HOGYAN ALAKULNAK

A BÉREK 2022-BEN?
Profession saját kutatási adatok alapján

Válaszadók száma: 549 válaszadó cég

Adatfelvétel ideje: 2022. január

1
Adatfelvételi módszer: online kérdőív a Profession.hu álláshirdető ügyfelei körében
TARTALOM

Bevezető 3
A felmérésben szereplő cégekről 4
Bérfejlesztés 2021-ben és 2022-ben 5
Egyre gyakoribb az egységes bérpolitika 6
A bérfejlesztés mértéke 7
Béren kívüli juttatások 9
Bérjellegű juttatások 11
Nem bérjellegű juttatások 12
A béremelés okairól:
Teljesítmény vagy munkaerőpiaci kényszer? 14
BEVEZETŐ

Az elmúlt időszak munkaerőpiaci és gazdasági változásai nem

hagyták érintetlenül a munkáltatók bérezési stratégiáit sem:
mind az infláció, mind a munkaerő megtartását célzó tö-
rekvések abba az irányba mutatnak, hogy mostanra szinte
minden területen bérfejlesztésre van szükség.

Hogyan alakulnak a bérek 2022-ben?

 Milyen tervekkel készülnek

a munkáltatók az idei évre?

A piac minden szereplője számára fontos kérdés, milyen bér-

politikával dolgoznak a cégek a közeljövőben. Ahhoz, hogy
pontosabb képet kapjunk a piacról, több mint 500, változatos
méretű és különféle szektorokban tevékenykedő cég képvi-
selőit kérdeztük bérfejlesztésről, bérpolitikáról és béren kívüli
juttatásokról.

3
  A felmérésben szereplő cégekről

A rendszeres online felmérést a Profession.hu weboldalon el-

múlt 2 évben hirdető cégek körében végeztük el. A 2022. janu-
ár 10-14. között rögzített válaszok összesen 549 cégtől érkeztek.
A válaszadók gazdasági jellemzőit megvizsgálva megállapít-
ható, hogy a gazdasági szereplők széles köre megjelenik a fel-
mérésben.

A válaszadók ötöde 100 millió forint alatti, 15%-uk 100-500 mil-

liós, bő egyharmaduk pedig 500 millió forint feletti éves ár-
bevételt ér el.

A kutatásban résztvevők több mint fele budapesti székhe-

lyű, egyötödük az ország nyugati részén, csaknem hetedük
pedig a közép-magyarországi régióban tevékenykedik.

Egyaránt megtalálhatók közöttük a többségében, vagy kizá-

rólagosan kékgalléros, vagy csak fehérgalléros munkaerőt
foglalkoztatók, ill. mindkét csoportnak munkát adók, továb-
bá mikro-, kis-, közepes és nagyvállalkozások is. A felmérésben
számos iparág és minden gazdasági szektor képviseltette
magát, a legnagyobb arányban tercier (32%) és szekunder
(20%) területeken tevékenykedő vállalkozások adtak választ.

4
 Árbevétel (millió Ft) Székhely

19% 20%
31%

15% 54%
15%

11%
35%

<100 Budapest
100-500 Keleti régió
>500 Közép-Magyarország
N/A Nyugati régió

Munka típusa Foglalkoztatottak száma

12%

36% 30% 30%

21%

15% 15%
19% 22%

Csak fehérgallér Mikro (<10 fő)

Többségében fehérgallér
Egyenlő arányban
Inkább (vagy csak) kékgallér
Kisvállalkozás (11-50 fő)
Közepes vállalkozás (51-250 fő)
Nagyvállalkozás (>250 fő)
N/A
5
  Bérfejlesztés 2021-ben és 2022-ben

A válaszadók közel háromnegyede nyilatkozott arról, hogy ese-

tükben 2021-ben történt bérfejlesztés. Ez az arány a 2021 szep-
temberében végzett felmérés alkalmával még csak 57% volt,
tehát az utolsó negyedévben is jelentős elmozdulás történt. A
2022-es évre vonatkozó törekvések tekintetében hasonló irány
figyelhető meg: míg tavaly szeptemberben 63% tervezett
2022-es bérfejlesztést, az idei megkérdezettek körében ez
az arány már 72%.

Ebből a mezőnyből is kiemelkedik a szekunder szektorban

(energiagazdálkodás, feldolgozó- és építőipar) tevékenykedő,
1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek bérfejleszté-
se: tavaly és idén is 80%-uk számolt be béremelési szándékról.

A kutatás ugyanakkor arra is enged következtetni, hogy a bér-

fejlesztés mértéke elsősorban nem a cégmérettől vagy az ár-
bevételtől, hanem az ágazattól függ: például a nehézipari és
gépgyártás szektorban tevékenykedő vállalkozása 100 %-a
állította, hogy bérfejlesztésre készül.

