Bár a két francia uralkodó között eltelt csaknem 50 év
uralkodásukban és jellemükben felfedezhetünk hasonlóságokat. Mindkét uralkodót kiváló hadvezérnek tartották, és nagyon kedvelték őket az emberek. Fontos különbség viszont, hogy míg I. Napóleon 1804-ben magát koronázta meg, addig Louis Bonaparte nem fogadta el a koronát, de viselte a császári címet. Életük során mind a ketten kapcsolatba kerültek az oroszokkal és a Habsburgokkal, bár egészen más módon. I. Napóleon 1810-ben benősült a Habsburg királyi családba, feleségül vette, és francia császárnévá tette Mária Lujzát. III. Napóleon viszont egészen máshogy került kapcsolatba a Habsburgokkal. 1858-ban a Szárd–Piemonti Királysággal titkos katonai szövetségi szerződést kötött, amely az Osztrák Császárság ellen irányult. Amikor az osztrák preventív támadás bekövetkezett és francia csapatok vonultak fel a szövetséges védelmében, kirobbant a szárd–francia–osztrák háború. További hasonlóság még, hogy mindkét császár háborúzott az oroszok mellett vagy ellen. I. Napóleon 1812-ben megtámadja Oroszországot és ezzel végzetes hibát követ el. Nem számol az oroszországi hideg téllel és a csapatok élelmiszer utánpótlásával. Mire visszatérnek Franciaországba a vesztes csatából, addigra a hadsereg háromnegyedét elveszítik. Louis Bonaparte az angolokkal támadást indított a Krím-félszigeten mert meg akarták gátolni az oroszokat, akiknek céljuk az Oszmán Birodalom feloszlatása volt Az angolokkal létesített kapcsolatuk is nagyban különbözött. Míg Bonaparte Napóleonnak nagy célja volt, hogy legyőzze az angolokat, és emiatt több csatát is indított, addig III. Napóleon szövetséget kötött velük az oroszok legyőzésére. Emellett mindkét császár Délkelet irányban gyarmatosított és jó hadvezér lévén sok sikeres hadjárattal írták be magukat a történelembe.