2. logo.

tétel
A nyelvi zavarok pszichés következményei, hatásuk a személyiségfejlődésre
A NYELV JELENTŐSÉGE
A nyelv az egyik legjellegzetesebb és legfontosabb humánspecifikus képesség.
Egyéni információtároló és -strukturáló leképezési rendszer
- Elsődleges kommunikációs eszköz
- Minőségileg: tartalmilag korlátlan kifejezési lehetőségek (tér, idő,
igazságtartalom, cselekvésérték).
- Mennyiségileg: kifinomult közlések (vö. pl. veszélyre figyelmeztetés módjai).
Társadalmi információtároló és tudásörökítő eszköz
- A kulturális javakhoz (ismeretekhez, készségekhez) való hozzáférés eszköze.
- A birtokolt ismeretek, készségek, szaktudás hatékony képviseletének eszköze.
- Az iskolai rendszerű oktatás eszköze.
- A legalapvetőbb kultúrtechnikák (írás, olvasás, számolás) alapja.
- Iskolai beválás, szakmaválasztás, életpálya, anyagi-társadalmi sikeresség.
A hétköznapi kommunikáció eszköze
- Mások megítélése beszédbeli kifejezőkészsége alapján
- Önérvényesítés, piacképesség
- Globalizáció: tájékozódás, információszerzés eszköze
A NYELVFEJLŐDÉSI ELMARADÁSOK ÉLETKOR- SPECIFIKUS KATEGÓRIÁI (KAS BENCE)

● NYELVI KÉSÉS

-életkori sáv: 2-4 év

- többféle háttér: értelmi elmaradás, hallássérülés. autizmus, nyelvfejlődési zavar,
szociális hátrány

● NYELV(FEJLŐDÉS)I ZAVAR

- életkori sáv: 4. évtől

-számos különböző forma (elsődleges/másodlagos; receptív-expresszív stb.)

● ÍROTT NYELVI ZAVAROK( DISZLEXIA, DISZORTOGRÁFIA)

-életkori sáv: 7. évtől (beiskolázástól függ)

- kritériuma: az első iskolaév második félévében diagnosztikailag jelentős elmaradás
egy sztenderdizált írott nyelvi teszten)

1
 A nyelvi zavar megjelenhet
idegrendszeri fejlődési és szerzett
zavarokhoz kapcsolódóan
( megkülönböztetett állapotok)
- pl: autizmus spektrumzavar,
értelmi képességzavar
A NYFZ terminust a fenti
megkülönböztetett állapotokhoz
nem kapcsolható nyelvi zavarok
esetében alkalmazzuk(BNO-DSM-
kompatibilis). Így alkalmazható a
normál és azon belül az alacsony,
70-80 közötti IQ-tartományban is.

A nyelvfejlődési zavar (NYFZ) egy olyan rejtett fejlődési zavar, amely az anyanyelv
elsajátításának, beszédben és írásban való használatának a nehézségeiben mutatkozik meg. Ez
a zavar a gyerekek kb. 7%-át érinti, többségüknél felnőttkorban is fennmarad, és hosszú
távon befolyásolja a fejlődést a társas kommunikáció és a verbális tanulás korlátozottsága
miatt. Az érintett gyerekek megsegítésében fontos szerepe van a szülők és a szakemberek
tájékoztatásának, a zavar korai felismerésének, a célzott logopédiai terápiának és a támogató
családi és pedagógiai környezetnek.
NYELVFEJLŐDÉSI ZAVAROK TÜNETI KÉPE
A nyelvi zavart mutató gyermekek nyelvi fejlődése már a korai életszakaszokban eltér
a tipikustól:

● Az első szavakat a tipikus fejlődéshez képest jóval, akár három évvel később ejtik ki,

és szókincs tekintetében nem zárkóznak fel az életkori csoportjukhoz, a további

fejlődés során sem.

● Szókészletük lassan gyarapszik, annak mérete mindvégig az életkori átlag alatt marad.

A szótanulási nehézség leginkább az igék tanulását érinti: az SLI-os gyermekek már a

2
 kezdetektől fogva kevesebb igét használnak, és a leggyakoribb igékre szorítkoznak
(Watkins et al., 1995). Ez az elmaradás az igehasználatban még iskoláskorban is
kimutatható (Fletcher, Peters, 1984).

● Szófajok vonatkozásában említhető még az egyoldalúság is: narratív beszédben

főként kevés főnévből és igéből gazdálkodnak, csak elvétve fordulnak elő

beszédükben melléknevek és határozószavak.

