A magyar nemesség és a bécsi integráció kérdései

I. Előzmények

1526-1540 között  a budai királyi udvarnak két továbbvivője volt (két király korszaka) 
1541: a budai királyi udvar megszűnése hosszú távú, meghatározó körülményekkel járt a
magyar nemesség számára
 I. Ferdinánd 1528-42 között nem lép Magyarországra, önálló magyar királyi
udvartartása ténylegesen sohasem volt (eleve 1527-től cseh és magyar-horvát
király egyszerre)
 Szapolyai János pedig 1528/29től a szultán vazallusa, valamint az állandó háborúk
miatt gyakran kényszerült menekülésre udvarával együtt
 melyik udvar lesz Szent István egykori államának jogutódja és államiságának
továbbvivője?
 eredmény: Szapolyai halálával fia legitimitása alapvetően függött a szultántól+nem
koronázták meg, így a 16. sz-ra (paradox módon a Porta segítségével) végleg
eldőlt, hogy Habsburg Ferdinánd udvara lesz a budai királyi udvar jogutódja
 Ferdinánd 1527-től célja a közös udvar létrehozása, aminek kiépítése évtizedek
alatt végül Bécsben valósul meg (előző óra)
 Bécsi udvar: 1550-es évektől a Habsburg Monarchia összes területének és a
Német-római Birodalomnak egy közös udvara lett

II. Magyar tisztségek Bécsben

 az udvarban nem alakultak ki az egyes országok és tartományok tisztségei (pl.:

egyetlen közös főudvarmester, főudvarmarsall, főkamarás, főistállómester stb.)
 de: Ferdinánd az 1526 előtti budai királyi udvar szervezetéből több, számára
felhasználható elemet megőrzött
 az udvari főméltóságokat nem számolhatta fel, mivel azzal súlyosan sértette volna
a magyar politikai elit és az erős rendek érdekeit
 így koronázása után minden magyar udvari főméltóság posztjára új személyt
nevezett ki, amelyek egészen az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnéséig
megmaradtak
 de: a bécsi, majd prágai közös Habsburg-udvartartásnak NEM voltak tagjai, tehát
feladatkörük jelentősen csökkent, névlegessé vált
 politikai szerepük azonban megmaradt: udvari tisztségeiknél fogva tagjai voltak a
Magyar Tanácsnak, különféle egyéb méltóságokat, fizetést és javadalmakat kaptak
 így valójában ők voltak az ország belpolitikai vezetői, akikre Ferdinándnak
szüksége volt a Magyar Királyság kormányzásához+ kompromisszumok
megtalálásához
 névleges tisztség+magas éves fizetés=lojalitás az udvarhoz

III. A bécsi és prágai integráció nehézségei

 magyar szempontból a legfontosabb változást nem a közös Habsburg-udvar

létrejötte hozta, hanem az, hogy az új udvar székhelye országhatáron kívülre,
Bécsbe került
 határon túl, idegen környezetben, Ferdinánd osztrák, német, spanyol és cseh
híveivel megküzdve kellett érvényesülni
  a beilleszkedés lassú és nehézkes volt, háttere: az 1526 utáni általános problémák
és akadályok (polgárháborús állapotok, török veszély, magyar nemesek birtokai
állandó veszélyben voltak, szerény kapcsolatok az udvarral)
 kommunikációs és nyelvi nehézségek, eltérő udvari szokások, idegen miliő, idegen
udvarnokok, drága élet, Ferdinánd nem tud magyarul
 a magyar nemesek a fentiek tükrében nem is lehettek képesek számottevő
beilleszkedésre a bécsi udvarban, így aztán magyar nemesek csak ritkán
tartózkodtak az udvarban (táblázat)
 tehát a bécsi udvarban való megkapaszkodás és integrálódás nagyon nehéz és
költséges vállalkozás volt, ráadásul a lehetőséget csak kevesen ismerték fel
 1550-es

Egy magyar főrend pályafutása a császári udvarban

Batthyány Ádám (1630-59)

