Szabatka szabad, de az emberek még jobban sínylődnek ...

100 évvel ezelőtt történt a tragikum, Gömör megye 1542-ben behódolt be a töröknek. Így
jutott török kézre többek között Szabatkapuszta is, ami a legészakibb török erődítményé vált
ezidőben. A török hadak felismerték a hely stratégiai jelentőségét, és a Rima folyó szigetén
erődöt építettek. Az 1555 és 1560 közé tehető erődítési munkákból kivehették részüket a
rimaszombati polgárok és a környékbeli falvak lakosai is.1
1593-ban a Rima-parton császári, keresztény haderők gyülekeztek november eleje óta,
élükön Teuffenbach Kristóf kassai generálissal.2 Szabatka várát egy hetes ostrom után,
november 9-én szabadították fel Teuffenbach és Drugeth István hadai, akik ellen egy
négyszáz fős török sereg védekezett elkeseredetten. Egy héttel később, november 17-én a
császári csapatok Fülek várát is sikeresen felszabadították. Szabatkai pasa egy alagúton
keresztül menekült a vár égő romjai közül a “Papharasztjába”, ami a legközelebbi
hegyoldalban levő liget cserjéit jelenti. Hetekig élt itt bogyókon és gyökereken, miközben a
turbánjában kincsek, drágakövek voltak elrejtve, amiket semmire sem tudott felhasználni. A
deli pasa alakja megtört, ruhái rongyossá váltak, a szakállát és haját annyira megtépte a bozót,
a lakosok rémévé vált. Az asszonyok sötétben nem mertek kijárni, a gyerekeket a szökött
basával rémisztgették. Ez a helyzet egészen 1593-ig fennállt, amikor is két bátor
rimaszombati polgár, Lopocsy és Zarkóczi, a pokorágyi erdőben rőzsét szedett, s rábukkant a
beteges pasára. Éjjel rudakon hozták a városba, jól ráijesztve ezzel a városra. A város úgy
ítélte, a pasát Törökországba, Konstantinápolyba kell hazaszállítani. A pasa ezért óriási
jutalmat ígért, állítása szerint Mohamed próféta családjából származik, ráadásul főrendi
államhivatalt viselő rokonai vannak. A két polgár elhagyva családját hazakísérte a pasát,
ennek következtében egy évnyi távollét után még anyanyelvüket is elfelejtették.
Hazatértükkor ők hozták magukkal azt a sípot, amellyel a toronyőr azóta is jelzi azt az időt a
város tornyából, amikor a pasa megérkezett Rimaszombatba.3
Töröksíp ide vagy oda, ez az 1593-as csata jelentette a tizenötéves háború kezdetét a
megyében. Bár 1606-ban a zsivatoroki béke értelmében Gömör megye és a Kis-honti járás
Magyarország része maradt, Rimaszombat vállalta a kettős adózást a törököknek és a

1
Törökkori erődrom a Rima partján
https://ujszo.com/regio/torok-kori-erodrom-a-rima-partjan letöltés 2018. 12. 17. 22. 24
2
B. KOVÁCS István: Rimaszombat. A „gyükerek városa” /rendhagyó városkalauz/. Madách-Posonium. 2005.
45.
3
FINDURA Imre: Rima-Szombat szabadalmas város története. Budapest, 1894. idézi B. Kovács. 2005. 45.
Habsburgoknak a polgárok biztonságának megőrzése érdekében.4 A rimaszombati adók végett
a török fejedelmek több levelet is írtak, amiben meghatározták a város adóit és leírták, hogy
milyen feltételek kellenek ehhez, mind az adót szedő, mind az adózók részéről. Az első
levélben Bektas pasa egri helytartó meghatározta Rimaszombat évi adójának összegét 1600
január elején. A lakosság adója 1800 januárjától a következő: 1000 fekete gurus, 100 pint vaj,
100 pint méz, 100 kejl búza, 100 kejl szemestakarmány és néhány apró áru. 5 A következő az
egri pasa levele Múszá csavus egri káimmakámnak 1615-ben íródott. Rimaszombat városából
a bírók eljöttek és elmondták, hogy Ibráhim és Iszkender pasa káimmakámja ebben az évben
700 gurust vett el a lakóktól. Ezt a pénzt most ismét követelik. Az ősi kánun szerint az adót
évente kétszer Hizir és Kászim napján lehet csak beszedni. Ezért nem szabad már több pénzt
követelni a lakosságtól.6 Vezír Ali pasa, budai helytartó fremánja a következő levelet írta
1615 augusztusában. A füleki szandzsak egyik hasszája Rimaszombat városa a következő
dolgokat kéri: évente 1000 fekete gurus, 70 pint vaj, 70 pint méz, 70 kile liszt, 70 kile
szemestakarmány, 300 szekér széna, 350 szekér fa keszimet és a hivatalnokoknak 200 fekete
gurust dzsizjét fizessenek.7 Az egri kádinak és katonai parancsnokoknak a budai helytartó
megparancsolta, hogy ne engedjék meg a termények és a keszim újbóli behajtását ugyanabban
az évben Rimaszombat lakosaitól, ha az egri pasák az év folyamán felváltják egymást. Ez
a döntés 1636. márciusától volt érvényes. 8
Nehéz terheket cipelt Rimaszombat és környéke a török korban, de emberesen
helytállt, s nem törte meg sem a török, sem a Habsburgok uralma.

Forrásjegyzék:

 FINDURA Imre: Rima-Szombat szabadalmas város története. Budapest, 1894.

 BLASKOVICS JÓZSEF:
 B. KOVÁCS István: Rimaszombat. A „gyükerek városa” /rendhagyó városkalauz/.
Madách-Posonium. 2005. 45.
 B. KOVÁCS István: Gömörország. Egy tájhaza arcvonásai tényekben, képekben és
gondolatokban. Gömör-Kishont Múzeum Egyesület. Rimaszombat, 2009.
 BLASKOVICS József: Rimaszombat és vidéke a török hódoltság korában. Madách-
Posonium. Bratislava. 1995.

4
B. KOVÁCS István: Gömörország. Egy tájhaza arcvonásai tényekben, képekben és gondolatokban. Gömör-
Kishont Múzeum Egyesület. Rimaszombat, 2009. 44.
5
BLASKOVICS József: Rimaszombat és vidéke a török hódoltság korában. Madách-Posonium. Bratislava.
1995. 91.
6
BLASKOVICS. 1995. 107.
7
BLASKOVICS. 1995.110.
8
BLASKOVICS. 1995. 132.
 Törökkori erődrom a Rima partján
https://ujszo.com/regio/torok-kori-erodrom-a-rima-partjan letöltés 2018. 12. 17. 22. 24
 Feltárják a szabadkai török várat
https://24.hu/tudomany/2010/08/26/feltarjak-a-szabadkai-torok-varat/ letöltés 2018. 12.
17. 22. 04
 Titokzatos romok a Rima partján
https://ujszo.com/regio/titokzatos-romok-a-rima-partjan letöltés 2018. 12. 17. 22.05

 Rimaszombat – Szabadkapuszta vára

https://www.varak-hrady.eu/magyar/oldalak/rimaszombat_szabadkapuszta_vara letöltés
2018.12. 17. 22. 07