti jelenség érzelemgazdag bemutatására törek-
szik, a személyes érzelmek megvallása fontos szerepet kap a műben.
Regény: nagy terjedelmű irodalmi mű. Általában egy vagy több hős életének hosszabb szakaszát foglalja
össze. Meghatározó vonása a több szálon futó, bonyolult cselekmény, a főszereplők mellett megjelenő mel-
lékszereplők rendszere, a sok helyszín és a hosszú időtartam.
A jó válasz 5 pontot ér
Megjegyzés: a tájleíró költemény magyarázatára 2, a regény fogalmának értelmezésére 3 pontot javaslok.

8. Írd le, milyen szóképekre (hasonlat, metafora, megszemélyesítés) ismersz az idézetekben!

metafora, megszemélyesítés, hasonlat Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 3 pont
Összesen: 42 pont

Év eleji felmérés – B változat

1. Az 5. osztályos irodalomkönyved illusztrációiból válogattunk kettőt. Biztosan könnyen felismered majd, melyik
alkotást díszítették. Válaszolj a művekhez kapcsolódó kérdésekre!
 A regény címe és írója: A Pál utcai fiúk, Molnár Ferenc.
A két gyerekcsapat konfliktusának az az oka, hogy a nagyvárosban, Budapesten mindkét csapatnak üres
terület (grund), játszóhely kellett.
 A mű címe: Daidalosz és Ikarosz. Műfaja: mítosz. A fiú meggondolatlan volt, mert nem fogadta meg az apja

tanácsait, és közel ment a naphoz. A hevesen tűző égitest közelében meglágyult a szárnytollait összetartó
viasz, Ikarosz – szárnyait vesztve – a tengerbe zuhant, és meghalt.
Cím, szerző, műfaj megnevezése 1-1 pontot, a többi válasz 2-2 pontot ér, összesen: 8 pont

2. Töltsd ki a táblázatot a megismert művek alapján! (Ahol a szerzőt nem ismerjük, oda azt írd: népköltészeti alkotás!)

Szerző Mű Műfaj
népköltészeti alkotás Az okos lány /A Nap gyermekei valós mese
népköltészeti alkotás A bolond falu tréfás mese
Petőfi Sándor Az alföld tájleíró költemény
Arany János Családi kör életkép
Petőfi Sándor János vitéz elbeszélő költemény

Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 9 pont

3. Mindegyik sorban van egy-egy kakukktojás. Keresd meg, és indokold a választásodat!

a) Úti levelek, Petrovics István, A Pál utcai fiúk, Az alföld, Szendrey Júlia
A kakukktojás: A Pál utcai fiúk, mert ez Molnár Ferenchez kapcsolódik (műve, regénye), a többi Petőfi Sán-
dorhoz (személyek, művek).
b) hasonlat, elbeszélő költemény, megszemélyesítés, metafora
A kakukktojás: az elbeszélő költemény, mert ez (irodalmi) műfaj, a többi szókép (költőikifejezőeszköz).
 Minden jó válasz 1 pontot ér, alpontonként 3 pont, összesen: 6 pont

4. Milyen sorrendben keletkeztek az alkotások? Állítsd őket számozással sorrendbe! (Az 1. helyre a „legidősebbet” tedd!)
1. Parisz ítélete 3. Családi kör 2. János vitéz A helyes sorrend 3 pontot ér

5. Írj a János vitézből két-két példát a következő mesei elemekre!

­Helyszínek: például: Óriásország, sötétség országa, Óperenciás-tenger, Tündérország Csodák, átváltozások:
Az óriásoktól egy segítő sípot kapott János, és ha abba belefújt, az óriások azonnal ott teremtek. Az élet
vizébe János vitéz beledobta a rózsát, és a virág Iluskává változott.
 Minden jó válasz a helyszíneknél 1-1 pontot ér, a csodák, átváltozásoknál 2-2 pontot, összesen: 6 pont
 Megjegyzés: másképpen is pontozhatunk, attól függően, milyen részletesen kérjük a válasz kifejtését.

72

irodalom_6_kk.indd 72 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

6. Ö
 tödik évfolyamon már megismerkedtél az epikus művek szerkezeti elemeivel. Magyarázd meg, mi jellemzi
az alábbiakat!
a) Előkészítés: (expozíció), az elbeszélő művek bevezető része. Megismerjük belőle az események idejét, hely-
színét és a szereplőket, valamint a kiinduló helyzetet.
b) Tetőpont: az irodalmi művek cselekményének leglényegesebb fordulópontja, csúcspontja.
 Minden jó válasz 2 pontot ér, összesen: 4 pont

7. Értelmezd a következő fogalmakat!

a) Regény: nagy terjedelmű irodalmi mű. Általában egy vagy több hős életének hosszabb szakaszát foglalja
össze. Meghatározó vonása a több szálon futó, bonyolult cselekmény, a főszereplők mellett megjelenő mel-
lékszereplők rendszere, a sok helyszín és a hosszú időtartam.
b) Elbeszélő költemény: versben írt hosszabb vagy rövidebb költői elbeszélés
A jó válasz 5 pontot ér
Megjegyzés: az elbeszélő költemény magyarázatára 2, a regény fogalmának értelmezésére 3 pontot javaslok.

8. Írd le, milyen szóképekre (hasonlat, metafora, megszemélyesítés) ismersz az idézetekben!

megszemélyesítés, metafora, hasonlat
 Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 3 pont
Összesen: 44 pont

„És azóta, hősök párja! / Híretek száll szájrul szájra” – A változat

1. Válassz ki a megismert mondák közül egyet! Írj a műről néhány fontos ismertetőjegyet! (Az üresen hagyott vo-
nalra írhatsz még más jellemzőket is.)
A monda címe: (Egy mondára kitöltöttem az adatokat.) Mesés várak
 szereplők: Rapsonné, (fő)ördög
 helyszínek: Parajd, Torda
 két esemény a cselekményből: Rapsonné azt kérte az ördögtől, hogy rövid idő alatt építsen neki egy utat
Parajdtól Tordáig. Az asszony megegyezett az ördöggel a fizetségben (egy hegynyi aranyban és egy völgynyi
ezüstben).
 mondanivalója, tanulsága számomra: Legyünk óvatosak, mert ha nem vagyunk résen, könnyen túljárhat-
nak az eszünkön.
 jellemző még a mondára: sok benne a mesei elem (boszorkány, ördög), székely monda.
Értelemszerűen, a feladat 12 pontot ér
Megjegyzés: akár megadhatjuk az egyik monda címét, és arra vonatkozóan kérjük a tanulóktól a feladat kitöltését.

2. P
 árosítsd a művek címét a hozzájuk kapcsolódó kifejezésekkel, idézetekkel! Jegyezd le az összeillő párokat!
1.: E, 2.: A, 3.: G, 4.: C, 5.: F, 6.: D, 7: B Minden jó párosítás 1 pont, összesen: 7 pont

3. Töltsd ki a ballada cselekményvázlatának hiányzó részeit!

Kőmíves Kelemenné
Szerkezeti egység Cselekményvázlat
Előkészítés Déva falai leomlanak.
Bonyodalom A kőművesek egyezséget kötnek.
Késleltető mozzanat Kőmíves Kelemennét kocsisa megpróbálja lebeszélni az
utazásról.
Kibontakozás Az asszony elmegy Déva várába, ahol közlik vele a végzetét.
Késleltető mozzanat Kőmíves Kelemenné hazatér, és elbúcsúzik a kisfiától.
Tetőpont A kőművesek feláldozzák az asszonyt.
Megoldás A falak megállnak, a kicsi fiú meghal.
Minden jó válasz 2-2 pont, összesen: 8 pont

