Magyar nyelv

8. évfolyam

A 7–8. évfolyamon tovább folytatódik az ismeretek bővítése, a kompetenciák fejlesztése,

azaz megerősítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése, valamint az érzelmi
nevelés.
A 13–15 éves gyerekek már képesek arra, hogy ne csak fabuláris (történetelvű) szinten
értelmezzenek egy-egy szöveget, hanem tanári irányítással jelentésteremtésre is vállalkozzanak,
és megértsék saját kultúrájuk történelmi adottságait, irodalmi törekvéseit.
Ennek a tanítási-tanulási szakasznak a végére a tanulók biztos szövegértési készséggel
rendelkeznek, szövegalkotási képességeiket folyamatosan bővíteni kell. Cél, hogy a 8.
évfolyam végére a tanulók értőn alkalmazzák a nyelvi ismereteiket: értsék anyanyelvük
szerkezetét, grammatikáját, össze tudják vetni anyanyelvük sajátosságait az általuk tanult
idegen nyelv sajátosságaival. Ismerjék fel az adott kommunikációs helyzetet, ennek
megfelelően az általuk tanult műfajokban, írásban és szóban helyesen és pontosan, a magyar
nyelv szabályai szerint fejezzék ki magukat.
Tudják alkalmazni a digitális szövegalkotás és -befogadás módjait. Képesek legyenek
saját véleményüket logikusan kifejteni, érvelni, s tanulják meg a toleráns nyelvhasználatot.
Ezek birtokában tudnak a tanulók egymással együttműködni, csapatban és párban dolgozni, így
tudják megérteni egymás gondolatait, és saját gondolataikat a lehető legpontosabban
elmondani, megértetni másokkal. Ez teremt lehetőséget a személyiségük fejlesztésére, érzelmi
nevelésükre is.
A 8. évfolyamon a tanulók a magyar nyelv rendszerének további szintjeit ismerik meg. A
nyelvi oktatás középpontjában továbbra is a szövegértés és a szövegalkotás tanítása áll. A
tanult nyelvi szintek nyelvtani ismereteit a diákok a szövegek értelmezésében, a
szövegalkotásban és az idegen nyelv tanulásában betöltött szerepük szerint vizsgálják. Ennek a
tananyagnak a középpontjában az összetett mondatok, a szóalkotási módok állnak. A
funkcionális nyelvhasználati ismeretek mellett a tanulók többféle szövegépítő eljárással,
kommunikációs technikával találkoznak.
A nyelvoktatásban fontos szerepet kap az egyéni fejlesztés. A tanulás tanítása (elemző
olvasás, kulcsszavak, lényegkiemelés, vázlatírás, gondolati váz elkészítése, szövegalkotás) a
magyar nyelv tanításának is lehetősége és feladata.
A 8. osztályosokat a tanterv a középiskolai felkészülésben és a pályaválasztásban az
eddig tanultak rendszerező ismétlésével segíti.
Az órakeret minimum 80%-át a törzsanyagra kell fordítani. Az órakeret 20%-át a
szaktanár választása alapján a tananyagok mélyebb, sokszínűbb tanítására, ismétlésre,
gyakorlásra vagy a tanórán kívüli tudásszerzésre (múzeumlátogatás, színházi előadás
megtekintése, előadó meghívása), kompetenciafejlesztésre, projektmunkák megalkotására lehet
felhasználni. A választást segítő javaslatok a részletesen szabályozott kötelező törzsanyag
mellett találhatók.
Ha a szaktanár úgy ítéli meg, hogy az órakeret 100 %-át a törzsanyag tanítására
kell fordítania, lemondhat a választás lehetőségéről.

Magyar nyelvből a 8. évfolyamon félévkor a tanulók anyanyelvi ismereteit záró

felméréssel kell mérni.

