bioszféra

A nagy szarvasbogár
Európa legnagyobb
termetû bogara

000 Ft Védett állatok – a kifejezés hallatán legtöbbünknek

értéke 2
különféle ritka emlôsök vagy madarak, esetleg hül-
lôk jutnak eszébe. Pedig védett fajok a kevésbé
ismert állatcsoportokban is akadnak.

Törvényes védelemben százalék. A legújabb számbavétel szerint hazánkban

sokáig csak gerincese- 6350 bogárfaj honos, a védett fajok száma 148, tehát
ket részesítettek, aminek részesedésük csupán 2,3 százalék! Mivel arányuk
okai részben érthetôek. ilyen kicsi, elkerülhetetlen, hogy sok olyan faj törvé-
Az óriáspandát, a tig- nyes védelem nélkül maradt, amelyek semmivel sin-
rist vagy a bálnákat csenek jobb helyzetben, mint a már védettek.
Dr. Merkl Ottó ❱ sokan ismerik,
egyedszá- Szubjektivitás a védetté
mukról, ha nem is könnyen, de lehet nyilvánításban
becslést készíteni, és a megfelelô intéz- A védett bogárfajok egyedeinek pénz-
kedésekkel látványos sikerek érhetôk ben kifejezett értéke vagy, ahogy ko-
el a megmentésükért folytatott küz- rábban ismerték, eszmei értéke
delemben. Azt se feledjük, hogy 2000 és 50 ezer forint közötti; a
bundás-tollas, gombszemû, bájos hat fokozottan védett fajé 100 ezer
vagy látványos külsejû állatokkal forint.
könnyebb megnyerni a közvéle- A védett bogárfajok listája több
mény rokonszenvét a természetvé- alkalommal bôvült a törvénymó-
delem érdekében. dosítások során. Az eltelt évtize-
Mi a helyzet azonban az olyan álla- dekben a védetté nyilvánítás szem-
tokkal, amelyek sokkal kisebbek, az pontjai változtak, és hogy melyik faj
emberek többségétôl távol állnak, került fel a listára, az nem kis rész-
esetleg még ellenszenvet is kiváltanak? ben a védetté nyilvánításra javaslatot
A rovarokról van szó természetesen. tevô személy szubjektív megítélésén is
Közöttük is akadnak szép számmal olya- Magyar
múlt. 1982-ben az összes nagy testû
nok, amelyeket az emberi tevékenység darázscincér futrinkafaj védett lett, mert a „kártevôk
veszélyeztet, ezért megóvásu-
kat törvényben rögzített vé-
delemmel is célszerû támo-
gatni. Mégis, noha számos
madárfaj már 1901 óta védett
Magyarországon, rovarokat
nálunk elôször csak 1982-ben
nyilvánítottak védetté. Ebben
az írásban a rovarok egyik – a
fajok számát tekintve azonban
a legnagyobb – csoportjának,
a bogaraknak védett képvise-
lôivel foglalkozunk.
Tanulságos összehasonlítani a
védett fajok arányát egyes
állatcsoportokban. Az össze-
sen 33 fajt képviselô hazai
hüllôk és kétéltûek csoportjá-

Védett bogaraink Fotók: Németh Tamás

nak 100 százaléka védett, a
Magyarországról kimutatott
391 madárfajból 361, vagyis
92 százalék, a vadon élô 87
emlôsfaj közül 55, vagyis 63
Az orrszarvú bogár
emberi településeken
is elôfordul

