18.

tétel: A kommunikációs kultúra kialakítása, fejlesztésének lehetőségei a

magyar nyelv és irodalom műveltségi terület tanítása során
A) A magyar nyelv és irodalom műveltségi terület tanításának célja, feladatai,
előkészítésének sajátos tartalma az előkészítő osztályban

Magyar nyelv és irodalom általános céljai és feladatai:

 Megfelelő olvasási és íráskészség kialakítása
 A szövegértés fejlesztése
 Szövegalkotási képesség formálása; a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus
bátorítása
 Nyelvtani és helyesírási ismeretek, ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos
alakítása
 A tanulási képesség fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák tanítása
 Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése, hogy
megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és az írásbeli kommunikáció képességét.
 hangsúlyt kell helyezni a digitális kompetencia fejlesztésére is. Ez felöleli az
audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek (internet, CD-ROM,
mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, gyakorlati alkalmazását. A kompetencia
alapú oktatás hatékonyabbá tétele érdekében IKT eszközöket, kompetencia alapú
szoftvereket alkalmazunk.
 az önálló, hatékony tanulás elsajátíttatása (a tanuló képes legyen kitartóan tanulni, saját
tanulását megszervezni, ideértve az idővel és az információval való hatékony
gazdálkodást is)
 az esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése (irodalom, zene,
tánc, dráma, bábjáték, fotó, film és a képzőművészeti alkotások segítségével)
Speciális célok és feladatok:
 A mozgáskorlátozottságból adódó kommunikációs (beszéd és írás) nehézségek
ellensúlyozása kiemelt feladat.
 Különös tekintettel a részképességek kiesésének kompenzálására (artikulációs zavarok,
diszlexia, írászavarok / diszgráfia, beszédhallási és beszédmotoros területek zavarai).
 A megismerő tevékenység akadályozott voltából eredő hátrányok leküzdése.
Az olvasás- írás tanításának előkészítése
Az előkészítés a részkészségek kialakítását és állandó gyakorlását jelenti. Az előkészítés
során párhuzamosan alakítjuk ki az olvasási és az írási részkészségeket.
1.Az általános részkészségek még nem jelentik a speciális olvasási- írási feladatok végzését, s nagy
részük a többi tárgyat is alapozza. Ide tartozik:
- a beszéd általános fejlettsége,
- emlékezet,
- logikus gondolkodás (rész-egész viszonyok felismerése, dolgok tulajdonságainak
felismerése, formák felismerése, hasonlóságok és különbségek felismerése),
- figyelem (egymásutániság követése),
- tempó, ritmusérzék,
- érzelemvilág és a képzelet fejlettsége is.
2. A speciális részkészségek már közvetlenül az olvasás-írás tanítását készítik elő, ezek a
következők:
 - a kommunikációs magatartás kialakítása (pl. az udvarias társalgás kialakítása, egymásra
való odafigyelés): az olvasás céljának ismerete (annak tudatosítása, hogy mások
gondolatait nemcsak szavakból, hanem leírt szövegből is megtudhatjuk)
- a nyelvi tudatosság kialakítása (a gyerekeknek némi fogalmuk legyen a mondatokról,
szavakról, szótagokról, hangokról)
- a szótagolás
- a vizuális kommunikáció szokásainak az ismerete, a betűelemek ismerete - a
metakognitív készségek kialakítása (önellenőrzés).
3. A hallás, a beszédészlelés, a beszédmegértés fejlesztésével, valamint a beszédfejlesztéssel (kiejtés,
szókincs, grammatikai helyesség) és foglalkoznunk kell, hiszen, ezen területek fejlesztése is
végtelenül fontos, mert:
1. az olvasástanítás a beszédre épít
2. a felolvasások és beszélgetések pótolják kezdetben az érzelmi- irodalmi élmény
hiányát,
3. a tanulók többsége inkább vizuális, s nem auditív, éppen ezért fontos a hallási
területek fejlesztése. A hallás fejlettsége pedig nélkülözhetetlen mind az olvasás, mind
a helyesírás tanításához.