Családi hagyományok
 apja: Batthyány Ferenc (dunántúli kálvinisták egyik legfőbb patrónusa)
 anyja: Lobkovicz Poppel Éva (cseh szárm, evangélikus ág)
 apja 1620-21-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem pártjára állt (vszeg felesége
ráhatására), de már 21-ben visszatért II. Ferdinánd hűségére, aki ezt úgy hálálta
meg, hogy nádornak jelölte
 1625-től apja halálát követően anyja veszi kezébe a nevelését, amit leginkább az
evangélikus elvek irányítottak (eddig reformátusként nevelték)
 15 évesen hivatalosan bemutatják a császári udvarban
 16 éves korától nevelését Zvonarics György Wittenbergben végzett teológus vette
át (otthoni nevelés)
 17 éves korától Nádasdy Pál (dunántúli evangélikus főúr) udvarában szolgált, majd
egyre többet tartózkodott a katolikus Esterházy Miklós nádor környezetében, sőt a
császári udvarban is (célja, hogy elsajátítsa az udvari szokásokat)
 1629-ben letette a katolikus hitvallást, oka: az addig nem tapasztalt barokk kultúra
és mentalítás nagy hatást tett rá, Esterházy nádor és Pázmány Péter esztergomi
érsek)
 ennek okán megromlott a kapcsolata édesanyjával, továbbá meghiúsult a tervezett
házassága ÉNY Magyarország legelőkelőbb evangélikus főrendjének a lányával
 1630 tavaszától udvari előmenetele felgyorsult: elkísérte az udvart a
választófejedelmi gyűlésre, ahol II. Ferdinánd kamarásává nevezte ki, rá egy
hónapra pedig megkapta a birodalmi grófi címet
 protestáns és rebellis családi háttere ellenére Batthyány Ádám udvari szolgálata
nem volt szokatlan
 nagyapja ugyanis együtt nevelkedett II. Jagelló László királlyal, akinek kamarása
és főpohárnoka lett, így 1526 után Ferdinánd egyik biztos támaszává vált,
szolgálataiért mindkét király jelentős birtokokkal jutalmazta
 apja pedig II. Rudolf udvarában volt nemesifjú
 így szinte természetes, hogy Ádám már 20 éves korára ilyen karriert futott be
 a Batthyány család jó kapcsolatát a az udvarral a földrajzi közelség is indokolta:
birtokuk csupán 2 nap járásra feküdt Bécstől

A császár kamarása
 1630. június 30. a kinevezés
  feladata: a császár személyes szolgálata a belső szobákban
 hetenkénti váltásban 2 kamarás állt rendelkezésre
 reggel keltették, öltöztették, hétköznapokon ők szolgálták fel a reggelit , ők
végezték az előkóstolást (de csak a privát étkezésekkor volt így)
 „az ő kötelességük italt tölteni, szeletelni és más asztali szolgálatokat végezni,
tekintet nélkül állásukra és rangjukra” írta Carlo Carafa pápai nuncius a
kamarásokról
 délelőtt: kápolnába kísérték az udvar többi tagjaival a császárt
 napközben: vadászat/tanácsülés/audencia  ilyenkor az audencia terem előtti
belső szobában várakoztak
 éjszaka: két kamarás virrasztott a császár szobája előtt
 jelvény: fekete selyemszalagon függő aranyozott kulcsot viseltek, de csak valódi
szolgálatban hordhatták
 fizetésük: havi 40 Ft+
 ebéd, vacsora
 a 17. sz. elején kevés kamarás volt. így nagyobb megbecsülésnek örvendtek
 de II. Ferdinánd egyre több kamarási címet adott, 1629-re már 300 fő körül voltak,
ezért szabályozták: „a császár körüli szolgálatot mindössze tizenkét kamarás látja
el, akik közül hat olasz, hat pedig német, a többiek pedig csupán címzetes
kamarások”
 Batthyány cím szerint valódi kamarás volt, III. Ferdinánd trónra lépését követően
azonban a címzetes és valódi kamarások közötti különbség megszűnt, ettől kezdve
csak címeres kamarásokat nevezett ki a császár, akik turnusszerűen végezték
feladataikat
 B. Á. kamarási pályájának értékelése: valódi, fizetéssel járó szolgálatot látott el,
legnagyobb haszna az volt, hogy a császári udvar legbelsőbb körébe nyert
bebocsátást, ahol nagyon kevés magyar nemesifjú fordult meg
 honfitársai közül 40-en kaptak kamarási címet, de egyszerre 1-2 kamarásnál nem
volt több
 Batthyány 1630-1637 között tartó viszonylag folyamatos szolgálata az egyik
leghosszabb lehetett a magyarok között
 azaz akkoriban kevesen rendelkezhettek nála jobb udvari kapcsolatokkal a
magyarok közül

