Kiindulópont

- USA külpolitikája a két vh. között: izolacionizmus

kérdés: mit jelent az izolacionizmus?
- izolacionizmus: az elszigetelődés politikája, külpolitikai irányelv: szűk fókuszú
külpolitika és szövetségi elköteleződések és kötelezettségek elkerülése --- USA
esetében ez ált. az európai politikától, ügyektől való elhatárolódást jelentette
- Nemzetek Szövetsége/Népszövetség: 1919, párizsi békekonferencia, az amerikai
elnök Woodrow Wilson jelentős szerepet játszott létrehozásában,
- USA ekkorra már a világ első számú nagyhatalma
- a pénzügyi és gazdasági külkapcsolatok terén is Amerika van az élen - főleg
az első vh. vége és a gazdasági világválság közötti intervallumban
- párizsi békekonferencia után kivonultak Európából
Kérdés: mi lehetett az oka? → Európa túl problémás - nagyon leegyszerűsítve
- milyen mértékű és minőségű amerikai jelenlét maradt Európában?
- nyilván vannak amerikai állampolgárok továbbra is
- de a tényleges politikai jelenlét hiányzik
- vagyis: az USA külpolitikának valóságos jelenléte Európában - bár jelentős
kormányzati támogatással - de a magánszférában maradt pl. a Népszövetség
amerikai állampolgárságú munkatársai
- Európa: újjáépítés szükséges → USÁ-ból, tehát külföldről érkező pénz + stratégia,
melynek elemei: független központi bank, kiegyensúlyozott költségvetés, lehetőleg
aranyalapú fizetőeszköz és pénzügyi reformok
- a beérkező pénz, valamint annak elköltése sok helyen bár névleges, de ellenőrzés
alatt volt
- példa: 3 európai ország az 1920-as években - lengyel, magyar, német - ahol a
pénzügyi felügyeletet egy amerikai polgár töltötte be - amerikai
ellenőr/tanácsadó érkezik
- miért jó ezt vizsgálni? → A három amerikai pénzügyi ellenőr és tanácsadó
érdekes lenyomatát adják az Egyesült Államok Közép-Európával kapcsolatos
hivatalos és nem hivatalos magatartásának
- konkrét nevek: Jeremiah Smith Jr., Seymour Parker Gilbert és Charles Dewey
- széles körű felhatalmazás

1
- konkrét feladatok: befektetők érdekeinek óvása; ellenőrzik azt, hogy az adott
országok végrehajtsák a reformokat, a kölcsönt produktív módon használják fel (ezek
gazdasági ellenőrzési feladatok) + politikai feladatok:
- a tanulmány szerint az ellenőrök politikai feladataiból láthatjuk, hogy az USA
mennyire korlátolt felelősséget vállalt csupán a térségben és annak pénzügyei
rendezésében → hátterében: a Németországgal kapcsolatos hatalmas amerikai
érdekeltség - itt volt a legnagyobb az amerikai pénzügyi befolyás

1. Jeremiah Smith Jr. és Magyarország

- 1924-26 - 2 év
- feladat: magyar pénzügyi rekonstrukciós program felügyelete
- cél: az ország talpraállítása
- eszköz: nemzetközi hitel, összege: 250 millió aranykorona (majd 50 millió amerikai
dollár) + pénzügyi reformok
- Smith: a Népszövetség küldöttje, tehát nem az amerikai külügyminisztérium
választotta → oka: USA kormánya semmiféle közösséget sem akart vállalni a
Népszövetséggel → így Smith nem szolgált közvetlen amerikai
kormányérdekeket
- de személyében és főleg magánemberként mégiscsak amerikai, aki végső soron
az USÁ-t képviseli
- mivel a kölcsönt a Népszövetség felügyelte - magyar kormány és Smith
együttműködése biztosítva volt
- magyar kormány: a kölcsönnel a nemzetközi piacra lépnek be, ahol amerikai
magánbefektetőktől származó lehetséges pénz elég vonzó
- egyszerűen: ha a magyar kormány jól teljesít az amerikai ellenőrzés alatt,
akkor egyenes út vezet az amerikai befektetésekig
- tehát mindkét “félnek” megérte a kölcsönös jó viszony és együttműködés →
természetesen nem ez a legmeghatározóbb a tekintetben, hogy mekkora mértékű lesz
az amerikai tőkebeáramlás, de: a Smithtől érkező jó hírek kedvezően befolyásolták az
amerikaiak hozzáállását az országba való befektetés kérdésében
- Smith 4 éve alatt: 115 millió dollárnyi amerikai tőke érkezett az országba → Mo.
számára megérte a dolog
- Smith és a magyar kormány, magyar emberek extrán jó viszonyt ápoltak, Smith eleve
tanácsadóként hivatkozott magára és nem ellenőrként

