Dr. G. Tóth Magdolna - Gyümölcsészet

.. G...
DR. TóTH MAGDOLNA

~
GYUMOLCSESZET
88354.8
K 599.440
A könyv szerzői:
G99
DR. DÉNES FERENC
GöNDÖR JóZSEFNÉ DR.
DR. G. TóTH MAGDOLNA
KovÁcs SziLVIA
DR. SZABÓ ZOLTÁN
vARGA LÁSZLÓ
DR. VÉGVÁRI GYÖRGY
Lektorok:
DR. BRóZIK SÁNDOR
HARSÁNYI JóZSEF
egyes fejezetek lektorai:
Dr. Pedryc Andrzej (nemesítési részek)
Dávid Miklós (növekedési sajátosságok)
A fedőlapot tervezte:
JóZSA SÁNDOR
A rajzokat készítette:
Kis LÁSZLó
©Dr. G. Tóth Magdolna, 1997
ISBN: 963 04 9111 7
Kiadó:
PRIMOM Sz-Sz-B. Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány,
Vállalkozói Központ
Felelős kiadó: Kovács István
Készült:
Nyomdaipari Szolgáltató KKT, Debrecen
Felelős vezető: Balázs Jánosné
A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Karán előírt tankönyv,

az agráregyetemeken és főiskolákon ajánlott tankönyv
Előszó
Mások könyvéhez előszót írni merész vállalkozás. E sorok íróját az bátorítja

fel erre, hogy több mint fél tucat rokon témájú könyv szerzője volt az elmúlt 35
évben, és lévén a könyveknek is "gyermekei" (sőt unokái) így egy újszülött könyvet
is lehet - már pólyázatlanul megismerve - nagyapai szívvel szeretni és ajánlani.
Már címét olvasva: "Gyümölcsészet", tudjuk, hogy fajtaközpontos a
megközelítése, és ez alapvető is, mert - ahogy egykor utaltam erre - az újabb
fajták ismerete nélkülözhetetlen, mert minden kivágott fa helyére már más fajtát
vagy a régi javított változatát kell eltelepítenünk. Így a fajtaismeret tegnap is, ma
is a holnap tudományának tekinthető. Korunkban a termesztési ismeretanyag is
csak fajtaspecifikus lehet, mert fajták (fajtatípusok) szerint változik a fitotechnika
és sokminden más. A pomológia régebben- és idegen nyelveken ma is- nemcsak
a fajtaismeretet, hanem a gyümölcstermesztés tudományát jelentette, ahogy az
ampelológia a szőlőtermesztés egészét jelenti, a leíró ampelográfiával szemben.
"Gyümölcsészeti vázlatok" volt Bereczki Máté nagy művének címe 120 évvel
ezelőtt, aki ezzel nemcsak a fajtaismeret nek, hanem a gyümölcste rmesztés
egészének volt tudományos megalapozója hazánkban. Halálának centenáriumi
megemlékezésén tartott előadásomban kísérletet tettem a pomológia - amit
hagyományos szaknyelvünk szerint változatlanulgyümölcsfajta-ismeretnek tekintek
-négy korszakának jellemző elnevezésére. Ezek: az egykori fajtaleíró pornográfia,
korunk egzaktan mérő és számító pomometriája és gazdasági-piaci pomonómiáj a,
és a jövő fajtákat tudatosan tervező, biotechnológiát hasznosító pomozofiája. Nem
e szájátéknak beillő elnevezések használata, hanem jelentésük értelmezése a
lényeges. Az új igényeket megsejtve dolgoztuk ki két évtizeddel ezelőtt
fajtakísérletező munkatársaimmal "gyakorlati pomológiánkat", ami a termesztés
és piac vonatkozásait bővebben tárgyalta és a fajták vizuális felismerésé nek
megkönnyítése helyett, inkább azok adatszerű megismertetését kívánta szolgálni.
G. Tóth Magdolna és szerzőtársai ennél tovább léptek: a fajokjellemzését eddig
nem található mélységben adják, a korszeru adatbázissal számszerűsített
fajtaleírásokok, a fajtatársítás biológiai és szervezési szempontjai mellett a
génforrásokról és a fajtaelőállítás módszereiről is szólva, már a pomológia- elóob
jellemzett negyedik eljövendő - korszakának kapuján kopogtatnak. Századunk
legnagyobb pomológusa és legsikeresebb gyümölcsnemesHője Brózik Sándor
lektari véleményében úgy értékeli, hogy e könyv súralja egy "új fogalom" a
Tudományos Pomológia határát, és a "Gyümölcsfajtáink" című-előbb említett-
gyakorlati pomológiánk, jelentősen több új ismeretanyagot tartalmazó változata.
Valóban sok részlete tudományosabb annál, de reméljük azért nem kevésbé
gyakorlati. Talán azért is találja hasonlónak Brózik e két könyvet, mert egyik sem
közöl valamennyi fajtáról színes képet. Reméljük, hogy a gyümölcsfajtákat tárgyaló
szakirodalom polcán még el fog férni egy népszerű színes gyümölcsfajtaképes-
könyv is.
Számomra e könyv legnagyobb értéke az eredeti kutatáson, illetve megbízható
forrásokon alapuló sok hazai adat, a jól rendezett szakismeretek bősége és az ezekből
fakadó korszerű szemlélet. A leírtak szakmai helyességét és a finom részletek hű
visszaadását bizonyítja számomra, a fajtakísérletezés és minősítés jelenlegi vezetője,
Harsányi József értekezésének is beillő kritikus lektari véleménye, ami az OMMI
gazdag fajtakísérleti információanyagát is hasznosította e könyvben.
Az új könyv kéziratát lapozgatva magam is sok új at tanultam, és elkápráztatott,
hogy mennyit fejlődött l 0-15 év alatt ismeretanyagunk Ezért nemcsak azt kívánom,
hogy a jövő szakembereinek sikeres tankönyve legyen, hanem a tapasztalt
gyümölcskertészeknek is sok nélkülözhetetlen információt adjon az új "Gyümöl-
csészet".
Budapest, 1997. almaszüret idején
Prof Dr. Dr.h.c. Tomcsányi Pál

akadémikus
Tartalomjegyzék
A gyümölcsészet alapjai (Dr. G. Tóth Magdolna) 9

A gyümölcsészet történeti értékei ll
A pomológia és a gyümölcsészet fogalma ll
A hazai gyümölcstermesztés története 12
A gyümölcsészet nagy személyiségei 13
A gyümölcsészet jelentősége és tárgya 18
Gyümölcsészeti leírások és rendszerezésük 19
A gyümölcsészet legfontosabb alapfogalmai 20
Fajtaismereti alapfogalmak 21
Biológiai alapfogalmak 22
Technológiai alapfogalmak 24
A gyümölcsészet morfológiai alapjai 25
Almagyümölcsűek 29
Alma (Dr. G. Tóth Magdolna) 31
Jelentősebb államilag elismert és perspektivikus fajták 50
Kisebb jelentőségű államilag minősített fajták 68
Próbatermesztésre ajánlott fajták 70
Történelmi almafajták 79
Varasodás rezisztens almafajták 88
Államilag elismert és próbatermesztésre ajánlott fajták 96
Fajtaújdonságok fajtaértékelőknek és faiskoláknak 99
Körte (Göndör Józsefné dr.) lll
Jelentősebb körtefajták 123
Próbatermesztésre ajánlott ígéretes fajták 131
Piros héjú fajták 131
Erwinia rezisztens körtefajták 134
Történelmi fajták 136
Japán körte-nasi (Göndör Józsefné dr.) 141
A fajták ismertetése 146
Birs (Göndör Józsefné dr.) 149
Államilag elismert fajták 152
Egyéb fajták 155
Naspolya (Göndör Józsefné dr.) 157
A fajták ismertetése 158
Csonthéjasok 161
Őszibarack (Dr. Szabó Zoltán) 163
Sárgahúsú molyhos őszibarack fajták !75
Hazai termesztésre javasolható fajták 175
Fehérhúsú molyhos őszibarack fajták 180
Próbatermesztésre ajánlott fajták !82
Nektarinak 183
5
Ipari őszibarack fajták 190
Sárgahúsúak 192
Fehérhúsúak 193
Kajszi (Dr. Szabó Zoltán) 195
Szilva (Dr. Szabó Zoltán) 211
Európai szilvafajták 220
Japán típusú szilvák 227
Hazai termesztésre javasolt fajták 230
Fajtaújdonságok próbatermesztésre és fajtaértékelésre 232
Magyarországon tesztelt, fő fajtaként telepítésre nem javasolt 234
fajták
Cseresznyeszilva 236
Cseresznye (Dr. G. Tóth Magdolna) 237
Államilag minősített fajták 248
Meggy (Dr. G. Tóth Magdolna) 257
Állarnilag elismert fajták 264
A hazai meggynemesítés újabb eredményei 270
Bogyósgyümölcsűek 273
Szamóca (Dr. Dénes Ferenc) 275
Málna, szeder, szedermálna (Dr. Dénes Ferenc) 295
Nyári málna 304
Próbatermesztésre javasolt fajták 307
Őszi málna 309
Szedermálna 311
Szeder 312
Történelmi faj ták 315
Ribiszke és riszméte (Dr. Dénes Ferenc) 317
Piros ribiszke fajták 326
6
Fekete ribiszke fajták 332
Riszméte fajták 338
Köszméte (Dr. Dénes Ferenc) 341
Államilag minősített fajták 347
Áfonya (Dr. Végvári György) 351
Héjastermésűek (Dr. G. Tóth Magdolna) 355
Dió (Dr. G. Tóth Magdolna) 357
Államilag elismert fő árufajták 366
Próbatermesztésre alkalmas fajták 369
Mandula (Dr. G. Tóth Magdolna) 371
Keményhéjú fajták 377
Félpapírhéjú fajták 378
Papírhéjú fajták 379
Mogyoró (Dr. G. Tóth Magdolna és Varga László) 381
Állarnilag elismert fő árufajták 386
Gesztenye (Varga László) 389
A Nyugat-dunántúli termesztőtáj fajtái 392
Dél-dunántúli termesztőtáj fajtái 392
A Dunazug és Börzsöny hegységi termesztőtájba ajánlott fajták 393
Kultúrába vonható vad gyümölcsök 395
Fekete bodza (Dr. G. Tóth Magdolna és Kovács Szilvia) 397
Fajtaajánlat termesztoknek 400
Hazai fajtajelöltek 40 l
Új Külföldi fajták 401
Csipkerózsa (Kovács Szilvia) 403
Termesztett fajták 408
Fekete berkenye (Varga László) 409
Házi berkenye (Végvári György) 411
Homoktövis (Varga László) 413
Telepítésre javasolható fő árufajták 414
Húsos som (Kovács Szilvia) 415
Irodalomjegyzék 419
Fajtanévmutató 439
7
A GYÜMÖLCSÉSZET ALAPJA I
A GYÜMÖLCSÉSZET TÖRTÉNETI ÉRTÉKEI
A pomológia és a gyümölcsészet fogalma
A pomológia a latin pornum =alma (átvitt értelemben gyümölcs) és a görög

logos = tan, ismeret szavakból alakult ki. A tudomány eredete már a római, görög
és egyiptomi irodalomban fellelhető. Kezdetben főleg a vadon termő gyümölcsök
jellemzésével foglalkozott. A XIV-XVI. században kezd elválni az egyéb kerté-
szeti ismeretekrőL A XVII-XIX. századra önálló alkalmazott tudomány lett.
Fogalmát az idó'k folyamán többféleképpen értelmezték. Waugh a pomalógiát
a gyümölcsök tudományának tartotta. Wekerle 1887-ben a pomológia szót gyü-
mölcsismerésnek fordította, s a kertészet egyik ágához sorolta. Angyal Dezső l 926-
ban szintén gyümölcsismeretként értelmezi a pomológiát. Mohácsy Mátyás sze-
rint a pomológia a gyümölcsök tanulmányozását jelenti, a gyümölcstermő növé-
nyek és azok gyümölcseinek változatos testalakulásával foglalkozik (20). Brózik
Sándor meghatározásában a pomológia gyümölcsfajta-ismeretet illetve ismerte-
tést jelent (3). Tomcsányi Pál a gyümölcsfajta-ismeretet nélkülözhetetlen gazda-
sági információnak tartotta, s a gyümölcsfajtákról készített kézikönyvübek a gaz-
dasági pomológia alcímet adták. A Kertészeti Lexikonban (1968) Ákos szerint a
pomológia = gyümölcsfajta-rendszertan, a gyümölcsfajták rendszerezésével fog-
lalkozó kertészeti tudomány.
A gyümölcsészet szóval Bereczki Máté tanulmányaiban találkozhatunk leg-
először. 1882 és 1887 között írott "Gyümölcsészeti vázlatok" című tanulmányá-
ból idézek: "A gyümölcsészet, melynek a nevét az evangélista idejében tán nem is
ismerték, ma már az emberi nemnek egyik áldást hozó tudományává nőtte ki ma-
gát." A gyümölcsészet szót késóob többek között előszeretettel használta Angyal
Dezső és Mohácsy Mátyás is (l, 20, 21, 22). Rapaics Raymund Bereczki Mátét és
korának fajtaleíróit gyümölcsészeknek nevezte (24). Késóob e szép szó - mint
annyi szakmai történelmi érték-szinte kihullott a magyar szakirodalomból, s csu-
pán Bereczki Máté halálának l 00. évfordulóján az Országos Mezőgazdasági és
Minősítő Intézet által rendezett emlékülésen (1995. január) lopakodott vissza két
napra a szakmai szóhasználatba. Gyümölcstermesztésünk sokszínűsödéséhez is-
ll
mét szükség van egy körszerű szemléletű gyümölcsészel művelésére, s vele együtt
e szép szó használatára.
A gyümölcsészel fogalmat elődeink és kortársaink is többféleképpen értelme-
zik. Esetenként a gyümölcsészetet a pomológia szó magyar megfelelőjeként hasz-
nálják, de találkozhatunk az ellenkező véglettel is, amikor magát a gyümölcster-
mesztést illetik e szóval.
A jelenleg helyesnek tartható értelmezés szerint a gyümölcsészel a klasszikus
pomológiánál többet jelent, de nem helyettesítheti a gyümölcstermesztés szavun-
kat. A gyümölcsészel a gyümölcsfajok és fajtáik megismerését illetőleg megis-
mertetését szolgáló tudományrész, amely a gyümölcsfajták rendszerezése és azo-
nosítása érdekében a fajtaleírásokkal együtt a fajok minden lényeges tulajdonsá-
gait közli, s ismeretköre kiterjed a fajták előállításával és keletkezésével kapcsola-
tos tudnivalókra is.
A hazai gyümölcstermesztés története
A hazai gyümölcstermesztés fejlődése több korszakra szakaszolható (7, 24,

25). A gyűjtögetés korszaka i. e. II. évszázadig tart. Őseink gyűjtögetéssei szede-
gették össze a táplálékforrásuk lényegi részét alkotó gyümölcsszükségletüket. A
kezdeti gyümölcstermesztés korszaka az i.u. I. századtól az V. századig tartott. Ez
időszakban a magyarság ősei még a gyűjtögetés korszakában éltek, de hazánk
akkori területén a rómaiak már elkezdték a rendszeres gyümölcstermesztést. A
természetes gyümölcsösök kihasználásának korszakában Magyarország akkori föld-
je az V. századtól a XI. századig a népvándorlás állandó hullámzásában volt, míg
a magyarok birtokába nem került. A korszakban területünkön élő népek nemcsak
a vadon termő gyümölcsfák termését szüretelték, hanem elkezdték az erdei gyü-
mölcsösök kertszerű használatát is, de fákat még nem telepítettek. A kezdetleges
magyar gyümölcstermesztés korszaka a XI. századtól a XV. századig tartott. E
korszakra a tervszerűtlen telepítés mellett a fajták kis száma volt jellemző. A XV.
századtól napjainkig terjedő rendszeres gyümölcstermesztés korszakát nagy elő
deink négy szakaszra osztották (22, 24, 25).
A kezdetleges gyümölcsfajták használatának idejében (XV. század végétől a
XVI. század közepéig) még mindig kevés fajta létezett, de lényeges haladást je-
lentett a gyümölcsösök szabályos telepítése. A balkáni gyümölcsfajták meghono-
sadása idején a balkáni úton tömegesen beérkező fajták termesztésével a magyar
gyümölcs európai hírűvé vált. Megnövekedett a termesztett gyümölcsfajták szá-
ma (almából pl. 15 fajta volt). A magyar gyümölcskivitel többek között cseresz-
nyékkel és korai körtékkel kezdődött. A rendszeres gyümölcstermesztés első virág-
zásának időszaka a XVII. század második felében kezdődött, és átnyúlt a XVIII.
századba. E korszakban az uradalmi gyümölcsösökben termesztett fajták száma
!2
mintegy l 00-ra emelkedett. A negyedik szakaszban, a kereskedelmi gyümölcster-
mesztés elején, a XVIII. század végén és a XIX. század első felében, a gyümölcs-
fajták száma mérhetetlenül feldagadt. Ezt az időszakot a fajták szenvedelmes gyűj
tése jellemezte. Entz Ferenc orvos és gyümölcsész alapozta meg a tudományos
gyümölcsészetet az első magyar pomológiai mű kiadásával. A "Kertészeti füze-
tek" című művében egyes gyümölcsfajok morfológiai és biológiai jellemzőit és
ápolását ismertette. A tudományosan megalapozott gyümölcsészet felvirágzása a
XIX. század második felére tehető. Entz Ferenc halála után többek között Bereczki
Máté és Angyal Dezső munkássága gazdagította a magyar gyümölcsészet történe-
ti értékei t.
Az első világháború után a fejlődés a tradicionális iránytól a racionalitás felé
mozdult el. A gyümölcstelepítések céltudatosan a legjobb termesztési adottságok
és értékesítési lehetőségek alapján létesültek. Az ültetvények művelésében szere-
pet kaptak a gépek, s előtérbe került a tervszerű növényvédelem. A szakszerű
ápolás, a gondos válogatás és csomagolás nagymértékben javította gyümölcseink
piacosságát Az időszak nagy eredménye a gyümölcstermesztési körzetek kiala-
kulása. (22).
A szacialista nagyüzemi gyümölcstermesztés idején a lehető legteljesebben
gépesített agrotechnikai munkák és a minél jobban homogenizált fitotechnikai
ápolás jegyében nagyméretű gyümölcsösök létesültek. A termesztett fajták száma
jelentősen lecsökkent, s egyes gyümölcsfajok esetében előnytelenül egyoldalúvá
vált a fajták termesztésben való használata. A szakirodalmak (12, 13, 30) a fajtát
alapvető biológiai termelőeszköznek tekintették, amely meghatározza a termék
típusát és termesztésének módját. Új fogalmak (fajtahasználat, fajtapolitika, fajta-
igazgatás) jelentek meg, amelyek a fajtaválaszték felülről való irányítását jelezték.
Ebben az időszakban a fajtaismeret oktatása háttérbe szorult a technológiai isme-
retek mellett.
A gyümölcsészet nagy személyiségei

A gyümölcsészet történeti értékeihez és szakmánk gazdagításához nagyon sok
elődünk és kortársunk hozzájárult. A tudományterület művelői közül-saját isme-
reteim és a rendelkezésre álló szakirodalom (10, 14, 19, 20, 21, 22, 24, 25, 26, 29,
31) alapján - az alábbiakban azon gyümölcsészek tevékenységét értékelem, akik
tevékenységükkel elsősorban a gyümölcsészet tudományrész hazai értékeit gaz-
dagították.
Lippai János (1606-1666)

A pozsonyi Prímás-kert gondozója, a kert fejlesztő szakembere és jelentős ko-
rabeli szakirodalmak szerzője. Tapasztalatait a "Calendarium oeconomicum per-
petuum" (1661) és a "Posoni kert" három kötetében foglalja össze (1664-1667).
13
A kalendáriumban az egyes kertészeti növények- köztük a gyümölcstermő növé-
nyek - termesztésének naptári sorrendben esedékes munkáit foglalta össze. A
"Posoni kert" a hazai koltúrtörténet és kerlészettörténet emléke, szakmailag és
irodalmilag is kiváló alkotás. Harmadik kötete, a "Gyümölcsöskert" többek között
gyümölcsfajták leírását is tartalmazza. Lippai Jánost az utókor- méltán- a kerté-
szet atyjának tekinti.
Entz Fe rene (1805-1877)

Orvosi végzettsége ellenére nagyon sokat tett a gyümölcstermesztés fellendíté-
sért A hazai kertészeti szakoktatás megszervezője, kiváló szőlő- és gyümölcsfajta
kutató, az MTA levelező tagja. Pesti kertészetében 1853-ban magániskoiát nyitott,
1860-ban alapította meg a Budai Vincellér- és Kertészképezdét, amelynek igazga-
tója is volt 1876-ig. Bemutatta a gyümölcstermesztés és fogyasztás előnyeit Hang-
súlyozta: "Az a nép, amely nagy mértékben tenyészti a gyümölcsöt, egyszersmind
vagyonos, józan és erkölcsös." A korábbinál kevesebb, de értékesebb gyümölcs-
fajták termesztésére buzdított. Több magyar gyümölcsfajtát (pl. 'Téli piros pogá-
csa' írt le.
Bereczki Máté (1824-1895)

Neves pomológus és fajtakutató. Pestenjogot és nyelveket tanult. Elsősorban a
gyümölcsfajták iránt érdeklődött. Külföldi és magyar gyümölcsfajták begyűjtésé
vel, kísérleti értékelésével és leírásával rendet teremtett a fajták rengetegében, és
termesztési ajánlásokat is készített. Munkásságát belga, német és francia pomoló-
giai társaságok is elismerték azzal, hogy tagjaik közé választották. Négy kötetben
írta meg főművét, a "Gyümölcsészeti vázlatok"-at. Ezekben a gyümölcstermesz-
tés általános és termesztési tudnivalóin kívül többszáz gyümölcsfajtát írt le a lehe-
tő legalaposabban. "A gyümölcsök magyaros elnevezése" címmel cikket írt, s szor-
galmazta a gyümölcsfajták magyar elnevezését.
Budai József (1851-1939)

Kiváló természettudós, botanikus, pomológus és gyümölcsnemesítő volt, aki
Bereczki Máté tanítványának vallotta magát. Számos gyümölcsfajtát ismertetett a
szaklapokban, fajtaleírásait a tökéletesség igényével készítette. Alma-, körte-, őszi
barack fajták nemesítésével beírta nevét a szakmatörténetbe. Gyümölcsfajtáinak
számamintegy 35-re tehető. Nemesítési céljai közé tartozott a betegségekkel szem-
ben ellenálló fajták előállítása, de ezen kívül a hazai termesztőtájakra alkalmas
fajták előállítása érdekében jó minőségű külföldi fajtákat keresztezett hazai igény-
telen fajtákkaL Fajtáinak egy részét számára kedves emberekről nevezte el. Így
állította elő például a 'Budai Domokos' és a 'Bereczki Máté' nevű, az angol nem-
zeti fajtagyűjteményben máig fenntartott almafajtákat.
14
Angyal Dezső ( 1852-1936)
A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem jogelődje, a vincellérképző tanára-
ként és igazgatóhelyetteseként majd igazgatójaként óriási érdeme volt a kertészeti
felsőoktatás megalapozásában. A vincellérképzóből átszervezéssel létrehozott
Kertészeti Tanintézetet nemzetközileg is elismert felsőoktatási intézménnyé fej-
lesztette. 1898-ban az ő irányításával hozták létre a Budaörs Kamaraerdei törzs-
gyümölcsöst, amely a későbbiekben nemcsak a gyakorlati oktatás, hanem a fajta-
kísérletek és a fajtaelőállítás lehetőségét is biztosította. A gyümölcstermesztés tech-
nológiáját számos területen fejlesztette, de egész életében legfó'képpen a gyümölcs-
fajták kérdéseivel foglalkozott. Bereczki Máté után az ország legjelentősebb
pomológusa volt. Új külföldi gyümölcsfajták meghonosításával, hazai és helyi fajták
felfedezésével és leírásával a gyümölcsészet gyakorlati és történeti értékeit is gaz-
dagította. Elkészítette a tömeges termesztésre alkalmas gyümölcsfajták jegyzékét
A gyümölcsészet témakörében maradandó történelmi és szakmai értéket képvisel
a Mohácsy Mátyás által sajtó alá rendezett "Gyümölcsismeret" című szakkönyve.
Mohácsy Mátyás (1881-1970)

Eredeti neve: Machács Mátyás. Neves, több nyelven beszélő, világotjárt szak-
író, tanár és termelésfejlesztő. A Kertészeti Tanintézet egykori igazgatójaként el-
érte azt, hogy 1939-ben a tanintézet Kertészeti Akadémiává alakult. Az akadémia
első igazgatója és a Gyümölcstermesztési Tanszékének vezetője is volt. Kezdemé-
nyezésére 1923-ban az ország területén először alakítottak ki 65 gyümölcster-
mesztési körzetet. Létrehozták az Országos Pomológiai Bizottságot, amelynek első
elnöke lett. Rendkívül gazdag szakirodalmi munkásságát kiváló szak- és tanköny-
vek fémjelzik, amelyek nemcsak történelmi értékek, hanem még ma is hasznos
információkat tartalmaznak. A gyümölcstermesztési kutatás megalapozásával, gyü-
mölcstermesztési szakkönyveivel és monográfiáival, új gyümölcsfajták honosítá-
sával, több üzemi ültetvény telepítésével a magyar gyümölcstermesztés nemzet-
közi hímevét is megalapozta.
Magyar Gyula (1884-1945)

Több kertészeti szakterületet művelt. 1924-től haláláig a Kertészeti Tanintézet
majd Kertészeti Akadémia oktatója majd kutatója volt. Külföldi tanulmányútja
után a hazai gyümölcstermesztés és kertészeti nemesítés fellendítésén fáradozott.
A gyümölcstermesztésen belül elsősorban a fajták és a nemesítés iránt érdeklő
dött. Nemesített gyümölcsfajtái közül említést érdemel a 'Késői bronzos Elberta'
őszibarack és a 'Diósdi félpapírhéjú' mandula. A "Kertészeti növénynemesítés
15
munkaterve" című tanulmányában aktuális feladatokat fogalmazott meg. Többek
között ön termékenyülő meggyfajták előállítását, a 'Besztercei' szilva és a 'Jonathan'
alma szelekcióját szorgalmazta. Az Országos Pomológiai Bizottságban a fajtakör-
zetek kialakításán fáradozott. Többszáz szakcikkel gazdagította a hazai szakiro-
dalmat.
Korpanay Gyula (1888-1974)

Neves fajtakutató és nemesítő. Az FM szakelőadójaként és miniszteri biztos-
ként a köszméte fajtakérdés és növényvédelem megoldásán fáradozott. Az Orszá-
gos Pomológiai Bizottság tagjaként a legjobb gyümölcsfajták begyűjtésében és
elszaporításában volt vezető része. A Növényvédelmi Szakszolgálat egyik vezető
jeként az új gyümölcstelepítéseket ellenőrizte. Ezen kívül a Gyümölcstermesztők
Országos Egyesületének vezetője volt. Nyugdíjasként a Kertészeti Kutató Intézet-
ben a törzsfák kijelölésében hasznosította végtelen fajtaismeretét Többek között
az 'Arabitka G.' körte és a 'Szomolyai fekete' cseresznyefajta társnemesHője volt.
Szakirodalmi munkássága inkább csak az aktuális szakmai cikkekre terjedt ki.
Porpáczy Aladár ( 1903-1965)

A Fertődi Gyümölcskutató Vállalat jogelődjének igazgatójaként gyümölcsne-
mesítéssei és a gyümölcstermesztés korszerűsítésével foglalkozott. A gyümölcs-
fajok közül a körte, a szamóca, a málna, a szeder, a fekete ribiszke és a dió fajtaku-
tatásában és nemesítésében ért el kiváló eredményeket. A KÉE Gyümölcstermesz-
tési Tanszékének tanára és egykori vezetője. "A gyümölcstermesztés elméleti kér-
dései" című maradandó értékű alaptudományi könyve, valamint a héjas és bogyós
gyümölcsfajok nemesítéséről és termesztéséről írott szakkönyvei mindmáig olva-
sottak Számos ma is termesztett bogyós gyümölcsű fajtán (pl. 'Fertődi 1' fekete
ribiszke) kívül nevéhez fűződik a korábbi évtizedekben termesztett 'Fertődi E.1'
diófaj ta, és a jelenlegi választékbővítő fajták között szereplő 'Fertődi téli' almafaj-
ta nemesítése és néhány külföldi gyümölcsfajta honosítása.
Maliga Pál (1913 - 1970)

Híres és igen eredményes meggy- és kajszinemesítő, virágzásbiológiai kutató,
szakíró és tanár. A Kertészeti Akadémián Magyar Gyula egyik tanítványa és mun-
katársa volt. Hazánkban elsóK:ént dolgozta ki a meggy hibridizáció céljait, mód-
szereit és tudományos alapjait. Hibridizáció útján előállított korai érésű meggy-
fajtáinak (pl.: 'Meteor korai', 'Érdi bőtermő') előállításával forradalmi változást
ért el a hazai meggytermesztés fajtaösszetételében. Egykori nemesítő munkájának
eredményeiből még nemrégiben is állami elismerésben részesítettek meggy- és
kajszifajtákat ('Maliga emléke' meggyfajta és 'Pannónia' kajszifajta).
16
Tomcsányi Pál
Még ma is aktívan dolgozó és több tudományteriiletet művelő akadémikus. A
gyümölcsészeti tudományt többek között a klónszelekció és az organoleptikus bí-
rálatok módszereinek kidolgozásával gazdagította. Irányításával és szerkesztésé-
vel a Gyümölcs Fajtakísérleti Osztály munkatársai által írott "Gyümölc sfajták"
című gazdasági pomológia az utóbbi évtizedek legalaposabb fajtaismereli műve
volt. Kidolgozta a fajták értékelésére szolgáló szintetikus ökonómia i értékszámot,
s monográfiák és marketing szakkönyvek szerzőjeként hazánkban és külföldi or-
szágokban is ismertté tette magát. Hazánkban először tett kísérletet a pomológia
mint tudomány történeti feldolgozására illetve korszakolására.
Brózik Sándor
Még ma is aktív nemesítői és szakírói tevékenységet folytató igen eredményes
gyümölcsé szünk Évszázadunk legnagyobb magyar pomológusa, aki a pomológia
alapismereteinek megfogalmazásán túl a pomológiai rendszerek kidolgozásával, a
fajták számkulcsos rendszerű leírásával, alma, cseresznye, meggy, körte, birs, szil-
va és kajszi fajok fajtáiról készített részletes pomológiai leírásaival hosszú időre
maradandót alkotott. A fenológia és virágzásbiológia tudományteriilet egyik első
hazai tudományos művelője és módszereinek kidolgozója. Nemesítési eredményeit
számos cseresznye- és mandulafajta, cseresznye- és meggyfajták klónjai,
öntermékenyülő cseresznye fajtajelöltek reprezentálják.
Az említett személyeken túl az elődök között feltétlenül megemlítendő még

Bodor Pál (1773-1828), akit a régi gyümölcsfajták megmentőjeként tartanak nyil-
ván. Kiváló gyakorlati pomológusként és faiskolásként ismerték Glocker Károlyt
(1809-1879). Tamássy Károly (1806-188 5) "nemes passziója" révén több mint
400 alma- és körtefajta - közöttük 60 magyar fajta - leírásával írta be nevét a
történelembe. A kassai majd keszthelyi Gazdasági tanintézet tanára volt Villási
Pál ( 1820-1888), aki elsősorban szakirodalmi munkásságával (pl. "Gyümölcsészeti
és Konyhakertészeti Füzetek" című Iap, "A gyümölcstenyésztés tana" című könyv)
alkotott maradandó értéket. Az eredményes gyümölcsnemesító'k között említhető
Hankovszky Zsigmond (1864-1949), aki alma-, körte és kajszifajtákat állított elő,
s tőle származik a "rózsabarack" elnevezés is.
A nagy elődök közül nem a gyümölcsészet vagy a pomológia értékeit gazdagítot-
ta, hanem a termesztés fejlesztésében alkottak maradandót a következő személyek:
Rudinai Molnár István (1851-1920), Unghváry László (1856-1919), id. Velich Ist-
ván (1870-1960), Szakátsy Gyula (1897-1958), Szőts Sándor (1900-1958), Okályi
Iván (1900-1968), Nagy Sándor (1905-1970) és Fejes Sándor (1907 -1977).
Mindezeken túl a gyümölcsészet hazai gyakorlati értékeit új fajták nemesítésé-
vel Kovács Sándor (alma és meggy), Nyújtó Ferenc (kajszi), Tamássy István (kaj-
szi és mandula), Pejovics Bogdán (mandula), Szentiványi Péter (dió és gesztenye),
!7
ifj. Porpáczy Aladár (ribiszke, bodza), Szilágyi Kálmán (szamóca), Kollányi Lász-
ló (málnafélék), Harmat László (köszméte) is gyarapította.
A hazai gyümölcsészel szakmai értékeihez a nagy pomológusokon kívül mo-
nográfiák szerkesztésével hozzájárultak: Pethő Ferenc (alma), Gyúró Ferenc (kör-
te), Timon Béla (őszibarack), Nyújtó Ferenc (kajszi), Tóth Elek és Surányi Dezső
(szilva), Pór József és Faluba Zoltán (cseresznye, meggy), Szentiványi Péter (hé-
jasok), fff Porpáczy Aladár (ribiszkék és vad fajok), Kollányi László (málnák),
Szilágyi Kálmán (szamóca) Harmat László (köszméte), Papp János (bogyósok).
A gyümölcsfajok és fajták virágzás- és termékenyülésbiológiai sajátosságairól
készített összefoglaló kézikönyv szerkesztéséért Nyéki József, több gyümölcster-
mesztési tankönyv írásáért és szerkesztésért Gyúró Ferenc érdemel említést.
A gyümölcsészet jelentősége és tárgya

Mindenekelőtt sorra kell vennünk, hogy miért és kiknek van szüksége a pomo-
lógiai ismeretekre? E kérdés megválaszolása érdekében a nagy elődökhöz fordu-
lok, hiszen még ma is megszívlelendők hosszú ideje írott gondolataik. A miért
kérdésre Bereczki Máté válaszol: "Tanuljuk meg ennek a tudománynak legalább
az ABC-jét és nemcsak egy-ketten, hanem minél többen, és azonnal rájövendünk
az orvosságra, mellyel silány gyümölcsöt termő fáinkon segíthetünk."
Angyal Dezső szerint szinte senki nem nélkülözheti a gyümölcsészeli ismere-
teket, de fó'ként a következó'knek van szükségük erre az ismeretre. Apomológusnak,
legyen hivatása avagy csak hobbija a fajták gyűjtése és megismerése. A haszon
gyümölcstermesztőnek, hogy tudja, mi hová ültethető, hogyan termeszthető, s hogy
új fajtákkal kísérletezgessen. Ajaiskolai tulajdonosnak, hogy jó fajtákat szaporít-
son, s megbízható szaporítással a "tucat faiskolások fölé emelkedhessék". A ke-
reskedőnek, s kicsit a vásárlónak is, hogy ne legyenek a piac balekjai. A konzerv-
gyáros nak, hogy jó árujához alkalmas fajtákat vásároljon. A vendég/ősnek, hogy
kiváló fajtáink hírét messzi földekre vitesse. S végezetül szüksége van pomológi-
ára az egyéb botcsinálta kertészeknek, mindennemű kerti munkásnak, a szépen
felszaporodott tolvajvilágnak, hogy körmüket augusztusban ne vájkálják még a
kőkemény 'Hardenpont téli vajkörte' gyümölcseibe. (l)
Angyal Dezső követőiként és stílusában a sorhoz hozzáteszem, hogy gyü-
mölcsészeli ismeretre szüksége van még a kertészeti marketing szakembereknek,
hogy mosószerek és dezodorok helyett kiváló új gyümölcsfajtáinkat szakszerűen
és eredménnyel reklámozzák. A növényvédelmi szakmérnöknek, hogy növényor-
voslás céljából csupán a célnak és a fajta igényenek megfelelő mennyiségű és
erősségű "méreggel" szennyezzék gyümölcseinket A biotechnológusnak, hogy
jövőbe tekintő kísérleteikhez a gazdasági célokat is ismerjék. A környezet- és ter-
mészetvédőnek, a tájépítőnek, hogy a gyümölcsnemesítés csodáinak tekinthető
ellenálló fajtákkal s egyéb tájba illő gyümölcsfákkal gazdagítsák kis térségünk
!8
növényflóráját. A hobbikertek tulajdonosainak s közöttük az ökológiai gazdálko-
dónak, hogy biokertjeik terméséből nem csupán az élővilág alacsonyabbrendű tagjai,
hanem az emberek is élvezettel fogyasszanak.
A gyümölcsésze t tárgya a gyümölcstermő növény- a faj, fajta vagy klón. Fel-
adata ezek tanulmányozása, tulajdonságainak leírása, jellemzése és értékelése, il-
letve rendszerezése és meghatározása. További feladata szempontokat adni a leg-
alkalmasabb termónelyek kiválasztásához, a fajok fajtáinak termesztéséhez és fel-
használáshoz. (3, 7)
A jelenben és a közeljövőben a minőségi és gazdaságos gyümölcstermesztés
érdekében a gyümölcsészet keretében tanulmányozni kell a gyümölcstermő nö-
vény minden tulajdonságát. Ismerni kell a fajok termónelyi igényét, növekedési
sajátosságait, fenológiai és termékenyülésbiológiai ismérveit, a termés (gyümölcs)
főbb jellemzőit, alkalmassági értékmérőit és táplálkozásbiológiai értékét A ter-
mesztés tárgya a gyümölcsfajta (klón), ezért még a fajták kiválasztása előtt meg
kell ismerni azok morfológiai és biológiai tulajdonságát, termesztési igényeit, va-
lamint minőségi és mennyiségi teljesítóK:épességét. Mindezen ismeretek a fajok
taxonómiai és nemesítési alapjaival együtt teszik alkalmassá a tudomány elsajátí-
tóit arra, hogy a gyümölcstermesztést mérnöki szinten műveljék és fejlesztését
értelmiségi szinten szolgálják.
Gyümölcsészeli leírások és rendszerezésük

A pomológiai leírások a gyümölcstermő növények alaktani és biológiai tulaj-
donságait ismertetik. A leírásokban szereplő tulajdonságokat Brózik három cso-
portba (vegetatív szervek tulajdonságai, generatív szervek tulajdonságai és bioló-
giai tulajdonságok) sorolta, s az egyes gyümölcsfajok esetében - a hazánkban
előforduló tényleges adatok alapján- kidolgozta a fajták számkulcsos leírására
szolgáló módszert, amely a fajták objektív összehasonlítására is lehetőséget ad.
A vegetatív szervek tulajdonságai közé tartozik a gyümölcstermő növények
növekedési erélye, a korona (bokor) habitu sa, sűrűsége, a termőrészek képződésé
nek helye, a vessző és hajtás tulajdonságai. A reproduktív szervek tulajdonságai
közüla gyümölcs (termés) nagysága, alakja, egyéb külső jellemzői (pl. kocsány-
hosszúság), színeződése és belső jellemzői (pl. húsminőség, íz, beltartalom, hasz-
nos részek aránya) szinte mindig leírásra kerülnek, de indokolt esetben fajtabé-
lyegként a virág vagy virágzat tulajdonságai vagy a fajoktól függően egyéb gyü-
mölcsjellemzők (pl. maghoz kötöttség) is jellemzést nyernek. A biológiai tulaj-
donságok közülleggya krabban a virágzási és érési időt, az eltarthatóságot, a ter-
mékenyülési viszonyokat, a biotikus és klimatikus ellenállóságot és tűrőképessé
get taglalják a leírások. (6, 7) Negyedik tulajdonságcsoportként megemlíthetők
még az ún. alkalmassági értékméró'k (pl. alanyokkal való kompatibilitás, agro- és
titotechnikai igény).
19
Lényegében az új fajták és fajtajelöltek egyfajta számkulcsos leírását teszik
lehetővé az UPOV (Nemzetközi Fajtaohalmi Szervezet) irányelvekben fajonként
a fajtatulajdonságokra kidolgozott táblázatok. Ezen táblázatok alapján végzik el a
fajtajelöltek értékelését arra vonatkozóan, hogy megfelelnek-e a megkülönböztet-
hetőség és a kiegyenlítettség követelményeinek (DUS vizsgálatok). Ez esetben
ugyancsak a vegetatív, generatív szervek tulajdonságait értékelik teljes aprólékos-
sággal, s a tulajdonságok kifejeződésének számszerű értékeléséhez ismert fajta-
példákat közölnek.
A pomológiákfelosztása
A pomológiákat Brózik a megismertetés célja, mélysége és történelmi fejlődé
seszerint három fő csoportba csoportosította (6, 7). Az ún. részleges leíráson ala-
puló pomológiák a vegetatív és generatív szervek tulajdonságainak és a biológiai
tulajdonságok leírására vállalkoznak. Ezt a leírási módot többek között a pomoló-
giai zsebkönyvek vagy atlaszok, a faiskolai fajtaleírások és egyéb gyümölcsfajta
ismertetők esetében alkalmazzák Az ennél teljesebb, részletes leíráson alapuló
pomológiák az elóbbinél részletezett teljes alaktani és biológiai tulajdonságokon
túlmenően a tulajdonságok csoportosítására is vállalkoznak. Ilyenek a
fajtaösszehasonlító vagy fajtameghatározó pomológiai könyvek. A legrészletesebb
leírásra törekvő managrafikus pomológiák az előbbi csoportban említett részletes
leíráson túl a fajok származásával, elterjedésével, a fajták tulajdonságaik szerinti
csoportosításával és gazdasági jelentőségével is foglalkoznak. Ide tartoznak az
általános pomológiai művek, a gyümölcsfajonkénti termesztési szakkönyvek és a
gyümölcsészeti monográfiák.
Egy másik kérdés a pomológiák korszerusége, amelyet nem a fenti rendszerbe
való tartozás határoz meg. Korszeru leírásnak nevezzük azt, amelyik új fajták aján-
lásamellett a már ismert fajtákról újabb eredményeket és tapasztalatokat közöl, s
annak megválaszolására is vállalkozik, hogy a fajták mennyire felelnek meg a
korsze1ű termesztés követelményeinek. Korszeru leírás lehet tehát akár egy szóró-
lap vagy faiskolai fajtaajánlás éppúgy, mint egy teljes tudományos feldolgozással
készült monográfia.
A GYÜMÖLCSÉSZET LEGFONTOSABB ALAPFOGALMAI

A faj- és fajtaleírásokban nagyon gyakran emlegetett fogalmak meghatározá-
sához és rövid magyarázatának elkészítéséhez a vonatkozó törvényeken, rendele-
teken és UPOV ajánlásokon kívül a gyümölcsészet korábbi művelőinek kéziköny-
veit(3,5,6,7,8,9, ll, 12, 15, 16, 17, 18,20,21,22,23,27,28,30)vettemalapul.
20
Fajtaismereti alapfogalmak
Fajta. Azonos rendszertani egységhez tartozó, egy genotípus vagy genatípus ok
kombinációja által meghatározott tulajdonságokkal jellemezhető, más populáció-
tól megkülönböztethető, egynemű, és tulajdonsá gaiban állandósu lt növények
összessége.
Keletkezésük szerint a gyümölcsfajták lehetnek hibridek, rügymutációk, szelek-
táJt klónfajták, tájfajták, ismeretlen eredetű fajták és transzgénikus fajták.
Klón. Egyetlen egyedből ivartalan úton szaporított és továbbszármazó növények
összessége.
A gyümölcsfajták általában klónfajták. Klónfajta keletkezh et
a) generatív úton keletkezett egyed vegetatív elszaporításával,
b) valamely növényrészen bekövetkezett örökletes megváltozás (szoma-
tikus mutáció) izolálásával és elszaporításával,
c) klónszelekció útján kiválogatott egyed vegetatív elszaporításával (gazda-
ságilag vagy biológiailag eltérő az egyed, nem szükségszerű a morfológiai eltérés).
Gyökérnemesfajta. Angolul "sc ion cultivar" kifejezéssel illetett olyan gyümölcs-
faj ták, amelyek a szokásos alany-nemes kombinációban való termesztés helyett-
a hagyományos vegetatív vagy biotechnológiai módszerrel való szaporítás után -
saját gyökéren gazdaságosan termeszthetó'k, s megfelelnek a fajtákkal szemben
támasztott DUS követelményeknek.
Transzgénikus fajta. Biotechnológiai módszerrel növénytranszformáció útján
előállított olyan fajta, amely az eredeti fajtától a génátvitellel bevitt új tulaj-
donság(ok)ban különbözik. A vonatkozó rendeletek alapján az így előállított faj-
tákat külön jegyzékekben számon tartják, hogy előállításukról a fajta használóit
vagy a termés fogyasztóit tájékoztathassák. Az ilyen szervezetek vizsgálata csak a
készülő külön törvényben foglalt előírások teljesítését követően kezdhető meg.
Fajtaleromlás. A vegetatív szaporítás során a fajták gazdasági értékének csökke-
nését előidéző tulajdonságváltozás. A leromlás okai lehetnek: l. betegségek, ame-
lyek a vegetatív szaporítású, genetikailag homogén állományban fellépő új kóroko-
zó rasszak megjelenése után tömegesen terjednek, 2. "negatív" mutációk.
Fajtafenntartó nemesítés. Szabványban meghatározott nemesítői tevékenység,
amelynek célja az, hogy a fajta minősítéskor meglevő tulajdonságai értékcsökke-
nés nélkül fennmaradjanak.
Fajtaválaszték. Az adott területen, meghatározott idő alatt termeszthető fajták
köre. Megkülönböztetünk országos fajtaválasztékot (makroszortiment) és üzemi
fajtaválasztékot (mikroszortiment).
Fajtaváltás. Új fajtára való áttérés. Tomcsányi szerint megkülönböztethető bio-
lógiai, ökonómiai vagy piaci és technológiai fajtaváltás. Biológiai fajtaváltás ese-
tén a fajta termékjellege (típusa) nem változik meg, legfeljebb minőségben javul
21
vagy nagyobb teljesítményű illetőleg egészségesebb lesz. Piaci fajtaváltás esetén
az új fajta megjelenése egyben új terméktípust is magával hoz. A fajtaváltásnak
számos indítéka lehet. Fajtaváltásra lehetszükség például a termesztés jövedelme-
zőségének fenntartásához vagy növeléséhez, új termesztési módszerekre való át-
térés esetén, a megváltozott gazdasági feltételek miatt, vagy ha a piaci verseny ezt
indokolja.
Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI). A növénytermesztés terü-
letén a fajták (közöttük a gyümölcsfajták) állami elismerésének eló'készítése céljá-
ból az állami elismerésre bejelentett fajták vizsgálatával és a szaporítások engedé-
lyezésével megbízott intézmény illetve hatóság. További feladata a nemzeti fajta-
jegyzék közzététele. A gyümölcsfajtákban a Szőlő- és Gyümölcsfajtakísérleti Osz-
tály az illetékes.
UPO V. Új Növényfajták Nemzetközi Fajtaoltalmi Szervezete. Előírásainak be-
tartását a tagországok saját jogalkotásokkal érvényesítik. Magyarország 1983-ban
csatlakozott a szervezethez.
Államilag elismert gyümölcsfajta. Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő
Tanács ajánlására a Földművelésügyi Minisztérium által elfogadott fajta, amely a
Szőlő- és Gyümölcsfajtakísérleti Osztály döntése alapján fő árufajtaként vagy vá-
lasztékbővítő fajtaként az elfogadott néven forgalomba hozható.
Fajtajelölt. Állami elismerésre bejelentett, minősítési (DUS és teljesítményi)
vizsgálat alatt álló gyümölcsfajta.
Nemzetifajtajegyzék. Az állami elismerésben részesített gyümölcsfajták lénye-
ges adatait tartalmazó közhitelű nyilvántartás, amely közli a hazánkban külön en-
gedély nélkül szaporítható (államilag elismert és szaporításra ideiglenesen enge-
délyezett) gyümölcsfajták évenként aktuális listáját.
Gyümölcsfajták védjegye. A gyümölcsfajták neveihez egyre gyakrabban oltal-
mazott védjegyet is kapcsolnak a (fó'ként külföldi) nemesítő vagy forgalmazó in-
tézmények. Ezeket a védjegyeket csak azok használhatják, akik a védjegyjogo-
sulttól erre engedélyt kaptak. (A nemzetközi előírások ellenére ezen névjegyeket
nagyon gyakran fajtanévként is használják.)
Biológiai alapfogalmak
Fenológiaifolyamat. A tenyészidőszak alatt (a rügypattanás kezdetétől a lomb-

hullás végéig) fenológiailag megfigyelhető jelenségek összessége.
Fenológiai menet. A fenológiai folyamatnak az a része, amely idő alatt lezajlik
egy-egy azonos növényi rész kialakulása és fejlődése. A gyümölcsfajok esetében
Brózik a kihajtás, virágzás, érés és lombhullás meneteket különít el.
Fenológiaifázis. A fenológiai meneteken belül egymástól jól elkülöníthető ki-
sebb szakaszokat jelöl. A vegetatív rügy ek esetében Bró zik a rügypattanás, rügy-
22
fakadás, szétválás, kiterülés és lombosodás, a generatív rügyek esetében a rügy-
pattanás, rügyfakadás, szétválás, kiterülés, virágbimbó pattanás, virágbimbó faka-
dás, sziromlevelek szétválása, kiterülése és sziromhullás fenofázisokat különít el.
Fenológiai stádium. A fenológiai fázisokon belül megkülönböztethető szaka-
szok (pl. a virágzás fenofázison belül a bibe fényes, termékenyülésre alkalmas és a
bibe elbamult, termékenyülésre alkalmatlan szakasza).
Rügydifferenciálódás (virágrügyképződés). A rügyek vegetatív tenyészőkúp
jának átalakulása virág- vagy virágzatkezdeménnyé. Ez hosszú, akár8-10 hóna-
pig is tartó szövet- és szervképző folyamat, amely a vegetációs időszak végéig
gyors ütemű, a téli időszakban lassan folytatódik, s tavasszal ismét gyors tovább-
fejlődéssei fejeződik be. A különböző gyümölcsfajok virágrügyképződése az adott
gyümölcsfajrajellemző szervképzési folyamatokon keresztül valósul meg. A rügy-
differenciálódás naptári vagy relatív időpontjának megadásánál a rügydifferenci-
álódás kezdetétjelöljük meg, amely alatt az éppen induló szövettani és morfológi-
ai átalakulás szakaszát értjük.
Virágzáskezdet. Amikor a gyümölcstermő növényen a virágbimbók 1-5%-a ki-
nyílt.
Teljes virágzás (fővirágzás). Amikor a virágok legnagyobb aránya (százaléka)
van kinyílt, funkcióképes állapotban. Ez általában akkor következik be, amikor az
összes virágbimbó 50-80%-a már kinyílott.
Virágzás vége. Amikor a virágbimbók 95-1 00%-a már kinyílott.
Virágzástartam (a virágzási idő hossza). A virágzás kezdetétől a virágzás végé-
ig terjedő időszak.
Megporzás. A virágpor valamilyen közvetítéssel (legtöbbször szél vagy rovar)
a bibefejre kerül és ott megtapad.
Hatékony megporzási időszak. A petesejt élettartama és a pollentömlő embrió-
zsákig való behatolásához szükséges idő különbsége.
Dichagárnia Az ivari tájak fejlődésének eltérése, a gyakorlatban abban nyilvá-
nul meg, hogy a bibe funkcióképessé válása és a portok kinyílása nem esik egybe.
Ha a pollen érik korábban, akkor nőelőzésről (proterandria), ha a bibe "érik be"
előbb, akkor hímelőzésről (proterogínia) beszélünk.
Kleisztogámia (zárvavirágzás J. A virágban bimbó állapotban (a virág kinyílása
előtt) következik be az obligát önmegporzás.
Kompatibilitás (összeférhetőség). Amikor két fajta (egyed) között termékeny
ivari kapcsolat lehetősége áll fenn, vagyis az ivarsejtek egyesülése zavartalanul
végbemegy, és a termékenyült petesejtből életképes utód fejlődik.
Inkompatibilitás (összeférhetetlenség). Amikor az ivarsejtek egyesülését vala-
milyen genetikailag meghatározott tényező gátolja. Az inkompatibilitási gátlás
jelentkezhet a bibén, a hibében és a petesejtben. (Az oltási inkompatibilitás szó a
faiskolai gyakorlatban az alany- és nemes fajta összeférhetetlenségét fejezi ki.)
23
Gyümölcskötődés. Az a jelenség, amikor a virágzás után a megtermékenyült
virágból képződött gyümölcskezdemények fejlődésnek indulnak és gyümölcsként
a fán maradnak.
Öntermékenyülés (autofertilitás, autokompatibilitás). Gyakorlati szempontból
öntermékenyülésről akkor beszélünk, ha a gyümölcsfajta (klón) önmagában tele-
pítve, a saját virágporával való megporzás eredményeként a gazdaságos termesz-
téshez megfelelő mennyiségű termést hoz, s a gyümölcsökben csíraképes magvak
képződnek.
Önmeddőség (idegentermékenyülés, autosterilitás, autoinkompatibilitás). Gya-
korlati szempontból öntermékenyülésről akkor beszélünk, ha a gyümölcsfajta
(klón) önmagában telepítve nem hoz megfelelő mennyiségű és csíraképes mag-
vakkal rendelkező termést, vagy ha dicbogárnia miatt az öntermékenyülés aka-
dályozott.
Természetes parthenokarpia. Szabályos megtermékenyülés nélküli terméskép-
ződés, a magház rendszerint valamilyen rendellenes stimuláló hatás következté-
ben növekedésnek indul és terméssé fejlődik. A gyümölcsökben nincsenek mag-
vak vagy a létrejött magvakból nem fejlődik csíra.
Apomixis. Megtermékenyülés nélküli magképződés, a gyümölcsökben jól fej-
lett magvak vannak. A keletkezett magvak genetikailag kiegyenlítettek
Metaxénia és xénia. A megtermékenyített fajta gyümölcsén (termésén) az ide-
gen (apai) virágpor hatásának- a külső és belső jellemzó'k megváltozásában -
való megmutatkozása.
Természetes gyümölcshullás. A gyümölcsök többnyire hormonális hatásokra
bekövetkező hullási periódusai. A gyümölcstermő növények többségénél három
hullási periódus (virágzás utáni, júniusi és érés előtti) különíthető el.
Gyümölcsfejlődés. A megtermékenyülés után a gyümölcs három egymásba át-
folyó szakaszon (növekedés, érés és öregedés) való átmenete.
Technológiai alapfogalmak
Alternancia (szakaszos terméshozás j. A kevés termést hozó (kihagyó) évek és

a nagy termésű (spontán termő) évek váltakozása. Többnyire a fajták öröklött tu-
lajdonsága, de kiváltásában szerepe lehet még az előnytelen környezeti hatások-
nak (pl. fagykár) vagy a szakszerűtlen termesztési gyakorlatnak (pl. gyümölcsrit-
kítás elhanyagolása a spontán termő évben) is.
Apadási veszteség. A tárolás során a gyümölcs tömegében bekövetkezett csök-
kenés.
Romlási veszteség. A gyümölcsök romlásából adódó tárolási veszteség, amely-
nek oka élettani változásokban vagy gombás betegségekben keresendő.
24
Egyszerű tároló. A tároló belső légterének hőmérséklete és páratartalma csak a
nyílászárók célszerű csukásával vagy nyitásával korlátozott mértékben szabályoz-
ható.
Változatlan légterű tároló (VL). Olyan gyümölcstároló, amelyben a hőmérsék
let és a relatív páratartalom szabályozható, s szükség szerint a termen belüli lég-
csere is kívánság szerint megoldható. A hűtés módja szerint megkülönböztetünk
közvetlen hűtésű, közvetett hűtésű és köpenyhűtésű tárolókat
Szabályozott légterű tároló (SZL). A tárolóban levő gyümölcs légzésének lassí-
tása érdekében a tárolónak nemcsak a hőmérsékletét és páratartalmát, hanem a
betáro lt gyümölcsök igényének megfelelőell a légtér co2 és 02 tartalmát is szabá-
lyozzák. Sass két klasszikus változatát kölönbözteti meg: a) egyoldalú szabályo-
zott légterű tárolás (csak a co2 tartalmat szabályozzuk), b) kétoldalú szabályozott
légterű tárolás (a co2 és 02 tartalmat is szabályozzák).
ULO tárolás (alacsony oxigéntartalmú légtérben tárolás). A szabályozott lég-
terű tárolásnak egy speciális típusa, amikor a tároló oxigéntartalmát nagyon ala-
csonyan (kb. l%) tartják s rendszerint a C0 2 tartalmat is erősen lecsökken tik. Az
arra alkalmas fajták esetében nagyon meghosszabbíthatja a tárolási időt, de nem
minden fajta gyümölcse bírja ezt a tárolási módot.
Á GYÜMÖLCSÉSZET MORFOLÓGIAI ALAPJAI

A gyümölcstermő növények testalakulása fajonként és sokszor fajtánként is
nagyon eltérő. A fajokra jellemző legáltalánosabb jellemzők alapján termesztett
gyümölcstermő növényeink Gyúró nyomán az l. táblázatban bemutatott csopor-
tokba sorolhatók (ll, 14).
l. táblázat:
Gyümölcstermő növények csoportosítása hajtásrendszerök alapján

(Gyúró nyomán)
Gyümölcsfák Bokorszerű Csejék Félcserjék Éveló'k

kisebb fák
alma birs piros ribiszke málna szamóca
körte naspolya fekete ribiszke szeder
nasi mandula köszméte szedermálna
cseresznye mogyoró riszméte
meggy csipkebogyó
őszibarack homoktövis
kajszi bodza
szilva áfonya
dió fekete berkenye
gesztenye húsos som
házi berkenye japánbirs
25
A fák és a bokorszerű kisebb fákjellemzője az, hogy a föld feletti hajtásrendsze-
rük két fő részre - a törzsre és a koronára - tagolódik. A törzs a gyökérnyak és a
legalsó korona-elágazás közötti rész, amely a föld alatti gyökérrendszert és a koronát
kapcsolja össze. A gyümölcsfa koronája a törzs felett elágazott ágrendszer. Gyúró
megkülönböztet természetes, mesterséges és alakított koronákat. A korona sűrűsége
szerint nagyon sűrű, sűrű, közepesen sűrű és ritka koronákat különböztet meg. A
nagyon sűrű korona esetében a korona egész térfogatát hajtásképletek töltik ki. A
másik végletnek tekinthető ritka koronájú fák vázágai alig ágazódnak el, és az oldal-
ágak között sok az üres tér. (13). A fák csoportjába tartozó gyümölcsfajták fajtáinak
többségére jellemző az akrotóniás (csúcs i) elágazási rendszer, de ettől eltérő esetek
is vannak, amelyekre a fajok ismertetésénél kitérünk. Az egyes gyümölcsfajok fajtá-
ira jellemző természetes koronaalakokat és a növekedési erély szerinti csoportokat a
fajok növekedési sajátosságainál mutatjuk be.
A cserjék esetében a föld feletti hajtásrendszer közvetlenül a föld felett elága-
zódik. A fajok fajtáinak többségére jellemző a bazitóniás (alapi elágazási rend-
szer) s a cserjetörzsből való megújulási képesség. A bokor babitusa és elágazási
rendszere fajtánként eltérő lehet, ezért bemutatásukra a faj- és fajtaleírásoknál ke-
rül sor. A félcserjék sajátos alakulatok, hiszen föld feletti részük két évig él, s
fajonként eltérő módon a megújulás a földfelszín alatt képződött különböző rü-
gyekből történik. A szamóca évelő tőrózsás gyümölcsfajunk, fejlődésének, lom-
bozatának sajátosságait és a növények részeit a faj jellemzésénél mutatjuk be.
Az év különböző időszakaiban a koronában a következő koronarészek találha-
tók meg: ágak (5 évnél idősebb), gallyak (2-5 éves), vesszők (egy éves lombtalan
szárképlet), hajtások (tenyészidőszakban a fán levő első éves lombleveles szár-
képlet), rügyek, lomblevelek, virágok és gyümölcsök.
A gyümölcstermő növények rügyeit több szempont alapján csoportosíthatjuk
(ll, 12, 13, 18). Kihajtás szerint megkülönböztetünk alvórügyeket és hajtórügyeket
Az alvórügyek közé tartoznak azok a hajtásrügyek, amelyek egy vagy több évig
nyugalmi állapotban maradnak. A hajtárügyek kialakulásuk után rögtön kihajtanak
és azokból valamilyen hajtásképlet fejlődik. Fejlettség szerintfejlett és fejletlen rü-
gyek különíthetóK: el. Fejletlen rügyek általában a vesszóK: alapi részén vagy a rövi-
debb vesszóK: oldalán képződnek. Helyzetük, elhelyezkedésük szerint megkülön-
böztethető magános, csoportos, csúcsrügy, végálló rügy, oldalrügy és rejtett rügy.
Gyümölcstermő növények esetében egyrészt a vesszóK: visszametszése után a leg-
felső rügyet nevezzük végálló rügynek, de egyes gyümölcsfajok esetében (pl. mo-
gyoró) gyakran a hajtások végén végálló rügy képződik a csúcsrügy helyett.
A rügy ek minőségük vagy tartalmuk szerint két fő csoportba sorolhatók (ll,
18). A hajtásrügyek keskenyek, megnyúltak, hosszúkásak, s kihajtás esetén belő
lük kizárólag csak hajtás fejlődik. A nagyobb és duzzadtabb kinézetű, virágot fej-
lesztőrügyek a belőlük képződő generatív hajtásképletek szerint speciális nevek-
26
kel illethet61c A szó pontos értelmében virágrügyr61 akkor beszélhetünk, ha a
rügyb61 csak reproduktív szerv (virág vagy virágzat majd termés) fejl6dik.
Amennyiben a rügyb61 a virágon (virágzaton) kívül még levelek is fejl6dnek, ak-
kor vegyesrügyr61 kell beszélnünk. Egyivarú virágokat fejleszt6 gyümölcsterm6
növényeinknél a n6virágrügy kezdeményét tartalmazó rügyet termősrügynek, a
porzós virágzat kifejl6dését biztosítót barkarügynek nevezzük.
A vesszők keletkezési idejeszerint ismerünk első- és másodrendű hajtásképle-
teket. Az els6rendű vesszó'k a vegetáció megindulásakor közvetlenül a hajtás, il-
letve vegyesrügyb61 képz6dtek. A másodrendű vessz6k pedig az els6rendű hajtás
leveleinek hónaljában lev6 rügyb61 fejl6dnek a vegetáció meghatározott id6sza-
kában. Másodrendű vesszó'k általában azokon a fajtákon gyakoriak, amelyeknél
gyenge a csúcsi elágazódási hajlam. Er6s apikális (csúcsi) elágazódási hajlam ese-
tén nem vagy csak ritkán fejl6dnek másodrendű vessz6k, de az 6szibar::tck eseté-
ben akár termó'korú fákon is el6fordulhatnak.
Rendeltetésük vagy funkciójuk alapján megkülönböztetünk növekedési és ter-
mővesszó'ket. Van olyan eset, amikor nincs éles elkülönülés (pl. 6szibarack). A
növekedési vesszők beérett, többnyire csak hajtásrügyet tartalmazó hajtáskép letek.
A gyümölcsterm6 növényen elfoglalt helyzetük szerint léteznek:
vezérvesszők: csúcs ill. végálló rügyekb61 fej16dnek, s a vázágak és a sudár
hosszanti növekedését biztosítják;
olda/vesszők: oldalrügyekb61 képz6dnek, többnyire a term6részek alapját
képezik;
fattyúvesszők (vízhajtások): id6sebb részekb61, rejtett rügyekb61 törnek el6;
tővesszők: a gyökérnyakból törnek el6 (pl. t6sarjak a cserjéknél ill. félcser-
jéknél, fák esetében az alanyokból el6tör6 vesszó'k);
gyökérsarjak: a gyökéren képz6dött járulékos rügyekb61 képz6dnek (pl.:
málna, meggy, szilva).
A termővesszó'kre fajonként vagy fajcsoportonként eltér6 hoszzúság illetve rügy-
alakulás jellemz6, ezért azokat a fajok növekedési sajátosságainál jellemezzük
részletesen.
A gyümölcsterm6 növények reproduktív szervei a virágok és a termések. Ezen
szervek felépítését és f6bb jellemz6it az egyes gyümölcsfajoknál jellemezzük
27
ALMAGYÜMÖLCSŰEK
29
Alma
"szeretnék
almából várost,
egész köztársaságot..."
Pablo Neruda: Óda az almához
(Somlyó György fordítása)
Táplálkozásbiológiai érték
Az alma az egyik legnépszerűbb gyümölcs, az egészséges táplálkozás szerves

része. Beltartalmi jellemzői: víztartalom: 90%, szénhidráttartalom: 9-14%,
almasavtartalom: 0,4-1 ,O g/1 00 g, C-vitamin tartalom: 5 mg/1 00 g, B-vitamin tar-
talom: l 00 1-1gll 00 g, makro- és mikroelem tartalom. A gyümölcs táplálkozásbio-
lógiai értékét nem elsősorban a beltartalmi adottságok, hanem ezeknek az él vezeti
szempontból kedvező aránya, magas rosttartalma (1.3%) sa hazai klímánkon ki-
alakuló, csaknem utolérhetetlen íze adja.
A friss alma fogyasztásának igen kedvező az étrendi hatása. A magasabb
életszínvonallal jellemezhető országokban egész évben folyamatos az almafo-
gyasztás. A közismert aforizma szerint: "Naponta egy alma, az orvost távol tart-
ja!"
Az asztali almát legtöbbször étkezés után desszertként szalgálják fel. E szokás
még a régi római időkre vezethető vissza, hiszen már akkor felfedezték az alma
emésztést elősegítő hatását (84). Régi irodalmakban hosszú leírásokat találhatunk
az alma gyógyászati alkalmazásáról is. Egyes gyógyítási tradíciók még a XIX. sz.-
ban is tartották magukat, s az almának az egészség fenntartásában illetve a fogak
karbantartásában betöltött szerepét még ma sem vitatjuk. Emellett manapság e
népszerű gyümölcs a fogyókúrás étrendek elengedhetetlen fogása.
Az almából nagyon sokféle feldolgozott termék készíthető. Hazánkban ennek
kapcsán sokan csak a szűrt vagy rostos almalére és a sűrítményre gondolnak.
Pedig az almából készíthető még fagyasztott szelet, aszalvány, szósz, befőtt, ala-
csony alkoholtartalmú lé, bébiétel, bor stb.( 132) Ki hinné, hogy korunk legnép-
szerűbb üdítőitalának, a Coca-Colának is fontos alkotóeleme az almasűrítmény?
31
Mindamellett az alma a konyhaművészetben is nagyrabecsült alapanyag (84,
121). Gyorsan elkészíthető pl. főzve, héjjal vagy héj nélkül, s forrón vagy hidegen
tálalható. Fogyasztható sülve, párolva vagy pirítva, egészben, megtöltve, szeletel-
ve, felaprítva, reszel ve vagy pépként-önmagában vagy mint tökéletes kiegészítő
je más é teleknek. Édes- de nem túlságosan, savas- de nem húzós, enyhíti a húsok
zsíros érzetét, a halfélék sós, a gabonatermékek domináns ízét. Lehet belőle tölte-
lék, saláta, ragu, pástétom, almatorta, sütemény, kenyérfélék, gyümölcskrémek,
zselé, dzsem, savanyúság, édesség, gyümölcslé, likőr stb. S mint az étkezési ros-
tok, a vitamin és kálium forrása, az alma neked is jó!
Génforrások
Rendszertanilag az alma a Rosaceae család Pomoidae alcsaládjába tartozik. A
házi alma származását a hazai botanikosok még nemrégiben sem ismerték (118).
Ez egy összetett hibrid, amely évezredeken keresztül fejlődött, s Korban és Skirvin
(63) javaslatára a termesztett alma nemzetközileg elfogadott tudományos neve:
Maius Xdomestica Borkh. A termesztett fajták kialakulásában nagyon sok fajnak
volt szerepe, amelyek közül csak .a bizonyítottan legjelentősebbeket soroljuk fel
(130, 23, 84, 68).
Maius sieversii (Lodeb.) M. Roemer- Kizil alma:
Minden bizonnyal a termesztett alma fő őse. Közép-Ázsiában, a Tien-Shan
hegységtől a Kaszpi-tenger széléig még ma is mindenütt megtalálható (84). A fajt
nagy formagazdagság jellemzi. Orosz botanikosok és amerikai expedíciók részt-
vevői (29, 30, 68) Kazahsztánban és különösen Alma-Ata ("Almák atyja") kör-
nyékén a vadon termő fák között a gyümölcs színében, alakjában és ízében olyan
nagy különbözőségeket találtak, mint amilyeneket a házi almánál tapasztalunk
Ez a rendkívül alakgazdag terület tehát minden bizonnyal a házi alma származási
központj a.
Maius orientaiis Uglitz. ex Juz.- Keleti vagy kaukázusi alma:
Ez a kisázsiai faj szintén hozzájárult a termesztett alma genetikai anyagához. A
Kaukázus vad faja. Sokáig eltartható, de kesernyés ízű gyümölcsöt terem. Magyar
leírások szerint ( 118) l 0-20 m magas tövistelen fát nevel.
Maius syivestris (L.) Mill.- Európai vadalma:
E faj őshonos Nagy-Britanniától kezdve Európán keresztül a Balkán-hegysé-
gen át egészen Észak-Törökországig. Apró, fanyar, zöldessárga gyümölcsöket te-
rem. Anglia és Ny-Európa kesernyés-csípős ipari almafajtái valószínűleg e fajból
fejlődtek ki. A kesernyés-édes almák feltehetően e fajnak az ázsiai fajokkal való
kereszteződésének leszármazottai. Magyar botanikosok szerint ( 118) közepes ter-
metű fát nevel (l O m).
32
Maius baccata (L.) Borkh.- Szibériai vadalma:
Kelet-ázsiai alapfaj. Igen hidegtűrő és kisméretű (kb. l cm átmérőjű) gyümöl-
csöket terem (130, 84). Hazai leírás (118) szerint közepes méretű (lOm) fát nevel.
Rendkívüli fagyrezisztenciával rendelkezik. A termés savanyú, csészéje lehulló.
Maius prunifoiia (Willd.) Borkh. - Kínai vadalma:
Ugyancsak kelet-ázsiai alapfaj. Nagyobb gyümölcsű (kb. 2 cm átmérőjű), kis
esővé összenövő, a gyümölcsön maradó csészével rendelkezik. Fája kis vagy kö-
zepes termetű.
Maius mandzsurica (Maxim.) V. Komarov- Mandzsuriai vadalma:
Termése kb. l cm átmérőjű, csészéje lehulló.
Ahol a Maius sieversii elterjedési területe átfedésbe került a fenti fajok valame-
lyikével, minden bizonnyal kereszteződésnek kellett történnie, nagy formagazdag-
ságot eredményezve.
Jelenleg a termesztett almafajták többsége diploid (2n=34). A tripioidok (2n=51)
két diploid fajta vagy ritkábban tetraploid x diploid illetve diploid x triploid fajták
utódaként keletkeznek. Öröklődési esélyük elenyésző, hiszen két diploid fajta utó-
daként átlagosan 0,3% arányban keletkeznek, de erőteljesebb növekedésük s jó
gyümölcstulajdonságuk révén a szelekció során nagyobb az esélyük a kiemelésre.
Ennek eredményeként a termesztésben a tripioidok már kb. 10%-os arányt képvi-
selnek. Közülük néhány világfajtává vált (pl. 'J onagold', 'Mutsu' ). A tetrapioidok
(2n=68) diploid fák kiméráiként vagy igen ritkán triploid x diploid fajták utóda-
ként keletkezhetnek. Hexaploid növényeket tripioidok ko lehicinnel való kezelése
után nyerhetünk Az utóbbi két típusnak nagyon hosszú a juvenilis fázisa, s az
ebből eredő késői terrnőre fordulás miatt a termesztésben sincs számottevő jelen-
tőségük. (53). A mesterségesen előállított haploid növények csak nemesítési szem-
pontból jelentősek.
Az almát alany és nemes részekből álló oltványként termesztjük A fajták saját
gyökéren való termesztése iránt a 80-as években mutatkozott nagy érdeklődés, de
az ilyen fák változó (többnyire erős) növekedésemiatt a termesztésben nincs szá-
mottevő szerepe (53).
A fajtaelőállítás módszerei és céljai

Az almatermesztés kezdetével kapcsolatban több feltételezés létezik. Bizonyos
forrásmunkák (pl. 91) szerint az alma több évezred óta szerepel a termesztés ben.
Eléggé meglepő módon alma maradványokat találtak pl. Jerikónál, a Jordán völ-
gyében és Anatótiában (84).
Akultúrfaj (Maius Xdomestica) különböző típusainak illetve fajtáinak termesz-
tése is nagyon régi keletű. Majdnem biztos, hogy a házi alma a rómaiak közvetíté-
sével került Európába. A III. században a rómaiaknak volt köszönhető az első
33
ültetvények létesítése a mai Franciaország, Spanyolország és Nagy-Britannia terü-
letén. A késó'bbi századokban az almatermesztés megőrzésében és felújításában nagy
szerepe volt néhány uralkodónak (pl. Nagy Károly), de fó'ként a különböző szerzete-
si rendeknek Az almatermesztés széleskörű terjedése a XII. században kezdődött.
Ekkor keletkeztek az első névvel ellátott fajták, és az akkori szaporítási lehetőség
nek megfelelőenezek magjai a táguló világ minden pontjára eljutottak. (84) .
Az almanemesítés a XVII. században Európában, Franciaországban kezdődött,
amikor magvetésből származó csemetékből fajtákat különítettek el (pl. 'Renet',
'Kalvil'). Tudományos alapon, tudatos keresztezéssei először Thomas Andrew
Knight (1759-1835) állított elő új almafajtákat. Ő állapította meg először, hogy az
új fajták célszerűbben előállíthaták úgy, ha az egyik gyümölcsfajta virágporát egy
másik fajta virágára juttatjuk. E kezdeti lépések után az almanemesítés történeté-
ben az alábbi nemesítési módszereket alkalmazták. (8, 53)
Ismert vagy ismeretlen eredetű magoncok szelekciója. A termesztésben legsikere-
sebbnek bizonyult fajták nagy része így keletkezett. Példaként a 'Golden Deliciaus',
'Jonathan', 'Red Delicious' említhető meg, amelyeket az USA-ban az árutermesztés
kezdetén létesített magoncültetvényekben fedeztek fel. További példa a 'Mclntosh',
amelyet Kanadában egy legelőt szegélyező magoncsövényből emeltek ki.
Keresztezéses nemesítés. A világfajták árutermesztésben megismert előnyös
tulajdonságainak örökítése céljából több országban megkezdődött a hibridizáció
kétféle útja: a) ismert anya- és apafajták keresztezése, b) ismert anyafajták sza-
badbeporzású magoncainak felnevelése. Az első módszerrel állították elő pl. az
USA-ban a' Jonathan' és 'Golden Delicious' keresztezésével a 'Jonagold' fajtát, a
b) pontban említett út tipikus példája pedig a 'J o nathan' magoncaiból hazánkban
kiemeit fajta, az 'Éva'.
A hibridizáció még ma is nagyon elterjedt a legjelentősebb betegségekkel
(venturiás varasodás, almafalisztharmat, baktériumos ágelhalás) szemben rezisz-
tens fajták nemesítésében. Számos esetben a szülőfajták kiválasztásakor a rezisz-
tencia génjét vagy génjeit örökítő vad fajokhoz is visszanyúltak, s a nem rezisz-
tens kultúrfajták szüló'ként való felhasználásával- ún. módosított visszakereszte-
zések alkalmazásával- több további generáció után állítják elő a mai rezisztens
árufajtákat. A jó minőségű rezisztens fajták hibridizációba való bevonásával már
gyorsabban bővíthető a rezisztens árufajták választéka. (14, 32, 33).
Az alma genetikai jellege miatt az öröklődésmenet a tulajdonságok többségé-
ben kevéssé kiszámítható. Az öröklődés dominancia viszonyai alig ismertek. A
tulajdonságok egy része monogénes öröklődésű. Példák: Co gén: oszlopos habi-
tus, Rt (B) gén:. antociános pigmentáció, V 1gén: venturiás varasodással (Venturia
inaequalis (Cke.) Wint. szembeni rezisztencia, Pl 1 gén: lisztharmat (Podosphaera
leucotricha (Ell. et. Ev./SALM.) rezisztencia. (69, 79, 15, 62). Számos lényeges
34
tulajdonságra viszont a poligénes meghatározottság jellemző: pl. termóK:épesség,
gyümölcsméret, gyümölcsalak, lisztharmat rezisztencia (53).
Tennészetes mutációk kiemelése. Az almánál nagyon gyakori a rügyek örökletes
megváltozása, s ilyen módon sok fajtával bővült a fajtaválaszték A mutációs válto-
zások egyik típusa az, amikor a megváltozott tulajdonság egyetlen gén módosulásá-
ra vezethető vissza. Ilyen például az intenzívebb piros gyümölcsszín megjelenése a
'Jonagold'-ból keletkezett 'Jonagored' fajta esetében. Gyakori a növekedésijelleg
megváltozása a gyengébb növekedésű, mérsékeltebben elágazódó, rövid ízközű egye-
dek megjelenésével (pl. a 'Golden Delicious' fajtából keletkezett spur habitusú
'Golden Spur' vagy a 'Mclntosh' fajtából keletkezett oszlopos habitusú 'Wijcik').
A gyümölcsszín és a növekedési jelleg együttes megváltozására példaként a 'Star-
king' -ból keletkezett 'Redspur Delicious' fajta említhető. Mivel a mutációk nem-
csak pozitív, hanem negatív irányban is megváltoztathatják a tulajdonságokat, ezé11
az almafajták esetében fokozott jelentősége van a fajták pozitív tulajdonságainak
megőrzése érdekében végzett fajtafenntartó nemesítésne k
A mutáció speciális esete az ún. "nagy" vagy "óriás" mutációk. Ilyenkor nem
gén-, hanem ploiditás változás következik be. Az óriás mutációk tetraploidok, a
szülőfajta kromoszómaszámának kétszereződésével keletkeznek. (53).
Indukált mutáció. Az alma esetében a szomatikus sejtek genetikai tulajdonsá-

gának megváltoztatására leggyakrabban a röntgensugarakat alkalmazták, de le-
hetséges még gamma- és neutronsugárzás, valamint kémiai anyagokkal való be-
avatkozás is. A tetrapioidok kialakulását kolchicin alkalmazásá vallehet indukál-
ni. Annak ellenére, hogy néhány sikeres példát említhetünk (a 'Golden Delicious'
parásadásra kevésbé hajlamos mutánsa a 'Lysgolden' és a 'Golden Haidegg'), a
módszer eredményessé ge mégis vitatható. Gyakori ugyanis a reverzió és az előny
telen kísérő jelenségek (pl. rákos daganat).
Klónszelekció. Hazánkban fajtajavítási célú klónszelekciót a 'Jonathan' és 'Star-
king' esetében végezték el, s ma már csak a klónjaik szaporíthaták (pl. 'Jonathan
M 41', Starking Nm 47'). Külföldön a jobb termóK:épességű klánok termesztésbe
vonásához vírusmentesített növényegyed utódait vonják be a köztermesztésbe.
Utóbbira jó példák a ,Jonagold' vírusmentes klónjai, amelyek a nyugat-európai
termesztésben igen jól szerepelnek.
Honosítás. A kielégítő hazai nemesítő tevékenység hiánya miatt Magyarorszá-
gon a külföldi fajták adaptációja a fajtaválaszték felújításának legjelentősebb for-
rása. Árufajtáink többsége honosítás eredményeként került köztermesztésbe.
Biotechnológia a nemesítés szolgálatában. Aszinte korlátlanná szélesedő lehe-
tőségek miatt napjaink legkorszerűbb kutatási illetve nemesítési módszere. A
mikroszaporítás mint biotechnológiai módszer az almafajták saját gyökéren való
35
termesztését tenné lehetővé. Az eddigi sikerek nem nagyon biztatóak, többek kö-
zött a nagyon kései terrnőre fordulást eredményező rejuvenilitás miatt. Intenzív
kutatások folynak a szomatikus embriogenezis alkalmazása érdekében. A növé-
nyek különböző részeiből (pl. virágrügy, mag stb.) indulnak ki, de mindeddig még
nem sikerült életképes magoncot felnevelni. Az alma esetében az embriómentés a
távoli hibridizációt szolgálná.
A molekuláris markerek vonatkozásában eredményként könyvelhető el, hogy
izoenzim szétválasztási technikák segítségével a molekuláris markerek jól felhasz-
nálhatók a fajtaazonosság vizsgálatában. A mai napig kb. 20 izoenzim markert
azonosítottak, amelyek segítették számos gazdaságilag értékes tulajdonság (pl.
önmeddőség, varasodás rezisztencia, liszthatmat rezisztencia) genetikai hátteré-
nek megismerését.
A növénytranszformáció elsősorban az egy gén által meghatározott tulajdonsá-
gok (pl. varasodás-, lisztharmat- vértetű rezisztencia, oszlopos habitus) elérésében
jelentene óriási lehetőséget. Alma esetében is beszélhetünk már sikeres génátvitel-
ről többek között a 'Delicious', 'Greensleeves', 'Tenroy', 'Mclntosh' fajták vala-
mint az M.26 és M.7 alany esetében, de egyelőre messze vagyunk a teljes haté-
konyság és a széleskörű alkalmazás lehetőségétől. (53).
A nemesítő (honosító) és fajtaminősítő munka fóöb céljai:

korai terrnőrefordulás, jó termó'képesség és nagy termés biztonság;
középerős vagy gyenge növekedési erély;
közepes vagy jó gyümölcskötődési erély, a koronán belüli kiegyenlített gyü-
mölcsberakódásra való természetes hajlam;
kiváló gyümölcsminőség, igényes fogyasztói piacra és/vagy ipari feldolgozás-
ra való alkalmasság;
választékbővítés az érési szezon teljes időszakában;
jó tárolhatóság és/vagy a (piaci) pulton való minőség megőrzés;
ökológiai túróKépesség (késő tavaszi fagytűrés és télállóság);
stabil és tartós rezisztencia a legveszélyesebb betegségekkel szemben: pl.
venturiás varasodás (kórokozója: Venturia inaequalis (Cke.) Wint.), liszt-
harmat (Podosphaera leucotricha /Ell. et Ev./ Salm.), baktériumos ágel-
halás (Erwinia amylovora Burill. stb.);
a legveszélyesebb kártevóKkel szembeni tolerancia;
mérsékelt vegyszer igény (környezettudatos termesztésrevaló alkalmasság);
különleges nemesítési célok:
egyedi koronaformára vagy művelési rendszerekre (pl. so len, karcsú orsó) való
alkalmasság;
a partenokarpia és az oszlopos növekedési habitus kombinálása;
alacsony téli hidegigény stb.
36
Fajtairányzatok a világon
Az almafajták elterjedését azok ökológiai igénye, a fogyaszták ízlése, a ter-
mesztés jövedelmezősége és hagyományai befolyásolják. Hosszú ideje meglehe-
tősen eltérő az egyes földrészek fajtahasználata.
Európa vezető fajtája a sárga színű, édeskés ízű 'Golden Delicious' , amelyből
legnagyobb mennyiséget Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Német-
ország termel. A második legjelentősebb fajta az ugyancsak édeskés ízű, attraktív
külsejű, pirosszínű 'Red Delicious' , amelyet legnagyobb arányban az USA-ban
termesztenek, de sok EK országban is a második helyen szerepel. Angliában veze-
tő fajta a fűszeres zamatú 'Cox narancs renet', amelyből és származékából Néme-
tországban és Hollandiában is jelentős mennyiséget termesztenek. A sötétpiros
savanykás, kissé borízű 'Mclntosh ' Kanada és Lengyelország fő fajtája. Japánban
az édeskés ízű, viszonylag gyengén színeződő 'Fuji', míg a déli félteke országai-
ban (Ausztrália, Dél-Afrika, Argentína) a haragoszöld színű 'Granny Smith' a
legismertebb fajta. A hazai fajtahasználat nagyon egyedülálló, mivel azt a leg-
utóbbiéve kiga 'Jonathan' és alakkörének dominanciája jellemezte.
Az utóbbi években a fajtahasználat mindenütt változás alatt áll, a fizetóK:épes
piacokon a távoli termesztő országok is jelentkeznek áruikkal, s ez a konkurencia
rákényszeríti a termesztőket a korábban fő fajtaként termesztett fajták bizonyos
mértékű leváltására. S mivel az alma olyan gyümölcsfaj, amelynek fajtáit
a fo-
gyasztók is eléggé jól ismerik, ezért a fajtaújdonságoknak nagyobb a piaci értéke.
A tőke gyorsabb megtérülését garantáló korszerű, intenzív ültetvények segítségé-
vel a fajtaváltás felgyorsul hat /
E folyamat részeként az európai országokban az amerikai nemesítéső ,Jonagold',
a déli féltekéről származó 'Gaia', 'Braeburn', 'Granny Smith', az újabb európai
nemesítési eredményeket reprezentáló 'Elstar' és 'Fiesta' fajtákat telepítik nagy
mennyiségben, az USA-ban pedig a 'Gaia' mellett a 'Fuji' térhódítása tapasztalható.
Magyarország az elmúlt évtizedben ismét önálló útra talált a más országokban
(pl. Lengyelország) már "leszerepelt" 'Idared' termesztési arányának növelésével.
A fajtaváltás első szakaszában kisebb arányban a 'Jonagold' , 'Gloster' és 'Mutsu'
fajtákat is telepítették, s a legutóbbi időkben már újabb fajták iránt is nagy az
érdeklődés (pl. a 'Gaia' klónjai, 'Braeburn ').
Végezetül nem szabad megfeledkeznünk a fajhoz tartozó vadalmákról vagy
díszalmákról, amelynek fajait, változatait illetőleg fajtáit díszítő értékük miatt vagy
pollenadóként ültethetünk kertjeinkbe vagy az ültetvényekbe.
Ökológiai igény
Az almafa alkalmazk odóképess ége eléggé nagyfokú, hőmérséklet igénye
15-30 'C közé tehető (88), de nagy termésmennyiségre és jó minőségre csak a
37
szélsőségektől mentes, kiegyenlített hőmérsékletű területeken számíthatunk (41,
88). Ültetvényeket létesíteni azokon a területeken célszerű, ahol az évi középhő
mérséklet 9-l O OC, vegetációs idóoen átlagosan 18-19 OC a jellemző. A nagymér-
tékű téli lehűlések (-20 OC alatt) nem elsősorban közvetlen fapusztulást idéznek
elő, hanem a szállító edénynyalábok károsodnak. A természetes regeneráció hiá-
nya esetén a következő tenyészidőszakban a fa vékony hajtásokat, kisebb levele-
ket fejleszt, halvány és ritka lesz a lombozat, s a gyümölcsök mérete, színeződése
és tárolhatósága is rosszabb lesz. (135). Az alma esetében a késő tavaszi fagyok
(-4 - -7 OC) nemcsak a bimbók, virágok és terméskezdemények elpusztulása vagy
a levélkezdemények eltorzulása miatt veszélyesek, hanem megfigyeléseink sze-
rint a "megfázás" következtében termésveszteség és minőségromlással járó (per-
zselődés, gyümölcstorzulás, fagynyel v, fagygyűrű vagy a csésze körüli fagysapka
jelentkezik.
Az ökológiai tényezó'k közül meghatározó a vízigény. Az almafa évi vízigénye
600-800 mm, amelyből 350-550 mm-t a tenyészidőszakban igényel. Magyaror-
szág termesztőtájainak többségén az alma nyári vízigényét csak öntözéssel tudjuk
kielégíteni. A termőhely kiválasztásakor kerülni kell a jégjárta területeke t.
Az alma nem tartozik a legfényigényesebb növények közé, de a termés mennyi-
ségében és minőségében is kimutatható az optimális fényellátottság üdvözítő ha-
tása. Az árnyékos koronában nemcsak a gyümölcs színeződése lesz rossz, hanem
a termőrügyek differenciálódása is akadályozott.
Az alma talajjal szembeni igénye a következő paraméterekkel jellemezhető:
pH optimum: 5,7-7,6, Arany féle kötöttségi szám: 25-50, humusztartalom: 1-2%
(minimum 0,5% ). Hazai tapasztalatok szerint (41) nemcsak a túl homokos, ala-
csony szervesanyag tartalmú területek alkalmatlanok a jövedelmező almatermesz-
tésre, hanem a nehezen felmelegedő agyagos, valamint az igen magas humusztar-
talmú ún. "fekete földek" illetve lösztalajok is.
A termőhelyek tengerszint feletti magassága az eddigi gyakorlatban nagyon
tág határok között alakult, hiszen Hollandia tengerszint alatti polder területeitől
Dél-Tirol 800-1000 m-es hegyeiig találhatunk jövedelmező intenzív ültetvénye-
ket. Domborzati szem pontbóllegkedvezőbbnek a környezetükből kissé kiemelke-
dő, teljesen sík vagy mérsékelten lejtős (1-2%) területek, dombos vidékeken a
déli, délkeleti vagy délnyugati fekvések tekinthetők (41), de egyes külföldi termő
helyeken hajmeresztő lejtésű területeket is bevonnak az almatermesztés be. (31).
Felszíni tereprendezés nem javasolt!
Az almafajták ökológiai igénye nem egyforma, ez alapján három csoport ké-
pezhető (34). A kozmopolita fajták (pl. 'Jonathan', 'Idared') bármely hazai
termesztőtájra javasolhatók. A szélsőséges ökológiai adottságokat rosszul viselő
fajták a számukra nem megfelelő mikrokörzetekben néha lehangoló képet mutat-
nak, de emiatt nem kell rögtön megkérdőjelezni hazai alkalmasságukat, hiszen
38
másik termesztőhelyre megfelelhetnek. A tenyészidőszak alatti lehűlésekre érzé-
keny fajták tipikus képviselője pl. a ',Red Deliciaus' alakk ör. Ezzel szemben a
forró és száraz nyarakra érzékeny pl. a 'Gloster'. A hosszú tenyészidőszakot igénylő
fajták (pl. 'Granny Smith') termesztése sem minden termesztőhelyünkön kocká-
zatos. Ott kell óvatosnak lenni, ahol október közepe táján terméshullást előidéző
komoly fagyokra kell számítani. A speciáli.~ termőhelyi igényű, például hűvös és
csapadékos időjárást igénylő fajták (pl. 'Mclntosh', 'Cox narancs renet') hazánk-
ban sehol sem javasolhatók árutermesztésre.
Növekedési sajátosságok
A termesztésben az almafa oltványok gyökérrendszerét és a törzs talajfelszín-
hez közeli rövidebb vagy hosszabb darabját az alanyfajta adja. A termesztésben
használatos alanyfajtákat növekedési erélyük alapján ma már hat csoportba sorol-
ják (52). Az alanyok jelentős hatást gyakorolnak a fák növekedésére és terrnőre
fordulására (51), de a fák alakításához és metszéséhez a fajták növekedési és ter-
méshozási jellegzetességeit kell elsősorban figyelembe venni.
Az almafa általában 6-1 O m magas hajtásrendszert fejleszt, amelynek kétféle
alaktípusa van: bokorszerű és koronás fa. A bokorszerű fa inkább a díszfajok kö-
rében gyakori, míg a termesztett almafajtáknak többnyire lombkoronás alakjuk
van. A vázágrendszer elágazása és helyzete igen változatos (45). Az UPOV almá-
ról szóló irányelvében ötféle fahabitust különítenek el, ezeket az oszlopos habitu-
súval kiegészítve az l. ábrán mutatjuk be. Az ábrán jólláthatók az ágak szögállá-
sában és elhelyezkedésében meglévő különbségek. A habitusok magyar elnevezé-
sét Brózik korábbi nomenklaturájához illesztettük Ismert fajtapéldák: mereven
feltörő: 'Gloster', széthajló: 'Jonathan'.
Különbség van az almafajták között a fák természetes elágazási rendszerében is
(75). A bazitóniás másnéven alapi elágazódású típustól (spur fajták többsége) az
akrotóniás vagy csúcsi elágazódású típusig ('Granny Smith', 'Rome Beauty') leg-
alább három átmeneti típust különítenek el (ismert példák a bazitóniástól az
akrotóniásig haladva: a) 'Red Delicious', 'Gloster', b) 'Golden Delicious', c)
'Jonathan'). A bazitóniás ágrendszerű fajták esetében az alsó oldalelágazások a leg-
erősebbek, sa sudár általában az oldalelágazásokhoz hasonló erősségű. A 'Golden
Deliciaus' és 'J onathan' példákkal jellemezhető átmeneti típusoknál a sudárnak ha-
tározott dominanciája van az oldalágakkal szemben, s az ilyen fák általában pirami-
dális alakúak. Az akrotóniás típusú fajták fái a csúcsi részen a legerősebbek, a koro-
na alsó elágazásai legyengülnek, s a korona hengeres alakhoz hasonló.
Nagyon lényeges eltérések vannak a fajták között abban a tekintetben is, hogy
a fa mely részén fejlesztik termőrészeiket illetve termésüket Az alapi dominanci-
ájú fajtákra az jellemző, hogy az idősebb termőalapokon, fó'ként a rövid termőré
szeken fejlesztenek termőrügyeket A másik végletnek nevezhető csúcsi domi-
39
oszlopos nagyon feltörő ("jegenye") mereven feltörő
elterülő szélhajló lecsüngő
l. ábra: Almafajták jellegzetes koronaalakjai
nanciájú fák az ágak végén levő fiatal termőalapokon, rendszerint a hosszú veszők
végén fejlesztik termőrügyeiket
Az elágazódás és a terméshozás jellegének együttes figyelembevételével a szak-
irodalom (74, 75, 120) és saját megfigyeléseink alapján öt csoportot lehet elkülö-
níteni. Ezek ismerete elengedhetetlen a fajták számára legjobban megfelelő alany
és koronaforma kiválasztásához, s az ideális koronaforma kialakításához. Az egyes
csopmtok jellemzőit a következó'kben ismertetjük.
A 2. ábrán bemutatott oszlopos fajták ("O" típus) tipi-
kus képviselője és génforrása a 'Mclntosh' nevű fajtából
.spontán rügymutáció útján keletkezett 'Wijcik'. A tovább-
növekedés szinte kizárólag csak csúcsi irányú, a fák oldal-
elágazást nem vagy alig nevelnek. Az egyetlen vezérágból
álló fa merev és szilárd, ezért támrendszerre nincs szükség,
s a fákat metszeni sem kell. A fán gyakorlatilag a sudár a
termőalap, s ezen vagy ehhez közel foglalnak helyet a rö-
vid termőrészek Hajtásain az ízközök nagyon rövidek, a
levelek örvösen fejlődnek. Hátrányuk az altemanciára való
fokozott hajlam.
·Az ilyen fajták elméletileg nagy tőszámú, szuperin- 2. ábra: Oszlopos
tenzív ültetvények (művelőutas rendszerű vagy hidas trak- ("0") típusú fa
40
torral művelhető) létesítésére lennének alkalmasak, de számos probléma és aka-
dály miatt ez még a gyakorlatban megvalósíthatatlan. Az oszlopos habitusú díszal-
mákat az üzemi termesztésben un. beszúrt pollenadóként hasznosíthatjuk majd, ha
az üzemszerű és olcsó szaporítást megoldják. Ezen kívül a kertbarátok balkonnö-
vény, szaliter vagy térhatároló sövény létesítése céljából vásárolják a szaporító-
anyagot. E csoportba tartoznak az ún. BaUerina fajták 'Telamon' (Waltz), 'Trajan'
(Polka), 'Tuscan' (Bolero), 'Flamenco' sa díszalma 'Maypole'.
A spur típusú fajták ("S" típus)
esetében (3. ábra) az oldalágak kúp-
szerűek, hajlamosak arra, hogy alsó
állású erős oldalelágazásokat fejlesz-
szenek (bazitóniás jelleg). A sudár ha-
tározottsága fajtánként eltérő, de so-
sem kifejezetten erős. A típusra jel-
lemző alapi dominaneiának megfele-
lően a termőrészek többsége a 2 éves
vagy inkább az annál idősebb termő
alapokon fejlődik. Viszonylag rövid
az ízköz, a függőlegesen álló termő
alapok is hamar berakódnak termő
részekkel, s a termőrészek többsége
igen rövid. Altemanciára hajlamosak.
A csoportba sorolható fajták: 'Red-
spur Delicious', 'Wellspur Delicious',
'Starkrimson Delicious', 'Golden
3. ábra: Spur ("S") típusú fa Spur'.
A spur fajták intenzív koronafor-
mák nevelésére is alkalmasak, de számolni kell sajátos technológiai igényeikkel.
A spurok középerős alanyt igényelnek, és így támrendszer nem szükséges. Az
oldalvezéreket 45' -os szögállás alá kötözni nem szabad, mert az a kar gyors és
vészes legyengüléséhez vezet. Az alsó oldalvezérek alapjánál fejlődő erős hajtáso-
kat l 0-15 cm-es állapotban célszerű visszacsípni, s az alapi rügyekből termőré
szek vagy rövid hajtások fejlődnek. A központi tengely erősítése érdekében cél-
szerű visszavágni a vezérveszőt. Ne hagyjuk túl gyorsan terrnőre fordulni a spur
típusú fákat, mert leáll a fák növekedése. A rendszeres terméshozáshoz elenged-
hetetlen a gyümölcsritkítás. (81, 75)
A 4. ábrán bemutatott Téli aranyparmen típusú ("T") fajták számára legkedve-
zőbb a természetes korona. A sudárhoz csak a fő vázágak ízesülnek nagyon erő
sen és nagy vázágszöggel. A sudárnak nagyobb a dominanciája, mint a spur típu-
sok esetében, de a még meglevő bazitóniás jellegből következően - különösen
41
4. ábra: Téli aranyparmen ("T") típusú fa 5. ábra: Standard Golden ("G") típusú fa
erősebb alanyon-erős a hajlam az alsó állású gallérágak megerősödésére. Még itt

is elég kifejezett az alapi dominancia, sa termőrészek többsége a két-három éves
termőalapokon fejlődik. Csupán az elágazódási jellemzálc figyelembevételével e
csoportba sorolhatók a 'Red Delicious' standard növekedéső fajtái és a 'Gloster'
is, de a terméshozási jelleg alapján a következő csoportba sorolhatók.
A"standard Golden" típusba ("G") tartozó fajtáknál a koronán belül az oldalágak-
hoz viszonyítva a sudár határozott dominan-
ciával rendelkezik, s metszés nélkül is szabá-
lyos kúpszerű koronát fejlesztenek (5. ábra).
E tulajdonságból eredően a csoportba tartozó
fajták ideálisak kis térállású orsófák nevelé-
sére. A termőgallyak közvetlenül a sudárhoz
ízesülnek általában 60-90°-os szögben. Ál-
talában nagyon sok rövid hajtás fejlődik. A
csúcsi dominanciához közelítő adottság alap-
ján a termőrészek többségét az 1-2-3 éves
termőalapokon fejlesztik. A jelenleg áruter-
mesztésre javasolható fajták többsége e cso-
portba tartozik: pl. 'J onathan' klón ok, 'Ida-
red', 'Golden Deliciaus' klánok.
A végentermőtípusú ("V") fajták (6. ábra) a
korona alsó részén kevés és gyenge elágazást 6. ábra: Végentermő ("V") típusú fa
42
fejlesztenek, s az akrotóniás elágazási hajlamból eredően az erősebb oldalágak a
sudár felső harmadában fejlődnek. Termőkorban a korona jellegzetesen hengeres
alakú lesz. A vázágak elágazódási hajlama gyenge (felkopaszodási veszély!), ehe-
lyett mindig csúcsi irányban hosszabbodnak. E csoportnál legerősebb a csúcsi
dominancia. Következésképpen a termő zóna a fa korosodásával a korona palástja
felé húzódik, sa termőrészek zömét az l (és 2) éves termőalapokon fejlesztik. Ide
tartozó fajták: 'Red Rome' klónok, 'Granny Smith'.
l· li /J
I·f'1r"» c)
l"
d)
~l, a) dárda,
b) sima termőnyárs,
r· c) termőkalács,
d) gyűrűs termődárda,
e) termővessző,
f) elágazódott termőbog
7. ábra: Az alma jellegzetes termőrészei
Az alma legfontosabb termőrészeit a 7. ábrán szemléltetjük. Az alma termőrü

gyei kölönböző korú termőalapokon, de mindig az egy éves hajtásképleteken ta-
lálhatók. Az éves termővesszóK. hosszúsága változó, a rövid, ún. "nyeles" képződ
ménytől a 60-80 cm hosszúságúig minden átmenet előfordulhat. Átmérőjük pár
mm-től kb. ceruzavastagságig terjedhet. A vesszők csúcsán esetenként hajtásrügy,
de többségében duzzadt termőrügy van, amely tartalmaszer int vegyesrügy (minél
rövidebb vessző, annál valószínűbb a termőrügy). A vesszóK. oldalán szórt állás-
ban, magánosan elhelyezkedő rügyek (zömmel hajtásrügyek) találhatók. Minél
hosszabb a vessző, annál hosszabbak az ízközök, s annál fejlettebbek a rügy ek. Az
igen rövid (kb. l cm-ig) vesszökön nincsenek rügyek, csak levélripacsok.
A szakmai szóhasználatban az éves termővesszóK. kölönböző típusaira a követ-
kező speciális elnevezéseket alkalmazzák (45, 46). Dárda: max. 5 cm-es hosszú-
ságú, csúcsán rendszerint termőrügy, oldalán levélripacsak vagy fejletlen hajtás-
43
rügyek vannak. Sima termőnyárs: legfeljebb kb. 20 cm hosszú. csúcsán nagy gya-
korisággal termőrügy, oldalán fejletlen hajtásrügyek vannak. Középhosszú termő
vesző: 20-50 cm hosszú, csúcsán a fajtától, a termőalap korától és a vessző hosszú-
ságától függően termőrügy vagy hajtásrügy van, oldalán többségében hajtásrü-
gyek, de egyes fajták esetében és fiatal fákon előfordulhatnak termárügyek is. A
termővesszó'k egy része két éves termőgallyhoz ízesül, mivel azok oldalsó vagy
csúcsi helyzetű hajtásrügyeiből fejlődtek A termővesszők másik része pedig bo-
tanikailag a "termőkalács" nevű képződmény másodrendű képlete.
Atermó'kalács (v. termőbog Jaz almatermésűekre jellemző sajátos képződmény.
Kialakulásának alapja az, hogy a termés vegyesrügyből fejlődik. A vegyesrügyből
fejlődik egy törpe hajtás (5-15 mm), ennek a csúcsán van a virágzat, s e hajtás és
a virágzattengely együttes megvastagodásából fejlődik a termőkalács. A megvas-
tagodás összefüggésben van a gyümölcshöz vándorló anyagok felhalmozódásával
(minél tovább fejlődik a gyümölcs, annál duzzadtabb a termőkalács). A megvasta-
godott részen, a gyümölcs(ök) mellett még a termőkalács kialakulásának évében
másodrendű képződményként rövidebb-hosz-
szabb termővesszó'k keletkeznek.
Az idősebb fákon az egykori éves termő
vesszők továbbnövekedése révén többszörö-
sen elágazott termőgallyak alakulnak ki, s
egyes szakirodalmak az idősebb termó'képle-
teknek is sajátos elnevezéseket (pl. gyűrűs
dárda, gyűrűs termőnyárs, elágazott termő
bog) adnak, de a termőrügyek minden eset-
ben a fentiekbenjellemzett éves termővessző
kön találhatók.
Az almának bogernyő virágzata van (8.
8. ábra: Az alma
ábra), mindig a középső virág nyílik először. bogernyő virágzata
Az UPOV leírások fontos fajtabélyege a vi-
rágszirmok elhelyezkedése (9. ábra) és nagysága (pl. triploid fajták esetében gyak-
ran nagyobb).
szabadon álló egymást érintő egymást takaró
9. ábra: A virágszirmok egymáshoz viszonyított állása

44
Fenológiai jellemzó'k
Eddigi fő fajtánk, a 'Jo nathan' vegetációs ideje hazánkban 220-250 nap között
van. A főbb fenológiai szakaszok alakulását a l O. ábrán szemléltetjük. A termő
rügypattanás legvalószínúbb időpontja: III. 16 (szélső érték: III. 1.-IV. 5.). A vi-
rágzás általában április végén vagy május elején zajlik le. A teljes virágzás évjá-
ratoktól függően IV. 16. és V. 20. közé tehető. Az alma gyümölcseinek növekedé-
se egyszerű szigmoid görbével írható le, s morfológiai szempontból osztódási és
megnyúlási szakaszok különíthetőek el. A l O. ábrán bemutatott három hullási
periódusok elnevezése időrendi sorrendben: tisztuló hullás, júniusi hullás, és szü-
...
ret előtti hullás.
Gyümölcsérés
Gyümölcshullás
Virágzás
Lombhullás
.,
······················.··
.. -- •,
r
,.
................... ...................
................................
........................... .
........................
--
························
Rügydifferenciálódás
...................... !!~~~~····· ·······························
Nyári ha~snövekedés
... ...
Tavaszi ha~snövekedés
Rügyfakadás • i
lll. IV. l V. l VI. l VII. Vm.! IX. l X. l XI.
10. ábra: Az alma fenológiai menetei és fenefázisai
A hajtárügyek legvalószínúbb pattanási ideje: III. 23. A rügypattanást 50-55

nap múlva követi a lombosodás. A hajtásnövekedésnek a hazai megfigyelések
szerint három fő szakasza van: a tavaszi szakasz a lombosodástól kb. május köze-
péig tart. A második szakasz, az ún. Jánosnapi hajtásnövekedés, amely július kö-
zepéig, végéig tart. A nemkívánatos és nem törvényszerű harmadik hajtásnöveke-
dési szakasz augusztus illetve szeptember hónapban esedékes, s általában valami
előnytelen külső hatásnak (pl. kései öntözés, rosszul időzített nyári metszés) tulaj-
donítható. A virágrügyek morfológiai differenciálódásának kezdete évjáratoktól
és fajtáktól függőenjúlius közepétől augusztus elejéig tart. A lombhullás X. 20. és
XI. 2. között várható. (85, 47, 45, 9, 119).
Virágzás- és termékenyülésbiológiai sajátosságok
A fákon először az idősebb termőalapokon található rövid termőrészek virágai
nyílnak, s legkésóbb a középhosszú termővesszó'k oldalán levő termőrügyek fakad-
nak virágzásra. Soltész szerint (105, 108) az almafajták virágzási idejük alapján négy
45
csoportba (korai, középkorai, középkései és kései) sorolhatók. Legkorábban a nyári
érésű fajták virágoznak, de ez nemjelenti azt, hogy összefüggés lenne a fajták virág-
zási és érési csoportba való tartozása között. A jelentősebb almafajták virágzási ide-
jét az l. táblázatban vagy a fajtaleírásokban közöljük, a kevésbé jelentős fajták vi-
rágzási ideje a szakirodaiomból (l O, 85) tanulmányozható.
Az almafajták egy része rendelkezik bizonyos öntermékenyülési hajlammal,
de a megfelelő terméseredmény eléréséhez az almafajtákat gyakorlatilag önmed-
dőnek kell tekinteni (46), s ezért pollenadó ra van szükség. Parten okarpia az almá-
nál ritkán fordul elő, s gyakran torz gyümölcsalakkal párosul. Ennek egyik példája
a 'Wellington Bloomless'. Gyakoribb a részleges partenokarpia, amely a triploid
fajtáknál figyelhető meg gyakran. Az almánál gyakori jelenség a metaxénia, azaz
a pollenadó hatása a gyümölcsön. Leggyakrabban a gyümölcs alakja (pl. meg-
nyúltabb vagy lapítottabb) és színeződése (pl. halvány pír a sárga vagy zöld almá-
kon, a fajta jellegétől eltérő csíkozottság) változik (l O, 124 ).
Faj-ésfajtatársítás
A fajtatársítási terv elkészítésekor a biológiai tényezó'ket és a technológiai szem-
pontokat kell összehangolni. A biológiai tényezák közül mindenekelőtt az együttvi-
rágzás mértékét, a termékenyülő- és termékenyító'képességet valamint az idegenter-
mékenyülést akadályozó tényezó'ket (sterilitás, inkompatibilitás) kell figyelembe ven-
ni. A 2. táblázatban irodalmi forrásmunkák (105, 58,61, 127,50, 109, 117,43, 94, 95,
103, 104) és saját megfigyeléseink alapján összefoglaltuk a jelentősebb almafajták
virágzási idejével és öntermékenyülési hajlamával kapcsolatos ismereteket és a bioló-
giai szempontoknak megfelelő pollenadó fajtákra teszünk javaslatot.
A technológiai szempontok közül mindenekelőtt az érési időt kell számításba
venni, mert a szüreti munka szervezéséhez rendkívül előnytelen a nagyon eltérő
érési idejű almafajták ültetvényen belüli társítása. Környezetvédelmi szempontból
előnyösebb és egyben költségkímélő az integrált termesztésre alkalmas, hasonló
növényvédelmi és agrotechnikai igényű (pl. tápanyag- és vízigény) fajták azonos
táblába ültetése. A szüret és a fajtánként eltérő növekedés- és termésszabályozási
műveletek optimális szervezéséhez egy adott fajtából előnyös legalább 2 soros
tömböket telepíteni, illetve a részleges öntermékenyülésre képes és a termó'képes-
séget növelő egyéb tulajdonságokkal (pl. jó kötődési hajlam, nagy gyümölcsmé-
ret, jó fruktifikációs hajlam) rendelkező fajtákból a megadott recepteknél kb. 50%-
kal szélesebb fajtatömböket is tervezhetünk
Az almafajták az alábbi fajtatársítási változatokban vagy ezek kombinációjában
telepíthetó'k:
a) legalább két diploid árufajta,
b) triploid fajtá(k) és legalább két diploid árufajta,
c) fajtatiszta ültetvény Maius sp. pollenadókkaL
46
2. táblázat:
Jelentősebb és próbatermesztésre ajánlott almafajták társitása
*: triploid fajták;
(+): gyenge öntermékenyülési hajlam, de kellő terméseredményhez pollenadóra van szükség ;
X: inkompatibilitás;
? : egyes szerzők szerint Inkompatibilitás jellemző , de más szerzők ajánlják.
Az a) változat szerint az 2. táblázatban javasolt kombinációk tá.rsíthatók. A teljesen

önmeddő fajták közi.il akkor elegendő csupán két faj tát ültetni, ha azok azonos virágzási
időc oportba tartoznak, és kölcsönösen termékenyítik egymást. E feltételek valamelyi-
kének hiánya esetén kettőnél több fajta táblán belüli társítására van szükség, vagy a két
47
árufajtát Maius sp. pollenadókkal kell kiegészíteni. A pollenadó aránya a
termékenyülési szempontbóllegkritikusabb fajták esetén legalább 16-20% legyen
(5-6 sor+ l sor).
A b) változat-ban a triploid árufajták mellé azért kelllegalább két diploid árufajtát
telepíteni, mert a tripioidok pollenjük nagy arányú sterilitása miatt pollenadónak
alkalmatlanok. A diploid árufajták részben vagy teljesen ugyancsak helyettesíthe-
táK Maius sp. pollenadókkaL A triploid fajták hatékony megporzási időszaka
hosszabb, mint a diploid fajtáké. Ezt célszerű kihasználni két olyan pollenadó vá-
lasztásával, amelyek teljesen lefedik a triploid fajta virágzási idejét. Ez esetben a
triplaidokhoz is megfelel a 16-20% (5-6 sor+ l sor recept).
A c) változat szerint fajtatiszta ültetvények is létesíthetáK. A Mai us megporzási rend-
szer kidolgozása hazánkban is elkezdődött (l 06), s az esetleges metaxénia hatások is
tisztázódtak (124), de pollenadó fajták kiválasztására nem került sor. Külföldi nemesí-
táK munkájának eredményeként bevált díszalmafajták (pl. 'Everest', 'Golden Gem',
'Hillieri') állnak a termesztáK rendelkezésére (34). A díszalmák labilisabb virágzása
miatt egy táblába 2-3 díszalma fajtát kell ültetni. Ültetvényen belüli arányuk 5-l 0%-
os legyen, s célszerű azokat minél jobb elosztásban a fő fajta fái közé "beszúmi".
Az almafajták megporzásához méhekre van szükség, ezért hektáronként 2 méh-
családot kell a virágzás kezdetén kihelyezni (85).
Pomológiai jellemzó'k
Az alma alakgazdagságát a gyümölcsökön is tapasztalni lehet. Az UPOV leírá-
sok a gyümölcs méretére vonatkozóan az igen kicsitől az igen nagyig 9 kategóriát
különítenek el. A hazánkban ismert fajták közül a kisebb gyümölcsűek közé tarto-
zik pl a 'Simonffy piros' (80 g) és az 'Éva' (l 00 g) a nagyobb gyümölcskategóri-
ákba sorolható a 'Mutsu' (230 g), s az óriás gyümölcsöket hozó fajtáknak (pl
'Sekaiki': 350 g) a nemesítésben vagy a hobbikertekben van csupán jelentősége.
A gyümölcs alakja fajtánként nagyon változó. Három fő alakcsoport - lapított,
gömbölyded és megnyúlt - különböző formáit lehet elkülöníteni. A legjellemzább
alakokat Götz és Silbereisen (43) nyomán a ll. ábrán mutatjuk be. A jelenlegi áruter-
mesztésben elsősorban a gömbölyded vagy az ahhoz közeli (enyhén lapított vagy eny-
hén megnyúlt) formák terjedtek el. Az extrém formák közül a lapítottra a 'Nyári fon-
tos', a hengeresre a 'Delcorf, a harang alakúra a 'Glockenapfel' említhető meg példa-
ként.
A termesztési értéket is meghatározó fontos pomológiai bélyeg a kocsány hosszú-
sága és vastagsága ( 12. ábra). A nagyon rövid, a kocsánymélyedésnél nem, vagy alig
hosszabb kocsány (pl. 'Batul') a gyÜmölcsök hullását okozza, az igen hosszú és vé-
kony kocsány (pl. 'Golden Delicious') a termőrészről való leválasztást nehezíti némi-
leg.
A gyümölcs színe lehet egyszínű vagy összetett. Az egyszínű fajták között isme-
rünk zöld (pl. 'Granny Smith') és sárga gyümölcsűeket (pl. 'Golden Delicious'). Össze-
48
tett színeződés alatt azt ért-
jük, amikor a gyümölcs va-
lamilyen alapszín ét (zöld,
sárga és fehér kölönböző ár-
nyalatai és keverékei) a gyü-
lapított lapított gömbölyded mölcsfel ület bizonyo s há-
nyadán a pirosnak valami-
lyen árnyalatához tartozó fe-
dőszín borítja. A fedőszín
nek öt alapkategóriája van:
narancssárga, rózsaszín, pi-
ros, liláspiros (bíbor) és bar-
na. A fedőszín intenzitása a
világostól a mélyig terjedhet.
A fedőszín jellege szerint
gömbölyded hengeres megkülönböztetünk mosott
(pl. 'Jonatha n'), márványo-
zott (pl. 'El star') és csíkozott
(pl. 'Red Deliciou s') fajtá-
kat, de egyes fajták gyümöl-
csein e jellegek együtt is elő
fordulhatnak.
A gyümölc s héja lehet
sima, de boríthatja a felüle-
tet különböző mértékű és
kiterjedtségű parásodá s (a
kúpos harang alakú (keskeny kúpos) teljesen parás felületű almá-
ll. ábra: Az almagyümölcs alakjai
12. ábra: A gyümölcskocsány hosszúsága és vastagsága
49
ra jó példa a 'Parker pepin'), hamvasság (pl.: 'Vista Bella' vagy paraszemölcsök
sokasága (pl. 'Summerred ' ). Az áruértéket befolyásoló tényezők közé tartozik még
a viaszosadásra (vagy "zsírosodásra") való hajlam.
Érési szezon, felhasználási irányok

Az alma esetében az érési szezon két különböző tulajdonságot (a szedési és
fogyasztási érettség) takar. A korábban szüretelhető fajták esetében a kétféle érett-
ség gyakran egybeesik, de a későbbi fajták gyümölcse eltartva utóérő ( 122), ezért
ezeknél el kell különítenünk a szedési és a fogyasztási érettséget. Utóbbiak eseté-
ben törekedni kell az optimális szüreti időpont betartására (47, 96, 98).
A hazai szüreti időszak a termeszthető fajták teljes választékát figyelembe véve
június végétől október végéig (vagy az első komoly korai fagyok bekövetkeztéig)
tart. A legkorábbi érésű fajta a 'Close', s a legkésőbb szedhető fajták közé a
'Grannny Smith' tartozik. A jelenlegi árufajták szüreti szezonja általában július
második hetében kezdődik. A fogyasztási szezon megfelelő fajtaválasztékkal és
tárolótípusokkal akár egész éves is lehet (96). Adott évjáraton belül hazánkban
legkorábban fogyasztható a 'Close', s szinte újig eltartható az ,ldared'.
A korábbi évtizedekben a hazánkban termesztett alma legnagyobb része (kb.
40%) külföldön értékesült, export és hazai célokra a feldolgozóipar 25-30%-ot
használt fel, s a hazai lakossági friss fogyasztásra kb. 30% maradt. Mára az orszá-
gos termésmennyiség drasztikus csökkenésével egyidejűleg a felhasználási ará-
nyok is megváltozta k (56) Az erősen lecsökkent almatermésünk zömét a hazai
lakosság fogyasztja el. Az Agrármarketing Centrum megközelítőleg megbízható
adatai szerint a legutóbbi években a megtermelt almánknak mindössze a l 0-15%-
át exportáltuk asztali vagy ipari minőségű friss gyümölcsként, s részben az elha-
nyagolt ültetvények gyümölcsminőségének romlása miatt a korábbiakhoz képest
nőtt az export céljából almasűrítménnyé feldolgozott gyümölcs aránya. Hazai pia-
cainkon megjelent az import alma, amellyel fó'ként az igényes fogyasztói réteget
célozzák meg. Hazai és külpiacokon való versenyképességünk megőrzése érdeké-
ben a jövó'ben olyan fajták telepítésével remélhetünk legnagyobb jövedelmezőséget,
amelyek hiánypótló érési idejük, attraktív küllemük, gazdag beltartalmi adottsá-
guk és tartós kiváló minőségük révén a legigényesebb piacokon is jól eladhaták
(34). Piaci pozicióink javításának további feltétele a hazai korszerű tároló kapaci-
tás megteremtése (99).
JELENTŐSEBB ÁLLAMILAG ELISMERT ÉS PERSPEKTIVIKUS FAJTÁK
A hazai üzemi termesztésre javasolható almafajták körének kiválasztásához

saját fajtakutatási eredményeinken túl felhasználtuk az OMMI részéről Harsányi
József véleményét (50), az újfehértói kutató intézet fajtaértékelési tapasztalatait, s
50
a legújabb üzemi ültetvényeket telepítő termesztők (pl. Méhes Vilmos) telepítési
gyakorlatát és érdeklődését. A csoportban bemutatott fajták szedési idejét alakkö-
rönként és érési sorrendben a 3. táblázatban mutatjuk be. A csoportokon belül a
fajtákat alakkörönként betűrendben jellemezzük A jellemzésekelkészítéséhez sa-
ját tapasztalatainkon kívül az irodalomjegyzékben felsorolt számos irodalmi for-
rásmunkát használtunk fel (5, 6, 16, 18, 22, 34, 37, 38, 43, 44, 48, 50, 58, 61, 65,
70, 74, 81, 82, 87, 104, 110, 128, 131, 133.). A jellemzett fajták többsége az "S"
terméshozási típusba tartozik, az ettől való eltéréseket a jellemzésben közöljük.
Elstar és klónjai
Származás és elterjedés. A 'Golden Delicious' és az 'Ingrid Marie' keresztezé-
séből származik (Hollandia, 1975).
Idény és típus. Hazánkban sze ptember első felében szedhető. Többrneuetes sze-
désre van szükség nemcsak az optimális érettség, hanem a színeződés miatt is.
Fogyasztási idénye márciusig kitolható.
Gyümölcs és áruérték. Középnagy vagy nagy (160-240 g), a méret nagyon függ
a fák berakódottságától. Alakja gömb vagy lapított gömb. Kocsányagyakran bun-
kószerűen megvastagszik, hosszúsága változó. A gyümölcsön nincs bordázat vagy
alig észrevehető, de gyakori a hálószerű perzselődés, s ettől csaknem mindig jel-
legzetesen nyers tapintású lesz a felülete. Zöldes alapszíne csak éretten válik sár-
gává, fedőszíne a héj 1/3-2/3 részén világos narancsvörös, márványozott vagy
bemosott Húsa zöldessárgától krémszínűig változhat, közepesen szilárd, lédús.
Íze finom édeskés-savanykás, erősen aromás.
VL-ben (változatlan légterű hűtőtárolóban) februárig, SZL-ban (szabályozott lég-
terű tárolóban) márciusig tárolható. Érzékeny a magas co2 tartalomra, ez esetben
húsbarnulás léphet fel.
Hajtásrendszer. Növekedési erélye középerős vagy erős. Eleinte a hajtások el-
ágazás nélkül hosszúra nőnek, késóob a fa visszametszés nélkül is elsűrűsödésre
hajlamos, rövid nóduszú, ezáltal sűrű levélállású hajtásokat fejleszt, s árnyékolt
lesz a fa. Termőrügyeit a rövid és középhosszú termővesszők végén és a hosszú
vesszők oldalán fejleszti.
Termőképesség. Jó, de a fajlagos termőképesség tekintetében nem tartozik a leg-
jobb fajták közé, s erősen hajlamos az alternanciára.
Ellenállóképesség. Kevéssé fogékony a lisztharmatra és a venturiás varasodás-
ra. A nyári meleget kevésbé tűri, mint a 'Golden Deliciaus'. Hajtáscsúcsainak
késői beérése és leveleinek késői lehullatása miatt a kora őszi fagyok nem előnyö
sek. Szinte fajtajellegzetességként télen is rajta marad a lomb a hajtásvégeken, és
visszafagyhatnak a vesszők. A tavaszi fagyok kevéssé károsítják.
Agro- és jitotechnikai igény. A koronaalakítás kezdetén az alsó elágazásokat
célszerű lekötözni. A korona elsűrűsödése után augusztus elején többrneuetes
51
3. táblázat:
Hazai termesztésre javasolható jelentősebb almafajták szedési ideje
Golden A, B stb. klónok

Golden Reinders
Charden
Mutsu
Red Deliciaus alakkör klónjai és hibridje
Starking Nm. 47 és 251
Gloster
Egyéb fajták
Summerred
Mollies Deliciaus
Granny Smith
zöldmetszést kell végezni. Semmiképpen nem hanyagolható el a vegyszeres és/
vagy kézi gyümölcsritkítás, sőt gyakran virágzatritkításra is szükség van. Víz- és
tápanyagigényét ki kell elégíteni.
Érési idejében választékbővítő és hiánypótló fajta. Bár nem a magyar tennesztőtájak
és a kényelmes kertészek ideális fajtája, a nem túlzottan szélsőséges hőmérsékletű,
párásabb éghajlatú termesztőtájainkon termeszthefősége nem kérdőjelezhető meg.
Klánok. A színeződési gondok egy részét elkerülhetjükjobban színeződő klón ok
telepítésével, mert az 'Elstar' mutációra nagyon hajlamos. Jelenleg csaknem 30
mutáns ismert. Kétféle csoport különíthető el: világos- és sötétpiros fedőszínűek.
Az utóbbiak közül két klón a hazai nemzeti fajtajegyzékben is szerepel. A 'Red
Elstar' gyümölcsei egy héttel korábban kezdenek színeződni, és éretten sötétebb
pirosak az alapfajtánáL Az 'Elstar Elshof' gyümölcsei hazánkban még az előző
nél is jobban színeződnek. A Németországban talált 'Ludwigsb urg' valamint a
franciaországi 'Elista' mutánsok is jobban színeződnek az alapfajtánáL Az eddig
ismert legsötétebb típus a holland 'Van der Grift'. A világospiros csoportból a bel-
ga 'Elnica', a francia 'Elton' (Daliter) említhető meg. Erősen csíkozott többek
között a 'Van Kempen' gyümölcse.
Gaia és klónjai
Származás és elterjedés. A 'Gala' alapfajta ('Kidd's Orange Red' x 'Golden
Deliciaus ') 1962-ben kapott nevet Új-Zélandon. Még a fajta nagyobb elterjedése
előtt megjelent, és elismerést szerzett az első rügymutáció ('Tenroy' - kereskede
l-
4. táblázat:
A 'Gaia' jelentősebb klónjai
Kereskedelmi név Fajtanév vagy

Ország Év Korona Érés
márkanév Syn. név
Royal Gaia Új-Zéland Tenroy !973 közé p

Imperial Gaia Új-Zéland Mitchel, Mondial Gaia 1978 nagyobb közép
Regal Gaia Új-Zéland Fuiford !980 kései
Regal Queen Gaia Új-Zéland Kiddle !985 kései
Gaia Gored USA !985 kései
Gaia Must Új-Zéland Regal Prince (Fulford) !985 korai
Scm·Jet Gaia USA 1986 kisebb közé p
Galaxy* Új-Zéland !988 korai
* Megjegyzés: nem az alapfajta, hanem a 'Tenroy' rügymutációja.
53
mi neve: Royal Gala), s azóta a termesztésben az alapfajtánál jobban színeződő
klón ok (4. táblázat) versengenek.
Idény és típus. Hazánkban augusztus végén kezdhető a szedés, sa 3. táblázat-
ban levő klónokból akár 20 napos érési időszakot is kitölthetünk szeptember első
két dekádjában. A túlérés elkerülése miatt 3-4 menetes szedés javasolt. A gyü-
mölcsök korán, már a szedéstől élvezhetők, s a fogyasztási érettség kb. 3-4 hóna-
pig tart.
Gyümölcs és áruérték. Középnagy (150-170 g), gömbölyded, kemény, roppa-
nó húsú, de finom szövetű, dominálóan édeskés ízű, aromás alma. A színeződés
különböző, az alapfajta sárgás alapszínen narancsvörös, a klánok sötétebbek és
fénylő pirosak, közülük a 'Tenroy' és a 'Galaxy' csíkozottan, a többi mosottan
színeződik. A gyümölcs felülete sima, parásadás nem fordul elő. Húskonziszten-
ciáját nagyon hosszan megőrzi, s tárolási betegségek sem jellemzőek, de a savle-
bomlás miatt VL-ben csak 3-4 hónapig érdemes tárolni. SZL-ben vagy ULO-ban
magasabb C0 2 tartalom (6%) mellett mérséklődik a savlebomlás. Nagyon jó a
pulton tarthatósága.
Hajtásrendszer. Növekedési erélye közepes, babitusa a 'Golden Delicious' -éhoz
hasonló. Az egy éves termőalapokon is fejlesztenek termőrügyeket Követke-
zésképpen a terrnőre fordulás korai, a terméshozás rendszeres és kiváló.
Ellenállóképesség. Az almafalisztharmat és a baktériumos ágelhalás kevésbé
károsítja, de hazánkban meglehetősen fogékonynak bizonyult a venturiás varaso-
dásra. Külföldi és hazai eredmények szerint mindeddig jó volt a téli és a tavaszi
hidegtűrése. A túlérett almák a kocsánynál felrepednek, ami leggyakrabban a 'Re gal
Prince' (Gala Must) és a 'Fulford' (Regal Gala) esetében figyelhető meg.
Ag ro- és fitotechnikai igény. Fája könnyen alakítható, orsófák nevelésére kivá-
lóan alkalmas.
Nagy termesztési és piaci értékű fajta. Szedési időszakában a hazai piac nincs
ellátva igazán jó minőségű almákkal, s a 'Gala' klánok jól kiegészíthetik a kora
őszi fajták választékát.
Gloster
Származás és elterjedés. Az NSZK-ban nemesítették a 'Glockenapfel' és a
'Richared Deliciaus' keresztezéséveL 1969-ben vezették be.
Idény és típus. Szeptember végén-október elején szüretelhető, fogyasztási érett-
sége május végéig kinyújtható.
Gyümölcs és áruérték. Középnagy vagy nagy (160-200 g), megnyúlt harang-
alakú, a kocsány felől hasas, a csésze felé bordázott. A gyümölcs felületének több
mint felét bemosott, kékes beütésű matt sötétvörös fedőszín borítja. Húsajellegze-
tesen zöldesfehér, majd zöldessárga, nyomódásra nem érzékeny, íze finom, eny-
hén savas, kellemes aramával kísért. A rosszul színeződött gyümölcsök íztelenek
54
Tárolása nem problémamentes, mert magházpenészedés, magházbarnulás, túlérett-
séggel kombinált esetben húsbarnulás is előfordulhat.
Hajtásrendszer. Fiatal korban erős növekedésű, felfelé törő ágrendszerű, jelleg-
zetes keskeny koronát képez. A természetes elágazódás gyakran nem kielégítő.
Termőrügyeket nemcsak az idősebb, hanem az egy-két éves termőalapokon is -
kb. 30%-os gyakorisággal a 30 cm-nél hosszabb termőrészek végén- fejleszt.
Termó'képesség. A terrnőre fordulás korai, termóK:épessége a 'Golden Deliciaus'-
éhoz hasonló, de szakszerűtlen kezelés mellett altemanciára hajlamos. Termőré
szenként általában csak egy gyümölcs fejlődik.
Ellenállóképesség. A venturiás varasadásra nagyon, a baktériumos ágelhalásra
mérsékelten fogékony, a lisztharmat viszont nem károsítja, s a takácsatkának sem
nagyon kedvelt gazdanövénye. A téli fagyokra nem érzékeny, s virágai a késő
tavaszi fagyokat is kiválóan tűrik. Az említett tárolási hibákon kívül- főként szá-
raz-meleg őszön- üvegesedés is ronthatja a minőséget.
Ag ro- és fitotechnikai igény. Árutermesztésre gyenge növekedésű alanyt és ma-
gas szemzést a legcélszerú'bb kombinálni. Vegyszeres kezelésekkel, lekötözések-
kel, gyűrűzéssei s augusztusi zöldmetszéssei indukálható az elágazódás, elősegít
hető a korábbi terrnőre fordulás. Tárolásához a dél-tiroli ún. lépcsős tárolás- már-
ciusig SZL-ben utána májusig VL-ben- a legeredményesebb.
A német piacokonjobban értékesíthető, mint a 'Red Delicious' klónjai. Magyaror-
szágon a Duna-Tisza közi termesztőtájak meleg nyarú és futóhomokos vidékei ki-
vételével a szakszerű kertészek ültetvényeiben termeszrésre alkalmas.
Golden Delicious alakkör
Származás és elterjedés. Az USA-ban találták, feltevések szerint a 'Grimes

Golden' -nel megporzódott 'Golden Reinette' magvából keletkezett. 1916-ban ke-
rült kereskedelmi forgalomba. A 'Golden Delicious' méltán nevezhető a világ ed-
dig legsikeresebb almafajtájának, hiszen nemcsak Amerikában, hanem Európában
is a fő fajták közé került. A legnagyobb európai termelóK:: Franciaország, Olaszor-
szág és Spanyolország. Hazánkban korábban pollenadóként telepítettük, s a fajta
számára alkalmatlan technológia és szüreti idő következtében leromló gyümölcs-
minőség miatt a 90-es évek elejére visszaszorult az aránya. Az új klánok megjele-
nése után hazai szerepe növekedik.
Idény és típus. Hazánkban szeptember végén- október elején szedhető. Gyü-
mölcsei egyszerre is leszedhetők, de Dél-Tirolban gyakran két menetben szedik.
Fogyasztási érettségét röviddel a szüretet követő időszaktól 6 hónapig megőrzi.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse tetszetős. Mérete berakódástó1, vízellátástól
függően középnagy vagy nagy ( 140-180 g), héja vékony, az érés kezdetén zöldes-
sárga, éretten sárga. Gyümölcshúsa sárgás, édes, enyhén savas, kissé illatos. Jól,
VL-ben február végéig, SZL-ben áprilisig tárolható. Az alapfajta nagy hibája a
gyümölcsök parásadásra (perzselődésre) való hajlama, különösen hűvös é~ned-
55
ves klíma alatt. Parásadást idézhet elő még vírusfertőzöttség, a virágzás és a szi-
romhullás időszakában a O OC körüli lehűlések, a nappali hőségben végzett perme-
tezés és a nem eléggé finom cseppméret.
Hajtásrendsze r. Fája középerős növekedésű, koronája kissé szétterülő, de a vezér do-
minanciáját mindvégig megtartja. Termőrügyeit részben a két vagy többéves ter-
mőalapokon levő rövid termővesszők végén, részben a hosszú termővesszők olda-
lán vagy végén fejleszti.
TermóK.épesség. Korán terrnőre fordul, termőképessége bátran nevezhető rendkí-
vülinek. Termékenyülő- és termékenyító'képessége kiváló, s túlkötődésre hajlamos.
Ellenállóképesség. Éghajlati és talajigénye nem különleges, az ún. kozmopolita
fajták közé tartozik. Fája kevésbé fagyérzékeny, virágai a késő tavaszi fagyoktól
ritkán károsodnak. Lisztharmatra egyáltalán nem fogékony, s gyümölcshullásra
sem hajlamos. Ventudás varasadásra és baktérium os ágelhalásra fogékony, a gyü-
mölcsök nyomódásra s tárolás során apadásra hajlamosak.
Agro- és fitotechnikai igény. Fája ideálisan alakítható, a legtöbb koronaforma
könnyen nevelhető belőle. Jó tápanyag- és vízellátást igényel. A szakaszos ter-
méshozás elkerülése érdekében gyümölcsritkításra lehet szükség. Tárolás során a
nagymérvű apadás elkerülése érdekében ügyelni kell a tároló légterének nedves-
ségtartalmára.
A sárga almát kedvelő hazai fogyaszták igényeinek kielégítésére kiegészítő fajta-
ként ajövóoen is szerepe lehet az üzemi termesztésben. Most már ne az alapfajtát
telepítsük, hanem a klónokból vagy a hibridekből válasszunk.
Klánok. A parásadásra az alapfajtához hasonlóan hajlamos klánok és változa-
tok közül a legsikeresebb 'Golden Deliciaus A' és 'B' klónokat vírusmentesen
még mindig eléggé jelentős arányban szaporítják. Mindkét klón az alapfajtánál
kb. 20%-kal jobb termó'képességű. .
Hazánkban nagyon keresettek a "parásodásmentes" klánok. Többségük az alap-
fajtánál5-l 0%-kal kisebb koronát nevel. Termőképességük és gyümölcsminősé
gük alapj án hazai telepítésrej avasolhaták 'Golden Reinders' (Hollandia), 'Smoo-
thee' (USA), 'Golden Haidegg' (Ausztria) és 'Lysgolden' (Franciaország). Az előb
bi kettő természetes rügymutációként keletkezett, az utóbbi kettőt indukált mutá-
cióval (besugárzással) állították elő. Az említett klón ok közüla 'Smoothee' -nak és
a 'Reinders' -nek legjobb a fajlagos termőképessége. Legnagyobb gyümölcsöt a
'Lysgolden' és a 'Reinders' fejleszt. Kissé pirosas árnyalattal beütött alapszínjel-
lemzi a 'Lysgolden' és a 'Haidegg' gyümölcsét.
A spur klánok (pl. a hazai árufajták listáján is szereplő 'Golden Spur' a stan-
dard-hez viszonyítva szakaszos terméshozásra hajlamosabbak, a vegetatív - ge-
neratív egyensúly megtartása jóval nehezebb, a fák sokkal hamarabb legyengül-
nek, parásadásra az alapfajtához hasonlóan vagy fokozottabban érzékenyek, ezért
üzemi telepítésük nem ajánlatos.
56
Golden jellegű hibridek. Hazánkban jelenleg a 'Charden', 'Mutsu' és 'Ozark
Gold' telepítését javasolják ( 117). Parásadásra kevésbé hajlamosak, mint a 'Golden
Deliciaus'.
Charden
A 'Golden Delicious'. és a' Reinette Clochard' hibridje, Franciaországban állítot-
ták elő, ahol a perspektivikus fajták között említik, Németországban viszont nem
favorizálják Hazánkban a választékbővítő fajták közé sorolták Október első de-
kádjában szedhető. Gyümölcse nagy, gömbölyded, előbb zöld majd zöldessárga
színű, harmonikus ízű, a 'Golden Delicious' -nél magasabb savtartalmú és alacso-
nyabb cukortartalmú. Hosszú ideig (7 hónap) tárolható. Fája a 'Golden Deliciaus'-
nél kb. 20%-kal erősebb, termőképessége megközelíti azt. Altemanciára hajla-
mos. Venturiás varasadásra kevésbé fogékony. Triploid.
Mutsu
(Syn.: Crispin)
Japánban nemesítették a 'Golden Deliciaus és az 'lndo' keresztezéséveL Nyolc-
tíz nappal a 'Golden Delicious' után, október első felében szedhető. Gyümölcse
nagy (230-250 g), felülete sima, de napégésre hajlamos. Kellemesen fűszeres,
édeskés íze a tárolóban alakul ki. Optimális érettségű és méretű gyümölcsei 6-7
hónapig tárolhatók A kihagyó vagy fiatal fákról szedett, túlhízott gyümölcsein
tárolás során keserűfoltosság, korai szedés esetén húsbarnulás jelentkezik. Fája
különösen fiatal korban erős növekedésű, nagy szétterülő koronát nevel (koro-
nája 20%-kal nagyobb, mint a 'Golden Delicious' -é). Terrnőre fordulása annál
későbbi, jó a termőképessége, de altemanciára hajlamos. Triploid fajta.
Ozark Gold
(Syn.: Ozark Golden)
'Golden Delicious'. x ('Conrad' x 'Red Delicious') hibrid. Hazánkban a keleti

exportra való alkalmassága alapján az árufajták között szerepel. Nyugat-Euró-
pában a gyenge íze miatt nem tartják perspektivikusnak Augusztus végén- szep-
tember elején szedhető, 3-4 hónapig tárolható. Gyümölcse középnagy (i 40-180
g), alapszíne éretten sárga, a napos oldalán rózsaszín pírral bemosott Héja kissé
viaszos. Húsa tömör, jól szállítható. Íze nálunk közepes, enyhén édeskés-savany-
kás. Fája középerős vagy erős, koronája laza, kissé szétterülő. Virágzása kései.
Korán terrnőre fordul és bőven terem, de túlkötődésre és altemanciára hajlamos.
Granny Smith
Származás és elterjedés. 1868-ban fedezték fel Ausztráliában, valószínűleg a
'French Crab' magonca. Szaporítását és üzemi termesztését csak 1950 táján kezd-
57
ték el. Ausztrália fő fajtája, de termesztik még Franciaországban, Spanyolország-
ban és Washington államban.
Idény és típus. Október második dekádjának végén éri el az optimális szüreti
érettséget. Fogyasztási érettsége kb. április végéig tart.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse középnagy vagy nagy, kerekded vagy
csonkakúp alakú. Héja viaszos bevonatú, fényes és teljes érésben zöld színű, s
nagy, fehéres paraszemölcsökkel pontozott. Kontinentális termőhelyeken a gyü-
mölcs napos oldalát enyhe metaxéniás pír borítja. Húsa tömör, szilárd, ennélfogva
a szüreti és manipulálási műveleteket kiválóan elviseli. Íze mérsékelten savany-
kás, zamata nem kifejezett. VL-ben legalább 6 hónapig tárolható, de keserű
foltosságra, héj- és húsbamulásra hajlamos.
Hajtásrendszer. Fája középerős vagy erős növekedésű, ágrendszere termőkor
ban lehajló, mert a termések zömét a korona peremén az egy- és kétéves termőala
pokon, gyakran a rövid termővesszők végén fejleszti. Ezzel egyidejűleg a termő
ágak belső része egyre inkább felkopaszodik. Az akrotóniás elágazású és csúcsi
dominanciájú fajták egyik képviselőjeként a végentermő terméshozási típusba tar-
tozik. Korán fordul terrnőre és bőtermő. Igen erős a szakaszasságra való hajlama.
Ellenállóság. A venturiás varasadásra mérsékelten, de a lisztharmatra eléggé
fogékony. Többféle vírus latens hordozója. A vírusos fák gyengébben növeked-
nek, s terméseredményük jelentősen csökken. Meleg termőhelyet igénylő fajta
(hőösszeg igény: 3200-3900 "C, tenyészidőszak hossza: 175-200 nap).
Agro- és fitotechnikai igény. Termó'korban a korona felső, legerősebb gallyait
célszerű visszavágni, s így esélyt adunk az alsó részen levő ágak megerősödésére.
A termőgallyak rendszeres cseréjével a felkopaszodásból eredő hátrányok is meg-
előzhetó'k. Az alternaueia szakszerű termésszabályozással, a tárolási betegségek a
tenyészidőszakban végzett Ca-os permetezésekkel megelőzhetó'k.
Hazánk legtöbb termőhelyén termeszthető, de piaci értékének növeléséhez megol-
dandó a metaxéniás színeződés megelőzése.
Klónja: Több közzétett klón közül az egyetlen megbízható klón a 'Newton',
amelynek termesztési tulajdonságai gyakorlatilag az alapfajtával teljesen
megegyezőek.
Idared
Származás és elterjedés. A 'Jonathan' és a 'Wagener' hibridje (USA, 1943).
Kisebb arányban az USA egyes államaiban termesztik. Nyugat-Európában alig
termesztik, Lengyelországban telepítették, de ma már a nehezen eladható fajták
közé sorolják.
Idény és típus. Október elején szüretelhető. Optimális fogyasztási érettségét csak
3-4 hónapos tárolás után éri el, és akár a nyári hónapokig megtartja.
Gyümölcs és áruérték. Középnagy vagy nagy (170-200 g) gyümölcse lapított
58
gömb alakú, középen hasas, a felület csaknem teljes felületét élénkpiros mosott
fedőszín borítja. Fehéressárga húsa lédús, nem gyorsan puhuló, de nyomódásra
hajlamos. Íze enyhén savanykás, megfelelő cukor háttérrel, de az árnyékban fejlő
dött gyümölcsök aromaszegények Tárolhatósága kiemelkedően jó, természetes
levegőjű tárolótérben is februárig, VL-ben májusig, SZL-ben június-júliosig el-
tartható. Az alacsony hőmérsékletre és a magas C0 2 tartalomra érzékeny.
Hajtásrendsze r. Fiatal korban középerős, terrnőre fordulás után gyengülő növe-
kedési erélyű. Ágrendszere fiatal korban inkább feltörő, később szétterülő, s
termőgallyazata lelógó. Koronájának mérete termóKorban kisebb a 'Jonathan'-
énál. Nemcsak a többéves, hanem az egyéves termőalapokon is fejleszt termő
rügyeket
Termőképesség. Kiváló, a 'J onathan' -ét meghaladja.
Ellenállóképesség. A 'J onathan' -nál árnyalatnyival kevésbé fogékony a liszt-
harmatra, a venturiás varasodással szembeni fogékonysága mérsékelt, s a vírus-
fertőzöttség lényegesen lerontja a termóKépességet és a minőséget. Virágai a késő
tavaszi fagyokra érzékenyek. A talaj nedvességtartalmával és természetes tápere-
jével szembeni igénye mérsékelt.
Agro- ésfitotechnikai igény. Koronájaminden nehézség nélkül nevelhető, a ter-
rnőre fordulással egyidejűleg a korona szinte saját magát felépíti, s a sudár is ha-
mar "megnyugszik". TermóKorban a lisztharmat elleni védekezés céljából végzett
vessző visszacsípéseket is jól tű ri. A nyári metszés a jobb fedőszín és cukortarta-
lom növelése érdekében javasolt.
Az 'Idared' a magyar almatermesztés sikerfajtája. Hazai terjedését a 'fonathan'
fajtáéhoz nagyon hasonló technológiai igénye és a kiváló eltarthatósága motivál-
ta. Termesztési arányának további túlzott növelése kockázatos.
Jonagold és klónjai
Származá/és elterjedés. Geneva-ban (USA, New York állam), a Comell Egye-
temhez tartozó Mezőgazdasági Kísérleti Állomáson állították elő. A 'Golden
Deliciaus' -t 1943-ban porozták meg a 'Jonathan' faj tá val, s a magonc 1953-ban
hozta első gyümölcseit. 1968-ban vezették be a közszaporításba. Elsősorban Eu-
rópában terjedt el. Belgiumban például fő fajta lett, de jelentős arányban termesz-
tik Hollandiában, Dél-Tirolban, Angliában és Németországban is. Japánban
klónjaival együtt megelőzte a 'Mutsu' fajtát. Magyarországon 1984 óta államilag
elismert fajta. Elismerése utánjelentős mennyiségben telepítették, az utóbbi évek-
ben inkább a klónjait szaporítják.
Idény és típus. Szeptember végén-október elején szedhető. Külföldi fajtaaján-
lásokban 3-5 menetes szedéstjavasolnak. Fogyasztási érettségét tárolótípustól füg-
gően 4-10 hónapig őrzi meg.
59
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse nagy (220-250 g), sárgászöld alapszínén a
gyümölcsfelület 30-45%-a világospiros fedőszínnel borított. A gyümölcshéj via-
szos. Húsa sárgásfehér, puha és olvadó, különösen a jól színeződött gyümölcsök
íze kiváló. VL-ben 3-4, SZL-ben 7-8 és ULO-ban 8-1 O hónapig jól tárolható.
Hajtásrendszer. Kezdetben erős növekedésű, a korai terrnőre fordulás és a nagy
termóK:épesség később mérsékli a növekedést. Optimális tenyészterület igénye a
'Golden Delicious' és 'Mutsu'-é között van. A fa sudara erős és domináns, de a
hosszú és vastag oldalelágazások széthajlóak, alig igényelnek lekötözést. Mindez
stabil vezérágú, szétterülő ágrendszerű koronahabitust eredményez. Termései zö-
mét a két és többéves termőalapok rövid termőrészeinek végén (kb. 65%), kisebb
részét a hosszú termővesszóK: oldalán (25%) és végén (1 O%) fejleszti. Virágzatai-
ból általában csak egy gyümölcs marad.
Termóképesség. Terrnőre fordulása korai, fajlagos termőképessége megközelíti
vagy megelőzi a 'Golden Delicious '-t.
Ellenállóképesség. Fogékonysága a venturiás varasodással szemben közepes, a
lisztharmattal szemben a 'Golden' -énél valamivel nagyobb. Termőhely iránt mind-
két szülőfajtánál igényesebb. A nagyon meleg termőhelyeken ( 1Ooc évi középhő
mérséklet vagy tenyészidőszakban tartósan 30 oc felett) túlzottan nagy, rosszul
tárolható, gyengén színeződő és napégett gyümölcsök képződnek. A komolyabb
téli lehűlések fóK:ént abeéretlen vesszőket vagy a fiatal fák törzsét veszélyeztetik
(elbamul a kambium). A bimbók és a virágok a késő tavaszi fagyokra nagyon
érzékenyek.
Agro- és filatechnika i igény. A jó gyümölcsszíneződés előfeltételei: közepes
N-ellátottság, termékeny, jól szellőző talaj, kis koronaméret (kb. 1,5 m átmérő
jű), nem túl erős növekedés, fokozatos nyári metszés és az éréskor hűvös éjsza-
kák. A gyümölcsök tárolhatóságának javítása érdekében három vagy több alka-
lommal kalciumos permetezést kell végezni. Gyenge növekedésű alanyt és kar-
csú orsó koronaform át célszerű választani. Fiatal korban a fák mielőbbi terrnőre
fordulásami att tartózkodjunk a túl erős metszéstől, s termőkorban a nyugalmi és
tenyészidőszakban csak kismértékű és több menetben végzett ritkításra kell kor-
látozni a beavatkozást. J ól tűri a hajtások csonkra történő visszametszését, s jól
kifejlődnek a rövid termőrészek A jobb fagytűrés érdekében kerülni kell a késői
N-adagolást.
Klánok. A 'Jonagold' nagyon hajlamos a mutációra, napról napra újabbakat
mutatnak be. Példaként a 5. táblázatban áll egy választék.
Az alapfajtához hasonló csoportban felsorolt klánok színeződése nem intenzí-
vebb, de vírusmentesek, sa termőképességük nagyon jó. Talán a színesebb válto-
zatokban való csalódások miatt sok nyugat-európai termelő még manapság is eze-
ket részesíti előnyben, s nem vették át a vezető szerepet a színesebb klónok.
A világospiros csopmtba tartozó változatok az alapfajtánál jobban színeződnek.
60
5. táblázat:
Ismertebb 'Jonagold' klónok

