agyar 'förfënefi

szöveggyüjfemčny
I 1526' 4790 _

'Čanköı-ıyvk'ıaččı
 MAGYAR TÖRTÉNET1
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY 11/1
1526-1790

S k E
SINKOVICS ISTVÁN
gy ná

T uk nyvkiacló, Bud p t
1968
 EGYETEMI SEGEDKONYV

Kiıdiıál ı művelõdésügyi minisııer rendelte el

khıuınk
EMBER GYŐZŐ
MAKKAI LÁSZLÓ
WITTMAN TIBOR

..._
188111111 D3.
Exõıpmf-iäünyvıãzı g
ıııw VI .5'ñ`ı'
151401.12 ..
ınııı JEL U1

IL
MJÜLI5
ı\')|

,
` `J~ _ , /H. I.1(,.Í1_\.`_;
I.
ff,k\

© D.-. sı„ı„„E.z ı„„õ„. Ep., mu

 ELŐSZÓ

Ez a kötet Magyarország 1526-tól 1790-ig terjedő történetét igyekszik

megvilágitani egykoni források bemutatásával. A két idöhatár jelentõs
mérföldkő. Az egyik az önálló magyar álla.ın összeomlásának idejét igyek-
szik évszámmal kifejezni. Bár a gazdasági-társadalmi rendben nem tör-
tént alapvetõ változás, hatása mégis évszáudokra szólott. 1790 viszont az
újkor kezdete Magyarországon, a polgári forradalom érlelõdése. Ezt a
beosztást klvánja egyúttal az egyetemi tananyag korszakolása is.
Vitathatatlan, hogy a jövö történetlanárainak ismerniük kell a történet-
írás forrásait. Csak a forrás-adta élmenyen keresztül láthatják világosan
az elmúlt korok íökérdéseit, pillanthatnak be a mindennapi életbe, ért-
hetik meg az ismert nevű szereplók gondját, vivödásait és a névtelen em-
berek, a tömegek harcát. A források használatának, elemzésének. kritiká-
jának ismeretében önállóbban és elmélyedõbben olvasák a történeti fel-
dolgozásokat, mérhetik le értéküket. De joggal felvethetõ a kérdés: ele-
gendõ-e, ha csak egyes forrásokat, vagy éppen csak szemelvényeket is-
mernek meg. A kérdésre csak egyetlen válasz lehetséges: nem. Az itt
közölt több mint kétszáz forrás, forrásrészlet legfeljebb csak lzelltõt tud
adni. Tagadhatatlan a veszély, hogy a szöveggyûjtemény, a kiválogatott
szemelvény általában önátlótlanságra nevel. Viszont azt is figyelembe kell
venni, hogy a szöveggyűjtemény bevezetés jellegű: az l-ll. éves hall-
gatók segédkönyve. Célja, hogy (elkeltse az érdeklődést, ismeretanyagot
adjon és egyúttal ösztõnzést a források teljesebb áttekintéséhez, önálló
kezeléséhez, megszólaltatásához. lgazában csak az tudja értékelni a forrá-
sokat, aki valamely témán dolgozik, maga tár fel ismeretlen részleteket
és türelmetlenül keresi a kép leljességéhez szükséges hiányzó adatokat.
Ez a forrásismeret csak önálló munkával szerezhető meg, és hallgatóink
számára további magasabb igényű feladat.
A szöveggyûjtemény kélségtelen hátrányait azzal igyekeztem vala-
melyest kiegyenliteni, hogy lehetõleg egész darabokat vettem be. Ahol
viszont ez a forrás terjedelme miatt nem volt lehetséges, legalább egész
fejezetet vagy fejezeteket választottam ki. Az elhagyott részekröl pedig
tartalmi tájékoztatást adtam és a közölt részlet megértéséhez az egészet.
amelyböl való, igyekeztem valamelyest megismertetni. Azt is hangsúlyozni
kívántam; a források nem önmagukért valók, hanem a történetírás eszkö-

3
 zei, hogy felhasználásukkal megviláglmuk a múltat, a fejlödés útját, aka-
dályait. Ezért egy-egy fontosabb kérdés bemutatására több különféle for-
rást használtam fel. Ezek betűjelzéssel ugyanaz alatt a szám alatt szere-
pelnek. Valamely jelenségnek, fejlődéssomak más-más részletét ábrázol-
ják, esetleg egy-egy korszakos fontosságú egyezmény, béke létrejöttének
körülményeit világítják meg. igy az önálló Erdély alapokmányág a spe-
Jeff szerzódät a Szöveggyűjtemény az erdélyi udvarban éló és az eseme-
nyätet 5ıFáló szemmel nézö Eígách Ferenc leírásával együtt adja. For-
'gˇá?:lı_ıızt mondja el: hogyan jött létre az egyezmény, milyen személyi
érdekek fúzõdtek megkötéséhez. A forráskrítíka egyik alapvető követel-
ménye a különféle források szembesítése, az egyik állilásának ellenőrzése
a másik meghallgatásával. Ennek szemléltetésére törekedtem, amikor
ugyanarra az eseményre párhuzamosan két forrást vgttem be. Köäëg
harcát Ju;-_isich levele és Dselálzáde Musztafa előadása ellentétes nézõ-
pontból vilá jaafeiszabaditó sereg
egyik ezredparancsnokának, Hgnrikizásgegngk naplója és Szilahtár
ıõi-õk ıu-õnikáz. "` '
De a fonásoknak nemcsak akkor van egymást magyarázó-ellenőrző
értékilk, ha ugyanazt az eseményt két oldalról, ellentétes felfogásból
mutatják be. Akkor is összefüggés van közöttük, ha nem közvetlenül
ugyanarra a kérdésre vonatkoznak. Például a törvények Habsburg-barát
hangvételét, amiben része volt annak is, hogy végleges szövegezésillk az
udvarban történt, a tényleges értékére szállltják le az egykorú magyar
szereplők magánlevelei. Ezeknek a hangja sokkal õszintébbp keserúségrõl
és tehetetlen lemondásról tanúskodnak. Rajtuk keresztül nem is csak
egyesek felfogása, de egy-egy osztály közvéleménye is megismerhetõ.
Vagy Mária Teréziának az ország érdekét szívén viselő gondoskodását és
segitõkésuégét, amit a vámrendelet bevezetése annyira kiemel, milyen
más megvilágításba helyezi Kauııitz államkancellár nyersen őszinte elõ-
terjesztése az udvar magyarországi politikájának vonalvezetéséröl. A for-
rások adatai, snvai, az írásokban tükrözõdő érdekek, szándékok között
gyakori az ellentmondás. Erre is igyekezett a kiadvány felhívni az olvasó
figyelmét.
A források kiválogatását az az alapszempont irányította, hogy a törté-
neti valóságot a maga sokszerûségében mutassák be. A különféle forrá-
sokban az akkor élt nemzedékek sorskérdései tükrözödnek. Elsősorban a
feudális társadalomban feszülő ellentétek, amelyek a Íeudalizmus e késői
szakaszában csak még élesebben rajzolódnak ki. Az egész korszakon vé-
gigvonul a parasztság harca ösztönösen vagy esetleg több-kevesebb tuda-
tossággal a feudális elnyomás ellen. Bemutatják a források az oszmán
török hódítás és a hódítók elleni élet-halál harcot. Ugyamsak megvilágo-
sodik az idegen 1-Iabsburg~uralom elleni küzdelem, amely súlyos örökség-
ként a következő korsaıkok számára is megmaradt. Mindezek a harcok
sokféle formában jelennek meg a forrásokban, gyakran többszörösen is
összefonódottan. A jobbágy szinte egyszerre harcolt családjáért, otthoná-
órt, szabadabb életfeltételekért a földesúr és az idegen elnyomók ellen.

4
A kúzdelrnet más-más oldalról, más-más változatban örökítette meg az
í.rott betű. Bár évszázadok választanak el bennünket azoktól az időktől,
nem lehet közömbösen nézni a parasztnép súlyos helyzetéről, erőfeszí-
téseiról, hősiességérõl tanúskodó forrásokat. Nem lehet megrendültség
nélkül olvasni a szlavóniai jobbágyok, Császár Péter, Szilasi István val-
lomását a hőhérpallós ámyékában. Ugyanígy mély hatást gyakorolnak
az olvasóra Szondi, Dobó, Zrínyi, Thököly és Rákóczi kötelességvállalás-
ról és hazaszeretetrõl szóló írásai is, amelyeknek őszinteségéről tetteik
tanúskodnak.
Magyarországot már a korszak kezdetén sok nép lakta és az ország képe
még tarkább lett a török korszak következtében, és a Habsburg-telepltäek
nyomán. Ez is tükröződik a forrásarıyagban. Oláh Miklós leírása, még
mielőtt a török hódítás vagy a Habsburg-uralom közvetlenül változtat-
hatott volna az ország lakosságán, hosszasan felsorolta az itt lakó külön-
féle népeket. E 'különböző ajkú népek szintén részei Magyaroıszág törté-
netének.
Szerepüket többször is megvilágltja a forráskiadvány. Megjelennek a
várakban a török ellen a magyarokkal együtt harcoló horvátok, szerbek,
uszkókok. Megjelennek a földesúri elnyomás ellen fegyvert ragadó szlo-
vén parasztok csakúgy, mint az Erdélyi Erchegység szegényes bányász-
falvaiban szabadulásukért felkelt román jobbágyok. A korszak történeté-
hez hozzátartoznak a törökök elől menekülő horvátok, akik a Nyugat-
Dunántúl falvaiban telepednek le, hozzáíartoznak a felszabadító háború
során átköltözõ szerb tömegek, amelyeket az udvar megosztó politikája ı
saját céljai érdekében használt fel. I-Iozzátartoznak a Bákóc.-Lit váró és a
felkeléshez ısatlakozó ruszin jobbágyok. A Habsburg-ellenes küzdelmek-
nek különben is szerves része az Észak-Magyarország vegyes nyelvterü-
letein élő nép harca a Habsburg-ısapatok ellen. A magyar országgyülésen
a rendek úgy védik érdekeiket az idegen katonákkal és az idegen tiszség-
viselőkkel szemben, hogy a tisztségeket kizárólagosan született magya-
roknak és más hazai nemzetek fiainak akarják biztosítani. A nemzetté-
válás elõrehaladása a XVIII. században viszont egyre mélyülő ellentéteket
hoz felsziıu'e a magyarok és az itt élő szerbek, románok és más népek
között.
A Szöveggyűjtemény I. kötetének rendszerét a II. kötetben a forrás-
anyag jellegének megváltozása miatt nem lehetett követni. Egyrészt a
források viszonylagos értéke változott meg. A törvényeknek vagy az egy-
egy ügyet lezáró okleveleknek természetesen továbbra is van jelentősé-
gük, de nem akkora, hogy külön csoportok alakítását tenné indokolttá.
Másrészt azzal, hogy az írás új és új területeket hódított meg, a forrás-
anyag sokfélébb és szétágazóbb lett. Már nemsak a jogi ügyletek lezá-
rását foglalták írásba, hanem egy-egy ügy intézése különféle szakaszaiban
egész sor irat keletkezett, amelyek talán még szemléletesebbek, nagyobb
forrásértékűek, mint az oklevél. Az államhatalom, főleg a felvilágosodott
abszolutizmus mélyebben avatkozott az alattvalók életébe, és ez újból
írások tömegének keletkezéséhez vezetett. Az emberek közötti érintkezés-

5
 ben is egyre növekszik az lrás jelentősége, az életet át- meg átszövik a
missil.i.sek, a levelek. A termelésg a gazdasági életet megvilágitö források
nemısak számszerűleg növekedtek meg, hanem e ısoporton belül a külön-
féle irások változatos sora jött létre (utasitások, levelek, jegyzékek, jegy-
zökönyvek, összelrások stb.). Amig korábban csak ellenséges beállított-
ságú források alapján lehet megismerni a parasztság gondjait, kivánsá-
gait, törekvéseit, a jobbágylevelekben közvetlenül szólalhatnak meg, még
ha többnyire nem is maguk a jobbágyok írták.
Az elbeszélő források fogalma is szűk keret lett azoknak az lrásoknak
az összefogására, amelyeket irójuk tudatosan olvasóközönség részére lrt.
Vannak még krónikás elbeszélések, de mellettük megjelennek a memo-
árok, emléldratok, önéletirások, naplök, útleirások, az egykorú résztvevõk
közvetlen élményeinek megannyi szines rajza, amely mögött többnyire
félreismerheteljen a szándék, hogy saját szerepüket tisztázzák vagy iga-
zolják a jövõ elõtt. Szétfeszltik az elbeszélõ források fogalmát a forrá-
sokra, adatgyűjtésre támaszkodó egykoni történeti és történeti-földrajzi
munkák, leírások, amelyek a saját korukra vonatkozólag szintén forrás-
értéküek. Új műfaj a gazdasági kalendárium, amely életközelségben mu-
tatja be a gazdálkodás egész menetét.
Ezt a megváltozott és sokrétű forrásanyagot nem lehet tehát íorrásfaj-
ták szerint csoportokba osztani. Ehelyett két lehetõség közül kell válasz-
tani: a közölt források csoportositása témák szerint vagy pedig keletke-
zésük sorrendjében. A tárgykörök kialakításának kétségtelen elõnye, hogy
ıı apró ızemelvényeket áttekinthetóen rendszerezl, az olvasónak meg-
határozott összefüggésekben mutatja be az anyagot, mintegy kész képet
ad. A Szöveggyűjtemény azonban egész darabokat vagy legalább egész
fejezeteket közöl, amelyek magukban is önálló egységek, egyszerre több
kérdésre vonatkoznak, és igy nehezebben foglalhatúk tárgyi keretek közé.
Minthogy pedig az egyetemi munka egyik alapkövetelménye, hogy a hall-
gatók magu.k dolgozzák fel az anyagot, különféle szempontok szerint
maguk Lsoportositsák, az ismereteket önállóan alkalmazzák, a források
mindenfajta rendszerezése ezt akadályozná. Ehhez járul, hogy egy-egy
forrás egyszerre több témára is ad anyagot, nehéz valamelyik soportba
besorolni. A tárgyi aoportosttás következetes alkalmazása az összefüggé-
sek megértését is nehezlti. Hiszen az egyik témakörben már fél- vagy
egész súzaddal késõbbi források szerepelnek, amikor a másik tárgyi cso-
port bemutatása megkezdõdhet. Éppen ezért a második megoldást válasz-
tottam: az iratok keletkezésük egymásutánjában következnek és a törté-
neti valóságot majd errõl, majd arról az oldalról világítják meg. Termé-
szetesen ennek a rendszernek is vannak sebezhető pontjai. Igy a kép
mozaikszerű: a forrásból kivehető fejlődési vonal az idõben utána követ-
kczõ újabb és újabb darabok.kal megszakad, majd csak késõbb bukkan
fel újból, esetleg folytatása a kötetben már nem is található. Mégis a film-
szerűen folyvást változó kép a korszak más és más arcát. a fejlõdés sok-
szerűségét tükrözi. A Szöveggyűjtemény erre törekszik, és nem is lehet

6
 célja, hogy Magyarország történetét három évszázadon át minden oldalá-
ról megszakítás nélkül ábrázolja.
Az időrend természetesen nem annyit jelent, hogy gépiesen követik
egymást a különféle jellegű és tárgyú források. Amennyiben a források
mondanivalója úgy kívánta, kisebb eltérések lehetségesek. így pl. Oláh
Miklós a Hungariá-t 1536-ban írta, de Magyarországot abban a helyzet-
ben ábrázolja, amikor még nem szakadt reá Mohács és az azt követő
szenvedés. A kiadványban éppen ezért megelőzi a leírásokat Kőszeg ost-
romáról, ami már a Mohács utáni világot mutatja be. Vagy Bocskai no-
vember 13-i levele, amelynek írásakor Kassán még nem tudhatott a
Zsitva torkolatánál két nappal előbb megkötött török békéről, érthető
módon megelőzi a zsitvatoroki béke szövegét. Bethlen Miklós 1705 és
1710 között a béısi börtönben írta Onéletírását, Il. Rákóczi Ferenc fran-
cia Íöldön a grosbois-i kolostorban készítette el Emlékiratait, a közölt
részletek mégis ahhoz az idöszakhoz kerültek, amelyet ábrázolnak. Az
egyes szövegek helyét meghatározó évszám tehát minden esetben az
esemény idejére utal, ami nem esik egybe szükségképpen a forrás kelet-
kezésének idõpontjával. Ez egyúttal értékelési szempont a memoárok
pontosságának és forráséríékének elbírálásához.
Rövidebb idõazakaszon, amennyiben a forrásanyag úgy kívánta, a feles-
leges ismétlések elkerülésére olykor különböző idõben keletkezett irato-
kat is összevontam egy súm alatt. Például a parasztság sorsának rosszab-
bodása a török uralom alatt lfi3l-l668. Igy későbbi irat megelõz más
témába tartozó korábblakat. Az ilyen esetek azonban szórványosık és
semmiképpen nem gyengítik az idősorrend következetes érvényesülését.
Csak egy-egy szűkebb és jól körülhatárolható témára vonatkozó iratok
kerültek közös cím alá, rövid idõszakaszon belül. A keltezetlen darabok
elhelyezése sem okozott nagyobb gondot, oda kerültek a sorban, ahol
témújuk szerint a helyük van.
A Szöveggyűjtemény az l. kötet gyakorlatához kapcsolódóan minden
forrást magyar nyelven tesz közzé. A megjelent darabok több mint 58°/ıı-a
latin nyelvű szöveg, _közel 37°/n-a eredetileg is magyar, 7“.-"tı-a pedig török,
német és francia eredetibõl készült fordítás. (Ezek a számok csak nagy-
jából fejezik ki az arányokat, mert van néhány alapszöveg, amely maga
is fordítás, esetleg meg nem állapítható eredetiről). Amennyiben ugyanazt
a szöveget magyarul és idegen nyelven írták, a magyar mellett foglaltam
állást. Az eredeti magyar szöveg ugyanis inkább visszaadja a korszak
gondolkodását, stílusát, hangulatát, mint a legpontosabb mai fordítás.
A magyar szövegek közlésében az eredetit betûhívcn igyekeztem kö-
vetni. Minthogy egységes helyesírás nem volt, az írások sok egyéni vonást
õriztek meg. Az élõbeszédel: a hangzásnak megfelelően rögzítette az írás,
innét van, hogy szokatlan betűket, kettõzéseket használtak. Mindezen
nem változtatlam, ısak ha nagyon feltűnő volt az eltérés, akkor az ilyen
szó után zárójelben felkiáltójelet tettem. A magánhangzók eredeti hasz-
nálatát annyiban egyszerűsítettem, hogy a már nem használt ékezeteket,

7
illetve a két betűvel való jelölést a maira irtam át (e = é, b=ó, čı =ö,
g= 6, lıl = ü,: = ű; o' = ö. u° = ü). Az u, ü, ú hangértékben használt v-t,
továbbá az u hangértékıi w-t meghagytam, viszont az ü, ű hangértékben
alkalmazott il. iíı. w* helyett w-t írtam. Gyakori, hogy csupa hosszú
ékezetet írtak, ezeket egységesen rövidre írtam át (õ = ö, ű = ü). A más-
salhangzók írásában az eredetin (sak abban az esetben változtattam, ha
az a maitól eltérõ (jÍ,ý = y, s-, s. = s, ı' = s, 3 = z). Megtartottam a g', l',
n', t', gh, th stb. jelzést, ugyancsak megtartottam a hiányjelet ('s, a'),
A töszámnév után gyakran tettek pontot, ami értelemzavaró, ezért el-
hagytam.
Következetlen volt a nagy kezdõbetű használata. Az írott szövegben
olykor az írás egyéni vonalvezetése miatt nem is lehet megállapítani,
hogy nagy- vagy kisbetűt akart-e írni az iró. Van olyan egykorú nyom-
tatott szóveg, amely minden íõnevet nagy kezılõbetúvel irt. Ahol nem
látszik a mai olvasó számára indokoltnak a nagy kezdõbetű, kiısire javí-
tottam át. Viszont, ha tulajdonnevet kisbetűvel írtak vagy esetleg egy
szövegen belül következetlenül kiısivel és naggyal találjuk a megszólítást,
nagyra javítottam át. Nem következetes és írott szövegben olykor nem is
állapítható meg pontosan a szavak egybe- vagy különírása. Itt általában
az eredeti szöveget követtem. Rendkívül bizonytalan a központoäs (inter-
punkció), olykor hosszú szövegrészek teljesen tagolatlanok. A lehetõség
szerint a mai központozást vezettem be, az indokolatlanul túlságosan hosz-
szú mondatokat Íelbontottam. Ugyanígy a megfelelõ helyeken bekezdések
beiktatásával lettem áttekinthetõvé a lagolatlan vagy kevéssé tagolt szö-
vegeket. Ezeket a változtatásokat a szöveg megértésének könnyitesére és
a viszonylagos egységesség érdekében láttam szükségesnek. De természe-
tesen így csak bizonyos határig mentem el az egységesítés terén a régi
magyar szövegek közzétételében.
A nyomtatásban már egyszer megjelent szövegek kiadásakor külön ne-
hézséget okoz, hogy gyakoriak a hibák, és nem lehet megállapítani, hogy
az eredeti szövegben is így voltak-e vagy pedig sajtóhibák. Olykor az
eredeti szöveghez tértem vissza, de ezt nem lehetett általánossá lenni,
mert részint használható közlüek is vannak, részint az alapszöveg nem
hozzáférhetõ. Itt is a kéziratoknál már ismertetett modon igyekeztem a
szövegeket egyszerűsíteni és egységesebbe tenni, a megállapitható sajtó-
hibákat kijavítani. Ha valamely szó írásában a mai és ettõl eltérõ forma
vegyesen Iordul elõ, az elöbbit vettem alapul.
Az idegen szövegeket más-más időkből számıazó fordításokban közlöm.
Az egykorú fordítást úgy vettem, mint a régi magyar szöveget, tehát
igyekeztem megtartani sajátosságait. A késõbbi fordítások helyesirását a
maihoz hoztam közelebb (cz helyett c, a szavak egybe- és különirása stb.),
egyúttal meg annyit változtattam, hogy a régebbi fordítók által gyakran
használt idegen szavakat magyarral helyettesítettem, ugyanısak átirtam
az azóta jelentésváltozáson átment vagy ma már ismeretlen magyar sza-
vakat, és ott is változtatnom kellett, ahol a fordítás nem pontos vagy
 nem világos. A most készült fordítások természetesen a mai helyesírás
szabályait vették alapul. A fordítások általában pontosan követik az ere-
deti szöveget. [] különbözteti meg azokat a szavakat, amelyeket a fordító
vett be a szöveg érthetõsége érdekében. Legtöbbször olyan szavakról van
szó, amelyeket az idegen nyelv névmással tud jelölni, a magyarban vi-
szont szüluég van a megfelelõ fõnév kitételére. Az idegen szövegben eset-
leg eltorzult magyar neveket a fordílás során külön jelzés nélkül szokott
formájukra javítottam.
A röviditéseket általában jelzés nélkül feloldottam. Meghagytam azon-
ban a közismert és gyakran használt Kd, Kgd, Kgld, Ngod stb. rövidítést
még akkor is, ha a mondatban elfoglalt helye szerint rag is kell hozzá.
A szokatlan rövidítések feloldása vagy a bizonytalan olvasatok, esetleg az
eredetiben olvashatatlan betűk []-ben vannak.
A kiadványban közzétett források többsége már megjelent nyomtatás-
ban. Az idegen nyelvűek természetesen többnyire idegen nyelven. Ezeket
most kivétel nélkül magyar fordításban találja az olvasó. A szöve`gek
közel negyedrésze itt lát elöször napvilágot nyomtatásban. Egyesek csak
mint korabeli nyomtatványok jelentek meg, nemegyszer hivatali haszná-
latra. Minden forrásszöveg után feltüntettem lelõhelyét, eredeti nyelvét,
továbbá forditóját. A forrásanyag nemcsak tartalmilag sokféle, de más
és más célok vezették íróikat, akik között felkészültségben, életfelfogás-
ban, Iársadalomsıemléletben is nagy távolságok voltak. Az is különbséget
iktat közéjük, hogy egysek eredeti hangjukon szólalnak meg, mások kü-
lönléle idõk fordltéinak tnlmáfiolésábın. így ı rendszer. ahogyan az anya-
got bernutatom, egységes, de a szövegek nem azok, mert minél többet
akartam megőrizni eredeti színükből és ízükbõl.
A források közzétételében arra törekedteın, hogy a szövegek ne környe-
zetilkbõl, összefüggésükból kiszakított mozaikok legyenek. Ezért a követ-
kezõ rendszert követtem. A rövid regeszta után a téma szerint hosszabb
vagy rövidebb bevezetõ szöveg következik, amely addig a pontig ismerteti
az irat megértéséhez szükséges elõzményeket, amíg maga a forrás meg
nem szólal. Ezzel azt igyekeztem elérni, hogy az olvasó még ha a kor-
szakot nem is ismeri, lássa a forrás helyét az események, a jelenségek
sorában. Annak, aki már tanulmányozia a tankönyvet és az irodalmat, a
Szöveggyűjtemény a tanultak átismétléséhez, kiegészítéséhez és esetleg
egyes pontokon elmélyltéséhez ad segítséget. A szöveghez magyarázó
jegyzetek kapcsolódnak. Ezek igyekeznek minden előforduló eseményt,
nevet, fogalmat, utalást megmagyarázni, amelyekre szükség van a szöveg
megértéséhez. Nincsen jegyzet olykor, ha a szöveg maga világítja meg az
egyébként magyarázatot kívánó részeket, vagy esetleg egyes szavakat.
A régi magyar nyelvben, különösen a XVII. században nagyon gyakoriak
az idegen, föleg a latin szavak. Vagy eredeti formájában írják a latin
szót, ilyenkor a jegyzet ısak jelentésére utal. Vagy a latin szóból magyar
ragokkal ellátott új szót alakítanak az eredeti jelentés megtartásával.
Különösen gyakori igék esetében, hogy a iõnévi igenév ragjának elhagyá-

9
sával a tóhöz fűzött ál taggal latin tövű, de magyarosan ragozott igét ala-
kítanak (pl. eximál, occurrál stb.). llyenkor a jegyzet megadja az eredeti
latin igét is. Egyes igék azután mint jövevénysmvak honosságot nyertek
a magyar nyelvben is (pl. rekviı-ál), mások azonban nem terjedtek el.
A tapasztalat szerint a hallgatók fogyó latinos mılveltsége megldvánja
még az ismert latin eredetű szavak magyarázatát is. A magyarázó jegy-
zeteken klvül néhány esetben betűs jegyzetben a szövegre vonatkozó
megjegyzések is találhatók. Ha már nyomtatásban megjelent szöveg ere-
deti jegyzeteibõl vettem át egyeseket, ezt külön jelezlem (pl. Bél M.
eredeti jegyzete) vagy az átvételre a szöveg utáni magyarázatban utaltam.
A tapasztalat szerint a magyarázó jegyzetek inkább érik el céljukat, ha
a szöveg mellett találhatók. Ezért minden darabhoz külön-külön adtam a
jegyzeteket, és ezekbe bevettem még az ismétlődő fogalmakat, neveket,
az idegen szavak magyarázatát is. Ennek az ismétlõdésekben van kétség-
telen hátránya a kötet végén közzétett esetleges szó-, név- vagy fogalom-
jegyzékkel szemben. Ez a hátrány viszont nem csökkenti az emlitett
előnyt. Néhány esetben a részletesebb magyarázó jegyzet újbóli ismétlő-
désekor az első elõfordulás helyére utalok. Végül a szöveg után a kérdés
további Iejleményeire, az ügy folytatására, esetleg lezárására talál magya-
rázatot az olvasó. A kötet más darabjaira az összekötő szövegek és a jegy-
zetek is a szükség szerint rendszeresen hivatkoznak.
Végül néhány szót a kiadvány létrejöttéről. Az anyaggyűjtő munka az
ötvenes évek elején indult meg l-l. Balás Eva irányításával. Amikor át-
menetileg megvált az egyetemtõl, az ötvenes évek közepén, a kiadvány
folytatására én kaptam megbízást. Egyéb feladatok miatt azonban a
munka nagyon elhúzódott. A H. Baláa Eva által kezdeményezett anyag-
gyűjtés megkönnyítette, sőt a már elkészült másolatokkal több ponton
meg is szabta munkámat. Kész másolatot, illetve íeljegyzéseket a máso-
latok készítéséhez a kiadvány következõ számaihoz tudtam felhasználni:
26_:'b, 35, 39, 44, 47, 51/a, b, 52, 53, 55, 56, 58, 59, 60, 61, 62/c, 53, B4, B5/tl,
b, fifl/b, 69, 77,-"a, b, 73/a, c, 88/ıı, b, c, 90/a, b, 95/11, I7, 103, 104/d, 105, 109.
Az anyaggyűjtést azonban ki kellett szélesítenem. Két irányban eltértern
a Szöveggyűjtemény szerkesztésének eredeti alapelveitõl. Egyrészt teljes
darabok, részletek, fejezetek bevételét választottam, másrészt a régi ma-
gyar szövegek közlésében az átirás helyett az eredeti betűhlv követése
mellett döntöttem. Emiatt a korábbi másolatokat részben nem vehettem
figyelembe. Az anyaggyűjtés során az okozta a legnagyobb gondot: ho-
gyan határoljam el a kiadványt, és hogyan tegyem viszonylagosan minél
tcljescbbé a gyűjtést. A már használatban levõ Magyar Irodalmi Szöveg-
gyüjtemény kötetei az irodalomtörténet felõl elhatárolták a kötetet. Igy
le kellett mondanom Zrínyi irodalmi munkáinak közléséről. Nem egy más
területen viszont a Ierjedelem miatt kellett szűkebbre vonnom a határt.
Az anyag teljessége kérdésében pedig a munka során egyre világosabban
láttam, hogy a válogatás a íorrásoknak ilyen óriási tömegéből csakis el-
enyésző töredékét emelhct ki. Egy sor iervrõl. elgondolásról emiatt eleve
le kellett mondanom.

10
 A kiadvány többek együttes munkájának az eredménye. Az anyaggyűj-
tésben H. Balázs Evan és munkatársain k.ivül értékes segçíbéget kaptam
Berlász Jenőtől (elbeszélő források, iratkiadások átnézése), lla Bálinttól
(a kamarai levéltárból egyes darabok kiválogatása), Káldy-Nagy Gyulától
(a török szövegek kikeresése, olvasása és fordítása), Zimányi Verától (a
Batthyány-levéltár itt közölt darabjai nagy részének kikeresése és máso-
lata), Kenéz Gyõzőtől (a népi gyógyításra vonatkozó adatokra hivta fel
figyelmemet), és özv. Baranyai Bélánétól, aki néhai Baranyai Béla hagya-
tékából az Einrichtungswerk szövegét szemelvényes közlésre átengedte.
A jegyzetelés során különféle tudományszakok képviselőihez fordultam
tanácsért és nem egy jegyzethez kaptam értékes támogatást, elsősorban
Baraızka Istvántól, Horváth Jánoslól és Szathmári lstvántol. A fordítás
munkájában és a szövegek összeolvasásában többen vettek részt, ugyan-
ısak többen dolgoztak az anyag másolásán. A bevezető- és öszekötö-
szövegeket, továbbá a jegyzeteket D. Szabo Mária gépelte. Hálás köszönet
valamennyiüknek. Ugyansak köszönetet mondok az Országos Levéltár,
az Országos Széchenyi Könyvtár, az Akadémiai Könyvtár és az Egyetemi
Könyvtár tisztviselőkarának a baráti segítségért. Egyúttal köszönettel tar-
tozom a Szöveggyűjtemény lektorainak, Ember Győzőnek, Makkai Lász-
lónak és Wittman Tibomak, akiknek sok hasznos tanácsát, észrevátelét
felhasználtam.
A kiadvány a forrásokon keresztül múltunk megismerését igyekszik
megalapozottabbá tenni. Arra tanít, hogy megbecsüljük értékeit és utólag
megér-téuel, emlékezéuel szolgáttassunk igazságot azoknak. akiknek élete
a feudális rendszer nyomása alatt vagy az idegen hatalmak elleni küzde-
lemben morfiolódott el. Egyúttal pedig lássuk: hogyan vezet a fejlõdés
útja a feudalizmus századain át is megszakítatlan vonalban a mához.
Budán, 1966 augusztusában.
Sinkovics lstvıin

ll
1526 - 1608
 1536. Oláh Miklós Hungaria cimű munkája
Magyarország mezõgazdaságárúl, ásványkincseirôl, lakosságáról

Oláh Miklós 1483-hun Szülelelt Ilıvısallöldi fejedelmi Csallldübl. Eyhfill púlyúri

lépell. és korán beiuloil a .lazellók udvarâba. A mohúısi verãi idciflt kanceiláriai
liIJ(ír Voll. Mária öıvefl' királyné kíséretében elhagyta Budâl, és amikor a királyné
Nflhelflllöld Sír] hdylırtbja lelt, oda is elkisérle. 1512-lg élt Brüflzelben. MJ-
gyarorszagra viílérve, Habsburg Ferdinánd szolgalaláhı állott, az udvarban lő-
iaancellarsédg B királyi helylûrtăúaflšz az Efiyhăä P5-Uén 92418 az ésılerflérru éısek-
.aégig vllte. lâflfi-ban hall meg Oláh Miklós hllrliııista volt., sléls körű levekziäl
Ioiylaloll, Ibbb hires hufluınislával, köıtük Eraınıussıal állott buráli kapõõlfllben.
A Hunfirlá-I. 1536-ban, némelalföldl hrtóıkodása idején lrü. Mel akarta Inu-
taini humanista haráhlnlk Mayur0l$1âgcıL how reáirányilaa a figyelmüket ıúlyofi
helyzetére. Oláh Miklós elõször ismertette a magyarok IGETÉEII-'ıb l§;|.é|`|gL§t, majd
vızızzızz nem aa°ıı .n i
eVeZEleS hell'
LSI, lermészeti kincs . Murdıáiahoı elbeszélő íorrâsakon Idvüi lelhasıııálta az ud-
varban élõ hazyorııáııyıárat, saját élményei: G azokról a terülelekrõi, aıııelydıen
nem iart, mások beszamolóial. A Hungaria már Mohaızı ulán készült, de mé! Buda
elvesıltése elõtt, és így rnegismerheûb belőle a Moiıás-kori Magyarország Oláh Mik-
ıõz mzgzepiu z vaıosásoı. eı hıuııaı A ıaı-õauzxom belsõ eııenıeıemsı. A munka ıı
(eieıelhõi all. Két utolsó leiezelében a következõ rajzot ııdia:

XVIII. ,fejezet

Most kerül sor arra, hogy amiket e leirásomban elõbb elhagytam, azt
mint egészet összegezzem és megismertessem. Eléggé ismeretes, hogy
Magyarország bõven tenni mindazt, ami a közfelfogás szerint az embe-
rek mindennapi szükségletére és a gazdagság megszenésére szükséges.
Foldjg annyira Lek§§,__Igb3{ér, _r_ıegi\Le_s,__I_ıggy EudniiI.lik ıı földművesek ke-
vés munigãjával ,is__I;fi_Ig,ı`mést,,h9z,`t_ı'>ágyáz7ásra pedig sem a szántók, sem
fililpível.be§!lv.eLeLLkıeeıeL_memëjitésáhez =EYÁl.=E1ëE~_,!\i!\.FS Szükség (ki-
\i§\_i_e__ggyÉr h_e_gyyid_éig_,_he1yet),_ A _sër_ı_tıK1_ha egyszer vagy kétszer
könnyen megszántják és b_eveçi]ç,,__Igõs_éges_erı tel-`iñiIí`a` Büzăt vagy gabo-
n&G`mas`ñldsé . Ertesülésem szerint vannak bizonyos helyek,
ahol, ha Áifiíıkülyt' vetnek el, az három év múlva a zsiros föld jó minő-
sége következtében válogatott búzamaggá alakul at.
Bor olyan hőségben van, hogy Magyaroıszágnak majdnem valameny-
nyi lája (kivéve a Tiszán innen és túl Vánd felé eső sikságot, valamint
Bau vidékét és még néhány más helyet) nemes, édes, savanyú, e két

' A lönkőly llrllltum Sflell-I) bűlûfnlla volt; a XVI-II fllllllhllı [Mel lakar-
mányoıésra Iıasınâllák. Rilkabban hısználiak emberi láplllékul.

15
 utóbbi közé eső, erõs, könnyű és közepes erejű borokat terem, de sok-
kal több fehéret mint vöröset. sört a bor_l_:ö_sı}._ge__ıniatt csak az ország
Í máshonnan cidas`z`Éll`lt_otTFo-
filfo-n kivül a kunok valamilyen saját szokásuk szerint kölesbãl és viz-
ből sajtolt italt fogyasztanak, amelyet õk bomnak' neveznek. Többször
megtörténik, hogy az enyhe hõmérséklet és a kedvező évi időjárás a bor
akkora mennyiségét árasztja, hogy alig akad a bor eltevéséhez elég hor-
dó, amit én magam saját szememmel láttam Baranya ván-negyében, mig
Pézsett voltam.” Ellenben arra kényszerülnek, hogy a másféle házi hasz-
nálatra készült hordókat bortõltés céljára fordllsák, és az üres hordóért
egy másik borral töltött hordót adjanak ellenszolgáltatásul. A borok kö-
zül jobb és nemesebb elsősorban az, amelyik Szerémségben, másodsor-
ban amelyik Somogy, Baranya, Pozsony, Sopron, Eger, Borsod, Újvár,'
Veszprém, Zala vá:-megyékben, végül, amelyik Erdélyben és Szlavóniá-
ban terem. A vadon terrnö szőlők nagyobb fürtöket is és nagyobb sze-
meket is hoznak a legtöbb vidéken, fõként Szerémségben, mint sok
helyen a háziasltottak és megmunkállak, és a bor, amit ezekből kisajtol-
nak éppen olyan jóizű, mint az, amilyent a belgáknál rsak egyeseknél
láttam és izleltem, amelyet ñk szülöföldjükön terrnelnek és amelyet a
lakosok, ha van nekik, pénzért árusilanakfi
Mérhetetlen nagy a bőség mindenfajta gyümölesben. A_t'o5l( és dinnye
különböző fajtáit úgy vetik a mezőkön, mint a gabonát. Az olasz faj-
ták mögött sem nagyság, sem édesség tekintetében nem maradnak el. A
bor, a viz és a gyümölcı hütéıére ı kánikula napjaibın ott, ıhol hideg
borospincék ninsenek, a mieink tél elejétől kezdve glvennelg _j_eget
ihasználnak. Fácanban, erdei és mezei íogolyban, erdei tyúkbgp” rigóban
és más nemes és egyébfajta madarakban akkora a bőség, hogy ezekben
Magyarországnak egyáltalán nincs hiánya. Egyes olyan madarakat, ami-
lyeneket Belgiumban és más országokban értékük miatt és kedvtelésböl
tartanak, Magyarországon semmire sem beasülnek, és nem is használják
lel, mint a gérneket és azalonkáltat, amelyeket a frandák begasa-nak S
a németek sneppa-nak' neveznek és más efféléket. Olyan nagy az egyéb
Inyencételek bõsége.
Annyi a legelő és akkora a kiterjedésük, hogy sokezer gat, szarvas-
marhát, juhnt, keskét és más effajta barmot tartanak el. Annyi a szé
na, hogy a`n`ie_zõlí<_T_n__l(_ora tavasszal azt a szénát, amit hanyagságból itt

1 Eı-Jzsziett szeszes ital; egyes balkáni népek ma is keııiiik. Magyarorszagon a

hunok logyaszloiúk. A boza azo: is kun eredetűıiek tartják.
3 Oláh Miklós, mielőtt u királyi udvarlıa került, pévsi llallonok volt.
^ Aizuúivfif, :msi „yzm 8 nem Aizııii megye
5 Némelallöldi tarléıkodására utal. A belgák a kelta népek közé tartoztak. Gallia
északi rëzen laktak. Amikor ı rómaiak i. e. 57-ben ı-negnódiioitak Gıiilái, nagy
rfiztlk elpusztult vagy &olvadl. Emlékûket a Belgium név őrizte meg. Oláh Miklós
Németalföld déli tartolliányuinak flumand és vallon lakóit nevezi belgáknak.
" Erdei tyúkım valószinűleg a liirjeı erti.
7 La bécasse a sulonlın francia, die Schneple a német neve.

l6
nem vágtak_l_e, jellszokták égetni, hogy a friss iü kisarjadhasson. Azt
is lehet látni, hogy a mezõkre gyakran vetett nagy tűz a pásztorok és
a gulyások vakmerõsége vagy gondatlansága miatt olykor hatalmas er-
dõségeket pusztított el. Az erdő annyi S oly nagy, hogy a jobbágyok-
nak is fizetés nélkül b§y_eı-_A__v>a_n_ fájuk a mindennapi használatra, sõt
xfi«?Tyë?észkedésbõl is, Valahányszor (sak akamak, visznek 8 szomszé-
dlos mzzõzëiyggliãë _ëz_,0r_ı`_°ı<_=<sı-. anzsnjaız. Mehgiqzea és mezben nagy
a bõségf A lovak igen jók, gyorsak, nemes f§?nájúak,"sië}"7ek," közöttük
zíëízzızızzımak azokat tartják, amelyeket Erdély, A szekeıyrõıa ez VA-
lachia' nevel. Sokuk még a török lovakat is felülmúlja, pedig ezek igen
gyorsak is és szépek is.
Éppen lgy annyi az ökör-, ketske-, juhnyáj és mindenfajta vadban
akkora a bőség, hogy nemcsak Magyarország érzi ennek előnyét, ha-
nem a szomszédos tartományok is részesednek belőlük. Az ökrök rész-
ben Olanoıszágnak egész Velence kömyéki részét, részben Ausztriát,
Morvaországot, Bajorországot, Svábországot, és Németországnak teljes
szelességében a Rajnáig lakó népeit látják el. Hallottam magam több
izben a vámosoktól, akiket általában harmincadosoknak neveznek, hogy
minden egyes marhavásãr alkalmával, amelyeket Ausztria fővárosa, B_éç_s_
környékén évenként kétszer vagy többször szoktak tartani, õk több mint
harmiiicéz "ofk'g"; utĂán_lıgjt_ot_t_aL(_,be__Yamot, vagyis harmincadot a ki-
raly sz.imára.' Nem emliten-A itt azoknak a számát, amelyeket más, Stá-
jeroıszágon és Karintián keresztül vezetõ úton hajtanak minden évben
Olaszországba, amelyről bizonyos, hogy számbelileg nem kisebb, mi-
vel Olaszország nagy része is, mint elõbb említettem, ezeket fogyasztja.
Azoknak az ökröknek a számát is elhagyom, amelyeket Morvıországbı
hajtanak k.i évenként.” Magyarországnak majdnem minden egyes vi-
dékén a nagy- és kisvadak mindenféle fajtája oly bőven van, hogy mind
bármiféle madarat, mind bármiféle vadat a nemesség is és a nép is min-
denfelé vadászhat vagy foghat akár saját használatára, akár szórakozására.
A szomszédos népek is jól tudják, milyen gazdag bõségben vannak
tokíéle, nem ısontos, hanem porcos halak, amelyeket a magyarok anya-
nyelvükön Égi: neveznek, a németek pedig huıonak," sturio-k, tok,
kecsege, melyeket Plinius véletlenül pelamisnak" mond, továbbá silu-

H Havaaaılõıd.
' A hıırminısad határváln volt. az ország határán klvttt és behozott áruk után
szedtek. Nem „mez nyerte, nagy az Am erıëkenzk ım-mıneaa ı-eszem uzıız Kı. Olah
Mlklús adatait a bécsi vkérokra hajlott ökrök ııámárúl megerõsílik Takáu
Sándor llulalásal (A magyar tõısérek és kerskedõk pusztulása. Szegény magyarok.
1. Budapest, e. n. 135. 1.).
"Mat-vzoıızagızzn Auspnz (ruszıapez, ı-xusıopeeeı aııarpımı. banyuımzxızk ız
nagy ızfgnımzı.
H A vizı (ıaıımu ausz, nemzıuı az: ı-nusznı a reızzız-ızıızeıızõı ms ıazjeıı rzı-
tımıı az 0.-ızıofkzııõ ızıyeızızz, lg zz Dzmaızz iz.
Ü Pelalnyl = fiatal tonhal. Clıius Plinills Secunduã rőfluıl leflndsıelludűi (23-70).
Histfllin naturalts C. munkfia ll Ókor termäleltudományi Ismeretelnek összefog-
lalkı.

2 - mi 17 _.___f---"'“ lı

` _.- J
 rus-ok, amelyeket mi harısának hlvunk, süllő, pisztráng és minden-
fajta olyan folyami hal, amely más országban is honos. Gyakori lát-
vány volt és még most is lehet látni, hogy a Duna, Tisza, Temes, Dráva
és más folyók kiáradása alkalmával annyi hal akadt fenn a víz vissza-
folyásakor a partok mélyedéseiben, hogy a jobbágyok hanyagsága kö-
vetkeztében az elhulltakat a disznók ették fel, s amik még megmarad-
tak, azokról a forro levegõ gyakran dögvészt hozott a lakosságra. Ha
val_akin_ek_ va_ı_ı_h>á_l6j_a, hala is lesz>min>d.igv ingyen, csak egynéhány tilal-
fıTzıVš7'LhelLt5”>l„lgelljartozkodnia. Rákbol is Magyarország majdnem min-
den vidékén van annyi, amennyi elegendő. Ezeket pedig különösen
úrnõmnek, Mária klralynénak 0várhoz“ tartozó falvaiban olyan meny-
nyiségben fogják, hogy a jobbágyok sok szekérrel szokták a hozzájuk
szomszédos Bécsbe eladásra szállítani.
A vizák halászatának, melyekről fent említést tettem, a következő a
módja. Belgrád és Pozsony városa között több olyan hely van a Duna
medrében, ahol a víz mélyebb és örvényesebb. Ezekben tanyáznak a
vizák. November hónapban, mielött beáll a jegesedés, karokkal a Duna
teljes szélességét egyenlő távolságokban beszorítják úgy, hogy ısak ép-
pen a meder közepén marad nyílás, melyet varsával, vagy e célra ké-
szült háloval eltorlaszolnak.“ A karókon túl a halászok csonakokbol fe-
szitik ki hálójukat. Ezalatt a Duna partjain szerkezetek elsütésével
mennydörgésszerü zajt keltenek. A vizák így rejtekhelyeikbõl felverve,
és mint valami modon külsõ erõtõl kihajtva a Dunában ide-oda úszkál-
nak. Ezeket azután a halászok, amint hálójukba keverednek olyan köny-
nyen húzzák ki a partokra, hogy semmi súlyt sem éreznek. Gyakran
egy helyen és egy halászat alkalmával, leszámítva a még kisebb halakat,
több mint ezer vizát fognak, melyek közül akad néhány 12 lábnál is
hosszabb."
Szám_q§___mel,eg forrás is van különbözõ helyeken, melyek néhol oly
erõvel törnek elõ, hog' gabonaörlő malmokat hajtanak. Ezeket a be-
tegségek majdnem minden fajtájának gyógyítására, tapasztalat alapján,
igen egésıségeseknek tartják, fõként a Budán, Váradon, Trenısénben és
Szlavóniában levõket. `

Ü Malyarőváf és uradaltllfl hitbér címén tartozott Márta ktrálynéhoz. Vii. a 24.

jegyıellel.
" A Szerző ll! a rekäzlčhlilásıalot III-i lt. A Viltl kllókkıl Qlfekszlették, É! a
hlllt a nyíláa, kapu felé lefrelték. 'EE a szerkezet volt a magyar Gege. A kapunăl a
halakat Vlfiávıl vagy hălóvll fogták 6522. A varsa vesszűbfil Vay hálúből kflzfllt
kúp alakú ızerszáln Volt., amlnek tălãêr Íorrlizijú súján a hal beúszott S ezzel
ıoıv. ız már-am, men nem ıaınıuı meg R ıuvzzeıõ uızt
Ü A bčtli Mb 31,80 Em, 82 III!!-tl láb Cl0,1fi tm Voll.

lB
 XIX. fejezet

Arany, ezüst, vas, réz, ón, gálicércfi' fehér és vörös márvány itt
igen nagy bõségben van. Az alabástrom is hazai ásványa a magyarok-
nak. Van valamennyi ólmuk is, de az ország szükségletére minden szem-
pontból mégsem elegendő, ezért Lengyeloıszágból hoznak be. Igen sok
olyan ére-, fém- és vaslelõhely van Magyaroıszág területén, melyeket
nem művelnek. De a most használatban levõ arany- és ezüstbányák,
mint említettem, elsõsorban az ún. bányavárosok közelében vannak,
mint Körmöc, Selmec, Beszterce és a velük szomszédos helyek, továbbá
Ryı:hnyon," Bounyón és Szomolnokon, azután Nagybanyán, végül Erdély-
ben." Szeben, Körmöc és Kassa magyarországi városokban dukátnak
nevezett aranypénzt vernek." A tiszta ez-üstpénzt pedig rfszben ugyan-
ezekben a városokban állandóan verik, másrfszt bárhol másutt és annyi
helyen, ahány alkalmilag a király számára megfelelõ. Háromféle arany
van. Az egyik fajta kövek közt szilárd állapotban, darabosan található,
természettől fogva eléggé letisztulva és tisztán. Ez a fajta, ami mások-
nak is különféle nagyságban megvolt, nekem is volt, mégpedig tyúk-
lojásnyi súlyban, 100 dukáton felül. A minap lı-ta nekem Gerendi Mik-
los erdélyi püspök,°° hogy egy ilyen 350 dukát súlyú aranydarabja volt.
Azt is irta, hogy egy jobbágy Abrudbánya környékén, mely mezöváros
Erdély határán azon a részen van, ahol a Fehér-Körös a hegyek között
Magyarországra kiíolyik, nem rég talált egy ilyenfajta aranyat, nagy-
saga 1600 dukátnál súlyosabb parasztkenyérnyi. Előfordul dió- és kavis-
nagyságban is. A másik fajtát mesterségesen aranyat, ezüstöt és rezet
egyaránt tartalmazó ércekbõl vonják ki. A harrnadik fajta az, amit a kis
folyók (amilyen a fent emlitett Aranyos folyón klvül még több is van)
homokos medrébñl tisztltanak ki, amelyet éppen ezért homoki vagy mo-
sott aranynak neveznek. Az első és utolsó fajtát Erdély ten-ni, a közbe-
esőt Magyarország más részei, mint fent elõadtam. Akik látták, bizo-
nyara elmondják, hogy Szepességben, ahol a galic is uepeg, van egy fo-
lyócska, amely a belédobott vasat rézzé változtatja külsõ formájában és
anyagában. Azt sem hallgatom el, hogy Magyarországon van viasuzerű
nyúlós föld, amelyből gyertyák, fáklyák, mécsesek készülnek, de kelle
metlen szagúak.

W A ıalın szöveg viu-ıoıum-ot. mami. _

" Hlvhnyo (szenes fn.)
IH Az zfdeıyı may. S (kızzbız meıımzznı zzıaıızaııymaz az el-zızgyzezızzn
myı. Kõzpamıaı Aıznıaızfiııyı, mama, Kõrõsızõııya es oırzzıunnya vanak
enuımı a vzızmı mnypenz (zzzzııııw) „eve Ennek aıapıın több zufõpzı
OISTAI [köztük Magyiırorsılg is) Verelett dukátokãl. A magyar dukAt rneglelelt az
zi-ıı-Aymı-imııak_ Egy buflaı mm-ka (zı5,5a g) aranyból 00 aı-ıııytuı-inmt vet-uk, egy
„znypenz zaıya :zııaz 8,85 z van.
If omnay Mimi znieıyı puma uımımõ, mia az ım-ban szervezett ma-
gyar ıuımm eıtõ zınaıız von.
2” 19
 Van igen sok kõsolelõhely. Azok közül, amelyeket most Erdélyben
műveinek, öt Víulma, Torda, Dés, Szék." Kolozs mellett van, Mára-
nıarosban pedig van egy és a másik Róna mezóváros mellett.” Ezeket
a helyeket kamaráknak nevezik, felügyelöiket kamarásoknak.” Az er-
délyiek a királyi fiskuszhoz tartoznak, a márarnarosiak a magyar ki-
rályné birtokában vannak hitbér cimén.“ Más sólelõhelyeket, amilyen
még igen sok van, azért, hogy a király és a királyné jövedelme a már
mondottakból növekedjék, súlyos büntetés terhe alatt tilos kitermelni,
kivéve azt az esetet, ha a király engedélyt ad. Ugyanez a helyzet az
arany-, ezüst- és érctermõ lelõhelyekkel is, ami a felsoroltakon klvül
igen sok van még. Az ErdélyLbel1_V_b_á_nyás_;o,tt__és__vágoLt_Sát..ltŠ§..lELY0n,
a Maroson és Szanıosčfi hajón szokták leszállltani, in,ne_|1_a kü-
lönbözõ karnarálahoz egüz Magyarország területére szétosztani
G'ë1'ãa`ni. A nmzn-narosit pedig i-,ëszinc is és meg több õkrõz Szekere-
`|«?rT“i-'ësz'iní'liÍz`“í5n Magyarorszag Feısõ Tisza vidéki i-ezzeinz zzáımjak
ezeknek'ëš"ä"vEıiz`K"szbmszë`abs"ıõzn:reteıznek b
fsfikségletére. A magyar sót nemcsak a magyarok, hanem a szerbek, bos-
nyákok is és a törökök is használják. Vannak Erdélyben Kolozs köze-
lében a hegyekből lefolyó sós patakok, melyeknek vizét a parasztok az
ételek fűszerezésére használják, annak kézenfekvő bizonyltékául, hogy
ebbõl igen jó sót lehetne főzni, ha egy kit-sit igyekeznének. De nem gon-
dolnak még an-a sem, hogy megpróbálják, mivel a másik fajtában bő-
Vel.kednek.
Az egész magyar királyság most, a mi idõnkben különféle nemzeteket
foglal magában, magyarokat, néııgteket, cs_eEaket, Lggkat, horvátokat,
szászokat, szé_l_(3lJeket, vlachokat, rácokat, kıgnokat, jászokat, ıfité-neket
`ššˇ'b legujabb iaõbzn mafıõrbggketfiš. Ezek mind egymástól ıniıõnbõzõ
nyelven beszélnek, és csak "néhány szónak van feltehetően a hosszas
érintkezés és a kölcsönös kapcsolat folytán némi hasonlósúga és azonos
hangzása. Az eg_i'ıš__\;ölgy_l;ze_|1 _v__an néhány falu, melyekről azt tartják,
hogy az eburo-k, 'ket most l,`Lčgei%lrnelLneveznek, egykor itt létesült te-
lepel. Lakóik a mai napig a francia nyelvet beszélik. Azt azonban nem
tudom elég biztosan, hogy mikor és hogyan telepltették őket ide, vagy
maguktól költöztek-e be.”

H Mezõvm-az vbıi Dbbbinz nizgysbzn.

71 A sóbanya, aminek nevére Oláh Miklós nem emlékezett, Sugalag (Aknısugatag)
Voll. Bóna mezñvñroı közelében, fiénaszékén a XV. század végén kénlték meg a
ıótejıdıı.
Z' A só állami monopőllurn volt, a sóbányăãıat k B Sûelldăs lráflyltásérıl S6-
kımarákat szervlek, élflkön kllnlrăsflkkıl.
5 A Garım fllénli bállyavárosolt, IDVÁDBŠ Zólyom, Óvär, Munkács, Hllsıt Várlk
a sókaxltalikkal hitbér la férjhez lnellt nőnek férje ,lüıágalból S birtokjogalból
társadalmi állása szerint biztosított résL amelyet férje halála után is megtırlotl)
címén Vulllk Műria birtokában lfilfi-ig, amikor l. Ferdinánd vlsflavflllntli.
5 Az Ehuruhefi belga néplülfl Volt. Al .llttllûlmk E Xlll. :árad
végén Vúndoroltak be (Auner Mlhăly: La!-intla. Századok llllfl. IM. I.)

20
 Van egy másik falu a Maros és a Fehér-Körös között Erdélyen klvül,
amelynek a neve az ilyen nevû és vele szomszédos mezõvárosról Sy-
mand" és amelynek majdnem minden lakója santa, vak vagy hibás lábú
vagy kezû ember, vagy más testi rútsággal bélyegezett. Ide ép embert
nem engednek be, s úgy látszik, hogy erre, és arra, hogy tesli ısúlság-
ban szembeötlõek, különösen büszkék, bár ezt nem a természet adta,
hanem az, hogy hír szerint az újszülötteket a szülõk vagy megvakitják.
vagy csontjaikat és ízületeiket kicsavarják, hogy testi csúlságban velük
teljesen egyenlõek legyenek. Ezek kezdettől fogva azért, hogy miként
testalkatban, éppenúgy nyelvben is különbözzenek másoktól, maguknak az
egymás közti beszéd céljára saját, csak saját íalujukbeli által érthetõ
nyelvet alakítottak ki, amelyet a mieink a vakok nyelvének neveznek.
Az a kivállságuk, hogy a többi magyarok más teherviselésétöl mentesek,
és az Ország minden részében koldulo énekléssel biztosítanak maguknak
és övéiknek megélhetést. Csúí, rossz hlrű és minden klnszenvedésre
méltó emberfajta, amely az emberi tennészet szépségét bűnös õeleke-
detével ékteleniti el. Ettől õket a mi uralkodóink nem tiltották el vagy
azert, mert más fontosabb dolgokkal foglalkoznak, vagy azért, mert e
terjedelmes országban ezt nem veszik észre, egyébként sem fogják az
emberi nemre a rossz hírnév és a csúfsag bélyegét rasütni.
Miután ezeket rövidebben és szerényebben adtuk elõ, mint ahogyan
Magyarország lermékenysége megklvánná, kitűzött célunkhoz térjünk
vıssm.
:ıaızar eeı M. ızııe mııze ııyoıııuusuııı uuıpı-
muz ıu nıııaı-lım ı-ııııııaı-ııı x. eızıaıııı. rıııı- ur
ıııızıııı ıumau N. Oııııuız ı-ıunıını-Aıınıa. ıııııı-
ıııım-ı ıenpuınım ııımıı mwuısque ıızvoıuın. (Kl-
nnıı Epzrıesy K. en .vuııııı I.. au. iıııl su-M. 1.
Lzıııı ııyeıva. ıonıııonı Nıısy ı:ı-ueııev.

W Zaraind (majd Arad) vármegyében volt Alsó- S Felslıimind.

21
 1532. Koszeg védekezése a török ellen

a) Kñszeg, 1532. augusztus 28.

Juríıich Miklós vfirpa1a11c.rnok levele Ferdiııándhoz ıı vár helyzetéről.

A kép, amit Oláh Miklós a Hıılıgarid-ban rajzolt, már keletkezésaknr múlt volt,
nem vett tudomást a valbságrói, a ieleııről. A Mátyás király halála utáni anarchlı.
a parasztság kegyetleı-A gúzshakõıese az 1514. evı panısıtteıııeles leverése utan, meg-
ızeníıotm ıı ország erõit eppen ıııııoi-, amikor az Aızıııan torökõk Mıgyurııısıııon
kensztüı igyekeztek Europa belsejébe wrnı. 1521-ben, ıszo-hm, 16%-ben 8 1581-ben,
tehát alig lbbb, mint tiz év alatt négyszer járt a szullánl lereg Magyarország (üld-
jén. 1532-ben a szultan n Draváı-i mi-ıeııt avkeles utan kereızıtilvagntt a Dunántúl
löldién, G ly akart lnieiãbb Bécs ulă érni, hogy a I-labsburgokat m:glepje_ Kñszeg
és n Nyugat-Dunántúl népe azonban közel négy hétre megállllıotta a szultán hadse-
regét. .lurislch Miklós, Kfizeg urn és parancsnoka a ktizdelem vége [elé igy számolt
be a torok próbálkvzásfliról és a védñk na9'sıerű hartârúl:

Felséges Király, Legkegyeimesebb Uram!

Elõször is alázatos és köteles szolgáiataimat ajánlom Felségednek.
Eléggé idejében kértem, Felséges Király, Felségedtõl, Iõkapitányátói' és
hadi tınűoıoııitól Feiıéged vállalt kötelezettsége szerint segitséget ehhez
a várhoz, de sem nagy, sem sekély segítséget nem kaptam. Mégis, Leg-
kegyelmesebb Király, az egész kereszténység és Felséged javát, továbbá
ügyének szerencsés klmenetelét hűségesen meglontoltam és éppen ezért
nem haboztam, hogy életemet és javaimat és ami még ennél is több,
veszedelemnek tegyem ki. Néhány ezer asszony és leány, ifjú és gyer-
mek és velük együtt sok öreg is jött össze e városba, hogy elkerüljék
a törökök szörnyű zsarnokságát és a halált, én pedig megkjséreltem,
hogy ezt a gyenge várost megvédjem az olyan kegyetlen és hatalmas
ellenségtöl, a törökök császárátói és az ö erejétõl, amellyel a várost sze-
mélyesen körülzárta. Nem azért tettem, mert úgy gondoltam, hogy ha-
talmával szemben tartani tudom magam, hanem hogy öt itt egy darabig
késlellessem, amíg Felséged a rómaiak legkeresztényibb császárával,
szeretett testvérével és más öszegyűlt keresztény Iejedelmekkel együtt
a törökkel szembetalálkozhatik és annak a legjobb és legnagyobb Isten
segítségével ellenállhat. Fs, mondom, azért is tettem ki magam a nyil-

I Az nm. evı ıõı-vény ıeııdeıımztz enm egy „szag-zs ıõıtıpıuızy vtzız. Nem ızneı
mzgaıızpııznı, hogy .vufızlzıı zmzzz vagy »emg az zısztzızzıı ızvõ ıazzzn mpzızk
raw-tznzsntzııaııfzz tm-ıuııfe, sm .ızınıeıı ıõızzpııanyzızıt nzvzzızız.
22
 vánvaló veszedelamnek és haláinak, hogy Isten az ö könyörületessége
által lelkemnek kegyes legyen és kegyelemmel megítélni méltöztasék.
Ámbár pedig már előzetesen Felséged eléggé értesült rola, hogy a tö-
rökök ısászára mekkora erővel és milyen hatalmasan támadott meg és
kezdte ostromolni a várat, én mégis a történtekről kezdettől fogva jden
levelemben a valóságot pontosan tiikröző lelrást küldök Felségednek.
Tudja meg Felséged, hogy ma huszonkét napja kezdte Ibrahim base ost-
romolni a várost, három nappal később pedig személyesen maga a csá-
szár és gyalogosai az összes hadiágyúikkal, faltörőikkel és sátraikkal egé-
szen körillúrtákf Ágyúiitat, amelyeket falconnak és falconettnek ne-
veznekfi a varos körül 4 helyen beásatta és a szölõhegyeken is, amelyek
magasabban vannak a vámál, B ágyút úgy helyeztetett el, hogy azokkal
a harmadik napon a vár és város összes magas védőműveit uralta. A2-
után a város négy pontján a falhoz helyezett létrákon nagy tömeggel
a város ellen rohamot intézett. lslıen azonban, a mi megőrzönk az õ jó-
ságából kegyesen úgy rendelkezett, hogy nemcsak ez, hanem más 11
roham is eredménytelen maradt. Ennek megtörténte után az ellenség
a várat és a várost 13 helyen aláaknázta. De a mi legkegyelmesebb égi
atyánk azt is megadta, hogy még ekkora nagy munkával sem tudtak
nekünk seınmi különösebben ártani. Ezután néhány ezer rõueköteg-
gel a város árkát feltöltött-ék, és ezeken a köíıegeken keresztül a legvıt-.L
szedelmesebb helyeken a falat aláásták, a nyilásokba puskaport tömtek
és újabb rohamra rendelt katonasággal, amint a puskapor felrobban, a
várost újból hevesen készültek megtámadni. Mi azonban lsten kegyel-
mének segítségével ellenakna ásásával a fenyegető súlyos bajt megaka-
dályoztuk. Es bár az időben is 4 helyen létrákat helyeztek, de minthogy
n rnieinktöl nagy veszteséget szenvedtek -- meghátráltak. A következő
napon azonban a fal alatt ásott nyilásokba nagy ügyességgel - ez rész-
letesebb kifejtést érdemelne - puskaport helyeztek. Reggel 6 órakor
a Esásúr gyalogosai 4 csapatban rõzsekötegekből összeállított védőfalak
alatt a várfalak közelében állottak és a puskapor meggyújtásával a vár-
falat 16 öl hosszúságban' a levegőbe röpitették, és azon nyomban egyik
gyalogsapat a másik után bátran és teljes erővel rohamozott. En azon-
ban lsten kegyelméböl már előzetesen úgy gondoskodtam, hogy az el-
lenség láthatólag sermnit nem ért el és a mieinktöl az öszeõapás so-
rán nagy kárt szenvedett, viszont itt a legkiválóbb servitoraim estek el,
akikben feltétlenül megbíztam és reménykedtem.
Ennek megtörténte után a török ellenség néhány ezer teherhordó lo-

* A aszalt 1-Aaaalz eıe auguszna s-en ieıeın meg Kõmg alııı, a vana kõruızl-
rlısara augusztus o-ıo-én lmtılı sor.
3 Több lnrrk Slerint a lčrtiknek nem voltak igazi (altörő ágyúi. A íalcon és
a lalconell tlpusú ágy-ak lıeszõtı mhblële is volt volt olyan, amelyet val-vlvasıa ls
lnzznaııak, az a talwn inkabb ıaıazfl agyúnak szsmiıaıt
' A becsı ol l,nBa ı-n tıoaızú volt. A level nyumıaıalıın megjelent nemet nyelvtl
sıőveılfil 0 Ölről írnak.

23
val, továbbá tevékkel fatörıseket szállított a város két részéhez és el-
helyezte a vesszõkötegekbõl készitett védõfalak mögött, egyúttal néhány
ezer olyan embert jelölt ki, akikért nem volt nagy kár. Ezek nagy seré-
nyen a fatörzseket a várfalhoz hajltották és azokból magaságban a vár-
falat felülmúló két hegyet épltettek, úgy hogy egyetlen napi pihenés
nélkül szüntelenül munkálkodnak a hegy emelésén. Ezekre a hegyekre
kiváló fegyvereseiket helyezték, és igy a várra és a városra szakadat-
lanul lövöldöznek. Bár én az egyik hegyet éjszaka felgyújtottam, õk
mégis nagy erõfeszitéssel a tüzet eloltotúk.
Tudja meg továbbá Felséged, hogy az ellenség három helyen a város
falát ledöntöttıe, mi pedig ebben semmiképpen sem tudtuk megakadá-
lyozni. A nyilások a rohamra elég szélesek és megfelelõk voltak, kö-
zülük kettõn át már néhányszor meg is klsérelték a behatolást, ezt
azonban isteni segítséggel a mieink bátran visszaverték. Ma délután
4 órakor létrák állltásával 2 helyen újból reánk támadtak és 4 zászló-
jukat kitűzték a falakra, de Isten rendelésébõl veszteségeik hatására
kénytelenek voltak visszavonulni.
Ugy vélem, hogy nem szükséges leírni, Felséges Királyom, hány ezer
tüzes nyilat és mekkora mennyiségű tüzes golyót zúditanak a kilövó-
helyekrõl szüntelenül a városra, de a mindenható Isten megakadá-
lyozta, hogy eddig céljukat elérjék, bár egyetlen ház ninuen a város-
ban és a várban, amely csereˇpfedéllel volna ellátva, hanem valameny-
nyien fa fedelüek, sokuk vsépeletlen gabonával van megtöltve, ame-
lyet a parasztok hoztak be.
Ha Felséged tudni akarja, hogyan vagyok ellátva és milyen katonáim
vannak a városban, Felségednek elmondhatom, hogy itt szerény állá-
somhoz mérten, ahogyan a házigazdához illik, szegényes életet éltem,
lfl nehéz fegyverıetû lovasom és 20 huszárom volt. Úgy határoztam,
hogy ezekkel a következõ napon, amint a törökök császára várakozásom
szerint valamennyi seregével a város mellett elhalad, Felségedhez me-
gyek, hogy mint hűséges hive Felségednek a harcmezõn sıolgálhassak,
a várat pedig, amely az én szegénységemhez mérten eléggé el volt
látva, egy jó és becsületes nemesnek akartam átadni megőrzésre. De
amikor már világosan láttam, hogy a esásflr a várost meg akarja szál-
lani, és én innét elég biztonságosan kivághattam volna magam, a leve-
lemben elõbb jelzett ok miatt mégsem akartam semmiképpen elmene-
külni, hanem vonakodás nélkül a halálra szántam el magam.
Ezért nincsenek más katonáim és senki egyebem, mint nyomorult és
szegény parasztok, akik a városhoz menekültek. Közülük eleinte nem
több, mint 100-nak volt fegyvere, de már ezeknek fele elpusztult. Ve-
lük együtt elestek az összes kevéssé alkalmas servitoraim, akik gazda-
tisztek voltak. Azonkívül egy mázsánál nincsen több puskaporom, pe-
dig a saját pénzemen szereztem 300 forinton puskaport és ezt a város-
ban kellett széuısztanom, ha a várost meg akartam tartani. A vár
ugyanis a városban fekszik, és csak addig tartható, amig ez, a vár ugyanis
semmivel sem biztonságosabb.

24
 Ekkora nagy veszedelemben az ellenség táborán keresztül pénzen és
ajándekon fogadott követemet küldtem Bécsbe, hogy ez ott tárja fel
össze: szükségeinket és a veszedelmet, amiben akkor forogtunk, továbbá
pedig kérje, hogy küldjenek nekünk puskaport és katonákat, és egy-
úttal hozzon hírt arról, hogy mikor várhatjuk szabadulásunkot. A hir-
nök visszatért, de sem puskaport, sem katonát, de még csak reményt
sem hozott arra, hogy számithatunk íelszabadilásunkra. Idejében jól
megfontolhattam, hogy nekem mintegy az ellenség torkába vetettnek ma-
gamra hagyottan kell elvesznem, de mégis örülök annak, hogy a leg-
jobb és leghatalmesabb Isten kegyelméböl ilyen dicső véget fogok érni.
Aki csak ezt a várost és a benne levõ gyenge népet ismeri, világosan
látja, hogy legkegyesebb megõrzönk, Krisztus a maga könyörületével
tartott minket eddig meg. legkegyelmesebb Királyom! Felséged egyes
béısi tanácsosainak jeleztem, hogy meggyõzõdésem szerint a törökök
császára nem fog Bétsbe nıenni, és úgy vélem, hogy most sem fog va-
lamit is elfoglalni, hanem az ország határa mentén egészen Szlavóniá-
igl egyes mezõvárosokat és megerõsitett helyeket portyázócsapataival
megtámad, így egy ideig itt átlomásozik és zı földeket köröskörül dúlja,
és azzal kérkedik, hogy Felséged ellenében dicsőséget aratott, amennyi-
ben hangoztatni fogja, hogy közben senki sem mert vele megütközni.
Abban nem vagyok bizonyos, Felséges Királyom, hogy az ellenség az
esetleges ütközetet meg fogja-e várni, minthogy e szerény hely ostro-
mával sok puskaport elhasznált és rengeteg sok embert veszitett. De
mindannyiunk közül egyedül Isten elõtt világosan ismert, hogy mire
fogja elhatározni magát az ellenség a továbbiakban. Enel Felségednek
ajánlom magam. Kelt Kőszegen, 1532. augusztus 22.'
Felségednek hű szolgája
Ju/risiclı. Miklós

:pısıaıız vıuzzı-um ııeını ı-nmıırıııe. ıı. (o„zz~

ıyıuıaııe Puy Gy. wııoını. ıınıı ıı. sz. n-n. ı
uun ııyeıvo. (Ami A ıonıııorı ııınuzn uııuı.
ıoıaıızıu A szõveııyııiıeıneny ızerırzızıõıea

"' Sllavónlflnuk nevezték u XVI. Sııiıadban a Dráva-Száva ltüzét, kivéve a Duna

és R STAVB közé eső keleti részét, amelynek Szıréfilâël volt u neve.
° A levelet Pray György tfiplstolue procerurn Bean! Hungariae II. Foısony, 1808.
Nr. ll.) augusztus 22-i kelet alatt tette kñızé. Ez azonban ellentétben van a levél-
nek az wlrom keıdeléról közölt ldatával. A levél nem ls egy példányban ismert
német szãvege augusztus ZB-l kelettel kllıli, és ez fogadható el helyesnek. A német
szbvegek általában lll.-ott vallmlvel 'rbvldebbek és klsebb eltéréseket mutatnak,
nek vallıizlntlleg fordítások, tlmelyeket a közvélemény tájčkozlaláxára tettek közıé
nyomlatăsbün. Külön clln ılnlt eg/ült jelentették meg Jurlsich nugtlslltls 28-l
és 3!)-I levelét,

25
 b) Dselúlzúde Musztafa: Az országok owtátyui és az utak jetsuroláse című
munkújıíból Kőszeg ostfofllıímılc leírása

A masık mzoıbzn ınáıızeııt nem meg a nan.-ohm. Dseııızaue ıısısıı ıuõnıızaı A

xv. század vegen müıeıan ez ısırı-ben naıt nızg. Mint a nıuveııı- Klum-a. main ı
aıvan (zzuımnı mms) ıexyıme a a ııznceıınm vezetõje ı-azt van valamennyi nad-
ıaz-ataan Az közvetlen élmények alapján ıı-t a ıëı-ıznızıa-õı. De ez nem umdalyıma
meg abban, hogy z ua-ok tu-enıızmı mkzsza szerint eıuzızıua « vaıcasguı, nagyıtu
a veszedzınıekeı, ıgazaua az ıszıaın nıvzınzk gyõznzuıuensegeı.
Mikor a pasa 6 fensége elé világbírói szokás szerint előőrsül rendelt
nevezett bég a szendrői vitézekkel elül járt' 6 a tévhitben élő, feslett
erkölısü gyauroknakfi erős várai közé tartozó Kőszeg nevû nagy vár
elé érkezett: a gyaurvadászó retténthetetlen seregbõl egy tsapat vitéz
a vár közelébe ment, az alávaló hitetlenek lovassága pedig kijött a vár-
ból, és a vár előtti mezőn igen heves harcot vívhk. A szüntelenül el-
vonuló müszütmánokra“ zarbu1anokka1"' lövöldöztek a vár faláról; mert
biztak váruknak erõsségében és ezért ellenkeztek. Valóban a nevezett
erősség egy nehezen járható hegy lábánál épült nagy vár, amelynek fala
terjedelmes, mint az egész világ, a levegőbe nyúló bástyái magasabbak
az égi Hal csillagzatrıál és olyan erősek, hogy nem lehet leírni.

I-La nyilt térről nézed: mindenütt fal,

Szõgletei telvék szép erõdökkel.
Németországban híre van.
Rendkívüli erõsségéról híresedett el.

Arkának mélységét és szélességét az okosak éles esze sem bírná meg-

mérni.
Arka a vizével egy külön erõsség,
Melynek lemerülve sem lehet fenekét találni,
Átkelni rajta embernek nem lehet,
Csak madár mehet át rajta repülve.

A külső, megerősített városon belül van a különálló, több sor fallal

és bástyával kerített vár, hegy nagyságú kerek tornyokkal és magas fa-
lakkal, s azt is árkok kerltik. A külsõ városban rsodálatosan & múvé-
szettel épített templomok vannak levegőbe meredő tornyokkal, melyek a

7 A szendrõi sıandfllk bégje (bele) Mohamed Voll. A smltdısákbej a sand?-Mk

(török közliıllalăsl egység) által kiállított hadserelet vezette. Szendrű (Smedemvo)
az Al-Duna Egyik vám.
“ Gyalll' = Iıilflllen. Így nevezték B lnohllnedánok a nem muhamedánûkal.
Í A n1lls1i.lll'I\ân (lhtllttlfnfin) Mohılned híveinek a neve. A2 lflb lnodıllln
szóból való; jelentése az íszlárnlıoz tartozó. Az iszlám (ízlám) = alázat; sztnlén
arab eredetű szó. A fltolıamedán vıllâı küvetőit nevezték így.
Ü' A ıarbuzan klsebb ágyût jelentett. Megtelelt a falcon-nak (l`alcn|tetl.nelt).

26
rossz úton járó, keresztimádó keresztyének imádkozó helyei. A várbeli
épületeket és a lakott helyeket körülvevő falon klvül is jelentõs város van.
Az elbizakodás borától megrészegedett lázadók ıı tornyokon és a fa-
lakon ágyúkat, sakaloszokat" és zarbuzanokat ăllltvan fel, elkezdtek
harcolni az iszlám népével. Mihelyt a pasa õ [enségének naphoz hasonló
elméje elõtt világossá lõn a vér dolga, az emlitett hónap 8. napján"
anal szemben ütött tábort seregének oroszlán bátnrsagú vitézeivel, az
levén a szándéka, hogy a bele zárkózott láıadók elbizakodottságának
megtörésével megnyissa a gyözelem kapuját, és ezt a várat is a többi
elfoglalt erösségekhez satolja. A tenger ä szárazföld padisahja e sze-
rencsés hadjáratban nem hozott magával falzıizó ágyúkat; mert nem
az volt a szándéka, hogy várakat szabadítson fel, hanem hogy a Moham-
med népe ellen támadó s az igaz hit híveinek ártalmára szövetkezett go-
nosz kirñlynak lázadását elfojLsa.“ De mivel a nevezett vár õrsége a
győzelme: hadseregre zarbuzıınokkal lövöldözött és lgy útját állta: en-
nélfogva - habár semmiféle romboló eszköz nem volt is - a pasa 6
fensége hozzá fogott a hitetlenség tanyéjának megsemmisítéséhez. A
var falának behatolásra és megmászásra alkalmas részeivel szemközt
várvlvó bégeket állított fel több helyen, a vár fölött uralkodó magas
hegynek egy alkalmas részén pedig sárkány hangú, kígyó testű, Vipera
mérgú, tüzet okádo zarbuzanokat helyezett el, s a csapást megérdemlõ
gyauroknak háıait éjjel-nappal lövetvén, ama szerencsétleneknek nyugal-
mát és örömét aggodalomra és siralomra, vidamságat gyfizra és jaj-
veszékelésekre változtatta.
A löldturkaló, épületszaggatö és alapromboló lagumdsik - kill. utat
mlálnak a sötét föld gyomraba és félelmes csapásaikkal a föld közepéig
lehıılolnak - több elpusztltandó torony alá aknát kezdtek ásni." A puskés
janicsárok a várarok külső szélénél meteriszeket csinálván a falat körös-
körül bekerltették.“ S a mint innen a lélekrabló puskésuk, a várból pe-
dig a pokolra való gyaurok éjjel-nappal szórták a golyózáport: az emberi

" A snhaıosz z nıngnl- sukallnsı jelenti. A suılmlııs nehez puska volt; n uõ

vezére ınzvhzszıı vzshunzgı-el nyerte A nzveı.
H A hlzhzffeın honap n lõıuh ıaõsıaı-nlıashnn hasznalt :ısı napns hoıaev elsõ
hr'-nspın. Ewan A usfõh úlev nuguszıus 2-An t-„lt hlaı-„zl-zznı nnvn a. napja iaõ-
nzzlınımsunk szerint lm. augusztus ıo-ënzh lelzıı meg. _ ıhznhhn pnsn nsyvezh-
vs-ızıız Az „ll-hznzı.
“A hzzunzzı l-lnhzhln-g Femınanzı ellen irányult nhı lsau-hun En napon Az
»su-znnsııslız auaaı. A szultán zzz ısaz-ben nnzg „hsm lmınl. A ıõhhl rzznmh
ls znzgznõsıuh, hogy A szumn nznz vu: rnngávnl rzlwro lgyllhnı. Azt zzzneıız,
hogy ıgy lıynısıızuzn vunuıhıı serege es Anszh-ıfihnn lzphzıl meg rzrainenavı
“ A ıhgınmslh (ısgnnnısn ııınaszzzk vnlısk. mk zhnfiz ıstnk nz nsıı-oznlnıı vm-
lnını alá, hagy rnhhnnıassu ümnslz nes: ıs zıõhaszlıseh ı nhan-nzı. A vflfhzıleh
zuznzhnn msavsı vëdzhzzuk, es az ahnsı úgy nzhhnnusııık, hng a mhhnnls
zl-:le hıleıe hasszn.
Ifi A ınnıcsanzh zsõıdıe zynlzzznszzız vzslızh, zhlkzı zhhen Az ıaõhzn neın :sl-ah
szülõk gyzfınzhzlhõı nevzıızı. A lnnızm hıaıest n wfuız hıdzıo lzgımszzrühh
ram alkoto. Mzızzısz (nızıfıszl z- sanz, ınzllvea.
27
tstakból álló kert tulipán-ággyá változott, s a mint a halál kikiáltója a
harc vásárterén arverezte a lelkek áruit, igen sok vevöre talált. Az igaz
hit hlveiközül való vértanúk elõtt megnyíltak a paradicsom kapui, mig
a hitetlenek piszkos hullái a pokol tüzén égtek el.
Reggel és este harc és küzdelem volt,
Az embervér pirosra festette a világot,
Az ellenség könnyeibõl és sebeinek vérebõl
Dsihunhoz“' hasonló piros folyam lõn.
A vár minden oldalról, egészen bekerlttetett. Mikor a lagumdsik -
minden lehetséges hadi eszköz és anyag beszenése után - az ak.nák
ásásával foglalkoztak, az alávaló gyaurok tudomást vévén a vár elfoglalá-
sának eme módjáról, szemközt jöttek fs néhány aknát megsemmisítet-
tek; néhány helyen pedig, ahol aknát nyitottak, mivel a [al alapja igen
mélyen volt, vlzre találtak, és így eredménytelenül ásmk. Az aknák
némelyike kellõ helyre érvén, az emlitett hónap 19. napján" felrob-
bantották õket. A harcszorıljas csapatok több helyen fölemelték a zász-
lókat, az „Allah akbar"'“ és az ,,Allah, Allah!" kiáltás a szilárd égboltig
felhatolt. A felséges isten végzfsében halál lévén határozva, a nedves-
séggel telt felhők esőt sirtak a feslett erkölcsűek puskagolyóilól vértanú-
ságot szenvedett igazhlvõkért; a gyaurok vérének gõze és a zarbuzanok
füslje pedig elhomályosltotta a nap fényét. Mivel a várbeli tévelygő
gyaurok elõtt korom sötétté lőn a világ, a puskák és zarbuzanok tüzé-
nek fénye volt világitú szövétnekük ıı harcban. A felséges isten végzé-
sében nem erre a napra volt elhatározva a vár elíoglalása.
Az említett hónap 21. napján" ismét felrobbantottak két, különbözõ
helyen levõ almát. Mikor az aljas gyaurok a vár falait mentő eszköznek
gondolva, nyugodtan voltak, egyszerre, mint mennykõısapás, a fal alapja
levegőbe repült a falon őrt álló, tűzre való gyauroldıal. A felsfllló füst-
ból oszlopok képzödtek; a tűzzel vegyes föld és kö visszahullott reájok,
s a pokolra valok ilyen módon fájdalmas kínokban részesültek. Klvül a
hit harcosai lesték és várták az akna által nyitandó réseket, s a felsé-
ges isten oltalma alatt köröskörül rohamot intéztek a vár ellen. Azon a
helyen, hol rések nyíltak, ismét árkok lévén, az oroszlán természetű vi-
tézek nem juthattak kellõ számmal a résekhez; de az elül járt harcosok
oda érve, szembeszálltak a gonosz gyaurokkal s karddal és lándsával
haroolni kezdtek. A halált okozó nyílnak vashegye az emberi testben
választott magának helyet; a testet pusztító lándsa a gyámollalun el-
lenség vérére szomjazván, most kiöltötte a nyelvét és a hitszegő ellen-
ségeknek pokolra való testét a rostához hasonlóvá téve jóllakott vérrel.
A végzetnek bazári borbélya az éles kard borotvájával megborotválta

“* A Daihun (Dshjhunı az An-Au-Dal-ja közép-úzslui lulyõ neve

" Alliuıııus ll.
" A.l.l.lı.h Akbár = Allah nagy Ielyenl Arab mondás.
W Ausuızıus 23.
28
 a fejeket és elvagdalu a gégéket. Az akna által nyitott rések olyanok
voltak, mint valamely völgyek, melyeken a halál folyama ömlik be, s
az ott levõ lázadók a megmenekülés reményében úszkálnnk, dc a víz
fejükön felül árad. Az akna által nyitott rések környéke nehezen járható
lévén, az átkelés nehézsége megakadályozta a gyõzelmes harcosoknak
nagy számmal való áthatolását, különösen mivel a várból védekező
gyaurok elvágták az utat. Ennélfogva bizonyossá vált, hogy a dolog
megvalósulása zálogban van az idónél.
Minthogy a győzelem menyasszonyának arca az isteni végzés tükré-
ben ezen a napon is az elhalasztás alakjában mutatkozott meg, az or-
szágot ékesitó pasának istentől ihletett fényes elméjében az a gondolat
fordult meg, hogy a várnak elfoglalása isten segélyével miképpen sike-
rülhetne könnyű szerrel. Tehát abban, a győzelemmel végzõdõ szép
tervben állapodott meg, hogy a várnak mély árlcát megtölteti fával,
a fallal egyenlő magasságban. Az iszlám összes hlveinek meghagyatotl,
hogy mindenki hozzon egy-egy teher fát és rakja az árok partjára. En-
nélfogva - a vár környéke hegységbõl állván - az összes katonaság
elmenvén tevékkel, lovakkal és más igás jószágokkal, fákat vagdalt ki
és a sűrű erdóséget egy perc alatt nyílt pusztasággá változtatta; majd
a legfelsőbb parancs értelmében a várhoz hordván hegyeket rakott be-
lőlük. A rumilíi gyõzelmes hadtestböl az egyes szandsákok szipáhijaifll
sorban elöjövén, az összehordott fát az árok partjáról belehányták, s
így a keleti, északi és déli oldalon, összesen három helyen, egy-két nap
alatt betöltötték fával a föld gyomráig lenyûló mély árkot. sõt az árok-
nál feljebb, a vár falánál magasabbra érõ néhány hegyet raktak belöle.
A mint a gyámoltalan gyaurok észre vették, hogy a farakások felül-
múlják a falat és várost, kénnel és kátránnyal bevont búzakévéket és
sıénacsomókat gyújtottak meg s belülröl kidobálták, hogy felgyújtsák
a farakást. llyen módoıı igyekeztek a bajt elhárítani. Ama pokolra va-
lóluıak tűzimádó természetük hozzá lévén szokva o tűz gyötrelméhez,
a lelki fájdalom orvosságát és a halálos betegség gyógyszerét is a tüz-
tõl kérték. A könyörület és kegyelem kapuja megnyilván a tűzimádók
és hitetlenek könyörgésére s imádságuk meghallgattatásra találván a
folséges istennél, bölcs végzüe vágyaik teljesedésére fordult, minél-
fogva a fa a tûztõl, melyet a várból szórtak, meggyliladt, az igaz hit
népének szívét pedig levertség szállta meg. Azonban az oroszlán szlvű
vitézek isten kegyelméböl minden nehéségnek tudván az orvosságát,
a vlzhordók tömlõkben vizet hordtak és fából csinált csatornákon özön-

J' Rumélia (Rumilia) a Török Birodalom európai lırlomânya. A nllnêliai bel-

lerhej székhelye Szófiábaıı volt; Gbrögolszlgot, Bulgárlâl, Szerbiál, 'l'Iıráeiál„ Ma-
feflónllt G Albánlát korlnánynıta. Vnlt idõ, amikor Rtırnélia 22 szanduákból állolt
A szandıiűk (S7JndSă-it) Eredeti Jelfiniêsê lásılfi, Zášllóulj volt, majd kerületet
jelentett. A 57JPáhi (älplhl) = Mlbéres, aki hasfllálfll-l'u földet kapott, ennek ele-
nében lovıısként kellett hadha vonulılia és jövedelmet arányában további iovls
kalnnákat kellett felsıerelnie.

29
vizet árasztotlak amaz ostobák által okozott tűzre. Az üdv népének fára-
cloıásával teljesen eloltatott a tűz, s igy a szerencséllenek eme száml-
tásukban is megëalatkoztak. - A farakás igen magas lévén, róla be
lehetett látni a várba. A puskások minden oldalról szórták golyóikat a
hitetlenekre, s az iszlám népével szembe szálló aljasoknak dög testei
a megaláztatás porába hulltak mint holttestek. A mint a nyilszóró íjá-
szok a magasból szórták ljaikról a nyilak záporát, a halált okozó nyil-
hegyek ıı gyaurok tagjait olyanokká furdalták, mint a rosta, s halálos
támadásukkal testüknek hajóját a pokol örvényére küldték.
A mogorva tekintetű gyaurok, az említett farakással szemközt, a vá-
rukban levő tomyok közül az egyik, hegy nagyságú tnronyra fából még
egy másik tornyot ısináltak s abba a bálványimádó hitetlenek tölmen-
vén, puskákkal lövöldöztek és a hit harcosai közül sokat vértanukká
lettek. A harctéren maga a szerensés és rettenthetetlen pasa is sze
mélyesen jelen volt és felügyelt a bástyák lerombolásán íáradozó har-
cosokra. A bátor seregbõl néhány kardos és handsárosfi vitéz hágcsó-
kon Iölmászván a várba, harcba elegyedett a pokolra való feslett er-
kölcsılekkel és homályosan látó szemeik előtt szûkké tették a világ tá-
gasságát. - A harcban elül járó, oroszlán bátorságú vitézek a pasa
kegyességéból elõléptetéssel és jövedelmeik fölemelésével jutalmaztat-
tak meg.
Mivel a gyõzelmes harcosoknak a harcban tanúsított rettenthetetlen
viselkedésök félelemmel és aggodalommal töltötte el a gyauroknak fé-
lénk szlvét s ezért makacs életüknek képét a megsemmisülés tükrében
látták: ennélfogva az emlitett hónap 26. napján” a vıir emtrje, a Miko-
las nevű hitetlenfl kegyelemért kiabálva megalázkodással és megtöret-
ve kijött a várból, s az irgalmas pasa közbenjárásához lolyamodva ke-
gyelmet kért a világ menedékhelyeként szereplõ padisah gyõzelmes ud-
varától. Minthogy az ellenségen isten segélyével történt diadalmaskodás
után a hataloméı-1: való hálaadás a megboısátasban és irgalomban nyi-
latkozik: ennélfogva a várbeli nép kegyelmet kapott, s a jól elzárt erõs-
ség megnyittatván a pasa íáradozása által, a vár kulcsait elhozták a
magas udvarba és átadták. - A hatalmas és országvédõ padisah õ fel-
sége a vártól egy állomásnyi távolságra eső helyen állapodott volt meg.
Mikor a vár hatalmának erejével elloglaltatolt, a várhódító pasa a fényes
győzelem örömhirét azonnal megküldte a magas udvarba, s a győzelem

1' A ıııııazsnı- when megmzııımn pengeja, .z ımunnı rövidebb xeuver. “mellyel

válni és slúrnl lelletelt. Az ıralı és E türfik népek vıly övben, vag' bõrtokhln
viselték.
7' Aulusıtus zfl.
'H Eı-nır Aı-Ab sza; jeıemae paranesnuk, fejedelem. A deımm ıeııgeı-para-el szár-
mazó Jurlılch Miklós! többnyire keresztnéven emlegelték: Nicoliıu, Nikollfis.
Igy került be a [örök krónikás flövllêbe is.

30
hírét vivő hlmök töméntelen ajándékot kapott, mint a szerencsés ke-
reskedő, a ki határtalan kincs birtokába jut.

Dklllzlde llullhlll: Tlblklb-Dl-lnerltfillk Ve db

fcdsll-lll-mšllll. Tfilük lfiflénflllûk. T0l'6k-fl\l-
IYIIKOI1 Tlilfiêllglılll Elltllkel H. 0. ll. K. fffilüklfll
Iûlfillûllı: Thllfy JÓLIEÍ. BP. IÍÍ) HB-IN. I.

A Karen Juõnıkae eıannisn .vnıızıen ınzgaınrmsërõı ez 8 van ınegızazıımsszoı eııen-

ıeıızen van a wnızı ten-nzeıuzzı, amelyek .vnnzıeıznnız Az eeıının ızeıeıezeeensı mio
zuznnzınz au-1 levele: igazolják. (E ıevéıızeız ıımz nemet nyeıva ınnaınn ıentueız.
negı Maga: Kõnyvus: nl. D1. aoı, :um Esıeı-ınv. Jumıeıı nngv ınzmzız utan, n va
nekem wváızızı ıeııeıõzegenek nıezzzcınaeınn-, eeınesiıııen nıeznonnıı n usrõkneıe de
van nem znız at.

Lipcse, 1537. október 7.

Melanchthon Fülöp levele Nádasdy Tamãshoz: megdicséri,

hogy a tudományok fejlesztését szívén viseli

A német rdorınácló Ierledkének megtndulásával eyre több nugarorızágt diák

kereste fel a Wittenberñ e§'ehmeL Ennek volt l tanára l5l8-tól keldve Mellldl-
than Fülöp, aki rllagyurûrszáli linltvãnylilól hlllott Nădlsdy Tırltás lıkolıalıpllá-
zzinsı 8 nzeeenszı ıeveızenveegeıõı. 1-nnnvnnynı enieızeııen ınnıuıı Nınazayıwz ez
ıeveıenen nagy eıızıneıaeeı zzeıeız e ınzgvnı ram- muveıõdespsmıa ınıııkaımı.
Melanchlzhon levelének hlnšia Eflűtül urrl ls eflllêkellel, boy B német relorrnádó
a német Daraslthábúfúbán bek6Vetl(&2t2 fordulat óta elvuzítette folfadalml jellegét
és a fãjedelmek védelme alá helyezkedett:

Üdvöt az Urban. Nagyhirü Fejedelem. Noha ismeretlen vagyok Ma-

gasságod elött, mégis Mátyás' kérésére, nem szándéktalanul küldöm
Hozzád levelemet, egyfelől, hogy Mátyásnak kedveskedjem, másfelól,

lnevnı aııõ Maryás ırnezh. 1545 eıaıı) ıefeneee ezerzeıee ven, znzja Lnuıeı-
ıennásat Kuveııe, ıısızızezuf ınegınranız wmenbeıgnen, ıneı Meıaneııu-Ann ınunu
ıznı-aısngaızn Devnı ızeeõnı, e snernınenıziııuwımez (rem-nınınzeımezı uzunınzznıı.
Tanmznı mien ıõızızzzui- zzenveneu nzznqznı. Lnun nıtvımzõ ınnnknın, ı-nnzynf
eneızkõnyven ez nmnnııunyven ınvuı mzezee ııanyve (oııezı-Annie vnznı-ız.-nı nnn-na:
meg, eıneıy z mngvnz- neıveeıfne eıveıı ıegınıtn ame. Devnı aıns ıvmyaz nem
n-en-ını ııesznızız ıneıg ey neıven, ez (gy Nádasdy bınekan sen-A.
31
 hogy magamat barákágodba ajánljam, amely dolgok közül az egyiket
szükségszerú kötelességnek ltélem, hogy barátom akarata szerint járjak el,
a másik pedig számomra igen kívánatos. Jó fejedelmek barátságát: ui.
nekünk nagyonis kell keresnünk a műveletlenek ítéletével szemben.
Mátyástól pedig úgy értesülök, hogy Te nagy költséggel iskolát alapí-
tasz felszltod az érdeklődést a tudományok müvelése iránt, amely
dolog ámbár önmagában is nagy dlcséretre érdemes, mégis különösen
mostanában, amikor a háború csapásai következtében a szomszédos orsú-
gokhan pusztul a tudomány, sokkal nagyobb elismerésre méltó. Ugy tű-
nik ui., hogy gondolsz az utókorral, hogy noha másutt kivesztek a tudo-
mányok, a Te buzgalmaddal megõızött sirái mégis íennmaradtak, ame-
lyekbõl ismét elterjedhet Pannóniában az élet hasznos tudománya. Te-
hát e tekintetben mind akaratodat, hogy kiváló dologban óhajtasz ér-
demet szerezni hazád szolgálatában, mind pedig páratlan okosságodat,
méltán megbizonyltoltad. En pedig ebben jó elõjelként gyönyörködöm.
Mert hogy ily körülmények között gondolsz a tudományokkal, azt bi-
zonyitod, hogy bizol a békében és Pannónia jobb jövõjében. Rászánná-e
ui. magát iskolák alapltására olyasvalaki, aki azt gondolja, hogy örökös
lesz országa szétszakitottsága, vagy hogy hazája szolgaságra jut? Ezért
ezt a szándékodat mintegy az eljövendő béke megjövendölésének értel-
mezem, a békéének, amelyre mint ugyancsak érzem, súlyos okok figyel-
meztetnek, és Mátyásnak is gyakran mondottam, hogy nem sokára béke
lesz Pannoniában, mégpedig a török kiűzése után. _ Ezért, amit jámbor
és mint gondolom, lsten sugallta súndékkal tervezet, hogy a tudományok
hanyatlásának gátat vetsz, ne hagyj fel szándékoddal 3 ne engedd, hogy
a körülményekben rejlő nehéuégek elijesszenek. Remélem, hogy Isten a
Te törekvéseid mellé is áll, kiváltképp, ha azon leszel, hogy az egyházak-
ban is tisztábban hirdessék az igét. Mert hát nem kétséges, hogy ezek a
háborúk ü ez a török szolgaság btineink és bálványimádásunk büntetése.
Minthogy pedig olyannyira felkarolod a tisztes tudományokat, kérlek,
engem is végy fel a többi tudós közé. Hajdanában a görögök l-lerkulest
a múzsák közé sorolták és azok vezérének nevezték, emel jelezve, hogy
A-. tudományokat is védelmezni kell a jó fejedelmek tekintélyével. Bizo-
nyos pedig, hogy a Ti õseitek, a paeonok Herkulestól szán-naznak.* Ezért
tartod családi és nemzeti erénynok a tudományok ápolásának védel.me-
zését. Nııgyon is diısã dolog az ósök utánzása. Ámbár talán ezek a dolgok
inkább lakadlak bókezûségból, mint illendöségbõl. Ajánlom Neked Má-

2,; hnnınnızaıı ıgyexezıeıt Knpvsoınınz keresni nz znıııı viıeggnı. ı-ıez-nkıezz

(Hercules) n görög mondá Sıérint Zeusz ISIBII (18, aki hkieségével S Qléhyéivel
az islêhek kčú Erntlkedetl. A Dltûnok (Paeolıés) Esuk-Makéflőnišban élt nép
vnıı, n pnnnoneıunzı vnıõ nznnneııaznınıııt nınezen zıznjz.

32
tyást, aki kitûnõ bölseségű, tudományú és jámborságú férfiú. Sylvester
Jánost, a tudós embert is ajánlom Magasságodnak* isten őrizze Magassá-
godat a közjó javára.

Lipse, 1587. oktober 7-en.

a Te lekötelezett híved
Melafwhthmı Fülöp
Kívül:

Nagyhírű és nagyságos Fejedeiemnek, Nádasdy Tamás úrnak, igen tisz-

telt jóakarójának.

aıeneıı. mu ııeııı. ııııyıı- orıuıoe ıeveııs: (A

ınvnıezakımnz 0. Li. Kıınıı-ıı IL Am Puıııın (I
ıu.) rııc. is ııı-. ıı. Lean. ıonı. Kmnııuıy uıızıaı

1541. Izabella királyné servitorának levele Verancsics Antall-ıoz

Buda elveszttésérõl

A Mohács utáni mfisléi évtized ıız llmlkndú osztály fllhl Választott két király,
l-laiılbtlrg Ferdinánd és Szapolyai János kiiıdıairnévai lelt el. Szapolyai a lürõklñl
kért. segitséget B elismerte a .lluitán hűbéri lennhaifiélát. Bár a két király 1533
éiéién megáilıpodáxt kötött (Váradi béke), az ellentétek tnvábbri ls megmamdíak_
äpoiyai B Váradi békét követõ évben lelségfll vette Zsigmond lengyel király leá-
Ityál, izabeliăl. Az Ország egységéIS1Jıp0iyRI 1540 nylrln bekfivelkezzil iılifln Lllfin
ıeln lehetett helytfiilitnnl. Hivei Ugyanis nem sokkal hllăla elõtt született fiát, .tá-
nns Zsilrlımdot li. Jáncıa néven királlyá Válaăioflăk Ferdinánd Iegyvérrd iyeke-
zett eilogiairll Budát. és hiridsába venni az egész ornálnt. H ıik.ıimui szolgált a
lflröknek, how rnaga Egye n kflét Budára. Buda eifogiıláslt -I slemtaııú hitelével
irta le a klrá.iY`l'\»ë Eflflk Servilnra, (A servilor a király vagy ıı föiciaurak :Willia-
tábın állott, metleg iobbágysıárınazású nemes! jelentett. A servttorok lmtonáskod-
uk vagy a birtokigazgatásban működtek. Sıoiflálatukért ellátást, pénzt, esetleg föl-
det implalt):

* Syivuler János (1504 Körül - i555 körül) már i:'ıM-től 1543-ig Sárváron mű-
ködött mint iskolamesler & a Nádasdy által alapított nyomda vezetõje. Kozben
egy ideig Wittenbergben tarlúzlwdûlt. Sárváron irûdlimi műkűdésének jeienlä
Slflkaszı bfiniflkoûıai-Dlt ki. itt iéiént meg i537-bért lnflflur nyélvlanã, l54l~ben
Pedig Uislövélség-fordllflfl. 1544 körül a bétıi éLYétern tanára lett.

3 - Am 33
 Mindnyájunknak nagyon rosszul esett az, hogy olyan hosszú idõn át
nem volt szabad levelet lmunk Fötisztelendõ Uraságodnak, ugyanis mind-
az, amit írtunk vagy tettünk, gyanús volt; ãröket rendeltek mellénk,
s a íõvesztéstõl íéltükben Egyikük sem merészelt sem tőlünk másokhoz,
sem külsõktõl honánk levelet hordozni.
Ahogyan elmondjuk, :inte magunk is alig hisszük el azt, hogy mi min-
dent éltünk át az alatt a hosszú és súlyos ostrom alatt. Minden nap re-
ménykedtünk is, (éltünk is, de erősebb volt a félelem, hiszen láttuk, hogy
mindenfelõl legkeményebb ellenségeink vesznek körül bennünket.
Csak akkor értesültünk a segttségrõl, amikor észrevettük, hogy a né-
metek az ostromzárat [eloldják és megerõsltésre alkalmas helyet ke-
resnek maguknak. S nemsak hogy élelem nem kerülhetett be hozzánk,
hanem még a víz meritése és behordása is veszedelemmel járt! Jónéhány
helyen látnunk kellett a hatalmas ágyúgolyóktól megszaggatott és leron-
lott falakat; s ezt a rombolást követte az elszánt, végül mégis sikertelen
ostrom, melyben sok német lelte halálát. Mivel pedig ezen az úton sem-
mire sem mentek, més hadiíortélyhoz íolyamodtak: néhány helyen ak-
nákat ástak; midőn pedig ezen is rajtakaptuk õket, a végsõ eszköz igény-
bevételére szánták rá magukat. Megklsérelték a dolgot ánılással. Akadt
néhány rangos polgár, kik összeesküdtek e gaztettre, s éjnek idején
mintegy 300 íõnyi németet a városkapun át bevezették a városba. Ámde
alighogy észrevették öket, elhangzott a riadó: „Fegyverrel” Elörontottak
erre a gyalogos segédısapatbeli katonák, kik a piactéren átlottak készen-
létben, s azokat, kiket titkon és ármányosan bevezették a városba, csúíul
kiverték onnan! Erre megnőtt a budaiak bátoısága is, már ki mertek tör-
ni a kapukon, s ellenségeiket a séncárokban öldösuék le? A németek a
Szent Gellért hegy tetején és oldalában jól megerősítették táborukat. De
mivel kevesen voltak, s napról napra több hadinépet vártak, ezért -
hogy azok annál könnyebben elérhessék õket - elkezdtek hidat építeni
a Dunán; s mikor már majdnem készen állt a hld, kétszer is szétszakadt
a szelek nagy ereje miatt s a vihar következtében. A Duna urai a né-
metek voltak, azon õk rendelkeztek, õrállomásokat s ãrségeket tartottak
mindkét partján, s ott állt teljesen érintetlenül, harcra mindenkor készen
a hajohaduk.
S akkor, amikor már minden oldalon szorongattak bennünket, időköz-
ben (júl. 30-án) megjött Mehmet basa, ki megérkeztével megszüntette az
ostromzárat. Általános lett az öröm, a szabadulas reménye miatt, hiszen
a törökök szavaikban is, de a valóságban is ezt hoztak magukkal. Csapa-
tostul bejöttek a városba, megosodálták erejét és dicsérték hûségét, áll-

' Egy õımı- ara 40 taram, egy ıymze ı fm-im van. Az „su-um eyszeı-A-z Mmm
lıelyfdl Íolyt (Vel'am3i|:S A. lnpaıéll jefylelı).
ZA buda! polgárok lubella klrúlyné tudolnúsfival enledlék be a lıémelêket.
A prôbllkozfis Blonbaıı kudarcba lulludt.
3 Az elsõ kltüréı alkalmával, Júnlus D-Én rnégăllek 50-et, a második allmlommal,
Július 3-fln elpuszlltotuk mlnlıgy 7.00-at (Verancsics A. laııalll jegyzete).

34
 hatatoaságát, a uákmányolt lábasjószágot odaajandékoziák a királyné
õfelségének és más uraknak, megengedték, hogy életrniszereket hozzanak
be a városba mindenfelõl, bárki szabadon bemehetett táborukba, és visza
is jöhetett onnan. A barámág szokatlan jeleit mutatták. Arra buzdltották
az urakat, hogy vegyék rá az ellenpárti nemeseket az egye-ıségre és
egyetértésre, azt állítván, hogy ez az egyetlen útja a török sászar kegyei
elnyerésének. Táborukat a németek táborától nem messzire übötték fel.
Az ellenkező oldalon Petrovich úr, a temesi ispán és Thörök Bálint úr'
táborozott hadinépével, közel a varoshoz, arra ügyelve, hogy a németek
semerre se törhessenek ki. Mindkét részről gyakori volt az összetúzés és
öszecsapás, s ezekben kétséges és bizonytalan volt a győzelem area; in-
nen is, onnan is össze-összelövöldöztek.
A németek táborukból is, de a velük szemben levõ kis szigetrõl is so-
kat ártottak a törököknek; a törökök mindezt fontolóra véve (aug. 20-án),
kora hajnalban megtámadták a szigetet. Minthogy ez váratlanul történt
sok németet megölték, végül a németek ereje mégis visszavetette õket.
Ezzel egy időben megostromoltúk a hegy felsõ szakaszát is, s a mieink.kel
együttesen támadó törökök csaknem a hegy tetejéig verekedték fel ma-
gukat. A hegy tetejét védő németek - minthogy nem voltak velünk
egyenlő exejűek - nem mertek nyilt esataba bouútkozni, de miután
megérkeztek segédcsapataik, a hegy tetejéről hevesen lövöldözni kezd-
tek; közben a pesti oldalon a hegy oldalába irányoztak egy ágyút is,
mely sokat árthatott mind lovasainknak, mind gyalogosainknak, sõt: ár-
tott is, mert két lovat és jónéhány embert megölt. Erre aztán a többiek
hátat fordítottak, s hanyatt-homlok menekültek. A hegy tetejéről erre
nagy kiabálás és ujjongás hallatszott. Másnap (aug. 21-én) az addig el-
szórtan állomásozó hajóhad egybegyúlt a Szent Gellért hegy lábánál. Ezt
(ahogyan ez már lenni szokott) sokan és különféleképpen magyarázták,
s nem is volt alaptalan a gyanú: még ugyanazon este megkezdték a né-
metek a huszárokkal együtt az étkelést a Dunán, s menekültek, hátra-
hagyva táborukat; ez a dolog nemcsak sikeresen haladt, de be is fejező-
dött volna ugyanígy, haisak egy magyar ember _ kinek nevét nem tud-
juk - nem jelezte volna ezt a mieinknek is, a törököknek is. Mikor ezek
ezt megludták, s látták a íelbonılott sereget, az éj kellős közepén minden-
felől meglámadták a menekülõket. Hátra volt még a csehekből s morvák-
ból jó háromezer, a németekből kétezer: ezeknek nagy részét megölték,
sokan közülük a vízbe fulladtak; kb. 600 főt foglyul ejtettek; midön eze-
ket fegyverben megmutatták a török császárnak, az megparancsolta, hogy
koncolják fel õket. A királyné õfelsége néhányukat kiváltotta, köztük
volt Biessichki is, a csehek kapitánya. Azokat is halomra öldösték, akik
a pesti oldalon maradtak; ezek közt sok volt a beteg. Azok viszont, akik

1 Peırwızn rsızı- János Zsigmond kiskznisazs iaziën n knı-nianyzõ-ıanazs egyik

ıngiı. _ Turõk aaıinı (megiı. ısso-ben) sznpoıysi Janus, majd xzabsııs hm, szin-
ıen :szin n imınanyzõıanaıznsk. A hadsereg :apai-nnzznnım volt A szultán nsin
zngezııs vissza, hznsın Kansısnıinapoıybn viıız. On is hali nızg.
3” 35
 ágyúik hátrahagyásával, de rendezett seregben az imént emlitett gályák-
ra és naszádokra szálltak, sértetlenül távoztak. A török császár, ki megér-
keztétöl fogva félt a járványtol, megparancsolta, hogy az egész hadsereg
változtassa meg táborhelyét, ugyanis a folyó hosszú darabon hömpölyög-
ve hordta lefelé a beléje fulladtak tetemeit. A császár tehát Obuda fe-
lett veıetett tábort (aug. 27-én). Másnap, azaz aug. 28-án ajándékokat
küldött a királyné õfelsége fiának, mégpedig négy rend, arannyal átszőtt
ruhát, három arabs lovat, drága lószerszámmal. A nyergek gyönyörűek
voltak, hozzáértő és művészi kézzel készitett nyeregtakarákkal; a lovak
nyakában aranyláncok függtek. Hasonlóképpen nyakbavalé ékszereket,
függõket adott át azoknak a tanácsos uraknak is, akiknek az volt a tisz-
tük, hogy üdvözöljék a török császárt, de ruhákat is elöhozatott súmuk-
ra. Ugyanazon a napon hírül hozták a királyné õfelségének, hogy a tö-
rök ı-sászár látni akarja õfelsége fiát; a királyné ettõl nagyon me-grémült.
Azt válaszolta, hogy e legkedvesebbjérõl fõ egyetlenérõl majd késõbb fog
határozni. Másnap már a kifogásokat kereste, s azt javasolta az uraknak,
hogy õk menjenek el_õre ajándékokkal, s ha majd azok szives fogadtatás-
ra találnak, és õk is elérhetik azt, amit kérnek; a végsõ esetben, s sak
akkor, ha az ügy érdeke éa a szükség fgy klvánná, el fogja küldeni a
fiát. A tanácsosok ezzel szemben azt tanársolták, hogy eleget kell tenni
a ısászár klvánságának és akaratának, mert talán éppen azt akarja ki-
próbálni: vajon hisznek-e neki; megígérték, hogy a kisfiú épségben visz-
sza fog témi, s ez a látogatás divsöségére & szerencséjének gyarapodá-
Sára szolgál majd. Végül is (aug. 2B«én) aranyozott kocsin el is küldötte
a királyné ıı fiát dajkájával és két idősebb matrónával, s a tanácsos urak
jártak a kocsi elõtt. A török császár a tiszteletadás kedvéért elébük kül-
dött néhány szandzsákbéget és sausztf kik a személye körüli tisztek
voltak, s ezek nagy klsérettel egészen a táborig követték õket. Ott pedig
már fel volt ütve egy sátor, mégpedig szemben a aászár sátrával, s ebbe
ment be õfelsége a királyné fia a tanácsos urakkal együtt. Ott várakoz-
tak egy kis ideig, mig a basák' össze nem jöttek. Közben odagyûltek a
ja.niuárok7 is, testõrökkel vegyesen, kik valamennyiünket körükbe zár-
tak. Ezután két udvarnagy lépett elõ ezüst botjukra támaszkodva, s az
ural-:at meghívták a ısászár színe elé. Egymás közt úgy határoztak az
urak, hogy Petrovich úr, a temesi ispán ölébe kapva a kisfiút, ölben vi-
gye a császár elé. Amde amikor észrevették, hogy a kisfiúnak sfrásra
görbül a szája, s nem lehet õt dajkájától elszakitani, úgy haäroztak,
hogy a dajka is menjen az urakkal együtt a ısászár üdvözlésére. Az aján-

QA szalldfláltbég (bljl ıi lmlldüűk élén állott. _ A Csutlsz kal-onal rangot,

továbbá udvari tisztséget jelentett. Az udvar ısausıal klsérlék a szultánt Bizalmas
futár! Slollălalnl is leljsltêllek.
9 A Pasa cimet a fiultán nıkonll, a nagyveıír és a mail; rangú lllalnl hlva-
lalnokak nyerték el.
7 A lanltsdrok a flultănl hadsereg egyik Iõcrliét jelentették. Bltikõn a janiüár-
aga állott, ıkl u fővárosi rtndfilıél fõnttke S a nagyvezfr dlvánjlnık (tanácsának)
tallë Voll.

36
 dékokat átadták a ısászárnak. Röviddel késõbb visszajött a dajka ugyan-
azon udvarnagyok és Podmaniaki“ úr kíséretében, a két város blráival
együtt. A többi úr bent maradt a császár sátrában; azt már nem tudjuk,
hogy mirõl folyt köztük a beszéd s a vita. Azután átvezették õket egy
másik, velünk szomszédos sátorba, s követte öket röviddel utóbb három
basa, kik a császár nevében kikérdezték õket, sok kérdést velvén fel ne-
kik, melyekre nyomban válaszolniuk is kellett. Feleleteiket azután Eı ba-
sak ıı ısászár elé vitték, végül pedig ldnyilvánltották abbeli akaratát,
hogy a császár kezébe akarja kapni Buda várát. Néhány érvet is felhozott
e tette indokolására; mégpedig: az urak közti viszálykodást, elégtelensé-
güket Buda megvédésére, gyengeségüket az ellenséggel szembeni ellen-
állásra. Azt mondta, hogy 6 hihetetlenül nagy költségek árán jött ide. s
hadinépével nem képes folyton ezeknek az oraágrészeknek a védelmére
felvonulni anélkül, hogy ez övéinek ne lenne nagy veszteségére és ká-
rára; odahivták a budai blrót a basák sátrálıoz, elmondták neki a császár
akaratát, s midön látta, hogy az urak elnémultak a császár paransa
nyomán, õ sem mert ellenkezni. Odahlvták Markus Péter önagyságát
is, ki a biró társa volt, azért, hogy sem a városkapuban, sem bent a vá-
rosban senki se merjen sem tiltakozni, sem ellenszegülni. Eközben belépett
a sászár sátrába a janicsáraga, a janiısárok parancsnoka, aki, midőn a
sátorba lépve meghallotta a ısászár parancsát, egyetlen szét sem szólt,
de a karjával adott jelre máris csapalostul rohanlak a janiesárok s a
tstörök is Buda elfoglalására. Mindebből azt láttuk, hogy ezt az ügyet
már előzetesen megbeszélték és el is döntöttek, mert soha máskor annyi
török lovast be nem küldtek a városba, mint azon a napon; emellett a
város kapuját - a gondoskodó barátság ürügyén - már elõre megszáll-
ták, mint mondották, azért, hogy az esetleges kizárásokböl, be nem enge-
désekbõl viszály vagy éppen öldöklés ne támadjon. De mi felismertük eb-
böl a cselvetést. Rövidre fogva: csapatonként nyomultak be a városba,
megszállták az összes õrhelyeket; a szembejövöket bezavarták saját há-
zaikba, ök maguk két napon át a polgárok házai elõtt tanyázlak, tele volt
velük a piactér, zsúfolásig tömve az utcák; a királyné õfelsége fiát vissza-
tartották a többi úrral együtt a sátorban, s nem is engedték korábban
haza csak már akkor, amikor a császár megbízott emberei visszajöttek és
jelentették: Budát a császár akarata szerint, ellenállás nélkül bevették.
Ez aztán már tetszett a (sászárnak, s megparanısolta, hogy addig is, mlg
az ebéd el nem készül, rakjanak elénk édességeket, gyümölsféléket. Mi
pedig már csak azért is, hogy udvariatlansággal ne vádolhassanak ben-
nünket, kedvünk ellenére is kénytelenek voltunk fogyasztani az elénk
rakott dolgokbél. Elõhívták ismét a dajkát a kisfiúval, s a török sászár
fiaihoz vezették, kik megölelték és megısókolták a kisfiút,“ sõt maga a
császár is beszélgetett a dajkával. Röviddel késöbb egyszerre behozták az

firuıı-mnırzky Rafael, szzpzzıyaı Jana; mvz, ıswmı Pııoıa ur..

I nz ı ızuvzgızen nem; van, „hava vmnz-az A ııõvzııızzakzz maz Ket ruhával,
a ai-úıakõvemıeı dkznau make; uvvzı ajanaëıwzıák meg

37
ebéd mind a nyolc fogását, és õíelsége a királyné fia, a dajka és a mat-
rónák elé tették. Ugyanannak a sátornak másik részében ugyanannyi !o-
gást tettek elénk is. Néhány magyar úr - kik ugyanabban a sátorban
voltak - szégyenkezett amiatt, hogy mi, a királynő öfelsége servitorai
szinte velük egy asztalnál étkezünk. Erre aztán bejött az egyik udvar-
nagy egy ausszal,s mikor látta, hogy tartózkodunk az ételek fogyasztá-
sától, nemcsak arra ösztökélt bennünket, hogy együnk a kenyérbõl, de a
nem éppen illendõ ülésre is, ugyanis török szokás szerint ülve étkezlünk;
annak pedig, aki megszomjazott, édes rózsaméz-azörpöt öntöttek pohará-
ba. Velünk egy idõben ebédeltek az urak is egy másik sátorban a basák-
kal együtt; az ebéd befejeztével, miután már a 23. órában voltunk, meg-
jött az egyik udvarnagy a császártól, s parancsot adott arra, hogy a k.i-
rályi gyermek térjen haza. Két ısauszt adtak melléje, hogy ezek tisztes-
ségesen hazakisérjék. és adják õt a királyné õfelsége saját kezébe. De
amikor úgy éjfél után egy óra tájban, égő fáklyák fénye mellett belép-
tünk a várba, már nem látszott illendönek, hogy bevezessük õket a ki-
rályné õfelségéhez, így ünnepélyesen köszönetet mondtunk a császárnak
Eızıl-rt, hogy visszaadta a kisfiút, és nekik is. Az urakat azonban, neveze-
tesen a kincstartót,"' Petrovich temesi ispánt, Werböczy lstván kancel-
lárl, Thörök Bálintot és Bathiany 0rbánt“ visszatartották a török tábor-
ban. Velük azután hét egész napon át vitatkoztak. Nem tudjuk, mivel ér-
veltek e vita alatt, de azt jól tudjuk, hogy a vita vezetõje kérlelhetetlen
ember volt. Ebben a vitában különféle kérdéseket vitattak meg. Többek
között ez volt az egyik kérdés: Vajon a királyné õfelségét fiával együtt
Konstantinápolyba kell-e vinni? Ezt minden oldalról megvitatták. A má-
sik kérdéa: Vajon fövesztésre kell-e ltélni az urakat? - s ez volt a fõ
kérdés. A harmadik: Vajon a királyné õfelségét el kell-e bocsátani a fiá-
val együtt, s néhány urat melléje kell-e adni, más urakat pedig vissza
kell-E tartani? - ezt azután hosszasabban tárgyalták, vitatták, s Isten
kegyelméböl le is zárták és el is döntötték.
Amikor a királyné õfelsége látta, hogy tanámosait visszatartják, féle-
lem és rettegés fogta el, másnap küldött egy levelet a török mászárhoz,
köszönetet mondott neki fia visszaadásáért, a gazdag vendéglátásért, az
ajándekokért, végül pedig azért a nemes lélekre valló üzenetért, amelyet
a dajka útján küldött, kérve a sásúrt, hogy fiával együtt fogadja õt ke-
gyébe, s vegye oltalmába mindkettõjüket. A sászár veje: Busztán basa
útján az urak kiszabaditásan is fáradozott, feleségének egy különlegesen
szép nyakláncot küldött ajándékba; a basa meg is ígérte segítségét, de
arról nem tudott bizonyságot tenni a hetedik napig. Amikor a szolgálat-
tevő nemesek látták uraik fogvatartását, megszöktek. A város megvéte-
lét követõ napon a janirsáraga megüzenle a várbeli fõporkolábnak, hogy
fõveszt/és terhe alatt nyissa meg a várkaput. Ez slrva jött a királyné
õfelségéhez, Ianáısot kérve töle, s jelentette, hogy készen áll arra, hogy

H' A ızımızınõ György »mz vzıı.

I' aımzysny Orban ami. õfzegenzız pzıznznokz von.

38
szívesen elviselje a végsõ szenvedést is, csakhogy becsületét megvédhes-
se. Akik akkor jelen voltak a királyné õfelségénél - nem akarván öt és
saját magukat veszélybe dönteni - tudtára adták a janisáragának, hogy
a város is, a vár is a sászáré, s bármikor paranmolja, a királyné këz
neki mindkettőt átadni, csak azt kéri, hogy a ısásıár addig ne vonuljon
be övéivel, ameddig õ el nem hagyja a várat; azt mondta a királyné,
hogy ez ügyben követet küld a ısászárhoz; a ısászár azután meg is pa-
rancsolta, hogy a törökök közül senki se lépjen mindaddig a várba, míg
a királyné õfelsége ott tartózkodik. De ezt a parancsot nem tartották
meg.
A következõ napon visszajött a janiosáraga, s mindenáron be akart
jönni a várba, s mivel a mieink lassabban nyitották ki a kaput, elkezdte
odakint esküvel ígérgetni, hogy ısakis õ egymaga akar belépni, kíséret
és ısatlósok nélkül, és senkit sem akar bántani. l-littek is neki, be is en-
gedték, s Ott üldögélt egy ideig a kapuban. De bizony bejöttek a jani-
csárok is, akik megszállották a várkaput. Nyomban megigérték, hogy
mindenki szabadon, akadályoztatás nélkül mehet és jöhet; majd pedig
estefelé mindnyájan ki is mentek a várból. Reggel újból eljött a janicsár-
aga, de most már nagyobb csapattal, s kinyitotta a börtönt, megvizsgálta
a íoglyokat, sokukat elküldte a rsászárhoz, de közülük jónéhányat sza-
badsággal ajándékozott meg. Mindez Mehmet bég vádaskodása miatt
történt így, mert õ a császárnál azzal vádolta az urakat, hogy sok török
fogíyot tartanak a börtönben; pedig egyetlen egy sem volt a bilinrsbe
vertek közt. Az aga egész napon át övéivel együtt ott tartózkodott az
elsõ kapunál, este pedig ismét elvonult. A városban azonban közhírré
tétette, hogy mindenki tartózkodjék bent a házában, s akinél fegyver
van, az fövesztés terhe alatt hordja oda a janiısáragához, aki a Szent
György templomábanfl várakozott. Mindenki engedelmeskedett szavának,
s oda is hordták a puskákat, a kardokat s a lándzsákat mind. Ámde a tö-
rökök nem hittek a mieinknek, s ajtóról ajtóra jártak, fegyverek után
kutatva. Es miután így leíegyverezték a szegény polgárokat, szabadab-
ban kezdtek tenni-venni: bementek a házakba, ott parancsokat osztogattak,
de a polgárházakban semmit sem lettek erőszakkal. Ellenben, ami az urak
házát iLleli, nos, mind a kincstartó úr, mind Thörök Bálint úr s más urak
házaiba is erőszakkal betörtek, bezúzva a kapuszárnyakat, s amijük sak
volt ezeknek az uraknak, azt mind elrabolták. Ez a dolog mindnyájunk
lelkét rémülettel töltötte el, hiszen azt hittük, hogy az urak odaát már
ugyancsak nagy bajban lehetnek. I-íarmadnap (augusztus utolsó napján)
megjött egy csausz a ısászártól, s vígasztalgatta a királyné öfelségét: ne
féljen, s legyen meggyözõdve arról, hogy a császár neki is, fiának is jót
akar, s felajánlja neki azt a földet, mely a Tiszán túl van 3 Erdélyt is.
s ne aggödjék az urak sorsa miatt sem, hiszen egészen biztos, hogy ki
fognak subadulni. A királyné õfelsége hálálkodott az oly bõkezü ado-
múnyért, hitte, hogy az a valóságban is úgy lesz, s ajándékokat adott a

'Í A Szent György-templom a Szent György téren (R mal Díszíér) állott.

39
csausznak. Másnap (szept. l-én) újból eljött a janiısáraga a ısászar nevé-
ben, s hírül hozta, hogy sok a rácok közt a zsivány és gonosztevó, a sászár
úgy döntött tehát, hogy visszafelé menet megbünteti õket, ezért aztán
mégsem tudja odaadni õfelségének a Tiszán túli földet, hanem csak Er-
délyt. Ugyanez a janicsáraga tudtára adta öfelségének, hogy most már
készüljön fel az útra, és távozzék a várból. Hozzátette még: a ısászár
majd ad lovakat is, kotsikat is; de ebbõl akkor nem lett semmi.
Kemény beszéd volt ez, de a parancsot teljeslteni kellett. A királyné
õfelsége nem volt felkészülve az útra, hiszen nem voltak kocsijai, lo-
vai, végül arra kényszerült, hogy holmija elszállltása érdekében ökröket
és bivalyokat vásároljon. Ugyanazon a napon ismét bejött a janicsáraga,
elfoglalta a második várkaput is, s csaknem egész napon át ott tartóz-
kodott. Ugyanakkor átadták neki a kulcsokat az égyúkhoz, a löporhoz
és mindennemű élelmiszerhez is, utóbbiakat azuün átadták a királyné
õfelségének fu nekünk. Az ötödik napon (szept. 2-én), kevéssel dél elõtt,
bejött Buda várába maga a török sászár is fiaival együtt, és bement a
Szentséges Szűz ternplomába" - amelyben két emelvényt emeltek a
szobrok tisztelete miatt -, s ott imádkozott saját istenéhez, s miután
hálát adott a szerenısés sikerért, visszatért táborába. A hetedik napon
(szept 4-én) egy itáliai tolmáısot küldött a császár, ki az erdélyi szan-
dzsákság zászlaját hozta õfelsége a királyné fiának, s egyben jelentette:
az a császár akarata, hogy a kincstartó legyen õfelsége íiának a nevelöje
és helyette a kormányzó, s õ kapja kézhez a javadalmakat is. Ugyan-
ezen a napon engedték el az urakat is, Thörök Bálint kivételével, akit
D Gászár visszatartott, s a kancellár kivételével, akit a jogban való jár-
tassága miatt a budai várban hagyott Szolimán basa mellett; a többi úr
.sirva jött oda õfelségéhez a királynéhoz, bocsánatért esdekelve, s a csá-
szár hitszegését vádolva, saját helyzetüket siratték. Ezután odahoztak 30
moldvai lovat is, melyeket a ısászár ajándékozott a királynénak az útra.
Másnap útrakeltünk Isten segítségével, mégpedig sok kocsival, mert
ezeket nem volt biztonságos hátrahagyni; a Dunán átkelve, õfelsége a
királyné sátorban töltötte az éjszakát, nem sokkal Pest városa felett.
Amerre elhaladtunk, az út mindkét oldalán janisárok álltak, arra
ügyelve, hogy senki se léphessen fel ellenünk erőszakkal, vagy ne gya-
lázhasson bennünket. Azt a szandzsákbéget, ki azért volt mellettünk,
hogy 150 lóval szolgálatunkra álljon, az éjsuka folyamán, megajándé-
kozva, visszalrüldtük. Ugyanazon a napon elhozták Petrovich úrnak is
a zászlót a temesi szandzsákságra. Csak ekkor jött meg elvesztett bátor-
sága. Attól félt ugyanis, hogy esetleg visszahivják a császárhoz, amint a
kinstartó urat is visszahivták. Arcával reményt szlnlelt, hogy elnyomja
szíve mély fájdalmát. A királyné õielségének jelentették, hogy a török
császár követeli Pécs várát is. Őfelsége ~ ki mindenáron szabadulni
szeretett volna már a ısészár kezeibõl - kénytelen volt oklevelet kiadni,
melyben meghagyta: a várkapitény adja a török ısáazár kezére a várat;

li' A Nagy Boldogasszony-templom a Szent Háromság téren volt.

40
mást ugyanis nem tehetett a királyné. Rövidre fogva: mindazt megtette,
amit a török császár paranuolt_ S mindenét, amije csak volt, odaadta.
Esõs idõben utaztunk, s veszedelem is kísért utunkon, ugyanis mind a
szolgálattevõ nemesek, mind a gyalogoskatonék, mind mások közül, kik
bennünket klsértek, igen sokan haltak meg pestásben. S még most sem
mentes az udvar ettöl a veszedelemtól. Nem volt elég bajunk, amit az
oly kemény ostrom alatt kellett elviselnünk, hozzájárult még ez a dög-
vészes levegõ okozta járvány. Igy tetszett ez az Úristennek. ki búneink
miatt igazságosan látogat meg és sújt bennünket Legyen áldott az Ur
neve. Reméljük, hogy jóságával és kegyelmével újra egy kis vlgasztalásra
méltat majd bennünket.

vzrııtzsıcı Anuı nuxeı ıı-nıııııu. l. ıugyır -ran-

ııneııııı zııııtızıı (Moııunıeıııı ııuıııırııe I-usuıneıı
ıx. „_ um:) xx. K. uraıeızııız sııııy L. Put. ııııı
ınprıa. ı. Lıuıı, mm. ımıeı cıynıs.

1541-1566. A török hódítók első rendelkezései

a) 1541-1566. A budai szumizrdk törvénykönyve ıı rújıíkrát

éı öröklési jogukról

Buda elfoglalása után az ország három részre sukadt, a lflváros és az olS1A5 kli-
Zépıõ (elé B szullán uralnlı alá jutott. A Ifirök nem elégedett még Ennylvel él C0-
vábhl hadjáratok során újabb területeket foglalt el. Klhaazııálta azt Is, hey u torok
uralom hutáral blzonylalunok voltlll, S így harc nélkül la fokoıawaan terjealkedett,
főleg a Habsburgok kezén levõ területek, de részben Erdély rovására ts. Valamely
terlllet meghódítása után a törlik égylk legelsõ feladata az volt, hogy nyilvántartásba
vette az ldbıókat trdjákatl & B várható jüvedelmekel. A volt uralkodó usztlly jo-
gait nem Lırnerte el, de a parasztság, amennyiben ızolgáltatlsl kötelezettségének
eleget tell, folylathatta lerrhelfi mu|ıkÁIlL A lflrük kllllãlıãfl hlvıtll (defkrhflne)
hamırofln elkészítette a terület oasztzírdsãt, S Inlnden évben újra kzelrták a jöve-
dellnl forrásokat. Az fisfielráa elejére tették az ílletb kdıígazflatásl kerület lflrvélly-
könyvét fkălıtutnűntel, amely osflazezte az ıdóús helyl rendjét, B2 erre vonatkozó
rendelkezésekeL A budal szmıdzsak törvénykönyve, Inlndjfirt ı Buda elfoflalúılt kö-
vetõ ldőkbelı kelelktzhelëfli

41
 Amikor a felséges padisah Allah seglmégével a budai viléjetet kegyes-
kedett meghódítani, tervbe vette, hogy az összes rajan igauágos ítéletet
hajtsanak végre! A felséges rendelet és íelséges parans eképpen jelent
meg: A fent emlitett vilajetben mindenki maradjon a helyén. A birto-
kukban levõ ingóságuk, a városokban és falvakban levõ hazaik, szõlõjük
és kertjük késıségei a saját tulajdonuk és birtokoljak úgy, ahogy akar-
ják. Jogukban áll azokat eladni, elajéndékozni vagy bármiképpen tulaj-
donba adni, vagyis fizessék meg a szölöjük (és egyebük) után járó szol-
gálmányukat és birtokoljak azokat halaluldg úgy, ahogy akarják. Ami-
kor meghaltak, szálljanak azok örököseikre a tulajdonjog szerint. Őket
soha senki ne zaklassa és ne haborgassa. Az általuk művelt földek is
maradjanak birtokukban, de íöldjeik nem az emlitett osztályozás szerinti
(mint a haz, kert, szölõ) tulajdonbirtokuk., hanem ezek mint a többi jól-
védett tartományban „kinutári föld" (arz-i miri) néven ismert „az ország
földje" (arazi-i memleket) a mohamedán kincstár löldtulajdonaként, köl-
ısönadás útján vannak a rája birtokában. Gabonanemûbõl és egyéb ter-
ménybõl vessék és arassák azt, amit akarnak. Fizessek meg tized címén
a haradzs részt (lıaradu. mukaszemeszi) és a többi jarandóségot* és birto-
koljanak úgy, ahogy akarnak. Amennyiben a földet nem hanyagolják el,
hanem mint ill.ik, kellőképpen megrnúveljk és a járandúsagot hiánytala-
nul meglizetik, õket senki ne Laklassa és ne háborgassa, birtokolják ha-
lalukig úgy, ahogy akarjak. Amikor [a rája] meghalt, helyére gyereke ke-
rüljön és az emtltett részletek szerint birtokoljon. Ha gyereke nem ma-
radna, a többi jôlvédett tartomány régi löldtulajdonjoga szerint, bárki-
nek, alci annak megművelésére képes, az ,,azonnal.i dij" (üdzsret-i mu-
adduele) beszedésével „birtokba” (tapu) kell adni. Az is a régi körül-
mények szerint birtokoljon. Szölejük és kertjük helye is efféle lesz, ami-
kor a szőlő és a kert elpusztul. l-lelyüket ne képzeljék saját tulajdonuk-
nak.
U. L. Blfkan! XV VI XVI lncl lılllllfil Oilltllıll
lmperalûrllllunlll 1ll'll elıonnlnlıılıı Illlkllkl Ve mill
esıııın. 1. uıınııuı, mı. as-ıfı. ı. Tuıoıı. rum. ıuı-
uy-Nııy cıyuıı.

'A padlsah a pelıü páduáh szóból, Jelentése: király, Iejedelulı. - Az lt!

említett lörök uralkodó ll. Szulejrnăn szultán. _ A vilfllel (ejalell török ltözllaz-
SBIÁSI exyaêz volt. A budai vllújet klalakltáıa Buda elloglalasaval kezdődött. A vl-
lúlet anál egyrészt az egész budai tarlomanyra értették, másrészt a szűkebb budai
sıanduăkra. llt a Vllâjet :lt az utóbbit jelenti. A rám arab SZÓ; jelentése: nyáj.
Így nevellêk a Törflk Blrüdllornban n lakcségot, a lnohamedanokat és a nem
muiıamedanokaı. egyaránt.
3 A török terület lakâăga adózott a klntalárnak és ı htlbérblflokosnak (szpáhl),
akinek u birtokol, a kincstár lfleillelıu lılrtoklásra átadta. A Vllalet-üıszeíráaok csak
a várható ıdókat tartották nyilván, a kánunnámék kllértek a szpáhiknak járó
Szoilšállalásollra LS. Ezeket külblıben a blrlokokről (lílnar) készült Llmárjegyzékek
feszızızzıeız ponımn. A umarızgyzekek alapjan aıııpıızınz meg A ıunzsıaz- az :gyes
birtokok éflékét, és e Sıerint adományozta a szpálıiknak meglelelő szolgálat ellené-
ben.

42
 b) 1549. A szegedi smlldzsúk törvénykönyv: és részlet az adóäuzeirúıbói

A szegedi liva rájáinak törvénykönyve 1549-böl

A magában Szegedben és a szegedi szanduákban* levõ réveknéi, vá-

rosokban és falvakban lakó ráják, ha vagyonuk 300 akısét ér, évenként
50 akse haráduot fizetnek! Ha egy házban 3-4 testvér, vagy még en-
nél is több lakna, a nevezett testvérek mindegyike külön-külön számit,
fu ha 300-300 akmét érő vagyonnal rendelkeznek, mindegyik 50-50 ak-
cse harádzsot fizet. Azoktól azonban, akik 300-300 akısét érő vagyon-
nal sem rendelkeznek, semmit se szedjenek be. „Vagyonnal rendelkezõ-
nek" azt mondják, aki házán, szõlején és földjén kivül, marháit, házán
belül lelhető holmiját és hordaiban levõ borát számitva 300 akcse ér-
tékkel rendeikezik.“ Az ilyen szeméiyiõl 50 akcse harádzsot kell beszedni.
Akik képesek haráduot fizetni, azok szpáhijuknak ,,kapu" adó fejében
Hizir lljász napján 25 aksét és Kászim napján is 25 aksét fizessenek!
Ha valakinek a háza mellett kertje van, s abban saját fogyasztásra ülte-
tett petrezselyem, tárkony és egyéb konyhakerti vetemény van - ha az
nem kerül eladásra - a kert után semmi sem szedendö. De ha az emlitett
konyhakerti terményt piacra küldené és eladná, tized szedendö utána.
Szegeden a Tisza folyó túlsó partjáról, a királyi országból' terménnyel
érkezõ nagy kocsi (araba) után 3 akcse átkelési dij szedendö és az eladás
helyén kila adó“ cimén - amelyet abban a szandzsákban fertalijje-nek"
neveznek - 2 ıkcse szedendö, több ne szedeıaék. A városból és ı Iıivak-
ból fejtetõn hozott és eladott tyúk, sajt és gyümölcsféle után semmi sem
szedendö. De mivel azoktól, akik egész héten at ott [a piacon] tartózkod-

* A sıandısák (arabui liva) = zászló, kisebb közigazgatási kerület voii, élén a

Halldzlákbfil állott. Szeged B Iörbk uralom kadelétñl smndüákközponl Volt, B
szfigedi szandısâk a budai viláleihez larlnıott.
5 AZ flkãe török ezflstrpénz, a XVI. század közepén 2-21/1 denărt Črt, tehát
50 akue tett ki l magyar forint/ot. A harádm a nem mohalnedánckra kivetett török
állami ld6 volt. Innét van a lliaiyar harás, liırácsol amvunk.
* A tárták az itt talált adoı-eı-iasıeı-v, vana alapul. A haıadu õsszege rnegleieit a
Hahburfl-állam által kirdtt adônak. Maflvaroıslëifln is ilyekeıiek ktilbn-ktiibn
rnzgıdõzıaıııı az egy Leikzı-A eıõkızt, A sun „Kerényi ıdõiıaıaı- is azonos a magyar-
orsllši törvényekben az adémentes plupelekre meiállapitoil 0 forinttal (1547: X. lt-).
° A kapilıtiól a török hfibérlıirtokoaoknak fizetlék. - Hizlr liiász a tıvlfiz
Kaszım az asz elsõ napja von. Az elõbbi megfelel: szen: oyëı-gy (Eıpriıiz 24), az
uióbhi Szent Demeter napjának (október 26).
7 A királyi Drlzág a János Zsigmond uralma alatti Erdélyt és Tiszántúli lerflie-
Ekel jeltnltlt-6. A lflfök hádităs .a 'l'is7Án túl csak 1551-ben indult 11193.
5 A mérlékek H Türtik Blrodalolnban Sem Voltak GHSČSOSEK. A kila Íilejl, klle) Il
helyenként Vállnzûil. A Kolıai-alıtinápbiyban használt kila tartalma LS ingadolntt,
til-22 akku, Vagyis 22-2l! kg Volt. Fekete Lalûa leitevése szerint A lfifdk i.li'ui0n'i
kezdetén a kila a mayırorızági helyi úrmértékre vnnatkozott. (Az esztergomi
S-Jaandfik ll'l0. évi ldóöflzeilúaa. Bp. 1915. 14. l.)
Ü A ÍEI1-alillfi-Ii értették a lerlál lhltűãégi mérőeszköz) használati dfjál.

43
nak, hétrõl hétre egy-egy penüzl' szokott szedetni, ezután is szedessék.
A levágott marha után vágóhldi adó címén marhánként 2 akae S négy
juh után 1 akcse szedendö. Ha kocsival cserép lazék, bögre és íabögre ér-
kezik, az eladótól ,,helypénzt" (zemin mukátaa) -amit abban a szandzsák-
ban ,,vásáradó"-nak (szergi hakki) neveznek - minthogy nem szoktak
szedni, ezután se szedjenek. De a ıserép fazékcık után íazék, a cserép
bögrék után bögre adassék. A bazárosok és a hazalók a vasárnap etfoglalt
hely után helypénz címén [él-fél akısét íizessenek. Aki kocsival tüzifat
hoz, attól egy darab fa, aki nádat hoz, attól egy köteg nád, aki szénat
hoz, attól egy köteg széna szedendö. A városban lakó bögrésektõl és
fazekasoktól az általuk készitett és eladott holmi után semmi sem sze-
dendõ. Ha kosin sajt érkezik és eladatik, 100 akcse érték után 2 akcse
és ha lóteherrel érkezik, minden lóteher után 2 akıse szedendö. Juhaik
után juhacló ctmén 2 juh utan l akcsét íizessenek. Méhkasaikból szedés-
kor tizbõl egy tizedként szedendö. Ahol tizre nem tellik, mert csak 7-6
vagy még kevesebb méhkas van, minden méhkas után 2 akcse szedendö.
Sertések után, az egyévesnél öregebb után ,,új adó" (reszm-i bidat) címén
2 akcse szedendö, az egyévesnél fiatalabb után semmi sem szedendö.
A makkoltalásra ment sertések után az ottani birtokosnak eleinte, mint
a királyok koral-ıan," egy jó sertést kellett adni, késõbb 10 disznóból
egyet tizedképpen szoktak adni. Ezután is így szedendö. Amikor jönnek-
mennek az utakon, senki õket ne zaklassa és semmijüket el ne vegye.
Ha sertéseik makkoltatásra nem járnak, szpáhijaiknak uak 2-2 akcsét
íizessenek. Minden terménybõl és a kert után tized szedendõ. A bírók
duizjétlf és kapuadót nem fizetnek, de juhadót õk is fizessenek. A papok
dzsizjét és kapuadót nem fizetnek, de tizedet a birtokosnak fizessenek.
Az olyan kebe-szövet" után, amit a házaikban szõttek, ha a malomba
viszik, majd amikor a malombói ismét hazahozzák, azon a cimen, hogy
„te ezt kiszóllltottad" vagy „kintrõl hoztad" semmit se szedjenek. Ha
azt a kebe-szövetet megvarrjak és a maguk városában létíenntartás oká-
ból egyesével, kettesével eladnák, semmi se szedessék utána. Ha lóteher
vagy fél-lóteher (denk) számra Eladnák és a városból kivinnék, a vevõtõl
vám (gümrük) szedendõ. A Tiszán fogott halból tized szedendö. Ha elad-
nak és a varımból kivinnék, a vevõtõl vám szedendö. A halászoktól halé-
szati adó ne szedessék. Ha maguknak a városiaknak a Tisza túlsó partján
állataik vannak, amikor azokat áthozzák, az atkelési díjon kívül semm.i
se szedessék tõlü.k. Ha eladásra hozzák, mint mãsoktól, úgy azoktól is
szedjenek vámot. A túlsó partról az innensű partra szökve jövűktõl az

"' A pentlı, penz ı magyar pénz szó (nummus, denarlua) átvétele, Magyar-ora-ıágon
l lûrlllt 'hm Ikıfit jtlêfltelhe. A tfllflll Olykor Iz nkcsfivel egynek SlÁl'I\Íl0fi8 (FE-
kele L.: t. In. l5. l.).
*Í A magyar királyak idejére ulal.
1' A dzslzje ı iıaı-ada masik neve.
Ü A llebe abnpufltót, dlróclajlát Ielel\tetL A egényemberek Ielsãrııhfijn ké-
szült belőle.

44
 átkelésí díjon kívül semmit se szedjenek. A nem eladásra hozott marha
után, két marha után 1 akcse, lú, öszvér és ezekhez hasonló állatokból két
darab után 1 akıse, tíz juh után 1 akıse, tíz kecske után 1 akıse, Llz
sertë után l akse átkelési díj mdendö. Lovastól 1 akıse, két gya-
logostól 1 akıse, de ha városi ember megy át dolgai elirıtézäére, né-
gyõjük után egy akse átkelési díj szedessék. Az eladásra hozott
marha után 12-12 akıse szedendö, ló, öszvér S ezekhez hasonlók
után ugyanennyi. A levágásra Nem\se“ felé vitt juh után 1 akcse sze-
dendő. Száz marhabõr után 125 akcse, száz juhbõr után B akıse szedendö.
Egy hordó bor után 12 'Iz akvse szedendö. A Nemcse felõl érkezõ porgo-
man csuha végje (_pasztáv)" után 25 akıse, az alsóbb fajta után 12 akıse
vám szedendö. Egy rõf (zira) skarlátl' után 12 akcse, a gránát-szövet"
rõfje után is 12 akse szedendö. A félannyit érő skarlát muha zirája
után 5 akıse szedendö. A dimi-posztó" végje után 25 akse szedendö.
A németül deszpolum" néven ismert vsuha bálája” után - ami egy [él-
lótehemek felel meg - 500 akue szedendö. A németül evejszin-nek"
nevezett csuha bálája után 500 al-use szedendö. A németül portukal-
nak* nevezett csuha bálája után 250 akcse szedendö. A németül bali
borpergar-nak" nevezett suha bálája után 250 akcse szedendö. A néme-
tül braszlav-nak” nevezett csuha bálája után 15|) akıse szedendö. A né-
metül vekileri-nek" nevezett ısuha bálája után 150 akıse szedendö.
A németül torjanin-nak” nevezett kenderbõl készült bogaszi-vászon”

Í' Nemfiének nmıeıték ı lñrökük ı Német Blrodılmıt

“ A bergoınán (pergomán) bergarnól poszló. A joblı minőségűek ktizé tartozott.
Nevet Bergamo észak-ilăllal várııról nyerte, amelynek fejlett szövõlpara Volt.
A ıısuha (csucha) durva szövésű anyagot lelenwtt. de használják általában posz-
ıõ Jzlulesere ls. A ve; ızlgangyulı ızuvuıı anyag zzsnılmzı zgyzegz, ınnzlynek nm-
sıúsáııa 20-10 méter.
'° A :korlát (skárlát) különféle színekben előforduló poaztú, amely a drága
lajlákhoz I-llrloıott. A ról régl husazınérlék szövtátt anyaiflk mérésére, körülbeltll
so-'ın cm.
'7 A gránátszüvet (gıanatuml többféle Sılnben gyártott drága sıõvelhila.
'Í A dlml sűrű Sıfivésfl pulnutvászon. Lehetséges, hogy ı Illmund Thienen-hdl
vala posztóı értik ı-alla fhıcn von Dyn, von Tyn).
Ü Nem sllıerillt nıegallaplıınl. hagy milyen lalıa volt.
1' A hala tbıill egyes árulajlnlı vászonlıa vagy pıplrlıı ıõngyblt sm-nagja. Egy-
ey árlılajlún belíll mêrleltegyséillek ls számliatt; mennyisége áruíajták szerint
valtozuıl.
7' Köıelebbit nem tudtam meg róla.
FA portulıál (pnrtnkalı valószínûleg pertugállal eredetû vagy llyent utánzó
posztó anyagot jelentett.
5 A borpergár (norpergár) nílrnbergl eredetű Poszló neve. Többféle színben
lsmerıék Q használata Magyarországon erfisen elterjedt. említettek lörembeııer
(lördmberlerl néven ls.
ˇ” A brnsıláv borosılói (Wroclaw-l) posztó. Nagwn elterjedt és az olcsóbb lıjták
köze tartozott.
5 A veıılleri (öklerl) Ismeretlen eredetû ızövõtt anyag. a vúınösuegbol követ-
kezóen a bornszlóival lehetett egyertékű,
Í A név Jelenlése Ismeretlen.
W A bogaszl (tıılıesıl) put-la vászon.

45
hordója után 150 akcse szedendö. A londra t`.suha“ végje után 50 akcse
szedendö. Száz eszterhálf' után 25 akase szedendö. Ezer darab finom kés
után 25 akcse és ezer darab olcsóbb kés után l2 akcse szedendő. A Nem-
ısébõl érkezõ rövidánı (hurdeval) után, ha az eladásra érkezik, 5000 akcse
érték után 250 aluse szedendő. A bors ,Jná7sá"-ja után - ami 40 vekijje-t
nyom” - 100 akse szedendö. A sáfrán fontá-ja után - ami 160 dir-
hem-et nyom” _ 12 aluse szedendõ. A szegfűszeg fontá-ja után 5 akcse
vám szedendö. János király korában” ennyit szoktak szedni. A vizen
hajóval eladásra érkezõ gabona után - amit nem lehet lemémi - 100
akuxe érték után 2 akcse szedendö. Ha városi ember élelmiszerféléből
bármit vitt volna házába, azután vámot nem, sak átkelési díjat kell
szedni. Ha a vásárra új kocsi érkezik eladásra, minden kerék után egy
„pénz” szedessék. A nevezett vilájet rájáinak élelmiszerét, takarrnányát,
koesiját, nádját, szénáját és tüzifáját ingyen ne szedjék el. Amikor a pa-
disah számára szolgálat sedékes, bérük megfizetése ellenében szolgáltas-
sák õket. Mindez a fenti értelemben rendeltetett el.

A türvenyktínyv után következik a smzedi szalıduák népének és adújúnak össze-

Írása. A kbvetkező rãılelben Tápé és Győ (alu lakossága van lelıorolvaz

Tápé [alu

Gáspár pap, Tomás diák, Ferenc diák, Forgács János háus, van 200
blrkája; testvére Balázs, házas; Gál, nőtlen; Nagy Benedek házas; János,
nőtlen; Zabos (?) Mátyás, házas; Hereng István, házas; Márton, nőtlen;
Zabos Ferenc, házas; Füstüs Petre, házas; Anbrus, nõtlen; Gőz István,
házas; Nemes Bálint, házas; Barank Balázs, házas; János nőtlen; Tetüs
Agoston, háms; testvére Dimitri, házas; Balázs, nőtlen; Agoston Mihály,
házas; Benedek, nőtlen; Agoston Albert, házas; Nagy Antal, házas; Nagy
Sebestyén, házas; Lőrince György, házas; Csapó (7) István, házas; Benõ
Bálint, házas; Kis Tamás, házas; fia Ferenc, nőtlen; Mihály, nőtlen; Ke-
resztös Baláa, házas; Rózsa Petre, házas; Feketü János, házas; Feketü
Mátyás, házas; Gellért, nőtlen; Tomás, nőtlen; Lõrince Benedek, házas;
Benõ Lukács, nőtlen; Damokoa Ferenc, házas; testvére Balám, házas;
testvére Mátyás, házas; Mátyás, nőtlen; István, nőtlen; Misod (?) Petre,
házas; Tóth Mihály, házas; Révész Benedek, házas; Révész Balázs, házas;

5 A lvndra (lundııra) londoni poszlő, a drágább Klilák kdzé tartozott. Magyah

0rfiá80l'l többféle Slínhen llrnerlêk ea viselték .az uralkodű mılály körében.
9 Az eszıertıúl (esıterhán, uazu-ıiınıı) sttveget ıeıeııten.
Ü Veltllje lvakllle) = bkkn = 1201 Er.
3' Foma = font. A font erüke nem volt egységes. A Mayaroruágon hınnált
bécsi tunt 056 ki-ot tet: ld. Az itt emlitett lont wılıııılvel több, mint I/, kg volt.
A dirheınet a Vekljje Í/441 részének számlmtiák.
M S7.BP0lyal .M115 idejebelt. Ez Is II\!§2I“6Glli, HDQ' a török igyekezett a Maflfar-
uıııáguı-A lalúlı vlszonyukat alapul venni.

45
 Kont András, házas; Iia Imre, házas; János, nőtlen; Nagy István, házas;
testvére János, nőtlen; Tomás, nőtlen; Fekete András, házas; Dirnitri,
nőtlen; Gula Antal, házas; fia Miklós, nőtlen; tõtvére Lőrinc, nõtlm;
Nagy Gergely, házas; tõtvére Mihály, nőtlen; I-Iőgyina (?) Borbás, házas;
testvére Orbán, nőtlen; Terhös Petre, házas, van 225 birkája; fia András,
nőtlen; Terhös Lőrinc, házas; Anbrus, nőtlen; János, nőtlen; Benedek
nőtlen; Nagy Albert, házas; fia lmre, házas; Ferenc, nőtlen; Molnár Fü-
löp, házas; I-Iarank Márton, házas; tatvére Jánoa, nőtlen; Imre, nőtlen;
Leszte ('!) János, házas; Révész Jakab, házas; Borbás, nőtlen; Molnár
György, házas; György, nőtlen; Foktői Balás, házas; testvére András,
házas; Kazal Bálint, házas; Erdel János, házas; Nagy Tomás, házas.
43 ház, házanként a dsizje adó 50, vagyis összesen: 2150 akıse.
Tizedből és adókből a jövedelem - flori-t“ kivéve - 7082 akıse (még-
pedig:) a kapuk száma 43, mindegyik után 50, ami 2150, búza 172 kile,
kilénkint 10, ami 1720, méhkastized 7 ^/z, báránytized 40, ami 400, széna-
tized 90, haltized 500, sertésadó 800, bírságpénz 50, a solmosi (Y) halastő
jövedelme 1000 akcse.

Gyč falu."

Barank István, házas; Ferenc, nőtlen; Katő Simon, házas; Nagy Sebes-
tyén, házas; Tót Gergely, házas; fia Pál, házas; Bődogi Dimitri, házas;
Lázár István, házas; fia Imre, házas; Mátyás, nőtlen; Sörös Dimitri, há-
zas; János, nõtlen; Tót Benedek, házas; Piri János, házas; Dékán Di-
mitri, házas; Dékán Pál, házas; testvére Gáspár, nőtlen; Bezi Lukáts, há-
zas; Bezi Benedek, házas; fia Imre, házas; Gellért, nőtlen; Bezi András,
házas; Dékán János, házas; Szűcs Albert házas; Lázár Mihály, házas; fia
Mátyás, nőtlen; Márton, nőtlen; Biró Ferenc, házas; testvére Gergely,
házas; Ván (?) András, házas, van 62 birkája; fia János, nőtlen; Vata Pál,
házas; Barkocs Balázs, házas; Török Petre, házas; Nagy Gergely, házas;
Csömör Lukács, házas; Csonka István, házas, van 300 birkája; Petri, nőt-
len; Nagy Petri, házas; Biró Jakab, házas; Tomás, nőtlen; Zombor And-
rás, házas, van 100 birkája; Fodor Miklós, házas, van 100 birkája; fia
Máté, nőtlen; Bansak Petri, házas; Tőt István, házas, van 100 birkája;
testvére Miklós, nőtlen; testvére Vitáres (?), nőtlen; Fodor András, házas;
Terik (7) Petre, házas; Bogács Benedek, házas; Dékán Antal, házas, test-
vére Kelemen, házas; Benedek, nőtlen; Nagy Petri, háms; fia László,
nőtlen; Molnár Petre, házas; Bata Anbrus, házas; Kató István, házas;
Zákáni Petre, házas; Imre nőtlen; Szebeni János, házas; Csikós Petri,
házas, van 250 birkája; Balázs, nőtlen; Nagy Bálint, házas; fia Jakab,
nőtlen; Kató Sebestyén, házas; Petri György, házas; testvére Mihály,
házas; lmre, nőtlen; Nagy lmre, házas.

5' A Ilorl a mayofl forint átvétele. Flori adóııak nevezlék I haráduül. és [LV
82 III. lfielûdott. 557312! a harádu nélkül kell érltnl.
"* A mal Algyő, Szeged közelében.

47
 33 ház, lıázanként a dnizje adó 50, vagyis összesen 1650 akıse.
Tizedbõl és adókból a jövedelem - a flori-t kivéve - 5820 akcse
fmégpedig:) a kapuk száma 33, kapunként 50, ami 1650, búza BB kile,
kilénkint 10, ami BBD, kevert” 56 kile, kilénkint 5, ami 280, köles 40 kile,
kilénkint 5, arni 200, mélıkastized 320, báránytized 79, ami 790, szénafi-
zed 60, lıagymatized Bl, sertésadó 1000, blıságpénz 170, a ısikósfói halá-
szóhely jövedelme 200, halliıed 1.80 akcse.

1:.-uızu. aza. ıııııuııııııızıızıızek, Fıııuı kııııflıuı

Nr. ısı. firoıoıı. ivnı. Kııey-Nııy Gy.

Gyulafehérvár, 1543. május 25.

György barát levele Ferdinándhoz a török hadsereg

közeledésérõl, Erdély átadásának feltébeleirõl és a török elleni
védekezésről

Szapolyai Janos udvarában a harmincas évek kdıepetõl egyre Inkább György ba-
rát Dúlua sıerules vette kezébe az üyek irúnyllãıál.. Alyjl l\0l'vlIDrsZá5l aulény-
nemes, anyja dalmlla volL Előbb Cnrvln János, majd a Supulyal malúd azulzăln-
lában Állolí. Kuõbb a pálns aıerıılbe MP2!! be. AJ. volt az éllâspûnlja, boy Ma-
gyaroliıágol csak a Iõrök hflbérl lennlıatúsâgânak ellsmeréiêvel lehet megmenteni
a pıısılulâslúl. S7-lpolyal halála ulán 6 kewdeményeıle -Milos Zalgnınnd klrúllyl Vl-
läzlásál, ıınllıez a szulIAn la beleelyeıêsél. adh. E n pollflka l5ál-ben tsñdbl mon-
doth ımlker a Wlük mtzválwlmlh korábbi Ígérelél- is Blldát blrtoklbı vette. A
súlyos csalódás után sıakllolt addigi pullük-Il múl|.júvıl: a Habsburgok vexelbe
.ııaıı alarm az ország nıeynaıudı ıéııeıc egyulıııl, mert ettõl vana Buda lelsm-
badllásl! és a Wrflk ldfizêsét., Az orsláz egyesllésênek az volt a Keltélnle. how »B
Hzabıbllrguk erõs hadsereget kílldlendı Maflyamrãıúgra és eredmény! muhsialmk fel
n lörök ellenében. Budl eleflčntk hılıfiıflra 1542-ben 40 elér Idnyl birodalmi had-
zıs jam Mzıvuı-oısıágı-8, de P88: ııımızıen usmıma uıán (eııızmımı_ A váuıııwıu
(diet eredrııénylelenaegıe rlıeynfialbı az Orfiăg blnlmılt a Habsburg-segllsélben É!
ı szullán újabb hadjáralál flidllnlta Mayarulflázfi. A súlyos helyzetben kell
György barăl. levele. Ebbõl kiderül, húg az Ország egységének hllýfiflllláaáról én
a lürõk klilzáıerãl wvâbbra sem mondott le.

5 A kever! gabona Fekek L. Íellevčse aıerinl bú1a ÉS rD'L1 keverék: lehelell.

(l. III. 18. l.)

48
 Felséges íejedelmem és uram, nekem iegkegyelmesebb uram. Hűséges
szolgalalaimat stb.... ajánlom.
Mindazt, ami tudósitásra érdemes volt, szorgosan meg is irtam és hirül
is adtam Felségednek Vas istván útján] de Felségednek tudtára akarom
adni azokat az eseményeket is, melyek az õ távozása után történtek. A tö-
rökök császára Szent György ünnepén* elindult Drinépolyból és Szóiiába
érkezett, s oda vonja össze teljes haderejét; számtalan hadihajót - úti
élelemmel és ágyúkkal rakottan - a Dunán küldötte elõre; jelekbõl arra
lehet következtetni, hogy valamit váratlanul akar ıselekedni. Eppen ezért
könyörögve kérem Felségedet, hogy méltóztasék Fsztergomot és Fehér-
várt idejében megerãsimni a lehetõ legerősebb õrséggel és tartalékéie-
lemmel, mert figyelme fõként ezekre a helyekre irányul, ugyanis a bej-
lerbejt* a ısászár azért küldötte elõre, hogy elvágja ezeket a városokat
mind a megerősítést jelentő katonaságiól, mind pedig az élelmiszertar-
talékoktói. Megtrtam Vas István útján Felségednek azt is, hogy mi az én
saját véleményem ennek a haborúnak a módjáról! Megparanıscılta ezen-
kiviil Felséged, hogy hadinépet szegõdressek a rácok közül, mégpedig
olyanokat, akik a vizen vívott hábonira alkalmasak, s kiknek április vége
felé Komáromban kellett volna lenniük.” Engedelmeskedtem volna Fel-
séges paranuainak, s a jövőben is nagy gondot és szorgosságot iorditok
majd arra, hogy Felséged akarata teijesedjen, de most már lehetetlennek
tartom e katonatoborzast a [török] császár közeli megérkezése miatt, hi-
szen már mindenki tudja, hogy útnak indult; ugyanis most már senki
sem hagyja el házát, sem feleségét, sem gyermekeit, hanem mindenki
arra töreiszik, hogy gondoskodjék övéirõl, amennyire mak tud. Március
alkalmasabb lelt volna a dolog lebonyolítására, l-`eledy azonban május

Í Vas istván DSH, majd Váradi kerfikedñ Volt. Vflléslinflleg a török uralom élñi
menl. at Viradra.
1 Apriiis 24.
* A szultán Anrııed rumelial iıeiierbejv. eiõreküldie. hogy Halis: ösze az ossze:
rumélili Gapatokat S nyûlnuljnn elõre. György barát ertatiläe megleiei ı had-
járatot megıirõklıõ Szináıı ı-.ausz leírásának. (Thrük-ınıgyarkori Tarteneıml Emia-
kek. Török lörténetírók li. Bp. lllflli. 285-256. l.) A l'uIi'\éiiai ejaietre i. ı L azá-
mú darabot
Š Valószinűleg arlı utal, hogy Vas lstváıı útján írásban ismertette véleményét.
Ezt A keltezetlen, de vıiesııııiiieg május elejen keszult jelentést közzétette Károlyi
Á.: Práter György leveleıése és eflébb őt illető iratok. Történelmi Tár l8'IB. LXXX.
b) 553-554. l. György barát véleménye az volt, how a lörbk hadsereg magyaroı's7Agi
helyek ostromával fogja ellöiieni .a nyıraL és nem tudJ|.ı folytatni hôdité útját
Béuig.
5 A török hódítás nagy mozgást idézett elõ a balkáni népek körében. Sokan l
iflriık szolgálatába âllotiak, sokan viszont Magqırországra menekültek, ahol ı bal-
kllli sdévokat rdcnak nevezték. A racokat mint ısoidosokal bevoniák a [örök
elleni harcokba, különösen nasıldwaik vollak kiválóak, akikre elsősorban azért
volt szükség, hogy zavarják a Dunán ıı török utánnölláıal. A naslâdûsok [6 állomás-
heiye Komúmrnban és Győrben Voll. Ferdinánd i000-i500 Lwldost akart füflfldni.
Leveie György barálhoı i518. április 4-én (Károlyi A.: i. In. N178, LXXDL 550. l.).

4 - ısıı 49
22-én érkezett meg hozzám! Felséged szándékát tehát részint Feledytčl,
részint ugyanazon Felséged leveléből tudtam csak meg, s most hozzálá-
tok Felséged igy megismert akaratának teljesitéséhez. Más hadinép to-
borzására viszont szorgalmasan gondot viselek, hogy készen várhassam
Felséged további parancsát; ámde ahogyan csaknem minden eddigi le
velemben könyörögtem Felségednek, hogy tisztességgel rendezze a ki-
rályné õfelségével és fenséges fiával való kapcsolatát, éppúgy _ ha le-
het, még alázatosabban - most is azért esedezem, hogy legyen Felsé-
gednek különös gondja õfelségeikröl, hogy én is szabadabban szolgálhas-
sak Felségednekfi A török ugyan szép szavakat mond, de nem szabad
megbizni benne, hiszen e tetszetős szavak nyomán már sok országot
végromlásba döntött. A királyné õfelsegét tehát nem hagyhatom itt a
nyilvánvaló veszedelemben, hanem valamely biztos helyre kell vinnem.
l-la viszont a királyné õfelsége úgy távofik el az országból, hogy Felsé-
geddei még nem rendezte el jól ügyét, akkor nagyon félek attól, hogy az
eg&z ország átpártoi a törökhöz. Hogy pedig ez így lesz, arról már azok
a nemesek is tanúságot tettek előttem, akik nálam jöttek össze tegnap, s
nyiltan megmondotläk, hogy a királyné távozása uwn azonnal a török
császárhoz küldenek követet, hogy az kérjen számukra valakit királynak;
éppen ezért Felséged semmi okosabbat nem tehet sem az ország, sem sa-
ját ügye javára, mint ha e felségek ügyérõl gyorsan, nagyon gyorsan
gondoskodik, azért, hogy a királyné Őfelsége távozása után Felséged ezt
az országot azon személy által, akit ennek az ügynek élére akar majd
aliitani, a várakkal együtt birtokába vehesse, mert a várak nélkül Feisé-
ged képtelen lesz ezeket az országlakókat szolgálatában megtartani.
A szászok hilségérõl - akikkel megegyeztem - igéretet tehetek, de a
másik két nemzetben' nem szabad megbizni. Ha pedig Felséged ebben
az ügyben valamicskét is késlekedne, akkor nem tehetek mást, mint azt,
hogy a királyné õfelségét fiával együtt - ha más menedékhely nem
adódik - Kassára kisérjem át. Legyen meggyűzõdve Felséged. hogy ebben
a dologban rejlik e haza megtartásának egész nyitja és legfõbb lehetősége.
Bár van Törökországban megbízott emberem, de még mielőtt õ visszatért
volna, ma megjött a hlre annak, hogy Nándorfehérvár, Zsarnó,' Szalán-

Ü Feledy lıstárt llšıulfllrhlua) január ll!-all ktlldle Ferdinándhoz, hey bëzlmol-

jon az erdélyi helyzetről. Milli elején Vlaznnt Dllllsıllodilt, hogy Feledy mel
mindig nern lift Vlflın. (Károlyi Á.: i. In. LXXIII. 54|. l., LXXX. al 551-553. l.)
7 Gybrgy blrát Erdély Ílûdklt I. Ferdinfindllflk feltételekhez klltbtle. A2 eylk
felletel az Volt, hog' Ferdinánd megfelelõ fflrlnában gondoskodik lzabelll ea János
Zsillflond kárpdtlâsáről.
Ü Erdélyben a szkı rndlett a Iliflšýart és a Szekelyt tekintették nel'I\zel.nek.
A llemlet itt feudális nemzetet jelentett, amibe u J`0l0kluıl és klválixágokkııl biró
uralkodó 0521-ályt Slămitoliák, a társadalom többi Oaılályait ez I szemlélet kizárla
a nemzet foiılınáiıol.
' Rnrnb Belgrád el Slendrfi llözbtt feküdt. ll!!-ben Szapolyai Dslfnrn llá tolta,
de súlyos vereséget flellvedett.

50
kemén városokat s Boszniában azt a várat, melyet Ujhegynekm neveznek,
a török felpenselte.
Amint pedig semmi sem lehet kedvesebb és kellemesebb az életnéi,
éppúgy minden bizonnyal semmit sem kivánok szívesebben, mint azt,
hogy megtörténhesék végre az életemben Felségeddel való találkozá-
som, és hogy beszélhessek Felséged szine elõtt az ország megtartásá-
val kapcsolatos dolgokról, mindenekelőtt Feiséged azon ügyeirõl, ame-
lyek akar a mi körülrnényeink nemismerésébõl, akár egyéb dolog hl-
ján, de ugy látom, hogy egészükben nem folynak rendjén, s amelye-
ket Felséged miatt - kirdl tudom, hogy az egész kereszténység ügyé-
ben fáradozik - bármennyire sajnálatos dolog is, de levelezéssel még-
sem tudok megoldani. Az én, Felségedhez történõ uiazásom bizton-
ságáról Felséged nekem irt is, de szóbelileg is üzent, úgy hogy semmi
egyébröl nem voltam soha jobban meggyözödve - ámbár sokan más-
ként beszéltek rólam Felségednek -, mint Felségednek irántam való
azon különleges kegyérõl, amelybe egész életem nyugalmát és bizton-
ságát vetettem; mindeddig soha nem is jutott eszembe semmi, ami
Felséged kegyétõl eltántorfthatott volna; mégsem látok most lehew-
séget az utazásra, minthogy az a megszámlálhatatlan gond, ami e föld
megtartása érdekében fogva tart, még azt sem teszi lehetõvé, hogy
egyik várból a másikba átmehesek; de az is igaz, hogy ha a török
észrevenné, hogy elutaztam Feiségedhez - amit titkolni semmiképpen
sem lehetne -, soha jobb alkalmat még feikinálni sem lehetne neki
arra, hogy megtárnadjı az országot. Egyébként, ha Felséged bölcses-
sége találna valami olyan módot, amirõl úgy látja, hogy találkozásunk
az ország kára nélkül lehetõvé válik, akkor azt fogom termi, amit Fel-
séged az ország és saját ügye érdekében hasznosnak ibél.
Ámbátor már korábban is esedeztem Felségednek Vác és Pécsvárad"
váraival kapcsolatban, hogy tudniillik azokat vegye saját kezébe, most
mégis újra kérem Felségedet, hogy Pécsváradot vagy Verbõczy Imré-
nek, vagy a pécsi püspöknek” adassa vissza, még mielött a török azt
elragadja; ugyanis e vár átadására már a [török] császár levelével is
figyclmeztettek, s csak azzal az egyetlen érvvel utasitottam õket visz-
sza, hogy a császár megérkezését várom, mert elhatároztam, hogy a
várat sakis a ısászár kezébe adom át. Ezt a várat ugyanis, amely tó-
lem olyan messzire esik, s amelyhez a török kezén levő területen át
visz az út, nehéz is, de lehetetlen is megvédeni; ha pedig a török azt
elfoglalja, Pécs nem tarthatja magát sokáig, s emellett Vác elvesztése
is kétségkívül igen nagy csapást jelentene Magyarország felvidéki ré-

" A min zzuvegızız Nem Mans, az ez vzıezzımıızg zıiraı. Lzheı, mg oivam

gondolt, ami a Sıáván túl volL (Oláh M.: Hungaria 9. fejezet.)
“ Pécsvárad eredetileg az ottani bencés aııáıság birtoka von.
'Í Werbõcty lmre, Werbõmr istván llı volt, a lflrbk harcokban komoly érdeme-
ket sıeıızzett, A pécsi püspök ekkor Thurıá Szaniszló Volt, aki a torok közeledéaekor
elmene ült.

4' sı
szei számára. Kérem tehát, hogy mind a váci, mind a pécsváradi vár-
ról - melyeket eddig saját költségemen tartottam meg ~ gondoskod-
jék Felséged, hogy a török rablómarka azokat el ne ragadja. Írtam egyéb-
ként a legszentebb és katolikus (sászári Felségnek ls arról a háborús
lehetõségról, amelyről előzőleg már Felségedet is t:udósltottam.“ Kö-
nyörgöm tehát Felségcdnek, hogy az isteni irgalomra, az egész ke
ruzténység üdvére, az ártatlan gyermekek és özvegyek könnyeire, az
öregek mélyrõl íelszakadó sóhajtásaira, s a szerencsétlen nép rettegé-
sére tekintettel, méltózrassék õ szent császári Felségét arra buzdltani,
ne tûrje azt, hogy ezt az országot, amelyet elődeink vérílk bőséges hul-
latásával õriztek meg, s amelyről mindenki úgy vélekedett, hogy ez az
egész kereszténység elõvédbástyája, a keresztények legnagyobb kárára,
a leggaládabb ellenség kezébe kaparinlsa; most ugyanis olyan alkalom
kínálkozik Felségtek sümára ez ország megvédëére, amelynél sem na-
gyobb, sem hasznosabb nem is lehet, enel az országgal kaptscılatban pedig
Felségteknek meg kell íontolniuk azL hogy ha ezt az alkalmat elmulaszt-
ják, az ellenség csak ebbõl az országból kiindulva, könnyedén meghódít-
hatja magának az egész keresztény világot. Ezzel szemben, ha Felségtek
idejekorán gondjaikba veszik ezt az országot, megígérhetem elõre is azt,
hogy Isten segltségével négy esztendei idõlartam alatt, a háborút tartósan
folytatva, mind Konstantinápoly, mind Törökország nagyobbik része Fel-
ségtek kezére kerül.
Végül: minthogy nap mint nap felmerülnek olyan ügyek, amelyekről
Felségednek azonnal tudnia kell, kérem Felségedet, hogy embereimet
mielőbb méltóztassék visszainditani hozúm, hogy részint Felségednek
- előírása szerint - ezzel is szolgálatára lehessek, részint pedig azért,
hogy a fontos ügyekrõl Felségedet tájékoztathassam.
A legjobb és leghatalmasabb Isten őrizze meg Felségedet . .. stb. Kelt
Gyulaíehérvárott, az Úr 1543. esztendeje május havának huszonötödik
napján.
Mindazt pedig, amit ez a Mihály deák Felségednek az én nevemben
mondani fog, méltoztassék Felseged hitelt érdernlõnek elfogadni.
Ugyanazon magas Felségednek
hűséges szolgája
György barát

Kívül: A felséges fejedelemnek és Úrnak, Ferdinánd úrnak. . . stb.

ıunııyı A.: n-az Gyııı-ıy ııvıızzue As eıımııı

sv. ıııeıo ızıwk. Ha-ısaı. 'raı-ıeıızıını -mr ııTı. 94-
sn. ı. Lııııı. Kom. ıceneı. ov.

D Az V. Kñrvlyhırz intézett levél nem szerepel György barát közzétett levelet

között, de l543 l1'\ŠJ'lISÁhB|1 Ferdinánd Qlfitl menlelell magfll, IIÁI1, hflfl' RUVMEIY.
levéllel közvetlenül a üúszárhoz kflldlé. Jelzi, h0Q' segítséget kért. (Károlyi Á.:
i. m. LXXXH. 559. l.)

52
 1543-1549. Martoníalvay Imre deák Szolgálatjárul rövidedün
való emléközet c. munkája a török elleni felkészülésről
és a törökkel vívott harcokról

A tõıõıuızı vfvm ımmzıı mmzzmızıaı zzz muumáıı, mzgy z ıëfõız ammızzk, .an-
ı-Aafiıszm, .ur zzaız mızıızm ımiuıımu. a vamıumı 8 z mzzuõzıwn ııeıyzımeı uz-
ıızzzn ızoızıozuııızız ıvızgmzıuıı A ımmıvmız ımzzzznızııesz, uııeıyeım .zi xvı. sza-
zaam a ıuzemeg xzııõdaz maz eızvuıus ızıı. A ızıııım mzzvumzııznaıg ızmzõ vn-
mz epııznzıg z va.-ıızımz uı-tm vawsı ımzzfõzıızmk. Egy sm uı va: ıs Kzızrızzzzız
ızmpıomomzõı, ez-õszızız epuızuzımõı, vagy ııuıanmn :mms pomnımn mmzim em,
mény neııuıı. A wzõız mıjzzzıızaës hmmn ızzmnueızz egesz veaõõvzzzz spam ıı,
zmzıyzı „zum z sem „avar ıızzımemõızzı ızvaızızrzııeszızıızx. Az zısõ mak „zu-
zzzmı zfõızzzıtesenzk aııımu zmıeım Mzmmısıvay imre (ısıo-mi T). samzgy mz-
Ryel lliillflmw volt, Török Bálint servltolfi. 1511-ben urával megjelent B lčrülš tá-
hmızzm, „ımımet Tõfõk aızıımoz a neıwmny ızuzıõııeıze ııurwııamı szuızjmaz. ızuı-
ıan, maz vezeag ımzı.-wız A -ruıõız :ama swıgzızıamm, ez ımmnıy rzızaıuzıfaı
vállalt. Ezekről meg is emlékezet! Ieljegyıeselbtn, amelyek 1578-lál i555-ig terjed-
nek. Az ııı ızzmuıaum feszızı az im. ëvı ıısıõız ımaıam: eıõnı ıızıyzz: ızıı-mızaı
ımıuı ıu. mm vammfzk s vmnıız mzgznszmsezõı zzzõı, az z-avıısgıı s max zı.
ızm veazızz-zés Kõzwmı ıı-anyımzanzk ızısnynm, egy-egy vazımmıam- „nyos ızızıõs-
zezem. van vu-A Aızızm-z az idõben, Amzıyfõı Mzmmaıt-zy ıı-, z Dzmamúı veazı.
mezek zgıız ı„„ı„„ mmııs vzıı. im men z zzuııam ımazzızz vısmvmuıızz man
a magyar muzu z ım-sıywı nyoız mmiımıu vu megel-ezııesez Ken:-K, zgyzıııaı
mzzım-ıizuımzz s-4 mu ıwuı ez 8-O mi- gıızmzz kamasz sumaek. E vımız
Kezet: szmpzıı Papa ız. ıvıımıxeı nem mpımıı mzmaı, ez ez meg ıııııabız ıfzımz-m
Mzzz-umıııvzy munıuufimzk erızem.

1543

Az pápai lisztlarló is ezt hallván, az terek császár jõtelit, mondják,

hogy busiuzni kezdett az én asszionyomtul, de meghatta 6 nga, hogy
veszteg legyen, de talán nem blzhatott hozzá, mert tótorsflgi' volt, alat-
tomba õ nga mondjak, hogy tudakozott ha valahol tiszltartót találná-
nak Pápára, de nem taliıltanak senkit sehol, azután az én kmes asszio~
nyom engemet hivata Szigetbe, fele szerencse jargalást* igiére 6 nga,
de azért én egyikre sem kívántam semmi fizetést, akort az pápai tiszt-
rõl sem emléközett semmit nekem 6 nga, én házamhoz jövék, azért ha

1 'rõuımzag szıavfiııiz magyar neve volı, ııneıy a xvı. számában 1 Di-ávı és A

Száva küzéneıı nyugau (elet ieleıııene.
Ü A jargalús egy évre vállalt szolgálalért járó ısoldot leleıılelt, amelyet pénzben
3 lerrrıészelben adtak. A iargalá a szolgálntbzı lépéskor a kllelblt Lsold lelet kapta
meg.

53
valahova paramsioltak, elmentem, és az én kmes asszionyomnak és
gyermökinek eremest szolgáltam etc.
Azután idõ múlván, az terek siászar késziiileti följebb hatott volt,
nem állhatta sokáig az tiszttartó helyét Pápán, ugyan asszionyom híre
neköl ldment Pápa várából és pusztán hatta az házat tisztessége ellen,
azután azon keserves assñonyom inkább megbúsult és az mely szolgál
megmarattak volt, úgy hallottam, hogy mindeniket kínálta az pápai
tiszttel, de egyik sem akart fejére veszödelmet venni, elvégre engemet
hlvata Szegliget várábaı az lu'nes asazionyom (hogy egyéb tiszttartót so-
holt sem találhatott) engemet kére és inte õ nga nagy sok szokkal, foga-
dásokkal, niha slrással is, hogy íölvenném az pápai tisztnek gondviselé-
sét. En eleget mentém magamat, hogy nem vagyok elég reája, más jám-
bor szolgájára biznája 5 nga, én is azért Iölmegyök Pápára, úgy mint egy
közszolga eremest szolgálok az több uraim között 6 ngának és az õ nga
gyermökinek; könyergäg hogy az üszttel ne bántana 5 nga, végre ugyan
azt mondá õ nga, ha gondját nem viselem házának, nem kiülömben ve-
szi: ha én veszteném el Pápát tiüle. Ez szón igen megháborodám, mert e'n
gonoszul soha sak egy talpa alatt való íöldöket sem vesztöttem el, Pápa
veszödelmének sem akarok oka lenni, ngod ne slrjon, Ime elmegyök az
ngod paranısiolatjára, mind élni s mind halni Pápán akarok, hallogatom,
hogy az hitlen terek csásúr Valpót megszál.lotta,' én azért azzal nem gon-
dolok immár sak azon könyörgök te ngodnak, hogy ne feledd el, mely
veszödelmes idõben szolgáltam, legyen ngod oltalma íeleségemnek és
gyermökeimnek, jelösben, ha az te ngod házában holtom történik. Es ha
mi kárt vallok szolgálatodba, ne hagyjon ngod kárban, mert vagyon oly
szolgád kmes asszionyom, hogy ilyes veszödelmes idõben az pápai tisztet
föl nem vette volna veszödelmére, ha Pápát ngod ajándekon atta volna is
neki, de én ngodért az fejemet im szerenısárs viaziem, elhagyván ngodért
mind íeleségömet, gyermökimet, és ha az idõ hozza, kész vagyok halá-
lommal is szolgálni ngodnak és ngod gyermökeinek Isten segítségével,
Isten ngoddal õ szent felsége, az én kmes kis uramékkal õ ngokkal egye-
temben tartson meg sok ideiglen, úgy történhetik talán soha nem látha-
tom többé tá ngtokat, de könyörgök az istennek, hogy agyja minden jóra
minden dolgainkat, amen.
En semmit nem kéäém, hozzákëzülät nagy hertelenséggel, szertelen
kelleték hadnom dolgaimat is,“ fölsieték Pápára, megláttam az várat,
pusztán találám, várassát épı'lletlen,° igen megbúsulék rajta; mint olyan
hertelenséggel a mivel lehete, kezdém várát megtakami és várassát rag-

* Szigliget a Török läalád birtoka VDIL

' A boszniai, a horvátolızági és ıı lenEë'l'Pfll'ü törökök sıállolták meg (tromoI-
ták) a Dráva menti Valpôt, de Szulelrnán nullán és a sıultáni sereg megérkezése
után lãfl június 73-án Ioglalták el. Vnlpú u Perényiek blrlnka Volt.
5 Slerlelell I= rend nélkill, flssle-vlsııkághah.
5 Ep(lletleıı=beIeje2Llerı, Védõépilmények híján levfi.

54
 gatni" és támogatni az palánkot hol bedőlt s hol kidőlt. De ezen közben
az terek császárnak érkezék az elei, s megvevén Valpó várát, Soklyost,
Pétsiöt és az több várakat, varasokat nıeghódoltatvánfi
Ez alatt terek császár siet, följővén lsztergam felé.” s én semmit nem
épltheté-k, mert ez föld népe mindenött futni kiészül, az váras népe is
hogy kevesen voltunk L`ılta.lrnokra, igen megrémüllenek vala; kényszerí-
tetém kétszáz gyalogcıt fogadni, kik Péısrûl tölszakadtak vala Pápára; jól
lehet az én kmes asszionyom engemet igen kevés költséggel bocsiatott
vala föl, mert azt hitte õ nga, hogy Pápán minden elég vagyon, de én sem-
mit nem találhaték, mert mig fölérkeztem, mindent kihordlak volt a vár-
ból; íejem óltalmáért, és az én kmes asszionyom várának, várassának meg-
tartésáért az mi kevesem volt, nem kémétlettem elkölteni, mert én min-
denkort inkább szeretem az tisztességöt, hogy nem az pénzt és egyébíéle
gazdagságot, azért ninısien nekem pénzem etc.
Ez időközben Zulimán az pogány terek hitetlen császár lsztergom vá-
rát ınegszállá és igen lõteté, elvégre az olaszok, németek meghasonlottak
az várban, csiodakepen megatták veszedelmökre az várat telek császár-
nak,'° ugyan onnét Memhet béköt az Eábaközre bocsiátá rablani és pusz-
tltanl, ki nagy kárára lén Pápa várának. Isztergam várát megépítvén, egy
béköt sok törökkel bele helyhöztetvén lsztergam dltalmára és őrzésére,
ugyan onnét mindjárást alájöve Zulimán terek császár és megszállá Fe-
jérvárát, er&en vitatja, lövetl, végre meg is vevé sok keresztyéneknek
veszödel.mek.re, fõ kapitányok is Warkuch jámbor vitéz vala, ugyan ot-
ian vesze." Azután Fejérvárról Uloman béköt sok tatárral, törökkel Pá-
pára mi reánk válas_zta; ezt meghallvén Ungnot generális uram õ felsége
képe." az lõíõ urakkal, kik azkort strázsaképen Pápán voltanak, éjjel
féltökben Pápáról nagy hertelenséggel kimenének az sitkei högyre, min-
ket nézvén mint veszönk; akort Pápán az községnek nagy rémölést, röt-
tenetességöt hozénak kimenésökkel. Nehezen tarthatám meg az közsé-
göt az várasban, jóllöhet engömet is eleget hlttak, hogy velök hogy el-
menjek, ne vesztenéı_n el fejemet és az köıwégöt itt ez rosz toldozott, tá-
mogatott palánkban; de ısiodaképen való választ adék nekik, kit nem
örömest hallottanakı tisztességökre is emlékõztetém õket, ha jámborok
volnanak, az ellenségöt õk is megvárnáják együtt velünk, de azért ugyan

7 riaggaLni=rasasziani, iıiiaviiani.
'Soklycıg SokIâs=Sikl6s. A törlik csapatok elloglalflk továbbá Pétsvâradot,
sıászvárt, Dambõv., siı-naniarnyát.
if Siklós eirugiaiása után esukra lorduıı, es Budán iıeresıiiii Fszıeı-gom ala ment.
W Ekziergorn, annak ellenére, hogy erös õısége és Jo lelaerelése volt. megadta
magat. A ıtirok szabad eivonuiáıı igen.. ami annyit ieienıeıt, hogy a katonakai
ıninderibăl kllztolták 3 Bak életüket Myúk meg. A paıancsnokokat Ferdinánd
anıiaz uınúia mlati ieiaribziaiia, de azumn késõbb szabadon basatatia.
H Fehérvár vedõi, eiükön a sziléziai sıárınzııású vaı-iwza Gym-ggyei, hõsiesen
helylállottak Varkocs egyik kiitirä alkalmával a falak alatt esett el, rninthflfl'
a fehérvári polgárok nem nyllbtlák ki a belsõ várba Vezető kaput.
ll Johann Ungnad az alsó-ausztriai, venni és horvát tartományok liiiıapiiáı-iya vait.

55
elmenének mindnyájan. Ezen közben Isten világot viraszta, az mi keve-
sen voltonk mindenfelé válaszüg“ vigyázónk és biztatónk mindeneket,
hogy semmit ne féljenek, minden ember helyén maradjon, fejök vesz-
tébe, noha kevesen vagyonk, de velünk az Isten, õ vlaskodik mi érõt-
tönk, csak bizıonk õ szent felségébe.
Ezön közbe Uloman bék nagy hadával, Iörökkel, tatárral reánk érkö-
zék, a mi kevesen voltonk, hareiolot boısátánk ki ellenek, semmit háh-a
el nem hagytonk tisztességönkben, úgy cseleködtönk mint jámborok, ol-
talmaztok az mi kmes asszonyunk várassát mind levéaekkel s mind kop-
jákkal elannyira, hogy egy sem vesze közölünk Isten kegyelmességébõl;
látá Uloman `bék, hogy semmit nem árthat nekönk, elmene az varos mel-
lett nagy szégyenére, de azért az Kemenösalját elraboliatta Uloman bék,
ki lén az egész földnek nagy romlására. Noha az fejedelemnek Ferdinánd
királynak õ felségének egy embere sem volt Pápa óItal.ı-nara, de azért az
mi kmes asszionyunk után õ felségének is, ez egész földnek is jámborul
szolgálánk, de senki csak meg sem köszöné etc.
En Pápán való szorgalmatus szolgálatomban elég kárt vallék onnét ha-
zol Somogyból, mert minden morháimat, barmomat sokat, nyájjal juho-
mat, és egyébféle majorságomat, házi eszközomet, sok vad hálómat és
egyebeket kit én elõl nem tudok számlálni etc. mind elvesztém." Miért-
hogy az Dersffyls urak Pápán létemben szekeres lovaimat is elvitték volt
házamtúl, nem volt morhámat min elhordani az terek és egyéb kóborlók
elõtt, szolgáim is velem voltanak Pápán, kiknek gondot kellött volna há-
zamnál ezökre viselni, feleségem is ısak alig szaladhatott volt Lak vá-
rába" az telek elõtt etc.
Isten segítségével az mi kevesen voltonk, nemcsak várát, városát, de
kivül való mindenféle majoıságát, barmát, ménesét, és juhait nagy nyáj-
jal, szorgalmatos gondviselésömmel megfartottok az mi kmes asszio-
nyonknak és az õ nga gyermökinek épen, de én az enyimet mind elvesz-
tém, kiért nekem :sak egy kacsinkát" sem adának; de várom azért az én
kmes asszionyomnak és gyemiökinek jövendõben való kegyelmességö-
ket annyi sok kárvallásomért.
De hogy az fejedelemııek Pápa várassa ollalmára egy fizetett embere
sem volt velönk, de azért mi jámbonıl szolgáltonk, nekem kellött mind
lovagot," gyalogot tartanom, kikre az én magam eiszenyébõl is sokat kel-
lött költenem tisztességem mellett, az én kmes asszionyom fizetése kivül,

U vaiazzıiz (vaiugi = noszza ideig, niinavegiz, nagyon.

If Mıımzizzn o zzaiıani :mz ainio ızie vonult, a ıõrok könnyü lovasok o aa-
iııon mindkét pariiát vegig pusziiıottak. Majd a uuiian a ıaıarcsıpatokat szaba-
oitono roo ezekre o vıaekoin-e. A niaiorssz ııı oprõiozzagoı, sza.-nyzzı ıaionıziı,
egyébként a földesúr saját gaıduágaı. erietiek rajta.
I= A Dei-my euıaaro uıoı. Leıanıorıooo tagja Deısuy ınvin i-ariıapıisny, ka
sõbb duııanlúli főkapitány Volt.
"I Lak váı-A Somogy megyében a 'raiıy család birtoka voil.
W Kai.-ıinka= kiskaesı.
'U I„ova!= lovas katona.

56
 mert én mindenkort inkább szeretem az tisztöségöt hogynem az pénzt és
egyébbféle kazdagságot, nekem azért ninısen sem pénzem sem kazdag-
ságom.
I-Iogy Uloman bék megtére és hátra mene Fejérvárra, az hitetlen terek
tsászár sem kések ott sokáig, Fejérvárát és az több végházait megerősít-
vén és néppel megı-akván, haza mene Constantinapolba, jó falka” népé-
vel, nagy sok nyereséggel, nekönk veszödelmönkre etc.
Azután csakhamar az én kmes asszionyom Penflinger Katalin asszio-
nyom minden háza népével Németújvárról Pápára az megfogyatkozott
helyre haza jeve és jó falka ideig itt lakék, kire sok gondom és költségem
volt; de hogy az terek mindenfelé gyakran kezde rabolni, az fejedelem
semmi segltségöt Pápa várasa oltalmára nem ada, az én kma keserves
aäzionyom nem merésılék Pápán Sokáig lalcni, Debreczen felé índula
kis uraímékltal õ ngokkal" és minden népével egyetemben, engömet pe-
nig sok kéréssel, fogadásokkal mmég Pápán hagya mint egy szedött szö-
lõt; parancsolá õ nga, hogy jól szolgálják, kmes asszionyom leszen gyer-
mökivel egyetemben. És kére, hogy az õ nga házainıik, iúszágának az fe-
jedelemnél és az uraknál lennék jó töreködõ és segítség, nem lenne õ nga
hálaadatlan érette; ajánlám szolgálatomat õ ngánalt, hogy a mihöz elég
lehetök, nem kiméllöm magam fáradságát, nagy eremest szolgálok õ
ngának, és szerelmes gyermökinek; nagy jó áldásokkal bocsiátám el Pá-
párol 6 ngokat etc. Az váras õxzésére több lovagot, gyalogot kelletëc fo-
gadnom.

I544-1549

Azután nemsok idõ múlván, egy particularis gyűlés lén Pozsonyban,

Feltz Lenárd generális idejében, Pál érsek Iocumtenentiája alatt,“ az több
magyarí urak közöl is egynéhány, tudniillik Nádasdy, Batthyányi, Zri-
nyi Miklós és az Bánffy urak etc. jelön voltak, én is fölmenék õ ngoklıoz
Pouonyba, megemléköztetém ö ngokat, hogy az zolyomi articulos ter-
hévelfi minden foglalt jószágot Báthory András uram kivevé az én kmes

W l-`aika=csapai, soport, darab.

5' Debrecen 1530-tól ldlll-li a Török család birtoka volt. Török Bálint két liára,
.iánosra ea I-'erenoro ami.
7' Ez |.ı rfllgytllés 1543 Oklóberében volt Poflonyban, ahol az ország védelmének
kérfläével foglalkoztak. A szultán lávfllásának hírére ugyanis a királyi táborban
ösazegyűlt idegen hadak elhagyták az o|fizlgoL Colonna leonhard van Vels Fer-
dinand noavezero, majd iuraiyı rõımpimny von, oorontznoksáın oion Aııouak A
Mogıroıız.-igon ıarwzkoao idegen csapatok. varaay rai ozzıznzozni emu, fõ-
knnzeiiar 1542-tu 1540-ig volt kiraiyi iıeıyiartõ.
1 Az 1542 febnıárjátıan tartott beıztercebányai (Novizollum) oıuággyűláare utal,
amely kinıonoıoua, hogy A Ket kiraly nma iaoien ioıuiionui oıiozıaiı vagy elado
máliyoz0tt blrtnkokat áprllls 2-lg viasu kell adni a jogon tulajdonosnak, a vona-
koaok zııon pedig fegyvere; ersvei Keıı iouepni. Ezt not-zzi Marıoniaıvzy zoıyon-ii
artlculus-nak tlörvérıycikk).

57
ssszionyom kezéből, könyergék õ ngoknak, hogy Kápolnay Ferencné bírja
az Rábán túl két faluját Szésenyl. és Csasztotf' Ba'kyt Pál szolgál Acsédot
és Keveslmtot“ bírják az Zólyomi articulos ellen; ngtok engödelméből
én is ícıglaljam el, mert az négy falu Pápához valók voltanak, Pápa is pe-
nig tudja ti ngtnk, hogy végház, annak is segítség és épétä kellene.
O ngok megengedék, hogy bátor elíoglaljam, és ezután Pápához blrjam
etc. kiket hazajevén elíoglalám, és ispánokat hagyék benne, és az széıse-
nyi puszta molnátfl megépítetém újolan.
Ugyan akort Pouonyban az én k.mes asszionyom akaratjábél könyer-
gék az 6 nga végházai segitségéről és éplttetésérõl, tudniillik Alsó Súget-
ért,“ Gesztesért, Ozoráért, jelösben Pápáért, hogy õ ngoknak [így] az több
végházak között ezekről is gondot viselnének, hogy terek miatt veszö-
delmel, ne vallanénak, mert sak magonktul elegek ezökre nem lel-letönk.
Ezt hallván az urak megjegyzék: az végházakat mondák hogy gondjok
leszen reájok õ felsége után."
Ez idõkezbe megösmerém és jól eszembe vevém, hogy ez keves nép-
pel nem vagyok elég ez nagy puszta Pápa várassának éltalmára és meg-
tartására ez hitvány palánk mellett, elhagyám az vár épületit, az várast
kezdém elõször építeni, honnét az várat óltalrnazzék; az vársst kissebben
szakasztam, palánkját íöléllalám, íonatám és sároztalam gyorsasággal,
azután az arokját is megásatárn, csak ez kevés maroknyi néppel, minden
kölsõ segítség nékül, kin sokan 4sodál.kozt.a.na!(. hogy ilyen hamar véghöz
vihetém, mert hogy az Pápa kemyül való nemes uraim az erdõtõl, vesz-
szõtõl is igen tilongattanak, de én aual semmit nem gondoltam, ugyan
eljárlam dolgomban. Székre is invettek az erdõjért, de azért az tervény
megszabadltott, azután végezte az ország, hogy végvárak épületitõl so-
holt tilalmas ne legyen az ercl5,“ Istennek segítségével az váras épületlt
végezõnk mind árokjaval, bástyaival egyetembe sok gonddal és fárad-
sággal, Istenönknek segítségével.
Azután az Vér kömyül való hitvány palánkot is jó bástyákkal máso-

H Kapzınay Fel-ene szekesıehervmn zzaıgaıı, z vsı-ez eızuz utan 1:48-Den

ıovawsapaıavaı megmnıaaoıt egy Hírek sereget de sımııııızzı-nye Kazeıeaen vereséget
szenvedett és elesett. - Szécıerıy Sopron, Csăszt Vas megye! lalu volt.
I aukies (anızyılı) Pal szerb vajda, aki ısza elejen ı-negımzıa A ıõı-:sk ı-.adjam
előkbzllletelnek hírét. Jelentős blı-mkokat szerzett Magyarorszagon. - Aesád én
Köveskúı, Vas meiyel falu.
5 Moln = malom.
I Alsó szıgetz szigeıvsr.
7' Az említett oıszágsyûléaen ponlman klalakull, hogy milyen várakat kell meg-
efõslıeııı a usı-uk ıeımnaztaıazára (l-`ı-ılmõı v.: A meg-az eıe-Anggyuıesek tm-teııem
ll. BP. 1075. l85-136. l.)
7” A varak épílbéheı, Íalalk iavllâsához Sok Vesflűre 8 fára volt szükség. Ahol
nem volt a várnak elegendă erdéle, oll. Idegen íöldesuralı (állt Is lellıaszlıálllk. Ezt
lelle Mıflonlalvfiy is. Hiába lllallrlnzlûk S hiába állllnflâk blrűslg elé. Elnlék-
ıfaıııı Keedbız ım, 3 ezen uıeıı zzz ımz xxn. ıe.-re, amely kimeızaeııe. hegy z
ıaumı az nemesek erdõnzuı ezıaıu A zzemmdez vágva- zeezeıe mt vagızı, „meny-
ııylben a var saját erdăl nem elegendõk.

58
dik esztendő fordulatjában Isten segltségével újolan megépltém jó mó-
don, sok gondviselfsömmel és szorgalmatosságommai.
Ez épületöket az fejedelem megértvén, úgy kölde lovagot és valami
kevés gyalogot Pápa õrzésére és éltalmára az mi könyörgésönkre, mert
az váras népe teljességgel elunta vala a sok nappali épltıést az várason és
az éjjeli vigyázást mindenkort az vártán, lci miatt az kömég igen elfogyat-
kozott vala.
Az urak igíéreti mellett, az én könyörgésem után Geztes vára segítsë
gére l6 gyalogra való fizetést adata Felcz Lenárt generalis uram, egy fal-
káig azzal táplált-am az gyalogokat mikor az fizetés megfogyatkozott, ki
gyakorta lett, én fizettem nekik, éléssel is én tartottam, hogy pusztán ne
hagyják az várat, ki megtetszik az udvarbiró quittantiájábólfl is, a mit
nekik adtam.
Azután, hogy Márton deák kijött Ozorábél, én táplaltam fizetésömmel,
posztóval is ruházatjokra, ki megtetszik az tiszttartó lrásából is, nem akar-
tam, hogy pusztán maradjon az vár. Az én aszonyom paranesiolatja sze-
rint Csiorgo pörit az én kmes aszonyom én reám repulsióba hagyá Zrí-
nyi uram ellen, ki az pöröknek vége felé vagyon, de az én industriámmal
Isten segilségével annyira forgottam az jámbor procuratorral egyötem-
ben, hogy törvénnyel semmit rajtonk nem vehetének. mind az én kmes
uram kijötteig mególtalmaztok várát és jószágát, de végre valamely go-
nosz ember tanáısaböl Therek Janos uram egy lóért megengedé az pört,
az várat és jószágot ugyan hírem néköl; kinek jósúgát mind ez ideiglen
szabadon blrhatlák volna, ha meg nem atták volna etc.”
Az én kmes asszionyoın elmenése után ısak hamar az hanl.ei prépost
jószágát mind mónástul elloglalám, az Semliért azonképen molnást\il.“
Morouhidál. és Kapit az apácza asszionyoktul Pápa várához foglalámš*
Ezek fölött az porvai remetéktõl Pátkát, Újfalut és két helyen való mol-
nokot igen kevesbe megárendálámš' és az én kmes uram házahoz fogla-
lám, és sokáig bírtam, ki miatt elidegönödlek mindezök, adjon számot
róla, ha én gonosz szolga lettem volna, jelösben az remeték jószágát ma-
gamnak tarthattam volna; de én az pápai liszttartásomban ısak egy mol-
nát sem tudék szeızenem szlllkségemre az én kmes uraim után, de ánı
járjon etc.

3 Helýeseh fllllellalltll; ltlenlése: flyliila.

=“ A Tõraır aıaıarı perben aııeıt zrrnyı Mıırıõanı crnrzõ (seınagy nı.ı uradal-
máért_ Repuls|o=viss1aűzB; az Ítélet végrehajtásának megakadályozása mea-
engzaeıı rnõaon, kard vagy bet ıeınnzıaıszavzı. - ındnıırıazezargzıenı, ıgyeırezeı.
- Proeurnıar=ugyvea. - Torna .Vanae rnegegyezeseeı relezıe be a pert.
'Í Hania (Veszprém Il\.). A Iıantal prépostság a XIII. slázăıdlól isrnerêlã, élén
viıagl papok aııaımın _ Nena=kiıenee<ı. - sernııer (ıxeınlerı mu, majd puszın
vezprern rnegyeızen.
37 A Gyõr megyei Morlchida és l(apl a morichlıial Dremoıılrel apácák lılrloka
vall.
9 Porván (VESZPIÉIII m.) a Palm rendnek Volt monostulfl. - Megârendál=fl'\e§-
határozott ımzegerı bérbe vesz

59
 Ezek után az Pápa várán is épltettem, amihöz érközl-letém az kölsö sok
épiileltűl, az nagy palotát leszakadóan találtam, az várba hordékat raktak
az eső ellen, bele hogy ne hasson az boltba alá az eső vize, az palotát mind
nádával, szarufáival, kötésivel egyetemben sok emberrel ısioda mesterség-
gel fölsaplatám és föllyül az paloián öreg gerendákhoz sok vasakkal
esatoltatám erõsen, és a mennyezeten alól egy iratos" faoszlopot ısinál-
tattaı-n segitségõl, ki mastan is ott vagyon, az két kapu fölit is, az két kõ-
falnak fölsõ részét lövõhelyökkel én épltetém meg, az belsõ várban alatt
lövõhelyöket én csináltattam, de jelösben az kiülsõ épitásre volt nagyobb
gondom, az honnét az belsõ várat kellett oltalmazni az szegény köuég-
gel etc.; mert ha azt nem építettem volna, az köuégöt meg nem tart-
hattam volna az várashan; a néköl is sak az Isten tudja, mely nehezen
hrtottam õket.
Nem sok idõ múlván az én kmes asszionyom paranısiolatjából Komá-
romba kelleték mennem Felırz Lenárt generális uramhoz, az én kmes
asszionyom végházai szökségeiért. Gesztesre esmég egy hépénzt” adata 16
gyalogra; szigeti vitézeknek, mert akort Bocskay Ferencz, Magyar Bálint
is, egyebek is, kik Péısrűl kijöttek volt, Szigetbe voltak,“ azoknak meg-
tartóztatásokra száz arany forintnál többet nem adhata, hogy azzal az vi-
tézöket megfoglaljam és biztassam õket, hogy megmaradjanak, nem so-
káig jé fizetésök Ieszen õ felségétõl, csak várjanak egy kevés idõt; kit én
megjelentöttem Szigetben az vitézeknek, az száz arany forintot is meg-
küldtem nekik, kit jo névvel vettek, ez volt első kezdeti íizetésöknek
Alsó-Szigetben az vitézöknek.
Pápa várassának is õrzésére és oltalmára száz gyalogot igiére adatni,
kiket nem sok idõ mıilván megadata õ nga könyergésemre, de Ozorára
semmit nem igére; az Pápa vára segítsége mellett kellött azt is táplál-
nom, hogy el ne vesszön az én kmes uram gyermökitõl etc.
Mikort az budai, psti, esztergami és fehérvári terek nagy haddal, az
Kemenösalját mind elrablá, nihol égeté is, al(ort az derék seregbõl sza-
kadott volt egy falka terek Ugod felé az Bakonyra, úgy mint ötszáz lovag
terek. lzenék Horváth Markó uramnak és Ádám deáknak, az Nádasdy
uram száz lovagjának az Rábaközbe, hogy jöjjenek sielséggel, egy fal.ka
terek az Bakonyban búdosik, az derék hadból szakadott ki.”
Azonképen Gyõrré is hlrt adék I-Iorvátinovyt uramnak, ki ez idõben
akor kapitány vala Gyõrött,“ hogy az győri haddal alá jőne az Bakony-

=~ ırawz=:eıen~„ aızzez, eıırn.

S Hfipénınek Iltllfillék n hllvollként llzelêlt Kûlolllság hlvl 7.Sold]áL
I alzaızıy rerene lnsznen-lee, Ksõızız zrınyı ıvnıua zervııera volt - Magyar
Blllnt (meflh. 1573-ball) B Wrfik ellelll hattak kiemelkedõ like vnlt, aki Pécsell,
szxzeıvanzn, szizıızeızn, rzznyaıan ezaıgaıı.
Ü I5H-IE!! a Szullánl hadsereg nem JBL! Magyflrfltlilágrn, az ill lillorlláiflztfi lü-
rõuõk vezeııeır rzaıavaııaıuoıaeeuaı, ez ızyeırezıeır nınızb mgıaıawuıznı ızıszeıezı-
re-ıı .z ıaroız ıennıratmg naıamıı. _ aervauz sınnlzız ıwarıza (n-lezn. ısaz-ızenı Ke-
eõnız mez szızeıvnr ıssa-ıK evı vezıeırnenek ıı-Anymznvnı ıeııe ızınerııe never.
5 Horvétlnûlllä fflorvalinovyth) Berl-Blfln.

80
ra; nem sokáig Horvath Markó uram érköze az Rabaközről, Ugod felé
indulánk, levést is hallánk onnét, inkább kezdénk az felé menni. Tahát
Telekay Imre" uram az devecseriekkel elõltönk vagyon az terek után;
izcnénk neki, hogy ne sietne, várnójok meg az győri hadat, elérjük azérl
az tereköt, mert igen megfáradt, be nem mehet Fehérvárra egyhuzam-
ban, valahol de meg kel.l szállani, megverhetjök Isten segltségével, de
irégy az magyar nemzet, kiki magának klvánja az tisztességöt; nem akara
megvárni; tahát az terek letelepödött egy völgybe nem meszi puszta
Porvához, eszökbe vevék, nem sokat kaphatánk bennük, de az szegény
rabokat, és az ban-not, juhot megszabaditójok Isten segítségével; de az
terek egybesereglék. reánk akar vala jõni, hogy kevesen valánk, de egy
ároktúl nem jöhetének reánk; hamar azonfközbe érkezének az győriek az
öreg dobbal és trombltákkal, ezt hallván az terek, elijede, úgy mene el Fe-
jérvár felé. Hogy haza jövénk Papára az rábaközi vitézekkeL az én kmes
uraim házába, behlvám õket, miérthogy én fáraszlotlam vala õket, ide
alá, vendégleniem kellött, az én u.raim tisztességökért, de azzal az én
kmes uraim háza meg nem íogyatkozolt etc.
Azután nem sok idõ múlván, az gonosz hitetlen terekök az budai pas-
sával egyetembe tanácsot tartanak Ozora vára megsúllásara; nagy had-
dal megszállották és igen megtöreték; ezt én rneghallvan, sieték Gyõrré
az -király képél`\öz,Í' hogy az győri hadat käzltetnéje 6 nga, az több vi-
tézeknek is esedözém, hogy Ozora segítségére jönének, mert az terek
megszállolta, és erõsen lõteti, vitatja. Könyörgésömet meghallgatván,
másudnap indulánık, Horvát Markó uram az Rábaközrõl, az deveıseriek
is azonképen, innét mi is, az mi kevesen voltonk indulánk, de Ozorára
nem merénk menni az sok terdcre, hanem egyenösen Fejérvárra me-
nénk és az várasnak egy felõl hostagiat" megvevéjök és valami részét
el is égetéjek, ebben hir lett Ozorára, mindjárást megszabadult vivása,
Fejérvár felé sietênek alóla, mi sem käénk sokáig oda, Isten segét[ségé]-
vel békével haza jevénk, Ozora vára is megszabadulag annyira mongyák,
hogy meglörték volt, taLan ısak azon napon is megvették volna, ha el
nem kellett volna íutniok alóla, de jó Istenönk volt, ki megszalıadította
az szegény keresztyénöket az Ozorai rabságból, kinek tisztesség és diısõs-
sëg adasék minderekké, arnen.“ Eröltembe én is az fõ uraimat az én
kmes uraim házában megvendéglém jó tisztességgel és jó tartassal, ki
miatt elleledék az vitézek minden fáradságokat etc. Nekem is nagy hálá-
kat adának fejenként szorgalmatos gondviselésömért akort, de immár
ezután nem tudom mi néwel veszik etc.
Immár generálisonk 5 íelsége után gróf Miklós uram gróf Ek uram-

Íl' Te!ekessy (Thelekeasy) Imre itt Veszprémi kapitány volt, késõbb mint komáromi
nlfiádbfi kaplláhy, “Hild l'I\il1l. lêvai kapitány azoflált.
^" Nikolaus Gral von Salm-Neuburg (lăü-1550) királyi lõkıpilány.
'-| I-Ielyesen: hklaı, hoslád; jelentése: külsõ vñrosréiı, klilvánıs.
Ü Ezt az ostrorııló ellenség elvúllâlflru Sıfllfidló hidmüvelelel. dlveflldnıık nevez-
lék_ A Segítség ellenére I budai Pasa még 154-4-ben elíûfllalla Ozerúl.

fil
nak az a|.l.yja,“ mııër hozá Béısbe, az én lcrnes uram végházai gond-
viselésiért, hogy 6 nga azoknak is lenne 6 íelsége után jó gondviselõje,
ez megtöretett Ozora várának is ha immár egyszer az veszödelembõl meg-
szabadulg ezután maradhatna bekével az gonosz pogány terekektól. min-
den jókkal ajánlá magát, de akor semmit nem adhata, irest lıelletäı
haza Iáradnom.
Ez idõközbe az én krnes uram Török János hazajöve Pápára; azután
nem sok idõ múlván Pápa várának és jószágıinak gondviselését, az töb-
binek is, megresignálám“ õ ngárıak és könyergék, hogy vegye jó név-
vel ennyi sok szolgálatomat, megküszöné õ nga; én haza szállék Acsiádra
12 lovas szolgáimmal, & ott közel másfél esztendeig laktam íizetetlen
egy véglien, de azért hová szükség voltam elmentem, és nagy eremest
szolgáltam az én kmes urarnnak; - Léva alá is mentem követségbe gróf
Miklós uramhoz, ruikort Lévát vltatá,“ egyéb szolgálatjától sem vonlam
meg magamat, a hol szükség voltam.

ıııı-uııııııvıy ııeıeııı |.ıı\re ueııı ıuııııııuınıı ro-

vıueann vııo eııııuıum. ııııyıı- *ronaııeııın zııiıaımz
n. u. xxx. ıı. ucıınıı Nııy x. Ep. ııaıı ns-ını. ı.
ıvıııyır.

“ A 40. .lliyzetben emlitett lfikapllány, akinek ı (la Bek (E§lno) szintén Íõkupl-
ıany volt.
“ A lalln reslgnare igébdl; jelenlfie: vlszaadnl, érvénylelenné lennl.
*5 Amikor ıı török belészkelõdötl. lı Orslág belseiéhe, Vnlósllgus épllltezël láz
keletkezett. A megerãsllett helyek azonban nemcsak a védelmet szolgallák. hanem
I'nlI'|I. rablóvárak A környék élelél Veszélyezlellêk. Már l543-ban a törvény elrendelte,
hogy az Ilyeneket le kell rombolnl. Az új várak épltését pedig királyi engedélyhez
kötfillš. A l-lâfülllltl kčtölt i545-l és 1517-l Íeyverâzllnel lılln lslnél nagyon eré-
lyesen léptek (el a rablóvárak ellen. Az 1545-l Orãlágzyűlë lbbb Vár lerorllbolălát
rendelte el, anal a kívánsággal, hogy ha E vámıegyék ereje nem volna elegendd,
a király ny\llLwn Señtségel. Ferdinánd Nikolaus von Salm vezetésével hadserelet
ızüıflısıı, ınızıy zıxzzıaıu szıınym, nevu, czaızısgzı es Mmnyı. Mzznenıaıvay 2
hadjárat közben kereste fel Sulmoı.

62
 Augsburg, 1548. február 22.

Az 1547:V. tc. a Habsburgok örökös királyságáról

A lnayılorsıágl \.ll'B.ll(0d6 oazúly lsmétellen -kifejezte, holy az Orsláflmk szük-

seze van idegen penzfe, idegen ıegmeg-e z mi-an eııeıu veazuezëbezı. A rendek
amnbmı egyúttal rıgasfltodhk klvăltaágalkhoz és részt Hváıúık maguknak az or-
Qág veıelkében. lflekflbk Mfigyırország iinăllóiáflál blzlaillfifl. A 'Habsburg ural-
kudó székhelye Béısben Voll., G az Mt kiépült k5Z|Wl'lLl lllléfllläıyek belëıóliak I
mıgyanrszágl kornıányzat legloıııasabb ügyeilıe (külilgy, lıarlüg, pénzilty). A ren-
dek Védektlélênek egyik módja az volt. hogy u király sıélchelyél szerették volna 'Mn-
gyırorwjlra úlléletlll. Emil az! Várlllk. hogy az uralkcdó közvetlenül megismer-
heti n l'nngyarOl37á&l helyulel és megmlmdul a bécsi kötpflnll lnléılnényék belo-
ıym uıõı, zmeıyeız Mzgyzmmlg eraeızeiı a usbbı Hıhıhuı-g.„|-„zAge„zK zznaeueıı
alá, Minthogy arra nem lehetett számllalıl, hogy a Habsburg klrâly n török torká-
hln levõ orızágban lakjék állandóan, lnegelégedlek volna ı7JJl, ha az urılkõdó az
év egy reszeı mıu ıaauammáguıı van a ıwzeıbeı-A m-wnmaııı, vıgy im -xuıdı me
A Spunyolonıăgban nevelkedett Mlkıát azért uereılék volna Magyarorwjgra huznl.
hogy a rmıgyırok között lrıelinnulln 0 Inılyar liyelvel, ll llltnl llürrlılnyzâst, meg-
lãlhefje a lörhk elleni lıarcûl. HUQ' nt élêrhssék, ı kõvetkeú Iörvényclkklıuı el-
ismerték ı Hlbsburgak örökbe klrúlyságát:

5. Clkkely. A király ıız idű nagyobb részén út Mııgyarorszıígbaıı lakjék,

vagy hagyja itt maga helyett ıı feméges fejedelmet, Miksa. fñherceget

Mivel azonban hosszú Lapaszlalásból már mindnyájan meggyõıõdtek

arról, hogy a király Õ szent íelségének Magyarorsıágból való hosszú
távolléte alatt a féktelenség sok embemél nagymértékben növekedett és
jól tudják, hogy régibb idõben is mindig békäebb volt az oıszág minden
része a király jelenlétében, semmint annak távollétében és őseil-K épen
ezért törvényben rendelték el, hogy Magyarország királya az idõ na-
gyobb részét az országban töltse?
1. §. Es meg van irva, hogy magok a római csâszárok ls, akik Magyar-
ország királyai Voltak, ámbár ıı rómalvbirodalom és több ország meg tar-

' Az U39: XXII. lt.-ben E király klmondulta, huzy fllllındűan Mifiirofilšgwn

log laknl. Az 1402: V. te. serint nagyobb räzt küteles Magyarországon lılml.
A Halfiburg-uralom llutl. eızel a kérdései az Orszlıgflűlések Lylkrın loilfllknzlak.
Az lfiflfi: LVll. 1.:. azt ígérte, hogy ıı klrály ,,l.ll(a`Iol'n ıdllvıl" (472 ll! lakni.

63
tomıiny fölött uralkodtak, annál a bürvénynél fogva mégis jobbadán Ma-
gyarorszúgban ı`artó7.kOdtak,'
2. §. Mert jól tudták, hogy békés idõben is mennyit használ az õ je-
lenlétük arra nézve, hogy az alattvalókat kötelességilkben megtartsék.
3. §. Ennélfogva könyörögnek a királyi felség, az õ legkegyelmesebb
urok elõtt, méltóztassék már valahára Magyarországba visszatérni, &
mint ennek feje, ezeket az õ lankadt tagjait fetfrisslteni és feleleveniteni.
4. §. Hogy ha O felségét a kereszteny köztársaság ilgyei netalán gátol-
nák és e miatt még nem jöhetne vagy még nem maradhatna Magyar-
országban az õ hlvei között, méltóztassék az õ fiát, a mi unınkat, fensé-
ges Miksa fejedelmet Magyarországba az õ hlvei köribe küldeni, a mint
erre nézve Ö felsége a pozsonyi Orsıággyűlésen, az ország rendeinek és
karainak a könyörgésére személyesen kegyes reményt nyújtott.
5. §. Mert, miután az ország rendei 3 karai magukat nemcsak Õ fel-
sége, hanem örökösei uralmának 3 hatalmának is örök időkre alávetet-
ték.” az összes rendek Q karok annak, ha Magyarországon marad, nem
kisebb hűséggel, ragaszkodással és tisztelettel fognak engedelmeskedni,
mint magának Õ felsége személyének.
6. §. Hogy pedig az õ jelenlétében a féktelenségnek, zabolátlanságnak
s végre minden gonosuágnak könnyebben elejét lehet venni, abban mind-
nyájan íöltétlenül blznak.
7. §. Ezt pedig Õ felségének jelenleg már csak azért is kegyesen meg
kell engednie az õ híveinek, mert kevéssel ezelött második fiát, fenséges
Flerdinlnd fejedelmet, az 6 távnlletének idejére a csehek között hagyta.
szuveıeı ııuııuı a mııyıı- ıoıamıızuı ıwızõmıı
ı Mııyız 'rõrveııyuı ıcorpuı ıurıı nunııı-ıeı). ıaıo-
mı. evı ıurvenyclxıeı. (rom. xoiuıvm sıımor ee
ovırı Kelemen, BD. mi) m. 1.

Ferdinánd -ll l54'I-l pouonyi onlúggyűlä véaésell Augsburgbııı IMB. lebnıár

22-én llãmzsitate. A rendek klvlııságanak teljesítése elöl nem ıdrkóıott el, de arra
hlvııtkcmıtl, hofl' éppen a Mlgyarorflăg védelméhez szükséges segély biztıosilăıa
érdekében kell huzımosan külföldön larlbıkodnifl.

Í Magyarország kirflyai közli] Ilémel király S római Gãlıâl' volt Lultenbllrgi

Lsiynond és Habsburg Albert, akik székhelyüket valoban Magyaroıwágon tartották.
Í' A Habsburgok örökös királyságát itt elismerlék ugyan a rendek, de ez nem
lelenielle a királyválasztás jogának leladását. Ez rnéglfilaznll. 156!-ben, amikor Fer-
dinánd Miksa megkorunaıását kivúnla, a magyar tnnáüosok viszont ragasıkodlak
a választáshoz. Worfith F. Mııflyar hlslorifija. Magyar Történelmi Emlékek ll. o.
XVI. PEGI, IBM. 250-251. l.; Pl'-Bkndi V.: A magyar kirliyválaszlăãok iörténelé.
Pesl., lB2l_ IDG. a köv. i.)

64
 Pozsony, 1548. november 22.

Az 154B:XXXII-XLV. tc. a jobbágyköltözés visszaállitásáról

és a jobbágy íöldesúri terheinek subályozásáról

Az 15!!-l pflrlfiüılbûrű leveréle ulán Ez flnúigyfilk B mllfllrûrsıűgi jobbágylá-

got megkıstlnlla snbıdllöllñıltödäl logálól és ılralnlk „Ella S örül! lııraufi ll-
lapollll" velılle alá. A rõgl1õık5lB lwnhn nem volt vúrıllııı & a i0hbú§'sÁ§
aımınnıız hzıyzzmõı ıuzzzuzıı, ı puımzıııyi ımszıa ıımı zuzaııı ınwzuzas, zyõuz-
Fel! mélyebben kell lteränl, a kelet-európai llfiınd-lllni vlsmlıyolı alakuláıfibml.
Európa fejlődése lwrúbbnn sem V01! egyenleleı, a lársadılnıl mulılmmegmzlás, I
vârvsinsfldás. A kčzpdnu âllfllflll-llllilûm kiepllfie nem alakul! egy(0l'l'nÁn. Alnlkûr a
lüldrfljzl felíedezesdı ulán a Q'u.l'|nııIDsl!Ással és 8 Vllăgkerbskedelem Új relldszere-
nd: klılakııllõävil a nyugflll fllfilágbkbnrı Illelgyorsult u leudallzmuı bolnlšfl, ke-
lela1 továbbra B rnefllızıradt E klfrıepkur. A nyugat! területek llñri lellőfläe a ke-
lel.| nrızágok .számára kedvezõ ldvllell lehelőãëgekefi klnfllt elellnlnerekben es nyers-
anyazokún. A llA!al.l'n0lı levõ leudâlls blrlnkw oszlâly az Ãrukereskedelem hisınái
mzıı mızA„z.K izyzkzzzıı bızmõıuni. Ezzı ve-zdzıı-ıu veısenymm ızn .z vfinzzı
polgárıllııık el ı pırıbzlılpnk, ımelyek ız lrukerukedelembıı-A el ız lnıterrııı-
lésben régebb ÓL! rëzt vellek_ A paranlság elelleltélelel äimslűkllllelg helyıele
mıynmzız ızn, 8 mg a mynub ıznıex uvıseıeseız Keııyzzzfıızeıı, zıvznıák Aı zu-
badköltfiıkõdés jogát. Keleb-Európdlun ai únıkereslcedelem és árulerınelä fejlõdé-
SeˇVel Inegrnarıdr, sõt súlyosbodolt ıı lubbâgyrendszer. lly al-Rlfllll kl _ Engels S13-
Vlll ãlerlnl _ a „lnáăbdlk jnbhšysfiý' (zwelte Leibelgenschufl), uml mtflusilnlhı
az állnenelel a feudallırnusból R kupllıfllzmusbı. A mayaronúfi „örökös Jobbágy-
ıñg" a „múwdlk jobbâlylűfl" PUNK Vállümta.
A lûllbăfiylši Lelle! Ičghliıllülêlet nem lehelelfi Iennluflalll flz 1514-l lõfllélly elő-
írás! slerlnf. Az orfläg halhfirufln ha:I:2JnIÁ'ı'ré lett, nmifl lfiıakre sLilmdL A hd-
bonä nagy puszmásı végett n lakosıáıbın, és így a blrmkos osılályon belül mez-
indull. a velselızés a Drasztl mlınkaerõéfl. A rüýlflıllölesnek a jcbbágmk ellen-
állása volt .u legerősebb nlrldălyû. Ha n lerhek elv`l§ell\el.eY.le'IIıé Vállûli. PEYSZIYŰZI1
elszõktek mia löldesűrhaı, Vârıılokhe. lneıfivârüsfikbı Vuiy beállbüflk kaıuıúrıak.
Már Supolyli hlvelrıek blldal Dlãzăllyfllese 1530-hun ldlnûndla G sflılldküliõfliödël
helyreállllâsfil. Majd 1546-lál líz éven kerâfill Iflllnlkûllık A kérdäsel az Ország-
gyűlések. Az IH1: XXVI-XXVII. lt. már megengedte E Jobbágy rdnúm A köl-
lölêsl. ha B megyel IIBIÁÉK él ııı :gén falu jelenlétében esküt lesz, hogy azert alul
lávoml, mert „um a regi snbfldaűzfól és smkáslól eltérõ fiıolgálaflélellel és pénz-
flıelessel vagy az igflzmiflyll ellenkfló Vûlamely Ifiherfel és Bkûdállyil nyomor-
gflllfl". A k6Vefl(e7.č evben a Jobbfigykerllek llörüllrfiıával és A lölddűrl blrói llûta-
lflm Sflbályozásávll kaplsûllăk ősze a sbadköllüál. A Jnbbáy lávvzââűhlk le-
helñvelelele eyúflal SLKUZ V0lt I Ílâldsűrl kliveltlések KOTIÃIUTASÉE. EZ! B klıér.
leıel. mutatja be az 1548. évi törvény:
 32. Cíkkely. A jobbágyok költäzését egy idõre jölıételeserı feljüggesztik

A mi pedig a jobbágyok köllözését illeti, ámbár az ország rendei és ka-

rıi azok költözäét az utóbbi nagyszombati országgyűlésen' bizonyos mó-
doutok mellett és föltételek alatt szabaddá tették; mindazonáltal, mivel
tudva van, hogy a jobbágyok már ez alatt a rövid idõ alatt. is nagy enge
detlenségét tanúsltottak uraik iránt s föllázadtak,
l. §. Ennélfogva, úgy ebbõl az okból, mint más jó tekinteteknél fogva
határoztak, hogy ez a költözés ez idõ szerint a jövõ közönséges oıszág-
gyűlésig szűnjék meg, és a jobbágyok ne távozhassanak uraik fekvõ ju-
szágairól máshová, hanemha az alább következõ módon.
2. §. Hogy azonban ez által az uraknak és országlakosoknak vagy más
birtokos embereknek a szerencsétlen jobbágyokon való ısarnokoskodásnı
hatalmat ne adjanak, határozták: hogy a jobbágyokat az õ subadsá-
gaikban meg kell tartani és az igazság, fisztesség és tûrhetõség határain
túl nem szabad õket megadúztalni, sanyargatni vagy javaiktól megfosz-
tani.
3. §. Fs hogy ezt annál könnyebben el lehessen kerülni, jónak látják
a jobbágyok fizetésére és szolgálataira nézve a következö módnak a meg-
tartását.

33. Cikkely. A jobbágyok adója, élelmiszerei és ojáııdékai

Elõször, hogy a rendes bérnek nevezett pénzfizebés, valamint az élel-

miszerek, borok, ajándékok és más rendes jövedelmek szolgáltatása a
földesurak részére mindenütt minden városnak, mezõvárosnak és minden
hely jobbágyainak régi és megállapodott szokása szerint történjék.
1. §. Ha pedig volnának olyan faluk, vagy mezõvárosok, a hol a job-
bágyck eddigelé semmi rendes bért vagy élelmiszert és ajándékot sem
szolgáltattak, azokon a helyeken a szolgáltatás azokhoz a közelebb levő
más falvakban és helységekben dlvó gyakorlat és szokás szerint történjék.

34. Cikkely. A jobbápyok szolgálata

Továbbá általában minden birtokos jobbágy tartozzék földes urának

hetenkint egy-egy napon szolgálni, mindazonálml épségben maradván
Szlnvonoıszágnak régi szokása!

I Az ısrı azzznıızeı-eben ızmn mzauyaıs (xxvı-xxvıı. ze).

I A nzıı egy nap nba: ı-nzgızıeıı az ısuz xvı. us renueuczzeenzıı. szıavõnıawı
_ úgy ıamiıı - ınagasıbb van A nzı»L legalábbis erre lehet Kuvzııızzızaıı 8
Km-us ınzgyzı me-znı pal moııoznn- ıızıi 4-5 napaz kuvzızıınényeızõı. (Maıyuz E.:
Az ısıı. évi ınbuıgyııabznı nkıı. Tarszı-ıaınmıuamnany ma. 31:-314. 1.) De ez
semmiképpen nem aıuııınosıuıaıõ (Pazn zs. P.: Nyugat-europai és rnsgyznzmııı
ııı-mejıõdes A xv-xvn. században. Bp. im. 49. ı.)
SB
 35. Cikkelıı. A jobbágyok száııtáslı

Továbbá minden jobbágy tartozzék úgy a tavamä, mint az õszi szántás

idején, a szántásnak szokás szerint való minden ismétlése alkalmával is
egy-egy ekével egy egész napon át, reggeltől naplemenlig szántani és föl-
des urának vetä idején vetni.

36. Cikkely. A szőlők mtvelése, luıszãlıíı, aflıtúa

Továbbá a szõlõmunka, valamint a kasıálás & aratás idején, minden

jobbágy mindaddig, a mig annak a szõlõmunkának, valamint a kaszálás-
nak és aratásnak az ideje tart, hetenkint két-két napon át dolgozzék az
õ földesurának, úgy mindazonáltal, hogy azután a többi hetekbõl ez a fö-
lös egy napi munka levonandó.

37. Cikkely. A jobbdg-y egy egész éven át csak ötvenkét napot szolgliljoıı
ııráımk

Továbbá, ha a jobbágy, urának szolgálatában, a borok vagy élelmisze-

rek szálütásában vagy más szolgálatok teljesltésében akár gyalog, akár
lóháton vagy szekérrel egy héten egy napnál tovább találna dolgozni
vagy ulauıi, ezt is le kell vonni a többi hetekben teljesítendő szolgála-
tokból.
1. §. Ugy, hogy a jobbágyok, bárminemű szolgálatot teljesítenek, egy
egész éven át csakis ötvenkét napot (mert ennyi hét van) tölfienek el a
szolgálatban.

JB. Cikkely. A Isellérek telıetségük szerint ızolqıíljlıfıak

Továbbá a uellérek tehelségük szerint szolgáljanak uraiknak.

39. Ciklcelıı. Pejuáltsúwa, továbbá lı Ielovatdsl és lakodalmi ünvıepélyek

ullmlnlúuııl segélyt kell venni ıı jobbáyyoktól

Továbbá az urak és országlakosok meg birtokosok közül senki se szed-

jen jobbágyaitól rendkívüli taksákat, vagy dolgaiknt erőszakkal el ne
vegyék tőlük.
1. §. Mindamellett a földesúr fejváltságára, vagy a felszenteläi és la-
kodl:ll.ı-ni ünnepély alkalmával tartonanak a jobbágyok, a regi szokás sze-
rint, uraiknak valami tisztességes és túrhetõ segélyt adni!

3 Reılrlklvllll szolgáltatásra rellllklvilll alkalmakkor V0lt külels a Jobbágy. lgy

lnı a torok mgasglzn :_-:eu lulaeıuı-Al Kelleıı lzlvalıanl, van ha a földesúr nálad-
lnlıın pappn szenızıa; vagy eskllvõ volt.
5' 67
 40. Cikkely. A törvényesevı. elnmrasztalt jobbágyok lizessenek
fäldexııfuilcfıak bírságot és büntetéıpévızt

Ha valamely jobbágyot valamely vétsége és kihagasa miatt törvénye-

sen elmarasztaltak, az mind a törvény útján reasubott büntetést állja
ki, mind ıı törvényesen megállapltott biıságukat vagy terheket íizesse
meg földesurának vagy tisztjeinek.

41. Cikkely. A jobbápı/okot nyilvánvaló vétségek esetén kívül

nem szabad logságru verni.

Továbbá senkinek sem szabad jobbágyát nyilvánvaló vétségek vagy

kihágások esetén klvül bebörtönözni, vagy békókba verni, vagy más, ta-
lán még nagyobb klnokkal gyötörnl.

42. Cikkely. Milyen okból szabad ıı jııbbúgyııuk ura Jekuőjószágnírúl

elkällöz-nie?

Továbbá, ha valaki sem istent, sem embereket nem félve, bánnék el

valamely jobbágyával és azt erõvel terhesehb szolgálatok teljesítésére, és
bérek, ajándékok, meg élelmiszerek adáära és szolgáltatésára kénysze-
ritené, vagy bármely más módon a jelen törvény :ora ellenére gyütörné
és nyomorgaLná: az ilyen jobbagy az 6 urának a fekvõ jószágairól szaba-
don elköltözhelik, akképen:
l. §. Hogy minden egyes vármegyében válasszanak meg tizenkét-1.i-
zenkét, a legkisebb vármegyékben pedig hat-hat becsületes és a jogban
járatos esküdt nemest. Az elkölıözni készülő jobbágy pedig, vagy az az
úr avagy nemes, a kinek a jószágaira költözni akar, jelenjék meg annak
a vârmegyéııek a törvényszékén, a hol lakik, és adja elõ panaszát az al-
ispánnak és szolgabiraluıuk és esküdt nemeseknek, a mely esküelteknek
legalább fele része tartozzék mindenkor jelen lenni.
2. §. A mely panasz előadása után az alispánok és szolgabírák és es-
küdt nemesek a más perekben vagy ügyekben szokásos háromszoros idé-
zés mellõzésével, e panasz tárgyában az elsõ idézésre tegyenek a jobbagy
és ennek ura között törvényt és igazságot.
3. §. Es ha kiderül, hogy a jobbagy panasu igaz, azok itéletének alap-
ján minden fellebbezés kizárasaval, költözzék az egyik szolgabiró jelen-
létében uranak fekvõ jószágairól oda, a hova akar, és az :S ura tartozzék
õt részben a biráknak, résbeıı pedig az ellenfélnek fizetendő száz forint
büntetés terhe alatt, annak a másik úrnak vagy nemesnek a jószágaira
elbocsátani, a hova menni akar.
4. §. Viszont pedig, ha vagy titkon szöknék meg valamely jobbágy és
az az úr, a kihez ment, megintésre vissza nem adná, vagy talán valaki

68
erőszakosan vinné el õt: az ilyent az erõszakos elvitel és a szökevény
jobbágy visza nem adása miatt ugyancsak részben a blráknak és részben
az ellenfélnek fizetendő száz forint büntetésben kell elmarasztalni.

43. Cikkely. A végrehajtás teljesítését elmulasztó alispán. tisztét ves-ztı'

és uz ispán Tészére száz forifltmı marad

A nıely büntetésekre nézve az illetõ vánnegyék alispúnjai haladékta-

lanul foganatosiuák a végrehajtást_
1. §. Es ha nem foganatositják, veszftsék el hivatalukat és maradja-
nak az ispánnak fizetendő száz forint büntetésen.

44. Cikkely. A mely helyre a jobbágyok útköltñztek, ott Tmırııdjumık

Hogy a jobbágyok, a kik a Nagyszombatban kimondott kölhizési sza-

badság következtében, tö-rvényes szabadságnlás mellett minden szüksé-
ges dolognak a teljesltése után (a mint határozva lett) letelepedési szán-
dékkal mások fekvõ jószágaira mentek, maradjanak ott.

45. Cikkely. A lfúrokflı nézve, fl melyeket ıı szökevény jobbúgy elõbbi ıuúnak

okozott, az ıı földesúr, o kinek a júszúgaím a jobbáfly költözött, ıı jobbágyot
elágtétel ada'.ı-ro tartozik ızorltaııi

Azok a jobbágyok is, a kik ez alatt az idõ alatt, vagy azelőtt, megszök-
tek és a kiket erőszakosan elhurcoltak, ott maradjanak, a hova mentek.
1. §. Ha azonban korábbi uraürnak kárt okoztak vagy adósaik marad-
tak, azok az õ uxaik, a kiknek fekvõ jószágain fognak maradni, tartozza-
nak törvényt és igauágot meg elégtételt szolgáltatni.
2. §. Ha ezt meg nem teszik, száz forint büntetésen maradjanak.
3. §. Azokat pedig, a kik azután korábbi uraikhoz vissza akarnak men-
ni, száz forint büntetés alatt vissza kell ereszteni.
4. §. A jobbágyoknak az említett módon és renddel való költözése iránt
pedig úgy határoztak a jelen országgyülésen, hogy Ö lelsége az ország
rendeivel és karaival a legközelebbi országgyűlésen vizsgálja meg, vajon
a jobbágyokra nézve jelenleg megállapított mód, vagy a nagyszombati
határozat szolgál-e az országlakosoknak és a jobbágyoknak nagyobb hasz-
nára és elõnyére meg nyugalmárai" Es akképen ebben az ügyben akkor

* A két rendeıımg ıõıeg abızııı küıaınzõzöu, hogy az ısrı-ı ıõı-vény sm-ını a

jutıhágynak esküt kellett tennie: aaert akarja elhagyni Iöldesurát, mert ez köve-
leimčnylkbfllı n Szokás állaıl megállnpllntl, határt tűlléple. Az lS4B-I lčfrvêny VÍSZ0l'\l
úgy zzmızıııezzıı, hogy z jobızagy pzııaszaı z fõıazsúzı zınyumaz eıızn A mzgzı
ıõn-éııyszek vizsgálja reıuı. Mıı-.aim rendelkezés a johhagykulmzes erõs mzgznrı-
tıˇsıı volt.

89
biztosabb és áliandóbb törvényt és határozatot lehet majd hozni: vajjon
tudniillik a nagyszombati vagy a jelen határozat mellett kell-e megma-
radni?
Magyar Nrveııyılr. isa-ıaıı. evı ııurvenyeııkelı.
m_zı:. 1.

A ımveıkezı ıaõınzen az volt a ıoızmgııuıwzz ıaııeraese, my vajmi zzzzız zıztzn

az esetben engeaııeısz meg, ha A ıõıueıúr ııagysızız zzrneıeı ro a ızıızızazyı-a ee zu:-
ızua. vagy pedıg ıeııëızı neıızuı ızııaıõve Ken ızennı. ma-ızazı eıwruııeız z ızuııõzez
ızııevzıhzz kuıaıvsegeı es eueı A rısıaeım-ı vızszzeıez bızonyluaáz is A ıasıuszzlı ıuı
vaııõ jzızızagnzk ıs „Apız meg reg helyen ızzıızıı mafzanıa, ezzızıı ıaõaıagaıı, Kõ-
ıeıeumezzıı ıenaezziıe Kellet; ez mk azuun ıavzzızzım zuıızaızırõ a euzuaı ua
me ıeızızıeıeızen (xxvm. ıeı. Az im z xm. ız. (ssıız „Am zıaııı A ınbızagvszzhzae
mom mázas: z vameyeıue ızızız. A ıuımzykuıwza ıwrıauzzolz megenge-
:ıe-.e nem „ı<„z«-Az alapvetõ vaııazm a izztızızyzfig heıyzeııızen, az ..õı-õııõz jzızbazy-
zag" reııazzerz ezuıáıı is megmmıı,

10

1551. szeptember

György barát levele Ferdinándhoz: javasolja a jobbágyság

költözési jogának azonnali helyreállitását

Abblln Ez idõben irta Györiy blrái az alábä következő levelei, amikor a szabad-
kliltflıés helyrefilllláfl körül rnál' évek óh nem tudott véflegë dčhlhfč jühli n
mlgyûl' Olsıáflgyfllés (1. A 0. fifimű iralot). A Subadsáflon György barát nyilván a
lflbfld kölıiblêal jogot éflëtll, V1537-B-állltását az tette lllrgñssé, hfly Hill nyarán
Illegtflrtént Erdély átadá& n Hıhsblırloimık (l. a ll. számú darabot) és a törük aul-
târl emlalt sereget küldött a Tisıăntúlnı, lıng' Ferdinánd uapatlit itlűne Erdélyből.
A hadjárat sikere jórälben ilon múlott, hogy melyik fél tudja mıfllyeml filaflá-
llfllt a pflmazlsfigot. Gyürý lılrát levele egyűtial smvahlhélõ bellmcrése az Llml-
kodó osztály részéről annak. how mIlYen súlyos elnyomás nehezedett a jobbágyokı-az

Legszentebb királyi Felség stb.

Embereim közül az egyik megérkezett Csanádrol,' s jelentette, hogy
a Iõrökök a parasztoknak _ osászárjuk szavával - mindenütt kiváltsá-

' Cllnld pllıptikl székhely György blrál birtbka volt Röviddel ı levél után az
1551. Évi llıdjdratbın a lürñknek ellenállás nélkül Ineladl-a magát.

70
 got ígérnek; enndi az lett a következménye, hogy a rácok közül akadtak
néhányan, akik a töröklıöz pártolmk; a racok átpártolasa láttán a törökök
kezdik szavukat adni a mienknek is, hogy az említett ürüggyel õket is
magukhoz läalogasék. Azok az emberek, alcik elnyomott sorban élnek,
könnyen hisznek az efféle szavaknak, pedig valójában e szabadságremé-
nyükkel a legsúlyosabb szolgaságot veszik magukra. Ámde az ilyen át-
pártolásra (ha ilyen megtörténik) mi magunk adunk okot, hiszen akkora
elnyomassal sújtjuk a parasztokat, hogy - azt az egyet kivéve, hogy
nem raboljuk el feleségüket és gyermekeiket - minden kegyetlensé-
get mi is megvalósitunk a velük való banásmódban; éppen ezért, ha
Felséged is jónak latja, igen alkalmas dolog lenne az, ha Feleséged is
magához édesgetné a köznép lelkét, és szabadságot igérne nekik. melyet
rájuk is ki akar terjeszteni, s ha az errõl szóló nyilt levelét azonnal, az
elsõ futárral az oıszág minden részébe szétküldené, hogy igy köztudo-
másúvá váljék az, hogy Felséged minden karra és rendre gondot visel,
s hogy igy Isten is megengesztelődjék a parasztoknak visszaadott sza-
badság altal.
Karoly! A.: Frnıer Gyorgy ıeveıezeız... 'rai-1+
ızeıını -ru ıııı. ıı. 1. Lııııı, ıunı. Kezıez Gy.

11

1551. György barát sikertelen kísérlete az ország egyesítésére

a) Bécs, 1551. december 14.

I. Ferdinánd király leuele György barúthaz: a magyar orszúggyfllésen
találkozhatnak xzevnélyesen

Gyürly barát 1551 nyarán Erdélybe hlvla Ferdinand blztnfllt és csapatalt, úgy
húg' lzıbellúnak angednle kellett: l55l. július 10-én E fllsıfiebeıl egyeıményben
Janus hllııınnd lemondott a magyar korcmárol. magyaroıızail és erdélyi birtoka!-
rúl, Oppeln ı7Jlé`zial herceisél ellenében. János Zsiimondnuk Ferdinánd egyik leá-
nyát lxériék Íelaézül és londoıkûdlak lıabella kárpóflúsârol ls. Augusztus elejen a
kolouvárl orızaggvûlésen Izabella lellnentetle a rencleket esküjllk alól, 6 az erdé-
lylek Ferdlnšndfl tetlek uküt. Ferdinánd blıwâal átvették 8 koronát S az erdé-
lyi blrlokokal, János Zslglnondot pedig eljegyeztêk Ferdinand lefillyával. l7-:Della
3 -lűhm Blflnnlld ldelfilenelen Kasafirn távozott, amíg átvehetik a sıilézlal her-
cegségel. A szãsuebsi efl'eıl'nény ılapjáll elsõsorban Ferdlnând dolga volt Er-
aëıy mzzvedew, oyõıgy an-Az vıum ıs aim-z vunuını. Dz nem znzzaıeıf, rzr-
dlnűnd klnevezle erdélyi Vajdának, -amellett megnulidt helyhlrlônak és kincs-

7l
 rarneknak le. így lehet e lelelõarez Erdély sereaert részben red le nehezeden
Gym-gy lzzrdı rneglıiseıılıe, hogy e lal-õlrõz relreve-ıeere. lzyekezelı leıegellnl Erdely
tudását ee n szulun lcaluıraıanal: rnegnyerae eeliálwl 1-neluıuldıe z un-õlulelı im
adat Ez a ınegeldas sem nldre mr-el ıarıanl a veezedelnıer. Annal ls lrevsbe, mert
e ıõralr - fõleg lzıbeun lrõrnyezeıeızõl nyert erazlllaeelc aluplfıl _ lsnlerıe a leny-
leız lıelyzelet A zznıun lıadıeregeı Kllıdõtr. amely lssl mlııernaerelıen aılrel: n
Tlezan ez nelnlny het „len Tenlett-Ar lmerelevel õnlenenı ez ezeez Tel-ne:-vldekeı
elldglalıa. ceelnlde, Ferdinand Erdélybe lnlldõtr uepeıelnelr pal-anrsnelre, egy lrnd.
vezerl er dııan-lıerlllll kepeeeezelt lıljaval levõ mldne lnnana. ıml (ell. l-legy a lıez-el
vleı-ıaparuıl a Laralrlıõz es ez valeıneılnylük eleıelıe kerul. Azunlzlvul az le, meg ml-
deeml-rzm le Kezdelrõl lngva lzgattdlr György aarfiınnlr - a lılrelr ızerln: _ legen«
das klncrei. rerdlnsnd elõıl ceelelde úgy álllıeırz be A lıelyzeıer, l-legy vaw nelıllr
Kell elpuezıulnlelr, vay n luraı.-zdlr, ez egyúttal :ell-laıalnınzast lrerı nıegylunılasára.
György nem lsrneıelıen lılaba Kane, nagy e lurályı sıeınelyesen lrerznme lel ez
rslelıozmıhmn pdliılkalaml, oervelrõl. Ezekre a preaılllrzzazelrrı küldve rerdlnand
n lrõveılrens levele: ıõlılınyire lulerõ válazzelurel 8 Gyury lznı-az alul lelveıelt ker-
dsekrez

Mi, Ferdinánd stb.

Fõtisztelendõ Atya! Átadták nekünk Fõtisztelendõ Atyasagod folyó
december hónap 6. és 7. napjain kelt kétrendbeli levelét, a melléje
zárt két cédulával, valamint azokkal a levelekkel együtt, melyeket a
beglerbég Fõtiztelendã Atyaságodnak és a makói blrónak irt;' ezek-
nek az lrásoknak tartalmát teljességgel meg is értettük. Fs mivel e le-
velekben Atyasagod mindenek elõtt - jeles bölıseaségnek és irántunk
való nemes hűségének megfelelõen - azt látla jónak hogy bennünket
ismételten figyelmeztessen; tovább már ne késlekedjünk, és tar1suk
meg Magyarorsúgon hűséges karainkkal, rendjeinkkel és Oıszáglakó-
inkkal Országgyűlesünket, mi Fõüsztelendõ Atyaságod bölcs és hűségé-
bõl fakadó e íigyelmeztebését szerfölött kegyesen fogadtuk. Fs ámbár
mi magunk is már régen jól láttuk, hogy e porba sújtott ország álla-
pota és ügyei országgyűlés megtartását követelik, s ki is akartuk már
hirdetni összehívását, mégis: ugyanazon országunk védelmére s a beg-
lerbég által már elfoglalt területek visszaszerzésere, s magának a beg-
lerbégnek kiűzésére szervezett hadjáratunk megakadályozott abban,
hogy az oruággyűlést _ kivánságunknak megfelelõen - korábban ki-
hirdelhessük, és meg is tarthassuk. Éppen ezért most, a hadjárat befe-
jezését illetve a hadoszlást követõen nyomban gondoskodtunk az or-
szággyűlés meghirdetésérõl, arra a helyre és arra a napra, amelyet Fõ-
tisztelendõ Atyaságod az idecsatolt és a mi magyar kancelláriánk által
kiküldött levelében megtudhat.: Ennek az Országgyűlésnek megkezdé-

I A nıelrõi lzlranelz ln level rnegzaılere ezalııeııe fel e vel-ezı. (aelzner .leneez

lvleırõ veres wrıenere. szeged, lm. ıcı. l.ı Gyõr-gy lzeraı dezeznlzer a-l 5 -ı-l levelet
küllêlette Kdrûlyl Á.: l. m. Törl. Tdr lfill. 70-72. I. A hellerbej erlllllett két leve-
le: cyõrzv lzzn-Az ıalelnızıems eeljdlzdl lnlldıe Eeeebe.
3 A meghlvólcvél 1551. dtvefllber ll]-én kell, és GZ OISZ-âggvűlésl 1552-re Pozsonyba
hlvla 5352:. Egyik példányát köllétellék u Mlgyar Orâuiggyűlël Emlékek lll. (Bp.
lfl78) (M0-M7. I.

72
 sére szivesen szabtunk volna rövidebb határidőt, ha meg nem hirdet-
(ül-K volna a mi cseh királyságunk és bekebelezett tartományai karai és
rendjei számára a most következõ január hónap negyedik napjára a
Prágában megtartandó országgyűlést; úgy határoztunk ugyanis, hogy
Isten segítségével személyesen jelen lszünk azon (abban a remény-
ben, hogy tőlük is kieszközölhetünk nagy és igen hathatós támogatást
és segitséget a mi erdélyi részeink védelmére és a törökök elleni harcra);
bízunk azonban abban, hogy ezt az országgyűlési: olyan gyorsan befe-
jezhetjük, hogy Szűz Mária tisztulásának legközelebb elkövetkező ün-
nepérefl ha Isten is úgy akarja, székvárosunkba: Béısbe szerenzsésen
visszatérhetünk, és a Magyarolszágunkban meghirdetett országgyűlésen
is kényelmesen részt vehetünk még, aminthogy - Isten jóindulatú
segllségével - azon minden bizonnyal részt is fogunk venni, s a lseh or-
szággyűlés befejezése után, sokkal kevésbé elfoglaltan, nyugodtabban és
eredményesebben részt vehetünk a mi Magyarországunk s ottani húst.-
ges alattvalóinak ügyeiben is; felkérjük tehát Fõtisztelendñ Atyaságodat,
hogy az ide csatolt és a mi hűséges országlakóinkhoz szóló levél átadá-
sáról és hozzájuk juttatásáról gondoskodjék.
Ami pedig Fõlisztelendõ Atyaságod ideutazását illeti - bár azt mi
nemsak hogy kedvesnek, hanem sok szempontból hasznosnak, és saját
ügyeink, valamint az ország dolgainak eredményes vitele szempontjából
szükségesnek is tartjuk -, nem látunk semmiféle utat-módot arra, hogy
Fõtisztelendõ Atyaságod elóbb jöhetne alkalmas időben hovıánk, mint a
meghirdetett magyar országgyűlés időpontja, tekintettel arra, hogy idá-
közben hosszabb idõre távol leszünk, tudniillik fseh királyságunk és a
kapısolt tartományok országgyűlésével leszünk elfoglaiva. Ezzel szem-
ben azt, hogy Magyarországunkban tartandó, elöbb emlitett orsúggyűlé-
sünkre eljöjjön, nemcsak megengedjük, de erre kegyesen kérjük, sõt:
buzdítjuk is.
Továbbá: kegyesen jóváhagyjuk azt is, amit szándékában van megten-
ni Atyaságodnak azon az országgyűiésen, melyet a mi erdélyi országré-
szeink karai és országlakoi számán, szent Tamás apostol ünnepére* hir-
detett meg, hogy tudniillik bizonyos íõrangú személyeket választ majd
ki, hogy onnan õket az elkövetkező [magyar] oıszăggyúlésre magával
hozhassa.
Minthogy pedig Fõtisztelendõ Atyaságod ismét útbaigazitást kér tő-
lünk arra vonatkozóan, hogy mirõl kellene Ali csausszal beszélnie°, s

l Február- 2.
* December 21. György barát Llpoı vissuloglalása után n felkelt seregek kime-
ríillséle miatt nem tarloll-a ieilelségesnek a hadjárat lııiylalásál. December ll-re
az erdelylekeı eıszaezydleõre lılvıe Mıreeydsdrhelyl-e, hegy gendezkedjznek d le-
veszi hadjárat elõkésdtlsérűl és köveleket Vdlassıanak a pflflanyl országgyűlésre.
Hasonló gyűlést tervezett a Tisıántlˇlll megyék részére.
" All lmıuz Gyorgy barát köveleivel erkeıeu, akik ez adot vltıék a Porıára. a
háború.: lılrek rnlatı azonban n l-ıavnealloldõn maradt és rnenleveleı kért Gyõrlıy
barát jelezte Bécsben, hogy megküldi a rnenievelet, mert kellemetlen halású volna,
lıı All ıdrynlas nélkül távoznak. Károlyi A.: l. rn. Tõrt. Tár laal. H. l.
'13
mit kellene vele meglárgyalnia, mihelyt megkapjuk a törökök uralkodó-
jának, valamint Rusztán basának a levelét, s mihelyt tudomásunkra jut
az, hogy mivel is fog az emlltett csausz elõállni, Fõtisztelendõ Atyasá-
godnak azon nyomban jelezni fogjuk szándékunkat és elhatározásunkat,
ahogyan azt már elõre meglrtuk a minap Fõlisztelendõ Atyaságodnak.'
A pénzhamisitókkal kapcsolatban _ kikrõl azt irja Fõtisztelendõ
Atyaságod, hogy igen sok támadt belőlük az országban? - azt tartjuk
helyénvalónak, hogy közülük azokat, akik nem tudják tettüket kimen-
teni, hanem szorgos vizsgálat után bűnösnek bizonyulnak, időközben
megerősített õrséggel fogságban kell tartani mindaddig, míg Fõtisztelen-
dõ Atyaságod személyesen meg nem érkezik hozzánk; majd akkor fo-
gunk határozni, és Atyasagod elõtt is ielíedjük azt, hogy mi történjen
velük.
A továbbiakban azt, amit Fõtisztelendõ Atyaságod irt legkedvesebb
Iiunkról: a Ienséges János oppelni hercegrõl, nem szivesen vettük tudo-
másul? mert hiszen Ökedvességét már korábban felvettük fiaink sorába,
s õt teljes atyai szeretetünkkel és jóakaratunkkal halmozzuk el, s a jö-
vöben is így akarunk vele bánni, ezenkívül embertelen dolognak tarta-
nók azt, hogy az anyja Õfensége akarata ellenére, avagy ha õ nem kéri
azt tőlünk, mi saját elhatározásunkból klséreljük meg az intézkedést
Okedveasége neveltetésérõl és tanlttatásáról; barátllag és jóságosan ké-
szen állunk minden idõben arra, hogy mind a lenséges királyné, mind
fia iránt kinyilvánitsuk és bebizonyítsuk a jóságos atyai szív énéseig de
nem kételkedünk aíelõl, hogy fenséges édesanyja Õkedveıeégére szor-
gosan és serényen gondot visel.
Ami végül azokat a leveleket illeti, amelyeket a beglerbég mind Fõ-
tisztelendõ Atyaságodhoz, mind pedig a makói blróhoz intézett, látjuk
ugyan, hogy ezek a levelek meglehetõsen kevély hangon lródtak, de meg
vagyunk arról győződve, hogy Fõtisztelendõ Atyasagod nem tartja azo-
kat löbbre a kelleténél, hiszen már eléggé megtudtuk s meg is tapasz-
talluk, hogy Atyaságodat a törökök sem íenyegetéssel, sem hlzelgéssel
nem tudják irántunk való hűségétõl és állhatatosságától elriasztani, vagy
eltá.-ıtorítani, aminthogy mi sem feledkezünk meg arról, hogy teljes ki-
rályi jóakaratunkkal fa kegyünkkel köszönjük meg Fõtisztelendõ Atya-
ságodnak ez olyannyira nemes, diséretes és kegyes szándékát.
Ugy véltük, hogy az elmondottakat kell válaszolnunk Fõtisztelendõ
Atyaságod leveleire. Kelt Béfiben, 1551. december 14-én.

Karon-A A.: rmıeı- oyurıy ıeveıeıeıe... 'rene-

ımımı -rıı ıııı. 1:-11. ı. Lııııı. ıom. Keııez Gy.
' December II-én kelt levelére utal, amelyben jelezte, hogy sem a szultán, sem
Rusztán pma levelét, amelyeket György barát lovábbllolh nem kapta meg KÁIUIFI
Á.: l. III. T511. Tár IBSI. 74. l.
7 A hımlspénzverãkrűl december ll-l levelében írt György barát Ferdinándnak.
U0. 7l. l.
Ü Ugyanebben a levelében sürgette, hogy Ferdinánd gondoskodjék János Big-
lnondrûl.

