2017. 11. 06.

Diplomácia az
Oszmán
Birodalomban a XVI-
XVII. században
Szakirodalom
1. Ágoston Gábor: Háborő és béke az oszmánokkal. Rubicon.
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/haboru_es_beke_az_oszmanoknalHegyi Klára – Zimányi Vera:
Oszmán Birodalom Európában. Corvina, Budapest, 1986.
http://mek.oszk.hu/08900/08980/08980.htm#3 (2017. 10. 30. )
2. Gábor Ágoston: Információszerzés és kémkedés az Oszmán Birodalomban a XV–XVII. században. In:
Európa és az Oszmán hódítás. Budapest: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2014.
https://www.academia.edu/16854001/INFORM%C3%81CI%C3%93SZERZ%C3%89S_%C3%89S_K%C3%89
MKED%C3%89S_AZ_OSZM%C3%81N_BIRODALOMBAN_A_XV_XVII._SZ%C3%81ZADBAN
(2017.10.30.)
3. Kármán Gábor: Törökül tudó erdélyiekre is szükség volt a Portán. Sic itur ad astra 2006/1-2 http://mult-
kor.hu/20070301_torokul_tudo_erdelyiekre_is_szukseg_volt_a_portan?print=1 (2017. 10. 30.)
4. Kerekes Dóra: Diplomaták és kémek Konstantinápolyban. L’Harmattan, Budapest, 2010.
5. Matuz József: Az Oszmán Birodalomtörténete. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990.
6. B. Szabó János – Sudár Balázs A hatalom csúcsain Magyarországi származású renegátok az oszmán
birodalom poltikai elitjében.
http://real.mtak.hu/29102/3/B.%2520Szab%25C3%25B3-Sud%25C3%25A1r-reneg%25C3%25A1tok.pdf
(2017.10. 30.)
7. http://topkapisarayi.gov.tr/en/history (2017.10.31.)
 Konstantinápoly -
Isztambul

• 1453-ban foglalta el II. Mehmed

szultán
• 4 rész
• Konstantinápoly
• Galata-Pera
• Üszküdár
• Ejub
 Topkapi Szeráj

• 1478-1879-ig lakták a szultánok

• A díván tanácskozás helyszíne
• 6000 fős személyzete volt Nagy
Szulejmán idejében
• Ma múzeum található benne

Topkapı Palace Museum, Istanbul. © William J. Bowe

https://www.britannica.com/topic/Topkapi-Palace-Museum
• Udvarokra tagolódott, ebből 4 db volt.
• Az Első Udvarba a Hagia Sophia felé
néző Birodalom Kapu elnevezésű
főkapun át, kórház, janicsárudvarnak is
nevezték
• Második Udvarban található a Hárem
és a díván, adminisztrációs épületek,
konyhák
• Harmadik Udvar: kert, kincstár, hárem
déli oldala,
• Negyedik Udvar: szultán magánkertje
Topkapi Szeráj személyzete

• Kapidszik kb. 2000 fő - vezetőjük: kapidzsilar kethüdászi

• Bosztándzsik: kb. 3000 fő - vezetőjük: bosztándzsi basi
• Csausok - vezetőjük: csausbasi
Expansion of the
Ottoman Empire.
Encyclopædia
Britannica, Inc.
https://www.britannica.com/
place/Ottoman-Empire

Oszmán
terjeszkedés 1300-
tól 1683-ig. A
barna színnel jelölt
területeket foglalta
el Nagy Szulejmán
(1520-1566)
Szulejmán
uralkodása idejére
2,25 millió km2
terület.
Diplomáciai kapcsolatok I.
• Követek az oszmán földre lépéssel a Porta vendégszeretetét élvezték,
kíséretet kaptak
• A keresztényeket Pera vagy Galata városrészben szállásolták el
• Fényes pompával, díszes öltözetben fogadták a követeket
• A követség csak akkor érhetett célt, ha jelentős mennyiségű
ajándékkal és pénzzel érkezezett a tisztviselők lefizetésére
• Veszélyes vállalkozás volt, pl: több esetben is akasztottak fel
tolmácsokat, volt hogy fogságban tartották a követeket
Diplomáciai kapcsolatok
II.
• 1454-ben első állandó követsége Velencének
gazdasági érdekek miatt, információs központ.
• Franciák – Habsburgok ellenében szövetséges
keresés, gazdasági érdekek, levantei
kereskedelem.
• Angliai I. Erzsébet uralkodásától van követi
kapcsolat.
• Habsburg császár – közvetlen szomszéd, 1547-
1593-ig, majd 1610-1683-ig.

A szultáni tanács ábrázolása 1584-ben

http://turkinfo.hu/2016/07/29/elet-es-kozelet-a-xvi-szazadi-oszman-birodalomban-a-mufti-
hatalma/
Tolmácsok

1. Tartományi tolmácsok - pasák és bégek mellett teljesítettek

szolgálatot.
2. Utazó tolmácsok, akik a követségek mellett dolgoztak, de a követek
a hozott tolmácsok mellett Konstantinápolyban is fogadtak
tolmácsokat
3. Udvari tolmácsok, akik a szultáni szerájban, illetve a dívánban
dolgoztak. Tolmácsok lefelsőbb rétege. Számuk a XVI-XVII.
században általában 4–6 fő között mozgott
Tolmácsok szerepe
• A Portán az oszmánli nyelvet használták, amely arab, perzsa és török
szavak és nyelvi és nyelvtani elemek alkottak
• Követek Konstantinápolyban lakó európaiakat alkalmazták, akik csak a
szultáni kancellária engedélyező okiratának birtokában (berát)
birtokában dolgozhattak
• Sokszor több államtól is fizetést kaptak, megbízhatatlanok,
félrefordítások
• A Porta az isztambuli görögöket alkalmazta tolmácsként
• Iskolákat hoztak létre később, ahol a nyelvet tanulták, pl: Velence
1551-ben, franciák csak 1669-ben, Habsburgok 1674-ben
Kémkedés

• Követek
• Központ Velence és Raguzza
(Dubrovnik)
• Informális kapcsolatok
• Kereskedők
• Titkosírásokat használtak
Köszönöm a figyelmet!