(a szakirodalom (l 03, 16, 40, 131) és a szerző
megfigyelései alapján)
Alapfajtához Világospiros Sötétpiros

hasonló fedőszínűek
T-2291 Goldpurpur Decosta

T-2311 New Jonagold Rubinstar
T-2361 Wilmuta Jonagared
T-23 RI Jonica Jomured
T-1270 King Jonagold Romagold
T-1272 Jonabel Martens 2
Cmwngold Highwood Martens liMarnica
van Leur
Novajo
Megjegyzés: a dőlt betűs fajtákból Nyugat-Európában vírusmentes szaporítóanyag kapható.
Jó fényviszonyok me llett a felület csaknem 60-7 5 %-a tetszetős világospiros fedő

színnel borított. Például Dél-Tirolban ezt a csoportot részesítik előnyben, mert ezek
javított színeződéssel hordozzák a tipikus 'Jonagold' gyümölcsjelleget. A legismer-
tebbek közül megemlíthető a kissé csíkozott 'Jonagold Wilmuta'. A 'Jonica' 25-
30%-kal színesebb a standard-nél, két menetben leszüretelhető, gyümölcse kissé
lapítottabb. A 'King Jonagold' kb. egy héttel később érik az alapfajtánáL
Az élénk- és sötétpiros csoportba tartozó változatok gyümölcseinek felületét
85-90%-ban fedi a mélypiros mosott fedőszín. Legismertebb a 'Jonagored' (ke-
reskedelmi neve: Morren's Jonagored), amely az egyik legsötétebbre színeződő
mutáns. Gyümölcse az alapfajtánál kicsit kisebb, kevésbé viaszos, s két menetben
leszedhető. Az ültetvényekben gyakran határozottan láthatók a fajtaleromlás jelei:
a fákon színtelen és halványan csíkozott vagy mozaikosan túlszíneződött gyümöl-
csök is vannak, ami döntően a "visszamutálás" (atavizmus, reverzió) következmé-
nye. Európában elteijedt még a stabilan színeződő 'Rubinstar' és a 'Romagold'.
A 'Jonagold' európai sikere a 'Golden Deliciuos'-éra emlékeztet. Hazánkban az
alapfajta vírusmentes klónjai vagy színesebb változatai továbbra is a magyar al-
máskertekbe valók. DE: ez nem csupán egy fajta a sok közül, hanem olyan piacos
fajta, amely meghálálja az odaadá, hozzáértő ápolást.
Jonathan klónok
Származás és elterjedés. Valószínűleg az 'Esopus Spitzenberg' magonca. 1800-
ban találták az USA-ban, s 160 éve kapott nevet Jonathan Hasbrouckról, aki a
61
fajtára a figyelmet felhívta. Hazájában a bevezetést követően eléggé jelentős volt,
de az 1900-as években nagyon lecsökkent a termesztési aránya. Európa valamennyi
almatermesztő országában megismerték, de hazánkon kívül sehol nem vált fő faj-
tává. Bereczki Máté honosította 1876-ban, s Mohácsy szavaival: "úgy terjedt, mint
tűz a nádasban". Legmagasabb termesztési aránya a 60%-ot is meghaladta, s még
1990-ben is 46%-os volt az aránya (55). Nagymérvű elterjedésében szerepe volt
annak, hogy a 'Jonathan' le váltására javasolt világfajták technológiáját nem adap-
tálták, s ezeken a 'Jonathan'-ra kidolgozott termesztési eljárások (pl. Nagy Sán-
dor féle metszés) nem bizonyultak eredményesnek.
Idény és típus. Az alapfajta érése az intenzívebb technológiára való áttérés mi-
att előbbre jött, jelenleg szeptember közepén szüretelhető. Az új klónokkal (6.
táblázat) érési sor alakítható ki.
Gyümölcs és áruérték Gyümölcse kicsi (120-130 g), tetszetős színű és alakú, a
magyar klíma adottságaitól kiváló ízét a hazai fogyasztók jelentős része kedveli.
Nyomódásra nem nagyon érzékeny. A gyümölcsök tárolhatósága behatárolt, és sok
problémával jár. VL-ben február elejéig, SZL-ben márciusig tárolható, s gyakori a
Jonathan foltosság és a húsbamulás. Lé- és sűrítmény gyártásra a nála alkalmasabb
célfajták megjelenéséig jól megfelel, s konyhai célokra és szeszipamak is alkalmas.
Hajtásrendszer. Fája középerős növekedésű, könnyen alakítható. Termőrügye
inek számottevő részét középhosszú vesszökön fejleszti.
Termó'képesség. Hazai viszonyok között korai terrnőre fordulás után évről évre
rendszeresen és jól terem, bár az altemancia veszélye kifejezett. Termékenyülő és
termékenyítő képessége igen jó.
Ellenállóképesség. Lisztharmattal és baktériumos ágelhalással szembeni fogé-
konysága nagyon fokozott, ezen kívül venturiás varasodásra, ólomfényűségre
(Stereum purpureum) mérsékelten sa vírusokra eléggé fogékony. Minden hazai
termesztőtájon jól termeszthető. Kevéssé érzékeny a téli hidegre, s a késő tavaszi
lehűlések terméskiesést nem idéznek elő, de a virágzás körüli 4 oc alatti hőmér
séklet a gyümölcsméretet csökkenti.
Ag ro- és.fltotechnikai igény. Fája a magyar termesztésben megcsontosodott erő
sebb metszést is jól tűri. Gyenge alanyon természeténél fogva kialakul a keskeny
orsó korona. A betegségekkel szembeni fogékonyságából adódó problémákat in-
tenzív növényvédelemmel és jó kondícióban tartott fákkal kell megelőzni. A gyü-
mölcsök tárolhatósága kalciumos permetezésekkel javítható.
Klánok. Az alapfajta teljesítőképessége és minősége leromlott, ezért csak az Or-
szágos Szelekciós Felügyelőség által kiválasztott klónjai telepíthetóK: (6. táblázat).
A magyar almatermesztés fő fajtája volt. További szerepével kapcsolatban meg-
oszlanak a vélemények. Véleményem szerint a hazai termesztésben elfoglalt túlzott
arányát csökkenteni kell, mert korlátozott ideig tárolható gyümölcse az igényes
export piacokon nem versenyképes.
62
6. táblázat:
A' Jonathan' hazai termesztésre ajánlott klónjainak jellemzése

(Szabó és Harsányi)
Klón neve Érési idő Méret Eltérések az alapfajtától

g
Csány l egy héttel az 130-140 előbbcsíkozott, majd az egész felületet

M41 klón előtt bemosó fedőszín.
Jonaihan M41 IX. első dekád 120-130 15-20%-kal kisebb korona, 10-17%-
kal nagyobb termőképesség, jobb
(50%-os színbontottság.)
Szatmárcsekei 4-5 nappal az 120-130 15-20%-kal gyengébb növekedés,
Jo nathan M41 után csaknem teljes felületű színbontottság.
Watson Jonathan 10 nappal az 140-150 mint az előző.
M41 után
Kovauguszt
Származás és elterjedés. 1993-ban minősített új hazai fajta, Kovács Sándor ne-
mesítette a 'Jonathan' és az 'Egri piros' hibridizációjávaL
Idény és típus. Augusztus végén- szeptember elején érik, több menetben szedhető.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse középnagy (170 g), megnyúlt gömb alakú
vagy hengeres. A felület 80%-át élénkpiros, enyhén csíkozott fedőszín borítja.
Húsa szilárd, nem puhuló, savas ízű és kissé kásásodó. Egy-két hónapig jól tárol-
ható.
Hajtásrendszer. Fája a közepesnél kissé erősebb növekedésű, koronája gömb
alakú, ágrendszere laza.
Termőképesség. Jó és rendszeres.
Ellenállóképesség. Lisztharmattal szemben eléggé ellenálló, de a venturiás vara-
sodásra fogékony. A késő tavaszi fagyoknak nagyon jól ellenáll.
A kora őszi időszakbana hazai piacon jelentkező áruhiány pótlására minősített jó

áruértékű fajta, amely az édeskés 'Gala' klónokat nem kedvelőfogyasztók igényét
elégíthetné ki.
Kovelit
Származás és elterjedés. 1992-ben minősített hazai fajta, Kovács Sándor állí-
totta elő az 'Egri piros' és a 'Jonathan' hibridizációjávaL
63
Idény és típus. Szeptember végén egy menetben szedhető, október elejétől feb-
ruár végéig fogyasztható.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse középnagy (160-180 g), lapított gömb alakú,
felülete erősen hamvas. A felület 80%-át élénkpiros, mosott fedőszín borítja. Héját
jellegzetes, nagy fehér lenticellák tarkítják. Húsa szilárd, nem puhuló, savas íze fő
ként a kora téli időszakban kellemes. Február végéig jól tárolható és jól értékesíthe-
tő. A további tárolás a vízvesztés és az ezt követő fonnyadás miatt nem javasolt.
Hajtásrendszer. Fája a közepesnél kissé erősebb növekedésű, koronája laza és
szétterülő.
TermóKépesség. Az 'Idared' -hez hasonlóan igen jó és rendszeres, de késóob fordul
termőre.
Ellenállóképesség. Harsányi szerint lisztharmattal szemben a 'Kovaugusz t' -nál
is ellenállóbb, de a 'Red Delicious' alakköméi fogékonyabb, sa venturiás varasa-
dásra fogékony.
A kora télifajtavála sztékot bővíti a hazai piaconjól értékesíthető és jó technológia
me !lett exportra is alkalmas gyümölcseivel.
Mollies Delicious
Származás és elterjedés. Az USA-ban (New Jersey, Rutgers Egyetem) állították
elő (G. W. Schneider) 1948-ban a ('Golden Delicious' x 'Edgewood' ) x ('Red
Graveinstein' x 'C1ose') hibridizációjávaL 1966-ban vezették be, az USA-ban New
Jersey-ben termesztik csupán. Hazánkban 1985 óta államilag elismert árufajta.
Idény és típus. Augusztus közepétől végéig több menetben szüretelhető, és 3
hónapig jól tárolható.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse nagy (200-240 g), megnyúlt kúp alakú, fe-
dőszíne piros. Közepesen kemény, néha lészegény húsa kellemes zamatú.
Hajtásrendszer. Fája középerős növekedésű, fiatal korban nehezen elágazódó.
Termóképesség. Korán terrnőre fordul és bőtermő.
Piacos, nagy gyümölcseijelenleg még nagyonjól értékesíthetók a hazai piacon, de a
szilárdabb és lédúsabb húsállományú fajták várhatóan mérséklik keresettségét.
Red Delicious alakkör

Származás és elterjedés. Az 1894-ben bevezetett 'Red Delicious' alapfaj tát, majd
a számtalan természetes rügymutációként keletkezett klónokat a világon legna-
gyobb arányban az USA-ban termesztik. Az EK országai közül Olaszországban és
Franciaországban a második helyet foglalja el. Az újabb 'Red Delicious' klónok
attraktív gyümölcsei még ma is nagyon jól értékesíthetők az európai piacokon. A
magyar termesztáK a Zatykó Imre által az 1930-as években behozott, s pollenadó-
ként országosan kezdetben mintegy 10%-os arányban telepített 'Starking' fajtát
ismerték meg először.
64
A hazai klónszelekciós nemesítés eredményeként a fajtának két szelektált klónja
(' Starking Nm. 47' és' Starking Nm. 251') szaporítható. A fajta "devizás" export
piacokon való keresettsége után a 70-es években országos program indult a ter-
mesztési arány növelésére. Részben a fajta (klónok) hátrányos tulajdonságai, rész-
ben a megvalósítás során elkövetett szakmai hibák (M 4-es alany, az 5 x 3 m-es
tenyészterület és a ferdekarú sövény koronaforma kombinálása) a program kudar-
cát és a 'Red Delicious' típusú gyümölcsökben való csalódást eredményezte.
Idény és típus. A 'Starking' klónok hazánkban szeptember végén szedhetők s
novembertől márciusig fogyaszthatók.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse tetszetős, mérete középnagy vagy nagy ( 150-
170 g), alakja megnyúlt, a kocsánynál hasasodó, bordázott, felülete sötétpirossal
csíkozott fedőszínű. Húsa kemény, jól szállítható. Jól tárolható, de magházpenésze-
désre hajlamos.
Hajtásrendszer. Fája középerős vagy erős növekedésű, ágrendszere feltö-
rő. Termőkorban növekedése mérséklődik, de mégis eléggé nagy koronát ne-
vel.
Ellenállóképesség. Lisztharmatra nem, de venturiás varasadásra nagyon és bak-
tériumos ágelhalásra alig fogékony. A virágok nemcsak a fagypont alatti hőmér
sékletre érzékenyek, hanem a O OC-hoz közeli lehűlések is veszélyeztetik a gyü-
mölcskötődést. A petesejtek rövid élettartamából következően alacsony a
termékenyülőképesség.
Agro- ésfitotechnikai igény. Koronája a' Jonathan' -ra kidolgozott metszési tech-
nológiával nehezebben alakítható, s a túlmetszett fák későn fordulnak termőre.
A hazai és export piacokon való jó értékesíthetőség alapján kijelenthető, hogy

a 'Red Delicious' típusú fajtáknak kiegészítő fajtaként továbbra is helye van
a magyar almatermesztésben. A 'Starking' klánok vagy az egyéb standard
növekedésű jól színeződő klÓ~ok (pl. 'Topred Delicious') az intenzív áruter-
mesztésből kiszorulnak. Helyettük a spur növekedésű klánok telepítése java-
solható.
A spur fajták termesztéséhez figyelembe kell venni a növekedési sajátosságok fe-

jezetben az "S" terméshozási típusnálleírt ajánlásokat. Külföldi és hazai tapaszta-
latok szerint a gyenge növekedésű spur fákat középerős alannyal célszerű kombi-
nálni. Dél-Tirolban többek között az M. 106-os alanyt javasolják. Ez nemcsak a
fák növekedése miatt előnyös, hanem a gyümölcsök alakja is kedvezőbb lesz, hi-
szen a középerős alanyokon álló fákon nagyobb lesz a piacon kedvelt, megnyúlt
gyümölcsök aránya. A kedvezóbb gyümölcsalak elérésének további titka a megfe-
lelő pollenadó fajtával biztosított termékenyülés. Optimális megporzással elke-
65
rülhető a hazai ültetvényekben is gyakran megfigyelhető részaránytalan gyümöl-
csök képződése.
A spur fajták gyümölcseinek tárolhatóságát jelentősen meghatározza a szüreti idő.
Érési vizsgálatok szerint aspurok kb. 5 nappal késó'bb érnek, mint a standard klónok.
A szedési idő megválasztásában megtévesztő a gyümölcsök korai és intenzív szí-
neződése, s emiatt a gyakorlatban helytelenül a spur fajtákat a standard klónok
előtt szedik. Ez tárolási problémákkal jár (pl. héjbamulás), s a gyümölcsök ízét
rontja az, hogy még nem alakult ki a fajtára jellemző cukortartalom. (lll)
Jelenleg hazánkban a 7. táblázatban jellemzett klón ok telepítésére javasol-
ható.
7. táblázat:
A 'Red Delicius' alakkör üzemi termesztésre javasolható spor fajtái

(Harsányi és Szabó leírása és a szerző vizsgálatai alapján)
Név Származás Érési idő Gyümölcs jellemzők Növekedési

erély
Starkrimson Starking okt. eleje 150-170 g, l 00%-os in- 30-50%-kal

Delicious mutáció tenzív sötétpiros fedőszín, gyengébb a
1953 közepes íz Starkingnál
R edspur Starking okt. eleje 105-200 g, Starkrimsoné- igen gyenge, a

Delicious mutáció nál világosabb, egész felü- Starkri msonnál
1954 !etet borító fedőszín, kö- 30%-kal kisebb
zepesnél jobb íz koronavetiilet
Wellspur Starking okt. eleje 170-200 g, sötétpiros, de Starkrimsonnál

Delicious mutáció a Starkrimsonénál világo- l 0%-kal kisebb
!952 sabb, közepes íz koronavetület
Redchief Starkrimson 3-5 170-190 g, kissé csíkozott kissé erősebb a

Delicious Delicious nappal fényes mélypiros, a teljes Starkrimson
(Campbell mutáció korábbi felületet borító fedőszín, Deliciousnél
klón) 1967 megnyúlt, export piacon
keresett alak, igen jó íz
66
A táblázatban jellemzett klónokon kívül az alábbi figyelemremél tó fajták említhe-
táK meg:
Red Miracle
(Syn.: Averdale)
A 'King Delicious' rügymutációja (1988), 20 nappal a 'Golden Delicious' előtt

érik, gyümölcse nagy, éretten fénylő piros, túléretten csaknem fekete, növekedési
erélye közepes.
Ace Spur Delicious

(Syn.: Ace, Cyberg)
Az 'Oregon Spur' rügymutációja (1988), 5 nappal a 'Golden Delicious' előtt érik,

gyümölcse nagy, piros színű lenticella foltokkal tarkított, növekedési erélye erős.
Topspur Delicious
(Syn.: Kemp Delicious)
A 'Bisbee Delicious' mutációja (1983), gyümölcse csak középnagy, aszimmetri-

kus, intenzív sötétpiros, növekedési erélye erős.
Summerred
Származás és elterjedés. A 'Mclntosh' és a 'Golden Delicious' szülőfajtákból
származó kanadai fajta (196 I).
Idény és típus. Augusztus közepétől két-három menetben szedhető, s szedéstől
szeptember végéig fogyasztható.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse középnagy (170 g), megnyúlt csonkakúp ala-
kú, felületének nagy részét élénkpiros fedőszín borítja, amelyet rendkívül attrak-
tívvátesznek a fehéres paraszemölcsök. Húsa a nyári fajtáknál megszokottnál szi-
lárdabb, a szállítást és manipulálást jól tűri. Hűtőtárolóban kb. október közepéig
tárolható. Íze kellemesen savas, enyhén illatos.
Hajtásrendszer. Fája kezdetben erős majd középerős növekedésű, jó elágazó-
dási hajlamú, szétterülő koronát nevel. Érés előtti hullásra nem hajlamos.
Termó'képesség. Korán terrnőre fordul és igen bőtermő. Termőkorban túlkötő
désre és altemanciára hajlamos.
Agro- ésfitotechnikai igény. Gyümölcsritkításra szorul, sa varasodásra és liszt-
harmatra való mérsékelt fogékonysága integrált növényvédelmet igényel.
Jelenleg az érési sor első igazán üzemi árufaj tája, amelynek gyümölcsei jól értéke-
síthetők. Az újabb helyettesítő fajták megjelenéséig termesztése továbbra is java-
solható.
67
KisEBB JELENTŐSÉGŰ ÁLLAMILAG MINŐSÍTEIT FAJTÁK
A kisebb jelentőségű almafajták szedési idejét a 8. táblázatban mutatjuk be. A
fajták leírásához a nemesító'k publikációit (pl. 64), az OMMI fajtaértékelési mun-
káinak eredményeit és külföldi szakirodalmi forrásmunkákat ( 123 , 49, 50, 117)
használtunk fel.
8. táblázat:
Kisebb jelentőségű almafajták szedési ideje
Vista Bella
Julyred
Éva
Jerseymac
Jonager
Nyári zamatos
Fertődi téli
Pirtóspur Delicicus
Topred Delicicus
Close
Az USA-ból származik. Nemzeti fajtalistánk legkorábbi érésű választékbővítő al-
mafajtája. Június végén-július első felében elhúzódóan érik, több menetben kell
szedni. Gyümölcse középnagy ( 130 g), kúpszerű, enyhén bordázott, csaknem tel-
jes felületen élénkpirossal bemosott Húsa puha, íze enyhén savanykás. A gyü-
mölcs gyakran felreped. Fája középerős, koronája feltörő. Későn fordul termőre,
termó'képessége közepes. Triploid fajta . Gyümölcshullásra hajlamos.
Éva
1949-ben a ' Jonathan' szabadmegporzású magoncaiból szelektálta Dániel Lajos.
Választékbővítő fajta. Július utolsó dekádjában, augusztus elején érik, a fán gyors
túlérésre hajlamos, ezért két-három menetben kell szedni. Gyümölcse kicsi (1 00
68
g), egész felületén mélypirossal borított, bőlevű, fűszeres zamattal kísért harmoni-
kus édes-savas ízű. Fája középerős, koronája laza. Korán terrnőre fordul és bőter
mő. Lisztharmatra kissé fogékony. A versenyképesebb áruértékű fajták kiszorítot-
ták az árufajták listájáról.
Fertődi téli
Magyar nemesítés ű fajta, Porpáczy állította elő az 1930-as években a 'Jonathan'
és a 'Török Bálint' fajták keresztezéséveL Választékbővítő fajta. Szeptcmber vé-
gén szedhető, októbertől márciusig fogyasztható. Gyümölcse középnagy vagy nagy
(150 g), gömbölyded, a csésze felé enyhén bordázott. Héja viaszos, a napos olda-
lon pirossal csíkozott. Húsa középkemény, túléretten kásásadásra hajlamos, íze
fűszeres, igénytelen körülmények között is tárolható. Fája középerős, koronája
szétterülő, termó'képessége jó. Lisztharmatra közepesen fogékony.
Julyred
Összetett keresztezési programból származó amerikai fajta, amely Ny-Európában
nem aratott sikert. Hazánkban jelenleg a fő árufajták közé sorolják, de nem szá-
mottevő a telepítési aránya. Július harmadik-negy edik hetében elhúzódóan érik,
jó minőségben csak 4-6 menetben szedhető. Gyümölcse középnagy, lapított gömb
alakú, hamvassággal borított héja élénkpirossal mosott vagy csíkozott. Húsa
középkemény, bőlevű, íze édes, parfümös illattal rendelkezik, a gyümölcsök hűtő
tárolóban 3-4 hétig eltarthatók. Fája középerős növekedésű, termó'képessége jó,
de ehhez jó tápanyag- és vízellátást igényel. Érés előtti hullásra hajlamos, liszthar-
matra és varasadásra meglehetősen fogékony.
Jerseymac
A N.Y. 24 és a 'Julyred' hibridje, az USA-ban 1972-ben minősítették. Hazánkban·
1991 óta a fő árufajták közé sorolják. Augusztus elején érik, 2-3 menetben szed-
hető. Gyümölcse 'Mclntosh' típusú, középnagy, lapított csonkakúp alakú, héja
nagyon vastag, a felület csaknem egészét borító bíborpiros fedőszínét erős ham-
vasság árnyékolja. Íze savanykás-édes, határozott parfümös illattal fűszerezett. Fája
középerős vagy erős növekedésű, koronája feltörő. Terrnőre fordulása korai, ter-
mó'képessége jó, de a rendszeres terméshozáshoz gyümölcsritkítás t igényel. Rövid
kocsánya miatt érés előtti hullásra hajlamos, piaci standokon való eltarthatósága
korlátozott, lisztharmatra eléggé, varasadásra közepesen fogékony.
Jonager
Hazai nemesítésű fajta. Kovács Sándor nemesítette a 'J onathan' és az 'Egri piros'
keresztezéséveL A nemzeti fajtalista fő árufajtái közé tartozik. Augusztus első nap-
69
jaiban érik. Gyümölcse középnagy (140 g), gömb alakú, 70-1 00%-os felületen
élénkpiros fedőszínnel borított. Íze kellemes édes-savas. Fája középerős növeke-
désű, koronája szétterülő. TermóK:épessége jó. Lisztharmat toleranciája jobb, mint
a 'Jonathan'-é, de fogékonyabb a 'Starking'-nál.
Nyári zamatos
Hazai nemesítésű, Kovács Sándor állította elő a 'Jonathan' és az 'Egri piros' ke-
resztezésével. Választékbővítő fajta. Augusztus második hetében érik. Gyümölcse
középnagy, amelyet csaknem teljes felületen élénkpiros fedőszín borít. Fája kö-
zéperős növekedésű, termőképessége elég jó, de elmarad a 'Summerred' mögött.
Lisztharmatra nem olyan fogékony, mint a 'J onathan'.
Pirtóspur Delicious
Pirtó község határában felfedezett hazai fajta. Feltehetően természetes
rügymutációval keletkezett a 'Starking' fajtából. Választékbővítő fajta. Gyümöl-
cse a 'Starking' -éhoz hasonlít,fája spur növekedésű. Termőképességeaspur faj-
tákan belül kiválónak tekinthető.
Topred Delicious
A 'Starking' rügymutációja. 1954-ben fedezték fel az USA Washington államban.
Hazánkban jelenleg szaporításra ideiglenesen engedélyezett fajta. Harsányi vélemé-
nyeszerint a házikertekben helyettesíthetnéa 'Starking' klónokat Az alapfajtával
azonos időben szedhető, ahhoz hasonló növekedésű változat. Gyümölcse a 'Star-
king' -énál tetszetősebb, annál intenzívebben színeződik, s tárolhatósága is jobb.
Vista Bella
A hazai árufajták érési sorában jelenleg a legelső igazán piacos almafaj ta. A 'Julyred'
és egy amerikai magonc hibridje. Július második-harmadik hetében érik, legalább
három menetes szedés t igényel. Gyümölcse középnagy ( 140-170 g), fedőszíne
liláspiros, amelyet jellegzetes hamvasság fed. Íze harmonikus édes-savas, húsa
közepesen szilárd, a piaci pultokon nagyon rövid ideig őrzi meg a minőségét. Fája
középerős vagy erős növekedésű, szétterülő ágrendszerű és felkopaszadásra hajla-
mos. Nagyon korán fordul terrnőre és bőtermő, az 'Éva' -nál kevésbé hajlamos az
altemanciára. Érés előtti hullásra hajlamos, lisztharmatra és varasadásra is közepesen
fogékony.
PRÓBATERME SZTÉSRE AJÁNLOTT FAJTÁK
A hazai próbatermesztésre ajánlott almafajták javasolható szedési idejét a 9.

táblázatban mutatjuk be. A fajták többsége a "standard Golden" terméshozási tí-
pusba tartozik, az ettől eltérő jellemzéseket a fajtaleírásokban közöljük. A hazánk-
ban megvizsgált fajták társításával kapcsolatos javaslatokat a 2. táblázat tartal-
70
9. táblázat:
Próbatermesztésre ajánlott almafajták szedési ideje
Snygold (Earligold)
Delcerf (Delbarestivale)
Aka ne
Fie sta
Sam p ion
Elise
Rafzubin (Rubinette)
Pinava
Jim Brian (Early Smith)
Delgollune (D. Jubilé)
Red Reme Wan Weil
Redaphough (Redwinter
Braeburn
Fuji
rnazza. A fajta leírások alapját saját tapasztalataink és a vonatkozó forrásmunkák

-
cc 18, 2 1, 25, 34, 35, 43 , 50, 58, 61 , 65, 70, 72, 76, 84, 87 , 89, 92, 95 , 103, 110,
115) szolgáltatták.
Akane
(Syn .: Primrouge)
A ' Jonathan' és a ' Worcester Pearmain' hibridje. Japánban végezték a keresztezés t

J937-ben, és J970-ben hozták forgalomba . Franciaországban Prirnrouge néven,
Japánban és USA Washington államában ' Akane' néven termeszt ikjelentős mennyi-
ségben.
Hazánkban augusztus végén szedhető, s augusztus szeptemberben fogyasztható
kora őszi alma. Kb. egy hónapig hűtőtárolób an jó minőségben tárolható.
Gyümölcse középnagy, nagyon tetszetős , alakja gömbölyű , kissé kúpos , alapszille
sárgás, a felület nagy részét borító fedőszíne kárminpiros . Húsa fehér, roppanó,
bőlevű, íze kellemesen édes-savas, nagyon aromás. Hullásra nem hajlamos, nyo-
71
módásra nem érzékeny. Tárolási ideje korlátozott, hűtőtárolóban csak októberig
őrzi meg minőségét.
Fája gyenge növekedésű, a 'Jonathan' klónokénál kisebb koronát nevel. Elágazá-
si hajlama gyenge, s ágrendszere is ritkább és feltöróob. A "G" és "V" termésho-
zási típusok között átmenetet képező fajta. Termőképessége jó, de csak sűrúob
tőállomány esetén ad a 'Jo nathan' klónokét megközelítő terméseredmény t. Ter-
mőhelyi igénye a 'Jonathan' -éhoz hasonló. Harsányi eredményei szerint liszthar-
matra és venturiás varasadásra alig fogékony.
Az őszi almaszezon kezdetén a hazai asztali almaválaszték bővítésére alkalmas,
tetszetős piacos alma. Tartós tárolásra nem alkalmas, ezért csak kisebb arányú
telepítés re javasolható.
Braeburn
Új-Zélandból származó véletlen magonc (1952), McKenzie szerint feltehetően a
'Lady Hamilton' és a 'Cox narancs renet' a szülőfajtája. Hazájában 1952 óta ter-
mesztett fajta, de a 90-as években Európa (pl. Franciaország, Olaszország) és az
USA (Washington) országaiban is számottevő a szaporítási és telepítési aránya.
Október második dekádjától kezdődően kb. két hétig szüretelhető, de fogyasztási
érettségét csak pár hónapos tárolás után éri el, és kb. 5-6 hónapig megtartja. A
késői fajták között kivételes esetként két-három menetes szedés javasolt.
Gyümölcse középnagy vagy nagy, felületének átlagosan 40%-a téglapiros, a na-
pos oldalon csíkozott színnel borított. Alakja a klónoktól és a termőalapok korától
függően megnyúlt, csésze felé elkeskenyedő vagy lapítottabb, a csészénél jelleg-
zetesen bordázott lehet. Húsa igen kemény, a szállítást és a piaci pulton tartást
nagyonjól tűri. Íze kellemes, cukor/sav aránya harmonikus. Akárnyárigis romlás
nélkül tárolható, de kései szedés után savlebomlás és Iisztesedés miatt romlik a
minősége. Főleg a fiatal fák termésén Ca-hiány esetén a keserűfoltossághoz ha-
sonló foltok jelennek meg, megelőzés céljából a tenyészidőszakban 6-8-szori Ca
permetezés szükséges.
Fája nagyon gyenge növekedésű, számos rövid oldalhajtást illetve termőrészt ké-
pez. A vírusmentes fák kiegyenlítettebbek, növekedési erélyük 20-30%-kal na-
gyobb. M. 9 alanyou javasolják termeszteni, mert M. 26-os alanyou az ültetvény-
ben összeférhetetlenségi problémák jelentkezhetnek. Nagyon korán terrnőre for-
dul, termó'képessége jó. Az integrált technoJógiában be vált valamennyi ritkító vegy-
szer közepes dózisaival szabályozható a terméshozás.
Vírusra fogékony, ami faiskolai affinitási problémákat, heterogén fafejlődést, ille-
tőleg seprűs hajtáselágazást eredményezhet. Lisztharmatra és venturiás varasa-
dásra mérsékelten fogékony. Akisebb terméseredménnyel párosuló gyümölcs fol-
tosodás 6-8-szori Ca-os permetezéssel megelőzhető. Késő tavaszi fagyokra az
'Idared '-nél kevésbé érzékeny.
72
Az európai piacokon még nagyon keresett, tartós tárolásra és exportra alkalmas
igen kései érésűfajta. Hazai termesztőtájaink többségén biztonsággal termeszthe-
tő, de nagy odafigyelót és szakértelmet igényel.
Delcorf
(Syn.: Delbarestivale)
A Delbard faiskola fajtája, amely 'Stark Jon Grimes' és a 'Golden Delicious' hibridje
(Franciaország, 1956). Delbarestivale kereskedelmi néven számottevő mennyiségben a
Loire völgyében termesztik, s az utóbbi években Európa más országaiban is telepítik.
Augusztus utolsó dekádjában és szeptember elején érik, több menetes szedést igé-
nyel. Szedéstől kb. két hónapig fogyasztható.
Gyümölcse középnagy vagy nagy, mérete és alakja kiegyenlített. Alakja tipikusan
hengeres. Felületének 30-40%-át halvány narancspirossal sávozott fedőszín bo-
rítja, de csak kiváló fényviszonyok mellett megfelelő a színeződése. Húsa lédús,
kemény, a szállítást és a pulton tartást a nyári fajtáknál sokkal jobban elviseli. Íze
édeskés, gyengén ánizs illatú, de megfelelő savtartalommal rendelkezik. VL-ben
október végéig eltartható. Hullásra nem hajlamos.
Fája közepesnél valamivel erősebb növekedésű, kissé szétterülő koronájú, erős,
merev vesszőket fejleszt. Terrnőre fordulása viszonylag korai, termőképessége a
többi nyári fajtáéhoz hasonlóan közepes vagy jó.
Erősen hajlamos a venturiás varasadásra és a lisztharmatra. Egyes hazai termőhe
lyeken erősen alternál. Jó pollenadó.
Európában a régi nyári fajták leváltására szánják. Hazánkban kisebb területeken
történő termesztéssei a nyári fajtaszortiment választékát bővíthetné.
Delgollune
(Syn.: Delbard Jubi lé)
A hatvanas évek elején a Delbard faiskola állította elő a 'Golden Deliciaus' és a

'Lundbytorp' keresztezéséveL Franciaországban termesztik, s újabban Európa más
országaiban is terjed.
Szeptem)Jer utolsó napjaiban és október elején több menetben szedhető, novem-
bertől februárig fogyasztható.
Gyümölcse nagy vagy igen nagy, csonkakúp alakú, felülete 1/4-3/4 részben
fénylőpirossal bemosott, a kocsánymélyedésben gyakran parásodott Héja rágós,
húsa közepesen szilárd, jellegzetes aramával vagy virágillattal fűszerezett íze har-
monikusan édes-savas. VL-ben márciusig, SZL-ben május végéig tárolható. Nem-
csak friss fogyasztásra, hanem konyhai célokra is megfelel.
Fája erős majd középerős növekedésű, koronája közepesen sűrű, fiatal korban
feltörő habitusú, vesszői meglehetősen vastagok, terméseit az idősebb termőala-
73
pokon fejleszti. Középkései terrnőre fordulás után jó termőképességű és termés-
biztonságú.
Kevéssé fogékony a varasadásra és a lisztharmatra.
Versenyképes gyümölcs ű, a hazai és export fajták választékát bővítőfajtaként gyenge
alanyú intenzív ültetvényben az ország minden termőhelyén további hazai teszte-
lésekre javasolható.
Elise
Hollandiában állították elő, a ('Jonathan' x 'Golden Delicious') és a 'Cox narancs
renet' keresztezéséből.
Szeptember végén, a 'Golden Delicious' előtt pár nappal szüretelhető.
Gyümölcse középnagy vagy nagy, igen tetszetős, alakja gömbszerű, de a csésze
felé kúposodó. Héja középvastag, zöldes alapszínéta gyümölcs szinte teljes felü-
letén a 'Jonagored' -éhez hasonló sötétpiros mosott fedőszín borítja. A felületet
jellegzetes apró fehér lenticellák tarkítják, s néha parásadás is előfordul. Húsa tö-
mör, bőlevű, savas-édes ízű, kiváló zamatú. Gyümölcse jól szállítható és piaci
pultokon minőségét hosszan megőrzi. VL-ben áprilisig jó minőségben tárolható.
Fája középerős növekedésű, "standard Golden" habitusú. Korán terrnőre fordul, és
bőtermő, de altemanciára hajlamos.
Betegségekre nem nagyon fogékony. A nyugat -dunántúli termesztőtájon jó minő
ségben és gazdaságosan termeszthető fajta.
Versenyképes küllemű, kiváló ízű, a hazai téli alma választékot bővítő és igényes
exportra is alkalmas, kipróbálásra javasolható fajta.
Fiesta
Az East Maiiing-i Kutató Állomáson a 'Cox narancs renet' és az 'Idared' kereszte-
zésével állították elő, s 1985 óta forgalmazzák. Angliában a 'Cox narancs renet'
leváltására számottevő területen telepített fajta, s újabban a kontinensen is terjed.
Hazánkban augusztus végén - szeptember elején szedhető. Közvetlenül a szüret
után kezdődő fogyasztási szezonja május-júniusig terjed.
Gyümölcse középnagy ( 160-180 g), alakja kissé lapított, a csésze felé keskenye-
dő, sárgászöld alapszínén a gyümölcsfelület kb. 3/4-én tetszetős narancsvörös-
sei bemosott vagy csíkozott. Húsa roppanó, bőlevű, íze aromás. Túléretten a
kocsány felől könnyen felrepedhet Tárolhatóságáról - főként az anyai szülőfaj
tához viszonyítva - nagyon jók a vélemények. VL-ben februárig, SZL-ben 3,5
°C-on május-júniusig tárolható.
Fája középerős növekedésű, ágrendszere szétterülő, gallyazata lecsüngő, orsó ko-
ronaformák kialakítására ideális, a rövid termőrészek mellett a hosszú vesszőkön
is fejleszt termőrügyeket ("G" és "V" terméshozási típus közötti átmenet). Korán
terrnőre fordul, rendszeresen és bőven terem. Hajlamos a csakros termésképzésre
és a túlkötődésre.
74
Szárazabb, melegebb klímán a gyümölcsök szüret előtti hullásra, repedésre és per-
zselődésre hajlamosak. Érzékeny a savanyú kérnhatásra, csak 6,5 pH feletti kémha-
tású talajokra alkalmas. Mérsékelten fogékony az ágrákosodásra, s a lisztharmat
és venturiás varasodás ellen átlagos növényvédelemmel megvédhető.
A kedvezőfogyasztói tesztek alapján a hazai piaci választék bővítésére alkalmas,
de a termőhelyre és az ag ro- és fitotechnikára igényes fajta.
Fuji
A 'Ralls Janet' és a 'Red Delicious' hibridje, Japánban nemesítették, 1962-ben
vezették be. Japán fő fajtája, de jelentős arányban termesztik még Brazíliában, Új-
Zélandon és az USA-ban, s újabban terjed az európai kontinensen is.
Igen kései érésű, október végén, a 'Granny Smith' után egy héttel szedhető, s
decembertől fogyasztható.
Gyümölcsekülföldi leírások szerint nagy vagy igen nagy (Japánban 300 g fölötti
is lehet), hazánkban inkább középnagy. Alakja megnyúlt, csaknem hengeres. A
gyümölcs felületének legfeljebb felét borítja mosott vagy enyhén csíkozott na-
rancs- és barnáspiros fedőszín. Húsa kemény, bőlevű, kitűnő mézédes ízét enyhe
sav teszi harmónikussá. Külföldi fogyasztói teszteken nagyon jól szerepelt. Ta-
pasztalataim szerint jó termőhelyen hazánkban az íze még jobbá válik. Májusig
minőségvesztés nélkül tárolható. A kontinentális termesztőhelyeken üvegesedés,
s azt követően a tárolóban húsbarnulás ronthatja a minőségét.
Fája kezdetben erős, majd középerős fejlődésű. Termőrészeit zömmel a korona
külső palástján fejleszti ("V" terméshozási típus). Korán terrnőre fordul, bőtermő,
de altemanciára hajlamos.
Téli és késő tavaszi fagykárok nem károsítják, s hullásra sem hajlamos. Venturiás
varasadásra nagyon, lisztharmatra kevéssé fogékony.
A fajta hazai piacra való bevezethefősége főleg a gyenge színeződés miatt kétsé-
ges, ezért a jobban színeződő klánok kipróbálása is javasolható.
Klánok: Számos rügymutációi közüllegnagyobb az érdeklődés a besugárzással elő
állított 'Yataka Fuji' iránt, mivel a leírások szerint az érése a standardnél3-4 héttel
korábbi, de a színeződése hasonló. 7-10 nappal elóobi érést ígérnek az 'Early Fuji'
esetében. A jobban színeződő mutációk közüla 'Naga-fu l' és '2', és az' Aki-fu 1'
és 'T csíkozottan, a 'Co-fu l ' és ' 12' bemosottan színeződik, de nem korábbi az
érésük.
Jim Brian
(Syn.: Early Smith)
A 'Golden Delicious' és a 'Granny Smith' hibridje. Dél-Afrikából származik (1987).

Európai kipróbálása most folyik.
75
Hazánkban szeptember végén, október elején, a 'Granny Smith' előtt legalább 10
nappal szüretelhető.
Gyümölcse középnagy vagy nagy, a 'Granny Smith'-nél általában nagyobb. Alak-
ja csaknem gömbölyded, zöld fedőszínű, de a fogyasztási érettséghez közeledvén
a gyümölcsök egy része besárgul. Héja viaszos bevonatú, közepesen vastag, húsa
tömör, szilárd, jól szállítható és kezelhető. Íze savanykás édes, zamata megfelelő.
Fája középerős növekedésű, standard 'Golden Delicious' habitusú. Terrnőre for-
dulása korai, termőképessége és termésbiztonsága jó.
Virágai a késő tavaszi fagyokra alig érzékenyek. Venturiás varasadásra alig, liszt-
harmatra mérsékelten fogékony.
Pinova
A 'Clivia' és a 'Golden Delicious' keresztezésével állították elő Németországban
(Drezda-Pillnitz, 1986). Németország terjedőben levő fajtája, de más európai or-
szágokban is próbálkoznak a bevezetéséveL
Szeptember utolsó napjaiban és október elején, a 'Golden Delicious' -szel kb. azo-
nos időben egy menetben szüretelhető. Fogyasztási érettsége novembertől júniu-
sig tart.
Gyümölcse rendkívül attraktív küllemű, középnagy (átlagosan 150-180 g), eny-
hén kúpos alakú. A felület 40-70%-a jellegzetes cinóberpirossal bemosott illetve
csíkozott. Húsa kemény, lédús, nyomódásra nem érzékeny. Íze kellemesen édes-
késen savanykás. Tárolhatósága nagyon jó, VL-ben áprilisig, SZL-ben május-jú-
niusig tárolható.
Fája középerős növekedésű, közepes elágazódási hajlamú, piramidális habitusú
és a "standard Golden" terméshozási típusba tartozik. Nagyon korán terrnőre for-
dul, s termőképessége kiváló. Gyümölcseit a termőrészeken zömmel egyesével és
a koronában jól elosztva fejleszti.
Lisztharmatra, venturiás varasadásra és baktériumos ágelhalásra alig fogékony, s a
téli és tavaszi fagyok sem károsítják. Megfelelő vízellátás nélkül és tartósan száraz
és forró levegőjű termőhelyeken minősége nem megfelelő.
Az ország legmelegebb és alacsony páratartalmú termesztőtájain nem, de másutt
kipróbálásra javasolható.
Piros
Németországban a Drezda-Pillnitz-i Kutató Intézetben nemesítették, a 'Helios' és
'Apollo' fajták keresztezésével állították elő. Németországban 1985 óta van ke-
reskedelmi forgalomban, a GEVO forgalmazza.
Eddigi szigetcsépi megfigyeléseink szerint július végén, augusztus elején érik, s
kö1ülbelül három hétig jól megtartja ízét és aromáját. Gyümölcse középnagy ( 130
76
g), éretten fehéreszöld alapszínén élénkpiros csíkokkal borított, de az egész gyü-
mölcsöt jellegzetes hamvasság fedi. Húsa fehér, túlérve kásásodik, íze üdítően
savas-édes. Harsányi szerint is jobb az íze, mint a 'Jerseymac' -é.
Fája középerős növekedésű, piramidális habitusú koronája ritka és laza ágrend-
szerű, csekély elágazássaL Korán kezd teremni, közepes vagy magas termésered-
ményekre és rendszeres terméshozásra képes. Gyengébb termó"képességű talajo-
kon középerős alanyon javasolják telepíteni.
Ellenálló a téli fagy okra, de a késő tavaszi fagyokra érzékeny. A betegségek közül
a lisztharmatra alig, a ventudás varasadásra közepesen s a baktériumos ágelhalás-
ra eléggé fogékony. Gyümölcshullásra nem hajlamos.
A nyárifajták szartimentjét gazdagíthatja a meglevőfajtáktól eltérő küllemével és
harmonikus ízével.
Redaphough
(Syn.: Redwinter)
New Jersey államban (USA) nemesített hibrid, 1986-ban került forgalomba. Kései
érésű, a 'Golden Delicious' után kb. 8-10 nappal szüretelhető.
Gyümölcse középnagy, lapított, az egész felületen sötétpirossal bemos ott, s a fénylő,
gyakran csaknem feketés fedőszínt világos lenticellák tarkítják. Íze enyhén savas,
húsa kemény, nyomódásra nem érzékeny. Jól tárolható, s ipari feldolgozásra is
alkalmas.
Fája középerős növekedésű, termőrügyeit a fa korának előrehaladtával egyre in-
kább a korona palástján fejleszti, a belső részek pedig felkopaszodnak ("V" ter-
méshozási típus). Termőképessége és termésbiztonsága jó.
Lisztharmatra fogékony, s érés előtti hullásra is hajlamos.
Európában megoszlanak a vélemények a fajta várható jövőjéről. Hazánkban a
honosítók reményteljes fajtának tartják, de például Franciaországban nem jósol-
tak nagy jövőt e fajtának (72). Félő, hogy túl sötét gyümölcsét a fogyaszták egy
része határozottan elutasítja.
Red Rome Van Weil

A 'Rome Beauty' rügymutációja, az USA-ban emelték ki. Európában és Ameriká-
ban sem jelentős fajta. Magyarországon az Újfehértói Gyümölcskutató Vállalat
állami elismerésre való bejelentése alapján a próbatermesztésre ajánlott fajták kö-
zött szerepelaz OMMI fajtajegyzékében. Október első felében szüretelhető, a szü-
ret után még nem, csak hosszabb tárolás után fogyasztható.
Gyümölcse középnagy ( 150-200 g), héja vastag, enyhén viaszos, a gyümölcs több
mint felét borító fedőszín élénkpiros és mosott. Húsa szilárd, a szállítást és a mani-
pulálást jól bírja. Íze enyhén savanykás, aromában szegény, fehér hússzínét fel-
dolgozva is megtartja. Igénytelen körülmények között is jól tárolható.
77
Fája erős növekedésű, ágrendszere ritka, felkopaszadásra hajlamos, a végentermő
típusú fajták közé tartozik. A honosítók a korábbi terrnőre fordítás érdekében met-
szést kiegészítő eljárások (lekötözés, vegyszeres növekedésszabályozás) kombi-
nált alkalmazását vagy a gyenge alanyou való telepítést javasolják. Vizsgálataik
szerint rendszeresen és bőven terem.
A honosírók a gyümölcs külleme, jó szállíthatósága és tárolhatósága valamint jó
termőképessége alapján kiváló gazdasági értékűfajtának tartják. Véleményem sze-
rint a gyengébb íz miatt friss fogyasztás céljából csupán az igénytelen piacokon
értékesíthető.
Rafzubin
(Syn.: Rubinette)
Svájcban 1966-ban találta Walter Hauenstein, de csak 1982-ben hozták forgalomba.

Érési ideje hazánkban szeptember végére vagy október elejére tehető. Már a fán
eléri fogyasztási érettségét, amit 2-4 OC-on tárolva kb. februárig megőriz. Célsze-
rű két menetben szüretelni.
Gyümölcse kicsi vagy középnagy (120-140 g), jellegzetes hosszú kocsánya van.
A sárgászöld alapszínen kialakuló fedőszíne narancsvörös, amelyet sötétebb csí-
kok borítanak Felülete parásadásra hajlamos. Ezt ellensúlyozza ropogós kemény
húsa, magas cukor- és savtartalma és fűszeres aromája.
Fája középerős növekedésű. Korán terrnőre fordul, s jobb termőképességével és
termésbiztonságával felülmúlja a 'Cox narancs rene t' -et. Altemanciára nem hajla-
mos. Termőrészenként több gyümölcsöt fejleszt, s vegyszeres ritkítása nem meg-
oldott, inkább kézzel végzik.
Termőhelyi igénye a szülőfajták közül inkább a 'Golden Delicious' -éhoz hasonló,
s ahhoz közelit a vízigénye is. Fagytűrő. Lisztharmatra, ventudás varasadásra és
ágrákosodásra kevésbé fogékony.
Hazai tesztelések során a nyugat magyarországi termesztőhelyeken minősége
megelégedésre adott okot, a szárazabb klímáj ú, homokosabb vidékekenaminőség
és a fák kondíciója erő.~en leromlott. Jó minő.~égű gyümölcsét a hazaifogyasztókis
kedvelik.
Sampion
(Syn.: Shampion, Champion)
Csehországban nemesítették, Otto Louda magánnemesítő állította elő a 'Golden

Delicious' és a 'Cox narancs renet' keresztezéséveL 1976-ban került kereskedelmi
forgalomba. Hazájában egyre jelentősebb, az utóbbi években Svájcban, Németor-
szágban is terjed, s Lengyelországban jelenleg a legnagyobb mennyiségben telepí-
tett fajták közé tartozik.
78
Hazánkban szeptember közepén egy vagy két menetben szedhető. Gyümölcse ok-
tóbertől februárig fogyasztható.
Gyümölcse középnagy vagy nagy (180-220 g), gömbölyded vagy hordó alakú.
Héja sima, alapszíne zöldessárga, kárminpiros fedőszíne részben csíkozottan, rész-
ben mosottan a gyümölcsfelület több mint 60%-át beborítja, amelyen jólláthatók
a jellegzetes fehér lenticellák Húsa sárgás vagy krémszínű, omlós, harmónikusan
édes-savas ízű. VL-ben decemberig, SZL-ben februárig, ULO-ban májusig is ki-
váló minőségben tárolható. Tárolási betegségek nem nagyon fordultak elő.
Fája középerős növekedésű, piramidális jellegű koronája közepesen sűrű, könnyen
alakítható, karcsú orsó nevelésére nagyon alkalmas. Metszési igénye közepes. Korai
terrnőre fordulás után rendkívül bőven és rendszeresen terem.
Termőhelyre nem igényes, de a jó talajokat és az öntözést meghálálja. Venturiás
varasadásra mérsékelten, baktériumos ágelhalásra nagymértékben, lisztharmatra
mérsékelten fogékony. Gyümölcshullásra nem hajlamos.
Az őszi vagy kora téli almafogyasztási időszak fajtaválasztékának bővítésére al-
kalmas tetszetős küllemű, kellemes ízű, s kiváló termőképessége révén gazdaságo-
san termeszthetőfajta.
Snygold
(Syn.: Earligold)
Amerikai eredetű, a 'Golden Delicious' magonea (1980). Európában Olaszország-

ban és Franciaországban terjed.
Az eddigi megfigyeléseink szerint augusztus első vagy második dekádjában szed-
hető, érése nem elhúzódó.
Gyümölcse középnagy, átlagosan 170 g-os, kissé aszimmetrikus csonkakúp alakú.
Színe a 'Golden Delicious' -énél világosabb, kezdetben zöldessárga majd inkább
fehéressárga. Íze mérsékelten savas, enyhe parfümös illattal kísért. Parásadásra
nem hajlamos. Hátránya, hogy nyomódásranagyon érzékeny, s csak nagyon rövid
ideig eltartható.
Fája középerős növekedésű, a korona babitusa a 'Golden Delicious' -éhez hason-
lít. Terrnőre fordulása korai, kezdeti termőképessége a többi nyári fajtán belül ki-
emelkedő.
A többi nyári almafajtától eltérően hullásra nem hajlamos. Virágait a késő tavaszi
fagyok nem károsították.
A nyári és kora őszi hazai almaszezonban a piros fajták választékát egészítheti ki
jó minőségű hiánypótló, dekoratív sárga gyümölcsével.
TöRTÉNELMI ALMAFAJTÁK
A világ nemesítő múbelyeinek, a fajtaértékelő kutató intézményeknek és fais-

.koláknak köszönhetően minden jelentős almatermelő országban csak a verseny-
képes piaci minőséget adó és a korszerű művelési rendszereknek megfelelő alma-
79
fajták maradtak meg az üzemi termesztésben. A termesztóK. az újabb ültetvények-
ben elsősorban a magas jövedelmezőséget garantáló sikerfajtákban bíznak, illetve
szívesen próbálkoznak a legújabb fajtaújdonságokkaL
Az elődök által megbecsült régi almafajták világszerte kiszorultak az üzemi
almatermesztésbőL Az almatermesztő vagy fogyasztó országok többségében ez
nemjelentett mást, mint a régi fajták hobbikertekbe való áthelyeződését. A pomo-
lógiai munkákban továbbra is szerepel a régi almafajták leírása, s a mutatkozó
igény alapján a faiskolák gondoskodnak a szaporításukróL
A régi almafajtákat el nem feledő országok tipikus példája Anglia, ahol a
házikertek legjelentősebb gyümöcsfaja az alma, s ahol- többek között a viktoriá-
nus hagyományokból eredően (84) - az étkezést lezáró fogások elengedhetetlen
része az asztali alma vagy a számos módon feldolgozott almadesszert Hasonló a
helyzet Svédországban s Németországban, sőt az utóbbi országban az üzemi faj-
ták listáján is megmaradtak a régi almafajták Az USA államaiban a régi almafaj-
ták termesztésben maradását újabb és újabb könyvek megjelentetésével is garan-
tálják (ll). Szerencsére Erdély s Ukrajna szórványgyümölcsöseiben is fennma-
radtak a régi almafajták
SzúK.ebb hazánk azon kivételes térségek közé tartozik, ahol a közelmúltban a
gyümölcsfajok üzemi és házikerti termesztése szorosan kapcsolódott egymáshoz,
sa faiskolák szaporítóanyag kínálatát az üzemi termesztők igénye határozta meg.
Emellett leszögezhető, hogy hazánkban nem az alma a legkedveltebb házikerti
gyümölcsfaj. Következésképpen az üzemi szaporításból kiszorult almafajták nagy
része egyúttal a házikertekből is eltűnt.
Ugyanakkor a fogyaszták egy része még ma is keresné a régmúlt idóK. almafajtá-
inak gyümölcsét, s az ökológiai szemléletű termesztés iránt elkötelezett szakembe-
rek, egyetemi hallgatók és hobbikertészek - részben a nosztalgia jegyében - foko-
zott érdeklődés t mutatnak az üzemi termesztésből kiszorult, történelmi jelzővel illet-
hető almafajták iránt. Az ő információs igényük kielégítése céljából e fejezet néhány
történelmi almafajta rövid leírását tartalmazza a teljesség igénye nélkül.
A leírások elkészítéséhez felhasznált szakirodalmi forrásmunkák (84, 6, 1O,
50, 83, 91, ll) fajtajellemzéseit hagyományos művelési rendszerű ültetvények-
ben (középerős vagy erős alany, nagy térállás, kombinált vagy termőkaros orsó
korona, öntözés és termésszabályozás nélküli termesztés) végzett fajtaértékelések
képezték. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni akkor, ha ezen fajták szedési
idejét (J O. táblázat) és a fák növekedési sajátosságait a korábbi fejezetekben rész-
letezett almafajtákéhoz hasonlítjuk.
A történelmi almafajták zöme erős növekedésű fát és terebélyes, nagy koronát
nevel ( 14. és 15. ábra). Kivételként említhető a 13. ábrán szemléltetett 'Parker pe-
pin'. Különbség van a fajták koronájának sűrűségében is, például a 'Staymared' ( 14.
ábra) ritka, a 'Téli aranyparmen' ( 15. ábra) sűrűbb ágrendszerű koronát nevel.
80
1O. táblázat:
Történelmi almafajták szedési ideje
Egri piros
G ravenstein i
Mclntosh
Cox narancs renet

Parker pepin
Téli fehér kálvil
Batu l
Sikulai alma
Simonffy piros
Téli banánalma
Húsvéti rozmaring
Staymared Nk. 573
Londoni pepin
Téli piros .pogácsa
Terméshozási típusuk alapján a fajták többsége a Téli aranyparmen ("T") tí-

pushoz tartozik. Az ilyen faj ták többnyire az id ősebb termőalapokon és nagyrészt
a rövid termőrészeken fejlesztik termőrügyeiket (14 és / 5. ábra). A csoportba
tartozó fajták virágzásbiológiai je llemzőit és fajtatársítási igényeit Brózik illetve
Soltész viz gálta és a korábbi szakirodalmak közölték. (85, 122) .
Asztrabáni piros
(Syn.: Asztrahanszkoje krasznoe, Red A~tra can, Roter Astracan)
Többszáz éves orosz fajta. Jú lius utolsó dekádjában és augusztus elején érik, há-
romszor vagy négyszer kell szedni. Gyümölcse középnagy, átlagsúlya l l O g, lapí-
tott gömb alakú, a csésze fel ől enyhén bordázott. Hamvas liláspiros fedőszíne csak-
nem az egész gyümölcsfelületet borítja. Íze kellemesen savas, enyhén illatos, húsa
81
fehéres, félkemény, túlérve lisztesedik Fája erős majd középerős növekedésű,
koronája termó'korban szétterülő, gömbszerű. Későn fordul terrnőre ("T" termés-
hozási típus), közepes termó'képességű, szakaszos terméshozásra hajlamos. Ter-
mónelyre igénytelen, lisztharmatra közepesen fogékony.
Batul
(Syn.: Narancs alma, Üveg alma)
Erdélyből származó többszáz éves fajta. Erdélyben már a XVII. században is ismer-
ték. Szedési ideje szeptember végére vagy október elejére tehető, de hullásra való
hajlamamiatt gyakran korábban szedik. Novembertől márciusig fogyasztható. Gyü-
mölcse középnagy vagy kicsi (l 00 g), gömb alakú, gyakran enyhén lapított. Sárga
alapszíne a napos oldalon piros fedőszínnel mosott. Kocsánya rövid. Húsa kemény,
bőlevű, íze kellemesen édes-savas. Egyszerű körülmények között is jól tárolható.
Fája erős növekedésű, gömbszerű koronája sűrű gallyazattai teli, termőrészeit in-
kább a fa külső részein (akár éves vesszó'kön) fejleszti (átmenet a "T" és "G" termés-
hozási típus között). Igen bőtermő, de altemanciára hajlamos. Hűvösebb, párásabb
területekre való, de betegségekre nem fogékony.
Cox narancs renet

(Syn.: Cox orange pippin)
Véletlen magoncként keletkezett Angliában, Richard Cox találta 1825 táján. Anglia
fő fajtája, de Ny-Európa más államaiban is elterjedt. Hazánkban szeptember elején-
közepén ~zedhető és kb. decemberig fogyasztható. Gyümölcse középnagy (l 00-130
g), lapított gömb alakú, éretten sárgaalapszínéta gyümölcsfelület negyedén narancs-
vörössei csíkozott fedőszín borítja. Kiváló ízű, fűszeres, nagyon illatos, harmoniku-
san édeskés bőlevű gyümölcsét kedvelik az igényes piacokon. Termónelyre nagyon
igényes, hűvös és csapadékos éghajlatot, jó talajt igényel. Lisztharmatra és varasa-
dásra is fogékony, ezért hazánkban az üzemi próbálkozások nem jártak sikerrel, csu-
pán az optimáiist megközelítő klímájú házikertekben talált gazdára.
Egri piros
Ismeretlen, de feltehetően régi fajta, Kovács S. és Magyar I. találta. A közelmúlt
t0rténelmi emlékéhez tartozik, hiszen a hatvanas évek második felétől l 995-ig sze-
repelt a szaporításra engedélyezett almafajták listáján. Augusztus elején, közepén
·érik, hűtőtárolóban novemberig eltartható. Gyümölcse középnagy vagy nagy (135
g), többnyire gömbölyded alakú, fedőszíne sötétpiros. Íze savas, kellemesen fűsze
res. Fája közepesnél kissé erősebb növekedésű, koronája laza és szétterülő, felkopa-
szodásrahajlamos. Jó termó'képességű, a "T" terméshozású típusba sorolható. Liszt-
harmatra nem fogékony.
82
Gravensteini
Németországból származó régi világfajta, amely az USA-ban és Európa egyes or-
szágaiban ma is elterjedt. Több klónja ismert. Hazánkban augusztus végén szüretel-
hető, szeptembertől novemberig fogyasztható. Gyümölcse középnagy vagy nagy ( 130
g), lapított, bordázott, gyakran részaránytalan. Sárgás alapszínét a napos oldalon
világospiros csíkozottság fedi. Kellemesen édes, aromás, éretten nyomódásra érzé-
keny. Fája nagyon erős növekedésű, koronája szétterülő. Későn fordul terrnőre ("T"
terméshozási típus), bőtermő, de szakaszasságra és hullásra hajlamos. Triploid fajta.
Termónely iránt igényes. Varasadásra és lisztharmatra is fogékony.
Húsvéti rozmaring
(Syn.: Entz rozmaring, Toklyó alma, Honti alma)
Hazai eredetű, az 'Entz rozmaring' -gal azonos vagy ahhoz nagy közel álló fajta.
Hazánkban meglehetősen ismert és elterjedt fajta volt. Igen kései, október elején
vagy közepén szedhető, decembertől júniusig fogyasztható. Gyümölcse középnagy
(120-130 g), kissé megnyúlt, alapszíne zöldessárga, napos oldalán halványpiros
pír borítja. Héja vastag, erősen viaszos. Húsa kemény, íze enyhén savanykás, jel-
legtelen. Jól szállítható és igénytelen körülmények között is tárolható, de taplófol-
tosadásra hajlamos. Fája erős növekedésű, elóob feltörő: termőkorban kiszélese-
dő félgömb alakú nagy koronát nevel. Középkésői vagy késői terrnőre fordulás
után bőven, de szakaszosan terem ("T" terméshozási típus). Igénytelen, sa beteg-
ségeknek ellenálló, külterjes adottságokra javasolható fajta.
Londoni pepin
(Syn.: Magyar kálvil, Deutscher kalvill)
Angliából származó, többszáz éves fajta. Egyes forrásmunkák (l 0) szerint Angliá-

ban már 1600-ban ismerték, s a viktoriánus idóK:ben a főúri asztalokon gyakori desszert
volt (84). Magyarországon eléggé elterjedt téli alma volt, a piacon gyakran a nagy-
becsű 'Téli fehér kal vil' hamisítványaként értékesítették Igen későn, október máso-
dik felében szedték, novembertől márciusig fogyasztották Gyümölcse a 'Téli fehér
kálvil' gyümölcséhez nagyon hasonló, középnagy vagy nagy, lapított, a csésze felől
erősen bordázott. Héja viaszos tapintású, sárgászöld alapszín e a napos oldalon piros-
sal mosott. Húsa tömött, de bőlevű. Kissé savanykás, fűszeres zamattal és kellemes
illattal társított íze alapján kiváló asztali almának tekinthető. Fája gyenge növekedé-
sű, sudara nem domináns, koronája szétterülő, ágrendszere sűrű. Viszonylag korán
terrnőre fordul, termóK:épessége közepes, s szakaszos terméshozásra hajlamos. Vara-
sadásra és lisztharmatra is igen fogékony, termónely iránt igényes, meleg fekvés t és
páratelt levegőt, tápdús, vízellátott talajt kíván.
83
Mclntosh
1870-ben fedezték fel Kanadában, nevét felfedezőjéről (John Mclntosh) kapta.
Kanadában, az USA keleti partvidékén és Lengyelországban elterjedt fajta. Ha-
zánkban csak választékbővítő fajtaként szerepelt a nemzeti listán, de hazai előfor
dulása gyakorlatilag inkább csak a különböző (üzemi és kísérleti) fajtagyűjtemé
nyekre szorítkozott. Az északi országokban a téli fajták közé tartozik, hazánkban
viszont az őszi szezon ban, augusztus végén-szeptember elején szedhető. Gyümöl-
cse középnagy (130 g), lapított gömb alakú, fedőszíne liláspiros. Íze édeskés, so-
kak által kedvelt jellegzetes "borízű" zamata van. Fája középerős, koronája szél-
terülő. Bőtermő, de hazai termesztési értékét visszavetette a gyümölcsök nagy-
mértékű hullásra való hajlama.
Nyári fontos
(Syn.: Fontos alma, Rétesalma, Tüköralma, Rambour d'été)
Származása nem bizonyított, egyesek magyar, mások francia eredetűnek tekin-

tik. Augusztus első és harmadik dekádja között elhúzódóan érik, négy-öt menet-
ben szedendő, elsősorban rétesalmának alkalmas. Gyümölcse nagy vagy igen
nagy (240 g), lapított gömb alakú, egyik fele gyakran hízottabb. Színe éretten
fehéres sárga, napos oldalán halványpirossal csíkozott. Húsa kemény, bőlevű, íze
erősen savas, jellegtelen. Fája erős vagy igen erős növekedésű, koronája szétte-
rülő, félgömb alakú. A 'Téli aranyparmen' terméshozási típusba tartozik, későn
fordul termőre, bőtermő, de altemanciára hajlamos. A termőhely iránt igényte-
len, betegségekre nem fogékony. Brózik piros színű változatáról is említést tett.
Parker pepin
(Syn.: Bőralma, Kormos alma, Parkers Pepping)
Feltehetően angol fajta. Szeptember közepén szedhető, novembertől márciusig

fogyasztható. Gyümölcse kicsi vagy középnagy (100 g), lapított gömb alakú.
Héja vékony, száraz tapintású, parás felületű, napos oldalán sárgásbarna. Húsa
puha, bőlevű, kellemesen savanykás, borízű zamattaL Jól tűri a szállítást, de
túléretten kásásodik, a tárolóban ráncosodik. Fája gyenge növekedésű, sudara
elhajló, kisméretű gömb alakú koronát nevel ( 13. ábra). Alanytól függően vi-
szonylag korán terrnőre fordul, igen bőven és rendszeresen terem. Termőhely
iránt nem igényes, de száraz helyen gyümölcse apró marad. Lisztharmatra fogé-
kony.
84
Sikulai alma
Régi magyar fajta, a Fehér- Kőrösök
vidékéről származik. Szeptember
végén, október elején érik, decem-
bertől áprilisig fogyasztható. Gyü-
mölcse középnagy, kiegyenlítetlen
és gyakran részaránytalan, lapított
gömb alakú. Színe sötétbordó, íze
édeskés. Későn fordul termőre.
Igénytelen fajta.
Simonffy piros
(Syn.: Cigányalma, Bikaalma, Kékalma)
13. ábra: A 'Parker pepin' fájának babitusa
Régi magyar fajta. Szeptember vé-
gén, október elején szedhető, ok-
tóbertől decemberig fogyasztható. Gyümölcse kicsi (80 g), lapított gömb alakú,
csaknem teljes felületen sötétpirossal bemosott Húsa puha, a héj alatt rózsaszín es,
íze harmonikus édes-savas, sajátos zamatú. Fája erős növekedésű, koronája ritka
vagy közepesen sűrű. A "T" terméshozási típusba tartozik. Rendszeresen és bő
ven terem. Termőhelyre igénytelen, de betegségekre fogékony.
Staymared
(hazai klón: Nk. 573)
Az USA-ban a 'Stayman Winesap' rügymutációjaként keletkezett. 1926-ban. Ha-

zánkba Zatykó I. hozta be, s már hazánkban emelték ki az Nk. 573 klónt. Október
közepén szedhető, decembertől júniusig fogyasztható. Gyümölcse középnagy, la-
pított, enyhén kúpos. Héja kissé viaszos, vastag, húsa félkemény, éretten kásáso-
dik. Esős őszön a gyümölcs repedésre hajlamos. Íze savas-édes, közepes minősé
gű. Nagyon jól szállítható, sigénytelen körülmények között is igen jól és hosszú
ideig tárolható. Fája erős növekedésű, koronája szétterülő, de ritka ágrendszerű
(14. ábra). Korán fordul termőre, bőtermő, de szakaszos terméshozásra hajlamos.
Egészséges, edzett, termóbely iránt nem igényes fajta. Triploid.
Téli arany parmen

(Syn.: Goldparmane, King of the pippins, Reines des reinette)
Francia származású véletlen magonc (6). Augusztus végétől szeptember végéig

több menetben kell szedni. Szeptembertől januárig fogyasztható. Gyümölcse
középnagy (110 g), tompakúp alakú, héjszíne narancssárga, és a napos oldalon
85
14. ábra: A 'Staymared' fájának 15. ábra: A 'Téli aranyparmen' fájának
babitusa babitusa
narancspirossal csíkozott. Húsa félkemény, lédús, íze kellemesen édes-savas, illa-

tos. Három-négy hónapig tárolható, érzékeny az alacsony hőmérsékletre. Fája
középerős növekedésű, koronája feltörő, ritka ágrendszerű ( 15. ábra). Termőrü
gyeit rövid termőrészeken az idősebb termőalapokon fejleszti ("T" típus). Termő
re fordulási ideje korai (l 0), igen bőtermő, de ennek következtében fája legyen-
gülhet. Termónely iránt nagyon igényes (magas hő- és vízigén y). Gyümölcse hul-
lásra hajlamos. Betegségekre (lisztharmat, venturiás varasodás) igen fogékony. Jó
pollenadó képessége miatt régen elsősorban porzófajtának telepítették. Németor-
szágban Götz több piros klónt szelektált.
Téli banánalma
(Syn.: Winter banana)
Az USA-ból származik, a XIX. század második felében kezdték termeszteni. Szep-

tember végén, október elején szedhető, novembertől áprilisig fogyasztható. Gyü-
mölcse középnagy vagy nagy (170 g), gömb alakú. Héja enyhén viaszos, sárga
alapszínen kárminpirossal bemosott a napos oldalon. Húsa kemény, íze harmoni-
kusan édes-savas. Igénytelen körülmények között is jól tárolható, de hamar el-
veszti a savait Fája középerős vagy erős növekedésű, koronája ritka, kissé szét-
hajló. Termó'képessége jó. A termőhely iránt nem igényes, kissé fogékony a liszt-
harmatra. Az USA-ban a kertbarátok újra felkarolták.
86
Téli fehér kálvil
(Syn.: Kálvin v. Püspök alma, White Calville)
Feltehetően Franciaországból származik. Almatermesztésünk egyik legérdekesebb

történeti értéke, hazánkban a huszadik századforduló idején a piacon darabonként
értékesítették, s az "almák királya"-ként emlegették. Akkortájt a szakmában zöld és
fehér kálvilt is elkülönítettek, de a kettő között csak az volt a különbség, hogy a fehér
kálvil gyümölcsét zacskózással halványították. Szeptember végén szed ték, fogyasz-
tási érettsége decembertó1 márciusig tartott. Gyümölcse többnyire középnagy, tom-
pakúp alakú, gyakran aszimmetrikus, a csészétől a kocsánymélyedés pereméig erő
sen bordázott. Sárgászöld alapszínen sötétebb sárga fedőszínű. Húsa kemény, szállí-
tásra érzékeny, bőlevű, borízű és illatos. Kiváló asztali alma. Fája erős növekedésű,
igen nagy és terjedelmes koronát nevel. Termó'képessége közepes. Termónely iránt
nagyon igényes (magas hő-, pára- és vízigén y), lisztharmatra, varasadásra fogékony,
s gyümölcsritkítást is igényel. (A 'Londoni pepin' -től megkülönböztető jegyei: na-
gyobb koronaméret, gyümölcs erősebb bordázottsága, hosszabb és vékonyabb gyü-
mölcskocsány, nagyobb levél és pálhalevél).
Téli piros pogácsa

(Syn.: Kecskeméti téli pogácsa alma)
Ismeretlen eredetű. Mi régi magyar fajtának tartjuk (10). Alakgazdag fajtakörből

származik, a népi termesztésben több változatát (nyári, őszi, fehér, piros, téli) is-
merték. Magyarországon az üzemi almatermesztés kezdetén termesztették Igen
későn, október második felében szedték, novembertől március végéig fogyasztat-
ták. Gyümölcse nagy vagy igen nagy ( 160-180 g), lapított, héja élénkpiros színnel
bemosott illetve csíkozott, kissé viaszos. Savas-édes, főleg korai szedés után ke-
sernyés, fanyar mellékíze van. Fája erős vagy nagyon erős növekedésű, ritka ág-
rendszerű. Késői terrnőre fordulás után ("T" terméshozási típus) bőtermő, szaka-
szasságra hajlamos. Igénytelen, betegségekre kismértékben fogékony.
Egyéb történelmi almafajták

Egyéb történeti értékeink közül megemlíthető az augusztus végén, szeptember elején
érő, nagy és kiváló ízű 'Hosszúfalusi', a szeptember elején érő, valamikor nagyon
kedvelt 'Orbai alma', a jól tárolható, de gyenge zamatú 'Nemes Sóvári', a termő
hely iránt igénytelen kései érés ű 'Sikulai alma', a kellemes ízű 'Budai Domokos',
a kásásadásra hajlamos 'Nyári csíkos fűszeres', a középérésű 'Széchenyi renet'.
Ezek a fajták eltűntek a hazai géngyűjteményekből, de szerencsére az angol nem-
zeti fajtagyűjteményben, illetve Erdélyben és Ukrajnában további több tucatnyi
fajtával együtt fennmaradtak. A KÉE Gyümölcstermesztési Tanszékének pomo-
87
lógiai kutatócsoportja az Erdélyből és Angliából visszahozott fajták leszaporítása
után - főként a rezisztencia nemesítésben való felhasználás céljából megkezdte e
fajták újbóli hazai értékelését.
VARASODÁS REZISZTENS ALMAFAJTÁK
A nemesítés története és jelentősége
A környezetbarát szemlélet és a piacképes áru iránti igény közelítésére az egyik

lehetséges megoldás a legveszélyesebb károsítókkal szemben rezisztens almafaj-
ták termesztése. Ráadásul ezek alacsonyabb önköltséggel is termeszthetők, ezért
az utóbbi évtizedekben szerte a világon nagy érdeklődés mutatkozik a biotikus
rezisztenciával rendelkező almafajták iránt.
A rezisztencia nemesítés, mint költségcsökkentési eszköz, már a múlt század-
ban megfogalmazódott a világon először Németországban. Mivel a termesztett
világfajták zömének legveszélyesebb betegsége a Venturia inaequalis (Cke.) Wint.
kórokozó által előidézett venturiás varasodás, ezért mindenekelőtt az ezzel szem-
ben ellenálló almafajták előállítását fogalmazták meg célként. Rezisztens génfor-
rások felkutatása céljából a németek először 160 almafajta varasodás ellenállásá-
gát értékelték Aderhold 1902-ben közölt eredményei szerint teljesen rezisztens
fajtát nem találtak, s csupán ll fajta mutatott hasznosítható ellenállóképességet.
Ezen fajták közül először az 'Antonovka' fajtát használták rezisztens szülőfajta
ként, amely poligénesen meghatározott ellenállásága révén horizontálisan örökíti
a rezisztenciát. Utódaiból a garantáltan rezisztensek korai kiválogatása nehéznek
bizonyult. Ráadásul az 'Antonovka' származékok gyümölcsminősége nagyon rossz
volt, ezért csalódottan feladták a programot.
A betegséggel szembeni rezisztenciát biztosító legjobb génforrás, a Maius
jloribunda vad faj USA-ban talált 821-es klónjának mint rezisztencia génforrás-
nak a véletlen felfedezése ( 191 Okörül) után az első komolyabb nemesítési progra-
mot az USA-ban indították. Ezt közvetlenül követték a kanadai programok. Ké-
só'bb, a környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülésével több európai ország-
ban is a prioritások közé helyezték a rezisztencia nemesítést. Az európai országok
közül a bevezetett rezisztens fajták számát tekintve legeredményesebbnek mind-
eddig Németország és Csehország bizonyult. Jelenleg a világ legalább 15 országá-
ban folyik olyan almanemesítési program, amelyben az egyik fő nemesítési cél a
venturiás varasodással szembeni rezisztencia biztosítása.
Magyarországon a 90-es évek elejéig csak szabadföldi értékeléseken alapuló
toleráns almafajták előállítását célozták meg a nemesítők. Hazánkban a Kertészeti
és Élelmiszeripari Egyetem Gyümölcstermesztési Tanszékén G. Tóth Magdolna
irányításával a 90-es évek elején kezdődött el a varasodással szemben magas fokú
ellenállóságot biztosító fajták előállítására irányuló nemesítési program. A hibri-
88
dizációs programban varasodás rezisztens génforrások alkalmazása után az or-
szágban itt végeznek mesterséges fertőzések utáni korai szelekciót. A kiegészítő
nemesítési célok között szerepelaz egyéb betegségekkel (pl. lisztharmat, baktéri-
urnos ágelhalás) szembeni ellenállóság varasodás rezisztenciával való kombinálá-
sa, s természetesen e tulajdonságnak a jó gyümölcsminőséggel és kiváló termőké
pességgel való egyesítése. (39)
Génforrások
A fajták zöme a Mal us floribunda faj 821-ből eredő Vr gén által meghatározott
rezisztenciával rendelkezik. A német Re. sorozat Vr gént hordozó fajtái nem az
amerikai 821 klóntól, hanem a Maius floribunda Drezda-Pillnitz-ben található
egyedétől származnak. Az európai és kanadai nemesítők kezdettől fogva más
génforrásokra is alapoztak. Az orosz és kanadai fajták egy részének Vr gén által
meghatározott rezisztenciája a Maius atrosanguinea 804-től ered. Ugyanebből a
génforrásból vagy a Maius micromalus-ból eredeztethető a Vm gén által meghatá-
rozott rezisztencia. A V, gént hordozó fajták a Maius pumila egyik orosz magon-
cától származnak. A 'Hansen's baccata' által hordozott Vb gén által meghatározott
rezisztencia, s V.génnek nevezik a Drezda Pillnitz-ben felfedezett' Antonovka' PI
172623 klón által örökített gén t. ( 14, 59)
Poligénes meghatározottságú (V pol) rezisztenciával jellemezhetők az orosz
'Antonovka' vagy a francia 'Rouchetaude' fajtából származó fajták. A vad fajok
közül ugyancsak poligénes meghatározottságú rezisztenciát örökít aMafus baccata,
a Maius x zumi 'Calocarpa', aMafus kaido, a Maius siebaldi i, a Maius sargenti, és
a Maius toringo.
Amennyiben valamilyen vad fajt használnak fel a keresztezésekhez, akkor a jó
gyümölcsminőség eléréséhez többszöri ún. módosított visszakeresztezésre van
szükség (14, 8, 57, 130). Ez aztjelenti, hogy a gyümölcsminőségjavítása érdeké-
ben lehetőleg eltérő alakkörből származó kultúrfajtával kereszteznek vissza az egyes
keresztezési programokban. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy a megfe-
lelő minőség eléréséhez legalább a negyedik generációig kell eljutni. A mai re-
zisztens árufajták általában a negyedik, ötödik vagy hatodik generációból szár-
maznak. A nemesítési folyamat szemléltetésére a 16. ábrán mutatjuk be egy ne-
gyedik generációból származó olyan rezisztens fajta pedigréjét, amelynek rezisz-
tenciája kétféle génforrástól származik.
A kórokozó sokfélesége
A Venturia inaequalis kórokozó igyekszik alkalmazkodni a rezisztens fajták
által megváltoztatott feltételekhez. Mai ismereteink szerint a kórokozónak hat
biotípusa (rassza) van. Az l. rassz világszerte elterjedt, a 2. és 4. az USA-ban, a 3.
89
Macoun -----1[ Mclntosh
Jersey Black
Antonovka
Golden Deliciaus
F2 26829-2-2
9433-2-2 J-{ Rom e Beauty
----[
9433-2-8 Maius floribunda
4 3 2 1 Generáció
16. ábra: A 'Freedom' almafajta pedigréje
Kanadában az 5. Angliában tűnt fel először, a legújabb 6. rassz eddig még csak
Németországban Ahrensburg környékén jelentkezett. (14, 78).
A génektől és a fajták előállításának időpontjától függően eltérő a fajtáknak a
különböző rasszokkal szembeni fogékonysága. Például a PRI program legújabb
fajtái a Venturia inaequalis 1-5. rasszainak keverékével való mesterséges fertőzé
seket is tünetmentesen elviselik. Utódvizsgálatokból kiderült, hogy a V, gén által
megalapozott rezisztenciát a Venturia inaequalis 2. vagy 4. rassza felülmúlja. Ezen
kívül bizonyított, hogy a poligénes rezisztenciával rendelkező fajták valamint az
orosz, lengyel és román fajták egy része eddig még azonosítatlan rasszoktól fertő
ződött. A legújabb eredmények szerint a 6. rassz mesterséges fertőzéssel a Maius
floribunda 821-ből származó fajták V1rezisztenciáját is képes áttörni. U gy anakkor
meglepő eredményre jutottak a francia nemesítóK:, amely szerint ez az új biotípus
önmagában nem fertőzi meg a korábbi rasszokra fogékony almafajtákat.(78)
A tartós rezisztencia érdekében a nemesítők világszerte szélesebb genetikai
alapozottságot tűznek ki célul, s keresik az új génforrásokat
Vegyes ültetvények a rezisztencia tartósságáért

Fentiek miatt kijelenthető, hogy a rezisztencia nemesítés egy állandó verseny a
nemesítő és a kórokozó között. Célszerúbb megoldás, ha ezt a versenyt a nemesítő
és kórokozó kapcsolatból áthelyezzük a kórokozó gazdanövény kapcsolatba, s a
kutatók már erre is megtalálták a megoldást. Azért, hogy a nemesítéssei elért re-
zisztencia tartósan megmaradjon, a nemesítésen kívül más lehetőségeket is be kell
vonni. Svájcban például egy új kísérteti téma a vegyes ültetvények vizsgálata. Ez
azon alapul, hogy az új rasszak megjelenésének késleltetése vagy akadályozása
céljából kerülni kell a csupán egyféle genetikai megalapozottságú rezisztenciával
rendelkező fajták kizárólagos telepítését. (59)
Ezért a gyümölcsös egy sorában 2-3 különböző fajtát ültetnek, így pL rezisz-
tens és mérsékelten fogékony fajták váltakozhatnak. A drezdai nemesítők a V1 és
90
V, gén t hordozó fajták vegyes ültetését ajánlják. (27) Mindkét országban abban
reménykednek, hogy a vegyes ültetvényekben az új biotípusok megjelenési esé-
lyének mérséklésével a kórokozók (és kártev6k) alacsonyabb szinten tarthatók.
Fajtaajánlataim között ezért szerepeinek különböz6 genetikai meghatározottságú
faj ták.
Rezisztencia több betegséggel szemben

A nemesít6k általában több betegséggel szembeni ellenálláságra töreksze-
nek, vagyis egy fajtában kívánják kombinálni a többféle betegséggel szembeni
rezisztenciát. Konvencionális nemesítési módszerek alkalmazásával a megoldás
egyik lehet6sége az, ha az egyéb betegségekkel szembeni rezisztencia elérése
érdekében kiindulásként más génforrásokat is használnak. A lisztharmat (kór-
okozója: Podosphaera leucotricha!Ell. et Ev./ Salm.) ellenálláságra való neme-
sítésben jelent6s eredményeket értek el pl. Angliában és Németországban, de
ilyen irányú nemesítést folytatott hazánkban Kovács Sándor is. (64) Génforrás-
ként a vad fajokközüla Maius zumi, a Mal us robusta, a Mal us x zumi, a Mal us x
robusta, egyes díszalmafajták (pl. 'White Angel'), a régi kultúrfajták közül pl. a
hazai programban használt 'Egri piros' említhet6 meg. Megjegyzend6, hogy
ezen kívül számos más kultúrfajtára jellemz6 a lisztharmat ellenállóság valami-
lyen fokozata. A Maius zumi és a Maius robusta esetében két domináns gén
örökíti a rezisztenciát, a kultúrfajták esetében poligénes meghatározottságú a
lisztharmat rezisztencia.
A baktériumos ágelhalással szembeni rezisztencia génforrásaként a Maius
robusta No. 5. klón, a Maius x sublobata 'Novole' használatáról tesz említést a
szakirodalom.
Ezen esetekben is természetesen többszöri visszakeresztezésre van szükség a
jó min6ség eléréséhez. A többféle betegség egy fajtában való kombinálásának útja
e módszer követése esetén az lehet, ha pl. a lisztharmat rezisztens és a varasodás
rezisztens fajtát keresztezik egymással.
Szerencsére a több betegséggel szemben ellenálló fajták el6állításának van egy
könnyebb útja is azáltal, hogy bizonyos esetben a varasodás rezisztens fajták több-
féle ellenállósággal rendelkeznek. A JJ. táblázatban közlöm a varasodás rezisz-
tens almafajták lisztharmattal és baktériumos ellenállósággal kapcsolatos ellenál-
lóságáról eddig közzétett eredményeket. Genetikai eredmények szerint egyes va-
rasodás rezisztens fajták nagyon jól örökítik a baktériumos ágelhalással szembeni
ellenállóságot is (pl. 'Priscilla', 'Liberty', és 'Britemac'). Nincs szó a varasodás-
sal és a baktériumos ágelhalással szembeni rezisztencia kapcsolt örökl6désér6l,
de szerenesés esetben ugyanazon utódban kombinálódhat a két- vagy akár a há-
romféle ellenállóság.
91
ll. táblázat:
Áttekintés a világon előállított varasodásreziszte ns almafaj tákról
Fajta neve Év Közvetlen szülőfajták

Lisztb. Erwinia Alkal-
V gén reziszt. reziszt. masság
Anglia
~
Redsleeves 119831 Exeter Cross x TSR15T3 1 Vr
Gavin l 977 Merton W orcester x D 920-91 V naiv?
Belgium
l ? l asztali
MerlynE ll 993? l Jonagold x Libertv l Vr l 2 l ? l asztali
Brazília
PrimieiaH l l
1988 PRI 1986-20 l x PRI 1983 l Vr l 2 l o l asztali
Csehország
Aneta 1995 Sampion x Katka Vr 3 ? asztali
Angol d 1993 Antonovka o.p. x Golden D. v. l ? kettős
Goldstar 1984 Rubin x V anda Vr 2 ? asztali
H ana 1995 Prima x Krasava Vr l ? kettős
Immuna 1990 Jolana x Early Red Bird Vr ? ? asztali
Jolana 1985 Spartan x OR-T-16 Vr l ? kettős
Karmina 1995 UEB hibrid x PRI hibrid Vr ? ? asztali
Katka 1990 Jolana x Rubin Vr ? ? asztali
Lotos 1995 üteovo x Jolana Vr 1-2 ? asztali
Melodiec 1989 Sampion x OR-T-16 vf? l ? kettős
N ela 1995 Prima x Krasova Vr 3 ? asztali
Otava 1991 Sampion x Jolana Vr 2 ? kettős
Produkta 1993 Antonovka o.p. x Goldspur V poly l ? kettős
Rajka 1993 Sampion x Katka Vr 2 ? asztali
Resista 1993 Prima x NJ56 Vr l ? asztali
Rosana 1990 Jolana X Lord Lamboume Vr ? ? asztali
Rubinola 1993 Prima x Rubin Vr 3 ? asztali
Selena 1990 Britemac x Prima Vr l ? asztali
Stela 1995 Jolana x Rubin Vr 2 ? asztali
Topaz 1993 Rubin x Vanda Vr l ? asztali
Vanda 1990 Jolana x Lord Lamboume Vr 3 ? asztali
Franciaorszá
Baujade 1989 Granny S. x PSR 42-52 Vr l 2 asztali
De lorina 1990 Blushing Golden x Florina Vr o o asztali
Florina 1977 Jonathan x PRI612-l Vr 2 l kettős
Judaine 1986 Reinette du Man' s x Priam Vr 1-2 o ipari
Judeline 1986 Golden D. x Priam Vr 1-2 l ipari
Pr iam 1974 PRI370-16 Vr l o asztali
Hollandia l
Ecolett e J l
1995 Elstar x Prima Vr l 3 l ? l asztali
92
ll. táblázat folytatása (2. rész)
Liszth. Erwinia Alkal-

Fajta neve Év Közvetlen szülőfajták v2é• reziszt. reziszt. massáe:
Kanada
Belmac 1995 Ottawa 521 x Spartan Vr 2 ? asztali
Britegold 1978 Sandel x 0-522 Vr o 3 asztali
-
Macfree 1974 Mclntosh x PRI 48-177 Vr o 2 kettős
Moira 1978 Mclntosh x PRI 47-77 Vr ? o kettős
Murra~ 1978 Mclntosh x 52-05-26 Vm o 2 asztali
Nova Easygro 1971 Spartan x PRI 565 v, o o asztali
Nova Spy 1986 NYsel.x [Red Spy x G.D.] Vr o o asztali
Novamac 1978 Mclntosh x PRI1018-3 Vr ? ? asztali
Richelieu 1983 0-521 x 0-541 Vr l l asztali
Rouville 8 1983 Matrosang.F2 x Mclntosh Vm o ? asztali
Trent 1978 Mclntosh x PRI 48-173 Vr ? l kettős
Lengyelorszá
Aika 1987 Primula szabad megporzás Vr 3 ? asztali
Primula0 1974 PRI 1255-100 Vr ? ? asztali
Sawa 1985 Fantazja x Primula Vr 2 ? asztali
Vitos 1983 Fantazia x Primula Vr 2 ? asztali
Németország
Ahra 1995 Prima x Yjon 40 Vr 1-2 ? asztali
Ahrista 1995 Elstar x TSR15T3 Vr 2 ? kettős
Geriinde 1995 TSR15T3 x Elstar Vr 1-2 ? kettős
Realka 1978 Carola x BX 44,9 v, o 3 asztali
Re anda 1982 Clivia x Mjloribunda F3 Vr 3 3 kettős
Rebekka !990 még nem közölték Vr
Re bella 1990 Golden Delicious x Remo Vr 3 3 asztali
Regin e 1990 Cox narancs renet magonc V, 3 3 asztali
x Vr magonc
RegJindis 1978 J. Grieve x Antonovka F2 Vpolv 1-2 2 kettős
Reka 1978 James Grieve x BX 44,9 v, 2 l asztali
Releika !984 . x Mfloribunda F3 Vr l 2 asztali
Releta 1978 BX 67,47 x BX 44,9 v, o l asztali
Relinda 1980 Undine x Mjloribunda F3 Vr 2 l jó
Remo 1978 J. Grieve x Mfloribunda F3 Vr 3 3 kiváló
Remura !978 . xBX44,9 v, 3 l asztali
Rene 1978 J. Grieve x Mjloribunda F3 Vr l 3 kettős
Renora 1982 Clivia x Mjloribunda F3 Vr 2 l kettős
Re si 1984 Clivia x Mfloribunda F3 Vr 3 l asztali
Retina 1982 Apollo x Mfloribunda F3 Vr 2 l asztali
Rewena 1978 BV67,47 x Mfloribunda F3 Vr 3 3 kiváló
93
ll. táblázat folytatása (3. rész)
Lisztb. Erwinia AJkai-

Fajta neve Év Közvetlen szülőfajták Veén reziszt. reziszt. masság
Oroszország
Chistote!G 1989 Antonovka x SR 0523 Vm o ?
Dushistoe 1981 Antonovka x Polosatoe V poly? o ?
Imrul 1989 Antonovka x PRI 240-57 Vr o ?
OrlovimG 1990 Antonovka x SR 0 523 Vm o ?
Orlovski PionerG 1989 Antonovka Kr.x SR 0523 Vm o ?
PervinkaG 1990 Antonovka Kr. x SR 0523 Vm o ?
Románia
GenerosE 1983 F.Voinesti x M.kaido F2 Vr+ Vk 2 ? asztali
Gloria 1987 még nem közölték Vr
Pionier 1983 Jonathan Fl x Prima Vr l ? asztali
Romusl 1984 ? Vr o ? asztali
Romus3 1984 ? Vr 2 ? asztali
Voinea 1985 F.Voinesti x Prima Vr+ Vk l ? asztali
USA
Dayton 1988 NJ 123249 x PRI 1235-100 Vr l l asztali
Enterprise !993 PRI 1661-2 x PR! 1661-1 Vr 2 3 asztali
Freedom !985 NY 18492 x NY 49821-46 Vr+polv 2 2 kettős
Goldrush 1993 Golden D. x Co-op 17 Vr 3 2 asztali
Jonafree 1978 PRI 885-102 x N.J.31 Vr l l asztali
Liberty 1979 PR! 54-12 x Macoun Vr l 2 kettős
McShay !988 Mclntosh x PRI 612-4 Vr o o asztali
Piscilla !972 Starking x PRI 610-2 Vr 2 3 asztali
Prima !970 PRI 14-510 x NJ 123249 Vr 2 l asztali
Primevére !995 Graham x 597NJ1 Vr ? ? asztali
Primiera !995 Golden D. x Co-op 17 Vr asztali
Pristine 1994 PRI 2946-l =HF Row 34 Vr ? 3 asztali
Redfree 1980 Raritan x PRI 1018-101 Vr l 2 asztali
Sir Prize 1975 tetrapl. G.D. x PR! 14-152 Vr 2 l kettős
William's Pride 1988 PRI 1010-101 x NJ 50 Vr 2 3 asztali
A fajtanevek mellett található betűjelzések magyarázata:

A: V,. rezisztencia az R=J2740 orosz magonctól G: Vm rezisztencia a Maius atrosanguinea 804-től
származik; ered, érzékeny a Venturia inaequalis 5. rasszára;
B: Vm rezisztencia a Maius micromaiustól H: alacsony hidegigényű f~jta.
származik;
C: Nem teljesen rezisztens, génforrása bizonytalan; Padospilaera leucotricha és Erwinia amylovora
D: Tisztázatlan, hogy valóban hordozza-e a Vr gént; rezisztencia számjelzési:
E: Komoly varasodásfertőzést észleltek rajta; 3= kiváló rezisztencia,
F: Vr rezisztenciája a Maius atrosanguinea 804-től 2= jó ellenállóság,
ered; I= mérsékelt ellenállóság vagy fogékonyság,
0= fogékonyság.
94
Eredmények és kilátások
A világ számo országában csaknem l 00 varasodás rezisztens fajtát állítottak
már elő (J J. táblázat) . Szép eredmények vannak a pollenadóként vagy díszalma-
ként használható fajták előá ll ításában is. A rezisztencia nemesítésben a jövő útja a
"molekuláris nemesítés" . Intenzív kutatások folynak e téren is, de a jelenlegi hely-
zetértékelés csak az lehet, hogy a rezisztens almafajták előállításában még sokáig
helye van a konvencionális módszerek alkalmazásának (78) .
12. táblázat:
Varasodás rezisztens almafajták szedési ideje
Prima
Freedom
Fierina
Vanda
Rem o
Ecelette
Resista
Rubinola
Topaz
Angol d
R~anda
Rewena
Otava
Enterprise
Judeline
Judaine
Goldstar
Goldrush
Baujade
95
Az alábbiakban saját vizsgálati eredményeink alapján és számos külföldi fajtaér-
tékelés vagy a nemesító'ktől közvetlenül beszerzett információk alapján egy jelenleg
legkorszerúobnek tekinthető fajtaválasztékot tárak az olvasó elé. (12, 13, 14, 15, 17,
19, 20, 21, 26, 40, 54, 60, 66, 67, 77, 80, 102, 116, 129, 134). Ajellemzett fajták
hazai termónelyekre becsülhető szedési idejét a 12. táblázatban közöljük
Államilag elismert és próbatermesztésre ajánlott fajták
Florina
(Syn.: Querina)
Származás és elterjedés. Franciaországban, az INRA Angersi Állomásán Yves

Lespinasse vezetésével a 'Jonathan' és egy V 1 génnel megalapozott varasodás re-
zisztens hibrid (PRI szelekció) keresztezésével állították elő. Az eredeti génforástál
számítva ötödik generációjú hibridnek számít. 1977-ben minősítették, a Querina
név védett. Az OMMI "Szaporításra engedélyezett fajtajegyzékében" a próbater-
mesztésre ajánlott fajták között szerepel, honosítói vizsgálatát az Érdi Gyümölcs-
kutató Állomás végzi.
Idény és típus. Kései érésű, Franciaországban a 'Golden Delicious' utáni szedést
javasolnak, Magyarországon október első dekádjában szüretelhető. Ha megfelelő szí-
neződést érünk el, akkor gyümölcse frissen vagy tárolás után fagyasztva a legkedvel-
tebb piros fajtákkal is versenyképes. Francia és svájci vizsgálatok szerint légyártásra,
főzésre, sütésre, kompótnak és cukrászati célokra is jól megfelel, a svájciak csupán a
náluk ismert alacsony alkoholtartalmú lével (cider) nem voltak elégedettek.
Gyümölcs és áruérték. Középnagy, átlagosan 65-85 mm átmérőjű, enyhén meg-
nyúlt kúpszerű, kissé szabálytalan, a csészénél erősen bordázott. Sárgászöld alap-
színét a gyümölcsfelület felén világos- vagy élénkpiros, mosott és csíkozott fedő
szín borítja, de felületén erős hamvasság és feltűnő lenticellák láthatók. Csak jól
megvilágított koronában színeződik elfogadhatóan. Kocsánya rövid. Húsa sárgás-
fehér, közepesen szilárd, roppanó, lédús. Finoman illatos gyümölcse elsősorban
édeskés, de a megfelelő savtartalom harmónikos ízt eredményez. Organoleptikos
bírálatokon a hámozatlan és fényezetlen gyümölcsök a középmezőnybe szorultak,
de a hámozott alma bíráJatán 16 fajta közül a negyedik helyen végzett. VL-ben
január végéig, SZL-ben március végéig romlás nélkül tárolható.
Hajtásrendszer. Középerős növekedésű, elóbb szétterülő majd lecsüngő. Elágazási
hajlama gyenge vagy közepes, fó'ként a külső koronarészen terem, s a belső részek
felkopaszadásra hajlamosak. A 'Prima' -val azonos időszakban, a középkorai virágzá-
si csoportban virágzik. Kompatibilis az azonos idóben virágzó fajtákkal, svájci vizsgá-
latok szerint a varasodás rezisztens fajták közül a 'Prima', 'Priam' és a 'Liberty', a
fogékony fajták közül pl. a 'Gloster', 'Gaia' s a Maius 'Golden Gem' díszalma is
nagyon jó pollenadója. Termőrészenként jellegzetesen több gyümölcs kötődik.
96
Termőképesség. Korán terrnőre fordul, közepes vagy jó termó'képességű, de sza-
kaszos terméshozásra és szüret előtti hullásra hajlamos fajta.
Ellenállóképesség. A varasodással szemben magas fokon ellenálló, lisztharmatra
közepesen fogékony, de csökkentett védekezést igényel, s a baktériumos ágelha-
lásra alacsony a fogékonysága.
Agro- és fitotechnikai igény. Megfelelő metszési és ritkítási technológia nélkül fó'ként
erősebb alanyon szakaszos terméshozásra hajlamos. Kézi szedésre tervezett ültetvények-
ben ezért elsősorban a M. 9-es vagy M. 26-os alanyon való telepítés javasolt.
Versenyképes minőségű jól tárolható asztali alma, de ipari feldolgozásr a is na-
gyon alkalmas fajtaként üzemi telepítésre is javasolható.
Freedom
Származás és elterjedés. Genevában (New York állam, USA) állították elő. l 958-
ban végezték a keresztezést, 1965-ben emelték ki a magoncok közül, NY 58553-1
számjelzéssel tesztelték és 1985-ben minősítették. Többnemzedékes keresztezési
programból származik (negyedik generáció), a vf+poly génállománnyal megalapozott
rezisztenciáját kétféle génforrástól - a V r gén t hordozó Mal us floribunda 821 díszal-
mától és a poligénes rezisztenciájú 'Antonovka' fajtától- örökölte. Hazánkban az
Érdi GYDKFV végzi a honosítói vizsgálatot, és az OMMI "Szaporításra engedé-
lyezett fajtajegyzékében" a próbatermesztésre ajánlott fajták között szerepel.
Idény és típus. Hazánkban az eddigi tapasztalatok szerint szeptember második
dekádjában szüretelhető. Kettős hasznosítású fajta, friss fogyasztásra is nagyon
alkalmas, és légyártásra valamint szósz készítésre is jó. Étkezési célra 2-3 menet-
ben célszerű szüretelni.
Gyümölcs és áruérték. Középnagy vagy nagy (120-130 g), lapított gömböly-
ded alakú, sárgás alapszínén általában 80%-ban élénkpiros fedőszínnel csíkozott
és bemosott Tapasztalataink szerint napégésre hajlamos. Kocsánya középhosszú
(20 mm) és meglehetősen vékony. Húsa krémszínű, kemény, roppanó, íze megfe-
lelő, enyhén savas. Asztali almának való alkalmasságát bizonyítja, hogy 14 re-
zisztens fajta valamint a' Jonathan M41' és a' Starkrimson Deliciaus' fajták bevo-
násával végzett organoleptikus bírálaton mindkét évben az első helyen végzett.
Beltartalmi adottságai (15% refrakció, 0,9% savtartalom) ipari felhasználásra is
alkalmassá teszik. Hűtőtárolóban januárig eltartható, de a fiatal fákról származó
túlhízott gyümölcsök pufikosadásra hajlamosak.
Hajtásrendszer. Erős növekedésű, szétterülő majd késó'bb lehajló ág- és gally-
rendszerrel. Vesszői meglehetősen vastagok, elágazódási hajlama jó, de zömmel
rövid termőrészek fejlődnek a második éves termőalapokon. Levelei nagyok és
meglehetősen vastagok. Virágzási ideje középkorai, pollenje fertilis, jó pollenadó.
Kötődési hajlama erős, egy termőrészen rendszerint több gyümölcs fejlődik, va-
gyis ritkítás nélkül jellegzetesen "csoportokban" található a fán.
97
Termó'képesség. Korán terrnőre fordul, bőtermő, vizsgálataink szerint a kezdeti
termó1cépessége az 'Idared '-énél jobb volt.
Ellenállóképesség. Varasodással szemben magas fokúan ellenálló, a liszthar-
mat csak enyhe mértékben - csupán a leveleket és nem a rügyeket - károsítja, s
elfogadhatóan rezisztens a baktériumos ágelhalással (Erwinia amylovora) szem-
ben. Az előbbieken kívül Európában az ágrákosodással, az ólomfényűséggel, va-
lamint a gyökérnyak rothadással szembeni ellenálláságát is bizonyították.
Genevában télálló, s termőrügyei a virágzás előtt a -5 "C-os lehűlést is kibírták.
Vizsgálataink szerint virágai a késő tavaszi fagyokra érzékenyek.
Igen tetszetős, a hazaifogyasztók által kiválónak értékelt őszi asztali alma, amely ipari
célokra is alkalmas. Értékét a több betegséggel szembeni ellenállásága és varasodás
rezisztenciájának genetikai megalapozottsága is nagymértékben növeli, hiszen a több-
féle genetikai alap ú vegyes ültetvényeknek patológiailag is előnyös fajtája lehet.
Prima
Származás és elterjedés. Az USA három nagy egyetemének (Purdue, Rutgers
és lllionis) együttmú1cödésével végzett rezisztencia nemesítési program (PRI prog-
ram) első minősített fajtája. A Mal us flo ri bunda 821-től eredő V1gént tartalmazza.
Az összetett keresztezési program negyedik generációjából kiemeit hibridet Co-
op 2 fajtajelölt néven értékelték, s 1970-ben kapta a 'Prima' nevet. Szinte minden
almatermesztő országban kipróbálták, de amerikai felmérések szerint (14) csak a
közép-kelet-európai országokban számottevő az elterjedtsége. Magyarországon
az Újfehértói Gyümölcskutató Vállalat végezte a honosítói munkát. 1995-ben a
varasodás rezisztens fajták közül elsó1cént nyert állami elismerést, s a nemzeti lis-
tán mint választékbővítő fajta szerepel.
Idény és típus. Magyarországon az évek többségében augusztus utolsó dekádjá-
ban, néha szeptember első napjaiban érik. Szakaszos érése és gyümölcshullásra
való hajlamamiatt két-három menetben kell szüretelni. Az amerikai és a nyugat-
európai fajtaleírások csupán asztali almának javasolják Hazánkban megoszlanak
a vélemények a fajta ipari alkalmasságáróL A honosítók szerint légyártásra alkal-
mas, az OMMI csak szüret után egy hónapig tartja feldolgozásra alkalmasnak, s a
KÉE Konzervtechnológiai Tanszékének vizsgálatai alapján a kb. 0,6% savat és
13,6% refrakciót tartalmazó gyümölcs Iének vagy sűrítménynek való feldolgozás
bizonyos kockázattal jár, mert 2-3 hónap után a feldolgozott termék minőségrom
lásával kell számolni. Vizsgálataink szerint közvetlenül szedés után a gyümölcsök
refrakciója megfelelő az ipari feldolgozáshoz, de a 0,6% savtartalom sokkal ala-
csonyabb, mint a német ipari célfajtáké.
Gyümölcs és áruérték. Középnagy vagy nagy, az átlagos gyümölcsátmérő 63-
76 mm. Alakja kúpos, a csésze felé keskenyedő, kissé lapított, néha aszimmetri-
kus. Sima gyümölcshéja vastag és kissé szívós. Alapszíne éréskor zöldből sárgává
98
változik, fénylő sötétpiros mosott fedőszíne a gyümölcs felületének több mint há-
romnegyedét borítja. A túlságosan sűrű koronákban gyengén színeződhetnek a
gyümölcsök. Kocsánya középhosszú, közepesen vastag, kocsánymélyedése mély
és közepesen széles, gyakran parásodo tt Kehelymélyedése széles és sekély vagy
középmély, enyhén bordázott, a csésze zárt. Húsa krémszínű, közepesen szilárd,
roppanó és bőlevű. Íze mérsékelten savas, elfogadható aromával. Tanszékünkön a
friss gyümölcsök organoleptikus bírálatán jól szerepelt, gyümölcsét elfogadják a
fogyaszt ák Hűtőtárolóban kb. egy hónapig tárolható, s amerikai vizsgálatok sze-
rint az SZL és az ULO tároló sem eredményez hosszabb eltarthatóságot, csakjobb
szilárdságmegőrzést.
Hajtásrendszer. Középerős növekedésű, szétterülő habitusú, középnag y koro-
nát nevel. Pár nappal a 'Golden Deliciaus' előtt virágzik. Hazai adatok alapján ja-
vasolható rezisztens pollenad ók 'Freedom ', 'Florina' .
Termóképesség. A hazai tapasztalatok szerint termó'képessége jó, s rendszere-
sen és bőven terem.
Ellenállóképesség. A világ számos országában több mint húsz éven át magas
fokú rezisztenciát mutatott a varasodással szemben. Nemrégiben napvilágot láttak
olyan közlések, amelyek szerint Németországban a Venturia inaequal is hatodik
rassza a 'Prima' -t megfertőzte. Ez a rassz viszont más termóbelyeken még nem
jelentkezett, azaz Magyarországon továbbra is számíthatunk a fajta varasodás re-
zisztenciájára. Ellenállóképessége a lisztharmattal szemben jó, a baktériumos ág-
elhalássa! szemben mérsékelt. Keserűfoltosságra érzékeny. Fája a téli fagyoktól
súlyosan károsodhat. Amerikai vizsgálatok szerint gyümölcsein VL-ben keserű
foltosság, SZL-ben nagymérvű magházbarnulás lép fel.
Ag ro- és fitotechn ikai igény. A korona szellősen tartásával kell megfelelő fény-
viszonyokat biztosítani a gyümölcs színeződéséhez. Asztali almaként való értéke-
sítéshez a gyümölcshullás megelőzése végett több menetben kell szedni.
Kora őszi asztali almának alkalmas, tetszetős piros gyümölcs ű varasodás rezisztens
almafajta. Telepítéséf korlátozott területen, csupán kiegészítőfajtaként javaslom, sa
kizárólag ipari hasznosítás céljából való telepítéseket kockázatosnak tartom.
Fajtaújdonságok fajtaértékeló1mek és faiskoláknak
Angold
Származás és elterjedés. Csehországban a Halovou sy Gyümölcsnemesítő In-
tézetben Jan Biazek vezetésével állították elő a poligénes varasodás rezisztenciát
(V poly) hordozó 'Antonovka' második generációs utódjának és a 'Golden Deliciau s'-
nek a keresztezéséveL Több európai országban tesztelik, de szaporítóanyaga a ne-
mesítő intézménytől is beszerezhető.
99
Idény és típus. A nemesítő leírása szerint szeptember végén érik. Méretes gyü-
mölcsei közül a jól színeződöttek friss piaci célra is értékesíthetők, de a nemesítő
leírása szerint a gyümölcsök jól hasznosíthaták lé- és s(írítmény készítésre avagy
konyhai célokra is.
Gyümölcs és áruérték. Nagyon nagy, alakja kissé lapított és vállas, a gyümölcs
egész felületén enyhén bordázott. Sárgás alapszínét a felület 50%-án világospiros
fedőszín fedi, amely sötétebb csíkokkal és sávokkal tarkított. Kocsánya rövid és
vastag, csészéje viszonylag nagy és zárt. Húsa zöldessárgás, kemény roppanó,
leves, íze karakterisztikusan savas. Hűtőtárolóban legalább februárig eltartható.
Hajtásrendszer. Gyenge növekedésű.
Termó'képesség. Bőtermő és rendszeresen terem.
Ellenállóképesség. Nemesítője szerint több betegséggel szemben ellenálló.
Megjegyzendő, hogy a legújabb tudományos eredmények szerint az 'Anton ov ka'
génforrástól eredő poligénes rezisztencia nem terjed ki a Venturia inaequalis viru-
lensebb rassza(i)ra, ezért a varasodás fertőzésére kedvező évjáratokban a fajta
egy-két permetezése indokolt lehet.
A többféle genetikai alapú varasodás rezisztens fajták kevert ültetvényeibe kiegé-
szítő fajtaként javasolható, asztali és ipari almának egyaránt alkalmas fajta.
Baujade
Származás és elterjedés. Franciaorsz ágban Yves Lespinase vezetésével az
INRA Angers-i állomásán nemesítették. Összetett keresztezésből származik.
Közvetlen szülőfajtája a 'Granny Smith' és a P5R 42-52 számú hibrid, amely-
nek a varasodás rezisztenciáért felelős Vf génje a Maius flo ri bunda 821-től szár-
mazik. Az első zöld gyümölcsű varasodás rezisztens fajta, ezért szinte minden
almatermesztő országban nagy várakozások kal végzik honosító i tesztelését. Ma-
gyarországo n szabadon még nem forgalmazható. A nemesítővel kötött kutatási
szerződés alapján a KÉE Gyümölcstermesztési Tanszékén most folyik a fajta
magyarországi tesztelése.
Idény és típus. A 'Granny Smith' előtt egy héttel, hazánkban feltehetően októ-
ber közepén szedhető. Az egész téli szezonban fogyasztható asztali minőségű alma.
Gyümölcs és áruérték. Középnagy, átlagosan 70-80 mm átmérőjű. Alakja kissé
kiegyenlítetlen, a gömbölydedtől a csonkakúp vagy kissé hosszúkás formáig vál-
tozhat, s a 'Granny Smith' -től megkülönböztető bélyege a csészénél megfigyelhető
enyhe bordázottság. Héja zöld vagy sárgászöld, enyhén viaszos tapintású, alig látha-
tó pontszerő lenticellákkal fedett. Érésre a gyümölcs napsütötte oldalán rózsaszín pír
alakul ki. Kocsánya rövid vagy középhosszú, közepesen vékony. Húsa fehér vagy
zöldes, kemény, de finom szövetű, lédús, cukor/sav aránya harmonikus, a 'Grann~
Smith' -nél kicsit édeskésebb, az aromája is jobb annál. VL-ben márciusig, ULO-
ban akár júniusig is tárolható, héjbamulásra csak a VL tárolóban hajlamos.
100
Hajtásrendszer. Középerős vagy erős növekedésű, közepes elágazódási hajlamú
koronát nevel. Termőágai a 'Granny Smith' -hez hasonlóan hajlamosak a leívelődés
re, a fa növekedési és terméshozási típusa a végentermő csop01tba tartozó fajtáké-
hoz hasonló. Virágzása középkései, vagy kései, termékenyítésére a vele azonos idő
ben virágzó rezisztens fajtákon kívül a Maius sp. 'Golden Gem' speciális pollenadó
is javasolható.
Termőképesség. Korán terrnőre forduló, jó termőképességű, elfogadható mérté-
k(í altemanciával való hajlammal jellemezhető fajta.
Ellenállóképesség. Varasodással szemben rezisztens, lisztharmatra enyhén vagy
közepesen, baktériumos ágelhalásra kevéssé fogékony.
Ag ro- és fitotechnikai igény. Hosszú tenyészidejű, ezért hazai bevezetés ese-
tén csak a 'Granny Smith' számára is alkalmas melegebb termőhelyeken java-
solható a telepítése. Franciaországban vírusmentes szaporítóanyag is rendelke-
zésre áll.
Hazai kipróbálás alatt álló, asztali almának alkalmas, harmonikus ízű, zöld gyü-
mölcsű varasodás rezisztens fajta, amelynek a lisztharmat elleni védelméhez is
csökkentett védekezési program elegendő.
Ecolette
Származás és elterjedés. A Hollandiában 15 éve elkezdett rezisztenciane-
mesítési program első fajtája. Korábban CPRO 68039-18 számon tesztelték,
1995-ben vezették be a termesztésbe. A fajta az 'Elstar' és a 'Prima' 1978-ban
végzett keresztezéséből származik. Mind a nemesítő i jogokat, mind az 'Ecolette'
néven való kereskedelmi forgalmazást illetően védett (CPRO). Hollandiában
biológiai termesztésre is ajánlják. Az európai országok többségében tesztelés
alatt áll. Magyarországon tudomásunk szerint még nem vásárolták meg a sza-
porítási jogot.
Idény és típus. Kora őszi érésű asztali alma, tárolva több hónapig fogyaszt-
ható.
Gyümölcs és áruérték. Külleme nagyon hasonlít az 'Elstar' fajtáéra, de an-
nál kicsit kisebb, inkább a 'Cox narancs renet' méretkategóriájába sorolható.
Felülete parásadásra hajlamos, néha repedés is jelentkezhet. Húsa az 'Elstar'-
énál keményebb, bőlevű, és meglehetősen savas ízű. A gyümölcsök sokáig
tárolhatók.
Ellenállóképesség. Teljesen rezisztens a venturiás varasodással szemben, és
jó rezisztenciája van a lisztharmattal szemben is. A holland szaktanácsadó szal-
gálat tapasztalatai szerint a fajta csaknem teljesen permetezés nélkül termeszt-
hető.
Az 'Els tar' -hoz hasonló fajták ökológiai termesztésében érdekeltek részére,
· mint kora érésű asztali alma, kipróbálásra javasolható.
!Ol
Enterprise
(Syn.: Co-op 30)
Származás és elterjedés. Az USA-ban a Purdue, Rutgers és Illionis Egyetemek

együttműködésével (PRI nemesítési program) állították elő. Összetett kereszte-
zésből származik (hatodik generáció). A V1 gén által meghatározott varasodás re-
zisztenciája a Maius floribunda 821-től származik. Az utolsó generációkban a
minőséget javító keresztezési partnerként a 'Mclntosh' és a 'Starking' fajtákat
használták fel. Európa legtöbb almatermesztő országában a fajtajelöltként kapott
néven vált ismertté, ezért a védelmet a Co-op 30 névre kérelmezték Több mint l O
európai faiskola már megvásároita a szaporítási jogot, tehát rövidesen várható a
szaporítóanyag forgalmazása. A hollandok fungicid kezelés nélküli üzemi ültet-
vényekbe ajánlott kevés fajtáik között ezt a fajtát is szerepeltetik. (40)
Idény és típus. Kései érésű, hazánkban feltehetően szeptember végén vagy ok-
tóber elején egy menetben szüretelhető. Pár hónapos tárolás után az egész téli
szezonban fogyasztható asztali alma.
Gyümölcs és áruérték. Középnagy vagy nagy, átlagosan 64-76 mm átmérőjű,
gömbölyded vagy enyhén kiszélesedő, fiatal fákon gyakran aszimmetrikus formájú.
A gyümölcshéj közepesen vastag és rágós. Zöldessárga majd sárgaalapszínéta gyü-
mölcs felületének 80-1 00%-án, piros vagy sötétpiros fedőszín fedi, s a fedőszínt
alig észrevehető lenticella foltok tarkítják. Kocsánya rövid és közepesen vastag. Húsa
finom szövetű, halványsárga vagy krémszínű, igen kemény, roppanó és bőlevű. Íze
közepes, szüretkor határozottan savas, tárolás során mérsékelten savassá válik. A
legjobb fogyasztási érettség eléréséhez 1-2 hónapos tárolásra van szükség. 1 °C-on
legalább 6 hónapig minőségvesztés nélkül tárolható.
Hajtásrendszer. Középerős vagy erős növekedésű, szétterülő habitusú, a "stan-
dard Golden" terméshozási típusba sorolható. A 'Golden Delicious' -szel azonos
időben vagy azt követően virágzik. Termőrészenként egy gyümölcsöt fejleszt, s a
koronán belül is egyenletes a gyümölcsök eloszlása.
Termőképesség. Hollandiai értékelések szerint igen jó termó'képességű, termés-
hozása rendszeres.
Ellenállóképesség. A varasodással szemben magas fokúan ellenálló, a Venturia
inaequalis 1-5. rasszainak keverékével való mesterséges fertőzéseket is tünetmen-
tesell elviseli. A baktériumos ágelhalással szembeni rezisztenciája ugyancsak ma-
gas fokú. Lisztharmattal szembeni ellenállóképessége mérsékelt. A gyümölcsök
keserűfoltosságtól és üvegesedéstől is mentesek, de a hollandok szerint tárolás
során magházpenészedésre hajlamos.
Ag ro- és fitotechnikai igény. Gyenge vagy középerős alanyou egyaránt termeszthető.
Téli érésű asztali alma, amely többféle betegség rezisztenciája révén környezetkí-
mélő termesztésre való bevezetés céljából hazai kipróbálásra javasolható.
102
Goldrush
(Syn.: Co-op 38)
Származás és elterjedés. Az USA-ban a PRI nemesítési program keretében

ne-
mesítették (hatodik generáció). A V gén által megalapozott varasodás reziszte
1 n-
ciája a Maius floribunda 821-től származik. Az összetett keresztezési program
utolsó generációiban a minőségjavítás céljából szülőként felhasznált fajták közül
a 'Golden Delicious' és a 'Melros e' szerepelt a keresztezésekben. A fajtát Co-op
38 néven védték le. Az egyik legjobb sárga gyümölcsű rezisztens fajtaként
több
mint l O európai faiskola megvásároita már a szaporítási jogát.
Idény és típus. Igen kései érésű, 7-8 héttel a 'Prima' után, Magyarországon
vár-
hatóan október közepén lesz szüretelhető.
Gyümöl cs és áruérté k. Középnagy vagy nagy (átlagos gyümölcsátmérő:
70-76 mm), tojásdad alakú gyümöl cse van. A gyümölcshéj vékony vagy közepe-
sen vastag, finom, sima felületű. Színe szüret idején zöldessárga, utóérés
után
mélysárga, a napos oldalon pirosas vagy bronzos pírral borított. A gyümölcs felü-
letét elszórtan nagyon feltűnő, kör alakú vagy csillagszerű parásodott lenticel
lák
borítják. Kocsánya közepes vagy hosszú, vékony vagy közepesen vastag, kocsány
-
mélyedése gyakran parásod ott Húsa sárga, mécsékelten durva szövetű, kemény
és roppanó. Fűszeres, gazdag aromájú, íze a szüret idején meglehetősen savas.
A
nemesítők véleménye szerint a PRI program eddigi legjobb
fogyasztási értékű
fajtája, s minősége a tárolás során még tovább javul. Hűtőtárolóban l °C-on
több
mint 7 hónapig tárolható, de a 'Golden Delicia us' -hez hasonlóan ügyelni kell
a
tároló nedvességtartalmára.
Ha)tásrendszer. Középerős növekedésű, kissé feltörő habitusú, határozott
ve-
zérággal rendelkező koronát nevel. Elágazódási hajlama mérsékelt, elsősorban rövid
termőrészeket fejleszt. Gyenge vagy középerős alanyon egyarán
t termeszthető. A
'Golden Delicious' -szel azonos virágzási csoportban virágzik. Pollena dónak
az
'Enterprise' vagy a középkésői csoportban virágzó fajták ajánlhatók. Bár a gyü-
mölcsök a termőrészeken általában egyesével fejlődnek, a fán belül mégis hajla-
mos a túlkötődésre. Szüret előtti gyümölcshullásea nem hajlamos.
Termőképesség. Igen jó termőképességű, de termésszabályozás nélkül szaka-
szos terméshozásra hajlamos.
Agro- ésfitotechnikai igény. A megfelelő gyümölcsméret eléréséhez ritkítani
kell.
Ellenállóképesség. A Venturia inaequalis l-5. rasszainak keverékével való mes-
terséges fertőzéseket tünetmentesell elviseli. Szabadföldi megfigyelések szerint
mérsékelt ellenállóképességgel rendelkezik a baktériumos ágelhalással szemben
.
Lisztharmattal szembeni ellenállóképessége jó. A gyümölcsökön keserűfoltosság
és üvegesedés nem fordult elő, de gyakran tapasztaltak a Gloeodes pomige na (Sch.)
Col by által előidézett (fekete) foltosságot.
l03
Egy menetben szedhető, tartós tárolásra alkalmas, kiváló minőségű sárga gyü-
mölcsű asztalialma, amely betegség ellenátlósága révén környezetkímélő termesz-
tési programokba is illeszthető.
Goldstar
Származás és elterjedés. 1994-ben Csehországban a Prágai Tudományos Akadémia
Intézetében J. Tupy vezetésével a 'Rubin' és 'Vanda' keresztezésével állították elő.
Idény és típus. Kései érésű, egy héttel a 'Golden Delicious' után szüretelhető,
jól tárolható asztali alma.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse középnagy, gömbölyded, héja kissé zsíros
tapintású, kissé parásodik, különösen a kocsánymélyedés körül. Színe sárgászöld,
narancsvörös pírral fedett, tárolás alatt besárgul. Húsa sárga, finom szövetű, ropo-
gós és bőlevű. Íze édeskés-savanykás, kissé fűszeres illattal kísért. VL-ben áprili-
sig jól tárolható. A piaci pultokon elég jól megőrzi minőségét.
Hajtásrendszer. Fája középerős növekedésű, szétterülő ágrendszerű. Középkései
virágzású, az 'Otava', 'Rosana', 'Rajka' fajtákkal vagy az 'Everest' díszalmávaljól
társítható.
Termó'képesség. Nagyon korán terrnőre fordul, és rendszeresen terem.
Ellenállóképesség. A venturiás varasodással szemben rezisztens, a lisztharmatra
kissé fogékony, s a baktériumos ágelhalással szembeni fogékonysága nem ismert.
Nemesítő} e Magyarországon honosítható fajtaként ajánlotta a figyelmembe, ezért
mint sárga gyümölcsű piacosnak ígérkező fajtát, hazai kipróbálásra javaslom.
Judaine
Származás és elterjedés. Franciaországban, az INRA Angers-i Állomásán állí-
tották elő a' Reinette Du Mans' és a 'Priam' keresztezéséveL A Malusfloribunda
821-ből eredő, a varasodás rezisztenciáért felelős V 1 g ént tartalmazza (ötödik ge-
neráció). Franciaországban termesztik, s fajtaértékelések után Svájcban és Hol-
landiában is telepítésre ajánlják.
Idény és típus. Igen kései érésű ipari célfajta. A 'Golden Delicious' után kb. egy
héttel érik, de Franciaországban október végén vagy november elején végzik az
ipari célra szánt gyümölcs betakarítását. Ilyenkor egy menetben leszedik a fáról a
gyümölcsöt, és felszedik a már lehullott almát a földről.
Gyümölcs és áruérték. Középnagy (70-120 g), alakja gömbölyded, kissé lapí-
tott. Érésre besárguló alapszínét a gyümölcs felületének 3/4 részét bemosottan
vagy csík9zottan borítja a piros fedőszín. Beltartalmi és fizikaijellemzői (lékinyerés:
70-75%-os, sűrűség l 045-1060 között, H 2SO4-ben kifejezett savtartalma 4-6 g/1.
Hajtásrendszer. Növekedési erélye közepes, koronája kezdetben feltörő jellegű,
késóob a termés súlya alatt lecsüngővé válik. Termőrügyeit főleg az 1-2 éves termő
alapokon fejleszti. Korán virágzik, a másik francia ipari faj tá val, a 'Judeline' -nel jól
társítható, s maga is jó pollenadó.
104
Termó'képesség. Nagyon korán fordul termőre, termőképessége nagy, termés-
hozása rendszeres, altemanciára nem hajlamos.
Ellenállóképesség. Ventudás varasodással szemben magas fokú rezisztenciával
rendelkezik, francia vélemények szerint egyetlen védekezés sem indokolt. Liszt-
harmat iránt gyengén-közepesen fogékony, vagyis az évjárattól függően korláto-
zott számú védekezés szükséges.
Varasodás rezisztens, légyártásra előállított ipari célfajta.
Judeline
Származás és elterjedés. Franciaországban, az INRA Angers-i Állomásán ne-
mesítették a 'Golden Delicious' és a 'Priam' hibridizálásávaL AMalusfloribunda
821-ből kiinduló többnemzedékes keresztezési program ötödik generációjaként a
varasodás rezisztenciáért felelős V r gént hordozza.
Idény és típus. Kései érés ű ipari célfaj ta. A 'Golden Deliciuos' -szel azonos idő
ben érik, de Angers környékén október közepéig várnak a szürettel, amikor egy
menetben szedik le és fel (a földről) a gyümölcsöt.
Gyümölcs és áruérték. Középnagy (80-120 g), enyhén megnyúlt, kocsánya vé-
kony és középhosszú, kocsánymélyedése általában enyhén parásodott Alapszíne
sárga, amelyet általában a gyümölcs felületének kb. 50%-án bemosott vagy eny-
hén csíkozott narancsvörös fedőszín borít. Légyártásra való alkalmasságát minő
sítő beltartalmi jellemzői: lékinyerése 70-75%, sűrűsége 1045-1060 g, H 2S0 4 -
ben kifejezett savtartalma 3-4 g/1.
Hajtásrendszer. Közepes növekedési erélyű, koronája kezdetben félig felfelé
törő, majd termőkorban egyre inkább szétterülővé válik, s a termőgallyak a termés
súlya alatt lecsüngnek. Tennőtügyeit zömmel az 1-3 éves termőalapokon fejlesz-
ti. Virágzása korai, diploid, s kölcsönösen jól társítható a 'Judaine' fajtávaL
Termó'képesség. Termőképessége jó, altemanciára nem hajlamos, s nagyon ko-
rán fordul termőre.
Ellenállóképesség. Varasodással szemben nagyon ellenálló, egyetlen védeke-
zést sem igényel. Lisztharmat iránti fogékonysága gyenge-közepes. A baktériu-
mos ágelhalása semnagyon fogékony, Franciaországban a fertőzések a hajtásokat
és a virágokat csak nagyon enyhe mértékben károsították.
Varasodás rezisztens, légyártásra előállított ipari célfajta.
Otava
Származás és elterjedés. Csehországból származó fajta, a 'Sampion' és a 'J olana'
(V 1 gént hordozó fajta) keresztezésével állították elő. Hollandiában is tesztelték,
de 1995-ben nem ajánlották telepítését.
Idény és típus. A 'Golden Delicious '-szel azonos időben, szeptember végén szed-
hető. Nemesítője szerint légyártásra is alkalmas.
105
Gyümölcs és áruérték. Hollandiai tesztelések szerint gyümölcsének mérete,
külleme, keménysége és íze kétségessé teszi az országukban való alkalmasságát.
Nemesítőileírások szerint a 'Golden Delicious' -hez hasonlóan tárolható.
Hajtásrendszer. Gyenge növekedésű, koronájának jó az elágazódó képessége.
Termőképesség. Hollandiában nem elégedettek vele.
Ellenállóképesség. A venturiás varasodásra rezisztens, lisztharmat fogékony-
sága pedig mérsékelt.
Hollandiában nem javasolják a telepítését, ettől persze hazánkban beválhat, de
egyelőre csak kisebb mértékű kipróbálását ajánlom.
Reanda
Származás és elterjedés. Németországban, a Drezda-Pillnitz-i Kutató Intézet-
ben nemesítet ték A 'Clivia' és a Mal us jloribunda faj egyik helyi egyedéből kiin-
duló német keresztezési program harmadik nemzedékének V gént hordozó hib-
1
ridjének keresztezésével állították elő. Magyarországon a KÉE Gyümölcstermesz-
tési Tanszéke végzi a fajta hazai tesztelését.
Idény és típus. Hazánkban szeptember végén szüretelhető. Nemesítői kettős
hasznosításó fajtának tartják, azaz a gyümölcsök asztali almaként vagy ipari célra
(lé- és sűrítmény gyártásra) is értékesíthetők
Gyümölcs és áruérték. Középnagy vagy nagy, átlagosan 65-80 mm átmérőjű és
60-75 mm magasságú. Alakja szabályos, gömb alakú vagy kissé megnyúlt csonka
kúp formájú. Kocsánya középhosszú és közepesen vastag. Héja kissé hamvas,
alapszíne zöldessárga, amelyet a felület 3/4 részén pirossal bemosott fedőszín bo-
rít. Húsa sárgásfehér, kemény, lédús, íze kellemesen édes-savanykás, aromás. Az
asztali almának való alkalmasságot kétszeri organoleptikus bírálaton szerzett ta-
pasztalatunk is megerősíti, hiszen a hámozatlan almák bírálata során a vizsgált
almák első harmadában, a hámozott alma bírálatán pedig 16 fajta közül a harma-
dik helyen szerepelt, s mindkét évben kicsivel megelőzte a 'Florina' fajtát. Szüret
után 0,93% savtartalmat és 14,2% refrakciót mértünk a gyümölcsökben. Hűtőtá
rolóban február végéig tárolható.
Hajtásrendszer. Gyenge növekedésű, laza koronájú. Termőrügy- és gyümölcs-
eloszlása a koronán belül kiegyenlített. Virágzása középkései, diploid, jó pollen-
adó, s a virágzási csoportjába tartozó fajtákkal jól társítható.
Termóképesség. Korán terrnőre fordul, jól és kiegyenlítettell terem. Nemesítője
szerint friss étkezési célra és ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. Az ezt minősí
tő beltartalmi adatokat még nem közölték
Ellenállóképesség. Német és svájci irodalmi források szerint varasodással, liszt-
harmattal és baktériumos ágelhalással szemben is megbízhatóan ellenálló.
Kettős hasznosítású, azaz asztali és ipari almának egyaránt alkalmas, több beteg-
séggel szemben rezisztens fajtaként hazai telepítésre ajánlott.
106
Rem o
ben állították elő a' James Grieve' valamint a Maius jloribunda fajból eredő har-
madik generációjú hibrid keresztezéséből. Nemesítői szerint a Vr gént hordozza.
A KÉE Gyümölcstermesztési Tanszékén teszteljük
Idény és típus. Hazánkban szeptember első dekádjában szüretelhető. Speciális
léalma termesztésben a német és svájci fajtaértékelők nagy jövőt jósolnak a fajtá-
nak
Gyümölcs és áruérték. Középnagy, átlagosan 120 g, enyhén lapított gömb ala-
kú, a felület 50-70%-a borvörös mosott fedőszínnel borított, felülete gyakran há-
lószerű perzselődéssei fedett. Kocsánya 2-3 cm, a kehely gyakran perzselt.
Beltartalmi értéke (savtartalom: l ,O-l ,6%, cukortartalom: 13-16%) és lékinyerése
(79%) alapján lé- és sűrítménykészítésre nagyon alkalmas, s a szedés után még
több mint egy hónapig minőségvesztés nélkül feldolgozható. Organoleptikos vizsgá-
lataink szerint asztali almának még a savas almát kedvelő hazai fogyaszták sem
fogadják el. Normállégterű hűtőtárolóban januárig tárolható.
Hajtásrendszer. Gyenge növekedésű, laza koronájú, hajtásrendszere vékony és
lecsüngő, különösen ipari célültetvényben legalább M. 26 vagy erősebb alany ja-
vasolható, mert gyenge alanyon nagyon kicsi fát nevel. Virágzási ideje középko-
rai, diploid, több rezisztens fajtával társítható.
Termőképesség. Kiváló termőképességű, hat termőév átlagában a 'Golden
Delicious'-nél25%- kal többet termett. Terméshozása rendszeres, sa fán és ültet-
vényen belül is egységes.
Ellenállóképesség. Rezisztens a varasodással, lisztharmattal, baktériumos ágel-
halással szemben, s a téli fagyoknak jól, a késő tavaszi fagyoknak viszonylag jól
ellenáll. Termesztése fungicidekkel való permetezés nélkül is lehetséges, de a fer-
tőzési feltételek szempontjából nagyon kritikus évjáratok kezdetén maximálisan
2-3 permetezés javasolt.
Léalmának nemesített, de meleg évjáratokban desszert almának is alkalmas re-
zisztens/ajta.
R esista
Származás és elterjedés. Csehországban a Holovousy Gyümölcsnemesítő Inté-
zetben Jan Biazek irányításával állították elő a Vr rezisztenciát hordozó 'Prima' és
az NJ 56 fajtajelölt keresztezéséveL A 'Re sis ta' tehát a Maius .floribunda 821-ből
kiinduló összetett keresztezési program ötödik nemzedékének egyik fajtája.
Idény és típus. Külföldi irodalmak a 'Jonagold'-dal azonos érési időszakba so-
rolják, Magyarországon a kezdeti tapasztalataim szerint szeptember közepén s:lü-
retelhető.
107
Gyümölcs és áruért ék. Középnagy vagy nagy, gömbölyded vagy enyhén kúpos.
Fedőszíne sárga, gyakran enyhe bronzos pirossal bemosott Húsa krémszín(í, ke-
mény, roppanó, megfelelő levesességgeL Enyhén savasból édeskésbe áthajló íze
nagyon kellemes. A téli érésű fajták közé sorolható, február~márciusig tárolható.
Hajtásrendszer. Erős növekedésű, szétterülő ágrendszerű.
TennóK.épesség. Korán terrnőre forduló, rendszeresen termő, ideális almatermesz-
tő helyekre ajánlható fajta.
Ellenállóképesség. Varasodással szemben ellenálló, lisztharmatra enyhén fogé-
kony.
Asztali almának alkalmas, harmonikus ízű, sárga gyümölcs ű varasodás rezisztens
almafajta.
Rewena
ben állították elő a Malus flo ri bunda fajból indított keresztezési program harma-
dik nemzedékének és a 'Cox narancs renet' x 'Oldenburg' hibridjének a kereszte-
zéséveL Svájcban is vizsgálják, s Magyarországon a KÉE Gyümölcstermesztési
Tanszékén végezzük az előzetes teszteléseket Hollandiában asztali almaként tesz-
telték, s így elutasításra talált.
Idény és típus. Kései érésű ipari célfajta, hazánkban szeptember végén vagy
október elején szüretelhető, novembertől februárig feldolgozható.
Gyümölcs és áruérték. Középnagy, kissé megnyúlt vagy gömbölyű, alakja sza-
bályos és kiegyenlített. Felülete sima, mosott fedőszíne piros, a gyümölcs felületé-
nek 80%-át borítja, amelyen nagyon apró világos pontok láthatók. Kocsánya igen
hosszú, és vékony. Húsa savanykás-édes, lédús, kellemes aromájú. Savtartalma
l%, cukortartalma 11-16%, lékinyerése 75%-os, ami lé- és sűrítménykészítésre
alkalmassá teszi a fajtát. Vizsgálataink szerint asztali almának még a hazai klí-
mánkon magasabb cukortartalmú gyümölcsét sem fogadják el a fogyasztók. Nor-
mállégterű hűtőtárolóban áprilisig tárolható.
Hajtásrendszer. Gyenge növekedésű, koronája nagyon laza, kiegyenlített ter-
mőrész fejlesztés jellemzi. Gyenge és középerős alany on egyaránt jól termeszthe-
tő. Virágzása középkésői, diploid, s a többi rezisztens fajtával kölcsönös megpor-
zás remélhető.
Termőképesség. Termőképessége nagyon jó, a 'Golden Delicious'-ét is megha-
ladja.
Ellenállóképesség. E szempontból a jelenlegi német rezisztens fajtaválaszték
egyik legjobb fajtája, mert nemcsak a varasodás, hanem a lisztharmat és a baktéri-
urnos ágelhalás ellen is magas fokú rezisztenciát tapasztaltak A kritikus téli lehű
léseket közepesen tűri, a tavaszi fagyokra nem érzékeny.
108
Több betegséggel szemben rezisztens, igen jó termó'képességű ipari célfajtak ént
ajánlható a telepítése.
Rubinola
Származás és elterjedés. 1993-ban Csehországban a Prágai Tudomán yos Aka-
démia Intézetében J. Tupy vezetésével állították elő. A 'Prima' és a 'Rubin' hib-
ridje.
Idény és típus. Őszi érésű, a tél végéig fogyasztható asztali alma.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölc se sárga alapszínen narancss árga fedőszínnel
borított. Íze harmónikusan édes-savas, kiváló aromával. VL-ben kb. februárig,
SZL-ben áprilisig tárolható.
Hajtásrendszer. Fája erős növekedésű, viszonylag gyenge elágazód ó képessé-
gű, ágai felkopas zadásra hajlamosak, ezért inkább gyengéb b alanyoko
n javasol-
ják szaporítani.
Termó'képesség. Nemesítőileírások szerint jó.
Ellenállóképesség. A venturiás varasodással szemben rezisztens, a lisztharmatra
alig fogékony, s a baktériumos ágelhalással szembeni fogékonysága nem ismert.
A leírások szerint kiváló minőségű asztali alma, de Hollandiábanfajtaértékelés után
nem javasolják a telepítését, ezért hazánkban csak kipróbálásra javasolható.
Top az
Származás és elterjedés. J. Tupy vezetésével 1984-ben állították elő Csehor- J
szágban a Prágai Tudományos Akadémia intézetében a 'Rubin' és a 'Vanda' ke-
resztezésével. Csehországon kívül Belgiumban, Hollandiában és Németor szág-
ban is telepítik, és az egyik legjobb rezisztens fajtának tartják.
Idény és típus. Csehországban október közepén, egy héttel a 'Golden Deliciau s'
előtt érik. Elsősorban asztali almának javasolh ató fajta. Gyümölc se
tárolás után
kb. áprilisig fogyasztható.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölc se középnagy ( 130-160 g), lapított gömb alakú,
héja kissé viaszos, a kocsánymélyedésnél enyhén perzselődik. Sárga alapszíné t a
gyümölcsfelület 1/4-3/4 részén narancsvörös színű csíkozott és mosott fedőszín
borítja. A fedőszínt jellegzetes fehér lenticellák tarkítják. Húsa sárga, kemény és
finom szövetű, bőlevű. Íze enyhén édeskés, kellemesen harmónikus. VL-ben ápri-
lisig tárolható.
Hajtásrendszer. Középerős vagy erős növekedésű, a "standard Golden" termés-
hozási típusba tartozik, elágazódási hajlama jó. ·
Termőképesség. Korán terrnőre fordul, rendszer esen és bőven terem.
Ellenálló képesség . Három betegség gel szemben is ellenálló . Reziszte ns a
venturiás varasodással szemben, a lisztharm attal szemben i ellenállá sága is egé-
109
szen jó, és Németországban a fiatal fák baktériumos elhalással szembeni ellenál-
láságát is jónak értékelték
A hazai asztali alma választékot bővíthetné tetszetős, jó ízű és hosszabb tárolásra
is alkalmas gyümölcseivel. Mint több betegséggel szemben ellenálló fajta, az or-
szág különböző termesztőtájain termeszfői kipróbálásra is javasolható.
Vanda
Származás és elterjedés. Prágában a Tudományos Akadémia intézetében 1974-
ben állította elő J. Tupy a V1 gént hordozó' Jolana' és a 'Lord Lambourne' keresz-
tezéséveL A 'Vanda' név védett, a fajta tulajdonosi és szaporítási jogát a holland
Heines cég birtokolja. Eddig elsősorban Hollandiában telepítették, de egyes fajta-
értékelóK: nem ajánlják széleskörű telepítését (40).
Idény és típus. Hazánkban kb. szeptember elején érő asztali alma. A külföldi
leírások nem említik ipari célra való alkalmasságát.
Gyümölcs és áruérték. Kiegyenlített méretű, középnagy, átlagosan 70 mm át-
mérőjű, lapított gömb alakú. Zöldessárga alapszíne a felület 50-75%-án különböző
árnyalatú piros színekkel márványozott. Húsa fehér, nem barnuló, puha és finom
szövetű, de nyomódásra nem érzékeny és nagyon bőlevű. Mérsékelten savas, sa-
játos aramával gazdagított kiváló ízű fajta. Lékinyerése 77-84%-os, savtartalma
7-l Og/1, cukortartalma 13%-os. Német vizsgálatok szerint VL-ben áprilisi g, SZL-
ben május végéig ízvesztés nélkül eltartható, de a fiatal fák gyümölcse keserűfol
tasságra hajlamos (40, 80).
Hajtásrendszer. Erős növekedésű, enyhén szétterülő ágrendszerű. A középké-
sei csoportban virágzik, diploid.
Termó'képesség. Tóbb országban való tesztelés szerint kiváló, gyümölcsritkítás
nélkül sem hajlamos alternanciára.
Ellenállóképesség. A ventudás varasodással szembeni magas fokú ellenálló-
képességemellett még lisztharmatra is rezisztens. Baktériumos ágelhalásra kissé
fogékony.
Az őszi és kora téli idény pirosszínű asztali alma választékának bővítésére alkal-
mas, piros gyümölcs ű varasodás rezisztens almafajta .
...
110
•
Körte
"Milyen zamat árasztja el a számat?
Tán Bze ajkát csókolom-
Mit elmulasztottam fiatalon,
azért egy őszi körte kárpótlást ad?"
(Jékely Zoltán: Muskotálykörte)
A körte beltartalmi értéke az almáéhoz hasonló, vitaminokban éppoly gazdag,
s ásványanyag tartalma (kálium, kalcium, magnézium és foszfor) is magas. Sav-
tartalma viszonylag alacsony, kivéve néhány fajtát, mint a 'Nemes Krasszán',
'Tongem'. Az összes cukorból jelentős hányaddal részesedik a fruktóz (70-80%),
ezért a körtéta diétázókis bátran fogyaszthatják (40).
Génforrások
A Rosaceae család Pomoidae alcsaládjába tartozó Pyrus nemzetségbe közel
22 faj tartozik (44), amelyek több kutató véleményeszerint egy közös őstől szár-
maznak (monotipikus nemzetség). A Pyrus communis L.- termesztett körte alak-
körét a P. pyraster Burgsd, P. nivalis Jacq. fajok kultúr származékai alkotják (85).
A Pyrus nemzetség ma élő fajainak elterjedési területe elsősorban Európára és
Ázsiára korlátozódik. (44):
A fó'bb körtefajok ősi elterjedési területének központjai:

l. Európai központ
P. communis L. -európai körte (Syn.: P. pyraster Burgsd.). Elterjedésének északi
határa Dánia, délen Törökország, Észak-Afrika. Termesztett fajtái az egész vilá-
gon elterjedtek. Alanyként is használják.
P. caucasia Fed. - kaukázusi körte.
P. cordata Desv. - szívlevelű körte- Franciaországban fordul elő.
P. nivalis Jacq.- hókörte
lll
2. Nyugat-Ázsia
P. amygdaliformis Vill. - mandulalevelű körte - őshonos a mediterrán régióban
(Balkán).
P. aleagrifolia Pall. - 'Anatólia' körte - Krím és Kaukázus vidékén fordul elő.
P. syriaca Boiss.- szíriai vadkörte- Cipruson, Észak-Afrikában megtalálható szá-
razságtűrő faj.
3. Közép-Ázsia
P. salicifolia Pall. - fűzlevelű körte - Irán, Törökország, Dél-Oroszország.
P. pashia D. Don -himalájai körte -Pakisztán, India, Nepál a főbb elterjedési
területe.
4. Kelet-Ázsia
P. pyrifolia (Burm) Nak.,- homoki körte- Kína, Japán, Korea- (Syn.:. P. se rotina
Rehd.). Baktériumos ágelhalásra mérsékelten rezisztens (5). Termesztett fajtái nasi
néven ismertek.
P. ussuriensis Maxim - usszuriai körte- hidegtűrő faj, baktériumos ágelhalásra,
körtelevélbolhára rezisztens (5), ezért fontos rezisztencia nemesítési alapanyag.
Vadon Szibériában, Mandzsuriában, Kínában fordul elő. Alanyként is használják.
P. calleryana Decne- Callery körte- Kínában, Vietnámban őshonos. Alanyként hasz-
nálják. Körtelevélbolhával és a baktériumos ágelhalással szemben rezisztens (5).
P. betulaefolia Bunge - nyírlevelű körte- Kína, Mandzsuria a fő elterjedési terüle-
te. Alany és díszfa.
5. Természetes hibridek
P. x bretschneideri Rehd. - P. ussuriensis x betulijafia x Bretschneider. Észak-
Kínában fordul elő. Fajtáit régóta termesztik.
P. x salvifalia Dc. - P. communis x P. nivalis- mustkörte - a termesztésben Euró-
pában fordul elő.
6. Mesterséges hibridek
P. lecontei Rehd. - P. communis x P. pyrifolia.
A fajtaelőállítás módszerei
A körtefajták előállításában és az új fajták bevezetésében a következő módsze-

reket alkalmazták
Ismert vagy ismeretlen eredetű magoncok szelekciója. A termesztett körtefaj-
ták döntő többsége véletlen magoncként keletkezett, s legtöbbször csak az anyai
szülőt ismerjük. Némely fajta többszáz éves, és még ma is fontos szerepet tölt be a
fajtahasználatban. Pl. 'Vilmos' (1770), 'Bosc kobak' (1800), 'Nemes Krasszán'
(1845).
112
Keresztezéses nemesítés. AXIX. század végétől napjainkig afó'bb körtetermesztő
országokban (Olaszország, Franciaország, USA, Kanada, Oroszország) végeznek
hibridizációt. (42, 43, 53, 61, 70, 73)
Fajok közötti keresztezé ssetlegtöb bször rezisztens körtefajtákat állítanak elő. A
Kanadai Harrow Intézetben (43) az Erwinia amylovora-val szemben kevésbé fo-
gékony illetve rezisztens fajtákat állítottak elő a P. ussurienis, P. pyrifolia, P.
calleryana fajok felhasználásával (pl. 'Harrow Delight', 'Harwest Queen'). Ha-
sonló rezisztencia nemesítés folyik az USA-ban, Olaszországban és Franciaor-
szágban (51).
Fajták közötti keresztezésben leggyakrabban használatos a 'Vilmos' és a 'Társula-
ti esperes', pl. 'Packham 's Triumph' ('Vilmos' x 'Angewin szépe'), 'Highland '
('Vilmos' x 'Társulati esperes'). Emiatt nagy a veszélye a genetikai alapok szegé-
nyedéséne k
Mutáció. Körtefajtáknál kevésbé jelentős, mint az almánál, néhány fő fajta egy-
két tulajdonságban eltérő mutánsa ismert. A gyümölcshéj színének a megváltozá-
sakor bronzos illetve piros fedőszínű mutánsok keletkezhetnek. A 'Vilmos' -nak
több piros mutánsa van, pl.: 'Piros Vilmos' (Max Red Bartlett), de ismert a rozs-
dás mutánsa is ('Russett Bartlett') A 'Clapp kedveltje' piros mutánsa a 'Piros
Clapp' (Starkrimson).
A növekedési jelleg is megváltozhat. Gyengébb növekedési erélyű (spur jelle-
gű)mutánsa van pl. a 'Trévoux' fajtának ('Supertre voux').
Érési idóben eltérő mutánsa van pl. a 'Vilmos' körtének ('Eller Bartlett').
Az indukált mutációnak olyan tulajdonságoknál lenne jelentősége, amelyek egy
gén által meghatározottak (pl. kompakt növekedés, héjszín, rozsdásodás).
Klónszelekció. A körténél szintén nem jelentős. Vírusmentesítések során né-
hány régi standard fajta esetében ('Vilmos', 'Conferen ce') találtak egy-két tulaj-
donságban jobb változatot, melyeket ma az alapfajták helyett szaporítan ak
Honosítás. Hazai szartimentünk bővítésénekjelenleg az egyetlen lehetséges útja.
Különösen fontos lehet a jövó'ben az Erwinia amylovora által okozott baktérium os
ágelhalással szemben rezisztens fajták hazai elterjesztése.
Biotechnológia a nemesítés szolgálatában. Jelenleg két fő cél megvalósításáll
dolgoznak a kutatók. Egyrészt az in vitro tenyészetekben megjelenő természetes
vagy indukált mutációk segítségével a termesztésben használatos fó'bb fajták egyes
tulajdonságainak a javításán (pl. rezisztencia) fáradoznak. A másik tervezett cél a
génátvitel, de eddig még nem közöltek eredményt a génátvitel, regenerálás és nö-
vény felnevelés lépések sikeres végigvitelérőL (20)
113
A körtenemesítés legfontosabb célkitűzései
Klímaadaptációs képesség növelése fagy és szárazságtűrés.
Patológiai rezisztencia nemesítés (Erwinia amy lovo ra, Pear decline /MLO/, Venturia
pirina és Monillia fructigen a).
Toleranc ia kártevőkkel szemben ( Cacopsy lla pyricola Foerster és Eriosom a
pyricola Baker and Davidson) (52).
Növeked ési erély csökkentése.
Gyümölcsminőségjavítása (60 mm-nél nagyobb átmérő, megnyúlt körtealak
, sima
héj, kiváló íz, kemény hús).
Öntermékenyülési, illetve partenokarpiára való hajlam növelése.
Érési szezon széthúzása.
TermóK:épesség javítása.
Tárolhatóság és feldolgozásra való alkalmasság javítása.
A körtefajt ák nagy száma ellenére jelenleg világvisz onylatba n alig 8-l O faj-
tát termeszt enek. Európáb an a legnagyo bb arányban termeszt ett körtefajt ák a
'Vilmos' (az Egyesült Államok ban 'B artlett' néven vezető fajta), a 'Confere nce'
és 'Guyot Gyula'. Egyes országok ban igen magas arányban találunk egyéb faj-
tákat is, mint pl. Olaszors zágban a 'Nemes Krasszán ' -t, 'Passa Crassana ' néven,
a 'Pétel apát' -ot, vagy Belgium ban a BemTe Duronde au néven ismert 'Tongem '
fajtát.
Magyaro rszágon az igényes 'Hardenp ont téli vajkörte' helyett ma elsősorban
az őszi érésű, de jól tárolható 'Bosc kobak' fajtát termesztjük, és hasonlóan elter-
jedt fajta a 'Vilmos' körte. Annak ellenére, hogy a 'Confere nce' és néhány piros
héjú fajta állami elismerésre került a 70-80-as években, arányuk a termesztésben
még ma is igen csekély. Világviszonylatban ma legkeresettebbek a megnyúlt körte
alakú (mint a 'Fétel apát' vagy a 'Confere nce') és a piros héjú fajták.
A körtetermesztés többezer éves múltra tekint vissza, de az első írásos feljegy-
zések csak i. e. l OOO-ből Görögországból származnak. Homérosz a körtét istenek
ajándéká nak nevezte, majd később Theophrastus (i e. 327-287 ) volt az első, aki
leírta hogyan kell termeszteni (36). A rómaiaknál Plinius (i. u. 23-79) ismerteti a
legfontos abb körtefajtákat és köztük a még ma is termesztett 'Árpával érő' -t (60).
Ezt követően \500 év kellett ahhoz, hogy az egész világon elterjedjen ez a gyü-
mölcsfaj. Götz (36) szerint a" körteterm esztés aranykor a" az 1700-180 0-as évek-
ben volt. Németországban, Franciaországban, Angliában, Belgiumban és Hollan-
diában körtenemesítők, pomológ usok fáradoztak a fajták kiválasztásával és leírá-
sával, köztük Oliver de Serres, LeLectier, Hardenpont, P. N. és van Mons, J. B. Az
ő munkáss águk eredmén yeként keletkeze tt fajtákat még ma is termesztj
ük, sőt
ezek fő fajtáink. Tudatos keresztezéses nemesítés a századfordulón az USA-ban
114
kezdődött (rezisztencia nemesítés), majd ehhez a programhoz felzárkózott a többi
európai körtetermesztő ország.
A hazai faj takutatás kezdete a 17. századra tehető, Lippai János már több kör-
tefajtát ismertet, így a Muskotály kört,ét, Kármán körtét, Makaria körtét (60). A
magyar körtetermesztés fellendüléséhez nagyban hozzájárultak a magyar po-
mológusok, így Bereczki Máté, Entz Ferenc; Angyal Dezső, majd a későbbiek
ben Mohácsy Mátyás, Porpáczy Aladár és Brózik Sándor munkásságát kell ki-
emelni.
Ökológiai igény
A körte a környezeti tényezőkkel szemben igényes gyümölcsfajok közé tarto-
zik. Általánosan igaz, hogy minél későbbi érésű egy fajta, annál igényesebb az
ökológiai körülményekre.
Éghajlati tényezó'k:
Csapadék. Vízigényes gyümölcsfaj, az őszi és téli fajtáknak évente 700-800
mm csapadékra van szükségük. A nyári fajták 500-700 mm mellett is eredménye-
sen termeszthetó'k (kivétel a 'Clapp kedveltje'). Vegetációban a gyümölcsnöveke-
dés idején fontos a vízellátás. A nagy meleggel párosuló vízhiánynak egyes fajták
esetében gyümölcshullás CHardenpont téli vajkörte'), illetve tömeges levélhullás
('Conference', 'Korai Bosc') lehet a következménye.
Hőmérséklet. A körte vegetációban + 16 'C-ot, évi átlagban +l O 'C-ot igényel,
és a kiegyenlített klímát szereti. Túl me leg időjárásban (+ 30-35 'C) a fent említet-
teken kívül a gyümölcs minősége romlik, kövecsesedik (80).
Egyes fajták különösen érzékenyek a téli lehűlésekre (-25 --30 'C), mint a
'Nemes Krasszán' (30). Mivel a körte az alma előtt virágzik, előfordulhat virág-
záskori fagykárosodás is. Minél közelebb van a virág a kötődéshez, annál érzéke-
nyebb az erős lehűlésre. A bimbó -3,5 'C-ot, a kinyílt virág -2 'C-ot, míg a meg-
termékenyült virág -l 'C-ot bír el rövid ideig. A kötődött gyümölcsök fagykároso-
dása (megfázás) ritkán fordul elő, ilyenkor hosszanti fagysávok, körkörös fagy-
gyűrűk alakulhatnak ki a gyümölcsökön.
Páratartalom. Jó vízellátás mellett fontos a kiegyenlített páratartalom.