74
 b) Forgách Ferenc Magyar Historiújı Gyövgy barát megwilkolásıíról

A gyoı-ıluuı-ımk 8-1 ıııpza vel: ızukıeze, hegy aeulzõl amelybe jamı-A, ııglwıy
l-zl-aınmıa sm-ıl meg úuzan veluk, amlkm- december 11-en lııinallzzm caımlao em-
lzzfeı a már elautseı-A ııyen ıelllımııı-más alaplaı-A oyufzy ua:-maz un-ul meggyil-
koltak. rzıalııáııd pa-llz A vllag elõtt vllıalıa e ıelelõszegeı a ylıkossagel-K, magym-
laı-Aazzoıallmz lıııeıeı: lı-asáamı ıeızleızeıı lsmeı-lene György am-Az lzfinela Kazvet-
leııul az mbbunwna kl az ellemëıeı cumlzlo és György mm: lıõ-nm, km umlılzl
eıenzeule ız vlzzzaloglalt Lıppa mzuk llı-segeı ee z császári csapatok ı-eszem Eme-
lyzn klvul .ıkm-1. tell szállást klleloım. rmgnclı l-`el-me (ısas-ım) kiemelkedõ hu-
mlmlzuz mi-leneıll-6 vulı, akl elõlzlz Az l-lzlıslzuı-gek zzzlzuaullmn allen, majd ez-delyl
lmnzellaı len. Erdélyi ıznezkwlm malt im De slaıu rzlpulzllzze l-nmgaı-lzıe com-
mzmm-ll (Feljegyzések a mzgym- allam lıeıyzeıerõıı :_ ımmkslav, amely 22 könyvben
az ls4lı-ls-ız. evl zzaı-ııenyekeı muıaıjz be. Gyëıgy lzzı-ac halála: ezykm-ú ıellegyıe-
Aek ez az el-aelyl uavm-Dan ela lıagyonulny aıaplan im meg Az ııı klaveıkflõ ı-az
az elsõ kõnyvlıfll valo:
György közben Lippát újból megerõslttette és õrizetére hagyta Alda-
na Bernátot° a spanyolok csapatával, sok ágyúval és élelmiszerrel. De
mindenkiben olyan nagy ielháborodás támadt György irányában, hogy
a vezérek megegyeztek megölésében, és a dolgot Ferdinánd elé vitték,
aki a spanyol Mercadát, a királyi solymárok vezetőjét, régi és éppen
ezért igen megbizható neveltjét küldte nagyon gyorsan a paranccsal;
úgy gondolták, hogy nem kell elhalasztani, hanem a futárok útján az
idõt és a modot kersték. Balasa Menyhárt önként vállatkozott e nagy
gaztett végrehajtására és elgondolasa szerint a dolgot a város hldján kell
elvégezni és a várost egyúttal elloglalni. Ezt az embert G mint hontalant,
menekültet, akit Ferdinánd kilorgatott minden javából, nenlısak belo-
gadta, hanem mindenféle javakkal és tisztségekkel halmozta el és tün-
tette kl."' A tervet azonban, minthogy veszélyessé tette, hogy 6 [György
barát] jóval nagyobb csapatokra támaszkodott, kedvezőbb alkalomra ha-
lasztották. Ugy gondolták, hogy seregének eloszlása után útközben, va-
lami elhagyott helyen lehet elvégezni a dolgot. Familiárisai közül egye-
sek Iigyelmeztették. Ezeknek ellenében V. Károly császárnak, Ferdi-
nándnak és a pápának lrásaira és igéreteire hivatkozott, és azt fejteget-
te, hogy maguknak tennének rosszat, hiszen a török dolgait nem isme
rik. Azt mondotta: „Bárısak legalább egyszer beszélgethetnék Ferdi-
rlánddal, nem sok lehet néhány gyenge szolgájának fejében, ilyenekbõl
Szolimánnak több ezre is van." De maga Budát és Magyarorsúgot nézi
és annak visszaszerıésére gondolkodik terveken és megoldásokon. Út-
közben Castaldóval együtt kocsin ment; alkalom klnálkozott a gonosz-

" Bernardo Aldana spanyol kanllúlly; 1552-ben Temesvár elesle után Lippál lel-
robbanlullı S magára hagyta. Ezért lej- és jõslágveıllésre ítéltek. de keyelrılet
kapott.
W Bnlfläll Menyhárt 1548-bull menekült Erdélybe, rnilllăn Várlıit, alıollnël B kör-
nyéket Ílızlogatlı, Ferdinánd Caapalul elloglallák. Erdélyben klllıszndlta Gydtly
barát & lzabella ellenlétet úgy, hogy hatalmát tovább gyarapitolla. - Az itt
emlllell városon valószínüleg Lippai. érll.

75
tett végrehajtására, de lehetetlen volt, minthogy állandóan elõkelõ fér-
fiak társaságában volt: jobbnak látszott, ha akkor ölik meg, amikor egye-
dül van. Mivel pedig György január 1-re útközben az összes rendek szé-
mára országgyülët hirdetett, Castaldo valami alkalmat keresett, hogy
a dolgot elvégezze. Már megérkeztek Alvincba, György kastélyába, és
a jó szobákat üstaldónak engedte át szállásul, magának a szomszédos
hálókamrakat választotta, mert õt mint nagy tiszteletben állót megbe-
csülésben mintegy maga fölé helyezte, a hatalmat azonban magának tar-
totta meg. Nem hiányoztak a lakomak és a vidámság különféle megnyil-
vánulásai. Ezek közben Truppay Gergely - nemesnek született ugyan
és azelőtt katona volt, de íejsebe következtében sérült és zavart agyá-
val mint nagyon tréfás embert, budai és egyéb útjain kisérõjét minden-
ki nagyon szerette és Györgynek is, akit testvérének hívott, kedves volt
- szokásától eltérően könyörületességre és szanakozásra hajlott és me-
részen figyelmeztette: „Óvd magad, testvérem - mondotta - a szakál-
las olaszoktól, mert ezek tört hoznak megölésedre". Vagy magától jövör
belátó lélekkel, vagy mástól nyert értesülés alapján jelezte ezt. De össze-
szidta és börtönbe vetette. Fs úgy történt, hogy az általa megjelölt har-
madik napon megölték. Ámbér néhány nappal elöbb értesült György,
hogy Gyula pápa követe a vörös kalapot, a blbornoki méltóság jelvé-
nyét hozza, és a következõ napon akarta íogadni:" december 17-én a
hadsereg és a testõrısapatok elõrementek, a lovasok alakulatával, ösz-
szes barátaival és (amiliárisaival és az udvaroncok ısoportjával, maga
pedig úgy készült, hogy a közvetlen szolgálatára rendelt szolgákkal hı-
marosan utánuk megy. Castaldo megparancsolta csapatainak, hogy ké
szüljenek fel, de paranısa nélkül ne induljanak. A Vincen töltött napok
alatt úgy határoztak, hogy Ferdinándhoz a hirnököt visszamenesztik és
mindannyiuk nevében levelet küldenek. Ennek írása közben Castaldo
szándékosan húzta az idõt, hogy ez alatt valami alkalom klnálkozzék.
Márk Antalt, titkárát tehát a levéllel kevéssel maga elõtt küldi, hogy a
levelet Györgynek olvasásra átnyújtsa és olvasása közben tõrével le-
szúrja, maga a többiekkel idejében ott lesz. Márk Anlal a megbízást a
parancs szerint végrehajtotta, és 6 is Slorza Pallavicinivelfi és Mercadá-
val azonnal berontott és Györgyöt két puskalövéssel hatvanöt vágással
megölték. Midőn Márk' Antal belépett, ágyában a reggeli imádságot mon-
dotta és amikor a sebet kapta, megragadta és azt kérdezte: „Mit csi-
nálsz?" Mikor pedig kasuboltak gyakran ismételgette: „De hát mi rosz-
szat tettEm'!" Vas Ferenc nemes iljút, aki ura védelmére kelt, hét a-
pasal terítették le. Egyúttal pedig a már elõre elhelyezett katonaséggal

" A nem v. Karoly ez Fzraıııanu keıesërz nwzzız K1 cyõrgy ızzräızt a arbor-

ııoın ızııuızıae, Aınzıynzız ıamı választják A papııı. vıszızıuımõz ıamzık 8 Drum--
szmo map. _ György mm már oıuõızıbeı-z emsuıt z hıbuznukságrõı. (Károlyi
A.z 1. m. 'run Tar ısaı. ccvıı.)
12 ezıııyızını caõıaıaz xõkapııányz voıı. ıssı-ben a paıfuıı vzı-eze; zıkıımavaı
ıõıuk fogságba ıuıotı, Amunt: nagy vaıısazzm zııznebzn sznbzıduıı kı.
76
 a kastélyt elfoglalták, elraboltak és uákmányra vetettek mindent, amit
találtak. Mercada vagy hogy a gonosztettet ismertté tegye és férfias mü-
vét valami jellel tanúsitsa, vagy mert erre kapott paramsot, a levágott
jobbfület postalovakon Ferdinándhoz vitte és Ferdinándnak, aki éppen
valami ünnepnapon az esti imádságot hallgatta, átadta.
Vezéreit és katonáit megzavarta a váratlan esemény, úgyhogy nem
tudták: mit tegyenek. Bánk Pál, a csapatok vezére, seregét Szamosújvár-
ra vitte, hogy ott körülnézzen: mit kellene tenni, és azt kérte Csáky Pál
parancsnoktól, hogy mint társát engedje be és közös elhatározásal csi-
nálják azt, amit jónak és becsülebesnek látnak. Azt a várat György barát
alapjaitól kezdve nagy munkával és költséggel építette fel, falakkal, bás-
tyákkal és mindenfélével, ami csak lehetséges, lelemérmyel és szorga-
lommal, pénzt nem ktmélve megerősítette, ahonnét féken lehet tartani
Erdélyt is és Magyarországot is. Kinseit nagyrészt itt halmozta fel, és
élére Csáky Pált állította, akinek nem volt más ajánlólevele, mint nemesi
származása. Csáky Bánk Páll nem akarta befogadni, ezért [ez] remény-
veszbetten a fegyvert letette, lratonáit is elbosátotla és hazatért. üstaldo
a tett végrehajtása után Szeben városába húzódott, hogy ott várja meg
az esetleges támadást; de amikor látta, hogy csapatok nem veszélyeztetik
és félnie nem kell, figyelmét György barát várainak, birtokainak és k.in-
cseinek elfoglalására fordította. Csáky Pál miután a veretlen ezüstnek és
aranynak egy részét elvitte és kikötötte minden vagyonának biztonságát,
a várat a kinısekkel együtt átadta. Vert ezüstbõl és aranyból nagy meny-
nyiség volt, veretlenbõl még sokkal nagyobb, és rengeteg edény. Erre a
példára Váradot, ahol nagy mennyiségű arany, ezüst és edény volt és
minden mást átadtak. György, hogy halálát minél gyalázatosabbnak te-
kintsék, 70 napon át feküdt temétetlenül, faládába zárva és a vár séncá-
ra helyezve, nagy ısúfságként akkor ıı végtisztességtõl megfosztva.”
Ez volt a vége ennek a semmiképpen nem megvetendõ, otthon és a
háborúban kiváló íérfiúnak, aki nagy dicsőséget érdemelt volna Erdély
és Magyarország megtartásával, ha végül a túlságos nagyratörés és kap-
zsiság vágya ánılásba nem vitte volna és minden jót egyetlen bűnnel
nem szennyezett volna be. Öt illette Lippa visszaszerıésének, Temesvár
megtartásának és a hadjáratnak d.icsõsége," és hírét még fokozta, hogy
nem úgy emlegették: Ferdinánd másik vezére foglalta vissza a törökõktõl
a gazdag felszereléssel és sok katonával ellátott erõs várost és várat, il-
letve intézte a dolgot szerenmésen vagy bölcsen; a példát a hír az uto-
dok számára is megőrizte. Fentebb már elmondottuk, hogy mik ébresz-
tettek gyanút ellene. Mert sem suvakat, sem tettet soha súlyosabban
nem bélyegeztek meg. Úgy lákzik, hogy mindössze egyszer mondotta
meg nyíltan, hogy a németek erejét egészen másnak hitte, mint ahogyan
tapasztalta. De õ valami rejtélyes és titkos szándékból nagy dolgokon

Ü Istvánffy szerint több mint 70 Ilaplg ott hagyták, ahol megölték, és március
elején llfitetlék el Gyulalehérvúrott (Hl:l0rial'ul'l\... llbrl XVH-).
“ Az 1551, évi llfldjáratri llíal.

77
kezdett gondolkodni, ezért Szolimán elõtt szelldséget, bölességet és ha-
talmat mutatott: természetesen mindig Buda járt a fejében és éjjel-nap-
pal azon gondoll-ıodott, hogy mimódon szerezze vissza. Emiatt Szolimán
elõtt gyakran ısodálatos ügyességgel feltárta a keresztények erejét,
egyetértését ü hatalmát. Arra törekedett ugyanis, hogy Szolimán erejét
inkább fordítsa a világ bármely része, mint Magyaroıszág felé. Mivel
ugyanis állandóan gyűlölködött a klrélynéval és Petıvvitıhhal, és nagy
nemtetszéasel nézte a lrirályfi nevelését, attól félve, hogy a rossz neve-
lés következtében nem várható semmi jó az ország kormányzatában, Já-
nosnak a törvényes házasság elõtt született Iattyú fiát pártolta, és úgy
látszott, hogy Szollmán segíkégével ennek akarta átjáüzani a királyságot.
E titkos tervét azonban késõbb az idõ leleplezte. Bizonyos, hogy ereje és
hatalma ártott nekl, amelyek méltán félelmetesek voltak. Tudták ugyan-
is, hogy mindenki akarata ellenére János király fiát az országból elűzte.
'l`udták, hogy egyedül olyan valaki kellene, aki alatt a kívánt békét él-
vezni lehet. Tudták, hogy György mire képes, ha az utána vágyódó ha-
za kérésére vagy mint vezér, vagy mint segítő fellép. Valóban az azután
következõ bajokban, amelyeken keresztülmentünk, mindenki az õ böl-
csessége és segítsége után sóvárgott. A lippai hadjáratra Castaldónak
Ferdinánd oklevelére 20 ezer aranyat kölcsönzött. V. Károly és Gyula
pápa sokatmondó írásokat adott neki, amelyekben óriási dolgokat ígér-
tek és szavukat adva Ferdinánd nevében megfogadták, hogy az meg
fogja tartani a íeltéleleket és az lgéreteket. Azokat Castaldo megtalálta
a izekrényben, amelyet György mindig magával szokott vinni, ugyanott
20 ezer arannyal. Az oklevelek megtalálása miatt tehát annyira meg-
örült, hogy meg is mondotta, ha nem találja meg, Ferdinándot köti a
szava, de azzal, hogy megtalálta, felmentést nyert. Gyula pápa, aki őt
blborosnak nevezte ki, haragra lobbant annak a férliúnak kegyetlen
soısa miatt és Ferdinándot törvény elé idézte: mint felszentelt férliút,
püspököt és blborost tilos lett volna me.-gölni; megbélyegezte, hogy ki-
hallgatás nélkül és ennélfogva négy [al között ltélkeztek felette; nagy
és ünnepélyes vizsgálatokat végeztetett egész Magyaroıszágon, de a ha-
lál megakadályozla, hogy az ügyet lezárja.“ György halálát Izabella és
ll. János Kasán tudta meg, maguk nem, az udvaroncok tömege azonban
örült a hímek. Ferdinánd ezalatt Hakovszky Györgyöt és Werner
Györgyöt követként küldte hozzájuk, hogy az egyezményt megerãslt-
sék. Nem sokkal ezulán átadták Kasa városát és Ferdinánd birtokait
és az oppelni hercegségbe tavoztak. Amíg még Kasán tartózkodtak,
nyomban György megölése után az erdélyi elõkelök levél és követek út-
ján visszahlvlák a királynét és fiát.

A második könyv az N52. êvl török tálıudisról szól. A hannadlk könyv elején
ismét megemlékãk Gyflrfl barátról:

“Osııeseıı ılo tanúi. hallgattuk lıl, ami éveken at ıaı-tott. ill. Gyula pápa
1555-ben halt meg
78
 A nagy és kegyetlen háború befejezfse után Castaldo dolgavégezetle-
nül Ferdlnándhoz távozott. Az emberek pedig már visszaemläxeztek
György jelentõs tetleire, és sodálták kiválúaágát, egyúttal visszaklván-
ták, minden helyen, minden társaságban, az emberek összejövetelén
Györgyrõl beszéltek: Szolimán ereje ellen az elõzõ évben olyan eredmë
nyesen tudott fellépni, hogy nemcsak Temesvárat mentette fel, de Lip-
pát, ezt a nagyon erõs mezõvárost és várat, amelyet Uleman, a kltűnö
vezér komoly hadsereggel elszántan védelmezett," bevette és több kis
várat viss7.afoglalt," Szolimán seregét elűzte, erejét megtörte, egyszó-
val egyetlen vezér és fõparancsnok sem tett annyit. ED ezer harcost”
toborzott össze, nagyszerű katonaságot, nagy és végsõ erőfeszítés nélkül
az egyik napról a másikra. Most pedig, ha élt volna, mindannyiunk sú-
lyos veszedelmében meghátrált volna-e? nem sokszorozta volna meg vi-
téwégét? nem sietett volna a lesújtott haza segítségére? Mindaz ugyanis
megvan, ami akkor volt: fegyver, hadsereg, ország; nem a katonák hiá-
nyoztak a vezérek mellõl, hanem a vezérek a katonák mellől. Egyedül
annak a férfiúnak lciválóságát és segítségét kívánták visza.

r. rai-.Azaz De sııııu ıulııuııucıe Hunıırıcıe..

coııumıııurıı... ımrııeıı ı-`.... ıaııyır l-nsıoruıı.
ısıo-un. ııııyıı- -roneneııııı ızmıeııeıı n. o. xvı. K.
(Kızıeuııe ıvmer r. Puı, ma) ıı-D.. rı. ı. Lııııı.

'I nzbeıız ez nm. zzızııwmı ıssõ-van em vısızz amelybe.

I' az ıssı. evı ıınunı-az mi-azt a :ansız eıızgıııız Lıppıı, Tzmeıvtrı-ıı azznmıı
nem ızeıaoguız, Lıppaı meg abban az evızen snıefuıı vızmızeıuını úgy. hogy ızıszeı
másra ııõıızpız wız z ıaıõk „mt Az znieıyi es A zmzafı „mek nem s aus-
kefeız ıııvııeıeveı mıııflızzzıuı z vmızaz vımzxzıızıtaıı, Aınexyex az õızı ıııuıaı-az
win ııeruııeız ı mi-uız kezébe.
*H Ez. azt Azaz ezer embernek ıızuzzıızm, im n-mer Gyuıgy uppı ııaıı oszvz-
szefzeız volt nagy nzımzııaual ıız ha ızaıyıınzız, ru-gaen sıııwıınıız megıegzee).
79
 Drégely, 1552. március 13.

Szondi György várkapibány levele a magyar kamarához:

a régi szolgálatáért járó 322 forint megfizetését kéri

1513-44-beıl a lärõk ıı Dunántúlon. I-Dvűbbá Budálól északra és äakkıletre kl-

azélullelte hôdilasl Iarüleıém Eıml Budáı lyekezelt megmenteni mlmiqı oldalról
a vanıflıll Lallıadásolıkal szemben. IM4-bon a török terlfifllbdûs äakl halára NŐI-
rád 8 Hatvan Volt, amelyeket ebben az évbuı Íofilallak el ı budıl Dua GIDILII.
A [örök Buk (elé való Iedesdıedäévıl l Gelam menü banyavarmokat ls Vanda-
ıem renyzıauz. pedig zzzıuzz ıızmeıérzıza-lyuaumk ez ı põızzvzıs n ıumaıaı- eg-ik
Iflgfflnlosabh lfivedalemlorrñsfivú lelle. Nógrád elvšllésıe Ma Drégely vfilúnlk. az
Eızıergoml érsek egykori vadásflıaslélyaııak ls teladula lett u banyavldék védelme.
A kl: helyi var parancsnnkúnak még Várday Pál éfiek nevezie ki a lfibbúflsúr-
rnaúsű Szondi Györgöh akl a vár lflvedelmelt IS kezdik. Vardal halála után az
eszlerguml érselıség blrlnkal, l'n1l'II Umstdésben levő eg/ház! javak l l'l'la§'ar knnıara
ienııhalósága alatl âlloıtık, & így Drégely rııegerõsliáse, õraéiéııek ellalãsa a k.II'ıı`.§-
Lár feladata lelt. Ebben az idõben kell Szondi levele:

Orökke walo zolgalathomnak ayanlassannak uthanna etc. Ty k: My-

haly wramnak, Mwihnoky Myhalynakl hatha wala hogy az en :egy
zolgalaLhombOl ıımoth wethne en welem. En welem Zombathba' za-
moth wethe Tamas wram elöth, Tamas deak elôthfi Ty kz irwa kwlclö-
the wala. Wgy thalalok az zam wethesbe, hogy az harom zaz íorynthrlak
az Gcızthonny. Myklos sunmayabol' kel megh therny, ky ty k:nel wa-
gyon, az huzon keth forynthya az zegyen meghollh wramebol5 kellenne
wala, honnan megh lenny. Ty k: kerem mynth byzoth wrayrnoth hogy
ly k: adathna megh, hogy ne banthannam kyralLh ö íölseget thöbe ere-
the. Lam ö íölsegetöl megh wagyon parancholwa kethzerys immar, hogy
megh legen. En magam fel menlhem wolna, de az kyraly ö felsege ha-
zath nem merem el hagny. Ty k: byzony megh akarom zolgalny, ha ty

' Mulhııoky Mihály az udvar melbizollla volt. 1550 Llvamún Mekcsey lstvlnnll
kövelként lan Budán és Szeledell.
1 Nagyszombat (Pozsony m.).
' Praııclıcl Tamás kamarai tanácsos.
' Gusztonyi Mlklt Han! megyei blrlakos. - Somnm = Dêlllõsneg.
5 Vârady Pal uzlergoml érsek (M82-lãlfl).

B0
ljllš- __ _ .
.
".'\.:ˇ*-='-.-"- _ __ Y '"___ `
af
_ `„__z W __: i_z,,L>,„ŠL.V_-_' _ __ V'»__ı_«<;-J __
""-_ W'
_,/-> '.-;,,„,”
._
.l_{ı'_!'<f;'?$:L'-„ff J. ˇ .
*Á
_
_ --2 _- _ "-_: .glzısl-_L_ `- .z-zl*
°' -*z “ ^ '^' 1: _
*.^<f,: -<,- »IL_- -
_ «"ë4,'=zz.«_4§__z-8:... I if:
-- _ ' _ *ˇ-_
._'.-'
_ _:" 7
_'f H . .
ff. _ '
. ,81-` _ J” »
_ 3,?._,
..; Í-_.__.Š.
_ il H: .
' _...-Š'ııızı
__ '«` ~ _ .`
3 5; L.,
_.:_
ll P1.
W '.`_."'_,
-.
_ . _z
-
_-J* "- «ˇı=`L" 1-3->/,UA
_: - :G-`.lz«
_-4,, "-L”
._rL'L__;1
;,
Í:?z'_Í*.`
z
_
` l" .19 -- »'C"*5ÍÍ"í`%b IH;-:`: ˇ'! "~` U \.' Ü).'__ “-
'z\ ._
=
,"»§__f _ _>_ w It «'-'t- _._f ı_'_t:Í:_f\'.:»_
__;LıJ.__ ig
rf .
"f-č" ~" -»_ >-'.=`
-H .
'kg f,
L _ (__
"`/4ÁÉ. -_. >ˇ`3*1*:"_'__` _«Í>"'U'„_ vz: ""*"" ELT;
.__ > , .._'.J~>'
z>.> f_\"»_I-`-. LE - _; _ -._ .»,«
.:-..-:_-_... _ P- - _` __>.__ - - __l __.-.
r,? ll. .- :V
-,.._f=,ı:.-.»a-z';--».~`--
41-, K -. ' > » _ 'f ˇ .z
gzí fzfiý-f\;.\--„KA ._ _ . ___' ._ ~°f 3;
Í-z_;~_z.%,'L.ıl;`.*A, z:`;.._~ `_. .` -' A/ "'_ff _-_.`,-*- » - ._._.Aı if//* I
x I »-w= :`>_;'.,'_'1 -`„»..'-:~~`ZZ f; ,'- _ Y "_.- 3., Ez:-
'!9`_z_`Í'~_\_"-'."Š'~v~i§*':`.l
__...- _.. _. wv ,_«, T -- ."".“_-:"___
_ ._ 'j.j - >. .=. _ <,--.__ _.__..“
-gy! R- ` >__ »L ~" 1-. .. "' _ ~" "_ 5-_-„
-ai-.~= ~ " '- _. _ "`
-.z`^»fç~' .„_;\ "`:::.'
' - - ı-,=„_fe.,__>
- _..
„_ ~ ~_z^`.»- ___.. ~_-._ . - -_
*_-Ez
` „Lfiı-_r" Z _ıı 1`_«'_~L-»_
';*..__.,_
.
"zF--z'.Z~E' ._\.„z
_ _ L
ff;-.V
. _
- _
'w- v LM*„ a`-i` “~." z/-7f*-»- A ' ._ ' 'r-1-_...

. 4J..ı=.Kar- ll'*~:_._ 7 _- ' -.r

“\ . n__"_".ıČf
- 4_I-Ű; í.-A1,-;__ _
> šii
T-ıJ
1- =._ z..Í`1“` _ -. `.'I2_“ .-._
*"'`_-
,_ a.,;-_,
ı.-3 4 ---.f
-ˇ____ .V - zz. .1.~:,___.,Í..ˇ_ı _ _ .
` --.
'__ '_..I `-_-._ ._ _ _§.ı.- «-- f.-Hz. 1- z f - ._=': -
__ _ .L__ -.L-.ıı_,~..„--:- - :«_.-'«.4=>_-„_ 1.-_, 4'-«
3.:._ *` _ ~ _:
,_F__
..^3z `:„ı;`-+
,__ _ =,_,É._p __\_ıyz t ."„:z»;ê'f.=„=-.-Lë`*`f-
. »l fi 1' -
. „_ ;.
_ _-, _
1-;~Í\ _ 41-ŠŠš1{ÍfiA.*',_*_-`:'Í ;`f_„Í?Í.z'<A'=IÍ^-ii;-"°":"= 1
L{fi|A_L»ıJ,'_~,f:__'_>_T-.^Qñ|í" _: ._ f'.:sıl íÍŠí`f _
. __.,
li:
_ ___.. ' ~_„É×.g- ;*;~,_..;;_§yz_2.+~' 'É „_ '
. » - z„lf_-_ .;fz`_z..ı_< `_\§§
im .
_`..°
_i I, ._„._ı.,.' 1.. “ z~~_:f_».z __- `„fa _`
_, «
Q
+- ~ -
`. _-L/.B-\-=1_'š.“
.f_,--
/
ff'_
..___,___ .'!Ű""' ıı ` . '/
:::.T'-:_ _' ˇ _ 'ı ` __;-I~'Í.l -
>-"`»"__» ~-___? - ~z<..z*-.»- - « -/-T: - _ _"___-___ . . _ _
ıwzgym-Ország mıwpe. Laza: mzsızı- munkája, Johanzzzz cuzpınızmzz ıuzzma
ı„z„ızızm_ ısza_ (Dm. szëzhznyi Konyt-ıAr_ Appznyz M. les.)
 ııfšsfz-W~“~r5^<;7.:3'×.?-.““"'*„,.„I"'^“.i.„
Á' íıiu ıııırıfaff-'flfi -17:'flJ0(
„lu -5-`-( „--- M-`ı -av.. hub- -5 /-1.-/ru.. 4

%
`
z zu
`
W;-"'zë"=a`“."2'"Lr'.1*f'ë;.`:"áv'-„„„
f l I ' " 'ııi
' /'U' aıvq ıııwvlıf
W. „ f--„AA .«„Z.',..z„'... zzz..
-11-1. 11 [/-zfllf-, L- znze7W../. , 4, -4.14.
. 4.
vu W -~z<zzM
ı ',,,
iüslıff/::Čf4É)uH

Áfllı-l/„;,,:',,' ı(.Ll+ Ă! .«72.q~,Čg4V;,67` r/52

_ av-ýi;fÍ`*'^'Í ~14
JF' 'f„Á'ĂrWnf/,'ˇ:>ı_ ı'„.../,zíwl . ; _ _
_zf sy
ÜÉT„'š1Í„“„_l”'„LL*í.`“.Í`Í'3š.z°fz”:»2Í*7»/fÍz„,fzZz._f
*” *
Í .(5.17 7z""".`“
A...-..ı'.z' 2"* í'~,<Í«`zf'
ff./.-.„ ""*"*'f'--M..
/
ñL'($f..-.-,",' F 11'* «ı- fűz!-"27 ^f'*f'/-1 f
ı
| ;{...~+Í/I
, "d.ÍZ1'1-l,zf,,'.
1 , -0. „_ du! 7_'Zf?'2/"'*'f«1f7:Z,-
,fu/z( ,V ~ / L

ıı (_e~_ı.,f,7 Iz fűz, ,.7.,f W f “far

g(,,,„(ı h _
,1 3-._.L,.„"ılıı-zl.,_(
ÍfíívxŰ,- "Ü ,/,_zz1 /{'„1,.
. „„'11/1-f\7?”ˇˇ“
„_:z-/ zf-zz..z_„<f ifi
"ff "Í
, / Ez»vf~~/z. _
“Ã
` _-.
:-7 84;;/-, 4 `_
"'Őı-ÍOIÍ 2(,Á
-Í
11

2. A kahiuai Yflrlomány jnbháyainak levele (1, L) l5fl2-158-1,

L. a 25. Számú iralol
Í="""`?!'F?fiI$4.ÍŠ=-«-7* '.'“'ˇ~5»i V _".-z. z
.v-, . AA. '.18 .«,`a._~` .Á-ı_-_ -A-,z_
` *'°ı-,f'..'.ı-~
r 1 ff.Ar-"- ze--5,4--=-I
I___”__ `
A ıqıyyı. „`„„7_»- __ A.ı.a_'- .ı,- `
7..1ı'--71...-,-ul-...q=IA~,ıf----fi I
._-,. A-u L--(4.11--.
_ -/Í/:L1-z}'-7-'If
F. -ga.. -'_._-_-»-.z,.-l.-.;_.ı;.„__ pda.-u., w
ı.13..A-_ -_ :.,,3_. .,.f;,;J.4` 1
J-`ı-y:`„ .pvı 13-' _.. ,...... ..-A»;ı/{J_- .1.,4. -l-1:: _
~- ..._..„ı__`,..,«z_-_. - _..
.4 wlan 7.71-_-/ıJ_-_„ AA. .?'l,-, ..ı.~„
_ Elu:.`/:4`7_~./A `, .._,_.-,..ı-.fr-1,, ,AA-.
z-4LıA,f~-._z..L.7.-l..ı vıı.'-Tıa., s- .l_ı.-/~'r
.`,~.,çf 1ı.ı-.l.;:-`,..?};\.,A:.Lı»~ç;_,,'-',«J-;_
`-q..-5. `.z,ltlı-A. -.z,.L> ;'..:,`--ı-'-~--
9,. mz A.,?.,,4„. .._L ../.„.1. „gr-'-f 7-»J-`ı/'<" “Š
7:--f -U-ý':.;ıl;~.ıı._ sr „„`ı'f<«,x,_ .Ü._.l.'lr-4~-.`
»A Dee.. ... --.« ,u...' '-__-. -Ifi/_..-._ „--Avfi
-7-ı A.,_ ga.-_7;4 *HL J-.'_
/._ nu: J-A'-.A. 74+... g. ı:.;,..4..L«._»?ˇ.!
-7ı.. -1 ..-l;.- ,#.4. (L7. v`ı§:,'É_+z`;_J,_, 1..- ha
7..,„u.-. _.-_: ._ ..ı.-ı.._ _-AJ ,,...;.,.`.ı,-f
ııaı.-« -._*A._-Lz.',__ .,.-_- ...,4Aj: /E „á..zı`f-._ '-
` I*-'^"*'7--# F ..-~TM=L-- MI- Ã! /-;-~ `-~ırz,-ÜŰÍÍ
' D.-ı .,lıı;×f--I-2..., 4}. m ı„.~„.:. .u`,«_»,-7....- ,,«,ı-_..,z--
.f-,l~.- 1,." y L- vu-na-.„L.,-v._“ , ,-,- _

sı-711,-_: -mf-
KA,-c._ı m-49;
0,). - Ãv.--.\
(g..`.í ua-K
,:A".- _~„fA,.ý

II. AZ egri parantsnokok levele Nfıdıısdy Tıımáshoz 1552 Dklóber lfi.

L. u Ü. sıálnlı ıralol
 \_-J _.,». „ ~`- _--.. A... \'.ıf„}.._..-- x.L.._ .
,«'- `,\' _ A..-|..ı:„.`-“ '..,l„.-_. .7ÁÁJ..:.__ _ C.. TA. .ıf._.ı„ ı'.ı
×,. ` . __ ___ l... fl..`„_. .„..... ..L .___
" \ tz_.:1_TJ ;..,`tJ.ı _.. zl” „._.zz „+277 ˇ
\....A..~ .«- ;» 1--Mg 9-_-[..._._ ,-we ı.._.._
:_-..„.... r..r..§_J-Í- jı-_A„..._.Í_pıı'_z ;_.&\„.--_;
. „__ .~z,,r....._. _ ı_\„ A... _»L..`A 1..... ...JJ
.J_ı;.ı- Jl. .-1 r.-_-zJ... '._ı-4 ....,-J.. .'...„
,._~.,»ÍČL4
L:._1_.-
l'„..-rı .~. J„._'_„` L_.....l A,„ı_ı .»l<4.ı-|_.
_4:"`L._- § á„.....& .ı“.__.K_4.'......A' _...A_ )_ Jf--L. .\`.„I-
a.._..„“_ L..,.._z 1,.,-íz .J ...V-..z...._ ...z J..
,...Af .fiL..ı....-'..ı ..(.,'-4; ı<'.ı ır.-.7r.„,>„ „~.'buı.,,\ .=_~.„-.
7-."..J.-_..-.CA .._.„. 1.- „_ı.. P-,-..._ )._r_.._,„_f .
r
ı_'.„_f.......__-z ..._A ı..,».A-_ r.A„.A..„_J..,- _;:,;z,_;_, ; E
,_;. „„~. \\...A I.n,- „'(;ı....._ .,..: W.-._f-.J `
§>.....A-_P.> »_-,ır __. .-. Jı L I./-Z Y.ı..` HE; .7d_J.1„ ,_
L... .J--»---T -Í-ı-- ,EA-„ /A_ `\. fıt._„`~..
.d----- ~\ _?-5'-_ ~Í-"-*'-- í-*-- 1---
I ZHIYH ñlilšllıw L'\\'ll* .\Í.ıll.ı\\|\' 'Í:l!\\iı\Vl\'|llr/ ll |\ Lˇılilš .'ıp|`\lI.\ IO
L. ıı :«_ı; _, \/.ııııu :ı_ını

„az-_- `,.„V` É
f`_“1'!"-'f'.`\.-ıˇ"ˇz'“'.*-~ ` ~' _ ˇ _.-1"2
z- ,`L_» 1** V' ˇ "Í-'-.`-í*'*
_ ýflg - -=ˇ_-:_--F ` .-A ._
__ _ ı_ _. j_
_ _.,_ ".-'TL-k ˇ "`~

_»-\-_\>@„;~ __zgy~„
A
__' -ı\
§.«f,`Š;1;z_g;_;_]Iı
§,"Í;_ -_-„J»ı_
-
\

,_
`
ı __„íčı _i;'.Í.ı§,
lwýñ
._ _ - _."_
2&fͧzQ„§šy
.' _..-J
__.” "l)"Í- Á
_ „cl . _
_
; _i'._
:-_ f`
Y._ a.
_! _

V4 - .
ıv\f̌`.
_ C* fia.
zf :L _` 'ˇ
~ _! ."
É.->~_*~
._Jnw
. Y__
-., : _ \H„
Já;-:E .:ı_, ""' 4 sr
_ -ff 3
_z 1 -
_
Ü
'/-\\' 4//.\\ 45/1/ L\\ ıı
. _, 4,
- _
l\ ,
-u.“_4A!_
“- ,{ , mg?-_
_ _ . C2`~".'3.“_
J' -šbgi ˇ. `,q, §ä$z."„.
I.l-ýiý .-
.
U4.-
új
_
„- ~§ 1 _
>§ı|I)Il'íIV'lÜllI>l_Š!VllZUÜ'I'l>É2Il'l1\l'lÉfll'ÍVÍII » . ' .- *IL '_

5. S7.ÍgEl\'Íll' Uãlfümü. IŠG. HDHS SıLYmûChOr Yclkílrtfl, H|El'l)!1)'mU5 Ollëllufi'

Chrünülflfilü. . . N\1l'|1bEl'E„ N502. 35. 1.
k: tlıöbe ezerlh nem iarthathz Quarn et felicissirne valere cıpto. Datum
ex arce Dregel 13 die Marcy Anno 1552.
Georgius Zonrly arcis Dregel praeíectus'
Kívül: 1552 marc. 17.
Reverenclissimu ac egregys dominys, praefecto eeterisque camerarys
Camera Hungaricae Sacre Regia Maiestatis etc. domynys rnihi hobser-
vandissimis etc.'
Más kéz irásávııl: Gear: Zondi fi. 320 peti: vt inıra rationem praeıe-
ritorum servltiorum conferantur cum domina Thoma Francisci('!)9

Emmı. ınıu ıyflrflı Dfiseıızl. O. L Kıınını ıı..

uıızı-ız An uı-ııenım uurıııı LE ıı.ı ıllırıı.

Néhány hbn-iPl>8l 3 levél uláıı Drégely nevét enılêkezfilasé lztie a vár lmlıllıí-
nyánnk és Õrãélênfill hăsiuıéle. 1552-ben All buda! pflfi lăcélju a búnylvámsolüıoı
veıelfl út rneznyiláfl v0lL llfldlflrllálfik első Oélpfilltjû Drêgely vkı, amely knllıoly
támadás lılhrlózlılâsáfi alk8.ll'I\ltlMl volt. Ffllılt villllmfiıpûs köveíkzlébelı elõ-
állûll Wbbaııâs vlselte meg Nun soklml Ali Iámûdása :lőtt slılkériñk lllkülflését
kérték, hcfi' érdemes,-6 kllavlhnl, vafl' lıfidlg le kell-e rombolnl, B új várat épfleni.
Szondi GYÜID' eblwh a remúlwheluı helyutbeıı ls vállalt: a harcot mlndüsıš 150
Embelével. Vllıflulalllbtfi B Iöröll 8lŠl'IlnML HDZY 8 VÁI felldfisl GSEIÉI1 flnbadon
elvoınılhıl, és n%' napi súlyos hun: után Július ll-én Drêflly rnınjal között halt
meg lwlnnálval.

* (T1 kegyelmıleluıek) szeremsë Jóegésaéget kivánok. Kelı Drégely vártból az

1551 év március 15. nıplán. Sıondy György Drtgely vár pırınsı-mka.
7 A szent királyi lelség magyar kıınıráju lõtiıtılendb elnökének és nemes töb-
bi Kamarás uraimık slb., llilülle \.i:zL|!le\l'!mêll6 llrulmnık Slb. - l54fl-lől 1550-lg
'rııuı-11. ru-znz nyıu-aı püzpax vzıı ı wmnyı ımımı =ıııaıız_
”SzAındl Györy i korúhlıl szclgűlatal elsúmoliflul Pranclscl Tamás űliăn
3% lflrinlnl, kér.

9 - mz 51
 Eger, 1552. október 19.

Dobó István, Mekcsey István, Petheő Gáspár, Gergely deák

és Zolthay István egri parancsnokok levele Nádasdy Tamás
orsägbiróhoz és Magyarország fõkapitányáhozz bejelentik
a vár felszabadulását és kõzbenjárását kérik a vár megerősítése
érdekében

A báxmıvldélıl harcoklul egy ldflben a moldvai vajda heloreıe Erdélybe lekotötte

az au nllaınásozó zscldosolıat in' Temuvamuk magára lıazyottaı-A kenet: megvlv-nla
harcát de elpufilulnla a túlerflvel szemben. Elesle után ıı Ahmed veıetäe ılıılt
álló lflrök lıaderfl Horsarı meghúdilolla a Maros, a Tina és 8 Dllnıı KÖIÁ ëõ terü-
letet. All és Al1|1\„ed sıeplelriber elején E „Felíöld kapuját". Eger várát vette ostrom
alá. A ldrokııflk még lett volna ideje, hogy Eger elloglolásı “lán a bányavúroıok
ellen lordullon, vafl' pedig ésuk [elé lerleszkedjêk, ly a Hılıshurg-ltlrúlysãg B Er-
dély érlnlkcıbét. elváija. Eger védűi azonlmıı kerfiztlil húzlák l török s7Aıı'ı.lMıÁi,
arlllkor a súlyıı nyomás ellenére til és (él hé!-en át állották a harcol, és az oäirolnldk
Inindan Ixrvere ellen megtalálták avédólegyvert. Az egri védelem veıetfllrıell alábbi
levele I vár helymtérõl még jobban kiemeli az õıség hăilesoégét:

Tekintetes és Nagyságos Ur, igen tiszteletreméltó ur\.ınk. Szolgálata~

inknak késuéges ajánlását. Biıtnsak vagyunk benne, hogy Tekintetes
Uraságod elõtt jól ismeıt: Eger várát a török, a keresztény név ellensé-
ge milyen sokáig tartotta köriilzárva és ostrom alatt. E kemény ostrom
a mindenható Isten végtelen és kimondhatatlan könyörüiete folytán teg-
nap véget ért.'Az ostrom során Isten segítségével és támogatásával
erõnkhõz mérten arra törekedtünk, hogy húségünket és igyekezetünket
egészében megmutassuk a szent királyi íelség, a mi kegyelmes urunk
ügye iránt és ennek a nyomorúságosan tönkrejutott országnak védeLmı'.>
ben katonáink nagyarányú elveszltésével, vérük és vérünk hullásával,
egyúttal az ellenség súlyos kárával. Minthogy azonban a várat annyira
szétrombolták és a földdel tették egyenlővé, hogy inkább mezőnek, mint
várnak látszik, az egyéb szükségesekbõl is kifogytunk, amirõl a szent
királyi Ielségnek elég kimeritõen írtunk és a jelen sorokat íelmutató
nemesek, János vajda, Iványi György, Somogyi András és Kõszeghi AI-
bert útján tájékoztatásul sok mindent jelentetlzünk, amit Tekintetes és
Nagyságos Uraságod tőlük pontosan megtudhat. Ezért szeretettel kér-

' A törlik seregek Slelılalnber ll»Ibl október lfl-ig ostromolták a várat.

B2
jük Tekintetes és Nagyságos Uraságodat, hogy a surainkat íelmutató
emlitett embereink minden szavának adjon hitelt és a szent királyi fel-
ségtõl eszközölje ki, hogy könnyen a király elé jutlıasanak, kegyesen
meghallgatást nyerhessenek és kedvezõ vıilasszal gyorsan visszatérhes-
senek. Továbbá, hogy a királyi Ielség a várat, minthogy a törökök tor-
kában van, új és egészséges katonákból álló õrséggel, egyéb hadi felsze-
reléssel és lõszerrel olyan mértékben lássa el, hogy az ellenség számára,
ha részéről újabb próbálkozásra kerül sor, mindig bevehetetlen legyen.
A magıısságos Isten Tekintetes és Nagyságos Uraságodat sokáig szeren-
csésen tartsa meg. Eger várából, az Úr 1552-ik évében, október 19. napján.
Dobó István
Mekcse-y István
Petheñ Gáspár
Gergely deák
Zolıhay István
Kívül: Tekintetes és Nagyságos Úmak, Nádasdy Tamás úrnak, Foga-
rasföld groijának, Vas megye lõispánjának, Magyarország országblrojú-
nak és Iõkapitányának stb., igen tiszteletreméltó urunknak.
Nádasdy Tamás trásúval:
1552
az egri parancsnokok az ostrom megszünésérõl.

Ülúefl. rıély (llülfilllll ely Vilrül Vlllll lyflrfll

Utdfilel S CIYIIEH I llllûlllllvll. O. L Klmllll IL,
Nfldlldy IL (E IB.) lllllllltlt ll llflvttkflıfllbeli:
Nádasdy llllãllhlll. I-ltlll.

A Vúrlalak kliavilám nemsokára meg ls indult, és eyútlal olasz hadlmérnükflk

um szerint A vnı-az ıõıeızben am epiızcıflz 1-:gaz heıyıaıım ısız-ben nagy ceru-
ıeıekeı kuzzı ıeı ëvszazadız muııeıı meg a török ima.
 1550-1563. A reformáció terjesztése

a) E. n. Nızyy Szabó Ferenc feljegyzése a Tejwnnătus vııl-lás

terjeıiésérñl Erdélyben
A néfmelorsúgl reformácló Ierjedéıe már ıı XVI. Sbiıld hűsıl-5 éveiben meg-
lndull. Lıılher fnnlláä Iãlég a német ajkú városi polzâııâl körében ierjedt, amely
különben ls éléfiklıll Vlsfilmnflnll mlnden némelnliıágl mDl58l0l1\l'8. Sılvsfil ID-
gldlák B relorlilfitlãt 0 bIı10k050l(. Iklk -H Székularlrált egyház! blrloknklıın ı va-
gyonıurzés új Iorrflsnlt lsmeı-13: lel. ldegeııkedésüket pedig elosılztta, hogy a refor-
mãcló a nemıel paıısztlxâbonl ellen Iollıll šllăsl. és a Brlnlllányl fejedelmek védel-
mét kereste. A bIr!d(GDk cshllaknlásu erñllenítelte E relonlıácló elleni harcot. és
l keiyúll 103 révén, amely szerint a lülduűr may huldrvntı meg, hûgy birtnkán
mııyzn papok eumzk, zegiızm az új uıımzõk ıeı-ıedeseı.
A lulherl rélormácló lérnyérêıet a lfllıbl lrâııyzalnk megjelenése Iflefilllloth éä
vissıuınrlıatla. Erős velélytún vclt az cllenlelel által sıenlsegwrõnek (saı:rarnen-
larlus) neveıell IBIIHÁS, Bmelyth nálunk I némebsvájcl (lwlngll-féle) É a h'm1l:lB
llšălvln-féle) relormáclót érlellêk Mıgyaroıvágun, távol l kllndulúsl Dñfllnklól E
két lrânyml lleıdeflñl Ueslfllvnűdüllıl lčfledf. A XVI. fljındlfln nem B Llszlıl kál-
viııizınıu ven. gvbkeret. ezt csak kmverve, R Bulllngpı-~rele uszegeıaben ismerték
mu is (opdlák el. A ııerııııenflrluıok (reloııılnuok) ltrnyııúıóı nem ludtı ınıı-
ıkıdllyozııl sem az lllflmhalalolrı, sem pedig B llll-her! rélonnfiııló lábon. Tanllásuk
elsősorban a lneıővûrosokhln Itérjelilt, ûhol. az ánılerrnelõ lıırıııtpoliáııág a feudá-
ll! bll'l4ılllIOK éllenl kl.l1Alel2n\.l'w|\ Mllõnıäl lfıpûll H2 finlfiılrfiláhfliilnt erñsliã SVÁJCÍ
és íranda relurmádúban. Hlvékre laláll a végvárnk õrıégelıen ls. SGL, birtnkıısok és
nelnaek la Csuflflkvllak, mert az lnıiermelő lõldefıûr egymásnak éllenlrnondó kell.&
Lennészeıéıõl nem vol: Idegen ı sucraı-nenláı-lu: mníláa. Ez ugyanis E kereskedelem
megbecslllését és a felsõbbséi lrénll Zngedelmuségel lılrılelle. Efllűtlal u rendek
Slfibıdıáglozıli Védellneıle 8 klâllwnll hılıloınırıal szemben.
Az észak-llállıl humanlsük kbzölt éledt fel n rómfll Egyház fillıl már régtől logva
illdüılm .ııenllıáı-nmá;-ragadó (ııı-laııus) tanítás, arnely az egesz teuılúlls értékren-
del lnellngullı, én emlııtt nernaık lmlnllklls. de Dfûlaslána Mszrűl ls kíméletlenül
üldözték. Az llldbzfl elãl egye: sıenthárornsâg-lafldă Veıelãk keletre lhelllelfl 81101
több vlllflıl felfogás él! Efllnk mellett, és lg' jlıhvllık el Luıwelországhı és Er-
délybe. Az éslflk-itáliai egyetemeken M11 lnıgyar dlëlmk ûllârı kötvellenûl ls ler-
jedheieıı a ıunllıáıoınsâa-Lıııdlı uınlms.
A sıeı1IJ1áml'l'\SÉ$-lflăâdű filnllâgok a népben anıbupüılı lıalásokkal kevéredlek.
Az ımbapllslálıat (úlnıkq-azkelõkeı, kerõzlelõkel) az egesz uralkodó osıúly ill-
dbzte, mert eluen ueınben fllloltsk a leudıllzmussal.
Nagy Szabó Ferenc ınaruıvflıárhelyl szebb, akl 1581-ben született, nem saját él-
ményei. de elbeılélélek ılflpjún lrtfl le emlékeléselben 5 relormúcló klllllnléle lrúııy-
ıılalnak lerjerlésél Edélyben. Az ll! köıöll részlet E Hcrnmenlăriusok erdélyi lér-
nyerésêrõl szól:
 Immár mivelhogy ide lel abban az idčıtájban, mikoron jött légyen be
Orszagunkba Németországból, kezdék valamit lrni, mert addig irtam a
Luther és Arius vallásáról, és szombatosok nevekedésének alkalmatos-
aágáı-ól:'
Vagyon azért hátra, hogy valamit emlékezzem egy néhány szóval a
calvinistn atyafiakf idejérõl is, mikor és ki állal lépett bé Erdélybe ez
az értelem?
Mikoron már Calvinus, Brencius* és többek is elszakadtak volna az 6
mesterüktõl doctor Luthertõl, ottan könyveket irának a magok értelmek
szerént valót ellene; és ugyan akkortájban egy magyar, ki erdélyi le-
hetett, volt oda fel tanulni Németországban, a neve volt Martinus Kal-
mánczi, magyarul hívták Sánta Mártonnak: ha ugyancsak sánta volt é,
vagy csak vezetékneve volt ıı Sánta név, ezt én nem tudom, de azt nékem
úgy btszéllették azok, a kik akkori emberek voltanak.
Ez a Sánta Márton, mikoron írnának 1536-n,' csak ezerötszáz har-
minıızhatban jött ide bé Erdélybe, és a G-Alvinus könyveit és tudomá-
nyát ez hozta bé, melyet a luthéranus szászok* igen bántanak akkor.
De ez aval kellette magát a tudatlan paraszt közönségnek: hogy 5 néki
bár ne légyen drágább köntöse, hanem csak a ki száz pénzt" érjen, mert
úgymond, nem illik apostoli embernek a drága ruha; esmét: õ nék.i fi-
zetése csak annyi légyen, hogy légyen mit enni és innia. Azt a község
megértvén, az olcso praedicatort két kéne! kapták minden tudományá-
val együtt, melyet éppen sak a magyarság acceptála akkor, ethagyván

' Nag' Szabo Ferenc Borsos Sebéstyénnek, nagyapjának krónikâiaba iktatta be

saját lelréıût az e'rdéb'l relflflnfitlorol. Artus vallásán a sıenthúromsúfl-Íflläilókat er-
telle. A szomlıııtos vallást. amely a szentltflrontsag-Iflladó lrényntbúl fejlődött- ki
és az 0-Szövetség alapjúrn helyezkedett, Eõfii András székely lőember működésé-
bfil veletlé le.
2 A kálvlnisla megjelölš pontatlan, mert a kúlvlnl hitrendszer a magyarországi
és erdélyi sacrımenlárltsok tanltáséban a XVI. században tsak részben érvénye-
suıt z nemet-svıjızı irányzat mellett. Nagy Suba Ferenc m xvn. :azzal viszo-
nyokat velllelt. VIIZH.
Í Brenz (BrentJ\l.5) Johann (HW-l57U) Svflb reloflltalnr volt, aki Ltlflterllez
csatlakozott, de nem tagadta el mindenben tanltáaáı. Teoloaial munkái B kötetben
jelentek mel.
" Az 1536-Ds évszám nem lelel meg a valóságnak, mert Kalmáncsehl Sánta Már-
lbn (1500 k. _ 1557) Saeñlmenülrlus lanllflsa Csflk az ötvenes évek elejétől lsl'ne-
ıetes. Kélmăncsehl Q1.llalehél'vârl kaltollokadgtdl a lullıerl relonfléclûn keresztül
jutott el ıı saı:rûl'nen|-érltls lrényltoz S lett ennek Ierjflszlõje. A sacramenlárluı ta-
nítás euébként valoban a harmincas években kezdett terlednl Mayarországon.
Ferdinánd 1534-ben rendeletet adott kl Zwingll követői Ellen. Az l548: Xl. te.
pedig a ltlrély javaslatára kimondta, hogy az anıbaptiallklt és a aacrımentlriu-
sokat, ııkik még az olszágbun vannak, kl kell űznl, és ilyeneket a jövőben nem
szabad befogadni.
3 Erdélyben a ltllheri Ielorlrtácló lfillntnăa a srász klãzkég \'olL amely a sztz-
sag egyııazı aumnmnıaja seglıségeveı egazeben Gıuaıwmtt és ki is un-Kon ıneııeıız.
Ü A Pénz (aa, nummus) a magyar dénárnuk lelel rneg, lllll pénz egy magyar lurln-
lot er.

B5
ha ki valahán a Luther-vallást ûzte volt is, és ehez ragaszkodott. Es
így osztán ez a négy vallás, úgy mint: pápista, lutherana, calviniana és
aı-iana az országban recipiáll-atolt és Országgyűlésben confinnáltatotfi

Az eıuelyı ıeıoruılzıoıoı nem xıueıyzaeı: Nııy

sum nem anııoı sıbuıytnııeıı cnnıııu ı vılıı-
ıııı ıeıı ııulıııı-oı ı:. ıııuıııılııııı ızıııııı he. Enuı)-A
Tuneııeııııı Aaııok 1. (Bımewııe ıııko x. ımwııvır
ııs) s-aa. ı. ııııyır.

h) 1561-1562. Skariczıı Máté leírása Szegedi Kis István. életéről

A mllylrnlfiıšgl Saflrllnellllrlllı Iránymt egyik ldemelkedč alakla volt Sıeiedl

KIS litván (1502-l572l, alll ltolóllli lllllnkálfll, Veliekel B Éhtllškfil lfl. Mlh! li-
nnõ, wv. püspök szeles nem hamu rzııen Ki. Magam-mzmı uvoı Kı-akxaıuıı ez
Wlllınbãrflben Ianult. Elelnle az Allüldfllı, majd I Dunblılúlnn Iflfikliilí'-ll! 8 llíföll
uralom lllait, közben a Smlnueflm VégVárak:\`ın ls prédlkllk. Kllndelırıes életek Ska.-
rltm Mfllê 0544-l5BU Íflfl le. aki lübb éven ül SZEEGHJ Kltısel egyi!!! dulgoıefi,
majd uıyıgı mm:-gaıásávaı ııuııõıdnı-A ızııuıı. Az eızu-ajz, ııoı rnvıdeı-A, hoı reszıeıe-
sebben lslnerlell meslerélwk lskoláılıúásât, működésének különféle fillomáflil. Sze-
gedi K1! lãfifl-ban kerlllfi I Somogy megyei Kálmúncsűra. Tflrök lofiágál ÉS Sten-
vedésell Skariı-ıa a követkeıñkeppen Irla le:

Pécsnek új paranısnoka, Máhmud bég, midőn a kálmánesai polgárok

lisztelegtek nála és ajándékokkal kedveskedtek neki. figyelmeztette
õket, hogy még a kaposvári vıjdát, az 5 ızlııdosát vagy Gyaíer nevü
tisztjét' is látogassák meg és négy vagy őt rõf' jó minõségû posztot vl-
vén neki ajándékba, köteles szolgálatukat önként ajánlják fel neki. lVLi-
vel a kálrnáncsaiak ezen paranosolalot nem vették komolyan, vagy leg-
alább annak teljesltését halogatlák, a vajda megharagudott, és néhány
nap múlva az isteni tisztelet idején oly hirtelen rohanta meg Kálmán-
esát, hogy a hirtelen támadt rémület következtében a gyülekezet idõ-
sehbjei a templomból szerle futottak, a gyermekeket és hajadonokal pe-
dig a sek-restyében rejtették el. A törökök azonban azon ürügy alatt,
hogy õk darabontokatl keresnek, a templomnak minden zegét-zugát fel-
kutatták, a fiatalokat ugyan megkímélték, de az idõsebbeket mindnyá-
jokat Szegedivel és Imre nevű tanllóval együtt lovakra és szekerekre
rakva erőszakosan Kaposvárra hurcolják. A vajda ezen hadmûveletrõl
azonnal, de olyan indokolással tudosítolta a péısi béget, mintha 6 nem

1 Rzeıpıaı (mıpeı-z)-=zu0zza, mzgenged, bevezz. conıımmı (mnııı-mar:) =ı-ıızg-

„ML A négy vıııaz gyııwı-ımı az ıssa»ı ıordai orszsggyfııez bızınsnnuz. E ren-
aeıııezaı L A ıs. mm Alan.
Í Dllffl' msálfer) Vfljdı kelyel-lellségérõl Q bálnııágúról vall. hlres. Thury
Gyllrlflel la párbajl. VÃVDLL Késõbb, amikor Hatvan várának élén állott, az egriek
tõrbeeaıllák Q elldllák.
7 Magyürnlfilãflon a bécsi ról (I 0,77 rn) használata terjedt el.
3 Az Qrédell Sıflveg salcllesl mûml, amely I!! Illrñbolllûl (lyllûgãkalnnáll Jelent.

BS
a városi polgárokat, hanem Kálmáncsának fegyveres katonáit fogta vol-
na el. Igy történt aztán, hogy bár az elíogatástól megmenekült blrák
hirtelenében összegyűjtött ajándékokkal siettek a vajdához és attól elõb-
bi kësedelmezésökért bocsánatot kérve az elhurcoltaknak és főleg Sze-
gedinek szabadon bosáttatásáért esedezbek: a vajdától azon gúnyos vá-
laszt kapták, hogy ő kérésöket, mivel későn tértek eszökre, már nem tel-
jeslthetl, mivel már megírta a bégnek, hogy nehány darabontot papjaik-
kal együtt foglyul ejtett; kérelmökkel tehát tüstént magához a béghez
kell fordulniok és mindent ennek kegyelmétõl kell vámiok.
A bírák ezt megıselekedvén, ez egyszer szerencsével jártak, mert a
uarnok megindulva a kérésen és rimánkodáson, megparanısolta, hogy
a íoglyok boısáttassanak szabadon és térjenek vissza várcsukba. De az-
után a kálmánsaiak egyéb bajaiktól is indittatva és a legnagyobb igye~
kezettel arra lörekedve, hogy az a gonosz vajda állásától elmozdittassék:
sok váddal léptek fel ellene a bég elõtt. A vajda azonban a béggel -
miután ezt nagyobb mennyiségű ajándékkal 8 maga részére nyerte -,
könnyűszerrel elhitette, hogy 6 sem Kálmáncsát nem kárositcıtta, sem
annak lakosait nem pusztltotta, amivel õt e város polgárai nyilvánosan
vádolják. Ezen alkalommal a bég így szólott: „Azt akarom, hogy ezen
peres ügy eldöntése végett néhány megbizható és értelmesebb polgárral
együtt a ti papotokat is, mint igazmondó embert, hamarosan kihallgas-
sam." Midőn a kálmáncsaiak a bégnek ezen paranısát Perneszi Farkas-
nak, Babolcsa emlitett paranesnokának' kötelességszerúleg jelentették,
ez ezt mondta: „Júl meggondoljzitok, mi módon adtak hitelt a török sza-
vainak és ígéretének: én tölem mehettek hozzá, ısak aztán vissza is jö-
hessetek tőle."
Mikor a uarnok elõtt megjelentek, ez értesülvén Szegedinek nagy te-
kinlélyérõl, egyéb fenyegetések között hirtelen igy szólt Szegedihez: „Te
pap! Miért szoktál te valcmeröen és eb módjára a szomszédos várakba
és pedig a magyar várakba jönni-menni? Már régen nagyon jol tudom,
hogy mi dolgod van neked ott! Lesz rá gondom, hogy Ie magad se légy
e felõl bizonytalanságban." Ezen merõ fenyegetést és dűhöt lihegõ sza-
vakra a kegyes férfiú igy felelt: ,,Nekünk, akik vlz és tűz által vagyunk
körülvéve, innen akaratunk ellenére is oda kell mennünk, ahová kény-
szerlttetünk." A pogány bég ezen még inkább felindulva Szegedit -
bár ezt előbb nem akarta tenni - tüstént a maga börtönébe vetteti.
A dolgok ily kétségbeejtő állapotában a kálmánısaiak ajándékokkal
és nagy kérésre és rimánkodásra a Perneszitõl vásárolt sisakokkal és
páncélokkal igyekeznek a zsarnokot engedékenységre blrni lelki pász-
loruk szabadon bocsáttatása iránt, azonban a bég inkább az ajándékok-
tól, mint emberies éı-zülettől lndlttatva csak húzta-halasztott.-A a dolgot
és napról napra biztatgatta öket, az lévén a szavainak az értelme, hogy

1 aaboııat a usıõıı ısss-ben eıtuııaııa, ısso-ban vıõsıaıogıaıuk. ism-inn szıgzı-

vnz eıuız um-A pai-ııızzı-mıuı (Pen-ızszı ez verebeıyı) magam 1-Aug-Lak úy, nagy a
torok kuımyzı. bızmksaa veııı.
B7
ö Szegedit előbb nem fogja elbocsátani, mig Furia Albert vissza nem
érkezik. Ez azonban ez idő tájban, mint hires marhakupec, Pettauban
voltf minél fogva a kálmáncsaiak, miután ez a halogatás előttük mind-
inkább gyanússá lett, e dolgot elpanaszolják Perneszinek, akitől meg is
nyerik, hogy küldöttei által magát Furiát sürgősen leendő visszatérésre
kényszeríti. Pemeszi tehát két szolgáját tüsbént utana küldvén, szigorúan
meghagyja Furiának, hogy fejvesztés terhe alatt két nap múlva jelen-
jék meg nála ebéden. Midőn ez a kapott parancsnak eleget tett, Perne-
szi megparancsolta neki, hogy a legelső gondja az legyen, hogy a bég-
nél teljes befolyásával eszközölje ki a pap szabadonbosáttatésát.
Midőn tehát az az álnok és feleségére a kelleténél jobban hallgató em-
ber Pésre érkezett] Szegedi a bégnek Peruiz nevű kegyetlen tennfsze-
tű és ıavasz vajdája által az unalmas börtönbõl kiboısáttatott, és már
csak szabadsága hiányzott amikor Furia szenvedélyes szavakkal és bi-
zalmas sutlogással azt mondja Peruiuıak, hogy ostobaság lenne ilyen
nagy zsákmányt meggondolatlanul elbouátani, akinek a kiváltásáért na-
gyon könnyen 1000 irtot is kaphatna. Ezek a szavak a vajda útján már
úgy jutnak a bég lüleihez, mintha az 1000 írtot a nagy pap kétségbe-
esésében meg is ígérte volna. Annál fogva a bég rövid idő múlva mind
jobban-jobban szemére hányja Szegedinek vétkeit, őt árulónak és szám-
talan török elvesztõjének mondja és egy kegyetlen s dölyfös íejbiccen-
téssel még szennyesebb börtönbe veti. Fs [gy körülbelõl Lőrinc napján
elzáratva egészen András napig7 szenvedte ezen íéríiú, a kegyességnek
és állhatatosiágnık példányképe, a börtönnek leg-rnéltatlanabb nyomo-
rúságait a fent emlitett 1551. év folyamán.
Nagy szenvedései közben ugyanitt ilyen különös dolog történt vele:
Egykor a bég azt mondta vajdájénak, Peru.iznak, hogy ez a pappal na-
gyon is jól bánik, éppen mintha vendége volna, minél fogva ez a vált-
ságpénuel nem is törődik, bár saját szavaival kijelentette, hogy egy te-
le fazék pénzzel is megvásárolná szabadságál, ha lehetne. Ily módon
Peruiz ezen szent embernek büntetésére felingereltetik, amelyet végre
is hajt rajta Benedek deák házában, amikor ez távol volt a háztól s ısak
felesége volt otthon. Peruiz az iránta rosszindulatú s az ő gonosz szán-
dékát jól ismerő gazdasszonyt először is a közel eső kamurába zárja,
hogy ez - ha akarna is - ellene semmit ne tehessen. Azután elhelyez-
ve egy padot, ahhoz Szegedit erősen hozzáköti, reúdobva egy széket és
a hátrakötött kezú embernek kérõhangú tudakozódásaira ismétliazon pi-
rongató szavakat, amelyekkel őt a bég illette, és végre kezébe ragadván
a tatár ostort, közönséges néven: korbácsot, teljes erejéből mindeníelől
üti-vágja a meghajlott és tehetetlenné tett öreget, úgy hogy annak inge

5 Petlau Várva Slálerorflfllbın.

' hu-iu Albert net-ıezteıı. sıeıedire, mert ez egyik beszédében az Orsolya (Ursula)
fıëvı-õı azt ınoııdouı, hogy ı-agaduzõ állam, nõsıény ma-ıveı jelent. Eı-nııtt nu-ia A.
Orsolya nevű Kelaéie flteyéflõdött és Lérjét bflıvlűra Ifltbnöıle.
7 Lőrinc ıııpjı nuguõzıus uı-én, András ıııpja pedig november 30-áıı van.
 teljesen álnedvesedett kiomló vérétõl. Ezen kegyetlen bánásmódot Sze-
gedi egykor elbeszélvén nekem, azt mondta, hogy õ ama siralmas ütle-
geken kivül a kín miatt is saknem meghalt, sõt már eszméletét is el-
vesztette, amikor a gazdaszony az ö jajgatásaitbl szánalomra indlttatva
a kamara ajtaját erőszakosan felsuıkltja s a szomszédokhoz fut és miután
ott segitségnyerés oéljából elbeszéli a szörnyű dolgot, Peruizra rohan,
aki az asszonyt korbáısa markolatával azonnal mellbevágja, hasonló-
képpen a nyomban csapatosan a házba betıãdulók közül is - kit hogy
tud _ némelyeket arculver, másokat korbáccsal paskol, mig aztán ezek
saját bántalmazásukon is felindulva a dühöngőt legyűrik és a fél-holt
Szegedit a székből a szoros kötelékeibõl kiszabadítják. Midőn néhány
nap múlva maga Bél.lyei Tamás, aki már értesült a szomorú szerencsét-
lenségröl, Decsrőll Pémre rándult és posztővásárlás ürügye alatt bement
abba a házba, látta és azonnal apróra megnézte azt a korbáosot, amely
még akkor is nyers volt a reá tapadt vértöl; de a kiszabaditásról nem
gondoskodhatott, mivel hallotta a bégnek azon szándékát, hogy Szegedit
csak Szolnokon akarja kezeiből kibocsátani, mikor majd az ezen vár fe-
letti paransnokságot, melyre már kineveztetett, tényleg átvette. A sze-
gény kálmáncsaiak ugyanis már előbb is sok és bőséges ajándékokkal
halmozták el a béget Szegedi kiváltása végett: de hiába. Az isteni gond-
viselés egykor mindent jobbra fordít.
Ezután a uarrıok néhány nap múlva felszedvén mindenét, Szegtıdivel
útra kelt, s midőn útjában Tol.náL érintette, a tolnaiak tüstént megjelen-
tek elõtte s Szegediért gazdag ajándékot vittek nek.i. Ezeknek ı bég azt
felelte, hogy ö Szegedin másként nem fog megkönyörülni, mint ha he-
lyette a tolnai bírőnak vagy kádinak leánya, akiről az a hír volt elter-
jedve, hogy a magyaroknál van fogságban, szabadon bocsáttatik. Még
azt is megtették a káhnáncsaiak, hogy a fogoly nök közül egy szebb
leányt, aki Perneszi gondjaira volt bízva, 300 frt-ért megvásároltak és
egyenesen Pécsre vivén és ott megfíirösztvén török módra szépen fel-
öltözlették. Azután pedig, mivel értesültek arról, hogy a bég Szolnokra,
a Tisza mellé indult, a leánnyal együtt. odasiettek és a leányt a uarnok
elé állítják. De a leány már útközben kivallotta, hogy õ nem a kádinak
a leánya, mint hiszik, hanem azon szolgálöé, aki vagy a hajón veszett
el fegyver vagy vízbefulás által, vagy máshova hurcoltatott el a fegy-
veresek által, mikor azok az előző évben egy mindennemű bőséggel meg-
rakott hajót a Dunán fényes győzelemmel megsemmisítettek. Ez a do-
log - amint hiszem - magának a bégnek is tudomására jutván, még
a legjelesebb és legeszesebb polgárok sem voltak többé képesek semmit
sem kieszközölni, akik furfangos elmével ily nagy kárba veszett költsé-
get is kigondoltak, csak hogy az alávaló bég a nagyobb dologban szavá-
nak álljon. Nem sokkal azután, az 1562. évben, mikor már eme nagy
férfiú siralmas rabságának híre szélesebb körben elterjedt, megérkezett
Debrecenbõl Melius Péter is, a derék férfiú, amaz ekklézsiának érdemes

Í Dec; (Déü) [alu Tolna melyébeıı.

B9
lelkipásztora, Ceglédi György Váradi Iõpappal s a magok mellé vett
Fegyverneki Balázzsal, hogy az erdélyi fejedelem nevében egy gyönyö-
rü kristályserleget adván ajandékul, Szegedi smbadonbosáttatásáért
esedezzenek,' amelyet azonban éppen nem mozditottak elõ. Sőt ezen kö-
vetség következtében még súlyosbodott Szegedi fogsága és kiısibe múlt,
hogy maguk a közbenjarók is megmenekedhettek a halálos veszedelem-
bôl. Ezt a követséget azonban a fejedelem elõször a tokaji vár parancs-
nokára, Németi Ferencre blzta volt.
Meg szokták látogatni Szegedit a börtönben az utazók közül is nagyon
sokan, hogy hallgassák őt, vagy pénzt adjanak neki. Azonban maga a
roppant szigorú börtönõr az ilyen pénzt is ısaknem mindet ki szokta ui-
kami tőle, az lévén az utasítása, hogy az evangyeliom védõjét közkony-
hán vagy kö7Jtö1tségen ne tartsa, szóval: vele enyhén ne bánjék. Fs mi-
vel a várban lábai folytonosan vasbilinısben voltak, a barbár, ha néha
jókedvében volt, a városiak kéräére megengedte neki, hogy a maga
vallúsán lévõ keresztényekhez kimehessen. Ilyen irányban buzgólkodott
különösen Korius Péter, aki egy másik révésztársával együtt lcieszközöl-
te, hogy Szegedi az õ házában prédikálhason, de csak oly feltétel alatt,
hogy Szegedit még ugyanazon napon visszaszállltsa börtönébe. Isten
rendelésébõl segítettek ebben Szegedinek a bég emberei is, akik szána-
kozván Szegedinek ama legszörnyűbb gyötrelemben töltött méltatlan
sorsán, biztatták a városiakat, és különösen Korius Pétert, hogy a szom-
szédos helyekről számos polgárt vevén maga mellé, azok egyetemleges
kezessége mellett folytonosan tartsák magaluıál Szegedit és oldják fel
bilineibõl. Péter ezt felette Veszedelmes dolog-nak tartván, azt mond-
ta, hogy õ ezt egymaga magára nem vállalhatja, azonban õ szívesen
könnylt Szegedi bilincaein addig, míg annak a városban valo iclõzésre
engedély adatik, és hogy ezt õ maga a bég elõtt nagy bátorsággal szóba
is hozta, könnyen belátható. Kérte továbbá magat Koriust Melius is,
hogy az õ eltávozásuk után szorgalmas vigyázássııl fürkéssze ki a bég-
nek minden szándékát és azt õ velök megbizható hlrnök útján tudassa.
Annakokúért megküldte neki a hírt arról, amit világosan megtudott,
hogy t. i. Melius óvakodjék attol, hogy valaha még a barbár elé kerül-
jön, mert az feltette magában, hogy az Al.koránt'° magyarra fogja vele
fordíttatni, mivel megtudta, hogy Melius, aki csodálatosan minden iránt
érdeklődött, az abc-ét török betűkkel leintta a maga számára.
Odaérkezett eközben a tisztelendõ öreg, Bakonyi Albert is, akivel a
bég Cegléden ismerkedett meg annak saját lakásán. A bég meglátván ná-

” Erdélyben ekkor János Bllmond uralkodott rnlııt választott klrály, a fejedelmi

ziıı-Azt mk az ıs'ıo-ben kutat: zpeyzı-i zgyzzmeı-ly (1. a 29. ızam alatt) alapjan vette
lel. - Melius Juhász Péter N536? - 1572) Szeged! Kls István hatására Gatlaku-
zott a sacramenlárlus tanílálhoı. IM!-ben plkpük leil. - Oıeglédl Győry Írnegh.
1584-ben) Melius munkatána volt. - Talán ellrás Fegyvernek! Izsák helyett (megh.
ISBÜ-ben), aki Sárvsllflükon mûködött.
'Ü Az Alkûfâfl (Korán, Kurán) az laflám szent könyve, Mohamed lühfl-áãflll fog-
lûljfl magába.

90
la egy világkrónikát, szigorúan ráparancsolt, hogy haladéktalanul vigye
hozzá azt a könyvet eladás végett. Ennek a paranısnak ez a kegyes fér-
fiú eleget is tett, valami olasz eredetúnek gondolván a törököt azon ér-
deklõdésbõl, amellyel ez a könyvnek képeit nézegette. Ez a nagy könyv
a bégnek csak három forintért végre birtokába jutott. Szokása volt a
barbárnak, hogy a Krisztus erõs bajnokát néha személyesen, máskor
szolgái útján súfondáros és gúnyos szavakkal ingerelte és hlvta fel hite
elhagyására, amelyekre Szegedi mindig azt felelte, amit egyedül felel-
hetett, hogy az ilyen gúnyos lsalogatások és gonosz keısegtetések csak
esztelen gyermekekhez illenek és nem olyan emberhez, aki koránál fog-
va már szenvedéseken ment át és akit az élet viharai már sok minden-
féle dologra megtanltottak. Sokáig nem a ronda börtönben, hanem a
nagy váltságdíj reményében is, a nagy pincében tartatott fogva több fo-
gollyal együtt, ahol fogolytársai - csaknem mindnyájan katonai fog-
lyok - az õ hatására, mint valami felsőbb lénynek a hatására, egészen
felüdültek, az õ kegyes intéseibčl és a szent lrásból vett vigasztalásai-
ból szomorú szenvedésökben reményt és a hitben állhatatosságot meri-
tettek; ellátva öket szellemi táplálékkal, sõt gyötrõ éhségökben részeltet-
te testi eledelekben is, melyeket innen-onnan küldözgettek neki; szóval
úgy gondoskodott róluk, mint atya fiairól. Irogatıott Szegedi itt is any-
nyit, amennyit lrnia lehetett, részint a szomszédságban lakó lelkipászto-
rok kérésére, részint az utókor számára, amely iratok közül különösen a
Loci Communesrõl alább említést teszünk." Mivel időközben úgy saját
polgártársainık, mint máshova való nagy férfiaknak is közbenjárása a
Barnoknál eredményre nem vezetett. jobban el volt készülve arra, hogy
szenvednie kell, hogy sem kiszabadulása iránt már valami reményt táp-
lált volna.
Igy folytak Szegedi dolgai másfél évig, amely idõ alatt bizony Szege-
di is, családja is felette keserves sorsban voltak. Ki adhatná elõ méltán,
vagy csak vázlatosan is a szenvedések és szerencsétlenségek ama halma-
zatat, amelyek között ez a küzdelemmel teljes élet Szegedit hányta-ve-
tette és szinte elborltotta. Méltán egy második Józsefnek, egy második
Regulus Attiliusnak gondolhatjukl! a Krisztusnak eme bajnokát. Ez épp
oly méltatlanul és csaknem oly sokáig szenvedte a börtön nyomorúságait,

" Szegedi Kis legnevezetesebb munkája: Theologlae sincerae loci Cûmmufies (AZ
igaz hilludomány közhelyei)_ Szegedi halála lllán, ISB5-bell Jelent meg Bázelben.
az elején Sk-lrl Szegedlrűl frt élelrajzával. Skarlrza az élelnıjıban utal arra.
hog' segített a locı communs lábláulalnak leírásában.
Ü A bibliai Jófielre lılal, akit leSlVêI'el elldlfllt flbfllûlšáhûk, el ill alaptalan
rágllmak miatt btãrtflnbe juI.ntL - Reztllua Marcus Atllllls Túmal hadvezér i. e.
zas-be.. a Kıi-ıhagõıık togsagaba Juııztı és 5 évig mboskoautı. A ıõınaiak újabb
gyáıelme lllălı Rómába kí-lldlell, hagy kedvezõ lelúleleket. Szkčzbljdn ki, különben
Visa: kell lêrltle a fogıálbı Eegulua an'n bmzélle reá a rótnalaknl, hogy ne
logldják el Karthágó feltételeit. Eyűtlal visszatért I fogságba, ahol szörnyű kln-
zások várlak reá.

91
mint József; a legnagyobb tilrelemmel, mint Jeremiás;“ a legnagyobb
jámborsággal, mint Dániel,“ bizonyára sok hlvének keserûségére és va-
gyonának nagyobb veszteségével. Családja tagjai közül részint a kálmárı-
csai polgárok, részint a Szegedi tanácúra senki sem járt hozzá, ısak na-
ponkénli keserűségérõl és szenvedésérõl kaptak lelvâltva hlreket. Idõ-
közben el.halt gyennekeik miatt növekedett szomorúságuk. Míg ugyanis
Szegedi távol volt, a mostoha gyermekei között a legjobb indulatú tiú,
Márton, Kálmáncsán eltemettetett, édes gyermekei közül pedig Sára,
Dorottya és Anna szólittattak ki egymás után rövid idöközökben az élõk
sorából. Annyi ezer baj között tehát nem tehettek egyebet, mint azt,
hogy köz- és magános imáikban Iolytonosan buzgón könyörögtek a ma-
gasságos Istenhez. Hogy honnan és ki által könyörült meg az lsten az
oly sokáig tartó szenvedésen, aztán mily módon szerezte vissza Szegedi-
nek a szabadságot; ezt óhajtom előadni beszédem további folyamán.
Elt egykor ezen mi városunkban egy a nemes Baranyai családból
szárrnazó llona nevû asszony, hites felesége egy olyan embernek, aki
különösen a pogánnyal szemben fennálló sok adóssága miatt a felvidék-
re, Morva országnak Barat nevű városába ment lalmi, ahol akkor egy
Mezõ Ferenc nevû tekintélyes kereskedő is lakott.” Ez az llona. miután
férje meghalt, ehhez a Mező Ferenchez ment férjhez, aki aztán kényel-
mesebb városban való lakás kedvéért Gyulára költözött, itt is folytatván
Kereosényi lászló kapitánysága alatt nem középszerű kereskedését.“
Azonban feleségének kérései által innen is a mi Kevinkbe" való költö-
zésre sarkaltatván, fõleg azon szempontból is, hogy Ausztria városához,
Béıshez, annál közelebb legyen, elõször szét akart ott nézni és az útra
feleségét is magával vitte. Midőn ezen útjokban Szolnokra érkeztek, há-
zigazdájoknak, egy Magyar l-laszon nevű töröknek a házában, aki Sze-
gedit, mint ama másik Pilatus a Krisztust, vagy Claudius Lysias és Ju-
lius Pált, pártfogolni 1átszott," mindketten látták ezen tisztelendő fõ-
pap méltatlan sorsát, hosszú haját, fésületlen szakállát és a tıömlöe iszo-
nyatos undokságát, jól tudván, hogy 5 az a nagyhlrû Doktor, akiért leg-
utóbb legalább Gyulán is közimádságok tartattak. Végre midõn Mező
mindenét összeszedve elõször Békésre, innen aztán nem sok idõ múlva
egész családjával Kevibe költözött: Daróci Márton, egy kevii polgár, tör-

'-* Jeremiás .luda pi-áleıala volt l. e. :A Vll. és vl. században. Megıeresı klvám.
Árulónuk mlnósltették, súlyos lofiágba vetették, és leirt heszédelt megsemmlsítelték.
0 azonban újra lollba mundolla.
M Dnıiıel l. e. 5410-ban a balılloniak rugságátn került. á huııyáı-nıny szerint lám-
böıslgg mlalt lslen anQ'ala klsıabıdltnt-la az ormzlánbarlaniból.
I* Emılıeıl mm-vaui-smgl liely Magyar-Bi-mi (ulierský Bi-nd).
II Keıeaienyi László Szigetvár, majd Gyula pai-anesııoka vall. Gyula eıeste uıaıı.
ısaá-buzi Lõruk lugssglızzi halt meg.
f' Ráckeve a csepebszıgeıeıi.
l' A mñalk Pllátuá a Blbliából ismert Pnıılius Pilatııs rérnal lıel}'ta.rtă volt. -
Clmıdlus Lyslas hadriay aııal ınenlelle meg Pál aposlolt a Iıalúltôl, hogy Felix ró-
mai helytarlólloz küldte. lApost. mel. XXlll.) _ Julius százados kísérte Rómába 11
miközben embeıságeeeıi bánt vele. (Uo. xxvn.)
92
 ténetesen Szolnokon járván, városunk sok lakosa elõtt elmondja, hogy 6
Szegedi sorsa iránt teljesen kétségbe van esve, és az egyedül csak Fe-
rencnek közbenjárása útján nyerheli vissza előbbi subadságát, mivel a
halandók között nála kedvesebb, a keresztyének között nála meghittebb
alig van másvalaki a pogány parancsnok elõtt. Mivel azonban Ferenc
(amint ez a meggazdagodott kereskedőknek szokásuk) sokkal kevélyebb
természetű volt, hogy sem ilyen dolgot, különösen egyházi férfiúért bár-
kinek a megblzásából is ok nélkül magára vállaljon és már a nagy fér-
fiak is _ miután Mező az 5 kérésöket visszautasította - minden remé-
nyöiıet elvesztették: akkor történt (újból és újból mondom) a kegyeln-iˇes
isten rendelésébõi, hogy ugyanennek a kevii embernek a felesége, mi-
után egy László nevű ısesemõnek adott életet, halálos betegségbe es-
vén, végsõ akarataképpen egyebek közt szeretettel arra kéri férjét, hogy
minden lehető modon mozdltsa elõ és ëzkõzölje ki annak a szerensét-
len lelkipásztornak s7abadonbof:áttatását„ mivel ő. mióta egyszer látta
annak olyan rondaságban való méltatlan szenvedéség rettenetes lelki
kínokat szenved és tudja, hogy hathatós jófselekedet lesz Isten előtt, ha
olyan szent férfiút sokaknak várakozására kiszabadit és elõbbi szabad-
ságába visszahelyez. Mező hallván a legodaadóbban szeretett feleségé-
nek rimánkodó esedezését és látván cseısemő gyermekének vergődését,
könnyek között megesküszik arra, hogy ő lel.kének teljes erejéből vi-
gyázni fog Szegedi jólétére és őt ezen egyháznak szószékére fogja segi-
teni. Ezen ígéret következtében Ferencet, miután õzvegységre jutott, in-
nen is onnan is mindenki erősebben sürgette és iı maga segítségét ki-ki
szívvel-lélekkel felajániotm neki: mig aztán ez Istentől adott alkalom-
mal megegyezett a béggei és nagy nehezen megállapodott abban, hogy
magának Mezőnek kezessége mellett Szegedi 1200 forintért szabaddá té-
tetett, oly feltétel alatt azonban, hogy a barbár ezen pénz egyenértékéül
szépmüvü sisakokag páncélokat és mellvérteket fog kapni Perenctõl bi-
zonyos meghatározott időre Németországból. Mező ekkor valóban a ke-
gyeség útjára térvén, teljes erejével azon volt. hogy minden alkalmat
felhasználjon és a siker reményében értékesitsen. Lelkesitette őt sok
nagy férfiú, leginkább azonban Keretsényi László Gyuláról és a debre-
ceni egyház. Mivel ezek közül Szegedi szabadon lıocsáttatásának kihir-
detése alkalrnával a felette eszélyes és magasállású Duskás Ferenc poi-
gár volt jelen,"' ez Szegedit saját kouijára vevén, öt ott polgártársai kö-
zött segítség nyerése céljából köriilhordozza és ott több, mint 200 forin-
tot gyûjtvén a váltaágdij fedezésére, elviszi őt a szomszéd városokba is,
ahol tehetsége szerint mindenki örömest segítette őt célja elérésében.
Ezeknek adományait nyilvánosan apróra felsorolni nem akarom, nem is
tartom szükségképpen idetartozónak, mert az ilynemű igazi jószivűsé-
get inkább a túlvilági biró, a Jézus Krisztus tartja számon, akinek -

'll Dtıkúá Felım: gazdag debreceni polgár, városi tanácsos, käfibb Debrecen
i'õbiı`6Ja Voll. (Takáts Sándor; Duskás Ferenc debreceni fõbiró. A magyar múlt far-
Iójúlűl. Bp. 6. n. 55-'ll. l.)

93
mint hiszem - suknemû indltásából és kegyelmes kezdeményezéaéből
adta ki-ki azt, amit adhatott és aki uak egymaga oldhatott meg ily
nagy szövevényes dolgot.
Egyébiránt a kálnıúnsaiak azon reményben, hogy ilyen jeles dok-
tort megnyerhetnelı maguknak, éppen nem késlekedtek egyénenkénti
adományaikkal és örömmel járultak a vâltságdlj õsszegéhez. lgy`azl.án
Szegedi, miután zı váltságdlj összegyüjtése végett tett utazások befejez-
tével Kevibe meghivatott és a válLságdijbc'ıl körülbelõl 800 forint Meză
Ferencnek megtérittetett, Kálmáncsára sietett ısaládjához. Mivel itt az
õ doktoruk szabadonbocsáttatásának hírére mindnyájan nagy örömben
voltak, megtették az elñkészületeket Szegedi mostohaleányának, Katalin-
nak, Béllyeivel való s általam mar emlitett egybekeléséref' Rég óhaj-
tott lelkipásztoruknak jelenlétében az egész köuég kétszeres öröme köz-
ben rrregkétszerezõdtek a lakodalmi ajándékok. Rövid idővel azután a
mi polgártársainknak szorgos gondoslcodása következtében a legboldo-
gabb atya, Szegedi, egész családjával Kevibe vitetett. állandó lakóhelyé-
re, az 1563. évben, n húsvétot megelőző napokban.
Abban az idõben Barbatulua István volt az iskola rektora, aki - mi-
vel a Szegedi munkálkodasa mellett nem volt képes megfelelni a gyü-
lekezet várakozásának - minden dicséret nélkül bosáttatott el Kevi-
ből. Mielõtt az iskolai tisztét befejezte volna, én Szegedi ajánlatára 19
éves koromban Pesben léptem rektori hivatalba Béllyei lelkipászlorsága
alatt, miután ez ugyancsak Szegedi ajánlatára, felszenteltetése megtör-
téntével ugyanide hozatott át.
ıvız|_|zı„ııı sızızuı ıııvııı rnznıogıız zııızefıe ıwı
mmmuneı az Dm „L ııoııuııe (auzı. ııııı :_ mun-
uıı. zımıı. Lııııı. ıanı. ru-qo anıını (sııma ıu-
ıe: sızımı ıııvın um. ııızõım-_ ms. A uuõıuıı
ev. R1. ıoıyııımzııum ııws. e-A D-ıaıuuz. ıo-4:. ı.ı

Smgedi Kis 'István eltñl kezdve Ráckevén működött. 1572-ben hal! meg Utbda
Skarirıa Máté lett.

2' aëııyzi Tamas szegedi K1: ısıvaı-A uzmıvunya \-„ıı„ szzgeaı mu úgy ıgefız „zm
muslnhıllfinyút, ha előbb Wlllcnbergben lanul. Ez rnegtbrlénl, ÉS Így kerül! Sol' I1
háıassãgkölésre.

94
 Keresztúr, 1556. május 11.

Nádasdy Tamás nádor levele Csányi Ákoshoz,

bizalmas emberéhez a Habsburgok segífségérõl
és a török elleni védekezés lehetõségérõl

Az l.5l2-l török támadás nem érte el végsõ célját, de mégis nay lerülelek elve-
fiilëével járt, és a helyzet egyre keväbé nyújtnh reményt az ornág lelaubudíü-
sam Ferdinand - úg' ldlızolt - len'v.mdott az elvuzllelt váruhról. mert u budai
Dejızfızzjjzı ı-.az ııõııapı-A :zgvzızzuneızı Kuıaıı es ez um ıısvzızızzı ımıdõn Kuns-
Yantlnlpolyba, hog' békekülärõl tárgy-aliaııak. A szultán fõerejét n peııták loglll-
mk ız. ugyhngy mi-au ıezzısı is hzııoıuzız a mzızıyzzësrz. Ennek Azonban zokni; úı-
iál. ıillotla Erdély kérdése, A Hıbsburgok előbb lfitnnal, majd diplomúclal téren is
vereıéget ızenveduık. Erdélyt nem tudlak nıegtınani. Amig Kunslandnăpoiyhan
folytak a lárgyalisok, 6 lflrök tovabb tefrjäkedetl. 1554-ben ellogl-Ilka Ftileket és
saızõt z Dunanuııon pzaız ısssben Kapuvár, Kom-Az eı aıızõm ımıımıy harcok
nélkül jutottak a kezébe. A Német Blrodalomban a császár 8 B fejedelmek harcában
az utóbbiak kerelledtek (elül, és V. Károly lemondott a RÁBZAISAEIŐI, mlulán be-
látla, how világurallnl Iervel megvalôsitlıamllanok. A nyomába lépő Ferdinândot
eg're inkább lelollalták B Német Birodalom gondjai. Ebben u helyzetben Írla Na-
dasdy Tamas a következõ levelet:

Egregie domine, Irater honorande. Salutem et nostri commendatio-

nem!
Két awag' harom napra keretöztwnk wala Maximilianus kyráltwl* ha-
za, hazwl mentwnk wala mynd aszon'oddal' eg`etömbe Lewkáraf onnat
mentwnk wala mynd ketten Hohonczra“ Batt'ány wram* latny, ky ygön
beteg, székbe hordozzák, onnat meg terwén ez estwe y[wttw]nk ede Kö-
röszlnvrráf ynnet ma Zent Myklosrai meg[ywn]k, hog' megë aszon'odnak
walamy mwlalsagot hoszwnk, ky-t byzon c'hak azért hosztwnk el., hog'
az g'[er]möktwl walamy ydeig tawwl l'eg'on, mert ann'era el weszött

Í Nulla uram, llszlelendñ trjtvérem. Üdvbzlet S magam ilánlása.

7 Mllıu Ferdinand legidõsebb Ha volt. 1540-ben kapta meg a Csehország királya
ı:ímet„ 'Különben csak lSfl2 szeptemberében koronázták meg Csehország ldrúlyávâ,
és ugyanabban az évben német királlyá. Végül l563 ızeplemberében nyerte el a
magyar koronát.
U Nádasdy felesége, Kınlısaı Oııolyı
* Léka (Vas l'n.); l'na Lnckenhaus Auszlrlúban.
1 Rahanc Was nu; ma Reeiınlız Auszıı-laban.
Í Batthyány Ferenc volt horvdt bán (megh. IMI-ban).
7 Rábakeresıtúr (Vhs !n.); ma Helllgenkreutz lln Lalllltılal Auszlrllbın.
Ü Vlrszentmlklós [Val Il'\.); rna Snnkl Nikolaus lm Burgenland Aläztriában.

95
mellette l'ewén vımmlan, hDg" c'hak alyg wala. Istennek hála, c'hak ez
kewés mwlatsaggal és alkolmxan meg yobbwlt, Zent Myklt eg' awag'
két nap késswnk, meg walaszwnk yw cheh kyraltwlf kynek kön'ör-
göttvlmk, hog' eg' ydeig ne rnennénk fel, de aszt ynkabb hyszöm, hog' föl
hywat, hog' sem hog' nem, mert Merey" wramés azt yı-ya, hog' az ag
kyrál' ez hélñnn alall'ára meg yw. Azért ha el kelletyk mennwnk, wg'an
ynnet meg'wnk my el, aszon'Odal. haza kwlg'ök.
Kyrál, Augustus Herczeggel, Morycz herc'eg öcıfhéwel, kyre az egesz
byrodalom és c'has7.ar walasztás tysztyll snıllott, és Joachim Morkolab-
bal, ky az Pesty hadba, ammynt twdod, Iõ hadnag'" wala, szömbe l'ett,
walamyrwl szolt, és wegezött wel'ök, még eddyg nem ért'hök, de wala
mell' wégre. hyrwnkel Peszön. Kyrál' w fölsége, ynnet megent az Impe-
rium g'wl'éssébe" még'ön, s hyszõk, hog' onnat az tél wenhy eg'éb hay
szokása sıörént haza. Maximilianusés att'áhuz ıfhasúrhoz még'ön, well'ök
hog' wčs allayba yw meg, azon közbe mynt hagg'Dn mynket, nem lwdom.
l-lyuök hcg (!) fiát l<`erdinandust“ kezdy hel'ébe hadny, de byzon nem
látom my hasznunkra l'eg'ön az, mert ha wnmaga mynd az massyk
iyastvvlë honn l`ewérı, neın twdrıak, myt használny, ebbe annál kewes-
sebb römensseggünk l'ehet, c'hak magadnak ymm, istenés twgg'a, hog'
nag' kesserwsseggel yryok, mynd az altal nálad [le]g'ön.
[My] vraim dolga szyntén ol.l'an, mynt ha senkyt nem szolgalnának,
_..-“I ebbe eg'eb mast nem l'ehet. E1 yd latom, hog' megent az |_'hu]szon
öt loora köll neköm magamat szahnom, kyrwl kyrálnakés sz[O]lDk,
ammykur meg yw, az többyt ynlrıbb mynd el l:ıoc'hátom, hogy sem
yllen modonn, akky hol akarya, Ott yarynn, ha penig wg' meg akarnak
maradny, hog' kyrăl newe alatt l'eg'enek, s w [ölségétwl waryanak, sza-
badok wél'e, de y].l'en mudonn atall'ára nem akaryok, hog' leg'ön, mert ez
yg (!) mynd w íölsegének, mynd az országnak karára, neköm penig
kyssebsegömre l'enne.“
Ammy az én magaın dolga: istenfs twgg'a aszt, hog' ha my haszna ez

. A ızveı Aııyııı ıenııı.

“ AZ 1555-ben sıiilelell. Nádasdy Ferencre céloz.
^° Mel-zı Mihaıy szemëıyııõız.
" A Iıiãsfáfvllmzlás V. Kfirnly lemnndflsfivfil lelt időszerű. Ágost herceg szász
Váizaszlófejedelem kfiıilelie elõ B Válaszlásf. Águsl l558-ban, Máris haldla után
len vălasztóíejedelem. Móric herceg a birodalmi sereggel 1552-ben Magyaroıszágon
járt.
Ü Joachim hrandenburgl õrgról az 1542-i l'l'la§yaI'l7l'S7Ági hadjárat lčvevšfl! volt.
A raorkalab a Markgral magyaroslmu alakja.
Ü AZ |l'l'\pel'l\ll'n0n a Neme! Bllodulmal Érll. A blfûdalrnl gyűlés! N55 lűllusãbafl
nyllollák meg Begensburgban.
“ l. Ferdinánd KÖIÉDSS Ila.
'Í A nâdflrnak & fõkapllányhak a kincstár köllsêgén I-“tott 500 lovas és 500
gvalošvl lárl; ezt a haderőt a Végvúrak védelmére Iordlloll-a. Ezzel a kalollnaággul
azonban nemcsak õ rendelkezett, és az udvarban állandóan igyekeztek Ksükkenteni
hadserege IÉISIÁIIIÁL 25 luvasãl leklnlhelle Csak hilkmnâk, akiknek õ fedeılt H
költségeit.

96
országnak az my halalwnkal l'ehetne, ammynt well'ök, hog' ez el'öttéa
hallottad twl'wr!k, nem szannok el'etwnket érölle adnwnk, Kanysaért"
azonkeppen byzon'ára nag'ot mywelnénk, ha mDgg'a wolna. De ha Karol'
c'haszar, kyrall'al és az welonczésökkel eg'etömbe, eg' helt thorok (!)
c'haszár ell'en meg nem tarthattak, menywel ynkabb én nem alhatok
ell'ene, Karol chaszarnak, kyralnak, welonczessöknek, Olazorszagnak,
Nemöt országnak mynd népe wolt Rodba, mégés megwette az l.hörök,"
az wtann wg'an ezök eg'be wtwén magukat eg' warast, Moron newe, meg
wettek wala, lhörök c'hamAr eg' szolgáiál; megént reya killdé, és esrnel.
wyszha weteté.'° Azert byzon'ára Kanysaba my sem alhatwnk ellene,
kywalkeppen hog' láttok, hog' mynd kyralnak, mynd az Orszagoknak
kewéss gong'ok wag'on reya, annak penig meg allany az dolgot, Berzén-
cze és C'horgo el kelwén,“ nem lehefsegös. Annak okáért byzon kyrál-
nak c*hak akkor l'eszön hyréwel, mykor az alg'ukat, kyk mast Kanysan
wadnalc, az Béc'h kapwián wontaddogall'ák bé, mert amazok el kelwén,
ammynt ért'hök h[og"] [melg szall'ák, yobb (öl g'wytanwnk, hog' sem
oll'an szörtelenül [lenn]y. Mynket semmy keppen nem akara w fölsége
alá bochatany ez elöttés, mert ha el boc'hál wala, ha az ablakrol köll'õtt
wolna nez[nw]nk az törökötıés, nem gıındoltwnk volna wél'e, mynt ez
el'ött az welyky ablakrol nëztem enneharszor wket, még Ban val'ék,“
s ammynl. ért'hök, hog' Matlfás kyrál' ydeyébe Kanysay Laszlo Byheg'-
röl" neszthe, Kanysarool penig Baboldhaı-a kakwc'hDl.nunk annál kewm-
sebb szömeröm lett wolna,” mert ha Maximilianus kyrál Komarombol
mykor oda ment wala, merthe kakudholny, s netalám ha két napot ott
kessött wolna, az Dwna parthon lathalta wolna az thörököket,“ myne-
kwnk annal kewessebb szömeröm l'ett wolna öt mél'földön“ Babolc'hát
neznwnk, s nylwan, ammykor oda mentwnk wolna, ha twttok wolna,
hog" massod nap mynd yarăst reyánk sull'ákés, meg nem tertwnk
wolna. Azért mynd az által ammeg tart, nem hag'hatl.'ok, walakyt köll

H Kznnzza Nadızay 'rznzsz van von.

'1 lıhudosı ızixetéı 1522-ben loglalıák el z ıõı-skok A Janus ınvaırendlõı.
'Í Nem slkerllll tlszlázni, hoy mlnek az elloglalúsúröl van ll! szó.
1' H. au-ıznzez ez Bingo: n mi-ak eııugınua, Kanizsa kõzveııenuı 8 mak mm-
sıédsázfiba .luı ez nem lehet megvédeni.
9 Vellke (Vellka) Nádasdy Körös megyei vára Voll, amely körül A lflrök táma-
dások következtében A falvak n-und elpuszıuııak, majd a var ls a ıaı-õk kezébe
Juıott. Nádasdy 1:87-ıaı ısan-lg volt horvát ban.
21 knnizai uszıõ vu megyei xõınzan, Nnaasdy ızıesegenzk apa \-on. Az ıu
emllıeıı eset valoszlnfiıeg a uáı-ak 1470. evi lıaajarıın ııkaıınavıl ıarıeng nınlkor
végıg puszmoııa vas 4; uızz niegyéL
2 Am uını, nagy ını z kıruy zızngzaıe vzına ııss-ben, znnınn- a wnık azıbõzzáı
nslromulla, Kanluán maradt volna és onnét Ilgyelle volna az ellenségei.
73 Miksa Itl unlllelt komáromi laı`l67J(odásÁról közelebbit nem sikerült meglud-
nom. valoszinuleg 1552-ben leheıeu, ınerı lssı-ben ıerı visz: spanyoıoıızaglıol.
Í A rnélyíüld ıı mêrlöld régles alakjz. A mérföld hoszúságmerték voll. Itt vılfiı
zzinoızg ınnzyzn- niefıuıare eõnuoıg nınzıy a:ıs8,u mem- vzıı.
7 - mz 97
bel'e wetnwnk, yflál wala ez el'ött walamyt rola, de -kywalkeppen walo
tettesödet meg nem yel'öntätted, hog' kyt kell'ene. Azért kérünk, hogy
yel'onc'h myndyarast meg. Isten tarc'hon meg.
Datum in pmsesione ncıstra Körösztwr ll die May 1556."
Thofmıs de Nadnırd. Palatinus et
Locumtenens Regiae MaiestaLis.='

Kívül: Egregio domino Acatio Chany etc. íratri nobis honorando."

Ezyıont ınnıuııı. O. ı_ Nlnııay Mıaaıuıek. aıııyıı.

16

Pozsony, 1557. julius 3.

Az 1557: VI. tc. a jobbágyok várerõsitési ingyen munkájáról

A régi várak knrszerílsltäe, újabb várak éplläe, továbbá az õrség, B Ielszerelés

kmnûlý kiadásokat ielelılefl. A birtakbk szivesen ilâfltfltlák lt eleiiet 8 költlégk-
ket a klnalfirra úg, hogy a mngâıwúrak 16 része klrúlyl vár letL Az épltkezeıt
lbbbnyire gyorsan és Olcsón kellett elvégezni, ezért haszlufill-ak épltdanyagnak elsü-
sorban lát B Ibldet, a luvazoılst és az éplläl Illunkhk jó részét Pedig Jobblflok-
kal vegezletlék. Ez is ëzreveheló úl telıerként nehezedett n lobbagysâgra. A blrto-
kosokrmk maguknak is Szlikséltilt vûlt a mlmkflerăre, ezért liyekezlnk rnentcsllenl
jobbăgyıikal. Felvetették, hogy u ııornszédos hrtonlányoidıól kellene H2!-elt mun-
lúmklt hvznl, de eytäzt 8 feudális rendszerben nem ielıeletl volna elegendő na-
hıd mulllufiőlıliz jutni, lllâsrflzt 2 klnlstáfillk lI!l'l\ l! Volt EITB ınyag' Iedelele.
A magyarországi blrlokosok azt klvanlák tovabbi hogy nılnel rbvlılebb idõre ve-
gyek Igénybe és ne ls az dans jobbâyıllat. Mlııüıby azonban nem ldõállá anyag-
ból épllkeztek, a karbantartás, az elpusztult Ialrkzek pótlása szint: iolyarnatna mim-
kat kliveleit, és a Ialaliıt Olyan méretű Volt, how minden Jobbáflrporlát évi 0 napi
várerăıllésl munkára kBll2l.t kölelezni. i557-ben már teljesen kialakult ez a Jobbágy-
teher, amelyet ettdl 'kezdve „ingyen mtmka”-nak nevutek:

'Ü Kell Kereszllir lfliunkban, 1556. május il-én.

'I Nádasdy Tamas nádor és a kiraly! lelıeg nelylanôla.
77 Nemes Cilúny Ákos úrnak slb., tlızlelelreınéltb lslvérilllknek.

98
 6. Cilckely. A végvıírukhoz hat napi ingyen munlcánuk kirendelése
és annak büntetése, a ki ıızt nem teljesíti

Az ország karai és rendei azonielül elhatározlák, hogy a véghelyek-

nek a megerősítésére (a mi kiválóan szükséges) az összes urak, nemesek
és más birtokos emberek a jobbágyaikat, a mondott adóra nézve tett ösz-
szeírús' szerént hat napi ingyen munkára (ısak is az aratás és a szüret
idejét véve ki) kibocsássák és kiküldjék, a kik is a közelebbi országgyű-
lésen, erre nézve meghozott végzés szeréntfi azokon a napokon át, foly-
tonosan dolgozni tartoznak.
l. §. Mindazonáltal úgy, hogy az Ó ielsége kegyelmes klvánságához ké-
pest, Pozsony, Komárom, Moson és Gyõr váı-megyék Gyõr városának a
megerõsltésére ez alkalommal tizennégy napot dolgozzanak? kivévén a
zselléreket, a kik nem dolgoznak; és aképen, hogy a tizennégy napi mun-
kát azok végezzék, a kik még el nem végezték.
2. §. A többi ván-negyék pedig a jobbágyaikat azokra a helyekre küld-
jék, a melyeket az elõzõ évben mindenik vármegye számára kijelöltek!
3. §. Kivévén Liptó, Árva, Turóı: és Zólyom vérmegyéket, a melyek
nem Úgy. u mikép végezték volt: Lévához, hanem Zélyomhoz; Szepes,
Sáros, Alıaújvár, Ung, Zemplén és Torna vármegyék pedig Kasához és
nem valamely más helyre küldjék a jobbágyaikat; a többi felsõ város
mindenike pedig lartozzék az ilyen munkásokat a maga megerősítésére
íordltani.
4. §. A jáazói prépostıig jobbágyıi éı az ezen prépoıtılgnık most bir-
tokában levõ többi jobbágyok is, valamint a pannonhalmi szent Mártonl
klastrom és Toma vára jobbágyai (ltivevén az ezen vár tartozékaibél
valók közül azokat, a kiket Kassához rendeltek ki) tartozzanak a helyi
erõdeik és a mondott vér megerõsitésén dolgozni.
5. §. Es Podmaniczky úrnak a Trencsén vármegyében levõ jobbágyait
sehol se szoriisák munkára: mivel õ kénytelen azokból a fekvõ jószá-
gokból, az ellenséggel szomszédos palotai várba folytonosan gyalog ka-

' Az l554-l országgyűlés állal elrendelt adböäzelrâsra ulall, amely szerint adó-
ilıelésre csak azokat a johbázyokat lehet köteleznl, akiknek II lorlntat érã vagyo-
nuk van, uıvéblıú egy porn; egy ıdéegységnek számit, még ha ketten, hán-ııan vagy
többen I: laknak Otl.. A ltllleíell. és az űlûhnın ëfiilelt hállk fldólnentãek. A LÖ-
röknek ls llfivetett jobbágyok az adó felét Iiıelik. A sıabadosok szintén ldókölele-
sek (N54: lV., VIII. \l:.).
9 AZ i554: V'lll. In. elfilrü, hogy A Jobbágyolflt Ielvăll-Va kell munkára behlvnl,
és Iıéllõlñl alolllblllg rnefizlkllds nélkül kell dolgoınluk.
3 Gyõr n dunántúli Védelmi Vonal északi lőerõdje Voll, egyúttal BGS elõreloli
bâstyfln. Bár 1552 felén nlgyhlflelen kljavítollak Iılalt, további erûsilésre volt
szlllksêl.
* Az 1550: IV-XVII. IE. Bıabălyvzla a ]0bbáLYOk munkára Való beosılásél.

7-* ˇ 99
tonákat küldeni és erővel is ott tartani, mivel ennek a helynek az õrsé-
gére gyalog katonákat egyebütt bajosan lehet találni!
6. §. Úgy az urak, mint a nemesek, akár a közeliek, akár a távolabbiak,
kötelesek legyenek az ő jobbágyaikat, arra az emlitett módon végzendő
hat napi munkára mindenképpen kiküldeni.
7. §. Az alispánok pedig, vagy ezeknek elégtelensége esetén az ispánok,
minden vármegyében hivatalvesztés alatt tartozıanak (még a fekvő javak
elfoglaláaa útján is, tudniillik a királyi adó be nem szolgâltalására kisza-
bott büntetés alkalmazásával) gondoskodni arról és kieszközölni azt, hogy
minden úr és nemes és más birtokos, erre a köteles munkára és az elõre
bocsátott módon kijelölt helyekre a maga jobbágyait, teljes számban bo-
ısássa k.i és teljes hat napon át munkában tartsa.
B. §. l-la pedig valaki az |.lyen végrehajtásban eljáró alispán avagy is-
pán ellenében támadna, kegyelem nélkül az emlitett ezerötszáz ötven-
hatodik évi cikkelyekben' az erőszakoskodókra kiszabott büntetéssel
sújtsák.
9. §. Ugyanezt kell érteni azokról is, a kik a közelebbi évi munkákat
még nem teljesítették; vagy az ezen szükségletre behajtani elrendelt
pénzt be nem szolgáltatták; hogy tudniillik az alispánok és az ispánok,
az ilyeneket a közelebbről múlt évnek emlitett határozatához képest, a
megírt módon és büntetések alatt, a munkák teljesítésére és a pénznek
az arra kiküldöttek kezéhez való beszolgáltamsára reá szorltsák.
10. §. Ha pedig az előző évben valaki többet dolgozott volna, mint a
mennyivel ama végzés értelmében tartozott, azt számitsák be a jelen évi
munkájaba, kivévén azt a megnevezett négy vármegyét, a melyekre néz-
ve úgy határoztak, hogy azok a győri erõdítési munkálatokban teljes ti-
zennégy napi idõt tölteni tartozzanak.
ll. §. A királyi szent telség pedig, (az õ ígéretéhez és az igazság köve-
telményéhez képest) a miképen azt a közelebb múlt évi végzés is kifeje-
zetten rendeli, méltóztassék az ó Lisztviselóinek és munka elöljáróinak
megparancsolni, hogy a szegény munkásokat veréssel és egyéb erősza-
kosságokkal ne illessék, és a megállapított időn túl munkára ne hajtsák.
12. §. A jelen végzés értelmében méltóztassék Õ felsége az iránt is in-
tézkedni, hogy az Ausztriának zálogba adott várak tartozékaiból is az
ilyen munkaerőt a végvárakhoz bocsássák, a melyek (saját vallornásuk
szerint) ő nekik is, mintegy védő bástyáik.
13. §. A miképen tudva van, hogy elsõbben a Frigyes császár és Má-
tyás király, ezután pedig a Miksa császár és a boldog emlékü Ulászló
király ő ielségeil: közt kötött szerződés alapján az említett várakból,

5PodmlIIlCzky Ráhel, aki Trencsén megyei jobbagyalval mint üwlogosoldt-a.l

egéalflélle kl a török torkálfin levõ várának, Várpalotănak (Vszpréın In.) az
őrsélét.
5 Az l55fl: Vlll. és Xl. tt. szerint ugyanaz! a bünlelésl kell alknlrrtaznı, ırnll
az adók IIIESÍ-ãiâdűsa uetébeıı szoktak.

l00
úgy ezeket, mint a másféle terheket és adókat, a többi országlakókkal
együıı Magyamıszigon uıruıınık hmuzznifi
14. §. A mely dologra nézve 0 szent íelsége az ausztriai hlveivel való
egyezkedést kegyelrnaen lneglgérle.

ıulyır 'rııı-vtııy\Ir. ııu-ııoı. evı ıõıvıııyızıııkııı.

wı-aı. ı.

lS8'l-III az ingyen munkát évl G nıprúl l2 napra eınellék, Duel ıı hlvılalosın

zıõıfı ıfiıazznıı nzıznı zs-/.-Az elem.

17

Bécs, 1557. október 26.

Huszár Gál Óvári prédikátor levele Bullinger l-lenrik

zürichi prédikátorhoz: beszámol a török pusztltásairól,
a reformáció elleni támadásról, tanácsot kér a feleség török
íogságbajulásával elôállott házasságjogi kérdésben,
és az egységes szerlarlási rend kialakításához

A relurlnlcló hívei I\eI'I\l$ii( B rôlnli elylıâlul illûfllk hlrtbın, de eíylnâı kb-

ıöll is Lies küzdelmet vívtak. A német relurıruiıtló es a ııcrımentârllls unllá: kb-
vzıõı az mıımzı. nıımuzıı zzymmıı, az zzyzëzzzzıl ıouzıuız ıııası ız ıı-ızızıpusıık
8 u zznıım-„ııung-ızııaek zuzn. Luıızzı- hılaız „un z „emu 8 ı mi-ııılzıııııııu
Lrányzal veıelšl kütăll köıeleflës vehető Éslre. -l fllelelyelés sem láuiofi klıárhıık.
A kbzvellıõ hid a lıurnaıılsla Melınchlhon volı., ııkl kapcsolatban állni.: relvrrnl-
Lnrokknl és rüllmi egyhûzi körükkel. A hmsıln elhűıbdã llrideflll Liinııt belejezeıéig
(ms) ı ıuım-„K vzzızzzzeıı nem záruııak le. A küzazızm Mıarımzzıuı u Ef-
delyre is ldleriedt, elõbh u neıneı reformáció követői 6; a ıııcramenláı-lusok, késôbb
Az mı-ıınznmı-ıumıı ez 8 sız-nınAmıııs:z.uzzzaõK vivmk „zu ıızrzoı Ez .z nm „ml
van eızzıızızıı, mm ıupızzızııızn aııuıı z nyuuıı auzpunıoıım. 1:81-ben ız D-
dêlybelı llflnll Binilvn a l\-lülerl lbbbiêl kerekedett Íelül: ırelnıknık ııyllvlnl-
mun ı saerımuııárııuukız, ez Luıluer szellemében ksılum hııvalıdsúı (Consmsus
dnctrinle de saı:rll'l'\enlia...) B nuyobb hangiıly kedvéért llıeýlüldiı: véleményt
:Are Willeııbergbe Melamılıllınıınak. Az átmenet ellenrınnııcllflil magán vlselle Hu-
szár GM. aki ılılııt lclkäı, lalıilú es váııdomynmdúıı ıwk helyen műkčdöll az or-
szágban (ınegruılı K575-beııı. m kazah levele ríıvllúılr ırrı. hogy Mııyuoıızáıon E

7 AZ M03. S 1491. evl Eelıõdäfe lllfll. A văfãllfll il IH7: l-XXI. lt. Iefldellteläe
szerint uıılollăk visıuı.

lûl
relorllıáoiñ táborát u lörbk hódítás és -ıı kezdődő ellenreformúızió ls mennyire fog-
lalkoztaltaı

A jámboıságban és tudományban legállhatatosabb Iérfiúra: Bullinger

Henrik úrra, a zürichi egyház szolgájára, az Atyalsten kegyelmét kérjük
a Krisztus Jézusban, ki az üdvösség szerzője és a hlvók egyetlen föpapja.
Kiváló lelkipásztor! Igen sok olyan közérdekű és magán jellegű ügy
van, amelyekről rendre imom kellett volna Kegyelmességednek. Mint-
hogy azonban az idõ nem ad alkalmas lehetõséget arra, hogy mindent
irótollra bízunk, rsak arra nyílott lehetőségem, hogy röviden arról írjak,
amirõl legfontosabb tudnod: a mi nagy bajba sodródott Magyarorszá-
gunkon szétszórt egyházaink állapotáról. Tudd meg tehát, hogy nálunk a
Krisztus vércvel szerzett egyházat már sok esztendő óta kemény és na-
gyon keserves szolgaság jérma nyomja, olyannyira, hogy vasböl legyen
annak a szíve, aki elgyötört arculatának láttán vissza tudja tartani sóha-
jait és könnyen.. Ugyanis a török, ki a mi iõvárosunkat, Budát már hosz-
szü ideje markálıan tartja - anélkül, hogy bárki is szembeszegülne vele,
vagy segítő karját nyújtaná ellene -, az ország még megmaradt részét is
folytonosan dúlja, pusztitja. Nyomorúságos, ürökélig siralandó szolgaság-
ba hajtja a szűzek, hitvestársak, gyermekek nagy sokaságát, úgy mintha
barmok lennének. Láthatod itt azt, hogy a szerlölött boldogtalan szülõ-
kct hogyan szakltjifık el és íosztjak meg legédesebb gyermekeiktõl, ki-
ket már soha többé nem fognak látni, a kiket a földkerekség különbözö
részein boısátanak majd áruba, Hasonlóképpen ezt is láthatod, hogy a
legtisztább azüzek és tisztes asszonyok a uakmány szétosztásakor milyen
vad és mennyire iszonyatos katonái: kezére kerülnek; s azt is, hogy a
rabszolga-piacon, amit az õ török nyelvükön Haracz-nak' neveznek, ho-
gyan cipelik õket ide-oda, mint eladó tárgyakat, egész csapatokban, vas-
láncolıkal, kötelekkel nyakuknál fogva ösvzekötözötuzn. E vásárokon a
venni szándékozók elõször néhányszor tüzetesen megvizsgálják, ä körül-
tekintñen megnézik szájukat, fogaikat, végül minden ízüket s lemezte-
lenitett tagjaikat, hogy vajon nincs-e valamiféle hiba egész testükön.
Mindennek nemcsak látványa borzalmas (azon klvül, hogy időközben a
[oglyok nagy részét - mint a vágóállatokat - a legcsekélyebb szánalom
nélkül leöldösik), hanem még hallásra is a legnagyobb szerenasétlenség a
jóakaratú ember füle számára. De nem vagyunk mentesek a belsõ bajok-
tól sem. Ugyanis azon kivül, hogy nálunk mindenfelé a hăború.~'__f7e
pusztit, a római Antikrisztus is annyira dühöng a tiszta evangéliun..`-a-
nitás és az isteni Ige hűséges szolgál ellen, különösen azokon a területe-
ken, amelyeket az ádáz török még nem foglalt el, hogy az összes városo-
kat, mezõvárnsokat és íalvakat megfosztotta ezeknek az egyházaknak
szolgáilol és pászLoraitól.' Az egyház szolgái közül senki sehol el nem

* A tıaráu (harádn) törlik adót jelentett (l. az 5. szám alatt). Ezt a nevet vitték
at A mzgymısznzı nyeıvhısznaıaıaın z ı-ıızzzzzızzpım-a.
2 Ez a megielyıä túlzó állalanosllás, de aıınyl igaz, hogy Oláh Miklóı esztergom
éıseksége ldelén erősödött katolikus részről a láfil-lzlús a relormúclé irányzata! ellen.

102
 kerülheti e kegyetlen üldöztetfët, hacsak menedéket nem kap a töröktől
megszállott területen. A török ugyanis azok között, akiket már uralkodó-
jának alattvalöiként birtokol, annyiban kedvez az evangélium becsületes
szolgáinak, és annyi embcxséggel van irántuk (s ez minden bizonnyal
isteni rendelés), how nem zaklatja öket gánesoskodással, haı-.sak az egy-
házi férfiak közülük valakit ebédre meg nem hivnak, avagy más alka-
lommal be nem fogadnak valakit közülük házaikba. Sőt: gyakran az is
megtörténik, hogy maguk a törökök is csapatostul részt vesznek az egy-
házi gyülekezetben, egészen addig, mig a kerentény néphez szóló prıl-
dikáció tart; rögtön eltávoznak azonban, amikor a legszentehb úrvacso-
raosıtás elkezdődik. Talán nem lesz hiábavaló dolog, ha röviden tudósít-
lak orról, hogy napjainkban mi történt a közvetlen szomszédságunkban,
abban az üldüzésben, amit arna véreskezű püspökök szerveznek az isten
választottjai ellen. Oláh Miklós, a mi sztergoml érseki egyházıınk érseke
(most ugyan a török helyettesíti õt székhelyén),* ki egyébként Ferdinánd
úrnak, a római uászárnak fõkancellárja, egyházunk szolgai közül Pcr
zsonyban hármat biljncsbe veretett. Kettejük nyilvánosan, a szószékrõl
megtagadta Jézus urunk igaz tanítását, ezeket el is engedték, a harmadik
azonban úllhatatos maradt ıız igazság megvallásában, de már nem tudjuk,
hogy hová jutott a börtönból. Azoknak egyike, kik Krisztus tanltásának
ellene mondottak, alighogy hazaért, s éppen eskilvõre készülõdött azzal
a tisztes hajadonnal, akit hittagadása elött jegyzett el, lelkiismeretfur-
dalásaitól gyötörten betegeskedni kezdett, s mielött nyomonıltui kile-
helte vnlna lelkét, egy egkz hétre megnému.lt. A másik pedig azóta is
úgy bolyong a városokban 8 a falvakban, mint a bolond, mert nem ura
eszenek már. Mindezt fóként azert akartam megírni, hogy egyházatok
szorgosan, állandó könyörgésekkel és forró imádsággal eszközölje ki
Islennél, hogy enyhltse felettünk büntető kezét, és adjon békésebb álla-
potokat a mi egyházunknak.
Most az következik, hogy néhány kétes kérdésről írjak neked - már
ısak tanácskérés szempontjából is. Gyakran megtörténik ugyanis miie-
lénk az, hogy a törvényë házaslársakat a portyázó barbárok erõszakos
keze elsıakitja egymástól, úgy hogy például a férfi megınenekül az el-
lenség kezétól, de feleségét elrabolták, és [a férj] még ha összes javait
feláldozza is, akkor sem tudja meg soha már, hogy merreíelé hurcolták
el hitvestársát, s ki sem tudja õt váltani a rabságból. Közben azonban az
ilyen asszony léxje, háza tájára gondot viselvén, nagyon sokáig nem
tudja nélkülözni a feleséget. Ezen felül hajtja õt a test gyarlósága is, és
hogy a Sátán bilincseitól megóvja magát, második feleséget visz házához,
és olyan sokáig el együtt vele, hogy az gyermekeket is szül neki. Amint
telik-múlik az idõ, elõfordul az, hogy az ilyen férjek elõzõ felesége a
zsarnoki kezekbõl - az lslen irgalmassága folytán - megszabadul és
hazatér; ekkor aztán elkezdõdnek a különbözõ hazaszigi viszályok. Mert

3 Arra ulăl. |\0§Y Esztergom 1543 óh a lórük kezében V011. és az äıtergtılfll

ének Nagyazombatiıa tette At a székhelyét

103
úgy áll a dolog, hogy a legtöbb férj jobban ragaszkodik az elsõ feleségé-
hez, és vissza is fogadja (ti. azt az asszonyt, aki rabságba került el6zóleg);
sok férj viszont elutasítja, ahogyan a durvaletkûek között tapasztailıalók
is voltak ilyen nitságok azért, mert az ilyen férjeknek az utóbbi aszc-
nyok gyermekeket szültek, s ezeket az asszonyokat jobban meg is szr
rettélg az elözó feleségüket viszont nem szerették annyira, a azok gyermr
keket sem zültek nekik. Továbbá: ha az egykor fogságba elhuroolt asz-
szonyoknak nem teljsedik az a reménységük, hogy visszakerülnek ismét
hazasságuk régi allapotába, inkább elviselik - akár életük végéig is -
ama gyalázatos szolgaságot, semhogy saját gyalázatuknak legyenek oko-
zói, azzal, hogy hazatér-nek övéilrhez. Ámbár tudjuk az ilyen esetekre vo-
natkozó lõpapi törvénytf de ez a törvény nem nyugtatja meg lel.künket
emkbeıı a bonyolult ügyekben. Mivel pedig Krisztus egyháza a kétııejfl-
séget semmiképpen sem engedélyezi, ezekben az esetekben nem tudjuk
mitévok legyünk, s határozatlan, zúrzavaros megítélés gyötõr bennünket.
Nagy jót tenné! tehat a mi egyhazainknak, ha összehfvnád az egyházi
férfiak Zsinatát és a nálatok éló, nagyobb tudományú hittudósok körében
ebben az üyben valami biztosat halároznátok, hogy ezen az úton elkë
riilhessük a botrányt Krisztus egyháıában. Fıt az ügyet a ve buzgal-
mad.ı-a bízzuk, mert erõsen bizakodunk abban, hogy te mindazt nagyon
szivesen megteszed majd az igaz vallás javára, ami csak Krisztus hiv
szolgújihoz és igéjének hirdelõjéhez illik.
A dolog természete megköveteli, hogy a mi szétszórtan mûködõ egy-
házaink szertartásaira is felhívjam a figyelmedet. Mert csak puszta ösz-
szehasonlltás kell hozzá és bárki könnyen észreveheti, hogy az ilyen ösz-
szeomlott oıszágban ki, milyen törvényt követ. Így van ez nálunk is,
mert hiszen az egyházi szolgálatban mindenki úgy cseleluzik, ahogyan
éppen neki tetszik. & ámbár az igazság megvallása azonos és a tanítás
is egybehangzó, Magyarországon csaknem minden gyülekezetben, amerre
csak elhamvadt már ama római szolgaság (ugyanis a te irásaidat és Kál-
vin Jıinos úr tanításait veszik példaképnek a legtöbben), mégis: a szent-
ségnek kiszolgállatásában, s az egyházi szertartásokban meghonosodott
különbözõ gyakorlat a nép szemében nagyon is csökkenti az egyházi
szolgálat tekintélyét, és a járatlanoknăl igen nagy visszatetszés támad
emiatt. Eppen ezért kérve kérünk, hogy sziveskeılj _ elsõsorban az egy-
házi gyülekozeteink egysége és egyetértése érdekében - a ti egész egy-
ház" levékenységetek szertartásrendjét - amilyen szertartások például
az énekeknek, a könyörgéseknek, a szent úrvaı-sorának, a keresztény há-
zasság megáldásának és ıı lıitoktatásnak a rendje-módja -, amelyet
egyik jámbor férfiú készitett el, latin nyelvre fordítva és kinyomtatva

* A kortárs Szegedi Kis István nyilvan az általánosan érvényes elveket ismerteti

(Theoloflıe slncerae locl Commuııul a hllvalára lávullélével elõálloll. helylttrõl.
van-n ııaıı, zııılı a ttvoıleva vıeıuıeı- vıy ııııaıa hıtelısen igazolııaıõ. Ha nem,
akkor a különféle Vélemények szerint 1-10 év után B Iâvollevõl halottnak kell le-
ııiızuznı e zzaızııa zu Mmınzaı nemi. Ha maga: vızszzıef, ı máazaık nızıızagzı ııı
kell bontani. (RMK. ill. 740. 356. l.)

104
nekünk megküldeni, a mi gyülekezeteink épülkére és megerősítésére!
lgy lesz biztosítható az, hogy csakis a te irásaidat fogadja el mindenki, s
hogy nálunk senki se állitsa oda péidaképnek saját elmeszüleményeih
8 egymástól különbözõ szertartásokkal senki se zavarja meg a gyüleke-
zetek egységét.
Azt is nagyon júl tenned, ha Meianchthon Fülöp urat arra lıuzditanád,
hogy az úrvaısora szeniségerõi szóló tanítását végre hozza nyilvánosság-
ra, és idejekorán tegye közhírré. Eddigi késedeimeskedése ugyanis nem
kevés nehézséget okozott már Krisztus egyhâzának!
Minden egyébrõl, amirõl csak Kegyelmäsegeclnek írnom kellett volna,
majd beszámol neked nevemben a te liad, ifjabb Bullinger Henrik, ez a
derék jellemű ifjú." Bármit válaszolna is Kedvességecl, leveleit küldje
Hofhalter Rafael bécsi nyomdászhozfi Õ majd tovıibbitja e leveleket hoz-
zánk. Kõszõntenek téged a mi gyülekeıeleinkbeli testvérek, akiknek in-
sége áhitja szüntelenül Istenhez lrüldcndõ imúidat. Eij boldogul, s bocsáss
meg e barbár, pallérozatian stílusú levélért. Kelt az ausztriai Bélsben,
1557. október 26-án.
Huszár Gál
a magyarországi Óvár-i egyház' szolgája

rr. A. Lııııpe: ıuııanı :gımıe nem-ııiıue.

'rrıleı-ıı ıu ıuıeııuııı, ı1ıı. ııı-ııı. ı. Lııın. rom.
Kuta Gy.

Az átmeneti helyıet Meiınchüıon haiala (1500) után hamarosan vélebért. a hall-

mız ız egyes zgyızauk Kamu vegıegeızn ıumımııak ez meg;-nzızvzuızız A 1;-ıazım
uinat halározábı (1583), a Bullinger állni kladoll Második Helllét Hilvallăs (lãõõlz
és Il llllherl lãnliâst pfininsxn Ell'IBlÍl'0l6 Forlnula Cûlltûrfline (1577) jdelig hwfl al
egyeziızdes lenewsége véget ert.

5 Bullinger 1559-ben a Llbelltls Bpislollrls-hun Idol! Iájékuzlalásl. a mlyarûr-

mz: zgynmız részei-z A mzuıı-ıımnaıe vznzumzaıig,
“ Meianchlhnn 1556 januárjában válaszolt: „meg kell küllãnbüzlelııl a sıilksešest
a szüksêgtclenlõl és a szükaéglelenellben a iyengeknek lehet bizonyos enged-
ményeket lenni." Az úrvacsorı kérdésében hıtarozniuın a Iuüıeri állásponlot log-
ıaııa zı, vagyis, hogy Ki-izzıuz ıınyızgzwi jzıen van. A ızveız vegen Kuıõn K1-
emelle, hogy lrãsäval nem akar lnvâlıbl harcol sıllıni az egyházak között levele-
nek Olyñlı lekiniéiye volt, hofiy ennek alapján Erdélyben nelnõflk B Lilnal. de még
az orızágzyûler is Állisi. foglalt a §ınthÁNıl'I\5Ag-Lafidók és a Scralnenláriusok
ellen. Archlv des Vereins ttır Slebenblirııische Landeskunde. Neue Folge lli
20|. l., Erdélyi Orfllggyíllfli Emlékek. ll. (Szerkeszti Sıllăfli S. Bp. 1878. R7. l.)
7 ily. Bulünllr Henrik ekkor llnulmûllyalnnk belejtltse végett a bécsi egyete-
lnel lálninlln. A lıovetkeıõ évben téri hlıa.
Í l-lus7ár Gál állandó kapıfsnlaibın állott Hnlfhallerrel, akinek betűñníñdëje is
Vûll. Tõle szerezle be nyoındújúnık belñil.
' A levél Írlsa idején Magyırûváron vblk lelkéfl, ahová Ollh Miklk üldözbei
:lbi menekült, Magyaróvár Virıont Múrifl Klrălyllélól Ferfllnlnd lezidkebb Ilának,
Miltsinık a birlolába jutott, aki a lulheri reloflnlciút ellűrte, de a aıcralneniáriu-
soknak ellensége volt.E1zel magyııázhauihogy I-lusılr Gál nyíltan nem vzllolta
lllflfllit Hcramenlfiriusnak, bár Bllllinflerlıcı ÍrL levele szerint lıllăsloýaläsa ilyennek
llfizik. Ez a levél egyűllal Ez âlmeneli helyzelet tükrblll. [Horvath J.: A refor-
mficlű Jeyčben. ll. lílllflä. Hp. lBfi'l. Zfll-202. l.)

105
 1557-1568. Az erdélyi országgyűlés határozatai
a vallásszabadságról

u) Torda, i557. június I-10

b) Torda, 1564. június 4-1!
C) Tania, 1568. jııımzs is--1:

Amíg a 1-labsburgok hııiılmaban levõ területeken az elleıırelormáció támadása

korán megindult a relorrnáció ellen, addig Erdélyben a kiilõníéie vallási irdnyzııldr
znezıaıaımıı Az egyi-na; mellei: aa mount. Emeıyizzıı, rõızg z szász mi-uıeıen eleinte
a iulneri reformáció gyökeredzett meg a tıelyıele az 1551-tól 1556-ig tarió Habsburg-
llrülfirn lllli sem Vfllowth János Zsiynund és lbelln ViS73té'r& után I tbrdfii
országgyűlés 1551-ben kimondla a katolikıısoknak 6 a német relornıáızlú követői-
liek szabad vıllásLYak0'rlai-lit. A nélnelflrsıági reformáció eleinte ılkeresut harcolt
a aaeramentariuıok és a szentháromság-uıgadúk ellen, de térnyerésilket nem tudta
l'l'iEÍûlHdály0ıni. A Slásüág lD\'t§bb1'a is kövelkkwetesen killrlflll L1 illlhârl felüt-
1'I1ál:i6 rnellell, G mñgfñl' Városi lakosiág körében Viszont n s\'Š]tl-Irfinuia irlnyfil
terjedt el. A1, eflhšzl S Vlliási téren lbrlélll Všllüıás egyik rčsliele annak nl Ób-
aiakuiasi tolyamaınaie amelynek sm-nn Az eyıe lonuııbb kereskedelmi központtá
lejiõdó Koloıwár kivált a sıflsz këzösaégbõl, 5 iakusságaban a magyar elem meg-
erûsödült A slélvûlás már akkor megindult, alniknr a rnagyarok ér a szászok még
a lutheri iaıiliáıl ktlvatmk, teilaıe pedig akkor vált. amikor a magyarok Dávid Fa-
rem: S 1-leitai Gáspár veıelesévei a sacrameniarius irányulhoı gıtiakoztak. A
lltfllfiehlifluloll Irıegliyerifll maguknak .llmfi Billrlundot is. 1564-ben a Inrdıl
országgyűlés a sacramentárıusok számára is biztoslmtia a szabad vatiásyakorlamt.
A S21û1'6.|1'\el1lÁri\.ISOl( Q -n ll-ltheri relnrmáıtlñ hlvel ekkor már súlya! harcban ál-
lottzk a szentháromság-taandókkal, & nem sokkal käóbb ezek taniiását ragadta el
Dâllld Fërellt IS, 56|. B sncrnmelttáriusnkkıl Irieliaribtl gyultılehérvlri Vita (displıh)
hatása alart maga János Zsigmond is hivilk lett. Mazyaıorrzáguıı a saoramentáriu-
sok a \'ilÉKi hiiflloln Sefilliélél iS lščnybe Veliék a Szenlhárontlág-Hiedűk elhall-
gzııziaeii-zz, Ei-aõıyızzn vuzoıiı ezek ızzi-eızeaıeız feıuı, ez eıinneneıeuız A vzııáuzı-
badsâg mlãlerősödäével lûrl !LYi.itt. Ez tiikrdıõdik az l5flB-i L01'diıl Orflálüyflléa
llêllëfiêben. `

ıı) És minthogy mi és fenséges fiunk a vitézlõ urak allhatatos kérésére

kegyesen belccgyeztünk, hogy kiki tartsa meg azt a hitet, amelyet akar,
az új és a régi szertartásokkal, megengedjük, hogy hituk ügyében azt
tegyék, ami nek.i.i-r telszik, de bárkinek a sérelme nélkül. Az új hit köve-
tõi rıe zaklassák a regi vallást, vagy annak küvetõin valami módon jog-
talanságot ne kövessenek el. A vitézlű urak tehát az egyházak közötti
egyetértés megteremtésére és az evangélikus tanltásban támadt ellenté-
tek megszilntetésére eihatározták, hogy nemzeti zsinatot hirdet'nek,' ahol

1 A Lslıuıtra 1. a 11. súmú iralol.

106
lsten igéje kegyes szolgáinak és más nemes férfiaknak jelenlétében őszin-
tén megvizsgúlják tanltasukat és lsten vezérletével megszüntetik a val-
lásbun mutatkozó nézeteltéréseket és különbségeket.

:ıuelvı Oıızlııyfllsı emlékek n. ııtlıııéııııe su-

ıAıYı s. Bıı. im) 1ı. ı. uım.

b) Azonkívül mivel a vallás ügyében, különösen az úrvacsora osztá-

sáról állandóan különféle viták, perlekedések, civódások, vélemények
voltak zı kolozsvári magyar nemzetiségű és a szebeni szász nemzetiségű
egyház superintendensei* és lelkipésztorai között, az ilyen egyenetlen-
ségek megsziintetsére, mindkét fél lı=J.ki.ismeretének megbékltésére és az
ország lakóinak nyugalrnáerr. úgy döntöttek: mostantbl kezdve a jövóben
mindkét félnek aabaclságúban áll, hogy akár a kolozsvári, akár a szebeni
egyház vallását és íelfugását kövesse. Ugy azonban, hogy ha valamely
város, mezõváros vagy [alu lelkésze a kolozsvári egyház vallását és lel-
íogisát akarja hirdetni és a népet erre erővel kényszeríteni, nem teheti.
hanem amilyen vallást maga a város, mezõváros vagy falu követni akar,
olyan íelfogású lelkészt tarthat, az ellenkezõt pedig eltavolithatjaš
Ugyanezt a aebeni egyházmegyében is érvényesíteni kell. Ha pedig
valaki a kolozsvári egyháznak felíogásához akar csatlakozni vagy asze-
rint úrvat-sorát venni, minden akadály és nehézség nélkül az olyan val-
lású és felfcıgású paphoz úrvecsnra vétele céljából a szebeni vallást valló
helyrõl a kolozsvári irányuthoz tartozó helyre minden sérelem, gyanú-
sltáa és klgúnyolaa nélkül elmehet!

tnıeıyı onuııyflleıi ıııııuızzıı ıı. uı-ua. L Lıuıı.

ı:) Urunk õ íelsége miképen ennek előtte való gyûléseibe orazšgával kö-
zönséggel az religió dolgáról végezött, azonképen mostan és ez jelen való
gyűläbe azont erősíti, tudniillik hogy midőn helyükön az prédikátorolı:
az evangeliomot prédikáljak, hirdeaaélg kiki az 6 értelme szerént, és az
község ha venni akarja, jo, ha nem penig, senki kénszeritéssel ne kénsze-
rítse az ü lelke azon meg nem nyúgodván, de oly prédikátort tarthas-
son, az kinek tanítása õ nékle tetszik. Ezért penig senki az superiten-
densük közül. se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthasa, ne sddal-

Í A slIpel'l|1!eIıdeI\l lflíelilgyelõ) I magyarország' B erdélyi prolalansok eyhlz-

szerveltlêhell a lellllflilsnbbb eiyllãzl mtllóâll; az elvháılierlllet (§\ıpel'lnI2I1dentlI)
élén ûllol-L.
*Erdélyben gyakorlatban vnll a Dfihlllırfiztu, vagyis a Ialvıkhan a hívek
kfllflflčge rllnla hlürvzolt ı papi fillâs belfilllsérűl, sõt Qvenkčlıt űlbõl I hlvek
dölıláfiélbl függött, hflfl' „IIlll'ls1\-aliăk"-e papjukai. Ez lényeges kûlllnbsel Voll I
fltlfiylrûlfillgi helflelhlı Iltêrlell, ahol a Íöldesúr u lõkelyúrl log lluplln mel-
ııııamııa, hogy milyen ısıeıııiızıeıeıeı uıııuıızk fııvııban.
4 Ez a rendelkezë a svljcl kınlonok. illetve kömégek vılllsgyıknrlatlhoı állott
I ltiköftlebb.

107
maaasaék senki az religióért senkitől, az elébbi constitutfiıíiiü szerént, és
nem engedteiik ez senkinek, hogy senkit Iogsággal, avagy helyébõl valo
priváiassai' íenyögexaön az tanitásért, mert az hit Istennek ajándéka, ez
haliásból lészön, mely hallás istennek igéje által vagyon.

:ıuuyı oıaııgyaıcıı nıuueıı n. su. L ııuvıı.

A lelkilımeretlfllıallslg iilılıletbln hfllll terén efllk orsfilbln km Julofill

el rlifllıllbbfi I XVI. flămdban. Az itt kllllondott elve! eddig leflelleblı B huma-
nlıllk llnllgoúntllk, de ak elméletben, ıı tordnl orsúgyűlés hnidroılillln alon-
lnn Iz elv Uakorlıtl megvaldıliãsáról volt SZÓ. De Iz l59B-l Ürvêllyhek ll, llfir
sel'l\IriIÍél! valllsl Iellolásl, 'nem úr! ki, mégis nlgvolt I korllija. 1570-ben ujylnlı
az erdélyi orfliggvüléı kllnondolta. hogy Jínü Zsilmflnd ,ál Inûtlan túlnadnh un-
neluélek és link lndliúl" ellen Iellép és „tflfile kfirvfiiliãoltıt és eretııeluéldtel
nem fllnved orı7Ágfiban". Vnlûıılnű, lıofl ez I rendelkezés Iz inibıpliñilkrl vo-
natlıomil. akiknek Ianilárıi I Debrecen-kornyékl Daraıılleikeiésben is (i. a 28. nflm
llatli darabot) Ífilllrllıerhetõlıı

19

Tihany. 1558. január 28.

Takaró Mihály tihanyi várkapitány levele Nádasdy Tamás

náciorhoz: panaszkodik, hogy a törökök a fegyverszünebet
büntetlenül megszeghetik, a magyar végváriak pedig
kénytelenek megtartani

A lflrök uralom sıumazûdfifigëbãrı Ioha nem ıílnetell-ek a luırcok, kölcsönösen

betflriek elvmâı terillelêre, foglyokal ejtettek, Olykor vıllóaágoı tiI.kliul.eket vlfiıll
efiyrllls ellm. A lnızyılorszáý török paranıınokok efiúlhl évről évre kisebb hud-
jšraiokat iı vezettek, várakat loillılllk el. A béõsl udvar kăvelei ugyan évek óh
tárgyaltak I Porián, de sokáig éppen al erdélyi kérdi: ınlatl nem sikerüll u meg-
egyezés. mm ı ızuımn ngzzzızuızıı ıvııyu-mm; ez amely Küıam.-fiızszuzfiıwz
A ıneizeayeıés aluıdalyı volt meg szlıewúr ls. ımelyııuı firsége komolyan veszë
Iyezlıette a török ulánpûtlűst, I Vár Porlyfizdi ellogták a Dtmún Slâllltntt élellrnr.
A budai pasa 1556 nyaran a nultán parancsára meeaatrmnoila Sıilelváral, de nem
tudta elloglalnl. A Porlı ettõl ktulve I béitzflrgyıılásokon Szigetvár lerombolúaőt
kbvelelle. A béfil udvlr vlsnnzásként ı fehérvári lbrdk drség álial mqlepelés-

H cim.-,uıuuiz-= mıazızı, ınıezıızeez.

I Pı-ıvnıu ı ııuıı pi-mi-z ııeıısı; Jelmez: mzııuzzunı.
108
szerűen ellflýılt 'Pula várának. vlsmııdlsáhuz rıgûıLk0ı'l0\L Ily lëglellebb néhllly
húllıpl ltlyvërfilünelet kölöllêk, Íûrlőilbb jellegű |n9Í2ÍıV!'?É$l'E nem I(El'|.ilh:\2H
sor. Ebbõl az ldõbãl V516 '1'alII|'6 Mlhlly levele:

Speclabilis ac Magnifice domine mihi gratiosissime, confidentlssimeque

servitiorum meonlm perpetuam commendaüonem' etc. Az el multh na-
pokban Ehsegwary Farkas wı-am, Bol-nemyzza Janus s Theorek Fe-
rench wram szolgaybanis nalam walanak! Az koppany begnel walamy
szegen rabok vannak, kyketh ky akarnak waltany, ennalarnis wannak ra-
bok, kyketh az koppany beek ky akama waltany. Egy l'ey waydayath* az
rabok wegeth kyldeotte wala at.hal hozam, az masyk waydath hythre
magunk hywaılnk wala, Bnmemyzza Janus vramnnk walamy jobbagyth
byrya az wayda, azoktnl wala jwweclelem feleo weghezenek egymassal.
Az warcın kyweol egy szen melleth ezünk, izunk es mwlalhunk wala.
azonkeozbe jwtha egy pal-azth ember, monda az wesprimy beek az
mezzeon nywlazna, azt izente wolna ky mennek hozza, szembe lennek
wele. En megh izenem, hogy wendeghym wulnanak, mastan szembe wele
nem lehethnek, sem akarokis lenny, az w baratsaga ennekem nem kell.
Az byro hogy el mene a keowelsegel, az vthan myntl-A 2 a wagy 3 hara-
wal rrlondak, hogy az jeghen az istrnsas walamy lowagolh laLhna.' Nem
tudhalaiok magyare awagy theorck. Lora wlenk, megh lathnayok my-
choda fele emberek vcılnanak, nz eggyk wayda egy sınlgamal hyrem
nekwl eleottem ala jwtoth wala az jeghre, mygh enis az vraymal ala
menek, az masyk wayda welem wolth, addigh ketthen wk eleykbe mene-
nek. Megh lalha az wayda, hogy them-ekek wclnanık, mynclyarast
paysath el wethe, az kopplyath* az en szolgam kezeben ada. Mas [eleo
a theorek nekyek rwga magath az waydanak, lowath megh sebeseytek,
az en szolgam latha orchol jwne neky a theorek egglkkel szembe eoklele,
mynd A ketthecı rnegh sebesedek. Az en szolgamaüs byzonnyal el fogyak
wala, de az wraymmal megh segetytem Oth, az myglı lecchek wiannok
menenk, de felek wala, hogy leszek \vagíon,' meg therenk. Az eggik
wayda sznlgayath vthannok kyldeyek az wëprimy pol-kolaboth" wyzza

I Telıımeızs ez nıgyzagos. ıgeıı Kzıyes ez ızıızs ızızoaaıınzmmzzl mezajanaeknzzlı

uram. Szollfilâlnimnllk Szlinlelen ijânlfilll.
7§0l'nel'l'\iBS1-B Jánus knnlıšal lI.BPlMnY„ Tflrük Ferenc, Tllrük Bélllll (la du-
nánluli Íűkllãllány volt.
* A rnaıyar hadszervezeıben u Ilrfllollosok vagy a nasıadnsuk suudpanınsnolıaı
ıızvzzıëıı vulfmnzız, ıõızb mm élen pedig z ıõvzlzla nıızıL umnmk ı ıızzııezel:
Inelvollak a iflrbk lladserllben lS.
* Honı h óra; lsu-áısás (slrázaı) - űr, 6r.ız:n-L
5 A knplı hegye; végű, szúrflsra és dliféır: alkalmas hossııíı sıjllegyver vall;
a luvasmg hazınllıı.
1 Mlııdlıéı. uldalon nlvueıı ılknlınazlák a lsvıltsr, amelynek az volt a lényege,
iıegy az ıııensegzı olyan helyre zsaluk. alızl eınzglızımlı vagy mzgszmmlslu-.=ııAl«.
(Tııkélı S.: Lfivelés. Rtüzok u lörök vilûglıól. l. BD. 1015. 350-H5. I.)
7 l=uı-ıwl§l:=vımazy, vfirıamınzk. ln nyııvanvzloın A mzpıëml begeı erıl
rlıila.

109
hynaya, hylhre szolnaıık wele. azt sem bochalak wyzza a keowelelis el
wywek, mastanis mynd a kettheo oda vagion. lg* jaı-Lam welek, az en
feyeclelmem kyral w íelsege el-eoesen paranchollyu a [rygelh megh tar-
tanam,' a them-ek penygh megh nem larthya. En ez ideygh a feydelem-
nek parancholattia szerynth megh tartottam, az wespı-imy hytlıwan beg-
nek irtam feleole: a írygeth my keazlhunk megh szegte wolna. Fs en az
en Keyedelnıemnek kyı-al w felsınek thutlara adnam, az w pasayoknakis
megh irnam. Sernmy valazt lewelemre nem then. Azel-th Nagszdat ke-
rem, keonyeorgheokis Nagsmak, aggion ianosagoth ennekem Nags: myth
kellyen ı-Dla gondolı-lom, w íelsegenelds aggya eleybe Nags: ha ennekcm
Oly Lhanosagolh and Nags. Byznnnyal en ezzel ez wõprimy theorekel, ez
hythwan bekel Soha lrygeth nem Lariok, hyzem az lıathalmus Vr istentlı
ennek en arthalok, ha wneky kyral w Íelsege haza ala szabad sugodany,
legyen ennekemis az W hazcık ala szabad szagodanom. Ezt thwitara akar-
tam adny Nagı: Ennekem isten Vian mynden byzudalmam vaginn Nags:
ban. Jo es kegelmes walazt Warok Nagsılol. Isten tarchia megh io
egessegben Na@:dal:. Datum ex a.l-ce Tyhan 28 die Mensis January A D:
1558.'
Servitor Vstrae Sp: Mag: do:nls
Michael Ta.karO'° etc.

sı-euzu. ınlu ıyllnlı pefieı :ıyaıaılvıl O. L. Nn-

dııay ıııuıılıuı. lluıyıı-_ lkouomu Koıııınııııy A.:
uııyu lıvılııı ı xvl. uıııA1bnl.T0nıııılınl'l~ır ııırı.
ııı-am. l.ı

ı A ı ıaıaıı ha wııı.
' A (ülök Íewvllfllñnelre l.ılal_
' Kell Tihany varaból, az Ur 1558. éveben. Januúr hó 25. napján.
"' Telılnletea, nagystlflı urısigod szolgája Takaró Mlhúly.

110
 Nemetújvár, 1558. május 13.

Batthyány Ferenc császári tanáısos egyezsége

a birtokára települt horvátokkal

A török hăilfirúk Liiıl p\LiZiÍIOtt teriiletckrči i XVI. Súlxd hűsus éveiben l1\eg-
lnclulı. a horvátok elvándorlás a Nyugati-Dunántúl védeltelıb részeire. Az áttele-
piiiek a számd köıehéig meg íokozfidolg kisebb méretekben 2 század második (elé-
ben is tartott. A dunfinlúii hirtokosok eiõseflitették H horvátok bebelelliiläét, Küld
l'\U5!l'ı áll el aıokrı H birlûküãokrû, akiknek maguknak is Voiiflk birlûkfllk Hûrvâtı
orsıiigban és Szlavírniűban. Euk közé tartozott Baithyâlly Ferenc hOl'VûI. bán iS.

Batthyány Ferenc õ császári felsége lanácsosa stb. Jelen irásunkkal em-

lékezetül hagyjuk és tudomására hozzuk mindazoknak, akiket illet, hogy
az elmúlt és leiolyt években, pontosabban az Úr i545-ik évében Szent
György vértanú ünnepén* egys szlávok, vagyis Misüak Balázs, Horváth
Péter, Rogosár Márk, Damsics Jakab, Tcˇıth lstván, Sostáriıs Simon, Doék
Miklós, Siansics Balázs, Nagy Márton, Bobek Péter, Hiérvala Mátyás,
K.is Mátyás, Medeicz Péter, Pauiinkovics György, Gcrdarhis János, Bel-
kovics Máté, Prochfics Janos, Tóth Barnabás, Kehen Máté és Tóth
György elénk jëttek éı a következőket adták elő: ők a töröküiınek, ı
keresztény név ellenségeinek egymástérõ dúlásai miatt, amelyektöl sza-
kadatlanul szenvednek, és csaknem minden oläban éietveszély és ke-
mény logság leselkedik reéjuk, nem maradhatnak és nem lakhatnak to-
vább Szlavoniábanf hanem Ieieségükkel és gyermekeikkel kénytelenek
máshová, biztonságosabb helyre kbltöznl. Könyörögtek tehát nekünk,
hogy fogadjuk be õket Németújvár várunkhoz tartozó birtokainkra és
jelöljünk ki számukra alkalmas letelepedési helyet. Mi érett megfontolás
után anal a szándékkal ls, hogy birtokainkı-ól gondoskodjunk és azokat
sok néppel dlszitsûk és gazdagitsuk, a nevezett szlávok részére Szent
Miklós püspök és hitvalió temploma mellett,“ itt az emlitett Németújvár
várunk alatt egy elhagyott, egészében erdős és tüskés helyet jelöltünk
k.i és adomanyozlunk szálláshelyül, és ezután a fentebb nevezett 1545-ik
év Szent György vértanú ünnepétõl számított 12 teljes éven át más ie-
vclünk erejérlél fogva számukra mentességet engedélyezlünk. Ez a men-

lszem György unııepëı Magyar-az-sıágon ıpi-ill; 14-én mi-ızııálı, lıulflslaan és

egyes hlfli német vidékeken Április 7.1-án.
I szıavõma a xvı. szauna" . Di-eva-suva Kazëneu ııyug-ıı lelet ızızıiızıız.
J Sınkt Nikolaus Nárszentrniklos) Burgenland-ban.

111
tesség azonban az elmúlt 1557-ik évben [Szent] György ünnepén letelt,
és az emlitett szlávok újból hozzánk jöttek és elõadták, hogy a művelés-
re alkalmas földek kis terjedelme miatt a földbéx-t„ továbbá a nekünk és
emlitett várunknak járó rendes és rendklvüli adókat a várunk]-ıoz kap-
csolt javakon és tartozékokon levõ más jobbágyaink mintájára semmi-
képpen nem tudják nyújtani és sıolgáltalni, ezért alázatosan kérték,
hogy a tõlük ldvănt munkákra vonatkozólag egyeuégre lépjilnk és ez az
egyezség örökre tartson. Mi tehát könyörgésiik előadása és meghaligatása
után figyelembe vettük szorgalmukat is, amelyet annak az erdős és tüs-
kés helynek irtásában és ott házak épltésében tanúsltottak, abból a cél-
ból, hogy a jövőben is birtokainkon maradhassanak, az említett szlávok-
nak a következö, örökre szóló egyezséget engedélyeztük, hogy li. szaba-
dok és mentesek minden földbér, taksa, rendes és rendkívüli adók, a ne-
künk és vıirunknak járó és behajtásra kerülõ mindenfajta fizetség alól,
azzal a feltétellel, hogy mindenkor ahányszor embereínk felszólítását és
hívását kapják, minden ellenvetés és kifogás nélkül gyalog munkáink vég-
zésére legyenek készen és jelenjenek meg, a jelzett munkákat pedig, ami-
kor a szükség követeli, ahogyan a Szlavóniában padvarczok-nak' nevezett
zsellérek végzik uraiknak, kötelesek és tartoznak teljesíteni. Ha pedig
ketten vannak egy egész telken, akkor egyikük az egyik napon, a másik
pedig a következön köteles munkáink végzésére jönni. Ha a férfiakat
foglalkoztatják munkáink, akkor az asszonyok otthon maradhatnak és a
saját hasznukra munkálkodhatnak, ha pedig az asszonyok végeznek szá-
munkra bármilyen fajta munkát, akkor a férfiak maradhauıak odıhau.
Ha pedig valami nyilvánvaló és sürgető szükség merülne fel, úgy hogy
vagy a halastónak, vagy említett várunknak megsegítésére és ilyenféle
egyéb munkára kellene jönníök, akkor különbség nélkül az összes fér-
fiak és nők egyenként tartoznak és kötelesek a parancsolt helyen meg-
jelenni és a reájuk bízott feladatokat minden vonakodás mellözésével vé-
gezni. Szántás és aratás idején viszont a nekünk végzett munkát ısök-
kenthetik és sajátmaguk fenntarlásáról gondoskodhatnak. Ezt a megálla-
podást pedig nekik és másoknak, alcik ídõvel az emlitett Szent Miklós
egyház körüli említett helyre jönnek és a zsellérséget vállalják, miután az
ilyeneknek járó mentességet elöbb megkapták és ez lejárt, megtartjuk és
megtartatjuk. Ezért nektek, Németújvár várunkban jelenleg alkalma-
zott jószágigazgawínknak, várnagyalnknak, udvarbiráinknak és más
tísztviselöinknek jelen irásunkkal határozatlan meghagyjuk, hogy a fel-
sorolt szlávolcat és másokat, akik a jövőben jönnek, a velük az elãrebo-
rısájtott módon kötött egye-uégtıen tartoztak és kötelesek vagytok min-
denképpen megtartani és megőrizni, és az abban foglaltakon túl semmi-
esetre se merjétek hajszolni. E megállapodás tanúságára a szlávoknak
gyürüspeasélünkkel és aláírásunkltul hitelesített jelen oklevelünket ad-

* A horvaı podvm-ıı: (podvoı-ci. pııavmı) nobel; ıeıenımz az udvaıhuı (avar)

ıamzõ jzbbıgy, zszııeı-.

ll2
tuk. Kelt mondott Németújvar vinınkban, az Ur l5ã8-ik évében május
l-só napján. Aláírás és pecsét.
Ktuül: Az 1558-ik évben, május 1-én.
Az Uyvári Szent egyháznál leött Totokkal való kötés.

xvıu. ıııuuı ıııeıu ınııoııı. ı sıuvzıııeıı ııe-

ıııııy nyııvımzııõ zıxı-ııııı, ımııyeıeı uııviwııııı.
o. :_ aıııııyıny ıı. seıuoıııus (P nu.) Aim. ı. Lın.
i. NK. zı. Lıılıı.

21

Gyula, 1559. december 3.

Bornemisza Benedek gyulai várkapitány levele Nádasdy Tamás

nádorhoz: közbejárását kéri Gyula vára érdekében, mert
a fizetetlenség miatt a vár könnyen elveszhet

A végvfiri Vonllban A XVI. század közepén 12-18 ezer k-Malta mohált. Ennek al
õrseenek a költségei telen; összeget tettek ki, amelyet elsõsorban az egy-m' vár-
hoı tartozó falvak és mcbõvfiroabk slolgúltııtáıaiból lerflntettelt elő. Rüzben lel-
hasınâlták a várak sıllksézlelére az érdekelt meiyék lwdladűjhl Ezenkívül rend-
Sıtflêlehíll jlllntt fl Védelmi Vunfllnıll a Német. Hlrodılorn, és a szornszédm Halak
burg-oısıızıuk ugsıypëıızeıbõı is A ızgkeiivezõbb ıwkızın ı vaııkaın vnıı A ima-
naság I'IeJy7„eI2, ahol B Vir urñdfllml blztoı jltvedelmekel Szfllgfillfltfltt. Ha nem lar-
tozott a vúrhoz uradalom, az űrıég ellátása blıonytılanná válg zsoldját rendszer-
ltlêlllll KBDH, ESEÜER több hónapon Át lllelellen mflradt. A flklâllârı ltâlbnflăăl
ffitntıfllsa küzvelve Újabb terhfi jeltníelt ll Omiš; népének Az ılábbl levél 5
tıbrük elleni Védelem egyik lûfllnı ûsllolfiáfttık, Gyula várának súlyos helyzetére vi-
lIlBÍl rú:

Spectabilis et magnifice domine

domine michi gTat.iosissime.l
Post servitiorum meorum perpetuorum ocmmendationem! Emlékez-
hetyk Nag: arrwl, hogy ennekem myndenkoron nagy byzodalmam woltlı
Nag: masthys wagyon, mykepen ennekem paranchyolta wala Nag: hogy

' Teklnletes 3 nagyságos uram, nekem nagyon kedveı uram.

7Orök .ızolgálatıimhñk ûlánláın után.

0-"H ııa
en az Nag: jougat Magochy* kezebewl ky foglalyam, el foglaltam wala
es annak wthanna jewe Nag: egy lewele, es menedek lewclotis kyldeth
wala ennekem Nag: az lalwkrwl, hogy en kezembewl ky erezem, en a
kynek Nag: paranchyoltha, annak emberének kezebon erezlettem, Lwdnya
yllyk ez embernek, ky Nag: az en lewelemoth kezeben agya mynd awal
egyetemben, amy kewes jewedelınechykeye wolth, ky thewth maz negy-
wen ewtedfel forynthoth, yol leheth thewl: jewedelme wolna, de meg
adayokath illyen herthelen, merth hogy az Ispan fel syethe, ky nem
zethethek, de ennek wthannays, amybe leheth myndenben segelsege
lezek neky.
Thowaba ezen kenyergek Nag: minth kegyelmes wramnak nagy
erewssen az wr lstenerth, hogy Nag: tlıekenchye meg ez meg nyomo-
rodoth zegeny orıagoth es agya eleyben Nag: ew felsegenek, hogy ew
felsege wysellyen walamy gondoth ez hazra, merth byzony igen kernywl
wagyon az ellensegthewl myaden felewl fogwan. En byzony Nag: Wram
az en halatomal semyth nem gondolok, merth en meg akar el zantham
azt, mykor ez Gywlay tyztben jewtthem, de Nag: Wram wgy wagyon az
hyre es byzony myg meg nem kesertettem wala en magamys azt hyttem,
hogy ez haznak nagy jewedelme wagyon de az wr Isten wgy lharchyon
meg engemet es mykepen idwessegemeth kewanom oly igazan irom
Nagy: baar ez wthannys egy zomath se hygye Nag: ha ygazat nem irok,
hogy myndenesthewl fogwan synchen thewb nyolcz awagy kylencz ezer
forynth jewedelmenel. Ith pedyg Nag: Wram tharthok negyedfel zaz
drabantothi es wagyon hat zaaz lowagh,° kynek fyzethnem kellene gon-
dollya Nag: honnan thegyem en mynd ezeknek tyzelheseknek zereelh.
lm ez kewes rawasochka° wagyon meg kezem kezeth, ha ez el kel,
eskyzem az Istennek, hogy ha ew felsege gundoth nem wysel rea, el kel
ez haznak wezny, merth egy penzt sem lezen honnan nekyk fyzethnem."
Annak okayerth wyzonthak kenyergek Nag: minth kegyelmes wram-
nak, agya eleyben ew felsegenek, wysellyen ew fclsege gondoth rea, ne
wezen el ez zegeny onagtol ez haz, merth byzony nagy kar ez orzag-
thwl el zakadny. Protestalok pedygh Nag: hogy en oka ennek ne legyek,
merth ha ew felsege gondoth nem wysel rea, fyzetest nem thezen ide
ew felsege, byzony elwecz az haz, merth lattya az wr lsten, en nem
thwdom, hol zerel-h Lhennem, awagy ew felsege kylgye oly emberelh
ide, ky meg thwgyon enny sok wytezlew nepeth elegeytheny, merth
byzony ennekem nynchy (!) anny feyem, hogy azt twgyam mywelny,

2 ıvmıusy cıspm-A-z uı.-ll, nııı Kmızmn Gyula vára Daı-aııesnnıuı vuıı.

-f A dııızanı, azt-zbqnı n zyııvgw kawnz neve. A gyııogzzı najaúnızk ıı neveztek.
H A ızvzg in könnyü ınvıızı, nuszfizt Jeıznr.
° A mt-az Knısınyıızu aızıqn. A nıvasuaõ; ıamzıı em mu, amely zınneı ızapıa
A nevez, nagy az „als Kimvmhın, ızeızaıësebzn es zıszaınnıasaıznn nzvazbomkı-A,
nëgyszõııeız L-nm-aazın-a :au iegvzııeı. szaınzıım aıkaıınzzıık.
Á A same Kõzzpen a magyar gynızzns Raınnn nzzızfzz :ıınıaızzn nıvı 2 ızıını,
.ı :ızvnzë 8 mint vzıı. Ezen Az nınnnn n Gyuız vuı-Aııan ııuıgaıo aõo gyaıogus u uno
ıuvıs rızzıesz egy évben so em ınnnını ızıı Kı. A nenzzn A aenm enı.

IH
maga twgya Nag: hogy en sem wagyok azert myndenesthewl Iogwan
bolond.
Harmadzorys kenyergek Nag: az halhulmas lstenerth agya eleyben ew
felsegenek, ha az en zolgalathomeflh nem mywely Nag: ky igen kychyn,
merth menlhewl kyseb zolgaya Nag: zolgal annyth mynth en, mywellye
az zegeny meg nynmorodolh orzagcrt, ew feisege wyselyen gondoth rea,
merth ha gondoth nern wysel rea, bizony mondom Nag: hogy ez haznak
el kel wezny, merth igen íyzetetien az neep benne. Az wr Isten lharchya
meg Nag: mynden jawawal. Datum ex arce Gywla.3. decembris Anno
1559.'
Eiusdem Specu-ıbilis et Magniíicae Dominaüonis
Vesu-ae
Servitor
perpetuus
Benedíctus Bomenıyzzu
Capitaneus Gywlensis*
Kívül:
Spectabili et Magnifioo domino, domino Comiü Thome de Nadısd,
perpetuo lerrıe Fogarus el comiuııus Cast:-i.íen`ei comiti, palalino Regni
Hungariae el: Consiliario S[ar.-rae] Caesareae Maiestatis domino et do-
mino gral.iosissimo.'°

ıreneıı. vııoı Imrus vemı ııyoıııııvııı. 0. 1..

maııny ııuznıızıı. uıgyıı. ı.. uyuıı nm zuııvu-
ım-A. ımzzeızııe vemı L av- ııııı ııı. ı.

cwız var neıyzzıe meg Lzw-.nzız mmızzıı, mm zur: fzzgızx ıõzzıeızn . ızıuız,
es z ııõmyekeıı mmk pııanuvk epuıızk. ızıwnneı z mwnzı-zaı ızkmızuz ız vzzzë-
ızzzzızııım. Nem izwıı z ızıyzzı zzzzı sm, nagy . Kmaıy Mzyzfonng .ııõ fema-
nzıı rõızapnu,-Eıva Kzmzënyi uzzıõz nzvzzız ui. ıııinzız Gyulán vzıı z zzëımzıyz.
Az meg „eııuıõzezezz ez z vafım. uzzııwao nıazpawıu-4 vııagıı ren R camıo az
mıuınzuz puızııfı z, ıııswrıaz ënzız, amely 8 varak „nam zıõıu evızıııım Mfzuıhzızıı
(szõvzgzynıızmeny .z reg: magyar ıı-zzuzızmızaı. n. ızizzı. Ep. ıou-8. m-341. ı.ı.
ısse.ı>.=.n ıõızız, man: -ı hzu ommm „um ızzgızıuz zı own vazzıı A zõz-uk. (va. vıfwı
En-„nez Tızrõız nõaoıınz Gyula ıersezeben. aeuésmzhz, msn. u. S kav. 1.)

S Kzız oyuı. vmızõı, zzz ısas. ev zızzzmbzf 8-rzı..

arzmnıem ez Nuıysaızz uı-azáınamzk õı-õu zzızızfzjaz aufnemım ıazıızdzız
gyulai ı<z.ı:iı.§„y.
W Tzıunızıes ez Nızyzazzz uf„zı<_ mazzuy Tımazmıız, Eõgımıaıa uram mi
z„-.mk es vzz megye ıõıspunıanzu, ıvızgfmmag zııu„zAım 8 A em-mıı szzzıı
rzızıg ıznazsuı-nnzk, nzıyzm nem-ez uı-ıı-mzıız.

3' H5
 Segesvár, 1562. június 20.

Az erdélyi országgyűlés rendezi a székelység helyzetét

a felkelés leverése után

A székelyek halárvédelml sznlgúlıta és zár! Ualepülbl Ierülelc elõınıızdllot-lı ı

verssel nernzmëgl gzrvmı rnzynzn-srlnssı es ısssımın n feudális rznu lnılnlıuıfı-
SÃL A fejlõdä mtnelét amnban neln Illdla Ielfiflűrılahll. A. XV. sıűudbfllı lnfil'
vsgyznl Kllıõnıvsõgslı nluplan ıanepskzz (zılsızzlalmı. ızslõlm és Kazszëkzlyzksı mr-
Iottak nyilván. Meljelenlek B földühlfikők. lkik Jűréflben köuiekelyekbõl kerüllek
ld és már leudllis függő vlııonyblın fillbtlak ıflıkluıl ııeınben, lıldltnck E Iöldjên
éltek. Az elslegëflyedelt sıékelyek egyıe .kevesbe tudlak kilnnai Smllálalnl. teljesí-
ıenl; zs ımlvlıeıes feılõılae nngyreszt lfıeleı. rnúlım mtz n reg modon felszzrslı
sıékcly üûpûwk-Bt. Arnlltor IM!-ben rnephkult az Erdélyi âlllm, l mlkelyek nem
võnlunák kl magukat A mzgnovzkzdzu aueıerı-leıı alol E nem ml-ıhmmlı meg regı
snjllbı ıdólukll, az ökörsíllhl. A Székelylăld Zártsligát ls lgyekêılek I'I\eLOzü!ı!el'nl.
1557-ben Az erdélyi aı-sıállyűlêss kimondolts, holy az ıualkodó ellen elküveteıı bűn
eseıën n szelıelyekeı zs magyaroknoz lızsnnlbnn lel- es joszıgvs-szmseı kell súl-
lani. AZ ur-Blllûdë ldornănybrásl joga euel l Sıékelylüldre is ltilflrletk A köıíıêkfi-
lyek. 0 Jnbbágysors ellcn már R XV. sıñfid ólzfl lsmêlâlben legyverl lojlflk, Q helyi
megrnoıdıılúsflk azonban nun értek eredményt. A Székelyföld zârtsűgűnak felszá-
molása n sıékely clõkelõket ls ellel-lzékbe sodorta. Aınlkor Balassi Menyhm Habs-
burg Ferdlnínd érdıkében lelknlíıl “Hall A ııékolyıëg köñben .Milna Zılynond
êllëll, B felhívás sıéls körben vlıšüıangra Blűll: het sléktly Slêkbõl hal. mvgmnb
dlllf. A kõfszêkglyeklleı lübkn Gıflakoılak Iz elõkelõk közül. A Íelkelk lzoh-
baıı elıõwrbın anüleudlliı volt, l Iöldesúrl elnyolnás ellaıl irârıyull. A flékelyek
két táborban xyfllekeztek. de 8 harc nem tartott WKML János Zsigmond hadsere-
genzk slõveslzl s ıussmlı szekely mem zeıyzzmız, es srrz s nngynbıziız mm-lzın
levõ szekelyzlz meg sem lıuerelrëk az ellenállás; vzzeıõllıeı (Naıw Gyurıy 8 Gye
pssl Ambrus) rnsglıõıõzıelz 8 lılsznızálısımk sz zllsnseznslz Mızz .mnns zzlgrnvna
ı Ifisereggel megérkezett. már véget ért. B küzdelem. A Veıelfiket kflróha húzták, az
EIÍDKOIÍ Kfilãlčkelyhkeb flllflk S Orruk levâzűsăvıl bllnlzellék, E lelkfilëibtlı IBIAS
slõksıõm rnçsaglzz vzmıar. A „gaz-ara zrszızıyfiles rõgzıızıe z Klslılnzlı nsly-
Zekl, S lSyd(&I.2li QIEHÍ V8111] 8 lbvãbbl Ielkelêseknëllt

M.l második János lslen kegyelméböl Mııgyaroısıágnalg Dalmáliánık

és Horválaıszágnak választott királya etc.'
Emlékezetére adjuk mindeneknek kiknek illik: nyilván vagyon minde-

I Ezı. rnzgzlszõzn nınınyzzm ınun zum; vnn, amely zlnınnrlln, lıngy nz nlõlzız
klivelkeıõ cikkelyekeı 8 segesvıirl országflûlsen, a sıékely székek ügyében adták
ki. A lfllln Sıüveget mlnl l:Írl'\-lnegjelölül utûlıl Iflák János Zaiglncnd oklevele
sle. A snn ız, meg s szõvsı ls ı-le: szekely szem szn-nl :sl nal lzzlysu. Ez „nneı
vnn, hogy külön emllll Gyflrlyûl, amely Cslk sıékbõl Văllă ll-L Egyedül Aranyos
Szék nem vett lén! ıı lelkelbben.

116
neknél az elmúlt napokban az székely község, Udvarhely, Maros, Csik,
Gyergyó, Kézdj, Sepsi, Orboi székbéliek mü ellenünk és oıszágunknak
bélıességes állapotja ellen, mely hirtelen nagy támadást teltenek vala, ki
ha isten kegyélmességébõl még nem osendesül vala, lélelmes vala, hogy
olszágunkra nagy veszedelem ne következnék és az székely föld teljs-
séggel el ne veszne. Mely támadásnak megcserldesllése okáért tetszett
vala nékünk és tanálsunkbéli urak és országunkbéli két nemzet hivei-
nek, hogy Szent János havánakl 20. napján ide Segesván-a közönséges
gyülést tennénk, mely gyülésben az szekelységben való íõnépeket és ló-
íejelıeı fejenként, az község közül pedig, minden székből tlzenhat, [tlzen]
hat válogatott személyeket örök hitetlenségrıeki' alatta hivalnánk, hogy
megérlvén a támadásnak okait közönséges békességnek ı-.sendességgel
való megmamdásáról végeznénk. Mely gyülésben, mikor az feljül meg-
mondoll község közül a választott személyek jelen volnának, adtak vala
minden székekrõl nékünk supplivatios leveleket, kikbõl értettük vala,
hogy a sok nyomorúságok, kéntelenségek, és erõszakok, kiket a fõ népek
a községen mfveltenek, a támadásnak okát adták vol.na.' Azért akarván
efféle gonoszságnak okait eltávoztatni, hogy országunkban a közönséges
békeség is csendsséggel megoltalnlaztassék:
A leljül megírt hiveinkkel a székelyek állapctjét ily képen rendeltettnl
végeztülr.
Minthogy a székelység régi szabadságokban blzván, hogy õk jószágo-
kat, örökségélıet! el nem vesztenék, az klrály méltóság: ellen és orszá-
gunknak békességeı állapotjıı ellen. sokszor feltámadánlılı és oly dolgokat
mertenek klsértenl, kikbõl országunkra nagy romlás következett, azért
hogy minden efféle gonoszségoknak és tárnadásaknak okai közülünk ki
vettessék, végeztük, hogy az után valamikor ök oly dologban vétkezné-
nek, kibõl örök hitetlenség szokott kövelkezni, õk is azonképen, mint a
nemesség és Orszégunkbéli több hlveink örök hitetlenséggel büntettesse-
nek S mind fejeket, jószágokat, és örökségeket elveszessék miképpen az
dologról articulusaink között országunkbélei híveinek közönséges végezé-
séröl articulus van!
Az fõnépek az õ fõségekben, és az lófejek az 5 lóíõségekben minden
széken szabadon éljenek, úgy mind a nemesség az õ nernességekben, az
õ földin lakókat, kiket jó igazsággal bírnak, úgy mint a nemesség bírják
az 6 jobbágyokat, õk is jobbágyul bírják, kik a rovásnak idején több köz-
séggel együtt megrótassanaki
1 Helyaıen Szent lvdıı hlvı, au: júııluı.
-' Hlletlenség, hll.lenség= hútlenség.
' Suppllcllio-kérelem, köllyörzčs. A Csík ııékl könzékelyek kérelmét. llnely-
I:en elplnuılıliúk ıé'relrnelkeL újabban közzélılle Geréb L. (A huzal onlllyharcnk
ırııdalma lszı-lobo. Bp. ms. mo-lufi. I.)
5 Orükıé§= birtok.
' Az 1557. lebrudr 0-15-én Llflnll. gylılllehérllérl Oruályûlü korábbi orsılz-
Lyűlések halároızla alapján ezt Vilâflosan lãlllgeıle. (ñdélyi Országgyűlési Emlékek
ll. Bp. N16. 75. l.)
7 Rovásnık nevezték az adóklvetést.

ll'1
 A íõnépck és lóíejek minden dézmánakx íizetéséből kivétessenck, -
mint az nemesség, de úgy hogy õk is lovakkal, pánczéllal, sisakkal, pais-
sal, kopjájokkal hadakozúképen jó módon készen legyenek mindenkor,
úgy hogy minden lolõ az õ loíõségekrõl a mi pzıranısolatunkra, és orszá-
gunk szükségére valamikor kelletettnék, egy, egy lóval indulhassanak, kik
egy holı-lapon az õ köllségeken éljenek; az után mi néklk minden hónap-
ra segítségül egy, egy forintot adatunk.
A fönepek is, az õ rendeknek, és állapotoknak mivolta szerint, ki há-
rom lóval, ki négygyel, ki öltel legyenek készen jó szerrel, kiknek mi
eszlendõ által. Egy, egy lóra nyolcz, nyolızz forintot adatunk nyargalásul,
mikor pedig országunk szüksége kívánja, és szolgálatban lesznek, két, két
forintot, hópénzt adatunk nékik.
Az székely község mi szabad birodalmunkban légyen, kiket sem az
fõnépek, sem senki, akár kik legyenek bántani ne merjék, se semmi szol-
gálatra nc kónyszeritsék õket, ha kik a fñnép, és lófõk közül a végzés
ellen vétkeznének, a megbántott személyeknek dijjokatfl meg adják, kik
az õ nyomorúságokat a kirá.lyblréknakl° megmondjak, azok 8 mi direc-
torunknak hirré tegyék és ezeket a :lirector causarurnll törvényhez mi
elõnkbe hivassa, kiket, ha törvény meg súlyoslt, azok dljoknak megfize-
tésére, elvett marhájoknak visuadására, és személyekben való megbán-
tıásoknak elégtételere kényszerlttessenek. látjuk, hogy a közönséges bé-
kesség törvénynek szolgáltatása nélkül csendességben meg nem marad-
hat, végeztük, hogy minden székekben, mint fõszékekben, a mi királybi-
ráink, székblrik és székülõk," minden tizenöt, ltizenlöt napon széket
üljenek, törvényt szolgáluasanak, holott a kiıályblrúk vagy mind ketten,
vagy egyik személy szerint, tıırtozzonak jelen lenni, hogy pedig a tör-
vénytétel méltúságosan és csendességgel legyen, minden szé-ken tizenkét
fõszernélyek legyenek törvényt tudok, istenfélõ jámborok, a fõnépek, és
lófõk közül, kik meg esküdjenek, hogy minden barátságot, gyülölséget,

'7 A dúısma a latin derimu sıóból; Jelentése: tlmd. A tizedet Iz eflhălnlk

nzzııelt Enıelyıızn azlmbzzı z rzmınszıõ ızı-lzaezevel sulzvlzıızılınız az zgylıızl
jzvılnı, Ez (gy .ı ılzzdfe ls Az allam lene ra .z lıezeı. A ıejedzıml kincstár ı ıiızzl
bfilëdését, lñbbflylfi 2 Iüldfiurfiknuk Gdlı Défbë. 1-lilšó B.: Adllûk B dčmma
ızlzazlemzegkzzı uamlnlzzu-mõjohzz. Kzızuvaz-, ms. 4. l.ı A pıpzaz a ıizzzlnek
11,,-1,-'. részét kapta meg
° A uuun verdlluı. zlzvzıı dual en, amelyet z A-égi mi gyzlwl-ıaıızun gyilmzlgërı
vagy egyéb ,wezen lzzlıztı fizeınl. lu - úgy látszik. hoızy - A megzeı-lzıı „Amely
allami van eze. wzı-lıõezy mzgyzzmm Azzzlnı a zylllızs vagy iz ,el-zımzz eııwvzıõ
Sıelrlëly dljll ltfillell megfizetni. A dÍj I lšfiidfllmi helyi!! Slerlnl Vâllnlflll. A
lolıaagy venlrlz 40 ıı.. a nemıse zoo n. volt.
Ü A Slêlılblyföldön J HIM Ítfllflllllat E nefllzefiëû' hldltflgyok És 3 széki bírik
gyakoroltak, mindketten az önkormányzat emlıeı-el voltak. Mellettük ızoııhan már
bzlzzzõılzz van .z lıııaınlmıılomnılz ız. Ennek mezızízzızla volt Aı szılızıy ispán,
zım-lelt ııızızqeı z xv. szazzdıõı az mlëlyi vajda vizzlıe. Az :us szeııekııen z
ı>ıı.§ılı-zaasızzn zi zzelzzıy lspanı ız aıizpan, majd z Kıı-Aıyızırõ lıepvıulız Az ál-
ı-mmılalzm mglzizonjıkenz
“ Dlffitlul' tlllSll'\1\'I\=j0gl`igyigfl2fia\6. A klIlı`.5\.§r jog] és Perl: ügylil inlêzlš.
Ü A Slékülők lı birűskodkhın mint blrótfllsik Vellelt rfilıl.

HR
adományt és jutalmat hátra vetvén, a peresek között igaz törvényt szol-
gáltatnak, kirekeszlvén mindeneket a törvénytévõ helyről, a dolgokat
csendesen, islenesen, igazság szerint, s lelkiismeretek szerint megitéljék.
Mindeneknél nyilván van, hogy a község hosszú pörfolyásnak miatta,
el szokott fogyatkozni, és egyik székrõl más székre való kérdö vétellel"
héjjéba való költséget, munkát. fáradságot 5 gondot kénszerittetnek fel-
venni, úgy annyira, hogy efféle kérdöknek egy néhány sztendeig valo
hordozásaban ellogyatkoznak, végre látják, hogy semmiképen nem én-tek
véget dolgokban, nagy karokkal kényszerittelnek pereket veszni hagyni,
mely dologbúl a köuégrõl ugyan gondot akarván viselnünk, végeztük,
hogy ha mikoron a peresek közül valamely fél meg nem elégszik az szé-
keken való lörvénytétellel, de kéxdõvel elébb akarja vinni, hát az király-
bírák, hadnagyok és székülõk minden dolgokat, apellatio" által nem az
székely székekre, az mint eddig volt, de egyenesen mindjárlıst mi elõnk-
be levelek által, és nem követek által, kiknek feledékenységekbõl sok
íogyatltozıls szokott esni, mi elõnkbe borsássák.
Légyenek az szäreken eskütt notáriusak, kiket vagy az peresek az fize-
téssel, melyet az követeknek munkájokért adtak, vagy egyébünnét, az
mint neltllt jobbnak lm.-ztllz, zlëgieëlz mag.
Az köıségnek panaszolkodzisából értjük, hogy a mi dézmásink és az
fõnépek is, kik a bárányokat, süldöket és lúdfiakot meg szokták a déz-
masoktól venni, azokat a szegénységen sok ideig hagyják tartani. néha
kiteleltetni is az községnek nagy köläégével. azért akarvún az közsé-
get efféle bántásoktúl is kegyelmesen megkönnyebbiteni, végeztük, hogy
mikor a dézmásak a báranyokat, süldöket, lúdfiakot megdézmálják, az
gazdák ezeket három holnapig tartozzanak tartani, és gondjait viselni, az
után az dézmasok el vegyék, kik ha erre gondot nem viselnének, ha mi
llárunk nékünk esik, az dézmások magok tartozzanak megfizetni.
Az dóırnaban penig, mind llaıáráı-lyokból, süldõkbõl, lúdfiakból és raj
méhekbõl tizedik vétessék, az hol az tiz szám be nem telik, az gazdák
régi szokás szerint pénzzel váltsák meg.
Mely dézmát ha valaki hatalmasul magánál megtartana, vagy bele
kapna, mivel hogy a dézma a mi tárházunkat nézi, kibõl országtınkııak
külömb külömb sok szükségére kell takargatnunk, a mint az elõtt is or-
szágunkbéli hiveinkkel végeztünk volt az dézma dolgáért, a mi directo-
runk mindeneket mi elönkbe hlvasson, és az dézma dolgáról mindenko-
ron haladék nélkül törvény légyen.
Ertettük azt is közönséges panaszolkodúsból, hogy sokan az község kö-
zül szegénységek miatta kényszeríttettek az [őnépektõl házakra és egyéb
örökségekre pëızt kölcsön felvenni, 5 azokat nékik zálogosittani, kiktõl
mikor meg akarnák váltani, az mennyiben zélogban vetettek, azon sum-
mán nem akarják megereszteni, de valamennyi adó az zálogosltástól fog-
vu volt, mind megkívánjúk azokat az summával együtt, mely dolog isten

M Kenlõ velzı= ızllzlzaeztz.

'^ Avpellaııo = ızllealızzs.
110
igauágának és a világi törvényeknek is ellenek van, azért végeztük azt,
hogy mind íõemberek, mind egyéb-rendbeliek valakiluıél afféle zálogos
örökség van, meglévén a zálogoslttabásnak summája, tartozzék azt fel
venni, és ıız örökséget megbosálani, kit ha nem mivelnék aiélék elsõ
székre törvényhez hivattasanak, és ha valamint jó okát nem adhatják
engedetlenségeknek, az királyblrák, hadnagyok, és az székblrák és szék-
ülõk az örökösöknek az efféle örökségeket pénz nélkül meg adják, és af-
Ielett ország végzése szerint való terhen, mint a decretumban van, jure
maradjanak."
Azon panaszolkodásból ezt is érthettük, hogy sokan vadnak az oıszág-
béll hlveink közül, kik moldovaiaknak, és havasallöldieknek barmokat és
egyéb marhájukat az havasokon elragadozzák, kikért azok ismét az köz-
ségnek barmaikal: és marhájokat ragadozzák el, mivel pedig, hogy efléle
dologból országbéli közönséges háborúságok következhetnek, altarván an-
nak okait eltávoztatni, végeztük, hogy minden rendbéliek efféle kap-
dosástól, kártételektõl, fejek, jószăgok vazbae alatt rncgszûnjenek.
Az királyblrák ellen való panaszolkodásolcat is értettük, kik régi szo-
káson klvül, az kiteleltetésnek idején az íõnépekkel az köuég között jár-
ván, azon klvül a dézrnáláskor is külömb külömb szokatlan Iizetäekkel
terhelnék õket, azért végeztiık, hogy a királybirák és íönépek mikor az
köuég között járnak, semmivel az egy szálláson kivül ne terheltessenek
a küégek, az dézmáláskor is E szerint; de az kiadott orvokıl., parázná-
kat, gyilkosokat, égelöket, és az többit, ország végzäe szerint, bünlessék
meg, és a ki halált érdemel hılállııl. H ki vereséget vereséggel, ıı többit
is azonképen; az halálba való embert semmiben meg ne saıczoltassákl' az
országnak közönséges articıılussiban valo büntetésnek alatta.
Azon közönséges panaszolkodásokon klvül, egyenként való személyek-
tõl az kömég közül sok panaszkodások vagynak az fõnépre kiktöl mond-
ják, hogy külömb külömb bántásokkal, nyomorúsúgokkal illetettek, azért
végeztiik, hogy a mi rovóink, kiket az mostani császár adójok" újonnan
való íelszámlálására kényszeritettünk kiküldeni székely helyekre, min-
deneknek panaszolkodásokat megértsék és végire menjenek s nékünk lrva
meg hozzák, kiket mégértvén tanáısunkbéli urakkal azt akarjuk mivelni,
a mi lstıen szerint, és ez világ törvénye szerint igaznak látlatik lenni. Az
ml adólnkban is, és egyéb jövedelmünkben sok tökélerlenséget értettünk
lenni az íõnépektõl és kiváltképen az népnek ötödenek felszámlálásában,

H Erdélyben is Ewenybeıı wıı wn-ızõzzy 1-xsmıuııısnyveıızk rem-ızııfzzezz. A n.

Rész 24 clm 4. §-I killllmflotl-I, hûly ha R Zálülbflvevă G zálûgblflûkfll flflellilcı-
letés után sem adja visna, lõrvény elé kell idéuıl. Hı nem ,lelenik mel, n blrtnkot
lováhbi hıflridő és Péllzfiıelés nélkül vissza kell adni. Az 5. §. pedli Lllsnrásnık
nzvzzı zz olyan zaıoıbıvevaı. akı 8 zmıumzızı nem ıkznz Aıvznnı a . ızır-
Wkbi nem llšılrjl Visizaldni. A hiflûll elvesıllésén kivűl akkori péllıfislegben 15
el kell mıraszlalni. aınemıyıert a blnokot záloıbı kapia.
“ Sacml, sıczol -ızıırcol.
" ülsúr ldólánlk nevezték ı Iărök slllllánnnk lilelell fldól. Évi LÍLEIAI' lrıl'I)'
lorinıat vett ki.

120
 az melyet végeztük, hogy azon rovóink meg circáljákl' és irva nékünk
meghouák.
Továbbá az orsıigbeli hiveink, három nemzet, az hatalmas császár ha-
dának, ki Szalu-nár alá, a mi ellenségünlu-idı ellene jött vala" ezer, ezer
forintot, az mi hadunknak pedig fizetésére kit álgyunkol, porunkal, golyó-
bisunkal õ hozzájuk oda kiboısátoftunk vala, két, 'két ezer forintot ígér-
tenek vala, kiket a két nemzet, a nemeség és a szászság engedelmesen
meg adatnak, de a székelyek között a feltámadás miatt szedetlén mara-
dott vala; azért hagytuk azon mi rovóinknak, hogy a kik az három ezer
forintban való fizetést meg nem adták, minden szokott blrsággal kiszed-
jék, és nékünk a mostani császár adójával együtt bészolgálmssák. Ezen
rovok minden [alukban négy jámbor személyt vălasuunak, kiket meges-
kessenek és hit szerint megkérdjék töllök kik vették lel és kik űzték öket
n hadban az elmúlt támadásnak idején.
Nyilván van mindeneknél. hogy Balassi Menyhárt árúltatása miatt Ma-
gyaroıszágban való birodalrnunluıak 'G jövodelmünknek nagy része tõ-
lünk elsukada és a tehernek viselése, Országunknak megmaradás:-ira és
oltalmazására való fizetésünk nem kevesedik, sõt inkább naponként öreg-
bül. Emellett ez is nyilván van: a közszékelyelcnél ellenünk va.ló sok fel-
támadasak, mely nagy romlási, s sok vérontást, kárvallást, és nékünk
oıszágunkbéli hiveiı-ıkkel együrt költséget, gondot és fársdságat szerze,
azért az feljül megmondott okokból és hogy minden országokban a só-
kamarák ısászáraknak, királyoknak és fejedelmeknek lárházokra néznek,
azért a székely földön való sót a mi uirházunkhoz végeztük foglalta!-n.i,*°
de a Iõnépeknek hazok szükségére való sót adatunk, mint a nemesség-
nek rég' szokás szerint só adatik. _
Ertettük azt is azon közönséges panaszolkodásból, hogy mikor mi va-
lami bűn miatt elsett embernek õ közülök, királyi méltóságunk szerint,
fejeknek, jószágoknak, marhájoknak megkegyelmeznénk, a királyblrák,
hodnagyok és székülõk a széket elhalasztják, hogy levelünket meg ne
magyaráztassuk a széken és efféle vétkezett személyeknek a mi kegyel-
münk alatt marhájokban sákmánt tesznek, és köztök felosztják. Azért
végezzük, hogy a szék kivül is, a királyblrákat, hadnagyokat, székülőket
és mindeneket, kiket a dolog illet, a mi levelünkkel meglelhessenek és
tudására adják a mi kegyelsnességünket, hogy az alatt senkitől meg ne
károsodjanak.

W A köısıékelyek ekkor már nem sleltlélyfiuen vont-llllk llûdlfi. hanem maguk

kffiül válaatloltak meghatározott számurány szerint és A klküldölttek költségeit
eflyiltlaelt fllel-ték. - Cirkál lclrttllarl) =-körüllir, belár.
'“ l550-blın a Hâbshurgok lemondtak Enlélyıűl, de nem akarlak lemondani a
Tiszán túli muflar területekről. Több, mint ey évtizeden ál folyt B hurt. váltakozó
szerencsével. 1502 elején Balafla álálläı Ferdlnándhoz Erdély számán súlyos
helflelflt lerünlelt. Balassa volt uyınia a Tisún lúll területek lűkıpiiányn. Já.n\`.Lı
Zsigmond kéıésére a budai is a temesvári bellerbei sellnégére sietett és ez men-
Uslte the-g a ltfinlit. A budai bejlerbej néhány hétig Ostmmollı SzAl.l'nár Vérál., de
eredmény nélkül.
5' Az erdélyi sóbányákfiı l. Oláh Mlklä lrlsät ıı l. :lám alatt.

121
 Mely al-ticuiusokat i-loszszú ideig meg mnradásoknak okáért, pecsélünk-
kel megerõsiteitünk. Datae in civitate noslra Segesuár, die 20. mcnsis
Junij, anno domini miiiesimo quingentesimo sexagcsirno secundof'

A ıeızwnn Aııfiııcyıııes veıuseı mıııı Kııuuuııı

Lı mzgzızııızı. Az ııı ımıoıı sınvıı ıı Eı-aeıyı Of-
H-iıudıefiı ızmleıızx ıı. ıoızıeızoı vııo. ız-ıuı. ı. ııı-
ıvıı.

Az mz. evı mmıyuzaz zzylız mııılzz zznuzıılzze-sz, nagy zz meg „Alma kõzszekz-
ıyzız nm vznluıõıı nfızlzõılrı lızmıvm ııë, mm- „enny ëwel késõbb múılızı ızzr.
.ısmz zzıızıwnzl waıavzı ınomanyuzuu ıuszzeıızıyekzı szekely zıõızzıõluızk Jobbágy-
Kenı. A ızuıaıız Qszmlyvizwnyuk így ms; lııuwzouzzızım klzııuuıuı A Kame-
Kzlyzk huzz régi szzızzashıuuen - z xvl. :azzal fonlrııak swlııı _ z falu elle-
neben lıauınaskodo szıbıflpınzzı ıızıyzzıııızlz zıeı-men, ıovıızlzl-A :zu-A Azcım mz;

23

Debrecen, 1562

A magyarországi reformátusok hitvallása (részletek)

A sıenmenúriilsok ıéı-nyerésük uıáıı ı hılvıanas évek eieihı pflnuısıı kürvanıı-

lıziák iıniiásuilat, és smhúlyııılák hlveik hiléletét. lfl' .lfill létre 1561-Ü-ben ı
aelzı-emil vagy egervõlgyl ı-llıvıılu, ısõz-oıımı ı mi-:Al-mrzlai hiıvalıu. Az elõbbi
dehlvceni G Váradi firvédikûloruk munkája Voll. az llidbbi Kálvin egyik munkatár-
Sánñk. Theodflr B1-'Illik 1560-ban megielerıl latin nyelvű munkáját magyar Iordl-
lásbın iıtie köııé, a mıflflırorsıâfl visıony0k.I'luZ nem illű részek eihıyásával. lfl'
8 iflftfll-Wlfill hitvallás fltm Velie ál I Lfirnflk Íljfidelemınel szembzn Kálvin âllfll
lııfuzızzı zıızı-„Aııázı mm, hogy ezzel zz ifınyzzı ızuvzıõi ez Alıumnzıııom uızlõzeseı
ukerûiıék. Uflanez a felífmâı Lükrlrıfldlk lı debreceni vafl :tel-völgy! hilvallúsbııı
lz, ımzıyılzk il-sılyzııáfı ııüıunız-zıı ı-ıvııázlı Az egri váz lwzzıimk A zyzlugzszl-
nak levele az uralkûdûhoz. Az elri kaluniklıl, ıımiiwr sıăvëlkfllek I fitrălhfinlá-
l-mz im vezızımm, z mi-Aııyzı „Ami-mi lıaııenıeggzı vaaouzıız mz; mal, hm
Eger vúrái az ellenségnek kezére nkırják láislflni. Erre válaslkén! halălukig hű*
gzı el zııgzaelmessegzı rogzuızlf, egymızı a vad megzaızzıfizam ızzmuızımz mmlıa-
sum, zmzly ı fzlzımzızlızl ızzmız-zıı znzmlzlmzz mzgavzfmm farm. (l=ı-mi-izuz
Adolnhus Lımpe: Historia eceisiae relorrnılae l-n Hungırlı ez Trımıylvunla. Ut-
ıezlıl, ma. llD-lzl. l.ı Az igen uzı-jzdelınu uzbmznı vagy egzı-võıgyı hııvıllázlıõl
ill kóıölt flımelvéflýek a saızrnılıenláriusoknnk IZ Zflháıukfil Vnllull felfogása
mellem Duıııuıaılák, hogy mlı unlwnzız 1 vııngi ıuuzloıı-lıol, 8 hnımlıõl, A luımı.
ııdéırűl, n luiıidonról. Néıeieik EH pnnhıkon hnlıdásl jelelllıltık. de uflyan-

fl Kzız szgsval- vamunklzzn, Az ur ısez-ılz evõlzzıı. junius lıõmıp za. napja.

112 "
akkor Iejlegeléseik Ízeiltől. adnak wrrnêfišliudurnıfillyl islllereleik SZll\vl7nZIi1l'Ól, az
Ige'/.esról szóló magrarázataik ııedle. bár a -habonasnlnak hadat ûıenlek. nem lud-
Lak elsıakudhi tőle:
Az igaz egyház ismertető jegyei

Az igaz egyház megmarad isten örök szövctségében, az isten lelke és

igéje nem vétetik el az igaz egyháztól. Eua. 54. 85. A Krisztusra és a
Krisztus tudományára van az épitve, kárhoztatja az emberi hagyományo-
kat; hallgatja a Krisztust és isten igéjét s megõni az isten beszédét, el-
ierditetlenül él a sákramentomokkal, az üdvesség okát s minden részét
isten kegyetmében, a Krisztus érdemében s nem az emberek érdemeiben
helyezi; harcol az Antikrisztussal, hadat lolytat a bűnnel, világgal, go-
noszsággal és sélánnal, megmamd a hitben mind végig, vannak jó tettei,
melyek bizonyságot tesznek hitérói. Ez az egyház az örök elóvégzet sze-
rint gyakran láthatatlan, azaz a választottak gyakran klvül vannak a lát-
ható gyülekezelen. Ján. 10. ll., Ezsa. 1. 3.'
A választás jelei szerint és a mennyiben a választottak elhivandók és
megeicvenitendók, a látható gyülekezetiıen vannak. Róm. B. Feje és
egyetlen alapja az igaz egyháznak egyedül a Krisztus. Jegyese is az igaz
egyháznak egyedül a Krisztus. l-lózs. 2. A pápa vagy az Antikrisztus sem
nem jegyese, sem nem feje, sem nem alapja a közönséges (katholikus)
egyháznak: hanem mint nagyravágyó parázna, magát az isten lelibe
emeli, Krisztus szűz aráját megfertózteti. Mat. 24., 2. Thess. 2.

Mivel tarmzmık az aiattvalólc iı hatóságoknak

Tisztelettel, íélelemmel, adóval és il.ler/ékkel bérökbõl és jószágaik jö-

vedeiméhõl; engedelmességgel, hűséggel az Úr szerint mindenekben.
Mindazokban, miket csak az isten ellen nem parancsol a hatóság, enge-
deimeskedni kell annak. De ha valamit a természeii törvény, avagy az
isten dicsősége és törvénye ellen paranısol: abban a hatóságnak sem kell
engedelmeskednif-' Mert inkább kell Iélnl istenwl. mint az emberektől.

1 A „választás” és a ..\'ãlaSZl0ilflk" kllejeús a kălvini eleve elrendelä Drlede-

sıinatio) etlogadáaára uull. E szerint Isten orükıăl logvı meghatározta, hog' ege-
Sek Í-Idvöıtılni Íûgrıak, nem érdemükéri, hanem Krisztusérl A kiválasztási: amnhan
inni; mımjı, ezen senki nem anna, negy z veımıaiızk koze umeziil-e. de megis
ennek ınezieieiãen kell ëinie, F. Engel; ınezınıynnlzız, nagy ebızen n ieiingssbzn
az akkori idült hılilfllas gazdasági erfli tiiltrtiıddneil, amelyekkel Szemben al ember
telıeıeılen ven. (aevezeieı „A ezeeiaıizınuı iejiõuaee ez uuipiaiõl n iuaeınanyiı"
angol Klarlaõanoı Anii-Dilııi-ing ap. ma. 311. i.)
7 A Kálvin lflnllása .szerint a kirñly önllényčllek korlllnlásárl szolgáló Intéz-
méhyëk (DI. a Endi olwággyñlêâ) kötelessége az ellenállás a ıürnok urılkodóvûl
ııtlfiben. A debreceni hitvallás Sült al-flilh il fleibell tartja lehelsêgtsnek az en-
geaeirneezeg ıneııagadásaı, na z ını-áiy n ierıneızeii mi-veny vagy ieien ellen pe-
ı`ıır.csDl valamll. Ebben az esetben sem engedi meg az államhaialom elleni harcot,
csak n parancs ıııegızgıfisaig ez a ıwveikezmenyek vaiinıasalg jut eı.
l23
Róm. 13., l. Pét. 2., Luk. 3. 5. 20., Máté 22. is Ambrus, Kryzosztom,
Theoiil, Origen. atyák ugyan e helyekről. Ágoston 50. levél Boniíáchoz,
l-lieronym. 6. levél.

Szabad-e engedelmesltedni a jauainkat kifosztó hatóságoknak?

Ha a törvényes hatóságok hatalmukat igazságosan blrják, engedelmes-

kednünk kell nekiek, mert ez királyi jog. Tehát sem ellenök nem kell
szegülnünk, sem ajéndokul nem kell javainkat nelcik oda adnunk, mivel
az Ur paranısolja, hogy mindenek engedelmeskedjenek a hitetlen kirá-
lyoknak. Jób. 12. 34., Péld. 28., Jerém. 27. 29., l. Pét. 2. Mert a rosz
fejedelmek az isten haragjának ostorai. Hozs. 13., Eua. 10. 45. 54., Péld.
IB., Job. 34. Végzések ll., kánon 9. l., Ambrus 5. konyv 32. lev. Luk.
5. részére. Az lteletet istenre kell bízni, a k.i megbünteti mint rablókat S
tolvajokat mindazokat, a kik az isıen és természet törvénye ellen benye-
lik alattvalóik javaikat. De ha az isten törvénye ellen paranısolnak vala-
mit, például hogy a bălványokal. imádjuk, raboljunk és igazságtalanul
öljük meg az ártatlanokat, teljességgel nem kell nekik engedelmesked-
nünk. Valamint a próféták, alattvalók sem engedelmeskedtek hatósá-
gaiknak a lelkiismeretök ellen való bűnökben és lelki dolgokban; hanem
inkabb választották a vértaaúságot, halált, tömlöcöt, javaik elpusztltta-
tásăt., miképen az Úr parancsolja. Mét. 5. 16., Márk B., 5. Móz. 2. 4. 6.
üt tıaltjıtk minden ıtyálı, lgnac, Polykérp. Juıztln ı vértınú. Orlgeneı.
Jerómós, Ágoston, Ambrus, Kryzosztnm, Theoíylaktusi továbbá a uina-
wız es jõzznabb végzések. ı Kiı-_ 8.

Az igézérrõl

A kiváncsi újságvágyo és képzelgõ lelkek gonosz babonája kényszerlt,

hogy e már valahára inkább eltemetendõ mint elõadandó dologról szól-
junk.
Többször kerülnek a lelkipásztorok elé az erre vonatkozó kérdések: a
kik leleletökkel gyakran nevetésre indítanak és bolondoskodásrı adnak
alkalmat. Az igézés betegség neme, midőn a ragálytól meglepett emberek
elszáradnak, elhervadnak, tehetetlenekké lesznek s a tárgyalt megítélésé-
ben minden érzékeik ısalúdásba esnek. Plinius az igëzésrõl és boszorká-
nyokról babonásan lrt.' Mi azt tanltjuk, hogy az ördögnek gonoszsagábol s
leseibõl, az Úr büntetésébõl és engedelmébõl, a kegyesek, de kiváltkép a

I A Keıızwıızk . ıı. „Auıabııı eız pmpõkok ez vezunnık, iııfwz a ııx-xx. zzz.-

zımın én zıyııızı unııõız, ezymızı ızõız wııııf.
^ Az ıuazeııız ı>ıı„ıuz ızzmeszeııuwnıııyı uuzeıogızıau (vo. zı ı. zzııızmııı ıõızız,
mint aooo mz-zızz zaııaıı wızıznyııe zııeuõı-Az nelkul vzıız AL
124
gonoszok, a harag eszközei által megragályoztatnak, megmérgeztetnek,
zaklattatnak. Igy rontatnak meg a kisdedek az ördög és annak közegci-
nek gonoszsága által. Az ördög a gonoszokat megköti. megbnlonditja, va-
rézslásai által különféle módon megnyomoritja, mivel hatalmas a hitet-
lenekben.
A kegyeseket tagjainak varázslasa által így meg nem ronthatja, meg
nem igézheti, meg nem kötözheti s Iehetlenekké nem teheti, hasak az
isten meg nem engedi. bele nem egyezik. Az atyák Eféz. 2.-re jegyz.
Hogy a kiadedek a gonuszok vagy mü emberek tekintete. dicsıérete
miatt megigéztessenek, elsenyvedjenek: az gonosz beszéd. Hasonlag le-
hetlen, hogy a kegyeseket mérések, minőség nélküli mennyiségek állal
meg lehessen varázsolni, mert a mennyiséçknek nins semmi hatálya.
E szót megigéz [íaaeino] az apostol hasonlatosság szerint használja e he-
lyett: megejt, megcsal, elesábit. Mintha mondaná: Valamint a sátán a go-
noszokat szemiény-vesztései altal megtsalja, elızábítja, hogy ne az igaz-
ságot, hanem a hazugságot higyjék: úgy megcsalt a sátán titeket is, hogy
ne lıigyjetek már az igazságnak. A kisdedeket a dajkáknak, gonusztevõ
boflorkányuknak mérge, ártalmas illetése, kellemetlen bűnös lehel.lete
megragályozhatja, sõt a nagyobbakat is. De hogy a kisdedeket és máso-
kat tekintettel, ránézésel, érzéssel, dicsérettel meg lehet rontani, betegi-
teni, súraztani: az gonosz beszéd. Nem tagadjuk, hogy a mérges. fájós
szemek könnyeket íakasztanak és megíertűztetik a gyenge, erőtlen sze-
meket, mint a tapasztalat is tanítja.
Allítjuk tehát. hogy az az igézés, a mely betegség, lehetõ; de a babo-
nás és Plinius-féle igézés gonosz és költött s lehetetlen a megigazultak-
ban. Mert meg vagyon írva, hogy azért jelent meg az istennek fia, hogy
az ördögnek ıselekedeteit elrontsa. 1 Ján. 3. 4.

Mit lehet megbizmıyítarıi a mértıımıal?

A csillagtanból és töldmértanból meg lehet bizonyítani azokat a válto-

zásokat, a melyek a masod okok összejövésébõl, összeállításából [syzygia]
& leíolyásából természettani elvek és megmutatások nyomán az első ok
igazgatása szerint lesznek, mint a holdváltozati összeköttetések és ellen-
kezések jelzéseit, az idõváltozások hosszú megfigyelésébõl, az égi jelek-
bõl, csillagok természeléből vett megjóslásait: mint Lukáısnál mondatik.
- Az égnek ábrázatja közt könnyen tudtok választást tenni, mikor hall-
játok íújni a déli szelet, az ég vörös, azt mondjátok felleg lészen és úgy
lészen.” Ágoston az írásal: jelesen 5 Móz. 18., 3 Méz. 19. 20. gúnyolja és
kárhozmtja, hogy a fegyvert, éhséget, döghalált a esillagoknak tulajdo-
nítják, holott ezek az istentõl íüggenek és az isten miveli azokat a bűn

5 A Luk. 12. 55. és Mál. lfl. ZS. Velfiel GSLEVÉEYIIVE nem egészen helyeaetl (KIS
A. 1237132).

125
miatt. E58. 45., Amós 3., Ezék. 4. 9. A szeleknek. Iellegeknek. íolyúknak
okaiban isten az első indító, a végrehajtó ok, a csillagok eszközök. Az
anyagi ok származik a másod okokból. A mint mondják: Isten az, a ki
E-sot készít, tiszta idõt ád, békességet, fegyvert hoz, sinálván béke-séget
és teremtvén rosszat. En esõdzöm. nem a uiliagok. Ézsa. 32., 1 Péld. 6.
Efia. 30., Jerem. 3. Ă., Zak. 10. _ Luk. 12.

A hıiborıíról és bosszúıíllaˇsrát

A törvényes háborút mint az isten haragjának nyilvános bosszúállását

helyeseljük. Az igauágos háború indíttatik az isten dicsőségének védel-
méért és megmentéséért; másodszor a haza nıegvécléseért, a rablasok és
nyilvános jogsérelmek visszaveréseért. A háború szerzője az isten. a ki a
törvényes háborúval védi a jókat és bünteti a gonoszokat. Rom. 13., Ezsa.
10. 171. 45., Amús 3. 4. 5., 5 Móz. 27. 28. Az igauáglalan, törvénytelen há-
borúkat, melyek rablások, nem helyeseljük: midőn jogtalanul, nknélkül,
uralomvágyból, alattomosan, pártosan és árulassal indíttatik, hey má-
sdlnak oıszágát, birlcrkát feldúljak, az idegen határokat elpusztílsák.
Ezek vagy maganosak mint a rablók és pártosok harcai, kiknek nincsen
llatóságuk, ha sak jogtalanul, erõszzıkból nem; vagy nyilvánosak. midőn
a uarnokok, kiknek birodalmuk van, kegyetlenkednek és rohannak az
országok hatálainak elpusztitására és kilosztására. 1-logy legyenek isten
hal-agjának ostoral, mint gonoızok a veszedelemnek napjára. (Mert nin-
csen rossz a mit nem az isten csi1la't.) De mégis jaj azoknak, kik által
isten az 6 haragjának itéleteit végrehajtja, a bűnöket bílnökkel biinteti.
Tehát ha szinte a török, a pártütõk, rablók az isten haragjának ostoraif
mégis elvesznek mint a harag eszközei, mivel vétkeznek a büntetfsben,
átleˇpik a büntetés határait, kegyetlenebbül bănnak mint kellene. Ezsa.
20. 14., Zak. 1., Zsid. 1., Rom. 1.
Tehat szabad a közhatősıignak igazságos háborıˇlval büntetni, a jókat
védeni, a rosszakat leverni. Magán bosszú s harc az, midőn valaki az is-
ten és hatóság tekintélye nélkül áll bosszút magán erejével. a hatóság
mellõzésével hasonlót hasonlóval fizet. [elveszi a néki nem adatott tegy-
vert. Ezt a boszút tiltja az Úr. Máté 5. 20.

Az uzsoráfót

Az iras tulajdon értelemben szólva uzsorának nevezi azt az istentelen

nyereséget és sarcot, melyet tõkétek vagy bármely javatok után, a köl-
csönzés kötelességének teljesítéséért a kölcsönvevõnek hátrányával és ká-

“ Ez a korabeli magyarorsúgl protsláns álláspont volt, amely szerint ı török

vuzedelzm men bünletesdbõl ı.ı'ıdull az arsıagra. Pl. Farkas András, Sflıhámsi
Horvát András stb. fitıiyarázıta.

126
rával vesztek. Errõl az uuurtiriıl mondja a 15. zsoltár: ki nem mozdul,
a ki pénzét nem adja uzsorára. 5 Móz. 23. A te atyádliának uzsoréra ne
adj. Mát. 5. Kölcsön adjatok, semmit abból nem várván. Ez a felebará-
tinkut és lelebarátink javait kimerltő súrelmes uzsorıı meg van tiltva
azon igazságtalan nyeremény miatt, mely egy neme a lopásnak és lnségre
juttatja a szúkölltödőket és szegényeket. Kárhoztatja az irás a fosztogató,
szegényeket elpusztitó és azok ellen ármánykodó uzsorésokat. Senkitõl
se vegyetek uzsorát. Ne végy a te atyádfia megrontásâval uuorát, hanem
erõsiLsd meg õt, hogy éljen te veled. Ámős 8., Ezsa. 1. 5. 58.. 5. Móz. 28..
3. Móz. 25.
Az igazságtalan, kimeritõ uuorát nemcsak a pénzekben, hanem más
elzálogositott javııkban is íeltalâljuk, midőn a te másoknak tartozásáből
vagy szükség kényszerítésébõl kiadott saját javaidat kelletin túl vagy a
felvett pénz érlékén felül kimerltik, ökreidet, Iöldeidet és más birtokai-
dat mint lekötött Lélogokat elpusztitjék. Vagy midőn a kölcsön felvett
pénz után túlségos és méltuLlan nyereség kõveteltetik.
Megengedett uzsoráknak nevezzük a társadalmi életben az olyan szer-
ződéseket s kötvényeket, midőn bizonyos időre pénzt udnak, hogy nye-
reség végett jövedelmeztessék. Mintha valaki neked ezer aranyat adna,
hogy azzal nehány évig kereskedjél, és a megszaporodó nyereség egy ré
széböl részeltesd majd u kölcsönadőt: ez nem is uısora. lgy midőn vala-
mely birtckot jövedelmeivel együtt valakinek mivelés végett oly egyes-
ség mellett adsz át, hogy visszaváltod, ha ki nem meríti a talajt, vagy
bérbe adod azt valakinek úgy, hogy egyenlõen fogtak osztozni a jövedel-
l'l'l2l'1Z EZ nem IIYSOIÉ.

Midőn pedig pénzt vagy jószágot kölosönözöl ki határozott kötés és

szerződés mellett az embereknek szőlő jövendőbeli Lcrmésének vagy
Iöldnek vételére, és az évi termés sokkal drágább vagy bővebb lett, úgy
hogy ez sokkal többért kelt el, mint te vetted, vagy kevesebbért vették
meg, mint te eladtad: mind a két részről egyenlősiteni és engedni kell;
mint a Thess. 4. mondatik. Noha n te pénzed hevert is, mégis az isleni
törvény szerint el kell vnlarnit erıgedned, mert az áru és annak ára a
szerződésben nem egyenlők; pedig a szerződvényben számlani arányt
kell tartani. l. Thess. 4. Senki meg ne Lsalja az õ atyjaiiát valami dolog-
ban: hogy egyenlőség legyen az ár és vett dolgok között.
Szóval, midőn a tulajdon vagy tőke alku szerint úgy helyeztetik ki a
kötvény feltételei mellett, hogy a nyereség a kölsönadóra nézve szüne-
teljen, és a vagyonnak vagy tőkének hasznát neked engedje, úgy, hogy a
kõlcsönadó pénze vagy jőszágı íelebarétodnak tulajdona, a megállapított
határok között nálad keressen és gyümölısözzön: a tőkét és nyereményt
íelveheted. Mert ez szerződés volt, és a kölsönzõ javai nálad jövedel-
meztek, a nyereség a kölmönadóra nézve szünetelvén. Ámos B., Ezsa. 5.
58., 5. Móz. 25., 3. Móz. 25.

127
 l-la valaki szerződés vagy feltétel mellett veszen fel kölsönt. vagy ic
gen vagyont, és azt a határozott időben meg nem adja, noha tehetné,
így a kölısönadó vagy uuorás a kölısönvevő aószegése rrıiatt érzéke
kárt vall: a természet törvénye szerint egy részét azon kérnak, mel)
miattad vall, vissza követelheti. Mert igen sok szószegõk vannak, a P
mások iránti tartozásukac, vagy a kölsönpénzt, még mikor tehetnek
vissza nem fizetik, vagy a mások javait, a mit adósság vagy kölcsön r
ven felvettek, kényelmesen elíeısérlik. Az ílyeket nyíltan tolvajoluı
nevezzük, midőn törvényes tartozásukat megtagadjék, a kézirat szeri
meg nem fizetik, hanem gondatlıınul eltékozolják.
Minden szerződés lényege az adásban és vevésben összponlosul, tudı
illik a törvényaerű kölcsönös egyetértés, és az árnak és eladó dologn
egyenlőségében. Csalárdság nélkül a természet és isten törvénye szet".
megengedjük a birtok, föld, tulajdon kihelyezését, vásárlását, jőved
mökkel, viszavásárlási kötessel, avagy e kötés nélkül.

Szabad-e tulajdon uagymınal bírni?

Minden embereknek, bármiféle rendú s rangúak legyenek, szabad

hagyja az irás és megengedi a természet törvénye, hogy tulajdon vag'y(
nal bírjanak Mindőn azt mondja, ne loPj. ne rabolj. Ne klvánjad a
telebırltodnak feleségét, szolgálójét és vagyonát. Munkálkodjanak tul
don kezökkel. Az 5 tulajdon kenyeröket egyek.
A papoknak, az egyházak lelkészeínek is lehet felıségök, gyermek-
saját vagyonuk, örökségiik annak rendi szerint; úgy azonban, hogy e
örökségünk az isten országának hirdetésében elibíink akadályt ne v
sen! A mint meg van irva: te az istennek országát hirdessed. Mát. 9.
Senki nem elegyiti magát az élet szorgalmatosságába, e ki vitézkedík
Tim. 2. Jaj nekem, ha az evangyéliomot nem préclikálom. l Kór. 9.
kiknek von, olyanok legyenek, mintha semmivel nem bírnának. Luk. I
Mát. 10. Ne hordozzatok erszényt, se táskát, se sarut és az úton sen
ne köszöntsetek. Luk. 9. 10. Valaki az õ kezét az eke szarvára veti
azokra néz, a melyek ő utána vannak, nem lesz alkalmas az isten oıs
gára. Luk. 9. Lásd Máté 16. 15. Gonoszságot ıselekszenek azért, a .ˇ
világi dolgok miatt a tanítói kötelsségöket elmulasztják. s átkcıs a j
poknak az az öröksége, a mely isteni hivatásukat megakadályozza.
egyházi szolgék jövedelmöknek avagy azon szántóíöldnek, birlolu
hasznát, melyet munkájok béréül bírnak, eladhatják, hanem kereskeó
mi nyereségre venni, s uuorára adniok nem szabad. Bevásárolniok 1:

7 A fordito ezt a cimet így közölte: Az interesről.

' Vti. a lila számú szöveggel.

128
ládjuk szükségéhez képõt az életre megkívántató dolgokat lehel., de kal-
márkudni nem. 2 Kdr. 4. 5., Tit. 1., Timóth. 4. Mert rút a nyereségvágy.
2 Móz. 20. 34., 5 Móz. 4. - l Thess. 3.

A xvı. ııunbııı ıırmu ınııvır rzııımmuı ul-

ıııuııı veııızı. (uııııwı ıaıuıımu ımı Ann. Ep.
ııuı A xoıoıı reszıeıuı ı us., nı.. m.. ::.ı.. ııı..
ısı., au.. na. ııımı vııou.

24

Puuony, 1563. november 13.

Az 1553:LXlI. tc. a török elöl menekült nemesek

városba költözésérõl

A. nemfiek Nlez ı védelım ke\`l\'é4'rt ilyekeılek vámsbı küllñınl 6 M: Mat

vlıšı-elnL A vídıttıbh oııııuéıııı ugrııılı ül birtok nınkérı em-e Iıwvuebh
ızneımeg kıııaıımwu. zyııuıı z pızz ız eruzııuız Dkzı, 8 vmus van z van-Aı ıuı-
tűrflhhb kürııyfifıd. Nelfiík m2n!kI.I1t nenıuek Jlufihelı mfinedfllıl a Vlrwhın,
hanem mások ls. Eı is efiylk ésırevehevõ vonta a nzrneség .,pul5âı'osodá.al"-nal;
nılıılylıeh lovlbbi fejlődését lkldflywtll a lelldfillı lõlduúri hıkılvılı & R paraszt-
slırı neheıedõ klısákınâııyolás meuıuı-adása. A városok nârııúra azonban a be-
kñlllizfi IIQIIISSÉI komoly vxıdellnel jelenlell. mert bnlllôfiígukıt 4: öııkurlnálly-
Iılıık-ll uorbílblh A nfinçek ulnııls nem akuıilk Iemnmlllll nemesi kiVÁll:á»
gıuuoı, mm ıuıızrıeıı zı maguk :uıuıı ı vımı nımugnı, aaumzıııuıëızz ızmnuı
B mcıfihzdaılgl lerllúkılkkel kuıslledııl ahıflılı, ıınlvel ı vúroıilk ëflbkfillêsl
lehelfiıélél VG'lály:zIdılék_ A Vűrnıhı küllözöll Ilernläek äsllházısûdhk -B Vlrflsl
ıumuıı; ıqxzızõ ııızgevzı, ı muıcımumı. a (gy ı×-.ıuıõıuuıı van z vfim veze-
Lëãébfi |ı_ A városok űfl Ilyekeıull elejét vennl l Vazeıielemnek, hog' nem elllai-
lék Inej I ıııllısel b:kfllIflıL§él. Ennek B2 V01! u ltltfiystfűbb Inbdjl, hogy ı vá-
rosi hnlóıll kinmudnlu .g vírus lırflleıéı-ez 8 ııemaık ıem Hrõk-, ıerıı pedig záloı-
logan nuıı sm-aııeııııı hauı. A ııeımsséı uıdııâd és ııolluhl huıılını ızonhım
Az Oli-filflñlêsfil mellăflz u Včrõıflk ellenfllásál és ip; Imfl leltéíelekkal, de bla-
losiıotlı n ııunadı hãzvásárlılslt. Az n nwlkötês. hnıy az eıııedıııéııy ıık ı mam-
küll nelnfidfire Vflnitkwlnll. gylıkvrlllllll nem lelcntıfi, konınly kcrlllozústı

0 - nm 129
 62. Cikket]/. A menekülő nemesek ıı szabad városokban leltétnlcsen
házakat vásárolhatnak

A korábbi országgyűlések cikkelyeihez képest azt is megállapltották,

hogy a törököktõl, a házaikból és lakásukból elűzött nemesek, a szabad
városokban (legalább E mennyire az a polgárok jóakarıtából lehetõ) há-
zakat vásárolhassanak.
1. §. Azzal a íeltélellel, hogy a fizetési terheket és a városi közszolgá-
latokat a polgárokkal közösen és egyenlõen hordozzák.
2. §. Es a vásárt 8 városoknak e részben megtartott és gyakorolt sza-
badságıikhoz és szokúsaikhoz képest kösék meg.
3. §. És az ilyen lıázakba szabad legyen a maguk és családjuk uámára,
de nem kin-lérä végett, bort bevinniök; és kiválhlrépen Sukolca váro-
sában.
llııynr Nrvenyur. ısı-ıılı evı ınrııeılyeııııııııı.
ııı_ ı.

Ez a lllrvény ııulán fegyver volt ı nemesség kezében ı vdrmok elleni harcában.

160!!-lıııı, ırlılkor Mfllyflı kwrvnlzibl elõtt ıı nemuek blzlnıllullák Iûfiallüt Iz utul-
lmdővıl szurıbuı, ıı városok és l paraszti!! lölõll, kltéfrlek ıı vúroıi liánzerzéıre ll.
A Mrııdılml ellenmeı. ell-ıomllyoslıolıák és a nemzet! euenıetelıeı allluonak elõ-
térbe: ı mıgfirokll nem lehet lneyıludflyvznl, hûfl a Vlmsfikhln, mflăvúrwek-
bin lelelepedjenek és tlszuéget vlsellmek. ltl már nem volt :L6 ıneııekillt nenlgek-
rõl, de még csak ııerııaekrbl lem. Iıınem alralflıııı azlllelett ınıgaro)Lr6L A nemes-
ıég vlroıbı köllflıélét eybekllııõllák I núlnıfilkkıl hırebııı llld vúroll mıflır
D0llÁl1ú|»kerdé5éV&l. Az N08: XIII. lc. (korunfiıás elűtfi) meyzllârflllotbn B vűlbıbl
kölllizñ nemasél helyzetéL

25

1562-1564. A l-Kanizsai tartomány jobbágyainak levele

Nádasdy Tamásnéhoz, földesuruk feleségéhez:
8 terhek növekedése és a tiszttafló bánásrnóclja ellen
panaszkodnak

Az „örököl inbblgysfif' ı plrısılıíg helyzetének éızrevelıefi roıäbbodűıát huıll

(vö. a 9. s-ıfl.`r\ alıtll |raıI.ıl). A nıalorsigl gazdaságok klépllëehez elvonlúk a job-
báýcll lllaınălılábln levő lüldelcl. Ll. A mııjorlfildek l'I\Eyl'\űVelésú'e [okozták I
nıbomı. a lılrlokos ınlnél több Jiivedelıııel. lgyekaeü klprésdnl ı iııblıqyılból. Ez-
Itl e|.yl-lfl ltrlllčızetesen I binfislflbd is klfllêletlenlblñ Vfll. Az l51B: XJCRV. ll:
lılınnndtı, hogy minden jııbblp' a mvaızi és az Eni ızáııtáı ldején egy eg& napi;

13|]
lıaıeızz mlınani, z binzlwzalz zzmnıın ıüueuznímıek mnatıııaı A mi-vëııv ren:leı«
kzzueıal. A xvl. szazaa laszzpeıı luızınzo. uplınıa lõlıııaıyıııııaszoa ızalaıualı meg
a kınluaı ıarıoııınny levelében:
Erökke walo szolgaiatunkat aianliok mint Nagsagos azzoniunknak.
Touabba tugga azt Nagsagod, hog' az mi földtlnk mint pwztola el, mi
uta az Kzaszin beek, el puzteita, kecczer penig, nem ect:zer:' Esmeg az is
tudua uolt te Nag: az nemet hadis mell igen loietlen nag puztasagot ten,
az Nag: szegin jobbagin? még mi az uta soha semmi wer szemett nem
vehettünk: Im mastannia az Nagsagod tiztartola mel ighen hatalmas nag'
mukat (!) miueltet uelllnk, az egez Kanisa tartomamnnak (!), akkinek
chak eg' awag' két ökre ucltys, mind rea wzelte az szantasra. nem hog'
eg' hetre, avag mennire smntotlak uolna uelilnk, hamem (!) lizenötöd
napigh, sem barmunkat, sem magunkat hazunkhoz nem boehaltakı' olliak
uoltak ökreinkbe, hog' ızhak wressen sem haithattok haza hazunkhoz, hog'
el alelt az nag' sok szantas miııtth: Ez penig chak tawazy szantaz uolt:
Im ismeg az köles wetes szent Gör (!) napba' kezdetyk akkor ismég
aıTa bannunkat magunkat ra verik, ott ismég eg' hetig kel lennünk:
lsmeg szent Janos nap* utan még el kezdetik az parrag' szantas, akkor
isnıegh keel; heügh kell raita lennünk: Ezen köniörgünk tõmentelenen,
mert ez soha nem uolt törueniünk,' Nagsagod rendeltetneie el, hog kinek
memrıiet (!) kellene szantania, mert ez keppera (!) örök elhetetlenek le-
zünk, soha magunlmak nem szanthatunk, s nem tuggok az Nag: adoiat
honnaid aggok megh, ha magunknakys walamit nem maiorkodunk: mert
eg' niarban szinten ötször wznek ra az szantasra, ky soha nen(!) uolt
törueniünk.
Erölis köniörgûrık Nag: mint Nag: azzonlunknak, hog' Nagsagod ebbölis
tenne ualami könniebseget. lrn husueltba kezdik el az Vay-, turo szedest,
es mig el-lak ingen fûuet sem ezik az tehen, minden iinötöl eg' eg' mez-

\'l'o_\guıı buclıl nass, hogy szlgeu-ami mlııel lolıııun ellenõı-zés: alatt un-ılıısa,
1555-ben elfoglalta Kaposvarat., Korotnát és Babótılll. A törökök főléi Korotnarôl
lntezıek lsmeıelıen támadást Kanizsa kornyékere.
2 ısõtl nyarán All lıudul paaı :au-oın ala mguı szlgıztvflı-ıı. A felszılıaalıa sereg
Nádfidy Tamás nádor vezetése alatt úgy vonta el rövid idõre a török lıadakal,
hogy a tliı-ak altal az elõzõ evlıen euoglalı Bıbouáı oıınımolıa és el ls ıoglalıa.
Szeptemberben újabb lelsvabadttó sereg ment Sıigetvúr Ielmentésére, erre a nemet
ııımzımgı-z uızıhzıızız pznzszukbzn z Jnııızngvulı.
* Az l51B-l Ibrvény csak szõlőmunlla, kısúlás és aratás idelén engedle meg a Ileli
l napl robot megeınzleset úlabb l nanbal. de az evl 52 mal robouıeı-eten belül
(l. a v. mm alatt). lu pedig 2 hetes tal;-:lmams zmı-lıılsi muııknzõl pnnaszlıaanızk n
iobbilyok.
4 Sun: György helyett; Április 24.
= sum János fõveızız; augusztus D.
' A jobbágyok ıõı-vényen nem az országos wrvenyt el-tettek, hanem a talu sıo-
kasjogút, alnl ı gyakorlalból alakult ki, és aml a lõldeiűrl uolgfiltalásokat is sur
balyozta_ Tflrvenynek tekintették továbbá n uokásjogon alapuló urbáriumot ia. Ha
a kövelelések túllépték a halárl, tõlnrénylelennek mlnfistlellčk. A XVI. század kö»
zenélő] gyakori a panasz hogy törfényiikkel ellenkező. Szokatlan terheket rónall
refliuk.

9' l3l
zel' vaiat weznek, mimd (!) az egez Knnisa tartomanbol. Ez penigh egez
niarban ölször awag' halszor lezen az way-, turn zeds: Ez kegig mimd
(!) töruen küuöl. Amımi (!) az mi törueniünk, Nagsagodnak anmiuel (!)
tartozunk, abban semmit meg nem kerünk Nagsagodtul, annak wala-
mimt (!) teheltink, szerett tezzük. Az Nagsagnd tiztartnia euel tart min-
ket, hog' az mi Nagsagcıs wrunk in (!) ala iü s am ala iüh, walahul
mennel iob boriunk Wagon, az örüieuel el uitety, chak eg' beche|.“ sem
adat erte: Ez penig töruen küuül ııagon. Ha mi tudnaiok hog' Nagsagod
ala jw, mi az mi szeginsegünk zerint, Nagsagodat Lyztelneiek.
Ezıis tuggok hog' az Nagsagod hazahoz mindenkor tarıoztunk zülö ar-
Iamnial (!), es maslannis örömest meg' adnaiok, de az Nag: tyztartoia,
Szele Jacab, mastand nem akar artant el uenny, hanem ahul keel zülö
ıırtamnial (!) Larloznak, ott haat lorintotth weszen, ahol kegig eggel tar-
hıznak, oLt harom forintot wezen, kit soha nem tud az egez tartomán,
hog' töruen let uolna. Annak elõttö az wolt az töruen, hog' mi magunk
ueltek (!) mcgh, wag' sıaz pemzen (!)“ lehetetth, wag' liectth neguen
penzen: Ha Iıenig penzel uettek megh, tahatth eg Iurintal lartoztunk
minden artantul.
Tnwabba Nag: errölis uag'un küniörgesünk, jollehet hog' az Nag: wa-
rahoz mimdenkor (!) szwkseg wolt az szolgalatth, es egebkor Enimden-
kor (!) meg erlek eg' emberrel, az Nagsagod wara mieth,“' de maslan.
ha eg' embert az war miere bochatunk. onniad (!) hazol addig mimd (!)
bormonnrnal (!) üzue mas dologra wznek: még ulliak uannak bennünk
hog'ehak fel meríüldnlrefl uıgon hazatulis, eg' holdnapig sem bochat
hazunkhcızis, meg chak elesertis.
Towabba Nag: Dll' hires neues jobbagia nem lehet, hog' tizlessege nag'
vnduk zilolűıal illety wketth.
Towabba az Nag: ínluiatul, Wywduartul az Nag: tyziartoia Szele Ja-
cab hetuen hold földett Welt el; kinekül örök ehelhalrık lezunk. Nem
tuggok, houa kellien immár vetnunk, és hog luggcık Nag: szolgalnia,
ha Nigz meg nem íordeltia az mi edes fuldunkelth.
Ismegh Barnfoluatolis (!)" wetth szaz hold földetth el, es egiebbütth
sokakatth welth el, hog' im-nmár (!) aı-mira jutettünk, hog' meg' chak
bıırınunkfiat sinchen howa kybochatnunk.
Im ismegh retünketth az mi szokasunk zerinl, meiftiltiok, az the
Nag`sagod tyzlarwia penigh, mlkor zinte iob koraba wagicın az fü raita,
igaz akkor ra küldy louail., es mimd (!) addlgh raita tartia, mig' szinte

7 A rnessıely reˇSl űrmerlék. lãbbléle Jelenlëıel. l. Az ilce fele. 1 budai llce

0.54 lllzr volt, a mıely lehit 0,42. 2. A mérő 'Im része. a béfil mssıely 8,84 lller
volt.
' A nem ıulért (obulusl Jelenleıı; I/, uënaıı. erL
9 A uın pénz (dénár) ı magyar tm-ınm lett ki.
“' A Várerõellu Vay ingyen munkára I. ıı 10. súlnú iIıLOL
" A merlfilfl lrııélylflld) hûsszűsaglhéflék. Tëbb lorrnában is elterjedt. A magyar
mérföld 5353,!! meter vall.
“ Bánlalva ıııı Alihlııíı Zala meydben.

132
lıazalni kell, es nem lezen oztand mint (!) kazalnunk, es miue] tarta-
nunk barmunkíiat, ez penigh mind [elernkint (!) uagon.
lm hog ide Nııgsagodhoz akartunk júni, meg' jelentettek az Nagsagod
ıyzlarloizınak, es aual íeneget bennünk, hog' addig onnaid lıazol az bi-
ral(atlh“ az wasba werety, es lıog'ha mi haza megunk, fel is akaztatt
bennünk, hog" mi Nagsagodhoz ide akartunk jüny, könniebsegnek oka-
ert. lmmar nem tudom Oda haza mint uannak az byrak, mi magunk
sem merunk addig haza menny, hanem ha Nagsagod, io walazt ad: meg'
annak lölötlö nag' ruıh súlkott miuelt raitunk, hog' ide jüuönk uala, azt
monda, houa mentek kernztes bestiek".
Mimd (!) enni sok niaualiankerl., köniörgilnk Nagsagodnak mint Nag-
sagos azzcniunknak, hog' Nagsagod tegen könniebsegetlh, mind ezek-
böl, akkik lelöl köniörgttünk Nagsagodnak, hog' ne budossunk el az
Nagsagod szarnia alol, mert mi nekunk meg' az attianknak az attya is
Nagsagodatt szolgalta, mi sem akarunk az Nagsagod szarnia alol el sza-
kadııy. Isten tarchı meg' Nagsagodat, nag' sok eztendeigh mimd az mi
nagsagos vrunkal eggetemben.
Az egez Kanisa
tartomanbol, az the
Nagsagod, szegin
jcıbbagy

Enııııu. O. 1.. ımııııy ıııııııııııı. ııııyır. ı..

.ıuıbııylıvelık l-iıırkaııeııe H. Bıııtıı S. Bıı. ııııı
ı. ız. E-ı-ı. ı.

A kaniıiailk levelének melvolt az eredménye. lfifl-ben Nldasdy Talrlásné I ka-

ııizsai usıttırlâııık adott ulasíllsban íollalkoıotı. a lobbqyok serelmelvel és igye-
kelell rtndezgltebbé lflıni hely'u\ükeL A ııllıtas, aılılás, nñlõkapûlds ideje! DOH-
tosııı lneljelölle, a félek, a földek, szblflk és elyeb ürültseiek elfüfilalállt I földesúr
ludufllásı nélkül mıgllllollı. Klemelle -ı sıegény nép „lervinybe és bizonyos aler-
larldsba" való mell-lrlllilt Él védelmét. (Szıılwhı I.: Kllliılli Orıolyı: Nidıad!
Tamas nádor nelenek gazdasági utnılvásal. Magyar Gazduúatbrıéneıl Szemle 1364.
„_-ıı. ı.ı u ız „mms zıyúıuıı mmpnnwı ıu „ ıızıızzuzz ıoızbsgyızveı ızaızuız-
Lesi idejének meiallapflásãhvl is. A levél 1504 körüli keleffllflbûre uül Iz Is, hufiy
az űrnõllüı lnlézllk. Nñdaady Tamás ugyanis N02-hell Iıılt meg.

" A lalvak blrállól bsıél, akik ı falvak népe: képvlsellék. Klaehb ügyekben
első lokûn Ilêlllelfiell la. A biró elelnie a Íiluai önkuflnényzat embere Volt. khfibb
ı (fllclaúrl hatalom az öııkorııiaııyut sıélrombolfisavııl a blrót a saját ewköıenek
lıllllllšlll.
" Az l5l-l-l parufltlıúborúhlll, amely a Bakócz Tamás altal Inflhlrdeielt, majd
utóbb vllllıvbnt kerfilldhi-ldlăralbôl nñll. kl, ll rëzl. vev!! paralllolt lıereazlaek-
ník (Crucileri) DQVGZIÁK IT!-Ilflullll. Erre célzott B liSZ.\IJl'\6, I llêflillëi névnek
eyúttıl olyan ele lı lehetett, amely a ıımszfifiz sıembehelyezkedésére. ellenállá-
ıı.'ı:a celzotı.

133
 1566. Szigetvár hősi küzdelme a török ellen

a) Csúkıufnyd, 1565. április 19.

Zvlnyi Miklós levele Nddıısdy Tafnás özueg-yéheı: lzlılonúkat kér
Szigetvár védelmére

z\ Pııriaı-. már évek óta folyó iárıyalásoiı 1562-ben el-ednıennyeı jlnak, i. Fer-
dinánd M ll. Sluleimán szultán nyolc évre békét kötött. Ferdinánd 1561-bell meg-
hıil. utóda Miksa megúiiunuı ııgan ı belıëı, de ez nem volt mi-las. A hırooiı iiñ-
iee a Tiaıanulil tel-Liieteiıert folytak a I-uiulıurgnlı 6 aı-déiy kimilı, a iuiıdeiembe a
törlik is beıvalkozcm. A 'riszlintúion még rendezetlen eiieniétekbõi az lwvetlıezett
volna. hogy a szultani haderő itt kezdjen hadműveletekeı, és a l-laiııburgoknt kiszo-
rilsa ezekről ıı lertilelekıfii. Ezt a feladatot a szultán klllõn hlldaarelšfë bizhı, amely
elfodaita a Hıbsburioklloı YBHOTA Gyula várát, és 27:21 azűkebbm aloritotla 5G7f
S12 a vilá! l2rtilelekeL A fű haderő aıanlıan Szigetvár ellen ment, amelyet a török
már közel mfiafél evüzıde igyekezett Iriefizerezni, fegyverrel, lárgyıılasolıiıal, de
mindeddlil hiába. Sligetvár plrarlltahoka, Zrlnyi Miklós dunántúli fökapilkny Voll,
aki filtalaharı nem különbözött l ifilıbi nııyblrtnkosolnól, de Mzlflyűn belül azok
koze 8 ııevnek lıõze ıarmzolı. alul: lzlızınzmlz z ıõzõlz elleni ıiuzazlnn gzıznıõzegeı.
zi-inyı ı Kõlzapııanysıglzan kõieızzzıısegeı mom, hogy all-wlııe zõı elem is lela-
zloıza ızolzen z ızi-uızızkzn, ahol lıwl võlıılı, ez azt vılıomz, hogy lzzıyııuásanıiı
ızıznıaıegz niınõ a lızlyl lızmelien Kuıelzsegenzl: ıuzlıuu vallaım lauzllı ebbõl ı
leveléből iı:
Nemzetes, nagyságos és nagyrabecsült Úraaszonyunk,
iidvözletünket. . .stb.

Minthogy nyilvánvaló dolog az, hogy a legfélelmetesebb ellenség, a tö-

rökök aászára hatalmas erővel közeledik e porba sújtott haza marad-
vânyalnak elpusztltására és földdel egyenlővé tételére, s az is, hogy
legelőször Szigetet támadja majd roeg, mert az sok tartomány elõvéd-
bástyúja, s innen szándékozik majd tovább halad.ni, éppen ezért igen
fontos dolog az, hogy az ilyen nagy fontosságú helyet mindazok gond-
jukba fogadják, akiknek megmenekiilése, vagy életveszedelme e várból
függ.
Ámbér fenséges herceg urunk, Károly úr, Ausztria iőhercegel atlı.,

Í l. Fbrdinlnd fGl0SZl-Util üralalail fiai köıötl. ll. Miksa kapu Alsó- és FelSÕ-
Auızulát Csehorszigot es Magyımrsmgog Karoly Belsõ-Aısztriaı (sialerország, Ka-
zlnuılı, Knıjna, 'rı-luzı, ıszu-la, Gõız), Ferdinándnık juuzmiı a izznyugaublı unl-
lelekz Bio-Ausztria. Tirol. A nemet idrálysádoi S ezzel a Német Birodalmıt, tovab-
bá ı romai zzazzanıigzı ll. Mika, ınala na ll. Ruaoli zgyzuüı unom me; Kınzıy
ıõiıeı-:ez iu A ıávollevs nessun lıelyzneılızua, A auaolı ıdelelıen wı-lent ren-
dezés szerint viszont a szlovéniai ea a horvatoıszúgi véghelyek korminyúea lett
a lelıdalı., mig a magyarországi vegvonal irıinyitâsa Ernõ lõherceanek jutott.

l34
ııııııuııyajuını ıegııegyneuu ura, a szent romai Dırocıaıom maszari es k
rályi Ielségének lávollétében kegyesen kinyilvánllotla abbeli szandı
kat, hogy e var védelmére bizonyos védelmi berendezésekrõl, egye
szükséges hadiszerekrõl s katonakrúl is gondoskodni Ing, mégis úg
iléljük meg a dolgot, hogy mivel a törökök usászáramık személye és hı
talmas ereje ellen sokkal több katonára van szükség, mint ha valami
lyik pasa ostromolnl meg a várat, éppen aért, ha nemzetes és nagys:
gos Urasszonyságodnak kedves az édes haza, és ha barátainak s deré
szolgálnak békességes jövendõt kivan, a lehetõ legszorgosabban kérjü
ugyanazon Urasszonyságodat, de tisztünkbõl fakadó kötelezettségünkne
megfelelõen, ünnepélyes felhívása] buzditjuk is, hogy sziveskedjék -
nem is annyira az én személyemre tekintettel, hanem fontolóra véve
kereszténység további íennmaradásét, annak érdekében. hogy e he!
és egyéb tartományok az elkövetkezű veszedelmet elkerülhessék, neı
is emlltve saját személyünket - saját tetszése szerinti számú gyalog
puskást, s velük néhány jeles személyt, saját kölmégén, négy hónaj
idõtariamra, ide hozzánk Szigetre mielőbb útbaindllani; mi ugyanis úg
határoztunk, hogy a hatalmas Isl-en nevében mindenképpen e várb
zarkózunk be, mert az 8 klvánságunk, hogy mindenekelőtt a jóság:
lstennek, azután õ szent ısaszári és királyi íelségének, valamint a ke
reszténységnek, s ennek az édes, végsõ pusztulásba taszltolt hazának hű
ségeacn, állhatamaan és derűs arccal szolgáljunk vérünk hullasával,
ha a sors úgy hozná, akár sajat fejünk veszélyeztetésével is. Reméljüi
azonban, 8 tegaséggel meg is vagyunk győződve arról, hogy nemzete
és nagyságos rassıonyságod _ még akkor is, ha Szigettõl semmifélı
szabadság, avagy semmiféle veszély sem Íüggne - ısak a mi szemé
lyünkre és harásãgunkra tdfintetlel is megtenné mindezt; őrizze mej
az Isten ugyanazon Nagyságodat soká, jó egészségben, boldogan.
Hõn úhajhott válaszát várva, Nagysagodnak ajánljuk magunkat é
szolgalatainkat.
Kelt a mi Csálrmrnyánkban, 1566. április 19-én.
Miklós, Zeı-in örökös gzófio, stb.
Kívül: A nemzetes és nagyságos Ürasszonynak, Kanisai Orsolyánal
stb.

zrnı;-ı uıuıoa, s szıgzivııı »os ueıeı: vnıııuwu

ıeveızıı Q okırımk. n. ıuuır 'roneneıııiı zııııeıııı
ı. a. (cııııııınyıınıq xxx. ıı. flfiıızeızııg aıı-ınıı
s. BD. ıwıı vu. ız. ıı-ıı. ı. uııııı. lom. Keııeı Gy

135
 b) Győri tábor, 1566. szeptember 10.
Jelentés Miksıı kirúlı/hoz Szigetvár védelméről és plısztulăsűfól

Szeptember 10-én este a rsászári táborban a magyar csapatok pa-

rancsnoka, Báthory András gróf előtt egy magyar gyalogos viléz jelent
meg és azt a szomorú hlrt hozta, hogy Szigelet az ellenség elfoglalta* és
a gróf urat valamint a mellette a várban volt harcosokat és más íéríia-
kat is lemészárolta; csak az udvarmester, az udvarbiró, a jegyző, a sá-
lár meg a szakács maradtak életben, kiket az ellenség szorgalmasan val-
latott és azután vasıaveretett, valószínüleg hogy tőlük a várhoz tartozó
birtokokról, azok jövedeiméröi és általában a vár gazdagságárói lölvilá-
gosítást nyerjen.
Meg kell jegyezııi, hogy nagy löldterület tartozik ehhez a fontos vár-
hoz, Szigethez, mely mind a törökök, mind a felénk eső oldalon mint-
egy 20 mériöldnyire nyúlik el, és igy számos török helység van Buda
alatti, amelyek évenkint munkával, pénzzel és egyéb járadékkal szol-
gáltak oda; közülük Tolnúnak egymagának évi 1000 magyar forintot
kellett pénzben adnia.
Az emlitett harcos továbbá jelentette, hogy mint gyalogos közkatona
szolgált Sziget várában, és annak eiíoglalása után a törökök maguk
küldték õt ide, hogy a vár elíoglalásáııalr hírét meghozza. Egy másikat
hasonló megbízással ugyanakkor Károly (őherceg őíelségéhez, egy har-
madikat pedig Baboisa várába' küldtek el.
Amit most ez a gyalogos elmondott és mások hireivel megegyező, az
röviden a következõ:
Mindenek előtt úgy történt a dolog, hogy a török császár 150 000, rë
szint jól begyakoroit, räzint gyakorlatlan harcossal 29 napig volt Sziget
alatt. Ez idő alatt sem éjjel, sem nappal egy órát sem hagyta abba, hogy
a leghevesebben majd ágyútűzzei., majd más módon megtörje és gya-
korta inditott erős, hosszú és kegyetlen rohamokkal támadja. Ezért 6
maga is néhányszor, a végén legjobb csapatai, köztük a janicsárok is
mind résztvettek ezekben a rûhamûkbin.
De ennek ellenére néhai Zrínyi Miklós gróf, volt ısászári tanácsos és
főkapitány oly vitézül és erősen eilenállt, hogy még az ellenség sem tu-
dott eléggé tsudálkozni rajta. Tíz teljes napon át védte a várost az elle-
ne inditntt heves rohamokkal szemben, s csak amikor látta. hogy a.z to-
vább nem tartható, akkor vonult vissza embereivel a külsõ várba, ma-

1 Szigetvár szeptember 7-én selt el.

Í' Azt lkarta ezzel kifejezni, hogy Szigetvár nzokra a helyekre lı kilerjesztette
adáztııb hatalmát, amelyeket A török a Dunától lıyusatra ntaiáénık tekintett.
* Babúsa várát 1555-ben lflglalta el a budai Dasa, az 1558-i hudiárııtban sikerült
visszavenni. Szigetvár eiestét és Zrínyi halálát a török figyelmeıleléfiként iıenle
meg Babócsáııak, Parancınokaı valóban el is haıytúk, úgyhogy harc nélkül jutott
a török kezére.

136
gával vive ágyúit és lõszerét, éjjel, teljes csendben. Ezután a várost
több helyen fölgyújlatta, s az rövid idö alatt el is égett.
Ezekután az ellenség elõrcnyomult és a külsõ vár védő műveit kezdte
szakadatlanul támadni. De u gróf ugyanígy megállás nélkül S bátran
védte, s nagy károkat okozott a Iámadóknak, nemısak rohıunaik köz-
ben, meg azzal, hogy ágyúval lövette õket, hanem jópár kirohanásával
is. Míg csak végül az állandó szörnyű ágyúzástól a falak szinte teljesen
le nem omlottak s kijavitásuk már nem volt lehetséges.
Továbbá Ali Portu basa* a nagylıiterjedësű moısarak, lápos területek
miatt szinte járhatatlan, és a mieink által megközellthetetlennek vélt
oldalon, külön csatornákat, árkokat húzatott, a vizeket levezettette, s
annyi [át és földet horda!-ott oda, hogy rövid idõ alatt jelentõs nagy hal-
ınot hányatott, mindezt a szegény keresztény parasztok ezreinek keser-
ves munkájával. A mieink állandóan lőtték õket a várból. de az ellen-
ség erre rá sem hederltett. Hiszen tudta, hogy a golyók csak a nyomo-
rult kereztényekre hullanak, egyrészt azokra, akik a török alatt Nán-
dorfehérvártól egészen odáig laknak és ezért ide kényszerltették õket.
Másrészt azokra a nyomorult emberekre, akiket csak e hadjárat so-
rán vontak állati iga alá és szolgaságba, egyébként is szánalmas rab-
ságba. Ezek után került sor Ali Portu basa várak ostromára szolgáló ta-
lálmányának alkalmazására, mely abból állott, hogy három kocsit egymás
mellé és mindegyik után tizennégyet egymás mögé állított, erõs láncok-
kal és vaskapuokkal jól összekötözc'-tt és egy-rnasba akasztott, óriási fa-
törıseket erõstttetett kersztben reá egymáshoz kapcsolódóan is mint
valami erõs hidat az elöbb emlitett fellıalrnozott magaslaton keresztül, és
egyszerre a már fentebb jelzett szegény nyomorult parasztemberek
nagy tömegével (előzetesen a még meglevő várárkot kellett betemetniök)
szorosan a várhoz csúsztattak elõre, és azután ezen át mint egy hatal-
mas hídon át a nokásos erövel és hevességgel rohamoztak. Mégis egy-
néhányszor a miein.k Visszaverték, és magát Ali Portut a felfedezése fel-
használásával indltott 13-ik rohamban a boldogult gróf szeme láttára
lelõttêk.
Tudvalevõ, hogy ugyanezt a felíedezését alkalmazta egy évvel elöbb
Malta szigetén Sanct Elmo elfoglalásakor!
Erre a gróf az előkelő basa halála miatt nem gondolva aggasztó hely-
zetllkre, nyomban üdvlövéseket adatott le és stpokkal, trombitákkal mu-
tatta meg örömét (bár gyanlthatólag az nem nagy örömöt okozott neki).
A két dolog - az emlitett basa elveszltése fa a gróf ezért rendezett uj-
jongása - miatt a török császár még Inkább méregre gyúlt és a legszi-
gorúbban megparancsolta, hogy a többi basák, szandzsákbégek, agák,

= Hzımenz Aıi Pmug (Panuıı pzzuıw szaı-nnzõsú ıõıõk ınavzzez, tı-ipaııszı

bej van. ısflõ-Dan ııszı van z Dınva-mu epııesëızeız.
0 Malta ısau-ıeı a Janos ıuvııi-and kezeızzn vzıı. A töröm: osırumıtak ua:-Den,
a sum Elı-na zı-ada: sikerült ıt zmıgıaııııuk. z ıõbbı eıõddzı azunhın nem hal-
dosuııaıı.
137
szpáhik, janicsárok és más köznépek minden eddiginél hevesebben va-
lamennyi oldalról a várra támadjanak.
Es a rendklvüli időben szerensétlenség történt, amikor a gróf o kül-
ső vár bástyája mögött fából és földből magyar módra erős palánkot
építtetett és mögötte ismét egy másik hasonló falat emeltetetL közöttük
pedig sok puskaport ásatott el, és úgy készítette elő, hogy amint az el-
lenség a külsõ bástyát meghóditja és azokon keresztülhatolt, nyomban
az elásott puskapor meggyújtásával, aminek belülről kellett történnie,
azok valamennyien felrobbanjanak. De szerencsétlenül alakult a hüy-
zet, hogy ez nem így sikerült: az ellenség heves ágyutilze az elsõ pa-
lánk védelmi övét annyira ëupasszá tette, hogy felgyüjtotta és a tűz
az elásott említett puskaporra is átterjedt, S a mieink emiatt súlyos
kárt szenvedtek, sokan közülük el is pusztultak és kiváltképpen ez nem
kis mértékben volt oka a vár végső elveszítésének. Akkor a gróf kénytelen
volt a külső várat teljesen elhagyni és a belsõbe húzódni, ahol ismét
egy másik, még nagyobb szerencsétlenség történt a tûz miatt a 15-ik és
egyben utolsó általános roham közben.
Ezalatt mindjárt az induláskor egy pincehelyiségben, ahová néhány
mázsa puakaport is helyeztek, egy asszony vigyázaüansága folytán ez a
por is felrobbant, a még megmaradt hadinép egy részét és sok más em-
bert is elpusztított, egyúttal jelentõsen elõmozditotta a harc sajnálatos
végét és siralmas befejezését, különösen, mivel a tûz a belsõ várban
annyira elhatalmasodott, hogy a gróf, aki öveivel az említett szömyű
rohamot visszaverbe, már nem ismerhetett és nem láthatott semmi lehe-
tõséget a további védekezésre és megmaradásra, hanem csupán mindent
telistele dilhödt ellenséggel, háta mögött meg mindenütt a szörnyű tü-
zet, ami ugyanekkor reátört.
A becsületes, férfias, lovagias grófot tehát ekkor az utolsó és végső
szükség arra késztette, hogy a körülötte még életben maradt nemaek-
kel elöremenjen - a többi meglevő harcosok szintén a vár kapuja elé
gyülnek, amelyet ebben a nyomorúságos helyzetben önként kinyittatott
- a hídra páncélingében és magyar sisakkal, a kezében pisztollyal és az
oldalán súlyos pallóssall és miután egy előkelő törökre lőtte, akit ala-
posan el is talált, pisztolyát eldobta, egyúttal megragadta a pallóst és
széles körben vagdalkozolt, küzdött, mint egy óriás, úgy, hogy az el-
lenség közül jóformán senki sem merészkedett a közelébe.
Amint a török ısászár ezt megtudta. megparanısolta, hogy horvát
nyelven lriáltassák neki: adja meg és ajánlja magát az õ mindenható
kegyelmébe, amelyre mint lovagias hős is bizton számíthat. Erre azt vá-
laszolta: nem kéri kegyelmét, még ha a kegyelmet nem is vonnák meg
tőle. Sokkal szívesebben meghal becsüleltel hitéért és a keresztény csá-
szárért, mint hogy élve jusson zsarnoki hatalmába. Halála nem is ma-

1 ısıvıznııy szerint seıyzııtzuızızznybs õmızõıı, mert díszes süvzgzı nu ez -ıyjáıõı

arökölt .ıublyáját vette elő (A magyarok történetéből. Monumenta Hungarica VI.
Bp. tm. asz. L)
133
 rad bosszulatlanul, de ha Isten is úgy akarja, a törökök nem fogják
élve kézrekeriterıi.
Amint a íeleletet meghallotta a török császár, nyomban külön jani-
csérokat rendelt ki, hogy õt azonnal lõjék le. Ez sajnos be is követke
zett, mert a drága g-róíot a bal melle alatt útlõtték, hasonlóképp egy
másik lalıílat elöl a homlokán érte, úgy, hogy mindjárt lerogyott és
meghalt. I-lolttestét a többi nemesek még sokáig védték és oltalmnztak,
de végül valamennyien hasonló sorsra jutotlak. A török kutyák nyom-
ban fejét vették, azután [gy frissen EE véresen a török sászár elé vit-
ték, aki nagy örömünnepet Lartott és mindenféle fennhéjázó szavakat
mondott, de szívesebben vette volna, ha élve kapja kézre. A derék grof
számára azonban, aki olyan tisztëségsen, lovaghoz illően, boldogan
és hósiesen halt meg, hogy amíg csak a vllág all, dlısösége élnl fog, és
az egész lierszténység számára is lgy sokkal jobban történt. Isten ke
gyelme legyen az ö és minden más lel.kének és adjon nekik boldog tel-
támadást.
Mlutén az isteni végzésböl sajnálatos módon ilyen súlyos sapás és
kár érte az egész keresztény világot e becsiiletü, sokat tapasztalt. lo-
vagias íõkapitánynak a néhai gróínak és az emlitett tekintélyes és hl-
res végvárnak szomorú elveszltésével, a török császár a várat & a várost
és azokkal együtt mindent kitakaríttatott, megtisztlttatott és minthogy
akkor egy kissé gyengélkedett, nagy diadallal bevitette magat és ott
lepihentfi Az összes keresztény és török holttesteket a mezőn egy külön
helyen összehordatta 3 együttesen elégettette.
A fogoly törökök, akiket a gróf előzetesen és ebben a háborúban te-
kintélyes számban gyűjtött össze, a toronyban, ahol a puskapor utoljára
Íelrobbant, egymás hegyén-hátán mind elpusztultak. De a keresztény
asszonyokból és gyermelıekbõl sajnos mintegy 2000-et találtak még
életben, akiket egyenesen a Dunához küldetett, ott hajöra rakatott és
Konstantinápolyba vitetett la törökl.
Mindenféle élelmiszerböl, köztük különféle gabonábol is még jelen-
tékeny készlet volt, de az emlitett tûz mindent eleméaztett. Néhány élõ
ló maradt csupán, egy részük használható volt, és ezeket részben a tö-
rökök maguknak tartották meg. Kütönben a török B-10 ezer embert
veszített a vár elõtt jó hadjnépben (ebben a számban nincsen benne a
közönsége parasztnép, amelynek rohamok alkatmával az első vonalban
kellett lennie). A parasztnéphez nyomban még többet rendelt területei-
rõl mindenfelõl. Fszéken alól és még más távolabbi helyekről is, hogy
õket felhasználja Szigetvár nagyon összelűtt és lerombolt íalainak újja-
êpítésére. A császári lelség ágyúibúl és íelszerelésébúl. bár egy részét

H Ez az éı-ızuıéz téve: vaıtsziıııváı „mama Aıııt ırszuıejıniı-A :zuııán meghalt.

de hılalat lılokban tartották, hogy a belelezahez küıeledfi hadınflvelelekeı, meg ııe
zıvazıı, ez ı u-envaııouz ız P01-ı.fiıı zımın menjen végbe.
l3§
a tűz elemésztette, az ellenség még mindig tekintélyes száınút talált.
Az pedig 20 faltörövel és összesen mintegy 200 egyéb agyúval tüze1t.'

znıwı ıııılaı. ı ııııeıvırı noı elemre vuııııııws

ııweıek ea oıııııızok n. cı.x:ıv. ıı. ııı-an. ı. mıııeı.
Kora. uzııua ıcıımırı.