értéke 10 000
Ft

28 ❱ 2011. január ❱ IPM IPM ❱ 2011. január ❱ 29

 A hazai bogárfajok több mint 90 szünk legnagyobb termetû bogara, a
százaléka 5 milliméternél kisebb. nagy szarvasbogár. Lárvája a tölgyfák
2) Aránylag könnyen azonosítha- vastag, korhadó gyökereiben öt évig
tók, és nemcsak bogárspecialis- fejlôdik; ha a kivágott tölgyek tuskó-
ták, hanem némi gyakorlattal a ját a helyszínen hagyják, a gazdasági-
terepen dolgozó természetvé- lag hasznosított tölgyesekben is
delmi ôrök is felismerhetik megtalálja életfeltételeit. A lárva az
ôket. ötödik év ôszén bebábozódik a
3) Nem élnek mindenütt, hanem talajban, és így vészeli át a telet.
fejlôdésük valamelyik szaka- A bábból átalakuló kifejlett szarvas-
szában jól körülírható élôhe- bogarak június-júliusban kiássák
lyekhez kötôdnek, amely élô- magukat a felszínre, és alkonyatkor,
helyek esetleg maguk is veszé- borús napokon már délután is rajza-
lyeztetettek. Ugyanakkor ma- nak a tölgyek lombkoronája körül.
gyarországi elôfordulásukra Ilyenkor gyakorlatilag már nem táp-
nem csupán egy-két esetleg meg- lálkoznak; a hímek hatalmasra nôtt,
bízhatatlan adat utal. agancsszerû rágói a verekedés eszközei,
táplálkozásra nem is alkalmasak. A lárva-
Európa ritkaságai korukban felhalmozott zsírt élik fel, és leg-
Vájárfutrinka
Vannak olyan védett fajaink, amelyek feljebb a fák sérüléseibôl kifolyó nedvet nya-
A skarlátbogarat
Európa nyugati és északi vidékein már igen logatják. A nôstényekért folytatott verekedés,
sokféle erdôtípusban ritkák, esetleg nagy területekrôl ki is pusztultak, majd a párzás minden energiájukat felemészti, így
megtalálhatjuk ugyanakkor nálunk még viszonylag gyakoriak, tehát egy-két hétnél nem is élnek tovább. A nôstények
000 Ft hazai állományuk a teljes európai szám jelentôs takarékosabban bánnak az erejükkel, hiszen felada-
értéke 2 részét teszik ki. Ebbe a csoportba tartozik földré- tuk még a peték megérlelése, majd lerakása; néha az
pusztításával hasznot hajtanak”, holott gyakori, szé- gombák faforgácsból készült tápközegében, sôt
les körben elterjedt és egyáltalán nem veszélyezte- akár játszóterek faváraiban is otthonra lelhet, tehát
tett fajaik is vannak, másrészt legtöbbjük nem él természetesnek aligha tekinthetô élôhelyeken, ame-
mezôgazdasági területeken, így kártevôket sem gyé- lyek védelmérôl értelmetlen beszélni. A hosszúcsápú vércincér
ríthet. Nehezen indokolható a kis szarvasbogár Védett bogárfajaink többsége azonban többé- a meleg tölgyesek bogara
védettsége, hiszen ahol bármilyen fa korhadni kezd, kevésbé megfelel azoknak a szempontoknak, ame-
a bogarat biztosan megtalálhatjuk, még városi par- lyek indokolják, hogy felkerültek a listára. Ezek a
kokban és kertekben is. A hosszúcsápú szalmacin- szempontok a következôk.
cér és a hengeres szalmacincér a védetté nyilvání- 1) Viszonylag nagy méretûek, ami a bogarak eseté-
tásuk idején rendkívüli ritkaságoknak számítottak ben legalább 8-10 milliméteres testhosszt jelent,
Magyarországon. Azóta azonban nagyon elszapo- de több centiméteres fajok is vannak közöttük.
rodtak, és mivel tápnövénye-
ik – vagyis azok a növényfa- A fokozottan védett remetebogár
jok, amelyek szárában lárvá-
az egyik legritkább nagy testû
juk fejlôdik – mindenfelé
bogár Magyarországon
