Debreceni gyalogos városnézés, első szakasz

Oláh Viktória
Szép napot, nagy szeretettel köszöntök mindenkit, Oláh Viktória vagyok, a mai napon én

leszek az önök idegenvezetője. A mai programunk során, Debrecen gyalogos városnézése a

Kálvin térről indul és a Déri Múzeumig tart. Vásárlásra, illetve mosdó használatra a Fórumnál

lesz lehetőség, ajánlom szíves figyelmükbe.

Debrecen már az ókorban is lakott volt több nép által is. A honfoglalásig főleg vándorló

életmódot folytató népek lakták. Nem voltak városfalak, hosszú széles árkok vették körbe

Debrecent. Egy ilyen védelmi rendszer még ma is látható, a neve: Ördögárok. Mivel ez egy

nyílt terület volt, ezért gyakori volt a fosztogatás és az elnéptelenedés. A Tisza egy vándorló

folyó volt, a Tócó-patak még mindig őrzi egy darabját. Namármost a Tisza egy lápos,

mocsaras vidék volt, mindenféle magaslat nélkül így nem volt rálátás az esetleges támadókra.

Debrecen három városrészből tevődik össze, Debrecen, Szentlászlófalva, és

Boldogasszonyfalva. Első írásos említése 1235-ben történt egy oklevélben. Magyarországon

ekkor írta meg II.András az aranybullát 1222-ben, az első királyi okiratot, ami a magyar

nemesség jogait először rögzítette, illetve ekkor tájt törtek be a tatárok Európába.

Mögöttem láthatóak Pázmándi Antal kerámiadíszei. Debrecen történelmét mutatja be az

alkotás, két régebbi térképet is láthatunk. Az egyik egy hortobágyi csikós inge, ami maga a

térkép a régi utcákkal és városkapukkal. Látható a híres hosszú szárú debreceni pipa, ami

azért volt olyan hosszú, hogy az ember a csizmája sarkán ki tudja ütögetni a parazsat, mert a

debreceni ember olyan büszke, hogy senki előtt nem hajol meg. A világon az első olyan város

volt Debrecen, ahol betiltották a közterületeken a dohányzást.

Itt, ahol állunk most a Kálvin téren, ennek helyén egykor a Debreceni család rezidenciája állt.

Nincs erről régészeti lelet, mivel minden éghető anyagból volt, és mivel a város többször is

leégett nem maradt hátra semmi, ha mégis, azt a polgárok elhordták az újra építkezésekhez.

Lehet vannak még leletek, de ahhoz mélyebben kellene keresni. Magasabb a mostani

tengerszint, mint az akkori mivel a törmelékeket csak elegyengették és arra építkeztek.

1
Debreceni gyalogos városnézés, első szakasz
Oláh Viktória
Debrecen egy gödörben fekszik, a nagytemplom csúcsa a Hortobágy tengerszint feletti

magasságával egyezik. Egyesek szerint erről a családról kapta a település a nevét, ők vezették

a várost. Debrecen volt a legnagyobb nemesi birtok abban az időben. Közülük a

legkiemelkedőbb Debreceni Dósa, tehetséges harcos és hadvezér, illetve Károly Róbert

barátja. A Dósa Nádor tér is róla lett elnevezve. 1317-ben Borsa Kopasz felett győzelmet

aratott Debrecen határánál, ez volt az úgynevezett Debreceni csata és a várát elfoglalta. Dósa

elküldte Borsa Kopasz fejét egy levéllel, és elismerést kap a királytól, földet és miegymást.

Károly Róbert után Nagy Lajos király vette át az uralmat, aki 1361-ben mezővárosi rangra

emelte a várost, így fejlődésnek indult Debrecen gazdasága. Ezekben az években tört ki a

világon a fekete halál, azaz a Pestis járvány. Egy kis érdekességként mondom, hogy az első

magyar céhlevelet 1398-ban nyerték a debreceni csapók, azaz posztószövők. A Csapó utca

(régebben Homok utca) erről a környékbeli foglalkozásról kapta a nevét, a gubacsapókról.

Ezek az emberek birka bundából készítettek különféle termékeket, ezzel ők lettek a leg

régebbi céh. A Csapó utca egy része sétáló utca, körülbelül a Fórumtól a főtérig. Számos

gasztronómiai szolgáltató cég található meg ott, például a Melange, a Black Sheep vagy a

Roncsbár, remekül el tudják itt tölteni a szabadidejüket.

Debrecen a második aranykorát Mátyás király uralkodása alatt élte. Itt egy kastély állt, amit a

Hunyadi család is birtokolt, illetve ebben a kastélyban lakott Szilágyi Erzsébet a családjával.

Hunyadi Mátyás a gyerekkorát Debrecenben töltötte és feltehetőleg itt játszadozott, ahol mi

most állunk. Nem tartózkodott itt uralkodása alatt, de kiváltságokat adott a városnak.

