5. logo.

tétel
AZ ARTIKULÁCIÓS ÉS FONOLÓGIA ZAVAROK
A leggyakoribb beszédhiba a pöszeség, az összbeszédhiba 74,5%-a. Seemann szerint az artikulációs zavarok
4,5 éves korig fiziológiásak.
ELNEVEZÉSEK, MEGHATÁROZÁS
Dyslalia: tágabb értelmezésben mindenféle artikulációs rendellenesség közös megjelölése. Szűkebb
értelmezésben csak a torzítás.
Funkcionális Dyslalia: funkcionális okok következtében létrejött pöszeség.
Fejlődéses Dyslalia: élettani pöszeség
Selypesség: Balassa József meghatározása. Sarbó Artúr szerint csupán a sziszegők helytelen képzését jelöli.
Pöszeség: Sarbó Artúr meghatározása. Sokáig használták, de:
1. a problémával kapcsolatos jelentés megváltozott
2. nemzetközileg megváltozott a terminológia
3. BNO-ban nincs olyan, hogy pöszeség
Dysglossia: Luchsinger szerint a perifériás beszédszervek organikus elváltozása a pöszeség.
Egyéb megnevezés:
- fejlődéses dyslalia,
- psellizmus,
- helytelen kiejtés,
- torzított kiejtés.
ARTIKULÁCIÓS ZAVAR: a mai magyar szakirodalom ezt használja.
Nadoleczny: bizonyos hangok vagy hangkapcsolatok nem megfelelő képzése, vagy kiejtésének
képtelensége.
Kanizsai Dezső: A zavar a hangképzés egy-egy mozzanatára terjed ki
Hvatcev: nemcsak az artikuláció zavara, hanem a beszédtartalom megbomlása is.
Schilling: A hiba nem egyes hang képzésének a képtelensége, hanem nem képes a hangot fonémaként
alkalmazni. Erre épül a modern logopédiai terápia.
Kovács Emőke: „a pöszeség a beszéd tisztaságának olyan zavara, amelyre jellemző az adott nyelvközösség
artikulációs normáitól való eltérés…”
Montágh és mtsai: „az anyanyelv beszédhangjainak következetesen helytelen kiejtését pöszeségnek
(artikulációs zavarnak) nevezzük.”

BNO 10 kategóriák: DSM-5:

- F 80.0 Az artikuláció jellegzetes zavara
Kommunikációs zavarok:
- F 80.1 Expresszív nyelvi zavar
315.32(F80.2) Nyelvi zavar
315.39(F80.0) A hangképzés zavara
1
- F 80.2 Receptív nyelvi zavar
- F 80.8 Egyéb nyelvi, beszédfejlődési zavar
A beszéd és beszédnyelv specifikus fejlődési rendellenességei (F80): Azok a zavarok
tartoznak ide, ahol a nyelv elsajátításának a normál folyamata az egészen korai fázistól zavart.
Az állapot nem direkt módon következik idegrendszeri vagy beszéd mechanizmusának az
abnormalitásából, szenzoros károsodásból, mentális retardációból vagy környezeti
tényezőkből. A beszéd és a nyelv fejlődésének a zavarait gyakran követi társuló probléma,
mint az olvasási, helyesírási nehézség, személyközi kapcsolatok zavara, emocionális és
viselkedészavarok.
Artikulációs zavar definíciója: BNO-10: F80.0 Az artikuláció jellegzetes zavara: az a
fejlődési zavar, melyben a gyermek által használt beszéd úgy hangzik, mintha a megfelelő
mentális szintje alatt volna, de emellett a nyelvi készségek teljesen normálisak.
Fonológiai zavar definíciója (korábban artikulációs fejlődési zavar):
A) A kornak és dialektusnak megfelelő beszédhangok fejlődésileg elvárható használatának
hibája (pl. a hangok képzésének, használatának olyan helyettesítési - de nemcsak arra
korlátozott - tévesztései, mint k helyett t, vagy a végső hangzók elhagyása).
B) A hangképzés nehézségei jelentősen kihatnak az iskolai vagy foglalkozásbeli
teljesítményre vagy a szociális kommunikációra.
C) Ha mentális retardáció, motoros beszédzavar, érzékelési deficit, vagy környezeti
depriváció van jelen, a beszédnehézségek meghaladják az azokhoz rendszerint társuló zavar
mértékét.
Ide tartozik: fejlődési fonológiai zavar, beszéd-artikulációs zavar, dyslalia, funkcionális
beszéd-artikulációs zavar, echolalia
Kivéve: a beszéd artikuláció romlása aphasia k.m.n. (R47.0), apraxia (R48.2), halláskárosodás
(H90-91) és mentális retardáció (F70-F79) miatt, társulva expresszív (F80.1) és receptív
(F80.2) nyelvfejlődési zavarral

TIPOLÓGIA
1.Orvosi szempontú felosztás: kóroktan/etiológia szerint (Luchsinger)
2. Nyelvészeti felosztás
3.Pszicholingvisztikai felosztás
4. Logopédiai felosztás

1. Kóroktan

2. Kiterjedés
2
3. Akusztikus tünet

4. Beszédhiba tudatossága alapján

1. ORVOSTUDOMÁNYI FELOSZTÁS
Kóroki, etiológiai szempont alapján sorolja be a beszédhibákat.
A. Organikus (Luchsinger): olyan beszédhiba, melynek hátterében nyilvánvaló organikus ok húzódik.
Lehet expresszív (kimeneti) vagy impresszív (feldolgozás zavara).
1. Beszédszervek jelentős strukturális eltérései
- ajakhasadék
- szájpad problémái
- glosszektómia (a nyelv egy részének eltávolítása)
2. Halláskárosodás
3. Neuromotoros zavar: idegi, idegrendszeri károsodások, CP (Apraxia,
dyspraxia; Akusztikus agnózia)
4. Genetikai szindrómák: Down, Törékeny X-nél érintett a beszéd
Befolyásoló tényezők:
( dysgl. labialis, dysgl. dentalis, dysgl. lingualis)
- fogállományi eltérések: fogtorlódás, kifelé, befelé dőlő fogak, foghiány (önmagukban nem okoznak
problémát, csak akkor, ha az artikulációs izmok nem elég fejlettek a kompenzáláshoz)
- nyitott harapás, mélyharapás, keresztharapás (prognathia, progénia)
- nyelv eltérései: rövid nyelvfék, makroglosszia
- beszédszervi izomműködés zavara: nyelvlökéses nyelés (kórosan fennmarad a korai nyelésforma,
fogászati anomáliákat okozhat, a beszédet nem feltétlenül zavarja).
B. Funkcionális – nem olyan egyértelmű az ok, nincs kimutatható etiológiai háttér. Heterogén populáció
a beszédhanghibák szempontjából.
C. Pszichés
2. NYELVÉSZETI FELOSZTÁS
Az érintett nyelvi szint szempontjából a hanghibák lehetnek:
- fonetikai szintű hanghibák (beszédhangot érintő): nem olyan az artikuláció, ami jó, de nem eredményez
jelentésváltozást a szavakban
- fonológiai szintű hanghibák (fonémát érintő): megváltozik a jelentés
Terápiás konzekvenciák: ahol „csak” fonetikai hiba van, ott elegendő a pösze-terápia. A fonológiai
rendszerben lévő hibánál a terápiában a hangsúly pl.: az auditív differenciáláson, majd a motoros
differenciáláson van – oppozícióba kell tenni a kevert hanggal.