1
 Éves óraszám: 34
A kerettanterv által heti óraszám: 1

A 8. ÉVFOLYAM TÉMAKÖREI ÉS ÓRASZÁMAI

Témakör Javasolt óraszám/hét

1 óra 1,5 óra 2 óra
A kommunikáció, a digitális írásbeliség fejleszése 2 3 4
Szóösszetételek: alárendelő és mellérendelő 7 10,5 14
Ritkább szóalkotási módok – játékos feladatokkal
Mozaikszók, ikerszók és szórövidülések
Könyvtárhasználat 1 1 2
Készüljünk a felvételire! 8 12 16
Szövegértés, szövegalkotás a gyakorlatban 1 1,5 2

Összetett mondat a szövegben 8 12 16

SZABADON FELHASZNÁLHATÓ ÓRÁK – az intézmény saját 7 11 14

döntése alapján, felzárkóztatásra, elmélyítésre,
tehetséggondozásra
[Ismétlő- és összefoglalóórák, felmérések megíratása, értékelése,
javítása]
34 51 68

A nyelvtan óraszámai úgy értendők, hogy minden témakör kiemelt feladata az írásbeli és
szóbeli szövegértés és szövegalkotás folyamatos fejlesztése.

2
A 8. ÉVFOLYAM TANANYAGTARTALMA
Ha a szaktanár úgy ítéli meg, hogy az órakeret 100%-át a törzsanyag tanítására kell fordítania,
lemondhat a választás lehetőségéről.

TÖRZSANYAG (óraszám 80%-a) AJÁNLOTT TANANYAG

I. Kommunikáció, a digitális írásbeliség fejlesztése

Reklám, hirdetés, apróhirdetés A reklám médiumai, műfajai, hatásai
Nyelvhelyesség és kommunikációs zavar
III. A magyar nyelv társadalmi és földrajzi változatai, szóalkotás, a ritkább
szóalkotási módok – játékos feladatokkal
Alárendelő szóösszetételek
Mellérendelő szóösszetételek
Ritkább szóalkotási módok
Mozaikszók, ikerszók és szórövidülések Torz mozaikszavak stílushatásai
IV. Könyvtárhasználat
V. Készüljünk a felvételire!
VI. Szövegértés és szövegalkotás a gyakorlatban
Szövegtípusok és műfaji, retorikai,
stilisztikai jellemzői
VII. Összetett mondat a szövegben
A mellérendelő összetett mondat A többszörösen összetett mondat
Az alárendelő összetett mondatok Körmondatok az irodalmi művekben
A sajátos jelentés tartalmú mellékmondat Az idézés fajtái
Az összetett mondat helyesírása
Az idézés

3
Témakör: A KOMMUNIKÁCIÓ, A DIGITÁLIS ÍRÁSBELISÉG FEJLESZTÉSE

Heti óraszám 1 óra 1,5 óra 2 óra

A témakör javasolt óraszáma 2 óra 3 óra 4 óra

FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS ISMERETEK

– A reklám a szóbeli és írásbeli szövegének értelmezése, helyének és szerepének
megértése a médiában és az emberek életében
– A reklám médiumai, műfajai, hatásai
– A reklámeszközök és hatásuk
– A hirdetés műfaji sajátosságai
– Az apróhirdetés szerepe
– Nyelvhelyesség és esetleges kommunikációs zavar a reklámokban, hirdetésekben,
apróhirdetésekben
– A szövegértési készség fejlesztése
– A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése
– Az önálló véleményalkotás készségének fejlesztése
– A kommunikációs zavar felismerése, javítása

FOGALMAK
–––––––––––––

Témakör: A MAGYAR NYELV TÁRSADALMI ÉS FÖLDRAJZI VÁLTOZATAI,

[szóalkotási módok – játékos feladatokkal (8. évfolyam)]
Javasolt óraszám: 10 óra [7. évfolyam 3 óra, 8. évfolyam 7 óra]

Heti óraszám 1 óra 1,5 óra 2 óra

A témakör javasolt óraszáma 7 óra 10,5 óra 14 óra

FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS ISMERETEK

 A nyelv szerkezeti egységeinek és azok funkcióinak megismerése
 A nyelvi elemzőkészség fejlesztése
 A főbb szóalkotási módok (szóösszetétel, szóképzés) ismerete
 A helyesírási készség fejlesztése
 Az összetett szavak alapvető helyesírási szabályainak elsajátítása
 Digitális és papíralapú iskolai helyesírási segédeszközök: szótárak és szabályzatok és
helyesírási portálok önálló használata

FOGALMAK
egyszerű szó, összetett szó, szóösszetétel, szóképzés, szórend

4
Témakör: KÖNYVTÁRHASZNÁLAT
Javasolt óraszám: 2 óra [7. évfolyam 1 óra, 8. évfolyam 1 óra]

Heti óraszám 1 óra 1,5 óra 2 óra

A témakör javasolt óraszáma 1 óra 1 óra 2 óra

FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS ISMERETEK

 A szövegek sajátosságainak megfigyeltetése, főbb fajtáinak tudatosítása: hagyományos
és digitális szövegek
 Digitális és/vagy nyomtatott szótárak használata

FOGALMAK
szöveg, hagyományos szöveg, digitális szöveg

Témakör: KÉSZÜLJÜNK A FELVÉTELIRE!