Szélviszonyok. Elsősorban a hosszú kocsányú és a nagy levéllel rendelkező faj-
ták károsadhatnak a gyakori erős szelektől.
Napfény. Holland kutatók szerint 20%-kal nagyobb a fényigénye, mint az almának.
Talajigénye. A körte a középkötött, mélyrétegű, jó vízgazdálkodású, tápanyag-
ban gazdag vályog és agyagos vályog talajokat kedveli. Gyengébb talajokon a
gyümölcs apró marad, a gyümölcs húsában kősejtek képződnek (kövecses). Me-
115
szes talajokon, főleg birs alanyon álló ültetvényekben a tápelemek felvétele aka-
dályozott (Zn, B), de legnagyobb gondot, különösen birs alanyon a Fe felvéte-
lének és szállításának gátlása okozza, amelynek eredménye a klorózis. Erősen sa-
vanyú talajokon gyakran foszfor és magnézium hiánytünetek is jelentkezhetnek.
A körte gyökérzete levegőigén yes, vadalanyon a kedvező talajvízszint magassága
2,5-3 m, míg birsalanyon l ,5 m. A körte "pH" optimurna 6,2-8,2 között van (80).
A körtefajták között növekedési erélyben igen nagy különbségeket találunk. A
körte koronájának alakja fajtatulajdonság, melyet mesterséges koronaalakítással ugyan
befolyásolni tudnak, de éppen a korona nevelésnél fontos e tulajdonságok ismerete.
A legfontosabb fajták növekedési és koronahabitus sajátosságait a 13. táblázatban
foglaltuk össze, a 17. ábrán pedig a körtefák legjellemzóob természetes koronaalak-
jait szemléltetjük. A legtöbb körtefajta gömb alakú koronát nevel, de néhány fajta
jellegzetesen feltörő ágrendszere tojás vagy megnyúlt tojás alakot vesz fel ('Hardy
vajkörte'). Egyes fajták kevésbé hajlamosak elágazódásra ('Bosc kobak', 'Guyot
Gyula'), s ezt a fajtatulajdonságot a koronaforma kialakításakor figyelembe kell venni.
A körte- hasonlóan az almához- elsősorban a rövid termőrészeken ( 18. ábra)
terem (dárda, sima termőnyárs). Néhány fajtánál, elsősorban fiatal korban a gyümöl-
csök jelentős (3G-40) százalékban középhosszú és hosszú vesszóK:ön képződnek. A
'Vilmos' körtén és a 'Packham's Triumph' fajtán ez a jelenség igen gyakori (32).
13. táblázat:
Fó'bb körtefajták növekedési jellemzői
Fajta Növekedési erély Korona alakja Korona sűrűsége
Clapp kedveltje erős megnyúlt gömb igen sűrű

Guyot Gyula gyenge piramis közepesen ritka
Vilmos körte középerős tojás igen sűrű
Conference középerős gömb igen sűrű
Bosc kobak közepes megnyúlt gömb ritka
Packham's Triumph középerős gömb sűrű
Hardenpont téli vajkörte középerős gömb s(írű
A körte köztudottan későn fordul termőre. Vadkörte magonc alany on csak a

6-7. évben kaphatunk megfelelő terméshozamokat Birsalanyokon és az új hibrid-
alanyokon (OHF sorozat) 2-3 évvel korábbi terrnőre fordulást várhatunk (54, 59).
Sajnos Magyarországon a vírusos szaporítóanyagok miatt a körtefajták nagy
része a birssei inkompatibilis (pl. 'Bosc kobak', 'Guyot Gyula', 'Clapp kedveltje'
és 'Vilmos'), és ez nagy hátránytjelent a termesztésben (69).
116
Fenológiai sajátosság ok
A körte mélynyugalmi időszaka január végén befejeződik. A mélynyugalom alatt
jól tűri az alacsony hőmérsékletet is, a termőrügyek nagyfokú elfagyását csak
-25 T alatti hőmérsékleteknél figyeltünk meg néhány igen érzékeny fajtánál, mint
a 'Nemes Krasszán', a 'Generál Leclerc' és a 'Guyot Gyula' (30). A kihajtás menete
és tartama hasonló az almáéhoz.
A rügyfakadás március végén-ápr ilis elején kezdődik. A körtefajtá k április
közepén, április harmadik dekádjában, az alma előtt néhány nappal virágoz-
nak. Fürtös virágzatában mindig a külső virágok nyílnak ki legelőször (19.
ábra). A virágzás tartama 7-10 nap, de hűvös, csapadéko s időjárásban elhú-
zódhat 20-25 napig. A körténél szintén három hullási periódust figyelhetünk meg,
gömb piramis tojás
17. ábra: Körtefák jellegzetes koronaalakjai
a) dárda egyéves termőalapon

b) dárdák kétéves termőalapon
c) termőgally termőkalácsokkal,
dárdákka! és síma termőnyárssal
d) termővessző
e) termőrügyek
18. ábra: A körte termőrészei 19. ábra: A körte flirtös virágzata
117
de kedvezőtlen időjárás (nagy meleg, csapadékhiány, erős szelek) esetén a gyümölcshul-
lás egész nyáron folyamatos lehet.
A gyümölcsök érési ideje július elejétől október végéig tart. Mivel a körte utá-
érő gyümölcs, igen fontos az optimális szedési idő meghatározása. A hosszabb
idejű tárolás t csak a téli érés ű fajták viselik el nagyobb veszteségek nélkül. Tárolás
után a gyümölcsök- ellentétben az almával- csak 1-2 hetes utáérlelés után érik el
fogyasztási érettségüket, a fajtára jellemző gyümölcsminőséget.
Virágzás- és termékenyülésbiológiai ismérvek

A körte önmeddő, azaz idegenmegporzást igénylő gyümölcsfaj, ezért a fajták
virágzási idejének ismerete nagyon fontos a telepítés tervezéséhez. Csak az azo-
nos vagy szomszédos virágzási csoportba tartozó fajtákat társíthatjuk ugyanazon
ültetvényben. A legismertebb körtefajtákat fővirágzási idejük alapján négy cso-
portba soroltuk ( 14. táblázat), és a legfontosabb fajták társítás i lehetőségeit pedig
a 15. táblázatban közöljük.
A körtefajták termékenyülési viszonyaira az alábbiak jellemzó'k:
l. A fajták önmeddőek, vagyis idegen megporzást igényelnek, s ezért legalább 2
fajtát kell együtt telepíteni.
2. Van néhány triploid fajta ('Diel vajkörte', 'Pap körte') és az új fajták között
találhatók tetrapioidok ('Super Conference'). Ezeket a fajtákat legalább 2 diploid
fajtával kell társítani.
14. táblázat: .
Körtefajták relatív virágzási ideje
(B ró zik 1957, 1976, Göndömé 1993, Nyéki 1980, Soltész 1989)
Korai Középkorai Középkései Kései
Arabitka Die l vajkörte* Avranchesi jó Lujza Társulati esperes

Mirandino Rosso Giffard vajkörte Conference Bosc kobak
Hardy vajkörte Concorde Clapp kedveltje
Koméli a Guyot Gyula Piros Clapp
Nemes Krasszán Hardenpont téli vajkörte
Pap körte* Piros Vilmos
Packham's Triumph Vilmos
Téli esperes Tongem (Beurre
Séress Olivér Durondeau)
*Megjegyzés: a dőlt betűkkel szedettfajták tripioidok
118
15. táblázat:
Körtefajták társítása
neve virágzása
3. Gyengén termékenyülnek, a virágok nektártartalma alacsony, kevésbé illato-

sak, ezért méhcsaládok kihelyezése javasolt.
4. Néhány fajtának (pl. 'Téli esperes') a virágzási ideje labilis (66).
5. Egyes fajták partenokarp gyümölcsképzésre hajlamosak ( 16. táblázat). E sajá-
tosságnak h(ívös, csapadékos időjárás esetén, illetőleg gyenge méhlátogatottság
mellett lehet jelentősége .
A körte gyümölcse a botanikai besorolás szerint tüszős terméscsopmt, amelyet
szorosan körülvesz az elhúsosodott vacok. A körte gyümölcsök alakja és nagysá-
ga igen változatos (20. ábra). A szabályos körte ('Vilmos') alak mellett lehet meg-
nyúlt körte (' Guyot Gyula') igen megnyúlt ('Conference'), tojás alakú ('Hardy
vajkörte'), kúp alakú ('Tongern '), alma alakú ('Serres Olivér') stb.
119
16. táblázat:
Körtefajták partenokarpiára való hajlamra

(Nyéki 1980, Ravaglia 1991, Göndömé 1993)
Gyengén Rendszertelenül Évente rendszeresen

hajlamos hajlamos hajlamos
Hardy vajkörte Bosc kobak Arabitka

Pap körte Die! vajkörte Conference
Hardenpont téli vajkörte Seress Olivér Guyot Gyula
Packham's Triumph Nemes Krasszán
Téli esperes
Clapp kedveltje
A korai fajták (' Arabitka') kis gyümölcse 50-70 g körüli, míg néhány fajta
átlagos gyümölcstömege meghaladja a 250 g-t ('Packham' s Triumph', 'Társulati
esperes'). Legtöbb árufajtánk gyümölcsnagysága közepes (150-220 g) 'Vilmos' ,
'Bosc kobak' stb.).
Egyes körtefajták gyümölcsminőségét nagymértékben rontják a gyümölcshús-
ban előforduló kősejtek (kövecsesség), amely különösen az igényes téli fajtáknál
gyakori(' Hardenpont téli vajkörte', 'Téli esperes', 'Esperen bergamottja'). A kő
sejtképződés okai nagyon összetettek - előidézheti vírusos fertőzöttség, időjárási
viszonyok, tápanyag probléma stb. A nyári fajták (' Arabitk:a', 'Clapp kedveltje'),
ha a fán érik el a fogyasztási érettséget, hamar "szotyósodnak", ilyenkor a magház
körül barnává válik a gyümölcshús.
A fajtákat csoportosíthatjuk ezen kívül a gyümölcshéj színe szerint pl.: sárga-
'Vilmos', 'Packham's Triumph'; sárgáspiros- 'Clapp kedveltje'; piros- 'Piros
Vilmos'; bronzos- 'Bosc kobak'. Az utóbbi években az Egyesült Államokban
elsősorban a piros héjú fajtákat szaporítják, s ezeknek várhatóan Európában is
növekedni fog a szerepük. A legfontosabb piros héjú fajtákjellemzőit a 17. táblá-
zatban közöljük
120
Alma (gömbölyű) alakú, Tojásdad alakú, Hengeres (hordó),
középen hasas, csésze felől széles, középen hasas,
rövid tengelyű rövid tengelyű rövid tengelyű
Kúp (csepp) alakú, Szabályos körte alakú, Széles körte (harang) alakú,
csésze felől hasas, középen hasas, közép- széles vállú,
középhosszú tengelyű hosszú tengelyű, gyengén csésze felől hasas,
karcsúsodó tengelyű, középhosszú,
karcsúsodó
Megnyúlt körte (palack) alakú. Igen megnyúlt (palack) alakú,

csésze felől hasas, csésze felől hasas,
hosszú tengelyű, hosszú tengelyű,
kövér, hosszú nyakú karcsú, hosszú nyakú
20. ábra: Körte gyümölcsalakok (Götz !989 nyomán)
!21
17. táblázat:
Fontosabb piros héjú körtefajták
(Blanchet 1986, Laghi 1993, Sansavini 1991)
Fajta Eredet Érési idő Tárolha-

(Vilmos: tóság
aug. 20.) (hó)
Piros Clapp (Starkrimson) Clapp kedveltje mutánsa -5-10 1-2

Piros Vilmos (Max Red Vilmos mutánsa +5 2-3
(Bar lett)
Sensation Piros Vilmos mutánsa +4 2-4
Rosired Bartlett Vilmos mutánsa +8 2-5
Canal Red Piros Vilmos x Forelle +10 1-2
(Pisztráng)
Lombacad (Cascade) Piros Vilmos x Társulati +20 6-8
experes (Doyene du Comice)
Regal Red Comice Társulati esperes mutánsa +40 4-6
Red Anjou Beurre d' Anjou mutánsa +50 6-9

Az igen korai érésű körtefajták ('Árpával érő', 'Arabitka') már június végén-
július elején szedhetők. Ezek piaci értéke viszont igen kicsi, a gyümölcseik aprók,
gyorsan túlérnek (szotyósodnak). Néhány júliusban érő fajta gyümölcstömege már
nagyobb (pl. 'Kamélia', 'Giffard vajkörte', 'Aromata de Bistrica'), de még mindig
hamar túl érnek, és néhány napnál tovább nem tarthaták el. Ezeket a fajtákat koraisá-
guk miatt telepítjük, és gyümölcseiket elsősorban azonnali friss fogyasztásra java-
soljuk, bár magas cukortartalmuk lehetővé teszi a szeszipari feldolgozást is.
Az áruminőséget adó nyári fajták augusztusban érnek és 1-2 hónapig tárol-
haták a tároló típusától függően. Az őszi fajták augusztus végén és szeptember
szedhetóK: tartós tárolásra, mely 3-4 hónap is lehet. A téli fajtákat szep tember végé-
től október végéig szedhetjük, és akár 6-8 hónapig is eltarthatók.
Az utóbbi három érési csoportba tartozó fajták gyümölcseit frissen és feldolgoz-
va egyaránt fogyaszthatjuk Készülhet a gyümölcsökből befőtt, ivólé, püré, dzsem.
Konzervipari feldolgozásra elsősorban azok a fajták alkalmasak, melyeknek gyü-
mölcsei íz-, illat- és aromaanyagokban gazdagok- és a gyümölcshús a feldolgozás
után is megtartja eredeti világos színét. Ilyen fajta pl. a 'Vilmos', 'Packham's
Triumph' és 'Conference'.
Évente a termés 5%-a külföldi piacokra kerül, elsősorban Finnországba, Svéd-
országba ('Bosc kobak' fajtából) és Németországba.
122
A fajták ismertetése
A körtefajták nagy számamiatt a fajtajellemzéseket háromféle csoportban közöl-
j ük. A fajták bemutatásához a saját megfigyeléseink mellett a következő forrás-
munkákjelentettek segítséget (3, 4, 7, 9, ll , 12, 13, 14, 15, 16, 25, 27, 30, 36, 39,
4 1,43,48,49,53,56,57,60,6 1, 63 ,64, 69, 70,71,73 , 74, 75, 76, 8 1,83,87,88) .
A következ61cben bemutatott körtefaj ták érési idejét a 18., 19. és 20. táblázat szem-
lélteti.
JELENTŐSEBB KÖRTEFAJTÁK
Bosc kobak
(Syn.: Alexanderbirne)
Származás és elterjedés. Van Mons ( 1807) magoncként találta Belgiumban. Ter-

mesztési aránya Magyarországon a legnagyobb, de az egész világon ismert faj ta.
Idény és tfpus. Szeptember közepén szedhető tartós tárolásra, amikor elérte a faj-
tárajellemző minő égi jegyeket. Nagyon érzékeny a szüretidőre, ha korán szedjük,
nem érik be ("répaíza"). SzL és ULO tárolóban jól megválasztott légösszetétellel5-
6 hónapig is eltartható, de az íz- és zamatanyagok legjobbak a december- januári
kitárotás után. Kitárotás után hat61cocsiban távoli piacokon is jól értékesíthető.
Gyümölcs és áruérték. A gyümölcsök mérete nagy vagy igen nagy. Tömege
180-280 g közötti, ki sé megnyúlt, a kocsány felé keskenyedő (a lakindex: 1,5)
körte al*ú (20. ábra). A gyümölcs teljes felü lete rozsdamázzal fedett. Héja köze-
18. táblázat:
Jelentősebb körtefajták szedési ideje
Guyot Gyula
Vilmos
Conference
Bosc kobak
Tengern
Packham's Triumph
Hardenpont téli vajkörte
123
pes vastagságú, száraz tapintású. Kevésbé érzékeny, jól bírja a szállítá
st, ezért a
kereskedők is szívesen fogadják. Konzervipari feldolgozhatósága közepes. Gyü-
mölcshúsa kismértékben elszíneződik (barnul), de aromás termék készíth
ető belő
le. Húsa fehéressárga, olvadó, gyengén hajlamos kövecsességre. Jól
szállítható és
tárolható.
Hajtásrendszer. Fája közepes vagy annál gyengébb növekedési erélyű.
Igen rit-
ka koroná t nevel. Elágazódásra kevésbé hajlamos, ezért rendszeresen
igényli a
metszést, különösen koronaalakításkor kell gondosan eljárni. Elsősor
ban többéves
termőgallyakon levő rövid termővesszökön (sima termőny
árs, dárda) terem.
Termőképesség. Középkésőn fordul termőre. Nagykanizsán vadkörte
magonc-
alanyon, a telepítés utáni 5-6. évben fánként 5-7 kg termést hozott.
Terrnőre for-
dulás után viszont rendszeresen és bőven terem. 13 év halmozott termés
hozama
alapján (564 kg/fa) a jó termó'képességű fajták közé soroltuk, altema
nciára köze-
pesen hajlamos.
Ellenállóképesség. Termőhely iránt az őszi fajták között kevésb
é számít igé-
nyesnek, de darabos, jó minőségű, kövecsesség mentes gyümölcsöket
csak kissé
hűvösebb, csapadékosabb klímában kaphatunk. Téli fagyok
ra nem érzékeny. Gom-
babetegségekre fogékony, és körtelevélbolha (Psylla sp.) ellen is rendsze
resen vé-
deni kell.
Ag ro- és fitotech nikai igény. Birs alannyal inkompatibilis, de vadkör
te magonc
alanyon is nevelhetünk belőle intenzív koronaformákat, és OHF alanyo
kon is ter-
meszthető.
Clapp kedveltje
(Syn.: Clapp's Favorite)
Szárma zás és elterjedés. 'Flemis h Beauty ' x 'Bartle tt' (1860) USA. Magyaror-
szágon e század elejétől termesztik.
Idény és típus. Augusztus első hetében szüretelhető, 1-2 hónapig tárolha
tó -l 'C-
on 90% RP-val, de kitárolás után gyorsan túlérik (szotyósodik).
Gyümölcs és áruérték Középnagy gyümölcsének tömege 180-220
g közötti. A
gyümölcs alakja szabályos körte. Alakindexe: l ,23. Gyümölcshéja éretten
szalmasár-
ga, napos oldalon 40-50 %-ban pirossal fedett. Kocsánya rövid és a vastag
vége dudo-
ros, legtöbbször félrenyomott Gyümölcshúsa fehérszínű, olvadó, bőlevű,
illatos, nem
túl jellegzetes aromával. Rövid távú szállításra csak "zöldéretten" alkalma
s. Elsősor
ban friss fogyasztásra való, de szép fehér húsa konzervipari feldolgozásra
is kiválóan
alkalmas. Alacsony cukortartalma rniatt szeszipari feldolgozásra kevésb
é alkalmas.
Hajtásrendszer. Fája erős növekedésű, kezdetben felfelé törő, majd
szétterülő,
igen sűrű gömb koronát nevel. A gyümölcsöket elsősorban idősebb
termőgallya
kon, rövid termőrészeken (dárda, sima termőnyárs) hozza.
Termó'képesség. Középkoránfordul termőre, s közepes a termó'képesség
e. Nagy
!24
koronamérete miatt fajlagos terméshozama is (kg/korona m 3 ) igen alacsony,
altemanciára közepesen hajlamos.
Ellenállóképesség. Hazánk szélsőséges téli hőmérséklet ingadozását jól tűri.
Gombabetegségekre kevésbé fogékony, a körtelevélbolha károsítja.
A nyári fajták között kitűnik nagyobb termőhelyi igényével. Elsősorban a mele-
gebb, szélvédett, jó vízgazdálkodású és tápanyagellátottságú területeken termeszt-
hető eredményesen.
Ag ro- és fitotechnikai igény. Birs alany on csak közbeoltással termeszthető, vad-
körte magoncalanyon igen nagy koronát nevel. Terrnőre fordítását lekötözéssel
gyorsítani lehet. Késői virágzásamiatt fő fajtánk ('Bosc kobak') legjobb pollen-
adója.
Klánok, mutációk. Piros színű mutánsát az ígéretes fajták között részletesen
bemutatj uk.
Conference
Szánnazás és elterjedés. Angliából származik (1894), az egész világon ismert
és termesztett fő fajta. Magyarországon 1977 óta fő árufajta, de termesztési aránya
máig kicsi.
Idény és típus. Optimális időben szedve (Magyarországon szeptember első he-
tében) a gyümölcsök jól tárolhatók, akár 6 hónapig (SzL tárolóban- külföldi adat)
is. Fontos a szedés utáni gyors lehűtése. Gyümölcse zöldérett állapotban jól szál-
lítható, éretten viszont nyomódásra nagyon érzékeny.
Gyümölcs és áruérték. Évjáratonként nagy változékonyságot mutat a gyümölcs
mérete. Tömege: 120-220 g között változhat. A gyümölcs alakja igen meg-
nyúlt körte (alakindex: l ,6). Éretten zöldessárga alapszínű, túlnyomórészt hálóza-
tosan vagy foltosan barna rozsdamázzal fedett, a héja száraz tapintású, vastag.
Gyümölcshúsa sárgásfehér, olvadó, nagyon édes vajkörte. Túlérve a húsa rózsa-
színes árnyalatú, majd ezután gyorsan szotyósodik. Konzervipari (befőtt) feldol-
gozásra íz- és aromagazdagság miatt nagyon jó aszalás ra, és ivólé gyártásra kivá-
ló.
Hajtás rendszer. Középerős növekedésű fája később "megnyugszik", és vadkör-
te magonc alanyon sem nevel túl nagy koronát. Sűrű koronájában a gyümölcsök
elsősorban a rövid termővesszökön (dárda, sima termőnyárs) képződnek. Birs ala-
nyon is jól termeszthető, a szakirodalom megemlíti, hogy EM-C alanyon nagyobb
termésre számíthatunk, mint EM-A-on, de a gyümölcsök apróbbak. Fája jól ala-
kítható intenzív koronaformákra.
Termőképesség. Középkorán fordul termőre, bőven és rendszeresen terem,
amennyiben a téli vagy tavaszi fagyok nem károsítják. Altemanciára igen erősen
hajlamos fajta, de ezt mérsékelhetjük, ha a spontántermő évben termésritkítást
végzünk.
!25
Ellenállóképesség. Ökológiai körülményekre igényes, fája érzékeny a téli erő
sebb lehűlésekre, virágai a-2--3 "C-os fagyoktól nagymértékben károsodhatnak.
A szélsőséges (időjárási) körülmények nagymértékben befolyásolják a termés biz-
tonságát. A nyári hosszantartó nagy meleg hatására a levelek nekrotizálódnak és
lehullanak. Bár a termések a fán maradnak, de aprók lesznek és a hajtások sem
érnek be. Meszes talajra is érzékeny, különösen birs alany on hajlamos a klorózisra.
Lombját a szél károsíthatja (igen nagy levelei vannak). Varasadásra (Venturia
pyrina) alig fogékony, a körtelevélbolha közepesen károsítja.
Klánok, mutánsok, hibridek. Nyugat-Európában ma már csak vírusmen-
tes klónjait telepítik. Ismert néhány mutánsa: pl. a Hollandiában (1960)
felfedezett bronzos színű 'Dubbele Conference'. Keresztezéses nemesítési munka
során született ígéretes új hibridje Angliában a 'Concorde', melyet később muta-
tunk be.
Dr. Guyot Gyula

(Syn.: Dr. Jules Guyot)
Származás, elterjedés. Francia fajta, hazájában nagy arányban termesztik. !870-

től ismert véletlen magonc. Magyarországon régóta termesztett fajta, de az utóbbi
évtizedben méltatlanul kiszorult a termesztésbőL Állami elismerése folyamatban van.
Idény és típus. A 'Clapp kedveltje' és 'Vilmos' körte között érik, augusztus
második dekádjában. Optimális időben szedve 2-3 hónapig is eltartható, de kitá-
rolás után gyorsan túlérik, szotyósodik.
Gyümölcs és áruérték. Nagy vagy igen nagy gyümölcsű (200-270 g), megnyúlt
széles körte (alakindex: l ,4). A kocsánynál vállas, ami egyik megkülönböztető
jegye a 'Vilmos' körtétőL Héja sima, vékony, éretten szalmasárga, napos oldalán a
felületének a 30-40%-a pirossal mosott. A gyümölcshús fehér, olvadó, csak ritkán
kövecses, nem olyan illatos, fűszeres, mint a 'Vilmos' körte, ennek ellenére a
kereskedők gyakran e fajtanév alatt árulják. Ipari feldolgozásra is alkalmas.
Hajtásrendszer. Gyenge növekedésű, kis koronát nevel. Gyümölcsöket egya-
ránt képez a középhosszú és a rövid termőrészeken. Másodvirágzásból származó
terméseit (hosszú hajtások végén) még az évben kineveli.
Termőképesség. Korán terrnőre fordul, kis koronája miatt fajlagos terméshoza-
ma (kg/m 3) igen magas. Szakaszos terméshozásra közepesen hajlamos (BBI =
37,6).
Ellenállóképesség. Igényes az ökológiai körülményekre, a jó tápanyag- és víz-
gazdálkodású, meleg, védett fekvésben érzi jól magát. Tennőrügyei érzékenyek a
téli kon:oly fagyokra. Varasadásra nem fogékony, szellős ritka koronája miatt a
körtelevélbolha is csak kismértékben károsítja.
Ag ro- és fitotechnikai igény. Gyenge növekedése miatt birs alany on hamar "el-
126
öregszik". Vadkörte magonc alany on és OHF alanyokon sem nevel nagy fát. Kar-
csú orsó koronaforma könnyen kialakítható a fájából. Gondosan kell metszeni,
mert kevésbé hajlamos az elágazásra, s ritka koronát nevel.
Hardenpont téli vajkörte

(Syn.: Arenberg vajonca, Glau Morceau (angol)
Származás és elterjedés. Belgium (!759), Hardenpont apát nevelte magról. Az

egész világon ismerik, de aránya a termesztésben Magyarországon a legnagyobb.
Idény és típus. Tartós tárolásra október elején szedhető, februárig, márciusig
tárolható, bár fogékony a raktári varasadásra és a tárolás utáni szállításkor a héj-
barnulásra (a nyomódás helye megfeketedik).
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse középnagy vagy nagy (180-220 g), széles
körte alakú, jellegzetesen szögletes, a csésze felől bordázott. Gondosan kell szed-
ni, mert héja nyomódásra érzékeny. A gyümölcs húsa fehér, olvadó, bőlevű, mag-
ház körül kövecses. Nem megfelelő termőhelyen a gyümölcsök aprók, répa ízűek
és nagyon kövecsesek Gyümölcsei sokoldalúan felhasználhatók, decembertől fris-
sen fogyasztható. A feldolgozóipar szívesen fogadja, jó ízű, tetszetős szép áru
készíthető belőle.
Hajtásrendszer. Középerős növekedésű, koronája fiatal korban feltörekvő, ha-
tározott csúcsi elágazási hajlammal, majd idősebb korban szétterülő koronát ne-
vel. Idősebb koronarészeken, elsősorban rövid termőrészeken terem (dárda, sima
termőnyárs). Jól fejlődik birs alanyon is (ilyenkor az ökológiai körülményekre
még igényesebb), s intenzív koronaformák kialakítására alkalmas.
Termőképesség. Nem túl korán fordul termőre, de az irodalmi adatok szerint is
rendszeresen és igen bőven terem. Szakaszos terméshozásra hajlamos, és különö-
sen száraz időjárás eset~n gyakori a gyümölcshullás.
Ellenállóképesség. Csak meleg, védett fekvés be, mélyrétegű, nem túl kötött táp-
dús talajokon érdemes termeszteni. Hűvös, párás területeken a venturiás varaso-
dás nagymértékben károsítja, és az állati kártevóK: ellen is védeni kell.
Packham's Triumph
Származás és elterjedés. Ausztrália- 'Vilmos' x' Angevin szépe' (1897). Régi
fajta, de Európában csak az utóbbi évtizedekben termesztik, Magyarországon 1993
óta a fő árufajták közé tartozik.
Idény és típus. Tartós tároláshoz az optimális szüretidő szeptember harmadik
dekádja. Fán hagyva (ellentétben a téli fajtákkal) október közepére beérik, az alap-
színe szép sárga lesz. A tároló típusától függően március-április végéig jól tárol-
ható. Kitárolás után hosszú az utóérlelési szakasza, ami kedvező az értékesítéskor.
Gyümölcs és áruérték. Nagy vagy igen nagy gyümölcsű, tömege 200-270 g
127
közötti. Széles körte alakú, a kocsány felé keskenyedő (alakindex: l ,24). A gyü-
mölcshéj színe éretten sárga, a felülete hullámos, mely csak zölden feltűnő, a sár-
ga szín kialakulásával fokozatosan kisimul. Húsa fehér, olvadó vajkörte, a 'Vil-
mos' -hoz hasonló édes-savas íz és zamatanyagokkal, gyakorlatilag kősejtmentes.
Nem szotyosódik. Bár elsősorban friss fogyasztásra legalkalmasabb, de sokolda-
lúan feldolgozható, melynek során íze, aromája, szép fehér hússzíne nem változik
meg (befőtt, ivólé, párlat stb.).
Hajtásrendszer. Középerős növekedésű, mérsékelten felfelé törő, termőkorban
ívesen lehajló gömbkoronát nevel. Közepes hosszúságú hajtásokon nagy arány-
ban képződnek a termőrügyek. A fiatal fákon a gyümölcsök közel 30%-át a köze-
pesen hosszú termővesszükön találjuk, melyek száma a termó'kor előrehaladtával
csökken. Virágzatonként általában I -2 gyümölcs kötődik, ezért a fán belüli gyü-
mölcsméret igen homogén.
Termőképesség. Középkorán fordul termőre. Terrnőre fordulás után rendsze-
resen, kiegyenlítettell és igen bőven terem. Nagykanizsán azonos térállásban há-
romszor annyit termett, mint a 'Clapp kedveltje', de a 'Bosc kobak' fajtánál is
70%-kal, a 'Conferen ce' -nél pedig 61 %-kal termett többet. Fajlagos terméshoza-
ma (kg/m3 ) magas, csak a kis koronájú 'Guyot Gyula' fajtáé volt magasabb.
Altemanci ára alig hajlamos.
Ellenállóképesség. Termőhely iránt közepesen igényes, a szélsőséges homokta-
lajon és túl kötött agyagtalajok kivételével (melyekre egy körtefajtát sem ajánlha-
tunk) mindenütt jól termeszthető, ahol évente legalább a 600-700 mm a csapadék,
vagy öntözni lehet. Szélkárra nem érzékeny, sem fiziológiai, sem szárazság okoz-
ta érés előtti gyümölcshullásra nem hajlamos. A téli és a tavaszi fagyokra kevésbé
érzékeny. Körtevarasadásra alig fogékony, a körtelevélbolha pedig csak mérsé-
kelten károsítja.
Agro- és fitotechnikai igény. Birs alanyon csak közbeoltással nevelhető, vad-
körte magonc alanyon sem nevel túl nagy koronát. Egyéb új vegetatív szaporítású
alanyokon (OHF sorozat) intenzív koronaformák jól alakíthatók fájából.
Tongern
(Syn.: Beurre Durondeau)
Származás és elterjedés. Ch. L. Durondeau fedezte fel 1811-ben Belgiumban.

Nyugat-Európában elterjedt, Magyarországon állami elismerés előtt áll.
Idény és típus. Szeptember végén, néhány nappal a 'Bosc kobak' után szedhető,
O °C-on decemberig eltartható. Óvatosan kell szedni a gyümölcsöket, mivel a sé-
rült kocsánynál nagyon hamar megindul a tárolóban a moníliás rothadás.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse rendkívül tetszetős és piacos. Gyümölcsmé-
rete (160-200 g) közepes, alakindexe: l ,23. A gyümölcs héja éretten bronzbarna
128
alapszínen szép pirossal mosott, de nem minden évjáratban. A szín szedésre érett-
ség előtt (augusztus végén) kialakulhat. Nem szabad korán leszedni, mert az korai
romlást eredményez.
Gyümölcshúsa sárgásfehér, csak teljes érésben vajkörte jellegű, de nagyon zama-
tos, fűszeres, igen magas savtartalommaL Gondos és szakszerű termesztéstechno-
lógiát igénylő fajta, de különleges szép gyümölcséért nemcsak a házikertben, de
árugyümölcsösökben is érdemes fáradozni.
Hajtásrendszer. Fiatal korban középerős, termóK:orban gyenge növekedési eré-
lyű, éppen ezért elsősorban vadkörte magonc alanyou termesztik (esetleg OHF).
Szabályos koronát nehéz kialakítani, mivel sok vékony vesszőt nevel, ami elsűrű
síti (kuszává) teszi a koronát. Ezért az alakító metszést gondosan kell végezni,
kerülni kell az erős visszametszést. Fája intenzív koronaformák, így sövény és
orsó kialakítására alkalmas. Elsősorban rövid termőrészeken terem.
Termó'képesség. Középkorán fordul termőre. Nagykanizsán 14 fajtaközö tt a
negyedik legbővebben termő fajtának találtuk.
Ellenállóképesség. Igényes az ökológiai körülményekre, csak intenzív termesz-
téstechnológia mellett termeszthető eredményesen. Termőrügyei a téli, illetve ta-
vaszi fagyoktól gyakran károsodtak. Venturiás varasadásra (Venturia pyrina) csak
kissé, körtelevélbolhára viszont közepesen fogékony.
Agro- és filatechnikai igény. Gyenge növekedése miatt birs alanyou nem ter-
meszthető, mert azon a fa hamar elöregszik.
Vilmos
(Syn.: Bartlett, Williams Bon Chrétien)
Származás és elterjedés. Stair nevű tanító találta Aldermastonban (Anglia) l 770-

ben- ismeretlen származású magonc. A világon a legelterjedtebb körtefajta, ked-
velt nemesítési alapanyag. Hazánkban a 'Bosc kobak' után a legnagyobb arány-
ban termesztjük
Idény és típus. Optimális szedési ideje (a felhasználástól függően)- augusztus
második- harmadik dekádja. Tárolótól függően 1-3 hónapig is eltartható. Na-
gyon fontos a szüret utáni gyors lehűtés (hidegvizes hűtés). O T feletti tároláskor
és kitárolás után hamar túlérik (szotyós lesz).
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse középnagy vagy nagy. Tömege évjárattól
függően 160-220 g közötti. Alakja csaknem szabályos körte. Alakindexe: l ,26. A
gyümölcshéj felülete gyengén hullámos, éretten szép sárga, napos oldalon enyhén
pirosas színeződésű, vékony héjú. Csészemélyedése sekély, csészéje nyitott, kö-
rülötte a héj néha parásodott, kocsánya középhosszú. Húsa fehér, olvadó, bőlevű,
illatos, édes-savanykás ízű, muskotályos zamatú. Magház körüli kövecsességre
gyengén hajlamos. Feldolgozás során szép világos marad a gyümölcshús színe.
129
Sokoldalúan felhasználható gyümölcsei ( frissen fagyasztva és feldolgozva) itthon
és külföldön egyaránt jól értékesíthetó'k.
Hajtásrendszer. Közepes növekedési erélyű, közepe en sűrű, toj ás alakú koro-
nát nevel, kezdetben felfelé töró', késó'bb a termés súlya alatt kis é szétterüló'. Fia-
tal korban a gyümölcsök jelentó's része (30-40%) az éve középhosszú és hosszú
vesszó'kön képzó'dik, majd idó'sebb korban legértékesebbek a 3-4 éve termó'gallya-
kon lévó' rövidebb termővesszó'k. Termései rendszerint egyesével állnak. Ezért
évente rendszeresen, de nem túl eró'sen kell metszeni, mert eró's metszés után sok
vízhajtást fej leszt.
Termőképesség. Korán terrnőre fordu l, évente rendszeresen terem, bár előfordu lnak
(1 O évben 1- 2 év) gyenge te1mésű évjá.ratok is. Altemanciára gyengén hajlamos.
Ellenállóképesség. Termőhelye iránt kevésbé igényes, de rendszere termé ho-
zamokat és kiváló gyümölcsminó'séget c ak megfel elő tápanyag- és vízgazdálko-
dás mellett várhatunk. Hazánk szélsó'séges téli lehűléseit (- 20 --25 'C) nagyobb
károsodás nélkül elviseli. Venturiás varasadásra kismértékben fogékony, és az egyéb
betegségek, ál lati kártevó'k pl. körte levélbolha ellen rendszeresen védeni kell.
Ag ro- és fitotechnikai igény. Birs alanyokon csak vú·usmentes szaporítóanyag-
ból nevelhetünk jó kondíciójú fákat, ennek hiányában csak közbeoltással vagy
vadkörte magonc alanyon szaporíthatj uk. Intenzív koronaformát (karcsú or ó, sö-
vény) könnyen kialakíthatunk fájából.
19. táblázat:
Ígéretes körtefajták szedési ideje
Na paca
CanaiRed
Piros Vilmos
General Leclerc
Delwilmar
Concorde
Lombaca d
Harrow Sweet
130
Klánok, mutánsok. Elsősorban legismertebbek apiros színűmutánsai 'Piros Vil-
mos' (Max Red Bartlett) (1945), 'Rosired Bartlett' (1948), 'Sensation Red Bartlett'
(1940), melyeket a 17. táblázatban és a késóobiekben részletesen bemutatunk.
PRÓBATERMESZTÉSRE AJÁNLOTT ÍGÉRETES FAJTÁK
Concorde
Származás és elterjedés. Anglia (East Malling) 1968 'Doyenne du Comice' x
'Conference' keresztezésével állították elő. Európában 1990 óta forgalmazzák. (93)
idény és típus. Szeptember közepe, az optimális szüreti idő a két szülőfajta szü-
reti ideje közé esik. Jól szállítható, manipulálható, szabályozott légterű tárolóban
áprilisig is eltartható.
Gyümölcs és áruérték Középnagy vagy nagy, igen megnyúlt körte alakú. A
gyümölcs héja sima, éretten szalmasárg a, nem parás a héj felülete. A 'Conference '
fajtánál jobb gyümölcsminősége, nagyobb termőképessége alapján a jövóoen a
szülőfajtának konkurense lehet.
Hajtás rendszer. Középerős növekedésű, de valamivel kisebb koronát nevel, mint
a 'Conference'. Birs alanyon intenzív koronaformák kialakítására alkalmas.
Termóképesség. Korán terrnőre fordul, angliai adatok szerint EMC alany on (4 x
2,5 m tenyészterületen) hét év halmozott terméshozama 71 ,6 kg volt fánkén t, kö-
zel 20%-kal több, mint a 'Conference' -nek (55,5 kg). Kisebb koronája miatt a
fajlagos terméshozama (kg/m 3) még több is lehet. Altemanciára kevésbé hajla-
mos, mint a 'Conference '.
Ellenállóképesség. Ökológiai és növényvédelmi igénye hasonló a 'Conference' -éhez.
Delwilmor
(Syn.: Fertilia Delbard)
Származás és elterjedés. Franciaország, Delbard faiskola. 'Vilmos' x 'Butirra
Precocce Marettini' keresztezésével állították elő ( 1970). Kereskedelmi forgalomba
hozatala 1985. (37)
Idény és típus. Tartós tároláshoz az első hazai tapasztalatok alapján szeptember
elején kellleszedni, normállégterű hűtóoen januári g tárolható (3-4 hónapig), SZL-
tárolókban márciusig.J óízét és piacosságát a tárolás alatt is megtartja.
Gyümölcs és áruérték. Nagy gyümölcsű, a fiatal fákon 320-400 g volt egy gyü-
mölcs tömege. Kissé megnyúlt, de inkább széles körte alakú gyümölcse a 'Vil-
mos' -hoz hasonló. A héj színe éretten világossárga, a lenticellák szembeötlőek.
Gyümölcshúsa ropogós, nagyon lédús, magas cukor- és savtartalommaL Olaszor-
szágban INFEL 2043 jelű vírusmentes klónját termesztik.
Hajtásrendszer. Középerős növekedésű, felfelé törő koronát nevel. Birs alannyal
jó az összeférhetősége.
131
Termó'képesség. Korán tennőre fordul, Szigetcsépen a második nyaras ültetvény-
ben 3 kg termést hozott fánként. Irodalmi adatok szerint is nagyon bőtermő,
altemanciára nem hajlamos, jó az alkalmazkodóképessé ge.
General Ledere
Származás és elterjedés. Franciaországban Bourg la Rein-ben találták, valószí-
nű, hogy a 'Társulati esperes' magonca. 1950 óta termesztik. Magyarországon
jelenleg több helyen értékeljük.
Idény és típus. Szeptember elején szedhető, decemberig tárolható.
Gyümölcs és áruérték. Széles tojásdad alakú, ferde vastag kocsánnyal. Héja
foltosan rozsdamázzal fedett. Húsa zöldesfehér, savas ízzel.
Hajtásrendszer. Középerős, felfelé törő koronát nevel.
Termőképesség. Középkésőn fordul termőre, altemanciára hajlamos, bőtermő
években ritkítás nélkül gyümölcsei nem lesznek egyöntetűek (füzérszerűen, ötös
csokrokban hozza termését).
Ellenállóképesség. Téli fagyokra közepesen érzékeny, körtelevélbolhára kimon-
dottan, varasadásra kevésbé fogékony.
Napoca
(Syn.: Cluj 120/9)
Származás és elterjedés. Romániában állították elő, 1969 óta van a termesztésben.

Idény és típus. 'Clapp kedveltje' és a 'Guyot Gyula' érése között, augusztus
második dekádjában szedhető, l hónapig tárolható.
Gyümölcs és áruérték. Közepesnél valamivel kisebb gyümölcsű (l 00 g), szabá-
lyos körte alakú, zöldessárga színű, éretten szép citromsárga.
Hajtásrendszer. Középerős növekedésű, széthajló koronát nevel.
Termőképesség. Korán terrnőre fordul, rendkívül bőtermő. Későn virágzik.
Ellenállóképesség. Ökológiai körülményekre nem igényes.
PIROS HÉJÚ FAJTÁK

Canal Red
Származás és elterjedés. Oregonban (USA), 1955-ben Reimer F. állította elő a
'Piros Vilmos' x 'Forelle' szülők keresztezéséveL
Idény és típus. A 'Vilmos' és a 'Hardy vajkörte' között szedhető. Magyarorszá-
gon augusztus végén szüretelhető.
Gyümölcs és áruérték. Kissé megnyúlt körte, sárga alapszínén 3/4-részben piros-
sal fedett. Nagyon tetszetős, bár néha a színeződés nem egységes, és zöldessárgán
csíkozott. Beltartalmi értékei elmaradnak a 'Vilmos' körtétől, s szotyosódásra is haj-
lamos. Tetszetős gyümölcsei elsősorban helyi friss fogyasztásra ajánlható.
!32
Hajtásrendszer. Közepes növekedési erélyű, és csak közepes termó'képességű.
Ágrendszere felfelé törő, terrnőre fordulás után rendszeresen és erőteljesen met-
szeni kell, különben csak a külső koronarészeken terem. A középkésői csoportban
a 'Vilmos' körte után virágzik.
Agro- és fitotechnikai igény. Birs alanyon is nevelhető, a hazai faiskolákban
már árulják ezt a fajtát.
Lombacad
(Cascade)
Származás és elterjedés. Oregonban (USA), 1985-ben Reiner F. állította elő a
'Piros Vilmos' (Max Red Bartlett) x 'Duyonne du Comice' keresztezéséveL
Idény és típus. Az irodalmi adatok szerint tartós tároláshoz szeptember közepén
kell szedni, s 6-8 hónapig nagyon jól tárolható (l, l 'C-on).
Gyümölcs és áruérték Középnagy vagy nagy gyümölcsű, hengeres alakú, a héj
felületének 60-80%-a sötét vörös színű, világosabb paraszemölcsökkel. Sima héja
vékony, és közepesen érzékeny az ágdörzsölésre. Húsa fehér, kevéssé kövecses,
olvadó édes-savas.
Hajtásrendszer. Erős növekedésű, de birs alanyon is nevelhető, korán terrnőre
fordul és bőven terem. A rövid és középhosszú termővesszőkön egyaránt képez
terméseket, ezért igényli az évenkénti rendszeres metszést. Későn virágzik, jó
pollenadója a 'Bosc kobak', 'Társulati esperes' és a 'Vilmos' körte.
Piros Clapp
(Syn.: Starkrimson)
Származás és elterjedés. 'Clapp kedveltje' rügymutációja (1939) USA. 1979

óta telepíthető Magyarországon, de nagyon kicsi az aránya.
Idény és típus. Néhány nappal a 'Clapp kedveltje' után- augusztus második
hetében szedhető, csak rövid ideig tárolható, gyorsan túlérik, szotyósodik.
Gyümölcs és áruérték Gyümölcse közepes vagy nagy, szabályos körte alakú.
Héja sima, teljes felülete ragyogó élénkpiros. A héj színe stabil. Gyümölcshúsa
sárgásfehér, olvadó, édes-savas.
Hajtásrendszer. Fája közepesnél valamivel erősebb növekedésű (de gyengébb,
mint a 'Clapp kedveltje').
Termó'képesség. Középkésőn fordul termőre, közepesen, de rendszeresen terem.
Porzófajtái: 'Hardenpont téli vajkörte', 'Bosc kobak', 'Conference'.
Ellenállóképesség. Ökológiai igénye az alapfajtával azonos.
Piros Vilmos
(Syn.: Max Red Bartlett)
Származás és elterjedés. A 'Vilmos' körte riigymutánsa, gyengébb növekedésű,

1981 óta telepíthető Magyarországon. Jelenleg választékbővítő fajta.
133
Idény és típus. 5-10 nappal követi az alapfajtát, csak rövid ideig tárolható.
Gyümölcs és áruérték. Alakja hasonlít az alapfajtához. A gyümölcs fedőszíne
teljes éréskor barnáspiros. Színeződésével egyes évjáratokban és egyes termőhe
lyeken gond lehet, sőt visszamutálás is előfordul. A fajtának ez a legnagyobb hi-
bája. Amerikában színstabilabb mutánsa is ismert (Bilou). Más 'Vilmos' mután-
sok az alapfajtánál jobban színeződnek, ilyen a' Rosired Bartlett', vagy a' Sensation
Red Bartlett'.
Hajtásrendszer. Növekedési erélye hasonló a 'Vilmos' körtéjéhez.
Termőképesség. Nem éri el az alapfajtáét, mintegy 20%-kal kevesebbet terem.
Pollenadói a 'Clapp kedveltje', 'Bosc kobak'.
ERWINIA REZISZTENS KÖRTEFAJTÁK
Az USA-ban és Kanadában közel egy évszázada folyik az almatermésűek

baktériumos ágelhalás betegségével (Erwinia amylovora Burr.) szemben rezisz-
tens körtefajták nemesítése. A témával foglalkozó szakirodalom igen bőséges
(42, 71, 82, 86, 90, 91, 92). Több ígéretes fajta került a termesztésbe, melyek
gyümölcsminősége is megfelelő, a legfontosabbakat a 20. táblázatban mutatjuk
be.
Harrow Sweet
(HW 609)
Származás és elterjedés. ('Old Home' x 'Early Sweet') x 'Vilmos'). 1975-ben
Quamme, H. A. állította elő.
Idény és típus. A 'Vilmos' körte után 30 nappal szeptember közepén-végén
érik, 3-4 hónapig tárolható +0,5 'C-on).
Gyümölcs és áruérték. Közepes méretű ( 170-200 g), kúpos körte alakkal. A héj
színe sárgászöld, napos oldalon pirossal mosott, és jóllátható paraszemölcsökkel.
Húsa jó konzisztenciájú, édeskés, jó minőségét megtartja a tárolás után is.
Hajtás rendszer. Középerős növekedésű, gyengén feltörekvő ágrendszerű. Köny-
nyen kezelhető fája intenzív koronaformákra alkalmas. Birsen is jól fejlődik.
Termőképesség. Korán terrnőre fordul, és igen bőven terem, néha termésritkí-
tásra is szükség lehet, mivel kismértékben altemanciára hajlamos (kevésbé, mint a
'Vilmos' körte). Francia adatok szerint BA 29 alanyon az 5. évben halmozott ter-
mése 69 kg/fa volt, míg ugyanezen idő alatt a 'Vilmos' körte csak 25 kg/fa termést
adott. Javasolt pollenadói: 'Vilmos', 'Fétel apát'.
134
"'
(<")
20. táblázat:
A baktériumos ágelhalással szembeni rezisztencia nemesítés eddigi legfontosabb eredményei
(Bellini, 1993)
Fajta illetve Származás Rezisztencia Fa Érési idő

foka
fajtajelölt ország szülők (l-IO)* Affinitás birssei növekedési erély termékenység (Vilmos)
Summercrisp Minnesota ismeretlen mérsékelt - erős közepes -30
(USA) 1987
Harrow Delight Ontario (Old Home x Early 9,9 jó középerős nagy -15
(Kanada) 1982 Sweet) x William
Harvest Queerr Ontario Michigan 572 x 8,9 jó erős nagy 5
(Kanada) 1982 William
Honeysweet New Hampshire Seckel x (V errnont jó csekély nagyon gyenge gyenge +5
(USA) 1977 Beauty x R.C. W.)
Dawn Maryland Michigan 437 x 8,0 nagyon jó középerős nagyon gyenge +8
(USA) 1960 Decana del Comizio
Maxime Michigan (USA) ismeretlen 8,5 jó erős nagyon gyenge + 10
Harrow Sweet Ontario (Old Home x Early 10 jó erős nagy +30
(Kanada) 1991 Sweet) x William
Magness Maryland (Seckel x Kieffer) x 9,0 - nagyon erős alternál +30
(USA) 1960 Decana del Comizio
Moonglow Maryland Decana del Comizio 7,0 - erős nagyonnagy +30
(USA) 1960 xR.C.W.
Magyarázat: l - nagyon fogékony l O - nagyon rezisztens

TöRTÉNELMI FAJTÁK
Arabitka G.
Származása ismeretlen, való zínűleg hazai eredetű fajtaköregyik szelektált típu-
a. Június végén, július elején érik. Gyümölcse kicsi (c omóban hozza) széles,
kerekded alakú . Citromsárga, éretten aranysárga színű, kocsánya hosszú. Húsa
fehér, bőlevű, édeskés ízű. Fája nagyon erős növekedésű, de termőkorban mér-
séklődik . Korán terrnőre fordul, bőven terem, zakaszosságra hajlamos . Edzett,
egészséges fajta.
Avranehesi jó Lujza
, Franciaországból származik, 1780-ban Longueval avranchesi földbirtoko nevel-
te magról. Augusztus végén, szeptember elején szedhető , októberig fogyasztható .
Gyümölcse középnagy, megnyúlt körte alakú, világos zöldessárga. napos oldalon
21. táblázat:
Történelmi körtefajták szedési ideje
Giftard vajkörte
Vérbélű körte
Nyári Kálmán körte
Favrené körtéje
Hardy vajkörte
Avranchesi jó Lujza
Erdei vajkörte
Fetel apát
Drouard elnök
Diel vajkörte
Pap körte
Serres O
Esperen bergamottja
Téli esperes
136
piros fedőszínnel.Húsa fehér, olvadó, kiváló zamatú. Fája középerős növekedé-
sű, feltörekvő. Rendszeresen és jól terem, birsen és vadalanyon jól fejlődik. A téli
lehűléseket jól tűri, a szárazságot nehezen viseli el. Varasadásra kissé fogékony.
Árpával érő
(Syn.: Árpás körte)
Ismeretlen származású, nagyon régi fajta. Június végén-július elején érik. Gyü-
mölcse igen kicsi, szabályos körte alakú, kocsány a hosszú. Alapszíne citromsárga,
napos oldalon aranysárga. Húsa fehér, illatos, szotyósodásra hajlamos. Erős növe-
kedésű, jó termó'képességű, nagy fát nevel. Házikerti termesztésre ajánlott.
Diel vajkörte
Belgiumban 1805-ben találta van Mons kertésze Meuris, és a nagy német po-
mológusról nevezték el. Régi idők nagy fajtája volt. Szeptember közepén, végén
szedhető, decemberig fogyasztható. Gyümölcse nagy (l 00 mm hosszú, 80 mm
széles), vaskos körte alakú. Héja vastag, érdes tapintású, zöldessárga színű, erősen
pontozott. Nyomódásra érzékeny. Húsa fehéressárga, olvadó, diszkrét zamatú, a
magház körül kövecsesedik Fája erős növekedésű. Korán terrnőre fordul. Ökoló-
giai körülményekre az egyik legigényesebb fajta. Száraz alföldi környezetben lomb-
ja, gyümölcse hullásra hajlamos. Varasadásra fogékony.
Drouard elnök
A 'Napoleon vajkörte' szabad megporzású magonca. Franciaországban fedezték
fel, 1876 óta termesztik. Szeptember végén-október elején szedhető, januárig tá-
rolható. Gyümölcse középnagy, tojásdad alakú, felülete enyhén dudoros, zöldes
alapszínű, sűrűn pontozott. Húsa fehér, íze édeskés, kellemes zamatú. Fája erős
növekedésű, rossz a termékenyülése, keveset terem, későn fordul termőre.
Erdei vajkörte
A XIX. század elején találták egy erdőben Belgiumban. Szeptember közepén érik,
november elejéig tárolható. Gyümölcse középnagy, vagy nagy, széles tojásdad alakú.
Héja érdes, száraz tapintású. Alapszíne éretten sárga, napos oldalán sötétpirossal
mosott. Húsa fehér, olvadó, bőlevű, kellemesen fűszeres. Fája középerős növeke-
désű, rendszeresen és bőven terem. Ökológiai körülményekre igényes fajta, vara-
sadásra fogékony. Hosszúkocsányamiatt szélverésre érzékeny.
Esperen bergamottja
Esperen őrnagy nevelte magról Belgiumban (1830). Október közepén szedhető.
Gyümölcse a kötődéstől függően apró vagy középnagy, rendszerint gömbölyded,
a kocsánynál enyhén kicsúcsosodó. Színe zöld, éretten sárgászöld, néha pirossal
137
mosott, sűrű paraszemölcsös, rozsdamázas. Fája gyenge növekedésű. Korán ter-
rnőre fordul, igen bőtermő, de szakaszasságra hajlamos. Ökológiai körülmények-
re nagyon igényes, meleg védett fekvésben érik csak be. Szélre érzékeny. Beteg-
ségekre kevésbé fogékony.
Favrené asszony
Franciaországból származik. Augusztus közepén, végén szedésre érett. Gyorsan
utóérő, szeptemberben fogyasztható. Gyümölcse középnagy, gömbölyded, a ko-
csány felé keskenyedő. Színe zöld, éretten sárga, héja sima. Húsa fehéressárga,
igen bőlevű, finom szemcsés, jó ízű. Fája fiatal korban felfelé törő, később a koro-
na sűrűsödésre hajlamos. Korán terrnőre fordul, de szakaszosan terem. Jól alkal-
mazkodik a környezeti feltételekhez, betegségekre kevésbé fogékony.
Fétel apát
(Syn.: Abbe Fetel)
Franciaországból származik 1866-ból. Az egész világon ismert fajta, de csak Ola-

szországban termesztik nagyobb arányban. Szeptember közepén szedhető, januá-
rig fogyasztható. Gyümölcse jellegzetesen nagyon megnyúlt, kobak alakú. Színe
sárgászöld, a napos oldalán enyhén piros. Húsa fehér, tömött, ízletes. Fája lassan
nő, birssei közepes az affinitása. Korán terrnőre fordul, de gyenge kötődése miatt
kicsi a termó1cépessége. Olaszországban többet terem.
Giffard vajkörte
Franciaországban (1825-ben vagy 1815-ben) fedezte fel Giffard M. Július közepén,
végén a 'Clapp kedvelde' előtt 2-3 héttel érik. Gyümölcse középnagy vagy kicsi (100
g), szabályos körte alakú. A héj színe zöldessárga, napos oldala élénkpiros, sűrűn
paraszemölcsös. Húsa vajszínű, íze édes-savas, enyhén fűszeres, teljes érésben
szotyósodik. Fája gyenge növekedésű, ritka koronáj ú. Korán, nem túl bőven, de rend-
szeresen terem, varasadásra fogékony. Az ökológiai körülményekre igényes fajta.
Hardy vajkörte
(Syn.: Beurre Hardy)
Franciaországból ( 1820) származik. Augusztus végén-szeptember elején szedhető,

1-2 hónapig tárolható. Gyümölcse középnagy, ritkán nagy (145-200 g), tojásdad
alakú, (csésze felőllegszélesebb ), egyik oldalán hízottabb. A héj színe éretten sárgás
szürke, az egész felület barnán parás, vastaghéjú, száraz tapintásó (néhol korn1os
körtének is hívják). Nem igazán piacos. Húsa zöldesfehér, tömött olvadó, bőlevű,
kellemesen savas, fűszeres, feldolgozáskor barnulásra hajlamos. Száraz viszonyok
között aprók és ízetienek a gyümölcsök. Rosszul szállítható, nyomódásra érzékeny.
!38
Késői terrnőre fordulása, kevésbé piacos gyümölcse miatt visszaszorulóban van.
Pirosszínű mutánsa a 'Royal Red' (USA) kevésbé szép színe rniatt nem terjedt el.
Fája igen erős növekedésű, felfelé törő, sűrű merev ágrendszerű (jegenyeszerű).
Ökológiai körülményekre nem túlzottan igényes, de széljárta területeken gyümöl-
csei hullásra hajlamosak. Későn fordul termőre, jó termőképességű, de altemanciára
hajlamos. Birs alany on jól nevelhető, a faiskolák közbeoltásra használják.
Nyári Kálmán körte

(Syn.: Császárkörte, Királykörte, Buzdoványkörte, Sommer Christen birne)
Ismeretlen származású, de egész Európában, így Magyarországon is igen elterjedt

fajta volt. Augusztus második dekádjában kezdhető a szedése. Gyümölcse
középnagy (130-200 g), hasas körte alakú, aránytalan, felülete dudoros. Héja vé-
kony, sima, színe világoszöld, éretten élénksárga, napos oldalon barnássárga be-
mosódással. Kocsány a hosszú, többnyire görbe. Húsa sárgásfehér, édes, kissé mus-
kotályos ízű, bőlevű. Fája erős növekedésű, ágai lehajlóak, kuszák. Középkorán
fordul termőre, bőven, de szakaszosan terem. Ökológiai körülményekre nem túl-
zottan igényes. Varasodásra igen fogékony.
Pap körte
(Syn.: Curato)
Franciaországban (1760) Leroy lelkész találta a Villers-en-Brenne melletti erdóben.
Szeptember végén-október elején szedve 4-5 hónapig is jól tárolható, de hideg he-
lyiségben is eltartható 1-2 hónapig. Gyümölcse középnagy vagy nagy ( 180-300 g),
igen megnyúlt körte alakú. (Alakindex: 1,4-1,7 között). Héja éretten sárgászöld,
egy hosszanti, a kocsánytól a esészéig húzódó barna csíkkal. Húsa kemény, édes-
savas, néha kövecses. Gyenge termóbelyen az íze is jellegtelen. Jó konzervipari fajta
(világos hússzín, szilárd konzisztencia). Fája erős növekedésű, rnint általában a
triploid fajták-vad alanyon, de birsen is jól nevelhető. Gondos metszéssel közepe-
sen sűrű, szétterülő koronát nevel. Igénytelen, hazánkban mindenütt termeszthető, a
téli és kora tavaszi fagyoktól ritkán károsodik. Varasodásra fogékony, egyébként
más betegségeknek eléggé ellenáll. Birs alany on korán terrnőre fordul ( vadkörtén
középkorán), rendszeresen és bőven terem. A körtetermesztés számára kevésbé op-
timális termóbelyen is termeszthető, késői éré.sű fajta.
Serres Olivér
Fanciaországban ( 1851) Boisbunel pomológus szelektálta a 'Fortunata' körtefajta
magoncaibóL Október elején-közepén szedhető, márciusig tárolható. Gyümölcse
közepes vagy kicsi a termőhelytől függően; gömbölyű vagy lapított gömb alakú; a
csésze körül bordás. Héja éretten sárgászöld, hálózatosan rozsdamázas, vastag,
kemény héját csak hámozva fogyaszthatjuk. Húsa sárgásfehér, olvadó, bőlevű,
optimális termóbelyen nagyon jó ízű lehet, de száraz viszonyok között apró ma-
139
rad, és kövecse s. Jól tárolható, szállítható. Gyümö lcse hasonló az 'Espere
n
Bergamottja' fajtához, amely ugyan nagyobb termőképességű, de gyümölcsminő
sége gyengébb. Fája gyenge növekedésű, koronája szétterülő. Vadkörtén sem
ne-
vel nagy koronát, birs alanyon könnyen megdől. Középkésőn fordul termőre,
kö-
zepes termőképességű, altemanciára hajlamos. Egészséges, edzett fajta, betegsé-
gekre kevésbé fogékony. Ökológiai körülményekre nagyon igényes.
Téli esperes
(Syn.: Doyenne d' Hi ver)
Van Mons ( 1823) Belgium ban egy kolostorkertben találta. Sz üre ti ideje október
közepe, második fele. Korán szedve a tárolóban ráncosodik, egyébk éntjól tárol-
ható, szállítható. Gyümöl cse középna gy vagy nagy, széles körte (hengeres)
ala-
kú, fényes sárgászöld héjú, szembetűnő paraszemölcsökkel. Húsa fehér, illatos,
édes-savas, a magház körül gyakran kövecses. Fája középerős növekedésű,
sűrű
gömbko ronája termőkorban széthajló. Birsen és vad alanyon egyaránt termesz
t-
hető. Intenzív koronaf ormára is nevelhetjük. Talaj és éghajlat
iránt nagyon igé-
nyes, meleg, védett fekvés be javasol t telepíteni. Varasadásra fogékony. Virágzá
-
si ideje: korai, középkorai, évente változó (labilis), telepítéskor legalább 2
pol-
lenadó fajta szükséges. Korán fordul termőre, jó termőképesség(í, rendszeresen
terem.
Vérbélű körte
Származása bizonytalan, különböző pomológiákban több vérbélű körte leírása
sze-
repeL A leírás a Mohácsy Mátyás által kiküldött, és az angol nemzeti fajtagyű
jte
ményben megőrzött fajtára vonatkozik, melyet tanszékünkön jelenleg értéke!ünk.
Érési ideje július vége, augusztus eleje. A gyümölcs alakja gömbölyded, kis gyü-
mölcsű, héja csodálatosan szép pirosra színeződik. A gyümöl
cs húsa szintén vér-
vörös. Fája gyenge növekedésű, egyes változatoké erős is lehet, lehajló ágrend-
szerű. Korán és bőven terem.
140
Japán körte-nasi
A "nasi" Japánban termesztett körtét jelent, más országokban ezt a gyümölcsöt
kölönböző nevekkel illetik, pl. vízkörte (Water pear), ázsiai körte (Asean pear),
almakörte (Apple pear), körtealma (Pear apple) stb. "Nasi" néven aPyrus pyrifolia
N akai-t (P. se rotina Rehder) ma már az egész világon ismerik, s egyre több helyen
termesztik. Több tulajdonságban is eltér az európai körtétől (P. communis). Nem-
csak a gyümölcs alakja, színe, beltartalmi értékei térnek el, hanem az érési típusa
is. A nasi gyümölcsei fán beérők, a fogyasztási érettség eléréséhez még a késői
érésű fajtáknál sincs szükség utóérlelésre (22).
Ajapán körték gyümölcse szilárd, mégis ropogós és lédús (85,8%-a víz). Ke-
vesebb energiát (167 kJ/1 00 g) tartalmaz, mint az alma (kb. 209 kJ/1 00 g) vagy a
körte (234 kJ/1 00 g). Ugy anakkor magas a cellulóz-, hemicellulóz- és pektintartalma
(3%), ezért táplálkozásbiológiai szempontból nagyon előnyös. (45)
Génforrások
A ma meglévő fajták eredete nem teljesen tisztázott, de valószínű, hogy a Ja-
pánban őshonos P. pyrifolia Nakai-ból származnak. Ugyanakkor a mai fajták ki-
alakulásában genetikai hatása volt a P. aromatica (P. ussuriensis var. aromatica)
fajnak is, amely szintén őshonos Japánban (21, 45).
A fajtaelőállítás módszerei, céljai

A régi fajták nagy része ismeretlen származású magonc (pl. 'Nijisseiki'), a ma
termesztett fajtákat viszont faj- illetve fajtakeresztezéssei állították elő. A legfon-
tosabb nemesítési célkitűzések:
Az érési idő széthúzása
Japánban a 60-70-es évekhez képest átalakult a fajtasor, ma már a teljes érési
szezonban vannak kiváló minőségű nasifajták, amelyek Japánban júliustól októ-
ber végéig érnek. Jól tárolhaták tavaszig, különösen a késóbbi érésű fajták.
!41
Feketefoltossággal szembeni rezisztencia (Alternaria alternata (Fr.)
Keissler) pv.
Kikuchiana
A régi fajták nagyon fogékonyak voltak erre az Európában kevésbé ismert
be-
tegségre. Az új nemesített fajták mint pl.: 'Kosui ', 'Hosui ', 'Kikus ui',
'Shinsu i',
'Yasato' már rezisztensek.
Megemlítik, hogy bár a 'Nijisse iki' fogékony a feketefoltosságra, de nagy
érté-
ke a rendkívüli termó'képessége, ezért Erwinia amylovora-val szembe
n a fő fajták
fogékonyak, bár kisebb mértékben, mint az európai körték ( 17). A fajták
közül a
'Shink o' és 'Choju ro' fajtákat (5, 92) alig fogékonynak írják le.
Megfelelő gyümölcsminőség
A régi fajták gyümölcsminősége gyenge, a gyümölcs húsa kemény és
kövecses
(ezért nevezik homok körtének). Az új fajták gyümölcse édes, lédús, csakne
m telje-
sen mentes a kösejtektőL Ma a termesztáK számára ajánlott fajták minősé
ge még a
korai fajtáknál is kiváló. A nagyon korai 'Yakumo' fajta gyümölcse is
200 g feletti.
Több mint 1200 fajtanevet jegyeztek fel, s jelenleg mintegy 350 fajtát
tartanak
fenn Japán kutató intézeteiben. A termesztett fő fajták száma viszont
Japánban is
csak 4-5. A fajták közüll egnagy obb arányban a 'Kosui '-t (35,51 %),
a 'Hosui '-t
(23,7%) és a 'Nijiss eiki'-t (19,7%) termesztik (45).
Ökológiai igény
Ökológiai igénye hasonló az európai körtéhez. A vegetációs idóben
16 "C-os
átlaghőmérsékletetigényel. Az évi középhőmérséklet igénye l O "C. Korai virág-
zása miatt a tavaszi fagyok tól károsa dhat (32, 33). Az eredeti termőh
elyén
22. táblázat:
Japán körtefajták növekedési erélye
(Cossio 1990, Kajiura 1992)
Erős Középerős Gyenge
Kos ui Shinsui Hakko

Shinseiki Tarna Kikusui
Hos ui Yakumo Niitaka
Kumoi
Nijisseiki
Shinko
Imamura Aki
!42
1500-2000 mm az évi csapadékmennyiség, azonban az európai tapasztalatok azt
mutatják, hogy nem vízigényesebb mint a körte (21).
A nasifajták többsége középerős vagy erős növekedés ű . A termesztésben elter-
jedt fajtákat növekedési erélyük alapján az 22. táblázatban csoportosítottuk
A termőágak és gallyak törékenyek, ezért koronaalakításkor nagyon gondosan
kell eljárni. Japánban épp ezért pergolás művelési módban, erős támberendezés
mellett nevelik, amely elbírja a korai és nagy terméshozamokat és a Japánban
gyakori erős szélviharokat. A termések zömmel a 2- 3 éves termőalapokon kép-
ződnek, s egyes fajták (pl. ' Nijisseiki') nagymértékben hajlamosak gyümölcskép-
zésre a hosszú, 60-80 centiméteres vesszó'kön is. Nemcsak a csúcsrügyek, de a
termővesszó'k oldalrügyei is lehetnek vegyestügyek (33).
A nasi alanyai lehetnek aPyrus communis, Pyrus calleriana, Pyrus betulaefolia
magoncai , illetve újabban Olaszországban OHF hibrideken is szapotitják (22). A
nasifajták a birs alanyokkal inkompatibilisek.
Fenológiai jellernzó'k
A virágok néhány nappal az európai fajták előtt nyOnak. A legkorábban virágzó
'Shinko' fajta 10-12 nappal előzi a ' Vilmos' körtét. A szedési idő július végétől
októberig tart. Éréskor érzékeny a szélveré re, és hajlamos a gyümölcshullásra.
Virágzási és termékenyülésbiológiai ismérvek
A körtefaj tákhoz hason- 23. táblázat:
lóan a nasifajták idegen Japán körtefajták virágzási ideje és fajtatársítása
(Cossio 1990, Cossio et al. 1993)
megporzást igényelnek,
ezért telepítéskor 2 esetleg
3 fajtát kell együtt ültetni.
A nasik pár nappal koráb-
ban virágoznak, mint az
európai körtefajták. Japán-
ban a túlkötődés miatt a
legtöbb fajtát kézzel ritkít-
ják, csak így érik el a meg-
felelő méretet. Túlkötődés
re igen haj lamos pl. a
'Niji seiki' fajta.
Az irodalom alapján közöl-
jük az egyes ismert fajták
lehetséges pollenadóit (23.
táblázat).
143
J>omológiai jellemzó'k
A legfontosabb nasi gyümölcsalakokat az 21. ábrán szemléltetjük. A japán
körték elsősorban alma alakúak (pl. 'Kosui', 'Hosui'), de széles elliptikus a
'Yakumo' és megnyúlt tojás alakú az 'Imamura Aki' gyümölcse. A héj színe alap-
ján pedig két csoportra oszthatók:
a) barna, rozsdás héjú (bronzos)
pl.: 'Tarna', 'Kosui', 'Hosui', 'Shinko', 'Imamura Aki',
b) zöld, majd éretten sárga héjú
pl.: 'Nijisseiki', 'Shinseiki'.
Mindkét csoportban a gyümölcsön feltűnően látszanak a paraszemöl-csök, a
héj lehet sima (elsősorban a világos héjúaké) és érdes felületű ('Kosui'). A ter-
mesztők szívesebben telepítik a bronzos árnyalatú fajtákat, mivel a világos héj
nagyon érzékeny áruvá készítéskor, könnyen barnul. A gyümölcsök tömege az
eredeti termónelyen, ritkítás
mellett 200-450 g is lehet.
Olaszországba n azonban
még a nagy gyümölcsű faj-
ták tömege is csak 250 g
körüli (21). Ízükkel kapcso-
latban megoszlanak a véle-
mények, zamatuk leginkább
a sárgadinnyére, birsre és az
lapított (alma) kerek széles elliptikus ananászra emlékeztet. J a-
pánban a nasifajták gyü-
mölcsminősége iránti igé-
nyek igen magasak (l 00
mm átmérő és szabályos
gömb alak). Szinte kizáró-
lag úgy termesztik, hogy
egyenként bezacskózva vé-
dik a madárkártételtőL Ma-
gyarországon ennél kiseb-
bek a gyümölcsök, de jó ter-
mőhelyen, intenzív körül-
mények között elérhetik a
orsó alak széles körte megnyúlt körte
150-250 g-ot. A gyümölcs
21. ábra: A japán körték gyümölcsalakjai
húsa fehér - fehéressárga,
(UPOV, !993) rendkívül illatos, lédús.
144
Nehéz pontosan meghatározni az optimális szedési időt, ráadásul hazai ta-
pasztalatok is alátámasztj ák, hogy legalább 2-3 menetben kell szedni . A szedési
idő 2-3 hétig elhúzódik. Nem utóérő gyümölcsfaj, de tartós tárolásra néhány
nappal a fogya ztási érettség elérése előtt kell szedni. Az optimális szedési érett-
ség meghatározásához a színeződés t és az oldható szárazanyagtartalom mérését
ajánlják (22) .
Az Európában több országban is vizsgált fajták érési ideje július végétől októ-
ber elejéig tart. Hazai első tapasztalataink szerint a 'Nijisseiki' és ' Hosui' érési
ideje gyakorlatilag egybeesik (augusztus közepe- vége). A szeptemberben érő faj-
ták jól tárolhatók, akár 3-4 hónapig is megőrzik a minőségüket. A legfontosabb
na ifajták szedési idejét a 24. táblázatban közöljük.
24. táblázat:
Japán körtefajták szedési ideje
Shinsui
Kos ui
Shinseiki
Hos ui
Nijisseiki
Shinko
Sokoldalúan fe lhasználható, Amerikában a roppanó, bőlevű gyümölcsöket a

forró nyári napokon hűtötten fogyasztják , továbbá gyümölcssalátát készítenek
belőle .
145
Á FAJTÁK ISMERTETÉSE
Elsősorbanazokra a fajtákra hívjuk fel a figyelmet, amelyek Európában már
bizonyítottak, és amelyeket sikeresen termesztenek Olaszországban és Franciaor-
szágban (ll, 22, 50, 77).
Hosui
Származás és elterjedés. [('Kikusui' x 'Yakumo') x 'Yakumo'] (1972). Japán
egyik fő fajtája, s Európában ez a fajta a legelterjedtebb.
Idény és típus. Középidőben érik, augusztus harmadik és negyedik hetében szed-
hető.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse középnagy (150-200 g), közepesen vastag
héjú, színe egységesen aranybronzos, tetszetős, nagy lenticellákkal borított. A gyü-
mölcshús roppanó, lédús, kissé savas, néha kövecses. 2-3 hónapig tárolható.
Hajtásrendszer. Fája erős növekedésű, feltörő koronát nevel. A fiatal, 2-3 éves
termőalapokon terem, ezért az idősebb termőgallyakat ifjítani kell.
Termőképesség. Korán terrnőre fordul, termőképessége jó.
Kos ui
Származás és elterjedés. 'Kikusui' x 'Wazekoso' (1959). Japánban a legnagyobb
arányban termesztett fajta.
Idény és típus. A középkorai szezonban érik, augusztus első hetében lehet kez-
deni az első szedést. Legalább három menetben kell szüretelni.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse középnagy (150 g). A héja kissé érdes tapin-
tású, színe aranybarna, parásadás lehet a felület közel 50%-án, s a lenticellák na-
gyon feltűnőek. A gyümölcshús krémszínű, kemény, néha kövecses a magház körül,
magas a cukortartalma. Egyes évjáratokban a csésze körül repedhet. Ennél a fajtá-
nál is fontos a termésritkítás a nagyobb gyümölcsméret érdekében.
Hajtásrendszer. Fája erős növekedésű. Terméseit zömmel a két éves termőala
pokon, a korona külső részein hozza.
Termőképesség. Nagyon korán terrnőre fordul, de a termőképessége közepes.
Nijisseiki
Származás, elterjedés. Ismeretlen eredetű magonc (1888). Japán egyik fő fajtá-
ja volt, ma az újabb fajták visszaszorították.
Idény és típus. Középidőben, augusztus végén lehet kezdeni a szüretet. Több
menetben kell szedni.
G_vümölcs és áruérték. A gyümölcs nagysága elérheti a 200-250 g-ot, de ritkí-
tás nélkül csak 50-80 g, mert csaknem minden virágból gyümölcs kötődik. A héj
vékony, sima, zöld, majd késóob sárga. Nyomódásra, manipulálásra érzékeny. 4-5
146
hónapig is jól tárolható, +l 'C hőmérsékleten és 90%-os relatív páratartalmon.
Szerény gyümölcsmérete és a nyomódásra való érzékenysége miatt csak kisebb
felületen javasoljuk telepíteni, bár a jó termőképessége miatt érdemes kipróbálni.
Hajtásrendszer. Fája középerős vagy gyenge növekedésű.
Termőképesség. A vizsgált fajták közüla legnagyobb termőképességű. Igen ko-
rán terrnőre fordul, már a második évben nagy termésre hajlamos. Az első virágza-
tok nagy részét el kell távolítani, mert szélszakadhatnak a fák (hazai tapasztalat).
Tarna
Származás. 'Gion' x 'Kosui' (1961).
Idény és típus. A legkorábbi érésű, július végén-augusztus elején szedhető.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcsei középnagyok (150-200 g), de termésritkí-
tással növelhető a mérete. A gyümölcs héja sima és vékony, sárga alapon rozsda-
barna mázzal. A gyümölcshús krémszínű, ropogós, édes. Értéke koraisága és a
finom gyümölcshúsa.
Hajtásrendszer. Fája középerős növekedésű.
Termó'képesség. Korán terrnőre fordul, jó termőképességű.
Shinko
Származás. 'Nijisseiki' x 'Amanokava ', (1931).
Idény és típus. Későn, szeptember közepén-vé gén szedhető.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse középnagy vagy nagy (200-250 g). Húsa
fehér, ropogós, édes, néha magház körül kősejtes. 5-6 hónapig jól tárolható. Fran-
ciaországban vírusmentes klónjait szaporítják, s mint késői érésű, jól tárolható
fajta, érdeklődésre tarthat számot.
Hajtásrendszer. Fája közepes vagy gyenge növekedésű, elsősorban az idős ter-
mőgallyakon terem. Korai virágzású.
Termőképesség. Jó termőképességű.
Shinseiki
Származás. 'Nijisseiki' x 'Chojuro' keresztezésével állították elő 1945-ben. A
'Nijisseiki' helyett ajánlják a termesztőknek.
Idény és típus. Augusztus első hetében szedhető, a 'Kosui' után néhány nappal.
Gyümölcs és áruért ék. Középnagy gyümölcsű (200 g), lapított gömb alakú. Héja
sima, színe sárgászöld, feltűnő lenticellákkaL Nagyon tetszetős. Húsa kemény,
ropogós. Világos héja nem annyira érzékeny mint a 'Nijisseiki' -é.
Hajtásrendszer. Fája erős növekedésű, elsősorban a hosszú vesszőkön terem.
Termőképesség. Korán terrnőre fordul, közepes termőképességű, de rendszere-
sen terem.
!47
Birs
A birs különleges értékét az almánál nagyobb vitamintartalma (pl. C-vitamin:
30 mg/1 00 g) és igen magas pektintartalma adja (l ,2-1 ,8%). A pektin nagy szere-
pet játszik a szervezet méregtelenítésében, megköti a káros anyagokat, az esetle-
ges radioaktív elemeket. Gyulladáscsökkentő hatást fejt ki az emésztőszervekben.
Ezért gyógyászati szempontból is jelentős gyümölcsfaj unk.
Génforrások
A birset-Cy dania ablanga Mill.- (Syn.: Cydania vulgaris Pers., Pyrus cydania
L.) több mint 4000 éve termesztik. A Kaukázuson túli vidékeken, Turkméniában,
Észak-Iránban, Afganisztánban és Szíriában őshonos. Ezekből az országokból a
rómaiak közvetítésével jutott egész Európába. Európán kívül Dél-Afrikában és az
USA-ban termesztik nagyobb arányban.
Fajtairányzatok és fajtaelőállítás
A birsfajták nagy részét több száz éve termesztjük. A világon mintegy 30-50
birsfajtát ismernek, de ezek közül országonként csak 4-5 a termesztett fő fajták
száma. Ismertek fajtagyűjtemények, ahol több mint 200 birsfajtát őriznek. A faj-
ták többnyire ismeretlen származású magoncok.
Birsfajták előállításával csak néhány országban foglalkoznak (Moldova, Ro-
mánia, Jugoszlávia, Bulgária). Keresztezéses nemesítéssei elsősorban a konzerv-
ipar igényeinek megfelelő fajtákat (szabályos alma alakú, kevésbé kősejtes, aro-
maanyagokban gazdagabb) kívánnak előállítani. Jelentősebb a szabadmegporzá-
sú populációkból történő szelekció.
Ökológiai igény
A birs eredeti hazája Elő- és Közép-Ázsia, ezért a meleg- és fényigényes gyü-
mölcsfajok közé tartozik. Fája károsodik a téli (-20 - -25 "C) lehűlésektőL A
tavaszi fagyok ritkábban károsítják, mivel igen későn (május) virágzik.
149
Vízigénye magas, 700-800 mm évente, ezért hazánk ökológiai viszonyai kö-
zött az öntözést meghálálja.
A középkötött, jó vízgazdálkodású, levegős talajokon termeszthető eredmé-
nyesen. Száraz viszonyok között, meszes talajon a gyümölcse apró marad, és a
magház körül kövecses lesz.
Legjobban ott termeszthető, ahol a birs alanyú körteültetvények jól teremnek.
A birs 2-6 m magasra növő bokor vagy fa. Kicsi, sekélyen gyökeresedő, sűrű
bojtos gyökérzetet nevel. Hajtásrendszere ritka, vannak felfelé törő ('Bereczki
bőtermő'), vagy szétterülő (' Angersi', 'Champion') koronájú fajták. Hajtás és
vegyesrügyei vannak. A vegyesrügyek legtöbbször a rövid és középhosszú termő
vesszó'k csúcsán találhatók (22. ábra). Kihajtás után először 6-8 leveles hajtás tör
elő, és a végén hozza a magános nagy virágait (23. ábra), ezért a birs termő
vesszőit nem szabad visszametszeni.
A birset a körtetermesztésben is használt birs alanyokon szaporítják, titkábban
vadkörte magoncokon.
22. ábra: A birs termőrészei 23. ábra: A vegyesrügyből kihajtott hajtás és virág
A birsfajták január közepétől február közepéig fejezik be mélynyugalmi álla-
potukat, ettől kezdve érzékenyek az alacsony hőmérsékletekre (65).
150
A birs későn- májusban- virágzik, ezért virágait a késő tavaszi fagyok kevés-
bé károsítják.
A gyümölcsök érési ideje szeptembertől februárig tart - fajtától függően, de
legtöbbször rövidebb ideig tárolják.
Virágzás és termékenyülésbiológiai ismérvek

A birsnek magános (kétivarú), nagy (kb. 5 cm) virágai vannak, színük legtöbb-
ször rózsaszín. Virágsűrűsége ritka, ezért legalább 20-25%-os terméskötődés szük-
séges (65).
Önmeddő gyümölcsfaj (néhány fajta gyengén öntermékeny), ezért legalább 2-3
fajtát vegyesen kell telepíteni. Kevés adat van a fajták kölcsönös termékenyülésé-
vel kapcsolatban. A 25. táblázatban az azonos virágzási csoportba tartozó fajtákat
ismertetjük, ami a hatékony megporzás egyik alapfeltétele. Telepítéskor az azo-
nos, illetve a szomszédos virágzási csoportba tartozó fajtákat válasszuk. Egyes
fajták már a 2-3. évben teremnek, de a teljes termó'kort csak az 5-6. évben érik el.
25. táblázat:
Birsfajták virágzási időcsoportjai

(Nyéki in Gyuró 1990, Szabó és Mády 1991)
Virágzási idő
Korai Középidejű Középkései Kései

Bereczki bőtermő Portugál Angersi Konstantinápolyi
Mezőtúri Leszkovácka Champion Perbál
Vranja Román Bereczki
Az almatermésűekhez hasonlóan összetett tüszőtermése van. A birsnek gyü-
mölcstermesztés szempontjából (dísznövényként is számon tartják) a 24. ábrán
szemléltetett két jelentős kultúrváltozata van (85):
provar. pyriformis /Dierb/F.Zimm. -termés körte alakú (birskörte),
provar. maiiforrnis /Mill./Schneid -termés alma alakú (birsalma).
A birskörte ízletesebb, puhább húsú, kevésbé hajlamos a magház körüli köve-
csességre. Vannak fajták, melyeknél egy fán belül is megtalálhatjuk mindkét tí-
pust, ezért a fajtaleírások nem mindig egyértelműek. Ez a változékonyság részben
a kifejlett magok számával van összefüggésben. A partenokarp vagy kevés magvú
gyümölcsök megnyúltabbak (84, 58)
A gyümölcsök nagysága tág határok között alakulhat. A kis gyümölcstől
(250-300 g) a nagy (500 g), illetve óriás (800-1000 g) gyümölcsökig minden
151
előfordul. Legtöbb faj-
ta gyümölcse bordázott.
A gyümölcs héja zsí-
ros tapintás ú (' Kons-
tantinápolyi'), viaszos
('Champion'), néhány
fajta erősen molyhos
('Bereczki'). Színe: sár-
gásfehér, narancssárga,
sárga, világos zöld stb.
lehet.
A gyümölcs húsa
legtöbbször fehér vagy
körte alakú alma alakú fehéres sárga. Legtöbb
24. ábra: Birs gyümölcsalakok fajta feldolgozás után is
megtartja színét, né-
hány viszont elszíneződik (pl. 'Bereczki', 'Portugál'). Mi csak különböző feldol-
gozott formában fogyasztjuk, de pl. Törökországban ismertek kifejezetten friss
fogyasztásra alkalmas fajták is. A gyümölcsök mindegyik tüszőjében 12-12 mag-
kezdemény van. A magvak száma azonban fajtától függőenigen változó, 1-3 il-
letve 8-1 O db lehet. Úgy tűnik, ez a termékenyülési készséggel van összefüggés-
ben (13).

A birs utóérő gyümölcsfaj, így a klimaktérikus légzés elején szedett gyümöl-
csök tárolhaták legjobban, a késóbb szedett gyümölcsök gyorsan foltosodnak, eset-
leg a foltosodás már a fán felléphet Az optimális szedési időt a 26. táblázatban
közölj ük.
A birs gyümölcsét nyersen ritkán fogyasztjuk, a feldolgozóipar számára vi-
szont értékes nyersanyag. Készíthető belőle ivólé gyümölcszselé, befőtt, kandíro-
zott gyümölcs és birsalma sajt. A birs a természetes pektinelőállítás fontos alap-
anyaga.
A fajták leírását (14, 26, 58, 65, 68, 84) forrásmunkák és Mády Rezső közzétett
vizsgálati eredményei alapján állítottuk össze.
ÁLLAMILAG ELISMERT FAJTÁK

Angersi
Származás. Franciaországból (Angers) származik, hozzánk Moldovából Brózik
Sándor hozta be honosításra.
152
26. táblázat:
Birsfajták szedési ideje
Angersi
Román Bereczki
Bereczki bőtermő
Champion
Mezőtúri
Leszkovácka
Konstantinápolyi
V ranja
Idény és típus. Szeptember közepén érik. Korai fajta , idejében le kell szedni,
mert a fán gyorsan megbarnul.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse közepes nagyságú (200-350 g). Alma ala-
kú, gömbölyded vagy kúpos, felülete közepesen bordázott. A héj színe aranysár-
ga. A gyümölcshúsa kemény, elsősorban befőttnek alkalmas.
Hajtásrendsze1: Gyenge növekedésű , laza és ritka gömb koronájú fát nevel, ami
a nagy termések súlya alatt széthajlik.
Te rmőképesség. Közepesen jól termékenyülő , kiváló termőképességű, és korán
terrnőre forduló fajta.
Ellenállóképesség. A monilia kevésbé károsítja.
Bereczki bőtermő
Származás és elterjedés. Az egész világon ismert magyar fajta. Az alapfajtát
Félegyházán 1883-ban találták, és Bereczki Máté, a nagy pomológus nevét viseli.
1995-ben lett árufajta. Az addig Bereczki néven szaporított birsfajtának nincs köze
az eredeti faj tához.
Idény és tfpus. Közepes vagy kései érésű, szeptember végén - október elején
szedhető .
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse nagy vagy igen nagy, 300- 500 g közötti.
Széles körte alakú, legszélesebb középtájon, a csésze felé kevésbé bordázott. Fe-
dőszíne aranysárga, erősen molyhos. A legízletesebb és legillatosabb birsfajta.
Ipari feldolgozásra alkalma . Jól tárolható j an~ árig.
15 3
Hajtásrendszer. Középerős növekedésű, felfelé törő hajtásokból álló félgömb
alakú sűrű koronát nevel.
Termőképesség. Korán terrnőre fordul, a korábban Bereczki néven szaporított
fajtánál jóval többet terem.
Ellenállóképesség. Korán fakad, ezért fagykár érheti, altemanciára hajlamos.
Champion
Származás, elterjedés. Az USA-ból (Vineland) 1874 származik, és az egész vi-
lágon elterjedt.
Idény és rípus. Középidóoen érő fajta. Szeptember végén-október elején szedhető.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse középnagy (250-300 g). Alakja zömök kör-
te, alsó harmadában a legszélesebb, a csésze felé hirtelen keskenyedik, zöldessár-
ga színben érik. Kissé bordázott. A héja sűrűn molyhos. Gyümölcshúsa illatos,
intenzív aromájú, kiválóan feldolgozható.
Hajtásrendszer. Erős növekedésű, laza, széthajló koronát nevel, gyakran káro-
sodik a széltől.
Termőképesség. Korán terrnőre fordul, közepesen, de rendszeresen terem. Jó
pollenadó, mert a virágzása elhúzódó.
Ellenállóképesség. Betegségekkel szemben és húsbamulásra közepesen érzékeny.
Konstantinápolyi
Származás. Ismeretlen eredetű.
Idény és típus. Szeptember végétől-október végéig szedhető.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse közepes méretű (250-300 g). Alakja igen
változatos, legtöbbször alma, de néha körte alak is előfordulhat. Bordázott és felü-
lete erősen molyhos, narancssárga, igen illatos. Jól tárolható.
Hajtásrendszer. Erős növekedésű, széthajló koronájú.
Termőképesség. Közepes terrnóK:épességű, korán terrnőre forduló fajta.
Ellenállóképesség. Igénytelen, edzett fajta.
Mezőtúri
Származás. Hazai tájszelekció során Brózik Sándor emelte ki.

Idény és típus. Középkései érésű, szeptember végén szedhető.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse középnagy (21 O g), gömbölyded alma, vagy
nagyon zömök körte alakú, igen enyhén bordázott, zöldessárga fedőszínű, sima
héjú. Ivólé gyártására kiválóan alkalmas.
Hajtásrendszer. Középnagy, félig feltörekvő, ritka koronát nevel. A vázkarok
mereven felállóak.
Termőképesség. Bőtermő.
Ellenállóképesség. Korán virágzik, de a fagyoktól ritkán károsodik.
154
EGYÉB FAJTÁK
Leszkovácka (Leskováci)
Szerbiából származik. Nem azonos a korábban leírt Leskováci (óriásbirs) fajtávaL
Gyümölcse közepes méretű, vagy kisebb alma alakú, enyhén bordázott. Fája kicsi,
korán terrnőre fordul, rendszeresen és igen bőven terem. Gyümölcse kiválóan fel-
dolgozható.
Perbál l, Gönc l
Az országban sokfelé megtalálható tájfajták. Korán, szeptember közepén érnek.
Alma alakú birsfajták, gyümölcsük erősen bordázott. Sűrű kompakt, kis koronát
nevelnek. Korán terrnőre fordulnak, és igen bőtermőek.
Portugál l
Ismeretlen eredetű, Angliában már az 1600-as években termesztették. Október
elején, közepén érik. Középnagy vagy nagy gyümölcsű (280-500 g), zömök
körte alakú, bordázott. Zöldessárga színű gyümölcshéja van, gyümölcsei igen
illatosak. Középerős növekedésű, keskeny felftörő koronát nevel. Közepes ter-
mőképességű.
Román Bereczki
Nem azonos a nálunk szaporított 'Bereczki birs' -sel, csak hozzá közel álló válto-
zat. Középidőben érik. Gyümölcse nagy, vaskos körte alakú, nagyon tetszetős, jól
feldolgozható. Korán terrnőre fordul, rendszeresen és bőven terem. Erőteljes nö-
vekedésű, feltörő koronát nevel.
Vranja
Balkántól - Németországig elterjedt és termesztett régi szerb fajta. Gyümölcse
igen nagy, megnyúlt körte alakú. Fája erős növekedésű, feltörő ágrendszerű. Ko-
rai virágzása miatt a késő tavaszi fagyok károsíthatják virágait
155
Naspolya
A naspolya gyümölcse az almatermésűek között C-vitaminban leggazdagabb,
ugyanakkor magas akalória-és pektintartalma (40). Az éretlen gyümölcs magas
csersavtartalma miatt konzervipari célra is felhasználható.
Génforrások
Az almatermésűek között a naspolya- Mespilus germanica (L.) méltatlanul
elhanyagolt gyümölcs (55).
Alakjai közül ismertebbek
provar. macracarpa DC. (házi naspolya),
subprov. maiiforrnis (alma alakú),
subprov. pyriformis (körte alakú),
subprov. gigantea (óriás naspolya).
Egyes fajtái magvatlanok, amelyeket a p rovar. apyrena DC-be sorolunk (85).
Elterjedési területe Dél-Európától, Nyugat-Ázsián át Turkesztánig terjed. A
görögök, majd a rómaiak hozták be Európába.
Ökológiai igény
Minden gyümölcstermő vidéken termeszthető, de a hűvösebb, párásabb klímát
kedveli. Félárnyékban is terem. A különböző talajtípusokhoz jól alkalmazkodó, igény-
telen növény, de kedveli a mélyrétegű, nyirkosabb talajokat. Edzett, teleinket jól
tűri. (89)
Kis termetű (3-6m) fa vagy cserje, vesszői barnásak vagy vörösesbarnák Lomb-
koronája önmagában is szép dísze lehet kerteknek, parkoknak (élénkzöld levelei
vannak). Rövid illetve középhosszú termővesszóK: jellemzik. A csúcsrügye, rit-
kábban az oldalrügye is vegyesrügy. A vegyesrügyből először hajtás képződik,
majd a végén az 5-6 cm átmérőjű magános virág (25. ábra).
Virágzás- és termékenyülésbiológiai ismérvek
Májusban virágzik, a virágok legtöbbször elhúzódva nyílnak. A 'Nottinghami'
és a 'Holland óriás' csak május közepén, míg a 'Szentesi rózsa' néhány nappal
157
késó'bb virágzik. ÖntermékenyülóK:, ezért
az egyedül álló bokrok is jól teremnek.
Termése a 26. ábrán látható. A gyü-
mölcs alakja alma (gömb) és megnyúlt
kötte között változhat. Tömege 20-60 g
lehet fajtától függően. A héj lehet vékony,
vastag, sima vagy molyhos. Színe vilá-
gosbamától- sötétbarnáig változhat, néha
pirossal mosott. Húsa szintén barnás ár-
nyalatú, és 5 mag van benne.

A gyümölcs október végétől szedésre
25. ábra: A naspolya termónajtása
érett, s 1-2 hónapig el tartható. Az utóérés
során fokozatosan alakulnak ki az íz- és
zamatanyagaL Gyümölcse frissen akkor élvezhető, ha a dér már kissé "megcsíp-
te", ilyenkor puha és savanykás ízű. Gyümölcse a fagyokig a fán maradhat. Fel-
dolgozható lekvárnak, pürének, más gyümölcsfajokkal vegyesen ivólének, bor-
nak és likőrnek, de cukrozott gyümölcs, befőtt is készíthető belőle. A naspolya-
magból készült tea vesekő ellen gyógyhatású (72).
A FAJTÁK ISMERTETÉSE
Sokáig fajtanév nélkül történt a szaporítás, Magyarországon ma 3 fajta szapo-
rítása ideiglenesen engedélyezett. A fajtaleírások forrásmunkák (55, 89) felhasz-
nálásával készültek.
26. ábra: A naspolya termése
158
Hollandi óriás
Származás, elterjedés. Hollandiából származó régi ismert és elterjedt fajta. El-
terjedését jól hangzó nevének és nagy gyümölcsének köszönheti.
Idény és típus. Későn érik, novemberig szedhető.
Gyümölcs és áruérték. Mint a neve is mutatja, igen nagy gyümölcsű (50-60 g).
A gyümölcs alakja a kocsány felől erősen lapított (pogácsa). Héja vastag, rágós,
gyakran berepedezik, ezért kevésbé tetszetős. Húsa közepes minőségű, feltűnően
nagy magokkaL
Hajtásrendszer. Középnagy koronája szétterülő.
Termőképesség. Termó'képessége közepes vagy gyenge.
Nottingham
(Syn.: Szkoroplodnaja)
Származás, elterjedés. Angliai származású, de egész Európában ismert.

Idény és típus. November elején szedhető, és karácsonyig fogyasztható.
Gyümölcs és áruérték. Gömb alakú gyümölcsei kis, illetve közepes nagyságú-
ak (18-25 g). A héj színe a napos oldalon piros, egyébként sötétbarna, erősen
molyhos. Nyitott csészéje miatt kevésbé tetszetős. Az érett gyümölcs húsa barna,
kellemes zamatú.
Hajtásrendszer. Szabályos, középnagy gömbkoronát nevel, szép kékeszöld lom-
hozatamiatt díszfának is alkalmas.
Termőképesség. Fái rendszeresen és bőven teremnek.
Szentesi rózsa
Származás, elterjedés. Ismeretlen eredetű. Szentes környékén van hazánk leg-
nagyobb naspolyatermesztő tája, ahol ez a fő fajta. A fajta hazai elterjesztése első
sorban Zatykó Imre és Brózik Sándor érdeme.
Idény és típus. Legkorábbi érésű fajta. Október végén szedhető, 1 hónapig fo-
gyasztható.
Gyümölcs és áruérték. Megnyúlt körte alakú, középnagy (22-30 g) gyümölcsei
igen gazdagok íz- és zamatanyagokban. A gyümölcs héja és húsa a hazai típusok
közül a legvilágosabb (sárgásbarna), vékony, finoman molyhos. A csészelevelek
közötti berepedésre, hegesedésre egyáltalán nem hajlamos.
Hajtásrendszer. Laza, kissé szétterülő koronát nevel, lombja matt sötétzöld, na-
gyon dekoratív.
Termőképesség. Igen bőven és rendszeresen terem.
159
CSONTHÉJASOK
161
Őszibarack
"Barackfa terít asztalt nékem,

az életem gyümölcsén tengetem.
Lézengek árván, szívem szomorú,
társam a bánat, együtt hál velem."
Si King: Dalok könyve
Az őszibarackot- méltán - a gyümölcsök királynőjének tartják. Az érett, illa-
tos és ízletes őszibarack gyümölcsök fogyasztása üdítő. A lédússágnak és a ked-
vező cukor-sav aránynak köszönhetőell-atöbbi gyümölcsh öz viszonyít va- egy-
szerre jóval nagyobb mennyiség fogyasztható az őszibarackbóL
Az őszibarack gyümölcseinek víztartalma magas (88%), energia- (170 KJ/1 00
g), szénhidrát- (9%), és fehérjetartalma (0,7%) a csonthéjas termésűek között ala-
csonynak számít. Kedvező a rostok magasabb aránya és az intenzív sárga hússzín-
ért felelős karotintartalom (0,5%). A cukrok közül domináns a szacharóz, jóval
kisebb mennyiségben fordul elő a glükóz és a fruktóz, arányuk 8: l: l.
A gyümölcsben 0,7% összes savbólleg nagyobb részt (70%) az almasav képvi-
sel, a citromsav aránya ennek csak a· harmada, a borostyánkősav mennyisége elha-
nyagolható. A nektarinok savtartalma általában magasabb, az ipari fajtáké alacso-
nyabb a hagyományos friss fogyasztásó fajtákéhoz viszonyítva. Ázsiában elter-
jedtek, Amerikában és Európában terjednek az alacsony savtartalmú (0,3%) faj-
ták. Az őszibarackban megtalálható vitaminok, makro- és mikroelemek mennyi-
sége átlagosnak mondható. (5, 6, 9)
Génforrások
Az őszibarack rendszertanilag a Ro saceae család, P run us nemzetség Amygdalu s
alnemzetségbe tartozik. Közeli rokonságban van a maodulával és az Amygdalu s
alnemzetség más fajaival.
A termesztésben szinte kizárólag a Prunus persica (L.) Batsch fajták terjedtek
el. Termesztése 4000 évvel ezelőtt kezdődött. Kínában három földrajzilag elkülö-
163
nülő fajtacsoport alakult. A déli csoport a Jangce folyótól délre és keletre találha-
tó, ahol meleg és csapadékos az éghajlat, és kicsi a hőmérséklet ingadozása. Kivá-
ló minőségű fehér húsú gyümölcs jellemzi ezeket a fajtákat, gyakori a gyümöl-
csök alacsony savtartalma, és lapos gyümölcs is előfordul.
Az északi csoport a Jangce folyó völgyében alakult ki, ahol a telek kemények,
a nyarak forrók és szárazak. A fajtákat fehér hússzín, hideg- és szárazságtűrés
jellemzi.
A harmadik csoport északnyugat Kína száraz területein alakult ki. E fajták sár-
ga húsúak, molyhosak és nektarinak egyaránt előfordulnak.
Jelentős őszibarack-termesztés a 30. és 45. északi és déli szélességi fokok kö-
zött folyik. Az őszibarack terjedése és szaporítása során igen változatos tulajdon-
ságú populációk alakultak ki, amelyek számos országban ma is fontos bázisát ké-
pezik a nemesítésnek
A Prunus persica L. faj eredete nem tisztázott, feltevések szerint a Prunus
davidiana (Carr.) Franch. vagy a Prunus kansuensis Rehd. leszármazottja.
A Prunus davidiana-Dávid barack. Kelet-Kínából származik, díszfaként és Kí-
nában alanyként alkalmazzák Közepes termetű fa, termése 2-3 cm-es, nem ehe-
tő. Nemesítési értéke: hidegtűrő, levéltetű ellenálló, tafrina ellenálló, lisztharmat
ellenálló.
A Prunus kansuensis- Kanszuni barack. Északnyugat-Kínából származik, Kí-
nában alanyként használják. Cserje termetű, termése molyhos, alig ehető.
A Prunus ferganensis (Kost. és Riab.) Kov. és Kost. Nyugat-Kínában alakult
ki, néhány fajtájának a gyümölcse fogyasztható. Kis termetű fa, termései lapítot-
tak. Lisztharmattal szembeni ellenállósága miatt értékes nemesítési alapanyag.
A Prunus mira (Koehne) Délkelet-Kínában alakult ki, gyümölcsükért termesz-
tett fajták is tartoznak e fajba. (9)
Századunkat megelőzően az új fajták elsősorban ismeretlen eredetű magonc-
ként vagy szabadmegporzásból származó (az anyafa ismert) magoncként kelet-
keztek. Az utóbbi években előállított ismert eredetű fajták közel kétharmada ke-
resztezéses megporzás ból, negyede szabadmegporzásból és tizede mutációból szár-
mazik. A keresztezéses megporzás még évtizedekig a legfontosabb őszibarack
nemesítési módszer lesz. Az olasz 'Venus' nektarin törzsfája jól szemlélteti a
fajtaelőállítási módszerek változatosságát (27. ábra).
Mesterséges mutáció kiváltásával még nem állítottak elő értékes őszibarack
fajtát és nemesítési alapanyagot. A természetes mutációból származó fajták több-
nyire érési idóoen térnek el az alapfajtátóL Előfordul hússzín megváltozás is. A
sárgahúsú 'Redhaven' fajtából keletkezett a fehérhúsú 'Redhaven Bianca'.
A biotechnológiai módszereket az őszibarack nemesítésében egyre szélesebb
!64
El berta El berta
J- J-
F2 (J. H. Hale x Quetta) F2 (J. H. Hale x Lippiat)
J- J-
Le Grand F2 (Kim x July Elberta
mutáció J-
Gold King Sun Garand
é5nmegporzás szabadmegponá s
Flame~ ~kRedgold
Venus
Megjegyzés: A 'J. H. Ha/e' a:: 'E/berta' s;;abadmegpor:ászí vagy
önmegpor:ású magoncaként keletkezett.
27. ábra: A 'Venus' nektarin származása
körben alkalmazzálc Néhány őszibarack alanyfajta (pl. GF 677) szaporítása és a

sajátgyökerű nemes fajták előállítása mikroszaporítással folyik. A korai érésű faj-
ták embrióinak mesterséges tápközegben való felnevelése (embriókultúra) a ko-
rai érésű fajták előállításában nélkülözhetetlen elem. In vitro tenyészetekben
szamakionális változatok keletkezhetnek, amelyek az ellenálláságra nemesítés-
ben, különböző növekedési tulajdonságok kialakításában és a gyümölcstulajdon-
ságok javításában játszhatnak szerepet. A haploid növények előállításának eddig
csak tudományos jelentősége volt. A génsebészet (génátvitel) várhatóan az egy-
szerűen öröklődő tulajdonságok átvitelében játszik majd fontos szerepet. Biztató-
ak a sarka (PPV) vírus köpeny fehérje bevitelével kapcsolatos kutatások, amely-
nek vírusellenáló növény előállítása a célja. Az izoenzimek meghatározása segíti
a rokonság megállapítását, a fajta leírását és a hibridek korai szelekcióját A mole-
kuláris markerek meghatározásának illetve a géntérképezésnek a következő két
módszerét használják széleskörűen: RFLPs (restriction fragment length poly-
morphisms) és RAPDs (randomly amplified polimorphic DNAs). A fontos tulaj-
donságokhoz kapcsolódó markereknek elsősorban a hibridek korai szelekciójá-
ban lehet szerepe.
Az új őszibarackfajták közel50%-át még ma is az USA-ban állítják elő. Az új
fajták többsége magán nemesítőktől származik.
A fajták genetikai változékonysága viszonylag kicsi, a nemesítők igyekeznek
új forrásokat is felhasználni. Leggyorsabban a kiváló áruértékű fajták egymás kö-
165
zötti keresztezésével nyerhető új fajta. A gyenge áruminőségű, de kívánatos (pl.
fagytűrő, tafrina ellenálló) tulajdonságot tartalmazó nemesítési alapanyagokból
csak több (4-5) generációt felnevelve kaphatunk termesztésre alkalmas fajtát. (9)
Nemesítési célok
Klímatűrés. A fajták klimaadaptációját elsősorban a hidegtűrés, a hidegigény és a vi-
rágzás hőösszeg igénye határozza meg. A termesztés északi határán a hidegtűrő, nagy
hidegigényű (900-II 00 óra) és későn virágzó fajták termeszthetóK: biztonságosan.
Hidegtűrő fajtákat nagy hidegállósággal rendelkező vad típusok felhasználásával
többszöri (5-6) visszakeresztezést követően lehet előállítani. Hasonló eredményt
lehet elérni kevésbé, de még mindig megfelelő hidegtűréssel rendelkező fajták (pl.
'Redhaven') két-három alkalommal történő keresztezéséveL
A termesztés északi határán csak a nagy hidegigényű (900-II 00 óra 7,2 'C
alatt) és a kései virágzású fajták termesztése biztonságos. A szubtrópusi területe-
ken csak a kis hidegigényű (150-500 óra) fajták termeszthetök sikerrel.
Ellenállóság. Az északi országokban különösen fontos a Pseudomonas syringae
baktériummal és a Cytospora cincta gombával szembeni ellenállóság. Még nem
értek el jelentős eredményt a Taphrina deformans, a Sphaeroteca pannosa és a
Manilia fructicola gombákkal szembeni ellenálláságra történő nemesítés ben. A
Xanthomonas campestris pv. pruni baktérium és a Botryophaeria dothidea gomba
ameleg és párás termőhelyeken okoz súlyos károkat. A sarka vírussal szemben az
ellenálló fajták meghatározásával és a nemesítésben való felhasználásával vala-
standard féltörpe kompakt,
törpe elfekvő törpe oszlopos oszlopos csüngő
28. ábra: Őszibarackfajták fáinak jellegzetes alakjai (Bassi et al. !994 nyomán)
166
mint a vímsköpeny fehérjéjének a növénybe építésével érhetünk el eredményeket.
A különböző növekedési típusok (28. ábra) közül az őszibarack-termesztésben a
törpe, a csökkent növekedési erélyű és az oszlopos tűnik perspektiv ikusnak A
törpe fajtákat elsősorban házikerti telepítésre állítják elő. A csökkent növekedés i
erélyű fajta ('Gage Elberta') fája 2,5 m magas, széles elágazási szög és ritka
ág-
rendszer jellemzi, könnyen művelhető, és kevés metszést igényel. Az oszlopos
növekedésű fákból kevés metszésse llehet orsó formát kinevelni, intenzív ültet-
vény kialakítására alkalmasak.
Gyümölcstulajdonságok. Általános célkitűzésnek tekinthető az érési időszak bö-
vítése. A legkorábbi fajták 57-60 nappal érnek a virágzást követően, a legkésőb
biek 70 nappal a 'Redhaven ' után. A gyümölcsméret növelésében látványos javu-
lást hozhat néhány óriás gyümölcsű kínai fajta felhasználása. Újdonságk ént nagy
sikert aratnak a francia termesztésben terjedő lapos gyümölcsű őszibarack és
nektarin hibridek.
A friss fogyasztás ú barackok termesztésében jelentős változást eredmény ezhet
a lassan túlérő fajták bevezetése. Ezek a fajták éretten is több hétig a fán tarthatók,
illetve Ieszedve legalább egy hónapig megtartják húskemén ységüket
Az utóbbi években ismét előtérbe került a jó ízzel és illattal rendelkező fajták
előállítása, ezért is növekszik a fehérhúsú fajták aránya.
A gyümölcshús aranysárga színe kedvező tulajdonság, barnulása azonban cs ök-
kenti a tetszetössé get Több lassan vagy egyáltalán nem barnuló húsú fajtát állítot-
tak már elő. A barnulásért felelős fenoloknak azonban jelentős szerepük van a
monília ellenállóságban.
Az ázsiai ízlésnek megfelelő alacsony savtartalmú fajták terjednek a nyugat-
európai piacon is.
Különleges nemesítési célként értékelhető a vöröshúsú őszibarackok és a ko-
' cson y ás maggal együtt ehető gyümölcsű fajták előállítása. (9, ll, 13)
Az őszibarack fajtákat gyümölcstulajdonságaik alapján három csoportba sorol-
ják: J. hagyományos friss fogyasztású (molyhos), 2. ipari (mgalmas húsú), 3. nektarin
(fedőszőr nélküli). Mindhárom csoportban találhatók sárga- és fehérhúsú, maghoz-
kötött és magvaváló fajták Ezek a gyümölcstípusok évezredek óta ismertek, de ará-
nyuk a termesztésben állandóan változik. A céltudatos fajtanemesítő munka meg-
kezdése előtt az őszibarack-termesztő országokban a mai fajtákhoz viszonyítva ke-
vésbé színezett, kisebb gyümölcsű fehérhúsú friss fogyasztású fajták uralkodtak. A
sárgahúsú, a szállítást jobban tűrő amerikai fajták a nagy ámtermelő ültetvények
kialakulását követően a XX. század elejétől terjednek. Európában a század közepé-
től váltak dominánssá a sárgahúsúak, jelenleg 80%-ban részesednek a termésbőL A
fehérhúsú fajtákra jellemző jobb íz- és zamatanyagok miatt lassan ismét növekszik a
fehérhúsú barackok aránya. Ázsiában ma is elsősorban a fehérhúsúakat termesztik.
!67
Az ipari feldolgozás jelentősége a II. világháború idején megnövekedett. Ru-
galmas húsállománnyal rendelkező fajtákat állítottak elő, amelyekből kiváló be-
főtt készíthető. Kiemelkedő a Görögországban és Kaliforniában termelt ipari ba-
rackok mennyisége. Spanyolországban friss fogyasztásra is az ebbe a csoportba
tartozó fajtákat részesítik előnyben.
A nektarinak céltudatos nemesítését az 1930-as években kezdték, és a jobb
áruminőséget adó fajták az '50-es évektől terjednek. Kaliforniában már 1972-ben
meghaladta a nektarin fajták termésmennyisége a hagyományos friss fogyasztásó
fajtákét. Arányuk a többi országban is folyamatosan emelkedik, Olaszországban
és Franciaországban 20% körüli. Magyarországon a termésmennyiségből még csak
1-2%-kal részesednek, de a szaporítóanyag előállításban arányuk már 15-20%.
Az USA hatalmas és igényes piaca igényli és honorálja az egyre újabb fajták
előállítását. Az őszibarack nemesítóK: az ország változatos környezeti viszonyai
miatt igen eltérő tulajdonságú fajtákat állítanak elő, amelyek az egész világon el-
terjednek. A legtöbb őszibarack-termelő országban az amerikai fajták termesztése
dominál. Arányuk Magyarországon 70%.
A világon a legelterjedtebb fajták a friss fogyasztású 'Dixired', 'Flavorcrest',
'Redhaven', 'Springcrest', 'Suncrest', az ipari Babygold sorozat tagjai és a nektarin
'Fantasia', 'Flavortop', 'Independence' és 'Andosa'. (9, 10, ll)
Ökológiai igény
Az őszibarack meglepően a szélsőséges körülmények között is termeszthető.
Floridában előállítottak 50 órás hidegigényű hibrideket is. Kínában helyi alanyt
használva a víz borította rizsföldekből 40 cm-rel kiemelkedő bakhátakon is létesí-
tenek ültetvényeket
· A nagy genetikai variabilitás miatt ebben a fejezetben nem a faj, hanem csak a
hazánkban termesztett fajták igényeit jellemezzük Általánosságban megállapít-
ható, hogy a melegebb éghajlatú vidékeken a 35-40' északi és déli szélességi fok
között biztonságosabban és jóval magasabb termésátlagot elérve termeszthető az
őszibarack, mint Magyarországon. Hazánk a gazdaságos őszibarack-termesztés
északi határának tekinthető. A 2000 órát megközelítő évi napfénytartam, az évi
l O 'C átlaghőmérséklet és a nyári félév (április-szeptember) 18 'C-os átlaghőmér
séklete nem optimális, de kielégíti az őszibarack igényeit.
A Magyarországon termesztett őszibarackfajták mélynyugalmának megszakí-
tásához szükséges hideg (7 'C alatti) órák száma 650 és ll 00 közötti. Biztonságo-
san a hosszú mélynyugalmi idejű fajták termeszthetők. A rövid mélynyugalmú
fajták gyakrabban és jóval nagyobb mértékben károsodnak a téli lehűlésektőL A
mélynyugalmi időszakban -20 'C-nál nagyobb lehú1és a virágrügyeket, a -25 'C-
nál nagyobb lehűlés a föld feletti fás részeket is jelentős méctékben károsítja. A
mélynyugalmi időszakot követően (kb. január közepétől) a virágzásig csökken az
168
egyes növényi részek hidegtűrő képessége. Legérzékenyebb a lehűlésekre a virág-
kezdemény. A virágzást megelőzően és a virágzás alatt a virágrészek fagytűrése
eltérő, a termőtől kifelé növekszik. Pirosbimbós állapotban -4 - -5 T, kinyílt
állapotban és közvetlenül az elnyílás után -l --2 T jelentős károsodást okoz.
Az őszibarack Magyarországon öntözés nélkül is termeszthető, tehát az évi
500-600 mm csapadék mellett is terem, de gyors terrnőre fordulás, rendszeresen
nagy terméshozam és kiváló minőség csak az öntözött ültetvényektől (+200-300
mm) várható el.
Az őszibarack jól alkalmazkodik a különböző talajtípusokhoz, de legeredmé-
nyesebben a jó vízgazdálkodású, levegős, tápanyagban és humuszban gazdag ta-
lajokon termeszthető, melyek pH-ja 6-7 körüli. Fontos a talaj nem túl magas Ca-
és jó K-ellátottsága. (6, 7)
A normál (standard) növekedésű őszibarack természetes úton kisméretű, gömb
alakú koronát nevel, amely a fényhiány következtében felkopaszodik.
A fiatal, erős növekedésű őszibarackra a jó elágazási hajlam jellemző, a vesszóK.
alsó harmadában levő rügyek is kihajtanak. Az erőteljes másod- és harmadrenC.:ű
hajtások a koronaalakításban is felhasználhatók. Az őszibarackfák méretét alap-
vetően meghatározza: az ízközök hossza, a bazitóniás elágazásra való hajlam, az
elágazások szöge és a növekedési erély. Ezek a tulajdonságok egyéb tulajdonsá-
gokkal kombinálódva különböző növekedési típusokat alakítanak ki (28. ábra és
27. táblázat).
27. táblázat:
Az őszibarack növekedési típusai
Fa- Internó- Növeke-
Növekedési magasság dium Elágazások Elágazások dési Egyéb Fajta
típus sűrűsége szöge
(m) hossza erély
standard 3.5 hosszú közepes közepes erős Redhaven

féltörpe 2.8 közepes közepes közepes közepes Gage El berta
kompakt 2,8 közepes sűrű lapos közepes Compact
Redhaven
törpe 1,3 rövid sűrű hegyes gyenge Bonanza
oszlopos hegyes Pilla t
csüngő lapos csüngő Terutesuinitsu
vessző
sp ur közepes rövid
termő-
vessző
169
Az egyes tulajdonságok kombinálódva különleges formákat hoznak létre: az osz-
lopos fák növekedési erélye lehet igen erős, de léteznek törpe méretű oszlopos fák is.
Általánosan elterjedt a standard növekedéső őszibarackfajták termesztése. A
kompakt és a törpe fák koronájának sűrűsége kedvezőtlen tulajdonság. Néhány
törpe őszibarackfajta a házikertekben terjed. Az oszlopos és csüngő növekedéső
fákat elsősorban díszítő értékük miatt telepítik.
Gyümölcstermesztési jelentősége is lehet a jövőben a kevés metszéssel alakít-
ható és fenntartható féltörpe és az intenzív ültetvény létesítésére alkalmas oszlo-
pos növekedéső fajtáknak
Az őszibarackjellegzetes termőrészeit a 29. ábrán mutatjuk be. A termővesszó'k
hosszúsága néhány cm-től kb. 80 cm-ig változhat, a vessző vastagsága változó (5-9
mm átmérőjű a legjobb), a beérett vessző barnáspiros. A vessző csúcsán mindig
hajtásrügy van, a vesszők oldalán hajtás- és virágrügyek találhatók, amelyek több-
nyire csoportosan helyezkednek el.
a) teljes termővessző A hosszabb vesszők oldalán gya-
hármas vegyes rügy-
csoportokkal. koriak a hármas rügycsoportok, ezek-
b) hiányos termővessző
nél két szélen virágrügy, középen haj-
tásrügy található. Néha a hármas rügy-
c) termőnyársak virág-
rügyekkel csoportokat kettes rügycsoportok (egy
virágrügy és egy hajtásrügy) helyet-
tesítik, s nem gyakran, de előfordul
nak magános virágrügyek is. A rövid
vesszők oldalán sűrűn helyezkednek
el a virágrügyek, de közöttük néhány
hajtásrügy is lehet.
\() A jellegzetes termőrészek közül

legértékesebb a teljes termővessző,
amely 5-9 mm átmérőjű, kb. 40-80
cm hosszú, fajtára jellemzően hármas
rügycsoportokkal bőségesen berakó-
/rf
dott. Rosszabb kondíció esetén gya-
kori a hiányos termővessző, mely az
előzőnél vékonyabb, valamivel rövi-
!J!
%
a)
J f;
j
c)
debb vagy rügyekkel kevésbé jól be-
rakódott. Főleg idősebb ·fákon gya-
kori a termőnyárs, amely kb. l O cm
hosszú vagy annál rövidebb, oldalán
sűrűbben vagy ritkábban elhelyezke-
dő virágrügyek és hajtásrügyek van-
29. ábra: Az őszibarack jellegzetes termőrészei nak. Mindezeken kívül az ősziba-
170
rackfákon a fattyúvesszők másodrendű vesszőin is differenciálódhatnak virág-
rügyek (1, 4)
Alanyhasználat
Az őszibarack magoncok az őszibarack és a nektarin fajtákkal jól összeférnek,
erős növekedést biztosítanak. Használatuk a laza, jó vízellátásó területeken, 7%
mésztartalom alatt javasolható. Magyarországon a 'Shipley' nemes fajta és a C.
2629 szelektáJt szőlőskerti barack magját használják erre a célra.
A Ruhira magonc gyengébb növekedésű fát, nagyobb méretű és szebben szí-
neződő gyümölcsöket eredményez.
A mandula magoncok jól összeférnek a nemes fajtákkal, középerős növekedé-
sű fát adnak. A száraz, meleg, meszes területen használhatók, kevésbé télállóak
mint a vadőszibarack A faiskolákban a CT 431, CT 446, CT 44 7 és CT 449 jelű
alanyokat használják.
A mandulabarackok az őszibarack magoncnál is erőteljesebb növekedést ad-
nak, jól tűrik a száraz és meszes talajokat. Újratelepítésnél is alkalmazhatók.
Magyarországon szelektáJt magról szaporított mandulabarack a C. 41 O.
Egyöntetűbb növényállományt adnak a vegetatív úton szaporított alanyok,
melyek közüla francia GF 677 fajtát használjuk. Ennek túl erős növekedése hát-
ráltatja az érést, kisebb méretű és gyengébben színeződött gyümölcsöt eredmé-
nyez. Karcsú orsó forma kialakítására kevésbé alkalmas.
Erősen kötött, hideg, nedves talajokon szilva alanyok alkalmazhatók. Külföl-
dön használatos a St. Julien GF 655-2 vegetatív szaporításó alany, amely gyen-
gébb növekedést ad, de sok gyökérsarjat fejleszt.
Az őszibarack különböző fenológiai állapotainak idejét és azoknak a szervkép-
zési folyamatokkal való kapcsolatát az 30. ábrán szemléltetjük.
Gyümölcsérés
30. ábra: Az őszibarack fenológiai menetei és fanofázisai (Tim on)
171
Az őszibarack virágzására Magyarországon általában április első felében kerül
sor. A fajták virágzási idejének eltérése kicsi, a virágzás menete gyors. A virágzás
tartama a gyors virágzás ú években 3-4 nap, a lassú virágzás ú években pedig 8-l O
nap.
Az őszibarackfajták többsége ön termékenyülő, de előfordulnak önmeddő, rész-
ben öntermékenyülő és hímsteril fajták is. A hímsteril fajták virágaiban a pollen-
fejlődés szabálytalan. A kis mennyiségben képződő normális pollen hatására azon-
ban egy kis mértékű (l O% alatti) ön termékenyülés figyelhető meg a hímsteril 'J.
H. Hale' fajtánáL A többi fajtánál az öntermékenyülés aránya 75%-ig terjedhet.
Partenokarp gyümölcsképződés ritkán fordul elő.
A szabadon álló virágok terméskötődési aránya az őszibaracknál a többi csont-
héjashoz viszonyítva a legnagyobb, elérheti a 70-95%-ot is. Az őszibarackfajták
szabadtermékenyülésének mértéke kicsi 20% alatt, közepes 20% és 30% között,
nagy 30% és 40% között és igen nagy 40% felett.
Az idegentermékenyülés az öntermékenyüléshez viszonyítva növeli az őszi
barackfajták terméskötődését A jól termékenyülő fajták esetében a túlzott termés-
kötődés kiváltásamiatt hátrányos lehet az idegentermékenyülés. Az őszibarack
nál kölcsönösinkompatibilitást nem figyeltek meg. (4, 6, 7, 9)
Az őszibarack gyümölcse csonthéjas termés, amely egy termőlevélből, felső
állású magházból fejlődik. Külső terméshéja bőrszerű, színes, középső terméshéja
leveses-húsos, belső terméshéja kösejtekből áll, ez adja a csonthéjat.
A gyümölcstulajdonságok képezik a fajták csoportosításának, megkülönbözte-
tésének alapját. A számtalan jellemző közül a legfontosabbakat ismertetjük.
A gyümölcs méretét és alakját jellemzi a magasság, a varratra merőlegesen és
azzal párhuzamosan mért átmérő. A tipikus gyümölcsalakokat a 31. ábrán mutat-
juk be. A fajták többségének alakja gömbhöz hasonlítható. A szubtrópusi vidéke-
ken az erősen megnyúlt (csepp) alak jellemző. A lapos őszibarackok kevésbé ter-
jedtek el a termesztésben.
A héj szőrözöttsége a sima héjútól (nektarinok) az erősen serteszőrösig
('Babygold 7') terjed.
A héj alapszíne a zöldestől a fehéren át a narancssárgáig, a fedőszín a rózsa-
színtől a sötét bordáig terjed. A korai érésű fajták és a nektarinak fedőszíne általá-
ban élénkebb és intenzívebb.
A hús színét a fehér, sárga és vörös különböző árnyalatai adják. Kedveltek a
piros elszíneződéstől mentes fehér és narancssárga hússzínű fajták.
A korai érésű fajtákra a maghozkötöttség, a kései érésűek többségére a magva-
válóság jellemző.
A csonthéj mérete, alakja, barázdállsága is fontos fajtabélyeg. (4, 5, ll)
172
erősen lapított
lapított
gömb
tojásdad
megnyúlt erősen megnyúlt (csepp)
31. ábra: Őszibarack gyümölcsalakok

Magyarország déli részein az őszibarack érése június közepén elkezdődhet. Az
igen kései érésű 'Shipley' fajta és a vadőszibarackok gyümölcsei október elejéig
érnek. A termesztett őszibarackfajták viszonylag nagy száma ellenére ezen a majd-
nem 4 hónapos időszakon belül nem egyenletes a fajtakínálat Kevés a megfelelő
termesztési értékkel és kiváló gyümölcstulajdonságokkal rendelkező fajta.
Az elterjedt, áruültetvényekbe javasolható hagyományos friss fogyasztású sár-
gahúsú őszibarackok július eleje ('Springcre st') és augusztus második fele
('Suncrest'), a fehérhúsú őszibarackok június második fele ('Springtime ') és au-
gusztus második fele ('Champion '), az ipari őszibarackok július második fele
(' Baladin') és augusztus vége (' Babygold 7'), a nektarin ok július közepe ('Red J une')
és augusztus vége ('Fantasia') között érnek. Az őszibarack érés és fogyasztás július
közepe és augusztus közepe között tetőzik. A főidényben érő fajták választéka is
javításra szorul, de különösen fontos a nektarin ok és minden fajtacsoportban a kései
fajták körének bövítése.
A hazai termesztésrevagy kipróbálásrajavasolható őszibarack- és nektarin fajták
érési idejét a 28. 29. és 30. táblázatokban mutatjuk be.
A privatizáció hosszú folyamata, a terinelési szerkezet átalakulása az ősziba
rack-ültetvények elhanyagolásához és a termőterület csökkenéséhez vezetett. Az
évi 60-80 OOO t termés 50-70%-a friss fogyasztásra, l 0-20%-a konzervipari fel-
173
28. táblázat:
Molyhos őszibarackfajták érési ideje
Mayerest
Springerest
Dixired
Early Redhaven
Jerseyland
Red haven
Sunerest
Cresthaven
Fayette
Ma non
Piroska
Nektár H.
Meystar (Mireille)
Champion
Maria Bianea
174
használásra kerül. Exportunk az utóbbi években igen alacsony szintű, néhány száz
tonnát tesz ki évente.
A privatizált konzervüzemek újraindulásával növekszik az alapanyagigén y. A
feldolgozott termékeken belül emelkedő az ivólé aránya.
Konzervipari célra elsősorban az ipari őszibarackfajták alkalmasak. Ivólé gyár-
tására a hagyományos fajták közül a 'Sunbeam' és a 'Champion', valamint az
aromás nektarin ok javasolhatók.
A következőkben a fajtákat saját megfigyeléseim és a szakirodalom alapján (2,
3,4,5,6, 7,8, ll, 12, 13)mutatombe.
SÁRGAHÚSÚ MOLYHOS ŐSZIBARACK FAJTÁK
Hazai termesztésre javasolható fajták
Chastar
(Syn: Starcrest)
Származás és elterjedés. A 'Springcrest' rügymutációjaként a francia Chapus

farmer ültetvényében találták.
Idény és típus. Június végén a 'Springcrest' fajta előtt érik 10-14 nappal.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse kisebb, mint a 'Springcrest' -é (70-80 g),
gömb alakú, 80%-ban pirossal fedett, csíkozott, enyhén molyhos. Húsa közepes
konzisztenciájú, sárga, lédús, nem magva váló, magja kicsi. Íze az átlagosnál sava-
sabb, finom.
Termőképesség. Fája erős növekedésű. Rózsa alakú virágai nagyok, rózsaszínű
ek, korán nyílnak. Termőképessége közepes.
Fagytűrő képessége gyenge, sarka vírus fertőzésre fogékony.
Az ország melegebb részein, védett termőhelyre érdemes telepíteni, ahol komisá-
ga érvényesülni tud. A megfelelő méret eléréséhez erős metszést, korai és erős
termésritkírást igényel.
C resthaven
Származás és elterjedés. S. Johnston és J. E. Moulton a 'Kalhaven' és 'South
Haven 309' =(SH 50 x 'Redhaven') keresztezésével állította elő South Havenben
(Michigan, USA). 1963-tól kezdve terjed.
Idény és típus. 28 nappal a 'Redhaven' -t követően érik.
Gyümölcs és áruérték Gyümölcse nagy, gömb alakú, csúcsa kissé bemélyedt.
Héja alig vagy közepes mértékben molyhos. Felületén sárga alapon 50-70%-ban
175
vörös fedőszín alakul ki. Húsa sárga, a mag körül vörös, szilárd állományú, mag-
vaváló, jó ízű. A manipulálást jól tűri. Magja közepes, gömbölyű.
Hajtásrendszer. Fája középerős növekedésű. Hidegigénye közepes (850 óra).
Levélmirigyei vese alakúak. Virágai harang alakúak, későn nyílnak.
Termó'képesség. A téli lehűlésekre kissé érzékeny. Kiegyenlítetlen termékeny-
ülés, közepes terméshozás jellemzi.
A gyümölcshullás jelentős lehet. Lisztharmatra közepesen fogékony.
Az 'Elberta 'fajtát helyettesítőfajtaként ajánlják.
Dixired
Származás. J. H. Weinberger 1939-ben a 'Halehaven' öntermékenyítésével állí-
totta elő Fort Valleyben (Georgia, USA). 1945-ben került kereskedelmi forgalomba.
Idény és típus. 14 nappal a 'Redhaven' előtt érik.
Gyümölcs és áruérték Mérete közepes, átlagtömege ll O g. Gömb alakú, de
gyakran részaránytalan. Intenzív piros fedőszíne csíkozott, a narancssárga alapon
már az érés előtt két héttel kialakul, s a felület 70-90%-át borítja. Héja gyengén
vagy közepesen molyhos. Húsa sárga, kemény, lédús, nem magvaváló, az áruvá
készí té st jól viseli. Íze jó. Magja közepes méretű, enyhén megnyúlt.
Termőképesség. Terméshozása nem egyenletes. Egyes években ritkítani kell.
Érési idejében a legszebb gyümölcsöt adja,fogyasztási minősége is kiváló, de fagy-
érzékenységemiatt a biztonságosabban termeszthető 'Early Redhaven' kezdi ki-
szorítani.
Early Redhaven
Származás és elterjedés. H. P. Montgomery Palisadéban (Washington, USA) a
'Redhaven' rügymutációjaként találta. 1961-től kezdve terjed a termesztés ben.
Idény és típus. A 'Redhav en' előtt 12-14 nappal érik.
Gyümölcs és áruérték Gyümölcse közepes méretű, 130 g tömegű. Alakja kissé
megnyúlt. Az érés utolsó napjaiban a gyümölcs gyorsan gyarapszik és gömbölyö-
dik. Felülete közepesen molyhos. Narancssárga alapszínen 50-80%-os borított-
ságban csíkozott, bemosott piros fedőszín alakul ki. Húsa sárga, közepesen ke-
mény, ami közepes - jó szállíthatóságát biztosítja. Kevésbé savas, inkább édes,
jóízű fajta. Magja közepes méretű, kissé megnyúlt, a hústól félig válik el, magha-
sadás ritkán fordul elő.
Termó'képesség. Rendszeres és bő termőképessége, jó áruértéke alapján a
'Dixired' helyettesítésére javasolják
Túlkötődésre hajlamos, ritkítani kell. Lisztharmatra kevésbé fogékony.
Fayette
Származás és elterjedés. J. H. Weinberger Fresno-ban (Califomia, USA) a 'Fay
Elberta' és az FV 89-14 hibrid: ('Fireglow' x 'Hiley') x 'Fireglow' keresztezésé-
l 76
vel állította elő. A termesztésben 1966 óta terjed. Több őszibarack-termesztő or-
szágban (elsősorban Olaszországban) ma is jelentős fajta.
Idény és típus. Érése 32 nappal a 'Redhaven' -t követi.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse közepes, vagy nagy, gömb alakú, kissé aszim-
metrikus. Héja sárga alapon 50-70%-ban világospiros fedőszínnel borított, köze-
pesen molyhos. Húsa intenzív sárga, a mag körül piros, kemény állományú, mag-
vaváló, aromás, jóízű. Magja közepes méretű, gömbölyű. Az áruvá készítés mű
veleteit és a szállítást jól tűri, hosszú ideig tárolható.
Hajtásrendszer. Fája középerős növekedésű. Hidegigénye közepes (850 óra).
Levélmirigyei vese alakúak. Virágai rózsa alakúak, középkorán nyílnak.
Termőképesség. Termőképessége nagy. Magas terméskötődés jellemzi.
A lisztharmatra közepesen fogékony.
Külföldön elterjedt, hazánkban is figyelemreméltó fajta.
Jerseyland
Származás és elterjedés. M. A. Blake állította elő New Brunswickban a 'J. H.