3. PSZICHOLINGVISZTIKAI FELOSZTÁS
a) a beszédhiba tudatossága (Schilling 1996)
- szenzoros: nem tud különbséget tenni a jó és rossz ejtés között
3
- kondicionált: más beszédében észreveszi a hibát, de a sajátjában nem
- motoros: tisztában van vele, hogy rosszul ejti, de nem tudja a helyeset kivitelezni
b) kognitív mechanizmusok – előtérbe kerültek; melyik hanghiba mögött melyik folyamat
állhat → nagy előrelépést jelentett a terápiában

4. LOGOPÉDIAI FELOSZTÁS

Mennyiségi szempont szerint:

1. Teljes (diffúz) pöszeség: legalább 10 hangra kiterjedő, néhány magánhangzóra és a
mássalhangzók nagy részére.
2. Részleges (parciális) pöszeség: csak 1-2 hangra vagy hangcsoportra terjed ki.

▪ Monomorf: Egy artikulációs képzési helyre tartozó hangok képzése hibás

▪ Polimorf: több artikulációs képzési területre tartozó hangok képzése hibás.

Típusa szerint:
1. Szenzoros pöszeség: azoknak a hangoknak a képzése hibás, amelyek finom hallási percepciót
igényelnek (pl.: sziszegők)
2. Motoros pöszeség: azok a hangok, amelyeknek a képzése artikulációs ügyességet kíván.

● Ha csak 1 hang – [r]

● Ha 2 hang – [r[, [l]

● Ha 3 hang – [k], [g], [r]

● Magánhangzók – ő-ó, ű-ú

Artikulációs egységek szerint:

1. Hangpöszeség: elszigetelt ejtésben sem tudja jól képezni a hangot
2. Szótagpöszeség: izoláltan jól ejtett hang hangkapcsolatban hibás
3. Szópöszeség: szavakban torz az ejtés
4. Mondatpöszeség: mondategységben torz az ejtés

Fejlődési szempont szerint:

1. Állandó (konzekvens/konstans): minden helyzetben torz
2. Nem állandó (inkonzekvens/inkonstans): hol jó, hol rossz az ejtés

Minőségi szempont szerint:

1. Torzítás: diszlália – pl.: interdentális szigmatizmus

4
 2. Helyettesítés: paralália – pl.: [k] helyett [t] ejtése
3. Kihagyás: alália

Beszédhang-csoportok szerint:
1. Magánhangzók felcserélése
2. Mássalhangzók felcserélése, torzítása (…..cizmusok)
TÜNETEK
- Ép fejlődés esetén 5 éves korra már tisztán ejti a gyermek az összes beszédhangot
- Sokféle etiológiai tényező hozhatja létre, tünetei is sokfélék
- A beszédben megjelenő tünetek torzítás/ dyslalia, paralalia, alalia
- A beszédhangok létrehozásának zavara hangképzési zavar, dyslalia pöszeség
- A beszéd a nyelvközösség normáitól jelentősen eltér
- Dyslalia gör dys = zavar lalia lalo =beszéd
- Minden hang sérülhet, hibás képzésű lehet- Helytelen ejtés, mikor a nyelv nem egy adott helyen van, így
torzul a hang.
- Hangcsere, mely tévesztésből adódik.
- Kihagyás, amikor a gyermek nem is ejti azt az adott hangot.
- Leggyakoribb a szigmatizmus (sz z c dz s cs zs dzs). Torz képzése a szigmatizmus, hanghelyettesítése a
paraszigmatizmus.
- Fonológiai zavarnál szépen, tisztán ejtik az adott hangot, csak nem tudják eldönteni, hogy mikor melyiket
kell használni.

VIZSGÁLAT
1. Beszédszervi állapot és működés vizsgálata.
2. Beszédhangok kiejtése
Tájékozódó megfigyelések a gyermek beszédéről → mondóka, kiszámoló mondatása.
a. Artikuláció vizsgálata I.
Interdentális vagy laterális szigmatizmus, enyhe paralalia esetén:
izoláltan, szókezdő, szóvégi, szóközi helyzetben, msh torlódásban
b. Artikuláció vizsgálata II.
centrális diszlália, diszfázia esetén.
3. Összefüggő beszéd és kifejezőképesség vizsgálata
Képről kell beszélnie a gyermeknek. Enyhébb esetekben is érdemes elvégezni.
4. A szó hangtani szerkezete
Képek nevének megnevezése, utánmondása – diszfázia, centrális diszlália esetén, ha sok a
felcserélés, szósaláta.

5
 5. Hallás, hallási figyelem, emlékezet és differenciáló képesség vizsgálata
Hallás épségének praktikus megfigyelése, suttogott beszéd vizsgálata, beszédhangok hallási
differenciálásának vizsgálata I., II. oppozíciós szavak segítségével.
6. Szeriális felfogás és kivitelezés, auditív és verbális emlékezet vizsgálata
Súlyos pöszeség, centrális diszlália, diszfázia, diszlexia-veszélyeztetettség esetén –
a. Hangeffektusok, illetve azok sorozatának felfogása és kivitelezése (cuppantás, tapsolás,
koppantás sorozatának utánzása).
b. Beszédhangok sorozatának felfogása, kivitelezése.
c. Mondatemlékezet vizsgálata.
d. Történetemlékezet vizsgálata.
Kiegészítő vizsgálatok

▪ Szókincs (aktív, passzív)

▪ Auditív észlelés és beszédmegértés (GMP)

▪ Nyelvi fejlettség, nyelvi percepció (PPL, Token)

▪ Mozgás (nagymozgás, finommozgás, beszédszervi mozgás)

▪ Lateralitás vizsgálata

▪ Muzikalitás vizsgálata

▪ Magatartás megfigyelése

TERÁPIA
CÉL
Tiszta, köznyelvi ejtésnormáknak megfelelő artikuláció kialakítása, a spontán
beszédben való zavartalan alkalmazása
FELTÉTELEI

● személyi (logopédus)

● tárgyi (megfelelő helyiség, felszerelések)

SZERVEZETI FORMÁJA
Csoportos, lehetőleg homogén csoport kialakítására törekedjünk. Egyéni terápia csak nagyon indokolt
esetben.
6
FOGLALKOZÁSOK JELLEGE
Az egyéniesített csoportfoglalkozás a legajánlottabb. Minden mozzanata egyénre lebontott, a hibatípus
azonos legyen! Csoportos terápia heti 2/3x45 perc; egyéni heti 2/3x30 perc; otthoni gyakorlás napi 30 perc.