gyakori pázsitfûfélék, töme-
ges megjelenésükre szó sze-
rint úton-útfélen számítha-
tunk. Az indokolt és az indo-
kolatlan határesetének tekint-
hetjük az orrszarvú bogarat.
Ez az összetéveszthetetlen
külsejû állat eredetileg az
öreg tölgyesek jellemzô lakó-
ja volt, az ilyen erdôk megrit-
kulásával azonban mégsem
szorult vissza.
Manapság ugyanis leginkább
t
a fatelepeken összegyûlt ned-
0 000 F
ves fûrészporban, termesztett 00 000
Ft értéke 1
értéke 1
30 ❱ 2011. január ❱ IPM IPM ❱ 2011. január ❱ 31
 Az Arias-díszbogár
molyhos tölgyesekben
fordul elô
lofág rovarok természetvédelmi kutatásának jelképe és melegkedvelô tölgyeseiben. E fajok egyike a hosz-
Európában. Az egész kontinensen és hazánkban is szúcsápú vércincér. Lárvái a molyhos tölgy, néha a
igen ritka. A kisszámú, fokozottan védett bogárfa- szelídgesztenye pár centiméter átmérôjû száraz ága-
jaink egyike. Lárvája csak olyan faodvakban képes iban fejlôdnek. A kifejlett vércincér ritkán hagyja el
fejlôdni, amelyek elég nagyok és zártak ahhoz, hogy a lombkoronát, ezért sokáig csak az ország néhány
a bennük levô korhadék folyamatosan nedves pontjáról ismertük a fajt. Késôbb azonban kiderült,
maradjon. Ilyen odvak bármilyen fafajban kialakul- hogy boros csapdákkal, vagyis borral és banánnal
hatnak, de manapság nálunk leginkább a fûzfák érik feltöltött, magas ágakra függesztett mûanyag palac-
meg azt a kort, hogy a remetebogarak megteleped- kokkal könnyen csalogatható, így a korábban ritká-
jenek bennük. A hazai remetebogarak legtöbb nak vélt bogarat egyre több helyrôl sikerül kimutat-
egyede ezért a Duna mentének fûz-nyár ligeterdei- ni.
bôl került elô. A lárvák az odú falát alkotó faanya- A vércincéréhez hasonló élôhelyen található, de
got fogyasztják, így az üreget maguk is nagyobbít- nála sokkal ritkább az Arias-díszbogár. Az 1970-es
ják. A kifejlett egyedek nyár közepén jelennek meg, évek egyik kora tavaszán amatôr bogárgyûjtôk a
de rövid életük során alig hagyják el a tenyészhe- molyhos tölgy száraz ágait fûrészelték Balatonudva-
lyükként szolgáló faüreget. A hímek sárgabarackra ri közelében, remélve, hogy érdekes bogárfajokra
emlékeztetô illatot árasztanak, ez a faj jelenlétét tesznek szert. Egyszer csak egy tompán fénylô zöld
akkor is elárulja, amikor a bogarakat nem is látjuk. színû bogár hullott ki az ágakban lévô járatokból,
nem tudták azonosítani, mert egyetlen addig ismert
Dél-Európa lakói hazai díszbogárfajhoz sem hasonlított. Hamarosan
Védett bogárfajaink között több olyan akad, amely azonban kiderült, hogy dél-európai elterjedésû rit- A havasi cincér az öreg
igazából a Földközi-tenger vidékén honos. Gyakran kaságra bukkantak, amelynek akkor ez volt a legé- bükkösök állata t
nálunk érik el az elterjedési területük északi határát; szakibb elôfordulási helye. Késôbb megtalálták a rtéke 10 000 F
é
t a Kárpátokon vagy az Alpokon túl már hiába keres- Fót melletti Somlyón és a Cserhátban is, Szlovákiá-
rtéke 10 000 F sük ôket. Hazai elôfordulásukra a Mediterráneum ból azonban már hiányzik. Valószínû, hogy bokor- áttelelô egyedei bizonyítják elôfordulását. Ez sajnos
é
körülményeire leginkább hasonló élôhelyeken szá- erdeinkben másutt is él, de a szabadban rajzani még rámutat a ritka és veszélyeztetett bogarak kutatásá-
