Régészetmódszertan

- rákóczi szabadságharc végéig

- szakter. antik, római, ős, középkor, egyiptológa
- antropológia:
o régészet
o kulturális antropológia
- emberi kultúrák és társadalmak összehasonlítása
- első régészek, akik nem tudtak róla: gyűjtők, mérnökök, műgyűjtők pl.: Luigi
Ferdinando Marsigli (császári hadmérnök, tanulmányozta a Duna melletti löszdombot)
mindent lerajzolt
- első régészek, akik tudtak róla:
o John Aubrey – Stonehedgenél Aubrey Hole, brit őslakossághoz kapcsolódik a
Stonehedge
o Colt Hoare (brit főnemes) és William Cunnington (régész) 19. sz. eleje
feltárásokat végeznek Stonehedge környékén
- Johann Winckelmann (klasszika archológia) és Giuseppe Fiorelli – Pompeii és
herculaneum
- Heinrich Schliemann – 19. sz. vége, Mükéné és Trója feltárása, archaikus történelem
- Arthur Evans 20. sz. eleje Knossos felfedezése és feltárása, lineáris a és b írás
megkülönböztetés
- Rómer Flóris, nagyváradi kanonok 19. sz., a magyar régészet „atyja”, 1860.tól
ismertek a fő tevékenységei, magyar archeológiai értesítő, történelmi társulat
- első elméletek:
o ún. spekulatív korszak pl.: teremtéselméletek, Aeneas - Róma
o Darwin: a fajok eredete; ember eredete már lehet, mint a biblia leír
o háromkorszakos kronológia emberi történelem három korszakra osztható (kő-
bronz-vas) összeségében nem alkalmazható, mert nem európa összeségére
alkalmazható
- viseleti tárgyak és használati tárgyak
- kő – réz EZ NEM – bronz – vas domináns használati tárgy

A modern régészet megszületése – Gordon Childe

 - munkájának jelentősége: nagymértékben támaszkodott más tudományágak
módszereire és következtetéseire is
- célja: leletanyag osztályozása és előfordulásának tanulmányozása más lelőhelyeken
- eredménye: a leletanyag népcsopikhoz való kapcsolása

Lelőhelyek felderítése

- lelőhely def.: földrajzilag körülhatárolt terület, amelyen a régészeti örökség elemei

történeti összefüggéseikben találhatók
1. terepmunka
- régészeti megfigyelés: az a régészeti munka, ami beruházáshoz kapcsolódik, és a
beruházás által bolygatott talajban régészeti jelenségeket vizsgált függetlenül attól,
hogy található-e régészeti lelet vagy sem
- terepbejárás: ismert lelőhely vizsgálata beruházás nélkül
- mentőfeltárás: a szakhatóság nem írt elő beruházást, de mégis találnak esetet
2. írott források alapján
- történeti feljegyzések
- naplók, térképek
- mondák, hely-és tájegységnevek, utcanevek
3. műszeres lelőhelyfelderítés
- légifotó
- talajradar, magnetométer, stb.

Alapfogalmak

- régészeti feltárás: tudományos módon végzett tevékenység, amelynek célja a régészeti

örökség elemeinek feltárása
- régészeti korú tárgy 1711 előtti, gyűjteményből származik, kulturális javak körébe
tartozik, nem régészeti feltárás/felderítés
- régészeti lelet: ingó elem a lelőhely felderítések során
- kulturális javak
- régészeti emlék: a régészeti örökség ingatlaneleme
- terepbejárás:
 - földmunka: felszíntől számított 30 cm-et meghaladó, kézi vagy gépi erővel végzett
beavatkozás, beleértve a tereprendezést, depó, feltöltést, töltés kialakítását
- ásítási típus: próba feltárás, mentő feltárás, terv ásatás, megelőző feltárás
(leggyakoribb)  feltárási módok
- beruházást megelőző feltárás  megelőző feltárás def.
o mindig írásbeli szerződés előzi meg a beruházó
o csak a beruházást érintő területre vonatkozik
o ha a beruházó írásos formánam hozzá járul, akkor lehet kijjebb ásatni
- nagy beruházás: egy bizonyos érték határt átlép 30 nap alatt kell megcsinálni
- tervásatás: tudományos célból végzett, tudományos szempontok alapján előre tervezett
régészeti feltárás
- próbafeltárás: régészeti értékű területek régészeti érintettségének megállapítása, a
régészeti lelőhelyek állapotának felmérése, jellegének, térbeli kiterjedésének és
rétegsorainak megállapítása  ERD (előzetes régészeti dokumentáció) része
- mentőfeltárás: akkor kerül rá sor, amikor régészeti emlék/lelet régészeti feltáráson
kívüli váratlan feltárása során alkalmazandó
- régészeti megfigyelés keretén belül végzet régészeti bontó munka

