Professional Documents
Culture Documents
Sinkovics I Magyar Trtneti Szveggyjtemny 1
Sinkovics I Magyar Trtneti Szveggyjtemny 1
szöveggyüjfemčny
I 1526' 4790 _
'Čanköı-ıyvk'ıaččı
MAGYAR TÖRTÉNET1
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY 11/1
1526-1790
S k E
SINKOVICS ISTVÁN
gy ná
T uk nyvkiacló, Bud p t
1968
EGYETEMI SEGEDKONYV
khıuınk
EMBER GYŐZŐ
MAKKAI LÁSZLÓ
WITTMAN TIBOR
..._
188111111 D3.
Exõıpmf-iäünyvıãzı g
ıııw VI .5'ñ`ı'
151401.12 ..
ınııı JEL U1
IL
MJÜLI5
ı\')|
,
` `J~ _ , /H. I.1(,.Í1_\.`_;
I.
ff,k\
3
zei, hogy felhasználásukkal megviláglmuk a múltat, a fejlödés útját, aka-
dályait. Ezért egy-egy fontosabb kérdés bemutatására több különféle for-
rást használtam fel. Ezek betűjelzéssel ugyanaz alatt a szám alatt szere-
pelnek. Valamely jelenségnek, fejlődéssomak más-más részletét ábrázol-
ják, esetleg egy-egy korszakos fontosságú egyezmény, béke létrejöttének
körülményeit világítják meg. igy az önálló Erdély alapokmányág a spe-
Jeff szerzódät a Szöveggyűjtemény az erdélyi udvarban éló és az eseme-
nyätet 5ıFáló szemmel nézö Eígách Ferenc leírásával együtt adja. For-
'gˇá?:lı_ıızt mondja el: hogyan jött létre az egyezmény, milyen személyi
érdekek fúzõdtek megkötéséhez. A forráskrítíka egyik alapvető követel-
ménye a különféle források szembesítése, az egyik állilásának ellenőrzése
a másik meghallgatásával. Ennek szemléltetésére törekedtem, amikor
ugyanarra az eseményre párhuzamosan két forrást vgttem be. Köäëg
harcát Ju;-_isich levele és Dselálzáde Musztafa előadása ellentétes nézõ-
pontból vilá jaafeiszabaditó sereg
egyik ezredparancsnokának, Hgnrikizásgegngk naplója és Szilahtár
ıõi-õk ıu-õnikáz. "` '
De a fonásoknak nemcsak akkor van egymást magyarázó-ellenőrző
értékilk, ha ugyanazt az eseményt két oldalról, ellentétes felfogásból
mutatják be. Akkor is összefüggés van közöttük, ha nem közvetlenül
ugyanarra a kérdésre vonatkoznak. Például a törvények Habsburg-barát
hangvételét, amiben része volt annak is, hogy végleges szövegezésillk az
udvarban történt, a tényleges értékére szállltják le az egykorú magyar
szereplők magánlevelei. Ezeknek a hangja sokkal õszintébbp keserúségrõl
és tehetetlen lemondásról tanúskodnak. Rajtuk keresztül nem is csak
egyesek felfogása, de egy-egy osztály közvéleménye is megismerhetõ.
Vagy Mária Teréziának az ország érdekét szívén viselő gondoskodását és
segitõkésuégét, amit a vámrendelet bevezetése annyira kiemel, milyen
más megvilágításba helyezi Kauııitz államkancellár nyersen őszinte elõ-
terjesztése az udvar magyarországi politikájának vonalvezetéséröl. A for-
rások adatai, snvai, az írásokban tükrözõdő érdekek, szándékok között
gyakori az ellentmondás. Erre is igyekezett a kiadvány felhívni az olvasó
figyelmét.
A források kiválogatását az az alapszempont irányította, hogy a törté-
neti valóságot a maga sokszerûségében mutassák be. A különféle forrá-
sokban az akkor élt nemzedékek sorskérdései tükrözödnek. Elsősorban a
feudális társadalomban feszülő ellentétek, amelyek a Íeudalizmus e késői
szakaszában csak még élesebben rajzolódnak ki. Az egész korszakon vé-
gigvonul a parasztság harca ösztönösen vagy esetleg több-kevesebb tuda-
tossággal a feudális elnyomás ellen. Bemutatják a források az oszmán
török hódítás és a hódítók elleni élet-halál harcot. Ugyamsak megvilágo-
sodik az idegen 1-Iabsburg~uralom elleni küzdelem, amely súlyos örökség-
ként a következő korsaıkok számára is megmaradt. Mindezek a harcok
sokféle formában jelennek meg a forrásokban, gyakran többszörösen is
összefonódottan. A jobbágy szinte egyszerre harcolt családjáért, otthoná-
órt, szabadabb életfeltételekért a földesúr és az idegen elnyomók ellen.
4
A kúzdelrnet más-más oldalról, más-más változatban örökítette meg az
í.rott betű. Bár évszázadok választanak el bennünket azoktól az időktől,
nem lehet közömbösen nézni a parasztnép súlyos helyzetéről, erőfeszí-
téseiról, hősiességérõl tanúskodó forrásokat. Nem lehet megrendültség
nélkül olvasni a szlavóniai jobbágyok, Császár Péter, Szilasi István val-
lomását a hőhérpallós ámyékában. Ugyanígy mély hatást gyakorolnak
az olvasóra Szondi, Dobó, Zrínyi, Thököly és Rákóczi kötelességvállalás-
ról és hazaszeretetrõl szóló írásai is, amelyeknek őszinteségéről tetteik
tanúskodnak.
Magyarországot már a korszak kezdetén sok nép lakta és az ország képe
még tarkább lett a török korszak következtében, és a Habsburg-telepltäek
nyomán. Ez is tükröződik a forrásarıyagban. Oláh Miklós leírása, még
mielőtt a török hódítás vagy a Habsburg-uralom közvetlenül változtat-
hatott volna az ország lakosságán, hosszasan felsorolta az itt lakó külön-
féle népeket. E 'különböző ajkú népek szintén részei Magyaroıszág törté-
netének.
Szerepüket többször is megvilágltja a forráskiadvány. Megjelennek a
várakban a török ellen a magyarokkal együtt harcoló horvátok, szerbek,
uszkókok. Megjelennek a földesúri elnyomás ellen fegyvert ragadó szlo-
vén parasztok csakúgy, mint az Erdélyi Erchegység szegényes bányász-
falvaiban szabadulásukért felkelt román jobbágyok. A korszak történeté-
hez hozzátartoznak a törökök elől menekülő horvátok, akik a Nyugat-
Dunántúl falvaiban telepednek le, hozzáíartoznak a felszabadító háború
során átköltözõ szerb tömegek, amelyeket az udvar megosztó politikája ı
saját céljai érdekében használt fel. I-Iozzátartoznak a Bákóc.-Lit váró és a
felkeléshez ısatlakozó ruszin jobbágyok. A Habsburg-ellenes küzdelmek-
nek különben is szerves része az Észak-Magyarország vegyes nyelvterü-
letein élő nép harca a Habsburg-ısapatok ellen. A magyar országgyülésen
a rendek úgy védik érdekeiket az idegen katonákkal és az idegen tiszség-
viselőkkel szemben, hogy a tisztségeket kizárólagosan született magya-
roknak és más hazai nemzetek fiainak akarják biztosítani. A nemzetté-
válás elõrehaladása a XVIII. században viszont egyre mélyülő ellentéteket
hoz felsziıu'e a magyarok és az itt élő szerbek, románok és más népek
között.
A Szöveggyűjtemény I. kötetének rendszerét a II. kötetben a forrás-
anyag jellegének megváltozása miatt nem lehetett követni. Egyrészt a
források viszonylagos értéke változott meg. A törvényeknek vagy az egy-
egy ügyet lezáró okleveleknek természetesen továbbra is van jelentősé-
gük, de nem akkora, hogy külön csoportok alakítását tenné indokolttá.
Másrészt azzal, hogy az írás új és új területeket hódított meg, a forrás-
anyag sokfélébb és szétágazóbb lett. Már nemsak a jogi ügyletek lezá-
rását foglalták írásba, hanem egy-egy ügy intézése különféle szakaszaiban
egész sor irat keletkezett, amelyek talán még szemléletesebbek, nagyobb
forrásértékűek, mint az oklevél. Az államhatalom, főleg a felvilágosodott
abszolutizmus mélyebben avatkozott az alattvalók életébe, és ez újból
írások tömegének keletkezéséhez vezetett. Az emberek közötti érintkezés-
5
ben is egyre növekszik az lrás jelentősége, az életet át- meg átszövik a
missil.i.sek, a levelek. A termelésg a gazdasági életet megvilágitö források
nemısak számszerűleg növekedtek meg, hanem e ısoporton belül a külön-
féle irások változatos sora jött létre (utasitások, levelek, jegyzékek, jegy-
zökönyvek, összelrások stb.). Amig korábban csak ellenséges beállított-
ságú források alapján lehet megismerni a parasztság gondjait, kivánsá-
gait, törekvéseit, a jobbágylevelekben közvetlenül szólalhatnak meg, még
ha többnyire nem is maguk a jobbágyok írták.
Az elbeszélő források fogalma is szűk keret lett azoknak az lrásoknak
az összefogására, amelyeket irójuk tudatosan olvasóközönség részére lrt.
Vannak még krónikás elbeszélések, de mellettük megjelennek a memo-
árok, emléldratok, önéletirások, naplök, útleirások, az egykorú résztvevõk
közvetlen élményeinek megannyi szines rajza, amely mögött többnyire
félreismerheteljen a szándék, hogy saját szerepüket tisztázzák vagy iga-
zolják a jövõ elõtt. Szétfeszltik az elbeszélõ források fogalmát a forrá-
sokra, adatgyűjtésre támaszkodó egykoni történeti és történeti-földrajzi
munkák, leírások, amelyek a saját korukra vonatkozólag szintén forrás-
értéküek. Új műfaj a gazdasági kalendárium, amely életközelségben mu-
tatja be a gazdálkodás egész menetét.
Ezt a megváltozott és sokrétű forrásanyagot nem lehet tehát íorrásfaj-
ták szerint csoportokba osztani. Ehelyett két lehetõség közül kell válasz-
tani: a közölt források csoportositása témák szerint vagy pedig keletke-
zésük sorrendjében. A tárgykörök kialakításának kétségtelen elõnye, hogy
ıı apró ızemelvényeket áttekinthetóen rendszerezl, az olvasónak meg-
határozott összefüggésekben mutatja be az anyagot, mintegy kész képet
ad. A Szöveggyűjtemény azonban egész darabokat vagy legalább egész
fejezeteket közöl, amelyek magukban is önálló egységek, egyszerre több
kérdésre vonatkoznak, és igy nehezebben foglalhatúk tárgyi keretek közé.
Minthogy pedig az egyetemi munka egyik alapkövetelménye, hogy a hall-
gatók magu.k dolgozzák fel az anyagot, különféle szempontok szerint
maguk Lsoportositsák, az ismereteket önállóan alkalmazzák, a források
mindenfajta rendszerezése ezt akadályozná. Ehhez járul, hogy egy-egy
forrás egyszerre több témára is ad anyagot, nehéz valamelyik soportba
besorolni. A tárgyi aoportosttás következetes alkalmazása az összefüggé-
sek megértését is nehezlti. Hiszen az egyik témakörben már fél- vagy
egész súzaddal késõbbi források szerepelnek, amikor a másik tárgyi cso-
port bemutatása megkezdõdhet. Éppen ezért a második megoldást válasz-
tottam: az iratok keletkezésük egymásutánjában következnek és a törté-
neti valóságot majd errõl, majd arról az oldalról világítják meg. Termé-
szetesen ennek a rendszernek is vannak sebezhető pontjai. Igy a kép
mozaikszerű: a forrásból kivehető fejlődési vonal az idõben utána követ-
kczõ újabb és újabb darabok.kal megszakad, majd csak késõbb bukkan
fel újból, esetleg folytatása a kötetben már nem is található. Mégis a film-
szerűen folyvást változó kép a korszak más és más arcát. a fejlõdés sok-
szerűségét tükrözi. A Szöveggyűjtemény erre törekszik, és nem is lehet
6
célja, hogy Magyarország történetét három évszázadon át minden oldalá-
ról megszakítás nélkül ábrázolja.
Az időrend természetesen nem annyit jelent, hogy gépiesen követik
egymást a különféle jellegű és tárgyú források. Amennyiben a források
mondanivalója úgy kívánta, kisebb eltérések lehetségesek. így pl. Oláh
Miklós a Hungariá-t 1536-ban írta, de Magyarországot abban a helyzet-
ben ábrázolja, amikor még nem szakadt reá Mohács és az azt követő
szenvedés. A kiadványban éppen ezért megelőzi a leírásokat Kőszeg ost-
romáról, ami már a Mohács utáni világot mutatja be. Vagy Bocskai no-
vember 13-i levele, amelynek írásakor Kassán még nem tudhatott a
Zsitva torkolatánál két nappal előbb megkötött török békéről, érthető
módon megelőzi a zsitvatoroki béke szövegét. Bethlen Miklós 1705 és
1710 között a béısi börtönben írta Onéletírását, Il. Rákóczi Ferenc fran-
cia Íöldön a grosbois-i kolostorban készítette el Emlékiratait, a közölt
részletek mégis ahhoz az idöszakhoz kerültek, amelyet ábrázolnak. Az
egyes szövegek helyét meghatározó évszám tehát minden esetben az
esemény idejére utal, ami nem esik egybe szükségképpen a forrás kelet-
kezésének idõpontjával. Ez egyúttal értékelési szempont a memoárok
pontosságának és forráséríékének elbírálásához.
Rövidebb idõazakaszon, amennyiben a forrásanyag úgy kívánta, a feles-
leges ismétlések elkerülésére olykor különböző idõben keletkezett irato-
kat is összevontam egy súm alatt. Például a parasztság sorsának rosszab-
bodása a török uralom alatt lfi3l-l668. Igy későbbi irat megelõz más
témába tartozó korábblakat. Az ilyen esetek azonban szórványosık és
semmiképpen nem gyengítik az idősorrend következetes érvényesülését.
Csak egy-egy szűkebb és jól körülhatárolható témára vonatkozó iratok
kerültek közös cím alá, rövid idõszakaszon belül. A keltezetlen darabok
elhelyezése sem okozott nagyobb gondot, oda kerültek a sorban, ahol
témújuk szerint a helyük van.
A Szöveggyűjtemény az l. kötet gyakorlatához kapcsolódóan minden
forrást magyar nyelven tesz közzé. A megjelent darabok több mint 58°/ıı-a
latin nyelvű szöveg, _közel 37°/n-a eredetileg is magyar, 7“.-"tı-a pedig török,
német és francia eredetibõl készült fordítás. (Ezek a számok csak nagy-
jából fejezik ki az arányokat, mert van néhány alapszöveg, amely maga
is fordítás, esetleg meg nem állapítható eredetiről). Amennyiben ugyanazt
a szöveget magyarul és idegen nyelven írták, a magyar mellett foglaltam
állást. Az eredeti magyar szöveg ugyanis inkább visszaadja a korszak
gondolkodását, stílusát, hangulatát, mint a legpontosabb mai fordítás.
A magyar szövegek közlésében az eredetit betûhívcn igyekeztem kö-
vetni. Minthogy egységes helyesírás nem volt, az írások sok egyéni vonást
õriztek meg. Az élõbeszédel: a hangzásnak megfelelően rögzítette az írás,
innét van, hogy szokatlan betűket, kettõzéseket használtak. Mindezen
nem változtatlam, ısak ha nagyon feltűnő volt az eltérés, akkor az ilyen
szó után zárójelben felkiáltójelet tettem. A magánhangzók eredeti hasz-
nálatát annyiban egyszerűsítettem, hogy a már nem használt ékezeteket,
7
illetve a két betűvel való jelölést a maira irtam át (e = é, b=ó, čı =ö,
g= 6, lıl = ü,: = ű; o' = ö. u° = ü). Az u, ü, ú hangértékben használt v-t,
továbbá az u hangértékıi w-t meghagytam, viszont az ü, ű hangértékben
alkalmazott il. iíı. w* helyett w-t írtam. Gyakori, hogy csupa hosszú
ékezetet írtak, ezeket egységesen rövidre írtam át (õ = ö, ű = ü). A más-
salhangzók írásában az eredetin (sak abban az esetben változtattam, ha
az a maitól eltérõ (jÍ,ý = y, s-, s. = s, ı' = s, 3 = z). Megtartottam a g', l',
n', t', gh, th stb. jelzést, ugyancsak megtartottam a hiányjelet ('s, a'),
A töszámnév után gyakran tettek pontot, ami értelemzavaró, ezért el-
hagytam.
Következetlen volt a nagy kezdõbetű használata. Az írott szövegben
olykor az írás egyéni vonalvezetése miatt nem is lehet megállapítani,
hogy nagy- vagy kisbetűt akart-e írni az iró. Van olyan egykorú nyom-
tatott szóveg, amely minden íõnevet nagy kezılõbetúvel irt. Ahol nem
látszik a mai olvasó számára indokoltnak a nagy kezdõbetű, kiısire javí-
tottam át. Viszont, ha tulajdonnevet kisbetűvel írtak vagy esetleg egy
szövegen belül következetlenül kiısivel és naggyal találjuk a megszólítást,
nagyra javítottam át. Nem következetes és írott szövegben olykor nem is
állapítható meg pontosan a szavak egybe- vagy különírása. Itt általában
az eredeti szöveget követtem. Rendkívül bizonytalan a központoäs (inter-
punkció), olykor hosszú szövegrészek teljesen tagolatlanok. A lehetõség
szerint a mai központozást vezettem be, az indokolatlanul túlságosan hosz-
szú mondatokat Íelbontottam. Ugyanígy a megfelelõ helyeken bekezdések
beiktatásával lettem áttekinthetõvé a lagolatlan vagy kevéssé tagolt szö-
vegeket. Ezeket a változtatásokat a szöveg megértésének könnyitesére és
a viszonylagos egységesség érdekében láttam szükségesnek. De természe-
tesen így csak bizonyos határig mentem el az egységesítés terén a régi
magyar szövegek közzétételében.
A nyomtatásban már egyszer megjelent szövegek kiadásakor külön ne-
hézséget okoz, hogy gyakoriak a hibák, és nem lehet megállapítani, hogy
az eredeti szövegben is így voltak-e vagy pedig sajtóhibák. Olykor az
eredeti szöveghez tértem vissza, de ezt nem lehetett általánossá lenni,
mert részint használható közlüek is vannak, részint az alapszöveg nem
hozzáférhetõ. Itt is a kéziratoknál már ismertetett modon igyekeztem a
szövegeket egyszerűsíteni és egységesebbe tenni, a megállapitható sajtó-
hibákat kijavítani. Ha valamely szó írásában a mai és ettõl eltérõ forma
vegyesen Iordul elõ, az elöbbit vettem alapul.
Az idegen szövegeket más-más időkből számıazó fordításokban közlöm.
Az egykorú fordítást úgy vettem, mint a régi magyar szöveget, tehát
igyekeztem megtartani sajátosságait. A késõbbi fordítások helyesirását a
maihoz hoztam közelebb (cz helyett c, a szavak egybe- és különirása stb.),
egyúttal meg annyit változtattam, hogy a régebbi fordítók által gyakran
használt idegen szavakat magyarral helyettesítettem, ugyanısak átirtam
az azóta jelentésváltozáson átment vagy ma már ismeretlen magyar sza-
vakat, és ott is változtatnom kellett, ahol a fordítás nem pontos vagy
nem világos. A most készült fordítások természetesen a mai helyesírás
szabályait vették alapul. A fordítások általában pontosan követik az ere-
deti szöveget. [] különbözteti meg azokat a szavakat, amelyeket a fordító
vett be a szöveg érthetõsége érdekében. Legtöbbször olyan szavakról van
szó, amelyeket az idegen nyelv névmással tud jelölni, a magyarban vi-
szont szüluég van a megfelelõ fõnév kitételére. Az idegen szövegben eset-
leg eltorzult magyar neveket a fordílás során külön jelzés nélkül szokott
formájukra javítottam.
A röviditéseket általában jelzés nélkül feloldottam. Meghagytam azon-
ban a közismert és gyakran használt Kd, Kgd, Kgld, Ngod stb. rövidítést
még akkor is, ha a mondatban elfoglalt helye szerint rag is kell hozzá.
A szokatlan rövidítések feloldása vagy a bizonytalan olvasatok, esetleg az
eredetiben olvashatatlan betűk []-ben vannak.
A kiadványban közzétett források többsége már megjelent nyomtatás-
ban. Az idegen nyelvűek természetesen többnyire idegen nyelven. Ezeket
most kivétel nélkül magyar fordításban találja az olvasó. A szöve`gek
közel negyedrésze itt lát elöször napvilágot nyomtatásban. Egyesek csak
mint korabeli nyomtatványok jelentek meg, nemegyszer hivatali haszná-
latra. Minden forrásszöveg után feltüntettem lelõhelyét, eredeti nyelvét,
továbbá forditóját. A forrásanyag nemcsak tartalmilag sokféle, de más
és más célok vezették íróikat, akik között felkészültségben, életfelfogás-
ban, Iársadalomsıemléletben is nagy távolságok voltak. Az is különbséget
iktat közéjük, hogy egysek eredeti hangjukon szólalnak meg, mások kü-
lönléle idõk fordltéinak tnlmáfiolésábın. így ı rendszer. ahogyan az anya-
got bernutatom, egységes, de a szövegek nem azok, mert minél többet
akartam megőrizni eredeti színükből és ízükbõl.
A források közzétételében arra törekedteın, hogy a szövegek ne környe-
zetilkbõl, összefüggésükból kiszakított mozaikok legyenek. Ezért a követ-
kezõ rendszert követtem. A rövid regeszta után a téma szerint hosszabb
vagy rövidebb bevezetõ szöveg következik, amely addig a pontig ismerteti
az irat megértéséhez szükséges elõzményeket, amíg maga a forrás meg
nem szólal. Ezzel azt igyekeztem elérni, hogy az olvasó még ha a kor-
szakot nem is ismeri, lássa a forrás helyét az események, a jelenségek
sorában. Annak, aki már tanulmányozia a tankönyvet és az irodalmat, a
Szöveggyűjtemény a tanultak átismétléséhez, kiegészítéséhez és esetleg
egyes pontokon elmélyltéséhez ad segítséget. A szöveghez magyarázó
jegyzetek kapcsolódnak. Ezek igyekeznek minden előforduló eseményt,
nevet, fogalmat, utalást megmagyarázni, amelyekre szükség van a szöveg
megértéséhez. Nincsen jegyzet olykor, ha a szöveg maga világítja meg az
egyébként magyarázatot kívánó részeket, vagy esetleg egyes szavakat.
A régi magyar nyelvben, különösen a XVII. században nagyon gyakoriak
az idegen, föleg a latin szavak. Vagy eredeti formájában írják a latin
szót, ilyenkor a jegyzet ısak jelentésére utal. Vagy a latin szóból magyar
ragokkal ellátott új szót alakítanak az eredeti jelentés megtartásával.
Különösen gyakori igék esetében, hogy a iõnévi igenév ragjának elhagyá-
9
sával a tóhöz fűzött ál taggal latin tövű, de magyarosan ragozott igét ala-
kítanak (pl. eximál, occurrál stb.). llyenkor a jegyzet megadja az eredeti
latin igét is. Egyes igék azután mint jövevénysmvak honosságot nyertek
a magyar nyelvben is (pl. rekviı-ál), mások azonban nem terjedtek el.
A tapasztalat szerint a hallgatók fogyó latinos mılveltsége megldvánja
még az ismert latin eredetű szavak magyarázatát is. A magyarázó jegy-
zeteken klvül néhány esetben betűs jegyzetben a szövegre vonatkozó
megjegyzések is találhatók. Ha már nyomtatásban megjelent szöveg ere-
deti jegyzeteibõl vettem át egyeseket, ezt külön jelezlem (pl. Bél M.
eredeti jegyzete) vagy az átvételre a szöveg utáni magyarázatban utaltam.
A tapasztalat szerint a magyarázó jegyzetek inkább érik el céljukat, ha
a szöveg mellett találhatók. Ezért minden darabhoz külön-külön adtam a
jegyzeteket, és ezekbe bevettem még az ismétlődő fogalmakat, neveket,
az idegen szavak magyarázatát is. Ennek az ismétlõdésekben van kétség-
telen hátránya a kötet végén közzétett esetleges szó-, név- vagy fogalom-
jegyzékkel szemben. Ez a hátrány viszont nem csökkenti az emlitett
előnyt. Néhány esetben a részletesebb magyarázó jegyzet újbóli ismétlő-
désekor az első elõfordulás helyére utalok. Végül a szöveg után a kérdés
további Iejleményeire, az ügy folytatására, esetleg lezárására talál magya-
rázatot az olvasó. A kötet más darabjaira az összekötő szövegek és a jegy-
zetek is a szükség szerint rendszeresen hivatkoznak.
Végül néhány szót a kiadvány létrejöttéről. Az anyaggyűjtő munka az
ötvenes évek elején indult meg l-l. Balás Eva irányításával. Amikor át-
menetileg megvált az egyetemtõl, az ötvenes évek közepén, a kiadvány
folytatására én kaptam megbízást. Egyéb feladatok miatt azonban a
munka nagyon elhúzódott. A H. Baláa Eva által kezdeményezett anyag-
gyűjtés megkönnyítette, sőt a már elkészült másolatokkal több ponton
meg is szabta munkámat. Kész másolatot, illetve íeljegyzéseket a máso-
latok készítéséhez a kiadvány következõ számaihoz tudtam felhasználni:
26_:'b, 35, 39, 44, 47, 51/a, b, 52, 53, 55, 56, 58, 59, 60, 61, 62/c, 53, B4, B5/tl,
b, fifl/b, 69, 77,-"a, b, 73/a, c, 88/ıı, b, c, 90/a, b, 95/11, I7, 103, 104/d, 105, 109.
Az anyaggyűjtést azonban ki kellett szélesítenem. Két irányban eltértern
a Szöveggyűjtemény szerkesztésének eredeti alapelveitõl. Egyrészt teljes
darabok, részletek, fejezetek bevételét választottam, másrészt a régi ma-
gyar szövegek közlésében az átirás helyett az eredeti betűhlv követése
mellett döntöttem. Emiatt a korábbi másolatokat részben nem vehettem
figyelembe. Az anyaggyűjtés során az okozta a legnagyobb gondot: ho-
gyan határoljam el a kiadványt, és hogyan tegyem viszonylagosan minél
tcljescbbé a gyűjtést. A már használatban levõ Magyar Irodalmi Szöveg-
gyüjtemény kötetei az irodalomtörténet felõl elhatárolták a kötetet. Igy
le kellett mondanom Zrínyi irodalmi munkáinak közléséről. Nem egy más
területen viszont a Ierjedelem miatt kellett szűkebbre vonnom a határt.
Az anyag teljessége kérdésében pedig a munka során egyre világosabban
láttam, hogy a válogatás a íorrásoknak ilyen óriási tömegéből csakis el-
enyésző töredékét emelhct ki. Egy sor iervrõl. elgondolásról emiatt eleve
le kellett mondanom.
10
A kiadvány többek együttes munkájának az eredménye. Az anyaggyűj-
tésben H. Balázs Evan és munkatársain k.ivül értékes segçíbéget kaptam
Berlász Jenőtől (elbeszélő források, iratkiadások átnézése), lla Bálinttól
(a kamarai levéltárból egyes darabok kiválogatása), Káldy-Nagy Gyulától
(a török szövegek kikeresése, olvasása és fordítása), Zimányi Verától (a
Batthyány-levéltár itt közölt darabjai nagy részének kikeresése és máso-
lata), Kenéz Gyõzőtől (a népi gyógyításra vonatkozó adatokra hivta fel
figyelmemet), és özv. Baranyai Bélánétól, aki néhai Baranyai Béla hagya-
tékából az Einrichtungswerk szövegét szemelvényes közlésre átengedte.
A jegyzetelés során különféle tudományszakok képviselőihez fordultam
tanácsért és nem egy jegyzethez kaptam értékes támogatást, elsősorban
Baraızka Istvántól, Horváth Jánoslól és Szathmári lstvántol. A fordítás
munkájában és a szövegek összeolvasásában többen vettek részt, ugyan-
ısak többen dolgoztak az anyag másolásán. A bevezető- és öszekötö-
szövegeket, továbbá a jegyzeteket D. Szabo Mária gépelte. Hálás köszönet
valamennyiüknek. Ugyansak köszönetet mondok az Országos Levéltár,
az Országos Széchenyi Könyvtár, az Akadémiai Könyvtár és az Egyetemi
Könyvtár tisztviselőkarának a baráti segítségért. Egyúttal köszönettel tar-
tozom a Szöveggyűjtemény lektorainak, Ember Győzőnek, Makkai Lász-
lónak és Wittman Tibomak, akiknek sok hasznos tanácsát, észrevátelét
felhasználtam.
A kiadvány a forrásokon keresztül múltunk megismerését igyekszik
megalapozottabbá tenni. Arra tanít, hogy megbecsüljük értékeit és utólag
megér-téuel, emlékezéuel szolgáttassunk igazságot azoknak. akiknek élete
a feudális rendszer nyomása alatt vagy az idegen hatalmak elleni küzde-
lemben morfiolódott el. Egyúttal pedig lássuk: hogyan vezet a fejlõdés
útja a feudalizmus századain át is megszakítatlan vonalban a mához.
Budán, 1966 augusztusában.
Sinkovics lstvıin
ll
1526 - 1608
1536. Oláh Miklós Hungaria cimű munkája
Magyarország mezõgazdaságárúl, ásványkincseirôl, lakosságáról
XVIII. ,fejezet
Most kerül sor arra, hogy amiket e leirásomban elõbb elhagytam, azt
mint egészet összegezzem és megismertessem. Eléggé ismeretes, hogy
Magyarország bõven tenni mindazt, ami a közfelfogás szerint az embe-
rek mindennapi szükségletére és a gazdagság megszenésére szükséges.
Foldjg annyira Lek§§,__Igb3{ér, _r_ıegi\Le_s,__I_ıggy EudniiI.lik ıı földművesek ke-
vés munigãjával ,is__I;fi_Ig,ı`mést,,h9z,`t_ı'>ágyáz7ásra pedig sem a szántók, sem
fililpível.be§!lv.eLeLLkıeeıeL_memëjitésáhez =EYÁl.=E1ëE~_,!\i!\.FS Szükség (ki-
\i§\_i_e__ggyÉr h_e_gyyid_éig_,_he1yet),_ A _sër_ı_tıK1_ha egyszer vagy kétszer
könnyen megszántják és b_eveçi]ç,,__Igõs_éges_erı tel-`iñiIí`a` Büzăt vagy gabo-
n&G`mas`ñldsé . Ertesülésem szerint vannak bizonyos helyek,
ahol, ha Áifiíıkülyt' vetnek el, az három év múlva a zsiros föld jó minő-
sége következtében válogatott búzamaggá alakul at.
Bor olyan hőségben van, hogy Magyaroıszágnak majdnem valameny-
nyi lája (kivéve a Tiszán innen és túl Vánd felé eső sikságot, valamint
Bau vidékét és még néhány más helyet) nemes, édes, savanyú, e két
' A lönkőly llrllltum Sflell-I) bűlûfnlla volt; a XVI-II fllllllhllı [Mel lakar-
mányoıésra Iıasınâllák. Rilkabban hısználiak emberi láplllékul.
15
utóbbi közé eső, erõs, könnyű és közepes erejű borokat terem, de sok-
kal több fehéret mint vöröset. sört a bor_l_:ö_sı}._ge__ıniatt csak az ország
Í máshonnan cidas`z`Éll`lt_otTFo-
filfo-n kivül a kunok valamilyen saját szokásuk szerint kölesbãl és viz-
ből sajtolt italt fogyasztanak, amelyet õk bomnak' neveznek. Többször
megtörténik, hogy az enyhe hõmérséklet és a kedvező évi időjárás a bor
akkora mennyiségét árasztja, hogy alig akad a bor eltevéséhez elég hor-
dó, amit én magam saját szememmel láttam Baranya ván-negyében, mig
Pézsett voltam.” Ellenben arra kényszerülnek, hogy a másféle házi hasz-
nálatra készült hordókat bortõltés céljára fordllsák, és az üres hordóért
egy másik borral töltött hordót adjanak ellenszolgáltatásul. A borok kö-
zül jobb és nemesebb elsősorban az, amelyik Szerémségben, másodsor-
ban amelyik Somogy, Baranya, Pozsony, Sopron, Eger, Borsod, Újvár,'
Veszprém, Zala vá:-megyékben, végül, amelyik Erdélyben és Szlavóniá-
ban terem. A vadon terrnö szőlők nagyobb fürtöket is és nagyobb sze-
meket is hoznak a legtöbb vidéken, fõként Szerémségben, mint sok
helyen a háziasltottak és megmunkállak, és a bor, amit ezekből kisajtol-
nak éppen olyan jóizű, mint az, amilyent a belgáknál rsak egyeseknél
láttam és izleltem, amelyet ñk szülöföldjükön terrnelnek és amelyet a
lakosok, ha van nekik, pénzért árusilanakfi
Mérhetetlen nagy a bőség mindenfajta gyümölesben. A_t'o5l( és dinnye
különböző fajtáit úgy vetik a mezőkön, mint a gabonát. Az olasz faj-
ták mögött sem nagyság, sem édesség tekintetében nem maradnak el. A
bor, a viz és a gyümölcı hütéıére ı kánikula napjaibın ott, ıhol hideg
borospincék ninsenek, a mieink tél elejétől kezdve glvennelg _j_eget
ihasználnak. Fácanban, erdei és mezei íogolyban, erdei tyúkbgp” rigóban
és más nemes és egyébfajta madarakban akkora a bőség, hogy ezekben
Magyarországnak egyáltalán nincs hiánya. Egyes olyan madarakat, ami-
lyeneket Belgiumban és más országokban értékük miatt és kedvtelésböl
tartanak, Magyarországon semmire sem beasülnek, és nem is használják
lel, mint a gérneket és azalonkáltat, amelyeket a frandák begasa-nak S
a németek sneppa-nak' neveznek és más efféléket. Olyan nagy az egyéb
Inyencételek bõsége.
Annyi a legelő és akkora a kiterjedésük, hogy sokezer gat, szarvas-
marhát, juhnt, keskét és más effajta barmot tartanak el. Annyi a szé
na, hogy a`n`ie_zõlí<_T_n__l(_ora tavasszal azt a szénát, amit hanyagságból itt
l6
nem vágtak_l_e, jellszokták égetni, hogy a friss iü kisarjadhasson. Azt
is lehet látni, hogy a mezõkre gyakran vetett nagy tűz a pásztorok és
a gulyások vakmerõsége vagy gondatlansága miatt olykor hatalmas er-
dõségeket pusztított el. Az erdő annyi S oly nagy, hogy a jobbágyok-
nak is fizetés nélkül b§y_eı-_A__v>a_n_ fájuk a mindennapi használatra, sõt
xfi«?Tyë?észkedésbõl is, Valahányszor (sak akamak, visznek 8 szomszé-
dlos mzzõzëiyggliãë _ëz_,0r_ı`_°ı<_=<sı-. anzsnjaız. Mehgiqzea és mezben nagy
a bõségf A lovak igen jók, gyorsak, nemes f§?nájúak,"sië}"7ek," közöttük
zíëízzızızzımak azokat tartják, amelyeket Erdély, A szekeıyrõıa ez VA-
lachia' nevel. Sokuk még a török lovakat is felülmúlja, pedig ezek igen
gyorsak is és szépek is.
Éppen lgy annyi az ökör-, ketske-, juhnyáj és mindenfajta vadban
akkora a bőség, hogy nemcsak Magyarország érzi ennek előnyét, ha-
nem a szomszédos tartományok is részesednek belőlük. Az ökrök rész-
ben Olanoıszágnak egész Velence kömyéki részét, részben Ausztriát,
Morvaországot, Bajorországot, Svábországot, és Németországnak teljes
szelességében a Rajnáig lakó népeit látják el. Hallottam magam több
izben a vámosoktól, akiket általában harmincadosoknak neveznek, hogy
minden egyes marhavásãr alkalmával, amelyeket Ausztria fővárosa, B_éç_s_
környékén évenként kétszer vagy többször szoktak tartani, õk több mint
harmiiicéz "ofk'g"; utĂán_lıgjt_ot_t_aL(_,be__Yamot, vagyis harmincadot a ki-
raly sz.imára.' Nem emliten-A itt azoknak a számát, amelyeket más, Stá-
jeroıszágon és Karintián keresztül vezetõ úton hajtanak minden évben
Olaszországba, amelyről bizonyos, hogy számbelileg nem kisebb, mi-
vel Olaszország nagy része is, mint elõbb említettem, ezeket fogyasztja.
Azoknak az ökröknek a számát is elhagyom, amelyeket Morvıországbı
hajtanak k.i évenként.” Magyarországnak majdnem minden egyes vi-
dékén a nagy- és kisvadak mindenféle fajtája oly bőven van, hogy mind
bármiféle madarat, mind bármiféle vadat a nemesség is és a nép is min-
denfelé vadászhat vagy foghat akár saját használatára, akár szórakozására.
A szomszédos népek is jól tudják, milyen gazdag bõségben vannak
tokíéle, nem ısontos, hanem porcos halak, amelyeket a magyarok anya-
nyelvükön Égi: neveznek, a németek pedig huıonak," sturio-k, tok,
kecsege, melyeket Plinius véletlenül pelamisnak" mond, továbbá silu-
H Havaaaılõıd.
' A hıırminısad határváln volt. az ország határán klvttt és behozott áruk után
szedtek. Nem „mez nyerte, nagy az Am erıëkenzk ım-mıneaa ı-eszem uzıız Kı. Olah
Mlklús adatait a bécsi vkérokra hajlott ökrök ııámárúl megerõsílik Takáu
Sándor llulalásal (A magyar tõısérek és kerskedõk pusztulása. Szegény magyarok.
1. Budapest, e. n. 135. 1.).
"Mat-vzoıızagızzn Auspnz (ruszıapez, ı-xusıopeeeı aııarpımı. banyuımzxızk ız
nagy ızfgnımzı.
H A vizı (ıaıımu ausz, nemzıuı az: ı-nusznı a reızzız-ızıızeıızõı ms ıazjeıı rzı-
tımıı az 0.-ızıofkzııõ ızıyeızızz, lg zz Dzmaızz iz.
Ü Pelalnyl = fiatal tonhal. Clıius Plinills Secunduã rőfluıl leflndsıelludűi (23-70).
Histfllin naturalts C. munkfia ll Ókor termäleltudományi Ismeretelnek összefog-
lalkı.
2 - mi 17 _.___f---"'“ lı
` _.- J
rus-ok, amelyeket mi harısának hlvunk, süllő, pisztráng és minden-
fajta olyan folyami hal, amely más országban is honos. Gyakori lát-
vány volt és még most is lehet látni, hogy a Duna, Tisza, Temes, Dráva
és más folyók kiáradása alkalmával annyi hal akadt fenn a víz vissza-
folyásakor a partok mélyedéseiben, hogy a jobbágyok hanyagsága kö-
vetkeztében az elhulltakat a disznók ették fel, s amik még megmarad-
tak, azokról a forro levegõ gyakran dögvészt hozott a lakosságra. Ha
val_akin_ek_ va_ı_ı_h>á_l6j_a, hala is lesz>min>d.igv ingyen, csak egynéhány tilal-
fıTzıVš7'LhelLt5”>l„lgelljartozkodnia. Rákbol is Magyarország majdnem min-
den vidékén van annyi, amennyi elegendő. Ezeket pedig különösen
úrnõmnek, Mária klralynénak 0várhoz“ tartozó falvaiban olyan meny-
nyiségben fogják, hogy a jobbágyok sok szekérrel szokták a hozzájuk
szomszédos Bécsbe eladásra szállítani.
A vizák halászatának, melyekről fent említést tettem, a következő a
módja. Belgrád és Pozsony városa között több olyan hely van a Duna
medrében, ahol a víz mélyebb és örvényesebb. Ezekben tanyáznak a
vizák. November hónapban, mielött beáll a jegesedés, karokkal a Duna
teljes szélességét egyenlő távolságokban beszorítják úgy, hogy ısak ép-
pen a meder közepén marad nyílás, melyet varsával, vagy e célra ké-
szült háloval eltorlaszolnak.“ A karókon túl a halászok csonakokbol fe-
szitik ki hálójukat. Ezalatt a Duna partjain szerkezetek elsütésével
mennydörgésszerü zajt keltenek. A vizák így rejtekhelyeikbõl felverve,
és mint valami modon külsõ erõtõl kihajtva a Dunában ide-oda úszkál-
nak. Ezeket azután a halászok, amint hálójukba keverednek olyan köny-
nyen húzzák ki a partokra, hogy semmi súlyt sem éreznek. Gyakran
egy helyen és egy halászat alkalmával, leszámítva a még kisebb halakat,
több mint ezer vizát fognak, melyek közül akad néhány 12 lábnál is
hosszabb."
Szám_q§___mel,eg forrás is van különbözõ helyeken, melyek néhol oly
erõvel törnek elõ, hog' gabonaörlő malmokat hajtanak. Ezeket a be-
tegségek majdnem minden fajtájának gyógyítására, tapasztalat alapján,
igen egésıségeseknek tartják, fõként a Budán, Váradon, Trenısénben és
Szlavóniában levõket. `
lB
XIX. fejezet
Arany, ezüst, vas, réz, ón, gálicércfi' fehér és vörös márvány itt
igen nagy bõségben van. Az alabástrom is hazai ásványa a magyarok-
nak. Van valamennyi ólmuk is, de az ország szükségletére minden szem-
pontból mégsem elegendő, ezért Lengyeloıszágból hoznak be. Igen sok
olyan ére-, fém- és vaslelõhely van Magyaroıszág területén, melyeket
nem művelnek. De a most használatban levõ arany- és ezüstbányák,
mint említettem, elsõsorban az ún. bányavárosok közelében vannak,
mint Körmöc, Selmec, Beszterce és a velük szomszédos helyek, továbbá
Ryı:hnyon," Bounyón és Szomolnokon, azután Nagybanyán, végül Erdély-
ben." Szeben, Körmöc és Kassa magyarországi városokban dukátnak
nevezett aranypénzt vernek." A tiszta ez-üstpénzt pedig rfszben ugyan-
ezekben a városokban állandóan verik, másrfszt bárhol másutt és annyi
helyen, ahány alkalmilag a király számára megfelelõ. Háromféle arany
van. Az egyik fajta kövek közt szilárd állapotban, darabosan található,
természettől fogva eléggé letisztulva és tisztán. Ez a fajta, ami mások-
nak is különféle nagyságban megvolt, nekem is volt, mégpedig tyúk-
lojásnyi súlyban, 100 dukáton felül. A minap lı-ta nekem Gerendi Mik-
los erdélyi püspök,°° hogy egy ilyen 350 dukát súlyú aranydarabja volt.
Azt is irta, hogy egy jobbágy Abrudbánya környékén, mely mezöváros
Erdély határán azon a részen van, ahol a Fehér-Körös a hegyek között
Magyarországra kiíolyik, nem rég talált egy ilyenfajta aranyat, nagy-
saga 1600 dukátnál súlyosabb parasztkenyérnyi. Előfordul dió- és kavis-
nagyságban is. A másik fajtát mesterségesen aranyat, ezüstöt és rezet
egyaránt tartalmazó ércekbõl vonják ki. A harrnadik fajta az, amit a kis
folyók (amilyen a fent emlitett Aranyos folyón klvül még több is van)
homokos medrébñl tisztltanak ki, amelyet éppen ezért homoki vagy mo-
sott aranynak neveznek. Az első és utolsó fajtát Erdély ten-ni, a közbe-
esőt Magyarország más részei, mint fent elõadtam. Akik látták, bizo-
nyara elmondják, hogy Szepességben, ahol a galic is uepeg, van egy fo-
lyócska, amely a belédobott vasat rézzé változtatja külsõ formájában és
anyagában. Azt sem hallgatom el, hogy Magyarországon van viasuzerű
nyúlós föld, amelyből gyertyák, fáklyák, mécsesek készülnek, de kelle
metlen szagúak.
20
Van egy másik falu a Maros és a Fehér-Körös között Erdélyen klvül,
amelynek a neve az ilyen nevû és vele szomszédos mezõvárosról Sy-
mand" és amelynek majdnem minden lakója santa, vak vagy hibás lábú
vagy kezû ember, vagy más testi rútsággal bélyegezett. Ide ép embert
nem engednek be, s úgy látszik, hogy erre, és arra, hogy tesli ısúlság-
ban szembeötlõek, különösen büszkék, bár ezt nem a természet adta,
hanem az, hogy hír szerint az újszülötteket a szülõk vagy megvakitják.
vagy csontjaikat és ízületeiket kicsavarják, hogy testi csúlságban velük
teljesen egyenlõek legyenek. Ezek kezdettől fogva azért, hogy miként
testalkatban, éppenúgy nyelvben is különbözzenek másoktól, maguknak az
egymás közti beszéd céljára saját, csak saját íalujukbeli által érthetõ
nyelvet alakítottak ki, amelyet a mieink a vakok nyelvének neveznek.
Az a kivállságuk, hogy a többi magyarok más teherviselésétöl mentesek,
és az Ország minden részében koldulo énekléssel biztosítanak maguknak
és övéiknek megélhetést. Csúí, rossz hlrű és minden klnszenvedésre
méltó emberfajta, amely az emberi tennészet szépségét bűnös õeleke-
detével ékteleniti el. Ettől õket a mi uralkodóink nem tiltották el vagy
azert, mert más fontosabb dolgokkal foglalkoznak, vagy azért, mert e
terjedelmes országban ezt nem veszik észre, egyébként sem fogják az
emberi nemre a rossz hírnév és a csúfsag bélyegét rasütni.
Miután ezeket rövidebben és szerényebben adtuk elõ, mint ahogyan
Magyarország lermékenysége megklvánná, kitűzött célunkhoz térjünk
vıssm.
:ıaızar eeı M. ızııe mııze ııyoıııuusuııı uuıpı-
muz ıu nıııaı-lım ı-ııııııaı-ııı x. eızıaıııı. rıııı- ur
ıııızıııı ıumau N. Oııııuız ı-ıunıını-Aıınıa. ıııııı-
ıııım-ı ıenpuınım ııımıı mwuısque ıızvoıuın. (Kl-
nnıı Epzrıesy K. en .vuııııı I.. au. iıııl su-M. 1.
Lzıııı ııyeıva. ıonıııonı Nıısy ı:ı-ueııev.
21
1532. Koszeg védekezése a török ellen
A kép, amit Oláh Miklós a Hıılıgarid-ban rajzolt, már keletkezésaknr múlt volt,
nem vett tudomást a valbságrói, a ieleııről. A Mátyás király halála utáni anarchlı.
a parasztság kegyetleı-A gúzshakõıese az 1514. evı panısıtteıııeles leverése utan, meg-
ızeníıotm ıı ország erõit eppen ıııııoi-, amikor az Aızıııan torökõk Mıgyurııısıııon
kensztüı igyekeztek Europa belsejébe wrnı. 1521-ben, ıszo-hm, 16%-ben 8 1581-ben,
tehát alig lbbb, mint tiz év alatt négyszer járt a szullánl lereg Magyarország (üld-
jén. 1532-ben a szultan n Draváı-i mi-ıeııt avkeles utan kereızıtilvagntt a Dunántúl
löldién, G ly akart lnieiãbb Bécs ulă érni, hogy a I-labsburgokat m:glepje_ Kñszeg
és n Nyugat-Dunántúl népe azonban közel négy hétre megállllıotta a szultán hadse-
regét. .lurislch Miklós, Kfizeg urn és parancsnoka a ktizdelem vége [elé igy számolt
be a torok próbálkvzásfliról és a védñk na9'sıerű hartârúl:
I Az nm. evı ıõı-vény ıeııdeıımztz enm egy „szag-zs ıõıtıpıuızy vtzız. Nem ızneı
mzgaıızpııznı, hogy .vufızlzıı zmzzz vagy »emg az zısztzızzıı ızvõ ıazzzn mpzızk
raw-tznzsntzııaııfzz tm-ıuııfe, sm .ızınıeıı ıõızzpııanyzızıt nzvzzızız.
22
vánvaló veszedelamnek és haláinak, hogy Isten az ö könyörületessége
által lelkemnek kegyes legyen és kegyelemmel megítélni méltöztasék.
Ámbár pedig már előzetesen Felséged eléggé értesült rola, hogy a tö-
rökök ısászára mekkora erővel és milyen hatalmasan támadott meg és
kezdte ostromolni a várat, én mégis a történtekről kezdettől fogva jden
levelemben a valóságot pontosan tiikröző lelrást küldök Felségednek.
Tudja meg Felséged, hogy ma huszonkét napja kezdte Ibrahim base ost-
romolni a várost, három nappal később pedig személyesen maga a csá-
szár és gyalogosai az összes hadiágyúikkal, faltörőikkel és sátraikkal egé-
szen körillúrtákf Ágyúiitat, amelyeket falconnak és falconettnek ne-
veznekfi a varos körül 4 helyen beásatta és a szölõhegyeken is, amelyek
magasabban vannak a vámál, B ágyút úgy helyeztetett el, hogy azokkal
a harmadik napon a vár és város összes magas védőműveit uralta. A2-
után a város négy pontján a falhoz helyezett létrákon nagy tömeggel
a város ellen rohamot intézett. lslıen azonban, a mi megőrzönk az õ jó-
ságából kegyesen úgy rendelkezett, hogy nemcsak ez, hanem más 11
roham is eredménytelen maradt. Ennek megtörténte után az ellenség
a várat és a várost 13 helyen aláaknázta. De a mi legkegyelmesebb égi
atyánk azt is megadta, hogy még ekkora nagy munkával sem tudtak
nekünk seınmi különösebben ártani. Ezután néhány ezer rõueköteg-
gel a város árkát feltöltött-ék, és ezeken a köíıegeken keresztül a legvıt-.L
szedelmesebb helyeken a falat aláásták, a nyilásokba puskaport tömtek
és újabb rohamra rendelt katonasággal, amint a puskapor felrobban, a
várost újból hevesen készültek megtámadni. Mi azonban lsten kegyel-
mének segítségével ellenakna ásásával a fenyegető súlyos bajt megaka-
dályoztuk. Es bár az időben is 4 helyen létrákat helyeztek, de minthogy
n rnieinktöl nagy veszteséget szenvedtek -- meghátráltak. A következő
napon azonban a fal alatt ásott nyilásokba nagy ügyességgel - ez rész-
letesebb kifejtést érdemelne - puskaport helyeztek. Reggel 6 órakor
a Esásúr gyalogosai 4 csapatban rõzsekötegekből összeállított védőfalak
alatt a várfalak közelében állottak és a puskapor meggyújtásával a vár-
falat 16 öl hosszúságban' a levegőbe röpitették, és azon nyomban egyik
gyalogsapat a másik után bátran és teljes erővel rohamozott. En azon-
ban lsten kegyelméböl már előzetesen úgy gondoskodtam, hogy az el-
lenség láthatólag sermnit nem ért el és a mieinktöl az öszeõapás so-
rán nagy kárt szenvedett, viszont itt a legkiválóbb servitoraim estek el,
akikben feltétlenül megbíztam és reménykedtem.
Ennek megtörténte után a török ellenség néhány ezer teherhordó lo-
* A aszalt 1-Aaaalz eıe auguszna s-en ieıeın meg Kõmg alııı, a vana kõruızl-
rlısara augusztus o-ıo-én lmtılı sor.
3 Több lnrrk Slerint a lčrtiknek nem voltak igazi (altörő ágyúi. A íalcon és
a lalconell tlpusú ágy-ak lıeszõtı mhblële is volt volt olyan, amelyet val-vlvasıa ls
lnzznaııak, az a talwn inkabb ıaıazfl agyúnak szsmiıaıt
' A becsı ol l,nBa ı-n tıoaızú volt. A level nyumıaıalıın megjelent nemet nyelvtl
sıőveılfil 0 Ölről írnak.
23
val, továbbá tevékkel fatörıseket szállított a város két részéhez és el-
helyezte a vesszõkötegekbõl készitett védõfalak mögött, egyúttal néhány
ezer olyan embert jelölt ki, akikért nem volt nagy kár. Ezek nagy seré-
nyen a fatörzseket a várfalhoz hajltották és azokból magaságban a vár-
falat felülmúló két hegyet épltettek, úgy hogy egyetlen napi pihenés
nélkül szüntelenül munkálkodnak a hegy emelésén. Ezekre a hegyekre
kiváló fegyvereseiket helyezték, és igy a várra és a városra szakadat-
lanul lövöldöznek. Bár én az egyik hegyet éjszaka felgyújtottam, õk
mégis nagy erõfeszitéssel a tüzet eloltotúk.
Tudja meg továbbá Felséged, hogy az ellenség három helyen a város
falát ledöntöttıe, mi pedig ebben semmiképpen sem tudtuk megakadá-
lyozni. A nyilások a rohamra elég szélesek és megfelelõk voltak, kö-
zülük kettõn át már néhányszor meg is klsérelték a behatolást, ezt
azonban isteni segítséggel a mieink bátran visszaverték. Ma délután
4 órakor létrák állltásával 2 helyen újból reánk támadtak és 4 zászló-
jukat kitűzték a falakra, de Isten rendelésébõl veszteségeik hatására
kénytelenek voltak visszavonulni.
Ugy vélem, hogy nem szükséges leírni, Felséges Királyom, hány ezer
tüzes nyilat és mekkora mennyiségű tüzes golyót zúditanak a kilövó-
helyekrõl szüntelenül a városra, de a mindenható Isten megakadá-
lyozta, hogy eddig céljukat elérjék, bár egyetlen ház ninuen a város-
ban és a várban, amely csereˇpfedéllel volna ellátva, hanem valameny-
nyien fa fedelüek, sokuk vsépeletlen gabonával van megtöltve, ame-
lyet a parasztok hoztak be.
Ha Felséged tudni akarja, hogyan vagyok ellátva és milyen katonáim
vannak a városban, Felségednek elmondhatom, hogy itt szerény állá-
somhoz mérten, ahogyan a házigazdához illik, szegényes életet éltem,
lfl nehéz fegyverıetû lovasom és 20 huszárom volt. Úgy határoztam,
hogy ezekkel a következõ napon, amint a törökök császára várakozásom
szerint valamennyi seregével a város mellett elhalad, Felségedhez me-
gyek, hogy mint hűséges hive Felségednek a harcmezõn sıolgálhassak,
a várat pedig, amely az én szegénységemhez mérten eléggé el volt
látva, egy jó és becsületes nemesnek akartam átadni megőrzésre. De
amikor már világosan láttam, hogy a esásflr a várost meg akarja szál-
lani, és én innét elég biztonságosan kivághattam volna magam, a leve-
lemben elõbb jelzett ok miatt mégsem akartam semmiképpen elmene-
külni, hanem vonakodás nélkül a halálra szántam el magam.
Ezért nincsenek más katonáim és senki egyebem, mint nyomorult és
szegény parasztok, akik a városhoz menekültek. Közülük eleinte nem
több, mint 100-nak volt fegyvere, de már ezeknek fele elpusztult. Ve-
lük együtt elestek az összes kevéssé alkalmas servitoraim, akik gazda-
tisztek voltak. Azonkívül egy mázsánál nincsen több puskaporom, pe-
dig a saját pénzemen szereztem 300 forinton puskaport és ezt a város-
ban kellett széuısztanom, ha a várost meg akartam tartani. A vár
ugyanis a városban fekszik, és csak addig tartható, amig ez, a vár ugyanis
semmivel sem biztonságosabb.
24
Ekkora nagy veszedelemben az ellenség táborán keresztül pénzen és
ajándekon fogadott követemet küldtem Bécsbe, hogy ez ott tárja fel
össze: szükségeinket és a veszedelmet, amiben akkor forogtunk, továbbá
pedig kérje, hogy küldjenek nekünk puskaport és katonákat, és egy-
úttal hozzon hírt arról, hogy mikor várhatjuk szabadulásunkot. A hir-
nök visszatért, de sem puskaport, sem katonát, de még csak reményt
sem hozott arra, hogy számithatunk íelszabadilásunkra. Idejében jól
megfontolhattam, hogy nekem mintegy az ellenség torkába vetettnek ma-
gamra hagyottan kell elvesznem, de mégis örülök annak, hogy a leg-
jobb és leghatalmesabb Isten kegyelméböl ilyen dicső véget fogok érni.
Aki csak ezt a várost és a benne levõ gyenge népet ismeri, világosan
látja, hogy legkegyesebb megõrzönk, Krisztus a maga könyörületével
tartott minket eddig meg. legkegyelmesebb Királyom! Felséged egyes
béısi tanácsosainak jeleztem, hogy meggyõzõdésem szerint a törökök
császára nem fog Bétsbe nıenni, és úgy vélem, hogy most sem fog va-
lamit is elfoglalni, hanem az ország határa mentén egészen Szlavóniá-
igl egyes mezõvárosokat és megerõsitett helyeket portyázócsapataival
megtámad, így egy ideig itt átlomásozik és zı földeket köröskörül dúlja,
és azzal kérkedik, hogy Felséged ellenében dicsőséget aratott, amennyi-
ben hangoztatni fogja, hogy közben senki sem mert vele megütközni.
Abban nem vagyok bizonyos, Felséges Királyom, hogy az ellenség az
esetleges ütközetet meg fogja-e várni, minthogy e szerény hely ostro-
mával sok puskaport elhasznált és rengeteg sok embert veszitett. De
mindannyiunk közül egyedül Isten elõtt világosan ismert, hogy mire
fogja elhatározni magát az ellenség a továbbiakban. Enel Felségednek
ajánlom magam. Kelt Kőszegen, 1532. augusztus 22.'
Felségednek hű szolgája
Ju/risiclı. Miklós
25
b) Dselúlzúde Musztafa: Az országok owtátyui és az utak jetsuroláse című
munkújıíból Kőszeg ostfofllıímılc leírása
26
rossz úton járó, keresztimádó keresztyének imádkozó helyei. A várbeli
épületeket és a lakott helyeket körülvevő falon klvül is jelentõs város van.
Az elbizakodás borától megrészegedett lázadók ıı tornyokon és a fa-
lakon ágyúkat, sakaloszokat" és zarbuzanokat ăllltvan fel, elkezdtek
harcolni az iszlám népével. Mihelyt a pasa õ [enségének naphoz hasonló
elméje elõtt világossá lõn a vér dolga, az emlitett hónap 8. napján"
anal szemben ütött tábort seregének oroszlán bátnrsagú vitézeivel, az
levén a szándéka, hogy a bele zárkózott láıadók elbizakodottságának
megtörésével megnyissa a gyözelem kapuját, és ezt a várat is a többi
elfoglalt erösségekhez satolja. A tenger ä szárazföld padisahja e sze-
rencsés hadjáratban nem hozott magával falzıizó ágyúkat; mert nem
az volt a szándéka, hogy várakat szabadítson fel, hanem hogy a Moham-
med népe ellen támadó s az igaz hit híveinek ártalmára szövetkezett go-
nosz kirñlynak lázadását elfojLsa.“ De mivel a nevezett vár õrsége a
győzelme: hadseregre zarbuzıınokkal lövöldözött és lgy útját állta: en-
nélfogva - habár semmiféle romboló eszköz nem volt is - a pasa 6
fensége hozzá fogott a hitetlenség tanyéjának megsemmisítéséhez. A
var falának behatolásra és megmászásra alkalmas részeivel szemközt
várvlvó bégeket állított fel több helyen, a vár fölött uralkodó magas
hegynek egy alkalmas részén pedig sárkány hangú, kígyó testű, Vipera
mérgú, tüzet okádo zarbuzanokat helyezett el, s a csapást megérdemlõ
gyauroknak háıait éjjel-nappal lövetvén, ama szerencsétleneknek nyugal-
mát és örömét aggodalomra és siralomra, vidamságat gyfizra és jaj-
veszékelésekre változtatta.
A löldturkaló, épületszaggatö és alapromboló lagumdsik - kill. utat
mlálnak a sötét föld gyomraba és félelmes csapásaikkal a föld közepéig
lehıılolnak - több elpusztltandó torony alá aknát kezdtek ásni." A puskés
janicsárok a várarok külső szélénél meteriszeket csinálván a falat körös-
körül bekerltették.“ S a mint innen a lélekrabló puskésuk, a várból pe-
dig a pokolra való gyaurok éjjel-nappal szórták a golyózáport: az emberi
29
vizet árasztotlak amaz ostobák által okozott tűzre. Az üdv népének fára-
cloıásával teljesen eloltatott a tűz, s igy a szerencséllenek eme száml-
tásukban is megëalatkoztak. - A farakás igen magas lévén, róla be
lehetett látni a várba. A puskások minden oldalról szórták golyóikat a
hitetlenekre, s az iszlám népével szembe szálló aljasoknak dög testei
a megaláztatás porába hulltak mint holttestek. A mint a nyilszóró íjá-
szok a magasból szórták ljaikról a nyilak záporát, a halált okozó nyil-
hegyek ıı gyaurok tagjait olyanokká furdalták, mint a rosta, s halálos
támadásukkal testüknek hajóját a pokol örvényére küldték.
A mogorva tekintetű gyaurok, az említett farakással szemközt, a vá-
rukban levő tomyok közül az egyik, hegy nagyságú tnronyra fából még
egy másik tornyot ısináltak s abba a bálványimádó hitetlenek tölmen-
vén, puskákkal lövöldöztek és a hit harcosai közül sokat vértanukká
lettek. A harctéren maga a szerensés és rettenthetetlen pasa is sze
mélyesen jelen volt és felügyelt a bástyák lerombolásán íáradozó har-
cosokra. A bátor seregbõl néhány kardos és handsárosfi vitéz hágcsó-
kon Iölmászván a várba, harcba elegyedett a pokolra való feslett er-
kölcsılekkel és homályosan látó szemeik előtt szûkké tették a világ tá-
gasságát. - A harcban elül járó, oroszlán bátorságú vitézek a pasa
kegyességéból elõléptetéssel és jövedelmeik fölemelésével jutalmaztat-
tak meg.
Mivel a gyõzelmes harcosoknak a harcban tanúsított rettenthetetlen
viselkedésök félelemmel és aggodalommal töltötte el a gyauroknak fé-
lénk szlvét s ezért makacs életüknek képét a megsemmisülés tükrében
látták: ennélfogva az emlitett hónap 26. napján” a vıir emtrje, a Miko-
las nevű hitetlenfl kegyelemért kiabálva megalázkodással és megtöret-
ve kijött a várból, s az irgalmas pasa közbenjárásához lolyamodva ke-
gyelmet kért a világ menedékhelyeként szereplõ padisah gyõzelmes ud-
varától. Minthogy az ellenségen isten segélyével történt diadalmaskodás
után a hataloméı-1: való hálaadás a megboısátasban és irgalomban nyi-
latkozik: ennélfogva a várbeli nép kegyelmet kapott, s a jól elzárt erõs-
ség megnyittatván a pasa íáradozása által, a vár kulcsait elhozták a
magas udvarba és átadták. - A hatalmas és országvédõ padisah õ fel-
sége a vártól egy állomásnyi távolságra eső helyen állapodott volt meg.
Mikor a vár hatalmának erejével elloglaltatolt, a várhódító pasa a fényes
győzelem örömhirét azonnal megküldte a magas udvarba, s a győzelem
30
hírét vivő hlmök töméntelen ajándékot kapott, mint a szerencsés ke-
reskedő, a ki határtalan kincs birtokába jut.
lnevnı aııõ Maryás ırnezh. 1545 eıaıı) ıefeneee ezerzeıee ven, znzja Lnuıeı-
ıennásat Kuveııe, ıısızızezuf ınegınranız wmenbeıgnen, ıneı Meıaneııu-Ann ınunu
ıznı-aısngaızn Devnı ızeeõnı, e snernınenıziııuwımez (rem-nınınzeımezı uzunınzznıı.
Tanmznı mien ıõızızzzui- zzenveneu nzznqznı. Lnun nıtvımzõ ınnnknın, ı-nnzynf
eneızkõnyven ez nmnnııunyven ınvuı mzezee ııanyve (oııezı-Annie vnznı-ız.-nı nnn-na:
meg, eıneıy z mngvnz- neıveeıfne eıveıı ıegınıtn ame. Devnı aıns ıvmyaz nem
n-en-ını ııesznızız ıneıg ey neıven, ez (gy Nádasdy bınekan sen-A.
31
hogy magamat barákágodba ajánljam, amely dolgok közül az egyiket
szükségszerú kötelességnek ltélem, hogy barátom akarata szerint járjak el,
a másik pedig számomra igen kívánatos. Jó fejedelmek barátságát: ui.
nekünk nagyonis kell keresnünk a műveletlenek ítéletével szemben.
Mátyástól pedig úgy értesülök, hogy Te nagy költséggel iskolát alapí-
tasz felszltod az érdeklődést a tudományok müvelése iránt, amely
dolog ámbár önmagában is nagy dlcséretre érdemes, mégis különösen
mostanában, amikor a háború csapásai következtében a szomszédos orsú-
gokhan pusztul a tudomány, sokkal nagyobb elismerésre méltó. Ugy tű-
nik ui., hogy gondolsz az utókorral, hogy noha másutt kivesztek a tudo-
mányok, a Te buzgalmaddal megõızött sirái mégis íennmaradtak, ame-
lyekbõl ismét elterjedhet Pannóniában az élet hasznos tudománya. Te-
hát e tekintetben mind akaratodat, hogy kiváló dologban óhajtasz ér-
demet szerezni hazád szolgálatában, mind pedig páratlan okosságodat,
méltán megbizonyltoltad. En pedig ebben jó elõjelként gyönyörködöm.
Mert hogy ily körülmények között gondolsz a tudományokkal, azt bi-
zonyitod, hogy bizol a békében és Pannónia jobb jövõjében. Rászánná-e
ui. magát iskolák alapltására olyasvalaki, aki azt gondolja, hogy örökös
lesz országa szétszakitottsága, vagy hogy hazája szolgaságra jut? Ezért
ezt a szándékodat mintegy az eljövendő béke megjövendölésének értel-
mezem, a békéének, amelyre mint ugyancsak érzem, súlyos okok figyel-
meztetnek, és Mátyásnak is gyakran mondottam, hogy nem sokára béke
lesz Pannoniában, mégpedig a török kiűzése után. _ Ezért, amit jámbor
és mint gondolom, lsten sugallta súndékkal tervezet, hogy a tudományok
hanyatlásának gátat vetsz, ne hagyj fel szándékoddal 3 ne engedd, hogy
a körülményekben rejlő nehéuégek elijesszenek. Remélem, hogy Isten a
Te törekvéseid mellé is áll, kiváltképp, ha azon leszel, hogy az egyházak-
ban is tisztábban hirdessék az igét. Mert hát nem kétséges, hogy ezek a
háborúk ü ez a török szolgaság btineink és bálványimádásunk büntetése.
Minthogy pedig olyannyira felkarolod a tisztes tudományokat, kérlek,
engem is végy fel a többi tudós közé. Hajdanában a görögök l-lerkulest
a múzsák közé sorolták és azok vezérének nevezték, emel jelezve, hogy
A-. tudományokat is védelmezni kell a jó fejedelmek tekintélyével. Bizo-
nyos pedig, hogy a Ti õseitek, a paeonok Herkulestól szán-naznak.* Ezért
tartod családi és nemzeti erénynok a tudományok ápolásának védel.me-
zését. Nııgyon is diısã dolog az ósök utánzása. Ámbár talán ezek a dolgok
inkább lakadlak bókezûségból, mint illendöségbõl. Ajánlom Neked Má-
32
tyást, aki kitûnõ bölseségű, tudományú és jámborságú férfiú. Sylvester
Jánost, a tudós embert is ajánlom Magasságodnak* isten őrizze Magassá-
godat a közjó javára.
A Mohács utáni mfisléi évtized ıız llmlkndú osztály fllhl Választott két király,
l-laiılbtlrg Ferdinánd és Szapolyai János kiiıdıairnévai lelt el. Szapolyai a lürõklñl
kért. segitséget B elismerte a .lluitán hűbéri lennhaifiélát. Bár a két király 1533
éiéién megáilıpodáxt kötött (Váradi béke), az ellentétek tnvábbri ls megmamdíak_
äpoiyai B Váradi békét követõ évben lelségfll vette Zsigmond lengyel király leá-
Ityál, izabeliăl. Az Ország egységéIS1Jıp0iyRI 1540 nylrln bekfivelkezzil iılifln Lllfin
ıeln lehetett helytfiilitnnl. Hivei Ugyanis nem sokkal hllăla elõtt született fiát, .tá-
nns Zsilrlımdot li. Jáncıa néven királlyá Válaăioflăk Ferdinánd Iegyvérrd iyeke-
zett eilogiairll Budát. és hiridsába venni az egész ornálnt. H ıik.ıimui szolgált a
lflröknek, how rnaga Egye n kflét Budára. Buda eifogiıláslt -I slemtaııú hitelével
irta le a klrá.iY`l'\»ë Eflflk Servilnra, (A servilor a király vagy ıı föiciaurak :Willia-
tábın állott, metleg iobbágysıárınazású nemes! jelentett. A servttorok lmtonáskod-
uk vagy a birtokigazgatásban működtek. Sıoiflálatukért ellátást, pénzt, esetleg föl-
det implalt):
* Syivuler János (1504 Körül - i555 körül) már i:'ıM-től 1543-ig Sárváron mű-
ködött mint iskolamesler & a Nádasdy által alapított nyomda vezetõje. Kozben
egy ideig Wittenbergben tarlúzlwdûlt. Sárváron irûdlimi műkűdésének jeienlä
Slflkaszı bfiniflkoûıai-Dlt ki. itt iéiént meg i537-bért lnflflur nyélvlanã, l54l~ben
Pedig Uislövélség-fordllflfl. 1544 körül a bétıi éLYétern tanára lett.
3 - Am 33
Mindnyájunknak nagyon rosszul esett az, hogy olyan hosszú idõn át
nem volt szabad levelet lmunk Fötisztelendõ Uraságodnak, ugyanis mind-
az, amit írtunk vagy tettünk, gyanús volt; ãröket rendeltek mellénk,
s a íõvesztéstõl íéltükben Egyikük sem merészelt sem tőlünk másokhoz,
sem külsõktõl honánk levelet hordozni.
Ahogyan elmondjuk, :inte magunk is alig hisszük el azt, hogy mi min-
dent éltünk át az alatt a hosszú és súlyos ostrom alatt. Minden nap re-
ménykedtünk is, (éltünk is, de erősebb volt a félelem, hiszen láttuk, hogy
mindenfelõl legkeményebb ellenségeink vesznek körül bennünket.
Csak akkor értesültünk a segttségrõl, amikor észrevettük, hogy a né-
metek az ostromzárat [eloldják és megerõsltésre alkalmas helyet ke-
resnek maguknak. S nemsak hogy élelem nem kerülhetett be hozzánk,
hanem még a víz meritése és behordása is veszedelemmel járt! Jónéhány
helyen látnunk kellett a hatalmas ágyúgolyóktól megszaggatott és leron-
lott falakat; s ezt a rombolást követte az elszánt, végül mégis sikertelen
ostrom, melyben sok német lelte halálát. Mivel pedig ezen az úton sem-
mire sem mentek, més hadiíortélyhoz íolyamodtak: néhány helyen ak-
nákat ástak; midőn pedig ezen is rajtakaptuk õket, a végsõ eszköz igény-
bevételére szánták rá magukat. Megklsérelték a dolgot ánılással. Akadt
néhány rangos polgár, kik összeesküdtek e gaztettre, s éjnek idején
mintegy 300 íõnyi németet a városkapun át bevezették a városba. Ámde
alighogy észrevették öket, elhangzott a riadó: „Fegyverrel” Elörontottak
erre a gyalogos segédısapatbeli katonák, kik a piactéren átlottak készen-
létben, s azokat, kiket titkon és ármányosan bevezették a városba, csúíul
kiverték onnan! Erre megnőtt a budaiak bátoısága is, már ki mertek tör-
ni a kapukon, s ellenségeiket a séncárokban öldösuék le? A németek a
Szent Gellért hegy tetején és oldalában jól megerősítették táborukat. De
mivel kevesen voltak, s napról napra több hadinépet vártak, ezért -
hogy azok annál könnyebben elérhessék õket - elkezdtek hidat építeni
a Dunán; s mikor már majdnem készen állt a hld, kétszer is szétszakadt
a szelek nagy ereje miatt s a vihar következtében. A Duna urai a né-
metek voltak, azon õk rendelkeztek, õrállomásokat s ãrségeket tartottak
mindkét partján, s ott állt teljesen érintetlenül, harcra mindenkor készen
a hajohaduk.
S akkor, amikor már minden oldalon szorongattak bennünket, időköz-
ben (júl. 30-án) megjött Mehmet basa, ki megérkeztével megszüntette az
ostromzárat. Általános lett az öröm, a szabadulas reménye miatt, hiszen
a törökök szavaikban is, de a valóságban is ezt hoztak magukkal. Csapa-
tostul bejöttek a városba, megosodálták erejét és dicsérték hûségét, áll-
' Egy õımı- ara 40 taram, egy ıymze ı fm-im van. Az „su-um eyszeı-A-z Mmm
lıelyfdl Íolyt (Vel'am3i|:S A. lnpaıéll jefylelı).
ZA buda! polgárok lubella klrúlyné tudolnúsfival enledlék be a lıémelêket.
A prôbllkozfis Blonbaıı kudarcba lulludt.
3 Az elsõ kltüréı alkalmával, Júnlus D-Én rnégăllek 50-et, a második allmlommal,
Július 3-fln elpuszlltotuk mlnlıgy 7.00-at (Verancsics A. laııalll jegyzete).
34
hatatoaságát, a uákmányolt lábasjószágot odaajandékoziák a királyné
õfelségének és más uraknak, megengedték, hogy életrniszereket hozzanak
be a városba mindenfelõl, bárki szabadon bemehetett táborukba, és visza
is jöhetett onnan. A barámág szokatlan jeleit mutatták. Arra buzdltották
az urakat, hogy vegyék rá az ellenpárti nemeseket az egye-ıségre és
egyetértésre, azt állítván, hogy ez az egyetlen útja a török sászar kegyei
elnyerésének. Táborukat a németek táborától nem messzire übötték fel.
Az ellenkező oldalon Petrovich úr, a temesi ispán és Thörök Bálint úr'
táborozott hadinépével, közel a varoshoz, arra ügyelve, hogy a németek
semerre se törhessenek ki. Mindkét részről gyakori volt az összetúzés és
öszecsapás, s ezekben kétséges és bizonytalan volt a győzelem area; in-
nen is, onnan is össze-összelövöldöztek.
A németek táborukból is, de a velük szemben levõ kis szigetrõl is so-
kat ártottak a törököknek; a törökök mindezt fontolóra véve (aug. 20-án),
kora hajnalban megtámadták a szigetet. Minthogy ez váratlanul történt
sok németet megölték, végül a németek ereje mégis visszavetette õket.
Ezzel egy időben megostromoltúk a hegy felsõ szakaszát is, s a mieink.kel
együttesen támadó törökök csaknem a hegy tetejéig verekedték fel ma-
gukat. A hegy tetejét védő németek - minthogy nem voltak velünk
egyenlő exejűek - nem mertek nyilt esataba bouútkozni, de miután
megérkeztek segédcsapataik, a hegy tetejéről hevesen lövöldözni kezd-
tek; közben a pesti oldalon a hegy oldalába irányoztak egy ágyút is,
mely sokat árthatott mind lovasainknak, mind gyalogosainknak, sõt: ár-
tott is, mert két lovat és jónéhány embert megölt. Erre aztán a többiek
hátat fordítottak, s hanyatt-homlok menekültek. A hegy tetejéről erre
nagy kiabálás és ujjongás hallatszott. Másnap (aug. 21-én) az addig el-
szórtan állomásozó hajóhad egybegyúlt a Szent Gellért hegy lábánál. Ezt
(ahogyan ez már lenni szokott) sokan és különféleképpen magyarázták,
s nem is volt alaptalan a gyanú: még ugyanazon este megkezdték a né-
metek a huszárokkal együtt az étkelést a Dunán, s menekültek, hátra-
hagyva táborukat; ez a dolog nemcsak sikeresen haladt, de be is fejező-
dött volna ugyanígy, haisak egy magyar ember _ kinek nevét nem tud-
juk - nem jelezte volna ezt a mieinknek is, a törököknek is. Mikor ezek
ezt megludták, s látták a íelbonılott sereget, az éj kellős közepén minden-
felől meglámadták a menekülõket. Hátra volt még a csehekből s morvák-
ból jó háromezer, a németekből kétezer: ezeknek nagy részét megölték,
sokan közülük a vízbe fulladtak; kb. 600 főt foglyul ejtettek; midön eze-
ket fegyverben megmutatták a török császárnak, az megparancsolta, hogy
koncolják fel õket. A királyné õfelsége néhányukat kiváltotta, köztük
volt Biessichki is, a csehek kapitánya. Azokat is halomra öldösték, akik
a pesti oldalon maradtak; ezek közt sok volt a beteg. Azok viszont, akik
36
dékokat átadták a ısászárnak. Röviddel késõbb visszajött a dajka ugyan-
azon udvarnagyok és Podmaniaki“ úr kíséretében, a két város blráival
együtt. A többi úr bent maradt a császár sátrában; azt már nem tudjuk,
hogy mirõl folyt köztük a beszéd s a vita. Azután átvezették õket egy
másik, velünk szomszédos sátorba, s követte öket röviddel utóbb három
basa, kik a császár nevében kikérdezték õket, sok kérdést velvén fel ne-
kik, melyekre nyomban válaszolniuk is kellett. Feleleteiket azután Eı ba-
sak ıı ısászár elé vitték, végül pedig ldnyilvánltották abbeli akaratát,
hogy a császár kezébe akarja kapni Buda várát. Néhány érvet is felhozott
e tette indokolására; mégpedig: az urak közti viszálykodást, elégtelensé-
güket Buda megvédésére, gyengeségüket az ellenséggel szembeni ellen-
állásra. Azt mondta, hogy 6 hihetetlenül nagy költségek árán jött ide. s
hadinépével nem képes folyton ezeknek az oraágrészeknek a védelmére
felvonulni anélkül, hogy ez övéinek ne lenne nagy veszteségére és ká-
rára; odahivták a budai blrót a basák sátrálıoz, elmondták neki a császár
akaratát, s midön látta, hogy az urak elnémultak a császár paransa
nyomán, õ sem mert ellenkezni. Odahlvták Markus Péter önagyságát
is, ki a biró társa volt, azért, hogy sem a városkapuban, sem bent a vá-
rosban senki se merjen sem tiltakozni, sem ellenszegülni. Eközben belépett
a sászár sátrába a janicsáraga, a janiısárok parancsnoka, aki, midőn a
sátorba lépve meghallotta a ısászár parancsát, egyetlen szét sem szólt,
de a karjával adott jelre máris csapalostul rohanlak a janiesárok s a
tstörök is Buda elfoglalására. Mindebből azt láttuk, hogy ezt az ügyet
már előzetesen megbeszélték és el is döntöttek, mert soha máskor annyi
török lovast be nem küldtek a városba, mint azon a napon; emellett a
város kapuját - a gondoskodó barátság ürügyén - már elõre megszáll-
ták, mint mondották, azért, hogy az esetleges kizárásokböl, be nem enge-
désekbõl viszály vagy éppen öldöklés ne támadjon. De mi felismertük eb-
böl a cselvetést. Rövidre fogva: csapatonként nyomultak be a városba,
megszállták az összes õrhelyeket; a szembejövöket bezavarták saját há-
zaikba, ök maguk két napon át a polgárok házai elõtt tanyázlak, tele volt
velük a piactér, zsúfolásig tömve az utcák; a királyné õfelsége fiát vissza-
tartották a többi úrral együtt a sátorban, s nem is engedték korábban
haza csak már akkor, amikor a császár megbízott emberei visszajöttek és
jelentették: Budát a császár akarata szerint, ellenállás nélkül bevették.
Ez aztán már tetszett a (sászárnak, s megparanısolta, hogy addig is, mlg
az ebéd el nem készül, rakjanak elénk édességeket, gyümölsféléket. Mi
pedig már csak azért is, hogy udvariatlansággal ne vádolhassanak ben-
nünket, kedvünk ellenére is kénytelenek voltunk fogyasztani az elénk
rakott dolgokbél. Elõhívták ismét a dajkát a kisfiúval, s a török sászár
fiaihoz vezették, kik megölelték és megısókolták a kisfiút,“ sõt maga a
császár is beszélgetett a dajkával. Röviddel késöbb egyszerre behozták az
37
ebéd mind a nyolc fogását, és õíelsége a királyné fia, a dajka és a mat-
rónák elé tették. Ugyanannak a sátornak másik részében ugyanannyi !o-
gást tettek elénk is. Néhány magyar úr - kik ugyanabban a sátorban
voltak - szégyenkezett amiatt, hogy mi, a királynő öfelsége servitorai
szinte velük egy asztalnál étkezünk. Erre aztán bejött az egyik udvar-
nagy egy ausszal,s mikor látta, hogy tartózkodunk az ételek fogyasztá-
sától, nemcsak arra ösztökélt bennünket, hogy együnk a kenyérbõl, de a
nem éppen illendõ ülésre is, ugyanis török szokás szerint ülve étkezlünk;
annak pedig, aki megszomjazott, édes rózsaméz-azörpöt öntöttek pohará-
ba. Velünk egy idõben ebédeltek az urak is egy másik sátorban a basák-
kal együtt; az ebéd befejeztével, miután már a 23. órában voltunk, meg-
jött az egyik udvarnagy a császártól, s parancsot adott arra, hogy a k.i-
rályi gyermek térjen haza. Két ısauszt adtak melléje, hogy ezek tisztes-
ségesen hazakisérjék. és adják õt a királyné õfelsége saját kezébe. De
amikor úgy éjfél után egy óra tájban, égő fáklyák fénye mellett belép-
tünk a várba, már nem látszott illendönek, hogy bevezessük õket a ki-
rályné õfelségéhez, így ünnepélyesen köszönetet mondtunk a császárnak
Eızıl-rt, hogy visszaadta a kisfiút, és nekik is. Az urakat azonban, neveze-
tesen a kincstartót,"' Petrovich temesi ispánt, Werböczy lstván kancel-
lárl, Thörök Bálintot és Bathiany 0rbánt“ visszatartották a török tábor-
ban. Velük azután hét egész napon át vitatkoztak. Nem tudjuk, mivel ér-
veltek e vita alatt, de azt jól tudjuk, hogy a vita vezetõje kérlelhetetlen
ember volt. Ebben a vitában különféle kérdéseket vitattak meg. Többek
között ez volt az egyik kérdés: Vajon a királyné õfelségét fiával együtt
Konstantinápolyba kell-e vinni? Ezt minden oldalról megvitatták. A má-
sik kérdéa: Vajon fövesztésre kell-e ltélni az urakat? - s ez volt a fõ
kérdés. A harmadik: Vajon a királyné õfelségét el kell-e bocsátani a fiá-
val együtt, s néhány urat melléje kell-e adni, más urakat pedig vissza
kell-E tartani? - ezt azután hosszasabban tárgyalták, vitatták, s Isten
kegyelméböl le is zárták és el is döntötték.
Amikor a királyné õfelsége látta, hogy tanámosait visszatartják, féle-
lem és rettegés fogta el, másnap küldött egy levelet a török mászárhoz,
köszönetet mondott neki fia visszaadásáért, a gazdag vendéglátásért, az
ajándekokért, végül pedig azért a nemes lélekre valló üzenetért, amelyet
a dajka útján küldött, kérve a sásúrt, hogy fiával együtt fogadja õt ke-
gyébe, s vegye oltalmába mindkettõjüket. A sászár veje: Busztán basa
útján az urak kiszabaditásan is fáradozott, feleségének egy különlegesen
szép nyakláncot küldött ajándékba; a basa meg is ígérte segítségét, de
arról nem tudott bizonyságot tenni a hetedik napig. Amikor a szolgálat-
tevő nemesek látták uraik fogvatartását, megszöktek. A város megvéte-
lét követõ napon a janirsáraga megüzenle a várbeli fõporkolábnak, hogy
fõveszt/és terhe alatt nyissa meg a várkaput. Ez slrva jött a királyné
õfelségéhez, Ianáısot kérve töle, s jelentette, hogy készen áll arra, hogy
38
szívesen elviselje a végsõ szenvedést is, csakhogy becsületét megvédhes-
se. Akik akkor jelen voltak a királyné õfelségénél - nem akarván öt és
saját magukat veszélybe dönteni - tudtára adták a janisáragának, hogy
a város is, a vár is a sászáré, s bármikor paranmolja, a királyné këz
neki mindkettőt átadni, csak azt kéri, hogy a ısásıár addig ne vonuljon
be övéivel, ameddig õ el nem hagyja a várat; azt mondta a királyné,
hogy ez ügyben követet küld a ısászárhoz; a ısászár azután meg is pa-
rancsolta, hogy a törökök közül senki se lépjen mindaddig a várba, míg
a királyné õfelsége ott tartózkodik. De ezt a parancsot nem tartották
meg.
A következõ napon visszajött a janiosáraga, s mindenáron be akart
jönni a várba, s mivel a mieink lassabban nyitották ki a kaput, elkezdte
odakint esküvel ígérgetni, hogy ısakis õ egymaga akar belépni, kíséret
és ısatlósok nélkül, és senkit sem akar bántani. l-littek is neki, be is en-
gedték, s Ott üldögélt egy ideig a kapuban. De bizony bejöttek a jani-
csárok is, akik megszállották a várkaput. Nyomban megigérték, hogy
mindenki szabadon, akadályoztatás nélkül mehet és jöhet; majd pedig
estefelé mindnyájan ki is mentek a várból. Reggel újból eljött a janicsár-
aga, de most már nagyobb csapattal, s kinyitotta a börtönt, megvizsgálta
a íoglyokat, sokukat elküldte a rsászárhoz, de közülük jónéhányat sza-
badsággal ajándékozott meg. Mindez Mehmet bég vádaskodása miatt
történt így, mert õ a császárnál azzal vádolta az urakat, hogy sok török
fogíyot tartanak a börtönben; pedig egyetlen egy sem volt a bilinrsbe
vertek közt. Az aga egész napon át övéivel együtt ott tartózkodott az
elsõ kapunál, este pedig ismét elvonult. A városban azonban közhírré
tétette, hogy mindenki tartózkodjék bent a házában, s akinél fegyver
van, az fövesztés terhe alatt hordja oda a janiısáragához, aki a Szent
György templomábanfl várakozott. Mindenki engedelmeskedett szavának,
s oda is hordták a puskákat, a kardokat s a lándzsákat mind. Ámde a tö-
rökök nem hittek a mieinknek, s ajtóról ajtóra jártak, fegyverek után
kutatva. Es miután így leíegyverezték a szegény polgárokat, szabadab-
ban kezdtek tenni-venni: bementek a házakba, ott parancsokat osztogattak,
de a polgárházakban semmit sem lettek erőszakkal. Ellenben, ami az urak
házát iLleli, nos, mind a kincstartó úr, mind Thörök Bálint úr s más urak
házaiba is erőszakkal betörtek, bezúzva a kapuszárnyakat, s amijük sak
volt ezeknek az uraknak, azt mind elrabolták. Ez a dolog mindnyájunk
lelkét rémülettel töltötte el, hiszen azt hittük, hogy az urak odaát már
ugyancsak nagy bajban lehetnek. I-íarmadnap (augusztus utolsó napján)
megjött egy csausz a ısászártól, s vígasztalgatta a királyné öfelségét: ne
féljen, s legyen meggyözõdve arról, hogy a császár neki is, fiának is jót
akar, s felajánlja neki azt a földet, mely a Tiszán túl van 3 Erdélyt is.
s ne aggödjék az urak sorsa miatt sem, hiszen egészen biztos, hogy ki
fognak subadulni. A királyné õfelsége hálálkodott az oly bõkezü ado-
múnyért, hitte, hogy az a valóságban is úgy lesz, s ajándékokat adott a
39
csausznak. Másnap (szept. l-én) újból eljött a janiısáraga a ısászar nevé-
ben, s hírül hozta, hogy sok a rácok közt a zsivány és gonosztevó, a sászár
úgy döntött tehát, hogy visszafelé menet megbünteti õket, ezért aztán
mégsem tudja odaadni õfelségének a Tiszán túli földet, hanem csak Er-
délyt. Ugyanez a janicsáraga tudtára adta öfelségének, hogy most már
készüljön fel az útra, és távozzék a várból. Hozzátette még: a ısászár
majd ad lovakat is, kotsikat is; de ebbõl akkor nem lett semmi.
Kemény beszéd volt ez, de a parancsot teljeslteni kellett. A királyné
õfelsége nem volt felkészülve az útra, hiszen nem voltak kocsijai, lo-
vai, végül arra kényszerült, hogy holmija elszállltása érdekében ökröket
és bivalyokat vásároljon. Ugyanazon a napon ismét bejött a janicsáraga,
elfoglalta a második várkaput is, s csaknem egész napon át ott tartóz-
kodott. Ugyanakkor átadták neki a kulcsokat az égyúkhoz, a löporhoz
és mindennemű élelmiszerhez is, utóbbiakat azuün átadták a királyné
õfelségének fu nekünk. Az ötödik napon (szept. 2-én), kevéssel dél elõtt,
bejött Buda várába maga a török sászár is fiaival együtt, és bement a
Szentséges Szűz ternplomába" - amelyben két emelvényt emeltek a
szobrok tisztelete miatt -, s ott imádkozott saját istenéhez, s miután
hálát adott a szerenısés sikerért, visszatért táborába. A hetedik napon
(szept 4-én) egy itáliai tolmáısot küldött a császár, ki az erdélyi szan-
dzsákság zászlaját hozta õfelsége a királyné fiának, s egyben jelentette:
az a császár akarata, hogy a kincstartó legyen õfelsége íiának a nevelöje
és helyette a kormányzó, s õ kapja kézhez a javadalmakat is. Ugyan-
ezen a napon engedték el az urakat is, Thörök Bálint kivételével, akit
D Gászár visszatartott, s a kancellár kivételével, akit a jogban való jár-
tassága miatt a budai várban hagyott Szolimán basa mellett; a többi úr
.sirva jött oda õfelségéhez a királynéhoz, bocsánatért esdekelve, s a csá-
szár hitszegését vádolva, saját helyzetüket siratték. Ezután odahoztak 30
moldvai lovat is, melyeket a ısászár ajándékozott a királynénak az útra.
Másnap útrakeltünk Isten segítségével, mégpedig sok kocsival, mert
ezeket nem volt biztonságos hátrahagyni; a Dunán átkelve, õfelsége a
királyné sátorban töltötte az éjszakát, nem sokkal Pest városa felett.
Amerre elhaladtunk, az út mindkét oldalán janisárok álltak, arra
ügyelve, hogy senki se léphessen fel ellenünk erőszakkal, vagy ne gya-
lázhasson bennünket. Azt a szandzsákbéget, ki azért volt mellettünk,
hogy 150 lóval szolgálatunkra álljon, az éjsuka folyamán, megajándé-
kozva, visszalrüldtük. Ugyanazon a napon elhozták Petrovich úrnak is
a zászlót a temesi szandzsákságra. Csak ekkor jött meg elvesztett bátor-
sága. Attól félt ugyanis, hogy esetleg visszahivják a császárhoz, amint a
kinstartó urat is visszahivták. Arcával reményt szlnlelt, hogy elnyomja
szíve mély fájdalmát. A királyné õielségének jelentették, hogy a török
császár követeli Pécs várát is. Őfelsége ~ ki mindenáron szabadulni
szeretett volna már a ısészár kezeibõl - kénytelen volt oklevelet kiadni,
melyben meghagyta: a várkapitény adja a török ısáazár kezére a várat;
40
mást ugyanis nem tehetett a királyné. Rövidre fogva: mindazt megtette,
amit a török császár paranuolt_ S mindenét, amije csak volt, odaadta.
Esõs idõben utaztunk, s veszedelem is kísért utunkon, ugyanis mind a
szolgálattevõ nemesek, mind a gyalogoskatonék, mind mások közül, kik
bennünket klsértek, igen sokan haltak meg pestásben. S még most sem
mentes az udvar ettöl a veszedelemtól. Nem volt elég bajunk, amit az
oly kemény ostrom alatt kellett elviselnünk, hozzájárult még ez a dög-
vészes levegõ okozta járvány. Igy tetszett ez az Úristennek. ki búneink
miatt igazságosan látogat meg és sújt bennünket Legyen áldott az Ur
neve. Reméljük, hogy jóságával és kegyelmével újra egy kis vlgasztalásra
méltat majd bennünket.
Buda elfoglalása után az ország három részre sukadt, a lflváros és az olS1A5 kli-
Zépıõ (elé B szullán uralnlı alá jutott. A Ifirök nem elégedett még Ennylvel él C0-
vábhl hadjáratok során újabb területeket foglalt el. Klhaazııálta azt Is, hey u torok
uralom hutáral blzonylalunok voltlll, S így harc nélkül la fokoıawaan terjealkedett,
főleg a Habsburgok kezén levõ területek, de részben Erdély rovására ts. Valamely
terlllet meghódítása után a törlik égylk legelsõ feladata az volt, hogy nyilvántartásba
vette az ldbıókat trdjákatl & B várható jüvedelmekel. A volt uralkodó usztlly jo-
gait nem Lırnerte el, de a parasztság, amennyiben ızolgáltatlsl kötelezettségének
eleget tell, folylathatta lerrhelfi mu|ıkÁIlL A lflrük kllllãlıãfl hlvıtll (defkrhflne)
hamırofln elkészítette a terület oasztzírdsãt, S Inlnden évben újra kzelrták a jöve-
dellnl forrásokat. Az fisfielráa elejére tették az ílletb kdıígazflatásl kerület lflrvélly-
könyvét fkălıtutnűntel, amely osflazezte az ıdóús helyl rendjét, B2 erre vonatkozó
rendelkezésekeL A budal szmıdzsak törvénykönyve, Inlndjfirt ı Buda elfoflalúılt kö-
vetõ ldőkbelı kelelktzhelëfli
41
Amikor a felséges padisah Allah seglmégével a budai viléjetet kegyes-
kedett meghódítani, tervbe vette, hogy az összes rajan igauágos ítéletet
hajtsanak végre! A felséges rendelet és íelséges parans eképpen jelent
meg: A fent emlitett vilajetben mindenki maradjon a helyén. A birto-
kukban levõ ingóságuk, a városokban és falvakban levõ hazaik, szõlõjük
és kertjük késıségei a saját tulajdonuk és birtokoljak úgy, ahogy akar-
ják. Jogukban áll azokat eladni, elajéndékozni vagy bármiképpen tulaj-
donba adni, vagyis fizessék meg a szölöjük (és egyebük) után járó szol-
gálmányukat és birtokoljak azokat halaluldg úgy, ahogy akarják. Ami-
kor meghaltak, szálljanak azok örököseikre a tulajdonjog szerint. Őket
soha senki ne zaklassa és ne haborgassa. Az általuk művelt földek is
maradjanak birtokukban, de íöldjeik nem az emlitett osztályozás szerinti
(mint a haz, kert, szölõ) tulajdonbirtokuk., hanem ezek mint a többi jól-
védett tartományban „kinutári föld" (arz-i miri) néven ismert „az ország
földje" (arazi-i memleket) a mohamedán kincstár löldtulajdonaként, köl-
ısönadás útján vannak a rája birtokában. Gabonanemûbõl és egyéb ter-
ménybõl vessék és arassák azt, amit akarnak. Fizessek meg tized címén
a haradzs részt (lıaradu. mukaszemeszi) és a többi jarandóségot* és birto-
koljanak úgy, ahogy akarnak. Amennyiben a földet nem hanyagolják el,
hanem mint ill.ik, kellőképpen megrnúveljk és a járandúsagot hiánytala-
nul meglizetik, õket senki ne Laklassa és ne háborgassa, birtokolják ha-
lalukig úgy, ahogy akarjak. Amikor [a rája] meghalt, helyére gyereke ke-
rüljön és az emtltett részletek szerint birtokoljon. Ha gyereke nem ma-
radna, a többi jôlvédett tartomány régi löldtulajdonjoga szerint, bárki-
nek, alci annak megművelésére képes, az ,,azonnal.i dij" (üdzsret-i mu-
adduele) beszedésével „birtokba” (tapu) kell adni. Az is a régi körül-
mények szerint birtokoljon. Szölejük és kertjük helye is efféle lesz, ami-
kor a szőlő és a kert elpusztul. l-lelyüket ne képzeljék saját tulajdonuk-
nak.
U. L. Blfkan! XV VI XVI lncl lılllllfil Oilltllıll
lmperalûrllllunlll 1ll'll elıonnlnlıılıı Illlkllkl Ve mill
esıııın. 1. uıınııuı, mı. as-ıfı. ı. Tuıoıı. rum. ıuı-
uy-Nııy cıyuıı.
42
b) 1549. A szegedi smlldzsúk törvénykönyv: és részlet az adóäuzeirúıbói
43
nak, hétrõl hétre egy-egy penüzl' szokott szedetni, ezután is szedessék.
A levágott marha után vágóhldi adó címén marhánként 2 akae S négy
juh után 1 akcse szedendö. Ha kocsival cserép lazék, bögre és íabögre ér-
kezik, az eladótól ,,helypénzt" (zemin mukátaa) -amit abban a szandzsák-
ban ,,vásáradó"-nak (szergi hakki) neveznek - minthogy nem szoktak
szedni, ezután se szedjenek. De a ıserép fazékcık után íazék, a cserép
bögrék után bögre adassék. A bazárosok és a hazalók a vasárnap etfoglalt
hely után helypénz címén [él-fél akısét íizessenek. Aki kocsival tüzifat
hoz, attól egy darab fa, aki nádat hoz, attól egy köteg nád, aki szénat
hoz, attól egy köteg széna szedendö. A városban lakó bögrésektõl és
fazekasoktól az általuk készitett és eladott holmi után semmi sem sze-
dendõ. Ha kosin sajt érkezik és eladatik, 100 akcse érték után 2 akcse
és ha lóteherrel érkezik, minden lóteher után 2 akıse szedendö. Juhaik
után juhacló ctmén 2 juh utan l akcsét íizessenek. Méhkasaikból szedés-
kor tizbõl egy tizedként szedendö. Ahol tizre nem tellik, mert csak 7-6
vagy még kevesebb méhkas van, minden méhkas után 2 akcse szedendö.
Sertések után, az egyévesnél öregebb után ,,új adó" (reszm-i bidat) címén
2 akcse szedendö, az egyévesnél fiatalabb után semmi sem szedendö.
A makkoltalásra ment sertések után az ottani birtokosnak eleinte, mint
a királyok koral-ıan," egy jó sertést kellett adni, késõbb 10 disznóból
egyet tizedképpen szoktak adni. Ezután is így szedendö. Amikor jönnek-
mennek az utakon, senki õket ne zaklassa és semmijüket el ne vegye.
Ha sertéseik makkoltatásra nem járnak, szpáhijaiknak uak 2-2 akcsét
íizessenek. Minden terménybõl és a kert után tized szedendõ. A bírók
duizjétlf és kapuadót nem fizetnek, de juhadót õk is fizessenek. A papok
dzsizjét és kapuadót nem fizetnek, de tizedet a birtokosnak fizessenek.
Az olyan kebe-szövet" után, amit a házaikban szõttek, ha a malomba
viszik, majd amikor a malombói ismét hazahozzák, azon a cimen, hogy
„te ezt kiszóllltottad" vagy „kintrõl hoztad" semmit se szedjenek. Ha
azt a kebe-szövetet megvarrjak és a maguk városában létíenntartás oká-
ból egyesével, kettesével eladnák, semmi se szedessék utána. Ha lóteher
vagy fél-lóteher (denk) számra Eladnák és a városból kivinnék, a vevõtõl
vám (gümrük) szedendõ. A Tiszán fogott halból tized szedendö. Ha elad-
nak és a varımból kivinnék, a vevõtõl vám szedendö. A halászoktól halé-
szati adó ne szedessék. Ha maguknak a városiaknak a Tisza túlsó partján
állataik vannak, amikor azokat áthozzák, az atkelési díjon kívül semm.i
se szedessék tõlü.k. Ha eladásra hozzák, mint mãsoktól, úgy azoktól is
szedjenek vámot. A túlsó partról az innensű partra szökve jövűktõl az
"' A pentlı, penz ı magyar pénz szó (nummus, denarlua) átvétele, Magyar-ora-ıágon
l lûrlllt 'hm Ikıfit jtlêfltelhe. A tfllflll Olykor Iz nkcsfivel egynek SlÁl'I\Íl0fi8 (FE-
kele L.: t. In. l5. l.).
*Í A magyar királyak idejére ulal.
1' A dzslzje ı iıaı-ada masik neve.
Ü A llebe abnpufltót, dlróclajlát Ielel\tetL A egényemberek Ielsãrııhfijn ké-
szült belőle.
44
átkelésí díjon kívül semmit se szedjenek. A nem eladásra hozott marha
után, két marha után 1 akcse, lú, öszvér és ezekhez hasonló állatokból két
darab után 1 akıse, tíz juh után 1 akıse, tíz kecske után 1 akıse, Llz
sertë után l akse átkelési díj mdendö. Lovastól 1 akıse, két gya-
logostól 1 akıse, de ha városi ember megy át dolgai elirıtézäére, né-
gyõjük után egy akse átkelési díj szedessék. Az eladásra hozott
marha után 12-12 akıse szedendö, ló, öszvér S ezekhez hasonlók
után ugyanennyi. A levágásra Nem\se“ felé vitt juh után 1 akcse sze-
dendő. Száz marhabõr után 125 akcse, száz juhbõr után B akıse szedendö.
Egy hordó bor után 12 'Iz akvse szedendö. A Nemcse felõl érkezõ porgo-
man csuha végje (_pasztáv)" után 25 akıse, az alsóbb fajta után 12 akıse
vám szedendö. Egy rõf (zira) skarlátl' után 12 akcse, a gránát-szövet"
rõfje után is 12 akse szedendö. A félannyit érő skarlát muha zirája
után 5 akıse szedendö. A dimi-posztó" végje után 25 akse szedendö.
A németül deszpolum" néven ismert vsuha bálája” után - ami egy [él-
lótehemek felel meg - 500 akue szedendö. A németül evejszin-nek"
nevezett csuha bálája után 500 al-use szedendö. A németül portukal-
nak* nevezett csuha bálája után 250 akcse szedendö. A németül bali
borpergar-nak" nevezett suha bálája után 250 akcse szedendö. A néme-
tül braszlav-nak” nevezett csuha bálája után 15|) akıse szedendö. A né-
metül vekileri-nek" nevezett ısuha bálája után 150 akıse szedendö.
A németül torjanin-nak” nevezett kenderbõl készült bogaszi-vászon”
45
hordója után 150 akcse szedendö. A londra t`.suha“ végje után 50 akcse
szedendö. Száz eszterhálf' után 25 akase szedendö. Ezer darab finom kés
után 25 akcse és ezer darab olcsóbb kés után l2 akcse szedendő. A Nem-
ısébõl érkezõ rövidánı (hurdeval) után, ha az eladásra érkezik, 5000 akcse
érték után 250 aluse szedendő. A bors ,Jná7sá"-ja után - ami 40 vekijje-t
nyom” - 100 akse szedendö. A sáfrán fontá-ja után - ami 160 dir-
hem-et nyom” _ 12 aluse szedendõ. A szegfűszeg fontá-ja után 5 akcse
vám szedendö. János király korában” ennyit szoktak szedni. A vizen
hajóval eladásra érkezõ gabona után - amit nem lehet lemémi - 100
akuxe érték után 2 akcse szedendö. Ha városi ember élelmiszerféléből
bármit vitt volna házába, azután vámot nem, sak átkelési díjat kell
szedni. Ha a vásárra új kocsi érkezik eladásra, minden kerék után egy
„pénz” szedessék. A nevezett vilájet rájáinak élelmiszerét, takarrnányát,
koesiját, nádját, szénáját és tüzifáját ingyen ne szedjék el. Amikor a pa-
disah számára szolgálat sedékes, bérük megfizetése ellenében szolgáltas-
sák õket. Mindez a fenti értelemben rendeltetett el.
Tápé [alu
Gáspár pap, Tomás diák, Ferenc diák, Forgács János háus, van 200
blrkája; testvére Balázs, házas; Gál, nőtlen; Nagy Benedek házas; János,
nőtlen; Zabos (?) Mátyás, házas; Hereng István, házas; Márton, nőtlen;
Zabos Ferenc, házas; Füstüs Petre, házas; Anbrus, nõtlen; Gőz István,
házas; Nemes Bálint, házas; Barank Balázs, házas; János nőtlen; Tetüs
Agoston, háms; testvére Dimitri, házas; Balázs, nőtlen; Agoston Mihály,
házas; Benedek, nőtlen; Agoston Albert, házas; Nagy Antal, házas; Nagy
Sebestyén, házas; Lőrince György, házas; Csapó (7) István, házas; Benõ
Bálint, házas; Kis Tamás, házas; fia Ferenc, nőtlen; Mihály, nőtlen; Ke-
resztös Baláa, házas; Rózsa Petre, házas; Feketü János, házas; Feketü
Mátyás, házas; Gellért, nőtlen; Tomás, nőtlen; Lõrince Benedek, házas;
Benõ Lukács, nőtlen; Damokoa Ferenc, házas; testvére Balám, házas;
testvére Mátyás, házas; Mátyás, nőtlen; István, nőtlen; Misod (?) Petre,
házas; Tóth Mihály, házas; Révész Benedek, házas; Révész Balázs, házas;
45
Kont András, házas; Iia Imre, házas; János, nőtlen; Nagy István, házas;
testvére János, nőtlen; Tomás, nőtlen; Fekete András, házas; Dirnitri,
nőtlen; Gula Antal, házas; fia Miklós, nőtlen; tõtvére Lőrinc, nõtlm;
Nagy Gergely, házas; tõtvére Mihály, nőtlen; I-Iőgyina (?) Borbás, házas;
testvére Orbán, nőtlen; Terhös Petre, házas, van 225 birkája; fia András,
nőtlen; Terhös Lőrinc, házas; Anbrus, nőtlen; János, nőtlen; Benedek
nőtlen; Nagy Albert, házas; fia lmre, házas; Ferenc, nőtlen; Molnár Fü-
löp, házas; I-Iarank Márton, házas; tatvére Jánoa, nőtlen; Imre, nőtlen;
Leszte ('!) János, házas; Révész Jakab, házas; Borbás, nőtlen; Molnár
György, házas; György, nőtlen; Foktői Balás, házas; testvére András,
házas; Kazal Bálint, házas; Erdel János, házas; Nagy Tomás, házas.
43 ház, házanként a dsizje adó 50, vagyis összesen: 2150 akıse.
Tizedből és adókből a jövedelem - flori-t“ kivéve - 7082 akıse (még-
pedig:) a kapuk száma 43, mindegyik után 50, ami 2150, búza 172 kile,
kilénkint 10, ami 1720, méhkastized 7 ^/z, báránytized 40, ami 400, széna-
tized 90, haltized 500, sertésadó 800, bírságpénz 50, a solmosi (Y) halastő
jövedelme 1000 akcse.
Gyč falu."
Barank István, házas; Ferenc, nőtlen; Katő Simon, házas; Nagy Sebes-
tyén, házas; Tót Gergely, házas; fia Pál, házas; Bődogi Dimitri, házas;
Lázár István, házas; fia Imre, házas; Mátyás, nőtlen; Sörös Dimitri, há-
zas; János, nõtlen; Tót Benedek, házas; Piri János, házas; Dékán Di-
mitri, házas; Dékán Pál, házas; testvére Gáspár, nőtlen; Bezi Lukáts, há-
zas; Bezi Benedek, házas; fia Imre, házas; Gellért, nőtlen; Bezi András,
házas; Dékán János, házas; Szűcs Albert házas; Lázár Mihály, házas; fia
Mátyás, nőtlen; Márton, nőtlen; Biró Ferenc, házas; testvére Gergely,
házas; Ván (?) András, házas, van 62 birkája; fia János, nőtlen; Vata Pál,
házas; Barkocs Balázs, házas; Török Petre, házas; Nagy Gergely, házas;
Csömör Lukács, házas; Csonka István, házas, van 300 birkája; Petri, nőt-
len; Nagy Petri, házas; Biró Jakab, házas; Tomás, nőtlen; Zombor And-
rás, házas, van 100 birkája; Fodor Miklós, házas, van 100 birkája; fia
Máté, nőtlen; Bansak Petri, házas; Tőt István, házas, van 100 birkája;
testvére Miklós, nőtlen; testvére Vitáres (?), nőtlen; Fodor András, házas;
Terik (7) Petre, házas; Bogács Benedek, házas; Dékán Antal, házas, test-
vére Kelemen, házas; Benedek, nőtlen; Nagy Petri, háms; fia László,
nőtlen; Molnár Petre, házas; Bata Anbrus, házas; Kató István, házas;
Zákáni Petre, házas; Imre nőtlen; Szebeni János, házas; Csikós Petri,
házas, van 250 birkája; Balázs, nőtlen; Nagy Bálint, házas; fia Jakab,
nőtlen; Kató Sebestyén, házas; Petri György, házas; testvére Mihály,
házas; lmre, nőtlen; Nagy lmre, házas.
5' A Ilorl a mayofl forint átvétele. Flori adóııak nevezlék I haráduül. és [LV
82 III. lfielûdott. 557312! a harádu nélkül kell érltnl.
"* A mal Algyő, Szeged közelében.
47
33 ház, lıázanként a dnizje adó 50, vagyis összesen 1650 akıse.
Tizedbõl és adókból a jövedelem - a flori-t kivéve - 5820 akcse
fmégpedig:) a kapuk száma 33, kapunként 50, ami 1650, búza BB kile,
kilénkint 10, ami BBD, kevert” 56 kile, kilénkint 5, ami 280, köles 40 kile,
kilénkint 5, arni 200, mélıkastized 320, báránytized 79, ami 790, szénafi-
zed 60, lıagymatized Bl, sertésadó 1000, blıságpénz 170, a ısikósfói halá-
szóhely jövedelme 200, halliıed 1.80 akcse.
Szapolyai Janos udvarában a harmincas évek kdıepetõl egyre Inkább György ba-
rát Dúlua sıerules vette kezébe az üyek irúnyllãıál.. Alyjl l\0l'vlIDrsZá5l aulény-
nemes, anyja dalmlla volL Előbb Cnrvln János, majd a Supulyal malúd azulzăln-
lában Állolí. Kuõbb a pálns aıerıılbe MP2!! be. AJ. volt az éllâspûnlja, boy Ma-
gyaroliıágol csak a Iõrök hflbérl lennlıatúsâgânak ellsmeréiêvel lehet megmenteni
a pıısılulâslúl. S7-lpolyal halála ulán 6 kewdeményeıle -Milos Zalgnınnd klrúllyl Vl-
läzlásál, ıınllıez a szulIAn la beleelyeıêsél. adh. E n pollflka l5ál-ben tsñdbl mon-
doth ımlker a Wlük mtzválwlmlh korábbi Ígérelél- is Blldát blrtoklbı vette. A
súlyos csalódás után sıakllolt addigi pullük-Il múl|.júvıl: a Habsburgok vexelbe
.ııaıı alarm az ország nıeynaıudı ıéııeıc egyulıııl, mert ettõl vana Buda lelsm-
badllásl! és a Wrflk ldfizêsét., Az orsláz egyesllésênek az volt a Keltélnle. how »B
Hzabıbllrguk erõs hadsereget kílldlendı Maflyamrãıúgra és eredmény! muhsialmk fel
n lörök ellenében. Budl eleflčntk hılıfiıflra 1542-ben 40 elér Idnyl birodalmi had-
zıs jam Mzıvuı-oısıágı-8, de P88: ııımızıen usmıma uıán (eııızmımı_ A váuıııwıu
(diet eredrııénylelenaegıe rlıeynfialbı az Orfiăg blnlmılt a Habsburg-segllsélben É!
ı szullán újabb hadjáralál flidllnlta Mayarulflázfi. A súlyos helyzetben kell
György barăl. levele. Ebbõl kiderül, húg az Ország egységének hllýfiflllláaáról én
a lürõk klilzáıerãl wvâbbra sem mondott le.
48
Felséges íejedelmem és uram, nekem iegkegyelmesebb uram. Hűséges
szolgalalaimat stb.... ajánlom.
Mindazt, ami tudósitásra érdemes volt, szorgosan meg is irtam és hirül
is adtam Felségednek Vas istván útján] de Felségednek tudtára akarom
adni azokat az eseményeket is, melyek az õ távozása után történtek. A tö-
rökök császára Szent György ünnepén* elindult Drinépolyból és Szóiiába
érkezett, s oda vonja össze teljes haderejét; számtalan hadihajót - úti
élelemmel és ágyúkkal rakottan - a Dunán küldötte elõre; jelekbõl arra
lehet következtetni, hogy valamit váratlanul akar ıselekedni. Eppen ezért
könyörögve kérem Felségedet, hogy méltóztasék Fsztergomot és Fehér-
várt idejében megerãsimni a lehetõ legerősebb õrséggel és tartalékéie-
lemmel, mert figyelme fõként ezekre a helyekre irányul, ugyanis a bej-
lerbejt* a ısászár azért küldötte elõre, hogy elvágja ezeket a városokat
mind a megerősítést jelentő katonaságiól, mind pedig az élelmiszertar-
talékoktói. Megtrtam Vas István útján Felségednek azt is, hogy mi az én
saját véleményem ennek a haborúnak a módjáról! Megparanıscılta ezen-
kiviil Felséged, hogy hadinépet szegõdressek a rácok közül, mégpedig
olyanokat, akik a vizen vívott hábonira alkalmasak, s kiknek április vége
felé Komáromban kellett volna lenniük.” Engedelmeskedtem volna Fel-
séges paranuainak, s a jövőben is nagy gondot és szorgosságot iorditok
majd arra, hogy Felséged akarata teijesedjen, de most már lehetetlennek
tartom e katonatoborzast a [török] császár közeli megérkezése miatt, hi-
szen már mindenki tudja, hogy útnak indult; ugyanis most már senki
sem hagyja el házát, sem feleségét, sem gyermekeit, hanem mindenki
arra töreiszik, hogy gondoskodjék övéirõl, amennyire mak tud. Március
alkalmasabb lelt volna a dolog lebonyolítására, l-`eledy azonban május
Í Vas istván DSH, majd Váradi kerfikedñ Volt. Vflléslinflleg a török uralom élñi
menl. at Viradra.
1 Apriiis 24.
* A szultán Anrııed rumelial iıeiierbejv. eiõreküldie. hogy Halis: ösze az ossze:
rumélili Gapatokat S nyûlnuljnn elõre. György barát ertatiläe megleiei ı had-
járatot megıirõklıõ Szináıı ı-.ausz leírásának. (Thrük-ınıgyarkori Tarteneıml Emia-
kek. Török lörténetírók li. Bp. lllflli. 285-256. l.) A l'uIi'\éiiai ejaietre i. ı L azá-
mú darabot
Š Valószinűleg arlı utal, hogy Vas lstváıı útján írásban ismertette véleményét.
Ezt A keltezetlen, de vıiesııııiiieg május elejen keszult jelentést közzétette Károlyi
Á.: Práter György leveleıése és eflébb őt illető iratok. Történelmi Tár l8'IB. LXXX.
b) 553-554. l. György barát véleménye az volt, how a lörbk hadsereg magyaroı's7Agi
helyek ostromával fogja ellöiieni .a nyıraL és nem tudJ|.ı folytatni hôdité útját
Béuig.
5 A török hódítás nagy mozgást idézett elõ a balkáni népek körében. Sokan l
iflriık szolgálatába âllotiak, sokan viszont Magqırországra menekültek, ahol ı bal-
kllli sdévokat rdcnak nevezték. A racokat mint ısoidosokal bevoniák a [örök
elleni harcokba, különösen nasıldwaik vollak kiválóak, akikre elsősorban azért
volt szükség, hogy zavarják a Dunán ıı török utánnölláıal. A naslâdûsok [6 állomás-
heiye Komúmrnban és Győrben Voll. Ferdinánd i000-i500 Lwldost akart füflfldni.
Leveie György barálhoı i518. április 4-én (Károlyi A.: i. In. N178, LXXDL 550. l.).
4 - ısıı 49
22-én érkezett meg hozzám! Felséged szándékát tehát részint Feledytčl,
részint ugyanazon Felséged leveléből tudtam csak meg, s most hozzálá-
tok Felséged igy megismert akaratának teljesitéséhez. Más hadinép to-
borzására viszont szorgalmasan gondot viselek, hogy készen várhassam
Felséged további parancsát; ámde ahogyan csaknem minden eddigi le
velemben könyörögtem Felségednek, hogy tisztességgel rendezze a ki-
rályné õfelségével és fenséges fiával való kapcsolatát, éppúgy _ ha le-
het, még alázatosabban - most is azért esedezem, hogy legyen Felsé-
gednek különös gondja õfelségeikröl, hogy én is szabadabban szolgálhas-
sak Felségednekfi A török ugyan szép szavakat mond, de nem szabad
megbizni benne, hiszen e tetszetős szavak nyomán már sok országot
végromlásba döntött. A királyné õfelsegét tehát nem hagyhatom itt a
nyilvánvaló veszedelemben, hanem valamely biztos helyre kell vinnem.
l-la viszont a királyné õfelsége úgy távofik el az országból, hogy Felsé-
geddei még nem rendezte el jól ügyét, akkor nagyon félek attól, hogy az
eg&z ország átpártoi a törökhöz. Hogy pedig ez így lesz, arról már azok
a nemesek is tanúságot tettek előttem, akik nálam jöttek össze tegnap, s
nyiltan megmondotläk, hogy a királyné távozása uwn azonnal a török
császárhoz küldenek követet, hogy az kérjen számukra valakit királynak;
éppen ezért Felséged semmi okosabbat nem tehet sem az ország, sem sa-
ját ügye javára, mint ha e felségek ügyérõl gyorsan, nagyon gyorsan
gondoskodik, azért, hogy a királyné Őfelsége távozása után Felséged ezt
az országot azon személy által, akit ennek az ügynek élére akar majd
aliitani, a várakkal együtt birtokába vehesse, mert a várak nélkül Feisé-
ged képtelen lesz ezeket az országlakókat szolgálatában megtartani.
A szászok hilségérõl - akikkel megegyeztem - igéretet tehetek, de a
másik két nemzetben' nem szabad megbizni. Ha pedig Felséged ebben
az ügyben valamicskét is késlekedne, akkor nem tehetek mást, mint azt,
hogy a királyné õfelségét fiával együtt - ha más menedékhely nem
adódik - Kassára kisérjem át. Legyen meggyűzõdve Felséged. hogy ebben
a dologban rejlik e haza megtartásának egész nyitja és legfõbb lehetősége.
Bár van Törökországban megbízott emberem, de még mielőtt õ visszatért
volna, ma megjött a hlre annak, hogy Nándorfehérvár, Zsarnó,' Szalán-
50
kemén városokat s Boszniában azt a várat, melyet Ujhegynekm neveznek,
a török felpenselte.
Amint pedig semmi sem lehet kedvesebb és kellemesebb az életnéi,
éppúgy minden bizonnyal semmit sem kivánok szívesebben, mint azt,
hogy megtörténhesék végre az életemben Felségeddel való találkozá-
som, és hogy beszélhessek Felséged szine elõtt az ország megtartásá-
val kapcsolatos dolgokról, mindenekelőtt Feiséged azon ügyeirõl, ame-
lyek akar a mi körülrnényeink nemismerésébõl, akár egyéb dolog hl-
ján, de ugy látom, hogy egészükben nem folynak rendjén, s amelye-
ket Felséged miatt - kirdl tudom, hogy az egész kereszténység ügyé-
ben fáradozik - bármennyire sajnálatos dolog is, de levelezéssel még-
sem tudok megoldani. Az én, Felségedhez történõ uiazásom bizton-
ságáról Felséged nekem irt is, de szóbelileg is üzent, úgy hogy semmi
egyébröl nem voltam soha jobban meggyözödve - ámbár sokan más-
ként beszéltek rólam Felségednek -, mint Felségednek irántam való
azon különleges kegyérõl, amelybe egész életem nyugalmát és bizton-
ságát vetettem; mindeddig soha nem is jutott eszembe semmi, ami
Felséged kegyétõl eltántorfthatott volna; mégsem látok most lehew-
séget az utazásra, minthogy az a megszámlálhatatlan gond, ami e föld
megtartása érdekében fogva tart, még azt sem teszi lehetõvé, hogy
egyik várból a másikba átmehesek; de az is igaz, hogy ha a török
észrevenné, hogy elutaztam Feiségedhez - amit titkolni semmiképpen
sem lehetne -, soha jobb alkalmat még feikinálni sem lehetne neki
arra, hogy megtárnadjı az országot. Egyébként, ha Felséged bölcses-
sége találna valami olyan módot, amirõl úgy látja, hogy találkozásunk
az ország kára nélkül lehetõvé válik, akkor azt fogom termi, amit Fel-
séged az ország és saját ügye érdekében hasznosnak ibél.
Ámbátor már korábban is esedeztem Felségednek Vác és Pécsvárad"
váraival kapcsolatban, hogy tudniillik azokat vegye saját kezébe, most
mégis újra kérem Felségedet, hogy Pécsváradot vagy Verbõczy Imré-
nek, vagy a pécsi püspöknek” adassa vissza, még mielött a török azt
elragadja; ugyanis e vár átadására már a [török] császár levelével is
figyclmeztettek, s csak azzal az egyetlen érvvel utasitottam õket visz-
sza, hogy a császár megérkezését várom, mert elhatároztam, hogy a
várat sakis a ısászár kezébe adom át. Ezt a várat ugyanis, amely tó-
lem olyan messzire esik, s amelyhez a török kezén levő területen át
visz az út, nehéz is, de lehetetlen is megvédeni; ha pedig a török azt
elfoglalja, Pécs nem tarthatja magát sokáig, s emellett Vác elvesztése
is kétségkívül igen nagy csapást jelentene Magyarország felvidéki ré-
4' sı
szei számára. Kérem tehát, hogy mind a váci, mind a pécsváradi vár-
ról - melyeket eddig saját költségemen tartottam meg ~ gondoskod-
jék Felséged, hogy a török rablómarka azokat el ne ragadja. Írtam egyéb-
ként a legszentebb és katolikus (sászári Felségnek ls arról a háborús
lehetõségról, amelyről előzőleg már Felségedet is t:udósltottam.“ Kö-
nyörgöm tehát Felségcdnek, hogy az isteni irgalomra, az egész ke
ruzténység üdvére, az ártatlan gyermekek és özvegyek könnyeire, az
öregek mélyrõl íelszakadó sóhajtásaira, s a szerencsétlen nép rettegé-
sére tekintettel, méltózrassék õ szent császári Felségét arra buzdltani,
ne tûrje azt, hogy ezt az országot, amelyet elődeink vérílk bőséges hul-
latásával õriztek meg, s amelyről mindenki úgy vélekedett, hogy ez az
egész kereszténység elõvédbástyája, a keresztények legnagyobb kárára,
a leggaládabb ellenség kezébe kaparinlsa; most ugyanis olyan alkalom
kínálkozik Felségtek sümára ez ország megvédëére, amelynél sem na-
gyobb, sem hasznosabb nem is lehet, enel az országgal kaptscılatban pedig
Felségteknek meg kell íontolniuk azL hogy ha ezt az alkalmat elmulaszt-
ják, az ellenség csak ebbõl az országból kiindulva, könnyedén meghódít-
hatja magának az egész keresztény világot. Ezzel szemben, ha Felségtek
idejekorán gondjaikba veszik ezt az országot, megígérhetem elõre is azt,
hogy Isten segltségével négy esztendei idõlartam alatt, a háborút tartósan
folytatva, mind Konstantinápoly, mind Törökország nagyobbik része Fel-
ségtek kezére kerül.
Végül: minthogy nap mint nap felmerülnek olyan ügyek, amelyekről
Felségednek azonnal tudnia kell, kérem Felségedet, hogy embereimet
mielőbb méltóztassék visszainditani hozúm, hogy részint Felségednek
- előírása szerint - ezzel is szolgálatára lehessek, részint pedig azért,
hogy a fontos ügyekrõl Felségedet tájékoztathassam.
A legjobb és leghatalmasabb Isten őrizze meg Felségedet . .. stb. Kelt
Gyulaíehérvárott, az Úr 1543. esztendeje május havának huszonötödik
napján.
Mindazt pedig, amit ez a Mihály deák Felségednek az én nevemben
mondani fog, méltoztassék Felseged hitelt érdernlõnek elfogadni.
Ugyanazon magas Felségednek
hűséges szolgája
György barát
52
1543-1549. Martoníalvay Imre deák Szolgálatjárul rövidedün
való emléközet c. munkája a török elleni felkészülésről
és a törökkel vívott harcokról
A tõıõıuızı vfvm ımmzıı mmzzmızıaı zzz muumáıı, mzgy z ıëfõız ammızzk, .an-
ı-Aafiıszm, .ur zzaız mızıızm ımiuıımu. a vamıumı 8 z mzzuõzıwn ııeıyzımeı uz-
ıızzzn ızoızıozuııızız ıvızgmzıuıı A ımmıvmız ımzzzznızııesz, uııeıyeım .zi xvı. sza-
zaam a ıuzemeg xzııõdaz maz eızvuıus ızıı. A ızıııım mzzvumzııznaıg ızmzõ vn-
mz epııznzıg z va.-ıızımz uı-tm vawsı ımzzfõzıızmk. Egy sm uı va: ıs Kzızrızzzzız
ızmpıomomzõı, ez-õszızız epuızuzımõı, vagy ııuıanmn :mms pomnımn mmzim em,
mény neııuıı. A wzõız mıjzzzıızaës hmmn ızzmnueızz egesz veaõõvzzzz spam ıı,
zmzıyzı „zum z sem „avar ıızzımemõızzı ızvaızızrzııeszızıızx. Az zısõ mak „zu-
zzzmı zfõızzzıtesenzk aııımu zmıeım Mzmmısıvay imre (ısıo-mi T). samzgy mz-
Ryel lliillflmw volt, Török Bálint servltolfi. 1511-ben urával megjelent B lčrülš tá-
hmızzm, „ımımet Tõfõk aızıımoz a neıwmny ızuzıõııeıze ııurwııamı szuızjmaz. ızuı-
ıan, maz vezeag ımzı.-wız A -ruıõız :ama swıgzızıamm, ez ımmnıy rzızaıuzıfaı
vállalt. Ezekről meg is emlékezet! Ieljegyıeselbtn, amelyek 1578-lál i555-ig terjed-
nek. Az ııı ızzmuıaum feszızı az im. ëvı ıısıõız ımaıam: eıõnı ıızıyzz: ızıı-mızaı
ımıuı ıu. mm vammfzk s vmnıız mzgznszmsezõı zzzõı, az z-avıısgıı s max zı.
ızm veazızz-zés Kõzwmı ıı-anyımzanzk ızısnynm, egy-egy vazımmıam- „nyos ızızıõs-
zezem. van vu-A Aızızm-z az idõben, Amzıyfõı Mzmmaıt-zy ıı-, z Dzmamúı veazı.
mezek zgıız ı„„ı„„ mmııs vzıı. im men z zzuııam ımazzızz vısmvmuıızz man
a magyar muzu z ım-sıywı nyoız mmiımıu vu megel-ezııesez Ken:-K, zgyzıııaı
mzzım-ıizuımzz s-4 mu ıwuı ez 8-O mi- gıızmzz kamasz sumaek. E vımız
Kezet: szmpzıı Papa ız. ıvıımıxeı nem mpımıı mzmaı, ez ez meg ıııııabız ıfzımz-m
Mzzz-umıııvzy munıuufimzk erızem.
1543
53
valahova paramsioltak, elmentem, és az én kmes asszionyomnak és
gyermökinek eremest szolgáltam etc.
Azután idõ múlván, az terek siászar késziiileti följebb hatott volt,
nem állhatta sokáig az tiszttartó helyét Pápán, ugyan asszionyom híre
neköl ldment Pápa várából és pusztán hatta az házat tisztessége ellen,
azután azon keserves assñonyom inkább megbúsult és az mely szolgál
megmarattak volt, úgy hallottam, hogy mindeniket kínálta az pápai
tiszttel, de egyik sem akart fejére veszödelmet venni, elvégre engemet
hlvata Szegliget várábaı az lu'nes asazionyom (hogy egyéb tiszttartót so-
holt sem találhatott) engemet kére és inte õ nga nagy sok szokkal, foga-
dásokkal, niha slrással is, hogy íölvenném az pápai tisztnek gondviselé-
sét. En eleget mentém magamat, hogy nem vagyok elég reája, más jám-
bor szolgájára biznája 5 nga, én is azért Iölmegyök Pápára, úgy mint egy
közszolga eremest szolgálok az több uraim között 6 ngának és az õ nga
gyermökinek; könyergäg hogy az üszttel ne bántana 5 nga, végre ugyan
azt mondá õ nga, ha gondját nem viselem házának, nem kiülömben ve-
szi: ha én veszteném el Pápát tiüle. Ez szón igen megháborodám, mert e'n
gonoszul soha sak egy talpa alatt való íöldöket sem vesztöttem el, Pápa
veszödelmének sem akarok oka lenni, ngod ne slrjon, Ime elmegyök az
ngod paranısiolatjára, mind élni s mind halni Pápán akarok, hallogatom,
hogy az hitlen terek csásúr Valpót megszál.lotta,' én azért azzal nem gon-
dolok immár sak azon könyörgök te ngodnak, hogy ne feledd el, mely
veszödelmes idõben szolgáltam, legyen ngod oltalma íeleségemnek és
gyermökeimnek, jelösben, ha az te ngod házában holtom történik. Es ha
mi kárt vallok szolgálatodba, ne hagyjon ngod kárban, mert vagyon oly
szolgád kmes asszionyom, hogy ilyes veszödelmes idõben az pápai tisztet
föl nem vette volna veszödelmére, ha Pápát ngod ajándekon atta volna is
neki, de én ngodért az fejemet im szerenısárs viaziem, elhagyván ngodért
mind íeleségömet, gyermökimet, és ha az idõ hozza, kész vagyok halá-
lommal is szolgálni ngodnak és ngod gyermökeinek Isten segítségével,
Isten ngoddal õ szent felsége, az én kmes kis uramékkal õ ngokkal egye-
temben tartson meg sok ideiglen, úgy történhetik talán soha nem látha-
tom többé tá ngtokat, de könyörgök az istennek, hogy agyja minden jóra
minden dolgainkat, amen.
En semmit nem kéäém, hozzákëzülät nagy hertelenséggel, szertelen
kelleték hadnom dolgaimat is,“ fölsieték Pápára, megláttam az várat,
pusztán találám, várassát épı'lletlen,° igen megbúsulék rajta; mint olyan
hertelenséggel a mivel lehete, kezdém várát megtakami és várassát rag-
54
gatni" és támogatni az palánkot hol bedőlt s hol kidőlt. De ezen közben
az terek császárnak érkezék az elei, s megvevén Valpó várát, Soklyost,
Pétsiöt és az több várakat, varasokat nıeghódoltatvánfi
Ez alatt terek császár siet, följővén lsztergam felé.” s én semmit nem
épltheté-k, mert ez föld népe mindenött futni kiészül, az váras népe is
hogy kevesen voltunk L`ılta.lrnokra, igen megrémüllenek vala; kényszerí-
tetém kétszáz gyalogcıt fogadni, kik Péısrûl tölszakadtak vala Pápára; jól
lehet az én kmes asszionyom engemet igen kevés költséggel bocsiatott
vala föl, mert azt hitte õ nga, hogy Pápán minden elég vagyon, de én sem-
mit nem találhaték, mert mig fölérkeztem, mindent kihordlak volt a vár-
ból; íejem óltalmáért, és az én kmes asszionyom várának, várassának meg-
tartésáért az mi kevesem volt, nem kémétlettem elkölteni, mert én min-
denkort inkább szeretem az tisztességöt, hogy nem az pénzt és egyébíéle
gazdagságot, azért ninısien nekem pénzem etc.
Ez időközben Zulimán az pogány terek hitetlen császár lsztergom vá-
rát ınegszállá és igen lõteté, elvégre az olaszok, németek meghasonlottak
az várban, csiodakepen megatták veszedelmökre az várat telek császár-
nak,'° ugyan onnét Memhet béköt az Eábaközre bocsiátá rablani és pusz-
tltanl, ki nagy kárára lén Pápa várának. Isztergam várát megépítvén, egy
béköt sok törökkel bele helyhöztetvén lsztergam dltalmára és őrzésére,
ugyan onnét mindjárást alájöve Zulimán terek császár és megszállá Fe-
jérvárát, er&en vitatja, lövetl, végre meg is vevé sok keresztyéneknek
veszödel.mek.re, fõ kapitányok is Warkuch jámbor vitéz vala, ugyan ot-
ian vesze." Azután Fejérvárról Uloman béköt sok tatárral, törökkel Pá-
pára mi reánk válas_zta; ezt meghallvén Ungnot generális uram õ felsége
képe." az lõíõ urakkal, kik azkort strázsaképen Pápán voltanak, éjjel
féltökben Pápáról nagy hertelenséggel kimenének az sitkei högyre, min-
ket nézvén mint veszönk; akort Pápán az községnek nagy rémölést, röt-
tenetességöt hozénak kimenésökkel. Nehezen tarthatám meg az közsé-
göt az várasban, jóllöhet engömet is eleget hlttak, hogy velök hogy el-
menjek, ne vesztenéı_n el fejemet és az köıwégöt itt ez rosz toldozott, tá-
mogatott palánkban; de ısiodaképen való választ adék nekik, kit nem
örömest hallottanakı tisztességökre is emlékõztetém õket, ha jámborok
volnanak, az ellenségöt õk is megvárnáják együtt velünk, de azért ugyan
7 riaggaLni=rasasziani, iıiiaviiani.
'Soklycıg SokIâs=Sikl6s. A törlik csapatok elloglalflk továbbá Pétsvâradot,
sıászvárt, Dambõv., siı-naniarnyát.
if Siklós eirugiaiása után esukra lorduıı, es Budán iıeresıiiii Fszıeı-gom ala ment.
