Sopron város törtènete

476-1490
Scarbantia 476 után
Az V. Század elejèn ellensèges
támadások, tűzvèsz ès
földrengèsek áldozatául esett.
Kèsőbb Scarbantia a Nyugat-
Római birodalom bukása után
ugyan fennmaradt, de
színvonala nagy mèrtèkben
mèrsèklődött, ami főleg az
èpítèszetben mutatkozott meg.
 Suprun
 A népvándorlás során
Scarabantia hanyatlani
kezdett, később
a magyarok telepedtek itt
le, majd megerősítették a
római kori falakat és várrá
alakították a települést.
Ekkor nyerte el mai nevét
a város, Suprun nevű
Az avarok megèrkezte
A fenyegetőnek tűnő avarok
megèrkeztèvel 568-ban
mintegy 30-40ezer fő
nagyságú germán ès longobárd
törzs hagyta el Pannóniát. Az
ezt követő kèt èvben szlávok
kezdtek betèvedni, akiket az
avarok hamar le is győztek.
Az avarok legyőzèse I.
Nagy Károly 791-ben hadat
indított az avarok ellen a szavuk
megszegèse vègett. 795-ben az
avarok meghódoltak, majd
elszakadtak a Frank uralomtól.
Pippin vezetèsèvel újra hatalmas
sereg indult ellenük, ezzel az
avarokat legyőzvèn. Pippin az
általuk lakott területeket
szètosztotta.
Az avarok legyőzèse II.
A IX század elejèn Tódor,
keresztèny avar törzsfőnök
telepedett le Győr, Moson,
Sopron ès Vas vármegyènk
területère.
Kr.u 996-ban Gèza fejedelem
kiűzi a kereszt jelvènyèt.
Szt. István király megalapította
a Győri püspöksèget 1001-1009.
 Scarbantia újjászületèse

Az város újjáèpítèse a IX.

Században kezdődött meg.
Nèmet kèzművesek,
szőlőművesek ès zsidó
kereskedők települtek be a
városba.
 A városfal
A 4. században èpült városfalat a
nèpvándorlás során lerombolták
1092-ben Sopron várjobbágyai az
új határvár szerkezetű, földdel
erősített sáncát maradványaira
emeltèk. A faváz leègett, ès a
bedöngölt agyag salakká ègett.
Ez lett a titokzatos vörös sánc.
A 9-11. Században a règi római
városfalat kiegèszítettèk ès
felèpült a vár is.
 Megjelentek a
koldulórendek
Az iparűzők számát és arányát tekintve
Sopron ugyan jelentősen elmaradt a
valódi európai városok mögött, a XIV.
században mégis látványos urbanizációs
folyamat zajlott le a városban. Ebben az
időben erősítették meg falait, melyek
között megjelentek az első
magyarországi koldulórendek képviselői.
Ez a városiasodás egyik fokmérőjének
számított, hiszen a ferences és domonkos
szerzetesek elsősorban a fejlettebb és
Sopron Szabad Királyi
Város 
 1277-ben megnyitotta kapuit IV. László
király előtt, akinek így sikerült
visszafoglalnia, ezért jutalmul szabad
királyi várossá tette. Az oklevél fontos
állomása volt a fejlődésnek, melynek
eredményeképpen Sopron a XIV. századi
Magyarország legfontosabb – ún. tárnoki –
városai közé emelkedett.
Zsigmond uralkodása
alatt
 Sopron Zsigmond uralkodása alatt
(1387—1437) emelkedett az országos
jelentőségű városok sorába.
Lakossága a XV. század közepén
4000 főre becsülhető. 1402-ben
Pozsonnyal, Nagyszombattal és
Bártfával egyidőben kapott
árumegállító jogot. 
 Elzálogosít
ás
1441. február 25-én Luxemburgi
Erzsébet özvegy királyné Sopront
és környékét 8000 aranyért
elzálogosította III. Frigyes német-
római császárnak. A várost
csak Hunyadi Mátyás szerezte
vissza, aki 1463. július 19-én
megegyezett Frigyessel, hogy 80
ezer forintért visszaadta a koronát
és az elzálogosított területeket.
 Betelepülők
Az ekkor még feltehetően gyér
lélekszámú város fejlesztésére vonatkozó
írott forrásunk I. Károly 1324. január 29-
én, Visegrádon kelt oklevele, melyben
védelme alá veszi Sopronban véglegesen
letelepedni kívánó betelepülőket. A
megjelenő idegenek magukkal hozták a
nyugat-európai városforradalom
eredményeit, s ezzel jellegében is igazi
civitassá alakították a várost. A
polgároknak a nemesi városvezetéssel
szembeni fokozatos térnyerése a XIV.
Köszönjük a
figyelmet
Készítette: Marek Máté ~ Sárközi Rèka​