Hale' szabadmegporzású magonea x (' Slappey' x 'Admiral De wey') keresztezé-
séveL A kereskedelmi forgalomba 1946-ban vezették be.
Idény és típus. Érése a 'Redhaven' -nél 3 nappal korábbi.
Gyümölcs és áruérték. Közepes vagy nagy méretű, átlagosan 150 g tömegű.
Alakja kissé megnyúlt, aszimmetrikus, kiemelkedő bibepontja jellemző. Közepesen
molyhos felületét a zöldessárga-szalmasárga alapon 60-80%-ban élénkpiros fedő
szín takarja. Húsának színe narancssárga, állománya közepesen kemény, illatos. Íze
nem jellegzetes, közepes. Magja nagy, gömbölyű, a hústól csak félig válik el.
Termőképesség. A téli lehűléseket jól tűri, rendszeresen és bőven terem.
Gyümölcse a szállítást jól bírja, de kevésbé tetszetős árut ad.
Mayerest
Származás és elterjedés. N. Y. Minami állította elő a kaliforniai (USA) Fresno-ban a

'Springcrest' rügymutációjaként. 1977-től kezdve teljed a kereskedelmi forgalomban.
Idény és típus. 5-7 nappal a 'Springcrest' és 29 nappal a 'Redhaven' előtt érik.
Gyümölcs és áruért ék. Gyümölcse közepes vagy kicsi, kisebb a' Springcrest' -nél,
enyhén lapított gömb alakú. Bibepontja bemélyedt. Felülete kissé molyhos, sárga
alapszínű, intenzív piros fedőszíne márványozottan és csíkozottan 80-100%-ban
borítja a gyümölcsöt. Húsa sárga, néha a csúcsnál piros elszíneződés látható, szilárd,
leves, félig magvaváló húsállománnyal, jó ízzel. Magja közepesen kicsi, gömbölyű.
Hajtásrendszer. Fája középerős vagy erős növekedésű. Hidegigénye közepes.
Levélmirigyei kerülékesek. Virágai rózsa alakúak, korán nyílnak.
177
Hazánkban még nem rendelkezünk termesztési tapasztalatokkal. Telepítéséf csak
a védettebb termesztőhelyeken tartjuk biztonságosnak. Érési idejében a legjobb
áruértékű, jól szállítható, közepes-jó termóK.épességűfajtának tartják.
Padana
Származás és elterjedés. C. Fidegbelli és G. Della Strada állította elő Rómában
a 'Fayette' és a 'Fairtime' fajták keresztezéséveL 1987 óta terjed a termesztésben.
Idény és típus. Érése 40 nappal követi a 'Redhaven'-t.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse nagy vagy nagyon nagy, gömb alakú. Felüle-
te sárga, 40-60%-ban pirossal bemosott és márványozott, gyengén molyhos. Húsa
sárga, a mag körül piros, kemény, lédús, magvaváló, jó ízű. Magja középnagy. Jól
tűri az áruvá készítést és a szállítást.
Hajtásrendszer. Fája erős növekedésű, feltörő koronát nevel. Levélmirigyei
vese alakúak. Virágai rózsa alakúak, középidőben nyílnak.
Termőképesség. Nagy, fagytűrése közepes.
Az érési időszak meghosszabbítására alkalmas fajta.
Redhav en
Származás és elterjedés. S. Johnston a 'Halehaven' és 'Kalhaven' keresztezésé-
vel South Havenben (Michigan, USA) állította elő. 1940-től kezdődően a világ
valamennyi őszibarack-termesztő országában elterjedt.
Idény és típus. Július végén-augusztus elején érik.
Gyümölcs és áruérték. Közepes vagy nagy méretű, 140 g tömegű. Oldalról
lapított, kissé aszimmetrikus gömb alakú. Közepes molyhosság jellemzi. Alapszí-
ne sárga, a felület 60-70%-án csíkozott, bemosott, sötétvörös fedőszín alakul ki.
Húsa élénksárga, a mag körül vörös, közepesen szilárd, magva váló. Az áruvá ké-
szítést jól tűri. Magja közepes, kissé megnyúlt.
Termőképesség. Rendszeres és bő terméshozás, jó alkalmazkodóképesség jel-
lemzi. A téli lehűlésekkel szemben ellenálló.
Érési idejében ma is a legjobb tulajdonságokkal rendelkezőfajta.
Springerest
Származás és elterjedés. V. E. Prince Fort Valleyban (Georgia, USA) az FV 89-
14 = ('Fireglow' x 'Hiley') x 'Fireglow' és a' Springtime' keresztezésével állítot-
ta elő. Kereskedelmi forgalomba 1969-ben került.
Idény és típus. Érése 24 nappal előzi a 'Redhaven' fajtáét
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse kicsi-közepes méretű, átlagos tömege 100 g.
Enyhén lapított gömb alakú, bibepontja bemélyedt. Felülete gyengén molyhos,
sárga alapszínét 70-90%-ban sötétpiros, márványozott vagy csíkozott fedőszín
178
takarja. Húsa sárga, a csúcsnál pirosan erezett. Húsállománya szilárd, kiváló sa-
vas, zamatos ízzel rendelkezik. Éretten félig magvaváló. Magja közepesen kicsi
(4,5 g), gömb alakú.
Termőképesség. Fája erős növekedésű. Hidegigénye közepes (700 óra). Levél-
mirigyei kerülékesek Virága rózsa alakú, korán virágzik.
Érési idejében a legjobb gyümölcsminőséggel rendelkező fajta, az áru vá készítést
jól tűri. Termőképessége közepes vagy jó. Terméshozása gyakran a téli és tavaszi
fagyok miatt alacsony.
Fája a baktériumos rákosadásra és a leukosztómás ágelhalásra nagyon, a liszt-
harmatra közepesen fogékony. A sarka vírussal való fertőzöttség e a termés mennyi-
ségének és minőségénekjelentős csökkenését illetve romlását okozza. Telepítéséf a
kevésbé fagyveszélyes területekre javaso/j uk.
Suneres t
Származás és elterjedés. J. H. Weinberger a kaliforniai Fresno-ban (USA) az
'Alamar' és 'Gold Dust' keresztezéséből nyerte. 1959-től kezdve terjed.
Idény és típus. Érése 18 nappal késóobi, mint a 'Redhaven'-é.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse 130 g tömegű, lapított gömb alakú, csúcsa
kissé besüllyedt. Felülete gyengén szőrözött, sárga alapszínét 60-80%-ban
bordópiros bemosott fedőszín borítja. Húsa sárga, a mag körül pirosra színeződik,
szilárd állományú, harmonikus jó ízű. Az áru vá készítést jól tűri. Magja közepes,
gömbölyű, a hústól jól elválik. Friss fogyasztásra és befőttként is kitűnő.
Hajtásrendszer. Fája középerős növekedésű. Hidegigénye közepes. Levélmiri-
gyei vese alakúak. Virágai rózsa alakúak, korán nyílnak.
Termőképesség. Rendszeresen nagy termést hoz.
Fogékony a baktériumos rákosadásra és a leukosztómás ágelhalásra, lisztharmatra
kissé fogékony.
Kiváló termőképessége és kiváló áruértékű gyümölcsei alapján érési idejében a
legjobb fajta.
Próbatermesztésre ajánlott fajták
Calred
A 'Padana' fajtát 5 nappal követően érik ez a kaliforniai származású fajta. Gyü-
mölcsminősége nem éri el a 'Padana' fajtáét mérete kisebb, alapszíne zöldes,
fedőszíne kisebb arányú (40%). Termőképessége közepes. A későbbi érésű, jó
áruminőségű fajták honosítása a további évek feladata.
179
Royal Glory
F. Zaiger Modesto-ban, (California, USA) keresztezéssei állította elő. 1988 óta
terjed a termesztésben. Gyümölcse nagy, gömb alakú, szimmetrikus. Felülete na-
rancssárga alapon 90-1 00%-ban intenzív pirossal fedett, alig molyhos. A korai
intenzív színeződés miatt nehéz eltaláini az optimális szedési időt. Az áru vá készí-
tést és a szállítást jól tűri. Húsa narancssárga, a mag körül és a héj alatt pirosas,
nem rostos, maghoz kötött. Íze savszegény. Fája középerős növekedésű, kissé fel-
törő koronát nevel. Virágzása középidejű. Termőképessége nagy, termésbiztonsá-
ga hazánkban nem tisztázott. A 'Redhaven' -t megelőző időszakban tetszetős gyü-
mölcse miatt értékes piaci fajta lehet.
FEHÉRHÚSÚ MOLYHOS ŐSZIBARACK FAJTÁK

Champion
Származás és elterjedés. I. G. Hubbard állította elő az USA-ban, az 'Oldmixon
Free' és az 'Early York' keresztezésével a XIX. század végén.
Idény és típus. Érése a 'Redhaven' után 22 nappal.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse nagy, szabályos gömb alakú, bibepontja
kiemelkedik. Héja durván molyhos, világoszöld vagy éretten sárgásfehér alapszí-
nű, amelyet kis felületen bemosott, kárminpiros fedőszín borít. Húsa fehér, lédús,
magvaváló, kiváló ízű.
Hajtásrendszer. Fája nagyon erős növekedésű felfelé álló koronát nevel. Levél-
mirigyei kerülékesek. Virágai harang alakúak, korán nyílnak.
Termőképesség. Későn terrnőre forduló, de az országban mindenütt biztonságo-
san termeszthető, rendszeresen és bőven termő fajta. Nagyon finom ízű gyümöl-
cse friss fogyasztásra és gyümölcslé gyártására is kiválóan alkalmas.
Manon
Származás és elterjedés. P. Maynau Franciaországban keresztezéssei állította
elő. 1990 óta terjed a termesztésben.
Idény és típus. Érése 20 nappal előzi a 'Redhaven' -t.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse középnagy, gömb alakú, szimmetrikus. Ró-
zsaszínes fehér felületét 90%-ban élénkpiros fedőszín borítja, gyengén molyhos,
húsa fehér, a mag körül pirosas, közepes szilárdságú, savszegény, édes ízű, mag-
vaváló. Magja kicsi. Az áru vá készítést és a szállítást jól tűri.
Hajtásrendszer. Fája erős növekedésű, kissé feltörő koronát nevel. Virágai kö-
zépidőben nyílnak.
180
Termó'képesség. Termó'képessége jó, rendszeresen terem.
A sarka vírus fertőzés nagymértékben rontja színeződését.
Meystar
(Syn: Mireille)
Származás és elterjedés. Meynoud francia faiskolás állította elő szabadmegpor-
zású magoncként 1989 óta terjed a termesztésben.
Idény és típus. Augusztus közepén a 'Champion' előtt 3-5 nappal érik.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse nagy (140 g), gömb alakú, szimmetrikus.
Rózsaszínes fehér alapon 60-70%-ban sötétpiros fedőszín borítja. Felülete eny-
hén molyhos. Húsa jó konzisztenciájú, az áru vá készítést túri. Íze jó, kissé savsze-
gén y. Magja a hústól elválik, kicsi-közepe s méretű.
Hajtásrendszer. Fája erős, felfelé törekvő növekedésű. Virágai harang alakúak,
későn nyílnak.
Termőképesség. Jó.
Michelini
Származás és elterjedés. Ismeretlen eredetű magonc. A. Michelini emelte ki
Borghetto Santo Stefanóban (Olaszország) 1930-ban.
Idény és típus. Érése 41 nappal a 'Redhaven' után kezdődik.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse középnagy vagy nagy, 150 g átlagtömegű.
Alakja gömbölyű, részaránytalan, csúcsa kissé bemélyedt. Héja gyengén, közepe-
sen molyhos, fehér alapszínű, csíkozott piros fedőszín a gyümölcs 70-80%-át bo-
rítja. Húsa fehér, a mag körül piros, közepes szilárdságú, magvaváló, jó ízű. A
manipulálást közepesen tűri. Magja közepes nagyságú, gömbölyű.
Hajtásrendszer. Fája középerős-erős növekedésű, koronája szétterülő. Hideg-
igénye közepes-alacson y. Levélmirigyei vese alakúak. Virágai rózsa alakúak, kö-
zépkorán nyílnak.
Termőképesség. Kissé érzékeny a téli lehűlésekre, termó'képessége közepes.
Kései érése miatt értékes fajta.
Nektár H.
Származás és elterjedés. Hom E. a kamaraerdei törzsgyümölcsösben emelte ki.
Valószínű, hogy megegyezik az amerikai 'Nectar' fajtávaL Forgalomba hozatala
1965 óta engedélyezett.
Idény és típus. Érése 5 nappal követi a 'Redhaven' -t.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse nagy, kissé lapított gömb alakú. Héja erősen
molyhos, sárgásfehér alapszínen a felület nagy részére kiterjedő sötét rózsaszín
181
fedőszín alakul ki. Húsa fehér, magva váló, kiváló, harmonikus ízű. Jól szállítható.
Hajtásrendszer. Fája erős növekedésű. Levélmirigyei vese alakúak. Virágai
harang alakúak.
Termó'képesség. Igen jónak bizonyult.
J ó fagytűrő- és alkalmazkodóképességgel rendelkezik.
Nagy termőképessége és tetszetős, méretes gyümölcse értékes fajtává teszi.
Piroska
Származás és elterjedés. Nyujtó F. és munkatársai Cegléden szelektálták ki.
1973 óta szaporításra engedélyezett.
Idény és típus. Érése 10 nappal a 'Redhaven' előtt kezdődik.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse közepes vagy kicsi, kissé lapított gömb
alakú. Felülete sárgásfehér, amelyet 50--60%-ban bemosott vagy csíkozott sötét
rózsaszín fedőszín borít. Húsa fehér, a héj alatt pirosas, közepes szilárdságú, éret-
ten magvaváló, lédús, édes fűszeres ízű. Magja kicsi.
Hajtásrendszer. Fája középerős növekedésű. Levélmirigyei vese alakúak. Virá-
ga rózsa alakú.
Termó'képesség. Jó télálló és alkalmazkodóképességgel rendelkezik, rendszere-
sen és bőven terem.
Kiváló fogyasztási minőségű, hazai ökológiai adottságokra alkalmas, kiváló ter-
mőképességű fajtaként jelentős helye van az üzemi termesztés ben.
Sp ringtime
Származás és elterjedés. H. C. Swim Ontarióban (Kalifornia, USA) a következő
kombinációból állította elő.(' Lukens Honey' x' July Elberta') x 'Robin'. 1953-tól
kezdve terjedt el a termesztésben.
Idény és típus. Érése a 'Redhaven' előtt 33 nappal kezdődik.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse kicsi, átlagosan 65 g tömegű. Alakja kissé
megnyúlt, a bibepont gyakran kiemelkedik. Felülete gyengén molyhos. Alapszíne
zöldesfehér, bemosott vagy csíkozott, kárminpiros fedőszínnel 60-80%-ban borí-
tott. Húsa fehér, a héj alatt pirosan erezett, közepesen szilárd, duránci, bőlevű,
közepes ízű. Az áruvá készítést közepesen tűri. Magja középkicsi, gömb alakú.
Hajtásrendszer. Fája erős növekedésű. Hidegigénye kicsi (650 óra). Levélmiri-
gyei kerülékesek Virágai harang alakúak, középkorán nyílnak.
Termőképesség. Jó termó'képességű.
A baktériumos rákosadásra és a leukosztómás ágelhalásra fogékony.
Korai érése és jó termó'képessége értékes fajtává teszi.
l
182
Maria Bianea
Olasz eredetű fajta. 8 nappal a 'Redhave n' után érik. Gyümölcse nagy, gömb ala-
kú. Felületekrémfehér alapon 50-70%- ban pirossal fedett, gyengén molyhos. Húsa
fehér, a mag körül piros, közepesen szilárd, lédús, kiváló ízű, magvaváló. "Magja
közepes méretű. Jól tűri az áruvá készítést és a szállítást, hosszan tárolható. Fája
erős növekedésű, szétterülő koronát nevel. Termó'képessége kiváló,
terméshozása
rendszeres. A téli lehűlésekkel szemben ellenálló.
Redhaven Bianea
A 'Redhaven' Olaszországban talált fehérhúsú mutációja. Érése 4 nappal követi a
'Redhaven' -t. Gyümölcse nagy, kissé megnyúlt, szimmetrikus. felülete krémfehér,
60-80%-ban piros fedőszínnel borított, közepesen molyhos. Eredetére a varrat
sárga színe utal. Húsa fehér, a mag körül és a héj alatt pirosra színeződik, kemény,
nem rostos, lédús, jó ízű, magvaváló. Magja közepes méretű. Az áruvá készítést
jól tűrő gyümölcsök tetszetős piaci árut adnak. Fája középerős növekedésű. Nagy
termó'képességgel és termésbiztonsággal rendelkezik, a téli lehűléseket jól tűri.
Lisztharmatra, tafrinára és rákosadásra kevésbé hajlamos.
NEKTARINOK

Andosa
(Syn.: Stark Redgold)
Származás és elterjedés. F. W. Anderson állította elő a kaliforniai Le Grandban

(USA) a 'Sun Grand' egy magoncának szabad megporzásávaL 1962-től terjedt el
a kereskedelmi forgalomban.
Idény és típus. Érése 20 nappal 'Redhave n' után következik.
Gyümölcs és áruérték Gyümölcse nagy, gömb alakú, csúcsa bemélyedt vagy
elgömbölyödött. Héja sárga alapszínű, a felület 80%-án sötétpiros, csíkozott vagy
márványozott fedőszín borítja. Húsa sárga, a mag körül és néha a héj alatt vörösen
erezett, jó konzisztenciájú, magvaváló, jó ízű. Az áruvá készítést, a szállítást és a
tárolást jól tűri. Magja közepes méretű, megnyúlt.
Hajtásrendszer. Fája középerős növekedésű. Hidegigénye közepes vagy ala-
csony. Levélmirigyei vese alakúak. Virágai rózsa alakúak, középidőben nyílnak.
!83
29. táblázat:
Nektarinak érési ideje
Caldesi 2000
Hari<o
Independance
Nectared 4
Pegaso
Flavortop
Andosa (Stark Redgold)
Fantasia
Venus
Fairlane
Snow Queen
Weinberger
Bigtop
Nectarass
Termőképesség. Érési idejében a legjobb, bőtermő, kiváló áruértékű fajta. A téli

hideget túri, a lisztharmatra kevésbé fogékony.
Caldesi 2000
Származás és elterjedés. V. ü ssani Faenza-ban (Olaszors4ág) az 'Andosa' és a
'Snow Queen' keresztezésével állította el ő . !987 óta terjed a termesztés ben.
Idény és típus. Érése 8 nappal előzi a 'Redhaven'-t.
Gyümölcs és áruérték Gyümölcse középnagy, megnyúlt, aszimmetrikus. Felü-
lete zöldesfehér alapon 90%-ban fényes pirossal fedett. Húsa, kemény, lédús, fe-
184
hér, de gyakori a piros elszíneződés. Íze jó, a fehérhúsú őszibarackokéhoz hason-
ló, félig magvaváló, magja középnagy. Jól tűri az áruvá készítést, a szállítást és a
tárolás t.
Hajtásrendszer. Fáját erős feltörő növekedés jellemzi. Levélmirigyei vese ala-
kúak. Virágai harang alakúak, középkorán nyílnak.
Tennó'képesség. TermóK:épessége nagy, terméshozása csak az optimális termónelye-
ken biztonságos. A lehűlésekkel szemben közepesen ellenálló. A tafrinás levélfodro-
sodásra érzékeny. A sarka vírus tünetei nagymértékben rontják a gyümölcsök értékét
Fairlan e
Származás, elterjedés. J. H. Weinberger a ('Le Grand' x' Sun Grand') x 'Fantasia'
keresztezésével állította elő Fresno-ban (Califomia, USA). 1973-tól terjed a ter-
mesztésben. Az egyik legelterjedtebb kései nektarin fajta.
Idény és típua. Érése 50-55 nappal követi a 'Redhaven' -t.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse közepes méretű, megnyúlt. Felülete sárga,
amelyet 20-40%-ban nem túl élénk piros fedőszín borít. Húsa sárga, a mag körül
piros, kemény, maghozkötött, jó ízű. Magja nagy méretű. Jól tűri az áruvá készí-
tést és a szállítást.
Hajtásrendszer. Fája erős növekedésű. Hidegigénye kicsi (650 óra). Levélmiri-
gyei vese alakúak. Virágai rózsa alakúak, középidőben nyílnak.
Termó'képesség. Jó a termőképessége, de a fagyérzékenys égemiatt terméshozá-
sa nem biztonságos. Kemény teleinken nem csak a virágrügyek károsodnak, de a
hajtásrügyek és a fás részek is elfagyhatnak. A moníliára és a tafrinára fogékony.
Fautasia
Származás és elterjedés. J. H. Weiuberger a 'Gold King' és a 'Red King' egyik
magoncának keresztezésével állította elő Fresno-ban (Kalifornia, USA). 1969-ben
vezették be a kereskedelmi forgalomba.
Idény és típua. Érése a 'Redhaven' -t 25 nappal követi.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse átlagosan 130 g tömegű, kerek, néha kissé
megnyúlt. Héja sárga, amelyet 80%-ban élénkpiros, bemosott vagy márványozott
fedőszín takar. Húsa narancssárga, a mag körül pirosan erezett, szilárd állományú,
magvaváló, kiváló ízű. Az áruvá készítést és a szállítást jól viseli. Magja nagy,
megnyúlt.
Hajtásrendszer. Fája erős növekedésű. Hidegigénye rövid-közepes. Levélmiri-
Termőképesség. Jó termőképességű, de a téli lehűlésekre érzékeny. Érés előtti
hullásra hajlamos. A lisztharmatra közepesen fogékony.
185
Flavortop
Származás és elterjedés. J. H. Weiuberger Fresna-ban (Kalifornia, USA) a
'Fairtime ' szabad megporzású magoncaként állította elő. 1969-től kezdve terjed.
Idény és típusa. Érése a 'Redhave n' után 16 nappal kezdődik.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcseinek átlagtömege 140 g, alakjuk gömbölyű,
csúcsa besüllyedt. Sárga alapszínén 80-90%- os arányban fénylő kárminpiros, be-
mosott fedőszín alakul ki. Húsa sárga, a mag körül kissé pirosas, kemény, magva-
váló, kiváló ízű. Az áruvá készítést és a szállítást jól tűri. Magja közepes vagy
nagyméretű, gömbölyű.
Hajtásrendszer. Fája középerős növekedésű. Hidegigénye alacsony. Levélmiri-
Termőképesség. Bőtermő, kiváló áruértékkel rendelkező fajta, de termeszthető
ségét hazánkban a téli lehűlésekkel szembeni érzékenysége korlátozza. A liszthar-
matra közepesen fogékony.
Harko
Származás és elterjedés. R. E. C. Layne állította elő a kanadai Harrowban a
'Lexington' és az N. J. N. 32 keresztezéséből. 1974-ben vezették be a termesztésbe.
Idény és típus. Érése 1-2 nappal követi a 'Redhaven' -t.
Gyümölcs és áruérték Gyümölcse középnagy, átlagos tömege ll O g, szabályos
gömb vagy kissé oldalról lapított. Sárga alapszíne igen korán színesedik. 60-80%-
ban élénkpirossal bemosott, márványozott. Húsa sárga, közepesen szilárd, éretten
magvaváló, kellemes, harmonikus ízű. Magja közepesnél kisebb.
Hajtásrendszer. Fája középerős. Virágai rózsa alakúak.
Termőképesség. Nagy termőképessége, viszonylagos téli hidegtűré
se és kiváló
fogyasztási minősége miatt termesztése indokolt.
Independence
Származás és elterjedés. J. H. Weiuberger a 'Red King' szabadmegporzású
magonca ként állította elő Fresna-b an (Kalifornia, USA). 1965 óta terjed a ter-
mesztésben.
Idény és típus. Érése 4 nappal követi a 'Redhave n' -t.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse közepes méretű, átlagosan l 00 g tömegű,
tojásdad alakú, bemélyedt varrattaL Csúcsa kissé kiáll. Felületén a sárga alapszín
90%-ban fénylő, élénk sötétpiros, bemosott fedőszínnel borított. Húsa sárga, a
mag körül vörösre színeződik, kemény, magvaváló, közepes ízű, illatos. Jól szál-
lítható és tárolható. Magja közepes méretű, megnyúlt.
Hajtásrendszer. Fája középerős növekedésű, kissé szétterülő. Hidegigénye kö-
zepes. Levélmirigyei vese alakúak. Virágai rózsa alakúak, középkorán nyílnak.
!86
TermóKépesség. Az egész világon elterjedt, érési idejében a legjobb tulajdonsá-
gokkal rendelkező fajta. A téli lehűlésekre érzékeny. Bőtermő, ritkítást igényel.
Gyümölcse érésig hull. Lisztharmatra fogékony.
Nectagrand l
Származás és elterjedés. S. Sansavini a 'Nectared 4' öntermékenyítésével állí-
totta elő Bologna-ban (Olaszország). 1983 óta terjed a termesztésben.
Idény és típus. Érése 16 nappal előzi a 'Redhaven' -t.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse közepes méretű, gömb alakú, szimmetrikus.
Sárga felületét 80%-ban sötétpiros fedőszín borítja. Húsa narancssárga, pirossal
erezett, közepes keménységű, félig magvaváló, jó ízű. Magja közepes méretű,
gömbölyű. Az áruvá készítést közepesen tűri.
Hajtásrendszer. Fája középerős növekedésű. Levélmirigyei vese alakúak. Virá-
gai rózsa alakúak, középidőben nyílnak.
Termőképesség. Nagy és rendszeres terméshozás jellemzi. Jól viseli a téli lehű
léseket A virágok termékenyülő képessége magas. A nektarinok szedési idősza
kának 1-2 napos megnyújtására illetve a 'Red June' helyettesítésére alkalmas.
Nectared 4
Származás és elterjedés. L. F. Hough és C. H. Bailey az N. J. 53939 és az N. J.
N. 14 keresztezésével állította elő. 1962 óta terjed a termesztés ben.
Idény és típus. Érése a 'Redhaven' -t 6 nappal követi.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse közepes méretű, átlagosan l 00 g tömegű,
kissé megnyúlt, csúcsa közepesen bemélyedt. Sárga alapszíne 70-80%-ban bemo-
sott bordópiros színnel fedett. Húsa aranysárga, a mag körül piros, félkemény, mag-
vaváló, jó ízű. Az áruvá készítést és szállítást közepesen tűri. Magja közepes, göm-
bölyű.
Hajtásrendszer. Fája erős növekedésű. Hidegigénye közepes. Levélmirigyei vese
alakúak. Virágai rózsa alakúak, középkorán nyílnak.
Termőképesség. Nagy termó'képessége és alkalmazkodóképességemiatt terjedt el
hazánkban. Termésritkítást igényel. A lisztharmatra és a moníliára fogékony.
Pegaso
Származás és elterjedés. C. Fidegbelli és P. Rosati a 'Nectared 6' és az
'Independence' keresztezésével állította elő Rómában. 1983-ban kezdték forgalmazni.
Hazájában viszonylag kisméretű gyümölcseimiatt nem vált jelentős fajtává.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse közepes, kissé megnyúlt, szimmetrikus. Fe-
lülete sárga, élénkpiros fedőszínnel 80-1 00%-ban borított. Húsa sárga, piros el-
színeződés nemcsak a mag körül fordul elő, kemény, magvaváló, jó ízű. Magja
közepes méretű. Jól tűri az áruvá készítést és a szállítást.
187
Hajtásrendszer. Fája erős növekedésű. Levélmirigyei vese alakúak. Virágai
rózsa alakúak, középidőben nyílnak.
Termőképesség. Nagy, termésbiztonsága kiváló. Jól tűri a téli lehűléseket Vala-
mennyi őszibarack termőhelyen javasolható a termesztése.
RedJune
Származás és elterjedés. F. W. Anderson a 'Le Grand' és a' July Elberta' keresz-
tezésének F2 nemzedékéből állította elő LeGrandban (Kalifornia, USA). 1961-től
kezdődően terjed.
Idény és típus. 14 nappal a 'Redhaven' előtt érik.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse kicsi, átlagosan 70 g tömegű, gömb alakú,
csúcsa kissé bemélyedt Sárga alapszínén 80-90%-ban fénylő kárminpiros fedő
színnel bemosott Húsa sárga, közepes szilárdságú, félig magvaváló, kellemes,
savas ízű. Az áru vá készítést jól tűri. Magja közepes méretű, gömbölyű.
Hajtásrendszer. Fája erősen növekszik, feltörő. Hidegigénye közepes- hosszú.
Levélmirigyei vese alakúak. Virágai rózsa alakúak, középidőben nyílnak.
Termőképesség. A téli fagyokkal szemben ellenálló. A liszthatmatra közepesen
fogékony. Közepes-jó termóK:épességű, ritkítást igényel.
Venus
Származás és elterjedés. A Római Gyümölcskutató Intézetben C. Fidegbelli és
G. Della Strada állította elő a 'Andosa' és a 'Flamekist' fajták keresztezéséveL
1986-tól forgalmazzák. Olaszországban elterjedt nektarin fajta.
Idény és típus. Augusztus végén - szeptember elején a 'Fantasia' fajtát egy
héttel követően érik. A hazai vizsgálatok szerint ez az érési időbeni különbség
nem minden évben áll fenn.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse nagy ( 160 g), megnyúlt, aszimmetrikus.
Sárga alapon 60-80%-ban fénylőpiros bemosott és márványozott fedőszín alakul
ki. Sárga húsa lédús, kiváló harmonikus íz jellemzi. Magva váló, nagy magja körül
intenzív vörös elszíneződés alakul ki a húsban.
Hajtásrendszer. Fája erős növekedésű, feltörő. Virágai rózsa alakú, nagyok,
rózsaszínűek, virágzása korai.
Termó'képessége. Nagy. Virágrügyei fagyérzékenye k Az őszibarack liszthar-
matra és a moníliás gyümölcsrothadásra erősen, a tafrinás levélfodrosadásra kö-
zepesen fogékony. Gyümölcsei az árú vá készítést jól tűrik, tárolásra alkalmasak.

Az eddigi hazai tapasztalatok szerint a korai nektarinak ('Mayfire', 'Maybelle',
'Armking', 'Starmay') kifejezetten fagyérzékenyek, még a kedvező termőhelye
ken is nagymértékben károsodhatnak.
!88
Armking
A korai nektarinak közül külföldön a nagy gyümölcsű, Kaliforniában előállított
'Armking' terjedt el a legnagyobb mértékben. 20 nappal a 'Redhaven' előtt érik.
Gyümölcse közepes vagy nagyméretű (120 g), kissé megnyúlt, aszimmetrikus. Héja
zöldessárga alapon 70-90%-ban nem túl fényes pirossal fedett, közepes vastagságú,
gyakran parás. Húsa (kissé zöldes) világossárga, közepes szilárdságú, maghozkötött,
közepes ízű. Magja közepes méretű, repedésre hajlamos. Az áru vá készítést közepe-
sen tűri, tárolhatósága jó. Fája erősen növekedésű. A vesszó'k teljes hosszukban igen
bőven berakódnak virágrügyekkeL Termó'képessége nagy, de ez fokozott fagyérzé-
kenységemiatt Magyarországon ritkán érvényesül. Érés előtti hullásra hajlamos.
Bigtop
Kaliforniai eredetű fajta. Érése elhúzódó, 4 nappal a 'Redhaven' előtt kezdődik.
Több tulajdonságban is eltér az eddig ismert fajtáktóL Gyümölcsei igen korán,
szinte 100%-os mértékben színeződnek. Szilárdságát sokáig megtartja a fán. Íze
savszegény, édes, de kellemes, valószínűleg a hazai fogyaszták is megkedvelik
ezt a típus t. Fája középerős növekedésű, feltörő koronát nevel. Termőképessége és
termésbiztonsága Magyarországon még nem tisztázott. Az eddigi hazai megfigye-
lések és külföldi tapasztalatok alapján valószínűleg közepes terméshozás jellemzi.
Nectaross
Olasz nemesítésű, a 'Redhaven' után 27 nappal érik. Gyümölcsei nagyok, kiegyen-
lített méretűek. Az áru vá készítést és a szállítást jól tűri. Fája közepes növekedési
erélyű, sűrű ültetvény létesítésére alkalmas. Termőképessége nagy, terméshozás át
közepes fagytűrő képessége befolyásolja. Érés előtti gyümölcshullásra hajlamos.
A tafrinára fogékony. A 'Fantasia' helyettesítésére alkalmas.
Snow Queen
Ez volt az első nagy gyümölcsű fehérhúsú nektarin, amely elterjedt a termesztésben. A
'Redhaven' előtt l Onappal érik. Méretes és igen finom gyümölcsei a piacon jól éltéke-
síthetők. Az áruvá készítést és a szállítást közepesen tűrik. Korai érése és viszonylag
nagy gyümölcsemiatt több új fajta előállításánál felhasználták. Termó'képessége köze-
pes, terméshozása fagyérzékenysége miatt csak az optimális termóbelyeken biztonsá-
gos. A sarka vírus fertőzés nagymértékben rontja a gyümölcsök tetszetősségét.
Weinberger
Olasz nemesítésű, a Szatymazi Termőtájban már elterjedt fajtának számít. Gyü-
mölcsei 6 nappal a 'Redhaven' előtt érnek, igen tetszetősek. Korábban ebben az
érési időszakban hiányzott a nektarin a piacokróL Gyümölcse közepes, megnyúlt.
Felülete sárga alapon 80-90%-ban élénkpirossal borított. Húsa sárga, kemény, fé-
189
Iig magvaváló, jó ízű. Fája erős növekedésű. Termó1<épessége nagy, fagyérzékeny-
sége miatt terméshozása változó. A tafrinára fogékony.
IPARI ŐSZIBARACK FAJTÁK
Babygold 5
Származás és elterjedés. A. P. I. 3520 1 és a 'J. H. Hale' x ' Goldfinch' kereszte-
zésével nyert hibrid szabad megporzású magoncaként állította elő L. F. Hough és
C. H. Bailey, New Bmnswickban (New Jersey, USA). 1961 óta tetjed a termesz-
résben .
Idény és típus. Érése 17 nappal követi a ' Redhaven ' -t.
Gyümölcs és áruért ék. Gyümölcse 140 g átlagtömegű, kissé lapított gömb alakú,
csúcsa elgömbölyödött. Héja kissé molyhos. Sárga felületen 50- 70%-ban inten-
zív piros, márványozott fedőszín alaku l ki. Húsa narancssárga, szilárd, maghoz
kötött aromás, édes, közepes ízű. Az ám vá készítést jól tű ri. Magja középnagy.
Hajtásren.dszer. Fája erős n övekedésű. Hidegigénye közepes . Levélmirigyei vese
alakúak. Virágai harang alakúak, középkorán nyílnak.
Te rmőképesség. Fagyoknak ellenáll ó, bőtermő fajta . A lisztha rmatra közepesen
fogékony. Elsősorban befőttkészírés re alkalmas.
Babygold 6
Származás és elterjedés. L. F. Hough és C. H. Bailey, New Bmn wickban (New
Jersey USA) állította elő a/(' J. H. Hale x 'B olivian King') zabad termékenyülés/
x /('J. H. Hale x 'Goldfinch ') szabad termékenyül és/ kombinációból, azaz más
szavakkal: két ismert eredetű (nagy)anyafa szabad megporzásbó l szám1azó ma-
goncpopulációiból kiemeit egy-egy egyed keresztezéséből származó hibrid. 1961-
ben kerü lt a kereskedelmi forga lomba.
30. táblázat:
Ipari őszibarackfajták érési ideje
Leadel
Babygold 5
Babygold 6
Babygold 7
190
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse átlagosan 150 g tömegű, gömb alakú, csúcsa
elgömbölyödött. Héja közepesen molyhos. Narancssárga alapon 30-50%-ban
bordópiros fedőszín alakul ki. Húsa narancssárga, szilárd, duránci, édes, illatos, jó
ízű. Jól túri az áruvá készítést. Magja középes méretű.
Hajtásrendszer. Fája középerős növekedésű. Hidegigénye közepes. Levélmiri-
gyei vese alakúak. Virágai harang alakúak, középidőben nyílnak.
Termó'képesség. A téli lehűlésekkel szemben ellenálló, alkalmazkodóképes,
rendszeresen és bőven termő fajta. Lisztharmatra kevésbé fogékony. Tetszetős és
ízletes gyümölcsei befőtt készítésén kívül friss fogyasztásra is alkalmasak.
Babygold 7
Származás és elterjedés. L. F. Hough és C. H. Bailey New Brunswickban (New
Jersey, USA) állította elő a következő kombinációból: ('Lemon Free' x P. I. 3520 l)
x ('J. H. Hal e' x 'Goldfinch') szabadtermékenyülésből származó magoncának a
keresztezéséből származik. 1961-ben vezették be a termesztésbe.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse 150 g átlagtömegű, kissé megnyúlt gömb
alakú, bibepontja kiemelkedik. Héja kissé molyhos. Narancssárga alapszí-
nén 50-70%-ban alakul ki piros, bemosott fedőszín. Húsa narancssárga, néha a
mag körül piros, szilárd, duránci, édes ízű. Magja középes méretű.
Hajtásrendszer. Fája erős növekedésű. Hidegigénye közepes. Levélmirigyei
vese alakúak. Virágai harang alakúak, középidőben nyílnak.
Termóképesség. A téli lehűlésekkel szemben ellenálló, rendszeresen, közepesen
terem. Friss fogyasztásra is alkalmas, de elsősorban a befőttkészítés kiváló alap-
anyaga.
Baladin
(Syn.: Troubador)
Származás, elterjedés. A 'Vivian' öntermékenyüléséből származik. Francia

eredetű, 197 I -ben vezették be a kereskedelmi forgalomba.
Idény és típus. Érése megelőzi kissé a 'Redhav en' -t vagy vele azonos idóoen érik.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse közepes vagy kicsi, gömbölyű. Héja sárga,
amelyet 40-70%-os arányban piros, bemosott vagy márványozott fedőszín takar.
Húsa sárga, kemény, jó ízű, duránci.
Hajtásrendszer. Fája középerős növekedésű. Virágai harang alakúak, középidő
ben nyílnak.
Termőképesség. Érési idejében nincs másik, jobb tulajdonságokkal rendelkező
ipari fajta. Bőtermő. A sarka vírus tünetei a gyümölcsön igen erősen jelentkezik.
!91
Loadel
Származás és elterjedés. H. H. Harter valószínűleg a 'Lovell' magoncalany
sarjaként találta a kaliforniai (USA) Yuba Cityben. 1950-ben került forgalomba.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse 130 g átlagtömegű, gömb alakú. Felülete
erősen molyhos, sárga, csak 5-20%-ban borítja élénkpiros, bemosott fedőszín.
Húsa sárga, kemény, maghoz kötött, édes. Magja közepes méretű, gömbölyű.
Hajtásrendszer. Fája középerős növekedésű, koronája kissé szétterülő. Hideg-
igénye közepes. Levélmirigyei kerülékesek. Virágai harang alakúak, középkorán
nyílnak.
Termőképesség. Jó termóK:épesség jellemzi, gyümölcshullás előfordul. A téli
lehűléseket jól tűri. A lisztharmatra kissé fogékony. Ipari feldolgozásra kiváló.
Sárgahúsúak
Aranycsillag
Tóth Pál állította elő Balás ty án az 'Arp Beauty' és a 'Mayflower' keresztezéséveL
A legnagyobb arányban szaporított magyar fajta volt. Gyümölcsei gyengén színe-
zettek, éretten gyorsan puhulnak és hullanak. Szaporítása e tulajdonságai miatt
csökken. A 'Redhaven' előtt 15 nappal, elhúzódva érik. Kiváló íze miatt házikertbe
javasolható. Erős növekedés ű, terebélyes fát nevel. Rendszeresen, közepesen vagy
jól terem. A téli lehűléseket jól tűri.
El berta
1870-ben Marshallville-ben (USA), valószínűleg a 'Chinese Cling' magoncaként
találták. Az egész világon elterjedt, sok őszibarack-termesztő országban, így Ma-
gyarországon is vezető fajta volt. Ma már alig szaporítják. 33 nappal a 'Redhaven'
után érik. Gyümölcsminősége a gyenge színeződés és az erős molyhosság miatr
ma már nem felel meg a piaci követelményeknek. Fája erős növekedésű. Termés-
hozása Magyarországon közepes, a téli lehűlésekre érzékeny.
J, H. Hale
Valószínűleg az 'Elberta' magoncaként keletkezett az USA-ban. Az 'Elberta' faj-
tát helyettesítette az amerikai és az európai ültetvényekben, mivel érési idejük
megegyezik, de gyümölcsei tetszetősebbek. Kevés életképes pollent termel, ezért
az 'Elberta' -val vegyesen telepítették. Ma már nem szaporítják. Fája gyenge-kö-
zepes növekedési erélyű. Termőképessée jó, de a téli lehűlésekre érzékeny.
192
Sunbeam
New Bnmswick-ból (USA) származó fajta. 1925-ben került forgalomba. Magyaror-
szágon a legelteijedtebb fajták egyike volt. Ma már csak házikertekbe telepítik tetsze-
tős magyar neve (Napsugár) és kiváló íze miatt. A 'Redhaven' előtt 2 nappal érik.
Gyümölcse éréskor hull. Vékony, sérülékeny héja és gyorsan puhuló lédús húsa miatt
rosszul szállítható. Kiváló léalapanyag. Fája középerős növekedésű. TermóK:épessége
és termésbiztonsága kiváló. Túlkötődésre hajlamos, a téli lehú1éseket jól tűri.
Fehérhúsúak
Ford
Az USA-ból származó ismeretlen eredetű fajta. Nagyobb arányban a szatymazi
termesztőtájbantelepítették Szaporítása ma már igen alacsony arányú. Kiváló íze és
ismertségemiatt házikertekbe ültetik. 1Onappal a 'Redhaven' -t követően érik. Gyü-
mölcse kevésbé jól tűri az áru vá készítést és a szállítást. Gyenge színeződése és erős
molyhossága miatt a friss piacon rosszul értékesíthető. Fája erős növekedésű. Ter-
móK:épessége és termésbiztonsága is jó. A lehűlésekkel szemben ellenálló.
Mayflower
Mivel a legkorábbi érésű fajta volt, sok őszibarack-termesztő országban elterjedt.
A korábbi érés ű (' Madeleine Pouyet') és a jobb gyümölcsminőségű ('Sp ringtime')
fajták kiszorították a termesztésbőL Gyümölcse kicsi, gömb alakú, húsa fehér,
maghoz kötött, gyenge ízű. Magházrepedésre hajlamos. Fája közepes növekedési
erélyű. TermóK:épessége gyenge vagy közepes.
193
Kajszi
"Adj oly erőt, kedvet a harcra,
mint nekem adott e barackfa,
mely maga virágzott a tájon,
mégsem külön a többi fától:
törődve a fagyos szélben

... S nem
kísértő gyilkoskarom téllel,
gyökeréig benn állt a nyárban,
virágai szép mámorában."
Somlyó György: Barackfa
A kajszi az egyik legértékesebb, legsokoldalúbban hasznosítható gyümölcsünk
A cukor- (5-30%) és savtartalom (0,3-2,6%) harmóniája intenzív aromával páro-
sul. A gyümölcsök magas rosttartalma kedvező étrendi hatású. A friss gyümöl-
csök karotin tartalma magas, az aszalt kajszi káliumban gazdag.
Génforrások
A termesztett kajszifajták többsége a Prunus armeniaca L., a közönséges kaj-
szi fajhoz tartozik. Dísznövényként ültetik és feldolgozási célra is hasznosítják
Ázsiában a japán kajszi (Prunus mume (Sieb.) Sieb et Zucc.) fajtákat. A szibériai
kajszi (Prunus sibirica L.) és a mandzsuriai kajszi (Prunus mandshurica (Ma-
xim.) Koehne) nemesítési alapanyagut szolgál a hidegtűrő fajták előállítása során.
Mind a négy faj Kína területén alakult ki. Hidegtűrésük csak rövid mélynyugalmi
időszakuk alatt érvényesül.
A közönséges kajszi változata a Prunus armeniaca var. ansu Maxim. szintén
értékes nemesítési alapanyag, mivel egyes típusai ellenállóak a Sclerotinia laxa és
a Stigmina carpophila gombákkal szemben.
A Prunus armeniaca faj terjedése és termesztése során ökológiai-földrajzi cso-
portok alakultak ki. Leegyszerűsítve megkülönböztetünk kínai, közép-ázsiai, irá-
ni-kaukázusi és európai fajtákat.
195
Terrnesztett fajtáink az európai csoporthoz tartoznak, de nemesítési szempont-
ból a többi csoport tagjai is értékesek lehetnek Európában.
A közép-ázsiai fajták nagy részére jellemző a hosszú mélynyugalmi szakasz,
széles érési időszak és a gyümölcsök magas cukortartalma.
Az iráni-kaukázusi fajták között is sok magas cukortartalmú, aszalásra alkal-
mas fajta található.
Az európai csopmtba tartozó fajtákat termesztik Amerikában, Dél-Afrikában
és Ausztráliában is.

A kajszit már 5000 évvel ezelőtt ismerték és fogyasztották Kínában. Európá-
ban 2000 éve honosodott meg (5).
Az első tudatos keresztezéseket Micsurin végezte az 1920-as években a Szov-
jetunióban.
A kajszifajták nemesítésében a következőkben felsorolt módszereket alkalmaz-
zák:
Keresztezéses nemesítés. Az utóbbi évtizedben előállított fajták több mint fele
keresztezéses megporzásból származik. A legújabban minősített magyar fajtákat
('Ceglédi arany', 'Ceglédi kedves', 'Ceglédi Piroska') is így állították elő. A
kajszifajok egymás közötti, illetve kajszi és diploid szilva valamint kajszi és őszi
barack keresztezésével jó alkalmazkodó képességű, fagytűrő, betegségellenálló
és különleges gyümölcsminőséget képviselő utódok nyerhetők. Kajszi és diploid
szilvák közötti hibridek (plumcot) már több évtizede megtalálhatók a termesztés-
ben. Az utóbbi években Kaliforniában több ültetvény létesült.
Mutációs nemesítés. A kajszinál ritkán fordul elő pozitív tulajdonsággal rendel-
kező természetes mutáció. A mesterségesen indukált mutációkból eddig egyetlen
fajta született, a 'Blenheim' korai érésű változata, az 'Early Blenheim'.
Tájszelekció és klónszelekció. A kajszi magról történő szaporodása és szaporí-
tása még ma is több kajsziterrnesztő országban jelentősbázisátadja a szelekció-
nak. Magyarországon a generatív szaporítás és a spontán rügymutációk útján faj-
takörök alakultak ki, amelyek legértékesebb, szelektál t egyedei adják a legnagyobb
arányban terrnesztett fajtáinkat
Honosítás. Mivel a kajszi alkalmazkodó képessége alacsony, a termesztésben
levő fajták zömét mindig a helyi fajták adják. Az új, jól alkalmazkodó, értékes
tulajdonságokkal rendelkező külföldi fajták közvetlenül, vagy a nemesítés útján,
hazai fajtákkal keresztezve kerülnek termesztésbe.
Biotechnológia a nemesítés szolgálatában. A mikroszaporítás, az embriókultúra
és a vírusmentesítés módszerei ismertek és a gyakorlatban használatosak. A
!96
szamakionális változatok előállítása, protoplaszt tenyészetek és protoplaszt fúzi-
ók létrehozása, haploidok indukálása még nem vált gyakorlattá (3). A molekuláris
markerek meghatározásának a hibridek korai szelekciójában lehet szerepe. A kö-
zeljövó'ben megoldhatónak tűnik biotechnológiai úton sarka vírusellenálló növé-
nyek előállítása. A vírus köpeny febérj éjét Agrobacterium turnejaci ens segítségé-
vel építik be a növény genomjába.
A nemesítő (és honosító) munkafőbb céljai:
kompakt vagy spur növekedés;
Érési időszak széthúzása;
különböző felhasználási célokra alkalmas gyümölcs;
alkalmazkodó képesség a különböző ökológiai viszonyokhoz (nyugalmi idő
szak hossza, téli és tavaszi fagytűrés);
biotikus rezisztencia vagy tolerancia (sarka vírus, Cytospora sp.).
Magyarországon kajszinemesítéssel több kutató helyen is foglalkoznak. Az
államilag elismert fajták számát tekintve mindeddig legeredményesebbnek tekint-
hető a Ceglédi Gyümölcskutató Állomás, ahol Nyujtó Ferenc és Kerek Mária
Magdolna végzett és végez szelekciós és hibridizációs munkát. Hasonló eredmé-
nyeket mutathat fel a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Genetika Tanszéke,
ahol korábban Tamássy István, manapság pedig Pedryc Andrzej nevéhez köthetők
az eredmények. Érd-Elvirán Maliga Pál szakmai örökségéből került állami elis-
merésre például az új 'Pannónia' fajta.
A kajszi adaptációs készsége kicsi. A legtöbb országban helyi fajtákat termesz-
tenek és egy-két domináns fajtára alapozódik a fajtahasználat A fejletlen orszá-
gokban (Irán, Pakisztán, Törökország) még ma is jelentős a magról történő szapo-
rítás.
Legnagyobb mennyiségben a kajszit a mérsékelt égöv me legebb éghajlatú, me-
diterrán tájain termesztik.
A 21 legjelentősebb kajszitermesztő ország közül tizenháromban az európai
csoportba tartozó fajták termesztése meghatározó (4). Néhány nagyobb alkalmaz-
kodó képességgel rendelkező fajta több országban is jelentőssé vált: 'Magyar kaj-
szi' (Közép-Kelet-Európa), 'Royal' (Kalifornia, Tunisz, Dél-Afrika, Ausztrália),
'Bulida' (Spanyolország, Tunisz, Dél-Afrika), 'Canino' (Spanyolország, Francia-
ország, Olaszország, Portugália). Az újabban terjedő fajták közül a 'Bergeron'
(francia), 'Goldrich' (USA) és 'Harcot' (kanadai) jelentősek.
Aszalvány készítésre a világos hússzínű, magas cukortartalmú fajták a legal-
kalmasabbak, míg friss fogyasztásra a nagygyümölcsű, narancssárga alapszínű és
hússzínű, élénkpiros fedőszínnel fedett, zamatos fajták kedveltek.
197
Hazánk kajszitermesztésében ma is a 'Magyar kajszi' fajtakör szerepel a leg-
nagyobb arányban (40-45%). Jelentős az "óriás" kajszik termesztése is, csökkenő
tendenciát mutat a rózsakajszik termőterülete. Az utóbbi években a hazai hibridek
mellett megjelentek a külföldi, honosított fajták is a termesztés ben.
Ökológiai igény
A kajszi fajok a 30. és az 52. északi szélességi fok között alakultak ki, aPrunus
armeniaca faj elsődleges géncentruma és a legjelentősebb termesztő országok is a
40. fok közelében találhatók. Magyarország a gazdaságos kajszitermesztés északi
határán található.
A kajszifajták többsége kicsi ökológiai alkalmazkodó képességgel rendelke-
zik. A fajták hidegigénye, hőigénye, hidegtűrése, szárazságtűrése, kórokozókkal
szembeni érzékenysége stb. gyakran egy országra vagy csak egy tájra korlátozza a
fajta gazdaságos termeszthetőségének határát.
Magyarországon elsősorban a téli lebülések okoznak nagy termésvesztesége-
ket Azok a faj ták, amelyek hosszú mélynyugalmi időszakkal rendelkeznek, illet-
ve virágszerveik a tél folyamán lassan alakulnak ki, kevésbé károsodnak a lehűlé
sektőL Ezek a fajták általában kései virágzásúak A téli lehűlésekre érzékeny kaj-
szifajták termesztése csak a környezetéből kiemelkedő kevésbé fagyveszélyes
helyeken javasolt. A téli hidegeknek ellenálló fajtáknál is terméskiesést okozhat-
nak a lehűlések az alföldi sík területeken.
A jelenlegi kajszi szartimenthen szereplő fajták virágzási idejében mindössze
4-5 napos a különbség, valamennyi fajta virágzása alatt hasonló gyakorisággal
fordul elő fagypont alatti lehűlés. A tavaszi fagyok kockázatát csak jóval késó'b-
ben virágzó fajták használatávallehetne csökkenteni.
A kajszi hő- és fényigényes növény. A korona gyenge fényellátása gyenge vi-
rágrügyképzéshez (pl. rózsa kajszik) és felkopaszodáshoz vezet.
A kajszi a hazánkban termesztett fajok közül a legszárazságtűró'bbek közé tarto-
zik. A jelenlegi gazdasági körülmény ek között öntözés nélkül is jövedelmezően ter-
meszthető, de öntözéssel jelentősen növelhető a termés mennyisége és minősége.
A kajszi a kissé meszes, levegős talajokon fejlődik a legjobban. Nem termeszt-
hető eredményesen a mész-szegény, savanyú talajokon. Érzékeny a magas talaj-
vízszintre és az újratelepítésre. Csonthéjas ültetvény után l 0-15 évig ne ültessünk
kajszit. A szárazabb, lazább talajokon a kajszi magonc, a kötöttebb, nedves talajo-
kon pedig a szilva alanyok használata indokolt.
A kajszi (és az őszibarack) kedvező körülmények között igen gyorsan növek-
szik. Egyes fajták (pl. 'Mandulakajszi') kevés oldalhajtást nevelnek (31. táblá-
zat). Így alakításuk során visszametszés is szükséges. A hajtásnövekedés leállta-
kor a vitorla elpusztul. Gyakori a második hajtásnövekedés megindulása, a
198
31. táblázat:
Kajszifajták növekedési tulajdonságai
(Szabó, 1987)
F~ta Növekedési erély Korona alakja Elágazási hajlam

Ceglédi bíborkajszi erős szélterülő erős
Pannónia gyenge szélterülő közepes

Mandulakajszi középerős feltörő gyenge
Budapest közepes kúp gyenge
"Jánosnapi hajtások" kialakulása június és július folyamán.

A 'Pannónia kajszi' koronája kicsi és szétterülő (32. ábra). A 'Mandulakajszi'
feltörő és ritka koronát nevel. Igen meredeken felfelé törnek a 'Bergeron' fa ágai.
A kajszi termőrészei az 1-2 cm-es nyársaktól a 80-100 cm-es vesszökig ter-
jednek. A termőgallyakon rövid és hosszú termővesszők is elhelyezkednek (33.
ábra). A termővesszők hossza a fa korától, kondíciójától és a metszés erősségétől
is függ. Magyarországon a termőkorú kajszifákat nem minden évben és gyengén
metszik, így a termőrészek nagyobb része nyárs (34. ábra).
A hajtások vitorlája visszaszárad, és a hajtás vegetatív rügyben zárul. A nyár-
sak oldalán általában magáno-
san helyezkednek el a virág-
és hajtásrügyek. Előfordul
( csak virágrügyet hordozó, to-
vábbnövekedésre képtelen
nyárs is. Ez gyakori az NJA l
fajtára, gallyai felkopaszod-
nak A vesszők oldalán gya-
koriak a rügycsoportok A haj-
tásrügy mellett 1-2 (3, 4) vi-
rágrügy is kialakul. A virág-
rügyek egy virágkezdeményt
tartalmaznak.
Magyarországon a nagy
méretű kajszifák rendszeres,
közepes erősségű metszésével
40-50 cm-es hajtásnövekedést
célszerű fenntartani. Így elke-
32. ábra. Kajszi növekedési habitus rülhető a hajtásnövekedés
199
a) termővessző
csökkenésével együttjáró gyü-
b) termőnyárs
mölcsminőség romlás. Egyes or-
szágokban (pl. Olaszország) a
kajszit szinte az őszibarackhoz
hasonló erősséggel metszik. Így
igen erős hajtásnövekedést érnek
el a gyümölcsméret növekedésé-
vel együtt.
Vadkajszi és myrobalan ala-
nyon erős növekedésűek a fák, hagyo-
mányos koronaformák (kombinált,
váza) kialakításához 7x4-5 méterre kell
ültetni a fákat. Háziszilva alanyon és
Brompton közbeoltással6x4 méterre is
telepíthető a kajszi.
A kajszi hajtásrügyeinek fakadása március

végén-április elején indul. A virágzás sok év át-
lagát tekintve április 5 és 1Oközött kezdődik. Az
utóbbi években azonban 1 héttel, l O nappal ko-
rábban kezdődött.
A fontosabb fenológiai folyamatok idejét a 35.
ábrán szemléltetjük. Az érési időszak a fajták
összességét átfogja. A rügydifferenciálódás őszig
folytatódik, a virágkezdemények (télen lelassul-
33. ábra: A kajszi termórészei
va) a virágzásig folyamatosan fej-

lődnek.
A hazánkban termesztett kaj-
szifajták többsége önter-
mékenyülő. Az önmeddő fajták
r'
számára az azonos vagy a
szmpszédos virágzási időcsoport l' ..
.ba tartozó fajták közül választha-
tunk. A kajszi esetében is előfor '
·r' r
l
'·l \
dul a kölcsönös meddőség.
Az óriás kajszifajták (valószí-
nűleg a közös eredet miatt) egy-
l/;·.''l
34. ábra. Kajszi termőnyársak idősebb termőfákon
200
Gyümölcsérés
- ..
······························· .................•........
-
Termésnövekedési
szakaszok
-
.................•....
Virágzás
......................•....
Lombhullás
.................•....
->
• --·
kezdete ........... ~ ................. !.... .. ......; ................ ~-... ...... ~.. .............. -~ ... . .... ;·················i····
Hajtásnövekedés
..... ............ .. ............ ... ················.i ·················!···· .........;..... ··---------~ ·················!··· ..............; .... . .... i ... -............. ~ ... .
Rügyfakadás
lll. l IV. l V. l VI. l VII. l VIli. l IX. l X. l XI.
35. ábra: A kajszi fenológiai menetei és fenofázisai

(Surányi és Molnár leírása alapján)
mást nem termékenyítik megfelelő mértékben. Az önmeddő fajták pollenadóit a

fajtaleírásban megemlítjük.
A kajszi gyümölcse valódi csonthéjas termés. A gyümölcs tulajdonságai a kaj-
szi esetében is igen változatosak (pl. fehér hússzín, szőrtelen és fénylő héj). A
korai fajták pomológiai jellemzőinek variabilitás a azonban szú'k.
A gyümölcsök csoportosíthaták méret, alak, a héj alapszíne és fedőszíne, a
hússzíne és a mag tulajdonságai (pl. édes magvú a 'Magyar kajszi') alapján. A
kajszinál előforduló, oldalnézeti
alakokat a 36. ábra szemlélteti.
G9 C1J (])
Érési szezon, felhasználási
irányok
A szaporításra engedélyezett
áru- és választékbővítő fajták érési
gömb lapított gömb elliptikus
ideje június 25-től augusztus 5-ig
(f)CIJGJ
tart. A rövidesen köztermesztésbe
kerülő hazai és honosított fajtákkal
ez az időszak mind korai mind ké-
sei irányba terjeszthető (június kö-
zepe-augusztus közepe). A leg- tojásdad háromszögletű megnyúlt
újabb külföldi fajták honosításával
36. ábra: Kajszi gyümölcsalakok
illetve a hazánkban is rendelkezés- (Guerrico és Watkins !984)
201
re álló nemesítési alapanyagok fe lhasználásával egy- két évtized múlvaj únius ele-
jétől októberig tarthat a kajsziszüret.
32. táblázat:
Kajszifajtá k érési ideje
Ceglédi óriás
Ceglédi bíborkajszi
Magyar kajszi
Pannania
Cegléd i arany
Mandulakajszi
Ceglédi kedves
Bergera n
Borsi-féle kései rózsa
Korai zamatos
Harcot
Veecot
Polona is
Suimana
Comandor
202
A július közepéig érő kajszi elsősorban friss gyümölcsként értékesüL Ezt a
magas felvásárlási árak és a fajták feldolgozásra kevésbé alkalmas volta indokol-
ja. A 'Ceglédi bíborkajszit' követően érő fajták friss fogyasztásra és feldolgozásra
is megfelelnek. A rózsakajszik és a 'Budapest' inkább ipari fajták (32. táblázat).
A következőkben a fajták leírását Harsányi és Mády nyomán (1, 3) közöljük.
HAZAI TERMESZTÉSRE JAVASOLHATÓ FAJTÁK
Bergeron
Származása és elterjedés. M. Bergeron véletlen magoncként találta 1920-ban
Franciaországban. Európa több kajszitermesztő országában terjed. Magyarorszá-
gon 1987-ben nyert állami minősítést.
Idény és típus. 12 nappal a 'Magyar kajszi' -t követően érik. Friss fogyasztásra
és feldolgozásra is alkalmas.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse valamivel kisebb (42 g) mint a 'Magyar kaj-
szi' -é, kissé megnyúlt gömb alakú. Héja narancssárga, a napos oldalon élénkpiros,
tetszetős. Húsa narancssárga, kemény, kiváló ízű.
Hajtásrendszer. Feltörő növekedésű, közepesen sűrű koronát nevel.
Termőképessége. Korán terrnőre fordul, rendszeresen és bőven terem.
Ellenállóképesség. A téli lehűléseket kiválóan tűri, sarka vírusra, moníliás haj-
táshervadásra és gnomóniás levélfoltosságra fogékony.
Kései érése, termésbiztonsága és kedvező gyümölcstulajdonságai miatt telepítésre
javasolt.
Borsi-féle kései rózsa

Származása és elterjedés. Magyarországon kialakult fajta. Aránya folyamato-
san csökken a termesztésben.
Idény és típus. A 'Magyar kajszi' -t követően 14 nappal érik. Minden célra fel-
használható, de gyümölcse kisebb áruértéket képvisel, mint a 'Bergeron'.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse kicsi (33 g), kissé megnyúlt, oldalról lapí-
tott. Héja narancssárga, kismértékben kárminpiros fedőszín borítja. Húsa sötét
narancssárga, kemény, rostos, közepes ízű.
Hajtásrendszer. Nagyméretű, közepes sűrűségű fát nevel.
Termőképesség. Kései terrnőre fordulást követően bőven terem.
Ellenállóképesség. A téli és tavaszi lehűlésekkel szemben a legellenállóbb faj-
tánk. A sarka vírus fertőzésre kifejezetten fogékony.
Klánok. A 'Rózsakajszi C. 1406' jelű változatot Nyujtó Ferenc szelektálta. Ter-
mőképessége és gyümölcsmérete is jobb az alapfajtáénáL
Az alapfajta helyett a 'Rózsakajszi C. J406' kismértékű telepítése továbbra is ja-
vasolható a kevésbé biztonságos termőhelyeken.
203
Budapest
Nagyméretű, de kevésbé tetszetős, így elsősorban befőtt-készítésre alkalmas gyü-
mölcsöket nevel. Fája gyenge növekedésű, hasadásra és rákosadásra hajlamos. A
kései fajták választékának növelése érdekében kismértékbenjavasolható a telepí-
tése.
Ceglédi arany
Származás, elterjedés. Nyujtó Ferenc és munkatársai állították elő 1968-ban a
'Ceglédi óriás' és a 'Rózsabarack C. 1668' keresztezéséveL 1984-től államilag
minősített fő árufajta.
Idénye és típus. A 'Mandulakajszi' -val egyidőben, 5-8 nappal a 'Magyar kaj-
szi' után érik. Gyümölcse friss fogyasztásra és valamennyi feldolgozási célra al-
kalmas.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse gömbölyű, közepes-nagy méretű, 44 g át-
lagtömegű. Felülete narancssárga, a napos oldalon kárminpirossal bemosott Húsa
narancssárga, szilárd, jellegzetes kajszi ízű.
Hajtásrendszer. Fája erős növekedésű, gyenge elágazási hajlamú. Virágai ké-
sőn nyílnak, jól öntermékenyülnek.
Termó'képesség. Terméshozása biztonságos és bőséges. Fagytűrése jó.
Ellenállóképesség. A sarka vírus fertőzésre közepesen fogékony.
Ceglédi kedves
Származás, elterjedés. Nyuj tó Ferenc és munkatársai a 'Ceglédi óriás' -ból állí-
tották elő I 968-ban. I 994 óta választékbővítő fajta.
Idény és típus. A 'Magyar kajszi' -t 8 nappal követően érik. Alkalmas a 'Rózsa
kajszi' -k helyettesítésére. Friss fogyasztásra és feldolgozásra is megfelelő.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse kissé megnyúlt gömb alakú, közepes-nagy
méretű, átlagos tömege 47 g. Felülete világos narancssárga, kárminpirossal bemo-
sott. Húsa világos narancssárga, szilárd.
Hajtásrendszer. Középnagy méretű, kissé lapított, sűrű koronát nevel. Önter-
mékenyülésének mértéke a nemesítő adatai szelint I 7%.
Termó'képesség. Korán tennőre fordul. Termőképessége nagy, de szakaszos ter-
méshozásra hajlamos. A téli fagyokat jól, a tavaszi fagyokat közepesen tűri.
Ellenállóképesség. Gnomoniára és moniliára közepesen fogékony, a sarka ví-
rusra kevésbé fogékony.
Ceglédi bíborkajszi
Származás, elterjedés. Nyujtó Ferenc és munkatársai 1953-ban Izsákon szelek-
tálták Az egész országban elterjedt, az ültetvények területének 6%-át adja.
204
Idény és típus. A 'Magyar kajszi' -val együtt, vagy 1-2 nappal korábban érik.
Friss fogyasztásra és befőtt készítésre is kiváló fajta.
Gyümölcs és druérték. Gyümölcse nagy, megnyúlt, oldalróllapított Narancs-
sárga alapszínén élénkpiros fedőszín alakul ki a gyümölcs 30-50%-án. Húsa na-
rancssárga, rostos, bőlevű, ízletes.
Hajtásrendszer. Erős növekedésű, nagyméretű, szétterülő koronát nevel.
Termőképesség. Korán terrnőre fordul, nagy termésekre hajlamos fajta.
Ellenállóképesség. A késő téli - kora tavaszi fagyokra a legérzékenyebb faj-
tánk. A sarka vírusra nem fogékony, rákosadásra hajlamos.
Ceglédi óriás
Származás, elterjedés. Nyujtó Ferenc és munkatársai szelektálták 1953-ban Izsá-
kan. Az "óriás" kajszik közüla legelterjedtebb. Az áruültetvények 15-20%-át adja.
Idény és típus. Július elején-közepén, a 'Magyar kajszi' előtt 3 nappal érik.
Nagy gyümölcsei elsősorban friss fogyasztásra alkalmasak.
Gyümölcs és áruérték. Mérete nagy, a hagyományos technológiával nevelve
50-70 g. Megfelelő vízellátás (öntözés), metszés (esetleg termésritkítás) esetén az
átlag tömeg a 90-120 g-ot is elérheti. Alakja megnyúlt, oldalróllapított Héja vilá-
gos narancssárga, a napos oldalon pirossal fedett. Húsa narancssárga, lédús, ízle-
tes. Magja édes.
Hajtásrendszer. Középerős növekedési erélyű. Kissé széthajló, kúp alakú, kö-
zepesen sűrű koronát nevel.
Termőképesség. Bőtermő, de megfázásra való hajlama és termékenyülési hiá-
nyosságak miatt nem rendszeres. Önmeddő, jól termékenyítik a 'Magyar kajszi'
klónok és a 'Ceglédi bíborkajszi', de ezek virágzása 1-2 nappal előbb kezdő
dik.
Ellenállóképesség. Virágrügyei a 'Magyar kajszi' -nál ellenállóbbak, a téli lehű
lésekre közepesen érzékenyek. A sarka vírusra kevésbé fogékony, az ág és faelha-
lásra hajlamos.
Igen nagyméretű, piacos gyümölcsei alapján-jól társított ültetvénybe- telepítés-
re javasolt.
Ceglédi Piroska
Származás, elterjedés. Nyujtó Ferenc és munkatársai állították elő 1968-ban a
'Magyar kajszi C. 1789' és a 'Ceglédi óriás' keresztezéséveL 1995-től államilag
minősített fő árufajta.
Idény és típus. A 'Magyar kajszi' előtt 5-7 nappal érik.
Gyümölcs és druérték. Gyümölcse gömbölyű, középnagy, átlagos tömege 52 g.
Felülete narancssárga, fénylő, 50-70%-ban kárminpirossal bemosott Húsa na-
rancssárga, szilárd. Íze teljes érésben jó. Magja kicsi, magbele édes.
205
Hajtásrendszer. Kisméretű, sűrű, szétterülő koronát nevel. Virágzása középko-
rai, elhúzódó. Önmeddő, társítani kell a következő fajtákkal: 'Ceglédi bíborkajszi',
'Magyar kajszi', 'Pannónia', 'Bergeron'.
Termőképesség. Korán terrnőre fordul és bőven terem. A hosszú vesszők is be-
rakódnak terméssel.
Ellenállóképesség. Fagyérzékenysége közepes. A sarka vírusra közepesen fo-
gékony.
Kedvező termesztési- és gyümölcstulajdonságai miatt telepítésre javasolt. Első
sorbanfrissfogyasztásra és exportra alkalmas, de iparifeldolgozásra is megfelel.
Korai piros
A szaporításra engedélyezett fajták közül jelenleg a hazai eredetű régi fajta, a 'Ko-
rai piros' a legkorábban érő. Apró, gyenge ízű, rosszul szállítható gyümölcsei mi-
att kiszorul a te1mesztésből.
Magyar kajszi
Származás, elterjedés. Valószínűleg a Kárpát-medencében kialakult ismeretlen
eredetű fajtakör. Kelet- és Közép-Európaországaiban vezető fajta. Magyarorszá-
gon aránya csökken, de még mindig a 'Magyar kajszi' fajtakör tagjait termesztjük
legnagyobb arányban.
Idény és típus. Július közepén érik. Gyümölcse minden irányú felhasználásra
alkalmas.
Gyümölcs és áruérték. Közepes méretű (45 g) gyümölcse gömbölyded, oldalról
kissé lapított. Héja narancssárga, a napos oldalon kismértékben kárminpiros fedő
színnel mosott. Húsa narancssárga, lédús, igen finom.
Hajtásrendszer. Közepes méretű koronája közepesen sűrű.
Termó'képesség. Korán terrnőre fordul, jó termőképességű.
Ellenállóképesség. A téli és tavaszi lehűlésekre érzékeny, a sarka vírus fertő
zésre és rákosadásra közepesen fogékony. A moníliás hajtáshervadásra és a
gnomóniás levélfoltosságra kevésbé fogékony.
Klánok. Csak a szelektált klónok szaporíthatók. A 'Gönci magyar kajszi' gyen-
gébb növekedésű, valamivel nagyobb gyümölcsű mint a 'Magyar kajszi'. Mind-
két klón hasonló arányban található a termesztésben.
Sokoldalúan felhasználható, kiváló íz- és aromaanyagokkal rendelkező gyümöl-
csei miatt telepítésre továbbra is javasolható.
Mandulakajszi
Származása és elterjedése. Nyujtó Ferenc és munkatársai szelektálták 1954-ben a
Duna-Tisza közén. Kismértékben valamennyi kajszitermesztő tájon elterjedt.
206
Idény és típus. 8 nappal a 'Magyar kajszi' után érik. Friss fogyasztásra és be-
főtt-készítésre is alkalmas.
Gyümölcs és áruérték. Nagy gyümölcse erősen megnyúlt, oldalról lapított, man-
dula alakú. Világos narancssárga héja a napos oldalon kismértékben pirossal fe-
dett. Húsa sárga, közepesen kemény, lédús, ízletes.
Hajtásrendszer. Közepes méretű, feltörő, ritka koronát nevel.
Termőképesség. Későn terrnőre forduló, jó termó'képességű fajta. Pollenadóval
telepítve biztonságosabban terem.
Ellenállóképesség. A téli lehűlésekre és a rákosadást előidéző kórokozókra kö-
zepesen, a sarka vírusra eléggé fogékony. A moníliás hajtáshervadásra és a
gnomóniás levélfoltosságra kifejezetten fogékony.
Különleges gyümölcsét és termőképesség ét figyelembe véve, kismértékű telepítése
javasolt.
Pannónia
Származása és elterjedése. Maliga Pál a 'Magyar kajszi' és a 'Borsi-féle kései
rózsa' keresztezésével állította elő. 1992 óta a fő árufajták között szerepe l a nem-
zeti fajtalistán.
Idény és típus. 4-7 nappal a 'Magyar kajszi' -t követően érik. Friss fogyasztásra
és feldolgozásra alkalmas.
Gyümölcs és áruérték Közepes méretű (40-45 g) gyümölcse gömbölyű, na-
rancssárga alapszínén a napos oldalon kárminpiros fedőszín alakul ki. Húsa na-
rancssárga, savasabb mint a 'Magyar kajszi', ízletes.
Hajtásrendszer. Kis méretű, szétterülő koronát nevel.
Termőképesség. Korán terrnőre fordul, rendszeresen és bőven terem.
Ellenállóképesség. A téli lehűlésekre kevésbé érzékeny, a sarka vírusra eléggé
fogékony.
Jó termésbiztonsága és sokoldalúan felhasználható gyümölcse miatt nagymértékben
szaporítjuk. Növekedési tulajdonságaifolytán intenzív ültetvény létesítésére alkalmas.
PRóBATERMESZTÉSRE AJÁNLOTT FAJTÁK
Comandor
Romániában V. Cociu, E. Bumbae és V Balan állította elő keresztezés sei. 1983-tól
terjedt el a termesztésben. 14 nappal a 'Magyar kajszi' után érik. Gyümölcse kö-
zepes méretű (50-55 g), megnyúlt gömb alakú. Zöldessárga héja a napos oldalon
pirossal pöttyözött. Húsa sárga, nem lédús. Félig magva váló. Íze jó. Friss fogyasz-
tásra és feldolgozásra is alkalmas. Fája középerős növekedésű, koronája sűrű és
széthajló. Rendszeresen és bőven terem. Virágzási ideje kései. Fagytűrése jó.
207
Harcot
Harrowban (Ontario, Kanada) Richard E. C. Layne keresztezéssei állította elő.
Néhány nappal a 'Magyar kajszi' előtt érik. Gyümölcse nagy (túlterhelve kicsi-
közepes), megnyúlt és lapított. Héja narancssárga alapon 50%-os mértékben fény-
lő pirossal fedett. Húsa élénk narancssárga, szilárd, lédús, magvaváló. Íze jó. Fája
erős növekedésű, közepesen szétterülő. Termőképessége jó. Virágai önmeddóK:. A
téli lehűléseket jól tűri. A sarka vírussal szemben toleráns. A gnomóniával szem-
ben közepesen ellenálló.
Harmat
A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen előállított fajta. A 'Korai piros' előtt
l 0-12 nappal érik. Gyümölcse közepes méretű (40 g), erősen megnyúlt, lapított.
Héja világos narancssárga, fedőszínnel kismértékben borított. Húsa világos na-
rancssárga, közepes keménységű, magvaváló. Íze jó. Nagyméretű feltörő koronát
nevel. Termőképessége jó. Virágai korán nyílnak, önmeddők.
Korai zamatos
A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Genetika Tanszékén előállított fajta. A
'Korai piros' -sal azonos idóoen, a 'Magyar kajszi' előtt l O nappal érik. Gyümöl-
cse közepes méretű (45 g), aranysárga alapszínű, fedőszín alig alakul ki. Húsa
narancssárga, szilárd, lédús, rostos, maghozkötött Íze jó. Fája nagy, feltörő, ritka
ágrendszerű. Korán terrnőre fordul, bőven terem. A téli lehűlésekkel szemben el-
lenálló. Gnomóniával szemben közepesen fogékony.
Polonais
Francia eredetű fajta. Gyümölcse közepes méretű, gömbölyű. Héja világos na-
rancssárga, kevés fedőszínnel. Húsa világos narancssárga, közepes keménységű,
lédús, jó ízű. Fája kisméretű. Korán terrnőre fordul, bőven terem. Önmeddő.
Sulmona
V. Cociu keresztezéssei állította elő Romániában. 13 nappal a 'Magyar kajszi'
után érik. Gyümölcse nagy (65 g), oldalról kissé lapított gömb alakú. Narancssár-
ga héjának felét sötétpiros fedőszín borítja. Húsa sárga, lédús. Friss fogyasztásra
és feldolgozásra is jó. Fája felfelé törő növekedésű, nagyméretű koronát nevel.
Virágai későn nyílnak. Fagytűrése közepes. Terméshozása bőséges.
208
Veecot
O. A. Bradt Vinelandban (Ontario, Kanada) szabadmegporzású magoncként állí-
totta elő. Néhány nappal a 'Magyar kajszi' után érik. Gyümölcse közepes méretű,
megnyúlt és lapított. Sötétnarancs héját mélyvörös fedőszín borítja. Húsa szilárd,
nem lédús, jó ízű. Fája erős növekedésű. Terméshozása bő és rendszeres. A téli
lehú1éseket jól tűri.
209
Szilva
"A Besztercei szilva kékje
más asztalának lesz az éke"
Áprily Lajos: A fák
A szilva a hosszú szüreti időszaknak és a kedvező gyümölcstulajdonságoknak
köszönhetően jelentős szerepet képvisel a frissen fogyasztható gyümölcsök és a
feldolgozott termékek között is. Szárazanyag- ( 12-25%) és szénhidráttartalma (l 0-
18%) magas, savtartalma (0,5-1 ,4%) közepes. A magas rost-, pektin- és borkősav
tartalom frissen és feldolgozva is kedvező étrendi hatást eredményez.
Génforrások
Az ismert szilvafajok száma 20 és 40 közötti. Keletkezési helyüket tekintve
megkülönböztetünk európai, ázsiai és amerikai szilvafajokat. Az eltérő környezeti
tényezóK: hatására az egyes szilvafajokba tartozó fajták és populációk igen válto-
zatos tulajdonságokkal rendelkeznek.
A szilvafajokat keletkezési helyük alapján európai, ázsiai és észak-amerikai cso-
portba soroljuk A világon legelterjedtebbek a házi (vagy európai) szilva (Prunus
domestica L.) fajhoz tartozó fajták E faj vadon nem fordul elő, feltehetően a kökény
(Prunus spinasa L.) és a cseresznyeszilva (Prunus cerasijem Ehrh.) kereszteződé
sével Nyugat-Ázsiában jött létre Rybin és Terpó (6, 12) megkülönbözteti a Prunus
italica (Prunus domestica x insititia) Borkh. em. Kárpáti(= dobzó szilva, ringló)
fajt, mások az ide tartozó fajtákat a Prunus domestica fajba tartozónak tekintik.
A cseresznyeszilva (Prunus cerasijem Ehrh.) Délkelet-Európában és Délnyu-
gat-Ázsiában honos. Elsősorban alanyként használatos. Gyümölcséért a volt Szav-
jetunió területein számos változatát termesztik.
A kökényszilva vagy nemes kökény (Prunus insititia L.) Kelet-Európából,
Nyugat-Ázsiából származik. Termesztése több mint 2000 évre nyúlik vissza. Gyü-
mölcséért termesztett fajtái mellett szelektált alanyok /St. Julian/ is tartoznak a
fajba.
211
A Prunus syriaca Bokh. fajhoz tartozó mirabellák termesztése kevésbé jelentős.
A mediterrán területeken igen elterjedtek a kínai vagy japán szilvák (Prunus
salicina Lindl.). A faj kínai eredetű, nemesítése során azonban több más ázsiai és
amerikai fajt is felhasználtak.
Az új nemes és alanyfajták előállításához a keresztezéses nemesítésben fel-
használják a kelet-ázsiai Prunus ussuriensis Kov. et Kost. (usszuriai szilva), a
Prunus simonii Carr. (kajsziszilva), valamint az észak-amerikaiPrunus americana
Marsh. (Amerikai szilva), Prunus nigra Alt. (Kanadai szilva), Prunus angustifolia
Marsh. (Cherokee szilva), Prunus hortulana Bailey (Hortulan szilva), Prunus
munsoniana Wight et Hedr (Munszon vagy vadlúd szilva) fajokat is.

A szilva 5000 éves kultúrnövényünk (8). A magról és sarjról történő szaporítás
a XX. századig jelentős volt. A törzses gyümölcsfajok (közöttük a szilva) keresz-
tezéses nemesítése a XVIII. század második felében kezdődött az angol Knight, a
belga van Mars és az olasz Galesio munkásságával. A későbbiekben eredményes
keresztezéseket végzett az angol Ri vers és az amerikai Burbank is (1 ).
Keresztezéses nemesítés. Az új fajták előállításában legnagyobb szerepe a faj-
ták közötti keresztezéseknek jut. A hexaploid P run us domestica fajták tulajdonsá-
gaik tekintetében nagymértékben heterozigóták, a kívánt tulajdonságokat együtte-
sen kombináló hibrid előállítása hosszú időt vesz igénybe.
A diploid szilvák öröklődése jobban tervezhető. A viszonylag kis számú ke-
resztezési kombináció miatt a termesztett fajták genetikai variabilitása csökken.
Számos japán típusú szilva fajhibridizációból származik. A fajok közötti keresz-
tezés a jövőben is jelentős lesz. Új tulajdonságokkal rendelkező gyümölcsfajták -
pl. plumcot ("kajszilva") - és több faj számára alkalmas alanyfajták várhatók a
nemzetségek közötti keresztezésekbőL
Mutációs nemesítés. A szilvafajták kb. 10%-a természetes mutáció útján kelet-
kezett- pl. 'Early Italian' az Italian ('Olasz kék') fajtából). Mesterséges besugár-
zással több szilvanemesítő is kezelte növényeit, de az így előállított növényeknek
nincs gyakorlati jentősége.
Klónszelekció. A régi szilvafajtákból több évtizedes vagy évszázados termeszté-
sük közben fajtakörök (pl. 'Besztercei szilva') keletkeztek. A vegetatív szaporítás
során létrejövő pozitív rügymutációk kiemelése jelentős lehet a termesztés számára.
Tájszelekció. A szilva generatív szaporítása a korábbi évszázadokban jó alap-
anyagat szolgáltatott a szelekciós munkának. Kedvező tulajdonságai miatt emel-
ték ki és szaporították el az 'Ageni', 'Zöld ringló' (Franciaország), 'Olasz kék'
(Olaszország), 'Sermina' (Anglia), 'Tuleu Gras' (Románia) fajtákat. Ez a nemesí-
tési módszer ma már nem jelentős.
212
Honosítás. A hazai választék bővítésének legfontosabb módja továbbra is a
honosítás lesz. A szilva a környezeti viszonyokhoz jól alkalmazkodó gyümölcs-
faj. Legeredményesebben azonban a hasonló ökológiai körülmények között előál
lított fajták honosíthatók.
A szilvanemesítés főbb céljai:

Szilvát igen különböző ökológiai körülmények között termesztenek, így országon-
ként illetve termóbelyenként eltérőek a fajtával szemben támasztott követelmények. A
legtöbb nemesítő múbelyben általános célkitűzésnek tekinthetó'k a következó'k:
- öntermékenyülés;
-korai terrnőre fordulás;
-nagy és rendszeres terméshozás;
- termóbelyhez való alkalmazkodás;
- ellenállóság a betegségekkel szemben;
-kedvező érési idő.
A gyümölccsel kapcsolatos nemesítői és fajtaminősítési követelmények:

nagy és egységes méret,
gömbölyű vagy megnyúlt és szabályos alak,
szilárd és ellenálló hús,
magvaválóság és kis mag,
magas cukortartalom és jó íz,
alkalmasság a különböző felhasználási célokra.
Az ökológiai adottságoktól és a felhasználási irányoktól függően országonként
eltérő fajtahasználat alakult ki. A mérsékelt égöv hűvösebb klímájú részein első
sorban európai szilvákat termesztenek, a mediterrán és szubtrópusi területeken a
japán típusú szilvák az uralkodók.
Az európai szilvák többségét (kivéve pl. 'Stanley', 'Bluefre') Európában állí-
tották elő. Közép-Kelet-Európa országaiban jelentős a 'Besztercei szilva'. Ter-
mesztése a szilva himlővírusra (Plum pox vírus, sarka vírus) való fogékonysága
miattaz utóbbi három évtizedben rohamosan csökkent. Az új, nagy termőképessé
gű, a sarka vírussal szemben ellenállóbb amerikai, szerb és román szilvafajták
egyre jelentősebbekké válnak.
A legelterjedtebb friss fogyasztási céllal termesztett európai szilvafajták a
'Stanley', 'Bluefre', 'President', 'Olasz kék' és néhány ringló (pl. 'Zöld ringló',
'Althann ringló'). Néhány észak-európai országban a 'Victoria' a vezető fajta.
Aszalvány előállítás céljára világszerte elsősorban az 'Ageni' fajtát és származé-
kait (kiemelt változatok és hibridek) termesztik.
213
Amirabellák termesztése csak Franciaországban jelentős.
A japán típusú szilvák közüllegnagyobb mennyiségben a 'Santa Rosa', 'Shiro',
'Methley', 'Beauty', 'Golden Japan', 'Burbank' fajtákat termesztik. Rohamosan
terjednek a többszörös fajhibridizációból származó, óriás gyümölcsű fajták.
Hazánk szilvatermesztésében még ma is meghatározó a 'Besztercei szilva'. A
házikertekben 70-80%-os arányban található, az üzemi ültetvényekben részese-
dése 40% körüli szintre csökkent. Fajtaszerkezetünk változását a szilva himlőví
rus terjedése és az új bőtermő, nagy áruértékkel rendelkező fajták megjelenése
határozta meg. A 'Stanley' a 70-es évek elejétől terjed ültetvényeinkben, jelenlegi
aránya 30%. A 80-as évek elejétől váltak kedveltté a termelők és a fogyaszták
körében is a csacsaki (C ac ak -ból Szerbiából származó) szilvák (' Cacanska lepotica',
'Cacanska rana', 'Cacanska rodna') valamint az amerikai illetve angol származá-
sú 'Bluefre' és 'President'. A hagyományos szilvafajták (' Althann ringló', 'Deb-
receni muskotály', 'Olasz kék') aránya folyamatosan csökken.
Ökológiai igény
A különböző szilvafajok ökológiai igénye eltérő. Magyarország adottságai el-
sősorban az európai fajokhoz tartozó fajták termesztéséhez megfelelőek. Ökoló-
giai igényük a következó'kben foglalhatók össze. (14)
Az évi 1800-2000 óra napsütés kielégíti a szilva közepes fényigényét A nyári
erős napsugárzás a gyümölcs felületén perzselést, a mag felmelegedése következ-
tében a mag körül barnulás t okoz. Az évi 1O OC átlaghőmérséklet meghaladja a
szilva minimális (7,5 T) igényét. Az európai szilvák hidegigénye 800-1200 óra,
mélynyugalmi állapotuk februárban szakad meg. A téli és a tavaszi fagyok csak
ritkán okoznak terméskiesést. Nagymértékűvirágrügy-vagy virágkárosodás csak
az érzékeny fajtákon és a fagyos területeken fordul elő. Az európai szilva 10-14
nappal a kajszi és az őszibarack után virágzik, így a tavaszi fagyok károsító hatá-
sát is jobban elkerüli.
A szilva vízigényes növény, évi 600 mm egyenletes eloszlású csapadék mellett
fejlődik jól. A tartós csapadékhiány különösen a kései érésű fajták és a ringlók
esetében gyümölcsméret csökkenését és minőségromlást eredményez. Az öntö-
zés különösen a nagy gyümölcsű fajtáknál kifizetődő.
A szilva kevésbé igényes a talaj minőségére. Laza és kötött, savanyú és meszes
talajon is eredményesenj ól érzi magát (pH igénye 5,5-8,5). Legsikeresebben azon-
ban a tápanyagban gazdag, mélyrétegű, humuszos vályogtalajon termeszthető.
A japán szilva hidegigénye jóval alacsonyabb (6-700 óra). A szubtrópusi terüle-
tek számára 250-400 órás hidegigényű fajtákat is előállítottak. A mélynyugalomból
már decemberben kilépő, korán virágzó japán szilvafajták virágrügyei és virágai is
gyakrabban és nagyobb arányban károsodnak a fagyoktól, mint az európai szilvafaj-
táké. Az öntözést termésmennyiség növekedéssel és minőség javulással hálálják meg.
214
A cseresznyeszilvákat korai virágzás jellemzi. Ennek ellenére a faj ellenálló a
téli és tavaszi lehűlésekkel szemben. Jól tűri a nyárimeleg időjárást is. A szelek-
tált fajtákat és típusokat nagy termó'képesség jellemzi, ezért vízigényük is nagy. A
talajjal szemben nem igényes, tűri a magas talajvizet és a magas sótartalmat.
Az európai szilvafajták igen eltérő méretű, alakú és sűrűségű koronát nevel-
nek, amely a különböző tulajdonságok kombinálódása révén alakul ki (33. táblá-
zat). A korona méretét elsősorban a növekedési erély, alakját az elágazások szög-
állása, sűrűségét az oldalelágazás képződési hajlam befolyásolja.
33. táblázat:
Szilvafajták növekedési sajátosságai
(Szabó és Dávid 1990)
Oldal- Elágazási Korona

Fajta Korona mérete elágazások hajlam nem- sűrűsége
nevelése termő korban termó'korban
Cacanska rana közé pnagy közepesen középerős közepesen

meredek
Cacanska lepotica közepes meredek gyenge ritka
Bluefre közepes lapos gyenge- ritka

középerős
Besztercei szilva nagy közepesen erős sűrű

meredek
A szilva fontosabb koronahabitusait a 37. ábrán mutatjuk be. Jellegzetesen szétte-

rülő koronája van az egész világon elterjedt, de Magyarországon már nem szapo-
rított 'Olasz kék' fajtának Fiatal korban igen erősen feltörő és kevés oldalelága-
zást nevel a 'Cacanska lepotica' fa. Sűrű a 'Besztercei szilva' koronája. Ritkának
mondható a 'Bluefre' és a 'Stanley' fája.
Az elterjedt myrobalán alany erős növekedésű fát ad, amelyen a legnagyobb
fát nevelő fajták koronájának szélessége 5-6 m. A 'Pixy' alanyon álló fák 50%-
kal kisebbek, de a hajtásnövekedést csökkentő hatás a gyümölcsméret csökkenés-
sei párosul. Ismertek törpe (l m-re növő) és csüngő szilva változatok is, de ezek
nem terjedtek el.
A szilva termőrészein (38. ábra) az 1-2 cm-es nyárstól a hosszú (80-1 00 cm)
termővesszőig terjednek. A fán lévő termőrészek aránya a fajtától, a fa korától és
215
felálló szétterülő
ritka sűrű
37. ábra: Szilvafajták növekedési típusai
a termesztéstechnológiától függ. A fiatal és a jó kondícióban tartott, erősebben

metszett fákra a hosszú termőrészek jellemzőek. A termőgallyakon rövid és hosszú
termőrészek is elhelyezkednek A szilva metszetlenül és gyenge metszést követő
en is bőven terem, a növekedés mértéke azonban csökken, és a fákon a rövid
nyársak kerülnek túlsúlyba. Kis gyümölcsű és ipari célra termesztett fajtáknál ez
is megfetelő metszési módszer. Néhány év után azonban csökken a gyümölcs mé-
rete. Nagy gyümölcsű fajtáknál fontos a rendszeres, középerős metszés.
A hajtások vitorlája a növekedés lassulása idején visszaszárad. A vesszők haj-
tásrügyben végződnek. A rövidebb termőrészek oldalán többnyire magános vi-
rágrügyek és hajtásrügyek találhatók. A középhosszú vesszőkön egy rügyalapon
egy hajtás és egy virágrügy található. Egyes fajtáknál (pl. 'Cacanska lepotica',
'Stanley') hármas vegyes rügycsoportok is gyakran előfordulnak (38. ábra). Tövi-
ses termőnyárs egyes fajtáknál (pl. 'Besztercei szilva') túlzott növekedés esetén és
saját gyökéren álló fákon fordul elő.
A japán típusú szilvafajták az európai típusokhoz viszonyítva 3-4 szeres mennyi-
ségű virágrügyet és virágot képeznek. Gyakran előfordul a bokrétás termőnyárs.
A túlterhelődés megelőzése érdekében .az őszibarackhoz hasonlóan erősen kell
216
metszeni, így sok hosszú termővesszőt ké-
peznek. A vesszó"k oldalán egy hajtásrügy
mellett 2-4 virágrügy is fejlődik.
Az európai szilvák virágrügyei 1-2 (3),
a japán típusú szilvák virágrügyei 2-4 vi-
rágkezdeményt tartalmaznak.
A szilvafajták vegetációjának tartama (a
hajtásrügyfakadástól a lombhullásig) 190
és 240 nap között változik. A fontosabb
fenológiai szakaszok átlagos idejét a 39.
ábrán szemléltetjük.
a) termőgally termőnyársak
kal és rövid termőrészekkel
b) termőgallyak termőnyár
sakkal
c) egyes fajtákra jellemző a
hármas rügycsoport
b)
38. ábra: A szilva termőrészei
A virágrügyek differenciálódása augusztus elején kezdődik és fejlődésük a vi-

rágzásig tart. Az európai szilvafajták sok év átlagában április 17-én kezdik meg
virágzás ukat. Az utóbbi évek átlagát tekintve azonban ez egy héttel korábbra tevő
dött. A fajták között 4-5 nap virágzási idő eltérés van. Ajapán típusú szilvafajták
virágzása egy héttel megelőzi az európaiakét.
A szilvafajták termékenyülési viszonyai változatosak, a teljesen önmeddőtől a
nagymértékben öntermékenyülőig minden fokozat előfordul. A szaporításra en-
gedélyezett fajták közel fele önmeddő. A 'Tu le u Gras' fajta hímsteriL Az európai
szilvafajták között ritka, a többnyire önmeddő japán típusú szilvák esetében azon-
ban gyakori a kölcsönös meddőség.
217
Gyümölcsérés
---~·-···· ···········! ·+ ················~ ·················!··... ···········+· ···········----~- ················!····
Gyümölcshullás l
Virágzás
Lombhullás
-----------------~---······ ········! ················+ ···············-~---··· ···········! ················+ ················j .................;... .
kezdete
················-~---···· ·---------=-· ··············-~---······ ····---~----
->
·········----: ················-~ ...... :... .
Hajtá&növekedés
lll. l IV. l V. l VI. l VII. l VIli. l IX. l X. l XI.
39. ábra: A szilva fenológiai menetei és fenofázisai

(Tóth és Surányi leírása alapján)
Pollenadóként azonos virágzási idejű fajtákat telepítsünk. Az önmeddő fajták

blokkja is legyen négy sornál szélesebb és lehetőleg mindkét oldalról más pollen-
adó fajta határolja. Megfelelő megoldás, ha az önmeddő fajta sorában minden 10.
fa pollenadó. Az egymás melletti sorokban 5 fával elcsúsztatva ültessük a pollen-
adót. Az európai szilvafajták részére javasolható pollenadó fajtákat a 34. táblázat-
ban foglaltuk össze.
A szilva gyümölcse valódi csonthéjas termés. A gyümölcs jellemző i fajtánként
és fajon belül is igen eltérőek.
A Prunus domestica fajba tartozó fajták többsége megnyúlt, sötétkék és erősen
hamvas gyümölcsű. A faj on belül azonban nagy a változékonyság. A gyümölcsmé-
ret az igen kicsitől (15 g) az igen nagyig (l 00 g) telj ed. A fajtajellemzésekben kicsi
(25 g alatt), középnagy (25-35 g), nagy (35-45 g) és igen nagy (45 g felett) kategó-
riákat használunk a gyümölcsméret jellemzésére. A gyümölcsalak a gömb alakútól a
megnyúhig változik (40. ábra). A héjszín kék, lila, piros, sárga és zöld is lehet. A
mag mérete a gyümölcshöz viszonyítva általában nagy, a hús lehet maghoz kötött
vagy magva váló. A hús színe a zöldessárgától az aranysárgáig terjed.
A ringlók gyümölcse többnyire gömbölyű, színük változó, húsuk éretten álta-
lában magvaváló.
A japán típusú szilvák legújabb fajtáira a lapított gömb - gömb alak, az igen
nagy gyümölcsméret, szilárd hús és alacsony kőmag arány (2-3%) jellemző. A
fajták között azonban mind a gyümölcs méretét, alakját és színeződését tekintve
az európai szilvákhoz hasonlóan nagy a változékonyság. Néhány fajta bordó hús-
színnel rendelkezik és több sárgahúsú fajtára is jellemző a héj alatti és a húsban
történő piros elszíneződés.
218
34. táblázat:
Európai szilvafajták társítása
IV
u
IV ;; IV
E o •O
c:
IV a. "'C
~ Cl o
neve "iij' c: ~
.c:
Ruth Gerstetter
r ana
Besztercei
Debreceni muskotály
President
Megjegyzések: - : önmeddő , pollenadó elengedhetetlen

(+): gyenge öntermékenyülés , pollenadó kell
(++): öntermékenyülés, de idegen pollen előnyös
+++: jó öntermékenyülés, fajtatiszta ültetvény kell !
2 19
irányok
A Magyarországon sza-
porításra engedélyezett súl-
vafajták érési szezonja csak-
nem 3 hónapot fog át, július
második dekádjától szep-
lapított gömb gömb elliptikus
tember végéig tart (35. táb-
lázat). Új fajták bevezetésé-
vel sem lehet lényegesen
bővíteni ezt a időszakot. A
kései fajták tárolásával 3-4
héttel meghosszabbodik a
fogyasztási idő. A korai éré-
sű és nagy gyümölcsű euró-
pai szilvák, a ringlókés aja-
pán típusú szilvák elsősor
ban friss gyümölcsként érté-
tojásdad szív alakú megnyúlt
kes ülnek. Feldolgozásra el-
40. ábra: Szilva gyümölcsalakok sősorban a kései érésű, ma-
gas szárazanyag tartalmú
fajták alkalmasak. Befőtt és aszalványkészítésre a 'Cacanska lepotica' is alkal-
mas. Igen jó minőségű befőtt és fagyasztott szilva a 'Besztercei szilva' és a
'Stanley' fajtákból készíthető. Tetszetős és ízletes aszalvány az 'A geni' és a
nagyméretű szilvákból ('Stanley', 'Bluefre', 'President') állítható elő. Lekvár
és pálinka készítésére szintén a magas cukortartalommal rendelkező aromás
'Besztercei' a legalkalmasabb.
EURÓPAI SZILVAFAJTÁK
A fajtaleírásokhoz, az érési idő és a fajtatársítási ábrához felhasznált forrásmun-
kák: 4, 9, 10, ll, 13,)
Hazai termesztésre ajánlott jelentősebb fajták

Ageni
Aszalvány alapanyagként meghódította az egész világot. Magyarországon sosem
játszott jelentős szerepet. Gyümölcsei szeptember elején érnek, vörösre színeződ
nek, magas cukor- és alacsony savtartalommal rendelkeznek. Tömege 26 g.
220
35, táblázat:
Európai szilvafajták érési ideje
..
"f'I'' :\{.
Hónap jún. júl. , aug · · .szept.
Fajta dekád 1 2 3
Ruth Gerstetter
Cacanska rana
Sermina
Silvia i •• ;
Cacanska lepotica
Zöld ringló
Althann ringló
Cacanska rodna
Tuleu gras
•• i
--
Stanley
i ••
Bluefre
Agen i
Besztercei szilva
President
Öntennékenyülő, virágai középidében nyílnak Bőven és rendszeresen terem. Szilva

himlővírusra nem fogékony.
Althann ringló
Származás. J . Prochazka a ' Zöld ringló' magoncai közül szelektálta a múlt szá-
zad közepén Csehországban.
Idény és tfpus. Augusztus közepén érő gyümö lcsei friss fogyasztásra kiválóak,
de befőtt ké zítésre is megfelelnek.
Gyümölcs és áruérték A 40-45 g tömegű, 39-42 mm átmérőjű nagy gyümöl-
csök kissé lapított gömb alakúak, rózsaszínes lil a fedőszínnel borítottak, erősen
hamvasak. A hús naradcssárga, magvaváló, kellemes édes-savas ízű . Forró nyá-
ron a mag körül barnul a hús. Magja közepes méretű a gyü mölcshöz viszonyítva.
Hajtásrendszer. Fája fiatalon felfelé törő, termőkorban n agyméretű , terebélyes.
Termőképesség. . Önmeddő virágai középkorán nyílnak. Korán termőre fordu l,
bőven és rendszerit,<;en tetem.
Ellenállóképesség. A teli lehűléseket virágrügyei nagyobb károsodás nélkü l át-
221
vészelik. A szilva himlő vírus tünetei a fedőszín márványozottságában jelentkez-
nek, az érett, hamvas gyümölcsön nehezen észrevehetők. A polisztigmás levélfol-
tasságra nem fogékony.
Klánok. Az alapfajtánál nagyobb termóK:épességű 'Bb. 94' jelű klónját is sza-
porítják.
Érési idejében a legjobb friss fogyasztás ú fajta, házikertbe és kisebb árugyümöl-
csösbe javasolt telepíteni.
Besztercei
(syn.: Hauszwetsche, Pozegaca stb.)
Származás és elterjedés. Valószínú1eg többszáz évvel ezelőtt a Kárpát medencében

kialakult fajtakör. Közép-Európában a legfontosabb fajta. Magyarországon az árugyü-
mölcsösökben 40%-kal, a házikertekben ennél is magasabb aránnyal szerepel.
Idény és típus. Gyümölcse a felhasználási célnak megfelelően szeptember ele-
jétől szeptember végéig szüretelhető. Kiváló íze és magas beltartalmi értékemiatt
minden célra megfelel.
Gyümölcs és áruérték. Jellegzetes, apró, megnyúlt gyümölcsöket nevel. Töme-
ge 18-22 g, átmérője 28-30 mm közötti. Héja sötétkék és hamvas. Húsa kemény,
sárga, magvaváló. Magas cukor- és savtartalma kiváló ízt biztosít.
Hajtásrendszer. Középnagy, feltörő, kúp alakú koronát nevel. Hosszú, vékony
vesszői sűrűn állnak.
Termőképesség. Későn nyíló virágai nagymértékben öntermékenyülóK:. Későn
fordul termőre. Bőtermő, de szakaszasságra hajlamos.
Ellenállóképesség. Száraz termőhelyen a termések hullása fokozódik. A téli és
tavaszi lehűléseket kiválóan túri. Sarka vírusra és polisztigmás levélfoltosságra
nagyon fogékony.
Klánok. A 'Besztercei' -nek csak a méretesebb gyümölccsel, nagyobb termóK.épes-
séggel rendelkező klónjai szaporíthaták 'Bb. 398', 'Bt. 2', 'Nm. 122', 'Nm. 150'.
A kiváló beltartalmi értékkel rendelkező gyümölcsemiatt a 'Besztercei' továbbra
is fontos fajtája marad az árugyümölcsösöknek és a házikerteknek.
Bluefre
Származás és elterjedés. P. H. Shepard állította elő a Missouri államban (USA)
lévő Mountain Grove helységben a 'Stanley' x 'President' keresztezéséből. 1947
óta terjed a szilvatermesztő országokban. Magyarországon is növekszik az aránya.
Idény és típus. Szedési érettségét néhány nappal a 'Stanley' fajtát követően,
augusztus végén, szeptember elején éri el. Elsősorban friss fogyasztásra való, de
aszalvány készítésre is alkalmas.
Gyümölcs és áruérték. Igen nagy, 45-60 g tömegű, 40-44 mm átmérőjű, kissé
megnyúlt gyümölcsei részaránytalanak Héja sötétkék, erősen hamvas. Húsa sár-
ga, lédús, közepes konzisztenciájú, éretten kellemes ízű, magvaváló.
222
Hajtásrendszer. Növekedési erélye közepes, terebélyes, ritka koronát nevel.
Koronája a 'Stanley' fajtáénál30% -kal kisebb.
Termőképesség. Középkésőn nyíló virágai öntermékenyülők, de pollenadóva l
társítva terméshozása biztonságosabb. Korán terrnőre fordul, rendszeresen és bő
ven terem.
Ellenállóképesség. Száraz körülmények között gyümölcse kisméretű és gyenge
ízű. Virágrügyei és virágai a lehűlésekre érzékenyek. A sarka vírusra kissé fogé-
kony. A gyümölcsöket a monília gyakran fertőzi. A polisztigmás levélfoltosságra
nem fogékony.
Kedvező termesztési és áruérték tulajdonságai alapján telepítésre javasolt.
Cacanska lepotica
Származás és elterjedés. 1961-ben eaeakban (Szerbia) a 'Wangenhei ms
Frühzwetsche' és a 'Besztercei' ('Pozegaca') keresztezésével állították elő. Ma-
gyarországon kb. 15 éve termesztjük
Idény és típus. Július végén-augus ztus elején a 'Stanley' előtt l hónappal érik.
Gyümölcsei elsősorban friss fogyasztásra alkalmasak, de befőtt- és aszalványké-
szítésre is megfelelnek.
Gyümölcs és áruérték. Rendszerint nagy méretű, a gyümölcsök többsége a 35-40
mm-es méretkategóriába esik, az átlagos tömeg évjárattól függően 30 és 43 g között
változik. Alakja kissé megnyúlt, lekerekített. Héja sötétkék, erősen hamvas. Húsa az
érés kezdetén kemény, zöldessárga, magvaváló, íze közepes, nem jellegzetes. Kő
mag aránya 3,5-5% közötti. A mag körül gyakori a mézgaképződés.
Hajtásrendszer. Fiatalon erőteljesen fejlődik, ritka koronát nevel, korán bera-
kóctik rövid termőrészekkeL Növekedése a nagymértékű termésberakódás miatt
hamar leállhat, és végül fája kicsi-közepes méretű marad, amely a termés alatt
szétterül. Oldalelágazás képzési hajlama gyenge.
Termőképesség. Részben öntermékenyülő, a biztonságos terméshozás érdeké-
ben pollenadóval javasolt telepíteni. Korán terrnőre fordul, bőven és rendszeresen
terem.
Ellenállóképesség. Virágrügyei a téli lehűlésekre érzékenyek. A sarka vírus tü-
netei ritkán fedezhetóK. fel a gyümölcsökön. A polisztigmás levélfoltosságra köze-
pesen fogékony.
Korán érő, tetszetős gyümölcsei és termőképességemiatt gazdaságosan termeszt-
hetőfajta.
Cacanska rana
Származás és elterjedés. 1961-ben eaeakban (Szerbia) a 'Wangenhei ms
Frühzwetsche' és a 'Besztercei' ('Pozegaca') keresztezésével állították elő. Kö-
zép-kelet Európában terjedő fajta.
223
Idény és típus. Július közepén-máso dik felében érő friss fogyasztásra alkalmas
fajta.
Gyümölcs és áruérték. Átlagosan 40-45 g tömegű, 40 mm átmérőjű, megnyúlt,
lila színű, hamvas gyümölcsöket nevel. Húsa szilárd, sárgászöld, lédús, közepes
ízű, édes. A szállítást jól tűri. Magja nagy, a gyümölcs tömegének 5,3%-át teszi ki.
A mag körül mézgakiválás fordul elő.
Hajtásrendszer. Középerős-erős növekedésű, kezdetben feltörőkoronája termő
korban piramis alakú, közepesen sűrű.
Termőképesség. Önmeddő, jól termékenyülő fajta. Középkorai terrnőre fordu-
lását követően igen bőven és rendszeresen terem.
Ellenállóképesség. Az érés kezdetétől hullásra hajlamos. Ellenállásága a téli le-
hűlésekkel szemben közepesnek mondható. A sarka vírus fertőzésre nem fogékony.
Idényében jelenleg a legjobb termőképességgel rendelkező, piacos gyümölcsű,
magas áron értékesíthető fajta. További terjedésére számíthatunk.
Cacanska rodna
Származás, elterjedés. A 'Stanley' és a 'Besztercei' ('Pozegaca') keresztezésével
állították elő 1961-ben Cacakban (Szerbia). Magyarországon 1979-től terjedő fajta:
Idény és típus. Augusztus második felében, a 'Stanley' előtt 10 nappal érik,
friss fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas.
Gyümölcs és áruérték. 25-30 g tömegű, 32 mm átmérőjű, megnyúlt. Héja éret-
ten sötétkék, hamvas. Húsa kemény, sárga, lédús, magva váló. Íze kellemes, édes.
Hajtásrendszer. Fája fiatalon erőteljesen felfelé növekszik. Termőkorban köze-
pes sűrűségű fával rendelkezik.
Termőképesség. Középidóöen nyíló virágai jól öntermékenyülőek. Korán ter-
rnőre fordul és bőven terem. Egyes években (valószínűleg a virágok hidegérzé-
kenysége miatt) terméshozása nem kielégítő.
Ellenállóképesség. A téli lehűlésekkel szemben közepesen ellenálló, a sarka vírus
fertőzésre fogékony, a polisztigmás levélfoltosságra közepesen fogékony.
Kedvezőtermesztési tulajdonságai és sokoldalúfelhasználhatósága ellenére nagy-
arányú telepítése nem indokolt, mivel a fő szilvaszezonban érik és alacsony áron
értékesíthető.
A szeptember első dekádjától hosszan elhúzódva érő gyümölcsei különleges cse-
megét szolgáltatnak. Sötétlila fedőszín, kissé megnyúlt alak és 30-35 g-os tömeg
jellemzi. Virágai középkorán nyílnak, önmeddőek. A vírusfertőzésre közepesen
fogékony.
224
President
Származás és elterjedés. T. Rivers állította elő Angliában, 1901 óta terjed, a
legtöbb szilvatermesztő országban megta1álható. Magyarországon az 1980-as évek-
től telepítik.
Idény és típus. Szedési érettségét szeptember közepén, a 'Stanley' fajta érését
10 nappal követően éri el. Elsősorban friss fogyasztásra termesztik, de aszalvány
készítésre is alkalmas.
Gyümölcs és áruérték. 45-55 g átlagtömegű gyümölcseinek átmérője 40 mm.
Alakja megnyúlt, lekerekített. Héja sötét ibolyás színű, hamvas. Húsa sárga, ke-
mény, savas, magvaváló, közepes ízű.
Hajtásrendszer. Közepes növekedési erélyű, felfelé törő koronájú.
Termőképesség. Korán nyíló, önmeddő virágainak termékenyülő képessége jó.
Korán terrnőre fordul, rendszeresen és bőven terem.
Ellenállóképesség. Száraz termóbelyen apró és ízetlen gyümölcsöket nevel. A téli
és a tavaszi lehűléseket jól tűri. A sarka vírus nem okoz jelentős kárt a gyümölcsökön.
A mom1ia fertőzésre hajlamos, a polisztigmás levélfoltosságra kevésbé fogékony.
Későn érő, jól tárolható, tetszetős gyümölcsei friss gyümölcsként jól értékesíthe-
tó'k. Telepítésre javasolt.
Ruth Gerstetter
Származás és elterjedés. A. Gerstetter állította elő Németországban a 'Czar' és
a 'Bonne de Bry' keresztezéséveL 1932 óta terjed, de nagy arányban sehol sem
termesztik.
Idény és típus. A legkorábban, július második dekádjában érő friss fogyasztásra
alkalmas szilvafajtánk.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse közepes méretű (25-35 g), kissé megnyúlt,
aszimmetrikus. Héja sötét ibolyás színeződésű, éretten szinte fekete, erősen ham-
vas. Húsa zöldessárga, közepesen szilárd, kissé zamatos, félig magvaváló.
Hajtásrendszer. Középerős-erős, feltörő növekedésű, másodnövekedésre
(J ánosnapi hajtásnövekedésre) hajlamos.
Termőképesség. Hazánkban alacsony hozamú és rendszertelenül termő fajta. A
melegebb éghajlatú országokban közepesen és rendszeresen terem.
Ellenállóképesség. Melegigényes, a téli és a tavaszi lehűlésekre érzékeny, a sar-
ka vírussal szemben ellenálló. Éréskor hullásra hajlamos.
Korai érése folytán igen magas áron értékesül. Meleg fekvésbe, pollenadókkal
megfelelően társítva érdemes telepíteni.
Sermina
Származás és elterjedés. Valószínűleg Angliában keletkezett, a XIX. században
vált ismertté. Termesztése nem jelentős, elsősorban a kelet- és észak-európai or-
szágokban található.
225
Idény és típus. Július második felében érő, friss fogyasztásra alkalmas fajta.
Gyümölcs és áruérték. Nagy (50 g), gömbölyű, liláspirosra színeződő. Húsa
lédús, kellemes ízű, magvaváló.
Hajtásrendszer. Nagyméretű, ritka, törékeny fát nevel.
Termőképesség. Önmeddő, gyengén termékenyülő fajta. Termőképessége ala-
csony.
Ellenállóképesség. A hűvösebb és csapadékosabb termőhelyeket kedveli.
Gyümölcse a korai időszakban jó minőségű, magas áron értékesíthető. Gyenge
termőképességemiatt nem javasolható nagymértékű telepítése.
Silvia
Származás és elterjedés. Az' Althann ringló' és az 'Early Rivers' keresztezésével
állította elő V. Cociu és N. Minoiu Romániában. Hazánkban még nem terjedt el.
Idény és típus. Július végén, augusztus elején érő, friss fogyasztásra alkalmas
fajta.
Gyümölcs és áruérték. Nagy vagy igen nagy (40-50, néha 70 g-os), 38-40 mm
átmérőjű, megnyúlt gyümölcsei lilásvörösre színeződnek. Húsa sárga, közepes
konzisztenciájú, magvaváló. Alacsony szénhidráttartalma és közepes savtartalma
közepes ízt ad a gyümölcsnek
Hajtásrendszer. Fája középerős-erős, kissé feltörő növekedésű.
Termőképes.s;ég. Virágai önmeddőek, termékenyülő képessége jó. Korai termő
re fordulását követően bőven és rendszeresen terem.
Ellenállóképesség. A virágrügyek ellenállóak a téli lehűlésekkel szemben. A
sarka vírusra kissé a polisztigmás levélfoltosságra nem fogékony.
A tetszetős gyümölcsök csak közepes ízzel rendelkeznek, de a korai szilvák válasz-
tékának bővítésére alkalmas fajta.
Stanley
Származás és elterjedés. Az USA-ban (Geneva) Richard Wellington állította
elő az' Ageni' és a 'Grand Duke' keresztezéséveL A világon az egyik legelterjed-
tebb fajta. Magyarországon az árugyümölcsösökben 30%-kal részesedik.
Idény és típus. Augusztus végén-szeptember elején érik. Korai színeződése mi-
att gyakran már augusztus közepén szüretelik. Minden irányú felhasználásra al-
kalmas.
Gyümölcs és áruérték. Középnagy vagy nagy méretű, megnyúlt gyümölcsei
gyakran aszimmetrikusak. Tömege 30 és 40 g közötti, átmérője átlagosan 34 mm.
Héja sötétkék, erősen hamvas. Húsa zöldessárga, kevéssé zamatos. Íze csak telje-
sen éretten jó, ilyenkor magva váló. Magja nagy.
Hajtásrendszer. Közepes méretű, szétterülő, ritka koronát képez.
Termőképesség. Öntetmékenyülő virágai későn nyílnak, terméskötődése idegen-
226
termékenyüléssei fokozható. Korán terrnőre fordul, rendszeresen és igen bőven
terem.
Ellenállóképesség. Jól alkalmazkodik a különböző ökológiai adottságokhoz. Vi-
rágrügyei a téli hidegeket jól tűrik. A sarka vírussal szemben toleráns. A csonthé-
jasok szklerotiniás betegsége a virágokat és a gyümölcsöket is nagymértékben
fertőzi. A polisztigmás levélfoltosságra kissé fogékony.
Kiváló termesztési értékkel és sokoldalúan felhasználható gyümölccsel rendelke-
ző fajta, arányát azonban a továbbiakban nem célszerű növelni.
Thleu gras
A román eredetű fajta gyümölcsei augusztus végén érnek. A közepes méretű (30
g) megnyúlt gyümölcsök sötétkékre színeződnek. Húsa zöldessárga, roppanó, lé-
dús, igen ízletes. Magas szárazanyag tartalma és aromája miatt mind friss fogyasz-
tásra, mind feldolgozásra kiváló. Fája közepes méretű, ágai könnyen törnek. Ké-
sőn nyíló virágai himsterilek. Bőtermő, de szakaszos terméshozásra igen hajla-
mos. A téli lehűlésekre nem, a sarka vírusra kissé fogékony. Nagymértékű telepí-
tése nem indokolt.
Zöld ringló
Származás és elterjedés. Többszáz éves francia eredetű fajta. Kismértékben szinte
az egész világon elterjedt.
Idény és típus. Augusztus közepén érő, elsősorban friss fogyasztásra való, de
befőtt készítésre és pálinka főzésre is alkalmas.
Gyümölcs és áruérték. Középnagy, 25-30 g-os gyümölcsei kissé lapított gömb
alakúak. Héja zöldessárga-sárga, a napos oldalon kismértékben pirosan pontozott.
Húsa zöldessárga, lédús, éretten magvaváló, íze nagyon édes, de kellemes.
Hajtásrendszer. Nagy koronájú, közepesen sűrű fát nevel.
Termőképesség. Önmeddő virágai korán nyílnak. Középkorán terrnőre forduló,
bőven, de néha szakaszosan terem.
Ellenállóképesség. A téli lehűléseket közepesen tűri. A sarka vírusra toleráns.
Édes gyümölcseit sokan kedvelik, házikerti telepítésre javasolható.
JAPÁN TÍPUSÚ SZILVÁK
A japán szilva (Prunus salicina Lindl.) faj Kínában a Jangce folyó völgyében
alakult ki, ezért kínai szilvaként és kínai-japán szilvaként is emlegetik. Japánban
2300 éves magleletek ismertek (7). Luther Burbank kaliforniai nemesítő a múlt
század végén japán szilva magvakat kapott Japánból, melyeket szelektál va több
fajtát is előállított (pl. 'Burbank', 'Santa Rosa', 'Shiro'). A későbbiekben a japán
227
szilvát más szilvafajokkal keresztezték A ma termesztett fajták többsége fajhibrid.
Így helyesebb a fajták csoportját japán típusú szilvának nevezni.
Ajapán típusú szilvákat elsősorban a mediterrán területeken (Olaszország, Spa-
nyolország, Kalifornia, Kína) termesztik. A világ szilvatermésének közel negye-
dét adják. A szubtrópusi országokban alacsony hidegigényű fajták nemesítése fo-
lyik. Ajapán típusú szilvák azonban megtalálhatók Kanadában (Ontario) és Noc-
végiában is.
Magyarországra már több mint 40 éve megérkezett az első japán típus ú szilva-
fajta ('Elephant Heart'). Azóta az ország különböző részein mintegy 30 fajtát vizs-
gáltak az OMMI, a KÉE munkatársai, valamint a magántermeló1c A tapasztalatok
szerint a japán típusú szilvák hazánkban is termeszthetők. Termésbiztonságuk, a
téli és a tavaszi fagyokkal szembeni ellenállóságuk a kajszihoz, az őszibarackhoz
hasonlítható, illetve annál valamivel jobb. Termesztésükre a kajszi számára opti-
mális, kevésbé fagyveszélyes domboldalakjavaso lhatók Az újabb fajták (pl. Black
sorozat) héja ellenálló, húsa kemény, így a gyümölcs jól szállítható és tárolható.
Nem szükséges a felhasználás, vagy a piac közelében létesíteni az ültetvényt
Ajapán típusú szilvafajták az ág- és fapusztulásra a kajszihoz hasonlóan hajlamo-
sak, néhány fajta (pl. 'Laroda') hajlamosabb. Ez a hajlam a fák korai terrnőre
fordulásából és túlzott terméshozásából is fakad.
A japán típus ú szilvafajták termesztését korai terrnőre fordulásuk, nagy termóK:é-
pességük és elsősorban nagyméretű, különleges gyümölcseik indokolja. A fák csak
intenzív művelés mellett maradnak hosszú ideig életképesek Különösen fontos az
ültetvény helyének helyes megválasztása, a jó minőségű középkötött talaj, a rend-
szeres tápanyag és vízutánpótlás, az őszibarackhoz hasonló erősségű termóK:ori met-
szés és a termésritkítás. Ilyen feltételek mellett a japán típusú szilvák gyümölcse
hazánkban is eléri a fajtajellemzésekben megadott 60-120 gramm méretet.
Az ág- és fapusztulás mértékét a kajszibarack ültetvényekben is alkalmazott
módon csökkenthetjük: a fák jó kondícióban tartása, lombhulláskori és télvégi
rezes lemosó permetezés, augusztusi zöldmetszés, sebkezelés.
Az OMMI államilag elismert és szaporításra engedélyezett fajtáinakjegyzéké-
ben jelenleg még csak két, japán típusú szilvának tekinthető fajta ('Nagrada' és
'Obilnaja') szerepel. Mindkettő fajhibrid eredetű, az egyik szülőfajtájuk cseresz-
nyeszilva. Más japán típusú szilvafajtákat mindeddig nem jelentettek be, de a ter-
mesztésben és a kutatásban kipróbálásra került több fajta. Az alábbiakban három
csoportban mutatom be a fajtakínálatot A hazai termesztésre ajánlott és a kipró-
bálásra érdemes fajták után, a harmadik csoportban röviden azokat a fajtákat jel-
lemzem, amelyek - saját vizsgálati eredményeim és a termesztők tapasztalatai
alapján -legfeljebb pollenadóként jöhetnek számításba. A hazai tapasztalatok (9,
10) és a szakirodalom (1, 2, 3, 5, 7) alapján bemutatott fajták érési idejét a 36.
táblázatban szemléltetjük.
228
36. táblázat:
Japán típusú szilvafajták érési ideje
Obilnaja
Surbank
Friar
T. C. Sun
Angeleno
Nagrada
Black Star
Black Gold
Black Diamond
La roda
Sim ka
Tracy Sun
M. N. Sun
Bella di Barbiano
229
Hazai termesztésre javasolt fajták
Angeleno
Származás. J. M. Garabedian állította elő a 'Queen Ann' szabadmegporzású
magoncaként az USA-ban.
Idény és típus. 56 nappal a 'Shiro' fajtát követően szeptember végén, október
elején érik.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse nagy (70 g), gömb alakú. Héja sötét ibolya
színű, éretten fekete. Húsa világos sárga, kemény, magvaváló. Magja kicsi. Ize
közepes. Az áru vá készítést és a szállítást jól tűri, hosszan tárolható.
Hajtásrendszer. Igen erős növekedésű, fája szétterülő.
Termőképesség. Későn fordul termőre, rendszeresen és közepesen jól terem.
Virágai önmeddőek, pollenadói: 'Black Gold', 'Black Star', 'Black Diamond',
'Friar', 'Obilnaja', 'Ozark Premier', 'Simka', 'Sorriso di Primavera'.
Ellenállóképesség. Gyümölcsei a monília fertőzésre fogékonyak.
Érési ideje és jó tárolhatóságam iatt értékes piaci fajta.
Burbank
Származás és elterjedés. Luther Burbank Japánból kapott japán szilva magvak-
ból szelektálta Kaliforniában (USA). 1887-től terjedt el a termesztésben.
Idény és típus. 11 nappal a 'Shiro' fajtát követően, augusztus elején érik.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse közepes méretű (47 g), gömb alakú, rész-
aránytalan. Héja zöldessárga alapon sötétpirosra színeződik, felületét lenticellák
fedik. Húsa sárga, kemény, lédús, félig magvaváló. Magja közepes méretű. Íze
édes, aromás.
Hajtásrendszer. Erős növekedésű, de a túlzott termésberakódás miatt növeke-
dése korán leállhat és a fa ernyőszerűen szétterül.
Termőképesség. Korán terrnőre fordul, rendszeresen és igen bőven terem. Ren-
geteg virágrügyet és virágot képez, túlkötődésre hajlamos. Virágai önmeddőek,
pollenadói: 'Elephant Heart', 'Friar', 'Laroda', 'Late Santa Rosa', 'Methley',
'Ozark Premier', 'Santa Rosa'.
Ellenállóképesség. A téli lehűléseket az átlagosnál jobban tűri. A sarka vírus
fertőzés a gyümölcsök egy részén süppedő foltokat idéz elő.
Termesztése a világon visszaszorulóban van, de Magyarországon az egyik leg-
tűrőképesebb fajta.
Friar
Származás, elterjedés. J. Weinbergera 'Gaviota' x 'Nubiana' keresztezésével
·állította elő Fresnaban (Kalifornia, USA). 1968-tól terjed a termesztésben.
Idény és típus. 30 nappal a 'Shiro' után, augusztus végén érik.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse nagy (75 g), erősen lapított, részaránytalan.
Héja világossárga, kemény, magvaváló. Magja kicsi. Íze jó. Az áruvá készítést és
a szállítást jól tűri.
230
Hajtásrendszer. Erősen felfelé törekvő a fája.
TermóK.épesség. Ajapán típusú szilvák között kései terrnőre fordulás jellemzi.
Rendszeresen és bőven terem. Ritkítani kell. Virágai önmeddőek, pollenadói:
'Laroda', 'Late Santa', 'Rosa', 'Ozark Premier', 'Santa Rosa'.
Jó termőképessége, nagyméretű és tetszetős gyümölcsei miatt hazánkban is érté-
kes fajta lehet.
Obilnaja
Származás, elterjedés. Krimben a 'Burbank' és a 'Tavricseszkaja' (cseresznye-
szilva) keresztezésével állították elő. Az OMMI nemzeti fajtajegyzékében a pró-
batermesztésre ajánlott fajták között szerepel.
Idény és típus. A 'Shiro' -val együtt, július harmadik dekádjában érik.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse közepes méretű (45 g), gömbölyű, kissé
részaránytalan. Héja sötét liláskék, hamvas. Húsa sárga, éretten pirosodik a héj
alatt, keménysége közepes, kissé lédús, félig magvaváló. Magja közepes méretű.
Íze gyenge-közepes.
Hajtásrendszer. Erős növekedésű, szétterülő fát nevel.
Termőképesség. Korán terrnőre fordul, rendszeresen és bőven terem. Túlkötő
désre hajlamos, ritkítani kell. Virágai önmeddó1<:, pollenadói: 'Purpurovaja', 'Shiro',
'Sorriso d i Primavera'.
Pollenadóként és korai érésűfriss piacifajtaként is értékes.
Shiro
Származás és elterjedés. Az első Kaliforniában előállított japán szilvafajták közé
tattozik. Luther Eurbank Japánból kapott alapanyagból (magvak) szelektálta. l 889-
től terjedt el a termesztésben.
Idény és típus. Magyarországon július 20. körül kezd érni. Elterjedtsége miatt
összehasonlító fajta.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse közepes méretű (50 g), gömb alakú, szimmet-
rikus. Héja zöldessárga. Húsa sárga, gyenge konzisztenciájú, lédús, maghozkötött
Magja közepes méretű. Íze jó.
Hajtásrendszer. Fája nagyméretű, szétte1ülő.
Termőképesség. Korán terrnőre fordul, rendszeresen és bőven terem. Igen sok
virágot hoz, túlkötődésre hajlamos, ritkítani kell. Virágai önmeddők, pollenadói:
'Angeleno', 'Burbank', 'Duarte', 'Elephant Heart', 'Methley', 'Santa Rosa',
'Sorriso d i Primavera'.
Ellenállóképesség. Téli hidegtűrése a japán típusú szilvafajták között átlagos.
Fapusztulásra (valószínűleg Cytospora cincta okozta) az átlagosnál hajlamosabb.
Kissé hajlamos az esős időszak utáni gyümölcsrepedésre.
Pollenadóként és friss piaci gyümölcsként még ma is értékes fajta.
231
Sorriso di Primavera
Származás és elterjedés. Olaszországban (Montalbano) G. Gazotti szelektálta.
Valószínűleg a 'Shiro' és egy helyi cseresznyeszilva hibridje. 1961-től kezdődően
terjedt el.
Idény és típus. A 'Shiro' előtt ll nappal, július első-második dekádjában érik.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse kicsi (30 g), kissé megnyúlt, szív alakú, aszim-
metrikus. Héja zöldessárga, túléretten rózsaszín. Húsa sárga, gyenge konziszten-
ciájú, lédús, maghozkötött Magja közepesen kicsi. Íze kellemes, üdítően savas.
Hajtásrendszer. Erős, szétterülő növekedésű.
Termóképesség. Sok virágot hoz, nagymértékben termékenyül, termó'képessé-
ge nagy. Önmeddő, pollenadói: 'Shiro', 'Santa Rosa'.
Ellenállóképesség. Magyarországon az őszibarackhoz hasonló biztonsággal ter-
meszthető. Gyümölcsei az esős időszakot követően repedésre kissé hajlamosak.
Elsősorban a korai, középkorai virágzásújapán típusú szilvafajták részére pollen-
adóként érdemes telepíteni. Korai érése miatt azonban kisméretű gyümölcsei is
értékesíthetók.
T. C. Sun
Származás, elterjedés. T. Chamberlin ismeretlen eredetű magoncként állította
elő Kaliforniában (USA). 1992 óta terjed a termesztésben.
Idény és típus. 42 nappal a 'Shiro' után, sze p tember elején érik.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse nagy (90 g), gömb alakú. Héja sárga, túl-
éretten narancs színű. Húsa sárga, kemény, közepesen lédús, félig magva váló. Magja
kicsi. Íze kiváló.
Hajtásrendszer. Középerős növekedésű fája feltörő.
Termőképesség. Korán terrnőre fordul, rendszeresen és bőven terem. Virágai
önmeddó'k, pollenadója: 'Tracy Sun'.
Ellenállóképesség. Fapusztulásra az átlagnál hajlamosabb.
Termóképessége és kiváló tulajdonságokkal rendelkező gyümölcse miatt hazánk-
ban is értékesnek tűnő fajta.
Fajtaújdonságok próbatermesztésre és fajtaértékelésre

Bella di Barbiano
Eredete ismeretlen, valószínűleg megegyezik az' Andy's Pride' fajtávaL 44 nappal
a 'Shiro' után érik. Gyümölcse nagy (80 g), kissé lapított gömb alakú, részaránytalan.
Héja sárgás alapon liiára színeződik. Húsa élénk narancssárga, kemény, közepesen
lédús, nem magvaváló. Íze közepes. Fája középerős, feltörő növekedésű. Termésho-
zása közepes. Virágai önmeddó'k, pollenadói: 'Friar', 'Ozark Premier'. A sarka ví-
rus fertőzés hatására a gyümölcsön nagy, besüppedő foltok keletkeznek.
232
Black Diamond
J. H. Weiuberger az 'Angeleno' szabadmegporzású magoncaként állította elő
Fresnoban (Kalifornia, USA). 23 nappal a 'Shiro' után érik. Gyümölcse nagy,
lapított gömb alakú. Héja piros alapon feketére színeződik. Húsa pirosas sárga,
kemény, közepesen lédús, nem magvaváló. Íze közepes. Fája középerős növeke-
désű, közepesen szétterülő. Terméshozása alacsony. Virág~i önmeddóK., pollen-
adói: 'Angeleno', 'Black Star', 'Friar', 'Laroda', 'Obilnaja', 'Ozark Premier',
'Simka', 'Sorriso di Primavera'.
Black Gold
J. H. Weiuberger az 'Angeleno' szabadmegporzású magoncaként állította elő
Fresnoban (Kalifornia, USA). 13 nappal a 'Shiro' után érik. Gyümölcse nagy (90
g), kissé lapított gömb alakú. Héja piros alapon feketére színeződik. Húsa sárga,
éretten pirosas, kemény, közepesen lédús, maghozkötött Magja kicsi. Íze köze-
pes. Esőt követően repedésre hajlamos. Fája középerős növekedésű, közepesen
szétterülő. Terméshozása gyenge-közepes. Virágai önmeddőek, pollenadói:
'Angeleno', 'Black Diamond', 'Black Star', 'Laroda', 'Ozark Premier', 'Simka'.
Black Star
Kaliforniában J. H. Weiuberger állította elő. két nappal a 'Shiro' után érik. Gyü-
mölcse nagy, gömb alakú. Héja fekete, hamvas. Húsa sárga, kemény, magvaváló.
Magja kicsi. Íze jó. Az áru vá készítést és a szállítást jól tűri. Fája középerős növe-
kedésű. Terméshozása nem rendszeres. Pollenadói: 'Angeleno', 'Black Gold',
'Black Diamond'.
Laroda
C. O. Hesse a 'Gaviota' x 'Santa Rosa' keresztezésével állította elő Davisben
(Kalifornia, USA). 23 nappal a 'Shiro' után érik. Gyümölcse nagy, gömb alakú,
részaránytalan. Héja sötét ibolya színű, éretten szinte fekete. Húsa narancssárga,
éretten pirosra színeződik, kemény, lédús, félig magvaváló. Íze jó. Fája erősen
feltörő. Terméshozása változó. Virágai önmeddóK., pollenadói: 'Friar', 'Ozark Pre-
mier', 'Sorriso di Prima vera', 'Santa Rosa'. Fája (különösen nem megfelelő ápo-
lás mellett) igen gyorsan pusztul.
M.N.Sun
Metzler Kaliforniában állította elő. A 'Shiro' után 42 nappal érik. Gyümölcse nagy
(70 g), kissé lapított gömb alakú. Héja feketére színeződik, erősen hamvas. Húsa
sárga, kemény, lédús, magvaváló. Fája gyenge növekedésű, kevés elágazást nevel.
Terméshozása bő és rendszeres. Virágai a szakirodalom szerint öntermékenyülőek.
233
Nagrada
Néhány nappal a 'Shiro' előtt érő fajhibrid. Gyümölcse kicsi-közepe s méretű,
sárga színű, a napos oldalon pirosra színeződik. Korai és nagy terméshozása miatt
növekedése gyenge. Pollenadój a: 'Purpurovaj a'.
Az OMMI szaporításra engedélyezett fajtajegyzékében a próbatermesztésre aján-
lott fajtái között szerepel
Santa Rosa
Luther Burbank Japánból kapott japán szilva magvakból állította elő Kaliforniá-
ban. A Shiro után 5 nappal érik. Gyümölcse nagy (80 g), kissé megnyúlt,
részaránytalan. Héja pirosas-lila, gyöngyházfényű. Húsa sárga, éretten rózsaszín-
nel erezett, közepesen kemény, nem magvaváló. Íze kitűnő, enyhén muskotályos.
Fája erősen, feltörően növekszik. Terméshozása alacsony és rendszertelen. Virá-
gai részben öntermékenyülnek. Pollenadói: 'Elephant Heart', 'Methley', 'Shiro'.
Simka
L. Kazarian ismeretlen eredetű magoncként állította elő Fowlerban (Kalifornia,
USA). 33 nappal a 'Shiro' után érik. Gyümölcse igen nagy (120 g), szív alakú,
részaránytalan. Héja sötét vöröses ibolyaszínű. Húsa világos sárga, kemény, mag-
vaváló. Íze közepes. Jól tűri az áru vá készítést és szállítást, hosszan tárolható. Fája
erős növekedésű, kissé feltörő. Terméshozása közepes. Virágai önmeddők.
Tracy Sun
T. Chamberlain állította elő Kaliforniában (USA). Származása ismeretlen. 39 nap-
pal a 'Shiro' után, augusztus végén, szeptember elején érik. Gyümölcse nagy (90
g), megnyúlt, a bibepont kiemelkedik. Héja piros alapon sötét liiára szineződik.
Húsa élénksárga, kemény, lédús, maghozkötö tt Magja közepes. Íze jó. Fája kö-
zéperősen, feltörően növekszik. Termőképessége nagy, de terméshozás a változó.
Virágai önmeddők.
Magyarországon tesztelt, fő fajtaként telepítésre nem javasolt fajták
Del Rey Sun

T. Chamberlin Kaliforniában állította elő. 5 nappal a 'Shiro' után érik. Gyümölcse
közepes méretű (60-80 g), lapított gömb alakú. Héja sötét ibolya, éretten fekete.
Húsa sárga, kemény, félig magvaváló. Íze közepes. Fája erősen feltörő. Termésho-
zása alacsony. Virágainak nagy része steril (fejletlen termőjű). Pollenadói: 'Friar',
'T. C. Sun'.
234
Duarte
24 nappal érik a 'Shiro' után, érése elhúzódó. Gyümölcse közepes méretű, tojás-
dad alakú. Héja zöldes alapon sötétpirosra színeződik. Húsa sötétvörös, közepe-
sen kemény, nem magvaváló. Íze közepes. Fája erős növekedésű. Termőképessé
ge közepes, terméshozása változó. Virágai önmeddőek. A sarka vírus tünetei a
gyümölcsök egy részén süppedő foltokat okoznak.
Elephant Heart
27 nappal érik a 'Shiro' után. Valószínűleg a sarka vírus fertőzés hatására érése
egy hónapig is elhúzódik. Gyümölcse nagy, szív alakú. Héja zöldes alapon sötét-
vörösre színeződik. Húsa vörös, kemény, kissé lédús, félig magvaváló. Nagymé-
retű, szétterülő fát nevel. Termőképessége gyenge. Virágai önmeddők. Virágrü-
gyei érzékenyek a téli lehűlésekre. Ág- és faelhalásra hajlamos.
Frontier
J. H. Weiuberger a 'Mariposa' x 'Laroda' keresztezésével állította elő
Fresnaban
(Kalifornia, USA). 9 nappal a 'Shiro' után érik. Gyümölcse nagy, kiegyenlítetlen
a méretmegoszlása, megnyúlt, részaránytalan. Héja sötét ibolya színű. Húsa vö-
rös, kemény, félig magvaváló. Íze közepes. Fája erős, feltörő növekedésű. Ter-
méshozása Magyarországon rendszertelen. Fája pusztulásra hajlamosabb az átla-
gosnál.
Late Santa Rosa

A 'Santa Rosa' rügymutációjaként keletkezett. 34 nappal a 'Shiro' után érik. Gyü-
mölcse nagy (75 g), kissé megnyúlt, részaránytalan. Héja vöröses ibolya színű.
Húsa sárga, kemény, félig magvaváló. Magja közepes méretű. Íze aromás, enyhén
muskotályos. Fája erős növekedésű, fiatalon feltörő, később széthajló. TermóK.é-
pessége alacsony. Virágai részben öntermékenyülnek, pollenadói: 'Duarte',
'Elephant Heart'.
Methley
A 'Methley' a Prunus angustifolia és a Prunus cerasifera hibridjeként keletkezett.
13 nappal a 'Shiro' előtt, július első dekádjában érik. Gyümölcse kicsi (30 g), gömb
alakú. Héja bordó. Húsa bordó, gyorsan puhul, nem magvaváló, közepes ízű. Fája
igen erős növekedésű, szétterülő. Rendszeresen és bőven terem. Virágai részben
öntermékenyülnek, a biztonságos terméshozáshoz pollenadó szükséges: 'Burbank',
'Duarte', 'Elephant Heart', 'Laroda', 'Late Santa Rosa', 'Santa Rosa'. A téli lehűlé
seket jól viseli. Gyenge gyümölcsminősége miatt telepítésre nem javasolt.
235
Ozark Premier
P. H. Shepard a 'Burbank' x 'Methley' keresztezésével állította elő az USA-ban. 7
nappal a 'Shiro' után érik, hosszan elhúzódva. Gyümölcse nagy (100 g), meg~
nyúlt, kifejezetten részaránytalan. Héja zöldessárga alapon sötét vöröses ibolya
színű. Húsa világos sárga, kemény, félig magvaváló. Íze aromás, jó. Fája erős
növekedésű, feltörő. Korán terrnőre fordul, de terméshozása alacsony és rendszer-
telen. Sok steril (fejletlen termőjű) virágot képez. Pollenadó i: 'Burbank', 'Friar',
'Laroda', 'Sorriso di Primavera', 'Santa Rosa'.
CSERESZNYESZILVA
Hazánkban a cseresznyeszilva fajták illetőleg a japán típusú fajtákkal keletkezett

hibridek honosítását a Kertészeti Egyetem Genetika Tanszékén Pedryc Andrzej
végzi. Több éves tapasztalatai alapján a fajták jövőjét meghatározó, alapproblé-
mának tartja a vírusravalóerős fogékonyságot és a koraifapusztulásra való hajla-
mot. A cseresznyeszilvák legfőbb előnye az igen kiváló termőképességük és a
légyártásra való alkalmasságuk.
Purporovaja
Július közepén érik. Gyümölcse kicsi, bíborszínű, húsa maghoz kötött. Fája erős
növekedésű. Fő fajtaként nem, csak a japán típusú szilvák pollenadójaként érde-
mes telepíteni.
236
Cseresznye
"Mint szerettem a cseresznyét

Gyermekéveimben én!
Csak cseresznye kelle nékem,
Nem volt szebb szín, édesebb nem
Terme a föld kerekén."
(Petőfi Sándor: Változó ízlés)
Magyarországon külön fajként ismertetjük a cseresznyét és a meggyet. A nem-

zetközi "szakirodalomban és a FAO statisztikákban viszont a cseresznyét és a
meggyet mint rokon fajokat együtt tárgyalják, a termesztett fajokat általában együtt
"cseresznyék" -nek fordítható egyetlen szóval illetik (pl. angolul: cherries) s a két
faj közötti eltérések tárgyalásakor szavak előtti jelzővel (pl. sweet cherry, sour
cherry) különböztetik meg azokat. Irodalmi forrásmunkák szerint a cseresznye
szavunk szláv eredetű, a finnugor eredetű meggy szavunkat pedig először a törpe- -
meggy elnevezésére használták.
A cseresznye az egyik legjelentősebb nyári csemegénk. Beltartalmi értékei:
szénhidrát: 6,4; sav: 0.8 gli 00 g; energia: 255 KJ/1 00 g), korai érése és él vezeti
értéke a kedvelt gyümölcsök közé sorolja. A termés nagy részét világszerte frissen
fogyasztják Sokunk kedves gyerekkori emléke a párosával képződött primőr cse-
resznye, amely fülünkre akasztva fizimiskánkat is díszítette, mielőtt élvezettel el-
fogyasztottuk volna. Ma már nagyszemű és étvágygerjesztő cseresznyék szüre-
telhetők a kiskertekben, amelyek étkezés utáni desszertként kerülnek az asztalra.
Piacon vagy szupermarketekben egyre borsosabb árat fizetnek az igényesebb fo-
gyasztók a nagy gyümölcs ű hazai és import cseresznyéért, ami szintén a gyümölcs
kedveltségét igazolja.
Ezen kívül a cseresznye keresett tartósítóipari nyersanyag, zömmel befőttet
készítenek belőle, de számottevő a gyorsfagyasztásra és a légyártásra használt
gyümölcs mennyisége is. Az utóbbi években - a természetes színezőanyagok kö-
237
zött- nő a kereslet a festőlevő fajták iránt is. A cseresznyét előszeretettel használja az
édesipar cukrászati termékek előállítására, és a szeszipar cseresznyepálinka főzésre.
Génforrások
A legfrissebb nemzetközi források a cseresznyét és a meggye t a Rosaceae csa-
lád Prunoidae alcsaládjának Prunus nemzetségébe sorolják. A cseresznyefélék-
hez több mint 30 faj tartozik, s ezek többsége Európában és Ázsiában őshonos
(ll). Feltevések szerio t az első diploid Prunus fajok Közép-Ázsiában alakultak ki,
és a cseresznye, a meggy s a csepleszmeggy mind ennek az ősi Prunus fajnak a
leszármazottai. (43).
A kultúrfajták szülőfaja valószínűleg a madárcseresznye (Prunus avium L.). A
cseresznye általában diploid (2o= 16), bár triploid (2o= 24) és tetrapiaid (2o= 32)
formák is léteznek (ll).
Az alapfaj elsődleges géncentruma Vavilov valamint Zsukovszkij szerint az
"elő-ázsiai" (VI.) központ A másodiagos géncentrumnak tekinthető az "európai"
(IX.) központ Zsukovszkij szerint feltehetően itt keletkeztek a félkultúr- és kul-
túrfajták. A vadcseresznye alakköre igen gazdag, s botanikailag a következőkép
pen osztályozhatók: ssp. avium (sylvestris, actiana) - valódi madárcseresznye;
convar. juliana - szívcseresznyék, convar. duracina - ropogós cseresznyék. A
termesztett taxonok a vad alakoktól származnak. (41).