W Ekziergorn, annak ellenére, hogy erös õısége és Jo lelaerelése volt. megadta
magat. A ıtirok szabad eivonuiáıı igen.. ami annyit ieienıeıt, hogy a katonakai
ıninderibăl kllztolták 3 Bak életüket Myúk meg. A paıancsnokokat Ferdinánd
anıiaz uınúia mlati ieiaribziaiia, de azumn késõbb szabadon basatatia.
H Fehérvár vedõi, eiükön a sziléziai sıárınzııású vaı-iwza Gym-ggyei, hõsiesen
helylállottak Varkocs egyik kiitirä alkalmával a falak alatt esett el, rninthflfl'
a fehérvári polgárok nem nyllbtlák ki a belsõ várba Vezető kaput.
ll Johann Ungnad az alsó-ausztriai, venni és horvát tartományok liiiıapiiáı-iya vait.
55
elmenének mindnyájan. Ezen közben Isten világot viraszta, az mi keve-
sen voltonk mindenfelé válaszüg“ vigyázónk és biztatónk mindeneket,
hogy semmit ne féljenek, minden ember helyén maradjon, fejök vesz-
tébe, noha kevesen vagyonk, de velünk az Isten, õ vlaskodik mi érõt-
tönk, csak bizıonk õ szent felségébe.
Ezön közbe Uloman bék nagy hadával, Iörökkel, tatárral reánk érkö-
zék, a mi kevesen voltonk, hareiolot boısátánk ki ellenek, semmit háh-a
el nem hagytonk tisztességönkben, úgy cseleködtönk mint jámborok, ol-
talmaztok az mi kmes asszonyunk várassát mind levéaekkel s mind kop-
jákkal elannyira, hogy egy sem vesze közölünk Isten kegyelmességébõl;
látá Uloman `bék, hogy semmit nem árthat nekönk, elmene az varos mel-
lett nagy szégyenére, de azért az Kemenösalját elraboliatta Uloman bék,
ki lén az egész földnek nagy romlására. Noha az fejedelemnek Ferdinánd
királynak õ felségének egy embere sem volt Pápa óItal.ı-nara, de azért az
mi kmes asszionyunk után õ felségének is, ez egész földnek is jámborul
szolgálánk, de senki csak meg sem köszöné etc.
En Pápán való szorgalmatus szolgálatomban elég kárt vallék onnét ha-
zol Somogyból, mert minden morháimat, barmomat sokat, nyájjal juho-
mat, és egyébféle majorságomat, házi eszközomet, sok vad hálómat és
egyebeket kit én elõl nem tudok számlálni etc. mind elvesztém." Miért-
hogy az Dersffyls urak Pápán létemben szekeres lovaimat is elvitték volt
házamtúl, nem volt morhámat min elhordani az terek és egyéb kóborlók
elõtt, szolgáim is velem voltanak Pápán, kiknek gondot kellött volna há-
zamnál ezökre viselni, feleségem is ısak alig szaladhatott volt Lak vá-
rába" az telek elõtt etc.
Isten segítségével az mi kevesen voltonk, nemcsak várát, városát, de
kivül való mindenféle majoıságát, barmát, ménesét, és juhait nagy nyáj-
jal, szorgalmatos gondviselésömmel megfartottok az mi kmes asszio-
nyonknak és az õ nga gyermökinek épen, de én az enyimet mind elvesz-
tém, kiért nekem :sak egy kacsinkát" sem adának; de várom azért az én
kmes asszionyomnak és gyemiökinek jövendõben való kegyelmességö-
ket annyi sok kárvallásomért.
De hogy az fejedelemııek Pápa várassa ollalmára egy fizetett embere
sem volt velönk, de azért mi jámbonıl szolgáltonk, nekem kellött mind
lovagot," gyalogot tartanom, kikre az én magam eiszenyébõl is sokat kel-
lött költenem tisztességem mellett, az én kmes asszionyom fizetése kivül,
56
mert én mindenkort inkább szeretem az tisztöségöt hogynem az pénzt és
egyébbféle kazdagságot, nekem azért ninısen sem pénzem sem kazdag-
ságom.
I-Iogy Uloman bék megtére és hátra mene Fejérvárra, az hitetlen terek
tsászár sem kések ott sokáig, Fejérvárát és az több végházait megerősít-
vén és néppel megı-akván, haza mene Constantinapolba, jó falka” népé-
vel, nagy sok nyereséggel, nekönk veszödelmönkre etc.
Azután csakhamar az én kmes asszionyom Penflinger Katalin asszio-
nyom minden háza népével Németújvárról Pápára az megfogyatkozott
helyre haza jeve és jó falka ideig itt lakék, kire sok gondom és költségem
volt; de hogy az terek mindenfelé gyakran kezde rabolni, az fejedelem
semmi segltségöt Pápa várasa oltalmára nem ada, az én kma keserves
aäzionyom nem merésılék Pápán Sokáig lalcni, Debreczen felé índula
kis uraímékltal õ ngokkal" és minden népével egyetemben, engömet pe-
nig sok kéréssel, fogadásokkal mmég Pápán hagya mint egy szedött szö-
lõt; parancsolá õ nga, hogy jól szolgálják, kmes asszionyom leszen gyer-
mökivel egyetemben. És kére, hogy az õ nga házainıik, iúszágának az fe-
jedelemnél és az uraknál lennék jó töreködõ és segítség, nem lenne õ nga
hálaadatlan érette; ajánlám szolgálatomat õ ngánalt, hogy a mihöz elég
lehetök, nem kiméllöm magam fáradságát, nagy eremest szolgálok õ
ngának, és szerelmes gyermökinek; nagy jó áldásokkal bocsiátám el Pá-
párol 6 ngokat etc. Az váras õxzésére több lovagot, gyalogot kelletëc fo-
gadnom.
I544-1549
57
ssszionyom kezéből, könyergék õ ngoknak, hogy Kápolnay Ferencné bírja
az Rábán túl két faluját Szésenyl. és Csasztotf' Ba'kyt Pál szolgál Acsédot
és Keveslmtot“ bírják az Zólyomi articulos ellen; ngtok engödelméből
én is ícıglaljam el, mert az négy falu Pápához valók voltanak, Pápa is pe-
nig tudja ti ngtnk, hogy végház, annak is segítség és épétä kellene.
O ngok megengedék, hogy bátor elíoglaljam, és ezután Pápához blrjam
etc. kiket hazajevén elíoglalám, és ispánokat hagyék benne, és az széıse-
nyi puszta molnátfl megépítetém újolan.
Ugyan akort Pouonyban az én k.mes asszionyom akaratjábél könyer-
gék az 6 nga végházai segitségéről és éplttetésérõl, tudniillik Alsó Súget-
ért,“ Gesztesért, Ozoráért, jelösben Pápáért, hogy õ ngoknak [így] az több
végházak között ezekről is gondot viselnének, hogy terek miatt veszö-
delmel, ne vallanénak, mert sak magonktul elegek ezökre nem lel-letönk.
Ezt hallván az urak megjegyzék: az végházakat mondák hogy gondjok
leszen reájok õ felsége után."
Ez idõkezbe megösmerém és jól eszembe vevém, hogy ez keves nép-
pel nem vagyok elég ez nagy puszta Pápa várassának éltalmára és meg-
tartására ez hitvány palánk mellett, elhagyám az vár épületit, az várast
kezdém elõször építeni, honnét az várat óltalrnazzék; az vársst kissebben
szakasztam, palánkját íöléllalám, íonatám és sároztalam gyorsasággal,
azután az arokját is megásatárn, csak ez kevés maroknyi néppel, minden
kölsõ segítség nékül, kin sokan 4sodál.kozt.a.na!(. hogy ilyen hamar véghöz
vihetém, mert hogy az Pápa kemyül való nemes uraim az erdõtõl, vesz-
szõtõl is igen tilongattanak, de én aual semmit nem gondoltam, ugyan
eljárlam dolgomban. Székre is invettek az erdõjért, de azért az tervény
megszabadltott, azután végezte az ország, hogy végvárak épületitõl so-
holt tilalmas ne legyen az ercl5,“ Istennek segítségével az váras épületlt
végezõnk mind árokjaval, bástyaival egyetembe sok gonddal és fárad-
sággal, Istenönknek segítségével.
Azután az Vér kömyül való hitvány palánkot is jó bástyákkal máso-
58
dik esztendő fordulatjában Isten segltségével újolan megépltém jó mó-
don, sok gondviselfsömmel és szorgalmatosságommai.
Ez épületöket az fejedelem megértvén, úgy kölde lovagot és valami
kevés gyalogot Pápa õrzésére és éltalmára az mi könyörgésönkre, mert
az váras népe teljességgel elunta vala a sok nappali épltıést az várason és
az éjjeli vigyázást mindenkort az vártán, lci miatt az kömég igen elfogyat-
kozott vala.
Az urak igíéreti mellett, az én könyörgésem után Geztes vára segítsë
gére l6 gyalogra való fizetést adata Felcz Lenárt generalis uram, egy fal-
káig azzal táplált-am az gyalogokat mikor az fizetés megfogyatkozott, ki
gyakorta lett, én fizettem nekik, éléssel is én tartottam, hogy pusztán ne
hagyják az várat, ki megtetszik az udvarbiró quittantiájábólfl is, a mit
nekik adtam.
Azután, hogy Márton deák kijött Ozorábél, én táplaltam fizetésömmel,
posztóval is ruházatjokra, ki megtetszik az tiszttartó lrásából is, nem akar-
tam, hogy pusztán maradjon az vár. Az én aszonyom paranesiolatja sze-
rint Csiorgo pörit az én kmes aszonyom én reám repulsióba hagyá Zrí-
nyi uram ellen, ki az pöröknek vége felé vagyon, de az én industriámmal
Isten segilségével annyira forgottam az jámbor procuratorral egyötem-
ben, hogy törvénnyel semmit rajtonk nem vehetének. mind az én kmes
uram kijötteig mególtalmaztok várát és jószágát, de végre valamely go-
nosz ember tanáısaböl Therek Janos uram egy lóért megengedé az pört,
az várat és jószágot ugyan hírem néköl; kinek jósúgát mind ez ideiglen
szabadon blrhatlák volna, ha meg nem atták volna etc.”
Az én kmes asszionyoın elmenése után ısak hamar az hanl.ei prépost
jószágát mind mónástul elloglalám, az Semliért azonképen molnást\il.“
Morouhidál. és Kapit az apácza asszionyoktul Pápa várához foglalámš*
Ezek fölött az porvai remetéktõl Pátkát, Újfalut és két helyen való mol-
nokot igen kevesbe megárendálámš' és az én kmes uram házahoz fogla-
lám, és sokáig bírtam, ki miatt elidegönödlek mindezök, adjon számot
róla, ha én gonosz szolga lettem volna, jelösben az remeték jószágát ma-
gamnak tarthattam volna; de én az pápai liszttartásomban ısak egy mol-
nát sem tudék szeızenem szlllkségemre az én kmes uraim után, de ánı
járjon etc.
59
Ezek után az Pápa várán is épltettem, amihöz érközl-letém az kölsö sok
épiileltűl, az nagy palotát leszakadóan találtam, az várba hordékat raktak
az eső ellen, bele hogy ne hasson az boltba alá az eső vize, az palotát mind
nádával, szarufáival, kötésivel egyetemben sok emberrel ısioda mesterség-
gel fölsaplatám és föllyül az paloián öreg gerendákhoz sok vasakkal
esatoltatám erõsen, és a mennyezeten alól egy iratos" faoszlopot ısinál-
tattaı-n segitségõl, ki mastan is ott vagyon, az két kapu fölit is, az két kõ-
falnak fölsõ részét lövõhelyökkel én épltetém meg, az belsõ várban alatt
lövõhelyöket én csináltattam, de jelösben az kiülsõ épitásre volt nagyobb
gondom, az honnét az belsõ várat kellett oltalmazni az szegény köuég-
gel etc.; mert ha azt nem építettem volna, az köuégöt meg nem tart-
hattam volna az várashan; a néköl is sak az Isten tudja, mely nehezen
hrtottam õket.
Nem sok idõ múlván az én kmes asszionyom paranısiolatjából Komá-
romba kelleték mennem Felırz Lenárt generális uramhoz, az én kmes
asszionyom végházai szökségeiért. Gesztesre esmég egy hépénzt” adata 16
gyalogra; szigeti vitézeknek, mert akort Bocskay Ferencz, Magyar Bálint
is, egyebek is, kik Péısrűl kijöttek volt, Szigetbe voltak,“ azoknak meg-
tartóztatásokra száz arany forintnál többet nem adhata, hogy azzal az vi-
tézöket megfoglaljam és biztassam õket, hogy megmaradjanak, nem so-
káig jé fizetésök Ieszen õ felségétõl, csak várjanak egy kevés idõt; kit én
megjelentöttem Szigetben az vitézeknek, az száz arany forintot is meg-
küldtem nekik, kit jo névvel vettek, ez volt első kezdeti íizetésöknek
Alsó-Szigetben az vitézöknek.
Pápa várassának is õrzésére és oltalmára száz gyalogot igiére adatni,
kiket nem sok idõ mıilván megadata õ nga könyergésemre, de Ozorára
semmit nem igére; az Pápa vára segítsége mellett kellött azt is táplál-
nom, hogy el ne vesszön az én kmes uram gyermökitõl etc.
Mikort az budai, psti, esztergami és fehérvári terek nagy haddal, az
Kemenösalját mind elrablá, nihol égeté is, al(ort az derék seregbõl sza-
kadott volt egy falka terek Ugod felé az Bakonyra, úgy mint ötszáz lovag
terek. lzenék Horváth Markó uramnak és Ádám deáknak, az Nádasdy
uram száz lovagjának az Rábaközbe, hogy jöjjenek sielséggel, egy fal.ka
terek az Bakonyban búdosik, az derék hadból szakadott ki.”
Azonképen Gyõrré is hlrt adék I-Iorvátinovyt uramnak, ki ez idõben
akor kapitány vala Gyõrött,“ hogy az győri haddal alá jőne az Bakony-
80
ra; nem sokáig Horvath Markó uram érköze az Rabaközről, Ugod felé
indulánk, levést is hallánk onnét, inkább kezdénk az felé menni. Tahát
Telekay Imre" uram az devecseriekkel elõltönk vagyon az terek után;
izcnénk neki, hogy ne sietne, várnójok meg az győri hadat, elérjük azérl
az tereköt, mert igen megfáradt, be nem mehet Fehérvárra egyhuzam-
ban, valahol de meg kel.l szállani, megverhetjök Isten segltségével, de
irégy az magyar nemzet, kiki magának klvánja az tisztességöt; nem akara
megvárni; tahát az terek letelepödött egy völgybe nem meszi puszta
Porvához, eszökbe vevék, nem sokat kaphatánk bennük, de az szegény
rabokat, és az ban-not, juhot megszabaditójok Isten segítségével; de az
terek egybesereglék. reánk akar vala jõni, hogy kevesen valánk, de egy
ároktúl nem jöhetének reánk; hamar azonfközbe érkezének az győriek az
öreg dobbal és trombltákkal, ezt hallván az terek, elijede, úgy mene el Fe-
jérvár felé. Hogy haza jövénk Papára az rábaközi vitézekkeL az én kmes
uraim házába, behlvám õket, miérthogy én fáraszlotlam vala õket, ide
alá, vendégleniem kellött, az én u.raim tisztességökért, de azzal az én
kmes uraim háza meg nem íogyatkozolt etc.
Azután nem sok idõ múlván, az gonosz hitetlen terekök az budai pas-
sával egyetembe tanácsot tartanak Ozora vára megsúllásara; nagy had-
dal megszállották és igen megtöreték; ezt én rneghallvan, sieték Gyõrré
az -király képél`\öz,Í' hogy az győri hadat käzltetnéje 6 nga, az több vi-
tézeknek is esedözém, hogy Ozora segítségére jönének, mert az terek
megszállolta, és erõsen lõteti, vitatja. Könyörgésömet meghallgatván,
másudnap indulánık, Horvát Markó uram az Rábaközrõl, az deveıseriek
is azonképen, innét mi is, az mi kevesen voltonk indulánk, de Ozorára
nem merénk menni az sok terdcre, hanem egyenösen Fejérvárra me-
nénk és az várasnak egy felõl hostagiat" megvevéjök és valami részét
el is égetéjek, ebben hir lett Ozorára, mindjárást megszabadult vivása,
Fejérvár felé sietênek alóla, mi sem käénk sokáig oda, Isten segét[ségé]-
vel békével haza jevénk, Ozora vára is megszabadulag annyira mongyák,
hogy meglörték volt, taLan ısak azon napon is megvették volna, ha el
nem kellett volna íutniok alóla, de jó Istenönk volt, ki megszalıadította
az szegény keresztyénöket az Ozorai rabságból, kinek tisztesség és diısõs-
sëg adasék minderekké, arnen.“ Eröltembe én is az fõ uraimat az én
kmes uraim házában megvendéglém jó tisztességgel és jó tartassal, ki
miatt elleledék az vitézek minden fáradságokat etc. Nekem is nagy hálá-
kat adának fejenként szorgalmatos gondviselésömért akort, de immár
ezután nem tudom mi néwel veszik etc.
Immár generálisonk 5 íelsége után gróf Miklós uram gróf Ek uram-
Íl' Te!ekessy (Thelekeasy) Imre itt Veszprémi kapitány volt, késõbb mint komáromi
nlfiádbfi kaplláhy, “Hild l'I\il1l. lêvai kapitány azoflált.
^" Nikolaus Gral von Salm-Neuburg (lăü-1550) királyi lõkıpilány.
'-| I-Ielyesen: hklaı, hoslád; jelentése: külsõ vñrosréiı, klilvánıs.
Ü Ezt az ostrorııló ellenség elvúllâlflru Sıfllfidló hidmüvelelel. dlveflldnıık nevez-
lék_ A Segítség ellenére I budai Pasa még 154-4-ben elíûfllalla Ozerúl.
fil
nak az a|.l.yja,“ mııër hozá Béısbe, az én lcrnes uram végházai gond-
viselésiért, hogy 6 nga azoknak is lenne 6 íelsége után jó gondviselõje,
ez megtöretett Ozora várának is ha immár egyszer az veszödelembõl meg-
szabadulg ezután maradhatna bekével az gonosz pogány terekektól. min-
den jókkal ajánlá magát, de akor semmit nem adhata, irest lıelletäı
haza Iáradnom.
Ez idõközbe az én krnes uram Török János hazajöve Pápára; azután
nem sok idõ múlván Pápa várának és jószágıinak gondviselését, az töb-
binek is, megresignálám“ õ ngárıak és könyergék, hogy vegye jó név-
vel ennyi sok szolgálatomat, megküszöné õ nga; én haza szállék Acsiádra
12 lovas szolgáimmal, & ott közel másfél esztendeig laktam íizetetlen
egy véglien, de azért hová szükség voltam elmentem, és nagy eremest
szolgáltam az én kmes urarnnak; - Léva alá is mentem követségbe gróf
Miklós uramhoz, ruikort Lévát vltatá,“ egyéb szolgálatjától sem vonlam
meg magamat, a hol szükség voltam.
“ A 40. .lliyzetben emlitett lfikapllány, akinek ı (la Bek (E§lno) szintén Íõkupl-
ıany volt.
“ A lalln reslgnare igébdl; jelenlfie: vlszaadnl, érvénylelenné lennl.
*5 Amikor ıı török belészkelõdötl. lı Orslág belseiéhe, Vnlósllgus épllltezël láz
keletkezett. A megerãsllett helyek azonban nemcsak a védelmet szolgallák. hanem
I'nlI'|I. rablóvárak A környék élelél Veszélyezlellêk. Már l543-ban a törvény elrendelte,
hogy az Ilyeneket le kell rombolnl. Az új várak épltését pedig királyi engedélyhez
kötfillš. A l-lâfülllltl kčtölt i545-l és 1517-l Íeyverâzllnel lılln lslnél nagyon eré-
lyesen léptek (el a rablóvárak ellen. Az 1545-l Orãlágzyűlë lbbb Vár lerorllbolălát
rendelte el, anal a kívánsággal, hogy ha E vámıegyék ereje nem volna elegendd,
a király ny\llLwn Señtségel. Ferdinánd Nikolaus von Salm vezetésével hadserelet
ızüıflısıı, ınızıy zıxzzıaıu szıınym, nevu, czaızısgzı es Mmnyı. Mzznenıaıvay 2
hadjárat közben kereste fel Sulmoı.
62
Augsburg, 1548. február 22.
63
tomıiny fölött uralkodtak, annál a bürvénynél fogva mégis jobbadán Ma-
gyarorszúgban ı`artó7.kOdtak,'
2. §. Mert jól tudták, hogy békés idõben is mennyit használ az õ je-
lenlétük arra nézve, hogy az alattvalókat kötelességilkben megtartsék.
3. §. Ennélfogva könyörögnek a királyi felség, az õ legkegyelmesebb
urok elõtt, méltóztassék már valahára Magyarországba visszatérni, &
mint ennek feje, ezeket az õ lankadt tagjait fetfrisslteni és feleleveniteni.
4. §. Hogy ha O felségét a kereszteny köztársaság ilgyei netalán gátol-
nák és e miatt még nem jöhetne vagy még nem maradhatna Magyar-
országban az õ hlvei között, méltóztassék az õ fiát, a mi unınkat, fensé-
ges Miksa fejedelmet Magyarországba az õ hlvei köribe küldeni, a mint
erre nézve Ö felsége a pozsonyi Orsıággyűlésen, az ország rendeinek és
karainak a könyörgésére személyesen kegyes reményt nyújtott.
5. §. Mert, miután az ország rendei 3 karai magukat nemcsak Õ fel-
sége, hanem örökösei uralmának 3 hatalmának is örök időkre alávetet-
ték.” az összes rendek Q karok annak, ha Magyarországon marad, nem
kisebb hűséggel, ragaszkodással és tisztelettel fognak engedelmeskedni,
mint magának Õ felsége személyének.
6. §. Hogy pedig az õ jelenlétében a féktelenségnek, zabolátlanságnak
s végre minden gonosuágnak könnyebben elejét lehet venni, abban mind-
nyájan íöltétlenül blznak.
7. §. Ezt pedig Õ felségének jelenleg már csak azért is kegyesen meg
kell engednie az õ híveinek, mert kevéssel ezelött második fiát, fenséges
Flerdinlnd fejedelmet, az 6 távnlletének idejére a csehek között hagyta.
szuveıeı ııuııuı a mııyıı- ıoıamıızuı ıwızõmıı
ı Mııyız 'rõrveııyuı ıcorpuı ıurıı nunııı-ıeı). ıaıo-
mı. evı ıurvenyclxıeı. (rom. xoiuıvm sıımor ee
ovırı Kelemen, BD. mi) m. 1.
64
Pozsony, 1548. november 22.
37. Cikkely. A jobbdg-y egy egész éven át csak ötvenkét napot szolgliljoıı
ııráımk
68
erőszakosan vinné el õt: az ilyent az erõszakos elvitel és a szökevény
jobbágy visza nem adása miatt ugyancsak részben a blráknak és részben
az ellenfélnek fizetendő száz forint büntetésben kell elmarasztalni.
Azok a jobbágyok is, a kik ez alatt az idõ alatt, vagy azelőtt, megszök-
tek és a kiket erőszakosan elhurcoltak, ott maradjanak, a hova mentek.
1. §. Ha azonban korábbi uraürnak kárt okoztak vagy adósaik marad-
tak, azok az õ uxaik, a kiknek fekvõ jószágain fognak maradni, tartozza-
nak törvényt és igauágot meg elégtételt szolgáltatni.
2. §. Ha ezt meg nem teszik, száz forint büntetésen maradjanak.
3. §. Azokat pedig, a kik azután korábbi uraikhoz vissza akarnak men-
ni, száz forint büntetés alatt vissza kell ereszteni.
4. §. A jobbágyoknak az említett módon és renddel való költözése iránt
pedig úgy határoztak a jelen országgyülésen, hogy Ö lelsége az ország
rendeivel és karaival a legközelebbi országgyűlésen vizsgálja meg, vajon
a jobbágyokra nézve jelenleg megállapított mód, vagy a nagyszombati
határozat szolgál-e az országlakosoknak és a jobbágyoknak nagyobb hasz-
nára és elõnyére meg nyugalmárai" Es akképen ebben az ügyben akkor
89
biztosabb és áliandóbb törvényt és határozatot lehet majd hozni: vajjon
tudniillik a nagyszombati vagy a jelen határozat mellett kell-e megma-
radni?
Magyar Nrveııyılr. isa-ıaıı. evı ııurvenyeııkelı.
m_zı:. 1.
10
1551. szeptember
Abblln Ez idõben irta Györiy blrái az alábä következő levelei, amikor a szabad-
kliltflıés helyrefilllláfl körül rnál' évek óh nem tudott véflegë dčhlhfč jühli n
mlgyûl' Olsıáflgyfllés (1. A 0. fifimű iralot). A Subadsáflon György barát nyilván a
lflbfld kölıiblêal jogot éflëtll, V1537-B-állltását az tette lllrgñssé, hfly Hill nyarán
Illegtflrtént Erdély átadá& n Hıhsblırloimık (l. a ll. számú darabot) és a törük aul-
târl emlalt sereget küldött a Tisıăntúlnı, lıng' Ferdinánd uapatlit itlűne Erdélyből.
A hadjárat sikere jórälben ilon múlott, hogy melyik fél tudja mıfllyeml filaflá-
llfllt a pflmazlsfigot. Gyürý lılrát levele egyűtial smvahlhélõ bellmcrése az Llml-
kodó osztály részéről annak. how mIlYen súlyos elnyomás nehezedett a jobbágyokı-az
' Cllnld pllıptikl székhely György blrál birtbka volt Röviddel ı levél után az
1551. Évi llıdjdratbın a lürñknek ellenállás nélkül Ineladl-a magát.
70
got ígérnek; enndi az lett a következménye, hogy a rácok közül akadtak
néhányan, akik a töröklıöz pártolmk; a racok átpártolasa láttán a törökök
kezdik szavukat adni a mienknek is, hogy az említett ürüggyel õket is
magukhoz läalogasék. Azok az emberek, alcik elnyomott sorban élnek,
könnyen hisznek az efféle szavaknak, pedig valójában e szabadságremé-
nyükkel a legsúlyosabb szolgaságot veszik magukra. Ámde az ilyen át-
pártolásra (ha ilyen megtörténik) mi magunk adunk okot, hiszen akkora
elnyomassal sújtjuk a parasztokat, hogy - azt az egyet kivéve, hogy
nem raboljuk el feleségüket és gyermekeiket - minden kegyetlensé-
get mi is megvalósitunk a velük való banásmódban; éppen ezért, ha
Felséged is jónak latja, igen alkalmas dolog lenne az, ha Feleséged is
magához édesgetné a köznép lelkét, és szabadságot igérne nekik. melyet
rájuk is ki akar terjeszteni, s ha az errõl szóló nyilt levelét azonnal, az
elsõ futárral az oıszág minden részébe szétküldené, hogy igy köztudo-
másúvá váljék az, hogy Felséged minden karra és rendre gondot visel,
s hogy igy Isten is megengesztelődjék a parasztoknak visszaadott sza-
badság altal.
Karoly! A.: Frnıer Gyorgy ıeveıezeız... 'rai-1+
ızeıını -ru ıııı. ıı. 1. Lııııı, ıunı. Kezıez Gy.
11
Gyürly barát 1551 nyarán Erdélybe hlvla Ferdinand blztnfllt és csapatalt, úgy
húg' lzıbellúnak angednle kellett: l55l. július 10-én E fllsıfiebeıl egyeıményben
Janus hllııınnd lemondott a magyar korcmárol. magyaroıızail és erdélyi birtoka!-
rúl, Oppeln ı7Jlé`zial herceisél ellenében. János Zsiimondnuk Ferdinánd egyik leá-
nyát lxériék Íelaézül és londoıkûdlak lıabella kárpóflúsârol ls. Augusztus elejen a
kolouvárl orızaggvûlésen Izabella lellnentetle a rencleket esküjllk alól, 6 az erdé-
lylek Ferdlnšndfl tetlek uküt. Ferdinánd blıwâal átvették 8 koronát S az erdé-
lyi blrlokokal, János Zslglnondot pedig eljegyeztêk Ferdinand lefillyával. l7-:Della
3 -lűhm Blflnnlld ldelfilenelen Kasafirn távozott, amíg átvehetik a sıilézlal her-
cegségel. A szãsuebsi efl'eıl'nény ılapjáll elsõsorban Ferdlnând dolga volt Er-
aëıy mzzvedew, oyõıgy an-Az vıum ıs aim-z vunuını. Dz nem znzzaıeıf, rzr-
dlnűnd klnevezle erdélyi Vajdának, -amellett megnulidt helyhlrlônak és kincs-
7l
rarneknak le. így lehet e lelelõarez Erdély sereaert részben red le nehezeden
Gym-gy lzzrdı rneglıiseıılıe, hogy e lal-õlrõz relreve-ıeere. lzyekezelı leıegellnl Erdely
tudását ee n szulun lcaluıraıanal: rnegnyerae eeliálwl 1-neluıuldıe z un-õlulelı im
adat Ez a ınegeldas sem nldre mr-el ıarıanl a veezedelnıer. Annal ls lrevsbe, mert
e ıõralr - fõleg lzıbeun lrõrnyezeıeızõl nyert erazlllaeelc aluplfıl _ lsnlerıe a leny-
leız lıelyzelet A zznıun lıadıeregeı Kllıdõtr. amely lssl mlııernaerelıen aılrel: n
Tlezan ez nelnlny het „len Tenlett-Ar lmerelevel õnlenenı ez ezeez Tel-ne:-vldekeı
elldglalıa. ceelnlde, Ferdinand Erdélybe lnlldõtr uepeıelnelr pal-anrsnelre, egy lrnd.
vezerl er dııan-lıerlllll kepeeeezelt lıljaval levõ mldne lnnana. ıml (ell. l-legy a lıez-el
vleı-ıaparuıl a Laralrlıõz es ez valeıneılnylük eleıelıe kerul. Azunlzlvul az le, meg ml-
deeml-rzm le Kezdelrõl lngva lzgattdlr György aarfiınnlr - a lılrelr ızerln: _ legen«
das klncrei. rerdlnsnd elõıl ceelelde úgy álllıeırz be A lıelyzeıer, l-legy vaw nelıllr
Kell elpuezıulnlelr, vay n luraı.-zdlr, ez egyúttal :ell-laıalnınzast lrerı nıegylunılasára.
György nem lsrneıelıen lılaba Kane, nagy e lurályı sıeınelyesen lrerznme lel ez
rslelıozmıhmn pdliılkalaml, oervelrõl. Ezekre a preaılllrzzazelrrı küldve rerdlnand
n lrõveılrens levele: ıõlılınyire lulerõ válazzelurel 8 Gyury lznı-az alul lelveıelt ker-
dsekrez
72
sére szivesen szabtunk volna rövidebb határidőt, ha meg nem hirdet-
(ül-K volna a mi cseh királyságunk és bekebelezett tartományai karai és
rendjei számára a most következõ január hónap negyedik napjára a
Prágában megtartandó országgyűlést; úgy határoztunk ugyanis, hogy
Isten segítségével személyesen jelen lszünk azon (abban a remény-
ben, hogy tőlük is kieszközölhetünk nagy és igen hathatós támogatást
és segitséget a mi erdélyi részeink védelmére és a törökök elleni harcra);
bízunk azonban abban, hogy ezt az országgyűlési: olyan gyorsan befe-
jezhetjük, hogy Szűz Mária tisztulásának legközelebb elkövetkező ün-
nepérefl ha Isten is úgy akarja, székvárosunkba: Béısbe szerenzsésen
visszatérhetünk, és a Magyarolszágunkban meghirdetett országgyűlésen
is kényelmesen részt vehetünk még, aminthogy - Isten jóindulatú
segllségével - azon minden bizonnyal részt is fogunk venni, s a lseh or-
szággyűlés befejezése után, sokkal kevésbé elfoglaltan, nyugodtabban és
eredményesebben részt vehetünk a mi Magyarországunk s ottani húst.-
ges alattvalóinak ügyeiben is; felkérjük tehát Fõtisztelendñ Atyaságodat,
hogy az ide csatolt és a mi hűséges országlakóinkhoz szóló levél átadá-
sáról és hozzájuk juttatásáról gondoskodjék.
Ami pedig Fõlisztelendõ Atyaságod ideutazását illeti - bár azt mi
nemsak hogy kedvesnek, hanem sok szempontból hasznosnak, és saját
ügyeink, valamint az ország dolgainak eredményes vitele szempontjából
szükségesnek is tartjuk -, nem látunk semmiféle utat-módot arra, hogy
Fõtisztelendõ Atyaságod elóbb jöhetne alkalmas időben hovıánk, mint a
meghirdetett magyar országgyűlés időpontja, tekintettel arra, hogy idá-
közben hosszabb idõre távol leszünk, tudniillik fseh királyságunk és a
kapısolt tartományok országgyűlésével leszünk elfoglaiva. Ezzel szem-
ben azt, hogy Magyarországunkban tartandó, elöbb emlitett orsúggyűlé-
sünkre eljöjjön, nemcsak megengedjük, de erre kegyesen kérjük, sõt:
buzdítjuk is.
Továbbá: kegyesen jóváhagyjuk azt is, amit szándékában van megten-
ni Atyaságodnak azon az országgyűiésen, melyet a mi erdélyi országré-
szeink karai és országlakoi számán, szent Tamás apostol ünnepére* hir-
detett meg, hogy tudniillik bizonyos íõrangú személyeket választ majd
ki, hogy onnan õket az elkövetkező [magyar] oıszăggyúlésre magával
hozhassa.
Minthogy pedig Fõtisztelendõ Atyaságod ismét útbaigazitást kér tő-
lünk arra vonatkozóan, hogy mirõl kellene Ali csausszal beszélnie°, s
l Február- 2.
* December 21. György barát Llpoı vissuloglalása után n felkelt seregek kime-
ríillséle miatt nem tarloll-a ieilelségesnek a hadjárat lııiylalásál. December ll-re
az erdelylekeı eıszaezydleõre lılvıe Mıreeydsdrhelyl-e, hegy gendezkedjznek d le-
veszi hadjárat elõkésdtlsérűl és köveleket Vdlassıanak a pflflanyl országgyűlésre.
Hasonló gyűlést tervezett a Tisıántlˇlll megyék részére.
" All lmıuz Gyorgy barát köveleivel erkeıeu, akik ez adot vltıék a Porıára. a
háború.: lılrek rnlatı azonban n l-ıavnealloldõn maradt és rnenleveleı kért Gyõrlıy
barát jelezte Bécsben, hogy megküldi a rnenievelet, mert kellemetlen halású volna,
lıı All ıdrynlas nélkül távoznak. Károlyi A.: l. rn. Tõrt. Tár laal. H. l.
'13
mit kellene vele meglárgyalnia, mihelyt megkapjuk a törökök uralkodó-
jának, valamint Rusztán basának a levelét, s mihelyt tudomásunkra jut
az, hogy mivel is fog az emlltett csausz elõállni, Fõtisztelendõ Atyasá-
godnak azon nyomban jelezni fogjuk szándékunkat és elhatározásunkat,
ahogyan azt már elõre meglrtuk a minap Fõlisztelendõ Atyaságodnak.'
A pénzhamisitókkal kapcsolatban _ kikrõl azt irja Fõtisztelendõ
Atyaságod, hogy igen sok támadt belőlük az országban? - azt tartjuk
helyénvalónak, hogy közülük azokat, akik nem tudják tettüket kimen-
teni, hanem szorgos vizsgálat után bűnösnek bizonyulnak, időközben
megerősített õrséggel fogságban kell tartani mindaddig, míg Fõtisztelen-
dõ Atyaságod személyesen meg nem érkezik hozzánk; majd akkor fo-
gunk határozni, és Atyasagod elõtt is ielíedjük azt, hogy mi történjen
velük.
A továbbiakban azt, amit Fõtisztelendõ Atyaságod irt legkedvesebb
Iiunkról: a Ienséges János oppelni hercegrõl, nem szivesen vettük tudo-
másul? mert hiszen Ökedvességét már korábban felvettük fiaink sorába,
s õt teljes atyai szeretetünkkel és jóakaratunkkal halmozzuk el, s a jö-
vöben is így akarunk vele bánni, ezenkívül embertelen dolognak tarta-
nók azt, hogy az anyja Õfensége akarata ellenére, avagy ha õ nem kéri
azt tőlünk, mi saját elhatározásunkból klséreljük meg az intézkedést
Okedveasége neveltetésérõl és tanlttatásáról; barátllag és jóságosan ké-
szen állunk minden idõben arra, hogy mind a lenséges királyné, mind
fia iránt kinyilvánitsuk és bebizonyítsuk a jóságos atyai szív énéseig de
nem kételkedünk aíelõl, hogy fenséges édesanyja Õkedveıeégére szor-
gosan és serényen gondot visel.
Ami végül azokat a leveleket illeti, amelyeket a beglerbég mind Fõ-
tisztelendõ Atyaságodhoz, mind pedig a makói blróhoz intézett, látjuk
ugyan, hogy ezek a levelek meglehetõsen kevély hangon lródtak, de meg
vagyunk arról győződve, hogy Fõtisztelendõ Atyasagod nem tartja azo-
kat löbbre a kelleténél, hiszen már eléggé megtudtuk s meg is tapasz-
talluk, hogy Atyaságodat a törökök sem íenyegetéssel, sem hlzelgéssel
nem tudják irántunk való hűségétõl és állhatatosságától elriasztani, vagy
eltá.-ıtorítani, aminthogy mi sem feledkezünk meg arról, hogy teljes ki-
rályi jóakaratunkkal fa kegyünkkel köszönjük meg Fõtisztelendõ Atya-
ságodnak ez olyannyira nemes, diséretes és kegyes szándékát.
Ugy véltük, hogy az elmondottakat kell válaszolnunk Fõtisztelendõ
Atyaságod leveleire. Kelt Béfiben, 1551. december 14-én.
74
b) Forgách Ferenc Magyar Historiújı Gyövgy barát megwilkolásıíról
A gyoı-ıluuı-ımk 8-1 ıııpza vel: ızukıeze, hegy aeulzõl amelybe jamı-A, ııglwıy
l-zl-aınmıa sm-ıl meg úuzan veluk, amlkm- december 11-en lııinallzzm caımlao em-
lzzfeı a már elautseı-A ııyen ıelllımııı-más alaplaı-A oyufzy ua:-maz un-ul meggyil-
koltak. rzıalııáııd pa-llz A vllag elõtt vllıalıa e ıelelõszegeı a ylıkossagel-K, magym-
laı-Aazzoıallmz lıııeıeı: lı-asáamı ıeızleızeıı lsmeı-lene György am-Az lzfinela Kazvet-
leııul az mbbunwna kl az ellemëıeı cumlzlo és György mm: lıõ-nm, km umlılzl
eıenzeule ız vlzzzaloglalt Lıppa mzuk llı-segeı ee z császári csapatok ı-eszem Eme-
lyzn klvul .ıkm-1. tell szállást klleloım. rmgnclı l-`el-me (ısas-ım) kiemelkedõ hu-
mlmlzuz mi-leneıll-6 vulı, akl elõlzlz Az l-lzlıslzuı-gek zzzlzuaullmn allen, majd ez-delyl
lmnzellaı len. Erdélyi ıznezkwlm malt im De slaıu rzlpulzllzze l-nmgaı-lzıe com-
mzmm-ll (Feljegyzések a mzgym- allam lıeıyzeıerõıı :_ ımmkslav, amely 22 könyvben
az ls4lı-ls-ız. evl zzaı-ııenyekeı muıaıjz be. Gyëıgy lzzı-ac halála: ezykm-ú ıellegyıe-
Aek ez az el-aelyl uavm-Dan ela lıagyonulny aıaplan im meg Az ııı klaveıkflõ ı-az
az elsõ kõnyvlıfll valo:
György közben Lippát újból megerõslttette és õrizetére hagyta Alda-
na Bernátot° a spanyolok csapatával, sok ágyúval és élelmiszerrel. De
mindenkiben olyan nagy ielháborodás támadt György irányában, hogy
a vezérek megegyeztek megölésében, és a dolgot Ferdinánd elé vitték,
aki a spanyol Mercadát, a királyi solymárok vezetőjét, régi és éppen
ezért igen megbizható neveltjét küldte nagyon gyorsan a paranccsal;
úgy gondolták, hogy nem kell elhalasztani, hanem a futárok útján az
idõt és a modot kersték. Balasa Menyhárt önként vállatkozott e nagy
gaztett végrehajtására és elgondolasa szerint a dolgot a város hldján kell
elvégezni és a várost egyúttal elloglalni. Ezt az embert G mint hontalant,
menekültet, akit Ferdinánd kilorgatott minden javából, nenlısak belo-
gadta, hanem mindenféle javakkal és tisztségekkel halmozta el és tün-
tette kl."' A tervet azonban, minthogy veszélyessé tette, hogy 6 [György
barát] jóval nagyobb csapatokra támaszkodott, kedvezőbb alkalomra ha-
lasztották. Ugy gondolták, hogy seregének eloszlása után útközben, va-
lami elhagyott helyen lehet elvégezni a dolgot. Familiárisai közül egye-
sek Iigyelmeztették. Ezeknek ellenében V. Károly császárnak, Ferdi-
nándnak és a pápának lrásaira és igéreteire hivatkozott, és azt fejteget-
te, hogy maguknak tennének rosszat, hiszen a török dolgait nem isme
rik. Azt mondotta: „Bárısak legalább egyszer beszélgethetnék Ferdi-
rlánddal, nem sok lehet néhány gyenge szolgájának fejében, ilyenekbõl
Szolimánnak több ezre is van." De maga Budát és Magyarorsúgot nézi
és annak visszaszerıésére gondolkodik terveken és megoldásokon. Út-
közben Castaldóval együtt kocsin ment; alkalom klnálkozott a gonosz-
" Bernardo Aldana spanyol kanllúlly; 1552-ben Temesvár elesle után Lippál lel-
robbanlullı S magára hagyta. Ezért lej- és jõslágveıllésre ítéltek. de keyelrılet
kapott.
W Bnlfläll Menyhárt 1548-bull menekült Erdélybe, rnilllăn Várlıit, alıollnël B kör-
nyéket Ílızlogatlı, Ferdinánd Caapalul elloglallák. Erdélyben klllıszndlta Gydtly
barát & lzabella ellenlétet úgy, hogy hatalmát tovább gyarapitolla. - Az itt
emlllell városon valószínüleg Lippai. érll.
75
tett végrehajtására, de lehetetlen volt, minthogy állandóan elõkelõ fér-
fiak társaságában volt: jobbnak látszott, ha akkor ölik meg, amikor egye-
dül van. Mivel pedig György január 1-re útközben az összes rendek szé-
mára országgyülët hirdetett, Castaldo valami alkalmat keresett, hogy
a dolgot elvégezze. Már megérkeztek Alvincba, György kastélyába, és
a jó szobákat üstaldónak engedte át szállásul, magának a szomszédos
hálókamrakat választotta, mert õt mint nagy tiszteletben állót megbe-
csülésben mintegy maga fölé helyezte, a hatalmat azonban magának tar-
totta meg. Nem hiányoztak a lakomak és a vidámság különféle megnyil-
vánulásai. Ezek közben Truppay Gergely - nemesnek született ugyan
és azelőtt katona volt, de íejsebe következtében sérült és zavart agyá-
val mint nagyon tréfás embert, budai és egyéb útjain kisérõjét minden-
ki nagyon szerette és Györgynek is, akit testvérének hívott, kedves volt
- szokásától eltérően könyörületességre és szanakozásra hajlott és me-
részen figyelmeztette: „Óvd magad, testvérem - mondotta - a szakál-
las olaszoktól, mert ezek tört hoznak megölésedre". Vagy magától jövör
belátó lélekkel, vagy mástól nyert értesülés alapján jelezte ezt. De össze-
szidta és börtönbe vetette. Fs úgy történt, hogy az általa megjelölt har-
madik napon megölték. Ámbér néhány nappal elöbb értesült György,
hogy Gyula pápa követe a vörös kalapot, a blbornoki méltóság jelvé-
nyét hozza, és a következõ napon akarta íogadni:" december 17-én a
hadsereg és a testõrısapatok elõrementek, a lovasok alakulatával, ösz-
szes barátaival és (amiliárisaival és az udvaroncok ısoportjával, maga
pedig úgy készült, hogy a közvetlen szolgálatára rendelt szolgákkal hı-
marosan utánuk megy. Castaldo megparancsolta csapatainak, hogy ké
szüljenek fel, de paranısa nélkül ne induljanak. A Vincen töltött napok
alatt úgy határoztak, hogy Ferdinándhoz a hirnököt visszamenesztik és
mindannyiuk nevében levelet küldenek. Ennek írása közben Castaldo
szándékosan húzta az idõt, hogy ez alatt valami alkalom klnálkozzék.
Márk Antalt, titkárát tehát a levéllel kevéssel maga elõtt küldi, hogy a
levelet Györgynek olvasásra átnyújtsa és olvasása közben tõrével le-
szúrja, maga a többiekkel idejében ott lesz. Márk Anlal a megbízást a
parancs szerint végrehajtotta, és 6 is Slorza Pallavicinivelfi és Mercadá-
val azonnal berontott és Györgyöt két puskalövéssel hatvanöt vágással
megölték. Midőn Márk' Antal belépett, ágyában a reggeli imádságot mon-
dotta és amikor a sebet kapta, megragadta és azt kérdezte: „Mit csi-
nálsz?" Mikor pedig kasuboltak gyakran ismételgette: „De hát mi rosz-
szat tettEm'!" Vas Ferenc nemes iljút, aki ura védelmére kelt, hét a-
pasal terítették le. Egyúttal pedig a már elõre elhelyezett katonaséggal
Ü Istvánffy szerint több mint 70 Ilaplg ott hagyták, ahol megölték, és március
elején llfitetlék el Gyulalehérvúrott (Hl:l0rial'ul'l\... llbrl XVH-).
“ Az 1551, évi llfldjáratri llíal.
77
kezdett gondolkodni, ezért Szolimán elõtt szelldséget, bölességet és ha-
talmat mutatott: természetesen mindig Buda járt a fejében és éjjel-nap-
pal azon gondoll-ıodott, hogy mimódon szerezze vissza. Emiatt Szolimán
elõtt gyakran ısodálatos ügyességgel feltárta a keresztények erejét,
egyetértését ü hatalmát. Arra törekedett ugyanis, hogy Szolimán erejét
inkább fordítsa a világ bármely része, mint Magyaroıszág felé. Mivel
ugyanis állandóan gyűlölködött a klrélynéval és Petıvvitıhhal, és nagy
nemtetszéasel nézte a lrirályfi nevelését, attól félve, hogy a rossz neve-
lés következtében nem várható semmi jó az ország kormányzatában, Já-
nosnak a törvényes házasság elõtt született Iattyú fiát pártolta, és úgy
látszott, hogy Szollmán segíkégével ennek akarta átjáüzani a királyságot.
E titkos tervét azonban késõbb az idõ leleplezte. Bizonyos, hogy ereje és
hatalma ártott nekl, amelyek méltán félelmetesek voltak. Tudták ugyan-
is, hogy mindenki akarata ellenére János király fiát az országból elűzte.
'l`udták, hogy egyedül olyan valaki kellene, aki alatt a kívánt békét él-
vezni lehet. Tudták, hogy György mire képes, ha az utána vágyódó ha-
za kérésére vagy mint vezér, vagy mint segítő fellép. Valóban az azután
következõ bajokban, amelyeken keresztülmentünk, mindenki az õ böl-
csessége és segítsége után sóvárgott. A lippai hadjáratra Castaldónak
Ferdinánd oklevelére 20 ezer aranyat kölcsönzött. V. Károly és Gyula
pápa sokatmondó írásokat adott neki, amelyekben óriási dolgokat ígér-
tek és szavukat adva Ferdinánd nevében megfogadták, hogy az meg
fogja tartani a íeltéleleket és az lgéreteket. Azokat Castaldo megtalálta
a izekrényben, amelyet György mindig magával szokott vinni, ugyanott
20 ezer arannyal. Az oklevelek megtalálása miatt tehát annyira meg-
örült, hogy meg is mondotta, ha nem találja meg, Ferdinándot köti a
szava, de azzal, hogy megtalálta, felmentést nyert. Gyula pápa, aki őt
blborosnak nevezte ki, haragra lobbant annak a férliúnak kegyetlen
soısa miatt és Ferdinándot törvény elé idézte: mint felszentelt férliút,
püspököt és blborost tilos lett volna me.-gölni; megbélyegezte, hogy ki-
hallgatás nélkül és ennélfogva négy [al között ltélkeztek felette; nagy
és ünnepélyes vizsgálatokat végeztetett egész Magyaroıszágon, de a ha-
lál megakadályozla, hogy az ügyet lezárja.“ György halálát Izabella és
ll. János Kasán tudta meg, maguk nem, az udvaroncok tömege azonban
örült a hímek. Ferdinánd ezalatt Hakovszky Györgyöt és Werner
Györgyöt követként küldte hozzájuk, hogy az egyezményt megerãslt-
sék. Nem sokkal ezulán átadták Kasa városát és Ferdinánd birtokait
és az oppelni hercegségbe tavoztak. Amíg még Kasán tartózkodtak,
nyomban György megölése után az erdélyi elõkelök levél és követek út-
ján visszahlvlák a királynét és fiát.
A második könyv az N52. êvl török tálıudisról szól. A hannadlk könyv elején
ismét megemlékãk Gyflrfl barátról:
“Osııeseıı ılo tanúi. hallgattuk lıl, ami éveken at ıaı-tott. ill. Gyula pápa
1555-ben halt meg
78
A nagy és kegyetlen háború befejezfse után Castaldo dolgavégezetle-
nül Ferdlnándhoz távozott. Az emberek pedig már visszaemläxeztek
György jelentõs tetleire, és sodálták kiválúaágát, egyúttal visszaklván-
ták, minden helyen, minden társaságban, az emberek összejövetelén
Györgyrõl beszéltek: Szolimán ereje ellen az elõzõ évben olyan eredmë
nyesen tudott fellépni, hogy nemcsak Temesvárat mentette fel, de Lip-
pát, ezt a nagyon erõs mezõvárost és várat, amelyet Uleman, a kltűnö
vezér komoly hadsereggel elszántan védelmezett," bevette és több kis
várat viss7.afoglalt," Szolimán seregét elűzte, erejét megtörte, egyszó-
val egyetlen vezér és fõparancsnok sem tett annyit. ED ezer harcost”
toborzott össze, nagyszerű katonaságot, nagy és végsõ erőfeszítés nélkül
az egyik napról a másikra. Most pedig, ha élt volna, mindannyiunk sú-
lyos veszedelmében meghátrált volna-e? nem sokszorozta volna meg vi-
téwégét? nem sietett volna a lesújtott haza segítségére? Mindaz ugyanis
megvan, ami akkor volt: fegyver, hadsereg, ország; nem a katonák hiá-
nyoztak a vezérek mellõl, hanem a vezérek a katonák mellől. Egyedül
annak a férfiúnak lciválóságát és segítségét kívánták visza.
' Mulhııoky Mihály az udvar melbizollla volt. 1550 Llvamún Mekcsey lstvlnnll
kövelként lan Budán és Szeledell.
1 Nagyszombat (Pozsony m.).
' Praııclıcl Tamás kamarai tanácsos.
' Gusztonyi Mlklt Han! megyei blrlakos. - Somnm = Dêlllõsneg.
5 Vârady Pal uzlergoml érsek (M82-lãlfl).
B0
ljllš- __ _ .
.
".'\.:ˇ*-='-.-"- _ __ Y '"___ `
af
_ `„__z W __: i_z,,L>,„ŠL.V_-_' _ __ V'»__ı_«<;-J __
""-_ W'
_,/-> '.-;,,„,”
._
.l_{ı'_!'<f;'?$:L'-„ff J. ˇ .
*Á
_
_ --2 _- _ "-_: .glzısl-_L_ `- .z-zl*
°' -*z “ ^ '^' 1: _
*.^<f,: -<,- »IL_- -
_ «"ë4,'=zz.«_4§__z-8:... I if:
-- _ ' _ *ˇ-_
._'.-'
_ _:" 7
_'f H . .
ff. _ '
. ,81-` _ J” »
_ 3,?._,
..; Í-_.__.Š.
_ il H: .
' _...-Š'ııızı
__ '«` ~ _ .`
3 5; L.,
_.:_
ll P1.
W '.`_."'_,
-.
_ . _z
-
_-J* "- «ˇı=`L" 1-3->/,UA
_: - :G-`.lz«
_-4,, "-L”
._rL'L__;1
;,
Í:?z'_Í*.`
z
_
` l" .19 -- »'C"*5ÍÍ"í`%b IH;-:`: ˇ'! "~` U \.' Ü).'__ “-
'z\ ._
=
,"»§__f _ _>_ w It «'-'t- _._f ı_'_t:Í:_f\'.:»_
__;LıJ.__ ig
rf .
"f-č" ~" -»_ >-'.=`
-H .
'kg f,
L _ (__
"`/4ÁÉ. -_. >ˇ`3*1*:"_'__` _«Í>"'U'„_ vz: ""*"" ELT;
.__ > , .._'.J~>'
z>.> f_\"»_I-`-. LE - _; _ -._ .»,«
.:-..-:_-_... _ P- - _` __>.__ - - __l __.-.
r,? ll. .- :V
-,.._f=,ı:.-.»a-z';--».~`--
41-, K -. ' > » _ 'f ˇ .z
gzí fzfiý-f\;.\--„KA ._ _ . ___' ._ ~°f 3;
Í-z_;~_z.%,'L.ıl;`.*A, z:`;.._~ `_. .` -' A/ "'_ff _-_.`,-*- » - ._._.Aı if//* I
x I »-w= :`>_;'.,'_'1 -`„»..'-:~~`ZZ f; ,'- _ Y "_.- 3., Ez:-
'!9`_z_`Í'~_\_"-'."Š'~v~i§*':`.l
__...- _.. _. wv ,_«, T -- ."".“_-:"___
_ ._ 'j.j - >. .=. _ <,--.__ _.__..“
-gy! R- ` >__ »L ~" 1-. .. "' _ ~" "_ 5-_-„
-ai-.~= ~ " '- _. _ "`
-.z`^»fç~' .„_;\ "`:::.'
' - - ı-,=„_fe.,__>
- _..
„_ ~ ~_z^`.»- ___.. ~_-._ . - -_
*_-Ez
` „Lfiı-_r" Z _ıı 1`_«'_~L-»_
';*..__.,_
.
"zF--z'.Z~E' ._\.„z
_ _ L
ff;-.V
. _
- _
'w- v LM*„ a`-i` “~." z/-7f*-»- A ' ._ ' 'r-1-_...
%
`
z zu
`
W;-"'zë"=a`“."2'"Lr'.1*f'ë;.`:"áv'-„„„
f l I ' " 'ııi
' /'U' aıvq ıııwvlıf
W. „ f--„AA .«„Z.',..z„'... zzz..
-11-1. 11 [/-zfllf-, L- znze7W../. , 4, -4.14.
. 4.
vu W -~z<zzM
ı ',,,
iüslıff/::Čf4É)uH
sı-711,-_: -mf-
KA,-c._ı m-49;
0,). - Ãv.--.\
(g..`.í ua-K
,:A".- _~„fA,.ý
„az-_- `,.„V` É
f`_“1'!"-'f'.`\.-ıˇ"ˇz'“'.*-~ ` ~' _ ˇ _.-1"2
z- ,`L_» 1** V' ˇ "Í-'-.`-í*'*
_ ýflg - -=ˇ_-:_--F ` .-A ._
__ _ ı_ _. j_
_ _.,_ ".-'TL-k ˇ "`~
_»-\-_\>@„;~ __zgy~„
A
__' -ı\
§.«f,`Š;1;z_g;_;_]Iı
§,"Í;_ -_-„J»ı_
-
\
,_
`
ı __„íčı _i;'.Í.ı§,
lwýñ
._ _ - _."_
2&fͧzQ„§šy
.' _..-J
__.” "l)"Í- Á
_ „cl . _
_
; _i'._
:-_ f`
Y._ a.
_! _
V4 - .
ıv\f̌`.
_ C* fia.
zf :L _` 'ˇ
~ _! ."
É.->~_*~
._Jnw
. Y__
-., : _ \H„
Já;-:E .:ı_, ""' 4 sr
_ -ff 3
_z 1 -
_
Ü
'/-\\' 4//.\\ 45/1/ L\\ ıı
. _, 4,
- _
l\ ,
-u.“_4A!_
“- ,{ , mg?-_
_ _ . C2`~".'3.“_
J' -šbgi ˇ. `,q, §ä$z."„.
I.l-ýiý .-
.
U4.-
új
_
„- ~§ 1 _
>§ı|I)Il'íIV'lÜllI>l_Š!VllZUÜ'I'l>É2Il'l1\l'lÉfll'ÍVÍII » . ' .- *IL '_
Néhány hbn-iPl>8l 3 levél uláıı Drégely nevét enılêkezfilasé lztie a vár lmlıllıí-
nyánnk és Õrãélênfill hăsiuıéle. 1552-ben All buda! pflfi lăcélju a búnylvámsolüıoı
veıelfl út rneznyiláfl v0lL llfldlflrllálfik első Oélpfilltjû Drêgely vkı, amely knllıoly
támadás lılhrlózlılâsáfi alk8.ll'I\ltlMl volt. Ffllılt villllmfiıpûs köveíkzlébelı elõ-
állûll Wbbaııâs vlselte meg Nun soklml Ali Iámûdása :lőtt slılkériñk lllkülflését
kérték, hcfi' érdemes,-6 kllavlhnl, vafl' lıfidlg le kell-e rombolnl, B új várat épfleni.
Szondi GYÜID' eblwh a remúlwheluı helyutbeıı ls vállalt: a harcot mlndüsıš 150
Embelével. Vllıflulalllbtfi B Iöröll 8lŠl'IlnML HDZY 8 VÁI felldfisl GSEIÉI1 flnbadon
elvoınılhıl, és n%' napi súlyos hun: után Július ll-én Drêflly rnınjal között halt
meg lwlnnálval.
9 - mz 51
Eger, 1552. október 19.
B2
jük Tekintetes és Nagyságos Uraságodat, hogy a surainkat íelmutató
emlitett embereink minden szavának adjon hitelt és a szent királyi fel-
ségtõl eszközölje ki, hogy könnyen a király elé jutlıasanak, kegyesen
meghallgatást nyerhessenek és kedvezõ vıilasszal gyorsan visszatérhes-
senek. Továbbá, hogy a királyi Ielség a várat, minthogy a törökök tor-
kában van, új és egészséges katonákból álló õrséggel, egyéb hadi felsze-
reléssel és lõszerrel olyan mértékben lássa el, hogy az ellenség számára,
ha részéről újabb próbálkozásra kerül sor, mindig bevehetetlen legyen.
A magıısságos Isten Tekintetes és Nagyságos Uraságodat sokáig szeren-
csésen tartsa meg. Eger várából, az Úr 1552-ik évében, október 19. napján.
Dobó István
Mekcse-y István
Petheñ Gáspár
Gergely deák
Zolıhay István
Kívül: Tekintetes és Nagyságos Úmak, Nádasdy Tamás úrnak, Foga-
rasföld groijának, Vas megye lõispánjának, Magyarország országblrojú-
nak és Iõkapitányának stb., igen tiszteletreméltó urunknak.
Nádasdy Tamás trásúval:
1552
az egri parancsnokok az ostrom megszünésérõl.
B5
ha ki valahán a Luther-vallást ûzte volt is, és ehez ragaszkodott. Es
így osztán ez a négy vallás, úgy mint: pápista, lutherana, calviniana és
aı-iana az országban recipiáll-atolt és Országgyűlésben confinnáltatotfi
BS
a városi polgárokat, hanem Kálmáncsának fegyveres katonáit fogta vol-
na el. Igy történt aztán, hogy bár az elíogatástól megmenekült blrák
hirtelenében összegyűjtött ajándékokkal siettek a vajdához és attól elõb-
bi kësedelmezésökért bocsánatot kérve az elhurcoltaknak és főleg Sze-
gedinek szabadon bosáttatásáért esedezbek: a vajdától azon gúnyos vá-
laszt kapták, hogy ő kérésöket, mivel későn tértek eszökre, már nem tel-
jeslthetl, mivel már megírta a bégnek, hogy nehány darabontot papjaik-
kal együtt foglyul ejtett; kérelmökkel tehát tüstént magához a béghez
kell fordulniok és mindent ennek kegyelmétõl kell vámiok.
A bírák ezt megıselekedvén, ez egyszer szerencsével jártak, mert a
uarnok megindulva a kérésen és rimánkodáson, megparanısolta, hogy
a íoglyok boısáttassanak szabadon és térjenek vissza várcsukba. De az-
után a kálmánsaiak egyéb bajaiktól is indittatva és a legnagyobb igye~
kezettel arra lörekedve, hogy az a gonosz vajda állásától elmozdittassék:
sok váddal léptek fel ellene a bég elõtt. A vajda azonban a béggel -
miután ezt nagyobb mennyiségű ajándékkal 8 maga részére nyerte -,
könnyűszerrel elhitette, hogy 6 sem Kálmáncsát nem kárositcıtta, sem
annak lakosait nem pusztltotta, amivel õt e város polgárai nyilvánosan
vádolják. Ezen alkalommal a bég így szólott: „Azt akarom, hogy ezen
peres ügy eldöntése végett néhány megbizható és értelmesebb polgárral
együtt a ti papotokat is, mint igazmondó embert, hamarosan kihallgas-
sam." Midőn a kálmáncsaiak a bégnek ezen paranısát Perneszi Farkas-
nak, Babolcsa emlitett paranesnokának' kötelességszerúleg jelentették,
ez ezt mondta: „Júl meggondoljzitok, mi módon adtak hitelt a török sza-
vainak és ígéretének: én tölem mehettek hozzá, ısak aztán vissza is jö-
hessetek tőle."
Mikor a uarnok elõtt megjelentek, ez értesülvén Szegedinek nagy te-
kinlélyérõl, egyéb fenyegetések között hirtelen igy szólt Szegedihez: „Te
pap! Miért szoktál te valcmeröen és eb módjára a szomszédos várakba
és pedig a magyar várakba jönni-menni? Már régen nagyon jol tudom,
hogy mi dolgod van neked ott! Lesz rá gondom, hogy Ie magad se légy
e felõl bizonytalanságban." Ezen merõ fenyegetést és dűhöt lihegõ sza-
vakra a kegyes férfiú igy felelt: ,,Nekünk, akik vlz és tűz által vagyunk
körülvéve, innen akaratunk ellenére is oda kell mennünk, ahová kény-
szerlttetünk." A pogány bég ezen még inkább felindulva Szegedit -
bár ezt előbb nem akarta tenni - tüstént a maga börtönébe vetteti.
A dolgok ily kétségbeejtő állapotában a kálmánısaiak ajándékokkal
és nagy kérésre és rimánkodásra a Perneszitõl vásárolt sisakokkal és
páncélokkal igyekeznek a zsarnokot engedékenységre blrni lelki pász-
loruk szabadon bocsáttatása iránt, azonban a bég inkább az ajándékok-
tól, mint emberies éı-zülettől lndlttatva csak húzta-halasztott.-A a dolgot
és napról napra biztatgatta öket, az lévén a szavainak az értelme, hogy
B9
lelkipásztora, Ceglédi György Váradi Iõpappal s a magok mellé vett
Fegyverneki Balázzsal, hogy az erdélyi fejedelem nevében egy gyönyö-
rü kristályserleget adván ajandékul, Szegedi smbadonbosáttatásáért
esedezzenek,' amelyet azonban éppen nem mozditottak elõ. Sőt ezen kö-
vetség következtében még súlyosbodott Szegedi fogsága és kiısibe múlt,
hogy maguk a közbenjarók is megmenekedhettek a halálos veszedelem-
bôl. Ezt a követséget azonban a fejedelem elõször a tokaji vár parancs-
nokára, Németi Ferencre blzta volt.
Meg szokták látogatni Szegedit a börtönben az utazók közül is nagyon
sokan, hogy hallgassák őt, vagy pénzt adjanak neki. Azonban maga a
roppant szigorú börtönõr az ilyen pénzt is ısaknem mindet ki szokta ui-
kami tőle, az lévén az utasítása, hogy az evangyeliom védõjét közkony-
hán vagy kö7Jtö1tségen ne tartsa, szóval: vele enyhén ne bánjék. Fs mi-
vel a várban lábai folytonosan vasbilinısben voltak, a barbár, ha néha
jókedvében volt, a városiak kéräére megengedte neki, hogy a maga
vallúsán lévõ keresztényekhez kimehessen. Ilyen irányban buzgólkodott
különösen Korius Péter, aki egy másik révésztársával együtt lcieszközöl-
te, hogy Szegedi az õ házában prédikálhason, de csak oly feltétel alatt,
hogy Szegedit még ugyanazon napon visszaszállltsa börtönébe. Isten
rendelésébõl segítettek ebben Szegedinek a bég emberei is, akik szána-
kozván Szegedinek ama legszörnyűbb gyötrelemben töltött méltatlan
sorsán, biztatták a városiakat, és különösen Korius Pétert, hogy a szom-
szédos helyekről számos polgárt vevén maga mellé, azok egyetemleges
kezessége mellett folytonosan tartsák magaluıál Szegedit és oldják fel
bilineibõl. Péter ezt felette Veszedelmes dolog-nak tartván, azt mond-
ta, hogy õ ezt egymaga magára nem vállalhatja, azonban õ szívesen
könnylt Szegedi bilincaein addig, míg annak a városban valo iclõzésre
engedély adatik, és hogy ezt õ maga a bég elõtt nagy bátorsággal szóba
is hozta, könnyen belátható. Kérte továbbá magat Koriust Melius is,
hogy az õ eltávozásuk után szorgalmas vigyázássııl fürkéssze ki a bég-
nek minden szándékát és azt õ velök megbizható hlrnök útján tudassa.
Annakokúért megküldte neki a hírt arról, amit világosan megtudott,
hogy t. i. Melius óvakodjék attol, hogy valaha még a barbár elé kerül-
jön, mert az feltette magában, hogy az Al.koránt'° magyarra fogja vele
fordíttatni, mivel megtudta, hogy Melius, aki csodálatosan minden iránt
érdeklődött, az abc-ét török betűkkel leintta a maga számára.
Odaérkezett eközben a tisztelendõ öreg, Bakonyi Albert is, akivel a
bég Cegléden ismerkedett meg annak saját lakásán. A bég meglátván ná-
90
la egy világkrónikát, szigorúan ráparancsolt, hogy haladéktalanul vigye
hozzá azt a könyvet eladás végett. Ennek a paranısnak ez a kegyes fér-
fiú eleget is tett, valami olasz eredetúnek gondolván a törököt azon ér-
deklõdésbõl, amellyel ez a könyvnek képeit nézegette. Ez a nagy könyv
a bégnek csak három forintért végre birtokába jutott. Szokása volt a
barbárnak, hogy a Krisztus erõs bajnokát néha személyesen, máskor
szolgái útján súfondáros és gúnyos szavakkal ingerelte és hlvta fel hite
elhagyására, amelyekre Szegedi mindig azt felelte, amit egyedül felel-
hetett, hogy az ilyen gúnyos lsalogatások és gonosz keısegtetések csak
esztelen gyermekekhez illenek és nem olyan emberhez, aki koránál fog-
va már szenvedéseken ment át és akit az élet viharai már sok minden-
féle dologra megtanltottak. Sokáig nem a ronda börtönben, hanem a
nagy váltságdíj reményében is, a nagy pincében tartatott fogva több fo-
gollyal együtt, ahol fogolytársai - csaknem mindnyájan katonai fog-
lyok - az õ hatására, mint valami felsőbb lénynek a hatására, egészen
felüdültek, az õ kegyes intéseibčl és a szent lrásból vett vigasztalásai-
ból szomorú szenvedésökben reményt és a hitben állhatatosságot meri-
tettek; ellátva öket szellemi táplálékkal, sõt gyötrõ éhségökben részeltet-
te testi eledelekben is, melyeket innen-onnan küldözgettek neki; szóval
úgy gondoskodott róluk, mint atya fiairól. Irogatıott Szegedi itt is any-
nyit, amennyit lrnia lehetett, részint a szomszédságban lakó lelkipászto-
rok kérésére, részint az utókor számára, amely iratok közül különösen a
Loci Communesrõl alább említést teszünk." Mivel időközben úgy saját
polgártársainık, mint máshova való nagy férfiaknak is közbenjárása a
Barnoknál eredményre nem vezetett. jobban el volt készülve arra, hogy
szenvednie kell, hogy sem kiszabadulása iránt már valami reményt táp-
lált volna.
Igy folytak Szegedi dolgai másfél évig, amely idõ alatt bizony Szege-
di is, családja is felette keserves sorsban voltak. Ki adhatná elõ méltán,
vagy csak vázlatosan is a szenvedések és szerencsétlenségek ama halma-
zatat, amelyek között ez a küzdelemmel teljes élet Szegedit hányta-ve-
tette és szinte elborltotta. Méltán egy második Józsefnek, egy második
Regulus Attiliusnak gondolhatjukl! a Krisztusnak eme bajnokát. Ez épp
oly méltatlanul és csaknem oly sokáig szenvedte a börtön nyomorúságait,
" Szegedi Kis legnevezetesebb munkája: Theologlae sincerae loci Cûmmufies (AZ
igaz hilludomány közhelyei)_ Szegedi halála lllán, ISB5-bell Jelent meg Bázelben.
az elején Sk-lrl Szegedlrűl frt élelrajzával. Skarlrza az élelnıjıban utal arra.
hog' segített a locı communs lábláulalnak leírásában.
Ü A bibliai Jófielre lılal, akit leSlVêI'el elldlfllt flbfllûlšáhûk, el ill alaptalan
rágllmak miatt btãrtflnbe juI.ntL - Reztllua Marcus Atllllls Túmal hadvezér i. e.
zas-be.. a Kıi-ıhagõıık togsagaba Juııztı és 5 évig mboskoautı. A ıõınaiak újabb
gyáıelme lllălı Rómába kí-lldlell, hagy kedvezõ lelúleleket. Szkčzbljdn ki, különben
Visa: kell lêrltle a fogıálbı Eegulua an'n bmzélle reá a rótnalaknl, hogy ne
logldják el Karthágó feltételeit. Eyűtlal visszatért I fogságba, ahol szörnyű kln-
zások várlak reá.
91
mint József; a legnagyobb tilrelemmel, mint Jeremiás;“ a legnagyobb
jámborsággal, mint Dániel,“ bizonyára sok hlvének keserûségére és va-
gyonának nagyobb veszteségével. Családja tagjai közül részint a kálmárı-
csai polgárok, részint a Szegedi tanácúra senki sem járt hozzá, ısak na-
ponkénli keserűségérõl és szenvedésérõl kaptak lelvâltva hlreket. Idõ-
közben el.halt gyennekeik miatt növekedett szomorúságuk. Míg ugyanis
Szegedi távol volt, a mostoha gyermekei között a legjobb indulatú tiú,
Márton, Kálmáncsán eltemettetett, édes gyermekei közül pedig Sára,
Dorottya és Anna szólittattak ki egymás után rövid idöközökben az élõk
sorából. Annyi ezer baj között tehát nem tehettek egyebet, mint azt,
hogy köz- és magános imáikban Iolytonosan buzgón könyörögtek a ma-
gasságos Istenhez. Hogy honnan és ki által könyörült meg az lsten az
oly sokáig tartó szenvedésen, aztán mily módon szerezte vissza Szegedi-
nek a szabadságot; ezt óhajtom előadni beszédem további folyamán.
Elt egykor ezen mi városunkban egy a nemes Baranyai családból
szárrnazó llona nevû asszony, hites felesége egy olyan embernek, aki
különösen a pogánnyal szemben fennálló sok adóssága miatt a felvidék-
re, Morva országnak Barat nevű városába ment lalmi, ahol akkor egy
Mezõ Ferenc nevû tekintélyes kereskedő is lakott.” Ez az llona. miután
férje meghalt, ehhez a Mező Ferenchez ment férjhez, aki aztán kényel-
mesebb városban való lakás kedvéért Gyulára költözött, itt is folytatván
Kereosényi lászló kapitánysága alatt nem középszerű kereskedését.“
Azonban feleségének kérései által innen is a mi Kevinkbe" való költö-
zésre sarkaltatván, fõleg azon szempontból is, hogy Ausztria városához,
Béıshez, annál közelebb legyen, elõször szét akart ott nézni és az útra
feleségét is magával vitte. Midőn ezen útjokban Szolnokra érkeztek, há-
zigazdájoknak, egy Magyar l-laszon nevű töröknek a házában, aki Sze-
gedit, mint ama másik Pilatus a Krisztust, vagy Claudius Lysias és Ju-
lius Pált, pártfogolni 1átszott," mindketten látták ezen tisztelendő fõ-
pap méltatlan sorsát, hosszú haját, fésületlen szakállát és a tıömlöe iszo-
nyatos undokságát, jól tudván, hogy 5 az a nagyhlrû Doktor, akiért leg-
utóbb legalább Gyulán is közimádságok tartattak. Végre midõn Mező
mindenét összeszedve elõször Békésre, innen aztán nem sok idõ múlva
egész családjával Kevibe költözött: Daróci Márton, egy kevii polgár, tör-
'-* Jeremiás .luda pi-áleıala volt l. e. :A Vll. és vl. században. Megıeresı klvám.
Árulónuk mlnósltették, súlyos lofiágba vetették, és leirt heszédelt megsemmlsítelték.
0 azonban újra lollba mundolla.
M Dnıiıel l. e. 5410-ban a balılloniak rugságátn került. á huııyáı-nıny szerint lám-
böıslgg mlalt lslen anQ'ala klsıabıdltnt-la az ormzlánbarlaniból.
I* Emılıeıl mm-vaui-smgl liely Magyar-Bi-mi (ulierský Bi-nd).
II Keıeaienyi László Szigetvár, majd Gyula pai-anesııoka vall. Gyula eıeste uıaıı.
ısaá-buzi Lõruk lugssglızzi halt meg.
f' Ráckeve a csepebszıgeıeıi.
l' A mñalk Pllátuá a Blbliából ismert Pnıılius Pilatııs rérnal lıel}'ta.rtă volt. -
Clmıdlus Lyslas hadriay aııal ınenlelle meg Pál aposlolt a Iıalúltôl, hogy Felix ró-
mai helytarlólloz küldte. lApost. mel. XXlll.) _ Julius százados kísérte Rómába 11
miközben embeıságeeeıi bánt vele. (Uo. xxvn.)
92
ténetesen Szolnokon járván, városunk sok lakosa elõtt elmondja, hogy 6
Szegedi sorsa iránt teljesen kétségbe van esve, és az egyedül csak Fe-
rencnek közbenjárása útján nyerheli vissza előbbi subadságát, mivel a
halandók között nála kedvesebb, a keresztyének között nála meghittebb
alig van másvalaki a pogány parancsnok elõtt. Mivel azonban Ferenc
(amint ez a meggazdagodott kereskedőknek szokásuk) sokkal kevélyebb
természetű volt, hogy sem ilyen dolgot, különösen egyházi férfiúért bár-
kinek a megblzásából is ok nélkül magára vállaljon és már a nagy fér-
fiak is _ miután Mező az 5 kérésöket visszautasította - minden remé-
nyöiıet elvesztették: akkor történt (újból és újból mondom) a kegyeln-iˇes
isten rendelésébõi, hogy ugyanennek a kevii embernek a felesége, mi-
után egy László nevű ısesemõnek adott életet, halálos betegségbe es-
vén, végsõ akarataképpen egyebek közt szeretettel arra kéri férjét, hogy
minden lehető modon mozdltsa elõ és ëzkõzölje ki annak a szerensét-
len lelkipásztornak s7abadonbof:áttatását„ mivel ő. mióta egyszer látta
annak olyan rondaságban való méltatlan szenvedéség rettenetes lelki
kínokat szenved és tudja, hogy hathatós jófselekedet lesz Isten előtt, ha
olyan szent férfiút sokaknak várakozására kiszabadit és elõbbi szabad-
ságába visszahelyez. Mező hallván a legodaadóbban szeretett feleségé-
nek rimánkodó esedezését és látván cseısemő gyermekének vergődését,
könnyek között megesküszik arra, hogy ő lel.kének teljes erejéből vi-
gyázni fog Szegedi jólétére és őt ezen egyháznak szószékére fogja segi-
teni. Ezen ígéret következtében Ferencet, miután õzvegységre jutott, in-
nen is onnan is mindenki erősebben sürgette és iı maga segítségét ki-ki
szívvel-lélekkel felajániotm neki: mig aztán ez Istentől adott alkalom-
mal megegyezett a béggei és nagy nehezen megállapodott abban, hogy
magának Mezőnek kezessége mellett Szegedi 1200 forintért szabaddá té-
tetett, oly feltétel alatt azonban, hogy a barbár ezen pénz egyenértékéül
szépmüvü sisakokag páncélokat és mellvérteket fog kapni Perenctõl bi-
zonyos meghatározott időre Németországból. Mező ekkor valóban a ke-
gyeség útjára térvén, teljes erejével azon volt. hogy minden alkalmat
felhasználjon és a siker reményében értékesitsen. Lelkesitette őt sok
nagy férfiú, leginkább azonban Keretsényi László Gyuláról és a debre-
ceni egyház. Mivel ezek közül Szegedi szabadon lıocsáttatásának kihir-
detése alkalrnával a felette eszélyes és magasállású Duskás Ferenc poi-
gár volt jelen,"' ez Szegedit saját kouijára vevén, öt ott polgártársai kö-
zött segítség nyerése céljából köriilhordozza és ott több, mint 200 forin-
tot gyûjtvén a váltaágdij fedezésére, elviszi őt a szomszéd városokba is,
ahol tehetsége szerint mindenki örömest segítette őt célja elérésében.
Ezeknek adományait nyilvánosan apróra felsorolni nem akarom, nem is
tartom szükségképpen idetartozónak, mert az ilynemű igazi jószivűsé-
get inkább a túlvilági biró, a Jézus Krisztus tartja számon, akinek -
'll Dtıkúá Felım: gazdag debreceni polgár, városi tanácsos, käfibb Debrecen
i'õbiı`6Ja Voll. (Takáts Sándor; Duskás Ferenc debreceni fõbiró. A magyar múlt far-
Iójúlűl. Bp. 6. n. 55-'ll. l.)
93
mint hiszem - suknemû indltásából és kegyelmes kezdeményezéaéből
adta ki-ki azt, amit adhatott és aki uak egymaga oldhatott meg ily
nagy szövevényes dolgot.
Egyébiránt a kálnıúnsaiak azon reményben, hogy ilyen jeles dok-
tort megnyerhetnelı maguknak, éppen nem késlekedtek egyénenkénti
adományaikkal és örömmel járultak a vâltságdlj õsszegéhez. lgy`azl.án
Szegedi, miután zı váltságdlj összegyüjtése végett tett utazások befejez-
tével Kevibe meghivatott és a válLságdijbc'ıl körülbelõl 800 forint Meză
Ferencnek megtérittetett, Kálmáncsára sietett ısaládjához. Mivel itt az
õ doktoruk szabadonbocsáttatásának hírére mindnyájan nagy örömben
voltak, megtették az elñkészületeket Szegedi mostohaleányának, Katalin-
nak, Béllyeivel való s általam mar emlitett egybekeléséref' Rég óhaj-
tott lelkipásztoruknak jelenlétében az egész köuég kétszeres öröme köz-
ben rrregkétszerezõdtek a lakodalmi ajándékok. Rövid idővel azután a
mi polgártársainknak szorgos gondoslcodása következtében a legboldo-
gabb atya, Szegedi, egész családjával Kevibe vitetett. állandó lakóhelyé-
re, az 1563. évben, n húsvétot megelőző napokban.
Abban az idõben Barbatulua István volt az iskola rektora, aki - mi-
vel a Szegedi munkálkodasa mellett nem volt képes megfelelni a gyü-
lekezet várakozásának - minden dicséret nélkül bosáttatott el Kevi-
ből. Mielõtt az iskolai tisztét befejezte volna, én Szegedi ajánlatára 19
éves koromban Pesben léptem rektori hivatalba Béllyei lelkipászlorsága
alatt, miután ez ugyancsak Szegedi ajánlatára, felszenteltetése megtör-
téntével ugyanide hozatott át.
ıvız|_|zı„ııı sızızuı ıııvııı rnznıogıız zııızefıe ıwı
mmmuneı az Dm „L ııoııuııe (auzı. ııııı :_ mun-
uıı. zımıı. Lııııı. ıanı. ru-qo anıını (sııma ıu-
ıe: sızımı ıııvın um. ııızõım-_ ms. A uuõıuıı
ev. R1. ıoıyııımzııum ııws. e-A D-ıaıuuz. ıo-4:. ı.ı
Smgedi Kis 'István eltñl kezdve Ráckevén működött. 1572-ben hal! meg Utbda
Skarirıa Máté lett.
2' aëııyzi Tamas szegedi K1: ısıvaı-A uzmıvunya \-„ıı„ szzgeaı mu úgy ıgefız „zm
muslnhıllfinyút, ha előbb Wlllcnbergben lanul. Ez rnegtbrlénl, ÉS Így kerül! Sol' I1
háıassãgkölésre.
94
Keresztúr, 1556. május 11.
Az l.5l2-l török támadás nem érte el végsõ célját, de mégis nay lerülelek elve-
fiilëével járt, és a helyzet egyre keväbé nyújtnh reményt az ornág lelaubudíü-
sam Ferdinand - úg' ldlızolt - len'v.mdott az elvuzllelt váruhról. mert u budai
Dejızfızzjjzı ı-.az ııõııapı-A :zgvzızzuneızı Kuıaıı es ez um ıısvzızızzı ımıdõn Kuns-
Yantlnlpolyba, hog' békekülärõl tárgy-aliaııak. A szultán fõerejét n peııták loglll-
mk ız. ugyhngy mi-au ıezzısı is hzııoıuzız a mzızıyzzësrz. Ennek Azonban zokni; úı-
iál. ıillotla Erdély kérdése, A Hıbsburgok előbb lfitnnal, majd diplomúclal téren is
vereıéget ızenveduık. Erdélyt nem tudlak nıegtınani. Amig Kunslandnăpoiyhan
folytak a lárgyalisok, 6 lflrök tovabb tefrjäkedetl. 1554-ben ellogl-Ilka Ftileket és
saızõt z Dunanuııon pzaız ısssben Kapuvár, Kom-Az eı aıızõm ımıımıy harcok
nélkül jutottak a kezébe. A Német Blrodalomban a császár 8 B fejedelmek harcában
az utóbbiak kerelledtek (elül, és V. Károly lemondott a RÁBZAISAEIŐI, mlulán be-
látla, how világurallnl Iervel megvalôsitlıamllanok. A nyomába lépő Ferdinândot
eg're inkább lelollalták B Német Birodalom gondjai. Ebben u helyzetben Írla Na-
dasdy Tamas a következõ levelet:
95
mellette l'ewén vımmlan, hDg" c'hak alyg wala. Istennek hála, c'hak ez
kewés mwlatsaggal és alkolmxan meg yobbwlt, Zent Myklt eg' awag'
két nap késswnk, meg walaszwnk yw cheh kyraltwlf kynek kön'ör-
göttvlmk, hog' eg' ydeig ne rnennénk fel, de aszt ynkabb hyszöm, hog' föl
hywat, hog' sem hog' nem, mert Merey" wramés azt yı-ya, hog' az ag
kyrál' ez hélñnn alall'ára meg yw. Azért ha el kelletyk mennwnk, wg'an
ynnet meg'wnk my el, aszon'Odal. haza kwlg'ök.
Kyrál, Augustus Herczeggel, Morycz herc'eg öcıfhéwel, kyre az egesz
byrodalom és c'has7.ar walasztás tysztyll snıllott, és Joachim Morkolab-
bal, ky az Pesty hadba, ammynt twdod, Iõ hadnag'" wala, szömbe l'ett,
walamyrwl szolt, és wegezött wel'ök, még eddyg nem ért'hök, de wala
mell' wégre. hyrwnkel Peszön. Kyrál' w fölsége, ynnet megent az Impe-
rium g'wl'éssébe" még'ön, s hyszõk, hog' onnat az tél wenhy eg'éb hay
szokása sıörént haza. Maximilianusés att'áhuz ıfhasúrhoz még'ön, well'ök
hog' wčs allayba yw meg, azon közbe mynt hagg'Dn mynket, nem lwdom.
l-lyuök hcg (!) fiát l<`erdinandust“ kezdy hel'ébe hadny, de byzon nem
látom my hasznunkra l'eg'ön az, mert ha wnmaga mynd az massyk
iyastvvlë honn l`ewérı, neın twdrıak, myt használny, ebbe annál kewes-
sebb römensseggünk l'ehet, c'hak magadnak ymm, istenés twgg'a, hog'
nag' kesserwsseggel yryok, mynd az altal nálad [le]g'ön.
[My] vraim dolga szyntén ol.l'an, mynt ha senkyt nem szolgalnának,
_..-“I ebbe eg'eb mast nem l'ehet. E1 yd latom, hog' megent az |_'hu]szon
öt loora köll neköm magamat szahnom, kyrwl kyrálnakés sz[O]lDk,
ammykur meg yw, az többyt ynlrıbb mynd el l:ıoc'hátom, hogy sem
yllen modonn, akky hol akarya, Ott yarynn, ha penig wg' meg akarnak
maradny, hog' kyrăl newe alatt l'eg'enek, s w [ölségétwl waryanak, sza-
badok wél'e, de y].l'en mudonn atall'ára nem akaryok, hog' leg'ön, mert ez
yg (!) mynd w íölsegének, mynd az országnak karára, neköm penig
kyssebsegömre l'enne.“
Ammy az én magaın dolga: istenfs twgg'a aszt, hog' ha my haszna ez
96
országnak az my halalwnkal l'ehetne, ammynt well'ök, hog' ez el'öttéa
hallottad twl'wr!k, nem szannok el'etwnket érölle adnwnk, Kanysaért"
azonkeppen byzon'ára nag'ot mywelnénk, ha mDgg'a wolna. De ha Karol'
c'haszar, kyrall'al és az welonczésökkel eg'etömbe, eg' helt thorok (!)
c'haszár ell'en meg nem tarthattak, menywel ynkabb én nem alhatok
ell'ene, Karol chaszarnak, kyralnak, welonczessöknek, Olazorszagnak,
Nemöt országnak mynd népe wolt Rodba, mégés megwette az l.hörök,"
az wtann wg'an ezök eg'be wtwén magukat eg' warast, Moron newe, meg
wettek wala, lhörök c'hamAr eg' szolgáiál; megént reya killdé, és esrnel.
wyszha weteté.'° Azert byzon'ára Kanysaba my sem alhatwnk ellene,
kywalkeppen hog' láttok, hog' mynd kyralnak, mynd az Orszagoknak
kewéss gong'ok wag'on reya, annak penig meg allany az dolgot, Berzén-
cze és C'horgo el kelwén,“ nem lehefsegös. Annak okáért byzon kyrál-
nak c*hak akkor l'eszön hyréwel, mykor az alg'ukat, kyk mast Kanysan
wadnalc, az Béc'h kapwián wontaddogall'ák bé, mert amazok el kelwén,
ammynt ért'hök h[og"] [melg szall'ák, yobb (öl g'wytanwnk, hog' sem
oll'an szörtelenül [lenn]y. Mynket semmy keppen nem akara w fölsége
alá bochatany ez elöttés, mert ha el boc'hál wala, ha az ablakrol köll'õtt
wolna nez[nw]nk az törökötıés, nem gıındoltwnk volna wél'e, mynt ez
el'ött az welyky ablakrol nëztem enneharszor wket, még Ban val'ék,“
s ammynl. ért'hök, hog' Matlfás kyrál' ydeyébe Kanysay Laszlo Byheg'-
röl" neszthe, Kanysarool penig Baboldhaı-a kakwc'hDl.nunk annál kewm-
sebb szömeröm lett wolna,” mert ha Maximilianus kyrál Komarombol
mykor oda ment wala, merthe kakudholny, s netalám ha két napot ott
kessött wolna, az Dwna parthon lathalta wolna az thörököket,“ myne-
kwnk annal kewessebb szömeröm l'ett wolna öt mél'földön“ Babolc'hát
neznwnk, s nylwan, ammykor oda mentwnk wolna, ha twttok wolna,
hog" massod nap mynd yarăst reyánk sull'ákés, meg nem tertwnk
wolna. Azért mynd az által ammeg tart, nem hag'hatl.'ok, walakyt köll
16
98
6. Cilckely. A végvıírukhoz hat napi ingyen munlcánuk kirendelése
és annak büntetése, a ki ıızt nem teljesíti
' Az l554-l országgyűlés állal elrendelt adböäzelrâsra ulall, amely szerint adó-
ilıelésre csak azokat a johbázyokat lehet köteleznl, akiknek II lorlntat érã vagyo-
nuk van, uıvéblıú egy porn; egy ıdéegységnek számit, még ha ketten, hán-ııan vagy
többen I: laknak Otl.. A ltllleíell. és az űlûhnın ëfiilelt hállk fldólnentãek. A LÖ-
röknek ls llfivetett jobbágyok az adó felét Iiıelik. A sıabadosok szintén ldókölele-
sek (N54: lV., VIII. \l:.).
9 AZ i554: V'lll. In. elfilrü, hogy A Jobbágyolflt Ielvăll-Va kell munkára behlvnl,
és Iıéllõlñl alolllblllg rnefizlkllds nélkül kell dolgoınluk.
3 Gyõr n dunántúli Védelmi Vonal északi lőerõdje Voll, egyúttal BGS elõreloli
bâstyfln. Bár 1552 felén nlgyhlflelen kljavítollak Iılalt, további erûsilésre volt
szlllksêl.
* Az 1550: IV-XVII. IE. Bıabălyvzla a ]0bbáLYOk munkára Való beosılásél.
7-* ˇ 99
tonákat küldeni és erővel is ott tartani, mivel ennek a helynek az õrsé-
gére gyalog katonákat egyebütt bajosan lehet találni!
6. §. Úgy az urak, mint a nemesek, akár a közeliek, akár a távolabbiak,
kötelesek legyenek az ő jobbágyaikat, arra az emlitett módon végzendő
hat napi munkára mindenképpen kiküldeni.
7. §. Az alispánok pedig, vagy ezeknek elégtelensége esetén az ispánok,
minden vármegyében hivatalvesztés alatt tartozıanak (még a fekvő javak
elfoglaláaa útján is, tudniillik a királyi adó be nem szolgâltalására kisza-
bott büntetés alkalmazásával) gondoskodni arról és kieszközölni azt, hogy
minden úr és nemes és más birtokos, erre a köteles munkára és az elõre
bocsátott módon kijelölt helyekre a maga jobbágyait, teljes számban bo-
ısássa k.i és teljes hat napon át munkában tartsa.
B. §. l-la pedig valaki az |.lyen végrehajtásban eljáró alispán avagy is-
pán ellenében támadna, kegyelem nélkül az emlitett ezerötszáz ötven-
hatodik évi cikkelyekben' az erőszakoskodókra kiszabott büntetéssel
sújtsák.
9. §. Ugyanezt kell érteni azokról is, a kik a közelebbi évi munkákat
még nem teljesítették; vagy az ezen szükségletre behajtani elrendelt
pénzt be nem szolgáltatták; hogy tudniillik az alispánok és az ispánok,
az ilyeneket a közelebbről múlt évnek emlitett határozatához képest, a
megírt módon és büntetések alatt, a munkák teljesítésére és a pénznek
az arra kiküldöttek kezéhez való beszolgáltamsára reá szorltsák.
10. §. Ha pedig az előző évben valaki többet dolgozott volna, mint a
mennyivel ama végzés értelmében tartozott, azt számitsák be a jelen évi
munkájaba, kivévén azt a megnevezett négy vármegyét, a melyekre néz-
ve úgy határoztak, hogy azok a győri erõdítési munkálatokban teljes ti-
zennégy napi idõt tölteni tartozzanak.
ll. §. A királyi szent telség pedig, (az õ ígéretéhez és az igazság köve-
telményéhez képest) a miképen azt a közelebb múlt évi végzés is kifeje-
zetten rendeli, méltóztassék az ó Lisztviselóinek és munka elöljáróinak
megparancsolni, hogy a szegény munkásokat veréssel és egyéb erősza-
kosságokkal ne illessék, és a megállapított időn túl munkára ne hajtsák.
12. §. A jelen végzés értelmében méltóztassék Õ felsége az iránt is in-
tézkedni, hogy az Ausztriának zálogba adott várak tartozékaiból is az
ilyen munkaerőt a végvárakhoz bocsássák, a melyek (saját vallornásuk
szerint) ő nekik is, mintegy védő bástyáik.
13. §. A miképen tudva van, hogy elsõbben a Frigyes császár és Má-
tyás király, ezután pedig a Miksa császár és a boldog emlékü Ulászló
király ő ielségeil: közt kötött szerződés alapján az említett várakból,
l00
úgy ezeket, mint a másféle terheket és adókat, a többi országlakókkal
együıı Magyamıszigon uıruıınık hmuzznifi
14. §. A mely dologra nézve 0 szent íelsége az ausztriai hlveivel való
egyezkedést kegyelrnaen lneglgérle.
17
7 AZ M03. S 1491. evl Eelıõdäfe lllfll. A văfãllfll il IH7: l-XXI. lt. Iefldellteläe
szerint uıılollăk visıuı.
lûl
relorllıáoiñ táborát u lörbk hódítás és -ıı kezdődő ellenreformúızió ls mennyire fog-
lalkoztaltaı
* A tıaráu (harádn) törlik adót jelentett (l. az 5. szám alatt). Ezt a nevet vitték
at A mzgymısznzı nyeıvhısznaıaıaın z ı-ıızzzzzızzpım-a.
2 Ez a megielyıä túlzó állalanosllás, de aıınyl igaz, hogy Oláh Miklóı esztergom
éıseksége ldelén erősödött katolikus részről a láfil-lzlús a relormúclé irányzata! ellen.
102
kerülheti e kegyetlen üldöztetfët, hacsak menedéket nem kap a töröktől
megszállott területen. A török ugyanis azok között, akiket már uralkodó-
jának alattvalöiként birtokol, annyiban kedvez az evangélium becsületes
szolgáinak, és annyi embcxséggel van irántuk (s ez minden bizonnyal
isteni rendelés), how nem zaklatja öket gánesoskodással, haı-.sak az egy-
házi férfiak közülük valakit ebédre meg nem hivnak, avagy más alka-
lommal be nem fogadnak valakit közülük házaikba. Sőt: gyakran az is
megtörténik, hogy maguk a törökök is csapatostul részt vesznek az egy-
házi gyülekezetben, egészen addig, mig a kerentény néphez szóló prıl-
dikáció tart; rögtön eltávoznak azonban, amikor a legszentehb úrvacso-
raosıtás elkezdődik. Talán nem lesz hiábavaló dolog, ha röviden tudósít-
lak orról, hogy napjainkban mi történt a közvetlen szomszédságunkban,
abban az üldüzésben, amit arna véreskezű püspökök szerveznek az isten
választottjai ellen. Oláh Miklós, a mi sztergoml érseki egyházıınk érseke
(most ugyan a török helyettesíti õt székhelyén),* ki egyébként Ferdinánd
úrnak, a római uászárnak fõkancellárja, egyházunk szolgai közül Pcr
zsonyban hármat biljncsbe veretett. Kettejük nyilvánosan, a szószékrõl
megtagadta Jézus urunk igaz tanítását, ezeket el is engedték, a harmadik
azonban úllhatatos maradt ıız igazság megvallásában, de már nem tudjuk,
hogy hová jutott a börtönból. Azoknak egyike, kik Krisztus tanltásának
ellene mondottak, alighogy hazaért, s éppen eskilvõre készülõdött azzal
a tisztes hajadonnal, akit hittagadása elött jegyzett el, lelkiismeretfur-
dalásaitól gyötörten betegeskedni kezdett, s mielött nyomonıltui kile-
helte vnlna lelkét, egy egkz hétre megnému.lt. A másik pedig azóta is
úgy bolyong a városokban 8 a falvakban, mint a bolond, mert nem ura
eszenek már. Mindezt fóként azert akartam megírni, hogy egyházatok
szorgosan, állandó könyörgésekkel és forró imádsággal eszközölje ki
Islennél, hogy enyhltse felettünk büntető kezét, és adjon békésebb álla-
potokat a mi egyházunknak.
Most az következik, hogy néhány kétes kérdésről írjak neked - már
ısak tanácskérés szempontjából is. Gyakran megtörténik ugyanis miie-
lénk az, hogy a törvényë házaslársakat a portyázó barbárok erõszakos
keze elsıakitja egymástól, úgy hogy például a férfi megınenekül az el-
lenség kezétól, de feleségét elrabolták, és [a férj] még ha összes javait
feláldozza is, akkor sem tudja meg soha már, hogy merreíelé hurcolták
el hitvestársát, s ki sem tudja õt váltani a rabságból. Közben azonban az
ilyen asszony léxje, háza tájára gondot viselvén, nagyon sokáig nem
tudja nélkülözni a feleséget. Ezen felül hajtja õt a test gyarlósága is, és
hogy a Sátán bilincseitól megóvja magát, második feleséget visz házához,
és olyan sokáig el együtt vele, hogy az gyermekeket is szül neki. Amint
telik-múlik az idõ, elõfordul az, hogy az ilyen férjek elõzõ felesége a
zsarnoki kezekbõl - az lslen irgalmassága folytán - megszabadul és
hazatér; ekkor aztán elkezdõdnek a különbözõ hazaszigi viszályok. Mert
103
úgy áll a dolog, hogy a legtöbb férj jobban ragaszkodik az elsõ feleségé-
hez, és vissza is fogadja (ti. azt az asszonyt, aki rabságba került el6zóleg);
sok férj viszont elutasítja, ahogyan a durvaletkûek között tapasztailıalók
is voltak ilyen nitságok azért, mert az ilyen férjeknek az utóbbi aszc-
nyok gyermekeket szültek, s ezeket az asszonyokat jobban meg is szr
rettélg az elözó feleségüket viszont nem szerették annyira, a azok gyermr
keket sem zültek nekik. Továbbá: ha az egykor fogságba elhuroolt asz-
szonyoknak nem teljsedik az a reménységük, hogy visszakerülnek ismét
hazasságuk régi allapotába, inkább elviselik - akár életük végéig is -
ama gyalázatos szolgaságot, semhogy saját gyalázatuknak legyenek oko-
zói, azzal, hogy hazatér-nek övéilrhez. Ámbár tudjuk az ilyen esetekre vo-
natkozó lõpapi törvénytf de ez a törvény nem nyugtatja meg lel.künket
emkbeıı a bonyolult ügyekben. Mivel pedig Krisztus egyháza a kétııejfl-
séget semmiképpen sem engedélyezi, ezekben az esetekben nem tudjuk
mitévok legyünk, s határozatlan, zúrzavaros megítélés gyötõr bennünket.
Nagy jót tenné! tehat a mi egyhazainknak, ha összehfvnád az egyházi
férfiak Zsinatát és a nálatok éló, nagyobb tudományú hittudósok körében
ebben az üyben valami biztosat halároznátok, hogy ezen az úton elkë
riilhessük a botrányt Krisztus egyháıában. Fıt az ügyet a ve buzgal-
mad.ı-a bízzuk, mert erõsen bizakodunk abban, hogy te mindazt nagyon
szivesen megteszed majd az igaz vallás javára, ami csak Krisztus hiv
szolgújihoz és igéjének hirdelõjéhez illik.
A dolog természete megköveteli, hogy a mi szétszórtan mûködõ egy-
házaink szertartásaira is felhívjam a figyelmedet. Mert csak puszta ösz-
szehasonlltás kell hozzá és bárki könnyen észreveheti, hogy az ilyen ösz-
szeomlott oıszágban ki, milyen törvényt követ. Így van ez nálunk is,
mert hiszen az egyházi szolgálatban mindenki úgy cseleluzik, ahogyan
éppen neki tetszik. & ámbár az igazság megvallása azonos és a tanítás
is egybehangzó, Magyarországon csaknem minden gyülekezetben, amerre
csak elhamvadt már ama római szolgaság (ugyanis a te irásaidat és Kál-
vin Jıinos úr tanításait veszik példaképnek a legtöbben), mégis: a szent-
ségnek kiszolgállatásában, s az egyházi szertartásokban meghonosodott
különbözõ gyakorlat a nép szemében nagyon is csökkenti az egyházi
szolgálat tekintélyét, és a járatlanoknăl igen nagy visszatetszés támad
emiatt. Eppen ezért kérve kérünk, hogy sziveskeılj _ elsõsorban az egy-
házi gyülekozeteink egysége és egyetértése érdekében - a ti egész egy-
ház" levékenységetek szertartásrendjét - amilyen szertartások például
az énekeknek, a könyörgéseknek, a szent úrvaı-sorának, a keresztény há-
zasság megáldásának és ıı lıitoktatásnak a rendje-módja -, amelyet
egyik jámbor férfiú készitett el, latin nyelvre fordítva és kinyomtatva
104
nekünk megküldeni, a mi gyülekezeteink épülkére és megerősítésére!
lgy lesz biztosítható az, hogy csakis a te irásaidat fogadja el mindenki, s
hogy nálunk senki se állitsa oda péidaképnek saját elmeszüleményeih
8 egymástól különbözõ szertartásokkal senki se zavarja meg a gyüleke-
zetek egységét.
Azt is nagyon júl tenned, ha Meianchthon Fülöp urat arra lıuzditanád,
hogy az úrvaısora szeniségerõi szóló tanítását végre hozza nyilvánosság-
ra, és idejekorán tegye közhírré. Eddigi késedeimeskedése ugyanis nem
kevés nehézséget okozott már Krisztus egyhâzának!
Minden egyébrõl, amirõl csak Kegyelmäsegeclnek írnom kellett volna,
majd beszámol neked nevemben a te liad, ifjabb Bullinger Henrik, ez a
derék jellemű ifjú." Bármit válaszolna is Kedvességecl, leveleit küldje
Hofhalter Rafael bécsi nyomdászhozfi Õ majd tovıibbitja e leveleket hoz-
zánk. Kõszõntenek téged a mi gyülekeıeleinkbeli testvérek, akiknek in-
sége áhitja szüntelenül Istenhez lrüldcndõ imúidat. Eij boldogul, s bocsáss
meg e barbár, pallérozatian stílusú levélért. Kelt az ausztriai Bélsben,
1557. október 26-án.
Huszár Gál
a magyarországi Óvár-i egyház' szolgája
105
1557-1568. Az erdélyi országgyűlés határozatai
a vallásszabadságról
106
lsten igéje kegyes szolgáinak és más nemes férfiaknak jelenlétében őszin-
tén megvizsgúlják tanltasukat és lsten vezérletével megszüntetik a val-
lásbun mutatkozó nézeteltéréseket és különbségeket.
ı:) Urunk õ íelsége miképen ennek előtte való gyûléseibe orazšgával kö-
zönséggel az religió dolgáról végezött, azonképen mostan és ez jelen való
gyűläbe azont erősíti, tudniillik hogy midőn helyükön az prédikátorolı:
az evangeliomot prédikáljak, hirdeaaélg kiki az 6 értelme szerént, és az
község ha venni akarja, jo, ha nem penig, senki kénszeritéssel ne kénsze-
rítse az ü lelke azon meg nem nyúgodván, de oly prédikátort tarthas-
son, az kinek tanítása õ nékle tetszik. Ezért penig senki az superiten-
densük közül. se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthasa, ne sddal-
107
maaasaék senki az religióért senkitől, az elébbi constitutfiıíiiü szerént, és
nem engedteiik ez senkinek, hogy senkit Iogsággal, avagy helyébõl valo
priváiassai' íenyögexaön az tanitásért, mert az hit Istennek ajándéka, ez
haliásból lészön, mely hallás istennek igéje által vagyon.
19
109
hynaya, hylhre szolnaıık wele. azt sem bochalak wyzza a keowelelis el
wywek, mastanis mynd a kettheo oda vagion. lg* jaı-Lam welek, az en
feyeclelmem kyral w íelsege el-eoesen paranchollyu a [rygelh megh tar-
tanam,' a them-ek penygh megh nem larthya. En ez ideygh a feydelem-
nek parancholattia szerynth megh tartottam, az wespı-imy hytlıwan beg-
nek irtam feleole: a írygeth my keazlhunk megh szegte wolna. Fs en az
en Keyedelnıemnek kyı-al w felsınek thutlara adnam, az w pasayoknakis
megh irnam. Sernmy valazt lewelemre nem then. Azel-th Nagszdat ke-
rem, keonyeorgheokis Nagsmak, aggion ianosagoth ennekem Nags: myth
kellyen ı-Dla gondolı-lom, w íelsegenelds aggya eleybe Nags: ha ennekcm
Oly Lhanosagolh and Nags. Byznnnyal en ezzel ez wõprimy theorekel, ez
hythwan bekel Soha lrygeth nem Lariok, hyzem az lıathalmus Vr istentlı
ennek en arthalok, ha wneky kyral w Íelsege haza ala szabad sugodany,
legyen ennekemis az W hazcık ala szabad szagodanom. Ezt thwitara akar-
tam adny Nagı: Ennekem isten Vian mynden byzudalmam vaginn Nags:
ban. Jo es kegelmes walazt Warok Nagsılol. Isten tarchia megh io
egessegben Na@:dal:. Datum ex a.l-ce Tyhan 28 die Mensis January A D:
1558.'
Servitor Vstrae Sp: Mag: do:nls
Michael Ta.karO'° etc.
ı A ı ıaıaıı ha wııı.
' A (ülök Íewvllfllñnelre l.ılal_
' Kell Tihany varaból, az Ur 1558. éveben. Januúr hó 25. napján.
"' Telılnletea, nagystlflı urısigod szolgája Takaró Mlhúly.
110
Nemetújvár, 1558. május 13.
A török hăilfirúk Liiıl p\LiZiÍIOtt teriiletckrči i XVI. Súlxd hűsus éveiben l1\eg-
lnclulı. a horvátok elvándorlás a Nyugati-Dunántúl védeltelıb részeire. Az áttele-
piiiek a számd köıehéig meg íokozfidolg kisebb méretekben 2 század második (elé-
ben is tartott. A dunfinlúii hirtokosok eiõseflitették H horvátok bebelelliiläét, Küld
l'\U5!l'ı áll el aıokrı H birlûküãokrû, akiknek maguknak is Voiiflk birlûkfllk Hûrvâtı
orsıiigban és Szlavírniűban. Euk közé tartozott Baithyâlly Ferenc hOl'VûI. bán iS.
111
tesség azonban az elmúlt 1557-ik évben [Szent] György ünnepén letelt,
és az emlitett szlávok újból hozzánk jöttek és elõadták, hogy a művelés-
re alkalmas földek kis terjedelme miatt a földbéx-t„ továbbá a nekünk és
emlitett várunknak járó rendes és rendklvüli adókat a várunk]-ıoz kap-
csolt javakon és tartozékokon levõ más jobbágyaink mintájára semmi-
képpen nem tudják nyújtani és sıolgáltalni, ezért alázatosan kérték,
hogy a tõlük ldvănt munkákra vonatkozólag egyeuégre lépjilnk és ez az
egyezség örökre tartson. Mi tehát könyörgésiik előadása és meghaligatása
után figyelembe vettük szorgalmukat is, amelyet annak az erdős és tüs-
kés helynek irtásában és ott házak épltésében tanúsltottak, abból a cél-
ból, hogy a jövőben is birtokainkon maradhassanak, az említett szlávok-
nak a következö, örökre szóló egyezséget engedélyeztük, hogy li. szaba-
dok és mentesek minden földbér, taksa, rendes és rendkívüli adók, a ne-
künk és vıirunknak járó és behajtásra kerülõ mindenfajta fizetség alól,
azzal a feltétellel, hogy mindenkor ahányszor embereínk felszólítását és
hívását kapják, minden ellenvetés és kifogás nélkül gyalog munkáink vég-
zésére legyenek készen és jelenjenek meg, a jelzett munkákat pedig, ami-
kor a szükség követeli, ahogyan a Szlavóniában padvarczok-nak' nevezett
zsellérek végzik uraiknak, kötelesek és tartoznak teljesíteni. Ha pedig
ketten vannak egy egész telken, akkor egyikük az egyik napon, a másik
pedig a következön köteles munkáink végzésére jönni. Ha a férfiakat
foglalkoztatják munkáink, akkor az asszonyok otthon maradhatnak és a
saját hasznukra munkálkodhatnak, ha pedig az asszonyok végeznek szá-
munkra bármilyen fajta munkát, akkor a férfiak maradhauıak odıhau.
Ha pedig valami nyilvánvaló és sürgető szükség merülne fel, úgy hogy
vagy a halastónak, vagy említett várunknak megsegítésére és ilyenféle
egyéb munkára kellene jönníök, akkor különbség nélkül az összes fér-
fiak és nők egyenként tartoznak és kötelesek a parancsolt helyen meg-
jelenni és a reájuk bízott feladatokat minden vonakodás mellözésével vé-
gezni. Szántás és aratás idején viszont a nekünk végzett munkát ısök-
kenthetik és sajátmaguk fenntarlásáról gondoskodhatnak. Ezt a megálla-
podást pedig nekik és másoknak, alcik ídõvel az emlitett Szent Miklós
egyház körüli említett helyre jönnek és a zsellérséget vállalják, miután az
ilyeneknek járó mentességet elöbb megkapták és ez lejárt, megtartjuk és
megtartatjuk. Ezért nektek, Németújvár várunkban jelenleg alkalma-
zott jószágigazgawínknak, várnagyalnknak, udvarbiráinknak és más
tísztviselöinknek jelen irásunkkal határozatlan meghagyjuk, hogy a fel-
sorolt szlávolcat és másokat, akik a jövőben jönnek, a velük az elãrebo-
rısájtott módon kötött egye-uégtıen tartoztak és kötelesek vagytok min-
denképpen megtartani és megőrizni, és az abban foglaltakon túl semmi-
esetre se merjétek hajszolni. E megállapodás tanúságára a szlávoknak
gyürüspeasélünkkel és aláírásunkltul hitelesített jelen oklevelünket ad-
ll2
tuk. Kelt mondott Németújvar vinınkban, az Ur l5ã8-ik évében május
l-só napján. Aláírás és pecsét.
Ktuül: Az 1558-ik évben, május 1-én.
Az Uyvári Szent egyháznál leött Totokkal való kötés.
21
A végvfiri Vonllban A XVI. század közepén 12-18 ezer k-Malta mohált. Ennek al
õrseenek a költségei telen; összeget tettek ki, amelyet elsõsorban az egy-m' vár-
hoı tartozó falvak és mcbõvfiroabk slolgúltııtáıaiból lerflntettelt elő. Rüzben lel-
hasınâlták a várak sıllksézlelére az érdekelt meiyék lwdladűjhl Ezenkívül rend-
Sıtflêlehíll jlllntt fl Védelmi Vunfllnıll a Német. Hlrodılorn, és a szornszédm Halak
burg-oısıızıuk ugsıypëıızeıbõı is A ızgkeiivezõbb ıwkızın ı vaııkaın vnıı A ima-
naság I'IeJy7„eI2, ahol B Vir urñdfllml blztoı jltvedelmekel Szfllgfillfltfltt. Ha nem lar-
tozott a vúrhoz uradalom, az űrıég ellátása blıonytılanná válg zsoldját rendszer-
ltlêlllll KBDH, ESEÜER több hónapon Át lllelellen mflradt. A flklâllârı ltâlbnflăăl
ffitntıfllsa küzvelve Újabb terhfi jeltníelt ll Omiš; népének Az ılábbl levél 5
tıbrük elleni Védelem egyik lûfllnı ûsllolfiáfttık, Gyula várának súlyos helyzetére vi-
lIlBÍl rú:
0-"H ııa
en az Nag: jougat Magochy* kezebewl ky foglalyam, el foglaltam wala
es annak wthanna jewe Nag: egy lewele, es menedek lewclotis kyldeth
wala ennekem Nag: az lalwkrwl, hogy en kezembewl ky erezem, en a
kynek Nag: paranchyoltha, annak emberének kezebon erezlettem, Lwdnya
yllyk ez embernek, ky Nag: az en lewelemoth kezeben agya mynd awal
egyetemben, amy kewes jewedelınechykeye wolth, ky thewth maz negy-
wen ewtedfel forynthoth, yol leheth thewl: jewedelme wolna, de meg
adayokath illyen herthelen, merth hogy az Ispan fel syethe, ky nem
zethethek, de ennek wthannays, amybe leheth myndenben segelsege
lezek neky.
Thowaba ezen kenyergek Nag: minth kegyelmes wramnak nagy
erewssen az wr lstenerth, hogy Nag: tlıekenchye meg ez meg nyomo-
rodoth zegeny orıagoth es agya eleyben Nag: ew felsegenek, hogy ew
felsege wysellyen walamy gondoth ez hazra, merth byzony igen kernywl
wagyon az ellensegthewl myaden felewl fogwan. En byzony Nag: Wram
az en halatomal semyth nem gondolok, merth en meg akar el zantham
azt, mykor ez Gywlay tyztben jewtthem, de Nag: Wram wgy wagyon az
hyre es byzony myg meg nem kesertettem wala en magamys azt hyttem,
hogy ez haznak nagy jewedelme wagyon de az wr Isten wgy lharchyon
meg engemet es mykepen idwessegemeth kewanom oly igazan irom
Nagy: baar ez wthannys egy zomath se hygye Nag: ha ygazat nem irok,
hogy myndenesthewl fogwan synchen thewb nyolcz awagy kylencz ezer
forynth jewedelmenel. Ith pedyg Nag: Wram tharthok negyedfel zaz
drabantothi es wagyon hat zaaz lowagh,° kynek fyzethnem kellene gon-
dollya Nag: honnan thegyem en mynd ezeknek tyzelheseknek zereelh.
lm ez kewes rawasochka° wagyon meg kezem kezeth, ha ez el kel,
eskyzem az Istennek, hogy ha ew felsege gundoth nem wysel rea, el kel
ez haznak wezny, merth egy penzt sem lezen honnan nekyk fyzethnem."
Annak okayerth wyzonthak kenyergek Nag: minth kegyelmes wram-
nak, agya eleyben ew felsegenek, wysellyen ew fclsege gondoth rea, ne
wezen el ez zegeny onagtol ez haz, merth byzony nagy kar ez orzag-
thwl el zakadny. Protestalok pedygh Nag: hogy en oka ennek ne legyek,
merth ha ew felsege gondoth nem wysel rea, fyzetest nem thezen ide
ew felsege, byzony elwecz az haz, merth lattya az wr lsten, en nem
thwdom, hol zerel-h Lhennem, awagy ew felsege kylgye oly emberelh
ide, ky meg thwgyon enny sok wytezlew nepeth elegeytheny, merth
byzony ennekem nynchy (!) anny feyem, hogy azt twgyam mywelny,
IH
maga twgya Nag: hogy en sem wagyok azert myndenesthewl Iogwan
bolond.
Harmadzorys kenyergek Nag: az halhulmas lstenerth agya eleyben ew
felsegenek, ha az en zolgalathomeflh nem mywely Nag: ky igen kychyn,
merth menlhewl kyseb zolgaya Nag: zolgal annyth mynth en, mywellye
az zegeny meg nynmorodolh orzagcrt, ew feisege wyselyen gondoth rea,
merth ha gondoth nern wysel rea, bizony mondom Nag: hogy ez haznak
el kel wezny, merth igen íyzetetien az neep benne. Az wr Isten lharchya
meg Nag: mynden jawawal. Datum ex arce Gywla.3. decembris Anno
1559.'
Eiusdem Specu-ıbilis et Magniíicae Dominaüonis
Vesu-ae
Servitor
perpetuus
Benedíctus Bomenıyzzu
Capitaneus Gywlensis*
Kívül:
Spectabili et Magnifioo domino, domino Comiü Thome de Nadısd,
perpetuo lerrıe Fogarus el comiuııus Cast:-i.íen`ei comiti, palalino Regni
Hungariae el: Consiliario S[ar.-rae] Caesareae Maiestatis domino et do-
mino gral.iosissimo.'°
cwız var neıyzzıe meg Lzw-.nzız mmızzıı, mm zur: fzzgızx ıõzzıeızn . ızıuız,
es z ııõmyekeıı mmk pııanuvk epuıızk. ızıwnneı z mwnzı-zaı ızkmızuz ız vzzzë-
ızzzzızııım. Nem izwıı z ızıyzzı zzzzı sm, nagy . Kmaıy Mzyzfonng .ııõ fema-
nzıı rõızapnu,-Eıva Kzmzënyi uzzıõz nzvzzız ui. ıııinzız Gyulán vzıı z zzëımzıyz.
Az meg „eııuıõzezezz ez z vafım. uzzııwao nıazpawıu-4 vııagıı ren R camıo az
mıuınzuz puızııfı z, ıııswrıaz ënzız, amely 8 varak „nam zıõıu evızıııım Mfzuıhzızıı
(szõvzgzynıızmeny .z reg: magyar ıı-zzuzızmızaı. n. ızizzı. Ep. ıou-8. m-341. ı.ı.
ısse.ı>.=.n ıõızız, man: -ı hzu ommm „um ızzgızıuz zı own vazzıı A zõz-uk. (va. vıfwı
En-„nez Tızrõız nõaoıınz Gyula ıersezeben. aeuésmzhz, msn. u. S kav. 1.)
3' H5
Segesvár, 1562. június 20.
I Ezı. rnzgzlszõzn nınınyzzm ınun zum; vnn, amely zlnınnrlln, lıngy nz nlõlzız
klivelkeıõ cikkelyekeı 8 segesvıirl országflûlsen, a sıékely székek ügyében adták
ki. A lfllln Sıüveget mlnl l:Írl'\-lnegjelölül utûlıl Iflák János Zaiglncnd oklevele
sle. A snn ız, meg s szõvsı ls ı-le: szekely szem szn-nl :sl nal lzzlysu. Ez „nneı
vnn, hogy külön emllll Gyflrlyûl, amely Cslk sıékbõl Văllă ll-L Egyedül Aranyos
Szék nem vett lén! ıı lelkelbben.
116
neknél az elmúlt napokban az székely község, Udvarhely, Maros, Csik,
Gyergyó, Kézdj, Sepsi, Orboi székbéliek mü ellenünk és oıszágunknak
bélıességes állapotja ellen, mely hirtelen nagy támadást teltenek vala, ki
ha isten kegyélmességébõl még nem osendesül vala, lélelmes vala, hogy
olszágunkra nagy veszedelem ne következnék és az székely föld teljs-
séggel el ne veszne. Mely támadásnak megcserldesllése okáért tetszett
vala nékünk és tanálsunkbéli urak és országunkbéli két nemzet hivei-
nek, hogy Szent János havánakl 20. napján ide Segesván-a közönséges
gyülést tennénk, mely gyülésben az szekelységben való íõnépeket és ló-
íejelıeı fejenként, az község közül pedig, minden székből tlzenhat, [tlzen]
hat válogatott személyeket örök hitetlenségrıeki' alatta hivalnánk, hogy
megérlvén a támadásnak okait közönséges békességnek ı-.sendességgel
való megmamdásáról végeznénk. Mely gyülésben, mikor az feljül meg-
mondoll község közül a választott személyek jelen volnának, adtak vala
minden székekrõl nékünk supplivatios leveleket, kikbõl értettük vala,
hogy a sok nyomorúságok, kéntelenségek, és erõszakok, kiket a fõ népek
a községen mfveltenek, a támadásnak okát adták vol.na.' Azért akarván
efféle gonoszságnak okait eltávoztatni, hogy országunkban a közönséges
békeség is csendsséggel megoltalnlaztassék:
A leljül megírt hiveinkkel a székelyek állapctjét ily képen rendeltettnl
végeztülr.
Minthogy a székelység régi szabadságokban blzván, hogy õk jószágo-
kat, örökségélıet! el nem vesztenék, az klrály méltóság: ellen és orszá-
gunknak békességeı állapotjıı ellen. sokszor feltámadánlılı és oly dolgokat
mertenek klsértenl, kikbõl országunkra nagy romlás következett, azért
hogy minden efféle gonoszségoknak és tárnadásaknak okai közülünk ki
vettessék, végeztük, hogy az után valamikor ök oly dologban vétkezné-
nek, kibõl örök hitetlenség szokott kövelkezni, õk is azonképen, mint a
nemesség és Orszégunkbéli több hlveink örök hitetlenséggel büntettesse-
nek S mind fejeket, jószágokat, és örökségeket elveszessék miképpen az
dologról articulusaink között országunkbélei híveinek közönséges végezé-
séröl articulus van!
Az fõnépek az õ fõségekben, és az lófejek az 5 lóíõségekben minden
széken szabadon éljenek, úgy mind a nemesség az õ nernességekben, az
õ földin lakókat, kiket jó igazsággal bírnak, úgy mint a nemesség bírják
az 6 jobbágyokat, õk is jobbágyul bírják, kik a rovásnak idején több köz-
séggel együtt megrótassanaki
1 Helyaıen Szent lvdıı hlvı, au: júııluı.
-' Hlletlenség, hll.lenség= hútlenség.
' Suppllcllio-kérelem, köllyörzčs. A Csík ııékl könzékelyek kérelmét. llnely-
I:en elplnuılıliúk ıé'relrnelkeL újabban közzélılle Geréb L. (A huzal onlllyharcnk
ırııdalma lszı-lobo. Bp. ms. mo-lufi. I.)
5 Orükıé§= birtok.
' Az 1557. lebrudr 0-15-én Llflnll. gylılllehérllérl Oruályûlü korábbi orsılz-
Lyűlések halároızla alapján ezt Vilâflosan lãlllgeıle. (ñdélyi Országgyűlési Emlékek
ll. Bp. N16. 75. l.)
7 Rovásnık nevezték az adóklvetést.
ll'1
A íõnépck és lóíejek minden dézmánakx íizetéséből kivétessenck, -
mint az nemesség, de úgy hogy õk is lovakkal, pánczéllal, sisakkal, pais-
sal, kopjájokkal hadakozúképen jó módon készen legyenek mindenkor,
úgy hogy minden lolõ az õ loíõségekrõl a mi pzıranısolatunkra, és orszá-
gunk szükségére valamikor kelletettnék, egy, egy lóval indulhassanak, kik
egy holı-lapon az õ köllségeken éljenek; az után mi néklk minden hónap-
ra segítségül egy, egy forintot adatunk.
A fönepek is, az õ rendeknek, és állapotoknak mivolta szerint, ki há-
rom lóval, ki négygyel, ki öltel legyenek készen jó szerrel, kiknek mi
eszlendõ által. Egy, egy lóra nyolcz, nyolızz forintot adatunk nyargalásul,
mikor pedig országunk szüksége kívánja, és szolgálatban lesznek, két, két
forintot, hópénzt adatunk nékik.
Az székely község mi szabad birodalmunkban légyen, kiket sem az
fõnépek, sem senki, akár kik legyenek bántani ne merjék, se semmi szol-
gálatra nc kónyszeritsék õket, ha kik a fñnép, és lófõk közül a végzés
ellen vétkeznének, a megbántott személyeknek dijjokatfl meg adják, kik
az õ nyomorúságokat a kirá.lyblréknakl° megmondjak, azok 8 mi direc-
torunknak hirré tegyék és ezeket a :lirector causarurnll törvényhez mi
elõnkbe hivassa, kiket, ha törvény meg súlyoslt, azok dljoknak megfize-
tésére, elvett marhájoknak visuadására, és személyekben való megbán-
tıásoknak elégtételere kényszerlttessenek. látjuk, hogy a közönséges bé-
kesség törvénynek szolgáltatása nélkül csendességben meg nem marad-
hat, végeztük, hogy minden székekben, mint fõszékekben, a mi királybi-
ráink, székblrik és székülõk," minden tizenöt, ltizenlöt napon széket
üljenek, törvényt szolgáluasanak, holott a kiıályblrúk vagy mind ketten,
vagy egyik személy szerint, tıırtozzonak jelen lenni, hogy pedig a tör-
vénytétel méltúságosan és csendességgel legyen, minden szé-ken tizenkét
fõszernélyek legyenek törvényt tudok, istenfélõ jámborok, a fõnépek, és
lófõk közül, kik meg esküdjenek, hogy minden barátságot, gyülölséget,
HR
adományt és jutalmat hátra vetvén, a peresek között igaz törvényt szol-
gáltatnak, kirekeszlvén mindeneket a törvénytévõ helyről, a dolgokat
csendesen, islenesen, igazság szerint, s lelkiismeretek szerint megitéljék.
Mindeneknél nyilván van, hogy a község hosszú pörfolyásnak miatta,
el szokott fogyatkozni, és egyik székrõl más székre való kérdö vétellel"
héjjéba való költséget, munkát. fáradságot 5 gondot kénszerittetnek fel-
venni, úgy annyira, hogy efféle kérdöknek egy néhány sztendeig valo
hordozásaban ellogyatkoznak, végre látják, hogy semmiképen nem én-tek
véget dolgokban, nagy karokkal kényszerittelnek pereket veszni hagyni,
mely dologbúl a köuégrõl ugyan gondot akarván viselnünk, végeztük,
hogy ha mikoron a peresek közül valamely fél meg nem elégszik az szé-
keken való lörvénytétellel, de kéxdõvel elébb akarja vinni, hát az király-
bírák, hadnagyok és székülõk minden dolgokat, apellatio" által nem az
székely székekre, az mint eddig volt, de egyenesen mindjárlıst mi elõnk-
be levelek által, és nem követek által, kiknek feledékenységekbõl sok
íogyatltozıls szokott esni, mi elõnkbe borsássák.
Légyenek az szäreken eskütt notáriusak, kiket vagy az peresek az fize-
téssel, melyet az követeknek munkájokért adtak, vagy egyébünnét, az
mint neltllt jobbnak lm.-ztllz, zlëgieëlz mag.
Az köıségnek panaszolkodzisából értjük, hogy a mi dézmásink és az
fõnépek is, kik a bárányokat, süldöket és lúdfiakot meg szokták a déz-
masoktól venni, azokat a szegénységen sok ideig hagyják tartani. néha
kiteleltetni is az községnek nagy köläégével. azért akarvún az közsé-
get efféle bántásoktúl is kegyelmesen megkönnyebbiteni, végeztük, hogy
mikor a dézmásak a báranyokat, süldöket, lúdfiakot megdézmálják, az
gazdák ezeket három holnapig tartozzanak tartani, és gondjait viselni, az
után az dézmasok el vegyék, kik ha erre gondot nem viselnének, ha mi
llárunk nékünk esik, az dézmások magok tartozzanak megfizetni.
Az dóırnaban penig, mind llaıáráı-lyokból, süldõkbõl, lúdfiakból és raj
méhekbõl tizedik vétessék, az hol az tiz szám be nem telik, az gazdák
régi szokás szerint pénzzel váltsák meg.
Mely dézmát ha valaki hatalmasul magánál megtartana, vagy bele
kapna, mivel hogy a dézma a mi tárházunkat nézi, kibõl országtınkııak
külömb külömb sok szükségére kell takargatnunk, a mint az elõtt is or-
szágunkbéli hiveinkkel végeztünk volt az dézma dolgáért, a mi directo-
runk mindeneket mi elönkbe hlvasson, és az dézma dolgáról mindenko-
ron haladék nélkül törvény légyen.
Ertettük azt is közönséges panaszolkodúsból, hogy sokan az község kö-
zül szegénységek miatta kényszeríttettek az [őnépektõl házakra és egyéb
örökségekre pëızt kölcsön felvenni, 5 azokat nékik zálogosittani, kiktõl
mikor meg akarnák váltani, az mennyiben zélogban vetettek, azon sum-
mán nem akarják megereszteni, de valamennyi adó az zálogosltástól fog-
vu volt, mind megkívánjúk azokat az summával együtt, mely dolog isten
120
az melyet végeztük, hogy azon rovóink meg circáljákl' és irva nékünk
meghouák.
Továbbá az orsıigbeli hiveink, három nemzet, az hatalmas császár ha-
dának, ki Szalu-nár alá, a mi ellenségünlu-idı ellene jött vala" ezer, ezer
forintot, az mi hadunknak pedig fizetésére kit álgyunkol, porunkal, golyó-
bisunkal õ hozzájuk oda kiboısátoftunk vala, két, 'két ezer forintot ígér-
tenek vala, kiket a két nemzet, a nemeség és a szászság engedelmesen
meg adatnak, de a székelyek között a feltámadás miatt szedetlén mara-
dott vala; azért hagytuk azon mi rovóinknak, hogy a kik az három ezer
forintban való fizetést meg nem adták, minden szokott blrsággal kiszed-
jék, és nékünk a mostani császár adójával együtt bészolgálmssák. Ezen
rovok minden [alukban négy jámbor személyt vălasuunak, kiket meges-
kessenek és hit szerint megkérdjék töllök kik vették lel és kik űzték öket
n hadban az elmúlt támadásnak idején.
Nyilván van mindeneknél. hogy Balassi Menyhárt árúltatása miatt Ma-
gyaroıszágban való birodalrnunluıak 'G jövodelmünknek nagy része tõ-
lünk elsukada és a tehernek viselése, Országunknak megmaradás:-ira és
oltalmazására való fizetésünk nem kevesedik, sõt inkább naponként öreg-
bül. Emellett ez is nyilván van: a közszékelyelcnél ellenünk va.ló sok fel-
támadasak, mely nagy romlási, s sok vérontást, kárvallást, és nékünk
oıszágunkbéli hiveiı-ıkkel együrt költséget, gondot és fársdságat szerze,
azért az feljül megmondott okokból és hogy minden országokban a só-
kamarák ısászáraknak, királyoknak és fejedelmeknek lárházokra néznek,
azért a székely földön való sót a mi uirházunkhoz végeztük foglalta!-n.i,*°
de a Iõnépeknek hazok szükségére való sót adatunk, mint a nemesség-
nek rég' szokás szerint só adatik. _
Ertettük azt is azon közönséges panaszolkodásból, hogy mikor mi va-
lami bűn miatt elsett embernek õ közülök, királyi méltóságunk szerint,
fejeknek, jószágoknak, marhájoknak megkegyelmeznénk, a királyblrák,
hodnagyok és székülõk a széket elhalasztják, hogy levelünket meg ne
magyaráztassuk a széken és efféle vétkezett személyeknek a mi kegyel-
münk alatt marhájokban sákmánt tesznek, és köztök felosztják. Azért
végezzük, hogy a szék kivül is, a királyblrákat, hadnagyokat, székülőket
és mindeneket, kiket a dolog illet, a mi levelünkkel meglelhessenek és
tudására adják a mi kegyelsnességünket, hogy az alatt senkitől meg ne
károsodjanak.
121
Mely al-ticuiusokat i-loszszú ideig meg mnradásoknak okáért, pecsélünk-
kel megerõsiteitünk. Datae in civitate noslra Segesuár, die 20. mcnsis
Junij, anno domini miiiesimo quingentesimo sexagcsirno secundof'
Az mz. evı mmıyuzaz zzylız mııılzz zznuzıılzze-sz, nagy zz meg „Alma kõzszekz-
ıyzız nm vznluıõıı nfızlzõılrı lızmıvm ııë, mm- „enny ëwel késõbb múılızı ızzr.
.ısmz zzıızıwnzl waıavzı ınomanyuzuu ıuszzeıızıyekzı szekely zıõızzıõluızk Jobbágy-
Kenı. A ızuıaıız Qszmlyvizwnyuk így ms; lııuwzouzzızım klzııuuıuı A Kame-
Kzlyzk huzz régi szzızzashıuuen - z xvl. :azzal fonlrııak swlııı _ z falu elle-
neben lıauınaskodo szıbıflpınzzı ıızıyzzıııızlz zıeı-men, ıovıızlzl-A :zu-A Azcım mz;
23
Debrecen, 1562
Az igézérrõl
5 A Luk. 12. 55. és Mál. lfl. ZS. Velfiel GSLEVÉEYIIVE nem egészen helyeaetl (KIS
A. 1237132).
125
miatt. E58. 45., Amós 3., Ezék. 4. 9. A szeleknek. Iellegeknek. íolyúknak
okaiban isten az első indító, a végrehajtó ok, a csillagok eszközök. Az
anyagi ok származik a másod okokból. A mint mondják: Isten az, a ki
E-sot készít, tiszta idõt ád, békességet, fegyvert hoz, sinálván béke-séget
és teremtvén rosszat. En esõdzöm. nem a uiliagok. Ézsa. 32., 1 Péld. 6.
Efia. 30., Jerem. 3. Ă., Zak. 10. _ Luk. 12.
A hıiborıíról és bosszúıíllaˇsrát
Az uzsoráfót
126
rával vesztek. Errõl az uuurtiriıl mondja a 15. zsoltár: ki nem mozdul,
a ki pénzét nem adja uzsorára. 5 Móz. 23. A te atyádliának uzsoréra ne
adj. Mát. 5. Kölcsön adjatok, semmit abból nem várván. Ez a felebará-
tinkut és lelebarátink javait kimerltő súrelmes uzsorıı meg van tiltva
azon igazságtalan nyeremény miatt, mely egy neme a lopásnak és lnségre
juttatja a szúkölltödőket és szegényeket. Kárhoztatja az irás a fosztogató,
szegényeket elpusztitó és azok ellen ármánykodó uzsorésokat. Senkitõl
se vegyetek uzsorát. Ne végy a te atyádfia megrontásâval uuorát, hanem
erõsiLsd meg õt, hogy éljen te veled. Ámős 8., Ezsa. 1. 5. 58.. 5. Móz. 28..
3. Móz. 25.
Az igazságtalan, kimeritõ uuorát nemcsak a pénzekben, hanem más
elzálogositott javııkban is íeltalâljuk, midőn a te másoknak tartozásáből
vagy szükség kényszerítésébõl kiadott saját javaidat kelletin túl vagy a
felvett pénz érlékén felül kimerltik, ökreidet, Iöldeidet és más birtokai-
dat mint lekötött Lélogokat elpusztitjék. Vagy midőn a kölcsön felvett
pénz után túlségos és méltuLlan nyereség kõveteltetik.
Megengedett uzsoráknak nevezzük a társadalmi életben az olyan szer-
ződéseket s kötvényeket, midőn bizonyos időre pénzt udnak, hogy nye-
reség végett jövedelmeztessék. Mintha valaki neked ezer aranyat adna,
hogy azzal nehány évig kereskedjél, és a megszaporodó nyereség egy ré
széböl részeltesd majd u kölcsönadőt: ez nem is uısora. lgy midőn vala-
mely birtckot jövedelmeivel együtt valakinek mivelés végett oly egyes-
ség mellett adsz át, hogy visszaváltod, ha ki nem meríti a talajt, vagy
bérbe adod azt valakinek úgy, hogy egyenlõen fogtak osztozni a jövedel-
l'l'l2l'1Z EZ nem IIYSOIÉ.