SZAKASZAI
1. Vizsgálat
Tüneti kép leírása, diagnózis
2. Egyéni, vázlatos korrekciós terv
3. Terápia speciális módszerekkel
-előkészítés
-hangfejlesztés
-rögzítés
-automatizálás
Ez a kezelés menete, az órák ezen elv szerint épülnek fel.
4. Terápia lezárása
Státusz rögzítése.
5. Utógondozás
Iskola választása, kiegészítő terápiák,…

MÓDSZERTANA

1. Előkészítő szakasz
a. artikulációs mozgásügyesítés
b. hallási differenciálás
- motoros készség fejlesztése: a kialakítandó hanghoz szükséges
artikulációs/beszédszervi mozgás kialakítása
- auditív észlelés fejlesztése: megtudja különböztetni a hibásan ejtett hangot a
célhangtól
- háttérképességek fejlesztése: vizuális, taktilis, proprioceptív területek fejlesztése

2. Hangfejlesztés
A beszédhangok fejlesztése, kialakítása önálló ejtésben.
Módjai: indirekt/direkt
- indirekt: hangutánzással történik, cél elfedése, játék szituációban, kisgyermekeknél használható, r hang
kivételével! (a szavakban az r magánhangzók között szerepeljen, gyors ismétlés, anélkül, hogy a r-t
nyomatékosítva ejtenénk ki: marikamarikamarika).
- direkt: beszédszervek pontos beállítása.
Alapelvek:

7
Betartani a normál hangfejlődés fokozatait.
a) Mi jellemzi az első hangokat?
-Könnyen ejthető, könnyű a képzőmozzanat.
-Jó vizuális képű, láthatás
-Egyszerű képzőmozzanat
b) A képzés helye szerinti fokozatok:
-Labiális hangok – p, b, m
-Dentális hangok – t, d
-Palatális hangok – ty, gy, ny, j
-Veláris hangok – k, g
c) A vizuális követhetőség szerinti fokozatok:
-Zárhangok – p, k
-Orrhangok – m, ny
-Réshangok – f, s
d) A képzés módja szerinti fokozatok:
-A zárhangok előbb jönnek, mint a réshangok vagy a zárréshangok
-A zöngétlen megelőzi a zöngés hangokat
-[l] megelőzi a [r] hangot
-Alsó nyelvállú előbb, mint a felső
-A labiálisok megelőzik az illabiálisokat
e) Homogén gátlás elkerülése:
-Az egy hangzócsoportba tartozókat akkor lehet egymás után tanítani, ha diszláliás az ejtés
-Ha paraláliás, akkor egymástól távol tanítjuk
-Ha azonos hanggal helyettesít, akkor is távol tanítjuk
f) Optimális sorrend torzítás esetén:
f, h, j, l, v, k, b, d, g, sz, s, z, zs, c, cs, ny, ty, gy, ő, ű, r
g) Optimális sorrend súlyos pöszéknél:
f, h, j, v, l, k, b, sz, d, ny, z, g c, ő, s, ty, zs, ű, cs, gy, r

-Mindig új hangot alakítunk ki, nem javítgatunk!!!!!!!!

-Támaszkodunk az érzékelés minden csatornájára!!!!
-Csak motorosan és akusztikusan jól előkészített hangot lehet fejleszteni!!!!!
-Indirekt módszert kell alkalmazni a direkt előtt – kivéve a [r] hang!!!!! /indirekt – játékos hangutánzás;
direkt – a beszédszervek pontos beállítása/
-Általános képességfejlesztés

8
-Prevenciót kell végezni!

3. Rögzítés
A kialakított hang rögzítése.
Cél: artikulációs pontosság megtartása különböző magánhangzók környezetében.
Rögzítősorok:
SZ-Z-C: Kiégett ágakon ősz úr ül.
S-ZS-CS: Súlyos büdös almát ettél itt?
F-V-P-B-M: Túl prűd ikonőr édesanyád.
K-G: Mára Kossuth emlékét őrizzük.
TY-GY-NY: Tíz édes őrült málna vonul.
L-N-T-D-R: Drága Edém ott öt fiunk ül.
J: Buzgó apánk emlékét őrizzük.
H: Sára kezén öt borízű ujj.

4. Automatizálás
A kialakított hang automatizálása, a spontán beszédben jelenjen meg.
Artikulációs mozgásügyesítés:
- eszközök: hívóképek, ami előhív egy bizonyos mozgásformát a gyermeknél, tükör
Hallási differenciálás:
- hallás útján el tudja különíteni a hibás hangot a célhangtól
- a hangpárokat úgy mondjuk, hogy közben eltakarjuk a szánkat
- kétféleképpen lehet: két külsőleg produkált hang (ugyanaz/különböző?), külsőleg
produkált hang (pontos/nem pontos?)
Motoros differenciálás menete:
A differenciálásra szánt két hang (utánmondással/önállóan):

● izoláltan: után mondással, spontán

● ciklikus sorokban (titititi, kikikiki)

● szótagokban (ti, ki, ti, ki)

● szavakban (Tibi, kakas, Tibi)

● szótagkezdő- záró alkalmazása szavakban (tok, köt)

● vegyes alkalmazása szövegekben

9
Fonáció

A hangképzésben résztvevő szervek

A hangképzés folyamata
Respirációs (légzési) szakasz — tüdő
Fonációs (zöngeképzés) szakasz — gége
Artikulációs (hangképzési) szakasz — toldalékcső

A jól vivő hang élettani és akusztikai sajátságai

● Megfelelően működő idegrendszer, funkció képes gégeizmok, és hangajkak→(megfelelő feszülésű,

rugalmasságú legyen)

● Reguláris (vezérlés) és változó glottális levegőáramlás

● A glottisz (hangrés) zárás jól működjön.