● Gondjaik vannak a mentális lexikon aktiválásában is, ezt a spontán beszédben és

megnevezési tesztekben általánosan megfigyelhető szótalálási nehézségek jelzik.

● A fonológiai feldolgozásban és produkcióban szintén jelentős elmaradás figyelhető

meg. A szavak hangalakjának hallás utáni pontos feldolgozása és emlékezetben

tartása sok gyermek számára nehézséget okoz. Ez pedig megnehezíti a
szótanulást, illetve a hangzó beszéd megértését.

● Expresszív beszédüket rendszerint fonológiai egyszerűsítési folyamatok jellemzik, s

ez jelentősen rontja e gyermekek beszédének érthetőségét. Az érthetetlenségig

torzuló szóalakok jelentősen hátráltatják a társas kommunikációt, hiszen a gyermekek
alacsony szinten tudják csak megértetni magukat a kortársaikkal.

● Kifejező beszédük alacsony nyelvtani komplexitást mutat, gyakran

diszgrammatikus mondatokban beszélnek, azokból tőmondatokat, hiányos

szerkezeteket kreálnak. Átlagosan több mint másfél évvel később jelennek meg a
produktív két-vagy többszavas kombinációk, és ehhez kapcsolódóan később jelenik
meg a produktív morfológia vagy toldalékhasználat is; a morfoszintaxis a későbbi
fejlődésben is egyike a leginkább érintett nyelvi szinteknek. A gyermekek
tünetei ugyanakkor függnek az általuk elsajátított nyelv típusától. A ragozó
nyelvekben, így a magyarban és az olaszban sokkal jobb szintet érnek el az
igeragozásban, mint a kevéssé ragozó angolban és svédben, és mások a
hibatípusok is.
Nyelvi zavarok pszichés következményei (Lukács Ágnes, Kas Bence)
A nyelvfejlődési zavar tartós, az érintett gyerekek fejlődését hosszú távon negatívan
befolyásolja. Ez különösen igaz azokra, akiknél a zavar természetét nem vagy nem megfelelő
időben ismerték fel. Ekkor a nyelvi képességek elmaradására tipikusan másodlagos fejlődési
problémák épülnek rá, súlyos beilleszkedési, tanulási, érzelmi és magatartászavarok
alakulhatnak ki.

3
 NYFZ

Alacsonyabb szintű receptív nyelvi

képesség, amelynek összetevői a
szókincs, a nyelvtani képesség és a
verbális emlékezet.

Az értő olvasás elsajátítása

nehezített.

Az olvasástanulás alacsony színvonala

gátolja az iskolai teljesítményt, és
folytonos iskolai kudarcokhoz vezet.

Az ismereti szint gyengeségét, másrészt a tanulási

motiváció jelentős csökkenését, harmadrészt az
iskolai környezetben való figyelem és magatartás
problémáit vonja maga után.

Beszélt és írott nyel összefüggései (Pennington, 2009)

A nyelvi zavar típusai közül a receptív nyelvi zavarok prognózisa kedvezőtlenebb, mint a
tisztán expresszív típusé. A receptív nyelvi zavart mutató személyeknél gyakori kimenet a
továbbtanulás kudarca, a sikertelen érettségi, később fiatal felnőttkorban az alacsonyabb