27

Drinápoly, 1568. február 17.

Békekötés ll. Miksa német császár és II. Szelim

török szultán között

II. Szulelrnán utóda, li. Sıelim hııjlandóslgot mutatott a Hıbsburgokkai vllé

meıleıveıare, de amíg erre sor kerülhetett. a harcok tovább folytak A temesvári
bcjieriıej eilogiatuı Dédut, Puhıııkot, Vadászt és Monokol, így ı török teritaıkedés
Ezer müıé lı bdiıtott Mtkıı, akinek uıılkudúsáıöt turdulılot vlı-uk ı Hıtııburıok
ima pzııuujflzın. az „ns szıgzıvaı „mm-ı hıgyasõvaı nm- ızizuzıı, ızgyvmzu-
nelel kérte és i567 nyarán követel megkezdték a iáryıllst ı Portln. Bledetllel l0
évre szeretlek Volna békét kölni. de a llirflk tak B évre volt Iıallaııdú, anal ı
ııızuzwzemı, hogy ızısı-ı. utan meg ızhzı újıaıııı. Tabu, min: fel evıg uns uf-
gyalés \ıiÁIl, lebfllár l'l-én Drillápolyhllı létrejött a megegyezés. A béui követség-
Ilelt sikerült elloiadlllnil, hogy az 1562-i bčkeköléeiın Iollallıkat vették ulıplll,
egyes pontokat aznnbıın világosabban sıõveleıtek mel. A bécsi ınegbizotlılı aihal
iebruáı' lt-én eldlerjesılett és u török által elfogadott békejavuhi szövege ı kü-
vetkeıõz

Elõször is úgy határûıtunk, hogy ez a béke, melyet mi, tovabbi Auszt-

ria fenséges töhereegei, iegkedvsebb íivéreink, Ferdinánd és Karoly
egyik részről, a íeiséges Selym szuitánnal, a törökök ısászárával, mint
másik féllel megkötöttlink, létnehoztunk, megpecsételtünk, legyen az
elkövetkező nyolc esztendőre kölcsönös, jó, igaz, szilárd, állandó és be-
mülets, tudniillik köztünk, vala.n\.int mindkét fél országai, lartományai,
fejedelemségei, uradalmai, városai, földjei, mezõvárosai, szárazföldi és

° A szövegnek lı a példánya, ami a Íordilás llaplñul szolgált, itt lnegnıkmi.

A béfii SLnâLfin:l'llv ltéıirattărában finölı példány (Codex 0028) ıılapjln magyar
Íordílñshan Köııfilelll Giimñry Guflifiv (flldlflrléllelfhl Köllefllčhyek lB94.540-5111).
E szerint a továbbiakban Ilalyoıı röviden szo van a ıörok lolyıatoiıgos hadművele-
teirfil Q lervelföl. ll! elyűltal megvan 5 jelentés kelte is: HBO. sıeplember 10.

140
tengeri területei, valamennyi alattvalója és katonája között; s e békét
rni, az alább megimtt feltételei szerint igazul, szentül és sérthetetlenül
ápoljuk és megtartjuk. Oly módon tudniillik, hogy nyomban, az emli-
tett béke kelete és közzététele, valamint csereokrnányaink kölsönös meg-
erősítése s azoknak mindkét (él részére történõ átadása és átvétele után,
komolyan, szigorúan s [õveszlés terhe alatt meg fogjuk paranısolni ka-
pitányainknak együttesen és egyenként, parancsnokainknak, tisztjeink-
nek s hadi rendünk összes többi vezetőinek, továbbá katonáinknak és
alattvalóinknak, valamint. határmenti népeinknek, hogy õk iS szilárdan.
szentül és sértetlenül tartsák meg ezt a békét.
Ennek megfelelõen: ne tıimudjanak fegyverrel, erőszakkal és ellen-
ségesen a pasákra., a beglerbégekre, a szandaákbégek-re, a paranısno-
kokra, a tisztekre és egyéb kapitányokra, hudvezérekre, katonákra, szol-
gákra, alattvalókra, bármiféle rendűek és rangúak legyenek is ezek,
vagy bámıi néven nevezıék is õket, azokra tehát, akiknek ura a törö-
kök uralkodója,
ezenkivül a fenséges János Zsigmond hereegre sem és Erdélyre, va-
lamint egyéb javaira sem, melyeket bárhol birtokol, de még a moldvai
s havasokontúli vajdákra sem; a felsoroltak egyikét se zaklasak, ha-
nem inkább tartsák meg velük a békét s a jószomszédi viszonyt. Alci
másként cselekednék, anal szemben szigorúan, a fóvesztés büntetését
alkalmazva fogunk eljárni, e béke mcgtartásáról szóló s már kihirdetett
halározatunkban' foglaltaknak megfelelõen.
Másodszor. Kölcsönösen elhatámztuk, hogy minden királyságunk, tar-
tományunk, uradalmunk, melyeket Magyarorsúgban, a Dunán ä Ti-
szán túl és innen, továbbá: Dalmáciában, Horvátországban, Szlavóniá-
ban és sok egyéb helyen, birtokjogukkal együtt fentebb emlitett igen
kedves Iivéreinkkel s alattvalóinkkal együttesen bírunk, birtokolunk s
halalmunkban tartunk, biztonságban és békében, szabadon és mentesen
maradjanak a jövôben is e béke erejénél fogva, minden tartozékukkal,
íõvárosaikkal, városaikkal, mezővárosaikkal, váraikkal, kastélyaikkal és
minden helységükkel, mind a szárazföldön,mind pedig a tengeren és vl-
zen, a hozzájuk tartozó jövedelmeket, adókat, tizedeket, szolgálatokat és
minden egyéb, hasonló hozamaikat, minden ingó és ingatlan vagyonu-
kat s bennünket és alattvalóinkat is beleértve, mind magának a törökök
uralkodójának, mind pedig a pasáltnak, beglerbégeknek, szandzákbé-
geknek, vajdáknak, parıncsnokoknak, kapilányoknak, katonáknak, Lisz-
leknek, végül a törökök uralkodója valamennyi alattvnlójának bármi-
lyen néven és cimen nevezendõ ellenségeskedčsétõl, bántásától és zak-
latásától.
Harmadszor. Hasonlóképpen ugyanazon török császár pasáinak, beg-
lerbégjeinek s összes más, fentebb emlitett paranrsnokănak és alattva-

' A rendeletet magát nem találtam, de hatás kivehető. A relldelkexésnek meg-

lelelõen a dunántúli íõknpltány clllllolh a kitűzött Dárvlafilaloltat la. (Takáts S.:
Régi rnauar kapitányok és ıenerálisnk I. Bp. é. ıı. L23-124. L)

141
lójának, bármilyen íokozatúak, rendűek és rangúsk, állásúak legyenek
is, de azok közül, akiknek paranosol, senkinek se álljon szabadságában
és ne legyen nekik szabad bennünket, nagyon kedves fivéreinket, hoz-
zánk tartozó alottvnlóinlmt, bármi módon zavarni és megakadályozni, a
saját és alattvalóink birtokairól származó termények és jövedelmek felvé-
telében, de az se legyen szabad és megengedett dolog, hogy bármiféle
jogot formáljanak, vagy tulajdonitsanak saját maguk számára ugyan-
azon alattvalóinkhoz, bármiféle újabb végrehajtásokkal, vagy rájuk
rakott újabb terhekkel; de még kevésbé szabad nekik ánnánykodniok
ugyanazon alattvalóink majorságai, falvai és blrtokai ellen. Sőt: a tö-
rökök ugyanazon császára a fentebb megnevezett pasáit. béglerbégjeit
és mindazt, aki felett uralkodik, fékezze meg és ténylegesen jóelõre gon-
doskodjék arról, hogy ők semmi módon se merészeljék a mi alattvaló-
inkat vakmerő módon, akár erősukkal, akár bármiféle csellel és mes-
terkedéssel, akár öldökléssel, akár gyújtngatással, akár íosztogatással és
rabulejtéssel fenyegetve és rémílve zaklatni, hatalmukba keriteni, vagy
uralmuk alá hajtani.
Negyedszer. Mivel pedig a legutóbbi nyolc évre kötött békét* egész
tartalma alatt megzavarták a fenséges János Zsigmond úr háborús zür-
zavarai és az általa keltett nyugtalanságok, annak érdekében, hogy ez
a mostani béke erősebb és szilárdabb lehessen, és ugyanazon herceg ál-
tal támasztott bármiféle mozgalmak és mesterkedések e béke idejét meg
ne uvarhassák, úgy döntöttünk, hogy e béke megkötésétöl kezdődően
Erdélyben, tehát saját tartománya törvényes határain belül tartózkod-
jék és parancsolja meg, hogy mindazon hlvei, kik vagy tanácsadói, vagy
pedig katonai ügyeinek intézõi. legyenek és maradjanak is mellette. Ezen-
kívül: e nyolc esztendős béke tartama alatt hagyjon fel azzal a szoká-
sával és módszerével, hogy ellensége fegyverrel támad ellenünk és te-
rületeink ellen, szüntesse meg azon törekvését, hogy cselt szõjön köz-
tünk és a törökök császám, Selym között - úgy amint előzőleg a szul-
tán apját is ellenünk ingereltei' - s Erdély határain kivül sem õ sze-
mélyesen, sem csapatai, sem hadvezérei ne okozzanak kárt sem terüle-
teinkben, sem pedig alattvalöink javaiban és ne támadjanak ellenség
szándékkal azokra.

2 Az 1561-ben ll. Miksa és ll. Szulejmán közõll létrejött békére utal, amely az
l5fl-Í béke QHSRFÜ lllégërfiãltése Voll. Mindkét béke Sflvegéi kfllzélellékt Veran-
csics Ahlal 6514:: munkái V. PS1, 1550.
3 Ez a kérdésnek !§Y0ldalú beállítása. Az lilfõághoz hullálarlolik. hogy Miksa
1585-ben ınegküldıe a János Zsigmonddal folytatott tárgyalások iratai: a Porlárıı,
arnelyellbfll kiderült a lfiflyalásnk lörökellenessége. Miksa ezzel akarta llivédenl
a szuııaız ızuvzıeıeseı, hogy Tokajt ez szzfenmı A-ııı vizzz. .mms uıgmnnamıi.
az atprıı-wıt aalauz Menyháı-ıoı pear; ızunızm meg. A Pur-az .izmos zsigınaneoı
llérdõre ls VOIIII, 5 lmnban blleleniëltze, hogy kést a Sıultánt Személyesen felkeres-
ni ez igy ıazmznı magat. A rzuımn azt üzeme view, may z ızõvezkzzõ Awen
maga vezeti Malyarorsrágra sereget. és akkor fogadja János Zslgmondut. Erre a
tılálkoıáara l50B-ban a Szigetvár elleni támadás ı:l5tt került sur.

142
 Otödször. Azt is ell-ıatároztuk, hogy abban az esetben, ha ugyanazon
herceg, nem tűrvén meg a békességet, nem alallana alattvalóink ellen
s ellenünk támadni s alattvalóinknak vakmerõen károkat ü jogtalansá-
gokat nkozni, továbbá: folytatna a mi és alattvalóink zaklatását, major-
ságainkat elrabolná s területeinkre be-bersapna s továbbra is ostromolna
várainkat és várkastélyainkat, vagy alattvalóinkét, vagy valami újat kez-
dene kimstzerkedni bármelyik tartományunk és alattvalóink megkárosi-
Lására és azokat az ingó s ingatlan javakat, adokat, dikákat, tizedeket s
bármilyen más jövedelmet, melyek bennünket s ugyanazon alattvalóinkat
illetik, megtámadná és maga számára követelné - miközben mindezt és
minden efféle dolgot egyílttvéve s egyenként jelen békekötéssel megtil-
tottunk neki s el is tiltotluk õt ilyesmitűl -, akkor üt e béke megsértõ-
jének fogjuk minősíteni és szabadságunkban áll majd, hogy mind saját
magunkat, mind pedig alattvalóinkat az ilyesféle károktól és jogtalansá-
goktól megóvjuk s ugyanazon herceg ellenséges cselekedeteit visszaverjük.
Hatodszvr. Ugyanígy ellıatziroztuk, hogy mindazon erõsségeket, vára-
kat, mezõvárosokat, falvakat s más javakat és helyeket Magyarország
azon részében, mely Erdély tényleges és õsi határain kivül sik, a Tisza
folyón belül és kivül s melyeket akár mi birtokolunk, akár ugyanazon
herceg, jelen béke s annak e határozati pontja alapján, mindketten: mi
is, a herceg is, a jövôben is minden vita nélkül birtokoljuk, megtart-
juk és hatalmunkban tartjuk.
Hasonlóképpen ınindazon íõrangıiak, nemesek és többi alattvalóink
és bármilyen rendű emberek, lcik az országnak azon vidékén már ed-
dig vissatértek húsegünkre és engedelmeskednek nekünk, vagy a jö-
vôben fognak visszatérni - azon napig, mig előttünk világossá nem vá-
lik, hogy ugyanazon herceg e békét minden feltételében és egyezségi
pontjában elfogadja s azon részeit, melyek reá vonatkoznak, jóvá is
hagyja a hitelt érdemlően kinyilvanltja, hogy c pontokat meg is fogja
tartani -, valamennyi jószágukat, birtokukat, váraikat s jogaikat, amit
csak kapnak, vagy birtokolnak, békésen megtartják, birtokukban tart-
ják és meg is maradnak azokban.
Hetedszer. Ugyanrsak elhatároztuk, hogy ha esetleg abban az ország-
réaben, mely tud.ni_ill.ik Erdély határaitól a Tiszáig terjed, lennének
akár falvak, akár várak, várkastélyok, városok, mezôvarosok s más
ezekhez hasonló jószágok és jogok, amelyeket akár mi tőle, akár 6 tö-
lünk meg szeretne kapni, ugyanazon hercegnek legyen meg a lehetõsé-
ge arra, hogy velünk cseréljen, vagy bármilyen más megegyezést kös-
sön, olyan módon. hogy mindkét fél egyenlõ arányban részesedjék
mindabbúl, amit egyik a másikának atenged. s egyikük se kapjon keve-
sebbet, mint amennyit adott, hogy az emlitett megegyezés, illetőleg cse-
re igazságosan bonyolódjék le.
Ezt azért s nem egyéb ok miatt határoztuk el, hogy oldódjanak meg
és tünjenek el a viszálykodások okai, melyek köztünk s a herceg között
tarnadhalnak, s a mi embereink szabadon járhassanak az 6 területén át
u mi javainkra, az õ emberei ugyanúgy a mi területünkön át azokra a

H3
javakra, melyeket 6 fog megkapni, a hozzá közelebb esõ birtokainkbúl.
Ugyanis, ha ezeket a javakııt az igauágos csere alapján, a nagyobb és
biztosabb egyetértés kedvéért, mindkét fél érdekoihoz igazltjuk, akkor a
felek emberei saját határaikon belül fognak tartózkodni és foglalatoskodni,
anélkül, hogy a másik felet zaklatnák, s ezen a modon a békét és barát-
ságot ugyanazon herceggel szilárdabban õrizhetjük meg!
Nyolcadszar. Továbbá mind a saját alattvalóinkat, mind pedig az em-
lttett herceg barmilyen állású, ı`endú és rangú azon alattvalóit, kik bár-
melyikünk iránt htiséggel, engedelmességgel tartoznak, valamint ha-
talrnunk alatt állnak, s a legutóbbi háborúk során akár félelembõl, akár
bármilyen okból a két fél között ingadoztak, s gyanúba keverték ma-
gukat, vagy bármilyen más módon bennünket, vagy magát a herceget
megsértették, bele kell foglalni ebbe a békébe, s legyenek annak olyan
forman részesei, hogy ne lehessen velük szemben semmiféle ürüggyel
a bosszút alkalmazni, s a velük szembeni felháborodást - bármelyik
részről ered is - meg kell szüntetni, s ezek legyenek mentek az tlldüz-
tetéstõl.
Kíleftcedszer. Minthogy pedig az elmúlt esztendõk folyamán részint
magának a hercegnek, részint másoknak, valamint a határmenti bégek-
nek mesterkedése nyomán, különféle megmozdulásokról igen sok és ál-
nok vádaskodást árultak be ellenünk néhai Solyman ısászárnak s ez
nagyon vüzedelmes volt Magyarország szerenısétlen alattvalói számára
a köznyugalorn szempontjából, de mind nekünk, mind magának Soly-
man uászámak is nagy Ielháborodásrı adtak okot, ezért úgy határoz-
tunk, hogy ha a jövőben akár a herceg, akár a fentebb emlitett bégek,
vagy bárki más, a jelenlegi felséges császárnál: Selymnél is folytatná
ezt a rossz szokást, az ilyen feljelentőknek sem a császár, sem pasái,
nem fognak azonnal hinni s nem határoznak el semmi olyasmit, ami az
ellenségeskedéssel lenne kapcsolatban, mindaddig, míg bennünket nem
értesitenek mindenről s tııdomásunkra nem jut az, hogy mit felelünk
mi saját ártatlanságunkat illetően az efféle hamis václaskodók vádjaira,
hogy lgy végre mindkét fél érvelt áttekintve, lgaıságosabb határozat
szülessék, bármit kell is majd határozni, az igazságosság elvének meg-
felelõen.
Ttzedszer. Bar az ilyen nagy országban, melyet a hosszantartó hábo-
rúk tönkresújtottak és megtiportak, nagyon fontos dolog az, hogy min-
den olyasmit mellözhessünk, ami a határvonal különbözõ szakaszain
mindkét részrõl meg szokott történni, s a közbékét és köznyugalmat
meg szokták az ilyen dolgok zavarni, továbbá: sem a rablúkat, sem a
martalócokat, sem a köborlókat, sem a tsavargókat nem lehet azonnal,
amikor éppen akarjuk, megzabolázni, csak akkor, ha szigorúbban fog-
juk és büntetéssel sújtjuk õket: elhatároztuk, hogy legyen jogosult mind-

' Az ellentétek ııtefizüntetésére ı speyeri egyezméııyben került sor, L. a ZB.

aim ilntt.

144
két fél, bármelyikiik legcsekélyebb tiltakozása nélkül az efféle latrokat és
gonosztevöket - akár törökök azok, kiket a mi területünkön, akár a
mieink, kiket török területen értek tetten - a ténylegesen megérdemelt
büntetéssel sújtani.
l-la pedig nem lehet öket eifogni, de egyébként sikerül megtudni s ki-
tapasztalıú, hogy hol bújkálnak, akkor a másik oldalról idejében jelent-
sék ezt a bújkálók kapitányainak és paranasnokainak, s az emlitett ka-
pitányok és parancsnokok késedelem nélkül gondoskodjanak ezek elfo-
gásárol s búnük minősége szerinti megbüntetésükrõl; a törökök a törö-
köket, a mieink pedig a kereutényeket büntessék.
Amennyiben pedig a mi részünk kapitányai és parancsnokai e tekin-
tetben nem töltenék be szorgalmasan tisztüket s ha tudomásunkra jut
ilyesféle engedetlenségük, szigorúan el fogunk járni velük szemben.
A török ısászár is köteles lesz viszont arról gondoskodni a maga réaérôl,
hogy az övéivel mindez hasonlóképpen történjék.
Tizeneggedszer. Továbbá: minthogy az efféle rabióknak és latroknak
nem lenne ekkora sokasága s nem lenne annyira tág lehetőségük a la-
torkodásra, amennyire most merészkednek, abban az esetben, ha töb-
bek, részben kapitányaik, részben pedig magánszemélyek mindkét rész-
rõi nem viselnének gondot rájuk s nem támogatnák õket olyanok, klk-
nek tetszik a zsákmány és semmit sem törődnek a köznyugalommal s
bekességgel: éppen ezért elhatároztuk, hogy a béke megkötésétői kez-
dődően a jövőben a felek egyikének se legyen szabad _- mégpedig a
mieink közül ralá uzkókoiı.at,“ iıajdúkat,“ kčborlúkat, ısavargékat, Selym
ısászámak pedig és övéinek a közülük való ieventákat," martalócokat,'
haramiákal' és más efféle közrendú népeket - eltartani, ellátni, táp-
lálni; olyanokat tudniillik, akik a két uralkodó valamelyikének zsoidjá-
ban nem állanak, nem szolgálnak katonai fegyelem alatt, hanem rab-

° A1. uzkák szerb-horvát szó, jelentése: smkeveny, menekült. Az itt emlitett

ufltókfik H llirbk elől menekült délsılfiv parısziokból kerültek ki, S mint katonák
sıolflillk a végvldéken. Réndszérs Lioldol többnyire nem kaptak, portyázássai
fleflfltt Iâllmánybbl élllk.
' A ıtaıaa zyaııõnev van, amely „mtz zıeınzı ıtzuııı ııtzgıbı. A ızııaoıı (hajdu-
lwk) elelnle bllkfini ltëpelbfii való felkelők, akik 8 török ellent hareokhan lettek
knllmlk, továbbá ntlrhlhljlök, akik az állatokat. külföldre hajtották, de 8 háború
kñvetltezlében kenyerüket Veszílellék. Amint a ifirük hatalom Mal)'arD|S7.â§0lı űlabb
területekre terjedt ki, a haldűk ifllnége a háború áll-ll tlpısıtitolt Iaivak parasztsá-
llbdl nlívekzedeti meg. A haldúk részint véfivárakbln szolgáltak, háború idején be-
állolllk I S811-űrt Mdsfiregbe, bi|1okoSoki\0'L. Rhzinl pedig mint szabad hajdúk ûrt-
Íllălın harcolhk u lfirõk és egyúttal ı feudális kizjákmányoias ellen.
7 A levenln .szerb-horvát. 526, jelentése: hellyélű. A levenűk (Iörtikill: leveltdl
önként jelentkezett katonák Volhk, akik fõleg a pasák zsoldjában lllottak.
' Marlalúı: = rabló. A lnnrtalócok ı török lrreguláris katonnsálhoz tal10Zllk.
A Védelflll vonllban |.s felhfiıllfillák flkel.
Í A Iıirllrtlo Iz Irlb hlrfiın rL6b6l származik, jelentése: lolvaj, rabló. A hara-
ınllk ls a töroıt Iiaderfi trreguiaris részéhez tartoztak. Mırtalocok 5 lianıınták,
akárcsak n haldúk a horvátországi és szlovéniai végvárakbnn is szolgáltak.

lt) - ut: H5
lásból s a lopott Laákmánybûl élnek, s válogatás nélkül, egyforma igye-
kezettel mindenkivel szemben elkövetik gaztetteiket.
Mindamk, akik az emlitett határout ellenére kedvezlıek nekik, ellát-
ják, védik és fedezik õket, mint már mondottuk: ugyanúgy bűnhõdje-
nek, mint maguk a gonosztevõk; amint pedig mi a magunk részéről
megigérjük e határozat megtartását s gondunk is lesz arra, ugyanúgy
illõ, hogy a törökök császára is helyeselje és gondot is viseljen megtar-
tására.
Tlzenketıedszer. Annak érdekében pedig, hogy a rosszakaralú embe
rek vakmerõsegének még szilúrdabban elejét lehessen venni: ha úgy
adódnék, hogy e -béke tartama alatt ugyanazon török császár kapitányai,
parancsnokai, vagy bármely mas, fenlebb említett alattvalói, emberei,
fõhatóságai, vagy akár maga János Zsigmond herceg, várost, mezõvá-
rost, várkastčlyt, várat, erődítményt, avagy területeink bármilyen hely-
ségét, vagy részét, akármilyen keresett ürüggyel, vagy akár erõaakkal
és nyilt fegyveres támadással, esetleg megvesztegetéssel, vagy lopva és
ravasıkodással hatalmukba keritenének,
hasonlóképpen: ha esetleg a mi kapitányaink, paranısnokaink, vagy
bármely más alattvalóink a török császártól és az emlitett hercegiõl,
vagy azoktól, kik hozzájuk tartoznak, valamely várost, várat, várkas-
télyt, végül: bármilyen más helységet a fentebb kifejtett úton-módon
elfoglalnának, úgy határoztunk, hogy minden ilyen foglalást azon nyom-
ban, a legısekélyebb vonakodás nélkül, egymás között kölısönösen és
mindkét részről, továbbá ingyenesen, vlısuadunk.
Azok pedig, akik efféle erõszakos rselekedeleket végrehajtottak, fõ-
vszlësel bűnbõdjenek; amint pedig mi e halarozatnak engeclelméske-
dünk, ugyanúgy kell ennek történnie a másik fél részéről is.
Minthogy pedig e háborúskodások alattvalóinkat sújtották elsõsorban
és mivel minden baj mindig rajtuk szokott csatfanni, azt is elhatároz-
tuk, hogy neısak az olyan helységek és javak, melyek közvetlenül a mi
tulajdonunkban vannak, hanem azon javak, várak, várkastélyok és me-
zôvárosok s minden egyéb efféle, ami elsõsorban alattvaloink tulajdona
- akár hűségesek hozunk, akár lázadók -, legyenek az emlitett erõ-
szakosságoktól biztonságban és szabadon s ugyanezen határozatban log-
lalt minden kedvezményt S kivállságot ugyanúgy élvezzenek és han-
náljanak, ahogyan mi.
Tizenhnnmdszor. Azt is elhatároztuk, hogy ha akár a mi. akár a tö-
rökök sászára hadvezéreit, katonáit, szolgálattevõit, alattvalólt - lë
gyenek azok bármilyen rendű, rangú és állású emberek - a békekötés
után a felek bármelylke foglyul ejti s szolgaságba hurııulja, azokat azon-
nal, minden nehézség nélkül s anélkül, hogy a váltságdíjról ılkudo-Lnank,
minden fizeLség nélkül, bárkinek, vagy bárkiknek foglyai legyenek is,
aıabadon kell bocsátanunk és övéikhez kell visszaengednünk őket. Semmi
módon, semmiféle sün alatt, .ıemminemű keresett ürüggyel sem szabad
õket visszatartani, ánıba bocsátani, elajándékozni, eladni, vagy megõlni.

146
 Tizeruıegyedszer. Ugyanígy: mivel gyakran megtörténik, hogy a bör-
tönökben tartott, bilincsbe vert, megkötözött foglyok, szabadulásuk cél-
jából feltörvén bilincseiket s börtönüket, megszöknek a fogságbol és sér-
tetlenül meg is érkeznek övéikhez, éppen azért elhatároztuk, hogy az
ilyeneket egyik fél se kényszerüljön a másiknak visszaadni, hanem az
olyan foglyok, kik isteni segltséggel megszabadultak, gondtalanul, a leg-
csekélyebb üldöztetés, peres zaklatás nélkül, övéik körében örvendjenek
visszanyert szabadságuknak és éljenek is aual. A keresztények tudni-
illik a keresztények között, a törökök a törökök között.
Tizevtötödször. Hasonlóképpen: az alattvalok, tisztségviselők, parancs-
nokok, katonái: s más hasonlók elpártolásáról - akár polgári, akár ka-
tonai fegyelem alatt élökrõl van szó, vagy Lsoldosnkról, kik gyakorta
megfeledkezvén hűségükrõl, becsületükröl, elattvalúi mivoltukról, át-
szöknek és átpártolnak a másik félhez, a mieink tudniillik a törökök-
höz, erdélyiekhez, moldvaiakhoz, a havasokon túliakhoz, amazok pe-
dig hozzánk - igy határoztunk: annak érdekében, hogy ezek hútlensé-
gét, állhatatlanságât meggátoljuk, a jövôben a ielek nem iogadhatják
be õket, sõt: ugyanazon felek szigorúan arra kötelezik magukat, hogy
az ilyeneket nemısak visszautasltják és visszaűzik, de még arra is, hogy
a másik fel kérésére, annak hatalmába és kezébe juttatják őket, akitől
elmenekültek; igy bűnhõdjenek és szolgáljanak példaként mások számá-
ra. llyen módon és ezzel a törvénnyel nemcsak mindkét fél vallási elõ-
lrásainak teszünk eleget, hanem az efféle könnyelmű, hűtlen és bűnöző
embereket, kiket a másik félhez köt ı törvény, könnyebben visszatart-
hatjuk a szolgálatban, s átpártolılsukat is megakadályozhatjuk.
Továbbá: minthogy azon törökök miatt, kik õnagysága [a szultán] kü-
lönbözö tartomáfnyaibol, különösen azonban az anatóliai rés7.ekröl,'°
nagy számban jönnek Magyarországra, hogy itt foglyokat vásároljanak,
az egész határ mentén nemcsak n mi területeinket, hanem önagysága terü-
leteit is nagy veszteségek érik; ugyanis részben a bégek és katonák, resz-
ben pedig más, határmenti tisztségviselők mindkét iél e határmenti terü-
letein békében is, fegyverszünet idején ls, nagy számban rabolnak el min-
denféle korú embereket, de különösen serdületleneket s õket lopva és
titkon eladják az efféle felvásárlúknak, nagy veszteséget és jogtalanságot
okozva mind nekünk, mind õnagyságának; éppen ezért elhatároztuk, hogy
a jövőben az ilyen felvásárlökat Magyarország határaihoz nem szabad
enged.ni s ezeknek ott tilos emberkereskedelmet ílzni. Azokat pedig, aki-
ket az emlitett foglyok megvıisárlásán kapnak rajta, a vizsgálat során
kötelezni kell az ernberrablók nevének felfedésére s a rablokat is, a fel-
vásárlókat is a megérdemelt büntetéssel kell sújtani, pénzüket veszítsék
el, a foglyokat el kell kobozni tőlük s szabadságukat vissza kell adni.
Ttzeıthatodszor. Mivel pedig a párbajokból, melyeket egyéni viadal
fonnájában vfvnak meg, igen gyakran támadnak vlszályok és ellensé-

W Anzmııa Kısauıa zsıõgõs neve von, ıõı-ısııuı Anadoıımk nzvzzızıı. Anzmııı

zıyúuzı :mak vııılzı ıı von, ız Aundzzáıwı ıõgızıı mgahı.

W' l47
geskedések, de váratlan és súlyos esetek is, ezekből viszont sok helyen
s katonai személyek körében zavargások S megmozdulások keletkez-
hetnek, melyek a megkötött szer-zõdésekre is veszedelmesek, ahogyan
ezt az elmúlt esztendõk gyakori tapasztalataibol láttuk; éppen ezért úgy
határoztunk, hogy e béke tartama alatt, a közrend és köznyugalom ér-
dekében, mindkét fél számára teljességgel eltiltjuk és tilalmazzuk az
emlitett párbajokat és kihlvásokat, akár komolyak azok s életre-halálra
mennek, akár hadijátékra, kopjatörésre szólnak (ahogyan ez a végvidzë
kieknél szokásos). Aki pedig bármelyik fél részéről a másikat ilyen
egyéni hajvlvásra ki merészelné hívni, azt saját parancsnoka a legsú-
lyosabban büntesse meg. Hogy vitás pontot ne hagyjunk: a fentiek
azokra is értenclõk és alkalmazandók, kik kettesévcl, hámiasával, né-
gyesével, vagy bármilyen más nagyobb számban, a katonák szokása sze-
rint, ugyanilyen kihívás útján akamak egymással megkiiıdeni: ezáltal
minden ilyesféle párharc egyformán, s mindenki számára tilos és tiltott
dolog."
Tizenhetedszer. Annak érdekében, hogy a jövőben minden viszályko-
dásnak, zavargásnak, vetétkedésnek okát a két fél között megszüntes-
sük és felszámoljuk (amelyek az új erődítmények építése és a régiek
kijavitása miatt támadnak, s amelyek néha igen sokat ártottak a ko-
rábbi évek során azoknak a szerzõdéseknek, melyek néhai felséges szü-
lõatyánk, Ferdinánd és a néhai felséges Solyman uászár között jöttek
létre a békére vonatkozóan" s e szenõdéseket saját útjukról letérítet-
ték), úgy határoztunk, hogy mindkét félnek szabad legyen s álljon jogá-
ban, tetszésének, érdekelnek és szükségletelnek megfelelően bármilyen
létesítményt felépíteni, kijavítani, megerősíteni és erödlteni, de :sak ak-
kor, ha az építmény közvetlenül, ténylegesen és minden vita nél.kül fel-
ismerhetõen az építő fél földjén, területén és körzetében készül. A má-
sik fél földjén, területén és körzetében bármiféle építményt felépíteni,
kijavítani, megerősíteni, vagy erödíteni ezentúl, e béke tartama alatt
a legkevésbé sem szabad és semmiféle címen nem is engedhetõ meg.
Tizeımyotcadszor. Továbbá: minthogy az ilyen nagy kiterjedésű, szét-
szaggatott, sok részre osztott országban (mint azt már fentebb is emlitet-
tük) nehéz megakadályozni azt, hogy a felek között nézeteltérések, vagy
egyenetlenségek ne keletkezzenek - akár nagyobbak, akár kisebbek -
s ez-iltal mindkét oldalra károk és bajok háramlanak, nagyon is szüksé-
ges, hogy az llyen eseteknek idejekorán s valamilyen biztos módszerrel
történõ megelőzéséről gondoskodjunk, hogy a nézeteltérések e szikrái-
ból nagyobb megmozdulások és zürıavarok ne keletkezzenek; éppen ez-
ért elhatároztuk, hogy o béke megkötése után, már a kezdet kezdetén
mindkét fél küldjön ki azonos számú megblzottat - ezek tekintélyes,

“ A török-Ihflflar bñjvladalokról l. Tıkáb S.: Bajvlvó magyarok. ll. kiad. Bp.

IBBJ.
" Az elsõ fegyverszllnetl szerződésekben várak éplteséröl nem volt szó, de az
l582. és 1584. évi béke megtiltotta új Várak ernelését és 0 régiek átalakítását.

148
becsületes, okos, béke- és igazságszeretõ emberek legyenek s ismerjék
jól a végek helyzetét - s amint ilyen vitás esetek támadnak, azonnal
jelenteni kell azokat nekik. Ők azután hosszabb késedelem nélkül jöjje-
nek össze megfelelõ helyen, a felek hadseregei nélkül, de rangjukhofz
illõ kísérettel és megfelelõ számú szolgálattevõ személlyel, hallgassák
meg, ismerjék meg, ítéljék meg, döntsék el és szeretettel rendezzék a
fentebbi módon felmerült vitákat együttesen 3 egyenként. Végül mind-
két fél gondoskodjék arról, hogy saját embereit és alattvalóit - min-
den vonakodzis és kibúvó nélkül - e béke szilárd és becsületes megtar-
tására ösztönözze, azokat pedig, akik vonakodnának, avagy e határoza-
tokat vakmerő módon áthágni merészelnék, büntessek meg a legsúlyo-
sabb büntetésekkel.
Ha pedig valaha olyan nézeteltérések és viták merülnének fel, me-
lyeket jelentõségüknél fogva ugyanazon megbizottak nem lennének ké-
pesek letárgyalni, elintézni és lezárni, ezekre vonatkozóan úgy határoz-
tunk, hogy a megbizottak terjesszék fel az ilyen és ezekhez hasonló
nezeteltéréseket a törökök császárának budai pasájához és a mi fõkapi-
tányunkhoz, kit annakidején mint elõkelõ és az ügyek vitelében serény
férfiút bízunk majd meg o tísztséggel; õk ketten vizsgálják meg és intéz-
zék el azokat.
Ha azonban õk sem lennének képesek e viták végére járni, akkor
végsõ fokon hozzánk és a törökök csásúrahoz terjesszék fel azokat, s
nekünk magunknak kell majd valamiféle utat és módot keresni, mely-
nek segítségével az emlitett viszályokst rendbe lehet hozni S el lehet
sitltanl, a fegyverek használatát pedig mindenképpen el lehet hárltani.
Tı'ze1tk-iteııcedszer. Elhatároztuk azt is, hogy azon embereínk, akiket
e bätekötés után a törökök császárának Portáján tartani fogunk _ ne-
vezzük bár azokat követeknek, ügyvivõknek, meghatalmazottoknak,
vagy báırnilyen más néven, - a követek szabadságát, kiváltságait es
sérthetetlenségét élvezıék, tekintet nélkül bárki ellentmondására, ugyan-
úgy, ahogy más keresztény fejedelmek követei is élvezik, kik õnagysá-
gának szövetséges barátai és nála hasonló megblzottakat tartanak.
Htuzadszor. Hasonlóképpen: elhatároztuk még azt is, hogy ugyanezen
embereínk szabadon fellogadhassanak és tarthassanak dragománokat,
vagyis tolmáesokat, mégpedig akiket s ahányat csak akarnak, szükség-
letük és a mi ügyeink kívánalmai szerint, ne helyeızenek föléjilk (sau-
szokat,“ hanem ha saját személyiik s családtagjaik õrizetére, valamint
császári méltóságunkhoz illően tartani akamak valakit, szabadságukban
álljon ilyet felvenni és tartani, aki éppen kedvük szerinti s aki akara-
tuknak engedelmeskedik; annak felettük semmi jogköre se legyen, ha-
nem az igazodjék az 6 akaratukhoz.
Hııszonegyzılszer. Ugyanígy elhatároztuk azt is, hogy ezen embere-
ink szabadon és ellentmondás nélkül küldhessenek levélvivõ hlrnökö-

Ü A török Porta alkalmazolljıl, akiket különféle biznlmls felldûlflk [DL HBVQBČR)

ellátásával btzmk meg.

149
kel és Iutárokat, amilyen idõben s amilyen útvonalon nekik teszik. Ha-
sonlóképpen a rni hlrnökeinket és postáinkat - kiket mi küldünk hoz-
zájuk ügyeink bármiféle követelménye folytán - ugyanezen szabadság
és biztonság illesse meg, s ne akadályoua öket a másik tél, sõt: inkább
kedvezményekkel támogassa; legyenek segítségükre, védjék öket, hogy
útjukat veszedelem nélkül íolytathassák s így ugyanazon embereínk, e
támogatás védelme alatt, gyakrabban juthassanak tőlünk wármazo' tá-
jékoztatáshoz, hogy ezáltal biztosabban és kellõ idõben lárgyalhassanak
a legfõbb pasa úrral" és a hozzá Iartnzé urakkal, azon közös ügyekrõl,
melyek időnként a török ısászár s miköztünk felmerülnek.
Huszonlcettedszer. Továbbá: tekintettel arra, hogy nemcsak boldogult
diısõ szülõatyánk idejében történt meg, hanem a mi idõnkben is elõ-
Iordult az, hogy amikor közös határainkon a békét vagy fegyverszüne-
tet bármelyik fél megzavarta, ugyanazon embereinket, kik a Portán tar-
tózkodtak, ozonnal elfogták, különbözö és igen sok jogtalansággal illet-
ték, de még őrizetbe is vették õket;" márpedig ez a dolog nemcsak az
isteni és emberi jog ellen való, hanem a mi legnagyobb mértékű lebe-
ısülésünket is jelenti, hiszen bármilyen jogtalanság és bántalom éri a
fejedelmek követelt, az uraik gyalázatára üt vissza; ez pedig nincs rend-
jén és nem is lehet semmiképpen divséretre méltó, miután a - nem va-
lami teLszetõs és dicséretes - bosszú műve,
éppen ezért elhatároztuk, hogy ezentúl ugyanazon embereínk, akár
háború, akár béke idején, ne a nyilvános vendégszálláson, hanem sza-
bad házakban lakjanak, akár Konstantinápolybın, akar Galatában, ahol
nekik jobban tetszik; és sem békében, sem az ideiglenes fegyverszünet
idején, sem a béke vagy fegyverszünet megsértésekor semmiféle ok mi-
att ne érje õket jogtalaıısıig, ne taszitsák őrizetbe õket a nyilvános ven-
dégszálláson, részint az irántunk való tiszteletre és megbeısülésre, ré-
sänt pedig az isteni és emberi jogra valo tekintettel, miután mindkét
jog úgy rendeli, hogy a kövelek szabadok legyenek és mentsek az el-
íéle meggyaláztatásoktól.
Ha esetleg hábonira kerülne sor, e követeket, vagyis a ml embereín-
ket - amennyiben jelenlétük terhes lenne - Inkább küldjék hau uraik-
hoz, semmint őrizetben tartsák és a ml megszégyenltésünkre, kellemet-
lenségekkel és jogsérelmekkel illessék õket; ugyanis nem a követek a
háborúk okozóL s a háborúkat nem az ö veıetésükkel viselik, de még
sokkal kevésbé vál.lal.hatják magukra uraik bűnét.
Ha pedig - akár béke, akár háború idején, vagy barmilyen más idő-
ben -- úgy tetszene nekünk, hogy ugyanazon követeinket, vagyis em-
bereinket õnagysága boldog Portájából magunkhoz hívjuk vissza s he-
lyükre közben nem killdenénk utódokat, erre az esetre úgy határoz-
tunk, hogy õket a Porta minden nehézség, ellentmondás, visszatartás

I* A nızyvezeıv. eı-u ezen, aki a zzuluııı ıaıınu (dlvaı-A) üısaıt vezette.

“ A Porta a nemzetközi ioe mefsértesevel ı bent udvar kuveıeıt nem egyszer
ızpagıız men: (pl. Luııyı, Maıvzziı).
150
 és késedelem nélkül elengedi, baj nélkül és békésen elvezetteti a mi te-
rületünkig és ott sértetlenül átadja õket saját kapitányunknak.
Huszonharmııdszor. Ami pedig a közös jobbágyok" elosztásának ügyét
illeti, valamint a határjelek lerakását a katonák átisapásainak meggát-
läára - e két cikkely értelmezéséröl folyt ugyanis legtöbb vita a felek
között _
minthogy a felek úgy látják, hogy ezt az ügyet biztosan és mindkét
fél részére méltányosan csakis a halárvidéken, a kölcsönösen kiküldött
megbizottak munkájával, a budai pasa és a mi, e célra különleges meg-
bizatással kiküldött fõkapitányunk vezetésével lehet letárgyalni (miköz-
ben közöttünk és a törökök császára kñzöttl békeszerzödést, fentebb ne-
vezett követeink, e megállapodásban foglalt feltételekkel és cikkelyek-
kel, teljességgel elkészítik és nyilvánosságra hozzák), elhatároztuk, hogy
ezt a két cikkelyt el kell vinni Magyarországra, a felek közös határte-
rületére s ott, a fentebb leirt módon és formában felül kell vizsgálni
azok értelmezését, használva közben õnagysága [jegyző]-könyvét" is,
meg is kell azokat vitatni, végül mindkét fél részére méltányosan kell
eldönteni, lcielégttö módon s jóváhagyásukkal, úgy, ahogyan azt a fen-
tebbiekben már elmondottuk.
Hıırzonnegyedszef. Mindaddig pedig, mig ezt a két cikkelyt - a kö-
zös jobbágyok elosztásáról és a halzirjelek elkészitésérõl szóló cikkelyc-
ket tudniillik -- el nem intézik a felek akarata szerint és megelégedé-
sükre, s mindaddig, mig mindazt. ami egyllttesen és egyenként e cikke-
iyekkal, a helyzettel s a közös nyugalommal kapcsolatos, felül nem vizs-
gálják és rendbe nem szedik, mégpedig úgy, hogy mi is, de maga a tö-
rök császár is megelégedettek legyünk, jelen, közöttünk létrejött, meg-
kötött, záradékolt, jóváhagyott s mindkettõnk aláírásával ellátott béke-
szerıõdä megszilárdltása és megerősítése érdekében úgy döntöttünk,
hogy időközben ugyanazon közös jobbágyok egész ügye abban az álla-
potban maradjon, amelyben uzelõtt volt s melyben a idõ szerint is van.
idõ elött a felek egyike se sajátitsa ki õket a maga számára, s ne köve-
teijen tólük rendklvilli szolgáltatásokat a másik fél jogsérelmére és hát-
rányára, hanem mindkét részröl becsületes szándékkal, türelmesen, bé-
késen és barátságos módon meg kell várni a megbizottak döntését
Hıuzoııötíidször. A béke tartamát nyolı: esztendőben szabtuk meg s
az jelen békeszerződés és egyég keltével kezdődik. Es mindaddig,
amig csak ugyanuen béke a felek között erös. befsületes, tartós és sér-
tetlen marad, ml a törökök ugyanazon legfelségesebb vsászárát, a mi
szövetségesünket: Selymet évente 30 000 arany dukát'° tiszteletteljes

I Kõıõznzız mint zz jobban-oh: nevezi, :Km ı wıfiıı és rnıyır vızváı-ak Kõ-

zotıi területen éltek ez ıııınflkez ra-zre addrmk.
'7 A török ldászedák (delterdárokl a hadleffiiel. követték, Li az ıdákdielasekrfil
Ieiyléket állilottak A töröl! lilflszkndott I iegrlákbe felvett hlvlkhtm
'I A rlulıiı (duratoı A Kill. század óva vert velencei az-any-pénz lmcchıno) neve.
veıeııeeızõı eıızı-jzaı azumn nn-fipaızzn, igy Mzzvznzmızon is. m ı auiıaı ı nagyar-
aranylorlniot jelenti, amely a XVI. század ltüllfién l50 dérıárt ért.

151
ajándékkal fogjuk felkeresni külön megblzottaink útján, ugyanúgy, aho-
gyan azelõtt is tettük, minden esztendő vége lelé.
Õfelsége pedig (ahogyan már fentebb is monclottuk) erõs kézzel és
szorgosan, barálilag és jóakaralzúan azon lesz, hogy saját halármenti
katonai a nii Lerületeink ellen ne inlézzenek támadásokat. Aminthogy
viszonzásul rni is gondoskodunk majd arról, hogy a mieink is maradja-
nak békén saját határainkon belül s kölısönös baráti sıomszédságban
éljenek.
Egyik tél maganemberei se törekedjenek arra. hogy a rajtuk esett
sérelmekel saját külön fegyveres bosszújukkal igyekeuenek megtorolnl,
hanem e sérelrneket terjesszék be felülvizsgálatra elõször a fentebb
megjelölt megblzottaldıoz, azután pedig - ha az ügy természete úgy
klvánná - a budai pasáhnz és a mi fõkapitúnyunkhoz, úgy, ahogyan
azt lentebb már lerögzitettük. Így végre szilárd lesz a béke közöttünk
és útja akadály nélkül vezet majd kitűzött céljahoz.

vzrııuzıııs Anuı anna ınııııılı. v. k. ııııvıı 'raf-

ıLıı=ııııı ı:ııııeıı:ıı n. „_ vı. lı- (luıaıı sııııy L. a
weııııı G. Puı, ılu) ııı-na. 1. Lııuı. mm. K1.-
ııeı Gy.

A dl'l|ılD0l}'Í béke. Hr l67\Y2§ébe|\ nem hâüûn külfinbflıüll az lfıflıbell llülălt

megııızwaázwı, mega hmm ııaıaıııõ, mm hvanna: eve. Az von el-veııyiıeıı, mi-
kölben lsmélellun megúlítatlăk. Az ellenség neQ'edSlÁıldflll keretztlll nem veıelelt
nagyobb hadsereget lvlızyarorııáira.

28

1569-70. Forgách Ferenc Magyar l-lístoriája a tiszántúli

parasztfelkelésrõl

A azznmnzzmfig-ızııaok Kõzwnuz ımëıybzn vvıı, az Mqyzmzzazoıı az muzu-

lellék Vanllisukal. Az egész irányzat vrıelõ alakja Dávld Ferenc Volt, ıkl elylláll
lérell radlklliı Mnokat hirdetett, h l5'I0-re lúwllı a DÁPI és B ltlorlrláció ıııegalkuvõ
ıvsnyzzızı nmımaııık ııwgaanızaı, mm mz ızmzfzııızzıı zım-ıarqëı. Mmazz um.
ııaı. - ıznııau zerıııı - fegyver ııeıııuı. xıızn el-eıevzı log ıııegvaıozumı, A; ez ııeı-
lflgăs nklrvi-alfirallflnul l tömegek Íellepésének lQ'eke'zelt elejét venni. Az elnberl
ltõllemflkfldêfi ühdlsfl Milnıer TlI'nÁä102 G az ınûbifltıslák balšjfllyőhwl KÉP!!!
vizzazezt ivızmzıı. Dıvıa ı-Auıııaıızmvza mozi: ıııuuaı van . pu-uzıaaııı u ı
város! sıegénységre. l-lırcít a lulherl és a sacıamenláriuı Iranymt ellen nagy nyil-
vimıaısg kııeıız ııgzızınmzı. Az auıııııms ııuzzızëıeı-e uıııõ eııııımııkuz jnaiaıı
pedlg, imelyel loklélaképlıen lehetett éflelmenli, i Iniszllııiırnllsrl hıjló lümegek
Sılllllrı, a kıırlltıflb & Vlällllflb lfll'!kVČSeK ellfllere ll mwlgăsliú GEN Vflll.
ISBB-ben Dávid Ferenc János Zsígrnoııddal Debrecenben lfirt is Iıeııédel i.ı Ilwlldûll.

152
a Tiszántúli plrflszlfclkeléeben pedig az ûnallûpiisla elemek mellett DÍ\'id Ferent
tanllásânak nyoınıi is fellsmerlıetñk. A panszthad elsõsorban a torok ellen kelt lel.
rrrıeıy im-wir ingııııa eı Gyula; ez nagy ıeruıeızız rrepeı uenyszeriıeııe ur-rııra ua,
de egyúttal .anlifeudális éle is volt a nıeglnozdulásnak, mel ha l birtokos osztály
elleni Iıarrra nem is kerülhetett sur. Forgách Ferencnek közveuen értısillésel le-
hettek iı felkelésrdl, amelyet lermészelsen az uralkodó osztály Szemfiõgébol be-
Csült le. Halúla utlin kfiliralo lıâlyji. Forgách Sllnon făltııpllálly kezébe l(G'Í-lll, lble
kaphalla meg lstvúnffy Miklós lörténetírfi. Mindketten lnegjclyıésckkel látták el.
Forgách Ferenc hiradása, bátyjának, Forgách Simonnak B kézirathoı fűfäll. mel-
ıegyzfsrıveı ınezr-imgiuı A ıeııreıs egye vonmıı, bár nem egy ıreraw aszta-
zıııamıı ıııgy. igy mırıdlhrı rieıri viıágeı, meg ını volt ı Fekete Ember neve, ezt
más források alapjan írla a toı-téııetl Irodalom Kırúsony Györynek (vö. Révész
llnre: Debretelt lelki vfilsăla. 1561-l5'|l. Siâfldük, 1036).

Mindenfelé olyan bir terjedt, hogy a Ciprust ostromló hajóhad a se-

regekkel együtt elveszett, továbbá, hogy Miksa haderőt fog Magyaror-
szágra küldeni.' Ez a helyzet a tudatlan és újra vágyó embereknek ked-
vezett_ A népbõl egy merész és ravasz nagybányai ember (fekete em-
bernek' hívtak) kitalálta, hogy isteni lélek világositotta meg. Ezt nagy
komolyan négyszemközt megfelelõ előadásban egyesekkel elhiteti, elõ-
ször Báthory Miklússal, aki Esed ura, hires ember volt, egyébként gyá-
va alak és olyan, hogy szomszédainak és másoknak kárából keresett
magának hasznot. Ez lehát részint hitványságból, részint haszonvágy-
bél ösztökélte az embert és megengedte, hogy a tömeg elõtt nyilvánosan
fellépjen. Itt könnyen talált vezetõlrre és táısakra; és minél messzebbre
ért a híre, annál. nagyobb lett, és az emberek tódultak hozzá. Elõször
kevesen és a közelben lakók, nem sokkal azután távoliak is soportok-
ban, és csapatokban, úgybogy rövidesen mintegy tlzezren voltak Deb-
recen muőváros melletti táborában, közöttük nemesek is és számos ka-
tona. A sajátjukból vagy a ltözösböl éltek, mert a falvak, a mezõváro-
sok és a környékbeli összes helyek mindenfajta élelmet bőségesen ön-
ként hordtak össze. O maga tekintélye és szent hlre miatt az časzesek
között tiszteletben részesült, gyakran uónolrolt, en-ıbereit fiainak vagy
testvéreinek hívta és tőlük azt kívánta, hogy atyának nevezzék. Ezért
már a mieink és a törökök is figyelni kezdték. A mieink, bármelyik Ol-
dalon allotiak is, szabadjára engedték, ámbár az okosabbak atkozták a
nép csõdületét, azért mert emlékeztek, hogy László király és Tamas
esztergomi érsek alatt, aki Rómából keresztes bullát (ahogy nevezik)
hozott a török ellen, a jó ügyböl egyedül Székely György kezdeménye-
zésére milyen kegyetlen, milyen nagy és milyen félelmetes háború tá-
maı:lt,2 ebben hatalmas számú nemes, sok előkelő, a népnek pedig hihe-

' lstvánlfy M. latin nyelvű megjegyzése az eredell kéılrıtoıız Szűcs lászló

\'0lt Nagybúnyárúl.
Í Ciprus szigelét a lörčklik l5'l0. júllul l-én kezdték oalromolnl, és l3 hónapon
at Íülyl-alol-t harc után llldllk csak lnegtltrnl a véddk erejét. A tőlük vervlégrül
szólo hírnek nem volt ulnpjl.
,Az lila, évi parafllfelkelkre ulal, amely ,J6 ügy"-ként lndllll, de D65!
(Székely) György miatt fordult rnls lrűnybl.

153
tetlen tömege pusztult el, és végül is alig lehetett leverni, miközben
László úgy megrémült, hogy azon gondolkodott: Budát üresen hagyja.
De Bornemisza János, ez a kitűnő lérfiú a saját kamnáival, az udvari
nemesekkel, a testõrökkel és a budai polgárokkal a pesti mezön hatal-
mas csatában megütköıött megszárnlálhatatlan seregülıkel és győzött.”
János király pedig, akkor erdélyi vajda két, számban S erőben óriási
seregüket két igen kemény és kockázatos ütközetben Magyarország déli
részén teljesen megsemmisltette és vezérüket, Györgyöt megölte.” E ra-
gyogó tette miatt azután az egëz nemesség egyhangú határozattal, arra
az esetre, ha klhal a királyi család, a koronát és az uraimat már akkor
felajánlotta és esküvel megígérte.
A törökök úgy gondolták, hog' ezt a mozgolódást nem szabad leki-
csinyelniök, ezért gondolkodását elöbb próbára teszik, követség útján
üzenetet küldenek, Szelim' nevében pénzt és azok fölött a részek fölött
valami hatalmat igéraek. Végül is szavaikkal behálózzák az embert és
meghatározott napra csalardsagot terveznek ki.**' Eközben õ szónukol
a tömegnek és azt állítja, hogy rövidesen nagy és csodálatos dolgokat
látnak, amelyeket isteni sugallatból fog cselekedrıi; hadjáratot akar in-
dítani a törökök ellen, és be akarja venni váraikat meg városalkat nem
fegyverrel, de isten hatalmával. Midõn éjjel tudomâséval török kémek
érkeztek és a tábort kikémlelték, reggel nyomukat követve az össze-
gyûltek elõtt kijelentette: könyörgései mlatt Isten jóléteményébfil tör-
tént igy, hogy az ellenség, bár itt járt, eszeveszetten és õrjöngéssel meg-
szállottan menekült el; 6 fegyver, éjsukai és nappaü õrség nélkül meg-
felelõképpen meg fogja védeni övéit. Ezért nem álllt õrséget. Igy elhi-
tette, hogy Szentroiklós várát' a török el fogja hagyni és a saját katonai
harc nélkül üresen veszik birtokukba. Serege egyrészét tehát sztnleg
Szentrniklós megszeızésérefl” és erőfeszítés nélküli birtokbavételére

-- ızıvınuy M. ınıın nyzıvıı meıieımezez Eıõhıo oııozuh et zzuun hıııh-ı

ı<ınw.ıAıı,
rozghzh s. nzzzynf nyeıva znzyzgzezoz Noni el-ızııznı ozı, hogy ah-uız
ozorzeıeızõı ınzınııhıoız aoıog ızıı voınn ez hnnzın A ntzzo zonoo-:ssa es az uniõı
llllýellállfl Ülajwflıll Efléle NSZ lhdolatli.
---- ı-onzsoh s. nznzyzz nyehnı ınesizgyzeszz Az nepz: zıhıızı-ız von, hogy ınıhzıı
oda jutnak sz ıuııucshoı Kuzeı. ızonıoı mzgnıuı ıeıycıı az ııasıeı. úgy boom
Oda válogfltva hflüláz Glflbefl; l.ıZ Löfekëk klhoılák Volt ll kaslélbál lstállók és
hnzok foazm, ez hogy ıëıımz, hogy oan Koızızzınzh, ozzıı :zızy-hmm: az „ok uzız
zzzız ansmuzhz .vauzı ıuıunnk, veıven, hogy Az kozveı ynıı ızı, az hogy ooz
jnuzzh, ımaıı, how épen vsuon.
Minazzonııını oıızonzıznı Kwaih, Q onnét hzıe, ıfinı hzoıh. ez hnıy ıırmt hogy
ıoı az love ınııok, é ızen hnıınoh, zuõnnu nıoın. szoınohızoı Az be; sozvnz vnıaaı
kuıaı az zzoinoızı hzaazı „unom A nııkoı- egy ınëı-mınõn em voıns el am az
ıuııteııoı. vızzıoıı Kezd: veluk. es nny sok vızaoı uısn znegvon õket, heves mina-
= eornzmıszz :enm ıı. um nzvzıõıo, ınzaıı van-.Agy volt
1 ıı. szzıınz zznııán ıısso-is-m.
I aoınzznunıkmy, n mi Tısıuızszzııunihıeo (szoınoız megye). nhoı o uınsıznzh
ızızoızh yanz (kzzuıynı you.

154
küldte. Amikor indultak, egyeseket magához hívott és kezét fejükre
tette és ha valamely kiemelkedõ iériit látott, azt mondotta, milyen nagy
kár, derék ember, neked elpumtulnod. A törökök tudták, hogy mi ké-
szül, Gyuláról és Temesvárrói és más végvárakból segédcsapatokat von-
tak össze. Azok [a parasztok] midőn nagy reménnyei és bizakodássai
vonultak Szentmiklúsi-loz, a törökök keiepcéjébe kerültek, mégis kemé-

vlin el bennük; az :lszaladott nép haza nlenvén az láborba, Inegbesléiik mint jflrtak.
De :iz lllkelé ember rnéã ÍS biztatta dkei, és lzl Inolıdla, húg nem jó hittel rnénlek
volt el ez kasıeiıo. de oznmn a mogz viszi el õket smlnokl-o. kinek oz ızlzl ledol-
nek előtte, és csak kész prédák lesznek nekik az Wrckck. Azonban Olliuni kezdtek,
és éiést sem kezdtek az Kaiukbói hordani nekik Azért ız debreczeni birónak üzen,
hogy éiéıt küldjön az isten népének Az biró nem küld, és belnegven agliehány szá-
zooi ınozzıvni, ee egy hzzhoz hoz-zsi. hivoıio ez kreol; ez ok-o ooiz ınegyen homiz. ez
pirtınganıi kudi, hoy nem küldött éiést neki, és mond: fogjátok 'istennek léikei az
iıonosz emberi. Kzpisk az õ nepei 8 kõwzni kezdik, how mindjárt leinkumak
harmad magával. az istrángokat is meizveıetıe volt imaı- nekik. Az bird tolvaj: kezd
kiűillnl, rnjlı iniln az hlzra az delirtfléniék, kill ll birtivnl mind Vele Voliak: G
a ház ódaldt kivágván, az birót eisıabııditiák, és az biró az lelele embert lnegkötöz-
ieivén, az prengeı- (peiiengfiri ala viıeıı, fa lejei veteu. ne mikor ıiionıo ıalnsdniı
voiı, oly hírek voiizk ıeiõie hogy esiliz; is: hozuiı. és mikor eleget lzeszel vele,
az kardjat klvonza, és aı nlvelyebe küldi Isrnel az kardot; ozlán hogy EU néma-
„Aion ıeuıui egy szanıõvozeı, Q úgy voıjo. hogy kene ezeken; „zum hogy ez oeıeg es
leıaeıe ıyemıekeı eiõoe viıeile. e meızyoyoıı; ezmn hogy ez ooooriso mikor egy
lılılıló bort kikızdelılt, megäidotlı, S hogy oatani iıeıdeiie, ız EHS hida rllegérle
vele. eg ezeken keny-en-el zneginı ezon modon. Ezeket onnyiro einme volo ez koz-
seg, hogy lnnei Matirisloldéböl [Kisalföldi ls mentek alá hozzá. Eu-ol Barlus istván
lö ember 8 viléı Elnber oda ment houšil és Vele VolL Az filčlz egri had, lovag
lyalol, ki akart hozzá rnennl. Az Drédikäinr éiı az kapilán nehezen rnaraszizollák
oket. Ennyi reiiglo iveiıhiii login volt õket mintegy oıconitllsokol imegszoiiolrzkoıi,
hogy se :örvenı nem lettek, se semmi dologhoz kel-lvek nem volt; sziıkoı nem mono-
lak, nem esktidlek, egymást alléiéért megfoddeliék. Végre oly hírek megyén, hofl'
léiflűil S7. Miklfi előltdk, és az henna vaióklıi. mint az barmok Csiık úgy Vúgtdk ie,
holy az azékhâznál (mert az nap szék Volt), Jésust kiáiioltak, û az knpitánhoz
lutoilnk az várba, ott nagy csudávai és devotióvul [odaadással] mondták meg neki,
kérték. l\0E)' Iovább ne tarlôzlıssa ãket, ha 5 maga nem akar Veiek lenni. Az
kapilán rnundlu, hog' nem igaz hír, varjanık csak az egy napot; ha iılmnyosban
megel-li, o is elmegyen mos non veiek. onneı ez pl-edlkııon-o, vnıenunos neııo-
iıeusra mentek, annak exproiırálták [szemére veteliéki, how méltatlan sıólloit reáiı:
Isten eınlıete, nem hlletă Volna, ilyen csudát mivel! volna. Azért azután ne kú-
nsznlone. hnnezn veiek egyik: isten: diesel-ne, ki ez szezon megel- nemzetnek má-
sodik Moysesl. Láımıszlolt volna. Az prédlkátnr mégis constanteı' ıssevelália láiihala-
uıan blzonygatuıl, hog' nem igaz ember, ne higyienek neki. Az hlrbe sem volna
semmi, kit :ak másod navon ls melhallnnának. Ha inmátıllk ún' hinnaıek, mint
az hamis hírnek 8 az Isten igéjén: ig' meglérrlének, S ilyen töredoimé, éhila-
lussű és jimbnrrá lennének, bátor elninnék, hogy lslen me§zabadl\ani orSzáil.In<
kal elo. De az sokaság ugyan az 6 opiniójábuıı lvéleményébenl mıradváu, këılilldc,
rakodiık. És más nal! jó Nile! érkezik haza EH. az ki oda az Tisza (elé Jár! tisz-
lébe, élri sıolflb. S az kezdi beıéini, hofl' seb: embereket iálblt kik eiflaiadlak
Iz Vindnlbói, és ızoklől érlzttı, n1i|ıl jártak. UH Géndoâcdlck 'Ie oziári. De az ki
Báthory Mikiósnál Voll., azt 5 él nem iılımétia sohfl. hanem ez az ki kinn lorlfidotl.
ez más voil, és ez úgy járl, mint megírtam. Az ki penig Bálhorynéi volt, aıt 5 az
leiedeıemnek kuıoioue volt lel iaeeshe; kel-.ieson cel-zel voıı neve, oıı oz usmioe-zbe
ölték, bizontainrı mi modon.

155
nyen harcoltak, de szétverlék õket és minclannyiukat vagy elfogták
vagy levágták. Azelőtt a ısászáriak is, meg a János-pártiakf is várako-
zóan figyelték, hogy mi lesz ebbõl a nagy dcılogból; de miután annyi
katonáját elveszítette, észrevették, hogy ez az ember hazudozik és ubrt
üldözni kezdték. Ugyanebbõl az okból a saját hívei is weledni kezdtek,
maga pedig Debrecen mezűvárosba menekült. abban blzott, hogy a rne-
zõváros szabadsága és övéinek védelme biztonságot ad. De ugyanabban
az idõben a Váradi paranı-:nok gyalogosokat és lovasokat küldött oda,
elfogták és lefejeztékf' Ez volt a vége annak a háborúnak.

Mıgyıı Torııııııııiı aıiıeımı ıı. 0, xvı. ıı. ısı-us.

I. Lıuıı.

29

1570. Megegyezés II. Miksa német császár és János Zsigmond

választott magyar király között

a) 1570. Forgách Ferenc Magyar Htstorlájıı Jûiwı Zstgmmıd udvurúfút

és ıı speyerl :nez-ıııerıv létrejüıtéfõt

lfilñ-bl-ll l Habsburgok kénytelenek Vnllak lelnflndnlll llflêlyrfil, de csak az :ly-

knrl erdélyi Vııjdasúgtól, Viszont rılgılflllûdtilk a titáıılúli malyır tertlletekheı.
Mllllholy Dedil az erdêlyl Állam nem akart l valdasâl halâral K625!! Inaladlll,
megindult I leyveret Illrc ezekért a vrltás lerülelekêrl. A török béke ll. B 27. allm
lhll) meıkfltelı után nem Vnll Inls lehelkég, mlllt I ltélëlılı lnellelčll keretek
ktvıfltt a lınürok végleg: megúllıpllásıı. Az ellenıégeskedsek nıegszünlelëckor a
határok kérdéıérı klvül relldeınl kellett Erdély helyzetét él I Habsburiokhoı való
visunyát Az egyezmény letrejottet az enkorú Forgách Ferenc rıjıaból lehet nyo-
mon kflvetııi:

Magyarországon pedig az elõzõ évben nagy nyugtalanság első jelei

tűntek fel. Etmoncltuk azt is, hogy miként változott meg hirtelen az
emberek felfogása! Minthogy Bekes ettõl kezdve nem tudott megnyu-

' .Vans Lılgmond vflaızıott magyar lurnly alıllvalól, vagyis az erdelyiek.

7 A vám-ii kapitúııyı-A ulul, ılıi Báthori lsıvá.-i, a késõbbi fejedelem volı. A rel-
kelés leveräét ıı lflbbl Íorrăsnk eltérõ módon aıflfik elõ lllëviez l.: I. I'I\. Sıúılflnk
laza. IIS-101. 1.).
Í Forgách itt EZ 1500. év eıernéflyelre ulall, amelyekről ıı elõzõ fejezetben írt.

156
godni, teljesen a német gén oldalára allt. Sok mindent titokban terve-
zett el, és sok mindent nyíltan selekedett_ azért, hogy a királyt és a leg-
több embert saját nézetének megnyerje. Január l-én Meggyes mezövá-
rosbaıı omzággyűlésl: tartottak, ahol azután, hogy néhány emberrel kö-
zölte tervét, elhatároztäı, hogy M.iksához teklntélys követséget külde-
nek.* Az országgyűlés [eloszlása után a király a három nemzet, vagyis
a nemesség, a szászok és a székelyek fõemberei, mintegy C-IO személy je-
lenlétében, kiket Gyulafehérvárra hívtak, az ügyet ismét elöadta né-
hány szóval megtărgyalás végett? Bekes a király beszédéhez kapcsoló-
dott és azt hosszan feltegette. majd mások folytatták, mindenki asze-
rint, ahogyan tehetségéböl telt, vagy ahogyan érintette a dolog. Ugy
döntöttek tehát, hogy a népes követséget a császár tartnmányain át kül-
dik. ugyanis ekkor Prágában, Csehországban, minthogy már a legtöb-
ben követelték, gyűlést tartott. Úgy határoztak ugyanis, hogy a követ-
séget elküldik és békét kötnek a keresztények ısászárával, de a lengyel
király közvetítésével, hogy minden a lehetõ legnagyobb titokban tör-
ténjék. hogy olyan ügyekkel, melyeknek ideje még nem jött el, meg ne
sértsük Szelimet, mert az 5 részéről sokkal inkább kellemetlenségek-
tõl lehet tartani, mint előnyöket remélni. Egyedül Bekes állította hatá-
rozottan, hogy a követség valódi okát sok ésszerűen megindokolt ment-
séggel el lehet íedni és nincsen semmi veszély ebben a dologban. Ma-
gában saját magának ítélte a követi tisztet, lászatra azonban mindig
másokra tukmálta. De senkl sem volt. aki el merte vállalni ezt az any-
nyira kétes ügyet mégpedig azért, mert minden oldalról félelem, mél-
tatlankodás és veszély rémlett fel, nemcsak Szeliın részéről, hanem Já-
nos részéröl is. akit õ [Bekes] erkölusileg annyira leolusonyítntt és úgy
hatalmába:-A tartott, hogy a fejedelmet teljesen kénye-kedvére használta
íel, úgy, hogy egy rabszolga ura iránt nem lehetett engedelmesebb,
mint n király volt õ irúnta. Ezúttal [számba jött. még] a fejedelem gyen-
ge egészségi állapota és [az a körül.mÉh}'l„ hogy habár minden szeren-
csésen sikerült volna is, de ıı házasság vagy egyik, vagy másik félnek
nem lelelhet meg és a királyság, ami a fõ dolog, sem állhat fenn és a
haza sem maradhat bántódás nélkül, amint a következőkben elmondásra
kerül. Tehát úgy vállalta el a megbíúst, mintha õ egyedülinek maradt
volna mindenki közül. Nagy klséretet vett maga mellé a fejedelem bel-
sõ embereíbõl, lovakat, ruhákat, pénzt a kinıstárból, pazarló hajlama és
kívánsága szerint, és Miksa menlevelének megérkezése után, április 12-
én Gyulaíehérvárról elindult. Nagy tisztelettel és az öröm jeleivel fo-

* A meggyes! oısúggyűta nagy tfibbsege helytelenttelte a ltıbstıurgokkıl valo

Íriyalásl, továbbá, hoy János Bllmond német heflregllflt Vegyen feleségül. Attól
„lflotlak ugyanis, hogy ebbe a török nem log lıeleelyezni és Erdély ellen háborút
'og indilani.
Ü Az oısmggyıllés o Habsburg-Iárgyalás kérdésében 30 lfllû bllotlãálot jelölt ld.
ımelybnn az erdélyi három „nemzet” (magyar, székely. szán) ll)-10 képvhelõje
lett réâzt. Ez a blmtflli is ellenezte A ltövelséi Ktildéiét, Beke: lllonbln a leltfiyll
ıdvar h János Zsigmond segítségével kierásuıkollı, hogy elmehetett a császárhoz.

157
gadlák a császár parancsára mindenütt, ahova ıxak megérkezett, a ha-
tároknál pedig még ágyúlövésekkel is. E követség mellé a felségıs Zsig-
mond' egy másik hasonlóan fénya követséggel küldte Konarskí Ádám
poznani püspököt. Mikor Prágába érkeztek, itt sak a követségek okát
adták elő, egyébként az egészet a német fejedelmek gyülése elé Spe-
yerbe ulalták, ahová követték a császárt, aki néhány nap múlva távo-
zott. Itt a mindkét részéről leíolyt különféle tárgyalások után létrejött a
béke-egyezmény a következő feltételekkel. Legelőször sok vita után vé-
gül Janos lemond a királyi jelvényekrõl, amely cím egymaga 44 éven
át, nekünk ís. nekik is, és végül az egész keresztény világnak sokba ke-
rült, annyi nép szolgaságába, annyi ország, Horvátország, Szlavónía,
Szerbia, a két Oláhország, Buda és még Magyarország elvesztésébe, any-
nyi szerenısétlen háborúba. Miksa mégis a fenséges cimet megengedte,
bár ezt csak az használja, aki királyi vérből származik és a királyi ha-
talmat gyakorolja saját oımágában. Hogy János Erdélyt., Magyarorszá-
gon pedig Bihar vál-megyét Váraddal, Szolnok és Krasznai megyéket,
ugyancsak Máramaros tartományt' Huszt várával és a sóbányákkal örö-
kösen birtokolja és e végek és határok közt maradjon mindkét fél. Amit
ezeken kivül llatalmuk alatt tartanak, törvényes uraiknak adják vissza.
Hogy saját uralma alá tartozó területein teljes, szabad, korlátlan, füg-
getlen rendelkezési joga és csak a király név kivételével bánnely más
tetszése szerint magának választott címmel teljes és tekintélyes, semmi
ieltélellel nem korlátozott királyi hatalma megrnaradjon. Hogy János
viszont Miksát Magyarország királyának tartsa és ismerje el. Azután,
hogy keleten bármilyen, akár régi magyar iennhatóságú és magyarlakta,
akár uj földeket foglal el, idő folytán fegyveresen és vitézül, azt magá-
nak és övéinek szereze megf Hogyha Erdélyt a török erõszakossága
vagy támadása folytán ő vagy üvéi elvesıítenék, Szilézíában az Oppelni
hercegséget ugyanazzal a joghatósággal és ugyanazokkal a határokkal,
melyekkel azelőtt anyjával lzabellával együtt bírta, Miksa vagy övéi
Jánosnak es övéinek jelõljek kl ez adjak ac. Tevzslzlza, hegy egyek le-
gyenek ellenségeik és barátaik, kölcsönösen segítsék egymást 3 elsõ-
sorban Miksa Jánosnak teljes erejével nyújtson segítséget, ha szükség
van rá. János mégis a tõrököt, ameddig sak lehetséges, tartsa a szoká-
sos múdon nyugalomban és barátságban. Egyébként ezek a feltételek a
legnagyobb titokban köztük maradjanak, hogy az ellenség felingerlésére
kifelé semmi alkalom ne legyen. Hogy a feltételeket és a barátságot
megerõsítsék és rokoni kapcsolatot küssenek, saját unokahúgát vagy a

H ll. zeluııana Aus: lenyeı klnily ıuı-aıknlelı ıslu-ls-ızl.

S Kuzep-szolnok megye az enzlelyl vılanslz szaknyugau kaunın. _ Km-nıa
megye =lnı4n amely közvetlen szonısza-ııazalzan volt szntmm- ez aılıaı- megye
kõlëll.
' A tartomány ebben az idõben valamely várnak a ıní-ıezekılı jelentem, un-
dalmal. mellyét érletlek rajta. itt Máramaros megyére utal a szovei.
1 Az 1-:A-:leıy nyugati nem-an lcsı-õk ıznnkalõug .len alla un-ulelekıe geınlelınk.

15!!
dni hozza. János pedig december 31-ig küldöttei útján a béketeltétele-
et meg logja erõslteni. Ezdtrıil okleveleket állítottak ki, melyeket mind-
:ét részről a császár és a követek aláírtak és az ún. közjegyzö közre-
fıüködésével örök szerződést kötöttek és megállapodott szavakkal a
:gyzõ elöremondása után a császár és a követek hüségeskiit tettek."
De más volt a végzet. Ez alatt Szelim, aki jól tudta, hogy mi történik,
ét követet küldött, az egyiket a Stras nemzetségbeli lengyelt, Abraim
sauszt a lengyel királyhoz, a másikat, a magyart Jánoshoz. Ez [utóbbi]
ıikor a kirallyal való megbeszélésre eljött és a számára odahelyezett
ıékre leült, miután minden tolmácsot és más egyéb tanút Csáky Mi-
ály kancellár klvételével eltávolított, így szólt: Két okból küldött en-
em Szelim ısászár Ielségedhez. Az elsõ, hogy mily okok miatt küldtél
övelséget Németországba, amint ezt bejelentésed nékül is megtudta,
.iszen részben Szulejmán mint atya, részben õ maga [ti. Szelim] mint
:stvér szeretettel, jóindulattal, mindenféle szolgálattal, mindig és minde-
ütt melletted volt. Hogyha valamire szükséged van, azt sokkal jobban
lérhetted és elérheted az 5, mint a magad lekintélyével. A másik meg-
ízásom ez, azt akarja. hogy téged, mintegy testvéri szeretettel figyelmez-
ssen arra, hogy Németországból ne hozzál feleséget. Van királya han-
iaorıágnak, Dániának, és Svédorszăgnak, bárkit e királyi esıládoknál,
iválautasz, saját tekintélyével fog gondoskodni, hogy ez neked sike-
Liljön. János röviden 3 zavarosan válaszolt: Halat ad a pártfogáaért,
mit Szulejmántól és most Szelimtöl is kapott és azt hűségesen elis-
ıerl. Egyébként, ıml a német követséget llletl, ezt sak azért küldte.
ogy Miksának jelentse, hogy a íegyverszünetl Ieltételekkel szemben
atonái és tiszljei napról napra mit visznek véghn és követelje meg-
ünbetésüket és azt, hogy ügyeljen: az érvényes és megerősített [egy-
erszünetet övéi ezentúl megtartsák. Ezt azért volt kénytelen megtenni,
egy a fegyverszünet megtartásának önmagában is íontos rendelkezését,
melyről levelek és követek útján nem egyszer igen buzgón kezeske-
ett, biztosabban keresztül vihesse. Abraim a lengyel királyhoz nyomó-
ıbb paransokat vitt: kérdõre vonta öt János engedetlensége miatt
E azért is, mert neki [Zsigmondnak] miatta, mivel tudja, hogy rokona,"
ıkmindent eltúrt. Szelim kéri, íigyelmeztesse öt, hogy szeıényebben vi-
Elkedjék. Ugyanis hogyha fenyegetöen kell vele szemben [Jánossal]
Ellépnie, ezt nem lehet neki [Szelimnek] búnül Ielrónl. Franciaoıszág-
a egy másik küvetet küldött, aki Velencében sokáig vsztegelt, a háború
ltörézse után pedig a veleneelek Verona várába szállították fogoly-

' Mária blinl' Iwfteznő, Albert bajor hernl. leánya; Habsburg Károly lõhertel-
'ı ment leledfill.
Ü Syblllı jiilichl Iıerceglıfi.
W L. a b) alalll szbvegeL
" ll. Ziififlond Ágost lınflıl klríly lubellának, János Zllllnond lllylălllk l
.lyll volt.

l59
ként." Ez levelet küldött Jánosnak, megüzenve, hogy neki az a megbi-
zatása van, hogy az ö házasságáröl tárgyaljon a francia királlyal," lud-
niillik a király növérének hozzáadásáról. Miksával szemben még azt a
követeLményt támasztotta és paranrsba adta [Szcliın], hogy Jánossal
együtt semmi olyat ne tegyen, ami a legyveıszüneti egyezmény ellen
való. A temesi, a budai basát, a görögorszagi beglerbéget és egyik vezé-
rét megbizta, hogy az erdélyi eseményeket szemmel tartsák.
Bekes tehát dolga végezetten, nagy ajándékokat osszeszedve. magán
ügyeit illetően igéretekkel elhalmozva szeptember l3-án visszatért. Tüs-
tént összehlvták a íöembereket a három rendbõl. mindössze 18-an vol-
tak." Bekesnél volt az összejövetel, egyrészt ugyanis azért, mert kúli-
kâban megbetegedve jött haza, másrészt, mert lábát és kezét nem tudta
hannálni, a fejedelem hozá járogatott mindennap. Amint a követséget
és a feltételeket íelolvasták, Csáky Mihály rögtön kijelentette, hogy ezek-
re mindenkinek meg kell esküdnie, ami a feltételek egyik pontja volt. El-
sönek 6 maga és azután a többiek mindnyájan megesküdtek, anélkül.
hogy meglanáeskozták volna az ügyet és véleményüket megkérdezték
volna. Báthory lstván mégis azt erősítette, hogy csak akkor fogja az esküt
letenni. ha Szathnıáa-t a azt a blı-tokot, ami a németek kezén van, birto-
kába veszi, különben az esküt nem fogja érvényesnek tartani." János
megígérte, hogy erre lesz gondja. Forgách Ferenc pedig azt állította ha-
tározottan, hogy õ sem fog másképpen ıselekedni, ëak ha az Magyaror-
szágra üdvös és kedvezõ lesz és ha a hazai törvényeknek teljesen meg-
felel." A király tehát nagyon örült, és főként Bekes, mert õ volt az
egyetlen, aki az annyiszor megkezdett és soha be nem [ejezett békét
tető alá hozta.
lluyır 'rflrıeııelı-ııl Emlékek ıı. o. xvı. K. m-ui.
ı. uıııı. Kara. Naıy E

b) Gyulafehërvăr, 1570. decflltber l.

János Zsigmcmd megerősítő oklevele a speyeri megegyezés elfogadásáról

Beks Gáspár az erdélylek által meguiıolt Iellélelek ıllplárl I-áryalt Prágá-

ban, majd speyeı-ben, de eyes pontokon lényeges engedményeket ten. igy a Habs-
burl-udvar klvánflišára vetlék be az eflytlrllénybe, hog' az erdélyi (eledelern el-
lslnerl a uásrárt ı rnıga Ielctlıtsének, Erdélyt & az lltlla blrt Tiszántúli területe-

'Í A török-Vfilencei háborút Iz váltotta kl, hofl' I lfitöll Clfirus szigete! lüve
ızıız ez is-ıu. ıúıiuz ı-An meg ıs Kuala ısmıamt A usb-mi cap.-az zıınzıaımvaı
VÉÍZDGÖLL
Ü IX. Károly V0ll ekkor 5 francia kir-ŠLV Íurülkoflolt ISÃU-1570.
“ A 10 tagú bizottság iöbbi laglai liitakozásuk klfejeıéseként nem Jeienlek meg
Azok is, akik megjelentek, hűlûdezlûk az egyezmény ellogfldásálól.
'5 Szatmár a Hálhuriak birtoka volt, amely Balassa Menyhárt elpárloiásıkor
l.5fil-ben került a Habsburlok kflére.
I" Foı-ami remi: maga az ifa van, aki mım ıanázm ımmuatuz meg z ven-
ményét.

160
im ııuymıszıg azgıanaız Ehhez ıuzpuizıoaõ „ıızzaı-mily wii umzk ız eınzuum,
hogy .Yinnı Ziilrnond fiágt brökösei hlálwíhalı Erdély l Hablbllflolra fül Elllllıl.
Ugyancsak clllrt a lelléhldtlãl. hey Jínoı Zıiynondnall le kellett moııdııtiı ı
,,válıs1,tol.l" királyi clmrñl és területi kérdéıben el kellett Ioladnlı a „shhli quo"-L
A speyerı egywııéııyt i510. ıugusztus lean lıtltotlék meg, .Mnııı Zsigmond ı nl-
vz=u<„.s 8-zavzzzzëıııeıı ıugytı Java:
Mi, János, Isten kegyelméböl Erdély és a magyarországi Részek feje-
delme, Jánosnak, Magyaroıaúg, Dalmácia, Horvátország stb. néhai fel-
séges királyának fia, e soraink- szavával valljuk és emlékezetül adjuk
mindazoknak, akiket illet, sajátrnagunk, örököseink és ulódaink nevé-
ben, hogy miután egyrészről a felséges és rnindaıkor dicsőséges ural-
kodó, ll. Miksa úr, választott romai sászár, Németoıszág, Magyaror-
szág, Csehország, Dalmácia, Horvátoıszág, Szlavónia stb. királya, Auszt-
ria fõherızege, Burgundia, Stájerország, Karinthia, Krajna, Württemberg
stb. hercege, Tirol elsö és legfõbb grófja, a mi hódolattal üsztelt rokcr
nunk, másrészről pedig a mi nevünkben Beka Gáspár lökamarúsurık.
tanácsadónk és követünk, e célra kiküldött teljhatalmú és teljë rangú
ınegblzottunk között - a lelséges uralkodó: Zsigmond Ágost úr, Len-
gyelország stb. királya, a mi tiszteletreméltö nagybátyánk e tárgyalásra
kiküldött, legteljesebb meghatalrnazással felruházott megbizottjanak, a
fõlisztelendõ kobelnii Konaıski Ádám poznani püspök úrnak, Lengyel-
ország tanásurának közreműködésével 6 közbenjarásaval - bizonyos
tárgyalások kezdődtek s be is fejezõdtek, nemcsak a Magyar Király-
ság megóvlsúrı, de az egsz keı-esztényıég javára, a békkăl S az
egyetértésnől; e tárgyalások szóról szóra következõ tartalma pedig így
hangzik:
a megbékélés cildtelyei és feltételei, melyeket ő legkegyelmesebb és
legszenlebb császári és királyi felsége, Magyarország, Csehország stb.
királya és a fenséges János úr, Erdély és a magyarországi Részek feje
delme, Magyaroıszág telséges királyának, Jánosnak fia, tárgyaltak meg
és határoztak el, ugyanazon legszentebb ızsiisúri íelség és a tekintetes
és nagyságos Bekes Gáspár lűkamarús, egyben a fenséges fejedelem ta-
nácsadója s e célra kikilldött és teljhatalommal, valaınint Lelja joggal
felruházott követe, Speyerben, az Ur ezerölszázhetvenedik esztendeje-
ben, augusztus hónap tizenhatodik napján, Iõtiaztelendõ kobelniki Ko-
naıski Ádám, poznani püspök úr, a lengyel királyság tanáaura, a fel-
séges lengyel kiraly követe s e tárgyalásra kiküldött. legteljesebb felha-
talrnazással felruházott megbízottja közbenjárásával és közreműködésével.
Elõször is, minthogy azon ctrnrõl támadt vita õ legflentebb ısászári
S királyi felsége s a fenséges fejedelem között, melyet e békés meg-
egyezést követõen a fenséges János fejedelernnek hasznalnia kell - a
közjó érdekében és a nemes Magyar Királyság hagyományainak megör-
zésére tñrekedve - abban egyeztek meg, hogy a fenséges fejedelem le-
mond „Magyarország stb. választott királya" clmérõl és ezzel kapcsola-
tos minden igényéröl, s azzal a clmmel, mely alább következik, õ is, le-

ll -W' lfil
származotiai és utódai is megelégszenek s kinyilvánitja, hogy e cimet
használva akar gyümölısözõen tevékenykedni a keresztény világban:
Fenséges János fejedelem úr, a néhai felséges János királynak, Ma-
gyarország, Dalmácia, Horvátország stb. királyának fia, Isten kegyelmé-
böl Erdély & a magyarorsúgi Rxzek fejedelme. E cimet ö legszentebb
csáaári és királyi felsége, valamint utbdai mindvégig meg fogják őrizni
a fenséges fejedelem és utódai számára. Ettől függetlenül - különféle
veszélyek elháritása céljából - ama levelekben azonban, melyeket eset-
leg a törökök sászárához kellene irnia, ö szent mászári és királyi fel-
ségének kára nélkül, szabadon használhatja a „választott lcirály" cimet.
Továbbá, ugyanazon fenséges fejedelem, valamint gyennekd, utódai,
fiagi leszánnazoltai az egäz Erdélyt és az általa ez idö szerint birtokolt
magyarországi Részeket békésen birhatják és birtokolhatják, mint su-
bad fejedel.ı11ek, a javak adományozásának és átruházásának szabad és
teljes jogával, a peres ügyek megitéléaének és az itéletek végrehajtá-
sának jogával s más olyan ténykedésekkel egyetemben, melyek a szabad
fejedelem hatalmát és tokintélyét megilletik; ámde nem idegenithetõ el
semmi azokból a javakból, melyeket a fenséges fejedelem az ország ko-
ronájához tartozó jószágokból birtokol, bár szükség esetén neki is, utó-
dainak is álljon subadságukban eizalogositani, vagy zálogjoggal terhelni
azokat más javára (megtartva az örökös elidegenités tilalmanak záradé-
kat).
Az összes többi javakat illetően - melyek már ezt megelõzöen ado-
mánybirtokok, 'eiidegenitett javak, vagy magánosok által jogosan birto-
kolt javak voltak s idõk folyamán a kinıslárra súllnak - a fenséges
fejedelem S utódai is, mint szabadon cselekvõk, tetszésük szerinti sza-
bad rendelkezési jogot kapnak.
Egyébként a fenséges fejedelem és leszarmazö utódai ö szent sászári
és királyi felaégét az egész kereszténység fejének, Magyarország kira-
lyúnak, magvknál nagyobbnak és fõbbnek, magát Erdélyt és a magyar-
országi Részeket is, melyeket a fejedelem birtokol, a Magyar Királyság
tagjának tartják és vallják (tiszteletben tartva azonban minden körül-
mények között és mindenben a szabad fejedelmet megillető teljes intéz-
kedési jogot, tekintélyt, haıaimat, egyszóval az összes jogokat, úgyany-
nyira, hogy sem õ, sem utódai, de birtokaik sem kötelezhetók semml
egyébre, csak arra, ami e clkkeiyekben kifejezetten benne van). l-lüsë
gesen segítségére lesz a fejedelem 6 ısászári felségének és utódainak
mindabban, arni ugyanazon Magyar Királyság megvédelmezésére és
megóvására szükséges lesz; úgy hogy Valahányszor arra kerül sor, hogy
ó császári és királyi felsége, vagy utódai mellé kell állni személyesen,
ott is lesz saját személyében, vagy saját segédcsapataival. ha a közös
ellenség ellen segitséget kell adni a megvédésben szabad keresztény fe
jedelem s igaz, becsületes szövetséges módjára fog serénykedni. Ezzel
szemben õ sászári és királyi felsége abban az aetben, ha a törökök
császára a fenséges fejedelem ellen háborút ind.itana és birodalmát el-
lenségesen megtámadná, a fenséges fejedelem védelmére és oltalmára

162
fog sietni, teljes erejével és azzal a hűséggel s becsülettel, mely keres-
tény ısászárhoz és királyhoz illő. Ámde 6 szent uászári S királyi fel-
sége ügyelni fog arra, hogy semmiféle úton-módon ellentétbe ne kerül-
jön ö császári és királyi felsége és a lörökök felséges uászára között
megkötött béke egyes pontjaival, minthogy õ császári felsége különös-
képpen elhatározta és megígérte, hogy e pontokat sértetlenül meg akar-
ja tartani." Eppen ezért a fenséges fejedelem mindazt el fogja kerülni,
ami okot szolgáltathatna a nyugalom megzavarására. Sőt: amennyire
csak rajta áll, a legnagyobb mértékben ápolni fogja a törökök elöbb em-
litett ısászárával a békét, s ha azt venné észre, hogy az valamiféle ellen-
séges szándékot táplál vele szemben, arra fog törekedni, hogy amilyen
módon s amilyen eszközökkel ısak lehewégea, leısillapltsa e sändékot
és' ha kell, még juttatások és ajándékok árán is megbékitse, hogy -
akár még jogos ok miatt is - szembeszállva ennek az ellenségnek ha-
talmával, a fenséges fejedelem saját magára és õ ısászári és királyi fel-
ségére nagyobb veszedelmet ne houon. Ha ez mégis bekövetkeznék, ak-
kor - ahogyan fentebb is mondottuk - ö szent ısászári é királyi fel-
sége segítségét és támogatását fogja felajánlani a fejedelem õfenségé
nek.
Ezenkívül, ugyanazon fenséges fejedelem, Valahányszor ezreveszi,
hogy valami vész fenyeget a törökök részéről, errõl a dologról õ csá-
szári felségét tüstént tudásltja s ezt megelőzően semmiféle ok, vagy
ürügy címén nem indít háborút, vagy nem szolgáltat háborús okot az
ellenség ingerlëével sem, 6 császári és királyi lelségének tudta és bele-
egyezése nélkül. Ellenkezõleg: minden törekvésével és munkájával azon
lesz, hogy a kereszténység feje felül idõben elhárlthassa a veszedelmet.
Ugyanúgy õ sászári és királyi felsége kiterjeszti mindazt a támoga-
fúst a fenséges fejedelem és az ö területeinek megvédésére és megóvá-
sára is, amit csak háborús veszély esetén a szent birodalom rendjei
õfelségének Magyarország védelmére és oltalmëıra megadnak, viszont a
fenséges fejedelem hűségesen segiteni fogja az egész kereszténységet, ö
császári és lrirályi felségét, a birodalom fejedelmeit és karaig kiktõl õ
maga is segitséget tapasztalt a szükség idején s minden erejével és tö-
rekvésével azon lesz, hogy a szent császári felséget és a birodal.mi ren-
deket fenyegető veszedelmeket elháritsa.
Megígéri a fenséges fejedelem, hogy mindezt kivétel nélkül, minden
idõben meg fogja tartani, és minthogy a fenséges fejedelem mindenben
eszerint log viselkedni, éppen ezért 6 szent császári és királyi felsége
is az általa most megkötött megegyezés tartama alatt teljes erejéből,
minden idõben viszonozza a védelmet a fejedelem õfenségének.
Abban az esetben pedig, ha a fenséges fejedelem, vagy örökösei és
utódai - ami távol legyen - elvesztenčk Erdélyt, õ szent császári és
királyi felsége, valamint utódai visszaadja, illetve vissza fogják adni a
fenséges fejedelemnek, vagy utódainak a sziléziai Oppeln és Ratibor her-

'T A urinapzıyi békére uızı. L. A 2-ı. „Am zımı.

lv ıea
cegsêgeket, ugyanazon jogon, amelyen a mcgdiısõült Ferdinánd császár
kegye folytán birtokolta azokat a fenséges fejedelem és errõl külön biz-
tositék-levelet is ki állítani."
Ugyanúgy a fenséges fejedelem esküvel kötelezi magát S országának
összes karait, hogy abban az esetben, ha fiutód nélkül halna meg, vagy
ha leszármazóinál és utódainúl halna ki a fiág, Erdély minden akadály
nélkiil senki másnak, csakis a szent ısászári és lrirályi felségnek s utó-
dainak, mint Magyarország királyainak birtokába és hatalmába fog ke-
rülni, mint birodalmuk valóságos és elválaszthatatlan része.
A szent rsászárl és királyi [elség pedig saját nemélyében és utódai-
ban kötelezettséget vállal a fenséges fejedelemmel és Erdély karaival
szemben, hogy mindazon jogokat, törvényeket, kiváltságokag adomány-
és zálogbirfokokat, melyeket Erdélyben, vagy a magyarországi llészelren
birtokolnak, valamint a fenséges fejedelem, mint választott király és
felsége: apja által hozott törvényeket ä határozatokat épen és sértetle-
nül, jogerõsckként megőrzi, s mindezeket kivétel nélkül - utódaival
egyetemben - érvényben és hatályban fogja tartani.
Ha viszont a fenséges fejedelemnek nem fiutódai, hanem leányai ma-
radnának halála után, 6 szent ısászári és királyi felsége, vagy utódai
ugyanazt a hozományt rendelik és adjak nekik, amit a ısászarl felség
leányai szoktak kapni.
l-logy pedig a jövőben megszüntethetõ legyen minden viszaly és el-
lentét oka a határvonalak, valamint a birtokok tizedszedése tekintetë
ben mindkét fél Lerületei és alattvalói között, továbbá azért, hogy a
fenséges fejedelem országának pontos határait megállaplrsıik: a fensı.L
ges fejedelem és utódai teljes joggal és hatalommal - a fentebb meg-
írtak szerint - bírják és birtukolni fogják Vıirad várát Bihar megyével,
Kraszna és Közép-Szolnok megyét a Cseh-i uradalonunalfl' úgy azon-
ban, hogy ha esetleg a Cseh-i uradalom tartozékai közül egyes jószá-
gok Szathmár megyébe esnének, azokat 6 ısászári és királyi felségének
kell fenntartani. Ugyanígy l-luszt várát is Máramaros vármegyével, s
valamennyit mindazon jogokkal, jövedelmekkel s összes tartozékokkal,
melyek e várakat és varmegyéket õsi jogon megilletlk, klvéve Nagybá-
nya-t és Erdõd-õt s ezek tarlozékait; a fenségs fejedelem területeit te-
hát ezek szerint kell meghatározni.
Ugyanígy a fenséges fejedelem az általa megszállott és birtokolt
mindazon jószágokat, amelyek az előbb emlitett várakhoz tartoznak,
de a szent ısászári lelség vármegyéiben, nevezetesen Beregh, Ugocaa,
Szathmár és Szabolcs vármegyékben vannak, felszabadítja és átengedi
õ ısászári felségének., viszont õ császári és királyi felsége mindazt visz-

” Az ıssı. ıúııuz ıı-ı mz-zbsı zgyzzmenyfz uıaı, az un mk az oppzın-ı

ııerıezëéarõı volt zó. (Goou, R.: i. m. ızı. ı.ı A biznziıékıeveı Béuben ısn.
március 1.0-én kelt. (U0. 203-204. l-)
9 A ÍQIDEIÉSKW B meflékel vették alapul, :úri Keflill 50|' a Eıhl uradalom
kettéoızlúsára.

l64
szaadja a fenséga fejedelemnek, amit ôfelsége katonái a háború folya-
mán az említett vármegyékhez tartozó jószágokból elfoglalták, Tasnád
mezõvárossalf° és annak tartozékaival együtt, de kifejezetten megtart-
ja a két emlitett uradalom Iartozékait, különfsképpen pedig a tizedeket,
aminthogy õfelsége azon többi megyéjében is érintetlenül kell marad-
niok a tizedeknek, amelyek már e tárgyalások eredményeképpen ke-
rültek Őfelsége joghatósága alá.
Következésképpen õ szent császári és királyi felsége ezen országré-
szek kapitányaihoz tüstént levelet fog intézni, hogy ezek után már ne
zaklassák úgy a jobbágyokat, mint azelőtt, hanem hagyják, hogy saját
megyéik váraihoz teljesitsék szabadon szolgáltatásaikat; a fenséges fr
jedelem a maga területén ugyanezt meg fogja írni és mindenben végre
is fogja hajtani.”
Hogy azonban a hivek vagy alattvaloik egyik, vagy másik részről, a
büntetéstãl való félelmükben, vagy gonosz szándéktól vezéreltetve el ne
hinthcssék az újabb gyűlöli-rödések magvait, óvakodni kell attól, hogy
az efféle szökevényeket - bámkik legyenek is azok s bármilyen ok hajtf
ja is őket - akár egyik, akár a másik fél befogadja, ellenkezőleg: va-
[ahányan megérkeznek a fenséges fejedelemhez, valamennyit haladék-
talanul visszaküldi õ császári és királyi felségéhez, nem is kezd velük
titkos tanácskozásokat, és semmi olyast nem mesterkedlk velük, ami
õfelsége kárára, vagy hátrányára fordulhatna. Ugyanezt ugyanígy be-
ısületesen teljesíti õ ns-ászári és királyi felsége is a fenséges fejedelem-
mel szemben s e kõtelezetlségétõl semmi módon sem fog ellántorodni.
Ha pedig a fenséges fejedelem, vagy örõkösei és flági utódai a Krisz-
tus segítségével s a kedvezõ alkalmakat felhasználva, o tiszántúli terü-
letekbõl bármikor valamit is képesek lesznek a török kezéből kiragad-
ni és felszabadltani, e területek a fenséges fejedelmet és utódait fogják
megilletni.
Minthogy pedig a fenséges bajor herceg leányával való házasaágkö-
tésnek e megállapodčfit még szilárdabbá s erfisebbé kell tennie, és tar-
tósan növeli majd a szent császári és királyi felségnek a fenséges feje-
delem iránti jóakaratat, addig is, mig e eikkelyek megerõsltett példánya
meg nem érkezik a fenséges fejedelemtol, a császári felség mindent
megtárgyal a fenséges herceggel, vagy - ha a herceg beleegyezését a
legnagyobb igyekezete és törekvése ellenére sem tudná megnyerni -
a jtllichi herceggel s isteni segltséggel reméli, hogy sikerül is mindent
elrendeznie és összehoznia, úgy, hogy végül is az a személy, aki majd a
megerõsltett példányt hozza, a szent császári és királyi felség által kez-
deményezett házassági tárgyalásokat, a magával hozott különleges fel-
halalmazás alapján folytathatja és a kellõ befejezéshez és kimenetelhez

"TaSnăd Kñúp-Sıolltok mewében Voll. Llradalmával együtt évi ll) ezer fo-
rintot lüvedclmueıt.
1* Mlksa 1510. augusztus 21-én intézett ilyen paramsot a llızántúll kapitányok-
ııoz, eiõıjarõııııoz és ıısztsegviszıfiımuz. (vs. azon, a.: ı. m. ısı. ı.)
185
fogja azonnal vezetni, s így minden további késlekedés nél.kül teljesül-
het a fenségs fejedelem lılvánságafi
Ha viszont - amit a jóságos nagy lslen távoztasson - n fenséges fe-
jedelcmnek a lıázasságkötés elõtt kellene az élők sorából tavoznia, azt
a végrendeletet, melyet a fenséges úr halála után fognak feltalálni -
amennyiben e szerzõdésel és megegyezéssel nem ellenkezik _ õ szent
császári és kiıälyi felsége, utódai és öıükösei szilárdan megtartják és
másokkal is megtartatjak.
Ugyanúgy mindkét oldalról - tehát mind a szent császári és királyi
felség, mind a fenséges fejedelem részéről - szorgosan gondoskodni
kell afelõl, hogy egyik a másikat semmiféle pártoskodás viszályával
meg ne támadja azon akadékoskodások, erõszakoskodások, karokozások
miatt, amelyek mindkét räzrõl megtörténtek az uralkodóik iránt tanú-
sított hűség következtében attól az idõtõl fogva, hogy a tekinteles és
nagysagos Petrovics Péter grof bejött az országba."
Hasonlóképpen a szent császári és királyi felség saját részéről írásbeli
biztosítékot nyújt az erdélyi elõkelõ uraknak, a fõrangúaknak, de álta-
lában az összes nemesekndı, valamint a fenséges fejedelem által bir-
tokolt Erdély s a magyarországi Részek egyéb karainak és rendjeinek
is, saját maga `s felséges utódai nevében arrol, hogy a jelenlegi fensé-
ges fejedelemnek teljesített hűséges szolgálatalkért õket meg nem tá-
madja, nem gánsolja és soha bosszút nem áll azokért a joglalanságo-
kért, melyeket neld, vagy övéinek okoztak esetleg, s javalkban, birtok-
lási jogukban, személyükben emiatt semmiféle módon nem fogja õket
zaklatni; ezt az oklevelet pedig akkor fogja kiadni, amikor a fenséges
íejedelemtõl meghouák a biztosíték-levelet.
Ugyanígy: a felek egyikének sem szabad sellel, lopva, érulással,
vagy bármilyen rnesterkélt ürüggyel elfoglalni, vagy megszállni a másik
fél területén levõ várat, várost, vagy erõsséget.
Ha azonban véletlenül úgy adódnék, _ amit a jóságos nagy Isten ke-
gyesen messze távoztasson - hogy a fenséges fejedelem utód vigasza
nélkül távoznék ebbõl az életből és Erdély, valamint a magyarországi
Részek területe a szent ısászári és királyi felség birtokába kerülne, a
szent császári és királyi felség, vagy utódai tartoznak fu kötelesek lesz-
nek, e cLk.kelyek erejénél fogva. az emlitett lerületeket, valamint az ösz-
szes karokat és rendeket õsi és bevett jogaikban és szabadságaikban sér-
tetlenül megtartani.

HA háuudgból semml nem lclt. Mária blljür hercegnő már jegyben járt,
Sybllla :lflliehl herceillãt nudli Janos Zsigmond nem akarta.
1' Az erdelyl oısztggyúleı, ı-nıuı.lıı látta, hogy Fez-dlnáml .ıeınmll nem md lenni
Erdély mzgtızıssin, ısse Janulı-jslıaı-ı viamhivuı Pen-uvich réten, alu supoıyaı
ısaladıavaı nagyra el Erdélyt és usa-lol Janos zıigmonf.-l vismıeı-eset lıesziızue
elõ. l=„u-svlzıı meg ls ızızııı Erdélyben. ez Aı orszswoıëz Janza niızıwııa mez-
érkeıëélg helylartónak választotta, rábíııa a konnányt, a hadsereget, a pénzügyel
és a hám-A ,,nemzzı`- z-2 Kepvlselajelzõl állõ ııınazsaı rendelt mellé. Ezzel indul:
meg a nyílt küzdelem a ket klrály hlvel között. és ez a speyerl megegyeıe'-si:
ıarlaıı.

166
királyi felség, vagy övéi. vagy a hová, vagy birodalmához tartozč
küldenének a fenséges fejedelan területére segítségül. säntén gono:
szándék, ııselvetés és osalárdság nélkül fog eljárni, s az ilyen, ő szeı
császári és királyi felség által küldött segélyhad okozta károkat -
amennyire sak módjában áll a szent császári és királyi felségnek -
ugyanúgy igyekszik megelőzni, mint saját területein, s a szent császári I
királyi felség errõl is biztosíték-levelet fog kibocsátani." Viszonzás`
ugyanezt meg kell tennie ıı fenséges fejedelemnek is.
A fenséges fcjedelem arról, hogy a fentebb megírt valamennyi cil
kelyt minden idõben szentül és sérthetetienül megtartja. köteles hitel-
fejedelmi aláírásával és pesétjével megerősített kötelezvény-levelet k
adni, ezenfelül gondoskodik arról és keresztülviszi azt Erdély val:
mennyi rendjéııél és karánál, hogy azok az egyennény e fejezeteit :
elõiı-t modon mind esküvei. mind pedig meghatározott idõn belül ads:
szár-i felség kezeihez eljuttatandó szükséges és kellő oklevélben - meI
időpontot a szent sászári és királyi felség jelöli meg - elfogadjá
helybenhagyják, rnegerősítik, egyben megigérik és biztosítják, hogy
fentebb megírtak minden pontját és záradékát 6 ısászári és királyi fe
ségével s a Magyar Királyságban őt követõ utódaival szemben beısülı
tesen 6 sértetlenül meg fogják tartani.
Mindezt azonban úgy kell intézni, hogy e doiogbói ne tudódjek i
semmi, ennek megfelelõen a szent császári és királyi felség, a fenti ös:
szes cikkelyek megerõsitő aklevelelvel kapısolatban, melyeket saját, vi
lamint a fejedelem is saját hiteles pecsétjével és aláírásával adott ld, l
az idők úgy hozzák, már az első Országgyűlésben, melyet a magyar k
rályságban õfelsége tartani fog - ha azonban többet hasznélna és szül
séges is lenne e dolog további legteljesebb titokban tartása, akkor má
alkalmasabb idõben, (amelyet a császári felség a fenséges fejedelemne
elõre jelezni fog, hogy igy mindkét fél karai és rendjei egyazon idõbe
hagyhasák jóvá az egyeunényt) -_ keresztülviszi Magyaroıszág rem
jeinél és karainál, hogy ezeket az okmányokat egyértelműen, minde
pontjukban és záradélnlkban - semmiben sem lérve el a fenséges fı
jedelem egyezınénymlntájánalt zsinérmértälétől - teljs egészébe
megel-õsítsék, iıeiybenhagyják és elfogadják.
Végül szükséges, hogy mindazon tisztségviselők és hivatalnokok., kil
nek segítségét akár õ mászári és lrirályi felsége, akár a fenséges fejedı
lem jelen egyezmény megtárgyalásánál igénybe vették, vagy a jövőbe
szándékoznak igénybe venni, valamint azok Is, kikkei ezt közölni fog
ják, együttesen és egyenként esküvel kőteleziiessenek arra. hogy E

V 1* Ezı z punwı ııyııvsnvııõnı az ıssı-1 ıznulzanzu (cızulau zzoıllwıınıız zlıv

sem mıgıııfıázzı -ızpmn vzusk az Az zuzımenyızz. Mıksaııııı en-eı szm _ı_;,_,
lflSll-éltlévtle l57l, Illlllál' 3l-én Kelt (G00, R.: l. m. M1-MJ. l.).

16'!
egész ügyet a legsúgonlbb titokban fogják tartani és senki elõtt fel nem
látják.
Mi pedig, ugyanolyan egyenméggel, a.rnilyennel e tárgyalásokat meg-
kezdtük, eleget akarván tenni mindannak, ami e megegyezés erejénél
fogva reánk hárul, az említett egyezméııyf, annak valamennyi feltetë
lét és cikkelyét úgy, ahogyan azok fentebb le vannak irva és szóról-szó-
ra be vannak iktatva, a magunk részéről biztos tudasunk szerint, lelkünk-
ben jol megfontolva, 5 amennyire ısak képesek vagyunk s kötelese-
günk is, a lehető legjobb módon fe formában helybenhagytuk, elfogad-
tuk és megerűsltettülg amlnthogy jelen soraink hatalyával helybenhagy-
juk, elfogadjuk és megerdsltjük, meglgérve a fejedelem szavával és hl-
tével, magunk, õrököseink és utddaink, Erdély és a magyarországi Bé
szek fejedelmei nevében, hogy azt egészében és részleteiben becsülete-
sen, szentül, szilárdan & sértetlenül ırıegtartjuk, megõrinük, teljesít-
jük s elhatârozzuk és akarjuk, hogy fentebb emlitett örököseink és utó-
daink kötelesek legyenek megtartani á teljesíteni és mind saját ma-
gunkat, mind őket erre a leghatékonyabban köhelezzük, köteleselıké és
ldrötöttekké teuzük, minden ıselvetfst G ısalúrdsãgot teljességgel mel-
lõzve és ellıarlwa. E sajátkezúleg aláírt és függő pecsétünkkel megerő-
sllelt oklevél bizonyságtételével. Kelt a mi székvárosunkban, Gyulafe-
hérvárotl, az Ur eıerölszazhetvenedik esztendejében, december havának
első napján.
János fejedelem, saját kezűleg.

uıurreıuuıcm sıusveruiıe. Pııııızııuıı sıuısııı-

ııuı'ırı\ mi-mı. (Kmuııııı a. oooıı. wıen. ııxı)
us-ııı. ı. Lıuıı. lom. xı-nu Gy.

Bella Gfilnâl' 1570 szeptemberében IÁI1 Vir: Erdélybe, u Sll Iadű blwfiláfl amil-
hlıı nehezen fogd!-ll el l megeyellet (l. Fvlgáflh lefráall ll) alatt). János Zılglnblld
az zum-ııëny Jõvnıuııyou rıavzzevzı aekıı ıııııõı ıuxuıaız Mımııoz ııı mmıuı
l0-én erõslletle mel a lflelâllapfldăat S az ıılălfl szbvegektt klueréllék. Ennek hírét
lıonhıll JÃIIOS 7-Hflltorıd mir nem éfle meg, mert mšrciuı H-én me;|\llL A Ipeyerl
eıyezmény (onlos h.ı1Ará.I.loınaı az egész crsflg Iărléneleben. mert rendeıle a Habs-
burfiok B Erdély között -I Vltáı kérdéıellel lklíıjofl l'u:ly'u:l, a Tlı7Ánl.l'ıl 1701110: el-
hlürnlisı). A Hahsbıırgnk ı drinápolyt bfllében ellsmeftêll ll erdélyi állam ktilfln-
nıımı, z zpzyzn zu:-uııeııyıızn Enıeıyı „um azıuıo ıejeuzızııııeızı.

eı
és
meg _
Iırlolt.
168
 30

Marosvásárhely, 1571. január 6.

Az erdélyi országgyűlés határozata az iparcikkek árárói

Az iparcikkûk árának Subfilylfl-ÉS-I eredetileg a fiéhak l'tMáSkDrúbe larthiûtt, mlnt

lhoflan ezek eiienõrizlék az úruk rrtinõségét is 3 az ipırosõk egäz l'mtnk.ajaL A
birtokos osztály iflekezelt az Árlftefiliaptláa (llmitűciú) lniăt milánlk hiinsítılll.
hogy a mezbgflniaflgi S az ipari l.e.rı1ıéke.k árlnak viszonyát saját politikai hatal-
l'n-fimık ldhasnıllfiiăval a man érdekel szerint ılıkllıa. Ez az iplr fejlődése szem-
Wntllból feilítlentll kárw Voll. Eflräzl, rrtert az iflllvaõklmk. az éleimlner 3
nyeliınyug árínak alakulásálıa nun Vûlt beifizdlúsuig viıznnt ıı mlút munk-ãlult
ellenértékét Iltâsûk filizflpítbttûk mel. Mflsräıt. ı blrtokûsok lflčlllëlãlték A hlızl
ipar lerfltékelneic árát, de hıtallrıukoıı tellaelt klvül eıtek a külföldről lıehozvtt
lpıreikkek. Az ársubšsıık llylnls a |rıaQ'aro|17ág1 & az erdélyi ipar egyoldalú
fejiõdisére vilűgllanlk rá, eyes ilırflgak (pi, textilipar) flllesetl lıiăllylınak a fel-
ıorvifiblıûl. Az ilyen iparágak termékeit lõrëfit kitlfüldnfii hozták lı. Az ársıabás
jogának meısıerzäével a tengeren túlról baâraınló nttıt okozta eurólll arfonada-
iom hatásának lrllfllrflnılld alıktıláalbı n blrtokutok - hı khrlălcvmtl. mértékben
is - ı saját érdekük merint bele tudlak Sülrıl. Mıflmrurfijgon ız firak Sıabfllyıı-
zaıı a XVI. sıimd rnăsedik leiében az egyre ntfivekvű hıtlıkllrfl rneyék joga lett.
llrdliybrıı ll ofifilflfi-lé! Iollılknıefl ll lblrtiklıaimek C az llılflıok munkabér!-
rlek lflbáiyırlásával. llyflt részletes ûlflllfls keflllit 1571-ben:

Anno domini 1571.

Vízkeresztıuıpbun Székelyuıisărhelyenl rész szerint való
ofazággyűtésében az míves mesterek mtueiı-6! ily rendelet uégeztetett

Az szõcseicrõi
Egy jó róka bõrt adjanak d. 40, egy jó lıálaubát Il. 10, az málgerez-
nát* fl. 6, egy róka hatot nyakastól, jót d. 25, egy bárány bőrt d. 4, egy
örög kedment d. 60, félkedment d. 38, egy jó mogyoró nyestet nyersen
d. 50, egy bik nyestet' d. 25, ısinail nyestet d. 60, egy jó farkas bőrt nyer-
sen fi. 1, kisinalván az farkas bőrt i'i. 1. d. lti, egy jó ökör bőrt d. 60,
egy jó tehén bőrt d. 40, egy irû vagy kos bkt d. 20, egy aáp* bőrt d. 25,
egy juh bõrt tizenharmadfél pénzen.

1 Január 0-a. - Székaiyvúaúrlıely más néven Maroavíaűrheiy (Tirgu Mura).

I A mllgereflfl itt. R fűlri hal llltfl prfifillél lelenll.
I A l'l\°fl'0l'Ől\Y=9t rnugyordval, a bükk- (hik) nyeat rltflkkai táplálkozó nyätlıjla.
Í A czáp a kecske iılmiét jelenti.

169
 Az timárokról
Egy ldcsinált örög ökör bőrt d. B0, egy kisinált tehén bőrt d. 60, egy
kicsinúlt juh bőrt d. 18, egy irû vagy kus bőrt. kicsináltot d. 25, egy ld-
csinált czáp bőrt d. 32.

Az varga rnesherekről
Egy kemke bőrből uõıinãlt czepelllst avagy dell sarut' adjanak d. 16,
alább valót alllbb adjanak, egy lelhető szelıemyét' kecske berbõl d. 50.
egy térdig való szdrernyét d. 25, egy aszszonyállatnak való sarut d. 18,
egy íérfiúnak való fejelést d. 16, egy aszszonyállıtnık való fejelät d. 12,
tíz uztendõs gyerrneknek való sarut d. 12. Az céhrnesterek meglásaák.
hogy az alatta való mesterek jó bőrből mlveljenek.

Az mészároscıkról
Végeztetett, hagy minden várûsokun, lalukon az mésıárosok jó húst
vágjanak, Sánta, beteg és üszlıevér bannot ne vágjanak, azt húst íonttal'
mérjék, mLud félbe, mlnd nyarba másfél fontjával adják Egy pénzen." az
fagyúnak máuáját adják fl. 3.
Az szappangyárlokról
Ezdı a suponnak ícıntjút adják d. 3.
Az szlgylrlâkról
Egy kézzel- veres bőrből sinfllt hárnot cseres vagy bélés bőrből' ad-
janak d. 35, egy vers bőrből örög kéczer csinált uekeres íéket hójagos
zıbolájút d. 20, alább való kéaer iéket d. 14, kécıer kötõléket jót d. 16,
Iélszer" kötñléket d. 10, alább való félszer kötűíéket d. 5, kéczer ken-
gyelszljat cseras bőrből d. 16, íélszer :Seres bőrből valót d. l0, fejér bőr-
bõl uinált íélsıer hámcıt d. 8, szlgyelõt cl. B, farmatrlngot" cl. B, egy ku-
cslldnak való [éket Gnu zabolájút akárminemű szlnű legyen d. 40.

5 A Clpellõı (cflpellls) két rfiıbõl (talp éı Ielıfllífll ké:z\`lll könnyű lábbeli.

Idegen hıláırı l-:riadt el Mıyıroıulzon. a dpellãsl némıt cipõnek ls nevezték.
A nru (bocslmr) :Iyeflen bărbfil kiszlllı llbbell volt. A dell-sarun bokdn (elül Qrõ
(Gáz lábbeli! vagy rñvid lılrű ıslılnıit éflettıll.
I A szekırnye hmm sd:-ú cıııını, ımely ıérdll van' ııon felül ért.
" A lom ıúlyrnértéıı; ı becıl (on: 0,56 ki-oı nyuııııııt.
I ı=Anz=uLnıı-; z mızyıf ım-am ıı.., rem.
Í A xrubflrıcıenell, kész bőr; a bélêıbfirün bélänek lıaaııılll. bflrt értıtlck.
Í' F6lıZ:I`= lélhfitlűilfiű.
" A 5ı|fl'elb lfillzyılõ) B hám QD' IBM, párnlıolt sıll, az III!! ızflgyéheı he-
lye7Jk, 5 hoä kapfiolôdik az iıtráng. A ílhnıllinl húrok ılıkú lfimbölyű lzíi;
a ló farka alalt hlˇlflák kefltsılül. holy ınezııkldilyoıza l Ilyflefl Vflfiy ıfléh
szeraılmok elõreuúııáaát.

l70
 Kötélverõkrõl
Egy kendernek másăja adassék fi. 1, egy örög istráng d. 2, apróbb ist-
ráng d. l, egy lčkölél négy elõ d. 4, szekér nyomtató kötél d. S.

Az kádárokról
Az hordókat úgy adják, hogy valahany veder lészen benne, anya pén-
zen agyák és soha feljebb ne adhassák, erre penig az városokbéli polgár-
mesterek, bírák és polgárok jól gondot viseljenek, hogy minden rendbeli
hordok igaz mértékre ısináltassanak, azaz, az egész hordó nyolczvan
vedres, az feoldes [feles] negyvenes, az többi harrnina és húsz vedressek,
igaz veder számra ıısináltassanak, és ha mikor az hordók falainak bun-
takozások lészen, avagy az, hogy azok helyébe olyan falakat csináljanak,
penig ha azt nem mlvelik, fel hordót sináljanak benne, hogy azoknak
miatta az borvevõ ember meg ne rsalatkozzék.
Az kádakat azonképen valahány vedresek lesznek, annyi pénzen adják.
Az a két fülû ııseber, kit egy ember viszen d. 3, két fülű ıseber, kit két
ember viszen d. 8, egy fél fülű sajtár d. 1. Ezen felül valahany vedres
lészen az cseber, anya pénzen adják.

Az ötvesekrõl
Az ötves mesterek tizenöt loton való ezüstbõl" miveljenek minden ml-
vekeı és alábbvalóból semmiképen ne. És az czéhmesterek minden nyul-
ızad nap eljárjak az Ötvös mestereket, meglássák õket, ky ky közülök
mint mlveljen és kynek kynek jele avagy pecséti rajta legyen az ő mi-
vén, hogy ısalârdság ne legyen benne.

Az szabókról
Legelõszer az szabómesterek erre gondoljanak, hogy rotat [rothadt] és
senyvedt posztóbúl ruhákat ne sináljanak. Oreg felsõ nıhaból, ki haczo-
kának hlvatik, vegyenek d. 40. Kéaer dolmantól karasiatol és stamettol"
d. 40, félszer dolmánlól d. 20. Karasia es lõremberge" nadrágtól d. 16.
Grúnatból es aájából" sináltért d. 20. Asszony ember szoknyñtól hosazú
lőrornbergbõl és baraszlaibóll' ı-.slnáltól cl. 24. Az ki jobb poszlóból akar
csináltatni, az az szabókkal alkudjék. Egy örög lejér szűrt d. 60, feketét
d. 45, szürkét d. 38.

“ A lıt az ezüst flnuınsúgáı határozta meg

" A kırasia igen ellerjedt közepes minőségű posıtofııjla volt. Különféle színek-
ben iımerlék. _ A olarnél (`Ell|'nél.) fëüil. fonaibdl käilll, silnl Ieiiiielñ szbvel..
A drágább Íajlñk köze lJI'1010R, sıinlên sokféle ızinben hıuııailák
“ A lõrernberzer (lordınbeı-ger). ntımberp' (norlmbergi) poszto, l. az 5. számú
irilot.
“ A grãnalra l. az 5. mamú Iralot. - A sújı pısztonalı nem ls egy valıoıalál
(kırmauln fiãja, kdzönségs Sája) iamerlék. Többféle szinben használták.
'I A baraıziai lbrasılal, brıszlâv) poszlórıı i. al 5. SZĂIDÚ ifaiot.

l7l
 Szór mlvuekról
Ezek az gyapjúnak mazsájat vegyék fl. 2, egy jó juh gyapjat d. 6. Az
ki alábbvaló, öt és négy pénzen. Egy vég lejér szűrt adjanak fl. 2, d. 25,
az feketét Il. 1. d. 75, az szünkét fl. l., az farkát fl. 1. d. 50, egy jó öreg
nemezt d. 10, apró nemezt d. 6.

Az kerekesekrăl
Egy kocsit ısináljanak fl. 2. d. 50, egy koısikereket d. 25, négy lusze-
kernek való kereket d. 20, örög szekérhez való kereket vas alávalót d. 40,
vas nélkül valót d. 36, hat lóra való kolyat" csináljanak fl. B.

Vasérrassokról
Miért hogy az kovácsok az õ mlveknek árros voltát vetik az vasak
drágasıigat lenni, ez elõtt való articulusban úgy vagyon irva, hogy azvas-
nak mázsáját két forinton adnák, de most úgy végeztük, hogy az vas-
xıak mázsáját harrnadfél forinton adják. Könyergünk íelsegednek, hogy
felséged is úgy adassa az hámorban az vasat. Az apró vasnak százat fl. 7,
az aczélnfiı múëaját fl. 3.

Az kovások mívérõl
Jó tlnen vassából ısinált új patkóval patkoljanak p. d. 4, ó patkóval
d. 2, egy kocaikereket új vassal vaısazanık d. 25, ó vassal d. 16, öreg aze-
kérben való kereket új vassal d. 32, ó vassal d. 25, egy örög kapót d. 25,
kis kapat d. 20, egy örög favógó fejszét d. 20, egy faragó szekerızét d. 14,
egy örög fejszét aczéljanak" d. 12, kis szckerczét d. 6, egy sarlót d. 4, egy
kaszát d. 20. Karószó kés d. 10, kis koczor kés" d. 3, egy hosszú szántó
vassat d. 32, egy lapos szántó vassat d. 16.

Az lakatossokról
Kengyelvas d. 20, ajtóra való pléh d. 40, ladára való d. 25, örög lakatat
d. 25, azon alább valókat kissebb kissebb áron adják. Csizma patkolástól
d. B, hatas lónak való zabolat, jól. d. 40, az mely alábbvaló kevessebbet
agyanak érte, apró sarkantyút d. 16, egy jó kopja vassat d. 12, egy vaka-
rót d. 6.
Az nyereggyártókról
Két kapajú nyerget csináljanak fl. 1. d. 50, egy kapájú nyergct fl. 1. Az
nyereggyărtó mesterek 6 mivet új gyanánt ne adjanak és semrni mlvet
nyers fából ne ısináljanak.

'7 A kbıyı fedett koeıı volt

ll Aceloızıııak, aceluua ıeyenek.
" A kacor fıınyeld görbe kb, amivel 8 szóló hıltasait metszerlek, vaıw a szóló-
ltlrlaı. vágták le.

172
 Az paisgyártókról
Egy jó paist adgyanak d. 70, alábbvalót alább, egy jó kopjat d. 10.
alábbvalót alóbb.

Az ón mlvessekről
Az ón míveasek ttz font fejér ónhoz egy font fekete ónnÁl'° többet ne
tegyenek és ne elegyitsenek és ezek is az ö mlveket bélyegekel meg-
jegyezzék és az várossok czimerét is, a hol laknak reájok isék. Ezek az
5 miveket öt fontjaval adjak egy forinton.
A halakat minden varosokon fontlal mérjék és úgy adják mind Ko-
losvárat és Tordan.
Az rakó és padimentomnak tégla, ezerrével adassék egy forinton.
Az rakó ktimlveselmdt a ki mester egy hétre egy forintot & ételt,
italt adjanak.
A legénynek hatvan pénzt adjanak.
Az ácsoknak is azonképen.
Végezetıe miért hogy az kösség afféle állatoknak eladlisokról és vé-
telekrõl való végezéseket aknevetséggel, eıúfsággal mulattak el, naa
bösiilvén meg, hogy felséged is peısétivel megconfirmaltafl annak oka-
jért könyergünk felségednek alázatosson, hogy felséged tartassa meg az
előbbeli articulusok tartása merént két száz forint blrság alatt, melynek
két része felségedé, az harmada az panaszlóé legyen, melyet felséged vé-
tesıen meg ız ispanokkal, kirllybirékkal kedvezés nélkül.

Enıılyl oi-unılyaluı :ııııuıeıı ıı. rıı-ıı. ı. ııııyıı.

Ez az úfihús azután alapja volt lı lnvfihhi rendeiälldc Az 1571 végén hltott

orllâlflülés úgy rendelkezett, holy a váıosokból meghívott blı-ak, kezmfıvsek Q
kerakevdók vélemülyének ılteýılllgallaa után kell rltegerhllzeni. illetve áldfligvb
ıauıi. (Erdélyi orsúcwûıési Eııuekek. It. 503-504. 1.)

== Az zzusuzızeı- szinü am, ı-„zu õııuızımzeı nmzıız, Kzkzız õımıı (alom)

õıt-õzu-ıı.
2' cmııınıiıı (mıımm) =- mzzzıozıı. _ Az im. mıııiu zi-za-ı ızmizı „maz-
ıyaıëı ıııumzıun uııı, „new rlmznaoıız, nagy maz az i-mz: ıznuaı ken me.-ııı
fa az igazi mi-i Ken zum. A ıımıizı zoo ıoııııı ızuııızızz. eme Aıııı ıwızızzıe u mi-
azızı ııizgızı-ımi-._ (Enıeıyi oızzswiııeıi Eınıekeiz. ıı. :ut-ıııı. ı.)
173
 1571-1573. A szlavóniai parasztok harca
a Íöldesúri elnyomás ellen

n) 1573. március 6.
A parasztok valhumásıı

A pflrmlıli ellenñllâs löbbléle íbrmâhnn lelehl-lelell. az úýıbb és újıbb fõldeıúrl

követelëelg ı Jobbágy lıaszniılmábııı levõ lóldek elvéıele, sumelyi Joga.|na.k korll-
IDıá& ellen. A Yäiekeıês lefišlfllšrflbh módll volt a pınasz 61 ı kérelem, BIIILLY-
lyel E löldeıiirhom Ínrdulfiak. A blrtnkoılól Vñrlák sérelilıdk Intfislüııleläél., de nem
egyszer lıejelenletlek, hogy különben kúıylglenek távozni. A iobbágyok nem állot-
LBk_ meg 6 kêrünel, hıneın ızerııbehelyezkedtek n lölduıir Lilıllnávııi, behnjlvtiák
állalıikal H lililmas lefielñkre, hasıllâllák ll ei7á.l'l. erflñkfl. A mérlékielen robot-
Kõvzızıeızız zıızn pedig úgy veazkzzızıı, ıızgy zııauıı nm áuııaııuı, ı ı-ııunı<Aı er-
azıuzıznuı, muzuı vegzzıëız, vagy zzyızzı-Den uızıuzmıak. A fõgııõıııõıs zu:-A ıı
volt védekefıâi lehqıõsčlt ı Sıñkfi. A kövelelések rllellllldűıliál S n ızökéslñl
nm- nem :õk ııiáııyzmz, hogy Az Jobbágy lzyvm zı-nzıjzn eıııynınõız euzıı, A61 mıııd-
aınk ellen, ıldk súlyos helyzetét eldldtı\ék_ A Dúıa-pnrıszüıtbonl, a magyar ıı-
mızısag ıegmgyzızb küzdzım vıızı-nzıysı euıoınılyulıjı ı umzı xvı-xvn. mi-
md! meunozduıámkal. De ha nem ls vollık oıwágos ldkılesek, gynluaıı lángollak
lel helyi hurcflk, és minden nemledékm cse!! CIIY-GE! nagyobb lugyverls harc, amely
magával sodoı-la uk: mıüzrésuk népéL l5'Il-13-bın ıı sılavónlıl horvâl, vend,
zzıoveıı pııızzwk nıguııı ızgyvzı-L A ızıkzıeı 'mhy ru-en: lııı-»kan ıızzeedaıg de
hafliıılıısifi Íllıerjedt B Ilürrsıédoı lertlletekre. A parasllvk B „köıüı S7abldsăgéfl."
harcoltak, arıunek n Izrıılma nem világos; valószínűleg az adók év a vâmok meg-
uülllcléıét érlethék nıjla. A plırılnlıertgek verfiéget szenvedtek H Iıemfil hadak-
mı Az zz ml-means ıznmıeıu-õı gyorsan õsszegyfiııëıı mıaosvkıõı. A nmmeg nõ-
mzzu ınveızzészkızzı aıızıı bmzuı az zıı-„gm pzı-Aszuzıwn. Tõızızzxzı vzıızıızazı-Az
ııenyzzzı-ıızıızr., x-mg z vzzzıõıuz az zz rzu«zı.'z Kzpızaımim hıznnyneuzxzı mm-
zzıızıı. A pumzıuız vzııumász vııagmazuı az.-ıızıı A ızıızzıe „ıuuız
A 33 láracló paraszt vallomésának foglalala, akiket 1573. március 6-én
Göı-:ben hallgattuk ki. l-legy főképp hogyan vallottak és mit jelentettek,
alább következik.
Elõször is közülük legtöbben egyöntetűen vallották, hogy ebben E lú-
zadásban Gregorllslı Illés volt a legfõbb vezér és az kényszer-lletle a
foglyok legtöbbjét, hogy vele tartson. Táısainak neve alább következik,
úgymint: Gosseüish Gergely, Vislrilz Mátyás, Duortzhky Juvan, Mi-
losmvitsh Mátyás, akit mások Milonicz-nak neveznek, Pasanatz Juvan,
Gubecz Ambrus, Schwailsh N., aki Tahy servltcıra volt, Sclıeincıvicz
Péter, Sanko Jurai, Juanin, Rutterman N. Juvan, Rovaz Jurl, Turkho-
vitsh Juan, Kupenicz Micnla, aki Stattenberg-ben' elöljáró vnlt, Zipusch

I smıznbzı-g var sınıemrszlgban. mz sızıznbzzız szızvenırzızzn.

174
Juan, akit Pfeifer-nek _n-londanak, Moganif.-L N., Sandaliish Jambrok,
Visher Fülöp, a Visi-höz tartozó Vidnesrõl' való Magdolna iia.
Másodszor egybehangzóan vailottak, hogy ami eziistnemüt, pénzt, ru-
haneműt, vásınat és hasonló dolgokat találtak a vám- és adóhézakban,
mindazt a fentebb emlitett kapitányok egymás között Ieloszlották és ti-
tokban elvitethék.
Hoflnodızor közülük egyesek jelentették, hogy hallomásuk szerint
:ızoimak a paraszloknak némelyik várból, mint Visi, Bechenburg, és
Burgfeldt' kevés puskaport adtak. De arról, hogy élelmet szél.l.itottak,
vagy juttatiak volna nekik, nem tudnak, mert mindenütt. ahova mentek,
elég eleségük volt. Ólmot azonban találtak a Loiz' melletti bányákban
és azt magukkal vitték.
Negyedrıef, hogy az összeesküvés nemcsak mostanában, hanem még
három esztendővel ezelőtt keletkezett Tahynak Sossedten és Stubiczánfl
lakó jobbágyai között. Ezek pedig ebben az idõben több Kaisers Perg-i'
és más, Száva-menti horvãtokkai betörtek Stájeroıszégba Kunig,sberg,"
Visi és velük szomszédos helyekre és az ott mindenfelé lakó jobbágyo-
kat lázadásro kényszerítették. Es, hogy lllés és más kapitányok eihitet-
ték a néppel, hogy ıı várak elfoglaláséval az adók és szolgáltatások alól,
amelyeket most kénytelenek elszenvedni, íelszabadulnak.
Otödször többen elõadták, hogy a Klamitz-i templomot,° nernkülön-
ben néhány plébániíıt és szentélyt kiraboltak, és ahogy fentebb már tör-
tént rá utalás, az azokon a helyeken talált összes dolgokat a kapitányok
egymás között szétosztottăk és titokban elvitték. l-lasonlóképp, hogy
Gregorcıvicz' faluban, ahol Illés lakott, bizonyos Tueffer Benedek nevü
ember került az élülıre és a láudásban századosuk lett. Hasonlóképpen
az ottani bányamester Khrosl Lőrinc, aki annak a falunak lett elõl-
járója és ezek mind most ott megtalálhatók.
Hotodszor, hogy többek között beismerték; az volt a szándékuk, hogy
a Száváig nyomuinak elõ és ezeknek a helyeknek lakosait, nemkü-
lönben az uzkókokat'° fellázitják és végül is Kaiserspurg-ot megtámad-
ják, hogy íaltörö ágyúk s lőszer birtokában más várakat is leigáz-
hsssanak.

1 vin = aızzusııı gna váz, vnınzz = viazın nzıyzëg. Mnıauzııs szızvenıannn.

bl! Rzfnznbnı-ızıınınznnnı-g van anfgızıa ıızıyseg sıajzmıszagızın, ınn szlovénia-
n.
* Lzuıszıı (Luezı nzı,-seg svaıznzısıagtnn. ma szınvenısızzın.
! s-»szet-sunzdzı-na, sıuızimzsıuızizn. Minaızznõ var Horvnımzazhan.
' Kzıszısbzrg var sıaızmsvazııan, ma cesnrmu szızvenmznn.
7 Kõnizsbznz viz- smjzrzıszizbnn, ınz Kunıpznz szınvenamznn.
H Kıznnız = Kınnızz (Kıznyzzı nzıyseg Hurvaıorsıágıznn.
0 Gt-zguı-0-:ze hzıyzez Hzıváınıszignan.
~° Az uzkoknk Az aııımnı-el .z wı-ak zıõı ı-nznzkmc meg szınv nepex, nıaskenı
vııznoıznıız 1. nzvzzıõız sm. Rfszını ınnczuri, zezzinı znngınızinnınzımn ızıepeaızız
ıneg. rõın eııznenen ııaıznasxoaıalı, :szuzz vaı-aınnzn is zzoıgaıux. A ınzunıısıazz-
uı-AK igyeımızk jahızigyswıgaıaız-A Kõızızzni oıızt
175
 Hetedszef, hogy a kapitányok minden tervüket titokban tartották.
Olyannyira, hogy, ha alárendeltjeik közül valaki megkérdezte, hova
szándékoznak menni s mit akarnak ısinálni, leíejezéssel fenyegették
meg.
Végezetül rnindnyájan egybehangzóan vallottálg hogy őket az a gya-
lázatos szolgaság, amelyet uruktól, Tahy Ferenclűl kellett elszenvedniök,
késztette a lâudásra. Hogy ti. lânyaíkkal és szolgălóikkal igen gyakran
erõszakoskodort, elraboltılta és magához hurcoltana õket, és naponta
több alkalommal is saját kéjelgésére megbecstelenllette, közülük nem
egyet a parasztok meg tudnak nevezni. Es ha valaki neki ellenszegült, a
legkegyeılenebb börtönbünbetéssel fenyegette meg. Hasonlóképpen, hogy
zı johbágyok között gödölyéket és malacokat osztott szét nevelésre s ha
valamelyik közülük elpusztult, egy aranyat szokott érte behajlani. Ha-
sonlóképp, hogy Tahy Ferenc rossz bort erőszakolt rájuk, egy húsz
.,quarta“-t tartalmazó vödörért" 70-80 kırajrartl* íizettetett velük, bár
aztún a bort végül mégis hiaba ki kellett önteniök. És akik a pénzt hirte-
len nem tudták elõteremteni, azoktól elvette ökreiket. Hasonlóképpen
gabonahiány idején a legrosszabb iajtából egy mérő" búzát 4, egy më
rõ kölest pedig 3 tallérért" kellett megvenniök. Továbbá, hogy jobbá-
gyai között a hilvány lovakat szét szoku osztani s azokért kétszeres
árat szokott tőlük kiısikarni. Osrzeíoglalóan a hallatlan nagyságú adokrúl
és õnkényeskedésekrõl, amelyeket el kellett tűrnlök, számoltak be. Es
végül is ezekből lobbant fel a lázadás lángja.
Kívül:
A 33 gõrzi paraszt vallomásából 1513. március B-án készült összeírás.
ıuıcııı. 0. ı. ıcııım-ıı ıı. Lyınııuı (z ııı.ı ıı.
ıı. Fıruıueuıemeı. Lııııı. rom. Koııuıuıy ıı.

A DB parusztnak ezekbűl a vallomisaiból Lrlák üsııe június 18-án a cikkelyeket.

b) Bécs, 157.7. december 7.

Miksa király rendelete 4 ımgynr királyi knflıazúhoz a lelkelésben
'részt vett nemesek ügyének kivizxgdlıíaúrúl

Min! l palıızflelkeläekberl nemeflszer elãlordull, a ııllvónlal parasztok meg-

ıııomumsálın nemsek ls rész: vettek. lstvaıılly Mlklos szerint Gregorláııız Ambnıı
bındm. 'raııy zueı-ısege bizuına a panıszlnım rzıkeıc-ue. Miksa a panzwk vana-
mása ı.l8DJán Lisıtáztatni idvânla a nerllesek lelelõüéflêli

" A quırm (qunfllle) űrnlérlék Voll, bor mérésére llafillâllâk. Urlartalnm vál-
IDZOLI 0,2! liteltõl 0,42 liwrig.
" A Kfıjcál' a rljlıal lorlnt Í/m fffll- EE' klljtál' l '/;| dénárt élt.
Í' A merő űnfičrték volt, gabona rlıéréaóre lıflznllldk. Az urlıãi nyugati felében
löbbléle lllérfi (P01.50l'\yl, k.ap0l'|\0kl, Pápai llb.) használııtlrûl tudunk.
'^ A 1-lllér illnpuialis) értéke a XVI. század végén megegyezett a forlntéfvıl.

175
 ll. Miksa Isten kegyelméböl a rómaiak mindig íelséges választott
ısászára.
Fölisztclendõ, nagyságos és tekintetes, nekünk kedves hiveink. Ez év
íebniárjában, amint valamennyiünk elõtt ismeretes, Szlavóniában nem
lelcicsinyelhetõ parasztlázadas tört ki, annak megfékezése és letsendesité-
se után, a mozgalom tó értelmi szerzõi és vezetõi közül jónéhanyan, aki-
ket élve ellogtak és bilincsbe vertek, az egész ügyről és terveikrõl rész-
letes vallomást tettek. Ezek a vallomások egyes, azokon a vidékeken meg-
települt nemes embereket is, kik tudniillik az emlitett lazongást szi-
tották és támogatták. érintenek. Olyannyira súlyos ügyeknek tűnnek
ezek előttünk, hogy velük szemben az ország jogszokása szerint annak
rendjén kell eljárni, õket nyilvános országyûlésbe kell megidézni és ha
e vad reájuk bizonyul, azután örök hűtlenség bűnében kell õket elítél-
ni. Ezért Nektek a fogoly parasztok emlitett és ide (satolt vallomásait
elküldjük, egyúttal kegyelmesen megparanrsoljuk, hogy ami németül
van, azt fordltlassútok le pontosan latinra, a azokat (n vallomasokat] a
jogban jártas emberekkel, akik most egyébként is ott vannak a nyolca-
dos törvényszäıdren,“ kõzöljétdı 3 tanáıfltozzătok meg, vajon e vallo-
mások alapján elegendő indokunk van-e, hogy azokat a nemeseket meg-
idézzük és azután a országgyűlésben elltéljük. Ezt ugyanis a célból sze-
retnénk mielébb megtudni, mert ha a Ti tanácskozástokon az derülne ki,
hogy a nemesek ellen így kell eljárnunk, megparancsolnánk, hogy a Io-
goly parasztokat továbbra is tartsák börtönben. Különben pedig a bűnös
parasztokra, amint ki-ki cselekedetei szerint megérdemli, rögtön kiszab-
hatnók a méltó büntetést. E felõl tehát a Ti gyors válaszotokat várjuk,
amivel kegyelmes akaratunknak eleget tesztek. Kelt Bécs városunkban,
1573. decanber hó 7-ik napján, római királyságunk tizenkettedik, ma-
gyar királyságunk tizenegyedilg meh királyságunk huszonötödik évében.
Miksa sk.
A választott császár úr saját paranuára
Kívül; Fótiztelendö, nagyságos és tekintetes N." el.nöknek és pozsonyi
magyar kamarank többi tınáısosainak, szeretett hlveinknek.
gyorsan
gyorsan
gyorsan
ııeaefl. ııllı ima ııııı-ııııı. ıelıhveflu nynııiıı-
vıı. o. I.. nımını IL aeıııııııe aeıııuauııeı (E ıı.ı
Lıuıı. (zi-ıı. ımıııaıny ıı.

Ü Nyoltldflı (ochlvilis) tflrvémazčknek nevezték a nemesség (elsõ birfiágait.,

a hčuıeıııélys tatılat és a királyi táblát. Az elnevaa onnét szúnnazik. hot!
nem ralyeflflıaıın, ııaı-.em ınegtıııaruımı ünnepek ıiyeızıanıpıimı ıiınımıt wr-
vénYflB-llııkon Inűkliltek.
Í' A kalnlru elnöke ebben ıı ldflben Radétzy lalvân eyl PGSPUK, helylarló volt.

12 - ıııı 177
 Bécs, 1574. április 4.

Az 1574: XXXVII. tc. a birtokosok és a nemesek

szabad kereskedelmérõl

A IIEIIIGSSQS ILDI, hofl' bekapcsolódott az árukeräkedelembe, kulnûly Vel'8el1y-

una im A pai-uzangıızk es z vnmı poıgázzagnaıf. A vıimzk meg az uzzzıggyaıe
:Eli is szóvá tették a birtokos osztály keteaitedelmêt LS korlfitozáslt kivfiniák, Itt
azonban, ahol ı nemeıaég telju politiiuıi halnlrnı érvényesült, a Dtűbllkwás nem
lehetett eredményes. A nemesi áı-ukereıkedelerıı elleni sikertelen keıdeınenyezéıre
viihgit reá az Iilbbi tfirvérıycikk;

37. cikkzıy. A wnzızız, az „„ı„„.tz „z mzagızz ızzıızzz-„E vagy zzbbõı ızfuızmı

„ız„„„zı<, „izgi-ızzı„õ„ „ ıziwızıfz eıızzõ hzzmımazıuzı, Mzgyzmzzágmz
mızıamz ızzfzmzaıızmnzız
A holott is a szabad fs bányavárosok polgárai azt kérvén, hogy az
uraknak és nemeseknek, a bõrökkel, lovakkal, ökrökkel és más hasonló
ürgyakkııl vıió kereıkedéı megengedvı na legyen; ezt megıdhatónıl:
nem láttak, mivel az ilyen kereskedés, bármely rendű embereknek, min-
denkor meg volt engedve.
1. §. Tehát az országlakók úgy iteiik, hogy úgy a mágnások, mint a
nemesek mindenféle árukkal szabadon kereskedhessenek.
2. §. Mindazonáltal úgy, hogy azok után a tárgyak után, amelyeket ke-
reskedésre venni és ismét eladni kívánnak es kereskedést ûzven, az or-
szágból kivisznek, vagy az országba behnznak, a kimstárnak a törve
nyes harmincadot megfilessék.'

nzıyıı- -rowıııyıır. im-mı. wı wrveııyeıkızu.

ÍSI. I.

' Ez ıneflelelt az érvényben levb lflrvényeknek, amelyek szerint a nemesek ı-.uk

a um ııAsuıAıı~.uKı-ı behmıı, vagy egyik ıızıyı-õı A ıııázıım ızııınaıı amik-
kdl lllălt élvfitek hal'l'I\.iI'ıcld.ll'lenI$éIeL V6. az IME: LV., i550? IJÉV1., HSS:
XVIII. la. A hıflltlnfld (lfltfilml) kiviteli G iıhuutall vám volt. A XVI.
fıjzıdbın a vfllnêflék 'In részét smdlélı e vám eirnén.

178
 [1576.] A pozsonyi marhakereskedõk kérvénye 8 magyar
kamarához: elpanaszolják a marhahajfás közben szenvedett
sérelrneiket

A xvı. „azzal Mııyız-„ezaz egyik rõ ınvnzıı :nme az eıõ auı: von, ımzıyzı
ınm ıızmıızx .z nyuııuu pıazoıu-A. rõpıezııeıyfz aezıızzn ez Auzpıızfıuzn (Puzzw
pm. ııuzwpzee) mıııuık. az jzızmõz zzsııiızı-Any mem A nemet Eımnıomuı iz.
Egy múlik !0l'II05 Ktffikedelrlll űl üuk-Ifllláha VEIEIQDL A l'l\ll'hlll:l'flll(t\'I!1:l'I\
ızznzzwızufezzı megyei- Kemızzuõız, A ıõzseızk ıızzëbzn vzıı A ızezüızuzımzı „em-
„zk z „mu vám neızezıızuz, hanem z ıõzserekzı uzımzızeıı ııuıuıueıe veszedel-
ınzx ls ıeııyzgzııek. mem vııagiı zen ez zıabızi ızvıız
Fõtisztelendõ és Nagyságos, Nemes urak,' mindig kegyes uraink.
Szolgálalaink hűséges és alézatos ajánlását. A közeli elmúlt napokban,
vagyis Misericordia-vasámuponf midõn Sel.lye mezõváros' hetivásárán
mi, pozsonyi rnerhakereskedõk bizonyos számú marhát vâsároltunk,
amit a szent császlri és királyi Ielségnek, legkegyelmesebb unınluıak
máskor is sok év során át megtetlünk, amint ismerik Fötlsztelendõ, Nagy-
Eágos és Nemes Uraságtok, bár ez számunkra nem kevés viszonlagság-
gel és anyagi veszteséggel járt. Most pedig, amint az emlltell. marhákat
nevezett Sellye mezóvlrosból az ország közútján hıltıttuk ızolglink ll-
tal, úgy hogy senkinek rosszat vagy kárt nem okoıtunk, György his-
pán, tekintetes és nagyságos Julius Salm és Neuburgh stb. gróf ura*
gazdatisztje számunkra érthetelen okból, valami gonna szellemtõl ve-
zérelve és bortól részegen emlitett szolgáinkat és ökreinket nem Sempte
vár határain belül, hanem a pannonhalmi fõapátsághoz tartozó Deáki
falu területén és igaz határai között* két kocsin kivont kırddal üldözle,
emlitett ökreinkct és szolgáinkat közéjük rontva, kemény ütlegekkel
és A-sapăsokkal sújtotta. Az emlitett György deák, lentebb nevezett Ju-
lius Salm stb. gróf ura gazdatisztje ennyivel nem elégedett meg, ha-

'A magyar ıuımı. eıııõıze „Km ıudeczy ıswán vamn, ııızıa egri puzpõk,
lıelytartá ven., n tınácınsnk között voltak lõrendek és nemesek. A megszólflásbın
mlndenklnek llyëkfillek megadni D llekl Jlró ı:Íı`ııeL
5 Mlserlcofdia Dorlllııi ı húsvét ullnl 2. Vaâšnıııp Voll.
1 Vágsellye (Sellye) Nyitra megyében.
1 ı-xızpnn-npan _ .vunuz uram 8 ııeı ıeıwereı (Eur. Nıımıauz) az uavıı-
xıvansaıáı-A 8 msevıı- umeııyoıes ııanzın ımnzeıımu. _ A Nyıu-A meg-el
Scmple (Šlnlûva) Vár 65 mtlčvûros Julius gróf birlokn Voll. Orsi. Levëllár, Cunstr.
porıııuıı-A com. Nin-ıemn is-ıs.
*Benin (Dlakııvce) [alu Puuwı-Ay meyében a panııonhılnıl ıpflaág blrmln
von. Oıız, Leveııaı-, czııszr. wı-mi-uın cm-ıı. mun. ism

12° 179
nem gonosıságot gonoszságra lıalmozva, ugyanazon út alatt és ugyan-
azon az éjszakán miközben az említett ökrökkel Szeli íaluhoz' érkeztek,
egyik smlgánlrat, Zwlak Gáspár pozsonyi lakost lovával együtt az éjsza-
ka hnmályában erőszakosan elvitette és nevezett szolgánkal. kemény [og-
ságba vetette, ahogy most is fogva tartja hatalmaskodó módon õ õászá-
ri felsége emlitett kinıslárúnak nyilvánvaló kárával, õíelsége kamarájá-
nak megvelésével és a mi kétségtelen veszteségünkkel.
Azunklvül ugyanez alatt az út alatt, amint az emlitett marhákkal Szenc
mezõvárosl közlegelõihez érkeztünk, ahol o mezõvárosiuk barmoikat
nyilvánosan etetni és legeltetni szokták, az emlitett Szenc mezõváros
jelenlegi Ludwyk nevü gazdatisztje, a mondott közlegelőrõl emlitett
marháink közül egyet ismeretlen okból elhajtott és úgy engedtıette el,
hogy minket pénzbirsággal sújtott.
Ráadásul a szent ısászári és királyi felség, kegyelmes urunk katonái,
akik nagyságos gimesi Forgách Simon úr, Dunaninneni fõkapitány kapi-
tánysága alatt most Diószeg, Dudvágszeg és Kosolth' legelöjén tartóz-
kodnak. amikor marhálnkat az ország szabad és közútján hajtattuk, az
emlitett közutzıt annyira megkäkenyitettélg lezárták Iával és löldhá-
nyášal, továbbá torlaszokkal körülsáncolták, hogy ha valamelyik marha
a közútnak az általuk önkényesen megjelölt részén kívülre ment, azon-
nal és ténylegesen pénzbüntetéwel sújtják, és nem restellilr, hogy min-
ket és szolgáinkat halállal, ütlegekkel, csapásokkal és büntetésekkel fe-
nyegusenek meg és ezekben részesltsenek.
Ezért Fõtisztelendõ, Nagyaúgos és Nemes Urıságtolrnak aiézatosan kö-
nyörgünk, ahogyan már előzőleg is könyörögtünk, szíveskedjenek olyan
utat és módot találni, hogy a királyi kinstár jövedelmei ne csökkenje-
nek és ne kényszerüljünk szent császári [elségét a fentebb ismertetett
jogtalanságok és károk miatt megkeresni, hanem inkább az emlitett
György hispán gazdatisztnek, aki Szeiiben gazdatiszt, levélben paran-
csolják meg, hogy Fõtisztelendõ, Nagyságos és Nemes Urıságolok levele
nek láttán szolgánkat az emlitett fogságbol, lovával és vele levõ tárgyai-
val pénzösszeg fizetése nélkül szabadon és sértetlenül, engedje el. Szi-
veskedjenek egyúttal neki azt is meghagyni, hogy a jövőben az ilyen
erõszakos ıselekedetektõl teljességgel taruíızkodjélc Ha jónak látják, Lrja-
nak Fõtisztelendõ, Nagyságos és Nemes Uı-aságotok Salm gróf urához
Sıolgánk ellogásáról és az emlitett Szem: nıezõvárosban történt pénzbir-
ságolasról, továbbá Forgách stb. kapitány úrhnz is õfelségének most me-
zőn tartózkodó lratonéiról, hogy ilyen jogtalanságok, zaklatások és ök-
rök birságolása õ császári felség súlyos neheztelésének terhe alatt ne
forduljanak elõ. Különben Fõtisztelendõ, Nagyságos és Nemes Uraságo-

I Kez ııyzn „eva ızıu van Pzzsõny megyében: Aısõzzen (Doınıe sıııbyı. ameıy
Krumzıı Jana; es reısõzeıı (1-lwnıe sanhy). amely .vuıiuz gi-ar aimıza \-„ıı. U0.
Vszenz 4szempe, seııeı:) rnezõvams Pozsony megyében, Juııus gı-ar birtoka
volt. Uo.
5 Pofgánh Simûn (1526-1508) l török Elleni huftûk ismert hadveıére volt. _
A három leborolt helység Pouony megyében a Dudvág mellett teklidl.

130
tok legyenek meggyõzõdve, hagy a királyi kincslár jövedelmei nıpról
napra ténylegesen ısökkenni fognak. Ez pedig 6 szen! császári B kirú-
lyi felsége, kegyelmes urunk nyilvánvaló károsodása lesz. Várjuk F5-
tisztelendő, Nagyságcıs és Nemes Urısăgotnk kegyu välaszat.
Fõtiszıelendõ, Nııgyságos és Nemes Uruságotoluıak igen alázatos szol-
gál és rmırhakereskedõi, pouonyi polgárok.
Kívül: 1576. május 9. Marhakereskeclõk. poucınyi polgárok aláııtas
kérelme.

ıııaeıı. 0. L. ıumıı-ıı ıı. uıuııe ıu uıııuıııı

eımrıııı (I: ıx.ı ırıı ıııuuı 0. Lıııııı.

34

1577. Török aclóösszeírás Szeged város Szenmıildós

és Madaras ulcájának aclófizetõirõl

A Iórök rendulr ı Iñldel ı klnelllr tlllıjdeııinık ldılnlelle, ı lüldblrlnkok Jllln-

lfls [Szél hlsınilafli ldllllenesqı klıdlı különféle kılonll vıg)' 205 lmlfllıwk
Eltlčse címén. El ılınyil. Jellntıll, hofi' hatedle i kinulárl -ldűlul. és ııhlgllh-
msokıı, a Iüldesıiri Jbvedelmek pedig ı ıııegadományoınlaı llleılék meg Az llyeıı
blrlokcl úllılllıılı ülnlrliık ııuvfıtêk, D I-lmlrbn bG\\'ll ızonbın E jövedelem E2-
rilıl külünléle Inkmalok VulU!l!_ A magyarorrıági körül: Iırüleleken n bejlerbejell
5099 akcsélg ad0l'IIl'l'\yMJ'ılllak, nıfloblı jövedellnfl birlckok klutzláılit pfidlš A HB!-
pfllli halôfiäldı 5 üıflomânyok llăllllll llzupiln mlfllhilk hrıolfák lenn. A blr-
ıokok lılusııásához llyen Kelhasınllls esetén a lılııısıárııık pontosan kellett Ismeı-Me
az egye: blllnkuk Ílildesűrl jövedelrnél. Ezért a lărük klncllári hlvlıhl öıiıellim-
Int kSzilelL Az öumlrásokról Iäfletë lăjêkvzlfllñsl ıdlmk FEKEIB LIIOS fllulıkfil
[Az Gılëflulfll flılndlálk N70. ëvl nd60::7J:Íl'És-l. Bufllpfil, IMS. A siyhqll-lrfifitlpllã
z ıõıuız pënzüzyuuzzıusbın. Kıusnıznyoınıı z MTA Nyelv. ez maıızmuıauıımnyi
OsztlLvúnık Küılemênyel Vlll. I-1. filműbóll. A küveúezã rü: Sızged kél ulıcfijfi-
ról llëilüll. üsszelı-ás:

Szentmiklóa utca
Berber Jânustól l-lizir napi kapu adó* lejében 25 penı,' erdő- és legelő-
használati adó fejében 100 penz, Varga Tamáslól Hizir napi kapu adó

'A kıplındól két résıltlbfn Íiuilék: Kiszinı, illelve Hizir lljúsz napján.
Az elñbbl Sztlll. Demelcı' lûklz. 20.). az lllöbbi Szent Gyfirgy (ápr. 24.) nllllúnık
lelelt meg. A Iiıellsi ldõrõl nevefzlék el ıı llıpuadó efl-eg' részlelél. Võ. a sıeledl
muauau ıızııunımnzıavzı, az :mz :mm mu.
'A lörök Ielınhalódg ılntl álló területeken hlnmflltbln Voll-IK I milyûr
pénzek (ınıny, form! sllı). A pêıııl (ııniz. penüzl. ımely ı mıgyır dénárnılı
ÍQIEH M95, ll ûkûúnell ncvrllll lörük Etüälpëhtltl VEIIĂR Clyëfllllflllck.

l8l
fejében 25 penz, erdő- és legelőhasználati adó fejében 100 penz, Bebes
('!) Benedeklfıl Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelőhasz-
nálatl adó fejében 100 penz, Kötélveró Lukacstól Hizir napi kapu adó
fejében 25 penz, erdő- és legelőlıaszrıalati adó fejében 100 penz, Berber
Janostól Hizir napi kapu adó fejében 25 pen; erdő- ü legelólıasználati
zaé fejében ıoo pénz, cél-gél ,,diAız"-uõı 1-nzn napi kapu zzıõ fzjébén zs
penz, erdő- és legelõhısznólati adó fejében 200 penz, búza tizedként 6
kile,* árpa tizedként 5 kile, Rábó (7) Ferenctől l-lizir napi kapu adó fe-
jében 25 pénz, erdő- és legelõhasználali adó fejében 100 penz, Damjãn
Andrastól I-lizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelóhasznalati
adó fejében 100 penz, búza lizedként 5 kile, árpa tizedként 4 kile, Ot-
vös Miklóstól I-lizlr napl kapu adó fejében 25 penz, erdõ- és legelõhasz-
nalati adó fejében 100 penz, Kádas Ambrustól l-fizir napi kapu adó fe-
jében 25 penz, erdő- ä legelőhasználati adó fejében 100 penz, Szücs
Lukáıstúl Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelőhaszné-
lali adó fejében 100 penz, Velenki (?) Ferencről Hiziı- napi kapu adó fe-
jében 25 penz, erdő- és legclõhasználati adó fejében 100 penz, búza ti-
zedként 5 kile, árpa tizedként 2 kile, len adó* fejében 4 penz, borsó adó*
fejében 1'/z pénz, Eõıõs Méréıéı ı-üzi: napi kapu zzaõ fejében 25 pénz,
erdő- és legelőlıasználati adó fejében 100 penz, Szüıs Pétertől l-lizir napi
lıapuadó fejében 25 penz, erdő- és legelőhasználati adó fejében 100 penz,
Nagy Istvántól Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelő-
használati adó fejében 100 penz, Bölős Tanıástól Hizir napi kapu adó
fejében 25 penz, erdñ- és legelõhasználatl adó fejében 100 penz, juh adó
fejében 1255 darab után 626'/z penz,' len adó fejében 6 penz, bursó
adó fejében 2 penz, búza Lizedkénl 12 kile, árpa Liıedként 6 kile, köles
Llzedként 2 kile, Lab lizedként 2 kile, Ersök ('!) Benedektől l-lizir napi
kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelõhasznalaü adó fejében 100 penz,
Szalai Kálmánfól I-llzir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelő-
használati adó fejében 100 penz, len adó fejében 16 penz, búza tiıedként
13 kile, árpa tizedként 7 kile, köles tizedként 2 kile, Smbó Istvántól l-lizir
napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelóhasználaü adó fejében 100
penz, Szakalos Kelémenfõl I-Iiıir napi kapu adó fejében 25 pénz, erdő- és
legelőhasznalati adó fejében 100 penz, búza Lizedként 7 kile, árpa tized-
ként 1'/ı kile, küls lizedként 2 lrile, Tőzsér Páltól I-lizir napi kapu adó
fejében 25 penz, erdő- és legelõhasınálali adó fejében 100 penz, Olajos
Tomáslól Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelőhasználali

3 A klle (kila, kejl) -lrflb eredetű űrrnérték, gabona mérésére hasznâllúk. Több-
féle Vllfbıfilbln volt IJIIIEIEVAB. AZ lsllanbull kejl llrlarlalma is lngadnlofl 22-ZB kg
kfizmı. Lehetséges, lızııy n ıuı-akõk n magyar viaékékén ımınm mér-ıekéı véııék
ft és nevezlék kllñnılt ll"ekele L: l. m. H. 1.). Migyimrsúgon ebben ll ldõben
2 paflonýl ll'\6l'\$ űrürfılmú kila is lsmereles vall.
Ő A lenlermë ulán ilró find.
Í A kerll Velelnények Lllln I: liıedfl Siêdelf. ıı \6l'5l(.
V Ellrasl hlba H7! ll, helyett. fly juhonkénı 50 akuéı flzenek. Az lsszegezëben
IZ 2l'II.lÍ\ı:l.|. összeg hll:ıáLlBnl-ll kijön.

182
adó fejében 100 penz, búza tizedként 8 kile, Horvát Pólból I-Lizi: napi kapu
adó fejében 25 penz, erdő- és legelóhasználati adó fejében 100 penz, Caátri
Mátyfistól Hizi: napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- fa legelóhaszná-
lali adó fejében 100 penz, len adó fejében 21 penz, borsó adó fejében
l Í/2 penz, búza tizedként 4 1/1 kile, árpa tizedként 4 ldle, köles tizedkéut
'li kile, Székely Mihálytól l-lizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és
legelõhuználati adó fejében 100 penz, len adó fejében 6 penz, búza
tizedként 19 kile, árpa tizedként 4 kile, Erős Ferenetõl I-lizir napi kapu
adó fejében 25 penz, erdõ- és legelõhasználaıi adó fejében 100 penz,
len adó fejében '!z penz, borsó adó fejében 'Iz penz, búza dzedkénı 5 kile,
árpa tizedként 2 ldle, köles tizedként 1/2 kile, Csálri Gyõrgytól l'lizir na-
pi kapu adó fejében 25 penz, erdõ- és legelõlıasználati adó fejében 100
penz, len adó fejében 2 penz, boısó adó fejében 1 penz, búza Iizedként
41/, kile, árpa ıizedkëm 8 kile, aõıez uzedkëm *Iz kile, Tõı Gergeıyıõl
l-liıir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelõhasználati adó fe-
jében l00 penz, len adó fejében 6 pen; búza Lizedként S kile, árpa ti-
zedkónl 3 kile, köles lízedként 1 kile, Kós Orbántól Hjzir napi kapu adó
fejében 25 penz, erdõ- és legelõhüznalati adó fejében 100 penz, búza
tiıedként 'I '/, lcile, Árpa fizedként 1 kile, Siméni _ . _-tól' l-Lizir napi kapu
adó fejében 25 penz, erdő- és legelóhasználati adó fejében 100 penz,
Sirna Axnbruslól l-lizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelő-
hasznalati adó fejében 100 penz, Katona Ferencről l-lizir napi kapu adó
fejében 25 penz, erdő- és legelóhasználati adó fejében 100 penz, len adó
fejében B penz, borsó adó fejében 1 penz, búza tiıedként 4 kile, árpa ti-
zedként 'Iz kile, küls Llzedkent 'Iz ld.le, Bnısos Mihályıól l-lizlr napi ka-
pu adó fejében 25 penz, erdó- és legelõhasználaü adó fejében 100 penz,
len adó fejében 5 penz, búza tizedként 8 kile, árpa tizedként 4'/z kile,
köles Liıedként '/-z kila, Bónis Mdlyáslól I-lizir napi kapu adó fejében 25
penz, erdő- és legelől-ıasznélati adó fejében 100 penz, len adó fejében
1/7 penz, búza tizedkén! 5 kile, ılrpa tizedként 2 kile, köles tiıedként
l kile, Farkas Mártontól Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és
legelőhasınálati adó fejében 100 penz, Szekeres Vincétól Hizlr napi kapu
adó fejében 25 penz, erdő- és legelõhasználafi adó fejében 100 penz,
borsó adó fejében 1 penz, búza Lizedként 1*/z kile, árpa tizedként 3 kile,
Korcs Kalmántól Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelő-
használati adó fejében 100 penz, len adó fejében 4 penz, búza tizedként
6 kile, árpa ıizedként I'/z kile, külea uzedként 1/1 klle, Komis Farkas-
ló! I-[izir napi kapu adó fejében 25 penz, erdó- és legelőhasználati adó Ie-
jében 100 penz, Dörzse Benedeklõl l-lizir napi kapu adó fejében 25 penz,
erdő- és legelóhasználati adó fejében 100 penz, len adó fejében 17'/z
pénz, búza lizedkénı 14 Í/1 kile, árpa fizedként l kile, köles tizedként
1'/z kiıe.
Összesen: H.izir napi kapu adó fejében 975 penz, erdő- és legelõhasz-
nálati adó fejében 3900 penz, juh adó fejében 1255 darab után 62'1'fˇz

I A flulúlynév al eredell alövlzbtll lliűlıyılk.

U13
penz, len adó fejében 79 penz, borsó adó fejében B'/z penz, búza tized-
kénf 122 kile, ami 3050 penz, árpa lizedkénl 55 kile, ami 893'/z penz,
köles tizedként 12*/z kile, ami 156'/z penz, zab lizedként 2 kile, ami
25 penz, együttesen 9515 penz.
Madaras utca
Kelemen Lukátstól Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és le-
gelóhaanálali adó fejében 100 penz, len adó fejében 3 penz, borsó adó
fejében 1 penz, lense adó fejében 'fˇz penz, búza üzedként 26 kile, órpa
tizedként 3 lrile, köles lizedként 1 V1 kile, Nagy Mihalyfól I-lizir napi ka-
pu adó fejében 25 penz, erdő- és legelóhasználati adó fejében 100 penz,
Szakáıs Lstvántól Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelő-
hasznólati adó fejében 100 penz, len adó fejében 3 penz, búza tizedként
B kile, árpa tizedként 5 lcile, Szekér Mihalylól Hizir napi kapu adó fe
jében 25 penz, erdő- és legelőhasználati adó fejében 100 penz, Vajda
Fülöptól Hizir napi kapu adó fejében 25 pénz. erdő- és legelõhasználaü
adó fejében 100 penz, len adó fejében 1 penz, búza tized fejében 2 kile,
árpa Lized fejében 1 kile, '1`ót Gergelylól Hizir napi kapu adó fejében
25 penz, erdõ- és legelóhasınálali adó fejében 100 penz, Bors Gáltól
H.l7Jr napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelőhasznalati adó fe-
jében 100 penz, ien adó fejében 3'/z penz, búza Lizeıflsénf 7 kile, árpa
Iizedkén! 1 'Íz kile, köles Iizedként '/ı kile, Tóth Ambnıafól Hizir napi
kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelõhasmólali adó fejében 100
penz, len adó fejében 4 penz, búza tizedként 13 kile, árpa lizedkénl
4 kile, köles lizedként Í,-'z kile, Velenki ('I) Iıtvűntól Hizir nııpi kapu adó
fejében 25 penz, erdő- és legelóhasználati adó fejében 100 penz, Tól Lõ-
rinctõl Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelőhasználati adó
fejében 100 penz, len adó fejében 2 penz, búza lizedkénr. 5 kile, árpa ti-
zedként 4 kile, Farkas Tomástól Hizir napi kapu adó fejében 25 penz,
erdő- és legelóhasználaıi adó fejében 100 penz, búza tizedként 9 klle,
árpa Iizedként 2 kile, Tót Mártontól Hizir napi kapu adó fejében 25 penz,
erdő- és legelóhasználati adó fejében 100 penz, búza tizedkénl 2 kile,
Bors Imréıõl 1-llzir napi kapu adó fejében 25 penz, erdó- és legelõhasz-
nálali adó fejében 100 penz, juh adó fejében, 999 darab után 499'/z
penz, len adó fejében 1 penz, borsó adó fejében 'Íz penz, búza lizedként
31 kile, árpa lizedként B kile, köles tizedkénl 3 kile, zab üzédként 3 kile,
Bornemisza Gergélytől Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és
legelñhasználati adó fejében 100 penz, Bors Gergelytól Hizir napi kapu
adó fejében 25 penz, erdő- és legelőhasználati adó fejében 100 penz, len
adó fejében 6 penz, borsó adó fejében 'Iz penz, búza tizedként 18 kile,
árpa tizedként 3 kile, Tó! Lukáıstól I-Lizir napi kapu adó fejében 25 penz,
erdő- és legelôhasználati adó fejében 100 penz, len adó fejében 3 penz,
borsó adó fejében 1 penz, lencse adó fejében 'Iz penz, búza tizedkénl. 20
kile, árpa lizedként 5 kile, Bacsai Miklóstól Hizir napi kapu adó fejében
25 penz, erdő- és legelöhasználah' adó fejében 100 penz, len adó fejében
1 penz, búza tizedként B kile, árpa tizedként 1 kile, köles lizedként 1 ki-
le, Fejs Györgytõl Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelő-

164
 használati adó fejében l00 penz, len adó fejében 2 penz, borsó adó fe-
jében 'ıˇı penz, lencse adó fejében Í/z penz, búza tizedkénl. 9'/1 kile, Ár-
pa tizedként 2 kile, köles tizedként 5 k.i1e, Nagy Albertbõl Hizir napi
kapu adó fejében 25 penz, erdő- és lagelőhasznalali adó fejében 100 penz,
borsó adó fejében 1 penz, búza Liıedként 8 kile, árpa Lizedként 2 kile,
Sáfár Sebestyéntõl Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- S lege-
lóhasznalafi adó fejében 100 penz, Simónyi Mátétól Hizir napi kapu adó
fejében 25 penz, erdő- és legelõhasznalati ndó fejében 100 penz. Kefa-
kês Pelrétől Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelõhaszrıá-
lati adó fejében 100 penz, borsó adó fejében 'Iz penz, lencse adó fejében
'/1 penz, búza ıizedként ll kile. árpa tizedként 3 kile. köles ıizedkénl
2 kile, zab tizedként 1 kile, Nagy Ambruslól Hizir napi kapu adó fejében
25 penz, erdõ- e's legelõhasználati adó fejében 100 penz, len adó fejében
l penz, boısó adó fejében 'Iz penz, búu fizedként 10 kile, árpa fizedkénl
2 kile, köles Lizedként 1 kile, Darabos Gergelytõl Hizir napi kapu adó
fejében 25 penz, erdő- és legelóbasmélati adó fejében 100 penz, búza
tizedkén! 2 kile, Kis Bors Gérgelytől I-lizir napi kapu adó fejében 25 penz,
erdő- és legelőbasznélati adó fejében 100 penz, len adó fejében 1 penz,
borsó adó fejében 1 penz, Sandalgó Petrélõl Hizir napi kıpu adó fejében
25 penz, erdő- S legelőhasınâlati adó fejében 100 penz, búıa tizedként
2 kile, árpa lizedkénl l lrile, Bakony Baláutól Hizir napi kapu adó fejë
ben 25 penz, erdő- és legelóhasznalati adó fejében 100 penz, Sárkeıl
Jánostól Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelőhasznalatl
adó fejében 100 penz, Sárkezi Mihálytól Hizir napi kapu adó fejében
25 penz, erdő- és legelöhasznélatl adó fejében 100 penz, len adó fejében
4'/1 penz, borsó adó fejében 1 penz, lencse adú fejében '/'z Pfinz, búza
tizedkénl. 4 kile, árpa tizedként 2 kile, köles tiıedként '/z kile, Gulás Be-
nedektõl Hizir napi kapu adó fejében 25 penz, erdő- és legelőhasznıilati
adó fejében 100 penz, len adó fejében 10 penz, borsó adó fejében 1 penz,
lencse adó fejében 1/z pen; búza Lizedkénf. 34 kile, árpa Lizodként 5 kile,
köles üzedként 9 kile, lászló Milıálytól Hizir napi kapu adó fejében 25
penz, erdő- és legelõhasznélafi adó fejében 100 penz, len adó fejében
4 penz, búza tizedként 2 kile, árpa Lizedként 4 kile, köles tizedként l kile.

Osszesen: Hizir napi kapu adó fejében 775 penz, erdő- és legelñhasz-
nflati adó fejében 3100 penz, juh adó fejében 999 darab után 499 'lı pénz,
len adó fejében 54 penz, borsó adó fejében B '/2 penz, lencse adó fejében
3 '/z penz,ıı_ıIJ,ı Lizedként 232 kile, ami 5B0O pen1., á a tiudként §§_kile,
ami 731 penz, köles liz jle, ami 312% penz, zab tizedként
3 kile, ami 37'7z-'penz, együttesen ll32l '/z penz. "`

Bnaeıı. Pmıı. nıauuuıeqıız Nıınıı-ıııe. ıuı. 'mıe

supiıı. 1:. Torn, ııznı. Kııay-Nııy Gy.
 [1578 március eleje]

Báthori István lengyel király levele Mágócsy Gáspár máramarosi

fõispánhoz: közli, hogy pillanatnyilag a szabad királyválasztás
és a török béke segítene Magyarország helyzeten

ıs-ıı n-.arnnzaızzn Janus zsızı-nana lıumaa namnagyafa nelkul nal: meg. ez ly

A ıpeyzn egyezmény (L a ıaıız „Am nam enzlınebzn erdely-L n x-ıaannznzzıınnız Kel-
ızıı vzına nvenznıaız. Ennek iunaın km-nzııy Aııaaalya van ez;-rezı ınaıeaan Ef-
llêlybzn ellenzék! Voll a Hıbıhurg-uralomnak. MÍSIBZI Mill-bi .ÍÚi Uldh, hogy Er-
dély birl0kbl\'6IA:lét. a török nem I-űrné, felmundaná az 1588-ban kölöln békét ll.
21. „Ann zııııı és nıaııb háboru ınuuına. ly azuıan a been udvu ııenyızızn van
ııeızegyzznı, hogy ne a ıazaıy nevzzzzn Kı vajam En-leıy elem, ıuneın az eıaslyıelı
vúlıuzanak. Rıllıazluıdoıt azonban ahhoz, hogy Erdélyben ne fejedelem, hanem
vajda legyen, ann a Mayann-s-ıagnnz valo ıamnssı :elem ıu. Nëveııe A hanya-
aııınaı. mg a ıõnsk maga aıuzn ızızazıı-nez ızınewan Az znlelyı mzauy-ama nu
oldotla mel 8 kényes helylêlel-„ l'ı0KY Béüıarl Iitvdnl., a hllalrlıw blrlnkııllkıl ren-
delkező fllldeıural, vólısztoif-a meg, és Esak A Vălisll-is lllln nylmtra fel a szulün
Pll'B.nCSleVelél, amely kiilöflberı szllllérı Bălhdrll lllllûlla Erdély élére. Bfllhflrl rend-
Sıeresen mtfikflldle a Purfának járó évi ll), majd később 15 ezer forint Időt. Eyúfz-
ını azanazn ezek lkaı-Den lzıaıınıaaıı Mann-A ez nizgıgenz, nagy maja a vajaaõa-
ılet. ımlkor ı béeıl udvarban klvlnjtk. ılcılıen vılóbın luneneü ıneıoldlsnık
ızıunızııeıı aııu-Aorı uı-alınaı. sem Gáspár, ııu a ıpeyeı-ı zgyzznzënyz nzzgııausuz,
nıııánık készlleue eló a valrhséiot B mindent meglett Bauıurı megbukıalásóra.
aaumı vismvzıız ıõıe 1-luszwz ez rom-88:. ıınnlyekzz aëpszefëvzı nem .kan vlsz-
rızıdnl, S amikor Bekes sefeilel jelent meg Erdélyben, 1575 júliusában dönlő Vere-
zegzz n-lén zen. nem-.z pıeaeııuzzasaı ınõgoıı n be-:zi nem Aunıı, nmnzn enaı gõ-
zelıne ulaı-ı_ megsıűntnek leklnlelıe Mlksával szemben fennálló klflalezetlséıét és a
vajda neve: nıeıvartcılm, ténylegesen azonban lejedelml lıalalınaı gyıluıı-Olt.
l-hınarman új küzdelem lndul: meg Báflım-l és a 1-labslıurıok közölt; lengyel-
Orflig birloklérf. Hflbsburg Mllıslval szemben, aki a lengyel fõpapolı, és fñllrik
ielönie von., n lıõzneınesee nıunn-lı ıépıena lal, 5 1576 maıusnıııı ızngzl ııınıy-
lyú korvnáılált Bálholí 0 lengyel *királyság mellett luvébbra lı megtartotta Erdély
ıöllm az uralı-mı Masa az Erdély feledelme cimet viselte, nalylı. Kı-lsıal pedig er-
délyl vajda lett. Báthori idejében klãlélaıedebt D I'l'\BQ'ırDrlıÁ5l és az erdélyi poll-
uıu ımnımn. Lzveız, ıınalyaı mgõaıy super- nıáı-anıamı lfinpnnnaz ınıezen,
arra mulat, hogy n lenflıel Lrónon ls foglalkwıutıăk Magyamı-még súlyos gondjai:

Mit kiuannion en twlem, az en hazanınak es aliafizainak szerelme,

seöt az lslen, az ki engem az allapatra emelt, szwntelen elmemben for-
gatom. Tartózom Istennek halaadaasal, hııúrnnak penigh, es azoknak
kiket lsfenls kezembe bizot, oltalommal gnnduiseljssel és segitaiggel. Mi
lehetne penlgh Isten eleöı idwössigesb, auagy ez vilagh szerent hiresb
newesb, mlnt az ki hazáyav. veszendõ a.l.la|-ıattiabol fel emellıetne, auagy

lllfl
chak rnegh segithetne. Ennekem az Isten iol lattia sziwemet, minden
munka Iarawagh, seöt az hılaljs édesnek lacczanek, hogy en az en ha-
zamnak illien vtolso szwksigében segithetnek. Mikoron pcnigh errwl gia-
korta es valóba gonclolkodnam, felette nagy nehezsiget latok ebben, az
en lt valo allapatomhoz képest, vgy hogyha io Iondamentommal nem
chelekednémkf magamnak hiaban valo munkat, es gonosz hir newet, az
hazanak: penigh hirtelen valo veszedelmet vonnank. Magiar oı-zagh ele-
itwl íogwa az ket auagy inkab harom felé huzas vonas miat veszet. Az
nemet és magiar veszet öszwe, az leörök vegezte el az iatekot. El kel
azért azt tawozmtnunk, ha megh maradast, io hirt newet akarunk ke-
resny, auagy Istennek kedwes dolgot chyelekedni. De az beölch Isten az,
az ki ez vilagnak tengelyt, az w el vegezet akarattya szerint lorgaltya,
es az w rendelsét semmi emberi inchelkedés auagy hatalmassagh megh
nem vnlloztathattya. Eü penigh az szerint igazgattya, es aggia az occa-
slot, es az ezlıeözt, az mint alkalmatos az w akaratt-ianak el végésére.
Seöt keöz beszed: occasio lacit furem.' lnnet vagion az, hogy nem me-
gyen véghez, es soha iol nem esik, az mit ember mód adatas nelkwl,
chak tulaidnn indulattiaból kezd. Mert ez vilagnuk foliasat, senki masra
nem íordithattya, hanem chak az miben lslen rendelte. Ninch azért ho-
wa folinrnnunk, hanem chak az kegelmes Istenhez, hogy W aggion Deca-
siot, aggion módot ennekem, kiben en az en hazamnak iawara, es megh
maradasara meltan indultattassam. Bizony halalommalis kész volnek
megh pechyetlenem, az en hazamhoz valo szerelmemet. Jollehet penigh
az Isten kezeben sok ızantılan mód, occaslo vagyon, de en az en röwid
ertelmem szerint. ket dolgot latok meltó es lo indito okot. Elseöt hogy
ha Isten keöniörwlne raltunk, es ez mostani chaszartokal, kiraltokatfi
kit en ighes (!) beteges embernek ertek, ez vllagbol ki wenne, ottan megh
szabadulnatok, es minden zenebona nelkwl szabad valaztastok lenne, es ez
vilaglı sem ragalmazna, sem twtöket," sem azt az ki olmlmıı ala venne.
Vaiha vram Maximilianussal megh éritek vala, es ecczersmind két ko-
ronas kiralt nem ehynaltok valafi most azt nem kellene varnotok. De
az magiar soha bar ne vessen az lstenre, ki mindenkor ielen volt volna
neki, chak w magok ne keresték volna az el veszet v1at. Masodikcıt azt
latom, hogyha az chazartul megh kerhetnök, hogy ez maradek
niomorult íeoldet ne wldeõzne, sõt oltalma nla venne, hatart mutatna.
De ehezis igaz most nem latom modunkar. noha atalliaban chazarral
nem indítottuk. mierthogy egyebek az kikkel keö/zlöttwk, nem biztat-
tanak; ezokaert hogy chazarnak Peısiara nagy gongya vagyon, es ket

a EA-mıuızı: cheızkeaneııı. ııuuıı ı sm vega-e Am ı ıı amıı.

D Az e ıõııııı ııeı vana.
' Az alkalom still a iolvajt.
1 Rudolf äászár.
J An-A uıaı, nızzy Miıaa ıeziımebb rıaı, nuaouoı ıs-ız-un, ıeııaı meg Aıyja Ele-
ıebzız mzgvrzıazzıonaız mızyıı- Kıı-aıyııık ez mzz az ımvızızıaıı.
187
íeleöl nem akar haboruban lenni! Mas oka miért nem inditottam ez,
hogy az muszka ighen meg haborila es mostis keszwlésbe vagyon, kire
eztendõre niarra az istennek segitsige velem lêwén, reaya megyek es az
mire Isten vezerel azt miwelem.“ Seöt az lt valo népetis tekintwen, es-
merem hogy hatok meget ellensigeli: lewen az muszka. nem nlulnanak
mas dologhoz' abban penigh valami lo végh lewen, mindenhez alkalma-
tossagom lenne. Im azert vgian megh giwnom kegdnek, az en lelky is-
rneretenıııek titkayt, kiböl te kegd megh itil.hety, hogy most mingiarast
semmi io modunk, sem egy íeleöl, sem mas íeleöl ehez ninehyen. ls-
tentwl kel varriunk, es lreöniörognwnk, hogy az w szeöleoyt, melliet en-
ni pogansagh altal helheztetet, es ket kczcwel plantalt, végső keppen el
pusztitani ne szenweggye. Amen.
Az bekeséget en velem nemet chazar sok zamtalan emberek altal ke-
sergette, vgian chak keöz rendek altalis, de fwkeppen papa altal, Saxo-
niay, Brandeburghi, es pomerani herızegek altal, de mierthogy soha en-
nekem íeyemhe nem iér, mint lehetne az, az magiar nemzet niomoru-
saga nelltwl, nem miweltem, ezvtan sem miwelem. Noha aztis propo-
nálliak, Slesia es Cheh oxsugh keözt legyen az bekeségh, de en an-o azt
montam, hogy eífele tettetet, es keputalu békelles fel reszint valo be-
keségh, lıasznotlan es allando sem lezen, ha békesignek kel lenni, nem
vagiok ideghen az l`ele békeségtwl, az melyben nem chak Slesianak,
Chyeh orszagnak, Lengel orszagnak, hanem az tellies kereztiensignek,
az többi keözöt az niomorult Magiar orszagnak iawat es eleömenetit is-
mery'wk."
Ez dolgot nem tartok ellent benne, ha Kegd el-iak azzal keözly az ki-
wel illik, es az lrlnel megh al. De ha ki leryed es eleb megh ertik amo-
da, hogy nem mint az dologh megh indul, felette nagy akadalt szerez-
ne az dologban. Ez wdeö keözbe, hogyha az nemet vagy keözünslggel,
vagy eggienklnt, tw kegleket megh haboritana, es haddal nlulna hozza-

4 A török és Permla között ismét kiűjultak az ellelıségeekedések. 1578-ban a

Porva úýıbo tnmadası kezdett a pei-ısák ellen. A küzdelem 1587-ig ıarlaiı, ii
lörökăk ezalatt follaltálı el Geurglát és Felső-Örmenynrszágot.
> Báthorinak komnilnisakm- eskü: kellett lennie, hey viszaszeı-zi Llvonıának
azoltfil. a rbuil, amelyeket IV. lváıi orosz cár csapatai még a Jagelló!! ldejében
elíoglaltık, Mlg Blthorlt lekõlärték a lengyelofiıágl belsõ ellentétek, majd a
Gdansk ellelıl hãbortfl. l5'l6-ban ÉS l5'l'l-ben újabb livnııiai területek vsztek el.
Livoniin (Livlınd), a Baltl-tenger purtvidûkêıı lıerazlill Vemletl az út a keletre :S5
hatalmas szärallüldl Ierülelkktfil a tınlerlg. Llvanil a lengyel-litván királyság
iaımmanya leii és Orusznmáeot elıárız a iengei-ıõl. De nem ez volt az elleıııet
egyedüli oka Oromnzıg es iı lengyel-ıiiviın királyság kiszõiı. Liıvai-iia ugyanis
jzıenıoz „nzz tzfuizieızzı amit mzzszaiiáaa aıaiı, iv. xvnn pıaig, aki reivene a
minden oroszok cai-Ja clı-net, megkezdi; az idegen uralom alatti iertileıek [elszaba-
díıasat. Báthori i5'ıo nyai-an valóban megindítoita ıamai-lasat Oroszország ellen.
G A lenayelekre utal.
Á Miután Bâthoıl megszerezte a lengyel lrónt, a Habsoureok semmit sem tudlak
tenni ellene. Hoãaıú tárgyalások után a tényleges megegyezäre Baillıorl és Rudolf
llölötl Slk l5l-5-ben került sor.

188
tok, minden tehetsigemmel s oltalornmal aknrak lenni. Mind az altal
okot must semmit nem kel adni, seöv. wdötny, Q dissimulalnif magat
penigh eörizny etc. Ez a vege.

ll levél elején:
Az felsiges lstwan Lengel kiraly lewele Mngochy Gaspırnak etc.

ıuıeııı, ız :Aııvnı L. Tueomıııyuıymzııı ıcaızyv.

un, ı.ııı. Dııı. Au. uıgyıı. ı.. ııuwıy mvııı er-
asıyı ıeızaeıem ıı ıeıııyeı Kıı-ııy xeveıeıse. ıus-ıııı.
ıı. ıKıııeı=ııA vuuı E. Kuıezıvıı-. ııuı ıı-ıı. ı.

Amız az aı«zaAıy.zı«, zmzıyzıfz afiııınrx hivıuwzõn, ıı ızvı-ı meziı-mz ııavzıõ ıdõız-

Dııı :em zzuııızıı meg 1:78-ıõı ıosı-ıı uı-um ız ızmzzzıı zııeııı ıuzııjaı-AK. ısaz Janu-
mfiızuı ıo em ıeıvvzı-zzrınzızı ıusum uyın, az zzuıán ız úııızb ımbzrú zıõııéızn-
lelel fflllalıbk le. Báthori cselekedelelı a lenlyel ubnon elsõsorban a lenlyfll-litván
ızimım „zuıy õfazıızi ıızmmısx mg. A ,una Kııııyvmzzuz jzıznıõflegeı pz-
dil nyllvãnvllűnrı 8 l9I|D'2l Példa alapján lûlbcfilille. Késõbb Báülorl a vălııäâs-
!l.l nem Is a Habsburg-ufiılom mglünleléâére Ilillflolı, hııllelfl Illegalégfidetl, Võlrl
a Vllısztás alkalmával ıı Nndl klvállıágok bizlusílfillvıl. llzvele egy d\ınÁnI.ı'ıll
blrlokoshoz. Veres E.: i. m ll. 807. SL)

36

1582-1585. Török és magyar levelek a „békeidõszak”-ból

A dl'h'\flD0lyl béke (27. Szám alall.) után hoăıú ,,béke|ddsıık" kfivelkezell. a V68-
vlruk környékén amnhfin Invlbb lülylak ı hurcıvk. Kblcıönüsen be-hecsupliık egy-
maz :zı-üızııı-2, zıhıımııáıı Az áıımııı, ı-Awmız Az vmmım, .13 pzımımz epnzııeız.
sdl, várakat ls mlronwlmk A mrdkük E magyar vegvıtrlakıı vldolıâk, ezek vismnı
ı lărükfikre hârilolták ı lelelãseégel. Rudvll v.$flfi7Ál' N78-ban a Béfinél DIZIBHSÁED-
ııhh Prágába helyezte át a nélııhelyét, uzyaınklmr a rımgyaı-orszfigi vézhelyek gond-
Jaı En-An ıõızmuz. a szııvaı-ııuı ez huzvıımzııi vegızıyzııeı pzuıg Kamıy ıõıızr-
zeıfe nma. Az »ısugyõıs 8 nez ıõhm-zzz: az uı-ıııwaõ ıızıyzızsem emgzdu
([5782 XV. l:.). Badl üyekben és l végvárlk védelmét érlntd kérdčıokben lıoızájuk
kellett lorclulnl, Rudoll ãk E blriikfldflti ügyeket üıflnlh Ie'nlı a rlıaga wáııúra.
A buda! pııák ezért ka-Elek (el pınıızukkal Ernõ lblıerceget. Ennek ıı korsmknak
golldjuil világítják meg I kövfilıkclã Inlyfil' nytlvfl levelek. A XVI. siáutlbin Ál-
IBIÉYIOS V011, l'ı0LV 8 budai Dasák mllyflr Írűdflákhkfl lllínl-lak. és IQ' magyarul
ızvzıezızıı u „emu zsázzsmı ez z fizızııuı-z-ıõıımzgzıuzzı.

I Dıısımuıal ıdıszımulıre) =sz1ı-Alex.

180
 a) Buda, 1552. szeptember 25.
Ali budai pasa levele Ernõ Iñherceghez, ıı. király helyerleséhez:
közli, hogy a magyar végz-úı-ink szakadatlan portyázó vállulknzásai
veszélyeztetik ıı békét

Mi Aly passa . ..
Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk tiszteölendeö baratunk. Keösze-
önetwnk es magunk ayanlasa vtan. Talalt megh feolsegeõd minkett egj-
nehanszor az feiruary Aly begh Ieleöl, E panaszolkodik feölsegeöd ez
mostani leuelebennis, hogy az Ruha melle mentt volna leöb vegbeli vite-
zeökuel rablani, valamint ettak leolsegeudrıek tudtara, de erteöttwk,
hogj Nadasdy,' BaLtyany*, papaiak, vesprimiek, palotaiak, tataiak es az
teöb vegbeliek trombitakual es egjnehany zaszloual igyekeöıtek, hugi
az hatalmas czaszar varatt Bolonduaratt' el ronıızak es egessek, mi aka-
ratunkbol mentek volt az hatalmas czaszar vitezi az eö Ieölsege hazai
es orsuga otalmara, ackor Aly begh reaiok nem falait az vitezeökuel
egjeteomben, hanem az bolonduary vitezeök talallak az vesprimiekre,
azokban kitt le vagtak, k.itt el hoztak, az mint ez Íeölwl valo leuelwnk-
bennis megh irtuk, feolsegeöd irta vala, hogj mentek voltt neminemw
iobhagjoknak gond uiselesere, kik engedetleneök voltak, az mely rabo-
kat ide hozanak, sem vertek, sem ereöltettek, hanem mi eöket kerdeoz-
uen szabad akarattyok szerent, azt mondak hogy mi azert boczattattunk
volt, hogj Bulonduantt el teöriwk es egesswk. limegh 18. Septembris
szinten Buda melleöl haytottak el ket ezer juhot; az hatalmas czaszar
vitezi szinten az komaromy rew fele ertek es el veötlek Leöleök, hatott
az magjarokhan levagtak, eöteöt eleveneön hozlzak. Az lataiak, komaro-
miak megh vtannok leuen az hatalmas cuszar vitezibennis vagtak es
fogtak cl. lsmegh 20. Septembris ismegh masodszor iwttek Buda ala es
sok juhott l-ıaytottak el, lslen akarnttyabol az vitezeök vtannok leuen
azokatis vissza veöttek, az feölsegeöd alatt valo vitezeök az eö vetkeöket
megh nem mongjak, es nem aggjak vgj feolsegeödnek az dolgott, az
mint vnlna tultara, de innen íeölsegeöd megh itelhetí, kik legjeönek va-
lami oly dolognak okay, innen Budarol ki skazto fax-ol szakat, ki penigh
czauargo, ki lopo, az feölsegeöd vegeöbcn mennek, az íeölsegeöd vegei-
ben mingjarast hele vagjon, az íelek szoktak igy az barmot el haytani,
ez az ml kegyelmes feiedelnıwnlmek tuttara ninczen, mert ha eö feol-
segenek tuttara volna, nem venne ieolsegecıdtwl lo neueün, keriwk azertt
íeolsegeödet mint tiszteõlendeö baratunkatt, hogy paranczollya megh

lmana-ıy rzrznz ıısss-um; vu ınzgzı ıõııpin, Kır. ıõınvaszı-nesıer. nn-ez

lbrölfverč hadvaér.
Iaııuıyany aaıaizzaı- ızıraıyı ıõazzıaınzzknızzızr ez Lınázıas. a-zııııen wızbszõr
rent ven a ıõrök harcokban.
' Bnlnndvar a Balaton déli partján Kekfldr. mvınfry szerint 1808-ban Nádasdy
es Kolnnıza visıaııagıaııa a ıüröıuõl uııkaı egyutt. (Hıımrinrnın lıbri xxxn.)
190
[eölsegeöd az hatalmas r.-zaszar varay ala valo szaguldastul megh szwny-
nyenek, ezonlreppen ez fele lopokat es ezavargokat íeölsegeöd megh
bwntettetuen az vegekbeöl ki wzesse, mert ha ez fele dologbol megh nem
szwnnek, az hatalmas aaszaı`nzı.k ıggjuk tuttara, kibeöl semmi io nem
keöuelkeözik, hol penigh ezeöklw] megh szwnnek, az mi kegjeknes íeie-
delmwnk es romay czaszar eö feölsege lreözeöt az frigy eppen megh
maradhatt, mi keözeöttwnkis az io szomszedsagh. Touabba miuel romay
czaszar eö íeölsege az hatalmas czaszarl eñreämenek ideien ayandeko-
kual megh laıogatta (kitt, baratsagossan veött eö íeõlsegeıeõl) annak
okaert kwldeöt eö íeölsegenek egj leuelet, masodikarls kwldeüı eö feöl-
sege, ki nagy dologrol valo, paranczolla volt eü Ieölsege. emberwnk al-
tal kwlgiwk eo íeolsegenek, mely mi embeı-wnk Ieöl menetelire kiuan-
luk az feolsegeöd hitt leuelet,' de mind ez ideigis sem az feolsegeöd hitt
leuele, sem valaszunk nem len, keriwk azert feolsegeödett, hogjha feöl-
segeöd akaria hitt leuelet kwldeni, minden kesedeleomnellrwl kwlgye
megh feölsegeöd, hol penigh leolsegeöd nem akaria kwldeni, iria megh
feölsegeöd hogy az mi kegyelmes feiedelmwnket tuggjuk bizonyossa
tenni Ieleöle, mert ez nem kesheteo dologh. Isten elteue íeölsegeödett.
Datum Budae 25. Sepbembris anno 1582.'
Kívül: Ernõ hgnek.

A ızuıııı ııııııı mııyıı ııyzmı ızvueıue ı. ıssı-

ım. (sm-ız, 'rıııııı s., ı-zuızırı v., szakra Gy. Ep.
ım) zrı. ıı. ııı-ııı. l.

b) Buda, 1565. júliııı 15.

Szinán budai pasıı levele Rudolf csfiszdrlıoz: puııaszkndik ıı magyar ııéguúri
kapitánynkfa, eLTñıorbıı1ı. Dobó Ferencre

Mi Szinan passa...
Feolsegeös romay ezaszar, nekwnk tiszteolendeö szomszed vrunk. Keö-
szeonetwnkelt es minden ıiszteössegeös dologban szolgalnlunkot ayan-
lyuk Ieolsegeödnek. Ez ideigh feolsegeödnek leiet nem faylaltuk, mos-
lannis Ieölsegeödet eöreömest megh nem banuınank, de mluel hogy az
leölsegeödheöz larlozo uegbcll kapltanok, mind szwntelen az hatalmas
ezaszar uegei ala szaguldnak, egy Isten alla nap ninaen, mely napon
eötszeör hatszor alaia nem szaguldananak, istenis tuggya feölsegeödert,
nz mi kegyelmes feiedelmwnk es íeölsegeöd keözeõl; ualo írigyeöt megh
beczwluen, eleget szenuettwnk es twrtwnk, de immar az eõ sok ellen-
keözeö dolgokat touab nem szenuedheltywk, mert ez el mult napok-

' A híllellêl il! Olyan Irht jeleni, lmılyben ıı klrflly Sulvfilnljı, hoki' i löfök
Kuıusıııeneız mmõdfizz mi-A ıeıı.
S Kzıı auaaız, .z ıssz, ev zzzpızmızzz 284".
101
bınııis Budahoz nem mene, egy Wacz neuw uaros mellet, ualaıni :ze-
geny leöreõkeëk mentek uolt ki az Iwre, kitt Dobo Ferencz az leuay
kapitan megh ertuen, ualami lopokut kwldeöt reaiok, kik eyel tizenket-
teöt le uagtak az teöreökeökben, ketteöt eleueneön es hatuan louat el
uittek, mely dolgot Dobo Ferencz nem czak egyser czelekeödeöt, ha-
nem szamlalan sok az eö ezelekeödefi, es az hatalmas :_-zaszar az mi ke-
gyelmes íeiedelmwnk, es Ieölsegeöd keözeöt ualo írigynek ellene iarasıı,
mely dolgokot, hogy ne czelekeödnek, ugyan ott eö keözzwleük ualo
eszeüs uen embereök Lanaezul attak, ezt monduan, az ket ızaszar keözeot
ualo frigyeötˇ megh gondollyad, es ez fele dolgokot ne aelekeöggyel,
mert ha kiraly eö leölsege megh erli, lol nem iaısz, erteötlwk, hogy eö
arra azt mongya uolt, hogy miert íelnek kiralylol, ha en magamnak
ualo szabados vr uagyok, es ennekem atyamlól maratt eörõkeös uaraim
uadııalg en az k-iralyual keueset gondolok, ez dolgot nem tuggyuk ha
íeölsegeodnek hireuel uagyone auagy nina, es hogyha feolsegeödheöz
turte, auagy kwleön partot wteöt maganak., hogyha íeölsegeödheöz tar-
tozo, feölsegeöd paranczollya megh, hogy az fele dolgoktol megh szwny-
nyek, B az lrigyeõt megh beezwllye, s az el uit hatuan louat es
ket leöreökeöt megh kwlgye, hol penigh íeolsegeödheöz nem tart es par-
tot wteöt, íeolsegeöd mi nekwnk aggya luttunkra, es mi gondot uise-
lwnk rola. Az hatalmas czaszar legyeön egessegben. Mi ha akarnank
eöket mint az lıarmot ugy haythatnank, de mi az frigyeõt tiszteöluen
beczwluen, semmi ellenkeozeö dolgot nem engedwnk az ml alattunk
ualolcnak czelelıeöclnl, de ha ız hıtuan louat es kett teüreükeöl megh
nem kwldl, eö aggyon okot rola, ha ml rayta esik, egyebekls ualaklk
leölsegeödheõz nem halgatnanak, leölsegeöd aggya tuttunkra, mi mind
eyel nappal keszen uagyunk, az mi kegyelmes [eidelmwnk es Ieölsegeõd
az mint az Irigy uagyon, Eeölsegeödnek keszek uagyunk szolgalni. Isten
cltesae feölsegeödet. Datum Budae. 15. Jul. Anno dni 1585."

A auaıı ııııız magyar ııyzıvu ızvıızıeu ı. ııı.

ıı. :As-:ıı. ı.

I:) 1585 augusztu:

Doha Fzmız Duııáız imızni yõımpimny ızvzız sziımıı budai pnzahõz:
uicszaııtasítjıı uádjııit és a lörăkät teszi Ielelčssé ıı puszlulúsévı

Mi Ruzkay Dobo Ferencz Barsuarmegenek [eo lspannya. es az [else-

ges romay czaszarnak Dunan innen orzag tea capitanya etc.
Tekentelë es Nagos vr, keozeıınetwnk utan tisztesseges magunk ayan-
lasalt iryuk mint zomzed ur baratunknak.
Az minemeö lewelett ez el mult napokban, az en kegelmes vramnak
en íeleolem lrtal uolth, annak massat az en kegelmes vram, nekem kwl-

' Ken. Budán, az m- ıseı. évében Július 1:-en.

192
deotte. Ha ualanıi ala ualo ember irt uolna ollyan mellatlan panazokath.
es ream ualo uadlast, megh sem anyera czudalkoznam. De te raitad ki
illyen feo tiszlbeli ember legi, felette igen czudalkozom, hogy magad
meg nem beczwlleotted, es nem zegenlettel, egy hatalmas romay cza-
zarnak eftele mellatlan panaznkath jmya. Ha jol meg gondolod, nem
engem illetnek azok az panaszoig hanem tegedeth, es az friginek ha meg
kell romlany es te lesz oka. Merth miolta te az passasagban be jeo1.lel,7
srık uolna eleo zamlalni, menyzer az en kegelmes vram ueegh hazay
ala, bekeketh sok zamu teoreokkel es derek ereouel boııattal, kik altal
az holdult tartomanyokbays, egy nehány holdult falukoth, mellyek mint
az baranyok a' te íeyedelmednek feyeth haytottak, es tizettenek, ualami
te1heteLlen jzpalıiaki' kedueerth, es magad ayandekozasaerth meltatlan
es oknelkwl el rabollattal. Annak felette a' czata te ldedben soha meg
nem zwnt, nemis zwnik. hanem menten megen minden Iele, es ha ege-
bet nem kaphatnak, a' szegeny holdult parazlsagotlı kapdossak, hord-
gyak es pusztittyak el. Az jzpahiaknakis magad haznaerth anny snbad-
sagot engettel u' czazar jozagan, hogi az nagi kegetlen sarczollatasnak es
fizetesnek miatta, egy nehany helyeken puztulton puztulnak a' faluk,
uarosok, es nem lehet a' zegeni holdult keosscgnek, semmi bizadalma a'
te oltalmadban, se alattad ualo batorsagos meg maradasban. Mely dolgo-
kot mys egynehanyzor tuttodra attunk, de te mint engedellen es karos
zolga, a' te magad haznat nezted inkab, hogy nem mint vradnak karat, ki
nyluan megteezik ebbeöl, hogy soha meg eg`l passa ideybennis nem uolth,
az holdult keossegnek illyen nagy romlassa es puzlulasa, mint le idedben.
Azert Ie uagy mind az írigynek fel bontasanak inditoya. mind az orszag
puzıulasanak oka, ki se vraddal se vrad karaual nem gondolsz.
Toabba amint irlal az en kegelmes vramnak, es feyedelmemnek, hogy
az en keoreoleottem ualo ezes ueen emberek Lanaız adasokra allele
zokoth mondottam uolna, eö [elsege ellen, amel.lyek.kel uadlasz, czudal-
kozom raytn, mi uit arra, es miczoda germeld ezel birtad rea magadot,
hogy illyen feo tiszt uiseleo ember lewen, egy hatalmas romay czazar-
nak aiíele dolgoth mersz jrni, aki úgy nincz, es soha senkiteol nem hal-
lot.ta[d], hanem czak magadtul gondoltad. Czudalom aztis, miczoda or-
czaual kertel leueled altal, illyen nagy feyedelemteol szabadsagot orra
hogy engem meg bwntetnel. Nem tudode, hogy az en kegelmes vramnak
sok szolgay uadnak, ollyanok mint te uagy, esmer engemet az en kegel-
mes uram feyedelmem, ki legek, es nem ketelkedik semmit se hiusegem,
se engedelmessegem íeleol: kezeben ea l-Welsegenek az en wsteökeöm,
a' le segelsegednelkeylis, meg bwnteıheth engemeth, ualamikor akarya.
De te neked [eü embernek, zegien ily dolgoth keoltened, aky ugy
nincz, es gondolhattad uolna, hogy szemedre teer. Azert mazor meg
gondold, mit jrsz, es kinek iısz, hogy jrasodbul gialazatod ne keouetke-

1 Szinan (Juszuf) elõször ıfiııı zkıõıuzı-éı.5ı ısae majusdig volt budai pusı.
~ Az ızpzıua szo ııeıyz ımız aıııu. zzpám Kazpaııiaı. A szpahm hanem ıõn-õk
ımwız, .mk mıgımux ıaeım ıııwnsıvzzzıız (õızızz Kapuk.
13 " “Ü 193
zek: Merth ha ez utan eflele hamis dolgot mi reank keollesz. hidgyed,
hogy lsmegint mi teoleonkis ualaszod leszen.
Az Feyedelmek dolgainık beketl-ı lıagyuan. en magam zemelyemmel,
ha mi dolgod leszen, lıaragodat nem engesztelem ea nem kerlek, hogy
semmit hatra hagy benne.
A buaıı ııııılı mııyıu- ııyeıvıı ıızvuaeıe x. au. ıı.
Mb-:ıı. l.

37

[1583.] A szerdahelyi, vágai és zsigárdi jobbágyok kérvénye

a magyar kamarához: panaszkodnak a robotmunka
megnövekedése ellen l

Anal, hogy a (õldesúr minél több úruclkkel lgyelıeaetl. placra vlnnl és kiéplletle
Az :Am gızaızugzm, sııevzhzzıen naveızzaeıı z ıohbng-az Nulla, meg z fun-
roflı, ı ııtnllı eı ı ııêluurúllél. A rolıelbın dolgozó lotıblıyolı mellett ı blrıo-
ızozzzlz ıızzıeıı munknzzımz, ızemekzı ıı ıngızıımzıauaıı, z mıluızm uuıan munkz.
eszküzõklıel lwnk el. Amı ı j.-zblıáyng ,zen-ma Rum-lyeızıısézez jeızrluzıı. A fizetett
munkaerókel. whbnylre olyan munkákbaıı l\ınúlLák lel, amelyek lulyamılnssagot
(pl. az Éllnllflndwáil Vay különös ızılılsmereıel (kertészet, szfilãművelés) klvánlıık,
Li! bérfilket ûlylh Illlllllflágakhan la alkılmazlak, nlıol egyebkent a gazdaságok
nagy többségében a rvbfll volt iűlnyûmó. A XVI. sZÁmd közepén lehűt nem az in-
gvzıl robot von az egyedüli ınunımmı-ıı-Az, A lızeızır muıılzı zgyeıuzıs ıımyeıazeıõl
flznnban nem lehel beszélni, mert a :lázad második leleben nll ls visszatértek a lu-
bcühız. lhol korábban már hérlnunklval dolgınlak, A roboununhn uralkodó hely»
ZEIÁI. i l7êl'l'l\Ul`\lB nem lngallı meg és [Oleg az volt Súlyns, hûgy wk biflûkun n ro-
bolal. mérték nélkül keıdlék kövulelnl. Nemtsak egyellen blrtnkri jellemző kér-
zıszıı nznuzımzızk Ki az ez-zıerıııını erzem; három Kıuıwıal Jnhbsgylzıulmzk pa-
naszlból. AZ trıeluég Velantılts Arllıl llalflı OL! (l5'l3«] üreledúsben Vnlt Š blr-
lokiíl B ltllhâra ltelelte, E12!! fordultak hnızû a jnbhãfiyokz

Elıygh valo hywséges szolgalatunkat ayánlyuk ty Nagságloknac mlnv.

kegyelmes patronusinlmac, mluvel hogy Islıan vtan, minden szwkségink-
ben czlak ty NBGS-igliúkhoz vagyon bizodalmunk, ugy mint az my kegyel»
mas feiclelmwnknec es vnmknac lıiueihez: ez mostany szwkségwnkbennis
azért keresők meg Nagsıgtcıkot az my könyörgõ leuelwnkel személywnk
szerint, hogy Nagsagtoc az Vr lstent es az my nyomorult allapatunkat te
kinluén, valamy rendtartásbol valo iot es könnyebségel czelekednéc
velwnk, mert ha Nagsagtok nem könyörwll raytunk, az nagy inségnec es
raytunk való szwnlelen fuarazásnac es munkánac terhe miat, nints mit

194
tennwnc, pusztán kell ennelís inkab lako helywnkett. hadnunk, es vénsé-
gwnkre budosásra kell magunkat adnunk. Volt szolgălatunk az my meg
holt érsek vrainkl ideiebennis, de szabot idõ es rend tartás szerint, de
most mood nekwl es fölöttéb való keménséggel vagyon. Az elõt valo
időkben széna takarásból szabott dolgunk volt, azt meg mieltwk io ked-
uel, es az utan az magunkehoz fogtunk* Dezma buza be hordás mikor el
érkeıet, a' szeghin embernec ıniııd magánae, louának ételt, italt attak,
es annac [õlötte minden hal-mintz metzbõl harom meczetl attakl most
nem hogy egy szemet adnának, de sem louunknıc, sem magunlrnae sem-
mi ételt nem adnac. Ha szántattunk es karaeıion íayát' hosztunk, ac-
kor egyeb dologbol könnyebsegwnk uolt, es ackor is elégh etele volt
mind louunknac, magunknac, de most ha marhanknac elést eleget nem
vihetwnk és magunknae lariznyában kenyeret nem tehetwnk, étlen, itlan
ott köl mielııwnk, es ha élesert haza keredzwnk, azt mondgya (a tiszt-
tartól, hogy ha az eb meg eszy es mind magunkat, marhánkatt, de nem
borıiat bennwnkett, nem tudg'uk pedigh mihez keszeiteny magunkat.,
mert néha harom vagy negy napra hirdetnek 's eg' egész hetig vagy
kettõigh sem bocziátanae haza." es immár eg`nehanyunknac marhaia
holt meg az fölötteb valo eröltetés miat, ky miat szeghenyec annyra el
íogyatkoztac, hogy az jobbag'sâgotis el köllöt hadniok, vgy annyra, hogy
Sigardon tiz iobbagygyal keuesebben vagyunk, Vaghán pedigh es Szer-
dehelen tele sintsyen megh, az szolgálat pedigh mindennap többwl, no-
ha az iobbagy köusebbwl. Az elõt az szombati háznal' béres louakott;
es szekerekett tartottak, mind la hordást, szantfist. deflna be takareitúst
azon uegeztec el nagyob részre, ky mlnekwnc kdnnyebségwnkre uolt,
most eg'gyet. sem tartnac, de meegh malombais az szeghin' emberrel
vitetnec, ganeit az háztrıl ezeckel hordatnac ky, az heg'yben faért, ab-
roncziértf minket wznec, kergetnec, magunknac es marhánknac ueszé~

' Olah Mlltlôsrı 3 Verancsics Anlalra ulal.

2 Az uzıeı-gnını eıeeıutg is-neı õatzeıffıztı vagansı azt teeyezıe tel. n-»gy szan-
ıanl, arıınt es kasulnl nem urıouk. csak a tlzed címén hellttt hurt küıels szal-
ıtıını nıeınzıát-„zett heıyzıtıe, de nem nagy mennyiségben ee pénzen. ujabb ıı-
vanlálkenl Jelıyeztek lel, holy ı serdahelyieksel egyutt a semptel sıdlflheıyrol
szüret idején a tizndborl sıflllmák B kotslnflın. A flerdıllclylcll szolgllata lwonoo
ıı vlglinkeval, em' alkalommal kellett Tnrdoskeddeıı arıtniuk. A Isildrdlak nem
Kuteıesek eenıtınıele mızaıntnı, esett Oıvae epıtueıaen vesznek reszt. hvanna
2 nzpıg Kuteleıeı ıznzznını el menet gyfiııenı. mmını, a.-ıcuıiıı, M.: uıbarz
íetldâlflyth Dlllâllev na Slovenskll. l. BrallSllVa, IBSB. CICIZ-534. l.) Ehhez n hely-
zethez mérten n kolnflrnl lltııgalas idején valóban lényeleı a robolterhek nõvekedäe.
* lvlec (lnéc, Melıel=§abonamertek. A mec 'Íz pozonyl merõnek, vagyis vala-
ıniveı több, mint so lıternek felelt meg.
4 Kıratıonykol- mlndeıı johtıáiy meghatározott mennyiségű (pl. l sıelıer) lal
sıillíloll a Íüldesúrl utlllalbn. Az ilyen lál. neveztek karácsony lúlának.
Á Mez nılnaıg el-vényızen volt ez maz xxxrv-xxxvn. te., amely n nııuzaıt lıeti
l napban ûl-lılıltatıa mel. vo. a I. számú lraııal.
Ű Esztergom 1543-bın Wrllnt elloglaláaa óta az ersek székhelye Nagyszombat-
kan volt, a szombati Mz az érseki udvar: jelentette.
Y A jtzııızagzıtıznı t-zbeuıtuıııtıızan gy-tıjıetteu n net-nõneız ez Aımnzenek vnıs mt.
13* 195
lyére es halálára. Mind ezekneı: fölötte a.z Wyvarban valo sok szekere-
zést, la hordást,' ky szwntelen és lölöttéb valo, el vntunk. Az hatalmas
lstenért kérywk azért Nagságtokot, hogy rendellyen Nagságtok oly' sza-
bot dolgot es szolgálatot, kyt meg alhasunk, es ky mellet meg marad-
hasunk, mert tudgyuk, hogy Nagságtnc nem wrwl w Iölsége pusztaijá-
nac. Földwnkis pedigh oly' ny'omorult az aoc aruiz miat, hogy sem ré-
twnket, sem flánló földwnket nem élhettywk az viznei: reánk szakadá-
sa miatt. EıTe pedigh indittattunk Czutor vram bizlatásábol, kit mi-
dőn könyörgéswnkkel meg találtunk volna, ty Nagságtokhoz igazeitott
bennwnkett. Nagságtocnac az Wr Istentől iO egésségeı es hoszszu eletet
kiuıınunk.
Nagsagtolrnac alazatos és engedelmes szolgay:
Szerdaheliek,
vaghzzizıi
es Sigardiak, mind
leienként eg'y arant könyöröghnec.
A kamara a jobbágyok levelét átkilldle Chutor Jánosnak véleméliyeıésre, aki H
következő válasz! udtı:

Fõıisztelendõ és nemes Uralm, nagyon lisztelelremélto pánícıgóim.

Udvözletemet és nagyon alázatoa szolgálat.-aim ajánlását. Megkaptam fõ-
tiszlelendõ és nemes Uraságlok levelét Szerdahely, Vagha és Sigard
lakóinak hozzáisatolt kérvényével. Ezekből megértettem, hogy ıı mér-
téktelen munka és fuvarozás mlatt panaszkodnak és e téren segítséget
kémek. Jelentaın tehát íõtirıtelendõ és nemes Urnságtoknak, hogy va-
lóban nemcsak õket, de az efltergomi érsekség blrtokain élõ jobbágyokat
ilyen munkával és fuvaruzáaaal éppen eléggé megterhelik, és emiatt már
eddig is gyakran panaszkodtak, minthogy azonban az érsekség birtokait
a kegyetlen török napról napra inkább néptelenlti és a jobbágyok szá-
ma fogy, a kérelmező jubbágyokat is, ha valami lehetõség vagy mód
volna, kimélni kellene. Minthogy azonban a nagyszombati ház az ilyen
szállltásról és munkáról és fõleg a tized súllilásáról, amit a közeli he-
lyekrõl, vagyis Modorról és Wereskõrol, neklk kell végezniök, semmi-
képpen sem mondhat le, nem látok arra lehetõséget, hogy a nyomorult
jobbagyokon ezen a téren segltsllnk. Mégis bajuk enyhltésére szerény
nézelem szerint helyes volna, hogy készpénzben évenként [intett len-
des adojukat egy évre elengedjük! Ezt azonban [õtisztelendõ és nemes

I Emıuiivsı epııuac vfimav mi emu ızzzdız, majd Omh Mıızıõs ıfiıyıaııa, fõız
ııevezıek Oıfihúıvámak. A vai- eieımz A Nyiıi-a iızı pai-ıiaıi van védelmi oiminıõı
ıaao ez ısaa xuzun oııavıo azıdızarı ıerveı szerint z ıuıyõ masik pai-um epi-
ıeuék úllá. Ehhez az epruızzeziizz has-ziiaııáız ıaı R jizizizngyziz munkaiaı
° Az mi. évi ezıuiıen aaszeii-as amint vagaı-A es szzıaziıeıyezi az ezaz izb-
ızızyızızıı izıiziiz a az .im-iaek mzgvfluu cimen ısı demin ıizeizıı. ii zsıgafaiziz
vizmı-ıı kõzõzzıı (izaneiz zi rom 08,44 kg) viaszı Mai-sinı, R.-Kuıuı, M.: i. i-ıı.
1. an-884. ı.
106
Uraságtok bölcs és belátó ltélete alá bocsátom. Uraaágtoknak további
jó egwséget kivánok. Kelt Ujváron az 1585-ik év április 4-én.
Fűtisztelendõ éa nemes Uraságtok
nolgája
Chutof János

amıeu. o. L ıcıı-ıiıı-ıı ıı. uııuıe ıu cımeıaııı

iıiınuı (I u.ı nu ını-ıuı ı. A Ke.-vény ınııyıı-.
cınııoı .vana ıeıeııye ıııın ııııinı.

38

1593. Illésházy István nádor feljegyzései a század végi török

háború kezdetétől és az első háborús év hadieseményeiről

A drináliolkl béke B évre 57.617. de B hatârldfl lejárta elfltt hărvrnsıor il megújí-

tnll-ák. hannldlk llk-ılol'Ill'nAl l50l-ben. A lärükbt hofiıú ldõn keresztül lelollalták
hatalmas birodalmának gondjai: Clpnıs szigeıének lıirtokhavélele, a leraınıdl vesz-
ıaıl :ıılábın ulnkrımeııt hıláhıd pótlás, ıı Aılrıchin ıneııerıéıére lııdllntt ıl-
heneızn vmıikzm 0.; n ııiiza, ınıni egy evuvzdzn az una pai-uı hıaoı-ii. A Dua!
ellentétek levezeıesére, a mıliánl hadsereg loglulkozlalására újabb háború látszott
ı legalkalmasabb caıköufiek. Sıinún nngyvezérnek az volt az álláspontja, hogy ı
háborút Európában kell rnegklsérelni. Bár Szinúnnak erős ellenıéke volt & álme-
nellleg Sikerült iS 5l megbüklaml, végül méfis Íelillkerekedell és a Porln politiká-
Jfit néhány éven Í! 5 irÃny`ll.Ml.B, A lürñk lıklfla a háborút S elért eiyelıesfll ke
reste az ürûgyel a han: megkezdüére. Haszún boszniai pa:-a 159i-ben G 1592-ben
betört Horviilnrsıágba és mindkét alkalommal eredménytelenül oslnınıollıl S7JsZfJ(
vii-aı, másodszorra azonban ıobb izısabıı vmz auugıaıı, iz Lováııbı hzidıniıveızızk
zıõkezziiezezz pzıaniwı Apııızıaıi, man: vel-amit ii Kuıpan, msay 'rırnis un „fe
lét rbélszórta. Nernábkára l'fi2fl(e1.d5dUtt Ílllbb Csaflllflk Usllevolıásl I lőrëk elI2l1.
de az idõ már annyira elñrehalıdb hogy nem lehetett hadlnűvelclbe fogni. A háború
eseményeinek megitllãerëéheı íelhnsmállmlbk llléshlzy István (1560-1809) elyknrll
íeljeflyıäel. lllé$hÃ2Y IDBEYINISZÁEI Ilayhlrtokos volt, aki a hıdrnflvelelekben reszt
is ven. Nzpıazzzra ızıizgyzõazi nzizıua a ızıiiımnıenyaim, aınzıyzım :nm ëıınë-
nyel vagy megbízható ériällléfiek ll-apjân Ismert, komflly f0l'l'l.ıé\'lék.\(el bírnak, Fel-
JQLYIÁSEI 1592-lñl 1003-lg lerlediek, S jól relvllfigflılmk B mfilynrorszlgl blrbnkofiûk
Allflıpontiára az Idegen sedlség kérdésében. A hfiborû lneglndillfisúról n llõvelkrııõ-
kéwën számol! be:

1593.
Kikeletre ismég ujonnari megszállá Szlszeket az boszniai passa. Gyül-
tek volt Üjvárra' az Száva mellé, Erdádi Tamas bán az föld népével, az

1 Novıgı-na ıiıszaiı vézvfii- volt a szlvz ıviıiı pıı-qaı-L

197
karlúczi generál Ausperger* azon karlócıjakkal és egyéb végbeliek is,
mint hat ezeren. Ezt megértvén az passa, l4 ezeren válogatott törökök-
kel lesben állott. Ezek az körösztyének elindúltak Sziszek felé, hogy ök
az rasztiniaái szigetben* menjenek, és Sziszekböl az Száváıı kihozuik az
szolgáló népet; utokban, nem tudván az passa felõl semmit, egyben ta-
láltak és megvlttak; az úristen úgy megverte az passát, hogy ő maga
is ott veszett, népe is inkább mind ott veszett az Szávában. Ez vereség
után tl hétre szállották meg Petrinát; itt Zrlnyl György is ott volt ez
megszállásban; az Kupán innen lőtték Petrinát, lassu modon cseleked-
tek vele. Azonban az graeciai beglerbég' segétséggel érkezék, valami fá-
radt né'ppel kevesen, és Raszlonicza' alá szñllott táborban, mint 6 eze-
ren, oly nagy Iélelemmel, hogy csak ellutóban volt éjjel nappal; de
ezek nem mertek reá mennl, sõt futva sebesen jüttek el Petrina alól.
Az ordinárius ajándékot, egyszersmind két esztendőre valót, megké-
szlte Rudolphus ısászár, és hajókon Komáromban bocsálá, és Irigyet
kér török csásúrtél! Ez alatt az beglerbég Sziszeket megszállá és meg-
vevé. Az török isásjrnak egy húgaíia veszett volt az pasıival az Szá-
vában az megveréskort. Ezen török sászár megharaguvék, az fővezérét
Sinan passát ldküldi portai és európai erejével; ki elérkezék és 2. Octobris
Beszprímefl megszállá. 5. Octobris kijütt éjjel az szolgáló nép belőle,
Ferdinánd volt benne és I-loífkireherfi mert annyi sok álgyuval törette,
hogy tovabb benne nem maradhatának. Az kapitán Ferdinándo, az német
kápiián is Hoííkircher, foglylyá esek, az többit kit levágtak, kit ellog-
tak; az magyıırokban még is eljüttek volt, de német igen kevés. Voltak
12 százan benne!
Azután Sinan passa megszállá Palolát, klben Ormándl Péter volt ka-
pilán, 7. Octobris; volt egy német kapitán is benne, két század magával,
magfar igen kevés volt benne. Azok közül ls sokan az hajdúkban kiszök-
tek az várbul: az németek pedig meghasonlottak egymás közt, és reá
támadtak Ormándira, és ugyan akaratja ellen is megadták az várat, 11.
Octobria, maga csak valamennyire törte volt meg a török; az népében
kit levágott, kit elbocsátott.

7 Andreas Freiherr von AUEISPETS ll55T-li!)-1) I károlyfilârosl Vay horvát ha-

lfirvldék Íökflpilfllyi.
* Hlfiszlllfllta eflűlhl kiSehb Véfivăr is vnlt.
4 Mehmed ruméliai bejlerbei, ııkit Sılnán már augtuztusban elõre küldött a hor-
vmısuzi iiaaszinıen-e.
5 llrısztoviıza rılflvobb végvár Petriniálól délkeletre.
" A űrihűpolyi béke értelmében a Hnllibllrg-király évi 30000 arfiflylcırintbt volt
Hitel: llzelnl a Portánalt Ajűndéknak nevezték, de lényegében adó Voll. Al aján-
dék megküldése a béke fenntartásának volt a Ieltétele. Oldilılrius = Smkäsos. sıa-
lıályos.
7 Veszprém.
“ A nápolyi származású Ferdlnanda Speclacasa volt n várpıram-snuk. -- Andreas
Holfklrcher az Gıség megerõıllbére fogadott 200 német lovas élén fllott.
9 Az űmég a két erlflltett Pflrñnflrınk vezetésével éjszaka melklsérelte a mene
ktllést a szomszédos erdñkbe, de az ellenıég a meneklllõk nagy részét levágta.

19!!
 Onnajt Sinan passa Tata alá indúla. Ez alatt az vármegyékkei Nádas-
dy Ferencz, Zrínyi György, grólf Ferdinand Hardek, az több urakkal
és végbeii szolgáló népekkel és austriai 700 fegyveressel, mintegy 8000,
egylıengy-ültek vala." Innen is az Dunán, az Pálffy Miklós kapitânsa-
ga alá valók,“ tíz vármegye leltámada, kiket íõképpen liiésházy lst-
ván futa, kére és inte, hogy látván, hogy semmi idegen segéiségek nem
jõne, ne hadntık magukat igy eiveszıenyi. Ezek is jó S szép uerrei
(1000 lovas és gyalog) nép leilámadának, és 14. Octobris Mocsonakun lllés-
hazy István (megmustralú õket és azután az oıszág kapitányúnak kezében
praesentáltı" őket). Vaiának azok között jó vitéz szolgájokkal az ii'i`ijú úr-
fiık is: Balassa Menyhárd, Czobor Mihály, Révıy András, Gábor és For-
gách." Ezekkel é.s több végbeliekkel együtt Pálffy Miklós ment Komó-
romban, s ott táborban szálla, az Eölyül megirt a Dunán túl való urak,
vármegyék és végbeli haddal, kikkel azután áltılszálláııak az Dunán.
Ezt megértvén Sinan pass, nem szállá meg Tatát, hanem visszatére
Budára, és onnajt eloszla, ott hagyván 5000 válogatott janrsártl' és 4000
lovast.
l9. Ociobris Komárom alól indúla el az keresztyén tábor, és azon éjjel
megvevé Fejérvárnak az Bealya várasát" ostommal, tűzzel, de az belsõ
várasának semmit nem árthatának. Azért másnap éjjel elszállván aióla
lérének, elindulván az szekerek is. Azalatt az török, ki igen vigyázó ei-
lenség, ezt megértvén, Haszán passával" gyülelıezvén 20 000. azon éjjel
egy kis mérfölddel" eleiben szál.lott az keresztyéneknek; kiben ezek
semmit nem tudván, Erasmus Praunt, az komáromi kapitánt, az sze-
kerekkel egyetemben elbocsaták haza felé, gyalog és lovas haddal, nem
tudván az paua ott-létele [elöl semmit. Azok azért eimenvén, az passa

Í' A relldkivtili Velıélyhell réıılegeı lelkelbl. rendeltek el, amelyben I lenye-

geleıı. megyék veluk rëıt. A vñnnegéiıen ı vármegyei csıııalokıı eı-tl. Nádasdy
Ferenc (l555-N04) VG megye íűispáııja vall.. - Zrlnyl Gyñrgy, a Szigetvár alatt
elesett Zrínyi Mikiéı li.ı, dunántúli fõkapitány volt. - Fu-dinınd van l-lırdeg:
:ról német hadvezér, akit Itsfihb Gyõr feladása miatt klvégezieiı.
" Pállly Miklós (N52-N00) POLIOIIY meye Nltpánjıı, ı Dunán inneni Vay
hillylvlrflıi kerület Íăllılflllnya vnlt. A Illlnbléves hábnrñ hlelllelllcdfi llıllyar
Iladveıére.
D Muuoıwk (Matenuk) Ny1ıı-ı megyében. méshaiy Isıvnn mint Nyitra megye
lñlıbănll lıfioti. szemlét (lnustral a mlpllok Ifilöi-L és a Iıadakat Púllly Mikib
fõkapitány rendelkeısére boaátnlla.
Ü A Bülflãña KEIBZLIIEVE Vdlfiılnfileg ellrá: Ferelll: helyell, S H pontosabban meg
nem jelölt Forgách nyilván Simon lehetett.
“ A lamıar (Janlcsar) törlik lyaiogos, ı szulláııl sereg egyik lõerdutıe, akll
véfivfirlıllfl ls bfiûlllbfitllıl.
“ Bulla (belllll _ tflrbk irrezuláris lovas, róla neveziék el 8 lfllük ktilãd viral.
ahol a lovat; iıfióıiındott. megfelelt a magyar huıztrvánıaiı.
H* Hum ızuaıı pizza.
"Tñbbléle filčrfõldel. llmeriek. S1AI1I0!|lBzy lslvln n lllllylr rllêrldldet kb.
8000 lépêıınek, |'|'\inI:U I'/1 kr!!-ııek velh, az erdélyi! 5-SV, lllli-nek. Szlmitollák
a Illfllyıır lllérlăldet 5 Dllıflllk vagy 5000 lépéSnek is Vl7ll 63535 l'I\ hdsufiaélű
magyar mértöld is.

199
jó regvel megiité és rajtok termett az hátra maradott tábori-a, 42 ta-
raszkkal" és sok seregekkel.
Es minthogy jobb räze az keresztyén tábornak elment volt az sze-
kerekvel, mindazáltal az utólját úgy megbátorétotta az úı-isten, hogy
szömben allottak az törökkel, 7 vagy B efzeren. Jóllehet voltak az fő ka-
pitányokban olyak, és fõképen gróff l-Iardek, hogy megindúljanak és
I-Iartyánnál" elnienjenek ők is az szekerek után, azt tanácsolták: de az
magyarok nem akartak, és főképpen Pálffy Miklós és Nádasdy Ferencz
intették õket, hogy hátat ne mutassanak az ellenségnek, hanem arczól
reá menjenek; az minthogy 6 az ö szerencséjével elõször is megkezdette
az ellenséget. Fs igy az úristen ott az poganyokat igen megveré, I4 el&
vent fogtak, 12 ezernél többet levagtak bennek, IO keresztyén nem ve-
szett. íl. Novembris lütt ez viadal, és így nagy nyereséggel megtérének;
minden falu végén egy török fejet láttál, k.it onnajl, hoztak.
Ezemben az fölfñldi urak is, Báthory lstván, Hákúczy Zsigmond, Do-
bó Ferencz, Homonnai lstván, és az van-negyék, azokkal Tiffenbak" is,
ki azkor 5 fölsége generúlisa s făkapitanya volt, az szolgáló néppel fel-
lndúlván, 14. Novembris Szabaclkátfi megszállotta. lfld. (!) erővel megvet-
ték. 20. Novembris Fileket szállották meg. az mely török segétségére jütt,
azt jól megverték.
Ezemben érkezett Pálffy Miklós is az õ népével mint hat ezeren, ki
õ maga kezdette az vítatását keményebben; 27. Novembris megadták az
törökök hitre.
3. Decembris szállották meg Szécsent; éjjel az török felgyújtoita és ki
is ment belőle szökve. Innen Tiffenbakot semmi kéréssel reá nem bir-
hatták, hogy Nógrádra menjen, hanem az álgyúkkai, az kik vele voltak,
és az õ felsége fizetett népével visszatért; sõt sak két álgyút kértenek
az magyarok tûie, azt sem adta semmiképpen, hanem onnan visszatért
minden hadával Kassára. Az serény Pálffy Miklós áigyú nekül az õ
alatta való néppel, k.ivel én is, lllésházy István, vele voltam, ment az
drégelyi palánk" alá, az szándékkal, ha tűzzel árthatna neki. 7. Deccmbris
veısernyekorbanfi jutánk közel hozza; felgyújtúk az törökök az kas-
télt,“ és kitutának belőle. Azonban az mikor ezt oltjuk vala, az várat is,
Drégelt meggyúták estve felé az törökök, és kiszökének belőle. Az mi
népünk is eloazlék, mert hideg vala. Az úristen annyira megrettentette

Í* A tarnek răvid isbvű Lûlıori ágyú, amelyből kart-iuot (6loln- G vasdarlbflkkıl

toliñit vékonylalú lövedék) vagy kõgolyót lőttek Iti.
Ü H-arlyán valószinűleg ellrık Dıltyaıı helyett.
1' Christoph von Teulfenbaeh a teIı&maayarnıSzagi kerület tñkapitánya.
1' Ponlasabtıaıı Sııbıtkfl, I-Íilek ktlrıetélıen kisebb török var.
'Í Drégelypılánkot Dtelely vára lttítelében a törökök épltetlék, de Dlúgely
váribnıi Ls drléget tart-ntlık.
H vzauzmyz a ııun vupzm-bei mu papi ısamsııuı. A vasenwzkoı- ir:
iddmegieioia; ıiéiuıanı. vagy siet érteiı rajta a szerzõ.
I Kastély a latin cıstellumból; a XVI. uimdban a kisebb várakat nevezték Így.

200
az pogányt, hogy 5 magok Kékkűt, Dévént pusztán hagyák, azoıılıéppen
Somoskõl, Bujákot, Hollókõš, és egyes apró kıstélokat is elhagyúnak, ki-
szökvén belőle.

uııınııy ıııvııı ıııcoı ı6I1q'ı-:hu un-nu ııı-

ıyıı- 'Nı-uıııııııı nnıııu ıı. o. vu. K. ı-ı. 1. (uz-
uıınz xııııırzy G. Ep. ııuı. ıııuıı.

39

Hatvan alatt, 1594. május 5.

Telegdy Pál levele feleségéhez Hatvan ostromáról
és a török felmentõ sereg elleni győzelemről
A Wrök Mmıdúávll Indul! meg [S09-bill és 1606-li laflott A háború. anwlyel u
Lõrıënzıi mdııfiın ıızııı zıënzzı wnmm .,uzınõıLv=;'-.ııuı ıızvzz. Az zum-ı ma-
Vlsells sltrlnt mlnflln évben lavãssfll Vugy még lllklbb Ilyúnm lwıdődlek l Ind-
ı'|\ű\'elcleIı G Az őz beúlllñval Illegszakadíık. ü volt egyik lfioklı l háború Iffil-
meııylelen dhúzódásânak. Az 15911. év (I. a JB. .mãın ılalıl eredményesen vélzõdõtt
Mıgyırorızál ıılmlrı, âı Jól keıdbdün a kuvnkııã év lı. A német tı ı magyar
cflpıtok Mllyis fflherceg vezedéıével március eleltn három MD ali!! vlssmvellék
Nóflrádol., ûlnaly HH! Úlı lürbk ılrıılom llxll Volt. DRI B Íılıflbıflllû seregek lz-
Ilyfirnuluık Buda védelml öveıelébe. Mályiı főherceg lenge már Infius elëléll körül-
Zăth Eizlergallıûl, Tellfienhach kassli Íõkapllúlly pedig H Vlralbûl klvflnl uflldb-
„ıouı ez A ızısõ-ııugyuomızı ıızmzzıeggzı ı-hmm mu „mm um A uııõızuıı
Hutvınhoı lrinyltnlták a Mflzyarorsúlon larlóıkodó :ı'6lke\_ Az Ezek ellelll .ıikcrfi
Iıarcrûl számııl be az egyik rësılvıvű, Telegdy PÜ:

Köszönetemnek magam ayunlasanalı ufanna, lstentül kjuanok mjnden

jut, jo egislget hallani felöled mjnd az Epru gyermekekel egjetemben.
Mi Istennek hala egjsegben uagjunk.
Meg ertettem ides Rokonom leueledböl, hogj az ket ljunkı! a hjdeg
lelle, de remillecl hogj el hagja ülıet, az egjebtül ninchen ıszt gondolom,
hanem mjnthogj eröllenek szegjnjek az belegseg mja, es jacanak mi-
choda raııcigalodik. miehodal az gjermek meg sersıik,' azirt lelj. De
ugjın jok azok az uruossngok, kjkel giogzitatiad üket, az kenisis jo uolna.
Az rnj Ez lejankankıl illetj, blzon dolog, hugj ezutanis íjlelmes leszen
hogj uyoban meg ne hjmlöıik, most azlrt nem ültem, hanem ezulan ha
lslen iltetj egj nihanj esztenclöuel.

I A ..mızmız~- meıizmeızıvz noı-ııuı eneızıııııen Au nı

Iseızznz ııınyız ızızm, ıwıy ıefüı, mzgzızzzuı.
201
 Magunk es taborunk allapatja eben uagion. El mulek egj hete, hogj
Hatuant meg szallottuk. Meg most sem fogtunk ugj hoza, hogj meg uen-
nök, hanem tauolj föld lõuöldösztek be a Varasba es Varaba, oka ez
hogj ertettük uala hogj küül meg segjtik, oszt uartuk. Megis segjtek.
mert ezelmull: Zombaton jöue ide az Begler Bek, es Budaj Possal, hat
uagj het lıekel büsegasen (az Tõmös uari hadis' uelek uala) uoltak ti-
zenket ezeren mjnd annakis talam nem uolt zaz gjalogja, mjnd louas
török uala. Mi innet uagjunk az Dıgjuan taborban, ü tul alla az Varas
melle, meg sem szallanak, hanem mjnd fel ültek, az nap es egj egisz
ijel,° mijs mjnd fen ültünk. Masnap, ugjmlnt Vasarnap mjnt egj het
uagj niolc orakor ıajban regel el indulanak azon az uton uisza. az kin
jöttek uala. Mi sok sibongas utan, edig unlatak (!) az kjralj kjpirf, hogj
fel ülenk, ulannok menjnk, jolehet elig nehezen uehetek reja. ümaga
egjk riszjuel az hadnak az taborban maraduan. Az Zagjuan altal keljnk,
kj noha milj uala, de aual sem gondolank. Egj Tura neuü Falunal jol egj
(!) közeletõttük uala üket, de myrthogj sok saron, uizen, hjdon, es ga-
ton kelletek nekürıltis altal kelnünk, mig altal kelenk ükis annit hala-
danak, bogi az sik mezöben alig lattuk üket. Eszt latuan meg allank es
sokat tanachkounak az Vnık ielüle, ha el hagjuan az gjalogokat, utan-
nok mennjünkj auagj nem, miııdeneknek, u az fegjuereseknekla az te-
celg hogj meg terjünk s az elöttünk ualo dologra, ugjmjnt az Var szal-
lasrı uiselljunk gondot. Meg terenk. Ez alat az török nem tugjuk bl-
znnnioson, ziuet uiuj azon, hogj meg terenk, alituan' aszt, hogj il tü-
lök ualo ljltünkben tertünk meg. auagj ugjan mezőben akart uelünk
meg ulnj. Vtannunk fordula, melllet ertujn az Vrak, vlsıa lordulank
rejajok, Seregeket ujoban szipen el rendelujn. Az Vr Bathcıri Istuan
uala elötte az elelöl (!) jarvnnk, uele ljujn l-lumonnaj lstuan, Halasi Fe-
renc, Zekel Giörgj, Petö Gaspar,' az Egri sereg es ezen küül sok fü ni-
pek E seregek, az az ugj intisztük hogj az elöl jııroban voltunk - job
kez [elöl mellettünk fekete fegjueres - bal kez felöli: íegjueresek -
es azok mellek (!) az gjalogok, louag gjalog öt ezer ha uolt, jolehet az zi-
ne az Qalognak nem uolt uelûnk, hanem az sancban hattuk uala. Vlan-
nunk segjtö seregben Forgach Simon' uala, mjncl ezekel egjetemben
ha uoltunk öt ezeren.

3 Mehmed bellërbelt I Pûflı Buda védelmének erősítésére küldte Magyarorlzag-

fa. _ Hum vzzıı, Mzıımzu pm ıiı ms ıınuaı-ıaıõı ısu zuıuzzuuiız van Du-
dıi pıısı.
' Aúfl emeli kl ezt külön, HIH1 Tlnävfll' õflllló Vllăjet Vûll, WM! 8 lflrük
nıgyšı-aııyú cıapaıösııevonúaı. hallott vem.
Jiel.
H cm-uıızph van 'rzumnızızh ızızõ-ımgım-ıztgı ıaıııpımı-.yt nzvzu ı ım-aıy
ızëpenzı uzepvızzıõıeıızkı, Aııı z ı-ııwın zıızııı nıamaveıuzızı vmıız.
1 zıvzı uıu1=zzJvet vevz, vıgız ızamı-mzuı Amt, - Aııı. Auı=veı, gznuzı.
I amı-.un uıvııı õnzızııııõ. 1-xoımnıızı Dı-ugzuı nwnıı, un; ez zzmpıen megye
lõlfiblnja volt. - Bılııı Ferenc, Balassi Blllnt Mese, ıkl lovısafivıl ellogtı a
mi-õıı uıanpauazıı. - amwı vzuza eızpm- zzıııpıa-z ınzzyzı ııımnz.
9 Porllch Slmoııra l. a 33. aümû darabot.

202
 Az törökök ueszteg allottak rendelt seregekel hold íormara chjnalua
az il seregek. Öt seregeket aranzottuk hogj uala, jolehet annj [öld uol-
lak egj mastul, hogj chag alig ismerszct, külön seregaknek lennj az kö-
Lepsö sereg inkab mjnd fair lobogos uala, oszt montak lennj az beg-
lerbek hadanak. Job kez [elöl mellessleg elötte 22 tarackja es egjnihanj
sereg bontoja,"' balkez íelöl az szonokj had, azok melles (!) felül rajtuk,
az Giemliak" igen szip seregel, mjnd zöld lobogojok uala, az feir had
hata meget allot egj nagj sereg, kj derik seregjek uala. lgj rejajok menuin
hozank sütogetek tarackjokat, *es sereg bontojokat, kjket noha mj nem
tuttunk, hogj uelek legjenek, es ükis íü bizodalmokat aban ueleltik uolt,
mjnln azon altal meg szolongatuan egjmast es az mj jo es kegjelmes
lslenünket segjchlgül hjuan semmjt meg nem tartozank hanem bele-
jek uontok kopjankat." Mi az Vral, es l-lumonnaj lstuan Vrammal
szinte az feir hadra talalank öklelnj. Az Gemljak az íegjuereseken ui-
Lezül el vontak kopjajakat, de az segitö seregis mjngjarast rajtok tenne
az Gemljakon es Zolnnkjakon, meg nem alhatak hanem el futnak, az
harc heljen sokat le uaguan bennek. Igen meleg üdö uala deriklıipen
kcran sem üsıtük üket egj milj iöldigis,“ az kj leg touab uoltis üzöben,
kj chıık keus uala, egj milj íoldnel (I) nem uolt sokal touab. Az török
íejeket ıız kjralj kjpe satorahoz hordak masnap, kj olj rakas uala, hogj
az kj nem latta, talam el nem hiszj. Az sancban fel rakatra uala
az kjralj kjpe üket, az zaszlokatis kjt harmincnak zamlaltak akor, jo-
lehet azutannis mjnd hortak mjnd az török íejeket, mjnd pedig az zasz-
lokat. Az török fejet mongjak lennj az klket elö hosztak töbnek harmad
fel ezemel. Maga sok marat test mjnd fejestül az mezön. es vizbeis so-
kan hollanak, fı'l emberekis hazokhoz sokal, küllek. - Török, zantalan
sok sebes kösztök, az paraszt emberek besziltik, hogj az melj falukon
altal futottak, olljak is, uoltak hogj alla, orra, zaja kette hasat, felül
töltögettek uizet az torkaban, meg uigjre nem meheltünk, kjk ueszte-
nek olljak ez harcon.
Mi közötlünkis sok sebes uagion, aszt itilljük. hogj uagion niole szazig
ualo. Az Vr Bathori latuan Vramis sebes, az bal labanak az ilcrajat heg-
jes Lerrel sertettek meg, jar mostis egj vjnj küö bele, de meg giogjtja
ıız jo Isten meg eböl. Balasi Ferenc, Kalaj Mihalj," Barchaj Janos,
töb sok fü emberis uagion sebes Sarközj Mihalııak fejt uluek, Banfj
Sigrnondot halua talaltak az harc heljen rut uagdalasok ualanak az tejn,
es kezin egjnihanj uyais szakat uala el. lt egj Homokon Lisztesigel el
temetök, Petkj Palt az Larack õle meg. Sıenmariaj Mllıalls el ueszet,

N A ıamm ı. A aa. szama maz. _ A za-zgbunıõı wızb zzzzkaıızzz puska õszzzıw-

vázwıazıvzı aıınonaz els.
" A gyumııız ».-zgvıs 8 Gyuıı va.-.msi im-„L mpıuıız.
H A ızzpjz hosszú nyzıa zzmõızgyvzf, mzıyzı meg z uwaza; ııızz„mL A Kup-
in Deıevonnı-Kmavıı Raunaanı. Eıvzmaıı rajtuk n ıwpısıuızıt-mzgvzzıeız
skzı.
H Mmıõıa, mııyıõızı_ mııyıõıa _ ınefıõıa.
H Kaızy ıvmzaıy, ızezõızız Km; parancsnoka, mid azzzımı ısıvnıı Kınzeııa-iz.
203
Petkj Ferencis, Mosdosi Pateris. Ezeken küül köz leginys alkalmasint,
de nem felette sok. Chernel Palis ol ueszet.
Az Balasj Vram inaasag az l-lonıath Gasitis az tarack ölte meg.
Tegnap irt ucılt az Buda] Passa egj leuelet ide az l-latuanjaknak, kit
beis hosztak uala nekjk (mert mostis k.is be jarnak az Zagjua kapujan),
az Vrak lesettik ezjel kezbe akadot az köuet, az aszt bäzillj, hogj igen
reminkednek Ez Hatuanjak az Pasnnak, hogj meg segichik üket, ne
hag-ion ennj buszorman nemzetet." ot uesznj. Igen blsztattja üket az
Pasa, hogj meg segjtik ismet üket, de arrul tagadast tettek elöttök, hogj
meg uerlik uolna üket, aszt izente az Passa nekjk hogj chak az elöl laro-
jokat uerük meg.
Az Budaj Pasaanak az hasat talaltak puskabnl lünj. lmmar nem tu-
dom, ha meg emiszthety uagj nem. Az agjukat meg az sancban nem
ujhettük, mert nagj sar uiz elöttünk, soha ki nem uunhattjak belöle, ha-
nem im must chinulnak hjdat, gatai. rajta azon uolnank, hngj ez ijel be-
le uinnik üket, kihez segjchen az jo Isten bennünket, hogj hamar uigit
irnök ezeknek, kjk bizonj uitezek, igen kjaltjıık hogj nem az fjlekjt ta-
laltuk,'fi ugis uagion mert immar egjnehanszeı: kj ütöttek az sancru, az
Zagiua kupujan kis be jarnak, katonat, drabantot, ökröket, lcuakat, ra-
gadoznak be, aszt iülljük, uadnak masfel ezeren benne, ha Löben nemis,
jolehet ez az török barom ezernek mongja. U felsigjnek bar gongjıı
uolna rcjank, akar chak az ezer fegjuerest küldj uala közenk, az Eper-
jesi lancokisfi meg el nem jutanak.
Eıztergomotiı ugj ertjwk meg, meg nem szal.lot1ak,'° Budara pedig
most het ezer nlugnt török jöt, bizonioson beszllllk.
Ezeket akanam ldes Rckonom neked meg irnom hngj ıeis erched.
Isten tarchon meg, es agjı, hogy mjnden jot halhassak íelöletek. lrtam
Hatuan alat . 5 . Mai 94
Az te jo akaro atiadfia
Telegdy Pal mppria"

Emzıı. ınııı ımıı, vnı-az vııız ıym-az Deneı

nynnınıvnı. a. 1.. zızny ın nl -ıo-ı.ı ınzziıınzı ııııı.
ızııııyzr. 1. Ket vııez nzınu nr. Teıeıfly rnı u
.vannn ı«\-nınzm n xvı. ıuzın vaımı. ııcuzzzızıuz
Eeımn-„ız s. ap. ımı ıı. u. u-u. ı.

flnëzsı-znenyııeız neveztek Magyarországon z nnzınııneaın izınzzıiıaıznı, vnıııı

bûlgáfvkâí, Htlflckfll. SNI. lt! 2 IÖPOKIE ëfli a ..bšfi2bl'l'l'|é\'\Y nelnzelel".
*Ő A hatvani llărñkök ezzel alfa llivalkozlak, hey nem olyıınok, mint a lílleklek,
akik az elõzõ évben ıneladmk magukat.
11 Lane, ınnzızznzz n nefnzz Lnnuzxnzzııı-nõi; izınnıezzz neınzı uzzıaw gııognz
kflona.
'I Teızgqy meg nem ıunnımtı nsın, nagy n Azumi nnawzg Maya; ıõı-emg
vzzeıezevzı eppen nınjuz s-en Kzzaız ınzg Ezzmgnın nm-nntáı.
Ü Külön llllıall lllölrat is van a levélheı, abban közli Telegdy, hûgy B levél
znzgima utan er-kzzzzı nzzg ızızzegz ıevzın. Rznıeıı, nagy pünızanıze nnuınıenneıı.
lkäflzélelte Eckhardt Sándor: Két Vitéz nemüúr, Telfiifly Pál és Jármi leveleıëe -I
xvi. unznd végeı-õı. Bp. 1944. ıı-az 1.)
204
 A kedvfiõen indult hadınflveletek aınnban kedvezűflenre !0rd\.lllA.k_ Mályăs 15-
lıcrwg lındserege nem hflldflgult Esztergomnul 6: B Tellllenbaıh vezett: xpalnk
nem tudlak beveıuıi I-lalvınL Amikor Sıinán vezetésével nagy török hadsereg érke-
Ilılt Pest ali, Inlndkét uslnımlõ sereg lbbahûgyla a h-ll'ı:0L M-flyñs lõhenıg âlment
i Dllmı lûlsó plrljñfl, Teuflenbach Vllırmt Kflsıârl V0|l\ılt \'lSflI_ Stinln Mátyla
íăherceg szeme láttam loglalla el Tatai. Sıenlmárlonl., valamint n Bécs védelme
ızuııp-muuzoı „ly ıonms cysn.

40

1595-1604. A hajdúk a tizenötéves háborúban

a) Az 1595 JXXXI., XXXH. tc. n szabad htıjdúkfûl É: Lı kóborló kalonúkrál

b) Az 1597 :XXIII., XXIV. te. ız szabad hajdúk huználhumlkınságãfál
és púrtjcıgóik bünletčxčfñl

C) Az lS98 :XXlX. tc. a szabad hajdıllc zsuldba fapaddsúrúl vagy lciirlıisúfól

d) A.: :N01 : XXVII. te. a ızıbad hıldûk elleni fellcıléıı-5!
e) Az 1604 :XÍL Ie. a hııjıiúk és ıı csııınırgó katonák elleni rendszıbıílyokrál

A nnjnuk nzgynızınazz nwkbõı ıezruıızız ızi, zkıknzız onhnnse falum fõnızızızıız

a hűbûrű. Klsebbrésıl. Iizeletlen végvúrlukbûl Kyılfllllfltllllk, akik lãmeflêlš a Wrfik
nmnnzamı, gyenge: ez ızy zzzanwnyzun ındnzk ızııepnı zııenzz. Egyzezzuız n csa.
mal- mınıaıızn aııoıı, masik reszuıı pzuıı ınını zznıııu nnıun enaııann ızveızenyızz-
azu. A zzzızna hnıaúk fnzznk zmnnzııek zıõ ızızzzzzıızıııızı, ızgyvzzukzz, ny, nagy
uıpıınznn ıenynınuıınx n mak ıefuızızzınz, ınszbız vmınzz, pnıanınzknz ıngınıınx
zı. szaınnk z nuznna zızız „gon mzınsvzızdzıt Az mzazyfiıezzız ıem-ıõı Kzzflvz
mın-ın ızzzııııwzınız z nzjaúk Kenıëzëvzı nm- n nııznnı ınzgınanıun eıõıı, z nııwnı
nıztı meg navzımızıt az ııyzn wrvenyzıı zzantn. Az unııwuõ ozzmıy 3 n bazi num-
ızınıauıni szet-eızzı vnınz znõı A „vzszaızımzz ıni"-zõı, ,,p.zıız-~-ıõı. A zaı-vényen
ııuzuı nenıny maz, znızıyzız ravııagıuınnx ız mienk ıızıyzzıenzz

a) 1595
Jl. cikkely. Azııkıııık ıı büntetésérñl, a kik rzabad hajdúkat hırflmak

Akár a gyalogos, akar a lovas szabad hajdûkra nézve, legyenek ezek

nemesek, vagy nem nemesek, megúllapltotlzák, hogy az urak és nemesek
közül, legyenek ezek akár hıızaíiak, akar idegenek, senkl ilyen Szabad
hajdúkat ne tartson.
 1. §. Az, a ki másképpen selekszik, azonnal hűtlenseg bünébe ssék.
2. §. Maguka: a hajdúkat is Iejvesztésse] büntessék.

J2. cikkely. A kúbcıfló katonák büntetéséfãl

l-la azokat a katonákat (akár gyalogosokat, akár lovasukat), a kinek

uruk nintsen vagy rablás vagy nyerészkedés céljából, mint valamely
urat szolgáló és-fizetett katonák kóborolnak, valahol megtalálhatjálr,
paraszt kézzel is elloglıassák és az ügy elblrálásı után az ilyenekııek
azonnal fejüket vehessék.
1. §. Szlavónoıszágban is ugyanezt tartsák meg.

ıııııyıı- 'ran-eııyur. mi-im. evı ıarvenyıuııııııı.