Heti óraszám 1 óra 1,5 óra 2 óra

A témakör javasolt óraszáma 8 óra 12 óra 16 óra

FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS ISMERETEK

 A tanult hangtani, alaktani ismeretek megfigyeltetése és felismerése a szavakban
 A szófajok és mondatfajták megfigyeltetése és felismerése a szövegben
 A szókincs fejlesztése
 Az állandósult szókapcsolatok, a szólások, a közmondások, a szállóigék értelmezése
 A szóbeli és írásbeli fogalmazási készség fejlesztése
 Az olvasmány-feldolgozási stratégiák gyakoroltatása
 Reflektálás a szöveg tartalmára
 A szöveghű, értő szövegolvasás gyakoroltatása
 A hagyományos és a digitális írás fejlesztése
 Kreatív írásgyakorlatok alkalmazása
 A helyesírási készség fejlesztése
 A mérlegelő gondolkodás fejlesztése
 A megtanult szövegtípusok jellemzőinek felismerése és alkalmazása
 Helyesírási, nyelvhelyességi szabályoknak és a szövegtípusoknak megfelelő
hagyományos és digitális szövegszerkesztési szabályok átismétlése

FOGALMAK
Az eddig tanult fogalmak átismétlése

5
Témakör: SZÖVEGÉRTÉS ÉS SZÖVEGALKOTÁS
Javasolt óraszám: 3 óra [7. évfolyam 2 óra, 8. évfolyam 1 óra]

Heti óraszám 1 óra 1,5 óra 2 óra

A témakör javasolt óraszáma 1 óra 1,5 óra 2 óra

FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS ISMERETEK

Különféle megjelenésű és típusú szövegek megértése és alkotása
A szövegtípusok műfaji, retorikai és stilisztikai jellemzőinek megismerése, áttekintése

FOGALMAK
elbeszélés, leírás, jellemzés, érvelés, cáfolat

Témakör: ÖSSZETETT MONDAT A SZÖVEGBEN

Heti óraszám 1 óra 1,5 óra 2 óra

A témakör javasolt óraszáma 8 óra 12 óra 16 óra

FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS ISMERETEK

 A mondatfajták felismerése a közlési szándék és szerkezet szerint
 Az összetett mondatok típusainak megismerése
 Alárendelő és mellérendelő összetett mondatok elkülönítése
 A központozás megtanulása az összetett mondatban
 Az idézés szabályainak elsajátítása

FOGALMAK
összetett mondat, alárendelés, mellérendelés, logikai viszonyok; idézet, idézés

6
 A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
[A Kerettanterv nem tartalmazza.]

A KOMMUNIKÁCIÓ, A DIGITÁLIS ÍRÁSBELISÉG FEJLESZTÉSE

A tanuló eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs
helyzetekben, vitákban. Képes álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével
megvédeni.
Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit.
Ismeri a reklám, hirdetés, apróhirdetés kommunikációs szerepét és hatását. Kialakul benne a
médiatudatosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd.

SZÓALKOTÁSI MÓDOK
A tanuló meg tudja különböztetni az egyszerű és az összetett szavakat. Ismeri a főbb
szóalkotási módokat. El tudja különíteni a szótőt és a képzőt. Tudja alakalmazni az összetett
szavak alapvető helyesírási szabályait: egybeírás és a kötőjeles írás.

KÖNYVTÁRHASZNÁLAT
Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek
alkalmazásával (digitális és/vagy nyomtatott szótárak, kézikönyvek és korosztálynak szóló
ismeretterjesztő források).

SZÖVEGÉRTÉS ÉS SZÖVEGALKOTÁS A GYAKORLATBAN

Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg
szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére.
Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az
olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni,
állításait indokolni.
A tanuló ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára.