4
szintű pályaválasztási lehetőségek, főleg fizikai jellegű munkakörök betöltése (Clegg et al.
2005). A nyelvfejlődési zavar súlyos kommunikációs korlátozottsággal jár, és ezáltal a
személyiség fejlődését, az érdeklődést, a társas motivációkat is kedvezőtlen irányba
befolyásolja. A nyelvi zavar következményeként az autizmusra emlékeztető szociális
nehézségek, kommunikációs és viselkedési problémák alakulnak ki olyan egyéneknél, akiket
kezdetben „csak” nyelvi zavarral diagnosztizáltak.
A kezdetben nyilvánvalóan ép intellektusú gyerekeket a nyelvi képesség zavara súlyosan
hátráltatja az ismeretszerzésben és az intellektuális készségek fejlesztésében, és ez a komplex
tüneti kép súlyosbodását eredményezi az idő előrehaladásával. DE! Az értelmesség verbális
feladatokon alapuló mérőeljárásai, illetve szubtesztjei e gyerekek esetében torzítanak: mivel a
verbális feldolgozás és kifejezés a gyerekek sajátos nehézsége, értelmi nívójuk a valósnál
alacsonyabbnak tűnhet verbalitást igénylő gondolkodási helyzetekben.
Az eredetileg a nyelvi képességet érintő zavar a társas helyzetekben és az iskolarendszerben
kialakuló kommunikációs korlátozottság, a tanulási zavarok és mindezek személyiséget
formáló hatásai miatt súlyosan befolyásolják az érintettek fejlődési pályáját, életminőségét.
Magatartási problémák, szorongás, agresszivitás, alacsony önértékelés is gyakran
megjelenhet a nyelvi nehézségek következményeként.
Serdülőkorban a nehézségek ismét más szinten jelennek meg, ekkor a fő felhívó jelek:
– verbális instrukciók és információk követésének a nehézsége;
– szókincse korlátozott, nehezen találja a szavakat;
– nehezen érti a szójátékokat, idiómákat (nem szó szerint értendő kifejezéseket, például fűbe
harapott, szöget ütött a fejébe), a nyelvi humort, a gúnyt és a szlenget;
– nehézségei vannak a rugalmas gondolkodásban;
– nehezen emlékszik az elhangzottakra;
– nehezen tud figyelni az osztályteremben;
– nehezen olvas, szövegértelmezési problémái vannak;
– nehezen teremt és tud megtartani baráti kapcsolatokat;
– nehezen érti és kezeli az érzelmeket;
– nehézségei vannak az összefüggő beszédben, például egy nap vagy egy bizonyos esemény
történéseinek elmondásában.
A nyelvi fejlődés zavaraihoz társuló részképesség-zavarok
A nyelvi fejlődés zavaraihoz gyakran társulnak részképesség-zavarok, a pszichikus működés
funkciózavarai, ilyenek:

● vizuális észlelés

5
 ● vizuo-motoros koordináció

● alak-háttér percepció

● alakállandóság

● téri irányok és összefüggések felismerése

● testséma

● akusztiko-motoros integráció

● akusztikus észlelés

● auditív észlelés

● beszédpercepció

● taktilis és kinesztetikus észlelés

● szerialitás

● mozgáskoordináció

● figyelem

● viselkedés

● emlékezet

● grafopercepció (Gerebenné 1991, 1995)

Logopédiai fejlesztést hatása

Az időben megkezdett logopédiai fejlesztéssel iskoláskor előtt jelentős felzárkózást lehet
elérni. Az érintett személyeknek:

● nő az önbecsülésük, önismeretük

● fejlődik az önkifejezésük

6
 ● változik az énképük, elfogadják magukat

● szorongás csökken

● új lehetőségek nyílnak meg előttük

● hitelesebbé válnak beszédjükön keresztül

● személyiségváltozás

Nyelvi szocializáció / Bernstein (1971) klasszikus vizsgálatai

Társadalmi helyzet (szocio-ökonómiai státusz, SES), azaz szülői iskolázottság és a jövedelmi
helyzet befolyásolja a fejlődést.
Magasabb SES: kidolgozott kód
- nagyobb szókincs,
- hosszabb és bonyolultabb mondatok,
- több pontos, megnevező kifejezés
- több idiomatikus fordulat
- beszédük függetlenebb a környezettől
- idegenek számára is érthető

Alacsonyabb SES: korlátozott kód

- kevesebb megnevező kifejezés,
- több névmás és rámutatás
- egyszerűbb és rövidebb mondatok
- gyakran zsargonszerű beszéd (csak az ismerősök, társak számára érthető)
Beszéd/nyelvi zavar:
- Kommunikáció zavar
- Megzavart interperszonális kapcsolat
- A beszéd/nyelvi zavar súlypontja nemcsak a különböző fajtájú és súlyosságú
beszédzavarban rejlik, hanem jelentős mértékben az azzal járó megzavart emberi
kapcsolatokban.
A személyiség alakulását befolyásoló tényezők beszédben akadályozottaknál

● Beszédrendellenesség fajtája

● Beszédrendellenesség súlyossága

● Életkor

7
 ● Környezeti háttér

● Frusztrációs tolerancia

● Intellektuális képességek

● Biológiai tényezők

● Terápiás hatások

Beszédzavarok mint a személyiségzavar tüneti megnyilvánulásai

● (Pszichés hátterű) dadogás

● (Sz)elektív és totális mutizmus

● Diszfónia

● Logofóbia

● Másodlagos (következményes) viselkedészavarok

Következmények

● Önértékelési zavarok

● Szorongás

● Logofóbia

● Pszichoszomatikus tünetképződés

● Másodlagos teljesítmény-, és viselkedészavarok