-ııı. ı.

b) 1597
23. cikkely. A szabad hıjdúkfa nézve az elözít éveknek a cikkelyzit
ınzwnıõkëppzn nzzgızjıınzıaız
Éppen így n szabad hajdúkra nézve a huszonharmadik cikkelyt,^ az
ezerötszázkilencvenötödik évi harmincegyedik és herminckettedlk cik-
keıyekkzı egyutt megııjnjıız.
1. §. Mert, hogy az embereknek ez a fajtája. mindenütt mennyi kárt
lewen, azt klmondanl sem lehet és még a győzelmek alkalmával is,
magát a losztogalasra adva, a gyõzedelmeknek a kiaknázását megaka-
dályozza.

24. cikkely. Kik legyenek uzaknıı felül n szabad lmjdúk?

és ıı büntetése uzvkııak, a kik ezután ilyeneket tartanak

E helyütt a szabad hajdúk alatt kell érteni azokat is, a kik a szolgá-
lattevõk neve és cége alatt, igen számos mágnásnak és nemesnek a fek-
võjószágán vannak, és a kiket csupán azért tartanak, hogy portyázása-
ikkal azokat az urakat hiplálják.
1. §. A kik az alatt a szln alatt, hogy a törökök birtnkaira rohannak,
a szegény keresztyén jobbágyoknak a bannát elhajtják, s magát a népet
keservesen nyomorgatják és örökösen rablásokra törekszenel-t.

1 A2 Elõzõ tlfirvényclkkben emlllette az l596-os évsıámnk aıérl. nem lszi ki

itt I-libčl. Az 1590: Xxlll. It. mešűiitalla az elăzõ rendelkezések!! azzal a klegâıi-
téssel, hugi' a vármegyéket a fõkapitányok segítsék a hajdúk kllrlúsúban.

206
 2. §. Hogyha az urak és nemesek közül, avagy akár a kapitányok kö-
züL valaki a maga fekvöjószágán, ezután, tudva, ilyen rablókat tarta-
na, az íekvõjószágút veszltae, u melyet Õ felsége loglaltasson le.

ıııwır Torvtııyınr. ıuı-ııı. evı ıarvtıwuııııuı.

ııı., ııı. ı.

c) 1598
29. cikkıly. A ızabaıi lıajdúk lciirtúsámık a módjáról

A szabad hajdúk kiirtâsára nézve az elõzõ évek végzéseihez tartják

magukat.
1. §. Egyszersmind szigorúan elrendeljk, hogy ilyeneket ne (sak a
magyar, hanem a nemet kapitányok se merészeljenek tartani; a kik el-
lenkflõleg cselekszerıek, a bűtlenség bûnébe essenek.
2. §. Ea ezeket a bármily név alatt bujdokló hajdúkat, ha akúrhol
fogságba ejtettek, minden ernbemek szabadsagaban álljon, úgy a ma-
gyar, mint a német területen büntetlenül megölnie.
3. §. A jövõ hadjaratra azonban szabadságulıban álljon, hogy ma-
gukat a mezei hadsereg katonái közé Iölvétessék és ısoldért szolgal-
huaanak.
4. §. Hogyha ezt lenni nem akarnak és a bujdolıléson õket rajta kap-
nák; ellenük az elñlrl. módon kell eljárni.

ınıyır Tawënyııı. ıııı-ım. an ıowenyıııkık.

us. ı.

cl) 1601
27. cikkely. A szabad haidúk ellen, péıızbürıtetás alatt, Íälkelétnek az
elreııdelése; és arról. hogy a Tefldektãl megıızııezellekzt
éldenıük szerint megbfûntessêk

Hogy a szabad hajdúknak a 1-êktelenséget mérsékeljek, õket kiirtsák

és rnegzabolázzák, a karok és rendek egyező akarattal megállapimtták,
hogy a íõispánok, a mágnásokkal, nemaekkel és a többi rendekkel
Együtt, tartoızanak a mágnásoktól hatszáz, a nemesektõl pedlg három-
száz íorlnt azonnal íülhajtandú büntetés alatt íölkelni.
1. §. Eme rablók között kiváló nyornorgatól a nemességnek és a sze-
gény népnek: Sárossy István, Kun György, Buday Mátyás, a kiket most
a komáromi kapitány tart fogságban, és Konkoly Peter, Révész Mihály-

207
lyal együtt, a Tiszánál pedig Segnyei Miklósfi a kiket azonnal érdemük
szerint kell büntetni.

ııııyıı- Turveııyıar. ııaı-ııoı. evı ıorvıı-ıyeııııek.

wı. ı.

e) 1604
12. rikkely. A haidúk és bármely más nemzetiségű csauargó kııtmıdk
jéktelenségének a megzflboldzúsıiról s ellenükben az eliıírıís módjáról

A hajdúk és az akarmely nemzetiségű csavargó katonák féktelensége-

nek a megzabolázására nézve, az ezerötszázhatvanharmadik évi harminc-
hatodik törvényciklıely* megújltása mellett, a korábbi évek cikkelyeihez
ragaszkodnak.
l. §. Megállapilván azt, hogy azokra nézve, akiket nyilván rajta érnek
azon, hogy az ilyen szabad hajdúkkal akar a nemességet, akár pedig a
szegény népet nyomorgatják és annak türhetetlen károkat okoznak; mél-
toztussék Õ felsége gondoskodni alelől, hogy a helylartó úr, a sértett fél-
nek a kérésére, az ezerötszáıkilencvenlailencedüı évi harmadik cikkely'
értelmében, igazságot szolgáltasson.
2. §. Azoknak pedig, a kik a vármegyében az ilyenek ellenében föllépni
akamak, szabadságukban álljon, hogy ugyanazon törvénycikkely értel-
mében eljarjanak és ha az ilyeneket a büntetlen érhetik. az alispánok
ítéletet szolgáltasanak.
3. §. A német kapitanyokra nézve pedig a panaszosoknak 0 felsége
uolgaltasson igazságot és elégtételt.
ııııyıı- 'ran-Eııyııı-. im-ıııı. evı un-4„y„.-ınzı.
Ma ı.

Íseyıyei Miklós nemes volt, ıı vádak alol Liıztúzla lflllát, ezért az lW4. évl
oıszfiııyûıë lelınemztız (xxt. u-_).
1 Az ıaezzu usıveııyzıınz ami mıazıxzzeıı, mu ı mzıvzııo ııumaım a ki-
rlbvi Íãklpltlny, Illetve a mefl'ék kélıyszerilsék vlsıızl állolnúshelyllkre. A kárt
pedig mûldll-Ikbôl kell mefllérltenl. Ulyiltelen az orsbáglytlléseıı ı szabad ltflldúkrûl
iı nndelkrıtek (XXIII. IL). Ezeket meghatározott számban a végvárakban mint
uoldo: gaiogosokaı. lehet elhelyezni. A vaı-az azonban cnk ı kanıtaııy enxedei-
művel Iıalyhallúlı el.
^ Az említett tnrvénycikk ı szabad halciük kiirlásárúl és párttnlólk bünteté-
sérűl Slál.

208
 ._ - .z-4.»fí:KA fõ-'~ Ia

. sr-3 -
~._ı_
“F- LM; . . 'ffšă:üt
. 'af- **ez`-r.'„z-`ziÍ"'*=l-'W
-'n“@õ=`%*'
.v õ«ıı;ı e
A- :ÃE " Š9,'l"él
.~y,». El.-i'Űh il

Álllšı. ";f:.e'"~* f-`.z;f'1 Ă ,_ ,

ztélfiı
J . `..- f~ Jıfgll “c*Í°:f::' ~..'f:ı;-
3/ _ı`t
jl'
Í

G Rzıbsıolgavzisár Erhard Schbn tametszete. Max Eıssenkern- Wıe

m -.
(lie Turrken ımt den Llutuııgcnen Chrıslen haııdlon... Nürnberg.
1532 (Orsi S7,éı`hen_\"ı Kılnyvlıır, Apponyi M 670)

~--1.. . ı .;. /A„„

,

_ , \ 7 *_
*`F(v'. '\
73%* Ég _,, ,( R _
:';_;_tHV=-= Í A
l' W sššf “Ö1 gr
iwiw-` „ - 41" , ",
:"ël~=-.. ~" .f z -
_-,Š` _ M
._." z
T A ızzgıyzkzı mint fz.ı>zz„ızz«ı«.1ı mwõgzzanzágı
mu„K..b.~.„ <ı„ı;„zızıjz z. ızı-DK. Dzfmzıcmzeut
r:z„„zızvzz,z nz T„„z„~„m mm-ıızuz »pm-mz.

kk?
Lugdufll 1581 Ill\'l'K lll. 560 B5. l

fi
-É.-K*

'
*_
1-:~i`:f:,_`A`=`
--»\>- -. z '-1-
.

-- F-95/]
. .- ».„_
-kz. I-

'~„;?E Tz-'.. .-
_

z-»z->
f

`
__,
+-
-_ Liu.-

__"`.'
`@z.`z._:
. 5
::_+_`- z
B. A mngyarországl utak Mag,»'ará\„'i'ıl' lálképén JUSIUS van
der Nypoorı rézmetszeıe, A. E. Burckhard von Bırckensıeın:
Ert7.-Herizogliche Handgrılle... Wien, lfitlti l3t7. l.
 9. Szukállas puskíıcsövek, XVI. Sz
(Magyar Nemzeti Mllmeuml

t
ı
l

Í .

:J
»1

ıo. Diszpanzeı, wz..-msi vıımze munkája,

xvı sz közepe. (Magyar Nemzeti
Múzeum!

VI
 ü -
Á

-ıy.;A.;-gm

.FF
. / , ~
1 Š l
' _ ,.

Íıˇ.

f\

ıı. Főúrl čkkövus dísılűrök, XVI-XVll . SZ. (Magyar Nemzeti Múzcuml

`. - .×
ız
l v t ;\,
(`~"_ ..\
Q
,ı>` .f
fl..
__ .
.-J-»
-ı ` t
„\
t .Wa
„»'
ıı. ıtızgyzr uisuiszk xvı Sz.
(ıuagyzır Ncmzuu Mıšzeuml

Vll
 in soıiı-«„\_v„«.fz z 7.ı-im-mk e.=„w„ı-„yzıı [Hm-(zi-ı.ıı~;ıL>zzı, x\
ı.\izi;vm- Nzmzfu Múzvumı
Vii!
 il i599
Szaflloslciízy István leírása ıı lıajdıik
Tolna melletti gyñzelmérõl és ci tatárolc rabldsoirúl

A iflrvčflýtk eQ'olL'l8l\l8n mutatták be I hnjdûlflnl, hiszen llevilkltöz nem egy ko-

moly hadllelt fűzădñtt_ Amíg a császári vezetek óvatosan kerülték a veszedelmeket
is klmélték fipaiaikat, végetnemérõ osbromoltkıl töltötték az ldfil, n lıajdtik vak-
merűen és onleláldozáan törtek az ellenséye. Annak arányában növekedett a népi
hadvlselä lelenldséfle, ahogy l császári seregek egyre kisebb részt vállaltak a had-
művElet„el(b6l_ ig! emelkedik ki a tolnai győzelem az l50D. év lıadleseményel közül.
A török tñvezér haiokun küldte elõre a Dunán a nadaeıege szamara a szükséges
élelmiszert, lñport, a Végvlrllk fizetését. A [örült bndlazállitrnfinyt kerukedõk kovet-
tek. Ezt a török halokamvárrt rnefile bent -a törölt lerüleleken váı'ailJlIt\Ll llllfllúflsfl-
mink leplek mez. Suı-ııoskuzy istvan (ısas karuı -- ııizı ı ııuınaııızm ıõneııeıııas
kiemelkedõ erdélyi képviselõjg igy Írta le a hııjdúk harcát ismeretlen Iorrásbfil nyert
erıesules alaoıan:

Ezen a nyáron Magyarországon nem csekély vereséget szenvedtek a

törökök; eíelöl kétes értéküeknek nem mondható híreket véve, gondos-
kodtunk arrol, hogy azt közbevetõleg itt iktaasuk be a dolog rendjébe.
Midőn a törökök sászára látta, hogy az elõzõ esztendőben Mehmed pasa
sikertelenül ostromolta Váradot, s azt is, hogy ugyanabban az idõben
Budát ıı németek és a magyarok dúlják, lelháborodva azon, hogy ügyei
a németek jószerenrséjének vannak alávetve, úgy határozott, hogy ebben
az esztendőben minden tekintetben nagyobb igyekezettel és keményebb
elszántsággıl újitjı lel a háborút, hogy megbosszullııssı a Várıdon és
Budán kapott rsapásokat! Ugy vélte, hogy ezt most már csak azért is
alkalmas idõben teszi, mert több jelbõl is azt látta, hogy az erdélyi s a
havasalíöldi iejedelmekkel való megegyezésre lehet reménye, s nem kel-
lett (élnie attol, hogy részükrõl a hátbatámadás veszélye fenyegeti majd.°
Ezért aztán minden figyelmét Magyarország íelé fordítva, elhatározta,
hogy felszerelt hajóhadát Buda irányába indítja útba; a hajókon nagy
mennyiségű élelmiszert, azután lõport, valamint az ágyúval valo tüzelés-
hez szükséges iszonyú mennyiségű vasgolyot, továbbá a katonák zsold-
jára szolgáló tömérdek pénzt szállítottak. A törökök „nehéz hajó"-nak
nevezik a teherhajákat.. Ebbõl a fajtából szám szerint 25-öt vontattak
felfele, a Duna folyása ellenében nagy igyekezettel, igavoné állatok se-

Ő Váradot 1598 &ıen Szaturdzst Meiımerl pass ostromolta, de a rossz Idõjárás

mint vıııuvomuası-a keııymruıı. A szuııan ezen nızgzzziımı. Eaymzjñızg z
csásmn hadsereg Adolt Schwarzenberg vezetésével Budát vette ostrom ala, a kül-
vármt el b foglalta, a vár ellen lznnban az esőzés álhl alknssá tett utakon nem
lehetett rohamot vezetni. Az nsLrom során a külvároı szenvedett veazIeségeL
Í Báthori András melltilerelte, hog' felvegye a klptäolıtat Rudol! uıáuérrll.
közben pedig tárwllt ı lfirfiklnel. - Mihály hlvlsıllöldi fejedelem szlntén Mr-
Ualfli lolyllkılt I Ilírliltkel. Arra a hlrre, hogy u 'Porta Radu Mlhrıeát nevezte ki
Hıvullfild élére. 15W-ban útkelt a Dunán, el több ezer bolgár családot telepített
át ıı Hivaslüidre. l"JJ2l azonban itt Velel ls értek a nartok. és Mihály u bétsi
udvar blziatdsára Erdélybe készült Báthori András ellen.

14 - ıııı 209
gllségével, s ezek beli voltak nagy mennyiségű kenyérnek való liszttel.
Ezekhez a hajókhoz csatlakozott egy kétevezõsoros Livornói hajó (gálya-
nak nevezik), amely háboniban használatos különlóle gépezetekkel és
felszereléssel volt megrakva. Ezen s a többi hajókon az õrszolgálat el-
látására 5000 Iőnyi janicsár utazott. Majd evezűshajók következtek, me-
lyeket gyorsjáratú hajóknak neveznek, s amelyeket az evezős rabok ket-
tõa sora, igavorıó barmok segltsége nélkül vitt felfelé a folyó ellenében
(a törökök is, a mieink is „sajkák”-nak nevezik ezeket a hajókat), s ezek
török vsapatokkal s kereskedők áruival voltak teli.
Ámde, még mielőtt e hajók beértek volna Magyaroıszág belsejébe,
Pálffy Miklós, ez a kiváló katnnaember, ki Schwarzenberg Adolf szerint
nagynevű hadvezérfi s kinek magyaros testi erejéhez páratlanul befiü-
letes lélek társult, kisebb csapatokban leküldött Baranyába, Magyaror-
szág alsó részébe kb. 3000 magyar katonát, kiket manapság hajdûknak
neveznek, s kik hadimákmány szerıésére s a katonáknál szokásos elor-
Tásokra al.kalmasa.k elsõsorban. Jól felszerelte õket ágyúkkal s olyan ki-
lõhetõ tüzes szerszámokkal, melyekkel az ellenség javoit messziről szok-
ták felgyújlani, s azt a feladatot adta nekik, hogy a török hajóhaclat -
melynek közeledtérõl már hlradás érkezett -- a lehető legalkalmasabb
pillanatban tartózlassák fel, és semmisltsék meg. Ezek el is indultak, s
miközben a kedvezõ alkalomra vártak, a török õrkatonasággal megerősí-
tett, s a Duna szigetére benyulo Erdõdöts s egy másik kastély-t is vad
ostrommal bevettek; e helyeken 32 gyoıstüzelõ ágyúval és a használa-
tukhoz elegendő lõporrıl gazdagodva, most már a török számára ıseppet
sem megvetendõ erõt képviselve, azokon a területeken zsákmányszerıás-
re készen, ismételt rajtailtésekkel félelmetesen fenyegették a törökökel.
Hogy a törökök meg ne ismerjék katonai erejük nagyságát, kisebb sapa-
tokra osılottak, és szerteszét portyázva pusztítgatták az ellenség javait,
s városai: gyújmgzwz, kzmnaiı õıdasvz zzızıamıı. Eızõzbzfi z ıõı-õırõk
hajói nagy igyekezettel jöttek felfelé, s Tolnához, Baranya megye legte-
kintélysebb s a Duna partján fekvõ mezővárosához közeledtck; a jöttüket
a környéken laõ magyarok úgy gondolták, hogy nem lesz oélaerü az,
ha megvérjak a többi, különféle irányban szétszórt csapataik gyülekezé-
sét, s hogy el ne mulasszák az alkalmat, 1258-an - mert ennyien jöttek
össze addigra - hajnali derengéskor megtámadták a törököket, mégpedig
a szárazföldön és a vizen váratlanul egyszerre rohanva meg õket. Ugyanis
a magyarok egy része is hajón s csónakokra szállt, berakva ezekbe az
ágyúkat s a hajitóíegyvereket, s így kétíelõl támadhattak reájuk. Nem
sokáig folyt a [törökölue] kétes kimenetelű harc. A szárazföldön s a fo-
lyón egyaránt gyhtek a mieink. Majd győzelme hevétõl Íellelkesülten

1 Emmy Miklos ııuııanıımmı ıoıupmny, zs.-zpzızıvıı A ıızznõıevzı háboru aim

|-ñbb lyűlıllliıl lrllüll. (VU. I SB. sum alalll lrãäal.)
I Eı-ami van nem mesze Kaıomámı a Duna egyik uıgeıeıı volt mvaıırıy Mmns
röviddel ezután már mint eihagyalonat és azétromboltıl emllti lfllslorlarum llbrl
XXXl.)_

210
nyomul a magyar a legyőzöttdr utan, és a Duna vizén szélesen szétszórt
ellenséget hátba támadja, üzi, szaggatja. De a partra vergõdõtt és me-
nekülõ Iörököket sem kisebb csapéasal gyalogosan tlimadva vágja, öli.
Igy részben levágva, részben a Dunába fullasztva mintegy 4000 török ve-
szett ott. Az evezõslıajókból 25-öt fogtak el, a többiek elmenekültek. A
nehéz teherhajókból 17-et kerltettek hatalrnukba a magyarok a livomói
kétevezõsoros hajóval együtt. A hajóhadat vezénylõ pasa öt béggel együtt
részint a hullárnokba veszett, részint vastól puztult. Mindössze egyetlen
bég esett fogságba 32 törökkel. 10000 forintot uâkmãnyoltak. A többi
ezüstpénzt réaint a folyó pusztító örvénye nyelte el, részint sértetlen
evezõshajóikon ragadlak ki a törökök a vesmdelernból, s helyezték biz-
lonságba. Közismert dolog, hogy a budai [török] kinıstartó, ki a kincs-
tár élén állott,' sok 20 hajó vállságdlja fejében - hogy tűz ne pusztltsa
el õket - 5000 tallért ajánlott fel a katonáknak. Amde azok, hogy egyet-
len egyet se hagyjanak hátra a törököknek, azokat. a hajókat, melyek-
nek biztonságba helyezëére nem nyilt lehetőség, räzben a Duna örvé-
nyeibe süllyosztctték, részben tűzzel pusztiiották el; az olaj, a vaj, a méz.
a lizt s mindenféle más élelmiszer nagy tömeget, valamint a különbö-
zõ fajtájú ágyúk, golyók és löpor sokaságát - minthogy a folyó ellené-
ben nem nyllt lehetõség Bztergomba szállitásukra (Esztergom ugyanis
több mint 100 000 lépënyire esett ide“) - a mélységbe merltették alá,
úgy, ahogyan Pálffy megparanısolta nekik. Maguk a törökök úgy vallot-
ták, hogy ott elszenvedett venteségük hússzor százezer forintra beesül-
hetõ. A törökök ıstszáranıık leveleit s a bizılmıısabb iratokat, melyeket
ott megtalaltak, Rudolf cstnárnak küldöttek fel.
Mihelyt a törökök hírét vették e esapásnak, Szulejmán budai pasa, ki
csak kevés hónappal elöbb foglalta el hivatalát" azon nyomban erõs
csapatokat vont össze valamennyi kömyezõ erõditrnényból, s azokat a
szigeti és a fehérvári béggel s mas török elõkelóvel együtt - akinek se-
gítségül hlvására ısok lehetõség nyílott - a magyarok ellen vezette,
hogy ezt a súlyos veszteséget és mélfatlanségot, mely lelkét a bosszúra
tüzelte, tüstént megbosszulhassa. Am a magyarok, kiknek ereje társaik
megérkeztével már jelentősen meggyarıpodott, a folyami sata után
megnövekedtek lelkierõben s remérıységben is, s cmtára kelve úgy meg-
verték a budaiakat, hogy -- miközben a mohácsi és a szekszárdi bég
fogságba esett - maga a pasa is sebesülten kényszerült a futásban mı.>
nedéket keresni. Végzetét azonban - ami elõl akkor szerentsäen meg-
futott - késõbb nem kerülhette el. Ugyanis nem sok idõ múltán, in-
kább unalomtlzésbõl és kedvteléaból, mint kötelességteljesltésból k.i.ment
Buda varából, s miközben bestóreinek kis csapatától õvezve nagyobb tá-

' A buda! ddltrfilr, fllll I hlldll deflerhúne élén Ãllotl S a villjel. flnzügveil
intézte
Í &aınosk|izy valóızfnflleg ketlóo lëpäbeıı narııall, amely 1,5 méter vult. Bu-
rint Esztergom 150 krn-re volt ı ısıtı helyüfll.
" Sztllelfltln 1590 októberétől 1509 auguazlusilg volt blldll bejlllbej.

N' 2ll
volságıa lovagolt, egy vakmerő magyar portyázó ısapag mely lesben állva
rejtõzködött. elloguı és Rudoll rsászárnak küldte el fogolyként.
Azt követõleg pedig, hogy a magyarok a török hajóhadat szétszórták a
Dunan, és a budai pasát megverték s megfutamltották, az ellenség, hogy
semmit el ne mulasszon, innen is, amonnan is újból öäzeverñdött, és a
hadijelvények ala állott erõs török és tatár sereg ismét uatába szállt a
magyarokkal; ldsérleblik azonban teljsséggel meghiusult Emiatt aztán
lel.ki és testi erejükben megtörve, nem mereszelték velük tovább vszély-
be sodortatni a haborúskodás kockájat. A magyarok pedig több mint
100 000 lépésre Budától, a törökök megszállta terület belsejében minden-
féle módon egészen addig büntetlenül ártottak a töröknek, míg Ibrahim
pasa, a török császár magas tanâısában a nagyveztr" a törökök számla-
lan sokaságával felvonulva, a maroknyi magyar xpatot ki nem zárta
arrol a területről.
Miután pedig Ibrahim bejött Magyarországra, hogy Mihály havasal-
töldl vajda az Aldunán túli területekre bármi módon bajt ne zúdithasson,
úgy, mint a múlt esztendőben.” Gireldzi Mahmud pasa Ráczváı-nál
(amely szó „Thrák var"-at jelent), Bulgáriában nagy hadikészültséggel
Iegyverben állott." Saban pasa pedig a Duna torkolatvidékén, Ott ahol a
Fekete-tengerbe ömlik, Moldvát és l-lavasalíöldet fenyegette. Egyre gyak-
robban jött hlr arról, hogy Murza fejedelem 10 000 íõnyi nogaji tatár-
ral segíti majd a törököt. Mindez abban az esztendőben, mint az ered-
mény mutatja, inkább hlrverést és rémületet okozott a keresztény ügy-
nelı, semmint veszedelmet, már ami az erődítmények és városok helyze-
tét s a keıeszteny seregek sérteflenségét illeti. Mert a tatár pusztítás.
mely egäzen A Vág Iolyóig tört elõre tűzzel-vasal. s elözönlötte azt az
egész vidéket, melyet Mãtyus lüldjének neveznek," a köznép legnagyobb
csapasai közé sorolható. Hiszen - ha igaz a hlr - részint több mint
20 000 embert ültek meg, részint nyomorúságos fogságba ragadták őket,
s az egész vidéket súlyos nyomorúsaggal szennyezték be. - miközben
azok a kitűnő hadvezérek, kiknek az volt a kötelessége, hogy az orflág
javára vigyázzanak, mak távolról szemlélték a szerenısétlen népet sújtó
[üstöt és lángokat." Mintha csak mindazt a sorsısapást, mely a magyar
népet éri, a németek, a bennük meggyökerezett nézet szerint semmibe
vennék, mert hiszen õk, kik azt akarják, hogy országunk védõinek tart-

“ A nıfirvezír úllblt ı sltllüni tartás, u diván élén. lbrıhlm aızfll a mtllblzással

Jan, 1-my ızeızzısm-aınzfzııaı kzzaien. Ezek zfeamënyızıemeze eseten peaıı My-
Iıiıu a háborút.
“I L. ı O. mıııu ızyuzızı.
1' R-Áctvfir lnı Rulëfld Buliúrifibalı.
Ü Mhtyılslëldnek DEVQZÍÁK H Klsãlffild északnyugati részét Csák Malérűl, aki ı
XIV. llálld Elltjén enllck a lerülelnek ura Volt.
'Í lıtváııffy szerint Sıılıwaızenberı lúvaér nem engedte meg, hogy a rslszárl
ıeıeıet u talán-ık ellen vigyek. Beıılnt attól lelt, hog' ı sereg netbeıııllk, részint
arra hivatkozott, how Mátyfi főherceg tudolftáfi nélkül nem fielekedhll (Historia-
r\ıl'|.\ llbrl XXJ(l.)_

2l2
suk őket, maguk sem mulıısztanak el semmit, ami a szegény köznépet
nemınak anyagi jav`a.ib6l forgatja ki, hanem még életét is veszélybe ta-
szitja.
sı_ sıımaıımıy: ııeruııi 'rnıiıyıvıııınıııi nıiıı-
aı szıauıııozy mun ıaı-ıeııeu ınınavıııyıı us-
ıus. llııyı: -nırıeııııını nıııekeıı 11. 0. ıurvııı. ıı.
rluıdu Szili!!! s. aa. md) ua-zu. ı. Lıuıı. zord.
Kuez Gy.

szzımzızõzyz z ızõveıızezsııızen zzmyııı ızııaıaaek az mıeıyi ewıı-Aenyeıı, Mmaıy

mvuıııõıaı reıeazızm hızumıız. aauıoıi Andi-az vzıezéıe. hogy nem Kııeı-ie mvaaız
a uıgymnzazzı pia-zıııõ tammı mm am. zzaızıı-1 ubmoiz ımıaıı ııteıizıuııı
zıaıuu. zmıım- a ma: sem ıııaı-.u-name use ız mu: euıımamn uezuıı 1-ıeuzsz
szama mia.: szia.-õ zaıeıaa Ajızzızz mzgepız ı mai- ıaıwn ez olyan zzwm Kzı.
ızzı, nagy z ızumız mgıyzıız ez ınınazıi zsiıuııaııyuk kan-zi-izzymvzı ıneıieızuııeız.

41

1596-1610. Az állami adóegység változása

A) Abaúj „Azgvz 1598. azt ızzpuüuzzıfazaaõı

iz) Alma; „ızwz 1588. evı hõzõzzzzıfazabõı
z) Aszú; „tzwz 1601. e„i Mzõzzzzıfasõbõı
dı Abu-ıj mzm 1808. evi ızapuõuzzımsaõaı
z) Aızmzi „ızwz 1610. Eva ıfzzpuõzızzıfõsaheı

A XVI. Század végén és a XVII. Slálfld elelén n'i$Vâltfl10tt az fllıınl adó egy-
zeze. A xrv_ szsaıaı kezdve az aıızıııi fenaez ee 1-enaıavaıı aim a ıiıpu mm)
umzz minek, ami az ezen Jnaasıyıeıeizı-.ek ıeıeıı mz; Az, nagy hany ioubagazısa
en ı ıeıkzn, u aaõzıaıaz ızzmpaııımzaı nem waınlınn. nuvëıeı van, amııım- ız um
ımzuımsmızenz wznek ui.) Az un-zsggoıezzn megazzvamu mm ı 1-„va (aımım
1-aıuz K1, .zu ı ızımmno, ıı-zaja A iz.-.mai-ı embere ven. A kapu nem ıibeeyıéa ıı
jzızızsgyaaı ıazuazımi tzzzıõaazanak eıõzeııaızaazavaı ıasunkeı-Az nem A ıobııauıeı.
ket fejezte ki, nem tudia biztosítani az adlııáabı bevonhaté rétegek egeııieies ler-
ızeıezeı, Az az ıaõıavzazımzk zi-ami megızzızıtuwzıız Aznıım- 8 ıızznaıevu ı-„sbonı
súlyos köllseilel sürgették az adórendszer megváltoztatását., az 1588: IV. ıı;. a házat
tette fn!! ıdólllıpul, L! egyúlllll a nelnâk kivételével mhıdenlhlre kllırlızlzile az
adokaieiezenaeget. Az ısaflz vii. ie. pedig az add belıaıtâsat a megyék hatáskörébe
uzzuz, zımeıyeımzk mai- aıeıõıt ıı feszül van Az ıaajzgm-Kızeıı Azmpıõ zaawız be
lyâfibllllében (rwtlflcltlu), I kivel!! és a heazedés kfilfl ldBbS'i lfirllnl Vlllmbılk
llišvtlellibevélelével. A kltflıfltt célt a házak aurllill adúzlaláaıl nern érték el.
1508-ban űjbűl Vitıilfitérlak l régi fidóalaphifl, I lt'-lPlIl'i01 (XIV. NL). Az IME: LXIL

213
ız. paaıg ıumnazm, nagy ı ıupu ızamiıaıi ame; Eu ızıpu 4 ıoızızızyı-mm, u-
lelve ll 7A:\lČl'l.'iÍ12t lelelil. lVč. Jllhlfl L: A Wfll Iflfl-čllelz ISB-lflfi.) AZ Iflb-
zzyzegızek ıõı-zazı vaıwzaazım eg ezt-uızızz. muuııuz be ız Aıuni mage aıs-mi-L
nıızõı ııõzuıı fezzızıekz
ıı) Az i596. évben.
A kapuk összszámlélıisa Abaúj megyében általam, Fáy lstván, nemzet-
tes Gyulai Janos adórúvó mellé kinevezett eskfldt összeiı-6 altal.
Léh (Leh)
Rinotlz Mi_hdly '/1 kapuja
Zalkay György '/4 kapuia összesen 1 kapu
Nagy György '/4 kapuja
nemeseknek
a Eellérek szama 4
Abaújsăp (Saap)
Kapy Andrés 1/ı kapuja
Kapy László '/ı kapuja összesen i kapu
Kapy János 'ls kapuja
nemeselmek
elhagyott ház l
Szikmóújfalu (Zikzowyíalu) nagyságos Rákóczy Zsigmond úrnak
12 félkapuja
B negyedkapuja összesen B kapu
a Lselléı-ek száma 12
az égett hauk szama jelenleg '1
01180
ız emlitett Eakóay úrnak
*lt kapuja
Ongay Lénárd '/2 negyedkapuja összesen 1 kapu
Seghney Jób Í/2 negyedlıapuja
nemeseknek
Sziget (Zigetth) nagyságba Perényi uraké
Dersfy Miklós úrnak l kapuja összesen
Perényi János úrnak '/1 kapuja 2 kapu
Perényi György úmak 'Iz kapuja
a zsellérek szama 3
Felseö Kemej
a ládi barátoknak' l negyed kapuja összesen 1
a zsellérek szama 5 negyedkapu

' Lllion ÍSfl.iólúd, Bollfld ni.) ı Pllfls szerzetflselllilfk volt reııdhéu.

214
Aıııemzj (Aıso Kzmzj)
Nagyságos Eakócıy Zsigmond úrnak
'Íz kapuja
Wetéssy László '/z negyeclkapuja
Swle Bálint 'Iz negyedkapuja összsen 3
nemıseknek negyedkapu
a Lsellérek száma 6
az elhagyott hámk száma 1
az égett háuk száma 6
Alsóvadász (Alsó Wadaz) nagységos Rákóczy Zsigmond úrnak
B félkapuja
18 negyedkapuja
az új házak száma 4 összesen
A zzzuëı-ek száma zo a 'Iz kapu
Belıõböu (Belseö Beölcz) ugyanannak
1 egész kapuja összesen
l negyed kapuja 'Iz kapu
a mellérek száma B
Szikszó (Zikmw) mezõvároa nagyságos Perényi uralıé
nagysága: Puényi György úrnak
5*/2 kapuja
Deıslly Miklä úrnak ll kapuja iifmzesen
Perényi János úrnak 5'/2 kapuja 22 kapu
az elhagyott halak sıáma 30
a ısellérek sıãma 50
Felsbdohsm (Felseu Dobıa)
Dobuy László özvegye 1'/2 negyedkapuja összesen
Gerenchi László 1 'Íz negyedkapuja 1 egész
Bors János l 'Íı negycdkapuja 3 'Íz negyed
Zthankoczi György 2 negyedkapuja kapu
Monár Péter I/z negyedkapuja
Bermtj Zsigmund 'Íz negyedkapuja
nemeseknek
ııuaıı. 0. ı.. ınıııını ıı. conıufiamııeı wnııuıı
cuııı. Abıûl. (E ui.! sa:-ıı. I. uıiı.

lı) Az Abaújvăr megyében levõ házak õsszeaámlalúsáról a Posonyban

az 1598. évben kiadott rendelkezäek' szerint általam, Fáy Iıtván es
küdı. által összeíı-t jegyzék.

Czetıey György szolgablrú járása.

Ziksmwyíalu nagysăgns Rúkóczy Zsigmond úré
A blró Kolni Sebestyén

5 Az lăifl: IV. IE.

215
 A jobbágytelkek és a zsellérek házát
összeszamolták, számuk 27
Az elhagyni! házak száma 12 összesen
A talárok által megégetettek 27
szama 16
A.l.só Kemej nemaeké a töriiknda hódoll'
A biró Korpás András
A házak száma 13
Felaeo Kemej a Pálos barúl-Oké a täröknek hódolt
A biró Chiııszar Benedek
A hámk szama 11
Ongha nemeseké a lñröknek hódolt
A biró Demien Jakab
A házak száma 23
Sziget: a nagysága: Perényi uraké
A bíró Thott Pál
A házak száma 19
Belseobeoch Rákóczy ure
A házak szama 20
Zikszow mezõvaras a Perényi uraké
A házak száma 211
Alsu Vadaz Rakóay úré
A házak száma 39
.lánod (Janosd) a királyé és nemeseké
A házak száma 4
Kiskiniza (Kys Kjnis) nemeseké
A házak száma 7
1-lalmaj (1-lalmay) nemeseké
A házak száma 18
Saap ııemeseké
A házak száma 9'
Felsõkazsmárk (Felseö Kasmark) nemeseké
A házak száma 11
Nagykiniu (Nagy l(.inis) nemseké
A házak száma ll
Alsókázsmúrk (A180 Kasmark) nemeseké
A házak szama 11
Leh nemeaeké
A házak néma 9

' A laılıı Elivegben; ıurd; sublecuı. Az így megjelöl! helyséıeiıeı a Ibrbk nyil-
vanvıuaızı Eger ısaa-Dm wııaııı sııagııım után ha-ıoııaııı. azaz ıdorizeıeııe keny-
zzzrmue. Az ııyzıı ııeıyzıue ı Kıı-aıyi ıuanvõ ıeıanııyı ııaoı veızıı m, ı-ıuııı ı ıõıaız-
llek nem llzelb Iblflleltkre.
5 Il! Véglfidik az olflll E5 B kñvelkaô bıszegeıb olvaıhlló: Az Oldal kiltsz 15|
nem hódolııı, 41 iıodolııı.

216
Száraıberencs (Berench) Berenchy Irnréjé
A házak száma 6
Rásony (Hasonj) nemeseké
A házak száma 1
Baksa (Baxa) nerneseké
A házak száma 14
Csobácl (Chiobad) a királyé és nemweké
A házak száma 12
Keres (Kerch) nenıseké
A házak säma 12
lnánes (lnanch) nagyság Rákóay Zsigmond úré
A házak száma B0
Dobıza nemeseké
A házak száma 36
Felsõlügöd (Felseo Piged) nemeseké
A házak száma 3
Alsólügüd (Also Figed) nemeseké
A házak száma 6
Szentandrás (Zent: Andras) nemeaeké
A házak száma 38
Alsóméra (Also Mera) nemeseké
A házak száma 13
Felsõméra (Felseo Mera) nelneseké
A házak száma 34
Enıs (F-Mh) nagyságoa Hákóay Zsigmond uré
A házak száma 27'

ııuııu. O. l.. Kıuıını lı. coıııo-. ııoruıuııı cam.

Aoıal. r: ııı.) ııp-ıı. ı. Lııııı.

c) Abaújvár megye házai lciigazltásának az Úr 1601. évében a rendek

előírása szerint' nema és nemzetes Pederi Lázi: az említett megye al-
ispánja és Mezsy másként Barbély uiıildtje által ösazelrt jegyzéke. Az
aclórovó Bózinkay György.

I Az oldal ussızgezeıe: Az oldal [uı-ızlınızı :mz-L.

' nezzını az mo: vu. az.-ız um, amely az auozızıas lzbonyõllıasaııın 8 megye
szerepel lıınısúlyzzuı, ıeulnı peuıg az lan: lll. le.-re, ıınely hızınkenı l ııııgyaı-
lorlnlban Állapllolia meg a nem nemesek adóját, amelyhez ı blrınkosnknak ugyan-
uıık Iláıılikélll 50 delllrt kellett llzelnlllk.

217
 Abaújvár megye hazainak száma az 1601. évben

Második járás
A szolgnblró Ky-niay .linoa

Gönc (Geöna) a házak száma 216

fiuäıa (liúzka) a házak száma 20
Vilmány (Vilmany) a házak sdma 36
Kisfalu a házak száma 4
Pony a házak száma 45
Hejce (Heyezye) a házak száma 140
Vizsoly ('Vis0ly) a házak száma 50
Korlát (Korlattfalua) a házak száma 27
Felsõcéce (Felso Cheaye) a házak száma 6
Baskú (Baasko) a házak súma 22
Baldogkõújíalu (flodolro Vylalu) a házak száma 27
Abaújszántó (Zaantho) a házak száma 100
Felsõgcılop (Goloph) a házak súma 6
Marcziníalva (Marczinfalua) a házak száma 12
Abaújkér (Keér) a házak száma 7
Zentt Andns a házak száma B
Felso Dolina a házak száma 12
Chyobad a házak száma 6
lnanız a házak száma 40
Ench a házak száma 10
Forró (Forro) a házak száma 14
Zykzo Vyfalu a házak száma 13 a töröluıek
hódollak
Arka a házak száma 16
Alsócéce (Alao Cheale) a házak száma 3'
Zykzo a házak száma 70
1-lalmay a házak száma Il
Alan Vaadaz a házak száma 24 a törõknek
hódollak
Felso Mera a házak száma 8
Also Meta a házak száma 3
Horvát (1-Ioruath) a házak száma 2!!

ˇ' Az oldll Buzegeıáse: Az oldal 821 nem húdoll. és ICH hódoll háza! lesz kl.

218
Hegédce (Regeeıke) a házak száma 3
Abaújalpâr (Alpır) a házak száma
Baxn a házak száma
Kis kinys a házak szalma v;ı~ım

Kercz, Pere (Pereh), Túma (Tlıwu), Gibárl. (Gybarhh), Hernádbüd (Bwd),

Zygetth, Csekeháın (Chekehau), Onga, két Kemey, Belao Bóocz, Figed,
Kjnis, Janosd. Pereıse (Perecıe), mindkét Kaarnark, Panıiény (Pamlin),
Berencz.
A felsorolt falvak közül Kerch, Onga, mindkét Kemey, Belso Bóocz,
Janosd a tatárok puszlltáaa miatt lettek elhagyottık 5 csak nyomorult
személyek laknak bennük. A többlek viszont a katonaság kiısapongásn
miatt néplelenedtek el és ezért nem voltak rúhatók.
ımıeıı. 0. L Kımırıı ıı. coııur. wıuruıı coııı.
Abıñl. (I ııı.) cs-ıı. Lııııı.

d) Abaújvar megye teklnteles, nıgyságos, nernzeteı. nemes és vltéı

urai, nemesei bcrzinkal Buzynkai György nemzeLes úr rovó Q 8 mellé
adott Fáy lsvõin nemzets úr nem: eıküdt által az 1809. évben a nemrë
gen az 1605. évi pozsonyi országgyűlãen u rendek altal ldııdotl: törvény-
cikkek elõlráaa szerint' az alább lrt módon S rendben elvégzett kiigazítá-
si vagy öszesıámlálási jegyzéke.

Neınzetes Thomnrl István szolgabtró járása

Ench 2 kapu
Chjobad '2 kapu
Inaneh 4 kapu
Also Mera kapu
Felseo Mera 'A kapu
Léh kapu
Zikzo wiíolu kapu
.lanosd kapu
Aiso Wıdaz kapu
Zikzo mezõváros N kapu a lfiñlmek hódoltak
Onga kapu
Beoch .«ı-„-Oen.-:ı- kapu
Also Kemej '/z. RIP"
Felsco Kemej kapu

' Az oldal üsıeiaae: Az oldal H1 ııun Iıodolt és 29 núdoll hlıat lsz kl.
" Az 1606: knronlıflı utlııl XIV. u:. klnıondalh, how ı lupukıt „ıı reg! megem-
IOII lYfl|10l'll|." Sztrllll kell äwtãzámûlnl és kllllzilllll. Mlndeil klhurl 4 Íorllllnt
kell ldveıni.

210
SMF '/L MP"
Felseo dopza 1 'Iz kapu
Peree Í/z kaP“
Bwa '/A kapu
Kemı *Iz kapu
Falsõgolop (Falseo Golop) V, kapu
Bodokeowjhılu kapu
Arka klP“
Marczinfalua kapu
Zanttho kI1P“
Baska kapu
Korlattlalua '/2 kBP\l
Felseo ırıecze kapu
Hejeze >-»-1 N'-ı~ı.:n>- ı kapu
Also aeae '/1 kapu
TIISB '/A k3P“'°
Wysoly kapu
Fony kapu
Wilman kapu
Kis falw kapu
Ruzka wı-ıwı n UP"
Geonı.-z mezõv-ã.ı-Da 34 kapu
Horvattb 3 kapu
Foı-ro 2 kapu"
A tönöknek nem lıódolt kapuk teljes ömege 100 J/1
A törüknek lıúdolı kapuké 34 *IA
Az äsuzlrh Včlên elszlmolíst ad.

A íörölcnek nem hodolt kapuk Ieljs összege a négy járásban 364'/ı

A töröknek kódolt kapuké pedig, amelyek
a rovásado fele rés-lét fizetik 44'/z
A töröknek nem hódolt, összeszámlált kapuk után egyenként 4 forin-
tot, a töröknek lıódolt kapuk után pedig 2 forintot fizetnek két határidő-
korlf õíelsége rovásadójára.
A rovásadó öaazsen l54-5 forintot tesz ld.

I' Az oldal aaıı.«ızz`=z; Az zıdııaıı ııaıauıııõı 001,5 ıupu, a wfõıuızk ı-ızıı-A nm

55%. Ílltí. 34'/ı.
" Az „ıaaı õaı-ızwızzz Az „ıaıımı ııaımzıõı sı kapu.
“ AZ U00: KOIOIIIZJI Uláfll XIV. IC. Clűlrăil Sltflnt II egyik hiláfldői Szent
György napja (lpriliz 24), a masik: Szent Janos születése (június 24).

220
 Kiadások
A ruvó úr fizetése 60 Ft
Az alispán úr fizetése 24 Ft
A négy szclgablró fizetése 32 Ft
A székjegyzõ fizetése” 4 Ft
A kiadások öäzege H0 Ft
Őfelsége számlájára a beszedõ ıirnak át fognak adni 1408 lorlntot.
Kelt Gönc mezővárosbaıı, augusztus B. napján Abaujvár megye küz-
gyűlésébõl az Ur 1609. évében.
Olvasta, kihirdette 's kiadta a székjegyzõ
Abaújvár megye nemes urai közösségének
hozzájárulásával.
la-ıunı. O. ı.. Kıııııı-ıı ie coıuzı-. Dunırum com.
Am-ll* K: ısı.ı -ns. 7:ı_1u-. Tıı. ı. Lııııı.

e) A kapuk Abaújvár megyében az Ur l6l0. évében készitett új ösz-

szesúmlálása nemzetes és nemes Bozynkay György, õfelsége rovója és
Fáy lstván, az emlitett megye esküdl. nemese által az alábbi irt módon és
rendben.
Nemzetes Thomori István szolgablró járása.
A töröknek hódoltak
Lélı '/2 jelıbégykapu /2 zsellérkapu
Onga '/1 jobbágykapu Í/1 zsellérkapu
Janosd '/1 iobbágykapu .U4 zsellérkapu
Felsö Keomej J/4 jobbágykapu '/2 zsellérkapu
Also Keoınej '/A jubbágykapu 'la zsellérkapu
Zikzo Witalw 4 jobbágykapu I uellérkapu
Zlkzo rnezővárıs 20 jobbégykapu B zsellérkapu
Nem lıódoltak
Saap '/ı joblıágykapu '/A zsellérkapu
Chjobad l jobbégykapu 'Íı uellérkapu
lnanch jobbágykapu Lsellérkapu
Ench 'li jobbágykapu Lsellérkapu
Felseo Mera 1/4 jolıbágykapu ı-ı-ın Lsellérkapu
FDn'o 'Jı jobbágykapu l '/1 zsellérkapu
Felső dobza l 'Íz jobbágykapu ^/1 mellérkapu
Kérch *Íz Íübbágykapu 3/4 uelléı-kapu
Pereh '/2 Íobbágykapu '/2 uellérkapu
Bwd '/4 iubbágykapu 3/A zellérkapu
Felseo czecze '/1 .iobbágykapu '/1 zsellérkapu

H A l'I|e|y9l ICUI-Ű, llll ll Ílélñíken én a kõıflfllélelı itlylfllönyvet készitett.

Az alispán ltísérelêben rész: vel! a hıdiıdû behajtás-iban és az ldóıhkról ieflıékel
vezetett.. (Făgleln Antal: A vârmeflei nolúrlua. Levéltúri Közlemények N36. l55. l.)

221
Also czecze '/4 jobbágykapu '/4 Bellérkapu
Twsa '/A jobbégykapu zsellérkapull
1-lalmaj 1 jobbágykapu zscllérkapu
Janto mezõváros 18 jobbagykapu zsellérkapu
Marczinfalua 1 jobbágykapu uellérkapu
Bodoköwifalu 4 jobbágykapu I->-UIH :- uellérkapu
;.\
Felső Golop 1 jobbágykapu ıjı zsellérkapu
Arka 3/4 jobbágykapu '/A uellérkapu
Also mera 3/II. jobbágykapu 1/,I uellérkapu
Vysoly 'Í jobbagykapu zsellérkapu
Korlatlalua 2 I/2 jobbágykapu zsellérkapu
Fony 4 jobbágykapu ca.-la zsellérkapu
Kysíalw I/Iz
jobbágykapu 7 ıl/3
. Lsellérkapu
1-Ieycze jobbágykapu uellérkapu
Baska jobbágykapu 1 '/A uellérkapu
Horwat jabbágykapu 2 zsellérkapu
Vylman joblıágykapu ;: Tsellérkapu
Kornis Ruzka .c-a umıa jobbâgykapu zsellérkapu
Göncz mezõváros 19 jobbágykapu N zaellérkapu
Böch 4 ıı_, z. jobhágykapu zsellérkapu hódoltak
Also Wadaz 6 jobbágykapu »menu uellérkapu ı ' hódoltak
E járás teljes összege a töröknek hódoltakkal együtt. akik fél összeget
lizetnek:
128 juızblgyıeızıı
78 3/4 Tsellértelek
Az üaazelrűs végén elwárnolast ad.

A négy járás teljes összege a löröknek hódoltakkal együtt 399 '/I.

jobbágytelek, 199 il, zsel.léı-telek.
A jobbágyok és zsellérek 4-4 forintos rovásadója a töröknek hódol-
takkal együtt, akik fél ösfleget fizetnek 2218 Ft 50 dénár.
Ebbõl nagyságos Révay Péter" úrnak a Korona õnéséért és az oıszág
más sztlkségeire ki kell szolgăltatni 554 Ft 62*/z dénárt.
Kelt Szlna faluban, közgyúléstlnkbõl az Úr 1610. évének július utolsó
napján.
Kiadtam Pıılatycz János hites jegyző,
Abaújvár megye hozzájárulásával sk.
Emızıı. D. L ıuııııııı ıv. coııser. ıonınıın cum.
Aaıtu. (E ıı.) 1'rı-fn.. 1ıı. ı. Lıııı.

I' Az zıaıı lıazzgzõzz Az zzıaaıoıı ııııaınaıoı 4: ıı, joımgvlupu, ıı zzziıefıızpu.

H Az zııazı õwzgzzızzz Az „ıaııan ıuııınımı u ıı, ızızbazyuzpu, so 11. zzzuef-
kıpıı.
ıı ıuvay rem (ım-mz) umılıız vzıı. A mm.: ızzmmı m muznzıiı
(De ıııerae eoronıe regnl Hungariae... Fortuna) 1013-lál kezdve lbbb kiadást ért
meg

222
 1597. A tized megállapítása és szedése

a) Hejce, 1597. október 25.

Ulasitıís a nilcszúi km-lilnt tízedszedõı' 'részére u buıtized beszedési
módjáról

A flšlfllnát VBŠY filedet (t'l!Cll'na) I. lãlllăfl Úlfl I Ítflnfibčl Itffhéăelben kellett

beazolgáltıtni Ez egyház részére. A fiıedlñl meg kell klllbnbltzielnl ı kilcncedel
(honi), amelyet B1 I351. évi Ibrvélly ve12lM-I be. Ez B löldesűr ill-Bl Illfilllövelelt
terrnbull láfldékolz egyike Voll. A fiuddel elleflıëtben a klleneed nern vált illa-
lănossű minden blflokml. A Uıedet Általában a flboni, a bor, .a méhkasok G a bá-
IÍIIYOK \ıM|\ sıtdték, de helyenként eyéb |:'rl'I\ék2k (pl. len, kender, kerti lıövfilyek)
um-A is A uzzazzzaa; joga A vaıspaıusı ınzıız fıvzg, mi azuıAı-z a pıımıızaılzız ıız-
uzazı, „yzzlmm vw ıizzıu-Aımdoı ıquma, mm-a, sıuzeınml adna ızzıõız. Olykor
a püspök bérboadta a déıamát a helyaég Ílăldauranık vagy más birtokuolınak,
aetleg Ialvaknak ls. A XVI. Slâfldbın ı dézslhfik leylafllohb részét a kanıarák
vel-Kék bérbe. Egyıfizt a Iörõklñl vu7Alyfll.e'ktl. lerillel-Ekfin u fegyveres erővel ren-
delkezõ Allamhatalom lııdln legbllthflságmabhaıı beuedni a LlzedeL Másrészt a
liledbell besznlgálktntt ififlfiékekel lübblwire a VGIVÍIIK ellátására fordították.
Neınuak a üzzd fiıeläe jelentett terhet 3 pırûfllsflg márnúre, de B tized behflr-
dáfl ls (1. a 33. ıám alatt). A klivetllezõ kamarai lltalllás a déısrlııfledk yakor-
lıtlra vllúglt reá

lnstructio pro egregiis dorninis Gregorio 1-lorpaczj et Emerico Osgianj,

decimatoribus vinorum aacrae cesareae regineque maiestatia processus
Zikszo anno 1597.*
Mywell hogy my az ty embersegtekben es w felsegehez walo hywseg-
tekben hyttwnk, ez eztendöbely bor démıalasnak gondgiatt es nekwnk
lıezolgaltalasatt biztuk ty reatok remenlwen azt, hogy az ty reatok by-
zott Lizttben igazan es hywen ell jamatok.
Eleüzzeör azertth mikor varasra vagy Ialura be mentek, az íw byro-
nall megh zallyatok, kytt hytt zerentt megh kergyelek, ott az varas
awagy falw feölden kylcnek vagion zeöleyek, mynd ott valoknak, s mynd
vydekyeknekf akar nemes ember, akar paraztt legjen, elö zamlallya es

I umluz vıızzıa ı-im-pzzzl cel-ızıy fn- az ozzyını nnı-e A „Azzal-ı 8 Kn-uyı

ıuuı szıızõı Kulueıbeu bonieuınzzzaiaı A-ami-z Az 1581. évben. ma; kez ıı-fisılvzıı.
IA vmuzııa-. (eıezanzııazın ımızı enznzıı. ıını „un Az ııızıõ hzıyzegızzn
ıııııı. ezzk ıuıemıı ııeınazıı, vamzı poıgımk, ph-uzıaız, Aınız A zzaıısı-legy un.)-
donultól ldlenced, tized éa ferlon (helyenként változó éldmlser és pénz) ellenë
ızn wala ıııpuız ıımnfiıau-z. ıcõzıuız ez z (Elanor ıııszalı nem Aııınzıı ızı ızuaulz
lüufiviflwfly- l0M= ISWÁIH A hıayıllıı mezõvımıoı: unıauı-na ı xvn. mam-
pııı. Az-mıarunzu ıznuıı-lanyok. szerk. suta ıı-wan. auaııpzzı, mu.)
_..
223
ty nektek megh nıondgya, kiketl; newek zerenlt be iryatok 6 megh
kerdezzetek, meny bora termett legyen, kyböl ty az lyzedet, fogiattkous
nelkül megh vegietek, az az myden tyz keöbölnck auag iezenek' eggiket,
rnertt tartozik rnynden rendbely ember, mynd vr s mynd nems ember,
valakynek nem az w tulaydon feölden vagion zeöleye, az igaz tyzedızlell!
Az byrott ezennis megh kergyelek erös hyttre, hugi ha wagion vala-
my puzla Ialw feölden* Oly zeölö, kynek az dézmaya oda az íalwra
auagi varasra jarna, ezennis Dkoskudgiatok, hogy valamy czalardsagok
-es w felsegenek kára belölle ne kñwettkezzek.
Thowabba mynnlenekelt zepp bezeddel inczetek, annak vıanna ke-
meny zowalls megh íenyczetek, hugi igazan megh mondgia, rneny bora
voltlh, az kylenczedettfl abból ky tuclwan, az Igaz tyzedett igazan ky
vegjelek. De goncloıt vysellyetek rea, hogy nıyndeniltt tizta bartt vegie-
lek es az dezma borukatt, az mellyk job leyend, az hyttwannall egyben
ne egyelyrzetek, de kwlön rakyatok, hagy az jobba teöb ideigh megh
ııllyon, es job árron el kellyen.
Az dezrnas penigh az hegy keriilüett ne bizza czak az kerülökre
auıgl zulgayra, de w magıis giakorta megh kerüllye az hegyett, hagy
valamy ızalanisagh bornak tittkcın ell vytelewell az dezrnalasban ne
esek, ha penigh vagy az hegyen vagy az faluban ragadott bent tzılall,
azlt myndgiarast conl.ral:ıandollya,7 igazan megh érttwen es bizonyos je-
lekböll rnegh ismerwen, melynek kett rezet! W felsége zamara hadgia,
az harmadikat: w maganak mrcıya.

= A Kaızõı (zubuıus) üımefıek, meg gm:-ıı. ez ur mefesefzz. A gaız-zna. rz a

borllčbül különbözõ volL Általúbnn az Lllóhblflk V0lLBk E lllãebbek. EB!-:LV íajtán
bšllll I: Vidékenkérıl löblı Vfillbulbl lSl'h2fl§k. A legelkrledlebb E lıudfil lıurkfiből
Voll., 9.454 lller flrlarhlflmmfll. Il! Egri kühölhen Slámnllak, llmelyflell llrtifl-ilma
75,452 liler. AZ llce Íiuskl) El-5fi9Dl'l7an borlnérlék, Sıllılčn lübbiéle Vállwulbln
hlıznfillőll. A budai itce 0,84 lller llrtalınű volt. (Lederer Emma: Régi magyar
flflliëflêkek. SZÉZBGOK 1925. 305-MZ. l.)
Ü A nemesek a XV. Sıâänd dm ilzedmenieıek vollak, de tank a saját kezelälıen
levõ (mllûlfififlil szõlõik után. A jûbbágyllk kezében levñ Slfilãk termése ulln a
jnbbăyoll lilclték n dčziiliál Hu llflrhuek más lõldlčll mflvellck slflfit, akkor az
sllnlên dézsmaküleles Voll.
S Eızızzn az idõben gyaımı võıı, hogy a ızıvzk z szzzzıızeassguııızan ıwõ elpusz-
tult helyfléiek lkrülêtlt iı hasznilallıa vették, u puszla hely lılrlokocâııık fiıelılt
BÉT ellenében. “I ll Ilyen falu Iêlllltlefll levõ fiălõk dâiâmlltfllêltllllâêgére ulal.
0 A Kıızıızzazı ez z ıızzazı nıgyjıbeı uzyuızzzıı uıan A zel-meızeız uıaıı rızenek.
A lüldesúr is S ll Eiyhãz is llyekezell l mnfl räzêl. B mklk melelfilëëvel be-
szednl. A XV. .ızlzıdlől alakult kl Iz a gylllfirlnl, hogy előbb szedték I kilencedel.
és Sk lZ\lY.Án a flıedel. Ebbõl Dedll .ız klivelkfietl. holy 3 kileııced S 8 tized
ıızm vzıı zzyznıfi „Q-ssıú, mınıızuzy A ıızza nem ız eısz ızzmunek, ııııızm
tsllt I llilenceddel ısõlckenlett lerrnbnelt volt ıı l0°/0-l, A1 eiznek l,8B%-a.
(llu BÁllI\l: A deflltiıjeflyúkek mint I iflflênell ılıllııllkı luffálal. A ifllbelleli vili-
liszllka Íorrűiii. Bp. 1957. B5-OB. l.l. A dúıımıjeyúkek lflbbnylre ız egész terrneš!
Iellünlellk L5 abból Fdmillák ki B flledet (N. KIS Litván: lfl. Szándi dkulna-
Jegyzékek. Bp. Nm. 1027. L). Meg Hıztiúıra vúr, hogy az egész ten-na címén nem
a kllenoed levunasa uuân maradt menııyiséıel, tünlelllve lel?
7 Elkohıyzzı, lelûiluljfl.

224
 Az kylenczedessell myndenütt egi mast érczek, ha lehett, de az ty w
[elsegehez es my hozzank valo hysegtek zerentth azon legyetek, hogi
magatokatt megh ne hadgiatok czalny, hogy kybõl kár keöwettkeznek.
Az hol penigh praedicatorok vannak, azoknak az quartatt, az az myn-
den nyouadik keöbölnek eggikett megh adgiatok, tűllök menedekett
vewen! Az hol praedicator nynaen, ott senkynek semrnytt ne adgiatok,
az quartaban, hanem eo lelaege zamara rnegh tarczatok. `üetekben ve-
wen azıis, hogi nemelly íalukatt az praedicatarok az w harangiok ala
Íoglaltanak, kyk az elött mas dyecoesisben' voltanak, es myndenütt külön
papok vollanak, azokrül az falukrül quartatt ne adgialok, hanem czak
azokrüll, az kyk mynd eleytül íogwan az eggy harangh alá mrtoztanak.
Annak telette se vrnak, se egieb rendhely embernek dezmayatt sohol
megh ne engedgyetek, migh az my lewelwnketl es peczetunkett nem lá-
langiatok, kezunk iraasa alatt. Az ky penlgh azzal mentene magatt, hogi
dezmauall nem tartoznak, aztt az emberlt mynd lewelstül my houank
kulgjetek, mertt az zabadosis" tzarbozik az tyzeddel, attol exemtus nem
lehett, de eztt vgy értrıetek, az kynek zabadsaga nynczen.
Mynden tehettsegtekkel azon legyelıek, hogy az holl lehett, egéz hordó
bortt vegietek dezmaban, ha penigh valamely ember anny borrall nem
tartoznak, zep zowall neky zolwan, haynatok mast neky helyeben, hogi
iob bortt gywytthassetek, es job arra legjen.
Aztt penigh ty nektek erössen paranczolliuk, hogi az szegenysegett hal-
hatatlan fyzetessell es eröwell wıılo penna borral." 6 annak zedesewell
ne bınczatnk, hanem ız dezmalasban igazan all jaryatok.
Az sayto bortis, az mely helyeken zokas voltt, az dezmas megh vegye
es regestomaban myndgiarast be l.rya.'*
Touabba myertt hogy az byrak sok helyeken etellell es itallall nem
tartoznak, ott ty nektek keöczegtekre rendelestek lezen, de ott az byron
az dezrnatt megh vegietek, es az czazare keõzyben teölaetek. Az hol
penigh etellell es itallal! tartoznak az by-rak, azzal un: az dezmasok megh

5 A pfčdüíâlor prolülfins lelkeızl. jelcnlett. A Inenedeken nyugldl értettek. -

0uar:A»|. mond, de 8 lnaiyalizût oclnvš-ről szól. Valdaılnflleg kimaradt az octava
51.6. AZ HW. ÉVI I-Ilnsllás ezt mondja: „EZ quarlllt ullh Il Sêdeûlmltl, H2 D2
Suleellfla PGISDÍ-I". 0. L. Rflgesla Decillinfum (E IS7.) Com. Abaúj. Szikszói j.
D98/12.
I Dioeculs = ıarmmany, egyházmegye.
Ü' Sllbidofilıak lliber) azt nevellék, ıltlt l hlrlnkm lelmentelt a lõlduúrl terhek
llűl. Ez Iz állapot azonhln nem jelentett mentflséget az Éllllnl és az Eflliăzl Szol-
ıállalkok alól. A dem-nalizeıeı kolelezetlıeıe kllerledt meg a parasztság szegé-
nyebb rčlelelre ls. A Lwllérek i démml rllegvâllăll Elmen kelflıtéııypeıızl. Ilzet-
iek, ıı reszeı uratók vlıgy dezimlt adtak ı jfiraııdófiflflilk után, Vay pedig Sarló-
pııızı _ axemuız (eıempıus)=menı:_:.
" A penne-bor: a tizedaıedãk a salfiı haaznukrıı szedték, éı ezzel a lakoságot
jufialanul Sűlloltjk.
'Í A anjlóbor a dhsmán felül szedett meghatározott borrnennyisêg, amely egyes
vlılekeken terledt el. Regéc vidéken 100 kñbtll után 2 kllblll járt ezen a clmen. --
A fogalom (regeslrum)=JEgyzék.

15 - ıııı 225
elegedgienek, az dezrna borban magaboknak venny ne meryetek, sem
penigh repletura es bibitura borlt irny," mertt zamndastokkoron ty
ıülletek ıımban nem vehetik. Az hol eteltl. es ilaltt nem adnak, ott az
keöczeggell zepen czelekedgielek, es egy helyen sokatt ne kessetek, ha-
nem az dezmılassıll syessetek, hogi jo idõn takırodgielı be.
llogyha ı:in:alasbo|.l“ ky Leayk walamikeppen, hugi az dezrnas w lel-
segenek vılamy karlt tenne, ezebcn vegie, hogi az instructiowall keöteles
lezen zamadasa vtannais aztt az lıartt ell igazytany, as ha w teörte, le-
zen megis íyzetmy.
Eztys az deımas megh énze 5 vgy gondollion rea, hogy az mely di-
slı`ictusban“ vagion, myndenütt vagy tynna" mm zerentt dezmall, vagi
egyeb keppen, de egry kcöbölre czynallya regeslomatt, vgi penigh, hogy
regesmmaban semmy fogiatlıkozns ne essek, mert: ha valarny fogiattkozas
benne essyk, w iyzelse lezen.
Eztys megh gondollyatok, hogy oly aedulakatt ragazzalnk az hordok
fenekere, kyben semmy defectus" ne legien, mertt ha lezen, senky egjeb
fizelese nem lezen, hanem tyetek, vgy penigh, hogy egry keõbölre le-
gjen es az czedulabannis megh jelenttwen legjen, mely processusbóll le-
zen.
Es miwell hogi melto az munka: az w beryre, lezen az deznasnak.
migh az dezmalasban foglalatos leıen, sallariomáertth" tyz egy keobeol
bor, de sallariomaban sunmi keppen ne meryen iellyeb venny, mertt
ha fellyeh vezen, ea az inslructio ellen czelekezik, az w fizetese lezen.
Tarlonek penlgh az dezmas instrueüoiatt, mynd putens lewellell" egi-
elemben regestoma mel.le|.t be adny es maguknak megh nem maraztany,
mertt abbol w nekye bwnletese lezen, ha kulömben (!) czelekezik.
Vegezettre, ha my dolgok itt ell haglattanak volna, mellyek az dez-
mıılashoz tartozııanalf. aıokatt byztuk az ıy hysegtekre, es Liztessegtekxe,
mellyell w íelsegenek s nekwnkys tartozlok, gondolwan es eztt hywen,
hogy ebben hywen ell jaruıık, ha peniglı oly possesiok” el.l hagiatmnak
vulna, kylt my megh nem jegyzeltwnk volna, lartozıek ky keresny, es

'J Replelllfl ll1|lle'ı'e)ıIell-bltb. A honidk lllôlnfim lellfilléıêre Imlgălõ bot. Bl-

hilllra, bibituria (biblle) = l1.Il, lnnlvllfi. A liıedfledbk állıl Slifil hasmâhlukrn kö-
velell. hir.
“ Circulal (cirtulıfl) = kllıbejlr.
L' Kenııeı, kõı-Lev..
W Tim.. (mm) fiımerııız bvı- merem; ı mmı mhz: so ııze, vııyıı 42.42 uızı-
ılrlırlalmú volt.
" nıiny, ıogyıumız, hııza
II Fızzıı-ı, hëı.
L' Parflnulevél.
3' A posesıio eredeti jelentem: birtok 1!! ıı poseaslo Ialug települéıt. helyıéget
Jzızm. Am uı.ıı. hogy ı de-uınıızmõneıı ıuım fewııkbõı egyes nzıyıegzıı ma-
nyoıhıınık.

226
ell nem haclny, mertt ha ell haggiatok, senky egjeb íyzetese nem lezen,
hanem tyetek.
Ex l-leyche 25 ottobris anno 1597.
Michael Beregzazj manu propna

neazu. vom: lvılnı: Pffieıızı. O. 1. ıcıınıııı ıı.

ııuvııı-ıxomıı ıııvııue :E ııı-1 tm. ıı. Deeııııuı. ıaı-
ıyır.

b) 1597 norznıber
A sztkszói kerület lwı1ı`zed)eçyzékıíb6l Alıóuadıiız jıılıı öıszeirıim

A llndszedôk e szerint az utuil-ts szerint végeztek muniuiukat A tlzedjegyztk

mazmzz zz, nagy pzdusgmkeı-zı Kzııuınzu A ızmeıı a . uzza ıızzıınyızezet
AJSÓ Wadas A köböl . .. 10 itcét tartahnaı
Blrák: Czeöuek Jakab
Santtha Lukács és
Rakaıza János
30 köböl 5 iure Patla István adott 3 ızõbõıı '/znzëı.
ll Eds Lukáıs özvegye 1 .. 1 ..
ll 5 „ Pü.l.keö Péter „ 1 'la
20 Nagy Imre
80 Beke Imre özvegye
52 „ Zabo András „
32 „ Koncz Pál „
31 „ Borlabas Gergely „ „ „
49 „ Mezeõ Simon „
l2 7 „ Lakda István ıı „ „
21 „ Pı-„zızõp MM „
10 „ Pap Istvan ıı
15 ız Borlobas Péter özvegye „ „ „
19 5 „ Totter Pál „ lDUlOıflI\ã!D>-lãbã 5.>
20 Mezeö Pál „ „
45 5 Zanttho Balám ı.,- .ı>-~ı>-.ze=r.ıu: I- ;,\
5 cziuıiaız Máıyaz
29 Zeöleös Benedek uuıuı
4l Eakaua Péter 1
32 5 Lakda János 2 '/1
32 5 Lakda Márton 2 *Íz
l0 „ Agosmn Pál „ ı- ınuı n

7' Hejcérűl. az 1571. év októbu' E)-én. Befregııáııl Mllılly Illat kezűleg. _ Helıze
(Hécze) helýlêi Afiúi rllefiében. - Befefiúfil Mlhfly deák akkor E király hall!
ma lll M3026 egrl püspõlwég blrlnltılnlk L! jflvedellnelnek keıelője volt.

IS' 227
 Feyer Mátyás 2
5 Forray Pál 2 T 'Íz
5 Czeöuek Tamás 2 5 'Íz
Simon Imre 6
Pozgay Márton 2
I-Iokrnan Péter 9
Marka István 3 2
7 Kozy Márton l 9 'Íz
Rakaeza Lukáıs 9
Palkouaa Jakab 2
Santta Mihály özvegye
Beke György 5
Beke István 9
Nagy János B
Zabo Péter özvegye
5 Cúure János ı- >-:.ı wıh _ '/2
5 Ezmzzız Mihsıy 7 'Íz
Koaik Máté 3
5 Lakda Benedek '/z
Cziure Máté Ü

5 Hereny Ambrus 1 '/2

Boros György
l-Iereny Jakab N.- . ı„7`ı
Bottos András
7 Pozgay Bálint $
Tûtth Péter
Lakcla Simon
Pap Lukács
Zeöleös Pál özvegye .-~=„.ız -ez
Futto Mihály
Kazdagh András özvegy e
Papa János ı«.->.-ıuNı„~>-

Vidéklek
Ponga Gyorgy
5 Joly Demeter 32
Juhas Mátyás 1
Thar Benedek özvegye :ı eıouı
Joly Balás özvegye I
Istuan János
Bek Tamás en~ı :É
Somody János özvegye
Zigiartto István -1 V.
Thott Mihály
Kardos Menyhért ı~:„-f.: -ı -z
228
 Vinche Antal 2
Czioka János 5 2
Malocla Tamás 3
uıuuı Cıiokn Tamás 5 B
Zeöı.-L Pál 7
muwoıen Zeöw Lõrine B
30 Pap János
13 Pippo János 3
20 Balogh Lukács
15 5 Czonttos András 5 '/2
20 Goda Gergely
42 Mayer Benedek
12 Thuray György
15 Mezaros Miklós
12 Cziuliak György
21 Faber János
21 Thott János ı- ıu ıneı
10 Kouach István
10 Dienes János
40 Zaha Lőrinc
50 7 Kazas Péter
52 Warga Gáspár
32 Zakaa Máté
42 Warga Albert
15 Klsdemetter Balázs .A-ı>cen.ı>-seı. A„nı~>-aAı.:
9 Balogh János özvegye
15 8 Zabó Mátyû 1 uıwuıunsı
10 5 Zakaozy Ambrus 1 ir„TF
20 Zakaczy János 2
9 7 Al.feody János 9 '/1
10 Kyraly Márton 1
20 Kouacz Miklós 2
32 5 Zeöcz Pál 3 2 '/2
4 5 Lakattgiartto Miklos 4 '/2
170 Konia Gergely 17
20 Búza János 2
l5 Konia János 1 5
2 Thott Márton 2
20 Kouach Ferenc Z
9 Borssos Mátyás B
25 Kada: János 5
20 Fekette Lukács
51 Zeöc.-z Lőrinc 1
20 Kardos Jánm
55 Baba András 5
49 Warga János .ıuınuıne 9

229
 az „ ., .. Nagy Balazs „ „ 2 ıı.-I ..
an " _ -' Bazy Péter „ „ „
14 " 5 " Thott Lõrinc
32 " _ '- Fyntta István
aı " _ " Petrik Albert
19 " 5 " Maızo Gergely
23 " _ " Gazo János
zo " 8 " Warga György .. .. .,_., ..
zs " - " Alleody Mátyás .. ., 5 ..
27 " 'ı " Varga Imre .. .. 7.,, ,.
41 " 5 " Bokor Miklós .. .. 1.,, ..
zo " _ " Dizhazy György
ıa " _ " Zabo János
15 „ 5 .. Molnar Péter
29 „ _ .. Mayer Bálint
32 „ _.. Zabo András
az " 7 " Kuttas Simon 5 :F
9 „ _ „ Zabo Máté II _ Gı'I l»äı-DI\7ıbl~:I\7NI\'ı-fdhı-.fiäid
II Í.
1, .. _ .. Galgoay Mihály ., 1 .. ..
9 .. _ .. Penttı Benedek .. _ .. ..
9 „ _ „ Kadas Antal özvegye „_ .. IDWGBWNW Uum!-lNı,ç. ..
an " _ " Kys Pál .. 3 .. _ ..
19 " _ " Villam György .. , ., , ..
10 " - " Miake Márton .. 1 .. _ ..
9 Varga Ambrus „ _ „ 9 „
32 „ _ „ „ „ 2 „
Katla Jakab özvegye
lo „ _ „ Zabo Máté „ „ „
20 „ _ „ Zabo János
lo „ _ „ Crissttan Jakab
12 „ _ „ Nagy Péter „ „ 2 ıı
10 „ 7 „ ıı ıı 1/I „
Simon Benedek
60 „ 5 „ Boıssos Mátyás „ ıı ı/I „
16 „ _ ı. Kupay Mihály „ „ 5 „
lo „ _ „ Kouan Mátyás
lo „ _ „ Káıaa István
lo „ _ „ Sidoné(|) Gergely özvegye ı- >-1:nı-. ıo-u
6 „ B „ Beresk János ˇ' - 6 '/2 ,.
lo „ _ „ Boros Pál
15 „ _ „
Stmon Gergely „ .. 5 ..
51 „ __ „lstennes György „ „ 1 „
36 „ _ „Warga Márton „ eıuı„->.- „ 0 ..
Az egész öszeg ebben a laluban kitesz 362 köblöt 5 ltoét
Egriben pedíg kltesz 120 ˇ' 12 'Iz plntetfi

I' A Dlnt 2 ltdt ÍLGNI lllkr) lel! kl. A budai kõbõl ll) llcébõl, az egri kõbbl
lfi P1-ltbõl állata.

230
 Ebbõl az 'li rész kitesz HD egri köblöt 3 pintet
Az uralkodó részére marad 90 egri köböl 9'/z pint.
Osgiany 1-mfe sk.
Eıseeu. o. ı.. ıcıııııı-ıı is ııeıısıı Dzeııııııuııı
(L. ırı-1 com. Aıııl-U. sıuıwi mm; ıısmı. Lıuıı.

AL uralkodbrlk maradt bort 11 hol'd6bll\ flroll-áll. A liüdkyúk Vele!! megvan

Berelızászl Mihály levele (Hejce, 1507. oklfibêr 25.) Il Nlgyfilkilűlı el Vldáılflll
lıkú biráluıak es polgároknak: sqluêk a vlıedszedõkeı. munloflukban.

43

1597. december 26.

Vas megye ármegállapító szabályrendelete

A XVI. ızázadlól n megyek a Rlát lırtllettlkllıı õnállbll sııbályflılák I: Iparcik-

kdr álál. továbbá az IDBI1 és I lnflfiglzrllsáll muukabštekel. A lılhályofısáı megyei
kñıflűléıen történt és ez l log, amely a biflakoo osztály hatalmi helyıttet Hikrltzlk,
hıtámu adtál volt érdekei ervellyflílésére lz lparusokiiial. keräkedõkkel, IIIVSIÁ-
Inosokkll wımbfil. V5! megye 1 ktfrvetkeıõkeppen slabályozlı az árılul:

Feria secunda proıcima post fätum nativitatis Domini.'

Az áros emberekről való végzés
Az õkörhúsnak az mfszárosok adják tontját den

Az íaggyúnak íonlját
Dlunóhusnalr fontját
Borjú és barom húsnal: tontját :.ı:~oaı- .:

Vargak

Oreg embernek való sarut den. 80

Aszonyállatııak való sarut " 50

' Az Ur Bt\let&e lllllıl lelllildebbl Ilel-K0, azaz 1507. ıieeelllür 26.

Z31
Oreg embernek aipellésıi 25
Asszony embernek iekete ım'pel.lést " 24
Oreg saru fejelesetül " 20
Tizenkéteaztendõınek sarut " 32
12 eszterıdõsnek czipellést " 16
20 esztendõsnek czipellést " 25
20 esztendõsnek sarut " 85
Boıskor bőrt " 12
Saru Ialpat " ll]

Szûrmlvesek
Oreg embemek szűrköpönyegöt
Kisebb szűrt
ll.
"
D-
K2 -
75
Dolmán szűrt " " 50
l6 esztendős imısnıık kõpönyegöt
Annyi idõsnek dolmán szűrt
12 esztendõsnek szűrt
"
ˇ'

" - " B0
-_ „ "
"
25
-
Annyi idõsnek dulıııán szűrt " - " 70
Az bőrt tűzsêreknek ne legyen ez útan szabad kivinni az vármegyébõl
és ha ki szekérrel kivinne, szabad legyen mind az harrninczadoknn, vámo-
kon és egyebütt is elvenni annak, az ki reá talál.

s zijjár ıõ K
l-lat lóra való szerszámot minden eszkõzével l`l. 16 den. -
Négy lóra való sıerszámot .. " 12 " -
Két lóra lırhárnoslűlı " 6 " -
Farbšm nélkül " 3 " -
Egy keresztszijjat kocsira valót, cserest' ˇ' 1 'ˇ 50
Egy szekeres Iéket, cziírást* " - " 80
" paraszt féket " _ " 40
" vezérszijjal, cserest " - " 40
" nyakbavetõt, ıserest " _- " 40
" fékszárat, eserest " - “ 6
" Iékszárat köuzijjból 'ˇ - " 3
" kötés kengyelszijjat, cser-est, ját " - " SD
" kõıës xzngyzıszijjaı kõzszıjjbõı " _ " az
" szügyelõt, :serest “ - " 20
" iannatrlngot. eseresı " - " 20

A sınırı én ı cipellhre l. ı S0. ııálnú darlboi.

3 A Iırhlm E lúuzerızám része, rendeltetése, holy lelele menet meıılıadályoızı
ı hlııı elfirecıúsıáıáı. és :ml meıkünnyíue a vonıılatı jármû vI:szılırlLıiL He-
UB vidékeken vol! hlsfllűlalfls.
' A az!) kldolıoıolhslılrı ulal a users: jelıõ.
5 Cl'lfl'Í.l = dlııllelt.

232
 ˇ' szõrhevedert szijjastál 25
ˇ' állásba való kötčıféket 35
Új kütõíéket, ıserest 20
Egy és két pénzes etc. szijjat az régi szokás szerint .
Egy zablaszijjat 20

Szucsök
Férlinak való, öreg íejér ködment 2 den 25
Férlinak való, Iekete ködment
Asszonyembernek való íejér ködment, szépet 50
Az ki nem annyira irhás és alábbvaló 50
Egy fekete bélést avagy gereznat' 50
Fejér gereznát Nuıeww
Egy róka bőrt, máloatúl járrtlant 50
Egy róka hátat, mál nélkül jértottat' 32
Mált azonképpen jértottat 32

Csizmaıiak
Fekete szá:-as, szattyá.n° csizmát 1 den
Papuısot, aflélébõl „ 50
Január kapcflt, ki nem karmazsin' ıı 20

Bűrelıdlı
Egy ökõrbõrt, öregöt 2 den.
Egy ünõbõrt 1 „ 20
1-larmadíû tinóbõrtw „ 60
Tavalyi tinúbõrt ıı 32
Bnrjúbõrt „ 16

Valamely varga pedig, valamely szijjártó, szűcs, szûrrnives, mészaroa,

õizmazia az végzéshez magat nem tartana, hanem a kivül drágábban
akarná rnivét vagy aruját eladni, szabad legyen elvenni mindenütt, min-
dennek azt, az mit drágábban akart eladni, minden fizetés nélkül.
Ha ki másképpen vásárlana is, úgy mint az vevô avagy pedig ha az
meslerek urai ez végezést nem akarnak megállaniz ispán uram két annyit
vehessen rajtok.

' A ıeremı róka vag nyúl preı-ne: bán.

' A mai ı nréına allat haaa alatti wûllie. - Jtruıttflkldoleoıoll. 1§.r!Llan=
lidolloıatian.
' A natlyúıı (slllllán) arab eredetű, killünlezeı kldulgnıjlû bfir. Efedeflleg leti-
Iebãrv. hıuıılliak alapanyıgaul.
IA ızıııızn-ızzpm baısõı Kezzuıı ez mun vıızıuız . ııııızm-pızmgguı, Aı
ıuııamu ıaeıpõızuz hamis ubııeıııevzı. _ A ıamuuın m õuıeınınz bar-_
Í' 1-Iannıdnl = harmadik évében levõ.

233
 Ennek íölötte kellett volna végezni egyébféle meteremberek felõl is,
úgy mint ötvösök, valibmlves szabók," tlmarok, nyereggyártók, tisle-
rek,'* kováısok, szénégetõk és efíélék felõl is; annak fölötte napi mlve-
sek, aratók, gyomlalók, ıséplõk, kapasok, szántók, posztómetszõk, posztó-
nyirõk, kõmivesek, takasok, áaok és egyéb efiélék [elől is, hogy kiki
mind az õ igaz jutalınokkal megelégedvén, igaz mlvet mlvelnének. De
az időnek mivoltáért most az uraim ahhoz nem érköztek, hanem ennek-
ııtánna más gyűlésben alkolmatosságok levén hozza, ezekről is jol gon-
dolkodvan akar az vármegye végezni. Továbbá sokaknak panaszokból
megösmertük vármegyéiil, hogy némely áros emberek, kik ökröl, lovat
és akarmiíéle barmot anılnak, kivalképpen sokadalmokon, nem akarnák
elvenni az apró pénzt, mely dolog sokaknak nagy kárára és íogyatkozá-
sára vagyon.
Azért közönséges akaratbúl végeztetött arníıl is, hogy ha ki akarmiíéle
morhát akar venni, meglevén az aru, tegye le igazan árát az morhának
apropénzül (csakhogy az pénz legyen igaz bánya pénze) és vegye el az
morhat: és ha nem akarna engedni iapán uraimnak panaszolván, ispán
uraim az pénzt vegyék fel és az morhat az vevőnek szabadltsák kezéhöz."

A ıuıyıı 'rarveııynııaılıoıı -Ynnzıbaıyııııııı Gyül-

ıaıııeııye ıcofvuı sıauııoıuın i-ıunıırııe ınunıcıpıııuını
vıı. ıı. ıkııuu: Koıuvıı-ı a. eı ovın K. Bıı. ılfilı
ıı-ıa. ı. ııııyıı.

" Vflldlnlvglıek III ll IPIIGI Ilevezfiké ik] mefinndelhre dolgnzolh nem ı

pm uımıı-ıt
Ü A iLl.lGI (i nérllt '.I“lM:h.lel'-ből) =ll2fl.l0l.
" Az llilőllénı Iorlalnıı az eiéu orazálbııı sok nehézséget olıamtL A klıımlár
kevh délilrl Vereietl, ezért ellfifledl I Iýenlëbb Il'Ill'\Ãlfi'Íl leflllftl PÃIII. A rendek
Iılllél-dltn kérték, hofi' Vvlllflt ki l lorgllombfil VIU Éfflkëte fálllüılk le (l5'll:
JUŠ NL, 1.570: Klx. IL). A lllylfmfilflın veri pénink ellolldáll anonhun klllelczfi
van (maz Li. ıı.). Auazn-mun ı ınıuıı- penukeı. nem mıamk el erıekukun. vu
megye rendelkezése oıazágm nehézıégre világít rel.
 44

1598. Sumosközy István Rerum Transylvanarum Pentades című

munkája Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem lemondásának
okairól

A turul: hahsrii niegınaulara Eriieıyı valarziiı sie allıırzııa. A wrulz azt lırvánıa,
hogy az znielyl wipawlr segllselı huzal. Az ırlii aathsrı zslgınsna viszont A nyu-
gnu inivarslmıl wrislizlıenes szavzısegrõı mi-gyalı. Az eraeıyl rznazlz nem ali.-srızlr
a usrak sıaslzin hzrzalni, az az uıszaz ııspeszınıai sem akartál: A Pnrmval megza-
ulnnl. zılgrnznii szlnleg viuznvonnıı za Auniın zi nsıalmıı az ellehzelınelz, rnzja va-
rzzuanuı vlsszaıerı es az zııenzek wan vezzıõlet ıõrvenyzs zum; nelkul ıneglsleıtz.
Emitıhı nizglrzzrllz s ıõrõlı elleni halznrii slõkeszııeseı. szaveısezrz lepett Havas-
ıuulddel es Molavavsl, ms ianuiırlalzan szer-„suesz lzõuiıı mnislı uaszirisl er zlını
zen, hzgv hzlmpisolisaik zi tõrõlı hıiaanilnz. Rnaoıı zıısrnerız az zrzlelyi ıeızaeunelc
linauaságaı, msi, hngyı-is z fejedelem mán nem rnzn-sa liiiuıõa, s rnzgysr Kiraly ul-
ızrleszu urslrnat Eraeıyrz. A megállapodás rnzgerõslıesere zsliunananalı n salzburg-
zsaleanõı lzerxelı relesegel.
A hsiinniveleızlz eleinte kedvezõ erzanienyzlıhez vezmeız aorlıeıy Gyõrgv ısss
ınvaszáıaı lızzave 8 Körös es ir Maros vızieken három hamu elsı: is van: ısrunız
vissza <ııaz:iliı Lippai, vilagası, ızniu). Anılıznr pedig n mralz hllnıstõnaiiıarsıat ve
zeızıl H.-ivnsslliila ellen, zsızınzna knınizly hsaserezgzl ment Mihály vajas rnızse
gııererz. Az rgyeılıen hıazı zııagısııuz ı ıarlik lruımın lıva ınıgeraılıetı heıyzlıeı
eı lsss okıõlserelzen Gyurgyevenıl (Gıurgiuı sunan nap-vezer seregének uıõveaet
nizgsennnislıztıek. 2.-zigznnna A l-ninja.-sl „un niezlr ri-Again men: ez reıaianlnna
ızınnnaasaı. A Habsburg lvlnrln Krıszunzlvsı Kuıatt hsussaga ugyanis vaısagba ju-
um. es „Dlzõl n helyzztlzõı csak a lennzııaas ıauznıı lılvezeıõ mnnır. Ezyzıõrz silrz-
riilv. rávenni, hey ıerlai vissza Eraeıyhe. Aniılnzr nzanhnn ısoelzan neni uniın visz.
sulsııliılnl Tenısvai-L 8 Mzzõlızreszızs mellet: A Mım ıahereeg vezetése alatt
egy-zslieıı usszarl, magyar es eraelyi hadak vereeıez szzhvsaızlg is siırerıelenseg
ifılbal elvette kedvet. iso-ı azaz-rilszrelzen ınzzegyzzelı az ınivrrnıl Eraely mdásaral.
ıenwnaásannk hátteret szsınoslılm istvan (gy ırıa le;
Az 1596. esztendő kezdetén az utókor emlékezetében mindvégig neve-
zetes változás történt Erdélyben; [az ország] ebben a mozgalmas koıszak-
ban, mintha elérkezett volna sorsában a végzet rendelte fordulat, majd-
nem végsõ veszedelembe sodródott, és sekély hlja volt, hogy a különb-
különb bajok egybeesése folytán fenekestõl lel nem fordult. Hogy ez a
rengeteg ısapás honnan eredt, miként nôtt-lokozódott és végül is mire
vezetett: ezt fogjuk rövid összegezéa formájában eddlgi elõadásunklioz
fűzni.
Zsigmond fejedelem legutóbbi útján, melynek során Rudolf császárt
még az elöző évben felkereste, önként kötelezte magát., hogy Erdély feje
delemségérõl lemond és az egész tartományt a ısászár oltalmába [ajánlja]
és hatalmába adja. Prágából visszatérvén, amikor úgy látta, hogy hely-

235
zete mind Temesvár eredménytelen ostroma,' mind az országos ügyek
ziláltsága miatt sokkal rosszabb a reméltnél, és ez a folyamat nem ér vé-
get az addig elszenvedett karokkal, hanem a végromlás felé mutat, még
inkább kitartott szándéka mellett, és a fejedelemségbõl a császárral elõ-
zõleg kötött egyeuége szerint mielõbb távozni akart. De amint ez fontos.
csak éppen meggondolatlanul kezdett dolgokban szokás, egyébként is
szeszélyesen ısapongó lelkében számos gátló körülmény merült fel, ame
lyek azt javalllák, hogy korábbi elhatározását, amint hevessége lassanként
lehült, utólagos meggondolásokkal helyesbltse. Hiszen már egy esztendő
is elmúlt a vaktában tett ígéret óta: ennélfogva - ha csak rajta állott
volna _ szívesen vette volna az egyeuég érvényének megszüntét, és az
édes szülőföld iránti vágyódása is visszatartotta kezdeményezésének vég-
rehajtásától.
Amikor Zsigmond ily gondolatok közt hányódva latolgatott minden
lehetõséget, és nem tudott dülõre jutni, hogy mit is kellene tennie, tel-
jességgel belegabalyodva zavaros iervezgetéseibe, beavatta titkos gondo-
lataiba Jósika István kanoellárt, okleveleinek szerkesztõjét és peısétgyü-
rüjének õrél.. lü a hivahl Erdélyben a fejedel.m.i méltóság után alkal-
masint a legmagasabb tiszség, és mintegy a többi közhivatal csúcsa!
Ezt a Jósikát, akit Zsigmond már elõbb is irigységet keltő vagyonnal
tüntetett ki, a jelek szerint nemcsak az állami ügyek oısúgos tanaısá-
ban, hanem a fejedelmi titkos tanáısban is valamiképpen a fõszerep
illette meg. Bár még alig jutott túl az érettebb ifjúság évein, erőtõl
duzzadó keblében a szerenıse bármely kedvezését megragadni kész lé-
lek, derekas és eleven tehetség uralkodott. Ezáltal a nem annyira fiatal-
sága, mint inkább gyenge jelleme miatt bán-nerre hajlltható fejedelmet
olyannyira befolyása alá vonta és lekötelezte, hogy az a közbeszéd sze-
rint csak õré hallgatott. Az uralkodói kegy megnyeréséhez és tisztsé
geinek eléréséhez nagyban hozzájárult a tisztes tudományok nem kö-
zönséges ismerete, ami pedig ritkán ékeslti a magyarországi iőembere-
ket. Ennek révén oly nagy hatalomra tett szert, hogy Jósika István ba-
rátságának és jóindulatának minél bensõségesebb szolgalatokkal való
biztosítását mindenki szerenuéjének tartotta.
Tehát a határozni nem tudó és elkezdett dolgát máris szinte bánó
Zsigmond, mivel egyedül nem tudta eldönteni, hogy akár a maga, akár
a köz érdekét tartva szem elõtt, üdvös lesz-e Erdélyből távoznia és azt
a hatalmas Rudolf ısászárra hagynia, habozásál és vlvódásait, hogy tá-
vozzék-e vagy maradjon, a többi tanácsos mellüzésével egyedül Jósika
lsrván elõtt tárta fel. Jósika figyelemmel hallgatta minden közlését;
állítólag meg is erõsítetm szándékában az ingadozó fejedelmet, a Rudolf
:sászán-al előzőleg kötött egyeség végrehajtását pedig gánsolta. Ezzel
Í Tenıfivarat Zsigmond hldai kétszer ls ostramolták. Elõször 1506-ban maga
Zalemona vezette az ostmıııoı. A második ılkılomı-nal ıwı-ben zárta korul (mú-
eok ızerım .Vosıka Istvan kaıızeıısr) a vsı-at, de eıedı-neııyı nem tufloıt elérııı.
7 Jósllu lstván rokonsfilban állott a Búthorlakkal, a fejedelem nagyobb kancel-
ıaı-ıájaı vezette.
 nem annyira Zsigmond helyzetén óhajtott segíteni, inkább arra gondolt,
hogy a helyzet ilyen változása esetén majd megszerzi a nép szavautait,
és valamilyen módon önmagát juttatja a fejedelmi székbe. Hiszen min-
denki elõtt oly nagy tekintélyre, a fejedelem elött olyan kedveltségre
tett szert, hogy népszerűség és vagyon dolgában szinte minden erdélyi
fõembert megelõzött: az egy Jósika intézett mindent, egyedül ó volt
szinte minden, sõt titkolózás nélkül még azt is hangoztatni merészelte,
hogy a fejedelmi örökösödés sora egyszer rá fog súllani, bármennyire
igyekszik is Zsigmond, hogy az ország kormányzásáról lemondva a né-
metet jelölje örököséül. Oly vak és meggondolatlan volt benne az ura-
lomvágy, oly nagy a felforgatásra törő merésuég, hogy a többi pályá-
zót minden reménytöl elütvén, új ember létére, akit sem származása,
sem kora, sem öseinek kiválósága miatt nem övezett tekintély, egy
ilyen felkavart oisúg uralmának megkaparintásába merte vet:-ii remë
nyeil.. Es bár sem õseinek erénye, sem előkelő volta nem ajánlotta,
mégis úgy látszott, hogy ráterı-riettsége folytán ama tisztség fenségét,
amelyre pályázott, képességeihez és okosságához méltóan fogja öregbl-
teni, vagyona révén pedig, amelyet máris mérhetetlenre növelt, bizto-
sitani tudja a fejedelmi méltóság megőrzéséhez szükséges eszközöket.
Míg Zsigmond és Jósika ilyen nehéz gondolatok közt hányódik, Ru-
dolf uászár ama megállapodások értelmében, melyeket az elõzõ évben
az erdélyi fejedelemség étadásáról Zsigmonddal Prágában személyaen
kötött és meghatározott feltételekkel rögzített, Erdélybe küldi Pethe
Márton címzetes Váradi püspököt és Popel. Ádám Gált, nagy tekintélytl
és bölcs tanáısosaitš Ezek, amint hirlett, a következetesség és állhata-
losság irányába terelték Zsigmondnak erre-arra forgatható, megkezdett
dolgaiban is habozó és vonakodó lelkét. Emlékezetébe idézték a sé-
szárnak Erdély uralmára kiterjedő jogát, hogy tudniillik ez az ország-
rész már több, mint ötszáz éve Magyarország elválaszthatatlan része
volt, s ez a vidék azzal, hogy a korábbi fejedelmek zavarkeltõ merész-
sége folytán különvált a törvényes német császártól, egyben tulajdon
lcirályától, voltaképpen pártot ütött és sak bitorolta önállóságát. Mi-
után lejedelmeinek megátalkodottsága új uralomnak vetette meg az
alapját, amely más és más tisztségviselõre szállott, Erdély a török szö-
velséggel járó különválás eredményeképpen - Magyaroxsúg nagy ve-
szedelmére, a Gászárnak, Magyarország királyának pedig rendkfvüli bá-
natára - teljfiéggel elszakadt tulajdon testélõl, a magyar birodalom-
tól. Noha pedig Zsigmond fejedelem Rudolf császár engedékenysége
Iolytán biztosította törvényes uralmát Erdélyben, mégis, mivel a mrto-
mány annyira ki van téve a török szomszédságnak és hatalomnak, hogy
ha a német sászár fegyverei nem védenék, nemhogy örök, de még sak
huzamosabb ideig tarto békét sem remélhetne: az ügyre és mindenkire

= szin-nzzuõzy eıõzuazz nzzn ponıuz. Pzıhe Ma-uzn Ez ozıınz Amin Pupzı vtzn
Lzzızımwıız nem zızınn, hanem mi tnvzzmin im Efaeıyızzn, z vegıegzz zzzfzaueõ
znzgkõıezz emu.
237
nézve minden bizonnyal az lenne üdvös, ha a tartomány visszaszáll a
császarra, az ország kiralyára, aki egyik császári testvérét küldené teljes
lellıalalmaıással, igy nagyobb elsúnlsággal és nagyobb sereggel védel-
mezné a törökök lıaderejével szemben, ugyanakkor egyrészt a magyar
birodalom védõbástyájára, másrészt és fõleg Erdély konnányzása végett
kiküldendã testvérére való tekintettel sehol semmi gondot és fáradságot
nem sajnálna! Eppen most, amikor senki elõtt sem titok Zsigmond feje-
delem magtalansága, úgyhogy oıszágát nem is örökölhetné tõle szár-
mazó utód, k.i ne látná, hogy Erdély a nemrégiben kötött szerződési
Oklevél értelmében is, mar Zsigmond életében a császárt, Magyarország
királyát illeti? llyen körüLmények között az igazságos (sászár, hogy ne
az legyen a látszat, mintha méltánytalanul forgatná ki Zsigmondot ural-
mából, kész volna két sziléziai hercegséget: Oppelnt és Ratibort Zsig-
mondnak adományozni. Ezeket adta annak idején hasonló okokból Janos
király fiának és anyjának, Izabellanak is.' Ezeket a hercegségeket Zsig-
mond, ha a két bely fekvését és a közãllapotokat tekintjük, sokkal na-
gyobb békében és nyugalomban birtokolhatná, mint Erdélyt: gondoktól és
izgalmaktól szabadon, a hábonik zavaraitál mentesen, elvonulva, mende-
sen, békés pihenésben élhetne; ott nem kellene látnia városok felégeté
sét, polgárainak öldöklését, [öldjeinek pusztulását, a törökök kegyet-
lensége folytán országa szívében dúló tüzet és vasat. A sászárnalt
gondja lenne rá, hogy a bajokat, amelyek nemcsak fenyegetik Erdélyt,
hanem szinte kolondxént lógnak a nyakában, eltávoztassag s a tarto-
mány érdekében, mintha tulajdon oltárairól és tűzhelyeirõl vol.na szó,
sehol semmi buzgalmat és fáradságot nem klmélne. Epp ezért csakis
így lehetne Erdélyt megvédelmezni, sehogyan másképpen. Ami Zsig-
mondot illeti, tiszta életű hitvesétöl, a császár rokonátöl való válásával
egyaránt megszakltja és felbontja házasságát és [a ısászárral] kötött
szeıződéslevelet; akkor miért adjon a császár a tartomány védelmére
annyi rengeteg pénzt, hogy a törökök kevélységét távol tartsa tőle, ha
ebbõl semmi haszna, csak annál több fáradsága, kiadása és gondja szár-
maznék? Talán azért, hogy a rengeteg pénzzel Zsigmond magtalanságát,
ne a maga unokahúgát támogassa, aki a házasság felbontása után el-
hagyja Erdélyt? Zsigmond, ameddig élete tart, nem fog jobban aggódni
az utódválasztás miatt, mint a rsászár, aki nem csupán az egyezségi okle-
vélböl, hanem örökösödési jogábol kifolyólag is várományosa e tarto-
mány birtoklásánák. Mivel pedig közben sok minden történhetik, ami
akár a mások segítségére támaszkodó Zsigmondot, akár a reményért
pénzzel fizető sászart megfoszthatja li)-dély örökségétõl és birtoklásától,
mindenképpen méltányos, ha Zsigmond idejében visszaadja a tarto-
mányt a ısászárnak, vagyis azt teszi, amit idővel - legfeljebb sok ne-

à Arra céloz, hogy Rudolf a saját tmtvéfrél, Miksa lñhefceget almrtı Erdélybe
küldeni kom\fllıy1Anall.
5 Az 1551. Jűllus Il)-én kblbtt HIM-Iébfll egyezmény!! ulal. lmbelll és János
Lılgrmınd Erdély átadásáérı az oppelnl hercegıéiet kapta.
héıség leküzdése után - úgyis meg fog tenni, akár akarja, akár nem.
Senki elõtt nem titok, hogy Hudolt' császár több lehetőséggel rendel-
kezik ennek az országnak a megvédésére, mint Zsigmond, aki a maga
és népe sorsát csak idegen segítséggel tudja megtámogatni. Hiszen a
császár nemısak reményt, hanem majdnem bizonyos hitet is kelthet
az [ország] boldogulását illetőleg, mivel óriási vagyonával, katonáinak
sokaságával és hadieszközeinek kimerfthetetlenségével az erdélyi tarlo-
mányt bármely ellenséggel szemben is meg tudja védelmezni.
Ahhoz hogy Zsigmondot helyébõl kimozdílsák, hozzájárult ezen felül
egyéb ígérgetésekben gazdag csábítás is: az, hogy Rudolf ısászár Op-
peln és Hatibor évi jövedelméhez a maga lrinutárából minden évben
ötvenezer magyar forintot fog hozzátenni; ez Zsigmondnak az életfenn-
tartás lisztes lehetőségét biztosítja, úgyhogy nemısak adott helyzetét
viselheti el, hanem saládja és a fejedelmi rang méltóságát is megóv-
hatja. A pápa is megígérte, hogy mihelyt Zsigmond elválik feleségétől,
Mária Krisztinából, és nőtlen életre szánja el magát, a blbornoki kalap-
pal járó magas tisztséget fogja neki adományozni, ez az állapot pedig
méltóság és tekintély dolgában nagy királyokénál is előbbre való. Hogy
azonban úgy ne lássék, mintha a pápa ennek a méltoságnak a puszta
címét akamá Zsigmondnak adományozni, ami csak az emberi hiúság
legyezgetésére jó, megígérte, hogy ráadásul Sziléziában vagy a szom-
szédos tartományokban a dúsgazdag olmühi vagy boroszlói püspökséget
is a legelső alkalommal neki fogja juttatni: mindez kívánatosabb és fé-
nyesebb, mint a sok veszedelemmel együttjáró, terhes erdélyi fejed*
lemség.
Ilyen és egyéb mesterkedëekkel ostromollák, míg Zsigmond végül is
megingott, és nem hagyott további haladékot a megfontolásra: kijelen-
tette, hogy rendelkezhetnek vele, akik ilyen tisztes és üdvös dolgokat
lanáısolnak. De oktalanul és a jövőbe elõre nem tekintve nem vette
észre, hogy ez az eljárás mennyi veszélyt rejteget magában, hogy mi-
lyen gondatlanul vágott bele ezekbe a tervekbe, hogy maga [osztja meg
magát jogaitol, hogy mennyire elzárja az utat felemelkedése elõtt, és
végül, hogy ezzel a cserével mennyi tengernyi bajba taszítja az országot.
Ennek a terrnészeténél fogva minden üdvös tervet bukásra kárhoztatö
embemek a reménykedéaét a spanyol származású Carrillo Alfonz tü-
zelle fel, a Jézusrál elnevezett papi testület tafia, rendkívül bölcs és sok
tudománnyal éks férfiú, aki már elöbb Zsigmond belsõ barátságába fér-
között., és ügyessége folytán legkedveltebb emberei közé számított. így
azután Zsigmond annyira megbízott ebben a természeténél és tudásánál
fogva sok dologban használható, királyok és fejedelmek bizalmas ügyei-
ben már régóta forgolódó emberben, hogy tanáısaitól egy lıõrömnyire
sem mert volna eltérni! Ez, amikor januárban a mind családjának elõ-

° Alfonso Clrrllío ãfllllyol sıárrıılflaú ieıslllh l5Dl-Iñl Ilrüzltodofi l fejedelem

ltdrlıyeıetéhell. Rélle volt az ISÜS. évl szeflhllhben, él 1597-beli 5 kfltfille Iltfi
Zsigmond nevében lı Ddély átadására vonatkozó ılıgálllpodást.

239
kelősége, mind bölsasége miatt hires olasz, della Torre Zsigmond gróf'
társaságában tért vissza Rónıából Erdélybe, a még mindig tétovázú
Zsigmondnak minden kétségét úgy eloszlatta, hogy lelkébe - legalábbis
úgy gondolták - határozottságot és szilárd állhatatosságot öntött. Ott
tartózkodott ebben az idõben Zsigmond gyulafehérvári udvarában Al-
fonz cerviai püspök is, az egykori milánói Viscontik hercegi nemzetsé-
gébõl származott pápai nuncius, aki állitólag - nem tudom, miféle bo-
nyolult szálakon - rokonságban volt Il. Jánossal, boldogult János király
fiával és annak anyjávaL Izabellával; talán azon a néven, hogy a Siorıa
hercegek, akiktől ll. János anyai ágon származott, a Visconti-család
rokonai volmk. Ez a püspök már három esztendeje intézte Erdélyben
a pápai ügyeket, éppen mak több mélhisággal, mint tudománnyal, mivel
zı fennhéjáúson és a kétágú süvegen kivül semmi pilspökhöz il.lõt nem
hozott Erdélybe. Mégis, bár ilyen volt, mihelyt visszatért Rómába, a
pápai kegy a biboros atyák tëtilletébe emelte: a szentséges rend szá-
mát õ is növelte egy kalappal! Ez a két Alfonz - az egyik püspök, a
másik jeuuita - azzal igyekezett a római pápa és Rudolf ısászár minél
halhatósabb kegyeit kiérdemelni, hogy az egymás közt kifõzött tervek-
kel sürgősen Ielebeszélték Zsigmond fejét, és folyton-folyvást azt taná-
csolták neki, adja át a tartományt a sászárnak, és a fáradsággal, vesze-
delmekkel teljes erdélyi fejedelemség helyett inkább a magas bibornoki
méltóságot, a nyugalmas oppelni és ratibori hercegséget válassza. Nem
hiányoztak aztán a hizelgõk - az uralkodói hiúsagot mindig megkör-
nyékezõ pestis - sem, akik Zsigmondnak nem is annyira tehetségét,
inkább izgagaságra és rosszra hajlamos ösztöneit hol.ml roppant tiszt-
zëgzk kezegmwsévzı ıoamëk.
Legfõképp azonban az az olasz ısürhe rontotta meg lelkét meggondo-
latlan & hitvány ısábitásokkal, amely már öt esztendeje ott nyüzsgött
körülötte. Olaszországnak ez az utolsó söpredéke, egyik a másik nyomá-
ban lódult oda [a fejedelem] bökezûségének reményében. [Zsigmond] az
állandó érintkezés során nemsak barbár beszédüket' sajátitotta el, ha-
nem jóravaló emberek számára elfogadhatatlan szokásaikat is magába
szlvta. A legnemesebb nemzet szemét képviselői elött nem supán ud-
varát nyitotta meg, hanem bizalmas környezetébe is befogadta, éjjel-
nappal egy fedél alatt dédelgette õket: vagyonának legnagyobb rénét
általában inkább ezekre pazarolta, nem a köz boldogulására. Igen sokat
lehetett látni közülük, akik Olaszország meghalározhatallan zugaiból csap-

7 Slgisınundo delta Torre (németül: von Thum) a Bergamo kfimyékén éld grófi
eilildbűl SZ-lrllllzbll. A231 a leladlltnl ment. Brdëiybe, hogy Mária Krifllina
érdekelt kéllvlaelle.
' Alfonz vımnuı ı pápa ısos-ıızıı Kuıuız Kı kavzıëıızıı Mızyımı-nga ez EA-
délybe. - lzlhella, Supolyal János felesége anyja, Sfona Bolla révén volt rokonı
a Slflfláklllk. - Az Hflkorüak Jñnos Zslllfifindol ll. Jálıılıık nevezték, llon az
alapon, hogy Mzgyırorızág választott királya volt - Altanso Vlıcoııll HW-ben
ıeıı a ıılbomoıu teıuıeı tagja.
' Sıamflskhy a lat.lnhAız mérten mnlldoltı az Ollaz nyelvre, hoy l ,,blrbar".

240
zottan, mocskosan, nyomorúságba merüive érkeztek oda. Ezek, mihelyt
többi honiitársuk gyülekezetéhez satlakoztak, és az õ támogatásukkal
hamarosan Zsigmond ismerelségébe, majd szokott társaságába, végül hi-
zelkedésük jutalmaképp bizalmas baráti körébe férkőztek, egyszerre
csak mintha Giaucus füvéból ettek, vagy Circe poharából ittak volna:"
kiıserélődtek, csupa selyemben, tele erszénnyel iontoskodtak, minden
szennyüket, a nélkülözés mooskát úgy levetették, mint tavaszi vedléskor
a kigyók. Es hogy a külsõ ragyogás mellől ne hiányozzék a hírneves
származâs, vagy a dicső tettek, koholt családfájukat megtoldották őseik
és a maguk roppant vitézségének hangoztaüsával. Enel a fejedelem hi-
székeny fülét úgy taletıömiék, hogy állítólagos erényeik jutaimát, amely-
től otthon honfitáısaik elütötték óket, a távoli Erdélyben, mintha érde-
meiket itt szerezték volna, teljesen jogos és méltányos követelésként
a íejedelemtöl várták. Ebbõl az lett, hogy senki sem távozott közülük
megajándékozatlanulz [Zsigmond] jobban törődött az idegenek hazudott
erényeivel, mint saját népének derék tetteivel, amelyekről pedig meg-
győződheletl. Tehát ebből a szedett-vedett olasz népségből egyese-
ket tanácsosai közé iktatott, másokat kamarásaivá tett, mindenféle aján-
dékokkal haimozta el őket, legtöbbjüket az udvar előkelőbb tisztségeibe
emelte. igy történt, hogy honíitársainak, akármilyen nemes származású
ifjaknak apródi szolgálatait visszautasitotta vagy hanyagul kezelte, és
mindig sak olaszokkal vétette magát körüli jóformán csak olaszok je-
lenhetnek meg előtte, csak azok intéztek mindent, ők voltak mindenki
heiyell; velük ment vadászni, játszani, velük társalkodott, majdhogynem
az ölében dédelgette õket; velük hajigálta a felfújt labdát, minden szó-
rakozasál, egyszóval pihenését és loglalatosságait velük osztotta meg.
Egyébként nyelvük és ruházatuk szokatlanságán kivül a római pogány-
korból elószedett új nevek - a Pompeiusok, Fabiusok, Fulviusok, Flami-
niusok, Juliusok, Zenobiusok, Mezentiusok, Zephyrusok, Virgiliusok és
hasonlók -is bántotiák a magyarok fülét. A nyelvnek, neveknek és ruhá-
zatnak a különbözősége, bár önmagában ez sem kedves, mégsem lett volna
szálka a magyarok szemében, hiszen megszokták, hogy az idegenekkel
szivélyesen és nyájasan éljenek együtt, ha Zsigmond az idegeneket nem
helyezte volna a hazaiak, a semmiféle érdemekkei nem rendelkezõ kül-
földieket a saját népe közül valók elé, és nem annyira azokat, mint
inkább ezeket pártolta volna: a szegény népen behajtott pénzeket nem
azokra fersérelte volna oly szenvedéllyel, hanem inkább a köz javára.
l-lá azután valaki ezt az esztelen tékozlást kifogásolni vagy kárhoztatni
merte, mondván, hogy az adójövedelmeket nem szabad hiábavaló ha-
szontalanságokı-a forditani, és ha tisztes takarékosságra próbálta rávenni,
nemısak az üdvös intelmeknek nem adott helyt, hanem a tanácısal

Í” Glaucus (Glaukofl) a görög miiológiábalı varáfiiülől vált lslenné. - Circe

(Kirké) varlulánö a Eflrflg mitológlában. Odüsszeusz társait italllkba kevert va-
ı-ázsszerrel elvarázıolta, úgy, hogy elfelejtették hazfijukıt.
egyetemben a tanácsadót is visszautasította, sõt a helyes tanácsok szer-
zõit nemegyszer kötéllel vagy halállal fenyegette meg.
Ha bármilyen sérelem érte, nemcsak a íenyegetésben volt ilyen bő-
kezü, hanem a megtorlásban is. Egy ilyen intelem: pénzszórásanak enyhe
megrovása miatt egy alkalommal majdnem halállal fizetett nagybátyja,
a valóban megfontolt és íérlierényekkel ékes lstván is." Alig lehetett
elmondani, hogy féktelenül szabados életmódja mennyire szemet szúrt
mindenkinek. Ez a dolog mindennél bõségesebb anyagot szolgáltatott a
megszólásra és gyűlölet szltására mind vele, mind az olaszokkal szem-
ben, kiváltképp mikor akár az olaszok, akár a magyarok közül többnyire
a méltatlanokat halmozta el ajándékokkal és méltóségokkal; az arra ér-
demesektõl viszont nemcsak az illõ jutalmat tagadta meg, de még csak
nem is méltányolta [érdemeiket]. Nem is a tudományuk vagy valami-
lyen nemes foglalkozás miatt arra érdemes olaszokat: orvosokat, költõ-
ket, szónokokat, csillagászokat, képlaragókat, épltészeket fogadott maga
mellé és pártíogolt, akiknek tehetségébõl és sıorgalmáböl maga is meg
az ország is némi hasznot húzhatott volna; szives íogadlalásra talált nála
bárki, ha történetesen sak arcátlansága révén jutott is társaságába (akik
D kiválóság vagy tudomány htrével övezve jöttek hozzá mesze idegen-
böl, rendszerint sokkal szegényebben vitték haza tudományukat, mint
amilyennek hozták), és sábltó társalgtisuk -- nyájas embeı-ségük hazug
sflnlelése - annyira lenyűgözte õt, hogy minden érzését, egész lelki-
világát megfertőzte és minden tisztesség ldrekesztıésével hanyatt-hom-
lok a gyönyör hajhászására ösztökélte. Igy aztán az ilyen elemeket több-
nyire ısak saját szórakozása kedvéért, nem a köz hasznára ısõditette
össze palobájába és esztelen tékozlással kényeztette õket: az énekese-
ket, lantosokat, citerásokat, fuvolásokat, kartánchoz muısikálókat, az
egyházi szerürtásokhoz jó hangú papnkat és egyéb íélbolondokat; egy-
re-másra fogadta fel a zöldség- és viragkertészeket, szakácsokat, édes-
ségkészltõket, hurkatöltõket, olasz módra ügyeskedõ sajtmestereket;
ezekhez járultak a szlnészek, bohócok, komédiások, udvari bolondok, tán-
cosok, szabók, tréiasinálók, bajvlvok, az öklöző labda püfölõi és az is-
tentelen haszontalanságok egyéb szakértői, akiknek annyira a kedvük-
ben járt, hogy nap nap után velük lehetett látni. Nem hiányoztak a
mágusok és szellemidézõk sem, akiknek átkozott mesterkedésével a gyu-
lafehérvári nagyobb palotában Hunyadi Jánosnak és más, rég halott
embereknek az árnyait megidéztette és tőlük vállalkozásinak kimene-
telél tudakolta. Mindezt nem egykori íejedelmünk kigünyolására mon-
dottuk el. Ezeknek a dolgoknak az emléke még oly Iris, hire annyira
eleven, hogy megbizható formában íorognak köıszájon, és még élõ sze-
mélyek tanúskodnak hitelességük mellett.
Miután Zsigmond ezt a söpredék népséget barátságába, sõt házanépe
közé fogadta, alig lehetett elmondani, mennyire a beíolyásuk alá ke-

ll Bõatıııı Istvan (1557-1000) váradı kapitány, a késõbbi erdélyi ıejedeıem nõ-

vére, Eflsébet Báthori Zslflfllond anyja volt.

242
rült. Hizelkedéseik közepette - ebben nagy mesterek voltak - teljesen
hozzá hasonultak, lesük minden mozdutatát, és ügyeskedëükkel vagy
hibáit növelték, vagy kegyeit hajhászták és ajándékaira áhltoztak. Foly-
ton esak Olaszoıszág gyönyörűségeit, városainak szépséget, az ottani
fejedelmek csillogasát, a bíborosok méltóságát, az egész olasz nernzet
hírét és nagyságát hangoztatták; viszont a magyaroknak minden nyájas
beszédtõl és tetszetős társalgástól idegen szokásait és a csiszoltabb mú-
veltség minden csábító szépségétõl elrugaszkodott voltát órsárolták a
fejedelem füle hallatára. [A hazaiak] faragatlanságát és durvıságát, da-
rabosságát könnyedséggel, finomsággal akarták mintegy behinteni, és
[a fejedelemmel] a török torkában levõ oıszágot mielőbb elhagyatni.
[Azt suttogták a fülébe, hogy] ezt a barbárságot a finom olasz szoká-
sokkal kellene felmerélnle; ilyen, az emberi nem díszére és gyönyörű-
ségére született fejedelemhez igadn nem illik ez a magyarországi bar-
bárságban töltött élet; Itália fényében vagy a császári udvar ragyogá-
sában, minden férfierénynek mintegy szlnházában kell bemutatnia te-
hetségét és isteni szellemét. Ez a tartomány nyomorúságos fészek ah-
hoz, hogysem az 5 nagyságát és dicsöségét belogadhatná.
Zsigmond a hiú dicsõségnek ezeket és ezekhez hasonló izgatószereit
- ilyen az uralkodói hiúság! - telhetetlen mohósággal hallgatta, csak
úgy szívta magába, és a hlzelgõk ısábításai folytán odáig jutott, hogy
már csak ltália, Róma, a bíbornokság, a pápaság járt az azében, egy-
szóval valami telhetetlen és haszontalan becsvágy ragyogása és a [re-
mélt] megtiszteltetések káprázıtı. Olaızıinık a bujtogatására különlegeı
idegen ruhákat csináltatott magának: roggyantott csizmát, pántos sarut,
sokszorosan felhasogatott ujjast, puffasztott mellényt; ilyesmiben járt,
és hogy kevésbé szúrjon szemet, akár a városban, akár a városon klvül
az olaszok társaságába vegyülve kósıált. Mivel pedig a sásıšri ajánlás
reményében szentül hitte, hogy hamarosan a bibornoki méltóság fogja
disziteni, a császár lgéretének első hírére tüstént ennek a tisztségnek
jelöltjeként viselkedett, és hogy ennek a méltóságnak a betöltésekor
majd még fenségõebbnek lássák, bíborosi ruhát szabatott a legragyo-
góbb színű lıíborszövetbõl, amelyet skaı-látnak neveznek. Ezt olykor fel
is öltötte és a palota belső helyiségeiben sétálgatott; maga után vonszolt
bõ uszályát aprödok tartották, hogy a földet ne érje. Miután így a fõ-
papi méltóságba beletanult, az olaszok véleményét tudakolta. Azok a
szokott módon legyezgették hiúságát: isteni arckifejezését magasztalték,
megjelenését inkább az istenekéhez, semmint az emberekéhez hasonlít-
gatták, és esküdöztek, hogy az õ testének és öltözködésének az ékessé-
gét még a szenwéges pápa, minden papi méltóság ısúesa sem éri el.
Zsigmond pedig nem utasította vissza ezeket az oly édes disöítéseket;
hizelgéseik folytán annyira tetszett önmagának, hogy már azt hitte:
ujjaival érinti az eget, és környezetének ürs igérgetéseire hagyatkozva
inkább akart Oppeln diıstelen S szomorú magányába költözni, csak-
hogy ne szillõföldjén, a gyönyörű Erdélyben kelljen élnie.

la' 243
 Az Qfflélyl rendek körében MD' Vláflflhatást váltott ki a leiëdeleln Ierltondlal
és B I-Iabsburg-uralom. Bigfnond azonban megfélemllletle taltácsflâait, az erdélyi
orfláflflyűlël és ID' kényszerítette ki, hogy esküt legyenek Rudúlíra. I5DB áprilisá-
ban Vlsnavoıuılt él áhdtı I hatalmat Rudolf biıtoaalnık. Enel azonban még nem
ért véget Zslgınond szerepe, ı halılllml utóbb még többször Vlssuvetle és váratlan
Iépéıelvél Erdélýf súlyú! válságba sûdorta.

ııııvır 'rorııııeıını ıınıeııek n. o. x.xv-ur. ıı.

ı-ıı. ı. Lııııı. mo. aomıı ı. (szıınaıııxy ıııvınz
emety ıorııııeıe. mınııımıu mııııınu vu. ap. ıısı.
z-u. ı.ı

» 45

1598. Istvánffy Miklós Historiarum de rebus Ungaricis libri cimű

munkája Gyõr visszaíoglalásáról

A törlik háboru, amelylbl az ország felszııbadítását várták, n várakozásnak neln

lelelt ml; Al ellá lwlríoly eredlnényelt ulln a klllncvlnı évek lnáıodlk hlltál
átgondolt, tervfilarfl hadjárat helyet! elszigetelt kerdeméllyezlıekkel próbálkırztık
Iälõ-hall G Glalıárl S B rll-alýlr ullillnknak meflepetbfilerű támıdáaal ılkerûll
vlsaufoglıtnluk Gyári. Ennek kovet.kezı1ıényekb1t a torok a Balaton és Gyõr között
lflbb várat lg (eladott. Istvánffy Mlklds (1530-IGIS), humanista lörlêneliró Italy
munızsjaızazı um ıflaıgyfiıttse aıupısn ry arõkıızıız meg zzı A jeıznıõs mmenyız
Zsigmond egyelőre a város közelében vidéken élt és még nem intézte
el erdélyi ügyeit) amikor a követekhez érkezett a nagyon kívánt és
szerencsés hír, hogy Gyõrt egyetlen éjszakai merész munkával az ellen-
ség torkából visszavették. Megéri a fáradságot, hogy elbeszéljük, milyen
sikerrel, államunk mekkora szerencséjével és az isteni gondviselés mely
nagy jútéteményével érhettilk el ezt az örök időkre emlékezetes ered-
ményt, mert mindazok között a lettek között, amelyeket a törökök ellen
titokban éjszaka és ısellel hajtottak végre, ez áll az elsö helyen. Miután
Gyõr sikertelen ostroma után a két tábort Vácnál egyesítetlék s az el-
lenség titokban eltávozott, a császár testvérével, Miksával, és Schwar-

I A xxxı. ııõzıyv zızıef. ızwınuy azt mondotta zı. hogy amzzrı ztigımııa eme-
ıyı ıeızazızm ısuu ıııfıııı zıeıeıt sum ı ıeızdeızııutıeı auuoıı mzgızızzıızmzıı
ÍBKYÍKÍ-ik Iltıla Iltvánfly `M|k.l$ \'0Il). Az erdélylék letették az Elkflt B Habsburg-
utaıızoaõzı. zzıp-„na pedig mızıõıı mi-.zıtzı szııezıaızz, ıazıııeııezıı oyuızızııez-var
Kuzzıebz z ızıt-egzzıı Kwııznezzy ruıuzz ımızzıızıf zgyıwzı nymıõjaızz ınızõnzıı
VÍSSIJ.
zenberggel beszéltf Jönak látták, hogy Pálííyti is bevonják abba a ter-
vükbe, hogy teljes erejükkel, nem riadva vissza semmi költségtöl sem,
lorduljanak Gyõr visszaszerzésére. A császár kifejtette előttük titkos
hadilerveit, hogy az egész hadseregböl kiválogatott csapatokkal, s annak
a lıadiszerszámnak, melyet petárdának neveznek, bcvetésével kell meg-
kisérelni az erőteljes támadása hátha igy valami út nyílik a betörésre.
Ha azonban a igy nem lenne eredményes, minden erővel és a hadsereg
egész zömével ostromolni kell. Előre látta ugyanis a sászár, hogy onnan
[Gyõr felõl] mily viharok fenyegetik, melyeket ha idejében el nem osz-
lalnak, még Ausztria is nagy válságba kerülhet. Ezért kijelenti, hogy
kettõjüket [Schwaı-zenberget. és Pál.l`[yt] jelölte ki komoly megfontolás
után arra, hogy ezeket a hadműveleteket iránylksák, mert tudta, hogy
ök jártaságukkal, de fõként hadi tapasztalataikkal minden nehézséget
le tudnak győzni; mindenki elõtt egyenlő tekintélyük van, nemkülönben
egyenlő a beléjük vetett bizalom, továbbá egyenlő a hozzáértésük, úgy-
hogy nagy a reménye, hogy a jóságos és hatalmas isten kétségtelenül
meg fogja adni a kívánt és szerencsés sikert ahhoz, melyet õ [a uásár]
tervez, s melyet az 6 munkájukkal és buzgóságukkal, nagy vakmerõséggel
akarnak véghezvinni, csak legyenek óvatosak és elõrelátók, s ne tárják
lel senki elött ezeket a terveket.
Ok tehát [Schwarzenberg és Pál-ffyl. kiknek kora csaknem egyenlő
volt, egyenlő volt lelki nagyságuk is, meg kölcsönösen szerették is egy-
mást, s egyaránt megvolt bennük a császár iránti készséges buzgalom
is, elvállalták a meghlzatást, melytől nagy sikert vártak. Az egész tél
folyamán ez kötötte le minden figyelmüket, állandóan csapatszemlét
tartottak, a katonákat gyakorlatoztatták, s idejében mindent beszerez-
tek, amire csak szükség volt. De egész telen térdig érõ volt a ho, majd
pedig, amikor ez a tavasz kezdetén elolvadt, s jött az esőzés, az utak
oly járhatatlanokká váltak, hogy a hadsereget a téli táborból nem lehe-
tett kivezetni.
Közben azonban õk, emlékezve a császár klvánságára, a maguk köte-
lességére és megblzatásukra, alkalmas kémeiktõl, íoglyoktól és parasz-
toktól, akik oda-visza jártak, kérdezõsküdtek a város kapuinak és bás-
tyáinak állapotáról, az ellenség számáról, az utakrál, az ösvényekrõl, a
hidakról, s hogy mint lehet azokat megközelíteni, meg egyéb, számukra
sıükségesekrõl, amik a városon belül és klvül történnek; amiket fontos
volt megtudniuk, megjegyezték maguknak.
Amint az esőzés megszűnésével az ár lefolyt, s az utak is némiképpen
jarhatokká váltak, Sd-Awanenberg kiválogatja összes ısapataiból a leg-
alkalmasabb lovuokat 6 gyalogosokat, s paranısot ad, hogy Komá-

2 oysn z ıõıõız ısm-ben ıagıaııa zı. ıwı azzızızmazıeızen A eazzarı ıııuszı-ez u

ııı-ıı.; zfzdmenyızızmıı pfõızaııuzzau vızzzzmgızımvıı. _ Aaoıı Hm- zu szhwzı-
zzınzezz ıısfı-ıaıoı nemet ımıvz-zár, a ılzznuıevu hmmm Aıaız ıõızız izızıtıõs
hıııızzzaıneny mzõdaız nevem. ım-Den men 1-ıngzı ııyzn.
= Emmy Mımõm 1. .z aa. szama umbm.
romba jöjjenek össze. Volt kilenısflz francia gyalogos, ugyanannyi val-
lon,' Esztergomból vallonokkal vegys francia háromszáz, s a Komá-
romban katonai szolgálatot teljesitõ németek közül ötven, kik Schwar-
zenberg paranusára nem vitték magukkal a dobokat és a troınbltákat,
mint amelyek nem szükségesek oly katonai vállalkoüsnál, mely t.il.kos.
Pálffy ezer kopjás magyar lovast és ugyanannyi puskás magyar gyalo-
gost, s nem sokkal kevesebb német lovast hozott magával. Az összes
csapatok katonáinak száma ötezerötszáz volt, köztük minden nemzeti-
ségű, lovas és gyalogos egyaránt.
Ezzel a válogatott sereggel március hó 27-én, délután egy órakor -
ez a nap a jóságos és hatalmas isten gondoskodása folytán szerenısée
és kedvezõ volt - Komáromnál átkeltek a hidon, melyet még ugyan-
annak a napnak az éjszakáján, hogy az ellenséget rászedjék, pontonha-
jól-:ból és pallókbói nagy gyoısasággal összeallltottak. A Duna túlsó part-
ján örszelalálkoztak Felnémeti Mátéval, aldt Gyõr sikertelen ostromlá-
sakor a törökök elfogtak, s most Győrből jött, hogy váltságdijára pénzt
szerezzen.” Töle megtudták, hogy a törökök semmi ellenséges támadás-
lói nem félve, nyugodtan vannak, s a janiusárok közül kétszázan éppen
az elõzõ napon Budára mentek zsoldért és élelemért; az ellenség annyira
megveti a mieinket, hogy kellõ gonddal még a kapukat sem zárják be,
s nem látják el a szokott buzgalommal az éjszakai õrszolgálatot sem;
gõgösen anal kérkednek, hogy a keresztények akkor foglalják el Gyõrt,
amikor a templomtornyon levõ, vaslemezbõl készült kakas megszólal.
Felnémetit tehát továbbra is bilinosben tartva, ugyanazon a szekéren,
melyen szállitották, magukkal vitték, hogy ha szükség van rá, egyet-
mást tőle még megkérdezhesenek.
Amint átkeltek a Dunán, az egyes gyalogos és lovas csapatoknak
Schwarzenberg kijelölte a pontos helyét, s hogy mily rendben menetel-
jenek, irásban közölte. Még ugyanazon a napon, napnyugtakor átkeltek
a Sámson nevű, sem nem széles, sem nem mély, de mocsaras és iszapos
patakon haiászısónakokon, melyeket előbb szekereken odaszállitottak, s
onnan egy másik patakhoz, mely a Ménfõ falu dombjal közül és erde-
jébõi folyik ki, este kilenc órakor megérkeztek. Az éjszaka hátralevő
részét a katonáknak pihenésre és testük gondozására engedték át.
Amint másnap kivilágosodolt, mely nap március hó 28-a volt, a kö-
rülbelül egy mérföld' távolságra levõ Németi völgyhöz meneteltek,
mely sziklás és erdős. Ettől jobbra esett az az út, melyen menniük kel-
lett. Az egész napot egészen estig azon a helyen töltötték el.
Amikor elérkezett az idõ, hogy onnan elinduljanak - Győr csak két
mérföld távolságra volt onnan -, a vezérek valamennyi paransnokot,

1 A vallonok (bolonok) a Iômalakkai keveredett belgák iäıármazotljai voltak,

Belgium déli 3 hinciıország 'muki részén éltek. A XVI. és XVII. században a
vailon Iãoldosok egész Európában hirhediek voltak kiméletlenséglikrõi.
' A lflrökbk egyes foglyaikıt elenıledlék, hogy váltságdllukıt - esetleg koldu-
iálaıal - liafläedjék. Vii. a BCI. számú lratlal.
' Többféle mérföldet ismertek. A magyar mérföld 8358,!! méter Voll.

240
 s a lovasok és gyalogosok közül a legderekabbakat össıehlvták, ponto-
san elõadták, hogy ki-ki mely helyen álljon, mely sorban meneteljen,
kik támadják meg a várost, kik rohanjanak a piactérre, továbbá ne en-
gedjék, hogy az ellenség ısoportosuljon, s kik legyenek készen arra,
hogy a bástyákat elfoglalják; egy festett - szlnes - térképen mutatták
meg a helyeket. Mikor ezt mindenki jól emlékezetébe véste, ugyanab-
ban a hadrendben, jócskán kilépve elindultak, s egy órával éjfél elõtt
szeremseˇsen a város látótávolába érkeztek, a rác temetöhöz, ahhoz a
helyhez, ahol az elõzõ évben a mieink tábort ütöttek. Azt mondják,
hogy a mieink ısapatai felett feltűnt egy sas, mely Komáromtöl egészen
idáig repült, s a katonák, ezt kedvezõ jelnek véve, még jobban fellel-
kesültek a csatára.
Tervük és szándékuk keresztülvitelében azonban egy körülmény aka-
dályozta õket. Attól féltek tudniillik, hogy az egäz éjjel világító hold
a mieinket fényével könnyen elárulhatja: az ellenség õrei igen könnyen
észrevehetik õket. De a jóságos és hatalmas isten kiváltságos és kézzel-
fogható jötéleménye folytán, a holdat, nemsokára, hogy a hadsereg egy
kissé elõnyomult, a felhők eltakarták, s a homályban a hold úgy elrej-
tõzködött, hogy csak mérsékelt világosságot szórva szét, a mieinknek
sak kedvezett, mig az ellenségtõl elvette annak lehetőségét, hogy mesz-
szire láthasson. Azután a hldig nyomultak elõre, de az ellenséges őrök.
észrevéve a mieinket hangjukrol és testük mozgásáról, el kezdtek rájuk
kiabálni, hogy mit leskelõdnek ott, s menjenek messzebb.
Bıbecourt, akinek az volt száz katonájával a feladata, hogy a külsõ
kapuhoz, mely a hld közepén tolózárakkal és sorompókkal volt bizto-
sltva, a kis petárdátl helyezze el, mikor látta, hogy a kapu be van csuk-
va, de sem zárral, sem keresztgerendákkal nincs elreteszelve, miután Így
rámosolygott a szerense, ısendben kinyitotta a kaput, s utasította La-
maıs-t, a francia katonák tizedesét - akinek az volt a kötelessége,
hogy a nagy petárdát a Fehérvári nagykapuhoz helyezze -, hogy fel-
aˇdatát gyorsan hajtsa végre. De a jelenlevõ isten arról is gondoskodott,
hogy a felvonókaput, melyet fel szoktak húzni, s amely a másik belsõ
kaput elzárla, s Igy mintegy két kapu volt, az ellenség nem húzta fel.
Annál könnyebb volt tehát, az isten segítségével, a petárda elhelyezése.
Amikor Lamaıs a petárdát a kettős kapura gyoısan raerõsltette, s hir-
telen meggyújtotta, azt egy pillanat alatt úgy szétvetette, hogy a belsõ
elzáró rudat is, mely keresztbe volt fektetve s vastag vaspántokkal meg-
erösltve, széttörte, úgy hogy a kapu egyik szárnya a háromszáz lépésnyi
távolságra levõ piactén-e repült, a másik pedig nyomban szilánkokı-a
hasadt szét. Olyan nagy volt a döreje, hogy az alvó és félálomban levõ
ellenséget, mintha villámot hallottak volna, felriaaztotta. Egy részük öv

7 A ıızmıaa ıpeuıu; nznzıa zl-zazıa ızgyvzı-. unyzgzz ıemusı õmım mozuııı

ııpzmı ıısııaıızk mzg. a mms: zzmı mu; az-zzımızppaı ıırıák ız. .mıvzı z
tzuıızmzz R vu: ıupuıınz zıaınzııeıı. A ıõpon Kznõzuı gycuıaııaız meg A var-
kapuız ıızuxıznııı-z ııuzııfiııık.
247
nélkül, félig mezitelenül, más részük csak egy ingbe bújva fegyvert ra-
gadott, s megzavaroclott lélekkel majd a piacra, majd meg a várba ipar-
kodtak, hogy amennyire tehették, sürü csapatba verõdve, a parancsnok-
nál összegyûljenek.
De, amiképpen a mieink parancsnokai szigorúan meghagyták, Baba-
court, és magának Schwarzenbergnek az alvezére, Oberenbruck Henrik,
zı megnyílt Fehérvári-kapun át négy, háromszáz-háromszáz francia és
vallon katonából álló csapattal bátran belörtek, s a piacteret elfoglal-
ták. Oket nyomban követték vegyesen a vallonok és a franciák, két-két
csapattal, s a jobb oldali útra rohantak, mely a várhoz és az erõditmë
nyekhez vezetett. A magyar gyalogság, az elõlrás szerint, Oı-si Péter
vezetésével, a jobbról és balról levõ két bástyára, melyeknek egyikét
a ısászárról, másikát Tóth Bálintról nevezték el, száguldott, s francia
bajtáısaival együtt, kik elöbb nyomultak be, bátran harcolni kezdett.
Nemsokára ezek nyomába lépett a spanyol Lopez Mihály is századával,
s nem késlekedett a német Strafford sem, s végül a franciáknak és val-
lonoknak egész ısapala és az öreg német gyalogosok is, miután Schwar-
zenberg megtanította és kioktatta õket, hogy ki mit Iámadjon meg, hová
lartson, mely bajtársainak legyen segftségére, benyomultak a városba.
Maga Schwarzenberg a kapu boltozatos lve alatt tartózkodott Thököly
Sebestyénnelfi S saját katonáinak bizonyos fõbõl álló ısapatával, hogy
annál könnyebben küldhessen segítséget oda, ahol a szükség kfvánja.
Pálffy pedig a magyar és német lovasokkal, a harc esetlegességeire szá-
mftva, a mezőn örködött, hogy az ellenség részéről onnan se érje õket
valami veszély.
Bár, lgy állván a helyzet, az ellenség, a mieink nem várt támadásá-
tól, melyre soha nem gondoltak, fetriadt, s nagy lelki zűrzavarban ra-
gadott fegyvert, mégis oly nagy szlvóssággal és elszántsággal harcolt, hogy
miuün a mieink a piacteret és néhány fontos helyet elfoglalták, több mint
három árán át keményen védték magukat, s a mieink közül igen sokat
puskáikkal lelöttek és karddal lekaszaboltak. Ali pasát, parancsnokukat,
annál a kapunál, mely a várból kimenoknek balra esik, harmincadmagával
vágták le, amikor egyik kezében a zászlót tartotta, a másik kezében pe-
dig, bár sem páncélja, sem sisakja nem volt„ karddal, keményen har-
colva, védte magát.
Megemllteni is hihetetlen, hogy az ellenség mindenütt mily nagy ren-
dlthetetlenséggel harcolt. Azon az egy helyen ugyanis, mely nem messze
volt a piactól, s ahol Oberenbruck és Babacourt harcolt, a mieink közül
t/öbb mint kétsıázat találtak lekaszabolva, ahol pedig a várparancsnok
elesett, a mieink közül körülbelül hatvanan részint megölettek. részint
megsebesüllek. Azután meg három vagy négy janisár, mint ez a leg-

° Tı-Aaııaıy Sebestyén nagyszomızıu kemkedõ vıııı., is-ız-bea ııemeısegeı szerzett,

5 B jómódú birlokosok köıé eI1'\!lll2dett. l591-ben az orsıáflflyűlés Gyik blılıä
Felső-Magyarországon az adósıámadások felülvlugálatában. Gyár visuloglaláu
után bárõiágot nyert.

245
 nagyobb kétségbeesésben történni szokott, mintha valami õrjöngés fogta
volna el õket, a vakmerõségnek oly esmveszett dühével rontottak a mi-
einkre, hogy ötszázat futásba kergettek, s miközben ezutún mások és
mások futottak oda a törökök közül, a mieinket, miután háromszor egy-
más után megfutamodtak, arra kényszerítették, hngy gyalázatosan a kapu
felé meneküljenek, s végveszedelembe került vol.na egész ilgyilnk. ha-
sak Schwanenberg, Thököly Iigyelmeztetésére, nem szólítja fel Pálffyt,
hogy azok a lovasok, kik künn õrködtek, leszÁl.lva lovaik.ról, a városban
küszködő gyalogságnak gyorsan vigyenek segitséget. Mikor Pálffy látta,
hogy szavával a lovasoknál semmi eredményt sem ér el, mert az éj
sötétjében és abban a bizonytalan helyzetben habozni látszottak, végül,
mikor maga lovâról leszállvo 8 gyalog futva a város felé rohant, példá-
jával ráblrta õket arra - mert úgy gondolta, hogy semmiképpen sem
hagyhatják el vezérüket -, hogy maguk is, otthagyva lovaikat, gyors
[utassal övéiknek segítségére siesenek.
Ott ekkor felújult a harc, újra ádáz és nagyon véres csata kezdődött.
A törökök a végsõ veszedelemben oly nagy harci tűzzel és vadul véde-
kezlek, hogy közülük néhányan, bar landuákkal, mint valami nyárssal,
áuzúrattak, már-már meghaltak, a mieinket még-is megsebesitették és
megölték, ugyhogy a legyõzöttek és a győztesek egyszeıTe lehelték ki
lelküket. A Jakosics-bástyán is nagy harcuk volt Strafforddal, Lopezzel,
Orsival és a magyamkikal, melyben Alaj béget, a szpáhik és a tlmarbirto-
kosok° paranısnokát, sok lovassal és janicsárral együtt lekaszabolták.
Ugyanott a mieink közül is sokan elestek. Mikor azonban a törökök lát-
lıik, hogy a lovasok is, meg Pálffy is övéinek segítségére jött, egy részük
Omer agával, az alvezérrel a várba menekült, másik részük pedig a lö-
port, melyet ugyanannak a bástyának boltozatos termében nagy tömeg-
ben õriztek, lelgyújtotta, melynek ereje azt szétvetette, s a mieink közül
is, meg az ellenség közül is sokakat a levegőbe dobott; így mindkét fél
nagy veszteséget szenvedett.
Mikor már az ellenséget a piacról és a bástyúkról elűzték vagy leka-
szabolük, Pálffy kezdte Omer agát és a többieket, kik a várba húzóduık,
buzdlmni, hogy klméljék saját magukat, minthogy életüknek és üdvük-
nek már vége, s hódoljanak meg. De amikor nem szûntek meg magukat
messziről puskákkal védeni, végre, miután Schwarzenberg utasltasára
odahúzták az agyúkat, s a vál-ra iranyltottak, ellenállasuk megtört, s a
győztes kényére megadták magukat. Az ellenség közül sokan az árokba
és a Dunába vetették magukat, kiknek egy része kificamodott és ösze-
tört tagokkal nyomban elpusztult, masik részük pedig, de sak nagyon
kevesen, mint mondjak, megmenekûlt. Igen sokat, kik a házak és istál-
lók zugaiban és föld alatti verrnekben rejtõzködtek el, ısak megölve vagy
megsebesitve tudtak onnan kihúzni.
Már világos nappal lett, amikor a győzelem teljessé vált; éjféltől har-
coltak këtes hadiszerencsével. Hatalmas Lsákmányra tettek szert, melyet

fi A ılmaı-blnolu-a 1. az 5. ızaı-mi ıı-am.

240
a vezérek és a katonák között egyenlõen felosztottak. A ısásıárnak aján-
lottak fel száznyolcvan ágyút felszereläüldrel együtt. Az ellenség közül
ezernégyszázan estek el, s háromezren estek fogságba, nem számítva a
gyermekeket és az asszonyokat. De ez a győzelem a mieink.nek sem volt
vértelen, minthogy ismeretes, hogy a sebesültek nagy számán kivül több
mint négyszáz katona uett el. Babacourt váltott lovakon gyoısarı eluta-
zott, hogy a császárnak hírül vigye a győzelmet; ajándékképpen négy-
ezer aranypénzt kapott úgy, hogy évenként ezret-ezret vegyen fel a
kintstárból. Schwarzenberg pedig százezer aranyat kapott, meg Hustopec
várost Morvaorsúgban.'° Pálffyt az osztrákok ezer aranypénz súlyú ser-
leggel ajándékozták meg. Nem kért semmi jutalmat a esászártól; kijelen-
tette ugyanis, hogy ezzel az egész munkájával, melyet végzett, õ hazá-
jának tartozott, s ezért azt ingyen tette.

N. ıaııwııııı Pıııııaııız x-uıınrıınıııı ee neha: un-

ıınetı uıırı xxiuv. vleıııııe. Prıııe eı Terıuıı.
ı-ısı. Az ıızı. E-ıı em! ıumnı ıııpızxn ııuzuıı ııvı-
ım ıııaaı. ıucxı. konyv, uı-ua. ı. Lıuıı, mm.
.ıuıınn L. (mnııııy mama: A mııyıı-„K ını-ıeneıe«
D61. Moııumeıııı ı-ıuııııneı vx. ap. nsı. ııo-1:. L)

46

Németújvár, 1599. június 5.

A Batthyányak úriszékének ítéletei a robot megtagadásáért

és engedély nélküli irtásért

A mızıum én-Anyzııezeızzız egyik ızgızıemazzbız zuııõzıı az sau a bımım Ke-

zem, nagy zızrıvzıõı ugenzzı-. a ıuıaz-sun ızııoııg, az rzrıszek ınoııauız ııazıec. Az
ru-ızzek „emma A himıım eıõ ıızııızágynıı eg-maz ızazıı uıvzıızn ez ıziviııaııõımu
A ıuızıwm aımvııok euznı per-eızz. ııaızzzzt ıııneıı-A . ıõıduúf m vom.. xzızıõz-
ıeırz ıaızmzyaıı, ha z ızızzaımanyaıaznaız vaıaııuıyzn Kzrı-mun eıızıız zzzzruızk.
vzızmıııı nc ınumzıc eumzz õfukuzaaaı ugyzaızzn. A nzıuzı õnkzfmmıyuı a arm-
Kwıu ezen ıızzyzıı õazzmakuıı, csak zzeazzn ıeıznıekıeızn ugyzıue Kzzımzum
Az emu uyzızı az m-ıızeıı mi-ayaııa, az ııeıeıez nem ızazızıı mzgızıızızızezıı.
A peren ıo ıezzeı aıyamzız :mek ıu. amelyekben A ıuırıezm- ıepen fel vaaıoızeıu,
ez A vıflz pmmõı-.AK ıızzgıapam, z ıaızmzyzız eıõıı zızan zi-dan, reızk ııazzızs.

'U A mıi Huslopečé (Auspilz, Ptlsıtapécl) mflrhaváaáralról volt hires.

250
lnlı stb. Voll. A bllnlelbsek BMI! klcsikarták a ibbbáutél a pénzt, amit árulból Szer-
zett, és amit adók fflrfllălálnn nem lehelett elvenni tőle. Néhány ilyen hétkömlpl
set B Bitlhyânyak németűlvári űrlsıékérl:

Anno 1599 die 5 Iunii Nemeth Vywarath zolgaltatoth cantor theörwinyeš

Hideghkuty* teorulny.
Actor' aztt mondgya, hogy parancholta wolna az hidegkutiakat az vr
suntasara, de ezek el halgattak, hanem az utan maaodnap delben ieotte-
nek el.l, deliberalt' azert az welah teoruiniel' feleolek, hog miwel hog el
halgattak, marattak blrsaggal f 10.
Doberstorphyi theoruini.
Actor aztt mondgia, hogy parancholta wolt megh nekik, hog az utakon
megh ohinalnak az hidakatt, de megh nem chinaltak, es siketsegre wet-
tek az dolgot: deliberalt azertt az welah teoruinie igi, miuel hog eontu-
matia ductil megh nem fogatlak, marattak birsaggal f 10.
Fwzesyë theorweny.
Nem tudom honnand indultattak az fvlrzesiek, mentek az vr titalmas
erdeire es ott ennihany nyers szal fatt le wagtanak, miwel hog senkitwl
megh nem kerek, hanem wnneon magok szanszandekokbul chelekettek,
rnaratlak birsagal az vrnak f 20.
Item íwzesy Zwirliar Bartal, irtatotth, senldtwl megh nem keouetuin,
hog eztt chelekette maratt birsaggal f 4.
Pinkoczy Bnsych Ondre irtatoth, holot sem vrat, sem tintartoyat megh
nem keowetle; hanem hogy eztt ohelekette maratt birsaggal f 10.

ııeocıl. o. L. aııuıyaııy lı. Urıııeııl lıııolz. (P

ima ııııııl-.

I Az ol-lızelm ıalılı helyen evnezyedenkem az art kazlazı-lıõlıuızlılfz lupmlofloaıı

tartották A kánlarbtljt etneveús .a latln quıltuor teınponım-ból (négy ldăsuk) népi
ellmolőiláwıl keletkenett.
2 Hıuqıul:-ml-ılzı-Hıazzkúı (vu rn.).
J Vádlo, panaszos.
' Detlberal ldetlberare) _ ethalaroz. dönt.
3 A welah (másként Vela, velál, válni) falut, helység!! jelent.
fi Dabel-ınzl-ı= Dzlımalvz ıvaz ıı.).
7 Makllisıágbdl. ˇ
' Püzs= Rába-Hlzeı (Vu ın.).

251
 47

Kolozsvár, 1599. november 20.

Forgách Zsigmond levele ismeretlen cimzetthez Báthori András

fejedelem haláláról és Mihály vajda erdélyi uralmáról

Báthori Zsilfllond lemondása lol!!-án l Hflbsbllflok llelêbe jlllnlt Erdély, de a

pı-un udvar egyre mızzızıaıu u Km-ınanyzauı Kızzenıeız ıvuızm rõı-.mez Ez-deıyııe
küldtfiél, nem gondoskodott a Várak örsélérıek Iilelıälűl, mellelelõ huderfirõl, ily-
hop' az országot védlelenül érte A lürök lálnadása. Az elégedetlenség hlre eljutall
Báthori Zıiglnondhoz, aki elluflalla a nekl Mengedelt azlléıll hercegıégekel, de az
udvar n vallılt íeltéleleket sak részben teljesítette. Ily azután 1.500 ıumlfllusábın
vmııaııuı ııızgıeızııı Erdei;-Den 3 vıszzavzıız z ızızdzıeıııseızı. smi azzııııazı nem
atgílelt az OHZÁGDI1, a wrlikbk nem ismertek el, haneln lıfiyobb haderőt irányí-
lotlak a Résıekre. Csanád. Nagylak. Alad ellnglaläsa után a lšrčk hadsereg Vira-
dot (ogıa uıtrnnı ali, az õrıeg ımınbaıı ınegızı-ımtı ı várat az dszı uõzäekıı, aını-
kor a Ibrükük elvonullık. E mentette meg Erdélyt. Bal-hûrl Zslgliloml ûjbúl Mr-
uılásokaı keulett u Drtaıi udvarral, anal kävetel az 1597-l nıevtllapoda; ıvö. a
44. waıınıuıı aıapuıveızıevzı mz; ız zyzzızk. Kõzbzı azonban Damu-i nm vana
mg iz pi-npı mıgyaıasok vega, ıı.ı„«.m áıafııa Eı-aeıyı umzıııızzevëıenzk. Eauıurı
Andrâı blbomulınak, man pedig Lenzyelursıúıba túvoıntl. Báthori András nem
tudta ınegsllllrdíhııl Iııtılrnll. A Hıhaburgok Ieıyverfinelet kdlbtlelt Bdthurlvll
15 közben Mihály hawmlföldl vajflűl hlsfliilták fel ellene. Mihály vajda megjelent
Erdélyben Q 1500 nktóbereııek vélérı Sellerııberk közelében levtrie a bfboroa sere-
|eL Errõl az ldărfil sıñmol be Fnrgãth Blgrnond, akit Glorllo Eaıla császári tá-
bornok, klsnl Ífiklplláııy Erdélybe küldött, hogy tálekozódjék Mihály vajda cse-
lekednelrõl és IIIZEI1-arlásârõl:

Speclabilis ac magnifice domine, patrone et compater mihi semper

obsenıandisime, post seruitiorum meonım addictissirnan-ı conırnendatio-
neın,' kivánok az Úr Istentől kegyelmednek hosszú ideig való jó egész-
séget minden kivánta sok jókkal megadatni. Megirtam vala az elõtt ke-
gyelmednek az Mihály vajda bejõvetelit az orflagba, most újabban akar-
nam kegyelmednek megirnom mostani állapatjat az ország-nak és Mihály
vajdanak. Mihály vajda az erdélyieket és az cardinált szép szóval tart-
várı és nagy engedelmeséget neki mutatván, hirtelen az havasokon által
kõtõzött, az cıırdinal az jól lakásnak adván magát, későn viselt gondol
magára, és országúti, kevés hadat gyűthetvén, olyan hlrtelenséggel egy-
be ellene nem állhatott, hanem rnegveretett hada, főképpen az miatt,
hogy idején íutasra vette maga is az dolgot„ kit eszében vevén az vitezlõ

I 'rzıunızızz Q Mumu pıfıızzõ uı-zm Az ı-ııımıı; ıızzızızızz meııa zpıııı-ıııı.,

mııaıauimıııız made ııınım man.
252
rend azontúl megrémûlh* estvéig az nap nagy harczot tartvan, éiel [?]
mind elíutottak, úgy futottak penig, hogy sohon meg nem tartoztak sem
Feirvámál' sem Kolosvámál, hanem az ki hova ellátott menni el ment,
veszett ex utraque parte' kétezer ember, az mint most mondjak. Mihély
vajda más nap hadát meginditotta és jöttõn jött Feivárra, onnan Nap-
radifi ki most cancellariusa Mihály vajdának eieiben küldte az kúcsot, és
nemine contradicente” bement és szekibe ült, ezt értvén az várasok,
a`volt jobb, a ki elébb fejet hajthatott neki, mikor azért immár Feir-
várban vóna, az szegény cardinál lejét is oda hozák neki, kit szememmel
láttam. Százkettõd magával indúlt volt el Móciva Ielé, hogy általmenjen
Lengyelországba. Eleiben támadván azért az székelyek, egynehány helyen
megharczoltak, de végtére annyiba jutott dolga, hogy mellőie mind le-
vágták az sok fõembereket és végtére csak másod magával szaladott va-
lami havasokba, ott talált volt valami juhészok tüzére, nagy íáradva száll
ie iovárol, és ott az tûznél az szolgájával együtt elzaluszik, az juhászok
találkoznak oda, és ott aluva verték agyon, két seb vót az fején, sze-
kertze vágás az homlokán egy, az másik in occipitef' igy lett szegénnek
halála, mostani üdõbe ilyen casus nem történt vala, az Ur Istennek csuda
az õ itéleti. Az Iüiú János fia is vele volt, azt elevenen hozták meg, de
elszakadt volt tőle, az vasba fogva vagyon Feirvárattf' Komist az fog-
sagbói eibosétá az vajda, és az elõbbi fõáiiapatba vagyon nála, de igen
lél, hogy sokáig nem lehet állandó dolga? En Basta uram tetszésébõi
sub specie legaüonis jöttem ide be. hogy rnegláseam, Mihály vajda az
országgal quo in statu sit." Ki felõl azt irhatom kegyelmednelr, hogy
Mihály vajda napról napra feliyebb néz, és maga sem tudja, mit kelies-
sek mivelni, szóval azt mondja, hogy császárnak 6 íöiségének vette meg
az országot. De cselekedettel contrariumot" jelent, mert immár mára

Í Báthori András blbowa még a csata belejezése előtt elıneneklllt, 9: ennek erős
kusza volt A szıezfe. szzmzakõzy úgy ma ıe. nagy az eızõ napon az ütközet egyik
lel javára Sem dőlt el. Ébzika Ez erdélyiek ok nélkül viasz-avonultak, és ezzel
nıengeaıek a gyõzeımeı ıvrıkaıy vajda azt-egenek (v. anna: v. kõnyv). - A viıezıõ
renden a hadsereget êrtëlle.
3 Gyulalehérvăr.
Ő Mindkét részről.
H Napznzyı mapraahyı Demeter ezn ııepost, majd gyuıaıeheı-vrı-1 püspök már
Băthûri Zllgrnolid kanceilârja Volt. Mihály Vajda idejében a mâgyür nemesi; ellen
lullalt állást.
' Ellenimondás nélkül.
71|-A occipite=nyflkszirl.en. - Ellhori András lnenekflläél G hllálll sokkal
részletesebben lrlıı le Smlnosküfl (VI. Penifla l. konyv).
5 liljú János Báthori Andras Íéllıstvére volt FIB, ıflntên János sokáig Lell-
gyelursıllban élt a bfborm környezetében. A Íinlal IÍÍJŰ .lúnmt a Vfilila a Marfiba
lfljllttı.
' Kornis Gáspár, Báthori András seregének lõpnmncsnoka ırsaiaklizben eaett log-
ságbı Mlhlly Vajda bin!-allanSă§ot bilinsitott sıálnñrl. Az itt 2mlltet1 aggodnlmı
mefllllpozott volt: 1601-ben Mihály vajda katonái megzyillmllák.
I' Sub specle iegationls=köveis6g azinezeıe alatt. - Quo in slatu sit= milyen
állapotban, helyzetben van.
“ Ellenkezõl.
gyûlést hirdetett, minket Vgnot uraııu'na.l & a pápa követét is elbocsáta,
hogy az gyűlésbe ne legyünk, adót az országra nagyot vet, azon kivűl az
urak, nemesek, ki mennyi gyalogot tartson készen elrendeli, és mint örö-
kös fejedelem úgy bir mindennel, sõt annál keményben, mert fegy-
verrel vette meg az országot." Nem nézi az ország szabadságát, sem de-
cretumát.“ Mely dolog az erdélyiekneik oly nehéznek ë súlyosnak tetszik,
hogy mindnyájan azt mondják, hogy bátor egy kemenfze fütõjét kül-
dené 6 föisége, mégis inkább szolgáinának annak, hogy nem mint ennek,
kit igen tirannusnak alitnak." Tudják jol az olálıokat mint tartotta, és
mint ölette l-lavasalföldében, az kinek mentöl szebb szót ad és jó aka-
ratot mutat, az annál inkább fél, most igen átkozzák az ki oka volt az
Zsigmond bevételének, attestatiokatfl is szednek róla ez gyűlés alatt.
Hadát húszonöt ezernek mondják minden[e]stöl, az kivel ez országba
bejött, azok most is szörnyű dúlást mivelnek, ninıs oly nemes ember,
kinek házát fel nem dúllák és mindenét el nem szórták. A paraszt embe-
rek is feliámadnak uı-okra, meg is ölik öket és meglosztják, Zombori
Istvánt maga házába megölték jobbágyi, Palatich Györgyöt megfosztot-
ták, s minden marhájába zsákmányt tettek, 6 magát megusigáztáklü és
nagy kinolılıal kinzották. In summa az Ur istennek szömyű büntetése
vagyon az hitetlenségért rajtuk, jajszóval járnak alá s fel és úgy kiált-
ják: Ve nobis quia peccauimus."
Mihály vajda ö felségehöz követeket akar íelboesátni, de azt várná,
az mint értem, hogy õ föisége praeueniálnıl' és meglıinálná az ország-
gal, hogy locumieneıısűll' benne maradjon, de ha azt nem kezdi, várhatni
megkinálja õ fölségét ez országgal, azt remélvén, hogy császár nála
hagyja az mi kegyelmes urunk, kit ha õ fölsége megcselekeszik, jó arra
nézve, hogy jobb oda engedni, hogy nem mint nem engedni, és mindaz-
által oda maradni, mert bizonyos dolog, hogy ki nem bocsátja könnyen ke-
zéböl Erdélyt, az mint az maga tanácsi nyilván mondják.
Az töröknek igen keresi kedvét, az temesvári passa küldött volt két
követet hozzá gratulálni ilyen szerencséjének, háromezer tallért adott

Ü Mihály vajda november 7,0-ára hívta össze Orsıágzyfllésre az e\'d6lyiel(eL A por-

ıúnkem, fizetett adat megkelszerezte. - Nem engedte mez, hogy Ungnad Dávid,
akit Rudolf CSŠSÍÁI' küldi!!! Erdélybe, hofl' Mihály vãıjdál Slflmmel iaflsa, és
Maiısplna pápai követ az országgyûiéseıı :Szt vegyen.
Ü Törvények.
V- Lehet, nagy ezzzı Gym-gy Damu. céloz, „ııı ıızmı ıwıızı-mi u supoıymk ud-
varúhan belsõ szolgálatot telluilelt. - AlIl=vel, gondol, sejt.
'Á Ez z ınegjegıés Bocskai ıstvanıı vnı-mımzzıı, ıkinek része volt abban, hogy
Báthori Blfllflehd 1588 nyarán Vliâlılêrt Erdélybe. Mlgl Bocskai különben Énlén
gylnnkvflginl nézte Mihály Vajda |l1űkUdSéL _ AtiQSl3U0=lanl'IVil.lı7l'|lăs.
“ A megıslgázás vallatóeuköı Az áldozatot eılgaszerû szerkezettel kezeinéi logva
megemelték, közben lábaiı-a súiyokıı. akaıztollak.
*7 Ja] nekünk, mert Vétllezttink.
'I Praevenitıı (waeveı-iııe) = mgeıõz.
'Ü Helyhrtóul. _ Mihály Vıidu november ZB-én B2 UISZÁKRYŰIÉS Vëlziwlt mini. B
zaaızsz ızzmmsı, ez-aeıyı ııeıyuırwıa, z neızzkzız levõ ıııaszızg ıakzpııaııya erõ-
siletıo meg.
azoknak ajándékul. Mondják azt is, Mihály vajda, hogy az török ısászár
akaratjából is jött õ Erdélyre, jó szót adván M.il'lály vajda neki, bogy õ
számára vuzi meg, bizony csuda ember, nem tud ember mint elforduini
beszédén, mindenfelé egyaránt jó szót és reménységet ad, adja Isten,
hogy legyen hiv az mi kegyelmes uruniuıak, kiben sokan kéteikednek,
most egy basa tlzezer emberrel öl-:i l-Iavasalföldét Mihály vajdának, az
határon belyebb nem megyen, az mig az fiát be nem küldi Mihály vajda,
kit most akar baküldeni," az erdélyi hadat botsátja be vele, nagy ta-
nácscsal Sennyei Pongráczczal, Bodoni Istvánnal, Zsibrikkel, Zékel Moi-
sesselfil I-Iavasaliöldét magyarral, Erdélyt oláhhal õrizteti nagy okos-
sággal.
Vgnot jött volt be csak magától, minthogy az váradi hadat is bekéreté
volt Mihály vajda, kik azért az gyõzödelem után érkeztek, azok itt kinn
maradván, Vgnot uram oszlán ugyan Feirvárig ment volt, ö kegyelme
ö [ölségének copiosefl minden dolgokat meglrt, én is meg akarám ke-
gyelmednek brevibusn lrnom, mint bizodalmas uramnak komámnak,
hogy mégis szinte feledékenységbe kegyelrnednél nem jusak, õ kegyel-
mének éltig való szolgálatomat ajánlom, dutkám" elég vagyon, (sak adja
Isten, hogy láthassam jó egészségben õ kegyelmet. Az szegény Tököli
uram úgy halljuk gonoszúl járt, kit bizony bánok.” Ezeknek utána él-
tesse az Ur Isten kegyelmedet minden jovaivai sok esztendeig. Datum
in reditu ex Kolosvár 20. Nouembris, Anno 99.
Dominationis vestrae spectabilis
seruitor et compater deditissimus
Slgís. Forgách mp."
Az kardinál és Bigmond kincset ma vitték be Feirvárra Mihály vaj-
dának, harmiczkét társzekeren, egyéb helyeken is a hon mit érezhet,
lıevlteti, akár kié legyen. Az várasokon immár ls nagy summát vett;
gyűlés nekúl az országot elõször császárrlak azután magának mint locum-
tenensnek eskötteti, de az hasznát maga akarja venni.

Eıdelyl orıınııyaıeıı :ıııleıeeıı lv. ımıea. ap. ıı-rı.

ıu-cu. ı. ınıyu.

I* Mllılly vom ne reııeeım volt, zkıı e zzuıunnek Kezem mert

7' Senrlyel Pongrác székelyföldi birtokos, a Habsburiok híve. _ Bodony! István
z fejedelem kınmzrıõje. - sıoı-lx csepel- u teelõfıevueaz pmnzsnolıı.
3 Részletesen.
9 Röviden.
74 A dutka a garasnak megfelelõ apropénı volt.
5 Vulúsılnűleg Thöktlly Sebeswénre vonul-koflk a lnefleyfb, BZ azonban nem ál-
lapltható meg, hogy mire utal a levellro.
Ü Kelt vhszılérve l(oloLwárl'ál, u BI. évben, november 20-án. Teklnleië Nagy-
sáiodnak aláıatos szolgája és apıtáraa Forgách Zsigmond saját kezűleg.
 Mihaly vajda ellen õsszelogtak a lengyelek, a moidvaiak és az erdélyi réıldék,
akik Basldl. ilivtăk segilséfliii. Mihály i500 sléplemberébtn Mirlszlónfll verflëgel
szenvedett, majd Moidvábčıl S Havasalltlldrõi is klszonıit. Az erdélyiek azt kzérlék,
hogy vafly azonnal küldje az udvar Miksa Ífiherteget kflrln-fil'ly1ÃIna.k, Vay engedje
mez, hogy rejedelmeı voımzoııoıı. Ebben a vor-eırozo helyzetben rlıool meggelerrt
Báthori Bigmdnd. Hivei isınét Ieiedelelnnak váiaszbotlfik, de uralma tsak (élévlg
Larwll.. Basll S Mihály vajda, akit B Dráfial udvar Inéfllll I`-ilk eszköznek haaflllit
lel, Goroszlónái megverték. Anıllmr azonban Basla Inegñiette Mihály vajdăt, Báthori
Zsigmond harmadszor is visszatért, és most már a török is elismerte fejedelemségél.
looz nyordrr ozoıılıdn megegyezett aastavul. eu vegleg elııogytı Erdélyt. Az erdelylek
kozben Székely Mdzesnelg Báthori István volt hadvezérének velletésévei, kétszer iS
meiklıéréilélle hogy megakadályouak a Hababurgok uralnlát. M08 lflvaszán Hasta
ki is szorult Erdélybdl, G az 0rszá§B'fllés Székek' Mózut fejedelemnek választotta.
Székely Móıosnek neln sikerült az ország erõit eyesilenie a Hababurgok elleni küz-
delemben. fllene a prágai udvar Radu havallilüldi vlldát használta fél, aki BHH6
kttıelében megverte, & a fejedelem ls holtan maradt a csatatéren. Megmaradt usa-
palai török földre menekültek.

48

1603. Istvánffy Miklós Historiarum de rebus Ungaricis libri cimű

munkája Illésházy és más birtokosok ellen indított kincstári
perekrűl

A háború megindulása egyelőre ievezette ll feszültséget az udvar és a rendek

között, de a harcok eredménytelen húzddása űjbdl erõsilelle az elientéteket. A kor-
rıomyurlzerr nem lorerlt eezreveızeıõ vıııtozde, mıırderr evlzeıı uezzelrtvou ez ország-
gvfllät, ahol E rendek n'\e§ıavazlÁk az adóluıl, eiõadlák az ország sérelmeit, vég-
zéséket húztak orvosiásulufi. A kormányt az országzyűléseken l'n\llltk026 ellenállás
ı-lel-ır lzgoııo, de szigorúan ulolrnozıa rr rendek egyeb ıtuzejuvetelelı, rııiırmogy ezek
kevésbé állotlak ellenčfläe alatt. A birtokos onláiy hatalmának alflliia a föld volt.
ez lzy ertnetfi megdëblıeıvst vilıolz kl, amikor az udvar eolzen kel-uetı új jövede-
lelnforrást. A kincstár mfiltıldle eyes birlokok lefoglılását lbrvényë ok fa eljárás
nélkül. HIS-ban a rendek azt klvánlák, hogy a király veswn véget ennek, és Sür-
zeılolr o ıelulvlzgaleıot ez oddlg elven lzırıoızolz ugyeıoeıı. Az udvar zzzı vila-
uolı, how „Iñrvenys úton" ıgyekezett o lılrtolıolrhoz homtjurni. A törvények ııe-
rlnt a blrtoknsok büntelõperélın az olszállyűifi kiltüldfitteinek 8 a nádornak kel-
lett volna ilélkmlie. Etlñi a rendi bírhágtól azonban nem válhatott az udvar sı-
ját érdeke szerinti ítéletet. Ezért inkább ktlllhı kijelölt birdság elé lrlt1.e az ilyen
ügyeket.
A legnagyobb feltűnést Illäházy István Pere kelletle. liiëházy az oıszúg egyik
lezzozdegıolz lzlı-ıokoeo volt, Az omdgzyuıeıerr e rerrdeır vezet-eıalrl., oırl feljeg-
ıéselben szóvá tette az idegen hadvaetb hibáit. (I. a 38. flálnfı rkzlelet). A Der
abbol ıreletlrezett. l-log aeııtgyorgy ee aozırl mezovdroı, omelyeıret meg ııılızeı ve
tett záiogbı, határldã elõt: ki akartál: magukat váltani. A ktnmtar támoaıtta tö-
rekvésükel, ı zálogblrtokos Illéalıázy azonban minden uıkozzel igyekezett a váro-
mk klvállását megakadályozni. Aıınyil sikerül! elérnie, hûgy I klvfillás xk A ha-
táridfi elérkeıtével lörlénlıelett meg. itt a klrâllyai való szemlıdordıılásoıı tJúl.n'Ielı6eI\,
ami z pzmzz jvgaızpoz Aeon. súlyos mzzaaımı kel-dez iz jzızntızzamz z ııınzzım
uszıáıy es a városok euznıeıe. A birtokwsak igveke-mk úufit aıııni úi szıbıa kirá-
ıyi „ni-„suk ızzıeııızzuenzız.
A Habsburg-Kõzponıasiıás nem a ınagyıroı-s~ı.áıi várasokra ıaı-nıszkoaott. ı két
varos harcát azonban mıköznek hannăllı lel a renddš ellen, Az udvari kamara és
a magyar kamara a perben (elismerte a lehetõséget, hogy llléshazy hatalmas bir-
ıuuit ııızgııereue. Istvánlly Miklós nadori heiyıarıá maga is szereplője volt en-
ııek a peı-nek. es ıeiı-ász wrıéneurbi rnunktjanz ıı fényt fleı-lt: a wrıeneıiıo [sv
vanily iyekezelt eLh0mãly0Silani a bird lstvánlly működését:

ime, ezek a dolgok történtek az Ország határain kivül és a háborúsku-

dásban;' idebenn az országban pedig két magas rangú hivatalbeli férfiú.
kiket õfeisége szine elé idéztek, nagy veszedelernbe került: Iilésházy Ist-
ván az egyik és Joó János a másik; közülük az elsõ udvarmesteri hiva-
laiban fényeskedett, utóbbi pedig a királyi biróságnak, melyet iáblának
hívnak, élen állt és a perekben itéiõ biró méltóságát viselte. Az elsőt az-
zal jelentették fel a kincstári elõljárók és ügyvédek, hagy két rendbeli
gyalázkodó irásával megsértette zı Lsászárt, s éppen ezért a lex Julia
alapján lelségsériés bûntettéért kell íelelnief Midőn a ısászir azt pa-
ranısoim, hogy tárják fel elõtle a méltatlanul reá szórt gyalázatot, határ-
napot tűztek ki Illésházy számára arra az országgyűlésre, amelyen a k_l-
ráiy S az alattvaiók között támadt, és A íelségjngot érintő ellenhéteket
a nádor a száz Iéríiúból álló birósággal meg szokta vitatni' Ámde az
Országgyűlés idejérõi ellııiıızlódott ız ügy, ezért után igénybe vettek
késõbb jó néhány tanáisost és birót, hogy azuk végighaiigatván a per
Lárgyaiásait, aikosák meg itéletüket, de ne hozzák azt nyilvánosságra.
S ámbár e birák nézetei megoszlottalt, s a vádlott is azelidebb értelme-
zésben magyarázgatta irását, s azzal mentegetõzött, hogy ami történt,
azt nem szántszándékkal és nem készakarva teLte, hanem csak úgy, aho-
gyan általában beszélni vagy irni szoktunk, s kérte, hugy azt a néhány
szócskát ne róják fel neki bűnüi, hiszen a tettekben ártatlan, - mégis

Í lllvălılly Hisloriâjának XXXHI. könyve ül N02-lfllld. évek uelnéllýeit ismer-

lefl. Az lllésházy-perrõl szóló rész elõtt lõleg Erdély heiytttének aillflllháról és
a tñrük elleni harcokról beszél.
'I lllähăzynık ızrıkm ll irásıirl \ll8l, amelyek tillâkûzlzãlt' SZIHÍÉYÜILY ES Balin
kiváltásı ellen. Azl. állilolla, hogy a városok lelefmeleıe a szabad klrflyl vfimsok
köze ellınkezik az ofizág tlfrrvényelvel. Az lldvlrbnll lll. klfbgfisûlllk, how llläf-
házy kétségbe vonja a kirfliy jogát, amely szerint Subıd királyi VGNSOKBI hoılial
iélre. (Károlyi Árpád: llléSl'iÁ2y lslllln hilllellăêgi DÖFE. Bp. N83. 30-45. l.). _ A ró-
mai câásıñrkorban lelségértänek (crimen majestalis) leklnletlék nemıtsak az ál-
lam ı.lll0Ln'\Inyı ég biztonsága elleni tărnadáıt, de u Lšbzâr és a lnıgıs rangú Linl-
viselűk megsértése! is. Ezen B lérell a legsflgflrúbb vfill -a 301»be|'i kiadott L2!!
quiıquls (Lei 5. Cud. ad legeln Jullam mılesllılls), umelyel röviden Lex Julia néven
idéztek.
3 lliéshûıyt az i602. évi országgyűlés elé ldézlék, ahol helyt -adtak kérësének,
holy a Vádık alól magyar lınácsosıık és luglildõaok Elõtl. liszlâzhassa lfllšăt. A ki-
rály klllbn bíróságoi. alıkiilalult.

17 " “Ü 257
a birák nagyobb hányada elmarasztalla és elítélte, s ezt jelentették is a
vsászárnak, mégpedig írásban, mert úgy kérte! Midőn pedig a sászár
lsthvánfly Miklóst - ki abban az időben a nádorhelyettesi méltóságot
töltötte be - Prágába hivatta, és utasltotta, hogy a vádlott ellen nyilvá-
nosan hozzon ítéletet, akkor az azt válaszolta, hogy őt az itélethozatalban
megakadályozzák az ország törvényei, melyek tilalmazzák a Magyaror-
szág határain kivüli itélethozatalt, de meg nem is lehet kimondani azt
az ltéletet, amely tulajdonképpen magánvéieményhez hasonló módon
keletkezett a szóban forgó ügyben: ezért azután sokáig folyt a vita, mert
a kamara kollégiuma kapzsi szándékkal sürgetve az itéletet, azt követelte,
hogy a törvény szigorával kell lesújtani a vádlorlra, amaz pedig nem
akarta a törvényellenes ítéletet kimondani. Miközben így halaszlődott
az ügy, lllésházy, ki megtudta, hogy e veszélyes és súlyos perében Joó
nem igazságos llélõbiró, mert szerlölött elhamarkodott megítélés alapján
kész arra, hogy elitélje őt, íeldühödve ezen az igazságtalanságon, [elmu-
tatta Joónak egy levelét, amelyből kiderült, hogy ez a rsászárra és her-
cegi testvéreire sokkal nagyobb és sokkal sértőbb gyalázkodast szórt,
éppen ezért őt a keményebb itélet inkább megilleti! Unferzagt Farkas,
a kamara, vagyis a ldnıstár elnöke, mindkét személy javaira és vagyo-
nára áhitozva - hogy tudniillik azt az állami adósságot, amivel a hitt*
lezõknek, mindenekelőtt azonban Henkel lázárnak, ennek a dúsgazdag
kereskedõnek tartozott, akár még a másokon esett jogtalanság és gyöt-
relem árán is kilizethesse -, miután találkozott a ısászarral és galád
módon, annak a vıgyonnak reményében, amely kettejük elitéltetése
árán a kinstár birtokába jut, rosszindulatüan kiíorditotta mindkettõjük
irásat, s olyan döntésnek lett szerzője, mely szerint Mátyás főherceg
mindkettõjüket Bécsbe hivja, s miután a szigorúbb ítéletet meghozták,
s őrizetbe vették õket, meg kell [osztani mindkettójüket életüktõl és va-
gyonuktıól is! Nos tehát, amidõn őket november negyedikére a királyi
lótörvényszék elé idézték, lllésházy, kit valaki titokban ligyelrneztetett
az õt fenyegető veszélyre, eiszökött, és Trencsén nevû várába érkezve,
sebtében hordőkba rakta értékes holmiját és pénzét - azt mondják, hogy
igen sok volt neki -, s Lengyelországba menekült. Joot azonban, aki

* Kamıyı Al-pm lıulauszl l-nzgvllngmzlulı, nagy l Kuıun lılı-azaz nem ıalnlt ılı-
pot lllésházy allléläére 5 ilyen tárgyú ,lelenléıl lerjeazlell a osûszfir elé. Nem volt
maz „zo an-ol, lmgy A birom ıaıılzegz elııelız van... llleılıazyı (ua. un-aa. l.>
i llléslldzy és Joó Jélıoı köıüll killbnléle birtokok miatt volt ellentét. és lllétlllfizy
l>ı-sgsann lzıınuıauz .vw una: nem lnıezzıı lzvelelı. ıı-nzlyelılzen lı ıılrıly ellen
meflfiflflfikel tell. ÍUO. lfll-WD. l.)
° Wolf Unveızıgg az udvari kaınarı újonnan kinevezett elnöke, aki minden áron
meg alıann zzz:-zınl lllenazy Dırıoxalr uuıınuılz lııanazy zıızn anlımıı szulııy
istván püspök, majd pedig kalofiai érdek, a maflar kamara elnóke. lstvdnfly lólel
ketlejtllıre gondol, amikor kamarai elnökökról beszél. - L-amrlls Henokel von
Donnerllnlrck Mztrék kereakedfl, hadkzálltló és az udvar hllelezóle volt. -
lıtvárllb' elhlllãltl-I. how az Ítéletlevelet 6 állltolla ki én a lttllltn blrüfii emlitett
jelentésének keltével ldla ki. Ez nyilvánvaló hamlsllás volt. Állltólal fenyegetések
naıámra ıselzlmleıt. (Károlyi A.: l. m. lll-l2:ı. I.)

255
teljességgel ártatlannak hitte magát - minthogy nem Lagadhatta le, hogy
azt a bizonyos levelet õ irta -, váratlan eseményként elõször elmozdl-
tottak helyéről és magas méltóságából, majd a császári peıséttõl - me-
lyet legfõbb blrói peısélnek neveznek - is megíosztották, s bezárták a
béısi vár Iornyába. Minclketlõjük javait a kincstárnak ltélték oda, még-
pedig úgy, hogy még a Ieleségükre eső birtokrészt sem kinıéltékfi'
Ugyanezen a módon, a rendestõl eltérõ ltélettel vették el I-Iomonnai
Györgytõl Terebes várát, nagybátyját Bálintot fõ- és jószágvesztésre
ítélve, halálra keresték, Mágócsi Ferencet Regéı.-L várának elvesztésére
kényszerítették, s még igen sokakat idéztek bíróság elé, pereket támaszt-
ván ellenük." E pereket - amelyek kivélel nélkül alkalmasak voltak
arra, hogy az irigységnek és a békétlenségnek a viharait támasszák fel,
s amelyek hathatós eszközöknek bizonyultak az emberi jóindulat elvadl-
Uisára, s amelyeket a kamarai elnökök mesterkedtek ki és javasoltak -
a császár megkülönbözletés nélkül engedélyezte.

ııııuınınım ııı ıuızuı unıırıeıı ıııın xxxıv.

xxxm. ımııyv. ııı-ııı. 1. ı.ımı_ mm. Kenu uy.

49

Szombathely, 1604. január 28.

Szombathely mezõváros céhlevele a szabók részére

A meıõvárnaoltlıan a Inlvıkénñl erñâfihb volt a társadalmi lnunll-Iımegııazhls él

ez lehelbvé Lette, hofl I anélelln eligrjedt háfllpar melleit egy!! Whben valamelyik
ıpzmgıı ızıuızııeıı mzuıımznzuımax et Az ıpazızoı mzgeıiznzız. A mezõvaraıı ıpıı
ızııõaaz ızıwny szınızn mzgıııvnııu ızı. ı vedelme amit . vel-A tudat: ııyımzııı
ıı nzıyı ıpu nnaııõıuıaaı. uıanpouaz szzı-vzzeıı ızzvzıeız, ızgenyzk ıaırogızuaa, az
árak rendezése a`tb.). Igy azulăıı azokban az ldõkben, amikor a cehrendaıer már
ldejét műll-9, a Éhld klralyl vármokbın ıkadúlyıılla A Ieudlllllfillsbbl valú kibon-
lnkozáıl és a kemıkedõlbke behalolását ıı ipırha, a vluumarıdoltnbb mušvúrvsl
ıpzı- „zamara nu-ııznzuızg meg z ızjıõab zıõmvzaımıa vzıı. A ı-ıızzõvam„ı<ızı„ ı
XVII., ıõl, XVIII. aıâzadllan lllkllllıll új célıek, 3 eblıqı az lpir erñsüdése tllk-
l'M-õlilfll. Elyúllnl a téhelt alıíkulása kedveıñen halott a mlıflvûnııl lpar további
Iejlõdéséfe. A szombathelyi aıılıók cfiıbe llilniirllléle ü ızélılevele a lnezñvlrosl Ipar
llflénelének ezt I ılflkflflll IIHIIBIÍB bt?

7 A jeyıifindékfi UIBI, kml! B hozıılnány ellenében I (ér) llflkflll. le, és amely B

leledg meıellıetaet blııosltoltı llzvegyıége aelén.
Ü L. az 56. II-Ãlllű irllűl.
 My I-Iethesy Pal Zombathely biro es az tizenketh eskwtth polgarok,
tudni illik eoregbik Barbelj Peter, Bandi Ferench, Zele Mihali, We-
reöchey Mihali Deak, Foryan Imre, Podari lstuan, Pal Deak, Chysur
Tamas, Kalmanchei Zabo Pal, 1-Ierchegh Damokos, Zabo Peter, lstuan
Deak, adgiok emlekezetire, ez my leuelunknek rendiben, mindeneknek
az kiknek illik. Hogy mikoron mi egiben giulekesztunk uolna, nemi-
nemeö dolgoknak megh latasara, es el igazitasara iöuenek mi elönkben
ith mi közöttunk lakozo tizteletes iambor zabo mesterek, ugi minth
Podary lstuan, Zabragi Dinkouich, Zabo Andras cheh mesterek, es Swtheö
Pal, Apathi Zabo Georgi, Zabo Matthias, Zabo Balas, Zabo Iuan, Zabo
Mihaly, Kamanchey Zabo Pal, Gewry Zabo Pal, Vasary Pal, Zigethy
Zabo Peter, Pordan Janos, harom rendbeli zabo mesterek keozwll tudni
illik eggik rendbeli ualto myes, az masodik rendbeli vasar myes, az har-
madik rendbeli szwr mies,' es kerenek minketh azon, mind az teöb ke-
zenseges zabo mesterek kepeben, hogy az mint egieb íw helekenn is
szokas, es elnek is wele, hogy mi engednenk ö keozettök cheheth szer-
zenny, az eö mestersegeknek touabba ualo eöregbõleseyerth, es egenet-
len dolgoknak el tauosztatasaerth, es az w mesterségek keözeöth ualo io
rendnek megh tartasaerth es az mi legh nagiub eok isteni, es attiafiui
szeretet az mit kiuanna, tehetségek szerent, mindennemeö io dolgoknak
köuetöy akarnanak lenny, es megh tartoy. My annakokaert az ö kereseket
szorgalmatosun megh haluan, annak feöletteö iol megh latuan es megh
ertwen, iteluen magunkban azt, hogy semmy oli dolgot nem lduannanak
twlunk, az mely dologh Istenünknek ellene uolna, awagi az keosseg-nek
rornlasara, es artasara, hanem cılli melto es igaz dolgot kiuannak, meli
az Isten neuenek dichiretire, az Aniazenthegihaznak epöletire, es az kös-
seg-nek is eleömenetelire, es iouara uolna, az w keresenek engettünk es
megh attok ili oldıal, az minth ide ala articulussokfi es rend szerenth
megh uannak irwan.
Elseö. Miuel hogi az Zent Marthonnak zeöletese es patriaja ez uolt az
niomorult hel, az regi kereztenek az mi eleink Zenth Marthon pwspeök-
nek emlekeszetierth epetettenek uolt egi templomoth, mellieth az w
neuere dedicaltak uolt,* azerth mind keözönseges io akaratbol az it lakozo
iambor zabo mesterek, es ez utannis az kik keöuetkeöszendeök lennenek,
es az mesterségben keözikbe elegendöknek talaltatnanak lenni, magokath
arra kötöttek io akarattiokbol, hugi az Zent Mart/onnak egihazaba, az
[eö oltarhoz, mindeneketh, az kiketh fogattanak, es ide ala megh uannak

1 A vaııõmat-mk mzzzznazıëzız, A vmfmavmk vmmz azızzzızk. A szama-

vmu ızzfızzzzııeız, zznımpem z durva aııazpozzıoı wıfıaııák 8 zhwı ızıõõ-
fuım ııezııeıızk. szamzk neveztek a paõzıaaııyzz mzıızıı az zııbõı ızeszuıı ujja;
ıeıõõnıım ız.
2 A.-uwıuz = enm, zzıukzıy.
I szem Marıaz. ızufzı ızuzpõk szızm-az-ızzız ıszomaau-Azıy) zzuızızız :is-ban. A va-
mz aeıı feazzhen, sıznı Mama zzuıõhzsza ıõıısıı epuıı u szent Manon ızmpıom,
zmzıyzı B xvn. zzazzaızzn úımııızııeıı. - Dzaızaı (.ızaızmı=zzz„ızı.
260
 iruan, megh telliesetik, es az w fogadasoknak igazan elegeth teznek, ea
tegienek.
Item* hogi ha ualameli zabo legen auagi mester legen az zabo mes-
terek keözeölh mesterre akar lenni, az mesterek akarattiokböl (!), es en-
gedelmekbeol, tahath ez fele wy mestersegnek kiuanasakor, es az mes-
terekleöl ualo engedelmekor, ez fele wy mester, tartozik az Zent Marthon
egihazahoz, az nagy oltarra egi forentoth adni, es az varas birajanak ys
egi íorental, azonkeppen az cheh ladaiaban egi íorental tartozik es ugian
eszen wy mester tartozik megh esküdni az mesterek eleöth, hogi ezeket
az articulussokat íogiatkozas nekül megh tartia: annakieöletteö tartozik
egi ebeden, mind az egez mestereknek heth tal etkeketh iokath fözetni
es adni, es ebedkor ketteöth keöszülök az het etkeknek megh kostolasara
küldgienek, mely etkek, ha iok es alkalmatosak lesznek, io, ahun penigh
nem jok lenni talaltatnak, az wy mesternek az w kwltsege semminek
iteltetik lenni, es wy etkeketh mindgiarast kel keszeteni. es mind eze-
keth, az wy mesternek, megh kel praestalnif minden Iogiatkoszas nekül.
Hogy ha peniglen ualameli ez wy mesterek keözül, az w mestersege
letelenek es tetele ideiekor, szegennek talallatik lenni ugi annira, hogy
ez íeölliül megh newezet hett tal etkeknek megh szeızesere nem uolna
elegendeö, tahat az mesterek ez fele szökölkedönek melliey, harom mes-
terekett adni tartozıanak, kik az w szegensegeben minden segetseggel
legienek, es rea segethegh (!) minden modon, hogi semmi Eogiatkozas ez
dologban ne legien.
ltem ez fele wy mester, kinek az w mesterıegenek ldeyen es letelekor
Ielesege ninchen, esztedönel touab ne leglen szabad Ielesegh nekül elni
az cheben, az mesterek keöszöth, semmikeppen.
Item Vrnapian minden zabo mesternek az procesioban kel lenniek,
azonkeppen az mester legenieknek ys oth kel lenniek Iegiueres kezzel)
az ki oth nem lenne, az chae mester szaz bechiett' uegien raita, es az
mesterek ugian eszen Vrnapyan, az feölliul megh neuezeth Zent Marthon
templomanak oltaran, ugi minth eztendeöben ecczer egi iorentoth begi-
enek le az egihaz szuksegere. Ez processio peniglen megh leuen, az che
mesterek ugian azon Vrnapyan tartozzanak mind az egez mester legeniek-
nek harom tal etketh adni, es vizontak az mester legeniek tartouanak
egi ako bort* adni.

* nem -= eppenlgy, mváblıă.

5 Pl-ueıtal (praesıare) = leljeslt.
0 Urnapian (aınelyez A pünkösd umnl második :slllõrtõken ünnepeltek) könne-
ııeleı lnrocslo) ıartotıak, ahol a cehugok kõıeluek voltak rem venni. A cel-lek
z i-mexel egy-egy kiieıõlı szakasza: veaeımezlek elleneegez ulmzafiz esetén, igy
ëııkeıõ, hogy a legények Az ünnepi knrmeneıen legyveı-esen jelentek meg.
1 A beef (hez-S) rlllén jelenteti.
5 Az oké régi magyar űrmérték Voll, bor és iabnna mérésére. Az egyes fallál
eleg lényegesen külõnlıõılek. A pozsonyi ıkõ 84 llceı, vawlı 54,30 litert lett kl, n
wpnınl nkzs M itez 111,7 l.), a bésl ako 40 hécsl ninıes (58.59 1.) vall. Nem alızplt-
kaw meg, hogy szomlızıkelyen melyiket knsınállak.
281
 Item az mesterek az eü keözeöttök ualo mesterek es szolgaiok ellen
ualo kereseöknek auagy töruenkedeöknek negy íorentigh teöruemh es
igassagoth szolgaltathatnak es azt exequalhattiak! A hum penigh ha
uaiameli mester, auagi szolga, az mestereknek teöruenieuei nem akarna
megh elegedni, tahat ez felek, az bironak eleyben uihesek es apellahas-
sak'° ha penigh ualameli mester auagi szolga, az cheh elöl auagi mesterek
eleöt, az töruenre hiuatlatik es szollittatik, es az eö peöreösenek megh
felel mindgiarast, tahat az chenek, auagi az mestereknek tartoszik har-
minch harom penzt" mingiarast le tenni, hogy ha peniglen ualamellik
az :nesterek auagi az szolgak keözeöl az cheh eleiben citaltatcıth auagy
teö[r]uenre hiuattatcıth, az cheh eleiben nem menne, es nem compare-
al.na," mindgiarast ugian azon bwntetessel bilntetbesaek megh, ugi minth
harminch harom penzt tartoszek le tenni az mestereknek. Hogi ha penig-
len ualameli ez felek keözeöl kemeni niakonak es engedetlennek talal-
tatik lenni, tahath azon az mesterek egy Icırentnth uehessenek, es uegye-
nek.
Item hogy ha ualamelik az zabo mesternek fia, ualameli ubo mester-
nek leaniath eöıeök hazas tarsul maganak ueendi, tahat ez fele, az feöl-
Iiul megh neuezet oltarra tartozik eö maga szabad akarattiabol egy fo-
rentoth adni. A hun penigh az mestereknek megh hagicıth eözuegye
auagy leania zabonak adattatik eöreök hazastarsul, tahath ez fele eözuegy
azzony auagy leani, az mestereknek altala adattassek fernek, es ez fele
zabo az mestereknek egi íeñlösteökömmel" tartozik, es ez cheh mes-
ternek egi forental, es az feölliul megh iratut Zent Marthon oltarara is
egy egy forental tartozik, es annak íöleötteö az bironak is egi íorentoth
tartozik ayanclekozni. Hcıgi ha peniglen ualameli mesternek megh hagioth
eözuegye es felesege ferhez nem akarna menni, hanem eñzuegysegben
akar maradny, de mind azáltal ez fele zabo mestersegnek munkaiaual
akar elni, tahat ez fele aszoniallath elöszer megh esküuen az mesterek
kösziben az zabo mesterseggel elhessen, de teöbbeth keth mester legen-
nel, es egi inasnal ne tarhasson.
ltem Zent Marton napian,“ minden zabo mesterek. Zent Marthon
egihazanal legyenek, azonkeppen az mester leginiek ys Otth legyenek.
Item hogi ha ualameli zcılga legen, ennek az zabo mestersegnek tanu-
lasanak okaert ebbe az varasban ione, uıhath azt senki az msterek közül,
az cheh mesterek hire nekwl megh ne Icıgadhasa, es tarthassa, hanem
ez Iele iegheleozör az cheh mesternek magath megh mutatuan, es az cheh
mesterek ez fele zolgat annak az mesternek, az ki anneköl legh incab
szökeölködik, adhassak es adgyak.

I A :eh eu mm ızınssıg vzız, 4 mint el-ıekıg ııeııizzzıızıeıı, es az ııeıeızı vegre

ıa ııajıııatuı. Exequaı (eıazquı)=vegnııaJı.
IH Appeııaı (appeuaıeı = rzııeızbez
H ı>eıız=A-:enm-, . magyar mint 'Im ıı-sze.
H campafzaı (zampzızm = mzgızıznm.
U ruıuswkum (a nemet nuı-aıuzk-ızõı)=ıegzzıı.
H Navznzbzi- ıı.
 Item hogi ha ualamelik az mestereknek szolgay közül haragyaban fel
induluan, mas helre, auagi varasban menne, es ismegh otth eszeben
ueuen magath, az meslerekhez uiza iöny akama, tahath az mesterek ez
fele zolgath köleömben ö magokhoz ne uihessek, hanem eleözzör, az mes-
tereknek zaz penzth tartozik le tenni, es fizetni.
Item, hogi ha ualamely zabo ebbe az varasba Iakouol ieöny akarna,
keölömben be nem fogattassek, hanem az zaz penzt le tegie a chehben,
es annak feölottö külwmben mester ne lehessen, miglen az feölliul megh
neuezet es irattatoth mestersegnek modgiath eppen megh nem praestallia,
es megh nem telliesity.
Item hogi ha ualameli mesterre akar lenni, az a zabo ualahonnand
ualo, onneth nemzetsegerwl ualo Ieuelet kel hozni, azonkeppen mesterse-
gerol is ualo leweleth is tartozik hozny, azokath az leueleket megh Ia-
tuan es megh ertuen, ugi elheth mestersegeuel, az mesterek keözöt.“
Item hogy ualameli inas ualamelik mesterhez ez zabo mesteısegh
tanulassanak okaerth be alland, fizetni is es szolgalni is akar, tahat ez
fele mester, ez fele inastul teöbbeth ne uehessen, hanem keth ezten-
deigh hath forentoth, es az keth eztendöt ki töltuen ne tartoszek inasul
teöbbet szolgalni. Hogy ha penigh ualameli inas tanusagnak okaert min-
den fizetes k.i\.ıül be allani es szolgalni akar, tahath ez fele inas harom
egez eztendoth tartozik aolgalni es be teölteni az eö mesterenel. Meli ha
ki nem töltene az harom eztendöüı, hanem el menne, es el szöknek,
tahath Soha Senki az mesterek kõzzül magahoz ne fogadhaaia. es ne tart-
hassa, hanem legheleozör, az w eleöbby mestıemel es az ö vranal az
harom eztendeoth ki tölchö. Hogi ha peniglen ez fele el szököth inast,
ualahun ualameli mesternel megh talal az a mester, kitöl el szökeöth,
tahat az w mesterenek az w keresere es megh talalaaara, uizha adni tar-
tozzek, es az feölliul megh neuezet mesterek ys, kiuöl ualo mestereknek
uizha adny tartozzanak azonkeppen.
Item: hogy ha walameli inas az ö aprod eztendeieth, ki teölti az ö
vranal, tahath ez fele inas, ith az varasban senkihez ne alhasson, hanem
erdemleth fizeteserth, az ö vranal keth eztendeigh megh maradgion, es
megh maradni tartozzek.
Item: hogy ha ualamelik az mesterek keözül mester Iegent auagi szol-
gath tart, tahath teöbbeth ez fele mester Iegennek ne tartozzek adny,
hanem minden tiz hetre egi forentoth, ha peniglen ualamellik teöbbeth
adna, tahat azon az mesterek egi forentoth uehessenek.
Item, minden mester legen az ö vranak es mesterenek kenieren egi
eztendeö altal maga szüksegere negi ruha! chinalhasson. Az vasarmyes-
seknek, es az szürmiesseknek mester legeni egy uegh poztoth chinalhas-
sanak fel magok szüksegere.
Item az mester legeniek az W vmkat sokadalom" eleötth ket hettel,

S Annak, aki ıeıvëteıéı ken A celıbe, rnissaı kell ıgazaııııı szarınazasfit és kép-
zetıseıet.
W Sokadalom = vásár.
az sokadalom utann ys ket hettel es Karachon, Husueth, es Pünkeösd
innepek elöth ket hettel el ne hadhassak, hanem ha mas legenth auagi
zolgath hozhat es allathat maga heleben. Ha peniglen ugian el akarna
hadny, az vra egy penzt se tartozzek neki adny. Annakföleöttö minden
eztendüs mester legeni tartozik az ö vranak egy holnappal az eloth hirre
tenni, hogy el akarya hadni.
Item minden mester, harom mester legeni; es ket inast tarthasson, ha
peniglen mester legenth nem talalna, tahat az mester legeni helet inast
tarthaszon.
Item: hogi ha ualamellik az mesterek keozöl, ualamellik mesternek
szolgayath kereölo, es edes szokkal magahoz el hitetrıe. tahat ez fele
mester, az Ieöb mestereknek egi forenton maradgion, es adgyon.
Item: az inasok minden oh mitül ket penzt uehessenek magoknak, az
teöbbi penigh az mestereknek iaryon.
Item: hogi ha ualamellik az mesterek közzül, auagi szolgak keözül,
ualamelik mesternek munkayat es miueth oknekül megh chufoluan, es
baratsagerth, giölösegböl, auagy iregysegbeöl hozza fogadna, auagy mas-
hoz igazitana, auagy ennek az uegezesnek elene iarna, tahath az ö mes-
tersegeth el ue[s]zesse, es vyonnand ismegh az mestereknek kedueth
keresuen be uetessek az mesterek keszeben. Ha peniglen mester legeny
auagi zolga Ieszen, ket forenton maradgion, melinek egi resze az byronak
S az eskütleknek iaryon, az masik resze az mestereknek.
Item: hogy ha ualamely az mesterek keözül, auagi az w haszok nepe
keözul megh halni teörtennek, tahat mind az egez mesterek. es sıolgak
oda az hallothoz mennenelg es az temetesen ielen legienek, a hon az
mesterek egi penzt, az azolgak peniglen egy fel penzt tartoznak keölteny.
Hogy ha peniglen ualamellik az mesterek keözül, auagi szolgak keözül
ez fele halott-aa hazhoz auagy temetöre nem menne, es ielen nem lenne,
tahat ha mester Ieszen, harminchharom penszel, ha peniglen szolga IE
szen, tizenhat penzel tartozék az teöb mestereknek.
Item: hogi ha ualamellik az mesterek közzül masoua menne lakni, es
ismeglen magath megh gondoluan uisza iöneö, tahath az mesterek kü-
lömben be ne fogadgiak, hanem eleöször egy Iorentoth le tegyen az mes-
tereknek, auagy az minth az mesterekkel megh alkudhasik.
Item, senky az zabok keözzul az cheben mester nem leuen zabo miuel
ne elhesen az mestereök keozeöth, seöth megh az kiuül ualo zabok ys,
az ö zabo miuekkel ith az varasban ne elhésaenek, hanem chak derek
sokadalamkor es hety uasarkor, se peniglen ith az vasarkor, auagy egieb
nap az varasban, ualamely embernek, auagy polgarnak hazanal le ne
rakhassa ugi hogy titkon, auagi niluan azt az eü miueth el adna auagy
el adatna, se peniglen senki az varasbeliek keözül ys ez fele miuel ne
kereskedhessenek, nem tuduan ez mestersegeth, merth ha ualamellik eszek
ellen elni talaltatik, tahath az felliül megh neuezeth mesterek az biro-
ual, auagi a bironak embereuel oda menuen, tudni il.lik, az hun effele
uetek talaltatik lenni, es minden effele ubo miueth az mith ott talal-
hatnak es kaphatnak, el uihessek, es hatalmok legien az el uitel.re, meli

264
 el uiıeteth marhanak egi reze az [eü bironak es az eskütteknek iarynn,
mas reze peniglen az mestereke legyen.
Item hogy ha ualameli az mesterek keözül, az neky iutetteteüı (!) es
keszehez biuttatoth postobül (!) el lopna, tahath mestersegeth el ueszs-
se, es az kye az poztho Ieszen, annak az pcıztonak az arrath megh adgia
eppen.
Item senky az mesterek keözül, se peniglen az szolgak keözül semmi-
nemeä rendbeli es hiuatalban leuö embernek titkon auagy niluan aualat-
Ian posztobol chinaltatoth miueth el ne adhasson, es ne is chinalhasson.
Merth ha ualamellik az mesterek keözül, auagy szolgak keözzül ebben
az vetıekben talaltatik, tahath az mesterek az bironak emberiuel Oda, a
hun ez fele uetek mlaltatııth lenr\.i, mennienek, es az fele mesternek,
minden zabo mies eszközelh, es keszen leueö es chinaltatoth mieth el
uihessek, es hatalmak legien az el uitelre, melinek egy reze az biroe, es
az eskütteke legien, az mas reze peniglen az meshereke legien.
Item: hogy ha ualameli zabo ugi minth budoso az varasban titkon
munkalkodnek az mesterek hire nekül, es ez fele munkaiaual elne, es
megh tudnak, lahath az mesterek ez fele budosoth mindenut mind az
piachon, s mind peniglen ualahun megh talaliak, megh foghasak, es az
lıironak kezeben adhassak bönletesre."
llem hogi senki az mesterek lrezül az ö mestersegeth se elteben, se
peniglen halalanak orayan, penzerth auagy inglen ne ualhasa, se ne
adhassa.
Item: senky az mesterek keözul az nireöuel egi haznal ne lakhassek,
hanem külömb haznal: es az nirö, se peniglen az zabok közul ualaky,
keth mesterseggel ne elhessen."
Item: hogi ha ualameli az mesterek közül az eü giülekezettıeknek ide-
yen, ualakit ru|.h beszeddel, es gialazams szoual illetne, tahath mindgia-
rast szaz penzen marad az mestereknek.
Item: Az mesterek Zenth Gecırgy napyan" ualaszthatnak maguknak
cheh mestereketh.
Item hogy az posztho melteök az zabok chehehen legyenek, merth ök
ys Dllnual meczhenek."
Item: az cheh mesterek ez fele birsagh penzbõl maguknak harmincz
harom pensznel töhbeth ne uehessenek, hanem ha ualameli keöszölök
harminch harom penzen maradna, az teobbith mind az cheh ladayahan

'7 A :éhen kívülálló iparosok (konürvll) ellen a céh a Vlresi hatóság segllségél
is illrıybe V2212.
'I EQ'-egy lpnrlgnn belül az egyes muııkılfizlsak önálló rllsleıiêfigé lejlõdiek,
ü Iz egy :éhen belüli egyenlő feltételek érdekében lllalmaztlk, hogy valukl kel
meslerségel. végenerı. A Pûsllónylrúk lnyírõkl meılersége külön Íuglllkoıâs volt ı
gyaplűãıfivfiiparun belül. Felıdalılk V011, hûy az egyenlõllen Qûplúslálalfll. bo-
zenlokat levúgjhk és a DOSZML llmává legyek.
" Álrrllis 24.
7" A poszlúmelõk a kész pflsılúl ánıba bncsálhıló darabokra Vdg|Ak szét. A posz»
ldlllelõ közel állott a kalmárhoz, n pfintbt flrıııllotta ls.

265
tartoznak es kel adny. My annakokaerth az feölliul megh irth, es neuez-
teteth zabo mesterek keresinek, ugi minth igaszaknak engedeuen az feöl-
liül megh irattatoth arüculusokat az ö hasmokra es szabadságokra mi
elünkben hosumakatlı, igazakat es minekünk keduesaeketh, ez my pödıe-
tes leuelünkel megh erössettettök, es az Ieölliul megh irattatoth zabo
mestereknek adtak. Datum Sabariae d.ie vigeslma Dclava januarii in anno
Domini millesimo sexcentesimo quarto.”

Emıeıı. nnııyııı. peueı neııııu. O. L. uııyıı

Kızııceıımıı ıı. PA-ıvnıııı zbebıııı ıbuuu (A -rı.ı
Nı-. ıı. ıııııyır.

Pelhe Mârlbn kflloual érsek, .a Lyõrl Dilspöluél adınlnlsttltota. klrályl helyíarlâ

Pfluonyhfilı WM. augusztus l0-Én kell flklwellben mcgerőslteltı Szombathely mr
zõvlreı üllflıäán-ak az ottanl sıabók réızére klldolt céhlevdét. Külön klelltelte, boy
a kérést egymástól -névben ılıegkllllinbtfltelttt hûmmléle Sllbók terjesttehék elö.
A pilspčk, mint fčldüúr erűslletle meg B Cëhlevelel, mert Sznlltbathely a Uõli püs-
lıöluég mzıõvlmm volt ~

50

Prága, 1604. május 1.

A törvénykönyvbe az udvar által utólagosan betoldott

1604: XXII. tc. a katolikus vallás védelméről és a vallási kérdések
országgyűlési tárgyalásának tilalmáról

Az uavaı uı-ııauázbnzx . rendek zııen egyik zı-õzızız vbıı a vzunzı vbnzızıı ııızfi-
mıı nm. Az zıızmeıbı-macis Megy.-zrbıızızbn a xvı. zzamı hatvan.” eveıbeı kez-
aõaõıı A uıaenu (u-email uınzı hzıaıbuıaınak Kıhııazızzıevzı az z jzzuımı benz-
ıepiıezevzı. igazi ut-„zas zzzıumz z „Ana ıegvezm em Mım b usbbi Eıabsbufg-
bmızbubzı., ıvızgyzıbıszagbz iz z vzmmım veıbeıı zıaszbı- zeıbı auuuıı ıoo: sszëıı
vıugõıııbı mıaeıı el a nugyımızzagı zzbbba ıuı-ııyı vmwxbzn Anyagi ıızıyzzıuu
es ımgzmuk zııeızõı-„Lesi-z. A vııseaıav. zgybzıupzzbıõabıı az eııeıu-eıbnımzıõ :.4-
ınzamvaı. Pmbnybõı eıazız:-K .z pmzmns preuıızaumıut ugyanebben az idõben
a kımıy mquzafzuubııs, hm z ımaaı zzzııëzyıznzbı zum az az zıfı Kapıızn-
nzk, amely Eger eıw.-ezısz au Kızuıı en. Mlımwg a vamı „mu nem enzzaeı-
ııızsımxeıı, im Jznıımabzn azımıbeb, Az uıbııı-azt ızınzvzzzn ıaızzıı ıõıupıuny
eıõszbııımı vzıız zı. azt kbvzıız a ıõbbı pmesıaıız ıempıbmbız ızıbzızısu ez a pre-
aıkaıbfbız Kiuııëu Kausıõı. Hmnıa ıezazmenyzız nme-ııı A szebeseeben iz.

II ıreıı szbmbauızıyeıı, az Ur 1804-ık eveben Janus: za-ııı.

266
 A városok a nemasélhfz fordultak segítségért H a megyei követek az HM l'ItÁl'-
citıs vélën õsszeíllt orsıălflfűlken megtaladták ıı kirhlyl elõtzrjeutbek lárfimla-
ıll, amig a protaláltsok szabad vılláagyukorlalára nem kapnak blllûsllékol. lrlsbell
eldterjmztésükre a klrűlyt helyettesítő Mllyűs Íõhertvg rneflgérte, hogy az liget I
klfûly elé fogja lerlesztlnl, de alt klvâttta, hogy Ptltlofllı jelfiljék meg: mllytıt Vll-
lisúak, milyen ltmtllomok elvételét sérelmtzlk b l<érVë1\Yi.lket Eflênként lrlik all.
A rendfik la fbhtrıteg klvillslgılra lllñlfirı Vflallolhk. A lolyımodók nevét lela-
leges feltüntetni, mert nincsen egvetlen megye. amely ı beıdvannyıl ne értene
egyel. Vallúsuk Krlslltls & az ajıntulok tanltásaval rnıgegyeflk; megıtevezbét sem
Nflûlflk Slillcsêgesltek, mert rnlttdettkl tudja, hogy eddig melyiket követték Azokat
ı templomokat akarják megtartani, amelyeket a Habsburg-hfiz tlmllttânak ltfldele
MA ıavaflflllfitul hıszttûllak. Végül méäs engedtek annak az érvnek, hogy az ot"-
szfiglyûlés eredménytêlen szfitosılaaa a török háború Íolylaláaúl. väályezleli. Az or-
fllllyűlfial Üfšyllfiâok lyürsûn lepereglck, és l rendek I Vallási kérddäbelı nem
kapták meg tı klvűnt lılllosllékot. Az orazlflflyfllés belêleläekcr Istvánffy Miklós
hlllnrl ltélyl-lflă ellltt kllelerlletlék, hog ul.a.sllĂ.atIk elltltéfe, l hala érddtében log-
tık bele ı tárflfalasokba az udvar mellelelõ biztnsltékll nélktll. Mlnthofl' ııonhllt
lllfil larlfilllk, holy A zaklatások és tkltıdlxok lolylılődnl llýtak, ezek ellen elfifl
la tllllkoznak, és egyúttal közlik, hogy semmiképpen nem lognık engedni jogıikból.
Az udvar ıuzkzzzıı eızjeı veımı, ııbzy s rendek az m-ııggyfiıaı ıeınuzımuak az
ellenrelorlltlcllı elleni Védekezblwtt. Mit-yűs Íbherûel keıdettlényelésére Iz orslii-
ıyclıe ıı. veızezeı egy tbvabbı zpzuıkızeı egeızlıetıeız Kı. ııunbıı emznı- pan; a
Ibbbl clltkelyek-kel efl'tltt ezt ls Slellleslletll. Al N01: XXll. IC. lülbelt vllasz II
volt B rendek elñttrifizbüére:

22. Clkkely. Hogy a oallús-ügyet a kčztanıieakozúaokban és az

orııágwıfléııkın vukmerfieıı ıenkl ne balyıuua

Végezetül: habár O Gászári és királyi felsége, mind a hitelt érdemlő

jelentésbõl, mind pedig abból a két rendbeli kérésból,' a melyeket azok,
a kik magukat Magyarorszag karai és rendei többségének nevezik, a fen-
nebb emlitett fenséges fejedelem: Mátyás ausztriai főherceg sat., az 6
igen kedvelt testvére útján terjesztettek föl, mint eddigelű még szokatlan
& épen új dolgot csodálkozússal és kedvetlenűl értette meg:
1. §. Azt, a mit azok az 45 vallăsuk meghaborltasáról, templomaik és
jövedelmeik elvételéröl, papjaik vagy prédikátoraik elrnozdltásúról 6 fen-
ségének úgy trásban, mint szóval elõterjesztettek és Iöllejtettekz
2. §. Fs ezenlölül õ fenségének a szenlséges Lsaszári lelség elôtt való
közbenjáresat alázattal a végett sürgették, hogy Ö felsége mindazokat
neldk vissuadja, hogy vallásuknak szabad gyakorlatában maradhassa-
na.k, awal élhessenek s annak örvendhessenek:
3. §. De 5 fenségének a megkeresésére és figyelmeztetésére, sem kér-
vényükıe aznlg a kik annak részesei lenni szándékoztak, saját neviiket
alátrni nem akartak, sem azt, hogy melyik valláshoz tartoznak, be nem

I Az zzz/ıK bmıvsny mun-ıı.. zs-An, A maııız vaıbszmrııeı bpfııu 8-An ıızıı (MA-
uuf oı-szıuyuıezı Emıekek x. ap. im. ua-4-ıu., sıo-sız. ı.>
287
vallották, sem azt, hogy a miért panaszollak, hogy mely templomokat és
jövedelmeket vettek el tõlük, előadni nem akarták:
4. §. Hanem csak általánosságban maradva, a föltett szándékuktól ma-
gukat egykönnyen eltántorittatni nem engedték, és ez által ezen oıszag-
gyűlés közönséges tárgyalásait nem kevéssé hátráltatták, és az ország
többi hű rendelnek is botrányt okoztak és rossz példát szolgáltattak.
5. §. A mi ugyanis, a miképpen O császári és királyi felségének ked-
vére nem lehet, éppen úgy O felsége sem emlékezhetik arra, hogy Õ fel-
sége nekik a felhozott vallésukra nézve valami meltatlanságot okozott
volna, vagy valamely templomot, avagy ennek jövedelmet (főképpen a
saját õsi fekvõjószágukból) elvette volna.
6. §. O császári felsége ezeknek a homályos kõvetelésére nézve semmi-
képpen magát el nem határozhatja, főképpen azért, mivel úgy hiszi, hogy
azok az új vallás gyakorlatának az előtérbe tolásában, az ország szabad
városaival (amelyek a szent koronának és 0 császári felségének, mint
nemes Magyarország királyának a tulajdonai) némileg összejálszanak.
7. §. Minthogy pedig a császári és királyi szent felség, a boldog emlékü
néhai felséges õseinek és elõdeinek, úgy a római császároknak, mint a
magyar királyoknak a példajara, a szentséges római katholikus hitet és
vallást őszintén vallja és azt országaiban és tartományaiban is, főképpen
e Magyaroısúgban az annyi tévtanoktol és felekezetektõl megtiszlltva,
a mindenható Isten dicséretére és dicsõségére mindenütt felvirágoztatni
és terjeszteni óhajtja és uralkodói köteles tiszténél fogva azt tehetségé-
hez képest megoltalmaznl és megvédelmezni törekszik.
B. §. Ezért Õ szent felsége önkéntes elhatározásából és királyi teljes
hatalmánál fogva, úgy Szent István királynak, a magyar nemzet aposto-
lának, valamint a többi összes néhai felséges magyar királyoknak, az
O felsége elõdeinek az emlitett szent rómal katholikus hitre és vallásra
vonatkozólag, bármely idõben dicsõségesen és kegyesen kiadott és ki-
hirdetett decretumait, végzéseit és cikkelyeit, éppen úgy. mintha azok
a jelen levélbe szóról szóra beiktatva és beírva volnának, eme különös
cikkelyével kegyelmesen helybenhagyja és megerősíti.
9. §. Es hogy ezutánra, főképpen az ország közönséges gyűlésein és
ennek fontos tárgyalásain, senki a vallásügyet a közös tárgyalások kés-
leltetésére és félbesmkltására, bármely szln és ürügy alatt büntetlenül
napirendre ne hozhassa, kegyelmesen megállapitotta és komolyan el-
határozta, hogy az ilyen nyugtalankodók és új dolgok után kapkodök
ellenében, a íelséges néhai magyar királyoknak törvényeiben és cikke-
lyeiben megszabott büntetés szerint azonnal eljárjanak, és azokat mások-
nak való példaaclás végett múlhatatlanul megbüntessék.

Muyır 1-oıvenyur, mi-ıuı. evı ınrveııyızııuıeıı,

us-Du. ı.

A hamlstlntt llírvényclllkel az udvar éppen az ellenkező határt érte el, l'nln|, arnlt
ván. A teııbmagyırorszáai rendek ıılıakozıık ellene és bejeleıııetıék, hogy neın
lsmerlk el.
1604-1605. A Bocskai-szabadságharc kezdete és elsõ küzdelmei

a) Sepsi Laczkó Máté Krónikájo u Kzabııdsăgharc első húnapjcıiról

Minthogy a Habsburg-tennlıtáság Erdélyben egyetlen ponton sem jelentett emel-

kedést a korlátıflntt íiiggetlenségil, a lflrüknek adót ilıetõ reiedeiélnséghez rnérlen,
56! a hadsrlntérrel járó szenvedést ıúdllottza az országra, Erdély ûnállóságénak hély-
Nállltáı lett az erdélyielt érdeke. A kezdeményezés két helyről indult ki. Eyréazt
Iz erdélyi élienzéktñl. azoktól, akik legutóbb Székely Mózes vezetäe ıiıtt harcol-
tak I Habsburg-uralom ellen. Székely Mózes bukása után török területre menekül-
tek Veıélõiiik a fiatal Bethlen Gábor volt. Máaräıl. Boülmi istván volt A klin-
suıuı pont, zi nıbsbufg-ıennııaımg ıegzııafazzızız ızıve, ami nem Kızmeı-ııkızqı
nyugodott a felelősség, hogy Báthori Tslynond lâttl-ben szenődésre lépett a Habs-
burgokkoi, A ktfllls gondok alapján éoitellek ki ltlfiuûllllot 1 birlokatn Visszavonult
Btıtskai 9.5 a török földön élő êrdélytek_ Boflkai hosszú küzdelem után Slernbtfor-
dult Politikai múlljával, kész volt ı tlírokkel égyiilünükodni Erdély lélflabodílãséra.
Mielott azonban a hélyrel. megérett Volnl I terv rneflvıiositáaáraı, a Ternëvár kö-
zelében Vivott harcok során a flászárhk kezébe jutott: Bethlen Gábor egyik levél-
fogolmazvânya, amelyből látni léhéléll. Botsltli kztkbtlcthét I bujdosókilıi. Ü
elegendő volt Belgiojoso lmssal lblupltánynak, hogy Bouinl ellen leliéoién.
Amillflr Belfioloso a rakımnzl táborba idézte, BOCSIHI EIIIIIÃIOZIL hogy nem mégy
el, hanem a tõrõktél kér séfitfiégét. A sıentjobbl kapitány 3 társat bearulták Bots-
lul tervét Clprlán Coneifni víııdl ılkıpiuny-nak, aki ııyoıntıaıi ınelkeıdle ı táma-
dást. Bocskai birtokol ellen. Dyik várát, Szlntiobbot az árulok harc nélkül átadták.
Kereki Várával azonban nem boIdogullak_ Paranesnoka, Orvéndy Pál, 300 hajclűt
fogadott lel, akik Ieleskiidlek Boclkfllra és I Câásıflrilkflt élkëfleflék. Botãkai éle-
inle szabad lmidúkat állított maga mellé, ennek a l'tÍ|'e azonban eljutott Bélgiojoso
serefléheı, amelyben lelénlős számban zıoldos haldúk la szolgáltak. Belgioloso l
lizetttlen hajdúknak ég' hlmapl Lsoldot adott, S léltvlvnstattı a légyıokbrıyvet,
amit Bocskai áruló efnherelnek Vollomdsıáról készilellfik. igy akarta bebizonyilanl,
hogy nem vallása miatt iildüıik dt, ahogyan Borslfli twiesıfi, hanem lémdásfiıért.
1Nlgy Lâsılú: Okrnányok a Bocskai szabadsdýıırt idejéből. Hıdtıorténelrni Ktfnlı-
mények. 1956. 109-317. l.) Ezzel azonban nem tudta meãlkadályoznt, hon' a haldúk
Bkái mellé álljanak.
A Habsburg-elnyomás nemsak n nemésülét és a Várwi Dolgálıágot érintette,
hanem a népet is. A kívánt egyiitlműktidés a panıszmk és nemsek között bonyolult
ııeıyzzıeı ıuemızn A nemmel; elsõsorban ııerı ıagasıknduıt a l-Iabsızuzgaıtıızz,
mert védelmet várt 2 lbrük ellen és saját jobbágynl ellen. Boüifll meg tudlı te-
remteni az együttműködést a lıaidúkkıl. akik a néphez tammalg de nem számi-
lotült jU|Jl)ăgynll(_ Jûblitšgyoklıfil és páfilorokbél lettek katonák, .akiket o török hd-
borúk vetttlek ki eredeti Ioglolkozásukbol Mılyarofiıllon és n smfltiádos orszá-
gokban ls. EU részük a király szolgálatába állott, elfik számára csapás volt Rudolf
ldûü. évi rendelete B katonaság számának Gflkltentésérűl, Zrdldlultlt, Ls hiányosan
kapflk, a lzaáalárl hadvezélä könnyen felűldozü õket. Másik réâziik subad hajdu
Voll. Az ilyenek üamtokba Verűdlek, állandhn harcoltak a llirbk élien, de pusztí-
lollık neln torok terillélêltén 15. Botfiltll nernunk szabad hajdukat állított maga
mellé, hanem megmozdulás:) elvonta a kirúly szolgálatában álldkat is. A hajdűk

269
kııonõ Kaızııak volna. és ıxy zıııaıwzaıuıı zgazzrı-e nez mama bızuaıum am-
ıııı zzaıımra. Aı-nıııı ınzıimıuıı a nm, a ıızızbagyaaı ız aouıııı melle aııon, az idegen
mıazwuıoı zız-zznvzdzıı serııınek mm: mwıuıı meg és szgnznz a Haıubuıwuz-
„za Kuzaeızm ıuıwıııakozam.
A wıhaaaagııaı-z mzgmauımz ez gyõzzııı-»ea eını-eıuıeaeı sepaı nam M04 Mn-
zyaı- ıııoıııkaıáımı nszıeızsen ınzgõrõımzııe. sepıı Lıaııo Male ıı-ıiegh. um) re-
mmaıua preaıımıõı- volt Kronıknıı ıszı-uiı ıızı-ıı ızı-Jean, A zzıaıdaagaızm a
magyar pmıeõıanz aımım zıszıaıy aıaaıáıoı viıaziıoııa ı-ııegz
1604. Jakab János' a Váradi német haddal Szent-Jóbot elfoglalja Bocs<
kai Istvántól. lt! mutaté ki Jakab János, kiısoda az õ törõke, a ki ellen
táborba s7Állott,* t. i. a nagyságos Bocskai István. Ezen megörüle Jakab
János, hogy Szent-Jóbot elíoglalhatá, és Kereki alá boısáta nyargalókat.,
hogy kérjék a ısászárnak, és ha meg nem adnák, tehát meg szállják,
ágyúva] lõjék és oslrommal is meg vegyék.
Ezt a táborban való hajdúság meghallá, hogy Konczin a Váradi kapi-
ián Szent-Jóbot elfoglalta és megvötle, immár penig Keralkit is megnyar-
galták és megszallotlák; megtudák ezért, hol halász Jakab János és mit
akar, ezt mondván egymásnak: „Nem török vár Szent-Júb, sem Kereki,
hogy azokat vészl meg és azokat súllja meg. Más a dolog, nem tréfa ez,
modot kell ebben találni, ideje már a Lromfol. megiltni." Ilyen tanácsot
uırtotlak vala pedig a peı'secuLionak“ módja felõl. A török birodalomnak
szomszédságában legszélén kezdjük el - úgymond - a persecutiot, hogy
valamiképpen megbúsulván a magyarság, a török közibe ne szaladjon és
valamit ne indlthason; hanem a generális Jakab János onnan alól indltsa
fel õket, innen felül pedig Básta György legyen rajtok, hogy se egyfelé,
se máslelé ne szaladhasanak. Ez Veszedelmes hálót veték utána Magyar-
országnak, ki nagy sok esztendõlrtõl fogván a maga nyakán viselé a török
és tatár fegyvert, hogy - egyéb oıszágok békességben nyughatnának.
A praktikában pedig mind az olaszok valának íök. Az Isten ez álnok
tanácsot nézi vala és elõ bocsátja vala, hogy jót hozna ki belõle - meg-
sıabadulást.
Ez idõben a magyar keresztyénség minden külsõ emberi segltségtõl
megfosztatott vala. Nem vala kire szemeit oltalomnak okáért Iüggeszteni;
ısak sóhajtunk, bankódunk és az latenhez õ Felségéhez lohászkodunk
vala. Sem várainkban nem blıhatunk vala; mert az ország házaiban mind
idegen praesidiariusok' voltanak, gyalogok és lovasok; sem hadainkban
nem, mert az ország és nemzetség ótalmara sehol egy csöp had sem vala.
Finis sit Libri Primi'

I Glovınnl Giaııorno Barbiaııo conle di Belllolosa.

I azıııoıam nem ıı-una el a ııaam-az ızızı zeuat A magyar nılaúınık azt
mondta, hogy a Iörölı ellen mennek és céljuk Gyula vlasıaloglaláaı.
5 Ptlieclllio = illdfilä.
f A pı-ıuıaııı-ıu; ıı-myıı jeızm, hogy õı-ızzıüı Mıı-aııızyızıc. m varõz-us Kam-
nûl ért rûjll, kêldbb a ısáıııár „melél prıuldlırlusi"-ról ksıél, Bu: rneıel hıdlk-
ról.
> Vele az I. klinyvllek.

270
 Liber ll.
Isteni segítség kezdetik
Azért a hájdúkat fölébreszté és felkölté az Isten, k.ik követeket botsá-
Lának Bocskai Istvánhoz, hogy tractálnának véle. Egy köz helyre mené-
nek a mezőn a kapitányok Botskai urunkhoz; Német Balázs, Lippai Ba-
lázs s.a.t. megesküvének Bocskai Istvánnak a hivségre, hogy mellette
lesznek mind halálig in vindicanda libertate patriae et religionis' - a
nagy keresztyén uraknak tanácsokból. Bocskai István urunk is a hitnetk
és a megromlott Magyarországnak hajnal csillaga Iöltámada és meges-
küvék nekidc, hogy gondjokviselõ leszen. Es itt végezék el, mint bán-
janak a Jakab János hadával.
13. és 14. octobris hó-pénzt ad Jakab János a hajdúknak - estve
késõn gyértyánál is olvassák a hó-pénzt. Éjszakára kelvén, az egész ma-
gyar hajdúság éjfélkor felüle a mezőben; a kapitányok megmondák a
hadnak, Jakab János miben praktikál, és kérék a hajdúsagot, hogy pro
patria et fide' vonjanak fegyvert ellene, és az egész had reá hajla.
1604. 15. octobl-is a hajdúság éjfél után, midön Kereki alá menne a
Jakab János és Pecz János hada,' a tanácskozás után mellesleg eredvén
vélök, midõn szinte olyan hoszszan nyúlának el mint a németek, egyszels-
mind oldalról egész végig nekik sivatkodának a németeknek, erôsen har-
r.-zolának és levágák a némötöket Diószegnél. Pecz Jánost megfogák és
Kerekiben fogva vivék, melyet meg akarnak vala venni. 2600 lovas slé-
siai fegyveresek és Iánczok vesztek!
Jakab János, Pethe Lászlóval" futva szalad viszsza Váradról: a hajdú-
ság utána vagyon ılzöben, szörnyen úzi, de nem érheti. Debreczen felé
várják vala, de a kalauzok Szolnok felõl hozák el; így menekedének
meg. A magyarországi praesidiarius fegyveresek: sárgák, vörösek, zöldek
s. a. t. valának velek.
24. octobris. Tokajhoz érkezik a futó Jakab János estve későn, és ha-
daival állaljõ a kompos hidon, Pethe László is vele, és a deszkát utánok
felszedeti mindjárt, mert igen fél. A ráczok“ oda által sötétülének és
maradának.
25. octnbris jó hajnalban Tokajhoz érkezék a hajdúság, és a ráaokban
számtalan sokat levágának a Tiszán túl. Tokajböl ágyulıkal igen Iövének

° A ı-lan és A vallas smiıaasazaıialı olıalıriaıaıaaari.

7 A iıauërt és a hliarı.
I .lal-Aariıi azıplısı Petz ezı-cars. akit Belgıoiwz awıxaı ellen rendelt.
* sıëelai = sziléziai. - A nemet ıandrkrızenı rrıagyamlıail alakja. A Lands-
iuizeııı nemet uolna: Kzıaria von. Az elsõ zsapıuzlıaı l. Mıiua sıervezız a xv. sza-
zai-lban. regverzeıiliiz aaraa, alaiıarzi. Kara, Késõbb ıriusketa vulı.
W l-lzıiiëri Petri: Lazio kassai aikapiıariy vmi.
" A cıaszari hadseregben rieııieıaiı magyar. de más nyelvü haiziiik is zwlgaııair,
fõleg a aalkarirõl mzrazkali rıepzkizõl vaıõii. A zzerizziı vagy razõii ııiıarıoııak
Belıloiosa mellett.

271
a hajdúkhoz a németek, de mivel nagy köd vala, semmi kárt bennök nem
tehettek. A ráczokban a Tiszába is sokat űzének és sokan veszének.
26. octobris Paulus Bezerédi, a jesuita elszalad: kanavácz köntösét és
kalapos süvegét levetvén, szûrbe öltözik, estranggal hozzája övedzi kocsis
módjára, köz süvegöt nyom a fejébe, és Bényérel' által az oldal útra és
Szepes felé tartja a lö száját Lyszkáröl. Pater Gregorius Vásárhelyi egy
néhány nappal megint az elõtt Leleszre illanta. Lökl1öz“ száll Bocskai
István tábora.
27. octobris Lyszkára érkezik Ladányi Gergely egy néhány hajdúval;
Hegedüs Máthé a Locumtenens ispánja házát el prédáljak: a ládákat föl-
vagdalván, mindeneket kiforgatnak és a rllhákat, pénzt, ezüst marhát
elviszik. E házban a széljelhányt levelek és papirosok között megtaláltatik
a Budolphus ısászár petsétes Mandaturna és a Pethe Márton váradi
püspök és Locumtenens pesétes Mandatuma cum subscriptione et sigillo
authentico;" melyekben serio“ parancsolták mindketten: hogy a temp-
lomok mindenütt a p-nak" megadattasanak; akarták elboronálni, hogy
nem volt a mäzárnak hirével. Keıskeméfi Tibtlrtius János hozta volt
alá ez Mandatumokat, de mi végre õ maga tudja csak.
Jakab János Kasáról Szepes váraba szalad: Tarjáni Demeter reá
szállja a várat, szömyen lõteti, de nem veheti.
29. octobris Kállót megadják Boskai Istvánnak. Jakab János feleségét
a hajdúk utában elérik, megfosztják.
31. ootobris Kassát megadják Boukai Istvánnak Lippai Baláu és Né-
met Balázs által; a némötöket. kiküldik belőle. Ugyan ezen héten Szend-
rõt is megadják Német Baláunak, a némötöket ldküldvén belőle.
Szádváráböl is ugyan akkor kimennek a németek és pusztán hagyják
féltökben a várat.
7. novembris Tokajt megszállják a magyarok és sánızot vetnek alatta.
14. novembris alá jó Básta György a magyarolera a Duna mellől tizen-
négyezer magával." Losonczhoz szálla táborba. és vakmeröül Német
Baláu kevesed magával lévén 07sgyánnál'“ megharczola bolondul velök,
megveretär és maga is foglylyá esek - nagy klnnal ölték meg. Lippai
Balázs eléggé kéré és tartóztatá Német Balázst, hogy kevesed magával
az ellenségnek ne menjen, és ne tegyen kárt sem a fejedelemnek, sem az

Ü Béı-iye=Erd5bénye (Zemplén m.).

Ü Lök = Tkıalök (Slılmlfi m.).
'Á Pethe Mârlon Váradi Püfhölt 1802-1605-lg volt királyi helyl-0116. - A hely-
Iarlb Rflelas rendelete aláírással és hllelä Peüéltgl.
“ Sıigoriian.
'Ű A rüvitllt& feloldása: páplsláknnk lkaloltltusoknıkl.
F' East. lanı-laoa-lg En-lély ıiawııal lmrı-nariyzõiı volt. a l-laaslıurg-uı-alaııi :zur-
nyil emléket fûzddıek a nevéhez, 1804 áprilisában Magyaroıszáııra rendeltek és a
csásfári hadak főpıransllokıságával blıták meg. Eıllergom közelében állomásozott,
mert ı Ibrökñk a várat osiromolták. Amikor október közepén téli Szâllásra vonul-
lûk, B-llta Seffilél Boflkal hadal ellen lehetett. lrănyllllıl.
II ozayari ıozzlariy, Garner rrl.)
272
 Á *šw.„„T,„ `.,„„<.-.-:,,-„...;.
_.. , ._.
z

„f»'__ »,==.-

„ff ` 1
j.;\._
Az..
H Ken-kızıkzııus pısııuıvm: xvıl sw ı.\1zıp_vzı r Ncmıcu Nu7.Eum\

15, Torok Km- fıs nehézpuskıı részlele XVIL SZ. (M:ıı;yzır .\lEmıe\i Múzeum)

IX
 . _ _`>
` \,
\.
.iıı
É . ff.
.\ .
4 E .,
--z
»Í-7' Š
E "`\'“`
.H -
1 - Š "-Í Ál
. '”* \ :
_ ' « I : 111.7*
ı`_`, 1 - ~ E
: .1z'a;
f_~,„Í_.
Í 3:,-\

. I “ív . ' 'Íz/:\

: `_f';
.
% ` _ı1 T1
_ _*. - ˇ-ˇ'
, I'
Í _....'._ .\ - _

Eı<\<nv„.z zııxızpzıızsoız, ızzızınx zz-:nya mıızıas „aıuzzzızyzx rzzyu-ı-ıuı--.ıız„ı

vzııõ reıırzım pzııım ı.wmz»-zu~ Nemmı Muzfumı

r*+;::.`«~..&_ , ,§,_
,ˇ""I-ı~9ı- if- " Q _

Ă.`ˇ ;"14

.
#7/1 ,
,__
"
...
I
U
I A
___:
" ,:.::. "*
f* 1,,-'l ,xfsflgj
<(.„~,_ â;\ ifiêfiš
`
«g-
`)-ıuäí;
_. 'T' 1% «z.„I .- yz
Í ` ?;`Í:f,ı"Í`41'5Ã4";ı:\;:š
,,z„ ./»,~ I =„..„_. -. W. Ím_
-~ E.--.„ .\`z
A.:-'.v.~' P'«~'azš* _«z*1~.f* W- :,_-_. -»pld-'1\
ë.M~'? ıı
7,4
ıliz, *. >
A%»<f-:z_&,_,-RA. - 'r 01%dl fí .__
` - * N

_--\.`
~.` „z ă*=~_ „J ,„
- '.`.
_- „L3
--l ~` _
` =čl ˇ" - :rr-= 21.,.. ;z.ı- ii`„-`:.„,ˇ`. , _'
hilfik [l"il'Dk0V0) Visiläıfnglilásn. 1593. Wolfgang Meyerpeck rézknrcfl,
1593. (orsz Széchenyi Könyvızir, Apponyi M 27)
 `?:if,<-;i4`»_ "„\.~,ë,«~:ıf,>:~ˇ'1 `U .=~«1 ˇ*'?ˇ=`ˇ`
Ff-Á, ';f"' ` .' -~*.- E„:-;ıı-:-- '
`\

` 4:` 'ˇ “~".zL:;_7:7`__§'Űf*f~»1-'~?\4

„Íi»:":“-`~-3'~"";Í:Íf'-*ˇš>“Í1
.~ _ _.--.~-z
""`ä7-""
ff-“I
_ . . ' -
x “ıc
'5`?' - 1"*
'--' “'

' „L /\,-“ -fi. \\§ _

`~-A Lf -- "` 'Í _, '-' Ü-Íz l " .-~- ' -- _. „×

`%fL-.J ~ zu
`~:W/z. L"~fl *F*f„<??~s' :f/':~`«:-4.
_ -FF"_ _ H.
_. - N
_w XY'-l
\._„§` , " à ,»_ `\-A.m.-,L » Ă_ _ _,.z.\_k§_»ı`
I Q:
§» ˇ!)-_"
-.>' IV
Z* F
IB, A llıriık |\l(l2ll \'A'|' G_\'Lll'Myı3v()l\i\l (Giurgıu) il Dunán, 1506, ThL*0(|ı)\' (le
Br_\' |'L-ılnfllfiilclu Fiılınunıiıı' HISIUFÍZI Cllrunulüflltü... FTšı|\Cl>[ul'll. ISSNI.
100. I, Í0l'äL. SYi'C|\t'l\yÍ Kül\)'vlf\l', Apptınyi H IQZS)

1 'Y ~ W _ ~- ı„:.L«- \ z-<

L!üxw-,,"_Á,«,` ._ 9 .M ^*+“"'*:.=-w\ë-
` _. -
-' 11 3,. -, _; \ `~
`
` - .._;ıA`;;""„

W
1
* " z ` ” ÍA
5.
J..
.` z` . , .
.,« __`,&:„. '- ,Lg rf
3:`: ,Ă “ “I
7'
' `.` 5,' Jv :
,,:,:.^_`“' `"`vv--ii?/`
. _ˇ,'fúšw
,. W'
$`_'”" .,.wA\_ 3..
\
p „_ _ _> -f

-?`.`-Ű .;- . Q. I,"

Aı Arf_ f>'vx-'
L!!
19. Bûcskai István ıı hzıjdúk kûıoll. Wilhelm Felel' Zimrnermunn rézkıırcfl
1605. (M. Tört Képcsarnok BD7.)
ŠŠ
_ *-Íıš '-1-""'“Í 7 --7 _`fl_'Á*' ÍÍ ri

`
_ ___„ -_ „«_f_.»_-;_z_;-»-=-`.-
' .-.:-z'=f_!~1='<~' .E f r
_ .._.___ ,_ _-j%:»f"IV "ˇÁ z.. __ :
'Í=:~1~."1ff*»:\: -V , _ .
- _- 'Č .~'-.`-`:`“' _
“ˇ ." -)_ __e;z2~'
-gi zñı»,„,U-
'rl'„E T __? ~
\„ _
X?*T„;LE
„IL .f
-_: _.: .._'_
F F * _.ı_ı_`__'
'ıı.-„..v mz _-`„z"=fl , '-lu V ' -1:2
> k. _;_, ._ -_
...,_.___.'-' ;_f'f_°'äŠ!-lyz ; >;.„ z

Í- _. íz?-Í-?3'="f _. ~ - ->«&"Í7
.~«-=.=f=` , M
'.
'IT __
`
..._
»izi%„š,č`;"+,1`.1!:Á43;;_
`«,`ši'„=.7fi-I-Í*-ˇ4"“fë"f
-~`\=z
4...»l_;_'.=-""Z-1*: .-_ .f.-~- I "`Í
$;_`>"k_`y`___.'.'__"
_ ,,.`__,ı,41,,`:',J,'.Í\__.
ı
_ ..
»II., ._ _.»
ý`

.>'.-'„=z`
'V E-::.~_ ""--'ˇ _. "'-“fi \~\.
Tfllflûhfll. l59!)_ Johann Slbmalthel' fëlkñftñ. 1500 (M, TÖFL
Këpzszmız-ı< 974, T)

~ -____w f
` - _ _ _H._ ,z -f'ÍÍă“'lw!É%-3%
-`.. ~„~ ,_
, ___, _õT»;§ı:~.-_.: ^ *I"" ,,."_ˇ„
-» _ ~ ' ,,„-. ._-čä*

- -
~ %=`\

*F
-E'Ă_§ _. _-.ni*r1;,_„`ı~ k
`~-`ı~f*:fi 1.1f 1 ' ` f »" ×,'Í"z
:Ű ` `~ Í ~` _ fa/)
I, ~'.« _ "f' 1. '\'. .ˇ ,'4ı*, ˇ
~f'~~.«f.Lf\ıf_f*-'fiëë/
11.:? .ČÜZ-„;Í06„z_,-_:
.U ^J„-e
-
'»,:_`1-\;.__z*ı5,;_:~)t]_ -' »*“`}'1.f.>ı f_'-_~f*JJ
5z;1'.*
A601. november H. Wilhclm Peler Zirnrnermann rézkıırca.
ogmphm II... Augusburıı, 1607. 15. sz. (Ors-ı.. Sıcchenyı
Konyvıár, Apponyi H. 877.)
nı's1ágnak, sem a hadnak, sem magának, de temere" ugyan nelti [mene].
No, itt mondhatták: neki Balás."
28. novembris. Bâsta megütközil: Edelénnél a Boıskai hadaval, és
megfordula a had Básla György hada elõtt, mert stratagemával" csalá
meg.
30. novembris. Bmskai Gõnare sıalla táborba, a hajdúság melléje
gyillekezék, Béata pedig Szendrõ felé tére fel a német tábcırral és Szend-
rõt visısza veszi.
Jászú várat a bolnnokfi és ráezok, hitre bocsátlatván, íöldúlják.
2. decembris. Nagy-Idáhofı sıâlla Básta táborba, egy éjjel ott hála és
a falut - elmenvén - megégeték.
3. decembris. Kassát Básti György megszállja, lõtetl, nagy kárával.
7. decembfis elszáll alóla és minden hadával Eperjesbe ualada, mert
a fejedelem hadától megijede.
D. decembris a fejedelem Bomkai Istvan magyar hadaival, törökkel,
latarral, Gönarõl elrnegyen Kassára, és hadai a némötökkel igen ısatáznak
Sebösönf' egy éjjel egy néhány százat megégetének - fegyvaeseket -
reajok gyújtván a falut, erősen vágák, ölék õket, nyargalván az égés
alatt.
10. decembris. Tokajból kiütének a némötök a sánırıra, igen megcsa-
tazának a magyarokkal. A némötölcnek a szl.rıe itt künn vesze: Elias a
stı-áısamester és a proIoIz;“ a többi bésulada a várba.
1605. 6. januar. Lippai Balázs Kassán megöletik a Kátai Mihály szál-
lásán: Senyei Miklós, Nagy Albert ölék meg, és a harangláb mellett
eltemetl.etik."
10. januar ágyúval kezdik a magyarok Tokajt lõni.
24. januar hallúk, hogy a németek Sukmárt megadak és kimentek
belőle; laktak benne negyvenkét esztendeig - az útban levágattanak
a fejedelem hlre és akaratja nélkül.
E napokban Bocskai István a hajdúsagnt az oısflgban széljel elbo-
ısátá telelni, és mikoron egész Pilekig és Nagy-Bányáig eloszlotlak vul-

" Elhımarkodottan, meıgnndulıtlınul.

W A llépl beszédben lllýnlıizl jelenllıetle, mint a hűbelelıaláu, Hű bele Balá!
'I adeıeııy mm-aza m.) - sımuzzmavzı=ıııaı rzı-ıeııyzı. A uıonıkarro ıgyzu-
uık ellıallııml, hogy Bocskai hadat vereséget szenvedtek. Magı Boıskıl azbnııııı
belamerle. caak k0ve4.kuményeIbeı\ nem lırlmla ııllyuınak (L az 58. súmol).
21 aaıuzızzk = vaııznzız. aeıııumımn ez razıı-n-ınziuzmaııızın ızıe nép. A xvı-
xvıı_ ızazaaızan vııınnnzk neveztek iz „man ııyeıvcı (uıuz, ıı-ıı-ien, belga) zal-
aazzkzı, akik R asızzafı hıazzmzbeıı Magymmaıan mızaııık.
75 Alâb- 65 Felsb-SEÜQS lNi'Í.ni, V)'Il'\i Sêbûl, Sfirou rn.).
I'sv.ı-nzzuıı-Aeııeı-=zsı-ıneeıer, ı kapuõı-uk ıenıgyeıajz. - ı>mnızz=wıı-Aıwznõ
mzzızr, Dm-ıõnxzıugyzıõ.
5 Lippai Bılúısl. lklnek a nevéhez az első gyõlelmék Iűzõdlek, Szamaaküıy
ııerlnt azért ölték meg. mert lúlsézasan elblzlıı lfiflăñš S nem bírtak vele. Alli-
tóllg Bastâvıl is összekütleilıben állott. Bocskal tudomfidval végeılek vele. (S12-
masııazy cm-ıëıızu mırıavaııyzı. lv. ap. mo. an-aız_ ı_).

15 _ W* 273
na: innen alkalma!-osságot vön Básta György arra, hogy Tokaj várában
Ruber Györgyöt megsegitené és Tokajt éleasel megtakaritaná.
Azért 12. [ebruarii 1605. Eperjesbõi kiindulvan, alá megyen Tokaj se-
gilségére, mihelyen a fejedelem ugyan azon napon Kassáról Sáros-Pa-
lakra jött volna. A német had Gönczre érvén, a várost feidulák, sok
embert ölének meg; ezenképpen l-Iejczenfi' Szántón, Szeremsen, Mádon
szörnyű dúlást, ékteien fertelmességet cseiekedének, és minden éléssel
megrakodván Tokajba menének. A Tokaj alatt levõ örizõ vármegye ha-
da a német tábor elött eiszalada. Tokajböl a németek uálrmányra jövé-
nek Tolısvára, és a hajdúktól megveretének - a Básta hada féle. Tolcs-
ván alúl meginditották, Lyszkánál alól is mind üzték és hullatták õket.
Patakról mintegy ezer lóval eieibe menének csatára a német tábor-
nak; éjszaka Mádon alól a német strázsára iitének, de sokan levén a
németek, nem birának velök.
Tokajban Básta György egy néhány nap mulala, és az egész környék-
böl Tarczalról, Kerentúrból, Mádról, Zcımborról számtalan búzát, bort,
bannot takarita a várba. Azután Lyszkára szálla minden hadával tábor-
ba, és harmad napig tanácskozék olt, ha megszállja-e Patakot vagy ne?
A tanácsban Horváth Györgyöt hivatja, Patak allapotját megkérdezi.
Nem lõn módja a megszállásban: egy az, hogy lövö szersúmokat ha-
gyott vala a fejedelem benne; más az, hogy téli idõ vala, ek a hustátot"
megégették elötte; harmadszor, mert a fejedelem hada minden felõl gyü-
lekezik vala, és igen fél, hogy megiltik Patak alatt. Azért Patak meliöl
elmene, hogy a fejedelem után menne. A fejedelem Vásárheiynél által-
kele a Bodrogon, és I-Iomonnai Bálint tanáısából a Bodrogközröl Pa-
takba visuza jöve;“ kinn Basta György igen rrıegháborodék elméjében,
és igen kezde tartani a cunctator fejedeiemtöi, mint Hannibal Fabius-
tölç" mert nem tud vala ellene mit uelekedrli, és rókának mondja vala.
l-Iomonnai Bálint Vásárhelynél eleibe szálla Básta hadanak, ki l-luszt
felé igyekezik vala, és Erdélyben a fejedelem háta megé kerülni; de féle
mind a hadaktúl, mind a vizek megáradásátói, és Eperjesbe viszsza me-
ne nagy égetéssei. Oka visuza menetelének ez lõn. A bolonok egy
praedikátor foglyot vinek Báatának, lcit mak akkor fogtak vala, kitől
azt kérdé Básta: miért löná ily igen a várakban? Felelé amaz: „Egyért
lőnek, hogy ez jegyre minden felõl a fejedelem hadai induljanak a
nagysógod hadávai való harcıolásra." Ezen megljede Básia, 3 úgy inditá
hadát Eperja felé.
Básta György Eperjesben nem mere maradni, hanem minden hadá-

. I-Iejue (Ahlűj-'I'orna rn.).

'V A hóllát a német Hulstaıi.-ból; jelentése: klllsõ-vérosrfiz, klllvaroa.
1 váaáı-tıely (Trı-lovlııe, Zemplén rn.) -_ llomonnzl Dı-ugelh lullııt (ıneglı. im)
Zemplén m. lfilsaánia, Boıskal lbvaere volt
7 Cunctıtnr _ létovazó, késlelkedõ. A Cl-lnclalnr különben Quintus Pabius Mall-
mlıs római hadvezér melléknwe, aki a második pun háborúban -az Itáliába hııtcılt
Hannibal seleiét nyilt (Sala kockázlıilsa nélkül Iáraszlolla és Lelle tönkre.

274
val Pouony [elé erede, hogy kimenjen Magyarországból. A hajdıiság
mind utána lévén, a Liptóságon igen űzék, kapdosalı õket; Poısonynúl
pedig igen levágák hadénak egy darabját, és igy ki pironkodék Ma-
gyarországból a korbácsos hajdúk elöl. Jakab János még az elõtt elszö-
kék, mikor Tarjáni elmene Szepes vára alól. Semmi mezei praesidiarlusi
nem maradának Magyaroıszágban Rudolphus császárnak.

sem 1.-„zum ııam... Kıonıımla mi-ıuı. Eme-

lyı 'ront-ııeımı ımıwı rıı. (Kuıouvır. ıuı) ıı-rı. ı.
ıaııyır.

b) Szerencs, 1605. úprilll 8. Bocskai htuáıı leuele Ismeretlen erdélyi

bírlokaıhoz a hujdúkról és az erdélyi helyzet-rü!

A Belglojmo .ıeregében levő hıjdúlmpllányok 1601. oklbber Hill egyezséget kö-

lfltlek E06!!-llvll „el körflsztlnsllnek s az rnl OrH1|\|.nk|\ık I ldu Harálıkııık leilı
(5 keppen ız egl Igaz Hllnek megh ellalmııasara." A donlõ Kordulatrúl maga Bocs-
kai a kövel.l(ez6kéDDGl'l ÍII.:

Stephanus Boıskay de Kis-Maria, Divine miseratione Transsylvaniae

etc. Generose Domine, pater et amice nobis honorande! Salutem etc.”
Feletle kedvessen vöttük az kegyelrned levelét, és annál gyönyörű-
ségesbcn olvastuk, mert úgy esek, mintha egy kicsinynyé ugyan szemtűl
szembe beszélgettünk volna kegyelmeddel. Hogy sine mora" akart irá-
saval bennünket meglatogetni, könnyön elhittilk, lehetetlennek tartván:
megértvén ennek a motusnak ilyen prog'ressussat,°= hogy sokat nc gon-
dolkodott legyen kegyelmed ez dolog felõl, és valamit végre ne is fa-
kasztott volna. Ezért, a mint akarta kegyelmed tõllönk kérdezni: mi lött
légyeıı ennek az indúlamak több oka? ha religió-éj” pénz-é, jószág-é'! Egy
szóval Ielelünk kegyelmednek. Magurtk és az egész magyar nemzemégnek
életének és az mellett religiójánslk, szabadságának es javaiııak megtar-
tása; mert mi is, mint egy ember, hütünket rneg tudjuk böısűlni, soha
az defectiórf' okot sem adtunk volna: de erõvel, az 6 Felsége algyúi-
val és éles kardjaval kergettenek el az õ Felsége hűsége mellől; nem
lõtt mit tennünk halál elõtt, a mint tudtuk, oltalmazni kellett magun-
kot, pellem pro pelli, et Omnia dabit homo pro anima sun." Rajuım sok
okokért akarlak elkezdeni, de hogy közönségesen artssnak, főképpen
hogy Kaısăt deleálhassakfi' az Okon, hogy az nagy templom dolgaért

II Kız-Mamı Emkzy ızwzan, ısızn Kzyzımebõı amely zuz. Nzınzzuz Uram,

tlsllıleltemélló llyfillk és hlrllunk. Udvfizlılüllket Slb.
5" Kktdelern nélkül.
*Í Progrmıus=el6reh/aladúı. _ Progredlal (progredl) = hılıd.
Ü Vlllâı.
M Elfllrinllı.
1 mm az ifhurı, ez ı-niııazı-Aı ıı-Aegızz az ember a lelkem.
i Megsemmızmek, eıpızzıruák.
II” 275
nem nyughattanak, és az magyarsággal, fõrendekkel conspiı-atiójoktólf'
Iéltenek: az magunk nemzete, ugyan az hajdúság által akarták véghez
vinni; kiket hogy melléje vehessen az király képes” Véradot., Deb-
reczent, és Kerekinek az várassát, mely most nem olyan, hanem vagyon
nyolcz annyi, mint mikor kegyelmed látta, azt lgirte volt praedáúl. De
azok az dolgot eszekbe vevék; magok nemzetinek hóhéri nem akarván
lenni, úgy megháborodtanak volt rajta, hogy ha szinte oly ember akkor
közikben nem találkozott vol.na: magoktól is ugyan igy reá tárnadtanak
volna az németre. Azonban, hogy értették, hogy minket is kergettenek:
magok jövének érettünk Sólyomkõbõl, olykor, a mikor immár Szent-
.lobbot tõllünk elvötték, és Kerekit vitatták; praeter viam juris még
csak annyi tractálásra való üdõt és módot sem engede az generális,
hogy õ Felségét emberem & levelem által igazságomban megtalálhas-
sam.“ Azután magunk oltalmában mit cselekedtünk, s cselekedik most
is az egész magyar nemzetség, nem szükség számlálnunk; de jure is,
tudja kegyelrned, vim vi repellere lieet.'° Kiben immár armyéra progre
diáltunk lsven Segétségéből, hogy nemısak Kövér, Szalunár, Kassa, Fli-
lek vagyon kezünkben, hanem ott fenn Zólyomot álgyúinkkal rontatjuk,
az bánya-városok szinte meghódoltak, sõt az Dunán túl is jó ısoport
hadunk szállott ki táborban, hamar valo nap megtöbbül mind törökkel,
tatárral; itt azokban sinısen semrni szűkünk, mert az tatár hám fia nem
messze tőlünk." A mi nagyobb pedeg, az elmúlt napokban kétszer avagy
háromszor úgy megtángáltáldl az Básta hadat, hogy nagy-pénteken"
ılrvı ment ki Eperjesbõl, még az álgyúit is mind oda hatta, most egész
hadam mindenütt utánna vagyon késérõben, ölik, vágják mindenütt õket.
Rédeinek is írtunk odaíel, hogy hadénak szlneivel öt- vagy hatezer em-
berrel mindjárást rajta légyen, de az Zólyomnak vltatását ugyan con-
tinuÁlja.“ Eperjest pedeg a gyűlés után nem halasztjuk, hanem meg-
szállván, meg is vétetjük kétség nélkül. Mindezeket, tudván, hogy az
Isten kegyelmedet meglrtt ltllettel szerette, és minket is esmér: el.lıit-

37 Üsszeeskilvésllktñl.
WA király képe =a király képviselője; ezt Belglojoso kassai lõkapilányra
mondja.
3 Praelêr Viaın ÍlIrlS=I-Érvényes úton kivül, törvénylzlentll. _ Arra ulal. hogy
Belgiojosn nem acloıt neki alkalmat a védekeuere, hanem meglámadla binokail.
"' De jurezıõı-vénysen, jogosan. - vim vi repeıızre ıiızeı=s1ahza az erõ-
szıkoı erãsukkaı visszaüzni.
“ A szabadságharc egyes fonlosalıb eseményelre ulal. A bănyavárosokon a Gi-
ram rnenll városokat érti, amelyeket a haldúälpatok Rhétley Ferenc vezetésével
foglaltak el. A Dunántúlon Horváth Tamás próbálkoıásăt ernllll, amely azonban
erédményleleı-A Vûll. Májusban vlsıonl Némethy Gergelynek sikerült a Dunántúl
nagy részét Ielsıabadilania. Egy: várak ııstrornáhan török cspalok is részt vettek.
A Ltllărnk a lõrãk hűbéres fennhatósága alalt állollak. A tlfırflk Porta R llzerıölévec
háború során llfibluzõr rendelt lalár Csfllıfllolt-BI S II\Igyar0ıS7ágl hidszínlérre.
Ü Meglángâl (lan§ere)=érlnt, hozzñnyúl, elver.
'Ű Áfifllls I-Én.
“ Continuál (ıtontinuere) = folytat.

278
 tük, hogy sem emberi feliuvalkodásnak, sem telhetetlenségnek nem tu-
lajdonitja, hanem a nagy Istennek bölı: rendelésének, ki nemzetünk-
nek, hitünknek régi szabadságára indította. Az mi nézi az ottbenn való
állapatot, hogy az Isten bárányinak induciákafl' kéván kegyelmed: sok-
szor megirtuk ennekelõtte is, hogy mi annak az hazának annyi javát
akarjuk, hogy sok módunk lött volna eddig is benne, hogy derekas ha-
dat bocsétottunk volna oda bé, és kételenség alatt is meghódoltattuk
volna õket, - de mi azt akamók, csak magok okot ne adnának reá, még
gonosz szelet sem engedünk általmenni rajtok, és úgy oltalmaznók,
mint az szemünk fényét; de perditio sua ex se est," hogy az Istennek
ingyen való kegyelmességét nem akarják venni: mert ha jól akarták
volna eddig, akár csak tiz lovas katona se járna együtt, úgy leszállitottuk
volna ottbenn az hadat. _ De hogy üdõ elõtt, míg fejet nem hajtnak,
ellenségünket megszánván, nemzeségünlcnek közönséges jovának kárt
tegyünk, és az mit kézzel érünk, azt lábbal rugoldozzuk: maga kegyel-
med sem dlıısérne érette bennünket; mert csak lássuk az hozzánk való
jóakaratot: rlemsak induciákot, hanem örökös békességben igyekezünk
õket tartani. I-Ia pedig visszálkodnakz az mostani hadairlkot nemcsak
megtöbbitjük ottbenn, hanem bizonyos legyen kegyelmed abban édes
apám-uram, hogy mimagunk is hamar való napon meglátogatjuk kegyel-
meteket sok okokért, és ezt az kezinkben való szép oceasiot k.iesni nem
hagyjuk, mert abban szintén most legjobb módainkot látjuk." Azért az
mely példákat kegyelmed mielõnkben szamlál, maga jól tudja azt ke-
gyelmed, hogy jobb részeiben annak rni is benne iorgottunk, mind ki-
csint és nagyot vagy láttunk vagy hallottunk, az embereket állapatjok-
kal egyetemben jól tudjuk s jól esmérjük, és szinte azok köuül egyik
példa igen tarllt bennünket, hogy az mi atyánkfiával Báthori Zsigmond
íejedelemmel az induciák alatt mit cselekedének az isteni bárányok,
hogy farkasfogat nevelének magoknak az farkasiog ellen: de itt most
ictus piscator sapit;“ hazánkot nem az vérszomjúhozás, sem praedálás-
ban való gyönyörűségünk engedi pusztittatnunk, hanem hogy az magok
javát nem akarnák érteni, akár csak kételenség alatt is értessük meg
véllek. Az meglevén, meglátja kegyelmed, hogy annakutánna kitakarod-

L* ın:lu:lne= legyveıszllneı, nyugalom.