2
- Apponyi és Bethlen dicséretei idézetek

2. Seymour Parker Gilbert és Németország

- 1924 és 1930 között
- 32 éves a kinevezéskor
- titulus: Jóvátételi Fizetések Biztosa - a hangsúly a jóvátételen van!
- Európa talán legfontosabb pénzügyi posztja
- Dawes-terv keretében - ismétlés, mi a Dawes-terv? → a német gazdaság
helyreállítása, úgy, hogy a jóvátételt is fizetni tudja
- konkrét feladat: a német fizetési képességek és az előirányzott terv közötti kényes
egyensúly biztosítása → de No. pénzügyi stabilitása nem kerülhet veszélybe! - nagy
kihívás, nehéz feladat
- induló nemzetközi hitel összege 200 millió dollár, ebből 110 milliót amerikai
befektetők jegyeztek
- a magas összeg oka: Németország kulcsfontosságú Amerika számára Európában
→ No. talpraállítása egész Európát “felfelé” húzza; ha ez nem sikerül, egész
Európa hanyatlani fog
- ellenőrző biztos kiválasztásának szempontjai: amerikai (innen jön a legtöbb pénz)
+ olyan ember, aki szemmel tartja a dolgok alakulását és markánsan képviseli az
amerikai érdekeket + ellenálló képesség a britekkel és franciákkal szemben
- a német rendezés nem a Népszövetség keretei között zajlott
- Gilbert: amerikai pénzügyminisztérium ex-államtitkára - szoros kapcsolódás az
amerikai kormányzathoz → gyakorlatilag az USA saját emberét küldte No-ba, hiába
nem vállalták ezt hivatalosan
- magánember, aki szoros kapcsolatban áll a kormánnyal
- a tipikus amerikai megközelítés a kor európai problémáihoz: elvenni a politikai
élt, nem vállalni semmilyen felelősséget, de ennek ellenére vezető szerepet
játszani és diktálni a feltételeket
- nagyon fiatal, USÁ-ban népszerű, németek nem bírják - nem tagozódik be, nem tanul
meg németül, nem él társadalmi életet
- Gilbert összességében sikertelen volt: személyes okai is vannak (személyiségbeli),
de maga a Dawes-terv sem volt elég jó → No. ipara gödörben maradt, ennek ellenére
a városok, önkormányzatok folyamatosan újabb és újabb hiteleket vettek fel

3
3. Charles Dewey és Lengyelország
- 1927-30 között
- exbankár
- amerikai pénzügyminisztérium helyettes államtitkára
- mérsékelt bukás
- Lo. földrajzi szempontból fontos: orosz és német nyomás
- Nyugat/USA: szerint a bolsevizmus terjedése elleni bástya → ezért fontos Lo.
talpra állítása --- lengyelek számára pedig a két fenyegető nyomás között az
amerikai támogatásban és tőkében látták a biztosat → kölcsönös
- lengyel cél: amerikai tőke által állítsák talpra országukat és ne népszövetségi
segítséggel! → vagyis a pénzügyi biztos mindenképp amerikai legyen
- 1927. lengyel stabilizációs terv: 72 millió dolláros nemzetközi kölcsön - jelentős
amerikai politikai érdek állt a magas összeg mögött → Lo. mint a bolsevizmus és
Nyugat közötti védvonal
- „az összes Európába áramló pénz azonnal politikai erővé válik […] Így,
elismerjük vagy sem, részt veszünk az európai politikában.”
- Dewey-t nem fogadják szívesen → széles felhatalmazás, de Smithez és Gilberthez
képest kisebb hatáskör
- neki nem volt beleszólása a lengyel pénzügyminisztérium működésében
(ausztriai és magyarországi kollégáinak igen)
- amit csinált: elősegítette a további amerikai kölcsönök érkezését
- őt sem bankok küldték, mögötte is jelentős amerikai kormányérdekek voltak vö.
Gilbert → hiszen fontos ország az USA számára
- Lo. számára Dewey csak a további amerikai tőkebeáramlás miatt fontos → nincs
tényleges befolyása a lengyel pénzügyekre
- A lengyelektől kapott gúnyneve egyszerűen csak „Dawaj!” (Ide vele!) volt
- lengyelek el akarták kerülni a külső kontrollt