127
l-la valaki szerződés vagy feltétel mellett veszen fel kölsönt. vagy ic
gen vagyont, és azt a határozott időben meg nem adja, noha tehetné,
így a kölısönadó vagy uuorás a kölısönvevő aószegése rrıiatt érzéke
kárt vall: a természet törvénye szerint egy részét azon kérnak, mel)
miattad vall, vissza követelheti. Mert igen sok szószegõk vannak, a P
mások iránti tartozásukac, vagy a kölsönpénzt, még mikor tehetnek
vissza nem fizetik, vagy a mások javait, a mit adósság vagy kölcsön r
ven felvettek, kényelmesen elíeısérlik. Az ílyeket nyíltan tolvajoluı
nevezzük, midőn törvényes tartozásukat megtagadjék, a kézirat szeri
meg nem fizetik, hanem gondatlıınul eltékozolják.
Minden szerződés lényege az adásban és vevésben összponlosul, tudı
illik a törvényaerű kölcsönös egyetértés, és az árnak és eladó dologn
egyenlőségében. Csalárdság nélkül a természet és isten törvénye szet".
megengedjük a birtok, föld, tulajdon kihelyezését, vásárlását, jőved
mökkel, viszavásárlási kötessel, avagy e kötés nélkül.
128
ládjuk szükségéhez képõt az életre megkívántató dolgokat lehel., de kal-
márkudni nem. 2 Kdr. 4. 5., Tit. 1., Timóth. 4. Mert rút a nyereségvágy.
2 Móz. 20. 34., 5 Móz. 4. - l Thess. 3.
24
0 - nm 129
62. Cikket]/. A menekülő nemesek ıı szabad városokban leltétnlcsen
házakat vásárolhatnak
25
13|]
lıaıeızz mlınani, z binzlwzalz zzmnıın ıüueuznímıek mnatıııaı A mi-vëııv ren:leı«
kzzueıal. A xvl. szazaa laszzpeıı luızınzo. uplınıa lõlıııaıyıııııaszoa ızalaıualı meg
a kınluaı ıarıoııınny levelében:
Erökke walo szolgaiatunkat aianliok mint Nagsagos azzoniunknak.
Touabba tugga azt Nagsagod, hog' az mi földtlnk mint pwztola el, mi
uta az Kzaszin beek, el puzteita, kecczer penig, nem ect:zer:' Esmeg az is
tudua uolt te Nag: az nemet hadis mell igen loietlen nag puztasagot ten,
az Nag: szegin jobbagin? még mi az uta soha semmi wer szemett nem
vehettünk: Im mastannia az Nagsagod tiztartola mel ighen hatalmas nag'
mukat (!) miueltet uelllnk, az egez Kanisa tartomamnnak (!), akkinek
chak eg' awag' két ökre ucltys, mind rea wzelte az szantasra. nem hog'
eg' hetre, avag mennire smntotlak uolna uelilnk, hamem (!) lizenötöd
napigh, sem barmunkat, sem magunkat hazunkhoz nem boehaltakı' olliak
uoltak ökreinkbe, hog' ızhak wressen sem haithattok haza hazunkhoz, hog'
el alelt az nag' sok szantas miııtth: Ez penig chak tawazy szantaz uolt:
Im ismeg az köles wetes szent Gör (!) napba' kezdetyk akkor ismég
aıTa bannunkat magunkat ra verik, ott ismég eg' hetig kel lennünk:
lsmeg szent Janos nap* utan még el kezdetik az parrag' szantas, akkor
isnıegh keel; heügh kell raita lennünk: Ezen köniörgünk tõmentelenen,
mert ez soha nem uolt törueniünk,' Nagsagod rendeltetneie el, hog kinek
memrıiet (!) kellene szantania, mert ez keppera (!) örök elhetetlenek le-
zünk, soha magunlmak nem szanthatunk, s nem tuggok az Nag: adoiat
honnaid aggok megh, ha magunknakys walamit nem maiorkodunk: mert
eg' niarban szinten ötször wznek ra az szantasra, ky soha nen(!) uolt
törueniünk.
Erölis köniörgûrık Nag: mint Nag: azzonlunknak, hog' Nagsagod ebbölis
tenne ualami könniebseget. lrn husueltba kezdik el az Vay-, turo szedest,
es mig el-lak ingen fûuet sem ezik az tehen, minden iinötöl eg' eg' mez-
\'l'o_\guıı buclıl nass, hogy szlgeu-ami mlııel lolıııun ellenõı-zés: alatt un-ılıısa,
1555-ben elfoglalta Kaposvarat., Korotnát és Babótılll. A törökök főléi Korotnarôl
lntezıek lsmeıelıen támadást Kanizsa kornyékere.
2 ısõtl nyarán All lıudul paaı :au-oın ala mguı szlgıztvflı-ıı. A felszılıaalıa sereg
Nádfidy Tamás nádor vezetése alatt úgy vonta el rövid idõre a török lıadakal,
hogy a tliı-ak altal az elõzõ evlıen euoglalı Bıbouáı oıınımolıa és el ls ıoglalıa.
Szeptemberben újabb lelsvabadttó sereg ment Sıigetvúr Ielmentésére, erre a nemet
ııımzımgı-z uızıhzıızız pznzszukbzn z Jnııızngvulı.
* Az l51B-l Ibrvény csak szõlőmunlla, kısúlás és aratás idelén engedle meg a Ileli
l napl robot megeınzleset úlabb l nanbal. de az evl 52 mal robouıeı-eten belül
(l. a v. mm alatt). lu pedig 2 hetes tal;-:lmams zmı-lıılsi muııknzõl pnnaszlıaanızk n
iobbilyok.
4 Sun: György helyett; Április 24.
= sum János fõveızız; augusztus D.
' A jobbágyok ıõı-vényen nem az országos wrvenyt el-tettek, hanem a talu sıo-
kasjogút, alnl ı gyakorlalból alakult ki, és aml a lõldeiűrl uolgfiltalásokat is sur
balyozta_ Tflrvenynek tekintették továbbá n uokásjogon alapuló urbáriumot ia. Ha
a kövelelések túllépték a halárl, tõlnrénylelennek mlnfistlellčk. A XVI. század kö»
zenélő] gyakori a panasz hogy törfényiikkel ellenkező. Szokatlan terheket rónall
refliuk.
9' l3l
zel' vaiat weznek, mimd (!) az egez Knnisa tartomanbol. Ez penigh egez
niarban ölször awag' halszor lezen az way-, turn zeds: Ez kegig mimd
(!) töruen küuöl. Amımi (!) az mi törueniünk, Nagsagodnak anmiuel (!)
tartozunk, abban semmit meg nem kerünk Nagsagodtul, annak wala-
mimt (!) teheltink, szerett tezzük. Az Nagsagnd tiztartnia euel tart min-
ket, hog' az mi Nagsagcıs wrunk in (!) ala iü s am ala iüh, walahul
mennel iob boriunk Wagon, az örüieuel el uitety, chak eg' beche|.“ sem
adat erte: Ez penig töruen küuül ııagon. Ha mi tudnaiok hog' Nagsagod
ala jw, mi az mi szeginsegünk zerint, Nagsagodat Lyztelneiek.
Ezıis tuggok hog' az Nagsagod hazahoz mindenkor tarıoztunk zülö ar-
Iamnial (!), es maslannis örömest meg' adnaiok, de az Nag: tyztartoia,
Szele Jacab, mastand nem akar artant el uenny, hanem ahul keel zülö
ıırtamnial (!) Larloznak, ott haat lorintotth weszen, ahol kegig eggel tar-
hıznak, oLt harom forintot wezen, kit soha nem tud az egez tartomán,
hog' töruen let uolna. Annak elõttö az wolt az töruen, hog' mi magunk
ueltek (!) mcgh, wag' sıaz pemzen (!)“ lehetetth, wag' liectth neguen
penzen: Ha Iıenig penzel uettek megh, tahatth eg Iurintal lartoztunk
minden artantul.
Tnwabba Nag: errölis uag'un küniörgesünk, jollehet hog' az Nag: wa-
rahoz mimdenkor (!) szwkseg wolt az szolgalatth, es egebkor Enimden-
kor (!) meg erlek eg' emberrel, az Nagsagod wara mieth,“' de maslan.
ha eg' embert az war miere bochatunk. onniad (!) hazol addig mimd (!)
bormonnrnal (!) üzue mas dologra wznek: még ulliak uannak bennünk
hog'ehak fel meríüldnlrefl uıgon hazatulis, eg' holdnapig sem bochat
hazunkhcızis, meg chak elesertis.
Towabba Nag: Dll' hires neues jobbagia nem lehet, hog' tizlessege nag'
vnduk zilolűıal illety wketth.
Towabba az Nag: ínluiatul, Wywduartul az Nag: tyziartoia Szele Ja-
cab hetuen hold földett Welt el; kinekül örök ehelhalrık lezunk. Nem
tuggok, houa kellien immár vetnunk, és hog luggcık Nag: szolgalnia,
ha Nigz meg nem íordeltia az mi edes fuldunkelth.
Ismegh Barnfoluatolis (!)" wetth szaz hold földetth el, es egiebbütth
sokakatth welth el, hog' im-nmár (!) aı-mira jutettünk, hog' meg' chak
bıırınunkfiat sinchen howa kybochatnunk.
Im ismegh retünketth az mi szokasunk zerinl, meiftiltiok, az the
Nag`sagod tyzlarwia penigh, mlkor zinte iob koraba wagicın az fü raita,
igaz akkor ra küldy louail., es mimd (!) addlgh raita tartia, mig' szinte
132
lıazalni kell, es nem lezen oztand mint (!) kazalnunk, es miue] tarta-
nunk barmunkíiat, ez penigh mind [elernkint (!) uagon.
lm hog ide Nııgsagodhoz akartunk júni, meg' jelentettek az Nagsagod
ıyzlarloizınak, es aual íeneget bennünk, hog' addig onnaid lıazol az bi-
ral(atlh“ az wasba werety, es lıog'ha mi haza megunk, fel is akaztatt
bennünk, hog" mi Nagsagodhoz ide akartunk jüny, könniebsegnek oka-
ert. lmmar nem tudom Oda haza mint uannak az byrak, mi magunk
sem merunk addig haza menny, hanem ha Nagsagod, io walazt ad: meg'
annak lölötlö nag' ruıh súlkott miuelt raitunk, hog' ide jüuönk uala, azt
monda, houa mentek kernztes bestiek".
Mimd (!) enni sok niaualiankerl., köniörgilnk Nagsagodnak mint Nag-
sagos azzcniunknak, hog' Nagsagod tegen könniebsegetlh, mind ezek-
böl, akkik lelöl köniörgttünk Nagsagodnak, hog' ne budossunk el az
Nagsagod szarnia alol, mert mi nekunk meg' az attianknak az attya is
Nagsagodatt szolgalta, mi sem akarunk az Nagsagod szarnia alol el sza-
kadııy. Isten tarchı meg' Nagsagodat, nag' sok eztendeigh mimd az mi
nagsagos vrunkal eggetemben.
Az egez Kanisa
tartomanbol, az the
Nagsagod, szegin
jcıbbagy
" A lalvak blrállól bsıél, akik ı falvak népe: képvlsellék. Klaehb ügyekben
első lokûn Ilêlllelfiell la. A biró elelnie a Íiluai önkuflnényzat embere Volt. khfibb
ı (fllclaúrl hatalom az öııkorııiaııyut sıélrombolfisavııl a blrót a saját ewköıenek
lıllllllšlll.
" Az l5l-l-l parufltlıúborúhlll, amely a Bakócz Tamás altal Inflhlrdeielt, majd
utóbb vllllıvbnt kerfilldhi-ldlăralbôl nñll. kl, ll rëzl. vev!! paralllolt lıereazlaek-
ník (Crucileri) DQVGZIÁK IT!-Ilflullll. Erre célzott B liSZ.\IJl'\6, I llêflillëi névnek
eyúttıl olyan ele lı lehetett, amely a ıımszfifiz sıembehelyezkedésére. ellenállá-
ıı.'ı:a celzotı.
133
1566. Szigetvár hősi küzdelme a török ellen
z\ Pııriaı-. már évek óta folyó iárıyalásoiı 1562-ben el-ednıennyeı jlnak, i. Fer-
dinánd M ll. Sluleimán szultán nyolc évre békét kötött. Ferdinánd 1561-bell meg-
hıil. utóda Miksa megúiiunuı ııgan ı belıëı, de ez nem volt mi-las. A hırooiı iiñ-
iee a Tiaıanulil tel-Liieteiıert folytak a I-uiulıurgnlı 6 aı-déiy kimilı, a iuiıdeiembe a
törlik is beıvalkozcm. A 'riszlintúion még rendezetlen eiieniétekbõi az lwvetlıezett
volna. hogy a szultani haderő itt kezdjen hadműveletekeı, és a l-laiııburgoknt kiszo-
rilsa ezekről ıı lertilelekıfii. Ezt a feladatot a szultán klllõn hlldaarelšfë bizhı, amely
elfodaita a Hıbsburioklloı YBHOTA Gyula várát, és 27:21 azűkebbm aloritotla 5G7f
S12 a vilá! l2rtilelekeL A fű haderő aıanlıan Szigetvár ellen ment, amelyet a török
már közel mfiafél evüzıde igyekezett Iriefizerezni, fegyverrel, lárgyıılasolıiıal, de
mindeddlil hiába. Sligetvár plrarlltahoka, Zrlnyi Miklós dunántúli fökapilkny Voll,
aki filtalaharı nem különbözött l ifilıbi nııyblrtnkosolnól, de Mzlflyűn belül azok
koze 8 ııevnek lıõze ıarmzolı. alul: lzlızınzmlz z ıõzõlz elleni ıiuzazlnn gzıznıõzegeı.
zi-inyı ı Kõlzapııanysıglzan kõieızzzıısegeı mom, hogy all-wlııe zõı elem is lela-
zloıza ızolzen z ızi-uızızkzn, ahol lıwl võlıılı, ez azt vılıomz, hogy lzzıyııuásanıiı
ızıznıaıegz niınõ a lızlyl lızmelien Kuıelzsegenzl: ıuzlıuu vallaım lauzllı ebbõl ı
leveléből iı:
Nemzetes, nagyságos és nagyrabecsült Úraaszonyunk,
iidvözletünket. . .stb.
Í l. Fbrdinlnd fGl0SZl-Util üralalail fiai köıötl. ll. Miksa kapu Alsó- és FelSÕ-
Auızulát Csehorszigot es Magyımrsmgog Karoly Belsõ-Aısztriaı (sialerország, Ka-
zlnuılı, Knıjna, 'rı-luzı, ıszu-la, Gõız), Ferdinándnık juuzmiı a izznyugaublı unl-
lelekz Bio-Ausztria. Tirol. A nemet idrálysádoi S ezzel a Német Birodalmıt, tovab-
bá ı romai zzazzanıigzı ll. Mika, ınala na ll. Ruaoli zgyzuüı unom me; Kınzıy
ıõiıeı-:ez iu A ıávollevs nessun lıelyzneılızua, A auaolı ıdelelıen wı-lent ren-
dezés szerint viszont a szlovéniai ea a horvatoıszúgi véghelyek korminyúea lett
a lelıdalı., mig a magyarországi vegvonal irıinyitâsa Ernõ lõherceanek jutott.
l34
ııııııuııyajuını ıegııegyneuu ura, a szent romai Dırocıaıom maszari es k
rályi Ielségének lávollétében kegyesen kinyilvánllotla abbeli szandı
kat, hogy e var védelmére bizonyos védelmi berendezésekrõl, egye
szükséges hadiszerekrõl s katonakrúl is gondoskodni Ing, mégis úg
iléljük meg a dolgot, hogy mivel a törökök usászáramık személye és hı
talmas ereje ellen sokkal több katonára van szükség, mint ha valami
lyik pasa ostromolnl meg a várat, éppen aért, ha nemzetes és nagys:
gos Urasszonyságodnak kedves az édes haza, és ha barátainak s deré
szolgálnak békességes jövendõt kivan, a lehetõ legszorgosabban kérjü
ugyanazon Urasszonyságodat, de tisztünkbõl fakadó kötelezettségünkne
megfelelõen, ünnepélyes felhívása] buzditjuk is, hogy sziveskedjék -
nem is annyira az én személyemre tekintettel, hanem fontolóra véve
kereszténység további íennmaradásét, annak érdekében. hogy e he!
és egyéb tartományok az elkövetkezű veszedelmet elkerülhessék, neı
is emlltve saját személyünket - saját tetszése szerinti számú gyalog
puskást, s velük néhány jeles személyt, saját kölmégén, négy hónaj
idõtariamra, ide hozzánk Szigetre mielőbb útbaindllani; mi ugyanis úg
határoztunk, hogy a hatalmas Isl-en nevében mindenképpen e várb
zarkózunk be, mert az 8 klvánságunk, hogy mindenekelőtt a jóság:
lstennek, azután õ szent ısaszári és királyi íelségének, valamint a ke
reszténységnek, s ennek az édes, végsõ pusztulásba taszltolt hazának hű
ségeacn, állhatamaan és derűs arccal szolgáljunk vérünk hullasával,
ha a sors úgy hozná, akár sajat fejünk veszélyeztetésével is. Reméljüi
azonban, 8 tegaséggel meg is vagyunk győződve arról, hogy nemzete
és nagyságos rassıonyságod _ még akkor is, ha Szigettõl semmifélı
szabadság, avagy semmiféle veszély sem Íüggne - ısak a mi szemé
lyünkre és harásãgunkra tdfintetlel is megtenné mindezt; őrizze mej
az Isten ugyanazon Nagyságodat soká, jó egészségben, boldogan.
Hõn úhajhott válaszát várva, Nagysagodnak ajánljuk magunkat é
szolgalatainkat.
Kelt a mi Csálrmrnyánkban, 1566. április 19-én.
Miklós, Zeı-in örökös gzófio, stb.
Kívül: A nemzetes és nagyságos Ürasszonynak, Kanisai Orsolyánal
stb.
135
b) Győri tábor, 1566. szeptember 10.
Jelentés Miksıı kirúlı/hoz Szigetvár védelméről és plısztulăsűfól
136
gával vive ágyúit és lõszerét, éjjel, teljes csendben. Ezután a várost
több helyen fölgyújlatta, s az rövid idö alatt el is égett.
Ezekután az ellenség elõrcnyomult és a külsõ vár védő műveit kezdte
szakadatlanul támadni. De u gróf ugyanígy megállás nélkül S bátran
védte, s nagy károkat okozott a Iámadóknak, nemısak rohıunaik köz-
ben, meg azzal, hogy ágyúval lövette õket, hanem jópár kirohanásával
is. Míg csak végül az állandó szörnyű ágyúzástól a falak szinte teljesen
le nem omlottak s kijavitásuk már nem volt lehetséges.
Továbbá Ali Portu basa* a nagylıiterjedësű moısarak, lápos területek
miatt szinte járhatatlan, és a mieink által megközellthetetlennek vélt
oldalon, külön csatornákat, árkokat húzatott, a vizeket levezettette, s
annyi [át és földet horda!-ott oda, hogy rövid idõ alatt jelentõs nagy hal-
ınot hányatott, mindezt a szegény keresztény parasztok ezreinek keser-
ves munkájával. A mieink állandóan lőtték õket a várból. de az ellen-
ség erre rá sem hederltett. Hiszen tudta, hogy a golyók csak a nyomo-
rult kereztényekre hullanak, egyrészt azokra, akik a török alatt Nán-
dorfehérvártól egészen odáig laknak és ezért ide kényszerltették õket.
Másrészt azokra a nyomorult emberekre, akiket csak e hadjárat so-
rán vontak állati iga alá és szolgaságba, egyébként is szánalmas rab-
ságba. Ezek után került sor Ali Portu basa várak ostromára szolgáló ta-
lálmányának alkalmazására, mely abból állott, hogy három kocsit egymás
mellé és mindegyik után tizennégyet egymás mögé állított, erõs láncok-
kal és vaskapuokkal jól összekötözc'-tt és egy-rnasba akasztott, óriási fa-
törıseket erõstttetett kersztben reá egymáshoz kapcsolódóan is mint
valami erõs hidat az elöbb emlitett fellıalrnozott magaslaton keresztül, és
egyszerre a már fentebb jelzett szegény nyomorult parasztemberek
nagy tömegével (előzetesen a még meglevő várárkot kellett betemetniök)
szorosan a várhoz csúsztattak elõre, és azután ezen át mint egy hatal-
mas hídon át a nokásos erövel és hevességgel rohamoztak. Mégis egy-
néhányszor a miein.k Visszaverték, és magát Ali Portut a felfedezése fel-
használásával indltott 13-ik rohamban a boldogult gróf szeme láttára
lelõttêk.
Tudvalevõ, hogy ugyanezt a felíedezését alkalmazta egy évvel elöbb
Malta szigetén Sanct Elmo elfoglalásakor!
Erre a gróf az előkelő basa halála miatt nem gondolva aggasztó hely-
zetllkre, nyomban üdvlövéseket adatott le és stpokkal, trombitákkal mu-
tatta meg örömét (bár gyanlthatólag az nem nagy örömöt okozott neki).
A két dolog - az emlitett basa elveszltése fa a gróf ezért rendezett uj-
jongása - miatt a török császár még Inkább méregre gyúlt és a legszi-
gorúbban megparancsolta, hogy a többi basák, szandzsákbégek, agák,
27
140
tengeri területei, valamennyi alattvalója és katonája között; s e békét
rni, az alább megimtt feltételei szerint igazul, szentül és sérthetetlenül
ápoljuk és megtartjuk. Oly módon tudniillik, hogy nyomban, az emli-
tett béke kelete és közzététele, valamint csereokrnányaink kölsönös meg-
erősítése s azoknak mindkét (él részére történõ átadása és átvétele után,
komolyan, szigorúan s [õveszlés terhe alatt meg fogjuk paranısolni ka-
pitányainknak együttesen és egyenként, parancsnokainknak, tisztjeink-
nek s hadi rendünk összes többi vezetőinek, továbbá katonáinknak és
alattvalóinknak, valamint. határmenti népeinknek, hogy õk iS szilárdan.
szentül és sértetlenül tartsák meg ezt a békét.
Ennek megfelelõen: ne tıimudjanak fegyverrel, erőszakkal és ellen-
ségesen a pasákra., a beglerbégekre, a szandaákbégek-re, a paranısno-
kokra, a tisztekre és egyéb kapitányokra, hudvezérekre, katonákra, szol-
gákra, alattvalókra, bármiféle rendűek és rangúak legyenek is ezek,
vagy bámıi néven nevezıék is õket, azokra tehát, akiknek ura a törö-
kök uralkodója,
ezenkivül a fenséges János Zsigmond hereegre sem és Erdélyre, va-
lamint egyéb javaira sem, melyeket bárhol birtokol, de még a moldvai
s havasokontúli vajdákra sem; a felsoroltak egyikét se zaklasak, ha-
nem inkább tartsák meg velük a békét s a jószomszédi viszonyt. Alci
másként cselekednék, anal szemben szigorúan, a fóvesztés büntetését
alkalmazva fogunk eljárni, e béke mcgtartásáról szóló s már kihirdetett
halározatunkban' foglaltaknak megfelelõen.
Másodszor. Kölcsönösen elhatámztuk, hogy minden királyságunk, tar-
tományunk, uradalmunk, melyeket Magyarorsúgban, a Dunán ä Ti-
szán túl és innen, továbbá: Dalmáciában, Horvátországban, Szlavóniá-
ban és sok egyéb helyen, birtokjogukkal együtt fentebb emlitett igen
kedves Iivéreinkkel s alattvalóinkkal együttesen bírunk, birtokolunk s
halalmunkban tartunk, biztonságban és békében, szabadon és mentesen
maradjanak a jövôben is e béke erejénél fogva, minden tartozékukkal,
íõvárosaikkal, városaikkal, mezővárosaikkal, váraikkal, kastélyaikkal és
minden helységükkel, mind a szárazföldön,mind pedig a tengeren és vl-
zen, a hozzájuk tartozó jövedelmeket, adókat, tizedeket, szolgálatokat és
minden egyéb, hasonló hozamaikat, minden ingó és ingatlan vagyonu-
kat s bennünket és alattvalóinkat is beleértve, mind magának a törökök
uralkodójának, mind pedig a pasáltnak, beglerbégeknek, szandzákbé-
geknek, vajdáknak, parıncsnokoknak, kapilányoknak, katonáknak, Lisz-
leknek, végül a törökök uralkodója valamennyi alattvnlójának bármi-
lyen néven és cimen nevezendõ ellenségeskedčsétõl, bántásától és zak-
latásától.
Harmadszor. Hasonlóképpen ugyanazon török császár pasáinak, beg-
lerbégjeinek s összes más, fentebb emlitett paranrsnokănak és alattva-
141
lójának, bármilyen íokozatúak, rendűek és rangúsk, állásúak legyenek
is, de azok közül, akiknek paranosol, senkinek se álljon szabadságában
és ne legyen nekik szabad bennünket, nagyon kedves fivéreinket, hoz-
zánk tartozó alottvnlóinlmt, bármi módon zavarni és megakadályozni, a
saját és alattvalóink birtokairól származó termények és jövedelmek felvé-
telében, de az se legyen szabad és megengedett dolog, hogy bármiféle
jogot formáljanak, vagy tulajdonitsanak saját maguk számára ugyan-
azon alattvalóinkhoz, bármiféle újabb végrehajtásokkal, vagy rájuk
rakott újabb terhekkel; de még kevésbé szabad nekik ánnánykodniok
ugyanazon alattvalóink majorságai, falvai és blrtokai ellen. Sőt: a tö-
rökök ugyanazon császára a fentebb megnevezett pasáit. béglerbégjeit
és mindazt, aki felett uralkodik, fékezze meg és ténylegesen jóelõre gon-
doskodjék arról, hogy ők semmi módon se merészeljék a mi alattvaló-
inkat vakmerő módon, akár erősukkal, akár bármiféle csellel és mes-
terkedéssel, akár öldökléssel, akár gyújtngatással, akár íosztogatással és
rabulejtéssel fenyegetve és rémílve zaklatni, hatalmukba keriteni, vagy
uralmuk alá hajtani.
Negyedszer. Mivel pedig a legutóbbi nyolc évre kötött békét* egész
tartalma alatt megzavarták a fenséges János Zsigmond úr háborús zür-
zavarai és az általa keltett nyugtalanságok, annak érdekében, hogy ez
a mostani béke erősebb és szilárdabb lehessen, és ugyanazon herceg ál-
tal támasztott bármiféle mozgalmak és mesterkedések e béke idejét meg
ne uvarhassák, úgy döntöttünk, hogy e béke megkötésétöl kezdődően
Erdélyben, tehát saját tartománya törvényes határain belül tartózkod-
jék és parancsolja meg, hogy mindazon hlvei, kik vagy tanácsadói, vagy
pedig katonai ügyeinek intézõi. legyenek és maradjanak is mellette. Ezen-
kívül: e nyolc esztendős béke tartama alatt hagyjon fel azzal a szoká-
sával és módszerével, hogy ellensége fegyverrel támad ellenünk és te-
rületeink ellen, szüntesse meg azon törekvését, hogy cselt szõjön köz-
tünk és a törökök császám, Selym között - úgy amint előzőleg a szul-
tán apját is ellenünk ingereltei' - s Erdély határain kivül sem õ sze-
mélyesen, sem csapatai, sem hadvezérei ne okozzanak kárt sem terüle-
teinkben, sem pedig alattvalöink javaiban és ne támadjanak ellenség
szándékkal azokra.
2 Az 1561-ben ll. Miksa és ll. Szulejmán közõll létrejött békére utal, amely az
l5fl-Í béke QHSRFÜ lllégërfiãltése Voll. Mindkét béke Sflvegéi kfllzélellékt Veran-
csics Ahlal 6514:: munkái V. PS1, 1550.
3 Ez a kérdésnek !§Y0ldalú beállítása. Az lilfõághoz hullálarlolik. hogy Miksa
1585-ben ınegküldıe a János Zsigmonddal folytatott tárgyalások iratai: a Porlárıı,
arnelyellbfll kiderült a lfiflyalásnk lörökellenessége. Miksa ezzel akarta llivédenl
a szuııaız ızuvzıeıeseı, hogy Tokajt ez szzfenmı A-ııı vizzz. .mms uıgmnnamıi.
az atprıı-wıt aalauz Menyháı-ıoı pear; ızunızm meg. A Pur-az .izmos zsigınaneoı
llérdõre ls VOIIII, 5 lmnban blleleniëltze, hogy kést a Sıultánt Személyesen felkeres-
ni ez igy ıazmznı magat. A rzuımn azt üzeme view, may z ızõvezkzzõ Awen
maga vezeti Malyarorsrágra sereget. és akkor fogadja János Zslgmondut. Erre a
tılálkoıáara l50B-ban a Szigetvár elleni támadás ı:l5tt került sur.
142
Otödször. Azt is ell-ıatároztuk, hogy abban az esetben, ha ugyanazon
herceg, nem tűrvén meg a békességet, nem alallana alattvalóink ellen
s ellenünk támadni s alattvalóinknak vakmerõen károkat ü jogtalansá-
gokat nkozni, továbbá: folytatna a mi és alattvalóink zaklatását, major-
ságainkat elrabolná s területeinkre be-bersapna s továbbra is ostromolna
várainkat és várkastélyainkat, vagy alattvalóinkét, vagy valami újat kez-
dene kimstzerkedni bármelyik tartományunk és alattvalóink megkárosi-
Lására és azokat az ingó s ingatlan javakat, adokat, dikákat, tizedeket s
bármilyen más jövedelmet, melyek bennünket s ugyanazon alattvalóinkat
illetik, megtámadná és maga számára követelné - miközben mindezt és
minden efféle dolgot egyílttvéve s egyenként jelen békekötéssel megtil-
tottunk neki s el is tiltotluk õt ilyesmitűl -, akkor üt e béke megsértõ-
jének fogjuk minősíteni és szabadságunkban áll majd, hogy mind saját
magunkat, mind pedig alattvalóinkat az ilyesféle károktól és jogtalansá-
goktól megóvjuk s ugyanazon herceg ellenséges cselekedeteit visszaverjük.
Hatodszvr. Ugyanígy ellıatziroztuk, hogy mindazon erõsségeket, vára-
kat, mezõvárosokat, falvakat s más javakat és helyeket Magyarország
azon részében, mely Erdély tényleges és õsi határain kivül sik, a Tisza
folyón belül és kivül s melyeket akár mi birtokolunk, akár ugyanazon
herceg, jelen béke s annak e határozati pontja alapján, mindketten: mi
is, a herceg is, a jövôben is minden vita nélkül birtokoljuk, megtart-
juk és hatalmunkban tartjuk.
Hasonlóképpen ınindazon íõrangıiak, nemesek és többi alattvalóink
és bármilyen rendű emberek, lcik az országnak azon vidékén már ed-
dig vissatértek húsegünkre és engedelmeskednek nekünk, vagy a jö-
vôben fognak visszatérni - azon napig, mig előttünk világossá nem vá-
lik, hogy ugyanazon herceg e békét minden feltételében és egyezségi
pontjában elfogadja s azon részeit, melyek reá vonatkoznak, jóvá is
hagyja a hitelt érdemlően kinyilvanltja, hogy c pontokat meg is fogja
tartani -, valamennyi jószágukat, birtokukat, váraikat s jogaikat, amit
csak kapnak, vagy birtokolnak, békésen megtartják, birtokukban tart-
ják és meg is maradnak azokban.
Hetedszer. Ugyanrsak elhatároztuk, hogy ha esetleg abban az ország-
réaben, mely tud.ni_ill.ik Erdély határaitól a Tiszáig terjed, lennének
akár falvak, akár várak, várkastélyok, városok, mezôvarosok s más
ezekhez hasonló jószágok és jogok, amelyeket akár mi tőle, akár 6 tö-
lünk meg szeretne kapni, ugyanazon hercegnek legyen meg a lehetõsé-
ge arra, hogy velünk cseréljen, vagy bármilyen más megegyezést kös-
sön, olyan módon. hogy mindkét fél egyenlõ arányban részesedjék
mindabbúl, amit egyik a másikának atenged. s egyikük se kapjon keve-
sebbet, mint amennyit adott, hogy az emlitett megegyezés, illetőleg cse-
re igazságosan bonyolódjék le.
Ezt azért s nem egyéb ok miatt határoztuk el, hogy oldódjanak meg
és tünjenek el a viszálykodások okai, melyek köztünk s a herceg között
tarnadhalnak, s a mi embereink szabadon járhassanak az 6 területén át
u mi javainkra, az õ emberei ugyanúgy a mi területünkön át azokra a
H3
javakra, melyeket 6 fog megkapni, a hozzá közelebb esõ birtokainkbúl.
Ugyanis, ha ezeket a javakııt az igauágos csere alapján, a nagyobb és
biztosabb egyetértés kedvéért, mindkét fél érdekoihoz igazltjuk, akkor a
felek emberei saját határaikon belül fognak tartózkodni és foglalatoskodni,
anélkül, hogy a másik felet zaklatnák, s ezen a modon a békét és barát-
ságot ugyanazon herceggel szilárdabban õrizhetjük meg!
Nyolcadszar. Továbbá mind a saját alattvalóinkat, mind pedig az em-
lttett herceg barmilyen állású, ı`endú és rangú azon alattvalóit, kik bár-
melyikünk iránt htiséggel, engedelmességgel tartoznak, valamint ha-
talrnunk alatt állnak, s a legutóbbi háborúk során akár félelembõl, akár
bármilyen okból a két fél között ingadoztak, s gyanúba keverték ma-
gukat, vagy bármilyen más módon bennünket, vagy magát a herceget
megsértették, bele kell foglalni ebbe a békébe, s legyenek annak olyan
forman részesei, hogy ne lehessen velük szemben semmiféle ürüggyel
a bosszút alkalmazni, s a velük szembeni felháborodást - bármelyik
részről ered is - meg kell szüntetni, s ezek legyenek mentek az tlldüz-
tetéstõl.
Kíleftcedszer. Minthogy pedig az elmúlt esztendõk folyamán részint
magának a hercegnek, részint másoknak, valamint a határmenti bégek-
nek mesterkedése nyomán, különféle megmozdulásokról igen sok és ál-
nok vádaskodást árultak be ellenünk néhai Solyman ısászárnak s ez
nagyon vüzedelmes volt Magyarország szerenısétlen alattvalói számára
a köznyugalorn szempontjából, de mind nekünk, mind magának Soly-
man uászámak is nagy Ielháborodásrı adtak okot, ezért úgy határoz-
tunk, hogy ha a jövőben akár a herceg, akár a fentebb emlitett bégek,
vagy bárki más, a jelenlegi felséges császárnál: Selymnél is folytatná
ezt a rossz szokást, az ilyen feljelentőknek sem a császár, sem pasái,
nem fognak azonnal hinni s nem határoznak el semmi olyasmit, ami az
ellenségeskedéssel lenne kapcsolatban, mindaddig, míg bennünket nem
értesitenek mindenről s tııdomásunkra nem jut az, hogy mit felelünk
mi saját ártatlanságunkat illetően az efféle hamis václaskodók vádjaira,
hogy lgy végre mindkét fél érvelt áttekintve, lgaıságosabb határozat
szülessék, bármit kell is majd határozni, az igazságosság elvének meg-
felelõen.
Ttzedszer. Bar az ilyen nagy országban, melyet a hosszantartó hábo-
rúk tönkresújtottak és megtiportak, nagyon fontos dolog az, hogy min-
den olyasmit mellözhessünk, ami a határvonal különbözõ szakaszain
mindkét részrõl meg szokott történni, s a közbékét és köznyugalmat
meg szokták az ilyen dolgok zavarni, továbbá: sem a rablúkat, sem a
martalócokat, sem a köborlókat, sem a tsavargókat nem lehet azonnal,
amikor éppen akarjuk, megzabolázni, csak akkor, ha szigorúbban fog-
juk és büntetéssel sújtjuk õket: elhatároztuk, hogy legyen jogosult mind-
144
két fél, bármelyikiik legcsekélyebb tiltakozása nélkül az efféle latrokat és
gonosztevöket - akár törökök azok, kiket a mi területünkön, akár a
mieink, kiket török területen értek tetten - a ténylegesen megérdemelt
büntetéssel sújtani.
l-la pedig nem lehet öket eifogni, de egyébként sikerül megtudni s ki-
tapasztalıú, hogy hol bújkálnak, akkor a másik oldalról idejében jelent-
sék ezt a bújkálók kapitányainak és paranasnokainak, s az emlitett ka-
pitányok és parancsnokok késedelem nélkül gondoskodjanak ezek elfo-
gásárol s búnük minősége szerinti megbüntetésükrõl; a törökök a törö-
köket, a mieink pedig a kereutényeket büntessék.
Amennyiben pedig a mi részünk kapitányai és parancsnokai e tekin-
tetben nem töltenék be szorgalmasan tisztüket s ha tudomásunkra jut
ilyesféle engedetlenségük, szigorúan el fogunk járni velük szemben.
A török ısászár is köteles lesz viszont arról gondoskodni a maga réaérôl,
hogy az övéivel mindez hasonlóképpen történjék.
Tizeneggedszer. Továbbá: minthogy az efféle rabióknak és latroknak
nem lenne ekkora sokasága s nem lenne annyira tág lehetőségük a la-
torkodásra, amennyire most merészkednek, abban az esetben, ha töb-
bek, részben kapitányaik, részben pedig magánszemélyek mindkét rész-
rõi nem viselnének gondot rájuk s nem támogatnák õket olyanok, klk-
nek tetszik a zsákmány és semmit sem törődnek a köznyugalommal s
bekességgel: éppen ezért elhatároztuk, hogy a béke megkötésétői kez-
dődően a jövőben a felek egyikének se legyen szabad _- mégpedig a
mieink közül ralá uzkókoiı.at,“ iıajdúkat,“ kčborlúkat, ısavargékat, Selym
ısászámak pedig és övéinek a közülük való ieventákat," martalócokat,'
haramiákal' és más efféle közrendú népeket - eltartani, ellátni, táp-
lálni; olyanokat tudniillik, akik a két uralkodó valamelyikének zsoidjá-
ban nem állanak, nem szolgálnak katonai fegyelem alatt, hanem rab-
lt) - ut: H5
lásból s a lopott Laákmánybûl élnek, s válogatás nélkül, egyforma igye-
kezettel mindenkivel szemben elkövetik gaztetteiket.
Mindamk, akik az emlitett határout ellenére kedvezlıek nekik, ellát-
ják, védik és fedezik õket, mint már mondottuk: ugyanúgy bűnhõdje-
nek, mint maguk a gonosztevõk; amint pedig mi a magunk részéről
megigérjük e határozat megtartását s gondunk is lesz arra, ugyanúgy
illõ, hogy a törökök császára is helyeselje és gondot is viseljen megtar-
tására.
Tlzenketıedszer. Annak érdekében pedig, hogy a rosszakaralú embe
rek vakmerõsegének még szilúrdabban elejét lehessen venni: ha úgy
adódnék, hogy e -béke tartama alatt ugyanazon török császár kapitányai,
parancsnokai, vagy bármely mas, fenlebb említett alattvalói, emberei,
fõhatóságai, vagy akár maga János Zsigmond herceg, várost, mezõvá-
rost, várkastčlyt, várat, erődítményt, avagy területeink bármilyen hely-
ségét, vagy részét, akármilyen keresett ürüggyel, vagy akár erõaakkal
és nyilt fegyveres támadással, esetleg megvesztegetéssel, vagy lopva és
ravasıkodással hatalmukba keritenének,
hasonlóképpen: ha esetleg a mi kapitányaink, paranısnokaink, vagy
bármely más alattvalóink a török császártól és az emlitett hercegiõl,
vagy azoktól, kik hozzájuk tartoznak, valamely várost, várat, várkas-
télyt, végül: bármilyen más helységet a fentebb kifejtett úton-módon
elfoglalnának, úgy határoztunk, hogy minden ilyen foglalást azon nyom-
ban, a legısekélyebb vonakodás nélkül, egymás között kölısönösen és
mindkét részről, továbbá ingyenesen, vlısuadunk.
Azok pedig, akik efféle erõszakos rselekedeleket végrehajtottak, fõ-
vszlësel bűnbõdjenek; amint pedig mi e halarozatnak engeclelméske-
dünk, ugyanúgy kell ennek történnie a másik fél részéről is.
Minthogy pedig e háborúskodások alattvalóinkat sújtották elsõsorban
és mivel minden baj mindig rajtuk szokott csatfanni, azt is elhatároz-
tuk, hogy neısak az olyan helységek és javak, melyek közvetlenül a mi
tulajdonunkban vannak, hanem azon javak, várak, várkastélyok és me-
zôvárosok s minden egyéb efféle, ami elsõsorban alattvaloink tulajdona
- akár hűségesek hozunk, akár lázadók -, legyenek az emlitett erõ-
szakosságoktól biztonságban és szabadon s ugyanezen határozatban log-
lalt minden kedvezményt S kivállságot ugyanúgy élvezzenek és han-
náljanak, ahogyan mi.
Tizenhnnmdszor. Azt is elhatároztuk, hogy ha akár a mi. akár a tö-
rökök sászára hadvezéreit, katonáit, szolgálattevõit, alattvalólt - lë
gyenek azok bármilyen rendű, rangú és állású emberek - a békekötés
után a felek bármelylke foglyul ejti s szolgaságba hurııulja, azokat azon-
nal, minden nehézség nélkül s anélkül, hogy a váltságdíjról ılkudo-Lnank,
minden fizeLség nélkül, bárkinek, vagy bárkiknek foglyai legyenek is,
aıabadon kell bocsátanunk és övéikhez kell visszaengednünk őket. Semmi
módon, semmiféle sün alatt, .ıemminemű keresett ürüggyel sem szabad
õket visszatartani, ánıba bocsátani, elajándékozni, eladni, vagy megõlni.
146
Tizeruıegyedszer. Ugyanígy: mivel gyakran megtörténik, hogy a bör-
tönökben tartott, bilincsbe vert, megkötözött foglyok, szabadulásuk cél-
jából feltörvén bilincseiket s börtönüket, megszöknek a fogságbol és sér-
tetlenül meg is érkeznek övéikhez, éppen azért elhatároztuk, hogy az
ilyeneket egyik fél se kényszerüljön a másiknak visszaadni, hanem az
olyan foglyok, kik isteni segltséggel megszabadultak, gondtalanul, a leg-
csekélyebb üldöztetés, peres zaklatás nélkül, övéik körében örvendjenek
visszanyert szabadságuknak és éljenek is aual. A keresztények tudni-
illik a keresztények között, a törökök a törökök között.
Tizevtötödször. Hasonlóképpen: az alattvalok, tisztségviselők, parancs-
nokok, katonái: s más hasonlók elpártolásáról - akár polgári, akár ka-
tonai fegyelem alatt élökrõl van szó, vagy Lsoldosnkról, kik gyakorta
megfeledkezvén hűségükrõl, becsületükröl, elattvalúi mivoltukról, át-
szöknek és átpártolnak a másik félhez, a mieink tudniillik a törökök-
höz, erdélyiekhez, moldvaiakhoz, a havasokon túliakhoz, amazok pe-
dig hozzánk - igy határoztunk: annak érdekében, hogy ezek hútlensé-
gét, állhatatlanságât meggátoljuk, a jövôben a ielek nem iogadhatják
be õket, sõt: ugyanazon felek szigorúan arra kötelezik magukat, hogy
az ilyeneket nemısak visszautasltják és visszaűzik, de még arra is, hogy
a másik fel kérésére, annak hatalmába és kezébe juttatják őket, akitől
elmenekültek; igy bűnhõdjenek és szolgáljanak példaként mások számá-
ra. llyen módon és ezzel a törvénnyel nemcsak mindkét fél vallási elõ-
lrásainak teszünk eleget, hanem az efféle könnyelmű, hűtlen és bűnöző
embereket, kiket a másik félhez köt ı törvény, könnyebben visszatart-
hatjuk a szolgálatban, s átpártolılsukat is megakadályozhatjuk.
Továbbá: minthogy azon törökök miatt, kik õnagysága [a szultán] kü-
lönbözö tartomáfnyaibol, különösen azonban az anatóliai rés7.ekröl,'°
nagy számban jönnek Magyarországra, hogy itt foglyokat vásároljanak,
az egész határ mentén nemcsak n mi területeinket, hanem önagysága terü-
leteit is nagy veszteségek érik; ugyanis részben a bégek és katonák, resz-
ben pedig más, határmenti tisztségviselők mindkét iél e határmenti terü-
letein békében is, fegyverszünet idején ls, nagy számban rabolnak el min-
denféle korú embereket, de különösen serdületleneket s õket lopva és
titkon eladják az efféle felvásárlúknak, nagy veszteséget és jogtalanságot
okozva mind nekünk, mind õnagyságának; éppen ezért elhatároztuk, hogy
a jövőben az ilyen felvásárlökat Magyarország határaihoz nem szabad
enged.ni s ezeknek ott tilos emberkereskedelmet ílzni. Azokat pedig, aki-
ket az emlitett foglyok megvıisárlásán kapnak rajta, a vizsgálat során
kötelezni kell az ernberrablók nevének felfedésére s a rablokat is, a fel-
vásárlókat is a megérdemelt büntetéssel kell sújtani, pénzüket veszítsék
el, a foglyokat el kell kobozni tőlük s szabadságukat vissza kell adni.
Ttzeıthatodszor. Mivel pedig a párbajokból, melyeket egyéni viadal
fonnájában vfvnak meg, igen gyakran támadnak vlszályok és ellensé-
W' l47
geskedések, de váratlan és súlyos esetek is, ezekből viszont sok helyen
s katonai személyek körében zavargások S megmozdulások keletkez-
hetnek, melyek a megkötött szer-zõdésekre is veszedelmesek, ahogyan
ezt az elmúlt esztendõk gyakori tapasztalataibol láttuk; éppen ezért úgy
határoztunk, hogy e béke tartama alatt, a közrend és köznyugalom ér-
dekében, mindkét fél számára teljességgel eltiltjuk és tilalmazzuk az
emlitett párbajokat és kihlvásokat, akár komolyak azok s életre-halálra
mennek, akár hadijátékra, kopjatörésre szólnak (ahogyan ez a végvidzë
kieknél szokásos). Aki pedig bármelyik fél részéről a másikat ilyen
egyéni hajvlvásra ki merészelné hívni, azt saját parancsnoka a legsú-
lyosabban büntesse meg. Hogy vitás pontot ne hagyjunk: a fentiek
azokra is értenclõk és alkalmazandók, kik kettesévcl, hámiasával, né-
gyesével, vagy bármilyen más nagyobb számban, a katonák szokása sze-
rint, ugyanilyen kihívás útján akamak egymással megkiiıdeni: ezáltal
minden ilyesféle párharc egyformán, s mindenki számára tilos és tiltott
dolog."
Tizenhetedszer. Annak érdekében, hogy a jövőben minden viszályko-
dásnak, zavargásnak, vetétkedésnek okát a két fél között megszüntes-
sük és felszámoljuk (amelyek az új erődítmények építése és a régiek
kijavitása miatt támadnak, s amelyek néha igen sokat ártottak a ko-
rábbi évek során azoknak a szerzõdéseknek, melyek néhai felséges szü-
lõatyánk, Ferdinánd és a néhai felséges Solyman uászár között jöttek
létre a békére vonatkozóan" s e szenõdéseket saját útjukról letérítet-
ték), úgy határoztunk, hogy mindkét félnek szabad legyen s álljon jogá-
ban, tetszésének, érdekelnek és szükségletelnek megfelelően bármilyen
létesítményt felépíteni, kijavítani, megerősíteni és erödlteni, de :sak ak-
kor, ha az építmény közvetlenül, ténylegesen és minden vita nél.kül fel-
ismerhetõen az építő fél földjén, területén és körzetében készül. A má-
sik fél földjén, területén és körzetében bármiféle építményt felépíteni,
kijavítani, megerősíteni, vagy erödíteni ezentúl, e béke tartama alatt
a legkevésbé sem szabad és semmiféle címen nem is engedhetõ meg.
Tizeımyotcadszor. Továbbá: minthogy az ilyen nagy kiterjedésű, szét-
szaggatott, sok részre osztott országban (mint azt már fentebb is emlitet-
tük) nehéz megakadályozni azt, hogy a felek között nézeteltérések, vagy
egyenetlenségek ne keletkezzenek - akár nagyobbak, akár kisebbek -
s ez-iltal mindkét oldalra károk és bajok háramlanak, nagyon is szüksé-
ges, hogy az llyen eseteknek idejekorán s valamilyen biztos módszerrel
történõ megelőzéséről gondoskodjunk, hogy a nézeteltérések e szikrái-
ból nagyobb megmozdulások és zürıavarok ne keletkezzenek; éppen ez-
ért elhatároztuk, hogy o béke megkötése után, már a kezdet kezdetén
mindkét fél küldjön ki azonos számú megblzottat - ezek tekintélyes,
148
becsületes, okos, béke- és igazságszeretõ emberek legyenek s ismerjék
jól a végek helyzetét - s amint ilyen vitás esetek támadnak, azonnal
jelenteni kell azokat nekik. Ők azután hosszabb késedelem nélkül jöjje-
nek össze megfelelõ helyen, a felek hadseregei nélkül, de rangjukhofz
illõ kísérettel és megfelelõ számú szolgálattevõ személlyel, hallgassák
meg, ismerjék meg, ítéljék meg, döntsék el és szeretettel rendezzék a
fentebbi módon felmerült vitákat együttesen 3 egyenként. Végül mind-
két fél gondoskodjék arról, hogy saját embereit és alattvalóit - min-
den vonakodzis és kibúvó nélkül - e béke szilárd és becsületes megtar-
tására ösztönözze, azokat pedig, akik vonakodnának, avagy e határoza-
tokat vakmerő módon áthágni merészelnék, büntessek meg a legsúlyo-
sabb büntetésekkel.
Ha pedig valaha olyan nézeteltérések és viták merülnének fel, me-
lyeket jelentõségüknél fogva ugyanazon megbizottak nem lennének ké-
pesek letárgyalni, elintézni és lezárni, ezekre vonatkozóan úgy határoz-
tunk, hogy a megbizottak terjesszék fel az ilyen és ezekhez hasonló
nezeteltéréseket a törökök császárának budai pasájához és a mi fõkapi-
tányunkhoz, kit annakidején mint elõkelõ és az ügyek vitelében serény
férfiút bízunk majd meg o tísztséggel; õk ketten vizsgálják meg és intéz-
zék el azokat.
Ha azonban õk sem lennének képesek e viták végére járni, akkor
végsõ fokon hozzánk és a törökök csásúrahoz terjesszék fel azokat, s
nekünk magunknak kell majd valamiféle utat és módot keresni, mely-
nek segítségével az emlitett viszályokst rendbe lehet hozni S el lehet
sitltanl, a fegyverek használatát pedig mindenképpen el lehet hárltani.
Tı'ze1tk-iteııcedszer. Elhatároztuk azt is, hogy azon embereínk, akiket
e bätekötés után a törökök császárának Portáján tartani fogunk _ ne-
vezzük bár azokat követeknek, ügyvivõknek, meghatalmazottoknak,
vagy báırnilyen más néven, - a követek szabadságát, kiváltságait es
sérthetetlenségét élvezıék, tekintet nélkül bárki ellentmondására, ugyan-
úgy, ahogy más keresztény fejedelmek követei is élvezik, kik õnagysá-
gának szövetséges barátai és nála hasonló megblzottakat tartanak.
Htuzadszor. Hasonlóképpen: elhatároztuk még azt is, hogy ugyanezen
embereínk szabadon fellogadhassanak és tarthassanak dragománokat,
vagyis tolmáesokat, mégpedig akiket s ahányat csak akarnak, szükség-
letük és a mi ügyeink kívánalmai szerint, ne helyeızenek föléjilk (sau-
szokat,“ hanem ha saját személyiik s családtagjaik õrizetére, valamint
császári méltóságunkhoz illően tartani akamak valakit, szabadságukban
álljon ilyet felvenni és tartani, aki éppen kedvük szerinti s aki akara-
tuknak engedelmeskedik; annak felettük semmi jogköre se legyen, ha-
nem az igazodjék az 6 akaratukhoz.
Hııszonegyzılszer. Ugyanígy elhatároztuk azt is, hogy ezen embere-
ink szabadon és ellentmondás nélkül küldhessenek levélvivõ hlrnökö-
149
kel és Iutárokat, amilyen idõben s amilyen útvonalon nekik teszik. Ha-
sonlóképpen a rni hlrnökeinket és postáinkat - kiket mi küldünk hoz-
zájuk ügyeink bármiféle követelménye folytán - ugyanezen szabadság
és biztonság illesse meg, s ne akadályoua öket a másik tél, sõt: inkább
kedvezményekkel támogassa; legyenek segítségükre, védjék öket, hogy
útjukat veszedelem nélkül íolytathassák s így ugyanazon embereínk, e
támogatás védelme alatt, gyakrabban juthassanak tőlünk wármazo' tá-
jékoztatáshoz, hogy ezáltal biztosabban és kellõ idõben lárgyalhassanak
a legfõbb pasa úrral" és a hozzá Iartnzé urakkal, azon közös ügyekrõl,
melyek időnként a török ısászár s miköztünk felmerülnek.
Huszonlcettedszer. Továbbá: tekintettel arra, hogy nemcsak boldogult
diısõ szülõatyánk idejében történt meg, hanem a mi idõnkben is elõ-
Iordult az, hogy amikor közös határainkon a békét vagy fegyverszüne-
tet bármelyik fél megzavarta, ugyanazon embereinket, kik a Portán tar-
tózkodtak, ozonnal elfogták, különbözö és igen sok jogtalansággal illet-
ték, de még őrizetbe is vették õket;" márpedig ez a dolog nemcsak az
isteni és emberi jog ellen való, hanem a mi legnagyobb mértékű lebe-
ısülésünket is jelenti, hiszen bármilyen jogtalanság és bántalom éri a
fejedelmek követelt, az uraik gyalázatára üt vissza; ez pedig nincs rend-
jén és nem is lehet semmiképpen divséretre méltó, miután a - nem va-
lami teLszetõs és dicséretes - bosszú műve,
éppen ezért elhatároztuk, hogy ezentúl ugyanazon embereínk, akár
háború, akár béke idején, ne a nyilvános vendégszálláson, hanem sza-
bad házakban lakjanak, akár Konstantinápolybın, akar Galatában, ahol
nekik jobban tetszik; és sem békében, sem az ideiglenes fegyverszünet
idején, sem a béke vagy fegyverszünet megsértésekor semmiféle ok mi-
att ne érje õket jogtalaıısıig, ne taszitsák őrizetbe õket a nyilvános ven-
dégszálláson, részint az irántunk való tiszteletre és megbeısülésre, ré-
sänt pedig az isteni és emberi jogra valo tekintettel, miután mindkét
jog úgy rendeli, hogy a kövelek szabadok legyenek és mentsek az el-
íéle meggyaláztatásoktól.
Ha esetleg hábonira kerülne sor, e követeket, vagyis a ml embereín-
ket - amennyiben jelenlétük terhes lenne - Inkább küldjék hau uraik-
hoz, semmint őrizetben tartsák és a ml megszégyenltésünkre, kellemet-
lenségekkel és jogsérelmekkel illessék õket; ugyanis nem a követek a
háborúk okozóL s a háborúkat nem az ö veıetésükkel viselik, de még
sokkal kevésbé vál.lal.hatják magukra uraik bűnét.
Ha pedig - akár béke, akár háború idején, vagy barmilyen más idő-
ben -- úgy tetszene nekünk, hogy ugyanazon követeinket, vagyis em-
bereinket õnagysága boldog Portájából magunkhoz hívjuk vissza s he-
lyükre közben nem killdenénk utódokat, erre az esetre úgy határoz-
tunk, hogy õket a Porta minden nehézség, ellentmondás, visszatartás
151
ajándékkal fogjuk felkeresni külön megblzottaink útján, ugyanúgy, aho-
gyan azelõtt is tettük, minden esztendő vége lelé.
Õfelsége pedig (ahogyan már fentebb is monclottuk) erõs kézzel és
szorgosan, barálilag és jóakaralzúan azon lesz, hogy saját halármenti
katonai a nii Lerületeink ellen ne inlézzenek támadásokat. Aminthogy
viszonzásul rni is gondoskodunk majd arról, hogy a mieink is maradja-
nak békén saját határainkon belül s kölısönös baráti sıomszédságban
éljenek.
Egyik tél maganemberei se törekedjenek arra. hogy a rajtuk esett
sérelmekel saját külön fegyveres bosszújukkal igyekeuenek megtorolnl,
hanem e sérelrneket terjesszék be felülvizsgálatra elõször a fentebb
megjelölt megblzottaldıoz, azután pedig - ha az ügy természete úgy
klvánná - a budai pasáhnz és a mi fõkapitúnyunkhoz, úgy, ahogyan
azt lentebb már lerögzitettük. Így végre szilárd lesz a béke közöttünk
és útja akadály nélkül vezet majd kitűzött céljahoz.
28
152
a Tiszántúli plrflszlfclkeléeben pedig az ûnallûpiisla elemek mellett DÍ\'id Ferent
tanllásânak nyoınıi is fellsmerlıetñk. A panszthad elsõsorban a torok ellen kelt lel.
rrrıeıy im-wir ingııııa eı Gyula; ez nagy ıeruıeızız rrepeı uenyszeriıeııe ur-rııra ua,
de egyúttal .anlifeudális éle is volt a nıeglnozdulásnak, mel ha l birtokos osztály
elleni Iıarrra nem is kerülhetett sur. Forgách Ferencnek közveuen értısillésel le-
hettek iı felkelésrdl, amelyet lermészelsen az uralkodó osztály Szemfiõgébol be-
Csült le. Halúla utlin kfiliralo lıâlyji. Forgách Sllnon făltııpllálly kezébe l(G'Í-lll, lble
kaphalla meg lstvúnffy Miklós lörténetírfi. Mindketten lnegjclyıésckkel látták el.
Forgách Ferenc hiradása, bátyjának, Forgách Simonnak B kézirathoı fűfäll. mel-
ıegyzfsrıveı ınezr-imgiuı A ıeııreıs egye vonmıı, bár nem egy ıreraw aszta-
zıııamıı ıııgy. igy mırıdlhrı rieıri viıágeı, meg ını volt ı Fekete Ember neve, ezt
más források alapjan írla a toı-téııetl Irodalom Kırúsony Györynek (vö. Révész
llnre: Debretelt lelki vfilsăla. 1561-l5'|l. Siâfldük, 1036).
153
tetlen tömege pusztult el, és végül is alig lehetett leverni, miközben
László úgy megrémült, hogy azon gondolkodott: Budát üresen hagyja.
De Bornemisza János, ez a kitűnő lérfiú a saját kamnáival, az udvari
nemesekkel, a testõrökkel és a budai polgárokkal a pesti mezön hatal-
mas csatában megütköıött megszárnlálhatatlan seregülıkel és győzött.”
János király pedig, akkor erdélyi vajda két, számban S erőben óriási
seregüket két igen kemény és kockázatos ütközetben Magyarország déli
részén teljesen megsemmisltette és vezérüket, Györgyöt megölte.” E ra-
gyogó tette miatt azután az egëz nemesség egyhangú határozattal, arra
az esetre, ha klhal a királyi család, a koronát és az uraimat már akkor
felajánlotta és esküvel megígérte.
A törökök úgy gondolták, hog' ezt a mozgolódást nem szabad leki-
csinyelniök, ezért gondolkodását elöbb próbára teszik, követség útján
üzenetet küldenek, Szelim' nevében pénzt és azok fölött a részek fölött
valami hatalmat igéraek. Végül is szavaikkal behálózzák az embert és
meghatározott napra csalardsagot terveznek ki.**' Eközben õ szónukol
a tömegnek és azt állítja, hogy rövidesen nagy és csodálatos dolgokat
látnak, amelyeket isteni sugallatból fog cselekedrıi; hadjáratot akar in-
dítani a törökök ellen, és be akarja venni váraikat meg városalkat nem
fegyverrel, de isten hatalmával. Midõn éjjel tudomâséval török kémek
érkeztek és a tábort kikémlelték, reggel nyomukat követve az össze-
gyûltek elõtt kijelentette: könyörgései mlatt Isten jóléteményébfil tör-
tént igy, hogy az ellenség, bár itt járt, eszeveszetten és õrjöngéssel meg-
szállottan menekült el; 6 fegyver, éjsukai és nappaü õrség nélkül meg-
felelõképpen meg fogja védeni övéit. Ezért nem álllt õrséget. Igy elhi-
tette, hogy Szentroiklós várát' a török el fogja hagyni és a saját katonai
harc nélkül üresen veszik birtokukba. Serege egyrészét tehát sztnleg
Szentrniklós megszeızésérefl” és erőfeszítés nélküli birtokbavételére
154
küldte. Amikor indultak, egyeseket magához hívott és kezét fejükre
tette és ha valamely kiemelkedõ iériit látott, azt mondotta, milyen nagy
kár, derék ember, neked elpumtulnod. A törökök tudták, hogy mi ké-
szül, Gyuláról és Temesvárrói és más végvárakból segédcsapatokat von-
tak össze. Azok [a parasztok] midőn nagy reménnyei és bizakodássai
vonultak Szentmiklúsi-loz, a törökök keiepcéjébe kerültek, mégis kemé-
vlin el bennük; az :lszaladott nép haza nlenvén az láborba, Inegbesléiik mint jflrtak.
De :iz lllkelé ember rnéã ÍS biztatta dkei, és lzl Inolıdla, húg nem jó hittel rnénlek
volt el ez kasıeiıo. de oznmn a mogz viszi el õket smlnokl-o. kinek oz ızlzl ledol-
nek előtte, és csak kész prédák lesznek nekik az Wrckck. Azonban Olliuni kezdtek,
és éiést sem kezdtek az Kaiukbói hordani nekik Azért ız debreczeni birónak üzen,
hogy éiéıt küldjön az isten népének Az biró nem küld, és belnegven agliehány szá-
zooi ınozzıvni, ee egy hzzhoz hoz-zsi. hivoıio ez kreol; ez ok-o ooiz ınegyen homiz. ez
pirtınganıi kudi, hoy nem küldött éiést neki, és mond: fogjátok 'istennek léikei az
iıonosz emberi. Kzpisk az õ nepei 8 kõwzni kezdik, how mindjárt leinkumak
harmad magával. az istrángokat is meizveıetıe volt imaı- nekik. Az bird tolvaj: kezd
kiűillnl, rnjlı iniln az hlzra az delirtfléniék, kill ll birtivnl mind Vele Voliak: G
a ház ódaldt kivágván, az birót eisıabııditiák, és az biró az lelele embert lnegkötöz-
ieivén, az prengeı- (peiiengfiri ala viıeıı, fa lejei veteu. ne mikor ıiionıo ıalnsdniı
voiı, oly hírek voiizk ıeiõie hogy esiliz; is: hozuiı. és mikor eleget lzeszel vele,
az kardjat klvonza, és aı nlvelyebe küldi Isrnel az kardot; ozlán hogy EU néma-
„Aion ıeuıui egy szanıõvozeı, Q úgy voıjo. hogy kene ezeken; „zum hogy ez oeıeg es
leıaeıe ıyemıekeı eiõoe viıeile. e meızyoyoıı; ezmn hogy ez ooooriso mikor egy
lılılıló bort kikızdelılt, megäidotlı, S hogy oatani iıeıdeiie, ız EHS hida rllegérle
vele. eg ezeken keny-en-el zneginı ezon modon. Ezeket onnyiro einme volo ez koz-
seg, hogy lnnei Matirisloldéböl [Kisalföldi ls mentek alá hozzá. Eu-ol Barlus istván
lö ember 8 viléı Elnber oda ment houšil és Vele VolL Az filčlz egri had, lovag
lyalol, ki akart hozzá rnennl. Az Drédikäinr éiı az kapilán nehezen rnaraszizollák
oket. Ennyi reiiglo iveiıhiii login volt õket mintegy oıconitllsokol imegszoiiolrzkoıi,
hogy se :örvenı nem lettek, se semmi dologhoz kel-lvek nem volt; sziıkoı nem mono-
lak, nem esktidlek, egymást alléiéért megfoddeliék. Végre oly hírek megyén, hofl'
léiflűil S7. Miklfi előltdk, és az henna vaióklıi. mint az barmok Csiık úgy Vúgtdk ie,
holy az azékhâznál (mert az nap szék Volt), Jésust kiáiioltak, û az knpitánhoz
lutoilnk az várba, ott nagy csudávai és devotióvul [odaadással] mondták meg neki,
kérték. l\0E)' Iovább ne tarlôzlıssa ãket, ha 5 maga nem akar Veiek lenni. Az
kapilán rnundlu, hog' nem igaz hír, varjanık csak az egy napot; ha iılmnyosban
megel-li, o is elmegyen mos non veiek. onneı ez pl-edlkııon-o, vnıenunos neııo-
iıeusra mentek, annak exproiırálták [szemére veteliéki, how méltatlan sıólloit reáiı:
Isten eınlıete, nem hlletă Volna, ilyen csudát mivel! volna. Azért azután ne kú-
nsznlone. hnnezn veiek egyik: isten: diesel-ne, ki ez szezon megel- nemzetnek má-
sodik Moysesl. Láımıszlolt volna. Az prédlkátnr mégis constanteı' ıssevelália láiihala-
uıan blzonygatuıl, hog' nem igaz ember, ne higyienek neki. Az hlrbe sem volna
semmi, kit :ak másod navon ls melhallnnának. Ha inmátıllk ún' hinnaıek, mint
az hamis hírnek 8 az Isten igéjén: ig' meglérrlének, S ilyen töredoimé, éhila-
lussű és jimbnrrá lennének, bátor elninnék, hogy lslen me§zabadl\ani orSzáil.In<
kal elo. De az sokaság ugyan az 6 opiniójábuıı lvéleményébenl mıradváu, këılilldc,
rakodiık. És más nal! jó Nile! érkezik haza EH. az ki oda az Tisza (elé Jár! tisz-
lébe, élri sıolflb. S az kezdi beıéini, hofl' seb: embereket iálblt kik eiflaiadlak
Iz Vindnlbói, és ızoklől érlzttı, n1i|ıl jártak. UH Géndoâcdlck 'Ie oziári. De az ki
Báthory Mikiósnál Voll., azt 5 él nem iılımétia sohfl. hanem ez az ki kinn lorlfidotl.
ez más voil, és ez úgy járl, mint megírtam. Az ki penig Bálhorynéi volt, aıt 5 az
leiedeıemnek kuıoioue volt lel iaeeshe; kel-.ieson cel-zel voıı neve, oıı oz usmioe-zbe
ölték, bizontainrı mi modon.
155
nyen harcoltak, de szétverlék õket és minclannyiukat vagy elfogták
vagy levágták. Azelőtt a ısászáriak is, meg a János-pártiakf is várako-
zóan figyelték, hogy mi lesz ebbõl a nagy dcılogból; de miután annyi
katonáját elveszítette, észrevették, hogy ez az ember hazudozik és ubrt
üldözni kezdték. Ugyanebbõl az okból a saját hívei is weledni kezdtek,
maga pedig Debrecen mezűvárosba menekült. abban blzott, hogy a rne-
zõváros szabadsága és övéinek védelme biztonságot ad. De ugyanabban
az idõben a Váradi paranı-:nok gyalogosokat és lovasokat küldött oda,
elfogták és lefejeztékf' Ez volt a vége annak a háborúnak.
29
156
godni, teljesen a német gén oldalára allt. Sok mindent titokban terve-
zett el, és sok mindent nyíltan selekedett_ azért, hogy a királyt és a leg-
több embert saját nézetének megnyerje. Január l-én Meggyes mezövá-
rosbaıı omzággyűlésl: tartottak, ahol azután, hogy néhány emberrel kö-
zölte tervét, elhatároztäı, hogy M.iksához teklntélys követséget külde-
nek.* Az országgyűlés [eloszlása után a király a három nemzet, vagyis
a nemesség, a szászok és a székelyek fõemberei, mintegy C-IO személy je-
lenlétében, kiket Gyulafehérvárra hívtak, az ügyet ismét elöadta né-
hány szóval megtărgyalás végett? Bekes a király beszédéhez kapcsoló-
dott és azt hosszan feltegette. majd mások folytatták, mindenki asze-
rint, ahogyan tehetségéböl telt, vagy ahogyan érintette a dolog. Ugy
döntöttek tehát, hogy a népes követséget a császár tartnmányain át kül-
dik. ugyanis ekkor Prágában, Csehországban, minthogy már a legtöb-
ben követelték, gyűlést tartott. Úgy határoztak ugyanis, hogy a követ-
séget elküldik és békét kötnek a keresztények ısászárával, de a lengyel
király közvetítésével, hogy minden a lehetõ legnagyobb titokban tör-
ténjék. hogy olyan ügyekkel, melyeknek ideje még nem jött el, meg ne
sértsük Szelimet, mert az 5 részéről sokkal inkább kellemetlenségek-
tõl lehet tartani, mint előnyöket remélni. Egyedül Bekes állította hatá-
rozottan, hogy a követség valódi okát sok ésszerűen megindokolt ment-
séggel el lehet íedni és nincsen semmi veszély ebben a dologban. Ma-
gában saját magának ítélte a követi tisztet, lászatra azonban mindig
másokra tukmálta. De senkl sem volt. aki el merte vállalni ezt az any-
nyira kétes ügyet mégpedig azért, mert minden oldalról félelem, mél-
tatlankodás és veszély rémlett fel, nemcsak Szeliın részéről, hanem Já-
nos részéröl is. akit õ [Bekes] erkölusileg annyira leolusonyítntt és úgy
hatalmába:-A tartott, hogy a fejedelmet teljesen kénye-kedvére használta
íel, úgy, hogy egy rabszolga ura iránt nem lehetett engedelmesebb,
mint n király volt õ irúnta. Ezúttal [számba jött. még] a fejedelem gyen-
ge egészségi állapota és [az a körül.mÉh}'l„ hogy habár minden szeren-
csésen sikerült volna is, de ıı házasság vagy egyik, vagy másik félnek
nem lelelhet meg és a királyság, ami a fõ dolog, sem állhat fenn és a
haza sem maradhat bántódás nélkül, amint a következőkben elmondásra
kerül. Tehát úgy vállalta el a megbíúst, mintha õ egyedülinek maradt
volna mindenki közül. Nagy klséretet vett maga mellé a fejedelem bel-
sõ embereíbõl, lovakat, ruhákat, pénzt a kinıstárból, pazarló hajlama és
kívánsága szerint, és Miksa menlevelének megérkezése után, április 12-
én Gyulaíehérvárról elindult. Nagy tisztelettel és az öröm jeleivel fo-
157
gadlák a császár parancsára mindenütt, ahova ıxak megérkezett, a ha-
tároknál pedig még ágyúlövésekkel is. E követség mellé a felségıs Zsig-
mond' egy másik hasonlóan fénya követséggel küldte Konarskí Ádám
poznani püspököt. Mikor Prágába érkeztek, itt sak a követségek okát
adták elő, egyébként az egészet a német fejedelmek gyülése elé Spe-
yerbe ulalták, ahová követték a császárt, aki néhány nap múlva távo-
zott. Itt a mindkét részéről leíolyt különféle tárgyalások után létrejött a
béke-egyezmény a következő feltételekkel. Legelőször sok vita után vé-
gül Janos lemond a királyi jelvényekrõl, amely cím egymaga 44 éven
át, nekünk ís. nekik is, és végül az egész keresztény világnak sokba ke-
rült, annyi nép szolgaságába, annyi ország, Horvátország, Szlavónía,
Szerbia, a két Oláhország, Buda és még Magyarország elvesztésébe, any-
nyi szerenısétlen háborúba. Miksa mégis a fenséges cimet megengedte,
bár ezt csak az használja, aki királyi vérből származik és a királyi ha-
talmat gyakorolja saját oımágában. Hogy János Erdélyt., Magyarorszá-
gon pedig Bihar vál-megyét Váraddal, Szolnok és Krasznai megyéket,
ugyancsak Máramaros tartományt' Huszt várával és a sóbányákkal örö-
kösen birtokolja és e végek és határok közt maradjon mindkét fél. Amit
ezeken kivül llatalmuk alatt tartanak, törvényes uraiknak adják vissza.
Hogy saját uralma alá tartozó területein teljes, szabad, korlátlan, füg-
getlen rendelkezési joga és csak a király név kivételével bánnely más
tetszése szerint magának választott címmel teljes és tekintélyes, semmi
ieltélellel nem korlátozott királyi hatalma megrnaradjon. Hogy János
viszont Miksát Magyarország királyának tartsa és ismerje el. Azután,
hogy keleten bármilyen, akár régi magyar iennhatóságú és magyarlakta,
akár uj földeket foglal el, idő folytán fegyveresen és vitézül, azt magá-
nak és övéinek szereze megf Hogyha Erdélyt a török erõszakossága
vagy támadása folytán ő vagy üvéi elvesıítenék, Szilézíában az Oppelni
hercegséget ugyanazzal a joghatósággal és ugyanazokkal a határokkal,
melyekkel azelőtt anyjával lzabellával együtt bírta, Miksa vagy övéi
Jánosnak es övéinek jelõljek kl ez adjak ac. Tevzslzlza, hegy egyek le-
gyenek ellenségeik és barátaik, kölcsönösen segítsék egymást 3 elsõ-
sorban Miksa Jánosnak teljes erejével nyújtson segítséget, ha szükség
van rá. János mégis a tõrököt, ameddig sak lehetséges, tartsa a szoká-
sos múdon nyugalomban és barátságban. Egyébként ezek a feltételek a
legnagyobb titokban köztük maradjanak, hogy az ellenség felingerlésére
kifelé semmi alkalom ne legyen. Hogy a feltételeket és a barátságot
megerõsítsék és rokoni kapcsolatot küssenek, saját unokahúgát vagy a
15!!
dni hozza. János pedig december 31-ig küldöttei útján a béketeltétele-
et meg logja erõslteni. Ezdtrıil okleveleket állítottak ki, melyeket mind-
:ét részről a császár és a követek aláírtak és az ún. közjegyzö közre-
fıüködésével örök szerződést kötöttek és megállapodott szavakkal a
:gyzõ elöremondása után a császár és a követek hüségeskiit tettek."
De más volt a végzet. Ez alatt Szelim, aki jól tudta, hogy mi történik,
ét követet küldött, az egyiket a Stras nemzetségbeli lengyelt, Abraim
sauszt a lengyel királyhoz, a másikat, a magyart Jánoshoz. Ez [utóbbi]
ıikor a kirallyal való megbeszélésre eljött és a számára odahelyezett
ıékre leült, miután minden tolmácsot és más egyéb tanút Csáky Mi-
ály kancellár klvételével eltávolított, így szólt: Két okból küldött en-
em Szelim ısászár Ielségedhez. Az elsõ, hogy mily okok miatt küldtél
övelséget Németországba, amint ezt bejelentésed nékül is megtudta,
.iszen részben Szulejmán mint atya, részben õ maga [ti. Szelim] mint
:stvér szeretettel, jóindulattal, mindenféle szolgálattal, mindig és minde-
ütt melletted volt. Hogyha valamire szükséged van, azt sokkal jobban
lérhetted és elérheted az 5, mint a magad lekintélyével. A másik meg-
ízásom ez, azt akarja. hogy téged, mintegy testvéri szeretettel figyelmez-
ssen arra, hogy Németországból ne hozzál feleséget. Van királya han-
iaorıágnak, Dániának, és Svédorszăgnak, bárkit e királyi esıládoknál,
iválautasz, saját tekintélyével fog gondoskodni, hogy ez neked sike-
Liljön. János röviden 3 zavarosan válaszolt: Halat ad a pártfogáaért,
mit Szulejmántól és most Szelimtöl is kapott és azt hűségesen elis-
ıerl. Egyébként, ıml a német követséget llletl, ezt sak azért küldte.
ogy Miksának jelentse, hogy a íegyverszünetl Ieltételekkel szemben
atonái és tiszljei napról napra mit visznek véghn és követelje meg-
ünbetésüket és azt, hogy ügyeljen: az érvényes és megerősített [egy-
erszünetet övéi ezentúl megtartsák. Ezt azért volt kénytelen megtenni,
egy a fegyverszünet megtartásának önmagában is íontos rendelkezését,
melyről levelek és követek útján nem egyszer igen buzgón kezeske-
ett, biztosabban keresztül vihesse. Abraim a lengyel királyhoz nyomó-
ıbb paransokat vitt: kérdõre vonta öt János engedetlensége miatt
E azért is, mert neki [Zsigmondnak] miatta, mivel tudja, hogy rokona,"
ıkmindent eltúrt. Szelim kéri, íigyelmeztesse öt, hogy szeıényebben vi-
Elkedjék. Ugyanis hogyha fenyegetöen kell vele szemben [Jánossal]
Ellépnie, ezt nem lehet neki [Szelimnek] búnül Ielrónl. Franciaoıszág-
a egy másik küvetet küldött, aki Velencében sokáig vsztegelt, a háború
ltörézse után pedig a veleneelek Verona várába szállították fogoly-
' Mária blinl' Iwfteznő, Albert bajor hernl. leánya; Habsburg Károly lõhertel-
'ı ment leledfill.
Ü Syblllı jiilichl Iıerceglıfi.
W L. a b) alalll szbvegeL
" ll. Ziififlond Ágost lınflıl klríly lubellának, János Zllllnond lllylălllk l
.lyll volt.
l59
ként." Ez levelet küldött Jánosnak, megüzenve, hogy neki az a megbi-
zatása van, hogy az ö házasságáröl tárgyaljon a francia királlyal," lud-
niillik a király növérének hozzáadásáról. Miksával szemben még azt a
követeLményt támasztotta és paranrsba adta [Szcliın], hogy Jánossal
együtt semmi olyat ne tegyen, ami a legyveıszüneti egyezmény ellen
való. A temesi, a budai basát, a görögorszagi beglerbéget és egyik vezé-
rét megbizta, hogy az erdélyi eseményeket szemmel tartsák.
Bekes tehát dolga végezetten, nagy ajándékokat osszeszedve. magán
ügyeit illetően igéretekkel elhalmozva szeptember l3-án visszatért. Tüs-
tént összehlvták a íöembereket a három rendbõl. mindössze 18-an vol-
tak." Bekesnél volt az összejövetel, egyrészt ugyanis azért, mert kúli-
kâban megbetegedve jött haza, másrészt, mert lábát és kezét nem tudta
hannálni, a fejedelem hozá járogatott mindennap. Amint a követséget
és a feltételeket íelolvasták, Csáky Mihály rögtön kijelentette, hogy ezek-
re mindenkinek meg kell esküdnie, ami a feltételek egyik pontja volt. El-
sönek 6 maga és azután a többiek mindnyájan megesküdtek, anélkül.
hogy meglanáeskozták volna az ügyet és véleményüket megkérdezték
volna. Báthory lstván mégis azt erősítette, hogy csak akkor fogja az esküt
letenni. ha Szathnıáa-t a azt a blı-tokot, ami a németek kezén van, birto-
kába veszi, különben az esküt nem fogja érvényesnek tartani." János
megígérte, hogy erre lesz gondja. Forgách Ferenc pedig azt állította ha-
tározottan, hogy õ sem fog másképpen ıselekedni, ëak ha az Magyaror-
szágra üdvös és kedvezõ lesz és ha a hazai törvényeknek teljesen meg-
felel." A király tehát nagyon örült, és főként Bekes, mert õ volt az
egyetlen, aki az annyiszor megkezdett és soha be nem [ejezett békét
tető alá hozta.
lluyır 'rflrıeııelı-ııl Emlékek ıı. o. xvı. K. m-ui.
ı. uıııı. Kara. Naıy E
'Í A török-Vfilencei háborút Iz váltotta kl, hofl' I lfitöll Clfirus szigete! lüve
ızıız ez is-ıu. ıúıiuz ı-An meg ıs Kuala ısmıamt A usb-mi cap.-az zıınzıaımvaı
VÉÍZDGÖLL
Ü IX. Károly V0ll ekkor 5 francia kir-ŠLV Íurülkoflolt ISÃU-1570.
“ A 10 tagú bizottság iöbbi laglai liitakozásuk klfejeıéseként nem Jeienlek meg
Azok is, akik megjelentek, hűlûdezlûk az egyezmény ellogfldásálól.
'5 Szatmár a Hálhuriak birtoka volt, amely Balassa Menyhárt elpárloiásıkor
l.5fil-ben került a Habsburlok kflére.
I" Foı-ami remi: maga az ifa van, aki mım ıanázm ımmuatuz meg z ven-
ményét.
160
im ııuymıszıg azgıanaız Ehhez ıuzpuizıoaõ „ıızzaı-mily wii umzk ız eınzuum,
hogy .Yinnı Ziilrnond fiágt brökösei hlálwíhalı Erdély l Hablbllflolra fül Elllllıl.
Ugyancsak clllrt a lelléhldtlãl. hey Jínoı Zıiynondnall le kellett moııdııtiı ı
,,válıs1,tol.l" királyi clmrñl és területi kérdéıben el kellett Ioladnlı a „shhli quo"-L
A speyerı egywııéııyt i510. ıugusztus lean lıtltotlék meg, .Mnııı Zsigmond ı nl-
vz=u<„.s 8-zavzzzzëıııeıı ıugytı Java:
Mi, János, Isten kegyelméböl Erdély és a magyarországi Részek feje-
delme, Jánosnak, Magyaroıaúg, Dalmácia, Horvátország stb. néhai fel-
séges királyának fia, e soraink- szavával valljuk és emlékezetül adjuk
mindazoknak, akiket illet, sajátrnagunk, örököseink és ulódaink nevé-
ben, hogy miután egyrészről a felséges és rnindaıkor dicsőséges ural-
kodó, ll. Miksa úr, választott romai sászár, Németoıszág, Magyaror-
szág, Csehország, Dalmácia, Horvátoıszág, Szlavónia stb. királya, Auszt-
ria fõherızege, Burgundia, Stájerország, Karinthia, Krajna, Württemberg
stb. hercege, Tirol elsö és legfõbb grófja, a mi hódolattal üsztelt rokcr
nunk, másrészről pedig a mi nevünkben Beka Gáspár lökamarúsurık.
tanácsadónk és követünk, e célra kiküldött teljhatalmú és teljë rangú
ınegblzottunk között - a lelséges uralkodó: Zsigmond Ágost úr, Len-
gyelország stb. királya, a mi tiszteletreméltö nagybátyánk e tárgyalásra
kiküldött, legteljesebb meghatalrnazással felruházott megbizottjanak, a
fõlisztelendõ kobelnii Konaıski Ádám poznani püspök úrnak, Lengyel-
ország tanásurának közreműködésével 6 közbenjarásaval - bizonyos
tárgyalások kezdődtek s be is fejezõdtek, nemcsak a Magyar Király-
ság megóvlsúrı, de az egsz keı-esztényıég javára, a békkăl S az
egyetértésnől; e tárgyalások szóról szóra következõ tartalma pedig így
hangzik:
a megbékélés cildtelyei és feltételei, melyeket ő legkegyelmesebb és
legszenlebb császári és királyi felsége, Magyarország, Csehország stb.
királya és a fenséges János úr, Erdély és a magyarországi Részek feje
delme, Magyaroıszág telséges királyának, Jánosnak fia, tárgyaltak meg
és határoztak el, ugyanazon legszentebb ızsiisúri íelség és a tekintetes
és nagyságos Bekes Gáspár lűkamarús, egyben a fenséges fejedelem ta-
nácsadója s e célra kikilldött és teljhatalommal, valaınint Lelja joggal
felruházott követe, Speyerben, az Ur ezerölszázhetvenedik esztendeje-
ben, augusztus hónap tizenhatodik napján, Iõtiaztelendõ kobelniki Ko-
naıski Ádám, poznani püspök úr, a lengyel királyság tanáaura, a fel-
séges lengyel kiraly követe s e tárgyalásra kiküldött. legteljesebb felha-
talrnazással felruházott megbízottja közbenjárásával és közreműködésével.
Elõször is, minthogy azon ctrnrõl támadt vita õ legflentebb ısászári
S királyi felsége s a fenséges fejedelem között, melyet e békés meg-
egyezést követõen a fenséges János fejedelernnek hasznalnia kell - a
közjó érdekében és a nemes Magyar Királyság hagyományainak megör-
zésére tñrekedve - abban egyeztek meg, hogy a fenséges fejedelem le-
mond „Magyarország stb. választott királya" clmérõl és ezzel kapcsola-
tos minden igényéröl, s azzal a clmmel, mely alább következik, õ is, le-
ll -W' lfil
származotiai és utódai is megelégszenek s kinyilvánitja, hogy e cimet
használva akar gyümölısözõen tevékenykedni a keresztény világban:
Fenséges János fejedelem úr, a néhai felséges János királynak, Ma-
gyarország, Dalmácia, Horvátország stb. királyának fia, Isten kegyelmé-
böl Erdély & a magyarorsúgi Rxzek fejedelme. E cimet ö legszentebb
csáaári és királyi felsége, valamint utbdai mindvégig meg fogják őrizni
a fenséges fejedelem és utódai számára. Ettől függetlenül - különféle
veszélyek elháritása céljából - ama levelekben azonban, melyeket eset-
leg a törökök sászárához kellene irnia, ö szent mászári és királyi fel-
ségének kára nélkül, szabadon használhatja a „választott lcirály" cimet.
Továbbá, ugyanazon fenséges fejedelem, valamint gyennekd, utódai,
fiagi leszánnazoltai az egäz Erdélyt és az általa ez idö szerint birtokolt
magyarországi Részeket békésen birhatják és birtokolhatják, mint su-
bad fejedel.ı11ek, a javak adományozásának és átruházásának szabad és
teljes jogával, a peres ügyek megitéléaének és az itéletek végrehajtá-
sának jogával s más olyan ténykedésekkel egyetemben, melyek a szabad
fejedelem hatalmát és tokintélyét megilletik; ámde nem idegenithetõ el
semmi azokból a javakból, melyeket a fenséges fejedelem az ország ko-
ronájához tartozó jószágokból birtokol, bár szükség esetén neki is, utó-
dainak is álljon subadságukban eizalogositani, vagy zálogjoggal terhelni
azokat más javára (megtartva az örökös elidegenités tilalmanak záradé-
kat).
Az összes többi javakat illetően - melyek már ezt megelõzöen ado-
mánybirtokok, 'eiidegenitett javak, vagy magánosok által jogosan birto-
kolt javak voltak s idõk folyamán a kinıslárra súllnak - a fenséges
fejedelem S utódai is, mint szabadon cselekvõk, tetszésük szerinti sza-
bad rendelkezési jogot kapnak.
Egyébként a fenséges fejedelem és leszarmazö utódai ö szent sászári
és királyi felaégét az egész kereszténység fejének, Magyarország kira-
lyúnak, magvknál nagyobbnak és fõbbnek, magát Erdélyt és a magyar-
országi Részeket is, melyeket a fejedelem birtokol, a Magyar Királyság
tagjának tartják és vallják (tiszteletben tartva azonban minden körül-
mények között és mindenben a szabad fejedelmet megillető teljes intéz-
kedési jogot, tekintélyt, haıaimat, egyszóval az összes jogokat, úgyany-
nyira, hogy sem õ, sem utódai, de birtokaik sem kötelezhetók semml
egyébre, csak arra, ami e clkkeiyekben kifejezetten benne van). l-lüsë
gesen segítségére lesz a fejedelem 6 ısászári felségének és utódainak
mindabban, arni ugyanazon Magyar Királyság megvédelmezésére és
megóvására szükséges lesz; úgy hogy Valahányszor arra kerül sor, hogy
ó császári és királyi felsége, vagy utódai mellé kell állni személyesen,
ott is lesz saját személyében, vagy saját segédcsapataival. ha a közös
ellenség ellen segitséget kell adni a megvédésben szabad keresztény fe
jedelem s igaz, becsületes szövetséges módjára fog serénykedni. Ezzel
szemben õ sászári és királyi felsége abban az aetben, ha a törökök
császára a fenséges fejedelem ellen háborút ind.itana és birodalmát el-
lenségesen megtámadná, a fenséges fejedelem védelmére és oltalmára
162
fog sietni, teljes erejével és azzal a hűséggel s becsülettel, mely keres-
tény ısászárhoz és királyhoz illő. Ámde 6 szent uászári S királyi fel-
sége ügyelni fog arra, hogy semmiféle úton-módon ellentétbe ne kerül-
jön ö császári és királyi felsége és a lörökök felséges uászára között
megkötött béke egyes pontjaival, minthogy õ császári felsége különös-
képpen elhatározta és megígérte, hogy e pontokat sértetlenül meg akar-
ja tartani." Eppen ezért a fenséges fejedelem mindazt el fogja kerülni,
ami okot szolgáltathatna a nyugalom megzavarására. Sőt: amennyire
csak rajta áll, a legnagyobb mértékben ápolni fogja a törökök elöbb em-
litett ısászárával a békét, s ha azt venné észre, hogy az valamiféle ellen-
séges szándékot táplál vele szemben, arra fog törekedni, hogy amilyen
módon s amilyen eszközökkel ısak lehewégea, leısillapltsa e sändékot
és' ha kell, még juttatások és ajándékok árán is megbékitse, hogy -
akár még jogos ok miatt is - szembeszállva ennek az ellenségnek ha-
talmával, a fenséges fejedelem saját magára és õ ısászári és királyi fel-
ségére nagyobb veszedelmet ne houon. Ha ez mégis bekövetkeznék, ak-
kor - ahogyan fentebb is mondottuk - ö szent ısászári é királyi fel-
sége segítségét és támogatását fogja felajánlani a fejedelem õfenségé
nek.
Ezenkívül, ugyanazon fenséges fejedelem, Valahányszor ezreveszi,
hogy valami vész fenyeget a törökök részéről, errõl a dologról õ csá-
szári felségét tüstént tudásltja s ezt megelőzően semmiféle ok, vagy
ürügy címén nem indít háborút, vagy nem szolgáltat háborús okot az
ellenség ingerlëével sem, 6 császári és királyi lelségének tudta és bele-
egyezése nélkül. Ellenkezõleg: minden törekvésével és munkájával azon
lesz, hogy a kereszténység feje felül idõben elhárlthassa a veszedelmet.
Ugyanúgy õ sászári és királyi felsége kiterjeszti mindazt a támoga-
fúst a fenséges fejedelem és az ö területeinek megvédésére és megóvá-
sára is, amit csak háborús veszély esetén a szent birodalom rendjei
õfelségének Magyarország védelmére és oltalmëıra megadnak, viszont a
fenséges fejedelem hűségesen segiteni fogja az egész kereszténységet, ö
császári és lrirályi felségét, a birodalom fejedelmeit és karaig kiktõl õ
maga is segitséget tapasztalt a szükség idején s minden erejével és tö-
rekvésével azon lesz, hogy a szent császári felséget és a birodal.mi ren-
deket fenyegető veszedelmeket elháritsa.
Megígéri a fenséges fejedelem, hogy mindezt kivétel nélkül, minden
idõben meg fogja tartani, és minthogy a fenséges fejedelem mindenben
eszerint log viselkedni, éppen ezért 6 szent császári és királyi felsége
is az általa most megkötött megegyezés tartama alatt teljes erejéből,
minden idõben viszonozza a védelmet a fejedelem õfenségének.
Abban az esetben pedig, ha a fenséges fejedelem, vagy örökösei és
utódai - ami távol legyen - elvesztenčk Erdélyt, õ szent császári és
királyi felsége, valamint utódai visszaadja, illetve vissza fogják adni a
fenséges fejedelemnek, vagy utódainak a sziléziai Oppeln és Ratibor her-
l64
szaadja a fenséga fejedelemnek, amit ôfelsége katonái a háború folya-
mán az említett vármegyékhez tartozó jószágokból elfoglalták, Tasnád
mezõvárossalf° és annak tartozékaival együtt, de kifejezetten megtart-
ja a két emlitett uradalom Iartozékait, különfsképpen pedig a tizedeket,
aminthogy õfelsége azon többi megyéjében is érintetlenül kell marad-
niok a tizedeknek, amelyek már e tárgyalások eredményeképpen ke-
rültek Őfelsége joghatósága alá.
Következésképpen õ szent császári és királyi felsége ezen országré-
szek kapitányaihoz tüstént levelet fog intézni, hogy ezek után már ne
zaklassák úgy a jobbágyokat, mint azelőtt, hanem hagyják, hogy saját
megyéik váraihoz teljesitsék szabadon szolgáltatásaikat; a fenséges fr
jedelem a maga területén ugyanezt meg fogja írni és mindenben végre
is fogja hajtani.”
Hogy azonban a hivek vagy alattvaloik egyik, vagy másik részről, a
büntetéstãl való félelmükben, vagy gonosz szándéktól vezéreltetve el ne
hinthcssék az újabb gyűlöli-rödések magvait, óvakodni kell attól, hogy
az efféle szökevényeket - bámkik legyenek is azok s bármilyen ok hajtf
ja is őket - akár egyik, akár a másik fél befogadja, ellenkezőleg: va-
[ahányan megérkeznek a fenséges fejedelemhez, valamennyit haladék-
talanul visszaküldi õ császári és királyi felségéhez, nem is kezd velük
titkos tanácskozásokat, és semmi olyast nem mesterkedlk velük, ami
õfelsége kárára, vagy hátrányára fordulhatna. Ugyanezt ugyanígy be-
ısületesen teljesíti õ ns-ászári és királyi felsége is a fenséges fejedelem-
mel szemben s e kõtelezetlségétõl semmi módon sem fog ellántorodni.
Ha pedig a fenséges fejedelem, vagy örõkösei és flági utódai a Krisz-
tus segítségével s a kedvezõ alkalmakat felhasználva, o tiszántúli terü-
letekbõl bármikor valamit is képesek lesznek a török kezéből kiragad-
ni és felszabadltani, e területek a fenséges fejedelmet és utódait fogják
megilletni.
Minthogy pedig a fenséges bajor herceg leányával való házasaágkö-
tésnek e megállapodčfit még szilárdabbá s erfisebbé kell tennie, és tar-
tósan növeli majd a szent császári és királyi felségnek a fenséges feje-
delem iránti jóakaratat, addig is, mig e eikkelyek megerõsltett példánya
meg nem érkezik a fenséges fejedelemtol, a császári felség mindent
megtárgyal a fenséges herceggel, vagy - ha a herceg beleegyezését a
legnagyobb igyekezete és törekvése ellenére sem tudná megnyerni -
a jtllichi herceggel s isteni segltséggel reméli, hogy sikerül is mindent
elrendeznie és összehoznia, úgy, hogy végül is az a személy, aki majd a
megerõsltett példányt hozza, a szent császári és királyi felség által kez-
deményezett házassági tárgyalásokat, a magával hozott különleges fel-
halalmazás alapján folytathatja és a kellõ befejezéshez és kimenetelhez
"TaSnăd Kñúp-Sıolltok mewében Voll. Llradalmával együtt évi ll) ezer fo-
rintot lüvedclmueıt.
1* Mlksa 1510. augusztus 21-én intézett ilyen paramsot a llızántúll kapitányok-
ııoz, eiõıjarõııııoz és ıısztsegviszıfiımuz. (vs. azon, a.: ı. m. ısı. ı.)
185
fogja azonnal vezetni, s így minden további késlekedés nél.kül teljesül-
het a fenségs fejedelem lılvánságafi
Ha viszont - amit a jóságos nagy lslen távoztasson - n fenséges fe-
jedelcmnek a lıázasságkötés elõtt kellene az élők sorából tavoznia, azt
a végrendeletet, melyet a fenséges úr halála után fognak feltalálni -
amennyiben e szerzõdésel és megegyezéssel nem ellenkezik _ õ szent
császári és kiıälyi felsége, utódai és öıükösei szilárdan megtartják és
másokkal is megtartatjak.
Ugyanúgy mindkét oldalról - tehát mind a szent császári és királyi
felség, mind a fenséges fejedelem részéről - szorgosan gondoskodni
kell afelõl, hogy egyik a másikat semmiféle pártoskodás viszályával
meg ne támadja azon akadékoskodások, erõszakoskodások, karokozások
miatt, amelyek mindkét räzrõl megtörténtek az uralkodóik iránt tanú-
sított hűség következtében attól az idõtõl fogva, hogy a tekinteles és
nagysagos Petrovics Péter grof bejött az országba."
Hasonlóképpen a szent császári és királyi felség saját részéről írásbeli
biztosítékot nyújt az erdélyi elõkelõ uraknak, a fõrangúaknak, de álta-
lában az összes nemesekndı, valamint a fenséges fejedelem által bir-
tokolt Erdély s a magyarországi Részek egyéb karainak és rendjeinek
is, saját maga `s felséges utódai nevében arrol, hogy a jelenlegi fensé-
ges fejedelemnek teljesített hűséges szolgálatalkért õket meg nem tá-
madja, nem gánsolja és soha bosszút nem áll azokért a joglalanságo-
kért, melyeket neld, vagy övéinek okoztak esetleg, s javalkban, birtok-
lási jogukban, személyükben emiatt semmiféle módon nem fogja õket
zaklatni; ezt az oklevelet pedig akkor fogja kiadni, amikor a fenséges
íejedelemtõl meghouák a biztosíték-levelet.
Ugyanígy: a felek egyikének sem szabad sellel, lopva, érulással,
vagy bármilyen rnesterkélt ürüggyel elfoglalni, vagy megszállni a másik
fél területén levõ várat, várost, vagy erõsséget.
Ha azonban véletlenül úgy adódnék, _ amit a jóságos nagy Isten ke-
gyesen messze távoztasson - hogy a fenséges fejedelem utód vigasza
nélkül távoznék ebbõl az életből és Erdély, valamint a magyarországi
Részek területe a szent ısászári és királyi felség birtokába kerülne, a
szent császári és királyi felség, vagy utódai tartoznak fu kötelesek lesz-
nek, e cLk.kelyek erejénél fogva. az emlitett lerületeket, valamint az ösz-
szes karokat és rendeket õsi és bevett jogaikban és szabadságaikban sér-
tetlenül megtartani.
HA háuudgból semml nem lclt. Mária blljür hercegnő már jegyben járt,
Sybllla :lflliehl herceillãt nudli Janos Zsigmond nem akarta.
1' Az erdelyl oısztggyúleı, ı-nıuı.lıı látta, hogy Fez-dlnáml .ıeınmll nem md lenni
Erdély mzgtızıssin, ısse Janulı-jslıaı-ı viamhivuı Pen-uvich réten, alu supoıyaı
ısaladıavaı nagyra el Erdélyt és usa-lol Janos zıigmonf.-l vismıeı-eset lıesziızue
elõ. l=„u-svlzıı meg ls ızızııı Erdélyben. ez Aı orszswoıëz Janza niızıwııa mez-
érkeıëélg helylartónak választotta, rábíııa a konnányt, a hadsereget, a pénzügyel
és a hám-A ,,nemzzı`- z-2 Kepvlselajelzõl állõ ııınazsaı rendelt mellé. Ezzel indul:
meg a nyílt küzdelem a ket klrály hlvel között. és ez a speyerl megegyeıe'-si:
ıarlaıı.
166
királyi felség, vagy övéi. vagy a hová, vagy birodalmához tartozč
küldenének a fenséges fejedelan területére segítségül. säntén gono:
szándék, ııselvetés és osalárdság nélkül fog eljárni, s az ilyen, ő szeı
császári és királyi felség által küldött segélyhad okozta károkat -
amennyire sak módjában áll a szent császári és királyi felségnek -
ugyanúgy igyekszik megelőzni, mint saját területein, s a szent császári I
királyi felség errõl is biztosíték-levelet fog kibocsátani." Viszonzás`
ugyanezt meg kell tennie ıı fenséges fejedelemnek is.
A fenséges fcjedelem arról, hogy a fentebb megírt valamennyi cil
kelyt minden idõben szentül és sérthetetienül megtartja. köteles hitel-
fejedelmi aláírásával és pesétjével megerősített kötelezvény-levelet k
adni, ezenfelül gondoskodik arról és keresztülviszi azt Erdély val:
mennyi rendjéııél és karánál, hogy azok az egyennény e fejezeteit :
elõiı-t modon mind esküvei. mind pedig meghatározott idõn belül ads:
szár-i felség kezeihez eljuttatandó szükséges és kellő oklevélben - meI
időpontot a szent sászári és királyi felség jelöli meg - elfogadjá
helybenhagyják, rnegerősítik, egyben megigérik és biztosítják, hogy
fentebb megírtak minden pontját és záradékát 6 ısászári és királyi fe
ségével s a Magyar Királyságban őt követõ utódaival szemben beısülı
tesen 6 sértetlenül meg fogják tartani.
Mindezt azonban úgy kell intézni, hogy e doiogbói ne tudódjek i
semmi, ennek megfelelõen a szent császári és királyi felség, a fenti ös:
szes cikkelyek megerõsitő aklevelelvel kapısolatban, melyeket saját, vi
lamint a fejedelem is saját hiteles pecsétjével és aláírásával adott ld, l
az idők úgy hozzák, már az első Országgyűlésben, melyet a magyar k
rályságban õfelsége tartani fog - ha azonban többet hasznélna és szül
séges is lenne e dolog további legteljesebb titokban tartása, akkor má
alkalmasabb idõben, (amelyet a császári felség a fenséges fejedelemne
elõre jelezni fog, hogy igy mindkét fél karai és rendjei egyazon idõbe
hagyhasák jóvá az egyeunényt) -_ keresztülviszi Magyaroıszág rem
jeinél és karainál, hogy ezeket az okmányokat egyértelműen, minde
pontjukban és záradélnlkban - semmiben sem lérve el a fenséges fı
jedelem egyezınénymlntájánalt zsinérmértälétől - teljs egészébe
megel-õsítsék, iıeiybenhagyják és elfogadják.
Végül szükséges, hogy mindazon tisztségviselők és hivatalnokok., kil
nek segítségét akár õ mászári és lrirályi felsége, akár a fenséges fejedı
lem jelen egyezmény megtárgyalásánál igénybe vették, vagy a jövőbe
szándékoznak igénybe venni, valamint azok Is, kikkei ezt közölni fog
ják, együttesen és egyenként esküvel kőteleziiessenek arra. hogy E
16'!
egész ügyet a legsúgonlbb titokban fogják tartani és senki elõtt fel nem
látják.
Mi pedig, ugyanolyan egyenméggel, a.rnilyennel e tárgyalásokat meg-
kezdtük, eleget akarván tenni mindannak, ami e megegyezés erejénél
fogva reánk hárul, az említett egyezméııyf, annak valamennyi feltetë
lét és cikkelyét úgy, ahogyan azok fentebb le vannak irva és szóról-szó-
ra be vannak iktatva, a magunk részéről biztos tudasunk szerint, lelkünk-
ben jol megfontolva, 5 amennyire ısak képesek vagyunk s kötelese-
günk is, a lehető legjobb módon fe formában helybenhagytuk, elfogad-
tuk és megerűsltettülg amlnthogy jelen soraink hatalyával helybenhagy-
juk, elfogadjuk és megerdsltjük, meglgérve a fejedelem szavával és hl-
tével, magunk, õrököseink és utddaink, Erdély és a magyarországi Bé
szek fejedelmei nevében, hogy azt egészében és részleteiben becsülete-
sen, szentül, szilárdan & sértetlenül ırıegtartjuk, megõrinük, teljesít-
jük s elhatârozzuk és akarjuk, hogy fentebb emlitett örököseink és utó-
daink kötelesek legyenek megtartani á teljesíteni és mind saját ma-
gunkat, mind őket erre a leghatékonyabban köhelezzük, köteleselıké és
ldrötöttekké teuzük, minden ıselvetfst G ısalúrdsãgot teljességgel mel-
lõzve és ellıarlwa. E sajátkezúleg aláírt és függő pecsétünkkel megerő-
sllelt oklevél bizonyságtételével. Kelt a mi székvárosunkban, Gyulafe-
hérvárotl, az Ur eıerölszazhetvenedik esztendejében, december havának
első napján.
János fejedelem, saját kezűleg.
Bella Gfilnâl' 1570 szeptemberében IÁI1 Vir: Erdélybe, u Sll Iadű blwfiláfl amil-
hlıı nehezen fogd!-ll el l megeyellet (l. Fvlgáflh lefráall ll) alatt). János Zılglnblld
az zum-ııëny Jõvnıuııyou rıavzzevzı aekıı ıııııõı ıuxuıaız Mımııoz ııı mmıuı
l0-én erõslletle mel a lflelâllapfldăat S az ıılălfl szbvegektt klueréllék. Ennek hírét
lıonhıll JÃIIOS 7-Hflltorıd mir nem éfle meg, mert mšrciuı H-én me;|\llL A Ipeyerl
eıyezmény (onlos h.ı1Ará.I.loınaı az egész crsflg Iărléneleben. mert rendeıle a Habs-
burfiok B Erdély között -I Vltáı kérdéıellel lklíıjofl l'u:ly'u:l, a Tlı7Ánl.l'ıl 1701110: el-
hlürnlisı). A Hahsbıırgnk ı drinápolyt bfllében ellsmeftêll ll erdélyi állam ktilfln-
nıımı, z zpzyzn zu:-uııeııyıızn Enıeıyı „um azıuıo ıejeuzızııııeızı.
eı
és
meg _
Iırlolt.
168
30
Az szõcseicrõi
Egy jó róka bõrt adjanak d. 40, egy jó lıálaubát Il. 10, az málgerez-
nát* fl. 6, egy róka hatot nyakastól, jót d. 25, egy bárány bőrt d. 4, egy
örög kedment d. 60, félkedment d. 38, egy jó mogyoró nyestet nyersen
d. 50, egy bik nyestet' d. 25, ısinail nyestet d. 60, egy jó farkas bőrt nyer-
sen fi. 1, kisinalván az farkas bőrt i'i. 1. d. lti, egy jó ökör bőrt d. 60,
egy jó tehén bőrt d. 40, egy irû vagy kos bkt d. 20, egy aáp* bőrt d. 25,
egy juh bõrt tizenharmadfél pénzen.
169
Az timárokról
Egy ldcsinált örög ökör bőrt d. B0, egy kisinált tehén bőrt d. 60, egy
kicsinúlt juh bőrt d. 18, egy irû vagy kus bőrt. kicsináltot d. 25, egy ld-
csinált czáp bőrt d. 32.
Az varga rnesherekről
Egy kemke bőrből uõıinãlt czepelllst avagy dell sarut' adjanak d. 16,
alább valót alllbb adjanak, egy lelhető szelıemyét' kecske berbõl d. 50.
egy térdig való szdrernyét d. 25, egy aszszonyállatnak való sarut d. 18,
egy íérfiúnak való fejelést d. 16, egy aszszonyállıtnık való fejelät d. 12,
tíz uztendõs gyerrneknek való sarut d. 12. Az céhrnesterek meglásaák.
hogy az alatta való mesterek jó bőrből mlveljenek.
Az mészároscıkról
Végeztetett, hagy minden várûsokun, lalukon az mésıárosok jó húst
vágjanak, Sánta, beteg és üszlıevér bannot ne vágjanak, azt húst íonttal'
mérjék, mLud félbe, mlnd nyarba másfél fontjával adják Egy pénzen." az
fagyúnak máuáját adják fl. 3.
Az szappangyárlokról
Ezdı a suponnak ícıntjút adják d. 3.
Az szlgylrlâkról
Egy kézzel- veres bőrből sinfllt hárnot cseres vagy bélés bőrből' ad-
janak d. 35, egy vers bőrből örög kéczer csinált uekeres íéket hójagos
zıbolájút d. 20, alább való kéaer iéket d. 14, kécıer kötõléket jót d. 16,
Iélszer" kötñléket d. 10, alább való félszer kötűíéket d. 5, kéczer ken-
gyelszljat cseras bőrből d. 16, íélszer :Seres bőrből valót d. l0, fejér bőr-
bõl uinált íélsıer hámcıt d. 8, szlgyelõt cl. B, farmatrlngot" cl. B, egy ku-
cslldnak való [éket Gnu zabolájút akárminemű szlnű legyen d. 40.
l70
Kötélverõkrõl
Egy kendernek másăja adassék fi. 1, egy örög istráng d. 2, apróbb ist-
ráng d. l, egy lčkölél négy elõ d. 4, szekér nyomtató kötél d. S.
Az kádárokról
Az hordókat úgy adják, hogy valahany veder lészen benne, anya pén-
zen agyák és soha feljebb ne adhassák, erre penig az városokbéli polgár-
mesterek, bírák és polgárok jól gondot viseljenek, hogy minden rendbeli
hordok igaz mértékre ısináltassanak, azaz, az egész hordó nyolczvan
vedres, az feoldes [feles] negyvenes, az többi harrnina és húsz vedressek,
igaz veder számra ıısináltassanak, és ha mikor az hordók falainak bun-
takozások lészen, avagy az, hogy azok helyébe olyan falakat csináljanak,
penig ha azt nem mlvelik, fel hordót sináljanak benne, hogy azoknak
miatta az borvevõ ember meg ne rsalatkozzék.
Az kádakat azonképen valahány vedresek lesznek, annyi pénzen adják.
Az a két fülû ııseber, kit egy ember viszen d. 3, két fülű ıseber, kit két
ember viszen d. 8, egy fél fülű sajtár d. 1. Ezen felül valahany vedres
lészen az cseber, anya pénzen adják.
Az ötvesekrõl
Az ötves mesterek tizenöt loton való ezüstbõl" miveljenek minden ml-
vekeı és alábbvalóból semmiképen ne. És az czéhmesterek minden nyul-
ızad nap eljárjak az Ötvös mestereket, meglássák õket, ky ky közülök
mint mlveljen és kynek kynek jele avagy pecséti rajta legyen az ő mi-
vén, hogy ısalârdság ne legyen benne.
Az szabókról
Legelõszer az szabómesterek erre gondoljanak, hogy rotat [rothadt] és
senyvedt posztóbúl ruhákat ne sináljanak. Oreg felsõ nıhaból, ki haczo-
kának hlvatik, vegyenek d. 40. Kéaer dolmantól karasiatol és stamettol"
d. 40, félszer dolmánlól d. 20. Karasia es lõremberge" nadrágtól d. 16.
Grúnatból es aájából" sináltért d. 20. Asszony ember szoknyñtól hosazú
lőrornbergbõl és baraszlaibóll' ı-.slnáltól cl. 24. Az ki jobb poszlóból akar
csináltatni, az az szabókkal alkudjék. Egy örög lejér szűrt d. 60, feketét
d. 45, szürkét d. 38.
l7l
Szór mlvuekról
Ezek az gyapjúnak mazsájat vegyék fl. 2, egy jó juh gyapjat d. 6. Az
ki alábbvaló, öt és négy pénzen. Egy vég lejér szűrt adjanak fl. 2, d. 25,
az feketét Il. 1. d. 75, az szünkét fl. l., az farkát fl. 1. d. 50, egy jó öreg
nemezt d. 10, apró nemezt d. 6.
Az kerekesekrăl
Egy kocsit ısináljanak fl. 2. d. 50, egy koısikereket d. 25, négy lusze-
kernek való kereket d. 20, örög szekérhez való kereket vas alávalót d. 40,
vas nélkül valót d. 36, hat lóra való kolyat" csináljanak fl. B.
Vasérrassokról
Miért hogy az kovácsok az õ mlveknek árros voltát vetik az vasak
drágasıigat lenni, ez elõtt való articulusban úgy vagyon irva, hogy azvas-
nak mázsáját két forinton adnák, de most úgy végeztük, hogy az vas-
xıak mázsáját harrnadfél forinton adják. Könyergünk íelsegednek, hogy
felséged is úgy adassa az hámorban az vasat. Az apró vasnak százat fl. 7,
az aczélnfiı múëaját fl. 3.
Az kovások mívérõl
Jó tlnen vassából ısinált új patkóval patkoljanak p. d. 4, ó patkóval
d. 2, egy kocaikereket új vassal vaısazanık d. 25, ó vassal d. 16, öreg aze-
kérben való kereket új vassal d. 32, ó vassal d. 25, egy örög kapót d. 25,
kis kapat d. 20, egy örög favógó fejszét d. 20, egy faragó szekerızét d. 14,
egy örög fejszét aczéljanak" d. 12, kis szckerczét d. 6, egy sarlót d. 4, egy
kaszát d. 20. Karószó kés d. 10, kis koczor kés" d. 3, egy hosszú szántó
vassat d. 32, egy lapos szántó vassat d. 16.
Az lakatossokról
Kengyelvas d. 20, ajtóra való pléh d. 40, ladára való d. 25, örög lakatat
d. 25, azon alább valókat kissebb kissebb áron adják. Csizma patkolástól
d. B, hatas lónak való zabolat, jól. d. 40, az mely alábbvaló kevessebbet
agyanak érte, apró sarkantyút d. 16, egy jó kopja vassat d. 12, egy vaka-
rót d. 6.
Az nyereggyártókról
Két kapajú nyerget csináljanak fl. 1. d. 50, egy kapájú nyergct fl. 1. Az
nyereggyărtó mesterek 6 mivet új gyanánt ne adjanak és semrni mlvet
nyers fából ne ısináljanak.
172
Az paisgyártókról
Egy jó paist adgyanak d. 70, alábbvalót alább, egy jó kopjat d. 10.
alábbvalót alóbb.
Az ón mlvessekről
Az ón míveasek ttz font fejér ónhoz egy font fekete ónnÁl'° többet ne
tegyenek és ne elegyitsenek és ezek is az ö mlveket bélyegekel meg-
jegyezzék és az várossok czimerét is, a hol laknak reájok isék. Ezek az
5 miveket öt fontjaval adjak egy forinton.
A halakat minden varosokon fontlal mérjék és úgy adják mind Ko-
losvárat és Tordan.
Az rakó és padimentomnak tégla, ezerrével adassék egy forinton.
Az rakó ktimlveselmdt a ki mester egy hétre egy forintot & ételt,
italt adjanak.
A legénynek hatvan pénzt adjanak.
Az ácsoknak is azonképen.
Végezetıe miért hogy az kösség afféle állatoknak eladlisokról és vé-
telekrõl való végezéseket aknevetséggel, eıúfsággal mulattak el, naa
bösiilvén meg, hogy felséged is peısétivel megconfirmaltafl annak oka-
jért könyergünk felségednek alázatosson, hogy felséged tartassa meg az
előbbeli articulusok tartása merént két száz forint blrság alatt, melynek
két része felségedé, az harmada az panaszlóé legyen, melyet felséged vé-
tesıen meg ız ispanokkal, kirllybirékkal kedvezés nélkül.
n) 1573. március 6.
A parasztok valhumásıı
" A quırm (qunfllle) űrnlérlék Voll, bor mérésére llafillâllâk. Urlartalnm vál-
IDZOLI 0,2! liteltõl 0,42 liwrig.
" A Kfıjcál' a rljlıal lorlnt Í/m fffll- EE' klljtál' l '/;| dénárt élt.
Í' A merő űnfičrték volt, gabona rlıéréaóre lıflznllldk. Az urlıãi nyugati felében
löbbléle lllérfi (P01.50l'\yl, k.ap0l'|\0kl, Pápai llb.) használııtlrûl tudunk.
'^ A 1-lllér illnpuialis) értéke a XVI. század végén megegyezett a forlntéfvıl.
175
ll. Miksa Isten kegyelméböl a rómaiak mindig íelséges választott
ısászára.
Fölisztclendõ, nagyságos és tekintetes, nekünk kedves hiveink. Ez év
íebniárjában, amint valamennyiünk elõtt ismeretes, Szlavóniában nem
lelcicsinyelhetõ parasztlázadas tört ki, annak megfékezése és letsendesité-
se után, a mozgalom tó értelmi szerzõi és vezetõi közül jónéhanyan, aki-
ket élve ellogtak és bilincsbe vertek, az egész ügyről és terveikrõl rész-
letes vallomást tettek. Ezek a vallomások egyes, azokon a vidékeken meg-
települt nemes embereket is, kik tudniillik az emlitett lazongást szi-
tották és támogatták. érintenek. Olyannyira súlyos ügyeknek tűnnek
ezek előttünk, hogy velük szemben az ország jogszokása szerint annak
rendjén kell eljárni, õket nyilvános országyûlésbe kell megidézni és ha
e vad reájuk bizonyul, azután örök hűtlenség bűnében kell õket elítél-
ni. Ezért Nektek a fogoly parasztok emlitett és ide (satolt vallomásait
elküldjük, egyúttal kegyelmesen megparanrsoljuk, hogy ami németül
van, azt fordltlassútok le pontosan latinra, a azokat (n vallomasokat] a
jogban jártas emberekkel, akik most egyébként is ott vannak a nyolca-
dos törvényszäıdren,“ kõzöljétdı 3 tanáıfltozzătok meg, vajon e vallo-
mások alapján elegendő indokunk van-e, hogy azokat a nemeseket meg-
idézzük és azután a országgyűlésben elltéljük. Ezt ugyanis a célból sze-
retnénk mielébb megtudni, mert ha a Ti tanácskozástokon az derülne ki,
hogy a nemesek ellen így kell eljárnunk, megparancsolnánk, hogy a Io-
goly parasztokat továbbra is tartsák börtönben. Különben pedig a bűnös
parasztokra, amint ki-ki cselekedetei szerint megérdemli, rögtön kiszab-
hatnók a méltó büntetést. E felõl tehát a Ti gyors válaszotokat várjuk,
amivel kegyelmes akaratunknak eleget tesztek. Kelt Bécs városunkban,
1573. decanber hó 7-ik napján, római királyságunk tizenkettedik, ma-
gyar királyságunk tizenegyedilg meh királyságunk huszonötödik évében.
Miksa sk.
A választott császár úr saját paranuára
Kívül; Fótiztelendö, nagyságos és tekintetes N." el.nöknek és pozsonyi
magyar kamarank többi tınáısosainak, szeretett hlveinknek.
gyorsan
gyorsan
gyorsan
ııeaefl. ııllı ima ııııı-ııııı. ıelıhveflu nynııiıı-
vıı. o. I.. nımını IL aeıııııııe aeıııuauııeı (E ıı.ı
Lıuıı. (zi-ıı. ımıııaıny ıı.
12 - ıııı 177
Bécs, 1574. április 4.
178
[1576.] A pozsonyi marhakereskedõk kérvénye 8 magyar
kamarához: elpanaszolják a marhahajfás közben szenvedett
sérelrneiket
A xvı. „azzal Mııyız-„ezaz egyik rõ ınvnzıı :nme az eıõ auı: von, ımzıyzı
ınm ıızmıızx .z nyuııuu pıazoıu-A. rõpıezııeıyfz aezıızzn ez Auzpıızfıuzn (Puzzw
pm. ııuzwpzee) mıııuık. az jzızmõz zzsııiızı-Any mem A nemet Eımnıomuı iz.
Egy múlik !0l'II05 Ktffikedelrlll űl üuk-Ifllláha VEIEIQDL A l'l\ll'hlll:l'flll(t\'I!1:l'I\
ızznzzwızufezzı megyei- Kemızzuõız, A ıõzseızk ıızzëbzn vzıı A ızezüızuzımzı „em-
„zk z „mu vám neızezıızuz, hanem z ıõzserekzı uzımzızeıı ııuıuıueıe veszedel-
ınzx ls ıeııyzgzııek. mem vııagiı zen ez zıabızi ızvıız
Fõtisztelendõ és Nagyságos, Nemes urak,' mindig kegyes uraink.
Szolgálalaink hűséges és alézatos ajánlását. A közeli elmúlt napokban,
vagyis Misericordia-vasámuponf midõn Sel.lye mezõváros' hetivásárán
mi, pozsonyi rnerhakereskedõk bizonyos számú marhát vâsároltunk,
amit a szent császlri és királyi Ielségnek, legkegyelmesebb unınluıak
máskor is sok év során át megtetlünk, amint ismerik Fötlsztelendõ, Nagy-
Eágos és Nemes Uraságtok, bár ez számunkra nem kevés viszonlagság-
gel és anyagi veszteséggel járt. Most pedig, amint az emlltell. marhákat
nevezett Sellye mezóvlrosból az ország közútján hıltıttuk ızolglink ll-
tal, úgy hogy senkinek rosszat vagy kárt nem okoıtunk, György his-
pán, tekintetes és nagyságos Julius Salm és Neuburgh stb. gróf ura*
gazdatisztje számunkra érthetelen okból, valami gonna szellemtõl ve-
zérelve és bortól részegen emlitett szolgáinkat és ökreinket nem Sempte
vár határain belül, hanem a pannonhalmi fõapátsághoz tartozó Deáki
falu területén és igaz határai között* két kocsin kivont kırddal üldözle,
emlitett ökreinkct és szolgáinkat közéjük rontva, kemény ütlegekkel
és A-sapăsokkal sújtotta. Az emlitett György deák, lentebb nevezett Ju-
lius Salm stb. gróf ura gazdatisztje ennyivel nem elégedett meg, ha-
'A magyar ıuımı. eıııõıze „Km ıudeczy ıswán vamn, ııızıa egri puzpõk,
lıelytartá ven., n tınácınsnk között voltak lõrendek és nemesek. A megszólflásbın
mlndenklnek llyëkfillek megadni D llekl Jlró ı:Íı`ııeL
5 Mlserlcofdia Dorlllııi ı húsvét ullnl 2. Vaâšnıııp Voll.
1 Vágsellye (Sellye) Nyitra megyében.
1 ı-xızpnn-npan _ .vunuz uram 8 ııeı ıeıwereı (Eur. Nıımıauz) az uavıı-
xıvansaıáı-A 8 msevıı- umeııyoıes ııanzın ımnzeıımu. _ A Nyıu-A meg-el
Scmple (Šlnlûva) Vár 65 mtlčvûros Julius gróf birlokn Voll. Orsi. Levëllár, Cunstr.
porıııuıı-A com. Nin-ıemn is-ıs.
*Benin (Dlakııvce) [alu Puuwı-Ay meyében a panııonhılnıl ıpflaág blrmln
von. Oıız, Leveııaı-, czııszr. wı-mi-uın cm-ıı. mun. ism
12° 179
nem gonosıságot gonoszságra lıalmozva, ugyanazon út alatt és ugyan-
azon az éjszakán miközben az említett ökrökkel Szeli íaluhoz' érkeztek,
egyik smlgánlrat, Zwlak Gáspár pozsonyi lakost lovával együtt az éjsza-
ka hnmályában erőszakosan elvitette és nevezett szolgánkal. kemény [og-
ságba vetette, ahogy most is fogva tartja hatalmaskodó módon õ õászá-
ri felsége emlitett kinıslárúnak nyilvánvaló kárával, õíelsége kamarájá-
nak megvelésével és a mi kétségtelen veszteségünkkel.
Azunklvül ugyanez alatt az út alatt, amint az emlitett marhákkal Szenc
mezõvárosl közlegelõihez érkeztünk, ahol o mezõvárosiuk barmoikat
nyilvánosan etetni és legeltetni szokták, az emlitett Szenc mezõváros
jelenlegi Ludwyk nevü gazdatisztje, a mondott közlegelőrõl emlitett
marháink közül egyet ismeretlen okból elhajtott és úgy engedtıette el,
hogy minket pénzbirsággal sújtott.
Ráadásul a szent ısászári és királyi felség, kegyelmes urunk katonái,
akik nagyságos gimesi Forgách Simon úr, Dunaninneni fõkapitány kapi-
tánysága alatt most Diószeg, Dudvágszeg és Kosolth' legelöjén tartóz-
kodnak. amikor marhálnkat az ország szabad és közútján hajtattuk, az
emlitett közutzıt annyira megkäkenyitettélg lezárták Iával és löldhá-
nyášal, továbbá torlaszokkal körülsáncolták, hogy ha valamelyik marha
a közútnak az általuk önkényesen megjelölt részén kívülre ment, azon-
nal és ténylegesen pénzbüntetéwel sújtják, és nem restellilr, hogy min-
ket és szolgáinkat halállal, ütlegekkel, csapásokkal és büntetésekkel fe-
nyegusenek meg és ezekben részesltsenek.
Ezért Fõtisztelendõ, Nagyaúgos és Nemes Urıságtolrnak aiézatosan kö-
nyörgünk, ahogyan már előzőleg is könyörögtünk, szíveskedjenek olyan
utat és módot találni, hogy a királyi kinstár jövedelmei ne csökkenje-
nek és ne kényszerüljünk szent császári [elségét a fentebb ismertetett
jogtalanságok és károk miatt megkeresni, hanem inkább az emlitett
György hispán gazdatisztnek, aki Szeiiben gazdatiszt, levélben paran-
csolják meg, hogy Fõtisztelendõ, Nagyságos és Nemes Urıságolok levele
nek láttán szolgánkat az emlitett fogságbol, lovával és vele levõ tárgyai-
val pénzösszeg fizetése nélkül szabadon és sértetlenül, engedje el. Szi-
veskedjenek egyúttal neki azt is meghagyni, hogy a jövőben az ilyen
erõszakos ıselekedetektõl teljességgel taruíızkodjélc Ha jónak látják, Lrja-
nak Fõtisztelendõ, Nagyságos és Nemes Uı-aságotok Salm gróf urához
Sıolgánk ellogásáról és az emlitett Szem: nıezõvárosban történt pénzbir-
ságolasról, továbbá Forgách stb. kapitány úrhnz is õfelségének most me-
zőn tartózkodó lratonéiról, hogy ilyen jogtalanságok, zaklatások és ök-
rök birságolása õ császári felség súlyos neheztelésének terhe alatt ne
forduljanak elõ. Különben Fõtisztelendõ, Nagyságos és Nemes Uraságo-
I Kez ııyzn „eva ızıu van Pzzsõny megyében: Aısõzzen (Doınıe sıııbyı. ameıy
Krumzıı Jana; es reısõzeıı (1-lwnıe sanhy). amely .vuıiuz gi-ar aimıza \-„ıı. U0.
Vszenz 4szempe, seııeı:) rnezõvams Pozsony megyében, Juııus gı-ar birtoka
volt. Uo.
5 Pofgánh Simûn (1526-1508) l török Elleni huftûk ismert hadveıére volt. _
A három leborolt helység Pouony megyében a Dudvág mellett teklidl.
130
tok legyenek meggyõzõdve, hagy a királyi kincslár jövedelmei nıpról
napra ténylegesen ısökkenni fognak. Ez pedig 6 szen! császári B kirú-
lyi felsége, kegyelmes urunk nyilvánvaló károsodása lesz. Várjuk F5-
tisztelendő, Nagyságcıs és Nemes Urısăgotnk kegyu välaszat.
Fõtiszıelendõ, Nııgyságos és Nemes Uruságotoluıak igen alázatos szol-
gál és rmırhakereskedõi, pouonyi polgárok.
Kívül: 1576. május 9. Marhakereskeclõk. poucınyi polgárok aláııtas
kérelme.
34
Szentmiklóa utca
Berber Jânustól l-lizir napi kapu adó* lejében 25 penı,' erdő- és legelő-
használati adó fejében 100 penz, Varga Tamáslól Hizir napi kapu adó
'A kıplındól két résıltlbfn Íiuilék: Kiszinı, illelve Hizir lljúsz napján.
Az elñbbl Sztlll. Demelcı' lûklz. 20.). az lllöbbi Szent Gyfirgy (ápr. 24.) nllllúnık
lelelt meg. A Iiıellsi ldõrõl nevefzlék el ıı llıpuadó efl-eg' részlelél. Võ. a sıeledl
muauau ıızııunımnzıavzı, az :mz :mm mu.
'A lörök Ielınhalódg ılntl álló területeken hlnmflltbln Voll-IK I milyûr
pénzek (ınıny, form! sllı). A pêıııl (ııniz. penüzl. ımely ı mıgyır dénárnılı
ÍQIEH M95, ll ûkûúnell ncvrllll lörük Etüälpëhtltl VEIIĂR Clyëfllllflllck.
l8l
fejében 25 penz, erdő- és legelőhasználati adó fejében 100 penz, Bebes
('!) Benedeklfıl Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelőhasz-
nálatl adó fejében 100 penz, Kötélveró Lukacstól Hizir napi kapu adó
fejében 25 penz, erdő- és legelőlıaszrıalati adó fejében 100 penz, Berber
Janostól Hizir napi kapu adó fejében 25 pen; erdő- ü legelólıasználati
zaé fejében ıoo pénz, cél-gél ,,diAız"-uõı 1-nzn napi kapu zzıõ fzjébén zs
penz, erdő- és legelõhısznólati adó fejében 200 penz, búza tizedként 6
kile,* árpa tizedként 5 kile, Rábó (7) Ferenctől l-lizir napi kapu adó fe-
jében 25 pénz, erdő- és legelõhasználali adó fejében 100 penz, Damjãn
Andrastól I-lizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelóhasznalati
adó fejében 100 penz, búza lizedként 5 kile, árpa tizedként 4 kile, Ot-
vös Miklóstól I-lizlr napl kapu adó fejében 25 penz, erdõ- és legelõhasz-
nalati adó fejében 100 penz, Kádas Ambrustól l-fizir napi kapu adó fe-
jében 25 penz, erdő- ä legelőhasználati adó fejében 100 penz, Szücs
Lukáıstúl Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelőhaszné-
lali adó fejében 100 penz, Velenki (?) Ferencről Hiziı- napi kapu adó fe-
jében 25 penz, erdő- és legclõhasználati adó fejében 100 penz, búza ti-
zedként 5 kile, árpa tizedként 2 kile, len adó* fejében 4 penz, borsó adó*
fejében 1'/z pénz, Eõıõs Méréıéı ı-üzi: napi kapu zzaõ fejében 25 pénz,
erdő- és legelőlıasználati adó fejében 100 penz, Szüıs Pétertől l-lizir napi
lıapuadó fejében 25 penz, erdő- és legelőhasználati adó fejében 100 penz,
Nagy Istvántól Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelő-
használati adó fejében 100 penz, Bölős Tanıástól Hizir napi kapu adó
fejében 25 penz, erdñ- és legelõhasználatl adó fejében 100 penz, juh adó
fejében 1255 darab után 626'/z penz,' len adó fejében 6 penz, bursó
adó fejében 2 penz, búza Lizedkénl 12 kile, árpa Liıedként 6 kile, köles
Llzedként 2 kile, Lab lizedként 2 kile, Ersök ('!) Benedektől l-lizir napi
kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelõhasznalaü adó fejében 100 penz,
Szalai Kálmánfól I-llzir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelő-
használati adó fejében 100 penz, len adó fejében 16 penz, búza tiıedként
13 kile, árpa tizedként 7 kile, köles tizedként 2 kile, Smbó Istvántól l-lizir
napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelóhasználaü adó fejében 100
penz, Szakalos Kelémenfõl I-Iiıir napi kapu adó fejében 25 pénz, erdő- és
legelőhasznalati adó fejében 100 penz, búza Lizedként 7 kile, árpa tized-
ként 1'/ı kile, küls lizedként 2 lrile, Tőzsér Páltól I-lizir napi kapu adó
fejében 25 penz, erdő- és legelõhasınálali adó fejében 100 penz, Olajos
Tomáslól Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelőhasználali
3 A klle (kila, kejl) -lrflb eredetű űrrnérték, gabona mérésére hasznâllúk. Több-
féle Vllfbıfilbln volt IJIIIEIEVAB. AZ lsllanbull kejl llrlarlalma is lngadnlofl 22-ZB kg
kfizmı. Lehetséges, lızııy n ıuı-akõk n magyar viaékékén ımınm mér-ıekéı véııék
ft és nevezlék kllñnılt ll"ekele L: l. m. H. 1.). Migyimrsúgon ebben ll ldõben
2 paflonýl ll'\6l'\$ űrürfılmú kila is lsmereles vall.
Ő A lenlermë ulán ilró find.
Í A kerll Velelnények Lllln I: liıedfl Siêdelf. ıı \6l'5l(.
V Ellrasl hlba H7! ll, helyett. fly juhonkénı 50 akuéı flzenek. Az lsszegezëben
IZ 2l'II.lÍ\ı:l.|. összeg hll:ıáLlBnl-ll kijön.
182
adó fejében 100 penz, búza tizedként 8 kile, Horvát Pólból I-Lizi: napi kapu
adó fejében 25 penz, erdő- és legelóhasználati adó fejében 100 penz, Caátri
Mátyfistól Hizi: napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- fa legelóhaszná-
lali adó fejében 100 penz, len adó fejében 21 penz, borsó adó fejében
l Í/2 penz, búza tizedként 4 1/1 kile, árpa tizedként 4 ldle, köles tizedkéut
'li kile, Székely Mihálytól l-lizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és
legelõhuználati adó fejében 100 penz, len adó fejében 6 penz, búza
tizedként 19 kile, árpa tizedként 4 kile, Erős Ferenetõl I-lizir napi kapu
adó fejében 25 penz, erdõ- és legelõhasználaıi adó fejében 100 penz,
len adó fejében '!z penz, borsó adó fejében 'Iz penz, búza dzedkénı 5 kile,
árpa tizedként 2 ldle, köles tizedként 1/2 kile, Csálri Gyõrgytól l'lizir na-
pi kapu adó fejében 25 penz, erdõ- és legelõlıasználati adó fejében 100
penz, len adó fejében 2 penz, boısó adó fejében 1 penz, búza Iizedként
41/, kile, árpa ıizedkëm 8 kile, aõıez uzedkëm *Iz kile, Tõı Gergeıyıõl
l-liıir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelõhasználati adó fe-
jében l00 penz, len adó fejében 6 pen; búza Lizedként S kile, árpa ti-
zedkónl 3 kile, köles lízedként 1 kile, Kós Orbántól Hjzir napi kapu adó
fejében 25 penz, erdõ- és legelõhüznalati adó fejében 100 penz, búza
tiıedként 'I '/, lcile, Árpa fizedként 1 kile, Siméni _ . _-tól' l-Lizir napi kapu
adó fejében 25 penz, erdő- és legelóhasználati adó fejében 100 penz,
Sirna Axnbruslól l-lizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelő-
hasznalati adó fejében 100 penz, Katona Ferencről l-lizir napi kapu adó
fejében 25 penz, erdő- és legelóhasználati adó fejében 100 penz, len adó
fejében B penz, borsó adó fejében 1 penz, búza tiıedként 4 kile, árpa ti-
zedként 'Iz kile, küls Llzedkent 'Iz ld.le, Bnısos Mihályıól l-lizlr napi ka-
pu adó fejében 25 penz, erdó- és legelõhasználaü adó fejében 100 penz,
len adó fejében 5 penz, búza tizedként 8 kile, árpa tizedként 4'/z kile,
köles Liıedként '/-z kila, Bónis Mdlyáslól I-lizir napi kapu adó fejében 25
penz, erdő- és legelől-ıasznélati adó fejében 100 penz, len adó fejében
1/7 penz, búza tizedkén! 5 kile, ılrpa tizedként 2 kile, köles tiıedként
l kile, Farkas Mártontól Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és
legelőhasınálati adó fejében 100 penz, Szekeres Vincétól Hizlr napi kapu
adó fejében 25 penz, erdő- és legelõhasználafi adó fejében 100 penz,
borsó adó fejében 1 penz, búza Lizedként 1*/z kile, árpa tizedként 3 kile,
Korcs Kalmántól Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelő-
használati adó fejében 100 penz, len adó fejében 4 penz, búza tizedként
6 kile, árpa ıizedként I'/z kile, külea uzedként 1/1 klle, Komis Farkas-
ló! I-[izir napi kapu adó fejében 25 penz, erdó- és legelőhasználati adó Ie-
jében 100 penz, Dörzse Benedeklõl l-lizir napi kapu adó fejében 25 penz,
erdő- és legelóhasználati adó fejében 100 penz, len adó fejében 17'/z
pénz, búza lizedkénı 14 Í/1 kile, árpa fizedként l kile, köles tizedként
1'/z kiıe.