W veszedelıniiknızk sailiımaguk az okai.
H Erdélyben iz székelyek es rr nnzzyek rzlzruzlr zl-én aocskolı ızlzoolomnek valosz-
ıotulk. A szászok viszont ellene roglnllzk állást, és Rudolrnak aránylag erõ: hnrl-
serege volt Erdélyben. Bocskai Gyuluffy Lászlót küldte Erdélybe, hogy az ellenállást
ınzgwrlz ez az oıszagoı konnanyozzı, oynlolly nzonlzon kannyeınnısege ıolyısn
nıojuslnın súlyos vereséget szem-rdelı. Eoızskal uralı-na csak akkor szllárflult meg.
an-iikor ılllıs szeptemberében rnagn ment rendet leren-llenl. A császári seregek
kiswruluık, lı medyfii országgyűlés szeptember I!-én újból lejedelemnek válasz-
lolla Eocskait, aki Rákóczi Zsigmondnl nevezte kl Erdély korrnányzojának.
'Ü Ulal Báthori és az erdélylck ellenlélelre. A Iarluıslog szójálék a Báthorlak
clmerére céloz. A Báthori-clmerben levõ hármas ezikt ékrõl az volt a ktâzfelíogás,
hey Iarkaslogak (sárkányIog;a|t). - Iclus plsvator saplt=A halász ésırevõzi az
üléseket.

277
mk az jámbor szászcılu-ól mindenféle dúlók, losztók, kóborlók. Fogyat-
kozott állapatjokat a mint veti kegyelmed, hogy magok.nak sem lészen
az dúlás miatt s az tárházban sem adhatnak: immár egynehánszor pro-
lestáltunk, hogy oka semminek nem vagyunk; nagy számadása lészen
kegyelmednek apám-uram és mind az kegyetıned társainak az szegénség
romlásáért, mert eddig mind külömben lehetett volna az dolog. Azért
a mit lrtunk volt ennekelőtte is: az kormént viselje úgy kegyelmed,
hogy az hajót kõsziklában ne ütköztesse. Et bene valeat. Datum ex arce
Szerenıs, d.ie 8. mensis Aprilis, Anno Dominl N05."

'rhııy K.: noıskıy rııvııı Dıvılakunwe ms.

nm-uuı u-mi ıpnı :D-ıı. ıuıyıı- 'rõnenıuııı 'rır
ırnı. ıvı-ms. I. Mınrır.

52

Kassa, 1604. október 31.

Lippay Balázs és Némethy Balázs hajdúkapitányok ldáltványa

a bányavárosokhoz, hogy fogjanak fegyvert a német iga
lerázására

A harc elsõ szakaszában a hljdúk kezében volt u kezdernényelčs, lelhlvfisıokbın

hirdették a németek el.lenl küzdelem meglndlllñsıll. A slkeru lolyiıthhoz fltlklél
Voll. ıı felkelés társadalmi bšılãănûk klszélesllesere, a rlngyururâlőzl Rndek meg-
nyeräére. A flmgylrûlfiláglık untlıkozáıalfi 10801 lehetett súmltınl, hlızen a
rendek lsrnëielıen hangozhllák. hogy n tnvúbbl lârnadásnk ellen ıneglelelõképpen
lnfinık Védekãnl (Vü. az 50. Számú lrıttnl). Boukal két kiváló hljdúlıepltanya eb»
ben a kiúltványban a lelsõrnagyarországi bányııvárfllokhûz fordult:

Bölcs és körültekintő Uraim, tiszteletre méltó barátaink és szomszé-

dalnk.
Mennyi nyomoniség és mennyi szerensétlenség, pusztulás és romlás
érte az utolsó években nem a német császár hozzájárulása nélkül, sõt
éppen az 6 katonái révén Magyarországot, úgy gondoljuk nem szüksé-
ges sok szóval elõadnunk, mivel az ország minden lakosának emlékeze-

" .16 egéıuéget kivánok. Kelt Szerena vâralıdl, ız Ur 1605. éve úprllls hónap
B. napján.

278
tében napnál világosabban él. Magyarország már alig árnyéka önmagá-
nak, és ahogy kapitányainak viselkedésébõl mindenki láthatta, a sászár
azon munkálkodott, hogy elpusztitsák, s még a magyar nyelvet ls eltö-
röljék. De minthogy mindez világi dolog és mulandó, talán elviselhelá
lett volna, ha a legutóbbi országgyűlëen az oıszáglakosok akarata elle-
nére a többi törvényhez csatolt utolso törvénycikk alapján a legutóbbi
napokban Barbiano Jakab János, Belgiojoso grólja, a aszármagyaror-
súgi Iõkapitánya, ez a rosszindulatú ember, meg nem kezdte volna az
igaz és tiszta keresztény vallás üldözését) Ez [Belgiojoso] elõször is el-
vette nemes Kassa városának legnagyobb templomát, száműzte isten
igéinek hirdetõig és magával hozta a római bálványozó szertartást.
De ezzel nem elégedett meg, hanem 6 és hozzá hasonlo vallon katonái,
hogy ne mondjuk hohérai, válogatott jogtalanságokkal zaklatták és lrl-
nozták a többi lelkészeket is. Végül pedig azt szlnlelve, hogy a keresz-
tény hit ellenségeire, a törökökre akar támadni, és Gyula várát akarja
visszavenni, az egész császári sereget ellenünk 6 tekintetes és nagyságos
Boıskai István úr, a mi kegyelmes urunk ellen lorditotta; várait olyan
szándékkal akarta elfoglalni, hogy tönkretétele után a többi fõurakat és
azt ország nemeseit annál könnyebben elnyomhassa. Mindezeket pedig,
mivel az ország roınlására, a ta' és a mi lelkünk vsztére tört, tovább nem
tűrhetjük, hanem fegyverrel kell megbosszulnunk. Fölkeltünk tehát, &
a keresztény hitért, Jézus Krisztus üdvözltõnk nevéért és a ml édes ha-
zánkért fegyvert fogtunk. Nyomatékosan kérjük tehát Uraságtokat, érez-
zenek velünk együtt ebben n jo, tisztesség és üdvös törekvésünkben, és
vállaljanak kötelezettséget a kegyetlen iga lerázására, nemes Kassa varo-
sának példájára fogjanak fegyvert! és végre szabadltsák meg édes had-
jukat a sok pusztltastol és jogtalanságtól.
Ezzel Uraságotok Istennek különösen tetsző, a hazának hasznos, sõt
az egész keruzténységnek jólesõ ıselekedetet visznek végbe. Ezeket tar-
tottuk szükségesnek, hogy röviden Uraságtok számára lelrjuk. levelünk-
re határozott választ várunk. Egyébként jóegészséget kívánunk Uraság-
toknak.
Kelt Kassán, az 1804. évben, október utolso napján.
Uraságtoknak barátja és oltalmazoja
Lippay Balázs & Némethy Balázs, tekintetes és
nagyságos Bocskai István úr, a szent keresztény-
ség és az igaz vallás oluılmazója, kalonaságának
kapitányai.
Melnârııhlllla lllfllıllnae Cnnlnflllflnll In IEIIW H\Irl-
Ilfile ı Pelúlllllnılo I. ulqül ld É. KKDLZGIEIIH J.
Rlblflyl. H. n. l1Í'D II-JD. I. Llfifl.

' Az igaz és tiszta keı-uzıeny vaııasan A ı-eıonnanısı eı-ıeııelı; az emlitett uirveny-

cikk az mu: xxll. volt (I. az so.szaınoı).
1 Kassa nem engedte be falai közé a menekülő Ífikapilállyt és a fnbıdsálhlrt
ınelle állott.

279
 Gönc, 1604. december 1.

Bocskai István kiáltványa a megyékhez: mindenkit táborába hív

A rendek rnesnyeréıére és a harc folytatásához szükséges .anyagi feltételek hlzto-

sítására Bııalml megbízásából a haldúkapllányok Kasıára lyfllésre hívták a rrıegyb
ket B a városokat. Botskal elătellesztbére a rendek l'll2$S7Alvazlák az adót, a had-
nreg elellnfıéaét. I nernesl lelkelüt, de egyúttal eljnnaszollák, hogy a hajdúsere-
geklfil súlyú! károkat szenvedtek és ezekért l(Íl'P6\lÉ$t kérlek. A nemesség äh-
dulni klvánt „az idegen nefltlelllek kemény lgájáb6l", de ugyanakkor blzloaluınl
zum ıı-zınazz. :end man Az kıvıııızfipiı. Helye: ıuvınıak z lıımızzs „zmıy zu-
nllrı a hadseregben B Bofilml lınăctláfln IS. Vlaamltovelellék kılonának állott
Jobb-Šflylllí-ll S llolfllltık, akiket: lzökötlnek l.eklnIetlek_ A tilSıdalml ellentétek
llt a harc kflido fikaflában ls Vllágosan jelentltıezlek. A nelnaség, bér súlyos Sé-
rdlnekel S7Ae'IlVedElI I l'l.lbSlI\ll'§-urllorlllól, rllégls nehelen lordult :Lemlle 5 lllffilý-
lyal. Erthelõ. ha meglngott. ımlkor a ısászári udımr Buta sereget lrányltottı a fel-
kelők ellen és a llkldűëapawk alul lnaradlak a lál kélnett Ltoldus luderflvel szem-
ben. Ebben a nehéz helyzetben kelt Bocslml felhívása:

Stephanus Bocskay etc. salutem et lavoreml Noha az my kegyelmelek-

nek walo irásunk es paraneholatunk nekwlis, értwen az mostani álla-
pototh, az kywantatnd: minden nemzeth es hazaya szeıetheö ember-
thwl, hogy tehethsege szerenth hazaia melleth fel tamadvan, keözeönse
ges ellenségwnkre siethne, es tabonınkban mellenk jeöne, feökeppen
eleötteök wiseluen az minekwnk hittel walo keötelessegeth, es mlnemeö
romlasra, eöreök gialazalra jwtth nemzetwnk, ha most a nemeth di-
heõssegnek ellene nem allunk, mindazon altal, hogy my tisztwnk sze-
renth, semmiben ne találtassunk kegyelmeteknek, se hazanknak megh
iogiatkozny, akarom meghis kegyelmeteketh lewelwnk altal megh ta-
lalni, hagywan es paranızholwan minden hazaya es nemzethe szeretheö
witez embemek, íeökeppen penigh az nemes witezleö es joszagh biro
wrainknak, hogy mindgiarast minden tehethsegek szerenth walo ereöwel
szemeliek szerenth, annak wtanna az fwst wtan walo, es minden Iegiwer
foghato keössegel, lowagal. gialogal* indollianak se orath. se napoth nem
wanıan, taborunkban mellenk jeöienek, mert az szenth lstenndc di-
cheöseges newe eöreöke aldoth legien, noha a szerenchethlensegh mostan
az my seregwnkeön megh esethf de sem oly kar hadunkban nem leötth,

' Bocskay lstvsıı stb. uavaıleıunkeı és joınduıaıuııkıı.

' A neı-nıseknek személyenként lıelleıt leıyvert loınluk. és lıırıokaık után a
rusıııız Oobhagnızıanazm ıı-anyumı kzıızıı katonákat nııımııuız.
= A november u»ı zazıeııyı vmsegl-z um.
280
kitlh ighen keönnien nem szenuedlıelwnk, sem az ellensegnek oly szi-
weth nem attunk, kinek mindgiarast ellene nem alhatunk. My magunk-
ra noha keönnien gcındolhattunk volna, ha kegyelmeueketh, hazankath es
nemzetvmkeöth nem szantuk volna, de wgian azon napon mindgiarast
ismetth megh giwlekezvıen, ide az ellensegh eleiben siettwnk, hogy
minden akarattianak ellene alliunk, kith byzonnial latunk, hogy sem war
szallasra, sem az ereössegek wetelere nem elegseges. chiak kegyelme-
tek welwnk egi sziwel es egy akarattal íogya nenwetwrık jawaLh, byzo-
nios remensegwnk wagion Istenwnkben, hogy eökeölh megh szegenethy.
lntywk azerth es kerywk kegyelmeteketh íeienkenth, hogy io itelettel
wegye szeme eleiben, mind az michuda weszedelem legien nemzethse-
geöl raylunk az nemeth miath, akar mynemeö ereös hyttel bizbısson,
peldak arról az erdely atiafiakf Aztia, hogy ha szynthen mostan ke-
zwnkbeöl Kassa es Magiar orszagh ky kelneis, de ez jeöweö esziendeö-
ben, az theöreökeöknek es tataroknak Ieszen predaya, merth ez eszten-
deöbennis chiak az my tekentelwnkerth es kedwunkerth tereteteth mas
fele az theöreök chaszarnak gyeözheletlen ereief I-larmadikath, hogy az
lstenth, leölkeöteök wdueössegeth es hwteöteökeöth kegyelmetek beö-
cheöllie, wgy, hogy eö szenth íeölsegenek igaz segethsegeth wgy warhat-
Lia kegyelmetek, ha ez ukwesteketh, melliel nekwnk magath kecıtelez-
the kegyelmetek, meg allia,' my magunk nem wonszuk semmibeõl hat-
ra magunkoth kegyelmetek keözeötlı, es eleötteök leszwnk, es nemze-
lwnkerth, hazankerth halalunkoth nem szanniuk. Ha penigh kegyelme-
iek magatok megh íogiatkoıtok nemıeteteknek, felesegteknek, gyermek-
Leknek es szep hazatoknak, protestalunk mostan, az nagy Istennek az eö
szenth fianak es minden szenth angialoknak szynie eleöth, hogy semmi
romlasnak, pusziolısnak okay nem leszwnk. Es mint hogy remensegwnk
wagion lstenwnkben hogy sok keppen ellensegwnknek ellene alhatunk,
walakik ez my parancholaiunknak engedethleneknek Ialaltalnak erde-
mek szerenth, az minth szokoth affele orszagos szwksegh ideien par-
tolkodo embereknek bwntetesek lenny, mys kedwezes nekwl megh bwn-
tenywk. Az kik penigh wiszonth parancholatunknak engednek, es ha-
zank nemzetwnk melleth, illendeö szolgalattiokoth mutatiiak, azoknak
erdemek szerenth walo halaııdo jo akaratunkoth es kegielmessegwnkeöth
aianliuk. Secus nulla ratione facturi. Datum ex castris nostris ad oppi-
dum Geöncz positis, prima die mensis Decemberis. Anno 1604.?

1 Erdély lW2-lől A Hahiburg-uralom ılall állûll, és az erdêlyltk SOISB Iflûgllllllällä,

hogv a Habsburgok sıavaban nem lehet meglılznl. A hit lu esküt ]elenL
5 Bár BOCSKBÍ ifl. Llfllûüa a löfiik veszedelem nazysfiifil, unnyl bizonyos, nagy
ısoı-ben, z szzazaságıım mzginauım eıõıı a uezaemeııyzzs zı ıõı-õk zsapzızk
kezében \'ul!. Ebbfln az évben \"uS7aI0glall.ék PGSIQL Halvflnl, k nilrom all füglák
E§ı\2I§0l1'l0l.
Í A kaüal rëflgylllésen költleılék magukat I rendek, |I0§y BOCSRBY mellett kl-
larıanak.
7 Kell Gönc melletti lúborunkbúl, al 1804. év december hónapjának elsõ napján.

281
Kívül más kéz írcisával:
Par lillerarum Bochkay ad Comifatus, de interteııtioııe Hajdmıunı' (a
dőlt betűs megint más kéı írása) 1604.

ızıyinıni mmiıı, O. i.. Kıııiıııi ii.. 'rnurm iı.

(E in.) rııc. ııı. Nr. i. uıııyıı. (icaızeıeııe eendı
K.: A auaiııı-ıuiııaıııhıre. ap. iıaı. oiımınyıır
ı. ıı. 1:-'ıı. i.)

54

1605. január 16.

Szamosközy István feljegyzése a császári kézen levõ Sutmár

ostromáról és a nép hosiességérõl

A Bocskai-wabadâágharc rneglndiiaaában döntõ reaze volt a l'm]dûsfl5I1ı~ık_ Arnllil

ııonbın ı iitudeiem megkaıaõdărt, ı pırııziıll iı Ielflrıiıdt, nyomás: ıyıkai-oi! az
lngıdaıâ blrtokoıolul. A Rrılltok fegyvert íolfik elnyflınálk allen, ıı Idfllli llll-
lom képvlselfil és saját fiíldesuralk ellen la, ha nek avfinbelordullak a íelkelbsel.
De a luıûltség akkor is megvolt. hogyha a blrwkaaok Bocskai melle állotlak, mert
a jolıbiyok eldtt elmosódott a halűr a l-lılwburl-elnyomás Q lüldäumk klıilk-
ınanyoiú i-iaıaimn közöm Néha, pi. a mııgyın- iaivakra iiiıeıeıı idegen iıirıoiwaniı ese-
tében, ossze is lonódiak az elnyomás kiilünléie fari-nal. Az ellentéte! fokozta, hogy
a biriokosok eiıiıen az idõben minden eazkiiuei iwekezlek rıiegiınani joiıiıagaikaı,
LS Ily nem salveeen nézték, ha ezek a hajdúkhoz cıatlakoıiak. A jobbágyok a haj-
diik mellett KSZK vettek a hadınflvelelekben B hõslesıélük liz ldegennek la (eltünt
Sınnlosküıy lsiváıi az ostromot Szatniár várában alelõ olau ferenc: lıaráltól szer-
Zeh közvetve vag' közvetlenül híreket Smtrıiâr lıevetelérfil és lelllíyıkt kältett
ertesülëeirõl:

1605. 16. Januarii. Szakmár vétele.

Snkmárl kezdték ostromolni H. Januarü, péntek nap, jó hajnalban.

Ostromlották penig leginkább az két bástyát, kik jobbkéz felõl vannak,
hogy az várból kijönének, az viz avagy molnok felõl, az mely felõl
az németek temetése vagyon! Tartott az ostrom három óráig szüntelen.

U Bocsluynak a mêgyékhez lnlézett levele rıiáshlall, l haldúk ell-li'tflšr6l(?)

'Sıalműr várát a Baldlgara-testvérek terve lıerint üuıügű alapmjzú újolasz
bástyás vúrra építettek 1589 és 'Il küıütt 8 Balla meg tovabb erősítette. - Moln =
malom. - A németek lemelése: ti var lemelõhelye.

252
Këzittettenek volt lajtı-akot is elegedendõket, de hatnál, vagy hétnél fel-
jebb in usum nem adhibeálták' bennek, azokat is penig csak olyan he-
lyen nyútották be az árkon, a hol az jeget jegelték, vékelték' volt az vér-
beliek. Mentek alla] bennek ezeken is. Az sánczot szinte az árok hátán vit-
tek hosszan elõ, és abból az árok odalára aatáfk ki magokot, tágas és harin-
tokon' való vermekben, hogy onnat belöl lövéssel hozzájok ne férhes-
senek, és úgy vötték el az lövő lyukakot, hogy ddtéppen az ostromon
való föld népét õriznék onnét, az mennyibõl lehetne. Innét, odabe iszo-
nyú sűrű lövéseket eselekedtek, és az jegeléstűl is arceálták' űket, elany-
nyira, hogy azután nem jegeihettek. Az árokban való vizet az vár alól
eivöttek volt, de sehol annyira el nem vehették, hogy az melijét ern-
bernek fel nem érte volna. De annak is, minthogy befagyott volt, min-
denütt hatan mentenek. De legfeljebb mivel hogy harántok vagyon
Szakmárnak íel.font palánkja és meg nem volt tapasztva, iszonyúképpen
hágták azt turmatirn moportonként, B inkább mind azon mentenek fel de-
rék est:-omı-a,“ oly pertinaciaval". azt mondja az barát, ki ezeket bes-zéllette,
hogy az bennvaló szállott várakban lorgott fűemberek, németek 5 vallo-
nok,' azt mondták, hogy életekben vakmerőbb népet, ki halálával úgy ne
gondoljon, nem Láttanak. Az nagy, sűrű nép egymásra hullott alá, ki lövés,
ki kű, k.i gerenda, ki tüzõ szerszám miatt, melyndc sokasága volt az várban,
Ha egyszersmind egy renden huszonötiglen valót leseprettek is bennek,
azon szempiilantésban mindjárást annyi állott helyében. Az belõl való
nagy lövéseknek iszonyú voltát ebbõl aranyozhatni, hogy öt bástyaja
vıgyori Szakmát-nık, kik közűi mindeniken volt hat, vagy legalább öt
ágyú, sűrű seregbontokkalfi tüzes ısuprdkkal, kalátsokkai, felhalmazott
ltűrakãsokkai együtt, mely követ az asszonynépek hordottak fel. Ezek
németek, ráeok és vallonok feleségei vollanak. Mind ennyi machinákkai
egyaránt impetaliákm üket és minden szerszámot ugyan reajok szúrta-
nak. Szernével nézte ez barat, Joannes Baptista, hogy kettőnek vetették
közűlök az lángozé tüzes kaláesot nyakokban, kü: mindazonáltal az sű-
rűsig közt jűttön-jöttenek fel az palankra, mintha semmi sem lött volna
nyakokban. Végre elégtenek és halva estek le, nagy késõre. Az belsõk

7 In l.Isul'n = használatra. - Adhlbeál (adhlbere) = alkalmaz, használ.

= Jegei = a Jı-get daıaaoiu-A vagjn, nasogatja. - vekei = ieiıei.
' A iıarlııtok, hiıraniok valószinűleg haranték helyett; jeientäe: lejtő. meneteies
resz.
° Arceúl liırcere) = elhárít, lúvoltıırt.
' A palánkíal több sor gefendából vagy gerendák küzé font väzõkbõl állott.
a belselét nedves földdel töltötték meg, klvilirõl pedig hetapaszlották, hogy a lal
szerkezete ne láäzódjék és a Iaanyagot kívtiirûl ne lehessen lrieggyújtani. Ugy
lliszlk, hogy a lal nem volt egészen függőleges, és ez ınegktinnytlette megmászását.
7 Makntsăággal, kllartássai.
Ü A vailunukra l. a 15. sıárnű írást.
' A seıegımıõ nehez iuztegvei- van, amely Karıaesszzı-ii ıõvzdekevzı A közel-
bõl slétszârta a 7.'lrt klltelékben támadó egységeket.
W lınpeıai (iınpeteı-e) = támad.

283
között egy olasznak emberséges forgolódásat csudáltatjak. kinek Bart-
holomaeus Caporal volt neve."
Ostnomlotta penig csak ntén az föld népe. az mint mondja az olasz
barát, kit nem igen hiszünk; voltak ez ostromon az hóstátbeliekl' az nb
metiekkel és az városbeliekkel együtt De mindnyájuk közül is legin-
kább az városbeliek vesztenek igen; elannyira, hogy sok íű városbeli
nép vagyona oda, mert ezeket hajtották inkább nekielg miérthogy az
várnak is ı:sÍnját“ és állapatját inkabb tudták ûk, belöl is mint legyen.
Az hajdúség nem ostromlotta, az mint az barát mondja, kit nem hiszek, ha-
nem az ánczokból lövõdözõtt az bástyák-ra és az lövõ lyukakra. Voltanak
penig mindenestűl az ideki valók, kik az várat vitték, mind hajdúkkal
8 löld népével együtt négyezeren.
Az ostrom elvégezõdvén, két német szökött ki az várból á azt mondta,
hogy nem kellett volna ennyi népet elveszteni. mert két hét múlva ű
magok az várbeliek megadták volna magokat. Az belõl valók megmust-
rálták" magokat ugyanazon nap pénteken az ostrom után és nem talál-
tak többet negyvennél, ki viadalra való emberek voltak volna közülök,
ki sebes volt, ki elholt volt. Annakolcáért látván és értvén, hogy mas-
nap derekasképen akarja Gyulalfi László" megcstromlattatni, ugyan
pénteken (még szót adtak onnant belõl, és így három lűnémetet boısát-
tak ki Gyulafii Lészlóhoz pro obsidibus,'° Gyulafli László is annyit
bocsátott be az várba és Igy kezdettek tractalni egymással. Az várbeliek
hitlevelet kívántak Bocskay lslvántul, hogy békével boı-.sasa ûket,
minden marbájokkıl és hozzájuk valókkal és hogy Eperjesi; etkésértesse
űket békességesen az hol ez üdöben Básta volt az hadával. Acceptálla az
eondiliot" Gyulaffi László és mindjárt postát” boısátott Bocskayhoz
Kassára; egy hétig járt oda.
Ez alatt az kivűl valók és az benvalók összvejártanak szabadon és
vígan laktanak egymásal. Gyulafli László mindazáltal be nem ment
addig az várba, mig Bocskay levele el nem érkezett. Kitakarodván az
némeiség az várból, népet bosétott bele elegedendöt Gyulaííi László. Ka-
pitányul Beck Györgyöt eskette az várba. Az harom német hadnagyot
8 az több németeket Károlyi Mihály fia, egy ifjú legény, ki Eperjesre
késérje fel üket' Az több németek közül, kik ott akartak maradni, meg-
eskették iiket és fizetést töttek ott az helyben nekik. Az ágyús mesterek
is megmaradtanak. Gyulı-ıíli László postán felment Kasára Boskayhoz.

' A mundııllldl hllllytlk \IllIfl\l, dr I Pfllltül SIUVQI nem MllPlIIıal6 mlčfl. mt" :ıx clzdell
ıczıı. ııwz.-zzz. uwnı.ı nem ıaınıaaıo.
“ Ca|>oral=IIzedes. - A következőkben lelrla a vár véddlnek báloısúgúl.
'9 A hôsllt, héalăd külvárost ialëlıl. A németlekeıı Német! mtzűvăros, a varos-
ııeıiekeıı suunár meıõváros lakan el-u.
H csin=ııaı-Aynıuııaag_ hon)-oıuıı ı-esze valaminek.
“ MeUlıusI.rál=súmba vI.'sl„ rllegvlugúl.
H G;-uıauy László, azıskıı ııafı-.-ezen veıeııe az ııslraınoı.
1' Kzzuzkkenı.
IV ı-:ıragazna a ıeııeızıı.
1' A posıiı-Ask a szövegben kétféle jeıanıese szerepel: ı. hlrvivõ, 2. pustıkogı.
284
 Voltak berekesztve az szakmáriak tlz egész hétig és két napig, mind
ennyi ideig is sem trásával sem izenetivel senki által ûket Basta meg
nem találta. Búzájok volt annyi, hogy még két holnapig megérlék volna
vele, borok két hoıdóval több nem volt. Az lövő szerszámok nagyobb
részét, kit Goroszlónál Báthori Zsigmond bolondúl elveszbett volt, ott ta-
lálták meg." Port és golyúbist azon felett sokat. Vesztenek ottbenn
negyvenöten, kivül az ostıomorn a hajdúkban és íöldnépében négysú-
zan, így mondják. Sebesek voltak százig valö.
Péntek nap szállották meg és tlz hét és két nap múlván pénteken ad-
ták meg is. Magyarok az várban huszonöten voltanak, kik közt tizen-
ketten voltak nevezetesbek. Ezek közt voltanak Dengeleghi nemesek
Miklos, Mihály, Bemát, Szikszay György az vármegye viceispánja, az
Vetési nemesek. Voltanak benn asszonynépek úgymint harmadlélszá-
zan, vallonok, németek és ráczok fele-ségi kik beszonıltak volt. - Csak-
hamar hogy ostromlani kezdték az várat, egy öreg álgyú szakadozott el
ott benn az várban, az ágyún való abronıs az fél karját elsukasztotta
az pattantyúsnak, kit ü magok is jóra nem magyaráztanak.

sınnıııwıı uwın mrıenıu nıırıavıııyıl. veıy

xaııeıyıeıer. ıuıvır roruıısunı r.nnıırzı ıı. a
xxx. K. ııuıau suıııyı s. en. ılwı ııı-aa. ı.
ııııyır.

55

Szerencs, 1605 április

A Bocskaihoz csatlakozott rendek kiáltványa Európa népeihez

a szabadságharc kitörésének okairól és a török elleni küzdelem
megszakitásának ideiglenességérõl

Bocskai már az 1004 novemberében üléıezó kaaaal részgyűläen megígérte, hogy

aınını erre ıeınzwıeg lesz, aıuııyüıest fog ıarıanı. Aprıııs ı1-az szerencse ame
ls hívta. Nemfiak az erdélylelt és 8 Ielıõ-rluıgyanırazúgl rendek vettek räzl, de még
ı nyugaıı ars-ıagıeszaın-õı ıs iımaır ızımkasaız. Kõzuıuk wızben ami a szanaeımaı.
hogy elãsegítsék ı ıuegzgyemt Boulml és a béal udvar közöl-t. A ıuıınai ország-

I' astııarı zsigı-nana ıaoı. Augusztus 8-an szenvedett vzmegzt Garaszlõ nızııen
aasmıõı 8 Mıııitv valaátõl.
285
gyűlés Bocskai! Mblyaroraıál leleddlnévé Váll.sıllJtIa_ Bár ezt nem tekintették vél-
ieges megoldásnak, rnäı kmrtoly éredrné1'ty'nek ızáınilolg holy újból maflar ural-
ınzzım van az aıszäznaız A rendek ıoızızagnaıanızenı 2 nzrınm szavazıak nez,
vállalták a szentély Herinti Ielkelélt, én n megyék köleleıélévé tették ıı felszabadí-
lûtt lértilelaltfll levõ Ellflfiéifi Várak (Toklj, Nnflyvûrid, Hufll) lûvábbl Ollrorltât.
A nemuek ieihlvúlbln közölték a haldúkkll, hofl' együtt fognak harcolni n közöl
ellenség ellen. Kérlék, holy n haldűtlflpllûk teli: erővel folylfláâk B harcot S ne
ptlsztitslk az OISIJIOL Mialatt az együttműkbdät rllell-éremtették és hanicızlalták,
hogy I hajdúlılzıi meg akarják osılnni Flerenıýjilkel, Eýllllfll lelisınerhelõ az az
lgyekezetztlk, how kiváltságos helyzettlket biztosiuák Felvefiıtén terhe alatt meg-
tiltolllk, hogy n íõurak és a nentfink udvarházllba, mnjorjálın knlonák szlllianaka
Klkbllillék, hoLV a vélvărlk élére lômbdíı .nemflekbói kell itllıltányoknt űllilani,
a ka$i fõkapitány pedig Idrendű ieiyen. A szbkflll jobbáflot viaıza kell szollál-
tl!-nl eredeti lbldesurñnak, B kapitány, záuló és n Íeiedelemlõl szerzett [rás nélkül
bolyonflő hlldúkıt el kell Ioflti. A blztonságuk érdekében városokba és mezñváru-
sokba menekült f6l.l|'a.kl-bl él nelnfieklfii nerlt azaiııd adót szedni. A szabadságharc-
cıl szemben álló birlnkomk 3 városok hűllénaéfl címén elveszítik birlnktliklt, ki-
vélelnek számítanak azonban aıok, akik ll ellenség közelsége miatt nern kereshe-
lik lel Bocsklit. A hill-lenek pénzen szerzett blrlokail. a vételár ellenében az a bir-
tokos kapja viuu, akitől vásárolták. Ezzel a lıërıflél pedig a klnutár rendelkezik.
A szeronısi országgyúiéseı-A teltıivász, fogalmazıak Europa népethez, annak Igazolá-
sára, hob' a l-labıburl-uralom kényszerítette ki a Íelkelésl és G tbrdkkéi V316 együtt-
működést. A felhivás rendi Ments!/légből nézi a helyzetet, G bár a résıletekbtn oly-
ınzr pontatlan, ısnyzzeızzn n vnıõsagnı ınuıaus hez
Tudják meg és ismerjék el a llılagyarországgal szomszédos kereszté-
nyek is azt, amit már az egész világ elismer, és amtről részben a tör-
ténelmi emlékek is tanúskodnak: hogy a magyarok, több mint kétszáz
év óta kemény háborút viselnek a törökkel,' hol győztesek, hol legyõ-
zöttek maradtak, de támadását és zsarnokságát saját testükkel [og-
ták fel, és a szomszédos tartományokat és országokat mostanig saját
virágzó és gazdag országuk pusztulása árán védelmezték, és mig saját
včrtlket ontották és a szomszédos keresztényeket kimélték, elvesztették
fõnemeseiket, sõt néhányszor királyeikat és fejedelmeiket is. Nincs Ma-
gyarországon valamirevaló rsalád, amely ne siratta volna többször is
valamelyik bátor, áldozatul esett férfiját: a szomszéd országok és tarto-
mányok védõbástyái voltak kelet felé. Mindvégig szinte áldozati álla-
toknak tekintették öket, akik állandóan távoltartják a szolgaság jármát
a keresztényektõl. Zsigmond császárral, királyukkal, Nikápolynál har-
voltak Bajazid török szultán ellen, de szerencsétlenül, úgyhogy ott sok-
ezer magyar katona elesett! Albert királyunk halála után kétszer vere-
séget szenvedtek a töröktõl és két ısatában százezer embert vesztettek!
Hunyadi János, utóaülött László király idejében százszor is meghar-

. I. lılos király xpatal két izben is Hlegütkllztek a Balkánon n lbrbkkél

(1360, ISTI).
2 A nııııpaıyı zıuvzszızz ma oszën van
5 Vllãnűleg n lflrõk 1158. évi erdélyi rlbifilárl ég 1430-ben Sıendrč elvesfl-
lkére gondolt. Ezek azonban még Albert életében történtek.

206
colt a török szultánnal és kétszer megverték! Végül Mohács mezején,
1526-ban, Szolimán szultán török csásúrral harcoltak szerenı-sétlen
eredménnyel; a ısatában elvesztették királyukat, Lajost, az ország fõ-
ernbereivel és sokezer magyarral együtt. De ki tudná Ielsorolni, hogy
annyi éven át, a törökök és tatárok annyiszor megismételt betörései és
dúlásai alkalmával a nyomorult íöldnépébõl hány ezer meg ezer ember
pusztult el, került örök szolgaságba, vagy semmisült meg és irlódott
ki tûael-vassal? Pedig a törökök többször is erõsen biztatták a magya-
rokat„ kössenek velük örök szövetséget és barámágot; különösen abban
az idõben, amikor a törökök a lengyelekkel szerződést és száz évre szóló
iegyverszünetet kötöttek.” Ferdinánd császár és királyunk idejében a
törökök ebbõl u célból különleges és ünnepélyes követséget is küldtek a
magyarokhoz és Ferdinánd királyhoz; de a későbbiekben sem szűntek
meg õket titokban biztatni. A magyarok azonban, ezek az erõs, hűséges
és álllıatatos emberek, megtartották és megvédték hitüket háboni árán is
és inkább választották a halált maguk és ivadékaik számára, sõt készek
voltak a legvégsõl. is elszenvedni, mintsem hogy elpártoljanak a keresz-
lény népektõl. Ezért visszautasltották a törökkel valo békét.
Most azonban, minden várakozás ellenére, a kereszténységnek ez az
érdnla megdõlt. Ami pedig a legsajnálatosabb: nem az ellenség ágyúi-
ıõl dõlt romba, nem az ellenség ereje döntötte 5 zúzta szét, hanem az,
akinek elõharcosnak kellett volna lennie, akit védelmezõjilknek és bosz-
izúállújuluıak tekintettek, az ásta alá és eltúrte pusztulását: választott
és felesküdött királyuk, Rudolf, akit egykor a magyarok olyan lelkesen
klvántak, váLasztotlak, és mint osztrák herceget ünnepélyesen király-
lyá koronázták, és miután esküvel megerösltette jogaikat és törvényei-
ket, magyar királyként üdvözölték, úgyhogy ez a megválasztás nyitotta
meg késõbb az utat súmára a tseh koronához és a romai császári cím-
hez! A magyar királyság évkönyvei is tanúsltják, hogy a magyarok
egyik királyuknak sem adóztak annyit, egyiket sem szolgáltak annyi
hodolattal, hüséggel 3 igyekezettel, mint ezt a királyt, Rudollot. Min-
den kiváltságot és szabadságot mellözve, nemesi rangú embereiket is
adólizetõvé tették; a [õpap urakat, bárókat, mágnásokat és nemeseket,
sõt még az egyszerû Iöldrnlveseket is kiküldött és erre [elesküdött em-
bereik révén lehetőségeik szerint évenként rrıegadóztatták és ı pénzt
neki juttatiák. Ezenfelül minden nemes vagy úr minden évben húsz
parasztház után egy jól felszerelt lovast küldött saját költségén a tábor-
ba. Végül pedig, miután pénzüket már előzõleg leadták, kéthónapra sze
mélyes szolgáikkal maguk is táborba szálltak. Jobbúgyaik és paraszt-

4 Hunyadi JŠI105 HSS-tól kezdve llll'C0ll G tflrűk ellen. TevékeI\YSȧe I :zërenyl

ızlnznyznn ınez Aınen ıaeıenen ızezaõnam. ıenaı nenızenıı v. Laszlo ıwı-m-n „nek
hlrcıl_ A két Verfiëii ll 14-44. évl Várnai h .ll M48. évl rlgólnezel.
5 Az l5!-9. évl bêllekdlésı-e ulfll, amely Zllyluılıd lelllyel klrâly és Llı élete
ııfınını.-. szalon. ısss-un nızgnııınıuk.
Iıınnoınzı meg nıyın, mıım eıeıenzn im-ızen magyar un-ııynaız vaınzzınımk
e Knznnazux. Eznun ısu-ızen ıeız „en fa neznez ıunııy.
jaik pedig házanként tlz tallért adtak, és legalább kilencet ki is fizet-
tek." Végül pedig, ha a szükség úgy kivánta, mindnyájan fejenként a
üászár táborába mentek. Ezeken a magukban véve is oly súlyos adó-
zásokon kivül még a hadifelszerelést, ágyút, golyöt, löport és más, a
hadviseléshez szükséges dolgot száz meg száz jármúvön õk szállitották,
az élelmiszert S mindenfajta eltátmányt õk szolgáltatlák.
A háború már tizennégy éve dúlt Magyarországon,' de a magyarok
erõs és törheletlen lélekkel viselték el a különféle nemzetek ideözönlõ
ısapatainak súlyos terhét, törököket, tátárokat, és keresztényeket, a vér-
ontást, a török és tatár dúlását, a keresztény katonák erõsukosságát, és
nem panaszkodtak emiatt.
De miközben az elmondottaktál kimerülve, fáradtan S elcsüggedve a
jobb jövőben reménykedtek, miközben minden idegszálukat és erejüket
megfeszítve, a kereszténység 3 önmaguk megvédésén Iáradoztak - hall-
játok meg, keresztények -, Rudolf, Magyarország királya [gy viszonozta
nagy kegyesen a keresztények védelmezöinek, hú magyarjainak viselke-
dését: úgy gondolva, hogy ennyi öldõklés után már elgyengültek és szinte
elpusztulva, teljes nyomorba kerültek, királyi méltóságához nem illõ
elhatározásra jutott: tervbe vette, hogy teljesen megsemmisiti õket és
Magyarországot tartománnyá teszi, és örökös jogon az Ausztriai I-láznak
rendeli alá, hogy ilyen módon a Magyarország fölötti uralom Ausztria
kezébe kerüljön, hogy Csehország, Morvaország, és a Szent Római Biro-
dalom örököa uralma is Aufltriáé legyen, õ pedig mint király, a keraz-
ténységtöl pénzt szipolyozzon Magyarország, a kereszténység védűbás-
tyája megvédése clmén. Hogy enel a pénuel az Ausztriai l-[áz hogyan
védelmezi meg Magyarországot, az minden nemzet elõtt nyilvánvaló.
Ugy, hogy az oısúgnak már szinte mak romjai látszanak. Ugy gondolta
pedig, hogy ezt az elhatározásál kényelmesen végrehajtja és keresztül-
viheti azzal a pénzbeli segítséggel, és azoknak a keresztény katonáknak
erejével, akiket az uralkodók és a kereszténység évente a török ellen
adtak. De ahogyan Dávid és Saul tanúsága szerint' a szándékról a leg-
biztosabb bizonyságot a selekedetekbõl lehet szerezni, így Rudolf király

1 A nabnnı ıaeıen z ınnıınna ıgen ı-neznõıı. im-ban 8 an-ınz van pnnanızenz,

N95-ben 15, 1506-ban IB lorlnt. A rıelnfiléfi kénytelen Volt beleeflyelnl, hnfi' az
„nõ egy rezzeı (Aı is mınınnı 8-„L n ııı an-ınınõı Den maz: ıızzu. ez ezt Az ıerneı
nzın nın-iınnua az n ınnnagõm. Megınnz-nur eıynııaı wvanızı-A is n nzmeı ıeıkeun.
Ehhez járult, a kllnnıállltjs kötelezettsége. l5W>bun |.Í1eZel' lfinyl hadsereget -
vıllak meg.
0 A naıznna Kezzızız e szerını ısoı. Az zgunfnnu ez n ıõfıenzu irnnnınfn n naıznnı
keflifi évét 1501-lfil, l502-tűl vafl' HIS-lfll IIÁIHÍIJÁK. Éfihek a blznnytalllliágnak az
8 ınzmı-Aznıa nagy n naızõnı nnnı zzznıenyzıı nznez eıvaınzzızni n nızgeım, meg
bere ıueıı ıımı ereıeınnenyexıõı. (vu. n au. zzaınn aaı-annál.) A aınınnmeını vı-
szony nızzsznkiıszn ez n nnaıaıınpeı Kezaeıez ısaı
° sauı ıznzı eısõ Kıı-ııyn von, ı. e. . xx. „Am vegen, õı Kõvzııe n Kn-Aıysagnnn
Davıu. nma ınınz pnzzınrıın kzruıı snuı nnvmba. nnaı ntzznyenz z Kızlıy ızz-
ueaeı ez ızıezezuı Kanta n ımaıy ıeınyat unsnn sznı ıeııeııeny im nıaınıezõsezerz.
Dfllitt Dávldnak lltelıektllnle kellett.

288
viselt dolgaibol. Hogy emlitett elhatározása ténylegesen az, alább a déli
verõfénynél világosabban fogjuk bemutatni:
Először is idősebb tanásos urait, akiket még apja, Miksa hagyott rá,
és nemcsak okos és megfontolt, hanem hosszú tapasztalattal rendelkező
emberek voltak, Adam von Dietrichstain-t, Wolfgang Rumpff-ot, Paul
Sixtus von Trautzon-t szégyenletes módon, minden keresztény uralkodó
szokásától eltérően, hirtelen és hallatlan ürüggyel halállal fenyegette és
kiüzte Prágából. E becsületes és nagy férfiak helyére választotta és állí-
totta az ausztriai Wolfgang Unverzagt-ot, egy fuvolásnõ fiát, ezt a na-
gyon bűnös, ravasz, hilszegő, csak a saját hasznát keresõ, erkölcstelen
embert,'° aki semmit nem törődik Istennel és a becsülettel, aki ügyes-
kedéssel és ısalárdsággal távolltotta el az emlitett talpig beısúletes férfiú-
kat, Lanársos uraiL E mellé vette és fogadta Philippet, egy uidó fiát és
egy másikat, Makowskit, aki hozzá hasonló volt. Mindebből következett
elsõsorban, hogy nem törődött Istennel, törvénnyel, az igazsággal, a nem-
zetek, sõt édes testvérei tanácsával, s tetszése szerint teljhatalommal
kezdett önkényeskedni minden népével, különösen pedig a magyarokkal;
a neki alárendelt nemzeteket egyre hallatlan adókkal sújtotta, azt állítva,
hogy õ felüláll minden törvényen, mert király. lgy csak ezeket a szava-
kat lehet tőle hallani és rendeleteiben olvasni: „Mást semmiképpen nem
akarunk" és „méltatlankodásunk súlyos büntetése alalt"; ez pedig ugyan-
az, amit a zsarnok szokott mondani: Így akarom, igy parancsolom. A jó
és tökéletes Istennek van egyedül korlátlan hatalma, mégis ahogyan a
bõlısek naponként megerõıítik, szabályos törvénnyel kormányozza dol-
gainkat. Te pedig, Rudolf király, légy bár a legkiemelkedőbb helyen,
halandó ember vagy és nem istenség; légy bár titokzatos és láthatatlan,
senki számára hozzáférhető, mégis félrevezethetnek és éppen ezért na-
gyot tëvedhetsz, ha akár csekélyke arannyal és hizelkedéssel közelednek
hozzád. Joggal és törvénnyel kell minden tisztségedben eljárnod. Ha
ugyanis a jó törvényeket és a helyes eljárást elveted és teljesen félre-
teszed, egyúttal nemcsak a királyságból, de mint második Nabuchodono-
sor magából az emberségből is teljesen kivetkõzöl." O vészthozó szolga-
lelkűség azt mondani, hogy a királyokat nem köti a törvény és az eskü.
Olyan, mintha a kocsi és a kocsis mindent veszedelembe akarna dönteni,
ahhoz fel és le rohanni és száguldani, összeroskadni és alábukni kell.
De lássunk még mást is. A katonaság, amit a keresztény világ minden
sarkából hívtak össze Magyarországba a török ellen, Magyarországon tá-
borozott, pihent és majdnem az egész hadsereg itt telelt; a lakosság va-
gyonát, városait, falvait, a nemesi kúriákat török szokás szerint timár-

W Wolfgang U|1\'el'!agt az udvari lflfllllra Elnöke Voll. SZe\'9Pél'5l az Illäházy-

Pfilben l. B 48. Slámű írást.
“ Nabukodonozor (Nebukadnécár) löbh babildnl király neve. ll. Nabukodonoıor
li. e. 604-562) Velette u Hidókat babllórıl foëágbı. A babllbnl uralkodó embertelen-
sélére utal.

lg - ısız 259
birtokként szétosztották a katonaságnakfl* és ez nemcsak a szükségen
felül, hanem egészen a tékozlásig és elherdálásig ingyen felélt mindent;
de még sokkal súlyosabb volt az, hogy büntetlenségükben bízva, szörnyű
és hallatlan gonoszságokra vetemedtek; a magyar lakossággal minden-
féle jogtalanságot, kegyetlenséget, gazságot, szentségtürést műveltek, ön-
kényeskedtek és kinnzták nemcsak a parasztokat, hanem az urakat, papo-
kat, íõurakat és nemeseket is megkülönböztetés nélkül megsértették, hol-
mijukat és javaikat, borukat, gabonájukat, Állataikat, lovaikat elvitték,
a iıemplomokat leltörték, házigazdáikat megverték vagy megölték, hogy
vagyonukat megszerezzék; lérjtñl feleségét, szülötõl gyermekét, a szerelõ
anyától a nyolc-, kilencéves kislányát, a íiütestvértõl ártatlan testvér-
húgát, és a szemérmes fiatal hajadonokat elragadták, az elraboltakon
kedvüket töltötték, majd a íeleségeket és gyermekeket megbecstelenltve
és meggyalázva, súlyos váltságdljért adták vissza lérjüknek és szüleiknek.
Az u.rakat és nemeseket kidobták kúriáikbol, [elprédállák mindenüket,
elfoglalták a leigázottak otthonait, és íeléltek mindent, íelégették a fal-
vakat, a szerenısétlen nép pedig nyáron az oktalan állatok módjára a
hegyekben és erdőkben bolyongott, makkal, gyökerekkel és fakérgekkel
enyhítetle éhségét és nemsokkal azután pedig, mint a birka, pestisben
elpusztult; nemegyszer azonban még a hegyekben is kiíosztották, elszed-
ték a ruháját. Télen pedig az urak különféle váraiban és a [allal körül-
vett városokban tengõdött és koldult. Sem korra, sem nemre nem voltak
tekintettel - de errõl világosabban szólni nem engedi, hogy a fül nem
szokott ilyen becstelen dolgok hıllásához, meg a szégyenérzet is tiltja,
hogy végtelen és hallatlan gaztetteikel. itt elsoroljuk. Fs ez a baj Magyar-
országnak nemmak valamelyik sarkát érintette, hanem az egész ország-
ban elharapódzott és mint a sáska, egyik helyről a másikra vándorolt.
Ezután a császár, hogy úgy ne lásék, mintha semmit sem tenne, elren-
delte, hogy írják össze a katonaság által okozott károkat, gondosan be-
csüljék fel, és vonják le a katonaság zsoldjából; a lakosságnak azonban
semmi haszna nem volt ebbõl; a katonaság kielégült a lakosság könnyei
révén, a király pedig gazdagodik ezzel a bevélellel. Mert a keresztény-
ségnek Magyarország védeh-nére [elajánlott pénzbeli segítsége a királyi
kincstárba kerül.
Most rátérek a magyar királyság régi jogaira és sıokásaira, a miket a
király mind eltörölt; viszont kamarákat állltott íel,“ vagyis inkább bör-

Íı 'fiIl'\ár-biricimak nevêllčk a lörökök az ldeiglenês l'IlSZnál-MFB l(i0S2l01.t bir-

lfllšükll (V6. BZ 5. Slămlfl lrathll. ll! lzl. ıluırjı kíemelnl, hogy a törökök mbfljára
a tulajdonosoklól íüggellenûl vették Igénybe a Iöldet és rlibollák ki.
" l. Ferdinánd a klıııslarlól hlvatıl helyett Magyarországon két kalnarál szerve-
zett. Az egyiket 1520-ban Budán, majd 1531-lñl Pouonyban (Poısonyl kamara)
lnflkldkl-te, a Infislkil. Dedlg 1554-ben Kasán (szepesl kıımara). A kamarák Ieladala
Voll: a llöznonli lgazgıtás, a jövedelmek kezelése és az alsóbb lokű pénzügyi sur-
vek Dénzkeıelëének ellenãrzése. A kamarák a llüılgılgalásban ls fontos helyet
lollllüik el. Magasabb sflnvonalal képvlsellek, mint a ltlrmslartóság. Eflultlal
azonban az lrlegerı elnyomás eszkbzel vollak.

290
tönöket és kínzókamrákat, ahol a lakosägot kínozták, gyötörték és el-
nyomták; vezetőik minden bűnnel fertõzöttek és minden rútságtól el-
csúfitottak. Szuhay mészáros, Migazzi pedig horvát para.szBzármazásü,"
de igen kiváloak a ravaszságban és cselben, hogyha valaki fellebbez ha-
tározatuk ellen, hiába fordul a királyhoz, nem adnak módot, hogy szól-
jon és meghallgatást nyerjen. Olyanok ezek, mint a jó vadászkutyák:
florgalrnasan felkutatnak minden helyet, klsugolják és kifürkészik, hol
lehet valamit rabolni. Es ámbár a törvény megengedi, hogy vagyonával
bárki a legalsóbb népbõl is szabadon rendelkezzék, õk nem törődnek
ezekkel a törvényekkel, és Magyarországon a meghaltak javait erőszakkal
elveszik, hogy ne ısak az élőket, hanem a halottakat is elnyomják. Külö-
nösen pedig a fõpapok esetében, mikor halálukon vannak, lép közbe a
kamara; minden vagyonukat elveszik, lepecsêtelik, elfoglalják, mintha
rablók vagy másféle gonosztevõk, vagy törvényen kivüliek lennének, és
ha valamit véletlenül rokonuknak vagy szolgájuknak adtak vagy hagyo-
mányoztak, azt elkobozzák tőlük, s még a temetésre is alig engedélyeznek
valamelyes összeget a halott vagyonából. Ugyanígy a földbirtokokat is a
kincstár veszi át, majd miután jövedelmüket néhány éven át a kamara
bitorolta, s kipusztította és kiürítette õket, másnak adományozza, de
azzal a kikötéssel, hogy az országgyüléseken vagy az oıszágtanácsban ne
szegüljenek ellen a király akaratának, akár igazságos, akár -igauágtalan
dolgot kíván. Ezért, hogy több szavazata legyen, a király az ország tör-
vényei ellenére még német parasztjıit is az ország Iıipapjai és fánemesei
közé vegyfti és beengedi.“ Az írásban tett ígéretek, kiváltságok, kötelez-
vények, végrendeletek mind csak üres szavak, és annyit érnek, ameny-
nyit ıı király kénye-kedve megenged. Magyarorsúgon már csak annyija
van mindenkinek, amennyi elkerülte a vadászok éles szemét. Ninıs olyan
családi vagy õsi vagyon, amit a király önkénye el ne venne igazi örökö-
sétãl. Ha pedig nem lehet a törvények szerint élni, keresztények. akkor
ez annyi, mintha egyáltalában nem lehetne élni.
Ezenkívül Magyarország legvilágosabb törvényei ellenére minden na-
gyobb és kisebb hivatalt külföldi németelcnek, osztrákoknıık osztogat;
így minden vár és végvár parancsnokságát is osztrákoknak adta, a ma-
gyar katonákat pedig teljesen félreállitotta, és azt akarta, hogy semmi
disõség ne jusson nekik, annyira, hogy a magyar gyalogosok fölé is,
akik nélkül ugyanis nem tudott meglenni, német, osztrák kapitányokat,
paranesnokokat rendelt, bár mindenki tudja, hogy nem a németek, ha-
nem a magyarok voltak azok mostanában, akik a budai basát Székes-

I* Szuhay íılváıı václ, egri plispok, majd kalocsai eı-ıek, HW-lál 1608-lg állott a
p-zzzuızyı Kzınm eıeıı. - Mıgaızı Miklos vaı-mü puspek A szzpzıı ııuııııı eınake.
A mıazız nangzuıyomııan ıuzınzımı, ı-mg nem neı-ml mı-ınumnuıı.
H A nunozıınm um, amelynek szgııseıeveı az ıssnz Lxxvıı. ız. ıııpiııı ı m-
rfily ldegeneket hozhatott be az országba a mawar nerneség ellenálldsának gyen-
zııezezz.
íehérvarnál, Eı boszniai basát pedig Szigetnél megverték," a németek
viszont a legfontosabb magyar várakat, Egert, Gyõrt, Kanizsát, Pestet,
Hatvant, Esztergomot és más helyeket önként átadták a töröknek." ls-
merjétek meg, kérünk, ausztriaiak és németek, hogy oly sok éven át, a
keresztények oly sok költségével, oly sok társatok és katonátok elveszí-
tésével, oly sok vitéz férfiú feláldozásával, végre is micsoda ragyogó tet-
teket hajtottak végre. Esztergomot visszaloglalták és helyette elveszítet-
ték Egert és Kanizsát, Magyarország kiemelkedõ védõbástyáit. Igy köny-
nyen meg lehet látni, hogy rnit tesznek. A háborút szándékosan húzzák
és nem harcolnak, és mindezt üzlet és nyereség céljából.
Van a magyar királyság legfontosabb szabadságjogai között egy, hogy
bármelyik úr és nemes szabadon uralkodjék birtokain és hogy a tulaj-
donos akarata ellenére se a király, se a íőpapok ne helyezhessenek birto-
kaikba lelkészt.“' Ezt a jogot szabadon és békésen élvezték mind a főne-
mesek, a nemesek, és az urak, mind pedig a szabad városok, mint a ma-
gyar korona tagjai; minthogy azonban Rudolf alatt a magyarokat meg-
íosztották minden törvényüktõl és szabadságuktól, a templomokat is
legyverrel rohanják meg, lepecsételik, lezárják, a papokat kidobják és
a lıivek akarata ellenére más, tudatlan papokat erõszakulnak rájuk, holott
bán-nely helyen bármilyen emberek között vallásukban lehet különbséget
találni. Sehol ugyanis nem olvassuk a sıentirásban, hogy Krisztus urunk
vagy szent tanítványai, bárkibe is fegyverrel oltoltak volna bele a hitet,
ı vallást, ı Szentlelket, ıı búnbñnatot és búnboeıúnatot; mert ezek a dol-
gok lsten igéjének hallásával jönnek meg és azoknak jutnak, akik aláza-
tosan imádjflr Istent és imádkoznak hozzá. De maga a természetes ész
is bizonyítja, hogy az ember szívét és lel.két tanltással és neveléssel, nem
pedig`a fegyverek erejével lehet csak művelni, és ezért a szabadon szü-
letett vallást szabadon is terjesztették, meggyõzéssel, Lanltással, ısodák-

"I A budai Pasa lölött kivlvott Pákozdi zyñıelemre utal (i583 november). Sziget
eliraa lehet, Sılsmk helyett. li! szenvedett Haszan boszniai pufl Vefäêget l5B3.
júnils E-én. A kiáltvány a Lyfiıelmet a mugyaruk érdemének lulujdûnitja, holott
Eı-am-ıy Taıımz norvat ban, Eggenııeı-g s Auersperg csapatai gyõzteıı ıe z ıöı-õkõı.
Ü A lelsflroll válik elväıttésében ul idegen zsoldoıoltlllk nag' räze volt. Eger
1500-bfln, Győr i594-ben, Kant7_ü IGW-lmn esett el, Pest és Hatvan 1604-ben került
újból a török keıêre. Éãitergnm Példák nem Vllâgûl. ESZtel'S0l'h0l 1543-ban foglalta
el a türñk; a német, spanyol & itáliai uoldosok könnyen feladták. Ennyiben bele-
lllik a Sorba. Viszont a többi efielek mind u tizenlilévu ltábflrűból Valčık. Ennek
sm-An pedıg Esııeı-gmmt ısos zzzpıeı-ııberehzn a usrükömõı vismroglaımk, ı-ıılııı
ahoy' késõbb a kiáltvány jelzi is, Lehetséges tehat., hogy Fııtergom itt hibásan
valaınely ma; helység helyett szerepel.
Il ııı eu-reszt werııõzzy Haı-ınaskõnyvëıe utal, amely z rõıdesuı-ak egyik sarka-
lfllos Jflltlltênl lflundja ki, how \Ül'\'en)'Eâ jogatklral és 6813 lltvedelrnetltlrel birtn-
kflik hnlñrún belül Szabadon élhelnek. Mlsrészl A kelyúrl jozra hivalkoılk, amely
szerint a íöldsúr hoııãjúnllăsa nélkül nem lehet egyházi aıemëlyl kinevezni birto-
kfirl. Az HD5: XXXI. IC. kimonflfltla, hey n lüldellırak n kegyllrûsăguk alá tar-
tozó egyházi javadalmakat t-.sak az országban lakbknak adományoıhatják, idege-
nek a Király Vagy a Kegyűri lüggûl rendelkelfl blrlt'ık0S0l( rnegkerillesével sem Sle-
lilhelhek ,lãvidfllntalti-tt.
kal és tisztességes élet példájával erősödött meg, ahogyan l-íylarius is
Auxentius Aıfianus ellenében tanúsitja," nem pedig erõvel, nagyravá-
gyással és hadigépekkel prédikálták az evangéliumot, nem összeesküvés-
sel és uralomvággyal, ahogyan Rudolf, országainak jogai és törvényei el-
lenére, megegyezett és összeesküdött a pápával, és Isten csak az alatt-
valók teste, nem pedig lelke fölött adott hatalmat a fejedelmeknek, ezek-
rõl megfelel nekik Dávid király: miért panaszkodtak a népek stb. A meny-
nyekben lakó megcsúfolja és kigúnyolja õket, börtöneiket és törvényeiket
pedig megsemmisiti.
A szabadságnak valami reményét ugyan [Rudolf] is meg szokta csillog-
mtni, és a régi szokás mintájára orsüggyúléseket szokott hirdetni, ahol
az általa irt és aláírt leveleket olvassák fel; ezekben királyi szavára ígéri,
hogy mindent szívesen fogad és helybenhagy, amit a gyűlés folyamán
együttesen eíhatároznak á elfogadnak; de bár a király öctse" és a mel-
lérendelt német tanátsosok mind alá is írják az országgyűlés végzéseit,
mikor ezeket szokás szerint a királyhoz küldik megerősítés véget; akkor,
minden nemzet szokása s a királyi ígéretek ellenére, a király kénye-
kedve szerint, megváltoztatják, hozzátesznek, elvesznek belőle, vissu-
vonják õket, újakat írnak helyettük, olyanokat, amikről még csak emli-
të sem történt az országgyűlésen." Mit várhattak a magyarok egy ilyen
királylól, akinek semmi ígéret nem szent, aki õket ellenségeinek tekinti
és elhatározta, hogy őket gyökerestõl kiírtja?
Világosan megmondja ugyanis az 1603. évben hirdetett országgyűlésen
felolvasott levelében; azaz azt mondja: úgy látja, hogy a mıgyar elõkelõl:
elpartolnak, így helyükre németeket akar behozni, és ezért szigorúan
megparantsolja, hogy Magyarország lakói közé ezeket az ausztriaiakat
befogadják: két Liechtenstein testvért, Karlt és Maxot, Molard Emestet,
Johannt, Ludvigot, Kolonitsch Siegfriedet, Karlt, Ernestetf' és ez nemsak
mint szükséges megtörtént, de magát Kolonitschot Dunán inneni fõkapi-
tánynak, Molardot komáromi parancsnoknak tették meg; a többieket
pedig a király tanáısosai közé nevezték ki a magyarok eltávolításával,
elhanyagolıisával, megvetıésével és semmibevételével.
A ısaládok öröklésérõl a megfelelõ törvény elrendelte, hogy minden

1' Hllırtuı galliai püspök (megh. 35'!-ben) memtıen állott ll. Constaııılnus egy-
háıpolitlkúlával, emiatt száműıést la el kellett Szenvednle. Az ırlánuaok ellen
könyve: ırı z szeııtı-tnmıwıııõı. At-aus (mega. :m-um u ıõıa eııızvzzzız Azııı-.ızmtu
alapítója. Tini!-ását, hogy Krisztus nem egylenyezű ız Atyávıl, a katolikus egy-
ltâl mint Zretnekãéget elítélte. Aulentluı Milano pttslñlre (megh. TH-ben), az ariı-
nlzmus egyik lótáınıısıa volt nyugaton. Hllarlus támadta lanílánít, de Auxentlus
megtartotta helyet lıIlá.lÁlg_
Ilauazıı ıızıyetı, ami kezdve, nagy ma ota szzmëıyzızn nem vzu :mt z
magyar orsıúlıyűléaeken. valamelyik öccse: Mátyás vagy Míluı főherceg jelent meg
7' Az 1004: Xxll. lt.-re ulal. (L. az 50. szám Illall).
H Kmıyı A. Keısegıze vunıa, hogy A ıtıı-aty ıazeıõı ııyeıı zıõızt-JA-ms tot-lent
magyar oıuam-alesi Emlékek iu. Ep. um. 1-ıı. ı.) - Az ıooa. évi oısuuyoıeı
a felsoroltak közül egyiket sem honoaílolla, az HIM. évi a Mollárd és u Kullonlth
testverekel.

293
férfiágon kihalt mágnásnak és nemesnek birtokai a Koronán szálljanak
S a király érdemes magyaroknak adományona azokat. Ez a törvény az
országnak különösen hasznos, sok mágnás és nemes férfi, minthogy az
országnak az ellenséggel szomszédos határvidékei elvesztek, végsõ nyo-
morba juhatt. Azokból a javakból mégsem jut semmi a szegénységbe
süllyedt magyarnak, mindent a királyi kincstár vagy a németek vesznek
birtokukba. Sőt [a király] hogy az ország mágnásait elpusztltsa, magát az
országot gyengítse és saját tulajdonává tegye, az ország várait, és ura-
dalmait, amelyeket a magyar mágnásoktól erőszakkal is elvesz, német
parasztoknak vagy kereskedõknek adja birtokába, ahogyan valamikor
Szentgyörgy, Bazin, Murány, Trencsén, Likava, Surany, Végles, Zólyom,
Llpüe, Léva és sok más várat.” Hasonlóképpen az ország összes határ-
várai németek kezében vannak, úgyhogy egész Magyarországon ninvs
emlltésre méltó vár, amit a magyarok halalmából nem vettek volna ki
és a németeknek birtoklásra nem adtak volna at.
Ezekről a tűrhetetlen és végsõ bajokról, sérelmekrõl és elnyomásról a
magyarok minden oıszággyülésen, nyilvánosan és nıagánúton, minden
helyen panaszkodtak, tiltakoztak ellene, hangsúlyoıták, hogy már telje-
sen kimerültek és elgyengültek, de minden hiába volt: nem adtak nekik
sem helyet, sem idõt, nemhogy a bajok enyhitésére, de még elõtárására
sem. Az ország összes rendjeiböl közbenjárúként S követként kiválasz-
tott és kiváló férfiakat küldtek, ezek útján a magyarok könyörögve és
földreborulva kérték, hogy ne semmisltse meg az oıszág jogait és sza-
badságait, vessen véget a katonák féktelenségének: dolgukvégezetlenül,
íelelet vagy szóbeli vigasz nélkül tértek haza, holott a királynak nemcsak
igazságot kellett vol.na szolgáltatnia, de türelemmel sajnálkozni is.” Végül
is külsö közbenjárókra gondoltak. Az erdélyiek a pápához, a lengyel és
a svéd királyhoz fordultak, hogy az itáliaiak és a lengyelek járjanak
közbe a magyarokért Magyarország l(irályánál.'-ˇ' Mindezek is hiábavaló-
nak bizonyultak; még egy szót sem tudtak kivenni belőle, nem hogy a
bajok orvoslását elérni. Mégis ha már sohasem lehet a királyt látni, le-
hessen legalább örül.ni szavának és feleleteinek. Es amint az Egyiptomon
túl lakó abesszlnek királyáról, akit idős embemek mondanak, lrják, aki
hogy alattvalói elõtt még fenségesebbnek és mindinkább tiszteletre mél-
tónak latszódjék, igen ritkán lép a nyilvánouág elé; ha hangját függö-
nyön keresztül lehet hallani, komoly dolognak kell tartani, ha kezét vagy
lábát megmutatja, nagy kegynek veszik! igy a magyarok sohasem hall-
ják királyuk hangját, soha nincsen alkalmuk, hogy kezét vagy lábát meg-

” Reızlnt a honosítás útján Mayaroıuágra jutott tdegenekre, részint a bad

király! városok sorába emelt mezăvárusokra (pl. Szenlgyürgy, Bazln) ulal.
M Arra utal, hogy 1803-ban az 0fSlÁ&š'Űlé! ktlldötlsšget menuztetx Pffiãúba.
Közvetlenül Rudolf Gáuár elñtl akarták lellárnl ız ország súlyos helyzetét és
Sêflllséget kértek. A kővelšég Előterjexıléaêre Rudolf kllêrõ Vâlıflt adott (Ml-
gyfll' Tčflênelml Emlékek, II. 0. VII. kl$l':L 115-134. l.)
'H Ez a megjegyzés vaıosıınfiıeg az-fa uıaı, hey Küımıaıeıı (lengyelek, papzi követ
Sllı) mint kUZVetÍt6k szerepeltek a Rudolllal folytatott táryılfiıokon.
ısókoljak, vagy legalább érlntsék. Valami szellemnek vagy lélekrıek lehet
inkább nevezni & nem Rudolf királynak.” Ugyebár, ó keresztények, ezek
azánalomra méltók és a legkevésbé sem túrhetök el. Fa a király azt
akarja, azt klvánja és azon dolgozik, hogy az ország tõurait kipusztltsa,
S a valaha virágzó magyar királyságot tartományként Ausztria alá ren-
delje, tetszése szerint szabjon törvényeket a magyaroknak, hogy ezzel is
biztosítsa az Ausztriai l-láz számára a császári koronát.
Sok dolog, amiket elõterjesztettünk, világosan beszél, 8 sok egyebet
is lehetne felhozni, de hogy azokat a régebbieket, mellõnük, elég lesz
sak azokat bemutatni, amelyeket az utóbbi két évben Magyarországon
selekedett az az inkább zsarnok, mint király, továbbá azokat, amelyek
mindannyiunk szeme elõtt történnek. Kifogynánk ugyanis az idõbõl, ha
mindent el akarnánk sorolni.
Thelekessy István a bárók közé tartozó és lelkes ifjú, ısaládjának egyet-
len és utolsó tagja a ısászár óráját tudatlanságból a vivõjétõl elvette. Bár
liatalkora, atyjának, a néhai kassai kapitánynak érdemei és vétkének
enyhesége elég mentõkörütménynek számithattak volna, mégis ez az
előkelő és igen gazdag ifjú nagyon súlyosan lakolt; fejét vették, 120 ezer
tallérra betsillt és ennyiért ániba bosıitott birtnkait, továbbá összes ingó-
ságait a királyi kinıstarnak juttatták."
Egy másik ifjú, Homonnay Bálint, akinek nagylelkúsége és kitúnõ
tulajdonságai békében & háborúban adtak alkalmat, hogy ellene nyomo-
zást indllsanak és keressék az okot, hogy ellene fellépjenek, de nem
találtak mást, csak nagyon rossñndulatút. Neki is vége lett volna, ha
pénzzel nem léptek volna közbe érdekében, a tanaısosoknál elég nagy
összeggel, a királynál 25 ezer tallérral.“ Még ez sem volt elegendő a
király kapzsiságának, unokatestvérét, l-lomonnay Györgyöt, amig az ösz-
szes nemesek a Székesfehérvár alatti táborban a török elleni háborúban
személyesen tettek szolgálatot a hazának, a ki.rály kamarája bevádolta
és 150 ezer tallér értékű birlokait a kincstárnak átadta. A gyermekifjú,
hogy legalább élete meg;-naradjon, kénytelen volt Lengyelországba szám-
űzetésbe menekülni.” Nagyságos Rákóczi Zsigmond, kiváló katona és

I* Ruazıı ıs-ııı-bnz mene z z-zeknzıyez ıuzzızõı Pzıgıın, et .zumn egyre ınmzb

nızgkau ııu. eıeuen lett.
W Theıekzszy rrelekztsy) istván ıevesen szerepel Mihály helyen., ıkı 'rnelekessy
ıınre knssaı fõkapitány unokája volt. Megmınadıa a kıfuaıwtıa nudolt kıı-nıy
anıeıyızısı Java ııekeıeıt A kıntıy sanmanı az mo. evı unıaggyme; nzznıanııı,
hogy ellene Iörvényesen eljárjanık ()U(ll. lı;.). Vö. Nagy lván: Magyaroıszág
qıládai, XI. Pest, 1865. 70. l. - A Iılléı' ebben az Időben elyértékű volt A Io-
rinıuı.
I 1-ıonwnnzı aısıınuzı, zenıpıen megye (õizpmfiı ıeı- A ıozıaevezıesız neııëk.
ungyeıonzagba nienekuıı, bıı-mkiııı ıexõgııımk. Mkõczı ısıgımnd útján kegyelmet
ken. ıınm im uıvımn nzzıı a teıımıızı kapni: meg, nzıgy 8 nenapıg ııo lovast
Q l50 lYal08ıut tart ı talál költségén. Hollwnnıl ll szabadságharc meglndulásaknr
aoaıkaitnız aatlıkıııott
filloırwnnal György uelét az emlékirat egyoldalúan mutatja be. Holnonnll
Gyorgy ez ınyız eııen ız mu. evı m-„Aggyõıesen naı megye eınzıı panaszt i ne-
mıégen elkövetett erõszakos ıselekedeıek miılt A ıendek tuıtnı-ozıu az volt:

295
egri kapitány, gaulag ember ellen mostohafiát, a még gyermek Mágosy
Ferencet izgatták fel a nyereség reményével, titokban ugyanis megálla-
podtak vele, hogy sürgeti Rãkóczitól az elszárnolást birtokai fölötti gyám-
kodásáról. Királyi tekintéllyel könnyen reávehették, azzal a Ieltévellel.
hogy a Hákóezitól kicsikart pénz részben a királynak, részben a gyém-
Iiúnak jut. És Rákóczi ugyan nagyon nehezen szabadult a dologból, de a
császárnak 50 ezer tallért fizetett. Nagyságos Dobó Ferenc mihelyt meg-
halt, rögtön perbefogták, a király elvette örököseitõl birtokait, ostrom
útján bevette Sárospatak, Szerednye, Léva, Lednic várkastélyait, egyéb
birtokait össze ingó javaival erőszakkal elfoglalta, és minthogy mind-
ezeket [a várkastélyokat] egy éven túl tartották, a nemes várparancs-
nokokat elfogatta. Hosszas könyörgésre a birtokokat a készpénz, a bor, a
gabona és egyéb 440 ezer forinton felüli értékek elõzetes lefoglalása után
azzal a feltétellel adatja vissza Dobó örökösének, nõvérének, Perényi
Zsófiának, hogy még 100 ezer forintot leíizet és hogy férjhez megy (öz-
vegy volt ugyanis) nem akihez akar, nem a magyarországi törvények
szerint valami a háborús károk által lnségre juttatott nemes magyarhoz,
hogy élessze a háborús nehézségek miatt megfogyott magyaroıszági fõ-
nemességet, de ahogyan a király akarja, a német Siegfried Kolonifsch-
hoz. Mikor pedig õ [Dobó nővére] mindkét kivánságot teljesítette, akkor
végre testvére birtokait üresen visszakapta. Nagyságos llléshâzy Istvánról,
Magyaroıszág lovászrneslerérõl, akit mindannyiunk ltélete szerint meg-
alapozottan tartottak bölcsnek, otthon és idegenben nagynak és hiresnek,
miután ügy gondolták, hogy gazdag, minthogy magán és állami ügyek-
ben az vezeti a királyt és talpnyalóit, hogy az ország törvényeit, az eskü-
ket valamelyest szem elõtt tartsák, õt, mintha felségsértés bünében lenne
vádlott, a megbeszélés szerint tanácskozás céljából Bécsbe hívták, itt a
városkapuk bezárása után elrendelték, hogy a katonaság fogja el. De õ
Isten akaratából elmenekült a szomszédos Lengyelországba, hogy életét
megõriue, várait azonban és birtokait, összes ingóságait, amelyeket bőven
bírt feleségével együtt Magyarországon és Morvaoıszágban, a kiraly le~
foglalta, de még feleségének ruháit és asszonyi pipere tárgyalt is. Bár
az [lllésházyné] nővére volt Pálliynak, a hűséges kapitánynak és Ma-
gyarország szerensés hadvezérének, mégis összes javaikat erőszakosan
fegyverrel elvették és elfoglalták, és valamennyi jövedelmükkel még
tartják, ha azokat megbeısülnénk, könnyen kitennék az egy milliót.”
Hosszú volna más, az eddigieknél kisebb dolgokat elsorolni, amelyeket
furfanggal és ısalárdsággal nemesektõl és polgároktól kisikartak. Es noha
Magyarország törvényei megengedik, az olyan királlyal szemben, aki az
ország börvényeit megsérti, az ellentmondás szabadságát és a felkelést,
és az ilyen törvénysértés feloldja az ország lakosságát a kötelezõ hűség

úgy kell ellenük ellaı-nı, ıninı akik ellen küıvadaı emelnek lıano: xxlll. ı:.). Ezt
a lehetõséget naszııfilıa ki n magar kamara lvõ. z sa. számú iı-aual). Az ıaoa:
(kal-nııiza; um-ll) xxlv. ız. lelmeı-netıe l-lomonııaıt azon u clınen. hogy kisknı-ú
volt.
3' Az lllähãly-Pelfl l. a 48. számú írást. - Pélfly Miklfirıı a 38. sıámút.

298
és hódolat alóli" mégis mindent türelmesen túrtek, mig a király el nem
rendelte, hogy szándékát fegyverekkel is megvalósitsák. Elrendelte
ugyanis a német katonáknak, kassai fõkapitányának, Barbianonak és Petz
Baptistanak, a német gyalogság paranrsnokának, hogy Felsõ-magyaror-
szágon a Tisza folyóig az igauág és jog látszatával öldössék le, pusztít-
sák és irtsák ki a magyar fõurakat, vagyonukat olvasszák bele a királyi
kinıstárba, a helyükbe ültessenek németeket és csinálják ugyanazt, amit
Erdélyben csináltak.” Hogy ezt a gaztettet végrehajtsák, az emlitett ve-
zérek mellé még odarendelte egy bérgyilkos kamarását, akit Krauseneck-
nek hivtak.“ Ezek aztán igen sok fõurat és polgárt csellel, ravaszsággal,
fenyegetésekkel, büntetésekkel és börtönnel zaklattak, és ilyen módon
rengeteg pénzt kicsikartak tőlük, úgyhogy maga Krauseneok több, mint
százezer lallért tartott meg magának, mert nemcsak szenvedélye és rab-
lási vágya, hanem a zsákmánya is közös volt a királlyal. Hogy a parancs
többi részét minél gyorsabban végrehajthassák, mindenhonnan német és
magyar katonaságot toborozlak, fegyvereket és ágyúkat készítettek elõ,
úgy téve, mintha a török ellen terveznének valamit, mig azután, minden
várakozás ellenére nem a törököt támadták meg, hanem Bocskai István
urat, aki azt hitte és remélte, hogy biztonságban lëz, mivel már két iz-
ben nagy összeget adott: ostrom alá veszik várát, Szentjóbot, elfoglalják,
kifosztják. Bolskai azonban isteni segltséggel elmenekült másik várába,
Kerekibe és mig mások ezt ostromolják és beveszik, elmenekül a magyar
gyalogosokhoz, a háromezer szabad hajdúhoz. Elmondja nekik a hallatlan
esetet és kifejti, milyen veszélybe került nemcsak õ, hanem minden ma-
gyar. A katonaság, felindulva a méltatlanságon, a hozzácsatlakozó Boıs-
kai-jobbágyokkal együtt megrohanja a németek táborát és megveri
õket.-“ A környékbeli nép, amely már megunta a király zsarnokságát,
úgy látta, hogy Isten küldte ezt az alkalmat és satlakozott Bocskaihoz
hazája védelmére. A király szerepe az lett volna, hogy elsimitsa ezt a
háborús viszályt és kikutassa okait, és nem lett volna szabad egyfonnán
tekinteni a hibásakat és az értatlanokat. De a klrály, nem feledkezve meg
feltett szándékáról, szinte örülve az al.kalomnak, az egész keresztény had-
sereget, amely a törökkel harcolt Esztergomnál, Basta György vezeté-
sével a magyarok ellen inditotta. Hozzáısatolta még Siegfried Kollo-
nitschot német és magyar ısapatokkal és még más katonákat adott mel-

" Az 1222. évi Alanybulla SI. elkllelyéıtek elleltálláll Zaradékára utal, amelyet
koı-oılázaaakor minden uralkodo ıııegerñsllelt.
3 Barblındra és Petzre l. az 5l/a számú iratai. - Az erdélyi Pëldával Basll er-
délyi rlémurnlmára (lfi0'2-IBM) céloz. A kaloltal kormányzat ideje után kormány-
ızıllzõı neveztek kı, .melyben 8 vzzeıee hal-„nl nemet ızımzez kezeben volt A pra-
Iıl uflvárl knmlırúllık alâ.l'!'|ll'|elt kıılnarflt állították lel, amely 82| leklhlêlle lő-
Cfilláltıık. hol? Etdëlybfil Jövedellfiekel teremtsen. Az erdélyi nemeslêfl mellfim-
llılsflbére azt tervezlélg hogy a kihalt Sládok blrtokalt németeknek adják mint
hfillfl.
=° Pıuı Knıuıenzek az el-aeıyı konmlnyuılaznzk ez kıınmızzk ls lennem volt
*Í L. az 5l. Slárlt alatt.

297
léjiik, az Esztergomnál visszatartott uoldot most egyszerre gyorsan és
bõkezűen kifizettette a katonaságnak, és ilyen módon, huszonkétezer
embenel, agyúkkal és minden háborús felszereléssel indította a magya-
rok ellen és tűzzel, vassal, öldökléssel, nernre és korra való tekintet nél-
kül pusztlttatta õket Ettől az önkénytől indittatva Boıskai, nem elõzetes
elhatározással, hanem a végsõ szükség sürgetésére, az ebben a helyzet-
ben egyedül lehetséges megoldésképpen a törököt hlvta segítségül, hogy
védje meg a magyarokat, azt gondolva, hogy a természetes ellenség
szelldebb, jobb indulatú és igauágosabb lesz, mint a keresztények csá-
szara. Hogy tehát mindez a király akaratára és paransára történt., azt
Petz Baptista paransnok és más német loglyok önként bevalljék: a király
ugyanis azt gondolja, hogyha a befolyasosabb magyarokat eltette az út-
ból, a gyengébbekkel kevesebb baja lesz. De a mindenható Isten, aki a
gonoszságok miatt a királyságokat egyik nemzetiségrõl a másikra ruházza,
végre meg fog könyöriilni a magyarokon. Mert õ az, aki ítéletet mond
és igauágot tesz, és segít az elnyomottakon.

Következik a tiltakozás

Minthogy tehát az égieket nem tudtak meginditani, ne ısodálkownak

a keresztények, ha a magyarok az alvilúgot mozgatták meg, ha ellensé-
geiktõl kértek segítséget, alciktõl annyit szenvedtek, annyi pusztulást
viselték el. Nagy úr a szükség. Ami joga és szabadsága volt Magyaror-
szágnak, azt Rudolf mind elvette, ami aranya és eziistje, azt mind elköl-
tötte, ami beısiilete, azt meggyalázta, ami lisztessége és disõsége, azt
mind megvetette és lábbal taposta; végül még arra is törekedett, hogy
saját ofszágukból és hazájukból kiüldözze és kizárja õket [a magyarokatl.
Ezért, keresztény királyok, fejedelmek és népek, a magyarok arra kémek
és künyörögnek, hogy ezt az elpártolásukat királyuktól ne a magyarok,
a ti védelmezõitek hibájául rojátok fel, hiszen nem ellenetek kényszeriil-
tek védekezésiil fegyvert ragadni, hanem királyuk, Rudolf Tsarnoksága
ellen, aki, ahogy hallottatok, elhatározta, hogy kiirtja és teljesen meg-
semmisíti õket. Ha megszabaditjátok õket el.tõl a kiráiytól és az õ sar-
nokságától, nem fogják kfmélni véríiket, életüket, azt, ami oıszágukból
megmaradt, és käzek lesznek hitükben és hitükért a keresztényekkel
együtt minden veszedelmet és bajt elviselni, mint eddig. De ha nem
seglttek rajtuk, akkor kijelentik, hogy õk nem okai a már kion!/ott és az
ezután kiontandó keresztény vérnek, hanem királyuk, Rudolf az oka,
aki fegyverrel dúl alattvalói között, ahelyett hogy az igazságossággal és
a törvénnyel élne. Kijelentik tehát isten és az egész keresztény világ
elõtt, hogy utolsó lehelletiikig védekezni fognak a király Lsarnoksága el-
len, mert a természetjog szerint ezt még az oktalan állatoknak is szabad
a veszélyben. Ezért, keresztény királyok, fejedelmek és népek, figyel-
jetek, hallgassátok meg, nyissátok ki szemeteket és lassátnk, szánjátok
meg a magyarokat bajukban, vegyétek tekintetbe, mennyit szenvedtek

298
életükben. Védõfal és bástya voltak számotokra kelet felé, Rudolf király
kényszerítette õket, hogy a törökhöz csatlakozzanak. Nem lesz biztonság-
ban Ausztria, Morvaország, a lengyel és a ıseh királyság; sem a magas
hegyek, sem a mély folyók nem fogják feltartóztatni útját, semmi sem lesz
legyőzhetetlen a török számára, ha Magyarországot legyőzte, semmi sem
lesz lehetetlen annak, aki a világuralomra törekszik. Micsoda hallatlan
hálátlansaggal fizetett Rudolf a magyaroknak, a kereszténység védelmë
zõinek! Vegyétek tekintetbe, kérünk, Rudolf kegyetlen, nyomasztó és
karos kormányzâsát. l-liszen mi mást tesz, mint hogy Magyarországnak,
a kereszténység védõbástyájának megvédését hozva ürügyül, a keresz-
tény uralkodókat és népeket. különösen saját alattvalóit, hallatlan köve-
telésekkel, adókkal és közvetett pénzbeli kirovásokkal is terheli, szoron-
gatja, szipolyozza és kimertti; az országokat és Lartományokat, amelyek
eddig Isten kegyelméböl épségben maradtak, erõszakos katonáival pusz-
tittalja és kegyetlenül dúlja, szándékosan nem viseli a háborút, hanem
csak elhúzza, hogy magát gazdagitsa és szenvedélyét bármi módon ki-
élje. Azt, amit most a magyarokkal tesz, higyjék el, hogy hamarosan a
szomszédos uralkodókkal és más népekkel is megteszi és azt, amit a török
rllen kellene fordítani, azt zsarnokság fomıájában ellenetek, lengyelek
vagy Németorsüg szíve ellen fogja felhasználni. Es, hogy milyen mó-
don gyengiti a rendelkezésére boısátott rengeteg keresztény pénzzel a
török hatalmát, lássátok: Bátlıori Zsigmond önként, harc nélkül átadta
neki egész Erdélyt, I-Iavasalföldet és Moldvát, de õ nem tudta megtar-
tani, hanem Earnok módjára pusztitotta, nyomorgatta. A magyar ne-
meseket, akik nem biztosltolták magukat meneküléssel vagy megölte,
vagy elkobozta javaikat, mert új osztrák gyarmattá akarta õket termi.
Végül elvesztette ezeket a tartományokat. Egyedül Esztergom várát vette
vissm a töröktõl, .viszont elvesztette Magyarország két fontos erõdjét,
Egert és Kanizsát. Látjátok, hogy a búskomoıság betegsége uralkodik
rajta, ebbõl pedig :sak rossz indulatok és hatástalan tervek származhat-
nak. A királyok és fejedelmek semmi tanaısára nem hallgat, teljesen át-
engedi magát búskomorságának és szenvedélyének, ezért olyan titkolédzó,
a királyi hivatáäal ellentétben álló és méltatlan az élete is. Sohasem
láthatjátok, hogy a keresztény néppel együtt részt vesz valami nyilvános
istentiszteleten, meghallgatja Isten igéjét vagy evangéliumát, ezért Isten
félelmét, igauágosságát és parancsalt is megveti és félredobja. Nem be-
szélek arról, milyen szégyenletes és gyalázatos házasságon kívüli életet
él, mert ezt mindenki tudja. Már régen, különösen pedig tavaly igauágos
és lartós békét köthetett volna a törökkel, és megszerezhette volna a nép-
nek a pihenést a bajok után és a fellélegzést annyi szenvedés után. De
az, ami mások számára félelmetesnek és költségesnek szokott tűnni, az
Rudolf királynak kfvánatossá és jövedelmezõvé vált. Hogy eleget tegyen
búskomor kedvének és szenvedélyének, ell-ıúzza a hábonit, pénzt mikar
ki alattvalóitól, és mikor kicsikarta, õket magukat is odalöki, hogy az
ellenséggel harcoljanak. Maga otthon szórakozik övéivel, bár a királyok-
nak hivatásuknál fogva seglteniök kellene alattvalóikat és velük együtt
bátran harcolniuk kellene az ellenséggel. Bizony többre kell értékelni a
keresztény világ rnegmentését és épségét, keresztények, mint ennek A
császárnak búskomwıságát és szenvedélyeit.
Ha tehát, keresztények, megseglübek Magyaroısügot, magatokat segi-
titek meg, mert õk készek arra, és ezt szentül meglgérik nektek, hogy
nem kimélik életüket, vérüket és maradék országukat, hanem a legvég-
sõket is elvíselik értetek, a vallásért és hitért, a kereszténység békéjéért,
biztonságáért és nyugalmáért_

ımıgyıı On-ılııyflıeıı ezıııeııek xx. ıugyıı- Tuı-ıL~

Iltlllll Elfllfikfik ILI. ıı. (Küızélelm Károly! Á. Bp.
llfl) IGO-IM. l. Lııllll. A SIHVQIIYÚHGIIIQIIY Bllıdl
K. l'|lıı|yır IOINIÁIÁIĂI (A Bııfiknl-llabnflslllllrt. Ok-
ˇıvmıyını- ıı. ız. u~ın:. ı.ı \-mz ıı ez ıu ıoı-uııııı
nd nl Dll lllmlflıll lifitkfõl.

56

1605. augusztus 31-október 21.

I-Ion-ıonnai Drugeth Báljntnak, a felkelõcsapatok fővezérének

naplófeljegyzései Érsekújvár ostromáról és felszabadításáról

1005 Mvnsfálõl Bcükai llfldni az OKSTÁE JGIEIILÕS lcrüleknll sınbadílnllák fül. BBSD
smgeı ızzzzm-ıızıısk Epmesre es Az hzıunzzzpzmk nııëaey rzıznz vzzzıesz zızm
zgvmn mán ızgzııáız zı A vëgvmımı. azzm zz A vazay ızıwzgzıız, nagy zıvõz-
JAK vımzvonuıszı mm, 8 ıamkuı ha-ıuı zıefık „z mm; ıızıam. A ızsmı-ı ma-
vzzeı nem zum mmsoıõfıõ szzzgëvzı vızzmnuıı el Euzõny Rumyekerz huza-
am ıu-Aeflzy Nemzuzı seızzıyı mnıuzızm z zzz: ımjdnvaı .z Dunanuııız aranyl-
ıoıız, nm mm: uı-zzz ınzgzszımm Kenyızzı-ıuz A: ı ızıızzıezı úıaızız ızzüızızıuz
Kıızuzfszz. Nëmzıızı mar ızııepeıenzız hımzaı-z uı ez zu zı-OK zznızıwmız z. Dunan-
ı.ıı„„ ez 16101-mm. mııızızzı jzız-„ıõõ ıızıy A ızıuzıõu ızzzebz ızzfüıı. ıazsız z Dunsımıı
védelrnére küldte lovlssñgûl, elzgl VISION! lehelõvé Elle l Dunán Innen fdyã had-
ı-ııflvzızızız mzgzymiusaı. A ızmhz Humzmzı D.-„pm Efuını fõvzzeı- hzazı ız ızz-
ıuzpmıwızk. meg A nyaron zuagıııznk Tmızzeııı, zıwnzmn Ezzızfzm, Nomzı
ez ıõızıı Kıızızız ıızıy zum meg mzgaı. amıai zzzpmın ıuvru mz: vzıızıı 8 ıımıızn
ıõı-uız er már zzgeıyhzazk iz, z rum am zazzkzuzn, my z Duımız uıı ez . Dunán
ıımzn zıızzgıuı vmım wıuız aısegzı uıızuıeızzn. Eısozzıbu mxuı a ıızıyekzı Ku-
veızııeız A ıafõxuıı. amzıyzızzı z ıızzıuıëve hamu wı-an vzszııznzız zı. x-ızmzmzı
Dnıgzuz mıızı: mpıoı vzzzızıı A nzumfivzızızınõı, A ıuzmmı zzeıneııyzızzn ıuım
„sen Rum A wı-ak zszpmk mızzwımzı e A zsazzaımkııuı ıõıyızızm mzyzıı-
zoıuz. A mpıõ nagy fëzzëı uuzmvzı sz-am, ee „mu „gm nem mzyzzyzszxvzı kı-
zgezznzrız-. Emıuııvaı „zu-0.-„E1 muızuz be z mzpıõ ııı Kuzuıı fenızızz
300
 29. Aug. lndultam isten segítségeért háromszor való Jézus kiáltásunk-
kal, taborunkban lévõ egynehány ezer 6 felsége szép lovas és gyalog vi-
iézeivel Újvár alá, és szállottunk meg a mezöben Tardoskednek' ellene
ben. ltt szállott vala egy szép raj méh szemünk láttára. Ezt két jó vitéz
flolgám Teleki Pál és Pankotai János egy déısába belogván. a mezõben
szép ékes helyre tevén békével hagytuk zegényt.
30. Aug. Jutottam Üjvár alá fejedelrnünk ő felsége szép lovas S gyalog
seregeivel. és szállottam táborban Nyáradnál” a mezöben. Az vitéz kenyér
bizony igen szép, és a' többi között édesb nincs, mint az nagy ágyú
golyóbis; erre araal menni, igaz vitézségnek tarthatjuk.
Ezt noha röviden lrla le az én secretariusom, de bizony meg a' vár alól
cl bnllagánk az tábor helyre, sok ágyú és tarackl golyóbisok zúgtak
körülöttünk, és rajtunk is esett réfıs, isten irgalmazzon ezeknek. (Saját
kezével.)
31. Aug. Ma jött az egri Szinan passa hadastúl ide Üjvár alá houám,
hét öreg ágyúkat is hozott magával. Üjvárban is ma kitldöttem elsöben
levelet, hogy adják meg az erösséget, melly levelemben Iogadtam né
kiek: mindnyájokat gyennekestöl, Ieleségestõl békével elbocsátom õket.
Nálam volt ma lanácsban Rédei Ferencz úr, Dengelegi, Dessöífi és Bos-
nyák uramék.
l. Sept. Szemben voltam Zinán passával, beszélgettem vé.le, és onnét
sátoronıba térvén holnapi napra ebédre hivattam. Magam pedig mentem
Tunó Suniszló uramhoz Sempte nevű városban!
2. Sept. Vendégeltem meg ı' pııát sok Bekekkel, ü [élõ ıörökökkel, ta-
tárokkal külsõ sátoromban. '
Ez szép vendégség vala, mert tállal ittak, és martak az étkeket, ha
pedig egy két 's három rendbeli eleget ett, Iölkölt, még más lusta tatár
ült az más végére az aszlalnak, mert õt és hat asztalra vendégeltem török
és tatár uramékat, és jéllakván egyik tatár a másik ködmönéhez törülte
kezét és száját, azt közönségesen ıselekszik; pogány a' pogány. Az Rédei
uram hada is ma ment be az Ujvári sánaba. Ma értettem azt ls az pas-
sátúl, hogy ezelõtt ötöd nappal szállotta meg a vezér passa l:`.sztergOmot.“
Az élõ istennek bizonyitom, hogy nem az én Ianácsomból lett az. Adjon
isten elött számot az, ki oka Esztergom vesztésének. (Saját kezével.)
3. SepL Ez napon bocsátottam Omán János fõember szolgámat az vezér
passához Esztergom alá levelekkel követségben, két óráskát is küldöt-
lem vala neIr.i.
4. Sept. Küldöttem ki szolgáimat minden felé varosokra és falukra,

I Tızamuzuzı ırvıuoınvzzzı Ezzzımıvarıõı eszaknz-uzaıra.

7 Vllóızlnûleg elíráı Vúnd helyett. Várud (Malý Várad) Lulu Erfiekfilváfl-6l 6511!!-
kelelft.
' A Hirııck rövid ESÜVG Iăborl ûlyűlajll. Váliullk türéaére la hlamállák.
*Thurıá Szaniszló (l57l-lflfil u Dunánlnneni |ertlle\ek ewik nlD'birIDkm«l„
Késõbb az „mag ııadoıı. - sempıe ısıııaıvı) helység Nyıuı megyében.
i Lala Mohamed ııayvezér Esztergomol relte trornalá.

301
hogy ásó kapákat és fõldhányó kosarakat minél többet szerezzenek,
sáncz ásó népet is minden helyekböl hajtsanak.
5. Sept. Semptére jött vala Forgács Zsigmond uram az más pártrol,
és ugyan azon a napon hozta Cserei Mihál levelét is; mellyben magamat
is Forgáts uram Semptıére hivatott, hogy szembe legyek vele.' De Zinán
passa tanársából nem menék el, minthogy természet szerint való kétsé-
ges voltát jól láttam; tudván az õ pogány természetét is, hogy mindjárt
azt állította volna, mintha én oda békességet tractálni mentem volna.
6. Sept. Mai napon irtam urunknak 6 lelségének az hajdúságnak fize-
tetlensége miatt nagy szó fogadatlansagokról. A törököknek is az ö nagy
hitetlenségek miatt hozzám valo kétséges voltokrál. Divánunk is volt
ma," kiben jelen volt Szinán passa, Bosnyák uram, Dessöííi János, Cso-
maközi András, Kováts Boldiuár, Badosoczki Jakab és Kovács János
uram, Omán János is, ma jutott meg a vezértõl Esztergom alól, és az
vezér igen menti magát általa, hogy nem magától, hanem a török sá-
szár akaratjából szállotta volna ö meg Esztergomot.
De tudom bizony ki tanáıza. Magyar vcl.na, de szivét csak isten látja.
(Saját kezével.)
7. Sept. Ez nap jött vala levelem, mind az vezértöl, mind az tatár má-
szártól, az melly levelekben írják, hogy a' magyar rabokat a tatároknak
megadassam;' mire nekiek ilyen választ irtam: hogy mivelhogy azok az
rabok magyarországiak, és magok is szegények magyarok, semmiképen
öket meg nem adatom, hanem ha rablani akamak, ne magyart, hanem
németet raboljanak.
Meg is haragudtak vala Drugeth uramra az vallás tételért, kibõl nagy
gonddal mentem ki magamat. (Saját kezével.)
B. Sept. Ez napon táborunkbol Üjvár alól a vezérnek illyen kemény
igékkel írtam levelet, tudni illik: Mi lehet annak az oka, hogy sem az
mi kegyelmes fejedelmünk, sem az országbeliek nem kérték, hogy az
mostani utában läztergomot megszállja, de még is meg szállotta, hiszem
a' végezés szerint Kanizsa felé Grätzre és Bécs országra kellett volna ra-
bolni és pusztítani menni. Mai napon bocsátottam Verebélyi Jánost, Baxi
Mátét ö felsége kapilányit Nógrád megsflllásara hat száz magyar vitézek-
kel és egy taraczkkal az okért pedig, mert bizonyosan meg értettem, hogy
a' vezérnek minden intentiója azon vagyon, hogy Négrádot is meg szállja,
megvévén magaévá tegye, mind mostan Visegrádot, hogy megszállván
megvette, és lölünk elidegenltette, nem akarom azért, hogy Nógrádot is
tőlünk magyaroktol hasonloképen szemünk látára elveszejtse!

' Forgách Ziigmund (1505-lÍI2l) ez év nyarán mint Mátyás lõherceg egyik köve!!
kerete tel Bocskalt, de eredményıelentil.
1 A divan a szultán vagy n pasa tanácsadó testülete. nt altalaban tanácsot,
tlnáuikotáıt Jelent.
I A tataı-okra 1. az st/b számú tı-ası.
'Nogı-aa i544-tõı 1584-lg z török tennhatóıagı nıatı volt. 1594 tavaszán sza-
bad!!-otlák lel. A Habsburg-kézen levõ várak vlmzaloglalásáért együtt harcoltak
Bmskaı csapatai és a taı-okok. Minthogy azonban a turok a vtırekat egészen vagy

302
 Nem vala ám még az ország bátyja Homonnai kézben. Mert nem bírt az
török az én hadakozásom alatt egyik várában is országunknak. (Saját
kezével.)
9. Sept. Ez nap küldötte az vezér egy ló sahuzzátw hozzám, k.i által
nekem mind szép lovakat, aranyat, ezüstöt igért, csak hogy én egy kis
levelecskémben irtam volna azt, hogy én akaratomból szállotta volna
meg Esztergom várát. De mind azért, hogy igaz magyar vagyok 's nem-
7etségemnek szeretöje, és az én kegyelmes tejedelmemnek is híve, semmi
nkon neki magamat arra nem ajánlottam 's nem cselekedtem, és ezután
is magamat attól megvonszom. Mert úr isten látod, hogy igaz szolgája
vagyok Magyarországnak.
Oh én édes istenem nem adtál és ne is adjon a' te szent felséged nekem
soha ollyan aranyat, ezüstöt örökségeket, drága kinızet és nagy orszá-
got, miért téged megtagadnálak, országomnak hivségétöl elallanék, és
uramat eláruljam. Tartson meg te szent felséged mind ezekben a' mit
adtál nagy halakat adok teljes éltemben sz. Ielségednek. (Saját kezével.)
ll). Sept. Komárom [elé az réveket látni rnentemben, apám az egri
Zinán passa (Magyarország javaért apámmá fogadtam vala) küldötte hoz-
zám Jahialy 'l`ihaját," ki az mezöben velem szemben lévén, az passa ne-
vével kérdé tölem; hogy Ujvárat hamar beveszem-e, vagy szükség van
török ágyúra? harmadik kérdése az lévén, hogy ha elmenjen e Szinan
passa Ujvár alól, avagy ott maradjon? Melly három kérdäbõl, a' törö-
köknek hozzánk való kétséges voltok megtetszik, és az mezöbe sok szót
szaporitván Jahialy Tihaja sok szavára kemény pirongató szókkal azt
felelém neki; bizony ti mindnyájan, sõt még az vezér is minden hozzá
hrtozó törökökkel, tatárokkal, Magyarországnak nem épülésére, se nem
szabadltására, hanem nyomorgatására és romlására jöttetek, mellyben ha
sokáig elöbb mentek, készebb vagyok az német mellé állani és reátok
arczczal újabban feltamadni.
Meg búsultam vala sok álnokságokon, és [gy kellett öket ijesztenem. Az
kik ismérik a türököket vélem együtt, azok tudnak ítéletet tenni 6
róluk. Csuda nemzetség. (Saját =kezével.)
11. Sept. Ez napon hozták Illyésházi uramnak egy levelét;“ mellyben
irja azt, hogy látván a' törököknek hozzánk való nagy hitetlenségeket,
és sok városoknak faluknak miattok elpusztulásat, sok szegény parasz-

részben magának követelte, Nűgrãdot a törttk segédcsapatok nélkül akarta Homon-

nal megszerezni. Visegrád esete ugyanis komoly llgyelmeztetés volt. Elíoılalııa
után .a lelsfl várat a lörõkõk maguknak tartották mel, S ısak az alsó várat haw-
ıak meg z A-ıııgyırulu-ıak.
W A sıusz eredetileg szultán! tstór, de ebben az idõben a csauszon kttvetet
értenek.
" A llhflla Üllfllnl B török kethüda szóból; jelentése: megbizott.
'= ıııesiıázy istvan 8 pet-eben kimondott lıéleı (va. a 48. számmal) végrehajtása
elõtt Lenyelorsıágha menekült. 1605-bon Mátyás főherceg Béube hlvta, és közve-
tllésre akarta Ielkérni az udvar és a Ielkelõk között. lllésházy nem ment Bécsbe,
de levelezés; loıyızıaıı aocsımvaı a ınugegyezmräı. 1605 nyıı-an vııszııeı-L Magyar-
országra. Baska! klncstarlânak és íăkapltánynak nevezte kl.

303
tuknak gyermekivel, azonképen nemes asszonyoknak elhordását, accomo-
dáijam magamat az németekkel való Irigy tractaláshoz.“ Molly íráshoz
képest, fõember szolgáimmal beszélgetvén én is irtam Illyésházi uramnak
hogy Nyitrára jõjõn, magam is oda megyek, hogy a' dologról szemtöl
szemben böségesen beszélgessünk és tractáljunk. Ez nap jött az õ felsége
táborában közinkben, Rácz Abrahám az német párttól, jó sok gyalog
legény magával, száz forinttal ajándékozám meg, mert szűken vala még
ott az jövedelem.
12. Sept. Ez napon mentem bizonyosan annak is végére, hogy az vezér,
német ısászárral békséget kezdett tractıálni az magyar nemzetnek rom-
lósára." Ma adtam magam pénzemböl Ráırz Ábrahámnak harmincz két
t.allért,“ az alatt való vitézeknek százat. Adtam ez napon a' sáncz ásók-
nak ötven forintot. Ismét tizenöt gyalognak, ki az palánkját Üjvárnak
meggyújlsa, huszonöt forintot. Mai napon hozott Fekete nevű hadnagy
is két nyert pártos német zászlót. Ugyan ma hoztak más leveleket Illyés-
házi uramtól, mellyben mindjárt Nyitrara hivat az Irigy tractálása dol-
gaért.
13. SepL Ez nap hozták a vizi erövel biró Memy passának levelét Esz-
tergam alól, mellyben irja azt, izen is nekem; hogy Komárom alá feljő
az vizi erõvel, és én is a' szárazon bocsáaaak ezer, vagy kétezer ostrom-
iót, kinek leveiéhez képest Röni Miklós nevű kapitányt szép seregeiıkel
mindjárt inditottam.
De passa uram ezt meg nem próbálta vala. (Saját kezével.)
lá. Septemb. Ez napon indultam Nyitrára lllyésházi uramhoz, S Jánki
György, Viszkeleti Tamás, Apponi Pál., Bossányi János, Bosnyák Tomás
és több íõember uraimékkal, az frigyrõl nem keveset tractáltunk.
15. Sept. Mai napon jutottam meg Újvár alá, és sátoromban vettük
Koloniu levelét,“ mellyet nekem irt Rácz Abraham felõl.
16. Sept. Ez napon bocsátottam Ubressi Mihál szolgámat Ungvál-ra.
Ezen napon végeztem az ezer gyaloggal is szabadságok felöl, kiknek illy
okon nem adtam egy pénzt is; mivel fogadtam nekik, hogy az króniká-
ban is be iratom neveket, meliyhez képest ök is illy iogadást tettenek;
hogy Ujvárnak egyik bástyáját megveszik ostrommal. Ugyan ezen napon
boısátottam az vezér táborában Csomaközi Andrást és Llıi János szol-
gámat,
az én kis Homonnai lstvánkámat meglátni (Saját kezével.)
l7. Sept. Hasta György és Kolonics mai napon egy komáromi polgártól
izent, hogy római ısaszár mellé hajóljak, miért mindent igémek, az czi-
gányok, még azt is, mit nem adhatnak. Zinán passának is ma voltam
divánjában, melly passa a nyilalás miatt igen beteg lévén, az dolog felõl

'J Accomodál (accommodare) =aikaima:„ rendez. - Traclái (traclarel = tárgyai,

mzgbeszel.
N Mályás fãherceg még nyáron érdeklődött a löröknél ı megegyezik lehetõsé-
geirõl. (Magyar oi-szaggyfilgi Emlékek. xl. 2:0. l.)
I* A ıaıleı- ebben az idõben a nırinııal egyéı-teka.
'Í Kollonlch Slegfried Dunán inneni fõkapitány volt.

304
 lgen kis ideig tractálhattunk; mindazáltal elvégeztük, hogy Újvámak
megostromlasa, az jövendõ hétrõl el ne múljék, és az délről való sána-
ból, öt taraezkkal tangúltassuk a' vár töltésen való kosokat."
Az éjszak íelõl való sánczból is pediglen, mellyet én sánczomnak hiv-
nak, végezlük, hogy nagy taraczkokkal kell érdekelni. Az tatár kapi-
tány, Szűcs Pál levelét ls ma houák, k.iben ír, hogy kétezer vallon nagy
Gyömél mostan költözik at a Dunán;'° kik mihelyest Bastâhoz érkeznek,
azonnal Komáromot és Ujvárat mind néppel, mind éläsel, megsegllik.
Kire isten öket szerensésen ne segélje. az Irigy dolgáról való leveleket
is, melyeket Bosnyák uram az vezérnek viendő läzen, ma lrtuk meg.
Ha Dobozi Márton lettem volna, rajta kapott volna ugyan." (Saját ke-
zével.)
IB. Sept. Bosnyák uramat a' Irigy dolgából ma bosatottam az vezér-
hez, és egynéhány taraakot is vonattam az tegnapi végezés szerint az
sánczokba, hogy meglövöldöztetném Újvárat. Ma klvántam az egri Zinan
pasától, és több fõfõ bekektõl, agákt.ól'° hitlevelet, hogy az ostrom alatt,
ha isten Ujvaı-at kezünkbe adja, tehát az benne való magyar aszonyokat,
leányzókat, gyermekeket ne bántsék, kik ezernél úgy ertettük többen
vannak oda ben. Az német asszonyokat pedig nem tartunk ellene, benne
Am ragadozmk. Ma az kapitanyokat is mind begyûjuötteın az elöttünk
való ostrom dolga felõl való végzésnek okaért. Volt is bizony szöni való
tûz nálunk, szöszünk is fonni való." Ma vazett ösze Csillag bék" az
Zinán pasaával ilyen okokbúl, hogy azt mondotta volna Csillag bék, hogy
Ujvárat ha én veszem meg is, de 5 még is benne marad, mellyet én ia
meg értvén, nagy búsúltomban, mindjárt én is Keresztúri István szolgá-
mat boııiálám az vezérhez, intıeni szolgámmal arra; paranesolná meg a'
passáknak és békeknek halgatnának én lölem, és Ujváron a' mit elkezd-
lek ne sıabdossanak, mert protestalok, hogy az vezértöl ol.ly hitlevelet
hozna, mellyben köue meg, hogy Ujvárat magok számára ne klvánják.
Az egri Zinan passa ma igen megnehezedett az kólika miatt.
19. Sept. Ez nap jött altal a' Dunán Kolonils lmrédig, ki Üjvárhoz
csak egy mértfőldön vagyon.” holott egy faluban valami nehany házat
meggyújtván seregivel vissza tért. Kinek mikoron hajnalban hlrét nekünk
meghozták volna; mindjárt utána vltézeket valogattam, magam is tizen-
három szép rendelt seregekkel Íelülvén késedelem nélkül indultam. Melly

U Tanga! (tıngere) =megérlnt, ver. - Valazínûlez ellrfis kasokat heLVeI.L A kas

vasafibõl lont védãazkbzt lelentett
'Szűcs Pál valõflılnflleg a Ialúrok mellé bfiflsıtott kfitllêkekben nalgllt. -
A Vlllonokrn l. I 45. Sfálflű lfllfll.
Í' Küıılebblt llfln Sikerült llltgludnoln fólı.
I A be; (bel) torok msımsszııev; ızıznıazz ıõazzı, rohıvzızızwız. Kaıızazgamzı
nu-uıeı (smııduak) vzzeıole ls let-ielen. - Az aga a Karok hadsereg uızue vıııı.
H Azt akarja eueı mondını, nagy „K dolguk von.
Í Dıll-Afllfis krhnlıl bfil.
Inni-ea vııaızınuıeg zın-Az nııeıy helyen. ımzıy mıım ıızıyzeı Kzzınmı-ıı
melyébem _ A lnértlüld (lflllyfflldl hosnúa6fi'|ıAr1Ák volt, tbbb Iormfibııı Is Iıılz-
nlllák (V6. a JII. 51-lll\ú lrıtlıl).
seregnek az elöljáröja és vigyázója az Kolonis németivel megvagdal-
kozott, de az derék seregekkel mi magunk nem érkeztünk reájok, mert
késedelem nélkül megtérvén menten ment által az Dunán való hídon.
Ugyan ez napon jöttek Újvár alá az törökök két igen nagy öreg ágyúk-
kal, huszonöt szekér porral és golyöblsokkal, mellyeket az egri Zinán
passa hlrem nélkül 's akaratnm nélkül hozatott. Ez nap hoıák meg a'
vezérnek is egy levelét, mellyben feddözik reám az Nógrád megszállása-
ért, és okát kérdezi tölem, miért szállottam vol.na meg? kinek ezt íelelém,
mivel azt nem akartam, hogy Nógráddal is úgy járjak, mint Visegrád-
dal cselekedtek, és (sak azért szállottam meg. Ez napon hozá meg hirül
Uzi János szolgém, mivel az vezér az szent Tamás hegyen lévö sánczo-
kat egyetemben nagy erõs nstrnmmal sok janızsár veszedelmivel ma vette
meg az Esztergomban levö németektölft
Nem akartam vala hogy török ágyúva] vijják Ersekújvárat tudván az õ
jövendõ gondolkozásokat. (Saját kezével.)
20. Sept Bosnyák uram ma jutott meg Esztergom alól az vezértöl
levelekkel, mellyekben az vezér panasdcodik nagy haraggal lllyésházi
uram ellen, hogy békét nem hagy neki, hanem reá irogat, és az ö dolgába
elegyíti magát, a' írigyet is a' mint ir Íelöle az németekkel nem javalja,
sõt ellene tart benne, hanem minden szándéka és igyekezete csak az,
hogy Fsztergomot, Nógrádot, Fileket, és Szécsent övévé tegye. Mai napon
vette el Rácz Ábrahám, Szabó Lukács és Rácz György az csalöközi pár-
tosoktöl lıarezczal az nagymegyeri Duna révet;*-l melly harcz alatt Palo-
tás nevű hadnagy két zñszlö alja vitézekkel az ö lelsége hûsége alá adták
magukat, és az mieinkhez jövén az partosoktál, ugyan Olt két sajkát és
két kompot nyertek.
21. Sept. Elrendelvén az hamis törökökkel egyetértve Újvárnak vitéz
módra hat felõl való ostromlását„ az paasátöl hitlevelet vettem, hogy ök
is velünk egyetemben, az hova és melly bástyára rendeltetnek, igazán és
vitézi módra, egyszersmind velünk az istenhez kiáltván erös ostromot tesz-
nek; de megcsalának a' latrok mint pogányok, és hitetlenek, mert itt is
megszegék szemünk látára hiteket, holott az számára az ostromnak ide-
jén, az íejeket az sánczokból sem dugák ki. Meg tetszék azért (sak itt is
egy ostromon, hogy az török nemzet ezt akarná, bátor az németek min-
ket mind egyik levágnának, avagy mi a' németeket, mert ök annyival
inkább erösödnének hatalmas Eillapotjokban. Nagy Márton szegény az õ
gyalogival az ostromon jól íorgolödék megtetszik, mert sebesivel együtt
vagyon két száz hiávai. Ezen ostromon több sok jó vitéz legények is
vesztenek. Az magam gyalogim hadnagya is Nagy András ott veszének,
kinek isten mind a' föltámadás napjáig adjon a' földben fsendes nyugo-
dalmat.
Beıeg eleget búsultam a' török segítsége miatt. Jösa deák, Bosnyák Ta-

* A szen: 1-ama. hey hõuaıarmzzıı Eszıeıızııı veazımı reıwazzrenef.

5 Nagymegyer lVel'ký Meder) helység Komárom mexyébeıı.

306
 más, Keresztúri lstván, Somodj György vitézül szolgáltanak ez nap
mellettem, és Györffy János is. (Saját kezével.)
22. Sept. Ez napon hozták lıirül, hogy Basta minden hadıával általköl-
Iözölt volna Komaromnal a' Dunán való hldon, Ujvárat akarván megse-
giteni. Meily hírhez képest, én is mindjárt ısatát” boaáték szintén az
hiciig, de hét semıni bizonyos nem volt az németek altalkelésében. lllyen
dolog törlénék: egy nagy vastag hajdúnak az tomporaban belőtt taraak
golyobis, ezen az ostromon noha messze volt tábora az hajdúk kapilá-
nyanak az vartól, de szépen egy kiballagolt vala a mezei gaz köztt men-
vén, reményli vala, hogy csak valami ısipke bokor ronısolta hátul, mert
sálorához jutvan azt mondja vala társainak, jöjetek az töviset vegyétek ki
tomporomból, de bizony egy nagy taraczk golyóbis vala az.
Ugyan ez napon küldte vaLa Zinan passa Tahialy Tihajat hozzám,
mentvén magát nagy alnokúl Ujvarnak tegnapi napon való ostromlésa
lelöl.
23. Sept. Ez nap hozzák be hozam az salóközi pártosoknak az zász-
lójokat, két pártos nemes emberrel együtt. Mellyek közül egyiknek Ara-
nyasi Mátyás neve. Maıskasy Ferencz szolgámat is ma küldöttem õ felsé-
géhez, mivel megmondja, hogy se magyar, se török fizetettlenségek miatt
nem akarnak szolgálni.
Mostan lovasz mesterem és kedves szolgém. (Saját kezével.)
24. Sept. Ez nap jöttenelt vala kl Ujvarból sanızunkra az németek, és
a' sanczbélieket lúkergetvén, ötöt levágtanak közülök. az németekben is
egy, lövés miatt eleivén, ide ki marıdott a' mi Sánaunkban.
25. Sept. Bastának és Kolonicsnak sok rendbeli hitlevél irogatásokat
elunván, mivel az, hogy ök ennekem gyakorta mind magam 's mind or-
szágunk javára 's megnıaradasara való dolgot izengettenek, azt végeztem
magamban, hogy holnapi napon hitlevelek mellett két szolgámat hozzájok
küldöm Komaromhoz megérteni kivénságokat.
De nehéz az istenben blzóknak ártani, de nekem is szép szavakkal nem
árthattanak, sem fegyverekkel. (Saját kezével.)
26. Sept. Két fõszolgámat, Kereszturi lstvánt és Kotak Benedeket ma
küldöllem Bastahoz S Koloniıshoz, hogy érlhessem meg akaratjokat, mi
légyen. Hasta és Kolonics Komárom felöl csak azért indítottak tractát
vélem, hogy Nagyszombatra ne vigyázzak, és azt ök megvegyék. De bizo-
nyára minden napon segítségül hijuk vala az istent, és nem salatánk
meg. Ezen napon három ezer fegyveres német és gyalog láncsás, jó reggel
mikor az baromisordat Nagyszombatból kihajtjak, reá ütöttenek az ka-
pura, és három egész óráig erõsen ostromlották az kapukat minden felõl,
úgy hogy minden kapuk emelaökkel egyetemben az németeknél volta-
nak az belsõ leveles kapun kül," de az benne való egynehany lovas ka-
tona, jól forgolodván, az németekben is nagy embeıséges vitéıséggel el-
hullatván, Visszaverték öket szegényeket, és nagy gyalázahokra megtéré-

5 A CSBla ill EIIPBIOI Jélelll.

fl Az emzızzõ ızıvznoıııazı ızızııı. _ A ıevzızz kapun A-mo. kaput el-ızuzı.
N' 307
nek. Az kapukat pedig, kiket az kül való németek meggyújtottanak volt,
az belöl valók jó emberséggel azokat is vízzel megoltották. Ez árulfatás
pedig lett, egynehány ben lakó érulóknak régtől való forlalásokbol, k.ik
az ostromkor is ajtójokat és kapujdkat beszegezvén. házokból ki nem jönek
vala. Ez napon ismét a' hajdúk fölzendülvén, országuknak nagy romlá-
sára az kapitányokat kergetvén le akarják vala vágni, és magok õ felsé-
gére zăszlostól arczúl akarnak vala menni, kiket nagy busulásom és nagy
gondom után, egynéhány rendbeli üzengetésimmel ismét lesúllitottam,
illyen okkal ök is megmaradtanak, hogy ezután sem sánczban, sem strá-
uára” nem mennek, és egy hét eltelvén várakozásokban, mindjárást
menten mennek.
Vajmi sok német gyomrú ember vala a' íelföldön, azokra is nem kevés
vigyázásomnak kell vala lenni. (Saját kezével.)
27. Sept. Ma jöttenek meg szolgáim Kereszturi István és Koták Bent*
dek Hasta Györgytõl, kik illyen üzeneteket hoztanak; Hasta György ne-
kem mint fiának szolgálatját üzente, és azt mondotta, hogy az jó fiam
uram bizonyos legyen benne, az napokban megütközöm vele, ha õ engem
megver keresztényt vér meg, és ollyat kinek megromlása a' magyar nem-
mtnek ártalmas leszen, a' töröknek pedig örömére 's javára fordúl. de
ha én verem meg ötet meggondolja, hogy akkor késõ lesz a' ısászárnak
kegyelmeért folyamodni. Annak okaért kérem, álljon el Boıskay István
melöl az jó fiam, mert ö csak úr és nem fejedelem. Ugyan ez nap az
egri Zinán pasa több fõagákkal, békekkel sétoromhoz jövén divánt tar-
tank, 's egy akaratból azt végeztilk, hogy halmot hányunk Ujvárnak.”
Csillag bék is ebéd után hozzám jövén az halomhajtás felöl egy értelem-
ben lett vélünk. Ugyan ez nap küldöttem követemet is, Kömlei Miklost
levelemmel ö felségéhez, ki által megírtam, meg is izentem, siessen ö
felsége, sött protestáltam is õ felségének, hogy reám ne vessen, ha a'
szófogadatlan hitván hajdúsággal véget nem érek, és ha az ellenség miatt
mind 5 felségének, mind nekem fogyatkozasom törtenik.
ZB. Sept. Mai napon mentem Nyitra várában lllyéshaä uramhoz tanács-
kozni, íélvén Újvár dolgában az lator törököknek ısalárdságoktöl.
29. Sept. Az vezér ma küldötte hozzám Kapuchi passáját levéllel, melly
levélben irja, hogy Al.i passát együtt Begler békkel Újvár alá küldi segit-
ségemre.“ Ugyan ezen nap is Basta láborából strauámra ütöttenek az
raczok, kikkel megharaolván az mieink, mindjárt visszatértenek az
ránok is. Ezen nap hoza Rácz György is XV németet, kiket vitézivel
Csalóközben fogdosott.

1 Su-:ua = õrség.
, A halfllhhăflyk (hallás) az Dsllomnak egyik eszközt Voll. A val' firkát Iellül-
umek, hogy R ıııaım meg ıengzn kozzııızııı.
llšapuchl aasa=Kapud.sl-basl. A szultán! udvarban többen is telisllettek
SWIEÜIÍDI. Ok Vêlfillék Az ellrñpıl kflvelekel I ılllllăll dé klhallgatásrlz fontos
politikai kílld!\éSel(be'n Jéflflk el. A nıgyvezfr mellett ls Szollált ltflliudsi-bml. -
Kldlıáde All pasa ekkor került lnásodlıben a budai kormfinyzóság élére. A név
nélkül Hltlflttt bejlerbejz Haszán (Khofiırev) P881 bosznlñl bfijlerbej.

308
 30. Sept. Mai napon volt nálam Rédei úr, Csillag bék., Ramodán Tihaja,
Dıssöffi János, Kovács János, Csomaközi András, Kéri Miklós, Szilasy
János, Ornyei Thamás d.ivánban, Újvár felõl tanácskozván.
l. Octobr. Ma voltunk az egri passa sátorában divánban Üjvár dolga
felõl Ianáıskozván.
2. Octobr. Ma adtam választ az vezérnek Thuri Boldizsár szolgám által
arra az levélre, mellyet 29 die Seplembr. az Kapuchi passaja által kül-
dött vala nekem.
3. Octobr. Mai napon adták fel hitre Fsztergomot az németek, Memhet
vezér passának, ugyan ez napon hozák hlrét, hogy Németi Gergely az
Dunán túl Szombathelynél ezer wallont erõsen megvert. Kiktõl készpénzt
harrnincötezer forintot nyert és nyolcszász bologniai puskát, kiket hö-
pénzekben hoztanak volt.”
4. Octobr. Ez napon irtımk Újvárban levelet, hogy adnák meg, ne
ostramlatnák vakmerõképen magukat, de ök azzal semmit sem gondolá-
nak. Minekokaért ugyan ma az elöbbeni végezetiink szerint halmot kez-
dénk alája hzinyatni. Basla György is megkeresett ma egy komáromi
ember által, hogy az békeségben találnék valami jó módot.
5. Oct. Az vezérnek ma hozák egy levelét, mellyben igen haragszik,
hogy még sem vettük volna meg Üjvár erósaégét
6. Octobr. Ma jött Nógrádból két fõ német hitre hozzám, hogy fel-
adják fejedelmünk õ felsége számára az erõséget, csak hitleveleınet küld-
jem nékik eo tenoreı” hogy senkitől bántások nem leszen, hanem békével
bocsátom õket.
7. Octobr. Kereszturi istván jámbor szolgámat ma boısátottam az én
hitlevelemmel Nógrádba; hogy kiklsérje az németeket belõle, õ maga
ben maradjon Nógrádban gondviselótll.
Mert hit levelemet nem bízom bizonyára isméretlen emberre éltemben.
(Saját kezével.)
B. Octobr. Ma juta hozzám az vezér passa levele, kiben irja, hogy ó is
D' budai passát Nógrád alá küldötte, mert törököknek is kell Nográdban
maradni, mivel hogy Esztergomhoz való volt az elótt is, az hatalmas
ısászárnak misét mondottak benne, mellyhez képest õ is általam fogva
törököt küld bele.” Meg lrám azért én is mindjárt neki, hogy bizonyos
legyen benne, de én sem engedem Nógrádot senkinek, mert még Eszter-
gomot is, kit már megvett, nem én akaratomból szállotta meg õ Ngsága.
Ez is apám volt volna a' jó Mehmet passa, de Magyarországért minden-
kor kellett vele pántnlódnomf' ezután is hazámért mind õ vele mind
mással is bizony nem szánok üstököt vonni. (Saját kezével.)

“ Hûpénznek a ısnldoskatoııák havi flmtüét nevezték. A Läkmányolt pénz-

äıegel H a puskákat ı katonák fizetésére hozták. akik részint pénzben, részint
Hflflállzêlben kapták lizel&flkeL
Ü Azzal 3 lafl-llolfifilul.
3 A lñrbk azon a cimen klvánfi magának Nográdok hogy i594 elõtt a vár
Etztergomhoz tartozott, és benne mohllfiedán lfltntlalteleteket tartbllâk.
t" Pántol6dlk= kütüzkčdik, kapfláskodlk.
 9. Ociobr. Somogyi Györgyöt és Kopechi Miklóst ma bebocsátottam
nyolcuzáz lóval Nógrád alá Kereszturi lstván mellé, és megírtam neki,
hogy a törököknek semmit sem engedjen, ha Nógrádért sok töröknek és
magyarnak meg kell is halnia, mert ez jó Magyarorsflgnak jó szolga
kell.
10. Octobr. Ma hozák hozzám az Kolonics levelét is, kiben tlz zálo-
got és hitlevelet kér tőlem, és azt is contendalja,“ és hogy ha a frigy
mellyet indltottunk egymás között, véghez nem mehetne is, tehát fölsza-
badltsam én Újvar útját neki, és 6 én kezemben adja. Az újvári néme-
tek oda be ez idõ alatt 200 lónal többet ettek vala meg sótalan, melly lo-
valrnak lábakat, fejeket, bélvel össze egyéb aprólekjút, az ben szorúlt
szegény magyar asszonyoknak és apró gyermekeknek adják vala.
ll. Octobr. Az lllyésházi uram levelét ma houák, mellyben irja, hogy
megértette azt, mivel az vezér Üjvárat török sászár számára akarja tu-
lajdonltani. Azért állalán íogva käz inkább a' támadni, hogy
sánı.-L legyen. Koloniı: levelét is ezentúl hozák újabban, mellyben eröl-
tet, hogy ne szünnyem Újvár dolgát még is tractálni. Ugyan ma hozá
Ibrahim passa az vezértõl egy pej lovat, ki sem szép, sem magamnalr
való, Bosnyák uramat is ma küldöttem Illyésházi uramhoz követségben
Bazing“ felé.
12. Octobr. Az boszniai passa ma jött be az táborban harom agyúval
és két ezer janısárral, melly passának az orczája igen vén és ször nél-
kül való sima. Ugyan ezen nap jutott segltségünkre az török császár
vadász mestere is nem kevés magával.
13. Octobr. Ma mentem sátorába látogatásnak okaért az boszniai pas-
aához; holott sok föfö törökök, békek, agak, és vajdák” nagy czeremo-
niaval udvart állván vártanak, kivel mikoron szemben lettem volna, be-
szélgehésünk után fiává íogada és ugyan ezen nap egy szép kis gyermek
lovat ada ajándékon, ezt az lovat Sóos lstván nevű ifjú jámbor szol-
gárnnak adtam. Ma kértem hit levelet is tóle, hogy Újvárban az magya-
roknak és marhájoknak békeség lészen, bátor ostrommal vegyük is meg;
hanem csak a' németeket fogják bántania. Ma volt-am szemben Zinán
passa apárnmal is, maga sâtoraban.
l-larom török apám vagyon, vezér Memhet pasa, vezér l-lasain passa,
és vezér Zinan passa adja istenem minden jóra. (Saját kezével.)
14. Octobr. Mai napon vonattak az vezér passák az sánrzban három
öreg ágyúkat és az elõbbi két ágyút is újabban be vitelték.
NB. Nem lehet erősebb Vir mind a' kinek föld bástyái vannak, sze
memmel láttam, hogy sem tűz, sem ágyú ennek nem árthat, Érsekúj-
vár is illyen." Az isteni hatalomról nem szólok most.

'-\" Conıancıáı (eonlendere) = erõlıeı.

I :aazın (Pezimzıq ıneıõvaı-os Pozıony meawıben.
T' Vajda (ıubısl) alsóbb Iokú Iñrök tlazt. A ınalyaroraúfl hadseregben vajdáııak
nevezték a nanádoaok azazadparanıranoklt.
W Eısekújváı-aı onavıo Baldigam terve szerınt ısau-lal ıssn-lg eplıelıék haıszügű
vana, uj „mz mııımrı, mızzıız egy-zgy nıız-zıznzıynvıı, ahol az ugyan egy fezzeı
310
 15. Octobr. Ez mai napon estve elõ álomkor, nagy szerenısére vetém
fejemet; mentem be Ujvárba idegen szinü ruhában, elegyltvén maga-
mat az lllyésházi uram szolgái körében. Mert lllyésházi uramat hitre
bocsátották vala be Üjvárba az várnak megadása felöl. Míg azért lly-
lyésházi uram az kapitánynyal beszélgetett, én is addig megjártam a'
vártákat, istenemnek kegyelmes gondviselése velem lévén, senki meg
nem ismere, hanem szerencsésen azon úton, mellyen be mentem, béké-
vel ismét ki jöttem.
Erre a' szerencsére azért vetettem vala magamat, hogy ha véghez nem
megyen a” tracta az vár megadásárúl: tehát tudhassam. mint vagynak
belöl, de bizonyára jól és vitézül örzik vala. (Saját kezével.)
16. Octobr. Ez mai napon mind mi ide ki, mind az németek oda bent
ëendesen voltanak, sok tractálásunk után megigérvén az várat, megizen-
tzm az török passálmak is, hogy megszünjenek az vár lövetëtölfi' és
megfogadták.
17. Oct. Ez éjjel hajnal elött sok Lractalásnak utána, isten akaratjából
megadák az németek Ujvárat. Ugyanazon órában beküldöttem elől Bos-
nyák uramat, melléje adtam Farkas Mihály és Nagy Márton hadát, vá-
logatva szám szerint, úgymint kétszáz vitézeket, kiknek utánok magam
is mentest mentem, és szemben lévén az német kapitánynyal, kezemben
adá az várnak minden kıiltsait, mellyhez képest ugyan ott ben háltam;
hanem jó reggel eljárván az várnak minden fokát, egyéb ott ben való
dolgaimat végeztem; Bosnyák uram kezében adám az várnak minden
kúlcıait, hozzá oktatván elsöben magát a' jó vigyázásra, és szép rend-
tartásra; az közönséges vitézeknek is regulát" szabván magam kijövék,
és az szép erösségnek kezünkbe való adásaért dicséretet és szép hála-
adásokat mondván egyenlö szívvel, nem csak jó néven vettük, hanem
az örökké áldandó szent örök istennek nekünk õ felsége birodalma alá
adott ajándékát, tele torokkal egész táborral meg is köszöntük.
Sok esztendõktõl óta jobb lzűen nem aludtam, mint mikor a' sok munka és
fáradság után az érsekújvári nagy ısomó kulı-.sot az fejem alá tettem
vala, és édesdeden nyugottam rajta, mert bizony sok gondon és sze-
renesén valék miatta. (Saját kezével.)
18. Oct. Egyszerre hozák ma mind az Basta mind az Kevell" pa§a
levelét. A' passa levele azt contineálja," hogy Újvárban annyi törököt
hagyjak, mennyi magyar vitézt, kiben isten velem semmi nem kell,
Basta penig azon kér, és sok szép szókkal irt; mivel Németi Gergely
igen be ment volt Bécsoısıágban rablani, hogy az rablásból visszatérés-
sem, ne rontsa a' sok keresztyént, ha tovább nem, azt írja, csak urunk

a bhlya lülel mögött helyezlék el az ellenség flámára megközelltlıetellenül. A bás-

lyák is gerendákból és földből épültek.
Ü Klívelés = küvêtelšj.
Ü Szibdlyt, rentllarláãl.
4' Kevély. Ezt valószinűleg a boszniai paaára mondja.
1' Cununenı (conunere) = ıarıalmaı.

3ll
5 felsége feljöveteléig legyünk veszteségbenf' mivel hogy [rigyet akar
tractálni. Ezen nap küldöttem Csúti Gáspárt az bosniai pasához követ-
ségben, és nála találván Tiriabeli l-lassan bék passát“ sok rendbéli illet-
len szavai között azt mondotta; hogy ha baráti akarunk lenni az
köknek, legyünk, és ha nem, válassza el szablya közöttünk. Ma hozták
ki Ujvárból táborunkhoz az török rabokat is, kik szám szerint 59 volta-
nak, melly rabjait a' szegény újvári magyar vitézeknek, kedvezvén ez
egy dologban a' passáknak és az egész török tábornalt egy pénz hija nél-
kül magam szekerin ajándékül küldöttem az vezémek, kiknek midőn
nyilván való bizonyos sarczokat“ megszámláltam, tett tizenhatezerkét-
százhatvan forintot készpénzt, a' felül négy úrnak való lovat, két szép
sátort, és hat személyeknek sarczokban való kiszabaditását.
Mint a' farkasok a' vadkerhet, szintén úgy kerülik az törökök az várat,
de isten velem lévén, magyar birtokot életem fogyásával is tartani
akarom vala. Az me.l.ly török rabokat Újvárból kihoztam, az vezémek
ajándékon küldöttem, tett sarczok 16,260 forintot. (Saját kezével.)
lB. Oct. Ez nap hírem és akaratom nélkül, nagy haraggal és búsulás-
sal mentenek tölünk Ujvárból a' pasák minden török seregekkel egye-
temben azon való haragjokban, mivel hogy annyi török vitézeket kl-
vánságok szerint Újvárban nem helyheztettem, mennyi magyart, sõt
Sok látóul is közülük ısak egyet is be nem boraátottam.
Hamar elszedék a' lépést, magam bizony semmi gonosz szándékkal nem
voltam houájok. (Saját kezével.)
20. Oct. Ma hozák hirül, mivel Buta él a' morvai had, Németi Ger-
gely ellen indúlt volna, minthogy Béısoıszágot igen égeti, és rabolja,
kihez képest én is irtam mindjárt, Esztergomba a' vezémek, hogy a' Du-
nán túl inditson egy nehány lovas törököt föl, és mindjárt küldje mel-
lém Jutfof(!) boszniai passáL“ hogy én is innét indulhassak, a' morvai
had ellen, mellyre képest inkább elvonhatjuk Németi Gergelytõl a' két
hadat.
21. Oct. Ma bocsátottam ki az újvári németeket Újvárból, és mind Ko-
máromig, magam személyem szerint egynéhány ezer magyar vitézek-
kel kisértem öket, minden károk nélkül, és mikoron Komárom ellenében
a' Duna partra jutottunk volna, hozák a' Basta levelét, melly Hancz
Streynemek az újvári kapitánynak szól vala, kiben erõsen paranı-solja
néki, hogy Ujvárat meg ne adja nekünk, hanem lábbal vnnassa ki ma-
gát belöle. Basta uram itt késön vette eszében magát, mert isfenemnek
kegyelmes akaratjából én birom akkor immár Ujvárt kapuival, melly
még két mértföld vala a' Dunához.
22. Oct. Mai napon mentem be Ujvárba együtt az ö felsége kapitá-

H esz-zmzaınzk nevzzııız az auszmıı :sim-zzzzeızı. - vzızıseı-vzzazızg.

“ Tırıaızi Hamn. aki harom ızızzıı van ızuuaı bzııerızzj (ısw. .ui.-ıwv., ıııoo.
szept.-ısoı. lpı-_, ms. nov.-ıuu. jam.
“ sAzz=. ı-awızçı-z kuveızııızıa vıııstzau.
#6 Eıııız .vuszuı ııeıyuı.
312
nyival, és a' pápista templomot isten Lisztességére elioglalván a' római
atyafiaktól. a' Te Deum hıudamıut, egyenlõ sziwel elmondank benne,
istennek hozzám való jó voltaért nagy halakat adván; ugyan ott hal-
gattam meg Piskolı.-zi Vincze predikatoromnak szent predicatioját, a'
predieatiót végig hallgatván az bástyákon örömöt lövettem."
23. Oct. Ez napon hozák Basta és Kolonics levelét, mellyekben mind
ketten erõsen esedeznek, hogy tiirekedjem Irigy dolgában urunk 6 [el-
ségénél. Ugyan e' napon bocsétottam be Ujvárba Dobraközi Miklós pre-
dikator uramat, az ott valo predikátoıságn. Jó'sa uram jámbor hadna-
gyom által üzenvén nekem mind a' vitézlõ nép, mind pedig a' becsület
lelöl. Ezen nap egynéhány rendbeli dolgaimat elvégezvén Újvarban,
rendeltem, hogy egész táborostúl bizonyos okért Mocsonokhnz" szálljak
Pouony felé holnapi napon.
24. Oct. Ez mai napon az én istenemnek nagy hálákat advan meg-
adott szerenısémért, indultam meg az Jezus Krisztus hirével egész tá-
borostúl Ujvár alól, és szállottam a' mosonoki mezőben.
25. Oct. Ez nap jöve hozzám Sibrik Pal nevű Esztergom alól, ki az
vezémek deákja volt és sok beszédi között hitre mondá, mivel hogy
csak azért szökött volna ki, hogy megjelentse nekem, magamra gondom
legyen, megoltalmazzam magamat, mert Csillag bek Rédeinek kezét adta
volna, hogy módot ejt benne, és megöl engemet, és Rédeinek kérik a'
generálisságotf' hivattanak is a' passák és lõfõ törökök divánjokba, de
megemlékezvén a' Sibrik Pál beszédérül, nem mentem közikben Eszter-
gom ala; minthogy azért az én szent iitenemnek gondviselése engemet
megkörnyékezett, romlésomban módot nem ejthettenek; most ismét úgy
értem illyen módot keresnek benne, hogy engem ételemben megétet-
vén, az íöldrül eltörüljenek; mert azt praetendáljak,“ hogy kivülöttem
Magyaroıszágban kevés természet szerint való úr volna több, kitül jö-
vendöben a' török nemzetnek kellene lélni avagy tartani. ezt nem kér-
kedésbõl, hanem az meglett mondésnak igaz volta oka, hogy ki irassam.
l-liszem azért az én kegyelmes istenemet ol.ly gondviselõ atyámnak lenni,
hogy mint eddig, ez után is jó voltából szent fiaért az Jezus Krisztusért
szerencsésen megtnrt és oltalmaz az én titkos és nyilván való ellensé-
geimnek gonosz széndékoktol.
Elég próba köztt voltunk, de az én istenem megollalmazott az én go-
nosz akaróimtél. (Saját kezével.)
26. Oct. Ez nap hozák ismét Koloniı: két levelét hozzám, mely leve-
leknek az egyikében azt irja meg, hogy magamat megoltulmazzam Rédei
Ferencz alnok praı:t.ikájÁh5l,°' mert teljességgel gonosz akarom, a' másik
levelében pedig azon kér, hogy az írigy dolgában ellent ne tartsak, in-

" Te Deum laudllmls-Téged llten dlfiérünk kudetfl hálaadó eyhăıl ének

- Predlkllnr-Drotıtáıu `Ielk$
*I Moownok (Museum neiyseı Nyıııı megyében.
R' Fõpırınuııokságoı.
H n-ızıznuaı (pı-zeızmım) - ıııznueguı, Kımazuı ıeıııõz
H cızızzuveseıõı.
313
kább jó törekedõ legyek benne; azt is irja azon levelében, hogy Bastat
B' császár hivatta volna Prágában, ki már el is ment, maga pedig Kolonics
Fouonyban megyen, azon is erõsen kér, hogy sehova se bosásak csatát,
haneın vesztegségben legyek minden vitézemmel együtt, és õ is fogadja,
hogy sendeségben leszen.
27. Oct. Ma hozák Basta György levelét is, houám, mellyben azt Írja,
hogy ınentest megyen Prágában és a' trigy dolgában minden jót végez
a' római ıısásıárral.
28. Oct. Ma irtam Pozsony városának levelet, hogy ha szép szóval
meg nem adják magokat, és ő ielségéhez nem hajolnak, az újvári ágyú-
kat reájok vitetem, a' felett mind törökkel mind tatán-al rajtok leszek,
's mind levagzıtom öket.
29. Oct. Ma hozzák urunk õ felsége levelét, mellyben paranısolja,
hogy hatszáz magammal mindjárt eleibe menjek Fülek vára felé. Ma
botsátottam haza Soos István ifjú legény szolgámat.
30. Oct. Ma volt gyúlések Moısonoknál valo táborunkban az hajdúk
kapitányok, íizetéseket kérvén tőlem; de sok szép beszédemmel lecsen-
desitettem öket.
31. Oct. Mai napon ısendaen vesztegeltiink.
1. Novembr. Mai napon jöttek vala hoz-/Am az hajdúk kapitányi, és
lllyésházi uramra panaszkodván arra kértek, hadjak szabad utat nekik,
és reá menvén megölik, mert sok gyalázatos irkálásokkal illeti öket, ki-
ket nagy nehezen beszédemmel leısendesitettem.
2. Nov. Pozsony és Nagyszombat városa között frigyet kötöttünk az
szüret kedvéért, usque ad decimum quintum diem."
3. Nov. Elöttünk lévén az téli hideg idõ, mai napon rendeltem el, kiki
a' kapitányok közül micsoda vérosokra és íalulu'a szálljanak ottan kivül
hadastúl.
4. Nov. Ma tettem választ lllyésházi uram feddözõ levelére az maga
irásából vévén alkalmatosságot. \
5. Nov. Mai napon a' kapitányolckal minden dolgaimat elvégezvén,
azokat is elrendeltem, kik jõjenek el velem az vitézek közül seregestűl.
isten velem lévén hónap után Buda felé õ felsége eleiben.
6. Nov. Mai napon vendégeltem meg utólszor sátoromban az hajdú
kapitányokat; mivel hogy hónap isten akaratjából minden hadakat ren-
delt bizonyos helyekre boısátom, magam is az 6 felsége parancsolatja
szerint 6 felsége eleibe indulok.
7. Nov. Mai napon jó reggel egész táborostúl elkészülvén felültem,
és az én gondviselõ kegyelmes istenemnek, az egész moi jo szerencsés
hadakozásomrül az vitézekkel egyetemben buzgó és tiszta szivbül nagy
hálákat adtam, és háromszor rendtartásunk szerint az tábor helyén Jézust
kiáltoltunk.

H A uzzızõıõuıız ıııpıg. A Kéz vim z tzazzıfızk Kzzeızzz. von. A mzgaıııpzzaız

at-fa zzoıgaıı, hogy z pzıgnfox ızzzumıııızwznzu.
314
 Annakutána magam az válogatott hatszáz vitézekkel Üjvár felé feje-
delmünk õ felsége eleibe viszaíordultam, az több seregek pedig szép
renddel lobogtatván zászléjokat egy daralnn kísértenek, azuuin megtér-
vén oda oszlottak, az hova telelünek okaért rendeltük öket, és igy lett
eloszlásunk isten akaratjából. moısonoki táborbúl. Minthogy pedig még
sok igazgatásaim voltanak Üjvárban is az vitézek közül, magam nehany
szolgáimmal bementem Újvarba ott mindeneJ(et jo médjával hagyni és
elrendelni. Az seregekat Udvard nevü faluban szállitottam.“

Nımeı-ıyı ı.: l-lcmoımıı Dıuızın aıunı nııııoıı.

ruawınıııyuı, tu mıyıııı. l-ıırııııaık ev v. ıznm. A
ıımııı :sin ı zu-ıı.. su-ıı.. ıu-ıı. ıınıoı vııo.
ılııvır.

Bo\:k.a.l magához rendelte Hnmonnalt, aki serelével Rákos meıejélg kísérte I

feledelmet. Ütjăt flflkıslg és ott tartóıkudúsát, amig Boeskul H ltlrökkel Mrlyall.
Holllflllnll flrllérl flltfllrli nlplóíeljegflbeiben, (Tudnrllánylâr, Ü] folyam. - HIK-
lhldlk év V. kdlet. S60-373. l.)

57

Szerencs, 1605. október 27.

Bocskai István levele Homonnai Drugeth Bálinthoz, fovezéréhez

a hajdúkról, ielkelésének céljáról és a török békérõl

A felkelők N05 õılére az oıızág legnılyobb részébfil klsıofilntlăk a Hlbıhurl-

uraimat. Bocskıi ı ténylegu helyut mérlegelbe alapján nem gondolt a Habsburg-
Ífillnhltóıâfl leıúıáaára, hanem a lıılanal eredményeket lel ıkarla használni, holy
kedveıd Iellélelek között lllegeyezltesıelı az udvarral. Közben több lontoı kérdé!
Vdft Inegolddñlii -a ezabadaáihare Iâboráhn Ezyfe ëlelõdű tálfildallltl ellentétek a
hajdıik (lye, a *lbrökhöı valo viszony, a török béke, l harc lolflldflı ılb. BOGBI
újabb orfiályfllisre hlvh meg .a rendelet., hogy nıegbcszéllék a tıennlvılókat.
lzyúllıl ızmıhan meglndlllt Iáborával, hog azarnélyeıen lılálkoızék ı lflrökkel (l.
Iz dl. ı7A.l'I\ alatt). Ebben az Időben kereflte meg levelëvel Hollwnllll Bálint Idvezér,
aki rámutatott I leladllnkra. Bocskai vflllaılevele mqvflágflh, hogy a lejuielem
mllyen lıfivelkeıeteıen lgyekueıı rendezni a felmerült kérdéseket:

Ü Udvard (Udvard) helység Komûrorn megyében.

315
 Stephanus dei gratia stb.
Spectabilis ac magnifice domine stb. Salutem stb.' Olykor adá meg
Patakon Maıskássy' uram, az kegyelmed jámbor szolgája az kegyelmed
levelét, mikor immár szekereinket elõl elboısátván magunknak olrvetlen
másodnapon megkelleték indulnunk; az hadaknak is mindenfelé megir-
tuk vala, hogy Szikszó felé takarodjanak. Elolvasván mindazonáltal az
kegyedmed szép discursussal' irt levelét, fölötte igen örillénk rajta, mind-
azért, hogyha kegyelrned ezeknek maga elméjéböl volt ieltalálója,
mely igen egyaránt fogott járni a mi elmélkedésünkkel, mert eddig való
várakozásunknak, nem egyebek valának okai, hanem az melyeket kı.>
gyelmed itt elõszámlál. Mind penig azért. hogyha kegyelmed ezeket
más embemek indltásából irta s gondolkodott is ezekről, akarjuk, hogy
az jó tanácsoknak és jóra való intéseknek helyt adván ilyen nagy dol-
gokról való gondolkodásit silentiumban' nem tartotta, hanem mi né
künk kijelentette. De annak sokkal inkább örülünk, hogyha ezeknek az
gondolkodásoknak kegyelmed Ieszen édes öısémuram autora és inven-
tora! ˇ
Az mi nézi azért az némettel télben való hadakoüsnak diííicultásátf
az mi vitézinknek egy avagy mésképen in oüicio contineálásátfl az kö-
rösztyén vérontásnak valamennyire valö tágítáaát (mert ezek főbb sum-
mái az kegyelmed írásának) ezeket ennek előtte is szõmünk elött (or-
gattuk. Az hadalıozást mi ízű legyen az némettel mind telben, nyáı-ban,
azt trnmár láttuk s kóstoltuk is. Embörök (sak õk is, istené a diısõség,
valamennyire eddig is ellenek segített.
Vitézinkkel való alkudást mi illeti nem tagadhatjuk valamint s vala-
hogy lött, eddig valö elömenetelünk isten után õ kegyelmek által lött.
Kiért háládatlanolsnak nem akarunk semmi idõben hozzájuk taLáltatni,
akár békeaségre menjen az dolog, mint kellessék õket leszállitanif akár
hadakozásra, mint kell abban is promoveál.ni,' mindenekben ,istent segit-
ségül hlván utat és modot keresnünk, melyre ml 5 kegyelmelcııek, vi-
szontag ő kegyelmek is minékünk egymásnak kötelesek vagyunk.
Hogy az körösztyén vérontás ne csak ideig táguljon hanem ugyan
örökösen az két császár között az békesség meglevén, lecsendaittesék
ez mostani fölmenetelünknek az egyik fõ czélja. És minthogy az kegyel-

Í lıtvárı llleıı ktgyelrllébűl stb. Teklnteles és naflságos uram stb. Üdvözle-

temet alb.
1 Muzskmy Ferenc 1-ıoıııonnaı aaıim. servııaıı von.
I Eımeıummmı, beszeııeıeeızı.
4 cızndızzn, ııızmzzn.
H Auıqf (ıumz ııeıyen)-=ızen.õ, Kezauııenyezõ. - ınvenım-=ıeııaıııõ, mi-zo.
' Nehéuéflet.
7 Sıollálathnn való Inılllrlásál. Homonnai u hajdúk kérdésére hlvla lel Boc!-
kll ll§'elr|\ét (VB. az 58. a7Amı'ı lráısal).
0 A azolallııbol elengedni, lesıeı-elnl.
' Pmmnveál (prorııoveı-eı = eıõıevısz, eıõseıut.
316
med mostani discuısusában az legfõbb kérdés ha (öl kellessék-e men-
ntink avagy nem, immár arról irok kegyelmednek.
A Iõvezérrel való szömbenlétünket kegyelmed is ugyanezen írásában
szükségesnek ítili, mely az fölmenetel nélkül nem lehet."
Az békesség dolgaról való tractatusban is az két zsászár között az mi
lölmenelelünk nélkül elégséges módot nem látunk, melyet minthogy
mindenik felé megigértönk, hogy szüvünk szerént munkálkodunk benne,
hogy véghez menjen, szónknak igazat akarunk tenni.
De az mi nagyobb, minthogy az kegyelmetek eddig való írását mü
fundamentumnak tartottuk és arra épltvén mind az Tiszán túl és innét
való vármegyéknek egész Pozsonyig és Nyitráig minden rendeknek föl-
menetelünket megirtuk és mellénk mindeneket az szavára hivattunk.“
Sõt immár azt mind az két ısaszárnak megh-tuk ahhoz képöst és meg!-rtuk
uzmint kegyelmetek szorgalmazott bennünket. Mint lehasen azért, hogy
mindezeket most megváltoztassuk és igéretünkben, szónkban az két csá-
szárság között más mód talált;-ıssék, annak elegendő okát nem láthatjuk.
Most pedig errõl nem szükség még disputalnunk, az mi fölmenetelünk
után arra megyen-é, az dolog, hogy hadakozzunk, avagy békességet sze-
rezzünk, most csak az fölmenetel áll előttünk és ha hadakoznunk kell,
annak mi Iormán kell lenni, akkor végezhetünk Íelõle, mikor annak ide-
je lészen. Nem tágitjuk azért az előttünk álló utunkat édes öcsém uram,
hanem isten segitségébõl oly készülettel és mödjával ügyekezünk fel-
menni, az mellyel hazánknak és nemzetségi.ink.nek, és abban az szent
istennek tisztességének s igaz hütünknek elömenetellel való megmara-
dásának leghasznosabban szolgálhassunk, kiért semmi láradságunkat, sem
vérünk hullását, és ha az üdõ úgy hozza, halálunkat is nem szánjuk.
Azért a mint kegyetmednek ennek előtte is írtuk volt, minémű dol-
goknak menjen ez üdö alatt végére, most is intjük, hogy arról kegyel-
med monnél hamarébb lehet, irjon valami bizonyost.
Ea Illyésházy urarnnak Írjon újólag kegyelmed, hogy õ kegyelme
gondjaitúl magát ürsitvén jöjjön elõnkben, ez előttünk álló dolgokról
baszélgethessünk ö kegyelmével, Kegyelmed is pedig az helyet jó mód-
jával hagyván, és ınind az vitézeket az mikorra íöljebb való érközé-
sünket gondolhatja, jöjjön elónkben, kiről és egyéb ezekhez való több
dolgokról szóval izentünk kegyelmedrıek, az kegyelmed jámbor szolgá-
játúl Maskásy uramtúl. Tartsa meg isten kegyelmedet jó egésfiégben.
Dátum ex arce Szerenë die 27. Octobris. Anno dni lBD5.
Stephanus mp."

Ü A turok nagyvezírrel kell tárgyalnla Bocakılnak, ezért kell Pestre mennie.

“ Október 23-i lneglılvójára lllal, (Magyar Olızággyűlésl Emlékek XI. Bp. 1808.
410-417. l.)
Í' Kelt Szerenlä várâból Ez Ur 1605. évében, október 27-én.

317
 Klvül: Spectabiii ac magniiíco domino Valentino Druget de Homonna
consiliario nostro et generali exercituum nostrorum capitaneo, necnon
comiti comitatus Zempliniensis nobis honorando.“

sııiııyi s.: amkıy ııwın ıı ıiıeınııy mvıı:

ieveıezeu, mo-ııııa. 'riirıéneiıni ni- im :O-ıı. ı.
mııyır.

58

1605. Bocatius János, kassai fõbíró leírása a Bocskai kíséretében

tett útjáröi, a törökkel kötött szövetségrõi, a török uralom alatt
élõ Budáról és Pestről

A ieikeiés olyan gyorsan indult és Bocskaii annyira ielolluiiák a megoldásra váró

feladatok, hogy egyre halasztotiı a lbrökhöz Való viszony rendezését, a szövetség
megköıeıeı. A török nagrveıiı- már lsrıs jiiiiusıiiıun hivuı Boeeiuit, hogy fimiiı n
ııuiia-n aiándéiuit. Borskal azaiiiıan mk õsulel vailalkozotı a török teliceresésére,
amikor már Erdélyben iı sikırtilt rendet teremteııie. A tiiriik kérdés rendezését az
tette lnlaazthalatlanná, hogy hírek jártak Bécs és a török közvetlen târflyalásairól.
Mielõtt Bofikıi a tıöröklıüz indult volna, orazágzyűiésre hívia a rendekeı, olyan
eieciıevagõ kerdesek elduntesere. mint a mi-uk béke; az uriviıı-rai valo kiegyezés vagy
a háború lolyütásı A meghivó nem közölte a inégbéwélés helyét és idejét, hanem
uak azt adta hírül, hog' Bocskai Léva felé indul és leiiilvta Iı köveieket, hogy mi-
előbb jöjjenek oda, ahol a íejedelem tábora éppen I-artáüiodik. Erre a meghivórn
kereste lel Kassa követeként Bocatiua János Iábirô, aki azután elklsérte Bocskait a
ıiiriiiıhiiı is. Boeatius (Back. Bogátnyı német :Tai-ınausıi nuınınııaz ıisqo-ıflzı),
latin verseket, politikai s ılsrıeneıi ıııuııkakat in. Buzsiuıi ima: .-1 ıörõkiıöz és mr-
gyaıasıit A sıemıami hiieiességéveı iii-ukiieııe meg, egyúttal Budáı, Puıet és az
útba eső városokat is ielrh:

Bocatius Jánosnak, Kassa föbirájánair levéibelí elmélkedése Boıskay

Istvánnal teljesitett küldetésérõl
l. §. Kedves barátom! Miután a mi Kassa városunknak - éppen úgy,
mint a többi városnak és vármegyéndr is, mindkét Magyarországon' -
az én [elséges és jóságos Fejedeimem akaratáböl és paranısából küldöt-

I' Tekinleıõ és nagysagos Homnnnai Dnıget Bálint tiszteletre méitá úrnak,

taliarsasunknak és h-adaink lőklpilăliyámlk, továbbá Zemplén megye lôispániának.

Í A két Mfifllroltlfllon a korabeli azóhasználat szerint Alsó- és Felső-Magyar

orszllot értette. Az előbbi az ország élmknyugati, Pouonyhoz közelebb eső terüle-
tét jelentette, az utóbbi Viszont északkeleti és keleti felét.

318
tet, vagy követet kellett küldenie ugyanazon Fejedelem táborába, oda,
ahol azt éppen felütötte, e küldetés tisztét reám és két társa:-nra bízta
városunk; bizonyos útmutatást is kaptunk: mit adjunk elõ a tárgyalá-
sokon a haza javára; november elsején hagytam el Kassat, s Füleknek
vettem utamat, mert úgy gondoltam, hogy ott megtalálom a Fejedel-
met. De megtudtam, hogy Nógrád vára felé indult, elindultam hát én
is, s mentem is addig, mig csak Gyarmat mezóvárosban* pontosabban
nem értäültem arról, hogy a Fejedelem Vácott szándékozik tábort ütni,
Pesttõl és Budától négy méríöldnyire, s oda gyülnek majd egybe az Or-
zzágızııõıı is.=
ll. §. Ettől aztán megijedtem, s nem is kevéssé; részint azért, meıt
mégis csak gyanús az a török szomszédság; részint pedig úgy tűnt ne-
kem, hogy igen veszélyes ügy ez. De mivel másként úgysem tehettem,
kényszerhelyzetemet törvényes Lisztem hivatása szemszögéből mérle-
gelve, a dolog kimenetelét az égiekre blzva, éjszakai utazással utána
eıedtem a fejedelem táborának s el is értem egy helyen, melyet Szent
Margitnak szentelték egykor;' fel is volt mar ütve a tábor, s napfelkel-
tA=J§_or._tagaszlaltan-i, hogy Yáçtöl fél mérlöldnyire vagyunk, s`ha jól utá-
nagondolok, az éjszakát Nógrád várától nem messzire töltöttem el. Reg-
gel, mikor már felcihelõdött a tábor, megkerestem a Fejedelem sátrát,
találkoztam is vele, átadum neki megbízó levelemet (ahogyan ezt neve-
zik), õ emberségesen el is fogadta, majd wapalai közepette kijelölte helye-
met, s úgy rendelte, hogy tartsuk velük. -
lll. §. Mihelyt túljutottunk ı legközelebbi hegyen, jobb felõl a Dunát
pillantottarn"n`leg; néhányan mutogııtták nekem a hegyeket és erdöket
egy helyen, hogy ott kell lennie Visegrád várának. Ahogyan lefelé jöt-
tünk ugyanarról a hegyről, nagy és messzire terjedő slkságot láttam
magam elõtt, széltiben-hosszában vidáman mosolygott ránk az õszi ve-
tés, de az én szívemben' sízemeimıbm mégis könnyeket fakasztott a lát-
vány. Vissza emlékeztem arra, amit azelőtt már gyakorta hallottam a
kies és termékeny vidékről s söndesen elgondoltam magamban: 0 -
mondtam - ha a kegyetlen Maısl nem taszltotta volna akkora lnségbe
és bajba Magyarországot, aldtor én a többiekkel együtt bizony nem ide
jöttem volna, hanem a városokat: Pestet, Budát, Esztergomot látogat-
tam volna meg, s bennük gyönyörködhettem volna.
IV. §. E töprengéseim közepette közelebb értünk Váııhoz. Kérdezõs-
ködöm: igaz-e, hogy a Fejedelem itt akarja megvárni a még útonlevõ
nemesdt egybegyülését., s tényleg gyűlést akar-e tartani? Mi lesz?
A legszavahihetöbbektöl tudom meg s azok világosltanak fel: nekünk
még a mai napon a Rákos mezején s nem egyebütt kell tábort ütnünk;
ettöl aztán egyre növekvõ rémületbe estem s rögtön

1 lpolygyarrııa: (Balasagyarmat) Hont megyében.

* A meı-ıflıd hosszúsagmerıeıı volt ıaobleıe ıonnnhuıı ııısznáııak (l. a au. szama
lralot). - Az orsúglakóıı (regnlcola) a neıneıeket értettek
1 Nem tudtam megaııapluı-Ai, hogy melyik helyıegrõl van szó.
5 Mara a l'6l'flal mitolôflában a háború lllerıe.

310
 „Néma levék, hajam égnek, hang sem hagyta el gégém"
Mert olvastam a szeızfiket, de hallomásból is tudom, hogy nem mesz-
sze Pesttõl, melyet már elfoglaltak a törökök, a sik mezőt Rákosnak ne
vezik, ahol még Magyarország virágkorában az országgyüléseket szok-
tak tartani, méghozzá fegyveresen, éppen úgy, ahogyan azt Caesar irja
a gallok szokásairól,° s vagy királyt választanak, vagy a hazájuk ellen-
ségei ellen inditandó háboníıt tárgyalják meg a magyarok.
V. §. Elérjük Vácot a köves talajon haladva, látom a tovavonuló had-
sereget, vele együtt haladnak a gondolataim is. Hej-haj! - így gondolkod-
tam - mi sül még ki ebböl? I-lát ez az egyeflredés a császáriakkal s ez
a békeleltételekről valo tárgyalás mindkét részről? Hiszen arról volt szó,
hogy Poısonyba, Nagyszombatba vagy éppen csak Galgóczra kell utaz-
nunk. O, te ollalrnazó Szent Márton! Ó, te szerencsétlen költõ, te Boca-
tius, ma, vagy holnap áldozati bárány leszel a törökök kezében. Hej,
Barátaim, barátaim! - szóltam az enyéimheı -, a mi sorsunk már el-
dőlt! Testamentum nélkül fogunk meghalni! Ime, nézd Thamyrides,7
hova visznek bennünket! Bizony errõl egy szóval sem emlékezett meg
a fejedelem, amikor megírta levelét az orsflglakókhoz, hanem arról
szólt, hogy vegyünk részt akaratnyilvánllásunkkal a császári megbizot-
takkal folytatandó tárgyalásokon, ahol a békéröl s a mi közös sorsunk-
ról is szó lesz, s mindezt azért, hogy valami okos és szilárd megállapo-
dást köthessünk. l
,,Szé1L, avagy tus legyen feljegyzãje e nap .E-iralnıúnakl”
Barátaim! Csak voltunk! Csak voltunk n-ójaiak!“ Miközben mindezt el-
sóhajtozom szinte már félholtan, a fõrangúak s a fejedelem udvari em-
berei öntenek lelket belém a vlgasztalgatnak. Ne féljek, a Fejedelem ol-
talrnában vagyunk. egy cseppet sem kell félnünk a töröktöl. lme eljött
az az idő, s beteljesül a jövendölés: a juhok már a farkasokkal barát-
koznak." Mitévõ legyek? Szolgálatom alól pedig mégsem bújhattam ki.
Ok így biztattak tovább: „Fogjuk a farkast fülénél fogva.” Egy percig
se higyjünk a töröknek! Higyjen neki a zsidó Apella, de nem én!'°

' Julius Caäar (C0mIl\enlaI.'t.l de bêllo Galllco) többször is Ír B gallok küük

llfitxknlflãalről, ahol a tfirıiek Veıetfll fontos kérdésekben döntöttek (pl. ll. 4., .<»F
ı tb)._
7 'rhımyras thráciai ınesä dalnak volt. 'rhamyrldea-Thamyraa fia.
' Él a mondás Verfllllus Aenelavéből Való (ll. 37.5.), S mint 0l6\Í&-rltrıhdâãt. \\aSoı\\6
helyillzkre nlknllllııták.
" lıalás, XI. fej. B, 7, tl. versdr. Bel M. ]eQ'zele a szövfilhez (8 köVeI.k27Afikben:
B. M.). A jegymeıu-ıek mk eg részét vettem at. - Ima; Tamju) õszõveuegı
prófčla l. e. a Vlll. Súfldhan.
W AZ elõzõ szólás Terentlusníık a Pharmlon-Jában, Pllllfirchus Polgári ibrvényel-
hell, Slletnnius 'l`ib2'l'l\lS-ăbln található. Aıokra mondják, ûkik Olyan felıdılbl
keverednek, amit beatelenaêg lenne otlhalynluk. Vlsıorıt csak bajjal tudják el-
llüll. (B. M.) Publlus Terenllug Afer rómal Vfgjátêklró (I. e. IW?-159), Fllılarthm
lflrög Író (50-l20), Cflius Suelonlul Tl'anl1l.Il|l\Is rőmll lfirlčllelllfl fll. Szšıudl. _
Apella tfibb rőrnal Sııbudos neve. Az lll használt. foflhdbln közmondás lelt; lãlül-
léte: Eb hlgyjen rıeklk!

320
 Vl. §. Közben mögénk került Vác is, s már Buda elõhegyeit látták
a jaratosak, s a kissé felhős idõben ujjal ınutogatták: az ott Pest, az meg
Buda. De a hely, amely felé mutogatlak, olyan kedvesnek tűnt előttem.
mint a felakasztandó Markalfnak" a fák. Aztan, hogy legalább valami
jelet láthasak s a Fejedelem arcvonásaiból megtudjam: lélnem kell-e,
vagy reménykedhetek, átiurakodtam a tömegen s az uralkodó közelébe
érkezve lesem: nevel.-e, avagy szomorú. Nyájassága, derűje ismét lel-
bátorilanak némileg. Látom, hogy a lanácsosok, fõurak, elõkelõk és ud-
vari emberek mind olyan renddel vannak körötte, mintha király lenne.
Afelõl is megbizonyosodom, hogy a budai pasa a Fejedelemmel vacso-
rált a táborban, kétszáz fõnyi lovaskiséret járt elötte viadelra készen.
Megpillantok néhány örvendezõ lovast is a mieink közé keve-
redve. Azt mondják, minden rendben van.
Vll. §. litél egy mérföldet, vagy valamivel többet haladtunk s ek-
kor megálltunk egy ıserjésben, legeltetésre s ilatásra alkalmas helyen,
a sáu-akat felillik a katonák, nagy csattogásal fát vágnak. tüzeket gyúj-
tanak. Mindezt én is megteszem, bar nem tudom, hogy a halál vár-e
rám vagy az élet. Szaladgálok, kérdezõsködöm, könyörgök: az lslen sze-
relmére! Men-e tartunk, merre? Vajon pusztulásunk elé megyünk? Jaj,
én szerencsétlen! Bársak jobb csillagzat alatt jöttem volna e világra,
vagy inkább meg se születtem volna! Azelőtt, odahaza. német ember
létemre lörkösséggel vadoltak; ezek után bizonyos, hogy el is marasz-
lalnak ebben a búnben." A többiek biztatnak: nyugodjam csak meg,
a holnapi nap ısupa kellemeset, csupa örvendelest, csupa kedvezõt hoz
majd. 0, bárcsak így lenne! _ mondogattam; azért én mégiscsak erõ-
sen féllem a bõrünket. Közben látom, hogy a törökök, ezek a kitûnõ
lovaskalonak is be vannak ısipve s itt is ott is beszélgetnek, nevetgél-
nek, tréfálkoznak, játszanak. Merõ nyájasság minden szavuk. Engem
azonban lelkem másfelé húzott.
Vlll. §. Beesteledik, eljön az éjszaka is, de én vacsora nélkül, féle-
lemmel, aggodalommal eltelve indulok lepihenni. Az ég újból kivilágo-
sodott. Azt hiszem, megjönnek rövidesen a török követek, vagy már itt
is vannak. Jaj nekem! Megint csak szedelõdzködik a tábor, mondogal-
ják is: még nem vagyunk Rákos mezején. l_\ nap nagyobbik részét me-
gint ısak úton töltjük. Egyszer csak feltűnik a láthatáron Buda, előttünk
áI1_a_D\.ı'.na innensõ partján Sirmium,“ ez a valamikor hírneves város,
ma már elhagyatott, üres s csak romjait, falmaradványait mutatja ne-
künk, falai jó hosszúra elnyúltak valaha. lgiälejjebb Óbuda marad-
ványait pillantjuk meg. Ezután meglátjuk Budát, de mivel az a Duna

“saıamen és Mıııuııı wı-ıeneıenek pıı-ıızuaı-a uuıı, akı ıkıszıása eıaıı Kıku-

löıle, lizin' arra ı fára akasszák fel, amelyikre 5 szeretne. Végül Is nem Lalállık
ol`an f .
ki Tõrökõanzk azuım nu-uıek, akik a ıëı-õııkeı öazejaıızoııak, teıuleıeuıı 16-
rük llaló:-áiokhoz fordultak. A XVII. században a lörökössélet halállal bünlellék.
“..SızamDrıı".ı kzııeı: vuını ınıia, men mindenki tudja. hogy .sinıııuı-n"
nnnnnıı ııııerlor-ban, ı Dráva és A szava közuu ıekvõ vám; volt (E. M.).

21 “ “ll 321
feletti emelkedöre épült, úgy hittük, hogy már el is értük, pedig ekkor
még egy fél mérföldnyire volt tőlünk. Kristálytiszta medrú folyócská-
hoz érünk. Együtt lovagolok az udvari embereld(el. Htkor így szól a Fe-
jedelem: ,,ltt legyen utunk vége!" Senki se lépje át ma e folyót: a Rá-
kos vize ez, s a hely is tőle kapta nevét. Parancsot kaptunk, leláboro-
zunk. A Fejedelem kis dombot foglal el, mi pedig körülötte települilrık.
Lelkem teli van kétellyel s azt hánytorgatom magamban, hogy mit is
I-egyek. Török elõöısök jönnek, úgy mondják: megérkezik Budáról a pa-
sa is." Meg is jön lóháton, néhány lovaskatonával és janiısár gyalogok-
kal, megjelenése tündöklő és cifıa. Találkozik a Fejedelemmel. Beszél-
getnek. A pasa - kit tiszteséggel fogadtak - nem idõäk hosszan, s
lekisérik e Duna partjáig; sötétedésre fordul az este: hajókra smllnak,
a pasa arra lép fel, amely szõnyegekkel, szines kárpitokkal igen szépen
lel van díszítve. Egnek száll a kllrtök hangja. A muzsikások, kiket
ugyanaz a hajó fogadott be, a szirénekkel" kelnek hangversenyre; át-
kelnek a folyón, a pasa lciszall hajójából s követi az előtte hordozott
fáklyákat.
IX. §. Kegyetlenül rossz az éjszakám, azt hiszem, az utolsó. Hime-
vemrõl, gyermekeimrõl, feleségemrõl s kedves barálaimról gondolko-
dom. Libitinához" imádkozom, a halálnak áldozom. De hajnalodik már
s megrakják a szekereket. Parancsot kapunk az indulásra. Engem hlvat-
nak. A Fejedelem egyik tanáısosa, Mladosowioh Péter, Igy ólltmeg:
„Bocatiusl Téged a Fejedelem ma úgy akar látni, mint rádblzandó sze-
mélye oltalrnızóját. A Fejedelemmel együtt kiválogıttunk a Vezlrhez
méltó 16 férfit: közülük te vagy az egfik. Maradj tehát mellettem. Itt ez
a papír, olvasd! Látod ezeket a neveket'f" ,,Látom, nemes uram!" -
szóltam, ,,a paranısot teljsltem". Ülve dolgozó ember voltam eddig,
most lovasember lesz belőlem. Feledékenységböl azonban olyan aizmát
rántotkam fel, amelyen sarkantyú nem voll. Miközben készlilõdilnk,
megérkezik a magyarok másik táborából nagyságos I-Iomonnay Bálint
úr. Néhány szót beszél a l“ejedelemrnel," azután ugyanazon I-Iomonnay
úr hátramaradt katonáival együtt, a szekeıek, a poggyász és a tábor ór-
zésére, a látszat kedvéért. Somkozik a sereg, rendben feláll. A gyalogo-
sok járnak elõl, két részre osztott csapatban; a lovasok oaoportokra

H mvanııy megzınııu xxxıv. kunyvebzn, hogy zz Au vzıı. aki ıvızın-nzı vzzız

nevében Jött Íldvöıölnl Boıskalt (B. M.)
*F A szlı-enek ınımıogiaı nal alakok. akik n ıznıeı- egyik szlgeıén élnek, és enz-
kükkel mıgtlkhoz ııllogatlák a hıjosokat a puazlulosba.
W Llhlflna a római milolóllában a Iıılál lıtennflje.
'7 Ennek ı befilellellsnek a lényegét Homonnal naplója megltröklletle. Bocıkal
három dolgot kötött Homonnıl lelkére: ,,l-Ilsõben, hog' hı, űymond, éllnekeln (ldt
ısıen nc adjon) ıı ıuı-uk mıııı ınosıanı kuııkbe valo ı-ıızneıeıeıı-men vaıaını nya-
vııynın wııenık. Mnzymı-mzoı ne hwıaıuı zı. mmızzzn, na nzkznı. úgy ınuna,
ızerensetlensezeın oılk ez uıaı-nhan... tehát az ınazvamıııăll urak között Bnmrl
Gábort mlndelleknél (elebb beutülied. és 6 vele érlekeuél. lllınnadazor. rólam
példát vegen, ha ı-nı raıtıı-n usı-ıenık, mlın nı török nzmızuéıznek keııek ne ıııge-
ıek". frudományıaı- ıaaı. s'ıı. I.)
322
oszolva a szárnyakm kerülnek. Az én klvánságom az lenne, hogy a kö-
zépen haladhassak, s most mégis ugyanott járok, ahol a Fejedelem s az
elõkelők: az első sorban. Meglát a Fejedelem, szollt, késuéggel oda aka-
rok vágtatni, de semmi: hiába nigdosom sarkammal lovamat, az meg
sem akar mozdulni. Nevetséges lettem, látványosság lett belőlem! Végre
elindulok és bocsánatot kérek lovam bılnéért és mivel a Fejedelem,
szokása szerint rólam, s lovam faragatlanságaról kedvesen, német szóval
lréfált, ezt mondottam: ,,Ne esodálkcrızék Felséged késedelmemen s
azon sem, hogy elfeledkeztem a sarkantyúról, mert én bizony deák lo-
vas vagyok!" A többiekhez pedig - k.ik tréfásan csipkelődtek velem
- így beszéltem: „Jó uraim! Ne nevessétek k.i sarkantyúimat, s ne ma-
gyarazzátok ezt ostoba tehetetlenségemmel, Ime, itt állok élõ bizony-
ságként előttetekz nem akarok én megszökni, szilárdan kitartok Öfel-
sége mellett, veletek együtt, bármilyen sors érne is; és ha kell, har-
colni is akarok a Fejedelem védelmében!" Azután látja a lovam is, hogy
a Fejedelem, mint valami felsőbb lény. szólltja, már futni is tudok vele,
mégis, kissé távolabb, megáll a tiszteletadás jeléül, pedig nem is figyel-
meztettem. Olyan a szokása tehát, mint Bileam sıamaráé.“
Ezután, részint németül, részint magyarul szól hozam a Fejedelem
s kérdezi: voltam-e már Budán. "Didig még soha" _ válaszoltam -,
„sokszor kívántam ugyan látni, de még reményem sem volt rá. Most
azonban félve megek oda: bízom abban, hogy a Fejedelem erejéből
nem pusztulok el, de kétségkívül féltem az életemet, enyéimet, a köz
javát. Ott szeretnék már lenni testben is, ahol gondolatban vagyok."
.,Ne aggódj - felelte - légy arról meggyőzõdve, hogy neked is, lieid-
nek is még javatokra fog válni ez az utaús. Mondd sak, hogyan tet-
súk neked a seregern'!“ Erre én így válaszoltam: „Fenséges Fejedel-
mem és Uram, bizony jobban tetszene, ha teljesebb hadsereg lenne. Arra
gondoltam ugyanis, hogy miután a kocka el van vetve, ma életveszélybe
kerülünk, s fegyverrel és katonai erővel kell majd magunkat megvé-
denünk és megtartanunk." A Fejedelem erre úgymond: ,,Bosszankodom
is, hogy a többiek, kik a paransot megkapták, nincsenek itt s nem siet-
tek hozzám." „Viszont ez nem csoda - szóltam -, hogy eddig még
nem érkeztek be valamennyien, hiszen Ešlséged levele nem jelezte sem
a napot, amikorra, sem pedig a helyet, ahova jönni kellett volna, s bi- l.
zonyára többen úgy vélték, hogy Nagyszombat irányába kell indulniuk."
X. §. Miközben aekrõl s ilyesmikről beszélgettünk, a lovasok az ol-
1
dalakon kzi-kiruccantak a menelből: kialtasok hallatsıanak, nagyban
folyt a vadászat. l-Lihetetlen tömegű itt a nyúl, rájuk eı-esztik a pórázról
subaditott kutyákat, ezek kergetik a nyulakat, szimatoljúk nyomukat,
s el is kapnak bőven belőlük; ezenkívül szinte kézzel lehet összelogdosni
az eleven fürjeket. De fácénok is olyan bőségben vannak, hogy ha len-
nének kéznél olyanok, akik a madarak röptébõl és hangjából valaha jó-

* aıızm-A ıaaıam) ıziızıııı pogány pi-omz :zamara mzzzzoızıı, ez evız um z

vesıedelemlől.
solni tudlak, akkor ezeket, mint jősmadarakat, kétségtelenül a jövendő-
mondásra használnak fel. Eszembe jutott, hogy Justinus történelemiro-
nál olvastam: ,,A perzsák táborában a lóból nyúl született."" Csöndesen
josolgattam magamban, hogy mindez küzdelmílnk előjele. De aztán -
úgy látszik jobb légy sipésére - már jobbindulatúan magyaráztam;
ugyanis utunk nagyobb részét már megtettük s a táplálkozás felől lá-
madlak aggodalmaim, ezért úgy alakult véleményem, hogy bizonyára az
isteni jóság és gondviselés sietett segítségünkre, mert hallottam: tegnap
is fogtak ilyen madarakat, éppen úgy, mint eglkor, a Szentírás tanú-
sága szerint, a pusztában, amikor lslen az egyiptomi rabságből mene-
külő népének: Izraelnek bőségesen juttatott fürjeket." az lsten embe-
rére: Mózesre tekintettel. Előbbi rémületem némileg alábbhagyott s
minllıa valaki azt mondta volna nekem: „Emeld fel a szívedet Bocatius!
Légy bátor, lslen az, aki sorsodat intézi." Közben el is léptettem a Fı.>
jedelem mellől.
XI. §. l.-ám, elénk jöttek a török lovasok s gyalogos katonák Is! Megál-
lunk. Elõlépnek a török szónokok. Fogadják a Fejedelmet, kölcsönös
üdvözlésdr, jókívánságok. A török csapatok a leggyönyörűbb ékességek-
kel pazarul fel voltak díszítve, ruháıatukat, szügyelõiket, arany-ezüst
ékességeiket, vésett és egyéb drágakövéiket s minden más dlszüket te-
kintve, ehhez jánılt még a fényûzés, a pompa s a legünnepélyesebb ver-
sek és énekek hangzottak el. A menetben a janicsárok járnak elöl - a
török sereg virága és ereje - kettős oszlopban, hosszú, tömött sorban,
a mi gyılogosıinkkal. Utánuk következtek az énekes és hangszeren :ené-
szek, török szokás szerinti dallamokat énekelnek. éneküket az ágyuk
zengése követi, a dlszlövéseket kitűnő rendben adják le: a kapu, illetve
a város felõti oldalon kezdik, ami hozzánk közelebb esik. Elvész a sze-
münk elől Buda, mert a tiszteletadás füstíelhői és köde burkolja be s
nyeli el. Mikor azulán kilõtték a tornyokon és bástyákon levõ összes
ágyúkat, rettentő mennydörgés bömböl fel a királyi palota felől; de
ugyanlgy zeng az egykori Szent Gellért hegyén levő tábor is az ágyú-
löväektől. De hogy semmi se hiányozzék az ünneplés fényéből s nagy-
szeniségéből, a levegőbe lődözött s körülöttünk repkedő ágyúlövedékek
hangját is úgy hallottuk, mintha slpok szava lenne. Szemünk elé tárul-
nak a Vezlr sátrai. A lovasság és a gyalogság a bal oldali slkságon állt
fel példás rendben, néhány lovas azonban kísérte a Fejedelmet, ki a szá-
mára felállltott sátor felé indult. A Duna partján, szemben, csaknem a
vár mellett állt a Vezlr, saját sátra elõtt, mely a Fejedelem számára ké-
szült másik sátortől kõhajltásnyira esett. Török és magyar polgárembe-
rek, gyennekestül, csesemõstül kivonultak az újdonság kedvéért, s bá-
mészkodva vártak ránk, s gyermeke-iknek kiáltozva, karjukkal, ujjaik-

'Ü Hérûdulmtl ÉS nem Jusllnus emllll ezt R Godflt, Vll. köhyll LVH. lejezet (B.
M.). - Hérodotmz görög lörténetlrő (i. e. 490-427). .Yustlnus nevű lörléııetlrő nem
lxmerelfl.
17 En-61 a lólélemenyről Mózes emlékezik meg írásában (B. M.).

324
kal mutogatták a Fejedelmet, Ekkor bevezetik a Fejedelmet saját sát-
rába, mi, kikrõl már fentebb szóltam, mint válogatott fõrangúak, a szol-
gıik gondjaira bízzuk lovainkat s vele egütt lépünk a sátorba. Most kis
szünet következik, mialatt a Fejedelem felkészül, s ezután a követekeı.
és szónokokat rendeli magához a Vezlr. Mi ketten gyalog megyünk, a
Fejedelem lovon ül. Kétoldalt a janiısárok sorfala; ezek ruháıatukat,
fegyverzetüket, életkorukat tekinlve méltóságteljs enıberek, s igen szo-
rosan, mindkét oldalon kettős rendekben álltak egymás mellett; mögöt-
tük más török nemesemberek: szpéhik, agák" s hasonlók ágaskodtak
fehérlõ turbánjaikkal, hogy bennünket láthassanak.
XII, §. Lassan a falak elõtti Veziri sátor bejáratához érünk; e bejárat
őrei koros, elõrehulló szakállú vének, turbanjuk magasra emelkedett,
öltözetük dlszs és pompás volt és a méltóságteljességig rangosan visel-
kedtek. Bebocsátanak bennünket, utánunk jó a Fejedelem, ki lovát a
bejárat elõtt hagyta. Amint beljebb vonultunk a sátor belseje felé, elju-
tottunk a Vezlr szine látására, ki csaknem egy rõfnyifi magasan kiemel-
kedõ t:ı-ónján ült, selyeming és szines festésû köpeny volt rajta, ezüsttel,
arannyal bőven ékesitve. Mellette, de egy kicsit lejjebb ült valami másik
istenség, ki a janicsarok és testõı-ző katonák agájafi volt, ahogy azt ké-
sõbb megtudtuk. A Vezlr tanásosai jobb oldalán vannak; bıılján is tekin-
télyes férfiak ülnek a leterltett szõnyegeken, keresztberakott lábakkal.
Jobb kéz felõl egy ifjıit látok állni, olyan volt, mint egy angyal, rajta
három tenyérnyi széles perzu nyıkbıvetõ, gyönyürüségesen kidolgozott
arany öv. támaszkodva állt ott, s egy hüvelyébe rejtett török szablyát
markolatánál fogva emelt a magasba; volt ott egy másik ifjú is, ki azon-
ban a bal oldalt figyelte erõsuı. Helyet engedünk a belépő Fejedelem-
nek, mihelyt meglátta õt a Veziri Felség, nyomban felkelt s hat-nyolc
lépést eléje ment. A Fejedelem meghajtván fejét, jobb oldalát és térdét
megısókolja, majd vele együtt lép be a veziri szentélybe. A Vezír most
éppen ott ül, ahol az imént: a Fejedelemnek egy tiszta selyemmel be-
vont, négyszögletes, de lémla nélküli dlszes széket klnálnak szemben, a
jobb oldalon, hogy láthassa a Vezlrt. Mi kétszer nyol-An, az előttünk járó
példáját követve - utasítást kaptunk ugyanis, hogy mindezt tegyük
meg - szép rendben odajárulunk és a Vezir kezét és lábát megısókol-
juk. Csókra járult a Ie Bocatiusod is, majd hogy a földbe nem verte az
orrát; úgy, hogy a Vezir meg is kérdezte: ki volnék. En magam, égve a
kiváncsiságtól, hogy megismerjem azt, amit még sohasem láttam, oda-
furakodom s a Fejedelem közelébe jutok, mig a többiek a sátor és a be-

" A Sllláhik (szlpáhl) lovasok, ıkik sznlgâlıtuklrt hűbérblrlokol k-lbtnk, és annak

ellenében kltonáskfldnl S Jlivtdelmtlk ırlnyúhlıı megfelelõ számú ltfltulllt klálllt-lnl
umzmıı. Az ı;a=zı:sı1aı-6, pııanuımıı. It: ı hadsereg ııııueıı el-uk aıaımn, de
udvari lnéllôâãllvlmt ls neveztek lfl.
Ü A tű! = 0,'lTI l'I\.
1 Az egész Juniuárıág élén állott A janlııhıga (jenlcserl ıgıızl), ıkl bejlerbej
rallgălb volt & u fővárosi relldăııêg feje. Rbzt vett B nlyvwlr lınãfifibfln (df-
ván] an).
járat kifeszített sämyai alól együttõen azemlélték az itteni pompát és
díszt a erősen figyelték a beszédeket.
Xlll. §. A Vezlr személye nagyon előkelő; komoly arca méltöságteljes,
de emberséges is. Ötven évesnek mondhatnám. Arcszíne élénk, beszéde
nyájas, viselkedëe tisztes. l-lozú hasonló a másik - az Agára gondolok
-, de azt hiszem tíz esztendővel fiatalabb, kőrszakállt visel. Úg' tünt
nekem, minüıa nagyságos Thurıó György” urat láttam volna magam
elött. Az Aga arca azonban teltebb, pirosló, életerőtól duzzadó, testének
tagjai nagyszerűen fejlettek. En ezt a két férfit nézegettem legtöbbet,
nem is gondolván a.rra, hogy a szokatlanul hatalmas testalkatú többi
barbár is éppen olyan jó testalkatú s lelki, testi képességekkel ugyanúgy
megáldott ember lehet. A Vezlr egyik tolmácsa Halmy Gábor magyar
nemes volt, a másik tolmács tisztét Mehemet Tihay” látta el; utóbbit
nemrégiben Kassán és Patakon láttam, jól tudja a magyar nyelvet, s az
a véleményem, hogy vagy a Fejedelemnél töltötte be korábban ezt a
tisztséget, vagy kimondottan azért fogadták fel, hogy ebbe az országba
jöjjön tolmácskodni. A Fejedelem kezdi, mégpedig üdvözlö szavakkal.
A Vezlr az üdvözlést viszonozza. A Fejedelem kérdezösködik a törökök
leghatalmasabb Császárának egészségéről, amaz válaszol; majd a Vezír
a magyar királyság helyzetéről érdeklődik s a fejedelem késlekedésének
okát is kérdi. A Fejedelem válaszol, arra is, hogy miért nem tudott ko-
rábban jõnni, mondja, hogy súlyos S valóságos okok tartották vissza.
Elõször Erdélyt kellett a hűségre vissıavezetni, ez pedig nem ment a
fejedelem személyes jelenléte nélkül. Most már :send van Erdélyben,
megbékéltek az emberek, jól elrendezett mindent." Majd hozzáfűzi:
azért jött, azért van itt, hogy megtudja: mit paramsol a törökök legha-
talmasabb Császára a Nagyságfs Vezlr útján. Ilyen és ehhez hasonló be-
szélgetéssel negyedóra telik el, ekkor előhozzák az ajándékokat. A Vezlr
állhatatos htiségre inti a Fejedelmet, felajánlja és megígéri oltalmát és
barátságát, örökös szenődést kínál, mely Magyarország régi dicsőségé-
nek helyreállitását fogja szolgálni. Ezután a Fejedelemnek elöbb egy,
aztán másik ujjas köntöst adnak, fel is ölti mindkettőt. Előáll valaki s
rendre Ielolvassa néhány magyar mágnás nevét, kik ott vannak meg is
kapják köntöseiket, akik nincsenek jelen, azokét félre rakják. Az én
nevemet is olvasták. Láttam: a papírlapra irt szöveg török volt. A fel-
olvasó - úgy hiszem a Vezlr titkára lehetett - török betükkel írott
nevemet török szóval, illetöleg az ő kiejtésükkel nem tudta egykönnyen
kimondani. Kétszer vagy háromszor is megismételte, míg végül is Bocáti
Jánosnak ldáltott ki engem. Ki kellett nyújtanom karomat: aztán keze-
met tartom oda, mintha valami maskarádét játsunék s közben befelé

2* 'rııurzõ Gym-gy (ısfl-ısıeı A ıııaybirıokos 'rhuruı csılaabaı, 1809-mi nádor

volt.
H I-lelyesen tih-ala; ielentaıe: urlvırrnesıer.
I Bocskai helyzete bizonytalan volt Erdélyben, ezért kellett személyesen oda-
mennle augusztusban. A szászok ls meghódollak. Szeptember H-én a ınedgyesl or-
szlılgydlk feledeleııuıek választotta.
jót nevetek, s ezt mondom saját magamnak: „Te jó Isten! Ha most bará-
taid, rokonaid ltt s Igy állva látnának, kemény szitkokkal a pokol fene-
kére küldenenek s hitvány töröknek bélyegeznének!" Azt hiszem, valami
bálványhoz hasonllthattam.
XIV. §. Ezután felkel a Vezlr, kimegy a sáhorbol, ml pedig követjük,
az elõvéd-bástya felé vezetõ útján. Ugy, felöltöztetve mentünk. A
kük, de velük együtt a mi elõkelõink nagy csoportja, azután: nemesek,
katonák, a megyék ü városok küldöttei egyaránt nagy csodálkozással
nézegettek bennünket. A két sátor: a Fejedelem S a Vezlr sátrai között
díszes, nyitott sán-akat pillantunk meg. Ezekben sok étkezõasztalt álli-
tottak fel. Letelepedtüıık. A Fejedelem a Vedr balján levõ helyet fog-
lalta el, másik oldalán a pasa úr ült. Azután mi következtünk, ezen az
oldalon is nyolcan s a szemben levön is ugyanannyian. Hosszú sor asztal
volt ott, rajtunk klvül még legalább 100 embert ültelhettek volna le;
megsem ült le senki sem. de nem is hívtak meg senkit. Elkezdõdik az
ebéd, az ételeket, a íogásokat sorra megnézegetem. Nem a szokásos eh.-
lek, s meg sem tudom azokat határozni. Fázik mindenki, s mint Tantalu-
sok ülürık ott, s lessük az elõlünk elfutó gyümöltsöket." Csak kevesen
esznek, engem pedig a hányinger környékez. ltt fekszik előttem egy
hosszúkás kis kenyér, kb. három ujjnyi széles. Felveszem ezt a íalatot
8 látom, hogy valamiféle magok vannak benne s azokkal van beszórva is.
Kérdem: vajon nem ez az. amit õk „Maszlag"-nak neveznek s - ahogyan
mondják - õrjöngñvé, esztalenné, s veszetté teszi az embert. Erre azt
a választ kapom. hogy ez egészen más valami 3 sokkal jobb; haıapok
belőle egy kis falatkányit: nem gusztusom szerint való, só sins benne s
kovász sem. Szemeimmel tovább keresgélek: látok valami sült tyúkhoz
hasonlót; „tyúkböl van ez'!" - kérdem; rámondják: ,,lgen." Kérek be-
lóle egy darabkát: ideadnak egy mellehúsát, de rothadt és büdös; kisze-
degetem a rsontoıskákat, megkóstolom a sont melletti húst s énem,
hogy a hús nem is tudom mire emlékeztető bűzzel Íertezett, kiköpöm,
otthagyom az egészet. A budai keresztény polgárok birája ott áll s figyel
engem, buzdlt is: egyem, igyam! - elém tesz egy ezüst poharat, meg-
lzlelem a bort, kérdem: honnan származik? Azt mondja: „Gyöngyösinek
mondják". Ráköszöntöm a szomszédomra, iszom. A Vezír háromszor
iszik s az elsõ poharat az õ hatalmas uralkodójának épségére és egész-
ségére köszönti. A szomszédom azt mondja, hogy rouavizet ivott. Amint
említés esett a török ısászárról s meghallották, hogy az egészségére kell
inni, a résztvevõk s a köriilállók is köszöntik, ámde hirtelen támadt nagy
kiáltozásal S üvöltözéssel. Nézõink nem értik a dolgot, azt hiszik: meg-
fıijták a harci kürtöt s akik hátrébb állottak, Jézus nevét kezdték kiál-
tozni. Sietve és suttogva csillapitják ezeket a többiek azzal, hogy ez a

fl'rAın.zız„ ırınuzımı ı gom-ıõmzı mımıõzımm. nııııı ısızıu ızınmzırz

király ll lfilthek iâllalfilıı volt. Bfllle Ililltt aual büntették, l\0(Y I lelvlbb
zyamnıank vııııızıı eıaıız, az „un nyúııııı ıımzııuk ez ııızmiõ meg gyom, ez ba.-
mıg vızbeıı ui. Azoıı-Am sem „ıu-„ua
Vezir pohárköszönlñje és a hozzá satlakozók kiıiltozása volt. lszik a Fe-
jedelem, s eszik is: de nem sokkal késõbb éhesen és szomjasan kelt fel
velünk együtt az asztaltöl. Másfél órán át mindig tsak azt vártuk: hátha
hoznak frissebb, jobb szagú ételeket s Ime: a végén korgó gyomorral
kelünk fel az aszlaltól. En azért letörök egy ujjnyit az én kenyerembõl
s el is viszem magammal, lsak azért, hogy társaimnak megmutathassam,
no és hogy legyen valami emlékem errõl a dlszes lakomáról. Csöndben
számbavetteın az ételek tömegét s úgy emlékszem, láttam vagy 300 török
tányér-t, melyek rézből készültek s ónkeretbe voltak foglalva. ltt is-ott is
lútok valami levesfélét, mintha halleves lenne, belsõ részekkel, kérdem:
mi ez? Azt mondják, hogy ennek „Csorba” a neve." Másutt megint nagy
tömegű rlut lehet látni s mintha miniummal lett volna befestve; volt
ott aztán ökörhús is, de disznóhús módjára készltették el; úgy hiszem, az
egész lakoma a törököknek szerzett gyönyörűséget, mint ahogyan min-
den népnek megvannak saját örömei, melyek nekünk ısúnyáknak s osto-
bastgoknak tűnhetnek. Am ez legyen Lsak az övék s élvezzék mindörökké!
Maradjon meg nekem az ököıszelet velefõtt petrezselyemmel s rászört
tormával; meghagyom a török Jupiternek: hadd kóstolgassa örökkön az
õ nektárját és ambróziáját." Azt sem bánom, ha maga Ganymedesfi'
- vagy bárki az égiek ısaládjábol ~ készlti el és szolgálja fel nekik a
szájuk íze szerint készült ételeket és italokat. Ezenklvül azt is megtud-
tam, hogy ekkora lakoma szokatlan a Vezl.rnél. mert éhsége ısillapltá-
sára egyébként elegendő 4-5 fogás is; csak azért ıendelte lgy, hogy a
mi lzlésünknek és falánkságunknak szolgáljon vele. Ebéd után fuvolá-
sok, dobosok, énekesek felváltva zenéltek. Azt hiszed, hogy muzsikát
hallgattam? Muzsikát ám! De hamisat, durvát, lzléstelent: ha éjszaka
hallasz 10 kandurt, 10 nõsténymaaskát, ugyanannyi nagy kutyát és
szintén ll] kiskutyát üvöltözni, tudd meg: török muzsikát hallot1.áL Ok
azonban mindezt igen nagyra beesülik.
XV. §. Felkelünk az asztaltól s a Fejedelem sátrához vezetnek ben-
nünket. A nép megrohanja az asztalokat, s mindenki annyit visz el,
amennyit ısak elbfr. A fogak s az evõk satája tör ki. A Fejedelem gya-
logosainak, testük táplálására, négy üstben cipelt oda üsthordozó nıdakon
üstönként négy-négy ember valami ételt, azt hiszem csak „Csorbá"-t
kaptak. A Fejedelem sátrába behoznak egy hordó bort. Azok, akik oda-
cipelték, megpróbálnak bejutni a sátorba, hogy valami jutalmat ısikar-
janak ki, de mepkadályozzák õket. A Fejedelem, már odabent a sátor-
ban, felénk fordul a így szól: „Ehezem és szomjúhozom." Nyújtjuk neki
a poharat, iszunk mindnyájan s valaki meg is jegyzi: „Mindez öt nap
múlva közismert lesz Bécsben és Prágában." „Nem tesz semmit". -

3 Csorba _ levõ.
W ll-IPPIIQY a rórnal lnltnlbgiı I5lsl4|ıe_ Neclar (lleklfir) az kleliek lllla, lllibroala
lıınbrúıia) az Istenek eledele.
Ü Gflltymedes (Ganflmedäl 0 görög lnllolófilı szerint I lrólll király Ilzl, lıltll
Zeilfi fõlılen az Lslenek iwhlrnollává letl.

328
mondja rá a Fejedelem. Aztán felém fordul: „Bocatius uram! Most már
van elegendő anyagod ahhoz, hogy verseket irhass!" „Minden bizonnyal,
íelséges Fejedelem! Mihelyt lesz houá időm, helyem, képességem, s
erõm sem fog hiányozni." A többiekkel könnyedebb, vidámahb beszél-
getés indul meg, ahogyan állalában ebéd után, borközi állapotban be-
szélgetni szoktunk.
XVI. §. Egy fél óráig tart ez. Török küldöttek jönnek s kérik a Vezlr-
rel való megbeszélések folytatását. Ugyanolyan rendben indulunk el,
mint az imént; ugyanúgy történik minden, mint akkor. Üdvözöljük a
Vezirt, hódolunk neki; most más, még szebb könlös van rajta, de tur-
bánja más, kisebb, mint ebéd elõtt volt rajta s forgója sem hssonllt-
ható az elözõéhez; az ugyanis vésett drágakövu fnglalatból nõtt ki s két-
ségtelen, hogy sokkal nagyobb értékű volt; többek között volt rajta egy
négyszögletes, jó nagy darab gyémánt is. Ha az enyém lenne, bizonyos,
hogy száz jobbágyos nemes lehetnék. Az elõbbi beszélgetés ismétlődik.
Erdéllyel kezdik; mi az oka annak, hogy Erdély eltért a török ısászár
szolgálatálöl és húségétöl; miért történt ez? Kik voltak az értelmi szer-
zõi? A tolmács ismét Mehemet Tihay volt, lci térdelve kuporgott a Vezír
elõtt. Az első helyen a Fejedelem ült, másik oldalon azonban a budai
pasa. Mihelyt megérkezett a janicsárok Agája, a budai pasa azonnal [el-
kelt és átadta a tisztelethelyet; mert a törökök Császára után a második
méltóság a Janicsár-Aga, mint Vezlr; ugyanúgy amaz [a budai pasa]
második méltóság a Vezlr után s a külsõ pasák mind alávetik magukat.
Az Agı a janicsár palotaõrök vezére, márpedig ezeké a török Császár
megválasztásáııak joga." Közben a budai pasa a szomszéd helyet foglalja
el. A többi török tanácsos részint a Vezlr oldalán áll, de vannak olya-
nok is, akik a [öldön ülnek. A váci pass" a -budai pasa mellett ült, néha
azonban felállott: alacsony testalkatú férfi, de potrohos, vastag, ráncos
képű, äupasz állú, forrnátlan ember, arcvonásai egy százéves vénasszony
arcvonásaira emlékeztetnek; ö a Vezlr eunuchja és kamarása; szorgal-
masan és mindenre figyelt, azért, mert ha Látta, hogy valahol valarni jól,
okosan, helyesen, igazságosan hirtıénik s az méltó az ottomán birodalom-
hoz,'-* akkor arról uralkodöjának hlrt adott s tájékoztatta õt. Ugy mond-
ják, hogy ,,l-lerélt pasa" néven ismerik. Mehemet Tihayt erõsen figyelte
a Fejedelem tolmácsa és titkára, Péchi Simon,“ ez a tapasztalt, nagyon

*I Ez s ınegaııapıısz uns. A szuıısnı nem ii Janıtsaını vsıauwtmk. hanem az

uraıkoaõ mu jeıaııe iii uıõaäı, gyııu-an ugy, nagy A szuiısnı gumi ımmimsizn
vehető többi tagjait megöiette. A janiısárok legfeljebb nyomást gyakoroltak az
udvarra G! kčsfibb részük Vûll. Sltıllánnk lneghtıktnláaábari.
1 A nm cimet A ıeınıaeısısiz udvari 4; uııuıı-naııyı meııassgok vıseııekz nag-
vz-Az-zı<, van nzgyveııreız. ııeiytıruık sıız. va: meg szınaunk-szexi-Aeiy sem vzıı,
ny, nagy iz vszı pizza em-Az ıenzı vagy eve emzuıeszıı zzıapuıı_
Ü A 'l'fil'Ük Bli'\7d-lllnıl B Xll-Xlll. Ilálad fordulóján éli. Oalrliűlllúl ÍOl.hr|in|l),
aki fllggelleııliette flillát a szllduuk lörökök alól & az űl lialılomnak veletle
meg Az zııpjsı, eamsnnaıı (zııeınsnı neveztek
“ Peeiıı sıınzn (ism-ımıı aoaıııı, majd egy ıuzıg aeuııeıı cam- iuınzeı-
iária volt, az erdélyi noınbatasok egyik vezetô személyisége.

329
tevékeny férfiú, ki több nyelvet tudott, s így a törököt is beszélte, azért,
hogy ellenõriue: helysen fejez-e ki mindent a másik kettő; szorgalma-
san figyelt s ezért megtörtént, hogy a masik török tolmá: I-la.l.my Gábor
néha rá ia szólt Mehemetıe, hogy helyteleniil tolmáısolja a Fejedelem
szavainak értelmét.
XVII. §. A Fejedelem közben a Veztr kérdäeibõl észrevette, hogy
setleg a saját személye is gyanússá válhat, s lelfedte annak okát, hogy
miért volt kénytelen annakidején, mikor még alaısonyabb rangban volt,
Báthori Zsigmunddal egyetérteni, ki akkor ifjú lélıére, tapasztalatlansága
miatt nem volt képes sem saját magának, sem övéinek jó tanásot adni
s emiatt hitt a németeknek.” Ma azonban már nemısak Erdélyben, ha-
nem az egész Magyarországon is egészen másként állnak a dolgok, s vé
gül megígérte mind a saját, mind a nemesek szolgálatkészségét. Erre a
Vezir különféle buzd.tt6 és érvelõ szavakkal megklsérelte a Fejedelmet
zavarba homi, szeme elé lárva egy összehasonlltást Erdélyről; azt ls el-
mondla, hogy a Zsigmond és az erdélyiek által a törökökkel megkötött
szövetséget szentebbül kell megtartania, jobban, mint azok, mert akik e
szeızõdésl a [vélt] jobb sors kedvéért megtörik, mint hitszegõk, nem kis
büntetést érdemelnek. „Abban az idõben, hogy úgy mondjam, aranykor
volt és Satumus uralma,“ s Erdély a boldogság szigete volt; majd pedig
a német járom alatt szánalomra méltóan pusztult és a végsõ nyornoni-
ság állapotába jutott, Erre emlékezve a magyarok sokkal óvatosabbak és
bölcsebbek lettek, hiszen elég alaposan megtapaıztalták, hogy német
királyuk milyen nemesen védi meg õket, s mennyire gyarapodnak jó-
soısban és eredményekben. Az a nép soha nem volt becsületes a magyar
nép iránt; védelem címén minden évben ráhozta Magyarországra a há-
borút; most már szerenıséjüket fejezhetik ki maguknak a magyarok,
mert a törükkel végre megkötötték a barátságot. s a szövetséget, mely
sohasem fog kárt hozni népükre, hanem védelmet jelent, minden ellen-
ségükkel szemben, és a török ezt meg is fogja adni mindenütt és min-
denkor, Valahányszor a szükség úgy hozza; joakarat, egyenes lélek köti
õket össze szövetségükben; csakúgy, mintha a magyarok a török nép
egyik ágából szárınaztak volna s azonos lenne a hitük is. Meneküljenek
a németek üres igérgetései elől s ne engedjenek semmit sem bánni
néven nevezendõ régi subadségjogaikbol, õrizzék, védjék azokat sértet-
lenül. Azt a bűnt soha el nem követi az ottomán uralkodóház, hogy amit
egyszer megígért és megkötött, azt valamikor is megsértse, egészen addig,
mig a másik fél kellõ hűséget tanústt és kitart kötelessége tıeljesltésében.
Ezzel flemben a németek s királyuk is erõsen gyakorolják azt a szokást,
hogy igémek és meg nem tartják lgérettlket, hamisan esküsznek, besap-

Ü Bbcıltll Báthori Zilillwndlıık lhyal Mflbfilyja Voll, aki elõaefllele, hey

ı ızgzuzlm szuvzaıızı Ksum ı Hııısufgzıumı. aıumı ıuuaııııuıauuııı smzeıyz
amnban ıdmárı l.ı súlyos volt. (VU. ı 44. számú írásai).
Ü Sıturııla fill llıfllhl lllell, lklt Iz Istenek filllyjlnûk lfiklnletlék. Urllltodlfl
ılıtt volt aı ırıııytor. ~
nak és ısalnak. Velük szemben a törökök olyan jámborak, igauágosak,
erényesek, hogy ha a magyar nép az egyszer elkezdett barátságot foly-
tami fogja 3 megszilárdltja, rövid idõ alatt tapasztalja majd, hogy mek-
kora boldogság vár Magyarországra és a magyar koronára, ısak halad-
jon tovább a megkezdett úton; ne higyjen a németeknek, még ha arany
hegyeket igérnének is, s ne hagyja, hogy továbbra is olyan nyomorultul
betsapják." Ez a beszéd és a többi; melyeket részben megértettem s hal-
lottam, részben azonban nem, fél óráig tartott, de azt, amit összehajlo
fejjel és teljes egyetértésben beszéltek, sem a törökök, sem mi meg nem
értettük, de nem is hallottuk; különösen. mikor a Vezlr felszólította a
Fejedelmet, hogy a háború folytatásáról, annak megelózéséröl, útjáról-
módjáról mondja el véleményét. Õ erre azt mondta volna. hogy azt mér-
tékkel kell csinálni - kezdetben ugyan még ellene is mondott - egyéb-
ként rábtzza magát a török Császár, a Vezlr és a többiek bölcseségére,
okosságára, ügyességére: ekkor a Vezlr intésére azok, akik oldalt álltal;
parancsára pedig azok, akik háta mögött álltak, kissé távolabbra léptek,
nekünk pedig erre Fejedelmünk adta meg a jelet; õ maga a Veztrrel, a
Janiosárriigával, a budai pasával és még két másik pasával - a két tol-
mátsát is ott tartotta a Vezlr - beszélgetésbe merült. Mi tehát tzivoztunk
közelükbõl mintegy nyolc lépänyire és bár néhány szavukat s hangju-
kat is hallottuk, megérteni mégsem tudtunk semmit, úgy hogy sak a
nézõ szerepét töltöttük ott be.
XVIII. §. Mialatt ezek történtek a pasa sátrában, lelkernben erõs vágy
támadt, hogy átkeljek a Dunán és megszemléljem Buda vámsát a többi-
ekkel együtt. Ez azonban :sak civakodás közepette történhetett volna
meg, miután sem a csónakok, sem a ladikok, sem a hajók, de még a
Charonok és Palinurosok" sem bizonyultak elegendőnek; én ugyanis a
sátor függönyének - mely hosszan, fal módjára omlott alá - egy hasi-
tékán, ami ablakul szolgált nekem, láttam ám, hogy a mi magyarjaink,
gyalogosok, lovasok egyaránt a part mentén különféle helyeken beugrál-
nak a hajókba; láttam néhányat, kik életveszély árán köldökig gázoltak
E vízbe s nagy erölködéssel másztak a hajókba és kapaszkodtak fel a
deszka-tutajokra; mások ismét - kiknek nem nyllt lehetőségük arra,
hogy lovastól bemenjenek a hajókba - megragadták lovuk zabláját s a
hajócska mellett, úszásra kényszerítve az állatokat nagy üggyel-bajjal
vergõdtek át a túlsó partra. Közben tehát folytatódott a Fejedelern be-
szélgetése, s azt, amit ısak úgy ittam volna füleimmel, nem hallottam.
Ezalatt látom, hogy a mieink közül egyik is, másik is a Vedr sátorának
egyik oldala felé húzódik, megtudom azt is, hogy ott látható az a korona,
amelyet majd a Fejedelem [Og ajándékba kapni; erre odasétáltam és
megbámultam én is a többiekkel együtt. Majd visualérok helyemre.
Nem sokkal késõbb a bëzélgetõk suttogása érthetöbb beszédre fordult.
Felkerekedünk tehát s visszatérünk elõbbi helyünkre. Odahonák a ko-

fl Az zas az zıviıag fevezzz, Aıuı-õı vzı-znıuz ıf az Azneıs-izen, vı. m, Az

uımzızı pzaıg Azneu ı-maıaıuız ııománywı. nl. zoz 8 em. (B. ıı.).
331
ronát s az arany hüvelyű kardot, mely gazdagon ki volt rakva vésett és
egyéb drágakövekkel, ugyanígy a korona is. Beszéd hangzik el a Fejede-
lemhez, ki ekkor már áll. A Vezlr s egy másik pasa felövezik öt a kard-
dal, üdvözlik, hódolnak neki s mondják, hogy milyen nagy jelentőségű
dolog ez. Mas ruhát adnak rá, ez már prémes, mégpedig cobolyprémmel
díszített blborpalást, s át van szőve arany- és ezüst szálakkal. Fejére
teszik a koronát is, megmagyarázzák, hogy ennek mi a jelentősége. Mind-
ezt fogadja a Fejedelem, köszönetet mond, de kéri, hogy ne kelljen el-
fogadni az ajándék-koronával járó méltóságot s ünnepélyes Liltakozással
fordul a Vezirhez; a koronát, mint a törökök leghatalmasabb Császárá-
nak bõkezü ajándékát fog-adja el, de nem használatra. Köztudomású, hogy
a német császár még él, s õt e hazában érvényes törvények, szabadságjo-
gok és szokásjog szerint, szabályosan, törvényesen s az itt szokásos szer-
tarässal választották meg, s ezért õ [Bocskai] lel.kiismeretének tisztasága
és hazája törvényei ellen semmit sem fog tenni; ezzel átveszi a koronát és
nagyságos Szétsi úrnak” adja át, e szavak kíséretében: „Az a szokás,
hogy az ilyen királyi ékességet a magyar Iõrangúak egyike őrizze, kinek
hűsége nyilvánvaló". Aztán felénk fordul és magyarul szólva megismétli
mindezt és kérő, illetőleg tiltakozó szóval megíogadja, hogy a magyar
királyság õsi szabadságjogai ellen semmit sem fog tenni. Azul, ki ezt
az értékes tárgyat ajándékozta, szembe nem szegíilhetett, de nem is kel-
lett volna ezt tennie, viszont a koronát sem akarja úgy használni, hogy
mások jogait kisebbltse, s ezzel a haza szabadságjogait megsértse. Köl-
csönös ölelések, üdvözlések és elköszönés után a Fejedelemmel együtt
távozunk - ahogyan fentebb is elmondtam _ a janicsárok s számtalan
más török sorfala között, de most már nem jártak előttünk a muzsikusok;
mindenfelõl hallottuk az üdvözlő: „Éljen a Magyar Király" - felkiálä-
sokat; az imént említett koronát pedig előbb leteszi, majd elrakjuk a
Fejedelem sátrában." Közben török elõkelők sietnek oda felváltva, hogy
szerencsét kivánjanak a Fejedelemnek.
XIX. §. A Fejedelem is átadja viszonzásnak szánt ajándékait: kisebb
és nagyobb aranyozott poharakat, tányérokat, csészéket, kannákat, só-
tartókat, gyertyatartókat, palaekokat; ezek mind tartőikba voltak rakva,
a tartók íedele azonban nyitva volt. Mironi“ művü volt valamennyi.
Odahlvják és rendbe állítják azt a tizennyolc, vagy még több embert,
kiknek az ajándékokat kell vinniök; ezek a tartókat két kézzel fogják
meg, s terhét mindegyikük magasra emelve, megmutatják az ajándékok
nagyszeniségét. Amint viszik, alig képesek áttömi a bámészkodók soka-
ságát. Mindent a Vezírnek adnak át. A törökök visszatérnek, hogy köszö-

' Súthy Gyčlfll (megh. 1025-beli) Gltmör megel birtnküi. királyl l5kAl'I'\arăS-
mester volt.
*WA Bocslminak adományozott koronát az 1800: XX, tu. értelmében Thurıó
Györfl' nádor Béfitıe súllílotta, és az udvari klncstarban helyezték el.
Ü Myron (Mümll) kiemelkedő görög flobrăiz (L e. V. sz.). Egyik legismertebb
alkotása a Dlszkoszvető.

332
 netet mondjanak s utolsó Üdvözlettel elköszönnek, ajánlják magukat a
Fejedelemnek, s még egyszer figyeimeztetik, hogy maradjon örökké az,
aki most: a törökök barátja. Ekkor, a dunai révnél odalut egy janiısár,
csak úgy saját jószántából egy hattyúvai. Atnyújtja a Fejedelemnek aján-
dékképpen. A jós szavával mondja, hogy ez a jó szerenrse és a legjobb
sors előjele. Megajándékozottan távozik. Ekkor, úgy mint reggel, az öröm
jeléüi, heves robbanással megdördüinek az ágyúk; megszólalnak a kür-
tök és sipok. Mindent betölt hangjuk s az énekszó. A törökök ısodái-
kozva nézik a magyar sereget, a sok csapatot, mondják is néhányan:
nem hitték volna, hogy az egész Magyarországon életben maradt. ennyi
ember. Az est közeledik, visszatérünk az innen fél mérföldnyire levő
táborba. A janicsárok ágyúi, de a sajátjaink is, az eget döngetik, mint
Jupiter villámai, bennünket viszont megsiiketitenek. Mindenképpen kel-
lemes látványosság ez: senki sem sérül meg, mindössze annyi történik,
hogy egy hajót, melyről azt állítják, hogy ötven törököt vitg egy ágyú-
golyó, melyet valamelyik alacsonyabb bástyáról lőttek ki, eltalált, bele
is mapott a hajóba, egy töröknek a iábszáresontját szétzúzta, a többieket
aztán a szomszédos hajó fogadta be. Mi pedig az utakon és a réten szede-
getjük össze a Budáról kilőtt ágyúgolyókat. Minthogy időközben besö-
tétedett, a Fejedelem elõtt hoszú Iáklyákat s ha jól emlékszem, 12 török
lámpást hordoztak; a fáklyavivõk énekeltek s a Rákos folyón vidáman,
úgy mintha gázló lenne, a szoigúlatkésség jeiéül, lábbelijliket és ruháikat
le sem vetve keltek át, és a Fejedelrnet szolgáltak egész éjjel. Ez az éj-
szakám már kellemesebb volt, egy kiuit azért gyanús is. Még mindig
nem tudtam magamat meggyőzni arról, hogy nem leselkedik ránk semmi-
íéie cselvetés, semmi aalárdság. Bennünket, kik ott voltunk a Fejedelem
tanársában és tárgyalásán, 100 birkával ııjándékoztak meg; ezt én kisit
késöbb tudtam meg, igy nekem már ısak kettő jutott, ugyanis a többiek
intézték az osztozkodást. Ez az éjszaka jobbára kedvemre való volt: tiszta
volt az ég és derűs hajnalt ígért.
XX. §. Megvirradt. Azoknak beszámolói és beszélgetései nyomán, kik
Budán voltak, kedvem támadt, hogy visszamenjek és én is megnézzem
Budát. Közlöm ezt a dolgot és szándékomat másokkal is, kik ugyanezen
gondolkodtak. Megkaptuk a Fejedelem engedélyét, eldobom a kockák,
újból veszedelemnek teszem ki magamat Hoffmann György úrral, a
Fejedelem tanácsosávaltl és másokkal együtt; különösen mikor megtud-
tam, hogy a Fejedelem azon a napon nem szándékozik két mérföldnéi
nagyobb utat tenni. Átgondolván azt, hogy ugyanazon a napon vissza is
tudok térni, s el is tudom érni a tábort, elindulok társaimmal együtt,
kocsin. Odaérünk a dunai révhez. Van ott hajó is, beszállunk, étvisz

'" Hoffmann György a magyar karnarában, azután Basla korlnányzósága idején,

majd a kormánytanáesbın működött. Talıácsosa volt az Erdélyben szervezett ka-
marának is. A Bocskai-szabadságharc kezdetén Erdélyt a császár räzére akarta
meglflrlûni, de késõbb Bocskai mellé filloll, és Bocskai egyik megbllotljl volt a
bécli udvarral lolylalbtt láfgyüláwkoh.

333
bennünket. Megtudom, hogy a Veflr tegnap, alighogy eltávozott tőle a
Fejedelem, nemcsak Budán tért vissza, de még az este elindult saját
táborába, mely lejjebb, Budától két mérfõldnyire volt. Siettette az utat,
hogy megelõzze a telet s a szélviharokat. Kiszállván a hajóból, nem tu-
dom, hogy mit kellene elöbb megnézni s mit käõbb. A városkapu mel-
lett látok egy hosszú, boltíves épületet, négyszögletes kövekbõl rakva s
megtudom, hogy Mátyás király nagy költséggel épült istállúja az. Csodá-
lattal néztem a másik épületet is, az elõzõ szomszédját, mely tömegével
és hosszával nem maradt el mögötte, sõt: a város felé eső részén maga-
sabb és sebb is volt Látom, hogy jönnek-mennek az emberek, állatok,
az út kõvel burkolt a néhány kanyarral a falakig vezet. Odaérünk a ka-
puhoz, melynek nevét nem tudom, alighanem a pesti ágyuk tüzétõl sé-
rült meg, vesszõíonadékkal és dőngölt földdel van teli, hogy a koısik ne
járhassanak be rajta, [gy sak gyalogos vagy lovasembemek volt meg-
Ielelõ. Mindenfelé belek, dögök, piszok, ganéj, mocsok. Bemegyek Bu-
dára, ,,Udvözlégy, Budai" _ mondtam. ,,Te, ki valamikor a magyarok
királyi városa voltál, most fájdalmuk és betegségük oka vagy, s már a
bejáratodnál is látszik, hogy moısokkal és sárral kell barátkoznod." Bal-
lagok felfelé az úton a hegyre: jobbíelé pillantok: itt-ott egy-egy üzlet
a piactéren, boltok, lacikonyhák, kifõzések, borbélymûhelyek. Felemelem
a fejemet, megnézem a házakat; vagy sak szegényesen (edettek, vagy
éppen fedél sincs rajtuk, az ablakok beverve sárral, téglával, szalmával
berakcıttak. Mintha Trója Pergamosát“ látnám magam elôtt, úgy nézem
a legkeserúbb érzéssel ezeket ı íonnájukból kivetkõztetett, penészel,
füsttel, szennyel megbeıstelenltett épületeket. Kérdem, van-e piac; azt
mondják: van. Erősen kérdezõsködöm a kereskedõknél: egyiktõl ezt ké-
rek, a másiktól azt Vannak, akik azt mondják: ,,Lok", mások megint
,,Loktár!",“ ezt úgy értem, hogy nins az, amit kérek. Árulnak selyem-
félét, de olyasmit nem látok, amit az értelem, vagy a használat megköve-
lelne. Mindennek, még a leghitványabb dolognak ls, magas az ára. Fes-
tett kanalakat, festékíéléket vásárolunk s kevés egyebet. Osszetalálko-
zom egy magyar keresztény pappal. Tudakozódom tőle az itt lakó keresz-
tények helyzetérõl, sorsáról. Röviden ennyit mond: ,,Nyomorúság, szolga-
ság!" Panaszolja, hogy a templomot nemrég elvették a keresztényektõl.
Dologház lett belőle. „Hol az iskola?" ,,ltt“ - mondja s rámutat öt kis
gyerrnekére. „A többifil” ,,Bizony, nincs több." Szegény, meghlv magához
és hivatásának tanúbizonyságát akarja adni. A hideg még a maukákat
is elzavarja náluk a tûzhelyrõl, mégis szól lcis Íelségének, hogy készit-
sen ételt. Hagyja sak - kérem - hiszen nem ldõzhetem; lapozgatom a
század régi könyveit; aztán odaklnálom emlékkönyvemet s kérem, hogy
emlékill írja bele a nevét. Ez a jó ern'ber~ eléje lrt., én nem is tudom
miféle, titokzatos szöveget: „Most megklsérlem: elérem-e magas célnmat,

*I 'rnsıı (nıam õıwı-ı vám KL:-Azsısııan, ızezzı z Hzıızzzpmıızszıızz. rzmı-„an

noi. ızuezvnı-z volt
4* Hzıyzznz yaız, yokıuı; :eıenuzzz mhz, nııımn.
334
melyet még senki el nem ért, etc. Keıskeméti M. lstván, a keresztény
egyház prédikátora. Budán, November 2-án,“ az 6-naptár szerinti 1605.
esztendőben." Elbúısúzom ettõl az embertől, barátságot fogadok neki, ó
kér: majd lrjak levelet. Sétálok tovább, a várost nézegetve; megállapí-
t0m, hogy Buda sak volt az, aminek lelrják. Nincs semmi szépsége már,
lertó van benne mindenütt. Verssomk, szólások, közmondások olvashatók
itt-ott a falakon. Templomai ban'nok szállásai most. Nincs egyetlen új
uindelye, egyetlen szál új des7J(ája sem. A temetóböl kihurcolt márvány-
slremlékeket az utcasarkokon vagy ülöhelynek, vagy kerskedõk aszta-
lának használják. 0, ez a pusztulás! Ó, ti pusztltók! - kiáltoztam. Hát
lehetnek emberek ennyire távol minden szépségtõl, minden tisztaságtól,
hogy a mi disznaink is elózik õket embeıségben? Minden_f3l_é tlögök hever-
ngk. Ahol iel10l'd_\rl,az állat, ott ls hagyják. Velem szemben lóhajtók jön-
nek, minden lovukon két-két, borzalmasan moıskos bõruák lóg. Mondták
nekem, hogy ezek vizet árulnak, zsákonlrént 7-B aszpert“ kérnek érte.
A felsõ városban ugyanis ninm kút, vlzhiány van, mert a város magasan
fekszik, a talaj itt kemény (vagyis szilárd szikla). Az alsóváros romokban
iíarýelhagyatott, néptelen, s most sokkal inkább Neptunus az úr benne,
mint Ceres vagy Vulcanus,“ nincs egyetlen épen maradt épülete sem, ki-
véve Z-3 török templomot, melyet azok ,,Me<zheth"-nek neveznek.
XXI. §. Keresem a várat, meg is találom. Elõször is az ágyúállás tűnik
szemembe, sok ágyúval, rajtuk török feliratok, de a római császaréi is;
az egyik ágyút, melyet nemrégiben hoztak ide, alaposabban megvizsgá-
lom, az évızámut és az ágyú gazdájának nevét nézem rajta: „Az 1602.
sztendõben. ll. Rudolf". Gondot senki sem visel az ágyúkra, a subad
ég alatt állnalg tengelyig a földbe süppedve. Szerteszórtan golyók hever-
nek, nagy tömegben; ninrsenek rendberakva. Majd felmegyek a másik"
várhoz, s kérem az órséget: engedjen a belsõ várba. Az örök megtagad-
ják kérésemet., s mondják, hogy fõvesztés terhe alatt tilos ezt megtenniök;
de én kiszagoltam azt is, honnan fúj a szél. A palota kapuján át nagy-
szerű és hatalmas oszlopokat láttam. De a Szent Gellért-hegyérõl, melyet
három esztendővel ezelõtt a ısászáriak elloglaltak & birtokba is vettelr.,“
ógyútüuel ugyanazon a részen - s ez nagyon jól látszott - összelötték

“ Ez z hıp z hohıp ız napıh von, men ız eıımm ıı. hıpoh voıı az uhhzpzeg,
hgyıhı.. szem Manon human eseti. A nap egyebkent a református vaıısı powa
voıı. A ızuveg, hıhıı ızm, elegge ıeızı ıs ezı. hogy A .xezsıızı-ızeıı" ı-heııekhevfõı ha
la btfléljzk (B. M _).
“ Aszver (oszpom) az akue, ezüstbdl vert török váltópénz görög neve. A XVII.
szaua elejen no aluse ıztı ki ı arıhyaı.
“H aõıhhı mımıõgmı ızızhehkzı (els.-ıı ki az hımvma heıymıëh Neptunus (vo-
mıaah) ı ızhgzı- mene, zu hoıoıhagú ızıgahyavıı oıyhoı- mzzı-aza a ıuızızı
- ceı-és (Demeter) ı raıaınuveıeo ısıeııııõıe, a Fõıahhyh. - vuıaıhus (1-rephaıızıosz)
o mz es ı ıwvauıhesıeısez ızızhe voıı.
Ü A mlalk várnıı ı belafivlrat, a Várhegy déll rfizét érti.
'I A omzfirı hıaszı-ez ıooz õzzzh aııfoı-hoııa ahun. mvıhny ız ızmh, hogy az
aklllrvbbflnláaok és az Ílyűk milyen kárt teltek a Város ép!-lletelben. (H|sl0l'llr\l|n
lllıı-| XXXIII.) Elõzelesen szabadult (el Pat.

335
n várat. Látom a [ehérlõ tomyokat s a tetõket is, itt-ott meg vannak
szaggatva ezek is, agyúgolyók besapódásaitól. Mivel egyéb látnivaló nem
akadt, lefelé ballagtam a várkaputól: útközben két török asszony jött
velem szembe, (rajtuk klvül egyet sem lattam az egész várban) arcuk le
volt fátyolozva s a vár alatt elõtörö meleg íorrasoktól jöttek. A hegy itt
meredek. Az útfélen egy török ember holtteste fekszik: kutyák marcan-
golják. 0, szörnyûség! Keresgélem a Duna partját s az odavezetö utat
Ismét egy nagy halom ágyúgolyö s - ahogy mondják - a császáriak
lőtték ezeket idáig. Amint kifelé megyünk társaimmal, ismerős magyar-
török keresztények kenyeret, sajtot., vizet, kerti gyümölcsöket ajánlanak
fel, ajandéldtéppen. Beszállok a hajóba, s mialatt a Dunán utazunk, tár-
saimnak talányt adok fel: mondják meg, mi az, amit meghatározó- és
ismertetöjegyként Budán Iigyelhetnek meg: „Van valamijük a budaiak-
nak olyan bõségben, mint egyetlen városnak s mezõvárosnak sem Ma-
gyarországon, bárki ingyen kapja s használhatja is, s õk mégis sak ak-
kor jutnak hozzá, ha pénzt adnak érte." Miután tétováztak, megmond-
lam nekik, hog: a víz az. Hiába nagy és tágas folyam a Duna, s jóllehet
használhatja azt mindenki, még az állatokat sem tiltják tãle, ebben a
a városban mégis pénzért vásárolják vizét. Innen azután belépek Pest
varosába. 0, te szegény Pest! Inkább ,,pstis"-nek kellene téged nevez-
nem! Ninıs benne egyetlen ép Mz sem, ısaknem minden a földdel
egyenlő ; néhány elesett ember látható itt és sok-sok szenny. Benn, a
város közepén sáncárkot húztak a törökök s vesszõfonadékkal és sárral
falat készítettek. Templomok, tornyok nem látszotlak. Valami török
Chremes“ baratságosan bemutatkozott nekünk és õrvendezett jelenlétün-
kön: „Ugye szép, ugye kedves dolog - szólt -, hogy ti, magyarok a mi
varosainkban szabadon járkálhattok, kereskedhettek, dolgozhattok: men-
jetek csak és folytassátok azt, amit elkezdletek. Isten áldja meg kezde-
ményezéseiteket. Ne bluatok a németekben, s ne tűrjétek, hogy tévútra
vezessenek benneteket." Elköszönök tőled Pest s tőled is, Buda! Elég
volt egyszer látni benneteket!
XXII. §. Kocsira lépek, elindulok, követem a tábort, el is érem még
aznap. A Fejedelmet egy vár, vagy valami váríéle fogadta be. Vác volt
ez a hely, annyi és olyan nagy tanúk bizonysagtétele szerint valamikor
sok gazdag polgár lakott benne, s nagyon hires harmincad-vémhely volt.
Most a falvakból idemenekült parasztok élnek itt kunyhóikban és „Ele-
tüket kegyetlen nyomorban élik", a szomszédos Iöldeket müvelik. Mihelyt
odaértünk, összetalálkozunk az erdélyi városok követeivel, akik Korona
városából jöttek, s a rácok és románok néhai királyának és fejedelmének
díszes koronájál.“ hozták ajándékba a Fejedelemnek, a palástlal és egyéb

4*' Terentius öreg parasztia, aki bar logaılan, a sajat ügyében mégis kiváló ékes-
sıbıõ võıv. (B. M.).
W Errõl rnasaıı még aeınınlı sem ıalfiluım. lstvúı-ılty hallgat errõl az emıíıésre
méltó tfirténetrõl. De azért nem szabad leljsséggel rnellõznl. De `l(i lehetett az a
ra: az vıızh Kiraly vagy mzaeızm, me vzııak z lıınaem l-la nem zsaıodom, ızıáı-A
Dracula Ila; Mlchna hagyatélaı lehetett, aki a havasolwıı túl! tartományok vajdája

333
drágaságokkal együtt; e koronát az eltelt idõ alatt Báthori Zsigmond
elől is, de különösen a Császár kémei elöl jól elrejtették s Brassó, vagyis
Korona városában sok-sok esztendõn át Litkon őrizték. Mikor felaján-
lotäk, a Fejedelem derűs szavai S arcvonásai egyaránt azt tanúsltották,
hogy nagyon megörült neki. S ha az elõzõ napon, mielőtt még a másik
koronát megkapta volna, tehát kellõ idõben, emezt kapta volna meg elõ-
ször, bizonyára még boldogabb lett volna. I-Iogy pedig e tényt a Vezlrrel
közölhesse, Imreffy úmak, ennek az erdélyi mágnásnakfl adta ki a pa-
ranısot, hogy menjen a Vezlr után és vigye meg neki e hírt.
XXIII. §. Ezt követzöleg, november 14-én elindultunk Vácról és két nap
múlva elértjik Korponat; itt más fõrangúak és a megyék, városok kül-
döttei várták a Fejedelmet. Három nap múlva megjött a Császár követe
is: Nagyságos Forgách Zsigmond úr; ugyanis a Császár és Mátyás főher-
ceg ismételten az ã szolgálatait vettél-r igénybe a béke előkészítésére és
megtárgyalására. Õ hozta meg a főherceg nevével a császári választ a
Fejedelem azon pontjaira, melyeket már korábban küldött el a Császár-
nak.” November 21-én, válogatott magyar követek elõtt felolvasták eze-
ket a pontokat s a császári választ is ismertették, melyet a Fejedelem
kapott, s mely szerint a pontokról vagy a ısászári felség dönt, vagy pedig
fenntartja a döntést az oltalomlevél alapján összehivandú országgyűlés
számára s ott hirdeti ld, hogy az oıszag együttes döntése erõsíse meg
azokat. A mászáriak és mieink közötti Iegyverszünetrõl megegyezés jön
létre. Ezért kiválasztják a követeket, akik majd Forgách Zsigmond úrral
együtt Béube fognak utazni. Közülük kiemelkedik nagytekintetű és
nagyságos Illésházy úr,“ olyan férfi õ, kinek bölısessége tökéletes, ha-
zája üdvét nagyon szereti, s mint valamikor az athéniek Solontol,“ úgy
függ most a mi magyar népünk az 5 ékesszólásától, mert egyedül az õ
ltélõképeségére blzta magát; hiszem is, hogy serénysége, higgadtsága
meghozza az annyira kívánt és szükséges sikert s küldetése nekünk is,
de az egész kereszténységnek is nagyon hasznos lesz; hogy végre ennek
a csaknem polgárháborúnak hullámverését és viharait - mindkét rész-

volt. Elflzlék orsıáláböl, 3 Ulászló engedélyével Sıebenben élt szárnkivelésben,

1521 márciusában ugvannıv, galadul meggyilkoltak (B, M.).
H lmrelı Janos, aki más diploınáelıı lelndııokat ls ellauııt.
'Í loos tavaszán Mátyás lõherezg Forgách zsıgmondot a Pograııyı Benedeket
küldte Bocslmlhoz, hogy a megegyezés feltételeiről tájékozódjanak. Bocskai Erdélybe
készült, B ezért írásban foglalta õsze klvănságalt. Ezekre hozta meg a béfii udvar
válaszát Forgách és Pogrányl.
Ü A llorlıonai országgyűlés november 24-lől 'kezdve tárgyalt az udvar válısäról.
A Forgách-:SI Iolylalotl megbeszéléseken, bár egyes pontokon köıeledés történt,
n leıuslılı kérdésben meg nagy különbség vulı n két álláspont kozott. A További
tárgyalások folytatására, az udvar és a felkelők Bécs és a lbrtãk közti béke elfiké-
sztıësére új (egy-veısıünem kötöttek. llléstıtlzy lstvan vezetésével küldöttség ment
Bénsbe a tdrgyalfiok-ra.
5* Soloıı (Szalon) (i. e. 6381-ssa) athéni aılamleı-li, aki megszüntette az adós-
rabzolılaságot, úliásıervezte az ıltıénl alkotmányt, a polltikal jogokat a vagyon
ılıpján állapította meg, 3 ezzel előkészítette u rahszolgaterló athéni dunokrátlál.

zz - ııı: 337
rõ] bölcs és igazságos feltételek megszerkesztése után - az annyira óhaj-
tott, fellêlegzes és béke váltsa fel: e viharok lenyugvását mi is, a némı.>
tek is, de még a törökök is, kik valamennyien elbágyadtunk és elgyen-
gilltünk a hossuntartó háborúságban, mindannyian teljes szivünkbõl ki-
vánjuk.
XXIV. §. Barátaim legjobbja! Ezeket akartam Neked meglrni, hogy
alljam szavamat. Ha hallasz majd valamit, ıml az én fenti elõadásommal
nem egyezik, nevezd azt nyugodtan képzelõdésnek és hamisságnak. Nincs
kétségem afelõl, hogy lesznek olyanok, akik ezt az utazást és megegyezést
más-más formában értelmezve, saját véleményüket is hozzá fogják adni,
csak azért, hogy a magyar népet befeketltsék és a rosszakaratúaknál,
ellenségei.nlcnél gyűlöletssé tegyék. Nem is folytatom tovább, beíejezem
hosszúra nyúlt levelemet; azon gondolkodom, hogy egyszer majd, ha
mar meglesz a kölsönös béke, s eljön a gondtalan nyugalom ideje, ezt
is is egyebet is, amit még i.rn.l fogok, napvilágra fogom hozni, ha '.esz
megfelelő patrónusom; nem azért, hogy magamat kiemeljem, vagy éppen
mások elé helyeuem, hanem szolgáljam az országot; mindnyájunk közös
hazáját és végül, hogy nagyobb bizonyságot tegyek a nemes ügy szolgá-
latára való készégemrõl. Köszöntelek! Erezd, hogy barátod vagyok, még
a távolból is. Kelt Korponán, gyűlésünkön, 1605. november hó 26-án.
Vége.

.yoııııııı awıın ı:uıııuııı cıımvıııuu coınınuıu-

ııo :ıuıuııu az ııııunııa ıuı ıa aıepııuıum apu.-
Kıy. ıluıuu ıı. azı: Aflıurııuı ıa ııızmı-iıııı Huıı-
ıııııı. x.) ırı-sw. ı. Lıuıı. lnıa. ımıeı oy.

59

Korpona, 1605. december 12.

Bocskai István adománylevelez 9254 hajdúkatonának

nemességet, földet és címert adományoz

A Boskai-aılbadsághflrwt I rfindl jogok blzloxilásbérl Íulyl, de azok ı Injdű-

ııaıwuk 4. ızuızazyaıt, zıuız z zyõzzımeızzı Kıvıvısk, a fzmızız hzııımaı mx az laz-
gen unloınmal szemben akartak erűıllenl, ı birtokos osztály unlı-net ıı parasztság
lõlüll flwnfllellt llyekeztek, A rendek larlbllak n hajdűk puaztltásıllól, de még
nagyobb veszedelmet láttak abban, hflly Jobblgyılk beállanık kaIm1Ánfll(, S laldllı-
Tasıtjék a hnjdűk számát. A rendl jogokért Kolyû harcml egy Idflbfin al egčfl 051-

338
Ulyrendet érintő súlyos kérdések I: ldvelõdtek és megoldásra vártak. üykwú bets-
lés szerint a Sıabadaáglıarc vele felé a hûjdűkat ı jflbbăgyokkal Inlnlely 30 etel'
fõnyl tflmegnek a7Á|l1it0tlflL A beat udvarral Wld megeyfléıt nem lehetett ktl-
lonválasztanl H Yllldúkhrdéı lendezäélñl. A hfljdúk uyınls A rliegegyeıés ellen fug-
lılllk űllñst, mert altfll I-HI!-0tlJl(, hufi' B birtokos tıztály blzlûsllalll Iulh saját
kiváltságos helyzetét és ı iıarı: lömegerejét adó hıldúságrói nem történik semmi-
féle gmldflskodás. Bofikll I üaflflhk ıloldjâvıl L! llfilllılékllln Voll., 5 hıjdûk arra
flámttbtlflk, hüzy a megegyezés után kârpótláı nélkül foglûk õket szélnek ereaııtenl.
Dzı vaieuzgı mıuuaz ıuıuıı az Baum ubnı-ann, mk ıamz napig mi-ızs mf-
gyalas után tudták a hıldúk megrnıızaulasét lıszereiııi. A ınegegyeıést az tetle le-
lıeıõvé, how Bouinl ktivetkezetaen éliotta szııvég amit akkor adott, amikor a haj-
dűk csatlakoztak hozd, hofl' gondja lesz reajuk. Ellamerte, hogy a hajdılalgluık
komoly rést: volt az eredmények klvivúsában, és közel tlıeur hfldűt lelt nemeasé.

lVLi István, Isten kegyelméböl Magyarország és Erdély fejedelme, a

székelyek ispánja stb. a dolog örök emlékezetére. Bár Isten, minden dol-
gok legiõbb ura, aki nemcsak a ragyogó gépezetnek, vagyis az örök égi
téjaknak egyetemét az ott lakó angyali seregeidrel, de a földi halandó és
múlandó emberiséget, és a földi és ég alatti táj minden egyes lakčıjét a
kinek-kinek a magáét megadni parantsoló szenlséges igazság egyenlő
mértékévei a személyek és dolgok megkülönböztetése nélkül kormányozu:
bár a szerencsés sikereik folytán féktelen vágyú gonosz emberek büntet-
lensége miatt nagyon gyakran a gyenge hitűek annyira engedékenynek,
béketûrõnek és mindent elviselõnek tartják, akiből hiányzik a bosszan-
kodás és a harag, de a gondviselés is, és ezéıt a hlvõk gyakran kiállá-
sokkal késztetik kérésük meghallgalaséra, máskor serkentéssel és ösztön-
zéssel éberségre, mégis kétségtelen, hogy Izrael védelmezöje nem alszik
és nem merült álomba, hlveivel van a szerencséjükben és a kisértések
közt, amidõn útnak indulnak, folyókon kelnek át, vagy uz ellenség leg-
sűrübb soraiba rohannak, léptüket vezeti, karjuknél fogva fenntartja
õket, ha Viaskodásra kerül sor. kezüket irányítja, kiéltásaikat szükségük-
ben nemcsak meghallgatja, de nagyon sokszor mielött hozzá fordulnának,
már segtségét nyújtja. Viszont azonban a dölyfös és arcátlanságukban
mértékét veszitõ bı`lnösök.kel szemben, midőn szerencsés dolgaikban minél
tökéletesebb biztonságban érzik és ringatják magukat, örök bölısességé-
nek mi sem kedvesebb és kellemesebb, mint hogy az ilyen féktelenül
elbizakodott üt felluvalkodott, megbânásra sohasem képes zabolétlan lel-
keket, ımelyek vakmerõek vakmerõségükben, bölısek bölcsességtikben,
fortélyosak fortélyossagukban, megragadja, és amikor ilyenre nem is
gondolnak, hirtelen és olyan váratlanul öszetörje, hogy a gonoszoknak
még nyomuk se maradjon és akkor egyúttal a drága és gyõzelmes Mél-
tányosságot ä Igauágot mint a hajnal ragyogó fényét, mint a Nap tün-
döklõ Sillogésát mindenki szeme elé helyezze, és az igazakat a börtönbõl
a szabadba, a sötétségböl a világosságra és a rabsagból az örök szabad-
ságba emelje.
Bár zı sértetlen Méltányosság és a mindig gyõzelmes Igazság (ha úgy
tűnik is, hogy egy ideig türelmes) kezdettől fogva töretlen és változatlan
uraimat minden becsületes ember megfigyelte és közvetlenül tapasztalta,
mégis az a mi koruıicban a császári felség dühödt seregeivel szemben
napnál világosabban felragyogott. Ezek ugyanis azon a cimen és ürüggyel,
hogy a törökök fenyegető ereje ellen homak segitséget., hazánkba be-
jöttek, Magyaroısäg minden erösebb várát nemsak hogy elfoglalták, de
miután klméletlen pusztliással, hallatlan és szörnyû kegyetlenséggel
tönkretették Erdélyt., és elnyomták az egész nemességet, arra merész-
kedtek, hogy az igaz vallások szabad gyakorlatát és a hazai törvények
szabad alkalmazását Magyarországon is széltében akadályozzák és telje-
aen megszüntessék, úgy hogy Earnokságuk alatt senki nem merte a száját
kinyitni, de még csak a fejét is lelemelni, mindaddig, amig a minden-
ható Isten minden emberi számttáson tıll derekunkat fel nem övezte
kardjával, bátorságot nem öntött belénk és meg nem engedte, hogy egé-
szen ısekély seregünkkel mint Gedeon' gyózedelmeskedjünk az ellen-
ségen. Amikor ugyanis hamis vádakkal feljelentetbek, Barbiano János
kassai tábornok, különben fogadott fiúnk, bár nem érdemeltük meg, a
törvényes eljárás mellözésével egyik várunkat, Szent .Ióbot cselvetés-
sel elfoglalta, a másikat, Kereki! ostrom alá fogta, de minthogy a velünk
tarto hajdú vitézek segítségével visszaűztük, alatlomosan és nyíltan éle
tünk kioltását és minden lehetõ eszköz felhasználását megkisérelte. Tar-
tottunk tehát felkészült csapataitól, (mivel több, mint tízezer fegyve-
res volt táborában) az emlitett hajdú vitézek segitségével Sölyomkõ
nevü harmadik várunkból, amely nehezen megközellthetô helyen, sziklás
hegyek között fekszik, a sik mezőre mentünk és hirtelenében erös sereget
gyűjtöttünk, míg a tábornok legalábbis a 3000 gyalogossal és 1500 szilë
ziai Vasas lovassal már-már közeledő nagyságos Paeezerı János* érkezé-
sére várt, hogy erõiket egyesitve könnyebben kiönthesse már nemısak a
mi vesztünkre, de az egész magyar nemzetére felgyült mérgét, egyesülé-
süket a könyörületes Isten kéuégtelenül jelenlevõ segítségével hirtelen
megelöztük és az 1604-ik év október hava 15. napján a virradat félho-
málya elõtt Álmosd nevű puszta falu nıellett Paeczen csapatait, a két
sereg közül a megbizhatóbbat és az erűsebbet váratlanul megtámadtuk
és megsemmisitettük, úgy hogy vezérüket is elfogtuk. Mikor a tábornok
errõl a vereségröl értesült, szörnyû félelem fogta el és gyors futásban
keresett menedéket, a mieink azonban szorosan a nyomukban jártak
és részint útközben, részint pedig a Tisza folyó partján nagy veszteséget
okoztak, fõleg a rácok seregrészének. Azután pedig szintén átkeltıek a
Tiszán, elfoglalták Kasa királyi várost és Felső-Magyarország nagy ré-
szén, amely már azelőtt hosszú idõn át a nemesi kiváltaágokban és a val-
lásszabadságban is a tsászáriak részéről sokféle sérelmet szenvedett, és
lakosai sóváran várták az alkalmat [jogaik] visszaszerzésére, egyeseket
akaratuk ellenére, másokat önként hüségünkre eskettek. A császári Ielség
elhatározta, hogy a szélesen elharapódzó tűzvésznek gátat vet, és ezért

' Gedeon (Gldeon) i, e. a XIII. sláııd körül Izrael biráju és hadveıére volt, aki
felsubadltotta népét a rnidiaııilák uralma alól.
1' Johann Baptlst Petz ezredes.

340
Hasta Györgynek parancsot adott, hogy haraakész és erõs seregével,
amelyet abban az évben a török erők és a íövezlr ellen gyűjtött, ellenünk
jöjjön. Ellene azután változó szerencsével Osgyán falu és vár közelében
a mieink egy része szerensétlenül, Edelény falu mellett viszont sokkal
szerencsésebben harcolt., azután egyszer legyőzöttként, egyszer győztesen
a szerencse minden kockázatát 3 a háború viszonlagságait egész télen át
olyan állhatatosan és bátran viseltük, hogy a következõ tavaszon az el-
lenség ellen intézett néhány támadás után .Felső-Magyarországról Bastát
összes csapataival kivertük, úgy hogy alig tudta megtartani a szükséges
rendet és ısaknem rohanva menekült. A mieink mindenütt a nyomában
jártak és Pouonyig üldözték, ahol nyílt csatában összemérték erejüket
és legyőzték, majd egys [ısapatok] Morvaoıszágot azonnal, mások Alsó-
Ausztriát és Stájerországot a dunai Atkelésük után tűzzel, rablással és
dúlással széltében elpusztltották, ennek következtében a császári felség
külön követek útján a magyar nemzettõl békét kért, és a törvények és a
vallások megsemmisített szabadságát nem kényszeredetten, hanem ke-
gyesen visszaállítani méltóztatott.
Ezért figyelembe véve ilyen és annyira diısõ, örök emlékezetre méltó
érdemeiket, hajdú vilézeinket összességükben és egyenként mint régi
szabadságunk bátor megmentáit, hogy a haza javáért önfeláldozóan vég-
zett egykori munkájuknak & viszont lrantuk való hálánknak emléke
megmaradjon az utódok elõtt is, és hogy abban a hazában, amelyért ha-
coltak, kiemelkedõ megtiszteltetët, szabadságot és kiváltságot nyerjenek,
az l605. évi november hó 10. napjára Korponára kitűzött orsıággyülëen
öszegyűlt, magyarországi karok és rendek közös álläíoglalása & helyes-
lése alapján, úgy döntöttünk, hogy valamennyiüket külön-külön és kife-
jezetten, nevezelesen pedig jelen levelünkkel számszerint kilenoezer-
kétszázötvennégyüket, akik nemzetes Chomakeözy András, és vitézlõ
Szilassy János, Keövi Miklós, Pallay Pál, Kováts Albert, Somogyi György,
Farkas Mihály, Elek János, Chatáry János, Szénássy Mátyás, Nagy Má-
tyás, Füzy István és Hajdú Gergely kapitánysága alatt' kalonáskodnak,
a paraszti és nem nemes állapotból és helyzetböl, amelyben születtek és
eddig voltak, kegyesen ki kell emelnünk és Magyar- és Erdélyországunk
igaz nemeseinek táısaágába és sorába kell számlálnunk, sorolnunk, [el-
vennünk és beíogadnunk, mint ahogyan szárnláljuk, soroljuk, felvesszük
és beíogadjuk, azzal a világos rendelkezéssel, hogy említett katonáikat
és mindkét nembeli összes örököseiket és lëzármazottaikat igaz, született
és kétségtelen nemesnek kell tartani és tekinteni.
Igazi és tökéletes nemességük jeléül pedig elhatározolt szándékkal és
biztos tudomásunkból és bõkezűségünkből emlitett katonainknak, mind-
két nembeli összes örököseiknek és leszármazottaiknak kegyesen adtuk,
ajándékoztuk és engedélyeztük a következõ cimert vagy nemesi jelvényt:

5 A lelsuroll. hajdúkapllányok közül Szél-ıássy Mátyás \'oll az egyetlen. aki már

HIM. ııklôhér ll-én Íeläktldbtt Bneskalra (Nagy L.: Okmányok a Botsllıl-:7abud«
Slghın: ldfiiébűl. Hadtörténelmi Közlemények N56. 315. L).

341
Tojásdad alakú, égszinû pajzs, amelynek a belsõ szélén vagy peremén
szintén tojás alakúra összegörbült, farkát nyakára háromszor viszahajtó
arany sárkány húzódik végig, a sárkány hasán világosan és tisztán vörös
kereszt látható, ezt [a sárkánytj saját nemzetségi címerünkböl* irántuk
való kegyünk és jóindulatunk bizonyitására kivántuk neldk ajándékozni.
A sárkány által bezárt területen, vagyis a pajzs közepén páncélos férñ
jobbkar fı-is vértõl pirosló kardot forgat, a kard markolatánál pedig a
meggyújtott puskaportól elsült S a golyót kiröpitö puska látható. A kard
egyik oldalán füsttel kevert hatalmas láng nagy lobogással ég, amely az
ellenség ijõztésére szolgált és nemegyszer győzelmet hozott katonáink-
nak, másik oldalán pedig a csillogó hajnal pirosló öléból kiemelkedõ
arany nap ragyogó sugarakkal dicsőséges fényben látszik hajnaltájban
történt első nagyhatású gyõzelmünk emlékére. A paju fölött nyitott ka-
tonai sisak van, tetején drágakövekkel és gyöngyökkel gazdagon diszi-
tett királyi koronával, ebbõl aranyozott karddal övezett és borostyán
koszorúval ékesitett katona látható, jobbjában supasz tõrt, baljában
ugyanilyen szablyát tart, és ahogyan illik a szabadság elnyerésének örö-
mére újjongvá diadaléneket énekel és győztes Iegyvereit önfeledten vü-
logtatja. A sisak úısárólpedig az egyik oldalon vörös és kék, a másik
oldalon pedig arany és ezüst szinű takarók vagy szalagok omlanak le és
a pajn mindkét szélét vagy peıemét nagyon szépen kõrülveszik és éke-
sitik, ahogyan mindez jelen oklevelünk közepén a festó ügyes kezével és
művészetével világosan kifejezve és lefestve látható. Houájánılunk és
megengedjük, hogy az ismertetett cimert vagy nemesi jelvényt, cimert
használó más igazi és cimers nemesek módjára mindenütt: ütközetben,
kopjatörésen, tornán, párbajban, bajviadalon és egyéb mindenfajta ne-
mesi és katonai gyakorlaton, továbbá peıséteken, zászlókon, kárpitokon,
takarókon, szónyegeken és gytlrûkön, házakon, pajzsokon, sátrakon és
általában mindenféle tárgyon és hadi vállalkozásban a tiszta és igaz nı.~
meség eimén - azt akarjuk ugyanis, hogy így mondja, tartsa, nevezze,
tekintse együttesen és külön-külön minden rendű, méltóságú, állapotú
3 tisztségű ember - viselhessék és hordhassák, egyúttal pedig az összes
és egyes jogokat, kedvezményeket, lrivállságokat, engedményeket, szabad-
aágokat és menteäégeket örökre használhatják, élvezhetik és azokban
örömiiket lellntik, amelyeket emlitett Magyar- és Erdélyországunk többi
igazi, született és kétségtelen nemesi és vitézló emberei bármilyen jog
és régi szokás alapján élveznek, bimak és amelyeknek örvendenek.
l-logy pedig emlitett katonáink szétszórtan és bizonytalan lakóhelyükön
el ne kallódjanak, vagy mások igazgatása alá ne kényszerüljenek, hanem
mindenkor és minden idõben meghatározott helységben, kerületben, ál-
landó lakóhelyen egy tömbben - Erdélyben lakó hűséges székelyeink

1 aazııay ı A-.faıaa aszınzız, z cıııpyııuıııı ma-san zazmınyozzııt eıınerı ıııız-

nálta, lmely flırlléıı nyíllal átlllllll oroszlánt ábrázolt. A Plluol övező ıárkány
u Blfifhohd király által 1408-ban alapított Sárkűnyos-társaság lelvényeként került
a cimerre, a Mrıııág megazűnfle után pedig diszitáeiem maradt.

342
szokása szerint - minél alloalmásabban, hasznosabban és gyümölcsözõb-
ben szolgálhassanak, készenlétben és felkészültek legyenek, Szabolm me-
gyében levõ, azelőtt tokaji várunkhoz tartozott és birtokolt egész és tel-
jes Kálló mezõvárosunkat, Nánás, Dorog S Varjas elhagyott úgyszintén
egész és teljes falunkát, továbbá Hadház, Vámospércs, Sima és Vid falu-
ban levõ birtokrészeinket, azután egészében minden királyi jogunkat,
ami csak azokban [a helységekben] másként is, bármiképpen létezik és
található, vagy az [a meıövarcs] és mindazok [a birtokok] különféle okból,
inclokolásal, úton-módon adományozási jogkörünkbe tartoznak, összes
haszonélvezeteikkel és mindenféle tartozékukkal, vagyis művelt és mű-
velellen szántlfiföldekkel, rétekkel, mezõkkel, kaszélókkal, erdõkkel, ber-
kekkel, hegyekkel, völgyekkel, szölõkkel, szõlõhegyekkel, vizekkel, fo-
lyékkal, halastavalıkal, halászóhelyekkel, vlzlefolyásokkal, malmokkal,
malomhelyekkel, általában pedig mindenfajta. bármilyen néven nevezett,
minden cimen, régi jogon azokhoz [birtoluészek és mezövaros] tartozó
és járó valamennyi haszonélvezetükkel és tartozékukkal igaz és régi ha-
taraikon belül, emlitett 9254 katonánknak, örököseiknek és mindkét nem-
beli összes leszánnazottaiknak azzal a feltétellel adtuk, adományoztuk és
ajándékoztuk, hogy õk, ösues örököseik és leszármazcıttaik nekünk, Ma-
gyar- és Erdélyországunknak előzetesen eskü letételével kötelezettséget
vállalnak, hogy más adomúnyos nemesek szokása szerint parancsunkra
vagy utôdaink parancsára jó fegyverekkel és hadieszkőzökkel felszerel-
ten mindenfajta, vagyis általános és részleges hadfelkelésben kötelesek
és tartomak jelen lenni, és a hazának hűségesen szolgálni. Egyueısmind
irántuk valö fejedelmi bõkezűségünk tovabbi bizonyitására a Szabolcs
megyei emlitett Kálló mezövárost, Nánás, Dorog és Varjas falvakat, és
a l-ladház, Vámospérë, Sima és Vid falvakban levõ birtokrészeket és
valamennyi tartozékukat minden bér, taksa, rendes és rendklvüli adó,
hadiadé és kamarahaszna fizetése, valamint tized, kilenced. bármilyen
termékek szolgáltatása, a parasztokra és a polgárokra kötelezõ minden
munka végzäe alól örökre felmentettük és mentesitettük. Ugyanígy ad-
juk, adomanyouuk és ajándékozzuk [az említett birtokokatl, hogy azo-
kat örök jogon és visszavonhatatlanul tartsák, bírják és birtokolják má-
sok jogának tiszteletben hagyásával, egyúttal felmentjük és mentesltjük
azokat jelen adománylevelünk erejével és tanúságával. Ezért nektek, te
kintetes, nagyságos, nemzetes, vitézlõ és nemes kincstári birtokkor-
mányzónk, az említett Szabolcs megye alispánja, szolgablrái, adörovéi,
tizedszedői, mindenfajta adónk kivetãi és behajtói, továbbá fentebb ne-
vezett Tokaj várunk udvarblrája, végül a mondott mezõváros és a fel-
sorolt falvak jelenlegi és jövö blrái és esküdt polgárai és mindenki más,
akit illet vagy illemi fog és jelen oklevelünkrõl tudomást szerez, jelen
irásunkkal meghagyjuk 8 szigorúan megparanısoljuk, hogy ti is mától
kezdve említett 9254 vitézünket, összes örököseiket és mindkét nembeli
leszármazottaikat a többször nevezett mezõváros, elöbb emlitett falvak
és birtokrészek címén valamiféle bér, taksa, rendes és rendkívüli adónk,
hadiadónk és kamaránk haszna fizetésére, valamint tized, kilenced, ter-
mékek szolgáltatására, semmi paraszti és polgári munka teljesítésére
semmiképpen ne merjétek vagy meräzeljétek hajtani, kényszeríteni,
vagy emiatt õket nemélyükben, bármiféle dolgaikban és javaikban aka-
dályozni, zavarni, zaklatni vagy akzárhogyan karosltani. Másként ne tse-
lekedjetek. Jelen lévelünket olvasása után adjátok vissza a felmutaté-
nak; kiváltságlevél formájában allíttatjuk ki, ha eredetiben vísszahouak.
Ennek a dolognak emlékére és örökre szóló megerõsítëére hiteles függő
petsétünk erejével megerősített jelen oklevelünket kegyesen adtuk és
adományoztuk a fentebb nevezett 9254 katonanknak, örököseikınek és
mindkét nembeli összes utódaiknak. Kelt Korpona szabad városunkban,
az Ur 1605-ik évében, december hó 12-ik napján.
István. saját kezűleg.