míthatunk – tehát a déli hegyoldalak bokorerdeiben senki sem látta. Azóta is csak az ágakból kifaragott val kapcsolatos ellentmondásra: a fajok biztos kimu-
augusztust is megérik. A hím szarvasbogarak ugyan
félelmetesnek tûnhetnek, ám ha óvatlanul is nyú-
lunk hozzájuk, nagy rágóikkal legfeljebb jól meg- A harangvirágcincér a váci A gyászcincér tölgyesek és
szorítják az ujjunkat. A nôstények a rövid, hegyes
Naszály különlegessége bükkösök éjszakai lakója
rágóikkal már a bôrt is átlyukaszthatják, célszerû
ezért békén hagyni ôket.
Szarvasbogarakkal a hegy- és dombvidéki tölgyese-
inkben gyakran találkozhatunk, ám igazán kapitális
egyedeikre az Alföldön, a nagy folyók hajdani árte-
rein bukkanhatunk, ahol még díszlenek óriási
kocsányos tölgyek.
A skarlátbogár a Bajorország–Skandinávia vonaltól
kelet felé Szibériáig terjedt el. Lárvája még lábon
álló vagy nemrég kidôlt elhalt fatörzsekben fejlôdik,
amelyek kérge már laza, de alul még nedves, és nem
hullott le. A kifejlett bogár szintén kéreg alatt tar-
tózkodik, de a törzsek magasabb, szárazabb részein.
A feltûnô, cinóbervörös színû, de rejtett életmódú
bogarat a nyugat-európai szakemberek egy része az
évszázadok óta folyamatosan meglévô, aránylag
háborítatlan erdôk jellemzô és veszélyeztetett fajá-
nak tartja. Egy 2008-ban végzett felmérés szerint
azonban Magyarországon nem ez a helyzet. Nálunk
szinte minden erdôtípusban elôfordul, még a tele-
pített nyárasokban, fenyvesekben, sôt parkokban és
utcai sorfákban is megtelepszik, ha azok törzse
megfelelôen vastag.
000 Ft t
értéke 2 0 000 F
A remetebogár a korhadt fához kötôdô, szaproxi- értéke 1
32 ❱ 2011. január ❱ IPM IPM ❱ 2011. január ❱ 33
 A sarkantyús darázsbogár
az alföldi homokvidékek
ritkasága
t ôrzik a területüket, ahová
0 000 F
értéke 5
tatásához eleven egyedeket kell találni, ez viszont
néha csak élôhelyük megsemmisítésével lehetséges.
Délies fajaink elterjedési területének súlypontja
néha nem az egész Mediterráneum, hanem inkább
annak keleti része, valamint a Fekete-tenger feletti
sztyeppzóna. Ezen a vidéken él a harangvirágcin-
cér, amely nyugat felé Magyarországig és Olaszor-
szágig terjedt el. A cincérek többségével ellentétben
a lárvái nem fában, hanem a csomós harangvirág
szárában fejlôdnek. Régebbi adatai a Budai-
hegységbôl is ismertek, az utóbbi évtize-
dekben azonban kizárólag a Vác feletti
Naszályon találták meg egyedeit. Itt a
déli oldalon, illetve a hegy lábát
övezô löszgyepekben május-június-
ban nem ritka.
Szép, nagy erdôkben
szép, nagy bogarak
A bogárfajok, miképpen más élôlé-
nyek védelmének gyakorlati értel-
me többek között az, hogy egy-
egy védett faj jelenlétével igazolni
lehet az adott terület védelemre
érdemes voltát. Ha például egy
középhegységi bükkösben erôs állo-
mánya van a havasi cincérnek vagy a
gyászcincérnek, akkor tudhatjuk, hogy az Bakonyi ormányos
erdônek jó a koreloszlása, vannak benne nagy,
öreg fák is, sok benne a holtfa, illetve a szerkezete is
változatos: nemcsak zárt erdôrészekbôl áll, hanem Örkény közelében, a Mezôföldön pedig Paks mel-
nyiladékok, tisztások, lékek szabdalják. Az ilyen lett került elô. Ahol elôfordul, ott is nagyon kicsi
34 ❱ 2011. január ❱ IPM
helyeken ugyanis a fák helyen él; Kunpeszéren például hosszú került elô. Emiatt mindinkább erôsödött a
