Professional Documents
Culture Documents
Ilyen Volt Iskolásnak Lenni Az 56
Ilyen Volt Iskolásnak Lenni Az 56
Már december volt, mire az ország újdonsült vezetése megpróbálkozott az iskola újraindításával,
egyelőre csak napi egy óra hosszára. A gyerekeket azzal igyekeztek visszacsábítani az
iskolapadba, hogy a külföldi segélyek egy részét az iskolákban osztották szét. A mikulás napján
fellobbanó tüntetések, és a rendszeressé váló sortüzek miatt azonban a próbálkozás néhány nap
alatt hamvába holt.
1956.december 6.: „Este Putzer néni lejött, és azt mondta, hogy látta a tüntetőket.
Mesélte, hogy volt egy csoport tüntető, akik Kádár mellett tüntettek. Ezek vörös zászlókat
vittek. A másik tüntető csoport, aki kádár ellen tüntetett, a Nyugatinál megdobálta a talán
150 főből álló kommunista csoportot. Erre a kormány ávósokat „rendőröket” küldött ki és
ezek vagy 100 embert agyonlőttek. Este apu hozott egy csomag cukrot és egy Mikulást. ”
A forradalom leverése után az emberek az inflációtól rettegve igyekeztek minden
készpénzüket elkölteni. Végre egy pár napig jó világ járt a gyerekekre is.
Oktatási reformok 1957-ben
Január 7-én hétfőn egy különösen havas karácsony és egy szomorú szilveszter után indult végül
újra az iskola, de még mindig csökkentett üzemmódban. A gyerekek itt szembesültek azzal, hogy
az osztálytársaik és a tanáraik közül jó páran disszidáltak, vagy vidékre költöztek a veszélyessé
vált fővárosból. A forradalmat követő oktatási reformok sem sokat várattak magukra.
Már január végén elterjedt a hír, hogy a hittanítók „rendszer ellenes uszító” magatartása miatt
megszűnik az iskolai hittanoktatás, a nyugati idegen nyelvek helyett pedig az orosz lesz a kötelező
tárgy. Ez elsősorban a hagyományosan népszerű németoktatásnak jelentett nagy érvágást. A
„Rákosi-Gerő klikk helytelen politikájú tankönyveit” sietve újakra cserélték és – biztos, ami biztos
– megemelték a maradék pedagógusok fizetését.
Március 15-re eltűntek a Kossuth-címerek az osztályokból és hamarosan újra indult az
úttörőmozgalom is. A diákok ekkor még délelőtt és délután felváltva jártak iskolába.
A Kádárkormány a különösen kegyetlen megtorlásokkal párhuzamosan jó érzékkel számos
népszerűséget növelő intézkedést is hozott: a szétlőtt épületek felújítási munkálatai már
novemberben elkezdődtek, 1957 első felében pedig útjára indult a lottó, megnyitották a
vidámparkot, és 1957. május 1-én a felvonulás közvetítésével hivatalosan is megszületett a
Magyar Televízió.
Bár a látványos hazafias gesztusok a gyerekeket is megérintették, az október 23-i forradalom havi
spontán megemlékezéseit egyre kevesebb tanár nézte jó szemmel. 1957 tavaszán újjáalakult az
úttörőszövetség, lassan visszakerültek az üzemekre a levert vöröscsillagok, és március 15-én
ismét kitűzték az iskolákra a vörös lobogót. Az élet lassan visszakerült, ha nem is a régi, de egy új
kerékvágásba, a remény helyét pedig átvették a félelem és a hallgatás, majd a szürke
mindennapok.
A Magyar Televízió első közvetítése az 1957-es május 1-i felvonulásról.