BOGkal még tovább sıéleıltttte a klvállãâgofl hlldűk körét. Külön lneladomé-

nywılı azt a 300 lmldflt, Iklk legelőször segítették mel Kerék! várának védelmében
Jon-ie Gergely ımpiıáııyuk veuuae alatt. Maja Hııosı rekeıe Peter 700 ımı hajdú-
ját emelte ı nernesıég sorába A 3t'I000«ıa wmegnek azonban alig egylırrnıda ré-
äüll klvűlllílblll. A klvûltaúllfll a l'\Bld\Í|sÁ89I élkülünílellâk I IODBÍDTIIÍÓI, és
eık helyıetét nem reııdeztélg rnerı azt akarták. hoy térjmek vlıızı a lobhágyıorba.
A _,ná1dtimımisAg-' meııs u tovabbi ıuõmzzn Az egesz pmszısıg szamara ıazzmıák
célll lett.

ııeoeıı. oeıııoeenı Auıım Lzveıuı. Lıuıı. ılııyır

ıoroııııııııı ıuıuıı: aııaı ıı.: ı. ııı. ouııııııyıır ıı.
ıı. ıu-ıı. ı.

Kassa, 1606. április 29.

Bocskai István hadirendtartása

Boıskıl a hıjdúkban egyszerlben kitûnõ katonákat kapott, ezek sorait azután pa-
raszti tüıneıek. nemesi a várost sapaıok eaeszlıenék kt. Sereae folytonos harcok
kölklléllt lllkllll kl. A haborúlól klfnsltntt 011743 jflvedelmelhől csak hlánymln le-
hetett flzelnl a katonák uoldját, így nem lehet uodálkoml, hogyha sok panasz volt
hlflvlâfilël módjuk ellen. Bocskai, lfilllll QD' U-5 IlY\lÜlll'IIl ldfi állott be I cslıú-
rıııumı ııııum ıegyveı-szuııeııal, ıyekmıt mute: uzıemıeııı seıegetıeıı eg: hajdú-
kIDlIÁII}'0k.|1ak adûtt ulasllámk lëfllãčlével. Milli P2\'1l§ éllalálws kaümal Rndlar-
tâst düllbıolt kl. ıml arra mutat., hogy nem gondolt hadserege élbouítasára, sőt
alkalmaasl akarta Iellnl további feladatuk elvčllbêft. EUŰII-al elejét lkafla Vérml
a hadseffii elleni lfiıvábbl Plfiauûknalf. lfiwlyek élezlék a lăraldalml ellentéte! a

344
ıızbadsăllhrt taborabaıı. Egysélfi l'G\\iIlflÁ.lı hadseflie lovabbl leilõdbének volt
al alapja:

Statuta seu legë militares, iuxta quas vivere tenentur mil.ites.'

Mivethogy ez ideig, mióta az Ürisien ez[t] az hadakozást az 6 nevének

tisztességére és szegény hazánknak szabadságának helybe hozására tá-
masztotta, az hadaknak sok külömb-külömbféle forgandó állapotja miatt
semmi jó rendtartas az vilézlõ nép között nem lehetett, kihez képest
sem 6 íelségének, sem õ felsége után való generalisoknak* és kapitányok-
nak módjok és authoritások' nem lehetett, sem az vitézlõ népnek rend-
lartásába sem az oly dolgoknak lecsendesltésébe, kik mia az sok hall-
hatatlan panaszok mind õ lelségét szüntelen érték, mind penig ő magokat
az kapitanyokat. Immár mostan hátnhagyván és semmivé tevén minden
ezelõtt lett végzéseket és mód nélkül való rendtartásokatfi hogy ennek
utána mindenek jobb móddal és rendtartassal legyenek, tetszett õ felsé-
gének, az országnak és az vitézeknek közünségsképen. hogy ezután az
hadakozó vitézek között ilyen rendtartás legyen, az mint rend szerint
következik.
Elõször. Legelsõbben, hogy az Úristen az mi hadunkat megaldja és
szeı-encséltesse az kapitányok mindenképen azon legyenek, hogy az Isten
tisztessége közöttük nevekedjék és gyarapadjék, minden seregekbe praedi-
catort' tarısanak és az kapitúnydr az undok sútkokat és isteni károm-
lásokat az vitézek között megtillsanak. Ha valaki az tilalom ellen (sale
kednék azt az kapitány megbűntesse, 5 maga is jó példát adjon nekiek.
2. Az lovas hadnak az õ regulája és rendtartasa ez, hogy az lovas ka-
pitány legíeljebb 500 lóval lehessen és az kapitány feljebb való hadna-
gyot 100 lovasnál ne tartson alatta és mind az kapitánynal, mind hadna-
gyoknál az alattuk való vitézeknek számok és nevek mindenha rend
szerint irva legyen!
3. Az kapitánynak gondja legyen rea, hogy sok számú lovon való vité-
zeket maga számára avagy szeriben ne tartson; 6 magának tíz lovasnál
löljebb való szeri ne legyen, az hadnagyulmak penig szeriben hat lovas

' Katonai flabályok vag' törvények, amelyek swfint kölelsek élni a katonák
2 Tábornokok.
3 Authorllas (auclbriiasj = tckinlêly, befolyás.
I ııyznzk vanak pı. z Ráııoizy i_size, Em ısıvan ez nagy czı-gzıy ıııjaaızapım-
nyak részére adott uiasílások.
5 Rerormaius lelkëzt
5 A .Század 50-100 ernberbôl állott. parancsnokal. lovasãıalml setében kapitány-
nak, gyalogos vagy nasıädos súzad esetében Valdfillak nolletíčk. lll B kapltănyt
Iõkapitárıy értelemben hasznalja, Vagyls tbbb Szaud tartozol! ala. A hadnafl álla-
Iálıan llsllet jelenlett, ltt aúüdparanüflûkut ért rajta. A katonák össlelrka már
korábban ls megvolt. A hajdúk adomanyleveléberı (I. az 50. .szám alatt) 0254 haidút
adományozott meg Bocskai, de csak 12 kapllúııyt sorolt fel név szerint.

345
vitéz legyen. Az ló legények két s három lóval rend szerint legyenek jó
szerrel." _
4. Kapitányt az fejedelem válasszon és az hits legyen' õ felségének S
az oıszágnak, zászlót fejedelem adjon nekie; az alatta való hadnagyokat
az fejedelem õ felsége confirmáljon' & õ felsége hlrével legyenek; azok
is hittel legyenek ó felsége és az orsflgnak kötelesek. Zászlót penig ne~
kiek is ó felsége rendeljen és adjon.
5. Az zaszlóhoz 3 kapitányhoz az hadnagy és az vitézló nép hittel
legyen köteles és valaki hlr nélkül zászlóját, kapitányát elhagyja, tisz-
tességét és fejét vzltse el érette és vagy hadnagy vagy fõlegény, ne
mu-ijen maga sziikségéhez még csak házahoz is kapitány hire nélkül egy
nyomást is.
6. Egyik kapitány, se hadnagy az masik kapitányság avagy hadnagy-
ság alatt levõ vitézt az elóttejárója hlre nélkül & akaratja ellen alaja
ne fogadjon. Ha penig ezt akár kapitány, akar hadnagy és az más zászló
alatt levõ vitéz mód nélkül befogadná aeregébe, aféle kapitány, akár
hadnagy tlsztit elveszltse és böısületi ne legyen.
7. Az ki magálél zászlót emel 5 felsége hire nélkül és kapitannyá avagy
hadnaggya teszi ó magát, ó felsége akaratjából az generális az oly kapi-
tanyt avagy hadnagyot felakasztassa és városoknak, faluknak reátáma-
dások szabadon meglehesaen.

Büntetések:

1. Valaki kapitányára avagy hadnagyára támad, szidalornmal vagy

éktelen szóval illeti, afélét három pálcával keményen megverjék.
2. Valaki penig kapitányahoz avagy hadnagyához fegyvert vonszon
vagy megsebeaiti avagy megöli, fejével érje meg. ltemı" Az kapitányok-
nak gondjok legyen arra, hogy helyben törvénnyel, mezõn penig bottal az
nlatlok valójokkal blrjanak.
3. Úrnak, nemes embemek, papoknak, iskoláknak az vitézek házokra
és majorokra ne szálljanak. Aki megprobádja, Iejével érje meg. Az, ki
az malmot elvagdalna, az kezét elvágják érette; mivelhogy közönséges
jóra való; az malomban vivóket is az ki meghaborltana, megbünlessék."
4. Az jobbágyok lovat, barmát, ingó-bingó marhajat, akán-niét az vi-
iézlõ nép el ne vegye; valaki penig ezt általhágja, tehát tartozzék az ka-

7 A szemek lãbbléle jelentése Voll. A Szeriben annyi! jelentett, ÍIOQ' réalében.

.lo azerrelwjó renddel. A tisztek, alliszlek llfileflények) bilnnycıs szúmll katonlval
közvetlenül rendelkeztek, azt klnevezéıilkkor meýillározlak és ennyi elltb!l'I'e kap-
Lık uoldol. Például az a gyakorlat alakult kl. hogy a l00 emberből álló ılazadbarı
9 tizedes vall, eü' Llzed Viszont közvetlenül n kapitány ala tarlozotl.
5 A llll. llt Gkilt Jelent, a lt.llGS pedig olyan Vılakll, aki esküt lelL
Í Conllrınfl (tonllrmarel _ meflerñsíl.
" Ugyanígy, tovabbi.
“ A lltlflüfllkból font czejtet (122511), amivel a Vlılmalmot ı folyó lenekebe vert
cölfiphoz lmılomxzeg) erúsllették, elvűgták, S I malmot elvitle a Vlz sodra.

346
pitány az marhát viszaadni és õ magát aíéle aelekedetéért keményen
meglehál.ni.'* Ha penig az kapitány ezt meg nem mivelné. elveszitse
lisztjt, Liszteségét vele. Ha penig eladta volna az marhát, elégitesse meg
az szegény embert.
5. Valaki szentıgyhâzat íeltörne avagy slrukat Iölásna, fejével érje
meg.
6. Valaki élést feljebb annál, az kit megszik maga és lova, eladna
vagy penig házához hordana, vagy maga hasznára íordltaná az árát,
item az kik az szegény embereket sarczolmtják, égetik, sütik, klnonák,
pénzt kémek rajtok és vesznek, aléléket az kapitány igen megveressen
vagy törvény szerint megbüntësen és az hadból is kiűzzön.
7. Az kik erővel szüzeket törnek, asszonyállatokat akaratjok ellen ron-
lanak, íejökkel érjék meg. Item valaki megwlvajol valakit úton vagy
háznál, az kapitány tiszti vesztese alatt mint tolvaj! megölhessen afélét
törvénynyel. Ha nem mlvelné az kapitány, õ felsége bünlesse meg az ka-
pitányt törvénynyel.
B. Az kjk fölvemék az olyan élésl vagy Egyéb marhat, az melyet vagy
lejedelemnek vagy uraknak vagy kapitányoknak vagy hadnagyoknak
vagy ország gyűläére vagy táborban vagy egyebünnen vinnének, tehát
fejével érje meg nyavalyás.
9. Valaki bányákat, hutákat, réz hordókat, harmincadosokat S az or-
szágnak egyéb jövedelmet, kibõl az vitézlõ népnek kellene Iizetni, meg-
háborltana, lejével érje meg.
10. Ha valaki az postákat, kik õ íelségétõl vagy az oıszágtól közönséges
dolgokban jönnek s mennek, megháborltana, minden kegyelem nélkül
megölehessék, mert azok közönséges ország dolgában járnak, sõt inkább
azoknak segítséggel legyenek, hogy hamarébb jarhassanak.
11. Ezen kívül is ha valami oly mód nélkül való dolgok unének az
vitézek között, az kapitányok az õ magok becsületére el ne szenvedjék.
Dalum in libera civitate nostra (Lasoviense 29 Aprilis anno Domini
1606."

Iäulún ktivelkeıik Boukal Istvánnak és a felkelés katonai és pelgárl vuelõlnek

alâlréı.

ınkonı ııuıoııııı ııuızemıı Keıııeııy I.: am:-

ıııy xıwııı nınnaı-veııye ııını). ı-uaınneıııııııı Knı-
ıemeııyeıı ıııııu, ısıı-ie. ı. ııııyn-_

'Í Meivernl.
Ü Kell Kllsln, Sıabad vflrûsllnkbln, az Ur 1500. évében, ăprllla 7.9-én.

347
 61
1
/
Bees, ısos. jfuıius 23. ,

Békekötés Rudolf király és Bocskai István

megbízottzi között

A k0l'P0nal oraıállyüiéwn N05 végén Bbtskıl és a rendelt meflâllabilnllák 620-

kal a feltételeket, melyeknek elfogadás aeten letezik a leyvert, éı meglıékélnek
az udvarral. Kimoııdotllk, hogy a római katolikusok, a lutheri vallas követői B B
mõmanıwız zgıonı-Az Azıazz-mıoı. elve-zzznzız Kuvzızııeıı a jzuuııáıı kıüzaeı az
oıızmzõı, Az zgyhazııız ummı z ızuı-ınmyuML Kıızaıuıııııg nagy . ıuı-ızıy ıı.:-
mélfilfin veflen ruzt az orflllgyflléfieken, rıadort válassıanık, szûntssék meg a
im-ııı-aim, ı uızueızııez ımuaıuıumı wıızeıı De, a vëgváı-ık õııégz ııugyaı- ıu-
gyzn, ıazıeıızıı ııe ııpııızwıuı bıı-mımıuı 1-xauzııugi mm zınzını ez neızızı ıwzııi
ı`_Qk Iflrvéflytfi úibn lehäen. A l.örvél\y1eltnlil elvett blrlnkfıkat visfia kell adni.
ıauzıuzı ıdamııyııl-el ez ıııuızzımııfeı ı ıavzumõ mzaıgyuıez nıummıt aız-
toeilanl lflyékezlek további, hogy a magyarok városokba ktlllllılıelneh ott blrlb-
ıuı zzzfezııeuızk. uızuegekzı vıõeıhzuıek. ami a neııızıek mınaıı ıı ıı-Azınyuzıuı
az ullt (vb. a M. aflmú lrıflıl). Azl kivánlák, hûfi l nället vélaaztñfeledellllek,
Lengyelország, Caehmiıél éa az örökös tartományok váll-fliianak keflséget az ud-
varral kălfltt megállapodéı ııveglırláıûén. Egyldejfileg a török cıaflánıl lı meg kell
ımııı z Dem. ınıeıy uge: ı-ıuııı aozzıuı kuwumı vzızııeız rzı. auı.. unım.
olyln kárûkat l7k01.0lY~ hofl' ûdély 50 év all!! II alig tudja magat bäleswdlll. a
'|`i:Iıél'It.ıÍ|l iı ıűiylıa vífieket flie|ıvede4.l_ Hofilml nlmıcn olyan unyıfl VLSZO-
ııyıık közölt, mint a magyarországi nagybirınkosok, gondoskodni kell tehát kárpót-
lűifilfll Erdély mellett Mbltgedetl. lneflelelfl igrülelekkel. A rendek lehăt Erdély
bllfiilósflgénak helyreûllildaél. fél\'Bélti1eIe\lı:nlil bevetlék a feltélelek kilzé. A kor-
pvnai nrszáagvüléseıı reszt ven. Rudolf eúszár 5 Mawas lõherceg megbízottja.
romsııı zııuıwııd, aki Ezukıı uõıerjeızıeıeire meıaniıı A vfluzı. uıbı: pm-mızıı
engedett. Végleiesen tank ezután halšrflılak a lendek. A knrpvnal feltételeket Illés-
mgy mváıı ez Mııazmewim x-ıznıánı Péızı- vmz Eëuıız, ami n Fnıgazh hona-
Jánıláslt semmisnek tekintették, Q minden keıdést ktllõn vltattık meg. llléslıázy
több uetbtn eltért I k0l'P0nll Püntoklól, és ill' ičlıelett létre N08. február B-én l
mzgaıızpzaıiz z nem uavan-ıı. mzzı-mı z kez pmıõıaıız vzııaz zzyznıagnziganzu
kilnolldlsa helyett fllk H Feldlltfind éli Mills-I korabeli llelyulet ällflli Visi!-a.
A nádor ésa Lűvollevă uralkodó kiýzékonnánylól helyellek, éıerre I lnéltáaâgra 'Mú-
IYÉS Idherttgel nevelik. kl. A külföldiek kflıllégél CJRII- É! Mflrvinlflzfigra, tovébbá
al osztrák Iartumányvkm korlllflııfik. Boflkal adolllahyail érvényttlennek tekintik.
a birlokokat ızonnıl vlauı kell juttatni eldetl lulBidonnSuknuk_ Teljufzl ellérbek
a kûrpnlmi kfivelelménytfil Erdély kérdéaében ll. Boükll rllıflüıpjl Erdélyt és I
Rifiekel A Báthori Zıiyncnd alatti hatñroklfll, fflvábbl mnýlrûrfláfl terülelek ÁL-
engedëének kérdését azonban ll üfiláflfiyfllélig el kell lınlufllıni. Erdély továbbra
is Mıgyızmı-ızagı-mz umzıız, ennek ellsı-ııereseı-8 Boukaı evı nem ıızeı ı magyar ıu-
ı-ıııynnk, kõvzıziı zıııuıdı A rıııgyıı- omazgyfiıezıe. A ıuı-ökkzı ez ı mm: kımıy
más ellenségeivel nem köthet szerıõdbt. Bofilfil halála után Erdély visıaszjll ı
magyar ıuı-Aıyı-z. A (zıznıaı-1 mzgflıuwıası Maıynz xõı-emg mzgeıõmızıız auaoı-
ıuı, ez Azı mvnnız, hogy Bocs-ımı ız wvmzı mz-game neumı fopıuı zi. aoamı

348
afltibıiı fipriliarn Kaăára Drllálflfilési hívott @ıe, és ez Vlãzauhsilotíı elffllfi-
dását. Az onıáııgyúieı hnsızii vita után az összg Dontokban ûlra kitellette néze-
lél.. Nem fogadta el vallási téren a Rudolf elõtti vlıonyok vlssııállltâıág ngrn fo-
gadlı el a kormányzó klneveúsét, ragıukodott a jemuilák kiiizéséhefı. Boakai ıdo-
mâny-al íiQ'ében azt ltivélliák a rvndek, hogy a legközelebbi orsi-ágflflléllg rlilfld-
lanak érvényben. Bofik-ai ltlrodl-liba érdekében ragaazkodlak nıgyaroıızúfl ılıewék
EA-deiyheı tıatoikáheı. a vtııauıasinıtiák a némi meaáiiaoodáıaın foglalt mee-
ktltéseket. A haidúıfil lemendulléıére I havi ısoldjuk kifizetéát kivánták_ A ke-
zésdl ktiztil kihagylák a lengyel királyt, de a német válaızlófejedelxnekhez vállo-
:ıatlanui ragaszkoduık. A iausai orsıággyiiiä haiároııtıit újból lllbháıy vitte
Bémbe, ahol a februári HICIÁUIPOČÉ-S Elulasitáaának Iilıére ismét felvetődött 8 hl-
ború folylalúsénak gondolata, de megfelelõ fegyverfi erõ G pénz hlhıyúban errõl
kénytelenek voltak lemondani. Az űjbbb tárgyalások után 1606. június 73-én Jött
létra az úlabb mfiifflezü, a „béısi béke":

Mi Mátyás, Isten kegyelméböl Ausztria fõhercege, Burgundia, Styria.

Karinthia, Krajna és Württemberg hercege, Habsburg és Tirol grófja stb.
a jelen levelünk rendében adjuk emlékezetre és tudtára mindenkinek
a kit illet:
l. §. Hogy a császári és királyi szent felség, a mi nagyon tisztelt urunk
és tëtvérünk, a mi különös közbenjárásunkra kegyelmsen hajolván, a
nemu Magyarorszagon támadt mozgalmak és zavargások leısillapitására
nekünk teljes hal-alrnat adott; a minek következtében a sászári és ki-
ráiyi szent felség akkori belsõ titkos és más tanáısosainak, meg blztosai-
nak a közbejötuével egyedtedés történt, és végül megállapodás is jött
létre, amelyet mind a két fél biztosai aláirásukkal és pecsétjük reányo-
másávai megerõsitettek:
2. §. Minthogy azonban tekinteies és nagyságos kismarjai Bocskay
István úr és a vele tarto magyarok részéről e fölött bizonyos nehéuégek
még fennmaradni lálszottak; a melyek újólagos megvizsgálására nagy-
ságus illäházi Illésházy lstván, Liptó és Trenısén várınegyék ispánja, a
melléje adott többi nemeseltkel, tudniillik: vizkeleti Vizkelethy Tamás-
sal, giletinı.-zi Oztroäits Andrásal és nagyapponyi Apponyi Páilai, a
kellõ fölhatalmazásokkal ellátva ide Bésbe hozzánk jött:
3. §. Annak okáért mi, a nekünk adott és fennebb érintett teljs hata-
lom alapján, az összes keresztyénség és a béke közjavára S ennek az
országnak a fenntartására (hogy saját belsõ meghasonlasa föl ne eméssze,
és annyi keresztyén vémek az ontásn megkimélve legyen, meg hogy a
szomszéd országok és tartományok is a folytonos belörésektõl valahára
megszabaduljanak és Magyaroıszággal együtt löllélegezhessenek), ke-
gyelmesen beleegyeztünk & hozfljárultunk ahhoz, hogy ezeket a nehéz-
ségeket, a melyek az elõbbi egyezkedésbõl fennmaradni látszottak, újo-
lag fölvegyék, tárgyalják s azokban véglegesen határozunak.
4. §. Ennélfogva a méltóságos, tekintete és nagyságos Trautsonn Six-
tus Pál, falkensteini gróf, sprecheni és schrofensteini szabad báró, Kaya
és Laa ura, Tirol grúfság örökös marsalja; niklasburgi, chemalıori és
biskupiczi Liechtenstein Károly, a morva örgrofság fõkapitánya; Molárd
Ernõ, reinekki és drossendorffi szabad báró, az also-ausztriai főherceg-

349
ség kormányzó-helytartója; Preiner Szigfrid Kristóf, stübingi, lladniııi
és rabensteini szabad báró, az alsó-ausztriai kamara elnöke;
5. §. Monyorókeréki Erdõdy Tamás, Muszlavina örökös gı-ófja és Varasd
vármegye ispanja, fóärnolu-nester; bethleníalvi Thurzó György, Árva
szabad és örökös grótja és azon Árva vármegye íõispánja és fõasztalnok-
mester; ghimesi Forgách Zsigmond, Nógrád vármegye ispánja és magyar-
országi fõpoharnokmesterz és neyvolaki Kremberg Ulrik, a ısászári szent
íelség belsõ titkos és más, erre az egyezkedésre kiküldött tanáısosai;
mindkét részről az itt következõ módon egyeztek meg.

Az első cikkel]/1: nézve

A mi tehát a vallas ügyét illeti: erre nézve most a közönséges végzések,

sõt még az ezerhatszáznegyedik évl legutolsó törvénycikkely sem állván
eLlent, miután ez az országgyűlésen kivül és az országlakók beleegyezése
nélkül volt hozzáadva és ezért el is törlik,' elhatározıák:
1. §. Hogy tudnülllk a szentséges rsászári és királyi telség az õ korábbi
elhatározásıflıoz képest (a melyre az országlakók a viszonválasziratukban
hivatkoznak'), a karokat és rendeket, a lcik csak Magyarországnak a ha-
tárain belül élnek, összesen és egyenként, úgy a mágnásokat és nemes?
ker, mint közvetlenül a koronahoz tartozó szabad S kiváltságolt városo-
kat; továbbá a magyar véghelyeken levõ magyar katonákat, az 6 valla-
sukban és hitükben soha & sehol megháborltani nem fogja, sem mások
útján háborgatlatni és gátollatni meg nem engedi.
2. §. Hanem az előbb emlitett összes karokııak S rendeknek az 6 val-
lésuk szabad gyakorlata és használata megengedve legyen, de a római
katholikus vallas sérelme nélkül, és hogy a római katholikusok papsága,
templomai és egyházai érintetlenül és szabadon maradjanak, és amelyeket
ezekben a zavaros időkben mindkét részól elfoglaltak, azokat kölwönö-
sen ismét visszaadják.

A músodikra nézve
A korábbi egyvzkedés végzése megmarad, hogy a magyarokkal és tö-
rükölckel a békesség és kibékltés egyszerre történjék.

A hıırımıdiknı nézve

A nádort a legközeiebbrõl tartandó első olszéggyfllésen a maga mél-

lósága fenntartásával a régi bevett szokás szerint meg kell választani.”

'Az NM: XXII. Ie. (1. ız 50. szám alatt).

7 Driiáflakdllak (reglllwll) a nemfiekel, nevezték. - A kasal omzágyûlüen
kell véliıflralukban arra hlvalkoztak, hog' Inegbizolljû, Foriăth Zsllırnónd útján
a kirlly már lıuzıflfirult l három Vallás szabad lylkorlfllához. A kiráiý hlwnlã
dömélét Bııla már eióıelaen ls meghirdette, hogy G felkelők kdzül azokat, akik
unnylvel lnegelégııefnek, elvónlák Boeskallél.
3 A nldor lılléıkürét az 1455. évl nádor! lflrvélnytlkkek szabúlyozlák.

350
 l. §. Mivel pedig O császári és királyi felsége az összes keresztyénség
különbözõ szükségletei miatt, Magyaroıszágon vagy a szomszédos helye-
ken nem lakhatik, hogy az országlakóknak bármiféle ügyeikért Õ fel-
sége távolabbi székhelyére ne kelljen menniük és azért nagy költségeket
tenniük, a hol még a magyar tanár-.sosok sem lehetnek mindenkor jelen
Õ felségének az oldala mellett:
2. §. Ezért megállapitották S elvégezték, hogy õ Ienségének, a magyar-
országi ügyekben O ielségétõl a végett nem oly régen nyert teljes lel-
hatalmazásánál fogva, a nádor és a magyar tanácsosok útján, a kihall-
gatásra, elõterjesztésre, blraskodásra, végezésre, intézkedésre és rendel-
kezésre nézve, mindazokban a dolgokban, a melyek Magyaroıszágnak a
fenntartására, meg az oıszáglakúk nyugalmára és javára szilkségeseknek
látszanak, az a teljes hatalma és joga legyen, mintha éppen O felsége
személyesen jelen lenne.
3. §. Es, hogy a mostani királyi személynök a helyén maradjon; de úgy,
hogy ezutanra az ország végzéseihez képest válasszákfi

A negyedilcf: nézve

Az országlakók azt is kérik 0 íelségétõl. hogy a békésebb idõk beáll-

tával a koronát (a többi országok bevett szokásahoz képest) Magyaror-
szágra, Pozsonyba vissza hónak!

Az ötödlkrı nézuı

A kinıstárnokra nézve is, az első egyezkedés megállapodásához ké-

pest, megmarad az a cikkely, hogy a kinıstámok, nevezzék õt akár a ki-
rályi jövedelmek -beszedójének, akar felügyeiõjenek, avagy bármi más
néven: a többi melléadottakkal együtt, Magyaroıszág kormányzásának
semmi ágába bele ne elegyedjék; hanem ısupán a királyi és koronai jö-
vedelmekre ügyeljen.
1. §. Sõt inkább végzésbe tették, hogy ezutánra mindenkor született
magyarokat és világiakat válasszanak; valamint hogy a közadóklıoz is
adóbeszedõkké vagy adókivetãkké az oıszáglakok az eddigi szokás szerint
azokat választhasalı meg, a kiket akarnak.
2. §. A mi a két íõtisztelendó urat, tudniillik az egri és a váradi püs-
pököt illeti, ezek mindaddlg, mig perä ügyüket eidöntik, avagy máskép
kiegyenlítik, az oıszágtói távol maradjanak!

I A kiraly! ıunıelynük ekkor l-lapay János volt A :Amelynek bl-ról Iııııiınıt

gyakorolt, a tárnokmslern-J euillt a szabad királyi vároıok Iellebbezeıl fóruma
Voll.. Egyúttal a királyi tábla b az ıvrszággűlä alsó tlblljának Iliéıeit vezette.
5 A lrlıliyar koronát Rudolf Práláh ızállittıtlı, éı a rendek kivánslgát aflıl
háril-Dtta el, hogy n háború veszélye miatt Mıgyarıılllál nem alkalmas Ilrıbhely.
' Sıuhay István egri pillpök B pwlsunyl kamara. MIGIZI Mlklü Váradi püspök
a ızıepell kamara elnilke volt. Az 5 kélfibflkben mind a két fél engedett. A rendek
mint hlznárulél Ilálnűzni almrták áket, az udvar Pšdll errõl hallani sem akart.

351
 A hatodücfa nézve'

l. §. Maradjon meg az a már elébb végzésbe ment cikkely is, hogy a

szentsıégs császári és királyi Ielség méllósagán és halalmán semmi sorba
ne esék; és belátásátél íüggjön, hogy püspökké azokat válassm, a kiket
akar. Mindazonáltal a tanácsba másokat., mint azokag a kiknek püspöki
egyhazaik vagy egyéb püspöki jogaik vannak, ne boısússanak. Es arra,
hogy ezek között is azok, kik nemes vérből szirmazva arra alkalmasak,
amint eddigelé, úgy jövõre is, a többiek fölött különös tekintetben része-
süljenek," Ó fsászári és királyi felsége kegyelrnesen tlgyelettel fog lenni.
2. §. A miket pedig a püspököknek vármegyei ispánságára nézve rész-
letesen elüadnak, hogy vajon az ilyen egyházi személyek világi méltósá-
gokat viselhetnek-e, erre nézve a kiraly és az országlakók a jövõ Ország-
gyűlémn határoznak.
3. §. De a prépostságok és az apétságok a mai éllapetukban mamdja-
nak, úgy a miképp alapitva voltak.
4. §. Es mivel ezen cikkely függelékében Modor, Szent György &
Bazin mezõvárosok föl vannak eml.iI.ve, hogy tudniillik ezeknek a íõpa-
pok, mágnások, nemesek, karok és rendek közt ülésük és szavaıatuk
lehet-e? Ezt az egész ügyet is Õ felsége, valamint az oısıág karai és
rendei további rnegfontolása és elhatározása végett a legközelebb jövõ
országgyűlésre halasZtják.“
5. §. Fekvő jószágokat pedig A szentséges sásäri és királyi felség,
Ferdinánd kiraly aerötszáznegyvenketfedik évi közönséges végzéselhez
képest közégeluıek ne adománycfzzon!
A hetedtkre nézve

Az elõbbi egyezkedés megállapodésához képest megerősltik azt a cik-

kelyt is, hogy a szent székek" meg-maradjanak.

ıı A ııııyıı- Nnıenyuı-hııı ımızeuıı ızaıvııızoı u ı eıııı kıınıııuı Lı ı |-ıııınazız wvıııı-

ıuı ı-1-ıı. A pwwz Am-ıq: ıuıyır oısuııyflıeıı eııııeuzu x-ıı. ap. ıırı. ııı-au. ı.
7 Enel ki akarták 7Árnl ı kirúlyl Ianácıból azokat A Íépapokıl, ıklknek nem
volt ezyházmegyéjllk, ız udvarban éltek és ennek politlkljút sıolgállák. 'Másrészt
jellegzetes rendi gondolkodással E nemes .sılrmaúsú lãpıpokal. előnyben része-
illcllék. V5. az 1514: XXIV. Ie.-kel, amely u paraszüflfllwláâúakal ldıárja i pill-
pöksıézbfll Š az érsekségből.
5 A lıfirum kisnllöldi vára helyzete vitás kérdés volt a rendek és az udvar
között. (Vö. a ~18. szârnû darabbal.)
Ü Az l5lZ (l)02S0n)'i): Xxxlll. lt. kllrlondll, hofl' R klrllýl kinfllfirra hlrımlubt
birlokokal. vlrnsoknak, mezãvárosoknık, közséieknek nem szabad adományozni és
zllegba ndnl. Ezzel a nemfiég a sajlt maga számára akarta blılosllani az ilyen
blrlokokat.
W Szentsıekııek nevezték az egyházınegyénként mûködõ katolikus egylıâzl bíró-
sfliut, amely Iıflõsăgi kérdésekben, tlzedllzyekben fllb. Ílëlkelelt, éS hfllăâkfire
lúllépésével Világi üflekbe ig henvnfllomtt. Alkılmazll az efl'l\fil'I kiközöslbflt él
felhasználta a vllâgi hatalom segítségét llélele végrehajtására. Elén a pilsptlk vagy
az érsek állott.
 1. §. Ha pedig azokba valamelyes visszaélések íérkõztek volna be,
azokat a legközelebbi országgyülésen Õ felsége S az oıszág rendei elõtt,
elõterjeszthetik, szabalyozbatjak & kijavlthatjak.
2. §. A hol a dézsmákra s az ezek körül való visszaélésekre vonatkozó
panaszokat is, a király és az országlakok hasonlóképpen ki fogják eyen-
llteni.

A ıwolcadikfa nézve

A magyarok abba, hogy a jezsuitáknak Magyarországon Iekvõjószágaik

& birtokjogaik legyuıek, bele nem egyeznek. De O felsége a jogaihoz
ragaszkodik."
l. §. Az adománylevelek üradékait illetőleg, az adomanyozások, az
ország végzäei és a régóta bevett szokások értelmében történjenekl*

A kilemedikfe és tizedikre néz-ve

A szenlséges ısáazári és lciralyi Ielség, Magyarországot és ennek kap-

csolt részeit, úgymint: Szlavúniát, Horvútorsflgot G Dalmátiát, született
magyarok és a neki alávetetL meg hozza tartozó nemzetbeliek birtoklasa
mellett fogja uralma alatt tartani.
l. §. Továbbá úgy a nagyobb, mint a kisebb oıszágos tiszségeket, még
a küllöldieket is, valamint a véghelyi o`sztt.arl.éságoka1. a magyar tanác-
ból, vallăskülönbség nélkül, magyaroknak és a hozzá tartozb alkalmas
nernzetbelieknek fogja adományozni.
Z. §. De ha Õ császári S királyi felségének úgy log tetszeni, a dunai
részekben két véghelynek a tiszttartóságát, belátása szerint, az O felsége
szomszédos tartományalból való jól éıdemesült küllöldieknek is adomá-
nyozhatja.

A tizevıegyedikre nézve

Ez a cikkely a nádorra nézve, a hannadikban már elintézést nyert.

l. §. Azt advãn hozzá: hogy a panaszkodok az õ bántalmaik orvoslását
a törvény útján keressék, és törvényes idézä meg a törvény rende szerint
való elmarasztalás nélkül senkit se büntessenek.
2. §. Fs azt sem mellõzvén el, hogy az oıszúg végzéseit, amelyek ezek-
nek a zavarolmak tartamán, a különléle oıszágos határozatok által, több
helyütt, az Oıszig rég' törvényeivel ellentétbe jöttek, a legközelebbi or-

" A leuuiıák kérdésében nem ıudıak megallapzdásrı juını.

Ü Ez Iı az ellenrelormúeióval welnbenl védekezë volt. A KV1. század végétől
az adonıanylevelekbe ugyanis olyan Mradékot lrtak, hog' az llletă birtokon mak a
ızıınııuuz vana gyukoıımı ıuuz a bımıuz megzııgednı, mvabu, hogy ıemııa ı
keflûrl loarél.

20 - "H ass
szággyülésen az ezerötszázötvenedik és ezerötszázötvenhannadik, meg az
ezerötszázhatvanharmadik évi végzésekhez képest k:ijavitsák.“

A tízelıkeltedikfe nézve

ltt ll! §-ban Gfl'ZII.ként felsorolta l béke flflvege ı blrtokpereket Q eQ'éb jog-
mlıı\ıfigokıL Klmflntlotlı a kárvsultak -kúrtılanltásíl, illetve a tbrvényea elláris
nıealndlıáadı

A tizenharnıadileru nézve

Minthogy az efféle elvett és elpuszttlott ingó javaknak a visszaszerzése

az ilyen zavaros időkben lehetetlennek látszik; ennélfogva a közbéke
javára, a kárvallásokat innen is, túl is, a feledésnek adjak át.

A tizennegyedikfe nézve

Minekutárıa 8 Boläkly úrtôl kiadott némely adomıinylevelek egyesek-

nek a helytelen Iájékozása következtében, az országnak legnyilvánosabb
kárára, mások pedig különbözõ módon keltek; ezért Magyarországon a
közjó és a békemég, meg a barátság kölcsönös fenntartása érdekébõl szük-
ségképpen klvánatos, hogy az orsúglakók azokat az adományokat a leg-
közelebb jövö országgyûlésen közös akarattal megviugálják; és a melye-
ket fönnlartındóknak ltélnek, azok érvényben mırıdjınık.
l. §. Az ideiglenes átnıházások pedig, meg a fekvõ jószágok, amelye-
ket vagy Boskay úr vagy llléshazy István elzalogosltnttak, addig erejük-
ben maradjanak, amig az országlakók azokkal a közönséges országgyülé-
sen foglalkozni fognak, és azokat, akik pénzt adtak, kielégítik; ezulánra
pedig semmiféle ideiglenë átruházások, semmi cim és ürügy alatt ne
töflenjenek.
2. §. A Boskay úr részéről történt nemesltések érvényüket megtart-
sak, de úgy, hogy erre nézve az okleveleket a közönséges országgyülésen
fölmutassák, hogy az illetõknek a nemessége tudva legyen, hogy e tekin-
tetben a törvények ellen vémég ne történjék.
3. §. Minthogy pedig a legközelebb Kassán tartott gyűlésen. a Bocskay
úrral tartó ormglakok azt végezték, hogy azok, akik a legközelebb jövõ
Szent Jakab napjáig." lıorm és az 5 párthlveihez nem csatlakoznak, min-
den fekvõ jószágaikat és birtokjogaikat elveszitsék: elhatározták tehat,
hogy ez a végzés teljesen megszűnjék & érvénytelenné legyen.

“ Az 1550: X., ısssz xv., ısosz xxx. te. ıuı-gzıız ennek ı kenlaıızk az ııınıs
zseı. Az uıoııo ıorvenyoıızıı ıunwııaıa, hogy o munka roecı-eıum ouıunpınııum)
ouzazuıı, ez Ken., hogy ıognoz eııs zıoozı-ıkkzı vızsgaııasıaıı xzıuı.
M A korponıl OISI-űlflfllél lG0fi. leltfllfir 2-Út jelölte mel I CDUIXOIÁI Ílflilf-
idelétil. 1600. január l5-én azonban ı-ııagtıııfavabbllotlák a fegyversztlnelet 1000.
mnıuı 24-lg, ez ıfıı-nonooıuk, hog zzııın zznıuııoı: o bınokınoz nan szabad
nyûıııı. Az ısoıı apnııs-mııunıın mi-ıoıı kozul oızzazgyoıez szzııı .mun nıpıáı
354
 A tízenñtödikre nézve

Ezt a cikkelyt is, az elõbbi egyezkedés megállapodása szerint erõsitik

meg: tudniillik, hogy a magyarok azokat a fekvõ júszégokat és várakat,
amelyeket a külföldiekre ideiglenesen átruhaztak, ezeknek a pénze visz-
szaadása mellett és Õ felsége beleegyezésével, szabadon visszaválthasák.
1. §. A szabad városok kivaltsagnit pedig (amelyeknek élvezetében vol-
tak) fenn kell tartani és azokkal jövõre minden megkülönböztetés nélkül,
úgy a magyar, mint a német és cseh lakosok, egyenlő joggal éljenek.
2. §. Az ellenükben való panaszokat pedig a legközelebb jövõ közön-
séges országgyúlésen meghallgassák és az orszaglakók vagy az ország
birái ítéletet hozzanak.

A mi Bocskay úr személyét és az 5 kieléçítésél illeti

Erdélyhez, a magyarországi részekkel, amelyek Báthory Zsigmond bir-

tokában voltak, átmegy Tokaj vára is, ennek a mostani összes tartozé-
kaival, meg a Tiszán innen és túl levõ két egész vármegyével: Ugocsával
és Bereggel együtt; hasonlóképpen Szatmár erőssége is a régi határaival
és ugyanezen Szatmár vármegyével együtt.
1. §. O ısászári és királyzi felsége pedig beleegyezik abba, hogy Bo:-
kay úr, azt a két mezõvárost: Keresztúrt és Tarczalt, amelyek Rákóczy
Zsigmondnal és Thököly Sebestyénnél zálogban vannak, visnaváltsa, és
a régi szokáshoz képest ınint Tokaj várához tartozókat birtokolhassa.
2. §. Az egri déısmák, a 'Iisıán túl, valamint az összes többiek is, ha-
sonlóképpen a Tiszán túl, maradjanak Bocskay úmak; a Tiszán innenie-
ket pedig Ó császári és királyi felsége számára szedjék.
3. §. Fs ezek örökläi jogon mennek át ugyan Bocskay úr birtokába,
de ha fiú ágon a saját ágyékéból és törvényes hézasságból nemzett le-
származói nem lennének, akkor mindazok, amiket neki álengedtek, ön-
ként Magyarorsıíg törvényes királyara és következésképpen az ország
koronajära szálljanak úgy, hogy a vérrokonai vagy súgorai és ezek örö-
kösei közül senki, se a Íejedelemségre, se a Bokay úmak ahengedett
:artományokra és vármegyékre, soha semminemű joghatóságot ne kö-
vetelhessen.
4. §. Hogyha pedig leánygyermeke maradna, ennek az ország végzésé-
hez képest, a leánynegyeddelfl meg kell elégednie, vagy belenyugodnia
abba, amiben Ó felsége Bocskay úrral megegyezik.
5. §. Lisıka mezõváros, a ıégi alapítás értelmében, a szepesi prépost-

(Július zs.) áıııpmma meg új haıazkenı. (Magyar oıszazıyaıësı D-zuıkzk xi. 'ıaı.,
-ma. ı.) .;
I* A ızanyııegyzd (quzm puzıızzı-ıs, quıı-ıaııııuını Az ııemzzı ızımkızõı az egyens-
Agi neı ıeızaı-mzzoııakaı n-ızziıızta rsı. A ıiúm-sııımık, hogy a ııırwı: ne ımızõd-
iek, pénzen mzgvaııhuımk.
2!“ S55
sáýıoz tartoznflı ugyan, de átmegy Bocskay úrhoz addig, amig vele más
klegyenlitã és egyezkedés
6. §. Kassának és a többi felső-magyarországi részeknek a kormányzata,
âigy a miképpen a közönséges törvénycilıkelyben végezték, a magyaroké
egyen."
7. §. Az egri káptalan ellátására nézve pedig biztos és alkalmatos hely-
rõl, ha Kasán nem lehetne," Ó ısészári és királyi felsége és az oıszág-
lakók a jövõ országgyúlésen fognak gondoskodni.
B. §. A címezést illetőleg: az a cim illeti õt meg, amely Báthory Zsig-
mondnak volt; ugyanis, hogy magát „birodalmi és erdélyi Iejedelemnek,
székelyek ispanjának és a magyarországi részek urának" nevezhesse;
hasonlóképpen a nemzetségiek és egyéb szerzettek mellett, Erdély cime-
rét is viselhesse, amelyet Báthory Zsigmond viselt.”
9. §. Beikmtása a tartományba és az O Ielségétõl átengedett részekbe,
az O felsége biztosai útján történjék. mihelyst Boıskay úr és az ö párt-
hivei mindeneket helybenhagytak.
lll. §. A mikor az eıdélyielmek az Ö felsége iránt tett hüségi esküjök
alól valo íeloldozasuk is megtörténik.
ll. §. De Boıskay úr is megigéri gondoskodasét arról. hogy azok a
régi helyes útra viszatérjenek.
12. §. Valamint hogy a követeket is, azokból a vánnegyékbõl, amelyek
Magyarországhoz tartoznak, a Magyarorszagon tartandó közönséges or-
szaggyülésükre fogja küldeni és meneszteni.
13. §. Elvégezték azt is, hogy a magnas urak és a nemesek mindkét
részről, úgy Ö felsége, mint Bocskay úr részéről, az összes fekvõ jószá-
gaikat és birtokjogaikat úgy a Tiszán túL mint azon innen. szabadon bir-
tokoljak, és azokat a korábbi uraiknak és birtokosaiknak visszaadják.
14. §. Hasonlóképpen, hogy Szakolca szabad várost, meg a többi vára-
kat: Sasvárt, l-lalicsot és Eerencset" és bármely másokat, amelyek Ma-
gyarországhoz tartoznak, a korábbi birtokosoknak visszaadják.
15. §. Fs hogy a vénnegyék törvényes ispénjai és szolgabirai elõtt és

I' lııeınazy a ıargyzıizsır snran ızınonanıı Kauarõı. rıe viszont ıaıruwıız, nagy
sun a ıskapiıany, sun a kamnasag a virzsnan ez a now ınrıozõ vegvarnkının nem
lehet nernzı. az különben rnzzızızıı a D-ıo. rimrzıynzn ıogırıırknnk.
H ıııesnazy mvaızni Kıkõıeze vnıı, nagy az earı kapaııan ne ıarıazınzajen Kassán.
nanzın z ıegkazeıeızbı õıszägayfiıs gnndnsknrmu n ıııpuıınn mgırıroı. Ezt Maıyas
ıõneıreg nem ıugnaıa él, ly aıııum ki az ıııanı aıõveı. Az zgrı Kapıaıan egy ideig
.vaszan müködött, de a nana ııõupetõı úınoı Kamra ıeııa at székhelyét (Papp
L.z A niızızs nzıyzk ıõnanzıe es rnfikõaëze az rfııınırnnn. Eıp. ms. zo-zl. ı.ı
II Nzın zgeszzn ponuıann Kõzıi A szöveg aatnarı zaignnna rırnët „Erdélynek ez
a szznı Ramzı aimriaıurnnak xeıerırııne. Mzgynrursz.-az részeinek ura. 8 A szenz-
ıyek ızpanıa" rınıeı -.-iseıız. - aaınnrı uıgınnnu rıınzre neyrıı pajzs von, bzıgıar-
paııuı ez alul kıszbeéırzıı õıazıık ınezõveı. A bzgısrpaızzban A rsasmrı néztem
sas: anraznııaır. n szfvpaısnan A aaınon rsnıısrı ziınrreı. A puızarnzzõu Eraëıy ex-
nrzren ıuvuı Maıava ez K-ızzvnzaııõıa zırnzrëı is magukba ıngıuııak. (J. sıeınnncner:
Orosz una aııgernzınz wıppenburn ıv. xn. Nürnberg, ıaını. 1. ıabıa.)
I' vaınnıennyı neıyseg Nyitra megye nyugnıı ıeıeııen.
356
úgyszintén a nyolcados törvényszékeken is, a maga jogát mindenki ke-
reshesse."
16. §. Továbbá, hogyha a gonosztevõk, avagy Ö felségének, vagy más
országlakóknak a tisztviselői és safáral, károkat és gonoszságokat elkö-
vetve, Erdélybe, vagy az ehhez kapsolt részdrbe szölcnének át; alakor az
ilyeneket az Ö felsége megkeresésére vagy bárrnelyik országlakő pana-
szára, ott minél előbb törvény elibe állitsák, és a kártételért az ország
végzései értelmében megbüntessék; a szentséges császári és királyi felség
részéről is ugyanez fog történni.
17. §. Megállapitották azt is, hogy ennek a békének a végzéssé válása
és a végzfsnek megerősítése után, mindeneket végi-ehajtsanak, és a fen-
ııebb emlitett összes várakat, erõsségeket. szabad és mezővárosokat, fa-
lukat és bármiféle egyéb birtokokat (kivéve a jelen békekölés alapján,
a Bocskay úrnak átengedetteket) O felségének & az oısúglakőlmak, meg
az elõbbi uraiknak és birtokosaiknak a kezébe mind visszaengedjék és
átadják; leszámítva az adományokat és a Lálogos fekvõ javakat, amelyek
felõl az oıszáglakók fennebb, a 14-ik cikkelyben végeztek.
18. §. Ami pedig Õ felségének a hiveit, név szerint: Komis Boldiuárt
á Sennyei Pangrácotfi meg a többi összs erdélyieket illeti, akik hűségük
és a szentségs sászári és királyi lelségnek tett esküjük miatt Erdélyben
fekvő jószágaikat elvesztették, minthogy ezek a uelekedetükkel, mindenki
elõtt méltán inkább diıséretre, mint valamely büntetésre érdemesek; a
Bocskay úr párthiveinek pedig mindenüket visszabosátják és a megtör-
tént dolgokat a feledésnek adják át, õ fensége tehát kegyelmesen azon
van és azt kívánja, hogy az 0 felsége hivei is ugyanazt az igauágot érez-
zék és tapasztalják, és hogy a fekvõ jószágaikat ezeknek is visszaadják,
amelyeket akár önmaguk, akár mások útján birtokolhassannk. akár pedig
illő árban szabadon eladlıassanak és elidegenlthessenek.
19. §. Ezenfelül Boıskay úr kijelenli, hogy a nagyvezértöl neki aján-
dékozott koronát nem a király és Magyarország, meg ennek régi koro-
nája kizzbbııësërz fogadta eı.=
20. §. Végül azt is elvégezték, hogy azokat a kölsönöket, amelyeket
a szentséges ısászári és királyi felségnek a biztosai, 0 felségének a szük-
ségletelre az erdélyiektöl fölvettek, Õ császári és királyi felsége fizet-
tesse vissza vagy pedig engedje meg, hogy azoknak a kersményéből,
avagy a harmincadokből lassanként töröltewenek.
2l. §. Mindezdret eldıéppen kiegyenlitvén és öszeegyeztetvén, az van
hátra, hogy mindazok, akik Bocskay úrral tartottak, a hüségrõl, amelyet
neki fogadtak, lemondva: ismét a szenuéges királyi ielség mint törvé
nyes királyuk kegyelme és húsége ala visszatérjenek és fogadtasanak.
Fs mostantól fogva jövendőre, a császári és királyi felség és ennek tör-

=' A nyolcados wrvénysıékıe l. a Il. számú lraIDL

1' Kõrnıs arzıaızsar szeırzıy rõızapıısny ez sznnyzı Pongrác zzıkzıyrõıui ızirwım
nrın ruıınıwznıı arrskainnz, ezert bırızknım zıvzsznzııaız (Enıeıyi oıszaggyaıeıı
Elfilékek, V. Bp. lfi'lB. JW., Jl'l. l.).
5 Vö. H2 58. Slámű lrdãal.

357
vényes magyar király utódai iránt tartozó hűségtól (az ország jogainak
5 szabadságainak épségben hagyása mellett) soha el ne hajoljanak.
22. §. Ami, hogy annál könnyebben megtörténjék és örökké megmaradó
erőt nyerjen, és hogy maguk a Bocskay urat követõ magyarok is efelõl
biztosított, nyugodalmas és csendes lélekkel legyenek: Mi, a szentséges
császári és lcirályi felségtõl nekünk adott, teljes hatalonınál fogva, mind-
azokra nézve összesen és egyenként. akik ily modon a szemséges má-
szári és királyi felséggel kibékültek, mindazokat, amiket ezek az ezer-
hatszáznegyedik évi október tizenötödik napjától" kezdve moslanig tet-
tek és elkövettek, kegyetmesen íeledésndı engedjük át; úgy, hogy az öl-
dökléseket, rablasokat, váraknak a kifosztását, szabad és mezõvárosoknak
az elvételét, helységeknek és falvaknak az elloglalását és általában az
összes erõszakos ıselekvényeket, amelyeket ez idõ alatt véghezvittek és
elkövettek, semmiféle állású, állapotú, rendű és rangú embernek (ide
nem értve a fent kivetteket) be ne tudják, hanem mindazok teljesen és
egyszerűen feledésbe menjenek, és azokért soha többé senkit, semmi-
féle keresett ürügy és szLn alatt, se a császári királyi felség és utódai:
Magyarországnak törvényes királyai, se maguk a megkárosltott ország-
lakók, egyik a másikat, nylltan vagy titokban, a törvény útján vagy
azon klvül, önmaguk vagy mások útján meg ne háborltsanak vagy más-
képpen se terheljenek.
23. §. Sõt inkább mindezek, mindannyian, a mondott idõ alatt elköve-
lett ıxeldrvényeikre nézve, mindenféle fölperesektõl, ügyvédektãl és per-
lekedõktõl, a blróság elõtt és azonkívül, szabadok és teljesen Iölmentet-
tek legyenek és ilyeneknek tartauanak; és õket semelyik rendes biró
semmi módon el ne ltélhesse és e1ltél.ni ne merészelje; kivéve azokat a
számadástételre kötelezetteket, akik 0 császári felségének és a többi urak-
nak, meg nemeseknek a szolgálatában állnak, akiket ezen kivételnél fog-
va mindenesetre számadástételre szorltsanak. Ha pedig úgy találnak, hogy
az ilyen jövedelmeket, úgy Õ ısászari íelségétõl, mint az oıszáglakóktol
fegyverrel és erőszakkal vették el, ez esetben az ilyen jövedelmeket visz-
szatériteni nem tartoznak.
24. §. Es ha a Boskay urat követõ emlitett magyarok közül valaki,
akán-nely várat, erõsséget avagy erődítményt, önként vagy akarata elle-
nére, a magyarok kezébe adott volna; vagy küllöldieknek, törököknek,
tatároknak a segítségét maga mellé véve, Ő ısaszári királyi íelségének
vagy a magyaroknak, avagy a szomszéd tarlományoknak is, károkat oko-
zott volna; hasonlóképpen, ha szabad városokat, bányákat, mezõvároso-
kat, íalvakat, helységeket, taksákat, adékat és jövedelmeket, akármi név-
vel nevezetteket, besıedett, vagy a maga részére lefoglalt volna, ez is
úgy, mint a fent nevezettek, íölmenlve legyen; úgy mindazonáltal, hogy
ezulánra minden elféléktõl végképpen lartóıkodjék.
25. §. Aminek sikeresebb hatályosulása tekintetébõl végre elhatároz-

1' ms. „Kıeızzf ıs-en van az Aımzsa-Dıõmz-ı mtz, „mx A ıınaampaızız ız-
zyõzzëız z z-:mm-ızıaıı, es zzzzı mqımıuıı z ızıızzıez.
358
ták, hogy azok a magyarok, akik Bocskay úrral tartottak, mindezeknek
az elvégzése és megerősítése után, az annak tett esküt; kötelezettséget
és összeköttetést minél elöbb valósággal földmondják, azoktól elálljanak
és magukat fölszabaditsák; maga pedig Bomkay úr soha és semmi idõ-
ben ezeket magával szemben kötelezetteknek ne tekinue; sõt inkabb a
neki tett eskü alól tettleg föloldozıa, és fõlmentetteknek kijelentse.
26. §. Hogy pedig mindezek annál nagyobb és hathatósabb erõt nyer-
jenek, és a Bocskay úrral tartéknak a szívében a bizalmatlanságnak min-
den csírája gyökeresen megsemmisüljön, és hogy ez az egyezség és kibé-
külés annál állandóbb legyen: a szentséges császári és királyi felség az
erre nézve szerkesztett & kiadott oklevelével erõs ígéretet fog tenni, és
amellett Csehoıszág, az ausztriai fõhercegség, a morvai őrgrófság, a szi-
läiai hercegség és fenségu Ferdinánd făherceg is a sty-riai heroegség-
gel együttesen biztosítékot fognak nyújtani afelöl, hogy a szentséges
császári és királyi felség ezt a kibékülést a magyarokkal. minden részé-
ben, sértetlenül meg fogja tartani; valamint a szomszéd országok és tar-
tományok sem fognak semmi olyant elkövetni, ami a szomszédság jogát
sérthetné.
27. §. Eppen így viszont Magyarországnak s a hozzátartozó tartomá-
nyoknak és vármegyéknek az országlakói is, a császári és királyi ielség s
ennek utódai, mint Magyarország törvényes királyai iránt, az oıszág kö-
zönséges végzéseihez képest, magukat örökös hűségre és engedelmességre
kötelezik: és hogy (az ország jogainak és szabadsagainak mindenkor ép-
ségben maradás: mellett) soha els-zakadást, föllázadást, felkelést, a köz-
béke megzavarását, a szomszéd tartományokba való betörést és puszti-
tást, belsõ és külsõ összeesküvést; töröknek, tafárnak avagy bármely el-
lenségnek Magyarországba és a szomszéd tartományokba valo behozá-
sát, O császári és királyi felsége és a közjó ellenére magán összejövete-
leket tervezni nem fognak és semmi keresett szín és ürügy alatt megki-
sérelni sem fognak.
28. §. Sőt inkább a régi kölésekhez és szerzõdésekhez képest, úgy a
magyarok, mint a szomszédos tartományok, a jó szomszédságot és köl-
mönös szeretetet éleszteni 5 a kerasztyének között innen is, túl is a
szabad érintkezést minclenekben fenntartani fogják. Valamint hogy a
szomszédság fenntartására és mindazokra nézve, amelyek szükségesek-
nek látszanak a magyarok és viszonzásul akármelyik szomszédos tarto-
mány számára, kölcsönösen, külön oklevelükel ki fogják adni.”
29. §. Es ha a törökkel tisztességes békét kötni nem lehetne, s maguk
a törökök olyan feltételekhez ragaszkodnának, avagy olyanokat ajánla-
nának, amelyek Magyarországra és a szomszéd tartományokra károsak
és veszedelmesek lennének; akkor azzal szemben, mint az összes keresz-

3' A Sınlnszéd orsúgokkal kdtöll megállapodásokra l. Magyar Országgyűlési

Ünlékek, Xll. SGD-375. l. A magyaroknak u csehek és a cseheknek a IHSSYHIOK
réflére adott oklevelét küzzétetíe a Magyar Törvénytár, 1526-1808. évi törvény-
Clkkek D79-D55. l.

359
tyénség és a haza közös ellenségével szemben húségülcnek a bebizonyi-
läsára és az ország végzéseihez és határozataihoz képest, egyesített erõ-
vel s a szentséges császári íelség hadaival együttesen, hasonló buzgó-
sággal, készséggel és minden szabadkozás nélkül foglak eljárni.
30. §. Ha pedig ellenkezőleg történnék, az ellenkezõt cselekvők azonnal
az örökös hűtlenség bűnébe essenek.
31. §. Történtek ezek és végzésbe mentek Bécsben, Ausztriában, az
ezerhatszázhatodik évben, június hava huszonharmadikán.-Í
Következik Mátyás fñherteg és a megbizottak aláírása.

Rudolf i600. augusztus B-án megerősítette a bécsi békét, de csk addig a ha-
tárig adla hol?-ájáru1ását„ ameddig dlakel nem ellankeınfik kcmnázásakor telt es-
ltiljével. Mátyás főherceg jól tudta, hogy I! mııgylrolt ebben a formában a királyi
megerősítést nem foglák elfopdnl. Ezért elõvette Rudolf levelét, al'l'w.l.lyei a febrlıárl
megállapodást minden ldkölä nélkül hagyta jóvá, a keltezlıt kljavillalta, G ezt
mutatták fel mint királyi Inegerflsiléal. Bocskai a ızolnszédoı megyék!! Kıssám
hilllfl §y\'llBrE, is itt viıigfllák felül n lnegefléfls SZBVGSÉL Al-lfl-ISZÜ-IS 17-én Bofiknl
is megerõsítetle a best békét, helyt adoıt azonban a rendek klvánságáılak, hogy a
kifogásolható pontokıól ı főherceg pótlúiag kiilbn oklevelet állíttason ki. Azt kí-
vánták, hogy a vall-ássıahdságot terjessıék ki a hlvnkna ls, vagyis az első cikkelybe
a vsmou, z ıı-zzzsvaıwzıı ez z lzauzııuag umıl vegyelz be ll „vllur (ıalvzıq zel
la A z. s-t, zllzl mal val: szo, hogy ı szılwu vaullszyalmız: maz „A mu-.zl lum-
lllıuı vılláı sérelme nélkül" eıııedheıá meı. kt kell hınnl. Kltoaáiolták, hogy ı
klrlly É a nádor ha nem is kormánytól Círnmel, de ténylegesen küzbeékelă-
alk A xaheızez, Euogadhaıztlanııak lal-wualı, hogy a béke szövege a lellıelal-õl mint
ilízadásról bszél. Helytelenitették azt a kötelezettséget, hogy amennyiben a Portával
nem jon létre a megfirezés, a ıendek a királyi hadıereggel együtt a torok ellen fog-
nak halttılni. Bofikai az erdélyiek kivúnságúra még azt is be akarta véletni, hog'
halála után csak a ndti kárpotláaként átcngedelt Tlaún tıill területek szállanak vin-
su a klrúlyra, Ddély 3 a speyerl qyezménybefn meghatározott Réfiek viszont -
nem, Ez Erdély önállóságának állandósílását jelentette, Bocskai és a kaswi gyűlés
kívánságalrdi újabb 'hosszú vita kezdöddlt, amelynek eredménye az lett, hogy a hl-
vak belefoglalását a vallásfiabadsagba a következo országgyiliûãre halaallbtták, a
2. § elhagyáaába Mátyás főherceg nem rnénl. bele, de külön oklevélben fejezte kl,
hogy „B Iúlrlal k-akoilklls vallás sérelme nélkül" nem jelenti B Prûléstănsok vallás-
gyakorlalânak korlâtcrlásât. A tfirük ellen fordulăât Brra GZ fillre korléldılãlg ha
a Porta védnökséget akarna Magyaroıszág ialolt yakorolıll. Rudolf klllöıı oklevél-
ben lıõzlmısaııawt lger: n-llmlazoken a uelelrınenyekért amelyek lfllM_ oklober la
ota történtek, egyúttal elismerte, how Erdély és R Réflak megtartják önáiióságu-
kat Bocskai halála után ls. Alsó- E Felad-Auszl-l'lfl. Slálérorazji ÉS a ısdı korona
országai külön-külön jűlállást vállaltak a bécal békében foglaltak meghrlásáérL
Boeslhal deoemberre K-assãl-a újabb országyűlést hirdelefl-. ahol elismerték a béul
béke érvényét, de újból târynllák a klfogás alá eső Dnnwk-lt ÉS hnláromlot hozz-
uk ıoluk. rzı pedig uıaslıaslıem es tárgyalási alapul amit a lzgllõzelzlzlzl pmuzwl
országgyűlés számán.
ııııyır Torvenyıır. ıııs-ıuı. evl ıorvéııycıınıelı.
eso-rıı. l.
 62

1606. A zsitvatoroki béke

a) Kuna, X606. október 15.

Bocskul István levele -llléshdzy lstváııhoz: az ország érdeke
ıı hosszú török Mbmû befejezését klvıínja,
u béke létrejöttéip legyverben kell tartani ıı haidúkat

A tlıenblévs tlirök hăbûrű éveken Át céluılınul húzódott A meg-megújuló ered-

ménytelen hldmfivelelek növellék az alváz sıénvedélét., p\.lntı.llâ.sáL Bücslml túb0-
ránık kzıdellól az volt az âllúsmılltla, hý a Iılború lulylnlőšrmk nincs értelme.
A török béke õsuek-ıpfsûlódolt a Hıbsburfickkal Való rneieyeıäsel. Mátyás [5-
herwl llljlnbt ls a iőrök háború bélejeléâéft, Bak Rlldnlf prágll udvara ragsıko-
doll folylatfisáhoı Alnikuı' a .kaxni Drflăgzyűlés MM augılstusűban elfogdlı a
hémi békét, Bmskıl nyomban elküldte követelt B lñrfik napwezlrhez és efxl ele-
jét vélte antlak, hogy Mátyás Iflherteg A Inllyırvk klıûlúsflwl tárflalldn a llãrökkel.
Miközben a lmsfii orsúgyűlä invıshtal ılaplăn Béäben úhbh iárgyılăsok
Íolylak a béızl béke eys pontjainak Inédosflâm céljából, llläılzy levelére adott
válaszában Bocskai világosan Állást lofilalt a lörük béke l'nel1et1.:

Stephanus dei gralia stb.

Spectabilis ac magnifice stb. Salutem stb!
Buczy Benedek által irt volt Ersekújvárból kegyelmed egy nehány
dolgokról levelet mü nekünk, melyeket megértvén igen akarjuk, örül-
nénk is néki, hogy kegyelmed az oda fel való állapotukat és az embe-
reknd: szándékokat, elméjeket bőségesen mü nekünk is tudésunkra
adja. Az török állapatját, hogy oly veszettnek tartják, semmi egyéb
nagyobb csuda nem lehet olyan fõmonarcha, mint az római császár Yaná-
esiban, hogy õk afféle olasz hlreken olyan igen kapnak, mert ha olyan
igen veszetlül vagyon az töröknek Állapatja, az mint nekik az olaszok
peısuadeúljékf miért kell õ nekik is íélniek tehat az török ereitñl, és
miért nehezlik az mi velek való béksségünket? De õk ámbár legeltessék
magokat efléle hirekkel, nacla occasione' kegyelmed, vissuhitesse azt
vélek, és nézzünk sak az [eltött czélra, az békességnek véghez vitelére,
mert az m.i hazánknak és nemzetségünknek megamaradása csak abban
vagyon, hogy most ennyi romlásból és hoszú ideig való hadakozásból

I lslvdıı laten keãytllnébõl sl-ll. Teflllléla és DBEYIÁIM stb. Üdvöıletünket stb.

Í Peısuadeal (persuadere)=mezgyfiı, elhlıet Peıauaslo=véleméııy. - A török
kedvezıõllen hélflelére abból kűvélkeılellek, hogy a Peluák elleni háború siker-
belelıül íolyl., és a Porh lehetetlen volt a klsáulıl S ızlrlnl Kelkelésekkel Szemben.
5 Ha lllmlmal lalál.

38|
pihenhessék meg, és vehessen valarni épületet magának, hiszem az kö-
vetkezendõ üdõk is magukra gondot fognak viselni.
Az imperiumi gyülésben, hogy vsészér 6 maga személye szerint tel-
menjen, azt mi is azokkal tartjuk, az kik nem hiszik, hogy meguele-
kedje, hogy ennek életében más császárról gondolkodnanak az electcırokf
azok is nem fogják azt ëelekedni, mert abból sok zűrzavar és háborúség
következnek az keresztyénség-re, az embereknek élete s mind az birodal-
moknak osztogatása isten kezében vagyon, annak és akkor adja a kinek
és az mikor akarja. Ha mit ért kegyelmed ez után is oda felé való alla-
patokról, kedväen vesszük, ha nekünk is Ludtunkra adja.
Az lengyelek is mégis veszekedéshen vannak az királyokkal, most ha-
sonlás esett azok közt, kik ez elõtt király el.len az respublica pártját tar-
tottak; az krakkai vajda B.adzivi.l.lal együtt belehagyták Stadniakit, né-
melyek azt mondják, hogy tractálásnak okáért, zálogul mentek volna az
királyhoz, ki nem igen hihetõ, de az bizonyos dolog, hogy mind az kettő
királynál volt és most is ott fog-nak lenni! Stadniızky házához ment
Lanczutra, az mi magyar hadaink kijöttenek onnan,' az respublicat még
is azt mondják némelyek, hogy gyülekezlk, minthogy ad 12. Octobris
volt convocatiójokf' nem tudjuk, hacsak ebben hagyják ezután dolgokat,
avagy újltndı valamit; mi úgy viseljük hozzájdk magunkat, hogy az jó
szomszédságnak felháborodására semmi okot nem is adunk, és az kik az
respublica javára jó akarattal megtaláltatnak bennünket, el nem tzıszit-
juk, sem idegenitjük tõlünkfi
Az hajdúsagnak oda íelmeneteli felõl, egy nehény rendbeli panaszol-
kodăsat láttuk kegyelmednek; mind azokra, mit írjunk, magunk sem
gondolhatjuk, Isten látja semminek okai nem vagyunk, mert ha lehetne
az egész hajduságot csak az magunk kebelében vagy markunkbsn szorí-
lanunk, hogy senkinek terhére ne volnának, de ilyen változás közönsé-
gesen soha kár nélkül nem lehet; ha oly jó szél találkozott volna vala-
honnan, az ki hírünk nélkül az német császár erejét kilútta volna Ma-
gyarországból, talám úgy kár nélkül helyére tudtuk volna hütünknek és
nemzelségünknek szabadságát áliatni, de hogy haddal kellett azokat in-
nen kivel-nünk, az kik minket rontottanak, kârral kellett annak meg-

* Az imperlumi gyűlés a német birodalmi gyűlésl. jelenti; elector=választ6-

fejedelem.
* Tı-acıaıaı, li-aelalıı= mi-galas.
“ Leı-lgeloısıfiglıan lll. zsıgmoııd uralkodott (l5a7-18:42). A kõzıızmõség a ki-
rály megbuktaláséra törekedett. Vezetője .lan Dınoyskl halála után Mikolai Zehrzy-
dowakl krakkól vajda lett. Janusz Radzlwlll vllnıl ııastellanus és Slanislaus Stad-
ıııızkı zugwulskı szuıı-os-Lm A király ellenlzlzı kıiıe ıarluzotl. ıeırı-lıeıı ızgyvzı-ez
hıı-L1-A került sor, aı-nl ı király gvõzelı-ııevzl vëgzõauıı. Lınzul stıl-lı-lızlcl bımlu
volı. amkzl magyar sapawkoı-A azt a 100 lııldút erıı, akiket u kõmemesi pan
támogatására küldött. (N. Istvánfly: Hlslorlaruın llbrl XXXIV.)
7 Október lflére hlvlák őket össze. `
' A lengyel kıpewlunzk kieplıesébsn ıuı; volt lllslınzynık, aki amig Lengyel-
országban ıanozlıu.-lan, azon dolgozott, hogy aucsluııc ls vegyek számnáıbı a tran-
iellılıelı között
lenni, k.it az következendõ jóért el kell mindnyájan szenvednünk. Eddig
ha módunk lehetett volna ezeknek leszállitásában és nemzetségünknek
állapatja az két hatalmas ısúszár ereje között ilyen bizonytalanul nem
lött volna az lszállltásokban is, vagy könnyen vagy nehezen gondunk-
nak kellett vol.na reája lenni! De ha szintén módunk lött volna az leszál-
Lltásoluban is, bizontalan állapatunkhoz képst, nem mondhattuk volna
bátorságosnak, mert amazoknak mind ketlõnek kész hada és ereje fen-
lévén és alkalmatossága adatván reá, az két tar közül, ki tudja melyik
kapott volna üstökében az magyar nemzetségnek. De ugyan az leszál-
lltásban is jól tudja kegyelmed, hogy eddig semmi módunk nem volt,
mert az fizetésre és hópénzeknek adására elégtelenek voltu.nk.'“ Számok
6 nékik euılatt fölötte megsokasodott: hogy vérrel és harczczal szállítot-
tuk volna le õket, az sem bátorságos, sem az körül való nemzefségekért
tisztességes nem lött volna; õk is penig valameddjg azt látták, hogy kl-
vül ellenségünk vagyon, és szolgálatjok nélkül nem lehetünk, mint efféle
szabad bálnrságoson gyülekezett, gazság szokott természetiben semmit
hátra nem hagyott, nekünk sem volt módunk benne, hogy az zabolát
szájakban megránthasuk.
Következett tehát, hogy ez jövendő jókért, ezt mindnyájunknak (sak
el.kel.lett türnünk; most vagyon immár előttünk, az békesség véghez men-
vén," minden el.ménket arra fordltjuk, hogy ezeket szép csendesen és
jó módjával leszállltsuk, öszve való blzmtással sem az köuéget, sem az
hajdúságot nem jó blztatn.i,“ sem boszontani, mert a.nnak isten tudja
mi lehetne az vége, akar melyik fél nyeme vagy vesztene, mindenik
kárára lenne nemzefségünknek, és ha eddig az sokat eltűrtük, kiuin tür-
hetetlenségünkkel ne veszetsük eszét eddig való jó ügyekezctünknek és
mostan helyére állott jó hírünknek, nevünknek.
lrtunk mü mostan is oda fel kemény Ienyltékkel, minden kapitánok-
nak, hogy az alaltok valokat meglenyllsék és zabolán hordozzák. Azon-
képen az vármegyélmek is, hogy ez egy nehány napig való éles adáso-
kat, mig kegyelrnetelrbõl bizonyos válasz jöhet az békesség felől, ne ne-
hezelljék, mihelt az békességnek jó végét érthetjük kegyelmetekkel
egyenlő értelembõl, mingyárast azon legyünk, hogy ezekben az javát, ki
szolgálatra való leszen, az végvárakban és egyéb tisztességes állapatra
rendeljük. Az kik penig nem arra valók lésznek, azokat is leszállltsuk.
Most immár csak minden órában kegyelmetektõl várunk, mit írjon az
békességnek véghez vitele felõl, kirõl islenlõl kívánjuk, hogy hallhassunk
kívánságunk szerént való jó híreket kegyelmelek által. Bene valere

" Lfisúllíl-= lesıerel.

'° flóhénznek ncveılék a Bûldolklinnák egy hflvi Hûldjût. A hfijdúkal nem
tudták rendszeresen fiıetni. A béke megkölésêkcrr hâüalékıu Isoldjuk már eléri:
a MU tm: lallérl.
I :“Arı'a ulal, hog' Bécsben az udvarral lékejütt a megegyezés (I. a ül. számú
ru ).
li A Iııjdúk fcısztogalásal a nemessegból és a paraszuágbbl ls ellenszenvel vál-
lal!-ik kl. A köıségen a Parlizlságot érll. Az Dsszeblztalâs Usszeugrltásl jelent.

383
cupientes. Datum ex libera civitate nostra Casoviensi die 15. Octobris
anno domini 1606."
Spechbilia ac magnificae dominationls vestrae
Stephanus mp.
benevolentissimus"
Simon Péchy
Kívül: Spectabili ac magnifico domino Stephano [de] Iliésháza slb.

aouııy lııvııı eı ıııbkızy lıwııı ıeveıeuıe. Tar-

ıaııuını Tar ırıı ıu-ua l. ııııyıı-.

b) Kassa, 1606. november 13.

Bocskai István levele Illéılıázy István!!-vz: a lö-rök altalmıím szükség van
a németek ellenében, a uéguámkat nem bncsútbalja ki ıı békesség létrejötte
zıõıı ızzzõbõı, A ıızjaımg zıızın ızıuper Mıaazııızzmzag volna. ıız „zm„1;ız„ le
nıegblznldıúfól, amíg a bčkeııéu létre nem

Az 1606 sıenlenıbu-eben lolytaıaıı bécsi Iársyalăsok során nay vim vallott ki

ı ıõzõıuzaz vıııs vımıly ker-am. A been rzıznmn meıaııawauza ez ııuııııa z Man
bekébe bevetlélg hofl nlnennyibar n bekelárgyalăsdı alllt a Lürëk olylh kfivelelé-
sekkel lepi-Az (el, amelyek ıı or-ua; ıznınarı vu-zélyaaek, akkor egyuült eı-õvel
logıuık ellene lıarı.-olnl. Az augusztus! kaswl resıgyfllë at a kñıeleıetlséget elfogad-
hılıllınnılıı urınlıı, éı Boulrıl nıellılıattlıl ugıneıt ıı llllıponlet képvlıılıák a
szeptemberi mefliëlêleseken. Mátyás főherceg azonban nelntslk u beui békében
Íogl-ailakhuı rlfizıılwdotl, de egyúttal a rbrflk ızllvetaég meflzlintelıäet kívánt-a.
Amikor az udvlrhlıı ül! hlngoılıttfilr, hogy eun ı ponlon Íelboruihal az egëz meg-
zgyzza, a magyar mzgızlmıuk kuıuıı mzgáııapnanzı kawıızk Mar;-az ıahzrreueı ı
llirük béke Ülyflıen. Blind: éfldlnélnn I király rıkhet G II\ııD'lr küvelek ûllăn u
Iörök tudomására hova, hofl' Bofiklılval és hlveivel megdllapcllfiat kötött. Ugyan-
lgy tfijéknltltjl G Iördldit Bmiml I! G rábsúll méllánycı ielléleldt elfomdádrıı,
Ha azûllbflt I lbrük erre nem hıllana S vêdnbltséiet aluırlli Muylroruág llillilt
yıkorolnı, akkor a ınagvamk kõıelezetıséget a aéml -béke ııaıaromı mes. A ıõrok
ızflveldlzõl való lellwndás Suli Mayarmızáya vonatkoıotl, Bomkainlık mint erdb
ıyl leledelenuıek vıruııy-ıı. a Portal-ıoz nem erinıztıe. Baukal, bár tartott a usrukıõl
(`l. az S8. aim ılatl), helylelenlletle a Lfilük slüveäg Ielıdásûl. üt több alkalom-
rrıaı ls kllejtetıe, ly az lıt kaıulı levelében ls, amelynek írásakor még na-ıı tudott
ı béka Ineflblfirűl.

Stephanus dei gratie stb.

Spectabilia ae magnifice stb. Saiutem stb.
Meghozván Vathay István az kegyelmetök leveleit, az tractatus állapot-
ját megértöttük az lrözönségösen lrt levélből. Azonkívül privatim egy-

" Jó egészséget kívánunk. Kelt Kassa sınbud vúroıunkból, az Úr 1606. évében,

ultlóber l5-en.
U Teklnletq la naflıágaı urıságodnak nagyon lóakaró bırátlı

364
néhány szülségös dolgokról az kegyelmed persuasióit. Az tractatus dol-
gában a több L-:ikkelyek mind tűrheiõképen viseltettenek, de hogy az
Tiszán innét való részét Magyarországnak és az magyar nemzetségnek
olyan nyilvánvaló elszakadásat mondották az török óltalma alól, miné-
künk az semmiképen nem tetszik, egyért, hogy az ország végezésével
mind Korponán s mind Kasán, azután az kegyel.rned Bécsben ment kö-
vetségivel és az mostani mitólíink adatott instructiónkkal" teljességgel
ellenközik; másikért, hogy ilyen állapatjában, a mily úton most az ma-
gyar nemzetség hütinek és törvényének szabadságát az török patrocini-
umjávalw kereste, ha meg akar abban, a mit immár isten kegyelmessé-
gébűl megtalált, maradni, nem tartjuk batoraágosnak, ha lerázza magáról
az török patrociniumát, holott nem küsebb gond azt mególtalmazni, a
mit talált, mint szintén az keresése volt, melynek minthogy az keresésére
magátúl elégtelen volt, az megtartására is elégtelen leszen, Csak most is
látjuk s értjük is mü immár, mind hütökben, s ınind szabadságokban és
szömélyekben mennyire kezdötték nttíönn, ahol módját ejthetik meg-
háboritani az embereket és az mi nemzetaégünkból valókat. Az penig
természeti az némötnek, kit soha el sem hagy, akarmely hosszú üdõre
el sem felejt, hogy az bosszúállasra való atkalmatoságát el nem mu-
lasztja, melyben hogyha 6 neki zabolát nem vetnek az szájában és útát
meg nem gátolják, bizony szabadosan jár el sokkal az õ természetiben.
Lerázván penig az török patroıziniurnját, ki enyett most az törvénytelen-
ségbõl megszabadúltunk volt, annyit tészen, mintha az elõbbi törvén-
telenségre nyitottunk volna kaput az nënötnek, & isnét ugyanazon
irıség, rabság és elviselhetetlen iga alá adtuk volna nemzetségünk nyakát,
a mely alól ezelõtt sok vérrel, kárrııl, gonddal és munkával kikiszabadl-
tottuk vala, melyből bizony mü kevés jót remélhetünk; adja isten mind-
nyájunknak megmaradásara kévánságunk szerént való jó végét, hogy az
ulzánunk való emberek is jót mondván úldhassák koporsónkat is holtunk
után. - Az végvárakat, hogy üdó elõtt, mig az ó [ölségökkel lött conven-
tiónknak executióit nem látjuk, hogy kezünkból kibosáthassuk, arra sem-
miképen nem mehetünk." Lám kegyelmed is arra tanácslott ennekelõtte
bennünket, hogy semmit is addig kezünkbõl ki ne bosássunk. mígnem az
õ íülségeik rãzıéról is az rneglgért executiókat meglátjuk. Más az, hogy
kötelesek vagyunk arra az oıszágnak is, hogy hírek nélkül ilyen állapat-
jokban mindaddig is el nem hagyjuk, míg mindeneknek jó végét nem
látjuk." Resignálni" penig az végházakat annyit tenne, mint ha az biro-

W Utasllásunkkıl.
1' Oıuzızm, veazıznı.
'T conventıaıııu-.ak eııeeuuoı=ıı-Aegálıupodásunkı-mk végi-ehıjıasa. - Boskaj a
ııezebeı-A levõ nmgyaı-aı-zágı várak audasá: akkor ukaı-ı.ı megkezaeni, nmiımı a
pouonyi orsıaigyűlés a bési békét és a kassl gyűlä áll-al klvánt javításokat tör-
vénybe lktatja A uiwaıanıki ıargyuıámımn Amııbın ıbııaıı egyezıek meg, hog
uzzeınbeı ız-en ızzzaõajëıı meg z varak auzaasz. amıuı annyi engedmény-L ızıı,
hogy a pouonyl Országgülésig vegyes bizottság igazgassa u várakat,
'° Az nıszâgon az oısúggyûlést ëı-tl.
H Rzsıgnaı (reıigııaı-e)=vısszaAa, vısutizeı.
dalrnat. Ország híre nélkül eresztenõk ki lıezünkból, kirõl egynéhány
felõl in cont:i-arium obtõtáltanak" is immár bennünket, hogy üdó elõtt
ne cselekedjünk. Harmadszor jól tudja azt kegyelmed, hogy az véghá-
zakbéli tisztöket is az ország gyülésében kelletik eloszlani; ez okon is
addig módunk nem lehetne az resignálásban, hogy promoveáltassanak"
egyaránt mindnyájan, az kik hazánkriak szolgállanak mü mellettünk is.
Fizetetlen állapatjokat úgy vagyon mi is jól tudjuk az végbelieknek, de az
magyar szolgáló rendnek némöt idejében csak [elényi állapatja á fize-
tése sem volt, mint mostan vagyon; mü nekünk is vagyon vigyázásunk
reájok, legyen istennek hála, most oly szívvel és oly állapattal ismer-
jük õket, úgy tetszik, nem lehet tarlásunk attúl, hogy az nékünk adott
köteles hivségek ellen, most ildõ elõtt sem töröknek, sem németnek adnák
kezeikben az mi akaratunk ellen az házakat.
Hogy az hajdúság rablással akarnának alájönni onnan feljűl, nem
tudjuk, micsoda költött hír lehet, ısaknem mindennap vadnak onnat
íeljűlról mind az vármegyékból, hajdúságból követök előttünk, nem is-
mernõk egyik félnek arra valo szándékát, csak véletlenül ok ne adassék
arra nekik. Bizony az nemes országtúl és nemes vánnegyéktül nem ér-
demeljük s nem is reméljük semmi úton, hogy ıselekedjék maguk hirfe
nek, nevének gyalázatjával, hogy szénájokért, szalrnájokért és egynéhány
tehenökért, hütökért és törvények szabadságaért vívó badakra arczúl
iámadjanak, mely nem az igaz háladatosságnak neme volna.
Mü mindazonáltal most is lrıttunk minden kapitányoknak, hogy az
alattok valókat fenyitékben tartván, mind nemességgel, községgel jól
alkudjanak, és minthogy kegyelmetök egymástúl megoszol, kegyelmed
az hév vlzben,fi Nyári uramnak penig alá kelletik hozzánk jõni, Rhé-
dey Ferencz uramtúl hagytuk.” hogy hallgasanak ez üdõ alatt minden
oda föl való hadaink; most, hogy onnat alájöhessenek, ugyan az tölűl
megirt okcıkért sem lehet, de ide is az föld mind puszta és rakva ha-
dakkal, az kegyelrned jóazága íelűl penig különben írunk Somogyi
Györgynek és az több rajta levõ kapitányoknak. Odaföl való tisztit és
gondviselését, hogy kegyelmed mostan resignálja, mikor még szintén
az közepén vagyunk az dolognak és semminek végét nem látjuk, sem-
miképpen nem lehet. Más az, hogy ország consensusából választatott ke-
gyelmed arra az állapatra, magunktúl nem resoválhatjuk magunkat ró-
la." Es minthogy ez békességszerzésben fõ intercessoiä kegyelmed volt,

I in mzm-ıum=eiız„iizzõizz, eiizmeiei-z. oiıızmi izıziemziı-Kõnyõfõg zz-

dezik.
H mmzvziı (p„zn„veıe)=zıõm„zziiı, ziõiepızı.
= Ami uuıi, hogy iuezi-.Azy i ııznzzeıii gyõzyvizzizzı ıizzzsız izi.
Z' Nyúry Pal Illlyarurfláfl birtokos Volt. Bocikiıl ltülllyeıetébelt Inűködñfl. Az
im-i mzınizei-i izmai zizzagmiiezzn mint egyik mızioi-izıõiizı zminzrıek. _ ahe-
zizy amıiz mıgyzfai-su;-i izizıizim B ızziziiimpzzızzit ıõpmniznnkz.
1* Oızzõz z„m„zi„.§izõi=Az -zısmgõiez zgyzımezeizeı. amivel (K-z„ıvefe)=
ızızziii, zıizzamz
5 Kflıbenjlfő.
minden executiókat 6 lgéreteket kegyelmedért, és kegyel.med által tötte-
nek, egész nemzetüriknek nagy káriira, sõt minden eddig való végezésünk-
nek (ki tudja) fölfordúlására lehetne, ha most kegyelmed ebbõl magát ki-
vonná, sót az örök emlëtözetre megmaradandó hlrnevének sem használna,
ha ez jó ë ment ügyeközetöt félben hagy-ván, a mint kezdötte, olyan di-
séretesen véghez nem vinné kegyelmed. Nyári uramat pedig, amint lrók,
oda föl nem hagyhatjuk, ilyen beteges állapatunkban mellettünk kell
lenni õ kegyelmének.“ Az nagyszombati doktort, hogy kegyelmed az mi
szolgálatunkra rábirta, akarjuk; isten kegyelméböl reméljük, hogy nem
kell azelőtt való doktorok negligentiájátúl" tartani, meggyógyúlunk ez
nyavalyánkból, annyival inkább ne kések, talám a lábra való boısátá-
sunkban õ is seglthetne valamit, mert az zsidó doktort immár hazabocsá-
tüttuk.
Az kamulrákafl' és báısonyokat, azonképen az olasz borokat a mi-
korra meghozzák Béısben, maga igéreti szerént ne felejtse el kegyel-
med õket, mert másnak nincsen kinek lrnunk lelóllilk. Bene valere cu-
pientes. Datuin ex libera civitate nostra die 13. mensis Novembris 1806.
Eiusdem spectabilis ac magrıificae dominationis vestrae
benevolentissimus
Stephanus mp.
Simon Pechi mp.
Kívül; Spectabili ac magnifico dominó Stephano de Illäháza stb.

Boiııııy Iıivlıı h lılhiıáıy lıwlıı ievıiutu. Ton-

ieneimi 'rır irıı. ın-ıı. L ııqyıı.

c) A Duna és ıı Zritiıu folyók közti tábor, 1606. november ll.

Békekñtés Rudolf császár és a törökök között

A Deuı wie izizgaziueai-z kivan: izıznıiıaıı megadom iiuiıi (vis. iı ui. ıznmú
ii-ami! oimiıei- vegen n uisıari izıaawif, aoısui iııeıııızoictıl ez ı ıurõiıoii iivam A
7.ııı.vı ioiyõ im-imiaunai mquiadõiiiek a urgııasok a november ıı-en, n nem
mıgiıuieseıe vzıeıızk. A zzıivaiamki béke z ızi-iiizzı ıiei-aeıekeı a uıiyızgez helyzet
ıtıpıın miiiezıe.
A mi-ıaiieı ıu iıiiziiıt ızıivqteı miezi: ez am-zifıi iziváıi mzziıizniuıi ıiıiınmiı iii,
akiket ı szöveg iıunui (eıwmi. A iiiı-iuyi ııiegiıizimıiız .ioiium van Moiın, ii indi-
mnazz iınámız, immımmi iõiupiiáıiy, n vegviaeki :fizetek meiiigyzıiiie; Adni!
von Aiuııini, a iiaiiiıııııu iınawaı. A mezei iuzeı-ek ıõıziugveiõiz. a uázzsi-i ei
mi-sıyi ıiıi-isei-ez im-ınányıõiu; 'rhunxı Gyai-gy, Arvn megye iii-aka: xuiınanin, kira-

ÍBOGKM mflllll Ma beteg Volt, állapota Időnként úlrneliétlltg jiıvull ugyan,

de azután megint roawıbbodotl. Augusztusban Krakkóhól hlvlak hozá egy lılreı
flfvuñl, ii! E Sem Í-1140'11. Bêflillfl rllll. A2 Efl'k0l'\'lfl.ll :Rrllıt ,,VÍ1Jb2l2HêI2" Voll.
Römyfilttéberi többen llınmlllljdt, Kálhay Mihályt p'anúı`l|.ol.lák ıuıl, how a
lejedeli-net megınérgezle. Ennek ı gyaııúnalı maga Buakal Is hitelt adotL
W Hınyagságfilól.
5 A iiamulla dımıziazovet virág vagy egyéb miıitálıkal.

367
lyl aızlalnolmıeater, uasıáfl és királyi mnácshl. I-fivlnlly Mtldh lllrúlyl lllűnllli
lneslır. császár! és klrălyl Ianlflõl, Slilrled von Kolonlu, Dunan lnnenl lõlııpl-
Uny, a hldltıınãã tıılısofl; Batthyány Ferenc Soprlm rneye Ifllıpănll, Dunûnufill
fõkapitány; Erdődy Krlılól Mltyls főherceg lımarásı, - Az erdélyi megblldll-lk:
lllésházy lstván, Trfincıén és Liptó megye Ífilflıánll; Nyáry P61, Czbboı' Mlhflly él
I-lolllnnn Gyliry. A bıztoaok Ielsbrfllâfl után .a szerzõdä ndvege 6 kñvel-K226:

Adjuk ez mi levelünknek jelenvoltâval mindeneknek tudtára, hogy

minekutana az mi kegyelrnes urunk S Iejedelmünk második Ru-
dolphus, isttn engedelmébõl az felséges római császár, Németország-
nak, Magyarországnak, Csehországnak, Dalmatiának, Horvát- és Tot-
országnak királya között és az hatalmas második Murates s harmadik
Mehmet megholt rsúszárok között megbomolvan és megszegetvén az hé
kxég, had támadott, S az mind ez mostani hatalmas Achometfl
ısaszár ideiig tizenöt egész uztendeig különb-különbíéle egy-más szeren-
csékkel tartatottfi' ugyanazon Iejedelmek szánakozván az sok szegény-
ség-nek ennyi ideig való nyomoruságikon, & akarván azoknak s az több
alattok valóknak is nyugodalmat és tsendességet szörzeni és az hadak-
nak tulajdon való háborgalásokból valamennyire kivenni, az békességnek
megújítására elmejeket fordították, és õ fölsége sásür urunk, az mi
királyunk, az följõl megnevezett commissariusokat” és követeket, az ha-
talmas török császár penig, Achomates, az tekéntetes nagyaágos Ali pasát,
Budán íõhelytartóját & gondja viselõjét s Habil eífendit az fõkadiár"
válısztottınık, kik sok tractálások és egymás között való szúllások után
végtére ez következendõ békességnek conditioira," miııd az két felõl
erõsen megtartandókra, jöttünk awagy jutottunk.
Elsõ. Hogy mikor mind az két ısászárhoz az követek érkeznek, mos-
tan mindjád ugyanezen követségben, egyik az másikat apjává, az má-
sik penig az másikat fiává fogadja.
Második. Hogy minden írásokban, levelekben és látogatásokban tisz-
tességesen procedâltassék és egyik az másikat ısaszárnak nevezze av-
vagy Írja s nem királynak.”
Hıırnıadtk. Hogy az taúrok is is egyébféle nernzetségek a békeség-
ben befoglaltasanak és mig az lıékeség tart, semmi kárt az keresztyén
országoknak ne eselekedjenek."

:A tlzenütêva háború Ideje ûlfltl három török szultán Váltolll egymást:

lll. Murád (B Sflivel hibásan mond ll-al) (l5'H-1595), lll. Mohamed (l505-N03)
és l. Ahmed (N303-l6l'I).
I Mzgbızaııakıı.
5' Ellendl=úr, mtgslñlít-ásban hflfülfillăk. - Kád! (l(Ádla)=lUt'Uk biró, Hzabll
l budıl kerület íñbltija Voll.
37 Fellêlêlelre.
H Pmzafiı (pmzuzfe)-megıeıenııı, ami-_ 1-urak ıeszıõı z Haızzızuı-g-uı-ııımıõı
ami ııirnıyıızız neveznek
“ A krimi lllánık a török hflbbrl fennhatósága alatt állollak, lıhánluk köteles
van z szulıaıı parancsára sex-:gat Kuıfleııı a mıõk ımayáı-ıuııma. Kaumıı erııkuk
u wrflk aeregeké alatt maradt, rablasukkıl és puszlllaıukkıl azonban félelmetes!
lettek Iıevflkel.
 ( .` -.-3-,w;»._.
^f .z..'.`.___ f=\'.
"- ,._„: ı ıı.. A,'-"
iz `- fz-_:-~. _.-q-7; __
= z _ _.1,_„,._».`.
-z.e.~.,fix- t _."/'*.. -„„„.._...,
~,,-,~.„„_z`„Az„_,:.._.,„_ _...
ı g§_y~._ _ _ Vı .„\.\~„7v*.fiÍ
' 1 ëf'. -Y-'.ffi“;`~,
„,. tz. \ . .Q„.z.~.~ÍŠ9-'/.<1~0.'f -1 '- \-»
.- ;%\."F~'_| :.-“H..j_;>;f:ı17ıč -1 Ifi \/ú\\ýA`\ÁÚ _-1
/' '. ıfl ,.~;:_-.`;f`.:;-`.; . „T1
ˇ “V
K - . .. .ˇ-.'11 -'l'l1L-E1, z~ .._-.ha
_*fz?".". '"'ˇ`
az
'a
`
zëôaív.
-e F __ `
J
\ -.Q ".
U-3.2;
23. Rerekluluıluı dıs/.puska rr.-sılele Gyõr nstrorniınuk r`ıbrá'ml:`ısčı\':ıl. XVll sz.
ıl\ıag_v:ır Nemzet; Múzeum)

za. Bocskai hada; Rt-sz-ı<u,v1.n (Nm-„L zi"-nk,v> usımmuıjzik. ısos. Gt-<>ı~;; K1-ıı.-r rt'-1.
km-ez, ıaııs/E (M Tızrı. Kt-pzsarnuk 280. T)
2l, Bmıvioıı (;.ıb-ır, 1.<ı:ı«~z-t-:lmı mvsıı-r ı-«/zıwıtzt-\ı-, ıun/.
Sı, 1-IK-ıı\`ı ı(z»„yvı.ıı-_ z\|ı|ı„ıı_\ı M :K-ııy
~~ _\ Ki-fia.
,»
. „` '..,'-l.~F.m.q.,,4v-
\@,ͧ . _ _„
.,

4
zŠ'ñ ugii-iq ,___ .1-
 Negyedik. Hogy ez két császár között legyen az békesség minden ha
lyekben, fõképen Magyarolszágban és ahhoz eleitõl fogva tartozandó
tartományokban és egyéb országokban, tartományokban és provinciák-
ban, mind vizen s mind szárazon, az kik õhonájok tartozandók, és bele
foglaltasanak minden országok az austriai házhoz kötelesek awagy
attól függõk: és ha az spanyor király is békességet akarna szöneni,
ellent nem tartanánk benne.
Otödik. Hogy mindenféle ısaták megszönjenek. Ha penig történet
szerint valami tolvajok támadnának, S aicármely tesznek kárt tenné
rıek, szabad legyen efféle gonosztevöket megfogni és az ö meghfogások
felõl az mäik ıämek irattaaaék; annakutána törvénynyel láttasék meg
az dolog az előtt az kapitány elõtt, melynek kapitánysága alatt efféle
hatalcı-n történik, és az elvett marhák visszaadattasanak
Hatodik. Hogy várakra ütni és megvenni se titkon se nyilván, sem va-
larni practjcăval” ne légyen szabad, söt még sak probálni is azokat
megvenni, avagy elfoglalni akárminemű módon; és hogy egyik résnñl
is raimágra emberek el ne fogattassanäc. Az mi penig adatott Bocskay
fejedelemnek, az az bévsi végezés és pactumok szerint maradjon.”
Hetedik. Hogy mind két ielöl minden rabok visszaadattassanak és az
személyeknek egyenlõségek szerint elcseréltessenek, úgy hogy az rabok
urai az õ saraokrói megelégettessenek mind az ket telõl; az kik penig
váluágok felõl immár az 6 urokkal végeztenek, azok megfizessék; az
kik penig az békesség idejében ellogattanak, azok minden fizetés nékül
elboısáthsuınak.
Nyolczadik. Hogy az győri király-képének és az Dunán innen s túl
való ország-kapitányinaktf és az horvátországi bánnak, mind penig az
budai pasának (az többi penig õ tőle hallgasaanak) minden hatalom
adasék minden jövendő végbeli akadékok, kötödések és botránkozások
eligazitására. Hogy ha penig nagy súlyos dolgok történnének, az kik
ö általok el nem igazlttathatnának, azokról mindjárást találtassék meg
mind az két császár.
Kilımczedik. Hogy az várakat mindenik rész az õ régi helyeken meg-
épétlıesse, újonnan penig várakat és kastélyokat épéteni ne legyen sza-
bad.
Tízedik. Hogy az mi részlinkrõl küldessék követ ajándékokkal az tö-
rök császárhoz, és az nagyságos szerdári' is küldje az 6 követit az tá-
borból az mi fölséges hertzeg urunkhoz ajándékkal. Es mikor az mi
követink Konstantinápolyba az békességnek rnegerösltëéért jutnak, on-

H l=ol-ısllyal, osoıszuveuzl.
U L a al. azfiı-n alatl. - Paı:tuın=elıyeuea. mesegveııs.
97 A Höri klrlly-képe, vayís a király képviselője a dunántúli olsúgus fõkapi-
mııy volt alunek koı-zeıe lı Balaıonlg ıeı-leol. A Dunaıılúloıı volt még egy loka-
niünyság a Balatontól a Dráváig A Dunán inneni Vay bányavárflsl fñkabllányıal
hivatali területe a Dunától Murány Váráig húzódott.
3 A uırdál- a háború Iartlınıárı kinevezett lövezér, rendszerint lı nayvezir. ltt
a ı-na: emllml Lola Mol-laı-nad nngyvezlı-l-sl volt szo (va. az aa. számú lrássalı.
24 - ıoıı 359
nan is küldje az hatalmas török császár az mienkhez Prágába az ö kö-
vetit nagyobb avagy több ajándékkal, hogy nem mint azelőtt volt szo-
kás.
Tizenegyedik. Hogy most az õfölsége követe Konstantinápolyba vigye
be az kétszázezer forintot marháúl s pénzûl az fogadás szerint ajándé-
kul, egyszer S nem többször.
Tizenkettõdik. Hogy az békesség húsz esztendeig, elkezdvén számlálni
az esztendõket januariusnak elsö napjától fogva ez jövendő esztendő-
ben, legyen, és három esztendő mulva mind az két fejedelem vagy csá-
szárok egymáshoz ajándékokkal követeket küldjenek, úgyhogy az aján-
dékokkal ne tartuzzanak s nevek se legyen, hanem kiki mind az ö jó
akaratja & tetszése szerint; küldjön hasonlo személyeket is és méltókat
avagy illendöket. Az meddig penig ez az húsz esztendő tart, értessenek
avagy bele foglaitassanak az fölséges római császámak utánna való suc-
cxori" és Magyarországnak legitimus királyi & névszerint való atyja-
fiai, unokái és azok után törvény szerint következendõi, és azokkal is
erõsen megmaradjon az békesség. Ugyan úgy értessék az hatalmas tö-
rök császár részéről is, és úgy légyen.
Tizenlıaflnadik. Hogy Vácz mi keziinknél maradván, meg épëttethes-
sék, de meg ne nagyobbitassékfl'
Tizennegyzdik. Hogyha az õfölsége követi az Portára érkeznek, sza-
bad legyen kérniek, valamit akarnak, az császártól.
Tizenötödik. Az mely faluk lfilekkel, Somoskõvel, Hollókõvel, Ajnács-
kővel, Dévinnel, Kékkdvel, Szécsenynyel, Gyarrılattal, Palánkkal, Nóg-
ráddal és Váczczal az hódolástói megszabadultak,“ ezután se hódulja-
nak; miért hogy az házak mi kezünknél vadnak, és azokhoz semmine-
mii iszpája“ és egyéb akár hol lakjék, semmi közit ne áma, se
hódultassa, kivévén azokat az falukat, az kik Eger megvételétõl fogva
szönetlen hódultanak, azok ezután is hódultak legyenek, azokon kívül
egyet se hóduitassanak." Az mi Esztergom dolgát illeti: az mikor az

D snzzzstor = nıõo.
H viz lsu-ben kerül: lol-õk lennnnıooıg All, ıslu-ızzn A oazzarl ez n magyar
naanu vıwzlozıallak. _ A lz-:kz loıın tzavzgenzn (Magyar Turvenyıar. mo-ma.
évi llírvényclltkek. Ep. 1899. D91. l.) nem Vñc, hlnern Tull szerepel. Byúttnl pedig
ınzzengzoılz n van lzlenneseı ez ızınõvlıaeı. mvanuy a none zzııvzgenzır lzznenzıs
ıekor Vdcut Illoild, eflébként E lıtin szfllleflel Kbvetl Ífllılorlanlrlt librl XXXIVJ.
ugvnznzılz zi laan zzavzzzı vezl az ımona l., az -l-„ta nıan zaıõlelnen zınııa
vıroz (l-lızıorız zl-mon xxvıll. anna, ım. szı. L) A ılsfaız szoveg szintén vizoı
rllolld és a rnlgylr Slbvegnek rnefieleld rendelkezët Lat'lall'nlL (Ludwig Fekete:
Turmznz sem-lllzn an; azt-n Al-znıvz oo; roızıınz Nızoınnz rsızrnazy. ap. mz.
H.. 2ll. 1.)
" A lzlsoroız val-in ısııı vegen ez 1884 elejen aznlnonılnız :zl n ıõrõx urnıoın
ılúl, Velük Együtt Iılvalk is lllentesilltek I török adék alól.
H lazpaln ızzpanl, Szlnnln) turok lovas, nlzı szoıınlaıaerı nlllzarlzmolınt napon
Ideiglenes használatra.
L1 Ezer vonz lem-lznn ıuuzıı wınlz lzezrz. ez :gy nnoıızzıalz ızıızlz nz „azon-ıozõ
mvnlz lz.
370
keresztények az törököktõl megvették, az mit addig az törökök hová
hódultattanak, azok most és ezuñn is oda hóduljanak; de azokon klv-ül
egyet se hódultassanak.“ Az mi Kanizsa dolgát illeti: embereket bo-
ısásson ki az paaa S Bottyâni uram, és azok meglássak az falukat, mi-
csoda faluk hódultak oda és eligazodjékfi Az hódultság között az ki ne-
mes emberek vadnak, avagy házok vagyon, azok az törököknek se adót
se dézmét ne adjanak és semmiből ne lıóduljanak, és valakik az király-
nak nem fizetnek, azok az törököknek se Íizesenek, hanem mindenek-
be mind házokba és személyekbe szabadoaok legyenek." Az hódulfságra
penig az törökök ki ne járjanak, hanem csak az közelvalókra és csak
az [alúblrak által szolgáltassék be." Ha penig be nem mennének, tehat
az kapitánnak vagy földesurol-:nak lrjanak, és azok beküldjék. Ha úgy
sem akarnának, úgy menjen reá az török. Azonképen az magyarnk is.
Annak okáért mi az íöljül megnevezett ısaszár urunk õ fölsége mm-
missariusi és tanácsi az õ nevében és személyében, hasonlóképen az
íölségu Mátyás herı.-zeg urunkéban, és az egész böcsületes ausztriai
hazéban köteleuük magunkat és fogadjuk igaz hitünkre, hogy az meg-
nevezett ısaszár és herczeg urunk õ felsëgek és mind az több ausztriai
nemzetségbõl való herczegek és lejedelmek az íöljül megnevezett bé-
keségnek articulusit mi köztünk és az nagyságos A.Li pasa, Habil ef-
fendi budai kadia az hatalmas török ısászár nevével végeztetteket, az
mlg az török részről meg nem bonlatik, minden punctusiban és nik-
kelyiklıen megtartják, és az 6 kapitanjok és vitézik altal s mind az töb-
bivel, az k.i.kkel sziikségs erõssen és mefizegellen megtartatják. Melyndı:
meglıiteliért ä bizmyságáért ezt az mi levelünket kezünk iráäval éa
pöcsétinkkel megerõsítvén, mindkét felõl adtuk és megirattuk. Datum
in castris inter Danubium et íluvium Zsitva positis die ll. novembı-is
in festo Sancti Martini. Anno Millesimo Sexcentesimo Sexto.“

A szöveg után köVeLkeZik 9 aláírás (hldnyzlk Molárlé és Erdödyê) és ll pecsét.

Lııııuıı za mııyıı- ıunıııııuıı-A ımzeızııe ı ıaıgyıı-

ruweııyuı. ıuı-mı. :vi ınrvenynkıızıı. M-ass. ı.
unıyıı- ızıvzıeı ıı Lııuııızy ıııııa ızveııırııun ie
tu zmeıı nyomta Kim. sıııııwn F.: Ket mııvıı
uıvıoııııu ı xvıı. ıuuausı. ap. ııu. 7:1-ıı. ı.
A szaveııyfllıeııuiy ız umııhı ıznvııeı van ıı.

Ü Bılzrlom Vára l5§1-tól 1595-ig Voll lörök lennllalčfiág Eılâll, Il<l<0l` lelâflbfl-
dlıll, 1005-hell n törökök iSl'nël ViSSlll0glalIÁk. |:`.§ılel'80In a hûfl-Ã Iarlnzú Ialvnkkll
efivüll török kšıben maradt, de újabb területeket a török nem Iuglılhaiott.
5 Kalılıaa N00-hun ešelt el, ltt a tflrlkflk Ár a mıgylmk közötti elhahirvolâst kü-
ıun vzwzz Dımıısgn bızıaız. aınyhsny Ferenc sapi-on ınegyzı ıõıspan, Kõıvvm
mestlr, a dunűnlűll részek Íőklpltánya volt.
Ü Az erőviszonyok megvúltozását mutatja, hogy ı törlik elismerte a lennhalósáp
ulltt élõ nemesek Bd6|nentı_§égÁt_
“ A magyar szövegben ıııaııyzık egy szó, u ıaıın szuveg ızeı-mt: pmvznıus ıuoı=
lüvedelrnelket.
Ü Kell H Duna ÉS S Z5llVu Kûlyő küıőlt elllelyfiıell Lűbflrbun, november 11-én.
Slent Márton ünnepén, az lfiûl. évben.

14' 371
 63

1606. december 17.

Bocskai István végrendelete

Boukal egészségi allapota 1606 második lelében egyre romlott. A killlflldl orvoa
azt mondotta róla, hogy leflellebb néhány hûnapla van. Ekkor lléeılletle Vêgfenfle-
lelet, amelyben az erdélyi lejedelumä pollükıl iıelyfltét és leladaült vllfigosın kl-
Ífillellei

En Bzzısızzzi Istvan, istennek kz-gyeımfiegebõı, ıvızgyaı- országnak. ez

Erdéllynek fejedelme, székelyeknek ispannya. Noha testemben a' Szent
lstennek látogataaébol ennyi idõtõl íogván valo beıegségem miatt erõt-
len voltomat esmérem: De elmémben és lelkiesméretemben tsendes lé-
vén, 's meg-gondolvan az halélnak minden nendeken személy válogatás
nélkül való uralkodasát, és annak orajának bizonytalan voltát; illyen
testamentom tételemet rendelem meg-hitt lelki pwtorom, és igaz id-
vességre tanltom, Alvintzi Péter uram elõtt, Eörvendi Pál uram tanát-
sirık 's kintstartórk elõtt, S Péchi Simon deák meghitt belsõ secretariu-
ıom elõtt.'
Igaz keruztyén hitemrõl elõször és vallasomról, mellyel idvességem-
re az én kegyelmes lstenemnek, Teremtñmnek tartozom: illyen vallást
täzekz Hogy vallom az Atyét, Fiút ë Szent Lelket, a' tellyes Szent Há-
romsagot egy bizony Istenségben lenni, és az egy Úr Jésus Kristusnak
érdeméért minden bűneimnek botsanattyét, és noha ifjúságomtól fogva
minden életemet, mlnd õ szent lstensége, mind az emberek elõtt jó lel-
ki esmérettel igyekeztem viselni: De mint Ádámtól származott és gyar-
loság alá vettetert ember, por, hamu, nem angyal lévén, a' bűnndr terhe
alá vettettzttnek val.lom, és esmérem magamat lenni; De erõs és bizo-
nyos hitem minden én bűneimnek botsanatja felõl oly vagyon, az én
idvezltõ Kristusomnak érdeméért, hogy ha mind a' széles világnak bű-
neit, és annak számlalhatatlan voltát egyedül melekedtem volna is, és
terhe rajtam volna, az én idvezltñ Kristusomnak minden hlvekért, én
érettem is szegény bűnös Íérgéért a' keresztlén ki-ontott tsak egy tsep
vére is azoknál nagyobb, hathatósb és érdemesebb lévén, én róllam azt
el-mosta, Szent Attyanal nékem azzal kegyelmet és engesztelést szer-
zett; és az én igaz hitem mellett. engemet az idvezülendõk száma kö-
zébe rendelvén, a' szenteknek örök életre választott seregében, társasá-

'Testamentnm lleslameııtum)=végrendelet. - Secretarl\ıs=tltkar. - Orvendl

Pal korlbban Kereki Vúmalya volt.

372
gában részesé tett, és e' képen minden kétség nélkül bizonyos lévén id-
vességem felõl, az én lelkemet ajánlom az én idvezitõ lstenemnek ke-
zében, testemet penig viszonuıg a' Föidnek, közönséges anyánlcnak ha-
gyom, az honnét vétetett, tudván, hogy por volt, és ismét porrá kell
lenni. De viszoniag az igazaknak és idvezülendõknek száma között ha-
lottaiból az is fel-iámadván az örök életre, az idvemégre, dilsõségre min-
den szeniekkel egyeiemben vitetik.
Hitemrõl és idvességes örök életemrõl bizonyos vallást tévén, veszem
szemem eleibe iijúságomtól fogva való életem viselését, és minthogy
minden emberi háládatosság között, hazánknak, nemzetünknek tarto-
zunk mindenek felett több jóval, Erdélly Oxszágot mint édes hazánkat,
ki minket szült, nevelt és tartott, kinek sok javát vettük, és lassan las-
san valamire Istennek kegyeimességéböi egész életünkben vezéreltet-
tünk, eredeti mind azoknak hazánkból volt: azonképen holtunk után
is hirürıket ott igyekezünk inkább terjeszteni, nevelni, és ditséretes em-
lekezetünket hagyni.
lntjük ezért és kérjük atyafiúi szeretettel a'ban a' kedves hazánkban
lévõ minden hiveinket kitsinytõl fogva nagyig, vegyék tsendes füllel
és elmével, és adgyanak hitelt illyen állapotunknak, mikor minden em-
beri hir, ditsõsség-kivánást és kedvekeresést hátra hagyván, utolso aka-
ratunkról teszünk bizonyságot.
Hogy a' mi némű romlások és vérontások az el-múlt esztendőben ab-
ban a' kedves hazánkban estenek, nem mi tanátsinkból, akaratunkból,
se tettzésünkbõl lettenek, mert nem hogy romlására; hanem inkább ja-
vára 's meg-maradására igyekeztünk, sot kész lettem volna mindenkor
még életemnek el-fogyásával. is néki szolgálni, ha az idö úgy hozta
volna.
Inkább annakuizáı-ma nagy méltatlanul, és minden igaz ok nélkül sok
javairtkbol megíosztatván, és határin klvül mintegy számkivetésben lé-
vén, valamiben az én szolgálalom kivántatott 's valamikor erõm felett
is magam fejét, életét személyem szeréni. kotzkára vetvén, éjjel nappal
kész voltam, noha az idõ alatt jószágomból ugyan kirekesztetvén voltam?
Most utóbban illyen számkivettetett állapotomban, mikor a' római ısá-
szár õ felsége hűsége mellõl, kit annakelõtte sok hasznos, emlékezetes,
és az egész keresztyénségnek javára valo szoigálatommal magamhoz
kaptsoltam vala, ugyan az õ felsége tisztviselői éles kardgyokkal, fegyve-
rekkel, és az õ felsége ágyúivai váraim foglalásával minden törvény
nélkül el-kergetének az õ felsége hivsége mellől, életem oltalmáért fegy-
vert (ogván az õ felsége hadai elienfi és szerentsét próbálván igaz
igyemben, és nyilvánvaló igazágomban isten meg-segitvén, olly ál-
dását mutatta dolgaimban, ki mind magam, és minden emberi remén-
ség kívül, mint Mosest régen a' pásztoıságboi, Dávidot a' juhok aklábol,

7 Eocskait Báthori András [osztotta meg lılrlokaitól, azon a cimen, hogy nem
tell reá esküt, B felelős Báthori Boldizsár kivégıéséérl.
5 A Szélhfldságharı: indulására l. az 5l. Súmű Íráât.

373
a' bújdosó számkivelett Jephtét ki-vette, és a' népnek fejedelmévé, ki-
rállyáva tette,^ azonképen engemet is nagy kegyelmesen elõször ma-
gam nemzetétõl, kik hitdcnek Q régi subadságolmak meg-kereaééért
mellém Iámadtanak volt, fejedelemmé választván; azután egész Erdélly
Országa is hasonló állapotra fogadván: Mellyben annakutánna tsak ha-
mar a' két hatalmas ısászárok közül az egyik, a' török meg ls koroná-
zott, a' másik ezen fejedelemségben coníirmálván, az imperiumi teje-
delmek közében vett.' Melly tsudâllatos velem való nagy jótéteményë
ért noha én tdıetaégernmel tellyes életemben éjjeli és nappali háláadáa-
sal tartoznám; De most illyen állapotomban, a' mellybe az õ szent aka-
rattyából jutottam, le-borúlván előtte tellyea sdvbõl rövid szóval örök
halakat adok 6 lelségének, hogy engemet, méltatlan férget, minden idõk-
nfik előtte erre rendelt és választott volt, légyen azért ö lstenségének
szent neve mennyen és földön mind örökké áldott, szent és dllséretes.
A' szent Istennek penig kegyelmessége után nagy háládatossággal ve-
szem mind ez jókat a' Magyar Országi uraktól, betsületes hlveimlöl,
hogy engemet mint tsak egy hoháti' számkivetlıetett embert bujdosó
allıpolıornban meg nem úıálvanalg és nem nézték azt, hogy nem 6 ke-
gyelmek könül való, sem nem közöttük nőtt, nevekedett ember vol-
nék, nem 'sak bé-fogadtanak 5 kegyelmek, és nem tsak szállást adta-
nak; hanem vrokká és fejedelmekké nagy szeretettel és betsülettel vá-
Lasztottanak; Kjért én 5 kegyelmeknek tellyes életemben való hálaadó
szolgálatra köteles lévén, adósnak is uırtvan magamat, és meg-is bizo-
nyltottam volna, hogy hasznos szolgája lettem volna õ kegyelmeknek,
ha életem határát a' szent lsten kegyességébõl tovább nyújtotta volna.
Az Magyar Országi betaülletes és vitézlõ hiveinknek választása után
Erdélly Oıszága is, és minden rendek vettenek, és szabad akaratjok sze-
rént nyilván választottak az ott való lejedelemségre, kiknek minden-
léle ellenségektõl való meg-szabadlttásában és Bendes állapotra való
jultalásában, magam személlyem szerént itt kün való hiveimmel együtt,
mint fáradtam, munkálódtam, 6 magok lehetnek bizonyságok.
Szlvem örvend rajta és Istennek érette nagy háláloat adok, hogy én
õ kegyelmeket és az országot. mint édes hazámat most mindenfele el-
lenségtõl meg-szabadúlt állapotban hagyhatom.

^ A ızıızıııızõı van peıaak. ıvıom, ızıaaı zızõ pzmmja ıı. a. xıv. L-z.). ıkı
Egyıpıamızaa ayaıaz ıagzıızızız. - David (ı. a. ıooo ıaı „zıaı paazıaı-mi zyõzız ıa
sõuaıaı, es ıgy Kzıuıı a ımaıyı uavırızı. - Jana (Japan) mzazzı ıaazznızõı gaz-
ızaaa un haza. _ Magyafafızıg ızızaaızaava a azafaaaaı amıuyuıu ıııoı. aanııs
zu-an vaıaazmıu Efaeıyı nıvaı ms. :am-ua: zo-ıuı vııaazıaııak zrueıyı xaızaaıaza-
ııaız. Maga zzzpızmım- 14-en a ıııedzmı zıazam-aıea anzõı mzzvaıazzıaııa.
= A mi-uk aııaı aaanımıyazaıı Kama.-a ı. az aa. „ama ıı-azt _ A ızegı bek:
ınzgzfasrıaıız aaasızaıı az zfaeıyı ıaıaaaızznsezızaa, zgyımaı eıizmafız, hogy aauıaı-ı
zıızmoaa alma vıaaınaıı_ Ebben vızzanı beaaa vaıız ızıfaaaızaı ızjzaaızza (sam
ıwııaal ıza P91' ıı PA-ıa DEP zı.
I ı-ıaı-.aa nam ızıem, nagy a ızõı-man. A :zaızaaızaıı eı, aıazzza aınzaaa. A vez-
zaaaaıaı Fafıaaıı zzıaıaana :ezen Keazuıı masaıaıa (em aaaaa K. van azıvzz ıaı-
mvaı z ııyzızaaı-aa:) vızzam ıa ı„zıı-ı ıa A ıaızauz ıavaz efıaızıabza ııazzııaııaıı.

374
 Belsõ egymás között való fel-zavarodott dolgok, hogy az idő alatt hir-
telen le nem tsendaedtenek, azt az itt kün való toglaiatoasagnak, és
hoaiszú ú tulajdcınitaalg mert arra is mennél hamarabb
gondunk lett volna. Azért leg-elsöben la Erdély Országban minden hl-
veinket, ás abban mindm rendeket nagy atyafiúi szeretettel, 's jó aka-
rattal követünk, ha mi Iogyatkoús dolgainkban esett volna, vagy iiiú-
ságunktól fogva akárkinek tellyes életünkben, vagy vri vagy fejedelmi
állapotunkban valamit vétettünk volna, az egy élõ Istennek kedvéért
minékünk meg-bolsassa, hogy õ is Istenlól búneinek botsánatját ve-
hxe.
Azonképen a' Magyar Omıági betsülletes hiveinket, mind vrakat.
nemeseket, községet, és az egész hajdú vitézeiııket is kitsinytõl fogva
nagyig kérjük, hogy ha mi valamikor az õ kegyelmek jó akarattyának
háládatossággal meg nem ielelhettünk volna, vagy valakinek marhája-
ban, javaiban ez háború idõ alatt karvallása történt volna, azt nem nb
künk, hanem az időnek tulajdonitsı Ha kinek pedig vagy szónkból,
vagy egyéb tselekedetünkból valamit vétettünk volna, kitsinytõl fogva
nagyig atyaiiúi szeretettel kérjük, és követünk minden rendeket az egy
élõ Istennek kedvéért, és az õ szent Fiának érdeméért, minékünk meg-
botsássanak, és hoitunk utan méltatlan dolgokkal minket ne terheliye-
nek.
Ezeicndr utánna mint nemzetemnek, hazámnak igaz jó akarója, for-
dltom elmémet a' közönséges állapotnak el-rendelésére, és abból is az
tanátsomat, tettszésemet igazan, és jó lelki-esmérettel meghagyom 's
irom, szeretettel intvén mind az Erdélly és Magyar Országi hlveinket az
egymás között való szép egyességre, atyaiiúi szeretetre. Az Erdéllyie-
ket, hogy Magyar Oıszágtól, ha más tejedelemség alatt lésznek is, el ne
szakadjanak. A' Magyar Oıszágiakat, hogy az Erdéllyieket tõllök el ne
laszlttsák, tartsák 5 attyoldiainak, S 6 vérekınek, tagoknak.
Ha a' fejedelemségek, a' mint szokott lenni, vagy Erdéllyben, vagy
Magyar Orszagban változnak, õ magok között a' respublicák az egyes-
séget a' coníoederatio szerént tartsák meg." és az idõ ha mit hoz, egy-
más javát örvengyék, és egymás nyavalyáját fajlallyák, és mindenben
oltalommal, segítséggel légyenek egymásnak, mert tudott dolog az. hogy
a' viszsza-vonássai nagy birodalmak is el-romlanak: viszontag az egyes-
séggel, kitsinyek is nagyra nevekednek! Magyar Országot is, a' mi nem-
zetünket idegen földről ki-szállitván az egyesség, erre a' szép földre
plántálla, nadgyá nevelte, és sokáig floreállatta,' a' visszavonás viszont
meg-szaggatta, el-rontotta, és ebbe a' jó napba hozta, mellyben mostan

7 A rupubllu m auınmt lelenı. cuıııazdeı-alıo=sz.uveı.ıeg. Bocskai ıaou. de-

zeınbeı- ıa-aa ıavaaaııa, nagy Magyaıaı-szag ea Enıeıy ımsaan veaõw.-tveızegzt. ıavaa-
lällát %zrel'ln:ek ellofldlák. (Migyar Dmüggyűlési D1\.léilı:k Xll. BD. 1017. 736-737.,

',.canaaraıa paı-vae rea :A-aazaaı, aımı-aıa ınazııaaa anaızaıııur' ısıuuauuaz

Bellum Ju I llflhlıı um X. I aleıeı) .
' Pıanuı (plaı-Auıre) =tıııeı. rıoretı (nm-ere) =vıı-lızzık.

375
vagyon, szánkban az iıi, az egynéhány esztendõkben milsoda romlást
hozott, hogy az magyar egymást vágta, rontotta, minden nemzetségek-
nek, még az nyilván való ellenségeinknek is előtte, szidalmunkra, gya-
láutunkra, oijon az Isten minden keresztyén lelki esmérebet annak, 's a'
íélének tsak gondolattyátbl is.
Az egyességnek pedig örökösön való meglartásában ezt az úlat látjuk:
A' fejedelemségdt ha szintén változnának is, mindenik hellyen a' sza-
bad választás szerént, de a' respublicáknak soha egymás ellen senki in-
gerläéböl, izgatásából ne törokedgyenek. Valameddig pedig a' Magyar Ko-
rona ott fen nálunknál erõssebb nemzetségnél, a' németnél lészen, és a'
Magyar Királyság is a' németeken forog, mindenkor szükséges és hasz-
nos egy magyar fejedelmet Erdéllyben fen-tartani, mert nékik is oltal-
mokra, javokra lészen. Ha pedig Isten azt adná, hogy a' Magyar Koro-
na, Magyar Oıszágban magyar kézhez kelne egy koronás királyság alá,
úgy az erdéllyieket is intyük, nem hogy attól elszakadnának, vagy ab-
ban ellent tartanának, de sõt segéllyék tehetségek szerént, és egyenlő
értelembõl azon Korona alá a' régi mód szerint adják magokat. Melly do-
logról ha valaha hittel való Coniederatio lehet közöttök, ielette igen
javallyuk.
Az Magyar Országi állapotot arra hadgyuk, hogy mint császár õ felsé-
gével végezëünk vagyon, a' szerint minden dolgok exequaltassanak,
és a' szent békesség, kit egyszer véghez vittünk, fel ne bomollyon, sőt
meg-erõstt.essék.“'
Az Erdéllyi állapot minthogy szabados dispositiónk alatt vagyon, no-
ha tudgyuk, hogy azon nemes országnak eleitól íogván való szabad vá-
lasztása volt, most is abban õ kegyelmeknek semmit sem derogalván,
tartozásunk szerént még is az õ kegyelmek javáért utánnunk olly suc-
cessort nevezünk, kit 6 kegyelmek javokra, meg-maradásokra esmérünk
lenni." Inttyük szeretettel ne diflioultálják, vegyék ebbõl a' mi tettzé-
sünket, és noha mind őregb idejű embereket, 's mind magunk vér szerint
való attya Iiait ez állapotra méltán magunk szolgálatlyának tekintetiért
commendálhatnánkff De sok bizonyos okokért mind iíiúságához ké-
pest meg-ért jó erköltsü, isteniélö természetiért, józan életiért, és Ma-
gyar Országban régi tekintete: és nagyságos vri nemzetéért ezzel az
országgal is Erdéllynek hasznos szövemégéért, hogy innen nagyobb gyá-
mola lehessen, mindenkor javalljuk, hogy a' nemes ország mi utánnunk
nem mást, hanem a' telcintets és nagyságas Hcvmonnai Bálint uramat
vegyék, válaszak és esmérjék fejedelmeknek.“ Ha ez tanátsunkat meg-
I' Exaquaı ızzzaqao = aıvegzz, van-ahaiı. _ A ami Deırera uıaı (1. a sı. sum
alatt. .'
“)DlspWltlo = rendelkezë. Dlsponál (dlıponere) = rendelkezlk. Derorgál (dorogi-
re)-elveaz, megvan. Succesorfiutád. - A lürtik ISOO-ban elismerte az erdélyi
rendek Ieledelemválflsıt-6 jogát.
“ Dlfllmlllál tdilfieullare) = kilogásol. Cornmendál (commendarel = ajánl, ráblz.
'Í Bocskai nem ajánlotta rokonalt, nem ajánlotta aı öreg Rákóczi 7-Slg!nondol,
erdélyi kaı-ınanyzõjaı, haııaı-ıı I-laınaıııııı aalıı-Auıl, rõvezéréı. Az erdélyizk im.
február ll-én Bocslflıl ellenére Rákócıit valaııtották meg feledelemnek.

376
fogadják, sok jót látnak benne; De leg-nagyobbat, hogy egész Magyar
Oıszágot evel magokhoz kaptsolván, nem tarthatnak ezután örökös meg-
maradásoicra semmi ártalrnat, mint eddig vagy Magyar Országból vagy
a' mint szokott volt lenni, tsak a' két Oláh Oısúgból" is; és minden abból
következendõ jókat ha ide nem lrhatunk is, a' nemes országot lsten
bölls itélettel szerette, magoktól Ieltalálhattyák és eleve meg-láthaty-
tyúk.
Az Erdéllyi Fejedelemséghez hadgyuk hogy blrassanak Fagaras, Gyalu,
Szamosújvár, Várad, Lippa, Jenõ, és minden vég házak tartományos-
LÓLII

Az koronát is, kit nékünk török császár adott, hagyjuk az oıszág tár-
házába, úgy hogy fejedelemségröl íejedelemségre maradjon, és annak
kezénél tartasék, a' ki az országnak vra lészen azzal a' köves szablyá-
val edgyütt, a' mellyet adott véle."
Szathmárt pedig minden hozzá tartozó jószágoktkal, édes hazán.k.hoz
meg-mutatando háládatosságunkért, és hogy a' posteritas" is meg-emlé-
kezzék jó szolgálatunkrúl, és a' nemes oxszág illyen szép erõsséggel ke-
rlttessék, hadjuk Erdélly Országnak, és abban való nemes respublicá-
nak örökben.
lntvén õ kegyelmeket és szeretettel kérvén, hogy ennek tekintetiért
5 Kegyelmek is a' mi véıszerint való atyánkliainak, a' kiknek mit ha-
gyunk 's rendelünk, azokban tartsák meg õket.
Ugymint Boiskai Miklós eötsénket, a' mint immár kezébe adtuk Er-
déllyben Görgényt, Vétset, Saját, most is nékle hagyjuk, és Bodrog Ke
resztúrt is itt Zemlény vármegyében; Pap Mező!" is penig nálla marad-
jon örökben.
A' két új sógorinknak emlékezetűl hadjuk ajándékba a' két drága [üg-
gõkel, mellyeket a' minap utolban csináltattunk. Egyiknek egyiket, má-
siknak másikat adgyák és rendellyék a' Testamentariusok."
Báníli Dienesnek hadjuk Tokaj várát Tartzallal, és egyéb ahoz tar-
tozó jószágckkal, kik most oda blratnak; Kereki is penig a' mint most
bírja, maradjon neki. Ezeket pedig úgy hadjuk, hogy ha valamellyik
(kit Isten lávoztasson) magtalanúl deficiálna, Bánffy Diénes vagy Bots-
kai Miklós között edgyiknek jószága a' másikra per successionem de-
volváltıssék, és a' vér szerént való atyaliaitól ne abalienáltassék.”

“ Homomızi mazymmagı von. ez xy aazızzı azt vana. mg ızızazızıızzezëı .

mıgymmıgı ızınzımazk, ızvaızıza az Efaeıyıızz ımpmıı nazzk mmzzzmı ızgısk.
A ut oıaıı zı-szá; Muızıvz ez Hıvmıwıa.
fõ A rzızazımı vszzx ez a vegvaıık. A ımznıanyzımı a vnı-Aıazzzz uzmzõ un-
dûlmıllfll Érll.
IH A km-„na H-zmonmı aaııızuwz ıızruıı, mm Tııuı-za cyarıy nádor vznz 4:
ez aezzbe viızuz, Anal a zsuzsa ıunzzuzızın ıızıyzzıeız zı ıı. Az sa. szám ıı-zzz).
" umım, ıõvõ.
'I Pıpmeıõ (Bihar rn.).
lv T„ızmzntınz„=ıesızmz„ıu„ı„z, z vezz-znzızızı vemhıııoıı.
If ı(zzsK=Kzz-eızı (ama: m.). Dexızıaı (ezuzzı-z)=ıuhıı. ez: su„zõzı„„z„.=
ıı.-õıuezz, umıaz mm. Dzvzıvaı ıazvoım-zı=ı=hz„zzzıı, auzaıı.
 Zombort S a' több Tokajhoz való jószágokat, kik ezután ki-vált.an-
dók & ötven egy ezer forintban vagynak zálogban, hadgyuk a két hú-
gurllcnak, Horvát György vram sógonınk leányindı.
A' melly adósságunk vagyon õ kegyelı-nenél Horvát György v-ramnal,
úgymint 20000 forintig, azt is az õ kegyelme gyermekeinek, húgaink-
nak adtuk és engedtük.
Mindenféle smzony-állati ëıeméget & ruházawt badgyuk ugyan azon
meg-nevezett két húgunknak.
Husztot 40000 íorinflııan Homonnai Bálint vramnak inscribállyuk, úgy
a' mint reversaliat adott rólla, a' só-aknának hannad rész jövedelı-nb
vel.”
Kõvárat hadgyuk tartomanyostól az Haller Gábor uram öregbik lla-
nak, az öbénknek.
A' Kaplyoni jószágot Egeressel edgyiltt hadgyuk Bánfli Lászlónak,
és az Haller uram Iiainak, az öregbiken klvül, a' kinek Kóvárat hadtuk.
Báthori Gábor uram Etseddel elégedgyék meg, azt most 6 kegyelmé-
nek hadgyıfl: újabban, noha ennekelótte ia oda adtuk cum jure regio,“
a' mellé Solyomkõt is, és M.itzke tartományátl* ü kegyelmének hadgyuk
Orvendtõl és ahoz való jószágoktál meg-válva, mert az a' nélkül is kü-
lön való jósmg volt.
Eőrvendet, minthogy hazája, Pál uramnak hadgyuk cum pertinentiis,
portionibusque possessionariis cum libera dlspositionefl õrökben, Balás-
íalvát is Erdéllyben, hozzá tartozó jószágival, á a' Solymosi jószágot
is 12000 Iorintig Pál uramnak inscribállyuk, hogy disponállıasson íelõle.
Ezek között mint vén tanátsurlkııak, hogy a' mi atyánldiainak min-
denben jó igazgatója és édes attya légyen, Dévát Nyári Pal uramnak had-
gy-uk, Radnotot ls, a' mint immár asecuraltuk felólle. a' más páısnak
pénze meglévén.“
Ezüst marhánk és egyéb edgyetrnásimk a' mi Kõvárban, 's másutt is
vagyon, azt harom részre hadgyuk hogy oszszák: egyik räze légyen az
Haller Gábor vram fiai számára: másik a' két Bánfliakéra: harmadik rész
Botskai Miklós ötsénk számára.
A' melly aranyunkat mindenestõl egy summaban adtunk volt Botskai
Miklós ölsénknek, az is hasonlóképpen három részre osztassék.
A' Vásárhelyi Seholanakfi mind épltésére, ml.nd egyéb szilkségére há-
rom ezer forintot hagyunk.
Bosodi Lászlónak Q Orosztoni Istvánnak. minthogy gyenndségelıtől
fogva szolgáltanak, hadgyuk Erdéllyben Rákoczi Jánosnak mindenütt

1* lrıcrlbál tlnscrlbere) =7Alogba ld, álenged. Reveraalis-kütelezvény. -

A h\lSZll Sóhânyűk a Ipeyerl egyezmény Éfíelfilében Erdélyhez tartoztak.
3 Királyi JOISM, vaEYl.S a klllırlllr összes lflšfllvll EBN-llt.
H Mıuuz (Muza) tanul- ın.;.
7* Tartozékalvıl S réııblrtokalvıl Mlbld l'2Ildelke1$el.
= Aszzzuıaı <uızeuı-are) = hızuıın. Pan = ıez, ıëL
I A nımsvaıazheıyı nııeıanık.
378
való jószágát., melly per defeetum seminis reánk szállott;" osztouanak
ketten egyaránt vélle.
Péchi Simonnak, secretariuaunlcnıık Felört vdvarházastól Q Katıkóbéli
reszünkeı, mellyet Kaplyoni házunkhoz btrtiu-ık, örökben hagytuk cum
jure regio, et univexsis deeimis a' mint mi birtuk.”
I(un Istvánné asszonyomnak Kerekiben, a' melly 600 forint-al adós-
sak voltunk, meg-adassék.
Az l-Iistóriákıra, mellyeket mind magunk és elóttüık való fejedelmdı
idejében 's dolgaiı-ol irt Smmosközi István vram, depuiáltunk az Ko-
losvári Conventrõl 7000 forintot. Mellyeknek ki-nyomtatáaára hogy szor-
galmatos gondjok légyen, lelkekre köt/öttük a' Testamentomosoknak, és
az Istennek szflxi eleibe ldéuük óket érette, hogy ha abban hiven és
szorgalmatııson el nem jámak.”
A' Váradi Auditoriumnak épületére rendeltünk ugyan az ott való
harmintzadról két száz forintot.”
A' debretzeni deákok számára is ugyan a' debretzéni hafinintzadról két
száz forintot rendeltünk.
Chejthe Balást, Berei M.ihály`t és Egri Istvánt eommendáljuk az or-
szágnakfil nékünk eleitôl fogva hiv és jámbor szolgáink voltanak, Ho-
monnai Bálint vram intse az országot mi nevünkel, Iégyen tekintet szol-
gáiatjokra, ne hadgyák jószág nélkül õket, mert minket az idõ nem
botsátott arra, hogy érdemelt szerént hozzájok való kegyelınesıégiinkei
meg-mutassuk.
Czobor Mihály uramnak állapotjához képest való illendó jószágot
adgyanak, nékünk és az országnak hasznoson és hiven szolgált; ha pedig
abból meg-fogyatkoznék, Iégyen illendõ tekintet reá a' Testamentumo-
soktol.
Oroszloni Istvánnak rendeltünk adatni pénzül három száz forintot.
Bosodi Lászlót commendáljuk jámbor szolgálattyáért, ne hagyassék
illendõ állapot nélkül; és ezekre közönségfien érdemdx szeıént való
tekintet Iégyen a' Testamentumosoktól.
I-Iorvath Péternek, ü I-`rater Istvánnak valamivel adósá maradtunk,
jó lelki esmérettel való visgállással végére menvén adgyák meg nékik
a' Testamentumosok.

7 Mlgulkldfia lévén. A kihalt Iıemui nıaládok birtoka I lllrű-l.YfB (lejedelemre)

azállbtl.
I Felfir (Url\|l„ Kackó lcllflău), mindkettő Szolnok-Dobok! megyében. Cum
ulliverllg d2Cll1\.l!=lz űslzq Liıedelíltel.
Í Deptliál (dep\.liare)=vılıInl|'ıelt lflfí, rendel. Knlnıvúri C0nVenl.ifil=l HA-
kulırlıált koloısmonofitorl konveııt lbvedelmeibfil. Sflmosltñly Litván lttrlénellró
Az tllyanuak mekularizúlt Uulllehérvúri ltúpialan levéliárnoka Volt. Sılmoaküzyt
Bûfilfli meflbiıla n lıadsflgharı: tbrlénetének rııeglrásâval. Szımoskbıy lbrténell
munkája Bockal gazdag adománya s rendelkezése ellenére sem jelent meg.
ÜAtldiiorlum=lıııierern. A váradl iskola Ianterlnének épilbére azánh lı
õflıeget a hınnincad vámot .ai-Idő hivatal jövedelmeibõl.
=I czmmendnı (mmmzndn-9=aJanı. Az zı-mgzn az mzaggyaıezı am.
379
 Pribék Istvánnak a' maga jószágát nova donat.ioval,“ és jus regiummal
megadtuk, úgy a' mint annakelõtte bírta.
Nyári Pál uramnak a' Kis-Várdai várban, és jószágban, mellyet most
Mélith Péter bir, a jt: regiumot meg-adtuk, S abban öröküsé tettük.
János Deáimdı a Váradi Cáptalannak a' Magyar Históı-ia ki-nyomta-
tására hagytunk két száz forintot.”
Császárt ö felségét, kit az elött alázatos hüséggel nagy hasznoson szol-
gálván, noha õ felsége el-vetvén szemei elõl, tisztviselői miatt az 6 fel-
sége hûsége mellõl elkergett2ténk_ és magunk oltalmában annyi gondal
kellett bántanunk õ felségét: Még is alázatos könyörgésünkkel követtyük
õ felségét, az egy Isten kedvéért, valamit ö felsége ellen, vagy birto-
kában való hivei ellen vétettünk volna, kegyelmesen minékünk botsássa
meg, és szivérõl minden nehéuéget vessen el.
Hadjuk õ felaégéndl a' császártól küldött köves szablyák közzül
az edgyiket, á a' tarka lovat szeıszámostól, a' mint a' Vezér nékünk adta
öltözve vigyék õ felségének.
Mátyás hertzeget õ felségét is követtyük, hogy hasonlóképen minde-
nekröl õ felsége nékünk megboisásson. Hadgyuk õ felsége számára is
edgyik köves szablyát, és egy lovat öltözetivel együtt.
Török császártól pedig ö hatalmaságától nagy háládatossággal vesszük,
minden hozzánkvaló kegyelmes jó akarattyát, hogy a' mi állapotunkat
nem tekintvén, minden kegyelmességét mutatta elõmenetelünkre. Kit,
ha Isten életünket nyújtatlıı volna, minden engedelmes háladással meg-
szolgáltunk volna õ hatalmaságának. Moslan õ halalmasságának mit
hagyni ollyat nem tudtunk, ha nem szinte az õ hatalmassága méltóságá-
hoz illeııdõ ajándék is. De még is minthogy keresztyén sászámk tár-
házából költ ritka marha, a' gyöngy sárkánt hadgyuk ajándékon 6 hatal-
maságának. E' mellett alázatosan kérem ő hatalmaságát a' Magyar
Nemzetséghez, és az én hazámhnz Erdéllyhez, mutasa mindenben ke-
gyelmes jó akarattyát, óltalmazza, ne hadgya. Es ha valaha valami okon
az én atyámfiai ó hatalmasságát, vagy a' Fényes Portát szükségekben
idővel megtaiálnák, a' mi szolgálatunkért Iégyen minden kegyelmesség-
gel hozzájok.
Báthori Sigmond vr fejedelemról is, mint ver szerént atyánldiáról, nem
tűrhetjük: hogy emlékezetet ne tégyünk illyen állapotunkban, klvántuk
volııa azt, hogy ö felségéhez mind hazánk és nemzetünk szivét jobb
inclinatioval láthattuk volna. De a' mit az elmúlt sok változások magok-
kal hoztanak, azt most visma nem húzhatjuk. Hogy az õ felsége mostani
hazáján klvül való állapottyában el-felejtkezni rólla ne láttassunk, az
Huszti Kamarának harmad részének jövedelmet õ felsége számára ren-
deltük esztendõnként, hogy ki-szolgáltasék, mert a' mint oda fel meg-

5 Novı donatlıı= új adomány. A meglevő birloltra Vonatkozó birlnkjog megerő-

silke.
5 Jlııoı deák ll Váradi lıáplnlın levéltárában szolgált. Nem lehet megállapltınl.
hogy milyen Magyar Historia kinyomtalásáról rendelkezett.

380
irok, harmada lészen a' várhoz Huszti-loz, Homonnai Bálint vram számára,
harmada az erdéllyi Fejedelem (!) Fiscus számára, harmada pedig eszten-
dõnként járjon ö feisäe számára éI%ig."
Mindenütt való foglyainkról illyen állapotunkban, Isten fogságában
tartván életüıket, mi most sem.mit extreme” nem végezünk, hanem azon
fogságban hagyván õket, hadgyuk az utánnunk valók.nak itéletire, mit
kellessék vélek tselekedni az közönséges jónak meg-tartásáért.
Mind hátas és szekeres lovainkat hadtuk azonkívül, kit tsászámak, és
az herczegnek rendeltünk, a' Testamentumosok dispositiójára, osuzák
atyánkfiai és jó-akaró hlveink kezében.
A' mi közönségesen marad, hadgyuk a' fejedelem számára, a' ki suc-
ressorunk lészen.
Iniyük a' nemes országot Erdéllyt, mint édes hazánkat, sõt meg-mara-
dásolcnak az Istenre kénszerittyiik az egy dologból. látván
mind jelenvaló, mind következendõ állapottyokat, hogy a' Székelly Nem-
zettséget a' mi tõllünk nékik adott szabadtságban tartsák meg, és succes-
sonlnkat is lntjük, erre Iégyen fõ gnndgya. Igy mind az országnak, 's
mind magának a' birodalrna örökösebb lehet. A' székelységet pedig mint
kedve hiveinket fejenként, szolgállyanak hiven hazájokrlak, és
az országban szép egyeméggel alkuván, igyekezzenek az egész Magyar
Nemzetségnek meg-maradására. Többé magyar vérbe fertõzni, fa a' ne-
messég romlására ne igyekezzenek; hogy minden nemzelségek elõtt ditsé-
retes jo hirek, nevek fen marad.hasson.“
Minthogy keresztyén hitünk tartása szerént az Vr Isten lelkünket e'
testünkbõl az idvezülendõk száma köziben meg-kivánván, testünknek
el-takaritaiására is gondunknak kell lenni. Az vrakat, tanátsinkat, és
minden rendbéli hiveinket szeretettel kérjük és intyük, elöttök viselvén
mind édes hazánkhoz és nemzetségünkhöz jó akarattal megmutatott szol-
gálatunkat, és ha mi abban hátra maradott volna is, arra jó akarattal
való szándékunkat, és hogy Isten az ö kegyelmek választásából immár
mire hívott volt közöttük, és mitsoda állapotra rendelt volt. Mi a' mi te-
metésünknek helyét rendeltük Erdéllyben Gyula Fejérvaratt mint szerel-

3' InClinatio=haÍlandûsáL lóllldlllit. Báthori Ztlgfnond volt erdélyi fejedelem

11512-1013), mluıáıı laoz júliusában Bnsuı lıadalıol vereséget szenvedett, végleg
elhagyta Erdélyt, és élete hátralevő reızét az udvııl' lelülyelele alatt Prágában
élte le. Ott is temették el.
5 Véglelesen.
1 Az 1saz»l szekely lelkelés leverése után a kõısıekelyeket megfaszımlák su-
lzarlsaguklal (1. a zz. számú lı-alol). Amikor 1595-ben a török ııay hadsereget
kllldöıı, Havasallölıl 3 Erdély ellen, Balhorl 7sigmoml a szekelylõldõn véres
lrardııı lıordozıatoıt körül. A jolılıágysorba rısılıolt ka-:székelyek fegyver: foglak,
Báthori subadságukat visszaadta, nem §0l'IdDSlll'Id0It azonban helyzetük rendeıë
sérõl. Ez a hadjárat befejezése uıaıı ıneglıoss-zulta magát, a lıinakasak az állam-
hatalom Sêgifiégével érvényleleniletlék a Báthori-féle Kiváltságoi (,,Vére$ Ial'Sal1g"l.
Ezzel lönltrelették liz erdélyi hadsereget. Bocskai, akinek annak idején része volt.
A zzeıızlyzır zılzrrl rzııëpesberı, Azul rryzrız meg zzrlzzrlzazlıam szamara 8 zzz:-
lrelységeı, hogy szabadsága: vlsszaadliı.

3Bl
ms hazánkban; minthogy az odavaló fejedelmek ott szoktak eleitól
fogva temetkezni: kérjük õ kegyelmdcet szeretettel, nem nagy pompá-
val, sem nagy költséggel, hanem a' mint állapotunık & a' mostani idõnek
fogyatkozása engedi, úgy temessenek el bennünket tisztességesen.
lntjük felette szeretettel két dologra az itt való hiveinket a' nemes
Kassa városát is; Egyikre, hogy metropoliasa lévén ennek az hellynek
Felső Magyar 0rszágnak," a' mostani idõt és állapotukat meg gondolván,
magok jövendő javokért, és meg-maradásokért, visellyék jól magukat,
az országgal és a' nemeséggel éflsenek egyet mindenben, ne hirtelen-
kedgyenek semmi dologban; hanem a' mi még hátra vagyon, ıı' ısászár
6 felsége részéről valo tractálásokbanfil légyenek mindenben úgy az or-
szág mellett, hogy mindenek mennyenek jó mód szerént véghez. Másikra,
hogy meg-gondolván az országnak jó szándékkal való szolgálatunkat és
hozzájuk meg-mutatott jó akaratunkat is, azt is, hogy lsten kegyelmes-
ségébõl választott fejedelmek voltunk, maguk jó hlréért, nevéért, valamlg
testünk itt e' városban lészen, betsületsen jó-akaratból való hűségeket
hozzánk tartsák meg, és a' város is mi számunkra lévén, mikor testünket,
minden itt való egyetmás marhánkal béke-sségesen ki-klsértetik, az után
jó módjával procedúllyanak a' Bétsi végezés szerént a' resignatiúvalâ'
Gaıerális vmmot, l-lomonnai Bálint eötsénket szeretettel kérjük, tiszti
szerént, minthogy botunk õ -kegyelme kezénél volt, a' mig testünket a'
földbe takarlttya, mindendcnek viseltsse gongyát, háborúság, zűrzavar
se itt, se másutt az országban ne indullyon. javıirıkiııın kár ne Iégyen;
De a' mi hagyásunk szerént tsendesen visellessenek mindenek, és te-
metëiirılcre tstünlmek Dwléllyben Gyula-Fejérvárra való vitetésében, és
tisztxégs temetfsére Nyári Pál vrammal edgyütt visellyen gondot, kiért
õ kegyelmelmek emiätezete, jó híre neve örökké meg-maradgyon.
Szétsi György vram vdvari kapilányunk, minden vdvari szolgánkkal,
S Nagy Gergely, a' këıek kapitzánya,“' mind az alatta való hadnagyuldtal.
tizedesekkel, és köz legényekkel, mind addig, mig a' földbe temettetünk,
a' hűségünkre kötelsek lévén generális urtól, S a' Tstamentomosoktól
halgasanak, & szófogadók lévén mindenben, oda béklsérjék testünket és
minden javainknak a' Testamentum tételünk szerént órzõi légyenek.
A' Doktornak és körülöttünk forgó belsõ inasinknak, azonképen az
ifiainknak is, légyenek érdemek szerént való segítséggel Pál vrammal
edgyütt, kinek kinek jó intzézésbõl, hárman valamit illendőnek esmér-
nek, adassanak, és kegyel.me§«égünket mutassák mindeniknek.
Mellynek fogyatkozás nélkül való ki szolgáltatására, és e' Testamentu-
munknak véghez vitelére, a' nékünk tartozó köteles hûségünkre kénsze-

Í' Felab-Mauaroıaıfig ız akkor-A Magynmıızág enakkeleu felét jelentene. Ennek

a teflllellllk n lõvlrflı tmttropollsl Ka&u Voll.
I Tarevımwımn.
Ü Pmttdál ÍPl'0f:edel'!)l=el6reI\fl.lıd, elilr. ReslInat.lLı=vlBzaIérÍ|ls. A béml
béke éI't4l.l'nébe'Il Kiabál lt kellett ndlll l Hnbıburg-k1ráLV súlnúra (l. I Bl. .lzámú
|ralo|.)_
Ü' A kékek eflennıhájukrdl kflplált u Iıevtlkel, a lejedeleln leslfifnéiéhel lırlnztak.
rlttyük az fellyül meg-nevezett Tstameııtumosinkat, Alvintzi Péter vra-
mat, Orvmdi Pál vramat, és Péchi Simon deúkot. Scripta in Libera
Civrltale Nostra Cassovieusi Die 17-ma mensis Decembris Au. Domini
1605."

Az ııı. ııııaıuıım wneııı euılııy ıırvııı. ıu-

ıvıı- eı Hm: ıııııuı ıaııaııııuııı ıııımıumaı
ıuıaııus. ııoıııuamıı Euııııı-la ıı. (mmııını ıuı-
ıııy ıç Gy. Pat. ııılı ııı-1 ı. ııııyıı. Aı auıım-
uvım mıııııı ı ıııeıııııı-ıuı ııııınıımız ıoı-ıı. aze-
eneııyl Kaııyvuı roı. Huııı. ııı. u o. 1. rıırııuı ıı.
ıuı. P ıı-ı.ı .ııvlııı ıııııvıumıııı.

64

1607-1608. A hajdıik felkelése a bécsi és a zsitvatoroki béke

végrehajtásáért

a) Szikszó, 1607. december ZI.

A llajdúk sérelmei és kñvetelései

A bécsi béke pontjainak kleléızíléıe B kljavliás céljából hrlfllt Mrfiyaláuık ID

ı-sız ıaızız ııeı-as rendemëı A ıegıwzaıeızbı puzıonyı urufigzyfiıeue ııııuzızımu, ez
ız eıııepzzıu zzõnıun megııuııoıı auazıı ıuuııı-uumıuın ıuızeıyeıı. cııı ıwı ırı-
ııuuı-ıı ıılvu um.: az mzagyıııaı, az ııımuızy Mama ıoıımegusı ıııızımaı lel-
ıeııe, nem alıanı ınaıát vele keııvlselıetnl, 3 in' a tanaaıkozáıol: ırıeıııylláıarı nem
ız ızeı-un mr. A ıeızueız nzıeıug val-ıuı, ızuuıı dolguk vegzzeueı mwzızıı. aufluıı
neıııcıık how a még rendelésre várd kérdéıekkel nem törődött, de a ınegezyeúalbl
ıuueueııaı ızı ı poııum ıuıyııııı, „ıuı euzn ı aazııuı-uıuıazauum ıı-Aı-lyuıı. Er-
dély Unlllhlglt la vuıély fuıyegel-le. Az eldélyl rendek Bocskai Véfltndelelével
(I. a IS. szám alatt) ıuénfitáıell nem Hbfiwnlınl Búlllıtbt Vâlalllnlták Iejedelunııdı,
ıwıeııı mııõızı zııgımmazı, ı-rzzmnıızzı ı vnıuzmıı nem ıııneı-ız zı, „alany vıııı
elfngllll. A PFÁSII \ldV'lr Báthori Gábort koflnányzfllént akarta Elviélybe küldeni.
Nlfl'0lı lúlyıl helylttben Vûllak a hljdúk, ııldk l'll7.lnl Illefillült-ll! I Büclkll Ú!-
ml ıdonınımmııt helyeket, rfiıını ızeıızeledıeı. reızlnı pa-ll; fqyveı-aeıı ınıı-ıdıılı.
Q várták a béml udvar által kilátásba helyezett Boldol B elllelyubt. Az ldelšn
uralom b ll fllálylluräd blrlokos lfifláll' áhh!! ellellflk, lllválägılkal nem
lsllleflfll el. A blflnllllflk Iälıége llllább elfeledle sérelllıell, ımdyeket az idegen
uı-ııaımõı uznvzdeıı. Azııumgy z ııammz ellen nm-ıuınzıuıı.

“ılrlák Kassa szabad vároıunkbaıı. az Ur IBM. éve december hónapja 17.

ıııpj ıı.
 Ekkor derült ki, hcfl' a bécsi békének mennyire komoly hiltosilléka a hajdlisãg,
amely lluıgára hâfiyottflh is feyvefl fogott saját ifinzáért. A haidlflsflpatok Nofl'
András hısjdllllapitáııy vezeläével iytllııkezlek, G a iS-20 00045 sereg olyan erőt
képviseli., hogy BÓG is ÉS a l'l'laZyaro|S7Ági blriakosok La lrlegrlodllk lfilê. A birth-
kosok tárgyalást kefldlek, G en'e az alkalomra állitotfik 537.9 a haldúk panasza!-
kat. amelyek käzöıt saiát sérelmeik üsszefonódlak az ország sérelmelvel:

lšiationes et Causae generalis l-iajdonum insurrectionis coram dominis

Magnatibus, Baronibus et Nobilibus coeterisque Stat-lbus et Ordiniblls
Regni Hungariae. in Generali et publicio Conventu ipsonlm pro ZB die
decembris Anni 1607. in possessione Inanch, ibidemque celebrate, exhi-
bendae, et proponendaefl
Miérthogy az Úr Istenndr ez volt kedves akaratja, hogy az magyar nem-
zetnek elvött szabadságoicnalr helyreállatásara föltámaszta S válaszm
ısudálatos nagy jóvoltából, az boldog emlékezetű, Istenben idvezült
Bochkay fejedelmet és fegyvert ada oldalára az õ nevének tiszteségeért
és megromlott hazánknak szabadulásáért, mely magyar nemzetséget tel-
jességgel megrontott vala az kegyetlen német nemzetség. Mi az boldog
emlékezetű, Istenben ei.l-lyugodt fejedelmünk mellett az szegény romlott
országnak oltalrnazásában fegyvert fogtunk, szolgáltunk vérünk hullá-
sával, az mi szolgálatunkat kegyelmesen megteiúntvén, mivel hogy õ
pénzt nem ad.hatot1„ országával egyetértvén, õ fölsége jószágot adott,
Kállót, I-ladházat az Ráczsággal' egyetemben, egynéhány falukat, kiről
6 fölsége donátiúja' mostan is nálunk vagyon, nem tudjuk honnét i.nd.it-
tatván Forgách Zsigmond és Dóızy András' õ Nagyságok eivötték az igaz
hajdúságnak jószágát, és I-ladházat az debreezeni Szegedi Mihálynak
inscribálták' három ezer forintban contra contenta publicarum constitu-
tionum in generali dieta Corponensi edictarum! Mely constitutiókhoz õ
Nagyságok nem tartván magokat, minket. mind az egész hajdúságot meg-
háboritottak, és magunkat is dobbal zászlóval kergettettek. sõt ugyan
parancsolatot is adtanak 6 Nagyságok az kállaiaknak és tokaiak.nak,ˇ' hogy

'A lıajdlflk általános lelkelésének indltékai és okai. amelyeket Magyaroıszág

mágılág urai, bárói, nemsei és a tobbi rendek elõtt lnáncs faluban 1607. december
ZB-áıı tartott áilalánm és körös yűläükön kell elõadnluk S elõterieszteniiik.
1 naızságnn azt n Debrecen ez Bõszõrmeny környéki reruleıet erll, nlıol a xv.
században a török el5l menekülő szerb duzpotáknak a magyar király adornányábél
birtoka volt.
1 Boulml mos. deceınbeı- ız-én kelt Adnmanyleveıév. l. az 50. szám alzu.
l Forlách Zsigmond országbiro, késõbb nádor és Dóezy András főispán, sıatrnári
fõkapitány a király által kiküldött biıtosok voltak.
Blnserllıel ılnserıbere)=ıdeiglerlesen lekm.. nlogbı nd.
9 A kaãai országflűlésen kiadott országos végıésekben foglaltak ellenére. -
Hadhdz elúlogosllása ellentétben volt a béai béke ii. cikkelyévei is (l. a 81. szá-
rnutı. A kassai oıszágyûlés lsoo. december za-án iaválıagyolı veezései közül a
14-ik ezt úgy l-ııõdusimmı, hogy A rendelkezel nem vonaıkozlk lı Bocskai erdélyi
feledelernsege területére eső birlokokra. Mind a két alkalommal azt is kielnelték,
hogy Bositai nemsílései érvényesek. S1-ahol: megye Bocskai halálával vissza-
sıálıou ugyan n magyar klrálylıuz, de n pozsonyl országgyülési; (gy sem lelıeıeıı
Bozskıl ınenl ndomál-lyaıv. el-venyleliznnek leklnıenı.
7 Káiio & Tokaj végvár katonaságának.

384
mindenütt kergessenek, foszanak és öljenek bennünket, úgy annyira,
hogy még az predilrátifıı-a is fegyverrel kellett mennünk; így az nagy
kergetés miatt, házunkból k.i nem mehetvén, kénytelenek voltunk igaz-
ságunk mellett íölkelnünk, mert sem úr, sem ország nem lõn, ki oltalmaz-
zon bennünket, az egy élõ lstennél több. Azért 6 Nagyságtok okai az mi
leltámadásunknak. Mert nyilván vagyon ti Nagysúgtoknal s ti kegyelme-
leknél, mikor az Istenben elnyugodt s üdvezült kegyelmes urunk az német
íejedelemmel tractában indult az Irigy felõl, déliberalt arról is az nemes
ország* hogy mindennek quae a 15 die octobris Anni 1604 hinc inde gesta
commotaque [uerent benigne cOnı:ordaltassanak,' kit hogy õ Nagyságok
violálI:,'“ bizonyosan akarjuk megérteni, honnét indltattanak erre õ
Nagyságok az német íejedelemtıãl-e, avagy az oıszágtól, avagy õ ma«
goktól.
Mivelhogy penig az Ur lsten felindltott bennünket, látván az szegény
nyomorult Magyarországnak és magyar nemzetnek siralmas állapotját,
hitünknek és szabadságunknak romlásál., minthogy keresztyének vagyunk,
keserves szívvel láttuk. Kirõl az Úr lstennek szine elõtt adjon számot róla,
ki ennek okai, kik nem egyebek, hanem az német fejedelem és az com-
missÁriusok,“ az papi rendekkel egyetemben, mert az paaificaliónak arfl-
culusitfl minden rend.iben és punctiaiban Ielbontották. Az országnak vé-
gezése szerint az német fejedelem sok napokat az pozsonyi gyûlésnek
végezvén, nem akara semmiképen hogy az gyűlés meglegyen, hanem az
sok halogatások alatt, sok rendbeli abususokat hoza be az oıszágba
és az törökökkel alatomban való praktikát indltott az országnak vesze-
delmére, mely hite ellen vagyon, és ha az szükség kívánja, megbizo-
nyltjuk, mikor annak ideje lészen, de békét hagyván az törökkel való
praktikának,'= lásák meg az urak és az nemes ország, ha az mi orszá-
gunkban nem találunk-e olyan méltó panaszokat, melyek az bécsi végzé-
sek ellen vannak olszágunknak és szabadságának megháborltására és hi-
tünknek felettébb való nagy ártalrnára.
Az első artikulusnak continentiája ellen az orthodoxus keresztyének-
től" az nagy-szombati egyházat elvették, az praediktárokat az templo-
mokból ldűzték, mostan Szegedy Gáspár tartja házánál, kiért fenyegették,
hogy mind papostúl kimenjen az városból, mert semmiképen nem szen-
vedik az városban lakását. Az nyitrai praedikátort azonképen kiűzték.
Nagy Győrben az religionak liber ususa" szerint akarván bevinni, be nem
boısáták, Pozsonyban is fenyegeték, és az mint értjük, talán ki is űzték.

Í Dellbefăl (dellberare) =halár0L A Iıemu oıszágolı az orsıãgyfilët értl.

' Mındıznııaı, „zımelyekeı az im. év oınáber 15. napjától kezdve innen-onnan
elkliveıtek és elűldézlelç kegysen megbocsdslk". Ez bekerült a béısl békébe Is.
Ü Vlolál (Vlolaıg) =|-Mg54|~|,, m„u"|§z_
Í' Blzlmolt
'I A benz zıkızelyzıt.
II cıeıuuvezıızız, ıseııızıı.
'^ ConfinenI|a=lartal.|1|fl. 0rthodoxuı=lllI.hItfl. - Orthodox kereszfyéneken E
Profitánsolt mılukıt értették.
II A vııııaznak szama ıyaımıııuı.
 Az harmadik artikulust, hogy Palatinus eligáltassék cum sua dignitate,
az mi illeti, ez helyett érsdıet looumtenenst küldött az cfizágban az német
fejedelem."
Az mi az negyedik artíkulust illeti, hogy az korona Pouonyban tar-
tassék, mind ez ideig is úgy mint post tempora pacatiora az német feje-
delem nem redukáltatta."
Az ötödik artikulus ellen Zuhait, kit az ország proscribált volt, Nyit-
rába bevitték," Murányból, Véghlesbõl, Lévaból, Berenchbõl, Zakolaá-
ból, Ovárból, Dévénböl, Kõszegbõl, Könnendbõl nem hogy kivitıttenek
volna az németek, de még többet vittenek közikben.
Nádasdy Tamásnak, Jó Jánnak az szegény, Istenben elnyugodg üdve-
zült fejedelmünknek végzése szerint, jöszágút meg nem adtak, hanem
mind ez ideig német bírja."
Bocatius Jánost, kit az szegény fejedelmünk, és az ország követségben
bocsátott volt az imperiumban, mostan is fogva tartják, mely az szegény
meghalt fejedelemnek közönségesen való végzésének ellene vagyon."
Dóczy Andras Tokajnál megmustraltatvan bennünket, némelyek közü-
lünk értekezvén felõle, mi végre volna az mustrálás, holott hó pénzt és
fizetést nem adnak, en'e így gyalázatos szóval verte araul Eıket, miért
adnánk hó pénzt, ha nem érdeı:n1ltek.“ Lám megparanısoltuk, hogy men-
jetek rá Szögedre, és vegyétek meg fizelésteket, melyből itt is kitetszik
minden álnok praktikaja az németeknek, és az utánok való németes Liszt-
viselõlcnek, 'kik sak abban mesterkednek, hogyaz szent békességet felbont-
hassak, és az törökkel összve veszessenek bennünket. Sőt azt is paran-
csolták, hogy az hajdúkra l-Iadházra reá menjenek, és minden marhájok-
ban zsakmúnyt vessenek, és magukat is fogva hozzák. Ezek fölött szegény
jóemlëıezetű, Istenben elnyuglıdt üdvözült urunlınak is donátíóit ilyen-
képen deludúltafi és úfolla,az ujjaval patkot vetvén orrunk alá:“ meg-
halt Bochkay és füstbe ment minden donátiója, mind az hajdúsággal
egyetemben.
Nyilván vagyon ez ls, hogy az béosl tanács végezett arról, kiről ugyan
írtak is az budai vezér pasának, hogy az frigyet az némettel kösse meg,

'Í Nădort Vfllfizanık az 5 méllósûgu fenntartásával. - Nádor helyett I klrlly

Furgazıı Ferenc ızterlorıu éneket ııevezıe ki nelytartónık.
'7 Post lempara paci!-lflrn-bekhebh idõk után. - Redllcál (l'2ducere)=VIlz-
suıhuı
II szmy ınvm-z egi-ı puzpukızzk, A maga kııııaı-u eınõkenek el kzıızıı kagyula
az amztzoı. Pmseı-ibıiı (pmazrıbereı = ızaınñzmuıek ııyııvnıın.
W Nádudy 'rııııaıt nev sıeı-ını eı-ııllu ı bécsi béke. Joó Jándsrı pedig a jug-
lllınul elkobzott birtokok Vlssflldásl köleleletlflëge Vonltkoıott.
Ü Bomllus Jánost Bocıkıl 1600 elelén a német blrodnllnl feledellnekhefz küldte,
nagy eııeıııúıyııza . been udvar ıııınıı ıılreıı a ııııgyıı-ok hıtuegëeı-ñı 3 ııeıııeı-
Uűlfilelêrfil. A fiászlr azonban ellointl-R. Bit a rllflgyll' Dralllgyfiläek Iarliélellefı
surıenek szabadon bocıamsál. es rea ız kıterledı nuduııııak az aııalaııua kõzboua-
ıııırúl szóla szıpıeıınıeı- 24-ı ı-eııdeıeıe, Baeauuzı megsem engedtek szabadon.
'I Muılı-a, ınuıu-ala8=kaı.nnıı uerıue.
5 DOIıatIo= adomány. Deludál ldellldefe) = mEBt1'éfAI. Játékot űr.
5 Enel a rnozdulatlal fokozta a Lıűlolkodâs hatását.

368
az hajdúságot penig szakasztanák el Magyaroıszágtól. Tavaszszal aztán
reájövén együtt az hajdúkkal és türükkel Magyarországra, vágjuk az
magyar urakat és nemeseket, osztozzunk fel jószágukkal és kössünk fri-
gyet az hajdúsággal. Most is penig az német fejedelemnek Nagy Gyár-
nél másfél ezer fegyverese vagyon, kik akarták az Nádasdy Tamás jószá-
gát pusztltani, kikre reá is támadt volt az Nádasdy uram, hogy levágja
õket, ha az német fejedelem onnét el nem viszi. Az, ki mind az bécsi
végezés és az megholt fejedelmilnknek végezése ellen, tudjuk, hogy nem
hazánknak javára vagyon.
Az egész nyáron hét vagy nyolıszáz Lanzkenedıt“ tartottak Pouony-
ban, mely most is ott vagyon az végezés ellen. Rákóezy Lajos Kállóban
az maga asztalánál Elek János jelen lévén, tanáakozott felõle miképen
Nagy Andrást megfoghatna valaki. .lanehó Pál reá felelt, hogy kézben
veszi, oka nem egyébb volt, hanem, bogy I-Iadházát magának foglathatta
volna, Nagy András is vigyázásban levén, gondot viselt magára.
Debreczenre az kállóiak reá ütvén, tudni illik Vetésy Mihály &
Agárdy János az hajdúkban megfogván, nagy láncıokat, erõs lakatokat
az nyakukra vetvén, úgy hordozták õket utczákról utczákra és Nagy
András megértvén, úgy szabadította meg õket.
Forgách Zsigmond az végezés ellen paranısolt Zakmár vármegyei vice-
ispánnak, hogy valamennyi hajdúság Zakmár ván-negyében vagyon, és
az németeknek hlvsége alá nem esküdtenek, mindenütt persequálják,“
és minden marhájokban zsákmányt vessenek. Az vármegye maga hasznát
keresvén, ebben adáltak hozzá, és végeztek egyenlő akaratból, hogy I2
forintot is vegyenek rajlnk, és specificef' Zénásy Mátyást futva szalasz-
tották.
Voltak az nemes emberek közül is olyak, nominatim" Zekeresen la-
kozó Nagy Márton nevû nemes ember maga jószágában Urchul János
nevû hajdúra reá ment, és szép szóval kicsalván az házból, mindjárást
hegyes tõrrel által verte, ökrei, lovai és minden marhája most is nála
vagon, az felesége házanként koldul és úgy táplálja magát, senki az
méllatlan gyilkosságért meg nem büntette. Azért mind az istennek tör-
vénye szerint s mind pedig Magyarországnak törvénye szerint, kívánjuk
az halálérg ez is halált szenvedjen."
Nyilván vagyon nálunk, hogy I-Iomonnay urunk is 5 nagysága maga
jószágában az hajdúkat pacifiee az végezés szerint meg nem tartotta, ha-
nem mint egy közönséges jobbágyakon adófizetést vött rajtuk és min-
den paraszti szolgálatot praestáltatott velük.”

2* Landsknechı = gyalogos katona.

1 Peısequál lpeneqııl) = uldöı. meehnı-iteL
' Specıııee - kmeııısuıı, eppen.
77 Noínlnalám ı név ıurlllt.
3 Ez volt a lallıı-elv: a bűnnel azonos btlntelä klızabáaı. A szándékos ember-
filéıt halállal büntették.
Í Pıclf|ce=bek&en. Praeıtál (prıatıre)= teljeılt, nıegıd. - I-Ioınonnal Bálint.
amkzi van ıavezeıe ı ııııaúmı pımzıı ızoıgııumıoım kuvzıeıv.
25' 307
 lmreffy János maga jószágában levõ hajdúkat haLszaz forinttal és
ötven vágó tehénnel saraoltatta, lovaikat elvonta mind maga, az hova
szükség volt, mind szolgája, az hova szükség volt, azokon jártak és pos-
tálkodtak.
Segnyey Miklós uram maga jószágában levõ hajdúk között birót csi-
nált et sub isín praetextu,“° hogy õ szent egyházat épittett (kiben mi is
minthogy isten tisztességére nézõ dolog volt, ellent nem tartottunk volna),
magának várat építtetett és meszet hordatcrtt velük, az ki pedig az szol-
gálatot negligálta,“ tizenkét forinttal büntette, sõt azt is mondotta, ez
ideig sak dézsmát vöttem rajtatok, de ennek utánna kapáltatok és csé-
pelteuek veletek.
Varkocz György Zékelyhidon Zolyomi Miklósné asszonyom 6 Nagy-
sága házára reá küldvén, erővel hatalommal egy Zalkay Tamás nevű
barátunkat fogva vitette, verték, taglótták, minden marháiban zsákmányt
vetettenek, magát sok ideig tömlöflben fogva tartatta, és ha el nem sza-
ladt volna, megparanısolta volt Bogyoszldıból, hogy megısöpögasél-K” a
megöljék, mind ez mai napig száz tizennégy forint érő marhája, pénzével
egyetemben oda vagyon, ki hogy megadassék kívánjuk.
lsmét Segnyei Miklós uram ez nyárban az erdélyi fejedelemtõl, az
Bihar vármegyében lévõ hajdúságnak egy donatiót adott volt.” hogy
dézsmát rajtok ne vegyenek, mely donatiét ugyan Segnyei uram adott volt
Bánffy Dénes uram kezébe. A fejedelem nevével ugyan meg is mondta
volt, hogy semmi nemű szolgálatra ne vessék, se bor, sem buza dëzmát
rajtok ne vegyenek: de mind szolgálatra készerftették s mind adófizetésre,
sőt mind bor & búza déasmát rajtok megvöttenek, és az donatiót is Bánffy
Déns uram magának tartotta, kit nekünk vissza kellett volna adni.
Az bajoni vitézeken“ Barchay János uram az kilcnczedet megvötte.
mely az szegény megholt urunknak végezése ellen vagyon. Elek János-
nak az minemü falut, Csiffárt jámbor szolgálatjáért két ezer forintban
inscribált volt Istenben elnyugodt, üdvözült fejedelmünk, Pogány Benedek
elfoglalta, és mostan az mint értjük, tudjuk is bizonnyal, Zuhai püspök,
az országnak proscriptusa bírja.
Nagy Gáspámak Belényes vidékén Vörösfalvát adta volt Báthory Zsig-
mond jámbor szolgálatjáért, kit tűle elfoglalt Váradi udvarblró Gelsey
György, és most is az Váradi házhoz bfrják, kiről szép donátiója vagyon.

1' Az alatt az tlı-ügy alatt

'Í Negligál (ne5li§ere)=elhanyagol, hlnyagul végez.
H szekzıyıua (sıweııı) az aogyaızıa, Enızuazzıõ (auauzııu) ama: megyében. -
Meltiüpolelä (megcaõpdgielb) a klllvallalús egyik módja.
5 A Sıllbûltı llleyébeıı letzlepltett hajdűkon klvül Botıkal ugyınuık kivált-
Allgal nıhâıta fel a Kerlldt Védelrlteıő kõlaérl hnjdűkat, akiket azután Étlelevl-
Iatlek Szalolltára. A hıjdűkatonák máshol la rııeglelepedtek és utólag Eervıiêk meg
ı hlvfltılgûklt llyenek voltak a blharl Iıajdútelepek. A bihari lıaldûterület
(,,klihıjdú" telepek) késõbb rıtlntzgy 20 helyıéget foglalt magába (Bán István:
A hljdűfiál Wrlênele. H. ll. 1057. 38-40. l.)
3* Baion ma Bıiıamambalum.
 Pallay Pálnak Horváth László jóazágát., Bogdán nevû faluját in Comi-
tatu Abaujváriensi eiıistentem per nolam perpetue infidel.itatis,“ mint-
hogy egyszer lstenben elnyugodt fejedel.mi`lnk alá esküdt volt, ismét az
németekhez defioiált, conferálta“ volt, megsem várvan, hogy õ fölségének
teslét eltakarflsák, mindjárást elfoglalták, az béisi végezés ellen. Ezek
fölött az hajdúságnak lesúllitásának idején, ugyan ezen Pallay Pál az
vármegyét megböcsülvén, hadát rólok elhozá, és maga pénzével, az alatta
való vitézeket contentálta" és elosdatta. Annakutánna megtalálván For-
gách Zaigmondot felõle így rsoválta magát, hogy õ azt más hova depu-
tálta,” mely dolog az oıszág végezäe ellen vagyon, B klvánjuk, hogy
Pallay Pál ne maradjon kárban, hanem az õ jámbor szolgálatjának ju-
talma megadassék.
Azonközben Fekete Péter és Chatary János hadainak, mint hogy lmreffy
János l-fétzen árába maradott volt adása négy ezer haszáz magyar forint-
tal, deputálták azt az summát: sokszor megtalálván felõle, minthogy sem-
miképen nem ext/orqueálhatták, Thuizó Györgyöt találták meg felöle.
Thunû György azt mondotta, hogy ha meg nem adja, I-[érzet adja kezek-
ben, sőt ugyan reá szabadltotta volt õket, hogy magát is személyében
megfogják.“ Annak utánna lmreffy végzése az volt, hogy Segnyey uram
házához menjımek, 6 ott megelégfti õket.
Az mostani Nagy Kállóról való reconcilialionak'° ideje alatt õ Nagy-
ságok hitlevele kezünknél levén, Zéchy György uram Szöllõssy Mihály
ura.m hadára neá küldvén, hatot etfogta közülök, és nem tudjuk, hova
tötte el õket, levágtı-e avagy fogságban tart:jL
Azonképen Bosnyák Tamás az Tarjány Demeter jósıágára Solymosra
az fülekieket" reá küldvén, sertés marháját elhajtották és két szolgáját,
Benedek deák, fa Gábor nevűket fogva elvitték, s hova lötték nem tudjuk.
Mind ezeknek fölötte az mi legnagyobb, az kassai gyûlésben, mely volt
Forgách Zsigmond idejében, urunk halála után Zemplén és Unghvár me-
gyébõl való követek, tudnia illik Budaházy Farkas és Baranyay Miklós
az jóemlëwzetû, lstenben elnyugodt, üdvözült fejedelmünlmek testét ilyen
képen káromlották és szidalmazták, hogy tiszteséges temetést sem ér-
demlett volna, hanem hogy plengér'* alatt megégették volna, és az szél-
lel fújtatták volna el az hamvát, contra jura generalia regni Hungariae
tam spiritualia quam seculaı-ia;“ mely dologban Forgách Zsigmond és

5 Orbk nűllenség bűne folytán.

l Deflcldl (deficere) =elpártol, elsmkad. -- Conlerăl (COI\(2i're)=áIad, álenged.
Ü Cûlllbntfil (L'ontenlai1)= kleléglt.
5 flesnlvfil Íl'ES0lVE'l'!)=elIialái'nZ. - Depillál (deplflare) = I-irt Vüluminek, Šullat.
Vafiyls Fürýth Zšlynolid nem Palllynak adta vissza Bogdán falut.
I I-letve, I-léae=I-lejce (Abaúj ııL). - Thurıó György nıgvblrtakos, a késõbbi
nádor. _ Eıttorqueál (ell/.'Inı\.\ei'e)=klrugad. klfilkıır.
Ü Beconciliıtio = nelyıtállltáa, ltlengeallelêı.
'I A ıiiieiii varõı-séget.
Ü Pellengéi- (Pi-anger) =szégyenia, hiláfı.
“ Magyıroıszág egyházi 5 világi orszáııoı loeávai szemben.

389
Doızy András conaentiáltanak,“ holott azt mondották: megholt Bocskay
és füstbe mentenek minden donátiói.
Végezetre az poonyi gyúlésben mi dolog történt Iégyen ti nagyság-
toknál és ti kegyeimetaknéi s nálunk is nyilván vagyon, miképen az
herczeg haddal akart az tescheni herczeggel egyetemben az gyűlésre
jönni Pozsonyba, s miképen akart ıselekedni, ki annak elötte soha nem
volt országunkban szokás, hogy az német fejedelem haddal jöjjön gyűlé-
sünkben, még penig más idegen néppei, nem maga udvara népével.Ebb6l
is megtetszik minden álnokságos cselekedetek, hogy sem magunknak, az
magyar nemzetnek, sem penig oıszágunknak jót nem kiván, nun is ki-
váni. soha, mely megtetszik Belgiójosó indulatjábói. Azért nagyságtok 8
ti kegyelmetek, nemes ország jól megiássa s gondolkodjék megmaradá-
sunk felõl, mert bizony meghidje ti nagyságtok és ti kegyelmetek, hogy
ha szintén az meglenne is az mi nékünk való végezés S egyezés, mely-
ben mi ellen tartók nem vagyunk, sõt mindenben ti nagyságtokkal és ti
kegyelmetekkel együtt akarunk érteni, de az németek áinokságos régtűl
fogva való dolgai, mint egy tükör úgy elõtletek legyen, hogy valami-
képen az hálóba ne hajtson, mint annak elötte. Mert ha bele hajthat, bi-
zony úgy mellsztfl az, miképui szintén szereti és akarja. Az veszedetrnet
pedig, ki reánk itöveliıezendõ (kitől isten oltalmaz), Látván rajtunk lenni,
távoztasauk el, egyenlő akaratbói, oltalmazzuk addig magunkat, miglen
rajtunk nem esik.
Leguiólszor, ezekhez hasonló panaszokat nagy sokakat találnánk úgy
annyira, hogy papirosuniikal fel nem gyõznõk, de az Nagyságtok és ti ke-
gyelmetek elméjét hosszú besziddel terhelni nem akarjuk, hanem min-
denneket az Nagyságtok és ti kegyeimetek bölcs ftéletére támasztván,
nagyságtok és kegyelmetek minden végezéseket úgy mint az béısi vége-
zést, az törökkel való pacificátiót és az országnak megmaradására való
edáltatott egyébb articulusokatf' is felvövén, rend szerint könnyen meg-
itélheti Nagyságtok és ti kegyelmetek, hogy mi semrninek okot nem adtuk,
hanem mindeneknek az német és az kasai commissáriusok papokkal
egyetemben adtanık okot. Mely clara luce lucidior," hogy minden puno-
tiaiban és czikkelyeiben a végezéseket violáliák, és adtanak minden hábo-
rúságra okokat. Mi az mi megrútittatott smbadságunk mellett, sõt az lslen
tiaztssége mellett támadtunk fel, holott az Istennek törvénye is, ember-
nek igaz hadat viselni igaz ügyében, meg nem tilt; sőt hogy gyakorta az
Ur isten az 6 igaz tiszteletinek és az 5 népének ollalmazására támasztja az
hadakat, sok példák megmutatják. Mi az mi feltámadásunkban ugyan ezen
végre vesszük, noha felõlünk és az mi feltámadásunk felől különben érte

“ Conãelltlál (ltiınsellllfv) = 2LYelÁrl, meiëflelik.

“ Meil§zt=valalnely smrnyasnak a mellérfil a használható lollakat kitépl.
Al Orflalg kilıızijsát uiuırja Éfiékellêlnl.
Ü A bêfii VÉÜHCI1 B bëfii békét, B törökkel Való Dacilicntidn n ilvnlorokl
békét, az eyéh artikuluaokoıi az 1608 decemberi IIJSSBÍ Dltláglyűlk Vélıčselt értik.
Fdái (edere)=i(lad, világra hoz.
Ü A nupvilágnál világosabb.

390
nek, és mást Pmnunciá.lnak,“ de bizonyságunk az Ur Isten, hogy mi :sak
arra nézünk, és az közönséges igazságnak kiszolgáltatása altal az igaz is-
teni szolgálat, tisztelet, országunk és nemzetségünk íloreéljon.“ Azért nem
kellett nekünk az idegen nemzetnek sem pénze, sem segítsége, noha mint
ilyen íizetetlenek nıhában sem viselhetünk, nem is vcıntuk ki ez ideig is
szablyankat az mi atyanldiai közül saıki ellen, noha az mi íelekeıetünk
sokakat, kiket megöléssel, kiket egyébb bosszú tétellel ienyegetének, ha-
nem türtünk, szenvedtünk S vártunk, hogy az Ur isten az Nagysagtok
és ti kegyelmetek sıemeit íelnyissa S meglálasa Nagyságtıokkal S ti
kegyelmetekkel, minémű nagy veszedelemben fordult legyen mind hl-
rürık, mind igazsagunk & szabadságunk, hogy eképen az Nagysagtok és
ti kegyelmetek szlvei, az artikulusokon elõszémlált méltatlan dolgokon,
az mi szivünkkel egyetemben íájvan és kseregvén remediéltasafi az
oıszagnak nyomorult 6 siralrnu allapotját. Úgy hogy az kiért az Ur
lslen is megáldja Nagyságtokat és ti kegyelmeteket, ä az kiért az sze
gény nyomorult & rabságban levõ nemzetünk is vehssen jó neven Nagy-
sagtokhfil és ti kegyelmetektõl. Az kiért meghallatok után is mondhas-
sunk jót. Datum in oppido Zikszó, in Congregalione nostra generali ZB.
Decemb. Anno 1607. Andreas Nagy, generalis Capitaneus universorum
caeterique Capilanei, Ductores et Jurati."
Ez is az több articulosokhoz való.
1. Elõször megemlékezhetik arról ti nagysagtok és ti kegyelmetek,
hogy az mi elõszöri leszallásunkkor, az német fejedelem igért volt jó
akaratjából, csak leszálljunk, summñt," melyet nem hogy mi nekünk
megadtak volna, de sõt inkább azon leszallásunkban és haza hézunkhoz
menő szándékunkban reánk támadtak, öltek, véglak bennünket. Ezekben
mint violáltak az végzéseket.
2. Ez is vala az articulusokban, hogy az kapitányok, hadnagyok, Iõ-
legények közül kit tisztre, kit fizetésre, kit penig egyébbíéle állapotra és
5 tiszti szerint méltóztatnának, melyben semml sem lött.
3. Egry Mihálynak az meghalt fejedelmünk adott volt jámbor szolgá-
latjáért Gyapjú nevü falut.” kirõl szép donatiója volt, Bánffy Dénes el-
vevén tőle, egy Szabó György nevű embemek adta.

Ü Prulıtlntlál ÍDl'0hu|1l.lBl'2) H Klldllt, KÖIZÁLQSZ.

U 1-'ıuı-„nl (nam-zı .= vııngziiı.
Ü Relnedlăl Írenıedlare) =Imegzyógy|t.
“ Kell Szlklzô mraflvarosbln, uı N07. évben december 28»an tartott közgyűlé-
ıünkben, Nau Andras az Bsszesek Iõkaplldnya és a wbbl kapitányok, haclnayok
S ukfldlek.
H A bazı ıazzyımiok wan ıaınuıızzn amızıı azt kıvıııu, nagy A bek; lem-
lfille \ll-An B hlldűãfll GU részét a király fogadja uoldjába, egyűtlıl ııoldlıfilrılë
ltllllből Nlllâbb egy hlınupl kileget Ílwälerı kl. A Iflhficeg hoıaıaı vita után bele-
mem, nagy 5-e zzz: hajam vegyenek Aı. at sz zzz: ıaı-ımõı ıuıanzız ımıfzıeımım.
Ezt nem Íuglalt-ék be a béta! béke ııüvelébfi. de I lfiheltei küieletvênyt ldott róla.
Az udvar azonban efllk Iellélılt sem tkljeılletle. (Magyar Oruıfilflűläl Eflllékelt
XII. 125-229., 398-SW. I.)
Gyapjú (Gıpıu) helység Bihar megyében.
 4. Ugyanezen Egry Mihálynak Rákóczy fejedelem adott volt egy So-
lyom nevú !alut,“ melyről donatiója nála volt, s más felõl õ nagysága
megint visszavötte, s másnak adta.
5. Báthory Gábor uram Zerenehrõi" vitt el egy Zabo Andrásnak, hajdú
atyánidianak nyolcz ökreit, melyet kívánunk, hogy nagyság-tok és ti ke
gyelmetek megadasson.
6. Ugyan azon lesälláskor Zambó Balazs kapilánysága alól fogtak
volt el Nyaláb“ várában három ifíiu legényt, melyet most is fogva tar-
tatt vaaban Prényi István. Kivánjuk, hogy azok is elboısáttasanak.

Mılmh a.: A halnak kiaekııesi Kııerıeıe nıın-

uoıı. iwı. (ni-ıexuaeiı ı uıneııeiıııi ıııunııııııyoıı
imrebõı. ap. ılıli is-1.1. i. ııııvır.

b) Debrecen, 1608 február.

A hajdûk szerződése Báthori Gáborral

Az lnűnlıwn (Abaúj rn.) iılrlbtt tárgyalásokon a birtokosok këllviselfii elismerték

a hajdűk serelmeit. és ígéretet tettek orvoslkukru. De az oıflágu aérelmeket nem
lamertë( el, B heiyteleniletlék, hog' a hajdúk tinâliûııı Íeyvert. (GER. liăkbí
Zõlglriund erdélyi Íejedelern követ.: ldlogflıoltl, YIDLY nem .I fejedeleln kbzbeliiűrl-
sát kérték. A további tárgyalásokat lehetetlenné tette, hogy n hajdúk nyfllan kl-
Inondták: nem kell nekik a Habsburg-l:űı7Ár, mert ,,nI!me'1, A nem az mi nemzetünk-
btii való iejıdelun", mert katolikus és a békét nem tartotta meg Homonnai Balin-
tot akarllk királynak és ızul lenyegelãzlek, hogyha Homonnal nem vállalja, akkor
,,b0CSkor0St" emelnek ,,lejedelem5eQ'e", A biriokosvk u Hûbãburg-uriiomban keres-
tek Vëdel-l'i'\et, és H0rn\>l\'nnl l1te§1-lgıdûtt B llfljdúldtal minden köıbfiêget. A Inély el-
lentét nmnban m%efl1 Veıetëtt B hlrt kltbräêlfl, mert Il hfljdűâágot két oldalról ls
felhasználták, és ezzel -a I'I'\eg`rnozdulast eltéritették eredeti irányából. Báthori Gábor
és Máiyús tűherceg .a saját uralmát lyekelelt megvalósítani a hajdűk seflüêgével.
Báthori 1608 februárjában szerzõdést ktílntt a hajdűkapitányokkalı

Nagy Andrásnak, Elek Jánosnak, valamint más kapiwnyoknak s es-

kütt tanáısosaiknak nagyságos Báthory Gáborral kötendő szövetségének
Debreczen városban kihirdetett feltételei.
Etvű ciklcely. Minthogy minden embernek elsõsorban arra kell töre-
kednie, hogy születésére és halálára emlékezve Istennek tetsző életet
éljen, a lejedelmekrıek pedig különösképpen gondjuk kell legyen rá,
hogy a rájuk bízott országban Isten igaz tisztelete virágozzék, mind a
maguk, mind pedig alattvalóik érdekében, s hogy az utóbbiak békében
megtartaasanak, ezért elõször is azt kívánjuk, hogy õ nagysága esküvel
kötelezze magát praedicator-követeink elõtt, hogy megmarad az igaz ke-
resztyén hitben. Az eskümintát az emlitett praedicatorok adják meg s
ugyanısak õk vegyék id.

H solyom (swzzı) ızeıyzeg amaz mızzyeızen.

Ü Zerénd (lerindj helyãéfl Arad lneflýében.
'Á Nyalábvár késõbb elplıztull vár Ugoesa rnefleben.

392
 Második cikkely. Azt is óhajtjuk, hogy õ nagysága sem a magyarországi
uralkodó kérésére, sem valami más okból ne vezessen be olyan intézke
däeket, amelyekből bármiféle belsõ baj származhatik. Ha azonban kény-
szerüségbõl kénytelen hasonlo dologra vállalkoznl, azt sak tudtunkkal
& beleegyezésünkkel tehesse.
Hıırınadik 1.-ilcloely. Amikor õ nagyságát erdélyi fejedelemnek megtesz-
szük és elérkezik eskütételének ideje, klvánságunk szerint ne tegyen
ígéretet a Veszedelmes dogmáikban tévelygõk védelmezésére, hanem
istennek fogadott hüségére emlékezve, szüntelenül törekedjék az eretnek
trinitariusok, a bálványimádó pápiatákf' eltávolltására, papjaikat pedig
zárja ki az állam vezetésébõl.
Negyedik r.-ikloely. Mivel Magyaroıszág a törökkel békét kötött és ezt
o portához küldött követeink útján kölcsönös hűségnyilatkozattal mi is
megerõsltettük,“ hogy az ne legyen a látsuL mintha mi a hatalmas
császár iránt fogadott hüségiinket megszegve, szervezkednénk ellene, azt
kívánjuk, hogy õ nagysága követek útján azonnal keresse fel a budai
basát és a hatalmas ısászárt, tegyen nekik és kérjen tőlük hűségnyilat-
kozatot: hogy ezáltal Erdély is békéhez jusson és e két oıszág, Magyar-
oıszág és Erdély a kölcsönös török szövetség révén jobban összeforrjon
és egymást segithesse.
Ötödik ı.-ikkely. Kivánjuk továbbá, hogy Nagy Andrást nagyságos cim-
mel ruházm fel és érdeme szerint mindjárt a fejedelemé után következõ
tisztséget adományozzon neki.
Hatodik cikkely. Minthogy azonban a cim jövedelem nélkül mitsem
ér, akarjuk, hogy 6 nagysága a mi emlitett generálisunknak méltóságá-
hoz illő, már most név szerint felsorolandó javakat adománycızzon.
Hetedik cikkely. Akarjuk, továbbá, hogy õ nagysága a minden hajdúk
generálisa méltóságot örökre ráruházza teljhatalommal és bírói jogkörrel
s azt semmilyen okból ne vehesse vissza tőle.
Nyolcadik cikkely. Ezenfelül akarjuk, hogy a generális támogatására
algenerálist jelöljenek ki, azonban a generális hozzájárulásával, felni-
házva a generálisság öröklésének jogával. Vicegenerálisul most a jelen-
legit, Elek Jánost akarjuk, olyan feltétellel, hogy méltóságától semmi-
lyen cimen sem fosztható meg (kivéve, ha hazaárulás bűnében marasz-
talják el), s a generális halála után 6 örökli a generálisságot ugyanazon
méltósággal, Lisztséggel és tekintéllyel.
l-(ilerıcedik cikkely. Akarjuk továbbá, hogy õ nagysága a vicegenerálist
nagyságos cimmel nıháua fel és egy nevezetes várral adományozza meg.
Tizedik eilckely. Akik közülünk most kapitányok, továbbra is azok
maradjanak, a végvárakban nyerjenek elhelyezést, megfelelõ uoldot kap-

" 'l`rinllÁl'Í\lS0k0l'I G szelitfilrolnáfifl-lflflûflűkût, Pdplstăkûn B I0|l'ial lzatollkusoklt

érti.
Ü A hajdúk követıeket ktlldlek a tãrbk Portára. A lfirök támogatta meynıoniulá-
ıukat, hogy az országban mvart keilsen éa egyúttal ıı uitvatorokl béke végrehaj-
Úlái klkényıZerlLSe.
janak, továbbá a többi ködcatonának is, érclemeik szerint, utaljanak ki
uoldot.
Tizenegyedik dkkely. Akarjuk, hogy a generális székhelye tisztségénél
fogva Váradon legyen, s az övé legyen a helység kapltánysága, ugyan-
olyan jogkörrel, mint volt Báthory lstváné, Pecz Jánosé és másoké.
Tizenkettedik cikleely. Klvánatos az is, hogy 6 nagysága a kapltányokat
és vezéreket érdemeik szerint illő honoráriummal tüntesse kl és az örö-
kösökre is hagyományozhatá javakkal adományozza meg, miként azokat,
akik a fénys török portánál követi szolgálatot teljesltanek.
Tizevıharınadik Eikkely. Hasonlóképpen a tanásosokat is érdemeik
szerint dljana õ nagysága birtokokkal és egyéb javakkal.
Tizemıegyedlk dkkely. Mivel pedig a nemes Tankausel'“ úr a közös jó
és az igazság védelmében ugyanazért a célért kockáztatla magát, mint
mi, klvánjuk, hogy 5 nagysága õt is méltó javakkal tüntesse ki és jutal-
ınaua meg.
Tízenötöıiik cikkely. Ezenfelül akarjuk, hogy az összes hajdút a Várad,
Ecsed és Kálló által határolt területen telepltsék le úgy, hogy ök és utó-
daik örökös szabadságot élvezzanek és ilyen módon, amikor az ország
érdeke kívánja, készenlétben legyenek és azonnal egyesülnl tudjanak.
Tizenhaıodlk cikkely. Minthogy pedig a téves hltü és vallású emberek,
valamint az Istent megillető hűséget nem őrzik meg, ugyanúgy hitszegõk
szoktak lenni a fejedelmek és rokonaik iránt, amint ezt számos példa
bizonyítja, hõn óhajtjuk, hogy õ nagysága ne tűrje meg udvarában az
eretnekeket és bálványimádókat, ne biztoslmon nekik helyet a tanáısban,
ne nevezze ki õket kisebb vagy nagyobb tisztségekbe és méltóságokba, ha-
nem minden ügyintézést bizon a tiszta és igaä hitű emberekre.
Tizenhetedik cilckely. Akarjuk, hogy 6 nagysága a szenátorai közé kö-
zülünk is jelöljön ki tizenkettõt, s megfelelõ tisztséggel és hivatallal ru-
házza fel õket; ezek sorában első legyen Nagy András, a második Elek
János.
Tizennyolcııclik cikkely. Hogy pedig a katonák a szegénység és ron-
gyos ruha miatt engedelmességükben alább ne hagyjanak, szüluéges, hogy
mielőtt innen távoznánk, õ nagysága kinek-kinek kétszeres zsoldot fizes-
sen.
Tizenkilencedik cikkely. Mivel pedig a praedicator úı" nemcsak a nap
hevét és a fegyverek veszélyét viselte el velünk egyformán, hanem vál-
lalta a mi ügyünk mellé állásnak a kockázatát is, akarjuk, hogy õ nagy-
sága adományozzon 100 jobbágyol az Ecseddel határos birtokából neki és
örököseinek hiteles oklevél klséretében úgy, hogy még távozásunk elõtt
birtokába adja õket. Ha pedig õ nagysága Isten akaratából elnyeri a leje-

” Honorlus a Tanııhauser (Thanlııuzan) Fülek vára kapllánya volt. Amikor Fülek

megadta mm awñaı 1.-zıpmınaız, ennek zzzızumıu ıııoıı. im zıııõbeı-eben ı
Iıajdúkhoz ı:satl.ako7.olI.. M106 júliusában Báthori Gábor Ianáausaként Váradon élt,
le.=6ze mulva: auıoııy volt. (Benoa K. ızlvq kozlael
W!-`ogl-hfll Mllé aılluıól prédlkllor, aki a (elkelt hajdúıágnak egyik aıelleml
ııanymıa von.
394
delemseget, olyan jószágot adjon neki, amelyen legalább 100 jobbágy
lakik. Ebeket örökjogon és visszavonhatatlanul adományoua praedicator
umnknnk és fiainak; adjon neki ezenkivüi egy nemesi curiát, továbbá
egy három- vagy négykerekü malmot.
Huszadik 1.-Ikkely. Hogy praedicator urunk velünk együtt jobban szol-
gálhassa õ nagyságát, kivánalns az is, hogy adjon neki egy kowsit négy
lóval, teljes [elszerelésel és takaroval, azoníelül ldadásaira ezer magyar
dukátot.
Huszmıegyedik cilrkely. Tekintve, hogy praedicator urunk 6 urasága
nem supán prédikálással, hanem másképpen is, elsősorban tanácsadással,
sok dologban mindezideig helyesen, gondosan és hasznosan irányított
bennünket., akarjuk, hogy õ nagysága nem érve be eddig teljltett szol-
gálataival, ezután is a kellõ tisztelet megadása mellett vegye igénybe
tanását, tudását S szolgáiatát s biztosltson részére sabad bejárást ma-
gához. Ha pedig a praedicator úr Erdélyben vagy bárhol másutt állást
óhajt., 6 nagysága erre kijelölt elokelö férfiak által helyezze be az állásba
n tisztséggel és méltósággal együtt.
Huszoııkeıtedik cikkely. Ha teljes megegyezésre jutottunk, õ nagysága
küldjön nekünk követei útján pecsétjével megerősített oklevelet, s eb-
ben kötelezze magát, hogy, ha a feltételeket a legcsekélyebb mértékben
is megszegi, akár köz-, akár pedig magáníigyet érintsenek is hûségaaküjét
azonnal érvényesitsük, s ha amiatt el akarnánk ö nagyságától pártolni,
hitszegök nem leszünk." Amen.

Bıoeıyı oııuııyoıeıı ıaıııeıek v. ap. ırıı. an-

su. ı. Lıuıı, ıoıo. aıuuıııı ııııınııe.

Damon Gabe: ıõoa mareıussbsn mızleıent Erdélyben ı huldúıeı-eszel. naxoezı

aigımznaeı ıemandıııa A ıejeaeıeıı-.eszi-si, és ez eruëıyı-mzagwüıegeı reıedeıeııune
vıuıszlaııı ıı-ugar.

e) vafkmzy, 1808. apfiıie 1:1.

A hajdúk eljogadjúk az érsekújuári megállapodást

Ugmnuak a hflidűiut akarta iléllybe venni Mátyás lõhercq is, aki egyrészt lei-
haıználla a visszhangot, arııit a haldıilelkelés a Habshurpoısıágdı uralkodó uaılá-
lyában lıeııeıt. Másı-azt lılızveuenul lı lel aiurıa lıaızııálnl a haidúesnlwıok erejét
oélia eiéréıére. Mátyást régála húzódó személyi elieniélek (ordilntták lzembe Ru-
dollial, de aaját halallnl iölvkvéáét azmi iyekeutt lepieınl, Iıofl' Rudolf lemon-
dalása a Habsburgok és országıik érdeke. Az illánui láryfllások melhlűıulásı uláıı
so „spa rezyveı-ızimeıeı ızõum a haıaúkıuı, maja ıavabızı ııieıızeueıeeeızeı kezaeıı
velük, amelyek Bsflelonádbık a tiárökkel lolytalott l-iflylláıokkll. Közben már Inaid.
Item örõıelűzkre került a sor, amikor a megyék B l Mál-yáa mellé álló hajdúegy-
ségek a Sajó mellett lurkassifimet néztek u haidlhággai. De a harc megkezdése elõtt

9' Ez lényegében az 1222-Ik évi Arılıybuiil ellenállási Iárldékállık átvétele.

395
Maya; ıõkenzeg nıegbızaııaı ee A uk-õk ksveıek Erzekúıvaren ınarrıuz za-an mez-
eeyeztek, nngy Mátyás ıõııereeg ınegnrr.-uznazmııa 40 napon kenu ınegjeıenık A „ıı-
vıuzrekı ızeke ıı. ponıjaasn kiküıõıı zoo ooo ıerını sisnrıekıuı. A tárgyalások :man
ınareıue z-ı-én ınezaıınpaiıak s Nagy Annı-az nıeııeıı zztzıgaıõ knınúk ügyesen Az
azt-.ıanaıat ıweı-nak eaaigı ueıekedeıeıken. 8 nnzgkapıak a arnskaı aual nekik ıuı-
ıaıon 'rıezan ııııi helyeket, de kõıeıesek a Tızzan mk-A viemıenn es nıezaekeını.
A ızzıdmaber sp:-iıı.-, ıa-An ez eı-eekújvarı nıegalıapzrırzznsk Aısvereııe magát:
Mi Nagy András, az nemes hajdú vitézeknek fókapitánya, annak felette
Elek János hadnagyival, Szilassi János kapitány, Szólõssy Mihály, Kewy
Miklós, Teörök István, Szénássy Mátyás, Zámbó Balázs, Zámy György,
Csonka János ezeknek hadnagyi, Nánássy lstván, Cseke Balázs, Deres
Imre, Kovách Péter, Szabó János, Nagy Demeter, Károli János, Gyarmati
lstván, Péter deák, Sárkán Jakab, Molnos János, Darabos Mihály, Kozák
János, Sas Berta, Miskolczi Nagy János, Mochoni Gergely, Máchy János,
Nyireö Mihály, Rácz Demeter, Nagy Ábrahám, Chatáry János, Nagy Már-
ton, Hevessy János, Kozák Márton egyik gyalog kapitány, Horváth Már-
ton hadnagy, Gesztrebi János, Nagy Péter és Pánczél Miklós minden
hozzánk tartozó kiısintül fogván nagyig való vitézekkei együtt jelentjük
ez mi levelünknek rendiben.
Mivel meg gondolván, hogy keserves édes hazánkban egymás ellen
gyûlölségben, egymás vérünknek kionlásában nagy Isten törvénye ellen
való vétek élnünk, és országunknak ez nem kicsiny pusztulására vagyon,
arra képest, hogy az mi cselekedetünk mind Isten elõtt s mind ez világ
elõtt nyilván és keresztyenül legyen, minden egyébb dolgoknak sok szóval
való elõszámlálását hátra hagyván, adgyuk tutlára mindeneknek az kiknek
illik, hogy az Tekéntetes és Nagyságos Druget I'Iomonnay Bálint urunk
õ nsga, édes hazánknak generaiis kapitánya, Széchy György urunkkal
ő nsgával Geömör vármegyének fõispányával és az nsgos Némethy Ger-
gely urunkkal egyetemben, mi közöttünk mind ez két részről véghez
vitték õ nsgok Isten szerint az szent békességet ilyen bizonyos okok által:
Elsőben, hogy az érsekújvári tracta szerint siettetik õ nsgok, hogy az
ajándék Budára bevitessék.
2. Hogy Kálló városában, mindazokkal együtt, valamit az Istenben el-
nyugott fejedelem adott volt nekünk, juxta continentiam Donationalium°*
megtart az ország bennünket, sõt Kálló várát is ez napokban kapitánságul
vagy Némethy Gergely urunknak 6 nsgának vagy más õ nsghoz hason-
lónak rendeltetik õ nsgok az országgal, avagy ha nekünk vagy penig az
országnak bántására és ártalmára lenne, tehát fundamentuınbúl“ is elhá-
nyatni nem szánná õ nsgok.
3. Arra is reá felelvén õ nsgok, hogy az érsekújvári végezés szerint az
mi eddig való welekedetünluöl sem fegyverrel, sem semmi némü egyébb
bosszúállással az oısıág meg nem emlékezik.
4. Hogy az hajdú vitézeket is, kiket várakban befogdoslanak, ö nsgok

Ü Az adomáııylevél tartalma szerint.

Ü Alaplától kezdve.

396
elbocsátják. De mindezekre õ nsgok úgy mentenek, hogy mi is hittel kö-
telesek legyünk fejenként õ nsgoknak és az országnak ezekre:
Először, mivel soha Magyarországnak s abban lévõ uraknak, varme-
gyéknek, szegény elpusztult községııek ellenük való dolgokban sem tit-
kon, sem nyilván semminémü idõben nem törekszünk, sõt Magyarország-
nak semmi némü ellene lörekedõ emberek párttartói soha nem leszünk,
sem artunk édes hazánknak.
Másodszor, hogy az fogságból megsubadulandó vitézeket hittel arra
kötelezzük, mivel fogságokért sem titkon, sem nyilván soha senkin bosz-
szút nem állanak.
Ezt is klvánván õ nsgok mi tőllünk, hogy jó szerével töreközzünk õ
nsgánál Báthory Gabor uramnal az erdélyi vajdánál, mivel Barchay Já-
nos uramnak vissza adassék Bayom vára cum omnibus pertinenliis“ és
valamelyek most elíoglaltattanak õ kgymétõl, mindenek megtérittessenek
õ kgymënzk.
Ezt is hozza tevén, hogy véghez menvén immár az szent békesség,
minden ragadozásnak békét hagyjunk, az Tisún mindgyárt altal kel.l-
jünk és az szegény Iejedelemtül adatott jószágban mindgyárást beszál-
lunk és eloszolunk és az szegénységnek egy csoportban gyűjtött s iel-
talált lovakat, ökröket mindgyárst megadjuk, sõt hogy azoknak az hajdú
vitézeknek, az kik mi előttünk az ország húségéıe hajlottak volt, sem az
Tiszántúl valóknak, sem azon innen valóknak, sem titkon, sem nyilván
marhájokban és személyekben soha nem vétünk, hanem az szent békes-
séghez tartjuk magunkat.
Ezt is hozzá adván, hogy soha ennek utánna okot nem adunk az na
mes országnak újannan valo feltámadására, és ha valaha ieltémadnánk,
bátor õ nsgok levele is mindenestül fogva semmibe múljék. Ha penig
6 nsgok egész országul, gyűlésekben assecurél.ni“ akarják az vitézeket,
az [elöl meglrt dolgokról, végezésekrõl 5 békeségıñl, tehat õ nsgok
mostan nekünk adott leveleket, az minthogy tartozunk, úgy jó szívvel
mi hajdú vitézek fejenként megadgyuk mindgyérást õ nsgoknak.
Jól lehet ez is méltán kivántatik, hogy ha köztünk, úgy mint ennyi sok
vitézlõ nép közt valaki rút, czégéres S szarvas vétekben" é|.ne, tehat
alíéléket igaz törvény szerint minden idõben az urak és az nemes orsúg
megbüntethessék.
Mi is azért az Istent meggondolván, az magyar nemzetnek megmara-
dására kiıxintül íogván nagyig mind fejenként mi hajdú vitézek fogad-
gyuk õ nsgoknak és az országnak az mi igaz hitünkıe, tiszteséges ember-
ségünlcre, hogy minden ide fel megirt conditiúkat, valamelyddrel 6 mgokkal
az nemes országgal együtt fogadásunkban ajánlottuk magunkat, mind-
azokat igazán megálljunk és megtartjuk a minden houánk tartozénkkal
rnegtartatjuk. Kinek nagyobb bizonyságára és erűsségére mi feljül megne-

“ Olfltı tllíozáklivll.
li Aaaecural (ıaaecuraıe) =ıblz\aaIt.
Í Cégeı-uı= hírhedt. Sıarvısvétek=ıúlyoı, Igen nagy vélek.

387
vezett 'kapitányok és hadnagyciı azon klvül fejenként kiısintõl iogván való
hajdú vitézek attuk és adjuk 6 nsgoknak és az nemes országnak ez pecsé-
tes levelünket kezünk irásával coníirınálva.rı."
Actum in Castris Haydonum ad Várkony positis 13. april Anno 1808."
Ezután következik 12 aláírás.

Kflllllrflrlly A.: lıkvelell Ü llfll ll lfll-C-I Iıll-

nuınunaı wnı-nmenız. Hınınneneıml ıtbzıeıııenyek
im. u-rı. ı. ıaııyır.

A hnmúsngoı ıgyzkezızıı euzıgeızını Az pm-nzzuágmı, sa ez nnzy i-eszben ziınzı-uıı

iz. A hajdúk aıum- csendesen-ııeıı le, arııııwn- Rucıuıı uralmának nıegaanıesevzı :neg-
„zıını n nem es n zsııvaıoıoın »eke nızgun-mıannıı ezyııı ıegıoızız ıımaaıya.

65

Bécs, 1608. december 6.

A bécsi békét megerősítő törvények

a) A ll. Mátyás kormıázúsa elõtti töflıévıyek

ıvmıynz ıõı-ime; ım jznnafnıznn mnınıı nnivnıasn neıkuı ıvıngynznıezızon of-

zzıgzyaıezı ızıvou sam, anal Az anszınnı „nazn nepvıszıõı ız nnzgzıenıek. A ını-
gyın- ea az „zu-ac rendek ızıznzaı- ı-en nznıoaznmnı ızumazız az .,maın-az mozgo-
ıõznmc- et n „nninmz mai ami mkzıızız ızzızõ .zen-nızııızx" ınzueızzzeezz, A
ıınıauvznzzdzızm mm egyik ınuıısım van n nzuvzısez ıeaeıõnenzk, ezyfmaı ıaua-
ıõıa ız annak, hogy n zzzwzaıznea mnızıı zııen ınınynı. Apnıannn ugyanaz, aını-
ıaı- A ıı-nn-va ıznazıı iz unııaıwzınx a Kznıuzı-moınzz, n hnınnvzzzazızın znzıızıı
ıuı-nonnmıı. any a n-.ayar ıznfıuuızı es n wrnuzı Kom: ızeızeı nnznıznızıvzı mm-
ızzn ınzz ann-jak védeni. Ez nm- nynı mımzznm »nzıı mnıoıı zııen. Annus zıeıen
n naıauız az huzezukzı nyuvsnııoııak ıvıaıynz Kõıızmz ıı-Ant, ıuı egy zuziıuzı mm-
jflba lagadta. Mátyás HH! Erűivel és a rendi tılpaíhkkal lnefllıdllll PFŠBB lfilë.
Egzauı A :zen mnıek mi-ıozun ın aınınıı oıunıan. ı-in-znz nzı-n im-un sor, men
mnızıı ııınıuzıznn egyezséget Kaıõıı azt-nevel. Leınınnınıı Maynnn-zzzgoı, Anzzına-

'7 Conlirnlál (conlirmare) = megerõıll.

I Végezttlk R llıjdűk Vflrlluny mellett elhelyezett táborában az 1805. év Április
1!-ÍI1.
r6i, Morvauısıágrél, egyedül a seb királysáıot tartotta meg de erre is elismerte
Mátyás fáherceg öröklési jogát Néhány nappal Rudolf le|`nDnd.á.la uiúıı az oâák,
a m0rVa & a mayar rendek uerzhlést kötöttek a protestáns vallássıabldaág védel-
mére, ami egyet leleıııett a rendi loıok blztoıitáalvnı. Mátyás rõiıeı-:eg dom-ai ıneg-
kbllnyílelte, hogy külön-kfliün kellett aikudomla a kiilbnféie orszálok l'?l'ld.|fJvel.
A lltıfiyaroliıknl Való megállapodás látszott a iefiürrgósebbnelç mert eyrént lit kel-
dõdtiii a Iegyvers küzdelem, másrésı viszont itt már kénen volt ı megeyeza a
bécsi békében, amely az 6 kbzbenjárásávıl jött letre. i000 fiszérı Pouonyban újból
öıszetilt az Orslállyfllb, amelynek feladata volt a béısi béke megerősítése és ız
M06 deremberi Iuısafli ıvrszáflšyfi-145 állni niegltaiárvıott kérdäek rendezése, továbbá
az új király megválasztása. Mátyás azt kivánta, hegy a rendek elõször a király-
koronázásrfil gflndcıkodjınık, de ezek a bécsi békében ioflıllık meierőaltéuéhez
és a liaxsal végzések :krimi kiegüzílbélıez kötötték a koronázsáat. Hflrnm heti Vita
után alakult ki az ún. kororıáıäs elăltl törvények szövege:

Mi második Mátyás, isten kegyelméböl Magyarország, Dalmácia, Hor-

vátország és Szlavónia stb. királya; Csehország királyjelõltje, Ausztria
fõhercege, Burgundia, Styı-ia, Karinthia, Krajna és Württemberg her-
cege, Morvaoıszág örgrólja, Habsburg és Tirol gróija stb., a jelen leve-
lünk rendében adjuk emlékezetre is tudt-ára mindenkinek, akit illet:
1. §. Hogy miután a szentséges fejedelemnek, második Rudolf úrnak,
isten kegyelméböl választott római császárnak, és Németország, Magyar-
ország, Csehország stb. királyának, urunknak és igen kedvelt testvé-
rünknek, az ö szerencsés uralkodása és megkoronáztatása kezdetétől fog-
va., semmi sem feküdt inkább a szlvén, mint az, hogy ezt az annyi leg-
keserûbb ısapásoirtól, mind belsõ, mind külsõ mozgalmaktoi és külön-
bözõ viszontagságoktó! sokszorosan lesújtott és megrendltett Magyar-
országát, a többi országokkal és hozzákapısolt részekkel együtt, isten
segítségével megoltalinazıa és régi állapot-ába visszahelyezze, és hogy
ennek, valamint hű alattvaló népének a számára, kegyes, gondos és töp-
renkedõ atya módjára, még idejekorán, egy megfelelõ vezetõrõl és kor-
mányzúról kegyelmosen gondoskodjék.
2. §. B miután annak föhatalmát 3 korrnányzatát, az irántunk való
különös és testvéri szeretetből, meg a mondott Magyarország karainak
és rendeinek az alázatos kérésére is, nem csak teljesen átruházná és át-
engedné, hanem ennek az országnak a szent koronáját is, minden jel-
vényeivei együtt akképpen engedné és adná át, hogy magát nemcsak
minden aküje alól, amelyet magyar királlyá avatása és megkoronaz-
tatáaa alkalmával, Magyarország szabadságainak és iciváltságatnak a
megtartására ünnepélyesen tett, megszabadltaná, iõlmentené és fölol-
dozná, és hogy e föltétel alatt, az õ fennebb emlitett hű magyar alatt-
valóit is, tudniillik: a íõpap, báró S mágnás urakat, nemeseket, taná-
ı-sosokat és az összes tisztviselöket, mint az emlitett Magyarországnak
és az ennek alája vetett és abba keblezett részeknek a karait és rendeit
is, amaz esküjök alól, amelyet neki, mint az 6 törvényes és megkoroná-
zott királyuknak, a hűség és engedelmeaség megtartására nézve tettek,
egyúttal fölszabaditaná, leloldozná és fölmentené; hanem azt külön ira-
tában is bestvérileg megajánlotta, hogy minket leendő királyukul fo-
gadhamanak, kikiálthassanak és megkoronazhassanakl
3. §. Ezért mi, mint az emlitett oıszágnak a főkormányzôja, az elõre
boısatottakat összesen és egyenként, szerencsésen az óhajtott célhoz jut-
tatni klvánván; az ország rég-i szokásai és az elöbb megnevezett ısá-
Ezári íelség hatalma alapján, valamint ugyanazon országlakóknak a ko-
rábbi, Pozsonyban tartott oıszaggyűlésükön kelt végzése erejénél fogva
is, a jelen ezerhatszáznyolcadik évben, Szent Mihály arkangyal ünne-
pére,' szabad királyi Pozsony vérosába, az oıszáglakok súmára közön-
séges oıszággyûlést hirdettünk és tettünk közzé, ahol is, az országlakók-
nak igen népes gyűlésében, a közöttünk és ezen Magyarországnak az
érintett karai és rendei között itt is, ott is tartott többrendbeli tárgyalás
után, mindenekelőtt jónak látták, hogy a bécsi cikkelyeket megfelelő
elhatároıásuk alá vegyék, meglontolják és bizonyos mód szerint örök
érvényesség alakjaba szerkesszék; és annak utána minket egyenlő aka-
rattal és közös megegyezéssel uruldca és kiralyukká megválasszanak,
kikialtsanak, és végül az isteni gondviselés segítségül hívása mellett
szerencsésen meg is koronáuanak.
4. §. Amelyeknek szabályszerű végbenvitele után, Felségünk elött alá-
zattal az iránt esedezének, hogy mi a íent emlitett béısi cikkelyeket és
a többieket is, amelyeket az idők körülményeihez és a dolgok éllásához
képest, mindnyéjuknak a közös elhalározásával megállapltotlak és hoz-
tak: és mindazokat, melyeket azokba egyenkint beícıglaltık; helye-
seknek, kedveseknek, letszőknek tekintvén és királyi jéváhagyásunkkal
ellátván: kegyelmesen elfogadni és királyi hatalmunknál fogva helyben-
hagyni, megerősíteni és mind magunk kegyesen megtartani, mind pedig
másoidml is, a kiket illet, szigorúan megtartatni méllőztatnánk.
5. §. Amely cikkelyeknek ugyanis a tartalma ilyen:

1. Cikkely. A uallásügyrõl

Ami tehát a béısi végzésnek az első cikkelyét illeti, arra nézve nems
Magyarországnak a karai és rendei elhatározták:
1. §. Hogy a vallas gyakorlata, úgy a bároknak, magnásolanak és ne-
meseknek, mint a szabad városoknak és az oıszag össze karainak és
rendeinek, úgy a maguk, mint a klnıstár fekvõ jőszagaiban; valamint
a magyar katonáknak is, az ország véghelyein kinek-kinek a maga val-
lása és hite szerint. nem kiilönben a mezővárosoltnak és faluknak is, ha
azt önkéntesen és kényszerltés nélkül elfogadni akarják, mindenütt sza-

' Rudoll itt említett (elhlviaa a magyar rendekheı lfiflll. iúnluı 1.5-én, lemon-
flaımız pedig ıuı-„ıuı rı-én ıızır. (Kıızıu, sızpııznuzz Hımııı :min nıum Hun-
iırlle XXVIH. Blldlıe, HH. 01.5-015. l.)
3 Sıeplember 20.
bad legyen; és annak szabad élvezetében és gyakorlatában senki senkit
meg ne akadályouon.
2. §. Sőt inkább a karok és rendek közt támadható gyúlölség és meg-
hasoıılás kikerülëe céljából, elhalározzak, hogy mindenik vallásfeleke-
zetnek a maga hiiét valló előljáról vagy auperintendenseii legyenek.

2. Cikkely. A flıagyurokkal és türökökkel kötött békérõl

A másodikra nézve:
Minthogy Isten jóvoltából, úgy a magyarokkal, mint a törökökkel is,
békére & egyezségre léptek:
l. §. Ezért elhatározták, hogy a király Õ felsége azt is megtarlsa és
megtartasa; és hogy az ország elöleges tudta és beleegyezése nélkül,
Magyarországon és ennek a kapısolt részeiben se háborút ne inditson,
se külföldi katonákat be ne hozzon.

3. Cikloely. A míder és személynök választâsá-ról

A harmadikra nézve:
Ami pedig a nádort illeti, ugyanazok a karok és rendek szintén elhatá-
ı`o7Já.k, hogy a király O felsége a római katolikus státusból két személyt
és az evangéliumi hittelekezet itátuaából ugyanannyi személyt, nekik
minél előbb megnevezzen és előterjesszen, akik közül, amelyiket ezen
lisztnek a viselésére alkalmasabbnak ltélnek, annak az isteni végzés se-
gítségül hlvésa mellett a megválasztásét. elmulasztani nem fogják.
l. §. Aki ha váratlanul hamarabb elhaláloznék (ami emberi dolog),
D helyébe másiknak a megválasztására nézve, méltóztassék a királyi fel-
ség azt a módot követni, hogy egy évnek a leforgásán belül az új nádor-
nak a megválasztása céljából az országban külön közönséges országgyű-
lést hirdessen és tegyen közzé.
2. §. Az esetre, ha Ó felsége ezt megtenni nem akarná vagy azzal nem
gondolna, az akkori országblró úmak, vagy ennek hiányában a tárnok-
mester úrnak, mindenképpen teljes hatalmat adnak arra. hogy csupán
ennek a határozatnak vagy cikkelynek az erejénél fogva (becsületük és
tisztük elvesztése alatt) az országlakóknak a nádorvélasztásra killön or-
szaggyúlést hirdessen és tegyen közzé.
3. §. Fs minthogy ez idő szerint (Õ felsége az ország összes karzıit és
rendeit a neki tartozó eskü alól fölmentvén), a többi bárösági tisztekkel
együtt, a királyi személynöki tiszt is megszünt; elhatározták, hogy az
oısmg határozataihoz képest, a magyar tanácsból ez a tiszt is újból ado-
mányozás alá kerüljöı-ı.*

I supzfiııızııa=„s=e;yııszı zıõıjm-õ (A pmıaımns zgyııazıııızzzn.

' A személynök (peısonallı praesenuıe) az nma; egyik naublı-õiı. a im-áıyı
tábla és a személynök! szék elnöke. Az urszlggyűlés alsóláblájanak lárgyılăsalt
vezette.
 4. Cikkely. A korona viaazalmzúsúról és õfrzésérül

A negyedikre nézve:
Minthogy pedig 0 császári felsége az ország koronáját és ennek a régi
jelvényeit a királyi könyvekkel és oklevelekkel egyutt, nemısak a ki-
rtilyi íelségnek mint Magyaroı-s7Ag kornıányzojânak. hanem az akkor
ott együtt jelen volt karoknak és rendeknek, sõt még a távollevõ or-
száglakóknak is (amelyeknek az átvételét azok 0 Ielségének az átadás
szerint nyugtatvanyozták is) átadta és átangedtı'
l. §. Ennéllogva az oıszágnak ugyanazon karai és rendei méltán kö-
vetelik, hogy az emlitett koronát a bécsi eikkelyek erejénél fogva, meg
az országnak a régi szokása is úgy klvánván, azonnal ide Pozsonyba
hozzák, és a szenlséges királyi felség ıneglmronázasa után, az országban
azoknak a kezén hagyják, akiket annak õrıésére a világi született ma-
gyarok közül megválasztanak.

5. Cikkely. A klıtcstúfnolcról

Az ötüdilue nézve:
Az oıszág íõkinıstámokát a királyi felség a bécsi megállapodáaokhoz
képest a magyar tanásból, még a jelen országgyűlés alatt kinevezze,
aki világi legyen.
l. §. EE elhatározzík, hogy az az udvari vagy az ausztriai kamarától
semmi lüggésben ne legyen, meg hogy a küLlöldi nemzetbeliek ezután
az ország és az ennek alája vetett részek semmiféle jövedelrneibe ne
avatkozzanak.

6. Cikkely. A tanácsba milyen püspökök bocsdthatók? és hogy a magyar

tanács nélkül ıız országban egy várost is ki we vegyenek és szabaddá ne
legyenek

Á hatodikra nézve:
Ez a cikkely az elsõ egyezkedés megállapodása szerint marad!
l. §. De arra nézve, hogy vajon a püspökök az országban világi mél-
tóságolıat visel.het.ndr-el a királyi felség az oıszáglakädml, még a jelen
országgyűlés tartama alatt végezzen.
2. §. Mindazonáltal, már most, annak a hozzáadásával, hogy azokat a
püspököket, akiknek az 6 egyházaikban püspöki székhelyük avagy Ma-
gyaroısägon püspök! birtokjugaik nincsenek, a tanáısba ne bocsássák.
5 Rudoll a lnılyar koronát G a kuronazasl jelványeket áladatla Málýúı lõher-
ctlnfik G ı Rndek kefpviaelflllleh A koronát b 1 Jelvéllyellet Bécıhe mlllliották.
' Az ICH. íelrruár 0-l melllllpõdhra utalt, ami a júnluı 7-I-l bétll béke I.
vlllkslyébeı-A la mııııeı, hon' ı ıuı-tl: Düıpëheım tetııeae mi-ıııı nevemet ıı.
402
 3. §. Arról pedig, hogy az ország koronájához nem tartozó szabad és
mezõvárosoknak, amelyek az oıszág Iörvényeiben' fölemiltve sinısenek,
mint például Modor, Bazin, Szent-György 3 más ilyenek, vajon az or-
szág karainak és rendelnek a testületében, helyük és szavazatuk le-
gyen-e? alölött az ország, a királyi íelséggel, a koronázás után, a ma-
gyar lanácsban legott határozni fog.
4. §. De addig is megállapitotlák, hogy ezentúl a királyi íelség az or-
szágban bármilyen várost is, a magyar tanáıs nélkül, ki ne vegyen és
szabaddá ne tegyen.
5. §. Se valamely fekvõ jószágot, az ország régi végzésel, legutóbb pe-
dig a Ferdinánd király ezerõtszáznegyvenketledik évi harmincharmadik
cikkelyefl értelmében, valamely köuégnek semmi ürügy alatt ne adomá-
nyozzon.

7. Cikkely. A szentrzékrfll

A heted.ikre nézve:
A szentszékre nézve, az elöbb alkotott elldrely szintén megmarad, a.mi-
képpen a bérsi cikkelyekben bővebben kilejezve van.
l. §. Annak a hozzáadásával, hogy ezt a cikkelyt a király O felsége,
az országlakókkal, mindjárt a koronázás után kiegyenlltse és rendbe-
hozza.

I. Cikkely. A jıınılta atyákról

A nyolcadikra nézve:
Ez a cikkely is a jezsuitákrél, szintén érvényben marad:
l. §. Tudniillik: hogy ezeknek Magyarországon semmi állandé fekvõ
jószáguk és birtokjoguk ne lehessen.

9. Cikkely. Az ıııiományok és Ideiglenes fitnıházások kiadása nıódjáfól

Az adomány- és ideiglenes joggal valo átruházásl leveleket pedig,

Magyarországon és ennek kapcsolt részeiben, a régi bevett soká: aze-
rint adják ki.
l. §. A magyar kancellárián klvül bárhonnan kiadottak el nem lo-
gadhatók.
2. §. Sőt inkább, ha olyanokat adnának ki, azokat tényleg érvényte-
leneknek és semmiseknek tekinlsék.

7 AZ l5l4: lll. lt. IONl|.l lel a koronálıcrz tartozó blrtolıakat él klizflltflk l aılbltl
vlnısokat, a klrúly knnyháláhflz lıflnld lövedelmellet az 1518 (báfll): XIV. te.
eII\lÍl.l, ahol meıfivánıaokıl. la számba vesznek.
Ü L. u Gl. számú lralnt.

26' 403
 3. §. Valamint, ha valamely adománylevélbe az ország régi szokásá-
val ellenkező záradékokat iktattak volna be, ezeket senki föl ne hasz-
nálja; jövõre pedig eltöröljék és kiigazltsák.

10. Cikkely. A kaneeliárság tisztét valamelyik jál érdemesüit személynek

kell admnányozni , és a királyi felség a magyar ügyekben csupán a magyar
tanáccsal éljen., és a kérvényezõk is, a magyar tanáesoıakon és titkárokon
kiuül, mint akikre tartozik, a kiadványailc érdekében. másokhoz ne fordul-
janak

A kilenoediıkre 6 fizedilue nézve:

Megállapitotiák, hogy a király Õ felsége az egfiz kormányzást, és a
magyar tanáısnak a meltóságát meg a kancellária hatalmát tettieg visz-
Szaállltsa és azt a magyar tanámból alkalmas memélyeknek adományoz-
za; nem különben, hogy ezutánra az összes nagyobb és kisebb hivatalo-
kat és a harmincadokat, meg ezeknek az eiõijáróságait, úgy ebben a
Magyıırországban, mint a hozzákapcsolt Dalmáciában, Horvátoıszágban
5 Szlavóniában is, született magyarok meg az alávetett B kapcsolt
nemzetheliek kezére bízza.
1. §. Fs az ország emlitett karai és rendei iránt, legyen a király Ö lei-
sége kellõ óvatossággal, hogy Magyarországnak a kormányzásába kül-
földi nemzetek és más nemzetbeli emberek, soha bele ne ııvatkozzanak.
2. §. A magyar ügyekben pedig ugyanez a feiség minden valláskü-
lönbség nélkül, csakis magyaroknak tanáısával (kiket még a jelen or-
szággyülä alatt Magyarország és Szlavónia minden részéből, a neme-
sek rendjébõl is Ulászló király ili-ik törvénykönyve 7-ik és a Lajos Il-ik
törvénykönyve 39-ik cikkelyéhez képest' kiszemel) és ne másokéval éljen.
3. §. Ez okon megállapltották azt is, hogyha a magyarok közül valaki,
magyar ügyben, valami kiadványért más nemzetbeli tanácsosakhoz és
tillcárokhoz tordulna és azt tőlük ki is venné, az ilyenek tényleg érvény-
telenek és hatály nélkül valók legyenek.
4. §. Minthogy más nemzetek és tartományok is, a maguk kiadvá-
nyaikat, beliöldiek útján szokták szközölni.

' Az HDB: Vii. lc. klmondotta, hogy az egész orıugoı érlıııõ ügyek tárgyaiásakor
z kırııyı um-ann 8 kõznzınu ıı vegyen reszt. Ezekzt 8 nznmzkzı az nem-ı
birfiskfldáahflz az nraıág klilünléle részeibãl kinevezett IB nem: iiillökböl kell venni.
Az ısııı rbszıı: xxıx. ız. pzdıg ızıwnzıtı, hogy ınııyzn ıõpıpeız, rouzık és neınzızk
uala! a kırályl tanácsnak.

404
Il. Cikkely. A véglvlyek tiszttartáságait és kapitány-rágalt az országban
magyar birtoknsoltnak kell admnányozni és a szlavón-iai várörségelcre néz-
ve a királyi jelség a fenséges Ferdinánd főherceg úrral követek útján ué-
gezzen"

A véghelyi tiszttartóságokat és kapitányaágokat pedig úgy ebben,

mint a fennebb emlitett országokban, a királyi telség, az 6 magyar ta-
náisából, még ez orsúggyülés alatt született magyaroknak és más alá-
vetett meg kapcsolt nemzetbelieknek, még pedig alkalmas és arra jól
éisiemesült személyeknek adományozza.
l. §. Sőt alázattal kérik, hogy a veszprémi és nógrádi váröiségek fõ-
kapitánysági tisztét is, kivéve ezúttal a gyõrit, (de akképen, hogy ott
a régi szokáshoz és gyakoriathoz képest a régi tekintéllyel és hatalommal
továbbra is magyar :iikapitányokat tartsanak, és maga a győri főkapi-
tány is az ország törvényeinek alája vetve legyen és a királyi ielség
utan a nádortiól Iüggjön, és a földes urak joghatéiságába ne avatkuzzék
és ellenkező cselekedeteire nézve az ország joga alatt álljon) született
magyaroknak, tudniillik az országban birtokos báróknak vagy nemesek-
nek; a komáromi kapitányságot pedig született magyar jól érdemeaült
személynek adományozza; minden vatláskülönbség nélkül.
2. §. Hasonlóképpen Dalmáciában, Horvátországban és Szlavóniában
is, kivonván előbb a várõıségekbõl a lőkapitányokat és a többi külföldi
paransnokokat meg katonákat, az összes véghelyek parancsnokságára
nézve a fenséges Ferdinánd főherceg úrral végeen és megkomnázta-
tása után a királyi feiség igéretéhez képest a követelt Grácba elküldje.
3. §. Sõt, hogy magát a báni hivatalt is a jelen oıszággyúlés alatt a
régi teljes hatalmával a Drávát-ól az adriai tengerig valamelyik jél ér-
demesült személynek adományozza.

12. Cückely. A külföldi katonák kiuitelérõl; Zeng szabad városnak a korona

alatt megtartásáról, meg a .vzlavóniai õrhelyek megerõsítésérñl

A német és a többi külföldi katonákat pedig, úgy Varasd várából, mi.nt

Varasd szabad városából is, valamint Murányból, Divénből, Kõszegbõl.
Lévából és Lipisébõl" és a többi helyekről (mivel azuk az orsägnak
nem véghelyei) minél elöbb kivitesse.

D i. rzniinana ıiıi ınzgiuzwzızk z i-ııinizun;-zi-zzngzinzn. egyiııiiııe ızu azızõ-

Ausztria, amely az ılaeai tırioııiányokat toiılalia mıaábı. Beiıfl-Auızu-iı széli-
nzıyen, ci-izizan iıiiiun iwnıuııyiiamzazviı (imzniiı hıuiıanacıı ıiıiıuınıı. is-is-inn
auaoıı ı ınanıırm-„igi vegiıziyzim ai-ne iiiiıenııız, ı aziıvcniıi eı z noi-vaiziszagi
veiiõvznıiıı pedig Kınziy turizmus, aki a izziıõ-auızıı-iai taminıanyoıı un vzıii,
bízta. Ennek a fia volt az itt. emlitett Ferdinánd, és ezért kellett vele Nrflallti
az ottani vésvárık liwében.
H Neznzıiıpm (Nemzeti ııupiaı Lipw ı-nevében.
405
 l. §. Ezenfelül a Dalmáciában fekvõ Zeng szabad városnak az ország
koronájától való elszakasztását a királyi íelség el ne tűrje.
2. §. Sõt inkább királyi és atyai gondviselésével méltóztasék azon
lenni és oda hatni, hogy az emlitett dalmáciai, hcvrvátorsügi és szlavó-
nioi véghelyeken levõ katonákat a megszokott Boldjuk mellett, ami-
képpen eddig mindenkor történt, úgy ezután is. a stájer, karinthiai és
krajnai tartományok segélyével teljes számban lenntartsák; és azoknak
a kiérdemelt, de még íizetetlen zsoldjukat. is kilizessék.
3. §. Igy mindenféle hadi és élelmiszereket. meg várõrségi erõdltési
munkákat is (az eddigi szokás szerint), elegendő mennyiségben szolgál-
mssanak.
4. §. Fs ezeket a véghelyeket a királyi felség, az említett bécsi vég-
zések értelmében (amelyekbe ıı fenséges Ferdinánd főherceg úr is az
5 tartományaival jótállásszerüleg beleegyezett)" ennek a kezéből ki-
vegye

13. Cikkely. A szabad városokban, a méltésıígak és ttsztségek miképpen

íllessék o magyarokat és a németeket egyaránt, és hogy a magyarok meg a
csehek, vagyis szlávok minden ellzntııumdds nélkül házakat uúsárolhas-
sonak

Továbbá: a karok és rendek azt sem tartják elmellõzhebõnek, hogy a

magyarok részéről ez elõtt hozzájuk igen sok pınısz érkezett ımiıtt,
hogy nekik a szabad királyi városokban és a bányavárosokban, meg a
szlavóniai városokban sem házat vásáa-olniok nem szabad, sem más köz-
tiszteknek a viselését nekik a saját hıızájukban meg nem engedik.
l. §. Ezért megállapitották, hogy az összes szabad városokban, ezután-
ra a lõblrákat és tanáososokat nernzetiségre való tekintet nélkül válasz-
szák; és az egyéb bármiféle tisztségeket is továbbra minden valláskü-
lönbség nélkül az akármelyik szabad városban lakó magyaroknak, né-
meteknek és ıseheknek avagy szlávoknak vegyesen és íölváltva adják.
2. §. Fs hogy a született magyarok közöttük minden ellentmondás
nélkül házakat vásárolhassanak és épithessenek, és hogy ingó javaikat
akármelyik szomszéd városba Ferdinánd király ezerötszázhatvanharma-
dik évi hatvankettedik dkkelyéhez képest bevıhessék & ott tart.hassák.“
3. §. Mindazonáltal úgy és olyan íöltétel alatt., hogy viszont a magya-
rok is, a maguk polgári házaik után mindenféle közterheket hordozza-
nak és a polgárokkal minden szabadságot, kiváltságot és mentességet
egyenlõen élvenenek.

Ü Stálerofilái ls jótállást vállalt ll béul béke mfilltnrláaáért (l. E fil. szám

ılfllll.
Ü L. ı 24. számot. ltt két kérdä lonódoll. össze: a vároal lakosságot! belül je-
lenlkezfl ellentétek E a lternsıéi városba kbltüıése. A tármdalnfl ellentét elhorná-
lyoılláaával a többnyelvű lakosság ellenlélet állllották elfllérbe.

405
 4. §. De a szabályszerűen kelt és törvényesen kiadott kiváltságaiknak,
amelyeknek folytonosan gyakorlatában voltak, épségben és sértetlenül
mai-adása mellett.
5. §. A kiváltságos mezõvárosokban is, ugyanennek a megtartását és
kövelését tartják helyesnek.

14. Cikkely. A magyarok panasza Kassa és Sopron szabad városok polgárai

ellen

A borkivitelre pedig Kassa, Sopron és a Löbbi szabad városok, meg

a kiváltságolt mezõvárosok polgárai ellenében, Ulászló király V. tör-
vénykönyvének a tizenkilencedik cikkelyét megerõsitik."

15. Cikkely. Hogy 4 királyi felség, a királyi kincatárra háramlott felcvõjó-

ızúgokat, u jól érdemesült személyeknek ne pénzért, hanem ingyen. ado-
mıinyozza

Azt is megállapitották, hogy a király 0 felsége a királyi kinstárra

törvénye-sen háramlott fekvõ jósıágokat, az erény méltó tekintetben
részesülésének Iölismeréseül, ne pénzért (a miképp eddig történt), ha-
nem az ország régi végzéséhez képest, jól érdemesült személyeknek in-
gyen adja és adományozza. -

16. Cikkely. A karalcnak és rendeknek, a bécsi cikkelyekhez képest, ıı ma-

guk kiváltságaikban és szabadaágaikban való megtartásáról és arról, hogy
amit a közönséges országgyűléaen végeztek, azt O felsége hitlevelével meg-
zrősítse

A tizenegyedikre nézve:
Az is kiválLképpen méltó dolog, hogy a király Ó felsége a Bécsben
alkotott eme oüıkelyhez képest Magyarországnak a karait és rendeit
az 6 kiváltságaikban, szabadságaikban, szokásaikban és az azokban fog-
lalt minden egyéb mentségeikben szentül S sértetlenül megtartsa.
1. §. Es elhatározták, hogy az ország törvényeit B cikkelyeit is, az
egyéb törvényes eljárásokkal együtt, amint azokat az oıszáglakók közül
az arra kijelölt személyek megjavitják, rendbeszedik és azután ugyan-
azok az oıszáglakok a legközelebbi közönséges országgyülëükön jóvá-

H Az ıaezzız ısmz xxx. ız. eımzmuı, nagy z maaı at soproni puıgamız nemz-
„ıızı ez maz ıakzzazım, amıııı z maz, „mm azt-L zzáııııanak, . vamıza Kenysa-
zmnzıt. A ıõn-zny úgy rzımzıızzzık, nagy ezt . vıuueıezz meg mi Azuııızmı. (Ez
iz zzndzıızzzez ısımuáz ven A va-„„ı< Arumzzaııııõ ıuı. zııen.)
407
hagyják; ugyanazokat 0 felsége is királyi oklevéllel helybenhagyni és
megerősíteni tartouékzlé
2. §. Es hasonlóképpen elhatározták, hogy ezen eikkelyekhez képest,
senkit törvényes idézés és a törvény rende szerint való elmarasztalás
nélkül meg ne büntessenek.

17. Cikkely. A többi bécsi cikkelyek még a jelen országgyűlés alatt elha-
tározás alá kerüljenek

A tizenkettedik és az azt követő cikkelyeket illetőleg elhatározták:

l. §. Hogy azok a leendő új király megkoronázásáig érvényeségük-
ben maradjanak. És hogy mindenféle adományozásokat és ideiglenes
joggal való átruházásokat a király és a karok meg a rendek még ezalatt
az országgyűlés alatt a béısi békekötés értelmében haladék nélkül el-
halározás alá vonjanak.
Amelyeket a király Õ felsége ily módon szabályszerüleg és törvény
szerint megvalóslt és a bécsi békekötés eikkelyeit az elõreboısátottak
szerint érintetlenül hagyja.

A közölteken kivül még 8 további clkkelyl Iartalmaztak a koronárás előtti Ibr-

véııyek. E eikkelyelmek külön Sıámlızám volL a Mayer Törvénytár lblyhtálagoı
clkkelyizáınoklıal látta el ñkat. A la. cllııkaly a rendek régi kíváıuágát ismételte meg,
nagy .ı klı-Aly lıkjek Mıgyıroruáıoa áı ueınély karıııányoıaı az orııáıot. Ha
nem teheti, akkor a magyar I-anátıtsal a nádor korınányonnn.
A lB. :lkkely az Ausztriának mfi Albert özvegye által elúloznsltott Baroetyánká,
ıuızoıa, keszeg, mknõ, Ka-Mama u sm-vııõ vıımaamrõı vagy vızszzvaıuıa-
nsı, ı zu. zıııkzıy pedig z ızııgzızknzk zaıgı-nana idejében zaıozızá vzızız Luızıa van
ál 13 szepul város vlsszavélelerál, továbbá nyugat és éımk felé a határok kllzazl-
táaárál refiwlelkezelt. A ál. clkkely klmondotta, hflfl' ll király a rendekkel :D1-ltt ha-
ladék nélkül gondoakodjék a Végvárlıkról. A 22. elkkely alt kivánta, hogy a magyar
korona javalt, amelyeket uzsoráaıok szereztek meg kblcsflnük ellenében, tkftû nél-
klll VLHJ kell venni, S nevezetlaket mfi a blrtdtok eflfliében el kell marasztalnl.
Nem v0'natko1Jk ez Munkácsra, Zólyomi'-E és Dlûsgyărre, amelyeket a véghelyek kolt-
aégelre záloxásllnttak el, és lg' ısak a zálolbssıeg leÍ.lıet& ellenében válthatók
vlımı. A zs. ııııkaıy a bets! bek: rendelkezése sıerlı-At (az ıaeıeııeıı kezebeı-A levõ
várakat és ewéb blrtokokat a ıálogdaazel leflzetëével Vissza kell váltani) Llpaa és
Murány visazaváltását lrla elõ.

ıuıyır rorveııyıır. ıuı-ıu1. evı ıaı-veııyeııaeıı,

ap. mo. 1-at. ı.

'5 Vb. a ll. l7Ál'nl'nll.

 b) A kormıúzús utáni törvények

mms xõhzmg a ami ızexenzz menzıı vıızmzıyzı zngzdmenyzızzv. ızn z mz-

gzf mızxeımaı, uyz.-.Kg znzzeeuzızyzızız vzzıı . mzwz mıueızızzı szemben ız, vı-
mııı mereven eızm-ızõzoız Az zuszırıııx mvansigaı zıaı. Az zszuaıwx A mag-af Azz-
Szıllzyűléıhez fordultak és a IIIBLYGI' rendek Sêfllıégét kêrtfll. Azt llivúnlálg IIORY
. ıaızzmzzı ne ımmnazzık meg, ımız zzz „zsák umaıımnyõız vzusmsızzaaazac
nem blzhtltja. A lflflgyfll' Ifindek ıznnbun húıõdmlak ez elfil, & novefnber IB-áll
MMYÉSI. ltlrál-lyă, a következő napun az IBDB: lll. IC. Elõlrflıfl szerint lllähăzy Bl-
vm nizıozm vfiızzsztzmk. A ıurzııy mezuzmnızazs november is-en von Az „máz-
zyuıe; meg ıõızız mını z neuz ezyuıı mz..-udı, ez akkor ıaıyııuıı ız zz im-zımz.e=
„mm Lõrvenyzkeı, Amzıyzız zz ızıı-ıokzz Dzzmıy hmımsz meg jobban megsziımı-
uzımızı

1. Cikkely. Elõsırrolıísa annak, hogy „kafDk1ıak" és ,,Tzndek1tek" kiket kell

neııezzıi, és hogy ıı közönséges urszãggyfiléseken kiknek legyen helye és
szavazata

Minthogy a királyi ielséglõl az ország közönséges gyûléséıe meghi-

vott személyeknek a nagy száma miatt, némelykor bizonyos egyenetlen-
ségek szoktak íölmerülni:
1. §. Ugyanezen a „karok” és ,,rendek" neve alatt olykor becsúszott
hibáknak és nehéuégeknek a megszüntetésére az országlakók jónak lál-
Lík végzésbe foglalni, hogy ız „ország karainık és rendeinek" ız elne-
vezése ılatt, kiket kell érteni; és hogy a király Õ felségének, királyi
meghivó leveleivel, az oxszág közönséges országgyülésére kiket kell
meghlvnia, meg hogy az ország közös országgyüléséı-A kiknek kell sza-
vazatuknak lennie?
2. §. Minthogy tehat: Magyarországnak a karait és rendeit négyféle
állapotú országlakók alkotják, úgymint: a íõpapok, a bárók vagy mág-
nások, a nemesek és a szabad városok:
3. §. Ennek okáért az orszăglakók s jelen közönséges országgyûlésen
elhatározıák, hogy a király Õ felsége ezeken a rencleken kivül, királyi
meghivó levelével, senkit a közönséges országgyűlésre meg ne hives-
son."
4. §. A íõpapok renclére nézve pedig ez a határozatunk, hogy amelyik
püspöknek a saját püspöki joghatósága alatt, prépostjával együtt káp-
Lalana avagy székhelye van, ugyanennek a püspöknek a főpap és a báró
urak gyűiésében a maga saját személyére, helye és suvauta legyen;
a képtalan nevében pedig, a prépostnak a káptalannal együtt, a neme-
sek lčözt, ugyanazon a módon egy és benneíoglalt szavazata legyen.

Ü Rudolf az 1603. és ifill. évl fllfllllyűläre meihlvtı Modor, Smntflõrgy ÉS

Blzllı Iflezfivlrûsûkât ÍMIQII' Orfizjflflfilédl Bnlékek X. 20|., 431. l.). A rendek
az llyvn uelek ellen akartak Včdekfml. Az Ofizáfllyfllés ıfiıztvevfilnek pontos meg-
hllârblála tehát érflekflket Szolflllh. Enel egyűltıal elejét lêllélêll Vefnnl Olyılı
keıdemérıyezkııelg amire Bocskai ınbıdsdgharea Idején volt példa, hogy a hıidú-
kapllányokal, la meglılvük.
 5. §. Végre azokat a prépostokat is, akik közvetlenül egyik püspök-
ségnek sincsenek alárendelve és akiknek a prépostségukhoz kapcsolt ön-
álló káptalanjuk és konventjük van, káptalanaiktól és konventjeiktõl el
ne különitsék, hanem hasonlóképpen csak bennefoglalt szavazattal bir-
janak.
6. §. Utoljára, ha süveges és kiváltságos prépostok és apátok volná-
nak, akiknek az országban prépostsági és apzltsági birtokjogaik lenné-
nek és azokat birtokolnák, ezek is, az ország karai és rendei elnevezése
alatt benníoglaltatván: szavazatukkal, a bécsi végzésekhez képest, a ne-
mesek közt éljenek."
7. §. Ekképpen az elsõ Remete Szent Pál szexzet rendíõnõkének is
egy szavazatot engednek.
B. §. A mágnások rendére nézve megállapltották, hogy 8 közönséges
országgyüléseken megjelent öszes baróknak és mágnásoknak, a főpa-
pok, bárók és mágnások testiiletéberı és gyülekezetében, helyük és sza-
vazatuk legyen.
9. §. A távollevõk követeinek pedig, az országlakók között (a régen
bevett szokás szerint) a vármegyék követei és a káptalanok ulán adják
meg helyüket, rangjukat és szavazatukat.
10. §. A szabad városokat illetőleg (amelyek Ulászló királynak a VII.
törvénykönyve 3-ik cikkelyében elõsorolva vannak), az oıszáglakók,
ezeknek is a kiválságaikban meg a karok és a rendek számában való
meg1aı-tását méltónak ítélik; és hogy követeilmek az országlakók között
helyük és szavazatuk legyen, az orszaglakók azt is méltónak tartják:
11. §. A többi, ott benn nem foglalt, szabad városok állását, a tör-
vények kijavítása idejére halasztják.“
12. §. Elhatározták tehát, hogy a király Õ felsége, ezeken a karokon
és rendeken klvül (kivévén azokat, akik országos köztiszteket viselnek,
úgymint: a nemes tanáesosok, az ország rendes blrái és ezek helyette-
sei, az ltélömesterek, meg a kiraly 0 felsége táblájának a hites ülnökei)
senkit a közönséges oıszággyűlésekbe be ne vegyen, és azokat a régi
gyakorlat és üléseik szerint bocsássak szavazásra.

'7 A bécıl béke 6. pontja ltlmondotta, hop' a pi-époılsdgok és apétségok marad-

ıızıııı meg eı-edeu suıpeauıben. E vezzeebeıı ı rendek ez eııeıı veaeııezteıı. hogy
l ldlúly I Dréposbázokat G lvllallokat clrllzélã Düıpüköltllüt adományozza, H
Így ezek bejulhasunlk a ltlrflyl lılúcllıa (Magyar Ünzálgyűlfil Ellzlékek XL
U54. l.).
'Í VB. a 0l. flfimú lrallaL

410
2. Cikkely. A nádor ılfluık a bánnak, és a kassai fõkııpitúnymık, úgy a fõ-
és olíspónokııak is jogot adnak, hogy a rablúkat mindenütt megfogluıssúk
és érdemük szerint büntethessék

Minek utana ez az ország Islıznnek a jóvoltából hosszadalmas egyez-

kedés, költség és fáradtság után, úgy a törökökkel, mint a szomszéd ke-
resztyén tartományokkal és országokkal is, végre valahára az óhajtott
békéhez jutott:
1. §. Hogy tehát ezt a békekötést mindenki állhatatosan megtartsa,
megállapitntlák, hogy ha bárki is, akar u főpap, báró és mágnás urak,
akár pedig a többi nemesek és kapitányok, avagy bármely más a vég-
helybeliek közül, azok ellenében, akikkel békére léptek, legyenek ezek
akar törökök, akár keresztyének, kirohanást tenne, s azoknak területén
ralılast követne el; avagy akár mint gyalogosok, akár mint lovasok a
szegény népet és magát a nemességet nyomorgatni megkisérelnék, ak-
kor ha az ilyeneket a főpap és báró urak, nemesek és szabad városok
fekvõ jószágaiban rajta kapják, tartozzanak ólg vagy az ó tisztviaelóik,
törvényes viugálat után, azoknak legott tejüket vétetni.
2. §. Ha azok nem tennék, akkor az ilyen portyázókat és rablókat, meg
a szegény népet és a nemeaséget nyomorgatókat, ü háborgatókat tetten
kapva, az ispánok vagy alispánok tartozzanak legott elfogatni, s azoknak,
szintén törvényes vizsgálat után, a fejöket vétetni.
3. §. Ha pedig tetten nem kapnák, hanem azok uálnnanyukkal elme-
nekülrıénelı, akkor, ha nemesek voltak (mert ıı nem nemeseket bárki más
is, akárhol elloghatja és büntetheti), az ispánok és alispánok tartozzanak
a legközelébb tartandó törvényszékre vagy vármegyei közgyûlésre õket
megidézni, és ott, a nemesi elõjogok ellent nem állván, minden törvényes
eljárás nélkül érdemük szerint megbüntetni.
4. §. Akik meg nem jelennek, azok levelesítendõk és országszerte üldö-
zésbe veendõk lesznek."
5. §. Hasonlóképpen az ilyen személyeknek a pártfogóit is, az setre
ha az ez iránt megkeresett földesuraik, amidõn bár tehetnék, de meg
ııem büntetik, vagy arra elégtelenek volnának, a nádor úr vagy a kassai
fõkapitány múlhatatlanul megbüntessék.
6. §. Ha pedig fõpapok, bárók, nemesek avagy szabad városok len-
nének, az ispánok vagy alispánok ezeket is, az elöbb emlitett módon
megidéflk, hogy a gonosztevók ekképen büntetésiiket vegyék.
7. §. Szlavóniában a bán úr ugyanezt selekedje.
B. §. Ügyelni kell pedig arra, hogy a törökök is, a határaikon belül
maradjanak és ne portyáızanak; se pedig a [alukban szokás szerint ven-
dégségeket ne tartsanak; hanem magukat a velük megkötött békéhez
alkalmazzák; és az ilyen határvonalakat, úgy Magyarországon, mint
Szlavóniában, mindenütt, biztosan helyre kell igazitani.

" A levelesllés (Proscriptlo) I fibkhtt vldloliılt, bűnösök elleıı Hldott lñlñzfl

411
 9. §. Hogy pedig a legeltetés idején előíordulni szokott kártélelek is
megelñzhetõk legyenek, rnegállapilottak, hogy a legelteflsek (mivelhogy
a béke már mindenfelól meg van kötve) teljesen megszûnjenek.