● Mellkasi-rekeszizom–hasfali légző rendszer is megfelelően működjön → megfelelő szubglottikus

nyomás

● Funkcióképes, formálható rezonátorüreg→ megfelelő illeszkedés a primer hang és a hangképző

rezonátor üreg között

10
A szép beszéd: a hangképzőszervek épsége és ezek tökéletes együttműködését biztosító vezérlés összessége.
Normál hang megítélése: kellemes hangszín; - kornak, nemnek megfelelő hangmagasság; megfelelő beszéd
hangerő. Alap frekvencia: F 100-200hz, N.150-300 HZ, GY.250-600 hz.
Ha valaki állandóan a középhangsáv alatt beszél, halk és rekedtes lesz a hangja. Nagyon sok "privát" egész
életén át így beszél. A középhangsáv fölötti területet is használjuk. Itt zajlanak a dühös indulatok, a
kihirdetés, a kiáltás hangjai. A cirkuszi bohóc mindig a középhangja fölött beszél, ez évszázados
hagyomány. A kabarétréfákat is gyakran mondják a középhangsáv fölött. Ez a terület hamisan cseng a
hitelesség szempontjából. A mélyebb fekvés az őszinteség, a magasabb inkább a hazugság területe.
DISZFÓNIA FOGALMA
A beszédhang képzésének zavara és rekedtség. A diszfónia a hangképzésnek, mint komplex funkciónak a
zavara, patológiás állapot, számos etológiai tényezője van, és sokrétű szimptómát mutat. Nem azonos a
rekedtséggel, mert nem minden rekedt hang diszfóniás, és nem minden diszfóniás rekedt. Ez csak tünet
lehet!!!
Legfontosabb tünet: a hangképző rendszer terhelhetőségének csökkenése.
Gyakoribb tünet: hangmagasság, hangerő, rezonancia, és a hang időstruktúrájának megváltozása
Diszódia: az énekhang képzésének zavara
DISZFÓNIÁK FELOSZTÁSA (Hirschberg-Hacki-Mészáros féle felosztás)
Diszfónia: komplex funkciózavar, amely a hangképző szervek patológiás (kóros) elváltozása és / vagy ezen
szervek centrális, illetve perifériás vezérlésének zavara alapján alakul ki.
1. Stukturális-organikus: a hangképző szervek patológiás (kóros) elváltozása
∙ gyulladás: akut és krónikus gyulladások, reflux, allergia
∙ genetikai okok: (gégeszűkület, hangajak barázda, hangajakciszta, aryporc-kereszteződés)
∙ mechanikai sérülés:- intubáció miatt, értágulat miatt
∙ daganat: jóindulatú- papilloma HPV, haemangioma; rosszindulatú elváltozás
2. Regulatív (a hangképző szervek vezérlési, szabályozási zavara)
∙ hormonális diszfónia (organikus): növekedési és szexuál hormonok Mutációs zavarok
∙ neurogen diszfónia (organikus; centrális, perifériás elváltozás):
-Centrális idegrendszeri károsodás: agyvérzés, trauma, kortikális és szubkortikális struktúrák sérülése
gátolja a hangszerv központi irányítását
-Perifériás idegrendszeri károsodás: - bénulást okoz
∙ Malregulatív hangképzési zavarok, funkcionális diszfónia: a szabályozás nem organikus eredetű
hibás működése a megtartott struktúrák mellet diszreguláció, az összehangolás zavara
- pszichogén okokból kialakult hangképzési zavar: pszichogén diszfónia, afónia
-teljes hangtalanság
-behaviorális (viselkedéses): hangképzésre káros szokások pl. óvónők túl magas beszédhangfekvése,

11
 -szenzoros: hibás vagy gyenge auditív visszacsatolás pl: tornaterem
3.
Kevert: egyaránt megtalálható az irányítási zavar és a hangszerv elváltozása hormonális – pajzsmirigy- strúma

Diszfóniák felosztása (Balázs Boglárka)

1. Organikus: 2.
a) Veleszületett Funkcionáli
s:
b) Gyulladásos
a)Fonoponó
c) Daganatos zis
d) Idegeredetű hypokinetik
us erőtlen
e) Endokrin eredetű
-
f) Traumás eredetű
Gyermekkori (juvenilis) diszfónia tünetei

● Organikus: Hangajak fokozott erezettsége, hangszalagcsomó, ciszta, reflux- ezek a gyakoriak.

● Funkciózavarok: préselés (álhangredők egymáshoz feszülése), hangajkak csökkent rezgése, fonációs

idő beszűkül, nyaki- mellkasi-hasi izmok túlműködése, feszülése, légzés probl., nyaki erek dagadása.

● Pszichés, vegetatív tünetek: kipirulás, hasfájás panasza.

● Hangtünetek: zörejes, feszített, préselt hangképzés, levegőshang, fonáció képtelensége,

hangmagasság változás, orr-rezonancia változása, hang időstruktúrájának megváltozás.

● Szubjektív tünetek, kellemetlen érzetek: nyaki nyomásérzés, gombócérzés, krákogási kényszer,

fájdalom.

Diszfónia diagnózis kórismerete

A gége morfológiai és funkció vizsgálata, A hang auditív megítélése- akusztikus vizsgálata,
Pszichológiai tesztek, Neurológiai vizsgálat, Kérdőíves vizsgálatok (Glottal function index, Pediaric Voice
Handicap Index).
Juvenilis diszfónia vizsgálata:

● Fül-orr-gégészeti lelet –ép gége, vaskos hangszalagok, rossz hangszalagállás, hangszalagcsomók.

● Audiometriás vizsgálat, hallászavar kiszűrése.

12
 ● Megfigyelés –milyen a légzés, milyen a nyakizomzat, milyen a hangmagasság, milyen a hangerő.

● Számoljon el egytől tízig.

● Egyvonalas C ejtése/utánzása –milyen a zenei hallása, hogy kooperál, tud-e tiszta hangot képezni.

LOGOPÉDIAI ALAPVIZSGÁLAT:
Az ötödik életévüket betöltött gyermekek kötelező logopédiai szűrése a hangképzési rendellenességeket is
feltárja.
- légzés: feszes testtartás, izmok görcsös feszülése, kiterjed a vállra, nyak beszorul a két váll közé
- helytelen légzéstechnika
- préselt hangképzés
- hangadás: a szavak kezdete kemény, a hangszalagok feszesen zárnak
- anamnézis: mióta áll fenn?
+orvosi vizsgálat

TERÁPIA
Gyógyszeres
Sebészi
Pszichológiai
Logopédiai
Komplex rehabilitáció

Organikus diszfóniák kezelése

• Gyógyítása orvosi feladat.
• Kiváltó okok megszüntetése gyógyszeres kezeléssel, műtéttel stb.
• Gyógyulás után hangterápia.
a)Veleszületett kórképek esetén –ha a probléma a légzést is nehezíti- műtét; ha csak rekedtséget okozó,
akkor hangterápia.
b)Gyulladásos kórképek esetén –akut: csendkúra; krónikus: műtét.
c) Daganatos betegségek esetén műtét.
d) Idegeredetű diszfóniák esetén neurológiai feladat.
-centrális vagy perifériás
-egyoldali vagy kétoldali
e) Endokrin eredetű betegségek esetén kezelésük
endokrinológiai feladat.
f) Traumás eredetű sebészi feladat.

13
- a gége beidegzését érintő sérülések
- a gégét közvetlenül érintő behatások

DISZREGULÁCIÓS, FUNKCIONÁLIS HANGKÉPZÉSI ZAVAROK TERÁPIÁJA.