Összesen: H.izir napi kapu adó fejében 975 penz, erdő- és legelõhasz-
nálati adó fejében 3900 penz, juh adó fejében 1255 darab után 62'1'fˇz
U13
penz, len adó fejében 79 penz, borsó adó fejében B'/z penz, búza tized-
kénf 122 kile, ami 3050 penz, árpa lizedkénl 55 kile, ami 893'/z penz,
köles tizedként 12*/z kile, ami 156'/z penz, zab lizedként 2 kile, ami
25 penz, együttesen 9515 penz.
Madaras utca
Kelemen Lukátstól Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és le-
gelóhaanálali adó fejében 100 penz, len adó fejében 3 penz, borsó adó
fejében 1 penz, lense adó fejében 'fˇz penz, búza üzedként 26 kile, órpa
tizedként 3 lrile, köles lizedként 1 V1 kile, Nagy Mihalyfól I-lizir napi ka-
pu adó fejében 25 penz, erdő- és legelóhasználati adó fejében 100 penz,
Szakáıs Lstvántól Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelő-
hasznólati adó fejében 100 penz, len adó fejében 3 penz, búza tizedként
B kile, árpa tizedként 5 lcile, Szekér Mihalylól Hizir napi kapu adó fe
jében 25 penz, erdő- és legelőhasználati adó fejében 100 penz, Vajda
Fülöptól Hizir napi kapu adó fejében 25 pénz. erdő- és legelõhasználaü
adó fejében 100 penz, len adó fejében 1 penz, búza tized fejében 2 kile,
árpa Lized fejében 1 kile, '1`ót Gergelylól Hizir napi kapu adó fejében
25 penz, erdõ- és legelóhasınálali adó fejében 100 penz, Bors Gáltól
H.l7Jr napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelőhasznalati adó fe-
jében 100 penz, ien adó fejében 3'/z penz, búza Lizeıflsénf 7 kile, árpa
Iizedkén! 1 'Íz kile, köles Iizedként '/ı kile, Tóth Ambnıafól Hizir napi
kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelõhasmólali adó fejében 100
penz, len adó fejében 4 penz, búza tizedként 13 kile, árpa lizedkénl
4 kile, köles lizedként Í,-'z kile, Velenki ('I) Iıtvűntól Hizir nııpi kapu adó
fejében 25 penz, erdő- és legelóhasználati adó fejében 100 penz, Tól Lõ-
rinctõl Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelőhasználati adó
fejében 100 penz, len adó fejében 2 penz, búza lizedkénr. 5 kile, árpa ti-
zedként 4 kile, Farkas Tomástól Hizir napi kapu adó fejében 25 penz,
erdő- és legelóhasználaıi adó fejében 100 penz, búza tizedként 9 klle,
árpa Iizedként 2 kile, Tót Mártontól Hizir napi kapu adó fejében 25 penz,
erdő- és legelóhasználati adó fejében 100 penz, búza tizedkénl 2 kile,
Bors Imréıõl 1-llzir napi kapu adó fejében 25 penz, erdó- és legelõhasz-
nálali adó fejében 100 penz, juh adó fejében, 999 darab után 499'/z
penz, len adó fejében 1 penz, borsó adó fejében 'Íz penz, búza lizedként
31 kile, árpa lizedként B kile, köles tizedkénl 3 kile, zab üzédként 3 kile,
Bornemisza Gergélytől Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és
legelñhasználati adó fejében 100 penz, Bors Gergelytól Hizir napi kapu
adó fejében 25 penz, erdő- és legelőhasználati adó fejében 100 penz, len
adó fejében 6 penz, borsó adó fejében 'Iz penz, búza tizedként 18 kile,
árpa tizedként 3 kile, Tó! Lukáıstól I-Lizir napi kapu adó fejében 25 penz,
erdő- és legelôhasználati adó fejében 100 penz, len adó fejében 3 penz,
borsó adó fejében 1 penz, lencse adó fejében 'Iz penz, búza tizedkénl. 20
kile, árpa lizedként 5 kile, Bacsai Miklóstól Hizir napi kapu adó fejében
25 penz, erdő- és legelöhasználah' adó fejében 100 penz, len adó fejében
1 penz, búza tizedként B kile, árpa tizedként 1 kile, köles lizedként 1 ki-
le, Fejs Györgytõl Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelő-
164
használati adó fejében l00 penz, len adó fejében 2 penz, borsó adó fe-
jében 'ıˇı penz, lencse adó fejében Í/z penz, búza tizedkénl. 9'/1 kile, Ár-
pa tizedként 2 kile, köles tizedként 5 k.i1e, Nagy Albertbõl Hizir napi
kapu adó fejében 25 penz, erdő- és lagelőhasznalali adó fejében 100 penz,
borsó adó fejében 1 penz, búza Liıedként 8 kile, árpa Lizedként 2 kile,
Sáfár Sebestyéntõl Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- S lege-
lóhasznalafi adó fejében 100 penz, Simónyi Mátétól Hizir napi kapu adó
fejében 25 penz, erdő- és legelõhasznalati ndó fejében 100 penz. Kefa-
kês Pelrétől Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelõhaszrıá-
lati adó fejében 100 penz, borsó adó fejében 'Iz penz, lencse adó fejében
'/1 penz, búza ıizedként ll kile. árpa tizedként 3 kile. köles ıizedkénl
2 kile, zab tizedként 1 kile, Nagy Ambruslól Hizir napi kapu adó fejében
25 penz, erdõ- e's legelõhasználati adó fejében 100 penz, len adó fejében
l penz, boısó adó fejében 'Iz penz, búu fizedként 10 kile, árpa fizedkénl
2 kile, köles Lizedként 1 kile, Darabos Gergelytõl Hizir napi kapu adó
fejében 25 penz, erdő- és legelóbasmélati adó fejében 100 penz, búza
tizedkén! 2 kile, Kis Bors Gérgelytől I-lizir napi kapu adó fejében 25 penz,
erdő- és legelőbasznélati adó fejében 100 penz, len adó fejében 1 penz,
borsó adó fejében 1 penz, Sandalgó Petrélõl Hizir napi kıpu adó fejében
25 penz, erdő- S legelőhasınâlati adó fejében 100 penz, búıa tizedként
2 kile, árpa lizedkénl l lrile, Bakony Baláutól Hizir napi kapu adó fejë
ben 25 penz, erdő- és legelóhasznalati adó fejében 100 penz, Sárkeıl
Jánostól Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelőhasznalatl
adó fejében 100 penz, Sárkezi Mihálytól Hizir napi kapu adó fejében
25 penz, erdő- és legelöhasznélatl adó fejében 100 penz, len adó fejében
4'/1 penz, borsó adó fejében 1 penz, lencse adú fejében '/'z Pfinz, búza
tizedkénl. 4 kile, árpa tizedként 2 kile, köles tiıedként '/z kile, Gulás Be-
nedektõl Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelőhasznıilati
adó fejében 100 penz, len adó fejében 10 penz, borsó adó fejében 1 penz,
lencse adó fejében 1/z pen; búza Lizedkénf. 34 kile, árpa Lizodként 5 kile,
köles üzedként 9 kile, lászló Milıálytól Hizir napi kapu adó fejében 25
penz, erdő- és legelõhasznélafi adó fejében 100 penz, len adó fejében
4 penz, búza tizedként 2 kile, árpa Lizedként 4 kile, köles tizedként l kile.
Osszesen: Hizir napi kapu adó fejében 775 penz, erdő- és legelñhasz-
nflati adó fejében 3100 penz, juh adó fejében 999 darab után 499 'lı pénz,
len adó fejében 54 penz, borsó adó fejében B '/2 penz, lencse adó fejében
3 '/z penz,ıı_ıIJ,ı Lizedként 232 kile, ami 5B0O pen1., á a tiudként §§_kile,
ami 731 penz, köles liz jle, ami 312% penz, zab tizedként
3 kile, ami 37'7z-'penz, együttesen ll32l '/z penz. "`
lllfl
chak rnegh segithetne. Ennekem az Isten iol lattia sziwemet, minden
munka Iarawagh, seöt az hılaljs édesnek lacczanek, hogy en az en ha-
zamnak illien vtolso szwksigében segithetnek. Mikoron pcnigh errwl gia-
korta es valóba gonclolkodnam, felette nagy nehezsiget latok ebben, az
en lt valo allapatomhoz képest, vgy hogyha io Iondamentommal nem
chelekednémkf magamnak hiaban valo munkat, es gonosz hir newet, az
hazanak: penigh hirtelen valo veszedelmet vonnank. Magiar oı-zagh ele-
itwl íogwa az ket auagy inkab harom felé huzas vonas miat veszet. Az
nemet és magiar veszet öszwe, az leörök vegezte el az iatekot. El kel
azért azt tawozmtnunk, ha megh maradast, io hirt newet akarunk ke-
resny, auagy Istennek kedwes dolgot chyelekedni. De az beölch Isten az,
az ki ez vilagnak tengelyt, az w el vegezet akarattya szerint lorgaltya,
es az w rendelsét semmi emberi inchelkedés auagy hatalmassagh megh
nem vnlloztathattya. Eü penigh az szerint igazgattya, es aggia az occa-
slot, es az ezlıeözt, az mint alkalmatos az w akaratt-ianak el végésére.
Seöt keöz beszed: occasio lacit furem.' lnnet vagion az, hogy nem me-
gyen véghez, es soha iol nem esik, az mit ember mód adatas nelkwl,
chak tulaidnn indulattiaból kezd. Mert ez vilagnuk foliasat, senki masra
nem íordithattya, hanem chak az miben lslen rendelte. Ninch azért ho-
wa folinrnnunk, hanem chak az kegelmes Istenhez, hogy W aggion Deca-
siot, aggion módot ennekem, kiben en az en hazamnak iawara, es megh
maradasara meltan indultattassam. Bizony halalommalis kész volnek
megh pechyetlenem, az en hazamhoz valo szerelmemet. Jollehet penigh
az Isten kezeben sok ızantılan mód, occaslo vagyon, de en az en röwid
ertelmem szerint. ket dolgot latok meltó es lo indito okot. Elseöt hogy
ha Isten keöniörwlne raltunk, es ez mostani chaszartokal, kiraltokatfi
kit en ighes (!) beteges embernek ertek, ez vllagbol ki wenne, ottan megh
szabadulnatok, es minden zenebona nelkwl szabad valaztastok lenne, es ez
vilaglı sem ragalmazna, sem twtöket," sem azt az ki olmlmıı ala venne.
Vaiha vram Maximilianussal megh éritek vala, es ecczersmind két ko-
ronas kiralt nem ehynaltok valafi most azt nem kellene varnotok. De
az magiar soha bar ne vessen az lstenre, ki mindenkor ielen volt volna
neki, chak w magok ne keresték volna az el veszet v1at. Masodikcıt azt
latom, hogyha az chazartul megh kerhetnök, hogy ez maradek
niomorult íeoldet ne wldeõzne, sõt oltalma nla venne, hatart mutatna.
De ehezis igaz most nem latom modunkar. noha atalliaban chazarral
nem indítottuk. mierthogy egyebek az kikkel keö/zlöttwk, nem biztat-
tanak; ezokaert hogy chazarnak Peısiara nagy gongya vagyon, es ket
188
tok, minden tehetsigemmel s oltalornmal aknrak lenni. Mind az altal
okot must semmit nem kel adni, seöv. wdötny, Q dissimulalnif magat
penigh eörizny etc. Ez a vege.
ll levél elején:
Az felsiges lstwan Lengel kiraly lewele Mngochy Gaspırnak etc.
36
A dl'h'\flD0lyl béke (27. Szám alall.) után hoăıú ,,béke|ddsıık" kfivelkezell. a V68-
vlruk környékén amnhfin Invlbb lülylak ı hurcıvk. Kblcıönüsen be-hecsupliık egy-
maz :zı-üızııı-2, zıhıımııáıı Az áıımııı, ı-Awmız Az vmmım, .13 pzımımz epnzııeız.
sdl, várakat ls mlronwlmk A mrdkük E magyar vegvıtrlakıı vldolıâk, ezek vismnı
ı lărükfikre hârilolták ı lelelãseégel. Rudvll v.$flfi7Ál' N78-ban a Béfinél DIZIBHSÁED-
ııhh Prágába helyezte át a nélııhelyét, uzyaınklmr a rımgyaı-orszfigi vézhelyek gond-
Jaı En-An ıõızmuz. a szııvaı-ııuı ez huzvıımzııi vegızıyzııeı pzuıg Kamıy ıõıızr-
zeıfe nma. Az »ısugyõıs 8 nez ıõhm-zzz: az uı-ıııwaõ ıızıyzızsem emgzdu
([5782 XV. l:.). Badl üyekben és l végvárlk védelmét érlntd kérdčıokben lıoızájuk
kellett lorclulnl, Rudoll ãk E blriikfldflti ügyeket üıflnlh Ie'nlı a rlıaga wáııúra.
A buda! pııák ezért ka-Elek (el pınıızukkal Ernõ lblıerceget. Ennek ıı korsmknak
golldjuil világítják meg I kövfilıkclã Inlyfil' nytlvfl levelek. A XVI. siáutlbin Ál-
IBIÉYIOS V011, l'ı0LV 8 budai Dasák mllyflr Írűdflákhkfl lllínl-lak. és IQ' magyarul
ızvzıezızıı u „emu zsázzsmı ez z fizızııuı-z-ıõıımzgzıuzzı.
Mi Aly passa . ..
Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk tiszteölendeö baratunk. Keösze-
önetwnk es magunk ayanlasa vtan. Talalt megh feolsegeõd minkett egj-
nehanszor az feiruary Aly begh Ieleöl, E panaszolkodik feölsegeöd ez
mostani leuelebennis, hogy az Ruha melle mentt volna leöb vegbeli vite-
zeökuel rablani, valamint ettak leolsegeudrıek tudtara, de erteöttwk,
hogj Nadasdy,' BaLtyany*, papaiak, vesprimiek, palotaiak, tataiak es az
teöb vegbeliek trombitakual es egjnehany zaszloual igyekeöıtek, hugi
az hatalmas czaszar varatt Bolonduaratt' el ronıızak es egessek, mi aka-
ratunkbol mentek volt az hatalmas czaszar vitezi az eö Ieölsege hazai
es orsuga otalmara, ackor Aly begh reaiok nem falait az vitezeökuel
egjeteomben, hanem az bolonduary vitezeök talallak az vesprimiekre,
azokban kitt le vagtak, k.itt el hoztak, az mint ez Íeölwl valo leuelwnk-
bennis megh irtuk, feolsegeöd irta vala, hogj mentek voltt neminemw
iobhagjoknak gond uiselesere, kik engedetleneök voltak, az mely rabo-
kat ide hozanak, sem vertek, sem ereöltettek, hanem mi eöket kerdeoz-
uen szabad akarattyok szerent, azt mondak hogy mi azert boczattattunk
volt, hogj Bulonduantt el teöriwk es egesswk. limegh 18. Septembris
szinten Buda melleöl haytottak el ket ezer juhot; az hatalmas czaszar
vitezi szinten az komaromy rew fele ertek es el veötlek Leöleök, hatott
az magjarokhan levagtak, eöteöt eleveneön hozlzak. Az lataiak, komaro-
miak megh vtannok leuen az hatalmas cuszar vitezibennis vagtak es
fogtak cl. lsmegh 20. Septembris ismegh masodszor iwttek Buda ala es
sok juhott l-ıaytottak el, lslen akarnttyabol az vitezeök vtannok leuen
azokatis vissza veöttek, az feölsegeöd alatt valo vitezeök az eö vetkeöket
megh nem mongjak, es nem aggjak vgj feolsegeödnek az dolgott, az
mint vnlna tultara, de innen íeölsegeöd megh itelhetí, kik legjeönek va-
lami oly dolognak okay, innen Budarol ki skazto fax-ol szakat, ki penigh
czauargo, ki lopo, az feölsegeöd vegeöbcn mennek, az íeölsegeöd vegei-
ben mingjarast hele vagjon, az íelek szoktak igy az barmot el haytani,
ez az ml kegyelmes feiedelnıwnlmek tuttara ninczen, mert ha eö feol-
segenek tuttara volna, nem venne ieolsegecıdtwl lo neueün, keriwk azertt
íeolsegeödet mint tiszteõlendeö baratunkatt, hogy paranczollya megh
Mi Szinan passa...
Feolsegeös romay ezaszar, nekwnk tiszteolendeö szomszed vrunk. Keö-
szeonetwnkelt es minden ıiszteössegeös dologban szolgalnlunkot ayan-
lyuk Ieolsegeödnek. Ez ideigh feolsegeödnek leiet nem faylaltuk, mos-
lannis Ieölsegeödet eöreömest megh nem banuınank, de mluel hogy az
leölsegeödheöz larlozo uegbcll kapltanok, mind szwntelen az hatalmas
ezaszar uegei ala szaguldnak, egy Isten alla nap ninaen, mely napon
eötszeör hatszor alaia nem szaguldananak, istenis tuggya feölsegeödert,
nz mi kegyelmes feiedelmwnk es íeölsegeöd keözeõl; ualo írigyeöt megh
beczwluen, eleget szenuettwnk es twrtwnk, de immar az eõ sok ellen-
keözeö dolgokat touab nem szenuedheltywk, mert ez el mult napok-
' A híllellêl il! Olyan Irht jeleni, lmılyben ıı klrflly Sulvfilnljı, hoki' i löfök
Kuıusıııeneız mmõdfizz mi-A ıeıı.
S Kzıı auaaız, .z ıssz, ev zzzpızmızzz 284".
101
bınııis Budahoz nem mene, egy Wacz neuw uaros mellet, ualaıni :ze-
geny leöreõkeëk mentek uolt ki az Iwre, kitt Dobo Ferencz az leuay
kapitan megh ertuen, ualami lopokut kwldeöt reaiok, kik eyel tizenket-
teöt le uagtak az teöreökeökben, ketteöt eleueneön es hatuan louat el
uittek, mely dolgot Dobo Ferencz nem czak egyser czelekeödeöt, ha-
nem szamlalan sok az eö ezelekeödefi, es az hatalmas :_-zaszar az mi ke-
gyelmes íeiedelmwnk, es Ieölsegeöd keözeöt ualo írigynek ellene iarasıı,
mely dolgokot, hogy ne czelekeödnek, ugyan ott eö keözzwleük ualo
eszeüs uen embereök Lanaezul attak, ezt monduan, az ket ızaszar keözeot
ualo frigyeötˇ megh gondollyad, es ez fele dolgokot ne aelekeöggyel,
mert ha kiraly eö leölsege megh erli, lol nem iaısz, erteötlwk, hogy eö
arra azt mongya uolt, hogy miert íelnek kiralylol, ha en magamnak
ualo szabados vr uagyok, es ennekem atyamlól maratt eörõkeös uaraim
uadııalg en az k-iralyual keueset gondolok, ez dolgot nem tuggyuk ha
íeölsegeodnek hireuel uagyone auagy nina, es hogyha feolsegeödheöz
turte, auagy kwleön partot wteöt maganak., hogyha íeölsegeödheöz tar-
tozo, feölsegeöd paranczollya megh, hogy az fele dolgoktol megh szwny-
nyek, B az lrigyeõt megh beezwllye, s az el uit hatuan louat es
ket leöreökeöt megh kwlgye, hol penigh íeolsegeödheöz nem tart es par-
tot wteöt, íeolsegeöd mi nekwnk aggya luttunkra, es mi gondot uise-
lwnk rola. Az hatalmas czaszar legyeön egessegben. Mi ha akarnank
eöket mint az lıarmot ugy haythatnank, de mi az frigyeõt tiszteöluen
beczwluen, semmi ellenkeozeö dolgot nem engedwnk az ml alattunk
ualolcnak czelelıeöclnl, de ha ız hıtuan louat es kett teüreükeöl megh
nem kwldl, eö aggyon okot rola, ha ml rayta esik, egyebekls ualaklk
leölsegeödheõz nem halgatnanak, leölsegeöd aggya tuttunkra, mi mind
eyel nappal keszen uagyunk, az mi kegyelmes [eidelmwnk es Ieölsegeõd
az mint az Irigy uagyon, Eeölsegeödnek keszek uagyunk szolgalni. Isten
cltesae feölsegeödet. Datum Budae. 15. Jul. Anno dni 1585."
1 Szinan (Juszuf) elõször ıfiııı zkıõıuzı-éı.5ı ısae majusdig volt budai pusı.
~ Az ızpzıua szo ııeıyz ımız aıııu. zzpám Kazpaııiaı. A szpahm hanem ıõn-õk
ımwız, .mk mıgımux ıaeım ıııwnsıvzzzıız (õızızz Kapuk.
13 " “Ü 193
zek: Merth ha ez utan eflele hamis dolgot mi reank keollesz. hidgyed,
hogy lsmegint mi teoleonkis ualaszod leszen.
Az Feyedelmek dolgainık beketl-ı lıagyuan. en magam zemelyemmel,
ha mi dolgod leszen, lıaragodat nem engesztelem ea nem kerlek, hogy
semmit hatra hagy benne.
A buaıı ııııılı mııyıu- ııyeıvıı ıızvuaeıe x. au. ıı.
Mb-:ıı. l.
37
Anal, hogy a (õldesúr minél több úruclkkel lgyelıeaetl. placra vlnnl és kiéplletle
Az :Am gızaızugzm, sııevzhzzıen naveızzaeıı z ıohbng-az Nulla, meg z fun-
roflı, ı ııtnllı eı ı ııêluurúllél. A rolıelbın dolgozó lotıblıyolı mellett ı blrıo-
ızozzzlz ıızzıeıı munknzzımz, ızemekzı ıı ıngızıımzıauaıı, z mıluızm uuıan munkz.
eszküzõklıel lwnk el. Amı ı j.-zblıáyng ,zen-ma Rum-lyeızıısézez jeızrluzıı. A fizetett
munkaerókel. whbnylre olyan munkákbaıı l\ınúlLák lel, amelyek lulyamılnssagot
(pl. az Éllnllflndwáil Vay különös ızılılsmereıel (kertészet, szfilãművelés) klvánlıık,
Li! bérfilket ûlylh Illlllllflágakhan la alkılmazlak, nlıol egyebkent a gazdaságok
nagy többségében a rvbfll volt iűlnyûmó. A XVI. sZÁmd közepén lehűt nem az in-
gvzıl robot von az egyedüli ınunımmı-ıı-Az, A lızeızır muıılzı zgyeıuzıs ıımyeıazeıõl
flznnban nem lehel beszélni, mert a :lázad második leleben nll ls visszatértek a lu-
bcühız. lhol korábban már hérlnunklval dolgınlak, A roboununhn uralkodó hely»
ZEIÁI. i l7êl'l'l\Ul`\lB nem lngallı meg és [Oleg az volt Súlyns, hûgy wk biflûkun n ro-
bolal. mérték nélkül keıdlék kövulelnl. Nemtsak egyellen blrtnkri jellemző kér-
zıszıı nznuzımzızk Ki az ez-zıerıııını erzem; három Kıuıwıal Jnhbsgylzıulmzk pa-
naszlból. AZ trıeluég Velantılts Arllıl llalflı OL! (l5'l3«] üreledúsben Vnlt Š blr-
lokiíl B ltllhâra ltelelte, E12!! fordultak hnızû a jnbhãfiyokz
194
tennwnc, pusztán kell ennelís inkab lako helywnkett. hadnunk, es vénsé-
gwnkre budosásra kell magunkat adnunk. Volt szolgălatunk az my meg
holt érsek vrainkl ideiebennis, de szabot idõ es rend tartás szerint, de
most mood nekwl es fölöttéb való keménséggel vagyon. Az elõt valo
időkben széna takarásból szabott dolgunk volt, azt meg mieltwk io ked-
uel, es az utan az magunkehoz fogtunk* Dezma buza be hordás mikor el
érkeıet, a' szeghin embernec ıniııd magánae, louának ételt, italt attak,
es annac [õlötte minden hal-mintz metzbõl harom meczetl attakl most
nem hogy egy szemet adnának, de sem louunknıc, sem magunlrnae sem-
mi ételt nem adnac. Ha szántattunk es karaeıion íayát' hosztunk, ac-
kor egyeb dologbol könnyebsegwnk uolt, es ackor is elégh etele volt
mind louunknac, magunknac, de most ha marhanknac elést eleget nem
vihetwnk és magunknae lariznyában kenyeret nem tehetwnk, étlen, itlan
ott köl mielııwnk, es ha élesert haza keredzwnk, azt mondgya (a tiszt-
tartól, hogy ha az eb meg eszy es mind magunkat, marhánkatt, de nem
borıiat bennwnkett, nem tudg'uk pedigh mihez keszeiteny magunkat.,
mert néha harom vagy negy napra hirdetnek 's eg' egész hetig vagy
kettõigh sem bocziátanae haza." es immár eg`nehanyunknac marhaia
holt meg az fölötteb valo eröltetés miat, ky miat szeghenyec annyra el
íogyatkoztac, hogy az jobbag'sâgotis el köllöt hadniok, vgy annyra, hogy
Sigardon tiz iobbagygyal keuesebben vagyunk, Vaghán pedigh es Szer-
dehelen tele sintsyen megh, az szolgálat pedigh mindennap többwl, no-
ha az iobbagy köusebbwl. Az elõt az szombati háznal' béres louakott;
es szekerekett tartottak, mind la hordást, szantfist. deflna be takareitúst
azon uegeztec el nagyob részre, ky mlnekwnc kdnnyebségwnkre uolt,
most eg'gyet. sem tartnac, de meegh malombais az szeghin' emberrel
vitetnec, ganeit az háztrıl ezeckel hordatnac ky, az heg'yben faért, ab-
roncziértf minket wznec, kergetnec, magunknac es marhánknac ueszé~
I Emıuiivsı epııuac vfimav mi emu ızzzdız, majd Omh Mıızıõs ıfiıyıaııa, fõız
ııevezıek Oıfihúıvámak. A vai- eieımz A Nyiıi-a iızı pai-ıiaıi van védelmi oiminıõı
ıaao ez ısaa xuzun oııavıo azıdızarı ıerveı szerint z ıuıyõ masik pai-um epi-
ıeuék úllá. Ehhez az epruızzeziizz has-ziiaııáız ıaı R jizizizngyziz munkaiaı
° Az mi. évi ezıuiıen aaszeii-as amint vagaı-A es szzıaziıeıyezi az ezaz izb-
ızızyızızıı izıiziiz a az .im-iaek mzgvfluu cimen ısı demin ıizeizıı. ii zsıgafaiziz
vizmı-ıı kõzõzzıı (izaneiz zi rom 08,44 kg) viaszı Mai-sinı, R.-Kuıuı, M.: i. i-ıı.
1. an-884. ı.
106
Uraságtok bölcs és belátó ltélete alá bocsátom. Uraaágtoknak további
jó egwséget kivánok. Kelt Ujváron az 1585-ik év április 4-én.
Fűtisztelendõ éa nemes Uraságtok
nolgája
Chutof János
38
1593.
Kikeletre ismég ujonnari megszállá Szlszeket az boszniai passa. Gyül-
tek volt Üjvárra' az Száva mellé, Erdádi Tamas bán az föld népével, az
19!!
Onnajt Sinan passa Tata alá indúla. Ez alatt az vármegyékkei Nádas-
dy Ferencz, Zrínyi György, grólf Ferdinand Hardek, az több urakkal
és végbeii szolgáló népekkel és austriai 700 fegyveressel, mintegy 8000,
egylıengy-ültek vala." Innen is az Dunán, az Pálffy Miklós kapitânsa-
ga alá valók,“ tíz vármegye leltámada, kiket íõképpen liiésházy lst-
ván futa, kére és inte, hogy látván, hogy semmi idegen segéiségek nem
jõne, ne hadntık magukat igy eiveszıenyi. Ezek is jó S szép uerrei
(1000 lovas és gyalog) nép leilámadának, és 14. Octobris Mocsonakun lllés-
hazy István (megmustralú õket és azután az oıszág kapitányúnak kezében
praesentáltı" őket). Vaiának azok között jó vitéz szolgájokkal az ii'i`ijú úr-
fiık is: Balassa Menyhárd, Czobor Mihály, Révıy András, Gábor és For-
gách." Ezekkel é.s több végbeliekkel együtt Pálffy Miklós ment Komó-
romban, s ott táborban szálla, az Eölyül megirt a Dunán túl való urak,
vármegyék és végbeli haddal, kikkel azután áltılszálláııak az Dunán.
Ezt megértvén Sinan pass, nem szállá meg Tatát, hanem visszatére
Budára, és onnajt eloszla, ott hagyván 5000 válogatott janrsártl' és 4000
lovast.
l9. Ociobris Komárom alól indúla el az keresztyén tábor, és azon éjjel
megvevé Fejérvárnak az Bealya várasát" ostommal, tűzzel, de az belsõ
várasának semmit nem árthatának. Azért másnap éjjel elszállván aióla
lérének, elindulván az szekerek is. Azalatt az török, ki igen vigyázó ei-
lenség, ezt megértvén, Haszán passával" gyülelıezvén 20 000. azon éjjel
egy kis mérfölddel" eleiben szál.lott az keresztyéneknek; kiben ezek
semmit nem tudván, Erasmus Praunt, az komáromi kapitánt, az sze-
kerekkel egyetemben elbocsaták haza felé, gyalog és lovas haddal, nem
tudván az paua ott-létele [elöl semmit. Azok azért eimenvén, az passa
199
jó regvel megiité és rajtok termett az hátra maradott tábori-a, 42 ta-
raszkkal" és sok seregekkel.
Es minthogy jobb räze az keresztyén tábornak elment volt az sze-
kerekvel, mindazáltal az utólját úgy megbátorétotta az úı-isten, hogy
szömben allottak az törökkel, 7 vagy B efzeren. Jóllehet voltak az fő ka-
pitányokban olyak, és fõképen gróff l-Iardek, hogy megindúljanak és
I-Iartyánnál" elnienjenek ők is az szekerek után, azt tanácsolták: de az
magyarok nem akartak, és főképpen Pálffy Miklós és Nádasdy Ferencz
intették õket, hogy hátat ne mutassanak az ellenségnek, hanem arczól
reá menjenek; az minthogy 6 az ö szerencséjével elõször is megkezdette
az ellenséget. Fs igy az úristen ott az poganyokat igen megveré, I4 el&
vent fogtak, 12 ezernél többet levagtak bennek, IO keresztyén nem ve-
szett. íl. Novembris lütt ez viadal, és így nagy nyereséggel megtérének;
minden falu végén egy török fejet láttál, k.it onnajl, hoztak.
Ezemben az fölfñldi urak is, Báthory lstván, Hákúczy Zsigmond, Do-
bó Ferencz, Homonnai lstván, és az van-negyék, azokkal Tiffenbak" is,
ki azkor 5 fölsége generúlisa s făkapitanya volt, az szolgáló néppel fel-
lndúlván, 14. Novembris Szabaclkátfi megszállotta. lfld. (!) erővel megvet-
ték. 20. Novembris Fileket szállották meg. az mely török segétségére jütt,
azt jól megverték.
Ezemben érkezett Pálffy Miklós is az õ népével mint hat ezeren, ki
õ maga kezdette az vítatását keményebben; 27. Novembris megadták az
törökök hitre.
3. Decembris szállották meg Szécsent; éjjel az török felgyújtoita és ki
is ment belőle szökve. Innen Tiffenbakot semmi kéréssel reá nem bir-
hatták, hogy Nógrádra menjen, hanem az álgyúkkai, az kik vele voltak,
és az õ felsége fizetett népével visszatért; sõt sak két álgyút kértenek
az magyarok tûie, azt sem adta semmiképpen, hanem onnan visszatért
minden hadával Kassára. Az serény Pálffy Miklós áigyú nekül az õ
alatta való néppel, k.ivel én is, lllésházy István, vele voltam, ment az
drégelyi palánk" alá, az szándékkal, ha tűzzel árthatna neki. 7. Deccmbris
veısernyekorbanfi jutánk közel hozza; felgyújtúk az törökök az kas-
télt,“ és kitutának belőle. Azonban az mikor ezt oltjuk vala, az várat is,
Drégelt meggyúták estve felé az törökök, és kiszökének belőle. Az mi
népünk is eloazlék, mert hideg vala. Az úristen annyira megrettentette
200
az pogányt, hogy 5 magok Kékkűt, Dévént pusztán hagyák, azoıılıéppen
Somoskõl, Bujákot, Hollókõš, és egyes apró kıstélokat is elhagyúnak, ki-
szökvén belőle.
39
202
Az törökök ueszteg allottak rendelt seregekel hold íormara chjnalua
az il seregek. Öt seregeket aranzottuk hogj uala, jolehet annj [öld uol-
lak egj mastul, hogj chag alig ismerszct, külön seregaknek lennj az kö-
Lepsö sereg inkab mjnd fair lobogos uala, oszt montak lennj az beg-
lerbek hadanak. Job kez [elöl mellessleg elötte 22 tarackja es egjnihanj
sereg bontoja,"' balkez íelöl az szonokj had, azok melles (!) felül rajtuk,
az Giemliak" igen szip seregel, mjnd zöld lobogojok uala, az feir had
hata meget allot egj nagj sereg, kj derik seregjek uala. lgj rejajok menuin
hozank sütogetek tarackjokat, *es sereg bontojokat, kjket noha mj nem
tuttunk, hogj uelek legjenek, es ükis íü bizodalmokat aban ueleltik uolt,
mjnln azon altal meg szolongatuan egjmast es az mj jo es kegjelmes
lslenünket segjchlgül hjuan semmjt meg nem tartozank hanem bele-
jek uontok kopjankat." Mi az Vral, es l-lumonnaj lstuan Vrammal
szinte az feir hadra talalank öklelnj. Az Gemljak az íegjuereseken ui-
Lezül el vontak kopjajakat, de az segitö seregis mjngjarast rajtok tenne
az Gemljakon es Zolnnkjakon, meg nem alhatak hanem el futnak, az
harc heljen sokat le uaguan bennek. Igen meleg üdö uala deriklıipen
kcran sem üsıtük üket egj milj iöldigis,“ az kj leg touab uoltis üzöben,
kj chıık keus uala, egj milj íoldnel (I) nem uolt sokal touab. Az török
íejeket ıız kjralj kjpe satorahoz hordak masnap, kj olj rakas uala, hogj
az kj nem latta, talam el nem hiszj. Az sancban fel rakatra uala
az kjralj kjpe üket, az zaszlokatis kjt harmincnak zamlaltak akor, jo-
lehet azutannis mjnd hortak mjnd az török íejeket, mjnd pedig az zasz-
lokat. Az török fejet mongjak lennj az klket elö hosztak töbnek harmad
fel ezemel. Maga sok marat test mjnd fejestül az mezön. es vizbeis so-
kan hollanak, fı'l emberekis hazokhoz sokal, küllek. - Török, zantalan
sok sebes kösztök, az paraszt emberek besziltik, hogj az melj falukon
altal futottak, olljak is, uoltak hogj alla, orra, zaja kette hasat, felül
töltögettek uizet az torkaban, meg uigjre nem meheltünk, kjk ueszte-
nek olljak ez harcon.
Mi közötlünkis sok sebes uagion, aszt itilljük. hogj uagion niole szazig
ualo. Az Vr Bathori latuan Vramis sebes, az bal labanak az ilcrajat heg-
jes Lerrel sertettek meg, jar mostis egj vjnj küö bele, de meg giogjtja
ıız jo Isten meg eböl. Balasi Ferenc, Kalaj Mihalj," Barchaj Janos,
töb sok fü emberis uagion sebes Sarközj Mihalııak fejt uluek, Banfj
Sigrnondot halua talaltak az harc heljen rut uagdalasok ualanak az tejn,
es kezin egjnihanj uyais szakat uala el. lt egj Homokon Lisztesigel el
temetök, Petkj Palt az Larack õle meg. Sıenmariaj Mllıalls el ueszet,
40
a) 1595
Jl. cikkely. Azııkıııık ıı büntetésérñl, a kik rzabad hajdúkat hırflmak
b) 1597
23. cikkely. A szabad hıjdúkfa nézve az elözít éveknek a cikkelyzit
ınzwnıõkëppzn nzzgızjıınzıaız
Éppen így n szabad hajdúkra nézve a huszonharmadik cikkelyt,^ az
ezerötszázkilencvenötödik évi harmincegyedik és herminckettedlk cik-
keıyekkzı egyutt megııjnjıız.
1. §. Mert, hogy az embereknek ez a fajtája. mindenütt mennyi kárt
lewen, azt klmondanl sem lehet és még a győzelmek alkalmával is,
magát a losztogalasra adva, a gyõzedelmeknek a kiaknázását megaka-
dályozza.
E helyütt a szabad hajdúk alatt kell érteni azokat is, a kik a szolgá-
lattevõk neve és cége alatt, igen számos mágnásnak és nemesnek a fek-
võjószágán vannak, és a kiket csupán azért tartanak, hogy portyázása-
ikkal azokat az urakat hiplálják.
1. §. A kik az alatt a szln alatt, hogy a törökök birtnkaira rohannak,
a szegény keresztyén jobbágyoknak a bannát elhajtják, s magát a népet
keservesen nyomorgatják és örökösen rablásokra törekszenel-t.
206
2. §. Hogyha az urak és nemesek közül, avagy akár a kapitányok kö-
züL valaki a maga fekvöjószágán, ezután, tudva, ilyen rablókat tarta-
na, az íekvõjószágút veszltae, u melyet Õ felsége loglaltasson le.
c) 1598
29. cikkıly. A ızabaıi lıajdúk lciirtúsámık a módjáról
cl) 1601
27. cikkely. A szabad haidúk ellen, péıızbürıtetás alatt, Íälkelétnek az
elreııdelése; és arról. hogy a Tefldektãl megıızııezellekzt
éldenıük szerint megbfûntessêk
207
lyal együtt, a Tiszánál pedig Segnyei Miklósfi a kiket azonnal érdemük
szerint kell büntetni.
e) 1604
12. rikkely. A haidúk és bármely más nemzetiségű csauargó kııtmıdk
jéktelenségének a megzflboldzúsıiról s ellenükben az eliıírıís módjáról
Íseyıyei Miklós nemes volt, ıı vádak alol Liıztúzla lflllát, ezért az lW4. évl
oıszfiııyûıë lelınemztız (xxt. u-_).
1 Az ıaezzu usıveııyzıınz ami mıazıxzzeıı, mu ı mzıvzııo ııumaım a ki-
rlbvi Íãklpltlny, Illetve a mefl'ék kélıyszerilsék vlsıızl állolnúshelyllkre. A kárt
pedig mûldll-Ikbôl kell mefllérltenl. Ulyiltelen az orsbáglytlléseıı ı szabad ltflldúkrûl
iı nndelkrıtek (XXIII. IL). Ezeket meghatározott számban a végvárakban mint
uoldo: gaiogosokaı. lehet elhelyezni. A vaı-az azonban cnk ı kanıtaııy enxedei-
művel Iıalyhallúlı el.
^ Az említett tnrvénycikk ı szabad halciük kiirlásárúl és párttnlólk bünteté-
sérűl Slál.
208
._ - .z-4.»fí:KA fõ-'~ Ia
. sr-3 -
~._ı_
“F- LM; . . 'ffšă:üt
. 'af- **ez`-r.'„z-`ziÍ"'*=l-'W
-'n“@õ=`%*'
.v õ«ıı;ı e
A- :ÃE " Š9,'l"él
.~y,». El.-i'Űh il
_ , \ 7 *_
*`F(v'. '\
73%* Ég _,, ,( R _
:';_;_tHV=-= Í A
l' W sššf “Ö1 gr
iwiw-` „ - 41" , ",
:"ël~=-.. ~" .f z -
_-,Š` _ M
._." z
T A ızzgıyzkzı mint fz.ı>zz„ızz«ı«.1ı mwõgzzanzágı
mu„K..b.~.„ <ı„ı;„zızıjz z. ızı-DK. Dzfmzıcmzeut
r:z„„zızvzz,z nz T„„z„~„m mm-ıızuz »pm-mz.
kk?
Lugdufll 1581 Ill\'l'K lll. 560 B5. l
fi
-É.-K*
'
*_
1-:~i`:f:,_`A`=`
--»\>- -. z '-1-
.
-- F-95/]
. .- ».„_
-kz. I-
'~„;?E Tz-'.. .-
_
z-»z->
f
`
__,
+-
-_ Liu.-
__"`.'
`@z.`z._:
. 5
::_+_`- z
B. A mngyarországl utak Mag,»'ará\„'i'ıl' lálképén JUSIUS van
der Nypoorı rézmetszeıe, A. E. Burckhard von Bırckensıeın:
Ert7.-Herizogliche Handgrılle... Wien, lfitlti l3t7. l.
9. Szukállas puskíıcsövek, XVI. Sz
(Magyar Nemzeti Mllmeuml
t
ı
l
Í .
:J
»1
VI
ü -
Á
-ıy.;A.;-gm
.FF
. / , ~
1 Š l
' _ ,.
Íıˇ.
f\
`. - .×
ız
l v t ;\,
(`~"_ ..\
Q
,ı>` .f
fl..
__ .
.-J-»
-ı ` t
„\
t .Wa
„»'
ıı. ıtızgyzr uisuiszk xvı Sz.
(ıuagyzır Ncmzuu Mıšzeuml
Vll
in soıiı-«„\_v„«.fz z 7.ı-im-mk e.=„w„ı-„yzıı [Hm-(zi-ı.ıı~;ıL>zzı, x\
ı.\izi;vm- Nzmzfu Múzvumı
Vii!
il i599
Szaflloslciízy István leírása ıı lıajdıik
Tolna melletti gyñzelmérõl és ci tatárolc rabldsoirúl
14 - ıııı 209
gllségével, s ezek beli voltak nagy mennyiségű kenyérnek való liszttel.
Ezekhez a hajókhoz csatlakozott egy kétevezõsoros Livornói hajó (gálya-
nak nevezik), amely háboniban használatos különlóle gépezetekkel és
felszereléssel volt megrakva. Ezen s a többi hajókon az õrszolgálat el-
látására 5000 Iőnyi janicsár utazott. Majd evezűshajók következtek, me-
lyeket gyorsjáratú hajóknak neveznek, s amelyeket az evezős rabok ket-
tõa sora, igavorıó barmok segltsége nélkül vitt felfelé a folyó ellenében
(a törökök is, a mieink is „sajkák”-nak nevezik ezeket a hajókat), s ezek
török vsapatokkal s kereskedők áruival voltak teli.
Ámde, még mielőtt e hajók beértek volna Magyaroıszág belsejébe,
Pálffy Miklós, ez a kiváló katnnaember, ki Schwarzenberg Adolf szerint
nagynevű hadvezérfi s kinek magyaros testi erejéhez páratlanul befiü-
letes lélek társult, kisebb csapatokban leküldött Baranyába, Magyaror-
szág alsó részébe kb. 3000 magyar katonát, kiket manapság hajdûknak
neveznek, s kik hadimákmány szerıésére s a katonáknál szokásos elor-
Tásokra al.kalmasa.k elsõsorban. Jól felszerelte õket ágyúkkal s olyan ki-
lõhetõ tüzes szerszámokkal, melyekkel az ellenség javoit messziről szok-
ták felgyújlani, s azt a feladatot adta nekik, hogy a török hajóhaclat -
melynek közeledtérõl már hlradás érkezett -- a lehető legalkalmasabb
pillanatban tartózlassák fel, és semmisltsék meg. Ezek el is indultak, s
miközben a kedvezõ alkalomra vártak, a török õrkatonasággal megerősí-
tett, s a Duna szigetére benyulo Erdõdöts s egy másik kastély-t is vad
ostrommal bevettek; e helyeken 32 gyoıstüzelõ ágyúval és a használa-
tukhoz elegendő lõporrıl gazdagodva, most már a török számára ıseppet
sem megvetendõ erõt képviselve, azokon a területeken zsákmányszerıás-
re készen, ismételt rajtailtésekkel félelmetesen fenyegették a törökökel.
Hogy a törökök meg ne ismerjék katonai erejük nagyságát, kisebb sapa-
tokra osılottak, és szerteszét portyázva pusztítgatták az ellenség javait,
s városai: gyújmgzwz, kzmnaiı õıdasvz zzızıamıı. Eızõzbzfi z ıõı-õırõk
hajói nagy igyekezettel jöttek felfelé, s Tolnához, Baranya megye legte-
kintélysebb s a Duna partján fekvõ mezővárosához közeledtck; a jöttüket
a környéken laõ magyarok úgy gondolták, hogy nem lesz oélaerü az,
ha megvérjak a többi, különféle irányban szétszórt csapataik gyülekezé-
sét, s hogy el ne mulasszák az alkalmat, 1258-an - mert ennyien jöttek
össze addigra - hajnali derengéskor megtámadták a törököket, mégpedig
a szárazföldön és a vizen váratlanul egyszerre rohanva meg õket. Ugyanis
a magyarok egy része is hajón s csónakokra szállt, berakva ezekbe az
ágyúkat s a hajitóíegyvereket, s így kétíelõl támadhattak reájuk. Nem
sokáig folyt a [törökölue] kétes kimenetelű harc. A szárazföldön s a fo-
lyón egyaránt gyhtek a mieink. Majd győzelme hevétõl Íellelkesülten
210
nyomul a magyar a legyőzöttdr utan, és a Duna vizén szélesen szétszórt
ellenséget hátba támadja, üzi, szaggatja. De a partra vergõdõtt és me-
nekülõ Iörököket sem kisebb csapéasal gyalogosan tlimadva vágja, öli.
Igy részben levágva, részben a Dunába fullasztva mintegy 4000 török ve-
szett ott. Az evezõslıajókból 25-öt fogtak el, a többiek elmenekültek. A
nehéz teherhajókból 17-et kerltettek hatalrnukba a magyarok a livomói
kétevezõsoros hajóval együtt. A hajóhadat vezénylõ pasa öt béggel együtt
részint a hullárnokba veszett, részint vastól puztult. Mindössze egyetlen
bég esett fogságba 32 törökkel. 10000 forintot uâkmãnyoltak. A többi
ezüstpénzt réaint a folyó pusztító örvénye nyelte el, részint sértetlen
evezõshajóikon ragadlak ki a törökök a vesmdelernból, s helyezték biz-
lonságba. Közismert dolog, hogy a budai [török] kinıstartó, ki a kincs-
tár élén állott,' sok 20 hajó vállságdlja fejében - hogy tűz ne pusztltsa
el õket - 5000 tallért ajánlott fel a katonáknak. Amde azok, hogy egyet-
len egyet se hagyjanak hátra a törököknek, azokat. a hajókat, melyek-
nek biztonságba helyezëére nem nyilt lehetőség, räzben a Duna örvé-
nyeibe süllyosztctték, részben tűzzel pusztiiották el; az olaj, a vaj, a méz.
a lizt s mindenféle más élelmiszer nagy tömeget, valamint a különbö-
zõ fajtájú ágyúk, golyók és löpor sokaságát - minthogy a folyó ellené-
ben nem nyllt lehetõség Bztergomba szállitásukra (Esztergom ugyanis
több mint 100 000 lépënyire esett ide“) - a mélységbe merltették alá,
úgy, ahogyan Pálffy megparanısolta nekik. Maguk a törökök úgy vallot-
ták, hogy ott elszenvedett venteségük hússzor százezer forintra beesül-
hetõ. A törökök ıstszáranıık leveleit s a bizılmıısabb iratokat, melyeket
ott megtalaltak, Rudolf cstnárnak küldöttek fel.
Mihelyt a törökök hírét vették e esapásnak, Szulejmán budai pasa, ki
csak kevés hónappal elöbb foglalta el hivatalát" azon nyomban erõs
csapatokat vont össze valamennyi kömyezõ erõditrnényból, s azokat a
szigeti és a fehérvári béggel s mas török elõkelóvel együtt - akinek se-
gítségül hlvására ısok lehetõség nyílott - a magyarok ellen vezette,
hogy ezt a súlyos veszteséget és mélfatlanségot, mely lelkét a bosszúra
tüzelte, tüstént megbosszulhassa. Am a magyarok, kiknek ereje társaik
megérkeztével már jelentősen meggyarıpodott, a folyami sata után
megnövekedtek lelkierõben s remérıységben is, s cmtára kelve úgy meg-
verték a budaiakat, hogy -- miközben a mohácsi és a szekszárdi bég
fogságba esett - maga a pasa is sebesülten kényszerült a futásban mı.>
nedéket keresni. Végzetét azonban - ami elõl akkor szerentsäen meg-
futott - késõbb nem kerülhette el. Ugyanis nem sok idõ múltán, in-
kább unalomtlzésbõl és kedvteléaból, mint kötelességteljesltésból k.i.ment
Buda varából, s miközben bestóreinek kis csapatától õvezve nagyobb tá-
' A buda! ddltrfilr, fllll I hlldll deflerhúne élén Ãllotl S a villjel. flnzügveil
intézte
Í &aınosk|izy valóızfnflleg ketlóo lëpäbeıı narııall, amely 1,5 méter vult. Bu-
rint Esztergom 150 krn-re volt ı ısıtı helyüfll.
" Sztllelfltln 1590 októberétől 1509 auguazlusilg volt blldll bejlllbej.
N' 2ll
volságıa lovagolt, egy vakmerő magyar portyázó ısapag mely lesben állva
rejtõzködött. elloguı és Rudoll rsászárnak küldte el fogolyként.
Azt követõleg pedig, hogy a magyarok a török hajóhadat szétszórták a
Dunan, és a budai pasát megverték s megfutamltották, az ellenség, hogy
semmit el ne mulasszon, innen is, amonnan is újból öäzeverñdött, és a
hadijelvények ala állott erõs török és tatár sereg ismét uatába szállt a
magyarokkal; ldsérleblik azonban teljsséggel meghiusult Emiatt aztán
lel.ki és testi erejükben megtörve, nem mereszelték velük tovább vszély-
be sodortatni a haborúskodás kockájat. A magyarok pedig több mint
100 000 lépésre Budától, a törökök megszállta terület belsejében minden-
féle módon egészen addig büntetlenül ártottak a töröknek, míg Ibrahim
pasa, a török császár magas tanâısában a nagyveztr" a törökök számla-
lan sokaságával felvonulva, a maroknyi magyar xpatot ki nem zárta
arrol a területről.
Miután pedig Ibrahim bejött Magyarországra, hogy Mihály havasal-
töldl vajda az Aldunán túli területekre bármi módon bajt ne zúdithasson,
úgy, mint a múlt esztendőben.” Gireldzi Mahmud pasa Ráczváı-nál
(amely szó „Thrák var"-at jelent), Bulgáriában nagy hadikészültséggel
Iegyverben állott." Saban pasa pedig a Duna torkolatvidékén, Ott ahol a
Fekete-tengerbe ömlik, Moldvát és l-lavasalíöldet fenyegette. Egyre gyak-
robban jött hlr arról, hogy Murza fejedelem 10 000 íõnyi nogaji tatár-
ral segíti majd a törököt. Mindez abban az esztendőben, mint az ered-
mény mutatja, inkább hlrverést és rémületet okozott a keresztény ügy-
nelı, semmint veszedelmet, már ami az erődítmények és városok helyze-
tét s a keıeszteny seregek sérteflenségét illeti. Mert a tatár pusztítás.
mely egäzen A Vág Iolyóig tört elõre tűzzel-vasal. s elözönlötte azt az
egész vidéket, melyet Mãtyus lüldjének neveznek," a köznép legnagyobb
csapasai közé sorolható. Hiszen - ha igaz a hlr - részint több mint
20 000 embert ültek meg, részint nyomorúságos fogságba ragadták őket,
s az egész vidéket súlyos nyomorúsaggal szennyezték be. - miközben
azok a kitűnő hadvezérek, kiknek az volt a kötelessége, hogy az orflág
javára vigyázzanak, mak távolról szemlélték a szerenısétlen népet sújtó
[üstöt és lángokat." Mintha csak mindazt a sorsısapást, mely a magyar
népet éri, a németek, a bennük meggyökerezett nézet szerint semmibe
vennék, mert hiszen õk, kik azt akarják, hogy országunk védõinek tart-
2l2
suk őket, maguk sem mulıısztanak el semmit, ami a szegény köznépet
nemınak anyagi jav`a.ib6l forgatja ki, hanem még életét is veszélybe ta-
szitja.
sı_ sıımaıımıy: ııeruııi 'rnıiıyıvıııınıııi nıiıı-
aı szıauıııozy mun ıaı-ıeııeu ınınavıııyıı us-
ıus. llııyı: -nırıeııııını nıııekeıı 11. 0. ıurvııı. ıı.
rluıdu Szili!!! s. aa. md) ua-zu. ı. Lıuıı. zord.
Kuez Gy.
41
A XVI. Század végén és a XVII. Slálfld elelén n'i$Vâltfl10tt az fllıınl adó egy-
zeze. A xrv_ szsaıaı kezdve az aıızıııi fenaez ee 1-enaıavaıı aim a ıiıpu mm)
umzz minek, ami az ezen Jnaasıyıeıeizı-.ek ıeıeıı mz; Az, nagy hany ioubagazısa
en ı ıeıkzn, u aaõzıaıaz ızzmpaııımzaı nem waınlınn. nuvëıeı van, amııım- ız um
ımzuımsmızenz wznek ui.) Az un-zsggoıezzn megazzvamu mm ı 1-„va (aımım
1-aıuz K1, .zu ı ızımmno, ıı-zaja A iz.-.mai-ı embere ven. A kapu nem ıibeeyıéa ıı
jzızızsgyaaı ıazuazımi tzzzıõaazanak eıõzeııaızaazavaı ıasunkeı-Az nem A ıobııauıeı.
ket fejezte ki, nem tudia biztosítani az adlııáabı bevonhaté rétegek egeııieies ler-
ızeıezeı, Az az ıaõıavzazımzk zi-ami megızzızıtuwzıız Aznıım- 8 ıızznaıevu ı-„sbonı
súlyos köllseilel sürgették az adórendszer megváltoztatását., az 1588: IV. ıı;. a házat
tette fn!! ıdólllıpul, L! egyúlllll a nelnâk kivételével mhıdenlhlre kllırlızlzile az
adokaieiezenaeget. Az ısaflz vii. ie. pedig az add belıaıtâsat a megyék hatáskörébe
uzzuz, zımeıyeımzk mai- aıeıõıt ıı feszül van Az ıaajzgm-Kızeıı Azmpıõ zaawız be
lyâfibllllében (rwtlflcltlu), I kivel!! és a heazedés kfilfl ldBbS'i lfirllnl Vlllmbılk
llišvtlellibevélelével. A kltflıfltt célt a házak aurllill adúzlaláaıl nern érték el.
1508-ban űjbűl Vitıilfitérlak l régi fidóalaphifl, I lt'-lPlIl'i01 (XIV. NL). Az IME: LXIL
213
ız. paaıg ıumnazm, nagy ı ıupu ızamiıaıi ame; Eu ızıpu 4 ıoızızızyı-mm, u-
lelve ll 7A:\lČl'l.'iÍ12t lelelil. lVč. Jllhlfl L: A Wfll Iflfl-čllelz ISB-lflfi.) AZ Iflb-
zzyzegızek ıõı-zazı vaıwzaazım eg ezt-uızızz. muuııuz be ız Aıuni mage aıs-mi-L
nıızõı ııõzuıı fezzızıekz
ıı) Az i596. évben.
A kapuk összszámlélıisa Abaúj megyében általam, Fáy lstván, nemzet-
tes Gyulai Janos adórúvó mellé kinevezett eskfldt összeiı-6 altal.
Léh (Leh)
Rinotlz Mi_hdly '/1 kapuja
Zalkay György '/4 kapuia összesen 1 kapu
Nagy György '/4 kapuja
nemeseknek
a Eellérek szama 4
Abaújsăp (Saap)
Kapy Andrés 1/ı kapuja
Kapy László '/ı kapuja összesen i kapu
Kapy János 'ls kapuja
nemeselmek
elhagyott ház l
Szikmóújfalu (Zikzowyíalu) nagyságos Rákóczy Zsigmond úrnak
12 félkapuja
B negyedkapuja összesen B kapu
a Lselléı-ek száma 12
az égett hauk szama jelenleg '1
01180
ız emlitett Eakóay úrnak
*lt kapuja
Ongay Lénárd '/2 negyedkapuja összesen 1 kapu
Seghney Jób Í/2 negyedlıapuja
nemeseknek
Sziget (Zigetth) nagyságba Perényi uraké
Dersfy Miklós úrnak l kapuja összesen
Perényi János úrnak '/1 kapuja 2 kapu
Perényi György úmak 'Iz kapuja
a zsellérek szama 3
Felseö Kemej
a ládi barátoknak' l negyed kapuja összesen 1
a zsellérek szama 5 negyedkapu
214
Aıııemzj (Aıso Kzmzj)
Nagyságos Eakócıy Zsigmond úrnak
'Íz kapuja
Wetéssy László '/z negyeclkapuja
Swle Bálint 'Iz negyedkapuja összsen 3
nemıseknek negyedkapu
a Lsellérek száma 6
az elhagyott hámk száma 1
az égett háuk száma 6
Alsóvadász (Alsó Wadaz) nagységos Rákóczy Zsigmond úrnak
B félkapuja
18 negyedkapuja
az új házak száma 4 összesen
A zzzuëı-ek száma zo a 'Iz kapu
Belıõböu (Belseö Beölcz) ugyanannak
1 egész kapuja összesen
l negyed kapuja 'Iz kapu
a mellérek száma B
Szikszó (Zikmw) mezõvároa nagyságos Perényi uralıé
nagysága: Puényi György úrnak
5*/2 kapuja
Deıslly Miklä úrnak ll kapuja iifmzesen
Perényi János úrnak 5'/2 kapuja 22 kapu
az elhagyott halak sıáma 30
a ısellérek sıãma 50
Felsbdohsm (Felseu Dobıa)
Dobuy László özvegye 1'/2 negyedkapuja összesen
Gerenchi László 1 'Íz negyedkapuja 1 egész
Bors János l 'Íı negycdkapuja 3 'Íz negyed
Zthankoczi György 2 negyedkapuja kapu
Monár Péter I/z negyedkapuja
Bermtj Zsigmund 'Íz negyedkapuja
nemeseknek
ııuaıı. 0. ı.. ınıııını ıı. conıufiamııeı wnııuıı
cuııı. Abıûl. (E ui.! sa:-ıı. I. uıiı.
215
A jobbágytelkek és a zsellérek házát
összeszamolták, számuk 27
Az elhagyni! házak száma 12 összesen
A talárok által megégetettek 27
szama 16
A.l.só Kemej nemaeké a töriiknda hódoll'
A biró Korpás András
A házak száma 13
Felaeo Kemej a Pálos barúl-Oké a täröknek hódolt
A biró Chiııszar Benedek
A hámk szama 11
Ongha nemeseké a lñröknek hódolt
A biró Demien Jakab
A házak száma 23
Sziget: a nagysága: Perényi uraké
A bíró Thott Pál
A házak száma 19
Belseobeoch Rákóczy ure
A házak szama 20
Zikszow mezõvaras a Perényi uraké
A házak száma 211
Alsu Vadaz Rakóay úré
A házak száma 39
.lánod (Janosd) a királyé és nemeseké
A házak száma 4
Kiskiniza (Kys Kjnis) nemeseké
A házak száma 7
1-lalmaj (1-lalmay) nemeseké
A házak száma 18
Saap ııemeseké
A házak száma 9'
Felsõkazsmárk (Felseö Kasmark) nemeseké
A házak száma 11
Nagykiniu (Nagy l(.inis) nemseké
A házak száma ll
Alsókázsmúrk (A180 Kasmark) nemeseké
A házak szama 11
Leh nemeaeké
A házak néma 9
' A laılıı Elivegben; ıurd; sublecuı. Az így megjelöl! helyséıeiıeı a Ibrbk nyil-
vanvıuaızı Eger ısaa-Dm wııaııı sııagııım után ha-ıoııaııı. azaz ıdorizeıeııe keny-
zzzrmue. Az ııyzıı ııeıyzıue ı Kıı-aıyi ıuanvõ ıeıanııyı ııaoı veızıı m, ı-ıuııı ı ıõıaız-
llek nem llzelb Iblflleltkre.
5 Il! Véglfidik az olflll E5 B kñvelkaô bıszegeıb olvaıhlló: Az Oldal kiltsz 15|
nem hódolııı, 41 iıodolııı.
216
Száraıberencs (Berench) Berenchy Irnréjé
A házak száma 6
Rásony (Hasonj) nemeseké
A házak száma 1
Baksa (Baxa) nerneseké
A házak száma 14
Csobácl (Chiobad) a királyé és nemweké
A házak száma 12
Keres (Kerch) nenıseké
A házak säma 12
lnánes (lnanch) nagyság Rákóay Zsigmond úré
A házak száma B0
Dobıza nemeseké
A házak száma 36
Felsõlügöd (Felseo Piged) nemeseké
A házak száma 3
Alsólügüd (Also Figed) nemeseké
A házak száma 6
Szentandrás (Zent: Andras) nemeaeké
A házak száma 38
Alsóméra (Also Mera) nemeseké
A házak száma 13
Felsõméra (Felseo Mera) nelneseké
A házak száma 34
Enıs (F-Mh) nagyságoa Hákóay Zsigmond uré
A házak száma 27'
217
Abaújvár megye hazainak száma az 1601. évben
Második járás
A szolgnblró Ky-niay .linoa
ˇ' Az oldll Buzegeıáse: Az oldal 821 nem húdoll. és ICH hódoll háza! lesz kl.
218
Hegédce (Regeeıke) a házak száma 3
Abaújalpâr (Alpır) a házak száma
Baxn a házak száma
Kis kinys a házak szalma v;ı~ım
' Az oldal üsıeiaae: Az oldal H1 ııun Iıodolt és 29 núdoll hlıat lsz kl.
" Az 1606: knronlıflı utlııl XIV. u:. klnıondalh, how ı lupukıt „ıı reg! megem-
IOII lYfl|10l'll|." Sztrllll kell äwtãzámûlnl és kllllzilllll. Mlndeil klhurl 4 Íorllllnt
kell ldveıni.
210
SMF '/L MP"
Felseo dopza 1 'Iz kapu
Peree Í/z kaP“
Bwa '/A kapu
Kemı *Iz kapu
Falsõgolop (Falseo Golop) V, kapu
Bodokeowjhılu kapu
Arka klP“
Marczinfalua kapu
Zanttho kI1P“
Baska kapu
Korlattlalua '/2 kBP\l
Felseo ırıecze kapu
Hejeze >-»-1 N'-ı~ı.:n>- ı kapu
Also aeae '/1 kapu
TIISB '/A k3P“'°
Wysoly kapu
Fony kapu
Wilman kapu
Kis falw kapu
Ruzka wı-ıwı n UP"
Geonı.-z mezõv-ã.ı-Da 34 kapu
Horvattb 3 kapu
Foı-ro 2 kapu"
A tönöknek nem lıódolt kapuk teljes ömege 100 J/1
A törüknek lıúdolı kapuké 34 *IA
Az äsuzlrh Včlên elszlmolíst ad.
220
Kiadások
A ruvó úr fizetése 60 Ft
Az alispán úr fizetése 24 Ft
A négy szclgablró fizetése 32 Ft
A székjegyzõ fizetése” 4 Ft
A kiadások öäzege H0 Ft
Őfelsége számlájára a beszedõ ıirnak át fognak adni 1408 lorlntot.
Kelt Gönc mezővárosbaıı, augusztus B. napján Abaujvár megye küz-
gyűlésébõl az Ur 1609. évében.
Olvasta, kihirdette 's kiadta a székjegyzõ
Abaújvár megye nemes urai közösségének
hozzájárulásával.
la-ıunı. O. ı.. Kıııııı-ıı ie coıuzı-. Dunırum com.
Am-ll* K: ısı.ı -ns. 7:ı_1u-. Tıı. ı. Lııııı.
221
Also czecze '/4 jobbágykapu '/4 Bellérkapu
Twsa '/A jobbégykapu zsellérkapull
1-lalmaj 1 jobbágykapu zscllérkapu
Janto mezõváros 18 jobbagykapu zsellérkapu
Marczinfalua 1 jobbágykapu uellérkapu
Bodoköwifalu 4 jobbágykapu I->-UIH :- uellérkapu
;.\
Felső Golop 1 jobbágykapu ıjı zsellérkapu
Arka 3/4 jobbágykapu '/A uellérkapu
Also mera 3/II. jobbágykapu 1/,I uellérkapu
Vysoly 'Í jobbagykapu zsellérkapu
Korlatlalua 2 I/2 jobbágykapu zsellérkapu
Fony 4 jobbágykapu ca.-la zsellérkapu
Kysíalw I/Iz
jobbágykapu 7 ıl/3
. Lsellérkapu
1-Ieycze jobbágykapu uellérkapu
Baska jobbágykapu 1 '/A uellérkapu
Horwat jabbágykapu 2 zsellérkapu
Vylman joblıágykapu ;: Tsellérkapu
Kornis Ruzka .c-a umıa jobbâgykapu zsellérkapu
Göncz mezõváros 19 jobbágykapu N zaellérkapu
Böch 4 ıı_, z. jobhágykapu zsellérkapu hódoltak
Also Wadaz 6 jobbágykapu »menu uellérkapu ı ' hódoltak
E járás teljes összege a töröknek hódoltakkal együtt. akik fél összeget
lizetnek:
128 juızblgyıeızıı
78 3/4 Tsellértelek
Az üaazelrűs végén elwárnolast ad.
222
1597. A tized megállapítása és szedése
224
Az kylenczedessell myndenütt egi mast érczek, ha lehett, de az ty w
[elsegehez es my hozzank valo hysegtek zerentth azon legyetek, hogi
magatokatt megh ne hadgiatok czalny, hogy kybõl kár keöwettkeznek.
Az hol penigh praedicatorok vannak, azoknak az quartatt, az az myn-
den nyouadik keöbölnek eggikett megh adgiatok, tűllök menedekett
vewen! Az hol praedicator nynaen, ott senkynek semrnytt ne adgiatok,
az quartaban, hanem eo lelaege zamara rnegh tarczatok. `üetekben ve-
wen azıis, hogi nemelly íalukatt az praedicatarok az w harangiok ala
Íoglaltanak, kyk az elött mas dyecoesisben' voltanak, es myndenütt külön
papok vollanak, azokrül az falukrül quartatt ne adgialok, hanem czak
azokrüll, az kyk mynd eleytül íogwan az eggy harangh alá mrtoztanak.
Annak telette se vrnak, se egieb rendhely embernek dezmayatt sohol
megh ne engedgyetek, migh az my lewelwnketl es peczetunkett nem lá-
langiatok, kezunk iraasa alatt. Az ky penlgh azzal mentene magatt, hogi
dezmauall nem tartoznak, aztt az emberlt mynd lewelstül my houank
kulgjetek, mertt az zabadosis" tzarbozik az tyzeddel, attol exemtus nem
lehett, de eztt vgy értrıetek, az kynek zabadsaga nynczen.
Mynden tehettsegtekkel azon legyelıek, hogy az holl lehett, egéz hordó
bortt vegietek dezmaban, ha penigh valamely ember anny borrall nem
tartoznak, zep zowall neky zolwan, haynatok mast neky helyeben, hogi
iob bortt gywytthassetek, es job arra legjen.
Aztt penigh ty nektek erössen paranczolliuk, hogi az szegenysegett hal-
hatatlan fyzetessell es eröwell wıılo penna borral." 6 annak zedesewell
ne bınczatnk, hanem ız dezmalasban igazan all jaryatok.
Az sayto bortis, az mely helyeken zokas voltt, az dezmas megh vegye
es regestomaban myndgiarast be l.rya.'*
Touabba myertt hogy az byrak sok helyeken etellell es itallall nem
tartoznak, ott ty nektek keöczegtekre rendelestek lezen, de ott az byron
az dezrnatt megh vegietek, es az czazare keõzyben teölaetek. Az hol
penigh etellell es itallal! tartoznak az by-rak, azzal un: az dezmasok megh
15 - ıııı 225
elegedgienek, az dezrna borban magaboknak venny ne meryetek, sem
penigh repletura es bibitura borlt irny," mertt zamndastokkoron ty
ıülletek ıımban nem vehetik. Az hol eteltl. es ilaltt nem adnak, ott az
keöczeggell zepen czelekedgielek, es egy helyen sokatt ne kessetek, ha-
nem az dezmılassıll syessetek, hogi jo idõn takırodgielı be.
llogyha ı:in:alasbo|.l“ ky Leayk walamikeppen, hugi az dezrnas w lel-
segenek vılamy karlt tenne, ezebcn vegie, hogi az instructiowall keöteles
lezen zamadasa vtannais aztt az lıartt ell igazytany, as ha w teörte, le-
zen megis íyzetmy.
Eztys az deımas megh énze 5 vgy gondollion rea, hogy az mely di-
slı`ictusban“ vagion, myndenütt vagy tynna" mm zerentt dezmall, vagi
egyeb keppen, de egry kcöbölre czynallya regeslomatt, vgi penigh, hogy
regesmmaban semmy fogiatlıkozns ne essek, mert: ha valarny fogiattkozas
benne essyk, w iyzelse lezen.
Eztys megh gondollyatok, hogy oly aedulakatt ragazzalnk az hordok
fenekere, kyben semmy defectus" ne legien, mertt ha lezen, senky egjeb
fizelese nem lezen, hanem tyetek, vgy penigh, hogy egry keõbölre le-
gjen es az czedulabannis megh jelenttwen legjen, mely processusbóll le-
zen.
Es miwell hogi melto az munka: az w beryre, lezen az deznasnak.
migh az dezmalasban foglalatos leıen, sallariomáertth" tyz egy keobeol
bor, de sallariomaban sunmi keppen ne meryen iellyeb venny, mertt
ha fellyeh vezen, ea az inslructio ellen czelekezik, az w fizetese lezen.
Tarlonek penlgh az dezmas instrueüoiatt, mynd putens lewellell" egi-
elemben regestoma mel.le|.t be adny es maguknak megh nem maraztany,
mertt abbol w nekye bwnletese lezen, ha kulömben (!) czelekezik.
Vegezettre, ha my dolgok itt ell haglattanak volna, mellyek az dez-
mıılashoz tartozııanalf. aıokatt byztuk az ıy hysegtekre, es Liztessegtekxe,
mellyell w íelsegenek s nekwnkys tartozlok, gondolwan es eztt hywen,
hogy ebben hywen ell jaruıık, ha peniglı oly possesiok” el.l hagiatmnak
vulna, kylt my megh nem jegyzeltwnk volna, lartozıek ky keresny, es
226
ell nem haclny, mertt ha ell haggiatok, senky egjeb íyzetese nem lezen,
hanem tyetek.
Ex l-leyche 25 ottobris anno 1597.
Michael Beregzazj manu propna
b) 1597 norznıber
A sztkszói kerület lwı1ı`zed)eçyzékıíb6l Alıóuadıiız jıılıı öıszeirıim
7' Hejcérűl. az 1571. év októbu' E)-én. Befregııáııl Mllılly Illat kezűleg. _ Helıze
(Hécze) helýlêi Afiúi rllefiében. - Befefiúfil Mlhfly deák akkor E király hall!
ma lll M3026 egrl püspõlwég blrlnltılnlk L! jflvedellnelnek keıelője volt.
IS' 227
Feyer Mátyás 2
5 Forray Pál 2 T 'Íz
5 Czeöuek Tamás 2 5 'Íz
Simon Imre 6
Pozgay Márton 2
I-Iokrnan Péter 9
Marka István 3 2
7 Kozy Márton l 9 'Íz
Rakaeza Lukáıs 9
Palkouaa Jakab 2
Santta Mihály özvegye
Beke György 5
Beke István 9
Nagy János B
Zabo Péter özvegye
5 Cúure János ı- >-:.ı wıh _ '/2
5 Ezmzzız Mihsıy 7 'Íz
Koaik Máté 3
5 Lakda Benedek '/z
Cziure Máté Ü
Vidéklek
Ponga Gyorgy
5 Joly Demeter 32
Juhas Mátyás 1
Thar Benedek özvegye :ı eıouı
Joly Balás özvegye I
Istuan János
Bek Tamás en~ı :É
Somody János özvegye
Zigiartto István -1 V.
Thott Mihály
Kardos Menyhért ı~:„-f.: -ı -z
228
Vinche Antal 2
Czioka János 5 2
Malocla Tamás 3
uıuuı Cıiokn Tamás 5 B
Zeöı.-L Pál 7
muwoıen Zeöw Lõrine B
30 Pap János
13 Pippo János 3
20 Balogh Lukács
15 5 Czonttos András 5 '/2
20 Goda Gergely
42 Mayer Benedek
12 Thuray György
15 Mezaros Miklós
12 Cziuliak György
21 Faber János
21 Thott János ı- ıu ıneı
10 Kouach István
10 Dienes János
40 Zaha Lőrinc
50 7 Kazas Péter
52 Warga Gáspár
32 Zakaa Máté
42 Warga Albert
15 Klsdemetter Balázs .A-ı>cen.ı>-seı. A„nı~>-aAı.:
9 Balogh János özvegye
15 8 Zabó Mátyû 1 uıwuıunsı
10 5 Zakaozy Ambrus 1 ir„TF
20 Zakaczy János 2
9 7 Al.feody János 9 '/1
10 Kyraly Márton 1
20 Kouacz Miklós 2
32 5 Zeöcz Pál 3 2 '/2
4 5 Lakattgiartto Miklos 4 '/2
170 Konia Gergely 17
20 Búza János 2
l5 Konia János 1 5
2 Thott Márton 2
20 Kouach Ferenc Z
9 Borssos Mátyás B
25 Kada: János 5
20 Fekette Lukács
51 Zeöc.-z Lőrinc 1
20 Kardos Jánm
55 Baba András 5
49 Warga János .ıuınuıne 9
229
az „ ., .. Nagy Balazs „ „ 2 ıı.-I ..
an " _ -' Bazy Péter „ „ „
14 " 5 " Thott Lõrinc
32 " _ '- Fyntta István
aı " _ " Petrik Albert
19 " 5 " Maızo Gergely
23 " _ " Gazo János
zo " 8 " Warga György .. .. .,_., ..
zs " - " Alleody Mátyás .. ., 5 ..
27 " 'ı " Varga Imre .. .. 7.,, ,.
41 " 5 " Bokor Miklós .. .. 1.,, ..
zo " _ " Dizhazy György
ıa " _ " Zabo János
15 „ 5 .. Molnar Péter
29 „ _ .. Mayer Bálint
32 „ _.. Zabo András
az " 7 " Kuttas Simon 5 :F
9 „ _ „ Zabo Máté II _ Gı'I l»äı-DI\7ıbl~:I\7NI\'ı-fdhı-.fiäid
II Í.
1, .. _ .. Galgoay Mihály ., 1 .. ..
9 .. _ .. Penttı Benedek .. _ .. ..
9 „ _ „ Kadas Antal özvegye „_ .. IDWGBWNW Uum!-lNı,ç. ..
an " _ " Kys Pál .. 3 .. _ ..
19 " _ " Villam György .. , ., , ..
10 " - " Miake Márton .. 1 .. _ ..
9 Varga Ambrus „ _ „ 9 „
32 „ _ „ „ „ 2 „
Katla Jakab özvegye
lo „ _ „ Zabo Máté „ „ „
20 „ _ „ Zabo János
lo „ _ „ Crissttan Jakab
12 „ _ „ Nagy Péter „ „ 2 ıı
10 „ 7 „ ıı ıı 1/I „
Simon Benedek
60 „ 5 „ Boıssos Mátyás „ ıı ı/I „
16 „ _ ı. Kupay Mihály „ „ 5 „
lo „ _ „ Kouan Mátyás
lo „ _ „ Káıaa István
lo „ _ „ Sidoné(|) Gergely özvegye ı- >-1:nı-. ıo-u
6 „ B „ Beresk János ˇ' - 6 '/2 ,.
lo „ _ „ Boros Pál
15 „ _ „
Stmon Gergely „ .. 5 ..
51 „ __ „lstennes György „ „ 1 „
36 „ _ „Warga Márton „ eıuı„->.- „ 0 ..
Az egész öszeg ebben a laluban kitesz 362 köblöt 5 ltoét
Egriben pedíg kltesz 120 ˇ' 12 'Iz plntetfi
I' A Dlnt 2 ltdt ÍLGNI lllkr) lel! kl. A budai kõbõl ll) llcébõl, az egri kõbbl
lfi P1-ltbõl állata.
230
Ebbõl az 'li rész kitesz HD egri köblöt 3 pintet
Az uralkodó részére marad 90 egri köböl 9'/z pint.
Osgiany 1-mfe sk.
Eıseeu. o. ı.. ıcıııııı-ıı is ııeıısıı Dzeııııııuııı
(L. ırı-1 com. Aıııl-U. sıuıwi mm; ıısmı. Lıuıı.
43
Az íaggyúnak íonlját
Dlunóhusnalr fontját
Borjú és barom húsnal: tontját :.ı:~oaı- .:
Vargak
Z31
Oreg embernek aipellésıi 25
Asszony embernek iekete ım'pel.lést " 24
Oreg saru fejelesetül " 20
Tizenkéteaztendõınek sarut " 32
12 eszterıdõsnek czipellést " 16
20 esztendõsnek czipellést " 25
20 esztendõsnek sarut " 85
Boıskor bőrt " 12
Saru Ialpat " ll]
Szûrmlvesek
Oreg embemek szűrköpönyegöt
Kisebb szűrt
ll.
"
D-
K2 -
75
Dolmán szűrt " " 50
l6 esztendős imısnıık kõpönyegöt
Annyi idõsnek dolmán szűrt
12 esztendõsnek szűrt
"
ˇ'
" - " B0
-_ „ "
"
25
-
Annyi idõsnek dulıııán szűrt " - " 70
Az bőrt tűzsêreknek ne legyen ez útan szabad kivinni az vármegyébõl
és ha ki szekérrel kivinne, szabad legyen mind az harrninczadoknn, vámo-
kon és egyebütt is elvenni annak, az ki reá talál.
s zijjár ıõ K
l-lat lóra való szerszámot minden eszkõzével l`l. 16 den. -
Négy lóra való sıerszámot .. " 12 " -
Két lóra lırhárnoslűlı " 6 " -
Farbšm nélkül " 3 " -
Egy keresztszijjat kocsira valót, cserest' ˇ' 1 'ˇ 50
Egy szekeres Iéket, cziírást* " - " 80
" paraszt féket " _ " 40
" vezérszijjal, cserest " - " 40
" nyakbavetõt, ıserest " _- " 40
" fékszárat, eserest " - “ 6
" Iékszárat köuzijjból 'ˇ - " 3
" kötés kengyelszijjat, cser-est, ját " - " SD
" kõıës xzngyzıszijjaı kõzszıjjbõı " _ " az
" szügyelõt, :serest “ - " 20
" iannatrlngot. eseresı " - " 20
232
ˇ' szõrhevedert szijjastál 25
ˇ' állásba való kötčıféket 35
Új kütõíéket, ıserest 20
Egy és két pénzes etc. szijjat az régi szokás szerint .
Egy zablaszijjat 20
Szucsök
Férlinak való, öreg íejér ködment 2 den 25
Férlinak való, Iekete ködment
Asszonyembernek való íejér ködment, szépet 50
Az ki nem annyira irhás és alábbvaló 50
Egy fekete bélést avagy gereznat' 50
Fejér gereznát Nuıeww
Egy róka bőrt, máloatúl járrtlant 50
Egy róka hátat, mál nélkül jértottat' 32
Mált azonképpen jértottat 32
Csizmaıiak
Fekete szá:-as, szattyá.n° csizmát 1 den
Papuısot, aflélébõl „ 50
Január kapcflt, ki nem karmazsin' ıı 20
Bűrelıdlı
Egy ökõrbõrt, öregöt 2 den.
Egy ünõbõrt 1 „ 20
1-larmadíû tinóbõrtw „ 60
Tavalyi tinúbõrt ıı 32
Bnrjúbõrt „ 16
233
Ennek íölötte kellett volna végezni egyébféle meteremberek felõl is,
úgy mint ötvösök, valibmlves szabók," tlmarok, nyereggyártók, tisle-
rek,'* kováısok, szénégetõk és efíélék felõl is; annak fölötte napi mlve-
sek, aratók, gyomlalók, ıséplõk, kapasok, szántók, posztómetszõk, posztó-
nyirõk, kõmivesek, takasok, áaok és egyéb efiélék [elől is, hogy kiki
mind az õ igaz jutalınokkal megelégedvén, igaz mlvet mlvelnének. De
az időnek mivoltáért most az uraim ahhoz nem érköztek, hanem ennek-
ııtánna más gyűlésben alkolmatosságok levén hozza, ezekről is jol gon-
dolkodvan akar az vármegye végezni. Továbbá sokaknak panaszokból
megösmertük vármegyéiil, hogy némely áros emberek, kik ökröl, lovat
és akarmiíéle barmot anılnak, kivalképpen sokadalmokon, nem akarnák
elvenni az apró pénzt, mely dolog sokaknak nagy kárára és íogyatkozá-
sára vagyon.
Azért közönséges akaratbúl végeztetött arníıl is, hogy ha ki akarmiíéle
morhát akar venni, meglevén az aru, tegye le igazan árát az morhának
apropénzül (csakhogy az pénz legyen igaz bánya pénze) és vegye el az
morhat: és ha nem akarna engedni iapán uraimnak panaszolván, ispán
uraim az pénzt vegyék fel és az morhat az vevőnek szabadltsák kezéhöz."
A turul: hahsrii niegınaulara Eriieıyı valarziiı sie allıırzııa. A wrulz azt lırvánıa,
hogy az znielyl wipawlr segllselı huzal. Az ırlii aathsrı zslgınsna viszont A nyu-
gnu inivarslmıl wrislizlıenes szavzısegrõı mi-gyalı. Az eraeıyl rznazlz nem ali.-srızlr
a usrak sıaslzin hzrzalni, az az uıszaz ııspeszınıai sem akartál: A Pnrmval megza-
ulnnl. zılgrnznii szlnleg viuznvonnıı za Auniın zi nsıalmıı az ellehzelınelz, rnzja va-
rzzuanuı vlsszaıerı es az zııenzek wan vezzıõlet ıõrvenyzs zum; nelkul ıneglsleıtz.
Emitıhı nizglrzzrllz s ıõrõlı elleni halznrii slõkeszııeseı. szaveısezrz lepett Havas-
ıuulddel es Molavavsl, ms ianuiırlalzan szer-„suesz lzõuiıı mnislı uaszirisl er zlını
zen, hzgv hzlmpisolisaik zi tõrõlı hıiaanilnz. Rnaoıı zıısrnerız az zrzlelyi ıeızaeunelc
linauaságaı, msi, hngyı-is z fejedelem mán nem rnzn-sa liiiuıõa, s rnzgysr Kiraly ul-
ızrleszu urslrnat Eraeıyrz. A megállapodás rnzgerõslıesere zsliunananalı n salzburg-
zsaleanõı lzerxelı relesegel.
A hsiinniveleızlz eleinte kedvezõ erzanienyzlıhez vezmeız aorlıeıy Gyõrgv ısss
ınvaszáıaı lızzave 8 Körös es ir Maros vızieken három hamu elsı: is van: ısrunız
vissza <ııaz:iliı Lippai, vilagası, ızniu). Anılıznr pedig n mralz hllnıstõnaiiıarsıat ve
zeızıl H.-ivnsslliila ellen, zsızınzna knınizly hsaserezgzl ment Mihály vajas rnızse
gııererz. Az rgyeılıen hıazı zııagısııuz ı ıarlik lruımın lıva ınıgeraılıetı heıyzlıeı
eı lsss okıõlserelzen Gyurgyevenıl (Gıurgiuı sunan nap-vezer seregének uıõveaet
nizgsennnislıztıek. 2.-zigznnna A l-ninja.-sl „un niezlr ri-Again men: ez reıaianlnna
ızınnnaasaı. A Habsburg lvlnrln Krıszunzlvsı Kuıatt hsussaga ugyanis vaısagba ju-
um. es „Dlzõl n helyzztlzõı csak a lennzııaas ıauznıı lılvezeıõ mnnır. Ezyzıõrz silrz-
riilv. rávenni, hey ıerlai vissza Eraeıyhe. Aniılnzr nzanhnn ısoelzan neni uniın visz.
sulsııliılnl Tenısvai-L 8 Mzzõlızreszızs mellet: A Mım ıahereeg vezetése alatt
egy-zslieıı usszarl, magyar es eraelyi hadak vereeıez szzhvsaızlg is siırerıelenseg
ifılbal elvette kedvet. iso-ı azaz-rilszrelzen ınzzegyzzelı az ınivrrnıl Eraely mdásaral.
ıenwnaásannk hátteret szsınoslılm istvan (gy ırıa le;
Az 1596. esztendő kezdetén az utókor emlékezetében mindvégig neve-
zetes változás történt Erdélyben; [az ország] ebben a mozgalmas koıszak-
ban, mintha elérkezett volna sorsában a végzet rendelte fordulat, majd-
nem végsõ veszedelembe sodródott, és sekély hlja volt, hogy a különb-
különb bajok egybeesése folytán fenekestõl lel nem fordult. Hogy ez a
rengeteg ısapás honnan eredt, miként nôtt-lokozódott és végül is mire
vezetett: ezt fogjuk rövid összegezéa formájában eddlgi elõadásunklioz
fűzni.
Zsigmond fejedelem legutóbbi útján, melynek során Rudolf császárt
még az elöző évben felkereste, önként kötelezte magát., hogy Erdély feje
delemségérõl lemond és az egész tartományt a ısászár oltalmába [ajánlja]
és hatalmába adja. Prágából visszatérvén, amikor úgy látta, hogy hely-
235
zete mind Temesvár eredménytelen ostroma,' mind az országos ügyek
ziláltsága miatt sokkal rosszabb a reméltnél, és ez a folyamat nem ér vé-
get az addig elszenvedett karokkal, hanem a végromlás felé mutat, még
inkább kitartott szándéka mellett, és a fejedelemségbõl a császárral elõ-
zõleg kötött egyeuége szerint mielõbb távozni akart. De amint ez fontos.
csak éppen meggondolatlanul kezdett dolgokban szokás, egyébként is
szeszélyesen ısapongó lelkében számos gátló körülmény merült fel, ame
lyek azt javalllák, hogy korábbi elhatározását, amint hevessége lassanként
lehült, utólagos meggondolásokkal helyesbltse. Hiszen már egy esztendő
is elmúlt a vaktában tett ígéret óta: ennélfogva - ha csak rajta állott
volna _ szívesen vette volna az egyeuég érvényének megszüntét, és az
édes szülőföld iránti vágyódása is visszatartotta kezdeményezésének vég-
rehajtásától.
Amikor Zsigmond ily gondolatok közt hányódva latolgatott minden
lehetõséget, és nem tudott dülõre jutni, hogy mit is kellene tennie, tel-
jességgel belegabalyodva zavaros iervezgetéseibe, beavatta titkos gondo-
lataiba Jósika István kanoellárt, okleveleinek szerkesztõjét és peısétgyü-
rüjének õrél.. lü a hivahl Erdélyben a fejedel.m.i méltóság után alkal-
masint a legmagasabb tiszség, és mintegy a többi közhivatal csúcsa!
Ezt a Jósikát, akit Zsigmond már elõbb is irigységet keltő vagyonnal
tüntetett ki, a jelek szerint nemcsak az állami ügyek oısúgos tanaısá-
ban, hanem a fejedelmi titkos tanáısban is valamiképpen a fõszerep
illette meg. Bár még alig jutott túl az érettebb ifjúság évein, erőtõl
duzzadó keblében a szerenıse bármely kedvezését megragadni kész lé-
lek, derekas és eleven tehetség uralkodott. Ezáltal a nem annyira fiatal-
sága, mint inkább gyenge jelleme miatt bán-nerre hajlltható fejedelmet
olyannyira befolyása alá vonta és lekötelezte, hogy az a közbeszéd sze-
rint csak õré hallgatott. Az uralkodói kegy megnyeréséhez és tisztsé
geinek eléréséhez nagyban hozzájárult a tisztes tudományok nem kö-
zönséges ismerete, ami pedig ritkán ékeslti a magyarországi iőembere-
ket. Ennek révén oly nagy hatalomra tett szert, hogy Jósika István ba-
rátságának és jóindulatának minél bensõségesebb szolgalatokkal való
biztosítását mindenki szerenuéjének tartotta.
Tehát a határozni nem tudó és elkezdett dolgát máris szinte bánó
Zsigmond, mivel egyedül nem tudta eldönteni, hogy akár a maga, akár
a köz érdekét tartva szem elõtt, üdvös lesz-e Erdélyből távoznia és azt
a hatalmas Rudolf ısászárra hagynia, habozásál és vlvódásait, hogy tá-
vozzék-e vagy maradjon, a többi tanácsos mellüzésével egyedül Jósika
lsrván elõtt tárta fel. Jósika figyelemmel hallgatta minden közlését;
állítólag meg is erõsítetm szándékában az ingadozó fejedelmet, a Rudolf
:sászán-al előzőleg kötött egyeség végrehajtását pedig gánsolta. Ezzel
Í Tenıfivarat Zsigmond hldai kétszer ls ostramolták. Elõször 1506-ban maga
Zalemona vezette az ostmıııoı. A második ılkılomı-nal ıwı-ben zárta korul (mú-
eok ızerım .Vosıka Istvan kaıızeıısr) a vsı-at, de eıedı-neııyı nem tufloıt elérııı.
7 Jósllu lstván rokonsfilban állott a Búthorlakkal, a fejedelem nagyobb kancel-
ıaı-ıájaı vezette.
nem annyira Zsigmond helyzetén óhajtott segíteni, inkább arra gondolt,
hogy a helyzet ilyen változása esetén majd megszerzi a nép szavautait,
és valamilyen módon önmagát juttatja a fejedelmi székbe. Hiszen min-
denki elõtt oly nagy tekintélyre, a fejedelem elött olyan kedveltségre
tett szert, hogy népszerűség és vagyon dolgában szinte minden erdélyi
fõembert megelõzött: az egy Jósika intézett mindent, egyedül ó volt
szinte minden, sõt titkolózás nélkül még azt is hangoztatni merészelte,
hogy a fejedelmi örökösödés sora egyszer rá fog súllani, bármennyire
igyekszik is Zsigmond, hogy az ország kormányzásáról lemondva a né-
metet jelölje örököséül. Oly vak és meggondolatlan volt benne az ura-
lomvágy, oly nagy a felforgatásra törő merésuég, hogy a többi pályá-
zót minden reménytöl elütvén, új ember létére, akit sem származása,
sem kora, sem öseinek kiválósága miatt nem övezett tekintély, egy
ilyen felkavart oisúg uralmának megkaparintásába merte vet:-ii remë
nyeil.. Es bár sem õseinek erénye, sem előkelő volta nem ajánlotta,
mégis úgy látszott, hogy ráterı-riettsége folytán ama tisztség fenségét,
amelyre pályázott, képességeihez és okosságához méltóan fogja öregbl-
teni, vagyona révén pedig, amelyet máris mérhetetlenre növelt, bizto-
sitani tudja a fejedelmi méltóság megőrzéséhez szükséges eszközöket.
Míg Zsigmond és Jósika ilyen nehéz gondolatok közt hányódik, Ru-
dolf uászár ama megállapodások értelmében, melyeket az elõzõ évben
az erdélyi fejedelemség étadásáról Zsigmonddal Prágában személyaen
kötött és meghatározott feltételekkel rögzített, Erdélybe küldi Pethe
Márton címzetes Váradi püspököt és Popel. Ádám Gált, nagy tekintélytl
és bölcs tanáısosaitš Ezek, amint hirlett, a következetesség és állhata-
losság irányába terelték Zsigmondnak erre-arra forgatható, megkezdett
dolgaiban is habozó és vonakodó lelkét. Emlékezetébe idézték a sé-
szárnak Erdély uralmára kiterjedő jogát, hogy tudniillik ez az ország-
rész már több, mint ötszáz éve Magyarország elválaszthatatlan része
volt, s ez a vidék azzal, hogy a korábbi fejedelmek zavarkeltõ merész-
sége folytán különvált a törvényes német császártól, egyben tulajdon
lcirályától, voltaképpen pártot ütött és sak bitorolta önállóságát. Mi-
után lejedelmeinek megátalkodottsága új uralomnak vetette meg az
alapját, amely más és más tisztségviselõre szállott, Erdély a török szö-
velséggel járó különválás eredményeképpen - Magyaroxsúg nagy ve-
szedelmére, a Gászárnak, Magyarország királyának pedig rendkfvüli bá-
natára - teljfiéggel elszakadt tulajdon testélõl, a magyar birodalom-
tól. Noha pedig Zsigmond fejedelem Rudolf császár engedékenysége
Iolytán biztosította törvényes uralmát Erdélyben, mégis, mivel a mrto-
mány annyira ki van téve a török szomszédságnak és hatalomnak, hogy
ha a német sászár fegyverei nem védenék, nemhogy örök, de még sak
huzamosabb ideig tarto békét sem remélhetne: az ügyre és mindenkire
= szin-nzzuõzy eıõzuazz nzzn ponıuz. Pzıhe Ma-uzn Ez ozıınz Amin Pupzı vtzn
Lzzızımwıız nem zızınn, hanem mi tnvzzmin im Efaeıyızzn, z vegıegzz zzzfzaueõ
znzgkõıezz emu.
237
nézve minden bizonnyal az lenne üdvös, ha a tartomány visszaszáll a
császarra, az ország kiralyára, aki egyik császári testvérét küldené teljes
lellıalalmaıással, igy nagyobb elsúnlsággal és nagyobb sereggel védel-
mezné a törökök lıaderejével szemben, ugyanakkor egyrészt a magyar
birodalom védõbástyájára, másrészt és fõleg Erdély konnányzása végett
kiküldendã testvérére való tekintettel sehol semmi gondot és fáradságot
nem sajnálna! Eppen most, amikor senki elõtt sem titok Zsigmond feje-
delem magtalansága, úgyhogy oıszágát nem is örökölhetné tõle szár-
mazó utód, k.i ne látná, hogy Erdély a nemrégiben kötött szerződési
Oklevél értelmében is, mar Zsigmond életében a császárt, Magyarország
királyát illeti? llyen körüLmények között az igazságos (sászár, hogy ne
az legyen a látszat, mintha méltánytalanul forgatná ki Zsigmondot ural-
mából, kész volna két sziléziai hercegséget: Oppelnt és Ratibort Zsig-
mondnak adományozni. Ezeket adta annak idején hasonló okokból Janos
király fiának és anyjának, Izabellanak is.' Ezeket a hercegségeket Zsig-
mond, ha a két bely fekvését és a közãllapotokat tekintjük, sokkal na-
gyobb békében és nyugalomban birtokolhatná, mint Erdélyt: gondoktól és
izgalmaktól szabadon, a hábonik zavaraitál mentesen, elvonulva, mende-
sen, békés pihenésben élhetne; ott nem kellene látnia városok felégeté
sét, polgárainak öldöklését, [öldjeinek pusztulását, a törökök kegyet-
lensége folytán országa szívében dúló tüzet és vasat. A sászárnalt
gondja lenne rá, hogy a bajokat, amelyek nemcsak fenyegetik Erdélyt,
hanem szinte kolondxént lógnak a nyakában, eltávoztassag s a tarto-
mány érdekében, mintha tulajdon oltárairól és tűzhelyeirõl vol.na szó,
sehol semmi buzgalmat és fáradságot nem klmélne. Epp ezért csakis
így lehetne Erdélyt megvédelmezni, sehogyan másképpen. Ami Zsig-
mondot illeti, tiszta életű hitvesétöl, a császár rokonátöl való válásával
egyaránt megszakltja és felbontja házasságát és [a ısászárral] kötött
szeıződéslevelet; akkor miért adjon a császár a tartomány védelmére
annyi rengeteg pénzt, hogy a törökök kevélységét távol tartsa tőle, ha
ebbõl semmi haszna, csak annál több fáradsága, kiadása és gondja szár-
maznék? Talán azért, hogy a rengeteg pénzzel Zsigmond magtalanságát,
ne a maga unokahúgát támogassa, aki a házasság felbontása után el-
hagyja Erdélyt? Zsigmond, ameddig élete tart, nem fog jobban aggódni
az utódválasztás miatt, mint a rsászár, aki nem csupán az egyezségi okle-
vélböl, hanem örökösödési jogábol kifolyólag is várományosa e tarto-
mány birtoklásánák. Mivel pedig közben sok minden történhetik, ami
akár a mások segítségére támaszkodó Zsigmondot, akár a reményért
pénzzel fizető sászart megfoszthatja li)-dély örökségétõl és birtoklásától,
mindenképpen méltányos, ha Zsigmond idejében visszaadja a tarto-
mányt a ısászárnak, vagyis azt teszi, amit idővel - legfeljebb sok ne-
à Arra céloz, hogy Rudolf a saját tmtvéfrél, Miksa lñhefceget almrtı Erdélybe
küldeni kom\fllıy1Anall.
5 Az 1551. Jűllus Il)-én kblbtt HIM-Iébfll egyezmény!! ulal. lmbelll és János
Lılgrmınd Erdély átadásáérı az oppelnl hercegıéiet kapta.
héıség leküzdése után - úgyis meg fog tenni, akár akarja, akár nem.
Senki elõtt nem titok, hogy Hudolt' császár több lehetőséggel rendel-
kezik ennek az országnak a megvédésére, mint Zsigmond, aki a maga
és népe sorsát csak idegen segítséggel tudja megtámogatni. Hiszen a
császár nemısak reményt, hanem majdnem bizonyos hitet is kelthet
az [ország] boldogulását illetőleg, mivel óriási vagyonával, katonáinak
sokaságával és hadieszközeinek kimerfthetetlenségével az erdélyi tarlo-
mányt bármely ellenséggel szemben is meg tudja védelmezni.
Ahhoz hogy Zsigmondot helyébõl kimozdílsák, hozzájárult ezen felül
egyéb ígérgetésekben gazdag csábítás is: az, hogy Rudolf ısászár Op-
peln és Hatibor évi jövedelméhez a maga lrinutárából minden évben
ötvenezer magyar forintot fog hozzátenni; ez Zsigmondnak az életfenn-
tartás lisztes lehetőségét biztosítja, úgyhogy nemısak adott helyzetét
viselheti el, hanem saládja és a fejedelmi rang méltóságát is megóv-
hatja. A pápa is megígérte, hogy mihelyt Zsigmond elválik feleségétől,
Mária Krisztinából, és nőtlen életre szánja el magát, a blbornoki kalap-
pal járó magas tisztséget fogja neki adományozni, ez az állapot pedig
méltóság és tekintély dolgában nagy királyokénál is előbbre való. Hogy
azonban úgy ne lássék, mintha a pápa ennek a méltoságnak a puszta
címét akamá Zsigmondnak adományozni, ami csak az emberi hiúság
legyezgetésére jó, megígérte, hogy ráadásul Sziléziában vagy a szom-
szédos tartományokban a dúsgazdag olmühi vagy boroszlói püspökséget
is a legelső alkalommal neki fogja juttatni: mindez kívánatosabb és fé-
nyesebb, mint a sok veszedelemmel együttjáró, terhes erdélyi fejed*
lemség.
Ilyen és egyéb mesterkedëekkel ostromollák, míg Zsigmond végül is
megingott, és nem hagyott további haladékot a megfontolásra: kijelen-
tette, hogy rendelkezhetnek vele, akik ilyen tisztes és üdvös dolgokat
lanáısolnak. De oktalanul és a jövőbe elõre nem tekintve nem vette
észre, hogy ez az eljárás mennyi veszélyt rejteget magában, hogy mi-
lyen gondatlanul vágott bele ezekbe a tervekbe, hogy maga [osztja meg
magát jogaitol, hogy mennyire elzárja az utat felemelkedése elõtt, és
végül, hogy ezzel a cserével mennyi tengernyi bajba taszítja az országot.
Ennek a terrnészeténél fogva minden üdvös tervet bukásra kárhoztatö
embemek a reménykedéaét a spanyol származású Carrillo Alfonz tü-
zelle fel, a Jézusrál elnevezett papi testület tafia, rendkívül bölcs és sok
tudománnyal éks férfiú, aki már elöbb Zsigmond belsõ barátságába fér-
között., és ügyessége folytán legkedveltebb emberei közé számított. így
azután Zsigmond annyira megbízott ebben a természeténél és tudásánál
fogva sok dologban használható, királyok és fejedelmek bizalmas ügyei-
ben már régóta forgolódó emberben, hogy tanáısaitól egy lıõrömnyire
sem mert volna eltérni! Ez, amikor januárban a mind családjának elõ-
239
kelősége, mind bölsasége miatt hires olasz, della Torre Zsigmond gróf'
társaságában tért vissza Rónıából Erdélybe, a még mindig tétovázú
Zsigmondnak minden kétségét úgy eloszlatta, hogy lelkébe - legalábbis
úgy gondolták - határozottságot és szilárd állhatatosságot öntött. Ott
tartózkodott ebben az idõben Zsigmond gyulafehérvári udvarában Al-
fonz cerviai püspök is, az egykori milánói Viscontik hercegi nemzetsé-
gébõl származott pápai nuncius, aki állitólag - nem tudom, miféle bo-
nyolult szálakon - rokonságban volt Il. Jánossal, boldogult János király
fiával és annak anyjávaL Izabellával; talán azon a néven, hogy a Siorıa
hercegek, akiktől ll. János anyai ágon származott, a Visconti-család
rokonai volmk. Ez a püspök már három esztendeje intézte Erdélyben
a pápai ügyeket, éppen mak több mélhisággal, mint tudománnyal, mivel
zı fennhéjáúson és a kétágú süvegen kivül semmi pilspökhöz il.lõt nem
hozott Erdélybe. Mégis, bár ilyen volt, mihelyt visszatért Rómába, a
pápai kegy a biboros atyák tëtilletébe emelte: a szentséges rend szá-
mát õ is növelte egy kalappal! Ez a két Alfonz - az egyik püspök, a
másik jeuuita - azzal igyekezett a római pápa és Rudolf ısászár minél
halhatósabb kegyeit kiérdemelni, hogy az egymás közt kifõzött tervek-
kel sürgősen Ielebeszélték Zsigmond fejét, és folyton-folyvást azt taná-
csolták neki, adja át a tartományt a sászárnak, és a fáradsággal, vesze-
delmekkel teljes erdélyi fejedelemség helyett inkább a magas bibornoki
méltóságot, a nyugalmas oppelni és ratibori hercegséget válassza. Nem
hiányoztak aztán a hizelgõk - az uralkodói hiúsagot mindig megkör-
nyékezõ pestis - sem, akik Zsigmondnak nem is annyira tehetségét,
inkább izgagaságra és rosszra hajlamos ösztöneit hol.ml roppant tiszt-
zëgzk kezegmwsévzı ıoamëk.
Legfõképp azonban az az olasz ısürhe rontotta meg lelkét meggondo-
latlan & hitvány ısábitásokkal, amely már öt esztendeje ott nyüzsgött
körülötte. Olaszországnak ez az utolsó söpredéke, egyik a másik nyomá-
ban lódult oda [a fejedelem] bökezûségének reményében. [Zsigmond] az
állandó érintkezés során nemsak barbár beszédüket' sajátitotta el, ha-
nem jóravaló emberek számára elfogadhatatlan szokásaikat is magába
szlvta. A legnemesebb nemzet szemét képviselői elött nem supán ud-
varát nyitotta meg, hanem bizalmas környezetébe is befogadta, éjjel-
nappal egy fedél alatt dédelgette õket: vagyonának legnagyobb rénét
általában inkább ezekre pazarolta, nem a köz boldogulására. Igen sokat
lehetett látni közülük, akik Olaszország meghalározhatallan zugaiból csap-
7 Slgisınundo delta Torre (németül: von Thum) a Bergamo kfimyékén éld grófi
eilildbűl SZ-lrllllzbll. A231 a leladlltnl ment. Brdëiybe, hogy Mária Krifllina
érdekelt kéllvlaelle.
' Alfonz vımnuı ı pápa ısos-ıızıı Kuıuız Kı kavzıëıızıı Mızyımı-nga ez EA-
délybe. - lzlhella, Supolyal János felesége anyja, Sfona Bolla révén volt rokonı
a Slflfláklllk. - Az Hflkorüak Jñnos Zslllfifindol ll. Jálıılıık nevezték, llon az
alapon, hogy Mzgyırorızág választott királya volt - Altanso Vlıcoııll HW-ben
ıeıı a ıılbomoıu teıuıeı tagja.
' Sıamflskhy a lat.lnhAız mérten mnlldoltı az Ollaz nyelvre, hoy l ,,blrbar".
240
zottan, mocskosan, nyomorúságba merüive érkeztek oda. Ezek, mihelyt
többi honiitársuk gyülekezetéhez satlakoztak, és az õ támogatásukkal
hamarosan Zsigmond ismerelségébe, majd szokott társaságába, végül hi-
zelkedésük jutalmaképp bizalmas baráti körébe férkőztek, egyszerre
csak mintha Giaucus füvéból ettek, vagy Circe poharából ittak volna:"
kiıserélődtek, csupa selyemben, tele erszénnyel iontoskodtak, minden
szennyüket, a nélkülözés mooskát úgy levetették, mint tavaszi vedléskor
a kigyók. Es hogy a külsõ ragyogás mellől ne hiányozzék a hírneves
származâs, vagy a dicső tettek, koholt családfájukat megtoldották őseik
és a maguk roppant vitézségének hangoztaüsával. Enel a fejedelem hi-
székeny fülét úgy taletıömiék, hogy állítólagos erényeik jutaimát, amely-
től otthon honfitáısaik elütötték óket, a távoli Erdélyben, mintha érde-
meiket itt szerezték volna, teljesen jogos és méltányos követelésként
a íejedelemtöl várták. Ebbõl az lett, hogy senki sem távozott közülük
megajándékozatlanulz [Zsigmond] jobban törődött az idegenek hazudott
erényeivel, mint saját népének derék tetteivel, amelyekről pedig meg-
győződheletl. Tehát ebből a szedett-vedett olasz népségből egyese-
ket tanácsosai közé iktatott, másokat kamarásaivá tett, mindenféle aján-
dékokkal haimozta el őket, legtöbbjüket az udvar előkelőbb tisztségeibe
emelte. igy történt, hogy honíitársainak, akármilyen nemes származású
ifjaknak apródi szolgálatait visszautasitotta vagy hanyagul kezelte, és
mindig sak olaszokkal vétette magát körüli jóformán csak olaszok je-
lenhetnek meg előtte, csak azok intéztek mindent, ők voltak mindenki
heiyell; velük ment vadászni, játszani, velük társalkodott, majdhogynem
az ölében dédelgette õket; velük hajigálta a felfújt labdát, minden szó-
rakozasál, egyszóval pihenését és loglalatosságait velük osztotta meg.
Egyébként nyelvük és ruházatuk szokatlanságán kivül a római pogány-
korból elószedett új nevek - a Pompeiusok, Fabiusok, Fulviusok, Flami-
niusok, Juliusok, Zenobiusok, Mezentiusok, Zephyrusok, Virgiliusok és
hasonlók -is bántotiák a magyarok fülét. A nyelvnek, neveknek és ruhá-
zatnak a különbözősége, bár önmagában ez sem kedves, mégsem lett volna
szálka a magyarok szemében, hiszen megszokták, hogy az idegenekkel
szivélyesen és nyájasan éljenek együtt, ha Zsigmond az idegeneket nem
helyezte volna a hazaiak, a semmiféle érdemekkei nem rendelkezõ kül-
földieket a saját népe közül valók elé, és nem annyira azokat, mint
inkább ezeket pártolta volna: a szegény népen behajtott pénzeket nem
azokra fersérelte volna oly szenvedéllyel, hanem inkább a köz javára.
l-lá azután valaki ezt az esztelen tékozlást kifogásolni vagy kárhoztatni
merte, mondván, hogy az adójövedelmeket nem szabad hiábavaló ha-
szontalanságokı-a forditani, és ha tisztes takarékosságra próbálta rávenni,
nemısak az üdvös intelmeknek nem adott helyt, hanem a tanácısal
242
rült. Hizelkedéseik közepette - ebben nagy mesterek voltak - teljesen
hozzá hasonultak, lesük minden mozdutatát, és ügyeskedëükkel vagy
hibáit növelték, vagy kegyeit hajhászták és ajándékaira áhltoztak. Foly-
ton esak Olaszoıszág gyönyörűségeit, városainak szépséget, az ottani
fejedelmek csillogasát, a bíborosok méltóságát, az egész olasz nernzet
hírét és nagyságát hangoztatták; viszont a magyaroknak minden nyájas
beszédtõl és tetszetős társalgástól idegen szokásait és a csiszoltabb mú-
veltség minden csábító szépségétõl elrugaszkodott voltát órsárolták a
fejedelem füle hallatára. [A hazaiak] faragatlanságát és durvıságát, da-
rabosságát könnyedséggel, finomsággal akarták mintegy behinteni, és
[a fejedelemmel] a török torkában levõ oıszágot mielőbb elhagyatni.
[Azt suttogták a fülébe, hogy] ezt a barbárságot a finom olasz szoká-
sokkal kellene felmerélnle; ilyen, az emberi nem díszére és gyönyörű-
ségére született fejedelemhez igadn nem illik ez a magyarországi bar-
bárságban töltött élet; Itália fényében vagy a császári udvar ragyogá-
sában, minden férfierénynek mintegy szlnházában kell bemutatnia te-
hetségét és isteni szellemét. Ez a tartomány nyomorúságos fészek ah-
hoz, hogysem az 5 nagyságát és dicsöségét belogadhatná.
Zsigmond a hiú dicsõségnek ezeket és ezekhez hasonló izgatószereit
- ilyen az uralkodói hiúság! - telhetetlen mohósággal hallgatta, csak
úgy szívta magába, és a hlzelgõk ısábításai folytán odáig jutott, hogy
már csak ltália, Róma, a bíbornokság, a pápaság járt az azében, egy-
szóval valami telhetetlen és haszontalan becsvágy ragyogása és a [re-
mélt] megtiszteltetések káprázıtı. Olaızıinık a bujtogatására különlegeı
idegen ruhákat csináltatott magának: roggyantott csizmát, pántos sarut,
sokszorosan felhasogatott ujjast, puffasztott mellényt; ilyesmiben járt,
és hogy kevésbé szúrjon szemet, akár a városban, akár a városon klvül
az olaszok társaságába vegyülve kósıált. Mivel pedig a sásıšri ajánlás
reményében szentül hitte, hogy hamarosan a bibornoki méltóság fogja
disziteni, a császár lgéretének első hírére tüstént ennek a tisztségnek
jelöltjeként viselkedett, és hogy ennek a méltóságnak a betöltésekor
majd még fenségõebbnek lássák, bíborosi ruhát szabatott a legragyo-
góbb színű lıíborszövetbõl, amelyet skaı-látnak neveznek. Ezt olykor fel
is öltötte és a palota belső helyiségeiben sétálgatott; maga után vonszolt
bõ uszályát aprödok tartották, hogy a földet ne érje. Miután így a fõ-
papi méltóságba beletanult, az olaszok véleményét tudakolta. Azok a
szokott módon legyezgették hiúságát: isteni arckifejezését magasztalték,
megjelenését inkább az istenekéhez, semmint az emberekéhez hasonlít-
gatták, és esküdöztek, hogy az õ testének és öltözködésének az ékessé-
gét még a szenwéges pápa, minden papi méltóság ısúesa sem éri el.
Zsigmond pedig nem utasította vissza ezeket az oly édes disöítéseket;
hizelgéseik folytán annyira tetszett önmagának, hogy már azt hitte:
ujjaival érinti az eget, és környezetének ürs igérgetéseire hagyatkozva
inkább akart Oppeln diıstelen S szomorú magányába költözni, csak-
hogy ne szillõföldjén, a gyönyörű Erdélyben kelljen élnie.
la' 243
Az Qfflélyl rendek körében MD' Vláflflhatást váltott ki a leiëdeleln Ierltondlal
és B I-Iabsburg-uralom. Bigfnond azonban megfélemllletle taltácsflâait, az erdélyi
orfláflflyűlël és ID' kényszerítette ki, hogy esküt legyenek Rudúlíra. I5DB áprilisá-
ban Vlsnavoıuılt él áhdtı I hatalmat Rudolf biıtoaalnık. Enel azonban még nem
ért véget Zslgınond szerepe, ı halılllml utóbb még többször Vlssuvetle és váratlan
Iépéıelvél Erdélýf súlyú! válságba sûdorta.
» 45
I A xxxı. ııõzıyv zızıef. ızwınuy azt mondotta zı. hogy amzzrı ztigımııa eme-
ıyı ıeızazızm ısuu ıııfıııı zıeıeıt sum ı ıeızdeızııutıeı auuoıı mzgızızzıızmzıı
ÍBKYÍKÍ-ik Iltıla Iltvánfly `M|k.l$ \'0Il). Az erdélylék letették az Elkflt B Habsburg-
utaıızoaõzı. zzıp-„na pedig mızıõıı mi-.zıtzı szııezıaızz, ıazıııeııezıı oyuızızııez-var
Kuzzıebz z ızıt-egzzıı Kwııznezzy ruıuzz ımızzıızıf zgyıwzı nymıõjaızz ınızõnzıı
VÍSSIJ.
zenberggel beszéltf Jönak látták, hogy Pálííyti is bevonják abba a ter-
vükbe, hogy teljes erejükkel, nem riadva vissza semmi költségtöl sem,
lorduljanak Gyõr visszaszerzésére. A császár kifejtette előttük titkos
hadilerveit, hogy az egész hadseregböl kiválogatott csapatokkal, s annak
a lıadiszerszámnak, melyet petárdának neveznek, bcvetésével kell meg-
kisérelni az erőteljes támadása hátha igy valami út nyílik a betörésre.
Ha azonban a igy nem lenne eredményes, minden erővel és a hadsereg
egész zömével ostromolni kell. Előre látta ugyanis a sászár, hogy onnan
[Gyõr felõl] mily viharok fenyegetik, melyeket ha idejében el nem osz-
lalnak, még Ausztria is nagy válságba kerülhet. Ezért kijelenti, hogy
kettõjüket [Schwaı-zenberget. és Pál.l`[yt] jelölte ki komoly megfontolás
után arra, hogy ezeket a hadműveleteket iránylksák, mert tudta, hogy
ök jártaságukkal, de fõként hadi tapasztalataikkal minden nehézséget
le tudnak győzni; mindenki elõtt egyenlő tekintélyük van, nemkülönben
egyenlő a beléjük vetett bizalom, továbbá egyenlő a hozzáértésük, úgy-
hogy nagy a reménye, hogy a jóságos és hatalmas isten kétségtelenül
meg fogja adni a kívánt és szerencsés sikert ahhoz, melyet õ [a uásár]
tervez, s melyet az 6 munkájukkal és buzgóságukkal, nagy vakmerõséggel
akarnak véghezvinni, csak legyenek óvatosak és elõrelátók, s ne tárják
lel senki elött ezeket a terveket.
Ok tehát [Schwarzenberg és Pál-ffyl. kiknek kora csaknem egyenlő
volt, egyenlő volt lelki nagyságuk is, meg kölcsönösen szerették is egy-
mást, s egyaránt megvolt bennük a császár iránti készséges buzgalom
is, elvállalták a meghlzatást, melytől nagy sikert vártak. Az egész tél
folyamán ez kötötte le minden figyelmüket, állandóan csapatszemlét
tartottak, a katonákat gyakorlatoztatták, s idejében mindent beszerez-
tek, amire csak szükség volt. De egész telen térdig érõ volt a ho, majd
pedig, amikor ez a tavasz kezdetén elolvadt, s jött az esőzés, az utak
oly járhatatlanokká váltak, hogy a hadsereget a téli táborból nem lehe-
tett kivezetni.
Közben azonban õk, emlékezve a császár klvánságára, a maguk köte-
lességére és megblzatásukra, alkalmas kémeiktõl, íoglyoktól és parasz-
toktól, akik oda-visza jártak, kérdezõsküdtek a város kapuinak és bás-
tyáinak állapotáról, az ellenség számáról, az utakrál, az ösvényekrõl, a
hidakról, s hogy mint lehet azokat megközelíteni, meg egyéb, számukra
sıükségesekrõl, amik a városon belül és klvül történnek; amiket fontos
volt megtudniuk, megjegyezték maguknak.
Amint az esőzés megszűnésével az ár lefolyt, s az utak is némiképpen
jarhatokká váltak, Sd-Awanenberg kiválogatja összes ısapataiból a leg-
alkalmasabb lovuokat 6 gyalogosokat, s paranısot ad, hogy Komá-
240
s a lovasok és gyalogosok közül a legderekabbakat össıehlvták, ponto-
san elõadták, hogy ki-ki mely helyen álljon, mely sorban meneteljen,
kik támadják meg a várost, kik rohanjanak a piactérre, továbbá ne en-
gedjék, hogy az ellenség ısoportosuljon, s kik legyenek készen arra,
hogy a bástyákat elfoglalják; egy festett - szlnes - térképen mutatták
meg a helyeket. Mikor ezt mindenki jól emlékezetébe véste, ugyanab-
ban a hadrendben, jócskán kilépve elindultak, s egy órával éjfél elõtt
szeremseˇsen a város látótávolába érkeztek, a rác temetöhöz, ahhoz a
helyhez, ahol az elõzõ évben a mieink tábort ütöttek. Azt mondják,
hogy a mieink ısapatai felett feltűnt egy sas, mely Komáromtöl egészen
idáig repült, s a katonák, ezt kedvezõ jelnek véve, még jobban fellel-
kesültek a csatára.
Tervük és szándékuk keresztülvitelében azonban egy körülmény aka-
dályozta õket. Attól féltek tudniillik, hogy az egäz éjjel világító hold
a mieinket fényével könnyen elárulhatja: az ellenség õrei igen könnyen
észrevehetik õket. De a jóságos és hatalmas isten kiváltságos és kézzel-
fogható jötéleménye folytán, a holdat, nemsokára, hogy a hadsereg egy
kissé elõnyomult, a felhők eltakarták, s a homályban a hold úgy elrej-
tõzködött, hogy csak mérsékelt világosságot szórva szét, a mieinknek
sak kedvezett, mig az ellenségtõl elvette annak lehetőségét, hogy mesz-
szire láthasson. Azután a hldig nyomultak elõre, de az ellenséges őrök.
észrevéve a mieinket hangjukrol és testük mozgásáról, el kezdtek rájuk
kiabálni, hogy mit leskelõdnek ott, s menjenek messzebb.
Bıbecourt, akinek az volt száz katonájával a feladata, hogy a külsõ
kapuhoz, mely a hld közepén tolózárakkal és sorompókkal volt bizto-
sltva, a kis petárdátl helyezze el, mikor látta, hogy a kapu be van csuk-
va, de sem zárral, sem keresztgerendákkal nincs elreteszelve, miután Így
rámosolygott a szerense, ısendben kinyitotta a kaput, s utasította La-
maıs-t, a francia katonák tizedesét - akinek az volt a kötelessége,
hogy a nagy petárdát a Fehérvári nagykapuhoz helyezze -, hogy fel-
aˇdatát gyorsan hajtsa végre. De a jelenlevõ isten arról is gondoskodott,
hogy a felvonókaput, melyet fel szoktak húzni, s amely a másik belsõ
kaput elzárla, s Igy mintegy két kapu volt, az ellenség nem húzta fel.
Annál könnyebb volt tehát, az isten segítségével, a petárda elhelyezése.
Amikor Lamaıs a petárdát a kettős kapura gyoısan raerõsltette, s hir-
telen meggyújtotta, azt egy pillanat alatt úgy szétvetette, hogy a belsõ
elzáró rudat is, mely keresztbe volt fektetve s vastag vaspántokkal meg-
erösltve, széttörte, úgy hogy a kapu egyik szárnya a háromszáz lépésnyi
távolságra levõ piactén-e repült, a másik pedig nyomban szilánkokı-a
hasadt szét. Olyan nagy volt a döreje, hogy az alvó és félálomban levõ
ellenséget, mintha villámot hallottak volna, felriaaztotta. Egy részük öv
245
nagyobb kétségbeesésben történni szokott, mintha valami õrjöngés fogta
volna el õket, a vakmerõségnek oly esmveszett dühével rontottak a mi-
einkre, hogy ötszázat futásba kergettek, s miközben ezutún mások és
mások futottak oda a törökök közül, a mieinket, miután háromszor egy-
más után megfutamodtak, arra kényszerítették, hngy gyalázatosan a kapu
felé meneküljenek, s végveszedelembe került vol.na egész ilgyilnk. ha-
sak Schwanenberg, Thököly Iigyelmeztetésére, nem szólítja fel Pálffyt,
hogy azok a lovasok, kik künn õrködtek, leszÁl.lva lovaik.ról, a városban
küszködő gyalogságnak gyorsan vigyenek segitséget. Mikor Pálffy látta,
hogy szavával a lovasoknál semmi eredményt sem ér el, mert az éj
sötétjében és abban a bizonytalan helyzetben habozni látszottak, végül,
mikor maga lovâról leszállvo 8 gyalog futva a város felé rohant, példá-
jával ráblrta õket arra - mert úgy gondolta, hogy semmiképpen sem
hagyhatják el vezérüket -, hogy maguk is, otthagyva lovaikat, gyors
[utassal övéiknek segítségére siesenek.
Ott ekkor felújult a harc, újra ádáz és nagyon véres csata kezdődött.
A törökök a végsõ veszedelemben oly nagy harci tűzzel és vadul véde-
kezlek, hogy közülük néhányan, bar landuákkal, mint valami nyárssal,
áuzúrattak, már-már meghaltak, a mieinket még-is megsebesitették és
megölték, ugyhogy a legyõzöttek és a győztesek egyszeıTe lehelték ki
lelküket. A Jakosics-bástyán is nagy harcuk volt Strafforddal, Lopezzel,
Orsival és a magyamkikal, melyben Alaj béget, a szpáhik és a tlmarbirto-
kosok° paranısnokát, sok lovassal és janicsárral együtt lekaszabolták.
Ugyanott a mieink közül is sokan elestek. Mikor azonban a törökök lát-
lıik, hogy a lovasok is, meg Pálffy is övéinek segítségére jött, egy részük
Omer agával, az alvezérrel a várba menekült, másik részük pedig a lö-
port, melyet ugyanannak a bástyának boltozatos termében nagy tömeg-
ben õriztek, lelgyújtotta, melynek ereje azt szétvetette, s a mieink közül
is, meg az ellenség közül is sokakat a levegőbe dobott; így mindkét fél
nagy veszteséget szenvedett.
Mikor már az ellenséget a piacról és a bástyúkról elűzték vagy leka-
szabolük, Pálffy kezdte Omer agát és a többieket, kik a várba húzóduık,
buzdlmni, hogy klméljék saját magukat, minthogy életüknek és üdvük-
nek már vége, s hódoljanak meg. De amikor nem szûntek meg magukat
messziről puskákkal védeni, végre, miután Schwarzenberg utasltasára
odahúzták az agyúkat, s a vál-ra iranyltottak, ellenállasuk megtört, s a
győztes kényére megadták magukat. Az ellenség közül sokan az árokba
és a Dunába vetették magukat, kiknek egy része kificamodott és ösze-
tört tagokkal nyomban elpusztult, masik részük pedig, de sak nagyon
kevesen, mint mondjak, megmenekûlt. Igen sokat, kik a házak és istál-
lók zugaiban és föld alatti verrnekben rejtõzködtek el, ısak megölve vagy
megsebesitve tudtak onnan kihúzni.
Már világos nappal lett, amikor a győzelem teljessé vált; éjféltől har-
coltak këtes hadiszerencsével. Hatalmas Lsákmányra tettek szert, melyet
240
a vezérek és a katonák között egyenlõen felosztottak. A ısásıárnak aján-
lottak fel száznyolcvan ágyút felszereläüldrel együtt. Az ellenség közül
ezernégyszázan estek el, s háromezren estek fogságba, nem számítva a
gyermekeket és az asszonyokat. De ez a győzelem a mieink.nek sem volt
vértelen, minthogy ismeretes, hogy a sebesültek nagy számán kivül több
mint négyszáz katona uett el. Babacourt váltott lovakon gyoısarı eluta-
zott, hogy a császárnak hírül vigye a győzelmet; ajándékképpen négy-
ezer aranypénzt kapott úgy, hogy évenként ezret-ezret vegyen fel a
kintstárból. Schwarzenberg pedig százezer aranyat kapott, meg Hustopec
várost Morvaorsúgban.'° Pálffyt az osztrákok ezer aranypénz súlyú ser-
leggel ajándékozták meg. Nem kért semmi jutalmat a esászártól; kijelen-
tette ugyanis, hogy ezzel az egész munkájával, melyet végzett, õ hazá-
jának tartozott, s ezért azt ingyen tette.
46
250
lnlı stb. Voll. A bllnlelbsek BMI! klcsikarták a ibbbáutél a pénzt, amit árulból Szer-
zett, és amit adók fflrfllălálnn nem lehelett elvenni tőle. Néhány ilyen hétkömlpl
set B Bitlhyânyak németűlvári űrlsıékérl:
251
47
Í Báthori András blbowa még a csata belejezése előtt elıneneklllt, 9: ennek erős
kusza volt A szıezfe. szzmzakõzy úgy ma ıe. nagy az eızõ napon az ütközet egyik
lel javára Sem dőlt el. Ébzika Ez erdélyiek ok nélkül viasz-avonultak, és ezzel
nıengeaıek a gyõzeımeı ıvrıkaıy vajda azt-egenek (v. anna: v. kõnyv). - A viıezıõ
renden a hadsereget êrtëlle.
3 Gyulalehérvăr.
Ő Mindkét részről.
H Napznzyı mapraahyı Demeter ezn ııepost, majd gyuıaıeheı-vrı-1 püspök már
Băthûri Zllgrnolid kanceilârja Volt. Mihály Vajda idejében a mâgyür nemesi; ellen
lullalt állást.
' Ellenimondás nélkül.
71|-A occipite=nyflkszirl.en. - Ellhori András lnenekflläél G hllálll sokkal
részletesebben lrlıı le Smlnosküfl (VI. Penifla l. konyv).
5 liljú János Báthori Andras Íéllıstvére volt FIB, ıflntên János sokáig Lell-
gyelursıllban élt a bfborm környezetében. A Íinlal IÍÍJŰ .lúnmt a Vfilila a Marfiba
lfljllttı.
' Kornis Gáspár, Báthori András seregének lõpnmncsnoka ırsaiaklizben eaett log-
ságbı Mlhlly Vajda bin!-allanSă§ot bilinsitott sıálnñrl. Az itt 2mlltet1 aggodnlmı
mefllllpozott volt: 1601-ben Mihály vajda katonái megzyillmllák.
I' Sub specle iegationls=köveis6g azinezeıe alatt. - Quo in slatu sit= milyen
állapotban, helyzetben van.
“ Ellenkezõl.
gyûlést hirdetett, minket Vgnot uraııu'na.l & a pápa követét is elbocsáta,
hogy az gyűlésbe ne legyünk, adót az országra nagyot vet, azon kivűl az
urak, nemesek, ki mennyi gyalogot tartson készen elrendeli, és mint örö-
kös fejedelem úgy bir mindennel, sõt annál keményben, mert fegy-
verrel vette meg az országot." Nem nézi az ország szabadságát, sem de-
cretumát.“ Mely dolog az erdélyiekneik oly nehéznek ë súlyosnak tetszik,
hogy mindnyájan azt mondják, hogy bátor egy kemenfze fütõjét kül-
dené 6 föisége, mégis inkább szolgáinának annak, hogy nem mint ennek,
kit igen tirannusnak alitnak." Tudják jol az olálıokat mint tartotta, és
mint ölette l-lavasalföldében, az kinek mentöl szebb szót ad és jó aka-
ratot mutat, az annál inkább fél, most igen átkozzák az ki oka volt az
Zsigmond bevételének, attestatiokatfl is szednek róla ez gyűlés alatt.
Hadát húszonöt ezernek mondják minden[e]stöl, az kivel ez országba
bejött, azok most is szörnyű dúlást mivelnek, ninıs oly nemes ember,
kinek házát fel nem dúllák és mindenét el nem szórták. A paraszt embe-
rek is feliámadnak uı-okra, meg is ölik öket és meglosztják, Zombori
Istvánt maga házába megölték jobbágyi, Palatich Györgyöt megfosztot-
ták, s minden marhájába zsákmányt tettek, 6 magát megusigáztáklü és
nagy kinolılıal kinzották. In summa az Ur istennek szömyű büntetése
vagyon az hitetlenségért rajtuk, jajszóval járnak alá s fel és úgy kiált-
ják: Ve nobis quia peccauimus."
Mihály vajda ö felségehöz követeket akar íelboesátni, de azt várná,
az mint értem, hogy õ föisége praeueniálnıl' és meglıinálná az ország-
gal, hogy locumieneıısűll' benne maradjon, de ha azt nem kezdi, várhatni
megkinálja õ fölségét ez országgal, azt remélvén, hogy császár nála
hagyja az mi kegyelmes urunk, kit ha õ fölsége megcselekeszik, jó arra
nézve, hogy jobb oda engedni, hogy nem mint nem engedni, és mindaz-
által oda maradni, mert bizonyos dolog, hogy ki nem bocsátja könnyen ke-
zéböl Erdélyt, az mint az maga tanácsi nyilván mondják.
Az töröknek igen keresi kedvét, az temesvári passa küldött volt két
követet hozzá gratulálni ilyen szerencséjének, háromezer tallért adott
48
17 " “Ü 257
a birák nagyobb hányada elmarasztalla és elítélte, s ezt jelentették is a
vsászárnak, mégpedig írásban, mert úgy kérte! Midőn pedig a sászár
lsthvánfly Miklóst - ki abban az időben a nádorhelyettesi méltóságot
töltötte be - Prágába hivatta, és utasltotta, hogy a vádlott ellen nyilvá-
nosan hozzon ítéletet, akkor az azt válaszolta, hogy őt az itélethozatalban
megakadályozzák az ország törvényei, melyek tilalmazzák a Magyaror-
szág határain kivüli itélethozatalt, de meg nem is lehet kimondani azt
az ltéletet, amely tulajdonképpen magánvéieményhez hasonló módon
keletkezett a szóban forgó ügyben: ezért azután sokáig folyt a vita, mert
a kamara kollégiuma kapzsi szándékkal sürgetve az itéletet, azt követelte,
hogy a törvény szigorával kell lesújtani a vádlorlra, amaz pedig nem
akarta a törvényellenes ítéletet kimondani. Miközben így halaszlődott
az ügy, lllésházy, ki megtudta, hogy e veszélyes és súlyos perében Joó
nem igazságos llélõbiró, mert szerlölött elhamarkodott megítélés alapján
kész arra, hogy elitélje őt, íeldühödve ezen az igazságtalanságon, [elmu-
tatta Joónak egy levelét, amelyből kiderült, hogy ez a rsászárra és her-
cegi testvéreire sokkal nagyobb és sokkal sértőbb gyalázkodast szórt,
éppen ezért őt a keményebb itélet inkább megilleti! Unferzagt Farkas,
a kamara, vagyis a ldnıstár elnöke, mindkét személy javaira és vagyo-
nára áhitozva - hogy tudniillik azt az állami adósságot, amivel a hitt*
lezõknek, mindenekelőtt azonban Henkel lázárnak, ennek a dúsgazdag
kereskedõnek tartozott, akár még a másokon esett jogtalanság és gyöt-
relem árán is kilizethesse -, miután találkozott a ısászarral és galád
módon, annak a vıgyonnak reményében, amely kettejük elitéltetése
árán a kinstár birtokába jut, rosszindulatüan kiíorditotta mindkettõjük
irásat, s olyan döntésnek lett szerzője, mely szerint Mátyás főherceg
mindkettõjüket Bécsbe hivja, s miután a szigorúbb ítéletet meghozták,
s őrizetbe vették õket, meg kell [osztani mindkettójüket életüktõl és va-
gyonuktıól is! Nos tehát, amidõn őket november negyedikére a királyi
lótörvényszék elé idézték, lllésházy, kit valaki titokban ligyelrneztetett
az õt fenyegető veszélyre, eiszökött, és Trencsén nevû várába érkezve,
sebtében hordőkba rakta értékes holmiját és pénzét - azt mondják, hogy
igen sok volt neki -, s Lengyelországba menekült. Joot azonban, aki
* Kamıyı Al-pm lıulauszl l-nzgvllngmzlulı, nagy l Kuıun lılı-azaz nem ıalnlt ılı-
pot lllésházy allléläére 5 ilyen tárgyú ,lelenléıl lerjeazlell a osûszfir elé. Nem volt
maz „zo an-ol, lmgy A birom ıaıılzegz elııelız van... llleılıazyı (ua. un-aa. l.>
i llléslldzy és Joó Jélıoı köıüll killbnléle birtokok miatt volt ellentét. és lllétlllfizy
l>ı-sgsann lzıınuıauz .vw una: nem lnıezzıı lzvelelı. ıı-nzlyelılzen lı ıılrıly ellen
meflfiflflfikel tell. ÍUO. lfll-WD. l.)