11.11

régészeti megfigyelés:

- a régészeti megfigyelés régészetileg ismeretlen helyen történik általában

- elég, ha a közelében van
- hitelesíteni kell a „gyanús” helyet
- milyen már ismert lelőhelyek közelében zajlik? kiterjed-e a beruházás ezekre a
területekre?
- lelőhely felderítés összes módszerét alkalmazzuk, hogy megnézzük mekkora a
valószínűsége, hogy kiterjed-e
- számitani kell új lelőhelyekre geomorfológiailag? pl.: halmok, árkok
- ezt a munkát a régészeti megfigyelés előtt kell elvégezni
- megfigyelés:
o szerződést kötünk a kivitelezővel
o beruházóval kötök szerződést a megfigyeléshez
 o mikor kezdem a munkát és milyen szakaszokra kell számítani a beruházásnál
- amikor elindul a kivitelezés, azt semmi nem szabályozza
- semmi nem szabályozza a megfigyelést
- produkálnom kell régészeti érdekeltséget, jelenséget
- nem maradhat észrevétlen semmilyen régészeti jelenség
- ha előforduló régészeti jelenség:
- szabályozza a munkám, mert le kell állítani a földmunkát mindig minden esetben
- tisztázni kell a talált dolgok jellegét pl. sír, fal, lelet sűrűség, ház, gödör, stb.
- tisztázni kell, hogy az előkerült lelet régészeti korú e, vagy sem
- a nem régészeti korút jelzem és ott hagyom, majd az illetékessel a kivitelező elintézi
- régészeti megfigyelés keretén belül végzett régészeti bontómunka
- törekednünk kell, hogy a beruházóval érdemi viszonyt alakítsunk ki, amíg én feltárok,
addig a beruházó dolgozhasson máshol
- amit én feltárok, az csak a beruházás területére tartozik, nem mehetek ki a területén
tovább, kivéve ha a beruházó írásos engedélyt ad
- ha a beruházás területén előkerül egy jelenség mélyén, azt feltárhatom, de csak a
területen belül

Dokumentáció készítése régészeti megfigyelés során:

- a legfontosabb a helyszínrajz, vagy térkép, amely visszamérhetően ábrázolja a

területet, ahol a megfigyelés történt
- (szöveges ismertetés) naplót is kell készíteni, amely az ásatási naplóra vonatkozó
követelmény szerint készül, tapasztalatok leírása
- fényképeket, nemcsak az esetleg előkerült jelenségeket, a munkagépek munkáját, a
földmunka környezetét, a bolygatás mélységét is dokumentálni is kell
- ha a megfigyelés során régészeti jelenség kerül elő, akkor minden esetben a régészeti
feltárásra vonatkozó dokumentációs kötelezettségek szerint kell eljárni (alap és
metszettrajzok, stratigráfiai egységek adatlapjai, összesítő térkép tb.)
- 30 napon belül a régészeti jelenséget be kell jelenteni a megyei kormányhivatalok
örökségvédelmi osztályának
- a feltárái dokumentációt 1 éven belül kell eljuttatni a kormányhivatalhoz

Régészeti terepbejárás
 - minden olyan felszínen végzett kutatás, adatgyűjtés és kiértékelő dokumentálás, amely
a régészeti örökség nem ismert elemének felfedezésére vagy a régészeti lelőhely
állapotának ellenőrzésére, ill. azonosítására irányul, függetlenül attól, hogy együtt ját-e
a leletek összegyűjtésével vagy sem
- kevésbé roncsoló hatású, nondestruktív módszer
- akkor roncsoló, ha együtt jár a leletek összegyűjtésével, mert ezzel kis mértékben is,
mivel kis mértékben megváltoztathatja a lelőhely állapotát
- extenzív és intenzív terepbejárás módszert különböztetünk meg
- (nem ismerem) extenzív akkor, ha adott területen az összes lehetséges régészeti
lelőhely felkutatása a cél
- (ismerem) intenzív kutatás során a cél, az ismert lelőhely felszíni adatainak módszeres
vizsgálata, gyűjtése