A beszéd fejlesztése
A beszéd formai oldalának fejlesztése:
 ELŐKÉSZÍTŐ
- hangfejlesztő, hangutánzó gyakorlatok
- helyes hangképzés, megfelelő ritmus és hanglejtés
 1-4. OSZTÁLY
- helyes beszédlégzés, toldalékok pontos, tiszta ejtése, hangsúly, ritmus,
beszédtempó, hangszín, hangerő, ritmus
A helyesejtés gyakorlatrendszere:
1. Légzéstechnikai gyakorlatok
2. Hangadás-technikai gyakorlatok
3. Artikulációs gyakorlatok
4. Gyorsasági gyakorlatok
5. Ritmusgyakorlatok
6. Időtartam-gyakorlatok
7. Hangsúlygyakorlatok
8. Hanglejtésgyakorlatok
9. Hangkapcsolat-gyakorlatok
10. Hangerőváltási-gyakorlatok
A beszéd tartalmi oldalának fejlesztése:
Passzív szókincs fejlesztése
 Verbális- szinonima megadása, idegenszó fordítása, különbözőséggel, hasonlítással,
körülírással, mondatba illesztéssel, meghatározással, felosztással, példával,
felsorolással, felső fogalom alá rendeléssel, leírással
 Nem verbális- bemutatás, utánzás, cselekedtetés
Aktív szókincs fejlesztése
 Fonéma szint  Mondatszint
 Morféma-szint - mondatalkotás megadott
 Lexéma-szint elemekből
- szógyűjtés
- szóalkotás - mondatalkotás mintára
- jelentésárnyalatok - mondatszűkítés
- egyéb - mondatbővítés
 Szintagma-szint - mondatátalakítás
- alkalmi szószerkezetek - mondatkapcsolás
- állandó szószerkezetek  Szövegszint

Előkészítésének sajátos tartalma az előkészítő osztályban: ???

B) A szóbeli és írásbeli kommunikáció jellemzői mozgáskorlátozott tanulóknál
A mozgáskorlátozott gyermekek nyelvi fejlődése és kommunikációja:
 Affolter szerint a beszédfejlődés egy aktív tevékenység eredménye, amely már kis
mértékű károsodás esetén is megváltozik.
 A mozgás jelenléte központi szerepet játszik a nyelvi fejlődésben.(Nilshon)
 A KIR-i vagy perifériás mozgászavarok a nyelvi fejlődés korai szakaszában jelezhetik
a disz- vagy anarthria kialakulásának lehetőségét. (Fótiné)
 Luchsinger szerint a KIR-i zavar következményeként sérül a beszédmotorika, az
artikuláció, a fonáció és a légzés.
 A „tiszta” logopédiai kórképek egymással és a parciális teljesítményzavarokkal
sokféle formában kombinálódhatnak.
1. A kevés tapasztalatszerzés és a beszédmotorium sérülése magával vonja a
beszédprodukció tartalmi és formai elmaradását.
2. Atetózis következményeként a nagyfokú koncentráció miatt gyakran lép fel
dadogásszerű hangindítás.
3. Hipotónia a beszédnek orrhangzós színezetet adhat.
4. Spasztikus tünetnél a dysarthria dysphoniával kombinálódhat.
CP beszédzavara:
 Spasztikus beszédnél az állkapocs, az ajkak, a nyelv mozgása csekély. Az ínyvitorla
inaktív, így a beszéd lassú és nazális színezetű.
 Atetótikus beszédnél nyálzás, fejkontroll hiánya figyelhető meg.
 Ataxiások beszédmozgása koordinálatlan, a beszéd ritmustalan, monoton.
 A legsúlyosabb esetben anartria a jellemző.
 Elkent artikuláció
Spasztikus dysarthria
 Beszédindítás nehezebb
 Arc / beszédizmokon eluralkodik
 Kóros szinergizmusok beindulhatnak (pl. beszédindításkor AV extenzió)
 A spazmus a nyelv mozgékonyságát lecsökkenti → súlyos artikulációs hibák
 Kóros reflextevékenység (T/ATNYR-re; fej hátrahajlására felnézéskor figyelni)
 Atetotikus dysarthria
 A fluktuáló izomtónus határozza meg a beszédet
 Arcizmokra, légzőizmokra is ez kihat
 Lökésszerűen kilökődő, majd elkenődő beszéd
 A mellkasi és hasi légzés nincs szinkronban egymással
 Szájzárás nehezített: artik.zav.;érthetetlen beszéd
 A legtöbb anarthria náluk van.