A gyermekkori diszfónia kezelése (dr.Balázs Boglárka féle terápia)
Menete:
▪ Nevelési tanácsadás,
▪ Hang reedukáció,
▪ Légzésvezetés elsajátítása,
▪ Pszichoterápia- családterápia,
▪ Kiegészítő gyógyszeres kezelés ← gyulladások, reflux,allergia,hemangióma.
▪ Műtéti kezelés- hangszalagcsomó
Az eredményes kezelés feltétele a TEAM-MUNKA: a logopédiai terápiát foniáter orvos vizsgálata előzi
meg. A hang javulását pszichológus által végzett terápia is segítheti. A logopédus csak a foniátriai vélemény
birtokában kezdi meg a munkát. A hang minősége kizárólag rendszeres otthoni (szülő szerepe) gyakorlással
javul. A későbbiek során foniátriai kontrollvizsgálat szükséges.
A logopédiai terápia legfontosabb lépései:
általános izomlazítás, a beszédhang magasság beállítása, a helyes légzés, a lágy hangindítás, a megfelelő
hangtartás és levegőbeosztás, a hangerősítés és a beszéddallam megtanítása. A kezelést hetente egyszer
félórában végezzük, mindig szülő jelenlétében. Lehetőleg az a szülő jöjjön el a gyermekkel a foglalkozásra,
aki otthon gyakorol vele, hiszen csak tőlünk tanulva tudja a gyermek hibáit kijavítani. Értessük, meg a
szülővel, hogy a gyermek hangja akkor javul meg, ha ők otthon minden nap 10-12 percet gyakorolnak
velük. 5 évesnél fiatalabb gyermek még nem tudja kielégítően végezni az összetett gyakorlatokat, és fél év
után már megunja a hangterápiát. Így iskolakezdés előtti tanévkezdés a legmegfelelőbb idő a
hanggyakorlatok megkezdéséhez. A hanggyakorlatok előtt megmagyarázzuk a gyermeknek, hogy milyen
hibákat kell kijavítania ahhoz, hogy hangjának rekedtsége megszűnjön.
Megtanítjuk és ellenőrizzük:
– az állkapocs ellazított mozgását
– a pontos artikulációt
– a lágy hangindítást
– a nyakizomzat lazaságát
– a gégeváz túlzott mozgásainak csökkentését
– a helyes légzést
– a has izomzat természetes mozgását, a vállak emelésének elmaradását
– a hang megfelelő magasságát
– a hang tisztaságát és csengő jellegét
14
Légzőgyakorlatok:
A lazító és légző gyakorlatokkal kezdünk. Kezünkkel ellenőrizzük a helyes mozgást. A légzőgyakorlatok
után rátérünk a zümmögő, majd a zöngés hangok képzésére. Pubertás előtt a gyermekek
beszédhangmagassága gyakorlatilag egyforma az egyvonalas c -260 Hz magasságú.
A helyes beszédhangmagasság:
A helyes beszédhangmagasság kialakításához egyszerű szövegeket használunk, számokat, a hét napjait és a
hónapok neveit. Ilyenkor nemcsak a beszédhang beállítását, de a helyes levegő felhasználást és a lágy
hangindítás megtanítását is gyakoroljuk. A helyes hangosítás: A helyes beszédhangmagasság használatának
rögzítése után megtanítjuk a helyes hangosítást. Ugyanazokat a szövegmintákat alkalmazzuk, mint eddig, de
hangosítva és halkítva, figyelve arra, hogy a hang magasságát ne változtassuk! A gyermekek nagyon
szeretik a törpék és a hét vezér neveit is.
A beszéd dallamának kialakítása:
Megfelelő hangosítás után rátérünk a beszéd dallamának kialakítására. Szintén az eddig használt számokat
és szavakat alkalmazzuk, de úgy, hogy kérdezünk és felelünk velük. Ilyenkor már nagyon jól alkalmazhatók
egyszerű mondókák és gyermekversek is. A szépen kialakított beszéddallamhoz már kapcsolhatjuk a beszéd
közben szükséges hangerősítéseket is.
A spontán beszéd:
A legnagyobb feladatot a spontán beszédben alkalmazott helyes hangképzési technika jelenti. Ezért a
gyakorlatok befejező fázisában több beszélgetést kezdeményezünk. Megfigyelhetjük, hogy a javulás a
gépiesen mondott felsorolásban kezdődik és utoljára a spontán beszédben mutatkozik meg.
REZONANCIAZAVAR
Nazalitás : élettanilag adott, normális hangszínezet, akaratlagosan létrehozható, egyénenként és nyelvenként
különböző fokú. Az orrhangzókon kívül a magánhangzókat érinti.
Orrhangzós beszéd : az élettani nazális, rezonancia, hangszínezet kórosan megváltozik (növekszik, csökken
eltűnik).
A magyarban az m, n, ny hangokat soroljuk a nazális hangok közé:
m [m] zöngés bilabiális nazális okkluzíva, két ajakkal képzett zöngés orrhang, zárhang
n [n] zöngés alveoláris nazális okkluzíva, fogmedernél képzett zöngés orrhang, zárhang
ny [ɲ]zöngés palatális nazális okkluzíva, a szájpadlás elülső részén (kemény szájpad) képzett zöngés
orrhang, zárhang
Plusz!
m, n[ɱ]zöngés labiodentális nazális ajak-fog hang, zöngés orrhang,
[ɱ]: hamvas, támfal, honvéd, színfal, sámfa, színvak,
A velofaringeális inszufficiencia és diszfunkció (VPI)

15
Definíció : „A szájpad, valamint az oldalsó és hátsó garatfal izomzata nem képes létrehozni a
száj és az orrgarat közötti optimális zárat, melyre :
- a nyelés,
- a szopás,
- a beszéd,
- a fúvás,
- a dobüregi szellőztetés,
- a légzés funkciójának zavartalan lefolyása érdekében van szükség.” (Hirschberg).
Orrhangzós beszéd típusai
1. Nyílt orrhangzós beszéd:
rhinophonia aperta hipernazalitás
Az élettanilag adott nazális rezonancia kórosan megnő, és orrhangzós színezetet kapnak az orális hangok is.
Hasadékoknál fordul elő, genetikailag meghatározó gyakoriságú.
2. Zárt orrhangzós beszéd:
rhinophonia clausa hiponazalitás
Az élettanilag adott nazális rezonancia kórosan lecsökken Az m, n, ny hangok helyett homorgán orális
mássalhangzók képződnek=b, d, gy.
3. Vegyes vagy kevert típusú orrhangzós beszéd:
rhinophonia mixta
Mind a nyílt, mind a zárt forma jellemző jegyei megtalálhatók benne. A m, n, ny hangok nazális
rezonanciája csökken vagy eltűnik, az orális hangok pedig nazális színezetűek lesznek.
4. Váltakozó típusú orrhangzós beszéd:
rhinophonia alternans
A zárt és a nyílt orrhangzós beszéd váltakozása a beszédben.
A RHINOPHONIÁK TÍPUSAI (Logopédiai jegyzet)