A cseresznye Európa őslakóinak fontos tápláléka volt. Szakirodalmi forrás-
munkák i.e. 4-5000-ből származó csonthéjmaradványokról is említést tesznek az
emberi települések környékéről. Az írásos emlékek-mint gyümölcsöt- csak i. e.
300 körül említik először, de feltehetően már elóob is fogyasztották (ll). A mag-
ról kelt egyedekből az értékesebbek kiválogatása az időszámítás kezdete előtti
időszaktól a 17. századig tartott. A legkorábbi sikereket Plinius nyolc cseresznye-
fajta leírása bizonyítja, s a késóobi szelektátó munka eredményeként keletkezett
fajták még ma is a termesztésben vannak (pl. 'Hedelfingeni óriás'). A tudatos
keresztezéses nemesítés Európán belül elsőként Franciaországban á 18. század-
ban, az USA-ban pedig a 19. században kezdődött (13).
Cseresznye nemesítéssei nagyon sok országban foglalkoznak. A közelmúltban
publikált nemesítési eredmények sikeressége alapján a nemesítő országok közül
kiemelhető az USA (12 intézet), Kanada (Summerland és Vineland), Anglia (John
Innes Institute), Olaszország (öt intézet), Németország (Jorki, Drezda-Pillnitz-i és
Max Planck Intézetek), Ukrajna és Oroszország (4 intézet) és nem utolsósorban
Magyarország. Hazánkban évtizedek óta kimagasló cseresznyenemesítő munkát
végez Brózik Sándor. Az általa előállított cseresznyefajták nemzetközileg is elis-
mertek és számos külföldi országban forgalmazás vagy kipróbálás alatt vannak.
238
A cseresznyefajták előállításában a következő módszereket alkalmazzák
Keresztezéses nemesítés. Az utóbbi évtizedekben a legeredményesebb mód-
szemek bizonyult. Így állították elő pl. Brózik Sándor irányításával a legújabb
magyar fajtákat ('Linda', 'Katalin' stb.) valamint külföldön néhány öntermékenyülő
fajtát (pl. 'Stella', 'Lapins', 'Sunburst', 'Starkrimson', 'New Star'). Az öröklődés
dominancia viszonyainak részbeni megismeréséhez hazai tanulmányok is hozzá-
járultak (17) - pl. a piros héjszín domináns, az öntermékenyülés apai, a korai ter-
méshozás és a termőképesség anyai öröklődésű, a vegetatív jellemzők minőségi
öröklődést mutattak.
Mutációs nemesítés. Egy idóoen a fajtaelőállítás legkorszerúob módszerének

tartották. Rómában például az 1967-ben indult programban 25 fajtát részesítettek
sugárkezelésben. Az eredmények között könyvelhető el, hogy az utódok között
előfordult 20-60%-kal kisebb faméret, rövidebb ízköz, s korábbi érést is. L. K.
Lewis Angliában 1954-ben besugárzással "feloldotta" a faj önmeddőségét és 17
öntermékeny vagy részben öntermékeny mutánst kapott (pl. 'Cherry Self Fertil
45'). Ugyanilyen módszerrel állították elő az ismertebb fajták gyenge növekedésű
(kompakt v. spur) klónjait (pl. 'Burlat C. l.', 'Napoleon Compact'). Később több
mutáns klónnál megfigyeltek genetikai instabilitást, ezért az utóbbi idóoen egyre
kisebb e nemesítési módszer jelentősége.
Klónszelekció. A spontán rügymutációk következtében a régóta közszaporítás-
ban levő fajták tulajdonságai megváltozhatnak, ezért nagy jelentőségű lehet a ter-
mesztés számára értékesebb klónok kiemelése. Magyarországon például a 'Ger-
mersdorfi óriás' -nak ma már csak a Bró zik Sándor és Éles Zoltán által kiemeit
klónjai szaporíthatók.
Tájszelekció. A korábbi századokban bekövetkezett természetes hibridizáció ered-
ményeként, a másodiagos géncentromok területein, még ma is akadnak értékes egye-
dek. A magyarországi régi helyi fajták közül néhány európai hírűvé vált. Például a
'Badacsonyi óriás' tájfajtát a francia fajtaszortiment egyik tagjaként termesztésre
ajánlják. Brózik Sándor munkájának eredményeként az újabb helyi és tájfajták kö-
zül a 'Solymári gömbölyű' és a 'Szomolyai fekete' váltak a legismertebbekké.
Honosítás. Hazai intézményeink közüla külföldi fajták honosítását nagyrészt a
GYDKFV Érdi és Fertődi Állomásán végezték. Jelenleg a hazai árufajta szorti-
ment jelentős hányada külföldi fajta (pl. 'Bigarreau Burlat', 'Van'), sa hazai cse-
resznye termesztés korszerű igényeknek (gyenge növekedés, öntermékenyülés)
megfelelő fajtákkal való ellátásához a jövőben is szükség lesz a honosításra.
Biotechnológia a nemesítés szolgálatában. Mind a cseresznye, mind a meggy

esetében megoldottnak tekinthető a fajták és az alanyok többségének mik-
roszaporítása. A leggyakrabban alkalmazott háromféle szerv (rügy, hajtás és gy ö-
239
kér) szövetei közüla másodiknál figyelték meg a legkisebb mértékű szomaklonális
eltérést. A hibridizációs munkában fontos előrehaladást jelentő előszelekció vég-
zéséhez számos izoenzimet azonosítottak Az Európai Közösség Génmegőrzési
Szervezetének Prunus Munkacsoportja már adatbankot létesített a cseresznye és
meggy fajokról szerzett információkról. (42). Az adatbázis szerint a világ külön-
böző kutatóhelyeinjelentős előrehaladás van a különböző tulajdonságokgenetikai
hátterének megismerésében. A cseresznye esetében mindeddig közel 50 lokuszt
és izoenzim markert azonosítottak (pl. az inkompatibilitás, az albinizmus, a gyü-
mölcshús színe). Az albinizmus eddig az egyetlen azonosított olyan tulajdonság,
amely csupán egy izoenzim lokuszhoz (Gpi-2) kötött. Mindeddig hét izoenzim
lokuszait erősítették meg öröklődési vizsgálatokkaL Az embriómentés ma már szinte
kidolgozott eljárásnak tekinthető, számos cseresznyenemesítési programban (9,
1O, 38) alkalmazzák, amikor olyan korai érésű fajták utódaira kívánnak építeni,
amelyeknél a rossz csírázási arány miatt magvetéssei nem tudnak megfelelő utó-
dot felnevelni. Amerikai források alapján, egyelőre nincsenek eredmények a transz-
formált növények sikeres regenerálásával kapcsolatban. ( 11)

korai terrnőre fordulás, jó termőképesség, nagy termésbiztonság;
a növekedési erély és a koronaméret csökkentése;
öntermékenyülés és l vagy jó kompatibilitás;
gépi betakarításra való alkalmasság - száraz gyümölcsleválás;
ökológiai tűró'képesség (pl. télállóság, késő tavaszi fagytűrés);
biotikus rezisztencia vagy tolerancia (pl. vírusok, baktériumos ágrákosodás,
illetve ólomfényűség ellen);
a szüreti szezon széthúzása, és a folyamatos érési sorozatból hiányzó fajták pót-
lása;
kiváló gyümölcsminőség (nagy gyümölcsméret, repedésmentesség, tetszetős
szín, gazdag beltartalom stb.);
ipari feldolgozási módokra való alkalmasság (kettős hasznosításó vagy célfaj-
ták);
gyümölcs deformálódásra (bábásodás, ikergyümölcs képződés) való hajlam ki-
küszöbölése.
A cseresznyét a mérsékelt égövben szinte mindenütt, de zömmel Európában
termesztik. A hűvösebb, csapadékosabb klímájú területeken a puhább húsú, repe-
désre nem hajlamos fajták (pl. Merton sorozat) szerepeinek a termesztésben, a
szárazabb vagy kontinentális klímájú országokban - így hazánkban is - a kemé-
nyebb húsú, ún. ropogós fajták (pl. 'Hedelfingeni', 'Germersdorfi') terjedtek el
240
(ll, 37). A legutóbbi évtizedek fajtaarányaiból megállapítható, hogy a nyugat-
európai országokban nemcsak a sötétpiros, hanem a világos- és élénkpiros színű
ropogós cseresznyéket (pl. a 'Bigarreau' előnevű fajták) is kedvelik, s emellett
jelentős mennyiséget termesztenek a sárga alapszínű, konzervipari célfaj tákból is.
Európa középső és keleti termesztő vidékein elsősorban az éretten sötétpirosra
színeződő ropogós cseresznyéknek van piaca. Az USA-ban és Franciaországb an
jelentős a tarka cseresznyék (pl. 'Bigarreau Napoleon') termesztésben elfoglalt
helye, s legnagyobb arányban a sötétpiros ropogós 'Bing' és a nem ropogó~
'Lambert' fajtákat termesztik.
Hazánkban korábban az uralkodó fajta a 'Germersdorfi óriás' volt. Az árugyü-
mölcsösökben hosszú ideig 70% körüli volt az aránya. A második és harmadik
helyet a termesztésben a' Jaboulay' és a 'Hedelfingeni óriás' foglalta el. Az utóbbi
évtizedben mintegy 35%-ra csökkent a 'Germersdorfi óriás' aránya, s a termés
közel 20%-át adja a 'Bigarreau Burlat' s több mint 10%-os a 'Van' cseresznye
aránya. Az utóbbi években egyre több üzemben telepítették a hazai tájszelekció-
ból származó fajtákat és az új hibrideket is.
Ökológiai igény
A cseresznye kozmopolita faj, hiszen például kontinensünkön Olaszországtól
Norvégiáig egyaránt jól termeszthető. Ennek ellenére az ökológiai adottságok ap-
róbb eltérései döntően befolyásolhatják a termesztés sikerességéL A cseresznye a
téli hidegre nem érzékeny, az egészséges fák a -24 "C-ot is károsodás nélkül elvi-
selik. A télállóságot viszont ronthatja a fák hiányos tápanyag-ellátottsága, a nö-
vényvédelem elhanyagolása miatt bekövetkező korai lombvesztés és a tenyész-
időszak alatti tartós vízhiányból eredő kondíció romlás. Virágzás idején a jelentős
fagykárt előidéző kritikus hőmérsékleti érték -4 C körüli. A fagy elleni védeke-
zés kielégítő módja a fagyzugok kerülése.
A cseresznye tenyészidőszak alatti fény- és hőigénye mérsékeltebb, mint az
őszibaracké, de a jó fény- és hőviszonyok előnyét bizonyítja, hogy a legjobb ter-
mesztési eredményeket Olaszországban, Oregonban és Kaliforniában érik el.
Vízigénye közepes,jó vízgazdálkodású talajokon évi 5-600 mm csapadék mel-
lett öntözés nélkül is eredményesen termeszthető.
A cseresznye - főként az alkalmazható alanyok miatt - a talaj iránt igényes
fajok közé tartozik. Kiemelkedő a gyökérzet levegőigénye, amelyet azok a mély-
rétegű, középkötött vályogtalajok elégítenek ki, ahol a vízzáró réteg legalább 2 m-
es mélységben helyezkedik el. A cseresznye az összes gyümölcsfaj közüllegjob-
ban szenved a talaj levegőtlenségétől (csúcsszáradás, fapusztulás). Nagyon ala-
csony humusztartalmú talajokra nem érdemes cseresznyét sem telepíteni. A talaj
optimális kérnhatása 5,3-7,5 pH közötti. Cseresznyét csak olyan területre telepít-
hetünk, ahol előtte 10-15 éve nem termesztettek Verticil/ium alba-atrum-ra fogé-
kony növényt. (37)
241
A cseresznye erősen akroton elágazás-rendszerű gyümölcsfaj (19). Emiatt fia-
tal korban a vesszóK:nek szinte kizárólag csak a csúcsi részén fejlődik csúcs- vagy
végálló hajtás és 3-4 erősebb oldalhaj tás, s az alsóbb rügyek csak rövid képleteket
hoznak vagy ki sem hajtanak. Ez a jellegzetes, népi nyelven "szarkaláb képző
dés" -nek nevezett sajátosság alannyal vagy különböző metszési beavatkozásokkal
mérsékelhető (29), de a beavatkozás sikerét erősen befolyásolja a fajta genetikai
meghatározottsága. A standard növekedésű cseresznyefajták a többi gyümölcsfaj-
hoz képest későn fordulnak termőre.
A növekedési erély és habitus tekintetében a fajták között határozott eltérések
vannak. A fák növekedési erélyéről közölt szakirodalmi forrásmunkák alapján (ll,
15, 19) a fajták növekedési erélyük alapján négy kategóriába sorolhatók: l. igen
er& (pl. 'Germersdorfi óriás'), 2. eró:~ (pl. 'Hedelfingeni óriás', 'Bigarreau Burlat'),
3. középerős (pl. 'Van', 'Margit', 'Linda', 'Katalin'), 4. gyenge (pl. 'Napoleon
Compact', 'Nero II. Cl'). A csoportok között közel nincs akkora különbség, mint
pl. az őszibaracknáL A gyenge növekedésű csoportba sorolható, mutációval vagy
hibridizációval nyert spur típusú cseresznyefajták az igen erős fajtákhoz viszo-
nyítva fajtától függően 50-70%-os koronaméretet fejlesztenek. A mutációval elő
állított spur fajtákra jellemző még a rövidebb ízköz, a fokozott alapi dominancia
és a korábbi terrnőre fordulás (ll).
feltörő szélhajló
lecsüngő
41. ábra: Cseresznyefajták koronaalakjai
242
A fák babitusa alapján az 41. ábrán bemutatott három típus képezhető: l. feltö-
rő ágrendszerű (pl. 'Bigarreau Burlat'), 2. széthajló ágrendszerű (pl. 'Valerij
Cskalov', 'Linda'), 3. lecsüngő ágrendszerű (pl. 'Jaboulay', 'Hedelfingeni óri-
ás'). A feltörő ágrendszerű fajták esetében a vázágak a sudárral kis szöget zárnak
be, ami nagyon előnytelen a váza korona kialakításánál. A lecsüngő ágrendszerű
fajtáknak mérsékeltebb a csúcsi elágazódási hajlama. Terméseiket többnyire hosszú-
ra nyúlt lelógó gallyakon fejlesztik, ami nehezebb gyümölcsleválással párosulva a
gépi betakarítást nehezítheti meg.
Hagyományos alanyokon (vadcseresznye vagy saj-
meggy) a standard növekedésű fajták fái ll éves korban
fajtától függően 4-6 m-es magasságot és 5-7 m-es széles-
séget érhetnek el (37).
A cseresznye tipikus termőrészeit a 42. ábrán mutatjuk
be. Termővesszőinek hosszúsága változó, zömmel a rövid
tennővesszőkjellemzőek. A vesszők csúcsán min-dig haj-
tásrügy van. A vesszó'k oldalán levő oldairügyek szerint a
vesszőtípusok két fő csoportba sorolhatók. Léteznek rövid
vesszők, amelyek a fajták többségénél ún. bokrétás termő
nyársak. Ezek évente csak pár mm-t nőnek, oldalukon sű
rűn 4-6 virágrügy található. Bizonyos fajtákon nem tipiku-
sak a bokrétás termőnyársak, a virágrügyek ritkábban he-
lyezkednek el, ezért ezek neve termőnyárs. A rövid veszö-
kön kívülléteznek még középhosszú vagy hosszú termő
vesszó'k, amelyek oldalrügyeinek gyakran csak egy része
virágrügy, a többi hajtásrügy. A cseresznye többnyire rö-
vid termővesszó'kön fejleszti virágait A cseresznyénél egy
rügyből több virág fejlődik, ami fajtától függően 3-ll db is
lehet. A vesszó'k színe fajtabélyeg.
a) bokrétás termőnyárs,
b) termőnyárs,
c) középhosszú termővessző
42. ábra: A cseresznye termőrészei
243
Gyümölcsérés
(meggy)
Gyümölcsérés
(cseresznye)
•..... ! ........••..•••• -~ ................ ~- •• • • • . .......... ! ................ ............... •l•...
-~ . .......•••• -~ •...
Gyümölcsnövekedés
" - - -------- ' - ·
-
Vi~i-9~i~ H------" H,____ _H, H- ' H- ' - ,H_
.............................. ···-------------· ..... ····-···· .......... :)... . ;

lombhullás
. ·················-~------ ···········!· ·-·------------+··-: ·········---~---· ············! ················-~ ················i···· ·············!····
kezdete
. ·················-~---···· ··········! ················+ ················i···· ············! ················-~ ················i---- ·············!····
Hajtásnövekedés
lll. l IV. l V. l VI. l VII. J VIli. l IX. l X. l XI.
43. ábra: A cseresznye és a meggy fenológiai menetei és fenefázisai

(Brózik leírása alapján)
A cseresznye vegetációs ideje (rügypattanástóllombhullásig) fajtától és évjá-
rattól függően 200-240 nap között változik. A fontosabb fenológiai szakaszok
átlagos hazai menetét a 43. ábra szemlélteti. Az ábrán a virágzási és érési szezon
a fajták összességét átfogja, a rügydifferenciálódásnak csak a kezdetét tüntettük
fel, a virágrügyek fejlődése őszig folytatódik.
Az átlagos évjáratokban április l Oés 25 között virágzó cseresznyefajták Brózik
szerint öt virágzási időcsoportba különíthetők. Vizsgálatai szerint a fajták virágzá-
si idejében az időjárástól függően különbségek vannak, így az egyes fajták virág-
zási időcsoportjában 3-16 napos eltérések is lehetnek. A fajtatársításnál ezt a tényt
figyelembe kell venni. Megkülönböztetünk korai, közepes és kései virágzású év-
járatokat. Brózik 49 éves megfigyelési eredménye alapján a cseresznye virágzási
idő hossza 3 és 26 nap között változott. A virágzási és érési időközött nincs szaros
összefüggés.
Az engedélyezett áru- és választékbővítő fajták az öntermékenyülő 'Stella' ki-
vételével teljesen önmeddéíek. Pollenadónak az azonos vagy szomszédos virágzá-
si időcsoportba tartozó cseresznyefajták közül választhatunk Bár a cseresznye és
a meggy fajtái között kompatibilis kombinációk képezhetéík, de a gyenge vagy
változó gyümölcskötődés miatt a meggyfajták és a 'Duke' (cseresznye x meggy)
fajták nem javasolhatók pollenadónak a cseresznyéhez.
A cseresznyefajtáknál nagyon gyakori a kölcsönös inkompatibilitás, amely az
ezt irányító S génekkel van összefüggésben - az azonos S génekkel rendelkező
244
fajták inkompatibi lisek (34). A szaporításra engedélyezett fajták javasolható pol-
lenadóit az 37. táblázat tartalmazza.
Az újabb fajták között egyre több öntermékenyülő fajta van. Ezekből a szak-
irodalom szerint fajtatiszta ültetvény is létesíthető (pl. 'SteLla', ' Sunburst').
A cseresznye rovarporozta gyümölcsfaj. A virágzás kezdetén hektáronként
4- 5 méhcsaládot kell az ültetvénybe helyezni.
37. táblázat:
Cseresznyefajták társítása
ra
E
.!
- -
ra > Q)
-.:::: o
::l
n;
Q)
.x:
~
c:
•O
32
fl)
·ra
'i:
•O
neve 'Ci m .x:

J: fl)
(.)
Hedelfi ni óriás
Katalin
Aposto/né és Brózik adatai alapján
Megjegyzések: - : önmeddő
245
A cseresznye gyümölcse botanikai értelemben valódi csonthéjas termés. A
pomológiai jellemzóK. tekintetében rendkívüli a fajták alakgazdagsága. Korábbi
szakirodalmak hat osztályba elkülöníthető mesterséges rendszert közöltek (12, 33).
Ma már kevesebb alcsoportba rendszereznek.
A legújabb külföldi irodalmi források (ll) a gyümölcsszín alapján két fő cso-
portot- sötét és sárga cseresznyéket - különítenek el. A jelenleg termesztett fajtá-
inkat figyelembe véve a sötét cseresznyéken belül két alcsoport, piros (pl.
'Germersdorfi óriás') és fekete (pl. 'Szomolyai fekete') cseresznyék különíthetó1c
el. A fekete Cseresznyék festőlevűek, a piros cseresznyék között festőlevű és nem
festőlevű fajták is léteznek. A sárga cseresznyéken belül is vannak egyöntetűen
sárga színű fajták (a hazai termesztésben most nem szerepelnek) és ún. tarka cse-
resznyék, amelyeknek az egyik felén halvány rózsaszín bemosottság vagy foltos-
ság található (pl. 'Vega').
A hús minősége szerint megkülönböztetnek ropogós cseresznyék (kemény hús-
állományú) és puha vagy másnéven szívcseresznyék (puha húsú, bőlevű) csoportját
(ll).
A gyümölcsalak és a kocsány-
hosszúság szerint a 44. ábrán látható
típusok különíthetők el. A gyümölcs
alakja lehet gömbölyded (pl. 'Mar-
git'), szív alakú (pl. 'Van') és hosszú-
kás (pl. 'Stella'). A kocsány hosszú-
sága alapján megkülönböz tetünk
hosszú kocsányú (pl. 'Germersdorfi'
klónok), középhosszú kocsányú (pl.
'Margit') és rövid kocsányú (pl. 'Van'
fajtákat. A hosszú kocsány a gépi be-
takarításnál hátrány, a rövid kocsá-
nyú fajtákat pedig kézzel szinte lehe-
tetlen leszedni. Fontos pomológiaijel-
lemző még a gyümölcsnek a kocsány-
2 hoz történő ízesülése. Erre két pél-
da említhető meg- a kocsányhoz szin-
l. gyümölcsalakok: 2. kocsány hosszúság:
a) gömb, a) hoszú (5-6 cm),
te laposan ízesül pl. a 'Katalin' fajta,
b) szív alakú, b) középhosszú (3-5 cm), s a kocsánynál a gyümölcs kissé be-
c) hosszúkás c) rövid (2-3 cm). mélyed a 'Germersdorfi óriás' eseté-
ben.
44. ábra: Cseresznye gyümölcsalakok (l) A gyümölcsméret lehet: kicsi (3-5
és a kocsány hosszúsága (2) g), középnagy (5-7 g), nagy (7-9 g) és
246
38. táblázat:
Cseresznyefajták érési ideje
Münchebergi korai
Bigarreau Surlat
Valerij Cskalov
Szomolyai fekete
Margit
Solymári gömbölyű
V eg a
Linda
Germersdorfi klónok
Van
Hedelfingeni óriás
Katalin
Sunburst.
Stella
Kordia
H 165
H 16/45
247
igen nagy (9-12 g). Méréseink alapján (22) az exportnál előírt 22 mm-es átmé-
rőt a 6-6,5 g-os gyümölcsök haladják meg.

Magyarországon a jelenleg szaporításra engedélyezett áru- és választékbővítő
fajták érési szezonja május 20-tól július 5-ig tart (38. táblázat). A legkorábbi (má-
jusi) érési csoportban még nincs olyan jó minőségű fajta, amely a délebbi orszá-
gokból érkező import cseresznyével is versenyképes lenne. Az érési időszak pár
nappal meghosszabbítható ideiglenes szaporításra engedélyezett fajtákkaL
A fajták felhasználási iránya a gyümölcsök színétől, az érési időtől, valamint
fizikai és beltartalmi jellemzőitől függ. A piros és bordópiros fajták közüla június
első dekádjának végéig érő fajtákat szinte kizárólag friss fogyasztásra értékesítik.
Az ún. ropogós bordópiros cseresznyék (a 'Margit' ábra-tól kezdődően) hazai
piacra, exportra és befőttkészítésre alkalmasak.
A sárga alapszínűek tipikus befőtt-készítésre alkalmas célfajták. Hazánkban
egyelőre még csak a bordópiros cseresznyékből készítenek befőttet, de Ny-Euró-
pában és az USA-ban a sárga cseresznyéből készült befőtt kedvelt. Újabban a
sárga cseresznyék közüla tarka cseresznyék az amerikai friss piacon is jó fogadta-
tásra találnak. A kanadai Ontario tartományban például a 2500 hektáron termesz-
tett cseresznye 40%-a friss fogyasztásra, 40%-a fehérítés után befőzésre és 20%-
a édesipari felhasználásra kerül (ll).
A fekete, festőlevű fajták ugyancsak ipari célfajtáknak tekinthetők, mert gyors-
fagyasztásra, légyártásra és élelmiszer színezésre ezek a legmegfelelőbbek.
A fajtaleírásokhoz és az érési idő és fajtatársítási táblázathoz saját megfigyelé-
seinken kívül felhasznált forrásmunkák: l, 2, 8, 12, 18, 20, 21, 23, 24, 25, 26, 27,
30. A fajtákat a f6bb csoportokon belül betűrendben jellemezzük.
ÁLLAMILAG MINŐSÍTETT FAJTÁK
Bigarreau Burlat
(Syn. Early Burlat)
Származás és elterjedés. Régi francia tájfajta. Európában és az USA-ban is el-

terjedt. Hazánkban 1971 óta árufajtaként szaporítható, bevezetése nagy "áttörést''
jelentett a korai szortimentben.
Idénye és típus. Június első hetében érik. Főként friss fogyasztásra és exportra
való, de konzervipari feldolgozásra is alkalmas.
Gyümölcse és áruérték. Középnagy vagy nagy (5-6 g), a hasi varratnál lapított,
színe bordópiros, kocsánya középhosszú. Húsa kemény, kissé ropogós, íze kelle-
mesen édes-savas, repedésre hajlamos. A cseresznyelégy még nem károsítja.
Hajtásrendszer. Erős növekedésű, viszonylag kevés elágazást nevel. Vázágai
248
fólcént kezdetben felállóak, késóöb kissé széthajlóak, de ágrendszere késóöb is
erős és merev marad.
Ag ro- és fitotechnikai igény. Elsősorban kézi betakarítás javasolt, de ipari célra
gépi rázással is szüretelhető. Kevés metszést igényel.
Az első jó minőségű, a hazai és külföldi piacon a délebbi országok áruival is ver-
senyképes árufajta.
Germersdorfi óriás
(eredeti neve: Schneiders Spiile Knorpel Kirsche)
Származás és elterjedés. Németországból származik. Magyarországon 1903 óta

van forgalomban, a Schrikker Faiskola (Alsótekeres) hozta be, de téves néven
szaporította. Mindeddig a legfontosabb árufajtánk volt.
Idénye és típusa Június harmadik dekádjában érik. Hazai friss fogyasztásra,
exportra és befőtt-gyártásra is kiváló.
Gyümölcse és áruérték. Nagy vagy igen nagy (6-12 g), kissé nyomott gömb
alakú, bordópiros színű, hosszú kocsányú. Húsa igen kemény, ropogós, íze már
piros színű állapotban is harmonikus édes-savas. Csapadékos időjárásban repe-
désre hajlamos.
Hajtásrendszer. Növekedési erélye erős vagy nagyon erős, vázágai kezdetben
feltörőek, majd széthajlóak, ami termálcorra nagy átmérőjű koronát eredményez.
Termó'képesség. Későn fordul termőre, az üzemi termésátlagok alapján gyenge
vagy közepes termőképességű fajták közé sorolható.
Agro- és fitotechnikai igény. Erős növekedése, határozott csúcsi elágazódási
hajlama miatt intenzív koronaformák nehezen alakíthatók belőle. Termése rázó-
géppel is betakarítható.
Klánok. Ma már csak a szelektált klónok ('Germersdorfi l', 'Germersdorfi 3'
és 'Germersdorfi 45') szaporíthatók. Ezekközüla 'Germersdorfi 3' -nak az alap-
fajtánál gyengébb növekedésű, ritkább ágrendszerű koronája van. Mindhárom klón
alkalmas a korai virágzású Pándy klónok ('Pándy 48' és 'Bb 119') megporzására.
A késői érésű új magyar hibridfajták megjelenésemiatt várhatóan csökken a hazai
jelentősége.
Bedeifingeni óriás
Származás és elterjedés. Németországból származik, ahol a legfontosabb fajták
egyike, de Franciaországban is jelentős. Magyarországon is közismert, mert 1956
óta elsősorban pollenadónak telepítették az üzemekben.
Idénye és típus. A legkésóöbi fajták egyikeként június végén-július elején szü-
retelhető. Friss fogyasztásra és befőtt-gyártásra megfelel, de egyik célra sem a
legjobb.
249
Gyümölcse és áruérték. Középnagy (4-7 g), megnyúlt szív alakú, feketéspirosra
színeződő, kocsánya hosszú. Húsa félkemény, nem ropogós, íze kezdetben eléggé
kesernyés, éretten édes-savanykás, fűszeres zamattaL Csapadékos időjárásban re-
pedésre hajlamos.
Hajtásrendszer. Erős növekedésű, ágrendszere laza, lecsüngő. Sűrű viszonylag
vékony gallyazattai teli koronát nevel.
Termőképesség. Termólcépessége kiváló, a 'Germersdorfi óriás' -nál 40-50%-
kal nagyobb terméseredményekre képes, de ebben az esetben a gyümölcs mérete
és minősége leromlik.
Agro- ésfitotech nikai igény. Korona babitusa és puha gyümölcs húsamiatt gépi
betakarításra nem alkalmas. Tápanyag- és vízellátásra igényes.
A jobb minőségű, s előnyösebb koronahabitusú fajták megjelenéséig pollenadó-
nak telepített árufajta volt, leváltásafolyamatban van.
Katalin
Származás és elterjedés. A 'Germersdorfi óriás' és a 'Podjebrád ' keresztezésével
előállított új hazai fajta. Brózik Sándor nemesítette. 1989 óta forgalmazható
a fő
árufajták között.
Idénye és típus. Július első hetében, a 'Hedelfingeni óriás' után pár nappal érik.
Belföldi friss fogyasztásra, exportra és ipari feldolgozásra egyaránt kiváló.
Gyümölcse és áruérték. Nagy vagy igen nagy (6-ll g), kissé megnyúlt gömb
alakú, sötétbordóra színeződő, s kocsánya hosszú. Húsa kemény, ropogós, kelle-
mesen édes-savas ízű. Éretten a fán hosszú ideig megőrzi jó minőségét.
Hajtásrendszer. Középerős növekedésű, kezdetben feltörő majd kissé széthajló
ágrendszerű kúp alakú koronát nevel.
Termőképesség. Korán fordul termőre, és igen bőven (a 'Hedelfingeni óriás'-
hoz hasonlóan) terem.
Agro- és fitotechnikai igény. Kézi szedésre és gépi betakarításra is alkalmas.
Bokor és kombinált koronaformán egyaránt termeszthető.
A kései érési csoport jelenlegi legjobb árufajtája.
Linda
Származás és elterjedés. A 'Hedelfingeni óriás' és a 'Germersdorfi óriás' keresz-
tezésével Brózik Sándor által előállított új hazai hibrid. Fő árufajtaként 1988 óta
van forgalomban.
Idénye és típus. Június közepétől a 'Germersdorfi óriás' előtt pár nappal érik,
termése sokáig a fán hagyható. Belföldi friss fogyasztásra, exportra és befőtt-gyár
tásra is kiváló.
Gyümölcse és áruérték. Nagy (6-9 g), bordópiros színű, vállas gömb alakú,
kocsánya hosszú. Húsa igen kemény, ropogós, kiváló édes-savas ízű.
250
Hajtásrendszer. Középerős növekedésű, viszonylag vékony és laza ágrendsze-
re széthajló.
Termőképesség. Korán terrnőre fordul, és igen bőtermő.
Agro- ésfitotechnikai igény. Kézi és gépi betakarításra egyaránt alkalmas. Meg-
felelő alanyokon alacsony törzsű bokor és középmagas törzsű kombinált korona
egyaránt könnyen nevelhető belőle.
A 'Germersdor.fi óriás' értékét jóval .felülmúló, annak részbeni helyettesítésére
alkalmas, több .felhasználási célra is kiváló árufajta. Bel- és kü~földi elterjedése
várható.
Margit
Származás és elterjedés. A GyDKFV Érdi Állomásán. a 'Germersdorfi óriás'
szabadmegporzás ú magoncaiból Bró zik Sándor szelektálta. 1987 -ben minősítet
ték. Jelenleg a választékbővítő fajták között szerepel.
Idénye és típus. Június második hetében érik, friss fogyasztásra, exportra és
befőtt készítésére egyaránt alkalmas.
Gyümölcse és áruérték. Mérete nagy (6-8 g), alakja széles gömbölyded, színe
bordópiros, kocsánya középhosszú. A 'Germersdorfi óriás' -éhoz hasonlóan ropo-
gós, szilárd húsú, kellemesen édes-savas, kiváló minőségű.
Hajtásrendszer. Középerős növekedésű, koronája gömb alakú és közepesen sűrű.
Termó'képesség. Nemesítője közepes termó'képességűnek jellemzi, az OMMI adatai
szerint a 'Margit' termó'képessége 20-25%-kal elmarad a 'Germersdorfi óriás' -tól.
Ag ro- és .fitotechnikai igény. Kézi és gépi betakarítás ra is alkalmas, ezért bokor
és kombinált korona egyaránt javasolható.
Az érési sor első' Germersdoifi óriás' típus ú gyümölcsöt termő, sokoldalúan hasz-
nálható áru.fajtája. További terjedését erősen korlátozza az, hogy kifogásolható
termőképessége megingatta a termesztáK biza/mát.
Münchebergi korai
(Syn. Primavera)
Származás és elterjedés. Németországban nemesítették ('Flamentiner' x 'Már-
ki korai'), ahol az 50-es évek elején hozták forgalomba. Elterjedése nem jelentős.
Hazánkban a választékbővítő fajták közé tartozik.
Idénye és típus. A legkorábbi primőr jellegű cseresznyefajtánk, csak házi friss
fogyasztásra javasolható. Piacon nem versenyképes az import cseresznyékkel, s
ipari feldolgozásra sem alkalmas.
Gyümölcse és áruérték Kicsi (3-5 g), gömb alakú, fényes bordópiros, kocsá-
nya rövid. Húsa puha, íze jellegtelen. Repedésre nem hajlamos.
Hajtásrendszer. Erős növekedésű, szétterülő gömbkoronát nevel.
Termőképesség. Korán fordul terrnőre és igen bőtermő
Házikerti telepítés re javasolható választékbővítő .fajta, de Harsányi szerint "egy
.fa is sok belőle". B ró zik be vált nemesítési alapanyagnak tartja.
251
Solymári gömbölyű
Származás és elterjedés. Brózik Sándor a solymári termesztőtájban szelektálta.

Hazai tájfajta. 1968 óta van forgalomban és még ma is fő árufajtaként szaporítható.
Idénye és típus. Június közepétől, a 'Germersdorfi óriás' előtt l héttel érik. Friss
fogyasztásra javasolt, és befőtt-gyártásra is megfelel.
Gyümölcse és áruérték. Gyümölcse nagy (5-9 g), szív alakú, bordópiros színű,
középhosszú kocsányú. Húsa ropogós, de nem túl kemény, ritkán reped, íze édes-
savas. Minősége elmarad az újabb magyar hibridekétőL
Hajtásrendszer. Növekedési erélye erős, ágrendszere széthajló, koronája széles
kúp alakú.
Ag ro- és fitotechnikai igény. Kézi és gépi betakarításra is alkalmas.
Elsősorban pollenadónak telepített árufajta volt, de ma már nem versenyképes az
új fajtákkal, de a korai virágzású Pándy klánok mellé pollenadóként továbbra is
telepíthető.
Szomolyai fekete
(Syn.: Szomolyai rövidszárú)
Származás és elterjedés. Az 'Egri fekete' fajtakörből szelektált tájfajta. Kisebb

arányban termesztett célfajta. A gyümölcsfajták nemzeti fajtajegyzékében a vá-
lasztékbővítő fajták közé tartozik.
Idénye és típus. Június első felében érő, elsősorban ipari fajta.
Gyümölcse és áruérték. Kicsi (4-5 g), színe liláspiros, húsa félkemény, jelleg-
zetesen édes, sajátos zamatú gyümölcse révén a legízletesebb fajták közé sorolha-
tó. Kocsánya rövid.
Hajtásrendszer. Középerős növekedésű, közepesen feltörő ágrendszerű, sűrű,
kúpos, gömb alakú koronát nevel.
Termőképesség. Korán fordul termőre, és közepes vagy jó termőképességű.
Ellenállóképesség. · A cseresznyelégy még nem károsítja. Esős időben a megre-
pedt gyümölcsöket a monília fertőzheti.
Ag ro- és fitotechnikai igény. Kézi szüretre és gépi betakarításra egyaránt alkal-
mas. Gyümölcsei szárazon válnak el a kocsánytóL
Választékbővítő fajta, de ipari céltermeszrésre (hűtő-, cukrász-, lé- és szeszipar)
áruültetvényekbe is javasolható.
Valerij Cskalov
Származás és elterjedés. A volt Szovjetunióból származik ( 1954). Az Érdi Gyü-
mölcskutató és Fejlesztő Vállalat honosította. Hazánkban 1993-ban minősítették,
s a fő árufajták közé tartozik.
Idénye és típus. Június első dekádjában kissé elhúzódóan érő, elsősorban friss
fogyasztásra javasolható fajta.
252
Gyümölcse és áruérték Középnagy vagy nagy (5-6 g), kissé megnyúlt gömb
alakú, éretten bordópiros színű, középhosszú kocsányú. Húsa félkemény, nem ro-
pogós, de kellemes ízű, az előzőnél kissé savasabb. Repedésre kevésbé hajlamos.
Hajtásrendszer. Középerős növekedésű, ritka koronájú, ágrendszere merev és
termőkorban széthajló.
Termőképesség. Korán fordul termőre, és kiemelkedően bőtermő.
Ag ro- és fitotechnikai igény. Kézi betakarítás javasolt.
Elsősorban a 'Bigarreau Burlat' fajta pollenadójának alkalmas, több menetben
szedhető árufajta.
Van
Származás és elterjedés. Az 'Eugéna császárnő' szabad megporzású magonca.
Kanadában nemesítették Amerikában és Európában is elterjedt. Hazánkban 197 6
óta forgalmazható, mint fő árufajta.
Idénye és típusa. Június harmadik dekádjában, a 'Germersdorfi óriás' klónjaival
azonos időszakban érik. Friss fogyasztásra és ipari célra egyaránt javasolt.
Gyümölcse és áruérték. Mérete változó- kicsi-, középnagy vagy nagy (4-8 g).
Alakja lapított gömb, színe bordópiros, kocsánya igen rövid. Húsa nagyon ke-
mény és ropogós, íze édes-savas, gyakran kissé jellegtelen. Repedésre kevésbé
hajlamos.
Hajtásrendszer. Középerős növekedésű, vázágai előbb feltörőek, majd szétál-
lóak, koronája ritka, kúp alakú. Elsűrűsödésre és felkopaszadásra sem hajlamos.
Termőképesség. Korán terrnőre fordul, és igen bőtermő.
Ellenállóképesség. A vírusos aprógyümölcsűségre (little cherry) nagyon fogé-
kony, amely nemcsak a méretet, hanem az ízt is nagyon lerontja. Csapadékos évjá-
ratban a monília károsíthatja a csomókban álló gyümölcseit.
Ag ro- és jitotechnikai igény. Tápanyag- és vízellátásra igényes. Intenzív koro-
naformákra is alkalmas. Termőkorban alig igényel metszést. Géppel nagyon jól
betakarítható, a sűrűn berakódott rövid kocsányú gyümölcsök kézzel viszont ne-
hezen szedhetők.
Elsősorban porzófajtának javasolható, a technológiára igényes árufajta
Veg a
Származás és elterjedés. Kanadában a Vineland-i Intézetben (Ontario) állította
elő G. H. Dickson, G. W. Eaton, C. D. Whitty és G. Tehrani. Kanadában 1967-ben
vezették be. Külföldön eléggé ismert. Hazánkban 1976 óta forgalmazható, de még
nem terjedt el.
Idénye és típusa. Június közepén, a 'Germersdorfi óriás' előtt kb. l héttel érik.
Gyümölcse és áruérték Nagy (7 g), kissé lapított gömb alakú, világossárga alap-
színét a napos oldalon piros márványozottság fedi. Világos színe miatt a szedés és
253
szállítás során könnyen foltosodhat. Húsa középkemény, ropogós, íze jellegzete-
sen savanykás, és zamatos. Kocsánya rövid. Repedésre nem hajlamos.
Hajtásrendszer. Középerős növekedésű, ágai feltörőek, koronája nem hajlamos
elsűrűsödésre.
Termőképesség. A 'Germersdorfi óriás' -nál jobban termő, jó termőképességű
és termésbiztonságú.
Ag ro- és filatechnikai igény. Ütődésre való hajlama miatt kézi szedést igényel,
és szedés után mielőbb fel kell dolgozni. (Az USA-ban "vizes" technológiával
megoldott a gépi betakarítása is).
A választékbővítő kategóriában szerepel, de megfelelő igény esetén konzervipari
(befőtt) céltermeszrésre áruültetvényekbe is javasolható.
Kordia
A Cseh Köztársaságból származó fajta. Néhány nappal a 'Germersdorfi óriás' után
érik. Gyümölcse középnagy, ritkábban nagy, fényes, mélybordó színű, ropogós húsú
és jó ízű. Koronája lehajló, csüngő ágrendszerű. OMMI eredmények szerint bőter
mő. Javasolt pollenadói: 'Germersdorfi óriás', 'Van', 'Ulster', 'Linda'.
Stella
Kanadában nemesített fajta. Június utolsó dekádjában érik. Gyümölcse nagy,
sötétbordó, közepesen szilárd, repedésrenagyon hajlamos, íze közepes. Fája fel-
törő koronájú, ezért viszonylag kis tenyészterületet igényel. Bőven és rendszere-
sen terem. Fája betegségekre fogékony. Öntermékeny fajta, és az önmeddő fajták
kiváló pollenadója.
Sunhurst
Kanadából (Summerland) származó fajta. OMMI megfigyelések szerint a 'Bigarreau
Burlat' után 10-15 nappal érik. Gyümölcse nagy (28-30 mm), széles vállú, kerek-
ded, élénkpiros, később sötétpiros, fényes felületű, húsa világospiros, bőlevű, kelle-
mes édes-savas. Esős időben repedésre hajlamos. Fája felálló, erős növekedésű,
koronája szétterülő. Bőtermő. Virágzása kései, öntetmékenyülő fajta.
H.lS/6
Brózik Sándor nemesítette a 'Ljana' és a 'Van' keresztezéséveL Egy-két nappal a
'Margit' előtt érik, gyümölcse nagy, 24-27 mm-es, kemény, de nem ropogós. Fája
középerős növekedésű, rendszeresen és bőven terem. A 'Bigarreau Burlat' -tal köl-
csönösen jól termékenyítik egymást.
254
H.16/45
Brózik Sándor nemesítette, a 'Van' és a 'Cherry Self Fertil 46' hibridje. Július
10-15. körül érleli nagy, 26-28 mm-es, sötétre színeződő, kemény húsú gyümöl-
cseit. Igen bőven terem, túlkötődésre hajlamos. Középidőben virágzik. Állami el-
ismerése esetén az első magyar öntermékeny fajta lehetne.
H.165
Brózik Sándor nemesítette a 'Germersdorfi óriás' és a 'Budakalá szi fekete' ke-
resztezésével. Ideiglenes nemesítői elnevezése "Kavics". Hibrid fajtajelölt Rend-
kívül kemény gyümölcsével tűnt ki, amely ipari felhasználásra is kiválóan alkal-
mas. A 'Germersdorfi óriás' után mintegy 5 nappal érik. Középnagy, feketére érő,
roppanó, kemény húsú gyümölcse fűszeres, édes-savas ízű. Géppel nagyon jól
be takarítható. Hűtőipari célra ajánlott. A középkései virágzás ú cseresznyékkel jól
termékenyül (pl. 'Germersdorfi óriás', 'Solymári gömbölyű', 'Linda').
IV-5/62
A 'Trusenszkaja 2' és a H. 2. 'Germersdorfi óriás' hibridje) keresztezésével állí-
totta elő Brózik Sándor. Május 20-25. között érő gyümölcse 23-24 mm átmérőjű,
hasonlít a nála H)-12 nappal később érő 'Bigarreau Burlat' -ra, de annál kemé-
nyebb. Közepesnél kisebb fát nevel.
H. 615 és H. 6/12
Öntermékeny hibridek június l O. körül érnek, gyümölcs ük 25-27 mm-es,
sötétbordó, középkemény húsú. A H 6/5 fája ritka ágrendszerű. Rendszeresen és
bőven teremnek. Alkalmasak a 'Bigarreau Burlat' termékenyítésére.
Brózik Sándor munkássága eredményeként további öntermékeny és különbö-
ző időben érő nagy gyümölcsű, szilárd húsú hibridek állami elismerésre történő
bejelentése várható.
A sárga alapszínűbefőttek iránti kereslet növekedése esetén további hasonló áru-
értékű külföldi fajták (pl. 'Bigarreau Napoleon ', 'Victor') és Brózik Sándor tarka
színű hibridjeinek bejelentése is indokolttá válhat.
TöRTÉN ELMI FAJTÁK
Badacsonyi óriás
Magyar fajta, Faluba és Brózik a 'Germersdorfi óriás' változatának tekintette, s
sokan vitatták önállóságát. A 'Germersdorfi óriás' -tól elsősorban széthajló gömb
alakú koronája, valamint a gyümölcsök sötétebb színe és fűszeres íze alapján kü-
lönböztethető meg. Gyümölcse igen nagy, kocsánya középhosszú. Hazánkban
a
hatvanas évek végén a 'Germersdorfi óriás' mellett az árufajták között tartották
nyílván, de mivel a faiskolák 'Badacsonyi óriás' néven is a 'Germersd crfi óriás'-
255
t szaporították, ezért késóob kivonták a köztermesztésbőL Érdekesség, hogy Fran-
ciaországban jó minőségét becsülve jelenleg a szaporításra engedélyezett fajták
listáján szerepel. Régi leírások és Brózik megfigyelései szerint is érzékeny a kör-
nyezeti feltételekre, például a téli fagyokra.
Boppardi korai
A Rajna vidékéről származik. Május utolsó dekádjában érik. Gyümölcse középnagy,
vagy nagy, tompa szív alakú, kocsánya középhosszú. Héja pirosasbarna, apró
lenticellákkkal borított, húsa félkemény, édeskés-savanykás. Fája középerős, ko-
ronája szétterülő. Bőtermő fajta.
Egri korai
Több típusa terjedt el, amelyek főként a kocsány hosszúsága alapján különíthetők
el. A termesztők megkülönböztettek pl. "Pünkösdi", "Mészhegyi", "Noszvaji",
"Egri korai rövidszárú" és "Egri korai hosszúszárú" fajtákat. Május végén-június
elején érnek. Gyümölcsük feketeszínű. Ebből az alakkörből emelték ki a 'Szomolyai
fekete' fajtát.
Jaboulay
Ismeretlen eredetű, feltehetően Franciaországból származik. Hazánkban egykor
az üzemi ültetvények második legjelentősebb fajtája volt. Házikertekben még ma
is előfordul. Május végén és június elején érik. Gyümölcse középnagy, oldalirány-
bóllapított, színe éretten sötét kárminpiros. Húsa éretten puha, íze eléggé jellegte-
len. Éretten rosszul szállítható, konzervipari célra jobb híján csak féléretten vásá-
rolták fel. Fája erős növekedésű, jellegzetes, széthajló, csüngő ágrendszerű koro-
nája van. Középkorai virágzású, jó pollenadó volt. Rendszeresen és bőven terem;
s jól alkalmazkodó edzett fajta, de moníliára fogékony. A jobb minőségű fajták
kiszorították a termesztésbőL
Márki korai
(Syn.: Frühestc der Markt)
Származása bizonytalan, feltehetően francia eredetű. Egész Európában ismerték,

de sehol sem volt jelentős. Hazánkban elsősorban a Duna-Tisza közén termesztet-
ték. Primőr fajta. Május közepén, második felében elhúzódóan érik. Gyümölcse
kicsi, nyomott gömb alakú, bordópiros színű, kocsánya középhosszú. Íze jellegte-
len, s gyümölcse ipari célokra sem alkalmas. Fája erős majd középerős növekedé-
sű, koronája közepesen sűrű. Korán virágzik, gyakori a "bábásodás", vagyis a
hiányosan termékenyült szabálytalan alakú gyümölcsök képződése. Termőképes
sége közepes vagy gyenge. Termőhely iránt igényes.
256
Meggy
"Ezrivel terem a fán a
meggy....
Feleségem van nekem csak
Egy;
De mikor még az az egy is
Sok!
Előbb-utóbb sírba vinni
Fog."
(Petőfi Sándor: Ezrivel terem ... )
A meggyet a gyümölcstermelő és fogyasztó országok többségében ipari gyümölcs-
nek tekintik. Világviszonylatban kivételesnek tekinthetó'k azok a közép- és középkelet-
európai országok, ahol a meggyet frissen is fogyasztják, de a hazai fogyasztásra mara-
dó termés nagy részét itt is feldolgozzák. Az ipari feldolgozás legjelentősebb fonnái: a
befőtt- és légyártás, a színezőanyag-kivonás és a cukrászipari felhasználás.
A friss gyümölcs kedvező étrendi hatása beltartalmi értékeinek köszönhető (sav:
l ,6, szénhidrát: 9,6 g/100 g, energia: 213 kJ/1 00 g) (1,4). Feldolgozott formában a
beltartalmi anyagok koncentrálódása révén megnő az élvezeti értéke, és egyes
termékek az energiapótlásban is szerepe t játszanak.
Génforrások
A termesztett meggyet (Prunus cerasus L.) a cseresznye (Prunus avium L.) és
a csepleszmeggy (Prunusfruticosa Pall.) spontán hibridjének tartják, miután svéd
nemesító'k ezt mesterséges keresztezésekkel is bizonyították (36). Allotetraploidnak
tekinthető, 2n = 32 kromoszómaszámmal. (ll)
Vadon a faj nem ismeretes, de elvadulásáról sok adat van. Délkelet-Európából
és Nyugat-Ázsiából származtatják. Alakgazdag faj. Megkülönböztethetó'k a
convar. acida (jrutescens, collina)- cigánymeggyek,
convar. vulgaris (cerasus) provar. vulgaris- üvegmeggyek,
provar. austera - édes meggyek vagy morellák,
provar. ma ras ca - maraszka meggyek. (41)
257
A csepleszmeggy vagy bokrosmeggy (Prunusfruticosa Pall.) Eurázsiai sík- és
dombvidéki, kontinentális jellegű, alakgazdag faj. Areája Dél-Szibériától Ny-Né-
metországig terjed (41). Ugyancsak tetraploid (2n =32), s igen könnyen kereszte-
ződik a termesztett meggye!, s amerikai szakirodalmak szerint (ll) az oroszországi
és kelet-európai térségben termesztett üzemi fajták egy része e két faj származéka-
inak tekinthető.
Angliában és Észak-Amerikában a termesztésben előfordul még az angolul
"Duke cherry"-nek nevezett cseresznyemeg gy (Prunus x goundouini (Poit. et
Turpin) Rehd.), amely feltehetően úgy keletkezett, hogy a cseresznye (P. avium
L.) a nemes meggy (P. ce ras us L.) redukálódott (2n) pollenjével porzódott meg
(ll). Hazai botanikusok szerint (41) szórványosan szinte mindenütt előfordul.
Európában, de különösen annak keleti részén óriási a meggy genetikai variabi-
Iitása. Hazánk egyes vidékein (pl. Duna-Tisza köze és Nyírség) körülnézve ezt sa-
ját szemünkkel is tapasztalhatjuk. A kelet -európai térséget - így hazánkat is -
megjárt amerikai nemesító'k sokkoló hatásúnak nevezték azt a formagazdagságot,
amely a többnyire sarjról vagy magoncról való szaporítás után a szórványgyümöl-
csösökben, a falusi utcák mentén vagy a házikertekben megfigyelhető. A cseresz-
nye habitustól a bokrosmeggyig terjedő morfológiai változatok azt sejtetik, hogy a
meggy és szülőfajai közötti "génáramlás" lényegében a leglényegesebb evolúciós
tényező volt (28).

A nemesítés történeti áttekintését már a cseresznyénél ismertettük. A meggy-
fajták közül a 17. század előtti szelekciós munkából származik a 'Schattenmorelle',
a 'Montmorency ' és a 'Pándy meggy'. A tudatos hibridizációs munka első jelen-
tős fajtája a francia 'Chatenay szépe'. A magyarság első gyümölcse a meggy, mi-
vel valószínűleg a törpemeggyet már a Volga vidéki őshazában is ismerte, s a
finnugor eredetű meggy szavunkat erre a fajra alkalmazta. Őseink a honfoglalás
után a Kárpát medencében is találtak meggyet A nemes meggyek a XVII. sz.-ban
"Spanyol meggy" néven terjedtek el hazánkban. (33)
A meggyfajták előállításához alkalmazott módszerek a cseresznyénél felsoroltak-
kal részben megegyeznek. A nemesítő munkában Magyarország szerepe élenjáró.
Keresztezéses nemesítés. Hazánkban Maliga Pál munkájának köszönhetően rend-
kívül eredményes volt, hiszen a 'Pándy meggy' -nél korábbi érésű új fajtákkal sike-
rült elóbbre hozni a meggy érési szezont. A hibridizációs munkát a GYDKFV Érdi
Állomásán jelenleg a rezisztencianemesítést is felvállalva Apostol János folytatja.
Klónszelekció. Brózik Sándor, Nyújtó Ferenc és Éles Zoltán munkája révén a
legjelentősebb fajtánknál, a 'Pánd y' -nál a virágzási és érési idő, a növekedési erély
valamint a termó'képesség tekintetében is eltérő fajtaértékű klónokat eredményezett.
258
Az iménti két módszert a világ más fő fajtáinakjavítására is alkalmazták A neme-
sítő tevékenység fó'ként Németországban, Franciaországban az USA-ban, Romá-
niában és Jugoszláviában jelentős. Az eredmények közül példaként a 'Mont-
morency' -ből kiemeit 'Richmorency' -t említjük.
Tájszelekció. A táj- és helyi fajták felkutatásában elért sikerek ('Cigánymeggy'
klón ok, 'Debreceni bőtermő', 'Csengődi c sokros ', 'Pipacs l' stb.) azt bizonyítják,
hogy hazánkban még mindig értékes génállományok léteznek. Tájszelekciós tevé-
kenysége alapján Kovács Sándor, Brózik Sándor, Nyújtó Ferenc és Szabó Tibor
munkássága emelhető ki.
Honosítás. Hazánkban részben a sikeres honi nemesítő munka eredményessé-
ge, részben a külföldi országokétól eltérő fogyasztói ízlés miatt szerepe nem volt
jelentős.
Biotechnológia a nemesítés szolgálatában. A főbb eredményeket a cseresznye

fejezetnél részleteztük Merisztéma kultúrákkal vírusmentes növényeket kíván-
nak előállítani, de ennek sikere elsősorban a vírus l gazdanövény kapcsolattól függ,
s a meggyel folytatott kísérletekben eddig nem sikerült a teljes vírusmentességet
biztosítani. Mindkét fajjal kapcsolatban a közeljövőre vonatkozóan megállapítha-
tó, hogy igen jók a kilátások a protoplaszt fúzió, transzformáció, regeneráció so-
rán eddig elért eredmények jelentős javítására. (ll)
A nemesítő és fajtaminősítő munka fó'bb céljai:

öntermékenyülés;
korai terrnőre fordulás, jó termó'képesség, nagy termésbiztonság (külföldön a
fajta értékét csaknem kizárólag eldöntő fajtajellemzőnek tartják);
tatiósítóipari feldolgozásra és egyúttal exportra való alkalmasság (méret, szál-
líthatóság, fizikai és beltartalmi jellemzóK:);
gépi betakarításra való alkalmasság (felálló, merev ágrendszer, szárazon el váló
gyümölcs);
a gyenge növekedési erély kombinálása a kézi szedést feltételező gyümölcsmi-
nőséggel;
biotikus rezisztencia vagy tolerancia (monília, blumeriellás levélfoltosság).
A legtöbb ország meggytermesztésében egy-egy fő fajta vált uralkodóvá. Eu-
rópa nagy részén, főként Németországban termesztik a 'Schattenmorelle' ('Latos
meggy') fajtakört illetve annak szelektált klónjait és a hibridjeit (pl. 'Fanal'). Kö-
zép- és Délkelet-Európában különféle néven a 'Pándy meggy' az uralkodó fajta.
Európa nyugati államaiban- különösen Franciaországban- továbbá az USA-ban
259
a világos gyümölcsű 'Montmorency' és származékai (pl. 'Meteor') a legelterjed-
tebbek (37).
Hazánkban a 70-es évekiga 'Pándy meggy' volt a fő fajta, az üzemekben hosszú
ideig 80% fölötti arányban termesztettük (20). A második legjelentősebb fajta a
'Cigánymeggy' volt, amit pollenadóként telepítettek a 'Pándy meggy' ültetvények-
be. Azóta egyre csökken az aránya, s helyét részben az 'Érdi bőtermő', részben a
tiszántúli tájfajták (pl. 'Újfehértói fürtös') foglalják el. Az utóbbi években a meg-
termelt termésnek csupán 10%-át adták a 'Pándy meggy' klónjai, 15% volt a 'Ci-
gánymeggy' klánok aránya, kb. 35-40%-ot tettek ki az 'Újfehértói fürtös' és alak-
körébe tartozó fajták, s számottevő (30-35%) az 'Érdi bőtermő' aránya.
Ökológiai igény
A meggy kiváló alkalmazkodóképességű gyümölcsfaj, tág éghajlati határok
között termeszthető. (37) A téli hideget még a cseresznyénél is jobban elviseli.
Amerikai kísérletek szerint a fás részek még a -35 "C-os lehűlést is elviselik. A
fagyállóság mértékét a kondíció a cseresznyéhez hasonlóan befolyásolja. A gyö-
kerek fagyérzékenysége az alanytól függ - a sajmeggy ellenállóbb.
Tenyészidőszak alatti optimális hő- és fényigénye a cseresznyéhez hasonló, de
a meggy termesztési övezete valamivel hűvösebb övezetben van, s nagyobb a téli
hidegigénye is. Vízigénye közepes, de a késői érésű, genetikailag kisebb gyümöl-
csű fajták mérete öntözéssel növelhető.
A meggy a szélsőséges talajtípusok (futóhomok, szikes talaj, nehéz agyagtalaj)
kivételével minden talajon eredményesen termeszthető. Kérnhatással szembeni tűrő
képessége nagyfokú, optimálisnak az 5,3-7,5 pH tekinthető. A Verticilliumra fogé-
kony kajszi, dohány, dinnye, paradicsom és burgonya a meggy előtt nem termeszthető.
Feltehetően a többféle alapfaj mint eredeti génforrás utóhatásaként a meggy-
fajták növekedési erélyében és habitusában eléggé nagy különbségek vannak. A
meggyfajták között a bokorszerű, csüngő ágú faalaktól kezdve a magasba nyúló
faalakig minden átmenet megtalálható. A bokorszerű típusoknál megemlíthető a
sarjadzásra való hajlam is. (33)
Növekedési erély szerint három fő csoportot célszerű elkülöníteni: l. erős (pl. 'Csen-
gődi csokros', 'Érdi nagygyümölcsű' ), 2. középerős (pl. 'Újfehértói fürtös' és 'Korai
pipacsmeggy'), 3. gyenge (pl. 'Parasztmeggy', 'Maliga emléke'). (19, 33)
A korona habitusa alapján az 45. ábrán bemutatott fóbb típusok különböztethetők
meg: J.felfelé törő kúp vagy "cseresznye habitus" (pl. 'Érdi nagygyümölcsű', 'Me-
teor korai'), 2. sátorozó (pl. 'Pándy meggy', tiszántúli tájfajták), 3. gömb (pl. 'Érdi
bőtermő', 4. lecsüngő(pl. 'Cigánymeggy C. 404').
260
feltörő sátorozó
gömb lecsüngő
45. ábra: Meggyfajták koronaalakjai
A kúpszerű koronát nevelő ún. "cseresznye habitusú" fajták sudara határozott,

s az ilyen fák felkopaszadásra nem hajlamosak. Ezzel szemben a másik három
csoportba tartozó fajtákra a csúcsi elágazódási hajlam mérséklődése vagy hiánya,
sőt esetenként a lehajló és fokozott elágazási hajlamú ágrendszer, valamint a esün~
gő, felkopaszodásra, un. ostorosadásra hajlamos gallyazat jellemző.
A korona sűrűségeszerint az ágrendszer és a gallyazat lehet: l. ritka (pl. 'Meteor

korai'), 2. középsűrű (pl. Érdi jubileum), 3. sűrű (pl. 'Cigánymeggy').
Hagyományos alanyokon a termó'korú meggyfák mérete fajtától függően a
következő adatokkal jellemezhető: magasság: 3-6 m, szélesség: 4-7 m. A meggy
termővesszőire a cseresznye fejezetben leírtak jellemzőek. A termőrészek előfor-
261
dulása és megújulása szerint a meggyfajtáknak két fő csoportja különíthetők el.
Vannak olyan fajták, amelyek termőrész fejlesztése a cseresznyéhez hasonló (pl.
'Érdi nagygyümölcsű', 'Meteor korai').
A hazai meggyfajták nagyobbik részére az jellemző, hogy hosszú, felkopaszo-
dó gallyakat fejlesztenek, s a rövid termővesszők ezek végén helyezkednek el (46.
ábra). Az ilyen fajtáknál írjuk a jellemzésben azt, hogy "ostorosodásra" hajlamo-
sak. Az ostorképződés vagy felkopaszadás a fényszegény körülményeknek kö-
szönhető.
a) bokrétás termő
nyárs, Fiatal korban a rövid termővesszó"k (bokrétás ter-
b) rövid termő mőnyárs, termőnyárs) mellett a középhosszú vesz-
vessző szó"knek is szerepe van a terméshozásban. Ezek
c) felkopasza- rendszeres erős metszéssel termó"korban is megtart-
dott gallyrész
hatók, s a korona belső részeinek megvilágítását
javító ritkító metszéssel a felkopaszadás vagy os-
torképződés is megelőzhető vagy mérsékelhető.
c)
A meggy vegetációs ideje fajtától függően 200-
240 nap. Fontosabb fenológiai szakaszainak és
fázisainak átlagos menetét a cseresznye fejezet-
a) ben levő 43. ábra szemlélteti.
b) A meggyfajták virágzása átlagos évjáratban
április 15-től május 2-ig tart. A fajták virágzási és
b)
érési ideje között nincs összefüggés. Brózik és
Nyéki virágzási idejük alapján három csoportba
sorolja a fajtákat. A 'Pándy meggy' klónjaiból vi-
rágzási idejük alapján újabb alcsoportok képez-
46. ábra: Meggy termőgally hetők, s ennek megfelelően igénylik a pollenadó
cseresznye- vagy meggyfajták megválasztását
A hazaiminősített meggyfajták közül csupán a 'Pándy meggy' önmeddő, a többi
fajta öntermékenyülő. A 'Pándy meggy' -nek a pollenje is steril, s több fajtával
interinkompatibilitás figyelhető meg. Klónjainak fajtatársításijavaslatát a 40. táb-
lázatban ismertetjük.
A meggynek ugyancsak valódi csonthéjas termése van. A pomológiai jellem-
zó"k szerinti változatosság kisebb, mint a cseresznye esetében, de Lucas rendszere
szerint édes meggyek, üvegmeggyek, meggyek, amarellák és félmeggyek kategó-
riája különíthető el. (33) A ma termesztett meggyfajtákból a gyümölcshús és a lé
262
színe alapján két csoportot különítenek el. Az egyik csoportba tartoznak az ún.
Amarella meggyek, amelyek húsa világos, leve csaknem színtelen (pl. 'Mont-
morency', 'Pipacs l'). A másik a Morello típus, amelyekre a sötétpiros hússzín a
jellemző, s ezek többsége festőlevű is. (ll)
A gyümölcs alakja nem nagyon változatos, lényegében a gömb alak különféle
változatai (nyomott gömb, vállas gömb és szabályos gömb) fordulnak elő. A ko-
csányhosszúság középhosszú (30-40 mm) és hosszú (40-50 mm) lehet. A gyümölcs
mérete lehet kicsi (3-4 g), középnagy (4-5 g), nagy (5-6 g), igen nagy (6-8 g). Az
exportkövetelményként előírt 20 mm-es átmérőt kb. a 4 g-os gyümölcs haladja meg.
39. táblázat: Meggyfajták érési ideje
rdi nagygyümölcsű
Favorit
Korai pipacsmeggy
Érdi bőtermő
Cigánymeggy klónok ·
Pipacs 1
Maliga emléke
Pándy klónok
Debreceni bőtermő
Újfehértói fürtös
Kántorjánosi 3

Hazánkban a jelenleg szabadon forgalmazható meggyfajták érési szezonja jú-
nius elejétől július első dekádjának végéig tart (39. táblázat). A meggy esetében
kisebb az idényszerűség szerepe (20), a korai érés nem jelent primőr felárat. Az
263
áruértéket elsősorban a gyümölcsök feldolgozásra való alkalmassága, mérete és
szállíthatósága befolyásolja.
A felhasználás iránya látszólag háromféle (hazai friss fogyasztás, export és
tartósítóipari feldolgozás), de minthogy a hazai és export piacon frissen megvásá-
rolt gyümölcs zöme is feldolgozásra kerül, ezért a fajták értékét elsősorban a fel-
dolgozási módok által meghatározott követelmények szerint értékelhetjük A sö-
tétpiros fedőszínű fajták konzervipari (befőtt, dzsem, légyártás) és hűtőipari fel-
használásra kerülhetnek Külön említendó'k a sötétbordóra színeződő kisgyümöl-
csű festőlevű fajták, amelyek légyártásra és élelmiszerszínezésre használatosak.
A világospiros fedőszínű fajtákat (tortameggyek) a cukrászipar használja fel.
A következőkben a meggyfajtákatjelentőségük szerinti csoportokban betűrend
ben ismertetjük. A fajtaleírásokhoz saját megfigyeléseinken kívül a nemesítői köz-
lésekre és szakirodalmi forrásmunkákra támaszkodtunk. (2, 4, 5, 6, 7, 12, 15, 20,
21, 23, 26, 27, 31, 32, 33, 39, 40.)
Cigánymeggy
(Syn.: Aprómeggy, Feketemeggy, Szaporameggy, Parasztmeggy)
Származás és elterjedés. Ismeretlen, feltehetően magyar eredetű. Régen mag-

és sarjpopulációból kiválasztott egyedeit termesztették, ami nagy változatasságú
fajtakört eredményezett. Az egész országban elterjedt, az ültetvényekbe pollen-
adónak telepítették Ma már csak az öntermékenyülő klónjai szaporíthaták
Idény és típus. Minősített klónjai június közepétől több mint 2 hetes időszakot
fednek le. Érésük általában elhúzódó, de sokáig a fán hagyhatók és egy menetben
leszedhetők.
Gyümölcs és áruérték. Kicsi (3-4 g), gömb alakú, sötétbordóra színeződő, puha
húsú és erősen festőlevű. Sav- és szárazanyag tartalma magas. Kocsánya hosszú
vagy középhosszú, pálhalevél előfordulhat. Kőmagja nagyon kicsi.
Hajtásrendszer. Növekedési erélyük gyenge, de a C. 404 klóné középerős. Ág-
rendszerük szétterülő, lecsüngő, kuszált és vékony gallyazatú, sűrű gömbkoronát
nevelnek.
Agro- ésfitotechnikai igény. Igénytelen és nagyon alkalmazkodóképes alakkör.
Rendszeres ritkító metszést igényelnek. Gyümölcsük géppel is betakarítható, bár
legtöbbször ehhez vegyszeres kezelésre is szükség van.
Klánok: 'C. T, 'C. 59', 'C. 404'.
Többféle iparifelhasználásra (légyártás, édesipar, szeszipar) célültetvénybe vagy
a 'Pándy meggy' klánok pollenadójának alkalmas árufajta, amelynek ma már csak
a klónjai szaporíthaták
264
Csengődi
Származás és elterjedés. A Csengőd- Akasztó vidékén található un. Bosnyák

meggyek közül szelektálta Apostol János, a GYDKFV Érdi Állomásának munka-
társa. l 990-ben minősítették, s a választékbővítő fajtákhoz tartozik.
Idény és típus. Június második hetétől kezdődően elhúzódóan érik (egyes ága-
kon 8-10 nappal később érnek a gyümölcsök). Konzervipari célfajta, elsősorban
légyártásra és élelmiszerszínezésre alkalmas.
Gyümölcs és áruérték. Mérete kicsi (3-4 g), kőmagja viszonylag nagy, színe
sötét bordó, húsa középkemény, erősen festőlevű, íze savas. Kocsány a hosszú, pál-
halevél nem jellemző. A gyümölcs a kocsánytól nem válik el szárazon.
Hajtásrendszer. Erős növekedésű, a 'Pánd y meggy' -nél nagyobb fát nevel. Ág-
rendszere feltörő, majd termőkorban széthajló.
Termóképesség. Későn fordul termőre, de ezután nemesítője szerint igen bőtermő.
Ellenállóképesség. A fajta legfőbb értéke a blumeriellás levélfoltossággal és a
moníliával szembeni ellenállóképessége.
Ag ro- és fitotechnikai igény. Gyenge metszést igényel. Géppel is betakarítható,
de a gyümölcsök nedves elválásamiatt azonnali feldolgozásra van szükség.
Légyártás céljára javasolható választékbővítő és a rezisztencia nemesítésben gén-
forrásként felhasználható fajta. Rügymutációra való erős hajlama miatt a kiülte-
tett állományok nagyon heterogének.
Érdi bőtermő
Származás és elterjedés. A 'Pándy meggy' és a 'Nagy Angol' hibridje. Neme-
sítője: Maliga Pál. A 'Pándy meggy' előtt érő fajták közüla legelterjedtebb. 1970
óta forgalmazható.
Idény és típus. Június közepén, a 'Pándy meggy' előtt kb. l héttel érik. Hazai
friss fogyasztás mellett exportra és ipari feldolgozásra (befőtt és gyorsfagyasztás)
is alkalmas.
Gyümölcs és áruérték. Középnagy (5-6 g), nyomott gömb alakú, világos kár-
minpiros színű. Húsa félkemény, festőlevű, íze kellemesen édes-savas. Kocsánya
középhosszú, a termések zöme pálhalevél nélküli.
Hajtásrendszer. Középerős növekedésű, szétterülő ágrendszerű, sűrű gömb ala-
kú koronát nevel. Hibája, hogy ágai hasadásra hajlamosak.
Termőképesség: Korán terrnőre fordul és igen bőtermő.
Ag ro- ésfitotechnikai igény. Gépi betakarításra is alkalmas, de ághasadásra való
hajlamamiatt gondos alakító metszést és termőkorban a vázágak erősítését és rög-
zítését igényli.
A korai szezon legjelentősebb, sokoldalúan felhasználható árufajtája. Szakszerű
metszési technológiával továbbra is jelentős lehet.
265
Érdi jubileum
Származás és elterjedés. Maliga Pál állította elő a 'Pándy meggy' és az 'Eugé-
nia' fajták keresztezéséveL 1980 óta forgalmazható.
Idény és típus. Egy héttel a 'Meteor korai' után érik, de 2-3 hétig a fán marad-
hat. Friss fogyasztásra és ipari feldolgozásra (befőtt) alkalmas.
Gyümölcs és áruérték. Középnagy (4-5 g), gömb alakú, feketéspirosra színe-
ződik, húsa kemény, festőlevű, íze édes-savas, kiemelkedően finom. Kocsánya
középhosszú, pálhalevél csak elenyésző mértékben jellemző.
Hajtásrendszer. Középerős növekedésű, ágrendszere feltörő majd széthajló,
közepesen sűrű, gömb alakú koronát nevel. Felkopaszadásra alig hajlamos.
Termőképesség: A nemesítő intézmény a 4-5. éves terrnőre fordulás után bőter
mőnek nevezi, de az OMMI és az üzemek tapasztalataszerint csak egyes termőhe
lyeken és évjáratokban hoz elfogadható mennyiségű termést.
Kiváló ízű, ipari célra is alkalmas árufajta, amelyet az 'Érdi nagygyümölcs ű' le-
váltására szántak, de a fajta további jelentőségél megkérdőjelezi a kifogásolható
termőképessége.
Érdi nagygyümölcsű
Maliga Pál állította elő. A 'Hankovszky korai' meggyfajta szabadmegporzású ma-
gonca.
Ültetvényekben és házikertekben még megtalálható ez a június második hetében
érő, friss fogyasztásra kiválóan alkalmas korai meggy. Gyümölcse különlegesen
tetszetős, mérete nagy vagy igen nagy (6-7 g), a megszakott meggyíznél kevésbé
savas, emiatt ipari feldolgozásra és exportra nem tartották alkalmasnak. Fája erős
növekedésű, jellegzetes "cseresznye habitusú". Önmeddő, s az üzemekben ta-
pasztalt gyenge termőképességében döntő szerepet játszott az, hogy pollenadójá-
nak az eltérő virágzási idejű 'Meteor korai' -t javasolták. Egyes üzemi szakembe-
rek szerint méltatlanul szorult ki a szaporítható fajták listájáról, mert hazai piacon
nagyon jól értékesíthető, s befőttnek is alkalmas. Brózik szerint legjobb pollen-
adója a 'Germersdorfi óriás 3'.
Szaporítás ba vétele és helyes fajtatársítással való telepítése ismét indokolt.
Favorit
A 'Pándy meggy' és a 'Montreulli' fajták keresztezésével Maliga Pál által neme-
sítette. 1970-ben minősített választékbővítő fajta. Nagy vagy igen nagy (6-7 g)
világospiros gyümölcsei jellegzetesen édeskések, s csak friss fogyasztásra alkal-
masak. Termőképessége kiváló, de lecsüngő fája, puha gyümölcse és moníliára
való fokozott fogékonyságamiatt csak kiskertekbe javasolható.
266
Korai pipacsmeggy
Származás és elterjedés. A 'Pándy meggy' és a 'Császár meggy' hibridje
(GYDKFV 1979). Maliga Pál nemesítette.
Idény és típus. Június közepén szedhető, elsősorban cukrászipari fajta.
Gyümölcs és áruérték. Középnagy (4-5 g), világospiros színű, a többi pipacs-
meggytől eltérően édes-savas ízű, ezért frissen is fogyasztható. Kocsánya közép-
hosszú.
Hajtásrendszer. Fája középerős növekedésű, szétterülő ágrendszerű, koronája
gömbszerű és sűrű.
Termőképesség: Bőtermő.
Ag ro- és jitotechnikai igény. Rendszeres metszést és kézi betakarítást igényel.
Különleges áruértékű választékbővítőfajta, de kü(földi cukrászipari igény esetén,
export áruültetvényekbe is javasolható.
Kőrösi korai
Származás és elterjedés. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen Kovács
Sándor szelektálta a Debrecen környékén és a Nyírség házikertjeiben ilyen helyi
néven termesztett anyagból. 1996-ban kapott állami elismerést. Választékbővítő
fajta.
Idény és típus. Középkorai érésű, általában június 1O és 20. között érik.
Gyümölcs és áruérték. Mérete az OMMI vizsgálatok szerint kicsi vagy középnagy
(4,3 g), az 'Érdi jubileum'-nál is kisebb. Színe piros, húsa puha, repedésre nem
hajlamos, íze erősen savas, kissé kesernyés mellékízzel. Hátránya, hogy igen erősen
pálhaleveles, sa kocsány nem válik el szárazon a hústól. Festő- és bőlevű.
Hajtás rendszer. Fája gyenge növekedés ű, az 'Érdi jubileum' -nál 20%-kal ki-
sebb koronát fejleszt.
Termőképesség. Korán terrnőre fordul, termőképessége jó, az 'Érdi jubileum'-
ét lényegesen meghaladja.
Ag ro- ésfitotechnikai igény. Gyümölcse csak kézzel szedhető. Moniliára az 'Érdi
jubileum' -hoz hasonlóan fogékony.
Jó termőképessége alapján elsősorban házifeldolgozás céljábólfőként kiskertek-
be javasolhartó.
Maliga emléke
Maliga Pál által nemesített új választékbővítő fajta (1993). Június harmadik de-
kádjában érik. Gyümölcse nagy vagy középnagy, középkemény, jól rázható. A
gyümölcs két hétig is a fán maradhat. Feldolgozásra (befőtt, lé, gyorsfagyasztás)
közepesen alkalmas. Fája gyenge növekedésű, rövid nyársakon terem. Bőven és
rendszeresen terem. Brózik szerint gépi betakarírásra is alkalmas.
267
Meteor korai
Származás és elterjedés. A 'Pándy meggy' és a 'Nagy Angol' hibridje (GyDKFV,
1965). Maliga Pál állította elő. Korai érése és öntermékenyülő voltamiatt elterjedt
hazánkban.
Idény és típus. A meggy érési sor első igazán meggyízű fajtája. Június első heté-
ben a 'Pándy meggy' előtt 3 héttel érik, csak hazai friss fogyasztásra való.
Gyümölcs és áruérték. Középnagy (4-5 g), sötétbordóra színeződik, gömb ala-
kú. Húsa puha, bőlevű, kellemesen édes-savas, jellegzetes meggyzamattaL Kocsá-
nya középhosszú, pálhalevél ritkán fordul elő.
Hajtásrendszer. Növekedési erélye erős, ágrendszere fiatalon feltörő, jellegzete-
sen kevés elágazást nevel, s a ritka kúp alakú koronában a termőgallyak nem hajla-
mosak felkopaszodásra.
Termőképesség. Eléggé jó termőképességű, a 'Pándy meggy' -nél kétszer többet
terem.
Ellenállóképesség. Gyümölcse repedésre nem hajlamos. Gyenge, rossz tápanyagel-
látottságú talajokon apró gyümölcsöket fejleszt. Kaliforniai pajzstetűvel szem-
ben ellenálló.
Agro- ésfitotechnikai igény. 4-5 éves korig rendszeres metszést igényel. Csak
kézi szüretelésre alkalmas.
Választékbővítő fajtaként a házikertek fajtája, kizárólag hazaifrissfogyasztásra
korlátozott mértékben értékesíthető.
Pándy meggy
(Syn.: Pándy üvegmeggy, Kőrösi meggy, Kőröser, Körösská stb.)
Származás és elterjedés. Ismeretlen származású, valószínűleg magyar fajta.

Hazánkban a hetvenes évekig fő fajta volt. A magyar meggytermesztés e fajtának
köszönheti hírnevét A szomszédos országokban, továbbá Németországban és
Bulgáriában is ismerik. Ma már csakaminősített klónjai telepíthetők.
Idény és típus. Június harmadik dekádjában és július elején érik, a klónok érési
sorrendje: 'Pándy 48', 'Pándy Bb 119', 'Pándy 279'. Hazai friss fogyasztásra,
exportra, konzerv- és hűtőipari feldolgozásra egyaránt nagyon kedvelt.
Gyümölcs és áruérték. Nagy vagy igen nagy (6-8 g), vállas gömb alakú,
bordópiros színű. Húsa félkemény, bőlevű, íze savas-édes, jellegzetes zamattaL
Kocsánya középhosszú vagy hosszú, gyakori a pálhalevél.
Hajtásrendszer. Középerős ('Bb. 119'), illetve erős ('Pándy 48' és '279') növe-
kedésű, ágrendszere feltörő, idősebb korban kissé lehajló, koronája sátor alakú,
elsűrűsödésre és felkopaszadásra (un. ostorosodásra) hajlamos.
Termőképesség: Az üzemi tapasztalatok szerint csak gyenge vagy jó évjáratban
esetleg közepes termőképességű.
Ellenállóképesség: Virágzáskor monília fertőzésre fogékony.
268
Agro- és fitotechnikai igény. A jelenlegi minősített fajtaszortiment egyetlen
önmeddő fajtája, s pollenje is részben steril, ezért önmeddő pollenadóbólle galább
kettővel kell társítani. Aminősített klón ok virágzási sorrendje azonos az érési sor-
renddel.
A 40. táblázatban Brózik Sándor és Nyéki József vizsgálatai alapján a 'Pándy meggy'
klónjaihoz ajánlható pollenadókat szerepeltetjük. A Pándy klónokkal azonos virág-
zási időcsoportba tartozó tiszántúli fajták ('Újfehértói fürtös', 'Debreceni bőtermő',
'Kántmjánosi 3') inkompatibilitás miatt nem alkalmasak pollenadónak.
Mindhárom szelektál t klón kézi szedésre és gépi betakarításra is alkalmas. Termő
korban rendszeres ritkító metszést igényelnek.
A legkiválóbb gyümölcsű, bel- és külföldi piacon is a legkeresettebb árufajtánk.
Kifogásolható termőképessége és termésbiztonsága miatt az öntermékenyülő faj-
ták visszaszorítják.
40. táblázat:
A Pándy klónok pollenadói
(Brózik 1993 szerint)
Pándy klón Cseresznye Meggy

pollenadók
Pándy 48 Germesdorfi Cigánymeggy 7
Solymári gömbölyű Cigánymeggy C. 404
Linda
Pándy Bb 119 Germesdorfi Cigánymeggy 7

Solymári gömbölyű Cigánymeggy C. 404
Linda
Pándy 279 - Cigánymeggy 7

Cigánymeggy 59
Cigánymeggy C. 404
Parasztmeggy
Pipacs l
A 'Montmorency ' alakkörnek a Duna-Tisza közén feltehetően hibridizálódoH ál-
lományából szelektálta Kovács Sándor un. "tortameggy" export céljára. Június
második felében, a 'Pándy meggy' előtt néhány nappal szedhető - csak kézzel!
Gyümölcse középnagy (4-5 g), világospiros, kemény, jellegzetesen kesernyés sa-
vas. Kocsánya középhosszú. Fája erős növekedésű, szétterülő ágrendszerű, gömb
269
alakú koronát nevel. Bőtermő. Rendszeres metszést igényel. Cukrászipari célfaj-
ta, amely kiválóan exportálható.
Tiszántúli tájfajták
A 'Debreceni bőtermő', 'Kántorjánosi', 'Kántorjánosi 3' és 'Újfehértói fürtös'
fajták tartoznak ebbe a csoportba. Tekintettel arra, hogy ezek a fajták nagyon ha-
sonlítanak egymáshoz, ezért a fajták fóob tulajdonságait együtt közlöm, s a leírás-
ban jelzem a klón ok közötti különbségeket.
Szánnazás és elterjedés. Az ország keleti részén, fó1eg Kántotjánosi továbbá Újfehértó
és Debrecen környéki meggyállományból szelektálták. A megnevezett fajtákat a
GYDKFV Újfehértói Állomásának munkatársaijelentették be. Az egyes fajták minő
sítésének az éve: 'Újfehértói fürtös' 1970, 'Debreceni bőtermő' 1986, 'Kántorjánosi
3' 1994. Az üzemi termesztésben eddig az 'Újfehértói fürtös' tetjedtel legjobban.
Idény és típus. Június végén és július elején, az eddigi tapasztalatok szerint a 40.
táblázatban feltüntetett sorrendben 2-3 napos érési idő különbséggel szüretelhe-
tők. A gyümölcs nagyságától függően exportra és hazai friss fogyasztásra vagy
ipari feldolgozásra (pl. cukrászipar) alkalmasak.
Gyümölcs és áruérték. Mérete középnagy vagy nagy ('Újfehértói fürtös': 5-6,
másik három: 6-7 g), színük éretten bordópiros, húsuk félkemény, ízük savas-
édes, a 'Debreceni bőte1mő' árnyalatnyival édesebb. Kocsányuk középhosszú, vagy
hosszú ('Újfehértói fürtös'), minden fajtánál jellemző a pálhalevél.
Hajtásrendszer. Középerős vagy erős növekedésűek, a négy tájfajta közüla leg-
nagyobb fát a 'Kántorjánosi' fajta neyel. Ágrendszerük feltörő majd termőkorban
enyhén lehajló, a 'Pándy meggy' -hez hasonló sátor habitus valamint az elsűrűsö
désre és ostorosadásra való hajlam jellemző rájuk.
Termőképesség. Kiváló termőképesség és termésbiztonságú fajtákként lettek
minősítve, de az 'Újfehértói fürtös' -nél fajtakeveredés vagy leromlás miatt az újabb
üzemi tapasztalatok nem igazolják e tulajdonságot.
Ag ro- és fitotechnikai igény. Termőkorban rendszeres ritkító metszést igényel-
nek. Az exportra kívánatos gyümölcsméret és a magas terméseredmény együtte-
sen csak jó tápanyag- és vízgazdálkodású talaj okon, gyakran csak öntözéssel ér-
hető el. Gépi betakarításra is alkalmas.
Az érési időszak megnyújtására alkalmas, a' Pándy meggy' -nél eredményesebben
termeszthető, te~jedőben levő többcélú árufaj ták.
A HAZAI MEGGYNEMESÍTÉS ÚJABB EREDMÉNYEI
Hazánkban jelenleg két nemesítő helyen folyik új meggyfajták előállítása. Az

Érdi GYDKFV-nél Apostol János részben a saját hibridizációból, részben a Maliga
örökségből származó magoncállományból próbálja kiemelni a még érdeklődésre
270
számot tartó hibrideket, részben pedig Véghelyi Klárával és Amy Iezzoni ameri-
kai nemesítővel együtt a blumeriellával és moniliával szemben ellenálló új hibri-
dek előállítása érdekében végez keresztezéses nemesítést.
A kutató állomáson minősítésre történő bejelentés előtt több alkalommal be-
mutattak néhány fajtajelöltet, amelyek jellemzését a nemesítő leírása és a fajtabe-
mutatókon illetve bírálatokon résztvevők véleménye alapján állítottam össze.
3/48
Igen korai érésű, mert május utolsó dekádjában, 10-12 nappal a 'Meteor korai'
előtt érik. Gyümölcse kicsi vagy igen kicsi, lapított gömb alakú héja és húsa sötét-
pirosra színeződik. Húsa középkemény, lédús, íze kellemes savanykás-édes, s magja
is kicsi. Fája gyenge növekedésű, sűrűn elágazódó kis gömbkoronát nevel, s fel-
kopaszadásra nem hajlamos. Öntermékenyülő, nemesítője szerint rendszeresen és
bőven terem. A fajtajelölt legnagyobb értéke a rendkívüli koraisága, de gyümöl-
csének piaci értéke megkérdőjelezhető.
2/152
A 'Meteor korai' és egy fajhibrid keresztezéséből származik. Június első napjai-
ban, a 'Meteor korai' előtt pár nappal vagy azzal azonos idóoen érik. Gyümölcse
nagy (24-25 mm-es), a 'Pándy meggy' -hez hasonló küllemű a nemesítője szerint.
Héja és húsa sötétpiros, középkemény húsa enyhén festőlevű. Íze kicsit édeskés.
A fán 2-3 hétig megtartja minőségét. Fája meredeken feltörő, ritka ágrendszerű,
füzérekből álló keskeny koronát nevel, terméseit rövid nyársakon fejleszti. Neme-
sítője szerint nagy tőszámú, kézi betakarításó sűrű ültetvények létesítésére alkal-
mas. Nagy értéke a korai érés és a kiváló áruérték kombinálása.
Az Újfehértói Gyümölcskutató és Fejlesztő Vállalatnál és a Debreceni Agrár-
tudomány Kertészeti Tanszékén tovább folytatják a tájszelekciós munkát. A nyír-
ségi termóbelyen meglevő populációból olyan új fajták kiválasztására törekedo ek,
amelyek alkalmasak az érési időszak széthúzására. Jelenleg értékelés alatt álló, de
még nem bejelentett fajtajelöltjeik közül megemlíthető a 'Sárándi'-oak nevezett
fajtajelölt, közvetlen ül a 'Meteor korai' után érik, fája középerős növekedésű, ter-
mőképessége kiváló. Gyümölcse középnagy (18-20 mm), a kocsánytól nem válik
el szárazon. E fajtán kívül vizsgálat alatt van még az 'Alsóbadur'. (40)
A meggy esetében történelmi fajták külön csoportjával nem nagyon bővíthető a
bemutatott kínálat. A meggyet ugyanis hosszú ideig sarjakkal szaporították és ter-
jesztették A termesztésben késóob bevált alakkörök (pl. 'Cigánymeggy', 'Pándy
üvegmeggy', Bosnyákimeggy) kiemeit klónjai még ma is szerepeinek a termesztés-
re ajánlott fajták között. Tipikus történelmi fajtaként megemlíthető a 'Spanyol meggy',
amely Raymao és Tomcsányi szerint a 'Pándy meggy' erősebb növekedésű változa-
ta volt, de gyümölcsének kevésbé értékes volta miatt kiszorult a termesztésbőL
271
BOGYÓSGYÜMÖLCSŰEK
Szamóca
"szerelmet illatozott a földieper,
a cseresznye-fióka még szűzen függött lenge szárán.
Még minden megtörténhetett is, meg nem is."
Garai Gábor: A kert
A szamóca nagyon kedvelt és szeretett korai gyümölcs. Akkor kerül piacra,
amikor a hosszú tél után a szervezet a friss gyümölcsöt a legnagyobb mértékben
kívánja. Éppen ezért a szamócát elsősorban nyersen fogyasztjuk Jelentőségét fo-
kozza többirányú feldolgozhatósága. Nagy mennyiséget használ fel a konzervipar
gyümölcslé, dzsem gyártásához, az utóbbi időben pedig a tejipar pulpok és velők
formájában gyümölcs joghurtok adalékanyagaként A mélyhűtés egész éves sza-
mócafogyasztást tesz lehetővé. A szamóca gyümölcse ugyan közel 90%-ban víz-
ből áll, de 60 mg/1 00 g C-vitamin tartalma, táplálkozás-élettani szempontból fon-
tos anyagai, mint a szerves savak, Ca-, Fe-, P- és cukortartalma igen értékes gyü-
mölccsé teszi.(l O)
Génforrások
A jelenleg termesztett fajtáink szülőfajait Staudt dolgozta fel részletesen. A
vadon termő szamócát már az ókorban is gyűjtögették, amit bizonyít, hogy a sváj-
ci cölöpépítmények régészeti feltárásakor aszmagjait megtalálták a növényi ma-
radványok között (l O).
Az első faj, amelyet termesztésbe vontak, a Fragaria vesca L. volt. Ennek több
alfaját találták meg a természetben, a hónapos szamócát, amely ősszel másodter-
mést is képezett, vagy az indátlan szamócát. A második termesztés be vont faj a F
moschata Duch. volt, amelyet különleges zamata miatt becsültek sokra. Az ismert
világ kitágulása, az óceánon túli területek megismerése után újabb fajok kerültek
termesztésbe, így a F virginiana Duch. Észak Amerikából, a F chiloensis (L.)
Duch. pedig Dél-AmerikábóL A véletlen folytán egymás mellett termesztett, ezál-
275
tal kölcsönösen egymást termékenyítő F virginiana és F chiloensis fajok keresz-
tezéséből új koltúrfaj a F x ananassa Duch. jelent meg. Levelei hasonlítottak a
virginiai szamócáéhoz, de nagyobbak és vastagabbak voltak, bogyóinak nagysága
inkább a chilei szamócára hasonlított, és igen bőtermő volt. Ez az új kultúrnövény
lett az alapja a nagy gyümölcsű kerti szamócának.

A nagy gyümölcsű szamóca szülőpartnerei amerikai fajok, ennek ellenére a
nemesítésben mégis Európa vitte a fő szerepet, és később innen került vissza
Amerikába, ahol nemesítésével ma is behatóan foglalkoznak (18). A kiterjedt ne-
mesítői tevékenység eredményeként az 1760-as évektől napjainkig több ezer faj-
tát állított elő, és írtak le.
A szamócafajták előállításában és az új fajták bevezetésében a következőkben
felsorolt módszerek alkalmazhatók.
Szelekció. Kettős tevékenységet takar, egyrészt az alap tenyészanyagból a kí-
vánságunknak leginkább megfelelő egyedeket kiválasztjuk és felszaporítjuk, más-
részt a klónszelekciót, amely a fajtafenntartás, vagyis az eredeti fajtajellemzők
továbbvitelét segíti. A termő állományban mindig vannak- a külső pozitív hatáso-
kat leszámítva- jobb tulajdonságokkal rendelkező egyedek, amelyeket kiválaszt-
va és felszaporítva javíthatjuk valamely fajta tulajdonságait.
Keresztezéses nemesítés. Az új fajták előállításának legelterjedtebb formája. A
tudatos szülőmegválasztással, a magpopuláció szisztematikus utódszelekciójával
a kívánt célnak megfelelő típusok emelhetők ki. A hibridizáció irányulhat új tulaj-
donságokkal bíró fajta előállítására - pl. nagy gyümölcs, fénylő piros szín, bő
terméshozam, de irányulhat egy tulajdonság bevitelére is- pl. az 'Elsanta' fajtánál
a jobb íz kialakítására, vagy a Phytophtora-val szembeni rezisztencia kialakításá-
ra. Az elmúlt két évtizedben Magyarországon, Fertődön Szilágyi Kálmán vezeté-
sével eredményes keresztezéses nemesítés folyt, amelynek eredményei a 'Fertődi
5', 'Kortes' ma is megtalálhatók az ültetvényekben, sőt a legújabb keresztezések
magpopulációjában is vannak nagyon figyelemre méltó típusok
Honosítás. A hazai árufajta szortiment túlnyomó többségekülföldi fajta. A ho-
nosítói tevékenység több nemesítői "műhely" anyagára épült- olasz, német, ame-
rikai, holland- de a hazai kiírnának a holland eredmények (Wageningen) feleltek
meg a legjobban. Innen származott a hetvenes-nyolcvanas évek fő fajtája a
'Gorella', az utódai közül pedig az 'Elsanta', 'Bogota', 'Polka', 'Tenira' stb. A
fajtaajánlat túlnyomó többsége valószínűleg a jövőben is a honosítói tevékenység-
re fog alapozódni. Legújabban a honosító tevékenységben bizonyos faiskolák (pl.
Habedi Kft.) járnak élen.
276
A szamóca nagyon széles ökológiai potenciállal rendelkező gyümölcsfaj. A
szubtrópusi területektől a sarkkörig mindenhol termeszthető és termesztik is. Ge-
netikai anyaga is nagyon széleskörű, ezért sokféle célra és termőhelyre alkalmas
fajtát állítanak elő belőle. A szamócafajtákat sokféleképpen csoportosíthatjuk, de
a legújabb besorolás a termőrügyképzés fotoperiódikus természete alapján tűnik a
legcélravezetőbbnek. Ezek alapján megkülönböztetünk júniusi szamócákat,
folytontermő és napszak-közömbös szamócákat.
A hagyományos, júniusban termő fajták rövidnappalosak, azaz termőrügyet
rövidülő nappalhosszúság (kevesebb, mint 14 óra) és a hőmérséklet csökkenése
(15 T alatt) mellett képeznek, majd a téli nyugalmi időszak után virágoznak és
termést érlelnek.
Afolytontermőfajták az első termés után egy második virágzási hullámot indí-
tanak el- fajtától függően egy-két hónappal késóob- és ez a fagyokig tart, össz-
hangban a nappalhossz és hőmérséklet csökkenéséveL
A napszak-közömbös, vagy "day-neutral" fajták viszont folyamatosan, egész
évben képeznek virágot, amennyiben az éjszakai hőmérséklet nem haladja meg a
15,5 "C-ot. Ez teszi lehető vé Kaliforniában az 5-6 hónapos szüreti időt, vagy Észak-
Afrikában, az Arab-félszigeten a szamóca téli termesztését. Izraeli nemesító'k vi-
szont már létrehoztak olyan napszak-közömbös fajtákat, amelyek az éjszakai hő
mérsékletre sem érzékenyek (8). A Kaliforniában előállított napszak-közömbös
fajták a '80-as évek elején kerültek kereskedelmi forgalomba. Ezek első nemzedé-
ke a 'Hecker', 'Brighton', 'Aptos', 'Tribute', 'Tristar', majd a második nemzedé-
ke 'Fern', 'Selva', 'Seascape', 'Sunset' stb. Európába is átkerültek, de itt nem tud-
tak széleskörűen elterjedni. Magyarországon is voltak kezdeményezések termesz-
tésbe vonásukra, de hozamukkal elmaradtak hagyományos fajtáink mögött.
Európa ökológiai adottságai nem kedveznek a napszak-közömbös fajták ter-
mesztésének, ezért inkább a hagyományos fajták időzített termesztésével és
hajtatóberendezésekben való elhelyezésével biztosítják a folyamatos friss gyümölcs
ellátást szamócából.
Magyarországon a nyolcvanas években a 'Gorella' adta a szaporítás több mint
70%-át, mellette a 'Cambridge Rival' és 'Korona' fajták értek el l O% körüli ré-
szesedést. 1995-re az 'Elsanta' részaránya 55%-ot ért el, míg a 'Gorella' 13%-ra
esett vissza. A képet árnyalja, hogy az egyre több "fehér könyves" fajta széles
lehetőséget nyújt a felhasználási formának- pl. szedd magad, hűtő-, konzervipari
igény, friss piac -legjobban megfelelő típus kiválasztására.
Ökológiai igény
A szamóca kozmopolita faj, a trópusok kivételével mindenhol termesztik, ahol
a hagyományos értelemben vett növénytermesztés folyik. Természetesen gazda-
277
ságos szamócatermesztés csak az ökológiai optimumban valósítható meg. A sza-
móca nem kifejezetten melegigényes, a hőmérséklettel szemben támasztott igé-
nyeit hazánk éghajlata kielégíti (18). A hideg két formában jelenthet gondot. Egy-
részt a száraz, kontinentális tél, amikor a hótakaró nélküli ültetvényekben -20 'C
alatt jelentős tőpusztulás következhet be. Másrészt problémát jelenthetnek a tava-
szi fagyok, amelyek a korai virágzású szamóca legértékesebb, első virágait káro-
sítják. A hőmérséklet másik szélsősége a júliusi forróság, amelyet a szamóca nyu-
galomszerű állapotban vészel át, ebben az időszakban jelentős növekedés nincs.
A szamóca kifejezetten vízigényes faj. A kiemelkedő hozam érdekében a 800
mm feletti csapadékellátottságú Pó-síkságon is öntözóberendezéssellátják el az ül-
tetvényt. A legkritikusabb vízellátási időszakok: május, június, valamint szeptem-
ber. Az első két hónap a gyümölcsfejlődés és termésérés időszaka, amelynek döntő
szerepe van a termésmennyiség kialakulásában. A második terminus, a szeptember
viszont a következő év termését alapazza meg, lévén ez a termőrügy-differenciáló
dás ideje. Magyarországon az évi 550-600 mm átlagos csapadék - az egyenetlen
idóbeli eloszlásról nem is szólva - nem elegendő az intenzív fajták termesztéséhez,
ezért új ültetvényeket csak öntözóberendezéssel felszerelve szabad léte:;íteni.
A szamóca a talaj iránt igényes. Termesztésére a legjobbak a mélyrétegű, leg-
alább 1-1 ,5% humusztartalmú homokos vályog, vagy barna homoktalajok Ezek
levegőtartalma és vízmegtartó képessége a legmegfelelőbb. Könnyen felmele-
gedőek, amely kihat a termés koraiságára és ezzel együtt az árbevétel nagyságára.
Irodalmi adatok szerint a szamóca az 5-6 pH-jú talajokon díszlik a legjobban, de a
hazai gyengén lúgos talajú termesztó'körzetekben is jól terem. 8 pH felett azonban
a magas Ca-tartalom miatt klorózis lép fel, az állomány legyengül, sok a tőpusz
tulás, ezért ezekre a területekre szamócát ne ültessünk
A szamócanövény morfológiai felépítését és legfontosabb részeit a 47. ábrán
szemléltetjük A szamóca részben elfásodott szárú, évelő tőrózsás növény. Kúszó
gyökértörzse a talajban, a talajfelszínhez közel helyezkedik el. A gyökértörzs csú-
csi része tőrózsában álló levelekkel borított. A levelek hónaljában hajtásrügyek
találhatók, amelyekből új gyökértörzs elágazádások vagy indák fejlődhetnek Egy
szamócatövön akár l O inda is fejlődhet. A szamóca lomhozata a vegetáció során
változik. Megkülönböztetünk ún. tavaszi és nyári leveleket. A nagy tavaszi leve-
lek a termés kinevelését szolgálják, s a szüret után elhalnak. A nyári levelek ki-
sebb felületűek, ezek többsége ősszel vagy télen szárad el, de egy részük áttelelés
után csak a tavaszi levelek megjelenése után hal el. A szamócán tőrózsánként egy
vagy több bogernyő virágzat fejlődik. A virágok és a belőlük képződött gyümöl-
csök bogernyőn belüli elhelyezkedése meghatározza virágnyílási és érési sorrend-
jüket (14).
278
Bauer a szamóca évi fej-
lődésiciklusában öt fejlődési
~zakaszt különböztet meg,
amelyek változását elsősor
ban a fotoperiódizmus és a
hőmérséklet alakulása szabja
meg (18). Ezek a szakaszok a
következők:
a) gyökértörzs ·
Tavasztól nyár közepé-
b) tőkocsány
ig a vegetatív növekedés jel- c) bogernyő
lemző, ebben az időszakban d) levélzet
indulnak erős fejlődésnek a e) indanövény
hajtásképletek, a levelek és 47. ábra: A szamócanövény részei
indák.
Nyár végén a növekedés lassul, leáll. Ebben az időszakban a levelek hónaljrü-
gyei oldaltengelyekké fejlődnek, így az eredetileg egy gyökértörzzsel rendelkező
növények elágazódnak, több melléktőrózsát fejleszthetnek. Az adott fajta
fotoperiódikus érzékenységétől függően ebben a lelassult növekedési szakaszban
már megkezdődhet a termőrügyek differenciálódása.
Ősszel a generatív fejlődés kerül előtérbe, ilyenkor kezdődik a termőrügyek dif-
ferenciálódása. A differenciálódás addig tart - rövidnappalas körülmények kö-
zött -, amíg a csökkenő hőmérséklet a növekedés inaktív fázisát ki nem alakítja.
Késő ősztől télig a növekedés inaktív fázisa figyelhető meg. Rövid nappalokon
és alacsony hőmérsékleten kezdődik a szamóca nyugalmi állapota.
Télen a növekedés megszűnését eredményezi a hideghatás, és a tél végén-ta-
vasszal bekövetkező felmelegedés újra a szamóca vegetatív növekedését serkenti.
A növények kilépnek a nyugalmi szakaszból és az ősszel-tavasszal differenciáló-
dott hajtásképletek erősen növekedni kezdenek.
A növények föld feletti részének szakaszos növekedésével együttjár a gyökér-
rendszer évenkénti regenerációja is. Ez a folyamat késő nyáron a járulékos gyöke-
rek újrafejlődése útján történik. A járulékos gyökerek az új oldalelágazásokon
alakulnak ki, és a tartalék tápanyagok raktározására is alkalmasak.
A szamóca legfontosabb fenofázisai (18): a vegetáció megindulása, a tó'kocsá-
nyok megjelenése, a virágzás kezdete, a fő virágzás, a virágzás vége, a termésérés
kezdete, a fő érés időszaka, az érés vége, az indanövekedés kezdete és fő időszaka.
Remontáló fajtáknál az elmondottak kiegészülnek még a másodvirágzás és má-
279
sodérés fenofázisaival is. Az egyes fenofázisok kezdeti időpontját és tartamát el-
sősorban a hőmérséklet befolyásolja.
Az egyes fajták azonos környezeti feltételek mellett is különböző időben
virágoznak, vagy érlelik gyümölcsüket és virágzási vagy érési periódusuk is
hosszabb vagy rövidebb ideig tart. Ezeket a rendszeresen jelentkező különbsé-
geket az egyes fajta fenofázisának lezajlásához és megindulásához szükséges,
különböző mértékű küszöbérték és hőösszeg-igényekkel magyarázzuk. Küszöb-
értéknek azt a hőfokot értjük, amely feletti hőmérséklet az adott fenofázis meg-
indulását vagy lezajlását idézi elő. Hőösszeg pedig az a küszöbérték feletti hő
mennyiség, amely egy fázis megindulása és befejezése közötti időszakban a
növény rendelkezésére áll.
Irodalmi adatok szerint (ll) a szamóca termesztett fajtáinak zöme jól önter-
mékenyülő, a fajták önmagukban telepítve is jól teremnek. A próbatermesztésre
ajánlott fajták között vannak hímsteril fajták is (pl. 'Malling Pandora'), amelyet
folytontermő szamácákkal legcélszerúob együtt telepíteni, de megfelelő pollen-
adó a 'Bogota' is.
Gazdasági szempontból fontos a termésérés kezdete, hiszen a koraiság szoros
összefüggésben van az értékesítési árral. A fajták többsége a 'Gorella' körül érik,
egyhetes intervalluman belül. A szüret időpontjának előrehozatalában nagyobb
szerepet játszik a termőhely megválasztása, hiszen a Szeged környéki homoktala-
jon lévő ültetvényről l 0-14 nappal előbb szüretelhető a gyümölcs, mint az északi
határszélen, Drégelypalánkon. Fontos fajtajellemző az érés hossza is. A 'Gorella'
esetében átlagosan 21 nap a betakarítás hossza, és ezen belül is az első két héten
jön le a termés 80%-a, az utolsó héten már inkább ipari minőségű gyümölcsöt
szüretelhetünk.
A szamóca gyümölcse terméscsoport szamócagyümölcs, amely négy részből
áll: vacok, aszmagok, csésze és gyümölcskocsány. A vacok a gyümölcs élvezhető
része, amely lehet kúp, orsó vagy félgömb alakú. A szamóca termése aszmagter-
més. A terméskék héja körülveszi az egyetlen apró magot. Az aszmagok a gyü-
mölcs felületén ülnek, elhelyezkedésük jellemző a fajtára. A vacok kialakulása
szaros kapcsolatban van a rajta kifejlődött aszmagok számávaL Ahol az aszmagok
a rossz termékenyülés következtében nem alakulnak ki, ott a vacok húsosadása
hátráltatott, a gyümölcs féloldalas vagy torz lesz.
A nemzetközi fajtaoltalmi szervezet, az UPOV a szamóca gyümölcs alakjának
meghatározására kilenc különböző alakot jelöl meg (48. ábra). Ezek egymásba
átmennek, az elsődleges és másodiagos gyümölcsök között is jelentős különbség
lehet, de a nagy vonalakban történő besoroláshoz jól megfelelnek.
280
irányok
Magyarországon a jelenleg
termesztett fajták érési ideje
nem tér el egymástól látványo-
a) b) c)
san. A hagyományos szabad-
földi szezon május 20-tól jú-
nius végéig tart. Ezután már
nem lehet a piacon szamócát
látni. Fólia alatti- fűtés nélküli
- hajtatással két-három héttel
előre lehet hozni az érés kez-
d) c) f)
detét és öt-nyolcszor maga-
sabb értékesítési árat érhetünk
el. A szezon kinyújtására az
egyszertermő fajtákat figye-
lembe véve csak a 'Malling
Pandora' alkalmas.
A folytontermő fajták új
g) h) i)
generációja jó minőségű gyü-
48. ábra: Szamóca gyümölcsalakok mölcsével már alkalmas a friss
a) vese alakú. d) kúp alakú. g) majdnem hengeres,
b) lapított gömb, e) kettős kúpalakú, h) ék alakú,
piaci értékesítésre is. Az őszi
c) gömbölyű, f) tojás alakú. i) szív alakú terméseket kizárólag ebben a
formában értékesítik.
A szamóca korai gyümölcs lévén főleg a friss fogyasztást szolgálja. Az érési
periódus végén azonban már sok az apró gyümölcs, amelyeket kiváló illata, gaz-
dag aramája és magas cukortartalma konzervipari felhasználásra predesztinálja.
A hűtőipar külpiaci pozíciójától, az exportkeresiettől függően dolgoz fel gyümöl-
csöt. Elsősorban a közepes méretű, sima felületű, jól csumázható, sötétebb piros
gyümölcsű fajtákra tart igényt. Előnyben részesítik az egyöntetűen kúp alakú, ke-
ményebb húsú, nem üregesedő típusokat.
Bogota
Származás és elterjedés. Wageningenben (Hollandia) állították elő a 'Samling
53, 116' x 'Tago' keresztezéséből, 1971-ben. Honosítását 1982-ben kezdték meg,
1992 óta államilag elismert fajta. Nyugat-Európaszámos országában termesztik,
nálunk kicsi a részaránya az ültetvényekben.
281
Idény és típus. Késői érés ű, a 'Gorella' után 8-l O nappal érik. A friss piaci
szezon meghosszabbítására alkalmas.
Gyümölcs és áruérték. Elsődleges gyümölcsei nagyok vagy nagyon nagyok, ék
alakúak, bordázottak, üregesek, a későbbiek kiegyenlítetlenül kúp alakúak, Színe
sötétpiros. Húsa kemény, kiegyenlítetlenül sötétpiros. Jó ízű. Nehezen csumázha-
tó, ezért ipari feldolgozásra kevésbé alkalmas.
Hajtásrendszer. Lapított gömb alakú, közepesen tömött bokrú, kevés indát fejleszt.
Termó'l<épesség. Nagyon bőtermő, kétéves termesztése esetén hozama a máso-
dik évben sem csökken.
Késői érése lehetővé teszi, hogy a korai érésűfajták dömpingje után darabos, tet-
szetős színű gyümölcséve l a szamóca friss piaci idényét meghosszabbítsa.
Cambridge Rival
Származás és elterjedés. Angliában a Cambridge Egyetem Kertészeti Kutató
Állomásán állították elő a 'Dorsett' x 'Early Cambridge' fajták keresztezésével,
1941-ben. 1948 óta kereskedelmi forgalomban lévő fajta. A nyolcvanas években a
'Gorella' mögött a második helyet foglalta a hazai szaporításban. Elsősorban a
Szentendrei-szigeten és környékén terjedt el, ahol szinte csak ezt a fajtát ültették.
Idény és típus. Középkorai érésű. Elsősorban friss fogyasztásra javasolható.
Gyümölcs és áruérték. Középnagy vagy nagy, világos, ún. "téglapiros" színű
gyümölcse fényes. Húsa egyenletesen világospiros, ritkán üreges, kemény állo-
mányú. Alakja kerek, sima felületű, az aszmagok mélyen ülnek rajta. A csészele-
velek ráfekszenek a gyümölcsre, nehezen távolíthaták el.
Hajtásrendszer. Feltörekvő gömb alakú, közepesen sűrű bokrot nevel. Nagyon
jó indatermelő. Állománya nem ritkul ki, gyökértörzse a Phytophtora-val szem-
ben ellenálló, viszont a Verticil/ium fertőzésre fogékony.
Termőképesség. Nagyon bőtermő. Terméshozamát növeli, hogy kedvező időjá
rású években jelentős másodtermést képez, amelyet jó minőségéért érdemes piac-
ra vinni.
Az új, nagy hozamú, tetszetős színű fajták- 'Elsanta ', 'Marmolada ' -megjelené -
sével részaránya csökken, de a többéves termelési struktúra fennmaradása eset én
a jövőben is helye lesz a szamócatermesztésünkben.
Elsanta
Származás és elterjedés. Wageningenben (Hollandia) állították elő a 'Gorella'
x 'Holiday' fajták keresztezésével, 1974-ben. A kilencvenes évek elején Nyugat-
Európa vezető fajtája lett, szabadföldi termesztésre és hajtatásra is széleskörűen
használják. Magyarországon 1993-ban nyert állami minősítést, azóta gyorsan ter-
jed a termesztése. A szaporításban több mint 50%-os részesedést ért el.
282
Idény és típus. Korai érés ű, több év, több termábely alapján két nappal a 'Gorella'
előtt kezd érni. Elsősorban friss piaci értékesítésre javasolható.
Gyümölcs és áruérték. Nagyméretű, 12, l g átlagsúlyú gyümölcse tompa kúp
alakú, kiegyenlítettell narancspiros színű, erősen fénylő. Az aszmagok a felszín-
nel egy magasságban ülnek. Húsa kiegyenlítetlenül világos narancspiros, kemény,
jól szállítható. Íze közepes vagy gyenge. Nehezen csumázható. Gyümölcse Iesze-
dés után elóbűtve, hűtőláncon szállítva sokáig megtartja fényes piros színét. Mély-
hűtött gyümölcs bírálatokon világos színe miatt háttérbe szorul.
Hajtásrendszer. Bokra közepes vagy erős növekedésű, szétterülő gömb alakú,
laza szerkezetű. Közepes indatermelő.
Termó'képesség. Nagyon bőtermő.
Ag ro- és fitotechnikai igény. Intenzív fajta, jó tápanyag- és vízellátás mellett
terem jól. Phytophtora-ra fogékony, erősen csapadékos, párás időjárás mellett,
fertőzött talajon állománya nagyon kiritkulhat. Telepítése vagy szamócával koráb-
ban nem hasznosított, ún. "szűz" területen, vagy ültetés előtti talajfertőtlenítés mel-
lett javasolható.
Kiváló termőképessége és ártulajdonságai miatt ajövóoen is helye és szerepe lesz
az árugyümölcsösök telepítésében. Komisága miatt hajtatásra is alkalmas. Ter-
mesztésének a gyökértörzset károsító kórokozók elterjedése szab majd határt.
Fertődi 5
Származás és elterjedés. Fertődön állították elő a Red Star Fl magonc x Fragaria
ananassa törzs keresztezéséveL A Nyírség homoktalajain termesztették jó ered-
ménnyel és nagyobb területen
Idény és típus. Korai érésű, a 'Gorella' előtt 3-4 nappal érik. Friss fogyasztásra
és sötét színe révén feldolgozásra is javasolható.
Gyümölcs és áruérték. Középnagy gyümölcse kiegyenlítettell kúp alakú, az el-
sődleges gyümölcsök alig különböznek a késóöbiektől. Felülete sima, egyenlete-
sen vörös-sötétvörös, közepesen fényes. Az aszmagok a gyümölcsfelszín fölött
ülnek. A csészelevelek ráfekvó'k, nehezen távolíthaták el. Húsa kemény, sötétvö-
rös, nem üreges. Íze gyenge, közepes. Jól szállítható, törődésre nem hajlamos.
Hajtás rendszer. Gömb alakú bokra kevés lombot fejleszt, közepesen tömött szer-
kezetű. Levele középzöld, hegyesen fogazott, egészséges, levélfoltosságat okozó
gombákra nem fogékony.
Termőképesség. Bőtermő, megfelelő termőhelyen lényegesen többet terem a
'Gorella' -nál.
Szélesebbkörű telepítés! igényeine, mint feldolgozóipari célfajta.
Gerida
Származás és elterjedés. Az 'Elsanta' és 'Elvira' fajták keresztezésével állítot-
ták elő 1983-ban Svájcban. 1991 óta van kereskedelmi forgalomban. A svájci
Habedi faiskola tulajdona, Svájcban és Németországban termesztik. Magyaror-
283
szágra is általuk került be, 1996-ban kapott állami minősítést. Szerepe valószínű
leg növekedni fog szamócatermesztésünkben.
Idény és típus. Közepes érési idejű, a 'Gorella' után 2-4 nappal kezd érni. Nagy-
méretű, tetszetős gyümölcse miatt friss fogyasztásra javasolható.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse nagyon nagy, az OMMI adatai szerint 15,4 g
átlagsúlyú, fényes, világospiros színű, kúp alakú. Húsa kiegyenlítetten narancsvö-
rös, közepesen kemény, vagy kemény. A csészelevelek kötődése erős, nehezen csu-
mázható. Egyes évjáratokban a csészemellett a húsban egy fehér sáv található. Jól
szállítható, a polcon való eltarthatósága kiváló, két-három napig megőrzi fényes-
csillogó színét. Mélyhűtött gyümölcsbírálatokon mindig a középmezőnybe szorult.
Hajtásrendszer. Gömb alakú, feltörekvő, közepesen sűrű bokrot nevel. Levél-
nyele hosszú, erősen szőrös. Jó indatermelő képességű.
Termőképessége. Nagyon bőtermő.
Ag ro- és fitotechnikai igény. Hazai tapasztalatok szerint mind laza, mind kötött
talajon jól termeszthető. A gyökértörzs megbetegedését előidéző kórokozókkal
szemben ellenálló. Kocsánya könnyű törhetősége miattjó teljesítménnyel szedhe-
tő. Állománya nem ritkul ki, és terméshozama sem csökken a 2-3 éves folyamatos
termesztés során sem.
A kialakult hazai gyakorlatnak, vagyis a többéves termesztésnek megfelelőfajta,
ezért, valamint kiváló árutulajdonságai és nagy termőképességemiatt jelentősége
növekedni fog termesztésünkben.
Gorella
Származás és elterjedés. 1955-ben Wageningenben (Hollandia) a Kertészeti
Kutató Intézetben állították elő a' Juspa' x US 3763 fajták keresztezéséveL Beve-
zetése, 1960 után Európa vezető fajtájává vált. Magyarországon a 70-es és 80-as
években a szaporítás több mint 90%-át adta.
Idény és típus. Középkorai érésű, korábban minden felhasználási célra ezt aján-
lották. A fajták számának növekedésével azonban elsősorban friss piaci célra ja-
vasolható.
Gyümölcs és áruérték. Elsődleges gyümölcsei igen nagyok, lapítottak, taréjo-
sak, sokszor bordázottak. A későbbiek tompa kúp alakúak, nagyok, majd az érés
előrehaladtával jelentősen elaprósodnak. Színe középvörös, közepesen fényes, húsa
kiegyenlítettell világospiros, közepesen kemény. Íze enyhén édes, eléggé jellegte-
len. Üregmentes gyümölcse jól szállítható. Mélyhűtött gyümölcsének minősége
gyenge, ezért inkább friss gyümölcsként forgalmazzák, de itt is gyorsan értéke-
síteni kell, mert színe gyorsan sötétre vált, és állott áru hatását kelti.
Hajtásrendszer. Középerős növekedésű, közepesen sűrű bokrot nevel. Levélle-
meze vastag, erős és bőrszerű, levélnyele erős. Indaképzési erélye közepes.
Termőképesség. Nagyon bőtermő, potenciális termőképességél azonban csak
284
intenzív körülmények között bizonyítja. Öntözött körülmények között 25 tonna/
ha hozamra is képes.
Ag ro- és fitotechnikai igény. A talajjal szemben nem igényes, az ország mind-
egyik termesztőtáján jó eredménnyel telepíthető. Jól alkalmazkodik a nálunk el-
terjedt több éves termesztési módhoz. A talajlakó kórokozók által előidézett gyö-
kérbetegségekre nem fogékony, állománya nem ritkul ki. Az öntözést nagyon
meghálálja.
Előnyös tulajdonságai miatt megérdemelten vált uralkodó fajtánkká. A hosszabb-
több éves termelésistruktúramiatt a jövőben isfőfajtánk marad, amit alátámaszt
nagy termése, betegség-ellenátlósága és tetszetős, piacos gyümölcse.
Hakras Romata
Származás és elterjedés. Kraege Telgte (Németország) állította elő, aszülőpárról
azonban nincs hiteles információnk. 1986-ban kapott állami elismerést. A fajta
kétségtelenül meglévő jó tulajdonságai ellenére sem tudott elterjedni itthon.
Idény és típus. Közepes érési idejű, a 'Gorella' -t 2-3 nappal követi. Elsősorban
friss fogyasztásra javasolható.
Gyümölcse és áruértéke. Nagyméretű, jellegzetesen tojás vagy kettős kúp ala-
kú gyümölcse kiegyenlítetlenül narancspiros, sárga aszmagokkaL Kemény húsú.
Íze nagyon kellemes, harmonikusan édes-savas. Kézzel és géppel egyaránt nehe-
zen csumázható.
Hajtásrendszer. Bokra gömb alakú, laza szerkezetű. Jó indatermelő. Levélzete
felálló, világos zöld színű.
Termőképesség. Közepes vagy nagy.
Agro- ésfitotechnikai igény. Talajjal szemben nem igényes. A levélfoltosságokra
és Botrytis-re nem fogékony.
Inkább közepesnek mondható terméshozama ellenére helye lennemind a friss pi-
acra termelő ültetvényekben, mind a házikerti telepítésekben. Méretes, nagyon
tetszetős, kiváló ízű gyümölcse kiemeli a fajtaszortimentből.
Honeoye
Származás és elterjedés. New York Állami Kutató Intézetben, Geneva (USA)
állították elő a 'Vibrant' x 'Holiday' fajták keresztezésével, 1970-ben. Állami el-
ismerést 1993-ban kapott Magyarországon, azóta több üzemi méretű ültetvényt
létesítettek belőle.
Idény és típus. Korai érésű, 3-5 nappal a 'Gorella' előtt szedhető. Koraisága
friss piaci értékesítésre, sötét színe és jó húsállománya mélyhűtésre és konzerv-
ipari feldolgozásra teszi alkalmassá.
Gyümölcs és áruérték. Középnagy, l 0,5 g átlagsúlyú gyümölcse tompa kúp ala-
kú, egyenletesen mélyvörös színű, erősen fényes. Húsa sötétpiros, kemény, jó ízű.
285
A csészelevelek tapadása erős a gyümölcshöz, ezért nehezen csumázható. Sötét
színe, felolvasztás utáni jó konzisztenciája és kellemes íze miatt a mélyhűtött gyü-
mölcs bírálatokon mindig jól szerepe l.
Hajtásrendszer. Gömb alakú, közepesen sűrű bokrot nevel. Jó indatermelő.
Termó~pessége. N agyon bőtermő, hozama meghaladja a 'Gorella' fajtáét, azon-
ban a sok képzett bogyó miatt hajlamos az elaprósodásra.
Agro- és Ji.totechnikai igény. Tápanyag- és vízellátottságra érzékeny, intenzív
termesztesi körülmény ek közé való. Bokra egészséges, állománya kiritkulásra nem
hajlamos. Korai virágzása miatt első virágai rendszeresen fagykárt szenvednek,
ezért fólia alatti korai termesztésre javasolt.
Színe, gyümölcsminősége és terméshozama alapján a jövőben is az árugyümöl-
csösök értékes fajtája lehet.
Korona
Származás és elterjedés. Wageningenben (Hollandia) állították elő a 'Tamella'
x 'Induka' fajták keresztezéséből. 1980 óta áll fajtavédelem alatt. Magyarorszá-
gon 1988 óta államilag elismert fajta.
Idény és típus. Közepes érési idejű, a 'Gorella' után 2-3 nappal érik. Friss piaci
értékesítésre és konzervipari feldolgozásra ajánlott.
Gyümölcs és áruérték. Mérete középnagy-nagy, megnyúlt kettős kúp alakú, a
csészelevelekjellegzetesen ráfekszenek a gyümölcsre. Az aszmagmentes sáv kes-
keny, színe narancspiros, erősen fénylő. Kocsánya nagyon könnyen törhető, jól
szedhető, de a csésze erősen kötődik a húshoz. Húsa világospiros, ritkán üreges,
inkább puhának mondható. Nagyon kellemes szamóca íze van, cukortartalma
magas, sava kevés.
Hajtásrendszer. Bokra feltörekvő gömb alakú, inkább tömött. Közepes indater-
melő.
Termőképesség. Nagyon bőtermő, de ezt csak intenzív termesztési körülmények
között bizonyítja.
Házikertbe, illetve a fogyasztópiac közelében üzemi ültetvény létesítésére javasolható.
Kortes
(Syn.: Fertődi 19)
Származás és elterjedés. Fertődön két hibrid (60258/1-62 sz./16 x 60258/2 sz.)