Debrecen iránti háláját több rendeletben is kifejezte, például 1458-ban a város fejlesztése

céljából felmentette a debrecenieket a kincstári adó fizetése alól. Mátyás király árumegállító

jogot is adott a városnak. Mátyás király anyja, Erzsébet is megerősítette a debreceni polgárok

szabad költözködési jogát. Mátyás utolsó Debrecent érintő intézkedései között szerepelt, hogy

felmentette a város lakóit mindenféle személyi és vagyoni adó fizetése alól.

2
Debreceni gyalogos városnézés, első szakasz
Oláh Viktória
Most sétáljunk át Csokonai Vitéz Mihály szobrához. Csokonai a Debreceni Református

Kollégium egykori tehetséges diákja. Azt mondják róla, hogy a korát megelőzte, a

legnagyobb európai gondolkodónak és költőnek tartják, mert akkoriban nem értették a

mondandóját, nem passzolt az akkori látásmódhoz. Csokonai híres debreceni író, költő és

műfordító volt. Debrecenben tanult az előbb említett Református Kollégiumban, és a

gimnázium ítélőszéke azzal vádolta, hogy az istentiszteletekről elmaradozott és „társait

magához híván az időt borozással és pipázással vesztegeti”, ezért azzal fenyegették, hogy

hivatalától megfosztják. Újra megsértette az iskola rendjét és újra az ítélőszék elé idézték, és

azzal vádolták, hogy az előadásokat nem tartja meg, a tanulók erkölcseit rontja, és egyes

tanárait személyükben is megsértette, így eltanácsolták a kollégiumból. Debrecenben róla lett

elnevezve a Csokonai Színház, bár a nevét 50 évre a megépülése után vette fel. A mögöttem

lévő szobor nem a valós ábrázolása mert nem tudjuk, hogy nézett ki valójában, szóbeszédek

alapján készült az ábrázolás. Nem volt ennyire délceg, igazából elég beteges és gyenge volt. A

szobor egy müncheni öntödében készült. A kis agyag figurán túl csenevésznek hatott

Csokonai alakja, ezért a nagyításnál úgymond vastagítottak rajta. A szobrot már sokszor

áthelyezték különböző átépítések miatt, ezért eredetileg nem itt lett felállítva.

A következő látnivalónk a Debreceni Vásárcsarnok azaz a Nagypiac, ajánlom szíves

figyelmükbe a szabadidejükben felkeresni, akár a jellegzetes debreceni páros kolbászt is

megkóstolhatják ott, illetve vehetnek paprikát vagy éppen fokhagyma füzért. Sokan

elmerengtek a régi időkben, hogy hogy maradhatott életben a város amikor úgymond semmi

nincs itt. Debrecen két kereskedelmi útvonal kereszteződésében fekszik, a só út és a

borostyánút vonalán. Ennek köszönhetően rengeteg kereskedő haladt át Debrecenen, és

általában nem hagyták el addig a várost amíg a lakosok igényeit ki nem elégítették a

portékáikkal. Debrecenben mai napig tartanak vásárokat például a karácsonyi vásár vagy a

Mihálynapi vásár. A Márton napokon is tartanak vásárt, illetve a Mangalica fesztivál is

3
Debreceni gyalogos városnézés, első szakasz
Oláh Viktória
egyféle vásár. A járványnak köszönhetően maradtak el vásárok, de igyekszik Debrecen újra

visszaállni a régi kerékvágásba. A város az erdőgazdálkodásnak köszönhetően is fenn tudott

maradni.

A következő úticélunk a Debreceni Zenede, az Alföldi Nyomda elődje. A reformáció

kezdetén Méliusz Juhász Péter a városba hívja Huszár Gált, aki menekül Kassáról az

ellenreformáció ellen a kálvinista Debrecenbe. Méliusz Juhász Péter ekkor szervezte a kálvini

irányú debreceni egyházat, ahol nagy szüksége volt nyomtatóra, de egyébként is támogatta a

nyomtatást. 1561-ben Huszár Gál megalapította az azóta is működő város nyomdáját. 2 évig

élnek itt a családjával, és sietve távoznak, a nyomdája jelentős részét hátra hagyta. Rossz

szóbeszédek szerint szeretett több nőt is szeretni. A mai nevén a Kodály Zoltán Zeneiskola az

Alföldi Nyomda elődje, hiszen a Zenedét csak később alapították meg. A Vár utcának azon

szakaszát egykor Nyomtató utcának hívták. Az 1848-49-es szabadságharcot elbukjuk, és

titkos ellenállásokat szerveznek, aminek hatására egyletek jöttek létre a kaszinók helyén, a

Habsburg ellenállás jegyeként. Megalakul a Zenedei egylet, hogy Debrecenben a zeneoktatást

mindenkinek elérhetővé tegyék. A polgárok összedobták a pénzt a Zenede megalapítására,

ahol magyar nyelven szándékoztak oktatni. Akkoriban nem volt gyakori a magyar nyelvű

oktatás, zenét tanulni is kiváltságnak számított. Máshol volt a székhelye, később épült a

Zenede épülete.