I. Nyílt orrhangzósság (rhinolalia aperta, rhinophonia aperta, hypperrhinolalia, …)

-a nazális rezonancia kórosan megnövekszik a lágyszájpad hiánya vagy renyhesége miatt;
azaz csökken a velopharyngealis zár
- okai két fő csoportba sorolhatók:

1. Organikus
A) Teljes vagy részleges szájpadhasadék
- itt legnagyobb számban a különböző típusú szájpadhasadékok találhatóak
- a szájpadhasadék oka a mesenchyma (a középső csíralemezből elkülönült csoport) fejlődési
zavara
- kialakulása a magzati élet 7-10. hetére tehető
16
- a rendellenes fejlődés sokféle variációs formában jelentkezhet:
~ a hasadék helye szerint: kemény-, lágyszájpadon, mindkettőn
~ a hasadék kiterjedése szerint
~ a kísérő anomáliák szerint: ajkak (egy-, ill. kétoldali), uvula (hasadt vagy hiányzik), orr,
állkapocs fogak, garat (ezek is mutathatnak rendellenességet)
TÜNETEK:
1. beszédben megjelenő tünetek
- általában megkésik a beszédfejlődés
- nem tudják beosztani a levegőt, nem képesek elegendő levegőt tartalékolni
- légzés ritmusában is törés (mellkasi és hasi légzés aszinkronja)
- gégében létrejövő hang gyakran eltér az átlagostól
- hangerőváltozás, hyperkinetikus képzés, kemény hangindítás
- egész beszéd orrhangzós színezetű
- leginkább a MGH-k hangszíne változik (főképp: i, ü, u → akusztikai szerkezetük miatt + itt
a legnagyobb a szájpadzár)
- a MSH-k közül explozívák hallatszanak legorrhangzósabban, ’r’ pergetése nehéz vagy nem
megy, réshangok helyett suttogás, fúvó zörej
- artikuláció zavara; függ a hasadék típusától → ha ajakhasadék is van, az itt képzendő
hangok kialakulása gátolt vagy nem lehetséges
- egyes hangok képzése eltolódhat
- diszlália: objektív nehézségek és kényelmi szempontok miatt; a hang jellegtelen, érthetetlen
marad, a nyelv alig mozog, inkább csak izomfeszültség változás figyelhető meg
- paralália: a relatíve jobban képezhető hangokat ejtik
- alália: pl.: ’r’ hang
- ajak, nyelv lágyszájpad izomzata fejletlen, bizonyos izmok túlkompenzálnak (mimikai
izmok együttmozgása, orrnyílások szűkítése, felső ajak felemelése, nyelv nyílásra helyezése)
- hallási kontroll nem megfelelő
- beszéd gyors, összefolyó, monoton, bátortalan
2. halláscsökkenés
- az orrüregben, illetve a középfülben fellépő gyulladás hozhatja létre
- 212 esetből 127-ben (Chuboda)
3. értelmi fogyatékosság
4. táplálkozási nehézségek
- minden esetben
- a csecsemő képtelen szopni, kanállal is nehezen etethető

17
- az ajak és a nyelv izomzata renyhe marad (=> elégtelen artikuláció)
5. személyiségtorzulás
- interperszonális kapcsolatok nehezen alakulnak
- kudarcélmények, csúfolódások, introvertáltság
(6. fogazati anomáliák, 7. nem megfelelő mozgásfejlődés, 8. fejlődési rendellenességek)
B) Submucosus szájpadhasadék
- szájpadhasadék enyhébb formája
- a keményszájpad hátsó részén egy ék (^) alakú csonthiány van, amely fölött az orr- és a
szájnyálkahártya direkt egymásra fekszik (a terület kékesen áttűnő, behúzódott)
- tünetek (Perello):
~ retardált beszédfejlődés
~ érthetetlen artikuláció
~ rhinophoniás beszéd
~ étkezési nehézségek
~ aszimmetriás, vagy uvula bifida, normális nagyság mellett
~ kemény szájpad középvonalában kékes, áttetsző terület szélén fehérebb csík
~ fogrendellenesség
C) Lágyszájpad congenitális rövidülése
- normális arány 2:1; ez esetben azonban 3:1, 4:1
- a lágyszájpad ugyan mozgékony, de nem képes velopharyngealis zár létrehozására
- Sedláčková – szindróma:
lágyszájpad rövidsége; széles, lapos orrgyök; szűk szemrés; kicsi orrnyílás; rövid,
magasra húzott felső ajak; beszűkült hallójáratbemenet; gracilis kéz; vékony ujjak.
D) Hegesedés, bénulás
- hegesedés műtétet követően (szájpad plasztikai műtéte, mandulaműtét)
- bénulás: lehet centrális (nyelés és öklendezés reflex kiváltható, eltérés a beszédfunkcióban
van) vagy perifériás (reflexek és beszéd sem jó).
E) Sérülések
- függ a sérülés kiterjedtségétől, súlyosságától

2. Funkcionális
- renyhe izomműködés
- Seemann: hysterias szájpad-bénulás
- Luchsinger: környezet beszédének utánzása, rossz beszédszokás, tudatos affektálás
- Nadoleczny: belső füli eredetű nagyothallás
- Hirschberg: KIR minimális tünetekkel járó encephalopathiás sérülése
18
- mandulaműtét után átmenetileg kialakulhat