keresztezésével állították elő 1969-ben. A kiválasztott magonc megfigyelését l 975-
ben kezdték meg. 1986-ban kapott állami elismerést. Kis felületen termesztik.
Idény és típus. Középkorai, a 'Gorella' -val együtt érik. Sötét színű gyümölcse
révén inkább ipari igényeket elégíthet ki.
Gyümölcs és áruérték. Közepes vagy nagy gyümölcse kúp alakú, valamivel
szélesebb, mint hosszú, sima felületű, kiegyenlítettell vörös színű, gyengén fé-
nyes. Az aszmagok a felszínnel egy magasságban helyezkednek el, sárga színűek.
286
Húsa közepesen kemény, egyenletesen sötétpiros, gyakran üreges. Jó ízű. Könnye
n
csumázható. Mélyhűtött gyümölcs bírálatokon mindig jól szerepe l.
Hajtásrendszer. Bokra lapított gömb alakú, szétterülő, ritka szerkezetű. Levél-
nyele hosszú, levele nagyméretű, középzöld. Virága nagyméretű, díszítő értékű,
a
lombbal egy szintben nyílik. Közepes indatermelő.
Termőképesség. Bőtermő, a 'Gorella ' -t rendszeresen megelőzi.
Ag ro- és fitotechnikai igény. Száraz viszonyok és gyengébb talajadottságok
kö-
zött is termeszthető, de jó ellátottság mellett ad kiemelkedő termést.
Feldolgozásra való jobb gyümölcsminősége és termőképessége alapján nagyob
b
szerepet érdemelne szamócatermesztésünkben.
Pocahontas
Származás és elterjedés. Beltsville-ben (Maryland, USA) a 'Tennesse Shipper
'
x 'Midland' keresztezésével állították elő. 1953-ban hozták kereskedelmi forga-
lomba, ezután Nyugat-Európában eléggé elterjedt. Magyarországra 1962-ben
ke-
rült be, és elsősorban a hűtónázak vonzáskörzetében telepítve 25%-os részarán
yt
ért el.
Idény és típus. Korai érésű, a 'Gorella ' -val azonos időben szedhető. Hűtőipa
ri
céltermelésre javasolt.
Gyümölcs és áruérték. Középn agy- nagy gyümölcse kiegyenlítetten tompa
kúp
alakú, csillogó vörös színű, húsa kemény, kiegyenlítetten vörös, üregmentes. Csé-
szelevelének szakítóerő-igénye kicsi, könnyen csumázható.
Hajtásrendszer. A 'Gorella ' -nál nagyobb, laza bokrot nevel. Növekedése
kö-
zéperős, indaképzése közepes.
Termó'képesség. Bőtermő.
A fajta előnyös tulajdonságai ellenére kiszorult a termesztésből, helyette nagyob
b
hozamú hűtőipari célfajták kerültek a szortimentbe.
Polka
Származás és elterjedés. Az 'Induka ' x 'Sivetta ' keresztezésből szelektá
lták
1977 -ben Wageningenben (Hollandia). Honosítását Fertődön 1990-ben kezdték
meg, 1994-ben nyert állami elismerést. Hazai szaporításban való részesedése
las-
san növekszik.
Idény és típus. Közepes érési idejű, a 'Gorella ' után 2-3 nappal kezd érni. Első
sorban ipari feldolgozásra javasolható, de friss piaci értékesítésre is alkalmas.
Gyümölcs és áruérték. Középnagy gyümölcse kúp alakú, kiegyenlítetten sötét-
pirosszínű, sima felületű, fényes. Húsa kemény, egyenletesen
középpiros, nagyon
jó ízű. Harmonikus cukor-sav tartalmú, ammában gazdag. Könnyen csumázható.
Mélyhűtött bírálatokon sötét színe, kemény húsa és jó íze miatt
mindig a legjob-
bak között szerepelt.
287
Hajtásrendszer. Bokra középerős növekedésű, lapított gömb alakú, közepesen
sűrű szerkezetű. Levele középzöld, kemény szövetű, enyhén homorú, matt, nem
fényes. Közepes indatermelő.
Termőképesség. Nagyon bőtermő, az OMMI kísérletei szerint termőhelytől és
évjárattól függően 16-26%-kal több termést hoz, mint a 'Gorella'.
Agro- és jitotechnikai igény. Az intenzív fajták közé tartozik. Sok virágot és
ezzel együtt sok bogyót képez, amelyeket azonban csak jó tápanyag- és vízellá-
tottság mellett képes megfelelő méretű gyümölccsé nevelni. Állománya edzett,
kiritkulásra nem hajlamos, de a levélfoltosságat okozó gombákra fogékony, ezért
szüret utáni növényvédelmére oda kell figyelni.
Az ipari céltermelés kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkező fajtája, amelyet a
feldolgozóüzem ek vonzáskörzetében lenne célszerű telepíteni.
Senga Litessa
Származás és elterjedés. Németországban, Hamburgban von Sengbush állította
elő. A szülőpárt nem közölte. Magyarországon 1988 óta államilag elismert fajta. A
kezdeti fellendülés után telepítése visszaesett, ma már csak törzsanyagát tartják fenn.
Idény és típus. Középkései érésű, 6 nappal a 'Gorella' után kezd érni. Friss
fogyasztásra alkalmas, és a konzervipar számára kedvező tulajdonságokkal bír.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcsmérete középnagy, átlagsúlya meghaladja a
'Senga Sengana' -ét, de elmarad a 'Gorella' mögött. Alakja gömbölyded, széle-
sebb, mint hosszú. Felülete vörös, igen fényes, húsa és az aszmagok narancspirosak
Húsállománya közepesen kemény, leveses, enyhén savas-édes, közepesen ízletes.
Kocsánya rövid, ez szedését és csumázhatóságát megnehezíti.
Hajtásrendszer. Középmagas, erős növekedés ű, sűtű bakrot nevel. Levélzete jel-
legzetesen "Senga-típusú", kékeszöld, erősen fényes. Jó indatermelő képességű.
Termőképesség. Nagyon bőtermő, a kísérletekben rendszeresen megelőzte a
Gorellát.
Ag ro- ésfitotechnikai igény. A talajjal szemben nem igényes. Nagy hozamo t azon-
ban csak öntözött viszonyok között ad. Tömött bokra miatt Botrytis-re fogékony.
Kiváló termőképességemiatt nagyobb szerepe t érdemelne a jelentfisebb fogyasz-
tópiacok körüli ültetvényekben és házikertekben egyaránt.
Senga Sengana
Származás és elterjedés. A német R. Sengbusch állította elő a 'Sieger' x 'Markee'
fajták keresztezéséveL 1954-es forgalomba hozatala után gyorsan elterjedt Euró-
pában, Lengyelország és Csehszlovákia fő fajtája lett. Hazánkban is nagy felüle-
ten termesztették, de aránya a 'Gorella' bevezetésével gyorsan csökkent.
Idény és típus. Közepes érési idejű, a 'Gm·ella' után 4-5 nappal érik. Elsősor-
288
ban ipari tömegtermelésre javasolható, mert sötét színét a feldolgozás után is meg-
tartja.
Gyümölcs és áruérték. Bogyója közepes nagyságú, l O g átlagsúlyú, alakja ke-
rekded, felülete sima, sötétvörös színű, az aszmagok a gyümölcshúsba süllyedtek.
Húsa sötétpiros, kemény és lédús. Illatos, íze jellegzetesen savas. Friss piaci fo-
gyasztásra túl sötét a színe. Elsősorban a tejipar keresi gyümölcsalapú készítmé-
nyeihez, ahol tetszetős színhatást érhetnek el vele.
Hajtásrendszer. Bokra lapított gömb alakú, tömött, sűrű szerkezetű, levélnyele
viszonylag rövid, levelei középnagyok, jellegzetesen kékeszöld színűek, kissé fény-
ló1c. Közepes indatermelő.
Termőképesség. Nagyon bőtermő, de a tőkocsányon képződő nagyszámú bog-
ernyő miatt intenzív tápanyag- és vízutánpótlást igényel, hogy megfelelő méretű
vé fejlessze a bogyókat.
Agro- ésfitotechnikai igény. Optimális termó'helyi körülményeket igényel, hogy
potenciális termó1cépességét igazolja. Sűrű b okra miatt Botrytis-re fogékony, ezért
növényvédelmére nagyon oda kell figyelni.
A fajta kezdeti felfutása után részaránya fokozatosan csökkent a termesztés ben.
Telepítése csak ipari célültetvények létrehozására javasolható, de igényessége miatt
inkább a magyar klímához jobban alkalmazkodó hazai nemesítés ű, szintén sötét
színű fajfákat válasszuk.
PRÓBATERMESZTÉSRE AJÁNLOTT FAJTÁK
Avaion classique
A 'Senga Sengana' mutációjaként keletkezett. Bokra lapított gömb alakú, sűrű,
közepes növekedési erélyű. Levele kékeszöld, gyengén fényes. Közepesen indá-
sodó. Lombozat alatt virágzik, virága kicsi, vagy közepes méretű. Gyümölcse az
alapfajtához hasonlóan kicsi, vagy közepes méretű, 6,2 g átlagsúlyú. Kerekded,
szélesebb, mint hosszú, lapított gömb alakú. Színe egyenletesen sötétvörös, köze-
pesen fényes. A magok a húsba ágyazottak A csészelevelek rásimulóak, a felszín
alatt helyezkednek el. Közepesen csumázható. Húsa sötétvörös, puha. Emiatt csak
konzervipari feldolgozásra javasolható. N agyon bőtermő, ez alapján megelőzi az
alapfajtát A jövőben az ipari céltermelésben szerepe lehet.
Av anta
Két hibrid keresztezésével állították elő Wageningenben (Hollandia). Magyaror-
szágon még csak vizsgálat alatt álló fajta. Irodalmi adatok szerint nagyon korai-
korai érésű, közepes terméshozamú. Gyümölcse nagyméretű, kúp alakú, színe ki-
egyenlítetlenül narancspiros, erősen fényes, közepesen kemény. Húsa világospiros,
közepes ízű, édes és gyengén savas, közepes aromával. Kocsánya könnyen törhe-
tő, könnyen csumázható. Sok indát fejleszt.
289
Elvira
A 'Gorella' x 'Vola' keresztezéséből származik (Wageningen). Bokra középerős
növekedésű, lapított gömb alakú. Gyümölcse nagy, kiegyenlítetten kúp alakú, vö-
rös színű, erősen fényes, nagyon tetszetős. Húsa csak közepesen kemény, világos-
pirosszínű, nem üreges. Kocsánya könnyen törik, a csészelevelek kötődése gyen-
ge. Íze és aroma-tartalma közepes. Közepes érési idejű, nagy hozamú fajta. Köze-
pes indatermelő. A hazai kísérletekben csak intenzív termesztési körülmények-
szivárogtató öntözés, oldattrágyázás - mellett igazolta jó hírét.
Hummi
(Syn.: Kletter Star)
A fajta bejelentője szerint nagyon erős növekedésű, hosszú, egy-másfél méteres in-
dákat fejleszt és az indanövények folyamatosan virágoznak és termést érlelnek. Az
OMMI kísérleteiben ez nem igazolódott. Valójában kétszertermő fajta, jó termőké
pességű, de kevés indát képez, és ezeken nem fejleszt termést az első évben. Gyü-
mölcse közepes méretű, kúp alakú, tetszetős sötétpiros színű, jó ízű. Kétszertermő
fajtaként megállja a helyét, de balkonszamócaként nem nevelhető belőle a reklá-
mokban hirdetett "szamóca-fa", amely több kilogramm gyümölcsöt teremne.
Lambada
Wageningenben állították elő a ('Sivetta' x 'Holiday') x ('Karina' x 'Primella')
keresztezéséből. Forgalomba hozatalának éve 1992. Erősen növekvő, közepesen
sűrű, feltörekvő gömb alakú bokra van. Gyümölcse nagyméretű, kihegyezetten
kúp alakú, jellegzetesen nyakas, a csészelevelek elállóak. Narancs színű, erősen
fényes, közepesen kemény. Nagyon jó ízű, magas cukortartalma mellett közepes
savtartalom jellemzi, aromaanyagokban gazdag. Nagyon jó hozamra képes. Jó
indatermelő. Érési ideje korai, két-három nappal a 'Gorella' előtt kezd érni. Fólia
alatti hajtatáshoz és szabadföldi termesztéshez is alkalmazható. Rezisztens a liszt-
harmattal, a Verticilium-mal és Phytophtóra-val szemben.
Maiiing Pandora
East Maiiingben állították elő 1979-ben a ('Von Humboldt' x 'Roshter') x 'Merlon
Dawn' keresztezéséből. Bokra feltörekvő gömb alakú, nagyon erősen növekvő,
sűrű. Egészséges, a levélfoltosságot okozó gombákra nem fogékony. Virága kicsi,
vagy közepes, a lombozat alatt helyezkedik el. Gyümölcse nagyméretű, kúp ala-
kú, szélessége nagyobb, rnint hosszúsága. Felülete sima, egyenletesen sötétvörös,
fényes. Húsa szintén sötétvörös, ritkán üreges, puha, vagy közepesen kemény.
Közepes ízű. Érése nagyon kései, 14-16 nappal követi a 'Gorella' -t. A friss piaci
értékesítési szezon kinyújtására alkalmas. Telepítésekor figyelembe kell venni,
290
hogy virága hímsteril, ezért későn virágzó (pl. 'Bogota'), vagy folytontermő faj-
tákkal együtt ültetve termeszthető biztonságosan. Intenzív tápanyag- és vízután-
pótlást igényel, különben gyümölcse aprósodásra hajlamos.
Mara de Bois
A. Marionnet állította elő Franciaországban a 'Genta' x 'Ostara' keresztezéséből.
1994-ben vezették be Európában. Kétszertermőfajta. Első érési szakasza korai, a
második középkorai, július közepén kezdődik. Gyenge növekedésű, lapított gömb
alakú, közepesen tömött bokrú. Nagyon kevés indát fejleszt. Gyümölcse középnagy,
kúp alakú, később kerekded, világospiros színű, közepesen fényes. Húsa közepe-
sen kemény, világospiros. Jó ízű, magas cukor- és savtartalmú, intenzív aromával,
amely közel áll az erdei szamóca aromáihoz. Termó'képessége közepes, de ehhez
is folyamatos öntözés szükséges.
Melody
Egy vad faj és a 'Senga Sengana' keresztezésével Phytophtorafragariae ellenál-
léságra nemesítették Ez ellen magas fokú rezisztenciát mutat. Érési ideje köze-
pes. Kicsi vagy közepes gyümölcsű, nagyon könnyen eltávolítható csészelevelek-
keL Húsa kemény, jó külső és belső színnel. Feldolgozásra- mélyhűtés, konzerv-
ipar -javasolt. Nagyon jól indásodik. Terméshozama több kísérleti év és több
termőhely alapján elmarad a 'Senga Sengana' mögött.
Onebor
(Syn.: Marmolada)
Olaszországban állították elő a 'Selezione' x 'Gorella' keresztezésével, itt 1994

óta van kereskedelmi forgalomban. Bokra középerős - erős növekedésű, lapított
gömb alakú, laza szerkezetű. Közepesen indásodó. Középkorai érésű. Gyümölcse
nagyon nagy, az első termések ék alakúak, majd kiegyenlítettell kúp alakúak. Sö-
tétpiros, erősen fénylő. Húsa kemény, világospiros, jó ízű, közepes aromával. Ko-
csánya könnyen törhető, de nehezen csumázható. Nagyon termékeny. Intenzív víz-
és tápanyagellátást igényel. Szemben a korábban behozott olasz fajtákkal- 'Gea',
'Cesena', 'Ferrara', 'Dana'- ez a magyar klímán is kiváló eredménnyel termeszt-
hető. Az OMMI kísérletei alapján a nagyon bőtermőnek tartott 'Elsanta' fajtát is
mintegy 26%-kal megelőzi. A közeljövő egyik vezető fajtája lehet.
Rabunda
Wageningenben (Hollandia) állították elő a 'Redgauntlet' x 'Repita' fajták keresz-
tezéséveL Bokra feltörekvő gömb alakú, nagyon sűrű, erős növekedésű. Levél-
nyele hosszú, lombja sötétzöld, gyengén fényes, nagyon egészséges, a lombon
291
foltosadást okozó gombákra egyáltalán nem fogékony. Nagyon termékeny. Bo-
gyója megnyúlt kúp alakú, sokkal hosszabb, mint széles, kicsi vagy közepes mére-
tű, egyenletesen narancspiros színű. Felülete sima, közepesen fényes. Az aszma-
gok a felszín alatt helyezkednek el. Húsa fehéres-piros, inkább puha. F olytontermő,
másodvirágzása június végén kezdődik és szeptemberig tart. A meleg nyári hóna-
pokban is jól termékenyülnek virágai. Házikertbe javasolható, több évig azonos
helyen tartható fajta. Indaképzése gyenge.
Rimona
R. Hummel állította elő Stuttgartban. Folytontermő. Közepes növekedésű, lapított
gömb alakú bakrot nevel. Virágai a lombbal egy szintben nyílnak. Nyári termése
középkorai, másodtermés képzése középkései. Gyümölcse középnagy, kúp alakú,
sötétpiros, kemény, az aszmagok a gyümölcs felületén ülnek. Íze, aromatartalma
közepes. Sok virágot képez, de terméshozama csak közepes. A nagy nyári melegben
- július-augusztusban - folyamatosan virágzik, de termékenyülési gondok miatt
gyümölcse ebben az időszakban alaktalan lesz, íze rossz, a húsa gumiszerűvé válik.
A hőmérséklet csökkenésével a virágokból teljes értékű gyümölcsöt fejleszt.
Sella
Olaszországban állították elő az 'Addie' x 'Pajaro' fajták keresztezéséveL A
'Marmolada' után érik 2-4 nappal. Bakra lapított gömb alakú, ritka, kevés levelet
fejleszt. Virága nagyméretű, lomb alatt nyílik. Gyümölcs nagy, kúp alakú, meg-
nyúltabb, mint a 'Marmolada'-é, sötétpiros, fénylő, kemény, jó ízű. Nagyon ter-
mékeny. Jó víz- és tápanyag-ellátottságot igényel. Lombbetegségekre és talajlakó
kórokozókra nem fogékony.
Tenira
A 'Red Gauntlet' x 'Gorella' keresztezéséből származik (Wageningen). Közép-
erős növekedésű, lapított gömb alakú, közepesen sűrű bakrot nevel. Közepes in-
datermelő. Levele sötétzöld, homorú, mélyen lekerekítettell fogazott. Középkorai
érési idejű. Első gyümölcsei nagyok, majd közepesek, kiegyenlítettell kúp alakú-
ak. Narancspiros- piros színű, sima felületű, erősen fénylő, kemény. Jó ízű, köze-
pes aramávaL Bőtermő. A mélyhűtött gyümölcsök bírálatán mindigjó eredménnyel
szerepel. Ipari feldolgozásra ajánlott.
Thuriga
A Haberli faiskola, Egnach (Svájc) állította elő a 'Belrubi' x 'Maxim' fajták fel-
használásával. Nagyméretű, feltörekvő gömb alakú, sűrű bokor jellemzi. Indása-
dási erélye gyenge. Gyümölcse nagyon nagy méretű, kiegyenlítettell vörös színű,
292
az aszmagok a felszínen ülnek, a napos oldalon tetszetősen bepirosodnak. Inten-
zív fénye van, kemény húsú. Kocsánya könnyen törhető, de nehezen csumázható.
Gyümölcse gyakran üreges. Íze közepes, aramában szegény. Terméshozama ex-
tenzív viszonyok között gyenge- néhány nagyméretű gyümölcs után elapróso-
dik, folyamatos víz- és tápanyag-utánpótlás mellett viszont jól terem.
Fertődi korai
Közepesen tömött, felálló bakrot nevel. Virágai viszonylag nagyok. Virágzása és
érése aránylag gyorsan zajlik le. Gyümölcsei nagyok vagy közepesen nagyok, sö-
tétvörösek, szedésre éretten fényesek és nagyon tetszetősek. Az érett gyümölcs-
nek intenzív szamócaillata van. A gyümölcs húsa kemény, kellemes szamócaza-
mattal. Igen jól szállítható. Friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas.
Érési ideje megegyezik a 'Gorella' fajtávaL
Favourite
(Syn.: Cambridge Favourite)
Angliában állították elő 1947-ben a Fragaria chiloensis felhasználásával. Magas,

laza bokrot nevel. Virágai jól termékenyülnek Gyümölcse nagy vagy igen nagy,
tompakúp alakú, rajtuk viszonylag nagy csésze foglal helyet. A gyümölcsök fel-
színe tetszetős, fénylő, középvörös vagy világosabb vörös. Általában erősen indá-
sodik. Egy héttel a 'Surprise' fajta után érik. Viszonylag fogékony a Botrytis kár-
tételre. Elsősorban friss fogyasztásra javasolható.
Madame Moutot
Francia eredetű fajta, hazánkban nagyon elterjedt volt, főleg azokon a helyeken,
ahol az öntözés nem oldható meg. Középnagy vagy nagy bakrot nevel, levelei
nagyok, bőrszerűek. Gyümölcsei nagyok vagy közepesen nagyok, elsőként érő
gyümölcsei igen nagyok, bordázottak A gyümölcs csúcsa néha üreges marad. A
fajta elsősorban közeli, hosszabb szállítást nem igénylő, belső piacokra alkalmas.
Házikertben kedvelt, friss fogyasztásra alkalmas. Ültetvénye hosszú ideig, 6-8
évig megtartható leromlás nélkül. Mára teljesen kiszorult a termelésbőL
Souvenir de Charles Machiroux

Belgiumban előállított nagyon kései érésű fajta. Közepes vagy nagy bokrot nevel.
Gyümölcsei nagyok vagy igen nagyok- főleg az első termékenyülésből szárma-
zók - szabálytalanok, majd alakjuk kiegyenlítettebbé válik és szív alakúak lesz-
nek. A gyümölcse kellemes ízű, felületén jellegzetesen sötétvörösre színeződő.
293
Elsősorban friss fogyasztásra alkalmas, feldolgozhatóságát nehezíti, hogy csésze-
levelei nehezen távolíthaták el.
Surprise des Halles

A fajtát Franciaországban állították elő, nagyon korai érésű. Nagy, közepesen tö-
mött bokrokat nevel. Tompa kúp alakú gyümölcsei nagyok vagy közepesen na-
gyok, az érés vége felé elaprósodnak. A gyümölcsök színe vörös, ízük kissé sa-
vanykás. A fajta indaképzési erélye nagy. A fajta friss fogyasztásra és ipari feldol-
gozásra egyaránt alkalmas.
294
Málna, szeder, szedermálna
Kollányi szerint a málna a lédús gyümölcsök közé tartozik, és a hazánkban
előállított málna kiváló beltartalmi értékű. Könyvében a gyümölcs összetételét
több szerző adatai alapján állította össze (9). A termés szénhidrát-tartalma átlago-
san 9-1 O% között van, de jó évjáratban még a 13%-ot is elérheti. Cukortartalma
átlagosan 5,4% a nyerstömegre viszonyítva, ennek 80-85%-a fruktóz és glukóz,
megközelítőleg azonos arányban. A szacharóz általában nem éri el az összes cukor-
tartalom 20%-át. A titrálható savtartalom- amely az érés során felére-harmadára
esik vissza- l ,3%, amelynek túlnyomó többsége, 97%-a citromsav. A cukrok és
savak hannonikus aránya, valamint az átlagosnál nagyobb C-, P- és B9 -vitamin
tartalma következtében a málna gyümölcsének biológiai és élvezeti értéke egya-
ránt jelentős.
A termés kisebb részét fogyasztják frissen, mert a rövid "shelf life", azaz pol-
con való eltarthatóság miatt a kereskedelem nem szívesen foglalkozik vele. A
termés túlnyomó többségét a konzerv- és hűtőipar dolgozza fel. A nyers gyü-
mölcsértékesítés esélyeit növeli a kiváló minőségű, kemény húsú kétszertermő,
vagy másnéven őszi máinák termesztésbe vonása.
Génforrások
A málna- és szederfajtákat magába foglaló Rubus nemzetség a Rosaceae csa-
lád Rosaideae alcsaládjába tartozik. A Rubus nemzetség több mint 600 fajt foglal
magába. Évelők, hajtásrendszerök többnyire kétéves. Focke gyümölcstermesztési
szempontból a málnát és a málnához hasonló fajokat az Idaeobatus alnemzetségbe
sorolta (9). Ezek jellemzője, hogy a vacokkúpróllehúzható gyümölcsük belülről
üreges, levelük hármas, vagy szárnyasan összetett. A málnafajták diploidok (2n =
14). Az aln~mzetségbe tartozó legfontosabb faj a Rubus ideaus L. a termesztett
málna őse. Az európai fajták többsége és a kezdeti amerikai fajták a R. ideaus-ból
származnak, a későbbi amerikai fajtákat a R. strigosus-ból szelektálták. Az
Idaeobatus alnemzetségbe tartozó fajok eredményesen keresztezhetóK: egymás-
sal, így a R. occidentalis, R. coreanus, R. biflorus stb. a R ideaus-sal termékeny
utódokat adnak lehetőséget nyújtva ellenállóbb, vitálisabb málnafajták kialakítá-
sára.
295
A szederfajokat Focke az Eubatus alnemzetségbe sorolta. Az itt lévő fajok
közös jellemzője, hogy a gyümölcs a meghúsosodott vacokkúppal együtt válik le,
levelük tenyeresen összetett, gyümölcsük általában fekete. A szederfajok többsé-
ge poliploid (2x- 12x).
A málna és az Eubatus alnemzetségbe tartozó szederfajok nehezebben keresz-
tezhetők, és a létrejött hibridek többnyire terméketlenek. A kromoszóma-készlet
megkétszerezésével azonban termékeny utódok jöhetnek létre. A málna és a sze-
der keresztezése révén előállított hibridfajták új gyümölcsfajt alkotnak, amelyek
nagyon változatosan ötvözik a szülők tulajdonságait.

A fajtaválaszték fejlesztése minden korban és helyen elsőrendű fontossággal
bír a termesztés gazdaságosságának növelésében, a meglévő felhasználói igények
kielégítésében, illetve új fogyasztói szokások kialakításában.
A választék bővítés a Ruhus fajoknál a következő formában valósulhat meg:
Egyedkiválasztás vagy utódszelekció. A régi fajták zöme ezzel a nemesítői eljá-
rással került kiemelésre. Példaként említhető a 'Lloyd George', 'Preussen', vagy a
legismertebb magyar tájfajta, a 'Nagymarosi'. Ennek a módszernek a fontossága
fokozatosan csökken, kivéve a fajtafenntartási folyamatot, ahol pozitív szelekció-
val kiválasztjuk a legjobb tulajdonságú egyedeket, és ez képezi a következő sza-
porítások alapját.
Keresztezéses nemesítés. Tudatos keresztező munka folyik bizonyos nemesíté-
si célok- gyümölcs méret növelése, szín javítása, kórokozó-, kártevő rezisztencia
- elérése érdekében. Amennyiben az első nemzedékben nem kapjuk meg a kívánt
eredményt, úgy célszerű valamelyik szülővel visszakeresztezni vagy újabb fajtá-
val rákeresztezni. A recesszív öröklésmenetű tulajdonságoknál-pl.gyümölcs sárga
színe- segítséget nyújthat a második (F2), harmadik (F3) hibridnemzedék felne-
velése is. Termesztett fajtáink zömét ezzel a módszerrel állították elő. Magyaror-
szágon, Fertődön is eredményes hibridizáció folyik, amelynek eredményei egyre
inkább terjednek a gyakorlatban is.
A Ruhus nemzetségbe sorolt nagyszámú vad faj- amelyek jó része egymással
könnyen keresztezhető- lehetőséget nyújt néhány olyan gazdaságilag fontos tu-
lajdonság bevitelére (rezisztencia, kemény húsállomány stb.), amelyek a közter-
mesztésben lévő fajtákból hiányoznak. Ide sorolható a piros és fekete málna ke-
resztezéséből származó bíbormálna, vagy a málna és szeder hibridizációjából ke-
letkezett szedermáinák sokasága- 'Loganberry', 'Fertődi bőtermő', 'Tayberry'.
Mutáció. Kisebb jelentőségű a málna és szederfajták előállításában, de van rá
példa a hazánkban ismert szederfajok között. Így a hetvenes években próbater-
mesztésre hazánkba bekerült 'Thomless Evergreen', amely tüskementességét a
296
gyökérnyak megsértése után elvesztette, vagy a 'Jumbo', amely a 'Black Satin'
mutációjaként keletkezett.
Honosítás. Korábbi évtizedekben nagyobbrészt honosított fajtákra épült mál-
natermesztésünk ('M. Promise', 'M. Exploit'). A hazai nemesítői munka eredmé-
nyei egyre inkább teret hódítottak az ültetvényekben és van néhány ígéretes hibrid
Fertőd "tarsolyában". Ezek megfelelő menedzselés mellett felvehetik a versenyt
azzal a fajtadömpinggel, amelyet a határok megnyitása váltott ki a külföldi tulaj-
donú faiskolák előtt. A kétszertermő fajtákból viszont a honosított fajták ('Zefa
Herbstemte', 'Autumn Bliss') terjesztése indokolt.
termőképesség növelése;
sarjadzóképesség fokozása;
bogyó súlyának növelése;
gyümölcsminőség javítása;
kórokozók és kártevők elleni rezisztencia kialakítása;
fagyállóság és télállóság kialakítása;
tüskétlen típusok kialakítása.
A málnát és a szedret elsősorban a mérsékelt övben termesztik, de a hideg
klímán őshonos fajok bekeresztezése révén az igen hűvös időjárású országokban
és a magasabb hegyvidékeken is megtalálhatók
A málna és a szeder erdei aljnövény, és vadon termett típusainak maradványait
már több ezer éves emberi települések régészeti feltárásakor megtalálták (9). A
kezdeti gyűjtögetés után a középkorban került be a málna a kolostorok kertjeibe,
majd a kastélyok körüli kertekbe, és vált a főúri asztalok csemegéjévé. Az első
magyarországi adat Lippai János 1664-ben megjelent Posoni kert című munkájá-
ban jelent meg, mely szerint a málnát már a kertben is termesztik.
Crandall szerint a piros málna termesztése az ősi Görögországban kezdődött,
elsősorban gyógyászati célokra, és csak a XIX. század második felében vált álta-
lánossá termesztése (2). A málna termesztése Európán kívül Észak-Amerikában
kezdődött meg legkorábban, ahová az Európából átköltözött telepesek vitték ma-
gukkal. Itt azonban az őshonos R. occidentalis, a fekete málna is domesztikáló-
dott. A fekete és piros málna keresztezéséből származó hibrideket a vessző jelleg-
zetes színe alapján bíbor máinának nevezték el.
A XX. században a tudomány ugrásszerű fejlődésével a nemesítés sorra állítja
elő a jobbnál jobb fajtákat, és ez maga után vonta a málnatermesztés terjedését.
A piros málna termesztésével mindenütt a világon találkozhatunk. Nagy-Bri-
tannia, Európa, Kanada, USA, Chile, Új-Zéland és Ausztrália tartozik a fő málna-
297
termelő területek közé. Az őszi máinák (primocane) termesztés be vonása az egyéb-
ként nagyon hideg telű vidékeken is lehetövé teszi a termesztését. Ezek a kihajtás
évében a sarjakon kielégítő termést hoznak. Ilyen fajta az Észak-Amerikában és
Chilében egyeduralkodó 'Heritage' fajta.
A jelentősebb mennyiséget előállító málnatermelő országok saját nemesítő bá-
zissal rendelkeznek, hogy ökológiai adottságaiknak a legjobban megfelelő fajtá-
kat állíthassák elő. Anglia (Eas t Malling) a Maiiing-sorozat fajtáival ('M. Promise',
'M. Exploit', 'M. Jewel' és az őszi málnákkal, mint az' Autumn Bliss',' A. Cascade'
stb.), Skócia (Invergrowie) a Glen-sorozattal ('G. Moy', 'G. Clova', 'G. Lyon'
stb.) járult hozzá a nemzetközi fajtaválaszték bővítéséhez. Eredményes nemesítés
folyik még Svájcban- Wadenswil: 'Zefa', Egnach: 'Rumiloba', 'Rusilva', 'Ru tra-
go'. De a kisebb volumenben termelő európai államok is jó eredményeket érnek el
nemesítésükkel - így Lengyelország 'Polana' nevű kétszertermő fajtájával, Ju-
goszlávia - 'Podgorina', 'Gradina' stb. és Magyarország 'Fertődi zamatos', 'F.
kétszertermő', 'F. kármin' fajtái val.
Európán kívül élénk nemesítés folyik az amerikai kontinensen több helyen,
külön a legnagyobb termesztőtájon a Csendes-óceáni partvidékén ('Willamette',
'Meeker', 'Skeena') és külön az északkeleti atlanti-óceáni részen, Kanadában
Morden (Manitoba állam), Vancouver ('Comox', 'Chilliwack'). Mindezeken kí-
vül Ausztráliában (Toolangi), Új-Zélandon (Nelson, Lincoln) is intenzív nemesí-
tési tevékenységről számoltak be.
Hazánkban először a 'Nagymarosi' fajta termesztése volt az uralkodó, ezt a
'Maiiing Promise', majd a' Maiiing Exploit' váltotta fel. Ez utóbbi az ültetvények
több mint 90%-át foglalta el a nyolcvanas években. A hazai nemesítés és honosí-
tás eredményeként új fajták kerültek köztermesztésbe, amelyek közül a 'Fertődi
zamatos' közel 40%-os részesedést ért el a szaporítás ban. Arányának növekedé-
sében kiváló termóK:épességén kívül az is szerepet játszott, hogy a málna fő fel-
használója a hűtőipar jó gurulós kihozatala miatt támogatta ipari célültetvényekbe
való telepítését. A kilencvenes évek általánosjellemzője-az új fajták robbanás-
szerű behozatala Magyarországra - eredményezte a kiváló minőségű és termé-
kenységű kétszertermő máinák terjedését, amelyekből mára már üzemi méretű
telepítéséket is megvalósítottak.
Ökológiai igény
Kollányi szerint a vadmálna (Rubus ideaus L.) a viszonylag hűvös, csapadékos
éghajlatú területeken kialakult erdei növénytársulások tagja. (9). A málna a víz-
igényes fajok közé sorolható. A 800-1200 mm közötti csapadékú területeken ter-
meszthető a legjobb eredménnyel, így Európában Írország, Skócia, Norvégia nyu-
gati partvidékén, Észak-Amerikában a két óceán mentén, valamint Új-Zélandon.
A bőséges csapadék következtében a növények erőteljes fejlődésűek, a bogyók
298
átlagtömege 30--40%-kal magasabb, és a termésátlagok l ,5-2-szer nagyobbak,
mint a szárazabb kontinentális régiókban.
A málna alacsony hőigényű gyümölcsfaj. Tartós, 5 OC feletti hőmérsékleten a
rügyek fejlődése megindul. A sarjak növekedéséhez 10 OC-nál magasabb hőmér
séklet szükséges. A kifejlett sarjak annál hosszabbak, minél hosszabb és mele-
gebb a l O OC feletti tenyészidőszak Ezt az összefüggést azonban befolyásolja a túl
magas hőmérséklet, amely elegendő vízellátás mellett is csökkenti a sarjfejlődést
A hőmérséklet másik kritikus befolyása a téli lehűlés okozta károsítás. A legtöbb
fajta - 25 OC-nál sem pusztul el, megfelelő egészségi állapot mellett. Azonban a
kontinentális klímán az erős téli hőingadozás súlyos rügy- és vesszőpusztulást
okozhat. A hőigény figyelembevétele különösen fontos a honosítás alatt lévő faj-
táknál, mert például a nagy hozamú, rendkívül jó minőségű termést adó 'Meeker'
nem tűri ami hideg teleinket Származási helyén 800 mm fölötti a csapadék mennyi-
sége, és a legnagyobb lehűlések O T körül alakulnak.
A málna mint erdőszéli aljnövény a gyengén savanyú erdőtalajokat kedveli. Ezek
jellemzője, hogy a viszonylag sok csapadék hatásárakilúgozódott a mész belőle, így
a feltalaj 6,0-7,0 pH-júvá válik. A kémhatás mellett fontos a talaj vízgazdálkodása
is, hogy a málna gyökereinek víz- és levegőellátottsága megfelelő legyen.
A málna és a szeder évelő gyökérzettel és kétéves föld feletti hajtásrendszerrel
rendelkezőfélcserje. A két növény hajtásrendszerét az 49. és 50. ábrán szemléltet-
jük. Alapvető különbség a két növény között,
hogy a málna sarjai általában 1-2m magasságú-
ak, a szederé pedig nemritkán 3-4m-re is meg-
nő. Az első éves hajtások-általában - meddáK:,
a termést a másodéves termővesszáK oldalrügye-
iből képezik. A málna esetében a termőrügyek
(vegyesrügyek) a vesszáK oldalán, fáK:ént a kö-
zépső részen helyezkednek el. A szeder
vegyesrügyei rendszerint a hosszúra megnőtt
49. ábra: A nyári málna

hajtásrendszere 50. ábra: A szeder hajtásrendszere
299
sarjak másodrendű elágazásainak oldalán fejlődnek. A vegyesrügyből kifejlődő rö-
vid hajtás végén rendszerint 7-12 virágból álló virágzat képződik.
Szaporításuk vegetatív úton történik, ezért járulékos gyökérrendszerük van.
Ezek a szaporítás módjától függően keletkezhetnek a hajtás föld alatti részén (málna)
és a hajtáscsúcsok meggyökeresedése útján. Ez utóbbi módszer olyan fajtáknál
alkalmazható, amelyek nem hoznak gyökérsarjat (fekete málna), vagy gyökerein
kevés sarj képződik (kúszó szederfajták).
A keletkezés helyétől függően a sarjak két csoportját különíthetjük el. A tősarj
a vessző alapi rügyeiből, vagy ezek elpusztulása esetén a gyökértörzsből hajt ki.
Ez a málnánál és szedernél egyaránt megtalálható. A tősarjak száma fajtára jel-
lemző bélyeg, pl. a 'Tayberry' kevés, 3-5 db, míg a 'Fertődi bőtermő' szedermál-
na sok, 10-15 tősarjat fejleszt. A sarjak másik csoportja a gyökérsarj, amely az
oldalgyökerek járulékos rügyeiből fejlődnek. Ez főleg a málnára jellemző, a szed-
ren ritkán, akkor is inkább a gyökér mechanikai sérülése után alakul ki. A gyökér-
sarj fejlődése jól meghatározható időpontok között megy végbe. A járulékos rü-
gyek kihajtása, illetve a gyökérsarjak megjelenése az augusztus és április közötti
időszakra korlátozódik. Télen csak a hideg lassítja le ezt a folyamatot.
A málna és a szedermálna levelei hármasan, vagy ötösen szárnyasan összetet-
tek, míg a szederé tenyeresen összetettek
Növekedés szempontjából külön kategóriát jelent az 5 J. ábrán szemléltetett
őszi termésű máinák csoportja. Ezek a tavasszal képződött sarjak csúcsi részén
lévő rügyekből termő hajtásokat fejlesztenek és termést érlelnek. Az érés időpont
ja nagymértékben függ a sarj származási helyétől. A tősarj korábban kezd virá-
gozni és érni, mint a gyökérsarj.
A málna vegetációs ideje
(a rügyfakadástól a lomb-
hullás kezdetéig) kb. 190-
200 napig tart. A termesztés-
ben lévő fajták átlagos feno-
lógiai adatait OMMI megfi-
gyelések alapján az 4 J. táb-
lázatban közöljük. A jelen-
tősebb fajták érési idejét a
42. táblázat közli. A kétszer-
termő fajtáknál nem követ-
tük a javasolt termesztés-
technológiát, azaz a leterrnett
vesszők tél eleji kimetszését,
hogy a nyári termés időpont
jára, mennyiségére és minő
51. ábra: Az őszi málna hajtásrendszere (rajz) ségére információt kapjunk.
300
41. táblázat:
Málnafajták fenológiai jellemzői
Fajták Rügyfakadás Sarjak Virágzás Virágzás Másod-

időpontja megjelenése kezdete vége virágzás
kezdete
Maiiing Exploit 04. 08. 04. 17. 05. 17. 06. 10. -
Fancsalszki egyszertermő 04. 13. 04. 20. 05. 24. 06. 13. -
Fertődi zamatos 04. 12 04. 22. 05. 24. 06. 13. -
Fertődi kármin 04. 14. 04. 21. 05. 20. 06. 08. -
Fertődi aranyfürtű 04. 08. 04. 17. 05. 19. 06. ll. -
Ninione 04. 19. 04. 24. 05. 23. 06. 15. -
Ru can ta 04. 13. 04. 26. 05. 24. 06. 12. -
Autumn Bliss 04. 08. 04. 17. 05. 16. 06. 03. 06. 19.
Zeva Herbsternte 04. 09. 04. 14. 05. 09. 06. 02. 05. 30.
Res a 04. 12. 04. 22. 05. 18. 06. 14. 08. 15.
Fertődi kétszertermő 04. 10. 04. 20. 05. 15. 06. 04. 07. 15.
A málna és a szeder öntermékenyülő, de a jó kötődéshez szükséges az intenzív

rovarjárás, elsősorban a méhek látogatása. Hajtatásban-a kedvezőtlen fényviszo-
nyok miatt- különösen fontos a termesztó'berendezésben poszméhek elhelyezése,
hogy a megporzás megtörténjék, és ezzel a fajtára jellemző gyümölcsalak kifej-
lődjön.
A málna és szeder virágzása fajtától függően hosszabb ideig elnyúlhat A gyü-
mölcs kifejlődéséhez átlagosan 30-40 nap szükséges.
A termőrügyképződés augusztustól szeptemberig tart, de a kétszertermő mál-
nafajtáknál a rügydifferenciálódás már a növekedési szakaszban megkezdődik. A
virágtengelyen elsó'ként a végál-
ló (cs úesi) virág, majd alatta idő
rendi sorrendben az alap felé ha-
ladva (bazipetális sorrend) az ol-
dalvirágok alakulnak ki. Az oldal-
só virágok tengelyén másod- és
harmadrendű virágelágazások jö-
hetnek létre. A virágzás és termés-
érés sorrendje megegyezik a dif-
ferenciálódás időpontjával (52.
ábra).
A málna és a szeder a többi
gyümölcsfajhoz viszonyítva ké- 52. ábra: A Ruhus fajok termónajtása
301
sőn virágzik (május vége, szeptember eleje), ezért fagykárosodást a kinyílott virág
nem szenved. A virágzás hosszú ideig tart, így a virágzás és gyümölcsérés fenológiai
fázisa átfedi egymást.
A málna és szeder gyümölcse botanikailag apró csonthéjas termés. A termések
csoportosan, összefüggő terméscsoportokban ülnek a vackon (53. ábra). A ter-
mésnek rendszerint ízletes külső és középső terméshéja alakul, amelynek állomá-
nya húsos, míg a belső terméshéj csonthéjjá fejlődik, és szarosan körülfogja az
egyetlen magot. A külső terméshéj néha szőrös, de gyakran fénylő ('Fertői zama-
tos' málna, 'Loch N ess' szeder), vagy a szőrképletek miatt fénytelen ('Fertődi
kármin'). A málna a vacokkúpról gyűrűszerűen könnyen leválasztható, míg a sze-
der és szedermálna fajták a vacokkúppal együtt válnak le (53. ábra).
A részterméskék száma- összefüggésben a gyümölcs méretével- nagyon vál-
tozó. A 'Nagymarosi' csupán 30-40 db, míg a 'Malling Exploit' 100-120 db
részterméskéből áll.
A nemzeti fajtaválasztékot fi-
53. ábra: A szeder és málna gyümölcse, vacokkúpja
gyelembe véve megnyúlt kúp,
és gyümölcsalakjai
(tompa) kúp és gömbölyded gyü-
megnyúlt kúp, gömbölyded (tompa) kúp
mölcsalakok (53. ábra) külön-
böztethetők meg. A megnyúlt
kúp alakú gyümölcsre példaként
a 'Fertődi kármin' és a 'Zefa
Herbs_ternte', a kúp alakra a
'Fancsalszki egyszertermő' és a
'Fertődi aranyfürt', a gömböly-
ded alakra a 'Fertődi zamatos' és
a 'Willamette' említhető meg.
A fajták fontos értékmérő tu-
lajdonsága a részterméskék egy-
máshoz való tapadása. A köny-
nyen morzsolódó fajták, pl. 'Lu-
lin' kétszertermő bolgár fajta hűtőipari minősége sokkal rosszabb, mint a jól egy-
máshoz tapadó, ezért szilárd gyümölcsűnek nevezhető 'Willamette', 'Fertődi za-
matos', vagy 'Autumn Bliss' fajtáké.

Magyarországon a szaporításra engedélyezett egyszertermő málnafajták érési
ideje június közepétőljúlius végéig tart (42. táblázat). Az érés koraisága a máiná-
nál nem olyan fontos szempont, mint az ún. primőr gyümölcsfajoknál ~ szamóca,
302
42. táblázat:
Málna-, szeder- és szedermálnafa jták érési ideje
Maiiing Promise
Maiiing Exploit
Fancsalszki e gysze rtermő
Wiliamette
Fertődi zamatos
Nagymarosi
Autumn Bliss
Zefa Hertisternte
Resa (Lucana)
Fertődi kétszertermő
Goldtraube
Lu lin
Heritage
Tayberry
Fertődi bőtermő
Hull
Dirksen
Nessy
Jumbo
Thomfree
cseresznye - , mert a málna fő felhasználója a hű tő- és konzervipar, ahol a korai -

ságból fakadó maga abb árat nem tudja érvényesíteni a terme lő. A kétszertermő
málnákkal a friss piaci szezon kinyújtható szeptember végéig, azonban ennek az
értékesítési bizton ága kicsi a fogya ztói szokások megváltoztatása nélkü l.
A málna értékesítés gondj a a puha, könnyen romlandó gyümölcs. Még a sze-
dés napján fel kell dolgozni vagy a fogyasztóhoz eljuttatni, hogy az áru ne veszít-
303
sen jelentősen értékébőL A legértékesebb feldolgozottsági fok a mélyhűtött guru-
Jós málna csak az azonnali lehűtéssel érhető el. Ehhez alakították ki a termőhelyi
fagyasztás rendszerét, amelyben a málnatábla mellett co2 hűtőanyagú alagútban
néhány órán belül -25 OC-ra hűtik le a gyümölcsöt, és hűtőláncon juttatják el a
tárolás illetve feldolgozás helyéig. A konzervipar (szörp- és dzsemgyártás) fel-
használása csökkenő tendenciát mutat.
A szeder fő felhasználója a hűtőipar. Gyümölcse a vacokkúppal együtt válik le,
ezért a gyümölcs jól szállítható, nagyobb távolságra való utaztatása sem jelent
problémát.
Mindkét faj főleg külföldön kerül felhasználásra.
NYÁRIMÁLNA
Fancsalszki egyszertermő
Származás és elterjedés. Magyarországon nemesítették a ('Willamette' x

'Malling Exploit') x ('Bristol' x 'Malling Exploit') szülőpárok keresztezéséveL
Elterjesztés előtt álló szaporításra ideiglenesen engedélyezett fajta.
Idény és típus. Középkorai érésű- a 'Malling Exploit' fajtával megközelítően
azonos idó'ben érő- fajta. Friss értékesítésre és mélyhűtésre egyaránt alkalmas.
Gyümölcs és áruért ék. Gyümölcse nagyméretű, 4, l g/db átlagsúlyú, kúp alakú,
a vacokkúp mellett enyhén vállas, középpiros színű, kemény húsú. GuruJós kiho-
zatala nagyon jó.
Hajtásrendszer. Közepes sarjhozamú, nagyon hosszú vesszőt nevelő fajta.
Vesszője hajlamos az elágazásra. Támberendezést igényel.
Termó'képesség. Bőtermő, az áttelelő vessző támrendszerhez kötözésével a ter-
mőfelülete és ezzel együtt hozama jelentősen megnövelhető.
Házikerti telepítésre javasolható választékbővítőfajta. Intenzív tápanyag- és víz-
utánpótlás me/lett speciá/is támrendszeren, hosszú, 2,5-3 méteres vesszőitfelköt
ve nagyon nagy terméshozamra képes.
Fertődi zamatos
Származás és elterjedés. A GYDKFV Fertődi Állomásán állították elő az 'F.
Hungária' x 'Canby' fajták keresztezéséveL Állami elismerése, 1986 óta gyorsan
növekszik a részaránya a telepítésekben.
Idény és típus. Középkései érésű, június végén kezd érni. Jó kemény húsa friss
fogyasztásra kiváló, de jó guruJós kihozatalamiatt mélyhűtésre, sötét színe miatt
konzervipari felhasználásra, üdítőital-gyártásra is nagyon jól használható.
304
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse középnagy vagy nagy, kerekded, fényes sö-
tétpiros színű, kemény húsállományú. Részterméskéi jól tapadnak egymáshoz,
szétmorzsolódásra nem hajlamos. A vacokkúpról könnyen leválasztható, szedés
közben nem sérül. Mélyhűtött gyümölcse felengedés után is megtartja alakját, las-
san ereszt levet, megtartja tetszetős mélypiros színét.
Hajtásrendszer. Erős növekedésű, közepes sarjtermelő, de hosszú sarjakat fej-
lesztő fajta. Termővesszői elhajlóak, termesztéséhez tárorendszert igényel. A ho-
rizontális betakarítógépek alkalmazásához vesszői jól hajlíthatók, törés nélkül
leköthetóK:.
Termőképesség. Nagyon bőtermő. Hosszú sarjat nevel, amely a hazai hideg te-
leket jól tűri. A vessző nem fogékony a vesszőfoltosságokra, ezért a rügyek a
vessző egész hosszában kihajtanak, ez magyarázza rendszeres, bő hozamát.
A 'Fertődi zamatos' a legjobb fertődi málnafajta. Elsősorban hűtőipari célfajta-
ként a jövőben is meg fogja tartani jelenlegi 30-40%-o s részesedését a hazai mál-
natermesztésben.
Maiiing Exploit
Származás és elterjedés. Angliában, East Mallingban állították elő a 'Newburg h'
x ('Malling 30/8') fajták keresztezéséveL Hazánkban 1957-ben kezdődtek a ho-
nosítói vizsgálatok Fertődön, a GYDKFI telephelyén. 1970-ben kapott állami el-
ismerést, ezután rohamosan terjedt mind a házikertekben, mind a nagyüzemek-
ben. A nyolcvanas években szinte egyedül ezt a fajtát telepítették, részaránya a
szaporításban elérte a 95%-ot. Nyugat-Európában is vezető szerepet játszott eb-
ben az időszakban.
Idény és típus. Közepes érési idejű, június harmadik dekádjától július végéig
szüretelhető. Friss fogyasztásra való értékesítésre és mélyhűtésre kevésbé,
nagy
tömegű termésem iatt elsősorban konzervip ari felhasznál ásra alkalmas.
Gyümölcs és áruért ék. Gyümölcse nagyméretű, átlagsúly a 3, l g/db, világospiros
színű, a vacokkúpról könnyen leválasztható. Húsa közepes konzisztenciájú,
ezért
a hosszú szállítást nem bírja. Termőhelyi fagyasztás esetén gurulós kihozatala
megfelelő. A léüzemek sem igazán kedvelik, mert alacsony színanyag-tartalma
miatt a belőle készült anyaié világos színű marad.
Hajtásrendszer. Erős növekedésű, bőséges satjhozamú, termesztéséhez tárorend-
szert igényel.
Termőképesség. Kedvező tápanyag- és vízellátottság mellett nagyon nagy ter-
méshozamra képes. Nagyméretű gyümölcse miatt szürete igen hatékony, ezért
válhatott a magyar termesztésben is egyeduralkodóvá.
A nagyüzemi telepítésre javasolt fő árufajták közé soroljuk továbbra is, a termesz-
tésben valószínűleg jelentős részarányt foglal el a jövőben is, me rt a szaporító-
anyag-bázisok még mindig erre a fajtára alapulnak.
305
Maiiing Promise
Származás és elterjedés. East-Mallingben, Angliában állították elő a 'Newburgh'
x Malling 30/8 (bel tenyésztett és öntermékenyített magonc) keresztezéséve l, 1937-
ben. Bevezetése után gyorsan terjedt Angliában, majd az 1950-es években Nyu-
gat-Európában is. Magyarországra 1948-ban került, 1958 óta államilag elismert
fajta. Részaránya a termesztésben nem érte el a 'Malling Exploit' mértékét, és az
utóbbi időben teljesen kiszorult a termesztésbőL
Idény és típus. Korai érésű, elsősorban friss fogyasztásra vagy konzervipari fel-
dolgozásra javasolható, puha gyümölcsem iatt mélyhűtésre nem megfelelő.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse nagy, vagy nagyon-nagy, tompa kúp alakú,
sötétvörös színű, részterméskéi jól tapadnak egymáshoz. Íze közepesnek mondha-
tó. Húsa éretten kissé elpuhul, emiatt rosszul szállítható.
Hajtásrendszer. Erőteljes növekedésű, sok sarjat nevelő fajta. Vesszői elhajló-
ak, ezért támberendezést igényel.
Termőképesség. Rendkívül bőtermő, egyes évjáratokban megelőzi a 'Malling
Exploit' -ot. Hátránya, hogy gyümölcse Botrytis-re fogékony, bokra meszes, lúgos
talajon klorózisra hajlamos.
Az 1958 óta listán szereplő 'Malting Promise' mára már teljesen kiszorult a ter-
mesztésből és szaporításból. Helyette jobb áru- és termesztési tulajdonságokkal
rendelkező fajták javasolhatók.
Nagymarosi
Származás és elterjedés. Régen termesztésb en lévő fajta, amit Majoros a
'Knewett-féle óriás' -sal azonos fajtaként ír le (19), míg Kollányi (9) attól kölön-
bözőnek tart, és magyar tájfajtaként határoz meg. A nagy gyümölcsű Malling
sorozat hazánkba kerülése előtt az összes termőterület 80-85%-át foglalta el, ma
már teljesen kiszorult a termelésbőL
Idény és típus. Középkései érésű, minden célra - friss fogyasztás, konzerv- és
hűtőipar- kiválóan alkalmas.
Gyümölcs és áruérték. Gömbölyded, kicsi vagy közepes méretű te1mésének át-
lagsúlya 2,2 g/db. Világospiros színű, nagyon finom "málnaízű", kemény húsú.
Fenti tulajdonság aimiatt kiváló hűtőipari alapanyag lenne, de kisméretű gyümöl-
cse miatt rossz a betakarítás hatékonysága.
Termó'képesség. Ökológiai érzékenységemiatt a Dunakanyarban közepes, vagy
jó, míg a Nyugat-Dunántúlon gyenge terméshozamra képes.
A minősített fajták között régóta- 1964- szereplő 'Nagymarosi' fajtamára telje-
sen kiszorult az árugyümölcsösökből. A hűtőipar keresné a Jajtát kiváló árutulaj-
donságai miatt, de a néhány forintos felvásárlási árkülönbség nem ellensúlyozza
a kisebb hozam és alacsonyabb szedési teljesítményből adódó jövedelmezőség kü-
lönbséget a rosszabb áruértékű, de nagy-gyümölcsűfajtákkal szemben. Kiváló íze
miatt azonban a házikertekben lenne helye.
306
Willarnette
Származás és elterjedés. A fajtát Corvallisban (Oregon állam, USA) állították
elő a 'Newburgh' x 'Lloyd George' fajták keresztezésével, 1936-ban. Magyaror-
szágra 1971-ben került be kísérleti kipróbálásra, majd 1991-ben került állami mi-
nősítésre. Ezzel párhuzamosan több nagyüzemben telepítették el kísérleti célra.
Idény és típus. Középérésű, friss fogyasztásra és sötét színe miatt konzervipari
feldolgozásra javasolt fajta.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse nagy, majdnem kerek, kisebb átlagsúlyú, mint
a 'Malling Exploit'. Húsa kemény, jól szállítható, gépi betakarításra alkalmas. Gyü-
mölcse enyhén savas, de nincs intenzív málnazamata. Színanyagtartalma rendkí-
vül magas, ezért a léüzemek alapanyagként keresik.
Hajtásrendszer. Vesszője közepes, vagy nagy, egyenes, merev növekedésű. 01-
dalhajtásai erősek, erőteljes növekedésűek, emiatt abetakarítógép nem töri össze.
Szaporításában gondot okoz, hogy gyökérsarjai mélyről indulnak, ezért kiterme-
léskor a szokásosnállejjebb kell ásni, mert csak így lehet elegendő gyökérrel ki-
termelni. Sarjtermelő képessége közepes. Tárorendszert igényel.
Termőképesség. Igen bőtermő, a 'Malling Exploit' -ot meghaladó hozamú.
Vesszőjének téltűrő képessége kiváló, a vesszőfoltosságokat okozó gombákra nem
fogékony. Nagyrédén öntözött körülmények között termése megközelítette a 20
tonnalha/év átlagot.
A 'Willamette' a hazai hagyományos termesztőtájakon és művelésmódonjó ered-
ménnyel termeszthető, perspektivikus fajta. Elsősorban konzervipari céltermelés-
re javasolható.
PRóBATERMESZTÉS RE JAVASOLT FAJTÁK
Fertődi aranyfürtű
AGYDKFV Rt. Fertődi Állomásán a ('Malling Exploit' x 'Mitra') x 'St. Walfried'

x' Antwerpeni fehér') fajták keresztezésével állították elő. Középerős-erős növeke-
désű, elhajló sarjat nevelő, emiatt feltétlenül tárorendszert igénylő fajta. Sarjai fiata-
lon világoszöldek, hamvas ak, zöld tüskével. Gyümölcse középnagy- nagy, kúp ala-
kú, sárga színű, közepesen kemény húsú. Anemesítői kísérletekben termésmennyi-
sége megközelítette a 'Malling Exploit' -ét. Íze kifejezetten jó "málnaíz", magas cu-
kor- és alacsony savtartalom jellemzi. Friss fogyasztás mellett mélyhűtésre javasol-
ható, piros gyümölcsű fajtával együtt csomagolva nagyon mutatós árut ad.
Fertődi kármin
A GYDKFI Rt. Fertődi Kutató Állomásán Kollányi László és munkatársai állítot-
ták elő a 'Canby' x ('F. Hungária' x F. 228 ) fajták keresztezéséveL Középerős
307
növekedésű, közepesen sarjadzó. Sarjai mereven felállóak, közepesen tüskézet-
tek. Gyümölcse kárminpiros, megnyúlt kúp alakú, kemény húsú, könnyen szüre-
telhető. Kiváló málnazamatú, édes ízű. Kiegyenlítettennagy hozamra képes. Vessző
je télálló, vesszőfoltosságra nem fogékony. Állami elismerése után helye lehet az
árugyümölcsösök telepítésében.
G radina
Származási helye: Csacsak, Gyümölcstermesztési Kutató Intézet, Jugoszlávia. A
'Malling Exploit' x 'Rubin' keresztezésből származik. Erős növekedésű, közepes
sarjhozamú. Hosszú termőhajtást nevel. Gyümölcse nagyméretű, kúp alakú,
világospiros színű, közepesen kemény. Kellemes málnaaromával rendelkezik, édes-
savas ízű. Nagyon bőtermő. Irodalmi adatok szerint ellenálló a gyökérbetegsége-
ket előidéző kórokozókkal szemben.
Meeker
A 'Willamette' x 'Cuthbert' fajták keresztezésével állították elő a Washington Álla-
mi Egyetemen (USA). Gyorsan teijedt a termesztése. Gyümölcse nagyon nagy,
középpiros, kemény húsú, jó ízű, mélyhűtésre kiváló. Nagy hozamú. Sarjtermelő
képessége közepes, erős növekedésű saijat nevel. Hazai kísérletekben nagyon bő
termőnek bizonyult. A mélyhűtött termék bírálatokon kiváló konzisztenciája és íze
miatt mindig az első helyen végzett. Magyarországi telepítésre mégsem javasoljuk,
mert vesszői kiegyenlítetlenek, nagyon hideg teleinken teljesen visszafagynak
Res a
(Syn.: Lucana)
Renate és Heinz Sauer, Appenweier, Németország állította elő, a származását nem

közölték Erős növekedésű, közepesen sarjadzó. Termőhajtásának hossza köze-
pes. Gyümölcse nagyméretű, az OMMI kísérletei szerint 3,6 g/db átlagsúlyú, kúp-
alakú, középpiros, erősen fényes, igen tetszetős, kemény húsú. Nyári érési sze-
zonjanagyon hosszú, eléri a másfél hónapot. Bőtermő. Friss fogyasztásra és mély-
hűtésre kiválóan alkalmas. Szeptemberben nagyon jó minőségű, gazdaságilag ér-
tékelhető másodtermést hoz. Nagyon jó ízű, közepesen édes, kellemesen savas,
erős málnaaromával.
Thlameen
A 'Nootka' x 'Glen Prosen' fajták keresztezésével állították elő Kanadában. Kö-
zéperős növekedésű, erősen sarjadzó, a sarj 10-15 centiméteresen közepesen
antociános, bordó színű. Gyümölcse nagyon nagy méretű, erősen megnyúlt kúp
alakú, világospiros színű. Jó ízű, kemény húsú. Kiemelkedően nagy gyümölcse
308
miatt Nyugat-Európában hajtatásra is használják. Hibájául róják fel, hogy termő
hajtása könnyen törik, és ez csökkenti az egyébként jó hozamát
ŐSZIMÁLNA
Autumn Bliss
(Syn.: Blissy)
Származás és elterjedés. Angliában az East Mallingi Kutató Intézetben állítot-

ták elő több Ruhus faj (R. strigosus, R. arcticus, R. occidentelis) és több termesz-
tésben lévő fajta ('M. Landmark', 'M. Promise', 'Lloyd George', 'Pynes Royal',
'Bumetholm', 'Norfolk Giant') keresztezéséveL Gyorsan terjed a termesztésben
nemcsak Angliában, hanem Európa több országában is.
Idény és típus. Valódi "őszi" málna, másodtermését nagyon korán kezdi érlelni,
a nyári és őszi termése összefolyik, nem különíthető el egymástól. Friss gyümölcs-
ként kiváló, de koncentrált, nagy mennyiségű termése gazdaságossá teszi az őszi
termés mélyhűtésre való betakarítását is.
Gyümölcs és áruérték. Nagyméretű, másodtermésének átlagsólya 3,8 g/db, sötét-
piros színű, tompa kúp alakú, hosszúsága és szélessége azonos, közepesen fényes,
kemény húsú. Könnyen leválik a vacokkúpról, ezért rendszeresen szedni kell. Jól
szállítható, polcon való eltarthatósága is jó, ezért friss gyümölcsként kereskedelmi
forgalomban való értékesítése is javasolható. Mélyhűtött formában szétmorzsoló-
dásra nem hajlamos, felengedés után viszonylag sokáig megőrzi alakját, nem ereszt
levet. Aromaanyagokban közepesen gazdag.
Hajtásrendszer. Középerős vagy erős növekedésű, sarjainak száma- a tápanyag-
ellátottságtól is függően-közepes vagy sok. Vesszője merev, közepes vagy rövid,
a nagy termés miatt földre hajló, támrendszert igényel.
Termó'képesség. A nyári fajták mögött valamivel elmarad, de őszi- vagy másod-
termése nagyon bőséges. Másodtermés képzési periódusa hosszú.
Ag ro- és filatechnikai igény. A hagyományos máináktól eltérően speciális mű
velésmódot és agrotechnikát igényel. Metszése késő ősszel - a szüret befejezése
után - tarra vágásból áll. Ilyenkor kell a tápanyag-utánpótlást is elvégezni. Tárn-
rendszere az ún . szegfúnáló, amely 80-l 00 cm szélesen meghagyott "málna-mező"
fölé kb. egy méter magasan kifeszítve megtartja a belenövő sarjakat.
Árugyümölcsös létesítésére és házikerti telepítésre egyaránt javasolható. Az eddi-
gi honosító i kísérletek alapján a hazai klímához legjobban alkalmazkodó, legérté-
kesebb árutulajdonságokkal rendelkező fajta.
309
Fertődi kétszertermő
Származás és elterjedés. A GYDKFV Fertődi Állomásán állították elő a 'Cayuga'

x 'ST. Walfried' fajták keresztezéséveL F 23 néven szerepelt az előzetes kísérle-
tekben. 1994-ben kapott állami elismerést, elterjedése nem jelentős.
Idény és típus. Nyári termését korán kezdi érlelni, őszi termése viszont - az
egyéb kétszertermő fajtákkal összehasonlítva - kései. Elsősorban friss fogyasz-
tásra javasolt, mélyhűtött gyümölcs bírálatokon gyengén szerepe l t.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse kicsi, vagy közepes méretű, 2,4 g/db átlag-
súlyú, sötétpiros színű, gyengén fényes, tompa kúp alakú, hosszabb, mint széles,
közepesen kemény. Értéke nyári termésének koraisága, illetve gazdaságilag érté-
kelhető mennyiségű másod termése. Száraz viszonyok között a vacokkúpról nehe-
zen választható le, ez rontja a betakarítás hatékonyságát és az áru minőségét.
Hajtásrendszer. Kevés sarjat nevelő, közepes növekedési erélyű fajta. Termő
vesszője közepesen hosszú, elhajló, ezért tárorendszert igényel.
Termőképesség. Bőtermő, a nemesítői kísérletekben megközelítette a 'Malling
Exploit' terméshozamát Fakultatív kétszertermő fajtának tekinthetjük, mert a po-
pulációból korai bőséges nyári termése miatt emelték ki. Őszi termése elmarad a
nyári mögött, érése későn fejeződik be, ilyenkor a csapadékos időjárás miatt gyak-
ran fertőződik Botrytis-seL
Házikerti telepítésre javasolható kettős érési idejű málnafajta. Minősítése óta a
másodtermés szempontjából értékesebb Jajták kerültek vizsgálatra hazánkban.
Zefa Herbsternte
(Syn.: Zefa 3)
Származás és elterjedés. Svájcban állították elő a 'Romy' x ('Indian Summer' x

'Romy') fajták keresztezéséveL 1962-ben emelték ki, majd az évtized végén ter-
jedt el elsősorban német nyelvterületen.
Idény és típus. Nagyon korai érésű kétszertermő vagy őszi málna fajta. Termés-
képzése a sarjakon korán kezdődik. A nyári és az őszi termés egybefolyik, a kettő
nem különíthető el egymástól. A másodtermés érési ideje nagyon hosszú, az OMMI
kísérleti eredményei alapján meghaladja a két és fél hónapot.
Gyümölcs és áruérték. Bogyója kiegyenlítettell nagyméretű, átlagsúlya 3,7 g/db,
megnyúlt kúp alakú, alakindexe l ,22. Sötétpiros színű, kemény húsú, jó ízű. Gyü-
mölcse mélyhűtésre is kiválóan alkalmas.
Hajtásrendszer. Sok sarjat nevelő, erőteljes növekedésű. Termővesszői hosszú-
ak, tárorendszert igényelnek.
Termó'képesség. Gyenge vagy közepes.
Házikerti telepítésre javasolható választékbővítő fajta. Alacsonyabb terméshoza-
mát ellensúlyozza hosszú érési periódusa, kiváló gyümölcsminősége, jó hűtőipari
kihozatala és könnyű szüretelhetősége.
310
Autumn Cascade
East Malling-ben (Anglia) számos Ruhus faj és ismert kultúrfajta keresztezésével
előállított kétszertermő málnafajta. Ebből a szempontból az 'Auturun Bliss' test-
vére. Középerős-erős növekedésű, tüskementes. Gyümölcse középnagy-nagy, sö-
tétpiros színű, fényes, kemény húsú, könnyen szedhető. Érése egy héttel követi az
'Autumn Bliss' fajtát. Jó ízű.
Golden Bliss
Az 'Auturun Bliss' fajtából szelektáJt sárgagyümölcsű változat. Jó sarjtermelő ké-
pességű, sarja teljesen antociánmentes, világoszöld színű, hamvas. Tüskéi zöldek.
Sarja felálló, de termesztéséhez az 'Auturun Bliss' -nél leírt támrendszer szüksé-
ges. Gyümölcse nagyméretű, ovális, sárga színű, közepesen kemény. Másodter-
mését korán kezdi érlelni. Az azonos választéki kategóriába tartozó és korábban a
fajtajegyzékben szereplő 'Goldtraube' fajtánállényegesen jobb tulajdonságokkal
rendelkezik. Korábban kezdődő, hosszabb érési szezon, nagyobb gyümölcs, ke-
ményebb hús, lényegesen nagyobb terméshozam jellemzi.
SZEDERMÁLNA
Fertődi bőtermő
Származás és elterjedés. A Fertődi Kutató Állomáson Kollányi László szelek-

táita a Fertődi l málnaszeder beltenyésztett populációjábóL A 'Fertödi l' málna-
szedret, mint önálló fajt Ruhus Mohácsyanus Porp. néven írta le előállítója. A
fajhibrid előállításához felhasznált keresztezési alapanyag: F2 Logan magonc x
(Ruhus ceasius x 'Lloyd George'). Ez azonban rossz gyökeresedése miatt nem
terjedhetett el, inkább csak botanikai érdekesség maradt. Ennek további beltenyész-
téséből emelték ki F. 9086/21 nemesítői számon a 'Fertődi bőtermő' fajtát 1968-
ban. 1980-ban kapott állami minősítést. Elsősorban házikerti telepítésre javasolt.
Idény és típus. Június végétőljúlius végéig érik- gyakorlatilag a fő málnaérési
szezonnal megegyezően. Elsősorban friss fogyasztásra, esetleg konzervipari fel-
dolgozásra - szörp, dzsem -javasolható.
Gyümölcs és áruérték. Nagyméretű, megnyúlt kúp alakú (alakindexe l ,36), 5,6
g/db átlagsúlyú gyümölcse bordópiros színű, a szőrözöttség miatt fénytelen. Hús-
állománya kemény, jellegzetesen fűszeres, savanykás ízű, az elhúsosodott vacok-
kúppal együtt válik le. Jól szállítható. Mélyhűtött gyümölcse felengedés után gyor-
san levet ereszt.
Hajtásrendszer. Bakra közepes növekedési erélyű, sok tősarjat fejleszt, kúszó
sarja elágazódásra hajlamos, vékony, a napos oldalon bordópiros, erősen hamvas,
sok tüskével borított.
311
Termőképesség. Nagyon bőtermő. Terméshozamát azonban erősen befolyásol-
ja fagyérzékenysége. Beérett vesszője, -20 'C alatt talajszintig visszafagy, ilyen-
kor csak tősarjakat fejleszt, de termést nem érlel.
Ag ro- és fitotechnikai igény. Sok tősarjat nevel, ezt 30-40 cm-es korban le kell
válogatni. A 'Fertődi bőtermő' kúszó habitusú, ezért korán a támrendszerhez kell
kötni, és ezt a vegetáció folyamán többször meg kell ismételni. Fagyérzékenysége
miatt védett helyre ajánlatos telepíteni. A málna vesszőszúnyog növényvédelem
hiányában súlyos fertőzést okoz benne. Vírusfertőzésre fogékony.
Különleges színű és ízű gyümölcsemiatt elsősorban a házikerti telepítés számára
javasolható gyümölcs/ajta, me rt a kereskedelem és a feldolgozóipar nem ismeri,
és a piacra való bevezetése hosszabb időt vesz igénybe.
Tayberry
Származás és elterjedés. Skóciában a Kertészeti Kutató Intézetben állították elő
az 'Auróra' szeder x tetraploid málna keresztezéséveL
Idény és típus. Korai érésű, június közepe -július közepe között érő fajta, egy
héttel előzi a 'Fertődi bőtermő' szedermálnát. Szürete 35-40 napig tart. Friss piac-
ra és mélyhűtésre javasolható.
Gyümölcs és áruérték. Nagyon nagy, hosszan megnyúlt kúp alakú, majdnem hen-
geres bogyója 6 g/db átlagsúlyú, alakindexe 1,51. Éretten sötétvörös, kiváló zamatú.
Kemény húsú, a vacokkúppal együtt válik le, jól szállítható. Az OMMI mélyhűtött
gyümölcsbírálatain szebb színe, jobb íze és felengedés utáni kedvezó'bb konziszten-
ciája miatt rendszeresen jobb volt a 'Fertődi bőtermő' -nél. Bőven terem.
Hajtásrendszer. Erős növekedésű, közepes mennyiségű, vastag sarjat nevelő fajta.
Satja félig felálló-kúszó, sok apró egyenes tüskével. Levele páratlanul szárnyasan
összetett, középzöld, matt. Sziromlevele fehér.
Ag ro- és fitotechnikai igény. Tárorendszert és többszöri kötözést igényel. Erős
tüskézettsége miatt célszerű a sarjak és a termővesszáK szétválasztása a könnyebb
szedés érdekében.
Házikerti telepítésrejavasolható gyümölcskülönlegesség. Tetszetős, darabos gyü-
mölcse azonban üzemi méretű telepítésre is alkalmas lenne, amennyiben széle-
sebb körben ismertté tennék afogyasztók előtt.
SZEDER
Dirksen
Származás és elterjedés. J. W. Hull állította elő a SIUS 47 hibrid és a 'Thornfree'
keresztezésével az Amerikai Egyesült Államokban, 1964-ben. Honosítását Kollányi
László kezdte el 1985-ben. 1995-ben kapott állami minősítést, előtte, mint szapo-
rításta ideiglenesen engedélyezett fajtát nagyobb felületen telepítették üzemi kí-
sérletekben.
312
Idény és típus. A 'Thornfree' -t l ,5-2 héttel megelőző korai érés ű fajta. Július
közepétől szeptember közepéig szüretelhető. Friss piacra és konzervipari feldol-
gozásra javasolható.
Gyümölcs és áruérték. Nagyméretű, megnyúlt elliptikus, átlagsólya 5,5 g/darab.
Sötétfekete, fényes gyümölcse közepesen kemény, vagy puha, a fürtről nehezen
választható le, ezért bogyója gyakran sérül, és csak légyártásra alkalmas. Gyümöl-
cse az érés végén sem aprósodik el. Megfelelő érettségi állapotban szedve jó ízű.
Hajtás rendszer. Növekedése félig felálló-kúszó, a sarj 80-100 cm hosszúságig
merev felálló, majd elfekszik, és kúszik a talajon. Kevés sarjat nevel. Örökletesen
tüskementes. Oldalhajtásokat a vessző egész hosszában fejleszt.
Termóképesség. Nagyon bőtermő, bár fürtönként kevesebb virágot fejleszt, mint a
'Thomfree', de korai éréskezdetemiatt az összes képződött bogyót képes beérlelni.
Ag ro- és fitotechnikai igény. Erős támberendezést igényel. A tősarjakat 60-80
cm-es hosszúság elérésekor aggatásszerűen kötözni kell, mert a szél könnyen le-
törheti. A könnyebb szedés és az eredményes növényvédelem érdekében kötözés-
kor célszerű a termővesszőket különválasztani.
Korai érése lehetővéteszi a szeder betakarítási szezon kinyújtását. Az árutermelő
szederültetvények alapfajtája lesz a jövőben is.
Hull
Származás és elterjedés. J. W. Hull a 'Thornfree' x Sius 47 hibrid keresztezésé-
vel állította elő 1968-ban. A honosítást Kollányi L. (GYDKF Kft., Fertőd) l 985-
ben kezdte. 1996-ban kapott állami elismerést.
Idény és típus. Korai érésű, a 'Thomfree' -t két héttel megelőzi. Friss piacra és
mélyhűtésre egyaránt javasolható.
Gyümölcs és áruérték. Nagyon nagy méretű, 5,6 g átlagsúlyú, elliptikus alakú,
sötétfekete színű. Részterméskéi kiegyenlítetlen nagyságúak. Húsa kemény, jól
szállítható. Íze nagyon finom. Mélyhűtött gyümölcs bírálatokon mindig a legjobb-
nak ítélték.
Hajtásrendszer. Félig felálló-kúszó, oldalhajtásokat csak a vessző felső részén
fejleszt. Kevés sarjat nevel. Örökletesen tüskementes.
Termóképesség. Közepes vagy bőtermő, a 'Dirksen' mögött minden termőhe-
lyen elmarad.
Ag ro- és fitotechnikai igény. Erős támberendezést és ugyanazt a kezelést igényli,
mint a többi hasonló növekedésű szederfajta.
Nagyon jó minőségű, de visszafogottabb terméshozamú fajta, ezért a választékbő
vítő fajták közé soroltuk be. Elsősorban házikerti telepítés re javasolt.
Thornfree
Származás és elterjedés. Az Egyesült Államokban, Maryland államában,
Beltsville-ben állították elő az US 1410 (' Brainerd' x 'Merton Thomless') x
313
('Merton Thornless' x 'Eldorado') fajták keresztezésével l 956-ban. 1974-ben hoz-
ták be hazánkba, 1980-ban kapott állami elismerést. Ezután kb. 300 ha üzemi ül-
tetvényt létesítettek belőle szerte az országban.
Idény és típus. Középkései érésű, nagyon hosszú betakarítási szezonú fajta.
Július végétől szeptember közepéig érik, szüretét a kedvezőtlen őszi időjárás miatt
kell befejezni, amikor a lehűlés leállítja az érési folyamatokat.
Gyümölcs és áruérték. Középnagy - nagy, 4,6 g/db átlagsúlyú gyümölcse ovális,
l ,05 alakindexű, sötétfekete színű, kemény húsú, fényes, lédús, aramában közepesen
gazdag. Friss fogyasztásra, konzerv- és mélyhűtőipar számára egyaránt alkalmas.
Hajtásrendszer. Félig felálló, kúszó növekedésű, örökletesen tüskementes. Tősar
jainak száma kevés, ezek vastagok, hosszúak. Oldalhajtásokat inkább a sarj alsó
részén képez, az ezen képződött rügyek termékenysége megegyezik az elsőrendű
hajtásan lévóKkel. Levele tenyeresen összetett, fűrészes szélű. Sziromlevele fehér.
Termó'képesség. Nagyon bőtermő. Rengeteg gyümölcsöt képez közepesen hosszú
fürtjén, de ezek 10-40%-át- évjárattól függően-nem tudja beérlelni.
Agro- és fitotechnikai igény. A szőlónöz hasonlóan nagyon erős tárorendszert
igényel a nagy vegetatív tömeg és a hektáronkénti l 0-15 tonna gyümölcs megtar-
tásához. A sarjak és a termővesszó'k szétválasztása előnyös a betakarítás és a met-
szés megkönnyítése érdekében. Sarjait 80-100 cm hosszúság elérésekor feltétle-
nül kötözni kell, mert a szél könnyen kitöri azokat. A szederrozsdára fogékony,
párás időben a Botrytis súlyos kárt okoz a gyümölcsén.
Késői érési ideje ellenére továbbra is vezető szerepet fog játszani szedertermesz-
tésünkben, ha korán felmelegedő, védett fekvésben telepítjük, és a fürtjén képző
dött összes bo gyát be tudja érlelni.
Arapaho
Korai érésű, genetikailag tüskementes, felálló növekedéső szederfajta különleges
gyümölcs minőséggel. Gyümölcse középnagy, csillogóan fényes, fekete, kemény,
kisméretű magokkaL Rövid kúp alakú. Érése négy hétre koncentrálódik. Jól tá-
rolható. Különleges íze van frissen és feldolgozva egyaránt. Jó télálló képessé-
gű, -24 T-nál sem károsodik az áttelelő vessző. Szederrozsdára sem fogékony.
Honosítása megkezdődött.
Bromba - Delikado
A 'Cheyenne' fajta mutációjaként keletkezett. Felálló növekedésű, merev szárú,
sarja erősen tüskés. Tüskéi nagyméretűek, egyenesen állnak. Korai érésű, nagy
gyümölcsű, kellemesen édes-savas ízű. Termőképessége gyenge.
314
Jumbo
A 'Black Satin' szederfajta mutációjaként keletkezett. Növekedési formája félig
felálló-kúszó, közepes sarjhozamú. Hosszú, erőteljes sarjakat nevel, oldalhajtása-
inak száma kevés, a sarj egész hosszában elhelyezkedhet Gyümölcse nagymére-
tű, elliptikus, sötétfekete színű, korai érésű, mintegy két héttel előzi a 'Thornfree'-
t. Gyümölcsének átlagsúlya 7,7 g/darab. Bőtermő.
Loch Ness
(Syn.: Nessy)
Skóciából származó, félig felálló-kúszó habitusú, örökletesen tüskementes sze-

derfajta. Erőteljes növekedésű, hosszú sarjat nevel. Levele erősen kanalasodó, két-
szeresen fűrészesen fogazott. Gyümölcse nagyméretű, 6,8 g/db átlagsúlyú, ke-
mény húsú, jó aromájú, édes. Nagyon korai érésű, mintegy két és fél-három héttel
előzi a 'Thornfree' -t. Június első dekádjától szeptember közepéig érik.
Fastolff
(spontán hibrid, 1842. Anglia)
Erőteljes,mereven felfelé növő, többnyire elágazó, tüskés sarjakat nevel. Gyü-

mölcse nagy, kúposan kerek, világospiros, leveses húsú, elég zamatos. Középké-
sőn érő málna fajta. Termőképessége közepes. Hazánkban régebben igen kiterjed-
ten termesztették
F. Hungária
Smjai rendkívül erős növekedésűek, a vesszők ívesen lehajlók, közepesen tüské-
zettek, elágazásra hajlamosak. Viszonylag kevés sarjat fejleszt. Termőképessége
jó. A téli végi ingadozó hőmérséklettel szemben érzékeny. Gyümölcse igen nagy,
kerekded, világospiros, kellemes, fűszeres zamatú. Húsállománya kemény, a
részterméskék nem morzsolódnak szét, ezért a szállítást jól bírja. Korai érésű, el-
sősorban friss fogyasztásra javasolt málna fajta.
Hornet
(spontán hibrid. 1958. Franciaország)
Középerős növekedéső mánafajta. Az éghajlattal és talajviszonyokkal szemben

kevésbé igényes. Term6képessége közepes vagy gyenge. Gyümölcse középnagy
vagy nagy, gömbölyded alakú, sötétpiros. Húsa kemény, fűszeres, kissé savany-
kás ízű, ezért nyers fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas. Korai érésű.
Hazánkban régen az egyik legelterjedtebb fajta volt.
315
Latham
Középerős növekedésű, jó sarjadzó képességű málna fajta. Sarjai merev szárúak,
gyengén tüskézettek, hamvasak Termőképessége jó közepes. A fajta legnagyobb
értéke, hogy a faggyal és a betegségekkel szemben viszonylag ellenálló. A talajjal
szemben nem igényes. Gyümölcse közepes nagyságú, sötétvörös, közepes minő
ségű, kemény húsú, mélyhűtésre alkalmas. Késői érésű.
Lloyd George
Hazánkban egyes vidékeken "gyűszűmálna" néven terjedt el. Középerős növeke-
désű, közepesen sarjadzó. Vesszői lehajlók, elágazásra hajlamosak. Fagyérzékeny,
azonban a vessző alján lévő rügyekből erőteljes termőhajtásokat fejleszt, amelyek
pótolják a fagykárosodásból származó kiesést. Gyümölcse hosszúkás kúp alakú,
igen nagy, sötétvörös. Kemény húsú, túlérve megpuhul és liláspiros színűvé válik.
Megfelelő érettségi állapotban szedve gyümölcse nyers fogyasztásra és feldolgo-
zásra is alkalmas. Kétszer termő fajta, második termését szeptemberben hozza.
Első termése is értékes, jó minőségű, de csak közepes mennyiségű.
316
Ribiszke és riszméte
A ribiszke nagy biológiai értékű gyümölcs, nagy mennyiségű vitamint tartal-
maz, amely az ásványi sókkal együtt kedvező az emberi szervezet fiziológiai fo-
lyamataira. A fekete ribiszke igen sok vitamint tartalmaz, amelyek közül első he-
lyen a C-vitamin áll (80-300 mg). Jelentős mennyiségű (500-3800 mg%) P-vita-
mint (citrint), 0,14-2 mg provitamin A-t (karotint), 0,04 mg% B l vitamint (tan-
nint), 0,06 mg% B2-vitamint (riboflavint, laktoflavint tartalmaz, amelyet sok egyéb
értékes anyag egészít ki (16). A fekete ribiszke vitamintartalma három-ötször na-
gyobb, mint a piros ribiszkéé. C-vitamin tartalma állandó. Megfelelő technológiá-
val (mélyhűtéssel, nyers Iében, szörp, dzsem formájában 75-95%-a még hosszabb
tárolás esetén is megmarad. A vizsgálatok kimutatták, hogy karotin tartalma átla-
gosan 1,5%. A gyümölcs átlagosan 4-13% cukrot, főleg szőlőcukrot (glükózt),
gyümölcscukrot (fruktózt) és kevés nádcukrot (szacharózt) tartalmaz. Értékes az
ásványi só összetétele, különösen gazdag káliumban, magnéziumban és vasban.
Savösszetételében uralkodó az almasav, amelyet a citromsav követ.
A ribiszkék elsősorban ipari feldolgozásra kerülnek. A betakarítógépek megjele-
nése nagy tömegű gyümölcs gyors betakarítását teszi lehetővé, ami fontos a hűtő
és konzervipar számára. A feldolgozott gyümölcs termékek arányának a növeke-
dése a táplálkozásban kedvezően befolyásolta a ribiszketermesztést.
Génforrások
A ribiszke a Rosales sorozat Gros sutariceae családjába tartozik. A termesztett
fajták (Ribes nemzetség) több faj alakkörébe sorolhatók. A Ribes nemzetség 140-
160 fajból áll (16).
Természetes előfordulásuk helye az északi félteke cirkumpoláris övezete. A
mérsékelt égővőn az Északi-sarkkör tájékáig több fajt termesztenek. Vad fajaik
megtalálhatók Európa és Ázsia, valamint Észak-Amerika északi részein. Dél felé
haladva számuk és alakgazdagságuk erősen csökken. A termesztett fajok többsé-
ge Európa és Ázsia, valamint Amerika észak részéről ered.
317
A nálunk termesztett ribiszke árufajták rendszertanilag a következő fajokba sorol-
hatók be:
piros és fehér ribiszkék: Ribes petreaum Wulf. , R. vulgare Lam. (Syn.: R. ruhrum
L.), R. multiflarum Kit., vagy ezek hibridjei,
fekete ribiszkék: R. nigrum L. tax cane. sibiricum E. Wolf. , R. nigrum tax cane.
scandinavicum, R. nigrum tax cane. eurapaeum, R. dikuscha Fisch., R.
ussuriense Jancz. vagy ezek hibridjei.
Porpáczy (16) történelmi visszapillantásában azt írja, hogy a ribiszkék termesztés-

be vonásának idejéről nincsenek megbízható adataink. Mint kerti gyümölcsöt a XV.
században Hollandiában, Dániában, Észak-Németországban és a Balti-tenger mellé-
kén kezdték termeszteni. Mivel északi eredetű növény, a görög és római mezőgazda
ság nem ismerhette. Az első írásos emlékek a középkorból származnak. Az első ma-
gyarnyelvű leírást Lippai János 1667-ben megjelent "Posoni Kert" című könyvében
olvashatjuk, amelyben már háromféle ribiszkét említ, vöröset, fehéret és feketét. Ez
utóbbi felsorolása azt jelenti, hogy már a XVII. században ismert volt a gyümölcse.
A ribiszke fajták előállításában a következő módszerek használatosak.
Szelekció. A régi ribiszke fajták majdnem kivétel nélkül kiválasztás (szelekció)
eredményei, amelyeket gyakran, mint spontán hibrideket gyűjtöttek be a termé-
szetes flórábóL
Klónszeleke iá. Ilyen módon került a termesztés be a 'Silvergieter F 59' fajta.
Mutációs nemesítés. Egyes tulajdonságok javítására használhatják, pl. a fekete
ribiszke öntermékenységének a növelésére.
Keresztezéses nemesítés. A fekete ribiszkénél, amely rosszul alkalmazkodik az
eltérő éghajlathoz, a termőhelyi adottságok megváltozása termékenyülési és ter-
mésbiztonsági zavarokat idézhet elő. Ezért fontos a helyben végzett nemesítési
munka. Fertődön ifj. Porpáczy Aladár a 'Fertődi l' fajtát állította elő, sa harmadik
hibridgenerációjában is nagyon értékes típusok találhatók.
Fajhibridizáció. Mind a piros, mind a fekete ribiszkénél jelentős eredményeket
hozott az önálló fajok egymásra keresztezése. A piros ribiszkében pl. a Ribes
multiflarum bevitelévellényegesen meghosszabbodott a fürt-' Heinemanns Rote
Spatlese', 'Blanka'. A fekete ribiszke esetében az egymástól távol élő fajok ke-
resztezésével javítható a fajták öntermékenyülése, csökkenthető a tavaszi fagykár
veszélye (R. dikuscha), kialakítható a feltörő bokoralak (R. ussuriense) és növel-
hető a fürt hossza (R. bracteasum).
Külön kategóriát képvisel a fajhibridizációban a fekete ribiszke x köszméte
utódok széles választéka- 'Josta', 'Rikő', 'J os tine' stb. -amely két önálló gyü-
mölcs tulajdonságait egyesíti.
318
Honosítás. A klimatikus tényezőkhöz jól alkalmazkodó piros ribiszkénél a ho-
nosítás, vagyis a nemzetközi növénynemesítés eredményeinek átvétele adja a leg-
gyorsabb eredményt ('Rolan', 'Rovada' stb.). A jövőben valószínűleg csak így
bővíthető a fajtaválaszték, mert a Fertődi Kutató Intézet befejezte a hibridizációt.
A nemesítő (honosító) és fajtaminősítő munkafóöb céljai:

jó termó'képesség, viszonylagosan jó termés biztonság;
hosszú fürt, egyöntetűen nagy bogyóméret;
jó öntermékenyülés és kölcsönös alapon megfelelő kompatibilitás;
szüreti idényt széthúzó érési idő;
gépi betakarításra alkalmas feltörő bokoralkat, bogyó leválasztásához
szükséges kicsi szakítóerő-igény;
fürtön belül a bogyók koncentrált érése;
ipari feldolgozásra való alkalmasság (pl. mélyhűtésre: egységes bogyóméret,
kemény hús, jó íz);
rezisztencia vagy tolerancia a fő károsítókkal szemben (pl. lisztharmat,
ribiszkerügy gubacsatka).
A piros ribiszke nagyobb területen termeszthető, mint a fekete ribiszke. Ter-
mesztésére a 40 és 60. szélességi fok között találhatók a legkedvezőbb feltételek.
A fajtákat az ökológiai optimuman belül bárhol termeszthetik, pl. a 'Red Lake' az
Egyesült Államokban és Európában is jól terem.
A fekete ribiszke az északi szélesség 47. és 61. fokaközött terjedt el. E fajnál
fontos az eredeti faj elterjedési övezetében való fajtafelhasználás, mert az eltérő
ökológiai adottságok megváltoztatják a fajták növekedését. Pl. a 'Brödtorp', amely
hazájában magas, erős bakrot nevel, Magyarországon az eredeti termőhelyéhez
képest rövidnappalos, forró klímában gyenge növekedésűvé válik.
Hazánkban a piros ribiszke üzemi méretű termesztésének elterjedését a
'J onkheer van Te ts' fajta behozatala és termesztés be vonása segítette elő. A hetve-
nes, nyolcvanas években ez adta a szaporítás túlnyomó többségéL Az új fajták
forgalomba hozatalával aránya csökken, a '95, '96-os évek átlagában 72,4%-os
részesedést ért el, míg a 'Fertődi hosszúfürtű' 12,6%-os részaránnyal szerepel.
A fekete ribiszkénél Magyarországon hozzávetőlegesen tíz évenként átalakul a
telepítések fajtaszerkezete. Ez új, jobb tulajdonságú fajták forgalomba hozatalával
függ össze. A hetvenes évek végén a 'Fertődi l', a nyolcvanas évek végén a 'Titania'
termesztés be vonása lendítette fel- összefüggésben az export lehetőségek bővülé
sével-a termelői kedvet. E két fajta részaránya a szaporításban a 95-96-os évek-
ben: 50,0% 'Fertődi l', 28% 'Titania'.
319
Ökológiai igény
A ribiszke termóbelyi igényeinek megfelelő éghajlati és talajviszonyok az északi
félteke mérsékelt övezetében alakultak ki. Porpáczy szerint a piros ribiszke - koz-
mopolita növény lévén -nagyobb területen termeszthető, mint a fekete. Magyaror-
szág a jó termóbely kategóriájába tartozik. A fekete ribiszke a hűvösebb, páradú-
sabb környezetet kedveli, s hazánk kiesik az optimális termóbely övezetébőL ( 16)
A ribiszke természetes előfordulásában erdei, erdőszéli aljnövény. A piros ri-
biszke hidegtűrése minden fejlődési állapotban megfelel a kontinentális klímában
előforduló szélsőségeknek, egyedül a virágzáskori erős lehűlés okozhat kárt. A
nyílott piros ribiszke virág - a fajtától függően -0,5 --2 OC-ot bír el, ezalatt káro-
sodik. A piros ribiszke nem szereti a tűző napsugárzásnak kitett déli fekvésű lejtő
ket, ahol a túlzott felmelegedés miatt leveleit korán ledobja és gyengén terem. A
fekete ribiszkét ne telepítsük fagyzugos területekre, mert a késő tavaszi fagyok
súlyos károkat okozhatnak a virágokban, vagy a termékenyülést hátráltatják.
A piros ribiszke számára a közepes (l ,5-2,5%) humusztartalmú, középmély
(60 cm) termőrétegű, középkötött, jó vízgazdálkodású erdőségi talajok a legjob-
bak, de a szélsőséges talajviszonyok kivételével mindenhol termelhető. A talaj
kémhatása semleges, vagy kissé savanyú legyen (5,8-7,2 pH). Mésztartalma nem
haladhatja meg a 15%-ot, mert az ennél több mész klorózist okoz. A talajjal szem-
ben a fekete ribiszke igényesebb. Nagyon jól terem láptalajokon-ha az nem fagy-
zugos terület - vagy árterületeken és erdőirtásokon. A talajvíz tartós egy méter
fölé emelkedését egyik faj sem tűri.
A ribiszke tenyészidejében két nagy vízigényű szakaszt különíthetünk el. Az
egyik a zsendüléstől az érésig (június közepe-vége), a másik a rügydifferenciáló-
dás (július vége-augusztus eleje). A tenyészidőszak alatt átlagos csapadékigénye
350 mm, amely azonban csak egyenletes elosztást feltételezve elegendő számára.
Aszályos tavaszokon azonban pótolni kell a hiányzó csapadékot, és a második
vízigényes szakaszban is feltétlenül öntözést igényel.
Az ivaros úton- magvetéssel- szaporított ribiszkének főgyökérrendszere van,
az ivartalan szaporítással - dugványozás, bujtás - előállított növények jámlékos
gyökereket képeznek. Ezek zöme a talaj felső 25 cm-es rétegében helyezkedik el.
A föld feletti részek a cserjetörzsből hajtanak ki. Ezt a bokor megfelelő fejlő
dése és rendszeres felújulása érdekében az 54. ábrán bemutatott módon 5-l Ocm-
rel a talajszint alá telepítsük, hogy életképes rügyek kerüljenek földbe.
Hazai termesztésre javasolható fajtáink alapján a 55. ábrán látható két jelleg-
zetes bokorhabitus különböztethető meg. Abetakarítógép hatékony múK:ödéséhez
feltörekvő bokoralkat, erős, de nem elöregedett vázágrendszer, kemény faszöveti
320
szerkezet szükséges. Ribiszkekombájn-
nal jól betakarítható faj ták: 'Jonkheer
van Tets', 'Fertődi hosszúfürtű', 'Tita-
nia', 'Triton', 'Otelo', 'Silvergieter F 59'
stb. E fajtáknál elegendő a megfelelő rit-
kító metszés alkalmazása.
Szétterülő, a nagy termés hatására a
földre fekvő ágrendszerű fajták: 'Blan-
ka', 'Detvan', 'Fertődi l'. Ezeknél pro-
filmetsző géppel az eleve kifelé növő, ta-
lajszinthez közel álló ágakat ellehet tá-
volítani, de a nagy gyümölcsberakódás
ismételten szétnyitja a bokrokat.
A köszmétéhez hasonló törzses fács-
kák alakíthatók Ribes au re um alanyra olt-
va, amely csökkenti a növekedés erőssé
gét, de a fajták megőrzik a jellemző nö-
vekedési sajátosságaikat A felfelé törő
bokoralkat, pl. a 'J onkheer van Tets' faj-
tánál az alanyra oltva is dominál, míg a
'Fertődi l' szétterülő fácskát nevel. Áru-
54. ábra: A ribiszke szakszerű ültetése
termelés céljára ez a művelési mód- az
oltvány magas előállítási költsége, lénye-
feltörekvő szélterülő habitus
SS. ábra: Ribiszke fajták jellegzetes bokoralakjai
321
gesen kisebb hozama és a bokor felújuló
képességének hiányam iatt-nem alkal-
mas, inkább házikerti célokat szolgál.
A ribiszke tővesszóK: mindig vegetatív
vesszóK:. A tővesszóK:ön képződött oldal-
elágazások és a termőrügyek típusa tekin-
tetében a piros- és fekete ribiszke eltér
egymástól (56-57. ábra). A fekete ribisz-
ke tipikus termőrészeit az 58. ábrán mu-
tatjuk be. E fajnál a tővesszóK: oldalrügye-
56. ábra: Tipikus fekete ribiszke bokor
iből keletkezet t hosszú és középhoss zú
vesszóK: lesznek a termővessóK:, csúcsukon
vegetatív, oldalukon vegyesrüg yekkeL
Egyes fajták esetében az egy- vagy néhány
rügyes termőnyársaknak is szerepe lehet
a terméshozásban. A termőnyársak csúcsi
részén levő vegyesrügyekből rendszerint
nem fejlődik olyan szép ftirt, mint a ter-
mővesszóK: oldalán levő rügyekbőL
A piros ribiszkén a termés zöme a 59.
57. ábra: Tipikus piros ribiszke bokor ábrán szemléltetett 2-15 cm-es termő-
a) termővessző,
b) termőgally,
c) termőnyársak,
d) vegyes-
d) rügyek
d)
c)
,,
a) virágrügyek
b)
a)
59. ábra: A piros ribiszke
termőgallya
58. ábra: A fekete ribiszke termőrészei termőnyársakkal
322
43. táblázat:
Ribiszke- és riszmétefajták fenológiai jellemzői
Fajta Rügyfakadás Virágzás Virágzás

időpontja kezdete vége
Piros ribiszke
Jonkheer van Te ts 04. 05. 04. 13. 04. 29.

Red Lake 04. 08. 04. 19. 04. 29.
Fertődi hosszúfürtű 04. 15. 04. 20. 05. 03.
Rondom 04. 13. 04. 18. 05. 04.
Detvan 04. 14. 04. 20. 05. 05.
Blanka 04. 14. 04. 25. 05. 09.
Fekete ribiszke
Fertődi l 04. 02. 04. 21. 05. 12.

Otelo 04. Ol. 04. 23. 05. 10.
F.ll 03. 28. 04. 22. 05. 14.
Altajszkaja desszertnaja 04. 03. 04. 18. 05. 08.
Triton 04. 02. 04. 24. 05. 14.
Wellington XXX 04. 08. 04. 24. 05. 13.
Hidasi bőtermő 04. 05. 04. 21. 05. 13.
Silvergieter F. 59 04. 02. 04. 18. 05. 08.
Neoszüpajuscsajaszja 04. 06. 04. 21. 05. 13.
Titania 04. 04. 04. 25. 05. 17.
Riszméte
Josta 03. 23. 04. 18. 05. 03.

Rikő 03. 21. 04. 16. 05. 04.
nyársakon fejlődik. Ezek csúcsrügye hajtásrügy, oldalukon pedig virágrügyek kép-

ződnek. Közülük a rövidebbek és sűrúöb rügyállásúak a cseresznyénél megismert
bokrétás termőnyársakhoz hasonlítanak Ezen kívül számos virágrügy fejlődik a
gallyrészek különböző korú részeinek találkozásánál (13).
A tenyészidőszak kedvező hossza a köztermesztésben lévő piros ribiszke ese-
tén 180 nap (16). Az államilag minősített ribiszke- és riszméte fajták fontosabb
fenológiai fázisait a 43. táblázat foglalja össze. A rügydifferenciálódás kezdetét
június közepére teszi a szakirodalom (14).
A piros ribiszke ön termékenyülése jó, egy-egy fajtát önállóaneltelepítve is meg-
felelő terméshozam ot ad. A fekete ribiszkék öntermékenyülő képessége nagyon vál-
323
tozó (lásd a részletes fajtaleírásokat), de a közepesen vagy jól ön termékenyülő fajták
termésmennyiségét és termésbiztonságát is növeli a kevert telepítés.
A fekete ribiszke fajták kölcsönös megporzásának alapvető követelménye azok
együttvirágzása. Az akropetális sorrendben (az alaptól a fürt vége felé haladva) nyí-
ló ribiszke fürt-virágzat alapi és csúcsi virágainak nyílásaközött a fürt hosszától és a
hőmérséklettől függően 8-14 nap eltolódás is lehet. Ezt a hatást még erősíti, hogy
egyrészt a bokor különböző részein eltérő időpontban kezdődik a virágzás, más-
részt, hogy a hőmérséklet erősen befolyásolja a virágzás ütemét, lehűléskor lelassul,
felmelegedéskor pedig meggyorsítja azt. Porpáczy (16) adatai alapján összeállítot-
tuk a fekete ribiszke fajták virágzási fenogramját, amelyen a két téglalap mutatja az
egymást nagy valószínűséggel porzó fajtatársítás lehetőségét (60. ábra).
Altajszkaja desszertnaja
Fertődi 1.
F. 11
Hidasi bőtermő
Silvergieter F. 59
Wellington XXX
Triton
F.41
Titania
Neoszüpajuscsajaszja
60. ábra: A fekete ribiszke fajtáinak virágzási ideje és fajtatársítása
324
44. táblázat:
Ribiszke- és riszmétefajták érési ideje
Red Lake
Fertődi hosszúfürtű
Rondom
Detvan
Otelo
F 11
Triton
Wellington XXX
Hidasi bőtermő
Silvergieter F. 59
Titania
Rikő
325
A ribiszke termése botanikai értelmezésben áltermés, mert nem a magházból,
hanem a vacokból alakul ki. A bogyóban egy magrekesz van, két fali magléccel,
amelyek 10-50 kúpos, kerülékes, enyhén rücskös rajzolatú magot tartalmaznak.
A bogyók csúcsán az elszáradt csészelevelek érés után is fennmaradnak (16).
A fürt hossza, a rajta képződött virágok száma a fajtára jellemző bélyeg, bár az
idősebb töveken és az idősebb termőrészeken bosszuk folyamatosan rövidül. A
piros és fehér ribiszke fürtje 3-15 cm hosszú, 13-50 virággal. A jelenlegi fajta-
szartimenthen a leghosszabb fürtje a 'Blanka' fajtának van, 21,5 virág/fürt, míg a
'Jonkheer van Te ts' 13,3 darabot képez fürtönkén t. A feketeribiszke fürtje 3-9 cm
hosszú, 5-20 virággal.
A bogyó súlya leginkább a bogyókban kifejlődött magok számától függ. A fürt
alapi részén általában nagyobb bogyók képződnek, amelynek oka, hogy ezek a
virágok több magkezdeményt tartalmaznak. Legnagyobb bogyójú fekete ribiszke
fajta a 'Titania', súlya l, 13 g/db, a 'Fertődi l' fajtáé 0,83 g.

Magyarországon a jelenleg szaporításra engedélyezett fajták érési idejét a 44.
táblázat mutatja. A ribiszkék fő felhasználója a hűtő- és konzervipar. Friss fo-
gyasztásra inkább a házikertek termése kerül, piaci forgalma jelentéktelen. Az
exportra (Belgium, Ausztria, Németország) kerülő friss gyümölcsöt is konzerv-
üzemekben dolgozzák fel.
A fekete ribiszke fő felvásárlója a konzervipar. Az üdítőital- és dzsemgyártás
keresett alapanyaga, gazdag vitamin- és színanyag-tartalma. A konzervipar minő
ségi igénye mérsékeltebb, számára a géppel rázott gyümölcs is megfelelő. Érett,
nagyobb savtartalmú, a fajta jellegének megfelelő zamatú, romló hibától mentes
árut vásárolnak fel.
A piros ribiszkét a konzervipar mellett a hűtőipar is nagy mennyiségben dol-
gozza fel. Mélyhűtésre már jobb minőségű, lehetőleg kézzel szedett gyümölcsöt
keresnek, amelyet fürt nélkül, lebogyázva csomagolnak A jó minőségű végter-
mék készítésének a feltétele, hogy a fürtön és a bokron belül egyszerre érjen a
bogyó, szárazon váljon le a fürtről s ne eresszen levet.
PIROS ÉS FEHÉR RIBISZKE FAJTÁK

Fertődi hosszúfürtű
Származás és elterjedés. A 'Fay's Prolific' és 'VierHinder' hibridjének szabad

elvirágzásból származó populációjából kiemeit fajta. 1976-ban kapott állami elis-
merést. Mészmentes termőhelyeken kiterjedten telepítik.
326
Idény és típus. Érési ideje középkései, a 'Jonkheer van Tets' fajtát egy héttel
követi. Hosszú fürtjeinek érése hűvös nyarakon elhúzódhat. Elsősorban konzerv-
ipari felhasználásra javasolt.
Gyümölcs és áruérték. Fürtje hosszú, sok bogyóval, ezek kicsik vagy közepes
méretűek, kemények, fénylő piros színűek. Magjai aprók. Fürtkocsánya hosszú,
ezért kézzel könnyen szedhető. Gyümölcse kellemes piros ribiszke zamatú. Áru-
értéke kisebb bogyója miatt elmarad a 'Jonkheer van Te ts' fajtától, de konzervipa-
ri célra nagyon alkalmas.
Hajtásrendszer. Bokra felfelé törő, erős vesszőjű és vázágrendszerű, elsűrűsö
désre nem hajlamos. Levelei középnagyok, hegyes karéj úak, jellegzetes "petraeum"
alakúak. Kedvező bokoralkatamiatt gépi szüretelésre alkalmas.
Termőképesség. Nagyon bőtermő, a 'Jonkheer van Tets' -nél bővebben terem.
Kései, április végi virágzása elkerüli a kései fagyokat, öntermékenyülése kiváló,
így fajtatársítás nélkül is telepíthető.
Ag ro- és fitotechnikai igény. A talaj mésztartalmára érzékeny, l O% felett erős
klorózist mutatnak a levelei és fejlődéseis visszaesik. Enyhén savanyú talajon java-
solható a telepítése. Bokra jó fejújulásához rendszeres ritkító metszést igényel.
A megfelelő termőhelyet kiválasztva a legjobb terméshozamor adó ipari feldolgo-
zásra alkalmas fajta. A többi minősített fajtától eltérő érési ideje lehetővé teszi
fajtasor kialakítását, és ezzel a ribiszke-kombájn folyamatos kihasználását.
Jonkheer van Tets

Származás és elterjedés. Hollandiában J. Maarse állította elő a 'Fay's Prolific'
szabad elvirágzású magoncaiból, 1931-ben. Nagyon gyorsan Európa vezető faj-
tája lett. Magyarországon 1971-ben kapott állami minősítést. Nálunk is gyorsan
kiszorított minden más fajtát, a '80-as években a szaporítás 85%-át adta.
Idény és típus. Nagyon korai érés ű, általában június harmadik dekádjában teljes
érésben van. Fürtjében a bogyók egyszerre érnek. Friss fogyasztásra, mélyhűtésre
és konzervipari célra egyaránt javasolható.
Gyümölcs és áruérték. Fürtjei a fiatal termőrészeken hosszúak, az idősebb ré-
szeken jelentősen rövidülnek. Bogyói nagyméretűek, középpirosak, gömbölyűek,
lazán állnak a fürtön. Íze kellemesen savas és zamatos.
Hajtásrendszer. Bokra erős növekedésű, felfelé törekvő, közepesen sűrű, erős
vázágakkaL Sok alapi hajtást hoz, azaz felújuló képessége kiváló. Bokorszerkeze-
te és kemény fája alkalmassá teszi a gépi betakarításra.
Termőképesség. Nagyon bőtermő. Korai virágzásamiatt gyakran szenved fagy-
kárt. Fürtje szinte mindig "ablakos", azaz valahol hiányos a termékenyülés, de a
kötődött bogyók nagyobbra növelésével ellensúlyozza ezt a hátrányát. Bogyója
erősen tapad a fürthöz, éretten sem pereg.
Agro- és fitotechnikai igény. Környezeti hatásokra nem érzékeny, öntözetlen
körülmények között is kiegyenlítettell és jól terem. Rendszeres ritkító-felújító
metszést igényel, hogy a fürtök elaprósodását elkerüljük Hosszú fürtkocsánya
327
miatt kézzel jól szedhető. Gépi betakarítását teljes érett állapotban célszerű
végezni, vagy Ethreles kezeléssei kombinálni, mert a bogyó szakítáerő-igénye
nagy.
Kiegyenlített, nagy terméshozama, különböző ökológiai viszonyokhoz való alkal-
mazkodóképességemiatt a jövőben is vezető szerepe t fog játszani a hazai ribiszke-
te rmesztésben.
Rondom
Származás és elterjedés. J. Rietsema állította elő 1934-ben a Ribes multiflorum
és egy ismeretlen piros ribiszke keresztezésével Hollandiában. Nyugat-Európa
jelentős üzemi fajtája lett. Magyarországon 1979-ben kapott állami minősítést.
Elterjedése csak kismértékű.
Idény és típus. Nagyon kései érésű, a 'Jonkheer van Tets' után több mint kéthéttel
érik. Tetszetős, jól termékenyülő fürtje miatt főleg friss fogyasztásra javasolható.
Gyümölcs és áruérték. Fürtje közepesen hosszú, tömött, rajta a bogyók egyen-
letesen helyezkednek el. Gyümölcse világospiros, nagy, kissé megnyúlt, gömbö-
lyű. Magjai nagyok. Hosszú fürtnyele miatt kézzel jól szedhető.
Hajtásrendszer. Bakra nagy, erőteljes, ritka vázágrendszerű. Kezdeti fejlődése
gyors, ágai felfelé törőek, vastagok. A termőrészek sűrűn, örvösen helyezkednek el.
Termó'képesség. Nagyon nagy terméshozamra képes. Késői virágzása miatt
fürtjét nem károsítják a fagyok. Öntermékenyülése kiváló.
Ag ro- és fitotechnikai igény. Intenzív tápanyag- és vízutánpótlást igényel. Bo-
gyói túléretten is erősen tapadnak a kocsányhoz, ezért géppel csak Ethreles elálce-
zelés után szedhető.
Nagyon bőtermő, un. "csemege" minőséget adó fajta, de ennek ellenére sem tu-
dott jelentős szerepet elérni a termesztésben, me rt késői érése miatt a friss piaci
értékesítése már nem jelentős, az ipar pedig erre az időpontra már befejezte a
piros ribiszke feldolgozását, és nehéz eladni gyümölcsét.
Red Lake
Származás és elterjedés. Az Egyesült Államokban W. H. Aldermann állította
elő 1933-ban. Szülői ismeretlenek. Hazájában kiterjedten telepítették, majd az J950-
es évek elején Nyugat- Európában is kezdett teret hódítani. Magyarországon 1971
óta államilag elismert fajta, de csak a választékbővítő kategóriába nyert besoro-
lást. Részesedése nagyon kicsi, a hetvenes években telepített ültetvények felszá-
molása után teljesen kiszorul a termesztésbőL
Idény és típus. Közepes érési idejű, a 'J onkheer van Te ts' után 8-1 Onappal érik.
Gyümölcse június végétől július közepéig szedhető.
Gyümölcs és áruérték. Fürtje hosszabb, mint a 'J onkheer van Te ts' -é, fürtön-
kénti bogyószáma több, 6,2 darab, bogyósólya viszont kisebb, 0,7 g/darab. Bo-
gyói kissé megnyúlt gömb alakúak, fényes sötétpirosak, nagyon jó ízűek. Gyü-
mölcse könnyen, nagy teljesítménnyel szedhető, sokáig a bokron marad, nem pe-
328
reg. Kiváló zamata, "csemege" minősége miatt friss fogyasztásra és mélyhűtésre
egyaránt kiválóan alkalmas.
Hajtásrendszer. Bokra kissé szétterülő gömb alakú, laza, felkopaszadásra nem
hajlamos. Növekedési erélye közepes. Kisebb bokrot nevel, mint a 'Jonkheer van
Te ts'. Levele nagyméretű, vastag szövetű, sötétzöld színű, ólmos fedettséggeL Ta-
vasszal vitorlái pirosra színeződnek.
Termőképesség. A vízellátottságtól függően közepes vagy jó. Bőven virágzik,
de hiányosan termékenyül. Önterrnékenyülése 52%-os, porzófajtával 67,9%-os
kötődés érhető el.
Ag ro- és filatechnikai igény. Intenzív fajta, csak öntözéssel termeszthető ered-
ményesen. A termőhely ökológiai hatásaira érzékeny, nedvesebb, párásabb kiírná-
ban ad jó eredményt. A meszes talajt jól tűri. A drepanopezizás levélfoltosságra
fogékony.
Kiváló árutulajdonságai miatt házikerti telepítés re javasolható fajta.
Blanka
Származás és elterjedés. A Szlovákiában levő Bajmócon Jozef Zwopa állította
elő 1964-ben a 'Heinemanns Rote Spatlese' x 'Red Lake' fajták keresztezésé-
veL A két piros gyümölcsű szülő magpopulációjában fehér gyümölcsű változá-
tok is megjelentek. Ezek köz ül emelték ki 1977-ben. Hazánkban a '80-as évek-
ben több tíz hektáron telepítették az Ipoly vidékén, majd 1996-ban kapott állami
elismerést.
Idény és típus. Késői érésű, minden célrajól használható. Mutatós hosszú fürtje,
jó íze friss fogyasztásra, nagy termékenysége, jó beltartalmi értéke a feldolgozó-
ipar számára is kiváló. Fehér színű anyaleve bármilyen gyümölcs alapú ivólé
adalékanyagaként felhasználható, mivel nem változtatja meg annak színét.
Gyümölcs és áruérték. Fürtjenagyon hosszú, sok, átlagosan 16-22 darab köze-
pes méretű, lazán álló bogyóvaL Teljes érésben nagyon kellemes ízű. Fürtkocsá-
nya hosszú, ezért kézzel könnyen szedhető a fürt és a bogyók megsértése nélkül.
Műanyag tálcában nagyon mutatósan kiszerelhető. Bogyója jó húsállományú, a
szállítást jól bírja.
Hajtásrendszer. Nagyon erős kezdeti növekedésű, szétterülő bokoralkatú. A korai
nagy termésberakódás miatt kifelé álló ágrészei a földre hajlanak. Felújuló képes-
sége nagyon gyenge, ezért rendszeres metszésben kell részesíteni.
Termőképesség. Nagyon bőtermő, bokronkénti átlagtermése 5,7 kg, mintegy
kétszerese az összehasonlító 'Jonkheer van Tets' fajtának Túltermésre hajlamos,
metszés nélkül néhány év alatt képes megszakítani önmagát.
Agro- és.fitotechnikai igény. Jó tápanyag- és vízgazdálkodású talajra való. Fája
gyenge szöveti szerkezetű, ezért a ribiszkekombájn összetöri a bokrát, és gyorsan
tönkremegy az ültetvény. Kézi szedés javasolt. Fogékony a lisztharmat fertőzésre,
ezért növényvédelmére oda kell figyelni. Sima dugványa nehezen gyökeresedik,
feltöltéses bujtással viszont jól sza porítható.
329
Üzemi és házikerti telepítés re egyaránt javasolható. A korábbi években jelentős
exportot bonyolítottak le belőle friss gyümölcsként, amely előreláthatólag a jövő
ben is megvalósítható lenne, amennyiben a kézi betakarítás munkaerőigényét ki
tudjuk elégíteni.
Detvan
A 'Jonkheer van Tets' x 'Heinemanns Rote Spatlese' keresztezéséből állították
elő Bajmócon Szlovákiában. 1985-ben hozták kereskedelmi forgalomba. Bokra
félig felálló, erős növekedésű, a nagy termés miatt a földre hajló. Vesszői hosszú-
ak, vastagok. Felújuló képessége gyenge, állandó ifjító metszést igényel. Fürtje
hosszú, bogyói nagyméretűek, sötétpirosak, kemény húsúak Savtartalma magas.
Nagyon bőtermő. 6-8 nappal a Jonkheer után érik. Lisztharmatra fogékony.
Ro lan
Holland üzemi fajta ('Jonkheer van Te ts' x Rosette hibrid). Közvetlenül a 'J onkheer
van Tets' után érik. Nagy termőképességű, fürtjei jól termékenyülnek Erőteljes
növekedésű, vastag, robosztus, felálló vesszőjű. Fürtje hosszú, rajta a bogyók la-
zán állnak. Bogyói kerekdedek, sötétpiros színűek, kemény húsúak
R ovada
Gépi betakarításra alkalmas holland üzemi fajta, a 'Fay's Prolific' x 'Heinemanns
Rote Spatlese' hibridje. Középérésű, a 'Jonkheer van Tets' után 6-8 nappal érik.
Nagyon bőtermő. Fürtje hosszú, virágai jól termékenyülnek, bogyói nagyok, ke-
rekdedek, vörös színűek, kemények. Savtartalma éretten is magas marad.
Fay-féle termékeny
Bokra középerős növekedésű, vázágai gyűrűszerűen helyezkednek el, felkopa-

szadásra hajlamosak. Vesszői lehajlók, ezért gyümölcse gyakran szennyeződik
talajrészecskékkeL Fürtje hosszú, laza, 12-16 bogyóból áll. A fürt nyele hosszú, a
bogyóké középhosszú. Bogyói igen nagyok, gömbölyűek, fénylő, sötét piros szí-
nűek, korán érnek, zúzódásra hajlamosak. Héja vékony és áttetsző. Húsa lédús,
enyhén savas. Levélbetegségekre fogékony. Optimális viszonyok között közepes
mennyiségű, jó piaci árut ad.
H eros
B okra gyenge vagy középerős növésű, laza, szétterülő. Vázágai gyengék, lelógóan
meggörbültek Ívesen elálló fürtjei mutatósak, hosszúak, gyakran 30 bogyóból
330
állnak. Bogyói igen nagyok, gömbölyűek, színük középpiros, fényes. Íze nagyon
kellemes, csemege minőségű fajta. A mélyhűtőipar kiváló alapanyaga.
Hollandi fehér
Bokra középnagy, mérsékelten felfelé törő, sűrű sok vesszőt hoz. Fürtje rövid,
kissé tömött, 8-15 bogyóból áll. A fürt nyele középhosszú. A bogyók kicsinyek
vagy középnagyok, nem egyenletesek, sárgásfehér színűek. Héja vékony, áttet-
sző. Húsa bőlevű, édes, kiváló minőségű. Korai fajta. Fás dugványajól gyökere-
sedik.
Kaukázusi piros
Bokra erőteljes növekedésű, kissé szétterülő. Fürtnyele hosszú, a bogyóké közép-
hosszú. Fürtjei tömöttek Bogyói középnagyok, piros színűek, kellemes ízűek. Héja
vékony, áttetsző. A levélbetegségekkel szemben kissé fogékony. Termó'képessége
köze pes.
London Market
Bokra erőteljes növésű, magas, enyhén szétterülő. Vázágai többszörösen elágaz-
nak, vesszői rövid ízközűek Fürtjei zászlószerűen elállnak, középhosszúak, kissé
tömöttek, 15-20 bogyóból állnak. A bogyók középnagyok vagy nagyok, gömbö-
lyűek, fényes sötétpiros színűek. A héja vastag, sima, szívós és áttetsző. Húsa
tömör, bőlevű. Levélbetegségekkel szemben ellenálló. Korán terrnőre fordul. Friss
fogyasztásra és mélyhűtésre egyaránt alkalmas. A meszes talaj iránt igényes.
Rote Spatlese
Bokra nagyon erőteljes növekedésű, igénytelen, egészséges. Fürtjei kissé elállóak
vagy mereven lecsüngőek. A fürt nyele erőteljes és nagyon hosszú, 26-32 bogyó-
ból áll. Bogyói kicsik, világospiros színűek. Íze savanyú, ezért a konzervipar nyers-
anyaga. Nagyon késői érésű, ezért a szüreti idény szélhúzására alkalmas. Fás dug-
vánnyal nem szaporítható, feltöltéses bujtással is nehezen.
Vieriander
Bokra magas, erőteljes növekedésű, felfelé törő, egyenes vázágakkaL Kezdetben
gyengén növekedik, későn fordul termőre. Fürtjei ívben lehajlók, hosszúak, sűrűn
tömöttek Bogyói fényesek, sötétpirosak, kicsik vagy középnagyok. Főleg konzerv-
nyersanyag, de mélyhűtésre is alkalmas. Fás dugványai nehezen gyökeresednek
Versailles-i fehér
Bokra igen erős növekedésű, felfelé törő, erős vesszőt hoz. Fürtjei nagyok,
tetszetősek, enyhén tömöttek Bogyói nagyok vagy igen nagyok, sárgásfehérek A
levélbetegségekkel szemben nagymértékben ellenálló.
331
FEKETE RIBISZKE FAJTÁK
Származás és elterjedés. M. A. Liszavenko állította elő a volt Szovjetunióban,
1938-ban a 'Sanders 8384' és az 'Altajszkij velikan' fajták keresztezéséveL Ha-
zánkban 1971 óta államilag elismert fajta, ebben az időszakban a szaporítás 30%-
át adta.
Idény és típus. Nagyon korai érésű, együtt érik a 'Fertődi 1' fajtával, vagy egy-
két nappal követi azt.
Gyümölcs és áruérték. Hosszú fürtjén 4-7 db, közel azonos méretű, hosszú ko-
csányú és vékony héjú, nagyszemű bogyó fejlődik. Íze kellemesen édes. Túléret-
ten kissé pereg, puhább állománya miatt géppel rázott gyümölcse könnyen levet
ereszt, ezért inkább konzervipari feldolgozásra javasolható.
Hajtás rendszer. B okra nagyon erőteljes növekedésű, erős vázágrendszerű, gömb
alakú. Termőágai kedvezően sűrűek, ezért középerős metszést igényel.
Termőképesség. Nagyon bőtermő, de az időjárástól függően nagyon ingadozó.
A tavaszi fagyoktól sokszor károsodik, ezért védett fekvésbe telepítsük.
Ag ro- és filatechnikai igény. Gyengén öntermékenyülő ( 16,8% ), ezért csak por-
zófajtával együtt telepítsük. Vegyes ültetésben virágai 49,3%-ban kötődnek. A
köszméte amerikai lisztharmatára fogékony.
Csak az utáfagyoktól mentes termőhelyeken javasolható kismértékű telepíté-
se.
Fertődi l
Származás és elterjedés. Az 'Aström' skandináv fekete ribiszke fajta szabad
elvirágzású magvetéséből szelektáJt egyed. Nemesítői ifj. Porpáczy A. és Zatykó
J., Fet1őd. J 976 óta elismert fajta. Bevezetése után gyorsan terjedt az ültetvények-
ben. A szaporításban 80%-os részarányt ért el a nyolcvanas években. Nagy felüle-
ten telepítették Csehszlovákiában is.
Idény és típus. Nagyon korai érésű. Kedvező íze és konzisztenciája miatt min-
den felhasználási célra alkalmas.
Gyümölcs és áruérték. Fürtje (5,5 cm) és fürtnyele hosszú, a fürt súlya és a
bogyó mérete nagyon nagy. A bogyók a fürtön lazán helyezkednek el, megközelí-
tően azonos méretűek, vékony héjúak, fényes feketék. A gyümölcs húsa közép-
kemény, kellemes ízű, határozott fekete ribiszke aromával.
Hajtásrendszer. Bokra gömb alakú, elsűrűsödésre nem hajlamos, erős vesszőjű,
de a nagy termés súlya alatt kissé szétterülő. Levelei nagyok, hegyes karéjúak,
fényesek, haragoszöldek.
332
Termőképesség. Nagyon bőven és rendszeresen terem, ami nagyon jó öntermé-
kenyülésének (49,7%) köszönhető. Ennek ellenére csak porzófajtával együtt tele-
pítsük. Fajtatársítással 76, l %-os gyümölcskötődés érhető el.
Ag ro- ésfitotechnikai igény. Hosszú fürtkocsányamiatt kézzel hatékonyan szed-
hető. Bogyóinak együttérése, valamint közepes szakítáerő-igénye következtében
- 70 pond - géppel nagyon jól rázható. Ehhez azonban rendszeres metszést igé-
nyel. A földre illetve a kifelé hajló gallyak eltávolításával elérhető a felálló bokor-
alkat. Lisztharmat ellenállónak kiáltották ki, de az utóbbi idó'ben erősen fertőző
dött, ezért növényvédelmére oda kell figyelni.
Kiváló termesztési és árutulajdonságai miatt a jövóven is kívánatos a jelenlegi
részarányának megtartása a telepítésekben.
Hidasi bőtermő
Származás és elterjedés. Achmet Seljahudin szelektálta a 'Boskoop Giant' fajta

szabad elvirágzásából származó magoncai közül, Érd-Elvira, GYDKFV. l 982-
ben kapott állami elismerést. Minősítése előtt több helyen telepítették üzemi fajta-
kísérletbe, de azóta kiszorult a termesztésbőL
Idény és típus. Közepes érési idejű. A 'Fertődi l' után 6-8 nappal érik. Kon-
zerv- és hűtőipari felhasználásra is alkalmas.
Gyümölcs és áruérték. Termőrügyenként egy, nagyon hosszú, zászlószerűen
elálló, mutatós fürtöt hoz, amelyen tömötten foglalnak helyet a csúcstól az alap
felé növekvő átmérőjű, középnagy, fényes bogyók. Íze kellemes fekete ribiszke
íz.
Hajtásrendszer. Bakra nagy, feltörő, jellegzetesen tölcsér alakú. Vesszői kö-
zepesen vastagok, elsűrűsödésre, korai elöregedésre nem hajlamos.
Termőképesség. Bőtermő, egyes években megelőzi a 'Fertődi l' fajtát.
Ag ro- és fitotechnikai igény. A ribiszkerozsdának ellenáll, de a köszméte ameri-
kai lisztharmatára enyhén fogékony. Bogyóinak csekély szakítáerő-igénye miatt
gépi betakarításra különösen alkalmas. Csak porzóval együtt telepíthető, önter-
mékenyülése 34,4%, porzófajtával együtt telepítve 70, l %-os kötődést adott.
Részaránya a szaporításban és ezzel együtt a telepítésekben nagyon csekély, pedig
kedvező tulajdonságai -jó hozam, gépi rázhatóság, túléretten sem pereg - széle-
sebb e/terjedést indokolnának.
Származás és elterjedés. A volt Szavjetunióban az 'Ovalnaja' és 'Neopolitan'
fajták keresztezésével állították elő. 1958-ban került be Fertődre. 1980-ban kapott
állami minősítést. Ekkor több helyre telepítették üzemi fajtakísérletekbe.
Idény és típus. Kései érésű, a 'Silvergieter' után 2--4 nappal érik. Ipari feldolgo-
zásra alkalmas.
333
Gyümölcs és áruérték. Fürtjei középhosszúak, kevés (4-6 db), kicsi vagy köze-
pes nagyságú bogyóvaL Fürtkocsánya nagyon rövid, kézzel nagyon rossz haté-
konysággal szedhető. Bogyói éretten sem hajlamosak a pergésre.
Hajtásrendszer. Erőteljes növekedésű, nagy, de enyhén szétterülő bokrot nevel.
Levelei középnagyok, vastag állományúak, lisztharmatra kissé fogékonyak, de az
egyéb gombabetegségekkel szemben ellenállóak.
Termőképesség. Nagyon bőtermő. Öntermékenyülése gyenge, a jó termésho-
zamhoz vele együtt virágzó fajták telepítése szükséges.
A ribiszke ültetvényekből teljesen kiszorult fajta, helyette jobb adottságokkal ren-
delkező, késői irésű változatok telepítése javasolt.
Silvergieter F 59
Származás és elterjedés. Az alapfajtát Van der Slikke szelektálta a 'Boskoop Giant'
magoncaiból 1926-ban Hollandiában. Nyugat-Európában gyorsan eltetjedt, és ve-
zető fajta lett. Korábban a fekete ribiszke termesztés hazánkban is erre a fajtára
épült, de az ötvenes években nagyon leromlott. Id. Porpáczy Aladár kezdte meg a
'Silvergieter' klónszelekcióját, és az F 59 klón bizonyult a legtermékenyebbnek.
Idény és típus. Középérésű fajta, 46 nappal a 'Fertődi l' után szüretelhető.
Gyümölcs és áruérték. Virágzata ikerfürt, de az egyik rendszeresen kisebb. Hosz-
szú, megnyúlt fürtjén lazán helyezkednek el a nagy, kellemes ízű, kemény bo-
gyók. Gyümölcse jó állagát sokáig megőrzi, ezért kézzel és géppel szedve friss
fogyasztásra és mélyhűtésre is alkalmas.
Hajtásrendszer. B okra középerős növekedésű, ritka, de erős vázágrendszerű. Jó
felújuló képességű. Gépi szüretelésre kiváló, mert felfelé törekvő ágain kevés ol-
dalelágazás található.
Termó'képesség. Közepes vagy jó hozamra képes intenzív termesztési viszonyok
-jó tápanyag- és vízellátottság- mellett. Öntermékenyülése viszonylag jó, 37,8%,
de porzófajtákkal együtt telepítve, 59,2%-os gyümölcskötődés mellett gazdaságos
a termelése.
Kedvező tulajdonságaimiatt a jövóoen is helye lenne a fekete ribiszke ültetvényekben.
Titania
Származás és elterjedés. Tamás Pál állította elő a Balsgardi Kutató Állomáson
(Svédország) az 'Altajszkaja desszertnaja' x ('Consort' x 'Kajaanin Musta' ) Fl
fajták összetett hibridjeként. A fajta a következő Ribes taxonok genetikai anyagát
tartalmazza: Ribes nigrum tax. Cane. sibiricum; Ribes ussuriense; Ribes nigrum
tax. Cane. scandinavicum. Európában sok helyen telepítik, így Svédország, Finn-
ország, Németország a fő teqnőterületei. Magyarországon a '90-es évek elején a
334
'Fertődi l' fajtát megelőzve a legnagyobb arányban telepített fajta lett.
Idény és típus. Kései érésű, 10-12 nappal a 'Fertődi l' után szüretelhető. Főleg
konzervipari feldolgozásra alkalmas.
Gyümölcs és áruérték. Fürtje hosszú, fürtnyele nagyon rövid, az alapi részen
képződő legnagyobb bogyó miatt kézzel nehezen szedhető. Gyümölcse nagyon
nagy, l, 13 g átlagsúlyú, fényes fekete, kemény húsú, igen magas savtartalmú, gyen-
ge fekete ribiszke aramávaL
Hajtásrendszer. Bakra nagyon erős növekedésű, feltörő alkatú, erős vázágakat
nevel, ami a gépi betakarításra alkalmassá teszi. Felújuló képessége jó.
Termőképesség. Nagyon bőtermő. Annak ellenére, hogy fürtje rövidebb, a für-
tön képződött virágok és bogyók száma kevesebb, mint a 'Fertődi l' fajtáé, több
virágrügye és jelentősen nagyobb bogyói miatt az OMMI kísérleteiben 58%-kal
több termést adott. Jól ön termékenyül (36,5% ), de porzófajtával társítva 69,2%-os
kötődést mutat.
Ag ro- ésfitotechnikai igény. Aribiszkét súlyosan károsító gombabategségekkel
- drepanopeziza, rozsda, lisztharmat- szemben ellenálló. Ribiszkerügy-gubacsat-
kára viszont fogékony, ezért ügyelni kell az egészséges szaporítóanyag telepítésé-
re.
Kiváló termesztési tulajdonságai miatt a jövőben is a legnagyobb felületen ter-
mesztett fajta marad.
Wellington XXX
Származás és elterjedés. Wellington állította elő Eas t Maiiingban (Anglia) l 913-
ban a 'Boskoop Giant' és a 'Baldwin Hilltop' keresztezéséveL 1927-től Európá-
ban általánosan termesztett fajta volt. A fajtaleromlásamiatt végzett klónszelekció
után került be hazánkba. 1971-ben kapott állami elismerést. Ma már visszaszoru-
lóban van a termesztése hazánkban.
Idény és típus. Nagyon kései érésű, a 'Fertődi l' után 12-16 nappal érik.
Gyümölcs és áruérték. A hosszú nyelű, de rövid fürtön tömötten állnak a ki-
egyenlítetlen méretű, nagy, fényes fekete, kemény bogyók. Kellemes ízű, mélyhű
tésre is alkalmas gyümölcsű fajta. Bogyója túléretten sem puhul.
Hajtásrendszer. B okra középerős növekedésű, feltörő, erős vázágakkaL Vesszői
rövid ízközűek, így azonos vesszónasszon több termőrügyet nevel.
Termó'képessége. Közepes hozamú. Öntermékenyülése gyenge, 26,4%, fajta-
társítással 68,2%-os, ezért csak vegyes fajtaöszetételű ültetvénybe telepíthető.
Agro- ésfitotechnikai igény. Jó felújuló képességemiatt csak gyenge irjító met-
szést igényel. A levélbetegségekre kissé fogékony, növényvédelmére figyelni kell.
Közepes termés ho zama, késői érése miatt visszaszorult a telepítése. Ebben az éré-
335
si periódusban bőtermőbb, jobb termesztési tulajdonságokkal rendelkező fajták
kerültek a szortimentbe, ezért indokolt volt háttérbe szorítása.
PRóBATERME SZTÉSRE AJÁNLOTT FAJTÁK
Bona
Skiemiwiczében (Lengyelország) a Kertészeti Kutató Intézetben állították elő az
'Ojebin' x (Ribes dikuscha x 'Climax') keresztezéséből. Magyarországon sem
termesztési, sem kísérleti tapasztalatokkal nem rendelkezünk róla. A honosító sze-
rint lisztharmat rezisztens.
F.ll
(Syn.: Aranka)
Fertődön állította elő ifj. Porpáczy Aladár egy svéd fajhibrid az Ri.1715 ('Wel-
lington XXX' x 'Consort') x 'Golubka' keresztezéséből. Bokra erős növekedésű,
nagyméretű, kissé nyíló szerkezetű. Vesszői középvastagok, vázágrendszere erős,
rugalmas, a gépi rázást jól bírja. Felújuló képessége jó. Lomhozata világoszöld,
dús. Bogyói nagyok, fénylő fekete színűek, gömbölyűek. Fürtjei középhosszúak.
Átlagos bogyószáma 5,2 db/fürt. A köszméte amerikai lisztharmatára mérsékelten
fogékony. Virágainak termékenyülése öntermékenyüléssel55,5%, fajtatársítással
75,5%. Bőtermő. A 'Fertődi 1' után 3-5 nappal szedésre érett.
F.41
(Syn.: Dyana)
Fertődön állították elő a 6130/'Fertődi 1' x ('Pobjeda' x 'Brödtorp') x 'Triton'

fajták keresztezéséveL Nagy bokrú, erős növekedésű, gömb alakú, közép- vagy
sötétzöld, viszonylag ritka lombozattaL Vesszői rövid ízközűek. Bogyói nagyok,
gömbölyűek, fénylő fekete színűek. Húsa sárgászöld, kemény. Íze kellemesen sa-
vanykás, fekete ribiszke aromája intenzív. Öntermékenyülése 58,3%-os, fajtatár-
sítás mellett pedig 80,3%-ban kötnek a virágai. Bőtermő, a 'Fertődi l' fajtát rend-
szeresen megelőzi. Érési ideje azonos, vagy 1-2 nappal előzi a 'Fertődi l' -ét.
Ometa
Dr. Bauer állította elő Breitbrunn-ban (Németország) a 'Westra' x lisztharmat-
rezisztens klón. Bokra középnagy, széles gömb alakú, alapi hajtásainak száma kevés.
Fürtje közepesen hosszú, bogyója nagyméretű, lapított gömb alakú, kemény. Íze
édes-savas, aromás. Korai érésű. A honosítói kísérletek még csak napjainkban
kezdődtek el.
336
Ote lo
A 'Boskoop Giant' x 'Silvergieter' keresztezéséből állította elő J. Zwopa l 961-
ben Bajmócon, Szlovákiában. 1983-as elismerése előtt BO 619 néven tesztelték.
Kompakt növekedésű, felálló bokrú, elsűrűsödésre nem hajlamos. Bokra a nagy
termés hatására sem dől szét, gépi betakarításra kiválóan alkalmas. Felújuló ké-
pessége jó. Középkései érés ű, a 'Fertődi 1' után egy héttel érik. Ön termékenyülése
közepes, 42,6%-os, a 'Titania' -val kölcsönösen jól porozzák egymást.
Triton
Svédországból származó, a 'Titania' -val rokon, több ribiszke faj és földrajzi vál-
tozat keresztezéséből származó hibrid. Bokra középnagy, feltörő, a nagy termés
hatására sem szétterülő. Felújulási hajlama jó. Hosszú fürtű, bogyói nagyok, gömb
alakúak, kemény húsúak. Géppel jól rázható. Középkései érésű. Rezisztenciája a
levélbetegségekkel szemben kiváló. A ribiszkerügy-gubacsatka kevésbé károsít-
ja, mint a 'Titania' -t.
Golubka
Középerős növekedésű, szétterülő bokoralkatú. Fürtjei rövidek, 5-8 kicsi vagy
középnagy bogyóból állnak. Gyengén öntermékenyül, de szabadbeporzással
termékenyülve gyümölcskötődése igen jó. Korai érés ű, a 'Silvergieter' -t 4-5 nap-
pal előzi. Az amerikai köszméte-lisztharmattal szemben ellenálló.
Bija
Erőteljes növekedésű, kissé szétterülő bokoralkatú. Hosszú fürtnyelű, 4-6 köze-
pes nagyságú gyümölcsöt tartalmazó fürtöt hoz. Nagyon korai érésű. A 'Silver-
gieter' -t 8-1 O nappal előzi. Gyengén öntermékenyül, de szabadbeporzással
termékenyülve gyümölcskötődése nagyon jó. TermóK:épességben megelőzi a
'Silvergieter' -t. Lisztharmatra fogékony.
Boscoop Giant
Bokra erőteljes növekedésű, szétterülő habitusú. Gazdag tősarjképzése következ-
tében bokra sűrű. Fürtjei nagyon sűrűn helyezkednek el, hossza kiegyenlítetlen,
de inkább hosszú. Bogyója általában közepes nagyságú, vékony héjú. Nem
öntermékenyül. Megfelelő porzópartnerekkel kevert ültetésben intenzív viszonyok
között rendszeresen igen bőven terem. Extenzív körülmények között nagyon gyen-
gén terem.
337
Pobjeda
B okra felfelé törő, közepes növekedési erélyű. Fürtje hosszú kocsányú, 6-8 köze-
pes vagy nagy gyümölcsből áll. Középkései érésű fajta, általában l 0-12 nappal a
'Silvergieter' után érik. Bogyói erősen tapadnak a kocsányhoz, a pergési veszte-
ség minimális. Kiemelkedően öntermékenyül, de a szabadbeporzás itt is növelte a
termékenyülési százalékot. Termésmennyiségben kissé elmarad a 'Silvergieter'-
től. Amerikai köszméte-lisztharmatra fogékony.
Brödtorp
A legjobban öntermékenyülő feketeribiszke fajta. A skandináv államokból import
útján került be az országba. Lisztharmat rezisztens. Korai érés ű, a 'Silvergieter F.
59' fajtát 4 nappal megelőzi. Nagy bogyójú, nagy fürtű, jó teljesítménnyel szedhe-
tő. Hazánkban az eltérő nappal-hosszúság miatt bokrai lényegesen kisebb növeke-
désűek, mint eredeti termőhelyén, ezért termőképessége elmarad a várttól.
RISZMÉTE FAJTÁK
Josta
Származás és elterjedés. Nemesítése Németországban kezdődött 1922-ben, a Max
Planck Intézetben. Az első keresztezéseket Lorenz végezte, majd Bauer folytatta.
Köszméte szülőnek egy domináns Sphaerotheca-rezisztencia gént tartalmazó, Ame-
rikából származó vadköszméte fajt, a Ribes divaricatum-ot használták fel. A keresz-
tezés eredményeként zömében steril hibrideket kaptak, de akadt köztük néhány ter-
mékeny (tetraploid) egyed. Ezeket ismét egymással keresztezték, és a felnevelt ma-
goncokból emelték ki a fajtát. Magyarországon !983-ban kapott állami elismerést.
Idény és típus. Július közepén kezd érni, érési ideje kb. két hétig tart. Konzerv-
ipari felhasználásra alkalmas.
Gyümölcs és áruérték. A rügyenkénti 3-5 virágból átlagosan 3,7 bogyó kötő
dik. Bogyói nagyok, megnyúlt kerekdedek Átlagos bogyótömege 2,4 g, átmérője
14,6 mm. Íze kellemes, jellegzetes, a fekete ribiszke illata finoman érződik. Friss
fogyasztásra, mélyhűtésre és konzervipari felhasználásra egyaránt alkalmas.
Hajtásrendszer. Bakra nagyon erős növekedésű, vastag, ritkán álló vázágrend-
szerrel. Terülő bokoralkatát a R. divaricatum fajtól örökölte. A fekete ribiszkére
emlékeztető, de erősebb vesszői tüskétlenek. Levele középnagy, fényes, inkább a
köszmétéhez hasonló.
Termőképesség. Bőtermő, virágai 62%-os öntermékenyülést mutatnak.
Ag ro- ésfitotechnikai igény. Nagyon nagy bakra miatt a "hagyományos" ribisz-
ke sortávot (3m) gyorsan kinövi, ezért legalább 4 m-re kell telepíteni, Bokrát a
338
nálunk használatos betakarítógépek a nagy fa- és lombtömeg miatt nem tudják
leszedni, ezért rendszeresen metszeni kell, ez pedig a terméshozamát csökkenti
lényegesen. Az erős vázágak törik a betakarítógép rázószerkezetét. Szülőfajaik
lombját gombabetegségek nem támadják meg. Ribes aureum alanyra oltva növe-
kedése kissé mérsékelhető.
Forgalomba hozatala és állami elismerése után százezres nagyságrendben szapo-
rították, majd égették el szaporítóanyagát. A honosírók reklámkampánya ellenére
sem terjedt el, mert gyümölcse sem köszméteként, sem fekete ribiszkeként nem
adható el. A házikertbe elegendő egy tő belőle, az is kinövi a kertet.
Rikő
Származás és elterjedés. A GYDKFV Fertődi Állomásán 1964-ben ifj. Porpáczy

Aladár a 'Silvergieter F 59' fekete ribiszke és a 'Lady Delamare' köszméte fajta
keresztezésével 31 Omagot kapott, amelyekből kolhicilles kezelés után 14 amfi-diploid
termékeny fajhibrid született. Ezek egyike a 'Rikő'. 1994-ben kapott állami elisme-
rést. Nem a gyümölcse, inkább botanikai érdekessége rniatt van jelentősége.
Idény és típus. Július közepén, második felében érik, 2-4 nappal a 'Josta' után.
Elsősorban házikerti termesztésre és házi felhasználásra, szörp készítésére java-
solható.
Gyümölcs és áruérték. Fürtjekettő-öt gömbölyű bogyóból áll. A fekete ribisz-
ke anya és köszméte apa közötti átmenet jellemzi. Rövid fürtkocsánya, nagyobb
bogyómérete, a bogyó csúcsán fennmaradó csészelevelek a köszmétére emlékez-
tetnek. A ribiszkétől örökölte sötét, barnásfekete színét, kellemes ízét, enyhe fe-
kete ribiszke illatát. Gyümölcsének átlagtömege 2,56 g, átlagos bogyóátmérője
15,3 mm. Fürtönkénti átlagos bogyószáma 3,2 db.
Hajtásrendszer. Erős növekedésű, feltörő habitusú, kevés, vastag vázággaL
Vesszőinek ízköze rövidebb, mint a fekete ribiszkéé, ezért az egységnyi vessző
hosszrajutó termőrügyszám nagyobb. Levelének alakja is átmeneti, de méretében
a köszméte szülőhöz áll közelebb. Levélzete ritkább, mint a Jostáé, ez nagyon
megkönnyíti kézi betakaritását Kevés tősarjat képez, ezért a bokor felújuló ké-
pessége gyenge.
Termőképesség. Átlagtermése 3,4 kg volt négy termőév átlagában, de ez elma-
rad a' Jos ta' hozama mögött. Kisebb bokra és nagyobb berakódottsága miatt azon-
ban az egységnyi bokortérfogatra eső termésmennyisége 2%-kal meghaladja a
'J os ta' -ét.
Ag ro- és fitotechnikai igény. Növekedésének megfelel a 3 x l méteres ribiszke
telepítési rendszer. Mérsékelten fogékony a Sphaeroteca-ra. Fiatal korban termése
géppel jól betakarítható, idősebb korban a megvastagodott ágrendszere miatt ez
nehézkessé válik.
Házikerti telepítés re, ott is inkább különlegességként egy-két tő ültetése javasolt.
339
Köszméte
A termés túlnyomó többségét mélyhűtött formában exportálják, ún. ipari érett-
ségben felvásárolva és feldolgozva. Ekkor még a gyümölcs teljesen éretlen, pektin
tartalma viszont magas, kiválóan alkalmas más, nehezen kocsonyásadó gyümöl-
csökből készült dzsemek szilárdabbá tételére, illetve gyümölcstorták díszítésére.
Nagyon kellemes ízű befőtt készíthető belőle, ehhez is félérett gyümölcs szüksé-
ges. Különösen elkerülendő a piros fajták érett gyümölcsének felhasználása, mert
ezek elszínezik a készítményeket.
A köszmétében teljes éréskor alakul ki a fajtára jellemző íz- és zamatanyag,
ilyenkor viszont a gyümölcse gyorsan puhul, nehezen szállítható, a polcon való
eltarthatósága rossz, kereskedelmi forgalomba való bevitele kockázatos. Friss fo-
gyasztásra a házikerti telepítés javasolható, ahol a legfinomabb érettségi állapot-
ban szedhetjük le.
A köszméte gyümölcsében sok A-, B 1- és C-vitamin, 0,8% körüli pektin,
0,4-0,5% ásványi anyag, illetve a szervezetünk számára fontos elemek, 0,9-2,9%
citromsav, 3,3-7,5% gyümölcs- és szőlőcukor és sok más, a harmonikus táplálko-
záshoz nélkülözhetetelen anyag található.
Génforrások
A termesztett köszmétefajták a ribiszkefélék (Grossulariaceae) Ribes genusá-
nak köszméte alnemzetségébe (subgenus Grossularia) tartozó fajokból származ-
nak. Elterjedési területük szerint európai, amerikai és ázsiai fajokra oszthatók. Ezek
közül az európai csoportból jelentősek a
Ribes uva-crispa L. =Grossuiaria uva-crispa Mill. alakjai:
ssp. grossularia, (L.) Rchb. - a magasabb fekvésű, hűvösebb területek növé-
nye,
ssp. uva-crispa - inkább melegkedvelő, déli kitettségben található,
ssp. redinatum (L.) Gaud- sok termesztett taxon tartozik ide, elvadul,
az amerikai fajokból pedig a Ribes aureum Pursch, amelyet a törzses köszméte,
illetve ribiszke alanyaként használnak a termesztésben. (6)
341
Angliában 1740-ben kb. l 00, 181 O-ben már 400-nál több volt a nemesített és
leírt fajta (7). Ezek lassan terjedtek kelet felé Európában, először a német kertek-
ben, majd tovább Magyarország felé. Jelentősebb telepítés volt az 1870-es évek-
ben a filoxéra által kipusztított szentendrei szőlők helyén és kisebb mértékben
Gyöngyös környékén. Az igazi fellendülés az 1900-as évek elején következett be,
amit az 1909-ben Szelltendre környékére beérkező köszméte amerikai lisztharmat
nevű betegség rombolt le. Az ültetvények területe visszaesett, az eredményes nö-
vényvédelmi munka a világháború miatt abbamaradt, és ez a köszméte termesztőtáj
eltűnt a térképről.
A 20-as évek elején új lendületet vett a köszméte termesztése hazánkban, ami-
kor a hazatérő hadifoglyok jóvoltából új fajták és az Oltványkészítés bevezetésé-
vel új alapokra helyezték a technológiát. Debrecen környékén a homoktalajok hasz-
nosításának egyik fontos növénye lett.
A köszméte fajták előállításában és az új fajták bevezetésében a következő
módszereket alkalmazzák.
Keresztezéses nemesítés. A legelterjedtebb módszer új fajták előállítására. Meg-
határozott cél érdekében ismert fajtákat, vagy rokon fajokat felhasználva tudato-
san visznek be keresett tulajdonságokat új fajtákba. Pl. az 'Invicta' fajtát liszthar-
mat rezisztens törzsbekeresztezésével állították elő (East Malling, Anglia).
Klónszeleke iá. Spontán rügymutációk következtében a nagy felületen telepített
ültetvényekben mindig lehet találni potitív változatokat, amelyeket kísérletbc ál-
lítva, kontrollált körülmények között lehet értékelni. Harmat L. és munkatársai a
hatvanas években a 'Zöld óriás' állományból emelték ki az erősebb, merevebb,
mégis csüngő vázágrendszerű 'Pallagi óriás' klónt, majd ezt tovább szelektátva a
kompakt növekedésű, lisztharmatra kevésbé fogékony, ökológiai hatásokra ke-
vésbé érzékeny 'Zöld győztes' fajtát.
Honosítás. A fajtaválaszték bővítésének alapja a közeljövó'ben a honosítás lesz,
mivel egyéb nemesítői tevékenység nem folyik Magyarországon. A célja a szín-
választék bővítése (piros gyümölcsű változat- 'Rolonda', sárga- 'Rixanta'), il-
letve lisztharmat rezisztens ('Invicta') fajták köztermesztésbe vonása.
A nemesítő (honosító) és fajtaminősítő munka főbb céljai:
nagy termóK:épesség, jó termésbiztonság;
kiegyenlítettell nagy gyümölcsméret;
kompatibilitás és hosszú távú együttélés a Ribes aureum alannyal;
ipari feldolgozásra való alkalmasság;
ökológiai tűrőképesség. (pl. szél, szárazság);
kórokozókkal szembeni rezisztencia.
342
Harmat (7) szerint a köszméte termesztése valószínűleg a skandináv államok-
ban, a Balti-tenger mellékén kezdődött, amikor a vad fajokat a kertekbe telepítet-
ték A domesztikáció hatására gyümölcse rohamosan nőtt. Termesztése Angliában
fejlődött leginkább, ezért a köszmétét angol gyümölcsnek is nevezik. Az Angol
Kertészeti Társaság 1826-ban kiadott fajtakatalógusában már 185 köszméte válto-
zatot soroltak fel.
A magyar köszmétetermesztés legrégebbi irodalmi adata 1664-ből származik.
Lippai János Posoni kert című munkájában mármint kertben termesztett növény-
ről tesz említést, felsorolva, hogy már "szőrös és sima, sárga és tiszta veres" fajták
találhatók. A hazai termesztés szempontjából is figyelmet érdemlő fajtákat a gyü-
mölcsök színe alapján csoportosíthatjuk:
-sárga gyümölcsű fajták: 'Hönings Früheste', 'Triumphant', 'Rixanta',
-piros gyümölcsű fajták: 'Piros ízletes', 'Rolonda', 'Rote Triumph',
- zöld gyümölcsű faj ták. 'PaUagi óriás', 'Zöld győztes', 'Szentendrei fehér'.
Ökológiai igény
A köszméte Harmat (7) szerint az északi mérsékelt égöv lombos erdeiben, kü-
lönösen a tölgy és bükk régióban fordul elő. A hazai fajtaválaszték a Ribes uva-
crispa L. fajból származik, ez Eurázsia főképpen európai részének a 40-60.
szélességi foka közé eső övezetbe. Ez határozza meg ökológiai igényét, vagyis a
hűvösebb területeken érzijól magát. Meleg területeken, forró nyarakon nemcsak
a lombját veszti el, hanem gyakran a gyümölcs is megperzselődik, értéktelenné
válik.
Mélynyugalmi állapotban nem érzékeny az alacsony hőmérsékletre. A kifakadt
levelek -l O °C-on sem károsodnak, legfeljebb a levelek elszíneződnek. A virágok és
a kötődött gyümölcsök -3--5 °C-ot nagyobb gazdasági kár nélkül elviselnek A
fagykár mértékét azonban jelentősen befolyásolja a lehűlés időtartama.
A hazánk területére jellemző átlagos téli csapadék rendszerint elegendő a kösz-
métebogyók kifejlődéséhez, illetve egészen a szüretig. Ha azonban a téli vagy
tavaszi csapadék az átlagosnál kevesebb, akkor a bogyók intenzív növekedésének
időszakában, május 15-30. között gazdaságos lenne a köszméte öntözése. U gy an-
így július második és augusztus első felében, amikor a forró nyári napok és a vele
együtt járó csapadék gátolja a rügydifferenciálódás t.
A talaj vízszintje lehetőleg ne legyen túl mélyen, de l ,O-l ,5 métemél maga-
sabban sem. A köszméte ugyanis nem viseli el a levegőtlen talajt.
A köszméte a legkülönfélébb talajokon eredményesen termeszthető. Legjob-
ban a középkötött vagy lazább, levegős, jó vízgazdálkodású talajokat kedveli. A
könnyen felmelegedő laza homoktalajokon csak Ribes aureum alanyra oltva, tör-
zses műveléssel termeszthető sikerrel. A talaj humusztartalma lehetőleg ne legyen
1% alatt. Az optimális pH-érték 5,0-6,0 közötti. A talaj Ca-tartalmára nem kimon-
dottan érzékeny.
343
A szaporítás módjától függően beszélünk bokor és oltvány köszmétéről. A bokor
művelési módnál a dugványból a talajszint alatt képződő cserjetörzs fejlődik, amely
jellegzetesen alapi növekedésű, a rajta fejlődött vesszó'kön az alaphoz legközelebb
álló rügyek hajtanak ki erőteljesen, így a növény alacsony, elágazó, cserje alakú
lesz. A cserjetörzsön lévő rügyek teszik lehetővé a bokor felújulását, ugyanis a
köszméte és az aranyribiszke járulékos rügyeket nem fejleszt.
Magyarországon az árutermelő ültetvények teljes egészében Ribes aureum-ra
oltott kis fácskákból állnak. A feltöltéses bujtással szaporított aranyribiszkét
l 00-120 cm magasan zölden oltják be, és őszre kitermelhet ő szaporítóanyagat
kapnak. Az alkalmazott művelési mód alig változtatja meg a fajták növekedési
formáját. A 'Hönings Früheste' pl. mind bokor, mint oltvány alakban sűrű, feltö-
rekvő koronát nevel, míg a 'Pallagi óriás' szétterülő, csüngő habitusú, ezért az
oltott változata jobb termesztési célokra.
A fajták növekedési erélyük szerint három csoportba oszthatók:
nagyon erős növekedésű: pl. 'Rolonda',
erős növekedésű: pl. 'Pallagi óriás',
közepesen erős: pl. 'Piros ízletes'.
A köszméte tőhajtásai a második évben alakulnak át termőgallyá (61. ábra), s
első jelentős termésüket a harmadik évben fejlesztik. A köszméte vesszői tüskések.
Virágzatait és terméseit vegyes rügyekből fejleszti. Az 61 . ábrán szemléltetett mó-
don a vegyes rügyek dárdákon, gyűrűs termőnyársak csúcsán, a törzses fácskákon
gyakran középhosszú (30-40 cm) veszó'k oldalán fejlesztik. A vegyes rügyekből
rövid kis hajtás fejlődik, csúcsán 1-3 virágból álló rövid virágfürtöket találunk (14).
61. ábra: A köszméte termőgallya és részei
344
Fenológiai és termékenyülésbiológiai jellemzó'k
Harmat szerint hazánkban a köszméte fejlődéséhez rügypattanástól (II. 20.-
III. 10.) lombhullásig (IX. 27.-XI. 30.) legalább 200 nap áll rendelkezésre. Ismere-
tes, hogy vannak jó köszmétetermesztő helyek, ahol V. 5-tól IX. 5-ig tart, azaz
csak 123 napból áll a vegetációs időszak, és ez is elegendő a növény számára. Az
a tapasztalat, hogy a köszméte korai lombvesztése nem feltétlenül okoz a követke-
ző évben terméskiesést, ugyancsak arra utal, hogy hazánkban rendelkezésre álló
tenyészidőszak hosszabb a biológiailag szükséges optimumnáL (7)
A szaporításra engedélyezett szőlő- és gyümölcsfajták jegyzékében szereplő faj-
ták rügyfakadási és virágzási adatait OMMI megfigyelési eredmények alapján az.
45. táblázat tartalmazza. A rügydifferenciálódás kezdetét július végére-augusztus
elejére teszik (14).
45. táblázat:
Köszmétefajták fenológiai jellemzői
Fajta Rügyfakadás Virágzás Virágzás

időpontja kezdete vége
Rolonda 03.29. 04.19. 05.08.