Ataxiás dysarthria
 Intenciós tremor: nagymozgásoknál célirányos mozgások zavara
 Célzómozgás hiánya a beszédnél: msh képzése problémás
 Beszédben érezhető finom remegés
 Mozg. koord., mozgásméretezés zavara: dysmetria (nyelv)
 Dysdiadochokinesis; besz.szervek előre-hátra mozgását nem bírja követni, elakad
(dadogásra emlékeztet, de nem az!)
A mozgáskorlátozott gyermekek beszédszervének állapota:
 Miopátiáknál az ajkak záróizma renyhe  nyitott ajkak és a fogak között ernyedten
kilógó nyelv
 CP-nél fellépő mimikai izmokra is kiterjedő tónusváltozások  nyitott ajkak
 nyelve szájtéren kívül van  nyelvlökéses nyelés
 Hemiplégiásoknál nyugalmi állapotban is megfigyelhető arctorzulások
 Kóros mozgások nyugalmi állapotban és együttmozgások beszéd közben pl:
fejremegés, fintorgás, karnyújtás, lábkilökés, oldalra tolódó ajkak, kezét-lábát hajlítva
felemeli
 Fogazati anomáliák, nyitott harapás
A beszéd idegrendszeri eredetű zavarai:
 Dysarthriák: a beszéd olyan zavarai, melyeket a beszédfolyamatban szerepet játszó
agyi központok, idegpályák, valamint (agy)idegmagvak károsodása okoz
Feladat:
› a fiziológiás fejlődésmenetet és a mozgáskorlátozottságot (ill. társuló
fogyatékosságot) figyelembe vevő fejlesztés, terápia
› Megfelelő beszédkörnyezet kialakítása
› Pszichés feltételekkel összefüggő támogatás (motiváció, sikerélmény
A nyelvi szintek zavarai az expresszív beszéd sérülése nélkül is fennállhatnak!
Írásbeli kommunikáció jellemzői:
Egyes gyerekeknél jó, másoknál teljes mértékben technikai segédeszközöktől függ.
Végtagredukció:
- AV hiánya: befolyásolja az ülést – stabil ülés hiánya
- FV hiánya: íróeszköz fogása:
- mindkét FV hiányzik (rövidek a csonkok)
o használhatja a lábát -> keresztcsont védelme: párna
o száját (írás közben gyakori szünet: szem is, gerincoszlop közel kerül az asztalhoz) ->
higiénia!
o döntött, kivágott asztallap -> csúszásgátló
o ha a két csonk összeér, a csonkok közé foghatja a ceruzát, hosszú ceruza
o A durvább fogásmód miatt – vastagabb íróeszköz
o Jellemző: szögletes betűalakítás, írásnyomaték gyengesége,
- Egyoldali végtag hiány esetén: oldaliság problémája – dominancia kialakítása
DMP – írás elején: szabályosan tartja az íróeszközt, megfelelő méretű, szabályos betűket formál,
kifáradás jellemző
- fogás egyre erőtlenebb, esetleg kiesik a ceruza
- könnyítés: kézhez rögzíteni a ceruzát, minél könnyebb normál ceruza
- kisebb méretű füzet, írásalátét, kivágott asztallap (+ joysticknak)
- sokx rádől asztallapra -> vállból vagy teljes testből ír
- sokx a papírt csúsztatják az asztalon -> nem kell csúszásgátló
TILOS KIFÁRASZTANI!!!
CP
- gyenge szem – kéz koordináció: a gyerek képtelen úgy formálni a betűt, ahogy látja – betűk eltérnek
méretben, megfordulnak, jelentés nélküli vonal lesz
- kéz izmainak gyenge kontrollja: gyenge motoros funkció – nehéz megformálni a betűt,
- írás mérete, formája változó (nagy méretű egyenetlen), írás sebessége lassú
- írás erős koncentrációt igényel
- vizuális és érzékelési zavarok: látászavar, vizuális percepció sérül, kézdominancia bizonytalan
- tér és iránybeli zavarok: jobb – bal megkül., nem tudja hol adott testrésze
- megfordítja a számokat és a betűket
- Atetózis: kp.-re helyezni osztályban: túlmozgás miatt, lekerekített asztal, kapaszkodó asztalra (zárt
kinematikus lánc), csúszásgátló, írásalátét, vastagabb ceruza; íráskép: betűkön visszaírás
- Ataxia: intenciós tremor -> remegés, gyenge irásnyomaték.
