Azt mondta nekem egyszer egy férfi, mikor bent volt egy ilyen helyzetben, csak lássátok, hogy a

férfiak is érző lények. Tudtátok? Nőtársaim! Jó? Azt mondja… Jó, jó? Azt mondta egyszer egy férfi:
„Csináltunk egy programot, hogy mindenképp legyen baba.” Most nem erről akarok beszélni, hanem
arról… „Tudod, Feri, volt egy pont, mikor azt gondoltam, már olyan vagyok, mint egy tenyészcsődör.”
Ezt egy férfi mondta. „Hogy azért lehet, hogy férfi vagyok, de amikor a nő magára húz – ez a felesége
– magára húzott és azt mondta, hogy most lehet, hát tudod, hát azért…” Szóval az áldott állapot
szempontjából óriási jelentősége van a szerelemnek és a szenvedély fölszításának. (33:30)

És most megint akkor a… most megint… nem t’om miért, ez egy ilyen női alkalom, hogy ezért… Mert
ugye az előbb arról beszéltünk, hogy milyen fontos lenne, hogy a férfi értse, hogy amikor a nő
megkérdezi „Na, és mi volt és hogy volt? És fáj-e még a kislábujjad, ahogy reggel fájt, amikor
belerúgtál az ágy sarkába? – Jaj, haggy már, ki emlékszik rá! – De az fontos! Fontos, mert nekem
háromszor eszembe jutott napközben, hogy mi van a kislábujjaddal. S te most ezt így lepöckölöd, így,
a kislábujjadon keresztül tartottam veled a kapcsolatot. Ez volt most egy eleven érzelmi szál, te meg
itt ezt csinálod velem?”

Na de nézzük most akkor a férfit is, hogy a nőknek… Mikor a férfi azt mondja… nem, nem mondja,
dehogy mondja, csak úgy hmm. „Jaj, hát először iszom egy sört. Iszom egy sört, mert csak úgy azért
nem mondom.” Jól van, kicsit a pszichokémiai starter segít. „Te, drágám, nem lehetne, hogy nem-e,
nem-e lehetne-e, nem-e lehetne-e, hogy esetleg egy olyan, tehát hogy úgy bugyiból egy kicsit olyan
sitty…, olyan szerényebbet vennél föl? Egy olyan szerényebbet, amiben nincs annyi anyag. Végül is ez
még hozzátartozhat a te keresztény attitűdödhöz, ez tulajdonképpen egy öko-keresztény gondolat.
És hogy mi ezzel hozzájárulunk a következő nemzedékeknek a jólétéhez. Te, drágám, és milyen
keveset kell érte tenned. Arra gondoltam, hogy ilyen 50%-os csökkentést hoznánk létre különböző
helyeken.” Hát… hogy milyen… ugye, hogyha… Erre pedig mi a válasz, a férfi „Jaj, hagyjál már a
kislábujjammal, meg hogy mi volt a főnökömmel, űű… az egész, multi, és kész.” Ugye, a nő elsírja
magát, (Most ezt… hát ezen miért nevet?) ugye ez csak egy… és az, hogy „Most azt akarod, hogy
kurva legyek? Hogy néznék én abban ki? Már nem szeretsz? Hát így nem vagyok jó? Zsákba’? Most
miért, mert combközépig vagyok? Hát, ha neked ezt jelenti a szeretetet, ha neked ez… Neked ez
kell?” És akkor fölháborodik a nő, és elnéz körül: „Ez kell neki, ez, egy bugyi? Egy olyan bugyi? Ú,
egyébként is tudd meg, hogy megkérdeztem az egyik barátnőmet, mert ezt már említetted, vedd
tudomásul, hogy emlékszem, hogy már mondtad 7 évvel ezelőtt egyszer, emlékszem, és
megkérdeztem egy barátnőmet és azt mondta, hogy tökre vág itt belül. Vedd tudomásul! Nektek
semmi se drága, hogyha a mi bőrünkre megy. Ugye, engem meg vágjon, persze, és akkor…” (37:25)

Látjátok, az élettapasztalat jól jön ezekben a helyzetekben. Tényleg, egyszer egy nő, de szóval
annyira, annyira jó ez. Szóval nekem ez tel… sz’al a realitás, az, az valahogy mindig… szeretem a
realitást. Mondta egy nő, hogy „Te, Feri, most, mióta tangát hordok…” (Most miért? Hát én nem, hát
nem hallhatok ilyet? Most ezt.. tényleg, ahogy rá… Hogy mi közöm a tangájához? Hát semmi közöm
hozá, de attól még beszélgethetünk róla. Miért? Ő megosztotta a tangáját velem. Most miért, ez fáj
neked? Nekem csak ennyi jut, jó? Ne sajnáld tőlem!) Azt mondja: „Mióta fölvettem a férjem kedvéért
ezt a tangát, két dolog történt. Egyszerre érzem szexibbnek magamat, és kényelmetlenebbül. Szóval
ez a két változás történt.” (38:40)

Ezt azért akartam elmondani, ugye látjátok, hogy itt is, amiről minden alkalommal meg szoktam
emlékezni, hogy jön egy-egy mondat, egy-egy kérés, egy-egy kérdés, vagy valami, s olyan döbbenetes
tulajdonításaink, ugye attribúció, ahogy a szociálpszichológia mondja. Annyira téves tulajdonításaink
tudnak lenni, amitől a helyzet még rosszabbá válik. Ez meg a férfi próbálkozása arra, hogy a
szenvedély fölszítódjék. Ez, ez, hát jó, hát most mondhatjátok, hogy „Ennyi?”, de a férfi szemében
meg az, hogy mi történt a munkahelyen, az körülbelül ugyanez a stílus meg minőség. Ugye
kölcsönösen elkezdjük megvetni egymást ezekért ahelyett, hogy kölcsönösen érzékelnénk, hogy mind
a ketten a kapcsolat, a közös világ, a szenvedély…, ezért dolgozunk. A férfi férfi módra, a nő meg nő
módra. Jól van. Ez volt a szolidaritás. (39:50)

6. Hűség

Ezt olvastam, ezt a mondatot, egy érdekes mondat, egy szép mondat: A hűség a biztonság garanciája.
Nagyon fontos a biztonság, és a biztonság és a hűség… ezt nem is kell nagyon ragozni.