Koós Krisztina

OT-TÖR-272

A Horthy-kori filmhíradók
1. tanulmány

A filmhíradó műfaji jellegzetességei

 szórakoztatás és tájékoztatás
 bulváros tálalás
 állandó hosszúság
 periodikus megjelenés
 különkiadás
 hitelesség, vagy legalábbis realisztikus megoldások (pl. harci jelenetek, front)
 fekete-fehér, 1930-as évek kezdetéig néma, de tartalmaz narrációt és vizuális trükköket
 moziban vetítették, közösségi élményt is jelentett

Filmhíradó történet főbb állomásai Magyarországon

 dualizmus alatt magánvállalkozások tudósítottak mozgóképpel, a kormányzat nem használta

 aranykor: I. vh. után, 1918. Pesti Napló, Az Est
 Népköztársaság időszaka  agitációs fegyver, propaganda célok
 1919. Tanácsköztársaság  Vörös Riport Film című filmhíradó-sorozat, ami a Horthy-kori
híradókészítők is mintának tekintettek
 Horthy-kor  Magyar Híradó, Magyar Világhíradó
 nyilas hatalom  Hungarista Híradó

Filmhíradók a Horthy-korszakban

 média újraszervezése a ’20-as évektől, Kozma Miklós vezeti

 Újrapozícionálták az állam szerepét a médiában  Magyar Távlati Iroda (MTI), Magyar
Rádió, Magyar Filmiroda (MFI)

Magyar Híradó 1924-44 dec. között

 heti adás, két évtizeden keresztül, 1926-tól kötelezően levetítik a játékfilmek előtt
 de nincs monopolhelyzetben, elérhető itthon a német, olasz híradók heti összeállításai +
Paramount, Fox, Pathé
 1928-tól külföldre is eljutnak a magyar hírek, külföldi hírek is kerülnek a hazai Híradóba
 1931/398. adás innentől hangos felvételek, innentől Magyar Világhíradó néven
 sőt, saját mozik nyitása Bp-en: Híradó Filmszínház (1939), Belvárosi Híradó Filmszínház

A filmhíradó mint forrás

 www.filmhiradokonline.hu
 miért alkalmazzuk őket órán? a statikus anyag dinamizálása, megelevenítése, az óra
színesebbé tétele
 történelmi tudás adaptálható tudássá, készséggé válását segíthet

Az MFI működése

 Kozma Miklós tervei a nemzeti hírügynökség kiépítésekor: teljes körű tájékoztatás

 1930-as évek 2. feléig főleg érdekességeket mutatott a nagyvilágból (divat, ünnepek,
szokások), inkább semleges hírek, a filmhíradó politikailag kevésbé aktív  ismeretterjesztés
és szórakozás
 de léteztek a revízió gondolatát erősítő hírek  ugyanazok a képsorok állandó, rituális
ismétlése (pl. hősi emlékmű koszorúzás) tartja fenn a közönség egy adott témához való
viszonyát
 ahogy feszültebbé vált a politikai helyzet, azonnal a propaganda eszközévé vált

1
Koós Krisztina
OT-TÖR-272

 mozgóképes nevelés megjelenik a filmhíradók mellett, főleg iskolában vetítik ezeket a

pedagógiai célú filmeket
 létrejön külön Pedagógiai Híradó  iskolára összpontosít

Nemzetközi közönségnek késztett imázsfilmek az MFI készítésében

 egész estés, kormányzati érdekeket szolgáló, sokszor direkt politikai/gazdasági céllal

 „kultúrfilmek” országimázst építő filmek, külföldi közönségnek, magyar kultúra széleskörű
megismertetése
 1934. „Hungária” – Comói Világkiállítás ezüst serleg, 1935. „A magyar falu” – Brüsszeli
Világkiállítás nagydíja, 1936. „Budapest fürdőváros” – Velencei Biennale aranyérme
 tájékoztató-nevelő propaganda

A marseille-i eset

 fontos pont a filmhíradózásban, komoly kihívás az MTI-nek és kapcsolt elemeinek

 első, jól dokumentált, kamerák előtt történő merénylet (1934)
 a Népszövetség vizsgálja Magyarország szerepét az ügyben
 volt olyan tudósítás az esetről, amelyet lefoglalt bizonyítékként a rendőrség
 a merénylet után hírverseny alakult ki a hírügynökségek között
 médiaeseménnyé váló tragédia  Svájc, Ausztria, Németo., Fr.o. is betiltja, Magyarországon
azonban adásba kerül „Jankapuszta a világpolitikában” címen, viszonylag semleges hírek
között  de ellenpropagandaként! (támadások miatt)
 Kozma kihasználta, hogy a mozgóképpel tudja leginkább hiteltelenné tenni a támadásokat
 a propaganda célt ért, a Népszövetségben nem lett eljárás

Nyíltan meggyőző hírek előfordulása

 nyílt befolyásolás, ami a befogadó számára is egyértelmű, de személyes

 példa: a kormányzóné rádiószózata a nyomorenyhítő akció támogatására 1932-ben  szónok
látható szónoklata közben
 rejtett befolyásolás, a befogadó nincs tudatában a manipulációval, csak a manipuláló
 valódi szándékáról tehát nem tud a címzett

Meggyőző vizualitás

 az üzenetet racionalizáló kép elemekkel támogatja

 1929-től animált főcímek használata  trianoni ország képe fekete mezőben, régi és új
országhatár egyaránt megjelenik,
 1931-től erősebben jelennek meg az elcsatolt országrészek