Ha tízzel szorzunk akkor a szorzandó minden számjegye egyel nagyobb helyiértékre kerül

ezért a szorzatalakban az 1-esek helyére 0-át írunk.

Oszthatósági szabályok:
Egy természetes szám pontosan akkor osztható;
 2-vel, ha az utolsó számjegye páros
 3-mal, ha a számjegyeinek összege osztható 3-mal
 4-gyel, ha az utolsó két számjegyéből álló kétjegyű szám osztható 4-gyel
 5-tel, ha az utolsó számjegye 0 vagy 5
 6-tal, ha osztható 2-vel és 3-mal
 8-cal, ha az utolsó 3 számjegyéből álló háromjegyű szám osztható 8-cal
 9-cel, ha a számjegyek összege osztható 9-cel
 10-zel, ha az utolsó számjegye 0
 12-vel, ha osztható 3-mal és 4-gyel
 15-tel, ha osztható 3-mal és 5-tel
 24-gyel, ha osztható 3-mal és 8-cal
 25-tel, ha az utolsó két számjegyéből álló kétjegyű szám osztható 25-tel (00,25,50,75)
 100-zal, ha az utolsó két számjegye 0
 125-tel, ha az utolsó 3 számjegyéből álló háromjegyű szám osztható 125-tel
 1000-rel, ha az utolsó 3 számjegye 0

Prímszám: azok a természetes számok, amelyeknek pontosan két osztója van

Összetett szám: azok a természetes számok, amelyeknek 2-nél több osztójuk van
Se nem prím, se nem összetett:
 az 1, mert csak 1 osztója van
 a 0, mert végtelen sok osztója van
Ikerprímek: azok a prímszámok, amelyeknek különbsége kettő pl.: 5-7, 71-73, 11-13, 17-19,
3-5-7 (hármasiker).
Számelmélet alaptétele: minden összetett szám felbontható prímszámok szorzatára és ez a
felbontás a tényezők sorrendjétől eltekintve egyértelmű.

Két (vagy több) szám közös osztói azok a számok, amelyek mindkét számnak osztói.
A közös osztók közül a legnagyobbat LNKO-nak (legnagyobb közös osztónak) nevezzük. Jele:
( ; ) pl.: (12;30)
Ha két számnak nincs közös prím tényezője akkor LNKO-juk 1 ilyenkor a két számot relatív
prímeknek nevezzük.

2 szám közös többszörösei azok a számok, amelyek mindkét számnak többszörösei. A

pozitív többszörösök közül a legkisebbet LKKT-nak (legkisebb közös többszörösnek)
nevezzük. Jele: [ ; ] pl.: [6;15]

Azonos előjelű számokat úgy adunk össze, hogy a tagok apszolútértékeit összeadjuk és az
összeg előjele a közös előjel lesz.
Különböző előjelű számokat úgy adunk össze, hogy a nagyobb abszolútértékű számból
kivonjuk a kisebb abszolút értékű számot, az összeg előjele a nagyobb abszolútértélű szám
előjele lesz.

A 0-val való osztást nem értelmezzük!

Két azonos előjelű szám szorzata/hányadosa pozitív. Két különböző előjelű szám
szorzata/hányadosa negatív.

Többtényezős szorzat esetén:

 Pozitív a szorzat, ha a negatív tényezők száma páros
 Negatív a szorzat, ha a negatív tényezők száma páratlan

Negatív szám páros kitevőjű hatványa pozitív.

Negatív szám páratlan kitevőjű hatványa negatív.

2 > Számláló: Megszámlálja, hogy hány darabot veszek az egyenlő részekből

--- > Törtvonal
5 > Nevező: Megnevezi, hogy hány egyenlő részre osztjuk az egy egészt. A tört nevezője
nem lehet 0

A tört egyenlő egyel, ha a számlálója megegyezik a nevezőjével.

A pozitív tört kisebb egynél, ha a számlálója kisebb, mint a nevezője.
A pozitív tört nagyobb egynél, ha a számlálója nagyobb, mint a nevezője.
Az egynél nagyobb törteket felírhatjuk vegyesszám alakban is.

Egyszerűsítéskor a számlálót és a nevezőt ugyanazzal a 0-tól különböző számmal osztjuk. A

tört értéke nem változik.
Bővítéskor a számlálót és a nevezőt ugyanazzal a 0-tól különböző számmal szorozzuk. A tört
értéke nem változik.
Egyenlő nevezőjű pozitív törtek közül az a nagyobb amelyiknek a számlálója nagyobb.
Egyenlő számlálójú pozitív törtek közül az a nagyobb amelyiknek a nevezője kisebb.

Törtet törttel úgy szorzunk, hogy a számlálók szorzatát osztjuk a nevezők szorzatával. Ha
tudunk egyszerűsítünk.

Egy szám reciprokán azt a számot értjük, amellyel az eredeti számot megsorozva a szorzat
értéke 1. A 0-nak nincs reciproka.
Törttel úgy szorzunk, hogy az osztó reciprokával szorozzuk a számot.

Tizedestört: Olyan számnak a helyiértékes alakja, amelyben 1-nél kisebb helyiérték is

szerepel.
Tizedestörtet tizedestörttel úgy szorzunk, mintha egész szám lenne, de a szorzatban annyi
tizedesjegyet jelölünk, amennyi a tényezőkben összesen van.
Tizedestörttel úgy osztunk, hogy az osztandót és az osztót is szorozzuk úgy, hogy az osztó
egész szám legyen, majd elvégezzük az osztást.