2021-ben a válaszadó cégek 22%-a számolt be arról, hogy nem

volt bérfejlesztés, de csak a válaszadók 7%-a nyilatkozott ha-
sonlóan a 2022-es évre vonatkozóan. Az ezt válaszoló cégek
hátterét megvizsgálva látható, hogy ezek a cégek jellemző-
en olyan mikrovállalkozások, ahol 5 millió Ft alatti árbevétel
és 10 fő alatti, jellemzően csak fehérgalléros kollégákból álló
állomány látható. Ugyanebben a tekintetben a tavalyi évhez
képest változás állt be az építőipari és a közigazgatás szekto-
rokban tevékenykedő válaszadók esetében: míg tavaly itt jel-
lemzően nem volt béremelés, az idei évre már terveznek vele.

6
 Ki kapja az emelést?

 Egyre gyakoribb az egységes

bérpolitika

A válaszadó cégek több mint egyharmada alkalmaz általá-

nos bérpolitikát, azaz a teljes vállalatra vonatkozó, egységes
szabályozást követ a bérezés területén. Ez leginkább a 250 fő
feletti vállalatoknál volt jellemző, az idei évben ugyanakkor to-
vábbi 20% tervezi ennek bevezetését.

A megvalósítani tervezett bérfejlesztések a cégek többségé-

nél (60%) a teljes állományt érintő, általános érvényű eme-
lést jelentenek majd. A cégek 17%-ánál a fizikai munkavállaló-
kat, illetve nagyságrendileg 15-15% esetében a középvezetőket,
és a komplex ill. könnyű munkakörben dolgozó szellemi mun-
katársakat érinti majd a béremelés. A felsővezetői körnek a cé-
gek 8%-a esetén jut a korábbinál magasabb fizetés.

Több éves visszatekintéssel megállapítható, hogy míg 2019-

ben elsősorban a kékgallérosokat célozta a bérfejlesztés, 2021-
ben pedig már a középvezetőket is, mostanra ez egyre általá-
nosabbá válik az egész cégre vonatkozóan.

7
  A bérfejlesztés mértéke

Bár a bérfejlesztés mértékének átlagos mutatószáma nem

mutat jelentős változást az előző évhez képest, a háttérben
azonban több érdekes folyamat megfigyelhető. Az átlagos
emelés mértéke tavaly 9,2 idén pedig tervezetten 9,7% körül
alakul. Ugyanakkor azon válaszadók között, akik mindkét év-
ben terveznek béremelést, 44% azok aránya, akik idén ma-
gasabb emeléssel kalkulálnak, és csak 21% azoké, akik alacso-
nyabbal (35% nem változtatna a mértéken).

2021-ben 2022-ben
Átlag 9,2%-os béremelés Átlag 9,7%-os béremelés
A 2021-es béremelés mértéke A 2022-es béremelés mértéke
(N = 337): (N = 331):

17% 18%
26%
35%

29%
38% 18%
19%

Azok arányával növekedett


0-5% 10-15%
2021. szeptembere óta, akik
5-10% 15% felett mégis terveznek egy minimális
pár %-os béremelést.

8
  Béren kívüli juttatások

A béren kívüli, bér- illetve nem bérjellegű juttatások kere-

tösszegét tízből hét cég nem tervezi változtatni. 2021-ben
a válaszadó cégek 24%-ánál viszont emelkedett a béren kívüli
juttatások keretösszege, idén pedig 25% tervezi ezt a lépést.
A két év között eltérésként jelentkezik az, hogy míg a tavalyi
emelés inkább volt jellemző a nagyobb, 250 főnél több embert
foglakoztató cégeknél, idén ez már nem figyelhető meg.

Ahol keretösszeg emelés valósult meg, ott ez tavaly 17%-os

mértékben történt, míg idén 9%-kal tervezik a növelést. A ki-
váltó okok között első helyen, az esetek 44%-ban jelölték
meg az inflációt és a megélhetési költségek növekedését,
illetve a minimálbér emelkedését (40%), célként pedig a
nagy többség, 79% a munkavállalók megtartását és új szak-
emberek vonzását (40%) emelte ki. A szempontok között ki-
sebb arányban, de megjelent a home office bevezetése vagy
kivezetése is.