- Fogásmódok: hagyományos ceruzafogás gyakran kivitelezhetetlen (spasztikus, túlmozgás) –
megváltoztatjuk, speciális ceruza (ne sima, henger alakú – szögletes), ceruzafogó.
MMC:
 Döntött asztal
 Gyakori testhelyzetcsere -> decubitus megelőzése
 Minden lehet normál: normál füzet,…
 Hosszabb székre kiüléskor: decubitus párna, csúszásgátló, normál szék
Gépírás: Alapvetően az írógéppel való írás
Gépi írás: Kézírás helyettesítésére, számítógépen tanul meg írni, ezt használja egész életében
C) A mozgáskorlátozott tanulók nyelvi és beszédfejlettsége a beiskolázás időszakában,
az író-rajzoló mozgás fejlettsége
A mozgáskorlátozott tanulók esetében előfordulhat:
- szegényes szókincs
- szavak értelmezésének zavara
- mondatalkotás primitívsége
- beszédzavarok
- a megértési zavarok hátterében elsősorban percepciós, szenzoros defektusok, valamint a tárolás
zavarai állnak (szakember segítsége – speciális fejlesztés!) - a beszédmotorium sérülését okozhatják:
- a beszédszervek különböző eredetű sérülései vagy fejlődési rendellenességei
- központi idegrendszer sérülése (CP) melynek következtében a jelek átvitele az agytól a
beszédszervekig, a beszédhangok kivitelezése késleltetett és/vagy akadályozott
Író-rajzoló mozgás jellemzői:
Az író-rajzoló mozgások kivitelezésének egyik alapvető akadálya a FV károsodása, amikor a kar-kéz
mozgássérülése (hiánya) miatt maga a manipuláció, a finommotorika sérül. Az akadályozottság
minősége és mértéke az adott mozgásszervi károsodás által meghatározott.
Előfordulhat:
- gyenge szem-kéz koordináció, kéz izmainak gyenge kontrollja
- kéz gyenge motoros funkciói – nehéz a betűformálás, lassú tempó, ceruzafogás módja a
keresztfogástól a markolásig változhat.
- kézdominancia kialakulatlansága, iránytévesztés
- CP-nél a percepció, kognitív funkciók, az emlékezet, analízis-szintézis képességének zavara és
gyengesége, vizuális és érzékelési zavarok nehezíthetik az írást és rajzolást.
Gondot okozhat: - ceruzafogás, füzeket, lapok rögzítése, lassú tempó, térbeli orientáció zavara, szem
fixálásának nehézsége.
A mozgáskorlátozott gyereknél fennáll a diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia veszélye.
D) A MK tanulók olvasás- és írástanításának sajátosságai
Olvasástanítás
Az olvasás tulajdonképpen a beszed egyik formája. Elsajátítása során a gyereknek meg kell tanulnia a
betűk, grafikus jelzések lefordításának technikáját, másrészt viszont meg kell érteniük a szöveg
tartalmát, valamint ki kell mondaniuk az olvasott szöveget (hangos olvasás).
Az olvasástanítás módszerei
1. Analítikus globális módszer
Mivel a gyermek ekkor még tagolatlan egészként fogja fel a világot – globálisan.
Globális szóképek elsajátítása után válik képessé a hangok és a betűk megtanulására.
Előny Hátrány
Hamar jutnak sikerélményhez. Sokáig csak az ismert szókészlettel tudnak olvasni.
Az olvasótevékenység kezdetétől olvasnak. Egyes gyerekeknek nagyon gyors.
Nem érvényesül a gondolkodás fejlesztése.
2. Szintetikus módszerek
A szó egészét elemeiből, az egyes betűkből, hangokból rakatjuk össze.
Fázisai:
1. hangtanulás: hangleválasztás, hangoztatás, hangfelismerés, hangösszeolvasás,
2. betűtanulás: hang és betű azonosítás, betűfelismerés, betűösszeolvasás,
3. szó- és szövegalkotás
Előnye Hátránya
Sokrétűen fejleszti a tiszta beszédhangejtést, Hosszú úton jutnak el a szóképek olvasásáig
fonémahallást.
Az idegkapcsolatok megerősítése változatos. A hang és betűanalízisen akkor is végigvezeti
a tanulókat, ha már nincs arra szükség
Segíti analizáló-szintetizáló képességet,
szótagolást.