73

irodalom_6_kk.indd 73 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

4. Jegyezz le a ballada műfajáról, műfaji sajátosságairól legalább öt ismertetőjegyet!

1. témája gyakran valamilyen tragikus esemény; 2. cselekménye sűrített; 3. epikai, lírai, drámai vonásai
vannak; 4. gyakoriak benne az ismétlések; 5. formája vers.
Minden jó válasz 1 pont, összesen: 5 pont

5. Melyik mondai szereplő írhatta a következő sorokat? Jegyezd le a monda címét is! Az egyik levélpapírt üresen
hagytunk, erre te írj levelet, feladványt! (Ennek a mondának is írd le a címét és a levél feladójának a nevét!)
Szereplő: Markóp. Mű címe: Mátyás király meg Markóp.
A szereplő és a cím megnevezése 1-1 pont; a feladvány írása 2 pont,
ennek a szereplőjének és címének megadása 1-1 pont; összesen: 6 pont

6. Az alábbi illusztráció az irodalomkönyvedben látható. Biztosan könnyen felismered majd, melyik alkotást díszí-
ti. Válaszolj a műhöz kapcsolódó kérdésekre!
A mű címe és írója: A walesi bárdok, Arany János. Műfaja: ballada.
A műre vonatkozó 4 igaz állítás: 1. 1857 júniusában keletkezett; 2. egyszólamú ballada, egyetlen cselekmény-
szála van; 3. 3 részre tagolható: 1-6., 7-25., 26-31. versszak; 4. időmértékes verselésű, jambikus sorok.
Még lehetséges információk: ismétlések gyakorisága, belső rímek, félrím, alliteráció, inverzió stb.
Minden jó információ 1 pont, összesen: 7 pont

7. Jelöld a rövid és a hosszú szótagokat az alábbi balladarészletben!

„Levágva népünk ezrei, / Halomba, mint kereszt!”
∪ – ∪ – – – ∪∪ ∪ – ∪ – ∪ –
 A feladatra verssoronként 2-2 pontot javasolok adni, összesen: 4 pont
Megjegyzés: hibás jelölésekként 0,5-0,5 pontot javaslok levonni
Összesen: 49 pont

„És azóta, hősök párja! / Híretek száll szájrul szájra” – B változat

1. Válassz ki a megismert mondák közül egyet! Írj a műről néhány fontos ismertetőjegyet! (Az üresen hagyott vo-
nalra írhatsz még más jellemzőket is.)
A monda címe: (Egy mondára kitöltöttem az adatokat.) A fehér ló mondája
 szereplők: Szvatopluk, Kusid
 helyszíne: Magyarország, Duna mentén
 két esemény a cselekményből: Kusid fehér lovat ajándékozott Szvatopluknak.
Szvatopluk az őt üldöző magyarok elől a Dunába ugrott, és megfulladt.
 mondanivalója, tanulsága számomra: vigyázzunk arra, mit milyen feltétellel fogadunk el; fontos az egyez-
ség feltételeinek a megismerése.
 jellemző még a mondára: a monda a honfoglalás idejéből való, mesés elemek színesítik.
Értelemszerűen, a feladat 12 pontot ér
Megjegyzés: akár megadhatjuk az egyik monda címét, és arra vonatkozóan kérjük a feladat kitöltését.

2. P
 árosítsd a művek címét a hozzájuk kapcsolódó kifejezésekkel, idézetekkel! Jegyezd le az összeillő párokat!

1.: D, 2.: C, 3.: G, 4.: B, 5.: F, 6.: E, 7: A Minden jó párosítás 1 pont, összesen: 7 pont

3. Töltsd ki a ballada cselekményvázlatának hiányzó részeit!

Kőmíves Kelemenné
Szerkezeti egység Cselekményvázlat
Előkészítés Déva falai leomlanak.
Bonyodalom A kőművesek egyezséget kötnek.
Késleltető mozzanat Kőmíves Kelemennét kocsisa megpróbálja lebeszélni az utazásról.

74

irodalom_6_kk.indd 74 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Kőmíves Kelemenné
Szerkezeti egység Cselekményvázlat
Kibontakozás Az asszony elmegy Déva várába, ahol közlik vele a végzetét.
Késleltető mozzanat Kőmíves Kelemenné hazatér, és elbúcsúzik a kisfiától.
Tetőpont A kőművesek feláldozzák az asszonyt.
Megoldás A falak megállnak, a kicsi fiú meghal.
Minden jó válasz 2-2 pont, összesen: 8 pont

4. Jegyezz le a monda műfajáról, műfaji sajátosságairól legalább öt ismertetőjegyet!

1. elbeszélő műfaj; 2. szájhagyomány útján megőrzött (majd lejegyzett) történet;
3. valóságos elemekhez kapcsolódik; 4. meseszerű (csodás) elemek is színesítik;
5. több fajtája van: hiedelem-, eredet-, és történeti monda.
Minden jó válasz 1 pont, összesen: 5 pont

5. Melyik mondai szereplő írhatta a következő sorokat? Jegyezd le a monda címét is! Az egyik levélpapírt üresen
hagytunk, erre te írj levelet, feladványt! (Ennek a mondának is írd le a címét és a levél feladójának a nevét!)
Szereplő: Kusid. Mű címe: A fehér ló mondája.
A szereplő és a cím megnevezése 1-1 pont; a feladvány írása 2 pont,
ennek a szereplőjének és címének megadása 1-1 pont; összesen: 6 pont

6. Az alábbi illusztráció az irodalomkönyvedben látható. Biztosan könnyen felismered majd, melyik alkotást díszí-
ti. Válaszolj a műhöz kapcsolódó kérdésekre!
A mű címe és írója: A walesi bárdok, Arany János. Műfaja: ballada.
A műre vonatkozó 4 igaz állítás: 1. 1857 júniusában keletkezett; 2. egyszólamú ballada, egyetlen cselekmény-
szála van; 3. 3 részre tagolható: 1-6., 7-25., 26-31. versszak; 4. időmértékes verselésű, jambikus sorok.
Még lehetséges információk: ismétlések gyakorisága, belső rímek, félrím, alliteráció, inverzió stb.
Minden jó információ 1 pont, összesen: 7 pont

7. Jelöld a rövid és a hosszú szótagokat az alábbi balladarészletben!

„Ötszáz, bizony, dalolva ment / Lángsírba velszi bárd”
– – ∪– ∪– ∪ – – – ∪ – ∪ –
A feladatra verssoronként 2-2 pontot javasolok adni, összesen: 4 pont
Megjegyzés: hibás jelölésekként 0,5-0,5 pontot javaslok levonni
Összesen: 49 pont

„Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem” – A változat

1. Hogyan kapcsolódnak Arany János életéhez a következő helységek, személyek, dolgok? Úgy fogalmazd meg
a válaszaidat, hogy mindegyikben legalább két-két jellemző adat, esemény, tény stb. legyen!
Nagyszalonta: Születése (1817. március 2.) helye, itt tanult, itt volt jegyző, 1849-ig itt élt.
Debrecen: 1833-ban a debreceni kollégiumba került. Egy időre abbahagyta a tanulmányait, majd visszatért
a kollégiumba, az iskolát azonban nem fejezte be.
Magyar Tudományos Akadémia: 1865-ben megválasztották az Akadémia titkárának, majd főtitkárának.
Kapcsos könyv: A Margit-szigeten ebbe jegyezte le az Őszikéket, megrendítően szép öregkori lírai verseit és
balladáit.
Információnként 1-1 pont, összesen: 8 pont

2. Egészítsd ki a Toldiról szóló szöveget a megfelelő kifejezésekkel!

Arany János a Kisfaludy Társaság felhívására megírta a Toldit, amellyel a pályadíjon és az országos elismertsé-
gen felül Petőfi Sándor barátságát is elnyerte. Az elbeszélő költemény ütemhangsúlyos (magyaros) verselésű,
egy-egy verssorban tizenkét szótag van. A versszakok páros rímmel záródnak.
Minden jó kiegészítés 1-1 pont, összesen: 5 pont

75

irodalom_6_kk.indd 75 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

3. Értelmezd a következő fogalmakat!