A kbvelkewű lărvérıyek közül több foglalkozott a blrúskodás eya kérdéseinek

ıubalyoflaaval. A 3. dkkely kimondta, hog' nz 1592 bla erűszak S foglalás miatt
indított perek lovabbra is Iolyamakban vannak, k ha a döntés m:g\l$rt6'nl, akkor ez
érvényu. Az elloglalt birtokokat vlssza kell adnl az eredeti tulajdonosnak. A 4.
ıılkkely IZ erőllak és foglalás esetén szükséges eljárásról ı'End!lkezel.L Az 5. sze-
rlnt uzedugyekben nem egyházi. hanem vllűy blı-ágai llleléku. A o. clkkely eldirla,
hog' az ország rendes blrâl csak blrdl parancsokat adjanak kl. A 12. lrrűl lnlezke-
dett, hogy a leleszl és a jászói kunvent rnint hlleleshely tovabb működjék, vagyis
küzhllelű oklevelet álllthasson kl vllúgl papok vagy vilag! személyek bevonásával,
arlllg az DlS1Agos lörvények lellllvizagfilalára kinevezett blıollaág nem végez a mun-
kájával. Üjból klmondlak az Auaılrlúnak el Lengyelorazágnak 21.7-alogosllotl blrlo-
lwk VISSDIVÉI-elé! (7., B. le.) A D. clkkely mfiújllfllla GZ N04: 14. tc-el, hogy a Vég-
várl katonaság az általa hasınăll birtokok után Uzedel, íöldbért vag' kilentedel kö-
lela lllêlnl. Ugmnllyen kölelezelbélel Írlak tlű 8 Horvalorsılgban és Szlavóniá-
ban lelelepedă vlachokra, akik a török uralom alûl menekültek. A 10. cikkell' az!
mzmuzııa Kı, hogy 8 maya penzı z. szoımzeuzz urızngõkazn ızuõ el-ııııızzn xa-
gıdjak el, a ll. pedig a magyırországiak erdely! és az erdélyiek magyarországi bir-
toltlésaról rendelkezem

13. Cikkely. A jobbágyok szııbııdsıígolásáfól

Minthogy pedig ı jobbágyok uabadılgolúıa körül igen sok visszaélés

szokott elõfordulni, ennek okáért megállapitották:
1. §. Hogy azok a váı-megyék, amelyek a jobbágyok szabadságolásá-
nak eddig a gyakorlatában voltak, azok abban ezulánra is, megmarad-
janak.
2. §. Amely vármegyék pedig azt gyakorolni akamák, azoknak sza-
badságukban álljon, hogy a jobbágyok szabadságolasára nézve külön
végzést al.kotha.§anak."
A ll. clkkely kapunként 4 lt adó bellıeléiêl Ílla elő. l H. pedlg az lngyenmunka
beuzmmı A-znaeıkzzzn. A ıı. zıııızzıy ıumonuuz, hogy u mgyaı Kmım Pozwny-
ban õrıuélg k 2 koronaõrt nevezett kl.

Ü A Ilirvényszöveg helyes lorrnaldl 5 êrlzlmeléıélz Varga Janos tanulmánya lldja

(lobbfilyrelıdılfir a magyllrorızăgl letldallzınuı késői szauıdalban. Kézlrat).

412
i7. Cikkely. Mindazak, akik az elhunyt Bocskai úrnak vagy a nádor úrnak,
akar adonuinyozúsa, akár ideiglenes joggal ualo atflıhazúsa alapján, az el-
múlt zavaros időkben idegen Ielcoñjúazágokat kaptak, az 6 okmáıtyaikat a
jövõ ırrszúgyylílésen bemutatni tartozzanak

Megállapitjak azt is, hogy mindazok, akiknek r&zére a néhai Bocskay

iejedelem vagy a mostani nádor úr, vagy bárki mas, ezekben a zavaros
időkben, valakinek a fekvõjoszagát úlogképpen, vagy örökös joggal,
avagy akanni cimen, oda adomânyozták, eiidegenlletlék avagy ideiglenes
joggal atruházták voi.na; az 6 összes ieveletket és okmanyaikat a jövö
legközelebb tartandó országgyülésre bemutatni tartomanak:
1. §. Fs mindezeket (de eisõbben és mindenekelőtt a bécsi cikkelyek-
hez képest és ezeknek a sértetlen maradasa mellett: a Balassa imre és a
Mérey Zsófia úrasszony és mások peres ügyét) megvizsgaljak & hatá-
rozat ala vonják; valamint az azon bécsi cikkelyekben Iogiait öuzes
többi peres ügyeket is.

ll. Cikkely. Az örökualiasok, amelyeket az elmúlt zauarok alatt az alább

kijelentett módon tettek, állandóan élményben maradjanak

Az összes ürökvailasok, amelyek a néhai Bocskay fejedelem, Ő felsé-

gének a biztosat. o felsõ-magyaroıszági van-negyék aiispánjai és szolga-
blrli elõtt, ezekben ıı zavıroı időkben (az ország rendes biralnıiı ı hiú-
nyaban), tudniillik az 1604. év óta, eddig történtek, érvényiikben marad-
janak, épen úgy, mintha az ország rendes birái, vagy hiteles helyek elött
történtek volna.

19. Cikkely. Az erdélyiekkel kötött egyezség ntegerõsttése

Minthogy az ország nadorispán ura, tekintetes nagysagos llléshazy

István úr, a többi melléje adott biztos urakkal, a kiraly Ó felsége bele-
egyezésébõl, a nagyságos erdélyi fejedelem bizonyos követeivel, úgy-
mint nagysagos lmreify Jánossal és Kornis Zsigmonddai, az ország ja-
vára és a közbéke megmaradására, Kassán bizonyos cikkelyeket allapi-
lott meg; amelyeket úgy maga a fejedelem, mint az erdélyiek esküvel
és külön kötelezõ aláirasokkal erösitettek meg." ugyanaz a fejedelem, a

H A mzgzgyzzëz im. auguzııus zo-an Kamu ıõrıerlı. nal!-lnrı Gabor mzgfmuıı.

hogy semmit nem log tenni Mıgyaroruag és a szövetséges oıszagok ellen, Erdélyt
S a hold larltyzó magyar meyéket a lnagar korollălól Ilern tolja eildegenilenl,
ı Del-zl bekeı megunja, Mnıynznzk ez z ımgymımzk iz ıuı-ıızuıı kivul mınazııııı
ellen segitséget nyúlt. A meleflwzésben rendezték a kallúl hflldűk ÜBYČI ls. A hal-
dûk Átadták Kaliól. és helyette Erdélyben Nádudvar! E5 Magyaronzagon Csegél
ıupmu meg. A ınzgaıızpoafizı .zzpızmızzı zz-en az el-ami mzazyaıez az zıızgzzıız
(GOOS, R.: i. m. 375-353. l.).

413
külön követelnek, név szerint: Sennyei Miklósnak és az elül említett
Kornis Zsigmondnak a jelen orsıággyűlésre küldése mellett azt kérte,
hogy azokat a cikkelyeket, úgy Ó lelsége, mint az országnak a karai és
rendei is ünnepélyesen megerõsitenékz
l. §. Azokba tehát., összesen és egyenként, amelyeket az emlitett nádor
úr és a többi melléje adottak, a [ejedelemmel és az erdélyiekkel elvé-
geztek, a karok és rendek is beleegyeznek, és mindazokat helyben hagy-
ják és a jelen cikkelyekbe iktatasát elhatározták."

20. Cikkely. A .szegény népen gafıizddlkodó hajdúkut a nádm- úr 'meg-

bünteue

A esavargó és szabad hajdúkat, akik a szegény népet és a nemességet

raboljak és károsítják, a nádor úr mindenütt érdemük szerint büntesse.

A zı. zıımzıyızen umondzıak, hogy mk A ızımıaaomınyuu, zmzıyeızzı mi-vs

„ya ıımmzuı az zımuız õt ev .ızıı az mak vazonıagazıı „uzıı nem ıeızzmı „zg-
zı-õsııznı, ızvaızız ıs ervaımzız, ı mzpmnmnyozzıuımı wnw. ı even ızzıau .z
lllelõ bklnkha be kell lktallll. E A Clkklly El IM! lb:ılAl'I:ehÁnyıl): 23. lv-Gt. űll-
totla meg. A 21. Cikkêly lellnlartotla l Illeflevő helyıelet, hüfl' l lliffik uralom alıll
ızvu szıı-»gy meg; amiben zzız megy.-1 ıızıezkzfıııf. A zı. znuzzıy ewenyızızm-
mtz az ıuezııszy mvaıı zıızn ıaos-mm ıwmız mızızı, A zı pzzıız z noımımzı
Gyorgy eıızn mia ıoooz za. ız-zı. A zs. .nze Jam: von mmeıynısız ızızgıaıı bim-
ımımk vızmdmz um, z za. pzuız . ıuwıı ı-zızzzz ızıaegeı zımzıõ aaıuzs Pé
ızı- um: .z „sau vzzıuz .nu ızızuyı unızzõzzuboı ez zu-„.ı;„ ızımzmı ıııõ
zznaızıvuıı ızıfõmz zıe uı.-mz. A T1. zıımıy uzeıııeıuızın Kmıyı 8 Mımz hono-
Ilinlflfl.

Befejezés

Mi tehát a mi mondott hlveinknek, a főpap és báró uraknak, neme-

seknek és ezen Magyarországunk s az annak alavetett részek többi ka-
rainak és rendeinek elõrebocsátzolt kérésére kegyelmesen hajolvan, az
elõlrt és az emlitett módon elénkbe terjesztett összes cikkelyeket a jelen
levelünkbe szóról szóra beiktattattuk.
1. §. Fs mindazokat, az egyenként bennük íoglaltakkal együtt helye-
seknek, kedveseknek és teszõknek tekintvén, azokhoz szives királyi bele-
egyezésüñket és hasonló hozzájárulasunkat adtuk; és azokat, valamint
az azokban foglaltakat királyi hatalmunknal fogva eljogadtuk, helyben-
és jóváhagytuk s megerõsltettük:
2. §. Es kegyelmesen igérjük, hogy az összes elõreboısátottakat minden
pontjaikban, zaradékaikban és cikkelyeikben, úgy mi magunk megtart-
juk, mint a bdrminõ rendű és rangú többi hű alattvalóinkkal is megtar-
latjuk.

W Az Erdêlylekkel kõlblt Illelfllhpodb belklatása ı tllrvénykûnyvbe mlnden lo-

vábbl utalás nélkül elmaradL

414
 3. §. Sőt a jelen levelünk erejével és bizonyságtétele mellett elfogad-
juk, jóvá- és helybenhagyjuk és megerõsltjük.
4. §. Kell. a mi igen kedvelt hlvünk, fõtisztelendõ Lépes Bálint nyitrai
választott püspök és ezen helynek örökös ispánja, a mi tanáıısosunk és
udvırl kanaelllnınk kezével, ı ml lı:|.rllyl vlrunkbın, Pozsonyban, az
Umak ezerhıtızéznyolcııdlk évében, december hava hatodik napján, ma-
gyarországi és a többi uralkodásunluıak az első esztendejében.

ııılvır Turvtnyuı. ııı-ıırı. evı wrvoııyeııııııh.

u-ıı. ı.
1609-1711
 Linz, 1614. március 15.

Lépes Bálint magyar kancellár levele Thurzó György nádorhoz

a rendek hangulatáról, a Bethlen Gáborral tervezett tárgyalások-
ról, a szomszéd országokkal egyetemes gyűlés tartásáról,
a magyar hatóságok meliõzésérõl

A lnalyal és a morva rendek kivánıálpinak leljéaitbe után Mátyás N00 elején

megíuetl, az ausztriniakkfli: számukra is blztosllotta I vıliáıazabodıágnl. Elle I
mellek akik kitarloltak Rudolf oldalán, sflntéıı rnelmozduliık, S Rudolf kénytelen
volt megenaednl vallúaa szabad Uakorlatát nemesnek, polgánıak Q parasztnak.
Ugyanígy engedményeket ıalt Szllezlanak ts. A l-labsburg-uralom válsága azonban
mk akkor oidodott mez, amikor Mátyás 1812-ben klkenyazefiletle Rudolf lemomia.
lat a cseh irlrályaágrol is. A Haiıburg uralkodó uıládnık sikerült megtartania or-
Iágait, de a kbzpoııli tıatnlomnık engedményeket kellett tennie a rendek részére.
A különféle Habsburg-Orflágok rendisäét ltonfñderádá ltlpfiolh egybe. A Habs-
bllrlok az engedményeket álmeneillıek tekintették, b halılmllk Villzıálllllláli W-
rekedlek. A jogdmet az ellelıreformáclóiıan találták meg, amely ı katolikus vallás
védelmében a rendek elleni fellépésre ösztönözte az uralkodót.
A ı-„agyam-ıısgı (spıpng zızõazfızzıı .z azzal:-ızzızzazagtıaı-z .ma zıvaziızu
ızıfıakııı ıyzızaızn viıuzzı-zuıı, A az tnm-uıı ıı im-azıı, ıınıım- ıı muuyn-
lés érvéhyieienltblte Botãllli ldûlltállyiit. Tlıurzá Gytlrgynek, az új nádormık, meg-
választása elõtt esküt kellett tennie, hogy nem akadályozza az uralkodó ü a kala-
llkuı egyház loulnak érvénymtläl. Q nem avalkoılk más Habsburg-oruãgoh
tlyelbe. A magyar tanács és u illnteilár ızıvát az udvırlnn semmibe vették A
rendek kénytelenek vollnk hozzájárulni, hogy idegen katonákat hozaııak Mnyar-
omazn, ızzvmzııa, hogy ı maya: ıuınaı-A A ımauı-mi es az uavırı ıuımıı-svaı au..
szeköttetésbell álljon, sak a ftlggă viszony ellen védekeztek
A béui udvar meg akarta semmisiteni a rendek ereiéllek két fontos tálnaszát,
Erdélyt G a tialdúaágol. ll. Mátyás, amin: a helyzete rnegsıilárdult, az erdélyi fejr
deieln alárendelésére lttrekedett. Amikor pedig Báthori erre nem volt kapható, meg-
bllktatására torekedtek. Előbb llSSIEe5kilvéSt Sıftotlflk ellene, mıld Forgách Zlig-
Inond kinai fõkapitány lflii-ben hfldsereggel tört be Erdélybe, vállalkozása azon-
ban ktldarccıl véflződfllt. Ezután H I-örök Porllt iQ'ekeıt2k reávenni Báthori elej-
léıére. Ebben a Veflédeimes Pfllitlltii helyzetben Báthori neln tlldiı Ifiegáilalti 8
helyét. Az erdélyi birtokosokkal, ı szászokkal, ı havafllfoldi román vaidával súlyos
ellentéte támadt, űflhoy sehonnét sem vártıalott sefläget.. Amlkoı' a török ud-
var ls ellene fordult, úlbál a Habıburgoklıoı kozeledett és tdi!-bin Súlyos feltéte-
leket fogadott el. Amikor a török Bethlen Gábort, akit Báthori telt ellensélévé,
hadxeregzel ktlldle Erdélybe, az udvar sorsára hagyta Báthorit. Báthori segitséget
kert A Habıburgoııuıı, az meg mindig ı-enienykeden, hogy az EA-aeıyııe um wı-ök
3 tllár hadakat megengaztelhetl. Október vélén azonban a selilségére küldött
Hmõıug-tzzzpaı pznnzmonnıız unbmı ez zi-aelyı zıımıegzı anuzm-ıı ımggııızoı-
ták. Néhány nappal elobb az erdélyi omıággyfllés Bethlen Gábort fejedélemmé vá-

17' 419
lınlolln. Beüılenheli sikerül! B lörókókel és a lfllárokat eliávolllaııl Erdélybfil, amely-
nek a hadjárat súlya vmızaegekel okozott.
A bér.-sl udvar Belhlen megválaszlásál nem ismerte El és lgyekfizell. megblıkLal.l\l.
Belhlen küveltl Inăl' Iflll elején Iflegérkezlek Llrızbe, ahol Mllyâã Lldvlrl lñrlóıkû-
düll. db B2 uralkodó nem nkafla Belhlenre kllerlullenl B Bâllıurlvıl kblüll legllldbbl
megállapodást. Közben Lzyekezeıt a Habsburg-országok rendleiı muziósltanı a löı-ök
vuzeıy ıúıyõmıánax ımıgıızızmsavzı, ami R hmm ıoııaõıımı, nagy ı ıwuzrezeı
Erdély elíogıllsarn küldheti. Ebben az Időben lflı Lépu Blllnt az alábbi levele!
1-ııuı-zA cyuıgy ızamzrrwız
llluslrissiıne Comes, Domine, Domine Palatine, Mecaenas gratiosissime,
post humilium precum et debitorum studiorum demissam commendatio-
nem, omnem prosperilatem devote precor Vestrae lllustrissimae Cel-
situdini.'
Az Nagysagod 3. Martij Bicsien költ Ieuelett, tegnap esltue ada megh
Henkel Lanr vram itt ualo [aclora.' Banom sziuem szerent, hog' Nagd
behegeskedik. Kerem az Ur Istent alazatos köniörgesemben, hogi Nagsa-
godat kedues io egesseggel lasa meg es ellesse, szegeni hezanknak es
nemzesegünknek iauara, meg maradasara. Laltia az kgmes es minden
tudo Isten, nem hizeI.kedesböI, sem csialardol irom, hanem nagi syncereš
Giakorta szoktam baratimnak es megh ısiak szolgaimnakis, hogi most
oly szükseg az Nagisagod elete, minth az edes hazanlcnak meg maradasa.
meli vrunk ö fölsege uthan, Nagisagodtoll uaria es sok langato hirek
közt piheneset es otalmath. Jollehet halandok uagiunk minniaian, de
mell nagi kaar legien az gond uiselö es nemzelsegek s hazaiak, az egesz
keresztienseg-nek Iauara Lörekedö fejedelem embereknek, mostani habcızo
allapatban, ez uilagboll ld multok, akarkijs meg gondolhattia. I-logi erröl
emlekezern, kerem Nagdat, boısianatot adgion, ezt adom okul felölö: ide
ugi íummodolt uala az híre, hogi Nagd meg holt uolna, de iokor érkezet
az Nagd leuele, uolt mingiarasat ez banatos hlmek miuel elejt uennem.
Nekemis sokszor uolt meg holt hitem, de im meg ez niomorult uilagban
uaiuszomfi
Az Nagd mostani betegeskedesenek Mai-tius az oka, Martius humorum
genitor, motorque doIoruı'n:* de az Ur Isten meg adgia az Nagd egesseget.
Enis adozok ualamennire Martiusnak, uarom lstentol könniebölesemeth.
Az allapat felöl, mellben mind hazaıık, mind E1-dell hellheztetet, nem
irok, ueszem eszemben az Nagd Ielıeleböl, mindenek nagi niluan uadnak
Nagisagodnal. Tudgia az Ur Isten, mind iı-as altal, mind elö nieluel, az

Í l(.lvÍl6 (túl, uram, llldnr űr, Ileflfi pârllbflb, nlâfllnı lrllámnıll is lllfi lze-
ıeuızıııneız ııeımeızıı ııfinım um. „aııuõızı ızueı ızoıaozmzaı ıııvnmıı ıııvuõ
Niflfilodnık.
*Lızaruı Hendızl von Doıuıeııınırdı oazlrlk nıgykereıkedõ, Iıadlsıallltó, az
ildvıl' Iilldflñk bellicltehlnyll hérlfi VOIL Thlllzõ A Hentllel-üılelhlz ûl-Jin llllı-
lllll el lfllelét IÁDQHEI. FRCIG'-flyıılik.
' Osılnlen.
^ vııuızık uvııuzı zzıznu, mıııı va1naıı«= ııı-ıa, ıunkıa.
5 Mlrtllı ı nedvek Eülfiie É! a Íljdıllnık elbldhñje.

420
holl kiuantatott, meg ielentettem uilagossan, hogi az mieinknek sem
keduek, sem modgiok az hadakozasra, nem köl öket prouocalni, merth
ha meg bantatnak, egesz Fatraigh (de ısiak ne touabbis) mind el all
ö lőlsegetől az All fold es El-deI.ihez kapsioliia magat, kiböl egieb nagi
ueszedelemnel es hazank romlasanal nem köuetkezik. Onnal touabbis
teried, Tua namque res agitur, paries cum proximus ardet! Chieh orszag-
ban az giüleskor nagi emberekkel uolt beszelgeteaem, tudom mire hajoll
az orszag, semmi kedue az hadakozasra, ısiak az szent bekeseget ohaijtiaf'
Ahoz kepest uegezet ugi, az mint Nagdnak meg irtam es Thurzo Stanislo
vram öcsiemnek inoludallam Ieuelemet, talam addig meg uiszik, mig ez
kezehez iutt. Nagdnakfi Az hadakozast csiak azok kiuanniak, az kik eheil
halok, es az mi edes keresmeniünkel lgiekeznek töitözni, sicut antea.'
Az mi az en coniecturamot illeti, ugi ueszem eszemben, hugi nem had-
ra Iendal az dolog, ısiak ualahonnan ok ne adassek rea."
Az minemö instructioual bcksiattiak innel ell Hoffman vramat, az Erde
liben menö köuetekhez," az ualami io remenseget adna az kösztünk meg
maradando eggiesseg es bekeseg ielöl. Ha az erdeli [ejedelem uisza bo-
siatana köueiit ide, remenlenem, hogi minden iott uegeznenek ö iöisë
geueI.“ Nem idegen ö föisege Erdelitöl es az vaidaloli, assecuratiot az
meliiet kiuan tölök, Iehetseges dologh, ökis accedalhatnak reaia." Az
varak dolgat mi illeti, ennehani modot adnak elejben Bettien Gabomak,
talam ualamellikre accedal. Nem csiak az uarak ternek uisza, de ha ioil
asecurallia 5 íölseget maga es Erdelj íelöi, nagiob fejedelem Iszen.
I-la Nagisagodnak törtenik oda be imi az Iejedelemnek, incsie ö Nııgi-
sagatlh az csiöndessegre, ha min meg indult uolnais ekkol-ig, ısillapiesia
elmeje haborodasat: Isten meg mind iobban adgia az dolgotth.
De bizoniosan azt-is irhalum Nagisagodnak, neis ketelkedgiek sernmit
benne, nem magamtoll gondoltam, hanem ex autheniico loco habeo,“

' A te ülyıdrõl van lzó, middn a sıollfiıed húz Iûllloi.

" Az ausztriai rendek lalı lınuanaban larlolt llnzl Kyűlésllkun nem szavaztak
nam az nrıvnr zeıjzırz, nnnzrn azt klvnnuk, hogy ıılvjak uszzz n zzõvztrezzı ome-
znkat egyetemes ufılésre. Eıumn volt A izen rendek ıvflleıe Eudweıa-ban (Ceské
Budčluvice). A Geiıek szintén ralûãzitodtak az 0Q'eIe|'nes Syfilëa öltııehivús-ához.
Ü Thurzb Sıaniııib a nádor öccse volt, később maga iı nádor. - 'includâl (inclu-
am) = beznr, bemızı. Alınıannr ryıknrııı volt ez n levelek ınvuzıılmrırı
' Mlnt ızel6ıL _ A lmbaraı-a a beesl udvarban gondollak. Elıõsorbııı Melchlor
Itihlesl bécsi pilıpük, osztrák kaneelldr kereste a Mbıınis megolddsl.
I' Cıınleelurn=ae1lzleın, gyanlms. Tenaal ııen\lereı=lranylı, usreluzlk.
" l-lollrnnnn Gyargy mpezı knnınral lıızgntõ, aki n Bocskai-:zıbadsayınre elõtt
Erdélyben ls szolgált. Az ur-lvır Erdélybe kıllallıı ınegıılmulalı Dırõezy Ferenc
ami meg-el lolrpan er Erızıı Lıuc-:L
H azuzızn Gabor knveızız sınnırzagl-ly zsızınnrnl. lcızuy lsıvın er aznznzr
Janus. A két utóbbi tovabbi utaıfláaert vlsszament Erdélybe.
“ A vlllddn Bethlen Gábort érti, és az elneveıêsšei azt akafla kiieieınl. hog
ikdéiy Mlgylrorujglıoz iaflnzik. - Auecuraflo-bizimllék. Az udvar két bizto-
ılıekot klvfinız vana tudhat 3 Bethlen kaızlzzvényeı, hogy n wrllk esapnmk
zıvõnuılzn nmn zllnnz-rı u „Azur lznnrnzıınlgıı ez zzukzeg mun zzgıaageı nyıuı
a török ellen iı. - Accedái (acı.'edel'!)=4:ai.lıko7Jk, honájûrui.
H Mzıblzluıõ nelyral tudom.
42!
hogi ha uagi Erdeliböl, uag-i masonnan okot annak az föl tamadasra es
föl tesznek ö Iölsegeuel, bizoni azonnal erö erkeflk ala.
In se(:ret0“ irhutom Nagdnak, tudom megis marad Nagdnal, Forgaıs
Sigmond generalis vramnak Hoffman vramtoll meg izentek ezen szoual:
Dicas il.l.i Forgaa, sit animosus, nihil 7.iı1ıeat.'° Ha Erdel, Hauas Allíöldö,
Moldua ualamit indet, az ellen keszen uagion ö [elsegenek 20000 embere;
de nem Iitogattiak, hogi se a' magiarokat ne rettenısiek uele, se az erde-
lieket ne latuıssanak irritalni." Ha kedig meg ertendik az török chiaszar
erejenek iöueteleth, az el.lenis keszen es talpon uagion az egesz keresz-
tiensegh. lnnel azert rıem allettom, hogi indeısianak semmit, ha lacessiti
non íuerint." Vgi ertem, hogi Bukoy contetis uisza bocsiattiıılg attak
neki 13000 forintot ide ualo faratsagaertlıl' lgiekezzek Giak azon Nagd,
ne tamadgion ott ualami tűz, ne keszerettessenek innel uizet boısia-
lani az megh oltasara, remenlem, meg nem indulnak innel az [elelmes
hadak.
Az mitt Nagd ir, amaz en praeoccupatiomra, mel.liel prioribus litterisfi'
eltem uala: Templa nimirum sua curet sacerdos," helen hagiom es io
neuen ueszem Nagdtol az felőlem ualo io uelekedeseth. Bizoni hazam fia
uagiok, nincsis több hozam, az kit mastis minden szempillantasban ohaij-
tnk. Ennek meg maradasaert nem csiak faratsagomat nem sıannam, de
ha az en halalommal lehetne könniebölese, Izalam pro patria occumbere
non triste, sed gloriosum esse puuıı-em.”
Nem negligallam eddig, ez utan sem tuniallom ell az en hazamhoz ualo
kötelesıegemnek meg Ielelnem.“ De ha szabad uolna Nagynak panaszol-
kodnom, szinten ugi es azon okokboll lamentalkodhıttnam,“ mint annak
elöttö sok panaszimmal Nagdalh lerlıeltem. Sicut erat in principio et
nunc, et semper etc." Oly szüksegu uagiok en itt (siak maganak irom
Nagdnak), mint az koeiban szükséges az ötödik kerek. Egiedöl ısiak az
egi subscriptioert lakom en vduarnal, ha ennél nagiub es töb dolog
uolnais, mind magara uallalia G. vram." Nagion mondom en, hogi az

Ü 'fitokham
'Í Forgách Blgmond olızáiblro Q (elsõ-nugyıroıuzájl Ifikıpltany Voll. Az üze-
net lnaylrul ly hlngflk: Mondd meg Fcırgáı.-hnak, hog leyelı bfllor B semml! se
flljen.
'7 lrrllâl (lr|1Iıre)= lellngerel, melhflrlgll.
“Nem logllk zıklılnl dket.
Í' Karl Bonlvenlllrı de |..oI'ıK\IeV-IL Graf van Buquoy osztrák tábornok, való-
szinűleg a háború; előkčutllelek miatt hívták az udvırhı. A aelı lelkelfi Idejčn
u Csehulızág Ellen küldött Gfiolárl sereg Ífiııarlnunokı volt.
Ü Prneolxllbılio I= előre le|löl2le'1Á-5, lllelflyerčs. Pflnrlblls Llfltrls = elfifl leve-
leınben,
Ü A plp lêflfiëluläelı u ARM! lemplnmllfűl Kûhfloâkodlk.
5 Vélernenyeın szerint ı hazaerı ıneıhılııl nem smınoni, de dlsüéges dolog.
5 Negllgfl (nefillıerel = elhanyıiol. Ulvaııızt jelenti az eltunyall Il.
Ü lamenljl llllhflltlrl) ıı jljiûk Dhfiflxıklfilk.
5 Miként ktldel-ben volt S moıt és mindenkor stb.
5:eÉ\;bıcr|plln=ıllÍri.ı. G. u klllvellllll Valılnelylk Bllflll'|\ıIDL\JI llevčnek ku-
d e.

422
Magiar Tanau vrakatis consulalni köllene, es ha nem aliter, megis per
privatas litteras, illien nagi dolgokban, minth szegen Rudolphus idejeben
uolt." Ertenejek az magiar vraknakis teczeseket, mert öuek az haza, es
ök ertik s tudgiak inkab masnai Magiar Oıszagnak aliapattiat es szilkse-
get, de minthogy keduek ellen szollok, kedues nem uagiok.
Hireink oliiak nincsienek, kiket Nagdnak bizoniossan irhatnek, az kik
[utamodnakis neha, nem conIirmal!.ai.nak.“ Tudgia Nagd az vduar alla-
patüat, uaitoznak az dolgok es hirek. Ha mit ertendek, kesedelem nekul
Nagdnak bizuast meg irom. Tudom, Nagd meg nem itell belöle, ha neha
mast hozna magaual az idö, mint en hailomasbol irnek Nagdnak.
Ne sziinniek Nagd eö fölsegenek lmi es az io bekesegre tanacsiani,
Eliamsi legitima et omnium iustissima bellandi causa adeset, praeslat
tamen onınia potius consilio experiri, nuilasque non admiltere aequas
pacis conditiones, quam arma manibus arripere: quae Iacilime sumi
possunt, dilficillime deponi." Igen ioll es szentöl Ianacslotfa N. V. ö íöi-
segenek, hogi ha mi szandékia uolna ö löisegenek, tehat ö fölsege gene
raiem diaetam hirdettne, es az szomszed orszagokbolis plenipotent-iarius
szemelieket giüitene rea,” s ugi uegeznenek íelölö, ö íöisege ielen leuen,
mint s hogi köllene hadakoznunk. Egi opinioban uolt Nagd az Csieh or-
szaggal, ökis mind csiak ezt pretendaltak es kiuantak, azert halladott an-
nira az ki adot proposicioknak d.isı:utia.lasa.°' Aualis oszlot eLi az giüles,
hogi meg legien ez az generalis conuentus, kire confoederaiae provin-
eiae et eoneorporala regna teneantur inteıessefi Remenlik, hogi meg
lenne ad primum Januarij íuturi anni lfll5.,“ talam elöbbis, ha ualamint
az szükseg keszdi kiuanni.
Nemis csiudalom az Nagd tanacsiat. sem az ısiehek lciuansagat. Sic
enim fiet, praeterquarn quod optime a multis eogitata et deliberata ple-
runque meliores successus habeni., quam quae temere ab uno aliquo inci-
piunlur; ut subditi, qui íortunas et vitam in discrimen haud inviti ad-
ducunt, utriusque iaeturam minus reformident, fortius pugnent, ac per-
sequendo, [iniendoque belli oertamine omnes neruos intendant, uel hoc
nomine, quod ipsi suasores hel.l.i extiteı-int."

Í Coı-ıauıu (conıuıere) _ taı-ıazıoı Keı-_ - Alııeı- = ıııaıkem. - Per pı-ıvaıaa

lilIeras=ma|álıieveiben. - Rudolf uúszár 1612-ben hall mel.
Ü Conlirrnái (mlıiirrnııre) = meflerfiıll.
W Még hoyha nagyon Jogos és mlndeneidoibtt iaazsúaoı ok volna iı a háborúra,
megis Iobbet er ınindem tanaaıkozoasıi megklıéreiııi eı egetien meltány béke-
Ielléielt sem elengedni, mint a kézbe Íelyvcrt rılıdnl: ezt nayon knnnyű (elvenni,
de igen nehéz letenni.
I Geneı-aııı dııeıa, geı-Aeralıı zonveı-ııu:=eueı=mea wûléı. - Pleıııpoıeııuarı-
\l:= teljes meghlhlnmflıú.
ll Opııııo = vaıerııëı-ıy. - Pı-aeıendnl (pı-aeıeııdeı-e) = jogot Korıııal, koveıel. -
Pl'0'Pflı|l:iok.nak dlımlilailaıaıaı eiõtılieıılbek Illllviinüıl.
'I A azovetsegea Iarıományok Q az egybeiaruızo oıwágok kötelesek jelen lenni.
9 A jövõ ııls. év január 1-lg.
3' igy érhelö el uulnla - nem la súmitva, hogy amit aoifın Jól klaondollak
és elhıiároztak, az többnyire Jobban sikerül, mint amit egyvaiaki nıeggondolaiianul
kudeınênyez --, hogy az llıttvılók Iılveıen vellk kockára vıyonlıkıt 3 életüket,

423
 Az mit ir Nagd az nemetek felõl, hogi dissuadealliam pro pose meo,
ne küldessenek az All földre, megh ısielekedtem, mert meg otthon letem-
ben hallogattam en ualamit. ha keduek ellen oda bo6iaiaLnak.“ Latom
en, mire nez Nagd, es mi iö k.i beiöle. Nem mondhatok egiebet: Satius
iuerit, quantascunque sociorum et cognatorum dissensiones intra privatas
lares congruentius transigi, quaın auxiliis externorum principum utrinque
coactis, funestum sibi, suisque bel.lum excítare, cuius indiuisa comes est:
exiüaiis Reipublicae conversio, inversio, eversio.“ Nem ertettem Vram,
hogi most nemetnek oda be ualo killdesere szandekoznanak, csiak az
mint oda íölis meg irtam, ualarni ok onnal a felöl ne adassek.
En igen keuesre aianlhatom magamat, de az m.ihez erkezem, meg bizo-
niettom, hogi haum fia uagiok, az Nagd irasa szerent. Ez leueiemet
Nagd mas kezre ne eresze, kerem Nagdath. ki tudgia, kj mire magiaraz-
hatLia.
Quod reliquum est, Vesu-am lllustrissimam Celsitudinem diutissime
incolumem esse percupio.“
Ex Lincz l5. Martü 1614.”
liiustrissimae Oelsitudinis Vestrae
servitorum el. capelianonım minimus
Episcopus Nittriensis m.ppia.“
Hıitlapjón a 1.-imzés: lilustrissimo domina, domina comit-i Georgio
Thurzo de Bethlehemíalua, eomiti de Arwa, eiusdemque comitatus
Aruensis comiti perpetuo, regni Hungariae palatlno, jud.ici Cu.rnanon.ırn,
Saerae Caesareae regiaeque Maiestatls intimo consiliario et loeumtenenti
etc. domino lautori gratiosissimo. - Bichiae.“

ınıueıı. ııılı keıa. vera: vıııı lyoni: veumeı.

o. L. 'rmıı-zo ıı. (E ıuı.) rınc. ıı. Nr. aa. uıgyır.

kevésbé rernelnek elvesziléaüklñi, blilrıbbıın harcolnak. és minden ídeüıélukat

meglfiszllik a háború gyñzelmes véghezvitele és befejezése érdekében elsbsorban
azert, ınerı ok iavasolıák a iıaboniı.
1 Disıuadeál (cliuuadere)=lebes:Al, ellenez. - Pro posse meu= lehetőségem
szerlnı. _ A nemet blrodalı-ni sereget ne küldjék Benılen Gabor ellen.
I Huznoaalıb volna a társak és rokonok még akkora ellenıeıët az oıuıon íalal
közölt meaeyezssel elıirnímnı, ınim idegen leiedelmek mindenllnnen osszegvûiıäıı
:egiıohadalval 8 maga es õvei szamara vé.-mhnzá kámniı lellaeznl, mert ennek nyo-
ınaban elkeruıheıetlenül un jar az orsızsg vega (ellorrlulaaa, pusztulása, veszte.
37 Az van még hátra: szivbói kivánok kiváló Magassúgodnak egészséget.
ll Llnzboı ıaıl. ınarelus 15-en.
llflvalõ Magassagod legnyomorulıablı szolgája és kaplanja: a ııyiııai püspök
Qját kezével.
Ü Beflllenlaivi 'l'huı7.6 György grof úrnak, kiváló úrnak, Arva llrófiának és Árva
megye örëkib lõispúnjáııak, Magyarország núdoranak, a kunnk birajanak, a szent
esasxarı és királyi reıeeg titkos tanaesorflnık ez helyıarlóiának stb. kegyõ pártfogó
uramnak. Bleısen.

424
 ltz egyetemes gyűlést llllf nyuráro hlvláll ossze Linzbe, ahol Mátyás kifejlett:
elăterjesztésében, hofl' G lõrokben és Bel-hlenben nem lehet megblznl. Igy tehát
iárgyalásnak nincsen értelme, Erdeiyre (egrverrel kell kiterjuzteni a Habsburgok
uraimál.. A mıg'uro|Sıág.l rendek kttldüttjeinek álláspontja az volt, hogy a török-
kel iS ÉS BEI-l'tlêI'tl'tel is elñbb lărgyılálokflt kell kezdeni, él ulk ill ezek erdrltény-
Ielenek lnaradnak, akkor van szükség feyvereo kbzbelë'P6Sre_ Sürflosebb feladatnak
tartották a vágvárak rendbehozalaiát, mert nagyon elhanyagolt állapotban v0lLB.k.
A magyar küldöttek álláspmıtjı ellenkefzett Ez \.ıd\mre'lIAl, @ igy nem is terluzthet-
lék elõ. Mégis a többi országok is szembefflrdultnk az urllkudo klvániıágávıl 8 nem
szavaztak u háború megindítására. Az egységes álláspont klılakltásában rásze volt
Georg Erasmus Tschernemlılnek, a [elso-ausztriai rendek vezetőjének, ak. Erdély-
rfll irt munkájában - nyilván a magyurektől nyert Jıdllnk olafiján - a lejedelerrl-
ség történetéből vonta le azt a klivetkeztelkt, hog' n Hubsbltrgok nem tudnák meg-
védeni o torok ellen, B Erdély mewltaradásál. mak a török hűbêri lzrtlthıılñág vál-
lolásával lehet blztoillãlti. Bethlen Gábort az erdélylek Válaszlntták meg, a türllk
mıpatok elhagyták az országot, és az új leiedelem semml olyant nem tett, ami Er-
délynek vagy az egëz keraztenyıeg Llgyének káros lenne. (lla Bálint: Az lfllf-iki
linzi egyetemes yűlés. A gróf Klebelsberg Kuno Magyar Törlenelkulatá intézet Ev-
kőnyve lv. Blldlpest, N34. 2A7_25Z. l.)

67

Gyuiafehérvár, 1619. augusztus 18.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem levele Rákóczi Györgyhöz:

tájékoztatja felkelése céljáról, annak diplomáciai elõkészítésérõl,
a cseh szövetségrõi és felkészüiésre szólítja Iel

A Hamburg-omázek renaızezzneız egsegee ıeııëpse arra ızenyszenızıız n been

uzıvm, nagy xzıyızsza a ıáryzıazoıuı eeu-rıen Gaborı-ıı. ms. n-.Alu s-en Nıgy-
szõnıoaıaan letre is ian a ı-negegyem, nagymnõı n almnzrı Gabon-aı këıõız ıneg-
Aıınpnaan alapjan. A kiraly vmzaaau Huszuıı A Karen, mk Nagızaııyaınız ra-
ınuınzdnıı. Egıaejaıer titka: szer-zõaesı az Kuıuııeıı, amely a ıarõk eııen irányult.
Az eraeıyı ıeızaeıen-r eıinnrenz, nagy amely ez a néma ı rıngyar ıwrunannz 1...-.
wznnk ez Kuıõnaııazuk mk zuaıg mrı. Anıız Buda ez Eger n usrõız ur-aınnr mi ıeı
nem mızaauı. amely az nm nıegıızeu, de ezen mı zeınını zeuızegzı nem aa ı ıõ-
rõknek. n. mun kõnıyereıe Azonban eyıazjrrıeg nıznııımıu n armmrnızi beızeı,
ee A ıarõkõı akar-ıa xeınnzznaını A nııaúk ez aeuııen eııen. A wrõız hekebe bele
ıuzınıuk, hogy az ııos :su epneıı var-nknı le keu nnnboını. Ezt ı ııaıaıiıeıepeız ve-
aeıınere epuız pzınnızek ınegzeınnıızlıı-.tere nam-:ak ıeıımznnını.
Ezymızı rnennauıı a ıamaaaz aetnıen euen, nz uavnr mınognmswı ı-nırmnnaı
oyunıy feınõ-rnngyamazazi Dımknn kenzuıı A ıeıedeıeııızezre 8 a usrukkeı ın kap-
mıınzn lepett. A ıõrfik Farm eg-re zur-zeıõızızen kõve1zıı.e a uıznõıëver habnnıızzn
eıvzeıııeır uppar ez Jenõ: aeurımen, ıkı mk úgy ıuaıa mu: kıvzgnı, nagy up-
pál álengedle B töröknek_ Miután Hfllnflllnûi lirllêleit tămadásai ltlldarcmi Véyõd-
lek, a i)6CSi udvar lOl'I. július 3l-én kénytelen volt megűjilani a naysmmbati meg.
egyeıésl.
Nem Sikerült B hajdúk elleni támadás sem. Az ldlli-l mayar Omúgyűlãen a
rendek az lflûfl-l törvények alapján kimondlák: tudomásuk nélkül nem lehet idegen
katonaságot hozni a.z országba, és külön ltiemelték. hogy a hajdúlelepekhez nem
szabad hoılányűini.
Bár probáikoüsai kudarcot Vallottak, J bécsi udvar továbbra sem mondott le
Erdély önállóâágának megtemmisitésérõl, Magyarorflágon és a többi Habsburg-
Drãıágokban pedig a rendek hatalmának megtöräérűl. A rendek kflrëlien tehát egyre
inkább erüödfllt az az irányzat, hogy Mátyás halála után nem kell Habsl'ıu.rg-ural-
kodú, mert a l-labsburgok az ellenrelormacld nemzetközi erolnek uıkbıel. Az udvar
azonban jól kihasmálla a rendek megosztoltságat, amely az eilenrelormáció mun-
kája nyomán a lõurak álteriteıével erősödött, és még Mátyás élelében Csehor-
S1Ágra Választás nélkül, Ma§'ar0rSZágTfl pedig G szabad Vdiaszlál jogának elismeré-
sevel reákényszeritetle Ferdinánd stájer lăherceget, aki Sláierorfiıálban kiméletlenill
mellörte a relûrmáciút. Tronutódlasanak bizlositáaa az ellenrelormátiú újabb tér-
nyerñét jelentette, Q a ıseh rendek ellenálláâát váltotta ki, amely az elsõ európai
méretû kllúelemneig a harmineévee llăhorlinak (ldlll-i645) az elinditója lelt. A :Se-
hek a ueh korona ors7Again kivül elsõsorban a mayfarolsúgi S az Osztrák rendek-
lõl, Wvûbbú a Német Eirodalomban alakult Drotëláns unióldl vártak segitséget.
A s'Lilč'ıiaiu.l< ülflakozlak is, de a morválg az auâllrialak S a magyarok ÍGÜVCIB
hum-z nem gõnazıızk, inkabb egy-zuzeası izvmımk. ıvmıyaz im ınmiussban mer
hall, ág a helyébe lépő ll. Ferdinánd a lelkelëst leHVerrel all.arLa eilojlanl. A Seh
lelkeld CSaD0t0l( elérték Bécsel, és lfilfl nyarán a cseh királyság Olflágll kunlfide-
rációt alkollalg amelyhez az ausztriai rendek ls csatlakoztak. Bclhlen Gábor a nern-
zetközi helyzetet kedveıõnek látta a Habsburg-urılom leráıására, S N19. augusztus
26-án megindult Sebi-éhen őmzevont hadaival. Kilenc nappal lndulfia előtt kell itt
kliuélett levıll:

Spectabilis ac mag-niíice domine, uti fraler nobis hOnorande.'

En kglmednek ez ideig irni nem akartam, mert távcztatni igyekeztem
volna az Dóczi* uram kglmed felõl elméjében bevütt nagy hihetetlenségét
suspicalkodúsátf de mivel látom & értem immár, hogy akármint igye-
kezzék is kglmetek az suspiciót magolcról eltávoztatni, de haszontalan,
mert ha nem tudom minemű nagy jót az pápista tisztviselõkkel csele-
kednénk is, hitelt azzal magunknak nalok nem szerezhetrıénk, a mint én
azt az elmúlt tavasztól fogva sokképen megpróbáltam Dóai körül, de
mind haszontalan; mostan annyival inkabb immár, mivel értik az impe-
riumbeli' gyûlésnek elhaladãsát jövendő esztendőre, és ha az posoni
gyűlés is re iníecta* fogott eloszlani a mint én hallom, annyival inkabb
elrenıülndr. Annak oldät ekarër kglmedneık mmtan egynehán szóval
irni az előttünk álló szükséges dolgokról. Jól emlékezik, tudom, kglmed

1 Tekinleles úr nayslgos uram, mint tiszteletre méltó leshléreln.

I Dóay Andrb líãsal ldklpitány a Halisburgok embere volt
' Suıplclo, suaplı:ı.lkodás=gyınakvús.
' A német birodalmi.
5 Dolgavégezetienlll. - A sen lelllelõtflpllnk április elején Bésig halallak el&
re, ezert többen azt lanáıänlták a királynak, hogy a május végére össuhlvotf
országgyűlés! halasuı el. A király azonban Forgách Tslglnoııd nádorral mégis
ıneglarlıtla. A rendek nagy viták uıán augusztus ll-an ııélmzlonalc

426
azokra az dolgokra, melyekről nekem Béldi Paltól izent, mely dologhoz
jól lehet én eiein kedvetlen voitan sok ratiokbóif kiváltképen tudván
az ausztriai [amiiiának nagy fejedelmekkel való conjunctiójatfi második
az én kicsin állapotom szerént Iejedelemségemnek mostani megerõsödött
szép csendes békességes voltáról is nem keveset gondolkodtam, kelles-
sék-e ilyen íundamentomosfi állapotomat bizonytalan reménységért kocz-
kara vetnem, harmadik izgatott ez is, hogy ilyen dologhoz a ki kezdeni
akar, mélységes tanácsos embemek ltévántatnék lenni, nagy értékűnek,
melynek egyikét sem tudván magam körül lenni, retteghelek. De ellen-
ben mikoron a magyar nemzetnek nyomorúlt sorsán gondolkodnúm, igaz
reiigiorıknakfl láb alá tapadtatasára való gonosz intentumukat“ mikoron
sok felõl igen bizonyosan halianék, igazán mondom, hogy meggyőzött
sokképen nemzetemhez való igaz aíiectusOm," az nagy istennek igaz tisz-
teletihez való nagy zelusom," és magamban elvégeztem, hogy az isten
lisztessége mellett nemzetünknek szabadságáért kitámadjak, értvén ezen
dologhoz kgdnek [öképpen több keresztyén atyánkfiaivai együtt nagy
indulatjat, akaratját.
Mindazoitától fogva is azért nem aludtam el doigaimat, haszontaianúi
idõmet nem töltöttem, noha azt itéihették volna az emberek magam vise-
léséhez képpest. Mert ilyen nagy dolognak derekas [undamentumot akar-
Iam vetni, olyat melylyel az Egész magyar nemzet élhessen minden szük-
ségnek idején bátorsággai. Ezért ezt vittem véghez, hogy az török császárt
reconciliáltamfi És noha elvégeztem, hogy ebben õ hatalmassaga ellen-
tırtó ne legyen, ıõt az magyır nemzetet vegye jóakırıtjábın óitalmában,
éli-Aivén bizonyoson, hogy tökéletesen szolgálnak õ hatalmasságának, kiért
én kezs leszek; õ hatalmaságok ezt, legyen hala az úristennek jó végben
vitték; tegnap érkezének leveleim Eı portarol oda bocsátott követemtõl,“
a ki írja, hogy minden dolgokat jó végben vitt. és ma lehet 13-ad napja
onnét való haza indulásának, ez heten megérkezik; követségben ısászártól
temesvári Mehemet basa jõ hozzám.
Második lundamentomat akartam Csehcrszággai ielvetni; ide is Markó

' Ratlo = ok.

7 Kapısoiatál.
U !\ıııdamentum=aiap, !undanıent\unos=a7Jiard, megalapozott.
Ü A Dfûlfiljns Val.lásnalL
I' Inıemum = törekvés.
H Aı(eeıus=vm-iuıom, szeretet.
Ü Zelıfi = buzgäág, buıgaiom.
Ü Fleconclllál (reooncillaı-e)=k|en§eatei, klbéklt.
Ü Beüılennek ez a killön követ: Mikó Ferenc Volt. aki a Porfln ievfi állandó
klivettel, Borsos 'raınássıl a Jenõ van ınlıtt még mindig iıarıgvó tarököt meg-
Iýidtette, H a Porta hofiájáruláaát mefilerette Bethlen hadjáratăhoz. A tárgyalá-
lok leirűaát és Borsûs Tamás július Si-i levelét kiadta Mikó l. (Borsos Tımä
mlmdik konstánczlnápolyi követsége illifl. ápril i8-tól 1020. áprll 8-ii. Erdélyi
Tltrténelml Adatok ll. Kolozsvár, 1056. 170-lfil. l.) Itt irja le Bofios a nernrégen
lelnesvárl bejlerbejnek klnevezeit Mehelnet Para köve'-Sëlêl li.

427
vajdáfl* küldtem vala, ki 29 Julij indulván Prágából az múlt kedden
éııaka érkezék hang legyen hála az úristennek, ott is azokkal minden
lolgot jó végben vitt, semmiben az magyar nemzettõl külömbözni nem
akarnak, örömest együtt élnek halnak véllek, sõt arra igérik magukat,
levelekben, hogy valakit az magyar nemzet királyának választ, õk is azt
eligalják" magoknak, és igy egy fõtõl akamak tüggeni; engemet kére-
tének igen, hogy semmit ne késsem, hanem bátnrsággal induljak, sies-
sek egyenesen Posonhoz, ott semmi difíiculLás" nem leszen az dologban
mert együtt értenek velek Turzó uramék, Batthyanj, Nádasdy uraméfk,
Révai uram és sokan többek is egyet értenek velek;" leveleket Markó
uram szemeivel látta az uraknak, sõt az angliai, dániai királyok, az pa-
latinus Reni, az saxoniai, brandenburgi eleclor fejedelmek, Mauritius
herczeg Flandriából, az velenczések és az imperiumbeli 72 szabad váro-
sok mind confoederaltak velek,“ igértek segitséget nekik, igaz igyekben
velek élni hal.ni akarnak, melyre nézve az imperiumbeli gyűlés diffe-
ráltatott." jövendő esztendőre, királynak megizenték, hogy vissıatéıjen,
mert ilyen tumultizaló" állapotban egyik fejedelem sem akarja Országát
hadni, az háborúságok megcsendesedvén, könnyen lehet római királt
magoknak választanif' és igy kiraly kénszerlttetett megtérni, Baváriában
Monachiumbanfi ment volt, immár mostan hol legyen nem tudni.
Ezek ennyiben levén, mivel az üdõ igen rövid, mert Szent Mihál
napig" ott fenn kellene lenni, akarom kegyelrnednek értésére adnom,
hogy az ıiristen velem lévén 27. Augusti én innét hazamból meg`indu.lok

'A Marko román Valda Bellılen udvarában éli. lsmébellen kčvelként küldte a leje
delern a cseh rendekhez.
W Eligál (eligere) = választ. Bethlen a levél lrúsakor még nem tudhatla, hogy a
mm omazzyuıez nagy ıaııızseze zuguzzıuı za-an v. rx-ıgyzz pmzı vaızszıõxeieaet
met választotta cseh királynak.
Í7 Nehéãég.
“'l'hurı6 lmre (1585-l02l), Thulzú György nádor Ila ea 1`hul7„6 Szaniszló
(U70-1525), aki 1671-tñl nádor V011. _ Batthyány Ferenc (melh. N25-ben) Íãlovúsz-
mãler, tillhănlúll făkapilálly, Ádflxn (megh. 165!!-bell) kéS6bb ÍÕBSZI-Bll'l0k.l'l'lESEl',
Dunán lflhenl lfikapllâny VOH. - Nádasdy Pál (1813-M50) Később dunántúli K6-
Kıpıılıny Ez ıııraıyı ıõudvuınzsıeı- ızıı. ez Nádasdy Tııııaı (megh. ıazv-ban). -
Révlly Péter (lãfii-U22) korûhflfil' ÉS lflbb lldvarl tlazlsêfi VlSel6]e Vbll. Bethlen
alatt is Pcrzaonyhan maradt a korona mellett. ismert munkáia „De Saerae Coı-onae
Regfll Hungariae orlll, vlrlllte, Vlclnrla, l0rl\lnR“ lfll3-ban Jelent meg el5Slöl', 87,618
lõbb kiadást én meg
“ l. Jakab Nagy-Bı-iıanııla, lmıszag és skoım-ıag kıı-aıyı (uı-aıkoauıt 1808-ııısı
- IV. Kereãziêly Dánla és Norvégla klrályı (Uru.lk0d0ll l580-IMB). _ A palatinus
Rznı: v. n-Egye pmzı vıızszwıeizdeızm. 8 sm: vaıaszıõıejedeızm János Gyurg.
a bralıdenblırgi Cıyörfi' Vilmw Vflll. _ Colılbederál = !7.6Vel.ke'dk.
Í Dlflerál (di!íeı1'el=elhal«Sl1.
Í' T1.l|1\\llll7Ál (tulnulluırl) =laVfll'DI, nyufllflllnkûdlk.
Í' Ferdlnflnd, arlılnf a cseh Ielkelõk elvunullak Bem alól, Franklurtba sietett.
és a Vûlaaztâleledelmek egyhanlűlag német klrálynak vfllasılotlák. Ez augtısztua
ZB-áll lñrlénl, és Így Belhlen még nem ludhulofl. l'6lB.
Í Bavaria = Bajorország, Monachlum = München.
1* Szeptember ZB.

423
és 0. Seplembris Váradon akarok lenni. En eddig is megindultam volna,
de vártam kglmetektñl bizonyos választ, akarnam érteni mihez akarja
kglmelek magát tartani, de hogy ez ideig semmi bizonyos resolution”
kglrnetektõl nem jüve, bizony sokat busultam rajta, kételkedem is né
mely emberekben. Mindazáltai minthogy kgimetek engemet ieiindita én
tovább nem várakozom, in omnem eventumf' isten segitségébõl im meg-
indulok.
Kglmedet édes öcsém uram szeretettel kérem, sõt az istenhez és ha-
zájához való szeretetire kénszeritem, immár az dologban mutatio" ne
legyen, viseljen úgy gondot az emberekre, hogy ha én kegyelmetekért
ilyen dologra vöttem magamat, életemet, országomat. békességes, csen-
des, szép, bizonyos íejedelemségemet koczkára vetettem, kinseimnek
elkölläét nem szánom, kgtek is úgy viselje magát, hogy az kglmetek
igiretiben meg ne íogyatkozzam. lmmár semmivel nem jó késni, kglme-
tek egymast jártasm és legyen s várjon készen engemet. Homonnaira"
az istenért legyen gondja kglmednek, lám jó modja lehet az dologban.
Nekem kglmed mindjárt irjon igen bizonyoson nıindenekrõl, értsem,
tudjam, mely aránt vagyon kglrnetek, kikhez bizhatunk s kikhez nem, etc.
Ez levelem megadó sznlgámat expediáltamf' Prágában, akarván bizonyo-
son értıéselcre adnom az cseh urak.nak, hogy én minden bizonynyal meg-
indulok s elmegyek. Kglmedet kérem, instruálja szolgámat és tudósitsa
bizonyosan, hogy ha Biısére bizvást elmehet-e & Turzó urammal oonie-
rálhıt-e bátorıággıl, mert ırrı lehetne áltıljáhlanl útja." Az iıtenért
éds vitéz öcsém kglmed serkenjen lel, nyuljatok kézzel immár az do-
loghoz, mert most szintén az ideje mindennek. Kglmed engemet mindjá-
rást tuclositson minden dolgdkrol bizonymon.
Tartsa meg az úristen kglmeclet jo egészségben. Datum Albae IB. Aug.
lBl9.“
Specl[abili] ac magn[ii`icae] dom[inationi] veatrae
uti írater syncerus
Glııbrlell princeps m. p."

5 Reıolutlo= ellııtárwk, tlblllêı.

I Minden eıhetûugre.
7 VÃIÍWÁS.
Í' Homonnıi Dnıgeth Gylrgy A Boukıl-szabadságharc után vlsıunyerte birto-
ıuıı, n ıznuzııını. vsııın-ı ıen, ızıı-ııyı ıaıanııı-sı u oııuıızıns ızıı. Az ınivnz-
ızıuıuz van az znieıyı ıeıeeeıeımeııe ez ezen ıııınuenı zııwvzızıı aznıızn nzzg-
blllllllállrl. Két ízben Hlnldllt Ilıtkaett Ddely ellen.
I Eıpedısı (eıpa-ıııe)=ıım|ıı, knıuıu. - aeuııen iaııautıe. Hıwını rıwın ı
ızveı ıı-nu nıpıın. ıeııı: ıı-an sıınauı: enıeıybaı.
"lI'i.ıŠl'\lál (lMfl'llel'e)=oklll, ulıslt. - Conlerál (I:0l|(erl'e)l=üflle]5l'I, UNE-
hord.
H Kzıı lcyuıııızııei-va-en, im. ınzuızıuz ın-in.
'Í Telılntıleı és nawıágoı uraıálodııık ınint hzinle latvére Gláborl fejedelem
ııllt kezûlfi-
 Kívül: Spect[abili] ac magn[iIico] domlino] Georgio Rákóczy de Felaõ
Vadász" sat.
Rákóczi kezével: Reddite st (!) mihi 25. die Augusti Paiakinj anno 1819."

Bethlen ıllıuszl-uı végén indult meg uapalalvai, a nıáslél honap alatt Habsburg-
Mngyznzıs-ıag nagy rsszeı ıeızuızsuıuma.
aeınırn oıııızr (eıedeıeın ıııuıııın paııukıı leve
ıeı. (Kiıdu szıuıyi s. ap. ırııı cxıx. ıı. ııı-ııı. ı.
Mııyır.

65

Besztercebánya, 1620. augusztus 25-29.

Bethlen Gábor királlyá választása

a) Besztercebánya, 1620. augıııztuı 25.

Bethlen Gábor megerősíti a Tııagyurorszúgi fevıdelc jogait

Bethlen hfldjálflta (ell-arlóıiılta a ëehek ellen folyamatban levõ támadást és Ma-

iyarorılágrúi killnfllnlta a Habsbilrgok llralmát. Pafivnyban Forlâflh nádor is meg-
adta rllagál, és a leisubaditá seregek kezébe került a magyar korona. Az eredmé-
nyeket Belhlen a ınaayarorfláii rendek nélkül vivla ki, & így stirlfiflen rendezni
Keueeı az in-mg inn-nıany-zzıanzx Kenıcezıt z ren-gnzn nádor aıını im noveınızereıe
uszzzınvoıı pozsonyi mzAggyuıeszn_ Az „rszfigzmııesre usueinn maem ıwnwıy
hatást gyakflrvllak I katonai eredmények. Bethlen lılráilyá vûlaszláflıuall iok híve
von, 6 azonııan n kıralyı ıziıneı. nem mudra el, a ly vuasıımmk ınq mu. Ja-
nuár B-án Mflfiyflrfirslăl Íejedelrllévé. Ebben a mlnfiaélében elűfliletle meg az or-
szággyűlés véýáselt, amelyek szerint .a leledelzm a hatalmat a nádor és a tanáuo-
sok nıegnnlızıtuvnı z ınaiusı-A ıuıazmı ıegiıuzzıeızbı oıszfigyaıesıg gyıinınıuı.
Január kölêbëll Bethlen és a ntalyflrorııáli rendek 57-Uvetaéiet kötöttek V. Frigyu
Ball llirállyal, a ueh korona országainak, továbbá A156- és Felső-Ausztriának rend-
Ielvel. Melfillfliwdlak abban, how háború S béke kérdkében alak a alăvelãčie-
sek hldomáaavll lehet dünlenl, kdıüaen fognak iárflflalfilakıt folytatni B Iörükkel.
ugyanebben nz ıuõızen aeu-lıen Gman- 9 ııoıııpzn xegyveıszunzızı ımum A rııbsburz-

“ Tekinteies és nagyságos Feisõvıdásıl Rákos.-zi Gyorgy úrnak,

=* Auıduk nekem ısároııpııakızn az ıııo. ev nuguzznu 2.1-en.
480
tldvlrrll. A Ifleflăllûpûdâlbl bêvellêk, hofl' Ferdinánd ı leıyvérflllnelet kilerjaıli
ı fsehekre 6.! a két Auazlrlára. Ferdinánd azonban ebbe semrhlkéllbtëh nem akart
ızeızegyeznı, ea azt klvamá, hogy aeu-Alen, továbbá a ııugyaı-aıızagı ez az el-deıyı ren-
dek ne adjanak sernmlléle segitséget elleıuégelııek. Az ellentétek még joblıın kléle-
lâdlek a legyvelsıllllell rfifiállapfldás alapján május Végére Befizlertebhıyíra MZ-
szdılvoll orfifläyfilëãfin, lhûl Ferdinánd követi! aık a cıehek klhagűsával akar-
uu ezyezıızam aetnıeımzı ez a ı-ııazyam-ızmıı ıeııaeıuıeı.
Amikor a III-Bfllrorsıági rendek rıgıszkodlak aıtivetıégesetkheı. Ferdinánd kö-
vzızı ızıoazııııaı ız uımwaıet A remek (z Kuvzuzezõ zzõvzgızzn gyakran „gm-
oolae, ornıglalók) válaszként nylllan sıakllotlak a Habsburiokkal. és Bethlen
Gábor klrallýtl vúlaszüsárûl döntöttek. Elfllklëerl aıflrlhan elélerleıltetlék B rend!
jogok bizlosllását l'I\l8\Ikhı fwlıló köveürezñ lellélelekfil:

Felséges fejedelem unlnk, kegyelmes urunk. Magyarországnak régi és

dicséretes szokása 8 gyakorlata ellogadottá tette, hogy Valahányszor
tejedelmet választanak Magyarország királyává, ez a meghatározott és az
ország, továbbá az országlakók szabadságának biztosításához szükséges
szerencsésen előterjesztett feltételeket nemısak magáévá teszi, hanem
sértetlenül meg is erősíti. Ezt a dicséretes intézrnényt és régtől fogva
megtartott szokást egyrészt a törvénykönyvnek sok különféle helyéről,
másräzt a nemes ország krónikáiból és évkönyveibõl elég bőségesen
meg lehet állapltani. Különösen világosan és nyilvánvalóan igazolják
András úrnak, Magyarország királyának az 1222. évben kiadott törvény-
könyvének eikkelyei,' amelyekre, és amelyeknek megtartására Magyar-
ország néhai szent királyai koronázásuk és felavatásuk idején mindig
megesküdtek. Igy Albert és Ulászló, Magyarország királyai, megválasz-
tásuk elõtt a [magyarlországi lıiveik által leirt feltételeket elfogadták és
azután megerősítették, és az alkotmány és a feltételek megtartására vo-
natkozó igen erõs biztosltékként, mégpedig Albert jó hitére, Ulászló meg
királyi szavára és keresztény hitére és becsületére fogadták el és erõsl-
tették meg! De ne menjünk messzebbre! Elég trlss és dicséretes példát
találunk szent és hatalmas fejedelem urunkban, ll. Mátyás úrban, lslen
kegyelméböl a rómaiak választott ısászárában, és Németország, Magyar-
ország, Csehorsúg stb. királyában, boldog emlékezetű és kegyes urunk-
ban, aki az 1608. évi lörvénycikkek bevezetésében elismeri, hogy õle!-
séç a béai cikkelyeket előbb eligazltotta és hűséges Országlakóival jól
elrendezte, mint Magyaroıszág királyává választották volna. Ezért tör-
tént, hogy hűséges oıszáglakói az õtelsége koronázása előtt kiadott cik-
kelyeket külön sorolták fel, és csak azután tűzték azokhoz a többi ország-
gyűlési végzéseket.°'Fs bar õ ëászárl felsége életében Kenséges Ferdi-
nánd fejedelmet, Ausztria Iõhercegét, igaz, hogy - amint nyilvános-

Í Az i222. Évi Arállybillll.

I Kmnazsıa zıõıı ı-ızızshurg Aıbzfı. (im-ma) mzzigerız, hogy elsõsorban MA-
gyzmzezag ıımezeıveı mg ıõııaııuzznı, „ mgymıı ıızzıajanum nélkül z „emu
koronát nem fogadja el. A rendek Jogalt az Hill. május 20-én megeróslıett tflrvé-
llyek bllllfillûl-ták. - l. Ulflsllő (1440-1444) I Válaszláıl lelléleleket lH0-ben
fogadta el. llt valószinűleg ll. Ulálzló HW. július 31-I Válñıılásl lellélelelre lllal.
t L. a 65. szám alatt

431
ságra hozott irásukből világosan látszik' - akaratuk ellenére és ısodá-
latos mesterkedéssel rávéve, hasonlóképpen királyulaká választották fa
megválasztása után a szokásos módon megkoronázták, azonkívül előzete-
sen szintén meghatározott feltételeket terjesztettek Őfelsége elé, mint
amelyeket részint trónralépése előtt, részint azután kell teljesitenie, és
azok megtariásáról és érvényesltésérõl kellő biztosítást nyertek; mint-
hogy azonban észrevették, hogy 6 reményükön és vámkozásukon vagy
érdemükön kivül, az elõbbi különös biztositék ellenére csaknem minden
feltétellel nyilvánvalóan szembekerült, és úgy érezték, hogy annyira tá-
vol áll tőle, hogy azokat megtarlsa és végrehajtsa, hogy közszabadságu-
kat és õsi kiváltságaikat a lelkiekben és a világiakban ismételten nagy
és nagy veszély fenyegeti és éri kormányának hibás igazgatása folytán.
Hogy mindazokat teljesen el ne veszitsék, megújitásukra. helyreállltá-
sukra és visszaszerzésükre megfonloltan és sziilségszerűen Felségedtõl,
mint aki vérükből való és így a hazai törvények és szabadság védelme-
zője, kénytelenek voltak nagyon sürgős segitséget és védelmet kérni. Az
emlitett nemes Karok és Rendek nem feledkeznek meg Felségednek
irántuk való kegyes és készséges szeretetéről és eddig őszintén mutatott
lelki vonzalrnáról, ezért vidám szivvel újból megigérik, hogy hálájuk
jelét fogják adni Felségeddel szemben. Minthogy pedig a helyzet igy áll,
és a szent András, Albert, Ulászló és más magyaroıszági királyok pél-
dája eléggé világosan mutatja, hogy a választást feltételek és azok meg-
erősítése előztˇék meg, az ország hűséges Karai és Rendjei erõsen biznak
abban, és meg vannak győződve, hogy Felséged Magyarország néhai
szent királyainak szokása és példája szerint az itt következõ feltételeket
még választása előtt kegyesen elfogadja, megerősíti és elegendő biztosi-
tékával látja el. A feltételek pedig a következők:
I. Az ország valamennyi szabadságát, mentességeit, kivállságait, vég-
zéseit, jogait és szokásait, egyúttal a bécsi békét, valamint néhai szent
ll. Mátyás tsászáı-nak koronázása elõtt és után az 1603. és 1609. évben
lciadott (kivételt képeznek mindazok a cikkelyek, amelyek a római ka-
tolikus papság helyzetére és javaira, továbbá a jezsuiták rendjére vonat-
koznak, mert azokat a Karok és a Rendek teljesen megsemmisitik, el-
törlik és semmisnek nyilvánltják),* továbbá szerteszét az ország törvény-
könyvében szentesitett törvényeit minden pontjukban, záradékukban,
cikkelyükben Őfelsége szilárdan és sérthetetlenill megtartja, és min-
denki mással ısorbltatlanul megtartatja, és ha valamiben eddig bárki
azokat megzavarta és az emlitett klváltságokat megdöntőtte, Ulászló és
András király törvényei szerint helyre fogja állltani.
ll. A vallás gyakorlata az ország Karai és Rendjei között, akár az ágos-

* Valfszinfileg a Querela Hungarlaere (Magyaroıszág panasza) ulal. amely 1810-

ben és 1020-ban több kiadást ért meg.
I llyelı lll. B1 NW: ll., lll. IA., lrllely Bomkal -ıdorllállyllllık Sêfltmiâié nyilván!-
Lmrõı sza vagy 1 Lxxı. te., amely Mıuzzl mmazzıaenak mzgezunızıeıezõı
rIl'ldelke7Jk.

432
tai, a helvét és a római katolikus vallást követik,' birtokaikon és a kincs-
tár birtokain, a magyarországi végvárakban szolgáló magyar katonák
körében az ország nyugodt megmaradása érdekében szabad, sértetlen és
ısorbilatlan legyen, mégpedig úgy, hogy a vallás gyakorlata a bárók, a
mágnások és a nemesek részére, továbbá a subad és a bányavárosok,
vagyis az ország öszes Karai és Rendjei részére a maguk és a kincstár
birtokán, valamint Magyarország végvidékein, továbbá a mezővárosok-
ban és a falvakban, amennyiben önként és szabadon akarják elfogadni,
a templommal, a temetõvel és a haranghasználattal mindenütt szabad
maradjonfi Senkit, bármilyen rendű és helyzetű, vallásának használatá-
ban és gyakorlatában, a templom, a temető és harangok használatában
Őfelsége és bármely más földesúr bármi módon és bármily ürügy alatt
ne zaklasson és ne akadályozzon.
lll. Az ország összes Karainak és Rendjeinek valamennyi sérelmét, ha
ilyenek idõk folyamán Ofelsége uralkodása alatt felmerülnek, minden-
egyes orsuggyülésen, amelyeket Őfelsége a következõ idűkben az alkal-
masság és a szükség szerint minél gyakrabban lehetséges, de legfeljebb
három évenként hirdetni és megtartani méltózlat, ugyanazon az ország-
gyűlésen minden egyéb tárgyalást megelőzően teljességgel megszünteti
és rendezi; és az országlakók nem kötelesek az előterjesztések tárgyalá-
sához fogni, mielött az összes sérelmeket nem orvosolták.
IV. Amikor Magyarországnak és az ennek alárendelt részeluıek dolgait
és ügyeit intézi, azokat született magyarokkal méltóztatik megbeszélni
és megfanácskozniz az ország tanátsosainak, és pedig elsősorban a nádor
úrnak tudomása és hozzájárulása nélkül a Magyarországot érintö kérdé-
sekben nem fog határozni, tárgyalni vagy dönteni.
V. Az ország fõméltóságait, más bármılyen méltóságait, tiszségeit a
belsö és külsõ kormányzás bármelyik fokán, egylõl egyig valláskülönb-
ség nélkül hazai érdemes, kipróbált erényű személyeknek _ közöttük is
elsõsorban a régi családból és nemzetségböl származottak figyelembevé-
telével és kiemelésével - ti. az ilyen lisztségek foka és nıéltósága sze-
rint mindenkinek megadva a neki járó helyet és méltóságot - a magyar
tanácsnak és legelőször is Magyarország nádorának tucitával és hozzá-
járulásával - fogja adományozni és kiosztani, és semmi cimen nem fogja
engedni, hogy üresedésben legyenek.
VI. Az igazságszolgáltatás érdekében - enélkül az országok nem áll-
hatnak fenn - a törvényszékek tartásában az országnak dicséretes és
Istennek tetsző régi szokása szerint az 1609. évnek 70. cikkelyét' meg-
tartatja, és e cikkelynek megfelelõen a királyi táblán is, meg a fellebbezé-

' Az űgosül Vallăsûakon az evalıgéllktlsokat, a Iıelvét vallúsúakon a reformá-

tusoltaı érti.
7 Vo. a B5. Számú lrııttal.
'Ál ltlézelt törvénycikk meghatározta, hogy a Dunán lnnenl és túli részek
súmára Pouõnyban, a felsõ rëzek Számára Eperjaen. Szlavúnla Számára pedig
Zúlrábbın mikor kell törvéhyszakot llrianl. Elyűltal klneveıle a táblákon működő
íópapckat és íñurakat.
sekhez is valláskülönbség nélkül alkalmaznak blrákat, és nem engedi,
hogy az oıszág Karait és Rendjeit paranccsal biráskodási határidőn klvül
az ország rendes bi.rái vagy kiküldöttek elõtt törvénykésre, vagy ki-
váltságlevelük felmulatására kényszeritsék, a törvényes végrehajtást sem
maga nem akadályozza, sem tisztviselői útján nem tűri akadályozását.
Ugyanígy törvénytelen itéleteket és törvénytelen végrehajtást nem enged
meg. 1-Iivatkoznak: 1. a nyolcados törvényszékek tartására vonatkozólag
az 1609. évi 70. cikkelyre, 2. a nemesi kiváltság körébe tartozó jogokra
vonatkozólag a 1-lármaskönyv 1. részének 9. elmére, továbbá Ferdinánd
királynak 1546. évi 30. cikkelyére, valamint a bécsi béke 11. cikkelyére,'
3. arra vonatkozólag, hogy királyi parancual a peres eljárást meg ne za-
vorjair, 1. Mátyás 1471. eva 12. oikkeiyëre, Miksa iõfiõ. évi zs. cikke
lyére, 11. Mátyás 1613. évi 34 cikkelyére,'° 4. arra vonatkozólag, hogy
ne adjanak ki törvénytelen parancsokat, Ferdinánd 1563. évi B0. cik-
kelyére, II. Mátyás 1608. évi 6. cikkelyére."
V11. A nádor választásában, ennek hatalinára, a kincstartó úr által
fizetett szokott illeu-nényére, joghatóságára és tisztére vonatkozólag a
bécsi béke 3. cikkelye, továbbá a koronázás elõtt kladott 1608. évi 11.
cikkely, valamint az 1613. évi 7. cikkely, és Ferdinánd király 1555. évi
1. cikkelyének végsõ rendelkezése szerint Ofelsége az elöirást meg fogja
tartani és elfogadja a Karok és Rendek által a nádor és a tanácsosok
számára készített esküfDrmát.“ Továbbá, hogy az országnak és a végek-
nek fõkapitányai is Ofelségének és az országnak esküvel kötelezettjei
legyenek, és Őfelsége után a nádortól is függjenek. Szabad legyen to-
vábbá a nádor úmak, akkor is, ha Őfelsége az országban van, az ország
koronájára bármilyen jogon és címen háramlott birtokokat 32 jobbágy-
számig érdemes személyeknek adni és adományozni. A bánságról is az
említett 1608. évi 11. cikkelyben foglaltakat, továbbá a vlachokról az
1604. évi 14., az 1600. évi 9. és az 1613. évi 39. cikkelyt életbe lépteli."

0 az 1548: xxx. tr. kimondotta, hogy wrvényszekei rendszeresen ıarttaııak és az

Ítéleldıet liaitsák Végre. - A béël békét 1. a B1. szám alatt.
N Az irılz im. us. kimundotta, hogy lıeletizveiet nem szabad ınegemmisiieı-ii.
hanem a legközelebbi nyolcados lörvénysıéken kell bemutatni megerósltés vagy
el-venyteleıınés oeliáizol. A törvényekkel E a ıuıkásui ellentétes iiëietieveiek er-
vényleienek. _ Az lada: xxv. ie. szerint ilyen paranı-sot ı királyi ügyek igazgaioiı
vagy a kamara szokott kiadni. -_ Az iaia: xxxlv. te. pedig a megyei mi-véııyszekoıı
folyõ perek akadfiiyozasároi szol.
" Az 1553: LXXX. lc. äerint abban az uetbell. ha a blrói Danırics előadása
hamis, a panaszos ıörvënysen járioıı el. - Az ilioa koronázta uıáııi: vi. to. kimon-
doua, hogy a ıürvéııyteien parancsokat nem kell megtartani. ilyenekkel az oıszág-
lıkokız ne is zakiassak. Az oi-szi; rendes blrni mk iıirói parancsokat adhatnak kl.
'3 A bécsi békét 1. a 61. sıáln alatt. - Az 1618: V11. IE. a bécsi békére 3 az
iıoii. évi ıorvenyre ulal. _ Az 1555: l. ie. 0-iz. §-a szol a nádor iıııisköréi-oi.
U A viıehoir Juhtenyszıéaıel loslalkuzo pásztorok volıak. A visz-iıadó iuiıaik
hllsıfldél. vagy ötvenedét jelentette. Voltak, akik iobbályföldet is mflvellek. A lel-
soroir lõrvenycikkek a sziavtnlai es iıorváiországı viachok tized- és kilsncecl-iize
tési kölelezetlséeéi mondotiák kl.

434
 Vlll. Minthogy nemcsak ennek a lesújtott hazának, mint pajzsnak és
bastyának, hanem más szomszédos országoknak és tartoményoknak élete
és megmaradása a végvárak jó és gondos ellatásatól függ, Őfelsége az
1608. évi koronázás elõtti 21. cikkely és az 1609. évi 32. cikkely szerint
a várakról atyailag gondoskodni log." A véglıelyek erüsítäéne és a fioldoa
katonák fizetésére adott külföldi segélyek felhasználását a saját vagy
udvari emberei részére, ahogyan azelótt történt, nem engedi, hanem kü-
lön biztosok útján a véghelyek sziiluégletére fizetteti ki.
IX. A szabad [és] bányavárosokat a Magyarország néhai szent királyai
által adott és adományozott régi szabadságukban, kivaltságaikban, to-
vábbá mentességeikben, jogaikban és szokásaikban megvédi és megtartja
és mások által is megtartatja, nem vet és nem vetlet ki azokra szokatlan
vagy kevéssé ismert laksakat. Amennyiben pedig subadságukat és ki-
váltságaikat eddig valami módon megzavarták, kegyesen gondoskodik
teljes viszaállításukról.
X. Az orsúg koronáját Magyarországról semmi okból vagy ürügy alatt,
semmi igyekezettel vagy mesterkedéssel Őfelsége nem szállítja vagy szál-
líttatja ki, hanem az országlakók régi szokása és szabadsága szerint a
körükbõí egyhangúlag arra választott. a két vallást követõ meghatározott
világi személyek altal, akik a koronázás után a királyi Feíségnek és az
országnak esküt tesznek, az országban és a nemesek altal [megjelölt]
helyen fogja õrizni.
XI. Magyarországnak és az annak alarendelt räzeknek a határait bár-
milyen módon vagy ürügy alatt. nem ídegeníti el, hanem ellenkezőleg
a lengyelekkel, a sziléziaiakkal, a morvákkal és az osztrákokkal, vala-
mint a stéjerekkel és a karinthiaiakkal, nemkülönben Erdéllyel és a hoz-
zá csatolt Részekkel támadt és meglevõ határvitákat minden igyekezeté-
vel és lehetősége szerint elsimitja, befejezi és [az elidegenttetteket] visz-
szaszerzi.
XII. A Csehországgal, a Morva és két lausitzi órgrófsággal, a sziléziai
hercegséggel és két ausztriai fõhercegséggel, nemkülönben û'dél.lyel a
nemrégen megújított szövetségi szerződéseket a szerződések cikkelyei és
pontjai szerint megtartja és övéi által megtartatja.
XIII. Azt, amit II. Mátyás IBDB. évi koronázás elõtti 2. cikkelye az or-
szág közbékéjének megtartásáról, háború nem indílasáról és külföldi ka-
tonaság be nem hozalaláról kimondott, Őfelsége a jelen.legi háború hul-
lámainak elasitultával, sértetlenül megtartja és mindenki mással meg-
aarıatjz.
XIV. Borostyánkõ, Kabold, Kőszeg, Ffanltó, Kismarton és Szarvkó
várakat, amelyeket az osztrákok Magyarország aérelrnére eddig barmi-
lyen címen bírtak és btrtokoltak, továbbá a lengyelek kezében levó Lub-
ló várát és a 13 szepesi várost, valamint Podolint Ofelsége türekednl

.A Az 1009: XXXII. lı:. a végvárak kllavítâıát, katonákkal való ellűtăsól éı ezek

Lwldjânalt fllltglllelését Iflı elõ.

10' 435
fog minden igyekezetével és akaratával visszaszerezni és Magyarorsúg-
hoz visszauatolnifi
XV. A magszakadás vagy bármely egyéb jogon és cimen az ország ko-
ronájára háramlott birtokokat érdemes és magyarországi születésű sze-
mélyeknek ingyen és nem pénzért juttatja és adományozza. Azokat a
birtokokat pedig, amelyek régtől fogva a korona jószága voltak és most
az országlakók a korona tulajdonaként jelölték ki és írták össze, senki-
nek semmi ürügy és szín alatt nem juttatja, nem ajándékozza, adja, zá-
logosítja vagy idegenlti el, az elidegenítetteket pedig az 1608. évi koro-
názás elõtti 5. törvénycikk szerint igyekszik visszaszerezni és a koroná-
nak visszaadja. Azokat a birtokokat pedig, amelyeket az ország szük-
séglete szerint az egyházi birtokok közül (kivételt képeznek azok, ame-
lyeket a korona tulajdonául kell kijelölni és amelyeket, amint már er-
ról szó volt, nem szabad eladni és elidegeniteni) el kell zálogositani, a
nádor és a tanácsosok tudomása és hozzájárulása nélkül nem fogja elzá-
logositani; a zálogba bocsátottak összegét pedig a kinıstaı-tó veszi be és
az ország használatára és szükségére, fõleg a végvárak költségeire for-
dítja.
XVI. A bányák és harmincadok jövedelmét, nemkülönben a szabad
királyi városok taksáját, mint a korona tulajdonához tartozó javakbol
befolyókat, úgymint más valamennyi és bármilyen különféle néven emli-
tett, az egyházi birtokokbol, és minden más királyi, országos és korona-
bevételekbõí adódó jövedelmeket; továbbá magát a rovásadót is, Ofelsége
u kinostartó úr útján szabadon igazgıtlassa, úgy azonban, hogy elsõsorban
a végvárak és a végvári katonák, mint akiktól Ofelségének és az ország-
nak élete és megmaradása egyedül függ, költségeit teremtsék elõ és biz-
losítsak.
XVII. Az összes országgyûlési cikkelyeket és végzéseket, amelyeket az
országlakók akár jelenleg, akár a jövõ országgyűléseken a következõ
időkben érdekükért és az ország megmaradásáért határoznak és írásba
fogtalnak, megerősíti és elfogadni méltóztatik, mindenfajta megrövidí-
tés, bővítés és változtatás nélkül.
XVIII. A szabadságot nyert hajdúkat kiváltságaikban és szabadságuk-
ban megőrizni méltóztatik," úgy azonban, hogy maguk a hajdúk is a
többi oıszáglakók módján az ország védelmére és szükségére adózni,
fegyvert fogni, az ország törvényeinek engedelmeskedni tartoznak, és a
szálláshelyüket magába foglaló megyék habóságának alárendeltek legye-
nek.
XIX. E feltételeket megválasztása elõtt Őfelsége elfogadni, és meg-
felelő biztosítéklevelével megerősíteni, megkoronázása után pedig, trón-
ralépésekor a törvények közé iktatni és kihlrdetni méltóztatik, és meg-
tartásukra esküvel kötelezi magát. Ha pedig a felsorolt feltételeket Ölel-

H A vu-Aim 1847-ben, a ızepesı varmkaı ı'ı7z-ben csamıuk vissza.

H A amsıuı áıuı mzgadzmnnyuzoıv. haıunkra um. Adnmsnyıevzıuk az sa. sıaı-n
sum.
438
sége egészen vagy részben teljesíteni vagy megerősíteni nem akarja,
akkor ebben az esetben a néhai szent András király említett végzése
szerint, az országlakók hűségesküjük alól felmentést nyernek, és min-
dennemû, teljes hatalmuk és felhatalmazásuk legyen az ellenállásra és
ellenmondásra.

Blthlen Gábor is rendek ffillêtelfllt BESZIENEBÉHYÁH lfllfl. l\I§\Ll2t\ı8 25-én kell

oklevelében elfogadta. Ezután királlyá választották. A rendek bár hangsúlyozlák,
hogy Bethlen u äûlát vérükbõl való király. ugyanúgy körillbáıtyázlák joiaikat., mint
I Habsburg-uralkodôlıkal szemben. A Bethlen Gábor által elfflúûtlotl. fellél-élek lbbb
poııum mzzzgyzzzıek ıı. rznıı-nana aszsunyaın, ma. maluz ıs-en ken ııiuzvzıevzı,
amelyet az 1622. évi orıntuyfllés a Il. te -be foglalt. Nem EGY esetben azonban Beth-
lell Gábornak szigorúbb feltételeket smbtlk.

sı. ıcıınııı: iııııorıı mun ruum 1-ıunıınıe...

xxx. K. auuıe. nıı. ıu-411. ı. Lıuıı.

b) Besztemebáıtyıı, í62l7. augusztus 29.

Az mzõggyiıez végzem
Bethlen Gábor királlyá választása után a rendek folytatták tárgyalásulkat és aı
orsısggyiııeı vegzeselt Bethlen mint választott ıuı-uy auguzztuı zı-en eıõılteııe
meg. Az orsráeyflles 52 wrveııyclkket alkotott;

I. etlckely. Elõször la tehát, mivel, emlékezetünkbe idézve az elmúlt

időket, a régebbi és újabb széliiúzásoknak és lázadásoknak legfõbb oka
abban rejlik, hogy a szabad vallásgyakorlatot a templomok elfoglalásá-
val és mindenféle más, változatos módokon is megzavarták és megaka-
dályozták; hogy azonban a jövôben a köznyugalmat és békességet ilyen
sértlések soha meg ne zavarják, megújftjuk az I620. évi legutóbbi po-
zsonyi országgyűlésndt az ágoatai, helvét és római katolikus vallás sza-
bad gyakorlásáról és az elvett templomok viszaadásáról szóló harmadik
és ötödik ı:ikkelyét," hozzáadva még, hogy amely templomokat eddig
még nem adtak vissza, azokat ezután az országgyűlés után nyomban egy,
vagy legfeljebb két hónapon belül, a hábonis időktől függetlenül, az alis-
pánok, akiket e feladat végrehajtásával megbíztak, O királyi felsége szi-
gorú büntetésének és hivataluk elveszítésének terhe alatt adassák visz-
sza. fgy a gyõri határvidék német és magyar várkatonái is szabadon gya-
korolhassák vallásukat, és legyen szabad nekik evangélikus prédikátoro-
kat bevezetniük a vár falain belül, a kapitányok vagy mások pedig ne
merjék őket az ország annyi határozott rendelete ellenére a prédikátorok

" A pouonyl oıszáuyűlb 3. elkkelye a három felsorolt vallás aabad gyakorla-

lárél sül, és ezt az enledmény! I Inezõvárosokra és a falvalrra ls kllerlefltl.
(Katona, St.: I. I'II. XXX. 27|-272. I.) Az 5. clkkely (csak hiányosan van meg, uo.
214-270. I.) a kalollkusok által elfoglalt lemplomok visızaadásáról rendelkezik.

437
bevitelében és vallásuk szabad gyakorlatában zavarni vagy akadályozni.
A nemes nádor úmak l-lerthknecht-ben, Oszikow-ban és Bartustalvá-
ban levõ templomát neki is vissza kell juttatni."

A ll. clkkely a kiilünléle valifisúak kbzfltti ellentétek elbírálására ún. védellneıő-

ket ııeveıelt ki_ A poumıyi orızágwűiés 4. cikkeiye értelmében minden onızágré-
ııen a római katolikus, HI. evangélikus k a relorınáiuı vallású rendek közül 4-4
Ile!nélYl kell kinewlellıl. Elrnek ıllpjln D Dunán Iűll, H Dunán lnnénl és Iz Egyéb
réıleken minden vallıls képviseletében 2 Iăural, 2 nenlfil és egy polgár! jelöltek
meg Felıdalltk volt, hûgy l slëmben úllú leleket kibéldtıék, és ha ez nem slkertil,
egyllttaen dbnisenek, ûgfhop' az Ítélet a melbékélésl Mills: és például sıol-
gaunıı. A A-ııegııaıı vedzımzzõ ııaıym a wızıııek .un vaıummıı.
lll. cikkely. Hogy pedig az egyetértés és leilri közösség az összes ren-
dek leikében mélyebb gyökeret verjen, és ne kinálkozzanak alkalmak a
megoszlásokra és a lelkek eiidegenedésére, az összes Karok és Rendek
úgy halároznak, hogy ettõl kezdve egyetlen, bármilyen vallású pap, pré-
dikátor vagy plébános se merje nyilvános prédikációiban, sõt még ma-
gánbõzélgetések alkalmával és bármilyen cimen Lrt lrásaiban nagy és
rágalmazö íenyegetéseidtel illetni az ágostai és helvét vallást, a lelke-
ket megsebeznj igazságtalan és besmérlõ, a szentirásban fel nem lel-
hető szavakkal, állásvesztés és száműzetés büntetésének a terhe alatt,
amelyet a védelmezõknek, ha meggyõzõdtek az igazság felõl, kimélet-
lenül ki kell róniok e határozat megszegõjére.
lV. cíkkeiy. Méltányosnak tartják az ország Karai és Rendei azt is,
hogy a zsolnai és szepesi zsinat cikkelyei," valamint az ágostai vallás
előijáróirıak és felügyelõinek hivatala és rendje érvényben maradjon,
éppen úgy, mintha azok a jelen oıszagos végzések közé szóról szóra be
lennének iktatva anal, hogy a többi ágostai és helvét vallásúaknak,
amennyiben még nem tartottak ilyen uinatokat, legyen szabad ugyan-
olyan módon, és azoknak a részeknek egy vallású mágnásai és megyei
nemessége közös ellıatározása szerint megállapitott lomıában Lsinatot
tartani, amelynek értelmében az emlitett vallások elöljároi és felügye-
lõi a tőlük függő egyházak után, amelyeket ök látogatnak, és amelyek
az 6 vallásuk és fennhatóságuk körébe tartoznak, a plébánosdctól egy-
házi hozzájárulást szednek.” A tizedet, nyolcadot., tizenhatodot 8 más
leLkészi jövedelmeket, amelyeket a helyek, egyházak és szokás szerint
változóan, akár gabonában és borban, akár pedig pénzben szoktak be-
szedni és kifizetni, a harom megnevezett egyház papjainak vagy plé-

II Ha-uızk n-mınıızı, ozıııuz ıoııkovı, amzzıııu ıaanasxaıva, aırıaıõvzzı. ınına-

ıınroıı-ı sim, ıı-izgalmi von.
" A ııoinıi ulıııt ilil0-ben, a azepeváı-aljai ifiii-ben volt. Ezeken szervezték
mz az „szag emııı ızıeazıı elõ pmızmıızok amit ızzzzamı im-uızızıı (hiper-
inıendenciak).
Ilazı 8 nem (censuz zııhzazaıızuz, zzıhzurııızum) A hzıysegzkızzn mnkõafi
papok nzzneıı . uzzubaı ııyzı-L mzzõeaeserı a puspõımeıı. Az ınyzzzyımz 1, .
ızanyegyııaz I/, mi-ınm voıı kuızıe. ıaııı.
438
bánosainak adják át." A jövedelmek bérbevétele pedig, az egykori régi
törvény és szokás szerint ne aranyban, hanem a forgalomban levõ pénz-
ben, minden aranyat terınészetaen egy magyar forinttal számitva, tör-
ténjék.* és pedig azért is, mert a lelkészek az ilyen tizedeket nem nye-
részkedés céljából szokűk megszerezni, hanem a munkájuk és tisztsé-
gük béreként kénytelenek azokat általában összevásárolni, minthogy
máshonnan ninısen élel.rnük és csak a bérbe vett tizedekböl mrtják fenn
életüket.
V. cikkely. Az egyformaság bemutatására pedig szükséges, hogy a ró-
mai katoiikusoknak is három püspökük legyen, ahogyan a többi evan-
géliumi vallásúaknak is elöljáröik vannak. lgy egy püspököt a felsõ ré-
szeken egri püspökség cimén, a másikat a Dunán inneni részeken nyit-
rsi püspökség dmén, a harmadikat pedig a Dunán túli részeken győri
püspökség címén a királyi Felség válassza ki a tanács megkérdezésével;
az ország e három részében, a káptalani és konventi székhelyeken le-
gyen lakásuk és mindegyiküknek tisztes fenntartásukhoz 2000 magyar
forintot rendelünk vagy készpénzben, vagy pedig az egyházi javakböl
O királyi felsége, az oıszág nádora és a tanácsos urak által belátásuk
szerint meghatározott és a lcinstartö úr útján kifizetett vagy átengedett
Íövedelmekben. A többi püspökök vagy bármilyen rangú egyházi sze-
mélyek pedig, amennyiben a most következõ Szt. Mihály-napig” visz-
szaiémek az oıszágba, kivéve a jenuitákat és a név szerint számkive-
tetteket, bánnit szereztek is maguknak, lngú vagy ingatlan javakban,
szabadon élvezzék, hasonlóképpen ösi, atyai és anyai birtokaikkal úgy
rendelkenenek, mint azok, akik nem menekültek ki az országból.
VI. eikkely. Es mivel az okleveleknek és az okleveles bizonyítékok-
nak megőrzése, továbbá különféle & az ország számára igen fontos vég-
rehajlások intézése céljából a hileleshelyekfl fenntartását is szükséges-
nek látjuk, ezért elhatározuk, hogy az alább felsorolt káptalanok és
konvenbek a hiteles helyekhez kirendelt meghatározott számú szemé-
lyekkel maradjanak meg, vagyis a Dunán túli részeken a vasvári káp-
talanban hat személy, a györiben ugyancsak hat; a Dunán inneni részır
ken az esztergomi káptalanban nyolc személy, a nyilraiban ugyanany-
nyi, a szepesiben négy, az ország felsõ részein pedig Keresztelő Szt. Já-

ıı A XVI. század kluepélfil

- kezdve a tizedet a kamara bérelle, és belole - a ,, ely-
séaekben mñlnsao lelkëazeknek reızeıedéıt (lõblıııyire 1/.-et vagy V,-ol.. vagy 1/,„-ot
adult).
11 A törvények megel-igzdıelz z tized bei-lıeaflásáı, úgyhogy április 24-ig meg kell
lıotnl a bei-letl szeı-zodést. A klnoslár es ı löldesúr elstlblısegeı elvezelı. - Az aıaııy-
torinl (auı-eu:) allaı-idõ érlekú pénz volı, amely a Xvll. század elejen 150-zoo :le-
nárı éri. A mayar toriılı vlsınnı 100 dénart nlabába folllaió számítási egység volt.
2' Szelııerııbei- 29.
1' A hlteleshelyek (lock zi-edioiıia) hivatalos utaalláara vagy maaáníelelı keresere
köıhiızlü nklevelekev, .illiızmk ki és oi-lzlek. E feladatok ellátásával az államlıalalom
egyházi tulületeket, kápuılıııokaı és koııvenlekel blıott meg. A l-Alıaleshely embere
az állam rneglıtzottja melleit logllgyleıekben (blı-lolmallmlaa, halál-Jái-as, idézés
ıtb.) is ellárt.
 nos jászói konventjében négy személy és a leleszi SzL Kereszt-konvenb
ben szintén négy. E káptalani és konventi személyeknek vagy készpénz-
ben, vagy az emlitett egyházi javakból származó jövedelmekben az elõbbi
módon évi fizews címén 200 rénes forintot" kell kifizetni; e káplalani
és konventi helyek mindegyikében jegyzőt kell tartani, ők is azoknak
az egyházi javaknak a jövedelméből a fent emlitett módon évi fizet$
címén egyenként 100 réns forintot kapjanak. A Dunán túli részeken
levő emlitett vasvári Q győri káptalan a Dunán túli részeken (ide szá-
mltva Pomony és Komárom megyét is), az esztergomi káptalan pedig a
régi szokás szerint járhat el;*' a nyitrai viszont a Dunán inneni része
ken és megyékben, és ugyanígy az emlitett Poüony és Komárom, to-
vábbá Pest, Pilis és Solt megyékben; a szepesi káptalan pedig az oıszág
egész felső részében, valamint Liptó és Arva megyében, végül az emlitett
jászói és leleszi konvent régi szokás és egyházmegyéjük szerint ugyan-
azokon a felső részeken és Nógrád megyében rendelkezzék a jelen végzés
alapján joggal és mindennémű hatalommal, hogy eljárjanak és a szüksé-
ges végrehajtásokat elvégenék. A jegyzõkönyveket pedig, akármelyik
Dunán túli káptalani vagy konventi helyen vannak is, a Dunán túli része-
ken az emlilett két káptalanba, vagyis a vasváriba és a győribe azoknak
a megyéknek az alispánjai útján, ahol ilyen jegyzőkönyvek vannak, a
Dunán inneni részeken pedig a pozsonyi káptalan, valamint a garamszent-
benedeki, a Boldogságos Szûz Máriáról elnevezett túrócl és más konven-
tek jegyzőkönyvét Beniczki Márton nádorhelyetts és a pouonyi alispán
útján hiven és hiánytalanul, peıséljeikkel együtt juttasaák el az eszter-
gomi káptalanba és bizzák a káptalani emberek megbizható gondjára; a
felsõ részeken az egri káptalan jegyzőkönyvét, mint azelőtt, a jászói kon-
venthen hagyják. Közben pedig, amig az emlitett káptalanok és konven-
tek helyzete megszilárdul, mindenfajta végrehajtásokat a lcirály vagy az
ország rendes biráinak parancsára annak a megyének az alispánja végez-
het el az egyik szolgablró és egyik esküdt közi-emtiködéaével, amelyikben
a végrehajtás esedékes, és jelentésiik alapján a megye hiteles bizonyság-
vagy végrehajtó-levelet állithat ki. lV|.indazok az értéktárgyak, amelyeket
a legutóbbi pozsonyi országgyűlésen az országlakók a pouonyi polgárok
hűséges őrizetére blztak, és amelyekről annak az orsúggyűlésnek 5. cik-
kelyében történik emlités,“ az országlakóluıak a legközelebbi oıszággyü-
lésen hozandö intézkedéséig maradjanak jelenlegi helyükön és állapo-
tukban hűséges őrizet alatt.
Vll. cilckely. Szükséges, hogy a kizárólag házassági ügyek intézésére

5 A ténes lrfiinal) Ínrlnt szlnléıl lıálnllásl ESYSÉS Voll. B0 kfiılcárt, W dellárt ért.
Ü l. Ferdinánd ıılegengedıe, hogy az esztergomi káptalan az egész ország lerti-
lelén teljes hatalommal műk5dlÉk. (Pumi László: A hilels helyek története és
ıı-iolrüdezz az újkorban. ap. ma. 27-za. l.ı.
II Az zmılıeıt ıõrveııyzlım ıılmonrı-zııa. hogy a pomriyı pıebariızıu.-mplorrizı ru-
ıznriy varos luıpla vıszz, ez r ızmplorıi zeızreaıyejebzn leva aragasagzzırrı r budai.
a zzeırzsrznervarı 8 A pozwııyl knpıııarı pezrzuevzı, legyzoıwrıyvelvel a lzglrozz-
ızlzııi oı-szamıfllez aõnıézeız r pamnyl polgaruır orlzzek.
440
 szolgáló szentszéki biroságok megmaradjanak, még pedig úgy, hogy a
súrlódások elkerülése végett mindegyik vallásnak legyenek a püspökök
és bármely egyház elöljárói által kijelölt egyházi blrái, és minden peres-
kedõ saját vallásálıoz tartozó biró elõtt folytassa perét.*“ Ha pedig a pe-
reskedõk közül valaki, akár ıı vádló, akár a vádlott nem egy vallású, a
bírák is egyenlő számban, közös helyen jöjjenek ösze és igy döntsenek
az ilyen ügyben. Az összes többi ügyeket pedig, amelyek az ország
törvényei szerint állitólag egyházi bíróság elé tartoznak, a megyék an-
nak a megyének a szolgabírái jelenlétében, ahol a vitás ügy kelet-
kezett, felülvizsgálhatják és eldünthelik, mégpedig úgy, hogy az átutaló
parancsoknak a megyékben ıı bírák állásvesztés terhe alatt engedelmes-
kedjenek, és azokat az ügyeket felsőbb bírák a megszokott módon
vizsgálják felül, vajon szentszéki bíróság vagy Őfelsége táblája elé tar-
toznak-e. és ha úgy itélnek, hogy az ügyben nem egyházi bíróság illeté-
kes, a megyei bírák jelenlétében való tárgyalásra küldjék vissza és íté-
lethozatal után fellebbezés formájában terjesszék az egész eljárás kiséretë
ben alaposabb felülvizsgálat céljából a királyi tábla elé." A római ka-
tolikus bírák elõtt eleddig elkezdett, de még be nem fejezett szentszéki
ügyeket leszállitottnak kell tekinteni,“" s a jelen cikkely értelmében újra
kell kezdeni.
Vlll. ı.-ikkely. Jól tudják a Karok és Rendek, hogy a papi rendet Ma-
gyarország néhai szent királyai azzal a céllal szervezték és alapították,
hogy elsõsorban Istennek és Isten tiszteletének szentelje magát, tiszta és
szent életet éljen; azután, hogy állandó bandériumok fenntartásával az
ország védelmét szolgáljaf' és így a neki adott javakból mindenképpen
a közös fennmaradás és közjólét ügyén munkállrodjék; ezzel szemben
n papi rend, visszaélve az ország ilyen jútéteményeivel, azokat nem az
isteni tisztelet elõmozditására, hanem kevélysége és fényüzése táplálá-
sára és a haza felforgatására használta fel. Annyira távol áll tőle ugyan-
is, hogy javaiból és jövedelmeibõl a közjót és közhasznot szolgálja, hogy

I A Hlenlsléki bíróságok katolikus egyházi bíróságok voltak, amelyeknek 8 ha-

tásköre háııısági ügyekre, hamis esküre, u végrendelet Érvényeıségére terjedt kl.
Itt elyrésıl kflrlálnıäák a Slentsléki bíróságok halásköret, rnásrëıt rnegszünletlk
ll kılollklıs egyházi bíróságok egyedurnlmát.
57 A királyi tábla Ielsõbíróiág V0lt, amelynek élén 6 személynök állott. Rám
sijűt jûflllfltósâfigııl rendelkezelčb rfillnt B nádor, 8 belylûrld és az Olizágblrő Vûnta
be bírlskodûsi munkájâba. Megoszlva működbtt Alsó- és Felső-Mlgyflrországon.
Ü A Derlfizállítás, Vliyis l kereset mefiıtlntelzése ll llelet mezhoutali előtt.
kétféleképpen történhetett: egyrészt E bíró által, amennyiben a perbehívó levélben
IZ Blpers Valami hibát klloiásol, és u kllogást helytállônak találja; másrészt a fel-
pzm sıuı, zmennyıızen Isuz, nagy Kmseısnzıı zıaáum A :Am ızınyzgagsızõı, z
bíró Vlgy más hibájából helytelen. E mflaodlk uetben li Brûhy Íurlnl bflntelël
kellett flzetnl, amelynek ,lg refiét ı bíró, Í/_\ réflét pedlg az llperle kapta. (Werbõczy
István l-lánnasktânyve. Ford. Kolusvárl Sándor és Ovárl Kelemen, Budapest, 1894.
H. resz. 82. z.-fm.)
Ü' A banderlumot a XIII. sıãmd mãsodlk fele óla említlk, R lfiurak É! a lőpapok
sıjfit zászlıjuk alatt lıadbu Vezetett Csapat-át jelentette. A XIV. századtól B klrályl
haderő nûflwészl ilyen csapntokbúl űllfltt.
Valahányszor nyilvános vagy magántanáıskozások foly1ak a közérdek-
rõl, az ország biztos és nyugodt fennmaradáaáról, m mindig ısak aka-
dályozta. Azok [az egyháziak] kevélységétől feltüzelve, az ország Ka-
rai és Rendjei szinte kényszerítve érezték magukat arra, hogy az egy-
házi javakat az ország közhasznára fordltsák, az ország szükségleteinek
kielégítésére és végváraira használják, és kifejezésre is juttatták kívánsá-
gukat, hogy Magyarország királyai és törvényes utódaik mindenkor tisz-
teletben tartsák az egyházi birtokok ilyen elbatárolását 6 kethéosztá-
sát; úgy döntöttek és határoztak, hogy ettöl kezdve legalábbis a nagyobb
és jelentősebb birtokok és jogok mindig a korona tulajdonául és a vég-
várak szükségleteinek fedezésére szolgáljanak, azokat Őfelsége vagy
utódai semmi ürügy alatt nem adományozhatják el, ruházhatják át vagy
idegenlthetik el, uzsorások nem szerezhetik meg, sem zálogba nem ve-
hetik az ilyen pénzösszeg elvesztésének terhe alatt. A korona tulajdo-
nául és a végvidék céljaira lefoglalt és kijelölt javak pedig a követke-
zők: Az esztergomi érseläéghez (kivéve a Körmöcbánya külvárosában
levõ malmot, amelyet az ország Karai és Rendjei örök jogon Körmöc-
bánya város iskolájának használatára, továbbá a tudós férfiak és növen-
dékek ellátására adományoztak és jelöltek ki, megengedve nekik, hogy
ha még egy malmot akarnak építeni saját területükön, megtehetik), a
nyitrai, a győri, a váci, a veszprémi, az egri, a zágrábi püspökségekhez
tartozó valamennyi birtok, vár, mezõváros, falu, puszta és mindenlajta
más bármilyen és bánnily néven nevezett jövedelem és bevétel, igy a
tizedek ii, akár pénzben, akár természetben szokták begyűjteni, hason-
lóképpen a pannonhalmi Szt. Márton és a pornói apátságnak, a sági, a
turóci [prépostságnak] (kivéve Chuthi Gáspár házát és kúriáját a Nyitra
megyei Sellyében, amelyet a kegyes emlékü szent Mátyás császár bizo-
nyos okokból l000 aranyforintért ideiglenesen Chuthi Gáspárnak kegye-
sen átengedett, és amelyet Pázmány Péter esztergomi érsek erősmkkal
a zálogösszeg visszaíizetése nélkül elvett tőle; maguk az országlakók is
úgy vélik, hogy nevezettnek az elóbbi jogon és címen vissza kell adni),
továbbá a csornai, a telbévizi,"= a szepesi, a jászói, a leleszi prépostság-
nak, végül az esztergomi főegyházmegyei káptalannak a várral és tar-
tozékaival, a garamszentbenedeki, a győri és az egri káptalannak [javai].
Ha pedig a felsorolt, a korona tulajdonául és a végvárak céljára kijelölt
javak közül egyeseket Őfelsége mostanig bizonyos pénzösszegért vagy
bán-nily más módon elidegenítelt, vagy eladományozott, az ezekről szóló
okleveleket a legközelebbi országgyülésen az országlakók elõtt be kell
mutatni, hogy õk azután, az oklevelek alapján, az ilyen javak vissza-
szerzéséről, a korona és a végvárak tulajdonává tételérñl, az ország és
o jelenlegi tulajdonosok kártalanításáról Ianáısknzhassanak és dönthes-
senek. Az összes többi egyházi birtıokról, akármelyek. akármilyenek,
bármilyen fajtájúak és az oıszág határain belül bárhol legyenek is, a

37 Fellıévíz= Budalelhévíz, ahol elöbb a János lovagrendnek volt konventle,

majd a XV. századtól társuskáplalan mûködött.

442
Karok és a Rendek úgy határoztak, hogy azokat Õíeiségének az Ország
moslani szükségieteinek fedezésére ideiglenesen át kell adnia vagy el
kell zálogositania, azonban úgy, hogy az összeget és az átruházás mód-
ját a kinsuınónak ismernie kell, és az egész összeget az ország szük-
ségleteire és a végházak hasznára kell fordltania; errõl a jövedelembe
szedők, akiket a jómódú birtokosok közül kell kijelölni, kötelëek az or-
száglakóknak pontosan elszámolni. Ezek közül a közjó érdekében elide-
genltésre kiszemelt birtokok közül, amennyiben eddig Őfelsége bárkinek
adott át belőlük, akár a jövőben fog át adni, azok [a birtokosok] a lenti
módon kötelesek bemutatni az erről szóló átruházási okleveleket a leg-
közelebbi országgyûlésen, hogy a rendek tudjanak az ilyen birtokátirási
ügyekről és dönthessenek felõlük. Az eladásra szánt javakat elsősorban
azoknak adják és zálogositsák el, aldicnek ősei adományozták el, vagy
ha mostanig pénzért keltek volna el, a rokonok visszaválthassákg annak
n kijelenlésévei, hogyha egyesek azt állltják, hogy a feltüntetett egy-
házi javak valamelyikéhez zálogjoguk van, úgy hogy elődjeik, ahogyan
mondják, ielklüdvösségükért bizonyos pénzösszegért adták zálogba, az
ilyen birtokot vagy birtokokat, miután a nádor vagy az ország rendes
birái megvizsgálták a jogokat és a kiválLságokat, de nem valami hosz-
szadalmas eijárásal, a pénzösszeg kifizetése ellenében jogos örököseik-
nek adják vissza, s az öszeget a kinslartó az ország céljaira az emlitett
módon használja lel. Igy igazitsák i-Li a nádor úrtól kijelölt biztosak a
sértett fél klvánságára a határokat is, ha valamelyik érseki vagy egy-
házi birtok határai miatt nézeteltérés támad.

A további törvénycikkek sokléle kérdéflel loglılkoılak. Megújilolták a pozsonyi

országgyűlés Iörvénycikkét Bethlen Gábor és a rendek ızdvetségéról (l)(.). Porıan-
kéllt. 12 Íûrinl Bdõt Vebefilk ki, amelyből B Inrlnlol B Ífiiflelúr. B f0i'll'\!0I I johhlfl
Ilzetell (X.). Sılbâlyozifik I nemefil Íeikelést (XI-XÍIL), a tábor élellflislerellálıá-
lál ÍXlV.), a küllnunkát és 6 végvárak ellátását ()(Vl.). A katonaság rëlêre rend-
lflflıáăl ûdI.ak (XIIIJ. Billoaıokat jelöltek kl B Hllfillurgûkkfli |Al'V!'!2lI lárýnlásokrû
(XV.). A Inigyar korona Bllfii Sámán! kufûnapénzt vetettek ki (XVll.)- llelldelkeb
tek invábbá arrol, hog' az orsıággyűiéaek 40 napnál iovább nem laríhltnaiš, éa bün-
Ielélekel. sıablak ki a meg nem leienfikfe (XVIIIJ. Kimnlıdûflák, hog l nádor Le-
klnlélyél. meg kell flriflli (XlX.). A Inagyar lanátsru és B kflncelláriáıı vonatkozó-
lag mz-gaıımımıı z Korábbi cm-vényekeı, ami a ımıõıamı, hogy a ınagaı- kancel-
lár világi és jómódú mıgyarorslágl hirlõküo leyen (XXJ. A llărvêllrfllen Pflfinewk
& ldézések ellen szinlén korábbi lörvényekre hivalkoılak ()LXi.). Bizottságot nevez-
tek ki az orsdghalárok rendezésére (XXIL) és megerõsíletfik a pouonyi onzág-
gyűlés Vëgıêsêt B llıedek bérleiérõl (XXIHJ.

XXIV. cikkely. Minthogy pedig Pázmány Péter, akit a jezsuita rend-

ből különféle mesterkedéssel nem régen az esztergomi éısekségbe emel-
fiek, annyira rabja lett a gõgnek és a lényûzésnek, hogy nem az ország
javát, hasznát és üdvét mozdilotta elõ, hanem hires és régi ıxaládok
nagyjainak megvelésével és meiiõzésévei merte magát íelmagasztaini,
és merészelt mindent tetszése szerint tenni és megklsérelni, és igy nem-
:sak attól fogva, hogy azt a méltóságot elnyefle, de azelőtt is, mig a je-

443
uuita rend tagja volt, lrásaival, szavaival, sõt tetteivel is nyilvánosan
és világosan bemutatta és kinyilvánitotta, hogy a hazának rossz polgára,
úgy annyira, hog az ország jelenlegi háborújának oka, értelmi szer-
zője és elóidézõje volt; a háború megindulása után gonosz ıselekedetei-
nek tudatától megfélemlltetten elmenekült az országból, és semmi
olyant, amit csak az ország romlásara kitalálni lehetett, nem mellőzött
el, ahogyan néhai l-lomonnai Györgyhöz intézett és elfogott levele két-
ségtelen bizonyítékot szolgáltat.” ezért mint az országnak és a közbé-
kének ellenségét e törvény erejével, a rendek egyhangú klvánságára és
hozzájárulásával súműzzük és örökre számüzöttnek tekintjük.

Hasonlóképpen számflzlék Balásii Tarnás boszniai pilfibökõt (XXVJ. a P01-Wnyi

urazággvűlaen számüzött Q közben meghalt l-lomonnal György, Kendl istván és
Helıi András blrtokıi öröklési jogának Íelliiviuflñlalát nwndotlák ki (X.XVl.), ES-
terhály Miklósnak Sztplflmber ZF-ig hüiadëkol. adtak, de addig Bethlen Gábor elől!
meg kell Jelennle. Ugyanígy elluılaxztották Telegdl .Yánoı nyllrni püspök ilflél
(XJ(Vil.). Az OYSZÁSKYŰKSÍÕI eifltllidollflk IS 5ZéDl&mber ZB-IS nyeflek haladékot
()D(Vlll.). Sıabáiyoılák a rendkivüll Pere! eljárást ÍXXIX.) én ı halallnaskodásl
ÜQTK eiiılráiásál IKXXJ.

XXXI. cikkely. Az Erdélyből Magyarországra és viszont távozott szö-

kött jobbágyok ügyében a jószomszédság megtartása céljából az ország
Karai B a Rendjei a viszakövetelésre a következõ gyoısitott eljárást ren-
delik el, hogy az ilyen szökött jobbágyot a földesúr, vagy nevében erre
kijelölt embere attól, akinek fennhatósága alatt található vagy van, an-
nak a megyének, ahol tartózkodik és lakik, egyik szolgablrója és egyik
esküdt ülnöke segítségével, követelje vissza; ha minden további nélkül
visszaadják és visszaállitják, akkor rendben van; egyébként a szolga-
bírák és esküdt ülnökök megfelelõ és igy az ország törvényét követő
határidőt túzzenek ki; amikor ez elérkeük, mindkét felet hallgasák
meg; S ha a felek beszédébõl és válaszából kiderül, hogy a szökevény
a vissukövetelõnek jobbágya volt, annak a megyének, amelyből elszö-
kött, bizonyságlevelével hirdesék k.i azt, amit a jog meg az igauág
parancsol, a az ilyen szökött jobbágyot, ha jogszerinti, a törvényekben
kiszabott büntetés terhe alatt adják vissza úgy, hogy a megyéhez való
további fellebbezés nem lehetséges; de azzal a feltétellel, hogy az erdé-
lyi urak eszerint a törvénycikk szerint nem járhatnak el addig, amig
Erdélyben hasonló törvénycikket nem al.kotnak a magyaroıszági lako-
sok javára.
XXXH. cikkely. Cimeres nemeslevelet ısak a megyék, a tanacsosok
és a földesúr ajánlásán lehet kibmsátanl, és kihirdetésére azokban a me-
gyékben kerüljön sor, ahol ez lakik, egyébként érvénytelennek kell tı.~
kintcni.
XXXlll. cikkely. A mágnás és nemes urakhoz évi bérrel felfogadott
nem nemes szolga semmiképpen nem hagyhatja el urút, és tõle nem tá-

” Eukel a leveleket nem sikerült rneglalálnom.

444
vozhatik évének letelte elõtt; ha másként tesz és smbadon kóborol, ahol
sak találja, fogja el ura; ha pedig más valaki szolgálatába állott, az a
földesúr, akinél található, annak, akitöl távozott, a megyékben a szol-
gablré, a várakban pedig a vásárblró közvetltésével tett felszólltására,
miután megismerte az igazságot, hogy fogadott szolga volt, a szolga em-
berdljának büntetAése.alatL“ tétovázás nélkül a megyékben az alispán.
a várakban pedig a kapitány útján, akinek a zászlója alatt szolgált,
visszavonhatatlanul, minden jogorvoslat kizárásával köteles és tartozik
visszaadni.
XXXIV. 1.-ikkely. A szabad királyi és bányavárosokat, valamint a ki-
váltságos mezõvárosokat általában szabadságaikban, kiváltságaikban,
mentességeürben, törvénykezési hatalmukban, jogaikban és szokásaik-
ban, amelyeket folyamatosan élveztek, meg kell tartani és meg kell õriz-
ni. Sõt kiváltságukat, amennyiben az idõ mostohasága folytán különfé-
leképpen megsemmisült, vissza kell állltani és azelõtti használatukat
biztosítani. Az emlitett városok sérelmeit a királyi Felség szüntesse meg
és rendezze. A 7 szabad és királyi bányavárosra vonatkozólag úgy hatá-
roztak, hogy szabadságuk és régi mentességük megtartásáröl meg kell
újítani az 1618. évi 27. törvénycikket,'“ azokat az ausztriaiak S a ka-
maraiak által bevezetett visszaélések és hibás intézkedések megszünte-
Iése után régi szabadságaik, blrói hatalmuk és kivállságaik használaúba
teljesen vissza kell helyezni is azokban megtartani. De minthogy a még-
oly költséges bányarnñvelés nemsak magán-, de közhaszonnal is jár;
ezért a Karok és a Rendek alázıtosan könyörögnek Ofelségének, hogy a
bányák művelésének és a bányászoknak kegyes ligyelrnet méltóztassék
szenteI.ni és ezeket régi szabadságukban, kedvezményükben és szokása-
ikban, egyıitml az arany és ezüst árának eddig használatos fizetésében
kegyesen megőrizni és kamarai tisztviselői altal megõriztetni; továbbá
különösképpen megparanıısolni, hogy a rézbányák müvelõinek minden
mázsa jó királyi rezet a besztercebányai kamarából egy forinttal többre
beısüljenek és lgy fizessék: valamint az aranyműveseknek a kamarák-
ból megadják a munkájukhoz szükséges régtől fogva kiutalni és elren-
delni szokott ezüstmennyiséget. A lakosság használatára és szükségére
itt Besztercebányán elõállltani szokott rezet azonban régi értéke szerint
adják, és árát semmi módon ne emeljék. A nem vert vagy tömbben
levõ ezüstöt és aranyat elkobzás büntetése alatt nem szabad kivinni,
mint ahogy a magyar aprópénzt nyerészkedésbõl a pénz elveszltésének
terhe alatt az országon klvülre nem szabad kiszállitani.

=* Az emma-uri 8 vërdmaı von zzoım. Mzgyzmam ı. A 22. számú ii-Auzáı.

*f A czı-zm .-nem vagy zızs-mnfıarorzzagi -ı ızzznyzva-zzz Kafmõzızánya. szimf-
ızanyz, azımeızanyz, aaıaızanyz, Lıneııızsnya, Uıbanyı, Eeızzızanyı. -_ Az mzzu
wfvenyziım Kımunazıız, nagy z mımıvafzzzızzı, aanynvamwkaı és a Kivaıısagzs
mzzõvnmõkaı Kivsıısfizaimzzn meg Kzıı ıznam. Kuıan Kızmzıız, nagy u zzaıma
unnyzvafzzziz rendes ızimjuk jogi-zzımgz am ıarızznzk. ez nem Kenyszzmızzıõk az
zmazõn Kivüı más ızn-ass; zıë. A ızzzmzfzı ııszıviszıõk nem haıwz-gzıhzuáız
zzõkaı ioszikımz.
445
 XXXV. cikkely. Azokat a kiváltságleveleket, amelyekről Nyír-Bátor,
Kálló, Beregszász, Vári, Beregh ä Nagy-Oroazfalu mezõváros polgárai
azt állítják, hogy birtokukban vannak, az azokat magukba foglaló me-
gyék kérésére Ofelsége vagy a nádor úr elõtt általuk kitűzött meghatá-
rozott napon az Oıszág rendes blrái és más jogban jártas férfiak jelen-
létében kötelesek felmutatni.” Ha kiderül, hogy az ország törvényei
ellen és jogok sérelmére adták ki azokat a megyei blróságok, akkor meg
kell semmislteni és semmivé tenni. Hasonlóképpen a Zakmár és Nemethi
mezóvárosok, valamint Zakmár megye között támadt ellentéteket rend-
klvüli eljárással az emlitett módon kell felülviugálni."

A Kavztkzzõ ıõrvenyzız egyesek panasza. zërzırnz, ıuvnnnaga ügyében rznazıınzz-

lek (XXXVI-XLV.). A perek fellebbezéıérõl a pouonyl orıúuyűlés véyäét újl-
ıaııak meg (xLv1.). A nemesek városban ııııanáı az ısasz um. (1. n 24. swn nıqu)
S .az IBOBZ (k. é.) XIII. tt. Blflplán űjllnltlk meg XLVII.). Inlêıkedlëk B Végvárl
kapitányok visnélésel ellen (XLVlll.). l-lnnosllották Tleftenbach Prigyeat és Star-
neınıızrg mint (x.ı..D(-L). A azuıızn Gımr vaınnzmı ızııeızızıı ıarmınnızõ alp-
lolnál és a szllvetségkõläl okleveleket a nádor õrtıetéré blzták (LI.)_ VÓSÍ-\l lelkérték
Beûılqıt, hogy ntlndenlllln pénz értékét hıtároıla meg (LII.).

sı. Kıwııı: I-ıııınrın zi-nıu rııuııı nnıııırınz...

xxx. oo-sıı. ı. Lıun. ıı 1.. nı-vm. uırvenycık-
Ket ıoru. ıluuıını uızıaııe.

1 A ıurak szzınzzëasızınzn zzyzs ınzzavárrzrw, hnıuzıvarmız ıwzrugazııak A sza-

ımı: ıõıbmzknt nıezıazzamk nz aııarnı ez n mıazznrı znoırnı. olykor nznr Ez von
rıınm, anny nuıyzn ınvm-.aınız nızznmn. A ızırınınzs nõzuıy igyekezett vissza-
mrflnnı nz ııyzn vfirnnzırnı n ızızınmnõrıa, szerz „mu az n rznazır n ıõrvënyzıx-
ırzk Km, hogy zzyzz vsrmız Kõızızzzk ızırnuıaıııı uıvııısfgızvzıukzı. Az zııznmr
Iolylılolt küzdelem Végigldsérl: a XVII. szăud ellõ Íélél. és a kérdés islllélell elč-
naznıaız az nızzaggvaıeszızzn ınnaıın, now mızızrezuır zııznıııaa mdznenyzs von.
ez rzııızıız n Joızızausag ırnrzaı ır. A ızzszızrzzızanynı zırrzamıııes vegzezz zıznõı z
Azzınponıızoı ızzızınrırzziız n Hnızrıznrgnk mm rznaı gyfiıezk z tárgyban nnznn
hılámflılal Snrfibl. (V5. Iz lfllfl: XXXVI., az IGIBI XLVHI., az 1635: LXVIII., az
N30: I.-XVII., az 1055: XLIII. tt.-kel.)
H Nenızıı es sznunar nızzõvarnznır zıızn zzinıen az vzıı n Kınzgas, nagy n szõızõıı
Jõbıznynızaı nem rzzıgaunuak ıu, ëı n ınzzyz ızızõızıaezeı nem aznrzrnz zi. (ıaaız
Lxvıı. ez.)
 69

_' Szakolca, 1622. január 6.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem jováhagyja

a II. Ferdinánd magyar királlyal Nikolsburgban kötött békét

Arnlkor i cıelı Ielkelõk lli20_ rıbvember B-il! Prága kflzelében veruéget wırlved-
tek. Bethlen helyzete igen súlyosan vált. Arra lehetett ızarníuınl, hogy a császári
Iıadserez Mflzyarûrszág allen lordul. A mıgyarurııáfl blflflkbwk rnegljedlek a meh-
mmzı eumenyzızıõı ez igyeızezıeız vısmıenu ız i-ııınııufgeız ııfisezëre. aetıııenneız
Vlllünt az volt az flláspflntli, htıgy unk lflverrel lehet a Hflbsbuliollat Gıged-
lnenyeltre kényslelflënl. Ez a néıet hdyunek L! blzonyulL Bethlen tovább [oly-
Illln l IIRIEOI, éı az udvar 1621 Iavaflán Hlllıburgban táryuláânkst kezdett meghi-
uzıuııvıı, az közbe.. az oszu-ak ea A murva mami nem szuneızıızı; B hamu.
Mınuwgy pedig a ızzgyzıázõız em-ımenyızıznzk mm-adult A „sun hıflzı-õt auzuoı
tábornok veıetésével lllagvaroraıág ellen! lâmndúsnı vonták fiäle. Bel-hlen Kelet (elé
vızzzzvonuıı, my ısıpıızıı fiı.wzwzızz_ A üuzan »nameg zuõyzıu rzuõnyı,
ı bányavérusokat, Érsekújvár ostrorııával azunbın nem holdozulL A nép elkuere-
dell harcot lûlytılntt B IDEIDRBIÓ GÓSZÁH flûltlmok elle.|L Az Éfiekűjvâr kürilll
harcokban maga a sãsıjd lőveztr lı elesett. Belhlen ellenlămldásı során azulln
ıı ırıăııérl haderő ııéunoııwlédott. Bethlen! ııcınbın nem teveııletlék meg ı ılke-
rek, es Igy keldelnényezkére ûjıbb Lărgyallıok indultak 1621 azeplemberében a
ımıvamzagı Nıımızbuı-gızzn ımıkuızvı. Eeıhıermzız ıe Kzııen mondania an-õı, hogy
n tárgyalásokat Idterjeısıék 8 eeelıekre Is, Ceehnrszággal n Habsburgok mint leiy-
verrel levert oısúggal banlak el. De le kellett mondania arrol Is, hogy Magyar-
nrıúgot vagy legalábbis Mnyarflfiúg nagy réslét (u Fűtrűlôl keletre e55 Ierülele-
ket) uralma alatt meglarisa, a beeıtertebúnyfll orııaggrtllélen elnyert. királyi elm-
mel együtt. Nem mondott le azonban arról, hogy - ha átmenetileg ls - jelentõs
magyarországi területeket 'blzlnslüvn az erdélyi Íeleflelemıég slámárl, egyűflll pe-
dig meierõsíltefiâe A MHSYHIDBIÁEÍ rendek jogait. lfl2l. december fll-én sikerült meg-
lıllıilnluk a megállıpodfisnak olyan lormájút, amelyet frnlnd 8 két [él ellüifidolt.
Bethlen Gfibûl' lflfl. jûmlăr 0-án, ll. Ferdinánd január 'I-én erősítette meg. Hetltlen
Gflbûr fllegerõsllfi Oldevele a következő:

Mi, Gábor, Isten kegyelméböl a Római Szent Birodalom és Erdély le-

jedelme, Magyarország részeinek ura, a székelyek ispénja, Oppeln és
Ratibor hercege, emlékezetül adjuk jelen oklevelünk által és értesítünk
mindenkit, akit illet, hogy a Magyarországon minap támadt belsõ zavar-
gıisok leısenclesltésére, külön biztosainknak, úgymint rnéltóságos és
nagységos bethlenfalvi gróf Thuı-L6 Sznniszlónak, Szepesfölde örökös
grúíjémık és ugyanazon megye fõispánjénak, Magyarország Dunán in-
neni részei tábnrnokénak, és Érsekújvár erőssége és őrsége főkapitényé-
nak, továbbá nemzetes szlavniczai Sándor Janos, Kasay István és Frá-
ter István tanáısosainknak teljes meghatalınazást adtunk. Biztosaink, mi-
után a rómaiak szentséges császári, s Német-, Magyar- és Csehország ki-

447
rályi felségének szintén teljhat-almú levéllel ellátott biztosaival, úgy-
mint a méltúságos és fõtisztelendõ urakkal Dietrichstein Ferenccel, lsten
irgalmasságából a római szentegyháznak Sanctus Sylvester in Campo
Martio clmú blbornokával, olmützi pilspökkel, királyi kápolmıispánnal,
csehországi hu-céggel, és a szentséges ısászári felség országai és tarto-
mányai védelmezõjével, [és] Pázmány Péterrel, az sz!-ergorni föegyház
érsekével és ugyanazon hely örökös fõispánjával, Magyarország prlmá-
sával, született szentszéki követtel, fõ- és titkos kancellárral, belsö ta-
rıácsosokkal, továbbá tekintetés és nagyságos stubingi, fladnitzi és ra-
bensteini báró Breuner Szigfrid Kristóffal, stazi és aspemi nemes úrral,
a tartomány lovászmesterével, az Enns alatti ausztriai fõhercegség elöl-
járójával, és kamarással, gróf Collallo Reginbálddal, Sanctcı Salvatore,
Hey Credare és Musestre urával, udvari hadiıanátsossal, kamarással és
kiküldött kapitányal; galántai Esterházy Miklóssal, Zólyom és Bereg
megye fõispánjával, magyarországi királyi udvarmesterrel és aranysár-
kantyús vilézel és kamarással, ugyanazon császári királyi felség taná-
csosaival, a morva õrgrófságbarı fekvõ Nikolsburg városában összejöt-
tek, 8 két fél között folytatott többszöri s különféle tárgyalások után,
az emlitett zavargások és változások megszüntetäére és leaendesltésé-
re a mondott szentséges császári és királyi íelséggel a béke és kölısönös
kiengesztelõdés jegyében az alábbi egyeıségben, ajánlatokbnn és felté-
telekben állapodtunk meg. Ezek pedig a következők:
A fejedelem úr a királyi cimet, valamint Magyarország egész igazga-
tását, korrnányzását és jelvényeit őszintén és teljesen leteszi, egyúttal
róluk örölu-e lemond; és soha semmi szln alatt sem fog az ország igaz-
gatásába és kormányzásába avatkozni s elegyedni, jelen szerződés ere-
jénél fogva a fejedelem úmak átengedett [terület] kivételével.
A fejedelem úr az 6 felségének járó városokat, várakat és végháza-
kat valamennyi ágyúkkal, lõporral, erõdftési művekkel és hadiszerekkel,
úgy amint most vannak, a felség biztosainak kezébe adja, s azokból
semmit ki nem vitet és el nem szálllttat.
Az összes kinıstári jószágokat és jövedelmeket, nemkülönben az õ fel-
sége részére megállapított aknákat és mindenfajta érebányákat is, az
ezekhez tartozó összes eszközökkel egyetemben, minden károsltás és
rombcılás nélkül õ felsége biztosainak átengedi és átadja. Ezentúl pedig
nem is fog ilyen jövedelmeket igényelni vagy lefoglaltatni.
Mindezeknek átadására és foganabositására pedig még a mostani tár-
gyalások közben mindkét részről egyenlő számban biztosokat nevezzé-
nek ki, s közülök, az egyezséglevelek kiserélésétãl számított tizenötö-
dik nap után egyesek az oısúg Dunán túli, mások pedig Dunán inneni
részeire ulazzanak, és a fejedelem biztosai mindkét területen az õ fel-
sége részére járó összes városokat. várakat, végházakat és területeket 6
felsége biztosainak adják át, a kapitányokat is, Egyéb tiszteket és vég-
vári őıségéket és mindenki mást, kik a fejedelem úrnak esküt tettek,
esküjük alól a fejedelem úr említett biztosai nyilvánllsák teljességgel
felmenwttnek.

448
 Továbbá, õ felségének az ország Dunán inneni részeire rendelt bizto-
sai egyenest menjenek el Kasára is, és ott ezt a várost, a megyéket, a
várakat, a véghézakat és az õ felsége által a fejedelem úmsk átengdett
egész területet, e szerződés és 6 felségének errõl szóló oklevele rendel-
kezése szerint ugyancsak a fejedelem úrnak adják át. fent nevezett me-
gyéluıek, végházaknak, városoknak, a fejedelem úr által meghívott. főis-
pánjai, kapitányai és követei jelenlétében.
Az ország szent koronájét a fejedelem úr, az össz ereldyékkel és ék-
szerekkel, még mielőtt 6 felsége emlitett biztosai Kassára érkeznek, oda
fogja vitetni, s miután õ felsége biztnsai az õrzõ urak jelenlétében tüze-
tesen megviısgalták és szemügyre vették, a koronát és az ereklyéket az
õrıõ urakkal és õ felsége biztosaival saját területéről sértetlenül kivitetl
S Trencsén vánıısába szélllttatja, egyúttal tisztességes klséretet is bizto-
sit az őrző és a biztos uraknak õ felsége birodalma határáig. A szent
koronát örzõ urak Trenısén városában fogják őrizni, addig tudniillik,
mig a legközelebbi országgyűlés alatt, előzetesen kijelölt örzõhelyére,
Pozsonyba, kellõ módon vissza nem viszik.
A szepesi kamara levéltárát' is vimgálják meg és leltározzák õ felsê
gének és a fejedelem úrnak nevezett biztosai, s bizzák 6 felségének és a
fejedelem úrnak esküvel kötelezett személy õrizetére; és ha valamire
szüksége lesz õ felségénd( vagy a fejedelem úrnak a neki átengedett
megyék hasznára és érdekében, a levéltár õnõje adja ki hiteles máso-
iatbarı.
A zavargások közben egyháziaktól vagy világiaktól elvett és elfoglalt
összes várakat és bármi néven nevezett fekvõ jósıâgokat [a fejedelem]
elõbbi uraiknak és birtokosaiknak, az oıszág vissnıadásának fenti határ-
ideje alatt, lıalasztás és ellenvetés nélkül, az õ felsége által neki átenge-
dett területeken is, visszaadja és kiszolgáltatja ugyanlgy az írásokat, az
okleveleket és a káptalani peséteket is, ha ilyenek elõ fognak kerülni,
mindazoknak [a javaknak] a kivételével, melyeket eddig netalán vala-
kinek elzálogosltottak vagy elajándäwztak, 5 melyeket a fejedelem úr-
nak B felsége átengedett.
A világi s egyházi javakra vonatkozó egyszeni s szolgálatokért történt
adományokat az ország valamennyi rendjébõl 5 felsége által, a fejede
lem úmak engedélyezett területeken pedig általa kinevezett és átküldött
biztosok, köztük az oıszág még meglévő rendes blrái is - és ha időköz-
ben õ felsége országbirót nevez ki, ennek elnöklete alatt -, az egyez-

I Az ism-ben újjászewezetı szepesı kamara Kuún mfikudöıt, 8 -zu van z ız-

veımr anyaga iz. A Kamu-a hamıuõre ııiızı-Jz«-1: „A aeuıızn cmzomak aıenzzdeıı net
Ineýe lnrülelére is. AZ lll elnlllkll megoldás annyit jelenlell, hûfi' i levčllári anya-
got nem szedték szét. hanem mindkét fél számára houáférhelbvé tettek. A ldrályl
lıllwsnk N22 mámlllıábnn Tharm Antall nevezték kl levéllárnoknak és Rûysı Jánflfit
zz szıeajenzız. Ezek A ıuı-Aıyırzı ez „ ızjzazıeınıõı ıupmız ıızzıuuızzt a ımınsı-aı
aııyıgnsı ıeıtan kaziıettzk. (Hemg .võueız A szepgı kamara ıeveııamaksnık
N22. Évi ULBSÍÍJSB és 8 levélllr llflýihûlnn évlñl való lellârı. Levéllfili Ktlılemé-
nyek ııııs. 164-119. 1.)
séglevelek kicserélésétõl számított két hónap elteltével vizsgálják meg
és nyomban gondoskodjanak végrehajlásukrúl.
Az ideiglen:-s :itruházésok és a fejedelem úl` által történt birtokúlo-
gositások* maradjanak érvényben, mig csak a rendek ezeket [a javakat]
a legközelebbi orszäggyülésen fel nem szabaditják, és azokat, kik a
pénzt adták, ki nem elégítik; ezentúl pedig ilyen átruházás semmiféle
cimen vagy ürüggyel ne történjék.
A fejedelem által adományozott nemesítések maradjanak érvényben,
úgy azonban, hogy az emlitett legközelebbi országgyűlésen a nemesle-
veleket be kell mutatni az érdekeltek nemességének közismertté téte-
lére és a törvények esetleges sérelmének elkerülésére.
Néhai í-íomonnai György gróf örököseinek várait és jószágait a fejede-
lem úr az ország átadása után a hátrahagyott özvegynek, mint termé-
szetes és törvényes gyámnõnek, és az árváknak azonnal kezébe adja!
Ha pedig az emlitett jószágok ügyében további intézkedést kell tenni,
történjék ez az ország törvényei szerint, a jészágokat érintő leveleket és
okleveleket is gondosan keressék meg, és az elökerülteket lelür mellett,
hiteles személyek elõtt a gyámnõ s az árvák rendelkezésére kell bo-
csátani.
Azokat a foglyokat, akik szabadságuk visszanyerése iránt még nem
állapodtak meg, a fejedelem úr minden váltságdíj nélkül elboısátja s
hajdani subadságukat visszaállítja.
Megígéri továbbá lı fejedelem úr, hogy ezentúl a császári és királyi
felség, a fenségs Ausztriai Ház és ennek hü alattvaléi ellen sohasem
fog ellenségeskedést elkövetni s fegyverhez nyúlni, nem is fogja azokat
háborgatni, Veszedelmes terveket nem fog ellenük forralni, és ellenségei-
ket sem fogja semmi módon segíteni, de 6 császári íelségének S a di-
csőséges Ausztriai l-íáznak hasonló jóakaratát és barátságos magatartá-
sát a fejedelem úr önmaga és törvényes utödai iránt ugyanigy elvárja.
A császári és királyi felség viszont jogánél és császári hatalmánál fog-
va a fejedelem urat a Római Szent Birodalom fejedelmévé teszi és nyil-
vánítja. Azonkívül Sziléziában két hercegséget, Oppel.nt és Ratibort, a
címek és jalvények szabad használatával, és mindazzal a joggal, hata-
lommal és jövedelmekkel, melyekkel azokat néhai somlyai Báthori Zsig-
mond fejedelem a kezében tartotta, birtokolta és élvezte,' a fejedelem
úrnak és majd a saját ágyékából és törvényes házaságból származó fiai
egyikének, ilyenek nem létében pedig, fogadott fiának és öcısének, if-
jabb Bethlen Istvánnak, élete tartamára kegyelmesen adományozza úgy

2 A lalln szoveg lnzdrlplldı és pignuı-ı ınaııd. Az elõalzı valamely dolog ingye-

nes vagy el-telt alatti összeget-t usrteı-lt ldzlalzı-ls; duzngzdësst Jelenu. Az uıõlzlıln
vlsıoııı olyan elzalsgdslvssı enznelı, ılıol d zalogõsszez ellenebeı-A 8 dolog lılmlm
l-ulıdualz sl, addig, amig A Klvdlms meg nem ıõnsnllz.
J l-ldındm-lal György (vö. az ss. szamla ll-Ami; ıdzn-ann Lengeloıszsgaan meghalt,
lzlı-mlcal a Bell-den Gslwnızlı aıenzedztt ıeı-lılzıen ızlıudlzlz.
4 adtam-l zslaınuızd A Ket szılezlıl l-lmzaseazl. az im. dzczmlzı- za-l szerzõ-
dësaen kapta meg Elele larıamsra (vu. lı 44. szamo ll-dual).
azonban, hogy az egyházi jószágok, és az egyháziak jövedelmei, mentes-
ségei és hatóságai, s a katolikus vallás gyakorlata ezekben a hercegsë
gekben is épségben és sérelem nélkül megmaradjanak, és semmi áron se
legyen szabad a fejedelemnek vagy más valakinek azokat más vallás be-
hozatalával vagy egyébképpen megváltoztatni, vagy megzavarni.
A címre nézve õ felsége kegyelmesen hozzájárul, hogy Erdély feje-
delmének szokott címén k.ívül, a Római Szent Birodalom méltóságos fe-
jedelme és Oppeln és Ratibor hercege cí.l-nét is használhasa.
Ezenkívül õ felsége a mondott fejedelem úrnak az ország Tiszán túl
és Tiszán innen fekvõ hét egész megyéjét, úgymint: Szatmárt, a hason-
nevü erõsséggel, Szabolasot, Ugocsát, Bereget, Zemplént, Borsodot,
Szendrõ kivételével (az ottani harmincad jövedelmei azonban a fejede-
lem úr részére megmaradnak) és Abaújt Kassa városával, összes régi te-
riiletükkel és határaikkal, a teljes bírói és igazgatási hatalommal, de
mégis az alább kövedrezõ feltételeldıel élete végéig átengedi, hogy az
tartsa és birtokolja.
A fejedelem úrnak átengedett emlitett hét vármegyében a katolikus
vallás és az egyházi hatóság mindenütt békén megmaradjon, és szaba-
don gyakorolható legyen.
A Tiszán inneni összes tizedeket a fejedelem úr hagyja meg az egyhá-
ziaknak és a törvényes birtokosoknak.
A Tiszán túli összes tizedek viszont maradjanak meg a fejedelem úr
kezén, a végvárak fenntartásának költségeire, törvényes tulajdonosaikat
pedig 5 felsége átmenetileg máshonnét foga kárpótolni.
Az említett megyék az ország törvényelnek és bíráskodási ügyekben
a nádornak és az ország rendes bírálnak legyenek alárendelve a szokásos
végrehajtási eljárásal, és követeiket is szokott módon küldjék és menesz-
szék az országgyűlésekre, ugyanígy a mágnások és az országgyűlésekre
meghívott más személyek is [jelen legyenek], de mégis a fejedelem úr
tudtával, akit az országgyűlés tartásáról õ felsége értesíteni fog. E me-
gyék egyébiránt meg-maradnak szabadságaikban és kiváltságaikban. Az
egyházi jószágok adományozása és a kegyúri jog' ezekben a megyékben
6 felsége részére épségben maradjon.
A Magyarolsúg szent koronájára magszakadás folytán szálló birtoko-
kat, továbbá az oı-ság rendes bírái által az ország törvényei szerint
örök hütlenség bűnében elmarasztaltak javait, vagy bármi más törvë
nyes módon jogszenlleg háramló jószágokat õ felsége jóváhagyása mel-
lett érdemes személyeknek adományozhasa a fejedelem úr; megerősí-
tésüket õ felsége engedélyeztetni fogja és [az errõl szóló irást] õ felsége
kancelláriája ingyen fogja kiadni.

5 Pontosabban itt fõkegyúrl lográl (tokegyuraságroli van szó. A király e ing

blrtoltfiban új pikpöltségeltet, káptalnnokat, npâtsllokat és más egyházi méltósá-
Znlttıt ñlûpílllal., álâlerveıhet S meiilünlštltel, a mlgıs egyházi Llszlségekre kine-
vzznzt mzgln lıeguı-szag.-zl, zgylıszl aıaplıvsı-lyı eızzedelyzzllzı, ez ezek lõlõıı (zl-
tlgyelelei gyakorol.

29' 451
 A felsorolt megyék fõispánai, valamint a végek és hajdúk kapitányai
és várnagyai is, a városok és kiváltságos mezõvárosok blrái és tanácso-
sai, a jelenleg és a jövőben szolgálatot teljëllõk, amikor az ország áta-
dására kitűzött határidõ alkalmával a fejedelem ún-a felesküdnek, 5 fel-
ségére is biztosai elõtt különösen a következõ pontıokra fognak esküt
tenni:
A fejedelem úr életében õ Lsaszári és királyi felsége s utódai, Ma-
gyarország törvényes királyai, és Magyarország és ennek hűséges alatt-
valói eüen, senkinek paranısára és kérésére ellenségeskedést elkövetni
nem fognak.
Árnlıár 6 felsége a törökkel kötött békét annak lejártáig meg akarja
tartani,' ha mégis török háborúra kerülne sor, a fejedelem úmak áten-
gedett emlitett megyék lakosai, és az ottani végvari õxségek, az ország
többi rnegyéihez hasonlóan az ilyen háborúban hűségesen és hathatósan
kötelesek szolgálni õ felségének és utódainak, Magyarország törvényes
lcirályainak.
Végül a fejedelem úr halála esetén, 6 felségének és utódainak, Ma-
gyarország törvényes királyainak, teljs engedelmességére s Magyaror-
säghoz azonnal ü ténylegesen vissza fognak térni, s a törököknek, az
ország előbb lrt részeibõl, semmi ürügy és szln alatt, egyáltalában sem-
mit sem fognak átengedni vagy kezébe adni. Ezekrfll a végekról a feje
delem is erejéhez képest úgy fog gondoskodni, hogy azok minden ellen-
séges veszélytõl mentesek maradjanak. Azonfelül Erdély is biztosltani
fogja õ császári felségét és utódait, Magyarország törvényes királyait,
hogy az emlitett hét megyére és Kassa varosára, valami jogon vagy örö-
kösödés címén nem tart igényt, és azokban õ felsége kegyelmes hozzá-
járulása nélkül nem fog katonákat toborozni.
Munkács várát valamennyi jószágaval és összes tartozékaival” õ fel-
sége 30|) DDD magyar forintért leköti és elzálogosltja a fejedelem úrnak,
továbbá örököseinek és utodainak, valamint végrenıleletl hagyományo-
sainak, azzal a feltétellel, hogy a fejedelem életében még az összeg lefi-
zetésével se válthasák visza, halála után pedig, az örökösöktõl & utó-
cloktól, vagy azoktól, akiknek végrendeletben hagyni fogja, ısakis az
emlitett 300 000 magyar forint letételével lehessen elvenni és vissza-
váltani.
Beleegyezik továbbá 6 felsége, hogy a fejedelem úr Tokaj várát, a je-
lenleg hozzátartozó öszes birtokokkal, nemkülönben Tarcal és Keresz-
túr mezõvárosokkal együtt mostani birtokosaiktól,' azokkal a feltételek-

! A Bihlûlorukl béke lB0'l. Januártól S1Ál'|\lt0lt 20 évig Voll érvényben (l. B 07/6
aıálh alalt), lOl5-ben Bécsben megerõslleltélg klegészllellék, és l8l5 Júllus közepétől
lbvábbi 20 évre melűlllollák.
1 Munımaı van Kn-Aıyı ızımk vuıı, maga záıog eımeıı Maı-ıı ıııı-aıyne kezem
Juum. A ıpeyzıı egzııneny szeı-ıııı A ı-ıııgyıı ıuı-aıy ıaı-mm meg (ı. u zs/ıı szám
ılalll.
'Tokaj vm-A z xvı_ muabzn gym-An :wan gzzaaı, z xvıı. zzazzzd zızıe
âla E Thtlfld fiıılúd blrlokábaıı Volt. Tarcal lnezflvárosl, 1599-ben Râkótll Zılgmonfl

452
kel, ahogyan õk birtokolják, sajátmaga, örökösei, utódai s végrendeletl
hagyományosai számára, a pénzösszeg letétele ellenében, visszavalthas-
Sa. A visszaváltásához õ felsége a fejedelem úrnak saját bõkezûségébõl
100 000 magyar forintot ajánl fel, amit az oklevelek kicserélésének nap-
jától számltott három hónap lefolyása alatt kell ktfizet-ni.
Ecsed várát õ felsége szintén 100 000 magyar forintért engedi át a fe
jedelem úrnak azzal a feltétellel, hogy ha a Báthori ısalád és a többi
igénylõk törvény útján megnyemék,' õ felsége, mielött az lgy elnyert
várat és jószágokat a fejedelem ıir a Báthori családnak átadná, az emll-
tett 100000 magyar forintot a fejedelem úrnak készpénzben fogja kifi-
zettetni. Ha pedig azt a várat és a jószágokat a törvény õ felsége részére
ltélné, ebben az esetben azokat a fejedelem úr, élete tartamára, örökö-
sei, utódai s végrendeleti hagyományosai pedig addig tarthatják és blr-
hatják, míg ısak a meghatározott összeget, nekik ö felsége vagy utódai,
Magyarország törvényes királyai egészében és hiánytalanul le nem tet-
ték és ki nem fizették. Azzal a megjegyzéssel, hogy a Szatmár" és
Ecsed várához tartozó, Mlogban levõ jószágokat saját pénzén, azon a
jogon, ahogyan azokat a jelenlegi birtokosok blrják, tõlük a maga, örö-
kösei, utódai és hagyományosai számára visszaválthassa, és a visszavál-
táskor kifizetett összeg egészen és hiány nélkül nevezettek kezében ma-
radjon.
A fejedelem úrnak átengedett megyékben levõ végvárak és ezek Őrsé-
gének fenntartására ő felsége a Német Birodalmi adókból évenként
50 000 - egyenként 60 krajcárbı számított - rénes forintot" fog szol-
gáltatni, úgy azonban, hogy az emlitett összeget a végváriaknak ö fel-
sége biztosai a fejedelem úr biztosának jelenlétében fizessék ki.
Mindennemű közlekedés és kereskedés, a lörvényesoı-A megállapított
dlj lefizetése mellett, továbbá a szolgálatvállalás az összes karoknak és
rendeknek mindkét részröl szabad és megengedett legyen, annak hozzá-
adásával, hogy akik az egyik részrõl szolgálat végett zı másikhoz át
akarnak menni, előzetesen a fökapitánynak vagy pedig a föispánnak,
kinek megyéjében laknak, jelentsék be, s hozzájárulásukkal tehessék.
Ha pedig gonosztevõk, ö felségének vagy bármelyik lakosnak Lisztei
és szolgái kártétel vagy gonoszság elkövetésc után Erdélybe, az ehhez
kapcsolt Részekbe, vagy a jelenleg a fejedelem úrnak átengedett me-
gyékbe szöknének át, ez esetben az ilyeneket ó felségének a megkeresé-
sére vagy bármily lakosnak a panaszára, ott rnielöbb törvény elé kell

vette zálogha. Ugyanã szerezte meg ıálogblrtukktnt Bodrogkeı-eszlúrt Is. Halála

után flal ürõköllék. Kerıszlúron másoknak lS ÍDBIÚCLY. Komjálhy Janus) volt
részbirtnka.
“ Fáıed vára a XIV. századtól a Báthnrl csaladé volt, Báthorl Gábor erdélyi
felfidelem halála után Bethlen vette blrtnkáha.
w szauna: A asuızıı ama hımım vuıı, ısn-ben z ıııraıyı zzzpzıuk zıızgızımk,
ısııs-sen ı-ııeıaıııpodás ueı-ını ıı kmiıy mzgııı-wtıı, helyette Nıgybányávıı. mus-
hányável és néhány faluval káryólolla Bíthorl lstvánt.
“ A lénes forint ebben az ldűben 80 dénárt, vagyls '[5 maya!" ferlnlot ért.

453
állítani, s az okozott károkért az ország törvényei szerint megbüntetni.
Ugyanez körténjék õ ısászári S királyi felsége részéről is.
Határoztak abban is, hogy ha a fejedelem úmak átengedett területen
jóazágokat biró lakosok és nemesek közill egyõek 5 felsége országában
akarnának lalmi, ez szabadságukban álljon, úgyhogy a fejedelem úr
hatalma alatt levõ öszes javaik épségben maradjanak. Ugyanezt viszont
6 felsége is meg fogja engedni.
Amikor a fejedelem úr 5 felsége országaiban és területein bármifajta
fegyvereket, szükségeihez képest vásárolni, megszerezni, és onnan saját
fennhatósága alatti részekre szállíttatni kíván, ez neki, ö felségének elõ-
zetm megkeresése után, szabad legyen, úgyhogy az 5 felségét illető
minden vám fizetése alól mentesül.
Szabadségában álljon a fejedelem úrnak, a maga használatára és
szilkségére, bármilyen szakrnáju és állapotú kézműveseket, iparosokat
6 felsége országaiból és területeiröl felfogadni és meghívni.
Bár a törökkel kötött békét mindkét részről meg kell tartani, ha
mégis az la török] a jelen bëceköbés miatt magának a fejedelem úr terü-
leteibõl egyes végeket. és részeket követelne, ezt neki mindenképpen
meg fogják tagadni, s ha emiatt haddal támadna a fejedelem úr ellen,
akkor õ felsége Eı saját, egyúttal a Római Szent Birodalom, Spanyol-
ország katolikus királyának és más külföldi királyok és fejedelmek
ide irányított erejével és támogatásával idejében segítségére lesz a IE
jedelem úmak, amennyiben a fejedelem úr is idejekorán értaíti 5 fel-
ségét, ez viszont nem mulasztja el, hogy a fejedelem úr ügyét a biro-
dalmi fejedelıneknél és rendeknél, továbbá a katolikus királynúl párt-
fogolja s akaratukról és segftségükrõl öt mielőbb tájékoztasa.
A békeszeızõdés megkötésérõl és tartalmáról 6 felsége értesíteni fogja
Lengyelország fenséges ldrályát, és megkéri, hogy közte és a fejedelem
úr, továbbá oıszágaik és tartományaik között jó s megbízható szomszéd-
ság legyen, de a fejedelem úr is igyekezzék kellõképen alkal.rna7J(odni.
Hogyha az ö felsége által a fejedelem úmak átengedett végházak és
várak javításra szorulnak, õ felsége a fejedelem úr megkeresése alap-
ján, biztosokat küld azok szemügyre vétıele céljából, és ha megerősítést
nyer, hogy az építkezés szükséges, a biztosok jelentésére és értesítésére,
a kellõ költségeket a fejedelem úrnak rendelkezésére fogja bocsáltatni.
Mi tehát, akiknek tennészettõl való szokásunk folytán soha semmi
nem volt kedvsebb és jobb, mint hogy istentól reánk bízott népeink jó-
létérõl és nyugalmáról gondoskodjunk, a fentebb irt összes és minden-
egyes cikkelyt és a bennük foglaltakat összesen és egyenként. biztos tu-
domásunkkal és jol elhatározott szándékkal elfogadjuk, helyeseljük és
megerõsítjük, egyúttal biztosítjuk zı többször emlitett szentséges ısászári
B királyi felséget., és törvényes utódait, Magyarország és Csehország k.i-
rályait fejedelmi szavunkra és jó keresztény hitünkre, hogy az emlitett
öszes cikkelyeket összes pontjaikkal és záradékaikkal megtartjuk, és
minden rangú és rendű alattvalóinkkal megtartatjuk. Ennek megtartá-
sára törvényes utódainkat, akiket ugyanis ez a megállapodás érint, kö-

454
telezni akarjuk. Saját kezünk aláírásával, és hiteles filggópeısétünk ere-
jével megerõsltett jelen oklevelünk érvénye és tanúsága által. Kelt Sza-
koluı szabad városunkban az Úr 1622. évében január 8-án.
Gábor sk. Kouactuíczy István sk.

Uflterrtllzltlltlıl Sllltlveflrllš. l`tll1\Alılll|t'l Slelllt-

ınıı-ıut. ıı. a. w. us-au. ı. ı.Aıı„. ızfa. ınızıı-.ı
uıuoıze.
Az erfiflyl rendek I kolouvárl oıiılggyűläen 1072 rnájuıálıııı jóváhııgyták Beth-
len Gábor megewezteét (I. cikkely) és Qyűttal klíelentettétg hogy az átengedett
mawaroıııáal megyékre Bethlen halála után nem tartanak lgényt (II. clkkely),

70

Gyulafehérvár, 1624. július 8.

Az 1624: VI. tc. az egyházak védelméről és a jobbágygyermekek

tanulásának biztosításáról

Az „örökös Jobbáflsíg" ldején a földesúr a jobbáu személyi jogai között korlá-

toıhallı tanulási lehelöséflél. la. Éppen ezért különös jelentănéle van az erdélyi or-
mzgzoıe-A ın Kuvzuızzõ vegzazenzıt. Tzmazzıaızn a rzmizıkzzaı, au a Azzııbgze
guıõım igen ımıwıy buııızıezıeı zúıınıu, magán a rznaszeızıı nem vuwzuwıt, tu.
szen uyanu IZ onflzyfllés lnléıkedél! ı ızökött jobbágyok vlıızııdáıáról (lll.
ıı.), a smııelv- ca a száızmıdre Lı kıterleutetıe az ılyeıı jobbágyok vtsszakovaıe-
léaétın a rnawar ıneflékben követett eljárást (Vll. t|:.). ami nyilvánvalóan az ural-
kodó osztály érdekét unıgllıı.

Az patflmusolcıuık, kik az pnıedicatori rendet iniuriúkknl illetik, és az

kik jobbágyok ,fiút az Lanıisdgtúl ntegfogjúk, büntetéaekrõl.
Az praedicator rend uraink' jelentik, kegyelmes urunk, némely pat-
ronuscıktúl' minémű bosuzúldtal illettetnéndc, főképpen az ecclesiákl-ıoz
való gondviseletlenségek miatt, sót volnának olyak, az kik Dei et homi-
num Limore postposito bona ecclesiastica dilapidarent, vel in proprios
usus converterentfi templumokon való szokatlan cselekedeteket attentál-

I A pfeaıımızz rendezi z pnızmnz ızıkeızzızeı el-ıı.

1 A paıronu; a keıyún jogot gyakorló toldıeúr.
' lılen S emberek lránll félelmtlket félretéve az egyházi llvakit. elpaıarolják
van um nuznuıu-z nmınıfik.

455
nának,' magukat is bántogabıák, mely miatt az isteni szolgálatra sem
édtezhetı-iéndc. Végeztük azért orszigúl, hogy valakik bona ecolesiastica
in proprios usus converterent, tales comperta rei veritate, in mille flo-
renis convincáltassanakfi melyet Felséged tempore d.iaetae irrernissibi-
liter exigáltasson' is. Ugyan ezen praedicator rend uraink panaszolkod-
nak, kegyelmes urunk, hogy volnának némelyek az patronusok közzül,
kik jobbágyok gyermekit is az scholútúl megfognák, sõt ha scholában
volnának is, ki alcarnák õket hozni. Végeztük azért országúl, hogy az
kik tanúságnak okáért, nem egyéb praetextus alatt] nem is öreg korok-
ban mennek az scholákba, kedvek ellen onnan ki ne vehessék, az ki
penig azt attentálná, in pcıena praedeclarata mode eodem exigenda con-
vincálta:sék.°

:nıeıyı orıılııyoleaı Eııııaıızk vru. ap. ıuı.

ut. ı. Mıgyır.

7l

1625 körül. A Csicseri család rendtartása a csicseri és vajáni

erdő használatáról

Bár az erddk még hatalmas területeket iıorilottak, sok helyen már erõsen meg-
togytak. Egyrészt a mezõgazdasági termelö munka puıztltotta az erdóségekeı. A
azılnlófüidek, n iegelñk az erdñk rovására lerjeszkedtek, szőlăket irtványokon Lele-
DlietIek_ Másrészt nagyon sok fát emészLet.L el a kohásuıt A várak épitäéh is
nagy mennyiségű fafityagt'-lt l1as7.nálLak fel. l54B-ban pedig t15l'vé'l1y rendelte el, hogy
EZ tltlk mentén rnindkét Oldalon 200 ről (kb. H0 l'lt) Slêleitégben ki kell vágni a
fák.ıL Enel a közlekedés biztonságát. akarták fokozni. A XVI. ıúudhan már szük-
ségessé vált.. hogy az erdõk védeimérái gondoskodjurıuk Ezt tëlöztû az osztrák min-
tára i5I5-ben bevuelett bánya-erdölendtartáı, amely I faanyag kiméläérűl S új er-
dörészek fejlesztéséről inléıkedétt Az állami rendelkezésekkel egy idõben a birto-
kosok is mabályuzlák e'rdeLk használatát, Az erdők védelme egyúttal egybeesett
8 föitieS\ll'lK Blûn törekvésével, hogy l1t.i|'lčl nagyobb jövedelmet bizleeilsanak ma-
guknak a szokványos iobháyszolgáimúsokon túlntenöelt. A kisebb királyi haswn-
véleiek (`I. a I24. szám alatt) kiaknázása rltelletl. ılántbfölddl elvéteiévei s'Dű.k.ltet-
ıeır a ıobbsgym Aıeuaııeızssegeı. ızzeıõızeı, er-:õket amit tltzıırıazsa, 8 ıwrıáwwıı

Í Allcntál (alleniare) =Ineg'pr6bál.

5 Az egyházi javakat a saját hasınukra forditják, az ilyeneket, ha ez bebiıonyít-
ható, ezer forintban kell elmaraszulnl.
' Az Orsflzýűiés idején könyörtelenül hllltısson be.
7 Prreıextiı: = urugy.
I Az zııızbı, ugyanzzzn mõaon behıımıı tzuıııeıesızer Ken zımrmıııııı.
456
hlflfiflatullıat iS CSBK külön liıelséfl ellenében enledlék meg Komoly lõvedelmet
jelentett a Illalmflkkal azarnbelordllló jobbágyok biııágolása. Az első isrnerl földa-
úri erdórendtartás 1509. február 17-rñl vıló 5 ı Csicseriek nevéhez íűZ6dlk_ Ennek
lovfibblellesılall. lorlnăja az itt köıöll Slöveg, amely két Ung megyei erdő lı.as1.I\á<
IBM! Slâhfllyozlfi:

Mi, Csicseri atyafiak, úgy mint Csicseri János, Csitseri Mihály, Csi-
cseri Ambrus, Csiıseri András és Csiseri Ferenc, item' a más részrûl
Orosz Tamás, Orosz Pál, Orosz János, Orosz László, Jobbos Mátyás,
.lobbos lstván, Keresztes lstván és Daróczy István adjuk tudtára min-
deneknek, az kiknek illjk ez levelünk által, mind mostaniaknak, mind
következendőknek nostris ac successorurn nostrorum nominibus et in
peısonisf hogy m.i látván a mi csiueri és vajáni erdeinknek szánatos
pusztulását mind az íejsze és tűz miatt, erre nézve, hogy ennek utánna
az erdeink ne pusztuljanak, hanem ennyi sok pusztulások után épületre
forduljanak, tekintvén ebben az édes eleinknek dicséretes rendtartáso-
kat és jó gondviseléseketf hogy azért mi is ne látiasunk attúl rece-
dálni,' communibus votis et unanimi consensu! végeztük egymás között
azt mind magunk, mind successorink képében, hogy:
l. Az erdõn levõ minden néwel nevezendõ termő és élõ nyers la ti-
lalmas legyen és se tűzre levágni, leégetni termő és élõ lát, sem kecs-
kének és egyébléle baromnak levesztegetni subad ne legyen, sem mi-
magunknak, sem jobbágy'i.nkna'k, sem zsellä-inlrnek, sem szolgainl-mak.
2. Sõl. hogy az erdõknek tilalma annál inkább megtartassék, adjuk
azoknak gondviıelésére az mi uicıeri és vıjáni blráinkat és polgárin-
kat, mind az mostaniakat s mind az következendõket, az melyek mellé
rendeltük hogy successivis semper temporibus' két kerülõ legyen, az
kik erõs hittel kötelesek legyenek az erdõkre való vigyázásra, kerülésre
és mindenekben az blráktul lüggjönek, és valakit rajta érnek jobbá-
gyink, zsellérink, szolgáink közül, hogy ez tilalom ellen élõ nyers és
ten-nõ fát levág, leéget avagy csak bizonyosan hallatnék is valaki ez
tilalom ellen ııselekedni, mindennemű juris remediumokat és regni
iuristitiumokat' hátra hagyván egy-egy forintig megbüntethessenek,°
toties quoties' ez tilalom ellen vagy vágásán vagy égetésén, elhozásán
lapasztalltatnának, az mely egy forintnak fele az bíráké, fele pedig az
kerülõké legyen.

' Továbbá.
7 A mfigllnk ÉS Ulődzaink nevében és sıemélyében.
3 Az lõõll. lebruâr l'I-i rendlartásra ulal. Sıövegét közzétette a Malylr Erdészet!
Oklevéllãl' l. (BP. IBBU. Sıerk Tagănyi Károly) 174-l7fl. l.
* Recedfll (recedere) =visszarne§y, elúll.
* Közös akaraual 3 egyhangú egyelérlssel.
“ A következő időkben mindenkor,
7 A Juzorvnsıaıokaı. és az ország usnıénykezésı ızuııeıeıı.
Í A Ifildellflrl llsılek űriãfák LiI1ÁSa nélkül ll kivelheltek bírságokıl. (Eckhart
Ferenc: A lüldesűrl bilnletőblrfiskodás ll XV-XVII. s1Á2m:lban. Bp. 1054. ül. l.)
' Annylszor, ahányszor.

457
 3. Hogy pedig mind az bírák s mind az kerülök szorgalmatosabbak le
gyenek az tilalomnak megtartásában és az erdõkre való vigyázásban,
azoknak is eleikben rendeltük erdõ bÍrái\.ıl,'° az kiktül az bírák és ke-
rülok függjenek az erdők dolgában; Csiıseri János, Csiseri Mihály,
Orosz János és Jobbos Mátyás atyánkliait itt Csicserben; az mi pedig
az vajáni eniõ dolgát il.leti, azt mindenekben C.siı.=eri András és Csicseri
Ferenc atyárddiai inspectiojolcra biztuk; mely atyánkfiai szorgalmatosan
vigyázzanak az érdõre, és valakiket rajta érnek, hogy ez tilalom ellen
termő és élõ nyers fát levág, leéget, akárki legyen is az, akar maga s akár
mással ıselekedtese, vagy vágásán vagy égetésén és elhozásán tapasztal-
tatik, azon szerint egy-egy forint-ig megbüntethessék.
4. Ezt is hozzá tevén, hogy még épiiletre való fát is magok hatalmá-
val sem jobbágyinknak, sem zsellérinknek, sem szolgáinknak vágni sza-
bad ne legyen, hanem ha kinek épületre való fára szüksége lészen, tar-
tozzék az erdõbiráktul megkövetni és az erdő bírák hagyják meg az falu
bírájának, lásák meg, miısoda épületre szükséges az fa és mennyire
valo kellessék, és így osztán adassanak annyit az kerülőkkel. az meny-
nyivel az épségét feléri, hogy igy az épitésnek szine alatt módnélkül
valo vágása és pusztifása az erdõnek ne következzék.
5. Továbbá mivel tanáltatnak olyatén emberek is, kik fellebb becsül-
vén az magok hasznát az közörséges jónál szokták inkább minden esz-
tendõnként hajojukat eladni, hogy azért ezután afféle kufárkodás is
megizűnjék, mivel nagy ártatmára vagyon az eıdõnek. hajoját eladni
senkinek szabad ne legyen; ha pedig eladná és megbizonyosodnék, akár-
mi szükségére is mást helyében minálni subad ne legyen, hanem ha
kinek hajója etromlana, tehát tanálja meg felöle az erdõ bírákat és azok
látván hajora való szükségét, adassanak hajónak való fát nélci.
6. Mivell1ogy pedig az sok rétfoglalások" és irtványok miatt majdan
annyira jut az dolog, hogy az Vaskapun innét erdõnek sem tarthatjuk az
erdőt, erre nézve végeztük, hogy az erdõbírák, mind az mostaniak s
mind pedig az kik ennek utánna leendõk lesznek, az falubéli blrákkal és
kerülõkkel együtt kimenjenek és valamely foglalasban ez ideig még
nem kaszállanak, azokat az foglalásokat semmiképen azután elgyepezni"
és újonnan keresztezni*-“ senkinek közõlünk szabad ne legyen, sem job-
bágyinknak sem szolgáinknak. Valahányszor pedig jobbágyink, zsellé-
rink, szolgáink tanáltatnának újabban foglalni, keresztezni, gyepelni.
azok mindannyiszor az blráklul egy-egy forintig megbüntettesscnek;
melyre az bíráknak az õ hitek szerint igen szorgalmatos gondjok is le-
gyen és esztendönként, hogy ez végezés feledékenységben ne menjen,

Ü A külön erdñblrák kinevezése az erdők fölülli felügyelet foknzását és eysë

leıšé tételét Szülgálta. Aláitlk rendeltek az erdõkerülõkel. és az erdõket érlntfi
ülyekben a falusi lıfrãlIaL
" A réLf0§lJlâs itt a [élnek az erdfi rovására lürlénl lerjaıkedéaél. Íelenll.
" Elgyepeznl vagy gyepelııı annyit Jelent, hogy elkerílenl. Vagyis a lefoglalt
lefrlllelet a lefoglaló a maga részére megjelölle.
Ü Kereılûelnl = kerfizltel megjelõlfll. A klvúfláflrfl Súr!! făk megjelölése.
szent György napján" minden réteket, logialásokat, irtványokat meg-
járjanak, hogy bellebb-beliebb az enlõnek elfoglalása ne terjedjen.
7. Annak felette mivelhogy mind Csiserben, mind Vajánban nem ke-
va súmúan találtatnak olyatén emberek is, az kiknek sem urok, sem
lsászárok, sem királyok, hanem ısak lézengok, az kik jobbrészire mind
erdõnköt, mezeinket, halászó vizeinket ısak bitarıgra élik, sõt még az
õsfiaimál is fellebb való szabadságot praetendáinak“ magoknak, erdűnk-
nek, mezeinknek, halászo vizeinknek zstrjávai élnek, süt nem csak él-
nek, hanem ugyan kereskedést is inditanak vélek, ez okon azért vala-
kik azok lesznek és ennek umnna urat nem fogván magoknnk erdőn ha
tilalomban tanáltatnak, az országnak törvénye szerint magok dijjokon
vállouanak" és minden marhájuk" Vesszen az földes uraknál, az mely
dijjokon való változásokkal az földes urak secundtun portionis ipsorum
quantitatem maius et minus'° osztouanak, mert mienk az jószág és mi-
nekünk conferáltatott,“ nem afféle uratlan jövevényeknek. Azért vala-
icik azok hogyha ez után élni akarnak erdeinknek, mezeinknek, haiászo
vizei.nlme.k hasznával, szolgáljanak is tûle, mert valakik lesznek affélék,
mint az méhek között az here, hogy igy mintegy hatalmasul láttatnának
élni hátárinlcnak zsirjávai és urat nem fognak maguknak s nem szolgál-
nak érette, sűt nem ısak fogás, szi.n, mód és praeteıltus" alatt fogjon
urat, hogy annak szine alatt, vagy szolgál, vagy nem, szabadon élhesse
joszágunkat, hanem ugyan örökösképpen, melyre kötés levele” is le-
gyen, és evidenterfi szolgáljon. Melyeknek szolgálatjok rend szerint ez
Iégyen: hogy aratáskor egy hétig arasson, levél hordozásra renddel jár-
jon és egyéb aránt is az mint képes szolgáljanak, mert sokan tanáltat-
nának olyak, ha szolgálatjoknak rendi irva nem volna, kik csak kedvek
szerint vigezninek az szolgálatrul ki-ki fogott urával és az alatt vagy
szolgáina vagy nem, egyaránt élne erdõnknek, mezeinknek és vizeink-
nek hasznával; mert alioquin” ez ellen vétõköt és magukat ez vigezés-
hez nem tartokat mint halalınasokat, más ember határinak uirjával

Ü Afifllls 21-én.
Ü Praetendái (praelendere) =menlséget hoz fel, követel.
Ü A dij jelenthet vérdijat vagy élõdilat. A vérdf] eredetilel a Vérbonzú elleni
védekezés volt, A gyilkos meghatározott összeget llzeleıt áldouıa õaládiának. hosi'
ily Inegmeneküljön a halállól. Késõbb nemuak Kyilkofflăš efielén smblák ki.
A „dljjokon VálI.u7J.anak", azız dljuk megfiıetéaével váltsák meg magukat. A vér-
uıı »mage A mısmlzımı nzıyzzı zzznnı vaıımıı. A lõpzpnk es faunık vemuı
Magyıı-mszagon 400, s nemwzkë zoo, a ıolılıngyzıke 40 Ft volt Az elõaıl. amelyet
Iuti ıérlfl tSelén kellett filellll, a Vérdil felét tetle kl.
'7 A fiiırha -általában minden vuKYonlÁl'EYıt lelenlett.
" [Birtok] reızuk mennyisege szerint nagyobb es kisebb merıeklıen.
lv conlzrnı (nznızm) = zzııııgy, adományoz.
17 Urügy.
il A kuıeslzveı (ıllıeı-ıe oblıgnloılneı snnylı ıeleıu, hey kulelezvenyt kellett ad-
ıılnz õfõkõzzn azt ızg szolgálni. A ızınokwk lzy ız ıuaıak n maguk rt-szerz ,,õı-õkla
]DbbálJ'oil."-at szerezni.
7' Slembelűnó módon.
Ü Eflébkénl.

459
élőket megfoghasanak és ellenek törvény szerint procedálhassanakf'
valakitül comprehendaltauıakfl az dominus terrestrisek" közül avagy
azoknak szolgáitul.
B. Ezt is hozzá tévén, mivel hogy immár annyira innoteált" az nagy
abu.sus" az sok szabad halászok miatt, hogy még egy tál halat is alig sze-
rezhetünk közöttük drága pénzünkön is, mivel az nagy álnokságtul és po-
rasıti vakmerõségtül viseltelvén inkább vidékre kereskednek vizeink-
nek hasznával, kiktül bátor ugyan tudakozzunk is hal felül hogy pin-
zünkre adnának, eltagadják és inkabb viszik vidékre s bosszúságunkra
ott adják el, hogy ez nagy szokatlanság eltavoztassék, azért ez méltat-
lan ıselekedetekre nézve: mind uaiıseri, vajáni jobbágyinkat, zsellérin-
ket és egyéb szolgáló rendeket arra kötelezünk hit és besület vaztés
alatt, hogy valakik közülök akar az Latorı.-zán, Udoaon, akár pedig La-
borczon halásznának ennek utánna, az kik gyalmokat" tartanak és azzal
űzik az halászatog valamennyin az gyalomhoz közösök és valakik jobbá-
gyi, zselléri, szolgál azok lesznek, mindenik külön-külön ki-ki az maga
löldes urának, asszonyának az nekie jutandó fogott rész halakbul har-
mad réazét igazán beszolgáltassa, vagy nagy lészen, vagy kicsiny, vagy
sok, vagy kevés; melynek igazán való véghezvitelére, ha az földes urak
kívánják, erõs hittel” legyenek kötelesek jobbágyink, Lsellérink és Egyéb
szolgáló rendek; is ha történet szerint Yanáltatnának valcrnerñségbül ez
végezésnek által hágók [az kik hittel] kötelesek, még azzal sem gondol-
ván álnokságban tanallatnak, azokat teljességgel az víztül el kell tiltani,
hogy szabad halászatjok ne lehessen; az kik pedig hittel nem volnának
kötelesek, hanem becsületekre blzatott, Valahányszor ez végezés ellen
vétenek, toties quoties az lenne, kit-kit az maga földes ura egy-egy Io-
rintig megbüntethäen és büntessen minden kedvezés nélkül. Ha kik
pedig cılyafénok taııáltatnának, az kik mindezekre sem gondcılnának és
szabad szakálra az ur-aknak az harmadrészt ki nem akarván adni :sak
szabadon halfiznának és vizeinknek hasznát vennék, azokra való inspec-
lióra" közönségesen rendeltük ugyan azon atyánkfiait Csiıserben, add-
ket erdőblrúságra deputáltunk,” Vajában is hasolúképpen. úgyhogy ez
végezés rontókat, akárki jobbágyi legyenek, compefla rei veritate, abscis-
sis omnibus iuridicis remediis“ tizenkét-két forintig megbüntethessenek,

2" Procedáı lıırocedeı-e)=eıjár.

1 comımrıeııaaı leumnı-ehenaere) = meaıoıı. mllflkflv-
I Fısldzıuı-uk.
'-'I nmomaı (ını-Amar:) = kazıudaınazúva, ısmzreıeıõé vaıiıı.
1 vısméıeı.
H A nalam Kemal-Aaıo, amelynek a két sm-ııyı kõıõı: nyiıoıı zsák, ún. káıa
van, szııımn Mıõızeı, ahova a ııaıo ııúmi iranyavaı szemben mznzkuıõ halak
Deúwıak. Gyalnrnınaı ıavaııııan ez ımsa vızzkıızn ıznzı haıúsznı. Eumpabaıı ez
Ázsiában ız ııawon zııeı-ızdı haıasuzzrsıaın, a ıeıi naıızzaıban ıı 161 haaınaıhaıo.
1' A hıı lıı :km jzızm.
=I Fzıugyzızıı-2.
H Dzpuıaı (aepuıar=)=vaıaı-ııırz ıaı-1, knmıa.
S' A :ıoıug ıgamgınıız megısrııereseveı ez rnıııazn Jugı ızı-vosıaı mzııõzsevaı.
460
melynek harmad része munkájokért és [aradságokért övék legyen, két
része pedig az több atyaíiaké, hogy ezaránt értvén az dolgot aiíéle ke-
mény nyakıi emberek annál inkább coertveállassanakšt l-loc etiam non
omisso,“ hogy az kik gyaJ.mot tartanak, arra kötelesek legyenek, hogy
az mikor kivántatik, mikor azoknak az atyafiaknak ahoz való kedvek
lenne, az kiknek emberi az gyalmos emberek lesznek, az gyalommal ha-
lászni kimenjenek és olyankor azmely halat fognak, azoknak az halaknak
harmada az gyalmosoké munkájokért, az két räze pedig az atyaiiaké,
az kiké az gyalmos emberek lesznek; ugyanezent kell érteni az téli, jég
hálárul való halásmtrul is szákokkalf' mint az mikor falujul mennek ki
az emberek, avagy ha csak rész szerint is, mindenkoron ki-ki az õ földes
urának, asszonyának az neki jutando fogott rész halakbul harmadát iga-
zán beszolgáltasa, ki-ki becsületi vesztése alatt; mert az mint íellebb is
meg vagyon irva, valakit ura s asszonya akaratja ellen halászót, vagy
pedig hittel nem kötelest az inspector“ atyafiak az vizen tanálnak ha-
lászva, tizenkét forint az blrsága, az melyért az arra rendeltetett és már
megnevezett alyaíiak mind magok személyéhez, marhájahoz hozzányúl-
hasanak az nekik adatott authoritás" szerint, mind Laborczon, Udocson
és Latorı.-zán. Mivel pedig tanáltatnak sokan olyaténok is, akkik nem csak
az felül megírt módok szerint űzik az halászatot, hanem két kõzzelfi'
tapogatóval" sokan pedig horoggal és vesszéıskéjek kömyül varsákkal,“
az olyak is, valakik ezután azok lesznek, különben az vizeken való halá-
szatra ne bolsájtassanak, hanem az [elül speciíicalt conditiók'* szerint,
valamit ezután íoghalnak, annak harmadát ezután ki-ki az õ földes urá-
nak, asszonyának beszolgáltatja; ha pedig valakiket azok közül az inspec-
tor atyafiak rajta érnek, hogy d.iversumot“ cselekednének, az olyakat

M caenzeaı (eeeı-eeı-el = nleglenylı, meglzunıeı.

H Azı sem ınellszve el.
U A mk eınelõnala. Ket kõııv alakú, középen ken-azılıe kõum al-aenesıa el-sanen
neayazõg alakú nalõ, alaalz vaaekkaı ıezzlk súlynealzlzú, nagy kannyeblzen sılllyezl-
len el. A lıaleı a jezlze vegen leken az engealk le melyen a vlzbe, ezeıleg uslılz
azakaı eynıús rnõgõıt ez a halakat a lealze vagaıı lyukaken kel-azzal leereszten
nnlakkal lıaiıiak a szıkak fele. Aınlkar az alırancsnk között klıezzlıen lenaıakkal
lwazekaıleıeaben alle ee a vız ezlnen úszú ııallekany nalea (pedzõı jelzi a nalaı,
gyeı-.lan (elnúzzak a náıeı.
II Felugyelõ.
I ı-laıaleın, ıelnaıalnıazas.
I kezzel, a Lapegaıe fellıasznalamval.
W A ıapegam veszzõbõl lent, vagy veazzõvazza eılaneıı alul es felül nylmıı
lan-msazeı-enni, amellyel aıaaae man vlazzımaraaı aakeıy vlzben lene: lıalaezni.
A naıaez a vízben leel-szú a ıapagzıõı ez a lzenne rekedt lıaııkaı kezzel kıenıeıl.
*I A rekeszıõhalazzatnak ket lurmalsı-6l van lıı aza. Az egyik a veleze (vesz),
aıneıy nazlbeı kuzuız lel-eıõıallzõı ee kunõbõl allen. A kurıõben ınaı-aaıak ez „aa-
úazaız nalak. meg allovlzı nalsezaıban l-Aaazııaııak. A nıúslk a vana: veeszalzõl
vagy kalõlıoı kazul: halaszú eezkõz, nyılaza (van-ask) ıõlıaev alakú; a Deıeveaı nal
úıjaı elzın-ıa. Faıyõvlzeknen az nıaeeazaklzan egyaıanı alkalınazıak.
H A leıeanzıı leııeıeıek szerint speemeal (sneelKıeare)=lelzeıaı, ıeszleıezve
lraalza ıaglal.
*I Ellenkezaı.
48|.
az vizen való halászattul mindjárast eltiltsanak tizenkét forint biıság
alatt, és az tiltás után valamennyiszer az vizeken halaszva tanáltatnának,
mindannyiszor az felül megírt mód szerint megbiintethesék tizenkét
forintig, melyért ut Supra" mind magokhoz, marhájokhoz honá nyúl-
hassanak. Ez jó végezä pedig arra valo, hogy más emberek jobbagyi
annál inkább ne merészeljenek vizeinkre való halászatra és erdeink va-
gására bátorságot venni, látván az magunk emberi között való szép rend-
tartást és dicséretes rendelést.
9. Az több jó végzések között pedig hogy ezt se mulaszuk el, igen
szükséges, mivelhogy mindenütt s az szerint itt is az mi kisiny jószá-
gocskánkban felette igen elaradott az sok gonoszság, az mely az isten-
nek igen ellene vagyon: erre nézve azért mi levelünkben adunk hatal-
mat az mi megírt ısiaseri és vajáni blráinknak, polgarinknak, mind az
moslaniaknak s mind az következendãknek, hogy minden gonosztevõköt
jobbágyink, zsellérink, szolgaink közül kikereshessenek, tolvajokat, pa-
ráznákat,.lop6k.at, lélek.mondóltat," blrájoknak engedetleneket, mezõkben,
erdőkben, rétekben, kertekben szántszándékkal való kártevõket egy-
egy forintig megbüntethesenek, valamennyiszer eztéle vétekben tanál-
tatnak, avagy bizonyosan hallattatnak; hogyha pedig szolgaink közül
tanáltatnék ezféle vétekben valamely, azok felõl az birák tartouanak
magunkat elsöben megtanálni, és mi is tartozzunk, azok felõl megbizo-
nyodvan, megbüntetni vagy törvényt s igauágot szolgáltatni,“ kit hogy-
ha nem ıselekednénk, tehát azokat is szabad legyen az blráknak az udva-
rokon klvül megfogni és egy forintig megbiintetni és mind jobbágyink-
nak, Lsellérinknek, szolgáinknak ezféle vétkekért mindenkor szabad le-
gyen az birúknak egy-egy forint ára zálogát elvenni, vagy ha zálogát nem
tanálná, õ magukat megfogni és az lélekmondókat az kalodában" vitelni.
Mely dologban az blrak is, ha restelkednének, avagy pedig kedvezést,
atyaliságot, barátságot, szomszédságot és komaságot néznének, tehát az
gondviselõ atyali végére menvén az blrákon vehesse meg azt, melyet az
bírák másban elledezni és titkolni akartanak.
10. De mégis hogy az erdõnek tilalmâra térjünk és hogy annak pusztí-
tásátul inkább megszünjenek, az bírák minden holnapban az egész fa-
lut udvaronkint megjárván, valamely ember udvarán élõ és nyersfát
tanálnak, szorgalmatosan kikeressék; és valamely ember magát helyes
mentséggel meg nem mentheti, szintén azon szerint, mint ha levágásán,
leégetésén avagy elhozásán tapaszıaltatnék, azon szerint egy-egy forintig
megbüntetlıessék, valaki udvarán afféle nyeıs és élõfát találnak.
ll. Ezt hozzáadván, hogy az épületre vágott fának és az omlott fának

“ Mint lentebb.
5 A léleklriondas annyit lelelllefi, hogy valakl káromkodãsban, szllkozódúaban
a lelket errilltelte (bslelelkfl, Urdöllelkfl alh.).
Ü Az űrlııčkhrz kell Iordlılnl, 5 annak kell llélkeınle.
Ü A ltılodı leudúllıkuri mefiıégyenlib lıllnletfleszköı. Két cölapre erősllelt desz-
ka, amelyen harom lyukat vágtak az elllélt feje és keıel Számára. Volt llbkaloda
ls. A klltıda a biró haza elõtt állott.

462
az ágait is magával együtt az omlott fával szabad kihozni, de az mellett
más élõ és nyers fa le ne vágattassät; ebben pedig cum bona examina-
tione“ ıselekedjenek az ardõbirák ad abusus tol.lendos.“
12. Nec hoc pı1ıetermisso,°° hogy valakinek szekér körül való szer-
számra vagy ekének való fa kívántatik is, semmiképpen az erdõbíró híre
nélkül ne legyen szabad levágni és elhozni felül megírt büntetés alatt.
13. Az ki pedig más ember készített fáját, deszkáját és karóját elhozza,
comperiáltatván" és megbizonyosodván reája, azt is egy forintig bün-
ızıhessek bızáinı: ez poıgimı-tk.
14. Hogy pedig az tüztül való félelem armál inkább eltávoztassék, min-
den hónapban az bírák esküttekkel együtt házankint megjárják az falut
és megparansolják, hogy az kéményeket és kürtõfket szépen kiseperjék;
és az kinek rosz kéménye tanáltatik, elsőben intsék annak megcsinalá-
sára az haz gazdájéte holott pedig nem fogadván, más kerületkor vonják
le közönségesen az kéményét; jobb hogy az jó gondviselés fennmaı-adjon,
sem afféle engedetlen és szófogadatlan ember restsége miatt sok ember-
nek kára következzék.
15. Az többi között [az is igen] illendõ az beirattatásra, mivel az szom-
széd falubeliek majd nagycıbb...' inkra, hogy sem (Lslaseri és vajáni
embereink, az végre, hogy az eltávoztassék . . P mogyorósiaknak és vidé-
kieknek vajáni erdõbeli favágás; item Újfaluban és vajáni határban levõ
réteken vesszõvagás, mind az iszkeíeknek az csicseri és vajáni erdőkben
való favágás tiltatik, mely ellen ha ıselekednének és hatalrnaskodékép-
pen hıtárinkra mennének. ország törvénye szerint való poenát incur-
ráljanak.“
16. 1-fogy pedig az mezõkben való régi dicséretes rendtartás annál in-
kább fennmaradjon, azoknak az gondviselésére felül megírt atyánkfiait
rendeltük és hagytuk, hogy mind tilalom-tartásban s mind életbéli lopás
eltávoztatásában annál inkább jobb modalitás” tartassék, és hogy az
mezõkbeli õszi és tavaszi vetések és azok között való parlagok tilalma-
sok legyenek és közülünk senkinek egyikünk az másikunk földére, sem
jobbágyinkéra, tilalmas helyen valo parlag füvére követés és engedelem
nélkül az parlag gazdájának reá ne üthessen, ez levélben való belöl
megírt büntetés alatt, hanem ki-ki czövekes lova.it“ az maga és jobbá-
gyának parlagán füvelje és onnét is más embemek kárt ne tegyen. Ha-

ı ı cm ı mıııõı ı vlıılnı wıııııu-ııı ııiıııı nem nıvııııııa.

ıı :I/ı un ı wrboı ı ııııılrvı mi-ıııııınıı mııu ıızın uıvııııııb.
Ü -V6 vllflllatlal.
0 A visszaélések megszilıııeuséı-e.
" Azt sem hagyva nzyeıı-ıızn kıvuı.
*I coıııpeı-mi (em-ıipeı-ıre)= ııııakap.
äplcäsıeteı me sim. ınzun-ıı ıınzuı-A-ere)-nzızıızaııa, ıuı vııamııe.
“ A ıõ ıekıeı-Aeı ııuıeıeı ıııúnyvııı) Kısusııaı. a a ııuaı ınszık vezet a Kõıaıze ven
panyvás clwekhez vagy kırohoı hurkullál. Az így klplnyvázntt lö uık annyira
ıavoıodııııuıı el z ceveıuõı, zi-ııenııyıfe a ımeı znzzaız.

463
sonló értelemben lévén az tarlúk felöl is. Ha pedig az szolga kárt tétetne
az ura czöveks lovával valakinek, comperta rei veritate egy forintig
büntethessék az bírák, salva permanente praerogativa nobilítal`i.“ úgy
hogy elsöben az szolga felõl requiráljak°' az bírák az urat az káros em-
ber instantiájára." et requísltione praemissa“ az is sub insaripto modo“
tartozik satisfactiót ímpendál.ni,°° 8 ha az requisitio után nem akarna
contentatiót" tenni, az udvaron klvül megfoghatják az bírák az coutu-
max“ szolgát és egy forintig megbüntethetik.
17. Mindezeknek jó módjával való megállására mi felül megírt sze
mélyek kötelezzük magunkat száz forint kötés alatt” ez jelen való leve-
lünkben ily alkalmatossággal, hogy valaki közülünk ez ellen attentálna,“
ezt vel in toto vel in parte“ meg nem állana, hanem általhágná, infrin-
gál.ná," jobbágyit, zsellérit, szolgált ez tilalom el.len vétököt tueal.ná, de-
fendálná, protegálnáf' és azoknak quovis modo" pártját fogná, totia
quoties az lenne, ak.korbéli vioeispán uram Ung vármegyében lészen
egy szolgabírájával és esküttjével együtt csak házátul is kijöhessen min-
den exmissional.is" nélkül és az meg nem álló félnek marhájábul és jó-
szágábul az száz forintrul exequálhasson irremissibiliter,7° az mely száz
forintnak az harmad része ispán uramé legyen bíráival és esküttjeivel
együtt munkájáért és fáradsagáért, az két része pedig az templom szük-
ségire az egyházfiú kezéhez resignáltassék." tam de rebua et bonls mo-
bilibus, quam etiam iis non invenljs vel minus sufficientibus immobili-
bus, toties quoüa praesentibus literis requisiti fuerint ab altenıh-a parti-
um, praesentem transactionem [non] observanhem exequálhasson, nulla
penitus praehabita citatione, apellatione, contradietione, revooatione,
praesentis transactionis inhibitione, repulsione, novo judicio simplici

H6 A nemzıı kıvaııssg epsezızzız muıauavaı. rzeıı azt eı-ıene, nap a raıdzznr

eıfiıı Kzıı az ııyzn zzoıgaı ıeıeıõsegfe vuzmı, ez mu zıumf zzzıııa i-ıuı ı izomz-
lést behalíani, ha a földesúr az elégtéíeladást meglaaadía.
H az-quıraı ıfzquırere>=ızıı<m=_ mzgırzm.
~"7 Kérelrnére.
“ Ea a ınegkeı-ess megıttrléntével.
W A ınesleialı módon.
W Eıemuzız zzaıuıvaıııı. ımpenusı (impzmimı = ııısıı, :min vzıımiız.
'I Kieléııíıést
Ü Makacs.
'2' Kötél = kdıelezeııseg.
'“ Atıenıál (aııenıare) =megpr6bal. megıamad.
H vagy egeszeızeıı vagy reızıeıeben.
U lntrlneál (ıntrlnıere) =m:ıtISr. széııür.
ff 'ruezsı (ı.ueı-ıı=„ıuzımzz, aeıemnı ıae(znu=re)=veazımzz, pmıeıaı (vi-oızze
re) = párlfoflol.
*I aarmeıy modon.
W Exmısslonıııs=iuküıduıt, kıkiudetsı level, pai-anas.
W Eııequaı (eıısequ|)=elvéızez, végi-ehajt. lı-remlssıhıııter-=eıeı-igedheıeuenul, ir-
ıaıınauanul.
H Az zgyızazfiú, mi-.ızzı ızmpısmzzoıu, ıuı a ıempıom Kai-uı ııuıunxaz mim-
laLbk.at végzett 3 a jövedelmek szedelében közreműködött. - Rulgnúl trullnarel _
vısıalızel, lulıaı.

464
vel cum gratia, nullo itidem iuristitio, vel festis diebus aut aliis quibusvis
processibus remediisque iuridicis, bello denique, mõse, vindemia, diaeta
obviare aıbstareque valentibus." Melynek nagyobb bizonyságára &
erõsségére adjuk ez mi pesétes levelünköt kezünk írásával roboralván“
úgy mint közkézhu Csieseri Mihály atyánkfiának, hogy valamikor ez
ievelünkre valamelyikünknek szüksége lenne, az hova szükség lészen,
tartozzék elõlhozni, hogy ez felül megírt kötésünk szerint elõimehessünk
dolgunkban.
18. Hogy pedig az felül megírt.. .° annál inkább világosabban kitessék
ezen végezésünk, ez is annectáltatott" hozzája, hogy...“ napján min-
denkor kimenjenek az bírák és esküttek és az határokat megjáı-ják és a
hol azoknak defectusában" valamit vennének eszekben, az földes urak-
nak mindjárt adják tudtokra, az kik az...' fogyatkozás lenne az hatá-
rokban, mindjárt szépen eligaflthassák.
19. Mikor pedig isten makkot ad, egy forint bírság alatt tiltatik, hogy
senki szolgája az nıakkot ne rázza, poznával ne verje, egyébaránt ha ez
ellen tanáltatik, magának tulajdonítsa büntetését.
20. Az vadalma és vadkörtvély fa is felül megírt büntetés alatt tiltatik,
hogy senkitül ne vágattassék.
KLtvetl(eı:il( öt aláírás.
ııııyır eranzeu oırlevelıar l. ısıerlıeııaııe 'ra-
ıaııyı K. ap. ıuıı ıı1. ıı. m-aa. l. ııııyır.

„ ı em ı mi-Dal ı aınn-os ronıııuııı mlııı nem oıvıınım.

a 4 :m ı ıonıoı ı aınlmı ıonıııuııı mıııı nem oıvıılııw.
u V. em ı sm-ızoı ı pıpıro: roıııaıvsıgız mıııı nem ızıvııırıııa.
7' Mind inlô vagyona és javai után, mind pedig Elek nem lélében vagy elégte-
lensége 999!-én ingatlana] után is, mindannyiszor, ahányszor a felek bármelyike
Jelen levelünkkel megkersl õket, az ment megállapodást meg nem tartó! végre-
hajthasaák, leljfiéggel minden elčzelu idézés nélkül lÍIB', holy B fellebbezés, el-
lentmondás, vismavonás, az illeni megállapodás ellillăâa ÉS ellenzke, egyszerű
vagy kegyelembõl engedélyezett penliítás, ugyancsak valami törvényszünet vagy
ünnepnap, Vay más bármilyen bírósági eljárás és orvoslat, végül háború, aratás, szü-
ret, orsıággűlés nenl állhat útjába és nem lehet akadálya. - A perújítás a peror-
voslat eyik forlnája Voll. A perveazlõ az ílêlet után érdemi Új ltitofllˇitékok lel-
sorakoztalásával attól a blráságtól, amely az üflet az első alkalommal lárQ'alta,
a per űlrafelvételét kérhette. Ez volt az elysmrü perúiílás. Ha a perûjrafelvélel
után pervãies lelt, vtlfl a perűjiláara a jog szerint nem volt lehetõség, bírói
paranccsal kegyelemből lehetett perűjilâst kérni.
71 Hoborűl lrdborare) = n'ıeger5Sil.
7* Annectál tanneıılere) = hozzácsatol.
75 Hiányában.
 1626 õszén

Kemény János Önéletírásából Bethlen Gábor utolsó hadjárafa

A háború ínlyuıtáın D uehek leveles: uibn meilerelnletle l lellélelél Innbk,

l\0D' Bellılcn Gábor újból legyvefl Í0§.l0n ü Hıbıbllrlok ellen. 107.3-lfln, majd
1026-bin Velelšll űjlbb hndjáfllnt, .llnelynek lbrálı lflbbizfll' er! el kılbnll ered-
rnénydıel még Walleıuıelnnıl, n I-labsburzok hlreı uoldosveıérevel ııemben Iı.
Ezek aı eredmények ızflnbnn nem vállak elelendők lhbvı. hogy a nlllolshurll bé-
kében loglıllflknál lñbbel, tudjon klkénysıerltıenl E Habsburloklól. S6! az 1614 má-
jusábın Béfibfll, mllrl lflifl dfleelnbefébên Pıflsüllybln ll!-1ll.1l\ békében lrıég neki
kellett néhány kisebb engedmény! lennie. Az űjıbb & újabb Iellepbre E nyufitl
növelõêgelëk üulănünêk Belhlent, de azután sem anyagi lánlogllást nem nyújwl-
un, um pzaıg z 1-mızzızuı-ıuı: zum nem ıuamk ıeıwıııı nu. how ugiueg neıııuı
kellell helyűllnll. A rendek egyes képvlselõl, mint pl. Thurıó Sıılllszlb nádor.
majd z helyen ıepõ Eııznıazy Mıkıõz ez Pazıı-lány Pëızf zzızıgõmı el-ızız egz-
nuen Bethlennel awmben fuglllhk Állást, és nemeyııer ı lelyvere leıflnwláıt
ıflrıeııék
Bel-hlen 'mint erdélyi lejedelem E Pflflı addfllellje Voll. Q Ily ehllek h0'I2-l.|űl'\l-
Mall ll lılzlnılhnlı kellet! ı Hfibıburg-Gllenu küzdelerltheı Fgyúllll Iörük :emle-
llet ls lel lklrt blunálnl n I-lıhıhurlok erelének ltltwenllléıére. A lbrök 102%
hın él N20-bın hıdıerelel kllldün Bethlen hıdmflvelelelnık láınvllllıáıı. Nıflobb
erőket nem tudott ldnl, l'|Ie'fl N25-ben Íllibb peruı hıdjárıl keıdõdütl, amely Tö-
l'\1k0rS2á§lÁl illy uõleıfllzbekel klvfilll. A lflrfik ıegflfieg különben is nnQ'o|1 ve-
szélyes leyver volt, mert n lörükõk magyarországi lerüleleket puızllınluk végig
b hılıllnuk klieflalíhêre hllnlllák ld az ulkılmıt.
Beüıleıı Gábor N20-l lIIıfljÍI'BIÁL B Ibrüll ıedlıég érlékét és l Iñrbkhbz Való Vl-
ızõııyı vıuznmz mz; z ıwı-zızııu xzıııeııy .mıı-zz vıummıekzzazı. ıczıneny .vımı
(NM-1562) Bethlen Gábor, Ilmjd I két RÁKÓCZI lldvallblı-A élL l'I-ben mint II. Rá-
kãcll Gyfllgy hldvellfi lelıyeloruágl hltljlrllábın lıldl' Ítfláfil Itllnll, B oil
lfll Illfl önélefilllát.

l"Jen l82&dik ősz felé esmét római ısászár ellen hndrı indulánk. En
ekkor jártam tizenkilencıedilc esztendõmben. VA:-ad felé menvén k.i, és
az Váradi bányában' levén szegény fejedelem, maga jelzászlójának is
hordozását ıeám bizván, noha fõ innyaadója' is voltam, arra vicejül'
rendelék, úgy emlékezern reá, váradi Gurgóı.-L Mihált; 6 volt sok ideig,
azuián Dániel Ferena volt vicém: nekik kellett hordaniuk az fejedelem
italját ls, mikor helyben voltunk Fejérvárıtt, télben az Sebes vizérõl.

Í A bânyı .I légi nuyar nyelvben lürdõl ls lelenlelt. ll! ebben nz értelemben

lılsD'iáUl, Q l Várldlôl néhány kllolnélerre G6 Ptlspökfürdõre ulal.
Í Jelúıılú =l0vué|1 Llfllô. - Fűlnnyn-ld6= ldpolılrnok.
3 VICC = IIEÍYEIIES.
 nyárban az királyné asszony fomásából, mely Kisfalud' felé van; más
helyeken lévén s járván, az hol alkalmatosb vizet találtunk. Az jel-
zászló-hordozáara fizetéaemet többltvén, lovat aranyos szerszámmal pár-
duczbõrrel ada; azon bányában azért szegény fejedelem maga kezeivel
szegezé fel az kopiára az jelzászlút, s adá kezemhez, megszerencséltetvén!
Az zászló veres kamukáraf négyszegüre, aranyas aimerével vala készit-
ve, rojtjai és lelüggõ, öreg gombos boncsókja' veres selyemmel elegy
aranyfonalból varratva."^
Váradra azért bemenvén, ott sem késtünk, az hadakkı-ıl felindultunk;
midõn kimentünk Váradrúl, az ló én alattam lassú járásban elesék, kit az
fejedelem adott vala, hogy az jelzászlónak is töve felõl egy darab eltö-
rék, melyről ls sok roszat omináltanal(,' de az Úrislen jó kimenetelt ada
azon utunknak is, noha nagy szerencséken forogva. Ez expeditiója is az
fejedelemnek volt correspondentiájából' töröknek és egy Manczfeld ge-
nerálnak,' ki az imperiuınbeli némely confoederatus" fejedelmek aka-
ratjokból conlinuálta" az római császár ellen való hadakozást; és ezek-
kel kellett volna ternpestive" rnegegyeznünk és conjunctis armis“ hada-
koznunk. De ezt római császár is jól tudta, mert inl.ercipiálták“ vala az
abban járt embereket; 'hıróız vármegyében Sklabinyán lakott egy Révai
Ferencz, egyébiránt mind religiájában,“ s mind egyéb dolgaiban igen
âllhauıtlan, rosz erkölcsű ember, ki azelõtti rebelliójáért azzal caplált
volt gTáüát“ ısászárnãl; ekképen azért császár armadája eleiben ment
Valenstein nevű generálissal."
Ez Valenstein igen hires, gazdag szerenısés ember ls, de felette kegyet-
len, negédes, dühös ember, halálban buborékolva gyõnyőrködó ember

ınırınınıeı ur ıııvııııı-vı ısııııy unıo uvanı Ivıymeı.

ıı nııınııızoı mr uaõıııı ııız ııuı ııınıoıvı (sııııy uıuo eredml lflvlfleı-
^ Klifılud helység A186-Fehér meyében.
I Dııııı.ızuzuveL
Í A bûnllok lfirük lıallara ellerltdt ıásıládlfi.
7 Omlllűl a lılln l0mlnal'l)'=l6fl0l.
1 Eıpedlılu-hadjárat. - Corı-gpnııdenua-levelezéı, laııeımtıeıeı; eomıpan-
denı= levelezõ, tudósító.
" Ernst Graf v. Mansfeld lábornok.
W lıııuerlum - Német Birodalom. - Confoederıtus = ıwveuéses: eoı-ıloederıuu =
ızımızez, Azevzuwzez
Ü Conllnuál (cunllnuare) = lolyllll.
II ıdeıebeıı. loımr.
Ü Seregtlııket euullve.
“ lnlerclplál (lnlerclliere) = úllában ellol.
IB Val ımıza n.
'I ıuvzı ı-`zı-em; 'rum megye ıõııpáıııı von. aza-„len :M hıuımızııoı- azmızn
mellé állott. - Capıál (caplare) = megnyerni iflekezik. - Grılla == kegyelem, kegy.
I' Aıızmııı wznzzı l-:umzıuı v. wııızıızıeııı (ms-10:4) mm-vaorıııgl nagybıı-wım,
Frledllnd herfille, a harlnlntévu háború elylk kiemelkedõ hldvefzére. A már
nızzhıuuabõı urauõ ıuaszrzgzv. mwmıı. mo-hun Kzgyvzzzızıı ızn, mia mm-
nyerle balılmál. 1636-ben meflyllkolük.

30' 467
vala, kirõl irnom nekem nem szükség, mint hadakozott ısászár mellett
hűségesen, miképen degıadáltatott" gyalázatoson, viszont reá szonılván
mint restituáltatott," azután is mint szolgált, és büzt költvén hozzá, gya-
lázatoson mint öletett meg; azt az imperiumi historiák declaráljákf"
noha irtál: az mint tetszett, talám nem mindenekben az dolgoknak igaz-
sága szerént. Nagy haddal ment igen eleibe Manczfeldnek Valenstein,
hogy impediáljafl alájüvetelit és egész Szilezián által mindenütt rajta
kapdosott: de vitézül csak eljütt, noha nem lehetett ugyan kár nekül,
kivel egy Kun Ferencz nevű szolgája az fejedelemnek jelen volt, s jütt
az Jabionka havasán által Trencsin felé, kiben correspondens volt az
trencsini úr Illyésházy Gáspár evangelicus ember."
Ekképen azért Manczfeldnek kellett volna megegyezni velünk Palánk"
táján, az töröknek is hasonlóképen, és mindkettõben igan megcsalatánk,
csaknem rajta is vesztõk az dolgot, mert Manczfeldet Vaienstein tartoz-
tatá, az budai vezér is Murteza passa Nógrádot obsideálá;" mi pedig
utunkat continuáltuk az hadakkai. ltt az fejedelem nagy busulásban vala,
mert mezei fizetett és szinhadát elõljáróban Horvát István mezei gene-
ráiisával eiküldötte vala, hogy megsegítené és egyezne Manczfelddei.
Ennek hlrét császárnak megvitték, más felõl azt is, hogy Nógrádot az
budai vezér megsüllotta; azt is féltvén, és Manızfeldet is meg nem tar-
tóztathatván, Valensteint az armadával revocáltafl ily rendeléssel: hogy
Nógrádot megsegitvén s az törököt alóla elvervén, az vélünk való török
conjunctióját“ impediálja; azonban az Manczfeld hadának is eleiben
eshesék. heket az fejedelem is értvén, mind igaz magyarságára nézve,
Nógrád is hogy pogány kézben ne essék, mind maga szerencséjét is félt-
vén, hogy szakadozva ne tanáltatnék, szüntelenül szorgoztatta az vezér
jövetelit, alattomban pedig titkoson megbiztatia az várbelieket is, várta
volna az Manczfeld hadát és annak eleiben küldött maga szlnl-ladát is:
de mindeniknél előbb jutván mi Palánkhoz, ime az ellenség is úgy se-
rénkedett, hogy minden nehéz terhet elhagyván Ersekujvárnál," mint
kész harczra ısak úgy jütt, hogy akár az Löröket lephesse Nógrád alatt,
akár mireánk vagy Manczfeldre tanáikozzék elébb, tartozás nekül meg-
lıaraoijon, az minthogy nem hogy külön külön nem birt volna akárme-
lyikkel is, de mindegyütt is nagy gondot adott volna, mert csak német

W Degradál (degradare) = elmegy, leiokoz.

Ü Bzsllluál (reılltuere) = vlsszıálllt, Vlsszahelyeı.
I A birodalmi llirténetek. A harmincéves háborúról szóló egykori leirásokra
ulal. - Declarál (declarare)= klnyllvánll.
Ü Ilnpediâl (ilnpedlre) =Bl(8dály0l.
I ıııyeslıfizy Gáspár Trencsén ez Lions megye nsizpánia volt
W Drégelypalánk (Hont rn.).
7' Nógrád vára 1544-től l5B4-lg volt a lürök fennhatósága alatt. - Olsideál
(oızzıazıe) = kuıuızn-, ozuzmoı.
5 Rûvocál (reVocare)=Vlsı7ahlv.
I Oszekbllelêsét.
7' A hadsereg csak :ı napra valo élelmet vlıt magával.

463
válogatott, jó és exercitatusl' had több volt harminczkétezernél, azokon
klvül magyarság az palatinussal Eszterházy Miklössal, horvákfıág Zrlnyi
Györgygyel.” Midőn azért Palankhoz érkeztünk volnrı, ott akarvan meg-
várni az conjunctiót az törökkel, az fejedelem ısatát" bocsáta Érsekújvár
felé Egri István nevû igen jámbor, bötsületes vitézi kapitány emberrel;
azonban palatinustól követ érkezék, Kiri János nevű úrember, békességnek
tractájára,“ ki midõn tractálna, jüve hir az esatától, hogy hátán hozná
az ellenséget, és segítés kevántatnék; kinek segitésére küldé Böjti istván
igen hires vitéz kapitány embert, az k.i igen szükséges idõben érkezett,
mely segítő matát, maga az fejedelem kimenvén, az seregekbõl kópia
alatt számlálva bocsátott vala bizonyos számúakat, maga is kimenvén
az fejedelem Palánkig, várváıı az török hadakat is, k.iket sok ijesztéseel
és pexsvasiökkafl* nehezen mozdlthatott vala el Nógrád alol, mindaz-
által utoljára megizenvén, hogy jü az ellenség, fõlovászmesterét Balási
Ferenczet küldvén az vezérhez, és az agák” elött megmondatván, hogy
h`a valamelyik rész-hadon esik szerenuétlenség, hatalmas csásúr elõtt
ö lenne oka. Nem vevén azért tréfara, megindúlt; elõljúróban érkezvén
az pesti tatárokkal Iván aga, ki tisztviselõjök vala, azt az fejedelem meg-
ajandékozván, mindjart bolısátá az ellenség eleiben az meglrt két ma-
gyar tsatának segltésére, kik olykor érkeztenek, hogy az ellenségnek
könnyű hada, az magyar és horvátság az mieinket megnyomván, háto-
kon hozták; megújulván azért az érkezett tatársággal, s reménséget vevén
több török és magyar érkezése felõl is, mert az tatárság sak egy zászló-
alja vala, de igen vitézül emberkedvén, az futó äata is megfordult, S
ekképen az űzõket is megfordltottak, és szinte az derék armadára haj-
tották, mely azt használá, hogy az ellenség is tartozkodvásban jüne, az-
alatt az török hada is elérkezék. Az palatinus követjét az fejedelem ily
szókkal bocsatá: Mivel az urad mint mediabor pacis,“ tégedet ily szines
követséggel tractára botsátott, más felõl azalatt ellenségemet reám hozta:
azt érdemlenéd, elüttetném fejedet (valóban meg is szeppent vala Klri
János uram), de hogy megesmerjed mind te keresztény fejedelmi indu-_
latomat, mind az urad megtudja, hogy reménsége szerént való salárdsá-
gával nem használ, és készebben tanal mint sem gondolta; azért ez utlal
menj el s mondd meg: elvárom az uradat vele levökkel, s lstenre blzom
az szerencsének kimenetelit. Ezzel elmene az követ, el.kisir1etvén néhány
magyarokkal; az fejedelem pedig dobot üttetvén, mivel mások igen el-

H I-:ıereiıatus = gyakorlott, tapasztalt.

I Esterházy Miklós :ról ılsaz-1845) nııylılı-tokos, ıa2s»tõl az orszaı nádoıa
volt A nal-lor rsııega; xelkzlëst hirdetett Magyarorszagon, es az udvar z felsõ-
ıurıu-lıı pıraıztlellıela level-ësëre Kuga.-llztt :Doo ımzyaı- uolt-lost lr wallznsıeııı
rendelkezésére bocsáloııa a Bellılen ellenl harcban. A felkelt hadat ıı nádor vezette.
zrirıyı György grõı usus-laza), Zrlnyl Miklos, Aı költõ apja. 1022-wl volt hnnmt ban.
1' A t-.sam ltt kisebb, lelderiıéue szolgáló csaaalot Jelent.
1' Kiri (Kéry) Janos Baluıaagannat lmplıanyıı volt. _ 'rı-a=ı.a=ulrgyaıas.
J' Peısvaslu = mcggvóıés: Dersvaılzál (persuzıdere) = meggyõı, rábeszel.
1 Aga = uızı, elõıjáı-6.
f“ Bekeküzvellwfl.
nszlottak vala, én pedig sátorának általrekesztett részében hallgattam,
mig expediálá,” tudván maga is az fejedelem, én levén jelúszlo-hordcv
zója, elsőben is én ültem lóra, az fejedelem is fcllllvén, az hadak is fel-
tllének, noha sok része uákmányra kioszolva vala, az török hadak is még
jól meg sem telepedtenek vala.
Itt az fejedelem ily fogyotkozást tött vala: hogy az hadak eleiben, mint
másszor, bizonyos generálist nem praeliclált" vala, noha jelen vala az-
elötti hadakozásiban Rhédei Ferencz halála utan succedált, generálisságot
viselt vitéz úr, Kornis Zsigmond." Volt egyik oka az, mert immár akkor
kezdelte vala nevelni Zólyomi Dávidot." udvari kapitányává és mezei
hadak fő generálisává tevén, noha Horvát István járt velek, az ifiura
bizni nem volt alkalmatos, annak is despectusávall" az emlitett öreg urat
is nem praeficiálhatta; lehetett ily oka is: mert Haller Györgyöt, ki prae-
decessora'° vala Zólyominak, cum disgratia et disgustu" bocsátotta vala
ki tisztibõl, mert igen austfiacusnalö' tapasztalta vala lenni, és alkalmat-
lan szavait is fejedelem confoederatioi felõl értette volt, kinek Kornis
Zsigmond felette nagy fautDra“ volt. Ezen Haller György ezen occasió-
ban," midőn az ellenség reánk jüve, úgy is deprehendáltatottf* hogy az
hadi edictumok" ellen ellenkezésnek szine alatt az ellenséggel besdlett:
mely ıselekedeteiért az fejedelem nem bánta, hanem conteml-lálván,"
ily magnanimilásátw mulatá, hogy ugyan Kornis Zsigmondtól izené meg
neki: tudom, úgymond, latorságát és árullatását, kiért halált érdemlene,
de menjen vissza házához, ne kellessék én miattam elveszni, itt ne árul-
kodjék E practieáljon,“ egyébiránt elesik az feje. Melyet megmondván
ugyan, de el nem mene, hanem az fejedelmet sok böcsületes úremberek
megengesztelék, mint ki tennészetl szerént igen kegyes és kegyelmes
természetű, emberöletéstol irtozó, mind hamar lndulatú, de azt megbimi
tudó, haragot pedig nem tarto, bosszút nem űző fejedelem vala; melyet
többek közt magán is Kornis Zsigmondon megmutatott vala, mert feje-

! Eılpediâl (eılpedlrâj =2l0ld, elküld.

I Pzzzllzlll (pzzzılz«zr=)=pzmlzsn„KuA lesz, élre lllllt.
W luıezızy rzrenz allnl- ez Mál-Al-n.ıı„z mzgyz rõlnznnlr, ılzgvsl-rzll lzıpltany, z
azzzızzl-zzzlzzasrghmlzzn A ılzlaúlz laprrznzznoluz. - lczl-nız zılgmzzıza lzáfõ ımeyz.
IME-ban) Bihar és Zaránd m. [5lSPáflJ.a. Sllccedál (ruccedefre) =helyébe lép.
1 zolyzmı Drvla (leoo?-ma) zl-aeıyl lzlrmlwz, zz rzelzzlyzeg :õgznel-Aılsa. Kulm
megye Kõlzpanjz. Ktsõlzlz lzollznzeg zlmen zııleıek, louızun l-lal: ınzg.
I lvlezveısevel.
Ü Praedecêãâflr = előd. - Haller György (lfifl-M83) Szatmár Dalflntsnoka és a
Tlııán Innelıl rkzek fõkapllălıyı.
Ü Keyének elvollâsával és elldegelledéflel.
*I cslzzmıanl.
H Pınlogelz.
H Allzzlznlml.
5 Dêpreherlflfil (deprelıenclere) = flleglog, rııjhllull.
I* szılzzslylzlz, rzınlzletzlr.
Ü Cfllllelnnúl (ı:0l'lûEl'l\l'l2re) = megvet.
Ü Naylelkflãégét.
Ü Practlcál (practit'al'El =c5elI. 8146.

470
delemségének kezdetiben bizonyos okokból ötet is megfogtatta vala, és
valahány ideig Fogarasban az atyai-n kapitánsága alatt tartaték fogva.”
de igen tisztességesen, mellefle lakvan felesége is mikor akarta, egyéb-
irant is egyre vendégskedvén vele az atyam; de nemsokára megengesz-
telõdvén hozá, és minden jószágit, javait restituálván, annál nagyubb
böuületi, hitele és igen nagy kedvessége volt, sok kegyelmességével is
éltette, batyjanak hitta, az minthogy ugyan volt is valami rokonság kö-
zöttök.
Az mint azért emlitém, hogy bizonyos generalis az hadak elõtt nem
vala, azonban az ellenségnek hertelen s véletlen (az megírt alkalmatlan-
sagok a az hadalcnak megszakadozva lételek alatt, S igen szoros magyar
8 török hadalcnak szoros helyben lételekkor) érkezése miatt, bizony
dolog, még az nagy fejedelem is ısak nem confundáltatott“ vala; kit
maga is azután megvallolt, és hallottam, hogy soha oly szoros igye nem
volt, kinek végit úgy rettegte volna, méltán is; és niidön felült volna, s
az tábori-6l harcz helyét és az ellenséget nézetni indult volna, az hadak
is ülvén s állván ki, az vezémek is megizené, hogy hadait, kik elérkez-
tek, avagy uakrnánra nem oszlottak volna, felülteuıé. Nem Komis Zsig-
mondnak még is; hanem vala egy Fetnehazi Istvan jenei kapitány, kis-
ded, módos, immár öreg idejű. de hires vitéz úrember, annak paran-
ısolá, hogy azalatt az seregeket rendelné, az ki is igen háborodva fe-
lele: nem most volna annak ideje, ha mit akart felséged énreám blzni,
holott az hadaknak nins arról ordinantiújok," s ki fogadja az én paran-
csolatomat? „Menj el csak uram, rneghisznek, mert esmemak tégedet."
Az fejedelemnek fegyverhordozoja Rosalyi Kun István levén, annak ke-
zebõl vevé az fejedelem tollas bolját, s azzal mene el az seregeket ren-
delni. Ez Petnehazi István birta Világos várát Jenő mellett; melyet az õ
gondviseletlensége miatt lopva vött meg az török s btrja máig is;“ mely-
hez ártatlan vérontással jutott volt, elõbbi possessorátýt hogy õ ölette
volna meg, híre úgy volt; kémzer is jó vitéz emberek mesterséggel meg-
lopták azon várat, az kapujan is banentek, s megölték az kapusokat,
de csak két három ember által viszaverettettek, meg-rémitıettek; nem
akarta Isten hozzá-jutását, kit az pogányok magok is kárhoztatással vet-
ni szoktak szemekre gyakran.
En is azért az fejedelemnek jelzászlóját hordozvan, mondék: Kegyel-
mes uram, ha el nem viszem böcsülettel felséged jelzészlójat valahová
kevaniatik, bátor fejem essék el érette; de egyik kezemmel azt, másik-
kal fékemlõt“ viselvén, oltalmazására elégségem nimsen: azért maga

*“ Kemény Boldiuűr logarasi fõkapitány. Kornis Zsigmond lãlfl-ban össıeiál-

sıott a Belhlen uralmának megdönlésére Erdélybe kéãıülfi Hflmûnnll Gyfirgzyel
H cuıznındaı ızonfunzıere) = uazzkever, mzzzavir.
Ü l-lelyfien ordlnatio = reııdelkeztı.
9 Vllágflãt 1605-Dên foglalta el n török, a Iizelellelı ŰISGB mila lel. (Márki Sándor:
Al'-Ed mily! és Arad 52. kir. Város Iärténele ll. Arad, HI95. 17. L).
M Blrtoküafit.
99 Fékemlő = fék, ubolı.

471
 méltóságában járván, rendeljen az jelzászlóra vigyázókat is. Melyhez
képest Barcsai Zsigmond úremhert, Kőrösi Istvánt az váradit, ki is nagy
fõember vala, rendelé mellém, kik az üszlóra vigyáznának. Kiállitván
azért az gyalogságot és lövő szerszámot, vala egy keskeny sáros árok,
kin általköltöztek vala, de visszaállitá õket, hogy azon pestis" sáncz
helyén lenne előttük; magával ielmenénk egy oldalban, az honnan meg-
nézheté az ellenségnek seregeit, kik is immár az sági szorosan” által-
költözvén, harczra rendeltek vala az seregeket; kiket jol megszemlélvén,
látá, hogy tiizeket kezdenek rakni, az idõ is már nap-haladásnak“ előtte
nem vala feljebb, mint két órával. Az expertus fejedelem considerál-
ván" az időt, helyet, az seregek állását, tüzek rakását, kilanulá ottan,
hogy azon nap nem volna szándéka, sem modja az ellenségnek az meg-
ütközêsre; menénk az vezérhez is, ki is immár harczra kiállatott seregei
között áll vala kész resolut.ióva1;'° beszélvén azért vele tolmás által,
meg-mondatá, hogy ez ellenség ma harczot. adni nem akarna; mivel pe-
dig az lovas hadaknak az mi részünkre oly szoros helyek vala, kit az
ellenség el nem foglalt vala, hogy csak két vagy három ezer lovas se-
regeknek is megütközésére alig vala alkalmatos, erdők, berkek és vizes
helyek levén, egyébiránt is annyi tüzes néppel s mellette levő könnyû
haddal is az harczot megkisirteni kétséges vala, mert még az Manczfeld
hada is velünk meg nem egyezett vala: az fejedelemnek is fizetett me-
zei hadai, mely szine vala hadának, Horvát Istvánnal oda valának, noha
Manszfeldtõl is elvált volt Horvát István, az ellenség felé indulván, de
sem arra nem ment, hogy rajta kapdosott és Lartóztatla volna, sem há-
tulját nem infestálta“ az ellenségne-k, sem hln-el az fejedelmet nem tar-
totta, sem annálinkább meg nem egyezett, ki miatt nagy suspicióban“
is hozta vala magát, mert az vele levő mezei kapitányok is aggravál-
ták.” mivel az palatinusnak emberei mentek s jüttek hozza, kilckel se-
crete“ mit tractált legyen, õ tudta, de mivel nem adhibeálta°' az kapitá-
nyokat, kik az fejedelemnek hiteles, zálagos, hű emberi voltak, nevelte
az kétséget annyéra, hogy azután soha nemis lőn az előbbi hitele, sõt
csak letött állapotban hala meg is; ld tudták Eısedbõl is, mert az ott
valo kapitánságot adta vala azelőtt neki az fejedelem.
Ekképen forogván azért az dolog. az fejedelemnek lőn az az tanáëa,
hogy beestveledvén, visszaszallanának Széısénhez, hova hogy ha az ellen-
ség utánunk nyomakodnék, mind harczra alkalmatosb mező lenne az lo-

H Anıeıõneıy, arms.
9' Az Ipolyság: noroson.
ll Naphalıı-las, ııapelmenes = ııapnyııata.
W Eıpertus= tapasztalt. - Coı-Asıderal lconııdeı-are) = meglonıol, meggondol.
Ü Elhatáruzläıl.
'I lntesiaı (ınlesıare)=nyugıalııın, ı-negıamad.
W Gyanúbu.
R' Aggraváı (aggıavare) =súlyosiın, ıeı-ııeı.
“ Titokban.
W Adhlbeál tadtıibei-e)=mag,ával vlız.

472
vas hadaknak, s mind azonban Manczfeld is elérkeznék, és így conjunctis
armis bátorságosan harczolhatnúnak meg, Horvát lstvdn is azalatt meg-
egyezne; de az vezér ebben ellenkezik vala, praetendálvan" azt, jobb
volna mindketten az íejedelemmel elvesznlek tisztességesen harczon,
mint sem hatalmas császár gyalázatjára elíutniok, és birodalmara há-
tokcın ellenséget vinniek. Kire az fejedelem felele ily példabeszéddel:
Az kos minél hátrébb mász, midõn mással harczol, annál sebesben és
keményebben ütközik; én is azért nem elíutni, hanem hátrébb szál-
lani az enılitett okokért akarok. Megmutogatvan azért az alkalmatlan-
ságokat, ellenben az megerõsödésre való hasznokat, persvadealá neki,
és elvégezék az hátraszállást: napestig azért az seregek mind harczra
készült állapotu-ıl állanak szemben az ellenséggel. Azonban az feljebb
említett Kíri János palatinus követségével ismét érkezik, kinek noha
nem hiszen vala ugyan, mindaıáltal az fejedelem is tetteté az békes-
ség tractajához hajlandóságát, és elsőben azt expedialván, s el is -ki-
sirtctvén szintén az ellenség táborára, mihelyen besütétüle, elsőben is
az tábori szekerek és impedimentumok°' az táborhelyrõl megindltatá-
nak, azután az addig rendben állott seregek is, hagyván dandár-seregeket
csak hátra helyben-vigyázásért, és hogy az ellenség is eszében ne venné,
az tábcırhelyen sok tüzek is ısináltatának. Mint olyan éjtszakai dolog-
ban megegyveledvén török és magyarság, sok ısintalanság is esäc, egy-
mást fosztogatván s némelyeket életektõl is, nem sak javoktól. Erkez-
vén Gyan'nathoz“ az fejedelem, ott az varasban megdllapodék, evék és
keveset nyugovék is, azalatt az seregek takarodtak; vala pedig titkos
jele az fejedelem nevének azon éjjel: fejér ló.
Midőn az fejedelem enni akara éjjel, új bort kevánvan, mert az for-
rallan ısipõs mustot innya igen szereti vala, parancsolá, hogy az vár-
ban bemennék, és olyan italt szerzenék számára; elmenvén, mivel az
utczákan az takarodó seregek megszoruluınak vala, megtorzlódvan egy-
másban, felette igen nagy szorongással, veszõdéssel kellett késõre által-
verõdnöm köztök az sütétben, sok szidás, riogatás esvén rajtam, mivel
nem esrnertek, ütés is nehanyszor kevésben múlt és kopia töveivel való
döföldözés hogy nem esett; az mi késõre lehete ugyan hozék, de hát
immár az lejedelem ételét elvégezte, le is nyugodott. De azonban serken-
vén indulánk, és ekképen én éhen is maradék, nem is nyughatám sem
magam, sem alattam levõ lovam, az eső is jól megázlata, mert zápor
Ialála hertelen s nem vihettem vala köpenyeget, maradék csak az meg-
irt vszélyekkel.
Másnapra virradvan azért jutánk idején Szétsénhez, harmadik nap-
ján elérkezék nagyfaradtan is éhezve Manszfeld és vele az veimarl
herczeg ErnesI.us,", cirdter" nyolcz ezer emberrel igen szép és rendes,

H Pmızııaaı (mzıznauz) = Kırzzamnz ızıımz.

Ü Mălhak.
Ü lpızlygyaı-ınaı ııaııısıgyamıılı Hunt megyében.
H .vzıııım :nm zzısz.-wzııım-ı herceg.
'I Mıı-megy, kurfllbelul.
473
tanult haddal, könnyű szép lövő szeıszámokkal, mert az többi az útban
elveszedelmeztek. Csudátkozásra való dolog is volt, miképen jilhetett
annyi földről üászár birad.al.min által, rajta levén raászár ereje is; kiket
az fejedelem is, kimenvén személye szerént is, nagy szép mezei pompá-
val excipiála" az budai vezérrel együtt; és mindenik táboron sok kenye-
reket gyültenek fejedelem sátora eleiben halmoıskákban, melylyel meg-
prófontolák" az német hadat. Ez Manszfeld rá nézve egy közönséges
muskétásságot sem érdemlett volna; igen kiısin, fonnyadt, nyulábrá-
zatú, vén emberke, nõtelen, de néhány szép Irauczimeri” valának,
egyébiránt hlres practicus hadviselő ember. Az veimári herczeg ellen-
ben igen termetes nagy ember s személyében is hlrs vitéz ember, egy
kék lovát is olyat láttam, kinél nagyubbat soha sem: mindazáltal ugyan
Manszfeld volt az fõ; szótalan alá nézõ, álnakságot mutató ábrázatú em-
ber vala ez Manszfeld. én alig láttam valaha deformisabb" embert.
Ugyan úgy is láttam, sok helyeken súfságképen leképzették, hogy egy
nyulat írtak ülve s német fodrot nyaka köröl, s intitulálták" Mansz-
feldnek; egyébiránt hatalmas varrott crifra köntösit láttam.
Ezalatt m.i történék, lásd az lslennek csudálatos cselekedetit; mert
midőn mi visszıszállanánk az ellenségnek véletlen érkezett nagy erejë
tõl és az hartzlıelynek alkalmatlanságától való féltünkben, az ellenség
abban semmit eszében nem vevén, Istentől megrérniletvén. azt hitetvén
el velek, hogy mi ellenben mindegyik rész hadakkal megegyeztünk vol-
na, és reggelre kelve megharıızolnánk velek; ha pedig szokások szerént
muniálnák" magokat sánczczal, és úgy akamának oltalmazkodni, sõt ha
csak halaszthatnok is hartzot adni, megszorltván éhhel halnának meg,
mert mint kész harııra csak harmadnapi éléssel jüttek volt, elhagyván
terheket Ersekújvárnál; - ekképen azért az ellenség is azon éjjel visz-
szaszállott, de nagy kárral, mert éjjel levén visszaszállások, vagy mond-
jam futások, mihelyt virradott, az hátrahagyott dandár magyar seregek
aszekben vevén, hátuljában sokat elhullattanalt. Az Üı-isten ısudálatos-
képen az szinte tsöppönõleg levõ keresztény vérontást így távoztatá el,
mint két vak embert, kik nem látván, egymástól félve egyik egyfelé,
másik másfelé másznának hátra, úgy választá, futtatá egymástól el.
Ilyen munkáit az Istennek ezzel háromszor értem majd egymással ha-
sonlokat, kikrõl bizonyos jegyek alatt ide hátrébb fog emlékezet lenni.
Noha azért másodnapján az hlr mindjárt érkezék az ellenségnek hátra-
szállása felõl; mindazáltal az megfáradott s éhezett Manszfeld hadát meg
kelle valahány napokig nyugoduıi s proviantolnl, és azután indulánk, az
ellenség pedig szállott Galgóıhoz az Vág vize mellé, azon való hídnak

7' Exclplál (eılclPGl'!)=l0§Bd, fllfiivendêlel.

*I Pi-oıuııı (pı-Mom) -Kmı.-sıári kaıonakenyer.
H n-zuenzimmzf = ıgwnyzmaı, nõ.
74 Rűtabb.
1* lntıtuıáı (ınululıı-e)=eimez, ııeveı
7* Munıál (munlre) = meaeniılt.

474
túlsó végihez sánczolván magokat: mi pedig szállánk az Garan vize mellé
Bars nevû faluhoz,'" mivel pedig az török végházakból tartások lőn, az
magyar és horvát hadak szokott helyekre, az magok végházaíkban osztá-
nak. Az német hadak is mind közikben esni kezdett döggel halás, mind
commeatusnak"' alkalmatosban tanálhatása miatt három részre szakadozá-
nak: egyik Deáki nevű faluhoz" sflllván Merold.i nevű valamely fõ tiszt-
viselővel” az Vág mellé, de sáncz nekül. Másikja Tótújhelyhez°' azon viz
mellett, sáncz nekül azok is. Harmadik derekasb része galgéezí hídhoz, az
Vág vize levén derekas defensájokra“ való reménségek. Ekképen jár vala
az két tábomak ısatája egymásra sok ideig aprólékosb szerenısékkel; ha-
nem lőnek nevezetesbek ezek:
Egykorban Egri Istvánnal az fejedelem expediála egy derék matát két
ezer magyaıTal, ezer törökkel, ezer lovas német1.el, kikkel én is elkéred-
zém, s nehaen elbocsáta az fejedelem; midőn azért már jől haladtuok
volna, azonban utánunk érkezik más ordinantia, hogy vísszatérnénk, mert
az ellenségnek hlrivel esett volna menemlünk, és derék készülettel vár-
nának, minthogy úgy is vala az szándék, hogy ha általmehetnénk az vi-
zen, egyik táborát ınegprobálnők az ellenségnek; eidtépen azért visszatér-
vén az derekával Egri lstván, maradánk el Tepei Kovács Péter és Faragó
András kapitányokkal mak valami három vagy legfeljebb négyszáz lővel,
kikkel beállván egy erdőbe Galgóc-ıhoz közel, és táborára nézvén az el-
lenségnek, mivel ott az vizen által nem mehetünk vala, sokáig várako-
zánk, ha valami szerenıse jüne reánk, aprólékosra ki nem mutatván ma-
gunkıt. Azonban Fıngé András vaiahány jó katonákkal más felé váltott,
hogy ha mit kaphatna, mi is pedig feljebb indulánk az vfz mellett, és
Pöstény ellenében jutánk,°= mely helyen vadnak az természettől ısudála-
tosan rendelt feredők, holott az Vágparton minél közelb akáı-mely hideg-
ségében is az víznek, ha megvájatik, mindjárt igen meleg és orvosságos
íörödõ Víz fokudni szokott. Az erdöken azért paraszt embert fogván, meg-
mondotta, hogy Tétújhelynél táborozott német fõ tisztek feles magokkal
táborhelyet nézni, intézni az falukra jüttek volna, és hogy volna ott oly
rév, melyen usztatás nekül elmehetnének által. Csak nagy hertelenséggel
reá ereszkedénk az vlzre igen szoros helyen elnyúlva, és általkelvén oly
mélységű vizen, hogy némely apró lő kevéssé meg is uszantotta, véletle-
nül megütők s felverők őket; némelyek szentegyházba szorulván mara-
dának meg, némelyek kevesebben lovakon szaladának, elfogók azon tá-
bornak előttök levõt graf Slik“ nevűt, ki generál artelleríae volt, főstrá-

11 ıuı azt-ı neva mu von A omı-n »mun zgyznaznnı zıeı-nımız ohm ısuı-y
rzınzvı ez Uıızaız (Novy rzınwı.
7' Élelernnek.
1' nem (Dızunzvzzı nzıyeez Pvzwny megyében.
el Meroıuı zsszısı-ı pai-anzznnkı-a egyeb ıdauıı nem ıaıalıum.
"Toıaınzıy ıvaıúıneıy. Nova Mew nad va-Aumı ııeıyséı Nyıa-A ıneueızen.
H Heıyeeen aeıenzıtz = veeeıeın.
H Põaıyen <ı>ıeunyı neme; Pzmny nıezyıızzn. mm mi-aõneıy.
H ı-ıeinrıen ornı v. scnıiız
475
zsamest.er,“ nehány ifiu grófokat, offieéreketj* közlegényeket levágván
Ieleset, hintókat felvervén, sok szép nyereséggel térénk vissza, nem mu-
latozván mindazáltal, mert nem mesze vala mind két táborok két felől.
Nehezen tartám meg életét Sliknek, ki nagy ember vala, nevezetes,
azután bési kapitány és praeses bellici consilii" volt, kit érvén utól, s
látván nem szaladhat, Kováts Pétemek magának álla meg, s megadá ma-
gát, körülvevén az katonák, le akarják vala vágni; én is pedig az kapi-
tánnyal érkezvén, nevét adá magának, kiről megértettem ki legyen, s úgy
oltalmazám meg. Itt ilyen tanúságra való dolog esék rajtam: hogy lová-
szom kezén levén nyugott. igen jó paripám kész fegyveremmel, kikhez
hizlam, és csak köz paripámon ülvén az másik kémélésejért, herteien le-
vén az dolog, az én lovászomat úgy elszoritntták az szoros utan, hogy
mindõn az vásár elrnúlt s visszafordultunk, akkor tanáltam elõljûni lová-
szomat lovamınal, alattam levő úgy el is bágyadván, hogy ha az ellenség
megforditott volna, bizonynyal oda maradtam volna; ettõl fogva bezzeg
olyan occasiókban emberre megválasztva blztam, s magamtól távozni sem
hagytam vezelékemet. Ekképen azért nagy nyereséggel menénk vissza. Ez
része azért az ellenség táborának confundáltatván, az újhelyi táborokból
az kik Pösténynél fel nem verettettek, takamdtak az fõ táborra Gal-
góczhoz.
Ezután nemsokára Horvát Istvánt rész magyar haddal, és az egri pas-
sát, ki vala Popazogli Mehemet passa részeges török, de igen hires vitéz
ember, az fejedelemnek nagy jóakarója, mert közállapotból előbb-előbb
ız õ oûmrnendatiója által promoveáltatottfi' küldé, mondom, az fejedelem
az Deákinál levő német tábor részére, az holott Meroldit dissipáltákf' az
maradékja annakis Galgóczhoz szorula, kiket is ottan-ottan infestáltatott
az fejedelem, és már élésből is megszűkölvén, az dög is közikben esett
vala; s az nagy hatalmas armadának már éhség, dög, fegyver miatt fele
is nem maradott volna, kiket jobban is ruinálhattunk" volna, de mivel
már az hó is az mezõn ottan-ottan reánk esett. nehéz vala az tábonás
magyamak is, és zugolódnak vala, az Manszfeld hada annál is inkább,
noha azok faluban táboroztanak. Mindazáltal ezek még tovább i.s conli-
nuálják vala, de az löröknek szokása szerént szent Demeter nap" után
nem kell vala táborozni, kit régen .el.n1ulatván, kezdének rendkívül békë
telenkedni, és mint oda feljebb az hodolini táborozáskor szerdárjoldral"

“General artllleriae=ti.\ıÉrıégl lfipllrınltilloll; Ffil1'áãal'I\eSler=aı őrök 16-

ııaranunoluı, lnbornok.
Ü OlIicér= tiszt.
"' Aı udvari naaııanicı elnöke.
H c„ınmenauıın=aifinıaz. - Pmı-ıızvenı (pnımovznzı =eıõnı„zdn, eısıepıeı.
N Dfısipáı ıclissıpıı-el = sıétsıor.
W Ruinál ínılnare) = lünkretısz.
Í' Október 20-l.
“Az 1623, évi ltadláralbln törlénlekrt ul-al. Bethlen I tláızárl haderőt mel-
erõsnett uboráhnn n Mzn-va lolyõ mellem Hz-donınnal körüızaı-ıa. A 1-.mzzarıaıı
súlyos helrıelében Thurıô Szaniszló nádor Ieflwersıiinell tárgyalásokat kezdett, B
a ıárnfulások november ııı-én eı-eaı-ııéııyre vezettek. A hideg ıdõıáı az eze had-
470
itt is úgy akarván cseleküdni az vezérrel, midőn azt eszében vötte volna,
felette igen addictusv' levén az fejedelemhez, értésére adá, maga pedig
maga sátoránál maga hű emberivel harczhoz készülvén, úgy várta magára
az rebellis népet; volt is már egymással ellenkezések. Ezt az fejedelem
megértvén, hertelenséggel dobot üttete, és elsőbe is maga lóra ülvén, in-
dula, azt sem várhatván, miglen puskáját lovára íelköthetnék, csak vala-
hány magával indula, az én pistolyomat vevén kezében, magam jelzász-
lőjával mellette levén.
Eszekben vevén pedig az hada.k, hogy törökre kellene menni, hallatlan
és hihetetlen serénységgel ülének lel s vevék környül az török tábort;
kik noha egyenlő vagy több számúak is valának, mint mi, de úgy tetszik,
csak könnyű dolog Ieszen vala õket mind [egyverre hânnunk; az terrnë
szet szerént való ellenségre sokkal küzebb íurorral“ levén, mint sem va-
lánk az németre; de elrémülvén az sok poganyság, senki fegyverhez
nyul.ni, és kezdett akaratjokat continuálni nem merészle; is Igy segitsé-
gére az vezémek sátorahoz menvén, az fejedelem külömben meg nem
ısendesedék, hanem nehany fõ agákat kénszerltetének kiadni, kik inditöi
voltak; és azoknak íejeket szedetvén az vezér sátora elõtt az egész török
hadaknak nézésére, igy ısendesedék meg az dolog mindenik részről. Mely
emlékezetes cselekedetivel az fejedelem annyéra megszelidété az pogány
hadakat, hogy ugyan szóbeszédben kele köztök: hogy ninsen már török-
nek egyéb szent Demeter napja, hanem csak Bethlen Gábor napja; akkor
mikor õ akarja, leszen az õ szent Demeter napjok is, kit õk Készen Gyü-
rõ“ úgy hívnak.
Mindazáltal az időnek elérkezett téli keménysége az mezőről elszo-
rita bennünket. Az ellenség Galgócztól sok karai ulán I-'ozson [elé nyo-
makodék fel, mi pedig Körmöczbányára szállánk az íejedelernmel, az ha-
(lakat íalukra osztván quaı-tin'ıl," az török hadakat is, kik is az keresz-
tény lalukon, noha mint az farkasok az juhok közt, oly mudáson, de oly
szelidséggel quartiroztak, hogy az keresztény hadakat meghaladtak. Az-
alatt utrinque induciák alatt békeség tractaltaték, s végben is mene."
Az törökség is haäjaban takarodék. Manszfeld nem akara békélleni, ha-
nem Velencze [elé indula, hogy török [öldén által azon kerülne hazájá-

sereg eıeııveaeıt, ıegıııııabl-A a wrakõk panaszıım-ııık, aırıır szeııı Demeter rıapıı

után nem akarlak hadnkoznl, és ı szerdarra (a hadiáratra kijelöli török Veıérfel
aısnıuuek a sau-ıı. aenııerı ezt kıvanıa, hogy A urgyımsok vegeiı A török ez a
már hadak ııe ıávuıuııak, egyúııaı õrızleııe A vágorı án-eıeıõ nıdıkuı. Amikor
a segélyhadak mëzls elszfiklek, a magyar végvárl Vonalban levõ õrségek Bethlen
elõzetes lelhívasára Érsekújvár man megverték õket. (Kemeııy János Onéletlrasa
és Válogatott levelet. Mayer Századok Budapest, l|)5Ü. l02-103., lllfl. 1.)
'J Ragzızıwdó.
H Dühhel.
H Ksezeıı Gyurõzxaezım gun, vagyıe Käezim napja, „Kleber za-z, az esz elsõ
hivıtııae napjának súmmm.
Ü Quflrlir (Qllarller) -szállás, lakáfl.
'7 Ulrlııque=mlııdkét részről. - lndutlıeılegyveısıflnet, A békét lfllfl. de-
cember 20-án külbllék meg Pozsonyban.

477
ban; de az útban megholt. Az veimári herızeg is ugyan Magyarországban
rneghala; hadâban kevä marada az paüstől, azok Slezián" által hazájok-
ban boısátatanak, némelyek fejedelem szolgalatjaban is maradanak.
Körrnöczbânyán az fejedelem vendégelvén az budai vezért, és az ma-
terla” hozván, lattam hogy az sok közül válogatott íegyverderekatm
hozván elõ, nehany pislolyokkal meglövöldözvén, sak meg sem holy-
pasztotta azoknak golyóbisok; az vezér pedig sziliklarjanakm advãn ke
zében tartásra, nyillal kézjlvből úgy meglövé, hogy mellyén az fegyver-
deréknak az nyílnak vasa jól altalhata.
Ekképen az fejedelem is alamene Kaasára, kinek eleiben Szibin váro-
sanal jiltt vala Cathaı-Lna fejedelemaszonyfl* Kassaról Erdélyben beme-
ne, de ezkori békélésben ls nem többet, hanem ugyancsak az hét várme-
gyéket éltelg tarthatá meg az fejedelem, azelőtt is blrt némely várakkal
együtt. Az hazamenetel lőn 1627; én ekkor [ordultam húsz mztendöreä

Az ereaeu ıezırıı ıııpıııı ıneııeıeııı ı ıııgyır

'rorıeııeııııı ıııııeııııı r. K.-ben rınıutı aıeııy L vw.
ıuı ıı-ııı.ı. nuıur ı ıuıvzıııuı ı ıeınıııiııuııvıı
eı reııııııı ıııeıaıııeıevu aıwı ıııızvıııııı ııwıı: Ke
ıneııy .mm orıeıeuruı fe vmıııeıı ıeveıeı. ııııyır
sııuuuk. ıaıııo ııa rvnaeııe v. wıııaııea :_ ap.
ıuı) ııı-ııı. ı. ılııyır. A aıovtııvmııurmy ıuı-
sın xeınuuıııu v. wıımlıen L ıc-ırıeuıı.

e A ıın ıuı:-A: .Aııııu im. ııuuı ıı.' ısuııy Luıın erumı ıeıvıeıeı.
I Sltlla = Szlleıla.
Ü Mnter|ı=ı.ııyıı, az lrásmü (bszélgelés) lárma.
W Pánızelt, mellvısıt.
Í" Sılllktár Íıllllhdárl _ Iegyverhordolő.
ÍÜKÍS-Stebtn (SHbIn0Vl V§l'flS SŠIDS meflêben. - Kılllinllal, Gyërfi' Vllmuı
bralldenbulgl válaszlólejedelem hűlűvıl Bethlen 1020 llvaszfill külflll hâllıñšlııl.

478
 Körmöcbánya, 1626. november 30.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem levele Pázmány Péter eszter-

gomi érsekhez: visszautasítja a vádat, hogy fejedelemsége
a magyar nép romiását okozta

Bethlen Gábor ll.a.rl1\adik hldjfirala során a hadműveletekkel eü' időbfii tárgya.

iásnk folytak I Sıflnben álló felek kbzütt. Amikor Ily lálaıntt, hoy az udvar Áltnl
kiköıolt legyveıszlinen lelreıeieket (Bethlen es ızoveısegesel venuijnmk ki lvlayar-
olııâzrűl, azakitwn Mansfelddei, a hadjárat soráıı elfollalt lerüleleket adja vissza
ını.) nem lehet elfogadni, Belnlm november 1-an Pazmanyt is megkereste levele-
vel ee kiiiclutıel úılan iulejıeııe Alláspontjlı., arnlbõl tovabbi engedmenyelcet nem
lehet. Eyûtfil kérte, hogy az uralkodónúl járjon közbe az ország pusztlılásâmık
ıneeekeaalyeusera ıvrey, G.: oeiırıeliı aetnıenıı prlnelnznn Ti-nnesilvnniee. ıı.
Pesıini, lale. 73-74. i.). Közben novernner ll-ız-en letrejõtt a lewvermünet, A
beiıelargynláwk pedig ıolyuk, nınikor Pazınany november ze-en vainszell. (Hanuy
Ferenc: Paznıany Peter... Osızegytijum levelei. i. auıiaput, loıo. 555-550. L)
Minden felelősséget Bethlenre hûrít, az országnak ugyanis sokkal jobb lett Vnlnl,
hofllıa „más alknlflntosb dologra" fordilntia Volna erfllt. lzafláglalanul vádolta
meg Ben-limt, ııniimr azt irta: „lsmnyodom megmondani, de azt hiszem. kétszáz
ezer magyar nejıvnl vagon Magyar Orııag ez Llıenhirvın eulends ıiıll., úgy hog
felséged eddig úgy viıeile az Magyar Neınzetlıez magát, mintha ugyancsak ennek
romlúsára emeltetett Volna fejedelenıségre". Az igaıaag - fejtegetle tovább egy-
oldalúan - a király oldalan van, kímélje tehát Mazyarvrflágot, ne hlyjen az ala-
szok ea a franciák cselsıövéaelhek. A kiraly lqulóbb leküldölt feltételeit fogadja
el, mert lárnadăsa fiüatt a király joggal küveteihetett Volna méã lñhbet is. Bethlen
az itt kozul: levelében válaszolt és rnegeálelıa Pázrnany vncljnlız

Gabriel dei gratia Sacri Romani imperii et Transyivaniae princeps stb!

lilustrissime et reverendissime amice noster benevole etc.* Kegyeimed
levelét tegnapi napon böısülettel vettük, melyet megoivasván abból ért-
jük az kegyelmed praetensiőjatfi hogy régtől fogvan vette volna eszében,
hogy kegyelmedre mi neheztıelnénk az maga igazságáért és az okon nem
akart kegyelmed is minket leveleivel látogatni etc. kin nem keväsé su-
dáikozunk és ha méltó voi.na, kivánnánk örőmest is értenünk, id vitt ke-
gyelmednek mifelőlünk oly inIol1'natiát;' mert isten iatja, az õ felségével
való megbékélésünktől fogva szivönkben sem gondoltunk kegyelmed el-
len semmi nehezielüt, nem hogy küisőképen annak valami jelét is valaki

Í Gábor kten kegyelrnébfil a Szent Római Birodalom es Erdély ffiledelrne.

1 igen hlnıs S ffitiszlelerldő júakarú baralnm stb.
' Menlségét, klfošâaátt
^ I-felyeeefn inforfllltlü == értuilä.
ismerhelte volna bennünk; tudván azt, ha szintén arra kegyelmed okot
adott volna is, haszontalan volna a mi, kegyelmedre valo neheztelésünk;
de micsoda igauagaért kellene neheztelnünk kegyelrnedre? nem tudjuk;
mert studio' kegyelmed ellen nem igyekeztünk. Hogy penig azért az kö-
zönséges jónak és békességrıek útát meg nem gátolta, sõt azt promove-
álni' igyekezte, azt kegyelmed tiszti is hazajához való szeretetirıek ké-
vansága szerint ıselekedi. isten is kegyelmedtül. tudjuk kedves áldozatul
veszi. Mi is az úristent hihatjuk bizonyságul eme, kivántuk volna, hogy
ennyi tncta' és végezä ne lött volna: de ha büneinkért igaz itéletibõl
az úristen mindnyájunkat ezzel akart meglatogatni, arról nem tehetünk.
O szent felsége egyedül minden szívek titkainak bölcs tudója és õ felsége
bátor megbüntessen minket is, ha minden igyekezetünkkel abban elmen-
ket száma nélkül nem Iárasztottuk, miképen íordithaısuk kiısiny állapa-
tunk szerint való szolgalatunkat más alkalmatos és hasznos dologra, nem-
zetünk-nek hasznára, magunlu-lak disiretes emlékezetire; de arra mi ez
napig confidentiátf* nem találánk. Studio soha romlására nemzetünknek
nem igyekeztünk, hanem inkább megmaradására; mely szónknak igauágát
és hamisságat itélje az úristen meg. Nem volt annak az baratunknak bizo-
nyos ı:omputusa,' a ki oly relatiót" Uütt kegyelmed elõtt, hogy kétszázezer
magyar héával vagyon Magyarorszag, a' mi tizenhárom esztendotõl fog-
van való fejedelemségünk alatt; mert disirtıesék az úristen örökké, sohult
senki ez napig harf.-zon gyõzedelmet nem vett; sõt igaz lelkiismerettel
hitet meménk mondani, hogy az hét esztendõtül fogván való hadakozá-
sinkban" (ha igaz számot kellene adnunk is, úgymint egy generális" az
ű urának) négyezer magyar, fegyver miatt, el nem veszett hadainkból;
azonkivül hol és mint veszhetett volna, elménkben fel nem találjuk;
mert mi velünk török had im másodszor vagyon; ezelõtt két esztendővel
vitt-e el magyar rabot? mi nem tudjuk, noha szorgalmatoson tudakoztuk;
de igaz relatiót előttünk senki nem tött. Ez mostani induiatban“ penig.
mely nagy szorgalmatosággal és keménséggel viseltük magunkat az tö-
rökökhöz & az vezér" is mint viselte magáL tegyenek arról azok bizon-
ságot isten és kegyelınetek elõtt, a kik szemekkel látták. Ez bizonyos és
igen igaz, hogy nyilván egy töröknek sem volt szabad rablani; ha mikor
penig titkon köpönyegek alatt lófaron szegén népet sajdlthatták," arra
rendeltetett vigyázóink azontól hírt adván, elvétettük tülök, magokat in-

° Slándékoaan.
' Plornaveál (firomflvttel -elõmoıdlt, elõsegll.
ˇ' Tracta = lárzyalas.
Í Ccnlldeıılla = bálbflăfl, Bnblıalom.
" Sıűlnltáaa.
Í" Jelenlêst.
" A hé! évet 1619 aufluszlusălól Slămltja (vö. a 67. sürnmal).
Ü Tfibvmnk
Ü Ellndullı.
“ Murleu budai Pla-I.
15 Seilheflék.

480
diIferenter" ölettük, vagdaltattuk, íosztattuk; de magyart egyetlen egyet,
bizonyszónkra írjuk, sem láttuk, sem hallottuk, hogy kaptak volna." Az
mi indulahmk elõtt é tavaly & az elõtt ha rablottak s holdoltattak, azt
senki nekünk nun tulajdonlthatja méltán; lslennek hála, miolta a török
mellettünk vagyon, egy falut is meghódoltan-ll nem engedtünk nekik.
Adná az úristen, volna húsz százezer nemzetünk, de ha connumerálnák"
az egész orsúgot is az Fátrától innét," feleségestöl, gyermekestől is nem
ialálnanak kétszáz ezer magyar lelket parasztot. Az Fátrá[n]tul pedig és
Erdélyben török egy lelket sem rablott fejedelemségünkben; ellenség pe-
nig országunkban sem volt külömben, hanem bódog emlékezetõ császár õ
íelsége,“ mikor szegény Dóczy András informatiójira és biztatásira sze-
gény gróf Homonnay Györgyöt Sorban vajddval oıszágunknak tőlünk
minden ok nélkül való elvételére expediálta“ vala; akkor Debreczentöl
három mélyíöldönfi mehettek volt, a mint kegyelmed jól tudhatja. Az
Olasz és Iranaus practikák” S hivságos reménségek miısodások legye-
nek, nincsen részünk benne, mert olaszolrlıal nem tramáltunk, az fran-
cziai királylyal sem végeztünk semmi; noha kévénta és tractálta követe
altal vele való egyezisünket, de bizonyos respectusokra“ nézve azoknak
az proponált'-* kivánságinak nem consentiáltunk“ és igy semmi köteles-

'Á Megltûlbnbfiztetk ııélkfll.

'7 Mlután befllott A hideg ldñ, Bethlen ll lllafla Seleflét és ı mellette levõ Elö-
vetseıaıekeı. (kimılk A ıöı-ökõket lal ıaıvılıhaı-A uıllısolıa el. Ez a pozwııyl tarya-
Ilıollen nıg ellenıunvet vlltatt ki, éı Btırhlıy nldır (elhlborodatt levelbuı
fordult Bethlenhez, aki december l-én azt válaszolta, hogy az elszállásolás óta a
lllrükllk a lelklãebb klhágást sem kbvetlék el. Ha elfogadják klvúnságalt, nyomban
elbocsátja az uszes hadakat. Szalay László: Galaııuıl gr. Eszterházy Miklos Magyar-
orszag nádoru. ll. Psı, lsõu. na-452. 1.)
Ü Cunnumerăl (Connuınenıre) = Euszeszámlál.
W A Falrálól innét lekvõ területen a Nagy Fútrútól nyugatra és délre eső or-
.ızaıréızı el-tl, ahol a törlik Lwpumk laza-ban es laza-ban jamk.
Ü ll. Mátyás.
'I' Homonnal György :_-sászm-pai-Ll lıiı-tokos és sel-Dan Radu ıııvasalröıdi fejedelem
lıılo. evı un-lıdasaı-a utal. aethızı-A csak Doczy Andras szatrnarl kaplıaı-lye, lısalılıl
kaıui Iõk-apllállyt emlíll, de a támadás elõkélıllésében része volt Esterházy Mik-
lósnak 5 Forgách Blgmondnak ls. A küzd: lálnadb első lépése (R havuallöldl
Ieiedelem betbrfie Moldvába) kudırwal végõdölt, & llwantsak Verflézgel jártak
l-lomonnai emberelnek közvetlen kıloılal próbálkozásai Ekdély ellen. Debrecentñl
ııeın messze, Koı-Ayáı-anal ıalhaı ın.) 1-lurııonnal ıııjflúlı verıe meg ıaıo ııyaraıı
ıuıedzy Ferenc varıdl kapllany. Dõezyt eı Humunıııılt ıı levél mint ,szegeı-ly"-f
elnllll, mert mindketten meghaltık IBM-ball, az elõbbi Bel-hlelt lofiãgában. -
Eııpedlnl (expedire) = küld.
H Mılylala = merlöıa.
5 Prlclika=cselszõv$. Atvuzi n Pázmány levelében használt klleleıbl. A ve-
lencelekkel 'l`hurn lárgynlt, aki a mell lelkelä leverése után Velence flolgúlatdba
állnlt, De 3 velencelek nem Íflérlelt leül-ıélet. A lramzla küvet 1625-ben li-It Bethlen
gyululehérvérl udvarában és 50 ezer tallér lllllzetéxét helyezte kllálásba, ha Bethlen
ııleglı-Aaltla umadasal.
“t 'reklnıeıell-re.
I Propoı-lal (proponeı-el = elõıd, eıõıeı-lem.
Ü Consentiál (consentlre) = beleegyeılk. hozzájárul.