A rhinophonia aperta /nyílt orrhangzósság/ jellemző tünetei

1. Lágyszájpadi zár működésénél :
- legnagyobb emelkedés : i hangnál
- emelkedés még : t, sz, d hangoknál
- legerősebb zár : a zöngétlen mássalhangzóknál
majd : zöngés zárhangok
majd : zárt képzésű magánhangzók
- legenyhébb : nyílt magánhangzóknál a, á
2. Légzés vizsgálatánál:
- beszéd közben a mellkasi és hasi légzés aszinkronban van
- nem megfelelő a levegőtartás
- rossz a levegőbeosztás
3. Artikuláció :
A fogazat és a harapás rendellenségei miatt a hasadékosoknál nem valósul meg az ajakzárlat,
így torz hangképzés jön létre.
4. Kompenzált képzések kialakulása :
A normál képzés a szájüregben hátrébb tolódik a kemény szájpad vagy a gége felé az
izomgyengeség vagy a hasadék miatt.
Beszédérthetőségi vizsgálat :
A c, ty, b, g, ö, u, ü, i hangok érthetősége romlik a leginkább.
Formái : - kemény hangindítás
- hiperkinetikus képzés
- hangszalagcsomó lehetősége
- diszfónia jelenléte
- legorrhangzósabbak explosívák
- az r pergetése gyakran nem lehetséges
- réshangok helyett suttogás, fúvós zörej keletkezik
- orrhangzósabb szókezdő és végző explosívák, mint a szóköziek
Jellemző még:
- hibás artikuláció, palatolália, határozatlan hangtípusok
- hanghelyettesítés: jobban képezhetőt ejti
- kihagyás: képezhetetlent kihagyja pl. r
5. Pszeudoképzés:
Közel úgy hangzik, mint a normál képzés, de nem ott történik a képzés horkolás szerű (ch)
19
6. Együttmozgások: nem idegi eredetűek, hanem rossz szokás miatt pl. orrfintor
7. Prozódiai elemek eltérései : tempó fokozott összefolyó, monoton, bátortalan beszéd
ritmus, hanglejtés
8. A beszéd tartalmi oldala:
Seemann: csecsemőkorban kevesebb a gagyogás, ami egyhangúbb és sivárabb.
Zsatkova: - a mondatok megjelenése késhet, agrammatikusak, egyszerűbbek, esetleg hiányosak, aktuális
szókincs használatában eltér a kontrollcsoporttól.
9. Hallás:
- halláscsökkenés pl. a nem megfelelő dobüregi szellőzés miatt.
- Lágyszájpadzár hiánya hangszín és artikuláció normál
- hallási diszkrimináció eltompulása
10. Táplálkozás:
- nem alakul a nyelvizomzat megfelelően a táplálkozás akadályoztatottsága miatt nem tud szopni, kanállal is
nehezen etethető, sok a nyelvlökéses nyelő.
11. Személyiség: másodlagos személyiség torzulás

II. Zárt orrhangzóság (rhinolalia clausa, rhinophonia clausa, hyporhinophonia, …)

- az élettani nasalis rezonancia csökken
- levegő útja akadályozott
- elsősorban a nazális hangoknál (csökken a nazalis rezonancia)
- orr átjárhatóságát csökkentő v. gátló szervi elváltozás
- okai szintén két csoportba sorolhatóak:

1. Organikus:
a, rhinolália clausa organica anterior /elülső/
- elváltozás az orrban
- nyálkahártya duzzadt (talán orrpolip)
- szűkítő hegesedés, orrsövényferdülés
- orrkagyló hipertrófiája
- nátha
b, rhinolália clausa organica posterior /hátsó/
- elváltozás az epipharynxban
- csontosan lezárt orrjárat
- adenoid vegetáció
- tumor
!Az előbbi két esetet műtéttel vagy gyógyszerrel lehet helyreállítani.

20
2. Funkcionális
- gyerekeknél, mintha náthás lenne /ritka kórforma/®szájpadlás tartós kontrakciója
- a lágyszájpad fokozott működése miatt gátolja beszéd közben a levegő orrba jutását
akadálytalan orrlégzés mellett /elülső orrtükrözéssel állapítható meg/
- tünetei: teljes nazalitás hiánya m, n, ny helyett b, d, gy hallható (nem hallható a jellegzetes
nazális színezet);
magánhangzók színezete nazális mássalhangzók előtt és után kissé megváltozik
- vizsgálata:
~ könnyen felismerhető már az m, n, ny nazalitás mentes ejtéséből
~ orrszárnyakra helyezett ujjal a vibráció hiányának ellenőrzése nasalis hangok ejtése közben
~ tükörpróba negatív! (m, n, ny ejtésekor nem homályosodik el)
- terápiája:
~ organikus forma – elzáródás okát sebészi eljárással eltávolítják vagy kezeléssel
megszüntethető
~ funkcionális forma – műtéti beavatkozás NEM segít; logopédiai feladat: lágyszájpad
túlságosan feszes zárának lazítása, ill. a nasalis rezonancia kifejlesztése

III. Kevert v. vegyes orrhangzóság (rhinolalia mixta, rhinophonia mixta, palatonasalis)

- megtalálhatóak benne a zárt és nyílt orrhangzós beszéd jellemző jegyei
- az m, n, ny nazalis rezonanciája csökken vagy eltűnik, az összes orális hang nazálissá
válik
Okai: a nyílt, ill. a zárt rhinophoniás színezetű beszédet előidéző okok egyidőben állnak fenn
1. orr elülső részében térszűkülés + lágyszájpad organikus elégtelensége
2. orrüreg hátsó részében akadály + lágyszájpad organikus eltérése
3. orrjárat átjárhatatlansága + lágyszájpad funkcionális zavara
4. orrgarati akadály + lágyszájpad funkcionális zavara
Tünetei: a nasalis hangok rezonanciája feltűnően csökken, az orális hangok nyílt orrhangzós
színezetűek
Vizsgálat: megegyezik a másik két típusnál leírtakkal
Terápiája:
~ kevert formánál tisztázni kell, hogy a nyílt orrhangzósság összetevője funkcionális vagy
organikus természetű

Általánosan megjelenő tünetek:

a) Látható tünetek: arc, száj, fogazat, test egyéb területén
b) Hallás területén: halláskárosodás, percepciós zavarok

21
c) Beszéd területén: fejlődési késés, szókincs szegénysége, nyelvi fejlődési zavarok
d) Artikulációban:
- légzés
- szájérzékelés
- nem tud levegőt tárolni – zárhang felpattanása elmarad
- alveolárisnál nem tud nyelvet felemelni
- képzés hátracsúszik
- kemény hangindítás
e) Pszichés területen: szülői kényeztetés, hospitalizáltság → a hasadék ténye sokkolja a
családot, zavar keletkezhet a családi kapcsolatokban. Sokat van kórházban, beszűkülnek a
kortársi kapcsolatai. Énkép torzul.

Vizsgálat

Orvosi vizsgálat
A/ Funkcionális próbák:
- Gutzmann – féle „a-i” próba : Befogott ill. nyitott orr mellett felváltva a két mgh-t többször kiejteni.
Normál beszédűeknél nem változik a hangok színezete, míg nyílt orrhangzósság eseten igen.
- Tükörpróba: Nyílt orrhangzósság esetén hosszan ejtett mgh vagy orális msh. Pl. p-b-f-v stb
elhomályosítja az orr elé helyezett tükröt v. fémlapot,
zárt orrhangzósság esetén a nazalis hangok m-n-ny esetében nem homályosodik el a tükör.
- Vibráció : Orrszárnyakra helyezett ujjal vibrációt érzünk orális hangoknál is, ha a gyereknél nyílt
orrhangzósság van.
- Schlesinger – próba: Veleszületett nyílt orrhangzósság organikus ill.
funkcionális voltának elkülönítésére alkalmas. Ha a beszéd fekve ugyanolyan orrhangzós színezetű, mint
állva, akkor a zavar organikus eredetű. Funkcionális nyílt orrhangzósság esetében csak a mgh-k
orrhangzósak, míg organikus eredetnél mgh. + msh. egyaránt.
B/ Nanometrikus mérések
C/ Röntgenvizsgálatok
D/ Velopharingeometriás vizsgálat :
Mérhető vele a hátsó garatfal es a lágyszájpad közötti rés nagysaga.
E/ Öklendezési reflex kiválthatósága (tapintással)
F/ Fül – orr – gégészeti, audiológiai, ideggyógyászati, fogorvosi vizsgálatok.