Mottó: rövid idézet a mű (műrészlet) elején, amely fontos gondolatot tartalmaz, így segíti a mű megértését.
Epizód: nagyobb terjedelmű epikai művek része. Önálló esemény, amely rövid időre megszakítja, késlelteti
a történetet. Általában a szereplők jellemzésében, a kor, a körülmények bemutatásában van szerepe.
Allegória: szókép. Egy elvont fogalom vagy eszme megszemélyesítése, érzékelhető formában történő meg-
jelenítése. A megszemélyesítés, metafora sorozata több soron, versszakon vagy az egész művön át tarthat.
A képsor minden részlete mögött a gondolat megfelelő részlete található.
Minden fogalommagyarázat 2-2 pont, összesen: 6 pont

4. Milyen szóképekre ismersz az idézetekben? Írd a számukat a megfelelő helyre!

1. metafora, 2. megszemélyesítés, 3. hasonlat, 4. metonímia
a) 3. b) 2. c) 1. d) 4. Minden jó felismerés 1 pont, összesen: 4 pont

5. Egészítsd ki a Toldi cselekményvázlatát! Írd be a táblázat megfelelő helyére a következő fogalmak betűjelét is:
előkészítés (E), bonyodalom (B), a cselekmény kibontakozása (CSK), tetőpont (T), megoldás (M)!

Előhang Toldi Miklós alakjának felidézése

Első ének Találkozás Laczfival és vitézeivel E
Második ének Miklós és György találkozása
Harmadik ének A vitéz halála (malomkőjelenet) B
Negyedik ének Bence élelmet visz Miklósnak CSK
Ötödik ének A farkaskaland
Hatodik ének Miklós búcsúja édesanyjától
Hetedik ének Találkozás az özveggyel, akitől Miklós tudomást szerez a cseh vitézről
Nyolcadik ének György ármánykodása a királynál
Kilencedik ének A bikakaland
Tizedik ének Bence száz aranyat és élelmet visz Miklósnak
Tizenegyedik ének Párviadal a cseh bajnokkal – Miklós diadala T
Tizenkettedik ének Lajos király igazságot oszt M
Utóhang Miklós jövőjének ismertetése

Minden jó cselekményvázlat és fogalombeírás 1-1 pont, összesen: 16 pont

6. Melyik szereplő írhatta a következő sorokat? Írd a nevét a levele alá!

Laczfi nádor, Toldi Lőrincné
Minden jó felismerés 1 pont, összesen: 2 pont

7. Kik beszélgetnek, mely szereplők között hangzanak el az alábbi mondatok? Írd az idézetek betűjelét a megfelelő
rajz alá!

c) e) b), d) a)

Minden jó felismerés 1 pont, összesen: 5 pont

76

irodalom_6_kk.indd 76 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

8. Bontsd ütemekre a sorokat, húzd be a sormetszetet! Jelöld a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagokat!

„Bujdosik az ,éren’, bujdosik a ,nádon’,

x’ x x x | x’ x || x’ x x x | x’ x
Nincs, hová lehajtsa fejét a világon.
x’ x x x | x’ x||x’x x x|x’ x
Hasztalan kereste a magánosságot,
x’ x x x|x’ x||x’ x x x | x’ x
Mert beteg lelkének nem lelt orvosságot.”
x’ x x x | x’ x || x’ x x x | x’ x
Verssoronként 2 pont, összesen: 8 pont
Megjegyzés: hibás jelölésekként 0,5-0,5 pontot javaslok levonni

9. Fejezd be a következő mondatokat Toldi Miklós története alapján!

Értelemszerűen, összesen: 4 pont
Összesen: 58 pont

„Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem” – B változat

1. Hogyan kapcsolódnak Arany János életéhez a következő helységek, személyek, dolgok? Úgy fogalmazd meg
a vá­laszaidat, hogy mindegyikben legalább két-két jellemző adat, esemény, tény stb. legyen!
Nagykőrös: 1851-től 1859-ig a város gimnáziumában tanított magyar irodalmat és latin nyelvet, itt élt a csa­
ládjával.
Budapest: 1860-ban elfogadta a Kisfaludy Társaság igazgatói állását, és felköltözött a fővárosba. Volt az
Akadémia titkára, majd főtitkára. 1882-ben halt meg Budapesten.
Kisfaludy Társaság: A Társaság pályázatára írt meg 1846-ban a Toldit, később a Kisfaludy Társaság igazgatója lett.
Őszikék: A Margit-szigeten a Kapcsos könyvébe jegyezte le az Őszikéket, megrendítően szép öregkori lírai
verseit és balladáit.
Információnként 1-1 pont, összesen: 8 pont

2. Egészítsd ki a Toldiról szóló szöveget a megfelelő kifejezésekkel!

(Lásd A változat 2. feladatát.) Minden jó kiegészítés 1-1 pont, összesen: 5 pont

3. Értelmezd a következő fogalmakat!

Előhang: rövid előszó, az epikus művek lírai hangú bevezetése. Az érdeklődés felkeltése mellett a várakozás
hangulatát is megteremti.
Tabló: olyan része a műnek, amely során sok szereplő – vagy akár mind – megjelenik a színen.
Metonímia: olyan szókép, amely két fogalom érintkezésén, névátvitelén alapszik. Létrejöhet például térbeli,
időbeli, anyagbeli és ok-okozati érintkezésen.
Minden fogalommagyarázat 2-2 pont, összesen: 6 pont

4. Milyen szóképekre ismersz az idézetekben? Írd a számukat a megfelelő helyre!

1. metafora, 2. megszemélyesítés, 3. hasonlat, 4. metonímia
a) 2. b) 1. c) 4. d) 3.
Minden jó felismerés 1 pont, összesen: 4 pont

5. Egészítsd ki a Toldi cselekményvázlatát! Írd be a táblázat megfelelő helyére a következő fogalmak betűjelét is:
előkészítés (E), bonyodalom (B), a cselekmény kibontakozása (CSK), tetőpont (T), megoldás (M)! (Lásd A vál-
tozat 5. feladatát.)
 Minden jó cselekményvázlat és fogalombeírás 1-1 pont, összesen: 16 pont

6. Melyik szereplő írhatta a következő sorokat? Írd a nevét a levele alá!

Lajos király, Bence
Minden jó felismerés 1 pont, összesen: 2 pont

77

irodalom_6_kk.indd 77 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

7. Kik beszélgetnek, mely szereplők között hangzanak el az alábbi mondatok? Írd az idézetek betűjelét a megfelelő
rajz alá!

c) b) d), e) a)
Minden jó felismerés 1 pont, összesen: 5 pont

8. Bontsd ütemekre a sorokat, húzd be a sormetszetet! Jelöld a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagokat!

