1.

Alkalom
Számhalmazok, racionális számokkal való számolás

SZÁMHALMAZOK

Def.: Számhalmaz: olyan halmaz, amelynek minden eleme (tagja) szám.

i. Természetes számok halmaza Jele: N

– A természetes számok halmazába a nulla és a pozitív egész számok tartoznak.

N = {0; 1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8; 9; 10; 11; 12…}
– A természetes számok halmazának végtelen sok eleme van.
– A legkisebb természetes szám a 0.
– A természetes számok halmazának nincs legnagyobb eleme.

ii. Egész számok halmaza Jele: Z

– Az egész számok halmazába a nulla és a pozitív egész számok, és a negatív egész számok tartoznak.
Z = {..-11; -10; -9; -8; -7; -6; -5; -4; -3; -2; -1; 0; +1; +2; +3; +4; +5; +6; +7; +8; +9; +10; +11..}
– Az egész számok halmazának végtelen sok eleme van.
– Az egész számok halmazának nincs sem legnagyobb, sem legkisebb eleme.

iii. Racionális számok halmaza Jele: Q

– A racionális számok halmazába a nulla, a pozitív egész számok, a negatív egész számok, a pozitív törtek és a
negatív törtek tartoznak. 
Q = {nulla, pozitív egész számok, negatív egész számok, pozitív törtek, negatív törtek}
– A racionális szám mindig fölírható két egész szám hányadosaként.
a
(Másképpen: A racionális szám mindig fölírható   alakban, ahol a, b eleme Z-nek, és b ≠ 0.)
b
– A racionális számok halmazának végtelen sok eleme van.
– A racionális számok halmazának nincs sem legnagyobb, sem legkisebb eleme.

A racionális számok alakjai:

A racionális számok felírhatóak hagyományos tört alakban, ahol törtvonal választja el a két egész számot
a
 b az a a tört számlálója, a b a tört nevezője.
A hagyományos tört alakból mindig van egy, ami már tovább nem egyszerűsíthető alak, azaz a, és b legnagyobb
közös osztója 1.

A racionális számok felírhatóak tizedestört alakban, ahol alakjuk vagy véges tizedes tört (Pl. 3,124),
vagy végtelen szakaszos tizedestört (Pl. 2,45454545…. amit az ismétlődő szakasz két vége fölé írt ponttal
jelölünk: 2 , 4̇ 5̇ )

iv. Irracionális számok halmaza Jele: Q*

– Az irracionális számok halmazába azok a számok tartoznak, amelyek nem írhatók fel két egész szám
hányadosaként. (Pl. π; √ 2; 8,12345678910111213…. )
– Az irracionális számok halmazának végtelen sok eleme van.
– Az irracionális számok halmazának nincs sem legnagyobb, sem legkisebb eleme.
– Az irracionális számok tizedes tört alakja: végtelen nem szakaszos tizedes tört.

v. Valós számok halmaza Jele: R

Ezt a számhalmazt a racionális és irracionális számok együtt alkotják. A valós számok halmaza a racionális
számok és az irracionális számok halmazának az uniója (egyesítettje).
SZÁMHALMAZOK ÁBRÁZOLÁSA VENN-DIAGRAMON

VALÓS SZÁMOK ÁBRÁZOLÁSA SZÁMEGYENESEN

Pozitív számok: A nullánál nagyobb számok. A számegyenesen a nullától jobbra helyezkednek el.
Nem negatív számok: A nulla, és a nullánál nagyobb számok
Negatív számok: A nullánál kisebb számok. A számegyenesen a nullától balra helyezkednek el.

Ellentett: Két szám ellentettje egymásnak, ha összegük nulla. (Pl. -4; 4)

A szám abszolút értéke: A szám nullától való távolsága a számegyenesen. Jele: két függőleges vonal, közte a
szám │+9│
A negatív szám abszolút értéke mindig a szám ellentettje.

(
Reciprok: Két szám reciproka egymásnak, ha szorzatuk egy. Pl .
4 5
;
5 4 )
SZÁMOLÁS RACIONÁLIS SZÁMOKKAL

i. Hagyományos törtek összeadása/kivonása

Azonos nevezőjű törtek összeadásakor/kivonásakor az eredmény nevezője a közös nevező lesz. A műveletet a
számlálókkal végezzük.
Különböző nevezőjű törteket az összeadás/kivonás előtt közös nevezőre kell hozni.
 

ii. Hagyományos törtek szorzása

Tört szorzása egésszel: A tört számlálóját szorozzuk az egésszel.

Tört szorzása törttel: A tört számlálóját szorozzuk a másik számlálójával, illetve a nevezőket is összeszorozzuk
egymással.

iii. Hagyományos törtek osztása

Tört osztása egésszel: Törtet úgy is oszthatunk egész számmal, hogy a nevezőt szorozzuk az osztóval, a
számláló változatlan marad. (A művelet így mindig elvégezhető) A szorzás jelölése után megpróbálunk
egyszerűsíteni.
Ha az osztó maradék nélkül megvan a számlálóban, akkor az osztás elvégezhető úgy is, hogy a
számlálót osztjuk az osztóval, és a nevező változatlan marad.
Tört osztása törttel:  Törtet törttel úgy osztunk, hogy a változatlan osztandót megszorozzuk az osztó reciprok
értékével.  A szorzás során megpróbálunk egyszerűsíteni.

MŰVELETI SORREND

Ha nincs zárójel
   Hatványozás, gyökvonás. (Ezt a két műveletet a 7. , 8. osztályban
1. LÉPÉS
tanuljuk.) Lehet balról jobbra haladva elvégezni ezeket a műveleteket.
   Szorzás, osztás. Lehet balról jobbra haladva elvégezni ezeket a
2. LÉPÉS
műveleteket.
   Összeadás, kivonás. Lehet balról jobbra haladva elvégezni ezeket a
3. LÉPÉS
műveleteket.

Ha van zárójel
A zárójelek fajtái: ( )   kis zárójel
[ ]   szögletes zárójel
{ }  kapcsos zárójel
1. LÉPÉS    A kis zárójelek között lévő műveleteket végezzük el.
2. LÉPÉS    A szögletes zárójelek között lévő műveleteket végezzük el.
3. LÉPÉS    A kapcsos zárójelek között lévő műveleteket végezzük el.
4. LÉPÉS    A megmaradt műveletek elvégzése a műveleti sorrend szabályai szerint.
A zárójelen belül a műveleti sorrend szabályai érvényesek.

TÖRTRÉSZSZÁMÍTÁS

3 3
A törtrészszámítás során mindig szorzunk. Pl: 20-nak a -öd része: 20 ∙ =12
5 5

5 5 5
Pl. Mennyinek az -ed része 20? Oldjuk meg egyenlettel: x ∙ =20 Azaz most a 20-at osztani kell -el, ha a
4 4 4
kiinduló értéket szeretnénk megkapni. x = 16.

SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS

A százalékszámítás olyan törtrész számítás, ahol mindig századrészt számolunk.

Pl. 300-nak a 15%-a 300 ∙ 0,15=45.