Tudatosítja a beszéd szerkezetét.
3. A két típus kombinációja - NYIK (nyelvi, irodalmi, kommunikációs program)
Olvasás tanítási módszerek:
 Szóképes (globális) módszer – „Maci olvas”
 Hangoztató-elemző-összetevő módszer – Gósy „törpés”, Romankovics
 Intenzív-kombinált módszer - Lovász
 Pálcika módszer
 Nyelvi-irodalmi-kommunikációs program - Zsolnai
 Heurisztikus programozású, analitikus-szintetikus olvasástanítási módszer - Tolnai
 Meixner Ildikó dyslexia prevenciós és redukációs programja
Meixner Ildikó diszlexia prevenció és reedukáció módszere
A fejlesztés párhuzamosan történik az olvasás tanításával. A fejlesztés/olvasás arány a tanév
során folyamatosan csökken (egyre több az olvasás). Az év elején még a fejlesztésre fektetnek
nagyobb hangsúlyt, míg az év végén az olvasásra.
A beszéd fejlesztése (M.I. diszlexia prevencióhoz):
 Ajakmozgások megfigyelése – (mgh)
 Hangszalagok mozgása – (msh)
 A nyelv, ajkak állása – (msh)
 Szókincsfejlesztés
 Mondatalkotás (tő-, egyszerű, összetett mondat)
Téri tájékozódás fejlesztése (M.I. diszlexia prevencióhoz):
 Saját testen / síkban / térben
 Irányok – helyhatározók, névutós szerkezetek
 Jobb oldal – bal oldal
 Képolvasás
Ritmus fejlesztése (M.I. diszlexia prevencióhoz):
 Szótagolás
 Hangok hosszúságának helyes ejtése
Olvasás tanítása (M.I. diszlexia prevencióhoz):
 Betűtanítás sorrendje (a homogén gátlást okozó betűket egymástól távol kell tanítani)
› A differenciálás elsősorban az artikulációs mozgások összehasonlításából áll és
csak másodsorban a betűalakokéból.
 Hívóképek (mgh: ajakartikuláció /
msh: hangutánzás)
Hanganalízis a betűtanulás után (hol hallod?)
Összeolvasás (M.I. diszlexia prevencióhoz):
Szótagok olvasása – szájról olvasás
1. Elől áll a mgh pl. al
2. Hátul áll a mgh pl. hó
3. 2+2 betűből pl. lá-da
4. Zárt hárombetűs pl. mos
Szavak olvasása – sokáig szótagolva
1. Szavak első szótagja ismert – párosíts hozzá képet
2. Szótagok párosítása – kép hozzáillesztése
Mondatok olvasása (M.I. diszlexia prevencióhoz):
Fokozatosan bővülő egyszerű mondatok olvasása
1. Kérdő mondatok
2. Kijelentő mondatok
3. Felszólító mondatok
4. Összetett mondatok
A „törpés” módszer
A program jellemzői:
 a gyermek beszédére és beszédértésére alapoz
 az előkészítő szakasz 6 hetes
 hangoztatás elsődlegessége, analizálás-szintetizálás
 szótagolás (a beszéd szervezője, ritmusának alapja; könnyebb olvasni, a szótagolás
pontos olvasásra szoktat, a helyesírás és elválasztás alapja)
 előbb kisbetűket, majd nagybetűket tanít
 párhuzamos írástanítás
 álló írás alkalmazása
 tipográfia: a betűnagyság fokozatosan csökken
 gondosan megtervezett kiejtéstanítás:légzéstechnika, artikuláció, helyes szóhangsúly
 mesevilágot ábrázoló olvasmányok
 funkcionális illusztrációk
Az előkészítő szakasz („Törpés” m.)