(Lásd A változat 8. feladatát.)
Verssoronként 2 pont, összesen: 8 pont
Megjegyzés: hibás jelölésekként 0,5-0,5 pontot javaslok levonni

9. Fejezd be a következő mondatokat Toldi Miklós története alapján!

Értelemszerűen, összesen: 4 pont
Összesen: 58 pont
Félévi, évközi szövegértés mérése – 1. változat
Az egri vár

1. Húzd alá az alábbi mondatokban előforduló hibás adatokat, és javítsd őket föléírással!
szultán Eger
1552-ben Szulejmán várkapitány hatalmas sereget vezényelt Buda ellen. Eger várvédő katonáinak
ezernyolcszáz háromszáznál
a száma tizennyolcezer lehetett, akik közül háromezernél többen meghaltak, közel kétszázan megsebesültek.
Minden jó válasz 1 pont, összesen: 4 pont
Megjegyzés: ha nem húzták alá az adatokat, csak fölé írták, 0,5 pontot javaslok adni

2. Kösd össze az eseményeket a hozzájuk tartozó időpontokkal!

Az erődítmény alapítása Az 1200-as évek
A vár első kőfalának felépítése Az 1500-as évek közepe
Dobó István lett a vár parancsnoka Szent István kora
Minden jó párosítás 1 pont, összesen: 3 pont

3. Karikázd be azoknak az eszközöknek, anyagoknak a nevét, amelyekre szükség volt a tüzes kerék elkészítéséhez!
forgács szén kanóc kocsikerék tüzes golyó olaj faggyúgyufa
Minden jó bekarikázás 1-1 pont, összesen: 5 pont

4. Melyik bekezdésben olvastál az alábbiakról? Írd a kifejezések, vázlatpontok mellé a bekezdések számát!
a) 4. b) 1. c) 3. d) 5. e) 3. f) 6. Minden jó válasz 1 pont, összesen: 6 pont

5. Magyarázd meg, miért kellett megerősíteni a vár falát!

A vékony falak csak a nyilak ellen biztosítottak védelmet, a vár falát az ágyúk miatt (ágyúgolyók elleni vé-
dekezés miatt) kellett megerősíteni.
A jó válasz 2 pontot ér
6. Karikázd be a kérdésre adott helyes válasz betűjelét!
b), b), c) Minden jó válasz 1 pont, összesen: 3 pont
Összesen: 23 pont

78

irodalom_6_kk.indd 78 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Félévi, évközi szövegértés mérése – 2. változat

Nemzeti Színház, Budapest

1. Számozással állítsd időrendi sorrendbe az eseményeket!

1. 5. 3. 1. 4. A feladatra 5 pontot javaslok adni.
Megjegyzés: mérlegelhetjük azt is, hogy ha jó az egymás utáni sorszámozás hibás), erre is adhatunk részpontot.

2. Sorold fel a színház három fő részét!

a) A központi rész a nézőteret és a stúdiószínpadot magába foglaló épületrész.
b) Ezt veszik körbe a közönségforgalmi helyiségek, valamint az üzemi szárny.
c) Az épületet parkosított terek ölelik. A feladatra 6 pontot javaslok adni.

3. Válaszolj a következő kérdésekre!

a) A metró építése miatt lebontották.
b) 15 hónap alatt készült el.
c) A nagyszínház 619, a stúdiószínház 150 férőhelyes.
d) A harmadik emeleti galériáról. Minden jó válasz 1-1 pont, a c) 2 pont, összesen: 5 pont

4. Húzd alá azokat az állításokat, amelyek a színház külső környezetére vonatkoznak!

Melocco Miklós szobrászművész alkotása is itt áll. Színben a kék, az óarany és a sötétbronz dominál. Soós
Imre szobra is itt található. Swarovski - kristályból készült tárgyak díszítik. Hetvenkét ponton emelhető és
süllyeszthető. Török Péter tervezte. Gobbi Hilda és Kiss Manyi szobrai díszítik. Üveg a padlómozaikja.
 Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen: 4 pont

5. Karikázd be a kérdésre adott helyes válasz betűjelét!

b), a), b), c), a), a) Minden jó válasz 1-1 pont, összesen: 6 pont
Összesen: 26 pont

Gárdonyi Géza: Egri csillagok – A és B változat

1. Gárdonyi Géza a regény megírása előtt hosszas kutatómunkát végzett, amelynek pontokba szedtünk az „állomá-
sait”. Fűzz mindegyikhez minél több kiegészítést, információt!
a) Megismerkedett a helyszínekkel. Bejárta Budát, Szigetvárt, Egert, Sopront és Konstantinápolyt.
b) Irodalmi forrásokat olvasott. Tinódi Sebestyén Buda vesztéről, Török Bálint fogságáról, Egri históriának
summájáról című műveket olvasta.
c) Tanulmányozta a történelmi kort. A Széchényi Könyvtár levéltárában 16. századi történetírók munkáit
olvasta, például Négyszáz magyar levél a XVI. századból című gyűjteményét. A Nemzeti Múzeum régiség-
tárában és a konstantinápolyi Szultánmúzeumban megismerkedett a magyar és a török életvitelre, hadvi-
selésre, fegyverekre stb. vonatkozó tárgyi emlékekkel.
Minden válasz 2-2 pont, összesen: 6 pont
Megjegyzés: nem kell ennyire részletesen leírni az információkat.

2. Sorold fel a regény fejezetcímeit, és értelmezd azokat!

Első rész: Hol terem a magyar vitéz?; A kis Gergő bátran viselkedett, Vicuskát is kimenekítette a rabságból.
Ráadásul még a török lovát is elkötötte.
Második rész: Oda Buda!; A törökök csellel elfoglalták Budát.
Harmadik rész: A rab oroszlán; Török Bálint a Héttorony fogja lett, ott raboskodott.
Negyedik rész: Eger veszedelme; Nagy számú török had próbálta bevenni a várat.
Ötödik rész: Holdfogyatkozás; A hatalmas török sereg nem tudta bevenni a maroknyi véderővel bíró egri
várat. A pogányok elvonultak a vár alól. (Jelképüknek, a Holdnak A fogyatkozása utal a török vereségre.)
A feladatra 10 pontot javaslok adni.
Megjegyzés: a pontozásnál adhatunk 1-1 pontot a fejezetcímek leírására, 1-1 pontot az értelmezésre.
De akár 0,5-0,5 pontot is adhatunk a cím megadásáért, 1,5-1,5 pontot a magyarázatért.

79

irodalom_6_kk.indd 79 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

3. Számozással állítsd sorba a regény eseményeit!

2. Gábor pap megpróbálja felrobbantani a török szultánt. 5. Kezdetét veszi Eger ostroma.
3. Török Bálint a Héttorony fogja lesz. 4. Jancsikát elrabolja Sopronból a félszemű török.
1. Jumurdzsák rabul ejti Gergőt és Évát. A helyes sorrend 5 pontot ér

4. K
 épzeld magad a regény egyik szereplőjének helyébe, és mutatkozz be az ő nevében! A jellemzésről tanultak
szerint számolj be például külső és belső tulajdonságaidról, cselekedeteidről, más szereplő rólad alkotott véle-
ményéről! (A nevedet is áruld el!)
Bornemissza Gergely cselekedeteinek leírásához segíthet a tankönyv 165. oldalának táblázata.
Értelemszerűen, a feladatra 6 pontot javaslok adni.

5. Készíts rövid leírást valamelyik tárgyról, amelynek fontos szerepe van a regényben!
Értelemszerűen, a feladatra 3 pontot javaslok adni.

6. A szereplőket többször látjuk álruhában. Említs legalább három ilyen helyzetet! (Ki, mikor, miért, milyen ál-
ruhát viselt?)
a) A Török Bálint kiszabadítására indulók (Gergely, Mekcsey, Éva, Török Jancsi) olasz énekesnek öltöztek.
b) Jumurdzsák magyar ruhában rabolta el Sopronból a kis Jancsikát.
c) Éva férfi ruhát viselt, amikor az alagúton át bejutott az egri várba.
Alpontonként 2-2 pont, összesen: 6 pont

7. Válassz ki a térképen bejelölt helyszínek közül kettőt! Írd le röviden, milyen események kapcsolódnak hozzá
a regényben! (Úgy fogalmazd meg a válaszaidat, hogy mindegyikben legalább három-három jellemző adat,
esemény, tény stb. legyen!)
A tankönyv 164. oldalának magyarázó szövege alapján, értelemszerűen, 6 pont

8. Satírozd be ceruzával a helyes válasz betűjelét!

B), C), C), C) ť 4 pont

9. Értelmezd a következő fogalmat!