° Wolf Unveızıgg az udvari kaınarı újonnan kinevezett elnöke, aki minden áron
meg alıann zzz:-zınl lllenazy Dırıoxalr uuıınuılz lııanazy zıızn anlımıı szulııy
istván püspök, majd pedig kalofiai érdek, a maflar kamara elnóke. lstvdnfly lólel
ketlejtllıre gondol, amikor kamarai elnökökról beszél. - L-amrlls Henokel von
Donnerllnlrck Mztrék kereakedfl, hadkzálltló és az udvar hllelezóle volt. -
lıtvárllb' elhlllãltl-I. how az Ítéletlevelet 6 állltolla ki én a lttllltn blrüfii emlitett
jelentésének keltével ldla ki. Ez nyilvánvaló hamlsllás volt. Állltólal fenyegetések
naıámra ıselzlmleıt. (Károlyi A.: l. m. lll-l2:ı. I.)
255
teljességgel ártatlannak hitte magát - minthogy nem Lagadhatta le, hogy
azt a bizonyos levelet õ irta -, váratlan eseményként elõször elmozdl-
tottak helyéről és magas méltóságából, majd a császári peıséttõl - me-
lyet legfõbb blrói peısélnek neveznek - is megíosztották, s bezárták a
béısi vár Iornyába. Minclketlõjük javait a kincstárnak ltélték oda, még-
pedig úgy, hogy még a Ieleségükre eső birtokrészt sem kinıéltékfi'
Ugyanezen a módon, a rendestõl eltérõ ltélettel vették el I-Iomonnai
Györgytõl Terebes várát, nagybátyját Bálintot fõ- és jószágvesztésre
ítélve, halálra keresték, Mágócsi Ferencet Regéı.-L várának elvesztésére
kényszerítették, s még igen sokakat idéztek bíróság elé, pereket támaszt-
ván ellenük." E pereket - amelyek kivélel nélkül alkalmasak voltak
arra, hogy az irigységnek és a békétlenségnek a viharait támasszák fel,
s amelyek hathatós eszközöknek bizonyultak az emberi jóindulat elvadl-
Uisára, s amelyeket a kamarai elnökök mesterkedtek ki és javasoltak -
a császár megkülönbözletés nélkül engedélyezte.
49
S Annak, aki ıeıvëteıéı ken A celıbe, rnissaı kell ıgazaııııı szarınazasfit és kép-
zetıseıet.
W Sokadalom = vásár.
az sokadalom utann ys ket hettel es Karachon, Husueth, es Pünkeösd
innepek elöth ket hettel el ne hadhassak, hanem ha mas legenth auagi
zolgath hozhat es allathat maga heleben. Ha peniglen ugian el akarna
hadny, az vra egy penzt se tartozzek neki adny. Annakföleöttö minden
eztendüs mester legeni tartozik az ö vranak egy holnappal az eloth hirre
tenni, hogy el akarya hadni.
Item minden mester, harom mester legeni; es ket inast tarthasson, ha
peniglen mester legenth nem talalna, tahat az mester legeni helet inast
tarthaszon.
Item: hogi ha ualamellik az mesterek keozöl, ualamellik mesternek
szolgayath kereölo, es edes szokkal magahoz el hitetrıe. tahat ez fele
mester, az Ieöb mestereknek egi forenton maradgion, es adgyon.
Item: az inasok minden oh mitül ket penzt uehessenek magoknak, az
teöbbi penigh az mestereknek iaryon.
Item: hogi ha ualamellik az mesterek közzül, auagi szolgak keözül,
ualamelik mesternek munkayat es miueth oknekül megh chufoluan, es
baratsagerth, giölösegböl, auagy iregysegbeöl hozza fogadna, auagy mas-
hoz igazitana, auagy ennek az uegezesnek elene iarna, tahath az ö mes-
tersegeth el ue[s]zesse, es vyonnand ismegh az mestereknek kedueth
keresuen be uetessek az mesterek keszeben. Ha peniglen mester legeny
auagi zolga Ieszen, ket forenton maradgion, melinek egi resze az byronak
S az eskütleknek iaryon, az masik resze az mestereknek.
Item: hogy ha ualamely az mesterek keözül, auagi az w haszok nepe
keözul megh halni teörtennek, tahat mind az egez mesterek. es sıolgak
oda az hallothoz mennenelg es az temetesen ielen legienek, a hon az
mesterek egi penzt, az azolgak peniglen egy fel penzt tartoznak keölteny.
Hogy ha peniglen ualamellik az mesterek keözül, auagi szolgak keözül
ez fele halott-aa hazhoz auagy temetöre nem menne, es ielen nem lenne,
tahat ha mester Ieszen, harminchharom penszel, ha peniglen szolga IE
szen, tizenhat penzel tartozék az teöb mestereknek.
Item: hogi ha ualamellik az mesterek közzül masoua menne lakni, es
ismeglen magath megh gondoluan uisza iöneö, tahath az mesterek kü-
lömben be ne fogadgiak, hanem eleöször egy Iorentoth le tegyen az mes-
tereknek, auagy az minth az mesterekkel megh alkudhasik.
Item, senky az zabok keözzul az cheben mester nem leuen zabo miuel
ne elhesen az mestereök keozeöth, seöth megh az kiuül ualo zabok ys,
az ö zabo miuekkel ith az varasban ne elhésaenek, hanem chak derek
sokadalamkor es hety uasarkor, se peniglen ith az vasarkor, auagy egieb
nap az varasban, ualamely embernek, auagy polgarnak hazanal le ne
rakhassa ugi hogy titkon, auagi niluan azt az eü miueth el adna auagy
el adatna, se peniglen senki az varasbeliek keözül ys ez fele miuel ne
kereskedhessenek, nem tuduan ez mestersegeth, merth ha ualamellik eszek
ellen elni talaltatik, tahath az felliül megh neuezeth mesterek az biro-
ual, auagi a bironak embereuel oda menuen, tudni il.lik, az hun effele
uetek talaltatik lenni, es minden effele ubo miueth az mith ott talal-
hatnak es kaphatnak, el uihessek, es hatalmok legien az el uitel.re, meli
264
el uiıeteth marhanak egi reze az [eü bironak es az eskütteknek iarynn,
mas reze peniglen az mestereke legyen.
Item hogy ha ualameli az mesterek keözül, az neky iutetteteüı (!) es
keszehez biuttatoth postobül (!) el lopna, tahath mestersegeth el ueszs-
se, es az kye az poztho Ieszen, annak az pcıztonak az arrath megh adgia
eppen.
Item senky az mesterek keözül, se peniglen az szolgak keözül semmi-
nemeä rendbeli es hiuatalban leuö embernek titkon auagy niluan aualat-
Ian posztobol chinaltatoth miueth el ne adhasson, es ne is chinalhasson.
Merth ha ualamellik az mesterek keözül, auagy szolgak keözzül ebben
az vetıekben talaltatik, tahath az mesterek az bironak emberiuel Oda, a
hun ez fele uetek mlaltatııth lenr\.i, mennienek, es az fele mesternek,
minden zabo mies eszközelh, es keszen leueö es chinaltatoth mieth el
uihessek, es hatalmak legien az el uitelre, melinek egy reze az biroe, es
az eskütteke legien, az mas reze peniglen az meshereke legien.
Item: hogy ha ualameli zabo ugi minth budoso az varasban titkon
munkalkodnek az mesterek hire nekül, es ez fele munkaiaual elne, es
megh tudnak, lahath az mesterek ez fele budosoth mindenut mind az
piachon, s mind peniglen ualahun megh talaliak, megh foghasak, es az
lıironak kezeben adhassak bönletesre."
llem hogi senki az mesterek lrezül az ö mestersegeth se elteben, se
peniglen halalanak orayan, penzerth auagy inglen ne ualhasa, se ne
adhassa.
Item: senky az mesterek keözul az nireöuel egi haznal ne lakhassek,
hanem külömb haznal: es az nirö, se peniglen az zabok közul ualaky,
keth mesterseggel ne elhessen."
Item: hogi ha ualameli az mesterek közül az eü giülekezettıeknek ide-
yen, ualakit ru|.h beszeddel, es gialazams szoual illetne, tahath mindgia-
rast szaz penzen marad az mestereknek.
Item: Az mesterek Zenth Gecırgy napyan" ualaszthatnak maguknak
cheh mestereketh.
Item hogy az posztho melteök az zabok chehehen legyenek, merth ök
ys Dllnual meczhenek."
Item: az cheh mesterek ez fele birsagh penzbõl maguknak harmincz
harom pensznel töhbeth ne uehessenek, hanem ha ualameli keöszölök
harminch harom penzen maradna, az teobbith mind az cheh ladayahan
'7 A :éhen kívülálló iparosok (konürvll) ellen a céh a Vlresi hatóság segllségél
is illrıybe V2212.
'I EQ'-egy lpnrlgnn belül az egyes muııkılfizlsak önálló rllsleıiêfigé lejlõdiek,
ü Iz egy :éhen belüli egyenlő feltételek érdekében lllalmaztlk, hogy valukl kel
meslerségel. végenerı. A Pûsllónylrúk lnyírõkl meılersége külön Íuglllkoıâs volt ı
gyaplűãıfivfiiparun belül. Felıdalılk V011, hûy az egyenlõllen Qûplúslálalfll. bo-
zenlokat levúgjhk és a DOSZML llmává legyek.
" Álrrllis 24.
7" A poszlúmelõk a kész pflsılúl ánıba bncsálhıló darabokra Vdg|Ak szét. A posz»
ldlllelõ közel állott a kalmárhoz, n pfintbt flrıııllotta ls.
265
tartoznak es kel adny. My annakokaerth az feölliul megh irth, es neuez-
teteth zabo mesterek keresinek, ugi minth igaszaknak engedeuen az feöl-
liül megh irattatoth arüculusokat az ö hasmokra es szabadságokra mi
elünkben hosumakatlı, igazakat es minekünk keduesaeketh, ez my pödıe-
tes leuelünkel megh erössettettök, es az Ieölliul megh irattatoth zabo
mestereknek adtak. Datum Sabariae d.ie vigeslma Dclava januarii in anno
Domini millesimo sexcentesimo quarto.”
50
Az uavaı uı-ııauázbnzx . rendek zııen egyik zı-õzızız vbıı a vzunzı vbnzızıı ııızfi-
mıı nm. Az zıızmeıbı-macis Megy.-zrbıızızbn a xvı. zzamı hatvan.” eveıbeı kez-
aõaõıı A uıaenu (u-email uınzı hzıaıbuıaınak Kıhııazızzıevzı az z jzzuımı benz-
ıepiıezevzı. igazi ut-„zas zzzıumz z „Ana ıegvezm em Mım b usbbi Eıabsbufg-
bmızbubzı., ıvızgyzıbıszagbz iz z vzmmım veıbeıı zıaszbı- zeıbı auuuıı ıoo: sszëıı
vıugõıııbı mıaeıı el a nugyımızzagı zzbbba ıuı-ııyı vmwxbzn Anyagi ıızıyzzıuu
es ımgzmuk zııeızõı-„Lesi-z. A vııseaıav. zgybzıupzzbıõabıı az eııeıu-eıbnımzıõ :.4-
ınzamvaı. Pmbnybõı eıazız:-K .z pmzmns preuıızaumıut ugyanebben az idõben
a kımıy mquzafzuubııs, hm z ımaaı zzzııëzyıznzbı zum az az zıfı Kapıızn-
nzk, amely Eger eıw.-ezısz au Kızuıı en. Mlımwg a vamı „mu nem enzzaeı-
ııızsımxeıı, im Jznıımabzn azımıbeb, Az uıbııı-azt ızınzvzzzn ıaızzıı ıõıupıuny
eıõszbııımı vzıız zı. azt kbvzıız a ıõbbı pmesıaıız ıempıbmbız ızıbzızısu ez a pre-
aıkaıbfbız Kiuııëu Kausıõı. Hmnıa ıezazmenyzız nme-ııı A szebeseeben iz.
I Az zzz/ıK bmıvsny mun-ıı.. zs-An, A maııız vaıbszmrııeı bpfııu 8-An ıızıı (MA-
uuf oı-szıuyuıezı Emıekek x. ap. im. ua-4-ıu., sıo-sız. ı.>
287
vallották, sem azt, hogy a miért panaszollak, hogy mely templomokat és
jövedelmeket vettek el tõlük, előadni nem akarták:
4. §. Hanem csak általánosságban maradva, a föltett szándékuktól ma-
gukat egykönnyen eltántorittatni nem engedték, és ez által ezen oıszag-
gyűlés közönséges tárgyalásait nem kevéssé hátráltatták, és az ország
többi hű rendelnek is botrányt okoztak és rossz példát szolgáltattak.
5. §. A mi ugyanis, a miképpen O császári és királyi felségének ked-
vére nem lehet, éppen úgy O felsége sem emlékezhetik arra, hogy Õ fel-
sége nekik a felhozott vallésukra nézve valami meltatlanságot okozott
volna, vagy valamely templomot, avagy ennek jövedelmet (főképpen a
saját õsi fekvõjószágukból) elvette volna.
6. §. O császári felsége ezeknek a homályos kõvetelésére nézve semmi-
képpen magát el nem határozhatja, főképpen azért, mivel úgy hiszi, hogy
azok az új vallás gyakorlatának az előtérbe tolásában, az ország szabad
városaival (amelyek a szent koronának és 0 császári felségének, mint
nemes Magyarország királyának a tulajdonai) némileg összejálszanak.
7. §. Minthogy pedig a császári és királyi szent felség, a boldog emlékü
néhai felséges õseinek és elõdeinek, úgy a római császároknak, mint a
magyar királyoknak a példajara, a szentséges római katholikus hitet és
vallást őszintén vallja és azt országaiban és tartományaiban is, főképpen
e Magyaroısúgban az annyi tévtanoktol és felekezetektõl megtiszlltva,
a mindenható Isten dicséretére és dicsõségére mindenütt felvirágoztatni
és terjeszteni óhajtja és uralkodói köteles tiszténél fogva azt tehetségé-
hez képest megoltalmaznl és megvédelmezni törekszik.
B. §. Ezért Õ szent felsége önkéntes elhatározásából és királyi teljes
hatalmánál fogva, úgy Szent István királynak, a magyar nemzet aposto-
lának, valamint a többi összes néhai felséges magyar királyoknak, az
O felsége elõdeinek az emlitett szent rómal katholikus hitre és vallásra
vonatkozólag, bármely idõben dicsõségesen és kegyesen kiadott és ki-
hirdetett decretumait, végzéseit és cikkelyeit, éppen úgy. mintha azok
a jelen levélbe szóról szóra beiktatva és beírva volnának, eme különös
cikkelyével kegyelmesen helybenhagyja és megerősíti.
9. §. Es hogy ezutánra, főképpen az ország közönséges gyűlésein és
ennek fontos tárgyalásain, senki a vallásügyet a közös tárgyalások kés-
leltetésére és félbesmkltására, bármely szln és ürügy alatt büntetlenül
napirendre ne hozhassa, kegyelmesen megállapitotta és komolyan el-
határozta, hogy az ilyen nyugtalankodók és új dolgok után kapkodök
ellenében, a íelséges néhai magyar királyoknak törvényeiben és cikke-
lyeiben megszabott büntetés szerint azonnal eljárjanak, és azokat mások-
nak való példaaclás végett múlhatatlanul megbüntessék.
A hamlstlntt llírvényclllkel az udvar éppen az ellenkező határt érte el, l'nln|, arnlt
ván. A teııbmagyırorszáai rendek ıılıakozıık ellene és bejeleıııetıék, hogy neın
lsmerlk el.
1604-1605. A Bocskai-szabadságharc kezdete és elsõ küzdelmei
269
kııonõ Kaızııak volna. és ıxy zıııaıwzaıuıı zgazzrı-e nez mama bızuaıum am-
ıııı zzaıımra. Aı-nıııı ınzıimıuıı a nm, a ıızızbagyaaı ız aouıııı melle aııon, az idegen
mıazwuıoı zız-zznvzdzıı serııınek mm: mwıuıı meg és szgnznz a Haıubuıwuz-
„za Kuzaeızm ıuıwıııakozam.
A wıhaaaagııaı-z mzgmauımz ez gyõzzııı-»ea eını-eıuıeaeı sepaı nam M04 Mn-
zyaı- ıııoıııkaıáımı nszıeızsen ınzgõrõımzııe. sepıı Lıaııo Male ıı-ıiegh. um) re-
mmaıua preaıımıõı- volt Kronıknıı ıszı-uiı ıızı-ıı ızı-Jean, A zzıaıdaagaızm a
magyar pmıeõıanz aımım zıszıaıy aıaaıáıoı viıaziıoııa ı-ııegz
1604. Jakab János' a Váradi német haddal Szent-Jóbot elfoglalja Bocs<
kai Istvántól. lt! mutaté ki Jakab János, kiısoda az õ törõke, a ki ellen
táborba s7Állott,* t. i. a nagyságos Bocskai István. Ezen megörüle Jakab
János, hogy Szent-Jóbot elíoglalhatá, és Kereki alá boısáta nyargalókat.,
hogy kérjék a ısászárnak, és ha meg nem adnák, tehát meg szállják,
ágyúva] lõjék és oslrommal is meg vegyék.
Ezt a táborban való hajdúság meghallá, hogy Konczin a Váradi kapi-
ián Szent-Jóbot elfoglalta és megvötle, immár penig Keralkit is megnyar-
galták és megszallotlák; megtudák ezért, hol halász Jakab János és mit
akar, ezt mondván egymásnak: „Nem török vár Szent-Júb, sem Kereki,
hogy azokat vészl meg és azokat súllja meg. Más a dolog, nem tréfa ez,
modot kell ebben találni, ideje már a Lromfol. megiltni." Ilyen tanácsot
uırtotlak vala pedig a peı'secuLionak“ módja felõl. A török birodalomnak
szomszédságában legszélén kezdjük el - úgymond - a persecutiot, hogy
valamiképpen megbúsulván a magyarság, a török közibe ne szaladjon és
valamit ne indlthason; hanem a generális Jakab János onnan alól indltsa
fel õket, innen felül pedig Básta György legyen rajtok, hogy se egyfelé,
se máslelé ne szaladhasanak. Ez Veszedelmes hálót veték utána Magyar-
országnak, ki nagy sok esztendõlrtõl fogván a maga nyakán viselé a török
és tatár fegyvert, hogy - egyéb oıszágok békességben nyughatnának.
A praktikában pedig mind az olaszok valának íök. Az Isten ez álnok
tanácsot nézi vala és elõ bocsátja vala, hogy jót hozna ki belõle - meg-
sıabadulást.
Ez idõben a magyar keresztyénség minden külsõ emberi segltségtõl
megfosztatott vala. Nem vala kire szemeit oltalomnak okáért Iüggeszteni;
ısak sóhajtunk, bankódunk és az latenhez õ Felségéhez lohászkodunk
vala. Sem várainkban nem blıhatunk vala; mert az ország házaiban mind
idegen praesidiariusok' voltanak, gyalogok és lovasok; sem hadainkban
nem, mert az ország és nemzetség ótalmara sehol egy csöp had sem vala.
Finis sit Libri Primi'
270
Liber ll.
Isteni segítség kezdetik
Azért a hájdúkat fölébreszté és felkölté az Isten, k.ik követeket botsá-
Lának Bocskai Istvánhoz, hogy tractálnának véle. Egy köz helyre mené-
nek a mezőn a kapitányok Botskai urunkhoz; Német Balázs, Lippai Ba-
lázs s.a.t. megesküvének Bocskai Istvánnak a hivségre, hogy mellette
lesznek mind halálig in vindicanda libertate patriae et religionis' - a
nagy keresztyén uraknak tanácsokból. Bocskai István urunk is a hitnetk
és a megromlott Magyarországnak hajnal csillaga Iöltámada és meges-
küvék nekidc, hogy gondjokviselõ leszen. Es itt végezék el, mint bán-
janak a Jakab János hadával.
13. és 14. octobris hó-pénzt ad Jakab János a hajdúknak - estve
késõn gyértyánál is olvassák a hó-pénzt. Éjszakára kelvén, az egész ma-
gyar hajdúság éjfélkor felüle a mezőben; a kapitányok megmondák a
hadnak, Jakab János miben praktikál, és kérék a hajdúsagot, hogy pro
patria et fide' vonjanak fegyvert ellene, és az egész had reá hajla.
1604. 15. octobl-is a hajdúság éjfél után, midön Kereki alá menne a
Jakab János és Pecz János hada,' a tanácskozás után mellesleg eredvén
vélök, midõn szinte olyan hoszszan nyúlának el mint a németek, egyszels-
mind oldalról egész végig nekik sivatkodának a németeknek, erôsen har-
r.-zolának és levágák a némötöket Diószegnél. Pecz Jánost megfogák és
Kerekiben fogva vivék, melyet meg akarnak vala venni. 2600 lovas slé-
siai fegyveresek és Iánczok vesztek!
Jakab János, Pethe Lászlóval" futva szalad viszsza Váradról: a hajdú-
ság utána vagyon ılzöben, szörnyen úzi, de nem érheti. Debreczen felé
várják vala, de a kalauzok Szolnok felõl hozák el; így menekedének
meg. A magyarországi praesidiarius fegyveresek: sárgák, vörösek, zöldek
s. a. t. valának velek.
24. octobris. Tokajhoz érkezik a futó Jakab János estve későn, és ha-
daival állaljõ a kompos hidon, Pethe László is vele, és a deszkát utánok
felszedeti mindjárt, mert igen fél. A ráczok“ oda által sötétülének és
maradának.
25. octnbris jó hajnalban Tokajhoz érkezék a hajdúság, és a ráaokban
számtalan sokat levágának a Tiszán túl. Tokajböl ágyulıkal igen Iövének
271
a hajdúkhoz a németek, de mivel nagy köd vala, semmi kárt bennök nem
tehettek. A ráczokban a Tiszába is sokat űzének és sokan veszének.
26. octobris Paulus Bezerédi, a jesuita elszalad: kanavácz köntösét és
kalapos süvegét levetvén, szûrbe öltözik, estranggal hozzája övedzi kocsis
módjára, köz süvegöt nyom a fejébe, és Bényérel' által az oldal útra és
Szepes felé tartja a lö száját Lyszkáröl. Pater Gregorius Vásárhelyi egy
néhány nappal megint az elõtt Leleszre illanta. Lökl1öz“ száll Bocskai
István tábora.
27. octobris Lyszkára érkezik Ladányi Gergely egy néhány hajdúval;
Hegedüs Máthé a Locumtenens ispánja házát el prédáljak: a ládákat föl-
vagdalván, mindeneket kiforgatnak és a rllhákat, pénzt, ezüst marhát
elviszik. E házban a széljelhányt levelek és papirosok között megtaláltatik
a Budolphus ısászár petsétes Mandaturna és a Pethe Márton váradi
püspök és Locumtenens pesétes Mandatuma cum subscriptione et sigillo
authentico;" melyekben serio“ parancsolták mindketten: hogy a temp-
lomok mindenütt a p-nak" megadattasanak; akarták elboronálni, hogy
nem volt a mäzárnak hirével. Keıskeméfi Tibtlrtius János hozta volt
alá ez Mandatumokat, de mi végre õ maga tudja csak.
Jakab János Kasáról Szepes váraba szalad: Tarjáni Demeter reá
szállja a várat, szömyen lõteti, de nem veheti.
29. octobris Kállót megadják Boskai Istvánnak. Jakab János feleségét
a hajdúk utában elérik, megfosztják.
31. ootobris Kassát megadják Boukai Istvánnak Lippai Baláu és Né-
met Balázs által; a némötöket. kiküldik belőle. Ugyan ezen héten Szend-
rõt is megadják Német Baláunak, a némötöket ldküldvén belőle.
Szádváráböl is ugyan akkor kimennek a németek és pusztán hagyják
féltökben a várat.
7. novembris Tokajt megszállják a magyarok és sánızot vetnek alatta.
14. novembris alá jó Básta György a magyarolera a Duna mellől tizen-
négyezer magával." Losonczhoz szálla táborba. és vakmeröül Német
Baláu kevesed magával lévén 07sgyánnál'“ megharczola bolondul velök,
megveretär és maga is foglylyá esek - nagy klnnal ölték meg. Lippai
Balázs eléggé kéré és tartóztatá Német Balázst, hogy kevesed magával
az ellenségnek ne menjen, és ne tegyen kárt sem a fejedelemnek, sem az
„f»'__ »,==.-
„ff ` 1
j.;\._
Az..
H Ken-kızıkzııus pısııuıvm: xvıl sw ı.\1zıp_vzı r Ncmıcu Nu7.Eum\
15, Torok Km- fıs nehézpuskıı részlele XVIL SZ. (M:ıı;yzır .\lEmıe\i Múzeum)
IX
. _ _`>
` \,
\.
.iıı
É . ff.
.\ .
4 E .,
--z
»Í-7' Š
E "`\'“`
.H -
1 - Š "-Í Ál
. '”* \ :
_ ' « I : 111.7*
ı`_`, 1 - ~ E
: .1z'a;
f_~,„Í_.
Í 3:,-\
r*+;::.`«~..&_ , ,§,_
,ˇ""I-ı~9ı- if- " Q _
Ă.`ˇ ;"14
.
#7/1 ,
,__
"
...
I
U
I A
___:
" ,:.::. "*
f* 1,,-'l ,xfsflgj
<(.„~,_ â;\ ifiêfiš
`
«g-
`)-ıuäí;
_. 'T' 1% «z.„I .- yz
Í ` ?;`Í:f,ı"Í`41'5Ã4";ı:\;:š
,,z„ ./»,~ I =„..„_. -. W. Ím_
-~ E.--.„ .\`z
A.:-'.v.~' P'«~'azš* _«z*1~.f* W- :,_-_. -»pld-'1\
ë.M~'? ıı
7,4
ıliz, *. >
A%»<f-:z_&,_,-RA. - 'r 01%dl fí .__
` - * N
_--\.`
~.` „z ă*=~_ „J ,„
- '.`.
_- „L3
--l ~` _
` =čl ˇ" - :rr-= 21.,.. ;z.ı- ii`„-`:.„,ˇ`. , _'
hilfik [l"il'Dk0V0) Visiläıfnglilásn. 1593. Wolfgang Meyerpeck rézknrcfl,
1593. (orsz Széchenyi Könyvızir, Apponyi M 27)
`?:if,<-;i4`»_ "„\.~,ë,«~:ıf,>:~ˇ'1 `U .=~«1 ˇ*'?ˇ=`ˇ`
Ff-Á, ';f"' ` .' -~*.- E„:-;ıı-:-- '
`\
`%fL-.J ~ zu
`~:W/z. L"~fl *F*f„<??~s' :f/':~`«:-4.
_ -FF"_ _ H.
_. - N
_w XY'-l
\._„§` , " à ,»_ `\-A.m.-,L » Ă_ _ _,.z.\_k§_»ı`
I Q:
§» ˇ!)-_"
-.>' IV
Z* F
IB, A llıriık |\l(l2ll \'A'|' G_\'Lll'Myı3v()l\i\l (Giurgıu) il Dunán, 1506, ThL*0(|ı)\' (le
Br_\' |'L-ılnfllfiilclu Fiılınunıiıı' HISIUFÍZI Cllrunulüflltü... FTšı|\Cl>[ul'll. ISSNI.
100. I, Í0l'äL. SYi'C|\t'l\yÍ Kül\)'vlf\l', Apptınyi H IQZS)
W
1
* " z ` ” ÍA
5.
J..
.` z` . , .
.,« __`,&:„. '- ,Lg rf
3:`: ,Ă “ “I
7'
' `.` 5,' Jv :
,,:,:.^_`“' `"`vv--ii?/`
. _ˇ,'fúšw
,. W'
$`_'”" .,.wA\_ 3..
\
p „_ _ _> -f
`
_ ___„ -_ „«_f_.»_-;_z_;-»-=-`.-
' .-.:-z'=f_!~1='<~' .E f r
_ .._.___ ,_ _-j%:»f"IV "ˇÁ z.. __ :
'Í=:~1~."1ff*»:\: -V , _ .
- _- 'Č .~'-.`-`:`“' _
“ˇ ." -)_ __e;z2~'
-gi zñı»,„,U-
'rl'„E T __? ~
\„ _
X?*T„;LE
„IL .f
-_: _.: .._'_
F F * _.ı_ı_`__'
'ıı.-„..v mz _-`„z"=fl , '-lu V ' -1:2
> k. _;_, ._ -_
...,_.___.'-' ;_f'f_°'äŠ!-lyz ; >;.„ z
Í- _. íz?-Í-?3'="f _. ~ - ->«&"Í7
.~«-=.=f=` , M
'.
'IT __
`
..._
»izi%„š,č`;"+,1`.1!:Á43;;_
`«,`ši'„=.7fi-I-Í*-ˇ4"“fë"f
-~`\=z
4...»l_;_'.=-""Z-1*: .-_ .f.-~- I "`Í
$;_`>"k_`y`___.'.'__"
_ ,,.`__,ı,41,,`:',J,'.Í\__.
ı
_ ..
»II., ._ _.»
ý`
.>'.-'„=z`
'V E-::.~_ ""--'ˇ _. "'-“fi \~\.
Tfllflûhfll. l59!)_ Johann Slbmalthel' fëlkñftñ. 1500 (M, TÖFL
Këpzszmız-ı< 974, T)
~ -____w f
` - _ _ _H._ ,z -f'ÍÍă“'lw!É%-3%
-`.. ~„~ ,_
, ___, _õT»;§ı:~.-_.: ^ *I"" ,,."_ˇ„
-» _ ~ ' ,,„-. ._-čä*
- -
~ %=`\
*F
-E'Ă_§ _. _-.ni*r1;,_„`ı~ k
`~-`ı~f*:fi 1.1f 1 ' ` f »" ×,'Í"z
:Ű ` `~ Í ~` _ fa/)
I, ~'.« _ "f' 1. '\'. .ˇ ,'4ı*, ˇ
~f'~~.«f.Lf\ıf_f*-'fiëë/
11.:? .ČÜZ-„;Í06„z_,-_:
.U ^J„-e
-
'»,:_`1-\;.__z*ı5,;_:~)t]_ -' »*“`}'1.f.>ı f_'-_~f*JJ
5z;1'.*
A601. november H. Wilhclm Peler Zirnrnermann rézkıırca.
ogmphm II... Augusburıı, 1607. 15. sz. (Ors-ı.. Sıcchenyı
Konyvıár, Apponyi H. 877.)
nı's1ágnak, sem a hadnak, sem magának, de temere" ugyan nelti [mene].
No, itt mondhatták: neki Balás."
28. novembris. Bâsta megütközil: Edelénnél a Boıskai hadaval, és
megfordula a had Básla György hada elõtt, mert stratagemával" csalá
meg.
30. novembris. Bmskai Gõnare sıalla táborba, a hajdúság melléje
gyillekezék, Béata pedig Szendrõ felé tére fel a német tábcırral és Szend-
rõt visısza veszi.
Jászú várat a bolnnokfi és ráezok, hitre bocsátlatván, íöldúlják.
2. decembris. Nagy-Idáhofı sıâlla Básta táborba, egy éjjel ott hála és
a falut - elmenvén - megégeték.
3. decembris. Kassát Básti György megszállja, lõtetl, nagy kárával.
7. decembfis elszáll alóla és minden hadával Eperjesbe ualada, mert
a fejedelem hadától megijede.
D. decembris a fejedelem Bomkai Istvan magyar hadaival, törökkel,
latarral, Gönarõl elrnegyen Kassára, és hadai a némötökkel igen ısatáznak
Sebösönf' egy éjjel egy néhány százat megégetének - fegyvaeseket -
reajok gyújtván a falut, erősen vágák, ölék õket, nyargalván az égés
alatt.
10. decembris. Tokajból kiütének a némötök a sánırıra, igen megcsa-
tazának a magyarokkal. A némötölcnek a szl.rıe itt künn vesze: Elias a
stı-áısamester és a proIoIz;“ a többi bésulada a várba.
1605. 6. januar. Lippai Balázs Kassán megöletik a Kátai Mihály szál-
lásán: Senyei Miklós, Nagy Albert ölék meg, és a harangláb mellett
eltemetl.etik."
10. januar ágyúval kezdik a magyarok Tokajt lõni.
24. januar hallúk, hogy a németek Sukmárt megadak és kimentek
belőle; laktak benne negyvenkét esztendeig - az útban levágattanak
a fejedelem hlre és akaratja nélkül.
E napokban Bocskai István a hajdúsagnt az oısflgban széljel elbo-
ısátá telelni, és mikoron egész Pilekig és Nagy-Bányáig eloszlotlak vul-
15 _ W* 273
na: innen alkalma!-osságot vön Básta György arra, hogy Tokaj várában
Ruber Györgyöt megsegitené és Tokajt éleasel megtakaritaná.
Azért 12. [ebruarii 1605. Eperjesbõi kiindulvan, alá megyen Tokaj se-
gilségére, mihelyen a fejedelem ugyan azon napon Kassáról Sáros-Pa-
lakra jött volna. A német had Gönczre érvén, a várost feidulák, sok
embert ölének meg; ezenképpen l-Iejczenfi' Szántón, Szeremsen, Mádon
szörnyű dúlást, ékteien fertelmességet cseiekedének, és minden éléssel
megrakodván Tokajba menének. A Tokaj alatt levõ örizõ vármegye ha-
da a német tábor elött eiszalada. Tokajböl a németek uálrmányra jövé-
nek Tolısvára, és a hajdúktól megveretének - a Básta hada féle. Tolcs-
ván alúl meginditották, Lyszkánál alól is mind üzték és hullatták õket.
Patakról mintegy ezer lóval eieibe menének csatára a német tábor-
nak; éjszaka Mádon alól a német strázsára iitének, de sokan levén a
németek, nem birának velök.
Tokajban Básta György egy néhány nap mulala, és az egész környék-
böl Tarczalról, Kerentúrból, Mádról, Zcımborról számtalan búzát, bort,
bannot takarita a várba. Azután Lyszkára szálla minden hadával tábor-
ba, és harmad napig tanácskozék olt, ha megszállja-e Patakot vagy ne?
A tanácsban Horváth Györgyöt hivatja, Patak allapotját megkérdezi.
Nem lõn módja a megszállásban: egy az, hogy lövö szersúmokat ha-
gyott vala a fejedelem benne; más az, hogy téli idõ vala, ek a hustátot"
megégették elötte; harmadszor, mert a fejedelem hada minden felõl gyü-
lekezik vala, és igen fél, hogy megiltik Patak alatt. Azért Patak meliöl
elmene, hogy a fejedelem után menne. A fejedelem Vásárheiynél által-
kele a Bodrogon, és I-Iomonnai Bálint tanáısából a Bodrogközröl Pa-
takba visuza jöve;“ kinn Basta György igen rrıegháborodék elméjében,
és igen kezde tartani a cunctator fejedeiemtöi, mint Hannibal Fabius-
tölç" mert nem tud vala ellene mit uelekedrli, és rókának mondja vala.
l-Iomonnai Bálint Vásárhelynél eleibe szálla Básta hadanak, ki l-luszt
felé igyekezik vala, és Erdélyben a fejedelem háta megé kerülni; de féle
mind a hadaktúl, mind a vizek megáradásátói, és Eperjesbe viszsza me-
ne nagy égetéssei. Oka visuza menetelének ez lõn. A bolonok egy
praedikátor foglyot vinek Báatának, lcit mak akkor fogtak vala, kitől
azt kérdé Básta: miért löná ily igen a várakban? Felelé amaz: „Egyért
lőnek, hogy ez jegyre minden felõl a fejedelem hadai induljanak a
nagysógod hadávai való harcıolásra." Ezen megljede Básia, 3 úgy inditá
hadát Eperja felé.
Básta György Eperjesben nem mere maradni, hanem minden hadá-
274
val Pouony [elé erede, hogy kimenjen Magyarországból. A hajdıiság
mind utána lévén, a Liptóságon igen űzék, kapdosalı õket; Poısonynúl
pedig igen levágák hadénak egy darabját, és igy ki pironkodék Ma-
gyarországból a korbácsos hajdúk elöl. Jakab János még az elõtt elszö-
kék, mikor Tarjáni elmene Szepes vára alól. Semmi mezei praesidiarlusi
nem maradának Magyaroıszágban Rudolphus császárnak.
37 Üsszeeskilvésllktñl.
WA király képe =a király képviselője; ezt Belglojoso kassai lõkapilányra
mondja.
3 Praelêr Viaın ÍlIrlS=I-Érvényes úton kivül, törvénylzlentll. _ Arra ulal. hogy
Belgiojosn nem acloıt neki alkalmat a védekeuere, hanem meglámadla binokail.
"' De jurezıõı-vénysen, jogosan. - vim vi repeıızre ıiızeı=s1ahza az erõ-
szıkoı erãsukkaı visszaüzni.
“ A szabadságharc egyes fonlosalıb eseményelre ulal. A bănyavárosokon a Gi-
ram rnenll városokat érti, amelyeket a haldúälpatok Rhétley Ferenc vezetésével
foglaltak el. A Dunántúlon Horváth Tamás próbálkoıásăt ernllll, amely azonban
erédményleleı-A Vûll. Májusban vlsıonl Némethy Gergelynek sikerült a Dunántúl
nagy részét Ielsıabadilania. Egy: várak ııstrornáhan török cspalok is részt vettek.
A Ltllărnk a lõrãk hűbéres fennhatósága alalt állollak. A tlfırflk Porta R llzerıölévec
háború során llfibluzõr rendelt lalár Csfllıfllolt-BI S II\Igyar0ıS7ágl hidszínlérre.
Ü Meglángâl (lan§ere)=érlnt, hozzñnyúl, elver.
'Ű Áfifllls I-Én.
“ Continuál (ıtontinuere) = folytat.
278
tük, hogy sem emberi feliuvalkodásnak, sem telhetetlenségnek nem tu-
lajdonitja, hanem a nagy Istennek bölı: rendelésének, ki nemzetünk-
nek, hitünknek régi szabadságára indította. Az mi nézi az ottbenn való
állapatot, hogy az Isten bárányinak induciákafl' kéván kegyelmed: sok-
szor megirtuk ennekelõtte is, hogy mi annak az hazának annyi javát
akarjuk, hogy sok módunk lött volna eddig is benne, hogy derekas ha-
dat bocsétottunk volna oda bé, és kételenség alatt is meghódoltattuk
volna õket, - de mi azt akamók, csak magok okot ne adnának reá, még
gonosz szelet sem engedünk általmenni rajtok, és úgy oltalmaznók,
mint az szemünk fényét; de perditio sua ex se est," hogy az Istennek
ingyen való kegyelmességét nem akarják venni: mert ha jól akarták
volna eddig, akár csak tiz lovas katona se járna együtt, úgy leszállitottuk
volna ottbenn az hadat. _ De hogy üdõ elõtt, míg fejet nem hajtnak,
ellenségünket megszánván, nemzeségünlcnek közönséges jovának kárt
tegyünk, és az mit kézzel érünk, azt lábbal rugoldozzuk: maga kegyel-
med sem dlıısérne érette bennünket; mert csak lássuk az hozzánk való
jóakaratot: rlemsak induciákot, hanem örökös békességben igyekezünk
õket tartani. I-Ia pedig visszálkodnakz az mostani hadairlkot nemcsak
megtöbbitjük ottbenn, hanem bizonyos legyen kegyelmed abban édes
apám-uram, hogy mimagunk is hamar való napon meglátogatjuk kegyel-
meteket sok okokért, és ezt az kezinkben való szép oceasiot k.iesni nem
hagyjuk, mert abban szintén most legjobb módainkot látjuk." Azért az
mely példákat kegyelmed mielõnkben szamlál, maga jól tudja azt ke-
gyelmed, hogy jobb részeiben annak rni is benne iorgottunk, mind ki-
csint és nagyot vagy láttunk vagy hallottunk, az embereket állapatjok-
kal egyetemben jól tudjuk s jól esmérjük, és szinte azok köuül egyik
példa igen tarllt bennünket, hogy az mi atyánkfiával Báthori Zsigmond
íejedelemmel az induciák alatt mit cselekedének az isteni bárányok,
hogy farkasfogat nevelének magoknak az farkasiog ellen: de itt most
ictus piscator sapit;“ hazánkot nem az vérszomjúhozás, sem praedálás-
ban való gyönyörűségünk engedi pusztittatnunk, hanem hogy az magok
javát nem akarnák érteni, akár csak kételenség alatt is értessük meg
véllek. Az meglevén, meglátja kegyelmed, hogy annakutánna kitakarod-
277
mk az jámbor szászcılu-ól mindenféle dúlók, losztók, kóborlók. Fogyat-
kozott állapatjokat a mint veti kegyelmed, hogy magok.nak sem lészen
az dúlás miatt s az tárházban sem adhatnak: immár egynehánszor pro-
lestáltunk, hogy oka semminek nem vagyunk; nagy számadása lészen
kegyelmednek apám-uram és mind az kegyetıned társainak az szegénség
romlásáért, mert eddig mind külömben lehetett volna az dolog. Azért
a mit lrtunk volt ennekelőtte is: az kormént viselje úgy kegyelmed,
hogy az hajót kõsziklában ne ütköztesse. Et bene valeat. Datum ex arce
Szerenıs, d.ie 8. mensis Aprilis, Anno Dominl N05."
52
" .16 egéıuéget kivánok. Kelt Szerena vâralıdl, ız Ur 1605. éve úprllls hónap
B. napján.
278
tében napnál világosabban él. Magyarország már alig árnyéka önmagá-
nak, és ahogy kapitányainak viselkedésébõl mindenki láthatta, a sászár
azon munkálkodott, hogy elpusztitsák, s még a magyar nyelvet ls eltö-
röljék. De minthogy mindez világi dolog és mulandó, talán elviselhelá
lett volna, ha a legutóbbi országgyűlëen az oıszáglakosok akarata elle-
nére a többi törvényhez csatolt utolso törvénycikk alapján a legutóbbi
napokban Barbiano Jakab János, Belgiojoso grólja, a aszármagyaror-
súgi Iõkapitánya, ez a rosszindulatú ember, meg nem kezdte volna az
igaz és tiszta keresztény vallás üldözését) Ez [Belgiojoso] elõször is el-
vette nemes Kassa városának legnagyobb templomát, száműzte isten
igéinek hirdetõig és magával hozta a római bálványozó szertartást.
De ezzel nem elégedett meg, hanem 6 és hozzá hasonlo vallon katonái,
hogy ne mondjuk hohérai, válogatott jogtalanságokkal zaklatták és lrl-
nozták a többi lelkészeket is. Végül pedig azt szlnlelve, hogy a keresz-
tény hit ellenségeire, a törökökre akar támadni, és Gyula várát akarja
visszavenni, az egész császári sereget ellenünk 6 tekintetes és nagyságos
Boıskai István úr, a mi kegyelmes urunk ellen lorditotta; várait olyan
szándékkal akarta elfoglalni, hogy tönkretétele után a többi fõurakat és
azt ország nemeseit annál könnyebben elnyomhassa. Mindezeket pedig,
mivel az ország roınlására, a ta' és a mi lelkünk vsztére tört, tovább nem
tűrhetjük, hanem fegyverrel kell megbosszulnunk. Fölkeltünk tehát, &
a keresztény hitért, Jézus Krisztus üdvözltõnk nevéért és a ml édes ha-
zánkért fegyvert fogtunk. Nyomatékosan kérjük tehát Uraságtokat, érez-
zenek velünk együtt ebben n jo, tisztesség és üdvös törekvésünkben, és
vállaljanak kötelezettséget a kegyetlen iga lerázására, nemes Kassa varo-
sának példájára fogjanak fegyvert! és végre szabadltsák meg édes had-
jukat a sok pusztltastol és jogtalanságtól.
Ezzel Uraságotok Istennek különösen tetsző, a hazának hasznos, sõt
az egész keruzténységnek jólesõ ıselekedetet visznek végbe. Ezeket tar-
tottuk szükségesnek, hogy röviden Uraságtok számára lelrjuk. levelünk-
re határozott választ várunk. Egyébként jóegészséget kívánunk Uraság-
toknak.
Kelt Kassán, az 1804. évben, október utolso napján.
Uraságtoknak barátja és oltalmazoja
Lippay Balázs & Némethy Balázs, tekintetes és
nagyságos Bocskai István úr, a szent keresztény-
ség és az igaz vallás oluılmazója, kalonaságának
kapitányai.
Melnârııhlllla lllfllıllnae Cnnlnflllflnll In IEIIW H\Irl-
Ilfile ı Pelúlllllnılo I. ulqül ld É. KKDLZGIEIIH J.
Rlblflyl. H. n. l1Í'D II-JD. I. Llfifl.
279
Gönc, 1604. december 1.
281
Kívül más kéz írcisával:
Par lillerarum Bochkay ad Comifatus, de interteııtioııe Hajdmıunı' (a
dőlt betűs megint más kéı írása) 1604.
54
252
Këzittettenek volt lajtı-akot is elegedendõket, de hatnál, vagy hétnél fel-
jebb in usum nem adhibeálták' bennek, azokat is penig csak olyan he-
lyen nyútották be az árkon, a hol az jeget jegelték, vékelték' volt az vér-
beliek. Mentek alla] bennek ezeken is. Az sánczot szinte az árok hátán vit-
tek hosszan elõ, és abból az árok odalára aatáfk ki magokot, tágas és harin-
tokon' való vermekben, hogy onnat belöl lövéssel hozzájok ne férhes-
senek, és úgy vötték el az lövő lyukakot, hogy ddtéppen az ostromon
való föld népét õriznék onnét, az mennyibõl lehetne. Innét, odabe iszo-
nyú sűrű lövéseket eselekedtek, és az jegeléstűl is arceálták' űket, elany-
nyira, hogy azután nem jegeihettek. Az árokban való vizet az vár alól
eivöttek volt, de sehol annyira el nem vehették, hogy az melijét ern-
bernek fel nem érte volna. De annak is, minthogy befagyott volt, min-
denütt hatan mentenek. De legfeljebb mivel hogy harántok vagyon
Szakmárnak íel.font palánkja és meg nem volt tapasztva, iszonyúképpen
hágták azt turmatirn moportonként, B inkább mind azon mentenek fel de-
rék est:-omı-a,“ oly pertinaciaval". azt mondja az barát, ki ezeket bes-zéllette,
hogy az bennvaló szállott várakban lorgott fűemberek, németek 5 vallo-
nok,' azt mondták, hogy életekben vakmerőbb népet, ki halálával úgy ne
gondoljon, nem Láttanak. Az nagy, sűrű nép egymásra hullott alá, ki lövés,
ki kű, k.i gerenda, ki tüzõ szerszám miatt, melyndc sokasága volt az várban,
Ha egyszersmind egy renden huszonötiglen valót leseprettek is bennek,
azon szempiilantésban mindjárást annyi állott helyében. Az belõl való
nagy lövéseknek iszonyú voltát ebbõl aranyozhatni, hogy öt bástyaja
vıgyori Szakmát-nık, kik közűi mindeniken volt hat, vagy legalább öt
ágyú, sűrű seregbontokkalfi tüzes ısuprdkkal, kalátsokkai, felhalmazott
ltűrakãsokkai együtt, mely követ az asszonynépek hordottak fel. Ezek
németek, ráeok és vallonok feleségei vollanak. Mind ennyi machinákkai
egyaránt impetaliákm üket és minden szerszámot ugyan reajok szúrta-
nak. Szernével nézte ez barat, Joannes Baptista, hogy kettőnek vetették
közűlök az lángozé tüzes kaláesot nyakokban, kü: mindazonáltal az sű-
rűsig közt jűttön-jöttenek fel az palankra, mintha semmi sem lött volna
nyakokban. Végre elégtenek és halva estek le, nagy késõre. Az belsõk
283
között egy olasznak emberséges forgolódásat csudáltatjak. kinek Bart-
holomaeus Caporal volt neve."
Ostnomlotta penig csak ntén az föld népe. az mint mondja az olasz
barát, kit nem igen hiszünk; voltak ez ostromon az hóstátbeliekl' az nb
metiekkel és az városbeliekkel együtt De mindnyájuk közül is legin-
kább az városbeliek vesztenek igen; elannyira, hogy sok íű városbeli
nép vagyona oda, mert ezeket hajtották inkább nekielg miérthogy az
várnak is ı:sÍnját“ és állapatját inkabb tudták ûk, belöl is mint legyen.
Az hajdúség nem ostromlotta, az mint az barát mondja, kit nem hiszek, ha-
nem az ánczokból lövõdözõtt az bástyák-ra és az lövõ lyukakra. Voltanak
penig mindenestűl az ideki valók, kik az várat vitték, mind hajdúkkal
8 löld népével együtt négyezeren.
Az ostrom elvégezõdvén, két német szökött ki az várból á azt mondta,
hogy nem kellett volna ennyi népet elveszteni. mert két hét múlva ű
magok az várbeliek megadták volna magokat. Az belõl valók megmust-
rálták" magokat ugyanazon nap pénteken az ostrom után és nem talál-
tak többet negyvennél, ki viadalra való emberek voltak volna közülök,
ki sebes volt, ki elholt volt. Annakolcáért látván és értvén, hogy mas-
nap derekasképen akarja Gyulalfi László" megcstromlattatni, ugyan
pénteken (még szót adtak onnant belõl, és így három lűnémetet boısát-
tak ki Gyulafii Lészlóhoz pro obsidibus,'° Gyulafli László is annyit
bocsátott be az várba és Igy kezdettek tractalni egymással. Az várbeliek
hitlevelet kívántak Bocskay lslvántul, hogy békével boı-.sasa ûket,
minden marbájokkıl és hozzájuk valókkal és hogy Eperjesi; etkésértesse
űket békességesen az hol ez üdöben Básta volt az hadával. Acceptálla az
eondiliot" Gyulaffi László és mindjárt postát” boısátott Bocskayhoz
Kassára; egy hétig járt oda.
Ez alatt az kivűl valók és az benvalók összvejártanak szabadon és
vígan laktanak egymásal. Gyulafli László mindazáltal be nem ment
addig az várba, mig Bocskay levele el nem érkezett. Kitakarodván az
némeiség az várból, népet bosétott bele elegedendöt Gyulaííi László. Ka-
pitányul Beck Györgyöt eskette az várba. Az harom német hadnagyot
8 az több németeket Károlyi Mihály fia, egy ifjú legény, ki Eperjesre
késérje fel üket' Az több németek közül, kik ott akartak maradni, meg-
eskették iiket és fizetést töttek ott az helyben nekik. Az ágyús mesterek
is megmaradtanak. Gyulı-ıíli László postán felment Kasára Boskayhoz.
' A mundııllldl hllllytlk \IllIfl\l, dr I Pfllltül SIUVQI nem MllPlIIıal6 mlčfl. mt" :ıx clzdell
ıczıı. ııwz.-zzz. uwnı.ı nem ıaınıaaıo.
“ Ca|>oral=IIzedes. - A következőkben lelrla a vár véddlnek báloısúgúl.
'9 A hôsllt, héalăd külvárost ialëlıl. A németlekeıı Német! mtzűvăros, a varos-
ııeıiekeıı suunár meıõváros lakan el-u.
H csin=ııaı-Aynıuııaag_ hon)-oıuıı ı-esze valaminek.
“ MeUlıusI.rál=súmba vI.'sl„ rllegvlugúl.
H G;-uıauy László, azıskıı ııafı-.-ezen veıeııe az ııslraınoı.
1' Kzzuzkkenı.
IV ı-:ıragazna a ıeııeızıı.
1' A posıiı-Ask a szövegben kétféle jeıanıese szerepel: ı. hlrvivõ, 2. pustıkogı.
284
Voltak berekesztve az szakmáriak tlz egész hétig és két napig, mind
ennyi ideig is sem trásával sem izenetivel senki által ûket Basta meg
nem találta. Búzájok volt annyi, hogy még két holnapig megérlék volna
vele, borok két hoıdóval több nem volt. Az lövő szerszámok nagyobb
részét, kit Goroszlónál Báthori Zsigmond bolondúl elveszbett volt, ott ta-
lálták meg." Port és golyúbist azon felett sokat. Vesztenek ottbenn
negyvenöten, kivül az ostıomorn a hajdúkban és íöldnépében négysú-
zan, így mondják. Sebesek voltak százig valö.
Péntek nap szállották meg és tlz hét és két nap múlván pénteken ad-
ták meg is. Magyarok az várban huszonöten voltanak, kik közt tizen-
ketten voltak nevezetesbek. Ezek közt voltanak Dengeleghi nemesek
Miklos, Mihály, Bemát, Szikszay György az vármegye viceispánja, az
Vetési nemesek. Voltanak benn asszonynépek úgymint harmadlélszá-
zan, vallonok, németek és ráczok fele-ségi kik beszonıltak volt. - Csak-
hamar hogy ostromlani kezdték az várat, egy öreg álgyú szakadozott el
ott benn az várban, az ágyún való abronıs az fél karját elsukasztotta
az pattantyúsnak, kit ü magok is jóra nem magyaráztanak.
55
I' astııarı zsigı-nana ıaoı. Augusztus 8-an szenvedett vzmegzt Garaszlõ nızııen
aasmıõı 8 Mıııitv valaátõl.
285
gyűlés Bocskai! Mblyaroraıál leleddlnévé Váll.sıllJtIa_ Bár ezt nem tekintették vél-
ieges megoldásnak, rnäı kmrtoly éredrné1'ty'nek ızáınilolg holy újból maflar ural-
ınzzım van az aıszäznaız A rendek ıoızızagnaıanızenı 2 nzrınm szavazıak nez,
vállalták a szentély Herinti Ielkelélt, én n megyék köleleıélévé tették ıı felszabadí-
lûtt lértilelaltfll levõ Ellflfiéifi Várak (Toklj, Nnflyvûrid, Hufll) lûvábbl Ollrorltât.
A nemuek ieihlvúlbln közölték a haldúkkll, hofl' együtt fognak harcolni n közöl
ellenség ellen. Kérlék, holy n haldűtlflpllûk teli: erővel folylfláâk B harcot S ne
ptlsztitslk az OISIJIOL Mialatt az együttműkbdät rllell-éremtették és hanicızlalták,
hogy I hajdúlılzıi meg akarják osılnni Flerenıýjilkel, Eýllllfll lelisınerhelõ az az
lgyekezetztlk, how kiváltságos helyzettlket biztosiuák Felvefiıtén terhe alatt meg-
tiltolllk, hogy n íõurak és a nentfink udvarházllba, mnjorjálın knlonák szlllianaka
Klkbllillék, hoLV a vélvărlk élére lômbdíı .nemflekbói kell itllıltányoknt űllilani,
a ka$i fõkapitány pedig Idrendű ieiyen. A szbkflll jobbáflot viaıza kell szollál-
tl!-nl eredeti lbldesurñnak, B kapitány, záuló és n Íeiedelemlõl szerzett [rás nélkül
bolyonflő hlldúkıt el kell Ioflti. A blztonságuk érdekében városokba és mezñváru-
sokba menekült f6l.l|'a.kl-bl él nelnfieklfii nerlt azaiııd adót szedni. A szabadságharc-
cıl szemben álló birlnkomk 3 városok hűllénaéfl címén elveszítik birlnktliklt, ki-
vélelnek számítanak azonban aıok, akik ll ellenség közelsége miatt nern kereshe-
lik lel Bocsklit. A hill-lenek pénzen szerzett blrlokail. a vételár ellenében az a bir-
tokos kapja viuu, akitől vásárolták. Ezzel a lıërıflél pedig a klnutár rendelkezik.
A szeronısi országgyúiéseı-A teltıivász, fogalmazıak Europa népethez, annak Igazolá-
sára, hob' a l-labıburl-uralom kényszerítette ki a Íelkelésl és G tbrdkkéi V316 együtt-
működést. A felhivás rendi Ments!/légből nézi a helyzetet, G bár a résıletekbtn oly-
ınzr pontatlan, ısnyzzeızzn n vnıõsagnı ınuıaus hez
Tudják meg és ismerjék el a llılagyarországgal szomszédos kereszté-
nyek is azt, amit már az egész világ elismer, és amtről részben a tör-
ténelmi emlékek is tanúskodnak: hogy a magyarok, több mint kétszáz
év óta kemény háborút viselnek a törökkel,' hol győztesek, hol legyõ-
zöttek maradtak, de támadását és zsarnokságát saját testükkel [og-
ták fel, és a szomszédos tartományokat és országokat mostanig saját
virágzó és gazdag országuk pusztulása árán védelmezték, és mig saját
včrtlket ontották és a szomszédos keresztényeket kimélték, elvesztették
fõnemeseiket, sõt néhányszor királyeikat és fejedelmeiket is. Nincs Ma-
gyarországon valamirevaló rsalád, amely ne siratta volna többször is
valamelyik bátor, áldozatul esett férfiját: a szomszéd országok és tarto-
mányok védõbástyái voltak kelet felé. Mindvégig szinte áldozati álla-
toknak tekintették öket, akik állandóan távoltartják a szolgaság jármát
a keresztényektõl. Zsigmond császárral, királyukkal, Nikápolynál har-
voltak Bajazid török szultán ellen, de szerencsétlenül, úgyhogy ott sok-
ezer magyar katona elesett! Albert királyunk halála után kétszer vere-
séget szenvedtek a töröktõl és két ısatában százezer embert vesztettek!
Hunyadi János, utóaülött László király idejében százszor is meghar-
206
colt a török szultánnal és kétszer megverték! Végül Mohács mezején,
1526-ban, Szolimán szultán török csásúrral harcoltak szerenı-sétlen
eredménnyel; a ısatában elvesztették királyukat, Lajost, az ország fõ-
ernbereivel és sokezer magyarral együtt. De ki tudná Ielsorolni, hogy
annyi éven át, a törökök és tatárok annyiszor megismételt betörései és
dúlásai alkalmával a nyomorult íöldnépébõl hány ezer meg ezer ember
pusztult el, került örök szolgaságba, vagy semmisült meg és irlódott
ki tûael-vassal? Pedig a törökök többször is erõsen biztatták a magya-
rokat„ kössenek velük örök szövetséget és barámágot; különösen abban
az idõben, amikor a törökök a lengyelekkel szerződést és száz évre szóló
iegyverszünetet kötöttek.” Ferdinánd császár és királyunk idejében a
törökök ebbõl u célból különleges és ünnepélyes követséget is küldtek a
magyarokhoz és Ferdinánd királyhoz; de a későbbiekben sem szűntek
meg õket titokban biztatni. A magyarok azonban, ezek az erõs, hűséges
és álllıatatos emberek, megtartották és megvédték hitüket háboni árán is
és inkább választották a halált maguk és ivadékaik számára, sõt készek
voltak a legvégsõl. is elszenvedni, mintsem hogy elpártoljanak a keresz-
lény népektõl. Ezért visszautasltották a törökkel valo békét.
Most azonban, minden várakozás ellenére, a kereszténységnek ez az
érdnla megdõlt. Ami pedig a legsajnálatosabb: nem az ellenség ágyúi-
ıõl dõlt romba, nem az ellenség ereje döntötte 5 zúzta szét, hanem az,
akinek elõharcosnak kellett volna lennie, akit védelmezõjilknek és bosz-
izúállújuluıak tekintettek, az ásta alá és eltúrte pusztulását: választott
és felesküdött királyuk, Rudolf, akit egykor a magyarok olyan lelkesen
klvántak, váLasztotlak, és mint osztrák herceget ünnepélyesen király-
lyá koronázták, és miután esküvel megerösltette jogaikat és törvényei-
ket, magyar királyként üdvözölték, úgyhogy ez a megválasztás nyitotta
meg késõbb az utat súmára a tseh koronához és a romai császári cím-
hez! A magyar királyság évkönyvei is tanúsltják, hogy a magyarok
egyik királyuknak sem adóztak annyit, egyiket sem szolgáltak annyi
hodolattal, hüséggel 3 igyekezettel, mint ezt a királyt, Rudollot. Min-
den kiváltságot és szabadságot mellözve, nemesi rangú embereiket is
adólizetõvé tették; a [õpap urakat, bárókat, mágnásokat és nemeseket,
sõt még az egyszerû Iöldrnlveseket is kiküldött és erre [elesküdött em-
bereik révén lehetőségeik szerint évenként rrıegadóztatták és ı pénzt
neki juttatiák. Ezenfelül minden nemes vagy úr minden évben húsz
parasztház után egy jól felszerelt lovast küldött saját költségén a tábor-
ba. Végül pedig, miután pénzüket már előzõleg leadták, kéthónapra sze
mélyes szolgáikkal maguk is táborba szálltak. Jobbúgyaik és paraszt-
288
viselt dolgaibol. Hogy emlitett elhatározása ténylegesen az, alább a déli
verõfénynél világosabban fogjuk bemutatni:
Először is idősebb tanásos urait, akiket még apja, Miksa hagyott rá,
és nemcsak okos és megfontolt, hanem hosszú tapasztalattal rendelkező
emberek voltak, Adam von Dietrichstain-t, Wolfgang Rumpff-ot, Paul
Sixtus von Trautzon-t szégyenletes módon, minden keresztény uralkodó
szokásától eltérően, hirtelen és hallatlan ürüggyel halállal fenyegette és
kiüzte Prágából. E becsületes és nagy férfiak helyére választotta és állí-
totta az ausztriai Wolfgang Unverzagt-ot, egy fuvolásnõ fiát, ezt a na-
gyon bűnös, ravasz, hilszegő, csak a saját hasznát keresõ, erkölcstelen
embert,'° aki semmit nem törődik Istennel és a becsülettel, aki ügyes-
kedéssel és ısalárdsággal távolltotta el az emlitett talpig beısúletes férfiú-
kat, Lanársos uraiL E mellé vette és fogadta Philippet, egy uidó fiát és
egy másikat, Makowskit, aki hozzá hasonló volt. Mindebből következett
elsõsorban, hogy nem törődött Istennel, törvénnyel, az igazsággal, a nem-
zetek, sõt édes testvérei tanácsával, s tetszése szerint teljhatalommal
kezdett önkényeskedni minden népével, különösen pedig a magyarokkal;
a neki alárendelt nemzeteket egyre hallatlan adókkal sújtotta, azt állítva,
hogy õ felüláll minden törvényen, mert király. lgy csak ezeket a szava-
kat lehet tőle hallani és rendeleteiben olvasni: „Mást semmiképpen nem
akarunk" és „méltatlankodásunk súlyos büntetése alalt"; ez pedig ugyan-
az, amit a zsarnok szokott mondani: Így akarom, igy parancsolom. A jó
és tökéletes Istennek van egyedül korlátlan hatalma, mégis ahogyan a
bõlısek naponként megerõıítik, szabályos törvénnyel kormányozza dol-
gainkat. Te pedig, Rudolf király, légy bár a legkiemelkedőbb helyen,
halandó ember vagy és nem istenség; légy bár titokzatos és láthatatlan,
senki számára hozzáférhető, mégis félrevezethetnek és éppen ezért na-
gyot tëvedhetsz, ha akár csekélyke arannyal és hizelkedéssel közelednek
hozzád. Joggal és törvénnyel kell minden tisztségedben eljárnod. Ha
ugyanis a jó törvényeket és a helyes eljárást elveted és teljesen félre-
teszed, egyúttal nemcsak a királyságból, de mint második Nabuchodono-
sor magából az emberségből is teljesen kivetkõzöl." O vészthozó szolga-
lelkűség azt mondani, hogy a királyokat nem köti a törvény és az eskü.
Olyan, mintha a kocsi és a kocsis mindent veszedelembe akarna dönteni,
ahhoz fel és le rohanni és száguldani, összeroskadni és alábukni kell.
De lássunk még mást is. A katonaság, amit a keresztény világ minden
sarkából hívtak össze Magyarországba a török ellen, Magyarországon tá-
borozott, pihent és majdnem az egész hadsereg itt telelt; a lakosság va-
gyonát, városait, falvait, a nemesi kúriákat török szokás szerint timár-
lg - ısız 259
birtokként szétosztották a katonaságnakfl* és ez nemcsak a szükségen
felül, hanem egészen a tékozlásig és elherdálásig ingyen felélt mindent;
de még sokkal súlyosabb volt az, hogy büntetlenségükben bízva, szörnyű
és hallatlan gonoszságokra vetemedtek; a magyar lakossággal minden-
féle jogtalanságot, kegyetlenséget, gazságot, szentségtürést műveltek, ön-
kényeskedtek és kinnzták nemcsak a parasztokat, hanem az urakat, papo-
kat, íõurakat és nemeseket is megkülönböztetés nélkül megsértették, hol-
mijukat és javaikat, borukat, gabonájukat, Állataikat, lovaikat elvitték,
a iıemplomokat leltörték, házigazdáikat megverték vagy megölték, hogy
vagyonukat megszerezzék; lérjtñl feleségét, szülötõl gyermekét, a szerelõ
anyától a nyolc-, kilencéves kislányát, a íiütestvértõl ártatlan testvér-
húgát, és a szemérmes fiatal hajadonokat elragadták, az elraboltakon
kedvüket töltötték, majd a íeleségeket és gyermekeket megbecstelenltve
és meggyalázva, súlyos váltságdljért adták vissza lérjüknek és szüleiknek.
Az u.rakat és nemeseket kidobták kúriáikbol, [elprédállák mindenüket,
elfoglalták a leigázottak otthonait, és íeléltek mindent, íelégették a fal-
vakat, a szerenısétlen nép pedig nyáron az oktalan állatok módjára a
hegyekben és erdőkben bolyongott, makkal, gyökerekkel és fakérgekkel
enyhítetle éhségét és nemsokkal azután pedig, mint a birka, pestisben
elpusztult; nemegyszer azonban még a hegyekben is kiíosztották, elszed-
ték a ruháját. Télen pedig az urak különféle váraiban és a [allal körül-
vett városokban tengõdött és koldult. Sem korra, sem nemre nem voltak
tekintettel - de errõl világosabban szólni nem engedi, hogy a fül nem
szokott ilyen becstelen dolgok hıllásához, meg a szégyenérzet is tiltja,
hogy végtelen és hallatlan gaztetteikel. itt elsoroljuk. Fs ez a baj Magyar-
országnak nemmak valamelyik sarkát érintette, hanem az egész ország-
ban elharapódzott és mint a sáska, egyik helyről a másikra vándorolt.
Ezután a császár, hogy úgy ne lásék, mintha semmit sem tenne, elren-
delte, hogy írják össze a katonaság által okozott károkat, gondosan be-
csüljék fel, és vonják le a katonaság zsoldjából; a lakosságnak azonban
semmi haszna nem volt ebbõl; a katonaság kielégült a lakosság könnyei
révén, a király pedig gazdagodik ezzel a bevélellel. Mert a keresztény-
ségnek Magyarország védeh-nére [elajánlott pénzbeli segítsége a királyi
kincstárba kerül.
Most rátérek a magyar királyság régi jogaira és sıokásaira, a miket a
király mind eltörölt; viszont kamarákat állltott íel,“ vagyis inkább bör-
290
tönöket és kínzókamrákat, ahol a lakosägot kínozták, gyötörték és el-
nyomták; vezetőik minden bűnnel fertõzöttek és minden rútságtól el-
csúfitottak. Szuhay mészáros, Migazzi pedig horvát para.szBzármazásü,"
de igen kiváloak a ravaszságban és cselben, hogyha valaki fellebbez ha-
tározatuk ellen, hiába fordul a királyhoz, nem adnak módot, hogy szól-
jon és meghallgatást nyerjen. Olyanok ezek, mint a jó vadászkutyák:
florgalrnasan felkutatnak minden helyet, klsugolják és kifürkészik, hol
lehet valamit rabolni. Es ámbár a törvény megengedi, hogy vagyonával
bárki a legalsóbb népbõl is szabadon rendelkezzék, õk nem törődnek
ezekkel a törvényekkel, és Magyarországon a meghaltak javait erőszakkal
elveszik, hogy ne ısak az élőket, hanem a halottakat is elnyomják. Külö-
nösen pedig a fõpapok esetében, mikor halálukon vannak, lép közbe a
kamara; minden vagyonukat elveszik, lepecsêtelik, elfoglalják, mintha
rablók vagy másféle gonosztevõk, vagy törvényen kivüliek lennének, és
ha valamit véletlenül rokonuknak vagy szolgájuknak adtak vagy hagyo-
mányoztak, azt elkobozzák tőlük, s még a temetésre is alig engedélyeznek
valamelyes összeget a halott vagyonából. Ugyanígy a földbirtokokat is a
kincstár veszi át, majd miután jövedelmüket néhány éven át a kamara
bitorolta, s kipusztította és kiürítette õket, másnak adományozza, de
azzal a kikötéssel, hogy az országgyüléseken vagy az oıszágtanácsban ne
szegüljenek ellen a király akaratának, akár igazságos, akár -igauágtalan
dolgot kíván. Ezért, hogy több szavazata legyen, a király az ország tör-
vényei ellenére még német parasztjıit is az ország Iıipapjai és fánemesei
közé vegyfti és beengedi.“ Az írásban tett ígéretek, kiváltságok, kötelez-
vények, végrendeletek mind csak üres szavak, és annyit érnek, ameny-
nyit ıı király kénye-kedve megenged. Magyarorsúgon már csak annyija
van mindenkinek, amennyi elkerülte a vadászok éles szemét. Ninıs olyan
családi vagy õsi vagyon, amit a király önkénye el ne venne igazi örökö-
sétãl. Ha pedig nem lehet a törvények szerint élni, keresztények. akkor
ez annyi, mintha egyáltalában nem lehetne élni.
Ezenkívül Magyarország legvilágosabb törvényei ellenére minden na-
gyobb és kisebb hivatalt külföldi németelcnek, osztrákoknıık osztogat;
így minden vár és végvár parancsnokságát is osztrákoknak adta, a ma-
gyar katonákat pedig teljesen félreállitotta, és azt akarta, hogy semmi
disõség ne jusson nekik, annyira, hogy a magyar gyalogosok fölé is,
akik nélkül ugyanis nem tudott meglenni, német, osztrák kapitányokat,
paranesnokokat rendelt, bár mindenki tudja, hogy nem a németek, ha-
nem a magyarok voltak azok mostanában, akik a budai basát Székes-
I* Szuhay íılváıı václ, egri plispok, majd kalocsai eı-ıek, HW-lál 1608-lg állott a
p-zzzuızyı Kzınm eıeıı. - Mıgaızı Miklos vaı-mü puspek A szzpzıı ııuııııı eınake.
A mıazız nangzuıyomııan ıuzınzımı, ı-mg nem neı-ml mı-ınumnuıı.
H A nunozıınm um, amelynek szgııseıeveı az ıssnz Lxxvıı. ız. ıııpiııı ı m-
rfily ldegeneket hozhatott be az országba a mawar nerneség ellenálldsának gyen-
zııezezz.
íehérvarnál, Eı boszniai basát pedig Szigetnél megverték," a németek
viszont a legfontosabb magyar várakat, Egert, Gyõrt, Kanizsát, Pestet,
Hatvant, Esztergomot és más helyeket önként átadták a töröknek." ls-
merjétek meg, kérünk, ausztriaiak és németek, hogy oly sok éven át, a
keresztények oly sok költségével, oly sok társatok és katonátok elveszí-
tésével, oly sok vitéz férfiú feláldozásával, végre is micsoda ragyogó tet-
teket hajtottak végre. Esztergomot visszaloglalták és helyette elveszítet-
ték Egert és Kanizsát, Magyarország kiemelkedõ védõbástyáit. Igy köny-
nyen meg lehet látni, hogy rnit tesznek. A háborút szándékosan húzzák
és nem harcolnak, és mindezt üzlet és nyereség céljából.
Van a magyar királyság legfontosabb szabadságjogai között egy, hogy
bármelyik úr és nemes szabadon uralkodjék birtokain és hogy a tulaj-
donos akarata ellenére se a király, se a íőpapok ne helyezhessenek birto-
kaikba lelkészt.“' Ezt a jogot szabadon és békésen élvezték mind a főne-
mesek, a nemesek, és az urak, mind pedig a szabad városok, mint a ma-
gyar korona tagjai; minthogy azonban Rudolf alatt a magyarokat meg-
íosztották minden törvényüktõl és szabadságuktól, a templomokat is
legyverrel rohanják meg, lepecsételik, lezárják, a papokat kidobják és
a lıivek akarata ellenére más, tudatlan papokat erõszakulnak rájuk, holott
bán-nely helyen bármilyen emberek között vallásukban lehet különbséget
találni. Sehol ugyanis nem olvassuk a sıentirásban, hogy Krisztus urunk
vagy szent tanítványai, bárkibe is fegyverrel oltoltak volna bele a hitet,
ı vallást, ı Szentlelket, ıı búnbñnatot és búnboeıúnatot; mert ezek a dol-
gok lsten igéjének hallásával jönnek meg és azoknak jutnak, akik aláza-
tosan imádjflr Istent és imádkoznak hozzá. De maga a természetes ész
is bizonyítja, hogy az ember szívét és lel.két tanltással és neveléssel, nem
pedig`a fegyverek erejével lehet csak művelni, és ezért a szabadon szü-
letett vallást szabadon is terjesztették, meggyõzéssel, Lanltással, ısodák-
"I A budai Pasa lölött kivlvott Pákozdi zyñıelemre utal (i583 november). Sziget
eliraa lehet, Sılsmk helyett. li! szenvedett Haszan boszniai pufl Vefäêget l5B3.
júnils E-én. A kiáltvány a Lyfiıelmet a mugyaruk érdemének lulujdûnitja, holott
Eı-am-ıy Taıımz norvat ban, Eggenııeı-g s Auersperg csapatai gyõzteıı ıe z ıöı-õkõı.
Ü A lelsflroll válik elväıttésében ul idegen zsoldoıoltlllk nag' räze volt. Eger
1500-bfln, Győr i594-ben, Kant7_ü IGW-lmn esett el, Pest és Hatvan 1604-ben került
újból a török keıêre. Éãitergnm Példák nem Vllâgûl. ESZtel'S0l'h0l 1543-ban foglalta
el a türñk; a német, spanyol & itáliai uoldosok könnyen feladták. Ennyiben bele-
lllik a Sorba. Viszont a többi efielek mind u tizenlilévu ltábflrűból Valčık. Ennek
sm-An pedıg Esııeı-gmmt ısos zzzpıeı-ııberehzn a usrükömõı vismroglaımk, ı-ıılııı
ahoy' késõbb a kiáltvány jelzi is, Lehetséges tehat., hogy Fııtergom itt hibásan
valaınely ma; helység helyett szerepel.
Il ııı eu-reszt werııõzzy Haı-ınaskõnyvëıe utal, amely z rõıdesuı-ak egyik sarka-
lfllos Jflltlltênl lflundja ki, how \Ül'\'en)'Eâ jogatklral és 6813 lltvedelrnetltlrel birtn-
kflik hnlñrún belül Szabadon élhelnek. Mlsrészl A kelyúrl jozra hivalkoılk, amely
szerint a íöldsúr hoııãjúnllăsa nélkül nem lehet egyházi aıemëlyl kinevezni birto-
kfirl. Az HD5: XXXI. IC. kimonflfltla, hey n lüldellırak n kegyllrûsăguk alá tar-
tozó egyházi javadalmakat t-.sak az országban lakbknak adományoıhatják, idege-
nek a Király Vagy a Kegyűri lüggûl rendelkelfl blrlt'ık0S0l( rnegkerillesével sem Sle-
lilhelhek ,lãvidfllntalti-tt.
kal és tisztességes élet példájával erősödött meg, ahogyan l-íylarius is
Auxentius Aıfianus ellenében tanúsitja," nem pedig erõvel, nagyravá-
gyással és hadigépekkel prédikálták az evangéliumot, nem összeesküvés-
sel és uralomvággyal, ahogyan Rudolf, országainak jogai és törvényei el-
lenére, megegyezett és összeesküdött a pápával, és Isten csak az alatt-
valók teste, nem pedig lelke fölött adott hatalmat a fejedelmeknek, ezek-
rõl megfelel nekik Dávid király: miért panaszkodtak a népek stb. A meny-
nyekben lakó megcsúfolja és kigúnyolja õket, börtöneiket és törvényeiket
pedig megsemmisiti.
A szabadságnak valami reményét ugyan [Rudolf] is meg szokta csillog-
mtni, és a régi szokás mintájára orsüggyúléseket szokott hirdetni, ahol
az általa irt és aláírt leveleket olvassák fel; ezekben királyi szavára ígéri,
hogy mindent szívesen fogad és helybenhagy, amit a gyűlés folyamán
együttesen eíhatároznak á elfogadnak; de bár a király öctse" és a mel-
lérendelt német tanátsosok mind alá is írják az országgyűlés végzéseit,
mikor ezeket szokás szerint a királyhoz küldik megerősítés véget; akkor,
minden nemzet szokása s a királyi ígéretek ellenére, a király kénye-
kedve szerint, megváltoztatják, hozzátesznek, elvesznek belőle, vissu-
vonják õket, újakat írnak helyettük, olyanokat, amikről még csak emli-
të sem történt az országgyűlésen." Mit várhattak a magyarok egy ilyen
királylól, akinek semmi ígéret nem szent, aki õket ellenségeinek tekinti
és elhatározta, hogy őket gyökerestõl kiírtja?
Világosan megmondja ugyanis az 1603. évben hirdetett országgyűlésen
felolvasott levelében; azaz azt mondja: úgy látja, hogy a mıgyar elõkelõl:
elpartolnak, így helyükre németeket akar behozni, és ezért szigorúan
megparantsolja, hogy Magyarország lakói közé ezeket az ausztriaiakat
befogadják: két Liechtenstein testvért, Karlt és Maxot, Molard Emestet,
Johannt, Ludvigot, Kolonitsch Siegfriedet, Karlt, Ernestetf' és ez nemsak
mint szükséges megtörtént, de magát Kolonitschot Dunán inneni fõkapi-
tánynak, Molardot komáromi parancsnoknak tették meg; a többieket
pedig a király tanáısosai közé nevezték ki a magyarok eltávolításával,
elhanyagolıisával, megvetıésével és semmibevételével.
A ısaládok öröklésérõl a megfelelõ törvény elrendelte, hogy minden
1' Hllırtuı galliai püspök (megh. 35'!-ben) memtıen állott ll. Constaııılnus egy-
háıpolitlkúlával, emiatt száműıést la el kellett Szenvednle. Az ırlánuaok ellen
könyve: ırı z szeııtı-tnmıwıııõı. At-aus (mega. :m-um u ıõıa eııızvzzzız Azııı-.ızmtu
alapítója. Tini!-ását, hogy Krisztus nem egylenyezű ız Atyávıl, a katolikus egy-
ltâl mint Zretnekãéget elítélte. Aulentluı Milano pttslñlre (megh. TH-ben), az ariı-
nlzmus egyik lótáınıısıa volt nyugaton. Hllarlus támadta lanílánít, de Auxentlus
megtartotta helyet lıIlá.lÁlg_
Ilauazıı ıızıyetı, ami kezdve, nagy ma ota szzmëıyzızn nem vzu :mt z
magyar orsıúlıyűléaeken. valamelyik öccse: Mátyás vagy Míluı főherceg jelent meg
7' Az 1004: Xxll. lt.-re ulal. (L. az 50. szám Illall).
H Kmıyı A. Keısegıze vunıa, hogy A ıtıı-aty ıazeıõı ııyeıı zıõızt-JA-ms tot-lent
magyar oıuam-alesi Emlékek iu. Ep. um. 1-ıı. ı.) - Az ıooa. évi oısuuyoıeı
a felsoroltak közül egyiket sem honoaílolla, az HIM. évi a Mollárd és u Kullonlth
testverekel.
293
férfiágon kihalt mágnásnak és nemesnek birtokai a Koronán szálljanak
S a király érdemes magyaroknak adományona azokat. Ez a törvény az
országnak különösen hasznos, sok mágnás és nemes férfi, minthogy az
országnak az ellenséggel szomszédos határvidékei elvesztek, végsõ nyo-
morba juhatt. Azokból a javakból mégsem jut semmi a szegénységbe
süllyedt magyarnak, mindent a királyi kincstár vagy a németek vesznek
birtokukba. Sőt [a király] hogy az ország mágnásait elpusztltsa, magát az
országot gyengítse és saját tulajdonává tegye, az ország várait, és ura-
dalmait, amelyeket a magyar mágnásoktól erőszakkal is elvesz, német
parasztoknak vagy kereskedõknek adja birtokába, ahogyan valamikor
Szentgyörgy, Bazin, Murány, Trencsén, Likava, Surany, Végles, Zólyom,
Llpüe, Léva és sok más várat.” Hasonlóképpen az ország összes határ-
várai németek kezében vannak, úgyhogy egész Magyarországon ninvs
emlltésre méltó vár, amit a magyarok halalmából nem vettek volna ki
és a németeknek birtoklásra nem adtak volna at.
Ezekről a tűrhetetlen és végsõ bajokról, sérelmekrõl és elnyomásról a
magyarok minden oıszággyülésen, nyilvánosan és nıagánúton, minden
helyen panaszkodtak, tiltakoztak ellene, hangsúlyoıták, hogy már telje-
sen kimerültek és elgyengültek, de minden hiába volt: nem adtak nekik
sem helyet, sem idõt, nemhogy a bajok enyhitésére, de még elõtárására
sem. Az ország összes rendjeiböl közbenjárúként S követként kiválasz-
tott és kiváló férfiakat küldtek, ezek útján a magyarok könyörögve és
földreborulva kérték, hogy ne semmisltse meg az oıszág jogait és sza-
badságait, vessen véget a katonák féktelenségének: dolgukvégezetlenül,
íelelet vagy szóbeli vigasz nélkül tértek haza, holott a királynak nemcsak
igazságot kellett vol.na szolgáltatnia, de türelemmel sajnálkozni is.” Végül
is külsö közbenjárókra gondoltak. Az erdélyiek a pápához, a lengyel és
a svéd királyhoz fordultak, hogy az itáliaiak és a lengyelek járjanak
közbe a magyarokért Magyarország l(irályánál.'-ˇ' Mindezek is hiábavaló-
nak bizonyultak; még egy szót sem tudtak kivenni belőle, nem hogy a
bajok orvoslását elérni. Mégis ha már sohasem lehet a királyt látni, le-
hessen legalább örül.ni szavának és feleleteinek. Es amint az Egyiptomon
túl lakó abesszlnek királyáról, akit idős embemek mondanak, lrják, aki
hogy alattvalói elõtt még fenségesebbnek és mindinkább tiszteletre mél-
tónak latszódjék, igen ritkán lép a nyilvánouág elé; ha hangját függö-
nyön keresztül lehet hallani, komoly dolognak kell tartani, ha kezét vagy
lábát megmutatja, nagy kegynek veszik! igy a magyarok sohasem hall-
ják királyuk hangját, soha nincsen alkalmuk, hogy kezét vagy lábát meg-
295
egri kapitány, gaulag ember ellen mostohafiát, a még gyermek Mágosy
Ferencet izgatták fel a nyereség reményével, titokban ugyanis megálla-
podtak vele, hogy sürgeti Rãkóczitól az elszárnolást birtokai fölötti gyám-
kodásáról. Királyi tekintéllyel könnyen reávehették, azzal a Ieltévellel.
hogy a Hákóezitól kicsikart pénz részben a királynak, részben a gyém-
Iiúnak jut. És Rákóczi ugyan nagyon nehezen szabadult a dologból, de a
császárnak 50 ezer tallért fizetett. Nagyságos Dobó Ferenc mihelyt meg-
halt, rögtön perbefogták, a király elvette örököseitõl birtokait, ostrom
útján bevette Sárospatak, Szerednye, Léva, Lednic várkastélyait, egyéb
birtokait össze ingó javaival erőszakkal elfoglalta, és minthogy mind-
ezeket [a várkastélyokat] egy éven túl tartották, a nemes várparancs-
nokokat elfogatta. Hosszas könyörgésre a birtokokat a készpénz, a bor, a
gabona és egyéb 440 ezer forinton felüli értékek elõzetes lefoglalása után
azzal a feltétellel adatja vissza Dobó örökösének, nõvérének, Perényi
Zsófiának, hogy még 100 ezer forintot leíizet és hogy férjhez megy (öz-
vegy volt ugyanis) nem akihez akar, nem a magyarországi törvények
szerint valami a háborús károk által lnségre juttatott nemes magyarhoz,
hogy élessze a háborús nehézségek miatt megfogyott magyaroıszági fõ-
nemességet, de ahogyan a király akarja, a német Siegfried Kolonifsch-
hoz. Mikor pedig õ [Dobó nővére] mindkét kivánságot teljesítette, akkor
végre testvére birtokait üresen visszakapta. Nagyságos llléshâzy Istvánról,
Magyaroıszág lovászrneslerérõl, akit mindannyiunk ltélete szerint meg-
alapozottan tartottak bölcsnek, otthon és idegenben nagynak és hiresnek,
miután ügy gondolták, hogy gazdag, minthogy magán és állami ügyek-
ben az vezeti a királyt és talpnyalóit, hogy az ország törvényeit, az eskü-
ket valamelyest szem elõtt tartsák, õt, mintha felségsértés bünében lenne
vádlott, a megbeszélés szerint tanácskozás céljából Bécsbe hívták, itt a
városkapuk bezárása után elrendelték, hogy a katonaság fogja el. De õ
Isten akaratából elmenekült a szomszédos Lengyelországba, hogy életét
megõriue, várait azonban és birtokait, összes ingóságait, amelyeket bőven
bírt feleségével együtt Magyarországon és Morvaoıszágban, a kiraly le~
foglalta, de még feleségének ruháit és asszonyi pipere tárgyalt is. Bár
az [lllésházyné] nővére volt Pálliynak, a hűséges kapitánynak és Ma-
gyarország szerensés hadvezérének, mégis összes javaikat erőszakosan
fegyverrel elvették és elfoglalták, és valamennyi jövedelmükkel még
tartják, ha azokat megbeısülnénk, könnyen kitennék az egy milliót.”
Hosszú volna más, az eddigieknél kisebb dolgokat elsorolni, amelyeket
furfanggal és ısalárdsággal nemesektõl és polgároktól kisikartak. Es noha
Magyarország törvényei megengedik, az olyan királlyal szemben, aki az
ország börvényeit megsérti, az ellentmondás szabadságát és a felkelést,
és az ilyen törvénysértés feloldja az ország lakosságát a kötelezõ hűség
úgy kell ellenük ellaı-nı, ıninı akik ellen küıvadaı emelnek lıano: xxlll. ı:.). Ezt
a lehetõséget naszııfilıa ki n magar kamara lvõ. z sa. számú iı-aual). Az ıaoa:
(kal-nııiza; um-ll) xxlv. ız. lelmeı-netıe l-lomonııaıt azon u clınen. hogy kisknı-ú
volt.
3' Az lllähãly-Pelfl l. a 48. számú írást. - Pélfly Miklfirıı a 38. sıámút.
298
és hódolat alóli" mégis mindent türelmesen túrtek, mig a király el nem
rendelte, hogy szándékát fegyverekkel is megvalósitsák. Elrendelte
ugyanis a német katonáknak, kassai fõkapitányának, Barbianonak és Petz
Baptistanak, a német gyalogság paranrsnokának, hogy Felsõ-magyaror-
szágon a Tisza folyóig az igauág és jog látszatával öldössék le, pusztít-
sák és irtsák ki a magyar fõurakat, vagyonukat olvasszák bele a királyi
kinıstárba, a helyükbe ültessenek németeket és csinálják ugyanazt, amit
Erdélyben csináltak.” Hogy ezt a gaztettet végrehajtsák, az emlitett ve-
zérek mellé még odarendelte egy bérgyilkos kamarását, akit Krauseneck-
nek hivtak.“ Ezek aztán igen sok fõurat és polgárt csellel, ravaszsággal,
fenyegetésekkel, büntetésekkel és börtönnel zaklattak, és ilyen módon
rengeteg pénzt kicsikartak tőlük, úgyhogy maga Krauseneok több, mint
százezer lallért tartott meg magának, mert nemcsak szenvedélye és rab-
lási vágya, hanem a zsákmánya is közös volt a királlyal. Hogy a parancs
többi részét minél gyorsabban végrehajthassák, mindenhonnan német és
magyar katonaságot toborozlak, fegyvereket és ágyúkat készítettek elõ,
úgy téve, mintha a török ellen terveznének valamit, mig azután, minden
várakozás ellenére nem a törököt támadták meg, hanem Bocskai István
urat, aki azt hitte és remélte, hogy biztonságban lëz, mivel már két iz-
ben nagy összeget adott: ostrom alá veszik várát, Szentjóbot, elfoglalják,
kifosztják. Bolskai azonban isteni segltséggel elmenekült másik várába,
Kerekibe és mig mások ezt ostromolják és beveszik, elmenekül a magyar
gyalogosokhoz, a háromezer szabad hajdúhoz. Elmondja nekik a hallatlan
esetet és kifejti, milyen veszélybe került nemcsak õ, hanem minden ma-
gyar. A katonaság, felindulva a méltatlanságon, a hozzácsatlakozó Boıs-
kai-jobbágyokkal együtt megrohanja a németek táborát és megveri
õket.-“ A környékbeli nép, amely már megunta a király zsarnokságát,
úgy látta, hogy Isten küldte ezt az alkalmat és satlakozott Bocskaihoz
hazája védelmére. A király szerepe az lett volna, hogy elsimitsa ezt a
háborús viszályt és kikutassa okait, és nem lett volna szabad egyfonnán
tekinteni a hibásakat és az értatlanokat. De a klrály, nem feledkezve meg
feltett szándékáról, szinte örülve az al.kalomnak, az egész keresztény had-
sereget, amely a törökkel harcolt Esztergomnál, Basta György vezeté-
sével a magyarok ellen inditotta. Hozzáısatolta még Siegfried Kollo-
nitschot német és magyar ısapatokkal és még más katonákat adott mel-
" Az 1222. évi Alanybulla SI. elkllelyéıtek elleltálláll Zaradékára utal, amelyet
koı-oılázaaakor minden uralkodo ıııegerñsllelt.
3 Barblındra és Petzre l. az 5l/a számú iratai. - Az erdélyi Pëldával Basll er-
délyi rlémurnlmára (lfi0'2-IBM) céloz. A kaloltal kormányzat ideje után kormány-
ızıllzõı neveztek kı, .melyben 8 vzzeıee hal-„nl nemet ızımzez kezeben volt A pra-
Iıl uflvárl knmlırúllık alâ.l'!'|ll'|elt kıılnarflt állították lel, amely 82| leklhlêlle lő-
Cfilláltıık. hol? Etdëlybfil Jövedellfiekel teremtsen. Az erdélyi nemeslêfl mellfim-
llılsflbére azt tervezlélg hogy a kihalt Sládok blrtokalt németeknek adják mint
hfillfl.
=° Pıuı Knıuıenzek az el-aeıyı konmlnyuılaznzk ez kıınmızzk ls lennem volt
*Í L. az 5l. Slárlt alatt.
297
léjiik, az Esztergomnál visszatartott uoldot most egyszerre gyorsan és
bõkezűen kifizettette a katonaságnak, és ilyen módon, huszonkétezer
embenel, agyúkkal és minden háborús felszereléssel indította a magya-
rok ellen és tűzzel, vassal, öldökléssel, nernre és korra való tekintet nél-
kül pusztlttatta õket Ettől az önkénytől indittatva Boıskai, nem elõzetes
elhatározással, hanem a végsõ szükség sürgetésére, az ebben a helyzet-
ben egyedül lehetséges megoldésképpen a törököt hlvta segítségül, hogy
védje meg a magyarokat, azt gondolva, hogy a természetes ellenség
szelldebb, jobb indulatú és igauágosabb lesz, mint a keresztények csá-
szara. Hogy tehát mindez a király akaratára és paransára történt., azt
Petz Baptista paransnok és más német loglyok önként bevalljék: a király
ugyanis azt gondolja, hogyha a befolyasosabb magyarokat eltette az út-
ból, a gyengébbekkel kevesebb baja lesz. De a mindenható Isten, aki a
gonoszságok miatt a királyságokat egyik nemzetiségrõl a másikra ruházza,
végre meg fog könyöriilni a magyarokon. Mert õ az, aki ítéletet mond
és igauágot tesz, és segít az elnyomottakon.
Következik a tiltakozás
298
életükben. Védõfal és bástya voltak számotokra kelet felé, Rudolf király
kényszerítette õket, hogy a törökhöz csatlakozzanak. Nem lesz biztonság-
ban Ausztria, Morvaország, a lengyel és a ıseh királyság; sem a magas
hegyek, sem a mély folyók nem fogják feltartóztatni útját, semmi sem lesz
legyőzhetetlen a török számára, ha Magyarországot legyőzte, semmi sem
lesz lehetetlen annak, aki a világuralomra törekszik. Micsoda hallatlan
hálátlansaggal fizetett Rudolf a magyaroknak, a kereszténység védelmë
zõinek! Vegyétek tekintetbe, kérünk, Rudolf kegyetlen, nyomasztó és
karos kormányzâsát. l-liszen mi mást tesz, mint hogy Magyarországnak,
a kereszténység védõbástyájának megvédését hozva ürügyül, a keresz-
tény uralkodókat és népeket. különösen saját alattvalóit, hallatlan köve-
telésekkel, adókkal és közvetett pénzbeli kirovásokkal is terheli, szoron-
gatja, szipolyozza és kimertti; az országokat és Lartományokat, amelyek
eddig Isten kegyelméböl épségben maradtak, erõszakos katonáival pusz-
tittalja és kegyetlenül dúlja, szándékosan nem viseli a háborút, hanem
csak elhúzza, hogy magát gazdagitsa és szenvedélyét bármi módon ki-
élje. Azt, amit most a magyarokkal tesz, higyjék el, hogy hamarosan a
szomszédos uralkodókkal és más népekkel is megteszi és azt, amit a török
rllen kellene fordítani, azt zsarnokság fomıájában ellenetek, lengyelek
vagy Németorsüg szíve ellen fogja felhasználni. Es, hogy milyen mó-
don gyengiti a rendelkezésére boısátott rengeteg keresztény pénzzel a
török hatalmát, lássátok: Bátlıori Zsigmond önként, harc nélkül átadta
neki egész Erdélyt, I-Iavasalföldet és Moldvát, de õ nem tudta megtar-
tani, hanem Earnok módjára pusztitotta, nyomorgatta. A magyar ne-
meseket, akik nem biztosltolták magukat meneküléssel vagy megölte,
vagy elkobozta javaikat, mert új osztrák gyarmattá akarta õket termi.
Végül elvesztette ezeket a tartományokat. Egyedül Esztergom várát vette
vissm a töröktõl, .viszont elvesztette Magyarország két fontos erõdjét,
Egert és Kanizsát. Látjátok, hogy a búskomoıság betegsége uralkodik
rajta, ebbõl pedig :sak rossz indulatok és hatástalan tervek származhat-
nak. A királyok és fejedelmek semmi tanaısára nem hallgat, teljesen át-
engedi magát búskomorságának és szenvedélyének, ezért olyan titkolédzó,
a királyi hivatáäal ellentétben álló és méltatlan az élete is. Sohasem
láthatjátok, hogy a keresztény néppel együtt részt vesz valami nyilvános
istentiszteleten, meghallgatja Isten igéjét vagy evangéliumát, ezért Isten
félelmét, igauágosságát és parancsalt is megveti és félredobja. Nem be-
szélek arról, milyen szégyenletes és gyalázatos házasságon kívüli életet
él, mert ezt mindenki tudja. Már régen, különösen pedig tavaly igauágos
és lartós békét köthetett volna a törökkel, és megszerezhette volna a nép-
nek a pihenést a bajok után és a fellélegzést annyi szenvedés után. De
az, ami mások számára félelmetesnek és költségesnek szokott tűnni, az
Rudolf királynak kfvánatossá és jövedelmezõvé vált. Hogy eleget tegyen
búskomor kedvének és szenvedélyének, ell-ıúzza a hábonit, pénzt mikar
ki alattvalóitól, és mikor kicsikarta, õket magukat is odalöki, hogy az
ellenséggel harcoljanak. Maga otthon szórakozik övéivel, bár a királyok-
nak hivatásuknál fogva seglteniök kellene alattvalóikat és velük együtt
bátran harcolniuk kellene az ellenséggel. Bizony többre kell értékelni a
keresztény világ rnegmentését és épségét, keresztények, mint ennek A
császárnak búskomwıságát és szenvedélyeit.
Ha tehát, keresztények, megseglübek Magyaroısügot, magatokat segi-
titek meg, mert õk készek arra, és ezt szentül meglgérik nektek, hogy
nem kimélik életüket, vérüket és maradék országukat, hanem a legvég-
sõket is elvíselik értetek, a vallásért és hitért, a kereszténység békéjéért,
biztonságáért és nyugalmáért_
56
1005 Mvnsfálõl Bcükai llfldni az OKSTÁE JGIEIILÕS lcrüleknll sınbadílnllák fül. BBSD
smgeı ızzzzm-ıızıısk Epmesre es Az hzıunzzzpzmk nııëaey rzıznz vzzzıesz zızm
zgvmn mán ızgzııáız zı A vëgvmımı. azzm zz A vazay ızıwzgzıız, nagy zıvõz-
JAK vımzvonuıszı mm, 8 ıamkuı ha-ıuı zıefık „z mm; ıızıam. A ızsmı-ı ma-
vzzeı nem zum mmsoıõfıõ szzzgëvzı vızzmnuıı el Euzõny Rumyekerz huza-
am ıu-Aeflzy Nemzuzı seızzıyı mnıuzızm z zzz: ımjdnvaı .z Dunanuııız aranyl-
ıoıız, nm mm: uı-zzz ınzgzszımm Kenyızzı-ıuz A: ı ızıızzıezı úıaızız ızzüızızıuz
Kıızuzfszz. Nëmzıızı mar ızııepeıenzız hımzaı-z uı ez zu zı-OK zznızıwmız z. Dunan-
ı.ıı„„ ez 16101-mm. mııızızzı jzız-„ıõõ ıızıy A ızıuzıõu ızzzebz ızzfüıı. ıazsız z Dunsımıı
védelrnére küldte lovlssñgûl, elzgl VISION! lehelõvé Elle l Dunán Innen fdyã had-
ı-ııflvzızızız mzgzymiusaı. A ızmhz Humzmzı D.-„pm Efuını fõvzzeı- hzazı ız ızz-
ıuzpmıwızk. meg A nyaron zuagıııznk Tmızzeııı, zıwnzmn Ezzızfzm, Nomzı
ez ıõızıı Kıızızız ıızıy zum meg mzgaı. amıai zzzpmın ıuvru mz: vzıızıı 8 ıımıızn
ıõı-uız er már zzgeıyhzazk iz, z rum am zazzkzuzn, my z Duımız uıı ez . Dunán
ıımzn zıızzgıuı vmım wıuız aısegzı uıızuıeızzn. Eısozzıbu mxuı a ıızıyekzı Ku-
veızııeız A ıafõxuıı. amzıyzızzı z ıızzıuıëve hamu wı-an vzszııznzız zı. x-ızmzmzı
Dnıgzuz mıızı: mpıoı vzzzızıı A nzumfivzızızınõı, A ıuzmmı zzeıneııyzızzn ıuım
„sen Rum A wı-ak zszpmk mızzwımzı e A zsazzaımkııuı ıõıyızızm mzyzıı-
zoıuz. A mpıõ nagy fëzzëı uuzmvzı sz-am, ee „mu „gm nem mzyzzyzszxvzı kı-
zgezznzrız-. Emıuııvaı „zu-0.-„E1 muızuz be z mzpıõ ııı Kuzuıı fenızızz
300
29. Aug. lndultam isten segítségeért háromszor való Jézus kiáltásunk-
kal, taborunkban lévõ egynehány ezer 6 felsége szép lovas és gyalog vi-
iézeivel Újvár alá, és szállottunk meg a mezöben Tardoskednek' ellene
ben. ltt szállott vala egy szép raj méh szemünk láttára. Ezt két jó vitéz
flolgám Teleki Pál és Pankotai János egy déısába belogván. a mezõben
szép ékes helyre tevén békével hagytuk zegényt.
30. Aug. Jutottam Üjvár alá fejedelrnünk ő felsége szép lovas S gyalog
seregeivel. és szállottam táborban Nyáradnál” a mezöben. Az vitéz kenyér
bizony igen szép, és a' többi között édesb nincs, mint az nagy ágyú
golyóbis; erre araal menni, igaz vitézségnek tarthatjuk.
Ezt noha röviden lrla le az én secretariusom, de bizony meg a' vár alól
cl bnllagánk az tábor helyre, sok ágyú és tarackl golyóbisok zúgtak
körülöttünk, és rajtunk is esett réfıs, isten irgalmazzon ezeknek. (Saját
kezével.)
31. Aug. Ma jött az egri Szinan passa hadastúl ide Üjvár alá houám,
hét öreg ágyúkat is hozott magával. Üjvárban is ma kitldöttem elsöben
levelet, hogy adják meg az erösséget, melly levelemben Iogadtam né
kiek: mindnyájokat gyennekestöl, Ieleségestõl békével elbocsátom õket.
Nálam volt ma lanácsban Rédei Ferencz úr, Dengelegi, Dessöífi és Bos-
nyák uramék.
l. Sept. Szemben voltam Zinán passával, beszélgettem vé.le, és onnét
sátoronıba térvén holnapi napra ebédre hivattam. Magam pedig mentem
Tunó Suniszló uramhoz Sempte nevű városban!
2. Sept. Vendégeltem meg ı' pııát sok Bekekkel, ü [élõ ıörökökkel, ta-
tárokkal külsõ sátoromban. '
Ez szép vendégség vala, mert tállal ittak, és martak az étkeket, ha
pedig egy két 's három rendbeli eleget ett, Iölkölt, még más lusta tatár
ült az más végére az aszlalnak, mert õt és hat asztalra vendégeltem török
és tatár uramékat, és jéllakván egyik tatár a másik ködmönéhez törülte
kezét és száját, azt közönségesen ıselekszik; pogány a' pogány. Az Rédei
uram hada is ma ment be az Ujvári sánaba. Ma értettem azt ls az pas-
sátúl, hogy ezelõtt ötöd nappal szállotta meg a vezér passa l:`.sztergOmot.“
Az élõ istennek bizonyitom, hogy nem az én Ianácsomból lett az. Adjon
isten elött számot az, ki oka Esztergom vesztésének. (Saját kezével.)
3. SepL Ez napon bocsátottam Omán János fõember szolgámat az vezér
passához Esztergom alá levelekkel követségben, két óráskát is küldöt-
lem vala neIr.i.
4. Sept. Küldöttem ki szolgáimat minden felé varosokra és falukra,
301
hogy ásó kapákat és fõldhányó kosarakat minél többet szerezzenek,
sáncz ásó népet is minden helyekböl hajtsanak.
5. Sept. Semptére jött vala Forgács Zsigmond uram az más pártrol,
és ugyan azon a napon hozta Cserei Mihál levelét is; mellyben magamat
is Forgáts uram Semptıére hivatott, hogy szembe legyek vele.' De Zinán
passa tanársából nem menék el, minthogy természet szerint való kétsé-
ges voltát jól láttam; tudván az õ pogány természetét is, hogy mindjárt
azt állította volna, mintha én oda békességet tractálni mentem volna.
6. Sept. Mai napon irtam urunknak 6 lelségének az hajdúságnak fize-
tetlensége miatt nagy szó fogadatlansagokról. A törököknek is az ö nagy
hitetlenségek miatt hozzám valo kétséges voltokrál. Divánunk is volt
ma," kiben jelen volt Szinán passa, Bosnyák uram, Dessöííi János, Cso-
maközi András, Kováts Boldiuár, Badosoczki Jakab és Kovács János
uram, Omán János is, ma jutott meg a vezértõl Esztergom alól, és az
vezér igen menti magát általa, hogy nem magától, hanem a török sá-
szár akaratjából szállotta volna ö meg Esztergomot.
De tudom bizony ki tanáıza. Magyar vcl.na, de szivét csak isten látja.
(Saját kezével.)
7. Sept. Ez nap jött vala levelem, mind az vezértöl, mind az tatár má-
szártól, az melly levelekben írják, hogy a' magyar rabokat a tatároknak
megadassam;' mire nekiek ilyen választ irtam: hogy mivelhogy azok az
rabok magyarországiak, és magok is szegények magyarok, semmiképen
öket meg nem adatom, hanem ha rablani akamak, ne magyart, hanem
németet raboljanak.
Meg is haragudtak vala Drugeth uramra az vallás tételért, kibõl nagy
gonddal mentem ki magamat. (Saját kezével.)
B. Sept. Ez napon táborunkbol Üjvár alól a vezérnek illyen kemény
igékkel írtam levelet, tudni illik: Mi lehet annak az oka, hogy sem az
mi kegyelmes fejedelmünk, sem az országbeliek nem kérték, hogy az
mostani utában läztergomot megszállja, de még is meg szállotta, hiszem
a' végezés szerint Kanizsa felé Grätzre és Bécs országra kellett volna ra-
bolni és pusztítani menni. Mai napon bocsátottam Verebélyi Jánost, Baxi
Mátét ö felsége kapilányit Nógrád megsflllásara hat száz magyar vitézek-
kel és egy taraczkkal az okért pedig, mert bizonyosan meg értettem, hogy
a' vezérnek minden intentiója azon vagyon, hogy Négrádot is meg szállja,
megvévén magaévá tegye, mind mostan Visegrádot, hogy megszállván
megvette, és lölünk elidegenltette, nem akarom azért, hogy Nógrádot is
tőlünk magyaroktol hasonloképen szemünk látára elveszejtse!
' Forgách Ziigmund (1505-lÍI2l) ez év nyarán mint Mátyás lõherceg egyik köve!!
kerete tel Bocskalt, de eredményıelentil.
1 A divan a szultán vagy n pasa tanácsadó testülete. nt altalaban tanácsot,
tlnáuikotáıt Jelent.
I A tataı-okra 1. az st/b számú tı-ası.
'Nogı-aa i544-tõı 1584-lg z török tennhatóıagı nıatı volt. 1594 tavaszán sza-
bad!!-otlák lel. A Habsburg-kézen levõ várak vlmzaloglalásáért együtt harcoltak
Bmskaı csapatai és a taı-okok. Minthogy azonban a turok a vtırekat egészen vagy
302
Nem vala ám még az ország bátyja Homonnai kézben. Mert nem bírt az
török az én hadakozásom alatt egyik várában is országunknak. (Saját
kezével.)
9. Sept. Ez nap küldötte az vezér egy ló sahuzzátw hozzám, k.i által
nekem mind szép lovakat, aranyat, ezüstöt igért, csak hogy én egy kis
levelecskémben irtam volna azt, hogy én akaratomból szállotta volna
meg Esztergom várát. De mind azért, hogy igaz magyar vagyok 's nem-
7etségemnek szeretöje, és az én kegyelmes tejedelmemnek is híve, semmi
nkon neki magamat arra nem ajánlottam 's nem cselekedtem, és ezután
is magamat attól megvonszom. Mert úr isten látod, hogy igaz szolgája
vagyok Magyarországnak.
Oh én édes istenem nem adtál és ne is adjon a' te szent felséged nekem
soha ollyan aranyat, ezüstöt örökségeket, drága kinızet és nagy orszá-
got, miért téged megtagadnálak, országomnak hivségétöl elallanék, és
uramat eláruljam. Tartson meg te szent felséged mind ezekben a' mit
adtál nagy halakat adok teljes éltemben sz. Ielségednek. (Saját kezével.)
ll). Sept. Komárom [elé az réveket látni rnentemben, apám az egri
Zinán passa (Magyarország javaért apámmá fogadtam vala) küldötte hoz-
zám Jahialy 'l`ihaját," ki az mezöben velem szemben lévén, az passa ne-
vével kérdé tölem; hogy Ujvárat hamar beveszem-e, vagy szükség van
török ágyúra? harmadik kérdése az lévén, hogy ha elmenjen e Szinan
passa Ujvár alól, avagy ott maradjon? Melly három kérdäbõl, a' törö-
köknek hozzánk való kétséges voltok megtetszik, és az mezöbe sok szót
szaporitván Jahialy Tihaja sok szavára kemény pirongató szókkal azt
felelém neki; bizony ti mindnyájan, sõt még az vezér is minden hozzá
hrtozó törökökkel, tatárokkal, Magyarországnak nem épülésére, se nem
szabadltására, hanem nyomorgatására és romlására jöttetek, mellyben ha
sokáig elöbb mentek, készebb vagyok az német mellé állani és reátok
arczczal újabban feltamadni.
Meg búsultam vala sok álnokságokon, és [gy kellett öket ijesztenem. Az
kik ismérik a türököket vélem együtt, azok tudnak ítéletet tenni 6
róluk. Csuda nemzetség. (Saját =kezével.)
11. Sept. Ez napon hozták Illyésházi uramnak egy levelét;“ mellyben
irja azt, hogy látván a' törököknek hozzánk való nagy hitetlenségeket,
és sok városoknak faluknak miattok elpusztulásat, sok szegény parasz-
303
tuknak gyermekivel, azonképen nemes asszonyoknak elhordását, accomo-
dáijam magamat az németekkel való Irigy tractaláshoz.“ Molly íráshoz
képest, fõember szolgáimmal beszélgetvén én is irtam Illyésházi uramnak
hogy Nyitrára jõjõn, magam is oda megyek, hogy a' dologról szemtöl
szemben böségesen beszélgessünk és tractáljunk. Ez nap jött az õ felsége
táborában közinkben, Rácz Abrahám az német párttól, jó sok gyalog
legény magával, száz forinttal ajándékozám meg, mert szűken vala még
ott az jövedelem.
12. Sept. Ez napon mentem bizonyosan annak is végére, hogy az vezér,
német ısászárral békséget kezdett tractıálni az magyar nemzetnek rom-
lósára." Ma adtam magam pénzemböl Ráırz Ábrahámnak harmincz két
t.allért,“ az alatt való vitézeknek százat. Adtam ez napon a' sáncz ásók-
nak ötven forintot. Ismét tizenöt gyalognak, ki az palánkját Üjvárnak
meggyújlsa, huszonöt forintot. Mai napon hozott Fekete nevű hadnagy
is két nyert pártos német zászlót. Ugyan ma hoztak más leveleket Illyés-
házi uramtól, mellyben mindjárt Nyitrara hivat az Irigy tractálása dol-
gaért.
13. SepL Ez nap hozták a vizi erövel biró Memy passának levelét Esz-
tergam alól, mellyben irja azt, izen is nekem; hogy Komárom alá feljő
az vizi erõvel, és én is a' szárazon bocsáaaak ezer, vagy kétezer ostrom-
iót, kinek leveiéhez képest Röni Miklós nevű kapitányt szép seregeiıkel
mindjárt inditottam.
De passa uram ezt meg nem próbálta vala. (Saját kezével.)
lá. Septemb. Ez napon indultam Nyitrára lllyésházi uramhoz, S Jánki
György, Viszkeleti Tamás, Apponi Pál., Bossányi János, Bosnyák Tomás
és több íõember uraimékkal, az frigyrõl nem keveset tractáltunk.
15. Sept. Mai napon jutottam meg Újvár alá, és sátoromban vettük
Koloniu levelét,“ mellyet nekem irt Rácz Abraham felõl.
16. Sept. Ez napon bocsátottam Ubressi Mihál szolgámat Ungvál-ra.
Ezen napon végeztem az ezer gyaloggal is szabadságok felöl, kiknek illy
okon nem adtam egy pénzt is; mivel fogadtam nekik, hogy az króniká-
ban is be iratom neveket, meliyhez képest ök is illy iogadást tettenek;
hogy Ujvárnak egyik bástyáját megveszik ostrommal. Ugyan ezen napon
boısátottam az vezér táborában Csomaközi Andrást és Llıi János szol-
gámat,
az én kis Homonnai lstvánkámat meglátni (Saját kezével.)
l7. Sept. Hasta György és Kolonics mai napon egy komáromi polgártól
izent, hogy római ısaszár mellé hajóljak, miért mindent igémek, az czi-
gányok, még azt is, mit nem adhatnak. Zinán passának is ma voltam
divánjában, melly passa a nyilalás miatt igen beteg lévén, az dolog felõl
304
lgen kis ideig tractálhattunk; mindazáltal elvégeztük, hogy Újvámak
megostromlasa, az jövendõ hétrõl el ne múljék, és az délről való sána-
ból, öt taraezkkal tangúltassuk a' vár töltésen való kosokat."
Az éjszak íelõl való sánczból is pediglen, mellyet én sánczomnak hiv-
nak, végezlük, hogy nagy taraczkokkal kell érdekelni. Az tatár kapi-
tány, Szűcs Pál levelét ls ma houák, k.iben ír, hogy kétezer vallon nagy
Gyömél mostan költözik at a Dunán;'° kik mihelyest Bastâhoz érkeznek,
azonnal Komáromot és Ujvárat mind néppel, mind éläsel, megsegllik.
Kire isten öket szerensésen ne segélje. az Irigy dolgáról való leveleket
is, melyeket Bosnyák uram az vezérnek viendő läzen, ma lrtuk meg.
Ha Dobozi Márton lettem volna, rajta kapott volna ugyan." (Saját ke-
zével.)
IB. Sept. Bosnyák uramat a' Irigy dolgából ma bosatottam az vezér-
hez, és egynéhány taraakot is vonattam az tegnapi végezés szerint az
sánczokba, hogy meglövöldöztetném Újvárat. Ma klvántam az egri Zinan
pasától, és több fõfõ bekektõl, agákt.ól'° hitlevelet, hogy az ostrom alatt,
ha isten Ujvaı-at kezünkbe adja, tehát az benne való magyar aszonyokat,
leányzókat, gyermekeket ne bántsék, kik ezernél úgy ertettük többen
vannak oda ben. Az német asszonyokat pedig nem tartunk ellene, benne
Am ragadozmk. Ma az kapitanyokat is mind begyûjuötteın az elöttünk
való ostrom dolga felõl való végzésnek okaért. Volt is bizony szöni való
tûz nálunk, szöszünk is fonni való." Ma vazett ösze Csillag bék" az
Zinán pasaával ilyen okokbúl, hogy azt mondotta volna Csillag bék, hogy
Ujvárat ha én veszem meg is, de 5 még is benne marad, mellyet én ia
meg értvén, nagy búsúltomban, mindjárt én is Keresztúri István szolgá-
mat boııiálám az vezérhez, intıeni szolgámmal arra; paranesolná meg a'
passáknak és békeknek halgatnának én lölem, és Ujváron a' mit elkezd-
lek ne sıabdossanak, mert protestalok, hogy az vezértöl ol.ly hitlevelet
hozna, mellyben köue meg, hogy Ujvárat magok számára ne klvánják.
Az egri Zinan passa ma igen megnehezedett az kólika miatt.
19. Sept. Ez nap jött altal a' Dunán Kolonils lmrédig, ki Üjvárhoz
csak egy mértfőldön vagyon.” holott egy faluban valami nehany házat
meggyújtván seregivel vissza tért. Kinek mikoron hajnalban hlrét nekünk
meghozták volna; mindjárt utána vltézeket valogattam, magam is tizen-
három szép rendelt seregekkel Íelülvén késedelem nélkül indultam. Melly
306
más, Keresztúri lstván, Somodj György vitézül szolgáltanak ez nap
mellettem, és Györffy János is. (Saját kezével.)
22. Sept. Ez napon hozták lıirül, hogy Basta minden hadıával általköl-
Iözölt volna Komaromnal a' Dunán való hldon, Ujvárat akarván megse-
giteni. Meily hírhez képest, én is mindjárt ısatát” boaáték szintén az
hiciig, de hét semıni bizonyos nem volt az németek altalkelésében. lllyen
dolog törlénék: egy nagy vastag hajdúnak az tomporaban belőtt taraak
golyobis, ezen az ostromon noha messze volt tábora az hajdúk kapilá-
nyanak az vartól, de szépen egy kiballagolt vala a mezei gaz köztt men-
vén, reményli vala, hogy csak valami ısipke bokor ronısolta hátul, mert
sálorához jutvan azt mondja vala társainak, jöjetek az töviset vegyétek ki
tomporomból, de bizony egy nagy taraczk golyóbis vala az.
Ugyan ez napon küldte vaLa Zinan passa Tahialy Tihajat hozzám,
mentvén magát nagy alnokúl Ujvarnak tegnapi napon való ostromlésa
lelöl.
23. Sept. Ez nap hozzák be hozam az salóközi pártosoknak az zász-
lójokat, két pártos nemes emberrel együtt. Mellyek közül egyiknek Ara-
nyasi Mátyás neve. Maıskasy Ferencz szolgámat is ma küldöttem õ felsé-
géhez, mivel megmondja, hogy se magyar, se török fizetettlenségek miatt
nem akarnak szolgálni.
Mostan lovasz mesterem és kedves szolgém. (Saját kezével.)
24. Sept. Ez nap jöttenelt vala kl Ujvarból sanızunkra az németek, és
a' sanczbélieket lúkergetvén, ötöt levágtanak közülök. az németekben is
egy, lövés miatt eleivén, ide ki marıdott a' mi Sánaunkban.
25. Sept. Bastának és Kolonicsnak sok rendbeli hitlevél irogatásokat
elunván, mivel az, hogy ök ennekem gyakorta mind magam 's mind or-
szágunk javára 's megnıaradasara való dolgot izengettenek, azt végeztem
magamban, hogy holnapi napon hitlevelek mellett két szolgámat hozzájok
küldöm Komaromhoz megérteni kivénságokat.
De nehéz az istenben blzóknak ártani, de nekem is szép szavakkal nem
árthattanak, sem fegyverekkel. (Saját kezével.)
26. Sept. Két fõszolgámat, Kereszturi lstvánt és Kotak Benedeket ma
küldöllem Bastahoz S Koloniıshoz, hogy érlhessem meg akaratjokat, mi
légyen. Hasta és Kolonics Komárom felöl csak azért indítottak tractát
vélem, hogy Nagyszombatra ne vigyázzak, és azt ök megvegyék. De bizo-
nyára minden napon segítségül hijuk vala az istent, és nem salatánk
meg. Ezen napon három ezer fegyveres német és gyalog láncsás, jó reggel
mikor az baromisordat Nagyszombatból kihajtjak, reá ütöttenek az ka-
pura, és három egész óráig erõsen ostromlották az kapukat minden felõl,
úgy hogy minden kapuk emelaökkel egyetemben az németeknél volta-
nak az belsõ leveles kapun kül," de az benne való egynehany lovas ka-
tona, jól forgolodván, az németekben is nagy embeıséges vitéıséggel el-
hullatván, Visszaverték öket szegényeket, és nagy gyalázahokra megtéré-
1 Su-:ua = õrség.
, A halfllhhăflyk (hallás) az Dsllomnak egyik eszközt Voll. A val' firkát Iellül-
umek, hogy R ıııaım meg ıengzn kozzııızııı.
llšapuchl aasa=Kapud.sl-basl. A szultán! udvarban többen is telisllettek
SWIEÜIÍDI. Ok Vêlfillék Az ellrñpıl kflvelekel I ılllllăll dé klhallgatásrlz fontos
politikai kílld!\éSel(be'n Jéflflk el. A nıgyvezfr mellett ls Szollált ltflliudsi-bml. -
Kldlıáde All pasa ekkor került lnásodlıben a budai kormfinyzóság élére. A név
nélkül Hltlflttt bejlerbejz Haszán (Khofiırev) P881 bosznlñl bfijlerbej.
308
30. Sept. Mai napon volt nálam Rédei úr, Csillag bék., Ramodán Tihaja,
Dıssöffi János, Kovács János, Csomaközi András, Kéri Miklós, Szilasy
János, Ornyei Thamás d.ivánban, Újvár felõl tanácskozván.
l. Octobr. Ma voltunk az egri passa sátorában divánban Üjvár dolga
felõl Ianáıskozván.
2. Octobr. Ma adtam választ az vezérnek Thuri Boldizsár szolgám által
arra az levélre, mellyet 29 die Seplembr. az Kapuchi passaja által kül-
dött vala nekem.
3. Octobr. Mai napon adták fel hitre Fsztergomot az németek, Memhet
vezér passának, ugyan ez napon hozák hlrét, hogy Németi Gergely az
Dunán túl Szombathelynél ezer wallont erõsen megvert. Kiktõl készpénzt
harrnincötezer forintot nyert és nyolcszász bologniai puskát, kiket hö-
pénzekben hoztanak volt.”
4. Octobr. Ez napon irtımk Újvárban levelet, hogy adnák meg, ne
ostramlatnák vakmerõképen magukat, de ök azzal semmit sem gondolá-
nak. Minekokaért ugyan ma az elöbbeni végezetiink szerint halmot kez-
dénk alája hzinyatni. Basla György is megkeresett ma egy komáromi
ember által, hogy az békeségben találnék valami jó módot.
5. Oct. Az vezérnek ma hozák egy levelét, mellyben igen haragszik,
hogy még sem vettük volna meg Üjvár erósaégét
6. Octobr. Ma jött Nógrádból két fõ német hitre hozzám, hogy fel-
adják fejedelmünk õ felsége számára az erõséget, csak hitleveleınet küld-
jem nékik eo tenoreı” hogy senkitől bántások nem leszen, hanem békével
bocsátom õket.
7. Octobr. Kereszturi istván jámbor szolgámat ma boısátottam az én
hitlevelemmel Nógrádba; hogy kiklsérje az németeket belõle, õ maga
ben maradjon Nógrádban gondviselótll.
Mert hit levelemet nem bízom bizonyára isméretlen emberre éltemben.
(Saját kezével.)
B. Octobr. Ma juta hozzám az vezér passa levele, kiben irja, hogy ó is
D' budai passát Nógrád alá küldötte, mert törököknek is kell Nográdban
maradni, mivel hogy Esztergomhoz való volt az elótt is, az hatalmas
ısászárnak misét mondottak benne, mellyhez képest õ is általam fogva
törököt küld bele.” Meg lrám azért én is mindjárt neki, hogy bizonyos
legyen benne, de én sem engedem Nógrádot senkinek, mert még Eszter-
gomot is, kit már megvett, nem én akaratomból szállotta meg õ Ngsága.
Ez is apám volt volna a' jó Mehmet passa, de Magyarországért minden-
kor kellett vele pántnlódnomf' ezután is hazámért mind õ vele mind
mással is bizony nem szánok üstököt vonni. (Saját kezével.)
3ll
5 felsége feljöveteléig legyünk veszteségbenf' mivel hogy [rigyet akar
tractálni. Ezen nap küldöttem Csúti Gáspárt az bosniai pasához követ-
ségben, és nála találván Tiriabeli l-lassan bék passát“ sok rendbéli illet-
len szavai között azt mondotta; hogy ha baráti akarunk lenni az
köknek, legyünk, és ha nem, válassza el szablya közöttünk. Ma hozták
ki Ujvárból táborunkhoz az török rabokat is, kik szám szerint 59 volta-
nak, melly rabjait a' szegény újvári magyar vitézeknek, kedvezvén ez
egy dologban a' passáknak és az egész török tábornalt egy pénz hija nél-
kül magam szekerin ajándékül küldöttem az vezémek, kiknek midőn
nyilván való bizonyos sarczokat“ megszámláltam, tett tizenhatezerkét-
százhatvan forintot készpénzt, a' felül négy úrnak való lovat, két szép
sátort, és hat személyeknek sarczokban való kiszabaditását.
Mint a' farkasok a' vadkerhet, szintén úgy kerülik az törökök az várat,
de isten velem lévén, magyar birtokot életem fogyásával is tartani
akarom vala. Az me.l.ly török rabokat Újvárból kihoztam, az vezémek
ajándékon küldöttem, tett sarczok 16,260 forintot. (Saját kezével.)
lB. Oct. Ez nap hírem és akaratom nélkül, nagy haraggal és búsulás-
sal mentenek tölünk Ujvárból a' pasák minden török seregekkel egye-
temben azon való haragjokban, mivel hogy annyi török vitézeket kl-
vánságok szerint Újvárban nem helyheztettem, mennyi magyart, sõt
Sok látóul is közülük ısak egyet is be nem boraátottam.
Hamar elszedék a' lépést, magam bizony semmi gonosz szándékkal nem
voltam houájok. (Saját kezével.)
20. Oct. Ma hozák hirül, mivel Buta él a' morvai had, Németi Ger-
gely ellen indúlt volna, minthogy Béısoıszágot igen égeti, és rabolja,
kihez képest én is irtam mindjárt, Esztergomba a' vezémek, hogy a' Du-
nán túl inditson egy nehány lovas törököt föl, és mindjárt küldje mel-
lém Jutfof(!) boszniai passáL“ hogy én is innét indulhassak, a' morvai
had ellen, mellyre képest inkább elvonhatjuk Németi Gergelytõl a' két
hadat.
21. Oct. Ma bocsátottam ki az újvári németeket Újvárból, és mind Ko-
máromig, magam személyem szerint egynéhány ezer magyar vitézek-
kel kisértem öket, minden károk nélkül, és mikoron Komárom ellenében
a' Duna partra jutottunk volna, hozák a' Basta levelét, melly Hancz
Streynemek az újvári kapitánynak szól vala, kiben erõsen paranı-solja
néki, hogy Ujvárat meg ne adja nekünk, hanem lábbal vnnassa ki ma-
gát belöle. Basta uram itt késön vette eszében magát, mert isfenemnek
kegyelmes akaratjából én birom akkor immár Ujvárt kapuival, melly
még két mértföld vala a' Dunához.
22. Oct. Mai napon mentem be Ujvárba együtt az ö felsége kapitá-
57
315
Stephanus dei gratia stb.
Spectabilis ac magnifice domine stb. Salutem stb.' Olykor adá meg
Patakon Maıskássy' uram, az kegyelmed jámbor szolgája az kegyelmed
levelét, mikor immár szekereinket elõl elboısátván magunknak olrvetlen
másodnapon megkelleték indulnunk; az hadaknak is mindenfelé megir-
tuk vala, hogy Szikszó felé takarodjanak. Elolvasván mindazonáltal az
kegyedmed szép discursussal' irt levelét, fölötte igen örillénk rajta, mind-
azért, hogyha kegyelrned ezeknek maga elméjéböl volt ieltalálója,
mely igen egyaránt fogott járni a mi elmélkedésünkkel, mert eddig való
várakozásunknak, nem egyebek valának okai, hanem az melyeket kı.>
gyelmed itt elõszámlál. Mind penig azért. hogyha kegyelmed ezeket
más embemek indltásából irta s gondolkodott is ezekről, akarjuk, hogy
az jó tanácsoknak és jóra való intéseknek helyt adván ilyen nagy dol-
gokról való gondolkodásit silentiumban' nem tartotta, hanem mi né
künk kijelentette. De annak sokkal inkább örülünk, hogyha ezeknek az
gondolkodásoknak kegyelmed Ieszen édes öısémuram autora és inven-
tora! ˇ
Az mi nézi azért az némettel télben való hadakoüsnak diííicultásátf
az mi vitézinknek egy avagy mésképen in oüicio contineálásátfl az kö-
rösztyén vérontásnak valamennyire valö tágítáaát (mert ezek főbb sum-
mái az kegyelmed írásának) ezeket ennek előtte is szõmünk elött (or-
gattuk. Az hadalıozást mi ízű legyen az némettel mind telben, nyáı-ban,
azt trnmár láttuk s kóstoltuk is. Embörök (sak õk is, istené a diısõség,
valamennyire eddig is ellenek segített.
Vitézinkkel való alkudást mi illeti nem tagadhatjuk valamint s vala-
hogy lött, eddig valö elömenetelünk isten után õ kegyelmek által lött.
Kiért háládatlanolsnak nem akarunk semmi idõben hozzájuk taLáltatni,
akár békeaségre menjen az dolog, mint kellessék õket leszállitanif akár
hadakozásra, mint kell abban is promoveál.ni,' mindenekben ,istent segit-
ségül hlván utat és modot keresnünk, melyre ml 5 kegyelmelcııek, vi-
szontag ő kegyelmek is minékünk egymásnak kötelesek vagyunk.
Hogy az körösztyén vérontás ne csak ideig táguljon hanem ugyan
örökösen az két császár között az békesség meglevén, lecsendaittesék
ez mostani fölmenetelünknek az egyik fõ czélja. És minthogy az kegyel-
317
Klvül: Spectabiii ac magniiíco domino Valentino Druget de Homonna
consiliario nostro et generali exercituum nostrorum capitaneo, necnon
comiti comitatus Zempliniensis nobis honorando.“
58
318
tet, vagy követet kellett küldenie ugyanazon Fejedelem táborába, oda,
ahol azt éppen felütötte, e küldetés tisztét reám és két társa:-nra bízta
városunk; bizonyos útmutatást is kaptunk: mit adjunk elõ a tárgyalá-
sokon a haza javára; november elsején hagytam el Kassat, s Füleknek
vettem utamat, mert úgy gondoltam, hogy ott megtalálom a Fejedel-
met. De megtudtam, hogy Nógrád vára felé indult, elindultam hát én
is, s mentem is addig, mig csak Gyarmat mezóvárosban* pontosabban
nem értäültem arról, hogy a Fejedelem Vácott szándékozik tábort ütni,
Pesttõl és Budától négy méríöldnyire, s oda gyülnek majd egybe az Or-
zzágızııõıı is.=
ll. §. Ettől aztán megijedtem, s nem is kevéssé; részint azért, meıt
mégis csak gyanús az a török szomszédság; részint pedig úgy tűnt ne-
kem, hogy igen veszélyes ügy ez. De mivel másként úgysem tehettem,
kényszerhelyzetemet törvényes Lisztem hivatása szemszögéből mérle-
gelve, a dolog kimenetelét az égiekre blzva, éjszakai utazással utána
eıedtem a fejedelem táborának s el is értem egy helyen, melyet Szent
Margitnak szentelték egykor;' fel is volt mar ütve a tábor, s napfelkel-
tA=J§_or._tagaszlaltan-i, hogy Yáçtöl fél mérlöldnyire vagyunk, s`ha jól utá-
nagondolok, az éjszakát Nógrád várától nem messzire töltöttem el. Reg-
gel, mikor már felcihelõdött a tábor, megkerestem a Fejedelem sátrát,
találkoztam is vele, átadum neki megbízó levelemet (ahogyan ezt neve-
zik), õ emberségesen el is fogadta, majd wapalai közepette kijelölte helye-
met, s úgy rendelte, hogy tartsuk velük. -
lll. §. Mihelyt túljutottunk ı legközelebbi hegyen, jobb felõl a Dunát
pillantottarn"n`leg; néhányan mutogııtták nekem a hegyeket és erdöket
egy helyen, hogy ott kell lennie Visegrád várának. Ahogyan lefelé jöt-
tünk ugyanarról a hegyről, nagy és messzire terjedő slkságot láttam
magam elõtt, széltiben-hosszában vidáman mosolygott ránk az õszi ve-
tés, de az én szívemben' sízemeimıbm mégis könnyeket fakasztott a lát-
vány. Vissza emlékeztem arra, amit azelőtt már gyakorta hallottam a
kies és termékeny vidékről s söndesen elgondoltam magamban: 0 -
mondtam - ha a kegyetlen Maısl nem taszltotta volna akkora lnségbe
és bajba Magyarországot, aldtor én a többiekkel együtt bizony nem ide
jöttem volna, hanem a városokat: Pestet, Budát, Esztergomot látogat-
tam volna meg, s bennük gyönyörködhettem volna.
IV. §. E töprengéseim közepette közelebb értünk Váııhoz. Kérdezõs-
ködöm: igaz-e, hogy a Fejedelem itt akarja megvárni a még útonlevõ
nemesdt egybegyülését., s tényleg gyűlést akar-e tartani? Mi lesz?
A legszavahihetöbbektöl tudom meg s azok világosltanak fel: nekünk
még a mai napon a Rákos mezején s nem egyebütt kell tábort ütnünk;
ettöl aztán egyre növekvõ rémületbe estem s rögtön
310
„Néma levék, hajam égnek, hang sem hagyta el gégém"
Mert olvastam a szeızfiket, de hallomásból is tudom, hogy nem mesz-
sze Pesttõl, melyet már elfoglaltak a törökök, a sik mezőt Rákosnak ne
vezik, ahol még Magyarország virágkorában az országgyüléseket szok-
tak tartani, méghozzá fegyveresen, éppen úgy, ahogyan azt Caesar irja
a gallok szokásairól,° s vagy királyt választanak, vagy a hazájuk ellen-
ségei ellen inditandó háboníıt tárgyalják meg a magyarok.
V. §. Elérjük Vácot a köves talajon haladva, látom a tovavonuló had-
sereget, vele együtt haladnak a gondolataim is. Hej-haj! - így gondolkod-
tam - mi sül még ki ebböl? I-lát ez az egyeflredés a császáriakkal s ez
a békeleltételekről valo tárgyalás mindkét részről? Hiszen arról volt szó,
hogy Poısonyba, Nagyszombatba vagy éppen csak Galgóczra kell utaz-
nunk. O, te ollalrnazó Szent Márton! Ó, te szerencsétlen költõ, te Boca-
tius, ma, vagy holnap áldozati bárány leszel a törökök kezében. Hej,
Barátaim, barátaim! - szóltam az enyéimheı -, a mi sorsunk már el-
dőlt! Testamentum nélkül fogunk meghalni! Ime, nézd Thamyrides,7
hova visznek bennünket! Bizony errõl egy szóval sem emlékezett meg
a fejedelem, amikor megírta levelét az orsflglakókhoz, hanem arról
szólt, hogy vegyünk részt akaratnyilvánllásunkkal a császári megbizot-
takkal folytatandó tárgyalásokon, ahol a békéröl s a mi közös sorsunk-
ról is szó lesz, s mindezt azért, hogy valami okos és szilárd megállapo-
dást köthessünk. l
,,Szé1L, avagy tus legyen feljegyzãje e nap .E-iralnıúnakl”
Barátaim! Csak voltunk! Csak voltunk n-ójaiak!“ Miközben mindezt el-
sóhajtozom szinte már félholtan, a fõrangúak s a fejedelem udvari em-
berei öntenek lelket belém a vlgasztalgatnak. Ne féljek, a Fejedelem ol-
talrnában vagyunk. egy cseppet sem kell félnünk a töröktöl. lme eljött
az az idő, s beteljesül a jövendölés: a juhok már a farkasokkal barát-
koznak." Mitévõ legyek? Szolgálatom alól pedig mégsem bújhattam ki.
Ok így biztattak tovább: „Fogjuk a farkast fülénél fogva.” Egy percig
se higyjünk a töröknek! Higyjen neki a zsidó Apella, de nem én!'°
320
Vl. §. Közben mögénk került Vác is, s már Buda elõhegyeit látták
a jaratosak, s a kissé felhős idõben ujjal ınutogatták: az ott Pest, az meg
Buda. De a hely, amely felé mutogatlak, olyan kedvesnek tűnt előttem.
mint a felakasztandó Markalfnak" a fák. Aztan, hogy legalább valami
jelet láthasak s a Fejedelem arcvonásaiból megtudjam: lélnem kell-e,
vagy reménykedhetek, átiurakodtam a tömegen s az uralkodó közelébe
érkezve lesem: nevel.-e, avagy szomorú. Nyájassága, derűje ismét lel-
bátorilanak némileg. Látom, hogy a lanácsosok, fõurak, elõkelõk és ud-
vari emberek mind olyan renddel vannak körötte, mintha király lenne.