Extenzív tereobejárás

- akkor végzünk ha még nem, vagy nem kielégítő mértékben ismerünk régészeti
lelőhelyeket
- ha a vizsgált helyen van lelőhely, de nem tudom a határait
- sor kerülhet többszöri bejárásra

Intenzív terepbejárás

- lelőhely vizsgálat
- ismerem a lelőhelyet, a határait, de a leleteket nem
- tudományos célból további vizsgálatokat kell végezni, hogy feltárást tudjak végezni
- cél a régészeti leletek összegyűjtése

Terepbejárás előkészítése

- ismert adatok összegyűjtésével kezdődik

- fontos az olyan szakemberek jelenléte, akik a lelőhelyen főbb régészeti korszakainak
megfelelő jártasággal és anyagismerettel rendelkezik
- a leletgyűjtéssel egybekötött terepbejárásokon szükséges, hogy rendelkezésre álljanak,
hogy legyen GPS készülék minden szakembernél, térkép, fényképezőgép, füzet
íróeszköz, csomagoló eszközök, zacskók, telefonban hangrögzítő használata

Extenzív bejárás egyedi szabályai

 - a terepbejárást úgy kell megtervezni, hogy a kiszemelt területeken a minimálisra
csökkentsük annak a lehetőségét, hogy a lelőhely észrevétlen maradjon
- ezért „csatárláncban” végzett módszer ajánlott
- a területre csak az örökségvédelmi bejelentés utá, a tulaj engedélyében szabad rálépni.
- a bejárt területeken tilos a haszonnövények károkozása
- fontos a szisztematikus terepvizsgálat

Előzetesen tudni kell:

- közigazgatási besorolást
- lelőhely pontos helyét, melyre
- lelőhely nevét: minden esetben szükséges a lelőhelynek nevet adni, amely
külterületeken jellemző dűlő- vagy határnév, belterületen az utca és házszám lehet

Dokumentáció készítés:

- gyűjtött adatokat dokumentálni kell

- szöveges adatok rögzítése
- domborzati viszony
- táj jellegzetességét
- felszín állapota,
- lelőhelyet borító növényzet
- látási körülmények
- esetleges bolygatásokat
- talajminőséget
- egyéb károkozó jelenségek
- lelet anyag jellemzői, intenzitása, sűrűsége és a belőle levonható következtetések

Intenzív terepbejárás egyedi szabályai

- csak kedvező vegetációs időszakban, tiszta, felületen érdemes elvégezni

- fontos a vizsgálandó terület, a minta vételi egységek pontos kijelölése, ettől ugyanis
nagyban függ a kutatás eredményessége
- ha a felszíni lelet elosztást vizsgálunk

Geofizikai mérések:
 - roncsolással (beavatkozással) járó
o földmunkával járó
- nem roncsolással
o nondestruktív kutatási módszerek
- mindegyik módszert azon az alapon működik, hogy azt feltételezi, hogy a keresett
régészeti jelenségek eltérnek a környezet fizikai paraméterektől

Módszerek:

1. mágneses módszer
2. egyenáramú ellenállás-szelvényezés
3. földradar

A lelőhely feltárásának módszerei és technikái

- 7 db
- tervásatás
- próbafeltárás,
- mentőfeltárás,
- megelőző feltárás
- régészeti megfigyelés keretén belül végzett régészeti bontómunka,
- terepbejárás
- még egy, de nem hallottam

Tervásatás

- cél: lelőhely minél teljesebb tudományos megismerése

- előkészítése:
o szakirodalom összegyűjtése
o levéltári adatok gyűjtése
o régi és modern térképek áttanulmányozása
o szisztematikus terepbejárás, a leletanyag és a helyzet kiértékelése
o lelőhely felmérése
o amennyiben a lelőhelyen észlelt jellegzetességeket indokolják:
 légifotó készítése, talajfúrás, geofizikai és/vagy archeomagnetikus
felmérés
 o a lelőhely tágabb környezetének tanulmányozása

Feltárás menete:

1. szelvényháló kitűzése. cél a minél nagyobb felületek bontás éa dokumentálása, de ha

túl nagy a felölet, kiszárad és pusztul a feltárt rész. Általában 5x5 vagy 10x10-es
szelvényenként érdemes alkalmazni.
2. kezdőszelvény kiválasztása. ebben segítségünkre lehet a geofizikai felmérés. optimális
esetben a látványos objektumok feltátára a cél, amik indokolják a feltárás folytatását.
3. szükség esetén kutatóárok kialakítása
- mindig páros, mert a markoló kanál méretének megfelelő
- kutatóárkokba teszek szondákat (1x1 m)
4. ha végzünk talajfúrást és ismert a lelőhely rétegzettsége, gépi földmunka
alkalmazásával eltávolítjuk a bolygtaott réteget
5. a kirajzolódó objektumokat kézi szerszámokkal bonjuk tovább
6. az objektumok bontása közben kiemelt figyelemmel kell kísérni az egyes
terepjelenségek előfordulását
7. dokumentáció. objektumonként, szelvényekként, lelőhely egészét érintve
o szöveges, fotó, helyszínrajz
- def.: régészeti humuszréteg: az a humuszréteg, ami a régészti korú objektumot fedi
o irreleváns a lelőhely szemszögéből
o bolygatott réteg
o a feltárás elkezdése során ezt kell eltávolítani
o utána kézi erővel történik a feltárás (balta, csákány, stb..)
o miután lelethez közeledünk finomabb eszközökkel folytatjuk (spkli, ecset,
kiskanál, stb.)
- ásónyom=20 cm
- a kiásott földet át kell vizsgálni, szitán átrostálva

Feltárási módszerek

3 db

1) stratigtráfiai egység alapú rendszer

a. alapelve: a feltárás során VALAMENNYI régészeti jelenség ÖNÁLLÓ
azonosító számot kap
 b. elsősorban többrétegű lelőhelyeken, ill. városi ásatások során javasolt. A
rendszer előnye a, hogy alkalmas a feltárás Harris-mátrixának elkészítésére.
c. hasznos, mert egyszerűbben lehet kezelni, dokumentálni a jelenségeket

def.: objektum: van széle, határa és a talaj felszínben mélyen van

pl.: kemence is objektum, mert a földbe ássák bele

objektum bontás: mindig az objektumon belül bontok, mert arra vagyok kíváncsi, hogy
milyen volt a formája

régészeti jelenség: minden régészeti infoval rendelkező dolgot, amit régészeti lelőhelyen
találhatunk és összefüggésében régészeti információval rendelkezhet

2) objektum alapú feltárási módszer

- alapegysége az objektum maga, mely lehet jelenség, és jelenségek halmaza is
- a dokumentációs elvárásoknak akkor felel még ha van lehetőség, egyrétegű
(halmazon) belül is az egyedi objektumok számozására
- használata
3) stratigráfiai és objektum alapó módszer
- szintén alkalmas a Harris mátrixhoz
- vmennyi megfigyelhető régészeti jelenség önálló azonosító számot kp ugyanakkor
a jelenségek értelmezését, dokumentálását a kiosztható doku.számok segítik

Dokumentáció:

1) fotó
2) rajz
3) szöveges (napló)
4) térképezés

Rétegtan:

- szuperpozíció: rétegek egymásra rakódása

- ha egy réteg rárakódott a másikra, akkor az rakódott le először, kivéve, amikor
nem
- rétegek lerakódása a létrejöttének sorrendjére utal
- rétegekből tudunk kiindulni, a benne lévő anyagokat ignoráljuk és azokat relatív
kronológiába tesszük
Harris-mátrix

- dokumentációs rendszer, amely a régészeti jelenségek és leletek info adatkezelése

során használható
- a jelenségek számára relatív kronológiát állít fel  egymáshoz képest milyen
viszonyba vannak a jelenségek
- alapján a feltárás során minden meghat. régészeti jelenség egyedi azonosítót kap.
- a rendszer szempontjából mindegy mi a jelenség, a lényeg, hogy elkülöníthető
legyen
- jelenségek rétegtani helyzete:
1) alá-fölé rendeltség: egyik öregebb, mint a másik
2) nincs viszony
3) szinkron jelenség: a két jelenség eredetileg összetartozott, de egy harmadik elvágta
őket

BEADANDÓ:

A régészeti feltárási módszerek és dokumentumok, kötelezettségek