Debrecen történelmi jelentősége

Debrecen Magyarország második legnagyobb városa és Hajdú-Bihar vármegye székhelye.

Sokak számára cívisváros néven ismert.
Debrecen környéke már az ókorban is lakott volt, maga a település több falu összeolvadásából
alakult ki. Nagy Lajos királytól 1361-ben mezővárosi rangot kapott, melynek köszönhetően
fejlődésnek indult a gazdaság a marhakereskedés, az állattenyésztés, a kézműipar és számos
vásár is megrendezésre került. Debrecen
A reformáció nagy hatással volt a városra, Kálvin János tanai gyorsan terjedtek. Debrecen a
XVI. századtól kizárólag protestáns lakosságúvá vált. 1538-ban jött létre a ma is működő
Debreceni Református Kollégium. Többek között Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz
Mihály, Kölcsey Ferenc és Móricz Zsigmond is tanult itt. Az 1541-ben kezdődő török uralom
és Magyarország három részre szakadása során Debrecennek sikerült végig megőrizni a
függetlenségét. 1693. április 11-én, I. Lipóttól szabad királyi városi címet kapott Debrecen, és
a rang törvénybe iktatása feltételeként másfél évszázad után visszatért a városba a római
katolikus egyház. Debrecen ekkor már fontos kulturális, kereskedelmi és mezőgazdasági
központ volt.
1849 első felében, öt hónapra ide költözött a Magyarország kormánya, az országgyűlés, és ide
hozták a Szent Koronát, így Debrecen Magyarország ideiglenes fővárosa lett. Kossuth Lajos a
református Nagytemplomban mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását, Magyarország
függetlenségét április 14-én. 1857-ben Pest felől elérte a vasút Debrecent, a XIX. század
végén a nagyvárosi építkezések, fejlesztések révén a fővárost is megelőzve megépült a gépi
vontatású közúti vasút, a mai villamos elődje.
Az I. világháborút záró trianoni békeszerződés következtében Debrecen határközeli várossá
vált. A II. világháború végén a bombázások és más harci események súlyos károkat okoztak a
városban, az épületek több mint a fele megsemmisült. Debrecen közelében a Hortobágyon
egy jelentős tankcsata is lezajlott a szovjetek ellen 1944 októberében. 1944 végén és 1945
elején egy rövid időre ismét Magyarország fővárosa lett Debrecen, itt alakult meg december
22-én az Ideiglenes Nemzeti Kormány, ekkorra Kelet-Magyarország már szovjet megszállás
alatt állt. 1956. október 23-án – a budapesti tüntetést megelőzve – Debrecenben is
elkezdődtek a forradalmi események. Debrecenben lépett fel először a karhatalom a
tüntetőkkel szemben, az első lövések is itt dördültek el, és itt voltak az első halálos áldozatok.
Az rendszerváltás után Debrecen nagyütemű fejlődésnek indult. 1991 augusztusában II. János
Pál pápa Debrecenbe látogatott, amely a római katolikus és a református egyház
közeledésének szimbóluma volt. Közbenjárása révén 1993-ban megalakult a Debrecen-
nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye. A XXI. század első évtizedére Debrecen Kelet-
Magyarország gazdasági, közigazgatási, kulturális és oktatási központjává vált. Az ország
második állandó repülőterén beindult a menetrend szerinti légi forgalom. Napjainkra a
városban sok multinacionális cég telepedett meg. Debrecenben egyetem is működik, melyenk
nagyjából 30000 hallgató tanul.