Professional Documents
Culture Documents
36 - 32 5 31 - 27 4 26 - 21 3 20 - 14 2 13 - 0 1
1. A térkép Európát ábrázolja 1914-ben.
A, Írd a pontozott vonalra, mely országokat jelölik a számok! (elemenként 0,5) 8 pont/
1. franciao………………. 5. pásztó………………………
2. OMM…………………………. 6. Olaszorsz Szicília???……
3. bulgária……………………. 7. Szovjetunió………………………
4. németo………………………. 8. szarvasgede………………
C, Miért nevezték a Balkánt „Európa puskaporos hordójának”? Mely országok érdekei ütköztek
ebben a térségeben?
hát mert itt volt a legtöbb csata és a puskapor itt gyűlt össze :3 több ország érdekei is ütköztek itt,de miért
mondjam el, maga tán nem tudja? Maga a tanár, a maga dolga lenne tudni ezeket, nem minket, diákokat
traktálni a hülyeségével.
de ez valami szláv dolog volt nem? meg itt tört ki az első vh ferenc józsef meggyilkolásával, az oroszok meg
minden szláv országot egyesíteni akartak
Évszám Esemény
1871 A bécsi kongresszus
1904 Garibaldi partraszállása Szicíliában
1860 A Német Császárság létrejötte
1789-95 Königgrätzi csata
1848-1849 Az Amerikai Egyesült Államok polgárháborúja
Giuseppe Garibaldi: uu ő valami olasz faszi volt, nem valami diktátor szerű fazon? de az rémlik, hogy ő egy
sneaky peaky karakter volt, kicsit sem npc, sokkal inkább valami rossz fiú
Otto von Bismarck: ő nem az ottó motor feltalálója?Xddd vagy az más? mert a bismarck név is ismerős,
mert ha az akkor poroszország vezetője
proletár: szegények akik szabadok voltak ANNO de ebben a korban ilyen bérmunkás npc-k
revans politika: valamit valamiért, ez lesz trianonnál is, ilyen bosszú politika 😊
A kifejezés a latin natio szóból ered, melynek jelentése nemzet. A nemzetállam létrehozására, védelmére,
tiszteletére vonatkozó, ezt a legfontosabb politikai értéknek tekintő politikai irányzat. A XVIII. században
jelent meg, és több típusa is létezik. Az egyik fő típus a nyelvi-etnikai nacionalizmus, mely szerint a nemzet
határai és az egy nyelvet beszélő, közös kultúrájú emberek köre egybeesik (nyelvi-kulturális
nemzetfogalom). A másik típus a politikai nemzetfogalom, mely szerint az adott állam határain belül élő
népesség egésze nyelvre való tekintet nélkül része a közösségnek.
A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája. Legfontosabb
jellemzője a nemzet fogalmának előtérbe helyezése, az a nézet, hogy a nemzeti azonosság (nemzeti
identitás) az emberi élet alapvető értéke, amely szélsőséges esetekben megelőz minden más szűkebb és
tágabb csoporthoz (például társadalmi osztály, párt, vallás) való tartozást, kötődést. A nemzetet a területi
egység, a közös nyelv, kultúra, értékrend és szokások, a közös mítoszok és történelem, valamint mindezek
tudata jellemzi.
A nacionalizmus gyakran a nemzet és állam egységéből indul ki, azt hirdeti, hogy a nemzetet a
teljes szuverenitás joga illeti meg. A nacionalizmus kiindulópontja, hogy mindenkinek van nemzetisége, a
politikai közösség, a nemzetállam pedig ezen az alapon nyugszik.
Minden nemzetnek megvannak az úgynevezett „referencianemzetei”, tehát azok a nemzetek (általában a
szomszédai), amelyekhez méri, amelyekkel összehasonlítja magát (a magyaroknak például a románok vagy
az osztrákok, a szlovákoknak a magyarok és a csehek, a lengyeleknek az ukránok stb.)
A nacionalizmus főleg a liberális, szocialista kritikusai által elvetett és legtöbbet
vitatott politikai nézetrendszer.