Bútorművészet Magyarországon 1800-1850

Szerkesztette Rostás Péter

• Amikor majd negyedszázada szemináriumi dolgo­
zatként Zolnai Béla 1941-ben megjelent A magyar
biedermeier című kis kötetének elemzését vállaltam,
őszintén meglepett, sőt csalódást okozott, hogy a ma­
gyar történelem egyébként kitüntetett figyelemmel
kísért korszaka, a reformkor tárgykultúrájának meg­
ismeréséhez milyen kevés segítséget nyerhetek köz­
könyvtáraink polcairól. Különösen szembetűnő volt
ez a bútorok esetében, hiszen a biedermeier bútor
köztudottan a mai napig velünk élő tárgy és fogalom.
Azóta persze árnyaltabb és bőségesebb lett a kínálat,
több külföldi és hazai szerző e tárgykörben írt műve
már hozzáférhető, mégis a biedermeier bútorműves-
ségben érzékelhető magyar sajátosságok miatt kulcs-
fontosságú vállalkozássá lett Rostás Péter munkája: a
Johann Schwarz: Szék-
tám la-tervek (részlet) /
Johann Schwarz:
Chair-back. Designs
(detail)
[Kőszeg, 1829] papír,
tus, vízfestés Jurisich
Miklós Múzeum,
Kőszeg) /paper, India
ink, watercolour
(Jurisich Miklós
Museum, Kó'szeg) BÜTORMŰVÉSZET
MAGYARORSZÁGON
1 8 0 0 -1 8 5 0
Budapesti T örténeti Múzeum Empire és biedei~meier
bútorművészet Magyarországon című kiállításának meg­
rendezése és a hozzá kapcsolódó tanulmánykötet-ka­
talógus.
Rostás Péter elszánt és nagyon alapos kutató. Bú­
torokkal foglalkozó muzeológusként alkalmam volt
némiképp követni munkáját: láttam az egész ország­
ra, sőt a külföldi magán- és közgyűjteményekre is ki­
terjedő kapcsolatteremtés, anyaggyűjtés roppant ne­
hézkes és időigényes, de sok meglepetést és örömet is
hordozó fázisát, majd az egybegyűjtött források val­
latásának folyamatát. Ez egyrészt a dokumentumok,
azaz ez ideig főként vidéki múzeumokban és levéltá­
rakban rejtező, mesterremekekhez készült rajzok és
rajziskolai bútortervek ámulatba ejtő sokaságának
elemzését, megrendelések, levelezések feldolgozását,
másrészt a műtárgyak mindenre kiterjedő vizsgálatát
jelentette. Ez utóbbiak vallatásának helyszínét, a kín­
zókamrát ezúttal restaurátor-műhelynek nevezzük,
ahol az olykor valóban ízekre szedett bútorok anyag-
vizsgálata, asztalostechnikai analízise rendkívül fon­
tos adalékot nyújtott a szerzők megállapításaihoz, a
kiállított s a kötetben közölt mintegy száz műtárgy -
bútorok, zongorák, órák, műhely- és mintarajzok -
katalógusának mintaszerű leírásaihoz.
A kötet csaknem felét kitevő műtárgykatalógust há­
rom tanulmány előzi meg. Szabolcsi Eledvig művé­
szettörténész, ahogy maga is írja, hosszú kutatói pá­
lyája során mindig figyelemmel kísérte a biedermeier
fogalmának alakulását. Ennek köszönhetően írásában
lenyűgöző felkészültséggel foglalja össze a bieder­
meier mint stílusjelenség megközelítésének útjait, az
elmúlt évtizedek magyar és nemzetközi kutatási ered­
ményeit. Összegzése fontos kiindulópontot jelenthet
minden, a téma iránt érdeklődő olvasó, kutató szá­
mára.
Rostás Péternek a kötet gerincét jelentő tanulmá­
nya okos és meggyőző gyümölcse a többéves kutatás­
nak. A teljességre törekvő szakirodalmi tájékozottság-

KÖNYV
3/5 W 45