Afelõl is megbizonyosodom, hogy a budai pasa a Fejedelemmel vacso-
rált a táborban, kétszáz fõnyi lovaskiséret járt elötte viadelra készen.
Megpillantok néhány örvendezõ lovast is a mieink közé keve-
redve. Azt mondják, minden rendben van.
Vll. §. litél egy mérföldet, vagy valamivel többet haladtunk s ek-
kor megálltunk egy ıserjésben, legeltetésre s ilatásra alkalmas helyen,
a sáu-akat felillik a katonák, nagy csattogásal fát vágnak. tüzeket gyúj-
tanak. Mindezt én is megteszem, bar nem tudom, hogy a halál vár-e
rám vagy az élet. Szaladgálok, kérdezõsködöm, könyörgök: az lslen sze-
relmére! Men-e tartunk, merre? Vajon pusztulásunk elé megyünk? Jaj,
én szerencsétlen! Bársak jobb csillagzat alatt jöttem volna e világra,
vagy inkább meg se születtem volna! Azelőtt, odahaza. német ember
létemre lörkösséggel vadoltak; ezek után bizonyos, hogy el is marasz-
lalnak ebben a búnben." A többiek biztatnak: nyugodjam csak meg,
a holnapi nap ısupa kellemeset, csupa örvendelest, csupa kedvezõt hoz
majd. 0, bárcsak így lenne! _ mondogattam; azért én mégiscsak erõ-
sen féllem a bõrünket. Közben látom, hogy a törökök, ezek a kitûnõ
lovaskalonak is be vannak ısipve s itt is ott is beszélgetnek, nevetgél-
nek, tréfálkoznak, játszanak. Merõ nyájasság minden szavuk. Engem
azonban lelkem másfelé húzott.
Vlll. §. Beesteledik, eljön az éjszaka is, de én vacsora nélkül, féle-
lemmel, aggodalommal eltelve indulok lepihenni. Az ég újból kivilágo-
sodott. Azt hiszem, megjönnek rövidesen a török követek, vagy már itt
is vannak. Jaj nekem! Megint csak szedelõdzködik a tábor, mondogal-
ják is: még nem vagyunk Rákos mezején. l_\ nap nagyobbik részét me-
gint ısak úton töltjük. Egyszer csak feltűnik a láthatáron Buda, előttünk
áI1_a_D\.ı'.na innensõ partján Sirmium,“ ez a valamikor hírneves város,
ma már elhagyatott, üres s csak romjait, falmaradványait mutatja ne-
künk, falai jó hosszúra elnyúltak valaha. lgiälejjebb Óbuda marad-
ványait pillantjuk meg. Ezután meglátjuk Budát, de mivel az a Duna
21 “ “ll 321
feletti emelkedöre épült, úgy hittük, hogy már el is értük, pedig ekkor
még egy fél mérföldnyire volt tőlünk. Kristálytiszta medrú folyócská-
hoz érünk. Együtt lovagolok az udvari embereld(el. Htkor így szól a Fe-
jedelem: ,,ltt legyen utunk vége!" Senki se lépje át ma e folyót: a Rá-
kos vize ez, s a hely is tőle kapta nevét. Parancsot kaptunk, leláboro-
zunk. A Fejedelem kis dombot foglal el, mi pedig körülötte települilrık.
Lelkem teli van kétellyel s azt hánytorgatom magamban, hogy mit is
I-egyek. Török elõöısök jönnek, úgy mondják: megérkezik Budáról a pa-
sa is." Meg is jön lóháton, néhány lovaskatonával és janiısár gyalogok-
kal, megjelenése tündöklő és cifıa. Találkozik a Fejedelemmel. Beszél-
getnek. A pasa - kit tiszteséggel fogadtak - nem idõäk hosszan, s
lekisérik e Duna partjáig; sötétedésre fordul az este: hajókra smllnak,
a pasa arra lép fel, amely szõnyegekkel, szines kárpitokkal igen szépen
lel van díszítve. Egnek száll a kllrtök hangja. A muzsikások, kiket
ugyanaz a hajó fogadott be, a szirénekkel" kelnek hangversenyre; át-
kelnek a folyón, a pasa lciszall hajójából s követi az előtte hordozott
fáklyákat.
IX. §. Kegyetlenül rossz az éjszakám, azt hiszem, az utolsó. Hime-
vemrõl, gyermekeimrõl, feleségemrõl s kedves barálaimról gondolko-
dom. Libitinához" imádkozom, a halálnak áldozom. De hajnalodik már
s megrakják a szekereket. Parancsot kapunk az indulásra. Engem hlvat-
nak. A Fejedelem egyik tanáısosa, Mladosowioh Péter, Igy ólltmeg:
„Bocatiusl Téged a Fejedelem ma úgy akar látni, mint rádblzandó sze-
mélye oltalrnızóját. A Fejedelemmel együtt kiválogıttunk a Vezlrhez
méltó 16 férfit: közülük te vagy az egfik. Maradj tehát mellettem. Itt ez
a papír, olvasd! Látod ezeket a neveket'f" ,,Látom, nemes uram!" -
szóltam, ,,a paranısot teljsltem". Ülve dolgozó ember voltam eddig,
most lovasember lesz belőlem. Feledékenységböl azonban olyan aizmát
rántotkam fel, amelyen sarkantyú nem voll. Miközben készlilõdilnk,
megérkezik a magyarok másik táborából nagyságos I-Iomonnay Bálint
úr. Néhány szót beszél a l“ejedelemrnel," azután ugyanazon I-Iomonnay
úr hátramaradt katonáival együtt, a szekeıek, a poggyász és a tábor ór-
zésére, a látszat kedvéért. Somkozik a sereg, rendben feláll. A gyalogo-
sok járnak elõl, két részre osztott csapatban; a lovasok oaoportokra
'Ü Hérûdulmtl ÉS nem Jusllnus emllll ezt R Godflt, Vll. köhyll LVH. lejezet (B.
M.). - Hérodotmz görög lörténetlrő (i. e. 490-427). .Yustlnus nevű lörléııetlrő nem
lxmerelfl.
17 En-61 a lólélemenyről Mózes emlékezik meg írásában (B. M.).
324
kal mutogatták a Fejedelmet, Ekkor bevezetik a Fejedelmet saját sát-
rába, mi, kikrõl már fentebb szóltam, mint válogatott fõrangúak, a szol-
gıik gondjaira bízzuk lovainkat s vele egütt lépünk a sátorba. Most kis
szünet következik, mialatt a Fejedelem felkészül, s ezután a követekeı.
és szónokokat rendeli magához a Vezlr. Mi ketten gyalog megyünk, a
Fejedelem lovon ül. Kétoldalt a janiısárok sorfala; ezek ruháıatukat,
fegyverzetüket, életkorukat tekinlve méltóságteljs enıberek, s igen szo-
rosan, mindkét oldalon kettős rendekben álltak egymás mellett; mögöt-
tük más török nemesemberek: szpéhik, agák" s hasonlók ágaskodtak
fehérlõ turbánjaikkal, hogy bennünket láthassanak.
XII, §. Lassan a falak elõtti Veziri sátor bejáratához érünk; e bejárat
őrei koros, elõrehulló szakállú vének, turbanjuk magasra emelkedett,
öltözetük dlszs és pompás volt és a méltóságteljességig rangosan visel-
kedtek. Bebocsátanak bennünket, utánunk jó a Fejedelem, ki lovát a
bejárat elõtt hagyta. Amint beljebb vonultunk a sátor belseje felé, elju-
tottunk a Vezlr szine látására, ki csaknem egy rõfnyifi magasan kiemel-
kedõ t:ı-ónján ült, selyeming és szines festésû köpeny volt rajta, ezüsttel,
arannyal bőven ékesitve. Mellette, de egy kicsit lejjebb ült valami másik
istenség, ki a janicsarok és testõı-ző katonák agájafi volt, ahogy azt ké-
sõbb megtudtuk. A Vezlr tanásosai jobb oldalán vannak; bıılján is tekin-
télyes férfiak ülnek a leterltett szõnyegeken, keresztberakott lábakkal.
Jobb kéz felõl egy ifjıit látok állni, olyan volt, mint egy angyal, rajta
három tenyérnyi széles perzu nyıkbıvetõ, gyönyürüségesen kidolgozott
arany öv. támaszkodva állt ott, s egy hüvelyébe rejtett török szablyát
markolatánál fogva emelt a magasba; volt ott egy másik ifjú is, ki azon-
ban a bal oldalt figyelte erõsuı. Helyet engedünk a belépő Fejedelem-
nek, mihelyt meglátta õt a Veziri Felség, nyomban felkelt s hat-nyolc
lépést eléje ment. A Fejedelem meghajtván fejét, jobb oldalát és térdét
megısókolja, majd vele együtt lép be a veziri szentélybe. A Vezír most
éppen ott ül, ahol az imént: a Fejedelemnek egy tiszta selyemmel be-
vont, négyszögletes, de lémla nélküli dlszes széket klnálnak szemben, a
jobb oldalon, hogy láthassa a Vezlrt. Mi kétszer nyol-An, az előttünk járó
példáját követve - utasítást kaptunk ugyanis, hogy mindezt tegyük
meg - szép rendben odajárulunk és a Vezir kezét és lábát megısókol-
juk. Csókra járult a Ie Bocatiusod is, majd hogy a földbe nem verte az
orrát; úgy, hogy a Vezir meg is kérdezte: ki volnék. En magam, égve a
kiváncsiságtól, hogy megismerjem azt, amit még sohasem láttam, oda-
furakodom s a Fejedelem közelébe jutok, mig a többiek a sátor és a be-
3 Csorba _ levõ.
W ll-IPPIIQY a rórnal lnltnlbgiı I5lsl4|ıe_ Neclar (lleklfir) az kleliek lllla, lllibroala
lıınbrúıia) az Istenek eledele.
Ü Gflltymedes (Ganflmedäl 0 görög lnllolófilı szerint I lrólll király Ilzl, lıltll
Zeilfi fõlılen az Lslenek iwhlrnollává letl.
328
mondja rá a Fejedelem. Aztán felém fordul: „Bocatius uram! Most már
van elegendő anyagod ahhoz, hogy verseket irhass!" „Minden bizonnyal,
íelséges Fejedelem! Mihelyt lesz houá időm, helyem, képességem, s
erõm sem fog hiányozni." A többiekkel könnyedebb, vidámahb beszél-
getés indul meg, ahogyan állalában ebéd után, borközi állapotban be-
szélgetni szoktunk.
XVI. §. Egy fél óráig tart ez. Török küldöttek jönnek s kérik a Vezlr-
rel való megbeszélések folytatását. Ugyanolyan rendben indulunk el,
mint az imént; ugyanúgy történik minden, mint akkor. Üdvözöljük a
Vezirt, hódolunk neki; most más, még szebb könlös van rajta, de tur-
bánja más, kisebb, mint ebéd elõtt volt rajta s forgója sem hssonllt-
ható az elözõéhez; az ugyanis vésett drágakövu fnglalatból nõtt ki s két-
ségtelen, hogy sokkal nagyobb értékű volt; többek között volt rajta egy
négyszögletes, jó nagy darab gyémánt is. Ha az enyém lenne, bizonyos,
hogy száz jobbágyos nemes lehetnék. Az elõbbi beszélgetés ismétlődik.
Erdéllyel kezdik; mi az oka annak, hogy Erdély eltért a török ısászár
szolgálatálöl és húségétöl; miért történt ez? Kik voltak az értelmi szer-
zõi? A tolmács ismét Mehemet Tihay volt, lci térdelve kuporgott a Vezír
elõtt. Az első helyen a Fejedelem ült, másik oldalon azonban a budai
pasa. Mihelyt megérkezett a janicsárok Agája, a budai pasa azonnal [el-
kelt és átadta a tisztelethelyet; mert a törökök Császára után a második
méltóság a Janicsár-Aga, mint Vezlr; ugyanúgy amaz [a budai pasa]
második méltóság a Vezlr után s a külsõ pasák mind alávetik magukat.
Az Agı a janicsár palotaõrök vezére, márpedig ezeké a török Császár
megválasztásáııak joga." Közben a budai pasa a szomszéd helyet foglalja
el. A többi török tanácsos részint a Vezlr oldalán áll, de vannak olya-
nok is, akik a [öldön ülnek. A váci pass" a -budai pasa mellett ült, néha
azonban felállott: alacsony testalkatú férfi, de potrohos, vastag, ráncos
képű, äupasz állú, forrnátlan ember, arcvonásai egy százéves vénasszony
arcvonásaira emlékeztetnek; ö a Vezlr eunuchja és kamarása; szorgal-
masan és mindenre figyelt, azért, mert ha Látta, hogy valahol valarni jól,
okosan, helyesen, igazságosan hirtıénik s az méltó az ottomán birodalom-
hoz,'-* akkor arról uralkodöjának hlrt adott s tájékoztatta õt. Ugy mond-
ják, hogy ,,l-lerélt pasa" néven ismerik. Mehemet Tihayt erõsen figyelte
a Fejedelem tolmácsa és titkára, Péchi Simon,“ ez a tapasztalt, nagyon
329
tevékeny férfiú, ki több nyelvet tudott, s így a törököt is beszélte, azért,
hogy ellenõriue: helysen fejez-e ki mindent a másik kettő; szorgalma-
san figyelt s ezért megtörtént, hogy a masik török tolmá: I-la.l.my Gábor
néha rá ia szólt Mehemetıe, hogy helyteleniil tolmáısolja a Fejedelem
szavainak értelmét.
XVII. §. A Fejedelem közben a Veztr kérdäeibõl észrevette, hogy
setleg a saját személye is gyanússá válhat, s lelfedte annak okát, hogy
miért volt kénytelen annakidején, mikor még alaısonyabb rangban volt,
Báthori Zsigmunddal egyetérteni, ki akkor ifjú lélıére, tapasztalatlansága
miatt nem volt képes sem saját magának, sem övéinek jó tanásot adni
s emiatt hitt a németeknek.” Ma azonban már nemısak Erdélyben, ha-
nem az egész Magyarországon is egészen másként állnak a dolgok, s vé
gül megígérte mind a saját, mind a nemesek szolgálatkészségét. Erre a
Vezir különféle buzd.tt6 és érvelõ szavakkal megklsérelte a Fejedelmet
zavarba homi, szeme elé lárva egy összehasonlltást Erdélyről; azt ls el-
mondla, hogy a Zsigmond és az erdélyiek által a törökökkel megkötött
szövetséget szentebbül kell megtartania, jobban, mint azok, mert akik e
szeızõdésl a [vélt] jobb sors kedvéért megtörik, mint hitszegõk, nem kis
büntetést érdemelnek. „Abban az idõben, hogy úgy mondjam, aranykor
volt és Satumus uralma,“ s Erdély a boldogság szigete volt; majd pedig
a német járom alatt szánalomra méltóan pusztult és a végsõ nyornoni-
ság állapotába jutott, Erre emlékezve a magyarok sokkal óvatosabbak és
bölcsebbek lettek, hiszen elég alaposan megtapaıztalták, hogy német
királyuk milyen nemesen védi meg õket, s mennyire gyarapodnak jó-
soısban és eredményekben. Az a nép soha nem volt becsületes a magyar
nép iránt; védelem címén minden évben ráhozta Magyarországra a há-
borút; most már szerenıséjüket fejezhetik ki maguknak a magyarok,
mert a törükkel végre megkötötték a barátságot. s a szövetséget, mely
sohasem fog kárt hozni népükre, hanem védelmet jelent, minden ellen-
ségükkel szemben, és a török ezt meg is fogja adni mindenütt és min-
denkor, Valahányszor a szükség úgy hozza; joakarat, egyenes lélek köti
õket össze szövetségükben; csakúgy, mintha a magyarok a török nép
egyik ágából szárınaztak volna s azonos lenne a hitük is. Meneküljenek
a németek üres igérgetései elől s ne engedjenek semmit sem bánni
néven nevezendõ régi subadségjogaikbol, õrizzék, védjék azokat sértet-
lenül. Azt a bűnt soha el nem követi az ottomán uralkodóház, hogy amit
egyszer megígért és megkötött, azt valamikor is megsértse, egészen addig,
mig a másik fél kellõ hűséget tanústt és kitart kötelessége tıeljesltésében.
Ezzel flemben a németek s királyuk is erõsen gyakorolják azt a szokást,
hogy igémek és meg nem tartják lgérettlket, hamisan esküsznek, besap-
' Súthy Gyčlfll (megh. 1025-beli) Gltmör megel birtnküi. királyl l5kAl'I'\arăS-
mester volt.
*WA Bocslminak adományozott koronát az 1800: XX, tu. értelmében Thurıó
Györfl' nádor Béfitıe súllílotta, és az udvari klncstarban helyezték el.
Ü Myron (Mümll) kiemelkedő görög flobrăiz (L e. V. sz.). Egyik legismertebb
alkotása a Dlszkoszvető.
332
netet mondjanak s utolsó Üdvözlettel elköszönnek, ajánlják magukat a
Fejedelemnek, s még egyszer figyeimeztetik, hogy maradjon örökké az,
aki most: a törökök barátja. Ekkor, a dunai révnél odalut egy janiısár,
csak úgy saját jószántából egy hattyúvai. Atnyújtja a Fejedelemnek aján-
dékképpen. A jós szavával mondja, hogy ez a jó szerenrse és a legjobb
sors előjele. Megajándékozottan távozik. Ekkor, úgy mint reggel, az öröm
jeléüi, heves robbanással megdördüinek az ágyúk; megszólalnak a kür-
tök és sipok. Mindent betölt hangjuk s az énekszó. A törökök ısodái-
kozva nézik a magyar sereget, a sok csapatot, mondják is néhányan:
nem hitték volna, hogy az egész Magyarországon életben maradt. ennyi
ember. Az est közeledik, visszatérünk az innen fél mérföldnyire levő
táborba. A janicsárok ágyúi, de a sajátjaink is, az eget döngetik, mint
Jupiter villámai, bennünket viszont megsiiketitenek. Mindenképpen kel-
lemes látványosság ez: senki sem sérül meg, mindössze annyi történik,
hogy egy hajót, melyről azt állítják, hogy ötven törököt vitg egy ágyú-
golyó, melyet valamelyik alacsonyabb bástyáról lőttek ki, eltalált, bele
is mapott a hajóba, egy töröknek a iábszáresontját szétzúzta, a többieket
aztán a szomszédos hajó fogadta be. Mi pedig az utakon és a réten szede-
getjük össze a Budáról kilőtt ágyúgolyókat. Minthogy időközben besö-
tétedett, a Fejedelem elõtt hoszú Iáklyákat s ha jól emlékszem, 12 török
lámpást hordoztak; a fáklyavivõk énekeltek s a Rákos folyón vidáman,
úgy mintha gázló lenne, a szoigúlatkésség jeiéül, lábbelijliket és ruháikat
le sem vetve keltek át, és a Fejedelrnet szolgáltak egész éjjel. Ez az éj-
szakám már kellemesebb volt, egy kiuit azért gyanús is. Még mindig
nem tudtam magamat meggyőzni arról, hogy nem leselkedik ránk semmi-
íéie cselvetés, semmi aalárdság. Bennünket, kik ott voltunk a Fejedelem
tanársában és tárgyalásán, 100 birkával ııjándékoztak meg; ezt én kisit
késöbb tudtam meg, igy nekem már ısak kettő jutott, ugyanis a többiek
intézték az osztozkodást. Ez az éjszaka jobbára kedvemre való volt: tiszta
volt az ég és derűs hajnalt ígért.
XX. §. Megvirradt. Azoknak beszámolói és beszélgetései nyomán, kik
Budán voltak, kedvem támadt, hogy visszamenjek és én is megnézzem
Budát. Közlöm ezt a dolgot és szándékomat másokkal is, kik ugyanezen
gondolkodtak. Megkaptuk a Fejedelem engedélyét, eldobom a kockák,
újból veszedelemnek teszem ki magamat Hoffmann György úrral, a
Fejedelem tanácsosávaltl és másokkal együtt; különösen mikor megtud-
tam, hogy a Fejedelem azon a napon nem szándékozik két mérföldnéi
nagyobb utat tenni. Átgondolván azt, hogy ugyanazon a napon vissza is
tudok térni, s el is tudom érni a tábort, elindulok társaimmal együtt,
kocsin. Odaérünk a dunai révhez. Van ott hajó is, beszállunk, étvisz
333
bennünket. Megtudom, hogy a Veflr tegnap, alighogy eltávozott tőle a
Fejedelem, nemcsak Budán tért vissza, de még az este elindult saját
táborába, mely lejjebb, Budától két mérfõldnyire volt. Siettette az utat,
hogy megelõzze a telet s a szélviharokat. Kiszállván a hajóból, nem tu-
dom, hogy mit kellene elöbb megnézni s mit käõbb. A városkapu mel-
lett látok egy hosszú, boltíves épületet, négyszögletes kövekbõl rakva s
megtudom, hogy Mátyás király nagy költséggel épült istállúja az. Csodá-
lattal néztem a másik épületet is, az elõzõ szomszédját, mely tömegével
és hosszával nem maradt el mögötte, sõt: a város felé eső részén maga-
sabb és sebb is volt Látom, hogy jönnek-mennek az emberek, állatok,
az út kõvel burkolt a néhány kanyarral a falakig vezet. Odaérünk a ka-
puhoz, melynek nevét nem tudom, alighanem a pesti ágyuk tüzétõl sé-
rült meg, vesszõíonadékkal és dőngölt földdel van teli, hogy a koısik ne
járhassanak be rajta, [gy sak gyalogos vagy lovasembemek volt meg-
Ielelõ. Mindenfelé belek, dögök, piszok, ganéj, mocsok. Bemegyek Bu-
dára, ,,Udvözlégy, Budai" _ mondtam. ,,Te, ki valamikor a magyarok
királyi városa voltál, most fájdalmuk és betegségük oka vagy, s már a
bejáratodnál is látszik, hogy moısokkal és sárral kell barátkoznod." Bal-
lagok felfelé az úton a hegyre: jobbíelé pillantok: itt-ott egy-egy üzlet
a piactéren, boltok, lacikonyhák, kifõzések, borbélymûhelyek. Felemelem
a fejemet, megnézem a házakat; vagy sak szegényesen (edettek, vagy
éppen fedél sincs rajtuk, az ablakok beverve sárral, téglával, szalmával
berakcıttak. Mintha Trója Pergamosát“ látnám magam elôtt, úgy nézem
a legkeserúbb érzéssel ezeket ı íonnájukból kivetkõztetett, penészel,
füsttel, szennyel megbeıstelenltett épületeket. Kérdem, van-e piac; azt
mondják: van. Erősen kérdezõsködöm a kereskedõknél: egyiktõl ezt ké-
rek, a másiktól azt Vannak, akik azt mondják: ,,Lok", mások megint
,,Loktár!",“ ezt úgy értem, hogy nins az, amit kérek. Árulnak selyem-
félét, de olyasmit nem látok, amit az értelem, vagy a használat megköve-
lelne. Mindennek, még a leghitványabb dolognak ls, magas az ára. Fes-
tett kanalakat, festékíéléket vásárolunk s kevés egyebet. Osszetalálko-
zom egy magyar keresztény pappal. Tudakozódom tőle az itt lakó keresz-
tények helyzetérõl, sorsáról. Röviden ennyit mond: ,,Nyomorúság, szolga-
ság!" Panaszolja, hogy a templomot nemrég elvették a keresztényektõl.
Dologház lett belőle. „Hol az iskola?" ,,ltt“ - mondja s rámutat öt kis
gyerrnekére. „A többifil” ,,Bizony, nincs több." Szegény, meghlv magához
és hivatásának tanúbizonyságát akarja adni. A hideg még a maukákat
is elzavarja náluk a tûzhelyrõl, mégis szól lcis Íelségének, hogy készit-
sen ételt. Hagyja sak - kérem - hiszen nem ldõzhetem; lapozgatom a
század régi könyveit; aztán odaklnálom emlékkönyvemet s kérem, hogy
emlékill írja bele a nevét. Ez a jó ern'ber~ eléje lrt., én nem is tudom
miféle, titokzatos szöveget: „Most megklsérlem: elérem-e magas célnmat,
“ Ez z hıp z hohıp ız napıh von, men ız eıımm ıı. hıpoh voıı az uhhzpzeg,
hgyıhı.. szem Manon human eseti. A nap egyebkent a református vaıısı powa
voıı. A ızuveg, hıhıı ızm, elegge ıeızı ıs ezı. hogy A .xezsıızı-ızeıı" ı-heııekhevfõı ha
la btfléljzk (B. M _).
“ Aszver (oszpom) az akue, ezüstbdl vert török váltópénz görög neve. A XVII.
szaua elejen no aluse ıztı ki ı arıhyaı.
“H aõıhhı mımıõgmı ızızhehkzı (els.-ıı ki az hımvma heıymıëh Neptunus (vo-
mıaah) ı ızhgzı- mene, zu hoıoıhagú ızıgahyavıı oıyhoı- mzzı-aza a ıuızızı
- ceı-és (Demeter) ı raıaınuveıeo ısıeııııõıe, a Fõıahhyh. - vuıaıhus (1-rephaıızıosz)
o mz es ı ıwvauıhesıeısez ızızhe voıı.
Ü A mlalk várnıı ı belafivlrat, a Várhegy déll rfizét érti.
'I A omzfirı hıaszı-ez ıooz õzzzh aııfoı-hoııa ahun. mvıhny ız ızmh, hogy az
aklllrvbbflnláaok és az Ílyűk milyen kárt teltek a Város ép!-lletelben. (H|sl0l'llr\l|n
lllıı-| XXXIII.) Elõzelesen szabadult (el Pat.
335
n várat. Látom a [ehérlõ tomyokat s a tetõket is, itt-ott meg vannak
szaggatva ezek is, agyúgolyók besapódásaitól. Mivel egyéb látnivaló nem
akadt, lefelé ballagtam a várkaputól: útközben két török asszony jött
velem szembe, (rajtuk klvül egyet sem lattam az egész várban) arcuk le
volt fátyolozva s a vár alatt elõtörö meleg íorrasoktól jöttek. A hegy itt
meredek. Az útfélen egy török ember holtteste fekszik: kutyák marcan-
golják. 0, szörnyûség! Keresgélem a Duna partját s az odavezetö utat
Ismét egy nagy halom ágyúgolyö s - ahogy mondják - a császáriak
lőtték ezeket idáig. Amint kifelé megyünk társaimmal, ismerős magyar-
török keresztények kenyeret, sajtot., vizet, kerti gyümölcsöket ajánlanak
fel, ajandéldtéppen. Beszállok a hajóba, s mialatt a Dunán utazunk, tár-
saimnak talányt adok fel: mondják meg, mi az, amit meghatározó- és
ismertetöjegyként Budán Iigyelhetnek meg: „Van valamijük a budaiak-
nak olyan bõségben, mint egyetlen városnak s mezõvárosnak sem Ma-
gyarországon, bárki ingyen kapja s használhatja is, s õk mégis sak ak-
kor jutnak hozzá, ha pénzt adnak érte." Miután tétováztak, megmond-
lam nekik, hog: a víz az. Hiába nagy és tágas folyam a Duna, s jóllehet
használhatja azt mindenki, még az állatokat sem tiltják tãle, ebben a
a városban mégis pénzért vásárolják vizét. Innen azután belépek Pest
varosába. 0, te szegény Pest! Inkább ,,pstis"-nek kellene téged nevez-
nem! Ninıs benne egyetlen ép Mz sem, ısaknem minden a földdel
egyenlő ; néhány elesett ember látható itt és sok-sok szenny. Benn, a
város közepén sáncárkot húztak a törökök s vesszõfonadékkal és sárral
falat készítettek. Templomok, tornyok nem látszotlak. Valami török
Chremes“ baratságosan bemutatkozott nekünk és õrvendezett jelenlétün-
kön: „Ugye szép, ugye kedves dolog - szólt -, hogy ti, magyarok a mi
varosainkban szabadon járkálhattok, kereskedhettek, dolgozhattok: men-
jetek csak és folytassátok azt, amit elkezdletek. Isten áldja meg kezde-
ményezéseiteket. Ne bluatok a németekben, s ne tűrjétek, hogy tévútra
vezessenek benneteket." Elköszönök tőled Pest s tőled is, Buda! Elég
volt egyszer látni benneteket!
XXII. §. Kocsira lépek, elindulok, követem a tábort, el is érem még
aznap. A Fejedelmet egy vár, vagy valami váríéle fogadta be. Vác volt
ez a hely, annyi és olyan nagy tanúk bizonysagtétele szerint valamikor
sok gazdag polgár lakott benne, s nagyon hires harmincad-vémhely volt.
Most a falvakból idemenekült parasztok élnek itt kunyhóikban és „Ele-
tüket kegyetlen nyomorban élik", a szomszédos Iöldeket müvelik. Mihelyt
odaértünk, összetalálkozunk az erdélyi városok követeivel, akik Korona
városából jöttek, s a rácok és románok néhai királyának és fejedelmének
díszes koronájál.“ hozták ajándékba a Fejedelemnek, a palástlal és egyéb
4*' Terentius öreg parasztia, aki bar logaılan, a sajat ügyében mégis kiváló ékes-
sıbıõ võıv. (B. M.).
W Errõl rnasaıı még aeınınlı sem ıalfiluım. lstvúı-ılty hallgat errõl az emıíıésre
méltó tfirténetrõl. De azért nem szabad leljsséggel rnellõznl. De `l(i lehetett az a
ra: az vıızh Kiraly vagy mzaeızm, me vzııak z lıınaem l-la nem zsaıodom, ızıáı-A
Dracula Ila; Mlchna hagyatélaı lehetett, aki a havasolwıı túl! tartományok vajdája
333
drágaságokkal együtt; e koronát az eltelt idõ alatt Báthori Zsigmond
elől is, de különösen a Császár kémei elöl jól elrejtették s Brassó, vagyis
Korona városában sok-sok esztendõn át Litkon őrizték. Mikor felaján-
lotäk, a Fejedelem derűs szavai S arcvonásai egyaránt azt tanúsltották,
hogy nagyon megörült neki. S ha az elõzõ napon, mielőtt még a másik
koronát megkapta volna, tehát kellõ idõben, emezt kapta volna meg elõ-
ször, bizonyára még boldogabb lett volna. I-Iogy pedig e tényt a Vezlrrel
közölhesse, Imreffy úmak, ennek az erdélyi mágnásnakfl adta ki a pa-
ranısot, hogy menjen a Vezlr után és vigye meg neki e hírt.
XXIII. §. Ezt követzöleg, november 14-én elindultunk Vácról és két nap
múlva elértjik Korponat; itt más fõrangúak és a megyék, városok kül-
döttei várták a Fejedelmet. Három nap múlva megjött a Császár követe
is: Nagyságos Forgách Zsigmond úr; ugyanis a Császár és Mátyás főher-
ceg ismételten az ã szolgálatait vettél-r igénybe a béke előkészítésére és
megtárgyalására. Õ hozta meg a főherceg nevével a császári választ a
Fejedelem azon pontjaira, melyeket már korábban küldött el a Császár-
nak.” November 21-én, válogatott magyar követek elõtt felolvasták eze-
ket a pontokat s a császári választ is ismertették, melyet a Fejedelem
kapott, s mely szerint a pontokról vagy a ısászári felség dönt, vagy pedig
fenntartja a döntést az oltalomlevél alapján összehivandú országgyűlés
számára s ott hirdeti ld, hogy az oıszag együttes döntése erõsíse meg
azokat. A mászáriak és mieink közötti Iegyverszünetrõl megegyezés jön
létre. Ezért kiválasztják a követeket, akik majd Forgách Zsigmond úrral
együtt Béube fognak utazni. Közülük kiemelkedik nagytekintetű és
nagyságos Illésházy úr,“ olyan férfi õ, kinek bölısessége tökéletes, ha-
zája üdvét nagyon szereti, s mint valamikor az athéniek Solontol,“ úgy
függ most a mi magyar népünk az 5 ékesszólásától, mert egyedül az õ
ltélõképeségére blzta magát; hiszem is, hogy serénysége, higgadtsága
meghozza az annyira kívánt és szükséges sikert s küldetése nekünk is,
de az egész kereszténységnek is nagyon hasznos lesz; hogy végre ennek
a csaknem polgárháborúnak hullámverését és viharait - mindkét rész-
zz - ııı: 337
rõ] bölcs és igazságos feltételek megszerkesztése után - az annyira óhaj-
tott, fellêlegzes és béke váltsa fel: e viharok lenyugvását mi is, a némı.>
tek is, de még a törökök is, kik valamennyien elbágyadtunk és elgyen-
gilltünk a hossuntartó háborúságban, mindannyian teljes szivünkbõl ki-
vánjuk.
XXIV. §. Barátaim legjobbja! Ezeket akartam Neked meglrni, hogy
alljam szavamat. Ha hallasz majd valamit, ıml az én fenti elõadásommal
nem egyezik, nevezd azt nyugodtan képzelõdésnek és hamisságnak. Nincs
kétségem afelõl, hogy lesznek olyanok, akik ezt az utazást és megegyezést
más-más formában értelmezve, saját véleményüket is hozzá fogják adni,
csak azért, hogy a magyar népet befeketltsék és a rosszakaratúaknál,
ellenségei.nlcnél gyűlöletssé tegyék. Nem is folytatom tovább, beíejezem
hosszúra nyúlt levelemet; azon gondolkodom, hogy egyszer majd, ha
mar meglesz a kölsönös béke, s eljön a gondtalan nyugalom ideje, ezt
is is egyebet is, amit még i.rn.l fogok, napvilágra fogom hozni, ha '.esz
megfelelő patrónusom; nem azért, hogy magamat kiemeljem, vagy éppen
mások elé helyeuem, hanem szolgáljam az országot; mindnyájunk közös
hazáját és végül, hogy nagyobb bizonyságot tegyek a nemes ügy szolgá-
latára való készégemrõl. Köszöntelek! Erezd, hogy barátod vagyok, még
a távolból is. Kelt Korponán, gyűlésünkön, 1605. november hó 26-án.
Vége.
59
338
Ulyrendet érintő súlyos kérdések I: ldvelõdtek és megoldásra vártak. üykwú bets-
lés szerint a Sıabadaáglıarc vele felé a hûjdűkat ı jflbbăgyokkal Inlnlely 30 etel'
fõnyl tflmegnek a7Á|l1it0tlflL A beat udvarral Wld megeyfléıt nem lehetett ktl-
lonválasztanl H Yllldúkhrdéı lendezäélñl. A hfljdúk uyınls A rliegegyeıés ellen fug-
lılllk űllñst, mert altfll I-HI!-0tlJl(, hufi' B birtokos tıztály blzlûsllalll Iulh saját
kiváltságos helyzetét és ı iıarı: lömegerejét adó hıldúságrói nem történik semmi-
féle gmldflskodás. Bofikll I üaflflhk ıloldjâvıl L! llfilllılékllln Voll., 5 hıjdûk arra
flámttbtlflk, hüzy a megegyezés után kârpótláı nélkül foglûk õket szélnek ereaııtenl.
Dzı vaieuzgı mıuuaz ıuıuıı az Baum ubnı-ann, mk ıamz napig mi-ızs mf-
gyalas után tudták a hıldúk megrnıızaulasét lıszereiııi. A ınegegyeıést az tetle le-
lıeıõvé, how Bouinl ktivetkezetaen éliotta szııvég amit akkor adott, amikor a haj-
dűk csatlakoztak hozd, hofl' gondja lesz reajuk. Ellamerte, hogy a hajdılalgluık
komoly rést: volt az eredmények klvivúsában, és közel tlıeur hfldűt lelt nemeasé.
' Gedeon (Gldeon) i, e. a XIII. sláııd körül Izrael biráju és hadveıére volt, aki
felsubadltotta népét a rnidiaııilák uralma alól.
1' Johann Baptlst Petz ezredes.
340
Hasta Györgynek parancsot adott, hogy haraakész és erõs seregével,
amelyet abban az évben a török erők és a íövezlr ellen gyűjtött, ellenünk
jöjjön. Ellene azután változó szerencsével Osgyán falu és vár közelében
a mieink egy része szerensétlenül, Edelény falu mellett viszont sokkal
szerencsésebben harcolt., azután egyszer legyőzöttként, egyszer győztesen
a szerencse minden kockázatát 3 a háború viszonlagságait egész télen át
olyan állhatatosan és bátran viseltük, hogy a következõ tavaszon az el-
lenség ellen intézett néhány támadás után .Felső-Magyarországról Bastát
összes csapataival kivertük, úgy hogy alig tudta megtartani a szükséges
rendet és ısaknem rohanva menekült. A mieink mindenütt a nyomában
jártak és Pouonyig üldözték, ahol nyílt csatában összemérték erejüket
és legyőzték, majd egys [ısapatok] Morvaoıszágot azonnal, mások Alsó-
Ausztriát és Stájerországot a dunai Atkelésük után tűzzel, rablással és
dúlással széltében elpusztltották, ennek következtében a császári felség
külön követek útján a magyar nemzettõl békét kért, és a törvények és a
vallások megsemmisített szabadságát nem kényszeredetten, hanem ke-
gyesen visszaállítani méltóztatott.
Ezért figyelembe véve ilyen és annyira diısõ, örök emlékezetre méltó
érdemeiket, hajdú vilézeinket összességükben és egyenként mint régi
szabadságunk bátor megmentáit, hogy a haza javáért önfeláldozóan vég-
zett egykori munkájuknak & viszont lrantuk való hálánknak emléke
megmaradjon az utódok elõtt is, és hogy abban a hazában, amelyért ha-
coltak, kiemelkedõ megtiszteltetët, szabadságot és kiváltságot nyerjenek,
az l605. évi november hó 10. napjára Korponára kitűzött orsıággyülëen
öszegyűlt, magyarországi karok és rendek közös álläíoglalása & helyes-
lése alapján, úgy döntöttünk, hogy valamennyiüket külön-külön és kife-
jezetten, nevezelesen pedig jelen levelünkkel számszerint kilenoezer-
kétszázötvennégyüket, akik nemzetes Chomakeözy András, és vitézlõ
Szilassy János, Keövi Miklós, Pallay Pál, Kováts Albert, Somogyi György,
Farkas Mihály, Elek János, Chatáry János, Szénássy Mátyás, Nagy Má-
tyás, Füzy István és Hajdú Gergely kapitánysága alatt' kalonáskodnak,
a paraszti és nem nemes állapotból és helyzetböl, amelyben születtek és
eddig voltak, kegyesen ki kell emelnünk és Magyar- és Erdélyországunk
igaz nemeseinek táısaágába és sorába kell számlálnunk, sorolnunk, [el-
vennünk és beíogadnunk, mint ahogyan szárnláljuk, soroljuk, felvesszük
és beíogadjuk, azzal a világos rendelkezéssel, hogy említett katonáikat
és mindkét nembeli összes örököseiket és lëzármazottaikat igaz, született
és kétségtelen nemesnek kell tartani és tekinteni.
Igazi és tökéletes nemességük jeléül pedig elhatározolt szándékkal és
biztos tudomásunkból és bõkezűségünkből emlitett katonainknak, mind-
két nembeli összes örököseiknek és leszármazottaiknak kegyesen adtuk,
ajándékoztuk és engedélyeztük a következõ cimert vagy nemesi jelvényt:
341
Tojásdad alakú, égszinû pajzs, amelynek a belsõ szélén vagy peremén
szintén tojás alakúra összegörbült, farkát nyakára háromszor viszahajtó
arany sárkány húzódik végig, a sárkány hasán világosan és tisztán vörös
kereszt látható, ezt [a sárkánytj saját nemzetségi címerünkböl* irántuk
való kegyünk és jóindulatunk bizonyitására kivántuk neldk ajándékozni.
A sárkány által bezárt területen, vagyis a pajzs közepén páncélos férñ
jobbkar fı-is vértõl pirosló kardot forgat, a kard markolatánál pedig a
meggyújtott puskaportól elsült S a golyót kiröpitö puska látható. A kard
egyik oldalán füsttel kevert hatalmas láng nagy lobogással ég, amely az
ellenség ijõztésére szolgált és nemegyszer győzelmet hozott katonáink-
nak, másik oldalán pedig a csillogó hajnal pirosló öléból kiemelkedõ
arany nap ragyogó sugarakkal dicsőséges fényben látszik hajnaltájban
történt első nagyhatású gyõzelmünk emlékére. A paju fölött nyitott ka-
tonai sisak van, tetején drágakövekkel és gyöngyökkel gazdagon diszi-
tett királyi koronával, ebbõl aranyozott karddal övezett és borostyán
koszorúval ékesitett katona látható, jobbjában supasz tõrt, baljában
ugyanilyen szablyát tart, és ahogyan illik a szabadság elnyerésének örö-
mére újjongvá diadaléneket énekel és győztes Iegyvereit önfeledten vü-
logtatja. A sisak úısárólpedig az egyik oldalon vörös és kék, a másik
oldalon pedig arany és ezüst szinű takarók vagy szalagok omlanak le és
a pajn mindkét szélét vagy peıemét nagyon szépen kõrülveszik és éke-
sitik, ahogyan mindez jelen oklevelünk közepén a festó ügyes kezével és
művészetével világosan kifejezve és lefestve látható. Houájánılunk és
megengedjük, hogy az ismertetett cimert vagy nemesi jelvényt, cimert
használó más igazi és cimers nemesek módjára mindenütt: ütközetben,
kopjatörésen, tornán, párbajban, bajviadalon és egyéb mindenfajta ne-
mesi és katonai gyakorlaton, továbbá peıséteken, zászlókon, kárpitokon,
takarókon, szónyegeken és gytlrûkön, házakon, pajzsokon, sátrakon és
általában mindenféle tárgyon és hadi vállalkozásban a tiszta és igaz nı.~
meség eimén - azt akarjuk ugyanis, hogy így mondja, tartsa, nevezze,
tekintse együttesen és külön-külön minden rendű, méltóságú, állapotú
3 tisztségű ember - viselhessék és hordhassák, egyúttal pedig az összes
és egyes jogokat, kedvezményeket, lrivállságokat, engedményeket, szabad-
aágokat és menteäégeket örökre használhatják, élvezhetik és azokban
örömiiket lellntik, amelyeket emlitett Magyar- és Erdélyországunk többi
igazi, született és kétségtelen nemesi és vitézló emberei bármilyen jog
és régi szokás alapján élveznek, bimak és amelyeknek örvendenek.
l-logy pedig emlitett katonáink szétszórtan és bizonytalan lakóhelyükön
el ne kallódjanak, vagy mások igazgatása alá ne kényszerüljenek, hanem
mindenkor és minden idõben meghatározott helységben, kerületben, ál-
landó lakóhelyen egy tömbben - Erdélyben lakó hűséges székelyeink
342
szokása szerint - minél alloalmásabban, hasznosabban és gyümölcsözõb-
ben szolgálhassanak, készenlétben és felkészültek legyenek, Szabolm me-
gyében levõ, azelőtt tokaji várunkhoz tartozott és birtokolt egész és tel-
jes Kálló mezõvárosunkat, Nánás, Dorog S Varjas elhagyott úgyszintén
egész és teljes falunkát, továbbá Hadház, Vámospércs, Sima és Vid falu-
ban levõ birtokrészeinket, azután egészében minden királyi jogunkat,
ami csak azokban [a helységekben] másként is, bármiképpen létezik és
található, vagy az [a meıövarcs] és mindazok [a birtokok] különféle okból,
inclokolásal, úton-módon adományozási jogkörünkbe tartoznak, összes
haszonélvezeteikkel és mindenféle tartozékukkal, vagyis művelt és mű-
velellen szántlfiföldekkel, rétekkel, mezõkkel, kaszélókkal, erdõkkel, ber-
kekkel, hegyekkel, völgyekkel, szölõkkel, szõlõhegyekkel, vizekkel, fo-
lyékkal, halastavalıkal, halászóhelyekkel, vlzlefolyásokkal, malmokkal,
malomhelyekkel, általában pedig mindenfajta. bármilyen néven nevezett,
minden cimen, régi jogon azokhoz [birtoluészek és mezövaros] tartozó
és járó valamennyi haszonélvezetükkel és tartozékukkal igaz és régi ha-
taraikon belül, emlitett 9254 katonánknak, örököseiknek és mindkét nem-
beli összes leszánnazottaiknak azzal a feltétellel adtuk, adományoztuk és
ajándékoztuk, hogy õk, ösues örököseik és leszármazcıttaik nekünk, Ma-
gyar- és Erdélyországunknak előzetesen eskü letételével kötelezettséget
vállalnak, hogy más adomúnyos nemesek szokása szerint parancsunkra
vagy utôdaink parancsára jó fegyverekkel és hadieszkőzökkel felszerel-
ten mindenfajta, vagyis általános és részleges hadfelkelésben kötelesek
és tartomak jelen lenni, és a hazának hűségesen szolgálni. Egyueısmind
irántuk valö fejedelmi bõkezűségünk tovabbi bizonyitására a Szabolcs
megyei emlitett Kálló mezövárost, Nánás, Dorog és Varjas falvakat, és
a l-ladház, Vámospérë, Sima és Vid falvakban levõ birtokrészeket és
valamennyi tartozékukat minden bér, taksa, rendes és rendklvüli adó,
hadiadé és kamarahaszna fizetése, valamint tized, kilenced. bármilyen
termékek szolgáltatása, a parasztokra és a polgárokra kötelezõ minden
munka végzäe alól örökre felmentettük és mentesitettük. Ugyanígy ad-
juk, adomanyouuk és ajándékozzuk [az említett birtokokatl, hogy azo-
kat örök jogon és visszavonhatatlanul tartsák, bírják és birtokolják má-
sok jogának tiszteletben hagyásával, egyúttal felmentjük és mentesltjük
azokat jelen adománylevelünk erejével és tanúságával. Ezért nektek, te
kintetes, nagyságos, nemzetes, vitézlõ és nemes kincstári birtokkor-
mányzónk, az említett Szabolcs megye alispánja, szolgablrái, adörovéi,
tizedszedői, mindenfajta adónk kivetãi és behajtói, továbbá fentebb ne-
vezett Tokaj várunk udvarblrája, végül a mondott mezõváros és a fel-
sorolt falvak jelenlegi és jövö blrái és esküdt polgárai és mindenki más,
akit illet vagy illemi fog és jelen oklevelünkrõl tudomást szerez, jelen
irásunkkal meghagyjuk 8 szigorúan megparanısoljuk, hogy ti is mától
kezdve említett 9254 vitézünket, összes örököseiket és mindkét nembeli
leszármazottaikat a többször nevezett mezõváros, elöbb emlitett falvak
és birtokrészek címén valamiféle bér, taksa, rendes és rendkívüli adónk,
hadiadónk és kamaránk haszna fizetésére, valamint tized, kilenced, ter-
mékek szolgáltatására, semmi paraszti és polgári munka teljesítésére
semmiképpen ne merjétek vagy meräzeljétek hajtani, kényszeríteni,
vagy emiatt õket nemélyükben, bármiféle dolgaikban és javaikban aka-
dályozni, zavarni, zaklatni vagy akzárhogyan karosltani. Másként ne tse-
lekedjetek. Jelen lévelünket olvasása után adjátok vissza a felmutaté-
nak; kiváltságlevél formájában allíttatjuk ki, ha eredetiben vísszahouak.
Ennek a dolognak emlékére és örökre szóló megerõsítëére hiteles függő
petsétünk erejével megerősített jelen oklevelünket kegyesen adtuk és
adományoztuk a fentebb nevezett 9254 katonanknak, örököseikınek és
mindkét nembeli összes utódaiknak. Kelt Korpona szabad városunkban,
az Ur 1605-ik évében, december hó 12-ik napján.
István. saját kezűleg.
Boıskıl a hıjdúkban egyszerlben kitûnõ katonákat kapott, ezek sorait azután pa-
raszti tüıneıek. nemesi a várost sapaıok eaeszlıenék kt. Sereae folytonos harcok
kölklléllt lllkllll kl. A haborúlól klfnsltntt 011743 jflvedelmelhől csak hlánymln le-
hetett flzelnl a katonák uoldját, így nem lehet uodálkoml, hogyha sok panasz volt
hlflvlâfilël módjuk ellen. Bocskai, lfilllll QD' U-5 IlY\lÜlll'IIl ldfi állott be I cslıú-
rıııumı ııııum ıegyveı-szuııeııal, ıyekmıt mute: uzıemıeııı seıegetıeıı eg: hajdú-
kIDlIÁII}'0k.|1ak adûtt ulasllámk lëfllãčlével. Milli P2\'1l§ éllalálws kaümal Rndlar-
tâst düllbıolt kl. ıml arra mutat., hogy nem gondolt hadserege élbouítasára, sőt
alkalmaasl akarta Iellnl további feladatuk elvčllbêft. EUŰII-al elejét lkafla Vérml
a hadseffii elleni lfiıvábbl Plfiauûknalf. lfiwlyek élezlék a lăraldalml ellentéte! a
344
ıızbadsăllhrt taborabaıı. Egysélfi l'G\\iIlflÁ.lı hadseflie lovabbl leilõdbének volt
al alapja:
' Katonai flabályok vag' törvények, amelyek swfint kölelsek élni a katonák
2 Tábornokok.
3 Authorllas (auclbriiasj = tckinlêly, befolyás.
I ııyznzk vanak pı. z Ráııoizy i_size, Em ısıvan ez nagy czı-gzıy ıııjaaızapım-
nyak részére adott uiasílások.
5 Rerormaius lelkëzt
5 A .Század 50-100 ernberbôl állott. parancsnokal. lovasãıalml setében kapitány-
nak, gyalogos vagy nasıädos súzad esetében Valdfillak nolletíčk. lll B kapltănyt
Iõkapitárıy értelemben hasznalja, Vagyls tbbb Szaud tartozol! ala. A hadnafl álla-
Iálıan llsllet jelenlett, ltt aúüdparanüflûkut ért rajta. A katonák össlelrka már
korábban ls megvolt. A hajdúk adomanyleveléberı (I. az 50. .szám alatt) 0254 haidút
adományozott meg Bocskai, de csak 12 kapllúııyt sorolt fel név szerint.
345
vitéz legyen. Az ló legények két s három lóval rend szerint legyenek jó
szerrel." _
4. Kapitányt az fejedelem válasszon és az hits legyen' õ felségének S
az oıszágnak, zászlót fejedelem adjon nekie; az alatta való hadnagyokat
az fejedelem õ felsége confirmáljon' & õ felsége hlrével legyenek; azok
is hittel legyenek ó felsége és az orsflgnak kötelesek. Zászlót penig ne~
kiek is ó felsége rendeljen és adjon.
5. Az zaszlóhoz 3 kapitányhoz az hadnagy és az vitézló nép hittel
legyen köteles és valaki hlr nélkül zászlóját, kapitányát elhagyja, tisz-
tességét és fejét vzltse el érette és vagy hadnagy vagy fõlegény, ne
mu-ijen maga sziikségéhez még csak házahoz is kapitány hire nélkül egy
nyomást is.
6. Egyik kapitány, se hadnagy az masik kapitányság avagy hadnagy-
ság alatt levõ vitézt az elóttejárója hlre nélkül & akaratja ellen alaja
ne fogadjon. Ha penig ezt akár kapitány, akar hadnagy és az más zászló
alatt levõ vitéz mód nélkül befogadná aeregébe, aféle kapitány, akár
hadnagy tlsztit elveszltse és böısületi ne legyen.
7. Az ki magálél zászlót emel 5 felsége hire nélkül és kapitannyá avagy
hadnaggya teszi ó magát, ó felsége akaratjából az generális az oly kapi-
tanyt avagy hadnagyot felakasztassa és városoknak, faluknak reátáma-
dások szabadon meglehesaen.
Büntetések:
346
pitány az marhát viszaadni és õ magát aíéle aelekedetéért keményen
meglehál.ni.'* Ha penig az kapitány ezt meg nem mivelné. elveszitse
lisztjt, Liszteségét vele. Ha penig eladta volna az marhát, elégitesse meg
az szegény embert.
5. Valaki szentıgyhâzat íeltörne avagy slrukat Iölásna, fejével érje
meg.
6. Valaki élést feljebb annál, az kit megszik maga és lova, eladna
vagy penig házához hordana, vagy maga hasznára íordltaná az árát,
item az kik az szegény embereket sarczolmtják, égetik, sütik, klnonák,
pénzt kémek rajtok és vesznek, aléléket az kapitány igen megveressen
vagy törvény szerint megbüntësen és az hadból is kiűzzön.
7. Az kik erővel szüzeket törnek, asszonyállatokat akaratjok ellen ron-
lanak, íejökkel érjék meg. Item valaki megwlvajol valakit úton vagy
háznál, az kapitány tiszti vesztese alatt mint tolvaj! megölhessen afélét
törvénynyel. Ha nem mlvelné az kapitány, õ felsége bünlesse meg az ka-
pitányt törvénynyel.
B. Az kjk fölvemék az olyan élésl vagy Egyéb marhat, az melyet vagy
lejedelemnek vagy uraknak vagy kapitányoknak vagy hadnagyoknak
vagy ország gyűläére vagy táborban vagy egyebünnen vinnének, tehát
fejével érje meg nyavalyás.
9. Valaki bányákat, hutákat, réz hordókat, harmincadosokat S az or-
szágnak egyéb jövedelmet, kibõl az vitézlõ népnek kellene Iizetni, meg-
háborltana, lejével érje meg.
10. Ha valaki az postákat, kik õ íelségétõl vagy az oıszágtól közönséges
dolgokban jönnek s mennek, megháborltana, minden kegyelem nélkül
megölehessék, mert azok közönséges ország dolgában járnak, sõt inkább
azoknak segítséggel legyenek, hogy hamarébb jarhassanak.
11. Ezen kívül is ha valami oly mód nélkül való dolgok unének az
vitézek között, az kapitányok az õ magok becsületére el ne szenvedjék.
Dalum in libera civitate nostra (Lasoviense 29 Aprilis anno Domini
1606."
'Í Meivernl.
Ü Kell Kllsln, Sıabad vflrûsllnkbln, az Ur 1500. évében, ăprllla 7.9-én.
347
61
1
/
Bees, ısos. jfuıius 23. ,
348
afltibıiı fipriliarn Kaăára Drllálflfilési hívott @ıe, és ez Vlãzauhsilotíı elffllfi-
dását. Az onıáııgyúieı hnsızii vita után az összg Dontokban ûlra kitellette néze-
lél.. Nem fogadta el vallási téren a Rudolf elõtti vlıonyok vlssııállltâıág ngrn fo-
gadlı el a kormányzó klneveúsét, ragıukodott a jemuilák kiiizéséhefı. Boakai ıdo-
mâny-al íiQ'ében azt ltivélliák a rvndek, hogy a legközelebbi orsi-ágflflléllg rlilfld-
lanak érvényben. Bofik-ai ltlrodl-liba érdekében ragaazkodlak nıgyaroıızúfl ılıewék
EA-deiyheı tıatoikáheı. a vtııauıasinıtiák a némi meaáiiaoodáıaın foglalt mee-
ktltéseket. A haidúıfil lemendulléıére I havi ısoldjuk kifizetéát kivánták_ A ke-
zésdl ktiztil kihagylák a lengyel királyt, de a német válaızlófejedelxnekhez vállo-
:ıatlanui ragaszkoduık. A iausai orsıággyiiiä haiároııtıit újból lllbháıy vitte
Bémbe, ahol a februári HICIÁUIPOČÉ-S Elulasitáaának Iilıére ismét felvetődött 8 hl-
ború folylalúsénak gondolata, de megfelelõ fegyverfi erõ G pénz hlhıyúban errõl
kénytelenek voltak lemondani. Az űjbbb tárgyalások után 1606. június 73-én Jött
létra az úlabb mfiifflezü, a „béısi béke":
349
ség kormányzó-helytartója; Preiner Szigfrid Kristóf, stübingi, lladniııi
és rabensteini szabad báró, az alsó-ausztriai kamara elnöke;
5. §. Monyorókeréki Erdõdy Tamás, Muszlavina örökös gı-ófja és Varasd
vármegye ispanja, fóärnolu-nester; bethleníalvi Thurzó György, Árva
szabad és örökös grótja és azon Árva vármegye íõispánja és fõasztalnok-
mester; ghimesi Forgách Zsigmond, Nógrád vármegye ispánja és magyar-
országi fõpoharnokmesterz és neyvolaki Kremberg Ulrik, a ısászári szent
íelség belsõ titkos és más, erre az egyezkedésre kiküldött tanáısosai;
mindkét részről az itt következõ módon egyeztek meg.
A músodikra nézve
A korábbi egyvzkedés végzése megmarad, hogy a magyarokkal és tö-
rükölckel a békesség és kibékltés egyszerre történjék.
A hıırımıdiknı nézve
350
l. §. Mivel pedig O császári és királyi felsége az összes keresztyénség
különbözõ szükségletei miatt, Magyaroıszágon vagy a szomszédos helye-
ken nem lakhatik, hogy az országlakóknak bármiféle ügyeikért Õ fel-
sége távolabbi székhelyére ne kelljen menniük és azért nagy költségeket
tenniük, a hol még a magyar tanár-.sosok sem lehetnek mindenkor jelen
Õ felségének az oldala mellett:
2. §. Ezért megállapitották S elvégezték, hogy õ Ienségének, a magyar-
országi ügyekben O ielségétõl a végett nem oly régen nyert teljes lel-
hatalmazásánál fogva, a nádor és a magyar tanácsosok útján, a kihall-
gatásra, elõterjesztésre, blraskodásra, végezésre, intézkedésre és rendel-
kezésre nézve, mindazokban a dolgokban, a melyek Magyaroıszágnak a
fenntartására, meg az oıszáglakúk nyugalmára és javára szilkségeseknek
látszanak, az a teljes hatalma és joga legyen, mintha éppen O felsége
személyesen jelen lenne.
3. §. Es, hogy a mostani királyi személynök a helyén maradjon; de úgy,
hogy ezutanra az ország végzéseihez képest válasszákfi
A negyedilcf: nézve
Az ötödlkrı nézuı
351
A hatodücfa nézve'
A ıwolcadikfa nézve
A tizevıegyedikre nézve
20 - "H ass
szággyülésen az ezerötszázötvenedik és ezerötszázötvenhannadik, meg az
ezerötszázhatvanharmadik évi végzésekhez képest k:ijavitsák.“
A tízelıkeltedikfe nézve
ltt ll! §-ban Gfl'ZII.ként felsorolta l béke flflvege ı blrtokpereket Q eQ'éb jog-
mlıı\ıfigokıL Klmflntlotlı a kárvsultak -kúrtılanltásíl, illetve a tbrvényea elláris
nıealndlıáadı
A tizenharnıadileru nézve
A tizennegyedikfe nézve
“ Az 1550: X., ısssz xv., ısosz xxx. te. ıuı-gzıız ennek ı kenlaıızk az ııınıs
zseı. Az uıoııo ıorvenyoıızıı ıunwııaıa, hogy o munka roecı-eıum ouıunpınııum)
ouzazuıı, ez Ken., hogy ıognoz eııs zıoozı-ıkkzı vızsgaııasıaıı xzıuı.
M A korponıl OISI-űlflfllél lG0fi. leltfllfir 2-Út jelölte mel I CDUIXOIÁI Ílflilf-
idelétil. 1600. január l5-én azonban ı-ııagtıııfavabbllotlák a fegyversztlnelet 1000.
mnıuı 24-lg, ez ıfıı-nonooıuk, hog zzııın zznıuııoı: o bınokınoz nan szabad
nyûıııı. Az ısoıı apnııs-mııunıın mi-ıoıı kozul oızzazgyoıez szzııı .mun nıpıáı
354
A tízenñtödikre nézve
(Július zs.) áıııpmma meg új haıazkenı. (Magyar oıszazıyaıësı D-zuıkzk xi. 'ıaı.,
-ma. ı.) .;
I* A ızanyııegyzd (quzm puzıızzı-ıs, quıı-ıaııııuını Az ııemzzı ızımkızõı az egyens-
Agi neı ıeızaı-mzzoııakaı n-ızziıızta rsı. A ıiúm-sııımık, hogy a ııırwı: ne ımızõd-
iek, pénzen mzgvaııhuımk.
2!“ S55
sáýıoz tartoznflı ugyan, de átmegy Bocskay úrhoz addig, amig vele más
klegyenlitã és egyezkedés
6. §. Kassának és a többi felső-magyarországi részeknek a kormányzata,
âigy a miképpen a közönséges törvénycilıkelyben végezték, a magyaroké
egyen."
7. §. Az egri káptalan ellátására nézve pedig biztos és alkalmatos hely-
rõl, ha Kasán nem lehetne," Ó ısészári és királyi felsége és az oıszág-
lakók a jövõ országgyúlésen fognak gondoskodni.
B. §. A címezést illetőleg: az a cim illeti õt meg, amely Báthory Zsig-
mondnak volt; ugyanis, hogy magát „birodalmi és erdélyi Iejedelemnek,
székelyek ispanjának és a magyarországi részek urának" nevezhesse;
hasonlóképpen a nemzetségiek és egyéb szerzettek mellett, Erdély cime-
rét is viselhesse, amelyet Báthory Zsigmond viselt.”
9. §. Beikmtása a tartományba és az O Ielségétõl átengedett részekbe,
az O felsége biztosai útján történjék. mihelyst Boıskay úr és az ö párt-
hivei mindeneket helybenhagytak.
lll. §. A mikor az eıdélyielmek az Ö felsége iránt tett hüségi esküjök
alól valo íeloldozasuk is megtörténik.
ll. §. De Boıskay úr is megigéri gondoskodasét arról. hogy azok a
régi helyes útra viszatérjenek.
12. §. Valamint hogy a követeket is, azokból a vánnegyékbõl, amelyek
Magyarországhoz tartoznak, a Magyarorszagon tartandó közönséges or-
szaggyülésükre fogja küldeni és meneszteni.
13. §. Elvégezték azt is, hogy a magnas urak és a nemesek mindkét
részről, úgy Ö felsége, mint Bocskay úr részéről, az összes fekvõ jószá-
gaikat és birtokjogaikat úgy a Tiszán túL mint azon innen. szabadon bir-
tokoljak, és azokat a korábbi uraiknak és birtokosaiknak visszaadják.
14. §. Hasonlóképpen, hogy Szakolca szabad várost, meg a többi vára-
kat: Sasvárt, l-lalicsot és Eerencset" és bármely másokat, amelyek Ma-
gyarországhoz tartoznak, a korábbi birtokosoknak visszaadják.
15. §. Fs hogy a vénnegyék törvényes ispénjai és szolgabirai elõtt és
I' lııeınazy a ıargyzıizsır snran ızınonanıı Kauarõı. rıe viszont ıaıruwıız, nagy
sun a ıskapiıany, sun a kamnasag a virzsnan ez a now ınrıozõ vegvarnkının nem
lehet nernzı. az különben rnzzızızıı a D-ıo. rimrzıynzn ıogırıırknnk.
H ıııesnazy mvaızni Kıkõıeze vnıı, nagy az earı kapaııan ne ıarıazınzajen Kassán.
nanzın z ıegkazeıeızbı õıszägayfiıs gnndnsknrmu n ıııpuıınn mgırıroı. Ezt Maıyas
ıõneıreg nem ıugnaıa él, ly aıııum ki az ıııanı aıõveı. Az zgrı Kapıaıan egy ideig
.vaszan müködött, de a nana ııõupetõı úınoı Kamra ıeııa at székhelyét (Papp
L.z A niızızs nzıyzk ıõnanzıe es rnfikõaëze az rfııınırnnn. Eıp. ms. zo-zl. ı.ı
II Nzın zgeszzn ponuıann Kõzıi A szöveg aatnarı zaignnna rırnët „Erdélynek ez
a szznı Ramzı aimriaıurnnak xeıerırııne. Mzgynrursz.-az részeinek ura. 8 A szenz-
ıyek ızpanıa" rınıeı -.-iseıız. - aaınnrı uıgınnnu rıınzre neyrıı pajzs von, bzıgıar-
paııuı ez alul kıszbeéırzıı õıazıık ınezõveı. A bzgısrpaızzban A rsasmrı néztem
sas: anraznııaır. n szfvpaısnan A aaınon rsnıısrı ziınrreı. A puızarnzzõu Eraëıy ex-
nrzren ıuvuı Maıava ez K-ızzvnzaııõıa zırnzrëı is magukba ıngıuııak. (J. sıeınnncner:
Orosz una aııgernzınz wıppenburn ıv. xn. Nürnberg, ıaını. 1. ıabıa.)
I' vaınnıennyı neıyseg Nyitra megye nyugnıı ıeıeııen.
356
úgyszintén a nyolcados törvényszékeken is, a maga jogát mindenki ke-
reshesse."
16. §. Továbbá, hogyha a gonosztevõk, avagy Ö felségének, vagy más
országlakóknak a tisztviselői és safáral, károkat és gonoszságokat elkö-
vetve, Erdélybe, vagy az ehhez kapsolt részdrbe szölcnének át; alakor az
ilyeneket az Ö felsége megkeresésére vagy bárrnelyik országlakő pana-
szára, ott minél előbb törvény elibe állitsák, és a kártételért az ország
végzései értelmében megbüntessék; a szentséges császári és királyi felség
részéről is ugyanez fog történni.
17. §. Megállapitották azt is, hogy ennek a békének a végzéssé válása
és a végzfsnek megerősítése után, mindeneket végi-ehajtsanak, és a fen-
ııebb emlitett összes várakat, erõsségeket. szabad és mezővárosokat, fa-
lukat és bármiféle egyéb birtokokat (kivéve a jelen békekölés alapján,
a Bocskay úrnak átengedetteket) O felségének & az oısúglakőlmak, meg
az elõbbi uraiknak és birtokosaiknak a kezébe mind visszaengedjék és
átadják; leszámítva az adományokat és a Lálogos fekvõ javakat, amelyek
felõl az oıszáglakók fennebb, a 14-ik cikkelyben végeztek.
18. §. Ami pedig Õ felségének a hiveit, név szerint: Komis Boldiuárt
á Sennyei Pangrácotfi meg a többi összs erdélyieket illeti, akik hűségük
és a szentségs sászári és királyi lelségnek tett esküjük miatt Erdélyben
fekvő jószágaikat elvesztették, minthogy ezek a uelekedetükkel, mindenki
elõtt méltán inkább diıséretre, mint valamely büntetésre érdemesek; a
Bocskay úr párthiveinek pedig mindenüket visszabosátják és a megtör-
tént dolgokat a feledésnek adják át, õ fensége tehát kegyelmesen azon
van és azt kívánja, hogy az 0 felsége hivei is ugyanazt az igauágot érez-
zék és tapasztalják, és hogy a fekvõ jószágaikat ezeknek is visszaadják,
amelyeket akár önmaguk, akár mások útján birtokolhassannk. akár pedig
illő árban szabadon eladlıassanak és elidegenlthessenek.
19. §. Ezenfelül Boıskay úr kijelenli, hogy a nagyvezértöl neki aján-
dékozott koronát nem a király és Magyarország, meg ennek régi koro-
nája kizzbbııësërz fogadta eı.=
20. §. Végül azt is elvégezték, hogy azokat a kölsönöket, amelyeket
a szentséges ısászári és királyi felségnek a biztosai, 0 felségének a szük-
ségletelre az erdélyiektöl fölvettek, Õ császári és királyi felsége fizet-
tesse vissza vagy pedig engedje meg, hogy azoknak a kersményéből,
avagy a harmincadokből lassanként töröltewenek.
2l. §. Mindezdret eldıéppen kiegyenlitvén és öszeegyeztetvén, az van
hátra, hogy mindazok, akik Bocskay úrral tartottak, a hüségrõl, amelyet
neki fogadtak, lemondva: ismét a szenuéges királyi ielség mint törvé
nyes királyuk kegyelme és húsége ala visszatérjenek és fogadtasanak.
Fs mostantól fogva jövendőre, a császári és királyi felség és ennek tör-
357
vényes magyar király utódai iránt tartozó hűségtól (az ország jogainak
5 szabadságainak épségben hagyása mellett) soha el ne hajoljanak.
22. §. Ami, hogy annál könnyebben megtörténjék és örökké megmaradó
erőt nyerjen, és hogy maguk a Bocskay urat követõ magyarok is efelõl
biztosított, nyugodalmas és csendes lélekkel legyenek: Mi, a szentséges
császári és lcirályi felségtõl nekünk adott, teljes hatalonınál fogva, mind-
azokra nézve összesen és egyenként. akik ily modon a szemséges má-
szári és királyi felséggel kibékültek, mindazokat, amiket ezek az ezer-
hatszáznegyedik évi október tizenötödik napjától" kezdve moslanig tet-
tek és elkövettek, kegyetmesen íeledésndı engedjük át; úgy, hogy az öl-
dökléseket, rablasokat, váraknak a kifosztását, szabad és mezõvárosoknak
az elvételét, helységeknek és falvaknak az elloglalását és általában az
összes erõszakos ıselekvényeket, amelyeket ez idõ alatt véghezvittek és
elkövettek, semmiféle állású, állapotú, rendű és rangú embernek (ide
nem értve a fent kivetteket) be ne tudják, hanem mindazok teljesen és
egyszerűen feledésbe menjenek, és azokért soha többé senkit, semmi-
féle keresett ürügy és szLn alatt, se a császári királyi felség és utódai:
Magyarországnak törvényes királyai, se maguk a megkárosltott ország-
lakók, egyik a másikat, nylltan vagy titokban, a törvény útján vagy
azon klvül, önmaguk vagy mások útján meg ne háborltsanak vagy más-
képpen se terheljenek.
23. §. Sõt inkább mindezek, mindannyian, a mondott idõ alatt elköve-
lett ıxeldrvényeikre nézve, mindenféle fölperesektõl, ügyvédektãl és per-
lekedõktõl, a blróság elõtt és azonkívül, szabadok és teljesen Iölmentet-
tek legyenek és ilyeneknek tartauanak; és õket semelyik rendes biró
semmi módon el ne ltélhesse és e1ltél.ni ne merészelje; kivéve azokat a
számadástételre kötelezetteket, akik 0 császári felségének és a többi urak-
nak, meg nemeseknek a szolgálatában állnak, akiket ezen kivételnél fog-
va mindenesetre számadástételre szorltsanak. Ha pedig úgy találnak, hogy
az ilyen jövedelmeket, úgy Õ ısászari íelségétõl, mint az oıszáglakóktol
fegyverrel és erőszakkal vették el, ez esetben az ilyen jövedelmeket visz-
szatériteni nem tartoznak.
24. §. Es ha a Boskay urat követõ emlitett magyarok közül valaki,
akán-nely várat, erõsséget avagy erődítményt, önként vagy akarata elle-
nére, a magyarok kezébe adott volna; vagy küllöldieknek, törököknek,
tatároknak a segítségét maga mellé véve, Ő ısaszári királyi íelségének
vagy a magyaroknak, avagy a szomszéd tarlományoknak is, károkat oko-
zott volna; hasonlóképpen, ha szabad városokat, bányákat, mezõvároso-
kat, íalvakat, helységeket, taksákat, adékat és jövedelmeket, akármi név-
vel nevezetteket, besıedett, vagy a maga részére lefoglalt volna, ez is
úgy, mint a fent nevezettek, íölmenlve legyen; úgy mindazonáltal, hogy
ezulánra minden elféléktõl végképpen lartóıkodjék.
25. §. Aminek sikeresebb hatályosulása tekintetébõl végre elhatároz-
1' ms. „Kıeızzf ıs-en van az Aımzsa-Dıõmz-ı mtz, „mx A ıınaampaızız ız-
zyõzzëız z z-:mm-ızıaıı, es zzzzı mqımıuıı z ızıızzıez.
358
ták, hogy azok a magyarok, akik Bocskay úrral tartottak, mindezeknek
az elvégzése és megerősítése után, az annak tett esküt; kötelezettséget
és összeköttetést minél elöbb valósággal földmondják, azoktól elálljanak
és magukat fölszabaditsák; maga pedig Bomkay úr soha és semmi idõ-
ben ezeket magával szemben kötelezetteknek ne tekinue; sõt inkabb a
neki tett eskü alól tettleg föloldozıa, és fõlmentetteknek kijelentse.
26. §. Hogy pedig mindezek annál nagyobb és hathatósabb erõt nyer-
jenek, és a Bocskay úrral tartéknak a szívében a bizalmatlanságnak min-
den csírája gyökeresen megsemmisüljön, és hogy ez az egyezség és kibé-
külés annál állandóbb legyen: a szentséges császári és királyi felség az
erre nézve szerkesztett & kiadott oklevelével erõs ígéretet fog tenni, és
amellett Csehoıszág, az ausztriai fõhercegség, a morvai őrgrófság, a szi-
läiai hercegség és fenségu Ferdinánd făherceg is a sty-riai heroegség-
gel együttesen biztosítékot fognak nyújtani afelöl, hogy a szentséges
császári és királyi felség ezt a kibékülést a magyarokkal. minden részé-
ben, sértetlenül meg fogja tartani; valamint a szomszéd országok és tar-
tományok sem fognak semmi olyant elkövetni, ami a szomszédság jogát
sérthetné.
27. §. Eppen így viszont Magyarországnak s a hozzátartozó tartomá-
nyoknak és vármegyéknek az országlakói is, a császári és királyi ielség s
ennek utódai, mint Magyarország törvényes királyai iránt, az oıszág kö-
zönséges végzéseihez képest, magukat örökös hűségre és engedelmességre
kötelezik: és hogy (az ország jogainak és szabadsagainak mindenkor ép-
ségben maradás: mellett) soha els-zakadást, föllázadást, felkelést, a köz-
béke megzavarását, a szomszéd tartományokba való betörést és puszti-
tást, belsõ és külsõ összeesküvést; töröknek, tafárnak avagy bármely el-
lenségnek Magyarországba és a szomszéd tartományokba valo behozá-
sát, O császári és királyi felsége és a közjó ellenére magán összejövete-
leket tervezni nem fognak és semmi keresett szín és ürügy alatt megki-
sérelni sem fognak.
28. §. Sőt inkább a régi kölésekhez és szerzõdésekhez képest, úgy a
magyarok, mint a szomszédos tartományok, a jó szomszédságot és köl-
mönös szeretetet éleszteni 5 a kerasztyének között innen is, túl is a
szabad érintkezést minclenekben fenntartani fogják. Valamint hogy a
szomszédság fenntartására és mindazokra nézve, amelyek szükségesek-
nek látszanak a magyarok és viszonzásul akármelyik szomszédos tarto-
mány számára, kölcsönösen, külön oklevelükel ki fogják adni.”
29. §. Es ha a törökkel tisztességes békét kötni nem lehetne, s maguk
a törökök olyan feltételekhez ragaszkodnának, avagy olyanokat ajánla-
nának, amelyek Magyarországra és a szomszéd tartományokra károsak
és veszedelmesek lennének; akkor azzal szemben, mint az összes keresz-
359
tyénség és a haza közös ellenségével szemben húségülcnek a bebizonyi-
läsára és az ország végzéseihez és határozataihoz képest, egyesített erõ-
vel s a szentséges császári íelség hadaival együttesen, hasonló buzgó-
sággal, készséggel és minden szabadkozás nélkül foglak eljárni.
30. §. Ha pedig ellenkezőleg történnék, az ellenkezõt cselekvők azonnal
az örökös hűtlenség bűnébe essenek.
31. §. Történtek ezek és végzésbe mentek Bécsben, Ausztriában, az
ezerhatszázhatodik évben, június hava huszonharmadikán.-Í
Következik Mátyás fñherteg és a megbizottak aláírása.
Rudolf i600. augusztus B-án megerősítette a bécsi békét, de csk addig a ha-
tárig adla hol?-ájáru1ását„ ameddig dlakel nem ellankeınfik kcmnázásakor telt es-
ltiljével. Mátyás főherceg jól tudta, hogy I! mııgylrolt ebben a formában a királyi
megerősítést nem foglák elfopdnl. Ezért elõvette Rudolf levelét, al'l'w.l.lyei a febrlıárl
megállapodást minden ldkölä nélkül hagyta jóvá, a keltezlıt kljavillalta, G ezt
mutatták fel mint királyi Inegerflsiléal. Bocskai a ızolnszédoı megyék!! Kıssám
hilllfl §y\'llBrE, is itt viıigfllák felül n lnegefléfls SZBVGSÉL Al-lfl-ISZÜ-IS 17-én Bofiknl
is megerõsítetle a best békét, helyt adoıt azonban a rendek klvánságáılak, hogy a
kifogásolható pontokıól ı főherceg pótlúiag kiilbn oklevelet állíttason ki. Azt kí-
vánták, hogy a vall-ássıahdságot terjessıék ki a hlvnkna ls, vagyis az első cikkelybe
a vsmou, z ıı-zzzsvaıwzıı ez z lzauzııuag umıl vegyelz be ll „vllur (ıalvzıq zel
la A z. s-t, zllzl mal val: szo, hogy ı szılwu vaullszyalmız: maz „A mu-.zl lum-
lllıuı vılláı sérelme nélkül" eıııedheıá meı. kt kell hınnl. Kltoaáiolták, hogy ı
klrlly É a nádor ha nem is kormánytól Círnmel, de ténylegesen küzbeékelă-
alk A xaheızez, Euogadhaıztlanııak lal-wualı, hogy a béke szövege a lellıelal-õl mint
ilízadásról bszél. Helytelenitették azt a kötelezettséget, hogy amennyiben a Portával
nem jon létre a megfirezés, a ıendek a királyi hadıereggel együtt a torok ellen fog-
nak halttılni. Bofikai az erdélyiek kivúnságúra még azt is be akarta véletni, hog'
halála után csak a ndti kárpotláaként átcngedelt Tlaún tıill területek szállanak vin-
su a klrúlyra, Ddély 3 a speyerl qyezménybefn meghatározott Réfiek viszont -
nem, Ez Erdély önállóságának állandósílását jelentette, Bocskai és a kaswi gyűlés
kívánságalrdi újabb 'hosszú vita kezdöddlt, amelynek eredménye az lett, hogy a hl-
vak belefoglalását a vallásfiabadsagba a következo országgyiliûãre halaallbtták, a
2. § elhagyáaába Mátyás főherceg nem rnénl. bele, de külön oklevélben fejezte kl,
hogy „B Iúlrlal k-akoilklls vallás sérelme nélkül" nem jelenti B Prûléstănsok vallás-
gyakorlalânak korlâtcrlásât. A tfirük ellen fordulăât Brra GZ fillre korléldılãlg ha
a Porta védnökséget akarna Magyaroıszág ialolt yakorolıll. Rudolf klllöıı oklevél-
ben lıõzlmısaııawt lger: n-llmlazoken a uelelrınenyekért amelyek lfllM_ oklober la
ota történtek, egyúttal elismerte, how Erdély és R Réflak megtartják önáiióságu-
kat Bocskai halála után ls. Alsó- E Felad-Auszl-l'lfl. Slálérorazji ÉS a ısdı korona
országai külön-külön jűlállást vállaltak a bécal békében foglaltak meghrlásáérL
Boeslhal deoemberre K-assãl-a újabb országyűlést hirdelefl-. ahol elismerték a béul
béke érvényét, de újból târynllák a klfogás alá eső Dnnwk-lt ÉS hnláromlot hozz-
uk ıoluk. rzı pedig uıaslıaslıem es tárgyalási alapul amit a lzgllõzelzlzlzl pmuzwl
országgyűlés számán.
ııııyır Torvenyıır. ıııs-ıuı. evl ıorvéııycıınıelı.
eso-rıı. l.
62
38|
pihenhessék meg, és vehessen valarni épületet magának, hiszem az kö-
vetkezendõ üdõk is magukra gondot fognak viselni.
Az imperiumi gyülésben, hogy vsészér 6 maga személye szerint tel-
menjen, azt mi is azokkal tartjuk, az kik nem hiszik, hogy meguele-
kedje, hogy ennek életében más császárról gondolkodnanak az electcırokf
azok is nem fogják azt ëelekedni, mert abból sok zűrzavar és háborúség
következnek az keresztyénség-re, az embereknek élete s mind az birodal-
moknak osztogatása isten kezében vagyon, annak és akkor adja a kinek
és az mikor akarja. Ha mit ért kegyelmed ez után is oda felé való alla-
patokról, kedväen vesszük, ha nekünk is Ludtunkra adja.
Az lengyelek is mégis veszekedéshen vannak az királyokkal, most ha-
sonlás esett azok közt, kik ez elõtt király el.len az respublica pártját tar-
tottak; az krakkai vajda B.adzivi.l.lal együtt belehagyták Stadniakit, né-
melyek azt mondják, hogy tractálásnak okáért, zálogul mentek volna az
királyhoz, ki nem igen hihetõ, de az bizonyos dolog, hogy mind az kettő
királynál volt és most is ott fog-nak lenni! Stadniızky házához ment
Lanczutra, az mi magyar hadaink kijöttenek onnan,' az respublicat még
is azt mondják némelyek, hogy gyülekezlk, minthogy ad 12. Octobris
volt convocatiójokf' nem tudjuk, hacsak ebben hagyják ezután dolgokat,
avagy újltndı valamit; mi úgy viseljük hozzájdk magunkat, hogy az jó
szomszédságnak felháborodására semmi okot nem is adunk, és az kik az
respublica javára jó akarattal megtaláltatnak bennünket, el nem tzıszit-
juk, sem idegenitjük tõlünkfi
Az hajdúsagnak oda íelmeneteli felõl, egy nehény rendbeli panaszol-
kodăsat láttuk kegyelmednek; mind azokra, mit írjunk, magunk sem
gondolhatjuk, Isten látja semminek okai nem vagyunk, mert ha lehetne
az egész hajduságot csak az magunk kebelében vagy markunkbsn szorí-
lanunk, hogy senkinek terhére ne volnának, de ilyen változás közönsé-
gesen soha kár nélkül nem lehet; ha oly jó szél találkozott volna vala-
honnan, az ki hírünk nélkül az német császár erejét kilútta volna Ma-
gyarországból, talám úgy kár nélkül helyére tudtuk volna hütünknek és
nemzelségünknek szabadságát áliatni, de hogy haddal kellett azokat in-
nen kivel-nünk, az kik minket rontottanak, kârral kellett annak meg-
383
cupientes. Datum ex libera civitate nostra Casoviensi die 15. Octobris
anno domini 1606."
Spechbilia ac magnificae dominationls vestrae
Stephanus mp.
benevolentissimus"
Simon Péchy
Kívül: Spectabili ac magnifico domino Stephano [de] Iliésháza slb.
364
néhány szülségös dolgokról az kegyelmed persuasióit. Az tractatus dol-
gában a több L-:ikkelyek mind tűrheiõképen viseltettenek, de hogy az
Tiszán innét való részét Magyarországnak és az magyar nemzetségnek
olyan nyilvánvaló elszakadásat mondották az török óltalma alól, miné-
künk az semmiképen nem tetszik, egyért, hogy az ország végezésével
mind Korponán s mind Kasán, azután az kegyel.rned Bécsben ment kö-
vetségivel és az mostani mitólíink adatott instructiónkkal" teljességgel
ellenközik; másikért, hogy ilyen állapatjában, a mily úton most az ma-
gyar nemzetség hütinek és törvényének szabadságát az török patrocini-
umjávalw kereste, ha meg akar abban, a mit immár isten kegyelmessé-
gébűl megtalált, maradni, nem tartjuk batoraágosnak, ha lerázza magáról
az török patrociniumát, holott nem küsebb gond azt mególtalmazni, a
mit talált, mint szintén az keresése volt, melynek minthogy az keresésére
magátúl elégtelen volt, az megtartására is elégtelen leszen, Csak most is
látjuk s értjük is mü immár, mind hütökben, s ınind szabadságokban és
szömélyekben mennyire kezdötték nttíönn, ahol módját ejthetik meg-
háboritani az embereket és az mi nemzetaégünkból valókat. Az penig
természeti az némötnek, kit soha el sem hagy, akarmely hosszú üdõre
el sem felejt, hogy az bosszúállasra való atkalmatoságát el nem mu-
lasztja, melyben hogyha 6 neki zabolát nem vetnek az szájában és útát
meg nem gátolják, bizony szabadosan jár el sokkal az õ természetiben.
Lerázván penig az török patroıziniurnját, ki enyett most az törvénytelen-
ségbõl megszabadúltunk volt, annyit tészen, mintha az elõbbi törvén-
telenségre nyitottunk volna kaput az nënötnek, & isnét ugyanazon
irıség, rabság és elviselhetetlen iga alá adtuk volna nemzetségünk nyakát,
a mely alól ezelõtt sok vérrel, kárrııl, gonddal és munkával kikiszabadl-
tottuk vala, melyből bizony mü kevés jót remélhetünk; adja isten mind-
nyájunknak megmaradásara kévánságunk szerént való jó végét, hogy az
ulzánunk való emberek is jót mondván úldhassák koporsónkat is holtunk
után. - Az végvárakat, hogy üdó elõtt, mig az ó [ölségökkel lött conven-
tiónknak executióit nem látjuk, hogy kezünkból kibosáthassuk, arra sem-
miképen nem mehetünk." Lám kegyelmed is arra tanácslott ennekelõtte
bennünket, hogy semmit is addig kezünkbõl ki ne bosássunk. mígnem az
õ íülségeik rãzıéról is az rneglgért executiókat meglátjuk. Más az, hogy
kötelesek vagyunk arra az oıszágnak is, hogy hírek nélkül ilyen állapat-
jokban mindaddig is el nem hagyjuk, míg mindeneknek jó végét nem
látjuk." Resignálni" penig az végházakat annyit tenne, mint ha az biro-
W Utasllásunkkıl.
1' Oıuzızm, veazıznı.
'T conventıaıııu-.ak eııeeuuoı=ıı-Aegálıupodásunkı-mk végi-ehıjıasa. - Boskaj a
ııezebeı-A levõ nmgyaı-aı-zágı várak audasá: akkor ukaı-ı.ı megkezaeni, nmiımı a
pouonyi orsıaigyűlés a bési békét és a kassl gyűlä áll-al klvánt javításokat tör-
vénybe lktatja A uiwaıanıki ıargyuıámımn Amııbın ıbııaıı egyezıek meg, hog
uzzeınbeı ız-en ızzzaõajëıı meg z varak auzaasz. amıuı annyi engedmény-L ızıı,
hogy a pouonyl Országgülésig vegyes bizottság igazgassa u várakat,
'° Az nıszâgon az oısúggyûlést ëı-tl.
H Rzsıgnaı (reıigııaı-e)=vısszaAa, vısutizeı.
dalrnat. Ország híre nélkül eresztenõk ki lıezünkból, kirõl egynéhány
felõl in cont:i-arium obtõtáltanak" is immár bennünket, hogy üdó elõtt
ne cselekedjünk. Harmadszor jól tudja azt kegyelmed, hogy az véghá-
zakbéli tisztöket is az ország gyülésében kelletik eloszlani; ez okon is
addig módunk nem lehetne az resignálásban, hogy promoveáltassanak"
egyaránt mindnyájan, az kik hazánkriak szolgállanak mü mellettünk is.
Fizetetlen állapatjokat úgy vagyon mi is jól tudjuk az végbelieknek, de az
magyar szolgáló rendnek némöt idejében csak [elényi állapatja á fize-
tése sem volt, mint mostan vagyon; mü nekünk is vagyon vigyázásunk
reájok, legyen istennek hála, most oly szívvel és oly állapattal ismer-
jük õket, úgy tetszik, nem lehet tarlásunk attúl, hogy az nékünk adott
köteles hivségek ellen, most ildõ elõtt sem töröknek, sem németnek adnák
kezeikben az mi akaratunk ellen az házakat.
Hogy az hajdúság rablással akarnának alájönni onnan feljűl, nem
tudjuk, micsoda költött hír lehet, ısaknem mindennap vadnak onnat
íeljűlról mind az vármegyékból, hajdúságból követök előttünk, nem is-
mernõk egyik félnek arra valo szándékát, csak véletlenül ok ne adassék
arra nekik. Bizony az nemes országtúl és nemes vánnegyéktül nem ér-
demeljük s nem is reméljük semmi úton, hogy ıselekedjék maguk hirfe
nek, nevének gyalázatjával, hogy szénájokért, szalrnájokért és egynéhány
tehenökért, hütökért és törvények szabadságaért vívó badakra arczúl
iámadjanak, mely nem az igaz háladatosságnak neme volna.
Mü mindazonáltal most is lrıttunk minden kapitányoknak, hogy az
alattok valókat fenyitékben tartván, mind nemességgel, községgel jól
alkudjanak, és minthogy kegyelmetök egymástúl megoszol, kegyelmed
az hév vlzben,fi Nyári uramnak penig alá kelletik hozzánk jõni, Rhé-
dey Ferencz uramtúl hagytuk.” hogy hallgasanak ez üdõ alatt minden
oda föl való hadaink; most, hogy onnat alájöhessenek, ugyan az tölűl
megirt okcıkért sem lehet, de ide is az föld mind puszta és rakva ha-
dakkal, az kegyelrned jóazága íelűl penig különben írunk Somogyi
Györgynek és az több rajta levõ kapitányoknak. Odaföl való tisztit és
gondviselését, hogy kegyelmed mostan resignálja, mikor még szintén
az közepén vagyunk az dolognak és semminek végét nem látjuk, sem-
miképpen nem lehet. Más az, hogy ország consensusából választatott ke-
gyelmed arra az állapatra, magunktúl nem resoválhatjuk magunkat ró-
la." Es minthogy ez békességszerzésben fõ intercessoiä kegyelmed volt,
A Deuı wie izizgaziueai-z kivan: izıznıiıaıı megadom iiuiıi (vis. iı ui. ıznmú
ii-ami! oimiıei- vegen n uisıari izıaawif, aoısui iııeıııızoictıl ez ı ıurõiıoii iivam A
7.ııı.vı ioiyõ im-imiaunai mquiadõiiiek a urgııasok a november ıı-en, n nem
mıgiıuieseıe vzıeıızk. A zzıivaiamki béke z ızi-iiizzı ıiei-aeıekeı a uıiyızgez helyzet
ıtıpıın miiiezıe.
A mi-ıaiieı ıu iıiiziiıt ızıivqteı miezi: ez am-zifıi iziváıi mzziıizniuıi ıiıiınmiı iii,
akiket ı szöveg iıunui (eıwmi. A iiiı-iuyi ııiegiıizimıiız .ioiium van Moiın, ii indi-
mnazz iınámız, immımmi iõiupiiáıiy, n vegviaeki :fizetek meiiigyzıiiie; Adni!
von Aiuııini, a iiaiiiıııııu iınawaı. A mezei iuzeı-ek ıõıziugveiõiz. a uázzsi-i ei
mi-sıyi ıiıi-isei-ez im-ınányıõiu; 'rhunxı Gyai-gy, Arvn megye iii-aka: xuiınanin, kira-
367
lyl aızlalnolmıeater, uasıáfl és királyi mnácshl. I-fivlnlly Mtldh lllrúlyl lllűnllli
lneslır. császár! és klrălyl Ianlflõl, Slilrled von Kolonlu, Dunan lnnenl lõlııpl-
Uny, a hldltıınãã tıılısofl; Batthyány Ferenc Soprlm rneye Ifllıpănll, Dunûnufill
fõkapitány; Erdődy Krlılól Mltyls főherceg lımarásı, - Az erdélyi megblldll-lk:
lllésházy lstván, Trfincıén és Liptó megye Ífilflıánll; Nyáry P61, Czbboı' Mlhflly él
I-lolllnnn Gyliry. A bıztoaok Ielsbrfllâfl után .a szerzõdä ndvege 6 kñvel-K226:
za. Bocskai hada; Rt-sz-ı<u,v1.n (Nm-„L zi"-nk,v> usımmuıjzik. ısos. Gt-<>ı~;; K1-ıı.-r rt'-1.
km-ez, ıaııs/E (M Tızrı. Kt-pzsarnuk 280. T)
2l, Bmıvioıı (;.ıb-ır, 1.<ı:ı«~z-t-:lmı mvsıı-r ı-«/zıwıtzt-\ı-, ıun/.
Sı, 1-IK-ıı\`ı ı(z»„yvı.ıı-_ z\|ı|ı„ıı_\ı M :K-ııy
~~ _\ Ki-fia.
,»
. „` '..,'-l.~F.m.q.,,4v-
\@,ͧ . _ _„
.,
4
zŠ'ñ ugii-iq ,___ .1-
Negyedik. Hogy ez két császár között legyen az békesség minden ha
lyekben, fõképen Magyarolszágban és ahhoz eleitõl fogva tartozandó
tartományokban és egyéb országokban, tartományokban és provinciák-
ban, mind vizen s mind szárazon, az kik õhonájok tartozandók, és bele
foglaltasanak minden országok az austriai házhoz kötelesek awagy
attól függõk: és ha az spanyor király is békességet akarna szöneni,
ellent nem tartanánk benne.
Otödik. Hogy mindenféle ısaták megszönjenek. Ha penig történet
szerint valami tolvajok támadnának, S aicármely tesznek kárt tenné
rıek, szabad legyen efféle gonosztevöket megfogni és az ö meghfogások
felõl az mäik ıämek irattaaaék; annakutána törvénynyel láttasék meg
az dolog az előtt az kapitány elõtt, melynek kapitánysága alatt efféle
hatalcı-n történik, és az elvett marhák visszaadattasanak
Hatodik. Hogy várakra ütni és megvenni se titkon se nyilván, sem va-
larni practjcăval” ne légyen szabad, söt még sak probálni is azokat
megvenni, avagy elfoglalni akárminemű módon; és hogy egyik résnñl
is raimágra emberek el ne fogattassanäc. Az mi penig adatott Bocskay
fejedelemnek, az az bévsi végezés és pactumok szerint maradjon.”
Hetedik. Hogy mind két ielöl minden rabok visszaadattassanak és az
személyeknek egyenlõségek szerint elcseréltessenek, úgy hogy az rabok
urai az õ saraokrói megelégettessenek mind az ket telõl; az kik penig
váluágok felõl immár az 6 urokkal végeztenek, azok megfizessék; az
kik penig az békesség idejében ellogattanak, azok minden fizetés nékül
elboısáthsuınak.
Nyolczadik. Hogy az győri király-képének és az Dunán innen s túl
való ország-kapitányinaktf és az horvátországi bánnak, mind penig az
budai pasának (az többi penig õ tőle hallgasaanak) minden hatalom
adasék minden jövendő végbeli akadékok, kötödések és botránkozások
eligazitására. Hogy ha penig nagy súlyos dolgok történnének, az kik
ö általok el nem igazlttathatnának, azokról mindjárást találtassék meg
mind az két császár.
Kilımczedik. Hogy az várakat mindenik rész az õ régi helyeken meg-
épétlıesse, újonnan penig várakat és kastélyokat épéteni ne legyen sza-
bad.
Tízedik. Hogy az mi részlinkrõl küldessék követ ajándékokkal az tö-
rök császárhoz, és az nagyságos szerdári' is küldje az 6 követit az tá-
borból az mi fölséges hertzeg urunkhoz ajándékkal. Es mikor az mi
követink Konstantinápolyba az békességnek rnegerösltëéért jutnak, on-
H l=ol-ısllyal, osoıszuveuzl.
U L a al. azfiı-n alatl. - Paı:tuın=elıyeuea. mesegveııs.
97 A Höri klrlly-képe, vayís a király képviselője a dunántúli olsúgus fõkapi-
mııy volt alunek koı-zeıe lı Balaıonlg ıeı-leol. A Dunaıılúloıı volt még egy loka-
niünyság a Balatontól a Dráváig A Dunán inneni Vay bányavárflsl fñkabllányıal
hivatali területe a Dunától Murány Váráig húzódott.
3 A uırdál- a háború Iartlınıárı kinevezett lövezér, rendszerint lı nayvezir. ltt
a ı-na: emllml Lola Mol-laı-nad nngyvezlı-l-sl volt szo (va. az aa. számú lrássalı.
24 - ıoıı 359
nan is küldje az hatalmas török császár az mienkhez Prágába az ö kö-
vetit nagyobb avagy több ajándékkal, hogy nem mint azelőtt volt szo-
kás.
Tizenegyedik. Hogy most az õfölsége követe Konstantinápolyba vigye
be az kétszázezer forintot marháúl s pénzûl az fogadás szerint ajándé-
kul, egyszer S nem többször.
Tizenkettõdik. Hogy az békesség húsz esztendeig, elkezdvén számlálni
az esztendõket januariusnak elsö napjától fogva ez jövendő esztendő-
ben, legyen, és három esztendő mulva mind az két fejedelem vagy csá-
szárok egymáshoz ajándékokkal követeket küldjenek, úgyhogy az aján-
dékokkal ne tartuzzanak s nevek se legyen, hanem kiki mind az ö jó
akaratja & tetszése szerint; küldjön hasonlo személyeket is és méltókat
avagy illendöket. Az meddig penig ez az húsz esztendő tart, értessenek
avagy bele foglaitassanak az fölséges római császámak utánna való suc-
cxori" és Magyarországnak legitimus királyi & névszerint való atyja-
fiai, unokái és azok után törvény szerint következendõi, és azokkal is
erõsen megmaradjon az békesség. Ugyan úgy értessék az hatalmas tö-
rök császár részéről is, és úgy légyen.
Tizenlıaflnadik. Hogy Vácz mi keziinknél maradván, meg épëttethes-
sék, de meg ne nagyobbitassékfl'
Tizennegyzdik. Hogyha az õfölsége követi az Portára érkeznek, sza-
bad legyen kérniek, valamit akarnak, az császártól.
Tizenötödik. Az mely faluk lfilekkel, Somoskõvel, Hollókõvel, Ajnács-
kővel, Dévinnel, Kékkdvel, Szécsenynyel, Gyarrılattal, Palánkkal, Nóg-
ráddal és Váczczal az hódolástói megszabadultak,“ ezután se hódulja-
nak; miért hogy az házak mi kezünknél vadnak, és azokhoz semmine-
mii iszpája“ és egyéb akár hol lakjék, semmi közit ne áma, se
hódultassa, kivévén azokat az falukat, az kik Eger megvételétõl fogva
szönetlen hódultanak, azok ezután is hódultak legyenek, azokon kívül
egyet se hóduitassanak." Az mi Esztergom dolgát illeti: az mikor az
D snzzzstor = nıõo.
H viz lsu-ben kerül: lol-õk lennnnıooıg All, ıslu-ızzn A oazzarl ez n magyar
naanu vıwzlozıallak. _ A lz-:kz loıın tzavzgenzn (Magyar Turvenyıar. mo-ma.
évi llírvényclltkek. Ep. 1899. D91. l.) nem Vñc, hlnern Tull szerepel. Byúttnl pedig
ınzzengzoılz n van lzlenneseı ez ızınõvlıaeı. mvanuy a none zzııvzgenzır lzznenzıs
ıekor Vdcut Illoild, eflébként E lıtin szfllleflel Kbvetl Ífllılorlanlrlt librl XXXIVJ.
ugvnznzılz zi laan zzavzzzı vezl az ımona l., az -l-„ta nıan zaıõlelnen zınııa
vıroz (l-lızıorız zl-mon xxvıll. anna, ım. szı. L) A ılsfaız szoveg szintén vizoı
rllolld és a rnlgylr Slbvegnek rnefieleld rendelkezët Lat'lall'nlL (Ludwig Fekete:
Turmznz sem-lllzn an; azt-n Al-znıvz oo; roızıınz Nızoınnz rsızrnazy. ap. mz.
H.. 2ll. 1.)
" A lzlsoroız val-in ısııı vegen ez 1884 elejen aznlnonılnız :zl n ıõrõx urnıoın
ılúl, Velük Együtt Iılvalk is lllentesilltek I török adék alól.
H lazpaln ızzpanl, Szlnnln) turok lovas, nlzı szoıınlaıaerı nlllzarlzmolınt napon
Ideiglenes használatra.
L1 Ezer vonz lem-lznn ıuuzıı wınlz lzezrz. ez :gy nnoıızzıalz ızıızlz nz „azon-ıozõ
mvnlz lz.
370
keresztények az törököktõl megvették, az mit addig az törökök hová
hódultattanak, azok most és ezuñn is oda hóduljanak; de azokon klv-ül
egyet se hódultassanak.“ Az mi Kanizsa dolgát illeti: embereket bo-
ısásson ki az paaa S Bottyâni uram, és azok meglássak az falukat, mi-
csoda faluk hódultak oda és eligazodjékfi Az hódultság között az ki ne-
mes emberek vadnak, avagy házok vagyon, azok az törököknek se adót
se dézmét ne adjanak és semmiből ne lıóduljanak, és valakik az király-
nak nem fizetnek, azok az törököknek se Íizesenek, hanem mindenek-
be mind házokba és személyekbe szabadoaok legyenek." Az hódulfságra
penig az törökök ki ne járjanak, hanem csak az közelvalókra és csak
az [alúblrak által szolgáltassék be." Ha penig be nem mennének, tehat
az kapitánnak vagy földesurol-:nak lrjanak, és azok beküldjék. Ha úgy
sem akarnának, úgy menjen reá az török. Azonképen az magyarnk is.
Annak okáért mi az íöljül megnevezett ısaszár urunk õ fölsége mm-
missariusi és tanácsi az õ nevében és személyében, hasonlóképen az
íölségu Mátyás herı.-zeg urunkéban, és az egész böcsületes ausztriai
hazéban köteleuük magunkat és fogadjuk igaz hitünkre, hogy az meg-
nevezett ısaszár és herczeg urunk õ felsëgek és mind az több ausztriai
nemzetségbõl való herczegek és lejedelmek az íöljül megnevezett bé-
keségnek articulusit mi köztünk és az nagyságos A.Li pasa, Habil ef-
fendi budai kadia az hatalmas török ısászár nevével végeztetteket, az
mlg az török részről meg nem bonlatik, minden punctusiban és nik-
kelyiklıen megtartják, és az 6 kapitanjok és vitézik altal s mind az töb-
bivel, az k.i.kkel sziikségs erõssen és mefizegellen megtartatják. Melyndı:
meglıiteliért ä bizmyságáért ezt az mi levelünket kezünk iráäval éa
pöcsétinkkel megerõsítvén, mindkét felõl adtuk és megirattuk. Datum
in castris inter Danubium et íluvium Zsitva positis die ll. novembı-is
in festo Sancti Martini. Anno Millesimo Sexcentesimo Sexto.“
Ü Bılzrlom Vára l5§1-tól 1595-ig Voll lörök lennllalčfiág Eılâll, Il<l<0l` lelâflbfl-
dlıll, 1005-hell n törökök iSl'nël ViSSlll0glalIÁk. |:`.§ılel'80In a hûfl-Ã Iarlnzú Ialvnkkll
efivüll török kšıben maradt, de újabb területeket a török nem Iuglılhaiott.
5 Kalılıaa N00-hun ešelt el, ltt a tflrlkflk Ár a mıgylmk közötti elhahirvolâst kü-
ıun vzwzz Dımıısgn bızıaız. aınyhsny Ferenc sapi-on ınegyzı ıõıspan, Kõıvvm
mestlr, a dunűnlűll részek Íőklpltánya volt.
Ü Az erőviszonyok megvúltozását mutatja, hogy ı törlik elismerte a lennhalósáp
ulltt élõ nemesek Bd6|nentı_§égÁt_
“ A magyar szövegben ıııaııyzık egy szó, u ıaıın szuveg ızeı-mt: pmvznıus ıuoı=
lüvedelrnelket.
Ü Kell H Duna ÉS S Z5llVu Kûlyő küıőlt elllelyfiıell Lűbflrbun, november 11-én.
Slent Márton ünnepén, az lfiûl. évben.
14' 371
63
Boukal egészségi allapota 1606 második lelében egyre romlott. A killlflldl orvoa
azt mondotta róla, hogy leflellebb néhány hûnapla van. Ekkor lléeılletle Vêgfenfle-
lelet, amelyben az erdélyi lejedelumä pollükıl iıelyfltét és leladaült vllfigosın kl-
Ífillellei
372
gában részesé tett, és e' képen minden kétség nélkül bizonyos lévén id-
vességem felõl, az én lelkemet ajánlom az én idvezitõ lstenemnek ke-
zében, testemet penig viszonuıg a' Föidnek, közönséges anyánlcnak ha-
gyom, az honnét vétetett, tudván, hogy por volt, és ismét porrá kell
lenni. De viszoniag az igazaknak és idvezülendõknek száma között ha-
lottaiból az is fel-iámadván az örök életre, az idvemégre, dilsõségre min-
den szeniekkel egyeiemben vitetik.
Hitemrõl és idvességes örök életemrõl bizonyos vallást tévén, veszem
szemem eleibe iijúságomtól fogva való életem viselését, és minthogy
minden emberi háládatosság között, hazánknak, nemzetünknek tarto-
zunk mindenek felett több jóval, Erdélly Oxszágot mint édes hazánkat,
ki minket szült, nevelt és tartott, kinek sok javát vettük, és lassan las-
san valamire Istennek kegyeimességéböi egész életünkben vezéreltet-
tünk, eredeti mind azoknak hazánkból volt: azonképen holtunk után
is hirürıket ott igyekezünk inkább terjeszteni, nevelni, és ditséretes em-
lekezetünket hagyni.
lntjük ezért és kérjük atyafiúi szeretettel a'ban a' kedves hazánkban
lévõ minden hiveinket kitsinytõl fogva nagyig, vegyék tsendes füllel
és elmével, és adgyanak hitelt illyen állapotunknak, mikor minden em-
beri hir, ditsõsség-kivánást és kedvekeresést hátra hagyván, utolso aka-
ratunkról teszünk bizonyságot.
Hogy a' mi némű romlások és vérontások az el-múlt esztendőben ab-
ban a' kedves hazánkban estenek, nem mi tanátsinkból, akaratunkból,
se tettzésünkbõl lettenek, mert nem hogy romlására; hanem inkább ja-
vára 's meg-maradására igyekeztünk, sot kész lettem volna mindenkor
még életemnek el-fogyásával. is néki szolgálni, ha az idö úgy hozta
volna.
Inkább annakuizáı-ma nagy méltatlanul, és minden igaz ok nélkül sok
javairtkbol megíosztatván, és határin klvül mintegy számkivetésben lé-
vén, valamiben az én szolgálalom kivántatott 's valamikor erõm felett
is magam fejét, életét személyem szeréni. kotzkára vetvén, éjjel nappal
kész voltam, noha az idõ alatt jószágomból ugyan kirekesztetvén voltam?
Most utóbban illyen számkivettetett állapotomban, mikor a' római ısá-
szár õ felsége hűsége mellõl, kit annakelõtte sok hasznos, emlékezetes,
és az egész keresztyénségnek javára valo szoigálatommal magamhoz
kaptsoltam vala, ugyan az õ felsége tisztviselői éles kardgyokkal, fegyve-
rekkel, és az õ felsége ágyúivai váraim foglalásával minden törvény
nélkül el-kergetének az õ felsége hivsége mellől, életem oltalmáért fegy-
vert (ogván az õ felsége hadai elienfi és szerentsét próbálván igaz
igyemben, és nyilvánvaló igazágomban isten meg-segitvén, olly ál-
dását mutatta dolgaimban, ki mind magam, és minden emberi remén-
ség kívül, mint Mosest régen a' pásztoıságboi, Dávidot a' juhok aklábol,
7 Eocskait Báthori András [osztotta meg lılrlokaitól, azon a cimen, hogy nem
tell reá esküt, B felelős Báthori Boldizsár kivégıéséérl.
5 A Szélhfldságharı: indulására l. az 5l. Súmű Íráât.
373
a' bújdosó számkivelett Jephtét ki-vette, és a' népnek fejedelmévé, ki-
rállyáva tette,^ azonképen engemet is nagy kegyelmesen elõször ma-
gam nemzetétõl, kik hitdcnek Q régi subadságolmak meg-kereaééért
mellém Iámadtanak volt, fejedelemmé választván; azután egész Erdélly
Országa is hasonló állapotra fogadván: Mellyben annakutánna tsak ha-
mar a' két hatalmas ısászárok közül az egyik, a' török meg ls koroná-
zott, a' másik ezen fejedelemségben coníirmálván, az imperiumi teje-
delmek közében vett.' Melly tsudâllatos velem való nagy jótéteményë
ért noha én tdıetaégernmel tellyes életemben éjjeli és nappali háláadáa-
sal tartoznám; De most illyen állapotomban, a' mellybe az õ szent aka-
rattyából jutottam, le-borúlván előtte tellyea sdvbõl rövid szóval örök
halakat adok 6 lelségének, hogy engemet, méltatlan férget, minden idõk-
nfik előtte erre rendelt és választott volt, légyen azért ö lstenségének
szent neve mennyen és földön mind örökké áldott, szent és dllséretes.
A' szent Istennek penig kegyelmessége után nagy háládatossággal ve-
szem mind ez jókat a' Magyar Országi uraktól, betsületes hlveimlöl,
hogy engemet mint tsak egy hoháti' számkivetlıetett embert bujdosó
allıpolıornban meg nem úıálvanalg és nem nézték azt, hogy nem 6 ke-
gyelmek könül való, sem nem közöttük nőtt, nevekedett ember vol-
nék, nem 'sak bé-fogadtanak 5 kegyelmek, és nem tsak szállást adta-
nak; hanem vrokká és fejedelmekké nagy szeretettel és betsülettel vá-
Lasztottanak; Kjért én 5 kegyelmeknek tellyes életemben való hálaadó
szolgálatra köteles lévén, adósnak is uırtvan magamat, és meg-is bizo-
nyltottam volna, hogy hasznos szolgája lettem volna õ kegyelmeknek,
ha életem határát a' szent lsten kegyességébõl tovább nyújtotta volna.
Az Magyar Országi betaülletes és vitézlõ hiveinknek választása után
Erdélly Oıszága is, és minden rendek vettenek, és szabad akaratjok sze-
rént nyilván választottak az ott való lejedelemségre, kiknek minden-
léle ellenségektõl való meg-szabadlttásában és Bendes állapotra való
jultalásában, magam személlyem szerént itt kün való hiveimmel együtt,
mint fáradtam, munkálódtam, 6 magok lehetnek bizonyságok.
Szlvem örvend rajta és Istennek érette nagy háláloat adok, hogy én
õ kegyelmeket és az országot. mint édes hazámat most mindenfele el-
lenségtõl meg-szabadúlt állapotban hagyhatom.
^ A ızıızıııızõı van peıaak. ıvıom, ızıaaı zızõ pzmmja ıı. a. xıv. L-z.). ıkı
Egyıpıamızaa ayaıaz ıagzıızızız. - David (ı. a. ıooo ıaı „zıaı paazıaı-mi zyõzız ıa
sõuaıaı, es ıgy Kzıuıı a ımaıyı uavırızı. - Jana (Japan) mzazzı ıaazznızõı gaz-
ızaaa un haza. _ Magyafafızıg ızızaaızaava a azafaaaaı amıuyuıu ıııoı. aanııs
zu-an vaıaazmıu Efaeıyı nıvaı ms. :am-ua: zo-ıuı vııaazıaııak zrueıyı xaızaaıaza-
ııaız. Maga zzzpızmım- 14-en a ıııedzmı zıazam-aıea anzõı mzzvaıazzıaııa.
= A mi-uk aııaı aaanımıyazaıı Kama.-a ı. az aa. „ama ıı-azt _ A ızegı bek:
ınzgzfasrıaıız aaasızaıı az zfaeıyı ıaıaaaızznsezızaa, zgyımaı eıizmafız, hogy aauıaı-ı
zıızmoaa alma vıaaınaıı_ Ebben vızzanı beaaa vaıız ızıfaaaızaı ızjzaaızza (sam
ıwııaal ıza P91' ıı PA-ıa DEP zı.
I ı-ıaı-.aa nam ızıem, nagy a ızõı-man. A :zaızaaızaıı eı, aıazzza aınzaaa. A vez-
zaaaaıaı Fafıaaıı zzıaıaana :ezen Keazuıı masaıaıa (em aaaaa K. van azıvzz ıaı-
mvaı z ııyzızaaı-aa:) vızzam ıa ı„zıı-ı ıa A ıaızauz ıavaz efıaızıabza ııazzııaııaıı.
374
Belsõ egymás között való fel-zavarodott dolgok, hogy az idő alatt hir-
telen le nem tsendaedtenek, azt az itt kün való toglaiatoasagnak, és
hoaiszú ú tulajdcınitaalg mert arra is mennél hamarabb
gondunk lett volna. Azért leg-elsöben la Erdély Országban minden hl-
veinket, ás abban mindm rendeket nagy atyafiúi szeretettel, 's jó aka-
rattal követünk, ha mi Iogyatkoús dolgainkban esett volna, vagy iiiú-
ságunktól fogva akárkinek tellyes életünkben, vagy vri vagy fejedelmi
állapotunkban valamit vétettünk volna, az egy élõ Istennek kedvéért
minékünk meg-bolsassa, hogy õ is Istenlól búneinek botsánatját ve-
hxe.
Azonképen a' Magyar Omıági betsülletes hiveinket, mind vrakat.
nemeseket, községet, és az egész hajdú vitézeiııket is kitsinytõl fogva
nagyig kérjük, hogy ha mi valamikor az õ kegyelmek jó akarattyának
háládatossággal meg nem ielelhettünk volna, vagy valakinek marhája-
ban, javaiban ez háború idõ alatt karvallása történt volna, azt nem nb
künk, hanem az időnek tulajdonitsı Ha kinek pedig vagy szónkból,
vagy egyéb tselekedetünkból valamit vétettünk volna, kitsinytõl fogva
nagyig atyaiiúi szeretettel kérjük, és követünk minden rendeket az egy
élõ Istennek kedvéért, és az õ szent Fiának érdeméért, minékünk meg-
botsássanak, és hoitunk utan méltatlan dolgokkal minket ne terheliye-
nek.
Ezeicndr utánna mint nemzetemnek, hazámnak igaz jó akarója, for-
dltom elmémet a' közönséges állapotnak el-rendelésére, és abból is az
tanátsomat, tettszésemet igazan, és jó lelki-esmérettel meghagyom 's
irom, szeretettel intvén mind az Erdélly és Magyar Országi hlveinket az
egymás között való szép egyességre, atyaiiúi szeretetre. Az Erdéllyie-
ket, hogy Magyar Oıszágtól, ha más tejedelemség alatt lésznek is, el ne
szakadjanak. A' Magyar Oıszágiakat, hogy az Erdéllyieket tõllök el ne
laszlttsák, tartsák 5 attyoldiainak, S 6 vérekınek, tagoknak.
Ha a' fejedelemségek, a' mint szokott lenni, vagy Erdéllyben, vagy
Magyar Orszagban változnak, õ magok között a' respublicák az egyes-
séget a' coníoederatio szerént tartsák meg." és az idõ ha mit hoz, egy-
más javát örvengyék, és egymás nyavalyáját fajlallyák, és mindenben
oltalommal, segítséggel légyenek egymásnak, mert tudott dolog az. hogy
a' viszsza-vonássai nagy birodalmak is el-romlanak: viszontag az egyes-
séggel, kitsinyek is nagyra nevekednek! Magyar Országot is, a' mi nem-
zetünket idegen földről ki-szállitván az egyesség, erre a' szép földre
plántálla, nadgyá nevelte, és sokáig floreállatta,' a' visszavonás viszont
meg-szaggatta, el-rontotta, és ebbe a' jó napba hozta, mellyben mostan
375
vagyon, szánkban az iıi, az egynéhány esztendõkben milsoda romlást
hozott, hogy az magyar egymást vágta, rontotta, minden nemzetségek-
nek, még az nyilván való ellenségeinknek is előtte, szidalmunkra, gya-
láutunkra, oijon az Isten minden keresztyén lelki esmérebet annak, 's a'
íélének tsak gondolattyátbl is.
Az egyességnek pedig örökösön való meglartásában ezt az úlat látjuk:
A' fejedelemségdt ha szintén változnának is, mindenik hellyen a' sza-
bad választás szerént, de a' respublicáknak soha egymás ellen senki in-
gerläéböl, izgatásából ne törokedgyenek. Valameddig pedig a' Magyar Ko-
rona ott fen nálunknál erõssebb nemzetségnél, a' németnél lészen, és a'
Magyar Királyság is a' németeken forog, mindenkor szükséges és hasz-
nos egy magyar fejedelmet Erdéllyben fen-tartani, mert nékik is oltal-
mokra, javokra lészen. Ha pedig Isten azt adná, hogy a' Magyar Koro-
na, Magyar Oıszágban magyar kézhez kelne egy koronás királyság alá,
úgy az erdéllyieket is intyük, nem hogy attól elszakadnának, vagy ab-
ban ellent tartanának, de sõt segéllyék tehetségek szerént, és egyenlő
értelembõl azon Korona alá a' régi mód szerint adják magokat. Melly do-
logról ha valaha hittel való Coniederatio lehet közöttök, ielette igen
javallyuk.
Az Magyar Országi állapotot arra hadgyuk, hogy mint császár õ felsé-
gével végezëünk vagyon, a' szerint minden dolgok exequaltassanak,
és a' szent békesség, kit egyszer véghez vittünk, fel ne bomollyon, sőt
meg-erõstt.essék.“'
Az Erdéllyi állapot minthogy szabados dispositiónk alatt vagyon, no-
ha tudgyuk, hogy azon nemes országnak eleitól íogván való szabad vá-
lasztása volt, most is abban õ kegyelmeknek semmit sem derogalván,
tartozásunk szerént még is az õ kegyelmek javáért utánnunk olly suc-
cessort nevezünk, kit 6 kegyelmek javokra, meg-maradásokra esmérünk
lenni." Inttyük szeretettel ne diflioultálják, vegyék ebbõl a' mi tettzé-
sünket, és noha mind őregb idejű embereket, 's mind magunk vér szerint
való attya Iiait ez állapotra méltán magunk szolgálatlyának tekintetiért
commendálhatnánkff De sok bizonyos okokért mind iíiúságához ké-
pest meg-ért jó erköltsü, isteniélö természetiért, józan életiért, és Ma-
gyar Országban régi tekintete: és nagyságos vri nemzetéért ezzel az
országgal is Erdéllynek hasznos szövemégéért, hogy innen nagyobb gyá-
mola lehessen, mindenkor javalljuk, hogy a' nemes ország mi utánnunk
nem mást, hanem a' telcintets és nagyságas Hcvmonnai Bálint uramat
vegyék, válaszak és esmérjék fejedelmeknek.“ Ha ez tanátsunkat meg-
I' Exaquaı ızzzaqao = aıvegzz, van-ahaiı. _ A ami Deırera uıaı (1. a sı. sum
alatt. .'
“)DlspWltlo = rendelkezë. Dlsponál (dlıponere) = rendelkezlk. Derorgál (dorogi-
re)-elveaz, megvan. Succesorfiutád. - A lürtik ISOO-ban elismerte az erdélyi
rendek Ieledelemválflsıt-6 jogát.
“ Dlfllmlllál tdilfieullare) = kilogásol. Cornmendál (commendarel = ajánl, ráblz.
'Í Bocskai nem ajánlotta rokonalt, nem ajánlotta aı öreg Rákóczi 7-Slg!nondol,
erdélyi kaı-ınanyzõjaı, haııaı-ıı I-laınaıııııı aalıı-Auıl, rõvezéréı. Az erdélyizk im.
február ll-én Bocslflıl ellenére Rákócıit valaııtották meg feledelemnek.
376
fogadják, sok jót látnak benne; De leg-nagyobbat, hogy egész Magyar
Oıszágot evel magokhoz kaptsolván, nem tarthatnak ezután örökös meg-
maradásoicra semmi ártalrnat, mint eddig vagy Magyar Országból vagy
a' mint szokott volt lenni, tsak a' két Oláh Oısúgból" is; és minden abból
következendõ jókat ha ide nem lrhatunk is, a' nemes országot lsten
bölls itélettel szerette, magoktól Ieltalálhattyák és eleve meg-láthaty-
tyúk.
Az Erdéllyi Fejedelemséghez hadgyuk hogy blrassanak Fagaras, Gyalu,
Szamosújvár, Várad, Lippa, Jenõ, és minden vég házak tartományos-
LÓLII
Az koronát is, kit nékünk török császár adott, hagyjuk az oıszág tár-
házába, úgy hogy fejedelemségröl íejedelemségre maradjon, és annak
kezénél tartasék, a' ki az országnak vra lészen azzal a' köves szablyá-
val edgyütt, a' mellyet adott véle."
Szathmárt pedig minden hozzá tartozó jószágoktkal, édes hazán.k.hoz
meg-mutatando háládatosságunkért, és hogy a' posteritas" is meg-emlé-
kezzék jó szolgálatunkrúl, és a' nemes oxszág illyen szép erõsséggel ke-
rlttessék, hadjuk Erdélly Országnak, és abban való nemes respublicá-
nak örökben.
lntvén õ kegyelmeket és szeretettel kérvén, hogy ennek tekintetiért
5 Kegyelmek is a' mi véıszerint való atyánkliainak, a' kiknek mit ha-
gyunk 's rendelünk, azokban tartsák meg õket.
Ugymint Boiskai Miklós eötsénket, a' mint immár kezébe adtuk Er-
déllyben Görgényt, Vétset, Saját, most is nékle hagyjuk, és Bodrog Ke
resztúrt is itt Zemlény vármegyében; Pap Mező!" is penig nálla marad-
jon örökben.
A' két új sógorinknak emlékezetűl hadjuk ajándékba a' két drága [üg-
gõkel, mellyeket a' minap utolban csináltattunk. Egyiknek egyiket, má-
siknak másikat adgyák és rendellyék a' Testamentariusok."
Báníli Dienesnek hadjuk Tokaj várát Tartzallal, és egyéb ahoz tar-
tozó jószágckkal, kik most oda blratnak; Kereki is penig a' mint most
bírja, maradjon neki. Ezeket pedig úgy hadjuk, hogy ha valamellyik
(kit Isten lávoztasson) magtalanúl deficiálna, Bánffy Diénes vagy Bots-
kai Miklós között edgyiknek jószága a' másikra per successionem de-
volváltıssék, és a' vér szerént való atyaliaitól ne abalienáltassék.”
380
irok, harmada lészen a' várhoz Huszti-loz, Homonnai Bálint vram számára,
harmada az erdéllyi Fejedelem (!) Fiscus számára, harmada pedig eszten-
dõnként járjon ö feisäe számára éI%ig."
Mindenütt való foglyainkról illyen állapotunkban, Isten fogságában
tartván életüıket, mi most sem.mit extreme” nem végezünk, hanem azon
fogságban hagyván õket, hadgyuk az utánnunk valók.nak itéletire, mit
kellessék vélek tselekedni az közönséges jónak meg-tartásáért.
Mind hátas és szekeres lovainkat hadtuk azonkívül, kit tsászámak, és
az herczegnek rendeltünk, a' Testamentumosok dispositiójára, osuzák
atyánkfiai és jó-akaró hlveink kezében.
A' mi közönségesen marad, hadgyuk a' fejedelem számára, a' ki suc-
ressorunk lészen.
Iniyük a' nemes országot Erdéllyt, mint édes hazánkat, sõt meg-mara-
dásolcnak az Istenre kénszerittyiik az egy dologból. látván
mind jelenvaló, mind következendõ állapottyokat, hogy a' Székelly Nem-
zettséget a' mi tõllünk nékik adott szabadtságban tartsák meg, és succes-
sonlnkat is lntjük, erre Iégyen fõ gnndgya. Igy mind az országnak, 's
mind magának a' birodalrna örökösebb lehet. A' székelységet pedig mint
kedve hiveinket fejenként, szolgállyanak hiven hazájokrlak, és
az országban szép egyeméggel alkuván, igyekezzenek az egész Magyar
Nemzetségnek meg-maradására. Többé magyar vérbe fertõzni, fa a' ne-
messég romlására ne igyekezzenek; hogy minden nemzelségek elõtt ditsé-
retes jo hirek, nevek fen marad.hasson.“
Minthogy keresztyén hitünk tartása szerént az Vr Isten lelkünket e'
testünkbõl az idvezülendõk száma köziben meg-kivánván, testünknek
el-takaritaiására is gondunknak kell lenni. Az vrakat, tanátsinkat, és
minden rendbéli hiveinket szeretettel kérjük és intyük, elöttök viselvén
mind édes hazánkhoz és nemzetségünkhöz jó akarattal megmutatott szol-
gálatunkat, és ha mi abban hátra maradott volna is, arra jó akarattal
való szándékunkat, és hogy Isten az ö kegyelmek választásából immár
mire hívott volt közöttük, és mitsoda állapotra rendelt volt. Mi a' mi te-
metésünknek helyét rendeltük Erdéllyben Gyula Fejérvaratt mint szerel-
3Bl
ms hazánkban; minthogy az odavaló fejedelmek ott szoktak eleitól
fogva temetkezni: kérjük õ kegyelmdcet szeretettel, nem nagy pompá-
val, sem nagy költséggel, hanem a' mint állapotunık & a' mostani idõnek
fogyatkozása engedi, úgy temessenek el bennünket tisztességesen.
lntjük felette szeretettel két dologra az itt való hiveinket a' nemes
Kassa városát is; Egyikre, hogy metropoliasa lévén ennek az hellynek
Felső Magyar 0rszágnak," a' mostani idõt és állapotukat meg gondolván,
magok jövendő javokért, és meg-maradásokért, visellyék jól magukat,
az országgal és a' nemeséggel éflsenek egyet mindenben, ne hirtelen-
kedgyenek semmi dologban; hanem a' mi még hátra vagyon, ıı' ısászár
6 felsége részéről valo tractálásokbanfil légyenek mindenben úgy az or-
szág mellett, hogy mindenek mennyenek jó mód szerént véghez. Másikra,
hogy meg-gondolván az országnak jó szándékkal való szolgálatunkat és
hozzájuk meg-mutatott jó akaratunkat is, azt is, hogy lsten kegyelmes-
ségébõl választott fejedelmek voltunk, maguk jó hlréért, nevéért, valamlg
testünk itt e' városban lészen, betsületsen jó-akaratból való hűségeket
hozzánk tartsák meg, és a' város is mi számunkra lévén, mikor testünket,
minden itt való egyetmás marhánkal béke-sségesen ki-klsértetik, az után
jó módjával procedúllyanak a' Bétsi végezés szerént a' resignatiúvalâ'
Gaıerális vmmot, l-lomonnai Bálint eötsénket szeretettel kérjük, tiszti
szerént, minthogy botunk õ -kegyelme kezénél volt, a' mig testünket a'
földbe takarlttya, mindendcnek viseltsse gongyát, háborúság, zűrzavar
se itt, se másutt az országban ne indullyon. javıirıkiııın kár ne Iégyen;
De a' mi hagyásunk szerént tsendesen visellessenek mindenek, és te-
metëiirılcre tstünlmek Dwléllyben Gyula-Fejérvárra való vitetésében, és
tisztxégs temetfsére Nyári Pál vrammal edgyütt visellyen gondot, kiért
õ kegyelmelmek emiätezete, jó híre neve örökké meg-maradgyon.
Szétsi György vram vdvari kapilányunk, minden vdvari szolgánkkal,
S Nagy Gergely, a' këıek kapitzánya,“' mind az alatta való hadnagyuldtal.
tizedesekkel, és köz legényekkel, mind addig, mig a' földbe temettetünk,
a' hűségünkre kötelsek lévén generális urtól, S a' Tstamentomosoktól
halgasanak, & szófogadók lévén mindenben, oda béklsérjék testünket és
minden javainknak a' Testamentum tételünk szerént órzõi légyenek.
A' Doktornak és körülöttünk forgó belsõ inasinknak, azonképen az
ifiainknak is, légyenek érdemek szerént való segítséggel Pál vrammal
edgyütt, kinek kinek jó intzézésbõl, hárman valamit illendőnek esmér-
nek, adassanak, és kegyel.me§«égünket mutassák mindeniknek.
Mellynek fogyatkozás nélkül való ki szolgáltatására, és e' Testamentu-
munknak véghez vitelére, a' nékünk tartozó köteles hûségünkre kénsze-
64
384
mindenütt kergessenek, foszanak és öljenek bennünket, úgy annyira,
hogy még az predilrátifıı-a is fegyverrel kellett mennünk; így az nagy
kergetés miatt, házunkból k.i nem mehetvén, kénytelenek voltunk igaz-
ságunk mellett íölkelnünk, mert sem úr, sem ország nem lõn, ki oltalmaz-
zon bennünket, az egy élõ lstennél több. Azért 6 Nagyságtok okai az mi
leltámadásunknak. Mert nyilván vagyon ti Nagysúgtoknal s ti kegyelme-
leknél, mikor az Istenben elnyugodt s üdvezült kegyelmes urunk az német
íejedelemmel tractában indult az Irigy felõl, déliberalt arról is az nemes
ország* hogy mindennek quae a 15 die octobris Anni 1604 hinc inde gesta
commotaque [uerent benigne cOnı:ordaltassanak,' kit hogy õ Nagyságok
violálI:,'“ bizonyosan akarjuk megérteni, honnét indltattanak erre õ
Nagyságok az német íejedelemtıãl-e, avagy az oıszágtól, avagy õ ma«
goktól.
Mivelhogy penig az Ur lsten felindltott bennünket, látván az szegény
nyomorult Magyarországnak és magyar nemzetnek siralmas állapotját,
hitünknek és szabadságunknak romlásál., minthogy keresztyének vagyunk,
keserves szívvel láttuk. Kirõl az Úr lstennek szine elõtt adjon számot róla,
ki ennek okai, kik nem egyebek, hanem az német fejedelem és az com-
missÁriusok,“ az papi rendekkel egyetemben, mert az paaificaliónak arfl-
culusitfl minden rend.iben és punctiaiban Ielbontották. Az országnak vé-
gezése szerint az német fejedelem sok napokat az pozsonyi gyûlésnek
végezvén, nem akara semmiképen hogy az gyűlés meglegyen, hanem az
sok halogatások alatt, sok rendbeli abususokat hoza be az oıszágba
és az törökökkel alatomban való praktikát indltott az országnak vesze-
delmére, mely hite ellen vagyon, és ha az szükség kívánja, megbizo-
nyltjuk, mikor annak ideje lészen, de békét hagyván az törökkel való
praktikának,'= lásák meg az urak és az nemes ország, ha az mi orszá-
gunkban nem találunk-e olyan méltó panaszokat, melyek az bécsi végzé-
sek ellen vannak olszágunknak és szabadságának megháborltására és hi-
tünknek felettébb való nagy ártalrnára.
Az első artikulusnak continentiája ellen az orthodoxus keresztyének-
től" az nagy-szombati egyházat elvették, az praediktárokat az templo-
mokból ldűzték, mostan Szegedy Gáspár tartja házánál, kiért fenyegették,
hogy mind papostúl kimenjen az városból, mert semmiképen nem szen-
vedik az városban lakását. Az nyitrai praedikátort azonképen kiűzték.
Nagy Győrben az religionak liber ususa" szerint akarván bevinni, be nem
boısáták, Pozsonyban is fenyegeték, és az mint értjük, talán ki is űzték.
368
az hajdúságot penig szakasztanák el Magyaroıszágtól. Tavaszszal aztán
reájövén együtt az hajdúkkal és türükkel Magyarországra, vágjuk az
magyar urakat és nemeseket, osztozzunk fel jószágukkal és kössünk fri-
gyet az hajdúsággal. Most is penig az német fejedelemnek Nagy Gyár-
nél másfél ezer fegyverese vagyon, kik akarták az Nádasdy Tamás jószá-
gát pusztltani, kikre reá is támadt volt az Nádasdy uram, hogy levágja
õket, ha az német fejedelem onnét el nem viszi. Az, ki mind az bécsi
végezés és az megholt fejedelmilnknek végezése ellen, tudjuk, hogy nem
hazánknak javára vagyon.
Az egész nyáron hét vagy nyolıszáz Lanzkenedıt“ tartottak Pouony-
ban, mely most is ott vagyon az végezés ellen. Rákóezy Lajos Kállóban
az maga asztalánál Elek János jelen lévén, tanáakozott felõle miképen
Nagy Andrást megfoghatna valaki. .lanehó Pál reá felelt, hogy kézben
veszi, oka nem egyébb volt, hanem, bogy I-Iadházát magának foglathatta
volna, Nagy András is vigyázásban levén, gondot viselt magára.
Debreczenre az kállóiak reá ütvén, tudni illik Vetésy Mihály &
Agárdy János az hajdúkban megfogván, nagy láncıokat, erõs lakatokat
az nyakukra vetvén, úgy hordozták õket utczákról utczákra és Nagy
András megértvén, úgy szabadította meg õket.
Forgách Zsigmond az végezés ellen paranısolt Zakmár vármegyei vice-
ispánnak, hogy valamennyi hajdúság Zakmár ván-negyében vagyon, és
az németeknek hlvsége alá nem esküdtenek, mindenütt persequálják,“
és minden marhájokban zsákmányt vessenek. Az vármegye maga hasznát
keresvén, ebben adáltak hozzá, és végeztek egyenlő akaratból, hogy I2
forintot is vegyenek rajlnk, és specificef' Zénásy Mátyást futva szalasz-
tották.
Voltak az nemes emberek közül is olyak, nominatim" Zekeresen la-
kozó Nagy Márton nevû nemes ember maga jószágában Urchul János
nevû hajdúra reá ment, és szép szóval kicsalván az házból, mindjárást
hegyes tõrrel által verte, ökrei, lovai és minden marhája most is nála
vagon, az felesége házanként koldul és úgy táplálja magát, senki az
méllatlan gyilkosságért meg nem büntette. Azért mind az istennek tör-
vénye szerint s mind pedig Magyarországnak törvénye szerint, kívánjuk
az halálérg ez is halált szenvedjen."
Nyilván vagyon nálunk, hogy I-Iomonnay urunk is 5 nagysága maga
jószágában az hajdúkat pacifiee az végezés szerint meg nem tartotta, ha-
nem mint egy közönséges jobbágyakon adófizetést vött rajtuk és min-
den paraszti szolgálatot praestáltatott velük.”
389
Doızy András conaentiáltanak,“ holott azt mondották: megholt Bocskay
és füstbe mentenek minden donátiói.