Történelmi regény: a regény egyik típusa. Az író hiteles források alapján mutatja be az adott kort és annak
alakjait. Szereplői lehetnek történelmi személyek és kitalált alakok is.
 A fogalommagyarázat 3 pont

10. Magyarázd meg, hogyan győzhette le egy maroknyi magyar sereg a hatalmas török hadat!
Hazájukat védték a pogányok ellen, vezetőek – és a katonák egymásnak – példát adtak a rendületlen haza-
szeretetből. Haditechnikailag: segítette őket a vár védelmi helyzete és a leleményes technikai találmányok,
így a tüzes kerék is.
A feladatra 4 pontot javaslok adni.

11. A dolgozatíráskor kapott plusz feladat: Egyéni feladat és pontozás

Összesen: 53 pont+

„Egy dallam visz, de keresztezi száz” – A változat

1. Írd a képek mellé a költők nevét! Jegyezd le a megismert verseik címét is, és fűzz mindegyikhez két-két gondo-
latot! Azt is leírhatod, milyen érzéseket, hangulatokat keltettek benned a költemények.
Tóth Árpád: Láng, Áprily Lajos: Erdei út
Tóth Krisztina: Lusták dala, Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért
A gondolatok lejegyzése értelemszerűen.
Szerző, cím lejegyzése 1-1 pont, gondolatok 1-1 pont, összesen: 16 pont

80

irodalom_6_kk.indd 80 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

2. Magyarázd meg a következő fogalmakat!

Időmértékes verselés: a versritmus egyik fajtája, amelyben a ritmust a rövid és a hosszú szótagok szabályos
váltakozása teremti meg.
Ütemhangsúlyos verselés: a versritmus egyik fajtája, amelyben a ritmust a hangsúlyos és a hangsúlytalan
szótagok szabályos váltakozása teremti meg.
Metafora: két fogalom vagy jelenség azonosítása a köztük levő tartalmi hasonlóság vagy hangulati egyezés
alapján.
Belső rím (példával): rímfajta, amelyben egy soron belül helyezkednek el az összecsengő szavak. Például:
„S mind, ami bor pezsegve forr”
Fogalmanként 2-2 pont, összesen: 8 pont

3. Idézd fel a verslábakról tanultakat! Írd a jelölések mellé a verslábak nevét!

∪ ∪ pirrichius –– spondeus ∪– jambus

– ∪ trocheus ∪ ∪ – anapesztus – ∪ ∪ daktilus
Minden megnevezés 1 pontot ér, összesen: 6 pont

4. I smerd fel, milyen rímfajta jellemzi az alábbi verseket! Írd a sorok végére a betűjeleket is!
aabb: páros rím, aaaa: bokorrím, abab: keresztrím, abba: ölelkező rím, xaxa: félrím
Minden felismerés, jelölés versenként 1- 1 pontot ér, összesen: 10 pont

5. Milyen szóképekre ismersz a versrészletekben? Írd a számukat a megfelelő könyv lapjaira!

Megszemélyesítések: 2., 3., 5. Hasonlatok: 4., 7. Metaforák: 1., 6., 8.
Minden felismerés 1 pontot ér, összesen: 8 pont

6. Írj a fejezetben megismert egyik vershez kedvcsináló ajánlást, buzdítsd társaidat az elolvasására!
Értelemszerűen, a feladat 4 pontot ér

7. A dolgozatíráskor kapott plusz feladat: Egyéni feladat és pontozás

Összesen: 52+

„Egy dallam visz, de keresztezi száz” – B változat

1. Írd a képek alá a költők nevét! Jegyezd le a megismert verseik címét is, és fűzz mindegyikhez két-két gondolatot!
Azt is leírhatod, milyen érzéseket, hangulatokat keltettek benned a költemények.
Weöres Sándor: Száncsengő Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért
Nagy László: Csodafiú-szarvas Varró Dániel: Email/SMS-versek
A gondolatok lejegyzése értelemszerűen.
Szerző, cím lejegyzése 1-1 pont, gondolatok 1-1 pont, összesen: 16 pont

2. Magyarázd meg a következő fogalmakat!

Időmértékes verselés: a versritmus egyik fajtája, amelyben a ritmust a rövid és a hosszú szótagok szabályos
váltakozása teremti meg.
Ütemhangsúlyos verselés: a versritmus egyik fajtája, amelyben a ritmust a hangsúlyos és a hangsúlytalan
szótagok szabályos váltakozása teremti meg.
Hasonlat: két fogalom összehasonlítása közös tulajdonságaik alapján.
Alliteráció (példával): ritmusképző elem. Két vagy több, általában egymást követő szó szókezdő hangjának
ismétlődése, összecsengése. „Nagy kolonc köszönget a kút méla gémén.”
Fogalmanként 2-2 pont, összesen: 8 pont

81

irodalom_6_kk.indd 81 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

3. Idézd fel a verslábakról tanultakat! Írd a jelölések mellé a verslábak nevét!

– – spondeus ∪∪ pirrichius –∪ trocheus
∪ – jambus – ∪ ∪ daktilus ∪ ∪ – anapesztus
Minden megnevezés 1 pontot ér, összesen: 6 pont

4. Ismerd fel, milyen rímfajta jellemzi az alábbi verseket! Írd a sorok végére a betűjeleket is!
xaxa: félrím, aaaa: bokorrím, aabb: páros rím, abba: ölelkező rím, abab: keresztrím
Minden felismerés, jelölés versenként 1- 1 pontot ér, összesen: 10 pont

5. Milyen szóképekre ismersz a versrészletekben? Írd a számukat a megfelelő könyv lapjaira!

Megszemélyesítések: 2., 4., 7. Hasonlatok: 1., 6. Metaforák: 3., 5., 8.
Minden felismerés 1 pontot ér, összesen: 8 pont

6. Írj a fejezetben megismert egyik vershez kedvcsináló ajánlást, buzdítsd társaidat az elolvasására!
Értelemszerűen, a feladat 4 pontot ér

7. A dolgozatíráskor kapott plusz feladat: Egyéni feladat és pontozás

Összesen: 52+

„Hős harc az Élet és megélni szép” – A változat

1. Párosítsd a művek címét a hozzájuk kapcsolódó kifejezésekkel! Jegyezd le az összeillő párokat!

1.: B, 2.: E, 3.: F, 4.: D, 5.: A, 6.: C Minden jó párosítás 1 pont, összesen: 6 pont

2. Melyik műből valók az idézetek? (Írd le a szerző nevét és a mű címét is!) Ki mondja, kinek mondja? Milyen ese-
mény, történés során hangzanak el a szavak?
a) „Gyere, Palkó, katonának! Kint táborozik a sereg a falu végin, csak éppen te hiányzol még.” Mű: Móra Fe-
renc: Kuckó király; A gyerekek mondják Kasza Palkónak (Kuckó királynak); Katonásdit játszanak, és hív­-
ják maguk közé a fiút is.
b) „Csak karácsonyig. Karácsonykor már lesz hova mennünk”. Mű: Lázár Ervin: Az asszony; Az üldözött as�-
szony mondta az elbeszélő anyjának, amikor menedéket kért csecsemő gyermekével a házukban.
Cím, szerző, szereplők megnevezése 0,5-0,5 pont, az esemény leírása 1-1 pont, összesen: 6 pont