Szentendrei fehér 04.03. 04.21. 05.01.
Piros ízletes 04.01. 04.25. 05.07.
Invicta 03.29. 04.20. 05.01.
Paliagi óriás 03.28. 04.23. 05.04.
Zöld győztes 03.28. 04.23. 05.04.
A köszméte termékenyülésbiológiáját sokan vizsgálták, egyesek öntermé-

kenyülőnek, mások idegen megporzásúnak jellemezték. Harmat. és munkatársai
módszeresen vizsgálták a hazánkban termesztett és termesztésre érdemesnek vélt
köszmétefajták kölcsönös termékenyülését Az ön- és idegentermékenyítés, vala-
mint a szabad termékenyülés mellett kötődött gyümölcsök aránya között nincs
lényeges eltérés. A kötődés általában 80% feletti, ami kielégítő a fajták tiszta,
porzófajta nélküli telepítéséhez. Ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy
a porzófajták telepítésével növeini lehet a kötődésbiztonságot
A sárgászöld vagy piros virágok nem feltűnőek, de bőven választanak ki nek-
tárt, ezért a rovarok előszeretettel látogatják. A méhes megporzás növeli a termés
mennyiségét és a bogyóméretet. Hektáronként 2-3 méhcsalád szükséges (14).
A köszméte termése álbogyó, mert vékony vacokburok veszi körül. Belseje
húsos, leveses, 40-50 magot tartalmaz. Alakja nagyon sokféle lehet, de ezeket a
345
62. ábrán szemléltetett
módon három fő cso-
portba lehet osztani.
Ezek egymásba átme-
hetnek, köztes formák is
kialaku lh atnak, sőt a
gyümölcs alakja függ a
berakódottságtól is . A
' Pallagi óriás' gyümöl-
cse péld ául túlterhelt
62. ábra: A köszmétc gyümölcsének típikus alakjai bokrokon kerekdedhez
közelebb álló alakot
vesz fel, míg kevés termés esetén megnyúltabb, hosszan elliptikus lesz.
A köszmétefajták csoportosíthatók gyümölcsük színe alapján - fehéres , zöldes,
sárga, vagy piros színben éró'kre. A bogyó felülete lehet sima, fényes , molyhos,
vagy serteszőrös, de ezeken i jóllátható a vacokkúp erezettsége. A gyümölcs csú-
csán a leszáradt csészecső maradványa található, alapján egy nyelecskével csatlako-
zik a kocsányhoz. Éréskor a kocsány és a nyelecske ízesülésénél képződik a válasz-
tóréteg é a gyümölcs a nyelecskével együtt válik le.

A köszméte zölden és éretten is szüretelhető. A termés zömét május végén,
június e l ső felében szedik, amikor a bogyók befejezik a növekedési.iket, s a mag-
vaikat körülvevő kezdetben üres tér megtelik biológiailag értékes anyagokkaL A
szüretet még aze l őtt be kell fejezn i, mi el őtt a magvak megkeményednének , vagy
46. táblázat:
Köszmétefajták érési ideje
Szentendrei fehér
Piros ízletes
lnvicta
Paliagi óriás
Zöld gyöztes
346
színeződésük elkezdődne. Késó'bb ugyanis a gyümölcs értéke rohamosan csök-
ken, sem friss exportra, sem ipari feldolgozás céljára nem alkalmas. A 46. táblá-
zat a hazánkban termesztett fajták érési idejét mutatja.
A köszméte fő felvásárlója a hűtőipar, amely méretre válogatott, mélyhűtött
gyümölcsöt exportál. A felvásárlási ár a 80-as évek közepe óta fokozatosan emel-
kedik. A köszméte az 1995. évi piac összeomlást leszámítva biztosan értékesíthe-
tő gyümölcsnek tekinthető.
ÁLLAMILAG MINŐSÍTETT FAJTÁK
Paliagi óriás
Származás és elterjedés. A fajtát Harmat László és Achmet Seljahudin emelte
ki a 'Zöld óriás' ültetvényekbőL Az alapfajta származása ismeretlen, a múlt szá-
zadban Angliában és Németországban már termesztették. Hazánkba valószínűleg
az I. világháború után került be, és Debrecen környékén szinte csak ezt a fajtát
termesztették. Ennek a klónszelekcióját végezte el két kutató. 1970-ben történt
állami elismerése után csak a 'Pallagi óriás' klónt szaporították és ez adta az üze-
mi ültetvények alapját.
Idény és típus. Késői érésű, de ez csak a friss fogyasztásra való értékesítés szem-
pontjából fontos. Általábanjúlius 10-20. között éri el a biológiai érettséget, ezután
pár nappal gyümölcse lehull. A köszméte fő felhasználója a hűtőipar ún. ipari
érettségben május 25 -június l O. között vásárolj a fel a gyümölcsöt. Ekkor még
magas a sav- és pektintartalma. Ez utóbbimiatt használják gyümölcstorták készí-
téséhez.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse nagyméretű, 6 g átlagsúlyú, elliptikus, éret-
ten sárgászöld színű, a napos oldalon pirosan márványozott. Friss piacra teljes
érés előtt kell szedni, mert gyümölcse gyorsan megpuhul.
Hajtásrendszer. Vesszői erősek, vastagok, lecsüngőek. Bokra középerős növe-
kedésű. Levele nagyméretű, erősen fényes, sötétzöld színű.
Termó'képesség. Bőtermő, öntermékenyülése 70%-os, a 'Szentendrei fehér' faj-
tával kölcsönösen jól termékenyítik egymást.
Agro- ésfitotechnikai igény. Hazánk üzemi ültetvényeibenRibes aureum alany-
ra oltva, kis fácska formájában, támberendezés mellett termesztik. Lisztharmatra
fogékony. A jó gyümölcsmérethez rendszeres metszést igényel.
A törzsültetvényekben jóformán csak a 'Paliagi óriás' fajta található, ezért a
jövőben is fő árufajta marad, annak ellenére, hogy jobb klónja is állami elisme-
rést kapott.
Piros ízletes
Származás és elterjedés. A 'Gyöngyösi piros' fajta szabad el virágzásából szár-
mazó gyümölcsének magvaiból 1968-ban keletkezett. 1983-ban kapott állami el-
ismerést.
347
Idény és típus. Kései érésű, a 'Pallagi óriás' fajta után néhány nappal érik. Első
sorban friss fogyasztásra, de megfelelő érettségben szedve ipari feldolgozásra is
alkalmas.
Gyümölcs és áruérték. Gyümölcse nagy, 5 g átlagsúlyú, sötétpiros, kissé ham-
vas, molyhos felületű, körte vagy csepp alakú. Húsa sárgáspiros, íze harmoniku-
san édes-savanykás. Éretten szállításra érzékeny, sérülékeny. Az érés előrehalad
tával gyorsan lehull.
Hajtásrendszer. Bokra középerős, vagy gyenge növekedésű, szétte1ülő, laza szerke-
zetű, viszonylag vékony vesszőkből, gallyakból áll. Lomhozata közepesen sűrű, leve-
lei közepes méretűek, világoszöldek, fényesek, jellegzetesen hosszú levélnyelekkeL
Termőképesség. Jó termőképességű. A megfelelő gyümölcsméret eléréséhez
rendszeres metszést igényel, mert hajlamos a túlzott berakódásra.
Kizárólag házikertekben érdemes telepíteni, elsősorban a család szükségleteinek
kielégítésére.
Szentendrei fehér
Származás és elterjedés. Az alapfajta angol eredetű, a századelőn került be a
szentendrei termesztőkörzetbe. A lisztharmatvész után egy lisztharmatnak ellen-
álló klónt emeltek ki a nemesítők (Harmat L. és A. Seljahudin), és ez kapott állami
elismerést 1972-ben. Kismértékben szaporítják.
Idénye és típusa. Ipari célra a 'Pallagi óriás' -nál néhány nappal előbb, május
20. és június I O. között szedhető. Friss fogyasztásra július I-I O. között alkalmas.
Minden célra felhasználható.
Gyümölcs és áruérték. Középnagy, 4,5-5 g átlagsúlyú, zöldesfehér, gömb vagy
kissé megnyúlt gömb alakú. Héja vékony, nagyon sűrűn molyhos. Húsa lédús,
édes. Íze és zamata kellemes, harmonikus.
Hajtásrendszer. Bakra középerős növekedésű, ágrendszere felfelé törő, ezért bo-
korművelésre nagyon alkalmas. Alanyra oltva is felfelé törő, merev, jól alakítható
koronát nevel. Vesszői végig tüskések, amelyek egyesével-hármasával állnak.
Termőképesség. Bőtermő, de a 'Pallagi óriás' mögött 20-30%-kal elmarad.
Agro- ésfitotechnikai igény. Gyakorlatilag önmeddő, a 'Pallagi óriás' jól termé-
kenyíti. Aminősített alanyfajtákkal jó az affinitása. Növekedésben lévő zöld ré-
szei fogékonyak az amerikai köszméte lisztharmat fertőzésére.
Kisebb terméshozama és erőteljes tüskézettsége miatt inkább házikerti telepítés-
re javasolt.
Zöld győztes
Származás és elterjedés. A 'Zöld óriás' ültetvényéből kiemeit pluszvariáns mu-
táns. Harmat L. emelte ki az állományból a kompakt növekedésű, lisztharmat re-
zisztens, a környezeti hatásokat (pl. szárazság) jobban tűrő típusokat. Ezeket
348
összehasonlító fajtakísérletben vizsgálva a K/34/2/1 klónt találta a legtermékenyebb-
nek. 1992-ben kapott állami elismerést. Azóta fokozatosan tetjed az ültetvényekben.
Idénye és típusa. Késői érésű, a 'Pallagi óriás' fajtával együtt érik. Ipari érettség
állapotában szed ve friss export és ipari feldolgozás -konzerv, mélyhűtés -céljára
használható fajta.
Gyümölcse és áruértéke. Gyümölcse nagy vagy igen nagy, megnyúlt elliptikus,
átlagosan jobban megnyúlt, mint a 'Pallagi óriás'. Ipari célra szedett állapotban
sötétzöld színű. Héja vastag, se1'teszőröktől mentes, vékony nemezszőrzettel fe-
dett. Erezete ritka, világos. Gyümölcsének nagysága kiegyenlített.
Hajtásrendszer. Vesszője a 'Pallagi óriás' fajtánál rövidebb, vastagabb, erősebb
vesszőkből, gallyakból áll. Koronája kompaktabb, laza, lecsüngő, kisebb térfoga-
tú. Vesszői majdnem végig tüskések, tüskéi középhosszúak, egyesével állók. Le-
velei nagyok, jellegzetesen sötétzöldek, fényesek.
Termőképesség. Terméshozama azonos, vagy kissé elmarad a 'Pallagi óriás'
mögött, de egységnyi bokortérfogatra vetítve sokkaljobb mutatókkal rendelkezik.
A klimatikus hatásoknak való jobb ellenállóképessége és a lisztharmat elleni re-
zisztenciája miatt részarányának további növekelése javasolható az árutermelő
iiltetvényekben.
PRóBATERMESZTitSRE AJÁNLOTT FAJTÁK
Invicta
A ('Resistenta' x 'Whinhams Industry') x 'Keepsake' keresztezésével állították
elő az East Mallingi Kutató Intézetben (Maidstone, Anglia). Erős növekedésű,
magas, szélesen kerekded bokrú, félig szétterülő vesszőjű. Kevés alapi hajtást ne-
vel. Vesszője közepesen tüskés, tüskéi l-3-val állnak, serteszőrtől mentes. Gyü-
mölcse nagy méretű, megnyúlt gömb alakú, serteszőreinek száma közepes,
zöldesfehér színben érik. Gyümölcskocsánya hosszú. Közepes érési idejű. A ho-
nosító, illetve az irodalmi adatok szerint lisztharmat rezisztens, de az OMMI kí-
sérleteiben közepes fogékonyságot mutatott a köszméte amerikai lisztharmatával
szemben. Bőtermő. Feldolgozott termék vizsgálatokon befőttje jó minőségűnek
bizonyult.
Rokula
Nemesítője dr Bauer, Breitbrunn Németországban. A felhasznált nemesítői alap-
anyag: 'Mauks' x Kl. 58 (lisztharmat rezisztens klón). Középerős növekedésű,
fordított tojás alakú bokra közepesen sűrű. Egyéves hajtásai elhajlóak, tüskések,
tüskéi túlnyomórészt egyesével állnak, serteszőröktől mentesek. Virágai egyesé-
vel állóak. Gyümölcse középnagy, ellipszis alakú, piros színű. Kocsánya rövid.
Közepes érési idejű.
349
Rolonda
Erős növekedésű, sok hosszú, vékony vesszőt nevelő fajta. Vesszői lehajlóak. Bokra
laza szerkezetű. Levele nagyméretű, a színe felé erősen kanalasodó, gyengén fé-
nyes. Gyümölcse középnagy, csepp alakú, pirosszínű. Húsa kemény. Tüskéi egye-
sével állnak, visszahajlóak. Lisztharmatra tökéletesen rezisztens, nagy infekciós
nyomás mellett semjelentkeznek a tünetek, viszont nagyon fogékony a rozsdafer-
tőzésre, amely megfelelő növényvédelem hiányában korai lombhullást idéz elő
rajta. Nagyon bőtermő. Késői érésű. Érése hosszú ideig elnyúlik.
Rixanta
Vizsgálat alatt álló, az irodalmi adatok szerint lisztharmat rezisztens fajta. Bokra
felálló, erős növekedésű. Vesszője vaskos, rövid szártagú. Levele nagyméretű,
sötétzöld, fényes. Gyümölcse középnagy, csepp alakú, sárga színű.
350
Áfonya
Örökzöld illetve lombhullató cserjék, vagy törpecserjék A fajok levelei szórt

állásúak, rövid nyelűek. A levelek széle ép, vagy fűrészes. A virágok levélhónal-
jiak, magánosak vagy végálló fürtökben állnak. Termésük sokmagvú bogyó, mely-
nek a csúcsán a csésze fennmarad. Mintegy 200 fajuk ismeretes, elsősorban ned-
ves, lápos területek és savanyú homoktalajok növényei.
Génforrások
Áfonya néven gyakorlatilag négy fajt termesztünk, illetve gyűjtünk erdei állo-
mányokbóL A fajok közül kettő Eurázsiában, kettő Észak-Amerikában elterjedt.
A növények az Eri eaeeae családba tartozó Vacc·inium nemzetség tagjai és jellem-
zően mészkerülő növények. Magyarországon, az általánosan magas pH értékek
miatt kevés helyen találhatók. Leírásuknál elsősorban a rendelkezésre álló szak-
irodalomra (31, 38) támaszkodtunk. Hazánkban lényegében csupán a fürtös áfo-
nyát termesztjük kis területen, ezért a többi fajt csak röviden jellemezzük
Fekete áfonya
( Vétecinium myrtillus L.)
Hazánkban természetes köri.ilmények között is előforduló faj. A Sopron-Kő

szeg környéki savanyú talajokon telepei megtalálhatóak Megfelelő talaj esetén
2800 méter magasságig is felhatoló télálló növény. Magassága 20-60 cm, a hajtá-
sokon 1,5-2 cm-es, kicsi, tojásdad, hegyes, aprón fűrészes élű, ősszellehulló leve-
lei vannak. Virágai magánosan vagy párosával májusban nyílnak. Levélhónalji
elhelyezkedésűek Gyümölcse 5-8 mm átmérőjű sötétkék bogyó. Árnyéktűrő, hu-
muszlakó növény. Egyes országokban igen nagy mennyiségben termesztik, illetve
gyűjtik, így pl. Bajorországban az évi begyűjtött mennyiség elérheti a 6000 ton-
nát. Lengyelországban is igen nagy az évente begyűjtött mennyiség.
Magas cseranyag- és pektintartalma miatt a népi gyógyászatban is alkalmazott
növény. Virágzási ideje áprilistól júniusig tart. Terméséből, mely június végétől
érik, kiváló minőségű fagyasztott gyümölcsöt, lekvárt, befőttet, illetve gyümölcs-
351
levet lehet készíteni. Jelentős a gyümölcs színanyagtartalma is, így természetes
élelmiszerszínezék kinyerésére is alkalmas.
Vörös áfonya
(Vaccinium vitis-idaea L.)
Kifejezetten savanyú (3-5 pH) talajokat, napsütéses területeket kíván. A nö-
vény 5-30 cm magas törpebokor, télen is zöld, 1-3 cm hosszú visszás tojásdad,
bőrszerű levelekkeL A növény szára heverő, felemelkedő végű hajtásokkaL Ha-
zánkban szintén előforduló (Sátor hg., Kőszeg) faj. Jól tűri a téli hideget, elviseli a
-22 'C-ot is. Virágai végálló fürtökben nyílnak. Virágzási ideje május-június, vi-
rágai öntermékenyülésre hajlamosak, de jelentős az idegentermékenyítés is. Gyü-
mölcse 5-l O mm-es, kezdetben fehér, éréskor skarlátpiros, vörös színű. Termés-
érésének időpontja augusztus. Ezt követően meleg fekvésben másodvirágzás au-
gusztusban előfordulhat, de az ekkor kötött gyümölcsök általában a tél beállta
előtt már nem érnek be.
Jelentős a növény mikorrhiza kapcsolata, így ennek figyelembevételével cél-
szerű csak szaporítani, termeszteni. Magas pH esetén a mikorrhiza kapcsolatban
lévő gombák elpusztulnak, így a növény tápanyaghiány tüneteket mutat. Fajtái a
'Perle d' Amour', 'Aberdeen' és a 'Rouge Coralle', melyek termésének nagysága
a 17 mm átmérőt is elérheti. Gyümölcseikből ivólevek, befőttek illetve dzsemek
készíthetőle
Termesztett vörös áfonya

(Vaccinium macrocarpon Ait.)
Amerika északi részén őshonos igen hosszú életű örökzöld bokor. A V. .
oxycoecos (tőzegáfonya) nevű növény alfaja, melyet 1760-ban vettek kultúrába.
Hollandiába 1844-ben, Németországba 1906-ban került. (E fajnak Beregben lévő
var. magnum egyedei nagy bogyókkal rendelkeznek.)
A nyirkos, laza talajokat kedveli, ahol a pH 3.2-4.5 között van. A téli hidege-
ket -18 'C -ig jól tűri. A hó nélküli hosszú hidegek viszont a növény kiszáradását
okozhatják. Szereti a teljes napsütést és a szélvédett helyeket. Jellemző a növény-
re, hogy a talaj felső rétegében úgynevezett vízgyökereket fejleszt. A gyökerek a
talajmikróbákkal szimbiózisban élnek. A növény elérheti az l ,8 méteres magassá-
got. Virágai viszonylag nagyok 6-1 O mm átmérőjűek, virágzási ideje június-júli-
us. Ezt követően képződnek a következő évi virágrügyek A növény részben
öntermékenyülő. A megporzást méhek és poszméhek végzik. A gyümölcsök szep-
tember-októberben érnek, ekkorra elérik a 10-25 mm-es átmérőt. A gyümölcs
nagysága függ a megtermékenyítés minőségétől, vagyis minél több mag képződik
a bogyóban, annál nagyobb a gyümölcs. Fajtái: 'Black Veil', 'Bergman', 'Early
Black', 'Franklin', 'McFarlin'.
352
Fürtös áfonya
(Vaccinium corymbosum L.)
Az USA keleti partvidékén őshonos. Nemesítésével 1900 óta foglalkoznak. A
termesztett fajták előállításában szerepet játszott a V. angustifolia faj is, mellyel
keresztezéseket végeztek. Európába 1923-ban került (Hollandia). Németországba
I 928-ban hozták be, ahol szintén nemesíteni kezdték. Hazánkban is e faj fajtái
termeszthetők.
Ez a növény is savanyú talajt kíván (pH: 4-5), de a 7 pH-t is elviseli, ennél
lúgosabb környezetben azonban elpusztul. A növény a fekete áfonyára igen ha-
sonlít, attól csak méreteiben különbözik, mivel egyes fajtái akár a 3 méteres ma-
gasságot is elérhetik. Rovarporozta növény, a pollen átvitelét elsősorban a posz-
méhek végzik. Jól bírja a téli hideget, -23 'C -nál sem károsodik. 1000 méter
magasságig termeszthető.
Gyümölcse elhúzódóan érik, július végétől szeptember elejéig. Mivel azonban
az érett gyümölcsök nem esnek le könnyen a bokorról, ezért hetente egyszeri beta-
karítás elegendő.
A termesztés sikerét az alacsony pH értéken kívül a talaj magas szervesanyag-
tartalma befolyásolja. Ezért szerves trágyát, tőzeget, fűrészport vagy fakérget, eset-
leg forgácsot kell a talajba keverni. Kedvező hatása van a savanyú kémhatású
műtrágyák talajba történő bedolgozásának is. Elérhetünk pH csökkentést kénpor
alkalmazásával is (max l ,5 tonna/ha). Ajavasolt tenyészternlet l ,2-1 ,5 x 2,3-3 m.
Annak ellenére, hogy öntermékeny növényről van szó, több fajta együttes telepí-
tése nagyobb termésmennyiséget eredményez. Nagyon jó hatása van a termés-
mennyiség szempontjából a mulcsozásnak, ez akár 40%-os többlettermést is ered-
ményezhet.
Termesztett fajtái a V angustifoliával alkotott hibridjei.
Berkeley
Erős növekedésű, terebélyes bokrot nevel, fürtje nagy, bogyója közepes méretű,
melynek színe világoskék, enyhén lapított, gömbölyded. A bogyó éretten sem pe-
reg le a fürtrőL
Dixie
Bokra erős vagy igen erős növekedésű, mely terebélyesedik. Laza szerkezetű fürt-
je van, bogyója közepes méretű, alakja kerekded vagy ovális, színe világos
hamvaskék.
Covilie
Erős vagy nagyon erős növekedésű bokra, meglehetősen laza szerkezetű, középnagy
fürtje van. Bogyója kicsi, enyhén lapított, hamvaskék színű.
353
Bluecrop
Középerős növekedésű, felfelé törő hajtásrendszerű. Fürtje nagy, közepesen laza
szerkezetű.Bogyója középnagy vagy nagy. Középkék színű, hamvas. A bogyó
könnyen leválik a szárról, jól rázható.
Zuckertraube
Gyümölcsmérete a 20 mm-es átmérőt is elérheti, s hűtés nélkül 6 napig, hűtőszek
rényben 2 hétig, 0°C-on 4 hétig tárolhatjuk Gyümölcsét a friss fogyasztáson kívül
joghurt ízesítésre, lekvár és ivólé készítésére is használhatjuk
Németországbanjelentős a 'Godtraube' fajta termesztése is.
Termesztési sajátosságok
Mivel nehezen gyökeresedő növényről van szó, ezért csak nagy odafigyelés-
sel, hajtásdugványozással és fásdugványozással szaporítható. A hajtásdugványo-
zás esetén a javasolt időszak július eleje; fás dugványozásnál márciusi, üvegházi
dugványozást javaslunk. A fás dugványok gyökeresedési képessége nem éri el a
hajtásdugványokét Mikroszaporítással jól szaporítható.
Szaporítás céljából április végétől június elejéig 20-25 cm hosszú hajtások 2/3
részét tőzeg-homok 3: l arányú keverékébe dugványozhatjuk Ezt követően fóliás
takarással védjük a növényeket a kiszáradástóL Termesztéstechnológiája jelentő
sen eltér más gyümölcsfajokétóL A rizshez hasonlóan teljesen vízszintes táblákba
ültetik, amelyeket gáttal vesznek körül. A tenyészterület 70 x 70 cm. 12 méteren-
ként művelőutat hagynak, hogy permetezni és műtrágyázni lehessen. A
betekaritás sal megvárják a gyümölcs természetes hullását, majd az ültetvényt víz-
zel árasztják el, ekkor a légkamrákat tartalmazó bogyók a víz felszínére emelked-
nek, ahonnan azokat lehalásszák Termó'képessége 8-12 tonna/ha.
354
HÉJASTERMÉSŰEK
A héjasok a gyümölcsfajokon belül egy önálló csoportot képeznek, s a pontos elne-
vezésre törekvő forrásmunkák és a FAO statisztikák nem is sorolják azokat a gyümöl-
csök közé. A többi gyümölcsfajtól eltérően az emberi fogyasztásra szolgáló rész a
belső terméshéjban levő mag. Botanikai értelemben a diónak és a maodulának felnyíló
csonthéjas termése van, a gesztenyére és a magyoróra pedig makktermés a jellemző.
A fajcsoport pontos elnevezései tehát a héjasok, héjastermésűek vagy kopáncsasok
A világ gyümölcstermesztésében több mint egy tucat jelentős héjas faj ismere-
tes, de a mérsékelt égöv országaiban közülük csak a dió, mandula, mogyoró és
gesztenye fajoknak van termesztési jelentősége.
A héjasok magas tápértékű növények. A 100gbélre vetíthető energiatarta-
lom a gesztenye esetében 700 kJ, a dió, mogyoró és mandula esetében pedig
2600-3000 kJ körül alakul. (25, 26)
Ahárom utóbbi faj magas energiatartalma az 50-65% közötti olajtartalornnak és
a 7-12% közötti szénhidráttartalornnak köszönhető. Mindhárom faj kiemelkedik a
gyümölcsfajok közül a nagyságrenddel magasabb (15-28%) fehérjetartalmávaL
Továbbá kiemelkedő a B-vitamin tartalmuk (300-900 mg) és a biológiai értéket nö-
velik a különböző antikarcinogén anyagok (pl. E-vitamin és proteáz inhibitorok).
Mindezek alapján a dió, mogyoró és mandula belének az energiapótlásban még a
húsnál is nagyobb szerepe lehetne. Táplálkozási szakásaink és az árviszonyak miatt
e fajok manapság mégsem minősíthetó'k jelentős táplálékforrásnak, hanem a háztar-
tások többségében csupán a "nagy ünnepek csemegéi" közé tartoznak.
A dió és mandula termése a csonthéjkeményedés kezdetén zölden is szüretel-
hető. Ez a húsos gyümölcs extra igényeket is kielégítő cukrozott (kandírozott)
gyümölcs, befőtt vagy likőr készítésére alkalmas.
A gesztenyebél keményítőtartalma (17-25%) kiemelkedő, de olajban (1,5%)
és fehérjében (4,8%) jóval szegényebb, mint a többi héjas faj. Energiatartalmát és
tápértékét a gyümölcsfajok közüllegmagas abb szénhidráttartalma (28,5-42,7%)
és 450 mg/100 g B-vitamin tartalma adja. A gesztenyét nyersen nem fogyasztjuk,
a hűtő- és cukrászipar jóvoltából a gesztenye a gyakoribb desszeltek közé tartozik
355
(pl. gesztenyepüré). A háztartásokban általában főzéssei vagy pörköléssei teszik
fogyasztásra alkalmassá.
Héjasok a tájban és a szabadidó'kertben
A héjasok az összes gyümölcsfaj közül a legalkalmasabbak a természetes táj-

ban, a szabadidő területeken valamint a díszkertben való termesztésre. A termé-
szetes ligetes állományt utánzó ún. "táj gyümölcsös" dióból és mogyoróból az egész
országban, gesztenyéből pedig a 6 pH alatti talajokon képzelhető el. Ezek kialakít-
hatók részben a korábbi üzemi ültetvényekből ligetesen meghagyott szórványok-
ból, de a korábbi, fó'ként magoncokból kialakult ligetes állományok mintájára el-
képzelhető a tervezett tájgyümölcsös létesítés is. Mérsékelt s a környezetvédelmi
szempontokat is kielégítő technológiai ápolással e három faj kielégítő szintű ter-
méshozama jól kombinálható a természetbarát szabadidő eitöltés igényeinek meg-
felelő környezettel. A diótszámos helyen útmenti sorfaként is termesztik, de nem-
ritkán szoliter faként is nagy díszítő értékkel bír. A mandula a terméshozamokkal
kapcsolatos szerényebb várakozásokat is csak korlátozottabb mikroklímákban és
magasabb pH-jú talajokon elégíti ki.
A héjas fajok közül Magyarországon üzemi termesztésre legjobban a dió alkal-
mas. Ebből a fajból létesültek a legnagyobb ültetvények. Pozitív példák (pl. az
egykori Balatonboglári Állami Gazdaság) mutatják, hogy megfelelő hozzáértés-
sel a világszínvonalat majdnem megközelítő terméseredményeket is ellehet érni.
Üzemi szinten második legjelentősebb faj a mogyoró, amelynek termesztésében-
fó'ként a nálunk elérhető kisebb bokorméret miatt - az optimális termőhelyekherz
hasonlítva legfeljebb csak kb. 30-40%-os teljesítményt lehet elérni.
356
Dió
"A fösvény ember szerint a diót
- rninthogy sokat várat magára-
nem magunknak, hanem az unokáknak telepítjük .
... az unokákban pedig magunkat látjuk."
(Mohácsy és Porpáczy: Dió, mandula ... )
Génforrások, termesztett fajok

A diófélék (Juglandaceae) családjába Szentiványi szerint több gazdaságilag érté-
kes nemzetség tartozik, s az egyes diótermesztő földrészeken és országokban eltérő a
fajok illetve fajtakörök jelentősége. Ezek az alábbiak szerint rendszerezhetó'k (25).
Juglans regia L.- Közönséges dió (népiesen: Király dió, külföldön perzsiai dió).
A Kárpátoktól Törökországon, Irakon, Iránon kersztül egészen Indiáig őshonos.
Ősidők óta felhasznált faj, s ezért az északi mediterrán és a mérsékelt égöv alatt
nagymértékben elterjedt. Az egymástól eltérő klímájú termőhelyeken végzett sze-
lekció eredményeként különböző fajtakörök alakultak ki. Ezek a fajtakörök első
sorban élettani tulajdonságaikban, ökológiai igényükben különböznek egymástól.
Kárpáti fajtakör. A legnagyobb változatasságú és legjobban alkalmazkodó cso-
port. Jellemzőjük a nagy téli hidegtűrés, a korábbi fakadási idő, az apomixisre
való hajlam. (Elterjedés ük: Ukrajna, Lengyelország, Csehszlovákia, Németország,
Magyarország, Románia, Bulgária, Moldávia és Jugoszlávia).
Francia fajtakör. Jó áruérték, mérsékelt téli fagytűrés, kései fakadás és az
apomiktikus hajlam hiánya jellemzi ezt a csoportot. Dél-Franciaországban elter-
jedtek.
Mandzsuriai fajtakör. Az ide tartozó fajták nagyon télállóak, ez nagyon korai fa-
kadási idővel párosul, s emiatt a késő tavaszi fagyokra érzékenyek. A termés nem
túl tetszetős és gyenge ízű, de ebből a fajtakörből ered az oldalrügyekből való
termésfejlesztés.
Perzsafajtakör. Fajtái kiváló termésminőségűek, de télállóságuk nagyon gyenge.
Kaliforniai fajtakör. A francia, mandzsuriai és perzsa fajtakör fajtáinak megho-
357
nosítása után, azok természetes és mesterséges hibridizációjából alakult ki. Fő
jellemzőjük a nagy termőképesség, a kiváló minőség és a gyenge télállóság.
Juglans nigra L. -Fekete dió. Az USA-ban fóK:ént alany, de a hidegebb területe-

ken étkezési célra is termesztik. Minősége rosszabb az előzőnéL Hazánkban nem
vált be alanyként sem, mert a mi fajtáinkkal nem kielégítő az affinitása.
Juglans rupestris L.- Gyenge növekedésű, szárazságtűrő alany.
Juglans hindzsii Jeps.- Hindsii fekete dió. A belőle származó Paradox hibriddel
(hindzsii x regia) együtt alanyként használatos az USA-ban.
Carya ovata (Mill.) K. Koch. -Hikori dió.
Carya illinoinensis (Wagenh.) K. Koch. -Pekándió. Mindkettőt az USA délebbi
vidékein termesztik kiváló minőségű termésükért
A dió elsődleges géncentrumának Perzsia tekinthető. Az egyes fajtakörök areáit
a Kaukázus erdejei ben, Közép-Ázsiában, a Balkánon jelölte meg (28). A Kárpát-
medencében vitatott az őshonossága.
A Juglans fajok diploidok, kromoszóma számuk n=32 (9).

A nálunk termesztésben levő közönséges diót az ókori görögök valószínűleg
Perzsiából szerezték. A görögöktől került a mag Rómába, ahol először ,,Jovis
Galans" vagy "Jupiter makkja" néven nevezték, s valószínűleg innen ered aluglans
név. A Juglans regia Itáliából terjedt el Európa többi országába (9).
A nemesítő munka legősibb mozzanatai a fajok keletkezési központjához (pl.
ÉNy-India, Irán) kötődnek. A tudatos szelekciós munka az innen átkerülő fajtá-
kan az USA-ban illetve kontinensünk további géncentrumainak területein folyta-
tódott. A termesztésben legjelentősebb fajták előállításához a következóK:ben fel-
sorolt módszereket alkalmazták
Tájszelekció. Az elsődleges és másodiagos areakon fellehető diópopulációk
nagyon értékes "kincseket" tartalmaztak, se módszer több országban nagyon ered-
ményesnek bizonyult. Hazánkban a dió módszeres tájfajta-kutatása Szentiványi
Péter nevéhez kötődik. Ő dolgozta ki a szelekciós módszert, s a Felső- Tisza vidé-
kén valamint Mezőföldön kiválasztott fajtái alkotják a magyar diófajta-szortiment
gerincét
Keresztezéses nemesítés. A módszer az oldalrügyeikből is termő génforrások
felfedezése után vált igazán jelentőssé. Az első eredményeket az USA-ban érték
el (pl. 'Pedro'). Hazánkban a hibridizációs munkát ugyancsak Szentiványi Péter
végezte, s fajtajelöltjei minősítői vizsgálat alatt vannak.
358
Mivel valamennyi diófaj diploid, ezért fajok közötti keresztezések is végezhet61c
Példaként megemlíthet6k a Juglans regia és Juglans hindzsii hibridizációjából
származó ún. "Paradox" hibridek. Ezen kívül a min6ségjavítás, a klímareziszten-
cia vagy specilis célok (pl. faipari cél) esetén gyakran végeznek interspecifikus
keresztezéseke t.
Honosítás. A korábbiakban ismertetett gyenge alkalmazkodóképesség miatt
csekély a jelent6sége. Magyarországon az Érdi és Fert6di Gyümölcskutató Állo-
mások jogel6djében szinte az összes fajtakör legf6bb fajtáit honosítói vizsgálat ba
vonták. A kárpáti fajtakör más országokban keletkezett és bevált fajtái nem múl-
ták felül a hazai tájszelekcióból származó fajtákat. A többi fajtakör közül csak a
"kevert" öröklöttségű kaliforniaiban találtak magyarországi adaptációra érdemes
fajtákat ('Pedro', 'Hartley').
A kárpáti fajtakör nagyobb alkalmazkodóképességét bizonyítja, hogy a hazánk-
ban szelektált diófajták némelyike (pl. 'Alsószentiváni 117') az USA-ban jól sze-
repel t a honosítói vizsgálatokban (27).
Klónszelekció. A módszer a dió esetében is alkalmas abevált fajták fajtafenntar-
tására és javítására, de az így is szegényes fajtaszortiment b6vítésére a keresztezé-
ses nemesítés sokkal hatékonyabb (27).
Biotechnológia a nemesítés szolgálatában. Számos országban (pl. Franciaország,
USA) folynak kísérletek a mikroszaporítás és az embriókultúra kidolgozása és gya-
korlati alkalmazása érdekében. Távlati célok (pl. rezisztencia nemesítés, növekedé-
si erély csökkentés) elérése érdekébenkülföldön elkezdték a biotechnológiai kutatá-
sokat. Gazdaságilag is fontos faj- illetve fajtajellemzóK: genetikai hátterének feltér-
képezése érdekében izoenzim technikák kidolgozásával is próbálkoznak.
A nemesítő és fajtaértékelő munka főbb céljai:

korai term6re fordulás, jó term6képesség;
télállóság;
kései fakadás (kés6 tavaszi fagyoktól nem veszélyeztetett fajták és rövidebb
tenyészidőszak);
rezisztencia vagy tolerancia a legveszélyesebb betegségeket el6idéz6 kóroko-
zók- Xanthomonas }ug landis Pearce, Erwinia ruhifaciens Wilson, Gnomonia
leptosty/a Ces. & de Not.- és kártevóK: (pl. almarnoly ellen);
egyöntetű érés és kiváló termésminőség (nagyság, törhetőség, bélarány, bél-
szín és íz);
főbb termesztőtájakhoz való alkalmazkodóképesség;
mérsékelt növekedési erély;
speciális célok (díszítő érték és faipari cél);
359
A diótermesztésben kevéssé alakulhattak ún. világfajták, mert a külföldi fajták
adaptálása a legtöbb országban sikertelen próbálkozásnak bizonyult. Ennek oka
az, hogy a diófajták többségének rendkívül rossz az eltérő termesztőtájakhoz való
alkalmazkodóképessége. Ezért a diótermesztő országokban a helyben kialakult
fajok fajtaköreiből kiemeit vagy nemesített helyi fajtákat termesztik. A legjelentő
sebb diótermesztő országokban termesztett fajták közül világszerte a legismerteb-
bek közé tartozik a 'Franquette', 'Payne', és a 'Hartley'.
Ökológiai igény
A dió Magyarország egész területén megtalálja a szükséges életfeltételeit, va-

gyis egyedi fákat vagy ligetes tájgyümölcsösöket bárhova ültethetünk A gazdasá-
gos árutermesztéshez azonban maradéktalanul ki kell elégíteni a termónellyel szem-
ben támasztott igényeit.
Hazánk területe a dió természetes elterjedési területének északi határához kö-
zel van, ezért a hűvösebb országrészek (pl. felvidéki északias lejtők) alkalmatla-
nok üzemi diótermesztésre. A nyugalmi id őszakra jól felkészült fák a téli fagyokat
(-25-28 oq károsodás nélkül elviselik. A késő tavaszi fagyokra a korán fakadó
fajták fokozottan érzékenyek, s a kifeslett rügy már -1 °C-on is teljes fagykárt
szenvedhet. Kritikus időszak még a június hónap, amikor a hűvös időjárásra rend-
ellenesen vékony és hiányos terméshéj képződéssei (ún. cinegesedés) reagál. A
dió a túlzott nyári hőséget is nehezen viseli, főként ha ez szegényes vízellátással
párosul. Emellett a dió a nagyon fényigényes növények egyike, amit a termő zóna
koronapalástra való húzódása és a belső részek felkopaszadása is biz"onyít.
A dió természetes előfordulása a folyók felső folyásának árterében van. Jelleg-
zetes "folyókísérő" növény, s ebből eredően fokozott vízigénye meghatározó je-
lentőségű a termesztésben. Évi vízszükséglete 800-1 OOO mm. A dió a mélyrétegű,
levegős, jó vízgazdálkodású, legalább 50 cm-es termőréteg vastagságú talajon fej-
lődik kielégítően.
A diót először magoncként termesztették, az oltást Franciaországban alkalmazták
elsőként (9).
Szinte közismert az a megállapítás, hogy a diófa természete folytán minden
céltudatos beavatkozás nélkül is szép, szabályos formát nevel. Szentiványi szerint
a Juglans regia a "Király dió" népies elnevezést azért kapta, mert koronáját hatal-
massá fejleszti, hogy a környezetében élő egyéb növények rovására egyre nagyobb
tenyészterületen biztosítsa saját létfenntartását (25). Hosszú időszak (gyakran 12
év) szükséges a fa teljes méretének kialakulásához. A természetes körülmények
között fejlődő korona erősen elsűrűsödik, úgymond "kupolásodik", s a termést
csak a hosszú, felkopaszadott vázágak végén, a korona viszonylag vékony felüle-
360
tén hozza. A rendelkezésre álló fény kihasználására vezethető vissza az, hogy a
diófák többségének alsó ágai csaknem a földig lelógnak
A természetes formagazdagság nemcsak a magoncok, hanem a névvel ellátott
fajták esetében is megfigyelhető. Eléggé változó a hazánkban termeszthető vagy
kipróbálásra ajánlható fajták növekedési erélye és koronaalakj a. Az államilag elis-
mert diófajták növekedési erélye gyenge (pl. 'Pedro'), középerős (pl. 'Tiszacsécsi
83') és erős (pl. 'Alsószentiváni 117') lehet. A korona termó'korú átmérője a ha-
zánkban javasolható Juglans regia alanyon a növekedési erélytől függően 6-8 m
és 12-14 m közötti lehet.
A diónál előforduló koronaalakok - kúpos, hengeres, sátorozó, szétterülő és
gömb - közül a négy legjellemzóobet a 63. ábrán mutatjuk be. Legelőnyösebbek
a kevés vázágra felépült formák, pl. a nagyjából egyforma erősségű vázágakból
felépült gömb (' Tiszacsécsi 83'), a ritkán kétsudarassá váló széfterülő vagy gom-
ba ('Milotai 10') és a nem túl domináns központi tengellyel rendelkező sátorozó
(M 10-14) koronaalak Más gyümölcsfajokkal ellentétben a diónál a kúpos koro-
naalak csak akkor válik be, ha eléggé ritka ágrendszerrel kombinálódik (pl. ehhez
hasonló az M-10-25 fajtajelölt). A termesztésben ténylegesen kialakuló falakot
befolyásolhatja a termőhelyi adottság, a tápanyag- és vízellátottság valamint az,
hogy szaliterként vagy állományban növekszik a fa.
A dió egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy a fiatal fák törzsén hajtásrügy-cso-
portok alakulnak ki. Jó kondíciójú oltványok esetében három egymás alatt elhe-
lyezkedő hajtásrügy található. Közülük a legfelső a legfejlettebb, amely legtöbb-
ször ún. "nyeles rügy", belőle a függőlegeshez közeli állású, lehasadásra nagyon
hajlamos hajtás fejlődik. A középső kielégítően fejlett, belőle kb. 45 '-os szögállá-
sú hajtás fejlődik, s a legalsó rendszerint fejletlen, s ki sem hajt, de ha a fölötte
levó'k megsérülnek, akkor vízszinteshez közeli állású megfelelően erős hajtást fej-
leszt. A rügycsoportból gyakran csak a két alsó rügy van meg.
A termővesszőkön háromféle rügy fejlődik (64. ábra). A hajtásrügyek kicsik
és gömb alakúak, s a vesszőkön szórt állásban és magánosan helyezkednek el. A
barkarügyek takaratlanok, 0,5-1 cm hosszúak, a belőle fejlődő barkavirágzat
1-1,5 cm széles és l 0-15 cm hosszú. A termőrügy ek tartalmukat tekintve
vegyesrügyek, amelyekből rövid hajtások csúcsán fejlődnek a nővirágok, legtöbb-
ször l-4-ig terjedő csokorban vagy ritkábban több virágból álló füzérben.
A termőveszők hosszúsága kb. 20-50 cm, vastagságuk kb. 8-1 Omm, a vesszők
csúcsrügye termőrügy (hajtás- és nővirágkezdemény). A vesszó'k oldalán hajtás-
rügyek, barkarügyek és a fajták terméshozási típusától függően nővirág kezde-
ményt tartalmazó vegyesrügyek is differenciálódhatnak Más szóval a termőrü
gyek vesszó'kön való elhelyezkedése szerint Germain a 65. ábrán sematikusan
ábrázolt háromféle típust- 1.) csúcsrügyből termő, 2.) átmeneti és 3.) oldalrügy-
ből is termő - különíti el. Az ábrán a háromféle típus továbbfejlődését is nyomon
követhetjük. Az oldalrügyből termők legalább három évvel korábban terrnőre for-
dulnak, mint a csúcsrügyből termó'k (27).
361
gömb szélterülő
sátorozó kúp
63. ábra: Dió koronaalakok
A diót hosszú ideig magról szaporították, s az első állományszem üzemi

ültetvényeket is magoncokbóllétesítették. Még ma is sok kertbarátot és újsütetű
diótermelőt kell arról meggyőzni, hogy a dió magnemességéről korábban elterjedt
nézetek tévesek. Külföldi és hazai megfigyelések szerint (27) a magonc fákból
álló ültetvények növekedési és termésminőségi tulajdonságaik tekintetében na-
gyon heterogének. A fák későn fordulnak termőre, s nem mindig örökítik az anya-
fa előnyös tulajdonságait. Ezért mindenképpen oltványokat kell telepíteni.
A dió típusok (magonc, csúcsrügyön termő oltvány és oldairügyön is termő
oltvány) potenciális terméshozamát (27, 29) a 66. ábrán mutatjuk be. Látható,
hogy az oltványok sokkal előbb terrnőre fordulnak és termőkorú termésátlaguk is
362
a) hajtásrügy, magasabb. A hazánkban alkal-
b) nővirágrügy mazható alanyok közül ma már
(vegyesrügy), csak aluglans regia-t használják,
c) himvirágrügy
mert a Juglans nigra a termesz-
tésben jelentkező késői összefér-
(barkarügy)
hetetlenségi problémák miatt ha-
zánkban nem alkalmazható,
Szentiványi szerint a diófa
mélynyugalmi ideje viszonylag
rövid, általában január elején be-
fejeződik, de a kárpáti fajtakörhöz
tartozó fajták csak nagyon hosszú
b) téli felmelegedések után érzéke-
nyek a téli lehűlésekre. A hazai
64. ábra: A dió termővesszője termesztésre való alkalmasságot
elsősorban a 67. ábrán bemutatott
vegetációs időszak ( átlagosan
190-21 O nap) fenológiai szakaszainak menete alapján mérlegelhetjük. Az egyik
7• 7
legfontosabb kritikus időszak a rügy fakadás, amelyben akár harminc napos eltéré-
sek is megfigyelhetők. A minél későbbi fakadású fajták előnyösebbek, mert így
nagyobb valószínűséggel elkerülhetők a késő tavaszi fagyok.
A fenológiai szakaszok közül ki e m / é g
Jelmagyarázat: X: alvó rügy

Á: hajtásrügyek
O: nővirágrügyek
e: termés
l. csúcsrügyből termő
2. átmeneti
3. oldalrügyből is termő
65. ábra: Diófajták terméshozási típusai
363
Felneveles időszakaban
kgfta termóre fordulasi szint
10 ··-··-··- ··-··-··- ··-··-.. -··-··-"- "-··-··-· ·-··,-.. - .. -~-··- .. - ·-
/
/
8 /
/
l
6 l
;)l
'l
l;
..._q;/
4
·~
~l
~l
2 <..~~
?i;
~l
2 4 6 B
Termókorban
t/ha
5
4
--
-
- --
- --
- --
- --
- --
- -
-
a b c
66. ábra: Dió típusok potenciális terméshozama
(Szentiványi !992)
két elkülönült szakasza van. A tavaszi hajtásnövekedés idején csak rövidebb haj-
tások alakulnak ki, amelyek végálló rüggyel zárulnak. E tavaszi hajtásokon kez-
dődik el a rügyek differenciálódása. A rügydifferenciálódás általában a májusi
és
364
júniusi csapadékos időjárás között kezdődik. A késő tavaszi fagy miatt visszafa-
gyá hajtások oldalrügyeiből kihajt ó hajtásokon zömmel csak hímvirágok differen-
ciálódnak.
A hajtásnövekedés második, nyári szakasza a környezeti adottságoktól függően
sokkal hosszabb hajtásokat eredményez. Ha a tavaszi hajtásan termés van, akkor a
termés oldalra n yornódása után a nyári hajtás a legfelső rügyből ún. áltengelyesen
nő tovább (24, 25, 27).
A dió egyivarú, egy laki, szélporozta növény. Aminősített fajták virágzása má-
jusban zajlik le. A diófajták öntermékenyülésre való hajlama nagyon jó, de a gya-
kori dicbogárnia (hím- és nőelőzés) miatt a gyakorlatban mégis találkozhatunk
önmeddőséggeL A nővirágok korlátozott száma miatt a fajták többségénél leg-
alább 70-80%-os terméskötődés szükséges a jó terméseredmény eléréséhez.
A lombhullás ideje a fajtáktól és a kondíciótól is függ. Például az 'A-117' -nek
hosszabb a tenyészideje, mint a 'Milotai 10' -nek. Rossz kondíció esetén a korai
lombhullás a gépi betakarítást is zavarja. A rügyfakadás és a lombhullás ideje
között viszont nincs összefüggés.
Termékenyülésbiológia, fajtatársítás
A dió termékenyülésbiológiai sajátosságainak tisztázásához magyar kutatók
által végzett megfigyelések és szisztematikus vizsgálatok (27) is hozzájárultak.
A diónak a gyümölcsfajok között egyedülállóan egy sajátos "szaporodási önsza-
bályozó" képessége van. Ez az önszabályozás korábban figyelmen kívül hagyott
szavjet eredmények szerint úgy valósul meg, hogy a nő virág a hibére jutó túlzott
pollenmennyiség hatására abortál, s a terméskezdemény lehull. Többek között
ezzel magyarázható a magonc diósból létesített zárt állományok alacsony ter-
méshozama. Ez ismételten aláhúzza, hogy csak szelektáJt vagy nemesített dió-
fajták oltványainak telepítése javasolható, s az ültetvényekben a dicbogárnia
előnytelen hatásainak kiküszöbölése miatt pollenadó fajták aránya ne haladja
meg az 5%-ot.
A szabályos megtermékenyüléstől eltérő apomiktikus magképződésnek hazánk-
ban számottevő gyakorlati szerepe van. A kárpáti fajtakörhöz tartozó fajtáinkon a
virágok 13-42%-ából apomiktikus úton fejlődik termés (24). A partenokarpia csak
egyes fajtáknál, bizonyos termó'helyeken és időjárás esetén válik nagyobb mérté-
kűvé. Németországban például a régi 'Esterházi' diófajtánkon találták a legtöbb
bélnélküli diót (17). Hazánkban a partenokarpia ritkán fordul elő.
TermésjellemzóK és felhasználási irányok

A dió termése hazánkban a következő formákban értékesülhet
- dióbélként, amikor az áruértéket csak a csonthéjban levő bél külleme és
beltartalmi értékei határozzák meg,
- héjas dióként, amikor a termés külleme, a héj tetszetősségeis számít,
- zöld dióként, amelyhez előnyös a csonthéjképződés előtt minél nagyobb ter-
mésméret.
365
Gyümölcsérés
...........
Magbélfejlödés
....
Csonthéjképzödés
........................................
Termésnövekedés
........................... ················?·············································
Virágzás .. i
...............................
Lombhullás
Növirágrügy •
rügydifferenciálódásának
kezdete
..................................
...>
.. ....................... .
Barkarügy
rügydifferenciálódásának
kezdete •> ........................
Nyári
...
hajtásnövekedés
············'··················?·········· ............... : .. . ........... ~-
Tavaszi
hajtásnövekedés
............................................ ......... .;..... • .......j. .............. i ...............+.............. +--· ........... j.. .. ........ .............. +.. .
~
Rügyfakadás :
lll. XI.
67. ábra: A dió fenológiai menetei és fanofázisai (Szentiványi közlése alapján)
A jelenleg forgalmazható fajtáink között a termésalak (szabályos gömb v. hen-

geres tojásdad), a termésnagyság (25 mm átmérő felett), a törhetőség (a bél két-
harmad rész egészben marad), a béltartalom (40-55%), bélminőség (világos) jel-
lemzóK: tekintetében nincs nagy különbség. A csonthéj felülete szerint finoman
erezett ('Milotai 10'), rajzolatos ('Alsószentiváni 117') és dudoros ('Tiszacsécsi
83') kategóriákat lehet elkülöníteni.
Az államilag elismert fajták érési szezonja szeptember közepétől október elejéig
tart (47. táblázat). A fajtákjellemzését a szakirodalom (l, 2, 7, 9, 15, 17, 25,27)
alapján közöljük
ÁLLAMILAG ELISMERT FŐ ÁRUFAJTÁK

Alsószentiváni 117
Származás és elterjedés. A Mezőföldön Alsószentiván határában szelektálta
Szentiványi Péter az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénykutató és Fejlesztő Vállalat
jogelődjénéL Az állami elismerés éve: 1976.
Idény és típus. Szeptember közepén-végén szüretelhető. Béldióként és héjas
dióként egyaránt értékesíthető.
366
Termés és áruérték. Termése nagy, könnyen törhető és tisztítható, 48-51% béltar-
talommaL
Hajtásrendszer. Erős növekedésű, koronája kezdetben kissé feltörekvő, később
szétterülő. Későn fakad.
Termó'képesség. Korán fordul termőre, bőtermő és jó a termés biztonsága.
Ellenállóképesség. A késő tavaszi fagyok még nem károsítják, s a különböző
termóbelyi viszonyokhoz jól alkalmazkodik.
Az egész ország területén telepíthető, s valamennyi termesztőtájrajavasolható
árufajta.
Milotai 10
Származás és elterjedés. A tiszaháti termesztőtájban, Milotán szelektálta
Szentiványi Péter. 1963 óta szerepel a nemzeti fajtajegyzékben.
Idény és típus. Szeptember utolsó dekádjában érik. A legkiválóbb héjas és béldió.
Termés és áruérték. Nagy, gömb alakú, világosszínű, finomao erezett. Könnyen
törhető és tisztítható. Béltartalma 47-52%.
Hajtásrendszer. Növekedési erélyes közepes. Koronája kissé szétterülő, félgömb
alakú. Korai, de vontatott fakadású. Kis százalékban a csúcsrügy alatti rügyekbó1
is fejleszt terméseket
Termó'képesség. Termőképessége és termésbiztonsága jó.
Ellenállóképesség. A késő tavaszi fagyok ritkán károsítják, mert a fiatal hajtá-
sok fagytűrőek. A szülóbelyétől eltérő termábel y mellett fája kevésbé jól fejlődik,
de a minőség itt is garantálható.
A legkiválóbb áruértékű árufajtánk, amely legeredményesebben a szelektálási kör-
zetében termeszthető.
Pedro
Származás és elterjedés. Kalifomiából származik, az Érdi GYDKFV (Szentiványi
Péter) honosította. Az állami elismerés éve: 1983.
Idény és típus. Október elején érik.
Termés és áruérték. Középnagy, gömbölyded, jól törhető és tisztítható. Béltar-
talma 50-52%.
Hajtásrendszer. Gyenge növekedésű (koronája kb. feleakkora, mint az A 117-
esnek). Szétterülő, ritka ágrendszerű.
Termőképesség. Oldalrügyeiből is nagy arányban fejleszt terméseket, s ezért
nagyon korán terrnőre fordul és termőképessége kiváló.
Ellenállóképesség. Termóbelyre nagyon igényes, intenzív tápanyag- és vízellátást
igényel. A legújabb termesztői megfigyelések szerint télállásága nem kifogástalan.
Tiszacsécsi 83
Származás és elterjedés. A tiszaháti termesztőtájban Tiszacsécsén szelektálta
Szentiványi Péter. 1963 óta szerepel a nemzeti fajtalistánkon.
367
47. táblázat:
Héjastermésű fajták szedési ideje
Iharosberényi 2
Nagymarosi 38
Kőszegszerdahelyii 29
Nagymarosi 37
Iharosberényi 29
Tétényi keményhéjú
Budatétényi 1
Tétényi kedvenc
Tétényi bőtermő
Szigetcsépi 92
Budatétényi 70
Szigetcsépi 58
Tétényi rekord
Római mogyoró K1
Cosford
Bellwilieri csoda K4
Nagy tarka zelli KS
Bőtermő nagy
368
Idény és típus. Szeptember végén-október elején érik. Elsősorban béldióként
javasolható az értékesítése.
Termés és áruérték. Közepes vagy nagy, felülete dudoros. Könnyen törhető és
tisztítható, béltartalma 48-52 %.
Hajtásrendszer. Gyenge növekedési erélyű, késői fakadású.
TermóKépesség. Korán terrnőre forduló, nagyon bőtermő, jó termésbiztonságú
fajta.
Ellenállóképesség: A késő tavaszi fagyokra nem érzékeny, gyengébb minőségű
talajokon fejlődése nem kielégítő.
Nagy termésbiztonság ú, kielégítő minőségű árufajta.
PRÓBATERMESZTÉSRE ALKALMAS FAJTÁK

Az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénykutató és Fejlesztő Vállalatnál Szentiványi
Péter által előállított s állami minősítésre bejelentett fajták vizsgálatát az OMMI
végzi, s eredményeik, valamint a nemesítő leírása alapján az egyelőre még csak
számmal jelzett fajták jellemzését az alábbiakban közöljük (15). A számjelzések-
ben a származás is megjelenik, hiszen az A-117-tel kezdődő fajták az 'Alsószent-
iváni 117' és a 'Pedro' fajták, az M.1 O-zel kezdődő jelűek pedig a 'Milotai l O' és
a 'Pedro' fajta egyenes keresztezéséből származnak, vagyis az A-117 és az M. l O
volt az anyaf<ijta.
A.117-15
Termése nem annyira szép küllemű, inkább béldiónak alkalmas. Koronája sűrű gömb
alakú, termóK:épessége kiváló. Oldalrügyekből nagy arányban fejleszt termést. Elő
nye, hogy a késő tavaszi fagyok alig károsítják, mert nagyon későn fakad.
A.117-31
Szép küllemű, sima héjú termése révén héjas és béldióként is értékesíthető. Fája
erős növekedésű, feltörő habitusú, központi tengellyel rendelkezik, de ritka ág-
rendszerű. Termőképessége igen jó. Nagyon későn fakad.
M.l0-9
Korai érésű, termésminősége kiváló. Fája erős növekedésű, koronája ritka, henge-
res, oldalrügyeiből való terméshozása igen nagymértékű. Középkései fakadású,
ezért fagymentes helyre kell ültetni. Lombja gnomóniára nagyon fogékony.
M.l0-14
Viszonylag kései érésű, termésminősége nagyon jó. Növekedési erélye középerős,
koronája szétterülő és középsűrű. Nagyon későn fakad.
369
M-10-25
Kései érésű, termése inkább béldiónak alkalmas. Növekedési erélye erős, koroná-
ja sudaras, de ritka ágrendszerű. Középidőben fakad, ezért csak fagymentes he-
lyeken biztonságos a termesztése.
M-10-37
Középidőben érik, termésminősége közepes. Középerős vagy gyenge növekedés
i
erélyű, laza gömb koronát nevel. Oldalrügy ekből való terméshoz ása igen nagy-
mértékű. Középidőben fakad, ezért csak fagymentes termőhelyeken remélhetü
nk
rendszeres terméshozást.
TöRTÉNE LMI FAJTÁK
Eszterházi II.
Idős Porpáczy Aladár szelektálta egy francia fajta Fl populációjábóL Termése
nagy, hengeres tojásdad alakú, héja vékony, kissé bordázott és dudoros. Magbele
szép, sárga, a héj át jól kitölti. Fája erős növekedésű, koronája gömb alakú. Fagyra
érzékeny.
Milotai
Termése nagy, hengeres gömb alakú. Héja középvastag, dudoros, világos szürkés-
barna. Magbele a héj át jól kitölti, édeskés ízű. A Milotai dió a kereskedelemben
ismert és kedvelt fajta volt, amelyből a magról való szaporítás eredményeként
kiegyenlítetlen állományú tájfajta populáció keletkezett. Ebből a populációból
válaztotta ki Szentiványi Péter a szelektált faajtákat.
Sebeshelyi gömbölyű és hosszú

Erdélyből származó, természetes kiválogatódással keletkezett tájfajta. Két típusa,
a gömbölyű és hosszú kiváló értékű fajta volt. Az első gömbölyded, a második
hengeres alakú volt, mindkettő sima felületű, könnyen törhető héjjal rendelkezett.
Korán és rendszeresen és bőven teremtek.
370
Mandula
Génforrások
A Rosaceae család Prunoidae alcsaládjába tartozó mandula nemzetségb e

(Amygdalus) mintegy 40-50 faj tartozik, de Pejovics Bogdán szerint ezekközüla
világon csak két faj fajtáit termesztik. AzAmygdal us bucharica Korch. fajegyedei
csak Közép-Ázsia magas hegységein jelentősek. A hazánkban is termeszthető
Amygdalis communis L. (Syn.: Prunus communis [L.] Arc., P. amygdalus Batsch)
őshazája Nyugat- és Közép-Ázsia (19, 28).
Pejovics és Brózik megfogalmazása szerint a mandula szubtrópusi növény,
vadon élő változatai az elsődleges géncentrum környékén ma is természetes lige-
teket vagy kisebb erdó"ket alkotnak. Intenzív és nagyon jövedelmező mandulater-
mesztés az északi szélesség 35-45' között, Európa, Ázsia és Amerika meditenán
illetve szubtrópusi övezeteiben folyik. Tenneszthetőségi területe észak felé a sző
lő határvonalát követve kb. a 48-50. szélességi fokig terjed (6, 19).
A nemesítés csaknem a termesztésbe vonással egyidejűleg kezdődött. A fő

ként a magbél íze (keserű vagy édes) alapján végzett népi szelekcióval kiválasz-
tott egyedeket magvetéssei szaporították tovább, s az így keletkezett heterogén
populációk a tudatos nemesítő munkához nagyon jó genetikai alapanyagat biz-
tosítottak.
Tájszelekció. Az első hazai tájfajta szelekciót a budai hegyekben Magyar Gyula
és Szisz Gyula végezte, s munkájuk eredményeként számos értékes fajta került a
termesztés be (pl. 'Diósdi félpapírhéj ú', 'Szisz mandula'). E munkát az Érdi Gyü-
mölcs- és Dísznövénykutató és Fejlesztő Vállalat jogelődjénél Bró zik Sándor foly-
tatta, sa Budatétény környékén szelektált tájfajtái (pl. 'Budatétényi 1 ') jelentősen
felújították a korábbi fajtaszortimentet.
Szabad megporzású magoncok értékelése. Az Érdi GYDKFV jogelődjénél
Brózik Sándor és egyetemünk Nemesítési Tanszékén Pejovics Bogdán részben a
korábban kiválasztott tájfaj ták, részben a külföldi fajták magoncait értékelte. E két
371
helyen folyó nemesítő munka eredménye egyfelől a Tétényi sorozat, másfelől a
Szigetcsépi sorozat.
Keresztezéses nemesítés. Főként a külföldi "nemesítő műhelyekben" alkalma-
zott módszer, amelynek segítségével a későbbiekben felsorolt nemesítési célok
leghatékonyabban megvalósíthatók. Példaként megemlíthető a francia 'Ferragnes'.
A további előrehaladást segíti, hogy a mandula esetében eléggé jól feltárták a ter-
més egyes minőségi jellemzőinek öröklődésmenetét.
Biotechnológia a nemesítés szolgálatában. Nemzetközi gyümölcsnemesítő kon-
ferenciákon jelentős előrehaladásról számolnak be a biotechnológiai módszerek
alkalmazásával kapcsolatban. A mikroszaporítást különösen a vírusmentes szapo-
rítóanyagok előállításához lehet alkalmazni. Vannak már példák az embriókultúra
sikeres megvalósítására is. Spanyolországban és Franciaországban izoenzim tech-
nikák alkalmazásával próbálják a hibridek korai szelekcióját elérni. Előrehaladot
tak a növénytranszformációt megcélzó alapkutatások is.
A nemesítő és fajtaértékelő munka főbb céljai:

jó tél- és fagyállóság;
késői virágzási idő;
öntermékenyülés;
nagy termőképesség;
biotikus rezisztencia (pl. atkarezisztencia);
szárazságtűrés;
jó kopálás (zöld burok leválása);
kiváló íz- és beltartalmi jellemzők.
A legjelentősebb európai országok (pl. Spanyolország, Olaszország) és az Egye-
sült Államok (pl. Kalifornia, Florida) általában önálló fajtaszortimenttel rendel-
keznek, de néhány sikeres fajta több országban is elterjedt (pl. az amerikai 'Burbank
magonca' vagy a francia 'Princesse').
Magyarországon a mandulatermesztés a múlt század végén kezdődött, amikor
a filoxéravész miatt kipusztult szőlők helyére a barack mellett mandulát is telepí-
tettek. A második nagy telepítési hullámban (1930-as és 40-es években) már ma-
gyar fajták telepítését is ajánlották A harmadik telepítési hullám a II. ötéves terv
idején 1961-65-ig volt, amikor 50-200 hektáros elhibázott (pl. porzó nélküli, ill.
rossz termőhelyre ültetett) ültetvények létesültek Jelenleg a legújabb nemesítésű
magyar fajtákat ajánlják termesztésre. Európában elsősorban a vastagabb héjú faj-
tákat termesztik, az USA déli részén elterjedtebbek a vékonyabb héjú, könnyen
törhető csemegefajták
372
Ökológiai igény
Magyarország a mandula termeszthetőségének északi határán helyezkedik el,
séghajlatunk nem elégíti ki tökéletesen a mandulafa biológiai igényeit. Gazdasá-
gos termesztés csak a szubmediterrán hatásoknak kitett mikrokörzetekben (Bara-
nyában, a Balaton-felvidéken, Vértesalj án, Buda környékén, a Mátraalja és Hegy-
alja egyes részein) remélhető. (6)
A mandula melegigényes növény, s a terrnőtügyek télen -17 - -18 °C-on már
károsodnak. A mélynyugalrni időszak befejeződése után a téli felmelegedéseket kö-
vetően még fagyérzékenyebb. A téli fagytűróK:épesség összefüggésben van a fák
kondicionális állapotával, a szakszerű agro- és fitotechnikai ápolásban részesített és
kiegyenlítetten termő fák fagytűróK:épessége 10-15 %-kal javítható. A papírhéjú faj-
ták a legkevésbé télállóak, a kemény héjúak a leginkább fagytűrők. A mandula az
egyik legkorábban virágzó gyümölcsfajunk, ezérta-3 --5 T-os lebülések gyakran
károsítják a virágokat. Minél korábbi a virágzás, annál nagyobb a tavaszi fagykárok
veszélye (19). A mandula legveszélyesebb gombabetegsége a Venturia carpophi/via
Fischer által okozott vessző és ágelhalás, amit gyakran fagykárnak néznek.
A mandula fényigénye viszonylag nagy (2500-3000 óra), ezért a javasolt, ha-
zai termesztési mikrokörzetekben az 1900-2000 órás megvilágítás csak megfele-
lő térállással és szakszerű ritkító metszéssel párosítva elégíti ki a faj igényeit.
Vízigénye mérsékelt (évi 4-500 mm), de a nyári hónapokban havi 50-60 mm-
es vízellátást igényel. A szárazságra érzékeny, ezért a legtöbb termesztő ország-
ban öntözéssel pótolják a természetes nyári vízellátottságot Az erős szélnek kitett
helyek nem alkalmasak mandulatermesztésre.
A mandula a 6,5-7,5 pH-jú, gyengén vagy közepesen meszes, me1eg, jó táp-
anyag- és vízgazdálkodású, legalább 70 cm-es termőrétegű, levegős, laza vagy
középkötött talajokon fejlődik jól. A köves talajokat is tűri, de csak folyamatos
tápanyag- és vízellátással biztosítható megfelelő növekedés (19).
A mandula a kedvező életkörülmények között eléggé nagy fává fejlődik, erős,
gyakran vastag törzset nevel, s koronája hajlamos az elsűrűsödésre. A faj páratlan
szívósságánál fogva megtelepszik a napégette, száraz, sziklás lejtőkön is, de itt
inkább bokoralakot ölt, és sok helyen alacsony széles bozóttá törpül. Sarjadzásra
és vízhajtás képződésrenagyon hajlamos, ami hosszú megújúlóképességet jelent,
s ezért a mandula kedvező viszonyok között tekintélyes kort érhet el (Mohácsy és
Porpáczy több mint l 00 éves hazai példányokról is említést tett.)
A termesztésben fája jó talajon és megfelelő ápolás mellett a 6-8 m, rosszabb
körülmények között 2-3 m magasságot érhet el. A korona átmérője a termőhelyi
adottságoktól és a fajták növekedési erélyétől függően 4-8 m között változhat.
A telepítésre javasolható fajtáknövekedési erélye lehet: igen gyenge (pl. 'Tétényi
keményhéjú'), gyenge (pl. 'Tétényi kedvenc'), középerős (pl. 'Tétényi bőtermő')
és erős (pl. 'Szigetcsépi 58' és' Budatétényi l').
373
kúp gömb
csüngő
68. ábra: Mandulafajtá k koronaalakjai
374
A legjellegzetesebb korona-alakok (68. ábra):
felfelé törő kúp alakú (piramidális) - pl. 'Tétényi rekord', 'Szigetcsépi 92',
kiszélesedő gömb alakú- pl. 'Tétényi kedvenc',
szétterülő, szabálytalan korona csüngő ágakkal (pendula)- pl. 'Budatétényi 1 '.
A mai árufajták között leggyakoribb a kúp alakú, s legritkább a pendula alakú koro-
nát nevelő fajta. Az Egyesült Államokban már van spur (törpenövésű) típusú fajta.
A mandula termőrész- és rügyalakulása nagyon hasonlít az őszibarackéhoz. A
hosszabb termővesszökön itt is hármas rügycsoportok (két szélen virágrügy, kö-
zépen hajtásrügy) fejlődnek, azzal a különbséggel, hogy az ott jellemzett termő
vesszó'k közül a mandulánál nálunk gyakrabban fordul elő a hiányos termővessző
és a termőnyárs.
A mandulát leggyakrabban keserűmandula magonc alanyon termesztik. A kül-
földi gyakorlatban egyre jelentősebb vegetatív szaporítású alanyok (pl. GF 677
őszibarack - mandula fajhibrid) hazai kipróbálása folyamatban van.
A mandula biológiai ciklusa a kajsziéhoz hasonló, mert mélynyugalmi idősza
ka igen korán, már decemberben befejeződik.
A vegetációs időszak korán kezdődik, a fenológiai szakaszok menetét a 69.
ábrán mutatjuk be.
Gyümölcsérés
··················:···················: .................•.......... ········ ······················· ·····------··············
Magbélfejlődés
·································· ···························
Csonthéjkeményedés
Termésnövekedés
-
Virágzás
Lombhullás
···················.-··· ....................................
kezdete ~
Hajtásnövekedés
......... , .. ./1.
: ~ : ~ . .
Rügyfakadás
lll. T IV. l v. T VI. l VII. l VIli.\ IX. l x. l XI.
69. ábra: A mandula fenológiai menetei és fenofázisai

( Pejovics és Brózik leírása alapján)
375
A mandula igen korán virágzó gyümölcsfaj, s a virágzás kezdetét nagyon erő
sen befolyásolja az időjárás (fajtától függően 7-1 O "C napi középhőmérséklet szük-
séges kb. egy hétig), valamint a termőhely földrajzi fekvése. Hazánkban a virág-
zás kezdetén több mint 30 napos eltéréseket regisztráltak A minősített fajták átla-
gos virágzási ideje Brózik szerint márciusban van, de elhúzódhat áprilisig is (l 953-
ban februárban volt.). A fajták virágzási idejük szerint négy (korai, középkorai,
középkései és kései) csoportba sorolhatók.
A hazai árufajták teljesen önmeddőek, s jellemző a termő nagyarányú fejlet-
lensége. A mandulafajtákközött számos kölcsönösen meddő (interinkompatibilitás)
csoport ismert, de szerencsére a jelenlegi hazai árufajták között ez nem tapasztal-
ható. A hímsterilitás a maodulánál nagyon ritkán fordul elő. A gyenge kötődési
hajlammiatt a mandulafajtákat az azonos vagy szomszédos virágzási időcsoport
ba tartozó több pollenadó fajtával (2-4) kell társítani. Külföldön öntermékenyülő
fajták (pl. 'Genco', 'Tuono') is ismertek.
A hazánkban termesztésre javasolható mandulafaj tákból a megfelelő gyümölcs-
kötődés garantálása érdekében legalább két azonos virágzási időcsoportban virág-
zó s egymást kölcsönösen termékenyítő fajtát kell telepíteni. Üzemi ültetvények
létesítése esetén biztonságosabb legalább három fajtát vegyesen ültetni. A fajták
aránya l: l: l vagy 2: l: l legyen, s a fajtákat soronként váltakozva helyezzük el az
ültetvényben. A mandula kétivarú virágokat fejlesztő rovarporozta gyümölcsfaj.
Virágzás idején hektáronként legalább 4-5, de lehetőleg több méhcsaládot kell az
ültetvénybe kihelyezni, mert a korai, hűvös virágzási időszakban sokkal kisebb
távolságra repülnek a kaptártóL
TermésjellemzóK és felhasználási irányok

A maodulának felnyíló csonthéjas termése van. Éréskor a termés külső és kö-
zépső terméshéja (perikarpium) felreped, s kihull a csontár. A sárgás vagy barnás
csontár fala a csonthéj, amely lényegében a termés valódi, belső terméshéja
(endocarpium), fontos fajtabélyeg. A csontárban fejlődött magot vékony barnás
színű maghéj fedi. A minősített árufajták magja kellemesen édeskés, a keserű
magbelű fajták és magoncok csak gyógyszer- és illatipari célokra vagy alanynak
alkalmasak.
A mandula termését a dióéhoz hasonlóan háromféle formában- jelentőség sze-
rinti sorrendben: mandulabél, héjas mandula és zöldmandula - értékesíthetjük A
felhasználhatóság szoros összefüggésben van a csonthéj vastagságával, amely alap-
ján három fő csoport különíthető el:
keményhéjú fajták - rendszerint törés után, mandulabélként kerülnek forga-
lomba pl. 'Tétényi keményhéjú'.
félpapír (félkemény) héjú fajták-bármilyen értékesítésre alkalmasak pl. 'Tétényi
rekord'.
papírhéjú fajták-főleg héjas mandulaként forgalmazhaták pl' Budatétényi 70'.
376
Zöldmandulaként való értékesítésre a vastag termésfalú, kemény és félpapír
héjú fajták a legalkalmasabbak.
A jelenlegi árufajták termése száraz, héjas formában átlagosan 3-4 g, a magbél
aránya fajtától függően 20-70%-os. A fontos fajtabélyegnek tekinthető csontár
alakja nagyon változó, Pejovics és Terpó nyolcféle alakot különböztet meg, amely-
ből a 70. ábrán csak háromfélét (félhold: pl. 'Budatétényi l'; lándzsa: pl. 'Tétényi
bőtermő'; kerekded: pl. 'Tétényi keményhéjú') mutatunk be.
félhold lándzsa kerekded
70. ábra: Mandula termésalakok
A jelenlegi hazai árufajták érési szezonja szeptember elejétől október közepéig

tart (47. táblázat). Aminősített fajtákat a héjvastagság szerinti csoportokon belül
betűrendben jellemezzük A javasolható pollenadókat szakirodalmi közlések alap-
ján a fajták jellemzésénél soroljuk fel. A fajták többsége rázógéppel jól betakarít-
ható, az ettől eltérő igényt a leírásban jelezzük. (7, 8)
KEMÉNYHÉJÚ FAJTÁK
Szigetcsépi 58
A 'Diósdi félpapírhéjú' szabadbeporzásából származó fajta, Tamássy és Pejovics
nemesítette, A szezon közepén érik. Nagyméretű termése megnyúlt félhold alakú,
bélaránya alacsony, s géppel nehezen törhető. Fája erős növekedésű, koronája kis-
sé szétterülő. Termőképessége közepes, s nehezen rázható, ezért a gépi betakarí-
tást kézi szürettel kell kiegészíteni. Virágzási ideje késői. Pollenadói: 'Szigetcsépi
92', 'Tétényi keményhéjú', 'Tétényi rekord'.
377
Szigetcsépi 92
A 'Diósdi félpapírhéjú' szabadbeporzásából származó fajta, Tamássy és Pejovics

nemesítette. Termése középérésű, ovális alakú, középnagy, bélaránya alacsony.
Fája erős növekedésű, koronája feltörő kúp alakú, elsűrűsödésre hajlamos. Bőter
mő s későn virágzik. Pollenadóként a 'Tétényi keményhéjú', 'Tétényi rekord',
'Szigetcsépi 58' használható.
Tétényi keményhéjú
Brózik Sándor nemesítette az Érdi GYDKFV jogelődjénéL Korai érésű, lapított
kerekded termése nagy, bélaránya alacsony (26-30%). Fája gyenge növekedésű,
szétterülő kúp alakú. Igen bőtermő, s további előnye a késői virágzás és a korai
érés. Porzófajtái: 'Tétényi rekord', 'Tétényi bőtermő', 'Szigetcsépi 92', 'Sziget-
csépi 58'.
FÉLPAPÍRHÉJÚ FAJTÁK
Budatétényi l
A budatétényi tájból Brózik Sándor által kiemeit fajta. Az érési szezon elején érik.
Jellegzetes félhold alakú termése nagy, bélaránya közepes (47-56%). Erős növe-
kedésű, szétterülő, majd csüngő ágrendszerű fát nevel. Termőképessége jó, kézi
betakarítás javasolt. Középidőben virágzik, javasolható pollenadói: 'Budatétényi
70', 'Tétényi kedvenc', 'Tétényi bőtermő'.
Tétényi bőtermő
Brózik Sándor szelektálta a 'Burbank magonca' szabad megporzású populációjá-

bóL Az érési szezon közepén érő termése megnyúlt hengeres, csúcsa hosszan el-
hegyesedő, bélaránya nagy (46-50%). Vastag zöldhurka miatt kandírozásra alkal-
mas. Növekedési erélye közepes, koronája gömb alakú, elsűrűsödésre hajlamos.
Nevével egybehangzóan bőtermő, virágzási ideje középkésői. Pollenadói: 'Tétényi
rekord', 'Tétényi kedvenc', 'Budatétényi l', 'Budatétényi 70'.
Tétényi rekord
Brózik Sándor szelektálta a Budatétényi 6 szabad megporzású populációjábóL
Termése középnagy, lándzsa alakú, bélaránya közepes. Késői érésű, éretten jól
· rázható. Fája középerős növekedésű, koronája feltörő kúp alakú. Jó termőképes
ségű, s előnyösen késői virágzású. Pollenadói: 'Tétényi kedvenc', 'Szigetcsépi
58', 'Tétényi bőtermő'.
378
PAPÍRHÉJÚ FAJTÁK
Budatétényi 70
A Budatétényi tájból szelektálta Brózik Sándor. Ugyancsak középéréső, lándzsa
alakú, termése kicsi, de bélaránya az összes hazai fajtaközüla legmagasabb (65-
72%). Középerős majd gyenge növekedéső fája szabályos kúp alakú koronát ne-
vel. Termó1cépessége közepes, virágzása középidejő, pollenadói: 'Tétényi ked-
venc', 'Budatétényi l', 'Tétényi kedvenc', 'Tétényi bőtermő'. Brózik elsősorban
házikertbe kézi szüretre javasolja, de rázásra is jó.
Szigetcsépi 55
ABurbank szabadbeporzású magoncából szelektálta Tamás sy István és Pejovics
Bogdán. Hengeres termése kicsi, magbél aránya elég magas. Fája középerős, kúp-
szerű. Közepes termőképessége, igen késői érése, nagyon korai virágzása és kézi
szüreti igényemiatt elsősorban házikertbe ajánlható. Pollenadói: 'Budatétényi ll',
'Budatétényi 13'.
Tétényi kedvenc
A Budatétényi 6 tájfajta szabadbeporzású magoncaiból emelte ki Brózik Sándor.
Középéréső termése telt hengeres. Termése nagyon könnyen törhető, bélaránya
nagy. Fája gyenge növekedéső, szétterülő koronája ritka, kúpalakú, de ennek elle-
nére bőtermő és jól rázható. Középidóben virágzik. Pollenadói: 'Budatétényi 70',
'Budatétényi l', 'Tétényi bőtermő'.
A történelmi fajták közül a Balaton-felvidéken szelektáJt szeptember végén-

október elején érő, papírhéjú 'Akali 60' említhető meg, amely fagyérzékenysége
miatt szorult ki a termesztésbőL
Értékes nemesítési alapanyagként is hasznosították az egykoron termesztett
'Diósdi félpapírhéjú' fajtát, amelynek legnagyobb értéke volt a téli hidegtőrése.
Termése nagy, héja középkemény, bele szőrös, nem volt tetszetős.
379
Mogyoró
Génforrások, termesztett fajok

A mogyoró ( Coryfus) fajok a Betufaceae család Coryloidae alcsaládjába tar-
toznak. A mogyoró egyike az ember általlegrégebb en fogyasztott növényeknek.
Az utolsó jégkorszakban ie. 8000 és 5500 között Észak-Európában a Corytus nem-
zetségbe tartozó számtalan faj dominált. Mára a nemzetség fajainak a száma tízre
csökkent az északi féltekén. (14) A fajhoz nagyon sok ősi szokás és mítosz kötő
dik. Egykoron a házasságkötések alkalmával a mogyoró a termékenységet jelké-
pezte. Észak-Európában a mogyoróbokrot a villámcsapás elleni védekezés céljá-
ból ültették A magyarság a mogyoróval már az őshazában találkozott, de a "mo-
gyoró" szavunk bolgár-török eredetű (21).
A mérsékelt övben őshonos fajok három fő központban találhatók: l. Nyugat-
Ázsia és a Balkán félsziget, 2. Kelet-Ázsia és 3. Észak-Amerika. A jelenlegi vi-
lágfajták génforrásainak tekinthető fajokat a szakirodalom alapján ( 12, 28) az aláb-
biakban jellemezzük Valamennyi faj váltivarú, egylaki és lombhullató.
A közönséges (erdei vagy európai) mogyoró (Corytus avellana L.) Közép-Euró-
pában, így hazánkban is őshonos, areája északon a skandináv országokig, keleten az
Uralig, délkeleten a Kaukázusig húzódik. Alakgazdag faj, más mogyorófajokkal is
kereszteződik. Többnyire bokor, ritkán kis fa (2-6 m). Felfelé törő, áltengelyes nö-
vekedésű, csúcstáji elágazású, felül szélesre terebélyesedik. Kopáncsa (kupacs) kö-
rülbelül olyan hosszú, mint a benne levő tojásdad vagy kerekded alakú makk.
A pontusi vagy trapezunti mogyoró ( Coryfus pontica K. Koch) elterjedt a kis-
ázsiai hegyekben, és a Kaukázus nyugati részén. Az ókori görögök "Herakles diói'
néven termesztették A "Zelli" mogyorók e fajból alakultak ki. Cserje vagy gyak-
ran fa termetű, kb. 5 m magas. Kopáncsa a makknál jóval hosszabb, de éréskor
visszahajlik Makkja széles tojásdad vagy gömbölyded alakú, a közönséges mo-
gyoróénál 2-3-szor nagyobb.
A csöves vagy Lambert mogyoró (Coryfus maxima Mill.) Nyugat-Ázsiában ősho
nos, az egyik legősibb kultúmövény. Erőteljesen növő cserje vagy fa, amely 3-1 O
m magasságot érhet el. Hajtásrendszere és virágzata a közönséges mogyoróéhoz
381
nagyon hasonló. Akopáncsa makknál kétszer hosszabb, elkeskenyedve szarosan
összefogja a hosszúkás, majdnem hengeres makkot.
A törökpwgyoró vagy levantei mogyoró (Corylus colurna L). Hazája DK-Európa,
és Ny-Azsia. Erőteljes, 15-25 m magasra megnövő fa, mely szabályos kúp alakú
koronát nevel, ezért díszfának és sorfának is ültetik. Rapaics 2,6 illetve 4 méteres
törzskerületű fákról is említést tesz. A gyümölcstermesztáK ritkán alanyként alkal-
mazzák. Tóvéig sallangos kopáncsa szétnyfiik. Makkja széles alapú, kúpos végű.
A mai termesztett mogyorófajtáink kialakulásában az európai magyorónak is sze-
repe volt, de az alapvető szülőfajoknak a pontusi és a csöves mogyorót tekintjük.
Az észak-amerikai fajokközüla csemegeként fogyasztott floridai mogyoró (Cory/us
americana Mach.) is említést érdemel.

Az első mogyoróültetvények többsége magoncállomány volt. Ennek megfelelően
a legtöbb fajtát ismeretlen szülőktől származó magoncpopulációkból szelektálták
Később a tudatos hibridizáció igénye is felmerült, de a fajták többsége továbbra is
szabadmegporzású magoncokból vagy természetes populációból származott (14).
Keresztezéses nemesítéssei előállított új fajtákat adtak át a termesztésnek az USA-
ban, Franciaországban, Olaszországban (16). Bizonyos nemesítési célok érdeké-
ben fajok közötti keresztezéseket is végeznek
A világon termesztett fajták jelentős része a mediterrán területeken és az USA-ban
alakult ki, de érdekes módon nagyon sok mogyorófajtát nemesítettek Angliában
és Németországban.
Hazánkban Hom foglalkozott termesztett, külföldi eredetű fajták szelekciójávaL
Kamaraerdőn a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem jogelődjének fajtagyűjte
ményében öt fajtát emelt ki, amelyek ma is szerepeinek a minősített és szaporítás-
ra engedélyezett fajták között. ( 12)
Az Érdi Gyümölcskutató és Fejlesztő Vállalatnál illetve jogelődjénél Szentiványi
Péter végzett fajtaértékelő munkát, amelynek eredménye a Bőtermő nagy fajtaje-
lölt bejelentése volt.
A nemesítő munkák céljai:

a termőképesség javítása, a rendszeres terméshozás elérése;
a termés minőségének javítása (vékony héj, nagyobb bélarán y, jó íz, jó eltart-
hatóság);
korai és egyöntetű érés;
jó termékenyítő- és termékenyülőképesség, öntermékenyülésre való hajlam;
rezisztencia a betegségekkel (pl. baktériumos ágelhalás) és kártevőkkel szem-
ben;
előnyös habitus (feltörő és felfelé szélesedő bokor, gyenge sarjadzás, mélyre
hatoló gyökérzet.
382
Amogyoró termesztése elsősorban a mediterrán országokban illetve az USA-
banjelentős és eredményes. A mediterránumban kiemelkedő jelentőségűek: Olasz-
ország, Törökország, Spanyolország. A főbb termesztő országokban gazdag fajta-
választék áll a termesztők rendelkezésére A pontusi fajból származó fajták - ide
tartoznak a bizánci és a zelli mogyorók- kereskedelmi szempontból értékesebbek
a közönséges (európai) fajból származó fajtáknáL Törökországban a legutóbbi éve-
ki g elsősorban magoncokat termesztettek. A világfajták közül a 'Barcelona', a
'Cosford' és Spanyolországban a 'Negreta' említhető meg. (14)
Magyarországon a különböző fajtagyűjteményekbe behozott és ott elkevere-
dett külföldi világfajták hazánkban szelektált klónjai terjedtek el. Üzemi termesz-
tés alig van, a mogyoró fóK:ént a házikertek növénye.
Ökológiai igény
Amogyoró kedveli a nyirkos talajú napos domboldalakat A száraz déli lejtők
re nem való! Amogyorónak már az 50 cm vastag termőréteg is megfelelő, mert
sekélyen gyökeresedik. A humusztartalom l ,8-2,0% körül optimális. Jól termeszt-
hető homokon, vályogon, agyagon. A durva homok és a nehéz agyag talajféleségű
tetületek azonban nem alkalmasak számára. A talaj kémhatása 5,5-8,7 pH között
megfelelő. Amogyoró szereti a jó vízgazdálkodású talajokat, optimálisnak mond-
ható számára a 150 cm-es talajvízszint mélység. Mészigénye közepes.
Vízigénye évi 650 mm. A 9-12 T évi átlagos hőmérsékletű területeken jól érzi
magát. Az extrém hidegek károsítják, a barkák -16 -20 C -on elfagy hatnak. A tél
végi-kora tavaszi felmelegedés hatására virágzásnak indul, ha ekkor hirtelen le-
hűlés következik, kárt szenved.
Fényigénye átlagosan évi 1800 napfényes óra, tehát mérsékelten fényigényes.
Magyarországon a mogyoró fajtaválaszték közel sem olyan gazdag, mint a medi-
terrán országokban. Termesztett fajtáink mind régikülföldi fajták hazai szelektá-
Jású klónjai. A fajták jellemzését szakirodalmi forrásmunkák alapján (5, 12, 15)
közölj ük.
Amogyorófajok között a törökmogyorón kívül még egy fa termetű faj (Colur-
na chinensis) van, az összes többi bokor habitusú növényt nevel. Ezek sok tősarjat
hoznak, melyekről folyamatosan felújul és általában besűrűsödik a mogyoróbo-
kor. Amogyoró optimális termőhelyen, megfelelő tápanyagellátás mellett magas-
sága elérheti a 8-10 métert, szélessége pedig meghaladja a 9 métert (14).
Bár a nehézkes satjeltávolítás miatt újra és újra visszatérő igény a gyenge nö-
vekedésű, sarjadzásra nem hajlamos alanyokra oltás, mégis a fajtákat vegetatív
szaporítás után többnyire saját gyökéren termesztjük Házikertekben a 7 J. ábrán
383
látható természetes bokor formában vagy.
sövényszerűen nevelik. Ilyenkor nagyon ne-
héz a fejlődő tősarjak eltávolítása. Ültetvé-
nyekben vegyszeres gyomirtóval megoldha-
tó a tősarjak irtása, de a gépi szüretelés ér-
dekében inkább 40-50 cm magasságú ún.
bokortörzs felett alakítják ki a koronát. Eb-
ben az esetben nem sarjadzó alanyra oltott
fácskákat telepítenek. (72. ábra).
A bokor habitu sa lehet feltörő vagy szé-
lesedő, de általában felfelé szélesedő kúp-
szerű alakot vesz fel.
A mogyoró legértékesebb termővesszői
15-25 cm-esek (24). A termővesszőkön a
73. ábrán látható háromféle rügy található.
71. ábra: Amogyoróbokor természetes A hajtásrügy ovális hegyes, a csúcson és a
babitusa vessző alsó részén egyesével található. A
barkarügy v. barka virágzat (hím) általában
4-6 mm vastag és 2-3 cm hosszú, belőle ki-
nyílva 4-13 cm hosszúságú virágzat fejlő
dik. A termőrügyek általában a vessző felső
részén helyezkednek el, s a virágzáshoz kö-
zelítve csúcsából két pirosas "bibepamacs"
nyúlik ki. A termőrügy tartalmát tekintve
vegyesrügy, amelyből a 74. ábrán ábrázolt
hajtás fejlődik, sennek végén található a vi-
rágzat és majd a termés. A termés leszedése
után a termónajtásokból képződött vesszó'k
nem csúcsrügyben, hanem végálló rügyben
végződnek.
72. ábra: Bokortörzses alak
Termésjellemzó'k
Amogyoró termése makktermés, amelyeket többnyire kettesével hoz, azonban

nem ritka az egyes, hármas, sőt a négyes terméscsoport sem. A makktermés hen-
geres vagy kehely alakú, hasogatott szélű kupacsban fejlődik. A termő kétrekeszű,
rekeszenként két magkezdemény szerveződik, azonban többnyire csak az egyik
fejlődik maggá. A mag a makk üregét azévjáratok többségébenjól kitölti. A mag-
nak nincs tápláló szövete, két húsos, a tápanyagokat raktározó, ehető, jó ízű szik-
levélből áll, s hazánkban 2,2-3,5 g tömegűre fejlődik.
384
a) hajtásrügy,
b) barka,
c) vegyesrügy
(nővirágrügy)
74. ábra: A vegyesrügyből fejlődött

73. ábra: A mogyoró termőveszője termőhajtás
A fajokból vagy azok hibridizációjából kialakult fajták igen alakgaz-dagok. Ezek

rendszerezésének alapja a fajok eredete illetve a termés és kupacs tulajdonságai.
A termesztett fajták makkterméseinek tipikus alakjaiból a 75. ábrán mutatunk be
példákat. A hazánkban termesztett fajták közüla csöves mogyorókhoz (a) sorol-
ható a 'Fehér Lambert', a "Zelli" mogyorókhoz (c) legjobban hasonlít a 'Nagy
tarka zelli'. A termésen található pecsét nagysága, domborúsága jeleg-zetes fajta-
bélyeg.
d)
d) d)
75. ábra: Mogyoró termésalakok

a) csöves b) átmeneti, c) "Zelli" mogyoró, d) "pecsét"
Fenológiai jellemzó'k, virágzásbiológiai ismérvek

A mogyoró nyugalmi ideje igen rövid, vegetációjaigen hosszú. Gyakran elő
fordul, hogy a nővirágok már december-januárban nyílnak, míg a hímvirágok azaz
a barkák általában február közepe után szórják a virágport
A termés érése hazánkban augusztus közepe és szeptember vége közötti idő
szakra esik. A vegetációs ciklus végét jelzi a lomb színeződése és a lombhullás.
Az egyes fajták között a lombhullás időpontját nézve nagy különbség nincs, álta-
lában a lomb a fagyok bekövetkeztekor hull le.
385
Hom vizsgálatai szerint (1972173 tele) a 'Római mogyoró' és a 'Grosse aus
Trient' a legrövidebb nyugalmi idejű fajták. Rövidebb nyugalmi idejűek még a
'Cosford' 'Bollwilleri csoda' és a 'Princess Royal'.
Termékenyülésbiológia, fajtatársítás
A megporzás és termékenyülés menetéről megállapították, hogy a termős vi-
rágzat virágainak két bibéje van. A megporzást követő 4-7 nap után a bibében
pollentömlő fejlődik, melyben a hím ivarsejtbetokozódik és nyugalomban marad.
A megporzás után a petesejt lassú fejlődésnek indul, július közepén lesznek éret-
tek. Ekkor az eddig nyugalomban levő hímivarsejt aktivizálódik és az egyik pete-
sejtet megtermékenyíti. A magyorónál tehát a termékenyülés a megporzás t követő
4-5 hónap múlva következik be.
Amogyoró saját virágporával nem termékenyül, tehát önmeddő faj. Fajtától és
évjárattól függően gyakran előfordul hím- illetve nőelőzés. A török fajta-elhelye-
zési módszer lényege az, hogy a főfajta közé keverten 3-4 porzófajtát telepítenek.
A spanyol fajtatársítási gyakorlat szerint a fő fajtához 25%-ban 1-2 porzófajtát
ültetnek(] 2).
Az említett szerző hazai viszonyainkra az alábbi változatok egyikét ajánlja:
a porzófajták soronkénti szabályos ismétlődése vagy
soros telepítés esetén 6-l O bokor porzófajta legyen a főfajta sorában.
A 'Cosford' és 'Ballwilieri csoda' fajták egymást jól termékenyí tik. A 'Barce-
lona' fajtát jól termékenyíti a 'Fehér Lambert' .(1)
ÁLLAMILAG ELISMERT FŐ ÁRUFAJTÁK
Cosford K. 2
Származás és elterjedés. Eredete ismeretlen, Hom-Tamáss y szelektál ta hazánkban
az akkor 'Cosford' fajtának hitt állományból a K. 2. jelzésű klónt. Késóbb Szentiványi
kiderítette, hogy a klónnak semmi köze nincs az eredeti 'Cosford' fajtához.
Idény és típus. Szeptember első dekádjában érik.
Gyümölcs és áruérték. Többnyire kettesével hozza termését (51%). Makkja
hengeres nagy átlag 20,2 mm hosszú és legnagyobb átmérője 20,4 mm, 280-300
makk található l kg-ban. Kopáncsa nem nyúlik túl a makkon. Magbél aránya
45%.
Hajtásrendszer. Erős növekedésű, megnyúlt kúp alakú. Nagyüzemi kísérletek-
ben átlag 2.96 kg/bokor száraz héjas termést adott. Célszerű 3-4 fajtával keverten
telepíteni.
Jó termőképességű, kiváló áruértékű fajta.
386
Nagy tarka zelli K. 5
Származás és elterjedés. Ismeretlen származású külföldi fajta klónja. Nemesítő
je Tamássy I. és Hom E. (Kertészeti Egyetem).
Idény és típus. Szeptember második felében érik.
Gyümölcs és áruérték. Szinte egyenlő arányban egyesével, kettesével
vagy hármasával fejlődik. Makkja átlagosan 22 mm hosszú, legnagyobb át-
mérője 23 mm, 280-290 makk található l kg-ban. Magbél aránya 42%.
A makk héja barna- sárgás barna, sötétebb csíkozássaL Alakja lapított fél-
gömb.
Hajtásrendszer. Bokra erős növekedésű, felfelé törő, késóob kiszélesedő.
Termó'képesség. Átlagosan l ,6 kg/bokor száraz héjas termést hoz. Idegen meg-
porzásra szorul.
Római mogyoró K. l
Származás és elterjedés. Régi fajta Olaszországból származik, szelektálását
Tamássy I. és Hom E. végezte (Kertészeti Egyetem).
Idény és típus. Augusztus végén-szeptember elején érik.
Gyümölcse és áruértéke. Zömmel kettesével hozza termését. Makkja nagy,
gömbölyded, kissé lapított, 19 mm hosszú és 23 mm átlag szélességű. Kopácsa
valamivel hosszabb, mint a makk. Áruértéke kiváló.
Hajtásrendszer. Bokra erős növekedésű, bokra széles, kúp alakú. Tősarjképző
désre fokozottan hajlamos.
Termó'képesség. Korán terrnőre fordul, rendszeresen és jól terem. Átlagosan 2
kg/bokor száraz héjas termést hoz. Idegen megporzásra szorul.
Kiváló áruértékű, piacos fajta.
Bollwilleri csoda K. 4
Az alapfajta hazai szelektálású klónja. Szeptember közepén érik. Termését nagy-
részt egyesével és kettesével hozza. Makkja nagy, kúp alakú, a mag/bélarány 50%.
Bokra erős növekedésű, korán terrnőre fordul és jó termóK:épességű.
Bőtermő nagy
Korán terrnőre fordul, viszonylag kis bokrot nevel. Nagy a makktermése, amely
négyszögletes alakú, pajzsa lapos. TermóK:épessége igen jó. Késői virágzása
figyelemre méltó.
387
Cosford
Régi angol fajta. Hosszúkás alakú, domború pecsétű, középnagy méretű. Bokra
középerős növekedésű, félig feltörő, gyengén sarjadzó. Jó termónelyen bőtermő.
Fehér Lambert
Csöves kopáncsú, világszerte termesztett fajta. Korai érésű, makkja közepes mé-
retű, hosszúkás, nagyon domború pajzsú. Nálunk a legjobb ízű, könnyű töretű, jó
termőhelyen jól terem. Bokra közepes méretű. OMMI eredmények szerint jó víz-
gazdálkodású talajokon jól terem. Kései virágzású.
Fertile de Coutard ("Barcelona")

Középkései érésű, nagy, lapított gömb alakú, kiváló minőségű termései vannak.
Bokra erős növekedésű, félig feltörő. Nagyon igényes a talaj víz- és tápanyag-
ellátottságára. Az ország melegebb és csapadékosabb vidékeire javasolja az OMMI.
388
Gesztenye
Génforrások
Castanea nemzetség 13 faja a Föld északi mérsékelt övében él. Az európai
gesztenye ( Castanea sativa Mill.) Nyugat- és Dél-Európában, valamint a Kauká-
zusban őshonos. Észak-Amerikában 4 faj őshonos, legjelentősebb a Castanea
dentata [MarshJ Borkh volt, ami az endótiás kéregelhalás következtében gyakor-
latilag kipusztult. Kelet-Ázsiában Japánban őshonos a Castanea crenata Sieb. et
Zucc. Kínában és Koreában őshonos a Castanea mallissima Blume (28).
A fajtaelőállítás módszerei, céljai

Magyarországon 1969 előtt gesztenye ültetvényekről és minősített fajtákról nem
beszélhettünk. A hazai fajtaelőállítás Szentiványi Péter nevéhez fűződik, aki a
GYDKFV Érdi Állomásán az 1950-es években kezdte meg nemesítő munkáját.
Tájszelekció. Szentiványi a termő gesztenyefa vegetatív és generatív tulajdonsá-

gaira egy részletes értékelő módszert dolgozott ki, melyben a termesztéssei kap-
csolatos fajtatulajdonságok és gyümölcs áruparaméterek súlyozott jelentőségűek
voltak. A fajtajelöltek 1969-ben előzetesen elismert fajta minősítést kaptak. Jelen-
leg ezekből hat fő árufajtaként szerepel.
A fajták jól reprezentálják a főbb hazai termesztőtájakat, nevezetesen az
Alpokalja vidékét, melyet egy Kőszegszerdahelyi fajta képvisel, a Dél-Dunántúlt,
melyet az Iharosberényi fajták képviselnek és végül Észak-Magyarország, melyet
a Nagymarosi fajták reprezentálnak.
A nemzetközi és hazai tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a gesz-
tenyefajták nem kozmopolita faj ták, hanem az adott termőtáj ökológiai adottsága-
ihoz erősen alkalmazkodtak (25).
Keresztezéses nemesítés. Hazánkban ez idáig tudatos keresztezési munka gesz-

tenyében nem volt, jelenleg sem folyik. Külföldön, így Franciaországban, Ola-
389
szországban, Romániában, USA-ban, Japánban végeznek keresztezéseket Ezek
elsősorban fajkeresztezések, melynek célja rezisztens fajták előállítása.
Európa és ezen belül hazánk gesztenyetermesztését az utóbbi évtizedekben az egyre
jelentősebb mértékű gesztenyepusztulás jellemzi. A pusztulásért a következő kór-
okozók felelősek:
l. Gesztenyerák vagy endótiás kéregelhalás - Cryphonectria parasi ti ca, korábbi
nevén Endothia parasitica.
2. Fitoftórás tintabetegség- Phytophthora cambivora és Phytophthora cinnamoni.
3. Mikoszferellás levélfoltosság- Mycosphaerella macul{formis.
A rezisztencia nemesítéshez szülőként az alábbi fajokat használták fel:
Castanea crenata Sieb et. Zucc.- japán gesztenye, mely fitoftóra rezisztens és
viszonylag toleráns az endóthiás kéregelhalással szemben;
Castanea malissima Blume -kínai gesztenye. Endótia rezisztens faj;
Castanea sativa Mill. - európai gesztenye;
Castanea dentata [Marsh.] Borkh. amerikai gesztenye.
Szükséges kitérni francia és olasz kutatók azon felismerésére, miszerint az eu-
rópai Cryphonectria gombapopulációkban vannak olyan csökkent fertőzőképes
ségű ún. hipovirulens törzsek, amelyek elvesztették eredeti virulenciájukat, las-
sabban terjednek olyannyira, hogy a fertőzött fák képesek hegszövet képzéssel
lezárni, leküzdeni a fertőzést. A hipovirulens egyedek át tudják adni hi-
povirulenciájukat a virulens törzseknek (10). A hipovirulencia oka a citoplazmá-
ban van és a gombafonalak között kialakuló hidak útján vivődik át a hipovirulens
törzsekből a virulensekbe (RNS?). A hipovirulens törzsek mesterségesen, pl. ol-
tással is átvihetó'k, és gyógyító folyamatot tudtak indukálni (29). Magyarországon
1993-tól folynak ilyen vizsgálatok, s a baranyai és a soproni körzet kivételével
minden szelídgesztenye termesztőtájban sikerült hipovirulens törzsek előfordulá
sát igazolni (23). A Zala megyei Rezi gesztenyésben 90 gyógyult ill. gyógyulást
mutató fát találtak, ez önmagában is elegendő lehet a hipovirulencia természetes
elterjedéséhez (23).
Ökológiai igény
A gesztenye mérsékelt égövi növény. Optimális számára, ha az évi középhő
mérséklet l O "C, a vegetáció átlaghőmérséklete 16 "C. A téli hideget viszonylag
jól bírja -20 C esetén nem szenved fagykárt A tavaszi fagyok nem károsítják. A
gesztenye vízigényes, évi csapadékigénye min. 700 mm, de 800 mm a kedvező
számára.
Csak szabad karbonátoktól mentes, gyengén savanyú kémhatású talajon termeszt-
hető. Mészmentes talajt igényel, optimális vizes pH tartomány: 5,0-6,0 pH (ll).
390
Hazánkban a leghosszabb életű gyümölcsfaj. Előfordulnak többszáz éves fák,
ritkábban 600-700 éves példányok is találhatók (Kőszeg és környéke). A fa ma-
gassága elérheti a 20-30 métert. Fiatal korában gyorsan nő, jellegzetessége, hogy
tősarjakról folyamatosan felújul. Gesztenye állományainkat évszázadok óta nap-
jainkig zömében gyökérnemes magoncok képezik. Gesztenyeültetvények telepí-
téséhez az 1970-es évektől kezdődően oltványokat ültetünk. Szinte kizárólagos
alanya a szelíd gesztenye magról nevelt csemetéje.
A gesztenye ideális termővesszője 20-60 cm hosszú, legalább ceruzavastagságú.
Rajta többféle rügy található. A veszök csúcsán általában hajtás +nő+ hímvirág-
zat kezdeményét tartalmazó egy vagy több vegyesrügy van. Az ezekből fejlődött
hajtások középső részén, a levelek hónaljában hímbarkák találhatók, a hajtás csú-
csi részén pedig az aljukon nővirágzatot is fejlesztő úgynevezett vegyes barkák
vannak. A hiányos vegyesrügy hajtást és a levelek hónaljában hímbarkákat fej-
leszt. Ezen kívül önállóan is előfordulnak virágrügyek (barkarügyek), amelyek
pusztán hímvirágzatot fejlesztenek. A vesszők alapi részén hajtásrügyek vannak,
amelyek nagyon gyakran nyugalomban maradnak (24)
A gesztenye rügyfakadása a többi törzses gyümölcsfajunkhoz képest viszony-
lag későn következik be, április közepétől május elejéig tart.
A virágzás igen későn, június végén-július elején me gy végbe. A gesztenyefa
különböző ivatú virágai nem egyidőben nyílnak, a hímvirágok gyakran előzik a
nővirágok kinyílását. A bibék megjelenésük utáni 8. napon belül nem termé-
kenyülnek meg, vizsgálatok szerint a bibék 8-2 I . napon alkalmasak a termékeny-
ülésre.
A termés érése fajtától, termőhelytől, évjárattól függően szeptember végétől
november elejéig zajlik le (47. táblázat). Az érés lefolyása a gesztenye típusoknál
igen különböző. Lehet szabályos érés, amelynél a kupacsok egyszetTe nyílnak és
hullanak ki az érett termések. Előfordul azonban, hogy a kupacs zártan hull le
benne az érett makkal. Az éréstartam 10-30 nap lehet a hazai gesztenyefajtáink
esetében.
A vegetáció végét jelzi az őszi lombszíneződés és lombhullás. A rövid tenyé-
szidejű fajták kora ősszel sárgára színeződnek, míg a hosszú ten y észidejűek az ősz
vége felé színeződnek sötétesbarnára. A lombhullás bekövetkezhet a hajtásbeérés
végén ill. a fagyok hatására. A rövid tenyészidejű, természetes lombhullású fajták
az előnyösebbek a termesztés szempontjábóL A magyar gesztenyefajták tenyész-
idő hossza évjárattól és termőhelytől függően több év átlagában I 76-183 nap kö-
zött van (27).
391
Virágzás- és termékenyülésbiológia, fajtatársítás
A gesztenye egyivarú, egylaki növény, a hímvirágok és nővirágok egy fán be-
lül, de külön-külön alakulnak ki. A hímvirágok egyrészt a hajtás közepén a leve-
lek hónaljában, másrészt a hajtás csúcsán is kialakulnak. Léteznek még hímvirá-
gok alsó részükön nővirágzatokkal (vegyes barkák). A gesztenyefa különböző ivarú
virágai nem egyidóben virágzanak, gyakran fordul elő a nőelőzés, ezért a fajták
idegen megporzásra szorulnak.
A gesztenye olyan szélporozta gyümölcsfaj, amelynek a megporzásánál a ro-
varok is besegítenek. A barkavirágzatból nagymennyiségű pollen szóródik ki (egy-
egy portokban 2000 virágporszem vagy ennél több is lehet). A szél200-300 mé-
terre is elviszi a pollent, így ezen távolságon belül jók a porzási viszonyok. Ültet-
vény telepítés esetén a pollenadó fajta távolsága a főfajtától 50-60 m lehet, tehát
4-5 sor után következzen egy pollenadó fajta sora. Tömbös telepítés esetén 8-10
sor főfajta után telepítsünk egy pollenadó fajtasort (25).
Termésjellemzők
Termése jellegzetes makktermés, me ly 6 termőlevelű termóből fejlődik. A mag-

házban hat rekesz van, rekeszenként két-két magkezdeménnyel. A magkezdemé-
nyek közül azonban csak egy szerveződik maggá. A terméseket sűrű, elágazó
tüskézetű, négy ko páccsal nyíló kupacs fedi. A kupacsokban a fajtára jellemzően
eltérő nagyságú és darabszámú makk található, általában l-3 makk lehet a ku-
pacsban. A makk héjszíne sárgásbarnától a sötétbarnáig fajtánként változik. A
makk legnagyobb átmérője szintén jellemző, fő fajtáinknál 30-39,8 mm.
A gesztenyénél bebizonyították a xéniahatások létezését.
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI TERMESZTŐTÁJ FAJTÁI
Győr-Sopron, Vas, Zalamegye gesztenyetermesztésre alkalmas területeire aján-

lott fajták (3, 26, 27).
Kőszegszerdahelyi 29
Erős növekedési erélyű fája bőven és rendszeresen terem. Középkései érésű, októ-
ber közepén-végén érik. A makk sárgásbarna héjú legnagyobb átmérője 36,7 mm.
DÉL-DUNÁNTÚLI TERMESZTŐTÁJ FAJTÁI
Somogy, Dél-Zala, Baranya megyék gesztenyetermesztésre alkalmas területe-

ire ajánlott fajták.
392
Iharosberényi 2
Erős növés ű, szétterülő koronájú. Bőtermő. Korai érés ű, szeptember végén- októ-
ber elején érik. A makk sötétbarna héjú legnagyobb átmérője 37.9 mm. A magbél
intenzív aromájú.
Iharosberényi 29
Középerős növésű, igen bőtermő. Kései érésű, október végén érik. A makk héja
barna, legnagyobb átmérője 30 mm, a magbél erősen aromás ízű.
A DUNAZUG ÉS BöRZSÖNY HEGYSÉGI TERMESZTŐTÁlBA

AJÁNLOTT FAJTÁK
Nagymarosi 22
Középerős növekedésű, igen bőtermő. A legkorábbi érésű, már szeptember végén
szedhető. A makk héja világosbarna, legnagyobb átmérője 39,8 mm.
Nagymarosi 37
Erős növésű, bőtermő. Kései érésű, október közepén kezd érni. Héja világosbarna
színű, legnagyobb átmérője38 mm.
N agymarosi 38
Középerős növekedésű, rendszeresen bőtermő fajta. Érése október elejére esik. A
makk héja barnássárga, sötét csíkozású, legnagyobb átmérője 37,8 mm (3).
393
KULTÚRÁBA VONHATÓ
VAD GYÜMÖLC SÖK
395
l. Fekete bodza
A fekete bodzát virágai és tennései gyógyító hatása miatt már az ókori görögök
becsülték. A nálunk is őshonos fekete bodza jelentősége megnőtt az utóbbi 30
évben. Virágait, terméseit hazánkban is a mai napig gyűjtik és gyógynövényként
használják (25, 26, 34).
Az élelmiszeriparban aszintetikus színezőanyagok használatát egészségügyi okok-
ból korlátozzák. Egyre nagyobb igény mutatkozik többek között a fekete bodza ter-
mése iránt, amely különféle gyümölcskészítmények színezésére alkalmas (30, 32).
A fekete bodza termésében 40-70 g/1 cukor, 14-19 g/1 összes sav, foszfor, ká-
lium, kalcium, magnézium és nátrium található. C-vitamin tartalma ( 100-130 mg/
100 g) megközelíti a citrusfélék és a feketeribiszke értékét Hamutartalma rendkí-
vül magas, 2-4-szerese az almalének Szabad arninósav-tartalma is jelentős (5-8
g/1), amelynek 40-50%-a esszenciális. (22, 23) Sok értékes tulajdonsága miatt
fizikai és szellemi erőnlétet helyreállító (roboráló) szerként alkalmazható (32).
Génforrások
A fekete bodzát az USA-ban 1890 óta termesztik. A telepített fajták az ott
honos bodzafajból, a kanadai bodzából (Sambucus canadensis L.) származnak. A
kanadai bodza 3-4 méter magas cserje. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek,
általában 7 levélkéből állnak. Virágai aprók, sárgásfehérek, június-júliusban nyíl-
nak. Tennései sötétvörösek, 4-5 mm átmérőjűek (18).
Európában mintegy 30 éve foglalkoznak a fekete bodza (Sambucus nigra L.)
szelekciójávaL A fekete bodza Európában csaknem mindenütt megtalálható. Ha-
zánkban természetes előfordulása többnyire a lombos és ártéri erdőkben van, de a
vidéki házak udvarain is gyakori. Évelő cserje, amely akár 6 m magasra is megnő
het. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek, rendszerint 5 levélkéből állnak.
Virágai aprók, sárgásfehérek, kellemes illatúak. Gyümölcse 5-8 mm átmérőjű,
gömbölyű, feketéslila, lilásvörös nedvű, csonthéjas termés. A részterméskék a fürtön
belül egyenlőtlenül érnek.(25, 34)
397
A fajtaelőállítás módszerei, nemesítési célok
Az USA-ban a termesztési törekvéseket kísérően a tudatos nemesítő munka a
múlt század végén kezdődött. Európában az ötvenes végén Dániában és Ausztriá-
ban kezdődött a nemesítő munka. Németországban és Svájcban az elmúlt évtize-
dekben vált fontos kutatói feladattá a bodzanemesítés.
Két évtizede hazánkban a Fe1tődi Gyümölcskutató és Fejlesztő Vállalat jog-
elődjénél is felisme1ték, hogy igazán jó minőségű termék csak ültetvényekből szár-
mazó gyümölcsökből készíthető. Ehhez megfelelő faj ták, korszerű termesztési mód-
szerek szükségesek Porpáczy és Porpáczyné 1979-ben a Hanság Fertőújlak és
Kistölgyfa között elterülő szakaszának erdősávjaiban kutatott fel, és gyűjtött be
festó'bodza típusokat. (31)
A világon termesztett fajták zömét a kanadai (amerikai faj ták) illetve a fekete
bodzából (európai fajták) szelektálták. Kivételt képez a 'Sampo' fajta, amelyet
keresztezéses nemesítéssei állítottak elő.
A nemesítési munkafóöb céljai (39):

közepes növekedési erély, erős vesszők, jó megújuló képesség;
nagy termőképesség;
nagy tömegű álemyők, az álemyőn belüllegalább 5 mm átmérőjű bogyók;
egyszerre érés (bokron és álemyőn belül), az érett bogyók ne hulljanak.
Az amerikai és európai fajtahasználat - a különböző génforrásból eredően -
meró'ben eltérő. Az USA-ban telepített fajták ('Adams l', 'Adams 2', 'Johns',
'Scotia', 'York', 'Kent', 'Nova', 'Victoria') a Dániában végzett termesztési kísér-
letekben elmaradtak az európai fajtáktól, hiszen sem a gyümölcsminőségük, sem a
termó'képességük nem éri el azokét. Bogyóik kevesebb színanyagot tartalmaznak,
fás részeik törékenyebbek (38)
Európa számos országában kezdtek nemesítési programot. Dániában 1968 óta
termeszthető az' Allose' és a 'Hamburg' (Syn.: 'Schwarzer Diamant'). A 'Sambu'
fajta termései erősen bodzaízűek, nagyon színező levűek 1992-ben kapott állami
elismerést a 'Sampo', 'Samidan', 'Samdal' és 'Samyl', melyek termőképessége
50-80%-kal magasabb a 'Sambu' fajtáénál (15, 18). Ausztriában nemesítették az
1965 óta termeszthető 'Donau' és aszinte egész Európában ismert 'Haschberg'
fajtákat. Egyelőre termesztési kísérletekben szerepel a svájci 'Franzi', Németor-
szágban pedig a 'Mammut' kezd ismertté válni.
Magyarországon a külföldi fajták (pl. 'Haschberg') honosításamellett a hazai
szelekciók (Fertődi klónok) elterjedése várható.
398
Ökológiai igény
A fekete bodza hazánkban őshonos, jól alkalmazkodik a hazai ökológiai viszo-
nyokhoz. A talajjal és klimatikus tényezőkkel szemben nem különösen igényes. A
növények megfelelő fejlődésére és bőséges termésre azonban csak jó környezeti
feltételek mellett számíthatunk Ültetvényt tehát csak tápanyagokban gazdag, kö-
zépkötött, jó vízgazdálkodású talajokon létesítsünk. Gyökérzete levegőigényes, a
tartós vízborítást nem viseli el. Termesztésre a meleg, napos, védett fekvésű terü-
letek a legalkalmasabbak.
A fekete bodza a téli és a tavaszi fagyokra nem érzékeny. Termő ültetvényben
eddig még téli fagy következtében kárt nem figyeltek meg. Termésbiztonságát a
késő tavaszi fagyok nem veszélyeztetik a késői (május vége-június eleje) virágzás
miatt (18, 35).
A fekete bodza hosszú életű, akár l 00 éves kort is meghaladó, gyors növekedé-
ső cserje. Kedvező termőhelyen szinte egész nyáron át növekszik. A növénynek
nagy a megújuló képessége, így erős visszametszés, vagy ágtörés után is szívesen
kihajt. Egy év alatt 2-2,5 m hosszú hajtást is fejleszt (31). A gallyak néhány év
után elhalnak, és a korona belső részéből fiatal hajtások törnek elő. A termővesszó'k,
illetve a gallyak a nyár folyamán a termés súlya alatt ívesen lehajolnak, és így
kedvező viszonyokat hoznak létre a fiatal hajtások fejlődéséhez (18).
Ültetvény telepítésénél bokor (76. ábra) vagy törzses koronaformát használ-
nak (77. ábra), amelyet 5-6 méteres sortávolságra és 3-4 méteres tőtávolságra
ültetik. (15, 37, 39, 47)
. . .. . ....
-~
76. ábra: Bokor alak 77. ábra: Törzses fácska
399
A fekete bodza virágrügyképzése megegyezik a Ruhus fajok fejlődési ritmusá-
vaL A vesszőkön fejlődnek ki az oldalhajtások, amelyeken végálló virágzatok ta-
lálhatók. (18)
A fekete bodza május-júniusban nyíló virágai aprók, sárgásfehérek, jellemző
kellemes illatúak Egy virágzatban akár ll 00 db virág is megtermékenyülhet, ezért
a bogyók túlságosan aprók lesznek. A kultúrváltozatok álemyőin belül 400-450
db bogyó fejlődik ki. Ezek áruértéke magasabb a vadon termett gyümölcsökénéL
(32) A termékenyülés túlnyomórészt önmegporzással történik, amelyet azonban
az időjárás jelentősen befolyásolhat. Hideg, nyirkos idő bogyóelrúgáshoz vezet,
így alakulnak ki az úgynevezett "madárkás" álemyők. (18).