Végezetre az poonyi gyúlésben mi dolog történt Iégyen ti nagyság-
toknál és ti kegyeimetaknéi s nálunk is nyilván vagyon, miképen az
herczeg haddal akart az tescheni herczeggel egyetemben az gyűlésre
jönni Pozsonyba, s miképen akart ıselekedni, ki annak elötte soha nem
volt országunkban szokás, hogy az német fejedelem haddal jöjjön gyűlé-
sünkben, még penig más idegen néppei, nem maga udvara népével.Ebb6l
is megtetszik minden álnokságos cselekedetek, hogy sem magunknak, az
magyar nemzetnek, sem penig oıszágunknak jót nem kiván, nun is ki-
váni. soha, mely megtetszik Belgiójosó indulatjábói. Azért nagyságtok 8
ti kegyelmetek, nemes ország jól megiássa s gondolkodjék megmaradá-
sunk felõl, mert bizony meghidje ti nagyságtok és ti kegyelmetek, hogy
ha szintén az meglenne is az mi nékünk való végezés S egyezés, mely-
ben mi ellen tartók nem vagyunk, sõt mindenben ti nagyságtokkal és ti
kegyelmetekkel együtt akarunk érteni, de az németek áinokságos régtűl
fogva való dolgai, mint egy tükör úgy elõtletek legyen, hogy valami-
képen az hálóba ne hajtson, mint annak elötte. Mert ha bele hajthat, bi-
zony úgy mellsztfl az, miképui szintén szereti és akarja. Az veszedetrnet
pedig, ki reánk itöveliıezendõ (kitől isten oltalmaz), Látván rajtunk lenni,
távoztasauk el, egyenlő akaratbói, oltalmazzuk addig magunkat, miglen
rajtunk nem esik.
Leguiólszor, ezekhez hasonló panaszokat nagy sokakat találnánk úgy
annyira, hogy papirosuniikal fel nem gyõznõk, de az Nagyságtok és ti ke-
gyelmetek elméjét hosszú besziddel terhelni nem akarjuk, hanem min-
denneket az Nagyságtok és ti kegyeimetek bölcs ftéletére támasztván,
nagyságtok és kegyelmetek minden végezéseket úgy mint az béısi vége-
zést, az törökkel való pacificátiót és az országnak megmaradására való
edáltatott egyébb articulusokatf' is felvövén, rend szerint könnyen meg-
itélheti Nagyságtok és ti kegyelmetek, hogy mi semrninek okot nem adtuk,
hanem mindeneknek az német és az kasai commissáriusok papokkal
egyetemben adtanık okot. Mely clara luce lucidior," hogy minden puno-
tiaiban és czikkelyeiben a végezéseket violáliák, és adtanak minden hábo-
rúságra okokat. Mi az mi megrútittatott smbadságunk mellett, sõt az lslen
tiaztssége mellett támadtunk fel, holott az Istennek törvénye is, ember-
nek igaz hadat viselni igaz ügyében, meg nem tilt; sőt hogy gyakorta az
Ur isten az 6 igaz tiszteletinek és az 5 népének ollalmazására támasztja az
hadakat, sok példák megmutatják. Mi az mi feltámadásunkban ugyan ezen
végre vesszük, noha felõlünk és az mi feltámadásunk felől különben érte
390
nek, és mást Pmnunciá.lnak,“ de bizonyságunk az Ur Isten, hogy mi :sak
arra nézünk, és az közönséges igazságnak kiszolgáltatása altal az igaz is-
teni szolgálat, tisztelet, országunk és nemzetségünk íloreéljon.“ Azért nem
kellett nekünk az idegen nemzetnek sem pénze, sem segítsége, noha mint
ilyen íizetetlenek nıhában sem viselhetünk, nem is vcıntuk ki ez ideig is
szablyankat az mi atyanldiai közül saıki ellen, noha az mi íelekeıetünk
sokakat, kiket megöléssel, kiket egyébb bosszú tétellel ienyegetének, ha-
nem türtünk, szenvedtünk S vártunk, hogy az Ur isten az Nagysagtok
és ti kegyelmetek sıemeit íelnyissa S meglálasa Nagyságtıokkal S ti
kegyelmetekkel, minémű nagy veszedelemben fordult legyen mind hl-
rürık, mind igazsagunk & szabadságunk, hogy eképen az Nagysagtok és
ti kegyelmetek szlvei, az artikulusokon elõszémlált méltatlan dolgokon,
az mi szivünkkel egyetemben íájvan és kseregvén remediéltasafi az
oıszagnak nyomorult 6 siralrnu allapotját. Úgy hogy az kiért az Ur
lslen is megáldja Nagyságtokat és ti kegyelmeteket, ä az kiért az sze
gény nyomorult & rabságban levõ nemzetünk is vehssen jó neven Nagy-
sagtokhfil és ti kegyelmetektõl. Az kiért meghallatok után is mondhas-
sunk jót. Datum in oppido Zikszó, in Congregalione nostra generali ZB.
Decemb. Anno 1607. Andreas Nagy, generalis Capitaneus universorum
caeterique Capilanei, Ductores et Jurati."
Ez is az több articulosokhoz való.
1. Elõször megemlékezhetik arról ti nagysagtok és ti kegyelmetek,
hogy az mi elõszöri leszallásunkkor, az német fejedelem igért volt jó
akaratjából, csak leszálljunk, summñt," melyet nem hogy mi nekünk
megadtak volna, de sõt inkább azon leszallásunkban és haza hézunkhoz
menő szándékunkban reánk támadtak, öltek, véglak bennünket. Ezekben
mint violáltak az végzéseket.
2. Ez is vala az articulusokban, hogy az kapitányok, hadnagyok, Iõ-
legények közül kit tisztre, kit fizetésre, kit penig egyébbíéle állapotra és
5 tiszti szerint méltóztatnának, melyben semml sem lött.
3. Egry Mihálynak az meghalt fejedelmünk adott volt jámbor szolgá-
latjáért Gyapjú nevü falut.” kirõl szép donatiója volt, Bánffy Dénes el-
vevén tőle, egy Szabó György nevű embemek adta.
392
Második cikkely. Azt is óhajtjuk, hogy õ nagysága sem a magyarországi
uralkodó kérésére, sem valami más okból ne vezessen be olyan intézke
däeket, amelyekből bármiféle belsõ baj származhatik. Ha azonban kény-
szerüségbõl kénytelen hasonlo dologra vállalkoznl, azt sak tudtunkkal
& beleegyezésünkkel tehesse.
Hıırınadik 1.-ilcloely. Amikor õ nagyságát erdélyi fejedelemnek megtesz-
szük és elérkezik eskütételének ideje, klvánságunk szerint ne tegyen
ígéretet a Veszedelmes dogmáikban tévelygõk védelmezésére, hanem
istennek fogadott hüségére emlékezve, szüntelenül törekedjék az eretnek
trinitariusok, a bálványimádó pápiatákf' eltávolltására, papjaikat pedig
zárja ki az állam vezetésébõl.
Negyedik r.-ikloely. Mivel Magyaroıszág a törökkel békét kötött és ezt
o portához küldött követeink útján kölcsönös hűségnyilatkozattal mi is
megerõsltettük,“ hogy az ne legyen a látsuL mintha mi a hatalmas
császár iránt fogadott hüségiinket megszegve, szervezkednénk ellene, azt
kívánjuk, hogy õ nagysága követek útján azonnal keresse fel a budai
basát és a hatalmas ısászárt, tegyen nekik és kérjen tőlük hűségnyilat-
kozatot: hogy ezáltal Erdély is békéhez jusson és e két oıszág, Magyar-
oıszág és Erdély a kölcsönös török szövetség révén jobban összeforrjon
és egymást segithesse.
Ötödik ı.-ikkely. Kivánjuk továbbá, hogy Nagy Andrást nagyságos cim-
mel ruházm fel és érdeme szerint mindjárt a fejedelemé után következõ
tisztséget adományozzon neki.
Hatodik cikkely. Minthogy azonban a cim jövedelem nélkül mitsem
ér, akarjuk, hogy 6 nagysága a mi emlitett generálisunknak méltóságá-
hoz illő, már most név szerint felsorolandó javakat adománycızzon.
Hetedik cikkely. Akarjuk, továbbá, hogy õ nagysága a minden hajdúk
generálisa méltóságot örökre ráruházza teljhatalommal és bírói jogkörrel
s azt semmilyen okból ne vehesse vissza tőle.
Nyolcadik cikkely. Ezenfelül akarjuk, hogy a generális támogatására
algenerálist jelöljenek ki, azonban a generális hozzájárulásával, felni-
házva a generálisság öröklésének jogával. Vicegenerálisul most a jelen-
legit, Elek Jánost akarjuk, olyan feltétellel, hogy méltóságától semmi-
lyen cimen sem fosztható meg (kivéve, ha hazaárulás bűnében marasz-
talják el), s a generális halála után 6 örökli a generálisságot ugyanazon
méltósággal, Lisztséggel és tekintéllyel.
l-(ilerıcedik cikkely. Akarjuk továbbá, hogy õ nagysága a vicegenerálist
nagyságos cimmel nıháua fel és egy nevezetes várral adományozza meg.
Tizedik eilckely. Akik közülünk most kapitányok, továbbra is azok
maradjanak, a végvárakban nyerjenek elhelyezést, megfelelõ uoldot kap-
Ugmnuak a hflidűiut akarta iléllybe venni Mátyás lõhercq is, aki egyrészt lei-
haıználla a visszhangot, arııit a haldıilelkelés a Habshurpoısıágdı uralkodó uaılá-
lyában lıeııeıt. Másı-azt lılızveuenul lı lel aiurıa lıaızııálnl a haidúesnlwıok erejét
oélia eiéréıére. Mátyást régála húzódó személyi elieniélek (ordilntták lzembe Ru-
dollial, de aaját halallnl iölvkvéáét azmi iyekeutt lepieınl, Iıofl' Rudolf lemon-
dalása a Habsburgok és országıik érdeke. Az illánui láryfllások melhlűıulásı uláıı
so „spa rezyveı-ızimeıeı ızõum a haıaúkıuı, maja ıavabızı ııieıızeueıeeeızeı kezaeıı
velük, amelyek Bsflelonádbık a tiárökkel lolytalott l-iflylláıokkll. Közben már Inaid.
Item örõıelűzkre került a sor, amikor a megyék B l Mál-yáa mellé álló hajdúegy-
ségek a Sajó mellett lurkassifimet néztek u haidlhággai. De a harc megkezdése elõtt
395
Maya; ıõkenzeg nıegbızaııaı ee A uk-õk ksveıek Erzekúıvaren ınarrıuz za-an mez-
eeyeztek, nngy Mátyás ıõııereeg ınegnrr.-uznazmııa 40 napon kenu ınegjeıenık A „ıı-
vıuzrekı ızeke ıı. ponıjaasn kiküıõıı zoo ooo ıerını sisnrıekıuı. A tárgyalások :man
ınareıue z-ı-én ınezaıınpaiıak s Nagy Annı-az nıeııeıı zztzıgaıõ knınúk ügyesen Az
azt-.ıanaıat ıweı-nak eaaigı ueıekedeıeıken. 8 nnzgkapıak a arnskaı aual nekik ıuı-
ıaıon 'rıezan ııııi helyeket, de kõıeıesek a Tızzan mk-A viemıenn es nıezaekeını.
A ızzıdmaber sp:-iıı.-, ıa-An ez eı-eekújvarı nıegalıapzrırzznsk Aısvereııe magát:
Mi Nagy András, az nemes hajdú vitézeknek fókapitánya, annak felette
Elek János hadnagyival, Szilassi János kapitány, Szólõssy Mihály, Kewy
Miklós, Teörök István, Szénássy Mátyás, Zámbó Balázs, Zámy György,
Csonka János ezeknek hadnagyi, Nánássy lstván, Cseke Balázs, Deres
Imre, Kovách Péter, Szabó János, Nagy Demeter, Károli János, Gyarmati
lstván, Péter deák, Sárkán Jakab, Molnos János, Darabos Mihály, Kozák
János, Sas Berta, Miskolczi Nagy János, Mochoni Gergely, Máchy János,
Nyireö Mihály, Rácz Demeter, Nagy Ábrahám, Chatáry János, Nagy Már-
ton, Hevessy János, Kozák Márton egyik gyalog kapitány, Horváth Már-
ton hadnagy, Gesztrebi János, Nagy Péter és Pánczél Miklós minden
hozzánk tartozó kiısintül fogván nagyig való vitézekkei együtt jelentjük
ez mi levelünknek rendiben.
Mivel meg gondolván, hogy keserves édes hazánkban egymás ellen
gyûlölségben, egymás vérünknek kionlásában nagy Isten törvénye ellen
való vétek élnünk, és országunknak ez nem kicsiny pusztulására vagyon,
arra képest, hogy az mi cselekedetünk mind Isten elõtt s mind ez világ
elõtt nyilván és keresztyenül legyen, minden egyébb dolgoknak sok szóval
való elõszámlálását hátra hagyván, adgyuk tutlára mindeneknek az kiknek
illik, hogy az Tekéntetes és Nagyságos Druget I'Iomonnay Bálint urunk
õ nsga, édes hazánknak generaiis kapitánya, Széchy György urunkkal
ő nsgával Geömör vármegyének fõispányával és az nsgos Némethy Ger-
gely urunkkal egyetemben, mi közöttünk mind ez két részről véghez
vitték õ nsgok Isten szerint az szent békességet ilyen bizonyos okok által:
Elsőben, hogy az érsekújvári tracta szerint siettetik õ nsgok, hogy az
ajándék Budára bevitessék.
2. Hogy Kálló városában, mindazokkal együtt, valamit az Istenben el-
nyugott fejedelem adott volt nekünk, juxta continentiam Donationalium°*
megtart az ország bennünket, sõt Kálló várát is ez napokban kapitánságul
vagy Némethy Gergely urunknak 6 nsgának vagy más õ nsghoz hason-
lónak rendeltetik õ nsgok az országgal, avagy ha nekünk vagy penig az
országnak bántására és ártalmára lenne, tehát fundamentuınbúl“ is elhá-
nyatni nem szánná õ nsgok.
3. Arra is reá felelvén õ nsgok, hogy az érsekújvári végezés szerint az
mi eddig való welekedetünluöl sem fegyverrel, sem semmi némü egyébb
bosszúállással az oısıág meg nem emlékezik.
4. Hogy az hajdú vitézeket is, kiket várakban befogdoslanak, ö nsgok
396
elbocsátják. De mindezekre õ nsgok úgy mentenek, hogy mi is hittel kö-
telesek legyünk fejenként õ nsgoknak és az országnak ezekre:
Először, mivel soha Magyarországnak s abban lévõ uraknak, varme-
gyéknek, szegény elpusztult községııek ellenük való dolgokban sem tit-
kon, sem nyilván semminémü idõben nem törekszünk, sõt Magyarország-
nak semmi némü ellene lörekedõ emberek párttartói soha nem leszünk,
sem artunk édes hazánknak.
Másodszor, hogy az fogságból megsubadulandó vitézeket hittel arra
kötelezzük, mivel fogságokért sem titkon, sem nyilván soha senkin bosz-
szút nem állanak.
Ezt is klvánván õ nsgok mi tőllünk, hogy jó szerével töreközzünk õ
nsgánál Báthory Gabor uramnal az erdélyi vajdánál, mivel Barchay Já-
nos uramnak vissza adassék Bayom vára cum omnibus pertinenliis“ és
valamelyek most elíoglaltattanak õ kgymétõl, mindenek megtérittessenek
õ kgymënzk.
Ezt is hozza tevén, hogy véghez menvén immár az szent békesség,
minden ragadozásnak békét hagyjunk, az Tisún mindgyárt altal kel.l-
jünk és az szegény Iejedelemtül adatott jószágban mindgyárást beszál-
lunk és eloszolunk és az szegénységnek egy csoportban gyűjtött s iel-
talált lovakat, ökröket mindgyárst megadjuk, sõt hogy azoknak az hajdú
vitézeknek, az kik mi előttünk az ország húségéıe hajlottak volt, sem az
Tiszántúl valóknak, sem azon innen valóknak, sem titkon, sem nyilván
marhájokban és személyekben soha nem vétünk, hanem az szent békes-
séghez tartjuk magunkat.
Ezt is hozzá adván, hogy soha ennek utánna okot nem adunk az na
mes országnak újannan valo feltámadására, és ha valaha ieltémadnánk,
bátor õ nsgok levele is mindenestül fogva semmibe múljék. Ha penig
6 nsgok egész országul, gyűlésekben assecurél.ni“ akarják az vitézeket,
az [elöl meglrt dolgokról, végezésekrõl 5 békeségıñl, tehat õ nsgok
mostan nekünk adott leveleket, az minthogy tartozunk, úgy jó szívvel
mi hajdú vitézek fejenként megadgyuk mindgyérást õ nsgoknak.
Jól lehet ez is méltán kivántatik, hogy ha köztünk, úgy mint ennyi sok
vitézlõ nép közt valaki rút, czégéres S szarvas vétekben" é|.ne, tehat
alíéléket igaz törvény szerint minden idõben az urak és az nemes orsúg
megbüntethessék.
Mi is azért az Istent meggondolván, az magyar nemzetnek megmara-
dására kiıxintül íogván nagyig mind fejenként mi hajdú vitézek fogad-
gyuk õ nsgoknak és az országnak az mi igaz hitünkıe, tiszteséges ember-
ségünlcre, hogy minden ide fel megirt conditiúkat, valamelyddrel 6 mgokkal
az nemes országgal együtt fogadásunkban ajánlottuk magunkat, mind-
azokat igazán megálljunk és megtartjuk a minden houánk tartozénkkal
rnegtartatjuk. Kinek nagyobb bizonyságára és erűsségére mi feljül megne-
“ Olfltı tllíozáklivll.
li Aaaecural (ıaaecuraıe) =ıblz\aaIt.
Í Cégeı-uı= hírhedt. Sıarvısvétek=ıúlyoı, Igen nagy vélek.
387
vezett 'kapitányok és hadnagyciı azon klvül fejenként kiısintõl iogván való
hajdú vitézek attuk és adjuk 6 nsgoknak és az nemes országnak ez pecsé-
tes levelünket kezünk irásával coníirınálva.rı."
Actum in Castris Haydonum ad Várkony positis 13. april Anno 1808."
Ezután következik 12 aláírás.
65
1. Cikkely. A uallásügyrõl
Ami tehát a béısi végzésnek az első cikkelyét illeti, arra nézve nems
Magyarországnak a karai és rendei elhatározták:
1. §. Hogy a vallas gyakorlata, úgy a bároknak, magnásolanak és ne-
meseknek, mint a szabad városoknak és az oıszag össze karainak és
rendeinek, úgy a maguk, mint a klnıstár fekvõ jőszagaiban; valamint
a magyar katonáknak is, az ország véghelyein kinek-kinek a maga val-
lása és hite szerint. nem kiilönben a mezővárosoltnak és faluknak is, ha
azt önkéntesen és kényszerltés nélkül elfogadni akarják, mindenütt sza-
' Rudoll itt említett (elhlviaa a magyar rendekheı lfiflll. iúnluı 1.5-én, lemon-
flaımız pedig ıuı-„ıuı rı-én ıızır. (Kıızıu, sızpııznuzz Hımııı :min nıum Hun-
iırlle XXVIH. Blldlıe, HH. 01.5-015. l.)
3 Sıeplember 20.
bad legyen; és annak szabad élvezetében és gyakorlatában senki senkit
meg ne akadályouon.
2. §. Sőt inkább a karok és rendek közt támadható gyúlölség és meg-
hasoıılás kikerülëe céljából, elhalározzak, hogy mindenik vallásfeleke-
zetnek a maga hiiét valló előljáról vagy auperintendenseii legyenek.
A másodikra nézve:
Minthogy Isten jóvoltából, úgy a magyarokkal, mint a törökökkel is,
békére & egyezségre léptek:
l. §. Ezért elhatározták, hogy a király Õ felsége azt is megtarlsa és
megtartasa; és hogy az ország elöleges tudta és beleegyezése nélkül,
Magyarországon és ennek a kapısolt részeiben se háborút ne inditson,
se külföldi katonákat be ne hozzon.
A harmadikra nézve:
Ami pedig a nádort illeti, ugyanazok a karok és rendek szintén elhatá-
ı`o7Já.k, hogy a király O felsége a római katolikus státusból két személyt
és az evangéliumi hittelekezet itátuaából ugyanannyi személyt, nekik
minél előbb megnevezzen és előterjesszen, akik közül, amelyiket ezen
lisztnek a viselésére alkalmasabbnak ltélnek, annak az isteni végzés se-
gítségül hlvésa mellett a megválasztásét. elmulasztani nem fogják.
l. §. Aki ha váratlanul hamarabb elhaláloznék (ami emberi dolog),
D helyébe másiknak a megválasztására nézve, méltóztassék a királyi fel-
ség azt a módot követni, hogy egy évnek a leforgásán belül az új nádor-
nak a megválasztása céljából az országban külön közönséges országgyű-
lést hirdessen és tegyen közzé.
2. §. Az esetre, ha Ó felsége ezt megtenni nem akarná vagy azzal nem
gondolna, az akkori országblró úmak, vagy ennek hiányában a tárnok-
mester úrnak, mindenképpen teljes hatalmat adnak arra. hogy csupán
ennek a határozatnak vagy cikkelynek az erejénél fogva (becsületük és
tisztük elvesztése alatt) az országlakóknak a nádorvélasztásra killön or-
szaggyúlést hirdessen és tegyen közzé.
3. §. Fs minthogy ez idő szerint (Õ felsége az ország összes karzıit és
rendeit a neki tartozó eskü alól fölmentvén), a többi bárösági tisztekkel
együtt, a királyi személynöki tiszt is megszünt; elhatározták, hogy az
oısmg határozataihoz képest, a magyar tanácsból ez a tiszt is újból ado-
mányozás alá kerüljöı-ı.*
A negyedikre nézve:
Minthogy pedig 0 császári felsége az ország koronáját és ennek a régi
jelvényeit a királyi könyvekkel és oklevelekkel egyutt, nemısak a ki-
rtilyi íelségnek mint Magyaroı-s7Ag kornıányzojânak. hanem az akkor
ott együtt jelen volt karoknak és rendeknek, sõt még a távollevõ or-
száglakóknak is (amelyeknek az átvételét azok 0 Ielségének az átadás
szerint nyugtatvanyozták is) átadta és átangedtı'
l. §. Ennéllogva az oıszágnak ugyanazon karai és rendei méltán kö-
vetelik, hogy az emlitett koronát a bécsi eikkelyek erejénél fogva, meg
az országnak a régi szokása is úgy klvánván, azonnal ide Pozsonyba
hozzák, és a szenlséges királyi felség ıneglmronázasa után, az országban
azoknak a kezén hagyják, akiket annak õrıésére a világi született ma-
gyarok közül megválasztanak.
5. Cikkely. A klıtcstúfnolcról
Az ötüdilue nézve:
Az oıszág íõkinıstámokát a királyi felség a bécsi megállapodáaokhoz
képest a magyar tanásból, még a jelen országgyűlés alatt kinevezze,
aki világi legyen.
l. §. EE elhatározzík, hogy az az udvari vagy az ausztriai kamarától
semmi lüggésben ne legyen, meg hogy a küLlöldi nemzetbeliek ezután
az ország és az ennek alája vetett részek semmiféle jövedelrneibe ne
avatkozzanak.
Á hatodikra nézve:
Ez a cikkely az elsõ egyezkedés megállapodása szerint marad!
l. §. De arra nézve, hogy vajon a püspökök az országban világi mél-
tóságolıat visel.het.ndr-el a királyi felség az oıszáglakädml, még a jelen
országgyűlés tartama alatt végezzen.
2. §. Mindazonáltal, már most, annak a hozzáadásával, hogy azokat a
püspököket, akiknek az 6 egyházaikban püspöki székhelyük avagy Ma-
gyaroısägon püspök! birtokjugaik nincsenek, a tanáısba ne bocsássák.
5 Rudoll a lnılyar koronát G a kuronazasl jelványeket áladatla Málýúı lõher-
ctlnfik G ı Rndek kefpviaelflllleh A koronát b 1 Jelvéllyellet Bécıhe mlllliották.
' Az ICH. íelrruár 0-l melllllpõdhra utalt, ami a júnluı 7-I-l bétll béke I.
vlllkslyébeı-A la mııııeı, hon' ı ıuı-tl: Düıpëheım tetııeae mi-ıııı nevemet ıı.
402
3. §. Arról pedig, hogy az ország koronájához nem tartozó szabad és
mezõvárosoknak, amelyek az oıszág Iörvényeiben' fölemiltve sinısenek,
mint például Modor, Bazin, Szent-György 3 más ilyenek, vajon az or-
szág karainak és rendelnek a testületében, helyük és szavazatuk le-
gyen-e? alölött az ország, a királyi íelséggel, a koronázás után, a ma-
gyar lanácsban legott határozni fog.
4. §. De addig is megállapitotlák, hogy ezentúl a királyi íelség az or-
szágban bármilyen várost is, a magyar tanáıs nélkül, ki ne vegyen és
szabaddá ne tegyen.
5. §. Se valamely fekvõ jószágot, az ország régi végzésel, legutóbb pe-
dig a Ferdinánd király ezerõtszáznegyvenketledik évi harmincharmadik
cikkelyefl értelmében, valamely köuégnek semmi ürügy alatt ne adomá-
nyozzon.
7. Cikkely. A szentrzékrfll
A heted.ikre nézve:
A szentszékre nézve, az elöbb alkotott elldrely szintén megmarad, a.mi-
képpen a bérsi cikkelyekben bővebben kilejezve van.
l. §. Annak a hozzáadásával, hogy ezt a cikkelyt a király O felsége,
az országlakókkal, mindjárt a koronázás után kiegyenlltse és rendbe-
hozza.
A nyolcadikra nézve:
Ez a cikkely is a jezsuitákrél, szintén érvényben marad:
l. §. Tudniillik: hogy ezeknek Magyarországon semmi állandé fekvõ
jószáguk és birtokjoguk ne lehessen.
7 AZ l5l4: lll. lt. IONl|.l lel a koronálıcrz tartozó blrtolıakat él klizflltflk l aılbltl
vlnısokat, a klrúly knnyháláhflz lıflnld lövedelmellet az 1518 (báfll): XIV. te.
eII\lÍl.l, ahol meıfivánıaokıl. la számba vesznek.
Ü L. u Gl. számú lralnt.
26' 403
3. §. Valamint, ha valamely adománylevélbe az ország régi szokásá-
val ellenkező záradékokat iktattak volna be, ezeket senki föl ne hasz-
nálja; jövõre pedig eltöröljék és kiigazltsák.
' Az HDB: Vii. lc. klmondotta, hogy az egész orıugoı érlıııõ ügyek tárgyaiásakor
z kırııyı um-ann 8 kõznzınu ıı vegyen reszt. Ezekzt 8 nznmzkzı az nem-ı
birfiskfldáahflz az nraıág klilünléle részeibãl kinevezett IB nem: iiillökböl kell venni.
Az ısııı rbszıı: xxıx. ız. pzdıg ızıwnzıtı, hogy ınııyzn ıõpıpeız, rouzık és neınzızk
uala! a kırályl tanácsnak.
404
Il. Cikkely. A véglvlyek tiszttartáságait és kapitány-rágalt az országban
magyar birtoknsoltnak kell admnányozni és a szlavón-iai várörségelcre néz-
ve a királyi jelség a fenséges Ferdinánd főherceg úrral követek útján ué-
gezzen"
405
4. §. De a szabályszerűen kelt és törvényesen kiadott kiváltságaiknak,
amelyeknek folytonosan gyakorlatában voltak, épségben és sértetlenül
mai-adása mellett.
5. §. A kiváltságos mezõvárosokban is, ugyanennek a megtartását és
kövelését tartják helyesnek.
A tizenegyedikre nézve:
Az is kiválLképpen méltó dolog, hogy a király Ó felsége a Bécsben
alkotott eme oüıkelyhez képest Magyarországnak a karait és rendeit
az 6 kiváltságaikban, szabadságaikban, szokásaikban és az azokban fog-
lalt minden egyéb mentségeikben szentül S sértetlenül megtartsa.
1. §. Es elhatározták, hogy az ország törvényeit B cikkelyeit is, az
egyéb törvényes eljárásokkal együtt, amint azokat az oıszáglakók közül
az arra kijelölt személyek megjavitják, rendbeszedik és azután ugyan-
azok az oıszáglakok a legközelebbi közönséges országgyülëükön jóvá-
H Az ıaezzız ısmz xxx. ız. eımzmuı, nagy z maaı at soproni puıgamız nemz-
„ıızı ez maz ıakzzazım, amıııı z maz, „mm azt-L zzáııııanak, . vamıza Kenysa-
zmnzıt. A ıõn-zny úgy rzımzıızzzık, nagy ezt . vıuueıezz meg mi Azuııızmı. (Ez
iz zzndzıızzzez ısımuáz ven A va-„„ı< Arumzzaııııõ ıuı. zııen.)
407
hagyják; ugyanazokat 0 felsége is királyi oklevéllel helybenhagyni és
megerősíteni tartouékzlé
2. §. Es hasonlóképpen elhatározták, hogy ezen eikkelyekhez képest,
senkit törvényes idézés és a törvény rende szerint való elmarasztalás
nélkül meg ne büntessenek.
17. Cikkely. A többi bécsi cikkelyek még a jelen országgyűlés alatt elha-
tározás alá kerüljenek
410
2. Cikkely. A nádor ılfluık a bánnak, és a kassai fõkııpitúnymık, úgy a fõ-
és olíspónokııak is jogot adnak, hogy a rablúkat mindenütt megfogluıssúk
és érdemük szerint büntethessék
411
9. §. Hogy pedig a legeltetés idején előíordulni szokott kártélelek is
megelñzhetõk legyenek, rnegállapilottak, hogy a legelteflsek (mivelhogy
a béke már mindenfelól meg van kötve) teljesen megszûnjenek.
412
i7. Cikkely. Mindazak, akik az elhunyt Bocskai úrnak vagy a nádor úrnak,
akar adonuinyozúsa, akár ideiglenes joggal ualo atflıhazúsa alapján, az el-
múlt zavaros időkben idegen Ielcoñjúazágokat kaptak, az 6 okmáıtyaikat a
jövõ ırrszúgyylílésen bemutatni tartozzanak
413
külön követelnek, név szerint: Sennyei Miklósnak és az elül említett
Kornis Zsigmondnak a jelen orsıággyűlésre küldése mellett azt kérte,
hogy azokat a cikkelyeket, úgy Ó lelsége, mint az országnak a karai és
rendei is ünnepélyesen megerõsitenékz
l. §. Azokba tehát., összesen és egyenként, amelyeket az emlitett nádor
úr és a többi melléje adottak, a [ejedelemmel és az erdélyiekkel elvé-
geztek, a karok és rendek is beleegyeznek, és mindazokat helyben hagy-
ják és a jelen cikkelyekbe iktatasát elhatározták."
Befejezés
414
3. §. Sőt a jelen levelünk erejével és bizonyságtétele mellett elfogad-
juk, jóvá- és helybenhagyjuk és megerõsltjük.
4. §. Kell. a mi igen kedvelt hlvünk, fõtisztelendõ Lépes Bálint nyitrai
választott püspök és ezen helynek örökös ispánja, a mi tanáıısosunk és
udvırl kanaelllnınk kezével, ı ml lı:|.rllyl vlrunkbın, Pozsonyban, az
Umak ezerhıtızéznyolcııdlk évében, december hava hatodik napján, ma-
gyarországi és a többi uralkodásunluıak az első esztendejében.
17' 419
lınlolln. Beüılenheli sikerül! B lörókókel és a lfllárokat eliávolllaııl Erdélybfil, amely-
nek a hadjárat súlya vmızaegekel okozott.
A bér.-sl udvar Belhlen megválaszlásál nem ismerte El és lgyekfizell. megblıkLal.l\l.
Belhlen küveltl Inăl' Iflll elején Iflegérkezlek Llrızbe, ahol Mllyâã Lldvlrl lñrlóıkû-
düll. db B2 uralkodó nem nkafla Belhlenre kllerlullenl B Bâllıurlvıl kblüll legllldbbl
megállapodást. Közben Lzyekezeıt a Habsburg-országok rendleiı muziósltanı a löı-ök
vuzeıy ıúıyõmıánax ımıgıızızmsavzı, ami R hmm ıoııaõıımı, nagy ı ıwuzrezeı
Erdély elíogıllsarn küldheti. Ebben az Időben lflı Lépu Blllnt az alábbi levele!
1-ııuı-zA cyuıgy ızamzrrwız
llluslrissiıne Comes, Domine, Domine Palatine, Mecaenas gratiosissime,
post humilium precum et debitorum studiorum demissam commendatio-
nem, omnem prosperilatem devote precor Vestrae lllustrissimae Cel-
situdini.'
Az Nagysagod 3. Martij Bicsien költ Ieuelett, tegnap esltue ada megh
Henkel Lanr vram itt ualo [aclora.' Banom sziuem szerent, hog' Nagd
behegeskedik. Kerem az Ur Istent alazatos köniörgesemben, hogi Nagsa-
godat kedues io egesseggel lasa meg es ellesse, szegeni hezanknak es
nemzesegünknek iauara, meg maradasara. Laltia az kgmes es minden
tudo Isten, nem hizeI.kedesböI, sem csialardol irom, hanem nagi syncereš
Giakorta szoktam baratimnak es megh ısiak szolgaimnakis, hogi most
oly szükseg az Nagisagod elete, minth az edes hazanlcnak meg maradasa.
meli vrunk ö fölsege uthan, Nagisagodtoll uaria es sok langato hirek
közt piheneset es otalmath. Jollehet halandok uagiunk minniaian, de
mell nagi kaar legien az gond uiselö es nemzelsegek s hazaiak, az egesz
keresztienseg-nek Iauara Lörekedö fejedelem embereknek, mostani habcızo
allapatban, ez uilagboll ld multok, akarkijs meg gondolhattia. I-logi erröl
emlekezern, kerem Nagdat, boısianatot adgion, ezt adom okul felölö: ide
ugi íummodolt uala az híre, hogi Nagd meg holt uolna, de iokor érkezet
az Nagd leuele, uolt mingiarasat ez banatos hlmek miuel elejt uennem.
Nekemis sokszor uolt meg holt hitem, de im meg ez niomorult uilagban
uaiuszomfi
Az Nagd mostani betegeskedesenek Mai-tius az oka, Martius humorum
genitor, motorque doIoruı'n:* de az Ur Isten meg adgia az Nagd egesseget.
Enis adozok ualamennire Martiusnak, uarom lstentol könniebölesemeth.
Az allapat felöl, mellben mind hazaıık, mind E1-dell hellheztetet, nem
irok, ueszem eszemben az Nagd Ielıeleböl, mindenek nagi niluan uadnak
Nagisagodnal. Tudgia az Ur Isten, mind iı-as altal, mind elö nieluel, az
Í l(.lvÍl6 (túl, uram, llldnr űr, Ileflfi pârllbflb, nlâfllnı lrllámnıll is lllfi lze-
ıeuızıııneız ııeımeızıı ııfinım um. „aııuõızı ızueı ızoıaozmzaı ıııvnmıı ıııvuõ
Niflfilodnık.
*Lızaruı Hendızl von Doıuıeııınırdı oazlrlk nıgykereıkedõ, Iıadlsıallltó, az
ildvıl' Iilldflñk bellicltehlnyll hérlfi VOIL Thlllzõ A Hentllel-üılelhlz ûl-Jin llllı-
lllll el lfllelét IÁDQHEI. FRCIG'-flyıılik.
' Osılnlen.
^ vııuızık uvııuzı zzıznu, mıııı va1naıı«= ııı-ıa, ıunkıa.
5 Mlrtllı ı nedvek Eülfiie É! a Íljdıllnık elbldhñje.
420
holl kiuantatott, meg ielentettem uilagossan, hogi az mieinknek sem
keduek, sem modgiok az hadakozasra, nem köl öket prouocalni, merth
ha meg bantatnak, egesz Fatraigh (de ısiak ne touabbis) mind el all
ö lőlsegetől az All fold es El-deI.ihez kapsioliia magat, kiböl egieb nagi
ueszedelemnel es hazank romlasanal nem köuetkezik. Onnal touabbis
teried, Tua namque res agitur, paries cum proximus ardet! Chieh orszag-
ban az giüleskor nagi emberekkel uolt beszelgeteaem, tudom mire hajoll
az orszag, semmi kedue az hadakozasra, ısiak az szent bekeseget ohaijtiaf'
Ahoz kepest uegezet ugi, az mint Nagdnak meg irtam es Thurzo Stanislo
vram öcsiemnek inoludallam Ieuelemet, talam addig meg uiszik, mig ez
kezehez iutt. Nagdnakfi Az hadakozast csiak azok kiuanniak, az kik eheil
halok, es az mi edes keresmeniünkel lgiekeznek töitözni, sicut antea.'
Az mi az en coniecturamot illeti, ugi ueszem eszemben, hugi nem had-
ra Iendal az dolog, ısiak ualahonnan ok ne adassek rea."
Az minemö instructioual bcksiattiak innel ell Hoffman vramat, az Erde
liben menö köuetekhez," az ualami io remenseget adna az kösztünk meg
maradando eggiesseg es bekeseg ielöl. Ha az erdeli [ejedelem uisza bo-
siatana köueiit ide, remenlenem, hogi minden iott uegeznenek ö iöisë
geueI.“ Nem idegen ö föisege Erdelitöl es az vaidaloli, assecuratiot az
meliiet kiuan tölök, Iehetseges dologh, ökis accedalhatnak reaia." Az
varak dolgat mi illeti, ennehani modot adnak elejben Bettien Gabomak,
talam ualamellikre accedal. Nem csiak az uarak ternek uisza, de ha ioil
asecurallia 5 íölseget maga es Erdelj íelöi, nagiob fejedelem Iszen.
I-la Nagisagodnak törtenik oda be imi az Iejedelemnek, incsie ö Nııgi-
sagatlh az csiöndessegre, ha min meg indult uolnais ekkol-ig, ısillapiesia
elmeje haborodasat: Isten meg mind iobban adgia az dolgotth.
De bizoniosan azt-is irhalum Nagisagodnak, neis ketelkedgiek sernmit
benne, nem magamtoll gondoltam, hanem ex autheniico loco habeo,“
Ü 'fitokham
'Í Forgách Blgmond olızáiblro Q (elsõ-nugyıroıuzájl Ifikıpltany Voll. Az üze-
net lnaylrul ly hlngflk: Mondd meg Fcırgáı.-hnak, hog leyelı bfllor B semml! se
flljen.
'7 lrrllâl (lr|1Iıre)= lellngerel, melhflrlgll.
“Nem logllk zıklılnl dket.
Í' Karl Bonlvenlllrı de |..oI'ıK\IeV-IL Graf van Buquoy osztrák tábornok, való-
szinűleg a háború; előkčutllelek miatt hívták az udvırhı. A aelı lelkelfi Idejčn
u Csehulızág Ellen küldött Gfiolárl sereg Ífiııarlnunokı volt.
Ü Prneolxllbılio I= előre le|löl2le'1Á-5, lllelflyerčs. Pflnrlblls Llfltrls = elfifl leve-
leınben,
Ü A plp lêflfiëluläelı u ARM! lemplnmllfűl Kûhfloâkodlk.
5 Vélernenyeın szerint ı hazaerı ıneıhılııl nem smınoni, de dlsüéges dolog.
5 Negllgfl (nefillıerel = elhanyıiol. Ulvaııızt jelenti az eltunyall Il.
Ü lamenljl llllhflltlrl) ıı jljiûk Dhfiflxıklfilk.
5 Miként ktldel-ben volt S moıt és mindenkor stb.
5:eÉ\;bıcr|plln=ıllÍri.ı. G. u klllvellllll Valılnelylk Bllflll'|\ıIDL\JI llevčnek ku-
d e.
422
Magiar Tanau vrakatis consulalni köllene, es ha nem aliter, megis per
privatas litteras, illien nagi dolgokban, minth szegen Rudolphus idejeben
uolt." Ertenejek az magiar vraknakis teczeseket, mert öuek az haza, es
ök ertik s tudgiak inkab masnai Magiar Oıszagnak aliapattiat es szilkse-
get, de minthogy keduek ellen szollok, kedues nem uagiok.
Hireink oliiak nincsienek, kiket Nagdnak bizoniossan irhatnek, az kik
[utamodnakis neha, nem conIirmal!.ai.nak.“ Tudgia Nagd az vduar alla-
patüat, uaitoznak az dolgok es hirek. Ha mit ertendek, kesedelem nekul
Nagdnak bizuast meg irom. Tudom, Nagd meg nem itell belöle, ha neha
mast hozna magaual az idö, mint en hailomasbol irnek Nagdnak.
Ne sziinniek Nagd eö fölsegenek lmi es az io bekesegre tanacsiani,
Eliamsi legitima et omnium iustissima bellandi causa adeset, praeslat
tamen onınia potius consilio experiri, nuilasque non admiltere aequas
pacis conditiones, quam arma manibus arripere: quae Iacilime sumi
possunt, dilficillime deponi." Igen ioll es szentöl Ianacslotfa N. V. ö íöi-
segenek, hogi ha mi szandékia uolna ö löisegenek, tehat ö fölsege gene
raiem diaetam hirdettne, es az szomszed orszagokbolis plenipotent-iarius
szemelieket giüitene rea,” s ugi uegeznenek íelölö, ö íöisege ielen leuen,
mint s hogi köllene hadakoznunk. Egi opinioban uolt Nagd az Csieh or-
szaggal, ökis mind csiak ezt pretendaltak es kiuantak, azert halladott an-
nira az ki adot proposicioknak d.isı:utia.lasa.°' Aualis oszlot eLi az giüles,
hogi meg legien ez az generalis conuentus, kire confoederaiae provin-
eiae et eoneorporala regna teneantur inteıessefi Remenlik, hogi meg
lenne ad primum Januarij íuturi anni lfll5.,“ talam elöbbis, ha ualamint
az szükseg keszdi kiuanni.
Nemis csiudalom az Nagd tanacsiat. sem az ısiehek lciuansagat. Sic
enim fiet, praeterquarn quod optime a multis eogitata et deliberata ple-
runque meliores successus habeni., quam quae temere ab uno aliquo inci-
piunlur; ut subditi, qui íortunas et vitam in discrimen haud inviti ad-
ducunt, utriusque iaeturam minus reformident, fortius pugnent, ac per-
sequendo, [iniendoque belli oertamine omnes neruos intendant, uel hoc
nomine, quod ipsi suasores hel.l.i extiteı-int."
423
Az mit ir Nagd az nemetek felõl, hogi dissuadealliam pro pose meo,
ne küldessenek az All földre, megh ısielekedtem, mert meg otthon letem-
ben hallogattam en ualamit. ha keduek ellen oda bo6iaiaLnak.“ Latom
en, mire nez Nagd, es mi iö k.i beiöle. Nem mondhatok egiebet: Satius
iuerit, quantascunque sociorum et cognatorum dissensiones intra privatas
lares congruentius transigi, quaın auxiliis externorum principum utrinque
coactis, funestum sibi, suisque bel.lum excítare, cuius indiuisa comes est:
exiüaiis Reipublicae conversio, inversio, eversio.“ Nem ertettem Vram,
hogi most nemetnek oda be ualo killdesere szandekoznanak, csiak az
mint oda íölis meg irtam, ualarni ok onnal a felöl ne adassek.
En igen keuesre aianlhatom magamat, de az m.ihez erkezem, meg bizo-
niettom, hogi haum fia uagiok, az Nagd irasa szerent. Ez leueiemet
Nagd mas kezre ne eresze, kerem Nagdath. ki tudgia, kj mire magiaraz-
hatLia.
Quod reliquum est, Vesu-am lllustrissimam Celsitudinem diutissime
incolumem esse percupio.“
Ex Lincz l5. Martü 1614.”
liiustrissimae Oelsitudinis Vestrae
servitorum el. capelianonım minimus
Episcopus Nittriensis m.ppia.“
Hıitlapjón a 1.-imzés: lilustrissimo domina, domina comit-i Georgio
Thurzo de Bethlehemíalua, eomiti de Arwa, eiusdemque comitatus
Aruensis comiti perpetuo, regni Hungariae palatlno, jud.ici Cu.rnanon.ırn,
Saerae Caesareae regiaeque Maiestatls intimo consiliario et loeumtenenti
etc. domino lautori gratiosissimo. - Bichiae.“
424
ltz egyetemes gyűlést llllf nyuráro hlvláll ossze Linzbe, ahol Mátyás kifejlett:
elăterjesztésében, hofl' G lõrokben és Bel-hlenben nem lehet megblznl. Igy tehát
iárgyalásnak nincsen értelme, Erdeiyre (egrverrel kell kiterjuzteni a Habsburgok
uraimál.. A mıg'uro|Sıág.l rendek kttldüttjeinek álláspontja az volt, hogy a török-
kel iS ÉS BEI-l'tlêI'tl'tel is elñbb lărgyılálokflt kell kezdeni, él ulk ill ezek erdrltény-
Ielenek lnaradnak, akkor van szükség feyvereo kbzbelë'P6Sre_ Sürflosebb feladatnak
tartották a vágvárak rendbehozalaiát, mert nagyon elhanyagolt állapotban v0lLB.k.
A magyar küldöttek álláspmıtjı ellenkefzett Ez \.ıd\mre'lIAl, @ igy nem is terluzthet-
lék elõ. Mégis a többi országok is szembefflrdultnk az urllkudo klvániıágávıl 8 nem
szavaztak u háború megindítására. Az egységes álláspont klılakltásában rásze volt
Georg Erasmus Tschernemlılnek, a [elso-ausztriai rendek vezetőjének, ak. Erdély-
rfll irt munkájában - nyilván a magyurektől nyert Jıdllnk olafiján - a lejedelerrl-
ség történetéből vonta le azt a klivetkeztelkt, hog' n Hubsbltrgok nem tudnák meg-
védeni o torok ellen, B Erdély mewltaradásál. mak a török hűbêri lzrtlthıılñág vál-
lolásával lehet blztoillãlti. Bethlen Gábort az erdélylek Válaszlntták meg, a türllk
mıpatok elhagyták az országot, és az új leiedelem semml olyant nem tett, ami Er-
délynek vagy az egëz keraztenyıeg Llgyének káros lenne. (lla Bálint: Az lfllf-iki
linzi egyetemes yűlés. A gróf Klebelsberg Kuno Magyar Törlenelkulatá intézet Ev-
kőnyve lv. Blldlpest, N34. 2A7_25Z. l.)
67
426
azokra az dolgokra, melyekről nekem Béldi Paltól izent, mely dologhoz
jól lehet én eiein kedvetlen voitan sok ratiokbóif kiváltképen tudván
az ausztriai [amiiiának nagy fejedelmekkel való conjunctiójatfi második
az én kicsin állapotom szerént Iejedelemségemnek mostani megerõsödött
szép csendes békességes voltáról is nem keveset gondolkodtam, kelles-
sék-e ilyen íundamentomosfi állapotomat bizonytalan reménységért kocz-
kara vetnem, harmadik izgatott ez is, hogy ilyen dologhoz a ki kezdeni
akar, mélységes tanácsos embemek ltévántatnék lenni, nagy értékűnek,
melynek egyikét sem tudván magam körül lenni, retteghelek. De ellen-
ben mikoron a magyar nemzetnek nyomorúlt sorsán gondolkodnúm, igaz
reiigiorıknakfl láb alá tapadtatasára való gonosz intentumukat“ mikoron
sok felõl igen bizonyosan halianék, igazán mondom, hogy meggyőzött
sokképen nemzetemhez való igaz aíiectusOm," az nagy istennek igaz tisz-
teletihez való nagy zelusom," és magamban elvégeztem, hogy az isten
lisztessége mellett nemzetünknek szabadságáért kitámadjak, értvén ezen
dologhoz kgdnek [öképpen több keresztyén atyánkfiaivai együtt nagy
indulatjat, akaratját.
Mindazoitától fogva is azért nem aludtam el doigaimat, haszontaianúi
idõmet nem töltöttem, noha azt itéihették volna az emberek magam vise-
léséhez képpest. Mert ilyen nagy dolognak derekas [undamentumot akar-
Iam vetni, olyat melylyel az Egész magyar nemzet élhessen minden szük-
ségnek idején bátorsággai. Ezért ezt vittem véghez, hogy az török császárt
reconciliáltamfi És noha elvégeztem, hogy ebben õ hatalmassaga ellen-
tırtó ne legyen, ıõt az magyır nemzetet vegye jóakırıtjábın óitalmában,
éli-Aivén bizonyoson, hogy tökéletesen szolgálnak õ hatalmasságának, kiért
én kezs leszek; õ hatalmaságok ezt, legyen hala az úristennek jó végben
vitték; tegnap érkezének leveleim Eı portarol oda bocsátott követemtõl,“
a ki írja, hogy minden dolgokat jó végben vitt. és ma lehet 13-ad napja
onnét való haza indulásának, ez heten megérkezik; követségben ısászártól
temesvári Mehemet basa jõ hozzám.
Második lundamentomat akartam Csehcrszággai ielvetni; ide is Markó
427
vajdáfl* küldtem vala, ki 29 Julij indulván Prágából az múlt kedden
éııaka érkezék hang legyen hála az úristennek, ott is azokkal minden
lolgot jó végben vitt, semmiben az magyar nemzettõl külömbözni nem
akarnak, örömest együtt élnek halnak véllek, sõt arra igérik magukat,
levelekben, hogy valakit az magyar nemzet királyának választ, õk is azt
eligalják" magoknak, és igy egy fõtõl akamak tüggeni; engemet kére-
tének igen, hogy semmit ne késsem, hanem bátnrsággal induljak, sies-
sek egyenesen Posonhoz, ott semmi difíiculLás" nem leszen az dologban
mert együtt értenek velek Turzó uramék, Batthyanj, Nádasdy uraméfk,
Révai uram és sokan többek is egyet értenek velek;" leveleket Markó
uram szemeivel látta az uraknak, sõt az angliai, dániai királyok, az pa-
latinus Reni, az saxoniai, brandenburgi eleclor fejedelmek, Mauritius
herczeg Flandriából, az velenczések és az imperiumbeli 72 szabad váro-
sok mind confoederaltak velek,“ igértek segitséget nekik, igaz igyekben
velek élni hal.ni akarnak, melyre nézve az imperiumbeli gyűlés diffe-
ráltatott." jövendő esztendőre, királynak megizenték, hogy vissıatéıjen,
mert ilyen tumultizaló" állapotban egyik fejedelem sem akarja Országát
hadni, az háborúságok megcsendesedvén, könnyen lehet római királt
magoknak választanif' és igy kiraly kénszerlttetett megtérni, Baváriában
Monachiumbanfi ment volt, immár mostan hol legyen nem tudni.
Ezek ennyiben levén, mivel az üdõ igen rövid, mert Szent Mihál
napig" ott fenn kellene lenni, akarom kegyelrnednek értésére adnom,
hogy az ıiristen velem lévén 27. Augusti én innét hazamból meg`indu.lok
'A Marko román Valda Bellılen udvarában éli. lsmébellen kčvelként küldte a leje
delern a cseh rendekhez.
W Eligál (eligere) = választ. Bethlen a levél lrúsakor még nem tudhatla, hogy a
mm omazzyuıez nagy ıaııızseze zuguzzıuı za-an v. rx-ıgyzz pmzı vaızszıõxeieaet
met választotta cseh királynak.
Í7 Nehéãég.
“'l'hurı6 lmre (1585-l02l), Thulzú György nádor Ila ea 1`hul7„6 Szaniszló
(U70-1525), aki 1671-tñl nádor V011. _ Batthyány Ferenc (melh. N25-ben) Íãlovúsz-
mãler, tillhănlúll făkapilálly, Ádflxn (megh. 165!!-bell) kéS6bb ÍÕBSZI-Bll'l0k.l'l'lESEl',
Dunán lflhenl lfikapllâny VOH. - Nádasdy Pál (1813-M50) Később dunántúli K6-
Kıpıılıny Ez ıııraıyı ıõudvuınzsıeı- ızıı. ez Nádasdy Tııııaı (megh. ıazv-ban). -
Révlly Péter (lãfii-U22) korûhflfil' ÉS lflbb lldvarl tlazlsêfi VlSel6]e Vbll. Bethlen
alatt is Pcrzaonyhan maradt a korona mellett. ismert munkáia „De Saerae Coı-onae
Regfll Hungariae orlll, vlrlllte, Vlclnrla, l0rl\lnR“ lfll3-ban Jelent meg el5Slöl', 87,618
lõbb kiadást én meg
“ l. Jakab Nagy-Bı-iıanııla, lmıszag és skoım-ıag kıı-aıyı (uı-aıkoauıt 1808-ııısı
- IV. Kereãziêly Dánla és Norvégla klrályı (Uru.lk0d0ll l580-IMB). _ A palatinus
Rznı: v. n-Egye pmzı vıızszwıeizdeızm. 8 sm: vaıaszıõıejedeızm János Gyurg.
a bralıdenblırgi Cıyörfi' Vilmw Vflll. _ Colılbederál = !7.6Vel.ke'dk.
Í Dlflerál (di!íeı1'el=elhal«Sl1.
Í' T1.l|1\\llll7Ál (tulnulluırl) =laVfll'DI, nyufllflllnkûdlk.
Í' Ferdlnflnd, arlılnf a cseh Ielkelõk elvunullak Bem alól, Franklurtba sietett.
és a Vûlaaztâleledelmek egyhanlűlag német klrálynak vfllasılotlák. Ez augtısztua
ZB-áll lñrlénl, és Így Belhlen még nem ludhulofl. l'6lB.
Í Bavaria = Bajorország, Monachlum = München.
1* Szeptember ZB.
423
és 0. Seplembris Váradon akarok lenni. En eddig is megindultam volna,
de vártam kglmetektñl bizonyos választ, akarnam érteni mihez akarja
kglmelek magát tartani, de hogy ez ideig semmi bizonyos resolution”
kglrnetektõl nem jüve, bizony sokat busultam rajta, kételkedem is né
mely emberekben. Mindazáltai minthogy kgimetek engemet ieiindita én
tovább nem várakozom, in omnem eventumf' isten segitségébõl im meg-
indulok.
Kglmedet édes öcsém uram szeretettel kérem, sõt az istenhez és ha-
zájához való szeretetire kénszeritem, immár az dologban mutatio" ne
legyen, viseljen úgy gondot az emberekre, hogy ha én kegyelmetekért
ilyen dologra vöttem magamat, életemet, országomat. békességes, csen-
des, szép, bizonyos íejedelemségemet koczkára vetettem, kinseimnek
elkölläét nem szánom, kgtek is úgy viselje magát, hogy az kglmetek
igiretiben meg ne íogyatkozzam. lmmár semmivel nem jó késni, kglme-
tek egymast jártasm és legyen s várjon készen engemet. Homonnaira"
az istenért legyen gondja kglmednek, lám jó modja lehet az dologban.
Nekem kglmed mindjárt irjon igen bizonyoson nıindenekrõl, értsem,
tudjam, mely aránt vagyon kglrnetek, kikhez bizhatunk s kikhez nem, etc.
Ez levelem megadó sznlgámat expediáltamf' Prágában, akarván bizonyo-
son értıéselcre adnom az cseh urak.nak, hogy én minden bizonynyal meg-
indulok s elmegyek. Kglmedet kérem, instruálja szolgámat és tudósitsa
bizonyosan, hogy ha Biısére bizvást elmehet-e & Turzó urammal oonie-
rálhıt-e bátorıággıl, mert ırrı lehetne áltıljáhlanl útja." Az iıtenért
éds vitéz öcsém kglmed serkenjen lel, nyuljatok kézzel immár az do-
loghoz, mert most szintén az ideje mindennek. Kglmed engemet mindjá-
rást tuclositson minden dolgdkrol bizonymon.
Tartsa meg az úristen kglmeclet jo egészségben. Datum Albae IB. Aug.
lBl9.“
Specl[abili] ac magn[ii`icae] dom[inationi] veatrae
uti írater syncerus
Glııbrlell princeps m. p."
Bethlen ıllıuszl-uı végén indult meg uapalalvai, a nıáslél honap alatt Habsburg-
Mngyznzıs-ıag nagy rsszeı ıeızuızsuıuma.
aeınırn oıııızr (eıedeıeın ıııuıııın paııukıı leve
ıeı. (Kiıdu szıuıyi s. ap. ırııı cxıx. ıı. ııı-ııı. ı.
Mııyır.
65
431
ságra hozott irásukből világosan látszik' - akaratuk ellenére és ısodá-
latos mesterkedéssel rávéve, hasonlóképpen királyulaká választották fa
megválasztása után a szokásos módon megkoronázták, azonkívül előzete-
sen szintén meghatározott feltételeket terjesztettek Őfelsége elé, mint
amelyeket részint trónralépése előtt, részint azután kell teljesitenie, és
azok megtariásáról és érvényesltésérõl kellő biztosítást nyertek; mint-
hogy azonban észrevették, hogy 6 reményükön és vámkozásukon vagy
érdemükön kivül, az elõbbi különös biztositék ellenére csaknem minden
feltétellel nyilvánvalóan szembekerült, és úgy érezték, hogy annyira tá-
vol áll tőle, hogy azokat megtarlsa és végrehajtsa, hogy közszabadságu-
kat és õsi kiváltságaikat a lelkiekben és a világiakban ismételten nagy
és nagy veszély fenyegeti és éri kormányának hibás igazgatása folytán.
Hogy mindazokat teljesen el ne veszitsék, megújitásukra. helyreállltá-
sukra és visszaszerzésükre megfonloltan és sziilségszerűen Felségedtõl,
mint aki vérükből való és így a hazai törvények és szabadság védelme-
zője, kénytelenek voltak nagyon sürgős segitséget és védelmet kérni. Az
emlitett nemes Karok és Rendek nem feledkeznek meg Felségednek
irántuk való kegyes és készséges szeretetéről és eddig őszintén mutatott
lelki vonzalrnáról, ezért vidám szivvel újból megigérik, hogy hálájuk
jelét fogják adni Felségeddel szemben. Minthogy pedig a helyzet igy áll,
és a szent András, Albert, Ulászló és más magyaroıszági királyok pél-
dája eléggé világosan mutatja, hogy a választást feltételek és azok meg-
erősítése előztˇék meg, az ország hűséges Karai és Rendjei erõsen biznak
abban, és meg vannak győződve, hogy Felséged Magyarország néhai
szent királyainak szokása és példája szerint az itt következõ feltételeket
még választása előtt kegyesen elfogadja, megerősíti és elegendő biztosi-
tékával látja el. A feltételek pedig a következők:
I. Az ország valamennyi szabadságát, mentességeit, kivállságait, vég-
zéseit, jogait és szokásait, egyúttal a bécsi békét, valamint néhai szent
ll. Mátyás tsászáı-nak koronázása elõtt és után az 1603. és 1609. évben
lciadott (kivételt képeznek mindazok a cikkelyek, amelyek a római ka-
tolikus papság helyzetére és javaira, továbbá a jezsuiták rendjére vonat-
koznak, mert azokat a Karok és a Rendek teljesen megsemmisitik, el-
törlik és semmisnek nyilvánltják),* továbbá szerteszét az ország törvény-
könyvében szentesitett törvényeit minden pontjukban, záradékukban,
cikkelyükben Őfelsége szilárdan és sérthetetlenill megtartja, és min-
denki mással ısorbltatlanul megtartatja, és ha valamiben eddig bárki
azokat megzavarta és az emlitett klváltságokat megdöntőtte, Ulászló és
András király törvényei szerint helyre fogja állltani.
ll. A vallás gyakorlata az ország Karai és Rendjei között, akár az ágos-
432
tai, a helvét és a római katolikus vallást követik,' birtokaikon és a kincs-
tár birtokain, a magyarországi végvárakban szolgáló magyar katonák
körében az ország nyugodt megmaradása érdekében szabad, sértetlen és
ısorbilatlan legyen, mégpedig úgy, hogy a vallás gyakorlata a bárók, a
mágnások és a nemesek részére, továbbá a subad és a bányavárosok,
vagyis az ország öszes Karai és Rendjei részére a maguk és a kincstár
birtokán, valamint Magyarország végvidékein, továbbá a mezővárosok-
ban és a falvakban, amennyiben önként és szabadon akarják elfogadni,
a templommal, a temetõvel és a haranghasználattal mindenütt szabad
maradjonfi Senkit, bármilyen rendű és helyzetű, vallásának használatá-
ban és gyakorlatában, a templom, a temető és harangok használatában
Őfelsége és bármely más földesúr bármi módon és bármily ürügy alatt
ne zaklasson és ne akadályozzon.
lll. Az ország összes Karainak és Rendjeinek valamennyi sérelmét, ha
ilyenek idõk folyamán Ofelsége uralkodása alatt felmerülnek, minden-
egyes orsuggyülésen, amelyeket Őfelsége a következõ idűkben az alkal-
masság és a szükség szerint minél gyakrabban lehetséges, de legfeljebb
három évenként hirdetni és megtartani méltózlat, ugyanazon az ország-
gyűlésen minden egyéb tárgyalást megelőzően teljességgel megszünteti
és rendezi; és az országlakók nem kötelesek az előterjesztések tárgyalá-
sához fogni, mielött az összes sérelmeket nem orvosolták.
IV. Amikor Magyarországnak és az ennek alárendelt részeluıek dolgait
és ügyeit intézi, azokat született magyarokkal méltóztatik megbeszélni
és megfanácskozniz az ország tanátsosainak, és pedig elsősorban a nádor
úrnak tudomása és hozzájárulása nélkül a Magyarországot érintö kérdé-
sekben nem fog határozni, tárgyalni vagy dönteni.
V. Az ország fõméltóságait, más bármılyen méltóságait, tiszségeit a
belsö és külsõ kormányzás bármelyik fokán, egylõl egyig valláskülönb-
ség nélkül hazai érdemes, kipróbált erényű személyeknek _ közöttük is
elsõsorban a régi családból és nemzetségböl származottak figyelembevé-
telével és kiemelésével - ti. az ilyen lisztségek foka és nıéltósága sze-
rint mindenkinek megadva a neki járó helyet és méltóságot - a magyar
tanácsnak és legelőször is Magyarország nádorának tucitával és hozzá-
járulásával - fogja adományozni és kiosztani, és semmi cimen nem fogja
engedni, hogy üresedésben legyenek.
VI. Az igazságszolgáltatás érdekében - enélkül az országok nem áll-
hatnak fenn - a törvényszékek tartásában az országnak dicséretes és
Istennek tetsző régi szokása szerint az 1609. évnek 70. cikkelyét' meg-
tartatja, és e cikkelynek megfelelõen a királyi táblán is, meg a fellebbezé-
434
Vlll. Minthogy nemcsak ennek a lesújtott hazának, mint pajzsnak és
bastyának, hanem más szomszédos országoknak és tartoményoknak élete
és megmaradása a végvárak jó és gondos ellatásatól függ, Őfelsége az
1608. évi koronázás elõtti 21. cikkely és az 1609. évi 32. cikkely szerint
a várakról atyailag gondoskodni log." A véglıelyek erüsítäéne és a fioldoa
katonák fizetésére adott külföldi segélyek felhasználását a saját vagy
udvari emberei részére, ahogyan azelótt történt, nem engedi, hanem kü-
lön biztosok útján a véghelyek sziiluégletére fizetteti ki.
IX. A szabad [és] bányavárosokat a Magyarország néhai szent királyai
által adott és adományozott régi szabadságukban, kivaltságaikban, to-
vábbá mentességeikben, jogaikban és szokásaikban megvédi és megtartja
és mások által is megtartatja, nem vet és nem vetlet ki azokra szokatlan
vagy kevéssé ismert laksakat. Amennyiben pedig subadságukat és ki-
váltságaikat eddig valami módon megzavarták, kegyesen gondoskodik
teljes viszaállításukról.
X. Az orsúg koronáját Magyarországról semmi okból vagy ürügy alatt,
semmi igyekezettel vagy mesterkedéssel Őfelsége nem szállítja vagy szál-
líttatja ki, hanem az országlakók régi szokása és szabadsága szerint a
körükbõí egyhangúlag arra választott. a két vallást követõ meghatározott
világi személyek altal, akik a koronázás után a királyi Feíségnek és az
országnak esküt tesznek, az országban és a nemesek altal [megjelölt]
helyen fogja õrizni.
XI. Magyarországnak és az annak alarendelt räzeknek a határait bár-
milyen módon vagy ürügy alatt. nem ídegeníti el, hanem ellenkezőleg
a lengyelekkel, a sziléziaiakkal, a morvákkal és az osztrákokkal, vala-
mint a stéjerekkel és a karinthiaiakkal, nemkülönben Erdéllyel és a hoz-
zá csatolt Részekkel támadt és meglevõ határvitákat minden igyekezeté-
vel és lehetősége szerint elsimitja, befejezi és [az elidegenttetteket] visz-
szaszerzi.
XII. A Csehországgal, a Morva és két lausitzi órgrófsággal, a sziléziai
hercegséggel és két ausztriai fõhercegséggel, nemkülönben û'dél.lyel a
nemrégen megújított szövetségi szerződéseket a szerződések cikkelyei és
pontjai szerint megtartja és övéi által megtartatja.
XIII. Azt, amit II. Mátyás IBDB. évi koronázás elõtti 2. cikkelye az or-
szág közbékéjének megtartásáról, háború nem indílasáról és külföldi ka-
tonaság be nem hozalaláról kimondott, Őfelsége a jelen.legi háború hul-
lámainak elasitultával, sértetlenül megtartja és mindenki mással meg-
aarıatjz.
XIV. Borostyánkõ, Kabold, Kőszeg, Ffanltó, Kismarton és Szarvkó
várakat, amelyeket az osztrákok Magyarország aérelrnére eddig barmi-
lyen címen bírtak és btrtokoltak, továbbá a lengyelek kezében levó Lub-
ló várát és a 13 szepesi várost, valamint Podolint Ofelsége türekednl
10' 435
fog minden igyekezetével és akaratával visszaszerezni és Magyarorsúg-
hoz visszauatolnifi
XV. A magszakadás vagy bármely egyéb jogon és cimen az ország ko-
ronájára háramlott birtokokat érdemes és magyarországi születésű sze-
mélyeknek ingyen és nem pénzért juttatja és adományozza. Azokat a
birtokokat pedig, amelyek régtől fogva a korona jószága voltak és most
az országlakók a korona tulajdonaként jelölték ki és írták össze, senki-
nek semmi ürügy és szín alatt nem juttatja, nem ajándékozza, adja, zá-
logosítja vagy idegenlti el, az elidegenítetteket pedig az 1608. évi koro-
názás elõtti 5. törvénycikk szerint igyekszik visszaszerezni és a koroná-
nak visszaadja. Azokat a birtokokat pedig, amelyeket az ország szük-
séglete szerint az egyházi birtokok közül (kivételt képeznek azok, ame-
lyeket a korona tulajdonául kell kijelölni és amelyeket, amint már er-
ról szó volt, nem szabad eladni és elidegeniteni) el kell zálogositani, a
nádor és a tanácsosok tudomása és hozzájárulása nélkül nem fogja elzá-
logositani; a zálogba bocsátottak összegét pedig a kinıstaı-tó veszi be és
az ország használatára és szükségére, fõleg a végvárak költségeire for-
dítja.
XVI. A bányák és harmincadok jövedelmét, nemkülönben a szabad
királyi városok taksáját, mint a korona tulajdonához tartozó javakbol
befolyókat, úgymint más valamennyi és bármilyen különféle néven emli-
tett, az egyházi birtokokbol, és minden más királyi, országos és korona-
bevételekbõí adódó jövedelmeket; továbbá magát a rovásadót is, Ofelsége
u kinostartó úr útján szabadon igazgıtlassa, úgy azonban, hogy elsõsorban
a végvárak és a végvári katonák, mint akiktól Ofelségének és az ország-
nak élete és megmaradása egyedül függ, költségeit teremtsék elõ és biz-
losítsak.
XVII. Az összes országgyûlési cikkelyeket és végzéseket, amelyeket az
országlakók akár jelenleg, akár a jövõ országgyűléseken a következõ
időkben érdekükért és az ország megmaradásáért határoznak és írásba
fogtalnak, megerősíti és elfogadni méltóztatik, mindenfajta megrövidí-
tés, bővítés és változtatás nélkül.
XVIII. A szabadságot nyert hajdúkat kiváltságaikban és szabadságuk-
ban megőrizni méltóztatik," úgy azonban, hogy maguk a hajdúk is a
többi oıszáglakók módján az ország védelmére és szükségére adózni,
fegyvert fogni, az ország törvényeinek engedelmeskedni tartoznak, és a
szálláshelyüket magába foglaló megyék habóságának alárendeltek legye-
nek.
XIX. E feltételeket megválasztása elõtt Őfelsége elfogadni, és meg-
felelő biztosítéklevelével megerősíteni, megkoronázása után pedig, trón-
ralépésekor a törvények közé iktatni és kihlrdetni méltóztatik, és meg-
tartásukra esküvel kötelezi magát. Ha pedig a felsorolt feltételeket Ölel-
437
bevitelében és vallásuk szabad gyakorlatában zavarni vagy akadályozni.
A nemes nádor úmak l-lerthknecht-ben, Oszikow-ban és Bartustalvá-
ban levõ templomát neki is vissza kell juttatni."
5 A ténes lrfiinal) Ínrlnt szlnléıl lıálnllásl ESYSÉS Voll. B0 kfiılcárt, W dellárt ért.
Ü l. Ferdinánd ıılegengedıe, hogy az esztergomi káptalan az egész ország lerti-
lelén teljes hatalommal műk5dlÉk. (Pumi László: A hilels helyek története és
ıı-iolrüdezz az újkorban. ap. ma. 27-za. l.ı.
II Az zmılıeıt ıõrveııyzlım ıılmonrı-zııa. hogy a pomriyı pıebariızıu.-mplorrizı ru-
ıznriy varos luıpla vıszz, ez r ızmplorıi zeızreaıyejebzn leva aragasagzzırrı r budai.
a zzeırzsrznervarı 8 A pozwııyl knpıııarı pezrzuevzı, legyzoıwrıyvelvel a lzglrozz-
ızlzııi oı-szamıfllez aõnıézeız r pamnyl polgaruır orlzzek.
440
szolgáló szentszéki biroságok megmaradjanak, még pedig úgy, hogy a
súrlódások elkerülése végett mindegyik vallásnak legyenek a püspökök
és bármely egyház elöljárói által kijelölt egyházi blrái, és minden peres-
kedõ saját vallásálıoz tartozó biró elõtt folytassa perét.*“ Ha pedig a pe-
reskedõk közül valaki, akár ıı vádló, akár a vádlott nem egy vallású, a
bírák is egyenlő számban, közös helyen jöjjenek ösze és igy döntsenek
az ilyen ügyben. Az összes többi ügyeket pedig, amelyek az ország
törvényei szerint állitólag egyházi bíróság elé tartoznak, a megyék an-
nak a megyének a szolgabírái jelenlétében, ahol a vitás ügy kelet-
kezett, felülvizsgálhatják és eldünthelik, mégpedig úgy, hogy az átutaló
parancsoknak a megyékben ıı bírák állásvesztés terhe alatt engedelmes-
kedjenek, és azokat az ügyeket felsőbb bírák a megszokott módon
vizsgálják felül, vajon szentszéki bíróság vagy Őfelsége táblája elé tar-
toznak-e. és ha úgy itélnek, hogy az ügyben nem egyházi bíróság illeté-
kes, a megyei bírák jelenlétében való tárgyalásra küldjék vissza és íté-
lethozatal után fellebbezés formájában terjesszék az egész eljárás kiséretë
ben alaposabb felülvizsgálat céljából a királyi tábla elé." A római ka-
tolikus bírák elõtt eleddig elkezdett, de még be nem fejezett szentszéki
ügyeket leszállitottnak kell tekinteni,“" s a jelen cikkely értelmében újra
kell kezdeni.
Vlll. ı.-ikkely. Jól tudják a Karok és Rendek, hogy a papi rendet Ma-
gyarország néhai szent királyai azzal a céllal szervezték és alapították,
hogy elsõsorban Istennek és Isten tiszteletének szentelje magát, tiszta és
szent életet éljen; azután, hogy állandó bandériumok fenntartásával az
ország védelmét szolgáljaf' és így a neki adott javakból mindenképpen
a közös fennmaradás és közjólét ügyén munkállrodjék; ezzel szemben
n papi rend, visszaélve az ország ilyen jútéteményeivel, azokat nem az
isteni tisztelet elõmozditására, hanem kevélysége és fényüzése táplálá-
sára és a haza felforgatására használta fel. Annyira távol áll tőle ugyan-
is, hogy javaiból és jövedelmeibõl a közjót és közhasznot szolgálja, hogy
442
Karok és a Rendek úgy határoztak, hogy azokat Õíeiségének az Ország
moslani szükségieteinek fedezésére ideiglenesen át kell adnia vagy el
kell zálogositania, azonban úgy, hogy az összeget és az átruházás mód-
ját a kinsuınónak ismernie kell, és az egész összeget az ország szük-
ségleteire és a végházak hasznára kell fordltania; errõl a jövedelembe
szedők, akiket a jómódú birtokosok közül kell kijelölni, kötelëek az or-
száglakóknak pontosan elszámolni. Ezek közül a közjó érdekében elide-
genltésre kiszemelt birtokok közül, amennyiben eddig Őfelsége bárkinek
adott át belőlük, akár a jövőben fog át adni, azok [a birtokosok] a lenti
módon kötelesek bemutatni az erről szóló átruházási okleveleket a leg-
közelebbi országgyûlésen, hogy a rendek tudjanak az ilyen birtokátirási
ügyekről és dönthessenek felõlük. Az eladásra szánt javakat elsősorban
azoknak adják és zálogositsák el, aldicnek ősei adományozták el, vagy
ha mostanig pénzért keltek volna el, a rokonok visszaválthassákg annak
n kijelenlésévei, hogyha egyesek azt állltják, hogy a feltüntetett egy-
házi javak valamelyikéhez zálogjoguk van, úgy hogy elődjeik, ahogyan
mondják, ielklüdvösségükért bizonyos pénzösszegért adták zálogba, az
ilyen birtokot vagy birtokokat, miután a nádor vagy az ország rendes
birái megvizsgálták a jogokat és a kiválLságokat, de nem valami hosz-
szadalmas eijárásal, a pénzösszeg kifizetése ellenében jogos örököseik-
nek adják vissza, s az öszeget a kinslartó az ország céljaira az emlitett
módon használja lel. Igy igazitsák i-Li a nádor úrtól kijelölt biztosak a
sértett fél klvánságára a határokat is, ha valamelyik érseki vagy egy-
házi birtok határai miatt nézeteltérés támad.
443
uuita rend tagja volt, lrásaival, szavaival, sõt tetteivel is nyilvánosan
és világosan bemutatta és kinyilvánitotta, hogy a hazának rossz polgára,
úgy annyira, hog az ország jelenlegi háborújának oka, értelmi szer-
zője és elóidézõje volt; a háború megindulása után gonosz ıselekedetei-
nek tudatától megfélemlltetten elmenekült az országból, és semmi
olyant, amit csak az ország romlásara kitalálni lehetett, nem mellőzött
el, ahogyan néhai l-lomonnai Györgyhöz intézett és elfogott levele két-
ségtelen bizonyítékot szolgáltat.” ezért mint az országnak és a közbé-
kének ellenségét e törvény erejével, a rendek egyhangú klvánságára és
hozzájárulásával súműzzük és örökre számüzöttnek tekintjük.
444
vozhatik évének letelte elõtt; ha másként tesz és smbadon kóborol, ahol
sak találja, fogja el ura; ha pedig más valaki szolgálatába állott, az a
földesúr, akinél található, annak, akitöl távozott, a megyékben a szol-
gablré, a várakban pedig a vásárblró közvetltésével tett felszólltására,
miután megismerte az igazságot, hogy fogadott szolga volt, a szolga em-
berdljának büntetAése.alatL“ tétovázás nélkül a megyékben az alispán.
a várakban pedig a kapitány útján, akinek a zászlója alatt szolgált,
visszavonhatatlanul, minden jogorvoslat kizárásával köteles és tartozik
visszaadni.
XXXIV. 1.-ikkely. A szabad királyi és bányavárosokat, valamint a ki-
váltságos mezõvárosokat általában szabadságaikban, kiváltságaikban,
mentességeürben, törvénykezési hatalmukban, jogaikban és szokásaik-
ban, amelyeket folyamatosan élveztek, meg kell tartani és meg kell õriz-
ni. Sõt kiváltságukat, amennyiben az idõ mostohasága folytán különfé-
leképpen megsemmisült, vissza kell állltani és azelõtti használatukat
biztosítani. Az emlitett városok sérelmeit a királyi Felség szüntesse meg
és rendezze. A 7 szabad és királyi bányavárosra vonatkozólag úgy hatá-
roztak, hogy szabadságuk és régi mentességük megtartásáröl meg kell
újítani az 1618. évi 27. törvénycikket,'“ azokat az ausztriaiak S a ka-
maraiak által bevezetett visszaélések és hibás intézkedések megszünte-
Iése után régi szabadságaik, blrói hatalmuk és kivállságaik használaúba
teljesen vissza kell helyezni is azokban megtartani. De minthogy a még-
oly költséges bányarnñvelés nemsak magán-, de közhaszonnal is jár;
ezért a Karok és a Rendek alázıtosan könyörögnek Ofelségének, hogy a
bányák művelésének és a bányászoknak kegyes ligyelrnet méltóztassék
szenteI.ni és ezeket régi szabadságukban, kedvezményükben és szokása-
ikban, egyıitml az arany és ezüst árának eddig használatos fizetésében
kegyesen megőrizni és kamarai tisztviselői altal megõriztetni; továbbá
különösképpen megparanıısolni, hogy a rézbányák müvelõinek minden
mázsa jó királyi rezet a besztercebányai kamarából egy forinttal többre
beısüljenek és lgy fizessék: valamint az aranyműveseknek a kamarák-
ból megadják a munkájukhoz szükséges régtől fogva kiutalni és elren-
delni szokott ezüstmennyiséget. A lakosság használatára és szükségére
itt Besztercebányán elõállltani szokott rezet azonban régi értéke szerint
adják, és árát semmi módon ne emeljék. A nem vert vagy tömbben
levõ ezüstöt és aranyat elkobzás büntetése alatt nem szabad kivinni,
mint ahogy a magyar aprópénzt nyerészkedésbõl a pénz elveszltésének
terhe alatt az országon klvülre nem szabad kiszállitani.
Arnlkor i cıelı Ielkelõk lli20_ rıbvember B-il! Prága kflzelében veruéget wırlved-
tek. Bethlen helyzete igen súlyosan vált. Arra lehetett ızarníuınl, hogy a császári
Iıadserez Mflzyarûrszág allen lordul. A mıgyarurııáfl blflflkbwk rnegljedlek a meh-
mmzı eumenyzızıõı ez igyeızezıeız vısmıenu ız i-ııınııufgeız ııfisezëre. aetıııenneız
Vlllünt az volt az flláspflntli, htıgy unk lflverrel lehet a Hflbsbuliollat Gıged-
lnenyeltre kényslelflënl. Ez a néıet hdyunek L! blzonyulL Bethlen tovább [oly-
Illln l IIRIEOI, éı az udvar 1621 Iavaflán Hlllıburgban táryuláânkst kezdett meghi-
uzıuııvıı, az közbe.. az oszu-ak ea A murva mami nem szuneızıızı; B hamu.
Mınuwgy pedig a ızzgyzıázõız em-ımenyızıznzk mm-adult A „sun hıflzı-õt auzuoı
tábornok veıetésével lllagvaroraıág ellen! lâmndúsnı vonták fiäle. Bel-hlen Kelet (elé
vızzzzvonuıı, my ısıpıızıı fiı.wzwzızz_ A üuzan »nameg zuõyzıu rzuõnyı,
ı bányavérusokat, Érsekújvár ostrorııával azunbın nem holdozulL A nép elkuere-
dell harcot lûlytılntt B IDEIDRBIÓ GÓSZÁH flûltlmok elle.|L Az Éfiekűjvâr kürilll
harcokban maga a sãsıjd lőveztr lı elesett. Belhlen ellenlămldásı során azulln
ıı ırıăııérl haderő ııéunoııwlédott. Bethlen! ııcınbın nem teveııletlék meg ı ılke-
rek, es Igy keldelnényezkére ûjıbb Lărgyallıok indultak 1621 azeplemberében a
ımıvamzagı Nıımızbuı-gızzn ımıkuızvı. Eeıhıermzız ıe Kzııen mondania an-õı, hogy
n tárgyalásokat Idterjeısıék 8 eeelıekre Is, Ceehnrszággal n Habsburgok mint leiy-
verrel levert oısúggal banlak el. De le kellett mondania arrol Is, hogy Magyar-
nrıúgot vagy legalábbis Mnyarflfiúg nagy réslét (u Fűtrűlôl keletre e55 Ierülele-
ket) uralma alatt meglarisa, a beeıtertebúnyfll orııaggrtllélen elnyert. királyi elm-
mel együtt. Nem mondott le azonban arról, hogy - ha átmenetileg ls - jelentõs
magyarországi területeket 'blzlnslüvn az erdélyi Íeleflelemıég slámárl, egyűflll pe-
dig meierõsíltefiâe A MHSYHIDBIÁEÍ rendek jogait. lfl2l. december fll-én sikerült meg-
lıllıilnluk a megállıpodfisnak olyan lormájút, amelyet frnlnd 8 két [él ellüifidolt.
Bethlen Gfibûl' lflfl. jûmlăr 0-án, ll. Ferdinánd január 'I-én erősítette meg. Hetltlen
Gflbûr fllegerõsllfi Oldevele a következő:
447
rályi felségének szintén teljhat-almú levéllel ellátott biztosaival, úgy-
mint a méltúságos és fõtisztelendõ urakkal Dietrichstein Ferenccel, lsten
irgalmasságából a római szentegyháznak Sanctus Sylvester in Campo
Martio clmú blbornokával, olmützi pilspökkel, királyi kápolmıispánnal,
csehországi hu-céggel, és a szentséges ısászári felség országai és tarto-
mányai védelmezõjével, [és] Pázmány Péterrel, az sz!-ergorni föegyház
érsekével és ugyanazon hely örökös fõispánjával, Magyarország prlmá-
sával, született szentszéki követtel, fõ- és titkos kancellárral, belsö ta-
rıácsosokkal, továbbá tekintetés és nagyságos stubingi, fladnitzi és ra-
bensteini báró Breuner Szigfrid Kristóffal, stazi és aspemi nemes úrral,
a tartomány lovászmesterével, az Enns alatti ausztriai fõhercegség elöl-
járójával, és kamarással, gróf Collallo Reginbálddal, Sanctcı Salvatore,
Hey Credare és Musestre urával, udvari hadiıanátsossal, kamarással és
kiküldött kapitányal; galántai Esterházy Miklóssal, Zólyom és Bereg
megye fõispánjával, magyarországi királyi udvarmesterrel és aranysár-
kantyús vilézel és kamarással, ugyanazon császári királyi felség taná-
csosaival, a morva õrgrófságbarı fekvõ Nikolsburg városában összejöt-
tek, 8 két fél között folytatott többszöri s különféle tárgyalások után,
az emlitett zavargások és változások megszüntetäére és leaendesltésé-
re a mondott szentséges császári és királyi íelséggel a béke és kölısönös
kiengesztelõdés jegyében az alábbi egyeıségben, ajánlatokbnn és felté-
telekben állapodtunk meg. Ezek pedig a következők:
A fejedelem úr a királyi cimet, valamint Magyarország egész igazga-
tását, korrnányzását és jelvényeit őszintén és teljesen leteszi, egyúttal
róluk örölu-e lemond; és soha semmi szln alatt sem fog az ország igaz-
gatásába és kormányzásába avatkozni s elegyedni, jelen szerződés ere-
jénél fogva a fejedelem úmak átengedett [terület] kivételével.
A fejedelem úr az 6 felségének járó városokat, várakat és végháza-
kat valamennyi ágyúkkal, lõporral, erõdftési művekkel és hadiszerekkel,
úgy amint most vannak, a felség biztosainak kezébe adja, s azokból
semmit ki nem vitet és el nem szálllttat.
Az összes kinıstári jószágokat és jövedelmeket, nemkülönben az õ fel-
sége részére megállapított aknákat és mindenfajta érebányákat is, az
ezekhez tartozó összes eszközökkel egyetemben, minden károsltás és
rombcılás nélkül õ felsége biztosainak átengedi és átadja. Ezentúl pedig
nem is fog ilyen jövedelmeket igényelni vagy lefoglaltatni.
Mindezeknek átadására és foganabositására pedig még a mostani tár-
gyalások közben mindkét részről egyenlő számban biztosokat nevezzé-
nek ki, s közülök, az egyezséglevelek kiserélésétãl számított tizenötö-
dik nap után egyesek az oısúg Dunán túli, mások pedig Dunán inneni
részeire ulazzanak, és a fejedelem biztosai mindkét területen az õ fel-
sége részére járó összes városokat. várakat, végházakat és területeket 6
felsége biztosainak adják át, a kapitányokat is, Egyéb tiszteket és vég-
vári őıségéket és mindenki mást, kik a fejedelem úrnak esküt tettek,
esküjük alól a fejedelem úr említett biztosai nyilvánllsák teljességgel
felmenwttnek.
448
Továbbá, õ felségének az ország Dunán inneni részeire rendelt bizto-
sai egyenest menjenek el Kasára is, és ott ezt a várost, a megyéket, a
várakat, a véghézakat és az õ felsége által a fejedelem úmsk átengdett
egész területet, e szerződés és 6 felségének errõl szóló oklevele rendel-
kezése szerint ugyancsak a fejedelem úrnak adják át. fent nevezett me-
gyéluıek, végházaknak, városoknak, a fejedelem úr által meghívott. főis-
pánjai, kapitányai és követei jelenlétében.
Az ország szent koronájét a fejedelem úr, az össz ereldyékkel és ék-
szerekkel, még mielőtt 6 felsége emlitett biztosai Kassára érkeznek, oda
fogja vitetni, s miután õ felsége biztnsai az õrzõ urak jelenlétében tüze-
tesen megviısgalták és szemügyre vették, a koronát és az ereklyéket az
õrıõ urakkal és õ felsége biztosaival saját területéről sértetlenül kivitetl
S Trencsén vánıısába szélllttatja, egyúttal tisztességes klséretet is bizto-
sit az őrző és a biztos uraknak õ felsége birodalma határáig. A szent
koronát örzõ urak Trenısén városában fogják őrizni, addig tudniillik,
mig a legközelebbi országgyűlés alatt, előzetesen kijelölt örzõhelyére,
Pozsonyba, kellõ módon vissza nem viszik.
A szepesi kamara levéltárát' is vimgálják meg és leltározzák õ felsê
gének és a fejedelem úrnak nevezett biztosai, s bizzák 6 felségének és a
fejedelem úrnak esküvel kötelezett személy õrizetére; és ha valamire
szüksége lesz õ felségénd( vagy a fejedelem úrnak a neki átengedett
megyék hasznára és érdekében, a levéltár õnõje adja ki hiteles máso-
iatbarı.
A zavargások közben egyháziaktól vagy világiaktól elvett és elfoglalt
összes várakat és bármi néven nevezett fekvõ jósıâgokat [a fejedelem]
elõbbi uraiknak és birtokosaiknak, az oıszág vissnıadásának fenti határ-
ideje alatt, lıalasztás és ellenvetés nélkül, az õ felsége által neki átenge-
dett területeken is, visszaadja és kiszolgáltatja ugyanlgy az írásokat, az
okleveleket és a káptalani peséteket is, ha ilyenek elõ fognak kerülni,
mindazoknak [a javaknak] a kivételével, melyeket eddig netalán vala-
kinek elzálogosltottak vagy elajándäwztak, 5 melyeket a fejedelem úr-
nak B felsége átengedett.
A világi s egyházi javakra vonatkozó egyszeni s szolgálatokért történt
adományokat az ország valamennyi rendjébõl 5 felsége által, a fejede
lem úmak engedélyezett területeken pedig általa kinevezett és átküldött
biztosok, köztük az oıszág még meglévő rendes blrái is - és ha időköz-
ben õ felsége országbirót nevez ki, ennek elnöklete alatt -, az egyez-
29' 451
A felsorolt megyék fõispánai, valamint a végek és hajdúk kapitányai
és várnagyai is, a városok és kiváltságos mezõvárosok blrái és tanácso-
sai, a jelenleg és a jövőben szolgálatot teljëllõk, amikor az ország áta-
dására kitűzött határidõ alkalmával a fejedelem ún-a felesküdnek, 5 fel-
ségére is biztosai elõtt különösen a következõ pontıokra fognak esküt
tenni:
A fejedelem úr életében õ Lsaszári és királyi felsége s utódai, Ma-
gyarország törvényes királyai, és Magyarország és ennek hűséges alatt-
valói eüen, senkinek paranısára és kérésére ellenségeskedést elkövetni
nem fognak.
Árnlıár 6 felsége a törökkel kötött békét annak lejártáig meg akarja
tartani,' ha mégis török háborúra kerülne sor, a fejedelem úmak áten-
gedett emlitett megyék lakosai, és az ottani végvari õxségek, az ország
többi rnegyéihez hasonlóan az ilyen háborúban hűségesen és hathatósan
kötelesek szolgálni õ felségének és utódainak, Magyarország törvényes
lcirályainak.
Végül a fejedelem úr halála esetén, 6 felségének és utódainak, Ma-
gyarország törvényes királyainak, teljs engedelmességére s Magyaror-
säghoz azonnal ü ténylegesen vissza fognak térni, s a törököknek, az
ország előbb lrt részeibõl, semmi ürügy és szln alatt, egyáltalában sem-
mit sem fognak átengedni vagy kezébe adni. Ezekrfll a végekról a feje
delem is erejéhez képest úgy fog gondoskodni, hogy azok minden ellen-
séges veszélytõl mentesek maradjanak. Azonfelül Erdély is biztosltani
fogja õ császári felségét és utódait, Magyarország törvényes királyait,
hogy az emlitett hét megyére és Kassa varosára, valami jogon vagy örö-
kösödés címén nem tart igényt, és azokban õ felsége kegyelmes hozzá-
járulása nélkül nem fog katonákat toborozni.
Munkács várát valamennyi jószágaval és összes tartozékaival” õ fel-
sége 30|) DDD magyar forintért leköti és elzálogosltja a fejedelem úrnak,
továbbá örököseinek és utodainak, valamint végrenıleletl hagyományo-
sainak, azzal a feltétellel, hogy a fejedelem életében még az összeg lefi-
zetésével se válthasák visza, halála után pedig, az örökösöktõl & utó-
cloktól, vagy azoktól, akiknek végrendeletben hagyni fogja, ısakis az
emlitett 300 000 magyar forint letételével lehessen elvenni és vissza-
váltani.
Beleegyezik továbbá 6 felsége, hogy a fejedelem úr Tokaj várát, a je-
lenleg hozzátartozó öszes birtokokkal, nemkülönben Tarcal és Keresz-
túr mezõvárosokkal együtt mostani birtokosaiktól,' azokkal a feltételek-
! A Bihlûlorukl béke lB0'l. Januártól S1Ál'|\lt0lt 20 évig Voll érvényben (l. B 07/6
aıálh alalt), lOl5-ben Bécsben megerõslleltélg klegészllellék, és l8l5 Júllus közepétől
lbvábbi 20 évre melűlllollák.
1 Munımaı van Kn-Aıyı ızımk vuıı, maga záıog eımeıı Maı-ıı ıııı-aıyne kezem
Juum. A ıpeyzıı egzııneny szeı-ıııı A ı-ıııgyıı ıuı-aıy ıaı-mm meg (ı. u zs/ıı szám
ılalll.
'Tokaj vm-A z xvı_ muabzn gym-An :wan gzzaaı, z xvıı. zzazzzd zızıe
âla E Thtlfld fiıılúd blrlokábaıı Volt. Tarcal lnezflvárosl, 1599-ben Râkótll Zılgmonfl
452
kel, ahogyan õk birtokolják, sajátmaga, örökösei, utódai s végrendeletl
hagyományosai számára, a pénzösszeg letétele ellenében, visszavalthas-
Sa. A visszaváltásához õ felsége a fejedelem úrnak saját bõkezûségébõl
100 000 magyar forintot ajánl fel, amit az oklevelek kicserélésének nap-
jától számltott három hónap lefolyása alatt kell ktfizet-ni.
Ecsed várát õ felsége szintén 100 000 magyar forintért engedi át a fe
jedelem úrnak azzal a feltétellel, hogy ha a Báthori ısalád és a többi
igénylõk törvény útján megnyemék,' õ felsége, mielött az lgy elnyert
várat és jószágokat a fejedelem ıir a Báthori családnak átadná, az emll-
tett 100000 magyar forintot a fejedelem úrnak készpénzben fogja kifi-
zettetni. Ha pedig azt a várat és a jószágokat a törvény õ felsége részére
ltélné, ebben az esetben azokat a fejedelem úr, élete tartamára, örökö-
sei, utódai s végrendeleti hagyományosai pedig addig tarthatják és blr-
hatják, míg ısak a meghatározott összeget, nekik ö felsége vagy utódai,
Magyarország törvényes királyai egészében és hiánytalanul le nem tet-
ték és ki nem fizették. Azzal a megjegyzéssel, hogy a Szatmár" és
Ecsed várához tartozó, Mlogban levõ jószágokat saját pénzén, azon a
jogon, ahogyan azokat a jelenlegi birtokosok blrják, tõlük a maga, örö-
kösei, utódai és hagyományosai számára visszaválthassa, és a visszavál-
táskor kifizetett összeg egészen és hiány nélkül nevezettek kezében ma-
radjon.
A fejedelem úrnak átengedett megyékben levõ végvárak és ezek Őrsé-
gének fenntartására ő felsége a Német Birodalmi adókból évenként
50 000 - egyenként 60 krajcárbı számított - rénes forintot" fog szol-
gáltatni, úgy azonban, hogy az emlitett összeget a végváriaknak ö fel-
sége biztosai a fejedelem úr biztosának jelenlétében fizessék ki.
Mindennemű közlekedés és kereskedés, a lörvényesoı-A megállapított
dlj lefizetése mellett, továbbá a szolgálatvállalás az összes karoknak és
rendeknek mindkét részröl szabad és megengedett legyen, annak hozzá-
adásával, hogy akik az egyik részrõl szolgálat végett zı másikhoz át
akarnak menni, előzetesen a fökapitánynak vagy pedig a föispánnak,
kinek megyéjében laknak, jelentsék be, s hozzájárulásukkal tehessék.
Ha pedig gonosztevõk, ö felségének vagy bármelyik lakosnak Lisztei
és szolgái kártétel vagy gonoszság elkövetésc után Erdélybe, az ehhez
kapcsolt Részekbe, vagy a jelenleg a fejedelem úrnak átengedett me-
gyékbe szöknének át, ez esetben az ilyeneket ó felségének a megkeresé-
sére vagy bármily lakosnak a panaszára, ott rnielöbb törvény elé kell
453
állítani, s az okozott károkért az ország törvényei szerint megbüntetni.
Ugyanez körténjék õ ısászári S királyi felsége részéről is.
Határoztak abban is, hogy ha a fejedelem úmak átengedett területen
jóazágokat biró lakosok és nemesek közill egyõek 5 felsége országában
akarnának lalmi, ez szabadságukban álljon, úgyhogy a fejedelem úr
hatalma alatt levõ öszes javaik épségben maradjanak. Ugyanezt viszont
6 felsége is meg fogja engedni.
Amikor a fejedelem úr 5 felsége országaiban és területein bármifajta
fegyvereket, szükségeihez képest vásárolni, megszerezni, és onnan saját
fennhatósága alatti részekre szállíttatni kíván, ez neki, ö felségének elõ-
zetm megkeresése után, szabad legyen, úgyhogy az 5 felségét illető
minden vám fizetése alól mentesül.
Szabadségában álljon a fejedelem úrnak, a maga használatára és
szilkségére, bármilyen szakrnáju és állapotú kézműveseket, iparosokat
6 felsége országaiból és területeiröl felfogadni és meghívni.
Bár a törökkel kötött békét mindkét részről meg kell tartani, ha
mégis az la török] a jelen bëceköbés miatt magának a fejedelem úr terü-
leteibõl egyes végeket. és részeket követelne, ezt neki mindenképpen
meg fogják tagadni, s ha emiatt haddal támadna a fejedelem úr ellen,
akkor õ felsége Eı saját, egyúttal a Római Szent Birodalom, Spanyol-
ország katolikus királyának és más külföldi királyok és fejedelmek
ide irányított erejével és támogatásával idejében segítségére lesz a IE
jedelem úmak, amennyiben a fejedelem úr is idejekorán értaíti 5 fel-
ségét, ez viszont nem mulasztja el, hogy a fejedelem úr ügyét a biro-
dalmi fejedelıneknél és rendeknél, továbbá a katolikus királynúl párt-
fogolja s akaratukról és segftségükrõl öt mielőbb tájékoztasa.
A békeszeızõdés megkötésérõl és tartalmáról 6 felsége értesíteni fogja
Lengyelország fenséges ldrályát, és megkéri, hogy közte és a fejedelem
úr, továbbá oıszágaik és tartományaik között jó s megbízható szomszéd-
ság legyen, de a fejedelem úr is igyekezzék kellõképen alkal.rna7J(odni.
Hogyha az ö felsége által a fejedelem úmak átengedett végházak és
várak javításra szorulnak, õ felsége a fejedelem úr megkeresése alap-
ján, biztosokat küld azok szemügyre vétıele céljából, és ha megerősítést
nyer, hogy az építkezés szükséges, a biztosok jelentésére és értesítésére,
a kellõ költségeket a fejedelem úrnak rendelkezésére fogja bocsáltatni.
Mi tehát, akiknek tennészettõl való szokásunk folytán soha semmi
nem volt kedvsebb és jobb, mint hogy istentól reánk bízott népeink jó-
létérõl és nyugalmáról gondoskodjunk, a fentebb irt összes és minden-
egyes cikkelyt és a bennük foglaltakat összesen és egyenként. biztos tu-
domásunkkal és jol elhatározott szándékkal elfogadjuk, helyeseljük és
megerõsítjük, egyúttal biztosítjuk zı többször emlitett szentséges ısászári
B királyi felséget., és törvényes utódait, Magyarország és Csehország k.i-
rályait fejedelmi szavunkra és jó keresztény hitünkre, hogy az emlitett
öszes cikkelyeket összes pontjaikkal és záradékaikkal megtartjuk, és
minden rangú és rendű alattvalóinkkal megtartatjuk. Ennek megtartá-
sára törvényes utódainkat, akiket ugyanis ez a megállapodás érint, kö-
454
telezni akarjuk. Saját kezünk aláírásával, és hiteles filggópeısétünk ere-
jével megerõsltett jelen oklevelünk érvénye és tanúsága által. Kelt Sza-
koluı szabad városunkban az Úr 1622. évében január 8-án.
Gábor sk. Kouactuíczy István sk.
70
455
nának,' magukat is bántogabıák, mely miatt az isteni szolgálatra sem
édtezhetı-iéndc. Végeztük azért orszigúl, hogy valakik bona ecolesiastica
in proprios usus converterent, tales comperta rei veritate, in mille flo-
renis convincáltassanakfi melyet Felséged tempore d.iaetae irrernissibi-
liter exigáltasson' is. Ugyan ezen praedicator rend uraink panaszolkod-
nak, kegyelmes urunk, hogy volnának némelyek az patronusok közzül,
kik jobbágyok gyermekit is az scholútúl megfognák, sõt ha scholában
volnának is, ki alcarnák õket hozni. Végeztük azért országúl, hogy az
kik tanúságnak okáért, nem egyéb praetextus alatt] nem is öreg korok-
ban mennek az scholákba, kedvek ellen onnan ki ne vehessék, az ki
penig azt attentálná, in pcıena praedeclarata mode eodem exigenda con-
vincálta:sék.°
7l
Bár az erddk még hatalmas területeket iıorilottak, sok helyen már erõsen meg-
togytak. Egyrészt a mezõgazdasági termelö munka puıztltotta az erdóségekeı. A
azılnlófüidek, n iegelñk az erdñk rovására lerjeszkedtek, szőlăket irtványokon Lele-
DlietIek_ Másrészt nagyon sok fát emészLet.L el a kohásuıt A várak épitäéh is
nagy mennyiségű fafityagt'-lt l1as7.nálLak fel. l54B-ban pedig t15l'vé'l1y rendelte el, hogy
EZ tltlk mentén rnindkét Oldalon 200 ről (kb. H0 l'lt) Slêleitégben ki kell vágni a
fák.ıL Enel a közlekedés biztonságát. akarták fokozni. A XVI. ıúudhan már szük-
ségessé vált.. hogy az erdõk védeimérái gondoskodjurıuk Ezt tëlöztû az osztrák min-
tára i5I5-ben bevuelett bánya-erdölendtartáı, amely I faanyag kiméläérűl S új er-
dörészek fejlesztéséről inléıkedétt Az állami rendelkezésekkel egy idõben a birto-
kosok is mabályuzlák e'rdeLk használatát, Az erdők védelme egyúttal egybeesett
8 föitieS\ll'lK Blûn törekvésével, hogy l1t.i|'lčl nagyobb jövedelmet bizleeilsanak ma-
guknak a szokványos iobháyszolgáimúsokon túlntenöelt. A kisebb királyi haswn-
véleiek (`I. a I24. szám alatt) kiaknázása rltelletl. ılántbfölddl elvéteiévei s'Dű.k.ltet-
ıeır a ıobbsgym Aıeuaııeızssegeı. ızzeıõızeı, er-:õket amit tltzıırıazsa, 8 ıwrıáwwıı
Mi, Csicseri atyafiak, úgy mint Csicseri János, Csitseri Mihály, Csi-
cseri Ambrus, Csiıseri András és Csiseri Ferenc, item' a más részrûl
Orosz Tamás, Orosz Pál, Orosz János, Orosz László, Jobbos Mátyás,
.lobbos lstván, Keresztes lstván és Daróczy István adjuk tudtára min-
deneknek, az kiknek illjk ez levelünk által, mind mostaniaknak, mind
következendőknek nostris ac successorurn nostrorum nominibus et in
peısonisf hogy m.i látván a mi csiueri és vajáni erdeinknek szánatos
pusztulását mind az íejsze és tűz miatt, erre nézve, hogy ennek utánna
az erdeink ne pusztuljanak, hanem ennyi sok pusztulások után épületre
forduljanak, tekintvén ebben az édes eleinknek dicséretes rendtartáso-
kat és jó gondviseléseketf hogy azért mi is ne látiasunk attúl rece-
dálni,' communibus votis et unanimi consensu! végeztük egymás között
azt mind magunk, mind successorink képében, hogy:
l. Az erdõn levõ minden néwel nevezendõ termő és élõ nyers la ti-
lalmas legyen és se tűzre levágni, leégetni termő és élõ lát, sem kecs-
kének és egyébléle baromnak levesztegetni subad ne legyen, sem mi-
magunknak, sem jobbágy'i.nkna'k, sem zsellä-inlrnek, sem szolgainl-mak.
2. Sõl. hogy az erdõknek tilalma annál inkább megtartassék, adjuk
azoknak gondviıelésére az mi uicıeri és vıjáni blráinkat és polgárin-
kat, mind az mostaniakat s mind az következendõket, az melyek mellé
rendeltük hogy successivis semper temporibus' két kerülõ legyen, az
kik erõs hittel kötelesek legyenek az erdõkre való vigyázásra, kerülésre
és mindenekben az blráktul lüggjönek, és valakit rajta érnek jobbá-
gyink, zsellérink, szolgáink közül, hogy ez tilalom ellen élõ nyers és
ten-nõ fát levág, leéget avagy csak bizonyosan hallatnék is valaki ez
tilalom ellen ııselekedni, mindennemű juris remediumokat és regni
iuristitiumokat' hátra hagyván egy-egy forintig megbüntethessenek,°
toties quoties' ez tilalom ellen vagy vágásán vagy égetésén, elhozásán
lapasztalltatnának, az mely egy forintnak fele az bíráké, fele pedig az
kerülõké legyen.
' Továbbá.
7 A mfigllnk ÉS Ulődzaink nevében és sıemélyében.
3 Az lõõll. lebruâr l'I-i rendlartásra ulal. Sıövegét közzétette a Malylr Erdészet!
Oklevéllãl' l. (BP. IBBU. Sıerk Tagănyi Károly) 174-l7fl. l.
* Recedfll (recedere) =visszarne§y, elúll.
* Közös akaraual 3 egyhangú egyelérlssel.
“ A következő időkben mindenkor,
7 A Juzorvnsıaıokaı. és az ország usnıénykezésı ızuııeıeıı.
Í A Ifildellflrl llsılek űriãfák LiI1ÁSa nélkül ll kivelheltek bírságokıl. (Eckhart
Ferenc: A lüldesűrl bilnletőblrfiskodás ll XV-XVII. s1Á2m:lban. Bp. 1054. ül. l.)
' Annylszor, ahányszor.
457
3. Hogy pedig mind az bírák s mind az kerülök szorgalmatosabbak le
gyenek az tilalomnak megtartásában és az erdõkre való vigyázásban,
azoknak is eleikben rendeltük erdõ bÍrái\.ıl,'° az kiktül az bírák és ke-
rülok függjenek az erdők dolgában; Csiıseri János, Csiseri Mihály,
Orosz János és Jobbos Mátyás atyánkliait itt Csicserben; az mi pedig
az vajáni eniõ dolgát il.leti, azt mindenekben C.siı.=eri András és Csicseri
Ferenc atyárddiai inspectiojolcra biztuk; mely atyánkfiai szorgalmatosan
vigyázzanak az érdõre, és valakiket rajta érnek, hogy ez tilalom ellen
termő és élõ nyers fát levág, leéget, akárki legyen is az, akar maga s akár
mással ıselekedtese, vagy vágásán vagy égetésén és elhozásán tapasztal-
tatik, azon szerint egy-egy forint-ig megbüntethessék.
4. Ezt is hozzá tevén, hogy még épiiletre való fát is magok hatalmá-
val sem jobbágyinknak, sem zsellérinknek, sem szolgáinknak vágni sza-
bad ne legyen, hanem ha kinek épületre való fára szüksége lészen, tar-
tozzék az erdõbiráktul megkövetni és az erdő bírák hagyják meg az falu
bírájának, lásák meg, miısoda épületre szükséges az fa és mennyire
valo kellessék, és így osztán adassanak annyit az kerülőkkel. az meny-
nyivel az épségét feléri, hogy igy az épitésnek szine alatt módnélkül
valo vágása és pusztifása az erdõnek ne következzék.
5. Továbbá mivel tanáltatnak olyatén emberek is, kik fellebb becsül-
vén az magok hasznát az közörséges jónál szokták inkább minden esz-
tendõnként hajojukat eladni, hogy azért ezután afféle kufárkodás is
megizűnjék, mivel nagy ártatmára vagyon az eıdõnek. hajoját eladni
senkinek szabad ne legyen; ha pedig eladná és megbizonyosodnék, akár-
mi szükségére is mást helyében minálni subad ne legyen, hanem ha
kinek hajója etromlana, tehát tanálja meg felöle az erdõ bírákat és azok
látván hajora való szükségét, adassanak hajónak való fát nélci.
6. Mivell1ogy pedig az sok rétfoglalások" és irtványok miatt majdan
annyira jut az dolog, hogy az Vaskapun innét erdõnek sem tarthatjuk az
erdőt, erre nézve végeztük, hogy az erdõbírák, mind az mostaniak s
mind pedig az kik ennek utánna leendõk lesznek, az falubéli blrákkal és
kerülõkkel együtt kimenjenek és valamely foglalasban ez ideig még
nem kaszállanak, azokat az foglalásokat semmiképen azután elgyepezni"
és újonnan keresztezni*-“ senkinek közõlünk szabad ne legyen, sem job-
bágyinknak sem szolgáinknak. Valahányszor pedig jobbágyink, zsellé-
rink, szolgáink tanáltatnának újabban foglalni, keresztezni, gyepelni.
azok mindannyiszor az blráklul egy-egy forintig megbüntettesscnek;
melyre az bíráknak az õ hitek szerint igen szorgalmatos gondjok is le-
gyen és esztendönként, hogy ez végezés feledékenységben ne menjen,
Ü Afifllls 21-én.
Ü Praetendái (praelendere) =menlséget hoz fel, követel.
Ü A dij jelenthet vérdijat vagy élõdilat. A vérdf] eredetilel a Vérbonzú elleni
védekezés volt, A gyilkos meghatározott összeget llzeleıt áldouıa õaládiának. hosi'
ily Inegmeneküljön a halállól. Késõbb nemuak Kyilkofflăš efielén smblák ki.
A „dljjokon VálI.u7J.anak", azız dljuk megfiıetéaével váltsák meg magukat. A vér-
uıı »mage A mısmlzımı nzıyzzı zzznnı vaıımıı. A lõpzpnk es faunık vemuı
Magyıı-mszagon 400, s nemwzkë zoo, a ıolılıngyzıke 40 Ft volt Az elõaıl. amelyet
Iuti ıérlfl tSelén kellett filellll, a Vérdil felét tetle kl.
'7 A fiiırha -általában minden vuKYonlÁl'EYıt lelenlett.
" [Birtok] reızuk mennyisege szerint nagyobb es kisebb merıeklıen.
lv conlzrnı (nznızm) = zzııııgy, adományoz.
17 Urügy.
il A kuıeslzveı (ıllıeı-ıe oblıgnloılneı snnylı ıeleıu, hey kulelezvenyt kellett ad-
ıılnz õfõkõzzn azt ızg szolgálni. A ızınokwk lzy ız ıuaıak n maguk rt-szerz ,,õı-õkla
]DbbálJ'oil."-at szerezni.
7' Slembelűnó módon.
Ü Eflébkénl.
459
élőket megfoghasanak és ellenek törvény szerint procedálhassanakf'
valakitül comprehendaltauıakfl az dominus terrestrisek" közül avagy
azoknak szolgáitul.
B. Ezt is hozzá tévén, mivel hogy immár annyira innoteált" az nagy
abu.sus" az sok szabad halászok miatt, hogy még egy tál halat is alig sze-
rezhetünk közöttük drága pénzünkön is, mivel az nagy álnokságtul és po-
rasıti vakmerõségtül viseltelvén inkább vidékre kereskednek vizeink-
nek hasznával, kiktül bátor ugyan tudakozzunk is hal felül hogy pin-
zünkre adnának, eltagadják és inkabb viszik vidékre s bosszúságunkra
ott adják el, hogy ez nagy szokatlanság eltavoztassék, azért ez méltat-
lan ıselekedetekre nézve: mind uaiıseri, vajáni jobbágyinkat, zsellérin-
ket és egyéb szolgáló rendeket arra kötelezünk hit és besület vaztés
alatt, hogy valakik közülök akar az Latorı.-zán, Udoaon, akár pedig La-
borczon halásznának ennek utánna, az kik gyalmokat" tartanak és azzal
űzik az halászatog valamennyin az gyalomhoz közösök és valakik jobbá-
gyi, zselléri, szolgál azok lesznek, mindenik külön-külön ki-ki az maga
löldes urának, asszonyának az nekie jutandó fogott rész halakbul har-
mad réazét igazán beszolgáltassa, vagy nagy lészen, vagy kicsiny, vagy
sok, vagy kevés; melynek igazán való véghezvitelére, ha az földes urak
kívánják, erõs hittel” legyenek kötelesek jobbágyink, Lsellérink és Egyéb
szolgáló rendek; is ha történet szerint Yanáltatnának valcrnerñségbül ez
végezésnek által hágók [az kik hittel] kötelesek, még azzal sem gondol-
ván álnokságban tanallatnak, azokat teljességgel az víztül el kell tiltani,
hogy szabad halászatjok ne lehessen; az kik pedig hittel nem volnának
kötelesek, hanem becsületekre blzatott, Valahányszor ez végezés ellen
vétenek, toties quoties az lenne, kit-kit az maga földes ura egy-egy Io-
rintig megbüntethäen és büntessen minden kedvezés nélkül. Ha kik
pedig cılyafénok taııáltatnának, az kik mindezekre sem gondcılnának és
szabad szakálra az ur-aknak az harmadrészt ki nem akarván adni :sak
szabadon halfiznának és vizeinknek hasznát vennék, azokra való inspec-
lióra" közönségesen rendeltük ugyan azon atyánkfiait Csiıserben, add-
ket erdőblrúságra deputáltunk,” Vajában is hasolúképpen. úgyhogy ez
végezés rontókat, akárki jobbágyi legyenek, compefla rei veritate, abscis-
sis omnibus iuridicis remediis“ tizenkét-két forintig megbüntethessenek,
“ Mint lentebb.
5 A léleklriondas annyit lelelllefi, hogy valakl káromkodãsban, szllkozódúaban
a lelket errilltelte (bslelelkfl, Urdöllelkfl alh.).
Ü Az űrlııčkhrz kell Iordlılnl, 5 annak kell llélkeınle.
Ü A ltılodı leudúllıkuri mefiıégyenlib lıllnletfleszköı. Két cölapre erősllelt desz-
ka, amelyen harom lyukat vágtak az elllélt feje és keıel Számára. Volt llbkaloda
ls. A klltıda a biró haza elõtt állott.
462
az ágait is magával együtt az omlott fával szabad kihozni, de az mellett
más élõ és nyers fa le ne vágattassät; ebben pedig cum bona examina-
tione“ ıselekedjenek az ardõbirák ad abusus tol.lendos.“
12. Nec hoc pı1ıetermisso,°° hogy valakinek szekér körül való szer-
számra vagy ekének való fa kívántatik is, semmiképpen az erdõbíró híre
nélkül ne legyen szabad levágni és elhozni felül megírt büntetés alatt.
13. Az ki pedig más ember készített fáját, deszkáját és karóját elhozza,
comperiáltatván" és megbizonyosodván reája, azt is egy forintig bün-
ızıhessek bızáinı: ez poıgimı-tk.
14. Hogy pedig az tüztül való félelem armál inkább eltávoztassék, min-
den hónapban az bírák esküttekkel együtt házankint megjárják az falut
és megparansolják, hogy az kéményeket és kürtõfket szépen kiseperjék;
és az kinek rosz kéménye tanáltatik, elsőben intsék annak megcsinalá-
sára az haz gazdájéte holott pedig nem fogadván, más kerületkor vonják
le közönségesen az kéményét; jobb hogy az jó gondviselés fennmaı-adjon,
sem afféle engedetlen és szófogadatlan ember restsége miatt sok ember-
nek kára következzék.
15. Az többi között [az is igen] illendõ az beirattatásra, mivel az szom-
széd falubeliek majd nagycıbb...' inkra, hogy sem (Lslaseri és vajáni
embereink, az végre, hogy az eltávoztassék . . P mogyorósiaknak és vidé-
kieknek vajáni erdõbeli favágás; item Újfaluban és vajáni határban levõ
réteken vesszõvagás, mind az iszkeíeknek az csicseri és vajáni erdőkben
való favágás tiltatik, mely ellen ha ıselekednének és hatalrnaskodékép-
pen hıtárinkra mennének. ország törvénye szerint való poenát incur-
ráljanak.“
16. 1-fogy pedig az mezõkben való régi dicséretes rendtartás annál in-
kább fennmaradjon, azoknak az gondviselésére felül megírt atyánkfiait
rendeltük és hagytuk, hogy mind tilalom-tartásban s mind életbéli lopás
eltávoztatásában annál inkább jobb modalitás” tartassék, és hogy az
mezõkbeli õszi és tavaszi vetések és azok között való parlagok tilalma-
sok legyenek és közülünk senkinek egyikünk az másikunk földére, sem
jobbágyinkéra, tilalmas helyen valo parlag füvére követés és engedelem
nélkül az parlag gazdájának reá ne üthessen, ez levélben való belöl
megírt büntetés alatt, hanem ki-ki czövekes lova.it“ az maga és jobbá-
gyának parlagán füvelje és onnét is más embemek kárt ne tegyen. Ha-
463
sonló értelemben lévén az tarlúk felöl is. Ha pedig az szolga kárt tétetne
az ura czöveks lovával valakinek, comperta rei veritate egy forintig
büntethessék az bírák, salva permanente praerogativa nobilítal`i.“ úgy
hogy elsöben az szolga felõl requiráljak°' az bírák az urat az káros em-
ber instantiájára." et requísltione praemissa“ az is sub insaripto modo“
tartozik satisfactiót ímpendál.ni,°° 8 ha az requisitio után nem akarna
contentatiót" tenni, az udvaron klvül megfoghatják az bírák az coutu-
max“ szolgát és egy forintig megbüntethetik.
17. Mindezeknek jó módjával való megállására mi felül megírt sze
mélyek kötelezzük magunkat száz forint kötés alatt” ez jelen való leve-
lünkben ily alkalmatossággal, hogy valaki közülünk ez ellen attentálna,“
ezt vel in toto vel in parte“ meg nem állana, hanem általhágná, infrin-
gál.ná," jobbágyit, zsellérit, szolgált ez tilalom el.len vétököt tueal.ná, de-
fendálná, protegálnáf' és azoknak quovis modo" pártját fogná, totia
quoties az lenne, ak.korbéli vioeispán uram Ung vármegyében lészen
egy szolgabírájával és esküttjével együtt csak házátul is kijöhessen min-
den exmissional.is" nélkül és az meg nem álló félnek marhájábul és jó-
szágábul az száz forintrul exequálhasson irremissibiliter,7° az mely száz
forintnak az harmad része ispán uramé legyen bíráival és esküttjeivel
együtt munkájáért és fáradsagáért, az két része pedig az templom szük-
ségire az egyházfiú kezéhez resignáltassék." tam de rebua et bonls mo-
bilibus, quam etiam iis non invenljs vel minus sufficientibus immobili-
bus, toties quoüa praesentibus literis requisiti fuerint ab altenıh-a parti-
um, praesentem transactionem [non] observanhem exequálhasson, nulla
penitus praehabita citatione, apellatione, contradietione, revooatione,
praesentis transactionis inhibitione, repulsione, novo judicio simplici
464
vel cum gratia, nullo itidem iuristitio, vel festis diebus aut aliis quibusvis
processibus remediisque iuridicis, bello denique, mõse, vindemia, diaeta
obviare aıbstareque valentibus." Melynek nagyobb bizonyságára &
erõsségére adjuk ez mi pesétes levelünköt kezünk írásával roboralván“
úgy mint közkézhu Csieseri Mihály atyánkfiának, hogy valamikor ez
ievelünkre valamelyikünknek szüksége lenne, az hova szükség lészen,
tartozzék elõlhozni, hogy ez felül megírt kötésünk szerint elõimehessünk
dolgunkban.
18. Hogy pedig az felül megírt.. .° annál inkább világosabban kitessék
ezen végezésünk, ez is annectáltatott" hozzája, hogy...“ napján min-
denkor kimenjenek az bírák és esküttek és az határokat megjáı-ják és a
hol azoknak defectusában" valamit vennének eszekben, az földes urak-
nak mindjárt adják tudtokra, az kik az...' fogyatkozás lenne az hatá-
rokban, mindjárt szépen eligaflthassák.
19. Mikor pedig isten makkot ad, egy forint bírság alatt tiltatik, hogy
senki szolgája az nıakkot ne rázza, poznával ne verje, egyébaránt ha ez
ellen tanáltatik, magának tulajdonítsa büntetését.
20. Az vadalma és vadkörtvély fa is felül megírt büntetés alatt tiltatik,
hogy senkitül ne vágattassék.
KLtvetl(eı:il( öt aláírás.
ııııyır eranzeu oırlevelıar l. ısıerlıeııaııe 'ra-
ıaııyı K. ap. ıuıı ıı1. ıı. m-aa. l. ııııyır.
l"Jen l82&dik ősz felé esmét római ısászár ellen hndrı indulánk. En
ekkor jártam tizenkilencıedilc esztendõmben. VA:-ad felé menvén k.i, és
az Váradi bányában' levén szegény fejedelem, maga jelzászlójának is
hordozását ıeám bizván, noha fõ innyaadója' is voltam, arra vicejül'
rendelék, úgy emlékezern reá, váradi Gurgóı.-L Mihált; 6 volt sok ideig,
azuián Dániel Ferena volt vicém: nekik kellett hordaniuk az fejedelem
italját ls, mikor helyben voltunk Fejérvárıtt, télben az Sebes vizérõl.
30' 467
vala, kirõl irnom nekem nem szükség, mint hadakozott ısászár mellett
hűségesen, miképen degıadáltatott" gyalázatoson, viszont reá szonılván
mint restituáltatott," azután is mint szolgált, és büzt költvén hozzá, gya-
lázatoson mint öletett meg; azt az imperiumi historiák declaráljákf"
noha irtál: az mint tetszett, talám nem mindenekben az dolgoknak igaz-
sága szerént. Nagy haddal ment igen eleibe Manczfeldnek Valenstein,
hogy impediáljafl alájüvetelit és egész Szilezián által mindenütt rajta
kapdosott: de vitézül csak eljütt, noha nem lehetett ugyan kár nekül,
kivel egy Kun Ferencz nevű szolgája az fejedelemnek jelen volt, s jütt
az Jabionka havasán által Trencsin felé, kiben correspondens volt az
trencsini úr Illyésházy Gáspár evangelicus ember."
Ekképen azért Manczfeldnek kellett volna megegyezni velünk Palánk"
táján, az töröknek is hasonlóképen, és mindkettõben igan megcsalatánk,
csaknem rajta is vesztõk az dolgot, mert Manczfeldet Vaienstein tartoz-
tatá, az budai vezér is Murteza passa Nógrádot obsideálá;" mi pedig
utunkat continuáltuk az hadakkai. ltt az fejedelem nagy busulásban vala,
mert mezei fizetett és szinhadát elõljáróban Horvát István mezei gene-
ráiisával eiküldötte vala, hogy megsegítené és egyezne Manczfelddei.
Ennek hlrét császárnak megvitték, más felõl azt is, hogy Nógrádot az
budai vezér megsüllotta; azt is féltvén, és Manızfeldet is meg nem tar-
tóztathatván, Valensteint az armadával revocáltafl ily rendeléssel: hogy
Nógrádot megsegitvén s az törököt alóla elvervén, az vélünk való török
conjunctióját“ impediálja; azonban az Manczfeld hadának is eleiben
eshesék. heket az fejedelem is értvén, mind igaz magyarságára nézve,
Nógrád is hogy pogány kézben ne essék, mind maga szerencséjét is félt-
vén, hogy szakadozva ne tanáltatnék, szüntelenül szorgoztatta az vezér
jövetelit, alattomban pedig titkoson megbiztatia az várbelieket is, várta
volna az Manczfeld hadát és annak eleiben küldött maga szlnl-ladát is:
de mindeniknél előbb jutván mi Palánkhoz, ime az ellenség is úgy se-
rénkedett, hogy minden nehéz terhet elhagyván Ersekujvárnál," mint
kész harczra ısak úgy jütt, hogy akár az Löröket lephesse Nógrád alatt,
akár mireánk vagy Manczfeldre tanáikozzék elébb, tartozás nekül meg-
lıaraoijon, az minthogy nem hogy külön külön nem birt volna akárme-
lyikkel is, de mindegyütt is nagy gondot adott volna, mert csak német
463
válogatott, jó és exercitatusl' had több volt harminczkétezernél, azokon
klvül magyarság az palatinussal Eszterházy Miklössal, horvákfıág Zrlnyi
Györgygyel.” Midőn azért Palankhoz érkeztünk volnrı, ott akarvan meg-
várni az conjunctiót az törökkel, az fejedelem ısatát" bocsáta Érsekújvár
felé Egri István nevû igen jámbor, bötsületes vitézi kapitány emberrel;
azonban palatinustól követ érkezék, Kiri János nevű úrember, békességnek
tractájára,“ ki midõn tractálna, jüve hir az esatától, hogy hátán hozná
az ellenséget, és segítés kevántatnék; kinek segitésére küldé Böjti istván
igen hires vitéz kapitány embert, az k.i igen szükséges idõben érkezett,
mely segítő matát, maga az fejedelem kimenvén, az seregekbõl kópia
alatt számlálva bocsátott vala bizonyos számúakat, maga is kimenvén
az fejedelem Palánkig, várváıı az török hadakat is, k.iket sok ijesztéseel
és pexsvasiökkafl* nehezen mozdlthatott vala el Nógrád alol, mindaz-
által utoljára megizenvén, hogy jü az ellenség, fõlovászmesterét Balási
Ferenczet küldvén az vezérhez, és az agák” elött megmondatván, hogy
h`a valamelyik rész-hadon esik szerenuétlenség, hatalmas csásúr elõtt
ö lenne oka. Nem vevén azért tréfara, megindúlt; elõljúróban érkezvén
az pesti tatárokkal Iván aga, ki tisztviselõjök vala, azt az fejedelem meg-
ajandékozván, mindjart bolısátá az ellenség eleiben az meglrt két ma-
gyar tsatának segltésére, kik olykor érkeztenek, hogy az ellenségnek
könnyű hada, az magyar és horvátság az mieinket megnyomván, háto-
kon hozták; megújulván azért az érkezett tatársággal, s reménséget vevén
több török és magyar érkezése felõl is, mert az tatárság sak egy zászló-
alja vala, de igen vitézül emberkedvén, az futó äata is megfordult, S
ekképen az űzõket is megfordltottak, és szinte az derék armadára haj-
tották, mely azt használá, hogy az ellenség is tartozkodvásban jüne, az-
alatt az török hada is elérkezék. Az palatinus követjét az fejedelem ily
szókkal bocsatá: Mivel az urad mint mediabor pacis,“ tégedet ily szines
követséggel tractára botsátott, más felõl azalatt ellenségemet reám hozta:
azt érdemlenéd, elüttetném fejedet (valóban meg is szeppent vala Klri
János uram), de hogy megesmerjed mind te keresztény fejedelmi indu-_
latomat, mind az urad megtudja, hogy reménsége szerént való salárdsá-
gával nem használ, és készebben tanal mint sem gondolta; azért ez utlal
menj el s mondd meg: elvárom az uradat vele levökkel, s lstenre blzom
az szerencsének kimenetelit. Ezzel elmene az követ, el.kisir1etvén néhány
magyarokkal; az fejedelem pedig dobot üttetvén, mivel mások igen el-
470
delemségének kezdetiben bizonyos okokból ötet is megfogtatta vala, és
valahány ideig Fogarasban az atyai-n kapitánsága alatt tartaték fogva.”
de igen tisztességesen, mellefle lakvan felesége is mikor akarta, egyéb-
irant is egyre vendégskedvén vele az atyam; de nemsokára megengesz-
telõdvén hozá, és minden jószágit, javait restituálván, annál nagyubb
böuületi, hitele és igen nagy kedvessége volt, sok kegyelmességével is
éltette, batyjanak hitta, az minthogy ugyan volt is valami rokonság kö-
zöttök.
Az mint azért emlitém, hogy bizonyos generalis az hadak elõtt nem
vala, azonban az ellenségnek hertelen s véletlen (az megírt alkalmatlan-
sagok a az hadalcnak megszakadozva lételek alatt, S igen szoros magyar
8 török hadalcnak szoros helyben lételekkor) érkezése miatt, bizony
dolog, még az nagy fejedelem is ısak nem confundáltatott“ vala; kit
maga is azután megvallolt, és hallottam, hogy soha oly szoros igye nem
volt, kinek végit úgy rettegte volna, méltán is; és niidön felült volna, s
az tábori-6l harcz helyét és az ellenséget nézetni indult volna, az hadak
is ülvén s állván ki, az vezémek is megizené, hogy hadait, kik elérkez-
tek, avagy uakrnánra nem oszlottak volna, felülteuıé. Nem Komis Zsig-
mondnak még is; hanem vala egy Fetnehazi Istvan jenei kapitány, kis-
ded, módos, immár öreg idejű. de hires vitéz úrember, annak paran-
ısolá, hogy azalatt az seregeket rendelné, az ki is igen háborodva fe-
lele: nem most volna annak ideje, ha mit akart felséged énreám blzni,
holott az hadaknak nins arról ordinantiújok," s ki fogadja az én paran-
csolatomat? „Menj el csak uram, rneghisznek, mert esmemak tégedet."
Az fejedelemnek fegyverhordozoja Rosalyi Kun István levén, annak ke-
zebõl vevé az fejedelem tollas bolját, s azzal mene el az seregeket ren-
delni. Ez Petnehazi István birta Világos várát Jenő mellett; melyet az õ
gondviseletlensége miatt lopva vött meg az török s btrja máig is;“ mely-
hez ártatlan vérontással jutott volt, elõbbi possessorátýt hogy õ ölette
volna meg, híre úgy volt; kémzer is jó vitéz emberek mesterséggel meg-
lopták azon várat, az kapujan is banentek, s megölték az kapusokat,
de csak két három ember által viszaverettettek, meg-rémitıettek; nem
akarta Isten hozzá-jutását, kit az pogányok magok is kárhoztatással vet-
ni szoktak szemekre gyakran.
En is azért az fejedelemnek jelzászlóját hordozvan, mondék: Kegyel-
mes uram, ha el nem viszem böcsülettel felséged jelzészlójat valahová
kevaniatik, bátor fejem essék el érette; de egyik kezemmel azt, másik-
kal fékemlõt“ viselvén, oltalmazására elégségem nimsen: azért maga
471
méltóságában járván, rendeljen az jelzászlóra vigyázókat is. Melyhez
képest Barcsai Zsigmond úremhert, Kőrösi Istvánt az váradit, ki is nagy
fõember vala, rendelé mellém, kik az üszlóra vigyáznának. Kiállitván
azért az gyalogságot és lövő szerszámot, vala egy keskeny sáros árok,
kin általköltöztek vala, de visszaállitá õket, hogy azon pestis" sáncz
helyén lenne előttük; magával ielmenénk egy oldalban, az honnan meg-
nézheté az ellenségnek seregeit, kik is immár az sági szorosan” által-
költözvén, harczra rendeltek vala az seregeket; kiket jol megszemlélvén,
látá, hogy tiizeket kezdenek rakni, az idõ is már nap-haladásnak“ előtte
nem vala feljebb, mint két órával. Az expertus fejedelem considerál-
ván" az időt, helyet, az seregek állását, tüzek rakását, kilanulá ottan,
hogy azon nap nem volna szándéka, sem modja az ellenségnek az meg-
ütközêsre; menénk az vezérhez is, ki is immár harczra kiállatott seregei
között áll vala kész resolut.ióva1;'° beszélvén azért vele tolmás által,
meg-mondatá, hogy ez ellenség ma harczot. adni nem akarna; mivel pe-
dig az lovas hadaknak az mi részünkre oly szoros helyek vala, kit az
ellenség el nem foglalt vala, hogy csak két vagy három ezer lovas se-
regeknek is megütközésére alig vala alkalmatos, erdők, berkek és vizes
helyek levén, egyébiránt is annyi tüzes néppel s mellette levő könnyû
haddal is az harczot megkisirteni kétséges vala, mert még az Manczfeld
hada is velünk meg nem egyezett vala: az fejedelemnek is fizetett me-
zei hadai, mely szine vala hadának, Horvát Istvánnal oda valának, noha
Manszfeldtõl is elvált volt Horvát István, az ellenség felé indulván, de
sem arra nem ment, hogy rajta kapdosott és Lartóztatla volna, sem há-
tulját nem infestálta“ az ellenségne-k, sem hln-el az fejedelmet nem tar-
totta, sem annálinkább meg nem egyezett, ki miatt nagy suspicióban“
is hozta vala magát, mert az vele levő mezei kapitányok is aggravál-
ták.” mivel az palatinusnak emberei mentek s jüttek hozza, kilckel se-
crete“ mit tractált legyen, õ tudta, de mivel nem adhibeálta°' az kapitá-
nyokat, kik az fejedelemnek hiteles, zálagos, hű emberi voltak, nevelte
az kétséget annyéra, hogy azután soha nemis lőn az előbbi hitele, sõt
csak letött állapotban hala meg is; ld tudták Eısedbõl is, mert az ott
valo kapitánságot adta vala azelőtt neki az fejedelem.
Ekképen forogván azért az dolog. az fejedelemnek lőn az az tanáëa,
hogy beestveledvén, visszaszallanának Széısénhez, hova hogy ha az ellen-
ség utánunk nyomakodnék, mind harczra alkalmatosb mező lenne az lo-
H Anıeıõneıy, arms.
9' Az Ipolyság: noroson.
ll Naphalıı-las, ııapelmenes = ııapnyııata.
W Eıpertus= tapasztalt. - Coı-Asıderal lconııdeı-are) = meglonıol, meggondol.
Ü Elhatáruzläıl.
'I lntesiaı (ınlesıare)=nyugıalııın, ı-negıamad.
W Gyanúbu.
R' Aggraváı (aggıavare) =súlyosiın, ıeı-ııeı.
“ Titokban.
W Adhlbeál tadtıibei-e)=mag,ával vlız.
472
vas hadaknak, s mind azonban Manczfeld is elérkeznék, és így conjunctis
armis bátorságosan harczolhatnúnak meg, Horvát lstvdn is azalatt meg-
egyezne; de az vezér ebben ellenkezik vala, praetendálvan" azt, jobb
volna mindketten az íejedelemmel elvesznlek tisztességesen harczon,
mint sem hatalmas császár gyalázatjára elíutniok, és birodalmara há-
tokcın ellenséget vinniek. Kire az fejedelem felele ily példabeszéddel:
Az kos minél hátrébb mász, midõn mással harczol, annál sebesben és
keményebben ütközik; én is azért nem elíutni, hanem hátrébb szál-
lani az enılitett okokért akarok. Megmutogatvan azért az alkalmatlan-
ságokat, ellenben az megerõsödésre való hasznokat, persvadealá neki,
és elvégezék az hátraszállást: napestig azért az seregek mind harczra
készült állapotu-ıl állanak szemben az ellenséggel. Azonban az feljebb
említett Kíri János palatinus követségével ismét érkezik, kinek noha
nem hiszen vala ugyan, mindaıáltal az fejedelem is tetteté az békes-
ség tractajához hajlandóságát, és elsőben azt expedialván, s el is -ki-
sirtctvén szintén az ellenség táborára, mihelyen besütétüle, elsőben is
az tábori szekerek és impedimentumok°' az táborhelyrõl megindltatá-
nak, azután az addig rendben állott seregek is, hagyván dandár-seregeket
csak hátra helyben-vigyázásért, és hogy az ellenség is eszében ne venné,
az tábcırhelyen sok tüzek is ısináltatának. Mint olyan éjtszakai dolog-
ban megegyveledvén török és magyarság, sok ısintalanság is esäc, egy-
mást fosztogatván s némelyeket életektõl is, nem sak javoktól. Erkez-
vén Gyan'nathoz“ az fejedelem, ott az varasban megdllapodék, evék és
keveset nyugovék is, azalatt az seregek takarodtak; vala pedig titkos
jele az fejedelem nevének azon éjjel: fejér ló.