3. Készítsd el Fazekas Mihály Lúdas Matyi című művének szerkezeti vázlatát a példa alapján!
I. Előkészítés: Élt egy faluban egy mihaszna legény, aki végül elunta a tétlenkedést. Elindult a döbrögi vásárba,
hogy eladja a lúdjait.
II. Bonyodalom: Matyi megfogadta, háromszor veri vissza az őt ért botütéseket Döbrögin.
Megjegyzés: a bonyodalom a történet további eseményeinek a kiindulópontja. Így a mű valódi bonyodalma az,
hogy Matyi megfogadja, háromszor veri vissza az őt ért botütéseket Döbrögin. A bonyodalom kezdete persze
onnan indul, hogy Matyi nem süvegelte meg Döbrögit, a ludak árát sem adta alább. Ezért Matyit megverik,
és a lúdjait is elveszik.
III. A cselekmény kibontakozása: Matyi világgá ment. Sok mesterségnek kitanulta a csínját-bínját. Hazatérve
ács képében, majd tudós doktornak álcázva jól elverte az uraságot, és elvette a ludak árát. (Kétszer vissza-
adta a kölcsönt.)
IV. Tetőpont: Matyi harmadszor is megverte Döbrögit, és elvette a ludak árát.
V. Megoldás: Döbrögi megjavult, és erre intette a többi kegyetlen urat is.
A cselekmény kibontakozására 4 pontot, a többire 2-2 pontot javaslok, összesen: 10 pont

4. Milyen sorrendben keletkeztek az alkotások? Állítsd őket számozással sorrendbe! (Az 1. helyre a legrégebbit
tedd!) Jegyezd le a műfajt és a szerző nevét is! Ha nem ismerjük az alkotót, egy mínuszjelet tegyél a cím mellé!
3. Kuckó király: Móra Ferenc, novella; 4. Kék delfinek szigete: (Scott) O’ Dell, regény;
1. A küklópsz barlangjában: -, mítosz; 2. Lúdas Matyi: Fazekas Mihály, elbeszélő költemény
A helyes sorrend 4 pont, szerző, műfaj 1-1 pont, összesen: 12 pont

82

irodalom_6_kk.indd 82 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

5. Jelöld a rövid és a hosszú szótagokat a Lúdas Matyi alábbi részletében! Tagold a verssorokat verslábakra, majd
nevezd is meg azokat!

„Elküldötte a húsz láncsást, kegyelemmel akarván

– – | – ∪∪ | – – | – ∪ ∪|– ∪ ∪|– –
spondeus daktilus spondeus daktilus daktilus spondeus

Ójni magát ezután az erőszaktételek ellen”

– ∪ ∪| – ∪ ∪|– ∪ ∪|– – | –∪ ∪| – –
daktilus daktilus daktilus spondeus daktilus spondeus
Verssoronként 3-3 pont, összesen: 6 pont
Megjegyzés: minden hibás jelölésért, megnevezésért 0,5 pontot javaslok levonni.

 rvelj Defoe Robinson című művének ismeretében amellett, hogy az alkotás műfaja kalandregény!
6. É
A hősre, Robinsonra különleges események (hajótörés), próbatételek vártak: egyedül kellett élnie, és létfenn­
tartását biztosítani egy lakatlan szigeten – közel huszonnyolc évig. Idővel segítőtársa is akadt egy bennszü-
lött személyében, akit Pénteknek nevezett el.
Érvelés 3 pont

7. Írj rövid ismertetőt a fejezetben olvasott egyik műről! Térj ki a műfajára, formájára, cselekményére, szereplőire,
helyszíneire, a történet idejére, az elbeszélő személyére stb. is! (Ne a Lúdas Matyit válaszd, hisz a 3. feladatban
már részletesen írtál a műről!)
Értelemszerűen, az ismertetőre 10 pontot javaslok adni
8. A dolgozatíráskor kapott plusz feladat: Egyéni feladat és pontozás
Összesen: 53+

„Hős harc az Élet és megélni szép” – B változat

1. Párosítsd a művek címét a hozzájuk kapcsolódó kifejezésekkel! Jegyezd le az összeillő párokat!

1.: B, 2.: D, 3.: A, 4.: C, 5.: E, 6.: F
Minden jó párosítás 1 pont, összesen: 6 pont

2. Melyik műből valók az idézetek? (Írd le a szerző nevét és a mű címét is!) Ki mondja, kinek mondja? Milyen ese-
mény, történés során hangzanak el a szavak?
a) „Mi bajod Polüphémosz, hogy ennyire ordítasz, és éjnek idején álmunkból is felversz?” Mű: A küklópsz bar-
langjában, népköltészeti alkotás; a küklópszok mondják Polüphémosznak, amikor az fájdalmában ordított
(Odüsszeusz egy gerendával kiszúrta egyetlen szemét).
b) „Menj hát, és legyen veled az Úr!” Mű: Dávid és Góliát, népköltészeti alkotás; Saul mondta Dávidnak, ami-
kor Dávid elindult Góliátot legyőzni.
Cím, szerző, szereplők megnevezése 0,5-0,5 pont, az esemény leírása 1-1 pont, összesen: 6 pont

3. Készítsd el Fazekas Mihály Lúdas Matyi című művének szerkezeti vázlatát a példa alapján!
(Lásd A változat 3. feladatát.)
A cselekmény kibontakozására 4 pontot, a többire 2-2 pontot javaslok, összesen: 10 pont

4. Milyen sorrendben keletkeztek az alkotások? Állítsd őket számozással sorrendbe! (Az 1. helyre a legrégebbit
tedd!) Jegyezd le a műfajt és a szerző nevét is! Ha nem ismerjük az alkotót, egy mínuszjelet tegyél a cím mellé!
1. A küklópsz barlangjában: –, mítosz; 2. Lúdas Matyi: Fazekas Mihály, elbeszélő költemény; 3. Kuckó király:
Móra Ferenc, novella; 4. Kék delfinek szigete: Scott O’ Dell, regény
A helyes sorrend 4 pont, szerző, műfaj 1-1 pont, összesen: 12 pont

83

irodalom_6_kk.indd 83 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

5. Jelöld a rövid és a hosszú szótagokat a Lúdas Matyi alábbi részletében! Tagold a verssorokat verslábakra, majd
nevezd is meg azokat!

„Mit keresél az egész nyáron? jobb, hogyha dologhoz

– ∪ ∪|– ∪ ∪|– –| – – | – ∪ ∪|– –
daktilus daktilus spondeus spondeus daktilus spondeus

Látsz itthonn: – az anyó így s így mocskolta le Mátyást.”

– – |– ∪ ∪|–– | – – | – ∪ ∪| – –
spondeus daktilus spondeus spondeus daktiluss pondeus
Verssoronként 3-3 pont, összesen: 6 pont
Megjegyzés: minden hibás jelölésért, megnevezésért 0,5 pontot javaslok levonni.

6. Érvelj a Kuckó király című mű ismeretében amellett, hogy az alkotás műfaja novella!
Cselekménye egy eseménysorra épül. Kevéd szereplője van (Kasza Palkó, falubeli gyerekek, bujdosó honvéd,
osztrák katonák); cselekménye rövid idő alatt játszódik.
Érvelés 3 pont

7. Írj rövid ismertetőt a fejezetben olvasott egyik műről! Térj ki a műfajára, formájára, cselekményére, szereplőire,
helyszíneire, a történet idejére, az elbeszélő személyére stb. is! (Ne a Lúdas Matyit válaszd, hisz a 3. feladatban
már részletesen írtál a műről!)
Értelemszerűen, az ismertetőre 10 pontot javaslok adni

8. A dolgozatíráskor kapott plusz feladat: Egyéni feladat és pontozás

Összesen: 53+

Év végi felmérés – A változat

1. Ha helyes sorrendbe teszed a betűket, a tanév során megismert két műnek, egy balladának és egy mondának
a cí­mét kapod. Jegyezd le őket, majd írj róluk három-három ismertetőjegyet – mondatba foglalva!
VESEKŐ ELMENNÉK MÍ: Kőmíves Kelemenné, például: a ballada az építőáldozat megtételén alapul; Déva
várának falai leomlanak, ezért a kőművesek egyezséget tesznek, hogy áldozatukkal a hely szellemét kibékít-
sék. (Lehet a cselekményvázlatból elemeket írni, vagy akár a ballada műfaját jellemezni.)
ODVAS A CSASZAR: A csodaszarvas, például: a monda a magyar nép eredetét kutatja. (Lehet a cselekményé­
ből eseményeket leírni, a monda műfaját jellemezni.)
A címek felismerése 1-1 pont, az ismertetőjegyek leírása 1-1 pont, (művenként 3 pont), összesen: 8 pont