törzsét is süti a nap, ami e éveken át csak egy-két szobányi terüle- gyanú, hogy a kalocsai példányokat nem
két faj fejlôdésének ked- ten lehetett megtalálni. A kifejlett is Magyarországon találták, hanem
vez. bogár meleg nyári napokon ernyôs máshonnan származnak, és tévedés-
A havasi cincér a bükkö- virágzatú növényeken, fôleg a bôl helytelen cédulaadatokkal látták
sök címerállata, de nem mezei iringón tartózkodik, ahol el ôket. Szenzációnak számított
csak azoké: a Duna–Ipoly nektárral táplálkozik. Fürge moz- ezért, amikor a fajt az 1980-as
Nemzeti Park emblémá- gású lárvái a virágokat látogató években, a gemenci-erdôkben
ján is szerepel. Lárvája az darazsakra kapaszkodnak, így a ismét megtalálták. A nyárfatör-
elhalt, de lábon álló tör- fészekbe vitetik magukat, ahol a zsekben fejlôdô bogár a júliusi
zsekben, illetve a vasta- darázslárváknak eleinte belsô hôségben gyakran megfigyelhetô
gabb ágakban fejlôdik. élôsködôi. Késôbb kibújnak a az egyik nagy gemenci fûrész-
A hamvaskék alapon feke- darázslárvából, és azt kívülrôl üzem hatalmas farakásain. A nôs-
te bársonyfoltokkal díszí- fogyasztják tovább. tények a felhalmozott rönkökre
tett kifejlett bogarak forró Az aranyos díszbogár az Al- rakják le a petéiket, amelyek a fa
júniusi-júliusi napokon földön, a Duna déli szakasza feldolgozása miatt sajnos megsem-
rajzanak. A hímek egy- mentén került elô. Sokáig csak né- misülnek. A farakások ugyanezért
egy farakáson vagy tör- hány, Kalocsa mellôl származó pél- számos más erdei bogár számára is
zsön gyorsan szaladgálva dányát ismertük, amelyeket még a csapdának bizonyulnak. Ebbôl a
19. század végén gyûjtöttek. A nagy szempontból üdvözlendô az az erdé-
Dárdahere
a nôstényeket beengedik, testû, ragyogó színû és egyáltalán nem
zsákhordóbogár
szeti gyakorlat, amely szerint a fákat télen
de a többi hímet elûzik. rejtôzködô természetû bogár igazán kell kivágni, és még a vegetációs idô kezde-
Forró napokon gyakran feltûnô, hosszú évtizedeken át mégsem te elôtt el kell szállítani az erdôbôl. ❱
szárnyra is kapnak. A havasi cincér a Dunántúl neki
megfelelô erdeiben gyakori, néha akár tömeges is
lehet; az Északi-középhegységben azonban ritka.
Az aranyos díszbogarat
Tôlünk nyugatra és északra sok helyrôl már kipusz-
tult, Dél-Európa hegyvidékein azonban ma is sokfe- fôleg a gemenci
lé honos, és ott nem csak bükkfában fejlôdik. nyárasokban láthatjuk
A gyászcincért sokszor találjuk a havasi cincérével
azonos élôhelyen, bár tölgyesekben is elôfordul. Ez
a faj is kékesszürke alapon fekete foltos, azonban a
havasi cincértôl lényegesen különbözik,
ugyanis hártyás szárnyak híján repülésre
képtelen. A lomha mozgású, igen
kemény páncélzatú bogár leginkább
alkonyatkor és éjszaka mozog; nap-
pal elbújik, legfeljebb a farakások
és fatuskók árnyékos oldalán pil-
lanthatjuk meg. Ez a faj is a
Dunántúli-középhegység idôs
erdeiben gyakoribb.
Ritkaságok az Alföldön
Védett bogárfajaink többsége
– valószínûleg szintén szubjektív
okok miatt – a hegy- és dombvi-
déki erdôk lakói közül került ki,
noha a magyar tájra igazán jellemzô
fajok fôleg az Alföldön élnek.
A sarkantyús darázsbogár a homok-
puszták lakója. A Duna–Tisza közén az
utóbbi 30-40 évben Fülöpháza, Kunpeszér és
t
0 000 F
értéke 1
IPM ❱ 2011. január ❱ 35