A fekete bodza termése akkor érett szedésre, ha résztermél}einek 95%-a
bordásfeketére színeződött (31). Fajtától függően ez az állapot augusztus végén-
szeptember közepén következik be. A termés érése egy növényen és az álemyőn
belül is egyenlőtlen lehet, így a szüret akár 2-3 hétig is eltarthat. A megfelelő
gyümölcsminőség érdekében legalább két menetben szüreteljünk (23). A termést
szedhetjük ernyővel együtt vagy egy kis kocsányrésszel közvetlenül a bogyók fe-
lett végezhető a vágás (39). Az érett bogyókat kocsány nélkül is lefejthetjük, de ez
nem a legjobb megoldás, mivel túl sok lé folyik el (2). A leszedett termések rosszul
eltarthatók, így a szüret és a feldolgozás összehangolása fontos feladat. A betaka-
rított gyümölcsöt 12 órán belül fel kell dolgozni (29). Egy termó'korú bodzaültet-
vény várható termésmennyisége 15-25 t/ha lehet (15, 47).
A fekete bodzaterméséből lilásvörös színű lé nyerhető, amely rendkívül jó
színezőképességű.Az ebből készített színanyagsűrítmény, amelyet szörpök, gyü-
mölcslevek, gyümölcskrémek, üdítőitalok színjavítására használnak, nagyon kis
mennyiségben elegendő a megfelelő színhatás eléréséhez (30, 32).
A virágból áztatással muskotályos ízű üdítő tea vagy szörp készíthető. Meg-
szárított virágából és a terméséből teát készítenek, amely izzasztó, vizelethajtó,
enyhe hashajtó hatású, kérgét a népi gyógyászatban szív- és vesebetegségek ese-
tén használják (25, 26, 34).
FAJTAAJÁNLAT TERMESZTÖKNEK
Hasebberg
Származás és elterjedés. Ausztriából származik, 1965 óta telepíthető. Magyaror-
szágon szaporításra ideiglenesen engedélyezett fajtaként próbatermesztésre ajánlott.
400
Idény és típus. Szeptember elején-közepén érik. Színanyag készítésére a legal-
kalmasabb fajta.
Gyümölcs és áruérték. Álernyői nagyok, csüngőek, amelyeket két menetben
célszerű betakarítani. Bogyói kicsik, kékesfeketék, matt fényűek, illatosak és za-
matosak. A bogyók leve nagyon sötét színű. l O db ernyő tömege: l, l kg. l 00 db
bogyó tömege: 10,7 g.
Hajtásrendszer. Bokor alkatú, kompakt, legfeljebb 3 m magasra nő. Erős növe-
kedésű. Nagyszámú, körülbelül 2 m hosszú hajtásokat nevel. Június elején kezd
virágozni. Virágai kicsik, fehéres-sárgák, illatosak.
Termó'képesség. Korán terrnőre fordul, bőven és rendszeresen terem. Önter-
mékeny. Németországi termesztési tapasztalatok és Porpáczy vizsgálatai azonban
azt mutatják, hogy jobb terméskötődés érhető el, ha az ültetvénybe porzófajtát is
telepítünk (9, 14, 31, 35, 38, 39)
HAZAI FAJTAJELÖLTEK
Magyarországon Porpáczy és Porpáczyné szelekciós munkájának eredményeként

jelenleg három fajtajelölt értékelése folyik. Tapasztalatuk szerint mindhárom fajta
jó porzópartnere a 'Haschberg' -nek.
Fertődi 33
Álernyői augusztus végén-szeptember elején érnek. Átlagos ernyőtömege l 00 g.
Bogyói kicsik, kékesfeketék Erőteljes növekedésű, a 'Haschberg' -nél l ,5 m-rel
magasabbra nő. Május végén-június elején virágzik.
Fertődi 480
Augusztus végén-szeptember elején érnek termései. Az átlagos ernyőtömege 141 g.
Növekedése erőteljes, a 'Haschberg' -nél 2m-rel magasabb. Június elején virágzik.
Fertődi 481
Kiegyenlítetten, augusztus végén-szeptember elején érő fajta. Az átlagos ernyő
tömege lll g. Erőteljes növekedésű, a 'Haschberg' -nél 1,5 m-rel magasabb. Má-
jus végén virágzik. (31, 32)
ÚJ KÜLFÖLDI FAJTÁK
Donau
Ausztriában állították elő, 1965 óta telepíthető. Augusztus végén, a 'Haschberg'
előtt érik. Érett ernyője nagy, egyenesen álló. Bogyói kicsik, kékesfeketék, fénylőek.
401
l Odb ernyő tömege: l, 15 kg. l 00 db bogyó tömege: 12 g. Erős növekedésű, hajtá-
sai kb. 2m hosszúak, kissé törékenyek. Június elején kezd virágozni. Ön termékeny.
Korán terrnőre fordul, bőven és rendszeresen terem. Korai érése miatt madárkár
előfordulhat (9, 35, 39).
Hamburg
(Syn.: Schwarzer Diamant)
Hazájában 1968-ban kapott állami elismerést. Bogyói nagyok, savanyúak, keserű

ek, későn érnek. A bogyók leve különlegesen sötét színű. A szüretidő hosszú, több
menetben kell betakarítani. Erős növekedésű, laza álernyőjű. (15)
Mammut
Németországban nemesítették, 1985-ben került kereskedelmi forgalomba. Augusz-
tus végén egyszerre érik. Álernyői, bogyói középnagyok. A bogyók leve nagyon
intenzív színű. Erőteljes növekedésű, metszés nélkül 5 m magas is lehet. A növény
megújuló képesége nagyon jó. Júniusban virágzik, öntermékeny. Házikerti ter-
mesztésre és ültetvényekbe is alkalmas. Homoktalajokra is telepíthető (9).
Sambu
Dániában állították elő, hazánkban is telepíthető fajta. Középkorai érésű, középnagy
ernyőjűés bogyójú. Gyümölcsei jellegzetes bodzaízűek, erősen színező levűek
Középerős növekedésű, közepes termóK:épességű. (18)
Sampo
Keresztezéses nemesítéssei állították elő Dániában. Középkorai érésű. Középnagy
álernyői és nagy bogyói vannak. Bogyóinak leve kellemes ízű, ital készítésére
különösen alkalmas. Középerős növekedésű, viszonylag sok vesszőt nevel. Június
elején nyíló virágai kicsik, fehéres-sárgásak, erősen illatosak. Ön termékeny. Rend-
szeresen és igen bőven terem. A fajta házikerti termesztésre és ültetvénybe is al-
kalmas. (9, 15)
402
Csipkerózsa
Földünk északi mérsékelt égövében és a szubtrópusi területeken több mint 200
rózsafaj található. Ezek többsége lombhullató, de örökzöld fajok is előfordulnak
köztük. A fajok jelentős részéből az évszázadok során kerti dísznövényt nemesí-
tettek, a vadon termő rózsafajok termését, a csipkebogyót pedig már a keresztény-
ség előtt gyógynövényként használták (19). A vad gyümölcs begyűjtése és felvá-
sárlása Európa számos országában napjainkban is folyik. A termést gyógyászati
(teakeverékekbe) és konzervipari célra (szörp, íz gyártására) használják.
48. táblázat:
Néhány rózsafaj termésének C-vitamintartalma

(Weustenfeld, 1982 és Porpáczy, 1987)
C-vitamin tartalom
Faj neve
mg/100 g
Rosa canina 200-800 (1700)
Rosa glauca 300-800
Rosa rugnsa 400-900 (2750)
Rosa ruhiginasa 1000-1800 (2500)
Rosa villnsa 900-2000
Rosa tomentosa 1500-2000
Rosa dumalis 1000-2500
Rosa pendulina 1000-3000
Rosa haenwtodes 2900-3000
Rosa majalis !700
403
A beltartalmi vizsgálatok igazolták gyógyító hatását. A csipkebogyó gyümölcs-
húsa B-karotint, fajtól és termőhelytől függő mennyiségű C-vitamint (48. táblá-
zat), kis mennyiségben B 1, B2 , P, K, H és E vitaminokat, nyomokban flavonoidokat
és antocianidokat, cserzőanyagat tartalmaz. Ásványi só összetétele étrendileg ked-
vező hatású. Pektintartalma duplája a ribiszkéének (3,5 g/100 g), 14 g cukrot, 5 g
alma- és citromsavat és 4 g fehérjét tartalmaz. (6, 19)
A vadrózsák termése enyhe hashajtó hatású, vese és húgyhólyagtisztító, íny-
gyulladás és rekedtség esetén rendkívül hatásos. Magas C-vitamin tartalmamiatt
terhesség, szoptatás során, megfázásos megbetegedések esetén fogyasztása fon-
tos, a C-vitamin hiánytünetek megszüntetésére is alkalmas. Diuretikus hatása pektin-
és savtartalmának köszönhető. (5, 6, 33, 38)
Génforrások, termesztett rózsafajok

Termesztési célra csak néhány rózsafaj, fajta és hibrid jöhet számításba.
A legelterjedtebb rózsafaj a Rosa canina L., a gyepűrózsa (78. ábra), melynek
terméseit nagy mennyiségben gyűjtik, és néhány országban termesztik. Hosszú
életű növények, megfelelő körülmények között akár több száz éves kort is elérhet-
nek. Nagyon jó a fagytűrő képessége, hiszen akár -23 "C-ot is elvisel. A hideg,
kötött talajok kivételével gyakorlatilag mindenütt termeszthető. A növények 2-5
méter magasak, ágait, 5-7levélkéből álló leveleinek levélnyel ét, sőt még a levelek
főereit is szúrós tüskék borítják. Előfordulhat, hogy a virágzó hajtás tüskétlen.
Júniusban tűnnek fel 4-6 cm-es halvány rózsaszínű virágai. Rovarmegporzású
növény, de apomixis is előfordulhat. Ez a rózsafaj rendkívül gazdag színbeli és
formai változatokban. Termései szeptemberben, októberben érnek, középnagyok,
78. ábra: A Rosa canina L. virágzó hajtása és termése
404
alakjuk oválistól a kerekdedig terjedhet. A gyümölcsök 1-2 cm hosszúak, narancs-
skarlátvörös színűek és sokáig a bokron maradnak, így télen kitűnő táplálékául
szalgálnak a madaraknak.(6, 8, 38)
A Rosa pendulina L., havasalji rózsa nálunk is megtalálható, a hegyi bükkö-
sök szurdokerdők, szirti gyöngyvesszős cserjések védett faja. A cserje l méter
magas, lazán tarackoló. Összetett levelei 7-ll csupasz, ovális levélkékből állnak.
Június-júliusban jelennek meg sötétvörös, magános virágai. A virágzó hajtások
tüskétlenek, a tősarjak vagy teljesen tüskétlenek, vagy alsó harmadukban sűrű ser-
te tüskézetűek. Az érett csipkebogyó csüngő, hosszúkás tojásdad, narancsvörös,
körülbelül2,5 cm hosszú, olykor mirigyes. A termésen maradnak a csészelevelek
1863 óta termesztik a Németalföldön és az egykori Szavjetunió területén a Rosa
pendulina var. oxyodon-t, a kaukázusi havasalji rózsát. (3, 6, 8)
A Rosa rugosa Thunb., japán rózsa Kelet-Ázsiából származik. 1860-ban ke-
rült Európába, ahol rendkívül elterjedt, mivel betegségekkel szemben jól ellenál-
ló, a tavaszi és a téli fagyokat, a szárazságot jól elviseli. Szívesen ültetik kertekbe,
parkokba, erdőkbe, utak mellé. 1-2 méter hosszú hajtásai sűrűn tüskések. Össze-
tett levelei 5-9 db szőrös vastag, ráncos felületű levélkéből állnak. Júniustól szep-
temberig virágzik. Virágai nagyok, fehér, piros, vagy liláspiros színűek, kellemes
illatúak A csipkebogyó nagy, 2,5 cm átmérőjű, élénkpiros, lapított gömb alakú,
magas a C-vitamin- és pektintartalma. Az érett termést felálló, csészelevelek ma-
radandóan koronázzák (8, 19, 38)
A Rosa gallica L., parlagi rózsaévezrede kóta termesztett faj. Virágait ecet,
rózsavíz, rózsaolaj elöállítására, sőt cukrászati célra is hasznosították. Számos év-
ezredes, ill. évszázados kultúrfaj szülőfaja. Virágai félig teltek, vagy tömve teltek.
Alacsony (0,2-0,8 m), kúszó gyöktörzsű, tüskés, vékony vesszejű cserje. Virágzó
hajtásain többnyire 5 levélkéből álló összetett levelek találhatók. Júniusban virág-
zik. Virágai bíborszínűek, nagyok, illatosak, többnyire magánosak Az érett ter-
més l 0-15 mm hosszú, barnásvörös, a csészelevélkék a csipkebogyóró llehullók.
Jelentős a C-vitamin tartalma. (8, 38)
A Rosa ruhiginasa L., rozsdás rózsa Dél- és Közép-Európában honos. Bokra 1-2
méter magas. Vesszői merevek, egyenesek, horgas tüskékkel borítottak. Levélkéi to-
jásdadok, mirigyesek, megdörzsölve erős almaillatot árasztanak. Júniusban nyílnak
élénk rózsaszín, illatos virágai. A csipkebogyó l 0-15 mm hosszú, vörös, C-vitamin-
ban gazdag. Gyümölcseit Norvégiában kedvelik, gyakran árusítják a piacokon.(8, 38)
Nyugat-Európában a Rosa villosa, (syn. Rosa pomifera) rózsafajt használták
fel gyümölcscélú nemesítésre. Ez a rózsafaj nemcsak szép virágai, hanem nagy
gyümölcsei és kedvező beltartalmi értékei miatt is fegyelemre méltó. A Kauká-
zusban honos, és 1771-től termesztik. Bokra sűrű, 1,5-2 m magas. Tipikusaka
vörösesbarna hamvas vesszői, amelyeken változatos nagyságú és formájú tüs-
kék vannak. Megfelelő termőhelyen elegendő sarjat képez. 5-7 levélkéből álló,
405
szürkészöld színű összetett levelei gyanta illatúak A levelek színe és fonálca moly-
hos, és ezek a puha levelek ellenállónak bizonyultak a kórokozókkal szemben. Júni-
usban és júliusban jelennek meg 3-4 centiméteres, rózsaszínű virágai, melyek ma-
gánosak, vagy hármasával állnak. Csipkebogyói 2,5 cm hosszúak, csüngőek, sötét-
vörösek, alsó harmaduk sörtékkel fedettek A zárt csészelevelek a termésen marad-
nak. (5, 19, 38)
Az előbbieken túl termesztésre felhasználható még az édes gyümölcsű Rosa
pimpinellifolia L., a kellemes ízű Rosa sericea, a nagyon magas C-vitamin tartal-
mú Rosa nipponensis, a Lengyelországban gyűjtöttRosa majalis Herrm. és a Rosa
glauca és Rosa rubrifolia, melyeknek cukrozott, főzött terméseit fogyasztják (38)
A fajtaelőállítás módszerei, nemesítési célok

A fajtaelőállítás egyik módszere a szelekció, amikor a már termesztett rózsafajok-
ból választják ki a legjobb termőképességű és legkedvezőbb beltartalmi értékek-
kel rendelkező egyedeket
A másik módszer pedig a keresztezéses nemesítés. Így állították elő például a 'Pi
Ro 3' fajtát. (Rosa dumalis x Rosa pendulina var. salaevensis). Egyes fajok (pl. Rosa
canina) esetében a hibridizációba vonást megnehezíti a szabálytalan meiozis. (43)
Jelenleg számos országban végeznek gyümölcscélú fajták előállítására irányu-
ló nemesítést. Európában többek között Svédországban, Csehországban, Néme-
tországban és Lengyelországban indítottak nemesítési programokat.
A nemesítési prograrnak érdekes példája a Svédországban a Balsgardi Gyü-
mölcsnemesítő Intézetben indított nemesítési program, amelyet a világ minden
tájáról, de legfó'képpen Chiléből és Dél-Afrikából begyűjtött génbanki gyűjteményre
alapoznak. A nemesítés alapja az, hogy Svédországban kedvelt termék a csipke-
bogyó terméshúsból készített liofilizált por, amelyből desszertként felszolgálható
csipkeszószt (svédül: nyponsoppa) készítenek. A tejszínhabbal vagy anélkül fel-
szolgálható csipkeszósz magas C-vitamin tartalma, kellemes íze és aramája révén
hasznos és kedvenc csemegéje a svéd gyerekeknek és felnőtteknek. A nemesítést
konzervipari cégek szponzorálják. (10). Értékes fajtajelöltek termőhelyi kipróbá-
lás alatt állnak (43).
A fajtaelőállítás céljai (5, 10, 19):

nagy gyümölcsméret, csészelevél nélküli beérés, alacsony aszmagtartalom;
jó beltartalmi érték (sav, cukor), magas C-vitamin tartalom, jó illat, gazdag aroma;
egyszerre érés, bokron való átmeneti minőségmegőrzés;
tüskementes (vagy kevés tüskével rendelkező) hajtásrendszer;
erős növekedés, feltörő bokor habitus;
betegség ellenállóság (lisztharmat, feketefoltosság, rozsda).
406
Ökológiai igény
A rózsafajok (fajták) többsége a mészben gazdag, jó vízgazdálkodású talajt
igényel. Kivételt képez a Rosa villosa, mivel mészkerülő, és a Rosa rugosa, mert
a gyengén savanyú talajokat kedveli. A rózsa nem igényes a talaj kötöttségére,
közép, vagy ennél kötöttebb talajok is alkalmasak hasznosításukra. Befüvesített,
meredekebb lejtó'kre is telepíthetó'k. A legszebb és a fajrajellemző áltermés a talaj
közepes tápanyag-ellátottsága mellett alakul ki. A legjobb gyümölcsminőséget a
fajták zöménél napos termőhelyen érhetjük el, azonban e tekintetben is vannak
kivételek. Például a Rosa glauca (Rosa rubrifolia) árnyéktűrő. (3, 19, 31)
A termesztett rózsafajok (fajták) május végétől júniusig virágoznak. Meleg idő
ben a virágzás sokszor igen gyors lehet, csak egy hétig tart. Ez alól csak a japán
rózsa a kivétel, amely júniustól szeptemberig díszít virágaival. A rózsafajok virágait
méhek porozzák. A virágoknak csekély a nektártartalma és magas a pollen tartalma.
A fajok nagy része önfertilis, de jobb terméskötődés érhető el, ha pollenadóként más
fajokat is használunk.
Csak a teljesen érett, szilárd gyümölcsöket szabad leszedni. Az éretlen és a

túlérett termések kevés C-vitamint tartalmaznak.
A termés betakarításának kezdete augusztus vége, szeptember, és mintegy 3
hétig tart: A 'Pi Ro 3' -as fajta például7-9 kg termést hoz bokronként A termések
betakarítása történhet kézzel (4-6 kg óránként) és géppel. A gépi betakarításnál a
bogyós gyümölcsűek betakarítógépét próbálták a csipkebogyó szüretéhez is fel-
használni. Ez azonban a nagy termésveszteség miatt nem vált be.( 5, 6, 19)
A csipkebogyó feldolgozott formában kerül a fogyasztóhoz. Gyógynövény-
ként, főleg teakeverékekbe szárított termést használnak. Ekkor az áltermést
kettéválaszják, az aszmagokat és az áltermés belsejét borító serteszőröket eltávo-
lítják, majd a gyümölcshúst megszárítják. A szárítás nem történhet napon és a
hőmérséklet beállításánál fokozattan ügyelni kell arra, hogy a C-vitamin veszte-
ség minél kisebb legyen. (6, 19, 33)
A rózsa terméséből lekvárt, levet, szirupot, szószt, kandírozott gyümölcsöt is
lehet készíteni. Vadhúshoz kitűnő köret, süteményekhez finom töltelék, bonbon,
gyümölcsbor és likőr készíthető belőle. A szárított csipkebogyó teakészítésre is
kitűnő. A gyümölcs mellett leveleit, virágszirmait is használták Leveleiből tea
készíthető. A Rosa gallica 'Conditorum ', a Rosa damascena 'Tri gin ti petala' és a
Rosa alba 'Semiplena' virágszirmai éterikus olajokban gazdagok, így ezekből már
évszázadok óta parfümöket állítanak elő. ( 19)
407
Szaporításuk történhet vegetatív és generatív módon. A vegetatív szaporítás
módszerei: tőosztás, bujtás, dugványozás, szemzés és a gyökérsarjakkal való sza-
porítás. Vegetatív módon szaporítják például a 'Karpatia' és a 'Pi Ro 3' fajtát.
Generatív szaporítás során az érett termésekből kiszedik az aszmagokat és mint-
egy 2 hónapig 20-25 oc -on nedves helyen rétegezik, hogy a csírázást gátló anya-
gok lebomoljanak Az esetleg "megmozdult" magokat 2--4 °C-on, nedves helyen
tárolják a tavaszi vetésig. Ha magról szeretnénk szaporítani, számítanunk kell arra,
hogy az utódok hasadni fognak. (6, 38)
Ültetvény telepítésénél 3--4 méteres sor- és 1-1 ,5 méteres tőtávolságot javasol-
nak. (19, 31). Az ültetés történhet ősszel és kora tavasszal is. Telepítés után a vessző
ket négy-öt rügyre metsszük vissza. A kihajtó vesszó'kből a harmadik évben hat-
nyolc vázágat hagyunk meg. A vadrózsa az egyéves vesszó'k:ön és a kétéves gallya-
kon hozza termését. Ápolása és tápanyagellátása a ribiszkééhez hasonló. (31)
TERMESZTETT FAJTÁK
A termesztésre alkalmas rózsafajokból gyakran szelektálnak fajtákat. Így ke-
letkezett a 'Karpatia' nevű cseh fajta, amely a Rosa villosa-ból származik. A bol-
gár tüskementes 'Plovdiv l' fajta a Rosa canina-ból, a 'Nektar' a Rosa rugosa-
ból származik. Lengyelországban a 'Sylwia' és a 'Sylwana' fajták a Rosa canina-
ból származnak. A 'Swetla' és a 'Verbezina 115' német fajták. (19)
Rózsafajtákat azonban nem csak szelekcióval, hanem keresztezéses nemesí-
téssei is állítanak elő. Oroszországban a 'Vitaminyjj' (Rosa majalis x Rosa
webbiana), a 'Besshipnyijj' (Rosa webbiana x Rosa rugosa), 'Vorocovskijj' és
'Pozdnedpelyjj' (Rosa webbiana) keresztezéssei előállított fajtákat termesztik. Ezek
a fajták nagyon korán érnek (július-augusztusban) és rendkívül gyors az éréslefu-
tásuk. (19)
Németországban, Dresda-Pillnitzben állították elő a kiváló 'Pi Ro 3' fajtát a
Rosa dumalis és a Rosa pendulina var. salaevensis keresztezéséveL A fajta 2 mé-
ter magas, laza bakrot nevel. Vesszői alig tüskések. Május végén, júniusban virág-
zik. 4-5 cm széles virágait az éves vesszőkön hozza. A csipkebogyó 3 cm hosszú
és l ,5 cm széles, vörös színű. A csészelevelek a termésen maradnak. Az álteimés-
ben nagyon kevés aszmag található. A gyümölcsök betakarításának időpontja au-
gusztustól szeptember közepéig terjed. Bokronként 2-3 kg termés várható. A faj-
tát dugványozással szaporítják. (9)
408
Fekete berkenye
A fekete berkenye (Aronia melanocarpa) termése jelentős mennyiségű vitami-
nokat, szerves savakat, mikroelemet, cukrot, pektint, cseranyagokat tartalmaz. Leg-
jelentősebb a P-vitamin és a C-vitamin tartalom (62 mg% ).
Származás, földrajzi elterjedés

Észak-Amerika keleti részén őshonos. Jelenleg Európában a skandináv álla-
mokban és Oroszország északi területein Szentpétervár körzetében termesztik.
Azonban termesztése nem korlátozódik Észak-Európára, hanem terjed a lengyel,
német, cseh, szlovák állam területein is, sőt honosítás alatt áll hazánkban és Bul-
gáriában is.
Ökológiai igény
Fényigénye magas, ezért ügyelni kell a terület fekvésére, hogy a teljes "bena-
pozás" biztosított legyen. A téli és tavaszi fagyok nem károsítják. A legkülönfé-
lébb talajféleségen is szépen díszlik, nem igényes a talaj mechanikai összetételére
sem. Optimális számára a gyengén savanyú, 6,0-6,5 pH értékű talaj. A mészre
érzékeny, 5%-nál magasabb kalcium-karbonát tartalom esetén a levélen klorotikus
tünetek lépnek fel. Általánosságban elmondható, hogy ahol a málna talajigénye
kielégített, ott a fekete berkenye is jól termeszthető. A csapadékos területeket igényli.
Növekedési és pomológiai sajátosságok

A fekete berkenye 1,5-2,5 méter magas fás bokor. Déli területeken alacso-
nyabb bokrot nevel, északon magasabbat Gyökérsarjképzésre és elsűrűsödésre
hajlamos. Termőrészei: dárda, rövid termőnyárs, termővessző.
A berkenye termése almatermés, többnyire gömbölyű, megnyúlt gömbölyű,
fénylő feketés, hamvas viaszbevonattaL A termés átmérője 7-15 mm, átlagos tö-
mege l ,O-l ,6 g.
409
A vegetáció kezdetét a gyökérsarjak fakadása, fejlődésnek indulása jelzi. Ha-
zánkban a virágzás április 1O. körül kezdődik és kb. 3 hétig tart. A termés általá-
ban július közepén érik be. A vegetáció végét a lombszíneződés és a lombhullás
jelzi. A vegetáció hossza nálunk több év átlagában 195 nap.
Virága illattal teli, ezért méhlátogatottsága jó. Sátorvirágzatban vannak a virá-
gok, a csúcsrügyből induló virágzatban mintegy 20 virág, az oldalrügyből fejlődő
virágzatban pedig kb. 14 virág fejlődik. Virágai kétneműek, aprók. Fehér színű a
virágpárta. Aporzók száma 18-20, és egy bibéje van. Jól öntermékenyül, azonban
idegen virágporral, más fajtával jobb a termékenyülése.
Magyarországon minősített fajtákjelenleg nincsenek. Kísérleti termesztésre az
alábbi fajtákat ajánljuk (7).
Fertődi 1/7
Fertődön nemesített, a magyar ökológiához jobban alkalmazkodik, mint a külföldi
fajták. Bokra erős növekedésű, termővesszői kihajlóak, ezért laza bakrot fejleszt.
A gyümölcs húsa alig színeződik. Íze nyersen fanyar, feldolgozva kellemes, áfa-
nyára emlékeztető. A meszes talajt is jobban viseli.
Viking
Finnországban ez a fajta a legtermékenyebb. A mi ökológiánkban is jól termett.
Bokra középerős növekedésű, a vessző ízközei rövidek, ezért alkata tömör. Tő
sarjképződésre erősen hajlamos. Fényes-fekete bogyója hamvasan fedett. Gyü-
mölcse fanyar, de ehető, húsa alig színeződik, feldolgozva kellemes zamatú.
Szentpétervári adatok szerint a feketeberkenye 5-7 t/ha termésátlagra képes.
410
Házi berkenye
A berkenye (Sorbus domestica L.) a Rosaceae család Pomoidae alcsaládjába

tartozó vad gyümölcsfaj. Természetes előfordulása Közép- és Dél-Európa, vala-
mint Kis-Ázsia. Így hazánkban is több helyen megtalálható. Elterjedésének északi
határát jól szemlélteti aMoesz vonal (16).
Igen régóta termesztett faj, amely valahogy lassan kiszorult a kultúrából. Már
Theophrastos említi az i. e. 4. sz.-ban. A rómaiak az éretlen gyümölcsöt magas
csersavtartalma miatt gyógyszerként használták A St. Gallen-i kolostorkertben
Sorbarlos néven említik 820-ban. Még a középkorban is széles körben termesztett
növény volt.
Hazánkban többszáz éves példányai a történelmi borvidékeken kultúrrelik-
turnként megtalálhatók Régebben a fajt a gyümölcséért széltében termesztették,
így a kertekből kikerülő magvak a szubspontán előfordulásokhoz biztosították a
megfelelő újulást. A faj visszaszorulása az utóbbi évtizedekben Európa-szerte ta-
pasztalható, melynek következtében növény az utóbbi időkben a kipusztulás szé-
lére került.
Szereti a mészben gazdag talajt, ahol megfelelő erősségű a napsütés. A száraz
területeken is szépen tenyészik, bár a mély termőrétegű, közepes vízellátottságú
talajokat jobban kedveli.
Erdeink illetve a gyümölcsöskertek legnagyobb termetű gyümölcsfája. Elérhe-
ti a 20 méteres magasságot és 4 méteres törzskörméretet is. Levelei páratlanul
szárnyasan összetettek Jellemző a fajra, hogy rügyei kopaszok és enyvesek Má-
jus-júniusban nyílnak fehér virágai. Öntermékenyülő. Az alapfaj gyümölcsének
átmérője l ,5-2 cm, alakja majdnem szabályos gömb. Vannak olyan egyedek is,
melyek gyümölcsmérete a 3 cm-t is meghaladja. Ez a termésméret növekedés azon-
ban bizonyos kultúrhatás eredményeként jött létre. A termesztésben előforduló
egyedek gyümölcse lehet alma illetve körte alakú. Hazánkban Balatonfelvidéken,
Budai hegyekben és Tokajban is megtalálhatók
Gyümölcsét a teljes érés előtt begyűjtve a népi gyógyászat még ma is használ-
ja. Érett terméséből kiváló minőségű lekvárt, befőttet lehet készíteni. Táplálkozás-
élettani hatása rendkívül kedvező, ugyanis magas a vitamintartalma, a gyümölcs
411
csak egyszerű cukrokat tartalmaz, és igen jelentős mennyiségben vannak jelen a
makro- és mikroelemek.
Fajtái: három forma található a fajon belül: Pyr(fera, melyre körte alakú,
Pomifera, melyre alma alakú és a Macrocarpa, melyre igen nagy méretű gyümöl-
csök jellemzőek. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Gyümölcstermesztési
Tanszékén elkezdett szelekciós munka (46) eredményeként gyűjteményünkben a
következő típusokat tartjuk fenn:
Alma alakú: Korai sárga, Kamarai sárga,
körte alakú: Roland vajonca, Fehérkúti, Lepény, Fido, Gesztenyés.
Szaporítása augusztus végi alvószemzéssel saját magoncára, illetve tavasszal
vadkörtére hasíték-oltással történhet.
412
Homoktövis
A homoktövist nyersen nem fogyasztják, feldolgozva kerül fogyasztásra. Érté-

ke beltartalmi összetevőiben van. A homoktövis gyümölcse vitaminokat (C, B P
B 2, B~, E, F), bétakarotint, savakat (alma-, citrom-, borostyánkősav), továbbá K,
Ca, Mg, Fe elemeket tartalmaz számottevő mennyiségben.
Kiemelkedő a C-vitamin tartalma, amely a citrom C-vitamin tartalmának tíz-
szerese. A homoktövisben talált legmagasabb C-vitamin tartalom: 1400 mg%. Gyü-
mölcslé, dzsem készíthető belőle általában más gyümölcsből készült termékkel
vegyesen, ugyanis a homoktövis gyümölcse egyoldalúan savas, hasonlóan a cit-
romhoz (4).
A homoktövis gyümölcsét gyógyszeralapanyagként is hasznosítják nehezen
gyógyuló sebek, fekélyek s a bőr sugársérülésének gyógyításakor.
Génforrások, nemesítés, fajtairányzatok

A természetes növényflórában Európában és Ázsiában egyaránt megtalálható
a 28. szélességi foktól a 67. északi szélességi fokig. Az Elaeagnaceae (ezüstfa-
félék) családjába tartozik. Az ezüstfa-félék mintegy 45 fajtól álló család, amelyből
Európában egyedül a homoktövis (Hippophae rhamnoides L.) őshonos (28).
A világ termesztésében az utóbbi évtizedben azok a fajták kerültek előtérbe,
melyek tövismentesek, melyeknek gyümölcse könnyebben leszakítható, melyek
magas C-vitamin tartalom mellett bőven teremnek. Az új termesztésbevont fajtá-
kat elsősorban Oroszországban, illetve a volt NDK-ban állították elő (24).
Ökológiai igény
A homoktövis kozmopolita növény. Napfény iránt igényes. Alkalmazkodik a
legszegényebb száraz vagy sós talajokhoz, megtalálható mészkövön, gipszes tala-
jon, márgán, márgás-agyagos homokkő málladékon. Elsősorban a 7,0 pH körüli
talajokon érzijól magát. Gyökérzete a jóllevegőző talajokon, többnyire homokon
413
fejlődik zavartalanul. A téli hideget jól elviseli, megfelelően telel át -40 OC esetén
is. A tavaszi fagyok nem károsítják (44).
Morfológiai, pomológiai és biológiai sajátosságok

A homoktövis sarjtelepes, sűrű bozótokat alkotó ágas-bogas 1,5-3,0 m magas-
ságú lombhullató tövises cserje, vagy esetenként kis fácska.
Gyümölcsöt 2-5 éves kortól hoz. Az álbogyók augusztus elejétől szeptember
végéig émek be. Alakja tojásforma, 7-9 mm átmérőjű, egymagvú, a magvak hár-
tyaburokban vannak. A gyümölcs leveses, vékony héjú. A héj színe sárgától a
narancsvörösig terjed.
Virágai lombfakadás előtt március-áprilisban nyílnak. Csöves virágai aprók
vörösbamán pikkelyesek, egyivarúak A termős virágok tömött fürtben, míg a külön
bokron fejlődő porzós virágok rövid füzérekben állnak főleg a vesszők felső vé-
gén. Szélporozta növény (1 ). Miután kétlaki növény, az ültetvénybe nő és hímvi-
rágú egyedeket kell ültetni. A biztonságos terméshozáshoz ezek aránya 9: l (42).
Generatív és vegetatív úton is szaporítható. A szaporítóanyag homogenitása
csak vegetatív szaporítással biztosítható. Tömegesen szaporodik gyökérsarjakról,
továbbá jól szaporítható fás- és zölddugványozással (27).
TELEPÍTÉSRE JAVASOLHATÓ FŐ ÁRUFAJTÁK
Külföldi fajtákat termeszthetünk, amelyek leírását a szakirodalom (14) alapján

közöljük
Csujszkaja. Közepes növekedési erélyű, tövis nélküli, hajtásrendszere szétterü-
lő. Bőtermő. A gyümölcsérés kezdete augusztus elején van, bogyója nagy, ovális
alakú.
Jantarnaja. Növekedési erélye közepes, tövis nélküli vagy enyhén tövises,
bokra ritka ágrendszerű. Jól terem. Nagy gyümölcsű, a jelenlegi fajták közül a
legnagyobb, narancsszínű, alakja ovális.
Obilnaja. Bokra tövis nélküli vagy kevéssé tövises. Gyümölcse narancsszínű,
nagy, ovális. Korai érésű, július hónapban kezd érni. Bőtermő.
Oranzsevaja. Bokra közepesen sűrű tövis nélkül vagy kissé tövises. Gyümölcse
sötétnarancs színű, középnagy. Érése igen korai, július végén kezd émi.
Porzós 40-61-1876. Erős növekedésű, felfelé törő ágrendszerrel, igen kevéssé
tövises.
414
Húsos som
A húsos som vad erdei gyümölcsfaj, amely már az ősidőktől fogva fontos sze-
repet töltött be az ember táplálkozásában. Savanykás-édes, fanyar ízű termése sok
vitamint, cukrokat (fruktózt és glükózt), valamint almasavat, pektint, illat- és fes-
tékanyagokat tartalmaz. (31, 12, 20)
Hazánkban terméseit nemcsak gyűjtötték, hanem régi udvarházaink kertjeibe
ültették. Számos földrajzi név (Csíksomlyó, Somló hegy, Szársomlyó stb.) utal a
som előfordulására. Legnagyobb számban a Csallóközben, a szatmári, somogyi,
zalai, baranyai és erdélyi területeken fordul elő. (21, 40)
Génforrások
A Cornus nemzetség tagjainak nagy része főleg az északi féltekén él, de ritka
növényként Kelet-Afrikában és Dél-Amerikában is előfordul. A nemzetségen be-
lül arasznyi tarackaló lágyszárúak, cserjék és akár 25 méter magas fák is léteznek.
(21)
A nemzetség legismertebb képviselője a húsos som (Cornus mas L.), Közép-
Európától a Fekete-tenger vidékéig elterjedt. Száraz cserjésekben, erdőszéleken
gyakori. 3-5 méteres cserje vagy kisebb fa. Lassú növekedésű, rendkívül hosszú
életű növény. Fája igen kemény, vesszői sárgás-zöldes szürkék, bordásak, rásírnu-
ló szőrözöttséggel. A terrnőtügyek gömb alakúak, nagyok, négypikkelyűek Le-
velei keresztben átellenesek, ép szélűek, csúcsuk kihegyesedő, tojásdad alakúak,
rásimuló szőrűek. A levél erezete jellegzetesen szárnyas, az oldalerek ívesen a
csúcs felé futnak. l 0-20 apró sárga virágból álló emyői a rövid hajtások csúcsán,
kora tavasszal, lombfakadás előtt nyílnak. Csonthéjas termésű szeptemberben érő
gyümölcse többnyire piros, tojásdad alakú, átlagosan l ,2 g súlyú. (17, 41, 12)
A húsos som rendkívül alakgazdag faj. Különböző méretű és alakú terméstí-
pusai fordulnak elő. Körte alakú gyümölcsöt nevel a var. pyriformis alak, amely
nálunk termesztve, a Kaukázusban vadon is megtalálható. Gömbölyű termése van
a vadon termőf sphaerocarpa (l ,2-l ,8 x l ,0-1 ,5 cm) és af microcarpa (l ,O x 0,8
415
cm) alakoknak Kicsi, hordó alakú gyümölcse van af .wói-nak (<l ,2 cm), míg
hengeres.{ cylindrica-nak (1,6-2,2 x 0,9-1,2 cm) és af longependunculata-nak.
Kúpos tojásdad alakú af conviclea és keskeny elliptikus, mindkét végén hegyes a
.f dolichocarpa gyümölcse. A legnagyobb termésű alak a ev. 'Császlói som' (j.
császáloiensis Nyékes), melynek gyümölcsei átlagosan 2,5 x l ,5 cm nagyságúak.
Szabolcs-szatmári kertekben és udvarokban található meg. Nagyméretű még a.f
macracarpa alak is (l ,6-2,2 x 1,2-l ,6 cm), amely kertekben és vadon is előfordul.
Af violacea gyümölcsei éretlenül is sötét bíbor színűek, festőlevűek Ez az alak
kertekben és vadon is megtalálható. Érdekességként megemlíthető még a nálunk
csak kertekben élő csíkos (tarka) termésű .f polychloros, a sárga termésű .f (ev.)
flava és a fehér termésűf (ev.) alba. (12)
Romániában, Lengyelországban, Ausztriában és Bulgáriában kerti termesz-
tésre alkalmas, nagy gyümölcsű, piros és sárga termésű fajtákat szelektáltak Auszt-
riában a' Jolico' fajtát termesztési kísérletekben vizsgálják. Szlovákiában nemesí-
tői munka is folyik. Ennek eredményeként két fajta is állami elismerést kapott: a
'Titus' és a 'Devin'. (31, 20)
Ökológiai igény
A húsos som meleg- és fényigényes, a szárazságot jól tűrő növény. A termé-
szetben főként napos, meleg fekvésű helyeken található meg. A hosszú telű és
hűvös nyarú területek nem alkalmasak termesztésére. A laza meszes talajokat ked-
veli. Növényvédelme nem okoz gondot, mert alig van kártevője. (21, 41, 12)
Virágzás- és termékenyülésbiológia
A húsos som virágai kora tavasszal, lombfakadás előtt nyílnak. A vadon élő
som virágai kétivarúak, ritkán hímsterilek. A virágokban sok pollen és nektár ta-
lálható, így a rovarok szívesen látogatják. A tavasz kezdetén az első mézelő nö-
vény. (20, 12)
Dr. Helmut Pirc bécsi kutató tapasztalatai szerint a nagy gyümölcsű fajták
önmeddőek, a nemesített somok egymást is rosszul termékenyítik A termesztési
kísérletekben a vad forma bizonyult a legjobb pollenadónak (20)

A gyümölcs túlérve nyersen is fogyasztható, de lekvár, kompót, szörp, gyü-
mölcsíz, bor, pálinka is főzhető belőle. Aszalványként a téli hónapokban kitűnő C-
vitamin forrás. Kemény, mgalmas fájából kitűnő szerszámnyelet lehet készíteni.
(31, 12, 40)
416
Igen korai virágáért, valamint jó várostűrése miatt parkokba is szívesen ülte-
tik. Szárazságtűrése és jó regenerációs képessége alapján (tősarj, gyökérsarj) ki-
válóan használható talajvédelemre is (kopárokon, sekély talajú lejtőkön stb.) (12,
20)
Nemesített fajták
A 'Titus' fajtát Szlovákiában, Bojnicében található vad somok közül emelték

ki. 1981-ben került kereskedelmi forgalomba. Erős növekedésű, magas, széles,
felfelé törő bokrot nevel. Sok rövid oldalhajtást képez. Gyümölcsei középnagyok,
körte alakúak, teljes érettségben sötétvörös színűek. A mag súlyaránya 16%. Rend-
szeresen és bőven terem. Bokronként átlagosan 15 kg termés várható. Házikerti és
kereskedelmi termesztésre, továbbá mezővédő erdősáv telepítésére is alkalmas.
Gazdag virágzása miatt dísznövényként is jelentős. (9)
Az osztrák' Jolico' fajta gyümölcse 24-30 mrn hosszú, 13-20 mm széles. Súlya
5,6 g. A mag súlyaránya alacsony, mindössze 10%. Bokra viszonylag tömött. (20)
Magvetéssei nehezen szaporítható, mert magja akár két évig is elfekszik. Kül-
földi tapasztalatok alapján a nagy gyümölcsű fajtákat nem célszerű magról szapo-
rítani. (20) A piros termésű som magjait elvetve a magoncok között 8%-nyi sárga
gyümölcsű utódot is találhatunk (40)
Külföldön a fajtákat főleg a Camus mas magoncaira szemezve, vagy zöld dug-
ványról szaporítva hozzák forgalomba. (31, 20)
Ültetvény létesítésénél a fajtákat 5-6 méteres sortávolságra és 3-4 méteres
tőtávolságra ültetik. A várható termésmennyiség 7-11 t/ha, amit kézzel és meggy
rázására alkalmas gépekkel takarítanak be. (31, 9)
417
IRODALOMJEGYZÉK
A gyümölcsészet alapjai
l. Angyal D. 1926. GyümölcsismereL Pátria ll. Gyuró F. (szerk.) 1968. A gyümölcsfák

Irodalmi és Nyomdai Rt. Budapest. (Sajtó metszésének kézikönyve. Mezőgazdasági
alá rendezte: Mohácsy Mátyás). Kiadó, Budapest.
2. Bereczki M. 1882-1887. Gyümölcsészeli 12. Gyuró F. (szerk.) 1974. A gyümölcster-
vázlatok. Réthy és Gyulai, Arad. p. 20-24. mesztés alapjai. Mezőgazdasági Kiadó,
3. Brózik S. 1974. Fajtaismeret p. 22-41. In: Budapest.
Gyuró F. (szerk.) A gyümölcstermesztés tech- 13. Gyuró F. (szerk.) 1974. A gyümölcstermesz-
nológiája. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. tés technológiája. Mezőgazdasági Kiadó,
4. Brózik S. 1982. A cseresznye és meggy Budapest.
botanikája. p. 31-48. A cseresznye- és 14. Gyuró F. (szerk.). 1980. Gyümölcstermesz-
meggyfajták társítása. p. 99-107. ln: Pór tés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
J. és Faluba Z. (szerk.). Cseresznye és 15. Harsányi J. 1997. Javaslatok a növényfaj-
meggy. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. ták állami elismeréséről szóló törvényter-
5. Brózik S. és Nyéki J. 1975. Gyümölcster- vezethez. Kézirat.
mő növények termékenyülése. Mezőgaz 16. Janick, J. & J. N. Moore (eds.). 1975. Ad-
dasági Kiadó, Budapest. vances in fruit breeding. Purdue University
6. B ró zik S. és Nyéki J. 1974. Feno1ógia. p. Press, West Lafayette, Indiana.
299-318. In: Gyuró F. (szerk.) A gyü- 17. Janick, J. & J. N. Moore (eds.) 1996. Fruit
mölcstermesztés alapjai. Mezőgazdasági breeding. Volume l. Tree and tropical fruits.
Kiadó, Budapest. John Wiley & Sons. Inc., New York.
7. Brózik S. 1993. Gyümölcsfajták értékelé- 18. Kárpáti Z., Görgényi L-né és Terpó A.
se és nemesítése. Kandidátusi értekezés. 1968. Növényszervezettan. Mezőgazdasá
Kézirat. gi Kiadó, Budapest.
8. Bubán T. 1980. Gyümölcstermő növénye- 19. Lippai J. 1667. Posoni kert .Gyümölcsös
ink virágképződése. p. 10-24. In: Nyéki J. kert. Cosmerovius Máthé, Bécs. p. 136-
(szerk.). Gyümölcsfajták virágzásbiológi- 145., 173-189.
ája és termékenyülése. Mezőgazdasági
20. Mohácsy M. 1959. Gyümölcstermesztés
Kiadó, Budapest.
házi- és háztáji kertekben. Mezőgazdasági
9. DávidM. 1996.Gyümölcstermőnövényekhaj Kiadó, Budapest.
tásnövekedése és rügydifferenciá1ódása. Elő
21. Mohácsy M. 1960. A szilva termesztése és
adás a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen. házi feldolgozása. Második, bővített és javí-
l O. Für L. és Pintér J. (szerk.). 1987. 1988. 1989. tott kiadás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Magyar agrártörténeti életrajzok. A-H, I- 22. Mohácsy M. és Maliga P. 1956. Cseresznye-
P, R-Zs. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, és megytermesztés. Mezőgazdasági Kiadó,
Budapest. Budapest.
419
23. Nyéki J. (szerk.) 1980. Gyümölcsfajták 29. Surányi D. 1982. A szenvedelmes kertész
virágzásbiológiája és termékenyülése. Me- rácsudálkozásai. Magvető Kiadó, Buda-
zőgazdasági Kiadó, Budapest. pest.
24. Rapaics R. 1940. A magyar gyümölcs. A 30. Tomcsányi P. 1979. Bevezetés a gyakorlati
Királyi Magyar Természettudományi Társu- pomológiába. p. 9-34. In: Tomcsányi P.
lat. Budapest. (szerk.). Gyümölcsfajtáink. Gyakorlati po-
25. Rapaics R. 1940. Magyar kertek. Királyi mológia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. 31. Tomcsányi P. 1996. Fajtaismeret és fajta-
26. Rozsnyay J. Korpanai Gyula életrajza. értékelés a harmadik évezred küszöbén.
(Nagy P. és Si pos E. 1997. közvetítésével). Előadás az OMMI "Új gyümölcsfajták a
gyümölcsészetben" című, Berecki Máté
27. Sass P. 1986. Gyümölcstárolás. Mezőgaz- emlékére rendezett konferenciáján.
dasági Kiadó, Budapest.
32. 1996. évi 136. törvény a növényfajták el-
28. Sass P. 1990. Gyümölcstárolás. p. 272- ismerésérőL
296. In: Gyuró F. (szerk.). Gyümölcster-
mesztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Alma
l. Alston, F. H. et al. !986. Growers'Bulletin. ll. Calhoun, C. L. !995. Old Southern Apples.
Fiesta, the new Maiiing apple variety. E. The McDonalds and Woodward Publishing
Maiiing Re. Stn. for 1986: 143-144. Company, Blacksburg, Virginia.
2. Autio, W. R. & J. F. Costante. !992. 12. Crosby, J. A., Jules Janick, P. C. Pecknold.,
Ripening and Starage of the 'Liberty' J. C. Goffreda & S. S. Korban. !994.
Apple. Fruit Var. J. 46 (4): 235-244. 'Enterprise' Apple. HortScience. 29 (7):
3. Angyal D. 1926. Gyümölcsismeret Pátria 825-826.
Irodalmi és Nyomdai Rt. Budapest. (Sajtó 13. Crosby, J. A., Jules Janick, P. C. Pecknold,
alá rendezte: Mohácsy Mátyás). J. C. Goffreda & S. S. Korban. 1994.
4. Amplatz, B. 1995. Redchief-Anlagen im 'GoldRush' Apple. HortScience. 29 (7):
Südtiroler Unterland. Obstbau-Weinbau. 827-828.
12:333-335. 14. Crosby, J. A., Jules Janick, P. C. Pecknold,
5. Ballard, J. K. !990. Variety Fact Sheet- S. S. Korban, P. A. O'Connor, S. M. Ries,
Gaia. Fruit Var. J. 44 (3): 116-117. J. Goffreda J. & A. Voordeckers. !992.
Breeding Apple for Scab Resistance: 1945-
6. Bödecs L-né és Tomcsányi P. 1979. Alma. p. 1990. Fruit Var. J. 46 (3): 145-166.
36-82. In: Tomcsányi P. (szerk.). Gyümölcs-
fajtáink. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 15. Dayton, D. F. & E. B. Williams. 1968.
Independent genes in Maius for resistance
7. Breviglieri, N. 1960. Il melo Deliciaus e to Venturia inaequalis. Prae. Am. Soc.
le sue mutazioni gemmarie. L'Italia Hort. Sci. 92:89-94.
Agricola. 97 (12): 1179-1208.
16. DeCoster, J. 1988. Jonagold und seine
8. Brown, A. G. 1975. Apples. p. 3-37. In: Mutanten. Obstbau. 13 (2): 52-55.
Janick, J. and J. N. Moore (eds.). Advances
in fruit breeding. Purdue University Press, 17. Decourtye, L. M., E. B. Williams, Jules
West Lafayette, Indiana. Janick, F. H. Emerson, D. F. Dayton, J. B.
Mowry, L. F. Hough & Catherine Bailey.
9. Brózik S. és Nyéki J. !974. Fenológia. p. 299- !974. 'Priam' Apple. HortScience. 9 (4):
318. In: Gyuró F.'(szerk.). A gyümölcstermesz- 401-402.
tés alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
18. Della Strada, G., F. Grass i & C. Fideghelli.
10. Brózik S. és Régius J. 1959. Termesztett 1992. Pomacee. Supplemento a
gyümölcsfajtáink. Almástermésűek. Alma. l'informatore agrario. 45:55-67.
Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
420
19. Denardi, F., L. F. Hough & A. P. Camilo. 1988. 34. G. Tóth Magdolna. !995. Fajtahasználat A faj-
'Primicia' Apple. HortScience. 23 (3): 632. taválasztás szempontj ai. A fajták növekedési és
20. Drahorad, W. 1992. Baujade, ein terrnéshozási jellemzői. Az európai almater-
grünschaliger, schorfresistenter Apfel. mesztés korszeru fajtavála~ztéka. Fajtatársítá~i
Obstbau-Wei n bau. l 0:276-277. lehetőségek. p. 37-78. In: Gonda I. (szerk). In-
tenzív almaterrnesztés. Primom Kiadó, Nyíregy-
21. Drobny, J. 1988. Results offruit breeding háza.
in Czechoslovakia. Acta Horticulturae.
224:73-75. 35. G. Tóth Magdolna. 1995. Korszerű fajta-
választék igényes almatermesztőknek. Új
22. Dubourg, T. 1992. Braeburn á lá poursui te Kertgazdaság. 1(3):65-71.
des Néo-Zélandais. L' Arboriculture
fruitiere. 447:5. 36. G. Tóth Magdolna. 1996. Almafajták tár-
sítása. Kertészet és Szőlészet 26: l O.
23. Fiala, J. L. 1994. Flowering crabapples. The
genusMalus. Timber Press, Portland, Oregon. 37. G. TóthMagdolna.1997.Aimákadélifél-
tekéről. Kertészet és Szőlészet. 5:8.
24. Fischer, Christa. 1991. Ergebnisse der
Resistenzzüchtung gegenüber 38. G. Tóth Magdolna. 1997. Braeburn. Ker-
Schaderregern beim Apfel. Nachrichtenbl. tészet és Szőlészet. 2:8.
Deut. Pflanzenschutzd. 43 (7): 147-150. 39. G. Tóth Magdolna, Rozsnyay Zsuzsa és D.
25. Fischer, Christa & G. Piitzold. 1986. X. Quang. 1994. Apple Breeding for Di-
Pinova- eine neue Apfelsorten aus Pillnitz. sease Resistance in Hungary. p. 27-30. In:
Gartenbau. 33 (9): 276-277. Schmidt, H. & Kellerhals (eds.): Progress
in Temperate Fruit Breeding, Kluwer Aca-
26. Fischer, Christa., G. Piitzold, J. Gerber & demic, Dordrecht, Netherlands.
H. J. Schaefer. 1990. 'Remo' und
'Reglindis' - die ersten Mostapfelsorten 40. Goodrie, P. D. 1995. Der Anbauwert neu-
mit Mehrfachresistenz aus Pillnitz. er krankheitsresistenter Apfelsorten.
Gartenbau. 37:297-299. Obstbau-Wei n bau. 4:99-1 Ol.
27. Fischer, M. & Christa Fischer.1994. 41. Gonda I. (szerk). 1995. Intenzív almater-
Vermindeter Pflanzenschutzmitteleinsatz mesztés. Primom Kiadó, Nyíregyháza.
durch Resistenzzüchtung. Erwerbsobstbau. 42. Gonda I. 1995. Az intenzív almatermesz-
36 (6): 150-155. tés hazai tapasztalatai és perspektívái. Új
28. Fischer M. & Christa Fischer 1996. Kertgazdaság. l (3): 62-64.
Pillnitzer Resistenzzüchtung - ein Beitrag 43. Götz, G. & R. Silbereisen. !989. Obstsorten
zur integrierten Apfelproduktion. Besseres Atlas. Ulmer, Stuttgart.
Obst. 6: 10-16. 44. Greene, D. W. & W. R. Autio. 1993. Com-
29. Forsline, P. L. !995. Adding diversity to parison of Tree Growth, Fruit Charac-
the national apple germplasm collection: teristics, and Fruit Quality of Five Gaia
colleeting wild apple in Kazakstan. New Apple Strains. Fruit Var. J. 47 (2): 103-109.
York Fruit Quart. 3 (3): 3-6. 45. Gyuró F. (szerk.). 1968. A gyümölcsfák
30. Forsline, P. L., E. E. Dickson & A. D. metszésének kézikönyve. Mezőgazdasági
Djangaleau. 1994. Collection of wild Kiadó, Budapest.
Maius, Vit is and other fruit species genetic 46. Gyuró F. (szerk.). 1990. Gyümölcsterrnesz-
resources in Kazakstan and neighbouring tés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
republics. HortScience. 29:4333.
47. Hámori Tiborné és Burgetti Claudia.
31. G. Tóth Magdolna. 1991. Dél-tiroli kertek. 1990. A gyümölcs növekedése, érése,
Kertészet és Szőlészet. 40 (49): 19-22. utóérése. p. 217-241. In: Gyuró F.
32. G. Tóth Magdolna. 1995. Varasodás-ellen- (szerk.). Gyümölcstermesztés. Mezőgazda
álló almák I. A jövő század fajtái. Kerté- sági Kiadó, Budapest.
szet és Szőlészet. 44(1):4-7. 48. Harsányi J. 1990. Sikerfajta. Kertészet és
33. G. Tóth Magdolna. 1995. Varasodás-ellen- Szőlészet. 39 (7) :3.
álló almák Il. Ipari és kettős hasznú faj ták. 49. Harsányi J. 1992. Tavaly minősítették.
Kertészet és Szőlészet. 44(2):4-7. Kertészet és Szőlészet. 30:4-6.
421
50. Harsányi J. !996. Gyümölcsfajták és fajta- 62. Knight, R. L. & F. H. Alston. 1968.
jelöltek. Alma. p. 67-76. In: Harsányi J. és Developmentsin apple breeding. p. 125-132.
Mády Rezsőné (szerk.). Államilag minősí In: Annu. Rep. E. Maiiing Res. Sta. !971.
tett és szaporításra engedélyezett szőlő- és 63. Korban , S. S. & R. M. Skirvin. 1984.
gyümölcsfajták jegyzéke 1996/1997. Me- Nomenclature of the cultivated apple.
zőgazdasági Minősítő Intézet, Budapest.
HortScience. 19: 177-180.
51. Hrotkó K. !995. Az alanyok és a tenyész- 64. Kovács S. !985. Breeding of New Disease
terület hatása az Idared almafák fiatalkori Resistant Apple Varieties. Fruit Var. J. 39
növekedésére és terrnőre fordulására. Új (l ):26-28.
Kertgazdaság. l (4): 1-8.
65. Kovács S. 1996. New cuitivars and
52. Hrotkó K. !995. Az intenzív ültetvények Technologies. Horticulture Science. 28(3-
alanyai. p.l6-41. In: Gonda I. (szerk.). 4):83-86.
Intenzív almatermesztés. Primarn Kiadó,
Nyíregyháza. 66. Lamb, R. C., H. S. Aldwinckle, R. D. Way
& D. E. Terr y. !979. 'Liberty' Apple.
53. Janick, J., J. N. Cummins, Susan K. Brown HortSciencc. 14(6):757-758.
& M. Hemmat !996. Apples. p. 1-77. In:
Janick, J. and J. N. Moore (eds.). Fruit 67. Lamb, R. C., H. S. Aldwinckle & D. E.
breeding. Volume l. Tree and tropical Terry. !985. 'Freedom', A Disease-resistant
fruits. John Wiley & Sons, Inc., New York. Apple. HortScience. 20(4):774-775.
54. Jenifer, R. DeEII & R. K. Prange. 1992. 68. Lamboy, W. F., J. Yu, Ph. L. Forsline &
Postharvest quality and starage of scab- N.F. Weeden. !996. Partioning of Allozyme
resistant apple cultivars. HortTechnology. in Wild Populations of Maius sieversii L.
2(3):352-358. and Implications for Germplasm
Collection. J. Amer. Soc. Hort. Sci.
55. KállayTamásné és Szenczi Gy. !991. Kevés 121 (5):982-987.
az új fajta. Kertészet és Szőlészet. 40(3):3.
69. Lapins, K. O. & R. Watkins. !973. Genetics
56. Kállay Tamásné 1997. Almatermesztésünk of compact growth. p. !36. in: Annu. Re p.
helyzete itthon és Európában. Előadás a Gyü- E. Maiiing Res. Sta. !972.
mölcstermesztő Fejlesztő Kft. és a Novartis
Hungária Kft. Alma konferenciáján. Cegléd, 70. LeLezec, M. & J. Babin. 1979. Nouvelles
!997. július 10. variétés de pommier. L' Arboriculture
Fruitiere. 26(305-306):25-36.
57. Kárpáti Z. és Terpó A. 1968. Kertészeti
növénytan. Mezőgazdasági Kiadó, Buda- 71. LeLeze c, M. !990. E tat actuel de
pest. l'expérimentation variétaleen pommier.
L' Arboriculture Fruitiere. 433: 26-33.
58. Kellerhals, M, Chr. Krebs & P. Rusterholz.
1991. Neue Apfelsorten mit Zu- 72. LeLezec, M. 1991. Aspetti della coltura del
kunftschancen. Obst- und Weinbau. me! o in Francia. Riv. di Frutticoltura. l :27-31.
127:339-345. 73. Lespinasse, J. M. (ed.). 1977. La conduite
59. Kellerhals, M., Elisabeth Bosshard, W. du pommier. Types de fructification,
Siegfried, P. Rusterholz, A. Husistein & incidenec sur la conduite de l' arbre.
Macteleine Meyer. 1993. Verhalten Brochure lnvuflec. 80 pp.
verschiedener Apfelsorten bei reduziertem 74. Lespinasse J. M. 1980. La conduite du
Pflanzenschutz. Schweiz. Zeitschrift für Pommier (2éme partie). L'axe Vertical. la
Obst- und Weinbau. 129:453-458. rénovation des vergers. Brochure CTIFL.
60. Kellerhals, M., Macteleine Meyer, P. 120 pp.
Rustelholz & Christa Fischer.1993. Neue 75. Lespinasse, J. M. & J. F. Delort. !986.
resistente Apfelsorten. Schweitz. Zeit- Apple tree management in vertical axis:
schrift für Obst- und Weinbau. 129:242- appraisal after ten years of experiments.
253. Acta Horticulturae. 160:139-155.
61. Kellerhals, M. & P. Rusterholz. !990. 76. Lespinasse, J. M. & J. F. Delort !990. Un
Sortenbewertung Tafelapfel. Fachkommision arbre nouveau. L' Arboricultur Fruitiere.
ftir Obstsortenprüfung. 26 pp. 433:20-24.
422
77. Lespinasse, Y., J. M. Olivier, J. M. Lespina~se 94. Sansavini, S. 1991. Qua li ficazione
& L. M. Lezec. 1985. Florina Quérina la produltiva e orientamenti varietali: nuove
résistance du pommier á la tavelure. L' e vecchie cultivar di melo in Europa. Riv.
arboriculture fruitiere. 378: 43-47. di Frutticoltura. 1:11-19.
78. Lespinasse, Y. & L. Parisi. !996. 95. Sansavini, S. & R. Stainer. 1995. Le cuitiv ar
Pathogeneticity of Venturia inaequalis di melo. Riv. Frutticoltura. 2:25-30.
strains of race 6 on apple clones (Maius 96. Sass P. 1993. Fruit Storage. Mezőgazda
ssp.). Eucarpia Symposium on Fruit Kiadó, Budapest.
Breeding and Genetics. Abstracts: 20.
97. Sass P. 1984. A Jonathan alma húsbarnul á-
79. Lewis, D. & M. B. Crane. 1938. Genelical sa. Kertgazdaság. 3:29-46.
studies in apples. Il. J. Genet. 37:119-128.
98. Sass P. 1986. Gyümölcstárolás. Mezőgaz
80. Magens S. 1995. Praxiserfahrungen: Wie dasági Kiadó, Budapest.
resistent sind neue Apfelsorten? Obst und
Garten. 6:256-259. 99. Sass P. 1997. Almafajták tárol hatósága.
Tárolástechnikai paraméterek. Előadás "A
81. Mantinger, H. 1982. Red und Golden korszerű gyümölcstermesztés és hűtőtáro
Delicious-type für unsere Tallagen. lás helyzete a Felső Szabolcsi térségben"
Obstbau-Weinbau. 19(2):52-55. című konferencián.
82. Mantinger, H. 1989. Rund um die Sorte 100. Schettini, T. M. & L. P. Berkett 1994.
Braeburn. Obstbau-Weinbau. 6:184-185. Introduction to the Workshop-Scab-
83. Mohácsy M. 1946. A gyümölcstermesztés Resistant Apple Cultivars: An Update on
kézikönyve. Pátria Irodalmi Vállalat és Horticulture, Pests and Markets. Fruit Var.
Nyomdai Rt., Budapest. J. 48(1):33-34.
84. Morgan, Joan & Alison Richards. 1993. The 101. Schobinger, U., M. Kellerhals & A.
Book of Apples. Ebury Press, London. Widmer. 1994. Aktuelle Situation beim
85. Nyéki J. (szerk.). 1980. Gyümölcsfajták Mostobst, Apfelsaft und Apfelwein. Obst-
virágzásbiológiája és termékenyülése. Me- und Weinbau. 2:44-46.
zőgazdasági Kiadó, Budapest. 102. Serboiu, L. 1987. Soiuri de mar eu
86. Östen-eicher, J. 1994. Erfahrungen mit der Sorte rezistenta geneticala holi: Pionier, Voinea
Braebum. Obstbau-Weinbau. 5:143-145. si Generos. Hort. Bucuresti. 36(9):3-6.
87. Percival, D. C. & J. T. A. Proctor. 1993. l 03. Silbereisen, R. 1992. Was leisten die neuen
'Golden Delicious' Progeny: 21stCentury Apfelsorte? Entwincklung im Apfelsortiment.
Apples. Fruit Var. J. 48(1 ):58-62. Teil I. Obstbau. ll :527-533.
88. Pethő F. (szerk.). 1984. Alma. Mezőgaz
104. Silbereisen, R. 1993. Entwicklung im
dasági Kiadó, Budapest. Apfelsortiment. Teil II. Obstbau. l :24-28.
89. Pieber, K. 1994. Shampion (Champion) - 105. Soltész M. 1988. Új abb adatok az almafaj-
eine ertragreiche Apfelsorte aus ták virágzási idejéről. Kertgazdaság. 20
Tschechien. Besseres Obst. 39(1):4-5. (3):10-23.
90. Pitera E., J. & Bogdanovicz. 1994. l 06. Soltész M., Gyuró F., Terpó A., Nyéki J. és
Sortenanfiilligkeit gegen Apfelmehltau Tóth M. 1979. Üzemi almafajták és Ma/us-
(Podosphaera leucotricha Ell. et Ev. fajok társításának lehetőségeL Kertgazda-
Salmon). Erwerbsobstbau. 36(1 ): 13-15. ság. 11(5):1-16.
91. Rapaics R. 1940. Magyar kertek. Királyi l 07. Soltész M. 1996. The piacement of different
Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. cuitivars in apple orchards. Horticultural
92. Rapillard, Ch. 1981. Pommes: nouvelles Science. 28(3-4):32-34.
variélés precoces et mi-précoces. Revue l 08. Soltész M. !996. Floral phenology of the
Suisse de Viticulture, Arboriculture, apple cuitiv ars. Horticultural Science. 28(3-
Horticulture. 13(5):301-303. 4):35-37.
93. Rustelholz, P., A. Kellerhals & A. Hustein. 109. Soltész M. !996. Fertilily of some current
1987. Apfel-Leistungsprüfung-17 Sorten apple varieties. Horticultural Science. 28(3-
im Vergleich. Schweiz. Z. Obst. Weinb. 4):38-40.
123(14):366-371.
423
ll O. Stainer, R. 1990. Gaia, Braebum und Fuji. Maius pollinators on the quality of apple.
Obstbau-Weinbau. 2:40-42. Acta Agronomica Scientiarum H ungaricae.
ll I. Stainer, R. !995. Red Deliciaus-Standard 34:72-76.
oder Spur? Obstbau-Weinbau. 3:68-70. 125. Van Oosten, H. J. 1977. A comparison of
112. Stainer, R. & K. Frasnelli. 1994. virus-free c Jones of Golden Delicious. Acta
Braeburn, eine sorte für Spezialisten. Horticulturae. 75: 124-129.
Obstbau-Weinbau. 5:140-143. 126. Ventura, M. & M. Grandi. 1991.
113. Stehr, R. & M. Clever. !995. Rote Mutanten Osservazioni su nuove cultivar e selezioni
von 'Jonagold'. Obstbau.9:432-436. di melo. Riv. di Frutticoltura. l :33-40.
114. Steiner, G. 1993. Winterschaden an 127. Waldner W. (ed.) 1991. Handbuch zur
Obstbaumen im Vinschgau Obstbau- Pflege von Obst- und Rebanlagen.
Weinbau. 4:113-115. Südtiroler Beratungsring für Obst- und
Weinbau. 3. Auflage. Lana.
115. Strebbins, R. L. et al. 1991. Taste Rating
of New Apple Cultivars. Fruit Var. J. 128. Walsh, C. S. & R. Volz. 1990. Gaia, and
45(1):37-44. the Red Gaia Sports: A Preliminary
Compariso n of Fruit Maturity. Fruit Var. J.
116. Strik, B. C. & J. T. A. Proctor. (1986): Apple 44(1 ): 18-22.
Cuitivars Bred in Canada: Selections from
Controlled Crosses for Commerei al 129. Warner, J. & C. Potter. 1988. Performance
Production. Fruit Var. J. 40(2): 51-52. of Scab resistant Apple Cuitivars at the
Smithfield Experimental Farm. Fruit Var.
117. Szabó T. 1992. Almafajták. p. 23-36. In: J. 42(3):96-102.
Inántsy F. (szerk.). Integrált almatermesz-
tés kézikönyve. Almatermesztők Szövet- 130. Way, R. D., H. S. Aldwinckle, R. C. Lamb,
sége, Újfehértó. A. Rejman, S. Sansavini, T. Shen, R.
Watkins, M. M. Westwood & Y. Yoshida.
118. Terpó A. 1974. Gyümölcstermő növények 1990. Apples. (Maius). p. 1-62. In: J. N.
rendszertana és földrajza. p. 139-219. In: Moore & J. R. Ballington Jr. (eds.). Genetic
Gyuró F. (szerk.). A gyümölcstermesztés resources oftemperate fruit and nut. Int. Soc.
alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Hort. Sci., Wageningen (Acta Hort. 290.).
119. Timon B. 1987. A gyümölcstermő növé- 131. Way, R. D. & Susan K. Brown. 1991.
nyek fenológiája. p. 19-27. In: Gyuró X Jonagold apple. Fruit Var. J. 45(2):62-65.
(szerk.). Gyümölcstermesztés III. KEE
Egyetemi jegyzet, Budapest. 132. Way,R.D.&M.R.McLellan.1991.Apple
cuitivars for processing. In Way (ed.):
120. Tobbutt, K. R. 1984. Breeding columnar Processed Apple products. Vannostrand
apple varieties at East Malling. Scientific Reinhold, New York.
Horticulture. 35:72-77.
133. White, A. G. 1991. The Gaia Apple. Fruit
121. To maia, K. & Hanna Szymanderska.l994. Var. J. 45(1):2-3.
Jablka w sadzie I kuchni. Prószynszka IS-
134. Villiams, E. B., J ul es Jani ck, F. H. Emerson,
ka, Warsawa.
D. F. Dayton, J. B. Mowry, L. F. Hough &
122. Tomcsányi P. 1973. Piacos kertészet Me- Catherine Bailey. 1972. 'Priscilla', a Fali
zőgazdasági Kiadó, Budapest. Red Apple with Resistance to Apple Scab.
123. Tomcsányi P. (szerk.) 1979. Gyümölcs- Fruit Vars. Hort. Dig. 26:34-35.
fajtáink. Gyakorlati pomológia. Mezőgaz 135. Zatykó F. 1992. Fagyvédelem, fagyrege-
dasági Kiadó, Budapest. nerálódás. p. 98-102. In: Inántsy F. (szerk.).
124. Tóth Magdolna, Dula P., Tóth Ferencné, Integrált almatermesztés kézikönyve. Al-
Soltész M. és Nyéki J. 1985. Effect of matermesztők Szövetsége, Újfehértó.
Körte, nasi, birs és naspolya

J. Abe, K.& A. Kirihara. 1993. Species and 2. Alvisi, F. !980. Problemi e prospettive
varietal differences in scab resistance of economico-commerciali delle pere.
pear. Journal of the Japanese Society for Aggiornamento della coltura del pero,
Horticultural Science. 61 (4):789-794. Ferrara. p. 13-30.
424
3. Andreies, N., L. Serboiu & R. Thiesz. 17. Bünemann, G. 1987. Asiatische Birnen.
1981. Soiului si hibrizi de par Erwerbsobstba u. 29(7):218-220 .
adaptátipentru condiliile de la Voinesti - 18. Carrera, M. !989. Performance of autumn
Dimbovita. Lucriirile Stientifice ale Inst. and winter pear varieties in the middle Ebro
de Cercetare si prod. pentru Pomicuitura basin. Acta Horticulturae. 256:35-42.
Pitesti. 9:95-110.
19. Centro Operativo Ortofrutticolo 1980.
4. Angiboust, A. 19'N. La poirier. Le point Profiledelle cultivar di pero. Ferrara.
sur les techniques nouvelles. Pers-
o 20. Chevran,E & R. M. Skirvin. !992. Pear. p. 263-
pectives pour les l prochaines annces.
L' Arboriculture Fruitiere. 26(30 l ):23- 276. In: Hammerschlag, F. A. & R. E. Litz
29. (eds.). Biotechnology of peren nia! fruit crops.
C. A. B. International, Wallington, Oxon, UK.
5. Bell, R. L. !990. Pears (Pyrus). In: Moore
21. Cossio, F. !990. Il N as hi. Pero giapponese.
J. N. & J.R. Ballington (eds.). Genetic
Edizioni Agricole.
resources of teroperate fruit and nu t crops.
Wageningen. 22. Cossio, F., L. Rivalta, G. Bassi & M. Laghi.
!993. Il Nashi: aggiornamento varietale. La
6. Bell, R. L. et al. 1996. Pears. p. 441-514.
col tur a de per o per una produzione
In: Janick, J. & J. N. Moore (eds.). Fruit
integrata. Verona. p. 191-205.
Breeding. Volume l. John Wiley and Sons,
Inc. New York. 23. Dayton, D. & C. J. Cummins. 1991. History
of Pear Breeding in Tennessee. Fruit
7. Bellini, E., E. Picardi & G. Giannelli. 1986.
Varieties Journal. 45(3):143-146 .
Nuove selezioni di pero a maturazione
precoce. Rivistadi Frutticoltura. l: 16-22. 24. Ellinger, W. !985. Ist der Birnenanbau eine
lohnende Alternative? Erwerbsobstb au.
8. Bellini, E. !993. La scelta dell e cultivar di
27:232-236.
pero - "La coltura del pero per una
produzione integrata". Verona. 19-60. 25. El li ot, M. 1990. Le Poirier. L' Arboriculture
fruitiére. 428:53-60.
9. Bergamini, A. & D. Cobianchi. !980. Stato
attuale e propetlive della coltura del Pero 26. Friedrich, G. & W. Schuricht. !988. Nüsse
in Intalia. Frutticoltura. 42(10-11):7-1 6. und Quitten. Neumann-Neu damm. Leipzig.
l O. Blanchet, P. 1989. Les poires rouges aux 27. Gecse L. 1993. Üzemi tapasztalatok új kör-
USA, les variélés de l'avenir? tefaj tákróL Kézirat.
L' Arboriculture Fruiltiére. p. 63-64. 28. Göndör Jné és Nádosy F. 1992. Egy új
ll. Blanche!, P. 1991. Nashi le surgreffage gyümölcsfaj a NASHI (Ázsiai körte). A
annuel une culture originale en zone "Lippai János" Tudományos Ülésszak elő
subtropicale. L' Arboriculture Fruitiére. adásai és poszterei. Bp. !992. nov. 4-5.
438:25-29. Kertészet I. rész. 313-316.
12. Bordeianu, T., N. Constantinese u & N. 29. Göndör Jné. 1992. Körtefajták termőfelüle
Stefan. 1,964. Pomologia. Republici te és termőképessége. A "Lippai János" Tu-
Populare Romine. III. Parul, Gutuiul, dományos Ulésszak előadásai és poszte-
Mosmonul, Scorusul. Acad. Rep. Pop. rei. Bp. !992. nov. 4-5. Kertészet I. rész
Rom., Bucuresti. 192-195.
13. Brózik S., Nyéki J. 1976. Fontosabb üze- 30. Göndör Jné. 1993. Körtefajták termesztési- és
mi fajták. p. 77-93. In: Gyuró F. (szerk.). áruértéke. Kandidátusi értekezés. MTABudapest.
Körte. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 31. Göndör J né. !995. Hagyományos és ázsiai
14. Brózik S. és Regius J. !957. Termesztett körtefajták. Az OMFB és a Gyümölcster-
gyümölcsfajtái nk. Almástermésűek. Kör- mesztési Tanszék Kiadványa. Fajtaleírások
te és birs. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Botanika Kft.
15. Brózik S. !993. Gyümölcsfajtá k. Magyar 32. Göndör J né. !996. Intenzív körteültetvé-
Mezőgazdasági Kiadó Kft., Budapest. nyek létesítésére alkalmas alany és fajtaje-
lölt kombinációk tesztelése és bevezetése,
16. Brunner, C. !996. Harrow Sweet cov suivez
termesztése. OMFB zárójelentés. KÉE,
cette poire'. L' Arboriculture Fruitiere.
Budapest.
43(500):23-25.
425
33. Göndör M. és Gecse L. !996. Körtefajták 48. Kellerhals, M. 1996. Sortenbewertung
termőképessége és fagyérzékenysége a ny- Tafelbirnen. Schweiz. Zeitschrift für Obst-
dunántúli termőtáj ban. Lippai János Tudo- und Weinbau. 132(5): !32.
mányos Ülésszak Kiadványa. 49. Kellerhals, M. & D. Rusterholz. 1992.
34. Göndörné P. M. és Gecse L. !988. Körte- Kommen die ro ten Bimensorten? Schweiz.
fajták nö,vekedése és terméshozás a. Kerté- Zeitschrift für Obst- und Weinbau.
szeti és Elelmiszeripari Egyetem Közlemé- 128(22):594-596.
nye. 51.(1):135-148. 50. Ledoux, F., T. Blondelle. !992. Le Nashi
35. Göndömé Pintér Mária. !988. Körtefajták en corse qualité et originalité. L.
termőképességének és áruértékének. vizsgá- Arboriculture Fruitiére. 60(447):47-57.
lata "Lippai János" Tudományos Ulésszak 51. LeLezec, M. & A. Belouin. 1992.
előadásainak és posztereinek összefoglalói.
Evaluation des varieteset mutants de poirier
Bp. 1988. november 10. en France. Le Fruit Belge. 60(438):99-1 06.
36. Götz, G. & R. Silbereisen. 1989. 52. Lemoine, J. 1991. Dépérissement du Poirier
Obstsorten Atlas. Verlag Eugen Ulmer, role de Psylla pyri dans sa dissémination.
Stuttgart. L' Arboriculture Fruitiere. 442:28-32.
37. Guillier, G. 1992. Creation et selection 53. Lombard, P., J. Hull & M. M. Westwood.
varietale du poirier aux etablissements 1980. Pear cuitivars of North America
Delbard-Malicorne (France). Le Fruit 34(4):74-83.
Bel ge. 60(438): l 08-120.
54. Mantinger, H. 1990. Unterlagen bei Bimen.
38. Gvozdenovic, D. & M. Manastirac. 1984. Obstbau-Weinbau. 5:145-147.
The intluence of density of planting and
varieties on bearing of pears. Acta 55. Mády R., Brózik S. és Szabó T. 1993. Naspo-
Horticulturae. 161(4):185-191. lyaválaszték. Kertészet és Szó1észet. 42(51-
52):16-17.
39. Gyuró F.(szerk.). 1976. Körte. Mezőgaz
dasági Kiadó, Budapest. 56. Mády R. 1991. Packham's Triumph. Ker-
tészet és Szőlészet. 40(51-52):22.
40. Gyuró F. (szerk.). !990. Gyümölcstermesz-
tés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 57. Mády R. 1996. Gyümölcsfajták és fajtajelölt~k.
Körte. In: Harsányi J. és Mády Rné. (szerk.). Al-
41. Hedrick, U. P. 1921. The Pears of NEW lamilag minősített és szaporítás ra engedélyezett
YORK. Depmtment of Agriculture. New York. szó1ő- és gyümölcsfajták jegyzéke 1996/1997.
42. Hunter, D. 1992. Pear selections from the Mezőgazdasági Minősítőlntézet, Budapest.
Harrow Breeding Program. Agriculture 58. Mády R., Szabó T. és Brózik S. 1996.
Canada Research St. Harrow. ll pp. Renewed Assortment of Quince Varieties
43. Hunter, D. M.& G. W. Bonn. 1992. in Hungary. Horticultural Science. 28(3-
Creation et diffusion de varietes de Poires 4):25-31.
a La Station de Recherches Agricoles de 59. Michelesi, J. C. 1991. Il partinesti del pero.
Harrow (Canada). La Fruit Belge. Rivistadi Frutticoltura. ll :29-33.
(438):91-98.
60. Mohácsy M. és Porpáczy A. !958. A körte
44. Janick, J.& J. N. Moore. 1996. Fruit termesztése és nemesítése. Mezőgazdasá
Breeding Vol l. Tree and Tropical Fruits. gi Kiadó, Budapest.
John Wiley & Sons, Inc., New York.
61. Morettini, A., E. Baldini, F. Scaramuzzi &
45. Kajiura, J. 1992. Nashi (Japanese Pear). L. Mittempergher. 1967. Monografia delle
Production in Japan. Chronica Horticulturae. principali cultivar d i pero. Firenze.
32(4):57-58.
62. Neri, D. 1990. La culture du poirier en Itali e
46. Kállay Tné és Szenci Gy. !985. Üzemi Orientations et prospectives. rnstituto di
gyümölcsültetvényeink ma és 1990-ben. Coltivazioni Arboree Centro Miglioramento
Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Varietale in Frutticoltura Pub. !83.
47. Kellerhals, M. 1986. Die Befruch- 63. Nicolai, M. !992. Perspectíves ottertes par
tungsverhaltnisse der Obstsorten. les nouvelles varietes de poires. Le Fruit
Schweiz.Zeitschrift fúr Obst- und Weinbau. 12- Belge. 60(438):129-131.
13:3-20.
426
64. Nyéki J. (szerk.). 1980. Gyümölcsfajták 82. Sugar, D., P. Buskirk & T. van der Zwet.
virágzásbiológiája és termékenyülése. Me- 1987. Susceptibility of red Fruited Pear
zőgazdasági Kiadó, Budapest. cuitivars to Fire B light. Acta Horticulturae.
65. Nyéki J. 1990. Birstermesztés. p. 354-368. 217:285-290.
In: Gyuró F. (szerk.). Gyümölcstermesz- 83. Sugar, D.& B. P. Lombard. 1986. 'Cascade'
tés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. red winter Pear. HortScience. 21(4): 1075.
66. Nyéki, J., Göndörné Pintér. M. és Szabó, Z. 84. Szabó T. és Mády R. 1990. A változékony
1994. Simultaneous flowering of pear birsek. Kertészet és Szőlészet. 39(41): 17.
varieties and overlap of flowering curves in 85. Terpó A. 1976. Gyümölcstermő növénye-
different variety conbinations. Acta ink rendszertana és földrajza. p. 139-219.
Horticulturac. 367:76-86. In: Gyuró F. (szerk.). A gyümölcstermesz-
67. Odeurs, J. & A. Sansdrap. !992. La tés alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Buda-
production de poires dans Le Monde en pest.
Europe ct en Belgiqve. La Fruit Belge. 86. Thibault, B., A. Beloin & P. Lecomte. 1989.
60(438):67-70. Sensibilité variétale du poirier au feu
68. OMMI, 1996. Államilag minősített és sza- bactérien. L' Arboriculture Fruitiére.
porításra engedélyezett szőlő- és gyü- 421:29-34.
mölcsfajták jegyzéke 1996/97. Budapest. 87. Tomcsányi P., Bödecs Lné és Majoros L.
69. Petzold, H. 1982. Birncnsorten. Neumann !982. 88 színes oldal a gyümölcsfajtákról.
Verlag, Leipzig. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
70. Postman, J. 1992. Pears from the Past 88. Tomcsányi P. (szerk.). 1979. Gyümölcsfaj-
Preserved for Posterity. Fruit Varieties Jour- táink. Gyakorlati pomológia. Mezőgazda
nal. 46(4):255-262. sági Kiadó, Budapest.
71. Quamme, H.A.& A. G. Spearman. 1983. 89. Tóth T. 1990. Naspolya. p. 535-536. In:
"Harvest Queen" und "Harrow Delight" Gyuró (szerk.): Gyümölcstermesztés. Me-
Pear. HortScience. 18(5):770-772. zőgazdasági Kiadó, Budapest.
72. Rayman J., Horváth J. és Szabó Á. 1960. 90. van der Zwet,T. & R. L. Bell. 1990. Fire
Gyümölcstermelés. Mezőgazdasági Kiadó, Blight Susceptibility in Pyrus Germplasm
Budapest. from Eastern Europe. HortScience.
73. Rivalta, L. 1987. Pero. Rivista di 25(5):566-568.
Frutticoltura. 2:39-42. 91. van der Zwet, T. & R. L. Bell. 1996.
74. Sansavini, S. 1987. La coltura del pero in Response of Central European Pyrus
Italia. Rivistadi Frutticoltura. 3:19-24. Germplasm to Natural Fire B light Infection
and Artificial Inoculation. HortScience.
75. Sansavi ni, S. 1990. Stato e prospettive della 30(6): 1287-1291.
coltura del pero in Italia. Frutticoltura. 8-
9:41-52. 92. van der Zwet, T., E. W. Brown & P.
Estabrook. 1997. Effect of Periodical
76. Sansavini, S. 1991. Linaementi e pros- Cicada Injury and Degree of Fire Blight
pettive della pericoltura europea. Rivista Severity on Asian Pear Cultivars. Fruit
di Frutticoltura. ll: 11-25. Varieties Journal. 51(1):35-39.
77. Sansavini, S. & L. Rivalta. 1995. Le cui- 93. van Laer, P. 1992. Nouvelles varieties de
tivar di pero e nashi. Rivista di Frutti- poires et selections clonales. Le Fruit Belge.
coltura. 2:33-37. 60( 447): 127-128.
78. Schumacher, R. 1965. Reguherung des 94. Vondracek, J. cit. van der Zwet, T. & F. N.
Fruchtansatzes. Eugen Ulmer. Stuttgart. Childers. 1982. The Pear. Pear cuitivars
79. Soltész M. 1975. Körtefajták termőképes resistant to scab. Hort. Pub. Florida.
ségének vizsgálata. Doktori értekezés. Ker- 95. Winter, F., H. Jansen, W. Kenne!, H. Link &
tészeti Egyetem, Budapest. (kézirat). R. Silbereisen. 1981. Lucas' Anieitung zum
80. Soltész M. 1976. Ökológiai igény. p. 54- Obstbau. Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart.
70. In: Gyuró F. (szerk.). Körte. Mezőgaz 96. Z y!, H .J., D. K. Strydom. 1982. Some
dasági Kiadó, Budapest. factors affecting fruit set of the Packham' s
81. Soltész M. !989. Társkereső körték. Kert- Trium ph pear. Acta Horticulturae. 124: 149-
barát Magazin. p. 6-10. 156.
427
Őszibarack
l. Bassi, D., A. Dima& R. Scorza. !994. Tree 8. Klincsek P. !996. Gyümölcsfajták és fajta-
structure and pruning response of six peach jelöltek. Őszibarack. p. 97-102. In:
grouth forms. J. Amer. Soc. Hort. Sci.
119(3):378-382. Harsányi J. és Mády Rné (szerk.). Állami-
lagminősített és szaporításra engedélyezett
2. Bassi, D. & P. Rosati. !981. Cultivar di
szőlő- és gyümölcsfajták jegyzéke. OMMI,
pesco e nettarine. Scelte varietali in
frutticoltura. Ferrara. 58-68. Budapest.
3. Belli ni, E. 1996. Orientamen ti e prospettive 9. Scolza, R. & W. B. Sherman. 1996.
varietali per la peschicoltura italiana. Peaches. p. 325-441. In: Janick, J. & J. N.
L'lnformatore Agrario. 39-69. Moore. (eds.). Fruit Breeding. Volume I.
4. Bellini, E., R. Watkins & E. Pomarisi. Tree and Tropical Fruits. John Wiley and
1984. Peach descriptors. IBPGR Secre- Sons, Inc. New York.
tariat, Rome.
IO. Szabó Z., Göcze L. és Klincsek P. 1997.
5. Faluba Z. 1979. Őszibarack. p. 266-326.
Present situation of peach production in
In: Tomcsányi P. (szerk.). Gyümölcsfajtá-
ink. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Hungary. Horticultural Science. 29(1-2).
6. Della Strada (ed.). 1984. Monografia di ll. Timon B. és Szabó Z. !992. Az őszibarack
cultivar di pesco da consuma fresco. fajtái. p. 90-111. In.: Timon B. (szerk.).
Volume I. Istituto Sperimentale per la Őszibarack. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Frutticoltura, Roma ..
12. Valmori, l., !991. Nuove varieta in frutti-
7. Della Strada (ed.). !986. Monografia di
coltura Edagricole, Bologna.
cultivar di pesco da consuma fresco.
Volume II. Istituto Sperimentale per la 13. Valmori, 1., !995. Nuove varieta in frutti-
Frutticoltura, Roma. coltura Volume Il. Edagricole, Bologna.
Kajszi
l. Harsányi J. 1979. Kajszibarack. p. 225- 4. Mehlenbacher , S. A., V. Cociu & L. F.
265. ln: Tomcsányi P. (szerk.). Gyümölcs- Hough. 1990. Apricots (Prunus). In:
fajtáink. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Moore J. N. & J. R. Ballington. (eds.).
2. Layne, R. E. C., C. H. Bailey & F. Hough. Genetic resources of teroperate fruit and
!996. Apricots. In: Janick, J. & Moore, J. nut crops. ISHS, Wageningen,
N. (eds.). Fruit Breeding, Volume I.: Tree Netherlands.
and Tropical Fruits. John Wiley & Sons, 5. Nyújtó F. és Surányi D. l 981. Kajszi-
Inc., New York. barack. Mezőgazdasági Kiadó, Buda-
3. Mády R. !996. Gyümölcsfajták és fajtaje- pest.
löltek. Kajszi. p. 86-90. In: Harsányi J. és 6. Szabó Z. 1987. Kajszifajták. p. 245-
Mády Rné. (szerk.). Államilag minősített 24 7. In: Gyuró F. (szerk.). Gyümölcs-
és szaporításra engedélyezett szőlő- és gyü- termesztés III. Kertészeti és Élelmi-
mölcsfajták jegyzéke. 1996/97. OMMI, szeripari Egyetem jegyzete, Buda-
Budapest. pest.
Szilva
I. Bellini, E., 1980. Cultivar. p. 9-73. In: 2. Cobianchi, D. & R. Watkins. !984.
Baldini, E. & F. Scaramuzzi. (eds.). Il Plum deseriptors. IBPGR Secretoriat,
Susino. Reda, Rome. Ro me.
428
3. Cobianchi, D., A. Bergamini & A. Cortesi. 9. Szabó Z. !988. A szilvafajták termesztési
!988. Il susino. Edagricole, Bologna. tulajdonsága és áruértéke. Kertgazdaság.
4. Harsányi J. !979. Szilva. p. 184-224. In: 20(5):50-56.
Tomcsányi P. (szerk.). Gyümölcsfajtáink. 10. Szabó Z. !989. Európai és japán szilvafaj-
Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. ták virágzása, termékenyülése és társítása.
5. Pedryc, A. !991. Cseresznyeszilva. Ker- Kandidátusi értekezés (kézirat). MTA, B u-
tészet és Szőlészet. 40(13): 16-17. da pest.
6. Rybin, V. A., 1936. Spontane und ll. Szabó Z. és Dávid M. !990. A szilvafa met-
experimental erzeugte Bastarde zwischen szése. Kertészet és Szőlészet. 39(12): 10.
Schwarzdom und Kirschpflaume und das 12. Terpó A. !974. Gyümölcstermő növénye-
Abstammungsproblem der Kulturpflaume. ink rendszertana és földrajza. p. 138-213.
Planta. 25:22-58. In: Gyuró F. (szerk.). A gyümölcstermesz-
7. Sansavini, S., S. Lugli, S. Martelli & tés alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Buda-
M.Grandi. !996. Nuove varieta e portinesti pest.
di susino: si allarga il ventaglio dell e scelte. 13. Tóth E. !980. Szilvafajták. p. 173-195. In:
Frutticolture. 58(9):23-44. Tóth E. és Surányi D. (szerk.). Szilva. Me-
8. Surányi D. !980. A szilvatermesztés tör- zőgazdasági Kiadó, Budapest.
ténete. p. 100-115. In: Tóth E. és Surányi 14. Tóth E. és Surányi D. !980. Szilva. Mező-
D. (szerk.). Szilva. Mezőgazdasági Kiadó, gazdasági Kiadó, Budapest.
Budapest.
Cseresznye és meggy
l. Albertini A., Brózik S. & P. Argot. !992. 9. Balla I. és Brózik S. !996. Emryo culture
Indagi ne su alcune novita varletali di ciliegio. of sweet cherry hybrids. Proc. Int. Cherry
Frutticoltura Y. LIV.-N.I.P. p. 25-28. Symp. Acta Horticulture. 410:385-386.
2. Angyal D. 1926. Gyümölcsismeret Pátria 10. Bassi, D., D. Gaggioli & P. Montalti. !984.
Irodalmi és Nyomdai Rt. Budapest. (Sajtó Chilling effect on development of imrnature
alá rendezte: Mohácsy Mátyás). peach and sweet cherry embryos. In:
3. Apostol J. !976. Meggyfajták csoportosí- Efficiency in plant breeding. Proc. l Oth
tása a virágzásukhoz szükséges hőmérsék- Congress Eucarpia, Wageningen,
leti összeg alapján. Bot. Köz!. 66(2): 127- Netherlands. (Abstr.)
134. ll. Brown, Susan K., Amy F. Iezzoni & H. W.
4. Apostol J. !990. Biomeggy. Az első el- Fogie. 1996. Cherries. p. 2!3-255. In:
lenálló meggyfajta. Kertészet és Szőlészet. Janick, J. & J. N. Moore (eds.). Fruit
39(17):3. breeding. Volume l. Tree and tropical fruits.
John Wiley & Sons, Inc., New York.
5. Apostol J. 1992. Meggyfajták. Átalakult
12. Brózik S. 1959. Termesztett gyümölcsfaj-
a választék. Kertészet és Szőlészet.
táink 2. Cseresznye - meggy. Mezőgazda-
41 (27):4-6.
sági Kiadó, Budapest.
6. Apostol J. !994. A meggynemesítés ered-
13. Brózik S. 1982. A cseresznye és meggy
ményei Budatétényben. Kandidátusi érte-
botanikája. A nemesítés. p. 31-55. In: Pór
kezés tézisei, Budapest. J. és Faluba Z. (szerk.). Cseresznye és
7. Apostol J. !996. Sour and sweet cherry meggy. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
breeding and production in Hungary. Proc. 14. Brózik S. !993. Gyümölcsfajták értékelé-
Int. Cherry Symp. Acta Horticulture. se és nemesítése. Kandidátusi értekezés.
410:101-104. Kézirat.
8. Apostol J-né. !990. A Katalin cseresznye. 15. Brózik S. !993. Gyümölcsfaj ták. Mezőgaz-
Kertészet és Szőlészet. 39(26):3. dasági Kiadó Kft. Budapest.
429
16. Brózik S. !996. Cherry breeding work and 30. Kl incsek P. !996. Gyümölcsfajták és fajtajelöl-
achievements in Hungary. Proc. Int. Cher- tek. Cseresznye és meggy. p. 83-86. In:
ry Symp. Acta Horticulture. 410:43-46. Harsányi J.-Mády Rezsőné (szerk.) Államilag
17. Brózik S. !996. Cseresznyefajták és fajta- minősített és szapmításra engedélyezett szőlő
jelöltek virágzási ideje 50 éves vizsgála- és gyümölcsfajták jegyzéke. OMMI, Budapest
tok alapján. Kézirat. 31. Kovács S. !985. Producing New Morello
18. Brózik S. 1997. Saját nemesítésű cseresz- Cherry Varieties. Fruit Var. J. 39(!): 25-
nye hibridek és fajtajelöltek származása. 26.
Szóbeli közlés. 32. Kovács S. és Apostol J. !990. Gombabe-
19. Brunner T. !982. Tórpegyümölcsfanevelés. tegségekkel szemben ellenálló meggyfaj-
Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
ták. Lippay János Tudományos Ülésszak
előadásai és posztereL Budapest.
20. Faluba Z. 1989. Cseresznye. Meggy. p.
119-183. In: Tomcsányi P. (szerk.). Gyü- 33. Mohácsy M. és Maliga P. !956. Cseresznye-
mölcsfajtáink. Mezőgazdasági Kiadó, Bu- és megytermesztés. Mezőgazdasági Kiadó,
dapest. Budapest.
21. Fischer, M. 1995. Farhatlas Obstsorten. 34. Nyéki J. (szerk.). 1980. Gyümölcsfajták
Eugen Ulmer GmbH & Co. p. 123-156. virágzásbiológiája és termékenyülése. Me-
zőgazdasági Kiadó, Budapest.
22. G. Tóth Magdolna és Auer F. 1996.
Pomological features of sweet cherry 35. Nyéki J. !995. Csonthéjas gyümölcsfajok
cuitivars from abroad: Their adaplation to virágzás- és termékenyülésbiológiája. Aka-
hungarian conditions. Proc. Int. Cherry démiai doktori értekezés. Budapest.
Symp. Acta Horticulture. 410:25-33. 36. Olden, E. J. & N. Nybom. !968. On the
23. Götz, G. & R. Silbereisen. 1989. origin of Prunus cerasus L. Hereditas.
Obstsorten Atlas. Ulmer, Stuttgart. 59:327-345.
24. Harsányi J. 1983. Új minősített cseresznye 37. Pór J. és Faluba Z. !982. Cseresznye és
klónok. Kertészet és Szőlészet. 32(23):5. meggy. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
25. Harsányi J. 1986. A Solymári gömbölyű. 38. Schmidt, H. & A. KetzeL !996. In vitro
Kertészet és Szőlészet. 35( ll ):5. culture techniques in sweet cherry breeding.
Proc. Int. Cherry Symp. Acta Horticulture.
26. Harsányi J. !994. C)eresznye- és meggy- 410:111-117.
fajták. Előadás a KEE szakkörós hallgatói
39. Soltész M., Nyéki J., Brózik S. és Apostol
részére.
J. 1996. The combination of sweet and sour
27. Harsányi J. és Mády Rezsőné (szerk.). !996. cherry varieties in orchards. Int. Cherry
Államilag minősített és szaporításra enge- Symp. Acta Horticulture. (Poster)
délyezett szőlő- és gyümölcsfajták jegyzé-
ke 1996/1997. Mezőgazdasági Minősítő 40. Szabó T. 1996. Results of sour cherry elonal
selection in the north-eastern region of
Intézet, Budapest.
Hungary. Proc. Int. Cherry Symp. Acta
28. Hillig, K. W. & Amy F. Iezzoni. 1988. Horticulture. 410:97-100.
Multivariate analysis of a sour cherry
41. Terpó A. !97 4. Gyümölcstermő növények
germplasm collection. J. Amer. Soc. Hort.
rendszertana és földrajza. p. 139-219. In:
Sci. 113:928-934.
Gyuró F. (szerk.). A gyümölcstermesztés
29. Hrotkó K., Simon G., Magyar L. és Hanusz alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
B. 1996. Effect of Rootstocks and
Interstock on Growth and Yield of Sweet 42. Tob but, K. R. & R. Boskovic. !996. A cher-
ry gene database. Proc. Int. Cherry Symp.
Cherry Trees. 6th International Symposium
Acta Horticulture. 410:147-153.
on "Integrating Canopy, Rootstocks and
Environmental Physiology in Orchard 43. Watkins, R. !976. Cherry, plum. peach,
Systems", Wenatchee, Washington USA- apricot and almond. p. 242-247. ln:
Penticon, British Columbia. Canada. Simmonds. N. W. (ed.). Evolution of crop
Abstarct. p. 34. plants.
430
Bogyós gyümölcsűek
l. Beke M., Porpáczy A. és Kocsis L. !995. ll. Nyéki J. (szerk.). !980. Gyümölcsfaj-
A fekete áfonya (U1ccinium corymbosum) ták virágzásbiológiája és termékeny-
termesztésének lehetőségei a Dunántúlon. ülése. Mezőgazdasági Kiadó, Buda-
Új Kertgazdaság. 1(1-2):4-8. pest.
2. Crandall, P. C. !995. Bramble production. 12. Papp J. !974. Málna. p. 553-556. In: Gyuró
Food Products Press, New York. et al. (szerk.). A gyümölcstermesztés tech-
3. Dénes, F. 1996. Gyümölcsfajták és fajtajelöl- nológiája. Mezőgazdasági Kiadó, Buda-
tek. Bogyósgyümölcsűek. p. 98-110. In: pest.
Harsányi J.-Mády Rné (szerk.). Államilagmi- 13. Papp J. 1984. Bogyósgyümölcsűek. Mező
nősített és szapoiÍtásra engedélyezett szó1ő- és gazdasági Kiadó, Budapest.
gyümölcsfajták jegyzéke. OMMI, Budapest.
14. Papp J. 1990. Bogyósgyümölcsűek ter-
4. Fischer, M. 1995. Farhatlas Obstsorten. mesztése. p. 464-526. In: Gyuró F. (szerk.).
Eugen Ulmer GmbH & Co. p. 214-216. Gyümölcstermesztés. Mezőgazdasági Ki-
5. Gyuró F. (szerk.) !974. A gyümölcster- adó, Budapest.
mesztés alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, 15. Papp J. !991. Szamócatermesztés. Mező
Budapest. 1974. gazdasági Kiadó Kft, Budapest.
6. Gyuró F. !974. A gyümölcstermesztés 16. Porpáczy A. !987. Ribiszke, áfonya, bo-
technológiája. Mezőgazdasági Kiadó, Bu- dza, fekete berkenye. Mezőgazdasági Ki-
dapest adó, Budapest.
7. Harmat L. 1987. Köszméte. Mezőgazda 17. Stoll, K. U. Gremminger. 1986. Staucher.
sági Kiadó, Budapest Besondere Obsarten. Eugen Ulmer GmbH
8. Izsak E. 1996. Szóbeli közlés. & Co. p. 66-74, 81-85.
9. Kollányi L. 1990. Málna. Mezőgazdasági 18. Szilágyi K. 1975. Szamóca. Mezőgazda
Kiadó, Budapest. sági Kiadó, Budapest.
l O. Mohácsy M., Porpáczy A., Kollányi L. és 19. Tomcsányi P. (szerk.). !979. Gyümölcsfaj-
Szilágyi K. 1965. Szamóca, málna, szeder. táink. Gyakorlati pomológia. Mezőgazda
Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. sági Kiadó, Budapest.
Héjastermésűek
l. Bordeaunu,T. & S. Constantinescu. 1967. 6. Brózik S. !988. A mandula termesztése és

Pomologia. Republica Socialiste Romani a. nemesítése. Gyümölcs-Inform. 10(2):69-71.
VI. köt. Akadémia Kiadó, Budapest. 7. Brózik S. !993. Gyümölcsfajták. Mezőgaz
2. Bödecs Lné. 1979. Dió. p. 337-344. In: dasági Kiadó Kft. Budapest.
Tomcsányi P. (szerk.). Gyümölcsfajtáink. 8. B ró zik S. és Nyéki J. 1980. A mandula. p.
Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 274-280. In: Nyéki J. (szerk.). Gyümölcs-
3. Bödecs Lné. !979. Gesztenye. p. 345-351. fajták virágzásbiológiája és termékenyülé-
In: Tomcsányi P. (szerk.). Gyümölcsfajtá- se. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
ink. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 9. Forde, H. I. !975. Walnuts. p. 439-455. In:
4. Bödecs Lné. !979. Mandula. p. 345-351. Jani ck, J. and J. N. Moore (eds.). Advances
In: Tomcsányi P. (szerk.). Gyümölcsfajtá- in fruit breeding. Purdue University Press,
ink. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. West Lafayette, Indiana.
5. Bödecs Lné. 1979. Mogyoró. p. 352- l O. Grente, J. !965. Les forme hypovirulentes
356. In: Tomcsányi P. (szerk.). Gyü- d. Endothia parasitica et les espoirs de lutte
mölcsfajtáink. Mezőgazdasági Ki- contre la chancre du chataigner. Sceances
adó, Budapest. Acad. Agric. Fr. 51:1033-1037.
431
ll. Gyuró F. és Szabó Z. !990. Gesztenyeter- 21. Rapaics R. !940. Magyar kertek. Királyi
mesztés. p. 450-452. ln: Gyuró F. (szerk.). Magyar Egyetemi nyomda, Budapest.
Gyümölcstermeszt és. Mezőgazdasági Ki- 22. Romisondo, P. 1978. La fertilitá del
adó, Budapest. nocciudo. Riv. Ort. Flo. Fru. Ita. Vol.
12. Horn E. !976. Mogyoró. ln: Horn E. 62(4):423-433.
(szerk.). Dió, mandula, mogyoró, geszte- 23. Sótonyi I. és Aponyiné G. I. !996. A gesz-
nye. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. tenye krifonektriás kéregelhalása, biológi-
13. Juhasova G. és Radócz L. !995. Biológiai vé- ai védekezés lehetősége Magyarországon.
dekezés és a szelídgesztenyekárt előidőző gom- ln: Aponyiné G. I. (szerk.). Integrált ter-
ba (Cryphonectria parasitica Murr/Barr.) el- mesztés a kertészetben. 17:58-76.
len a kórokozó hipovirulens törzseinek felhasz- 24. Szentiványi P. 1980. A dió. A gesztenye.
nálásával. Növényvédelem. 3: 169-176. A mogyoró. p. 281-300. ln: Nyéki J.
14. Lagerstedt, H. B. 1975. Filberts. p. 456- (szerk.). Gyümölcsfajták virágzásbiológi-
489. In: Janick, J. & J. N. Moore. (eds.). ája és termékenyülése. Mezőgazdasági Ki-
Advances in fruit breeding. Purdue adó, Budapest.
University Press, West Lafayette, Indiana. 25. Szentiványi P. 1976. Dió. p. 9-86. In:
!5. Mády R. !996. Gyümölcsfajták és fajtajelöl- Szentiványi P., Pejovics B. és Horn E. Dió,
tek. Dió. Mogyoró. p.l03-105. In: Harsányi mandula, mogyoró, gesztenye. Mezőgaz
J. és Mády Rné. (szerk.). Államilag minősí dasági Kiadó, Budapest.
tett és szaporításra engedélyezett szőlő- és 26. Szentiványi P. !976. Gesztenye. p. 271-
gyümölcsfajták jegyzéke. OMMI, Budapest. 320. In: Szentiványi P., Pejovics B. és
16. Manzo, P. & G. Tamponi. 1982. Mo- Horn E. Dió, mandula, mogyoró, gesz-
nografia di cultivar di noccinolo. Roma. tenye. Mezőgazdasági Kiadó, Buda-
pest.
17. Mauer, K. J. !974. Parthenokarpic und
Missbildungen bei der Walnuss. Mitt. Rebe. 27. Szentiványi P. !992. A héjasgyümölcsűek
wein, obstb. Früchtleverwert. 24(1 ): 67-70. termesztésének korszerűsítésében elért főbb
kutatási eredmények. Doktori értekezés.
18. Nedev, N. V. & H r. B aev. !974.
MTA, Budapest.
Proucsvane.
28. Terpó A. 1974. Gyümölcstermő növénye-
19. Pejovics B. !976. Mandula. p. 87-203. In:
ink rendszertana és földrajza. p. 139-219.
Szentiványi P., Pejovi cs B. és Horn E. Dió,
In: Gyuró F. (szerk.). A gyümölcstermesz-
mandula, mogyoró, gesztenye. Mezőgaz
tés alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Buda-
dasági Kiadó, Budapest.
pest.
20. Radóc z L., Szabó I. és Varga M. 1996. A
29. Turchetti, T., P. Gemignani & A Cappeleti.
hipovirulencia, mint a szelidgesztenyekó r
!995. Le Principali Avversita del castagno
( Cryphonectria parasitica (Murr./Barr.)
e la Difese Biologica contro Il cane ro della
elleni védekezés egyik hatékony biológiai
Cortecca.
eszköze. Növényvédelem. 47-57.
Koltúrába vonható vad fajok

l. Albrecht, H. J. & H. J. Koch. 1981. 4. Berndorf, F., A. Georgeseu & A. Marchi-
Gartenbau. 28( 6): !75. dan. !977. lndumavi technice 28.
2. Balmer, M. !993. Anbauerfahrungen mit 5. Brodmann, S. !993. Die Apfelrose als obst-
Holunder am Mittelrhein. Anbau und baulicher Forschungsgegenstand. Anbau und
Verwertung von Wildobst. Bernhard Verwe1tung von Wildobst. Bernhard Thalacker
Thalacker Verlag Braunschweig. Berlin. p. Verlag Braunschweig. Berlin p. 111-121.
65-70. 6. Buschbeck, E. 1993. Nutzung, Gewinnung
3. Bernáth J. !993. Vadon termő és termesz- undErhöhung des inlandischen Aufkommens
tett gyógynövények. Mezőgazdasági Ki- an Hagebutten. Anbau und Verwertung von
adó, Budapest. p. 425-429. Wildobst. Bernhard Thalacker Verlag
Braunschweig. Berlin. p. 122-127.
432
7. Dénes, F. 1996. Gyümölcsfajták és fajta- 21. Kósa G. 1991. A somok. Kertészet és Sző
jelöltek. Bogyósgyümölcsűek. p. 98-110. lészet. 18:22.
ln: Harsányi J.-Mády Rné (szerk.). Álla- 22. Kuhlmann, F. 1979. Neuere Analytik von
milag minősített és szaporításra engedélye- Heidelbeer-, Brombeer- und Holun-
zett szőlő- és gyümölcsfajták jegyzéke. derbeersliften. Lebens.-Rdsch. 75:390-395.
OMMI, Budapest.
23. Kürzl, H. 1981. Schwarzer Holunder- eine
8. Facsar G. 1993. Magyarország vadontermő Marktfruckt mit Zukunft. Flüssiges Obst.
rózsái. Kertészeti és Élelmiszeripari Egye- Heft. 7:316-317.
tem Közleményei. Budapest. p. 75-78.
24. Morozava, C. C. 1982. Szadovodsztvo. J. 7.
9. Fischer, M. 1995. Farbatlas Obstsorten.
Eugen Ulmer GmbH & Co. p. 214-216. 25. Müller, W. 1976. Schwarzer Holunder als
lntensivcultur. Zeitschrift für Obst- und
10. G. Tóth Magdolna 1994. Útijelentés Své- Weinbau. 112(85): 17-26.
dországban töltött szakmai kiküldetésről.
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, 26. Petri Gizella 1991. Gyógynövény- és drog-
Budapest. Kézirat 8.pp. ismeret. Medicina, Budapest. p. 171-172.
ll. Gencsi L. és Vancsura R. 1992. Dendro- 27. Plehanova, M. N. & Z. B. Szamorodova.

1977. Szadovodsztvo. II. 33.
lógia, Mezőgazda Kiadó, Budapest.
12. Gyuró F. (szerk.). 1974. A gyümölcster- 28. • Polunin, O. 1981. Európa fái és bokrai.
mesztés alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Gondolat Kiadó, Budapest !42 pp.
Budapest. p. 200-201. 29. Polyákné Fehér Katalin. 1983. Gyorsfa-
Gyuró F. (szerk.). 1990. Gyümölcs termesz- gyasztással tartósított bodza alkalmazása
13.
élelmiszerek színezésére. Doktori érteke-
tés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
zés. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem,
14. Harsányi J., Mády Rné. 1995. Államilag Budapest.
minősített és szaporításra ideiglenesen en-
30. Polyákné Fehér Katalin. 1990. Sűrített szín
gedélyezett szőlő- és gyümölcsfajták jegy-
a természetből. Kertészet és Szőlészet.
zéke. Országos mezőgazdasági és Minősí
39(8): 15.
tő Intézet. Budapest. 124 pp.
Kaack, K. & U. Kidmose. 1993. 31. Porpáczy A. 1987. Ribiszke, Áfonya, Bo-
15.
dza, Fekete berkenye. Mezőgazdasági Ki-
Erfahrungen im Anbau von Holunder in
adó. Budapest. p. 279-289.
Dlinemark. Anbau und Verwertung von
Wildobst. Bernhard Thalacker Verlag 32. Porpáczy A. és Porpáczy Ané 1990. Az
Braunschweig. Berlin. p. 77-78. ültetvényben a törzses bodzafa. Kertészet
és Szőlészet. 39(8): 14.
I 6. Kárpáti Z. 1960. Die Sorbus-Arten
Ungarns und der angrenzenden Gebiete, 33. Rácz G. és tsai. 1992. Gyógynövényisme -
Feddes Repertorium, Akadernie Verlag, ret - a fitoterápia alapjai. Sanitas Termé-
Berlin. szetgyógyászati Alapítvány, Budapest. p.
293-294.
I 7. Kárpáti Z. é.~ Terpó A. 1968. Növényrend-
szertan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 34. Rápóti J. és Romváry V. 1990. Gyógyító
p. 234-239. növények. Medicina. Budapest. p. 89-91.
18. Keipert, K. 1981. Gattung Sambucus- 35. Schmidt, J. !987. Holunderanbau. Leopold
Holunder. Beerenobst. Eugen Ulmer Stocker Verlag. Graz. p. 20-115.
GmbH & Co. p. 243-245. 36. Scotti, L. 1990. Ist Holunder eine Alter-
19. Koch, H. & J. L. Grope. 1993. Die native im Obstbau? Reinische Monats-
schrift. 78(3): 120.
Bedeutung der Fruchtrosen als
Obstraucher. Anbau und Verwertung von 37. Sipos B. 1996. A fekete bodza koronafor-
Wildobst. Bernhard Thalacker Verlag máinak értékelése. Kertészeti és Élelmiszer-
Braunschweig. Berlin p. 107-120. ipari Egyetem. Lippay János Tudományos
Ulésszak Gyümölcstermesztési szekció elő
20. Koczor L. 1992. A húsos som Ausztriá- adása.
bóL Kertészet és Szőlészet. 49:9.
433
38. Stoll, K. & U. Gremminger. 1986. 44. Varga L. és Földesi D. 1985. A homoktövis
Staucher. Besondere Obsarten. Eugen (Hippophae rhamnoides L.) jellemzése, ter-
Virner GmbH & Co. p. 66-74, 81-85. mesztése és feldolgozása. Herba Hungarica.
39. StrauB, E. & R. Novak. !982. 24 Jahre 24(2-3).
Anbauversuche mit Edeiholunder in Klos- 45. Varga Szilvia 1994. A fekete bodza
temeuburg. Erwerbsobstbau. 24:289-294. (Sambucus ni g ra L.) koronaformájának és
40. Surányi D. 1991. Valaha ültették a húsos metszésmódjának vizsgálata. Kertészeti és
sornot Kertészet és Szőlészet. 51: 16. Élelmiszeripari Egyetem. Diplomamunka
41. Terpó A. (szerk.). 1987. Növényrendszer- (kézirat).
tan az ökonómbotanika alapjaivaL Mező 46. Végvári Gy. és Paliagi Mónika. 1994. The
gazdasági Kiadó, Budapest. p. 631_.:632. sorb apple. Horticultural Science. 26(2):56-
42. Tille, R. !982. Kertészet és Szőlészet. 31:51. 60.
43. Uggla M. & H. Nybom. !996. Genetic 47. Walther, E. 1993. Kulturholunder- eine
variation in a new crop, the drogrose (Rose geschatzte Obstart in Hessen. Anbau und
sect. Caninae), for commercial rose hip Verwertung von Wildobst. Bernhard
production. Eucarpia Symposium on Fruit Thalacker Verlag Braunschweig. Berlin. p.
Breeding and Genetics. Oxford. (Előadás). 71-74.
434
Fajtanévmutató
A névmutatóban a fajta neve után normál betűtípussal a fajták leírását,

illetőleg bizonyos tulajdonságait tartalmazó oldalak száma, félkövér dó1t
betűvel pedig a fajtát szemléltető színes fényképek sorszáma található.
Sampio n 47, 71, 78, 20 Angold 92, 95, 99

2/152 271 Aprómeggy 264
3/48 271 Arabitka G. 118, 120, 136
A.ll7-15 369 Aranycsillag 192
A.ll7-31 369 Arapaho 314
Abbe fetel 138 Arenberg vajonea 127
Aberdeen 352 Armking 184, 189
Ace Spur Delicious 67 Árpás körte 137
Ace, Cyberg 67 Árpával érő 136, 137
Adams l 398 Asztraháni piros 81
Adams 2 398 Asztrahanszkoje krasznoe 81
Ageni 219,220,221 Autumn Bliss 301, 303, 309,117
Ahra 93 Autumn Cascade 311
Ahrista 93 Avaion classique 289
Akane 47, 71 Avanta 289
Aki-fu l 75 Averdale 67
Aki-fu 7 75 Avranehesi jó Lujza 118, 136, 46
Alexanderbirne 123 Babygold 5 190
Alka 93 Babygold 6 190, 66
Allose 398 Babygold 7 190, 191
Alsószentiváni 117 366, 368 Badacsonyi óriás 255
Altajszkaja desszertnaja 323, 324, 325, Baladin 190, 191
332 Bartlett 129
Althann ringló 219, 221,81 Batu! 81, 82
Andosa 183, 184 Baujade 92, 95, 100
Aneta 92 Belladi Barbiano 229, 232
Angeleno 229, 230 Belmac 93
Angersi 151, 152 Bereczkibőtermő 151, 153,51
.
435
Bergeron 202, 203, 77 Buzdoványkörte 139
Bergman 352 Cacanskalepotica 215,219,221,223,86
Berkeley 353 Cacanskarana 215,219,221,223
Besshipnyijj 408 Cacanska rodna 219, 221, 224
Besztercei 215, 219, 221, 222,82 Caldesi 2000 184, 184, 61
Besztercei Bb. 398 222 Calred 174, 179
Besztercei Bt. 2 222 Cambridge Favourite 293
Besztercei Nm. 122 222 Cambridge Rival 282
Besztercei Nm. 150 222 Campbell 52, 66, 9
Beurre Durondeau 118, 128,43 Canal Red 122, 130, 132
Beurre Hardy 138 eascade 122, 133
Bigarreau Burlat 245, 247, 248, 97 Ceglédi arany 202, 204
Bigarreau Napoleon 241, 101 Ceglédi bíborkajszi 199, 202, 204
Bigtop 184, 189,59 Ceglédi kedves 202, 204
Bija 337 Ceglédi óriás 202, 205, 69
Bikaalma 85 Ceglédi Piroska 202, 205, 78
Black Diamond 229, 233,89 Charopion 151, 154
Black Gold 229, 233 Charopion 174, 180
Black Star 229, 233 Charopion 78
Black Veil 352 Charden 47, 52, 57
Blanka 323,325,329 Chastar 174, 175
Blissy 309 Chistotel 94
Bluecrop 354 Cigányalma 85
Bluefre 215, 219,222,85 Cigánymeggy 263, 264
Bogota 281 Cigánymeggy C. 404 263, 264, 269
Bolero 41,2 Cigánymeggy C. 59 263, 264, 269
Bollwilleri csoda K. 4 368, 387 Cigánymeggy C. 7 263, 264, 269
Bona 336 Clapp kedveltje 118, 119, 120, 123, 124, 37
Bonanza 169 Clapp's Favorite 124
Bopppardi korai 256 Close 68
Borsi-féle kései rózsa 202, 203, 70 Cluj 120/9 132
Bosc kobak 118, 119, 120, 123,35 Co-fu l 75
Boscoop Giant 337 Co-fu 12 75
Bőralma 84 Co-op 30 94, 102, 32
Bőtermő nagy 368, 387 Co-op 38 94, l 03
Braebum 47, 71, 72,12 Comandor 202, 207
Btitegold 93 Compact Redhaven 169
Bromba- Delikado 314 Concorde 118, 126, 130, 131
Brödtorp 338 Conference 118, 119, 120, 123, 125, 34
Budai Domokos 87 Cosford 368, 388
Budapest 199, 204 Cosford K. 2 386
Budatétényi l 368, 378 Coville 353
Budatétényi 70 368, 379 Cox narancs renet 81, 82
Eurbank 229,230,84 Cox orange pippin 82
436
eresthaven 174, 175 Elephant Heart 229, 235
Crispin 57 Eli se 47, 71 , 74
Crowngold 61 Elista 53
Curato 139 Einica 53
Csány l 52, 63 Elsanta 282, 109
Császárkörte 139 Elstar (és klónjai) 47, 51, 52, 6
Csengődi 263,265 Elstar Elshof 53
Csujszkaja 414 Elton 53
Dawn 135 Elvira 290
Dayton 94 Enterprise 94, 95, 102, 32
Debreceni bőtermő 263, 270 Entz rozmaring 83
Debreceni muskotály 219,221,224 Erdei vajkörte 136, 137
Decosta 61 Érdi bőtermő 263, 265, 104
Del Rey Sun 229, 234 Érdi jubileum 263, 266
Delbard Jubilé 71, 73 Érdi nagygyümölcsű 263, 266, 105
Delbarestivale 71, 73, 26 Esperen bergamottja 136, 137
Delcorf 47, 71, 73,26 Eszterházi Il. 370
Delgollune 47, 71,73 Éva 68
Delorina 92 F. ll (Aranka) 323, 324, 325, 336
Delwilmar 130, 131, 42 F. 41 (Dyana) 324, 336
Detvan 323, 325, 330 F. Hungária 315
Deutscher kalvili 83 FairJane 184, 185
Devin 416 Fancsalszki egyszertermő 301, 303, 304
Diel vajkörte 118, 119, 120, 136, 137 Fantasia 184, 185, 67
Dirksen 303, 312,123 Fastolff 315
Dixie 353 Favorit 263, 266
Dixired 174, 176 Favourite 293
Donau 401 Favrené asszony 136, 138
Douard elnök 136, 137 Fay-féle termékeny 330
Doyenne d' Hi ver 140 Fayette 174, 176
Dr. Jules Guyot 126 Fehér Lambert 368, 388
Duarte 229, 235 Fehérkúti 412
Dubbele Conference 126 Feketemeggy 264
Dushistoe 94 Fertile deCoutard (Barcelona) 388
Earligold 71, 79,25 Fertilia Delbard 131, 42
Early Black 352 Fertődi l 323, 324, 325, 332
Early Burlat 248 Fertődi 1/7 41 O
Early Fuji 75 Fertődi 19 286
Early Redhaven 174, 176,55 Fertődi 33 401
Early Smith 71, 75 Fertődi 480 401
Ecolette 92, 95, 101 Fertődi 481 40 l
Egri korai 256 Fertődi 5 283
Egri piros 81, 82 Fertődi aranyfürtű 30 l, 307, 116
Elberta 192 Fertődi bőtermő 303, 311, 121
437
Fertődi hosszúfürtű 323, 325, 326, 125 Golden Deliciaus B 52, 56
Fertődi kármin 301, 307 Golden Haidegg 52, 56
Fertődi kétszertermő 301, 303, 310, 118 Golden Reinders 52, 56, 15
Fertődi korai 293 Golden Spur 41, 56
Fertődi téli 68, 69 Goldparmane 85
Fertődi zamatos 301, 303, 304, 115 Goldpurpur 61
Fétel apát 136, 138, 45 Goldrush 94, 95, l 03
Fido 412 Goldstar 92, 95, l 04
Fiesta 47, 71, 74,22 Goldtraube 303
Flamenco 41 Golubka 337
Fiavartop 184, 186, 68 Gorella 284, 114
Florína 92, 95, 96, 28 Oradína 308
Fontos alma 84 Granny Smith 43, 47, 52, 57, 8
Ford 193 Gravensteini 81, 83
Franklin 352 GuyotGyula 118,119,120,123,12 6,41
Franzi 398 H. 15/6 247, 254, 99
Freedom 94, 95, 97,29 H. 16/45 247, 255
Friar 229, 230 H. 165 247,255, 100
Frontier 229, 235 H. 6112 255
Früheste der Markt 256 H. 6/5 255
Puji 47, 71, 75,27 Hakko 142, 143,
Fuiford 53 Rakras Romata 285
Gage Elberta 169 Hamburg 402
Gaia (és klónjai) 47, 52, 53 Hana 92
Gaia Gored 53 Hardenpont téli vajkörte 118, 119, 120,
Gaia Must 53,18 123, 127
Galaxy 53 Hardyvajkörte 118,119,120,136,138 ,44
Gavin 92 Harka 184, 186
General Ledere 130, 132 Harkat 202, 208
Generos 94 Harmat 202, 208, 72
Gerida 283, 113 Harrow Delight 135
Geriinde 93 Harrow Sweet 135
Germersdorfi l 247, 249 Harrow Sweet (HW 609) 139, !34
Germersdorfi 3 247, 249, 94 Harvest Queen !35
Germersdorfi 45 247,249 Haschberg 400
Germersdorfi óriás 245, 247, 249, 269 Hauszwetsche 222
Gesztenyés 412 Bedeifingeni óriás 245, 247, 249
Giffard vajkörte 118, 136, 138 Beritage 303
Glau Morceau 127 Heros 330
Gloria 94 Hidasi bőtermő 323, 324, 325, 333
Gloster 42, 47, 54, 5 Highwood van Leur 61
Golden Bliss 311, 120 Hollandi fehér 331
Golden Deliciaus (alakkör) 42, 47, 55 Hollandi óriás 159
Golden Deliciaus A 52, 56 Honeoye 285
438
Honeysweet 135 Judaine 92, 95, 104
Honti alma 83 Judeline 92, 95, l 05
Hornet 315 Julyred 47, 68, 69
Hosui 142, !43, 145, 146, 49 Jumbo 303, 315
Hosszúfalusi 87 Kálvin v. Püspök alma 87
Hull 303, 313 Kamarai sárga 412
Hummi 290 Kántorjánosi 270
Húsvéti rozmaring 81, 83 Kántorjánosi 3 263, 270
Idared 42, 47, 52, 58, 7 Karmina 92
Iharosberényi 2 368, 392 Karpatia 408
Iharosberényi 29 368, 393 Katalin 245, 247, 250,96
Imamura Aki 142, !43 Katka 92
Immuna 92 Kaukázusi piros 331
Imperial Gaia 53, 19 Kecskeméti téli pogácsa alma 87
Imrus 94 Kékalma 85
Independence !84, 186, 58 Kemp Delicious 67
Invicta 345, 346, 349 Kent 398
IV-5/62 247, 255 Kiddle 53
J. H. Hale !92 Kikusui 142, 143,
Jaboulay 256 King Jonagold 61
lantarnaja 414 King of the pippins 85
Jerseyland 174, 177 Királykörte 139
Jerseymac 47, 68, 69 Kletter Star 290
Jim Brian 47, 71, 75 Konstantinápolyi !51, !54
Johns 398 Korai pipacsmeggy 263, 267, 103
Jolana 92 Korai piros 206
Jolico 417 Korai sárga 412
Jomured 61 Korai zamatos 202, 208, 73
Jonabel 61 Kordia 247, 254
Jonafree 94 Kormos alma 84
Jonager 68, 69 Kornéha 118
Jonagold (és klónjai) 47, 52, 59, 13 Korona 286
Jonagold T-1270 61 Kortes 286
Jonagold T-1272 61 Kosui 142, 143, 145, 146
Jonagold T-2291 61 Kovauguszt 47, 52, 63
Jonagold T-2311 61 Kovelit 47,52,63,17
Jonagold T-2361 61 Kőröser 268
Jonagold T-2381 61 Kőrösi korai 267
Jonagored 61 Kőrösi meggy 268
Jonathan (és klónjai) 42, 47, 61 Körösská 268
Jonathan M41 52, 63 Kőszegszerdahelyi 29 368, 392
Jonica 61 Kumoi 142, 143
Jonkheer van Tets 323, 325, 327 Lambada 290
Josta 323, 325, 338 Laroda 229, 233
439
Late Santa Rosa 229, 235 Mayerest 17 4, 177
Latham 316 Mayflower 193
Lepény 412 Maypole 41, l
Leskováci 155 McFarlin 352
Leszkovácka 151, 155 Mclntosh 81, 84
Liberty 94 McShay 94
Linda 245, 247, 250, 269, 95 Meeker 308
Lloyd George 316 Melodie 92
Loadel 190, 192 Melody 291
LochNess 315,124 Merlyn 92
Lombacad 122, 130, 133 Meteor korai 263, 268, 106
London Market 331 Methley 235
Londoni pepin 81, 83 Meystar 174, 181
Lotos 92 Mezőtúri 151, 154
Lucana 303, 308 Michelini 174, 181
Ludwigsburg 53 Milotai 370
Lulin 303 Milotai 10 367, 368
Lysgolden 52, 56, ll Mirandino Rosso 118
M-10-25 370 Mireille 174, 181
M-10-37 370 Moira 93
M. N. Sun 229, 233 Mollies Deliciaus 52, 64
M.l0-14 369 Mondial Gaia 53, 19
M.l0-9 369 Moonglow 135
Macfree 93 Murray 93
Madame Moutot 293 Mutsu 52, 57
Magness 135 Münchebergikorlli 245,247,251
Magyar kajszi 202, 206, 71 Naga-fu I 75
Magyar kálvil 83, Naga-fu 2 75
Maliga emléke 263, 267 Nagrada 234, 91
Malling Exploit 30 l, 303, 305 Nagy tarka zelli K. 5 368, 387
Malling Pandora 290 Nagymarosi 303, 306
Malling Promise 303, 306 Nagymarosi 22 368, 393
Mammut 402 Nagymarosi 37 368, 393
Mandulakajszi 199, 202, 206 Nagymarosi 38 368, 393
Manon 180 Napoca 130,132,36
Mara de Bois 291 Narancs alma 82
Margit 245,247, 251,93 Nectagrand l 184, 187
Maria Bianea 174, 183 Nectared4 184,187,57
Márki korai 256 Nectarass 184, 189, 60
Marmolada 291, ll O Nektar 408
Martens l /Marnica 61 Nektár H. 181
Martens 2 61 Nela 92
Max Red Bartlett 122, 133, 40 Nemes Krasszán 118, 120
Maxime 135 Nemes Sóvári 87
440
Neoszüpajuscsajaszja 323, 324, 325, 333 Pedro 367, 368
Nessy 303, 315,124 Pegaso 184, 187
New Jonagold 61 Perbáli, Gönc l 151, 155,52
Newton 58 PerJe d'Amour 352
Niitaka 142 Pervinka 94
Nijisseiki 142, 143, 146,50 Pi Ro 3 408
Ninione 301 Pillat 169
Nottingham 159 Pinova 47, 71, 76,24
Nova 398 Pionier 94
Nova Easygro 93 Pipacs l 263, 269
Nova Spy 93 Piros 47, 71, 76,23
Novajo 61 Piros Clapp 118, 119, 122, 130, 133, 38
Novamac 93 Piros ízletes 345, 346, 347, 127
Nyári csíkos fűszeres 87 Piros Vilmos 118, 119, 122, 133,40
Nyári fontos 81, 84 Piroska 17 4, 182
Nyári Kálmán körte 136, 139, 47 Pirtóspor Deliciaus 68, 70
Nyári zamatos 68, 70 Piscilla 94
Obilnaja 229, 231 Plovdiv l 408
Obilnaja 414 Pobjeda 337
Ometa 336 Pacahontas 287
Onebor 291 Polka 287, lll
Oranzsevaja 414 Polka 41
Orbai alma 87 Polonais 202, 208
Orlovim 94 Portugál l 151, 155
Orlovski Pioner 94 Porzós 40-61-1876 414
Otava 92, 95, 105 Pozdnedpelyjj 408
Otelo 323, 325, 336 Pozegaca 222
Ozark Gold 52, 57 President 219, 221, 224, 88
Ozark Golden 57 Priam 92
Ozark Premier 229, 236 Prima 94, 95, 98
Packham's Triumph 118, 119, 120, 123, Primavera 251
127,33 Primevére 94
Padana 174, 178 Primieia 92
PaUagi óriás 345, 346, 347,126 Primiera 94
Pándy 279 263, 268, 269 Prirnrouge 71
Pándy 48 263, 268, 269 Primula 93
Pándy Bb. 119 263, 268, 269,107 Pristine 94
Pándy meggy 268 Produkta 92
Pándy üvegmeggy 268 Purporavaja 236
Pannónia 199,202,207 ,74 Querina 92, 95, 96, 28
Pap körte 118, 120, 136, 139 Rabunda 291
Parasztmeggy 264, 269 Rafzubin 47, 71, 78,21
Parker pepin 81 , 84 Rajka 92
Parkers Pepping) 84 Realka 93
441
Reanda 93, 95, 106, 31 Rolan 330
Rebekka 93 Roland vajonea 412
Rebella 93 Rolonda 345, 346, 350
Red Anjou 122 Romagold 61
Red Delicious (alakkör) 42, 47, 64 Római mogyoró K. l 368, 387
Red Elstar 53 Román Bereczki 151 , 155
Red June 184, 188 Romus l 94
Red Lake 323, 325, 328 Romus 3 94
Red Miracle 67 Rondom 323, 325, 328
Red Rome Van Wel! 42, 71, 77 Rosana 92
Redaphough 47, 71, 77 Rosired Bartlett 122, 131
Redchief Delicious 52, 66, 9 Rote Spiitiese 331
Redfree 94 Rouge Coralle 352
Redhaven 169, 174, 178,56 Rouville 93
Redhaven Bianea 183 Rovada 330
Redsleeves 92 Royal Gaia 53
Redspur Delicio us 41, 52, 66, 16 Royal Glory 174, 180
Redwinter 71, 77 Rózsakajszi C 1406 202, 203
Regal Gaia 53 Rubinette 71, 78, 21
Regal Prince 53, 18 Rubinola 92, 95, l 09
Regal Queen Gaia 53 Rubinstar 61, 14
Regal Red Cornice 122, 122 Rucanta 301
Regia 93 Ruth Gerstetter 219, 221 , 225
RegJindis 93 Sambu 402
Reines des reinette 85 Samdal 398
Reka 93 Samidan 398
Releika 93 Sampo 402
Releta 93 Sarnyi 398
Relinda 93 Santa Rosa 229, 234
Remo 93, 95, 107,30 Sawa 93
Remura 93 Scarlet Gaia 53
Rene 93 Schneiders Spate Knorpel Kirsebe 249
Renora 93 Schwarzer Diamant 402
Resa 303, 308 Scotia 398
Resi 93 Sebeshelyi gömbölyű és hosszú 370
Resista 92, 95, l 07 Selena 92
Rétes alma 84 Sella 292, 112
Retina 93 Senga Litessa 287
Rewena 93, 95, 108 Senga Sengana 287
Richelieu 93 Sensation Red Bartlett 122, 131
Rikő 323, 325, 339 Sermina 219,221,225
Rimona 292 Serres Olivér 118, 119, 120, 136, 139
Rixanta 350 Shampion 78
Rokula 349 Shinko 142, 143, 145, 147
442
Shinseiki 142, 143, 145, 147 Szigetcsépi 58 368, 377
Shinsui 142, 143, 145 Szigetcsépi 92 368, 378
Shiro 229, 231 Szkoroplodnaja 159
Sikulai alma 81, 85 Szomolyai fekete 245, 247, 252
Silvergieter F 59 323, 324, 325, 334 Szomolyai rövidszárú 252
Silvia 219,221,226,83 T. C. Sun 229, 232
Sirnka 229, 234 Tarna 142, 143, 145, 147
Simonffy piros 81, 85 Társulati esperes 118
Sir Prize 94 Tayberry 303, 312,122
Smoothee 52, 56 Telamon 41, 3
Snow Queen 184, 189 Téli arany parmen 41, 81, 85
Snygold 47, 71, 79,25 Téli banánalma 81 , 86
Solymári gömbölyű 245, 247, 252, 269 Téli esperes 118, 119, 120, 136, 140
Sommer Christen bime 139 Téli fehér kálvil 81, 87
Sorriso di Primavera 229, 232, 90 Téli piros pogácsa 81, 87
Souvenir de Charles Machiroux 293 Tenira 292
Springerest 174, 178, 53 Tenroy 53
Springtime 17 4, !82, 65 Terutesuinitsu 169
Stanley 219, 221, 226,87 Tétényi bőtermő 368, 378
Starerest 174, 175 Tétényi kedvenc 368, 379
Stark Redgold !83, !84 Tétényi keményhéjú 368, 378
Starking Nm. 251 52, 65 Tétényi rekord 368, 378
Starking Nm. 47 52, 65 Thomfree 303, 313
Starkrimson 122, 133 Thuriga 292
Starkrimson Delicious 52, 66 Tiszacsécsi 83 367, 368
Staymared Nk. 573 81, 85 Titania 323, 324, 325, 334
Stella 247,254,98 Titus 417
Sulmona 202, 208, 75 Toklyó alma 83
Summercrisp 135 Tongem 118, 119, 123, 128,43
Summerred 47, 52, 67 Topaz 92, l 09
Sunbeam 193 Topred Delicious 65, 68, 70
Sunburst 247, 254, 102 Topspur Delicious 67
Suncrest 174, 179,54 Tracy Sun 229, 234
Surprise des Halles 294 Trajan 41,
Swetla 408 Trent 93
Sylwana 408 Triton 323, 324, 325, 337
Sylwia 408 Troubador 190, 191
Szamarkandszkij rannyíj 80 Tulameen 308
Szaporameggy 264 Tuleu gras 219,221,227
Szatmárcsekei Jonathan 52, 63 Tuscan 41,2
Széchenyi renet 87 Tüköralma 84
Szentendrei fehér 345, 346, 348, 128 Újfehértói fürtös 263, 270, 108
Szentesi rózsa !59 Üveg alma 82
Szigetcsépi 55 368, 379 Valerij Cskalov 245, 247, 253
443
Van 245, 247, 253,97 Waltz 41,3
Van der Grift 53 Watson Jonathan 52, 63
Van Kempen 53 Weinberger 184, !89
Vanda 92, 95, 110 Wellington XXX 323, 324, 325, 335
Veecot 202, 209 Wellspur Delicious 41, 52, 66
Vega 245, 247, 253 White Calville 87
Venus 184, 188 Wijcik 40
Vérbélű körte 136, 140, 48 Willarnette 303, 307
Verbezina 115 408 William's Pride 94
Versailles-i fehér 331 Williams Bon Chrétien !29
Victoria 398 Wilmuta 61,10
Vieriander 331 Winter banana 86
Viking 410 Yakumo 142
Vilmos 118, 119, 123, 129,39 Yataka Fuji 75
Vista Bella 47, 68, 70 York 398
Vitaminyjj 408 Zefa 3 310, 119
Vitos 93 Zefa Herbsternte 301, 303, 310,119
Voinea 94 Zöld győztes 345, 346, 348
Vorocovskijj 408 Zöld ringló 219, 221, 227, 88
Vranja 151, 155 Zuckertraube 354
444
A könyv megjelentetését szervezte:
A PRIMOM Alapítvány Tanácsadó és Információs Hálózata
Nyíregyháza, Víz u. 21/B Tel./fax: (42) 414-188
A kiadásban közremú'ködtek:
Jászai Menyhért
Kovács Zoltán
Barátné Haraszti Andrea
Nádasi Zoltán
Potomé Zékány Andrea
Olvasó szerkesztő:
Dr. Geiszler János
Számítógépes grafika:
Dr. G. Tóth Magdolna és Kovács Szilvia
A színes fényképeket készítették:

G. Tóth Magdolna (1-32, 38, 48, 59, 76, 79, 93-108),
Szabó Zoltán (53-57, 60-69, 72-75, 77-78, 80-86, 88-90),
Göndör Józsefné (33-37, 39-47, 50, 58, 66-67, 87),
Dénes Ferenc (109-128), Pedryc Andrzej (91-92).
Megjelent 31 ív terjedelemben 2 ív színes melléklettel
445
Alma
l. Mapole 2. Tuscan (Bolcro)
3. Telamon (Wa ltz) 4. Végentermő típusú almafa

Alma
5. Gloster 6. Elstar
7. Icl arccl 8. Crann y mith

Alma
9. Campbell (Rcdchid Deli cious) 10. J o nago ld v\'ilmu ta
l l. Lysgo lcl n 12. Bra burn

~
..... :::
V)
::::;
c
o..
~ ,....
(<:l
c
~
(<:l )r:/)
ü c
C\1
v
u
c
!-.
~
~
bf.l
<.>
~
o::)
::..; E
~
;...
o '.
v
::.:: .v
l-..:
,...... !-.
(..)
o..
,....
c
.v
.v
~
-
.v
-c
c
c
.."..
~.
o)
;s CIS
v"' o>
G: c
c--i
o:
C\l ~
C\l
........ :/:
v
..J
o
:....
..J
C) o..
c
.:.o c<")
C\l
;:l
e:::
c
..D
~
Jj
~
cr::
C' l
......._
C) .~
c;; c:
;;... l-
·.::; C)
::::;
"'
<!)
l- Cl
ro
.D
v :-;l
c
Cl l-
..... o
l- ~
o 00
~ C\1
C)
Cl
0
C\1
......._
ü ::::; ·
u..
~
-::ro C' l
w
ü
o
bO
>--
c
C/)
>ri
C'l
Körte
33. Pac kh a m 's Triumph 34. Confere nce
35. Bosc ko ba k 36. a poca

o.. ,......_
....
o.. ....
(ll v
o(/J
'::l
1-
(ll
2 co
o: 'ü
(.)
p:::
00
~
C<")
"'o
E
>(/J
o
1-
o:
6
""'"
Körte
41. Guyot Gyula 42. De lwilmar (Ferti lia De lbard)
4~ . Tongcrn (Bcurrc Durondcau ) 44. Hardy v~ jkönc

~
N 3
'=>
,...J
'-
'0
-l ~
'0 ,_..
·-,
·v; 'V
Q.) .D
'-
..c ' Q.)
u
c >
~
'-
ct:i
> '<t
-<
0
'<t
......
'ro c
o.. 'ro
~
E
v'-'
' Q.) ~
~
>..C)
:@
>-.
'<t z
r--:
'<t
~
(.)
VJ
ro
VJ .D
l-.
:=' v
z o..
ol.(')
~
tC")
::i lO
VJ r
o c:
l-.
::t v
.....,
lO
O"'J .D
-.::r
:;2
N
u
v
l-.
v
co
,.......,
tC")
Uszibarack
53. Springerest 54. Suncrest
55. Early Redhaven 56. Redhave n

(.)
u
c o"'"'
l-
v ;:j
-o u
c v
v
o...
v
z
-o o
.....c <..O
00
lC')
-.;t o...
-o ~
o
v
l-
bJ)
....uCll 2i
v Ol
z lC')
l'-
lC')
o
o
o
C' l
·v;
C)
ü
ro
u
<.C c..
-c §
o
be
::- , ...9
~
.D
~ ~
co
ex::
0 <.C
tO
'-J , y
r-
~ cr.
('C
·.:::; ..."
bt:: c
c: ~
'i:
o..
U)
"""'
l.....:
tO
,c)
tO
t--
'-...
......
tD
'"'C1l
F
~
v
~
:r:
·c;;
l o--i
t--
1-.
o
c::O
"'
'ro
·c
N
'0 ·~"'
..::.(
.:a'V 1-.
bn
v
~
C1l
u ~
o) ......
<.D t--
....
N
Cll
~
...--. ~
c<': C1:l
t()
C1:l
~
.::L. ~o
~
........ ='-=
.~ v
....,
'O
c:
c
--
'V
N
C/)
c: "N
C1:l C/)
O-. ·~
.q< ~
t'--
0
r
C1:l
.- c:
""-..
o
,......
l
E
r _,
'<t C/)
'<t
........ >!")
C/) t'--
o
.....
~
E
C1:l
N
C1:l
o'-
~
c<':
l'
Kajszi
77. Bcrgc ro n 78. Ceglédi Piros ka (I 1- l. V ..J. 7)
7~l . Ka jszi f"c lt ü r() Ela la k 80. Sl.a m a rka nclst.k\j ra nn yij
Szilva
81. Althann ringló 82. B sztercei
83. ihia 84. Burbank

r;: 'O
u
·~ bo
o c
o.. ·c
v "O
r;:
,..,;:
;o
"'cro 00
u · 00
r;:
u
0
00
v >--
c:: (.)
O)
;:i
c
~
ö3 (/)
•n r--:
00
00
~ztlva
89. Black Diamond 90. Sorrioso
91. Nagrada (P. cerasifcra x P. salicina) 92. f~ jhib rid P. brigantica x P. cerasifera
C<"l l:
c
:.... ~
o
-o ~
~
O)
,....
0
O"l
l:
:....
O)
ü
..f
O'>
(;l
Eo
:....
-o
(;l
l:
~ :J
~
C<"l O"l
O>
i
co
-'
~ \.C
í: ""-..
::::; >!':
c:Q
::::; I
~
(.)
oi
t:
~
cr:
bD
ö5
r--:
cr:
Cseresznye és meggy
l Ol . Biga rrea u Na po lco n
l 03 . Ko rai pipacs meggy l 04-. l~ rcli bút crm ő

(ll
"'
:Q
o'-
,.j
'-
.!L. :~
'--<
'-
o '0
v
,.j
v ''-""'
'(.)
~ ..c
~
0 ':-l
o,..... ' ;:)
00
o
(';l
'ü ~
(';l
~
o
r
Cl)
E C\i
(';l
~
6
Szamóca és málna
11 3. Ce ri da l 14. Co re ll a
l l ~). Fe nőeli zam a tos 11 6. Fe n ó"cli a ra nyíúnCí

~o (/)
(/)
§ co
....Q)1-. t:
Q) Q)
~ ü
~ o
'Q)
...><: ü
ü
~o
o
G'(
....1-. .......
Q)
~
00
.......
.......
Ribiszke és köszméte
125. Fe rtődi h ossz úfürtű 126. Pa liagi óri ás
·.." . '·~'1.
' ,. . . .
' '\.
• .... !... ' . .

. c
~ 'l ' .
~, ~;~ .
•. ~
\
..... l - ..
. ~
·' ~
,
"' '
e. .. l
t • ·"\
~ .. f • .• ' t i
_ , ,. .. j
\ -·: - . .~ '. t-- ....

.••. • J .·"'
127. Piros ízle tes 128. Sze nte ndre i fe h ér

Dr. G. Tóth Magdolna - Gyümölcsészet

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Dr. G. Tóth Magdolna - Gyümölcsészet

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

.. G...

DR. TóTH MAGDOLNA

©Dr. G. Tóth Magdolna, 1997

ISBN: 963 04 9111 7

A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Karán előírt tankönyv,

Mások könyvéhez előszót írni merész vállalkozás. E sorok íróját az bátorítja

Budapest, 1997. almaszüret idején

Prof Dr. Dr.h.c. Tomcsányi Pál

A gyümölcsészet alapjai (Dr. G. Tóth Magdolna) 9

A pomológia és a gyümölcsészet fogalma

A pomológia a latin pornum =alma (átvitt értelemben gyümölcs) és a görög

A hazai gyümölcstermesztés története

A hazai gyümölcstermesztés fejlődése több korszakra szakaszolható (7, 24,

A gyümölcsészet nagy személyiségei

Lippai János (1606-1666)

Entz Fe rene (1805-1877)

Bereczki Máté (1824-1895)

Budai József (1851-1939)

Mohácsy Mátyás (1881-1970)

Magyar Gyula (1884-1945)

Korpanay Gyula (1888-1974)

Porpáczy Aladár ( 1903-1965)

Maliga Pál (1913 - 1970)

Az említett személyeken túl az elődök között feltétlenül megemlítendő még

A gyümölcsészet jelentősége és tárgya

Gyümölcsészeli leírások és rendszerezésük

A GYÜMÖLCSÉSZET LEGFONTOSABB ALAPFOGALMAI

Fenológiaifolyamat. A tenyészidőszak alatt (a rügypattanás kezdetétől a lomb-

Alternancia (szakaszos terméshozás j. A kevés termést hozó (kihagyó) évek és

Á GYÜMÖLCSÉSZET MORFOLÓGIAI ALAPJAI

Gyümölcstermő növények csoportosítása hajtásrendszerök alapján

Gyümölcsfák Bokorszerű Csejék Félcserjék Éveló'k

Az alma az egyik legnépszerűbb gyümölcs, az egészséges táplálkozás szerves

A fajtaelőállítás módszerei és céljai

Indukált mutáció. Az alma esetében a szomatikus sejtek genetikai tulajdonsá-

A nemesítő (honosító) és fajtaminősítő munka fóöb céljai:

elterülő szélhajló lecsüngő

l. ábra: Almafajták jellegzetes koronaalakjai

erősebb alanyon-erős a hajlam az alsó állású gallérágak megerősödésére. Még itt

7. ábra: Az alma jellegzetes termőrészei

Az alma legfontosabb termőrészeit a 7. ábrán szemléltetjük. Az alma termőrü­

szabadon álló egymást érintő egymást takaró

9. ábra: A virágszirmok egymáshoz viszonyított állása

10. ábra: Az alma fenológiai menetei és fenefázisai

A hajtárügyek legvalószínúbb pattanási ideje: III. 23. A rügypattanást 50-55

Az a) változat szerint az 2. táblázatban javasolt kombinációk tá.rsíthatók. A teljesen

12. ábra: A gyümölcskocsány hosszúsága és vastagsága

Érési szezon, felhasználási irányok

JELENTŐSEBB ÁLLAMILAG ELISMERT ÉS PERSPEKTIVIKUS FAJTÁK

A hazai üzemi termesztésre javasolható almafajták körének kiválasztásához

Golden A, B stb. klónok

A 'Gaia' jelentősebb klónjai

Kereskedelmi név Fajtanév vagy

Royal Gaia Új-Zéland Tenroy !973 közé p

* Megjegyzés: nem az alapfajta, hanem a 'Tenroy' rügymutációja.

Golden Delicious alakkör

Származás és elterjedés. Az USA-ban találták, feltevések szerint a 'Grimes

'Golden Delicious'. x ('Conrad' x 'Red Delicious') hibrid. Hazánkban a keleti

Ismertebb 'Jonagold' klónok

Alapfajtához Világospiros Sötétpiros

T-2291 Goldpurpur Decosta

Megjegyzés: a dőlt betűs fajtákból Nyugat-Európában vírusmentes szaporítóanyag kapható.

Jó fényviszonyok me llett a felület csaknem 60-7 5 %-a tetszetős világospiros fedő­

A' Jonathan' hazai termesztésre ajánlott klónjainak jellemzése

Az alma legfontosabb termőrészeit a 7. ábrán szemléltetjük. Az alma termőrü

Jó fényviszonyok me llett a felület csaknem 60-7 5 %-a tetszetős világospiros fedő