Midőn az fejedelem enni akara éjjel, új bort kevánvan, mert az for-
rallan ısipõs mustot innya igen szereti vala, parancsolá, hogy az vár-
ban bemennék, és olyan italt szerzenék számára; elmenvén, mivel az
utczákan az takarodó seregek megszoruluınak vala, megtorzlódvan egy-
másban, felette igen nagy szorongással, veszõdéssel kellett késõre által-
verõdnöm köztök az sütétben, sok szidás, riogatás esvén rajtam, mivel
nem esrnertek, ütés is nehanyszor kevésben múlt és kopia töveivel való
döföldözés hogy nem esett; az mi késõre lehete ugyan hozék, de hát
immár az lejedelem ételét elvégezte, le is nyugodott. De azonban serken-
vén indulánk, és ekképen én éhen is maradék, nem is nyughatám sem
magam, sem alattam levõ lovam, az eső is jól megázlata, mert zápor
Ialála hertelen s nem vihettem vala köpenyeget, maradék csak az meg-
irt vszélyekkel.
Másnapra virradvan azért jutánk idején Szétsénhez, harmadik nap-
ján elérkezék nagyfaradtan is éhezve Manszfeld és vele az veimarl
herczeg ErnesI.us,", cirdter" nyolcz ezer emberrel igen szép és rendes,
474
túlsó végihez sánczolván magokat: mi pedig szállánk az Garan vize mellé
Bars nevû faluhoz,'" mivel pedig az török végházakból tartások lőn, az
magyar és horvát hadak szokott helyekre, az magok végházaíkban osztá-
nak. Az német hadak is mind közikben esni kezdett döggel halás, mind
commeatusnak"' alkalmatosban tanálhatása miatt három részre szakadozá-
nak: egyik Deáki nevű faluhoz" sflllván Merold.i nevű valamely fõ tiszt-
viselővel” az Vág mellé, de sáncz nekül. Másikja Tótújhelyhez°' azon viz
mellett, sáncz nekül azok is. Harmadik derekasb része galgéezí hídhoz, az
Vág vize levén derekas defensájokra“ való reménségek. Ekképen jár vala
az két tábomak ısatája egymásra sok ideig aprólékosb szerenısékkel; ha-
nem lőnek nevezetesbek ezek:
Egykorban Egri Istvánnal az fejedelem expediála egy derék matát két
ezer magyaıTal, ezer törökkel, ezer lovas német1.el, kikkel én is elkéred-
zém, s nehaen elbocsáta az fejedelem; midőn azért már jől haladtuok
volna, azonban utánunk érkezik más ordinantia, hogy vísszatérnénk, mert
az ellenségnek hlrivel esett volna menemlünk, és derék készülettel vár-
nának, minthogy úgy is vala az szándék, hogy ha általmehetnénk az vi-
zen, egyik táborát ınegprobálnők az ellenségnek; eidtépen azért visszatér-
vén az derekával Egri lstván, maradánk el Tepei Kovács Péter és Faragó
András kapitányokkal mak valami három vagy legfeljebb négyszáz lővel,
kikkel beállván egy erdőbe Galgóc-ıhoz közel, és táborára nézvén az el-
lenségnek, mivel ott az vizen által nem mehetünk vala, sokáig várako-
zánk, ha valami szerenıse jüne reánk, aprólékosra ki nem mutatván ma-
gunkıt. Azonban Fıngé András vaiahány jó katonákkal más felé váltott,
hogy ha mit kaphatna, mi is pedig feljebb indulánk az vfz mellett, és
Pöstény ellenében jutánk,°= mely helyen vadnak az természettől ısudála-
tosan rendelt feredők, holott az Vágparton minél közelb akáı-mely hideg-
ségében is az víznek, ha megvájatik, mindjárt igen meleg és orvosságos
íörödõ Víz fokudni szokott. Az erdöken azért paraszt embert fogván, meg-
mondotta, hogy Tétújhelynél táborozott német fõ tisztek feles magokkal
táborhelyet nézni, intézni az falukra jüttek volna, és hogy volna ott oly
rév, melyen usztatás nekül elmehetnének által. Csak nagy hertelenséggel
reá ereszkedénk az vlzre igen szoros helyen elnyúlva, és általkelvén oly
mélységű vizen, hogy némely apró lő kevéssé meg is uszantotta, véletle-
nül megütők s felverők őket; némelyek szentegyházba szorulván mara-
dának meg, némelyek kevesebben lovakon szaladának, elfogók azon tá-
bornak előttök levõt graf Slik“ nevűt, ki generál artelleríae volt, főstrá-
11 ıuı azt-ı neva mu von A omı-n »mun zgyznaznnı zıeı-nımız ohm ısuı-y
rzınzvı ez Uıızaız (Novy rzınwı.
7' Élelernnek.
1' nem (Dızunzvzzı nzıyeez Pvzwny megyében.
el Meroıuı zsszısı-ı pai-anzznnkı-a egyeb ıdauıı nem ıaıalıum.
"Toıaınzıy ıvaıúıneıy. Nova Mew nad va-Aumı ııeıyséı Nyıa-A ıneueızen.
H Heıyeeen aeıenzıtz = veeeıeın.
H Põaıyen <ı>ıeunyı neme; Pzmny nıezyıızzn. mm mi-aõneıy.
H ı-ıeinrıen ornı v. scnıiız
475
zsamest.er,“ nehány ifiu grófokat, offieéreketj* közlegényeket levágván
Ieleset, hintókat felvervén, sok szép nyereséggel térénk vissza, nem mu-
latozván mindazáltal, mert nem mesze vala mind két táborok két felől.
Nehezen tartám meg életét Sliknek, ki nagy ember vala, nevezetes,
azután bési kapitány és praeses bellici consilii" volt, kit érvén utól, s
látván nem szaladhat, Kováts Pétemek magának álla meg, s megadá ma-
gát, körülvevén az katonák, le akarják vala vágni; én is pedig az kapi-
tánnyal érkezvén, nevét adá magának, kiről megértettem ki legyen, s úgy
oltalmazám meg. Itt ilyen tanúságra való dolog esék rajtam: hogy lová-
szom kezén levén nyugott. igen jó paripám kész fegyveremmel, kikhez
hizlam, és csak köz paripámon ülvén az másik kémélésejért, herteien le-
vén az dolog, az én lovászomat úgy elszoritntták az szoros utan, hogy
mindõn az vásár elrnúlt s visszafordultunk, akkor tanáltam elõljûni lová-
szomat lovamınal, alattam levő úgy el is bágyadván, hogy ha az ellenség
megforditott volna, bizonynyal oda maradtam volna; ettõl fogva bezzeg
olyan occasiókban emberre megválasztva blztam, s magamtól távozni sem
hagytam vezelékemet. Ekképen azért nagy nyereséggel menénk vissza. Ez
része azért az ellenség táborának confundáltatván, az újhelyi táborokból
az kik Pösténynél fel nem verettettek, takamdtak az fõ táborra Gal-
góczhoz.
Ezután nemsokára Horvát Istvánt rész magyar haddal, és az egri pas-
sát, ki vala Popazogli Mehemet passa részeges török, de igen hires vitéz
ember, az fejedelemnek nagy jóakarója, mert közállapotból előbb-előbb
ız õ oûmrnendatiója által promoveáltatottfi' küldé, mondom, az fejedelem
az Deákinál levő német tábor részére, az holott Meroldit dissipáltákf' az
maradékja annakis Galgóczhoz szorula, kiket is ottan-ottan infestáltatott
az fejedelem, és már élésből is megszűkölvén, az dög is közikben esett
vala; s az nagy hatalmas armadának már éhség, dög, fegyver miatt fele
is nem maradott volna, kiket jobban is ruinálhattunk" volna, de mivel
már az hó is az mezõn ottan-ottan reánk esett. nehéz vala az tábonás
magyamak is, és zugolódnak vala, az Manszfeld hada annál is inkább,
noha azok faluban táboroztanak. Mindazáltal ezek még tovább i.s conli-
nuálják vala, de az löröknek szokása szerént szent Demeter nap" után
nem kell vala táborozni, kit régen .el.n1ulatván, kezdének rendkívül békë
telenkedni, és mint oda feljebb az hodolini táborozáskor szerdárjoldral"
477
ban; de az útban megholt. Az veimári herızeg is ugyan Magyarországban
rneghala; hadâban kevä marada az paüstől, azok Slezián" által hazájok-
ban boısátatanak, némelyek fejedelem szolgalatjaban is maradanak.
Körrnöczbânyán az fejedelem vendégelvén az budai vezért, és az ma-
terla” hozván, lattam hogy az sok közül válogatott íegyverderekatm
hozván elõ, nehany pislolyokkal meglövöldözvén, sak meg sem holy-
pasztotta azoknak golyóbisok; az vezér pedig sziliklarjanakm advãn ke
zében tartásra, nyillal kézjlvből úgy meglövé, hogy mellyén az fegyver-
deréknak az nyílnak vasa jól altalhata.
Ekképen az fejedelem is alamene Kaasára, kinek eleiben Szibin váro-
sanal jiltt vala Cathaı-Lna fejedelemaszonyfl* Kassaról Erdélyben beme-
ne, de ezkori békélésben ls nem többet, hanem ugyancsak az hét várme-
gyéket éltelg tarthatá meg az fejedelem, azelőtt is blrt némely várakkal
együtt. Az hazamenetel lőn 1627; én ekkor [ordultam húsz mztendöreä
e A ıın ıuı:-A: .Aııııu im. ııuuı ıı.' ısuııy Luıın erumı ıeıvıeıeı.
I Sltlla = Szlleıla.
Ü Mnter|ı=ı.ııyıı, az lrásmü (bszélgelés) lárma.
W Pánızelt, mellvısıt.
Í" Sılllktár Íıllllhdárl _ Iegyverhordolő.
ÍÜKÍS-Stebtn (SHbIn0Vl V§l'flS SŠIDS meflêben. - Kılllinllal, Gyërfi' Vllmuı
bralldenbulgl válaszlólejedelem hűlűvıl Bethlen 1020 llvaszfill külflll hâllıñšlııl.
478
Körmöcbánya, 1626. november 30.
° Slándékoaan.
' Plornaveál (firomflvttel -elõmoıdlt, elõsegll.
ˇ' Tracta = lárzyalas.
Í Ccnlldeıılla = bálbflăfl, Bnblıalom.
" Sıűlnltáaa.
Í" Jelenlêst.
" A hé! évet 1619 aufluszlusălól Slămltja (vö. a 67. sürnmal).
Ü Tfibvmnk
Ü Ellndullı.
“ Murleu budai Pla-I.
15 Seilheflék.
480
diIferenter" ölettük, vagdaltattuk, íosztattuk; de magyart egyetlen egyet,
bizonyszónkra írjuk, sem láttuk, sem hallottuk, hogy kaptak volna." Az
mi indulahmk elõtt é tavaly & az elõtt ha rablottak s holdoltattak, azt
senki nekünk nun tulajdonlthatja méltán; lslennek hála, miolta a török
mellettünk vagyon, egy falut is meghódoltan-ll nem engedtünk nekik.
Adná az úristen, volna húsz százezer nemzetünk, de ha connumerálnák"
az egész orsúgot is az Fátrától innét," feleségestöl, gyermekestől is nem
ialálnanak kétszáz ezer magyar lelket parasztot. Az Fátrá[n]tul pedig és
Erdélyben török egy lelket sem rablott fejedelemségünkben; ellenség pe-
nig országunkban sem volt külömben, hanem bódog emlékezetõ császár õ
íelsége,“ mikor szegény Dóczy András informatiójira és biztatásira sze-
gény gróf Homonnay Györgyöt Sorban vajddval oıszágunknak tőlünk
minden ok nélkül való elvételére expediálta“ vala; akkor Debreczentöl
három mélyíöldönfi mehettek volt, a mint kegyelmed jól tudhatja. Az
Olasz és Iranaus practikák” S hivságos reménségek miısodások legye-
nek, nincsen részünk benne, mert olaszolrlıal nem tramáltunk, az fran-
cziai királylyal sem végeztünk semmi; noha kévénta és tractálta követe
altal vele való egyezisünket, de bizonyos respectusokra“ nézve azoknak
az proponált'-* kivánságinak nem consentiáltunk“ és igy semmi köteles-
Bethlen Gábor N26 IIIA" újabb hadjáratot nem indított I Hlılıhurš-llralom ellen.
De ezért nem elégedett meg az 1628. évl pozsonyi békében blzlnsllolt eredmények-
kel, hanem új úlun lyekeull célját elérni. A lengyel klrályságrı lflrekeclett, amely-
nek elérése több erdélyi fejedelem lerveben lı szerepelt. Bethlen előbb Gunüv
Adoll ıved klrlly seflfiégevel iondolt ı lelılyel klrllyıăl elnyelűsére. Branden-
buı-gı luullmııl kötött házassága :even ugyanıı Bethlen Gıuımv Adol! sbguıı lelt
és ıvéd részről Veletlék lel .n Lengyelorsúl ellenl közös hun: iondolllăt. Eyúlml
Bethlen IJ.'Ne\séget akart kfltııl Drflsmrslályıl la, amely I svédek 8 .ı len5'e1ek
Mrıııdâslldl Is sokat szenvedett. Erdély követel Konılanunúpolyhan vetlék lel .E
lupcsolfllol az or0ı7.0k.kEl, orosı követ járt Erdélyben, & lfifl elején Bethlen rneg-
blzfllml mentek Mosflwábı uővelaêgkölés celjúból. A lejedelınen nzaııban 101.9
eleje úlı egyre Jobbln ellııtalrrnıodoll súlyos veıebıju, ıugunlus végén hoızúkeı-
dell Végrendelelelıez ls uzel november l-re kéufllt el. Belefiséfle rltlnlt hnlldhûloll
Ilyen lassan a munkájával. Az ulódlús kérdése már előbb eldñlt: Bethlen ıı feleséiét
válıuflulta mel Kelerlelemndi, de mellé álllloltı korınállyıormk lmoknücsêt, Bell!-
len lsıvúnı. A vegrendeıeı ket reııbõl All. Az elsõ ıtız ı fejedelem pnıluluı ren-
delkezések lırtılmıua, E második rüı pedig reszleles lelsorolúı hıQ'omflnyo7Ása.l-
ról. Az lt! küıbll Slűveg ez elıõ ruzbõl vıló, bemumlla: hegyen itêlle mfl Bethlen
Mıgırırıılg éı Erdély ınrıkúrrllıell:
O A vqıennzıeı ueaeuuuı ııuıı ıııAı-ıuı ıııq. mun ıııııuıııı ıımzııuz. ızeıı AıApııA egy-zıy
ıuıızızı ımzeızııeıı ıuı-ıızıı A ..1-Aıuıeı-ıızuvıı mr vııerııımııuız uzuzılızılız--»ıeıı. mem ıııı-
ııul A Deızııu-ızzıı. Az quz vegıııııızıeızı ııyoınıAı.AıızAıı ıııııuı Kamu .m.ıeı (eııııızıı mm:
ıeıııeıeııl veıı-eııaueu. ıımıvuımeıy. ırıı.ı. Kozız ıeııııı-zııAııA Az zmuızn uıuvııwoız ,zu-
veıeı. wvnıu ıeuıumııı :gyes mmuınııı ıı. A ııeuı-ıuııı Kııu zııeıaueı ıııymıızıı ızı-
ıııııızıız. z-ıyuıuı Knıcııe. ıwıy A vııuıxıı mzıyıız ıe-ıınıızeı vııa. (D-Dzızmı. ı;-ııııvznyznı
ıeı. ıoıı.. ıı-ıı-aeıyı ıımzzuııı. 1---rııcııznııuvıı. v-mıı-oıvııımeıyı ıu. ııoıı.ı A ızıyu-
Rım A sınvzıgyıuıeıneny Lı Awıue. Auıı A ııuıuı-ııuıııı. mııy Aıwı A ıııyızuıeıı ımım M-
vzıı-en eı-ıeııııııq ıouıııı. ııııeıuıı ız uııuıuııeıııı. Auıı ıızıyuıılıem A ıınvqzı. Aııuıı Az
uznıeıı ıııugyıı Kenu ıuyzzuıı. Amıımı- zzzız An-A uıAı„ıı, ıızııy ız Aııııı ııuıuıı ızõvzııez
uıı emu vııy mıııız ıezıııııııız ıAıııııAıe.
ı Kõıu.-z Kııuvıııyız veızzıek zı ıı. x-rzıymıııeı Az E ıeıırıı ızuveı: ıııvlııı.
' Rendekkel.
31' 483
együtt., nem látom szükségesnek, hogy azokkal a példákkal papirossat
töltenek és idõt vesztegetnék, noha ugyan eleget mondhatnék, [de] két
okra nézve studio' elhagyom. Elsõ ok, mert vadnak köztetek olyak, kik
sokat olvastanak a görög és római birodallnoknak veazedelmekrõl, hogy
ide a sinai* és persiai birodalmat ne hozam. Másik olg mert a magunk
nemzetink vszedelme nem hoınályosabb azoknál. Mindazonáltal kiván-
tatik szükségesképen, hogy az én szerelmes öcsém, az igaz haza oszlopal-
val., kiket immár az országra valo gondviseläre országul magok mellé
rendeltek, azokról 6 kegyelme megemlékezzék, szüntelen szeme elõtt vi-
selje, elméjében lorgassa, miısoda okkal kellett K5 kegyelmének akkori
electiojára' menni fel. Azt tudjuk jól," hogy eleitõl fogva semmi inkább
nem vesztette a mi szegény hazánkat, sőt az egész magyar korona alatt
lévõ országokat, provintciákatfi mint az magok között való ördögi irigy-
ség, halálos gyülölség, rettenetes pártütések, fejedelmekben valo váloga-
tások, melyből nagy árultatások és abból nagy familiálmak elfogyások
következik, azonban az ország utolsó romlásra jutott.
Mely szép° virágjában maradott légyen Magyarország is mind addig,
valamig a maga nemzetébõl választhatott fejedelmet, constál,' és az his-
tAoriá.k7 bizonyítják. De mihelyt derekasan a magok nemzetdebôl való
electiot megutállák, megveték, idegen fejedelmek alá veték s adák magu-
kat, micsoda haszon következék belőle? nem egyéb két [elé szakadásnál,
a dolog talám magában világosabb annál is, a mint kivántatik. E mi sze-
gény hazánk véghazáját, hogy az Ur Isten ingyen való kegyelméböl meg-
tartotta, megoltalmazta légyen ennyi idõk forgásiban, változáiibıın az id?
gen nemzetbõl Való Iejedelrndr reá valo elvégezett gonosz szándékjoktól,
kinek paisul való oltalmára mint rendelte volt a török nemzetet, minde-
neknél nyilván vagyon és valamig a török nemzettel valo írigy mellett
megmaradtak, mellőle el nem állottak, volt-e valakitõl valami bántások?
János király' idejétõl fogva onól magunk tehetünk bizonyságot. De mi-
helyt a német nemzet mellé állának,“ micsoda jutalommal fizete, szá-
junkban az ize; azzal tudniillik, melylyel régen kivánta és mesterkedett
benne, hogy nernzetünket eltogyathasa kegyetlen halálnak nemével meg-
ölhesse, országilnkat a földdel egyenessé tégye, vagy éppen elpusztithas-
sa, és ha a felséges Ur Isten sudálatos képen a török nemzetet ujabban
hozzánk nem gerjeszti s kapcsolja vala és igen jó, jámbor Urat nem tá-
2 szándékosan.
= A siıııı bıı-odıiınon az okori Egyipmmnt el-tl. A Slnaı (Szinıi) félsziget eı
hegység Ázsia s Atı-ika határán !`×Q'lDıoınhoz ıarıomtL
* Elecl|o= választás. _ Ellflăl (elllerel H választ.
H 'rıı-tonıáııynim.
0 Cnnsiál tco.n.ılare)== bizonyos, kéıaégieien.
7 Türlénell munkák.
H Szapolyai János (uı-alkodoıı. lszu-i540).
484
maszt vala végbenvitelére, (mely dologban mennyit szolgáltam légyen,
Iégyen az Ur Isten bizonyságot róla), ki meri azt mondani nemzetünk
közzül, hogy Erdély országút idegen nemzettıel meg nem töltették volna?
hol volna az Isteni tisztelet? hol volna a magyar nemzet? és hol volna
szabadsága? azt itélem, hogy* itt nem szükség arrol szóllanom. Annak
okáért mindezeket minden hazájokat igazán szerető rendeknek conside-
rátioban" venni igen szükséges és a megtörtént experientiával" tanult
Veszedelmes állapotukat eltávoztatni azért, hogy abban többé ne esse-
nek,l igy kerülhetik el. I-Ia magokban egyesek lesznek, az Istent igazán
tisztelik, íélik és õ kicsiny anyaszentegyhazának hűséges gondviselõi lesz-
nek, egymást tökéletes szivvei szeretik, ıı reiigio" felett egymással nem
vuzekednek, hanem annak megítélését ama' nagy papra bizzák, a ki la-
kik menyben és az hol kinek-kinek, a mint érdemlette, ınegiizet; ne lé-
gyenek papokltá, ne idvezitsenek erővel senkit, legyen szabadságban az
ország constitutiojal' szerint, a négy recepta rel.igio“ vallás közül, ki me-
lyiket amplecialja." Az alattomban való Veszedelmes practikáknak,“ -
kérek az Istenért mindeneket, békét hagyjanak, ki-ki eiégedjék meg a
maga scırsával s állapotjával, ne igyekezzenek ujabb változást csinálni,
kitõi ujabb" tűz gerjedjen közöttünk, beısüljék, íéljék íejedelmeket, ne
contemnáljákfl' hogy femineus' sexus," mert Istentől rendeltetett & kö-
zönségesen Országul eligálták maguknak, igyekezvén jövendő állapotjok-
ról jó idején gondot viselni, a mi engedelrnünkbõl, sõt szép' intäeink-
bõi." Mi pedig micsoda okból cselekedtüic az lntéseket, magok is megem-
lékezhetnek rólla, mert jól tudhatják azt, ha mikor az ország interreg-
numra"' elmaradott, ha fejedelem gondviseletlenül talált közülök kiköl-
tözni e világból, mennyi szabadságra* adott okot sok statusoknak és eb-
ı ı: Az eıvıızfi vuııızız.
ın ı:z ıuı-im nıum, ...zur-„ıı mi..
II azkzz Gfizpai- (ism-ism .mms zııunona ıiınmsm vzıı, ıkı r ıeızazızm
halála ulán Pfilylwtt I trónra. A rendek azonban Báthori lilvánt Vállııtotük Ineg.
Béka a bécsi udvar mrııngıtúıával sereget vezérett Báthori ellen, de vereséget
ızenvedeıt.
1' Sőt l'Il.l lfibb.
5 Velélýláraaknak.
5 Súmûzelêfie.
I Alkalolrl.
Í Irányilásı.
Í Vélflhüüsa.
7' Gubernator- kormányzó. - Gubernái (guben1are)- kormányoz.
1 E0 holo uganlzt lelenll, rnlnl 150 (Ith, vagyis: magával a lénnyel. In Iall
ı:asu=az ilyen esetben.
3 Sündékot.
9 A Veszedellneı hllelgéı örök bl), amelynek tevékenyléze lyakrabban ili
mnkre az orııáaoı, ııu.nt az ellenség.
“ Prvınuveúl (rrrornovereı=elõmozAi.lt.
n Mert nem lel: hırtúı.
'J Deferál (de(erre)=bevádol, Ieljelent.
486
A gonosz igyekeztü emberelcnek mindazáltal" gonosz 5 vuzedelmes
dispositiójokatlt el ne titkolja senki, hanem lelke veszedelrne alatt tar-
tozzék superioribus detegálni,“ hogy a gonosz és Veszedelmes állapotok-
nak obveniálhasanak” és el fordithasák a gonoszt magoktől közönsége-
sen. A fejedelem mindenek felett istenfélő és kegyes életil, vallásban tö-
kéletes, állhamtos, az Isten tisztességét mindenekfelett őrizze s oltalmaz-
za, az Isten anyaszentegyházát tgyekezze propagálni,"' benne való hiveit
őrizze, felette is a mennyiben lehet oltalmazza. Semmi hizelkedõ sze-
mélynek előtte becsülete, hitele ne légyen, igen meg tudakoıza az embe-
reknek allapotjokat, terrnészeteket, ha kikkel akar társalkodni, hogy
miattok maga méltoságában meg ne gyalázódjék, és az országra valami
veszedelem ne következzék, melyet maga is gyalázatosan halljon jöven-
dőben: abban igen magára és méltóságára vigyázzon. Udvarában tökéle
tes, tiszta életű, tanásos embereket igyekezzek tartani, ne valami udvar
hazugit.
Belső fehér háznépet a szerint: kik között két fõasszonyt, kik erköl-
csökkel, tiszta életekkel, tanáısos állapotjokkal tiszteknek megfelelhese-
nek és bewsületet vallhason véllek, mind maga és azok az asszonyok;
kegyetlenségıe senki tanásából ne vetemedjék, hanem kegyes S kegyel-
mes légyen, mert a fejedelmek a kegyességért hivattak kegyelmes feje-
delmek-wek, kegyelmes, misericors,“ lgazságszeretõ Iégyen: mert miseri-
cordia et veritas custodiunt regem, et roborat\ı.r clementia thronus ejus.”
Meggondolja az én szerelmes feleségem azt, hogy noha nagy fejedelmi
ágból való, de a jó renden lévõ fejedelmi asszonyok közül több, talán
nállánál nem választatott, melyet sem méltóságos atyafiai véghez nem
tudtak volna vinni, ha az ország slátusitól az én tekintetem, sőt hasznos
szolgálalom néki nem fogott volna: meg becsülje azért Istentől való hiva-
talját s választatását, Istenhez hálaadó légyen és az 6 hiveihez, szegé-
nyekhez, az anyaszentegyházban igazán szolgáló személyekhez. I-Iiveinek
érdemlett beısületeket megadja, ne nontemnálja õket, hanem magát vél-
lek szerettesse; mert a magyar nemzet is a becsületet szokta szerelmi, a
mint erre is sokszor intettem.
Az én atyámfiait meg ne vesse, hanem szolgálatjokkal (kik arra elég-
ségesek és érdemesek lesznek) bizvást éljen, hüségekben megnyugodjék,
hozzájuk ne kegyetlenkedjék.
A tékozlás, hogy mind Isten elõtt, rnind e világ elõtt hasonló utálatos
légyen, mint szintén az undok fösvénység, az Isten könyvében is megbi-
zonyosodik: a fösvénységet azért elkerülje, de az utálatos tékozlást is ne
Iı E: Mlnflllérk
D Kenu: ızıı nem eıııeı vııııııııy ııeızıızı. reıpuııııeıı urnıııeıtzıı ıoıııı. ınzrı. Heıyzııılıeı
Az ı: ıııılııı.
ıı a.- De nı.
r Kom-ız ueızıımıeı vsıuııı, »ly pmeeıxaı ıreıızıı. mıyrırııeı ız E ıııpnı..
r ı:: Tiırııı-wın ızerı.
ı Ez Leııuıııı.
W Véleményem ktiılöm. - Cuınmunlcál (communlcarel == Infišoazt valakivel, küzlil.
*I ozızag, allam.
Ü Prol.eklor=védelll\e'ı5. Itt a Hubsbllfl & a török kérdésre utal. (V6. az 55.
számú kiáilvánııyal.)
“ A Veılrek a leyfibb állami méltúságokat vlseltêk. Élllkön a nagyvezlr állott.
Az lgfik kfllnnll S lldvirl llazlségeket láttak el. Bethlen D1 ulóbblukra Kûnflüll.
“ Jólkardkll.
niúllıa.ssák;“ lela enim praevisa minus ferient:“ a szép szónak nem szu-
kott leje betörni.
A portán mlnt vlseljék magukat a követek és a continuus oratnrokf'
immár azokkal,“ kiket én oda járlattam, nagy dolgokat a nagy emberek-
nél éltalok h-uetalLam," azokat micsoda methDdussal,“ maguktól, de ld-
váltképpen a nekik" adatott irasokból, instructiokból," a kiket illet és a
kiknek incumbél, judicaljátokf' végére mehettek, 6 a mi haszonra valót
azokban is találhatni, nem árt követni. Sõt a portára expédiAlt“ köve-
tdınek lratntt S c0'|'ıLl.nu\1.a Drábûniılmak tőlem adatott suk rendbeli in-
structiojokzkal, tőlük beszedni. hogy ha kik közülük meghaltak, minden
leveleinkkel együtt lcikérni maradékoktól, igen kivántatik.
Az Ország caneelláriusa egy könyvbe irassa, tartsa Oly bálorságos he
lyen, a honnét el ne veszszen; hasonlóképpen római ısászárokkal és
egyéb' [ejedelmekkel tractálni szokatt követelrnek adtatY ugy kiszedni
igen szükséges, (most azt nevetik, a ki olyat elõh0z,) mert a meg-lett
dolgcıkból sokat tanulhat az ember és alkalmatus kincsnél is drágább
néha. Az én tőlem minden követelmek, orátoroknak meg volt hagyva,
paranısolva, hogy az instructiakat és nekik irott leveleket beadják meg-
jövetelek után. Cancelláriusoknak is delegálval' volt, de hogy miket sze-
dett be s miket nem, nem tudom, de még beszedni nem késõ.
Ajándékot a portara nem keveset küldtem, a mig az ország adóját
megengedték,“ de azt, hogy be kezdették küldeni, [az ajándékokat] én is
megkevesltettem, mind a Lsászárét s mind ve2érekét,'- melyért némely
vezér eleget is dörgölõdötl-, de a régi szokás mellől nem akarván el-
u V: Azumi.
v D. M. vz Nııunıı.
x ..ı:n-eb" :uk ı ıııuıeuıııeızııı vııı. mz Lı ı ııııuııo ı ueıen mı. ı A veıewızı ııeııı Kony-
gămıaııvvınıw. ızııııoı ıııııı Kovıuwıızuıı. lıoıv ı Maıeuını ııeıuıııybõı vıı-.ıııı ı mııııeıı
ıo vı.
Y ..AaıAı" ııuoıuı). ıııııuı ıeveıı ı ıuıeıııııeııııı ıı. ıııı .,ıa" aıvıınım ıı uuıııı. ııen ı
ınızıııızzıı eıııı .ıa" Lu.
ı D: cıuzııeiı ı ııııııu vnoıııeıı. ıı. a v: ıııııın ıuınren. ı ııııım \-emeızeıı: ..ıı ııııı«
uııoııw ııı ız ı-„ımı vııı.
6 E-mvznıaı ıpı-ızvzıııre)=ııızı;ı-Aııısıı, mzzzımuaıyuz.
Ü Aı előre Éâlrfivelt hyllvtfiıűk kevésbé találnak el.
*V Állandó kbvelek. Az alkalmi kövılekkel szemben a Koııslanllnápolyhan lar-
Wämdó Íllandb Ülyvlvõkre ulal.
H 'rı-ıızmı ıırıemn) = mı-gyaı. 1`ı-am = uı-gyıııs.
H ıwzıı-mıı _ .ıııı-ts, mouızzr.
Ü Ulasiláıokból.
H im-umuı (ıımuı-mer:) = mmızkodık, ııyuzuııı. ıudım ııunızmı = mızızı
mond. ıııeillél.
H Eıpzdıaı (zzpzuıreı -zıızuıfl.
Ü Delelâl (flelefire)-Odıllüzld, utflsll.
H* amely rem-:Aura ávı ıdoı nzeuıı ı Pızı-ıanak. Eıeinıe ıoooo, maja Bmımı
óh N000 Ínrlnlnl. Belhlennek ılkertllt leııfilllttılnla újból 'lfll)0t'! lorlnlru, 36! lñbh-
nür EA: az üsııeget sem illette meg azon ı cimen, hagy a Iııdıeı-eg allltıtsıtra, lllelve
u 1-ııızsbufzzız eıızııı hıdımu-A Kzıı z peııı.
menni, az oıszágot többel terhelni, szép szóval complácaltam” õket, jó
akarattal, jövendő szolgálattal. A consignatiokbólfl a követek megmuto-
gathatják, melyik, mikor, mennyit vitt, és ext-ı-aordinarié" is sokszor
miket vittenek; mert az extraordinarle küldött ajándékok sokszor meg-
haladták a szokás szerint valo datumokat,“' a mint az idõ hozta magával.
Affélékből vehetik eszekben 6 kegyelmek, mennyi sok fõ töréssel, el.me
Iárasztassal, számtalan sok expensával," sok vigyazással, testem töre-
delmével vittem én végben a gondviselést, és mint tartottam meg õket az
lstenndı kegyelméböl szent segítsége által crıszágostıól.
Csak az eleitõl fogva ide küldetett sok törökökre mennyit költöttem
légyen, a deákoknál levõ registrumokból" mehetnek végére, ha kedvek
lészen megértésekhez. Ezeket azért irom és hozom-be, hogy értsék a
török nemzettel való frigyet, mely igen szükséges légyen megtartani. De
azt kedveskedäsel, adománynyal vihetni végbe, nem különben. En mégis
azt adom tanársul, hogy Erdélyországa el ne smkadjon tõle, hanem ha
vetné el magától a porta az országot, kitől ugy tetszik, nem félek, Dıak
innét ne adjanak okot rea, az egy Jenõn kivül, melyet én soha nem
svádéálék" oda adni különben, hanem ha megtartására az ország teljes-
séggel elégtelen lenne.” De ugy se adja soha per manus,Ü hanem elõször
az igaz hazafi atyjok fiai által a portán inditsanak tractat a fõ vezérrel,
és a mennyire értékekkel Ielérik, adománynyal, igérettel, fizetéssel ten-
tálják,“ sok reális rátiokkal“-* állatván: a mellett micsoda veszekedés
következnek annflı elvételébõl; némettel'^ való békesség mint bomlanék
lel?
lnterim“ a németekhez íelltüldjenek másfelől arra rendelt elégséges
atyjok íiait, a lcik által tudósitsák afelõl való török szándékáról; instál-
ván“' azon, ne hagyja olyan szép végházát Magyarországnak; a mig a
szegény ország ereje, értéke engedte, mind adományokkal, vitézlõ népek-
nek tarűsával az ideig megtartották; mostan is a portát probélük min-
dennel, de semmit sem fog; vagyon hátra csak a fegyverhez való nyulás,
melylyel az ország a török ellen való megtartására elégtelen, és ha
:Q E: Nllufi llıcl.
a uz szms.
ıı Dz A ıuxeı ıııet.
F' Dıpl°ını=unııepeıyzs uluzveı. Az laza. aezımızer zo-ah Pomııylıan kõımt
ızeke ıwvegere utaL (Guess, R.: ı. rn. eza. z köv. ı.ı
I' Feııeızıeıe
H' Ponuzkıı.
'I' Gondozaı-A tartsák meg
"' Urügyel..
H Oszıınz vonzaloınmıl.
H Rzııghmz (reııgııamzvıwzdáı, vıssutımıss, megı-Aylmı. A he: var-:hegye a
ıııkolıburgl béke enelı-rıebeı-A Erdelyhez zuıult ııııgyarumagı :hegyeket jeıenu,
ıı-helyeket Bethlen halnlz um vıtzu kell mlnı (vu. A ıı. zzıı-no h-ami).
H Dlscuı-ál (elsı.-urrere)=aıetluı, beszélget
H Néıeıemev, veıemenyeınec.
W Bethlen azt szemle volna, ha A het megye továbbra la amelyhez umzllı.
(szekta Gyula: Bethlen Gabor. Bp. ııızo. z'ız-27:. l.ı
493
1630-1649. [P] A török hódolfság lassú terjeszkedése
és a török rablásai
a) Kanizsa, 1640.
Derbía török pııra1u:s-ıuık pıırımcsu az Dstfiasszonyfalviakhoz,
hogy egyezkedés céljából keressék fel
A zsııvmmu ııuıevzı (ı. A az. .um ııııı) hmm ızeıızıdoız kuvzumzır. ez uz-
zızıı z nem umeızıızn ı-ııesúııwımız A bek: mk anny-ıı ızıenızı; nem ı ıııgyızııız
nıaısı-„mk ıznı-ızızıızı; z ızzıuıezek :mm ızruızıeı-e ızonızuı tovabb nzıyuız, zu-
ııën ınıımkëz ıeı ı ı-ııazııwı Mz-nzıız z ızıuõzıeızı. A usıuız ıuımmaıu, nagy z mz-
mnzım ızeıızkuısııızf „zm ıeıı-zeruıeızuz.. puzmszszpı ıısııázınk, úıaızız (uıvuuzı
noduıuıım, veyıı úınıb muıeızım uenyızzı-mu uaõzam. Az qyııı vıuımı ızfuızı-
„zıı izsmmıızıı e Kmıuu Karuıı mıvzız, ımzıyzımzız ızefuëzebzn ı uıwmmızı ııeıız
vega hımımg atm zzm-ızzezı ızeıı. A rendezõ; umııun nem usneııı ııızı. Az m
ızõznıı ızveı z ıaı-uk ııaaımz kıızrızzzısınzız mofııaı-A vımuı mz
Ti Ostfíi Asszonyfaluai' polgarok ez (elöl kélletet irnom, hogy mind-
gyart ez levelem latuan be jöjetek szep szoval, ha szep szoval be jötök,
szepen vegezünk, de ha szepen be nem jötök, mosfis ez el mult napon
oda akartam mennj, de valımj kis dologh mulıttıtá el velem, bizonyos-
san elhidgyetdr, hogy szinten ugy iartok mint az Nagy Köakiekfi a
az többj mint isrt, hanem ennekem miııdgyart ez levelem viuö embertül
vslaszt küldgyetek, ha el iötök vagy nem, ha be nem jötök enls gondot
viselek rolatıok, ha kart vsllcıvok, en se Isten elöt se az Iöldj ember
elöt oka ne legyek, mert hiretekke adtam, s adomis mind most mind
azelöttis adtam. Ez levelem viuö embenel jöjetek be, török hitemre még
haza bot-Latlak, ha vegezhetiink joval jo, ha nem vegezhetiink, az utan
modot keresek benne, ha magatok be nem mertek jönj, az Miskej, Köakl
Mihalt' melletek hijatok be, tudgya az az en hazamat hol vagyon. Isten
Velünk: költ Kınisan 1640.
Ksnisan Lakozo Derbls Oda Basá'
az ti Uratok.
Peöleske
lnnend az kiket el vitlenek, és le vsghtanak teszen... person. No 72
l-laitotuınak ell lovat No 189
Egervar
lnnend vitienek es le vaghtansk person. No 28
Haitoflanak el lovat No IB
Lenthi
lnnend a' kiket el vittek, es a' kiket le vaghtanak Ieszen
person. No 107
l-laitottanak el lovat No B4
Kanyawár
lnnend a' kiket el vittenek § le vaghtansk teszen .. peıson.
l-laitottanak el marhat
Szenth Grotth
lnnend s' kiket el vittenek es le vsgtlınak tészen person.
Haitottanalı mal-hat
Egerszegh
lnnend a' kiket el vittenek es le vaghtanak teszen peıson.
l-laitottak marhat
Kapornak
lnnend a' lciket el vittenek es le vıghkanak teszen person.
Haitottak marhat ell
Leöveö
lnnend a' kiket el vittenek es le vaghtanak Ieszen person.
Szent Gieürgivar
lnnend a' kiket el vittenek és le vaghtanak teszen person.
Szalavúr
lnnend E' mennj embert el vittenek es le vaghtanak person.
Magiarosd
lnnend vittenek ell person.
Szeseöd
lnnend vittenek ell peıson.
Páhok
l.nnend a' lelket el vittenek es le vaghtanak teszen person.
Apatibul
Alibanfarol pelson.
Sz: Jakabrol
Az Feolseö Lindvai tartomaniből a' kiket el vittenek
es le vaghmnak tészen summaüm' person. No 351
lttem ezen tarhımanjban holditottsnak mégh négl falut
ugi mint: Pisarocsot
Rilıtaroısol
Dankoesot
Lukowant
Az Tekénietes es Nagos grof! Battyanj Adam uram eö
Nga Joszlıghból, ugi mint Dobraj, Muraj Szombathj
es Rakiısanj tartomanjokbõlm a' mennj embert
el vittenek ëszen sumatim peıson. No 399
Ezeket penigh hodltottak ez ide ala megh irt !a1u.kat ugi mint:
Norsiısot Bucsisont Kosarhazat
Vanisat Doliniat Kernieaet
Markusoısot Z. Biborcsot Pıedsnoczot
Czeõpjı-„geg Muszrlath Krisfanoızot
Sztermeaet Bodonezot
Baznoaot
Haitottanak el ezelcbeõl ma:-hat No 6
Az also lindvai tal-tomanjbõl Banifi Christoíí uram joszagabõl etc.
Vittenek el es vaghtanak le person. No 598
Ezen josıaghban holditottanak falut No 8. Ugy mint:
Petroısot Domkoaot Praszeısidolt
Mıırtinjat Mlıezkows Pesznaloczot
Szomkoczot Odoljat
ln summa summarum a mennj embert elvlttdc es
le vaghtanak íaeit" peıson. No 2105
Lo es egieb barom lészen No 2832
Meh kassai No 9
I-lodult falu No 28
32 “ “Ü 407
Marthon Falvaiaknak
Kész pinzel :=
Mez tungh" .. No
Bor ako" . No
Pistoly par” No .-.>.-8
Szeplaklaknak
Kéz pinzel fl. 5
Habottal szekerel" No 3
Mindszen tieknek
Rabotal szeker No 3
Vittek el gyermeket No 2
Chekiek nek
Kéz pinzel H. 15
Vajal pint" No B
Peresztegieknek
Kéz pinzel fl. 10
Buzaval Cub[uluı]" 25
Zabbal .. Culı. 25
Vaj pint No 25
Czanjaknak
Kéz pinzel fl. 130
Vaj pint .. No 10
Mez pint No 5
Nest beör No 2
498
Ui Faluiaknak
Kéz pinzel l'l.
Vaj pint . No
Dio k:|.lava1 No
Begetieknek
Kéz pinzel fl.
Vaj pint . No
Varsaniaknak
Kéz pinzel fl.
Kis Somoliaknak
Kéz pinzel ll.
Vaj pint . No
Krakajaknak
Kéz pinzel fl.
Vaj pint . No
Keres: turlıknık
Kéz pinzel
Vaj pint . .. No
Kappan No
Felseö Kel-eszturiaknak
Kéz pinzel fl.
Vaj pint . No
Salt pro . fl.
Bohajaknak
Kéz pinzel il.
Vaj pint . No
Mez pint No
J2' 499
Kaldialcnak
Kéz pinzel fl. 50
Szentodor Falvaiaknak
Kéz pinzel fl. l0
Berkatoiaknak
Kéz pinzel fl.
Vaj pint No
Nagi Keöczkieknek
Kéz pinzel fl. 12
Nest beörrel No 2
Vaj pint No 5
Szel-la szekerrel No 35
Zergenieknek
Kéz pinzel fl. 10
Cub. 16
Vaj pint No 5
Keözepköcskieknek
35
Sagiaknak
Kéz pinzel IL 34
Kéz pinzel fl. 54 9
Vaj pint No 1 0l
Méz tuııgh No 1; Pliml lo
Bor akoval No 4
Nest beör No 4
Buıaval _. .. cub. No 25
Zabbal .. cub. No 4l
Kappannal No lB
Dioval kilaval No 2
Saital pro fl. l
Pistolal par No l
500
Szenaszekerel...... No 35
Robot szekér No 6
503
öket Kanisára, meghis atták minden esztendörül esztendőre fogjatkozaás
nélkül, meghis az föllyül megh irt kanisai törökök in anno 1646 Szent
Bertalan nap" tájban megh rablották öket, hetven hét embert vittek e.l
számszerint.
Elsõ há.ztul Peörös Ferencmének egy öregh Mihály nevü szolgaiát le
vághták, második egy Gergely nevü el szaladot; harmadikat egj Janczi
nevü gjenneket, negjediket egj Ferencz névü pásztor gjermeket, egy
Olsik neuü aszony embert gyennekstül, annakis neve volt Orsik, eze-
ket el vitték.
2. Háztul Káldi Janos majorjából vittenek el üt embert, a' major gaz-
dát“ Jankó Jánost, ennek feleségét Ilonát, ezeknek két gyermekeket
Orsikot és Kaät, ezeken kivül egj iffju legenjt Imrét el vittek.
3. I-Iáztól Kovácz Martonné leanyát, Ilona nevü menyeakét, fiát Jan-
czit, kis leányát Katát el vitték.
4. Háztól l-Iaás Istuant magát el vitték, ez jöt ki eötödfél száz tallyé-
ron, egy végh ısiman`non“ és egy végh karasián,'° egy iffju legeny eöaét
le vagták, szolgaiát Mihokot el vitték.
5. I-Iáztól Peter Kováczot harmadmagával el vitték, de az maga ki jöt,
és nem tudgyák melly felé vagyon, az felesége Kata kis fiaczkájával
Mihokkal az mégh oda vagjon.
6. I-Iáztól Tét Ambrust feleségével Katával es fiával Istokkal, es eöczé-
vel Balással el vitték.
7. l-láztól Kis Jánost harmadmagával, feleségét Ilonát, és fiaczkáiát
Janızit el vitték.
B. I-Iaztól Kis Janczit negjed magával, feleségét Barbálát, leányát Pan-
nát, és másik leányat Ilonát el vitték.
9. I-Iáztól Miklós Kováczot negjed magával el vitte, de az feleségével
es egy kis fiával visza jött, egy kis leánya Orsik nevü mostis oda
vagjon.
10. Háztól Köczki Mihálynak feleségét Ilonát vitték el, neheszkes álla-
pabtal, ot ben lett gjermeke és lgy másod magával 270 tallyér sarezon
jött ki.
ll. I-Iáztól Szücz Jánosnét Ilonát vitte el, ez jót kl 250 tallyéron sar-
non, három réff simazin, és három reff istamét" posztón, két pár késen,
egj Janmő névű szolga gjerrneke mostis oda vagjon.
504
dsúa penztis“ Amhet aga vetetett raytok négj uıllért, aztis esztendön-
kint megh vették raytok. Ezt az utólsó aduzást logjatkozás nélkül min~
den iden praestálták Fejérvaı-ra, meghis az kanisai törökök in anno 1646
Szent Bertalan nap tájban megh rablották, és hetvenöt ember karban
vannak.
1. Haztdl A' predikátortfi magát le vaghták, feleségét Margit aszont
el vitték, el adatny való leányat Pannzát, fiait eöreghbiket Gyurkot, kis-
sebbet Janczit, és annál kissebbet Palkút ezeket mind el vitték, és nem
tudhatny, mellyk vegh várban legjenek.
2. Hásztól Graecıi Jánost vittek el íelesegeuel llonáuál, leanyit Kátát
és Orsikát, az Graeczi Janos mágá jötthkü 140 tal.ler sarczon, es lellesege,
s leány mind Oda vannak.
3. Haztóll Koai Jánost vittek el, masod magaual, fiaual, Mihallik, kik
mostis ada vannak.
4. Hazt6l.l Szabo Mjhalyt vittek ell, íelesegestul. Kátá aszonyál, eöczet
Giúrkot, kisebikek (!) eöcıet Kálkot, Szábcı Mihaly mágá, ket száz
lálleron es három reíf czimazinon változat ky sárczun, es a' teöbi, (elle-
sege es teöb eoczej, mind oda bé vénnek.
5. 1-ıazmu Euek Lukm.-zo: maga: le vagusk, feuesëgëı, rum, ıëjániaı
Pánnát es fiát Mihoknt el vittek, oda vannak mÁsLis, de mégh szabade-
totá Isten áz vtán az rábsúgbol.
6. Haztóll Nagy Mártonét Ilonát el vilék, de megh szabadetnta Isten
az vtán az rabságbcıl.
7. Haztol Sons Pintemek Iiat vittek él, Geczit. es egy eöreõgiı aszonyt,
de ezt az eöregh aszonyt az teöreökök Isten keduejert, háza kölle, es
eresztette.
B. Greczj Martonnet vittek el Orsikot, ez valtozot megh 200 tálleron.
ennek napaüs" vittek el, ld jol lehet ott holt megh.
9. Háztoll, Pãczag Györgjnét vitték el, llonkat, & selléı-et Katát, liait
Sigát, lstokcıt es Janczig kik mais mind oda vannak.
10. Háztol Kováı.-L Istoknak az annyát, Ilonát, ez jol.lehet az mint re~
íerallyák“ ut benn megh holt.
11. I-laztól Takácz Jıınosnak vitték el feleségét, Kahit, fiát Andrást,
unokaiát Mihokot es Eőrsiket, ezekis ada vannak.
12. l-Iáztól Bosokinét Katát vitték el fiaival Mihokkal es lstAık.ka],
ezekis mind oda vannak.
13. Heztól Varga Palt le vaghták, feleségét, Sophia aszcnt el vitték,
es liátis Varga Janost, ezelds mind oda vannak.
14. I-l[ázt6l] Koczi Ferencznek viltiék el feleségét Orsikot, leanyit Ilo-
nát, Eörsiket, es fiát lstuánt egy kis gjermekeezkejétis lstnkot, ezelda
mind oda be vannak.
505
15. I-I[úzt6l] Szabo Paált vitték el lıarmadmagával, leányval Pirkával
és Dûrival.
16. I'I[aztól] Szabo Pálnak az annyat, Kathat, vitték el nyolezadmagá-
val, feleségét Szabo Pálnak, I'lcınat, leányat Katát, hugılt Margitnt, en-
nek a' Margitnak fiait Janızlt és Mihokot, ismet eöczét Balást, és egy
báttyát Szabo Pált.
76
77
1631-1632
Í Utaailáııli.
7 Svéd.
511
7. Az nemesség és urak közül kiket akartak előttök járóvá és fejekké
tenni.
Ao. 1632. die. 3. Martii ante tortuı-am fassus est ita.-'
Ad pı-imum. Csuka I.mrét, Kazán' lakozót mondotta elsõ okának az õ
íöltámadásoknak lenni.
Ad seı.-u1u'1u1rL. Azt vallotta, hogy az egri vezér' levele vagyon nălok,
kit geszli Csizi János hozott ki és most is noszvai Tóth Sebestyénnél va-
gyon.
Ad tertium. Azt vallotta, hogy 6 Erdélyben egyébért nem volt, tár-
saival., Bordássalf Szihalmi Mátéval és Csepan Jánossal együtt, hanem
hogy a fejedelmet fussak és supplicá1janak," hogy ittldn nekik gı-at'iát° sze-
razen 6 Naga; kire így resoválta magát' a fejedelem, hogy esküdjék
meg Császár Péter és társai legelsöben, s azután pedig ittkin a többi pa-
rasztság is, hogy läzállanak s többé fel sem ülndr, eldrépen ha az le-
szállás után valami bántások lenne valalúlül azért a föltámodásért, meg-
ııltılmazza õket. Bordást pedig, kit elöbb emllte, erővel vitte volt be
magával Erdélybe Császár Péter. A iejedelemmel maga nem szóllott,
hanem más által.
Ad 4-turn.. Vallotta, hogy midõn az egri paaánál volt, azt íogadla volt
nek-ik, hogy õket le nem hagyja vágatni az uraknak s a nemeıségnek.
Ad 5-tımı.. Nihil ame torturam. Post torturam" vallotta, hogy ilyen
akaratjok és intentumokll volt a feltámadásba, hogy magukat vagy mind
levágassák, vagy azt a levelet kikeressék, a kit ısászártul valami Bakó
nevű putnoki ember hozott volt a párok könnyebbségére, de elrelıken-
tette, az melyben a volt, hogy a póıság öt napnál többet a földes urá-
nak ne szogáljon egy holnapig. Ezt a levelet Semsei Miklós uramnál
értették lenni.
Ad 6-mm. Nihil.
Ad 7-timum. Vallotta, hogy volt ilyen szó közöttük, hogy nekik vala-
mi úri, avagy nagy nemes renden való ember kellene előttök járónak,
de nevezet szerint egy sem volt denOminalva,“ hanem Gönczön létek-
ben emlegették Figedi Mihályt" az ónadit, hogy igen jó volna õ közik-
ben, előttök járónak.
Die 4. Martii sine tortura [asus est, in modum subsequentem," hogy
eltökélielt szándékjok s akaratjok a pórságnak az volt, hogy az földes
512
urokra és nemeäégı-e, ha dolgokban elõmehettek vol.na, egyátaljában
araul forduljanak és reájok támadjanak, magát mindazáltal és viczéjét“
noszvai Tóth Sebestyént úgy vallotta, hogy nem consentiáltak erre, sem
egy voxonl' a többivel nem voltak, sõt maga ugyan slrással dehortálta"
errõl a többit. Legnagyobb dkait pedig S első indétolt ennek a támadás-
nak mondotta a serháti hadakat, kik között elsők s leggonoszbak vol-
tak a Csukáék, Bontha János, szomolyai Mezo Márton és valami ıserepi
ember, kinek nevét meg nem tudta mondani, a kik leginkább forralták
a nemesség ellen valo gonosz szándékot. Vallotta azt is, hogy Csukáék-
tul értette volna, hogy az õ elsõ biztatójok és tanársosok is, az földes
urok, Horváth Miklós lett volna, ki azt tanácslotta nekik, hogy ti pa-
rasztok, úgymond, támadjatok fel, mert nekünk nemeseknek nincs mó-
dunk benne, de tinektek vagyon nagy okotıok és módotok reá és Igy
vég-re még a régi szabadságtokat is megnyeritek.
Item.” Ezeken klvül vallotta, hogy keresztui Varga Gáspár is sok
gonosznak volt oka köztök, 6 lormálta és iratta az hajdúknak is a r\.ıt
leveleL a fõtanácsok közül való volt ez is. A notariusok" pedig Szt. Pé-
teren" lakik, a ki ezt a levelet is irta.
Item. Domik Péter és Dákö György is igen fõk voltak köztök. A bo-
gáehi praedicator" is minden titkos dolgokat és tanácsokat tudta, mert
communioálták is Vele és approbáltaf*
Item. Kapczi János és Benedek, szántaiak, fõtanásosok voltak köz-
tök. A Szikszai vicekapitán is Vincze János és egy Gagyi Báthori Márton
nevû ember tizedes, ezeket igen gonoızoknak mondotta hogy voltak.
Poroszlai Szőcs György ez is kapitán és tanács volt közöttök.
Korlátialusi Czimbalmos Mátyást, ezt nyelvesnek, sok szavónak és fe-
lette gonosznak mondja, hogy volt, úgy hogy ha szaván mindenkor elin-
dultak volna, eddig régen el kellett volna veszniek. Mindenüvé való kö-
vemégeket is viselt köztök.
Item vallotta azt is, hogy egy korban István deá.kot,“ az erdélyi feje-
delem önadi tiszttartóját, midőn szorgalmaztatta volna a többi pórság
a feltámadást és már a szt. péterieket meg is blrságolkák volna, hogy
meg nem akartak indul.ni,*" találták volt meg és kérdették tőle, mit kel-
letnék cselekedniek? Amaz azt felelte nekik, ha az szt. péterieket meg-
^5 Helyellflâét.
Ü Consentiál (colulnfire) = be|ee§'e'Lik. - VOX = hang, sıavzızl.
'7 Dohortál (dehorlari)= lebfizél, óva llll.
ll Továbbá, szintén.
" JEIYZÕJÜII.
`-V Szentpéler (Sajúsıentpéler) meıfiváms Borsod meflében.
2' A Bogács-nn (Borsod m.) működő prolesláıu Iırédlkălnr. A neve ismeretlen.
fiCommuniCál (comlhllnitare) = küzõssé tesz. résksfl Víıllmiben. _ Approbál
(approbare) = helyesel, ýâváhay.
Ü Mlskolcıl István deák.
3* A Parfiztvărmefirék, ahogyan ezt máskor ls tették, mcgbfññlollák azokat A
Ialvakat, amelyek lellılvásuknak nem engedelmeskedtek.
33 - ıuı: 513
biıságollák, bizony titeket sokkal inkább, hanem felüljetek, mert én
szerencséteket nem tartom.
Item. Biztatásokat az egri vezértül és pasátul mondotta, hogy volt, és
biztató levelek is vagyon a vezértül, kit most Tóth Sebestyén tart. Csizi
János és Erdélyi Balázs, a kik a vezérhez jártak, azt mondották, hogy
arra felelt nekik a vezér, hogy egész Drinapolytól fogva melléjek adja
az szegénséget és még azon klvöl való segitséget is ad, valamennyi
szükség leszen, mivel õk törökhöz folyamodtak; a passa is pedig reá fe-
lelt nekik, hogy megoltatmazza õket egyálaljában.
Item. Vallotta azt is, hogy értette Ambrus blrótul és többektül, hogy
Zólyomi Dávldtul is volt biztatások és tanáıskozások is volt vele.
Item. Az erdélyi fejedelemhez való járásárul azt vallotta, hogy egyéb
lıiztatások tőle nem volt, hanem kívánta azt az három ván1ıegyétül,"
hogy megesküdjenek azon, hogy leszállanak, és ha leszállnak, annak-
utána megoltalmazu õket, akárki akarná is megbüntetni az elõbbi táma-
dásokért. Tudta azt is, bogy a fejedelem husvétra kıijű, de mi végre, nem
tudta.
Nevezett egy gõnczi embert is Ambrus mester nevűnek találtatott,
egyébaránt nemes személynek, ezt is közűlök valónak mondotta.
Item vallotta, hogy mikor Forrón és Aszalonf' volt gyűlések, a köz-
ség azon volt, hogy Kátai János uram ensi" házára menjenek 5 felver-
jék, de a kik íõk voltak köztök, nem engedték.
Item vallotta azt is, hogy a pórság kívánta ötet elõljárójának és fo-
gadta azt nekl, hogy vagy kalastı-omot*" valahol épétnek neki, vagy pedig
Kátai uram encsi házát neki adják, ha felveszi azt az állapotot.
Item azt is vallotta, hogy az áruló u.rakon a pörság azt értette, hogy
õ nekik az volt tudtokra, hogy Onodbul a föröknek azt irták volna, hogy
viseljék gondját õk az hódoltságnak, a keresztyéneknek is gondjok le-
szen azokra, a kik hódolatlanokf' s ezért haragudtak Kátai János uramra
és ezt a levelet Berenthei Gáspár pinczéjében mondták, hogy felmlál-
kozott. Bornemisza uramra is pedig haragudtak a Csukáék.
lıem azt vallotta, hogy az mostani új támadásának a pórságnak mind
az kapitány az oka és õ legderekabban forralja, a kit most Bodolyában,
514
a gagyi kapitány helyében választottak.” a nevét meg nem tudta mon-
dani.
Peractis his ruısus attractus in torturım, sed praeter haeı: fasus est
nil-iii.”
suııgyı s.: ı-ıiııznıı ııııııuoıı. cııuıı- Hau-
Dcrııunııı ıuı-ıeııeıeııı Torıeııeııııı 'rır xııı. ıuı-
ıı 1. ııııyıı-.
* mdzuõ nem heıyıez nem viııı Boma ıı-Aegyebenz Kız- et Nzgıızuzııa. mani-
ıõn zyaııeız um.: ı pıı-muuııııáııyoı cime: Peıeı- meguıeıe uuıı. - cm nevu
helyléi lllrnm Vfilt Ablű] nieyéhellı A116-, Felső-, Bâlnriay.
*I Ezeknek ıııezıanemz „un nıııõı ıunzız eu vonmıı. de ız eımzııamuıwıı ıııviıı
semml! nem vallott.
3 Clllkllýlk.
" Blzloılló levél.
33' 515
dolván, elsőben az mi keresztyén atyánkfiát Császár Pétert megiogván,
az ki minekünk erõs hittel volt köteles, Nirvéntelen halljuk megölették
níıt veszedeleı-ıunel; egyikkel meg nem elégedvén. ez iöljebb megírt em-
berek több kőrösztyén atyánkfiait is házuknál keresték, kergetiék, flzték,
mely õ cselekedetek [miatt] mink az kéntelenségünk alatt, mivel hitilnk
is azt tartja, Iöikőltitnk. Kivánjuk azért, hogy hihetõképpen értsük halá-
lát, ha érdernlette, az mak oda vagyon, holott ha nem érdemlette, azt
idvánjuk, a kik által lett halála, az uraktél és fõ-fõrendektõl megfogafz-
ván, azok ha érdemük törvény szerint az halált, õk is meghaljanak az
mi atyánkfiáért, mivel csak mostan is hallatik feiõlünk az föijebb meg-
írt emberektõl ilyen elvégezett gonosz szándékok." Hogy ha mostan le
találnak bennilnküt szép beszéd által szállítani, tehát még az Császár
Péter halálát közõlünk ugyan halállal megszaporttják százhatvan em-
bemek halálával,“ kire isten õket ne segélje. Harmadszor Csáky uram”
õ naga mind ez okból is meg nem elégedvén, az minthogy Nagdnak és
ti Kglmeteknek tudtára vagyon, ez elmúlt napon sok keresztyén atyánk-
fiának ártatlan vérdıet iciontatta vitézivel, kinek nem köilött voi.na úgy
lenni, mert nem 5 naga ellen voltanak, sem küldöttei-tek volt oda, ha-
nemhogy az pogány nemzetségtõl mi is meg ne bántassunk, mert ha mink
is akartuk volna mind 6 nagát s mind Kátay Jánost megháboritani, ed-
dig életeknek el költött volna fogyni. Klvánjuk azért, hogy ennekutánna
ilyen ilietlen rút veszedelem nemzetünk között ne legyen. Errñl is Na-
god s ti Kgtmetek minekünk erõs levelet adjon. Sőt penig az mely ke-
resztyén atyánkliai mostan is fogságban vannak vagy Szenderõben, vagy
Kasán, akár penig hol legyenek, kívánjuk mindjárást azok is minde-
nünnet békévei, megadván mindeneket, eibouáttassanak.
3. Ezt is kívánja az oıszág iöiköit földnépe, ha császár urunknak szük-
sége leszen az hadiogadásra, azt mi is akarjuk acceptAlni," de ilyen is-
ten igazsága kivül valókat, mint a kik az elmúlt esztendõkben sok idõk-
tõi fogva támadtanak vala hazánkban, a kiktõl mind személyünkben
megbántattunk házunk népében, marháinkban, olyanokat `ennekutánna
meg nem akarunk szenvedni, hanem ha meghalljuk, hogy lesznek avagy
támadnának, vice-ispánunknak hírré tesszük és városról-városra, falu-
ról-íalura megkergetjilk, és az ki közülük megérdemli törvény szerint az
halált, megöletjük, sõt Nagodat s Li Kgirneteket is ez iiyeneknek meg-
büntetésére segitségill meiiénk kivánjuk.“
516
4. Mégis kívánja az országunkban mostani iölkölt Íöldnépe, mivel
hallatik ilyen dolog közöttünk, volt ezelött való esztendőt-rben végezés
Sopronban az szegény jobbágyságnak szolgálatjáról való könnyebsé-
gekre, kívánjuk azért, hogy az szerint a mint ott végezetböl föltalálta-
tott, abban úgy megtartattassanalt, az mint lsászár urunk 6 felsége ki
is adta.”
5. Kivánjuk mégis Nagdtál és Kglmetektõl, hogy minekutánna soha ez
mostani íölkelésünkért, k-it kéntelenségböl megcselekedtünk, ezért min-
ket sem palatinus" urunk 6 nga, sem generalis" urunk õ naga, sem föl-
desuraink, sem felsõ, sem alsó rendektõl, sem személyünkbe, sem há-
zunk népiben, sem marhánkban, [sem] semminemű javainkban ezektõl
meg ne bántattassunk, sem titkon, sem nyilván, kiről kívánjuk azt, Na-
god megbocsássa minekünk, ugyan Ngod kösse személyében magát
ugyan itt az Nagodnál levő két fõ zálogos nemes emberrelf' hogy ha
ennekulánna ezen dolog felöl megbántatnék valaki közõlönk vagy nagy,
vagy kilsin, tehát Ngdat és Li Kglteket kereshesék érette mind ez mos-
tani i`önn levõ íöldnépe, s mind utánnunk maradandó maradékink.
Mindezelrrõl Nagodtól és ti Kegirnetektól hiti alatt való asecuratoriát
kívánunk erös pecséti alatt nagyobb erõsségnek okáért és megmaradá-
sunkért. Ez mostani zendölésünkben penig valaholott valami kár követ-
kezett akárminemö renden levõ embereken is, kívánjuk ezt, hogy egyik
az másik kárért legyen, és az Császár Péter testét is kivánjuk onnét,
az hova rakták, szabad legyen letenni és eltemettetni.
Forgách ezen az alapon nem volt hajlandó tárgyalni a [elkelt Darasztûklml, lla-
nem teljes leieflverıást kívánt, és a résztvevők ielmeniését aki-ljük alól. Az elke-
seredett paraszlok ekkor fegyverrel iárnldlak Bornemisza és mások birtokán, nklll-
bfit szenved!!/Eik okozőlt látták. De llluôt :Em fűtdllllall nl ÖSM5 blrtblrosok ellen.
A paı-asztoluıt megzavarta a meyel nemesség bizonytalan magatartás. Amikor For-
gáchot a narasztlıadak köl-tllzártuai lenyegették, úiabb ígéretet tett a katonaság
vlaauéléselnek megszüntetésére, a parasztok btiııtetlenaégére, a ioglyok elboısátá-
sára. Ez az újabb ajánlat megosztotta 8 parasztokat, e§'esek lıaumenlek, a több-
'IB
519
miatt való fogyallıozásirul, és reájok s Dıızagunkra következendõ vesze-
dehnirtll? Minemõ mesleıséggel szinlettézkfl be az jeuuitai szemetet is
Orszagunkban, az ország szabadságának rumlasara, s evangelica religiónak
minden úton s módon való Dppressiújára;" s még az végvárakban is
menni injuriakkal" terhelik az patronusokatfl' és egyebeket is, tudja s
érti kegyelrnetek; magunkat is pedig, él most is az pap úr," ki római
csásär Õ felsége nevével magunk meghitt embere által megtalállatolt,
igirvén 0 felsége nevével Magyarurszágban minden jószégunknak, ldk
inscriptióban" vannak, örökben-adását, nagyobb és több kegyelmxégé-
nek megmulatasat, sak mi is annuáljunk“ annak, hogy lehessen Ma-
gyarország az austriai háznak haerediuıriumja.
De sem lelkünk ismereti, sem nemzetünk szereteti nem bwsátván
arra, úgy adtuk válaszunkat, a mint igaz hazája-szerető, nemzete s sza-
badsága-kivánú magyar íejedelemtíll kivántatolt.
Az palatinus authoritésaf' elvétetelt, annyira, hogy annak az tisztnek
csak az neve maradott rajta; az ország javára s megmaradására nézendõ
jókat ha s0llici!ălja“ is. haszontalan, sót megtiltatunk tõle.
Az l638. esztenclõbéli orsäggyűlesekorf' is, mind privatim az evan-
gelicus status? s mind közönségesen” menni instantiát" tett az grava-
minak tollalasajértıfi miısoda elíeetusátfi érıette kegyelmetek suk költ-
slge prDfusiója“ után, nyilván lehet kegyelmetelmél.
520
Az minemö decretu.mot`“ adott Ö felsége az evangelicus statusnak, ln
spede" nálunk vagyon, annak utána is menni templomokat, parochialisu
házakat vettek el, egyhán' rendeket ûztek ki: idõ kivántatnék elõszám-
iáiásara.
l-la testi szabadságunk sérelmére nézünk, az tiszteket evangelicusoknak
nem adjak, elõmenetelre nem promDvealjak,“ ä ha Valamellyet promo-
veálnák is, becsületek s hitelek nincsen, bár jó igazsága legyen is vala-
melly keresetihez az evangelicusoknak; de abban, vagy egy vagy más
úton, igyekezik akadékozni, sõt az is megtörtént, hogy igazságát praeten-
dálván“ jószágához, az contraditióérfl' élete is csaknem elfogyott.
Közönséges megbántódásirul és sérelmérül tizenhárom vármegyével
kegyeimetek hogy megtaláitatta vala császár Õ Fölségét és palatinus urat,
mi hasznát vevé kegyelrnetek? minemö dorgalassal, feddéssel, pironga-
tassal boıı-ıatották vissza kegyelmeteknek atyjaliait az igauágnak kéva-
násaiértr" emlékezetiben lehet kegyelrneteknek, érezvén nem kicsiny
nebéuéggel, mind lelkünk ismereti s mind isteni tiszteletihez való köte-
lëségünk, s mind hazánk rıemzetünk szabadságának szereteü kévánta
tőlünk; sõt az evangelicus status, s az romano-catholicus közzül is. lel-
künlare, idvességünlcre keszerltven bennünket szabadságok oltalrnára való
keiésünlcre.
immár tovább mi sem szenvedhetünk, és hivalkodó szemmel hazánk
veszedelmét s nemzetünk Dppressiójat nem nézhettük, mert mindenekkel
megpróbáltuk, valamivel azokat csendes remediumok“ által megorvo-
solhattuk volna. Im csak nem régen is Kéry Janos uram itt ben lévén
az Ó Fölsege követségiref' mi választ tettünk, s mint instáltunk, s mi-
csoda oblatiûvai'° voltunk, Ó Fölségének tett valaszunkbul kegyelmetek
megertheti, az mellynek igaz páriáját" köldtük kegyelmeteknek.
521
Bizonyságul hijuk az úristent, ki minden sziveket lát: igazsággal írjuk
kegyelmeteknek is, hogy mi nem az magunk privatumunkért,“ boszun-
kért, rajtunk tött sok méltatlanságokért, sem hogy hitet lgazgatnánk,
vagy azt öldeulõk, kergetnõk, annyival inkabb exstirpáini“ akarnánk,
hanem ısak az ország statutumát“ akarjuk helyreallatni, a mellett pro-
cedálni,“ úgy hogy kinek-kinek az õ lelkiismereti a mint megnyugott, azt
félelem, rettegés, akadékoús nélkül vallhassa, exercealhassa,“ a testi
szabadságban is élhessen bătorságosson, és szabadossan; mivel az lelkiis-
mereten való uralkodás nem embereket, hanem istent illet.
Mivel azért, a melly akadékok derekasaan eddig bennünket tartóztat-
lak, azokat is isten már tüilünk elfordltotta, s mig az idegeneknek is
szlvét hozunk hajtottaf" ezekre nézve is elhittük, hogy istennek is ez
akaratja és rendelése, hogy szolgáljunk az d tiszteletinek, hazánk szabad-
ságának, elhittük kétség nélkül, hogy 6 szent lölsége bódog és kevánatos
kimenetellel ald meg, és örvendetes véggei koronáz meg.
Titeket azért szeretettel kérünk, meggondolván azt kegyelnıetek, hogy
mi békeséges birodalmunkbul, s lsendes hazánkbul az kegyelmeteknek
javaiért, kegyelmetek közül sokaknak kévánságaiért költünk fel s log-
tunk iegyverhez: segítse kegyelmetek magáért ezt az dolgot, úgy az
mint ist-ennél is kedves lehessen, kegyelmeteknek is országostul használ-
hasson, kegyelmetek is mutassa meg mind istenéhez, evangelica religio-
jához, hazája szabadságához valo buzgóságos szeretetit, és ez levelünk
megadásátul Iogva tizenötöd nap alatt jõjön mellénk, szolgáljon velünk
együtt ezeknek diısiretessen. Assecurálván“ minden rendeket bona tide
christiana," nem hitet akarunk igazgatni, opprimálni, sem hogy akár-
miféle immunilásban" is az én édes hazámat, nemzetemet, közönséges-
sen kegyelmeteket vagy most vagy ezután akarrni kisinyben is sérteni,
háborltani akamánk, hanem inkább kegyelmetek kedve szerint, mint
régi s új sok vérrel keresett szép szabadságinak örvendezhesen, és anal
szabadossan élhessen.
Attul se tartson senki, hogy ha kik milajtunk akanni bcszút s ked-
vetlen dolgot tettek volna is, akarmi állapotban is selekedtdc volna
ellenünk, hogy mi azért boszút állanánk, a szép jövendõben boszúáltás-
képpen tarlanank, hanem mindeneket örök íeledékenységben akarunk
boısátani, mintha soha nem lettek és történtenek volna, intvén egyszer-
smind minden rendeket, idegen oıszagbaıı való íutástul és joszagoknak
való elhagyásátul, mert ha kik ilyeneket találtatnak (kiket mindazáltal
42 Mıganenlelıen.
^= lnıuı-pıı ıeızılmre) = lılln.
H sızuurum - torveny, ıemlzlec.
H Pmeaal uzmzzlzı-el = zıõızlzre lep, zlõrejuı.
'I Eıeroeal (eıercereı = yakorol.
" A ıvédekre B a íranclálıra céloz.
'Ü Aısecıırál (ısecurare) = blzloslt.
'° .16 lıereszıeııy hittel.
W lınmunllas = szabadság, menleség.
522
nem reméllünk), ha nekönk is az illyeneknek jósägıihoz hozzá kelletik
nyıilnunk, s kárt vallanak, maguknak tulajdonltsák.
Ha hol penig kegyelmetek reménységünk kivül az ellen keniene se-
lekedni: mi az isten, és az õ szent flngyali elõtt proteslálunkf' ha kegyel-
metekre mi rornlás jün, s következik; okai ne legyünk, mert nekönk is
annyival több számú ségétséget és hadat kell mellénk vennünk, s kéván-
nunk hatalmas császarunknak," az mennyivel kegyelmelek ebben magát
hozzánk, s hazája szabadságának helyreállatásában al.kal.maLlanbul kez-
dené viselni: kit nem reméllilnk. Az minden szivekkel blró hatalmas böls
isten birja, vezérelje az kegyelmeteknek szivét, elméjét, indulatját, hogy
kiki kegyelrnetek köızül, kivetvén szivébül minden külsõ respectusokat,“
maga hasma keresését, segétse velünk együtt ez szent idvsega munkát
k igyekezetet, mind világ végeig örülhessen maradékja S kegyelmetek
mindnyájan mind lel.ki s Lsti smbadságának. Amen. Datum in ame mea
Kállcıviensi 17. febr. 1644. lll. R. Spbl. Mag. Gener. Egr. et N. D. V.
Fraver Amicus et Vicinus G. Rakoczi m. p."
ıuızouı syõry ami Aı celııl ındıumz meg ııaaıaı-am, hogy zgyuııı mega a
llorvaorızlgbaıı ıllfllıbdõ svéd lııdakkal. Közben azonban ı Gfiflárnak sikerült l
main oldalán áliitaııla a dáııukıt. ami a ıvédeket elváláıul lenyeletle. Toıılınıon
ıvéd vezér Iehlt elhıgyiı Morvıorıúgot. Râkóttl hada! több lrânybaıı ls ılkeruen
zıaızny-zmuııaıı, egye pm-ıynzõ zuzëzzlz zlemlı ıvxoı-vzmzıı hum-sı. az z „edz-
llt hiába keretek. T0l'SlEl'lS0|1 Gil! Olmflhben bllyfltl flfiêlfil. A svéd hadak klvü-
nuláıı lehelñvé Elle a csáuárlık ırámára, hogy erõlket Rákbızl ellen Íordllıák.
lwıocu akkor vızıuwııuımıı-A Am: pm-Aıızzm ez An-A mi-:ka-im, nm A he: ma-
gmıznıı mzgyëı mzgunhıuı. A ısnzılı-i lmıerõ Kõvzıız Mııõczı „mez ea lú-
ıııuz eızun „mm um ızgız ıuım, Aııwıyzı z reıefızızın Kuıun ınzgzıõzııızmı. A
varos pnlgáraága kluırıaıl Rákóczi rneueıı, és ıı elleııállázı eıñılıeııe, hogy 8 cab
ııárl seregek loızlnıatásal ellen lfllıb mage terülelén fegyver! fogott a paranuág.
Haldru vllűflt Rá Blnthâly Miklós nûtlfirnnk, a fııâsflrl seregek egyik Dllanu-
ııoımıalı l-eı-lııeıeız Em-mi ıııqyeıızz;
ll Pl-„ız.zıAı wmıuıırı) =- ıııuımzılz.
Ü A Gflııárnn ltt a török ııulláııt érl.l. Ekkor lbrıhlm (1640-1645) volt a szulláıı.
Rákóczi ırrı ílgyelmezletl a magyarország! rendeket, hogy ha nem láınogallúk
vıgy zııznz fordulnak, keııyuızız a uıfuız segıuegeı ıgeııyızz vzımı 8 ım-ak zupm-
hıı küldeni Magyarországra, hogy kllflıhıc céljáı elérheıe.
“ Re8pecruz= ıekınızg ılıııelet.
Ü Kelt KÃU6 Vfirlifllban, IM-4. február l'l-én. llen 1:15, llfılelelıdő, leklnleleı
ııızysam, ıızmzzıu, aıesõ ez „mez uı-uagızımk ızweı-Q, ıııl-mz u zzmıuzıaıı
Rákóczi György saját kezűleg
523
lllustrissimi, Heverendi, Spectabiles, Magniiici, Generosi, Egregij et
Nobiles Domini. Amici nobis observandissirni.“
Ugy esek ertesünkıre, hogy az pamsztsagh mint onnet az erdeökben
es hegiekben eöszue ueruen magat, nem chlak azert, hogy magat oltal-
mazza, de elmegien, es akannely uthon jarokra rea ütnek, s eölik. fosz-
tiak s kergetik, ugy hogy mayd nemis batorsagos keueses“ embemek
iarny az utakon. Ugy uagyun az hadak inseghek miatt elkeserettenek
nyaualiasok, de azert erre az nagy gonosz chelekedetelcre, eölesre, fosz-
tasra, latransagı-a” ugian nem resolualhattak magakatt,“ kibül az ne-
mssegnek is michoda alkalmatlansagha es galibaia keöuetkezhessek,
keönyü minden elrnelkedeö embemek megh gondolnj. Kegyelrnetekett
azert minek elötte masra resoluallyuk magunkat, kit nem is eörömest
chelekednenk, szereteltell akarank requiralnj, intenünk is es hadnunk
lisztünk szerinth, hogy ueuen ez leuelünkett, minden kesedelem nekül
publicallia" az varraeg-ieben. Irion el az polsaghra is, uagy embere altal
hadgia megh nekik, mennyenek hazokhoz, auagy ha hazakhoz nem mer-
nenek mennj, maradgionak bekeuel, az hol uadnak, az uton jarcıkot ne
eöllyek es fosszak, mert ha ez intesünk uthan, megh egyszer ualamy
panasz jeöuend reaiok hozzank, bizoniosok legenek benne, hogy kett
ezer, harom ezer gialogh muskaterosokoIis°° l-eaiok küldünk, faluiokott
porra tetetfiük, magokatt fel uadaztatliuk az erdeökben es hegiekben,
uagy niaısban uonattiuk, uagy mas erdemlett halalial eölettiük megh, ha
megh nem szünnek gonosz elkezdett chelekedetektül, peldat statualunk"
belölök mısoknak is, lry hogy ne legien, ennek publicalasaban, es az por-
sagotis hogy az latramsaghtul el fogia, kesedelem nekül munkalkodgiek
kegyelmetek, mert ha kitt mij ueszely talal s a büntelen is a bünüsel
fogh szenuednj, ne masnak, hanem rnaganak tulaidoniczia. Isten tarcha
megh kegyelmetekett. Ex Castris Caesarels ad Cassouiam positis die 13
juny 1644."
Earundem Dominationum Vestrarum
Seruitor et amicus paratissimus
Comes N: Ezteı-has manu propria."
Kívül: lllustrissimis, Reverendis, Spectabilibus, Magnilicis, Generosis,
Egregijs et Nobilibus Dominis N. supremo ac Vice Comitibus, Iudlium,
" izen Jels, tiaztelendõ, tekinıetes, nagyságos, nemıetes, dicső és nana urılnak.
Borsod mfilye N. K6- 61 Illslñnlainnk, ızolnbiráinak, eaktidtjeinek, a mágnás h
nemes Urak kõıőnségének, együttesen vagy külön-külön. lgen lisıteletre mellé
uralınnak Q barátaimnak.
525
Q Görı stb. grófja, jelen levelünk rendén adjuk emlékezetére és tud-
tára mindeneknek, akiket illet:
Hogy midőn Magyarorszégunkban az utóbbi legközelebb múlt idõk-
ben bizonyos belsõ lázadasok és ellenségeskedések támadtak S ennek
következtében az ország békéje, csendje és nyugalma felzavarodott, ml,
atyai és kegyes indulattól vezérelve, hogy a keresztény vér ontását meg-
kiméljük, és hogy az országban való minden viszaly megszüntével a
honliak nyugalmat és csendet élvezzenek, ezeket a kitört zavarokat in-
kabb az egyezkedés békésebb eszközeivel, semmint fegyveres erővel
ohajtván lecsillapltani és elfojtani, nagysagos Rákóczy György erélyi fe
jedelemnek, Magyarország némely részei uranak, a székelyek ispánjának
ü a partjahoz szegõdött magyaroknak a klvánságára és követeléseire ke-
gyelmesen ellıalároztuk magunkat.
Es azoknak a rendje, a mikbe kegyelmesen belenyugodtunk (amint
nemsak a nagyszombati egyeflredés alkalmával, hanem legutóbb is, az
elöbb nevezett erdélyi fejedelemhez kövelül küldött hlvünk, nemzetea
Törös János, különben magyar kamarank tanáısosa révén a megállapo-
dás történt) ilyen módon következik:
Elõször: A mi a vallás ügyét illeti, az IBOB. évben, a koronazás elõtt
kiadott l. eikkelynek“ és a királyi hitlevelek 6. feltételének" és az d
tárgyban késõbb kelt mas országos törvényeknek” erőben hagyásãval és
az eddig előfordult különbözõ akadályok és magyarázatok mellõzésével,
kijelentettük és határoztuk: hogy az ország összes karai és rendei és a
szabad városok, nemkülönben a kiváltságolt mezãvárosok és az orsúg
hatáıszélein levõ magyar katonák vallásukat, a templomok, harangok á
temető szabad használata mellett, mindenütt subadon gyakorolják, a
senkinek sem szabad bárkit is az õ vallâsának sabad gyakorlatában bér-
mely modon vagy bármely ürügy alatt zavami és akadályozni."
Másodszor: Arra nézve, hogy a parasztok az 5 vallásukban nem gat-
larıdók és nem háborllandók, kijelentettük és határoztuk, hogy az ország
jó békéje és nyugalma kedveért, az elöbb érintett cikkely és föltétel ere
jénél fogva, õket sem szabad vallásuknak a lentebbihez hasonló smbad
gyakorlatában, használatában és követésében, sem 6 királyi felségénelr
528
pen az esedezõ országlakosok részére is vissu kell adni. Fs e közbolsánat
tárgyában Ó szent felsége külön oklevelet méltóztatik kiadni.`“
M.i tehát az elõrebocsátott engedményeket és cikkeiyeket összeségük-
ben és külön-külön, valamint az azokban foglaltakat együtt & egyen-
kint, úgy amint azokat tárgyaltuk és elhatároztuk és jelen levelünkbe
szóról-szóra beilttatluk, elfogadjuk, jóvá- & helybenhagyjuk, királyi sza-
vunkra és igaz keresztény lıilünltre biztositván az emlitett erdélyi feje-
delmet és párthiveit, valamint nemes Magyarnrszágunk összes és egyes
karait és rendeit is, hogy ezeket a cikkelyeket együtt S egyenkint véve
minden pontjukban és záradékukban mind önmagunk szentül és sértet-
ieniil megtartandjuk, mind más, bármily rendű 8 rangú alattvalóinkkal
is, akiket illet vagy illetni fog, meg fogjuk tartatni; és akarjuk, hogy
azoknak megtartására utódaink, tudniillik Magyarország törvényes kirá-
lyai is kötelezve legyenek, saját kezünk aláírásával megerõsitett jelen
levelünk erejénél és bizonyságánái fogva. Kelt felsõ-ausztriai Linz vá-
rosunkban, december hó 16. napján, az Úrnak 1645., római ural.kodá-
sunknak kilencedik, magyarországi és többi uralkodásunknak huszadik,
a osehországinak pedig tizennyoicadik évében." \_....
Az ill kbıtiit oklevéllel eg' idõben klllbn oklevélbe foglalták a Rdkútıival történt
magáııapõaaa egyet ıeszleızlt lıálmzzı maauapıı eleıe ııııııı-lal-a a l-le: mgyannzäıl
ınıgyát, ugyanazokkal a feltételekkel, ılııgyııı il!!-beıı ál.nı0ııdl.iie| Bethlen Gábor
hatalma .alá jutothk. Kčlelezte malát, YIWKY Iellllotldlfl a hilıtlákkal, a Svédekltel
és másokkal kölñlt aıöveiségét, amely 1! békeınegállapodásaıi ellentétben áll, lei-
menil a királyi területeken éló alattvılókat a hozzá fűző äszes kötelezettségek alól.
Valamennyi csapatát vlssıavezell Erdélybe, és az Erdélylırı kapcsolt területekre.
Nem avalkoıik M-Bëyürvraıág flgyelbe, uak olyan mértékben, mint az oıfilg egyik
birtokosa. Kblcstinüaen viuusıollûltallák az egye! Várakbél elvitt áwűkat, ldazerfi
ket, A mindkét hadserfl réatárfil elkõvelëtt kártélelekre kllerled a kü!-l(egyelel'I\.
A szökölt Jobbáyokat eyik fél sem fogadja be, illetve küluönbsen visszaadják.
ÍGOOI, R.: l. In. 772-775. l.)
lll. Ferdinánd a Vallássflhadság és a rendi jogok ügyében léiırejbtt megállapo-
dást az 1846-ban õsalëhivolt ornággyfllë elé Ierjãtette. Bár Lllıpiy György eaz-
t2YIotnl érsek a papság nevében ellene mondo!-l, az Olıl-áfltflléa mégis törvénybe
iktatta (1517: V. M.). Az Orsflggyűiëen eıen túlmenően nap' vilák kbzepelte még
további kérdéıeket rendeztek. (PL: a protestánsbknlk vissmadott lflnplomok, az egy-
házlak fizeléae, a katolikus Vallás @bad Qnıkorlıtı a Rákôrıiltak álengedett me-
gékben alla.)
7' Az 1806. évi béfil békében foglalt kbıbouánalrı l. a ül. számú lrıtnt. Az itt
emlitett Oklevél tııylnäk 1645. detelnber ld-án kell. (Khdta Goosa, R.: l. In.
'U82-784. l-l
1* Eıedeu lamınlaaan a szoveg uıaıı aluıáõaıı vannak, ınayanıl: renlınana A. K.,
Szelepchényl Gyárgy 5. k. választott vıszpréml pilıptik, Orosy Gyürg a. k.
34 - ıııı 529
1646. Osszeállitás a dunántúli kapitányok panaszaibói,
amelyek a végvárak és a végvári katonaság súlyos helyzetére
világítanak reá
Memoriale
l. Vegbelj capitany uraimeldtal szamot veszen ö Fölsege Palffi P
urammal let vegezes' elöt valo restantia' az üdötül foguast valoval egy=
refundaltasekš
2. Eö Fölsege arra obligalta' magat, hogy minden esztendöben hat h
hopenzt' adat, s annak mar hat esztendeje el mult, es az egez vegb
lieknek egy szemei többöl nem fizettenek, s a' többi mind restantiabë
vagyon.
3. Az vaydık, katonık es tizedesek' azon pınısıolkodnık, hogy ı
mostanj gabona osztasban vaydaknak, katonaknak es tizedeseknek esz
annj gabona adatot mint egy köz haydunak, nem tudatik mi forman reı
deltet; kivannyak, hogy az elöbbenj mod es szokas szerent megh ada
sek nekiek, mivel az vaydaknak, katonaknak es tizedeseknek mindenk-
föllyeb volt fizetesek hogy egy köz haydunak.
4. Vegbeli capitany uraimek kivannyak, hogy az ii keglmek szerer
szinten ugy megh adassek gabonaiok az mostanj gabona fizetesbül, mi'
az köz legenyeknek, mert az veghazak igen fogyatkozot alapattal val
nak, s a' mj postot' adtanak ö keglmeknek, azt ö Fölsége nem az mo
tani szolgalattyokra., hanem az el múltra computallya.'
530
5. Minemö romlot allapatlal legyenek az veghazak vitıezlö nepbül s
mind penigh mas allapatbul, azt nem szüksegh hogy megh iriok, Nagy-
sagod elõt nyiluan vagyon, s keriökis Nagysagodal, mennel alkolmatos-
sabban lehet ugy vegezze Nagysagod, hogy ö Fölsege remedialfasafl
es pusztulasra ne jusanak az veghazak, a ö Fölsegenek se orszagunlrnak
karara ne kövelkezzelı
6. Nernelly vegbelj capilany uraimek azon is panaszolkodnak, hogy
nemelly veghaznak eörökös Iöldes ura leven, az katonaknak semmj fü-
vellö helet nem engednek, holott ez elõt mindenkor volt az katonaknak
ííivellö helek, es a' nelkül nem hattak. Ezt Nagysagod remediallya, hogy
ez utan legyen es Iüvellö helek engettessek.
7. Az veghazak munitiobu1“ Lellyessegessen megh fogyalkozlanak, es
a' hol lövö szerszam volnais, gulyobis es por ninczen; errül ö Fölsege es
az nemes orszagh prouideallyon.“
8. Veglšelj capitany uraimek azonis protestalnak,“ hogy az veghauk
az profontbul" nagy fogyatkoıasban vannak, seöt ha valamelly veghazat
az török megh szallana, czak egy napra valo elesek sem lenne, mivel
repositumban" semmi lizt vagy gabona ninızen s ha eíele Iörtennek, ö
kegyelmek ne legyen az oka, hanem ö Fölsege es az oı-szag prouideallynn
Ielöle, es minden veghazban rendeltfssek proíont reposilumban, hogy
tempore necessitatis" hozza nyulhassanak, es legyen mivel taplalniok
magokal, mert nemelly veghazbelieknek egynehany esztendölül logvast
czak egy szem gabonaiok nem termet mezzejeken.
9. Az gratuitus laboria" ugy limitallatoI.'“ ennek elötte, hogy az hova
szüksegesb volna, oda legh kevesseb rendeltelet, es az hova nem kéllene
oda legh töb gratuitus labor praestaltatik." Ezlis Nagysagod ugy limi-
tallya, hogy az hova legh inkab kivantatik, es az melly veghauk közellyeb
az Iörökhöz azokban többet limitallyon. hogy annival iob epetvessenek.
10. Capitany uraimek azonis panaszolkodtak, hogy nemelly veghazak-
nak földes urak leven, az konsmallast" el vettek ö ~kegyel.mdıl.ı'il, az
honnend valamj kiczin jövedelmek löt volna. Aztis Nagysagod reme
diallya.
ll. Az egez vegbelj capitany uraimek solennlter" proteslalnak, hogy
ha ugyan errül az mostani utolso vegbeli veszedelmekrül ö Fölsege es
34' 531
az orsmgh nem prouideal, s léllyessegessen ez veszedelemben hagyattat-
nak, ü kegyelınd( semminek okaj nem lesznek, azert melto, hogy min-
denkeppen remedialtattassanak.
aııoeu. O. I. aııuıyuıy ıı. ınıiruııuoıı :P mz.)
ııı. ıı. ııııyır.
B0
A vârcsok ts a nemeseg hırta (l. a ZA. Számú lralml a XVII. sıludball is Io-
văbblolyl A nfillssêg űlabb elčfel/ülését tükrözi aı ill közöl! Iörvénytikk:
I Az ma: konznazás emu xlll. ie.-el 1. n asla szám nlaıı. Az ısuı: xLıv. uz.
mzrını blroı 8 egyelı_v.|sı_ıggei;eı_n váırnsokbanlmlni-ızgılıınzıı neinzfăsegı 8 vallás!
lılllunbaeı_né.l.klil k:lLadol1\_4m'oınl. l-:yúual A torveny megújltja az um: Xlll. ıı.-eL
Az 1635: XXI. 1:. pedig klmondolta, hogy nem szabad megakadályozni a nemeseket
a hazvásarlaaban. 8 nem szabad a már házai blrokat magas Iaksával sûjlanl.
A nuını-sek bárhol len-nzu. borukaı. beviheuk Mzuk szükıegızıere. Tnnnııızk viszont
a p0l5Ál'i lnrljyeket VlSelı:ıl & hlzlıkért, polgári javalkért, adóságukérl polgarl ha-
tósazok elõtt felelni. A szabad klralyl városokba a nemeıek bevlhellk borukal korlá-
tozás nélkül.
532
l. §. Ennél fogva határozták, hogy azok a városok és nevezetesen Kassa,
valamint a mezõvárosok (O felsége kegyelmes elhatározása értelrnében lal
jövõre a nagyobb és kisebb polgárj_t.isz:§é_g_ek_és méltésagok adományo-
zásúban és úgy az uralrnak és nemeseknek, mintÜel'oga`döl:t`n'eˇrñzeEé`g-
beli polgártársaknak a városokban és kerületeikben való házszerzése tekin-
tetében az elöbb idézett cikkelyek_e_t_._ a _legszigorúbba_n_1zai-lsák meg. JA*
2. §. Annak hozzáadásával, hogy akiket méltatlanul és minden vétkük
nélkül, iőképen vallási és nemzetségi gyűlölségbõl, mozditottak el ta-
_náı§osi tisztilkbõl vagy egyéb méltéságukbol, a min6kíÉÍ`šëriŠt"lÍÍsša
\'árosaban`AranyÍssy lănã, líulonãn flrosi szószélóf és Gyarmathy
János, meg mások; vagy a kiket különben is ig§.z_t§lan büntetésekben ma-
raszta1taký_el, amilyenek ugyanabban a városban_lÍÉrÉy"PŠI,`ˇÉÍ:Ídony'
Mihály, Kékedy Balás hitves társa és mások: azokat ennek 2Lszág;
gyűlésnek a_filo§zlása után azonnal, kiderítvén a dolog valóságát, régi
meııõsagnkbn, nszsëgíı<i>ë_;ës'lılVíEıEkEá“ıšBE 'vTs'sEmz`l*äëıi; szia?
digelé kezesség alatt levõketýpedig nyilvánlisék-`szabadokna?,3 és az
ilyeneknek az érintett módon okozott károkat térisék meg.
3. §. Fs ennek utána a nemesek _házait keresett ürügyek alatt bánni-
[éle okból vagy elõre eltökélt bosszıiból ki ne becsüljék' vagy el ne ve-
gyék, és õket a várpsgltbol Aki ne zavarják, sõt a kizavartakat is hoüák
Wzišziíës heıyzuëız vissza õrãkšgenzfiëi ""'
4. §. A v_árcikb3_\ı3gy_mezõvarosokba bevitt vagy_b3vie_rıdõ bor-, sör-
és törkölyedények utgn lıitÍÍélt'_ad`6liıI,_ne'-sliedjék, még ı lılfı-ıl'ekl-ı`aÍi
levõket sem.
5. §. A_ nemeseket (minthogy ezek személye és vagyona felett egyal-
talan semmi halzalrnuk sincs) az õ joghatoságuk alá nem tartozó ügyek-
ben és dolgokban ne kényszerltsék arra, hogy elöttiik álljanak törvényt:
annál kevésbé szabad õket vagy azoknak úgy benn, mint kiin'n'1ăk7>`š`zol-
gait valakinek egyszerû kérésére vagy szemtelen feladására letartóztatni
és elfogni, börtönre vetni és békokba vemi.
6. §. Fs a nemesek házait és azoknak vagy bá_ri(i_nek_ Ldolgaig ame-
lyeket az õ kebelükben bizlosabb megiı-zés__I\r_égett_lıá_rltinek a lakásán
letettek, senki kérésére le ne foflalják, annál kevésbé tzörjék föl vagy
nyittassák ki a szekrényeket.
7. §. A területükön és joghatéságukon kivül allo dolgokat és öröksége-
ket semmi módon se vonják saját biráskodásuk alá.
B. §. Az elhalt nemesek házait és azok dolgait, az elhunyt gyermekei-
nek és utódainak, de még az õ el nem temetett testének is a sérelmére
B1
1649. majus 5.
ı(uı-menu mznsvmı z aımıyıııy mms ıaıflaznrı nmıı-ıı am: áııoıı. Négy ıı-
roktonıyos vára a dunántúli vézvárl rendsı- Mlsó vonalılhoz tartozott, a litıük
puflflllı ldfilg már nem ért el. A Illeıñvárm Ullâllóaálát hátránycuan éfrlnlelle, hofl
vu-ıuızımny 9 meg ıznõziwdzm benne. ıuı. evı ısuzzfı-mızeı, amely ı ruıaaun
ıdóztltáı lllpjátll kéazfilh n belső Várofli Vollllkflló rész ltbvellttzlk:
Kapitány uaaya.
Kapitany Francis Gáspár Vram
Ezen ualami puszta kertek uoltak, az me-
lyeken eö keglme házot épéttet, de semmi
szanto feöld, sem réth nincs hozá.
Rosz hazofika van rayta. Bördeögh Gergely Seölyer hel.'
Ehez semmi íeöld nincsen.
Ezen uan I kalihas szoba,° Feyer András Sess.' 3/|
l fthtsf l plneze, 1 b6t,' 6 Ehez uagion helihez ualo szanto feöld.
lora ualo istalo. Jug.' 20 Í/2
Ezen uan 1 kalihm szoba, l Mwıáros János Seölyer hel.
kamera, 4 lora istaló. Ehez semmi feöld ninsen.
1 Luııenzzıy.
7 SSSIO = jobhălylelek, lobbélyhely.
* Olyan helyiség, ahol uerénkálylıı állotL
^ olyan ııeıym; ami nym ıazhzıy von, zzmzıyıızıı z ıusıız A mıkıı zızzınezu.
I aõı=ı„ıı; vııoszınaızz Ennzoıı.
' ıuızr, ıugzı-um=ıı°ıu. 'reı-õzaeımz vııuzzzıı, vııõszınfiızz 8 nu negyzzõgaızz
királyt hûldlt hlmtálták.
535
Ezen uan kalihas szoba., 1 Csiunazia Mihály Seš. 1/1
kamora, kappu szin," 1/2 pay- Ehez uagion helihez ualo szanto feöld
C6." Jug. B 1/2
Item 3 szeker szenára ualo réth.
Ezen uan l kalihas, 1 lüstes Vaspöri Ferencz Sess. 1/2
szoba, kamora, 4 lora istaló, Ehez uagion szanto feöld, helihez ualo.
kappu szin, 1/2 payla. Item 2 szeker szenára ualó rétth. Jug. B.
Ezen az épület öszue rom- Hidassi János Sess. 1.
lot puszta. Ehez uagion helihez ualó suntó feöld.
Jug. 16.
Item l szeker szenára ualö réth.
Ezen uagion 1 kalihas, l füs- Hsias Petterné Sess. 3/4
tes szoba, l kamora, kappu Ehez uagion helihez ualó szantó feöld.
szin, 1/2 paita, 4 lora istaló. Jug. 15.
Item 2 szeker szenára ualo réth.
Ezen semmi ép haz ninısen Tarnoa Andras helye
egi pinczénél, és egy bothai- Ezt Uram eö Nagha, Hidassi Andras Uram-
tassnál löb. nak Inscriptioban' atta uolt, senki sem
tudgia fel hellé, egfsz hellé, auagy [er-
talyé" s feöldeit sem tudgiak hun uan-
nık, referaliak" azt, hogy az várhoz fog-
laltatlanak.
Ezen semmi épület nincsen. Szombatheli Geörgy Sess. 1/2
Ehez uagion smnló feöld helihez ualo.
Jug. B
Item 4 szeker szenára ualo réth.
Ezen semmi épület nincsen, Babarczi János Sess. 1/4 Dsta."
hanem kert uagion az ház Ennek leöldeit ki biria, nem tudgiák.
hel.lén.
Semmi épület nina rayıa. Kun András Sess. l.
Ehez uagion helihez ualo szantó feöld
. Jug. 16
Item 3 szekér szenára ualo réth.
7 Fedett kanuıli.
I Aımısızzn mızõı epnzu gızauıp epuızı, wzımn „ez-A ız van sıaáıı, a mm
o§.l0p0k lI\'l0l«lálL Réndélletése Sûklêle volt. A cıépeletlen flbonlle S2Álas takar-
mklyl. tlrtotläk benne. Eyes helyeken télen ltt Gépeltek. Hıszıtlllák fhmrnek,
koslszlnnek, ueıleg istállónuk is A 1/, pajta arra utalhaı, hogy a két szomszédcı
I/, léleknek kölñs Pajláia lehetett.
" Zálnlban.
W Ferlály Wlerlel) = neged.
H azımı (rem-ze) = zıõzu, zımzna,
11 Deseruı = elhagyott, gazdállan.
Ehez uagion 1 kalyhas, 1 füs- Eöbıes Mihaly Söl.lyer hely.
tes szoba. Ehez semmi feöld nincsen.
Item Fallussi Görgj részére Item uagyon egy réthie. Sambékos, nem
1 kali: 1 füstes szoba, 7 lóra élik.
ualo istáló.
537
Boskai Istuán hele, Retkes Ballas biria
arendában"
Ez Nemes Curia." Ehez uag'on helihez ualó szántó feöld
Jug. 46
Item 5 szeker szenára ualo réth.
Ezen uagion 1 kalihas, 1 füs- Csizmazia János Ses. 1/4
tes szoba. Ehez uagion helihez ualo szantó feöld
Jug. 5
Item 2 szeker szenára ualó réth.
Ezen uagion I kali. 1 füstes Katt-afaluai Andras Sess. 11/4
szoba, 1 kamora, 1/2 paita, 4 Ehez uagion helihez ualo szantó feöld.
lora valo istaló. Jug. ıı
Item 4 szeker szenára ualo réth.
Ezen uagion 1 kalihas, 1 füs- Masoladi Mihok SS. l
tes szoba, 1 kamora, 6 lora Ehez uagion helihez ualo szanto feöld
istaló, 1/2 paita, kappu szin. Jug. 21
Item réth 3 szeker szenára ualo.
Ezen uagion 1 kali. 1 füstes M.i.há.k.a János Sess. 1
szoba, 1 kamora. Ehez uagion helihez ualó szantá feöld
Jug. 14 Í/2
Item réth l0 szeker szenára ualo.
lbidem Sas. 1/4 Dsta.
Ennek feõldeit az szomszedi biryák.
Ezen uagion 1 kalyhas, 1 füs- Borz Benedekné Sess. l
tes szoba, 2 kamora, 1/2 payta, Ehez uagion helihez ualó szantó feöld.
10 lora ualo istaló. Jug. 18
Item réth B szeker szenára ualó.
Ezen uagion 1 kalihas, 1 füs- Csizmazia Miklos Sess. 1/2
tes szoba, 1/2 payta. Ehez uagion helihez ualo szantó feöld
Jug. 0
Ezen uagion 1 kalihas, 1 füs- Hodásn' Ferencz Sess. 1
tes szoba, kappu szin, 1/2 pai- Ehez uagion helihez ualo szantó feöld
ta. Jug. 14 1/2
Item réth 4 szeker szenára ualó.
Ezen uagion 1 füstes szoba, I-Ioruáth Miklos Sam. 1/2
kamora, Z lora ualo istaló. Ehez uagion helihez ualo szantó feöld
Jug. 9
Item réth 6 szeker szenára ualó.
540
3. Valamely itt lakó ember biro uram paranıxolatjára, azon órára, az
melyre paranısoltatik, nem compareal' és engedetlen lészen, az akar
tanásbeli legyen, akar a kösség közül való, elsőben 5 funt pénzzel, ma-
sodszor dupplán büntetbetik; harmadszor törvényt Láttasson biró uram
ellene.
4. Tiialmazlatik az is, hogy senki praedicatio' alatt korısmákon bort
kl ne adjon, hanem ha uton jarónak avagy betegnek, büntetése Ieszen
5 funt pénz.
5. Senki békeséges idõben az itt lakók közül, Szent Márton nap" után,
az kinek foglalt pinczéje nincsen, borait az belsõ városban ne hozhassa,
magának háza lészen az hostátbanf itt ben ne korısmároljon, sõt kiki a
maga házánél korısmaroljon, pénzen maga házához korısmállásra bort
ne vegyen, vett bora elvesztése alatt. Az korsmállásban pedig az má-
sikra boszúságbél ne kezdjen, büntetése lészen 5 funt pénz.
6. Minden korısmarosnak igaz mértéke, városi pöcsétes Iégyen: hason-
ióképpen az áros emberek közül is, ha ki hamis mértékkel, rélfei' vagy
funttal" él, megtapasztaltalván, az ország törvénye szerint büntettetik.
7. Senki nyolcz óra után télen, nyáron kilenc óra után, az mikor meg-
haıangouák, bort ne korısmároljon 5 funt pénz blrság alatt. Koakâs,
kártyás játszok pedig, ha megtapasztaltatnak, azok is 5 funt pénzzel bün-
tettetnek, az gazda pedig dupplán bilntettetik.
ll. Minden ember maga tûztartó helyére, kéményére jó gondot visel-
jen, az Ton kémények pedig, megintettetvén egyszer gazdájok, levonya-
tatnak, hogy se magának, se szornszédjának kárı abbul ne következzék.
Az kémények mellé pedig se szalmát, se szénát ne rakjanak kemény bün-
tetés alatt, az kik ezek ellen vétkeznek.
9. Minden ember az maga részét mind az szõlõhegyen, mind az mezőn
és kerteken tartozik becsinálni; ha pedig más szomszédjának miatta kára
esik, az kárt is meghlizeti és büntettetik azon kivül 5 Iunt pénzzel. Ha
pedig valaki hatalmasul az besinált reset fölbontja, bünlettetik az or-
szág törvénye szerint in poens violentiae."
10. Az vetések között való parragokon senkinek őrizni nem szabad; ha
pedig valaki megtapasztaltatik, az kárt is megfizeti, azonklvül egy forint-
tal bünhzttetik toties quoties." Valaki pedig az veteményes kerteket meg-
* cuınpmnı ıwmpmrz)=meg1zıznıı<.
:Egyházi mm.
November il.
H Ham;-uuvzfhzıy. ızızk, kuıvaroz. m Az uıaııbı erızızıı-nıeıı nazznaiıak.
" A rñl 0,177 In.
"A funt Ílonl) Sűiymérlëk.
“ Hatnimaskodás bflnletlében. A hatllmasiludásnak két Ifirrnáia Volt. A llãflobb
hauılmaskodas; nemul udvarhaz rııegrohınasa, neme ember, hatósági személy
eiielll súlyos bűncselekmény. A kisebb halnlmasilodás Viszont: kisebb fliidlerüiei
way inzoıazõıı mmıan zıveızız. mnzoız ıuxanuk mzeıërıeıe. wvahu nem „mez
elleni lıűnselekmény_ itt kisebb halaiflmskodăsról van szá.
“ Annyızzeı-, ıhfiııyszsı- (ıı. ınegıoı-ıenıkı.
541
hágja, meglopja, kertét“ elhordja, megtapasztaltatván az pelengérben"
tébetik. Az palant kerteket" pedig valaki elhordja és áilandós kerttel be
nem kerlti, sõt nem is akarja békerlteni, az palant kert avagy föld tõie
elvétetik.
11. Valaki marlıát tart, tartuük az varos marhájával őrzetni, ha szintén
maga tartana is pásztort marháihoz. 1-la pedig kárban tapasztaltatik,
mind az kárért s mind az gondviseletlenségéért biro uram által megbün-
tettetik B0 d. Az hegyben pedig az hegy birái" által.
12. Szent-György nap" után az réteken való õı-zés tilalmaztalik. Az
szõlõhegyben pedig vagy szűlõskertben, mind szedésben, s mind egész
esztendő által tilalmas az őrzés; ha ki megtapasztaltatik, megintettetvén
elsőben, az után az réteken pedig, mikor szénát hordanak, rétje igaz
útján járjon, marháját pedig ki ne bmsáasa, mig szénát gyűjt. vagy szé-
náját rakja, 5 funt pénz büntetése alatt. Es ha valóságos kárban tapasz-
tallatik marhája valakinek, minden marhájaért nyolavan pénzzel" bün-
tettetik, az kárt is nıegfizettetik az olyaténnai.
13. Vasárnapokon praedicatio elõtt, az szõlõhegyekre való menetel tilal-
mas, egy forint büntetés alatt.
14. Az város erdején biró uram engedelmén klvül senkinek nyers fát
levágni, szekérrel vagy fején behozni nem szabad, kivaltképpén az mak-
kos lát; hanem az szárazt az erdõkön föl kell vágni ágaival együtt. Ha ki
pedig tüzre való fát akar vágni, tartozik biró uramtól czédulát kérni,
s többet ne merészeljen behozni, hanem az mennyi meg lészen neki en-
gedve; de annak is minden ágıit iölvıgdaljı és haza hozza, az czédulát
pedig két hét alatt vissza houa. Az gyümölcsla levágása pedig tilalmas az
erdőn. Ha pedig valaki ezek ellen ıselekszik, in poena violentiae büntet-
tetik, valamint szintén az, a ki más erdején tapaszlaltatnék.
15. Az szõlõhegyen farthõ" és karó lopása tilalmas 4 forint büntetés
alatt. A szõlõvzõ és ilyen lopók pedig az pelengérben tétetınek.
ls. Minden itt lakas, valaki hazát, szõlejeı, felet Avagy szantõföıdjer
el akarja adni, tartozik az ország törvénye szerint atyafiait, szomszédait
hitves" ember által, az hegyen hegymester által, megkinálni. Azután
542
lassiot" tégyen [elõle blro uram elõtt, az városi prothocolumbanfi be-
irassa és az lassio levelet kivegye s az jószág uraság-úbarı pedig biró urarn
által, vagy képebeli embere altal menjen be,“ ha ki ez ellen uelekeszik,
az ország törvénye szerint büntettetik.
17. Senki az kapúsoknak és mindenféle munkásoknak húsz pénznél
többet és egy ebédnél ne adjon. Ha ki ez ellen cselekszik, elsőben 5 [unt
pénzzel, másodszor Llzzel büntettefik.
IB. Senkinek az hel íüldeket" hold számra eladni őrökben nem szabad
tíz funt pénz büntetés alatt. Ha kinél pedig ilyetén földek talaltatnának,
tartozik azt az legitimus successomakfl vissza adni azon summáért,“ az
mennyiben vagyon magánál, producálvén" levelet.
19. Senkinek az város piarczán kereskedésre s nyereségre gabonát avagy
más eledelre valót akármi néwel neveztessék, megvenni nem szabad
5 funt pénz büntetés alatt toties quoties. Sõt sem deszkát, léczet, karót,
sindelt és semmi más egyéblélét nem szabad azon büntetés alatt meg-
venni nyereségre.
20. Minden itt lakos, ha mikor klvántatik és parancsolják, tartozik
maga személyében a kapukon állani, biró uram paranısolatjára oda
menni, az hova rendelik 5 funt pénz büntetä alatt elsőben, az ulan mint
engedetlen úgy büntettelik; és háıánál jó fegyvert hozzátartozó szeıszám-
mal együtt tarlani, hogy a mikor klvántalik, elõ állhasson azon büntetés
alatt.
Zl. Az völgyön és az diósban apró marhat. örzeni nem szabad büntetés
alatt.
22. Az gyöpön földszint fölhanyni biró uram limilatioján" klvül sen-
kinek nem szabad 5 funt pénz büntetés alatt. Holott pediglen valaki az
város löldébül elloglalna, elasná, tartozik azt azonnal visszeereszteni, ha
ki nem ıselekedné, illendöképen megbürıtettetik.
23. Szombat napon, Szent György naptul Iogvást szedésigazszõlű hegy-
ben senki tizenkét óra után ne murrkálkodjäı. Ha kit az hegyrnaterek
megtapasztalnak, azonnal megbüntettetik 40 d. Houá adván azt is, hogy
valakit az hegymesterek az hegyben másnak avagy az útaknak kart tenni
megtapasztalnak, tehát bizonyos bírság alatt, hogy eligazltsák elõbbeni
rendtartásban vegyék, hatalmok vagyon reá megparancsolni, ha azon
nap alatt meg nem igazltanák, tehat azon blrságot magok hatalmával, az
543
olyan emberen megvehäék. Az hegymesterek pedig az szakványosokfi
és napmívesek munkájára jól vigyézzanak tisztek szerint, hogy az fize-
tüt hamisan ne vegyék az munkások. l-la pedig az szakvanyosok közül
egy vagy kettö elmaradna, az többi az munkát el ne hagyják egy funt
pénz büntetés alatt mindenik, ha ez ellen ıselekodnének, maradván az
elmaradt szakványos is annyi büntetésben. Az derék hatalmaskodásokban
pedig, megyék” elíoglalásiban és egyebekben biró uram hlrével járjanak,
nem lészen többre hatalmuk 5 funt pénz büntetésnél.
24. Minthogy az város maga szabad harminczadavaltl él, senki az arros
emberek közül idegen országból hozott marhét leralmi ne merészeljen
biró uram híre nélkül, hanem polgári hiti szerint mindeneket igazán az
arra rendeltetett embemek megmutassa, ha pedig valamit eititkolnának
vagy ez ellen ıselekednének, az oıszag törvénye szerint büntettetnek.
Niderlagot“ pedig itt idegeneknek tartani nem szabad, hogy aruját itt le-
rakvan, itt való polgárral közösködjék, ha az itt lakos hazánal száliására
beveszi, kemény büntetésben essék.
25. Minden itt lakos az ıeá vettetett adót megadni tartozik. Ha ki pedig
meg nem akamá adni, tehát azonnal jöszágábol exequáltatik.“
26. Valaki kecskét akar tartani, tartozik az apró marhakltal öriztetni;
ha pedig magánosan káros helen õriznék, vagy kárban tapasztalrták, sza-
bad agyon verni. Az tehén õordában sem szabad õrıerü azon büntetés
alatt.
27. Az tilaimasban föld szint hényni birö uram híre nélkül senkinek
sem subad. Az váras útjai mellett is senkinek agyagot ásni, Iölvenni
nem szabad: az megye köveket is mind az hegyben, mind az mezön, mind
az kertek között senkinek szomszédja hire nélkül íölvetni nem szabad
5 Iunt pénz büntetés alatt.
28. Minden ıselédesgazda tartozik tselédjének megiıagyni, hogy az
erdõre tûz szeıszámot ne vigyen, se tüzet ne rakjon károsan; ha kinél
tapaszialnák, az seléd tiz funt pénzzel, az gazda dupplan büntettetik, az
kárnak megadásával együtt. Ha mikor pedig az erdő meggyújtatnék, tar-
tozik, valaki meglátja, azonnal biró uramnak hirévé adni, s maga is
ultani siessen. Ha pedig sem ollani nem akarná, sem pedig biró uramnak
hirévé adni, tdıát megbizonyodván ilyen cselekedeti, kemény büntetés-
sel megbüntettetik.
29. Az lövöldözés mind éjjel mind nappal tilalmaztatik tizenkét forint
büntetés alatt, az mint az vármegyében is publikáltatott.
35 - mz 545
szony elsöben 5 forinton, másodikban 10 forinton büntettetik, harrnadszor
pedig személyében arestomban" tétetik és törvényesen fog vele procedal-
tatrli."
38. Valakinek az város határában földje vagy rétje vagyon, idegen
embernek sem zálogban, sem örökben adni nem szabad. Az ki penig
eladta vagy zálogositotta volna is: tartozik visszaváltani azon jószága
elvesztése alatt és büntetése alatt.
39. Az szãlõhegyen levõ és más egyéb utaknak minélására nézve tilal-
maztatik az egész szõlõhegyen az szóldvesszõnek hazavibele és elégetése;
úgy hogy, a kit hegymester uraimék rajta tapasztalnak, toties-quoties B0
den. büntellést vehessenek meg rajta.
40. Az egész szõlõhegyen levõ pangaı-tokban” és gesztenyésekben való
égetés és pörzsölés tilalmaztatik 4 írt. bírság alatt. Az kinek pedig en-
gedetlensége és gondviseletlensége miatt az tűz az erdõre kiszaladrla és
kart tenne, vagy szomszédjának, vagy pedig az nemes varos erdeinek,
azon ember az fölülemlitett bünbetésen kivül engedetlenségeért büntette-
tik biro uram B a nemes tanáı: által toties-quoties 12 írtal, melynek
negyedrésze hegymester uraiméknak fog járni szorgalmatus vigyázásokra
nézve.
41. Az erdõknek conservatiojára“ és nevelésére nézve tilalmaztatott
4 frt. büntetés alatt mind az szabad iaiszás,“ mind pedig az tilalmas
erdőben" való töll, bükk, és nyirfa vesszõnek levágattatása.
42. Tilalmaztaük, itt Kőszegen lévõ minden lakós akár ki legyen, a ki
tudni illik nem idevaló hiltös polgár, ezen kőszegi város haLârának min-
dennémű puskával, rézvesszõvel," ott vassal" és egyéb mesberséggel való
vadészatjától (kivévén az farkasoknak, rókálcnak, gerénynek megíogatta-
Msat) nem különben folyó vizinek mind étetõvel, mind horoggal, hálóval
és varsával'° való halászásitul, rákiszásitul, úgyszintén az nemes varos
erdein termendõ marlılcı-lak leverëitõl, fölszedäitõl, hazahozásátúl vagy
akárhová való vitelétõl és distractioját6l,“° utoljára az város tilalmas er-
deiben levõ fákrlak levágattatásétol és akár szekéren, akár pedig háton
hazahozásától, elsõbben ugyan puskájok, ruhájok, ott vasok, hálójulk el-
vesztése, azután pedig maguknak akármely concivis“ által (a ki észre
*Í Areslom = börtön.
Ü Procedál (procedere) = eljár.
L' Bflufiifiarlén = gyÜl'IIÖl|:SõS.
u Messi-Aésére.
1* A ıaizäz a iõlzbágyuk én-lõııasznalmi joga vall. A földesúr engedélyével vág-
lııııax éplllzıláı ez tûziıáı,
“' Azı az eraõı ıızvezıëk ıllalmasııaıı, aminek a husznsımbõl a rõldesúr a Jab-
bdgyoı kizána.
#1 valõszlııcllzg elıı-as lepvazõ helyen. A reııdelzı német szavazz Nem-eı ınoı-Ad.
*U Az au.-va; a ızgeisen maya: lonlııası; ıelenuse: kzlepce, csapda.
W A varsa" l. a 'ıı. szama darabot.
“I Disıracıia = elszedés, kiaruslms.
H Polzaı-tars.
546
veszi és rajta tapasztalja) leendő megiogattatása és nemkülönben, hanem
24 frt büntetés alatt való elbocsáttat-ása alatt.
43. Hasonlóképpen házigalamboknak, mind mezőn való ellövésltül,
mind pedig tõrbené* vagy csalókával való ellogattatásátõl tilalmaztatnak,
mind az concivisek s mind pedig nem ide való concivisek 12 [rt büntetés
alatt.
44. Ezután pedig tudva Iégyen minden itt való lakósnál, valaki magát
az kõszegi polgarsaglzan bevezetni kıvanja, uzrınzlk zıõbb rõıdeeõrõkõz
urától maga szabad levelitu kivenıü. Egyébiránt bizonyos legyen, hogy
az polgári taısasagban méltó okokra nézve be nem vétetõdik.
45. Minden fertályınesteı-“ tartozik az 6 alattvaló tizedessével egyet
érteni és minden hónapban az tizedesekkel 5 fertályában levõ tüzhelye
ket, kiminyeket meglátni és tekinteni és ha valami íogyatkozást lát, azt
biró uramnak vagy a nemes tanáısnak megjelenteni; és ha a tizedaselı
az 6 fertályrnsleıeinek nem engedelmeäredninek mind ebben, mind
pedig ha más olyas occurraló“ dologban. az fertálymaterekndx paran-
csotna biró uram és az nemes lanáıs, a tizedäek toties-quoties magokat
l-enitenteıfl viselik B0 den.; az fermlymesterek pedig in duplo úgymint
1 irt 60 den. i.rremissibilltefi" megbüntettetnek.
46. Hegymester uraimék szorgalmatosan vigyázanak, hogy a vinae-
lérek óvit, dirib-darab, eltöredezett karót, úgyszintén az száraz szőlő-
tõkéket (vulgo „murer")“ az szõlõkbül hézokhoz ne hordják. A ki pedig
ez ellen ıselekedend, rajta tapasztaltatvén, toties-quoties, irremisibilitcr
4 írt bilntessék meg, atatuáltatott."
35' 547
1649-1657. Magyar és török rabok kiváltása
Ü A Vezlr PBSB, aki u szultán teljes lıılalmű helyetleıe Voll, l Szullán pesétjét
Őrizie, S .I divfin élen állott.
'7 A lıllémn valfiszinűleg birodalmi tallér! Érlellek. Ebben az idõben 1,25-l,50
rlllflylr lorinlüt 411.
W A ıslınazln pnsztára l. a 75. számú lratot.
I' Nyolc pisztolyt.
Ü Kelt K-ınllâén, az N57. év december 17. napján.
7' Perla (par)=méaolat.
TARTALOMJEGYZÉK
me-ıeoıı
Elõs
1. im. Olah M.: 1-ıuızgzrız, Magam-szag ıazaagztgaıõı (A-ezzızu .
2. 1552. Kdãleg védeilezfie a iülük eiien
11) 1587. ıllgtllzlua ZB. J\Il'i!il2b M. levele Ešltšãu.
b) Dselálzáde Musılalı: Az orszlgok asztâiyal 5 az utak lelfioroláfl
20
1537. október 7. Melanchthon F. levele a művelődés magyurûlizáli helyze-
31
4. 15l1. Izabella servitorának levele Buda elveızléıeről 35
5. 1541-1500. A török hűdiiók első rendelkezései _ 41
G) A btldıl S1-llldısák ibrvenykdnyve . 41
D) ıs4ı. A „Azzal ızanazaık ıfıouıızzıma (1-eszızıı 43
0. 1518. mliuı 25. Gylirp' barát levula ı terül: ıllenl vedıkezéırál 40
7. 1543-1540. Martonfaivay 1.: Szolgáialiúrui . . . való entlekõlel, B lbrbk elleni
51|
B. Az 1547: V. te. a Hnbaburgok ärflkbs kirdlyıagáról 03
B. Az 1548: XJÜÜ1-XLV. Le. I jubbdflköltöıfirfil .. 65
10. 1551. flfiplember. György barlt levele B jvbbfigyûk. megnyeresérfil .. 70
11. 1551. György barát sikertelen klıérlele az ország eayultéaere 71
tl) 1551. december 14. 1. Ferdinánd levele 71
ll) Fûrgách 1-`. Magyar Historiăia György barát meggyilkoláséról
75
12. 1551. rnărcius 13. Szondi Gy. levele elmaradt lizetêseről 60
13. 1552. október ill. Az egri pfiruncsnakok levele u török uılrom megszűnesérõi B2
H. 1550. kflrtil-1563. A reformáció lerjeeltëe B4
a; Nagy szabõ F. ıeuezyme (rezzızn B4
II) Skariıfl M.: Vlil Slellllaril Szegedini (részlet) M
15. 1555. mflltls 11. Nfidlsdy T. levele I Wrifiiš eilefil vedeiemről B5
10. Az 1:51 ıvı. ta a jobbágyok vaıuaıııaı ıı-.yzıı ıııunııajaı-ol D8
17. 1557. október 26. Huszár G. levele l relflrlnâhıloll nehány vitás ilerdüérõi 101
10. 1557-1555. Az erdélyi Orszálgyflleı hılárlflaifli l vıiiăämbldâfilrói 100
Il) 1557. június 1-10. 100
107
10'!
. január 28. Takaró M. levele a legyverszünet egyoldalú rlleglnrláıéról 100
35. 58. rnáluıı 13. Batthyány F. egyeuege ı horvát telepeıekkel 11 1
2l. l55D. december CI. BOl'|\!l'IIIS1.B B. levele Gyula Vflrı érdekêben llll
az. mz. ırlrrluz zo. Az zrzlelvı „rmgynıeı rzmmı A szeırzıyzır lzzlyzzıeı llfl
za. ım. A nuzwrmmel rem-A-naıuwlz .lzızrmırl ııııvzılm <rerz.ı=ıelr) l22
u. Az ısa: zı.xll. ız. 8 ner.-rzzzlr vnmızz lrulıõzësërõl l29
zs. lm-ım. A lrzrllzzzı ıArız.„-l-lany loızlzıgyılrızlr pzmzzzzı IJO
20.1560. Szigetvár llñrla B löfök ellen li/I
O) l5B0. áfirflis 19. Zrlnyl M. levele l34
II) l5B0. sleplember 10. Jelentés A klrfilyhuz lílfl
27. lm. lelzruar ı-ı. A drırmpolyı lzëllz H0
za. lsıl'D-l:'ın. Ezrgáızlı F. Magyar Hısızrızlla lı ılmıılúıl pzraızııelkelësrõl
l52
20. l5'I0 A spzyzrl egyezmény 150
ız; Forgách F. Magyar l-llswrlnja zzz eıõzrrıënyeırrõl (reszıeı) l5I
I:) ls-ıo. zuguszıur la. Az egyezmény szövege NO
S0. l57l ıırıunr 8. Az erdelyi mmggyfilez ııırarzıulz ız ıpzrzikkzk árárõl lflfi
3l. 157!-lS'lS. A Sılflllfinlal plrasıllelkelë l'l4
0) 1573. mártlus B. A Dnrısılok vıllomúsa l'l4
b) l573. december 'l. Milua rendelete l7fi
32. Az ısva zxxxvll. ız. A neırruur zuluu lzerullzdelırlërõl l7B
Ja. [ımı A powırıyi rıızrl-lzılzrslızaõlı przrmzıı l7D
M. 1511. szeged varos usızslz zaamzelmz (reszleı) lfll.
8:. nm. mırcluzı aáuwrı l. levele Mıgyırzrszáz fõ Kerfleszlrõl IM
aa. mz-ısas. Tarõk és magyar levelek rı lıelre ınev.4rLsërõl....... ND
O) 1582. sınlılomber 25. Ali levılı H0
bl lsıls. július ls. szlnán levele lfil
I:) lãllfi. iugusllus. Dübó Ferenc levele lB2
37. (ısuıu A zzerazlızlyı, vıgıı ez uignrdı ızlzlıazyuk pırrzzmi lM
SB. HDB. lllêillãly l. Íeliegylésel a Lürblı hâbnrú llezdelérăl (räılell l|)'l
30. 1504. május 5. Telegdy P. levele Hatvan oıll-Omál-61 20l
40. U05-lfl01. A hajdúk G LIZEDUIÉVQS hñbûrûbfln 205
G) AZ l505 IXXXL, XJCXII. 14:. B .ııfibnd hnjdúkról 205
bi Az 1597 :X.)(lll., )CXlV. IE. pfirlluflólk bilnlelésérõl 200
C) AZ l59G :X.XlX. lc. E sııbud lıııjdúk Tsuldbu ÍügIdLıÁı`6l...... 207
d) AZ lfiûl IXXVH. lt. B ıllbflfl hajdúk elleni lelkeléirõl............... 207
2) Az NM :Xll. Ic. ı hajdúk ellen! rendsubllyollról 208
I) l5D9. SHMNKÖLY l.: Refllm Transylvnnarum Penladu R hajdúk
tolnai gyõıelınérõl (résılel) 200
ıı. ısııe-ıuıo. Az eıızml zllõzzyzez vAıı0z.az„ _ Zlíl
ıı Abaúj m. ısoe. evlmuuõsszzlraıaızol (reszızıı zl!
ol Alzzrll ı-A ısııa. eva lıszlzõzzlrazılzol (rezzızı) 2!!
zl Alzznl ın. ml. evı hızuzrzzırmlzõı (rezzızıı 213
d) Ablú] m. N09. év] kapubsszelrfiıábdl (részlel) 2lCI
zl Alzıúi rn. ısın. ëvı kzpuuezzlrmbõı (rezzlzl) 213
42. l5B'l. A ılzea megalızpmsz és zmıërz 223
zl ısırı. „Kleber zs. uızzıuz z zzlırrzõl Kzrulzı lızeazzzaõl „õzzerz 223
ııı ısırı. november. A szıırzzõl kzrulzı lzzrııızzalezyzekebõl ırezzleo 221
552
1507. december 28. Vas In. árlnegállapílá ıııbályrendelele 281
1505. Srafilflâküzy 1.: Rerurn Transylvnnárum Penlades Bálhbry ZS. lflnun-
zlmnzız lzlrıırol (rezlzlı 235
1505. lstvfinfly M.: 1-llslüriarum de reblıs Ullgürltls llbrl Gyõr vlãuloflla-
lızm-ol (rezzıeıı 244
lm. jrlııluz s. A Ezuızyëı-lyzır rlrlzzelrõııelz lıelzızl 250
1590. november 20. Furgách ZS. levele Báthori A. haláláról és Mihály vajda
urılınáról 252
ıaua. ızwaııuv M.: Hlzwrlzruı-A de rebuz urızurızız lllırl z lunzzıárı perek-
rõı (rëzzıelı :su
1504. Jınuár 25. Sıombfllhely lneıflvúrol Cehlevele -I .szalıák räıére 259
1501. Illájus 1. Az 1504: Xxll. tt. B llfllbllklls vallás védelméről 250
1501-1005 A Bcfikai-Sıflbidsághsrc első küulelmei 259
zl szpzl Lızzka M. Krõrlllmj. (rëzzızı) 200
lz; ms. ápr-iılz 8. alzzzlzzl l. ızvzlz 275
mu. oımzlzzr ıı. Llppzy la. ez mmzuıy la. lrıaııvarıyu z lmzyzvırzzzlzızoz z-ıa
1501. deternber 1. BOSRBÍ l. killlzvfinya
1505. január 15. Smrnûskăzy 1. íeljegfláıe Slnüllár Oslrurnáról 252
1005 április. A Bncâkfllhûl Cãlllfillbf-011 rendek klállvállyă 255
lıwã. Augusztus 3l. - olnbber zl. l-loııwnnal Dnıgellı B. naplólelleyzéıel
Eısekújvár lelsıabadílásărûl (resılel) 300
1005. október 21. Bocskai 1. levele .ı subadsálhurc 15 llérdéselrãl ..... 315
1505. Boclljlls J. ûllelrăsa Blldárdl el Pestről (részlcl) 515
1605. deoeınlıer l2. Bocıkıl 1. ıdománylevele u llıjdúknzk
ıuns. npriıiz zo. Bocskıl l. hndlrendmrmm
1500. június 23. A béesi béke írésllel) ua
law. A ullvaumki béke :ıuı
ll) 1500. október 15. 'Bocskai l. levele a lülük háború beleleıêsërűl 351
bl 1005. november 13. Bcıcsknl 1. levele á ılükséges lnlélkedésekről 351
C) 1505. nnvember 11. A békeszerződés! Szüveie 557
1505. december 17. Bûcsknl 1. véflrendelcle ..... 372
1507-1505. A hajdúk lelkelése S53
ıı.)150'l.def:ember 25. A hajdúk sérelmei
b) 1505. február. A hajdúk slerıñdéıe Bálllnrl Gáborral..... 302
I:) 1005. Ébrllis 13. Az éraekűjvlrl meflfllııpodls 395
1500. december 0. A bécsl békét megerõsllfl lbrvényck 305
il) A kuronâzás elõlli lörvenyek Írêsllet) 305
b) A kal-onáıás ulánl lõrvények (részletek) 4W
1500-1711
553
II) 1520. ıuguuhls 29. A beflllercebállyll OHIÃSUŰIÉS Vêlzbel (rést-
lêlek)
oh. 1522. január 5. A nlkokburgl béke
'10. 1524. .lúllus 5. Az erdélyi 1524 :V1. tc. H Jubbălyült D'errne1lelnek t.ıı.rıl.ı.l.ásár61
'ıı. [1525 körül] A Blmerl család erdflrendlarláxl
'ıı 157.5 őszén. Kemény J. Onélel-lrálšból Bethlen G. hadlárıuı (rüzlel)
18. 1525. nûvember 50. Bethlen G. válasılevele Fázınăny P. vúdjılrs............
'ıı. 1520. Ilf-Welnber 1. Bethlen G. pflllllkıl velrendelele (r6SLl8l)
'ıı. 1530-1540 (7) A lñrbk Ierluzlledéãe, kllvelelêfiêl Él rııblásll
E) 1640. Derbls levele
I:) Zala 3 Vas megye kárjeyıeke
el vzz megye vlzrgalaız
J) vez megye vlzzgalemıızk wredelre
75. 1531-1555. A paraszlıág sorsának roıımbbodăal R török urllnrn ılalt
ıı)163l.1(oczi Bey emleklratı (részlet)
I!) 1555. Október 17-25. 1'V. Mclılmed rendelete
'17. ıuı-mz. A ıelzõ-mıgyereızzágl perezzıelr ıelkeleze
ıı) 1532. március 3'-4. Cáásúr P. vnllnmám
b) 1032. l11árI:l\l.I. A pûrlılzlbk klwêlelésel
75. 1544-1545. 1. Rákóczi Gy. hıdlărıll
0) 1544. lebruár 1'1. Bákólrzl Gy. lelhlvása
Iz) ım. júııluz ls. rzıerlıızy M. pırım-.su
I:) 1515. december 15. A llnzl béke
JD. 1545. A dullánhili Végvárl lupllányok Dallasml
W- :Az 1.547: L)LKV1l1. tc. 0 Vfirûeflkblll llkö Illllleilêgrűl
al. 1540. május 5. Klirlnend muűvárw Uılleírá-BB (reızlel)
az. 1640. Június 27. Kõııeg ıı. klr. vánn ıulıúlyrendelete A vál-us rendjérűl
8:. 1040-1557. Maya: es Wrflk rnbuk kiváltása
el mu. zzepıember 21. aumıytny A. ııym pırııııızu
ll) 1857. december 17. Hnsıán paıa snrclevele
1 ` :. -, .- ~:.`.í`ZšL.-.,ı`~`.'=r=ı
rırııımurvuıno vııııııı
A ldınuerı ızıeıaız vıgvnııyı Tıım- uııııw
Feıeıuı zzı-mıwz .mnmr zmıınne
Koıeıııv: hp Kurı
Mumu vezıwz ı-ıımıın .mun
ııdıukı ıummmz uı. sıılııyı sıııaor
A ııııırıı ı ııynıımllıı erııuın: ııfi. ıııA1\ıı
lıııılııııı ıılı. Jnıııııı
Peıuıııyıııın: un
Twluıuau: ıuı IN!! lv.+ ı lv uıııı
ıımıııı ıınoızııaıı. ıveı ıııııımyoıımıııı.
ıı ıuı ıuı-eı e ız ıuz ıuı-ıı uıbvtıu' ıuı-ıuı
ııınırı ıaınz uıı
(Hua - suıeuı Nyııımu