31- ııız 431

ségünk sem vele, sem senkivel ez ég alatt ninmen. Azért uram minden in-
tés nélkül is az szent békességnek 6 íelségével tökéletesen való elvégezé-
sére, annak szentül való megtartására mi igen készek vagyunk, ninısen ia
semmire nagyobb kivanságunk ez életben, mint an-a; melyre nézve is
úgy resolváltuk" magunkat, az mint tisztességtlnknek megbántódása nél-
kül legjobban az punetokatfi õ felsége kivénságihoz tudtuk alkalrnaztat-
ni, melyet megértvén kegyelmed, hogy mentõl hamarébb concludáltat-
hassék" az zent békesség és az szegény ország szabadulhasson fel, ez
mostani sok nyomoruságok alól késedelem nélkül, szeretettel kérjük ke-
gyelmedet, mégis d felsége elõtt törekedni s promovealni hasznosan ne
neheztelje, mely jó cselekedetinek érdemét istentõl väzi el. Mi felűltlnk
pedig ne legyen ezután oly idegen itéletben, hanem tartson inkabb jó
akaro atyjaliúnak; mi is a miben tudunk és fogja venni, kegyelınednek
szeretettel akarunk kedveskedni. Tarlsa meg az úristen kegyelmedet
jó egészségben. Datum Cremnicii die ultima Novemberis Anno 1626."
Kegyelmed jó akaró atyjaíia
Gabriel m. pria.“
Kívül: lllustrisslmo ac reverendiasimo Petro Pázmán archiepiscopo
Strigoniensi stb. Amico nostro ber|evolo.“

aeuıleıı Gabor ıelzuelzm ııiııııuııı Douıııııl leve-

lu ccccıuu. uo-uı. L Ilıınr.

II nzsõlvfl (rzwlvzr=)=ı=l„ıu, eılıııamz

Í Ponlakat.
I clznzıuual tconzıuaereı-=lzzxel=1„ Mmlqıa, ııavzılzezızı.
I' Kelt ıcõnıııscııaııyııı, az ım. ev ııoveı-ııbeı aa. nıpıan.
3' Gábor ıılút kezűleg.
Ü Igen hlrs és Iűllsıleleltdõ Pfiımfllly Péler Qtergolnl érsekllek stb. -Yhkarû
blrătunknılr.
 Gyulaíehérvár, 1629. november 1.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem politikai végrendelete

Bethlen Gábor N26 IIIA" újabb hadjáratot nem indított I Hlılıhurš-llralom ellen.
De ezért nem elégedett meg az 1628. évl pozsonyi békében blzlnsllolt eredmények-
kel, hanem új úlun lyekeull célját elérni. A lengyel klrályságrı lflrekeclett, amely-
nek elérése több erdélyi fejedelem lerveben lı szerepelt. Bethlen előbb Gunüv
Adoll ıved klrlly seflfiégevel iondolt ı lelılyel klrllyıăl elnyelűsére. Branden-
buı-gı luullmııl kötött házassága :even ugyanıı Bethlen Gıuımv Adol! sbguıı lelt
és ıvéd részről Veletlék lel .n Lengyelorsúl ellenl közös hun: iondolllăt. Eyúlml
Bethlen IJ.'Ne\séget akart kfltııl Drflsmrslályıl la, amely I svédek 8 .ı len5'e1ek
Mrıııdâslldl Is sokat szenvedett. Erdély követel Konılanunúpolyhan vetlék lel .E
lupcsolfllol az or0ı7.0k.kEl, orosı követ járt Erdélyben, & lfifl elején Bethlen rneg-
blzfllml mentek Mosflwábı uővelaêgkölés celjúból. A lejedelınen nzaııban 101.9
eleje úlı egyre Jobbln ellııtalrrnıodoll súlyos veıebıju, ıugunlus végén hoızúkeı-
dell Végrendelelelıez ls uzel november l-re kéufllt el. Belefiséfle rltlnlt hnlldhûloll
Ilyen lassan a munkájával. Az ulódlús kérdése már előbb eldñlt: Bethlen ıı feleséiét
válıuflulta mel Kelerlelemndi, de mellé álllloltı korınállyıormk lmoknücsêt, Bell!-
len lsıvúnı. A vegrendeıeı ket reııbõl All. Az elsõ ıtız ı fejedelem pnıluluı ren-
delkezések lırtılmıua, E második rüı pedig reszleles lelsorolúı hıQ'omflnyo7Ása.l-
ról. Az lt! küıbll Slűveg ez elıõ ruzbõl vıló, bemumlla: hegyen itêlle mfl Bethlen
Mıgırırıılg éı Erdély ınrıkúrrllıell:

Az zızıen z ızızdzızm nm: nem mınazzm, umıı az eızuzen zıefı 8 mzgznzzyf

mu. hogy zuıyzz bzızgzezz mııu nem mzıuzu-Aııuz vegıznazıkzzezeı-
Az országokat benne való stzatusokkal' együtt és szabadságokat és tör-
vényekeg régi jó szokásokat, rendtartásolcat, mint és micsoda utakon
szokták megtartani a fejedelmek és mint vesztették is el' magukkal

O A vqıennzıeı ueaeuuuı ııuıı ıııAı-ıuı ıııq. mun ıııııuıııı ıımzııuz. ızeıı AıApııA egy-zıy
ıuıızızı ımzeızııeıı ıuı-ıızıı A ..1-Aıuıeı-ıızuvıı mr vııerııımııuız uzuzılızılız--»ıeıı. mem ıııı-
ııul A Deızııu-ızzıı. Az quz vegıııııızıeızı ııyoınıAı.AıızAıı ıııııuı Kamu .m.ıeı (eııııızıı mm:
ıeıııeıeııl veıı-eııaueu. ıımıvuımeıy. ırıı.ı. Kozız ıeııııı-zııAııA Az zmuızn uıuvııwoız ,zu-
veıeı. wvnıu ıeuıumııı :gyes mmuınııı ıı. A ııeuı-ıuııı Kııu zııeıaueı ıııymıızıı ızı-
ıııııızıız. z-ıyuıuı Knıcııe. ıwıy A vııuıxıı mzıyıız ıe-ıınıızeı vııa. (D-Dzızmı. ı;-ııııvznyznı
ıeı. ıoıı.. ıı-ıı-aeıyı ıımzzuııı. 1---rııcııznııuvıı. v-mıı-oıvııımeıyı ıu. ııoıı.ı A ızıyu-
Rım A sınvzıgyıuıeıneny Lı Awıue. Auıı A ııuıuı-ııuıııı. mııy Aıwı A ıııyızuıeıı ımım M-
vzıı-en eı-ıeııııııq ıouıııı. ııııeıuıı ız uııuıuııeıııı. Auıı ıızıyuıılıem A ıınvqzı. Aııuıı Az
uznıeıı ıııugyıı Kenu ıuyzzuıı. Amıımı- zzzız An-A uıAı„ıı, ıızııy ız Aııııı ııuıuıı ızõvzııez
uıı emu vııy mıııız ıezıııııııız ıAıııııAıe.
ı Kõıu.-z Kııuvıııyız veızzıek zı ıı. x-rzıymıııeı Az E ıeıırıı ızuveı: ıııvlııı.
' Rendekkel.

31' 483
együtt., nem látom szükségesnek, hogy azokkal a példákkal papirossat
töltenek és idõt vesztegetnék, noha ugyan eleget mondhatnék, [de] két
okra nézve studio' elhagyom. Elsõ ok, mert vadnak köztetek olyak, kik
sokat olvastanak a görög és római birodallnoknak veazedelmekrõl, hogy
ide a sinai* és persiai birodalmat ne hozam. Másik olg mert a magunk
nemzetink vszedelme nem hoınályosabb azoknál. Mindazonáltal kiván-
tatik szükségesképen, hogy az én szerelmes öcsém, az igaz haza oszlopal-
val., kiket immár az országra valo gondviseläre országul magok mellé
rendeltek, azokról 6 kegyelme megemlékezzék, szüntelen szeme elõtt vi-
selje, elméjében lorgassa, miısoda okkal kellett K5 kegyelmének akkori
electiojára' menni fel. Azt tudjuk jól," hogy eleitõl fogva semmi inkább
nem vesztette a mi szegény hazánkat, sőt az egész magyar korona alatt
lévõ országokat, provintciákatfi mint az magok között való ördögi irigy-
ség, halálos gyülölség, rettenetes pártütések, fejedelmekben valo váloga-
tások, melyből nagy árultatások és abból nagy familiálmak elfogyások
következik, azonban az ország utolsó romlásra jutott.
Mely szép° virágjában maradott légyen Magyarország is mind addig,
valamig a maga nemzetébõl választhatott fejedelmet, constál,' és az his-
tAoriá.k7 bizonyítják. De mihelyt derekasan a magok nemzetdebôl való
electiot megutállák, megveték, idegen fejedelmek alá veték s adák magu-
kat, micsoda haszon következék belőle? nem egyéb két [elé szakadásnál,
a dolog talám magában világosabb annál is, a mint kivántatik. E mi sze-
gény hazánk véghazáját, hogy az Ur Isten ingyen való kegyelméböl meg-
tartotta, megoltalmazta légyen ennyi idõk forgásiban, változáiibıın az id?
gen nemzetbõl Való Iejedelrndr reá valo elvégezett gonosz szándékjoktól,
kinek paisul való oltalmára mint rendelte volt a török nemzetet, minde-
neknél nyilván vagyon és valamig a török nemzettel valo írigy mellett
megmaradtak, mellőle el nem állottak, volt-e valakitõl valami bántások?
János király' idejétõl fogva onól magunk tehetünk bizonyságot. De mi-
helyt a német nemzet mellé állának,“ micsoda jutalommal fizete, szá-
junkban az ize; azzal tudniillik, melylyel régen kivánta és mesterkedett
benne, hogy nernzetünket eltogyathasa kegyetlen halálnak nemével meg-
ölhesse, országilnkat a földdel egyenessé tégye, vagy éppen elpusztithas-
sa, és ha a felséges Ur Isten sudálatos képen a török nemzetet ujabban
hozzánk nem gerjeszti s kapcsolja vala és igen jó, jámbor Urat nem tá-

tı Ilona: llıfilıık lll. Helyuhllfi az E lllllllll.

lt 2: Men Iıûly.
G D: Alllllk.

2 szándékosan.
= A siıııı bıı-odıiınon az okori Egyipmmnt el-tl. A Slnaı (Szinıi) félsziget eı
hegység Ázsia s Atı-ika határán !`×Q'lDıoınhoz ıarıomtL
* Elecl|o= választás. _ Ellflăl (elllerel H választ.
H 'rıı-tonıáııynim.
0 Cnnsiál tco.n.ılare)== bizonyos, kéıaégieien.
7 Türlénell munkák.
H Szapolyai János (uı-alkodoıı. lszu-i540).

484
maszt vala végbenvitelére, (mely dologban mennyit szolgáltam légyen,
Iégyen az Ur Isten bizonyságot róla), ki meri azt mondani nemzetünk
közzül, hogy Erdély országút idegen nemzettıel meg nem töltették volna?
hol volna az Isteni tisztelet? hol volna a magyar nemzet? és hol volna
szabadsága? azt itélem, hogy* itt nem szükség arrol szóllanom. Annak
okáért mindezeket minden hazájokat igazán szerető rendeknek conside-
rátioban" venni igen szükséges és a megtörtént experientiával" tanult
Veszedelmes állapotukat eltávoztatni azért, hogy abban többé ne esse-
nek,l igy kerülhetik el. I-Ia magokban egyesek lesznek, az Istent igazán
tisztelik, íélik és õ kicsiny anyaszentegyhazának hűséges gondviselõi lesz-
nek, egymást tökéletes szivvei szeretik, ıı reiigio" felett egymással nem
vuzekednek, hanem annak megítélését ama' nagy papra bizzák, a ki la-
kik menyben és az hol kinek-kinek, a mint érdemlette, ınegiizet; ne lé-
gyenek papokltá, ne idvezitsenek erővel senkit, legyen szabadságban az
ország constitutiojal' szerint, a négy recepta rel.igio“ vallás közül, ki me-
lyiket amplecialja." Az alattomban való Veszedelmes practikáknak,“ -
kérek az Istenért mindeneket, békét hagyjanak, ki-ki eiégedjék meg a
maga scırsával s állapotjával, ne igyekezzenek ujabb változást csinálni,
kitõi ujabb" tűz gerjedjen közöttünk, beısüljék, íéljék íejedelmeket, ne
contemnáljákfl' hogy femineus' sexus," mert Istentől rendeltetett & kö-
zönségesen Országul eligálták maguknak, igyekezvén jövendő állapotjok-
ról jó idején gondot viselni, a mi engedelrnünkbõl, sõt szép' intäeink-
bõi." Mi pedig micsoda okból cselekedtüic az lntéseket, magok is megem-
lékezhetnek rólla, mert jól tudhatják azt, ha mikor az ország interreg-
numra"' elmaradott, ha fejedelem gondviseletlenül talált közülök kiköl-
tözni e világból, mennyi szabadságra* adott okot sok statusoknak és eb-

: E: Aıı iııızııı. nagy unni um.

K E: Meıyeı.
1 az Umm.
n D: Nıgyuıız.
iz: :zs mıııııeus ıexuı ıeeıııı iz.
1 E: sok azey.
K ez szıkıımıı-._
'Í Folılolflfil.
W Tıpnszıaınasai.
“ VELIÉJ.
'7 Türvénye, alkotmánya.
Ü Bevelt Vlllfiâ. Az I5'Il. S 1576. évi murosväárhelyi ılrsıűggyűlés HÉQ Viıllásl
ı-iyiıvannim Dzvzıtııek, vngyı: hivaıılosan eıiogaduıınak (romıı ıızıuıııuu, zvzııge-
likus, reiormatus 8 unitárius).
Ü Ampleclál llmplecfll = álknrol, elloglld.
Í5 Cselsıdvéãeknek.
I' cıınıemnaı (zumzmıızıe) = mzgveı.
'7 A női nemhez larlolik.
“Brlmienburgi Katalin! ı gyulafehérvári országgyűlés már 162!! májusában
ızjzazızmmë veızzzwıız, zzzzı, nagy azıhızn utan õfõkaını ızgiz z ıeieazıma um.
'V Inlerregnum a király halálálól iz új király megválaszllsûlg lflrló áLInenel.l
idűszak.
ből micsoda veszedelemes állapotok következtenek, csak a Békés Gáspár
példája is eléggé megbizonyitja.”
De quod majus." Hogy se németnek, se egyéb competitoroknakfi ne le-
hessen utjok, módjok vagy alkalmatosságok az országban való kapásban,
melyből mind az országnak végsõ romlása, mind sok nagy familiáknak
extermináltatások" következhetnék, eltávoztatására ennél jobb occassio"
nem találtatlıalott; szükségesek azért a végezésekl és az electiok mellett
megrnaradni: mert ugyan is, noha a fejedelem idegen nemzetbõl láttatik
lenni, mindazáltal az országnak directioja.“ gondviselése, törvények ad-
ministráltatási" magok nemzetekbõl álló Gubemátorokf' és fõ atyafiai
mellett maradnak magok végezések szerint, nem tartoznak semmi néwel
nevezendõ tisztségre idegent bevenni, (sót, kit lslen szerelmü szent fiáért
ellávoztassan, ha történetből a fejedelmek állapotjokhan valamikor válto-
zások esnének is, eo facto in tali casu" i`els2abadultatl.aknak esmeıiék és
tudják mind fejenként, a neki való hüségtõl és kötelességtõl magokat
lenni.) Nem illik azért senkinek elméjében gonosz gondolatot és párt-
ütésre való intentumot" viselni, mert perniciosa adulatio perpetuum
malum,'“ cujus Opus saepius, quarn hostis, regnum evertit.” Elkerülje ki-
ki fejedelme körül valo hizelkedését, ne igyekeue senld azzal állapotját
nevelni s pı-omoveá1ni,“ quia non erit diuturnum;“ egy-más ellen ne
árulkodjanak, mert nem igen tisztességes, ne kövessék azt, a mit követ-
tek én körülettem némelyek, egymást soluzor det'erálták,“ mert együtt
nem engemet találnak mindenkor, a ki eddig egy vádoló szavának is nem
szoktam vala hitelt adni. hanem elõször a dolog valóságának bizonyosan
végéreigyekeztem menni, és azután az idõnek al.kal.rnatosságához szab-
tam magamat.

ı ı: Az eıvıızfi vuııızız.
ın ı:z ıuı-im nıum, ...zur-„ıı mi..
II azkzz Gfizpai- (ism-ism .mms zııunona ıiınmsm vzıı, ıkı r ıeızazızm
halála ulán Pfilylwtt I trónra. A rendek azonban Báthori lilvánt Vállııtotük Ineg.
Béka a bécsi udvar mrııngıtúıával sereget vezérett Báthori ellen, de vereséget
ızenvedeıt.
1' Sőt l'Il.l lfibb.
5 Velélýláraaknak.
5 Súmûzelêfie.
I Alkalolrl.
Í Irányilásı.
Í Vélflhüüsa.
7' Gubernator- kormányzó. - Gubernái (guben1are)- kormányoz.
1 E0 holo uganlzt lelenll, rnlnl 150 (Ith, vagyis: magával a lénnyel. In Iall
ı:asu=az ilyen esetben.
3 Sündékot.
9 A Veszedellneı hllelgéı örök bl), amelynek tevékenyléze lyakrabban ili
mnkre az orııáaoı, ııu.nt az ellenség.
“ Prvınuveúl (rrrornovereı=elõmozAi.lt.
n Mert nem lel: hırtúı.
'J Deferál (de(erre)=bevádol, Ieljelent.

486
 A gonosz igyekeztü emberelcnek mindazáltal" gonosz 5 vuzedelmes
dispositiójokatlt el ne titkolja senki, hanem lelke veszedelrne alatt tar-
tozzék superioribus detegálni,“ hogy a gonosz és Veszedelmes állapotok-
nak obveniálhasanak” és el fordithasák a gonoszt magoktől közönsége-
sen. A fejedelem mindenek felett istenfélő és kegyes életil, vallásban tö-
kéletes, állhamtos, az Isten tisztességét mindenekfelett őrizze s oltalmaz-
za, az Isten anyaszentegyházát tgyekezze propagálni,"' benne való hiveit
őrizze, felette is a mennyiben lehet oltalmazza. Semmi hizelkedõ sze-
mélynek előtte becsülete, hitele ne légyen, igen meg tudakoıza az embe-
reknek allapotjokat, terrnészeteket, ha kikkel akar társalkodni, hogy
miattok maga méltoságában meg ne gyalázódjék, és az országra valami
veszedelem ne következzék, melyet maga is gyalázatosan halljon jöven-
dőben: abban igen magára és méltóságára vigyázzon. Udvarában tökéle
tes, tiszta életű, tanásos embereket igyekezzek tartani, ne valami udvar
hazugit.
Belső fehér háznépet a szerint: kik között két fõasszonyt, kik erköl-
csökkel, tiszta életekkel, tanáısos állapotjokkal tiszteknek megfelelhese-
nek és bewsületet vallhason véllek, mind maga és azok az asszonyok;
kegyetlenségıe senki tanásából ne vetemedjék, hanem kegyes S kegyel-
mes légyen, mert a fejedelmek a kegyességért hivattak kegyelmes feje-
delmek-wek, kegyelmes, misericors,“ lgazságszeretõ Iégyen: mert miseri-
cordia et veritas custodiunt regem, et roborat\ı.r clementia thronus ejus.”
Meggondolja az én szerelmes feleségem azt, hogy noha nagy fejedelmi
ágból való, de a jó renden lévõ fejedelmi asszonyok közül több, talán
nállánál nem választatott, melyet sem méltóságos atyafiai véghez nem
tudtak volna vinni, ha az ország slátusitól az én tekintetem, sőt hasznos
szolgálalom néki nem fogott volna: meg becsülje azért Istentől való hiva-
talját s választatását, Istenhez hálaadó légyen és az 6 hiveihez, szegé-
nyekhez, az anyaszentegyházban igazán szolgáló személyekhez. I-Iiveinek
érdemlett beısületeket megadja, ne nontemnálja õket, hanem magát vél-
lek szerettesse; mert a magyar nemzet is a becsületet szokta szerelmi, a
mint erre is sokszor intettem.
Az én atyámfiait meg ne vesse, hanem szolgálatjokkal (kik arra elég-
ségesek és érdemesek lesznek) bizvást éljen, hüségekben megnyugodjék,
hozzájuk ne kegyetlenkedjék.
A tékozlás, hogy mind Isten elõtt, rnind e világ elõtt hasonló utálatos
légyen, mint szintén az undok fösvénység, az Isten könyvében is megbi-
zonyosodik: a fösvénységet azért elkerülje, de az utálatos tékozlást is ne

Iı E: Mlnflllérk

3* Dlsposll.lo= rendelkez&, hajlam, szándék.

1 Az eıuuarak elõt: feltárni. Deıegal (deuzere) =- ıeleplez
-Í Obvenlál (obvenlre) = elébe jön.
Y' Propıgái (propagare)=ııovszl, erdsebbe lesz.
-I lrgaırıms.
I xrgaımmng e ıgazsg vezıeıınzzı A kıraıyz, eı ızegyezseg erõsm meg a u-enm.
4ll7
kövesse, hanem a két gonosz fogyatkozás között a közép uton járjon;
mert ha fösvény leszen, mindenektől gonoszt hall; ha tékozló lészen, az-
zal is szidalmaztatik, hogy a szegény ország nem gyõzl tartasal, ki miatt
el kell pusztulni az országnak.
A nemes oı-szág pedig akár mely állapotjában és változásában is mint
viselje magát, nints az én tanásadásomra szüksége, melyre én elégtelen
is volnék; a sok példák, experientiák meg mutatják, tanitjak; mindazon-
által, hogy üresen ne menjek el e mellől is, egy nehány szómmal vé-
kony censurámat commu.nic.álom'° 6 kegyelmekkel. Mivel a természet is
az emberben oltotta azt, hogy a szabados életben gyönyörködjék és még
csak az oktalan állatok is szoktak abban gyönyörködni: bizonyára azt hi-
szem, hogy senki mi közülünk nem találkoznék oly, a ki szabadságban
nem akarna élni és ha° abban nem élhet valamely nemzet, respublica,"
vagy város, örömestebb szolgálna keresztyén fejedelemnek, hogy sem
mint isten ismeretén valának, mert mind idvaségesebb, mind tisz-
tességesb vol.na, keresztyén fejedelmek gubernálási oltalma alatt élni,
szolgálni. De P az Ur Isten attól is megfosztotta nemzetünket, (mert a kitől
minden oltal.\`nat kellene várni, attól vettünk eleitől fogva sok gonoszt)
nem tehetünk rőla. A kételenség ıselekedtette' velünk, oly protektorttf
keresnünk, kind: szárnya alatt azok ellen magunkat orsägostől meg oltal-
mazhatnók, a mint hogy a jó Isten az õ kegyelméböl majd e világnak
csudájára a tem-ıészet rendkivül ugy vezérlette azt az oltalrnazásunkra
rendelt nemzetet. hogy még meg nem fogyıtkoztunk benne. valamikor
arra okot nem adtunk.
Az én tetszésem és tanácsom ' az én hazámhoz ez: hogy valamig egyéb
nem lehet benne, a török neınzettel való egyességet szenvedhetõ károk-
kal is megtarmák, tőle el ne szakadjanak, hanem minden uton-módon
kedvét keressék.
Császár hála megett legfeljebb' egy-két vezért, vagy belső agflk“ közül
magoknak igaz fautorokatlt szereuenek, kjk által minden jó és veszedel-
mes állapotoknak végére mehessenek, a gonosz szándékot idején praevë

D Kenu: ızıı nem eıııeı vııııııııy ııeızıızı. reıpuııııeıı urnıııeıtzıı ıoıııı. ınzrı. Heıyzııılıeı
Az ı: ıııılııı.
ıı a.- De nı.
r Kom-ız ueızıımıeı vsıuııı, »ly pmeeıxaı ıreıızıı. mıyrırııeı ız E ıııpnı..
r ı:: Tiırııı-wın ızerı.
ı Ez Leııuıııı.
W Véleményem ktiılöm. - Cuınmunlcál (communlcarel == Infišoazt valakivel, küzlil.
*I ozızag, allam.
Ü Prol.eklor=védelll\e'ı5. Itt a Hubsbllfl & a török kérdésre utal. (V6. az 55.
számú kiáilvánııyal.)
“ A Veılrek a leyfibb állami méltúságokat vlseltêk. Élllkön a nagyvezlr állott.
Az lgfik kfllnnll S lldvirl llazlségeket láttak el. Bethlen D1 ulóbblukra Kûnflüll.
“ Jólkardkll.
 niúllıa.ssák;“ lela enim praevisa minus ferient:“ a szép szónak nem szu-
kott leje betörni.
A portán mlnt vlseljék magukat a követek és a continuus oratnrokf'
immár azokkal,“ kiket én oda járlattam, nagy dolgokat a nagy emberek-
nél éltalok h-uetalLam," azokat micsoda methDdussal,“ maguktól, de ld-
váltképpen a nekik" adatott irasokból, instructiokból," a kiket illet és a
kiknek incumbél, judicaljátokf' végére mehettek, 6 a mi haszonra valót
azokban is találhatni, nem árt követni. Sõt a portára expédiAlt“ köve-
tdınek lratntt S c0'|'ıLl.nu\1.a Drábûniılmak tőlem adatott suk rendbeli in-
structiojokzkal, tőlük beszedni. hogy ha kik közülük meghaltak, minden
leveleinkkel együtt lcikérni maradékoktól, igen kivántatik.
Az Ország caneelláriusa egy könyvbe irassa, tartsa Oly bálorságos he
lyen, a honnét el ne veszszen; hasonlóképpen római ısászárokkal és
egyéb' [ejedelmekkel tractálni szokatt követelrnek adtatY ugy kiszedni
igen szükséges, (most azt nevetik, a ki olyat elõh0z,) mert a meg-lett
dolgcıkból sokat tanulhat az ember és alkalmatus kincsnél is drágább
néha. Az én tőlem minden követelmek, orátoroknak meg volt hagyva,
paranısolva, hogy az instructiakat és nekik irott leveleket beadják meg-
jövetelek után. Cancelláriusoknak is delegálval' volt, de hogy miket sze-
dett be s miket nem, nem tudom, de még beszedni nem késõ.
Ajándékot a portara nem keveset küldtem, a mig az ország adóját
megengedték,“ de azt, hogy be kezdették küldeni, [az ajándékokat] én is
megkevesltettem, mind a Lsászárét s mind ve2érekét,'- melyért némely
vezér eleget is dörgölõdötl-, de a régi szokás mellől nem akarván el-

u V: Azumi.
v D. M. vz Nııunıı.
x ..ı:n-eb" :uk ı ıııuıeuıııeızııı vııı. mz Lı ı ııııuııo ı ueıen mı. ı A veıewızı ııeııı Kony-
gămıaııvvınıw. ızııııoı ıııııı Kovıuwıızuıı. lıoıv ı Maıeuını ııeıuıııybõı vıı-.ıııı ı mııııeıı
ıo vı.
Y ..AaıAı" ııuoıuı). ıııııuı ıeveıı ı ıuıeıııııeııııı ıı. ıııı .,ıa" aıvıınım ıı uuıııı. ııen ı
ınızıııızzıı eıııı .ıa" Lu.
ı D: cıuzııeiı ı ııııııu vnoıııeıı. ıı. a v: ıııııın ıuınren. ı ııııım \-emeızeıı: ..ıı ııııı«
uııoııw ııı ız ı-„ımı vııı.
6 E-mvznıaı ıpı-ızvzıııre)=ııızı;ı-Aııısıı, mzzzımuaıyuz.
Ü Aı előre Éâlrfivelt hyllvtfiıűk kevésbé találnak el.
*V Állandó kbvelek. Az alkalmi kövılekkel szemben a Koııslanllnápolyhan lar-
Wämdó Íllandb Ülyvlvõkre ulal.
H 'rı-ıızmı ıırıemn) = mı-gyaı. 1`ı-am = uı-gyıııs.
H ıwzıı-mıı _ .ıııı-ts, mouızzr.
Ü Ulasiláıokból.
H im-umuı (ıımuı-mer:) = mmızkodık, ııyuzuııı. ıudım ııunızmı = mızızı
mond. ıııeillél.
H Eıpzdıaı (zzpzuıreı -zıızuıfl.
Ü Delelâl (flelefire)-Odıllüzld, utflsll.
H* amely rem-:Aura ávı ıdoı nzeuıı ı Pızı-ıanak. Eıeinıe ıoooo, maja Bmımı
óh N000 Ínrlnlnl. Belhlennek ılkertllt leııfilllttılnla újból 'lfll)0t'! lorlnlru, 36! lñbh-
nür EA: az üsııeget sem illette meg azon ı cimen, hagy a Iııdıeı-eg allltıtsıtra, lllelve
u 1-ııızsbufzzız eıızııı hıdımu-A Kzıı z peııı.
menni, az oıszágot többel terhelni, szép szóval complácaltam” õket, jó
akarattal, jövendő szolgálattal. A consignatiokbólfl a követek megmuto-
gathatják, melyik, mikor, mennyit vitt, és ext-ı-aordinarié" is sokszor
miket vittenek; mert az extraordinarle küldött ajándékok sokszor meg-
haladták a szokás szerint valo datumokat,“' a mint az idõ hozta magával.
Affélékből vehetik eszekben 6 kegyelmek, mennyi sok fõ töréssel, el.me
Iárasztassal, számtalan sok expensával," sok vigyazással, testem töre-
delmével vittem én végben a gondviselést, és mint tartottam meg õket az
lstenndı kegyelméböl szent segítsége által crıszágostıól.
Csak az eleitõl fogva ide küldetett sok törökökre mennyit költöttem
légyen, a deákoknál levõ registrumokból" mehetnek végére, ha kedvek
lészen megértésekhez. Ezeket azért irom és hozom-be, hogy értsék a
török nemzettel való frigyet, mely igen szükséges légyen megtartani. De
azt kedveskedäsel, adománynyal vihetni végbe, nem különben. En mégis
azt adom tanársul, hogy Erdélyországa el ne smkadjon tõle, hanem ha
vetné el magától a porta az országot, kitől ugy tetszik, nem félek, Dıak
innét ne adjanak okot rea, az egy Jenõn kivül, melyet én soha nem
svádéálék" oda adni különben, hanem ha megtartására az ország teljes-
séggel elégtelen lenne.” De ugy se adja soha per manus,Ü hanem elõször
az igaz hazafi atyjok fiai által a portán inditsanak tractat a fõ vezérrel,
és a mennyire értékekkel Ielérik, adománynyal, igérettel, fizetéssel ten-
tálják,“ sok reális rátiokkal“-* állatván: a mellett micsoda veszekedés
következnek annflı elvételébõl; némettel'^ való békesség mint bomlanék
lel?
lnterim“ a németekhez íelltüldjenek másfelől arra rendelt elégséges
atyjok íiait, a lcik által tudósitsák afelõl való török szándékáról; instál-
ván“' azon, ne hagyja olyan szép végházát Magyarországnak; a mig a
szegény ország ereje, értéke engedte, mind adományokkal, vitézlõ népek-
nek tarűsával az ideig megtartották; mostan is a portát probélük min-
dennel, de semmit sem fog; vagyon hátra csak a fegyverhez való nyulás,
melylyel az ország a török ellen való megtartására elégtelen, és ha

ıı Knııaz Nzıazzııeı. Huyuııııa ıı I: ıııpıııı.

M compımı (wmpıamı-eı =ıe«seaaeın, mzzzazazızı.
'Í l"elJ9'B}'71Sëkb6l.
5' Soron kivül.
Ü* Adományokat.
W Külbêlšel.
Ü Jlflfi-Ékekbfil.
'“ Svhleal (Suadere) =t8nÁGol, rúbfiıêl.
Ü A Pflrta a Lizelıătéves háborúban elveszített Llppa el Jenõ várát küvelelle
aethıznıõı. Lıppaz ıoıo-ızaıı kënyızızn volt ıı ız ıdnı, .vznõzõı azonban aaı-A volt
hajlandó lemondani, B törölt 1055-bull lezlilfi el.
Ü Keze flltll.
“ Tentál llenla-re, temptare)=pr6báı-a tesz. meıklsért.
“° Valbdl Okokllal.
Ü Iltlerlln = közben.
'7' lnslál (lnštare) = sürget, klinyülög.
egyéb nem lehetne benne, bonis modis át contentis,“ jobb keresztyén
kézbe ejteni, mint a benne valók adták volna oda magokat, hogy sem
mint magok adják meg a törököknek. Ha fel kell pedig küldeni in tali
casu, nemcsak császárt, hanem magyarországi statusokat is kelletik
requirálnl,“ protestatiokkal, obtestafiokkal" élni, melyeket pro íutura
eautela" Conventekben kell beiratni,"'“' palatinustól, elsektõl, judex
curiaetól" testimolıialis leveleket venni." De az idö mutat meg minde-
neket, minek mint kellessék lennl, szükséges, hogy oceasiokkal éljenek,
semmit el ne mulassanak.
A keresztyén Iejedel.mekl(el való jó szomszédságot, annál inkább frigyet
vagy confoederatiot" szükség igen megtartani ugy, hogy innét semmi
ok ne adattassék annak violálására." Ha mit veszedelmekre való igyeke-
zetet értenek* ellenek, a keresztyénségtól nem méltó eltitkol.ni, hanem
igen meghitt atyaíia által titkon értésekre adni. Sõt, ha miben magok
veszedelme s károk nélkül nékik segithetnének, titkon azon legyenek:
ugy Ielelhetnek meg kerszlyén íelebarátjokhoz s nemzetekhez való
keresztyéni indulatjoknak s aíIectusoknak.'” Ha pedig a német minden
okvetlen vélek akar garázdálkodni, mint az megtörtént a mi idönkben
is, Forgács Zsigmondot" reánk” küldvén, in tali casu minden erejöket
együvé hozni, az oıszág gubernátorának igen szükséges, idején pedig; a
hireket nem illik megvetni; sót, minlmus etiam hostis non est contem-
nendus." A törököt kivántatik éjjel-nappal ınentól derekasabb segítségért
solicitál.ni.°° kik ha megigértetndr, szükségs a segitséget meg vámi;
addig az ellenséggel semmit nem próbálni: mert virtus unita plurimum
valet.'“ Némettel szemben való viadalt elkerüljétek minden uton, hanem
abból kövessék az én hadakozásom módját.
Mindeneknek elötte keressenek egy jó alkalmatossaggal való helyet,

ııız Kuııaz uıı-ımı. az ıeıı ızıı-ııııı.

ez Kama; aııeneu. neıyeıızıııa ı D. ıı. v ıııplııı.
aa mımaz au. D: Rum. llelyıaızmı v ıııılın.
Ü Jó ea meglelelõ módon.
°' Retıulrál (requirere) - melkerea.
N Pıoıeaıaı.ıo= tıltalmaz. - ohıamuo = unomzteızl, kanyısııea.
7' A Jövő óvllnasıág céllábúl.
H Am uıaı, hogy a uıuzızozıaı aıızızzlızıyelz, vagıı Kozlııızıo oklevelek mult-
taıára togosult eylıázl lesltllelek (káptalanok és konvenlek) elõtt foglalják írásba.
7' Palatinus = nádor. - Az éıseken az eaztergoral érseket értJ. - .ludex Curlıe =
fllilălblró.
7' Lllterae tatimolllalı, tutlmonlallsı blmllyaállevël, Ilnúslló levíl. Mlndezekre
„zen van ızuıaëg, hogy amaz ıgazzını ıualaız az aıaasz Kuzulınıııyzıı.
7* szövetséget
7' Vtolálás (vlolare) = Illellétlë.
77 Vonıalmuknak.
N roıgızı. zııgımma mzagbıı-6, (elsõ-mıgyamazazl mızapııaay ıuıı. evı zl-aelyı
hldláralára tll-al, amely egyébként Fflrfiăcll múlva vl5S78V0l'l\llúSÁVfll Vëllőtiött.
7' Még a nagyon gyenge ellenséget sem szabad ı-ııegvetııl.
Ü' Solllcltll (lolllcitafel l= mellllolfll, sürget.
'I Az :gyzsolt erõ ıgzn ıokzz el-.
491
mely mint natura tál.i,=** ezt megerõsitvén, éléssel rakják meg, rakod-
janıık belé, onnan harczoljanıık az ellenséggel; de ha egyéb lehet benne,
elkerüljék, az országba ne bocsásaák ellenségeket, hanem eleibe menje
nek, és a határon ldvül, vagy a szélyében tartoztııssúk; mert experientia
sumus docti,°” hogy mikoron országunkba beboısátottuk ellenségürıket,
in tali casu romlottunk derekason; únılăsokra, pártütésekre aldror adták
némelyek magokat: elein az alkalmatossággul élvén, abból magok hasz-
nát remélvén, az olyanak követhetik, holott az Isten kevés idõ mulva
megszégyenitette. Az igaz hazafiai is olyankor vonatnak el a fejedelmek
s hazájok szolgalatától; mert látván ellenségek altal hazájokban hâzatkat
égettetni, íeleségeket, gyermekeket raboltatni, marhájokat, javokat pré-
dáltatni, nem tudja: országa mellé menjen-é7 vagy egyetmás javain kap-
dosson? Nem kételkedem én abban is, hogy in tal.i casu a magyar nem-
zetnek jobb része mellettetek fel nem támadna, mert el kell hinniek.
hogy nékiek is hasonló mértékkel fizetnek, holott õk is együtt voltak
velünk minden dolgokban, és bizony nem kevésbé gyülöli õket is a né-
met nallunlmál, csak legyen kinek animálni, inducálnifl* öket igaz ratiok-
kal.
Az hadakozásban pénz, serénység és fegyver kivántatik: szükség
azokra gondot viselni idejében az én szerelmes öwémnek, és a mennyi-
ben elérkedk az ország vékony jövedelmébõl lovast, gyalogot, illendõ-
képpen a praesidiumokbanü valók közül udvaranâl is tartani; nem a
mennyire kivántatnék, hanem a mire elérkezik; a nélkül magokat ne
hagyják. Repositumofl' is a mellett tartani, gyüjtegetni, hogy a szükség-
nek idején legyen mihez ny-ulniok, ne szoruljanak a kölcsön koldulásra,
jószágoknak zalogba való l-ıányására, mert nimsen annál veszedelmesebb
állapot, mint akkor kölsen keresni.
Lövő szerszámokat én szépeket a akár-mely viadolra szerzettem, arra
nem kelletik költenetek; port is annyit szereztem a várokhan, hogy me-
zõre is eleget vihetnek ki a szükség idején. De mindazonáltal ezektől
oltalmazzon a nagy kegyelmü Isten országostól, ne jusson allapotjok
hadakozúsra, sõt szent íiáéı-t vegye örizõ szárnyai alá fejenként õket,
szent angyali által jártasson tábort környülöttek, hogy semmi veszede-
lem õket el ne borithassa, és az ellenség közül senki nekik ne árthasson.
A Felséges Isten bölcsességnek, igazságnak, erõsségnek lelkével és
bátor súvvel õket öltöztesse fel, hogy legelsõben mindeneknek felette
az Istennek tisztességére, az õ igaz tiszteletére, igaz ıeligiojokra viselje-
nek egyenlöképpen gondot; annakutánna íejedelmekre és országokra
vigyázhasanak, a gondviselésben egyet akarhasarıak, a vissuvonást,
ördögi gyülölséget, irigységet magok közül gyökerestõl kigyomlállıassák,

:Q E: Nllufi llıcl.

H Helyesen; naıuı-a uılis, vagyis ıı ıerıneszztıõı olyan.

Ü A Kapnıllalatból tanultuk meg.
“t Animal (animare), iııducál (inducere) =lelket ont belé, rábír.
Ü Az õrségekben, Vagyis E várak Brségében.
N Feıreteu penzt, tartalék penzt.
melyet ha cselekszenek, úgy remélhetik az lslennek is külsõ gondviselõ
segitséget magokra.
Római császárral ö Felségével való megbékélésünk Erdélyországát
mennyiben illeti, a diplomában" megláthatják; szükség, hogy a condi-
Liok“ szerint való punctumokat" diligenter observálják;" okot causAt,"
a békesség felbontzására ne adjanak, sõt a mint oda feljebb emlékezetet
tettem arról, mint keresztyén emberek igyekezzenek 6 Felségéhez sin-
cerus" affectussal'* lenni, szolgálni (ha veszi); a magyar nemzetnek pe-
dig, mint magok nemzetjek javakra, megmaradásokra forgolorlni.
A hét vármegyéknek, azokban lévõ városoknak resignálásában" a haj-
duságból lett nemzetséggel együtt, micsoda modtaı-tást observáljanak,
szóval arról, a kikkel illett" ö kegyelmek közül, eleget discuráltam" és
arról valo censurámat, opiniomot," megmaradásokra leghasznosabbat, a
rnit véltem, megmondottam, ha tetszik egyenlõképpen mind a két rész-
nek, talám nem árt követni, melyhez a magyarországi statusoknak nagy
kedvét láttam és értettem; de azt caelekedjék, a mi nekik jónak fog tet-
szeni."
Künfi I.: Bel-lılln DIE! Ifiltdıltllt Vfillfilldeltifl.
Mlrvsvlblrllely. lfll. II-fl. I. III)/ll.

A végrendelet u lovflbblakhfln lelhlvja Bethlen Islvănt, Kornis Zslgmondflt, Kmrı-

Bbltzl lâtvănl. 5 Mikó Ferencet, hofl' lálnûgaäfll a leledelernasunnyt. Bethlen Gú-
mr zgyúmı mımlznım megıuveıeeg ıuı unııwzmzı ııııı mzgızınwu.
Majd a Véflvndelet második része kflvetkedk, amely nl elsfinél lóval hossrahlı.
El I réll lelıurollst ld ırrúl, how klnık thlt. hagyornlnyaınlt l hiadlllm. A rnıg-
ajándékcııottak kötött van H rúrlml császár, n még apja élelêben kirflllyá választott
és melkûronăwtt lll. Ferdinánd, a svéd klrfily, a brandenburgl vdlnszlôfejedeleın,
mljd Bethlen ktimyeıete, hlvel kl1VE\.\(21l'lek, név szerlntl lelsorolfisban, lı végén kn-
tonfik, lllkárok, egyházi Sıblgák, kórházak, udvari népek, deűlwlt.
A véızrendelet laza. november l-én kelt Bethlen lstván, Kovazıoczl lstvaı-A kaneel.
lát és Múrkuslnlvl Márllln UI-kăr elött, tılllket u fejedelem a V6586 rfindelktıäelnek
végrehallásllvul rnegblzntt.
Bethlen Gılbor két héttel n végrendelet elkésıûlle után, 167.9. november li-én
meghalt.

a uz szms.
ıı Dz A ıuxeı ıııet.
F' Dıpl°ını=unııepeıyzs uluzveı. Az laza. aezımızer zo-ah Pomııylıan kõımt
ızeke ıwvegere utaL (Guess, R.: ı. rn. eza. z köv. ı.ı
I' Feııeızıeıe
H' Ponuzkıı.
'I' Gondozaı-A tartsák meg
"' Urügyel..
H Oszıınz vonzaloınmıl.
H Rzııghmz (reııgııamzvıwzdáı, vıssutımıss, megı-Aylmı. A he: var-:hegye a
ıııkolıburgl béke enelı-rıebeı-A Erdelyhez zuıult ııııgyarumagı :hegyeket jeıenu,
ıı-helyeket Bethlen halnlz um vıtzu kell mlnı (vu. A ıı. zzıı-no h-ami).
H Dlscuı-ál (elsı.-urrere)=aıetluı, beszélget
H Néıeıemev, veıemenyeınec.
W Bethlen azt szemle volna, ha A het megye továbbra la amelyhez umzllı.
(szekta Gyula: Bethlen Gabor. Bp. ııızo. z'ız-27:. l.ı
493
 1630-1649. [P] A török hódolfság lassú terjeszkedése
és a török rablásai

a) Kanizsa, 1640.
Derbía török pııra1u:s-ıuık pıırımcsu az Dstfiasszonyfalviakhoz,
hogy egyezkedés céljából keressék fel

A zsııvmmu ııuıevzı (ı. A az. .um ııııı) hmm ızeıızıdoız kuvzumzır. ez uz-
zızıı z nem umeızıızn ı-ııesúııwımız A bek: mk anny-ıı ızıenızı; nem ı ıııgyızııız
nıaısı-„mk ıznı-ızızıızı; z ızzıuıezek :mm ızruızıeı-e ızonızuı tovabb nzıyuız, zu-
ııën ınıımkëz ıeı ı ı-ııazııwı Mz-nzıız z ızıuõzıeızı. A usıuız ıuımmaıu, nagy z mz-
mnzım ızeıızkuısııızf „zm ıeıı-zeruıeızuz.. puzmszszpı ıısııázınk, úıaızız (uıvuuzı
noduıuıım, veyıı úınıb muıeızım uenyızzı-mu uaõzam. Az qyııı vıuımı ızfuızı-
„zıı izsmmıızıı e Kmıuu Karuıı mıvzız, ımzıyzımzız ızefuëzebzn ı uıwmmızı ııeıız
vega hımımg atm zzm-ızzezı ızeıı. A rendezõ; umııun nem usneııı ııızı. Az m
ızõznıı ızveı z ıaı-uk ııaaımz kıızrızzzısınzız mofııaı-A vımuı mz
Ti Ostfíi Asszonyfaluai' polgarok ez (elöl kélletet irnom, hogy mind-
gyart ez levelem latuan be jöjetek szep szoval, ha szep szoval be jötök,
szepen vegezünk, de ha szepen be nem jötök, mosfis ez el mult napon
oda akartam mennj, de valımj kis dologh mulıttıtá el velem, bizonyos-
san elhidgyetdr, hogy szinten ugy iartok mint az Nagy Köakiekfi a
az többj mint isrt, hanem ennekem miııdgyart ez levelem viuö embertül
vslaszt küldgyetek, ha el iötök vagy nem, ha be nem jötök enls gondot
viselek rolatıok, ha kart vsllcıvok, en se Isten elöt se az Iöldj ember
elöt oka ne legyek, mert hiretekke adtam, s adomis mind most mind
azelöttis adtam. Ez levelem viuö embenel jöjetek be, török hitemre még
haza bot-Latlak, ha vegezhetiink joval jo, ha nem vegezhetiink, az utan
modot keresek benne, ha magatok be nem mertek jönj, az Miskej, Köakl
Mihalt' melletek hijatok be, tudgya az az en hazamat hol vagyon. Isten
Velünk: költ Kınisan 1640.
Ksnisan Lakozo Derbls Oda Basá'
az ti Uratok.

Zıyını-u ınııoııı. O. 1.. sııuıyıııy ıı. 'nııoıı ırı-

ıoı ıP ıuı.) ıı. ız. ııııyır.

lozuı-Azzzznyızıvz ımmnymı ızzıyõez va: meyeızzn.

Hıızy ıcmzı ııeıyıeg (vıı nu. vzmzınnızg z ızznızsıı wıõız ııııı ıuı-ıeııı
ızınızımn z.-eıoz, .ııızıynsı z .D „mu mzzsıımz zmıııez-.z ızzz.
= mııuz heıyıëı (vu rn.). Km-zııı Mmıy Mızızen ızımıı
^ omzuı waıızmı Jeniuif ızzpzıpzı-nızzzmıı.
494
 b) Jewzék o török által Zala én Vu megyében
okozott kúrnkfól
c) Vu megye vizsgálata n hódııll lalvıık török ııdóiruık fokıızıiıűról
a ızécsi júrdıban
cl) Vııs megye vlzııúlatáııak töredéke ıı török fablúmlrúl
és udóemelésérñl o kernenesııljal jániıban

ıaıo-beıı új urak mami ıepeu 8 ubnrı, is 2 ıdõuerfive terıe 8 beke ızeı-esze.

ııeıı ıemlezeseı. A Dekeıárwaınmııeıı be ıım-mz muızuıı. hog ııııoıı ıeızı-flı ı-ııııyeıı
ımmım eıwzızıı s ınııyeıı vııeueıeıek wneı-Aıeıe A nádor. ııujıı a kııfly ıeı-Adeıe.
ıev. ııııe-zen ı ıı-ıeuekheı. now vıuıxıumı mez: mi mindent Kaveııeıı eı ı mi-uııaıı
im-ıõı Kezdve, ıınıımı- leauımzb z béke: szõnybeıı ıneızúıíuııuk. A mezek aıuzı
Duzesımõtı Jegyzekek flıııaızın ıuı vegeıe, vagy im elejére Kezuııek el ez ıuıeı-
mı eı A beıebızweoıuıez, zıuıı fııııõı szoııyııeıı ıaı-gyulai: u ıarukm. Az mun ıu-
ıoıt zııı Q vu meueı lemekeıı ndauıı megıeıeuıeıı ez uı-us; ıı-AAA ceruıeıerõı „yen
kepızeıı. (vu. A ızõı-Ayi beke oıuııáııy-mi-A. szer-ızeezıı Mzjısu-. nem auaıpgı, ıass.
oı-az. ı., :Lu-ıu.ıx. ez.)'.
b) Anno: 1630: íogvast ab anno: 1647:'
Ez ide hatni megh lrtt véghbelj és egieb rendbeli gravaminılmak reö-
videden való l:`.xtractussa.'
Kis Komár
lnnend a' kiket el vittenek, & le vaghtanek lëzen person[as]7 No 235
Item' haitottansk marhat No 1901
Mehet kassai No 9

Peöleske
lnnend az kiket el vitlenek, és le vsghtanak teszen... person. No 72
l-laitotuınak ell lovat No 189

Egervar
lnnend vitienek es le vaghtansk person. No 28
Haitoflanak el lovat No IB

Lenthi
lnnend a' kiket el vittek, es a' kiket le vaghtanak Ieszen
person. No 107
l-laitottanak el lovat No B4

* A „toıvııı ıb Anno: ıM7:" nme kez mu. Az ıuı-H evızm-ıı vııauinoıeg

euı-ıı. Az õeızeııııme z ızõnyı ııeııe eıfiız Keızuıı.
' Gı-ıvıınııuı-= ıeıeımeıı. _ Ezıneıuz- ıııvonıı.
1 szeınélyekeı.
I ııeıı-A = uwsııııa.
 Szecsjszigeth
lnnend a' kiket el vittenek es le vaghtanak tészen peıson.
I-laitotmnsk el lovat, marhat

Kanyawár
lnnend a' kiket el vittenek § le vaghtansk teszen .. peıson.
l-laitottanak el marhat

Szenth Grotth
lnnend s' kiket el vittenek es le vsgtlınak tészen person.
Haitottanalı mal-hat

Egerszegh
lnnend a' kiket el vittenek es le vaghtanak teszen peıson.
l-laitottak marhat

Kapornak
lnnend a' lciket el vittenek es le vıghkanak teszen person.
Haitottak marhat ell

Leöveö
lnnend a' kiket el vittenek es le vaghtanak Ieszen person.
Szent Gieürgivar
lnnend a' kiket el vittenek és le vaghtanak teszen person.
Szalavúr
lnnend E' mennj embert el vittenek es le vaghtanak person.
Magiarosd
lnnend vittenek ell person.
Szeseöd
lnnend vittenek ell peıson.
Páhok
l.nnend a' lelket el vittenek es le vaghtanak teszen person.
Apatibul
Alibanfarol pelson.
Sz: Jakabrol
Az Feolseö Lindvai tartomaniből a' kiket el vittenek
es le vaghmnak tészen summaüm' person. No 351
lttem ezen tarhımanjban holditottsnak mégh négl falut
ugi mint: Pisarocsot
Rilıtaroısol
Dankoesot
Lukowant
Az Tekénietes es Nagos grof! Battyanj Adam uram eö
Nga Joszlıghból, ugi mint Dobraj, Muraj Szombathj
es Rakiısanj tartomanjokbõlm a' mennj embert
el vittenek ëszen sumatim peıson. No 399
Ezeket penigh hodltottak ez ide ala megh irt !a1u.kat ugi mint:
Norsiısot Bucsisont Kosarhazat
Vanisat Doliniat Kernieaet
Markusoısot Z. Biborcsot Pıedsnoczot
Czeõpjı-„geg Muszrlath Krisfanoızot
Sztermeaet Bodonezot
Baznoaot
Haitottanak el ezelcbeõl ma:-hat No 6
Az also lindvai tal-tomanjbõl Banifi Christoíí uram joszagabõl etc.
Vittenek el es vaghtanak le person. No 598
Ezen josıaghban holditottanak falut No 8. Ugy mint:
Petroısot Domkoaot Praszeısidolt
Mıırtinjat Mlıezkows Pesznaloczot
Szomkoczot Odoljat
ln summa summarum a mennj embert elvlttdc es
le vaghtanak íaeit" peıson. No 2105
Lo es egieb barom lészen No 2832
Meh kassai No 9
I-lodult falu No 28

Eıyımı-zl ıııaıolıı. O. l.. aııuıylııy lı. 'Nıaı lrı-

ıolı (P nlı.) ıı. z ıııyır.

D) Potlhyondi Ferena Vaswarmegienek Ieö szolga biraja a' mineõmeö

inquisitiot lett a Zechi processusaban," nemely hodult faluknak, men-
nivel verték íöllieb summajokat avagj adojokat.

I suımmı.lm=uw.eeen, õuzeelıve. summa-osszes, summa zumml-um= vez-

0612!-
" A ml-Iaınany az egy-egy val-hoz ıırmzo mezñvamsolut, lalvakat, puıııakaı
lelelltl. A (elsonılt hlvak Vas ea bla mellyêben találhatók.
H lclıaz.
" lnqulzlllo= vlzııalal. _ Pl-oeusuz = jáı-az.

32 “ “Ü 407
 Marthon Falvaiaknak
Kész pinzel :=
Mez tungh" .. No
Bor ako" . No
Pistoly par” No .-.>.-8
Szeplaklaknak
Kéz pinzel fl. 5
Habottal szekerel" No 3

Mindszen tieknek
Rabotal szeker No 3
Vittek el gyermeket No 2

Chekiek nek
Kéz pinzel H. 15
Vajal pint" No B

Peresztegieknek
Kéz pinzel fl. 10
Buzaval Cub[uluı]" 25
Zabbal .. Culı. 25
Vaj pint No 25

Czanjaknak
Kéz pinzel fl. 130
Vaj pint .. No 10
Mez pint No 5
Nest beör No 2

Ü A tıulg, 1oııg=hol-dó, puttany; til-tartalma nem volt eyselu.

Ü Akõ (uma)=fil'l'nérték. Ieglnkűbb ıız 54.30 llle res budai akdt haszılállák
Ü K!! plazlcly.
I RnbI:ltı'|\u.l'ı.lılrl (fuvımıáafi) kirendelt szekér.
I' l>ı.ııı (plı-Au)=al-me-rek. A plıınıe z lıeeı ml-ıılıemk. l lzuazzl pım 1,88 llıen
leıtlıi.
Ü Kflböl (cub\ıl\ıs)=űrl'l\értek. Gabaııa és bor mérésére hlslnállák. A gabona
kübdl nagyobb Volt. mint B borköböl. A Dunántúl llyufinfl fülén Úllallban a kőszegi
Klibfll terjedt el, amely 63,175 lllert llrlılflluzntt.

498
 Ui Faluiaknak
Kéz pinzel l'l.
Vaj pint . No
Dio k:|.lava1 No

Begetieknek
Kéz pinzel fl.
Vaj pint . No

Varsaniaknak
Kéz pinzel fl.

Kis Somoliaknak
Kéz pinzel ll.
Vaj pint . No

Krakajaknak
Kéz pinzel fl.
Vaj pint . No

Keres: turlıknık
Kéz pinzel
Vaj pint . .. No
Kappan No

Felseö Kel-eszturiaknak
Kéz pinzel fl.
Vaj pint . No
Salt pro . fl.

Bohajaknak
Kéz pinzel il.
Vaj pint . No
Mez pint No

Ü A Kill flrrllérlék volt. Ürlaflılml elãsen Vallnıolk PES helyeken B mérõvel

:Elek V!I1ÁLAD\lXll!llúl llyuflfl Íeléberll kipornekl mérő terjedt el, amely N BD
llllrt l-lll. kl

J2' 499
 Kaldialcnak
Kéz pinzel fl. 50

Szentodor Falvaiaknak
Kéz pinzel fl. l0

Berkatoiaknak
Kéz pinzel fl.
Vaj pint No

Nagi Keöczkieknek
Kéz pinzel fl. 12
Nest beörrel No 2
Vaj pint No 5
Szel-la szekerrel No 35

Zergenieknek
Kéz pinzel fl. 10
Cub. 16
Vaj pint No 5

Keözepköcskieknek
35

Sagiaknak
Kéz pinzel IL 34

ln summa summarum ezeknek az megh hodult íaluknak verték leol

jeb aummajokat

Kéz pinzel fl. 54 9
Vaj pint No 1 0l
Méz tuııgh No 1; Pliml lo
Bor akoval No 4
Nest beör No 4
Buıaval _. .. cub. No 25
Zabbal .. cub. No 4l
Kappannal No lB
Dioval kilaval No 2
Saital pro fl. l
Pistolal par No l

500
 Szenaszekerel...... No 35
Robot szekér No 6

Eıylıonı ııuıulıı. o. L. aııuıylııy ıı. Turok ırı-

ıolı (F lılı.) IA. ıı. ılııyıı-.

d) Anno 1649. die 22. novembris"

In possessione Saágh comitatu Castriferrei adjacente, et distrietu Ke-
menyes allya,*' Meszleni Benedek vioe ispán, Potyondi Gáspár fö szolga
biró, vice biró Horvat Gjörgy, és Balla Jósa, s Noszlopi Gaspar, íöllyül
megh irt Vasvánnegyének eskülitl, groff palatinus vrunk ö nagafl pa-
ranczolattyából, s az nemes Vasvármegjének exmissiojábólf' ki jövén;
lettünk inquisitiot az ide alá megh irt falukon, hogy ab anno 1615., ugy-
mint az Sytva Toroki tractának confirmatiojának" idejétül foghva,
usque ad praesentem anı-lum,“ az török mint tartotta megh az hódulta-
tást? Vitteé fellyeb az falılc adóját? hódultatotte uijonnan falukat? Tette
rablást? 1-ionnét menny lelket vitt el? Azok nemesseke vagy polgárok?
Asszonyok, férfiak vagy gyermekek legyenek? Az illyen foghlyokból sza-
badulte valaki ki, s az ollyanlıak menny lehet az sarcza?" Az ki penigh
megh nem szabadult, mellyk török végh várban vagyon, éle, holte, vagy
hová lett? Melly inquisitionak az seriesse” következik illyen fon'nán.
Pagus K.rak6.l Ordinis B: Pıuli Prirni El-emltıe." Regenl.em,*° ugy-
mint az Boc.-Akai háborujafl után, circa annum 1612. adot summát 1-lághi
Ibrahim iszpaiának“ fl. 50. Bethlern háborujában,“ drca annum 1620.
Beczér Begh“ ispaia, azon summát hatvan forintra verte, most penig-
len, Tobak Ibrahim iszpaia, kivan tölök egy neat bört, egy tungh pápai

I Al 1049. évben, november 22. napjfln. (Al évszám valúszlllfllefl téva. Az

1842-es S-ıűllyl béke előtt lehelell. u vlıigálul. Különben ulallla az ernllletl. békére.)
7' A Vas megyében fekvõ Súg fall-Ibln és Kelrlelläûljûl kerületben.
7 Eõferhâzy M1103 nádor.
11 Ex.|nlasl0= klküldeléfi, megbízás.
Í A nilvaloroki béke rnegerõsllésének. 1015. Júlllla 15-én BéSbeIı erkflették
meg a aelıeı.
I A ielen evız,
3 Sarcnak nevezlék a fofiagba get! valtıáldllfl. (Vă. a BJ. számú darabbal.)
MeflBr:ol=Sarc0t vet ki valakire és behlllla rljh. A szöveg kkõhb Dlýalı érik
leınbeıı hasznalja, hogy megegyezik a sarı: Bııelebeı-A.
11 sm-A, lelı-áea.
I Kirakó fıılll.
1' Szent Pal elsõ remete rendje a lbldeıúr.
ll Regenteıı helyett.
M A BUCSIGI-67Jb&d5Šg.lmrc 1601-Ifll 1000-lll.
3 lszpaia (Lspahi) a szpahi Magyamrfljgon hasznalt Iormúia. Hűbéres lörök lovis
kalnna.
Ü Bethlen Gabor első hadjáralára ulıl, amely 1610-1.51 1621-ig hrlnti.
“ A bég, bej török lfléllóság, lõllszt.
pereızet, harmimz pint vajat, eöt Lallyért” koczi pénzt;" item Császár
munkájáért” hat Lallyért kívánnak tölök, item Császár adoját” tizen
nyolc forintot, az k.i jollehet régentenis anny volt, de az íöllyül megh jrt
hatt tallyért aen 'kıivül kivannyák tölök. Ezen falu peniglen hódul Fejér-
varrá [öllyül megh irt Tobák lbrahlm iszpaianak, ez peniglen az falu az
ulra hóldul, miulta Buda el veszett”
Pagus Dömölk. Ezen falu, midön Pápában török lakat.” oda hóldult,
l-laszon Vajda iszpaiának summájok volt íl. 15, es hat pint vay. Hogy
Papéból ki ment az török, nem hóldult az utan, hanem czak annélkül
volt. Az után BeLhlem háborújában, circa annum 20. supra millesimum
sexcentesiı-num,“ Csorba Ali iszpaia feles törökökkel réájok ment, s
maga hatvan forintot vett raytok, az utan megh al.kudot vélek harmincz
forintban, és hat pint vajban, ezt alkalmas ideigh praestálták“ azon isz-
paiának; azonban mint egy tizennégy esztendeigh félben hatták az hól-
dulást, s lehet immár négy esztendeje, hogy continuo“ praestállyak a'
hóldulăst, s adnak Fejérvărrá Csorba Ali Memhet iszpaianak minden idén
fl. 36, vajat pintet no. 10, melly Császár adója az elõt volt fl. 5, most
ezen Császar adoiaért vesznek fl. 10. Ezen Ialuis, ut supra,“ Fejérvárrá
hôldul.
Pagus Kis Köczk. Ezen falu legh elsöben ackor kezdet hóldulny, mikor
Fejérvárat megh vette a' török,“ az után hogy Pápát megh vette Papára
hódultak Kalunger iszpaiának. Annakuténna hogy a' töröktül visza vet-
ték Pápát, nem hódullzınak, sõt a' Boczkai hadátul [Dghvást 25 eszten-
deigh békaégben voltanak, sohová nem kívánták öket hódulny, hanem a'
Bethlehem hadakor circa annum 20. kanisfli Aınhet aga" hódultatta megh
öket, s azulta hódulnak. Ezen íalubéliek Fejérvarrá és Papára midön
hodultanak Császár adojával együtt fl. 13 volt summájok, ezen kivül eöt
pint vaj, most peniglen adnak Kanisára Ali iszpaiának minden eszten-
döben. l'l. 40, tiz pint vajat, item Császár adóiat, fl. 6. Ezt penighlen
mind azulta kelletet praestálnlok, a' miulta Amhet aga megh hódultatta

= Magyamı-„igan ıõbbıéız ıaııén hazznalıak ıizaıesı eszkazuı (ııifadaıını, grızı,

ııuzõnıegs). A bırndaın-Al ızı-Jedı. el ızgınımbb, eı-teke vaııakuuııı, a xvn. auud
kımpéa másıeı magyar ıuı-ınmı én.
H A ımsıpenz valoszinuleg nıvarnzası kõıeızzeıısez ınzgvdıma van.
H A csdsıaı- rnunkaia, caasıaı- mıve kuznıunııa, aınıı a kıııısıáı- részére keıızıı
vegzzni (vaı-épııa, ruvaıvıásı.
=' A Asasıáı- addja a duma (harádu), aı-naıyzı a nem ınnhanıedánok fiımzır a
kınzaıaınak.
1 auda ml. auguazıus zo-en im-un a lovak kezébe. Ez a ıııvauwzaa azonban
nzrn punwa, mert A :örök a Dunánıúınn csak 1548-ban kezdet: ıeı-Jesıkednı.
40 Papa ısu-ıõı 1581-lg volt cõı-õk lenııhaıaadg aıan.
" A zo. ev karfıı ıooo wlan.
" Pı-azaıaı (pl-azsıaz-e)=zıvegzz, Leuzan.
6! canıınuu = faıyaı-naıosın.
“ Min: (em.
ll Fenéı-vaı-aı 1541-ban ıogıaııa el a azulıan.
'~' aga = ıuı-UK uszt.
502
öket Kanisára, meghis atták minden esztendörül esztendöre fogjatkoıás
nélkül, meghis az föllyiil megh irt kanisai törökök in anno 1646 Szent
Bertalan nap" tájban megh rablották öket, hetven hét embert vittek el
sıámszerint.
Első háztul Peörñs Ferenanének egy öregh Mihály nevü szolgaiát le
vághlák, második egy Gergely nevü el szaladot; harmadikat egj Janczi
nevü gjenneket, negjediket egj Ferencz névü pásztor gjermeket, egy
Orsik neuü aszony embert gyerrnekstül, annakis neve volt Oı-sik, eze-
ket el vitték.
2. l-láztul Káldi Janos majorjából vittenek el öt embert, a' major gaz-
dát“ Jankó Jánost, ennek feleségét llonát, ezeknek két gyermekeket
Orsikot és Katát, ezeken kivül egj ilfju legenjt Imrét el vittek.
3. l-láztól Kovátz Martonné leanyát, Ilona nevü menyeezjrét, fiát Jan-
czit, kis leányát Katát el vitték.
4. Háztól Haãs lstuant magát el vitték, ez jöt ki eötödfél száz tallyé-
ron, egy Végh ısimazinon“ és egy végh karasián,"' egy iffju legeny eöızét
le vagták, szolgaiát Mihokot el vitték.
5. l-láztól Peter Kováczot harmadmagával el vitték, de az maga ki jöt„
és nem tudgyák melly felé vagyon, az felesége Kata kis fiaczkájával
Mihokkal az mégh oda vagjon.
6. l-láztól Tét Ambnist feleségével Katával es fiával lstnkkal, es eöczé-
vel Balásal el vitték.
7. l-láztól Kis Janost hamıadmagával, feleségét llonát, S fiaakáiát
.lanczit el vitték.
tl. l-laztól Kis Janczit negjed magával, Ieleségét Barhálát, leányát Pan-
nát, és másik leányat llonát el vitték.
9. l-láztól Miklós Kováczot negjed magával el vitte, de az feleségével
es egy kis fiával visza jött, egy kis leánya Orsik nevü mosüs oda
vagjon.
10. Háztól Köczki Mihálynak feleségét llonát vitték el, neheszkes álla-
pattal, ot ben lett gjermeke és így másod magával 270 tallyér sarczon
jött ki.
11. Háztól Szücz Jánosnét llonat vitte el, ez jöt ki 250 tallyéron sar-
czon, három réff simazin, és három refl istzaméti' posztón, két pár késen,
egj Jancn' névű szolga gjermäıe mostis oda vagjon.

*7 Az N18. évben, luguslhls 24. (az evazárn valószinűleg láva).

Ü A Iflajûr (fhajorsfifil B blflflkos alját keıčlêbébeh târlûtt gazdasági. - A ma-
loryızdaság élén állott ıı majorgazda vagy Ilmlvros.
Ü A ulmlıin (Glmlszln) jnbb lnlnfifiézfl POSZÚÍBIID, Iérll H nõi ruhâhoı egy-Hránl
használták. - A vég posztok mérëére használt mértéket jelentett; hosszúsága 20-
40 méter.
Ü A karallúra l. a 30. aúmú lratot.
°' Az latalnélre l. a 50. Számú lratm. - A ről hosıımérlék. Maflraroıizágon
fõleg ı bécslt használták, amely l),Tl'| rnéltrt Itt kl.

503
öket Kanisára, meghis atták minden esztendörül esztendőre fogjatkozaás
nélkül, meghis az föllyül megh irt kanisai törökök in anno 1646 Szent
Bertalan nap" tájban megh rablották öket, hetven hét embert vittek e.l
számszerint.
Elsõ há.ztul Peörös Ferencmének egy öregh Mihály nevü szolgaiát le
vághták, második egy Gergely nevü el szaladot; harmadikat egj Janczi
nevü gjenneket, negjediket egj Ferencz névü pásztor gjermeket, egy
Olsik neuü aszony embert gyennekstül, annakis neve volt Orsik, eze-
ket el vitték.
2. Háztul Káldi Janos majorjából vittenek el üt embert, a' major gaz-
dát“ Jankó Jánost, ennek feleségét Ilonát, ezeknek két gyermekeket
Orsikot és Kaät, ezeken kivül egj iffju legenjt Imrét el vittek.
3. I-Iáztól Kovácz Martonné leanyát, Ilona nevü menyeakét, fiát Jan-
czit, kis leányát Katát el vitték.
4. Háztól l-Iaás Istuant magát el vitték, ez jöt ki eötödfél száz tallyé-
ron, egy végh ısiman`non“ és egy végh karasián,'° egy iffju legeny eöaét
le vagták, szolgaiát Mihokot el vitték.
5. I-Iáztól Peter Kováczot harmadmagával el vitték, de az maga ki jöt,
és nem tudgyák melly felé vagyon, az felesége Kata kis fiaczkájával
Mihokkal az mégh oda vagjon.
6. I-Iáztól Tét Ambrust feleségével Katával es fiával Istokkal, es eöczé-
vel Balással el vitték.
7. l-láztól Kis Jánost harmadmagával, feleségét Ilonát, és fiaczkáiát
Janızit el vitték.
B. I-Iaztól Kis Janczit negjed magával, feleségét Barbálát, leányát Pan-
nát, és másik leányat Ilonát el vitték.
9. I-Iáztól Miklós Kováczot negjed magával el vitte, de az feleségével
es egy kis fiával visza jött, egy kis leánya Orsik nevü mostis oda
vagjon.
10. Háztól Köczki Mihálynak feleségét Ilonát vitték el, neheszkes álla-
pabtal, ot ben lett gjermeke és lgy másod magával 270 tallyér sarezon
jött ki.
ll. I-Iáztól Szücz Jánosnét Ilonát vitte el, ez jót kl 250 tallyéron sar-
non, három réff simazin, és három reff istamét" posztón, két pár késen,
egj Janmő névű szolga gjerrneke mostis oda vagjon.

H Az law. évben, ıuguaznıa 24. (az evazan-l valeazınıılzg ııvzzı.

*H A major (majaısfizl a Dırwlwa zaja: lımıeeıazn ıanaıı gazdasága. - A ma-
lnnıazdaaaz elen allen a ımınvgazda vagy malanzı.
'I A ıaınıazın (an.-naazlnı ıaıza ınınatezfi paszmıalıa, ufıl ez nal l-nızahaz zgyaı-an:
használtak. ._ A ve; pazzwlz neves.-s ızazznal: nıel-mm lzlznızu; nazzznaaga zo-
40 ll'IëlEl'.
H A ııaz-ami-a l. a so. azaına lzam
H Az laıaıneu-a l. a an. ml-na ıraıaı. _- A fõ: lwasa-nenalv. lvlayaı-aıazagan
meg a lzezalz lıasznalıalz, amely o.11'ı ınëızn un ld.
503
 12. I-lázlól Csatári Mihalyt vitte el, ez jött ki 140 talléron sarczon, és
négy funt borson.“
13. l-Iáztól Molnár Jánosnét vitték el, Suskát és egy leányát Ilonkát.
ez az aszony megh sarczolt 200 tallérban, és az ura 32 tallért bé küldöt
az sarcúban, s mind felesége s mind az pénz oda vagjon.
14. I-Iaztól Eöri Balásnét Margit aszont vitték el harmadmagával, eö-
regh leányát Eörsiket, es ltissebbik leányát Kalál.
l5. Háztól Kránicz Imrét vitték el harmadmagával, feleséget Eörsi-
ket, és egy kis fiaczkájával Gyurkoval.
16. I-Iaztól Köcflıi Ambrusnét Orsikot vitték el harmadrnagával, leá-
nyával Ilonával, es kis fiával Sándorral, ez kis fiával jött ki 200 Lallyér
sarczon, és egj pár késen, az leanya oda vagjon mostis.
17. Háztól Köczki M0ySEsnét Kalát vitték el kis [iaczkájával Istokkal,
az aszont Isten sarcz nélkül megh szabaditotta, az fia mostis oda vagjon.
IB. Háztól Horvath Péterné házától három czéplöt vittek el, az egik
Ferena, a' másik Janos és az harmadiknak nem tudgják az nevét.
19. I-Iáztól Jankó Gergeljt vitték el feleségével Piros Katával és házas
leányával Annokkal, ez maga jött ki negjven négy tallér sarczon.
20. I-Iáztél I-Iaás Balintot vitték el ötöd magával, eöregh legény fiát.
Benczét, el adalny leányát Eörsiket. második fiát Mihokot, harmadik
fiát Istokot, magát Isten megh szabaditotta sara nélklll, és a' többi may
napighis oda vagjon.
21. I-Iaztól I-Iorvat Jacabnét vitték el, Dorkát.
22. l-Iáztúl Kocsis Pétemek vitték el feleségét, Piroskát, leányát Pan-
nát, fiait Mihókot és Petit.
23. I-Iaztbl Szabo Györgjnek vitték el feleségét, Orsik aszont, kis fiát
Palkót, szolgaló leányát Ilonát. Ez hozta ki feleséget kis fiával 200 tallér
sarczon, három hivel késen,” a' kis szolgaló leány mais oda vagjon.
24. Háztól Bebeäi Balintnnk vitték el eg' kis fiát, Janızit, hugát Ilo-
nát, annak kis leányát, ezekis mind oda vannak.
Pagus Nagy Pöczk.“ Ezen faluis kezdet hédulny, mint az föllyill megh
irt Kis Köczk, de mindenkor continuálták az hódulást Fejérvárrá, Beth-
lehem hadakor iszpaiájok volt Derbis aga, attanak ennek summát fl. 2l,
eöt pint vajat, item Császár adojat attanak fl. 5. Derbls aga után pato-
nai Amhet agára szállottanak, ennek lehet 25. esztendeje. Ezen patonai
Amhet aga, föllyeb verte adójdcat, s vett egy idüe kész penzt l`l. 35,
vajat pinlet ND. 10, egj nestet, awagy érette két tallyért, item Császár
adaiát fl. 9, patonai Amhet aga után szállottanak peéczi Musztafa agára,
és ismét megh szállétotta” adójokat, attanak neki summát fl. 25, vajat
attanak l0 pintet, item Császár adoját vetlenek raytok l'l. 16, d. 50,

5' A bors papı-lkáı jelentett, amelynek ten-nesılbét a lflrbklbl lal-Aulták Mawaw

nrszáfiün. - A funt (funt) súlflfiërlék, 0,50 KI-el tett Itl.
Ü Kés hflvellyel, lokhıl.
H Ellráa Nag Km-al: helyen.
Ü Melflfillll. = laıálllt.

504
dsúa penztis“ Amhet aga vetetett raytok négj uıllért, aztis esztendön-
kint megh vették raytok. Ezt az utólsó aduzást logjatkozás nélkül min~
den iden praestálták Fejérvaı-ra, meghis az kanisai törökök in anno 1646
Szent Bertalan nap tájban megh rablották, és hetvenöt ember karban
vannak.
1. Haztdl A' predikátortfi magát le vaghták, feleségét Margit aszont
el vitték, el adatny való leányat Pannzát, fiait eöreghbiket Gyurkot, kis-
sebbet Janczit, és annál kissebbet Palkút ezeket mind el vitték, és nem
tudhatny, mellyk vegh várban legjenek.
2. Hásztól Graecıi Jánost vittek el íelesegeuel llonáuál, leanyit Kátát
és Orsikát, az Graeczi Janos mágá jötthkü 140 tal.ler sarczon, es lellesege,
s leány mind Oda vannak.
3. Haztóll Koai Jánost vittek el, masod magaual, fiaual, Mihallik, kik
mostis ada vannak.
4. Hazt6l.l Szabo Mjhalyt vittek ell, íelesegestul. Kátá aszonyál, eöczet
Giúrkot, kisebikek (!) eöcıet Kálkot, Szábcı Mihaly mágá, ket száz
lálleron es három reíf czimazinon változat ky sárczun, es a' teöbi, (elle-
sege es teöb eoczej, mind oda bé vénnek.
5. 1-ıazmu Euek Lukm.-zo: maga: le vagusk, feuesëgëı, rum, ıëjániaı
Pánnát es fiát Mihoknt el vittek, oda vannak mÁsLis, de mégh szabade-
totá Isten áz vtán az rábsúgbol.
6. Haztóll Nagy Mártonét Ilonát el vilék, de megh szabadetnta Isten
az vtán az rabságbcıl.
7. Haztol Sons Pintemek Iiat vittek él, Geczit. es egy eöreõgiı aszonyt,
de ezt az eöregh aszonyt az teöreökök Isten keduejert, háza kölle, es
eresztette.
B. Greczj Martonnet vittek el Orsikot, ez valtozot megh 200 tálleron.
ennek napaüs" vittek el, ld jol lehet ott holt megh.
9. Háztoll, Pãczag Györgjnét vitték el, llonkat, & selléı-et Katát, liait
Sigát, lstokcıt es Janczig kik mais mind oda vannak.
10. Háztol Kováı.-L Istoknak az annyát, Ilonát, ez jol.lehet az mint re~
íerallyák“ ut benn megh holt.
11. I-laztól Takácz Jıınosnak vitték el feleségét, Kahit, fiát Andrást,
unokaiát Mihokot es Eőrsiket, ezekis ada vannak.
12. l-Iáztól Bosokinét Katát vitték el fiaival Mihokkal es lstAık.ka],
ezekis mind oda vannak.
13. Heztól Varga Palt le vaghták, feleségét, Sophia aszcnt el vitték,
es liátis Varga Janost, ezelds mind oda vannak.
14. I-l[ázt6l] Koczi Ferencznek viltiék el feleségét Orsikot, leanyit Ilo-
nát, Eörsiket, es fiát lstuánt egy kis gjermekeezkejétis lstnkot, ezelda
mind oda be vannak.

H A uetzkıpenz vzıõzzınuızz zz ıwrfiızbın ızı-meızzıbzn zznıgaıumıı uzzzıu mez-

vlllaau Vnll.
W Pı-edlkalnr= prclesunı pap.
Ü Helyesen: napáı ls=aııyhat ls.
U nem-sx (ı-zxefı-e)=-eıaıa. Jzızm.

505
 15. I-I[úzt6l] Szabo Paált vitték el lıarmadmagával, leányval Pirkával
és Dûrival.
16. I'I[aztól] Szabo Pálnak az annyat, Kathat, vitték el nyolezadmagá-
val, feleségét Szabo Pálnak, I'lcınat, leányat Katát, hugılt Margitnt, en-
nek a' Margitnak fiait Janızlt és Mihokot, ismet eöczét Balást, és egy
báttyát Szabo Pált.

A lap alján ltt Végesıakad ll összelrfiınak.

Eıyımı-n ııuıuııv.. O. L. aınııyıııy ıı Turok ırı-

uııı ra ıuı.) ui. ıı. ıaııyır.

A bekzmıyaıazzk man Komoly zıız-ıımzıı vzıuııı, meg 8 ını-õk ami z im.

Íûfflkl béke Úti hűdbltatott lalvık üyeben, Végül lnefla letrejtitt R meiefleıä, G
im mmıumızız. szõnybzn „ian-mu . ızekzaıunenyı. A benz ujabb zo évre zzõım.
A ııõdzıı ızıvzız uweızıı nızızız ızızvmaz kıxuıaeëı ıııımzux zi. Az: zzzııt-.zı ıu-
ıwwueız, ımy z ıı.-ızuxuız mvmzızı ızıvzıuz ıı. nõauıumıızı, Az ızıvzıı zum az
zmzıjeız, ııızıvz ami zıwzzmzıteız vom, zzaııııznx ıe. Az ııyzn maeııuzzezımeız ke
va gyaıızıııa eı-van ven, ıııõnaıız annak. hogy a hehe nıeuënõıı ı-ıunaueı ıemõı
mal kell hllnlehll.

76

1631-1668. A parasztság sorsának rosszabbodása

a török uralom alatt

a) 1631. Kocsi Bey emlékirııta ıı szegény fája helyzetéről

A Türčk Blrûdllnm hanyallása a XVI. század végén nemlılak átmeneti gyenge-

ség jele vnlt. A XVII. :Mud lıűsus-hal'|l1lncB.ı évelbell a lklrlãkük nafl Éldouhk
lrún Peıılláhan folytatták hódílásulfll, majd az ötveııu évek végén és a hltvanaı
évek elején az Erdélyha tartozó lusızken ü Mlgyarfllıılgvn ls Iılterjeszteltek hi-
\fll|l\\ı.kıL Mindez flzônban helll tud!!! le'pIe'Zl'll a Blrodxlûlll lneflÁ.ll.lI.hBl.BlIBI1, Súlyfll
Válaálăt, amely az elmaradott leudálls rendszerből k6VeLl(2'l2l.t. A hűbonikra I
Porta azlrt vallalkomtt, hey Ifillalkozlzaasa a ısoldcıasefreiet es újabb lerillelek
klloszlásával Segllsell .a nyomasztó péfnztlgyl helytelen. A húbnrúlluz flıhllhn pénz
kellett, amelyet ıablógazdálkodassal, a lakosıűfl telıerblrú llépssegéndı végsõ meg-
Íeaıllésevel igyekeztek elóteremtenl. Ennek ıı Várható alfllybs lıtávetkezményel azbn-
bın magukat a iörõköket ls lollalkûltzatlăll. KDGI Buy, IV. Murad lılulrııas elllbere
Ifl3l-ben a Bimdalom súlyos belső bajalt emléklralhan tárta a aZ\lltÁn elé, aki eré-
lyes kézzel lflekeıctt rendet teremteni, én munkájának eredményei ll jelenlkdlek
Kaul Bey a múltból lgyekezett tınúlsagokat lnerltenl. Elõsıflr a Török B|l'0d-ll0I:I\
lénykbrût mutatta be. Majd a hanyatlás ldõlukút elem2zle, ınıelyet I574-től, II. Sz*
l.lln hılalalól 1518-lg, IV. Murăd tlónraléplélg azámltotl. Az ltt közölt IS: a Iljâk
helyzelének rflnflăaét mlll-alja be:
 Ne legyen titok a Nagy Sandor hatalmasságú és boldogságú öfelsége
fennkölt elméje elõtt, hogy 1582-ig a szegény réjától fejenként 40-40,
illetőleg 50-50 akuıe duizjefi 40-40 akcse aváriz,' továbbá minden
két juh után 1 akcse juhadót szedtek; többet azonban nem szedtek. Az
adó beszedésével megblzottak pedig a dmizje és az avériz után ,,gûlá-
mije"* clrnén 2-2 vagy 3-3, legfeljebb 5-5 akısét szedtek maguknak,
ennek túllépésére azonban senkinek sem volt bátoısága.
A szultáni hasz-birtokok' jövedelme [évente] 2441 jük akcse“ volt. Ha
az eminek és az amilok' altal kevuebb jövedelem szedetett is be, az az
összeg beszedetett és a kinstárba befolyt.
Most, hogy a uoldos hadnép szama megnövekedett, több lett a Ici-
adás. Mivel a kiadás több lett, még több lett az adó. Minthogy több lett
az adó, még erösebb lett a rajával szembeni Tsarnolfság és a vilag meg-
romlott.
Amlg azonban régebben dzsizje adóból 40-40, illetőleg 50-50 akme,
most sak a kincstár részére fejenként 240 akue, avarizból 300 akse
és zı juhok után pedig darabonként allaplttatott meg 1 akıse.
Néhány évvel ezelõtt a padisahi jövedelmek bszedését a hat hadosz-
tály népe* a maga szolgálatának igényelte és a szultánátus meghatalma-
zottjaitól az összes deftereket* megszerezte. Majd Mehmed szultán szent
dzsamijábzın árverest csapva, [az adóbeszedés jogát] 1-1, sõt talan 11/;
- 1 Í/1 gurus' gillámijével Zeyd és Amr-nak" eladták. Azok azonban I-1
gurussal nem elégedtek meg, hanem az iszlam orszagalbol 7%00 akıse

' A dflllje Íhfllldfl) G nem Inohamedánok lnegkülflnbtílltlfi fejadójl volt; lnlnd-

Azok nzeııek Az Aııwuıek, Akik õnaııõ kefeseueı renaeıkezıek. - Az ıkıse ezuzı
Apropeıız ven, A xvu. zzazıubııı kıı. i 1/, Aezmn en.
1 Az eve.-az A zeııdkıvuıı Adok gmıõneve, ıııınaen AıAııvAıõ ıızeııe, ııauııkenı
Velellék lll.
= A guısmııe Az ıdazzeaaııek :Aro ıııeıek, melyet Az Aaõ ımzegen ıeıuı kenet:
flzelnl.
* A hasz-bımk A ııuızeıızıı-ıAkızAı Azeıııızen „Anett ızk-tAkekAı ıeıeıııeıı. vagy A
ıı.ıııı.-Am kueue Az ııyen Dınekeı, vugy pedıg ınAzAsAııD ınzızegvızeının-.ek Aaız.
^ Egy mk (ıeı ıoızkef) Akaeı. ıoo ezer zkaeı Eneıtek
° Az eınız., Amıı A ıuveaeızı-„ek bmeaezeveı ı-Aegızızeıı zzemeıy, Akınek meııızza-
'mlhtl összeget kellett belııjlınla. Mllnkájaért rıapldljıl kapott.
1 A ııAı ınaezzıııy nepe: mu ızeıuk mu) zwıauı ıuvızek ııkuıuk, Akik mk
A Azuııszmzı menıek naıkznıbz. A ıızı nzaeszmıy A kuveıkeza veıı: ezpuıı (Aeı-A
Azonzzz A hanem ızvmkkeıı, Azuzııuı- nmm.-Aıızzz. A zzuımn emu egyeııgeııek
Az uı.AkAı>, uıuKedzııAıı-ı-ıemıı. u uıuızazııın-ı-ıeızaf (Az en-tk A nem zızzıõmı
Jehbm, A ınazık ızıı-A ıuen; .sk õıızıek A ımııvezızıan, õk veluk A aim-ı eıeAu«
õfukı, zufeızA-ı-ıeı-„ıı. ez zufeıa-ı-ıeezıf oııızıef. A Azzzıı zızzıõ ke: AıuAıA„ Aııeıak
Qredfitlleg ldefleltek Volhk). Az emllıek kflıbtt lflblfiıfir aıfiféllellek a lllt hndnu-
ıalyııez mi-ıezõ ızeıııeiyek.
I A ıõveaeımek kzzuezeze ıznaeız Aenzı-knnek aııAı keızııeu ıesnékek. elvá-
ı-Aeıazek. ıupıõk xeıanızuıızm ven A kuzpenu aeııeıımzıe, ez ueıızıııaııek ıııcıku-
ızk A tııkkıııııyı zzekkeıyeken ıA.
I cu.-\a=.-zıızz penz, A xvı. Amati kuzepeıı ıo-so, A kuvetkızõ eztzıdızıı-A ı
pénırorltlăs klíveflwılében I00-I2l'I aktsét ért.
0 zeya ez Amt- Aıııııııez megıeıuıez, A-.im A mi kezzzıaızıunkızen Az mr.
507
dzsizjét és avárizt kezdtek szedni. A juhok után pedig 7-8 aktsét, sõt
Anatólia vilajetjelben" juhonként 25-30 akcsét is szedtek.
Vajon a rája ezt a marnokságot meddig tűri, és a világ népe ezt az
igaaágtalanságot hogyan viseli el'! A szultáni hász-birtokok helyzetében
is változás állott be: A 404 jük akıse jövedelmfl Gürdzsisztán, Gendzse,
Reván & Bagdad tartományok szultáni hasz-birtokainak falvai elvesz-
tek és az ellenség kezébe jutottak." Másrészük a ser törvénye ellenére"
tulajdonbirtok, egyházi alapítvány is pasmaklik lett." Egy részük pedig
elpusztult. További másrészük a vezirek “ hasz-birtokai lettek. Igy a
most meglevő szultáni hász-birtokok falvaibúl csak 100 jük aktse folyik
be a kinstárba, a többinek pedig még csak nyoma sem maradt.
Egyszóval a szegény rájával szembeni mostani unrnokság soha, egyet-
len tájon, egyetlen padisab országában sem volt meg. Pedig ha az isz-
lám országai közül valamely tartományban sak egy parányi igazságta-
lanság is történik bárki ellen, az itélet napján nem a birodalom tiszt-
ségviselõitõl, hanem az uralkodotól kérik számon. Ok pedig a világ urá-
nak szine elött nem válaszolhatnak úgy, hogy azt mondják: mi az in-
tézkedést átadtuk nekik.
Az elnyomottak nehéz sóhaja a legnagyobbak házát is tönkre teszi.
A szenvedõk szemeinek könnye az egész világot vizbe süllyeszti. A vi-
lág hitetlenséggel áll, de igauágtalansággal nem. Az igazságosság a hosz-
szú élet alapja, és a szegény alattvalók jóléte a padisah számára meg-
szerzi ı paradicsomot. Ezek a szavak nem ez én szıvaim. hanem az ule-
mák és a sejchek" szavai. Ha nekem ezek nem hihetõk, õket kell meg-
kérdezni. Ez a tényállás. A rendelkezés a továbbiakban a boldogságos
és felséges szultánomé.

Kouı aıy rınııeıı. xıunııuı. ıuı. ı~ı_u. i. To-

rok. mu. ıuıey-Nııy Gy.

Ü A vllújet nayobh klñlialgalăsl egység. Anatólia Klsálsla neve az ókorban.

A XIV. ıılfld Vége dia lflrflk llflolnány Volt.
Ü A perua háborúban elvëzltett Vllújetek.
Ü Ser lseflntjfiegyházlog, amelynek halfllyl minden alnttvnlfira kllerjedt.
I* A uııııaenızıı-tek (ıı-Auık) A mehunedanek ıuııiflenat kepezte, .dot nem, mk
filfidfit kllletl fllkllll IIÍÁIW. _ Al Elyllflıl Bllllllvdny (vaklf, Vnkul) egyhfiıl lnlčz-
ıııeııyek mzere ıekuıuıı ızınek. - PAsmAkuk-nek ıeınõpenz, uıpenzı nevezıek Azek-
nak a blrtokoknük a Jflvedelfllél, amelyeket a ızultln a lıăsz-hlrtokból I Etlllánl
család tagjainak adoınányomt\
“ A vellrek Ez udvarban Inılfls rllélláaálbt Vlselfi tlaztvlselák voltak. Eltlkfln
állott ı IIIUVEÁL
Ü Az ulema ludóst jelentett. A blrúk, lflrvenytudók az ulanák köze tartoztak.
- Sejch = pap.
 b) Jevıísehir-jerıdri téli szállás, 1658. október 17-25.
IV. Mohamed szultán. rendelete az egri bejlefbejhez,
az egri és a hatvani kádihoz a visszaélések megszünletésérñl

Az Általános válság lerrnészılcserl a magyarorıflgl törlik uralom allt! élõ népet

lem klmélte. ll! viazmt B këıponll ellenőrzés hiánya qya helyi parancsnokok Visma-
élégelre és joglalan követelkelre adott lehetõséget. Ez defill ki a Uöngyöslek pa-
naszából, amelyre IV. Mohamed sıullán (IME-IM7) erélyes Llltó parancsot küldött:

Kegyes emlrek emlrje, nemes elõkelbk lıiválosága, hatalom és méltó-

ság tulajdonosa, nagyság és íenség birtokosa, a mindentudó király ke-
gyével megajándékozott Eger bejlerbeje, - tartson soká szerenıséje!
Továbbá a kádik és há-kimok mintaképe," erény és tudomány bányája,
egri és halvani kádi, - gyarapodjanak erényeik!
Mihelyt e magas szultáni rendeletem megérkezik, vegyétek tudomá-
sul, hogy szulláni hasz-birtokaim közül, a hatvani kazához" tartozó
Gyöngyös város zimmijei" - e szultáni íermán" vivõi _ magas ud-
varomhoz lelterjesztést küldtek és tudalták, hogy a hatvani vár jelen-
legi agáil' már néhány év úta városukba járnak és erösmkkal, fizetés
nélkül ekét, loaszást és sarlóst követelték tőlük és kosijaikkal jogtalan
szolgáltatást végeztettek velük. Továbbá e zaklalásokon klvül, a hatvani
szanduâkbejnél és az egri válinálfi igaıságtalanul, a valóság ellenére
hamis ügyekkel bevédolták õket. Amikor pedig az agáik és az Odaba-
sik,“ a gyalogosok és a lovasok városokba jöttek, addig onnan el nem
indultak, amig az agák és az odabasik mindegyike új posztot és ajándék
címén sok egyéb dolgot nem kapott tőlük. Az efféle uarnokoskodás és
erõszakoskodás miatt a ráják nagy része szétszóródott.
Mivel az efféle uarnokoskodásaik és erőszakoskodásaik nem szűntek
meg, és a kánunf* és a ser törvénye ellenére történő zaklatásaik meg-
szünletése ügyében magas parancsomaL kérték, elrendelem, hogy amint
magas paranısom megérkezik, az emlitett ügyet teljes igazsággal vizs-
gáljátok ki, mert nem adom beleegyezésemet ahhoz, hogy boldogságos
uralkodásom alatt a tudatolt modon a rájaval szemben bárki is zsamo-
koskodjék. Ezért nyomalékosan figyelrneztessétek és intsétek meg a hat-
vani va`r agáit, hogy ne menjenek állandóan rájuk és erőszakkal, fizetés

U A bejlerbej a vilájel élén álló kormányzó. - A lládl és a hákim llélõblrók.

W A lfaza egy-egy kádl bírói köızele.
Ü Zirnmi-nek nevezlék a nem mohamedán adofizelõl(eL
Ü A ferrnán parıncslevél, alnelyel. a nagyveılr bocsălolt ki l flulián nevében
ez Kezlzgysvzl.
7' Az nga lu kaıcı-lal ılszıségeı leleıııeı.L
P szandusk=lıeı-üleı, amelynek elsı-A a ızıııazaakbel állom - vall=bellerbeJ.
1' Odnbasi = jaııicsár csabfilnaranunok.
I A kamu: (lmnunııaı-ııe) eg-egy mnanıany vagy kerület ıdozásáı-a vonatkozó
rendelkezéseket taflalmaló törvénykönyv.
nélkül, eke, kaszás, sarlós, szabó és szűcs követelésével ne zaklassák és
koısijaikkal se szolgáltassák õket. A valóság ellenére pedig hamis ügyek-
kel senkit se védoljanak közülük. Amikor pedig az agák, odabasik, gya-
logosok és lovasok városukba érkemek, új posztot és ajándék címén
más holmikat ne szedjenek tőlük. Akadalyozzátok meg, hogy valaml mó-
don erõszakoskodjanak és Lsarnokoskodjanak rajtuk. Ha az intelemre
nem hallgatnának és az emlitett módon még ezután is zsarnokoskodnıl-
nak, nevüket és lelrasukat a tényeknek megfelelõen írjátok meg és je-
lentsétek magas udvaromnak. Ezután pedig a nemes ser, a kánun és
szultáni paranom ellenére senkivel szemben ne kövessenek el semmit
és ebben az ügyben paranısomra mégegyszer ne legyen szüluég. Igy ve-
gyétek tudomásul és a nanes jelnek adjatok hitelt! Kelt 1880. október
l7-28-a között, a Jenisehir-íenari téli szálláson.”

Eı-euıu. Gydıııyuı vııvı leveıun. 'roıalı ıııuılı

ııı. ıı. Tõıak, ıoııı. Kıldy-Nııy Gy.

77

1631-1632

A felső-magyarországi parasztok íelkelése Császár Péter

vezetése alatt

a) Kıısız, 1632. máfı.-iu.ı .7-4.

Császár Péter vallofnásıı a külön bíróság elõt! o pflfasztfzlkeléı
okúfól, céljıírbl, uezelõirãl és szövetségeseifõl

Bethlen Gábor halála ut-én a Íejedelemséibfin őt kdvelfi Brılldeıltıurll Kalallll

átadla ll. Ferdinánd blztosalııak a hét mayarorızagl várınegéı, amelyeket a nl-
kolabllrll bike Belhlen .ııalnára élete Végélg engedett él (L I 03. ızám ılatl). A
hajdúk és Efdfly ellen odıküldfltt ııásúrl zwldûflûk. Bl'I\:lYelll1e'z újakat la toborflä-
tak, szal-nya rzlıeıkeııı neııu.eaıeı< A ıeruıeı ıılwuıınn. A rııewek uluımıııı. male
egenuzn aeuııez aımmız lal-aulnl, Kama zzzınıan mezınwıun u pıı-aazuag
amelynek helyzetét a Iüldeılírl elnyomás mellett A 1.9-'lldolflk rabláaıl elvlselhelel-
lenné ıetlék. A parnızwk M31 ny-ıran fegyver: ioguk, szervezett (ellépéıüket meg-
kıbıınyltelte rendleııntarlas céljából létrehozott szervezetük: a paraıztvánnegye.

5.le'nlaehlr-lefııâr (Tflklmla, Trlhflla) szandflák Thfiıállfibfln, uymlw hívták

a kerület Iõvlnıaat.
510
Ilyenek alakultak I ııelnai l'I\eD'ék íeliifleletc alatt I ttifltk tafllelel Iflmfiêdıá-
ılbın, ahol a Dıraıztsáe sıerveıkedbél ıneıuıgeı-nek ı ıeı-melõınuulılt ılııdályozó
rabló elemek ellen. A parasztok uıját kapitányllk, hadnalyılk 8 flıedefiik vele
léle ıiıtt állottlk, fegyverrel birtak, egy-egy nemesi megye területén titbb parllzt-
vıu-ıııeye ıı ııılıuıı. A pu-mılupluııyzk a puszuıo mıauazk ellen aııslıoıı mm
flflléıre hívták össze eiflbb Glrldnára, majd Gltnltre a Nmııtváflnefléket A ka-
pitányok én l hadnıgyok hnáma ı Btlkkıranymrái valá Császár Péter kapitány!
állltollı a lelkelë élére mint íáklbltlnyt. A plrnaztvárlnegyék gitncí gyűléae négy
pontban állítolh Bad: I Pflraszlság kitveteléıeit., .amelyek közül ketlõ a hadsereg
5 a hadlogldáı körüli Vlısuéläek mefiilntelêsére vonalkozott, kellő pedig a iel-
kelés miatti bántatlanságot és az elfogott parasztok azonnali .ıllbadonboııálúıát
mondotta ki. Antiietldálla küve|,ei$ek.kei nem álloltak elõ, mint ahogyan a lelkelh
kuldele álı kerülték, holy a blrlokoaok ellen íorduljanalg Bol'|\el'|\l.mJ János kaaaal
lıdyetteı íákapiiány, hogy idõt nyerjen .a ielkészttlăre, ınegígérte, hogy a nádor biz-
Iıuílékot log adni a uoldoaok eiiávolítására. A ãásıári katonaaág kll'Lbı1 iarllélel-
ten ınegséı-ıeue a megállapodást. reáwrt ı hlvıkrı, pal-ıızuılıaı hurcolt el. A pa-
rautkıpitányok erre újabb gyilléıre lıivlák dsıze a paıafltvárrnegyékel és sürgették
a amzzwlc eueııı lızgzueıılmluzlı mzguııaslı, Az igen ızızızıllılı mıelõızızl mz-
adáaáL A parasztok észrevették, hog .a másik oldalon nem akarlak a günci küvé-
tzeléseket teljelileni 5 küıek a mrıaıtvárrlleflék területét is klaıoigáitatni ı ib-
rbkııek, ııaldıugy euel a parasztság ereje yengülltln. Ekkor kel-ulék lel Cıánár
Péter Iiltflbíıottıl B2 291 törüilfilz aki védelrnet llért. Minthogy pedig úgy látszott,
lıosy a ı-ııeeesyezésre ıılnueıı remény. a anı-aazlsaz körében, amely a uoldcaolı pusz-
tilásainak megiéktıkén tlfllntfilõen a Íüldesúri elnyomás lızttásârı la lttrekedett,
egyre ertlsödtitl. az az irányzat, hogy forduljanak a nemesıég ellen. Császár Péter
ellenezte ezt a lépést ü Erdélybe ment hogy Rákóczi de terjeflze a parasztság kí-
vanasgaıı. Egyııııaı levelet lıuıdıek A haldılıuıoz ez erııııkzzeıbe lepel: zeıyoıı-ll Da-
vlaauı. aalıõzzı, aımıelı nıazyamzzw Dınzluıısl lz vanak lzzızıauõlz ı xellzelõlı
kozott, köıvııiıııül nem Iı tárgyalt Cıluár Péterrel. hanem ızı llunlı, hon' ı R-
:ıaıwız ta-lzııeu haza. Az ül ımaıl ıõıaıpmııy, Fm-znzlı Mıkloı pedig meg az eueıı-
ségeakedflek rneglndulása elõtt eiíogatla Császár Pétert és blráság elé állította. A1
itt közölt jCl.y'AŐkUn)"v' Császár Péter vallatáaârdl készült. A vallaiáa Káäy János
small, ıuvuı nma maıll ızapımny. ımzzıuı rmıız ızıml vamay, K1-mz .nu-
chlın kaaui tanáeaoa, Debrefiıni Mihály kaasal Polgár, Váradi János kassai nktidt
ıllegyıa és Pnlynı-ll .lõuel ızepesl laıııuıı-al eılıtldı Jegyzfi jeleııleıelıeıı llaııaa a kb-
vetkezõ kérdések alapján történt:

l. Micsoda volt az oka leltámadásoknak és ki tanásábul, neveue meg,

akár urak, nemesek, polgárok vagy fejedelem legyen.
2. Vannak-e valami levelek nálok s holott tartják.
3. Erdélyben miısoda instructiöval' ment a iejedelemhez, rendszerént
mondja meg, és mit végezett, azt is mondja meg. A
4. Egren a pasával mit végezett„ ígértfe segitséget neiaik, mennyit s
mikor, és misoda tanáısot adott s a töröknek mi szándékja.
5. Miısoda feltett czéljok vagyon a parasztságnak ebben a támadás-
ban és most miért hirdette volt 6, hogy mind íeiüljön a parasztság és
hogy Tarczall-loz gyűljön.
6. Nem klnálták-e ötet a párok íejedelemséggel. az mint értettük és
várral. A svéciai* icirálytul is nem jött-e valaıni biztatások, levél vagy
izenet által.

Í Utaailáııli.
7 Svéd.

511
 7. Az nemesség és urak közül kiket akartak előttök járóvá és fejekké
tenni.
Ao. 1632. die. 3. Martii ante tortuı-am fassus est ita.-'
Ad pı-imum. Csuka I.mrét, Kazán' lakozót mondotta elsõ okának az õ
íöltámadásoknak lenni.
Ad seı.-u1u'1u1rL. Azt vallotta, hogy az egri vezér' levele vagyon nălok,
kit geszli Csizi János hozott ki és most is noszvai Tóth Sebestyénnél va-
gyon.
Ad tertium. Azt vallotta, hogy 6 Erdélyben egyébért nem volt, tár-
saival., Bordássalf Szihalmi Mátéval és Csepan Jánossal együtt, hanem
hogy a fejedelmet fussak és supplicá1janak," hogy ittldn nekik gı-at'iát° sze-
razen 6 Naga; kire így resoválta magát' a fejedelem, hogy esküdjék
meg Császár Péter és társai legelsöben, s azután pedig ittkin a többi pa-
rasztság is, hogy läzállanak s többé fel sem ülndr, eldrépen ha az le-
szállás után valami bántások lenne valalúlül azért a föltámodásért, meg-
ııltılmazza õket. Bordást pedig, kit elöbb emllte, erővel vitte volt be
magával Erdélybe Császár Péter. A iejedelemmel maga nem szóllott,
hanem más által.
Ad 4-turn.. Vallotta, hogy midõn az egri paaánál volt, azt íogadla volt
nek-ik, hogy õket le nem hagyja vágatni az uraknak s a nemeıségnek.
Ad 5-tımı.. Nihil ame torturam. Post torturam" vallotta, hogy ilyen
akaratjok és intentumokll volt a feltámadásba, hogy magukat vagy mind
levágassák, vagy azt a levelet kikeressék, a kit ısászártul valami Bakó
nevű putnoki ember hozott volt a párok könnyebbségére, de elrelıken-
tette, az melyben a volt, hogy a póıság öt napnál többet a földes urá-
nak ne szogáljon egy holnapig. Ezt a levelet Semsei Miklós uramnál
értették lenni.
Ad 6-mm. Nihil.
Ad 7-timum. Vallotta, hogy volt ilyen szó közöttük, hogy nekik vala-
mi úri, avagy nagy nemes renden való ember kellene előttök járónak,
de nevezet szerint egy sem volt denOminalva,“ hanem Gönczön létek-
ben emlegették Figedi Mihályt" az ónadit, hogy igen jó volna õ közik-
ben, előttök járónak.
Die 4. Martii sine tortura [asus est, in modum subsequentem," hogy
eltökélielt szándékjok s akaratjok a pórságnak az volt, hogy az földes

l Az lesz. év mm-cius 3-én z kinn.: eıõıı Kg vııızıı.

4 Km ısajõımzaı helység Boma megyében.
= Az zgrı viıajzz élen aııõ ıõzõk ızzjızı-bzı.
° szms; Dõrınz cssuz Fém- raıubelıız vnıı.
' Suvpıizáı (suppliı-are) = këııyërõg.
H Keiyelrneı.
' Rmıvaı ıreszıvzı-el = eıhuumz.
I" A ıdnzu elõtt semmiı. A kımss umı-A.
" Tzwüıı, zeıjuıı.
H Dzmm-Aıızáı (azıızminzı-zı =zınzvez, mzgıızvzz.
H Hgeuı Mınáıy ommm ızım nemes vzıı.
I* Ma-ziuz 4. mzpjın ıunzáz neıküı vaııoıı u Kuvelkezõ mõdzıı.

512
 urokra és nemeäégı-e, ha dolgokban elõmehettek vol.na, egyátaljában
araul forduljanak és reájok támadjanak, magát mindazáltal és viczéjét“
noszvai Tóth Sebestyént úgy vallotta, hogy nem consentiáltak erre, sem
egy voxonl' a többivel nem voltak, sõt maga ugyan slrással dehortálta"
errõl a többit. Legnagyobb dkait pedig S első indétolt ennek a támadás-
nak mondotta a serháti hadakat, kik között elsők s leggonoszbak vol-
tak a Csukáék, Bontha János, szomolyai Mezo Márton és valami ıserepi
ember, kinek nevét meg nem tudta mondani, a kik leginkább forralták
a nemesség ellen valo gonosz szándékot. Vallotta azt is, hogy Csukáék-
tul értette volna, hogy az õ elsõ biztatójok és tanársosok is, az földes
urok, Horváth Miklós lett volna, ki azt tanácslotta nekik, hogy ti pa-
rasztok, úgymond, támadjatok fel, mert nekünk nemeseknek nincs mó-
dunk benne, de tinektek vagyon nagy okotıok és módotok reá és Igy
vég-re még a régi szabadságtokat is megnyeritek.
Item.” Ezeken klvül vallotta, hogy keresztui Varga Gáspár is sok
gonosznak volt oka köztök, 6 lormálta és iratta az hajdúknak is a r\.ıt
leveleL a fõtanácsok közül való volt ez is. A notariusok" pedig Szt. Pé-
teren" lakik, a ki ezt a levelet is irta.
Item. Domik Péter és Dákö György is igen fõk voltak köztök. A bo-
gáehi praedicator" is minden titkos dolgokat és tanácsokat tudta, mert
communioálták is Vele és approbáltaf*
Item. Kapczi János és Benedek, szántaiak, fõtanásosok voltak köz-
tök. A Szikszai vicekapitán is Vincze János és egy Gagyi Báthori Márton
nevû ember tizedes, ezeket igen gonoızoknak mondotta hogy voltak.
Poroszlai Szőcs György ez is kapitán és tanács volt közöttök.
Korlátialusi Czimbalmos Mátyást, ezt nyelvesnek, sok szavónak és fe-
lette gonosznak mondja, hogy volt, úgy hogy ha szaván mindenkor elin-
dultak volna, eddig régen el kellett volna veszniek. Mindenüvé való kö-
vemégeket is viselt köztök.
Item vallotta azt is, hogy egy korban István deá.kot,“ az erdélyi feje-
delem önadi tiszttartóját, midőn szorgalmaztatta volna a többi pórság
a feltámadást és már a szt. péterieket meg is blrságolkák volna, hogy
meg nem akartak indul.ni,*" találták volt meg és kérdették tőle, mit kel-
letnék cselekedniek? Amaz azt felelte nekik, ha az szt. péterieket meg-

^5 Helyellflâét.
Ü Consentiál (colulnfire) = be|ee§'e'Lik. - VOX = hang, sıavzızl.
'7 Dohortál (dehorlari)= lebfizél, óva llll.
ll Továbbá, szintén.
" JEIYZÕJÜII.
`-V Szentpéler (Sajúsıentpéler) meıfiváms Borsod meflében.
2' A Bogács-nn (Borsod m.) működő prolesláıu Iırédlkălnr. A neve ismeretlen.
fiCommuniCál (comlhllnitare) = küzõssé tesz. résksfl Víıllmiben. _ Approbál
(approbare) = helyesel, ýâváhay.
Ü Mlskolcıl István deák.
3* A Parfiztvărmefirék, ahogyan ezt máskor ls tették, mcgbfññlollák azokat A
Ialvakat, amelyek lellılvásuknak nem engedelmeskedtek.

33 - ıuı: 513
biıságollák, bizony titeket sokkal inkább, hanem felüljetek, mert én
szerencséteket nem tartom.
Item. Biztatásokat az egri vezértül és pasátul mondotta, hogy volt, és
biztató levelek is vagyon a vezértül, kit most Tóth Sebestyén tart. Csizi
János és Erdélyi Balázs, a kik a vezérhez jártak, azt mondották, hogy
arra felelt nekik a vezér, hogy egész Drinapolytól fogva melléjek adja
az szegénséget és még azon klvöl való segitséget is ad, valamennyi
szükség leszen, mivel õk törökhöz folyamodtak; a passa is pedig reá fe-
lelt nekik, hogy megoltatmazza õket egyálaljában.
Item. Vallotta azt is, hogy értette Ambrus blrótul és többektül, hogy
Zólyomi Dávldtul is volt biztatások és tanáıskozások is volt vele.
Item. Az erdélyi fejedelemhez való járásárul azt vallotta, hogy egyéb
lıiztatások tőle nem volt, hanem kívánta azt az három ván1ıegyétül,"
hogy megesküdjenek azon, hogy leszállanak, és ha leszállnak, annak-
utána megoltalmazu õket, akárki akarná is megbüntetni az elõbbi táma-
dásokért. Tudta azt is, bogy a fejedelem husvétra kıijű, de mi végre, nem
tudta.
Nevezett egy gõnczi embert is Ambrus mester nevűnek találtatott,
egyébaránt nemes személynek, ezt is közűlök valónak mondotta.
Item vallotta, hogy mikor Forrón és Aszalonf' volt gyűlések, a köz-
ség azon volt, hogy Kátai János uram ensi" házára menjenek 5 felver-
jék, de a kik íõk voltak köztök, nem engedték.
Item vallotta azt is, hogy a pórság kívánta ötet elõljárójának és fo-
gadta azt nekl, hogy vagy kalastı-omot*" valahol épétnek neki, vagy pedig
Kátai uram encsi házát neki adják, ha felveszi azt az állapotot.
Item azt is vallotta, hogy az áruló u.rakon a pörság azt értette, hogy
õ nekik az volt tudtokra, hogy Onodbul a föröknek azt irták volna, hogy
viseljék gondját õk az hódoltságnak, a keresztyéneknek is gondjok le-
szen azokra, a kik hódolatlanokf' s ezért haragudtak Kátai János uramra
és ezt a levelet Berenthei Gáspár pinczéjében mondták, hogy felmlál-
kozott. Bornemisza uramra is pedig haragudtak a Csukáék.
lıem azt vallotta, hogy az mostani új támadásának a pórságnak mind
az kapitány az oka és õ legderekabban forralja, a kit most Bodolyában,

H Nem lehet ı-ıızıauıpltıı-Aı, nagy ııuıyzı-A nal-am varı-ıızg-ere zeıez, z reıııeıésben

részt vett plraszivárıneyék súrnát kllencre Ietlék. flláakkal L.: A kunlc nel'I\I2Ll
oszefogás elózményei. Bp. 1958. l-“llaaelék 38. az.)
I Forró helység & Asmló lllezfivároa Abaúj llleflébell.
7' Kátai János udvarházál Enuen lAbaűl megye).
I ıuı.„ımm=ı.ı, um, zsfaa.
ıflódollaázon a XVII. században azokat a területeket érlelték, amelyek ıı
tlzenüléva háború alatt Habsburg-Mag'arorSzJg határán új lennhaläág alá Julot-
llk. de a Ialtvatnrokl békében Pontos elhallroláaukra nem került sor. Ide száml-
tollák Bzûklt l lûlvlkfll ls, Bmllyekre l Ilãrtlk l békekfltä ellenére klterjsztetie B
hatalmát. Három ilyen vitás terület Volt: Eger küfllyékén, Bzlergom körzetében &
Kanizsa vidékén. A hódolt falvak mind a két részre ıdóztık. Az óıiodl kapllárıy
nyilvánvalóan a pal'a.s2flell(eléSben räzt vevá lerllletekrdl eyeıkedelt G lflrfikllel.

514
a gagyi kapitány helyében választottak.” a nevét meg nem tudta mon-
dani.
Peractis his ruısus attractus in torturım, sed praeter haeı: fasus est
nil-iii.”
suııgyı s.: ı-ıiııznıı ııııııuoıı. cııuıı- Hau-
Dcrııunııı ıuı-ıeııeıeııı Torıeııeııııı 'rır xııı. ıuı-
ıı 1. ııııyıı-.

Az embertelen klliıimltkll sem tudlak CIÁIZÁI Pétzflbl Olyan aflfllolııt klcılklrnl,

amelyek ılapján Inelălllblthıtlák vulna, lıofl n [elkell pnmszink A nelneflaêl H1!-
lására lüivkedlek. B lărükkel, az erdélyi lejedellmnwl Q I ıvédekkel lzbvetaélet
kütflllek volna. Ennek ellenére Cıásıăı' Pétert megbllék k ltılét Ielnélyellék, hûg
elrellenlñ példát mulıauınık A íelkelõknelc

b) 1632 mıífciuı közepén

A felkelt parasztok követelései a kassai fõkapitányhuz
és ıı megyei nevııesıéghez

Ciászar Péler nlegliléıét más pırıızlvefıelõk ellogatăsa követte tl mindennek

I nélja a Kelkelõk ınegiéleınllléne vall. Az erõs!-lkcl (ellépéa azonbûn éppen az ellen-
kezõ ıııınıı. erıe el. A felkelés úlıbıı területekre terjedt ki aı egyre ımgyoiııı nume-
lekel l'n0ıg6!llı.`ılI. Forgách luısal Ifikapllány amikor látta, hogy erővel nem tudjı
A leıııeıõkeı enıedelmeuém kényızeı-iıenı, újból ıáı-gyuıııoiuı kezden eı ızt kl-
vúıııı, hnıy ı pırıııtıli ıdlı elé Írlılıın ıírılmılt éı klvánıliıll. Igy került ınr
ezzız ıı-mz ızyzımı-Az
Mivel Nagod és ti Kgllek kiváná mi tőlünk ezt, hogy az miben megbán-
tatlunk volna hazánkban kicsintõl fogva nagyig, arról Nagodnak és ti
Kglmeteknek Írésunkban jelentést tennénk és ai-ticulusok“ szerint ad-
nánk Nagod és ti Kglmetek eleiben.
1. Mi is klvánjuk azt Nagodtól és tl Kglıneteklñl, az mint mi is
megadtuk Nagdnak és ti Kglmetelcnek az assecuratoriátf' úgy mine-
künk is Nagd és ti Kgltek megadja, kívánjuk, mindenféle várcısukon,
Íalukon, mezőn, útnn, útfélen szabad jövetelünk á menetelünk lehesen
minden meghábcıı-gatás nélkül.
2. Mivel azelőtt való napokon is úgy az mint mostan kívánta Born?
misza és Kátay Jánbs tőlünk az assecuratoriát, nagyubb hitelnek és
megmaradásnak okáért megacltuk, megadvan pedig mink meg ls allat-
tuk vulna, de õk mire nézve ııselekedék, nem tudjuk, hitekkel sem gon-

* mdzuõ nem heıyıez nem viııı Boma ıı-Aegyebenz Kız- et Nzgıızuzııa. mani-
ıõn zyaııeız um.: ı pıı-muuııııáııyoı cime: Peıeı- meguıeıe uuıı. - cm nevu
helyléi lllrnm Vfilt Ablű] nieyéhellı A116-, Felső-, Bâlnriay.
*I Ezeknek ıııezıanemz „un nıııõı ıunzız eu vonmıı. de ız eımzııamuıwıı ıııviıı
semml! nem vallott.
3 Clllkllýlk.
" Blzloılló levél.

33' 515
dolván, elsőben az mi keresztyén atyánkfiát Császár Pétert megiogván,
az ki minekünk erõs hittel volt köteles, Nirvéntelen halljuk megölették
níıt veszedeleı-ıunel; egyikkel meg nem elégedvén. ez iöljebb megírt em-
berek több kőrösztyén atyánkfiait is házuknál keresték, kergetiék, flzték,
mely õ cselekedetek [miatt] mink az kéntelenségünk alatt, mivel hitilnk
is azt tartja, Iöikőltitnk. Kivánjuk azért, hogy hihetõképpen értsük halá-
lát, ha érdernlette, az mak oda vagyon, holott ha nem érdemlette, azt
idvánjuk, a kik által lett halála, az uraktél és fõ-fõrendektõl megfogafz-
ván, azok ha érdemük törvény szerint az halált, õk is meghaljanak az
mi atyánkfiáért, mivel csak mostan is hallatik feiõlünk az föijebb meg-
írt emberektõl ilyen elvégezett gonosz szándékok." Hogy ha mostan le
találnak bennilnküt szép beszéd által szállítani, tehát még az Császár
Péter halálát közõlünk ugyan halállal megszaporttják százhatvan em-
bemek halálával,“ kire isten õket ne segélje. Harmadszor Csáky uram”
õ naga mind ez okból is meg nem elégedvén, az minthogy Nagdnak és
ti Kglmeteknek tudtára vagyon, ez elmúlt napon sok keresztyén atyánk-
fiának ártatlan vérdıet iciontatta vitézivel, kinek nem köilött voi.na úgy
lenni, mert nem 5 naga ellen voltanak, sem küldöttei-tek volt oda, ha-
nemhogy az pogány nemzetségtõl mi is meg ne bántassunk, mert ha mink
is akartuk volna mind 6 nagát s mind Kátay Jánost megháboritani, ed-
dig életeknek el költött volna fogyni. Klvánjuk azért, hogy ennekutánna
ilyen ilietlen rút veszedelem nemzetünk között ne legyen. Errñl is Na-
god s ti Kgtmetek minekünk erõs levelet adjon. Sőt penig az mely ke-
resztyén atyánkliai mostan is fogságban vannak vagy Szenderõben, vagy
Kasán, akár penig hol legyenek, kívánjuk mindjárást azok is minde-
nünnet békévei, megadván mindeneket, eibouáttassanak.
3. Ezt is kívánja az oıszág iöiköit földnépe, ha császár urunknak szük-
sége leszen az hadiogadásra, azt mi is akarjuk acceptAlni," de ilyen is-
ten igazsága kivül valókat, mint a kik az elmúlt esztendõkben sok idõk-
tõi fogva támadtanak vala hazánkban, a kiktõl mind személyünkben
megbántattunk házunk népében, marháinkban, olyanokat `ennekutánna
meg nem akarunk szenvedni, hanem ha meghalljuk, hogy lesznek avagy
támadnának, vice-ispánunknak hírré tesszük és városról-városra, falu-
ról-íalura megkergetjilk, és az ki közülük megérdemli törvény szerint az
halált, megöletjük, sõt Nagodat s Li Kgirneteket is ez iiyeneknek meg-
büntetésére segitségill meiiénk kivánjuk.“

Ü A szándékos emberblést hfliâllal bünletflí Ítailo-elv).

5 Forgách knssıl kapilányrdi beszélték, holy a felkelés N30 vezetőjét meg akarja
fllelnl.
Ü (kfiky istván Bethlen Gábor alatt Erdélyben élt, Inñld a Ieiedeienlasszony kin-
uelvei Mfigynmnúgra ment, 3 itt birtokoklt vásárolt Mint ızendrdl kapitány
kegyetlenkedeıl a oaraszlokkat
37 Al:Cepl.ál (flCI:epl-are) = elloild.
5 A Purllılok ıalmzkodtak a parasztvárn\e§'e további működéséhez, azt kiván-
ıak, hogy aıokıı, akılı ëleluıtbzn vagy Javaıkban kart lesznek, a nemesi val-megye
Itldolnásával eiloghassák, és bűntik súlyosiága szerint ki is végeıhessêk.

516
 4. Mégis kívánja az országunkban mostani iölkölt Íöldnépe, mivel
hallatik ilyen dolog közöttünk, volt ezelött való esztendőt-rben végezés
Sopronban az szegény jobbágyságnak szolgálatjáról való könnyebsé-
gekre, kívánjuk azért, hogy az szerint a mint ott végezetböl föltalálta-
tott, abban úgy megtartattassanalt, az mint lsászár urunk 6 felsége ki
is adta.”
5. Kivánjuk mégis Nagdtál és Kglmetektõl, hogy minekutánna soha ez
mostani íölkelésünkért, k-it kéntelenségböl megcselekedtünk, ezért min-
ket sem palatinus" urunk 6 nga, sem generalis" urunk õ naga, sem föl-
desuraink, sem felsõ, sem alsó rendektõl, sem személyünkbe, sem há-
zunk népiben, sem marhánkban, [sem] semminemű javainkban ezektõl
meg ne bántattassunk, sem titkon, sem nyilván, kiről kívánjuk azt, Na-
god megbocsássa minekünk, ugyan Ngod kösse személyében magát
ugyan itt az Nagodnál levő két fõ zálogos nemes emberrelf' hogy ha
ennekulánna ezen dolog felöl megbántatnék valaki közõlönk vagy nagy,
vagy kilsin, tehát Ngdat és Li Kglteket kereshesék érette mind ez mos-
tani i`önn levõ íöldnépe, s mind utánnunk maradandó maradékink.
Mindezelrrõl Nagodtól és ti Kegirnetektól hiti alatt való asecuratoriát
kívánunk erös pecséti alatt nagyobb erõsségnek okáért és megmaradá-
sunkért. Ez mostani zendölésünkben penig valaholott valami kár követ-
kezett akárminemö renden levõ embereken is, kívánjuk ezt, hogy egyik
az másik kárért legyen, és az Császár Péter testét is kivánjuk onnét,
az hova rakták, szabad legyen letenni és eltemettetni.

actırızr .v.z A cıııeaı-ıeıe ıeııamıgyırvısıaıı

ıuı-im. avı porıızıaaı uıırııııyurı. rarıenelınl 'rır
ıııı. ızı-ıııı. ı. ıaııyır.

Forgách ezen az alapon nem volt hajlandó tárgyalni a [elkelt Darasztûklml, lla-
nem teljes leieflverıást kívánt, és a résztvevők ielmeniését aki-ljük alól. Az elke-
seredett paraszlok ekkor fegyverrel iárnldlak Bornemisza és mások birtokán, nklll-
bfit szenved!!/Eik okozőlt látták. De llluôt :Em fűtdllllall nl ÖSM5 blrtblrosok ellen.
A paı-asztoluıt megzavarta a meyel nemesség bizonytalan magatartás. Amikor For-
gáchot a narasztlıadak köl-tllzártuai lenyegették, úiabb ígéretet tett a katonaság
vlaauéléselnek megszüntetésére, a parasztok btiııtetlenaégére, a ioglyok elboısátá-
sára. Ez az újabb ajánlat megosztotta 8 parasztokat, e§'esek lıaumenlek, a több-

! mr a ceamr Peıer-ıeıe vaıını-nt-»ban azo volt egy zeasznri ıeveırõı, nmeıy e

rnbznnı navi s napban eıınpiıbıın meg ın saprnnban ırınaotı veaesı ernllıenek.
ıazz-ben as ıszs-ben van snpransnn eıazaggyfiıee de egyik alıznınınrnal sem szaba-
ıyzzıan A ınbbagynır ralwtoeıgaınıaı. vaıaeunu, hogy a parızıutz az eınılıen ar-
szaaafiléeex egyeb (pı. e aezunarn vonauwzoı renneıııezeseınzz lzapawıuı n mm
Klvnnragaz n robot lsõlzııenıesere. A par-aszııeılreleıalr bnrnaıybean megjelöl: ıuı-alyı,
luraıynaı elueveıere lehet gbnaoını, amely n per-nazıssz umııveseıı fejezte nl.
Az nırıeveı ıefiılı nlapıa ez 1548: xxxıv. ıe. ıeneıeıı, arneıy a rzbeısı neıi 1 nep-
ban auıplwna rneg, 8 amely ıenyeglıee nz ısıız xvı. le.-nek ıeıeıt rneg.
“I Eeıernazy ıvııluaz nádor.
H Fm-gaen Mılufs :elsõ-ınazynrnızzagı ısnnpııany.
*I A pıraızwız azt ırlvanıaır, nagy a ırnauı xekıpluny ırezeeenneı is bızwelıen
binıauaneaxuknt
517
séf azonban B bırc íclyüláan Inellett dbnwtl ä kelet [elé lprdıezztfl hogy 9 hıj-
dúkkul és az erdélyi feiedelemmel !elvefl'e ı lupceolalnl. Răkóal azonban nem ls-
merle lel, buy I pımsllokrı mlnl erõlofrâırfl láfimsıkodhal n Hlblbulgek ellen]
kI.lfleleInben_ Áprllls közepén Nylrbálor küıelében erdélyi lıııdıkluıl verelte le a fel-
kele!!-

'IB

1644-1645. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata

a rendi jogok biztosításáért és Erdély határainak kiterjesztéséért

a) Kálló, 1644. február I7.

Fegyuerbe szálltiıı ıı mugyurorszúgi nemességet

Amlkor 1642-ben a svéd hndık benycrınullflk Mflrvlntfillbh G lslneielten meg-

Verlék E c§ê%rla.l(-nt, a svéd és i lrancll dlplonlúelı llyekeıell Rákőrljl ls (elvo-
nullalnl E Habsburzok ellen, Rlkbfll lzõvelâélel kfllbll. A flVQdelLl(el H a Banclfik-
lul ı kılonıi ıuültı-nűködiıre el ınluün ılkerfllt muııerunle ı Poru uıııdúlyóı.
I hldjlrıl. meglndlláıı melle!! dl5n1BtL Nem jıındoll ı Hılıllıurlok hıllllfilnık meg-
wıaen e mgyumzsz xzımbudıumm Eızawı-inn ızoıuı ı ımyuomıgi mz-
yelıel akarh k.lV0l\.r\l a Hnbıburgflk lennhnlôıágn alól, amelyek már Bethlen Ide-
jeben L! Erdelyhez taflnztak (V6. u B9. ııálnlnnl), S5! még Wvăbblek mefileflésére
lu lfirekedell. Erdélyben és az Erdély közelében levõ 'l'|ı1An túll es Tlıún lnnenl
lel'Í-llelëken flgynnls hntalmıs cflládl blrlckfll Vollak. Ezeknek Üdêlyhu való eãl-
lolúıa volt egyik lonlos lndllekı annak, how legyverl. Šngfllt 8 Halıiburg-lıılılum
ellen. Egyúttal azonban blzloslmnl akarla a mııgyarorsuâgl rendek aıabadsăgingnlı
ls. A hnrmlncévs háború során a I-labsburiuk mefliörték nrszúgıılkban a rendel!
hatalmát. Magyırulsıágon azonban - lărésıt Bethlen Gábor hadlánılıinak ered-
ményeként - ez nem sikerült. In kénylelenek vnlmk ellunerni a rendl kiváluá-
gukıl S eel E lbbbl Habsburg Orãıăgnldlûl Ififirlen Mıgyûrolfllág nagyobb önálló-
ságll. Ennek eyik legiflnlûflbb blzloslfiélu az erdélyi Íejedelelnség Veit. Râkñcıl
ıdeıében, aki zı-deıyı xzizdelzm 5 zgyúıızı ınugyarorıuägı ızımim ız van, a manu-
orszáfl rendiség és B feledelelrlaég érdekel êstrevehelóen üsııe(on6d\'ak_
Râkófli 1644. február 2-án indul! el Gyulılehérvbrról a bıdjkllra ä alig löhh,
mlnl ké! het ılılt Sulmár klvelelével az egész Tiszántúli Ielsubudllallı. Kállóbdl
Ielhlvásbln Iordlllt a magamnúfl nemaséllıez:

Illustrissirni, Reverendisimi, Spectıbiles, Magniíici, Generosi, E51-eg-ii,

Nobiles, Frau-es Arnid, Vicinique nubis Observandissimi, benevolill
Melly drága és melly beısületes legyen mindeneknél az lelki és testi

1 igen mez, uzzızıznaõ, ızıunmzz, nzzysõgzz, „zi-ıızzcz ez aızzõ mi-A-zõzıı, nekünk

mgyzn ama, ıazzım-A ızmefzınız, ızmızıızk el zzzmzzeaııııız.
515
szabadság, nem kell messze példájért mennünk és sok szóval arrul ke-
gyelmeteknek irnunk: megmutatja az napnyugaü tartományok:-iak mos-
tani állapotja is, az mellyek annak az megbeısülhetetlen jónak helyre
állalásajért minden lcilsó javokat semmire beaülvén, életek fogyasá-
val nem szűnnek ez mai napig is azért viaskodni. Az hispaniai biroda-
lom alatt valók is, Luzitánia és Katalónia, nem az lelkiért, hanem csak
az testiért fegyvert fogvánf melly serényen akarja helyre állatni, értette
kegyelmetek.
Az én hazamíiai is, az egész magyar nemzet, ezekért menni vért on-
tott, halált szenvedett, vannak elég példák rólok: azokban kiváitképen
1619. esztendõtül fOgva,“ menni megbántódása esett nemzetünknek, ar-
rul való panaszokkal rakásal vannak levelek nálunk, s noha minket
sokszor intettek, és kényszeritettek is mind evangelica s mind romano-
cathcılica religión' valók: aerkennéı-ik fel, mert ha ennél is inkább meg-
nyonıatik szabadságok, jövendõben az mi gyermekink is szabadságtaian
országnak lesznek lakosi.
Requirállanalč még az nagy tisztviselők közzül is, jelenlvén, hogy az
clerus“ haeredltarium regnummá' akarja tenni Magyarorsügot az aust-
riai háznak is, egyáltaljában az secularis' magok vallásln valókon is
akamak mind lelki és testiképen uralkodni. 'hidhatja kegyelmetek, meny-
nyi panaszok vannak az oliyan testamentumtételre' való kényszerilêsek-
ben, az mellyekben az igaz haeresektiil" az jószágot elidegenltik. Az vé-
gekben is az főtiszteket maguknak kezdték usurpálni,“ és eddig meg-
maradt iıisln pi-aerogativátll is kivenni az seculıı-is ıtıtiııl' kezébül.
S mit mondjunk az ország proventusinak“ lékozlásirul, a végeknek a

7 Hlapanla a Plreueus-i Íél.ı1Jget ókori neve. A hlapanlal birodalom a Spanyol

I-mııılıurgok oıazágat Jelena, amely ellen a telazlııeı. egyes népei nagy harcokat
vívtak. Lusitania Portugália ókori neve. A portugál uralkodó család kihalasa után
ll. Fülöp Spanyol király lürezte rnefl Portulálll I-r6l'\]űI„ S Ez országot Spanyol-
orflág hal-alma all vonta. A porfuiălok N40 végén Ielkellek a spanyol uralom
ellen, él több mint két evtizedfi küzdelemben klvivlák lilggetlenflêgflket Katalónia
a Íelsflget északkeleti Iišzen V0lL A Xll. aflladban az Aragnn Királyság része
lett. Katalónia népe Sdnten lM0-ben mozdult lneg. Az orflág elszakadt Spanyol-
oraúgíól. Tizenkét evi kllzdelelnbe került, amig a aponyolok lrleglllrlék ellenállăsét.
vlfizont elismerték Kafilűnla klvlllsăgill.
3 lfllfl-ben kezdte meg Betlllen Gabor az ország lel.11JbadllÁ5ãL (L. 0 67. B2Ál'l'\
Blfitli levelét.)
'Evangellu rellglo=e'v`angLllurnl vallás. Ezen az Šgxlıl evlllgellkusl és a
i-elormfilust egyaránt értette. - Romano-cal.l1olica relIg|o=r6mal lııtniilnıs vallás.
5 R-equlral (requlrere) = lllëšlleres.
' K-ilollk\Ia [M1365
7 Örökös lIl'\0!l'lál'll'lyá_
Ü Saeflllarls = világi.
' Vegendelel tételére.
'° Olókösbktãl.
“ Usurpál (\lsurpal'e)=birlokba veız, bllorol.
ll KlválL!á5oL
Ü Vilfili rend.
'Ő Jfivedelfilelnek.

519
miatt való fogyallıozásirul, és reájok s Dıızagunkra következendõ vesze-
dehnirtll? Minemõ mesleıséggel szinlettézkfl be az jeuuitai szemetet is
Orszagunkban, az ország szabadságának rumlasara, s evangelica religiónak
minden úton s módon való Dppressiújára;" s még az végvárakban is
menni injuriakkal" terhelik az patronusokatfl' és egyebeket is, tudja s
érti kegyelrnetek; magunkat is pedig, él most is az pap úr," ki római
csásär Õ felsége nevével magunk meghitt embere által megtalállatolt,
igirvén 0 felsége nevével Magyarurszágban minden jószégunknak, ldk
inscriptióban" vannak, örökben-adását, nagyobb és több kegyelmxégé-
nek megmulatasat, sak mi is annuáljunk“ annak, hogy lehessen Ma-
gyarország az austriai háznak haerediuıriumja.
De sem lelkünk ismereti, sem nemzetünk szereteti nem bwsátván
arra, úgy adtuk válaszunkat, a mint igaz hazája-szerető, nemzete s sza-
badsága-kivánú magyar íejedelemtíll kivántatolt.
Az palatinus authoritésaf' elvétetelt, annyira, hogy annak az tisztnek
csak az neve maradott rajta; az ország javára s megmaradására nézendõ
jókat ha s0llici!ălja“ is. haszontalan, sót megtiltatunk tõle.
Az l638. esztenclõbéli orsäggyűlesekorf' is, mind privatim az evan-
gelicus status? s mind közönségesen” menni instantiát" tett az grava-
minak tollalasajértıfi miısoda elíeetusátfi érıette kegyelmetek suk költ-
slge prDfusiója“ után, nyilván lehet kegyelmetelmél.

'5 Sılnletlêk l= sıílılellék.

'I 0|ıpreu.lo=:lnyomb. 0PPrlmAl (uPlIı'imeı`e) =eln}'oın, lem/61.
|" Jogtılanıágekkll.
'I A pıtnınııs ltt kfiwlıflı leluıL A keyúrl jogon (lus pıt-nınaıus) erletlelı a
Ierllplvmok alılilälvfll Mrd klvllilfiflnkıt én kfllelezıtlúgekel. A keyűrnak gall-
dükudrlla kellet l lltfiyurlaaga ala!! Álló Iemfilomrűl. de egyűlhll killönléle logıl
voltak (ııl. ıınııok nlkııınazaaı, illetve ellwaalasa suı.ı.
Í' Valbzlrıfllêi LIPDIY Gylírflfre gandol, aki 1635-lõl lmnflellflr, IMI-UI Iőklncwl-
lfiı' volt
I lmrıpu„=ıaı0g, Az ııy ızıwwıı ızırwıw: a zaıõgõıuzı ızıızzıuëvzı vıuu
lehelelt Vllllnl.
1' Annual lannuere) = helyeael, lúvahıgy.
F Nádor Ieklnlelýe.
I souızııaı ıwııızımzı-ıurıet ı-nzıınozw.
7* Az 1037. suplelnber 2l-re öfilehlvult oradgyűlêfle ulıl, ahol éles vllák vfll-
hk proleıtanı templumbk ellogllllaı S lelkkızk elfiúae Ifılafl. lll. Ferdinand
iii Sındällefle le l llndekãf. hflfl' mêfliififle I vılllaıabıdaál blzloalllaűl-. II
zıvzu ızınpızı-ımır uıyelm-A vızsıaııı ınalmaı. Ennek humán mzgımaıek A mr-
ıyallsoluı, de az oruaıayûlu keveı :rıdmeııııyel zárult laãa marclus elejen.
5 Prlvatlm=ktllllıı. - Bvaıılellnu slıtuı-a lırvlcetúnı rendek. Ez arra célul.
hog ı pmleıtlnıok, ınlutan nem tudlak ı lıuıllkuıokkıl mtııtavflnl. külön M-
lrltban lflrdulllk I kll'fl)'h0'!_
I Eayüııueıı.
7 lluhnüı -` kérelem. [MMI (IIIEIAN) = kér, kbvelıl.
U Gravamen=serılern. Tolltl l1ollere)= mtflzllmefi.
1' Hleclus- klvllel, eredmény.
Ü Pızırlalı.

520
 Az minemö decretu.mot`“ adott Ö felsége az evangelicus statusnak, ln
spede" nálunk vagyon, annak utána is menni templomokat, parochialisu
házakat vettek el, egyhán' rendeket ûztek ki: idõ kivántatnék elõszám-
iáiásara.
l-la testi szabadságunk sérelmére nézünk, az tiszteket evangelicusoknak
nem adjak, elõmenetelre nem promDvealjak,“ ä ha Valamellyet promo-
veálnák is, becsületek s hitelek nincsen, bár jó igazsága legyen is vala-
melly keresetihez az evangelicusoknak; de abban, vagy egy vagy más
úton, igyekezik akadékozni, sõt az is megtörtént, hogy igazságát praeten-
dálván“ jószágához, az contraditióérfl' élete is csaknem elfogyott.
Közönséges megbántódásirul és sérelmérül tizenhárom vármegyével
kegyeimetek hogy megtaláitatta vala császár Õ Fölségét és palatinus urat,
mi hasznát vevé kegyelrnetek? minemö dorgalassal, feddéssel, pironga-
tassal boıı-ıatották vissza kegyelmeteknek atyjaliait az igauágnak kéva-
násaiértr" emlékezetiben lehet kegyelrneteknek, érezvén nem kicsiny
nebéuéggel, mind lelkünk ismereti s mind isteni tiszteletihez való köte-
lëségünk, s mind hazánk rıemzetünk szabadságának szereteü kévánta
tőlünk; sõt az evangelicus status, s az romano-catholicus közzül is. lel-
künlare, idvességünlcre keszerltven bennünket szabadságok oltalrnára való
keiésünlcre.
immár tovább mi sem szenvedhetünk, és hivalkodó szemmel hazánk
veszedelmét s nemzetünk Dppressiójat nem nézhettük, mert mindenekkel
megpróbáltuk, valamivel azokat csendes remediumok“ által megorvo-
solhattuk volna. Im csak nem régen is Kéry Janos uram itt ben lévén
az Ó Fölsege követségiref' mi választ tettünk, s mint instáltunk, s mi-
csoda oblatiûvai'° voltunk, Ó Fölségének tett valaszunkbul kegyelmetek
megertheti, az mellynek igaz páriáját" köldtük kegyelmeteknek.

flDzzrzıum=mıueızı, wrveny, vegzaı. vaıoızınoızg az ma. marzzluz za-an

azentesilett türvényekre ulal.
17 ln ıı>ecle=eredetlben.
N Paul.
Ü Promoveál (Dro|novere)=elõmo1.diL eiăaelil.
I* Pı-ıeızııuaı mi-zzıznaere) = kavzızı, ma: lan-ııaı.
I' Canlradictio=el.ienImondás. JOGJ kllejeıés: B .ıerelmezelt jogi uelekınénnyel
(pl. birtok elldegenltčse, a birtokba Való bellfialáı) Való nembehelyezkedä. Az ai-
lemmondúııak azután blrúság előtt kellelt biıonyílania, hogy eiientınondása lugas.
57 Valűllllıflleg ını emlékeztet, hog' a protatlna 'rendek külön emléklratban
lerjeszlelıék a kiraly ele séreimeikel Ferdinand amnhan Vissflutilattı n kérel-
met és azt ltlvánln, hog' a proleslánı rendek a tflbbiekkei eyfltl keıdlék meg a
klrűlyi elfilerjszlê lárgyalását.
ı Orvoaägok.
l Kêfl' (KÍI1) Jănûfi Ü- I 72. Számú Írllt) itt elfll-Íletl llüldetäére 1643 Dklãbel'
kaıepéıı kerul: wr, Kéryı-len az van z ııızıblmma. nagy aaııazziı ıebuzeıje A
hadjlrltrűl. A telt azonban nem sikerült elernie, Rákóczi Kélreéflhetetlen Vfilxzt
Aeon: z sam ıéı-zın-ielen (pl. az elıeı-Az n-v, gúnyıı-aı) nem (ogna fegyvert, de Magyar-
.-„zzag ıagııen, 8 praıuuııazız vzumzzazazuıerı kesz reuepnı, ez ezen nõ: zzu-
veiséget a fralldáklfil és u Wêdekkei.
Ü Käıseflgel.
Ü Par, parla =l'llá.50lat.

521
 Bizonyságul hijuk az úristent, ki minden sziveket lát: igazsággal írjuk
kegyelmeteknek is, hogy mi nem az magunk privatumunkért,“ boszun-
kért, rajtunk tött sok méltatlanságokért, sem hogy hitet lgazgatnánk,
vagy azt öldeulõk, kergetnõk, annyival inkabb exstirpáini“ akarnánk,
hanem ısak az ország statutumát“ akarjuk helyreallatni, a mellett pro-
cedálni,“ úgy hogy kinek-kinek az õ lelkiismereti a mint megnyugott, azt
félelem, rettegés, akadékoús nélkül vallhassa, exercealhassa,“ a testi
szabadságban is élhessen bătorságosson, és szabadossan; mivel az lelkiis-
mereten való uralkodás nem embereket, hanem istent illet.
Mivel azért, a melly akadékok derekasaan eddig bennünket tartóztat-
lak, azokat is isten már tüilünk elfordltotta, s mig az idegeneknek is
szlvét hozunk hajtottaf" ezekre nézve is elhittük, hogy istennek is ez
akaratja és rendelése, hogy szolgáljunk az d tiszteletinek, hazánk szabad-
ságának, elhittük kétség nélkül, hogy 6 szent lölsége bódog és kevánatos
kimenetellel ald meg, és örvendetes véggei koronáz meg.
Titeket azért szeretettel kérünk, meggondolván azt kegyelnıetek, hogy
mi békeséges birodalmunkbul, s lsendes hazánkbul az kegyelmeteknek
javaiért, kegyelmetek közül sokaknak kévánságaiért költünk fel s log-
tunk iegyverhez: segítse kegyelmetek magáért ezt az dolgot, úgy az
mint ist-ennél is kedves lehessen, kegyelmeteknek is országostul használ-
hasson, kegyelmetek is mutassa meg mind istenéhez, evangelica religio-
jához, hazája szabadságához valo buzgóságos szeretetit, és ez levelünk
megadásátul Iogva tizenötöd nap alatt jõjön mellénk, szolgáljon velünk
együtt ezeknek diısiretessen. Assecurálván“ minden rendeket bona tide
christiana," nem hitet akarunk igazgatni, opprimálni, sem hogy akár-
miféle immunilásban" is az én édes hazámat, nemzetemet, közönséges-
sen kegyelmeteket vagy most vagy ezután akarrni kisinyben is sérteni,
háborltani akamánk, hanem inkább kegyelmetek kedve szerint, mint
régi s új sok vérrel keresett szép szabadságinak örvendezhesen, és anal
szabadossan élhessen.
Attul se tartson senki, hogy ha kik milajtunk akanni bcszút s ked-
vetlen dolgot tettek volna is, akarmi állapotban is selekedtdc volna
ellenünk, hogy mi azért boszút állanánk, a szép jövendõben boszúáltás-
képpen tarlanank, hanem mindeneket örök íeledékenységben akarunk
boısátani, mintha soha nem lettek és történtenek volna, intvén egyszer-
smind minden rendeket, idegen oıszagbaıı való íutástul és joszagoknak
való elhagyásátul, mert ha kik ilyeneket találtatnak (kiket mindazáltal

42 Mıganenlelıen.
^= lnıuı-pıı ıeızılmre) = lılln.
H sızuurum - torveny, ıemlzlec.
H Pmeaal uzmzzlzı-el = zıõızlzre lep, zlõrejuı.
'I Eıeroeal (eıercereı = yakorol.
" A ıvédekre B a íranclálıra céloz.
'Ü Aısecıırál (ısecurare) = blzloslt.
'° .16 lıereszıeııy hittel.
W lınmunllas = szabadság, menleség.

522
nem reméllünk), ha nekönk is az illyeneknek jósägıihoz hozzá kelletik
nyıilnunk, s kárt vallanak, maguknak tulajdonltsák.
Ha hol penig kegyelmetek reménységünk kivül az ellen keniene se-
lekedni: mi az isten, és az õ szent flngyali elõtt proteslálunkf' ha kegyel-
metekre mi rornlás jün, s következik; okai ne legyünk, mert nekönk is
annyival több számú ségétséget és hadat kell mellénk vennünk, s kéván-
nunk hatalmas császarunknak," az mennyivel kegyelmelek ebben magát
hozzánk, s hazája szabadságának helyreállatásában al.kal.maLlanbul kez-
dené viselni: kit nem reméllilnk. Az minden szivekkel blró hatalmas böls
isten birja, vezérelje az kegyelmeteknek szivét, elméjét, indulatját, hogy
kiki kegyelrnetek köızül, kivetvén szivébül minden külsõ respectusokat,“
maga hasma keresését, segétse velünk együtt ez szent idvsega munkát
k igyekezetet, mind világ végeig örülhessen maradékja S kegyelmetek
mindnyájan mind lel.ki s Lsti smbadságának. Amen. Datum in ame mea
Kállcıviensi 17. febr. 1644. lll. R. Spbl. Mag. Gener. Egr. et N. D. V.
Fraver Amicus et Vicinus G. Rakoczi m. p."

uıııııuı ır. Eııerıııxy ııılııoı ıııuıııııı. Uıııııı Nem-

ıeu ımııy-vu: l. (mu-ıı. 'roluy r. Pal. ıuı) m-un. ı.
ılııyır.

b) A Kassa menti tábor, 1644. jûnziııs 13.

Esterházy Miklóı nádor parızncaa Borsod megyéhez, hogy figyelmezteııe
ıı megyei parcısztsűgot: ne folytassa ıı harcot

ıuızouı syõry ami Aı celııl ındıumz meg ııaaıaı-am, hogy zgyuııı mega a
llorvaorızlgbaıı ıllfllıbdõ svéd lııdakkal. Közben azonban ı Gfiflárnak sikerült l
main oldalán áliitaııla a dáııukıt. ami a ıvédeket elváláıul lenyeletle. Toıılınıon
ıvéd vezér Iehlt elhıgyiı Morvıorıúgot. Râkóttl hada! több lrânybaıı ls ılkeruen
zıaızny-zmuııaıı, egye pm-ıynzõ zuzëzzlz zlemlı ıvxoı-vzmzıı hum-sı. az z „edz-
llt hiába keretek. T0l'SlEl'lS0|1 Gil! Olmflhben bllyfltl flfiêlfil. A svéd hadak klvü-
nuláıı lehelñvé Elle a csáuárlık ırámára, hogy erõlket Rákbızl ellen Íordllıák.
lwıocu akkor vızıuwııuımıı-A Am: pm-Aıızzm ez An-A mi-:ka-im, nm A he: ma-
gmıznıı mzgyëı mzgunhıuı. A ısnzılı-i lmıerõ Kõvzıız Mııõczı „mez ea lú-
ıııuz eızun „mm um ızgız ıuım, Aııwıyzı z reıefızızın Kuıun ınzgzıõzııızmı. A
varos pnlgáraága kluırıaıl Rákóczi rneueıı, és ıı elleııállázı eıñılıeııe, hogy 8 cab
ııárl seregek loızlnıatásal ellen lfllıb mage terülelén fegyver! fogott a paranuág.
Haldru vllűflt Rá Blnthâly Miklós nûtlfirnnk, a fııâsflrl seregek egyik Dllanu-
ııoımıalı l-eı-lııeıeız Em-mi ıııqyeıızz;
ll Pl-„ız.zıAı wmıuıırı) =- ıııuımzılz.
Ü A Gflııárnn ltt a török ııulláııt érl.l. Ekkor lbrıhlm (1640-1645) volt a szulláıı.
Rákóczi ırrı ílgyelmezletl a magyarország! rendeket, hogy ha nem láınogallúk
vıgy zııznz fordulnak, keııyuızız a uıfuız segıuegeı ıgeııyızz vzımı 8 ım-ak zupm-
hıı küldeni Magyarországra, hogy kllflıhıc céljáı elérheıe.
“ Re8pecruz= ıekınızg ılıııelet.
Ü Kelt KÃU6 Vfirlifllban, IM-4. február l'l-én. llen 1:15, llfılelelıdő, leklnleleı
ııızysam, ıızmzzıu, aıesõ ez „mez uı-uagızımk ızweı-Q, ıııl-mz u zzmıuzıaıı
Rákóczi György saját kezűleg

523
 lllustrissimi, Heverendi, Spectabiles, Magniiici, Generosi, Egregij et
Nobiles Domini. Amici nobis observandissirni.“
Ugy esek ertesünkıre, hogy az pamsztsagh mint onnet az erdeökben
es hegiekben eöszue ueruen magat, nem chlak azert, hogy magat oltal-
mazza, de elmegien, es akannely uthon jarokra rea ütnek, s eölik. fosz-
tiak s kergetik, ugy hogy mayd nemis batorsagos keueses“ embemek
iarny az utakon. Ugy uagyun az hadak inseghek miatt elkeserettenek
nyaualiasok, de azert erre az nagy gonosz chelekedetelcre, eölesre, fosz-
tasra, latransagı-a” ugian nem resolualhattak magakatt,“ kibül az ne-
mssegnek is michoda alkalmatlansagha es galibaia keöuetkezhessek,
keönyü minden elrnelkedeö embemek megh gondolnj. Kegyelrnetekett
azert minek elötte masra resoluallyuk magunkat, kit nem is eörömest
chelekednenk, szereteltell akarank requiralnj, intenünk is es hadnunk
lisztünk szerinth, hogy ueuen ez leuelünkett, minden kesedelem nekül
publicallia" az varraeg-ieben. Irion el az polsaghra is, uagy embere altal
hadgia megh nekik, mennyenek hazokhoz, auagy ha hazakhoz nem mer-
nenek mennj, maradgionak bekeuel, az hol uadnak, az uton jarcıkot ne
eöllyek es fosszak, mert ha ez intesünk uthan, megh egyszer ualamy
panasz jeöuend reaiok hozzank, bizoniosok legenek benne, hogy kett
ezer, harom ezer gialogh muskaterosokoIis°° l-eaiok küldünk, faluiokott
porra tetetfiük, magokatt fel uadaztatliuk az erdeökben es hegiekben,
uagy niaısban uonattiuk, uagy mas erdemlett halalial eölettiük megh, ha
megh nem szünnek gonosz elkezdett chelekedetektül, peldat statualunk"
belölök mısoknak is, lry hogy ne legien, ennek publicalasaban, es az por-
sagotis hogy az latramsaghtul el fogia, kesedelem nekül munkalkodgiek
kegyelmetek, mert ha kitt mij ueszely talal s a büntelen is a bünüsel
fogh szenuednj, ne masnak, hanem rnaganak tulaidoniczia. Isten tarcha
megh kegyelmetekett. Ex Castris Caesarels ad Cassouiam positis die 13
juny 1644."
Earundem Dominationum Vestrarum
Seruitor et amicus paratissimus
Comes N: Ezteı-has manu propria."
Kívül: lllustrissimis, Reverendis, Spectabilibus, Magnilicis, Generosis,
Egregijs et Nobilibus Dominis N. supremo ac Vice Comitibus, Iudlium,

*H izen ızızs, uszızızııaõ, ızızıızızızı, mzyzazze, „zi-Azzızz, ama nemes ul-ııf.

mz. uzzıazuz mem ızzı-mink
H Kevzı.-z = keves.
H ı.ıLm.AAz= ızımiı
II amıvaı ımzıvzı-zi = zınzum.
Ü Pllbllcăi (publlmre) = közül, kbflêlefl.
H A mıısımeıızz musııeıavaı (unom puska; ızıızgyvzı-zen gyaızgza
'Í Slalllál (Sht\leR) = ÉHÍL
= A Kua mzıızız zııızıyzzzız „mun ıaıwnzeı, ıw. ıúnıuzz ıa-Az..
H ugyanaz” uı-.znguzımzız ızzn ızavsegzs swımı Q mi-Aus yol rsızfııfizy
Mıızıõs maz Kzzevzı.
524
.lurassoribus ac Universiiati Dominonım Magnatum et Nobilium Comi-
tatus Borsodiensis simui, uel diuisim Constitutis etc. Dominis Amicis
nobis observandissi|:nis.“
neoeu. 0. I. Kımını lı. Anuı. hın. nuoizı uı
eıııavıuıı. (l: ııu.) ııu. ıuıuus ıı. ıuuır.

A fig'elme'ıI»el!snek lerrneszelmen nem volt eredménye és Esterházy úgy biln-

ıeue rr parmıeım, hogy sorra egeııe ıaıvaılm (cseh-szõmuauıy usııõz 1. nsırõzy
György lflá-4-el hadjárat-a. Hfldlfirtšnelllli Kbzlemellyek 1055. 15. l.l. K059 alól azon-
iıan Június közepén doigavégezelieııiii kellett eivonuinia a uánári iıadsaregnek.
Rákóczi nem üldöıle ı császári esapalokat, hanem a várak vissrafogiflláaához fogott,
majd aratásra engedle kal/-'Inái nagy rflzét. A svédek blıhtăıára azonban újból
megkezdte a ıızflrriñveıeıekeı, hogy a beesı udvar: kedvezõhb lıelıeıeııeıeleıı elfoga-
dására kelıysıeríise. A Gásıári hfldlk meg ket alkalommal tettek kísérletet, hogy
keletre eiányomllljallalc De sein Elek a próbálkozások. Sčm Rıikúãfi tovőbbi hadmű-
veletei ner!! változiıttrak lényegesen B lielylelên. A lflrbk novemberben meg is Ill-
totia Rákőczinak. hogy B hét meyén túlmenően további területeket foilfllitrn el. De-
eemberben Rákóczi halakllldte Sapntflit.

1:) Linz, 1_645. december lfi.

Rákóczi György erdélyi fejedelem és ili. Ferdinánd magyar király nıeg-
egyezés: d magyarországi uııllásszabadság és d rendi jogok kérdésében

loiã-ben ı nemzetközi helyzet Rákóczi számára kedvezfihbé vúii. Torsienson svéd

hadvezér ıuı elege-ri berıyaınult Csehorsıágba és ırııutirı a ısáuırl sereget sıewerıe.
megnyílt előtte az út Bêtshel. A Svédeknek erfiliteıro volt aztiksegilk & ezért Rá-
kóczi iıadait sürgették, hogy együttesen ostromolidk meg BécseL Rákoczi sokáig ln-
gadozotı, hogy újabb haıijfiraılıa kezdjen-e, de vegul is a háború mellett dürıkm.
Előnyomulása során nagy teriiieteket vett hatalmába, csapatai kapcsolatba léptek a
.ıvédekkel és ı:saLlakozLak a Briinnt osiromló hadseregheı Közben í0lyLatI.a a meg-
ezyezesre ırfiriyuıõ ısrgyzınseıurı. A Habzlzurz-rııpıemnrılrıaıı sıkeruız eıerrııe, meg
a Ibrük ismételten Visi?-atérkre .S7.6l.itoii.ı lel Bákóızit. A békelálflwlások két lö
kérdés ktirill Šorogtflk. Az eyík: a mayarolızûli rendek jogainak biılmfiílásn, a má-
ıik: Rákoai területi igényeinek kielégítése. Augusztu.ı ll-én létrejött a megállapo-
dás. Rákóczi nehany nap múlva vlssravorııa csapaıalt Brilıın alól. 'roısıeı-ism elãit
a wrbk lsrııeıell ulıõ paramaaval lndokoiıa lepeseı. Az ıuıuszıusı megállapodás:
Ferdinánd decefnber iii-áll Linzben - ahová az udvar a pulis elől menekült _
erõsiteıte med. A aıegerõslıõ okleveleket la lt: cseı-eiıek kl. lll. Ferdinánd alıievele
a valiássııbadság és a rendi Jogok biztosításáról:

Mi, harmadik Ferdinánd, isten kegyelméböl mindenkor feiséges válasz-

tott római ızsäzár 3 Németország, Magyarország, Dalmácia, Horvátor-
szág és Szlavónia stb. királya, Ausztria főhercege, Burgundia, Brabant,
Stiria, Karinthia, Krajna hercege, Morvaország õrgrófja, Habsburg, Tirol

" izen Jels, tiaztelendõ, tekinıetes, nagyságos, nemıetes, dicső és nana urılnak.
Borsod mfilye N. K6- 61 Illslñnlainnk, ızolnbiráinak, eaktidtjeinek, a mágnás h
nemes Urak kõıőnségének, együttesen vagy külön-külön. lgen lisıteletre mellé
uralınnak Q barátaimnak.

525
Q Görı stb. grófja, jelen levelünk rendén adjuk emlékezetére és tud-
tára mindeneknek, akiket illet:
Hogy midőn Magyarorszégunkban az utóbbi legközelebb múlt idõk-
ben bizonyos belsõ lázadasok és ellenségeskedések támadtak S ennek
következtében az ország békéje, csendje és nyugalma felzavarodott, ml,
atyai és kegyes indulattól vezérelve, hogy a keresztény vér ontását meg-
kiméljük, és hogy az országban való minden viszaly megszüntével a
honliak nyugalmat és csendet élvezzenek, ezeket a kitört zavarokat in-
kabb az egyezkedés békésebb eszközeivel, semmint fegyveres erővel
ohajtván lecsillapltani és elfojtani, nagysagos Rákóczy György erélyi fe
jedelemnek, Magyarország némely részei uranak, a székelyek ispánjának
ü a partjahoz szegõdött magyaroknak a klvánságára és követeléseire ke-
gyelmesen ellıalároztuk magunkat.
Es azoknak a rendje, a mikbe kegyelmesen belenyugodtunk (amint
nemsak a nagyszombati egyeflredés alkalmával, hanem legutóbb is, az
elöbb nevezett erdélyi fejedelemhez kövelül küldött hlvünk, nemzetea
Törös János, különben magyar kamarank tanáısosa révén a megállapo-
dás történt) ilyen módon következik:
Elõször: A mi a vallás ügyét illeti, az IBOB. évben, a koronazás elõtt
kiadott l. eikkelynek“ és a királyi hitlevelek 6. feltételének" és az d
tárgyban késõbb kelt mas országos törvényeknek” erőben hagyásãval és
az eddig előfordult különbözõ akadályok és magyarázatok mellõzésével,
kijelentettük és határoztuk: hogy az ország összes karai és rendei és a
szabad városok, nemkülönben a kiváltságolt mezãvárosok és az orsúg
hatáıszélein levõ magyar katonák vallásukat, a templomok, harangok á
temető szabad használata mellett, mindenütt subadon gyakorolják, a
senkinek sem szabad bárkit is az õ vallâsának sabad gyakorlatában bér-
mely modon vagy bármely ürügy alatt zavami és akadályozni."
Másodszor: Arra nézve, hogy a parasztok az 5 vallásukban nem gat-
larıdók és nem háborllandók, kijelentettük és határoztuk, hogy az ország
jó békéje és nyugalma kedveért, az elöbb érintett cikkely és föltétel ere
jénél fogva, õket sem szabad vallásuknak a lentebbihez hasonló smbad
gyakorlatában, használatában és követésében, sem 6 királyi felségénelr

Ü L. a Oãla szám alatt.

Í ll. és ll'I. Ferdlnllld korwúıúsl hlllevelének ll. fellélelére ulal. Az elõbbi
1018. maluı 15-én kelt és az 1822., ız uwbbı um. november 21-en és az 1838. evı
orsnggyflla ıkıatu wrveııyııe. A s. reııéızı u szıtnı-1 vaıınsıyaım-ıımt bızmııuıııı
úgy, mg s kımısf ez mzgaıııısıuzsuı-sk mvıın ıs Kıızı-ıeızmız. Mıııdııeı mt-
leveı 11-11 feltételt mrıılınamtt.
'7 llyeıı Ibrvények az lfllfl: I.-X.XV`ll., N25: XXII., N30: XXXIII., M35: XXIX. l.ı`.
Ü Ez a rendelés hoauú vllát ıárt le a katolikusok és l proleılárlsok köıfltt.
A szalad vsuasyıkoı-lamt rennıırms ııeıkıu ııııeı-Jeszıette ı Johhayukıı ı.ı. A temp-
lom, hlrıngok és temető Subld haızıılllla Sıembefvrflulăs vnlt földesúr! joggal,
amely Werbfiızy Hamıaskönyvén nyugodotl. & amely szerint a jobbágyııık ,,ı-ıuuı-
kája belém B Jlllalrlıfin" lrlvtll a földre (én ÍEY a Iel'I\D|ol'I\rı stb.) 2fl'ÃlLalúbun ııln-
ııen 1088- (SEM ltlivln: A johblgy vallásllgye. Tanulmányok a mawar paraaztaál
ıanenetehõı. Bp. 1948. 2:1-zas. 1.)
vagy szolgáinak, sem földesuraiknair bánni módon vagy bármely ürügy
alatt háboritani vagy akadályozni, legyenek bár hatarszéliek vagy me-
zõvárosiak avagy falusiak, bármely fõldesúrnak vagy a kinslár-nak a
fekvõ jószágain; a kiket pedig eddiglen akadályozlak, kényszeriietiek
vagy háborftottak, azoknak engedjék meg, hogy valiásukat ismét szaba-
don használják, gyakorolják és követhessék, és más, az õ vallásukkal el-
lenkező szertartások végezésére ne kényszerltsék.
Hm-Truıclszovr: Megegyeztünk egymás közt abban is, hogy az egyház lel-
készeit vagy hitszónokait azoknak a mezövárosiaknak vagy falusiaknak
a plébániáiból jövõre senki és semmi szin alatt el ne mozdithassa és ki
ne zavarhaxsa, azokat pedig, akiket eddigeié elmozdltottak, szabad le
gyen visszahozni vagy helyökbe másokat beállítani.
Negyedszer: Úgy az 1838. évben Õ felsége elébe terjesztett, mint a
késöbb bekövetkezett séreimek körül fennforgó kérdéseket, amelyek a
vallás ügyét és a iemplomfoglalásokat illetik, az ország nyugodtabb meg-
maraciása és a szívek egyezsége kedvéért, az elsőben tartandó jövõ or-
szággyülésen, az evangelikusoknak adandó elégtétel mellett, vagy az or-
szágiakos urak barátságos egyezkedésével kell elenyésztelni vagy Õ fel-
sége hatalmával véglegesen kiegyenlíteni; és akiknek a javára a temp-
lomok használatát ítélik, azckéi legyenek a plébániák jövedelmei is, és
templomfoglalások többé ne történjenek; a jelen zavaros időben mindkét
oldalról elloglalt templomokat pedig úgy az előbb emlitett evangeliku-
soknak, mint a katholikusoknak is, az oklevelek kicserélése után azonnal
adják vissza. Mind a katholikus, mind az evangelikus vallású emberek-
nek a sérelmeit, amelyek a vallás dolgában jövendő időkben is föl fog-
nak merülni, úgyszintén mind a katholikusoknak, mind az evangeliku-
soknak más sérelmeit is, a tizenhét föltétel szerint, az evangélikusok sé
relme nélkül Õ felsége fogja az egyes országgyűléseken teljesen kiegyen-
liteni.
Otödször: Megegyezés jött létre az iránt is, hogy Õ felsége a vallás
dolgát illető törvények áthágói ellenében is a jövõ országgyűlésen vagy
Ulászló király 6. decretuma B. cikkelyének" a megújitásáról és megtar-
tásáról fog gondoskodni, vagy bizonyos végrehajtó irirendelésével illő
büntetést méltóztatik határozni.
Hııtoıiszor: Elhatároztulr, hogy a törvények bővebb felvilágositása és
az oıszáglakosok további viszálykodásainak megszüntetése végett mind-
ezeket az elõrebosátottakat a legelõbb tartandó orsüggyűlésen megerő-
sitvén, az oıuág törvényei közé kell iktatni.
Hetedszer: Hasonló módon megállapodás történt az iránt, hogy az eme
békekötés alkalmával mindkét résnõl megbeszélt és tárgyalt dolgok,
úgymint a szentszék állapota, a jezsuita papoknak az oıszágtól való sze

Ü Az 1507: VIII. tL azoknak 3 megiıtinielásérõl lnltzkedetl, akik az ország tăr<

vényei ellen ueleiszenek A fõpapokat & ewéb efiházi ıumélyeket meg kell
fnaztanl méltóságuklól és javadalmukiúl, ı fõurakıt & a nernesekel iñszes birto-
kalkllıi.
mélyes távoltartása, második Endre törvényének elsõ Lajos részéről
történt megeróslt&e,"° a dzedek bérbeadása tárgyában kelt 1548. évi 61.
cikkely" megújllása és Ioganatos megtartása, az egyháziakı-lak vagy vi-
lágiaknak az õsi javak elidegenltésétól való tartózkodása, az orsflggyű-
lésre meghlvatni szokott személyek lciválasztáfl és a szavnzatokııak az
oıszággyülëen való öszegyűjtäe S mérlegelése, idegen katonáknak, az
1825. évi 24. ciškkely" értelmében, az msúgból való kiszállítása, vala-
núnt a magyar katonálcnak az ország végvidékeibõl való ki nem vitele,
az ország nagyobb vagy kisebb hivatalainak 8 tisztségeinek valláskü-
lönbség nélkül való osztogatása, a törvény és közigamág kiszolgállatása,
a Magyarország érdekében a törökökkel vagy bármely más szomszéd
nemzettel folytatott minden tárgyalásnak született magyar vitági szemé-
lyek útján való szközléae, valamint a haza szabadságait és az ország,
meg országlakosok védelmét és lenntartását illető minden más ügy fölött
is mindjárt a legelsó oıszággyülésen kell valami bizonyosat határozni,
vagy azt, a mit már határoztak, ugyanott tényleg Ioganatosltani.
Nyolcadszor: Hogy ezt a közönséges országgyülést pedig õ ısászári és
királyi felsége a jelen egyezkedés befejezésének és az oklevelek kicseré-
lésének napjától számitsndó három hónapon belül (miután az erdélyi
fejedelemrnel folyt háborúk megszűntek) kegyesen kihirdetni és minden
további halasztás vagy elodázás nélkül megtartatni méltóztatik, úgy hogy
mindazok, kiket az 1608. évi, koronázás után kelt 1. cilzkely értelmében
az országgyülésre meghívni szokás, ott bátoıságosan megjelenhessenek
és az orsúggyűlésnek régtól fogva szokásos subadiágával tárgyalhassa-
nak, amely országgyülésen az 1838. évi 72. cikkely" értelmében az or-
szág javára nézõ, eddig nem íogalıatosllott többi oikkelyeket is valóság-
gal Ioganatosltsák és megtartsák.
Kilenceıiszef: O tsászári szent felsége minden olszáglakosnak összsen
és egyenkint a bétsi békekötésben foglalt elõbbeni közbocsánat mintá-
jára általános közboısánatot méltóztatik adni, akképen, hogy azokat a
fekvõ jószágokat & birtokjogokat is, amelyeket ezek alatt a zavaros idõk
alatt Ö felsége vagy az ország nádor ura vagy mások bárkinek adtak,
adományozlak vagy elzálogosltottak, vagy Õ lelségéndı bármely hivei
bármi módon elfoglaltak és elvettek, minden korábbi birtokos vagy ezek
örökösei részére azonnal és tényleg vissza kell bocsátani; hasonlókép-

7° Az l222. évi Aranybulláılak 1351. évl megerősítése.

11 D z ıuı-veııy ıumuuaoııa, nagy az zglınz z uzzwlzı szem Gyazgy ıızpmıg
(Apı-llız 24) aeı-lkl ınaıı-ıalı nem adlıaılı bérbe, rnlnt a blı-tok lõlımuı-anılı.
11 Az ıaëzzlı ıõl-vény zzzfıııı A vazzzzlzımu lızıyzzı mızu ıızm ıeızzı az ıfıegzn
ımzzııslm z vezvmımal kıvlnnı, de szen el-venyben nm-ıunzız z wwenyek ez az
l6lB. évi koronázásl hlllevé] lll. lellétele, hogy a klrály az Ilyen katonákat az elsõ
megfelelõ ıdebzn elmvzılua. Aaaıg lt mnlzan a nem-, A ınagzı- Kzpımnyõk es ı
maya: törvények Alm aulanaız, ez az mııısaõ lızza zl õlızı mıaılzızzerzıesıel. ele-
lzmı-ıızl ez zwldaıl, hog nz legyenek zz „mag nepenzız where.
7* Ez R ıarveny an-ol szalon, hogy ima-lal kzulvz sok olyan lılrveııy vııı, amely
vegfeııılıaıızız mz.-ıuı. A lzıı-ily ııımzııe zl az ııyen usı-venyzız veml-„zlıaım ez
megtartását.

528
pen az esedezõ országlakosok részére is vissu kell adni. Fs e közbolsánat
tárgyában Ó szent felsége külön oklevelet méltóztatik kiadni.`“
M.i tehát az elõrebocsátott engedményeket és cikkeiyeket összeségük-
ben és külön-külön, valamint az azokban foglaltakat együtt & egyen-
kint, úgy amint azokat tárgyaltuk és elhatároztuk és jelen levelünkbe
szóról-szóra beilttatluk, elfogadjuk, jóvá- & helybenhagyjuk, királyi sza-
vunkra és igaz keresztény lıilünltre biztositván az emlitett erdélyi feje-
delmet és párthiveit, valamint nemes Magyarnrszágunk összes és egyes
karait és rendeit is, hogy ezeket a cikkelyeket együtt S egyenkint véve
minden pontjukban és záradékukban mind önmagunk szentül és sértet-
ieniil megtartandjuk, mind más, bármily rendű 8 rangú alattvalóinkkal
is, akiket illet vagy illetni fog, meg fogjuk tartatni; és akarjuk, hogy
azoknak megtartására utódaink, tudniillik Magyarország törvényes kirá-
lyai is kötelezve legyenek, saját kezünk aláírásával megerõsitett jelen
levelünk erejénél és bizonyságánái fogva. Kelt felsõ-ausztriai Linz vá-
rosunkban, december hó 16. napján, az Úrnak 1645., római ural.kodá-
sunknak kilencedik, magyarországi és többi uralkodásunknak huszadik,
a osehországinak pedig tizennyoicadik évében." \_....

Toıveayııe ıuııııı ıı mi: v. ıe. llııyır Tur-

veııvur. ıuı-ıuı. evı wrveııycllılıeıı. ul-4:1. ı.

Az ill kbıtiit oklevéllel eg' idõben klllbn oklevélbe foglalták a Rdkútıival történt
magáııapõaaa egyet ıeszleızlt lıálmzzı maauapıı eleıe ııııııı-lal-a a l-le: mgyannzäıl
ınıgyát, ugyanazokkal a feltételekkel, ılııgyııı il!!-beıı ál.nı0ııdl.iie| Bethlen Gábor
hatalma .alá jutothk. Kčlelezte malát, YIWKY Iellllotldlfl a hilıtlákkal, a Svédekltel
és másokkal kölñlt aıöveiségét, amely 1! békeınegállapodásaıi ellentétben áll, lei-
menil a királyi területeken éló alattvılókat a hozzá fűző äszes kötelezettségek alól.
Valamennyi csapatát vlssıavezell Erdélybe, és az Erdélylırı kapcsolt területekre.
Nem avalkoıik M-Bëyürvraıág flgyelbe, uak olyan mértékben, mint az oıfilg egyik
birtokosa. Kblcstinüaen viuusıollûltallák az egye! Várakbél elvitt áwűkat, ldazerfi
ket, A mindkét hadserfl réatárfil elkõvelëtt kártélelekre kllerled a kü!-l(egyelel'I\.
A szökölt Jobbáyokat eyik fél sem fogadja be, illetve küluönbsen visszaadják.
ÍGOOI, R.: l. In. 772-775. l.)
lll. Ferdinánd a Vallássflhadság és a rendi jogok ügyében léiırejbtt megállapo-
dást az 1846-ban õsalëhivolt ornággyfllë elé Ierjãtette. Bár Lllıpiy György eaz-
t2YIotnl érsek a papság nevében ellene mondo!-l, az Olıl-áfltflléa mégis törvénybe
iktatta (1517: V. M.). Az Orsflggyűiëen eıen túlmenően nap' vilák kbzepelte még
további kérdéıeket rendeztek. (PL: a protestánsbknlk vissmadott lflnplomok, az egy-
házlak fizeléae, a katolikus Vallás @bad Qnıkorlıtı a Rákôrıiltak álengedett me-
gékben alla.)

7' Az 1806. évi béfil békében foglalt kbıbouánalrı l. a ül. számú lrıtnt. Az itt
emlitett Oklevél tııylnäk 1645. detelnber ld-án kell. (Khdta Goosa, R.: l. In.
'U82-784. l-l
1* Eıedeu lamınlaaan a szoveg uıaıı aluıáõaıı vannak, ınayanıl: renlınana A. K.,
Szelepchényl Gyárgy 5. k. választott vıszpréml pilıptik, Orosy Gyürg a. k.

34 - ıııı 529
 1646. Osszeállitás a dunántúli kapitányok panaszaibói,
amelyek a végvárak és a végvári katonaság súlyos helyzetére
világítanak reá

A xvu. azazaaı ııaazzu beııelaaazalnzan a vezvafalz ea a vezvu-l Katamaõg uel;

zeız ıemlıuvuı nehez valc. A vezvafaız paazzaluık, a ızaaznazag mzzyan lılmyoaz
Kama a zzalaıae. igy a Kaımıaız zazzıaluaamız, eımemeız :esze amıõnalz, vagy lz
ızeıõl-tell az ellenes; ıznlıeıel-z, nagy vaıamı mõaan mezelı-laaaenek. számuk erõs
megıazvaıt Ezt a súlyos ızeıyzeıeı ıaılalz lel a aunlmnu vezvsı-ı pammzmzızaız l
lwvzumzõ panaazaılman, amelyeket auaıyany Adam mmamaıı lõlmızlıany lemekı
Ítflıllfltntt:

Memoriale
l. Vegbelj capitany uraimeldtal szamot veszen ö Fölsege Palffi P
urammal let vegezes' elöt valo restantia' az üdötül foguast valoval egy=
refundaltasekš
2. Eö Fölsege arra obligalta' magat, hogy minden esztendöben hat h
hopenzt' adat, s annak mar hat esztendeje el mult, es az egez vegb
lieknek egy szemei többöl nem fizettenek, s a' többi mind restantiabë
vagyon.
3. Az vaydık, katonık es tizedesek' azon pınısıolkodnık, hogy ı
mostanj gabona osztasban vaydaknak, katonaknak es tizedeseknek esz
annj gabona adatot mint egy köz haydunak, nem tudatik mi forman reı
deltet; kivannyak, hogy az elöbbenj mod es szokas szerent megh ada
sek nekiek, mivel az vaydaknak, katonaknak es tizedeseknek mindenk-
föllyeb volt fizetesek hogy egy köz haydunak.
4. Vegbeli capitany uraimek kivannyak, hogy az ii keglmek szerer
szinten ugy megh adassek gabonaiok az mostanj gabona fizetesbül, mi'
az köz legenyeknek, mert az veghazak igen fogyatkozot alapattal val
nak, s a' mj postot' adtanak ö keglmeknek, azt ö Fölsége nem az mo
tani szolgalattyokra., hanem az el múltra computallya.'

1 Páltly Pál 1625-tól 1046-lg a magyar kamara elnöke volt.

Í Hãtralék.
Í Rehlndál (re(\.lnd2r2l=V'isS1Jt1nt, Inégllltt.
4 Obligál (obligare) = lekbteleg leköt.
5 Hbpénı = havi Bold.
' Vajdáhlk nevezték 8 RV-ilogos és G naazádos nálad élén âlld Llszlel. A llzed
sek másodrangú alllsziek.
7 A Sıêrére lll. Blt Ítlenll: réâzére.
U A végváriakat olykor Poszlóban ilfeilék.
° Computál (computare) =összea1ÁmlI, elszámol.

530
 5. Minemö romlot allapatlal legyenek az veghazak vitıezlö nepbül s
mind penigh mas allapatbul, azt nem szüksegh hogy megh iriok, Nagy-
sagod elõt nyiluan vagyon, s keriökis Nagysagodal, mennel alkolmatos-
sabban lehet ugy vegezze Nagysagod, hogy ö Fölsege remedialfasafl
es pusztulasra ne jusanak az veghazak, a ö Fölsegenek se orszagunlrnak
karara ne kövelkezzelı
6. Nernelly vegbelj capilany uraimek azon is panaszolkodnak, hogy
nemelly veghaznak eörökös Iöldes ura leven, az katonaknak semmj fü-
vellö helet nem engednek, holott ez elõt mindenkor volt az katonaknak
ííivellö helek, es a' nelkül nem hattak. Ezt Nagysagod remediallya, hogy
ez utan legyen es Iüvellö helek engettessek.
7. Az veghazak munitiobu1“ Lellyessegessen megh fogyalkozlanak, es
a' hol lövö szerszam volnais, gulyobis es por ninczen; errül ö Fölsege es
az nemes orszagh prouideallyon.“
8. Veglšelj capitany uraimek azonis protestalnak,“ hogy az veghauk
az profontbul" nagy fogyatkoıasban vannak, seöt ha valamelly veghazat
az török megh szallana, czak egy napra valo elesek sem lenne, mivel
repositumban" semmi lizt vagy gabona ninızen s ha eíele Iörtennek, ö
kegyelmek ne legyen az oka, hanem ö Fölsege es az oı-szag prouideallynn
Ielöle, es minden veghazban rendeltfssek proíont reposilumban, hogy
tempore necessitatis" hozza nyulhassanak, es legyen mivel taplalniok
magokal, mert nemelly veghazbelieknek egynehany esztendölül logvast
czak egy szem gabonaiok nem termet mezzejeken.
9. Az gratuitus laboria" ugy limitallatoI.'“ ennek elötte, hogy az hova
szüksegesb volna, oda legh kevesseb rendeltelet, es az hova nem kéllene
oda legh töb gratuitus labor praestaltatik." Ezlis Nagysagod ugy limi-
tallya, hogy az hova legh inkab kivantatik, es az melly veghauk közellyeb
az Iörökhöz azokban többet limitallyon. hogy annival iob epetvessenek.
10. Capitany uraimek azonis panaszolkodtak, hogy nemelly veghazak-
nak földes urak leven, az konsmallast" el vettek ö ~kegyel.mdıl.ı'il, az
honnend valamj kiczin jövedelmek löt volna. Aztis Nagysagod reme
diallya.
ll. Az egez vegbelj capitany uraimek solennlter" proteslalnak, hogy
ha ugyan errül az mostani utolso vegbeli veszedelmekrül ö Fölsege es

I' Reınediáı (reınedıaı-2) = gyogylı., segiıségrõı gondoskodik.

" Ldsıerbõl.
'I Pmvldeúl (Providers) = gondoskodik, beııereı
'J Pı-omıal (aroıesıarn = ıılınkozık.
I* Proıung pfõı„n:=ıznyeı, eızıı-nıızzr.
H nakuãr.
W szuıuez mien.
11 ingyen nnnııuz. A pmızuzsg ınzyzn ınnnızmı-8 ı. ı ıı. „Anna rznueuzezı-ıı.
*I Lıınımı (ııınnıı-eı=ıı-Az-glııııroı. megáuaplı.
I EA-mıaı (mazıar=>=-zıvezzz, ızıızn.
11 A kznzznımz, ınzmmnıaı (educıııaııo) 8 ıaıduın egyık ıeuonmıızıı :nude-
lemlorrúsı.
7' ünnepélyesen.

34' 531
az orsmgh nem prouideal, s léllyessegessen ez veszedelemben hagyattat-
nak, ü kegyelınd( semminek okaj nem lesznek, azert melto, hogy min-
denkeppen remedialtattassanak.
aııoeu. O. I. aııuıyuıy ıı. ınıiruııuoıı :P mz.)
ııı. ıı. ııııyır.

BatLh}'úny Ádám eyenként foglalkozol: a panaszokkal, valflmeıınylflkkel egyet-

erleil, ü megígérte, hogy az oıszaggyfilés elül! és qyéb helyeken szóvá 1811 a vég-
vnrl iumnmz za-eunzır.

B0

Az 1647: LXXVIII. tc. a városokban lakó nemesek

helyzetéről

A vârcsok ts a nemeseg hırta (l. a ZA. Számú lralml a XVII. sıludball is Io-
văbblolyl A nfillssêg űlabb elčfel/ülését tükrözi aı ill közöl! Iörvénytikk:

78. 1.-ikkely. Némely szabad város, nevezetesen pedig Kassa kihágúsai-

nak és újabb uüszııéléaek belwzauılának ıız eltörléséfõl; a nemesek bo-
fuinak a városba adó nélkül való beoitelérõl; a húzaiktál való adófizetés
módja; a tanúvallatások és végfehajtúxok meg nem akadályozáaárál és
másokfól; a tölzbire nézve azoknak az 6 mentességeikben és szabadsá-
gaikban való 'megtartúsúról

Mivel a karok és rendek gyakori és igen keserves panaszokat hallanak

amiatt, hogy némely s_z3ba5l__l(_ir_ályi,, sot bányavarosok éslaiııáltságolt
mezõvárosok js, az 1608. évben koronazášílőñfalkotott 13. c., az l6D9.
évi 44. c. és főképpen az 1635. évi 21. cikkely,ellené_r_e,', _ı_-ie_mı-.sa-ılı régj
klhágásaikat folytatják tnválıb, hanem mind_ újabb és újabb és az oıszág
törvényeivel ellenkező és sérelmes \_rissza_éléseket is hoznak be: `"

I Az ma: konznazás emu xlll. ie.-el 1. n asla szám nlaıı. Az ısuı: xLıv. uz.
mzrını blroı 8 egyelı_v.|sı_ıggei;eı_n váırnsokbanlmlni-ızgılıınzıı neinzfăsegı 8 vallás!
lılllunbaeı_né.l.klil k:lLadol1\_4m'oınl. l-:yúual A torveny megújltja az um: Xlll. ıı.-eL
Az 1635: XXI. 1:. pedig klmondolta, hogy nem szabad megakadályozni a nemeseket
a hazvásarlaaban. 8 nem szabad a már házai blrokat magas Iaksával sûjlanl.
A nuını-sek bárhol len-nzu. borukaı. beviheuk Mzuk szükıegızıere. Tnnnııızk viszont
a p0l5Ál'i lnrljyeket VlSelı:ıl & hlzlıkért, polgári javalkért, adóságukérl polgarl ha-
tósazok elõtt felelni. A szabad klralyl városokba a nemeıek bevlhellk borukal korlá-
tozás nélkül.

532
 l. §. Ennél fogva határozták, hogy azok a városok és nevezetesen Kassa,
valamint a mezõvárosok (O felsége kegyelmes elhatározása értelrnében lal
jövõre a nagyobb és kisebb polgárj_t.isz:§é_g_ek_és méltésagok adományo-
zásúban és úgy az uralrnak és nemeseknek, mintÜel'oga`döl:t`n'eˇrñzeEé`g-
beli polgártársaknak a városokban és kerületeikben való házszerzése tekin-
tetében az elöbb idézett cikkelyek_e_t_._ a _legszigorúbba_n_1zai-lsák meg. JA*
2. §. Annak hozzáadásával, hogy akiket méltatlanul és minden vétkük
nélkül, iőképen vallási és nemzetségi gyűlölségbõl, mozditottak el ta-
_náı§osi tisztilkbõl vagy egyéb méltéságukbol, a min6kíÉÍ`šëriŠt"lÍÍsša
\'árosaban`AranyÍssy lănã, líulonãn flrosi szószélóf és Gyarmathy
János, meg mások; vagy a kiket különben is ig§.z_t§lan büntetésekben ma-
raszta1taký_el, amilyenek ugyanabban a városban_lÍÉrÉy"PŠI,`ˇÉÍ:Ídony'
Mihály, Kékedy Balás hitves társa és mások: azokat ennek 2Lszág;
gyűlésnek a_filo§zlása után azonnal, kiderítvén a dolog valóságát, régi
meııõsagnkbn, nszsëgíı<i>ë_;ës'lılVíEıEkEá“ıšBE 'vTs'sEmz`l*äëıi; szia?
digelé kezesség alatt levõketýpedig nyilvánlisék-`szabadokna?,3 és az
ilyeneknek az érintett módon okozott károkat térisék meg.
3. §. Fs ennek utána a nemesek _házait keresett ürügyek alatt bánni-
[éle okból vagy elõre eltökélt bosszıiból ki ne becsüljék' vagy el ne ve-
gyék, és õket a várpsgltbol Aki ne zavarják, sõt a kizavartakat is hoüák
Wzišziíës heıyzuëız vissza õrãkšgenzfiëi ""'
4. §. A v_árcikb3_\ı3gy_mezõvarosokba bevitt vagy_b3vie_rıdõ bor-, sör-
és törkölyedények utgn lıitÍÍélt'_ad`6liıI,_ne'-sliedjék, még ı lılfı-ıl'ekl-ı`aÍi
levõket sem.
5. §. A_ nemeseket (minthogy ezek személye és vagyona felett egyal-
talan semmi halzalrnuk sincs) az õ joghatoságuk alá nem tartozó ügyek-
ben és dolgokban ne kényszerltsék arra, hogy elöttiik álljanak törvényt:
annál kevésbé szabad õket vagy azoknak úgy benn, mint kiin'n'1ăk7>`š`zol-
gait valakinek egyszerû kérésére vagy szemtelen feladására letartóztatni
és elfogni, börtönre vetni és békokba vemi.
6. §. Fs a nemesek házait és azoknak vagy bá_ri(i_nek_ Ldolgaig ame-
lyeket az õ kebelükben bizlosabb megiı-zés__I\r_égett_lıá_rltinek a lakásán
letettek, senki kérésére le ne foflalják, annál kevésbé tzörjék föl vagy
nyittassák ki a szekrényeket.
7. §. A területükön és joghatéságukon kivül allo dolgokat és öröksége-
ket semmi módon se vonják saját biráskodásuk alá.
B. §. Az elhalt nemesek házait és azok dolgait, az elhunyt gyermekei-
nek és utódainak, de még az õ el nem temetett testének is a sérelmére

I A ıõsu-ie, nepszaszõıo (u-nznnus pızızız, pnzıaznzõıı z xuısõ vagy nzzyzızız ısnı-

mı vzzzıe, e ennek ızepviszızıeıızn nem van .z i-„iso uznazs uıewin. Kõzvzuus
Vol! a két Lılıhg kül-022.
= Oıyanaın-„ nıaı, „Kim nizgnzgyzak z hzıyukısn, az Kemenec Kzıızrz 1-nzgnııeı-z
uıııanınk.
^ A Kıbeazmet ıuzaısıımzı yzıznı, „gym nıvnnzıoszn ınzgaıunzıum ossze; zuzne-
ben a haz elvélelél, a tulajdonos akarata ellênére IS.
(amint ez némely városban eddig megtörtént), bárki kérésére le ne pe-
ısételjék, zár alá tenni vagy leioglalni ne merjék.
9. §. A nemseknek Wlgmˇ mev6 örökőseit, azokból,
az ügy megvizsgálása és eldöntése elõtt, ki ne zárják.
10. §. A nemeseket szokatlan és sérelmes terhekkel és munkákkal ne
sújtsák.
ll. §. A nemesek szekereitõl soha sem, a városokba menő jobbágyo-
kéitol azonban egy hétben egyszer, egy denár fizetését követeljék és ne
többet S azt sem máskor, mint a heti vásár szokásos napján (még pedig
ahol ez szokásban volt).
12. §. A hetivásáıık, valamint a sokadalmak ls a nemmel; számára
éppen úgy, mint a városi tanásosok és polgárok számára, 3zaba_dÁle_-
smá-
13. §. A városokban lakó és a polgárok közé föl nem vett Jıemısdl,
akiknek házuk van, bárhol termett M t a gabonát 3 sört,
az évnek bármely részében szabadon és minden talasa nélkül, adómen-
t_esen vihesék be a városokba, de korcsmárolniok nem szabad; mely akár
behozott, akár kivitt dolgok után's'e tartonanak a polgárok közé sem-
ınire adót se fizemi.
14. §. Ott pedig, ahol eddlgelé a szabad borméı-és használatában voltak,
jövõre is maradjanak meg abban.
15. §. Egyébként a polgári t3rhgk.iıagy..ınuakăk és személyes fizetések
alol örökre menteseknek_ÍéŠ;Šz_ab§d_ol_mal_Lt5l(jntepdõk.
l6.ˇ§. l-lázaiktol azonban kell adot fizetniök, de nem máskor, mint
amidõn azt az orsıággyűlések után, mint Õ felsége részére fizetendõt
vetik kl, és akkor is a polgártársak módjára 3 többet sohasem; a váro-
sok pedlg tartozunak õket erröl kellően megnyugtatni.
17. §. Elrendelték ezenkívül, hogy a szabad, valamint a bányavárcsok
is vagy bármely mezõvárosok aJmúvallat&!,šJZ ü-
sokak amelyeket bárkinek a kérelmére a káptalani vagy konventi sze-
mélyek és királyi, meg nádori emberek, valamint más vármegyei blrák
visznek véghez, semmi m§cLr§3$;lj_á|_; _é_s>_g_n_yg_ı-ıilzások és tanúvalla-
t_ások teljäfismälãfiint más eljárásaik alkalmával ne ısatoljanak hoz-
7ájok, mint eddig, a polgárok közül egyeseket, és a csatlakozökat nem
kell oda engedni.
IB. §. Ezenkívül az lléletek meghozásában éljenek a városok és kivált-
ságolt mezôvárosok az ország törvényei_vel_é_s_>_határozataival.
19. §. Az oi-szag kHzcöñ`ıëíýEıvëı` eñenkëzõ zõwënyı-lzmszagi szabályain-
nak és szokásaiknak a nemesek ellenében semmi használ se vehessék.
20. §. Akik pedig ez elöre boısámttakat áthágják és azok ellen memek
ıselekedni, azok legott a hatalmaskodás büntıetésében elmarasztaltaknak
tekintendõk, amely iránt a sértett fél az oıszágnak a hatalmaskodások
tárgyában legújabban hozott rövid cikkelyei erejénél fogva, a vál-megyék
alispánjai és szolgablrái elõtt köteles perbe szállaniš

“ Az 1841: xvı. le.-ı-A umı.

534
 21. §. A tôbbire nézve az emlitett városokat és kiváltságolt mezõváro-
sokat meg kell tartani az õ mentességeikben és szabadságaikban.
ıızıyıf -ıuı-veııyuı-. ıuı-ıuı. evı ıurveııyzıızızız.
113-11|. L

B1

1649. majus 5.

Körmend mezõváros belső városának összelrása

ı(uı-menu mznsvmı z aımıyıııy mms ıaıflaznrı nmıı-ıı am: áııoıı. Négy ıı-
roktonıyos vára a dunántúli vézvárl rendsı- Mlsó vonalılhoz tartozott, a litıük
puflflllı ldfilg már nem ért el. A Illeıñvárm Ullâllóaálát hátránycuan éfrlnlelle, hofl
vu-ıuızımny 9 meg ıznõziwdzm benne. ıuı. evı ısuzzfı-mızeı, amely ı ruıaaun
ıdóztltáı lllpjátll kéazfilh n belső Várofli Vollllkflló rész ltbvellttzlk:

Rosz hazofika van rayta.
Ezen uan I kalihas szoba,°
l fthtsf l plneze, 1 b6t,' 6
lora ualo istalo.
Ezen uan 1 kalihm szoba, l
kamera, 4 lora istaló.
Kapitány uaaya.
Kapitany Francis Gáspár Vram
Ezen ualami puszta kertek uoltak, az me-
lyeken eö keglme házot épéttet, de semmi
szanto feöld, sem réth nincs hozá.
Bördeögh Gergely Seölyer hel.'
Ehez semmi íeöld nincsen.
Feyer András Sess.' 3/|
Ehez uagion helihez ualo szanto feöld.
Jug.' 20 Í/2
Mwıáros János Seölyer hel.
Ehez semmi feöld ninsen.

1 Luııenzzıy.
7 SSSIO = jobhălylelek, lobbélyhely.
* Olyan helyiség, ahol uerénkálylıı állotL
^ olyan ııeıym; ami nym ıazhzıy von, zzmzıyıızıı z ıusıız A mıkıı zızzınezu.
I aõı=ı„ıı; vııoszınaızz Ennzoıı.
' ıuızr, ıugzı-um=ıı°ıu. 'reı-õzaeımz vııuzzzıı, vııõszınfiızz 8 nu negyzzõgaızz
királyt hûldlt hlmtálták.

535
Ezen uan kalihas szoba., 1 Csiunazia Mihály Seš. 1/1
kamora, kappu szin," 1/2 pay- Ehez uagion helihez ualo szanto feöld
C6." Jug. B 1/2
Item 3 szeker szenára ualo réth.
Ezen uan l kalihas, 1 lüstes Vaspöri Ferencz Sess. 1/2
szoba, kamora, 4 lora istaló, Ehez uagion szanto feöld, helihez ualo.
kappu szin, 1/2 payla. Item 2 szeker szenára ualó rétth. Jug. B.
Ezen az épület öszue rom- Hidassi János Sess. 1.
lot puszta. Ehez uagion helihez ualó suntó feöld.
Jug. 16.
Item l szeker szenára ualö réth.
Ezen uagion 1 kalihas, l füs- Hsias Petterné Sess. 3/4
tes szoba, l kamora, kappu Ehez uagion helihez ualó szantó feöld.
szin, 1/2 paita, 4 lora istaló. Jug. 15.
Item 2 szeker szenára ualo réth.
Ezen semmi ép haz ninısen Tarnoa Andras helye
egi pinczénél, és egy bothai- Ezt Uram eö Nagha, Hidassi Andras Uram-
tassnál löb. nak Inscriptioban' atta uolt, senki sem
tudgia fel hellé, egfsz hellé, auagy [er-
talyé" s feöldeit sem tudgiak hun uan-
nık, referaliak" azt, hogy az várhoz fog-
laltatlanak.
Ezen semmi épület nincsen. Szombatheli Geörgy Sess. 1/2
Ehez uagion smnló feöld helihez ualo.
Jug. B
Item 4 szeker szenára ualo réth.
Ezen semmi épület nincsen, Babarczi János Sess. 1/4 Dsta."
hanem kert uagion az ház Ennek leöldeit ki biria, nem tudgiák.
hel.lén.
Semmi épület nina rayıa. Kun András Sess. l.
Ehez uagion helihez ualo szantó feöld
. Jug. 16
Item 3 szekér szenára ualo réth.

7 Fedett kanuıli.
I Aımısızzn mızõı epnzu gızauıp epuızı, wzımn „ez-A ız van sıaáıı, a mm
o§.l0p0k lI\'l0l«lálL Réndélletése Sûklêle volt. A cıépeletlen flbonlle S2Álas takar-
mklyl. tlrtotläk benne. Eyes helyeken télen ltt Gépeltek. Hıszıtlllák fhmrnek,
koslszlnnek, ueıleg istállónuk is A 1/, pajta arra utalhaı, hogy a két szomszédcı
I/, léleknek kölñs Pajláia lehetett.
" Zálnlban.
W Ferlály Wlerlel) = neged.
H azımı (rem-ze) = zıõzu, zımzna,
11 Deseruı = elhagyott, gazdállan.
 Ehez uagion 1 kalyhas, 1 füs- Eöbıes Mihaly Söl.lyer hely.
tes szoba. Ehez semmi feöld nincsen.

Ezen uan az aruak részére 1 Fallusi Geörgi aruay Sess. 1

kalihas, 1 füst. szolıı, I ka- Ehez uagyon helihez ualo szanto feöld.
morácska. Jug. 19 1/2

Item Fallussi Görgj részére Item uagyon egy réthie. Sambékos, nem
1 kali: 1 füstes szoba, 7 lóra élik.
ualo istáló.

Ezen uagion 1 kal. 1 füst. Tekeniös Marthon Sess. 3/4

szoba, kappu szin, 6 lora ualo Ehez uagion helihez ualó szántó feöld.
istálo, 1 kis kamorácska Jug. 12.
Item az Pinkuan 15 szeker szenára ualó
réth.

Ezen uan 1 kalihas, 1 füstes Uy Istuán Sess. 1

szoba, kappu szin, 1 kamöra, Ehez uagion helihez ualo sunto feöld.
6 lora ualo istaló. Jug. 13.
Item 5 szeker szenára ualó réth.

Ezen uan I kal. 1 füstes sm- Variu Ballas Sess. 1

ba, 1 kamera, 1/2 paita, kappu Ehez uagion helihez ualó szanto feöld
szin. 0 lorı ualo istáló. Jug. 11
Item 6 szeker szenára usló réth.

Ezen uan 1 kali. 1 füst. szo- Geczıeö Andrássne Sess. 1

ba, 1 kamora, 4 lora ualo is- Ehez uagion helihez ualo szántó feöld.
táló. Jug. 16
Item 6 szeker szenára ualo réth.

Ezen uagion 1 füstes szoba. Pénzes Peter Seölyér hel.

Ehez seminemö szantó feöld, sem réth
nincsen.

Ezen uagion 1 kalihas, I füs- Katona János Sess. 1/2

tõ szoba, 1 kamora. Ehez uagion helihez ualo szantó feöld
Jug. 6
Item réth 4 szeker szenára ualó.

Ezen uagion 1 kali. I füstes Sül.le Pálné Sess. 1/1

szoba, 1 kamora. Ehez uagion helihez ualo szantó feöld
Jug. 8
Item 1 szeker szenára ualo réth.

537
 Boskai Istuán hele, Retkes Ballas biria
arendában"
Ez Nemes Curia." Ehez uag'on helihez ualó szántó feöld
Jug. 46
Item 5 szeker szenára ualo réth.
Ezen uagion 1 kalihas, 1 füs- Csizmazia János Ses. 1/4
tes szoba. Ehez uagion helihez ualo szantó feöld
Jug. 5
Item 2 szeker szenára ualó réth.
Ezen uagion I kali. 1 füstes Katt-afaluai Andras Sess. 11/4
szoba, 1 kamora, 1/2 paita, 4 Ehez uagion helihez ualo szantó feöld.
lora valo istaló. Jug. ıı
Item 4 szeker szenára ualo réth.
Ezen uagion 1 kalihas, 1 füs- Masoladi Mihok SS. l
tes szoba, 1 kamora, 6 lora Ehez uagion helihez ualo szanto feöld
istaló, 1/2 paita, kappu szin. Jug. 21
Item réth 3 szeker szenára ualo.
Ezen uagion 1 kali. 1 füstes M.i.há.k.a János Sess. 1
szoba, 1 kamora. Ehez uagion helihez ualó szantá feöld
Jug. 14 Í/2
Item réth l0 szeker szenára ualo.
lbidem Sas. 1/4 Dsta.
Ennek feõldeit az szomszedi biryák.
Ezen uagion 1 kalyhas, 1 füs- Borz Benedekné Sess. l
tes szoba, 2 kamora, 1/2 payta, Ehez uagion helihez ualó szantó feöld.
10 lora ualo istaló. Jug. 18
Item réth B szeker szenára ualó.
Ezen uagion 1 kalihas, 1 füs- Csizmazia Miklos Sess. 1/2
tes szoba, 1/2 payta. Ehez uagion helihez ualo szantó feöld
Jug. 0
Ezen uagion 1 kalihas, 1 füs- Hodásn' Ferencz Sess. 1
tes szoba, kappu szin, 1/2 pai- Ehez uagion helihez ualo szantó feöld
ta. Jug. 14 1/2
Item réth 4 szeker szenára ualó.
Ezen uagion 1 füstes szoba, I-Ioruáth Miklos Sam. 1/2
kamora, Z lora ualo istaló. Ehez uagion helihez ualo szantó feöld
Jug. 9
Item réth 6 szeker szenára ualó.

U At-zııau=ıasz„nher. Megaııapoasz szet-lmı fizetés zııznëızzn megszabott idõre

enledlék át a föld használatát.
'1 Curla = udvarház.
Fıen uagion 1 kal. 1 [üstes I-Iidassi Andras aruay Sess. *Iz
szoba, 2 kamora, 6 lora ismló, Ehhez uagion helihez uıló szantó feöld
de ezek el romladcıztak. Jug. B
Ezen uagion l kalihas, Iíüs- Szabo Miklos Sess. I
lıes szoba, l kamora, 6 lora Ehez uagion helihez ualó szantó feöld
isuılo. Jug. 17
Ezen uagion I kaly. I füstes Ratkl Geörgy és Kaldl Peter Sess. I
szoba, I kamora, B lora isbaló. Ehez az helihez uagion szantó feöld
Jug. 16'/z
Item 6 szeker szenára ualó réth.
Ibidem Sess. i/1 Dsla.
Ezen Hetks Ballasnak ua- Ehez uagion helihez ualó szantó [eölcl
gion 12 lora ualo istaloia. Jug. 15
Item 2 szeker szenára uıılú réth.
Francais Gaspar Ses. l Dska.
Ezen uagion helihez ualo szanuã feöld
Jug. 16
Item nélzh 3 szekér szenánı ualo.
Keörmendi Ballasné Sess. l. Dsuı.
Ehez uagion helihez ualo szanto feöld
Jug. zo
Item reth 3 szeker szenára ualó.
Barbely Mihaly Sess. I. Dsta.
Ehez az helihez uagion szantó feöld
Jug. 11
Item 2 szeker szenára ualó réth.

Eıeuıu. 0. L. Eııuıyıııy ıı. llııorııuı (F ıuı.)

Alm. ı. Lın. ı. Nr. xı E. ııııyır.
 Kőszeg, 1649. június 27.

Kőszeg szabad királyi város szabályrendelete

8 város belsõ rendjéről

A megyék és a szabad városok a aaját lerülelűkre érvényes joyuıbályoliflt alkol-

hallak A XV. Sıaıadban Való 2l.7ál0lNIlá.ıa óla Kõszeg Auszlriahuz Ia.ı'l.o'Lotl_ A
rendek ismételt kérüére a klrály hozzájárult, how más hasnnló helyutben levõ
vűrakkal egvült 1817-ben Vlxôılãllüljıik MaQ'aroı's1Agl\0Z. Az 1619. évl Orsıâggyűe
léseıı a rendek ezért kliflünelet Iı mondoflak és lñrvénybe Íûghllâk, h0&Y az ernll-
lelt helyeken a jövőben Magynmfiıag Wflényd, lbgfl-abályal és jóváhagyott szo-
kásai lefl'en2k érvéllyõek Ebben az idfiben alkotm Kőszeg varos az ill következő
Jııialıbűlyl, amelyből k.ilűxı.llL hog a mablaıdasblnak a XVII. aflud közepén ml-
lyen komoly ielenlkége vol! Várni-alnkban.

Eodem anno Domini 1649. die 27. mensis Junni.^

Articııli injrascfipti pııblicaıi sımt in cu.1-iˇa xemıtus pmesenıe tota

commufútutefi

I. Minden atkozódús, szitkozúdús, lélekmondásf Isten ellen való ká-

romkodások tilalmaztatnak az országh törvénye szerint; elsőben büntet-
tetik az olyan személy 4 forintfal, másodszor 12 forinttal, harmadszor
testében büntetõdjék, avagy az várostul kiküldettessék; ha hol pedig más
itt lakos hallaná és be nem mondaná, az is bilntettetik 12 forinttal.
2. Tilal.rnaztaLik az is, hogy senki magátul házában lakót be fogadjon,
hanem hannadnap alatt blró uramnak értésére adja, tudjak meg, mi-
csoda rendbeli ember. Ez ellen cselekedő büntettetik 5 funt' pénzzel.

ı A mzıeıeızz Kuno Daruk ı vırvıı ıeveıuııııı aızoıı „ııucuıı uu ıuıuıı ııoeı-ıe ıc fõ

ıııe uvııını Kauzı ıeu Guıu" mag" ıuııın u ııırııyı vımı eıxueıyu vııy ıuıızııuıyıı)
:ıııın Kaııyvııe. ıu ı ıusvzıeıı ııemıı vııwıııııık. um ıiıeıauızııeıı vııy ıuuzıaıek eıyu
ıennzııezcıeuzı Knıııvın s. a ovın K, ıuı ı ızuvqeı ımueızııık. ıuyıeıuzıı ı ıuııııııı-
ıeıeım xeınııııeııeır.
Í Az Úrnak \-IQIIHZOII 1040. évében, június hónap 27. IIBPÍÚII.
7 Az alábbi clkkelyeket a hınăca udvarában klhlrdellék az egesz közöniél elõtt.
' Lélekınondés, ha Vulakl szllkoıódúslmn a lélek sılıı használta (pl. ,,beslelelek",
„Ül'fl5Slelkű" slh.).
* A lunl fP1\lnd, (Dm) IH nefrn súlyllıértêk, hanem PHIZQIYSČB- 1 Ion! al ltlsıirlal
kereskedelmi forgalomban 24|) bécsi dénárl foglalt magában. Ez u pénnıimítlal
lfllll az Auszlrlahoz tartozás emléke volt Kőszegen, mert kfllünben Magarorııâgon
nem haııııálták. I mıyflr (karnaral) dénarı=8 béul dénar.

540
 3. Valamely itt lakó ember biro uram paranıxolatjára, azon órára, az
melyre paranısoltatik, nem compareal' és engedetlen lészen, az akar
tanásbeli legyen, akar a kösség közül való, elsőben 5 funt pénzzel, ma-
sodszor dupplán büntetbetik; harmadszor törvényt Láttasson biró uram
ellene.
4. Tiialmazlatik az is, hogy senki praedicatio' alatt korısmákon bort
kl ne adjon, hanem ha uton jarónak avagy betegnek, büntetése Ieszen
5 funt pénz.
5. Senki békeséges idõben az itt lakók közül, Szent Márton nap" után,
az kinek foglalt pinczéje nincsen, borait az belsõ városban ne hozhassa,
magának háza lészen az hostátbanf itt ben ne korısmároljon, sõt kiki a
maga házánél korısmaroljon, pénzen maga házához korısmállásra bort
ne vegyen, vett bora elvesztése alatt. Az korsmállásban pedig az má-
sikra boszúságbél ne kezdjen, büntetése lészen 5 funt pénz.
6. Minden korısmarosnak igaz mértéke, városi pöcsétes Iégyen: hason-
ióképpen az áros emberek közül is, ha ki hamis mértékkel, rélfei' vagy
funttal" él, megtapasztaltalván, az ország törvénye szerint büntettetik.
7. Senki nyolcz óra után télen, nyáron kilenc óra után, az mikor meg-
haıangouák, bort ne korısmároljon 5 funt pénz blrság alatt. Koakâs,
kártyás játszok pedig, ha megtapasztaltatnak, azok is 5 funt pénzzel bün-
tettetnek, az gazda pedig dupplán bilntettetik.
ll. Minden ember maga tûztartó helyére, kéményére jó gondot visel-
jen, az Ton kémények pedig, megintettetvén egyszer gazdájok, levonya-
tatnak, hogy se magának, se szornszédjának kárı abbul ne következzék.
Az kémények mellé pedig se szalmát, se szénát ne rakjanak kemény bün-
tetés alatt, az kik ezek ellen vétkeznek.
9. Minden ember az maga részét mind az szõlõhegyen, mind az mezőn
és kerteken tartozik becsinálni; ha pedig más szomszédjának miatta kára
esik, az kárt is meghlizeti és büntettetik azon kivül 5 Iunt pénzzel. Ha
pedig valaki hatalmasul az besinált reset fölbontja, bünlettetik az or-
szág törvénye szerint in poens violentiae."
10. Az vetések között való parragokon senkinek őrizni nem szabad; ha
pedig valaki megtapasztaltatik, az kárt is megfizeti, azonklvül egy forint-
tal bünhzttetik toties quoties." Valaki pedig az veteményes kerteket meg-

* cuınpmnı ıwmpmrz)=meg1zıznıı<.
:Egyházi mm.
November il.
H Ham;-uuvzfhzıy. ızızk, kuıvaroz. m Az uıaııbı erızızıı-nıeıı nazznaiıak.
" A rñl 0,177 In.
"A funt Ílonl) Sűiymérlëk.
“ Hatnimaskodás bflnletlében. A hatllmasiludásnak két Ifirrnáia Volt. A llãflobb
hauılmaskodas; nemul udvarhaz rııegrohınasa, neme ember, hatósági személy
eiielll súlyos bűncselekmény. A kisebb halnlmasilodás Viszont: kisebb fliidlerüiei
way inzoıazõıı mmıan zıveızız. mnzoız ıuxanuk mzeıërıeıe. wvahu nem „mez
elleni lıűnselekmény_ itt kisebb halaiflmskodăsról van szá.
“ Annyızzeı-, ıhfiııyszsı- (ıı. ınegıoı-ıenıkı.
541
hágja, meglopja, kertét“ elhordja, megtapasztaltatván az pelengérben"
tébetik. Az palant kerteket" pedig valaki elhordja és áilandós kerttel be
nem kerlti, sõt nem is akarja békerlteni, az palant kert avagy föld tõie
elvétetik.
11. Valaki marlıát tart, tartuük az varos marhájával őrzetni, ha szintén
maga tartana is pásztort marháihoz. 1-la pedig kárban tapasztaltatik,
mind az kárért s mind az gondviseletlenségéért biro uram által megbün-
tettetik B0 d. Az hegyben pedig az hegy birái" által.
12. Szent-György nap" után az réteken való õı-zés tilalmaztalik. Az
szõlõhegyben pedig vagy szűlõskertben, mind szedésben, s mind egész
esztendő által tilalmas az őrzés; ha ki megtapasztaltatik, megintettetvén
elsőben, az után az réteken pedig, mikor szénát hordanak, rétje igaz
útján járjon, marháját pedig ki ne bmsáasa, mig szénát gyűjt. vagy szé-
náját rakja, 5 funt pénz büntetése alatt. Es ha valóságos kárban tapasz-
tallatik marhája valakinek, minden marhájaért nyolavan pénzzel" bün-
tettetik, az kárt is nıegfizettetik az olyaténnai.
13. Vasárnapokon praedicatio elõtt, az szõlõhegyekre való menetel tilal-
mas, egy forint büntetés alatt.
14. Az város erdején biró uram engedelmén klvül senkinek nyers fát
levágni, szekérrel vagy fején behozni nem szabad, kivaltképpén az mak-
kos lát; hanem az szárazt az erdõkön föl kell vágni ágaival együtt. Ha ki
pedig tüzre való fát akar vágni, tartozik biró uramtól czédulát kérni,
s többet ne merészeljen behozni, hanem az mennyi meg lészen neki en-
gedve; de annak is minden ágıit iölvıgdaljı és haza hozza, az czédulát
pedig két hét alatt vissza houa. Az gyümölcsla levágása pedig tilalmas az
erdőn. Ha pedig valaki ezek ellen ıselekszik, in poena violentiae büntet-
tetik, valamint szintén az, a ki más erdején tapaszlaltatnék.
15. Az szõlõhegyen farthõ" és karó lopása tilalmas 4 forint büntetés
alatt. A szõlõvzõ és ilyen lopók pedig az pelengérben tétetınek.
ls. Minden itt lakas, valaki hazát, szõlejeı, felet Avagy szantõföıdjer
el akarja adni, tartozik az ország törvénye szerint atyafiait, szomszédait
hitves" ember által, az hegyen hegymester által, megkinálni. Azután

Ü A kert egyik ielenlüe: kerllés. itt ebben az értelemben lıasznáila.

I* A pellenger u laıeren telallliuu szegyenosılop, ahova a klsehb véısegei elko-
vetñket lnegzéyenlléı céljából állltotlâk. itt hajtották Végre a megveszñzést iı.
ll A pulánt kert vetelrlenye: kertet jelent.
Ü A hegyhlré, hejylnealer a szõlõhelyeken kialakult Iãnkûrfltanyıltlllk, a hegy-
lzõzsegııek van iz veıelñle. A szaloalrwkoz lakosok maguk kozul választottak.
A lızylzım lımsknre megfelelt z falızzl ızlmeıızu. nzııuezzzıı ızlzazıalm mon zl,
füle volt a birlbkeaerék lebonyollúsában, éı kisebb ügyekben blráskodott IS.
I? Apı-lllı za.
'° Pénznek neveztek ı dénárt. amely a !fiBD'ar lorint '/ml -reaze volt.
Ü Flflfinek nevezték a bújilara lıaflott súlűveıflñt. A földbe bfllhlotl- szóló-
vmzõ ıınlg ınzggakenzedelt, aıuzeluıgéabeı-A maradt az anynnövéıınyel. A meg-
Ulikerefiedett szfilõvesazbt ősszel Vliy llvaısml lemeiazetlék és állandó helyére
liltetlék.
Ü A lıltves (halas) emberen azt erıi, ıkl akut lelt.

542
lassiot" tégyen [elõle blro uram elõtt, az városi prothocolumbanfi be-
irassa és az lassio levelet kivegye s az jószág uraság-úbarı pedig biró urarn
által, vagy képebeli embere altal menjen be,“ ha ki ez ellen uelekeszik,
az ország törvénye szerint büntettetik.
17. Senki az kapúsoknak és mindenféle munkásoknak húsz pénznél
többet és egy ebédnél ne adjon. Ha ki ez ellen cselekszik, elsőben 5 [unt
pénzzel, másodszor Llzzel büntettefik.
IB. Senkinek az hel íüldeket" hold számra eladni őrökben nem szabad
tíz funt pénz büntetés alatt. Ha kinél pedig ilyetén földek talaltatnának,
tartozik azt az legitimus successomakfl vissza adni azon summáért,“ az
mennyiben vagyon magánál, producálvén" levelet.
19. Senkinek az város piarczán kereskedésre s nyereségre gabonát avagy
más eledelre valót akármi néwel neveztessék, megvenni nem szabad
5 funt pénz büntetés alatt toties quoties. Sõt sem deszkát, léczet, karót,
sindelt és semmi más egyéblélét nem szabad azon büntetés alatt meg-
venni nyereségre.
20. Minden itt lakos, ha mikor klvántatik és parancsolják, tartozik
maga személyében a kapukon állani, biró uram paranısolatjára oda
menni, az hova rendelik 5 funt pénz büntetä alatt elsőben, az ulan mint
engedetlen úgy büntettelik; és háıánál jó fegyvert hozzátartozó szeıszám-
mal együtt tarlani, hogy a mikor klvántalik, elõ állhasson azon büntetés
alatt.
Zl. Az völgyön és az diósban apró marhat. örzeni nem szabad büntetés
alatt.
22. Az gyöpön földszint fölhanyni biró uram limilatioján" klvül sen-
kinek nem szabad 5 funt pénz büntetés alatt. Holott pediglen valaki az
város löldébül elloglalna, elasná, tartozik azt azonnal visszeereszteni, ha
ki nem ıselekedné, illendöképen megbürıtettetik.
23. Szombat napon, Szent György naptul Iogvást szedésigazszõlű hegy-
ben senki tizenkét óra után ne murrkálkodjäı. Ha kit az hegyrnaterek
megtapasztalnak, azonnal megbüntettetik 40 d. Houá adván azt is, hogy
valakit az hegymesterek az hegyben másnak avagy az útaknak kart tenni
megtapasztalnak, tehát bizonyos bírság alatt, hogy eligazltsák elõbbeni
rendtartásban vegyék, hatalmok vagyon reá megparancsolni, ha azon
nap alatt meg nem igazltanák, tehat azon blrságot magok hatalmával, az

Ü FIBl0=beVl1lk. A bevallás Í-lnnepélyfl nyllalltomt volt a birtok elldegenl-

Iéaérdl. Faılu levél: a bevallúsrúl klallllott oklevél.
H .ızgyzõıõny-mun.
B Ez volt a birtokba iktataı. Këpeltell el'I\ber=kepVlael6]e.
3' A helylüld a Jobbágylelekhfl llnlıbúgyhelyheı) larlozó lüldeket jelentette, ame-
lyeket a Jflbhâgy - eltérően a szólõktbl, lrtvanyoklûl - nem ldelenllhelett el.
= Tõweııyfi uıısuõınza
Í Oıueıet.
W Producll (producere) = (elmulal.
I Llmlıallo = meghaltroıts, rendellıezb.

543
olyan emberen megvehäék. Az hegymesterek pedig az szakványosokfi
és napmívesek munkájára jól vigyézzanak tisztek szerint, hogy az fize-
tüt hamisan ne vegyék az munkások. l-la pedig az szakvanyosok közül
egy vagy kettö elmaradna, az többi az munkát el ne hagyják egy funt
pénz büntetés alatt mindenik, ha ez ellen ıselekodnének, maradván az
elmaradt szakványos is annyi büntetésben. Az derék hatalmaskodásokban
pedig, megyék” elíoglalásiban és egyebekben biró uram hlrével járjanak,
nem lészen többre hatalmuk 5 funt pénz büntetésnél.
24. Minthogy az város maga szabad harminczadavaltl él, senki az arros
emberek közül idegen országból hozott marhét leralmi ne merészeljen
biró uram híre nélkül, hanem polgári hiti szerint mindeneket igazán az
arra rendeltetett embemek megmutassa, ha pedig valamit eititkolnának
vagy ez ellen ıselekednének, az oıszag törvénye szerint büntettetnek.
Niderlagot“ pedig itt idegeneknek tartani nem szabad, hogy aruját itt le-
rakvan, itt való polgárral közösködjék, ha az itt lakos hazánal száliására
beveszi, kemény büntetésben essék.
25. Minden itt lakos az ıeá vettetett adót megadni tartozik. Ha ki pedig
meg nem akamá adni, tehát azonnal jöszágábol exequáltatik.“
26. Valaki kecskét akar tartani, tartozik az apró marhakltal öriztetni;
ha pedig magánosan káros helen õriznék, vagy kárban tapasztalrták, sza-
bad agyon verni. Az tehén õordában sem szabad õrıerü azon büntetés
alatt.
27. Az tilaimasban föld szint hényni birö uram híre nélkül senkinek
sem subad. Az váras útjai mellett is senkinek agyagot ásni, Iölvenni
nem szabad: az megye köveket is mind az hegyben, mind az mezön, mind
az kertek között senkinek szomszédja hire nélkül íölvetni nem szabad
5 Iunt pénz büntetés alatt.
28. Minden ıselédesgazda tartozik tselédjének megiıagyni, hogy az
erdõre tûz szeıszámot ne vigyen, se tüzet ne rakjon károsan; ha kinél
tapaszialnák, az seléd tiz funt pénzzel, az gazda dupplan büntettetik, az
kárnak megadásával együtt. Ha mikor pedig az erdő meggyújtatnék, tar-
tozik, valaki meglátja, azonnal biró uramnak hirévé adni, s maga is
ultani siessen. Ha pedig sem ollani nem akarná, sem pedig biró uramnak
hirévé adni, tdıát megbizonyodván ilyen cselekedeti, kemény büntetés-
sel megbüntettetik.
29. Az lövöldözés mind éjjel mind nappal tilalmaztatik tizenkét forint
büntetés alatt, az mint az vármegyében is publikáltatott.

3 A szokványos van szakmánycs olyan munkası jelenıett, alu: a teljesítmény

szerint lizetlek.
U Mage = mesgye, határ.
“Harl'Ill|1cadmen!2Ség_ A szabad városok Varnmenlességel. élvezlek. Kfiszegell
különben harmincadhlvatal Volt.
77 Nlderlag (Niederiage)=lerakat, arurakiár.
Ü Eltequúl (eltseqlıi) =e`lvé5ez, Végrehajt. A hátlfllékûs adót rendszerint katona-
súggal hallollak be. A végrelıajtsra klktlldalt mnpatot a lakosságnak kellett el-
hlflanlı.
 30. Valamely mesterember innepnapokon praedicatio elott és utána
munkálkodnék, megtapasztaltatván, mind az gazda, mind szolgája 5 funt
pénzzel büntettetik.
31. Minden mesterember maga polgári hütit elötte viselvén, itt lakos
embert árujával meg ne terheljen, hanem képes” áron adja, ha ki ez
ellen cselekednék, biró uram által megbüntettetik, meglátván munkáját.
32. Az molnákfi között való halászás tilalmas; az ki nem polgár pedig,
annak nem szabad halászni egyáltalában; hanem szolgáival az gazda is
ott legyen, két funt pénz büntetés alatt. EteLövel“ pedigh az ki halászna,
büntetése 5 funt pénz.
33. Ha az városon tűz támadna, kit Isten kegyelmesen eltávoztasson,
minden itt lakos eloltására siessen; ha ki pedig sak nézné s büntetésben
esik, vessen magára.
34. Minden itt lakos ember, mind az várason maga udvarán és háza
elõtt, mind az hegyen és az mezőn az vlzfolyást tisztán tartsa, hogy
másnak kára ne essék, vagy házában és más joszágában vagy pedig szõlõ-
jében. Ha ki ezt nem ıselekedné, tizenkét forint az büntetése, az kár is
megbeuültetvén, reá háramlik. Földe végében lévõ utakat is kiki meg-
csinálni tartozik azon büntetés alatt.
35. Az váras szöleit ha mikor munkálódni kell, tartozik kiki vagy
maga személyében, a ki kapás, vagy jó kapást avagy más munkást arra
valót küldeni; ha kik ez ellen ıselekesznek, 25 pénzzel bíintetletnek az
hegymesterek által.
86. Minden molnár gazda tartozik molnárjánık meghıgynl, hogy ıe
löljebb, se alább azt itt lakos embereknek tizenhatodánál ne örljön, tiz
funt pénzbüntetés alatt. Ha pedig az gazda akaratjábul cselekednék az
molnár ellene, az gazda dupplán büntetõdik. Az õrlõk pedig tartoznak
iertályonként” kiadni az mérezét,“ hogy az váras proventusa°' se defrau-
dáltassék.'° Az molnárok pedig legyenek hitvesek, hogy az õrlésben iga-
zán járjanak minden ember kara nélkül.
37. Valaki itt lakos ember nem köszegi polgár, a város határában ter-
mett bort kikorısmállani nem szabad a városon; másutt ten-nett borát is,
ha engedelembõl behozza, kikorcsmállani senkinek sem szabad; azért va-
laki az itt lakások közül vagy maga, vagy más akárki által az városbeli
korısmárul vagy kertbül bort vagy sört hordatna ki pénzért, avagy benn
innék, tehát a bora edényestöl elvétetik és maga a gazda vagy gazda asz-

3* l(éps=a Smbályûltnak megfelelõ.

S mın, main. = nalam
H Méreggel.
17 A Íertály (quartalei gllbona mérésére szolgáló flrmérték, a kbbdl negyedrésze.
Az llielli lerlály a l(5!2EEl köböl, negyede, azaz 20,79 llierels Volt.
'Mérce=tirmérlék, itt azt a mennyiséget értik ıaila. amit a gaulának a
molnár részét? át kellett adnia õrlésl dljilént. Nevezték mérce Vfimnık ls.
l Proventuı=jüvedelenı. Ugy látszik, hogy az õrläl díjból a várva számára ls
le kellett Valamit adni.
Ü Delratldál (de1nıudare)=rűsıed, meglosll.

35 - mz 545
szony elsöben 5 forinton, másodikban 10 forinton büntettetik, harrnadszor
pedig személyében arestomban" tétetik és törvényesen fog vele procedal-
tatrli."
38. Valakinek az város határában földje vagy rétje vagyon, idegen
embernek sem zálogban, sem örökben adni nem szabad. Az ki penig
eladta vagy zálogositotta volna is: tartozik visszaváltani azon jószága
elvesztése alatt és büntetése alatt.
39. Az szãlõhegyen levõ és más egyéb utaknak minélására nézve tilal-
maztatik az egész szõlõhegyen az szóldvesszõnek hazavibele és elégetése;
úgy hogy, a kit hegymester uraimék rajta tapasztalnak, toties-quoties B0
den. büntellést vehessenek meg rajta.
40. Az egész szõlõhegyen levõ pangaı-tokban” és gesztenyésekben való
égetés és pörzsölés tilalmaztatik 4 írt. bírság alatt. Az kinek pedig en-
gedetlensége és gondviseletlensége miatt az tűz az erdõre kiszaladrla és
kart tenne, vagy szomszédjának, vagy pedig az nemes varos erdeinek,
azon ember az fölülemlitett bünbetésen kivül engedetlenségeért büntette-
tik biro uram B a nemes tanáı: által toties-quoties 12 írtal, melynek
negyedrésze hegymester uraiméknak fog járni szorgalmatus vigyázásokra
nézve.
41. Az erdõknek conservatiojára“ és nevelésére nézve tilalmaztatott
4 frt. büntetés alatt mind az szabad iaiszás,“ mind pedig az tilalmas
erdőben" való töll, bükk, és nyirfa vesszõnek levágattatása.
42. Tilalmaztaük, itt Kőszegen lévõ minden lakós akár ki legyen, a ki
tudni illik nem idevaló hiltös polgár, ezen kőszegi város haLârának min-
dennémű puskával, rézvesszõvel," ott vassal" és egyéb mesberséggel való
vadészatjától (kivévén az farkasoknak, rókálcnak, gerénynek megíogatta-
Msat) nem különben folyó vizinek mind étetõvel, mind horoggal, hálóval
és varsával'° való halászásitul, rákiszásitul, úgyszintén az nemes varos
erdein termendõ marlılcı-lak leverëitõl, fölszedäitõl, hazahozásátúl vagy
akárhová való vitelétõl és distractioját6l,“° utoljára az város tilalmas er-
deiben levõ fákrlak levágattatásétol és akár szekéren, akár pedig háton
hazahozásától, elsõbben ugyan puskájok, ruhájok, ott vasok, hálójulk el-
vesztése, azután pedig maguknak akármely concivis“ által (a ki észre

*Í Areslom = börtön.
Ü Procedál (procedere) = eljár.
L' Bflufiifiarlén = gyÜl'IIÖl|:SõS.
u Messi-Aésére.
1* A ıaizäz a iõlzbágyuk én-lõııasznalmi joga vall. A földesúr engedélyével vág-
lııııax éplllzıláı ez tûziıáı,
“' Azı az eraõı ıızvezıëk ıllalmasııaıı, aminek a husznsımbõl a rõldesúr a Jab-
bdgyoı kizána.
#1 valõszlııcllzg elıı-as lepvazõ helyen. A reııdelzı német szavazz Nem-eı ınoı-Ad.
*U Az au.-va; a ızgeisen maya: lonlııası; ıelenuse: kzlepce, csapda.
W A varsa" l. a 'ıı. szama darabot.
“I Disıracıia = elszedés, kiaruslms.
H Polzaı-tars.
546
veszi és rajta tapasztalja) leendő megiogattatása és nemkülönben, hanem
24 frt büntetés alatt való elbocsáttat-ása alatt.
43. Hasonlóképpen házigalamboknak, mind mezőn való ellövésltül,
mind pedig tõrbené* vagy csalókával való ellogattatásátõl tilalmaztatnak,
mind az concivisek s mind pedig nem ide való concivisek 12 [rt büntetés
alatt.
44. Ezután pedig tudva Iégyen minden itt való lakósnál, valaki magát
az kõszegi polgarsaglzan bevezetni kıvanja, uzrınzlk zıõbb rõıdeeõrõkõz
urától maga szabad levelitu kivenıü. Egyébiránt bizonyos legyen, hogy
az polgári taısasagban méltó okokra nézve be nem vétetõdik.
45. Minden fertályınesteı-“ tartozik az 6 alattvaló tizedessével egyet
érteni és minden hónapban az tizedesekkel 5 fertályában levõ tüzhelye
ket, kiminyeket meglátni és tekinteni és ha valami íogyatkozást lát, azt
biró uramnak vagy a nemes tanáısnak megjelenteni; és ha a tizedaselı
az 6 fertályrnsleıeinek nem engedelmeäredninek mind ebben, mind
pedig ha más olyas occurraló“ dologban. az fertálymaterekndx paran-
csotna biró uram és az nemes lanáıs, a tizedäek toties-quoties magokat
l-enitenteıfl viselik B0 den.; az fermlymesterek pedig in duplo úgymint
1 irt 60 den. i.rremissibilltefi" megbüntettetnek.
46. Hegymester uraimék szorgalmatosan vigyázanak, hogy a vinae-
lérek óvit, dirib-darab, eltöredezett karót, úgyszintén az száraz szőlő-
tõkéket (vulgo „murer")“ az szõlõkbül hézokhoz ne hordják. A ki pedig
ez ellen ıselekedend, rajta tapasztaltatvén, toties-quoties, irremisibilitcr
4 írt bilntessék meg, atatuáltatott."

A ııııyır Tnrvenynımuıuk .voıııııuıyıınık

oyruıeınenye vn- ııoıaf. an. ııııı. an-ııı. x. ınzyır.

Ü A lõr ösııefoglıló neve a vadon élõ állatok ellollllra ımllflló különféle

azközöknek: hurfik, kelebtt, cslpda.
H A szabad ızveıeıı vılazzlnulzg a ıuıazaúr engzaeıyeı ez-u, amelynek lzıruzkı-
ban a Jobbágy lávozhatnlt Itlldesurfillll.
Ü A lertály (negyed) várwréızt jelentett, a íertályınuter ıı vúroaréız felügye-
lñje Voll.
H ozzurraı (ocznrrer-z) _ nınıııkzzık, ızııfinık
H allznzzzzuıszn.
H aıznzeakzızuznul_
>~ A nërnzı szoveg Mukrer-ı rnnna.
I svanml (ımıuzre) -elrznuzı.

35' 547
 1649-1657. Magyar és török rabok kiváltása

a) Rohnnc, 1649. szeptember 27.

Batthyány Ádám dunántúli fõkapitány nyilt parancsa,
hogy kezesek jótúllásdvııl egy hónapra elengedett török rlıbjfit
segítsék váltságdljıı ösızegytljtésébeıt

b) Kanizsa, 1657. december 17.

Hııszún pıısa stırclevele: ulawıw Tabjáıml megegyezett u :arc ässzegében,
ne almdúlyozztilc õsazegyűjtésében

A végvárak kümyékén a béke idején sem .ılilnelelã Dorlyázások atkalınávzi ınlıtd-

ket lel igyekezett tnglyokat ejtenl. A rabok klvalmsában török ee magyar rszen
egyforma gyakorlat alakult ki. Nem egyszer klnıásokkal igyekeztek elérni, hogy a
rab nagyobb vállságõsszeget lgérjen. A rab levelet lrhalott houálariozáihoz, hogy
leretnlsék elõ B kbvelelt válL1ágdijat_ Máskor viszont magát u rabût engedték el,
esetleg laneraverten, nagy az osszegeı osszeszedle, akar kaldularaal, Az llyen rabet
kolduldlevéllel lâlták el. és az irás megvédte az ellogtıláslál, B Pnrtyázó câanûtoklál.
A natarltlõt, ameddig a válısagdüial vissza kellett ternie. pontosan meıieloltek l-la
nem tudta a követelt ässzeget elõteremıeni, tovaobl rabaakodat vart rea. A rabot
elengedhıtük úgy lı. ha ıııvát adta, hogy vlıııılér, llletvı, nı vılanııly várkıpl-
tıny, bırıokaa hluevelben blzuısltotıa, hogy vagy a ralıot :aga vlaazakuldenl, vagy
valısagdllat fogja eljutıatnl. Az ls gfakorl eset volt, kegy a rab uiát ıarsal voltak
kötelesek kezességet vállalni az elengedett rab határidőre váló vissfitéréséérl.
Amennyiben a rab vállságdlja össıegytlllése llbıben meghal; halálát holttısiének
vagy fejének megküldésével kellett igazolni. A rabok helyzetét és klvállásuk mód-
ját Takáts Sándor ismertette (A törlik és a magyar raboskndás. Rajzok a törlik vi-
lágból l. Bp. lillfi. lál)-(103. lap.). Az itt lttlvelkeıă két Írás A törlik B nmgar ra-
bok kivállásának módját vllágltja meg:

a) Mi Groií Batthyáni Adám az feolséges hannadik Ferdinand romai

ısászár és koronás kiraly vrunk eö Feöisége tanása es komornikia;' Ma-
gyarországh Duna innenseö részeinek: s Kanisa ellen vehet véghvárainak
Ieö generalis kapitánnyajf Német Uyvár, Szalonak, Borustyankü, Ho-
honch, Keörmend, Dobra, és Gereben várainknak eöreökeös vra.* Adgyuk

I Tanau=ı.andsde. _ Kuınornlk ıkomornylk) a latln tubıcularlus szóból. ud-

vari uszıség, amit ıõıirı esılladakbdl valók vlselıek. lıt ınar inkabb cimet ielenıt-ıt.
*A Dunán inneni részeken a Dunántúlt érti. minthog' onnét nézi Mayar-
oısıágnt. _ A Dunantúlı ıõkapımnysag teruletlleg mar a XVI. században ketté
vált, a Dunátál a Balatonlg és a Balatontól a Dráváig húzódó részre. Batthyány
ennek az uulbblnak álleıt az élén. A tó ee a generılle telsleges lsmetles,
mindkettő ugylnıııt jelenti.
1 A aattlıyany-birtokok vas megyében tekudtek.
548
tuddsára ez levelünknek rendiben mindenelcnek;' az kilmek illik, ugy
mint íeo és vice kapitán vraimeknak, hadnagyoknak, vaideknak és tize-
deseknekf varasokon, és faluheleken léveö biralrnalı, uton, és ut íélen
élloknak, etc. Hogy ez levelünket mutató Vali Csóna Ibrahim* neveö
rabunk megh sarcholvan' maga ló akarattyából, igéıt sarchában, ezer,
valogatot in eöregh kü sóót," és harminch nycılcz Végh io féle abát,° melly
sarchának egy részet immár megis hozta; Most megént bochaltottuk bé
uynbban, adván neki egy hólnapot ez mai naptul foghvást számlélván,
hogy ez ideö alat fussa, és forgassa dolgát, megh szerezvén hátra mara-
dot sarchát, az megh irt terminus' napra ld iílieön. Melly rabunker let-
tenek kezesek ez ide aláb megh irt teöreök és rácz rabiaink, úgy mint
Budai Ahmet Csauz,'° Pécsi l1eczeíí," Kanisai Zöldiika.r,“ egy, egy uyát
keötvén mindenik. Pesü Veháp,“ és Beörzeönchei Haszcın," ezekis egy
egy íílleket keötvén. llly okkal, hegy ha ez íeöllyül megh irt Csoná
Ibrahim az terminus napra k.i nem iüne, avagy az terminus nap utan
megh találna otben halni, vagy valami más álnoluággal járna, tehat ez
(eöllyül megh irt kezesseket eleö vévén, keötéssek szerént chelekedtet-
tünk velek, azon küvül az megh nevezet rabunknak az sarchais feön íogh
raitok maradni. Keriük annak okaert kgteket szeretettel, hogy ezen
Csóna neveö rabunkat, mind hé menet; s mind vissza ieövet, mindenüt
békével bochássa és bochattassa, mert igaz járatbéli megh sarchcılt rab,
seöt a' hol az kgtek segélsége kivántatnék, az mi tekéntetünkert, segéb-
séggellis legyen neki; az kgtek abbéli jó akarallyát más dnloghban igye-
keuük megh terlteni. Actum in arce nostra Rohoneh. Die 27. septernlıris.
Anno Dumini 1649.
Aılamus de Batthya1ı..“

' A lelsorolt Usıtségvlselõk räılnt kalonal, részint rendészeti feladatokat lát-

mk eı. A kapitány zzõnzız több jzıznıaz ls volt: váı-parancsnok, ıõvmagi száml-
pnrancsncık, városkapilány. Váljdânak neveztek ıı gyalogaflgl és E nasládus század
élén álló lisztet. A hadnagy Vay állalában llszlel jelentett, VSSY SKY-EEY város-
negyed élén Állelfi. A lizeds leheteti másfldrendű Iılliszt a hadseregben vagy egy-
ely klãebb Várfil kölıet rendészeti Ielflyelñje, aki E hadnagy, illetve VŠTOSKBDÍ-
Mny alá \al'lD2olL
Í Valószínűleg Veli Csóna lbrahim.
' A mıgsarcaı (megsauoı) ıu, annyit jelent huııy a rab sarcnv. lválısisdíiıı) íser:
ég ennek ösizegében n'leKÁlll-l|>0d0l\.
7 Az öreg in. nagyot jeleı-AL
U Az abapnszló leve, juh vagy kecske szõrébõl készült durva. Íeslellen poszló, u
Slegényehbek ruhâzkudãsra ha.s2ndlL§|L - Vɧ= 20-40 Ifléler.
V Terlnlnus = hıláridñ.
'° A ısausı rendőri, blráskodási és lulárlelııdulokıı láloll el.
" Az arab ertilelű Regeb (Redueb) flóból, ımely B muhflmedán év heleflik hõ-
nnpjál. jelenlelle, de szemelynevkérıl ls használ!-ik.
Ü Zílllikár.
U Vehlıflb.
“ Hasfln.
Ü Kelt Rohonc Vúrllhkbun, az Ur 1849-ik évében, sıeplemlıer 27. hčllllãn.
Baıtlıyány Adam.
 Hátlapjıín: Váli Csóna Ibrahim 1849. die 27. septemlırisben.

Aııın, ızpzueızıı, az ııvnımk mıın A nııııııliz.

vıııyoı ııõzmı vıuzııııı-zu peıaaıtyı o. L aıııııyıııy
ıı. Tom: ıııuıı: (P ma.) us. ıı. ııııyıı.

b) En az hatalmas teörök csészárnak vezér basáiának" fia Haszon basa,

adom tudáséra minden rendbeli vitéz embereknek, az kiknek illik, ez
sarcz levelemnek rendiben. Mivel hogy az én rabom, Sipos Geörgy sar-
czolt megh én velem; ugymint tiz tallér hian, három szaz tallér" kész
pénz, egy végh t2i.mazin,“ négy pár pistolt,“ hogy eöis ugy hordgia a'
sarczát mint más szegény rabis. Kérek azért minden rendbéli tiszt viselö
emberreket, kapitaniokat, hadnagiokat, vaidákat, hanninczadosokot, va-
mosokot, uton és ut felen éllokot, hogi ez megh nevezet rabot mindenütt
békével botséssák, mert igaz iáratbell rab, sõt a' hol mi nyavaliaia teör-
ténnék néki, tartozzatok mellette fogni: én pedig teörök részröl reá fele-
lek, és fogadom az én igaz teörök Mahometi hitemre és vitézi vri ember-
ségemre, hogy ennek a' saraátis immár [eöllyebb nem teszem, az mint
egyszer véle megh allrudtam, abban megh állok. Melyet nagyob bizony-
ságnak okaért pöwétemmel megh erösitettem ez sarcz levelet. Datum
Canisae. Die 17. Decembris. Anno 1657."
Hútlapjıívı.: Vasallyai Kovácz Janos a' mint megh sarczolt volt török
vrával. annak a' pá.ria.“
Bıyıom ıııımıı. O. L. aııuıyıııy ıı. 'ruıõk ııı-
ıoı (P ma.) :ıı. ıı. Mııyır.

Ü A Vezlr PBSB, aki u szultán teljes lıılalmű helyetleıe Voll, l Szullán pesétjét
Őrizie, S .I divfin élen állott.
'7 A lıllémn valfiszinűleg birodalmi tallér! Érlellek. Ebben az idõben 1,25-l,50
rlllflylr lorinlüt 411.
W A ıslınazln pnsztára l. a 75. számú lratot.
I' Nyolc pisztolyt.
Ü Kelt K-ınllâén, az N57. év december 17. napján.
7' Perla (par)=méaolat.
 TARTALOMJEGYZÉK

me-ıeoıı
Elõs
1. im. Olah M.: 1-ıuızgzrız, Magam-szag ıazaagztgaıõı (A-ezzızu .
2. 1552. Kdãleg védeilezfie a iülük eiien
11) 1587. ıllgtllzlua ZB. J\Il'i!il2b M. levele Ešltšãu.
b) Dselálzáde Musılalı: Az orszlgok asztâiyal 5 az utak lelfioroláfl
20
1537. október 7. Melanchthon F. levele a művelődés magyurûlizáli helyze-
31
4. 15l1. Izabella servitorának levele Buda elveızléıeről 35
5. 1541-1500. A török hűdiiók első rendelkezései _ 41
G) A btldıl S1-llldısák ibrvenykdnyve . 41
D) ıs4ı. A „Azzal ızanazaık ıfıouıızzıma (1-eszızıı 43
0. 1518. mliuı 25. Gylirp' barát levula ı terül: ıllenl vedıkezéırál 40
7. 1543-1540. Martonfaivay 1.: Szolgáialiúrui . . . való entlekõlel, B lbrbk elleni
51|
B. Az 1547: V. te. a Hnbaburgok ärflkbs kirdlyıagáról 03
B. Az 1548: XJÜÜ1-XLV. Le. I jubbdflköltöıfirfil .. 65
10. 1551. flfiplember. György barlt levele B jvbbfigyûk. megnyeresérfil .. 70
11. 1551. György barát sikertelen klıérlele az ország eayultéaere 71
tl) 1551. december 14. 1. Ferdinánd levele 71
ll) Fûrgách 1-`. Magyar Historiăia György barát meggyilkoláséról
75
12. 1551. rnărcius 13. Szondi Gy. levele elmaradt lizetêseről 60
13. 1552. október ill. Az egri pfiruncsnakok levele u török uılrom megszűnesérõi B2
H. 1550. kflrtil-1563. A reformáció lerjeeltëe B4
a; Nagy szabõ F. ıeuezyme (rezzızn B4
II) Skariıfl M.: Vlil Slellllaril Szegedini (részlet) M
15. 1555. mflltls 11. Nfidlsdy T. levele I Wrifiiš eilefil vedeiemről B5
10. Az 1:51 ıvı. ta a jobbágyok vaıuaıııaı ıı-.yzıı ıııunııajaı-ol D8
17. 1557. október 26. Huszár G. levele l relflrlnâhıloll nehány vitás ilerdüérõi 101
10. 1557-1555. Az erdélyi Orszálgyflleı hılárlflaifli l vıiiăämbldâfilrói 100
Il) 1557. június 1-10. 100
107
10'!
. január 28. Takaró M. levele a legyverszünet egyoldalú rlleglnrláıéról 100
35. 58. rnáluıı 13. Batthyány F. egyeuege ı horvát telepeıekkel 11 1
2l. l55D. december CI. BOl'|\!l'IIIS1.B B. levele Gyula Vflrı érdekêben llll
az. mz. ırlrrluz zo. Az zrzlelvı „rmgynıeı rzmmı A szeırzıyzır lzzlyzzıeı llfl
za. ım. A nuzwrmmel rem-A-naıuwlz .lzızrmırl ııııvzılm <rerz.ı=ıelr) l22
u. Az ısa: zı.xll. ız. 8 ner.-rzzzlr vnmızz lrulıõzësërõl l29
zs. lm-ım. A lrzrllzzzı ıArız.„-l-lany loızlzıgyılrızlr pzmzzzzı IJO
20.1560. Szigetvár llñrla B löfök ellen li/I
O) l5B0. áfirflis 19. Zrlnyl M. levele l34
II) l5B0. sleplember 10. Jelentés A klrfilyhuz lílfl
27. lm. lelzruar ı-ı. A drırmpolyı lzëllz H0
za. lsıl'D-l:'ın. Ezrgáızlı F. Magyar Hısızrızlla lı ılmıılúıl pzraızııelkelësrõl
l52
20. l5'I0 A spzyzrl egyezmény 150
ız; Forgách F. Magyar l-llswrlnja zzz eıõzrrıënyeırrõl (reszıeı) l5I
I:) ls-ıo. zuguszıur la. Az egyezmény szövege NO
S0. l57l ıırıunr 8. Az erdelyi mmggyfilez ııırarzıulz ız ıpzrzikkzk árárõl lflfi
3l. 157!-lS'lS. A Sılflllfinlal plrasıllelkelë l'l4
0) 1573. mártlus B. A Dnrısılok vıllomúsa l'l4
b) l573. december 'l. Milua rendelete l7fi
32. Az ısva zxxxvll. ız. A neırruur zuluu lzerullzdelırlërõl l7B
Ja. [ımı A powırıyi rıızrl-lzılzrslızaõlı przrmzıı l7D
M. 1511. szeged varos usızslz zaamzelmz (reszleı) lfll.
8:. nm. mırcluzı aáuwrı l. levele Mıgyırzrszáz fõ Kerfleszlrõl IM
aa. mz-ısas. Tarõk és magyar levelek rı lıelre ınev.4rLsërõl....... ND
O) 1582. sınlılomber 25. Ali levılı H0
bl lsıls. július ls. szlnán levele lfil
I:) lãllfi. iugusllus. Dübó Ferenc levele lB2
37. (ısuıu A zzerazlızlyı, vıgıı ez uignrdı ızlzlıazyuk pırrzzmi lM
SB. HDB. lllêillãly l. Íeliegylésel a Lürblı hâbnrú llezdelérăl (räılell l|)'l
30. 1504. május 5. Telegdy P. levele Hatvan oıll-Omál-61 20l
40. U05-lfl01. A hajdúk G LIZEDUIÉVQS hñbûrûbfln 205
G) AZ l505 IXXXL, XJCXII. 14:. B .ııfibnd hnjdúkról 205
bi Az 1597 :X.)(lll., )CXlV. IE. pfirlluflólk bilnlelésérõl 200
C) AZ l59G :X.XlX. lc. E sııbud lıııjdúk Tsuldbu ÍügIdLıÁı`6l...... 207
d) AZ lfiûl IXXVH. lt. B ıllbflfl hajdúk elleni lelkeléirõl............... 207
2) Az NM :Xll. Ic. ı hajdúk ellen! rendsubllyollról 208
I) l5D9. SHMNKÖLY l.: Refllm Transylvnnarum Penladu R hajdúk
tolnai gyõıelınérõl (résılel) 200
ıı. ısııe-ıuıo. Az eıızml zllõzzyzez vAıı0z.az„ _ Zlíl
ıı Abaúj m. ısoe. evlmuuõsszzlraıaızol (reszızıı zl!
ol Alzzrll ı-A ısııa. eva lıszlzõzzlrazılzol (rezzızı) 2!!
zl Alzznl ın. ml. evı hızuzrzzırmlzõı (rezzızıı 213
d) Ablú] m. N09. év] kapubsszelrfiıábdl (részlel) 2lCI
zl Alzıúi rn. ısın. ëvı kzpuuezzlrmbõı (rezzlzl) 213
42. l5B'l. A ılzea megalızpmsz és zmıërz 223
zl ısırı. „Kleber zs. uızzıuz z zzlırrzõl Kzrulzı lızeazzzaõl „õzzerz 223
ııı ısırı. november. A szıırzzõl kzrulzı lzzrııızzalezyzekebõl ırezzleo 221

552
1507. december 28. Vas In. árlnegállapílá ıııbályrendelele 281
1505. Srafilflâküzy 1.: Rerurn Transylvnnárum Penlades Bálhbry ZS. lflnun-
zlmnzız lzlrıırol (rezlzlı 235
1505. lstvfinfly M.: 1-llslüriarum de reblıs Ullgürltls llbrl Gyõr vlãuloflla-
lızm-ol (rezzıeıı 244
lm. jrlııluz s. A Ezuızyëı-lyzır rlrlzzelrõııelz lıelzızl 250
1590. november 20. Furgách ZS. levele Báthori A. haláláról és Mihály vajda
urılınáról 252
ıaua. ızwaııuv M.: Hlzwrlzruı-A de rebuz urızurızız lllırl z lunzzıárı perek-
rõı (rëzzıelı :su
1504. Jınuár 25. Sıombfllhely lneıflvúrol Cehlevele -I .szalıák räıére 259
1501. Illájus 1. Az 1504: Xxll. tt. B llfllbllklls vallás védelméről 250
1501-1005 A Bcfikai-Sıflbidsághsrc első küulelmei 259
zl szpzl Lızzka M. Krõrlllmj. (rëzzızı) 200
lz; ms. ápr-iılz 8. alzzzlzzl l. ızvzlz 275
mu. oımzlzzr ıı. Llppzy la. ez mmzuıy la. lrıaııvarıyu z lmzyzvırzzzlzızoz z-ıa
1501. deternber 1. BOSRBÍ l. killlzvfinya
1505. január 15. Smrnûskăzy 1. íeljegfláıe Slnüllár Oslrurnáról 252
1005 április. A Bncâkfllhûl Cãlllfillbf-011 rendek klállvállyă 255
lıwã. Augusztus 3l. - olnbber zl. l-loııwnnal Dnıgellı B. naplólelleyzéıel
Eısekújvár lelsıabadílásărûl (resılel) 300
1005. október 21. Bocskai 1. levele .ı subadsálhurc 15 llérdéselrãl ..... 315
1505. Boclljlls J. ûllelrăsa Blldárdl el Pestről (részlcl) 515
1605. deoeınlıer l2. Bocıkıl 1. ıdománylevele u llıjdúknzk
ıuns. npriıiz zo. Bocskıl l. hndlrendmrmm
1500. június 23. A béesi béke írésllel) ua
law. A ullvaumki béke :ıuı
ll) 1500. október 15. 'Bocskai l. levele a lülük háború beleleıêsërűl 351
bl 1005. november 13. Bcıcsknl 1. levele á ılükséges lnlélkedésekről 351
C) 1505. nnvember 11. A békeszerződés! Szüveie 557
1505. december 17. Bûcsknl 1. véflrendelcle ..... 372
1507-1505. A hajdúk lelkelése S53
ıı.)150'l.def:ember 25. A hajdúk sérelmei
b) 1505. február. A hajdúk slerıñdéıe Bálllnrl Gáborral..... 302
I:) 1005. Ébrllis 13. Az éraekűjvlrl meflfllııpodls 395
1500. december 0. A bécsl békét megerõsllfl lbrvényck 305
il) A kuronâzás elõlli lörvenyek Írêsllet) 305
b) A kal-onáıás ulánl lõrvények (részletek) 4W

1500-1711

1514. március 15. Lépes B. levele u rllılyurursıálll helyletrõl es az eyele-

mes gyfilésrõl 419
1610. lugllsıtus 18. Bethlen G. levele felkelés: teljlíról 425
1820. augusztus 25-29. Bethlen G. királlyá vőlaszlása 430
Il) 1020. augusılus 25. A rl'lAgyll'0l'S2á§l rendek lO§BlnBk mezerfiilbêfie 430

553
 II) 1520. ıuguuhls 29. A beflllercebállyll OHIÃSUŰIÉS Vêlzbel (rést-
lêlek)
oh. 1522. január 5. A nlkokburgl béke
'10. 1524. .lúllus 5. Az erdélyi 1524 :V1. tc. H Jubbălyült D'errne1lelnek t.ıı.rıl.ı.l.ásár61
'ıı. [1525 körül] A Blmerl család erdflrendlarláxl
'ıı 157.5 őszén. Kemény J. Onélel-lrálšból Bethlen G. hadlárıuı (rüzlel)
18. 1525. nûvember 50. Bethlen G. válasılevele Fázınăny P. vúdjılrs............
'ıı. 1520. Ilf-Welnber 1. Bethlen G. pflllllkıl velrendelele (r6SLl8l)
'ıı. 1530-1540 (7) A lñrbk Ierluzlledéãe, kllvelelêfiêl Él rııblásll
E) 1640. Derbls levele
I:) Zala 3 Vas megye kárjeyıeke
el vzz megye vlzrgalaız
J) vez megye vlzzgalemıızk wredelre
75. 1531-1555. A paraszlıág sorsának roıımbbodăal R török urllnrn ılalt
ıı)163l.1(oczi Bey emleklratı (részlet)
I!) 1555. Október 17-25. 1'V. Mclılmed rendelete
'17. ıuı-mz. A ıelzõ-mıgyereızzágl perezzıelr ıelkeleze
ıı) 1532. március 3'-4. Cáásúr P. vnllnmám
b) 1032. l11árI:l\l.I. A pûrlılzlbk klwêlelésel
75. 1544-1545. 1. Rákóczi Gy. hıdlărıll
0) 1544. lebruár 1'1. Bákólrzl Gy. lelhlvása
Iz) ım. júııluz ls. rzıerlıızy M. pırım-.su
I:) 1515. december 15. A llnzl béke
JD. 1545. A dullánhili Végvárl lupllányok Dallasml
W- :Az 1.547: L)LKV1l1. tc. 0 Vfirûeflkblll llkö Illllleilêgrűl
al. 1540. május 5. Klirlnend muűvárw Uılleírá-BB (reızlel)
az. 1640. Június 27. Kõııeg ıı. klr. vánn ıulıúlyrendelete A vál-us rendjérűl
8:. 1040-1557. Maya: es Wrflk rnbuk kiváltása
el mu. zzepıember 21. aumıytny A. ııym pırııııızu
ll) 1857. december 17. Hnsıán paıa snrclevele

1 ` :. -, .- ~:.`.í`ZšL.-.,ı`~`.'=r=ı
 rırııımurvuıno vııııııı
A ldınuerı ızıeıaız vıgvnııyı Tıım- uııııw
Feıeıuı zzı-mıwz .mnmr zmıınne
Koıeıııv: hp Kurı
Mumu vezıwz ı-ıımıın .mun
ııdıukı ıummmz uı. sıılııyı sıııaor
A ııııırıı ı ııynıımllıı erııuın: ııfi. ıııA1\ıı
lıııılııııı ıılı. Jnıııııı
Peıuıııyıııın: un
Twluıuau: ıuı IN!! lv.+ ı lv uıııı
ıımıııı ıınoızııaıı. ıveı ıııııımyoıımıııı.
ıı ıuı ıuı-eı e ız ıuz ıuı-ıı uıbvtıu' ıuı-ıuı
ııınırı ıaınz uıı
(Hua - suıeuı Nyııımu