ÖSSZETETT MONDAT A SZÖVEGBEN

A tanuló meg tudja különböztetni az alá- és mellérendelő összetett mondatokat. Tudja
alkalmazni a mondatközi és a mondatvégi írásjelek használatával kapcsolatos helyesírási
szabályokat. Ismeri és alkalmazza az idézés módjait.

7
JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK ÉS MUNKAFORMÁK A 8. ÉVFOLYAMON

A pedagógia tudománya nagyon sok és sokféle tanulási és oktatási stratégiát ismer. Az oktatás
meghatározó eleme azonban maga a tanár (McKenzie-jelentés, 2007.). A tanár személyisége,
szerepéről szóló tudása és ars poeticája, szakmai-módszertani felkészültsége, az általa tanított
gyerekek adottságai, érdeklődésük, felkészültségük, az iskola szakmai-pedagógiai
elvárásrendszere határozza meg, hogy a tanár egy osztályban milyen tanulásszervezési
módokat, oktatási módszereket, munkaformákat választ.
A tanár tanít: ismereteket ad át, ezáltal hagyományt örökít, értékeket közvetít.
A tanár irányít: tanulási folyamatokat, differenciálást, tehetséggondozást. A diákokkal
folyamatos párbeszéd révén irányítja tanítványai iskolai érzelmi nevelését.
A tanár nevel és fejleszt: kompetenciákat, személyiséget.
A tanár segít: segíti a diákokat a kognitív struktúrák kialakításában, az olvasási stratégiák
elsajátításában, az önálló értelmezések létrehozásában. Segíti tanítványait az egyéni, illetve a
csapatban végzett, együttműködésen alapuló munkavégzés képességének kialakításában.

Tanítási-tanulási stratégiák
A tanár a tananyag típusához, illetve az általa tanított diákközösséghez, iskolája programjához
és technikai felszereltségéhez igazítva választhat több oktatási stratégia közül.
A hagyományos, tanárközpontú oktatási, tanulási stratégiákat igyekszik bizonyos
tananyagrészekre szorítani, a tananyagok feldolgozásában döntően a tanulóközpontú,
kooperatív munkaformákat alkalmazza. Fontos, hogy a tanórák változatosak, s ezáltal is
motiválók legyenek.
A képzés 2. szakaszának 4. évében (8. évfolyam) a játékosítás és a kooperatív tanulási-
tanítási módszerek mellett az önálló tanulási módszerek kialakítása és/vagy továbbfejlesztése
javasolt: önálló kutatómunka, beszámolók készítése, kiselőadás, önálló jegyzetelés tanulása,
tanulási módszerek tanítása.

Tanulásszervezési módok
Javasolt tanulásszervezési módok:
– a gamifikáció: a hagyományos játékok adaptálása, illetve a digitális játékok
felhasználása, létrehozása a tananyag feldolgozásában.
– a reflektív és interaktív módszerek alkalmazása (szakaszos olvasás, kooperatív
csoportmunkák, projektmunkák, újságszerkesztés stb.) a gyerekek motiváltságát növeli.
– a tanárközpontú és a diákközpontú, az „analóg” (egy munkafolyamat uralja az órát) és a
digitális módszereknek (IKT-alapú, párhuzamos munkafolyamatok) összekapcsolása
egy órán belül is lehetséges.
– a frontális tanításnak is van létjogosultsága, ha az nem uralja az egész tanítási
folyamatot.
– fontos szerepe van az osztálytermen kívüli tanulásnak (könyvtár, színház- és
múzeumlátogatás) is.

Oktatási módszerek
Az oktatási módszerek közül javasoltak:
– az előadás,
– kiselőadás,
– a magyarázat,
– elbeszélés,
– játékosítás,
– szerepjátékok,
8
 – gondolattérképek,
– táblázatok,
– házi feladatok,
– digitális és hagyományos szótárak, szakirodalmi művek használata (Szimbólumtár,
Szinonima szótár, A magyar nyelv értelmező szótára stb.).

Munkaformák
A munkaformák közül javasoltak:
– a frontális osztálymunka,
– a páros munka,
– a csoportmunka,
– az egyénre szabott (individualizált) munkaforma,
– a differenciált tananyag-feldolgozás.