Logopédiai vizsgálat
1. anamnézis
2. beszédvizsgálat (légzés, hang, artikuláció), beszéd prozódiai elemei, szókincs
22
felmérése, beszéd grammatikai rendezettsége)
3. mozgás-vizsgálat, beszédszervi izomműködés vizsgálata
4. hallási diszkrimináció
Pszichológiai vizsgálat
- intelligencia, személyiség!
Akusztikai vizsgálat
- eszközfonetika fejlődése: nyílt orrhangzós beszéd akusztikai vizsgálata sonogrammok
alapján)

TERÁPIA
Team-munka!
A hasadékos gyermekek terápiája és vizsgálata komoly szakmák közötti együttműködést
feltételez. A hasadékos team tagjai
- sebészek: mikroplasztikai sebész, szájsebész
- gyermekgyógyász : általános erősítés
- genetikus : etiológiai háttér felderítése, párválasztás
- neurológus : bénulások feltárása
- audiológus : hallássérülések kezelése, játék audiometriával, félévente, évente kontroll
- foniáter : műtét utáni hangbeállítás
- orthodontus : fogszabályozás 5-6 évesen kezdődik
- pszichológus
- logopédus
- gyógypedagógus
- védőnő
- szociális munkás
- SZÜLŐ!!!
Elsődleges feladat az anatómiai viszonyok rendezése!
- Hasadékok: szájsebészeti ellátás, tanácsok szülőknek.
- Következményes organikus sérülések (állkapocs- és fogrendellenességek) : állkapocsortopédia,
orthodoncia.
- hallássérülés : fül – orr – gégészet.
Hasadékok zárásának optimális időpontjai:
- ajakhasadék zárása : kb. 3 hónaposan (egyoldali ajakhasadék 2. hónapig; kétoldali-ajakhasadék 6. hét, 12.
hét → a két műtét között max. hat hét lehet az izomhegesedés, ill. izomfunkciók miatt.
- lágyszájpad – hasadék zárása: 10-14. hónap a nyelési funkciók miatt.
- keményszájpad zárása : 4-5 évesen addig fejlődik az arc.
23
Ezek nyílt, primer műtétek, életfontosságú anatómiai funkciókat rendeznek.
A szekunder műtétek a harmonikus külső eléréséhez szükségesek, ezek külső – belső
műtétek→ iskoláskorig rendezni kell.
Garatplasztikai műtét indukciója : ha 4-5 évesen 3-6 hónapos intenzív terápia ellenére sem
sikerül a mgh.-kat nazalitásmentessé tenni, ha nem lehet a p-t hangokkal zárpattintást
létrehozni, felmerülhet a műtét. Utána intenzív logopédiai terápia indul.

LOGOPÉIAI TERÁPIA

Korai fejlesztés
Definíciója:
- 0-6 éves korig eltérő fejlődésű gyermek tervszerűen felépített programja
- komplex diagnosztikai vizsgálatot, gyógypedagógiai oktatást és különböző terápiás
szolgáltatást foglal magában
Korai fejlesztés célja:
-Előzze meg a fejlődés a tanulás a nyelvelsajátítás és a szociális viselkedés területén
jelentkező súlyos következménnyel járó zavarait
- Támogatást nyújtson a családnak
-Csökkentse a társadalom terheit
-Tegye lehetővé a megfelelő integrált oktatást
Korai fejlesztés feladata:
-Gyermek komplex vizsgálata, diagnózis felállítása, időnkét kontroll vizsgálat
-Egyéni fejlesztő program kidolgozása
-Egyéni és csoportos fejlesztések
-Gyermek közösségbe való elhelyezésének elősegítése, előkészítése
-Szülőknek szóló nevelési tanácsadás
-Konzultációk
Korai fejlesztés formái:
1) „Home based” gyermek otthonába jár a gyógypedagógus
2) „Center based” gyermek a szülővel együtt vesz részt benne az intézményben
3) Integrált oktatási, nevelési intézmény
4) Speciális óvoda, fejlesztő napközi

Terápia általános menete (Gerebenné féle könyvből)

I. Előkészítő-alapozó szakasz
Adatgyűjtés, vizsgálat, tanácsadás
1. anamnézis
2. logopédiai vizsgálat
24
3. szülőkkel aktív kapcsolat kialakítása
Előkészítő alapgyakorlatok
1. ajakgyakorlatok (kialakító, erősítő, hanggal összekapcsolt)
2. légzéstorna (szájlégzés kialakítása)
3. nyelvtorna(koordináció, érzékenység fejlesztés, zárógyakorlatok)
4. szájpadtorna
Nagymozgások fejlesztése
II. Műtét utáni beszédjavítás
Ua., mint az előbbi+
1. ajak: ajakvibrációs gyakorlatok.
2. Légzés: légzési mozzanatok tudatosítása
3. Nyelv: váltakozó irányú, gyors, célzott nyelvmozgások kivitelezése
4. Szenzoros differenciálás
5. Hangfejlesztés
III. Pszichoszociális fejlesztés
1. auditív figyelem és emlékezet
2. motivált viselkedés kialakítása
3. önbizalom , önkontroll, akaraterő
4. tanultak alkalmazása órán kívül
Módszertani alapelvek
1. rendszeresség, fokozatosság
2. egyéni bánásmód
3. rugalmas nevelői magatartás-terápiás szemlélet
4. módszertani szabadság
5. motiváció
6. játékosság
7. nyelvi szempontok
8. ellenőrzés-önellenőrzés
9. nevelői tapintat, tolerancia
10. komplex terápiás ráhatás
TERÁPIA TÍPUSOK : Wulf terápia, RuthBecker terápia, Bittera-féle terápia.

PÖSZE – ORRHANGZÓS TERÁPIA

Hangfejlesztés sorrendje:
- magánhangzók
-h
25
- nazálisok
- p + zöngétlen zárhangok
- réshangok.
Állandó rögzítősor:
á – a – e – é – i – o – ö – ü - o – u („mára elég is volt öt sült borjú”)
Rögzítés sorrendje:
- msh. + mgh.
- mgh. + msh.
- mgh. + msh. + mgh.
- különböző magánhangzók között van a mássalhangzó
- mássalhangzó torlódásban
- többször egymás után szerepel a mássalhangzó.
4–féle fújás nagyon fontos:
- két ajakkal pattintom a levegőt
- két ajakkal pattintgatom a levegőt
- folyamatos fújás „p”-ből csücsörítéssel
- szaggatott fújás „ p” –ből csücsörítéssel.
Kiegészítő terápiák szükség esetén:
- pszichoterápia
- tanulási nehézségek korrekciója
- diszfázia terápia
- diszlexia terápia stb.

26