9
 Béren kívüli juttatások
változása 2022-ben
 (N = 124, azok a cégek,
ahol változás lesz a béren kívüli
juttatások keretösszegében)

A változtatás oka
Megélhetési költségek (infláció) változása 44%
Minimálbér emelése 40%
Megváltozott felhasználási feltételek
(pl. SZÉP-kártya) 16%

Adókönnyítés 8%
Egyéb külső gazdasági ok 13%
A cég bérpolitikájának változása 19%
Home office bevezetése/kivezetése 13%
Kedvezőbb adózás 11%
Egyéb belső gazdasági ok 12%
Egyéb 2%

A változtatás célja
Munkavállalók megtartása 79%
Új szakemberek,
40%
munkavállalók megszerzése

Költségcsökkentés, optimalizálás 10%

Home office feltételeinek
6%
bevezetése/kivezetése
Egyéb 0%

10
  Bérjellegű juttatások

Csökkenő arányban terveznek a cégek az alapbéren kívüli bér-

jellegű juttatások biztosításával. A táblázatban látható elemek
közül a jutalom adásával 2018-ban és ’19-ben még 54-56% szá-
molt be, de tavaly már csak a cégek 35%-ánál valósult ez meg.
Bár 2021 szeptemberében még a cégek 51%-a tervezett ilyen
juttatással a 2022-es évre, ez az arány idénre 37%-ra esett visz-
sza. Hasonló nagyságrendű a csökkenés a prémium és a saját
gépkocsihasználat elszámolása esetén: ezekkel idén a cégek
30, illetve 16%-a számol. Eközben 16% körül alakul azon mun-
kaadók száma, amelyek 2022-ben egyik bérjellegű juttatással
sem terveznek.

BÉRJELLEGŰ JUTTATÁSOK ALAKULÁSA

2018 2019 2020 2021 2022 terv

60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
Jutalom

Prémium

Saját gépkocsi
használatának
elszámolása

13. havi fizetés

Ruhapénz

Nyereség-
részesedés

14. havi fizetés

Részvény-
juttatás

Egyiket sem

Egyéb

 Egyre kevésbé terveznek a cégek a bérjellegű

juttatásokkal való kompenzálással.

11
  Nem bérjellegű juttatások

Az alapbéren kívüli juttatások másik nagy csoportját a nem

bérjellegű megoldások jelentik. Általánosságban elmondha-
tó, hogy ezek esetében is csökkenő volumen figyelhető meg,
gyakorlatilag minden esetben. Egyes elemeket a pandémia
különösen hátrányosan érintett: a sportolási lehetőség biz-
tosítása az utolsó járványév előtti időszakban még a cégek
20%-ánál volt jelen, 2021-re pedig 8%-ra csökkent. A legutolsó
felmérésben új elemként kérdeztek rá a különböző egészség-
ügyi szolgáltatások, így például Munkavállalói Segítségnyúj-
tási Program (EAO) meglétére vagy pszichológus elérhetősé-
gére: a válaszadó cégek 11%-a biztosított ilyen nem bérjellegű
juttatást, 2022-ben pedig 12%-uk tervezi ugyanezt.

12
 0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
Mobiltelefon

2018
Munkába járás költségeinek
megtérítése


Laptop/Notebook

Vállalati gépkocsi
2019

Oktatások támogatása

Parkolás

Helyi közlekedés támogatása

Kedvezményes ill.
ingyenes vállalati termékek
2020

Plusz szabadság

Iskolakezdési támogatás

Meleg étkeztetési utalvány/

2021

hozzájárulás

Sportolási lehetőség

Egészségpénztári kiegészítés

volumenének csökkenése érzékelhető.

Üdülési támogatás/üdülési csekk
NEM BÉRJELLEGŰ JUTTATÁSOK ALAKULÁSA

Általánosságban a nem bérjellegű juttatások

Egyiket sem

elemek, legfőképpen a sportolás támogatása.

2022 terv

Egészségügyi szolgáltatások

Nagy vesztesei a pandémiának a rekreációt segítő

(pl. EAP, pszichologus)

13
 A béremelés okairól:
 Teljesítmény vagy munkaerőpiaci
kényszer?

A felmérés rákérdezett a cégeknél alkalmazott bérezési poli-

tika egyes elemeire, így az alapbér és a mozgóbér szerepére
a bérmegállapítás során. A 2021-es felmérés alapján a cégek
felénél az alapbér alapján állapítják meg a bért, de a felsőveze-
tők és a fizikai munkavállalók esetében az átlagosnál jellemző
a vegyes bérezés is, azaz az alapbér és a teljesítmény alapú ja-
vadalmazás kombinálása.

A béremelés jellemzően egyéni és szervezeti teljesítménytől

függ; a felsővezetőknél inkább jellemző, hogy teljesítmény ala-
pon emelnek, míg a fizikai munkavállalók esetében munkaerő
megtartás céljából történik változás. Míg 2021-ben megfigyel-
hető volt, hogy az adott csoport teljesítménye határozza meg
az emelést, 2022-ben ezt már minden munkavállalóra kiterje-
dően tervezik.

Az is kiderült, hogy az alapbér-mozgóbér arányon idén a mun-

kaadók 55%-a nem tervez változtatni, míg 26% most tervezi be-
vezetni a mozgóbért, 14% növelni akarja az arányát, 5% pedig
csökkentené azt.

14
Több részlet, jobb döntés.
ugyfelszolgalat@profession.hu
+36 1 224 2070

15