1. Általános részképesség (figyelem, emlékezet, tempó, ritmus, gondolkodás, érzelem,
logikus gondolkodás pl: ok-okozati összefüggések, hasonlóságok-különbségek)
2. Speciális részképességek (kommunikáció, relációs szókincs, jelfunkció, nyelvi
tudatosság pl: hangtanítás, hangleválasztás; időtartamgyakorlatok; mondatok szavakra
bontása, mondatok alkotása; szóbontás, szóépítés; önellenőrzés, írás előkészítése)
3. Szóbeli kifejezőképesség (beszélgetés eseményképekről)
4. Összeolvasási képesség fejlesztése
Hang és betűtanítás menete („Törpés” m.):
1. Hangtanítás:
- Képolvasás (eseménykép)
- A hívókép kiemelése (tárgykép)
- Hangleválasztás (a szó elejéről)
- Hangoztatás, hangelemzés
- Hangfelismerési gyakorlatok
- Hangösszevonás
2. Betűtanítás
a) hang-betű megfeleltetése
- betűelemzés (a nyomtatott alak megtanítása)
- betűfelismerési gyakorlatok, hangoztatással
- összeolvasás, hangos olvasással, szótagolással
b) Az írott alak bemutatása, származtatása a nyomtatott alakból
- Alakelemzés
- Az írott betű alakításának bemutatása, kapcsolása

Írástanítás
Az írástanítás speciális eljárásai
 Az anyanyelvi írásbeliség normáihoz alkalmazkodó szövegalkotás elsajátítása kézzel,
v. eszközzel
 Egyéni tempóhoz igazodva, Az írás alaki formája egyéni elbírálást igényel
 Átgondolt és megtervezett komplex előkészítő és fejlesztő tevékenységet igényel
 Egyénre szabott eljárások, módszerek, eszközök: asztal, szék beállítás
Az írástanítás speciális lépései
 A gyermek elhelyezése az évfolyamban
 A gyermek elhelyezése az iskolapadban
 Megfelelő testtartás, (távolság, megvilágítás, asztallap, szék)
 Ceruzafogás lehetőségeinek felmérése és alkalmazása
  Kéztorna, manipuláció, grafomotorika fejlesztése
 A kéz és az ujjak mozgékonyságának, ügyességének, a kéz izmainak, az izületek
lazaságának, célpontosságának fejlesztése
 A kéz izomerejének szabályozása
 Az ujjak tapintási érzékenységének, dominanciájának javítása
 A két kéz, ill. a szem és kézmozgások közti koordináció fejlesztése
 Lassított ütemű írástanulás
 Az íráselőkészítő szakasz növelése
 Az irányokat megnevező szavak értése, használata
 A betűelemek megnevezése, vázolása, vonalrendszerbe helyezése
Betűtanítás lépései
 Bemutatás (származtatás (hasonlít-e nyomtatott alakra?), globális társítás, íráselem
felhasználása)
 Elemzés (vonalvezetési sorrend, kezdő és végpont, betűelemek) pl. ferdén fel,
kapuvonal
 Differenciálás más betűktől (vizuálisan, akusztikusan)
 Írásmozgás megfigyelése
 Betű vázolása (csökkenő méretben) pl. lisztbe írás, körüljárás
 Vonalközbe helyezés
 Kapcsolás
Képességfejlesztés lehetőségei írásórán
 Téri tájékozódás fejlesztése (saját testen / síkban / térben; irányok: jobb oldal – bal
oldal)
 Vizuális percepció fejlesztése (alak-háttér kiemelése, különbségkeresés, labirintus,
formaészlelés, színezés)
 Emlékezetfejlesztés
 Figyelem – és koncentráció fejlesztése
 GRAFOMOTORIUM
Írás – tartalmak – a HTT szerint évfolyamonként
1. évfolyam - Az írás jelrendszerének megtanítása
Kis- és nagybetűk írásának elsajátítása. A
szabályos betűalakítás és - kapcsolás: betűk,
szavak, szószerkezetek, rövid mondatok írása
2. évfolyam Íráskészség – eszköze már lehet toll.
Betűismeret és - kapcsolás. Írás-szokások. Az
eszközszintű íráshasználat alapozása.
3. évfolyam Íráskészség – már nincs külön írásóra
Gazdaságos írásszokások megtanítása. Az
írott szöveg (vázlat, fogalmazás) elrendezése a
lapon.
4. évfolyam Íráskészség
Eszközszintű egyéni írás. (Kézi vagy géppel
történő írás egyaránt)
Kézi írás vagy számítógép…
 a bevezetés időpontjáról mindig egy szakmai TEAM dönt, melynek tagjai az
osztályfőnök, mozgásnevelő, gépírás tanár
 a számítógéppel történő írással lehet, hogy nem gyorsabb az írásprodukció, de az
íráskép olvashatóbb