2. Írd a mű címe mellé a rá jellemző műfaj betűjelét! Nevezd meg az alkotás szerzőjét is! Ha a mű népköltészeti
alkotás, azt írd a cím mellé rövidítve (népk. alk.)!
elbeszélő költemény: A, regény: B, monda: C, novella: D, ballada: E, mítosz: F
Toldi: A, Arany János A walesi bárdok: E, Arany János
Lúdas Matyi: A, Fazekas Mihály Kuckó király: D, Móra Ferenc
Egri csillagok: B, Gárdonyi Géza A küklópsz barlangjában: F, népk. alk.
Mátyás király meg Markóp: C, népk. alk. Minden jó válasz 1-1 pont, összesen: 14 pont

3. Mindegyik sorban van egy-egy kakukktojás. Keresd meg, és indokold meg a választásodat!
a) ismétlés, párhuzam, ellentét, metafora, kérdés, felkiáltás
A kakukktojás: a metafora, mert ez szókép, a többi nyelvi alakzat.
b) A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Kőmíves Kelemenné, Toldi
A kakukktojás: Kőmíves Kelemenné, mert ez a mű népköltészeti alkotás (nem Arany János írta), a többi
Arany János műve (műköltészeti alkotás).
c) előkészítés, monda, a cselekmény kibontakozása, tetőpont, megoldás, bonyodalom
A kakukktojás: monda, mert ez műfaj, a többi az elbeszélő művek szerkezeti egységei.
Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 9 pont

84

irodalom_6_kk.indd 84 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

4. Értelmezd a következő fogalmakat!

Ballada: verses kisepikai műfaj, amely lírai és drámai elemeket is tartalmaz. A sűrített cselekmény a sze-
replők párbeszédéből és az elbeszélői szövegből bontakozik ki. A történet gyakran tragikusan végződik.
Előadásmódja szaggatott, szűkszavú. Szerzője szerint megkülönböztetünk népballadát és műballadát.
Monda: elbeszélő műfaj. Szájhagyomány útján megőrzött, majd később lejegyzett történet, amely valóságos
elemekhez kapcsolódik. Ezek lehetnek például helyszínek, szereplők, események vagy szokások. A mondát
csodás, meseszerű elemek is színesíthetik.
Minden fogalommagyarázat 3-3 pontot ér, összesen: 6 pont

5. Milyen szóképekre, nyelvi alakzatokra ismersz az idézetekben? Írd a számukat a megfelelő helyre!
1. metafora, 2. megszemélyesítés, 3. hasonlat, 4. ismétlés, 5. felsorolás
a) 5. b) 1. c) 3. d) 1. e) 2. f) 4.
Minden jó felismerés 1 pontot ér, összesen: 6 pont

6. Rendezz békítő tárgyalást a tanév során megismert művek szereplői között! Ki kivel béküljön ki, miért harag-
szanak egymásra?
például: Rapsonné béküljön ki a neki utat építő ördöggel.
Azért haragszanak egymásra, mert Rapsonné az ördögnek egy hegynyi aranyat és egy völgynyi ezüstöt ígért,
de csak egyetlen aranyat és egy ezüstöt adott neki.
például: Toldi Miklós béküljön ki testvérével, Toldi Györggyel.
Azért haragszanak egymásra, mert György pofon vágta testvérét és bepanaszolta a királynál. György nehez-
telhet Miklósra azért is, mert neki kell Nagyfaluban élni.
A feladatra 2 pontot javaslok adni
Megjegyzés: szereplők megnevezése 0,5-0,5 pont, indoklás 1 pont.

7. Melyik mű írhatta a következő sorokat? Nevezd meg a megfejtéshez kapcsolódó írót, költőt is!
a) Cím: Toldi. Szerző: Arany János.
b) Cím: A walesi bárdok. Szerző: Arany János
Minden jó megnevezés 1 pontot ér, összesen: 4 pont
Összesen: 49 pont

Év végi felmérés – B változat

1. Ha helyes sorrendbe teszed a betűket, a tanév során megismert két műnek, egy regénynek és egy novellának a cí-
mét kapod. Jegyezd le őket, majd írj róluk három-három ismertetőjegyet – mondatba foglalva!
CSILLA RIGGOKE: Egri csillagok, például: a regény keletkezéséről, forrásairól, a történelmi korról, a szerep­
lőkről, a cselekményről is írhat.
CUKIK KÁRÓLY: Kuckó király, például: a helyszín egy eldugott kis falu; alaphelyzet: a gyerekek játékukkal
a harcoló felnőtteket utánozzák Kasza Palkó kivételével.
A címek felismerése 1-1 pont, az ismertetőjegyek leírása 1-1 pont, (művenként 3 pont), összesen: 8 pont

2. Írd a mű címe mellé a rá jellemző műfaj betűjelét! Nevezd meg az alkotás szerzőjét is! Ha a mű népköltészeti
alkotás, azt írd a cím mellé rövidítve (népk. alk.)!
novella: A, ballada: B, mítosz: C, elbeszélő költemény: D, regény: E, monda: F
Lúdas Matyi: D, Fazekas Mihály Kuckó király: A, Móra Ferenc
Mesés várak: F, népk. alk. Toldi: D, Arany János
Kőmíves Kelemenné: B, népk. alk. Robinson: E, Defoe
A küklópsz barlangjában: C, népk. alk.
Minden jó válasz 1-1 pont, összesen: 14 pont

3. Mindegyik sorban van egy-egy kakukktojás. Keresd meg, és indokold meg a választásodat!
a) megszemélyesítés, allegória, metonímia, párhuzam, metafora
A kakukktojás: párhuzam, mert ez nyelvi alakzat, a többi szókép.

85

irodalom_6_kk.indd 85 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

b) Mesés várak, Mátyás király meg Markóp, Kőmíves Kelemenné, A csodaszarvas

A kakukktojás: Kőmíves Kelemenné, mert ez mű ballada, a többi műfaja monda.
c) ballada, monda, novella, előkészítés, elbeszélő költemény, regény
A kakukktojás: előkészítés, mert ez elbeszélő művek egyik szerkezeti egysége, a többi műfaj.
Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 9 pont

4. Értelmezd a következő fogalmakat!

Ballada: verses kisepikai műfaj, amely lírai és drámai elemeket is tartalmaz. A sűrített cselekmény a sze-
replők párbeszédéből és az elbeszélői szövegből bontakozik ki. A történet gyakran tragikusan végződik.
Előadásmódja szaggatott, szűkszavú. Szerzője szerint megkülönböztetünk népballadát és műballadát.
Monda: elbeszélő műfaj. Szájhagyomány útján megőrzött, majd később lejegyzett történet, amely valóságos
elemekhez kapcsolódik. Ezek lehetnek például helyszínek, szereplők, események vagy szokások. A mondát
csodás, meseszerű elemek is színesíthetik.
Minden fogalommagyarázat 3-3 pontot ér, összesen: 6 pont

5. Milyen szóképekre, nyelvi alakzatokra ismersz az idézetekben? Írd a számukat a megfelelő helyre!
1. metafora, 2. megszemélyesítés, 3. hasonlat, 4. ismétlés, 5. felsorolás
a) 5. b) 3. c) 1. d) 4. e) 2. f) 2.
Minden jó felismerés 1 pontot ér, összesen: 6 pont

6. Rendezz békítő tárgyalást a tanév során megismert művek szereplői között! Ki kivel béküljön ki, miért harag-
szanak egymásra? (Lásd A változat 6. feladatát.)
A feladatra 2 pontot javaslok adni
Megjegyzés: szereplők megnevezése 0,5-0,5 pont, indoklás 1 pont.