Házassága
 ellentét az anyjával aki továbbra is az evangélikus Illésházy Katalint akarta
menyének
 Ádám választottja: Formentini Auróra Katalin, egy előkelő friauli család
leszármazottja, aki két Habsburg főhercegnővel nevelkedett az udvarban, később
udvarhölgy lett
 fekete, göndör hajú, itáliai szépség
 vele járó vagyon nem volt különös
 1632-ben elvette feleségül Aurórát, udvari lakodalom keretében, amelyet a
császárnő rendezett és részt vett rajta a teljes császári család
 B. Á. udvari házassága a szokásossal ellentétben tisztán szerelmi házasság és nem
érdekházasság volt, nemcsak anyjából, hanem a magyar főurakból is heves
ellenérzést váltott ki, hogy a menyasszony nem magyar volt
 első gyermeke: Mária Eleonóra
Két udvar között
 a családi letelepedés szempontjából Bécs ellen gazdasági érvek szóltak, hiszen
magyarországi birtokrendszer nem engedte, hogy tulajdonosa tartósan távol
tartózkodjon a birtokaitól+ birtokai közel feküdtek az Oszmán Bir. határához
 tehát egy magyar nagybirtokosnak a birtokigazgatás mellett az ország védelmét is
meg kellett szerveznie, ami szintén állandó jelenlétet követelt
 döntő fordulat az életében egy nagy politikai siker: 1633-ban II. Ferdinánd
dunántúli kerületi és egyben a Kanizsával szembeni végvidéki főkapitánnyá
nevezte ki (eleinte ideiglenes, 1637-től válik véglegessé)
 a döntés a császári udvarral szemben végképp Magyarországhoz kötötte
 Batthyány udvara létszámba felvette a versenyt a császáréval, ráadásul Batthyány
jó érzékkel szervezte újjá birtokrendszerét
 de továbbra is rendszeres résztvevői maradtak a császári udvarnak (pl.: több napos
farsangi ünnep)
 élete így a császári udvar fényessége és a végvidék hétköznapjai között telt, amit
felesége nehezebben viselt
 Auróra két barátnője (a főhercegnők) házasságával tovább lazult a Batthyány
házasság kapcsolata az udvarhoz+ III. Ferdinánd trónra lépése politikai
irányváltást és széleskörű személycseréket hozott magával

Új császár-megváltozott szerep
 a megváltozott helyzet Batthyány esetében azt jelentette, hogy megtarthatta a
dunántúli főkapitányi címét, de udvari kamarási címe megszűnt
 III. Ferdinánd csak 10 év múlva, 1649-ben nevezte ki újra kamarásnak, amikor a
kamarási cím már mást jelentett, ritkán kellett valódi szolgálatot teljesítenie
 tehát 1637 után leginkább hivatali ügyekben látogatta meg az udvart
 Batthány bécsi utazásairól a saját maga által vezetett itineráriumokból alkothatunk
képet (ezek főleg gazdasági célból készültek)
 1640.es évek I. felében ált. évente 2x utazott Bécsbe és ott összesen 1 hónapot
tartózkodott
 1644-ben megvásárolta a borostyánkői uradalmat, aminek jogos birtoklásáért fel
kellett vétetnie magát az alsó-ausztriai nemességbe, így aztán az alsó-ausztriai
tartományi gyűléseken is részt kellett vennie (pár éven belül Borostyánkő
visszakerült Magyarországhoz)
 arra is fény derül a feljegyzésekből, hogy kikkel állt szoros kapcsolatban: Pálffy
Pál szerepel a legtöbbször (1649-54 között nádor) és még Forgách Ádám
főkapitánnyal találkozott többször  ez volt az úm. Pálffy-párt magja
 Bécs tehát a magyar főrendek egymással való találkozásának is színtere volt

Összegzés
 B.Á. pályafutása tipikusnak tekinthető: fiatalkorában ő is udvari, kamarási
szolgálattal alapozta meg a pályáját, ami az ő esetében kicsit hosszabb volt az
átlagosnál, illetve az udvarhoz való kötöttségét még udvari házassággal is növelte
 magas rangú katonai funkciója azonban M.o.-ra szólította, így udvari kapcsolatai
nem maradtak szorosak, hanem leépültek
 idő múlásával arányosan egyre kevesebb időt töltött a császárvárosban, amikor ott
volt, akkor is magyar főrendekkel való kapcsolattartára használta az időt
A születőben lévő Habsburg Monarchia udvara nemcsak a hatalmi központ és az új
kormányszervek székhelye, hanem egyúttal az egyes országok és tartományok politikai
elitjének legfontosabb kommunikációs és integrációs csomópontja, azaz a leghatékonyabb
központosítő intézmény lett.
 I. Ferdinánd bécsi rezidenciája a monarchia mindhárom (osztrák, magyar, cseh)
országcsoportjának közös udvarává vált.
 az udvarnokok létszáma az 1550-es évekre: kb. 550 fő