7. Melyik mű írhatta a következő sorokat? Nevezd meg a megfejtéshez kapcsolódó írót, költőt is!
a) Cím: Lúdas Matyi. Szerző: Fazekas Mihály.
b) Cím: Egri csillagok. Szerző: Gárdonyi Géza Minden jó megnevezés 1 pontot ér, összesen: 4 pont
Összesen: 49 pont

Év végi szövegértés – 1. változat

Jókai Mór: Az előőrs

1. Húzd alá a szövegben, milyen ruhában volt az előőrs!

Aláhúzandó: fehér lobogó köpenyében Az aláhúzás 1 pontot ér

2. Karikázd be a kérdésre adott helyes válasz betűjelét!

b), c), c) Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 3 pont

3. Í rd le, milyen képek jelentek meg a katonának a családjáról aszerint, hogy betartja-e vagy megszegi az ellenség-
nek tett esküjét!
a) Látja gyermekeit a tűzhely körül üldögélni, elesége az apjukról beszél nekik.
b) Látja szeretteit, amint bujdosnak a hideg éjszakában, éhezve, fázva. A válaszra 4 pont adható

4. Mi(k) vagy ki(k) segítettek az ellenséges csapatnak abban, hogy észrevétlenül az ellenfelük táborába jutottak?
Az őrtüzet kioltotta a zápor; nagyon sötét volt („messze és közel minden tárgyat elfogott a láthatatlan éj”),
a lépések neszét a vihar elnyomta („a vihar túlordít minden zörejt”).
A válaszra 3 pont adható

5. Meddig vezette el a katona az ellenséget?

A vezér sátoráig. A válasz 1 pontot ér

6. Miért ölték meg a férfit? Satírozd be ceruzával a helyes válasz betűjelét!

B Azért ölték meg, mert elkiáltotta magát, és így felébresztette a tábort. A válasz 1 pontot ér

86

irodalom_6_kk.indd 86 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

7. Fogalmazd meg, mi lett a katona halálának a következménye!

A vezér megmenekült, az ellenfél csapatát elfogták. („De fölébred a tábor, – a vezér mentve van, – veszve, ki
oroz­va jött oda, az ellenfél csapatja.”)
A válasz 2 pontot ér

8. Igazak (I) vagy hamisak (H) az állítások? Satírozd be ceruzával a megfelelő betűt! (Csak akkor fogadd el az ál-
lítást, ha minden eleme igaz!)
I H H I H I H Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 7 pont
Összesen: 22 pont

Év végi szövegértés – 2. változat

Gyurkovics Tibor: Üveggolyó

1. Igazak (I) vagy hamisak (H) az állítások? Satírozd be ceruzával a megfelelő betűt!
(Csak akkor fogadd el az állítást, ha minden eleme igaz!)
H I H I H H Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 6 pont

2. Miért nevezte el a történet elbeszélője az üveggolyót napgolyónak? Satírozd be ceruzával a helyes válasz betűjelét!
D Azért nevezte el így, mert a golyó megtörte a napot, és szikrázva szórta szét a fényt. A jó válasz 1 pontot ér

3. Milyen volt az üveggolyó? Satírozd be ceruzával a helyes válasz betűjelét!

B Piros, kacskaringós csík volt benne. A jó válasz 1 pontot ér

4. Húzd alá a szövegben, milyen betegség miatt került a gyerek kórházba!

Aláhúzandó: vakbélgyanúsan. Az aláhúzás 1 pontot ér

5. Magyarázd meg, miért lehetett annyira fontos az elbeszélőnek az üveggolyó!

A szikrázó napgolyó látványával betelt a fiú, új, csodálatos világ tárulhatott fel előtte.
Sokféle válasz elfogadható, a felelet 2 pontot ér

6. Kövesd végig – az utolsó csere kivételével –, mikre cserélte el a gyerek a tárgyait! Azt is jegyezd le, kivel cserélt!
(Minél részletesebb megnevezését add a tárgyaknak!) Ha valamelyik adat nem derül ki a szövegből, oda tegyél
egy mínuszjelet!
1. csere 2. csere 3. csere
Mit cserél? üveggolyót több színű golyóstollat sárga noteszt
Mire cserél? több színű golyóstollra sárga noteszra egy kis televízióra
Kivel cserél? Sárival Julival ---
Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 9 pont

7. A gyerek végül visszaszerezte az üveggolyót. Válaszolj az utolsó cserére vonatkozó kérdésekre!

a) Kitől szerezte vissza az üveggolyót? Évától szerezte vissza.
b) Sorold fel minél részletesebben, mi mindent adott érte! Kis televíziót, mentőautót, piros puha radírt, fém
szivartokot.
c) Miért kért a gyerekkel cserélő személy olyan sok mindent a golyóért? Rájött, hogy a másik mindent mega-
dott volna érte.
d) Mit adott korábban ez a személy az üveggolyóért? (Pontosan írd le a tárgy jellemzőit is!) Egy térképet adott
érte, amelyen egész Magyarország, a Pilis rajta volt.
Az a), c) feladatra 1-1 pontot, a b) feladatra 4 pontot, a d) feladatra 2 pontot javaslok, összesen: 8 pont

8. Magyarázd meg, miért cserélgette el a gyerek a megszerzett tárgyakat!

Egy idő után már nem voltak fontosak a számára, felismerte a hibáikat. Mindig új dologra vágyott.
A válasz 2 pontot ér
Összesen: 30 pont

87

irodalom_6_kk.indd 87 2014.05.30. 11:41

 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Tartalom
1. Bevezető gondolatok 3

2. Alapelvek, célok, fejlesztési feladatok 4

2.1. Alapelvek, célok 4
2.2. Fejlesztési feladatok 4
2.2.1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 4
2.2.2. Olvasás, az írott szöveg megértése 5
2.2.3. Írás, szövegalkotás 5
2.2.4. A tanulási képesség fejlesztése 5
2.2.5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 6
2.2.6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 6
2.2.7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése 7

3. A 6. évfolyamos irodalom-taneszközök szerkezete, felépítése.

Módszertani javaslatok 8
3.1. Ismétlés, ismerkedés 8
3.2. „Szeretem a könyvet, és hiszek benne” 8
3.3. „És azóta, hősök párja! / Híretek száll szájrul szájra” 9
3.4. „Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem” – Arany János: Toldi 11
3.5. „Tűz-víz között, Megütközött kis Magyarország” – Gárdonyi Géza: Egri csillagok 13
3.6. „Egy dallam visz, de keresztezi száz” 15
3.7. „Hős harc az Élet és megélni szép” 17
3.8. A munkafüzetről 19
3.9. Az Irodalom feladatlapokról 20
3.10. Helyi tantervi ajánlás; Tanmenetjavaslat a magyar irodalom tanításához, 6. évfolyam 20
3.11. Ajánlott szempontok az értékeléshez 20

4. Helyi tantervi ajánlás 21

5. Tanmenetjavaslat a magyar irodalom tanításához 29

6. Óravázlatok 47
6.1. Kőmíves Kelemenné 47
6.2. Arany János: A walesi bárdok – 1. változat 49
6.3. Arany János: A walesi bárdok – 2. változat 50
6.4. Arany János: Toldi; Hetedik ének 61
6.5. Arany János: Toldi – Összefoglalás 66

7. Megoldókulcs – Irodalom felmérőfüzet 6. 70

88

irodalom_6_kk.indd 88 2014.05.30. 11:41